Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.89 MB
2015-03-19 16:09:30
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
263
1247
Rövid leírás | Teljes leírás (330.52 KB)

Zalai Közlöny 1909. 061-069. szám augusztus

Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós.

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


NAGYKANIZSA, 1009. AUGUSZTUS 2.
40-IK ¿VFOLYAM, 01. 8ZAM.
hétfS
■■Ijalaaik kétféi él cilUrtikia riélbia.
Elflfli»U»l iraki Efiu évr« 10 koron«, félevro 6 koron*, neg)rc>l<iie 2 korona 60 (III. — fc»*im ár* 10 (III.
PtlotAs »xcrkMllil : KerMu Jiiwf.
HUdjn : a íMHiMitliéf.
Szirhiiztiiii ii kiadóhivatal Diák-tér 1.
Hlrdvtésvk dlj.i.bá. utrlnl.
Méregdrágái
Irta SIBSTIKBET FKBKWO.
i ni . \'Hlrlí.vtll !T<«-.>| |7i\'fr. JJ1 <11 iu
Naponta hallhatjuk e felkiáltást. Minden peroben felhangzik a kétségbeesett ajkakról. S nem mondhatjuk reá. hogy asszonyi kicsinyeskedés fakasztja e panaszhangokat, hanem az élet, az ó szigorú kegyetlenségével erőszakkal ki08ikarja a keblekből e jajkiáltást. Tényleg méreg drága minden. Szinte szerénytelen kérés ma már, ha a mindenkori imád ságban mindennapi kenyeret kérünk az Egek Urától. Hus, kenyér, fózelék, liszt hihetetlen magas árakon kapható osupán s rövidesen odáig jutunk, hogy a kenyér is valami finom osemegévé lép eló, inely csak ünnepnapokon s csupán uri házak asztalára kerülhet.
Méregdrágái Szinte forgalommá nótte ki magát az utóbbi időkben. Méreg drága minden és csuda, hogy az a sok ember, aki még mindig nem szokott le arról a rossz kedvtelésről, hogy naponként élelmezi magát, honnan veszi azt a tökét, melyből létfenntartására fellétlenül szükséges élelmi szereket beszerzi magának.
8 ezek az elsőrendű szükségletek. Mert enni utórégre, akármilyen felesleges, de mégis szükséges dolog. A koplalást nem lehet megszokni. Erre az igazságra az egyszeri cigány is reájött, amikor nyolo nap után, ameddig lovát éheztette, a szegény pária kimúlt s ó felsóhajtott:
— Istenem, Istenem, hogy épen most kellett megdeglenie. amikor inár olyan szépen megszokta a koplalást!
Bizony, bizony mi is igy járnánk, ha a cigány mintára a koplalást meg akarnók szokni. Akkor múlnánk ki ez árnyékvilágból, amikor már a legszebben megtanulnék a koplalást
De utóvégre ez a téma sokkal komolyabb, semmint, hogy alkalmat adna a tréfálkozásra s bizony jómagunk sem vagyunk ugy hangolva, hogy tréfálkozzunk ezzel a szomorú, mindnyájunk húsába vágó eszmével. Nagyon Is érezzük valamennyien a drágaság átkos következményeit.
Mindenütt b mindenhol a munkabérek emelkedéséről hallhatunk s mindez csupán arra jó, hogy a gyárosok gyártmányaiknak árát felverjék s hogy még evvel is megnehezítsék a létért való küzdelem amúgy is nehéz harcát.
Ha a munkabérek felemeléséről szóló hir nem is valótlan, semmiesetre sem vonat-kozhatik ez a hivatalnokikar. vagy a középosztály, u. n. lateiner osztályára. Ezek jövedelme nem emelkedett arányban azzal a szörnyű áremelkedéssel, mely megélhetésünket e korszakban minden téren jellemzi. Sót, ha lehel redukcióról beszélni, ug$ inkább kisebbek lettek a keresetek, noha a társadalmi igények folyton-folyvást emelkedtek.
S igy, mig a kereset csökkent, az elsőrendű szükségleti cikkek árai növekedtek Mert ne gondoljuk ám, hogy tisztán az élelmi szerek méreg drágák I Oh nem I A ruházat minden egyes kelléke kétszeres árra szökkent fel. S meztelenül még sem járha-
hatunk. Ebbe még talán a hatóság is bele szólana. Sót ellenkezőleg társadalmi állásunkat messze túlszárnyaló mértékben kell ruházkodnunk, hogy hivatali méltóságunkon csorba ne essék.
Mit csináljunk tehát ? 1 Ne együnk, ne igyunk, (mert ma még a vizet is meg kell fizetni), ne ruházkodjunk, fehérneműt ne hordjunk, egyéb élvezetekről nem is beszélünk. mert azok nem elsőrendű szükségleti dolgok.
Vagy pedig, miután manapság a kis embereknek hitelük amúgy sinosen. egyszerűen be kell szűntetnünk a társadalmi konvenoiók szerinti élést és éljünk ug...