* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
22.94 MB | |
2015-03-19 15:37:53 | |
Nyilvános 1297 | 3896 | Rövid leírás | Teljes leírás (343.01 KB) | Zalai Közlöny 1909. 017-025. szám március Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGYKANIZSA, 1908. MÁRCIUS 1. 48-IK ÉVFOLYAM, 17. 8ZAM. HÉTFŐ. ZALAI KÖZLÖNY ■iljiliiik hétlön él c«Qt5rt&kfin dalban. Elöflz«ti«l ár«k: Egt» é»ro 10 koron«, fílivro S koron«, •gredi«ra 3 koron« BO 011. — Egy«« «iám ár« 10 flll. FOntrkeutl! Or Villányi Henrik Fülelő* sierkcMtA : KcrMu .Idxaof. Kiadja: a ■Errke«>|{><(. Szirkitztltéi ét kladéhivatal ládor-itca 7. Hird«t4i«k dlj«z«bát utrlnl. Szegény városok. Ez a cim nem illik, soramire másra annyi joggal, mint Magyarország városaira. Különösen az utóbbi években alig látunk egyebet, minthogy a városok, nagy üres tarisznyával a nyakukban, koldus alázattal ácsorognak a kormány és a budapesti bankok pitvarain — egy kis alamizsnáért. Nagy koldusoknak nem lehet kiverni a fogát két krajoárral, százezrek pedig még a pénzverdében is lassan gyűlnek. A városok üres tarisznyával kódorognak hazafelé, azon törve a fejüket, mikép lehetne az eladósodást a lakosság nyakába bóziií. Ez végső esetben sikerül is. Széles köpenyeg a pótadó. minden koldus város ez alá bujt. I)o éppen ez a bökkenő A helytolen gazdálkodás eredményo az igazságtalan adókivetés. Ismerünk városokat, hol 180—200 százalékos pótadóval nyomorgatják a polgárságot. Ez az oka városaink stagnálásának. Nincs fejlődés semmi téren. — A magyar nép csak az élet kényszerítése alatt húzódik a városokba, mert a városokban nehezebb, terhesebb az élet, mint a falvakban. Pedig éppen megfordítva kellene ennek történni. A nyugati államokban a kultura, a gazdasági élet fejlődését az erőteljes városi élet mutatja. A keleti államokban a gazdasági élet elmaradottságának jelei a néptelen, apró, anyagiakkal küzdő, csenevész városkák. Minél alacsonyabb, rendszertelenebb a nép gazdasági élete, annál ritkábbak a városok Németország, Franoiaország. Angolország lakosainak 42 százaléka alkotja a városok lélekszámát s 58 százaléka a falvakét, nálunk már óriási az esés e számarányban. Magyarország népességének 19 százaléka lakik a városokban ós 81 százaléka a falvakban. E bánió számaránynak oka az, hogy ugy a kulturális, mint a közjogi, közgazdasági, ipari intézményekben rendszertelenül s egészségtelenül mindig csak a jelent tartották szem elótt. Nem építettünk előre soha, csak a meglevő primitív falakat javítgattuk. Az 1900. esztendőtől kezdve minden polgármesteri kongresszus foglalkozott a kérdéssel, hogy miként lehetne a városok megszorult gazdasági politikáján segíteni. Nem tudlak segíteni a saját hatáskörükben. Bekopogtattak most tehát a kormányhoz, kevésbé szerényen, mint ahogy koldusokhoz illenék s előterjesztették a városok rendezésében a következő pontokat: 1. A városok szervezése mielőbb tör-; vényhozásilag oly módon szabályoztassek, hogy autonómiájuk teljesebb és valódibb legyen; önkormányzatuk pedig, ott hol igazi érdekek kívánják, a kormány által hatályosan ellenőriztessék. 2. A városok és a városi lakosság érdekei, jövóben demokratikus, kulturális, gazdasági és nemzeti, jelentőségüknek megfelelő figyelemben és gondozásban részesüljenek. 3. A városokra a jövóben olyan terhok ne hárittassanak, melyek jövedelmeikkel és az ország lakosságának többi része által viselt közterhekkel arányban nem állanak. 4. A városok jövedelmeit hibás, vagy igazságtalan adózási módokkal ne csökkenthessék. 5. A városok súlyos pénzügyi helyzete rendeztessék, e végből az állami költségvetésbe olyan összeget vegyenek föl. amelyek megfelelnek a vármegyék államsegélyének s a vármegyei és városi lakosság száma között levő aránynak. 6. Ezen államsegély a városok között népességük arányában oszlassék föl. E pontok még kiemelhetnék a városokat a zökkené... |