Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
15.72 MB
2015-04-03 13:02:39
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
250
1409
Rövid leírás | Teljes leírás (336.91 KB)

Zalai Közlöny 1910. 001-009. szám január

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


NAQVKANI2SA, igio JAGUÁR 3_49 IK ÉVFOLYAM. 1 SZÁM ^ lUKQtl hÉTFÓ
ZALAI KÖZLÖNY
49-ik évfolyam i szám
■ *.*Vtli"S ÜJtlTTIlRT*
Hlrlnpl Fryvlárl Ntveüéknapló
lltóhJMo iz
1
■iljilinik hillon ¿1 csütörtökön dalban.
ilAflieltal árak: Kjí.i 4»re 10 koron*, liléin b korona, nafjredttie 9 korona 80 Ali. - Egye* *iim ár* 10 flll.
Keltik» •>*ik«l>lt;
Kerlcaa Jd>>«r.
KUiljn : h mfrkdiKláiióf.
Szirkiiztóiég éi klariihlvaUI Diák-tér 1.
Telefon: 112. — Hlrdelteek dljetabie Marink
Miért buknak meg a
fogyasztási Következetek ?
Illa: In Tolt ttfyMitáal eatWetkeietl
Ott állottam hazai fogyn.sztft.si szövot-kozeteink bötcaójénél és nagy figyelőmmel kisértom azok életét egész napjainkig. Naiv hittel, mély bizalommal eltelve sokáig meg voltam győződve arról, hogy n fogyasztási szövotkozetekro nézvo Magyarország földje is jó talaj és, hogy ez az intézmény itt is éldásthozóvá válik népeinkre Késóbb azonban, a szerzett gyakorlati tapasztalatok kiábrándítottak: beláttam, hogy az angol gyármunkáHok és a magyar földinivesnép életviszonyai között óriási különbség van; előbbieknek szükségük van az általuk létesített s nagy mértékben felvirágzott fogyasztási szövetkezetekre, a magyar népnek azonban ezekre semmi szüksége sincs; szóval a teoretikus ismeretek okozta lelkesedést lelohasztotta a mi viszonyaink felismerése és álmaimból, ábrándjaimból a rideg valóra ébredtem.
Mindezeket, melyek éppen neiu tartoznak a felvetett kérdéshez, csak azért említem meg, hogy a kérdéshez való hozzá szólásra a jogaimét mcgnerezzein, bizonyítva, hogy értek valamit a szövetkezeti ügyhöz, melylyel hosszú éveken át gyakorlatilag foglalkoztam. Nem akarok azonban azok hibájába esni, a kik a felvetett kérdésre adott válaszaikban az alkalmat a fogyasztási szövetkezetek hasznos vagy karos volta feletti nézeteik kifejezésére használták fel. Ez szerintem meddő vita. A falusi kereskedőt, akinek szájából a kenyeret" a fogyasztási szövetkezet kiveszi, senki sem fiúja semmiféle ékesszólással meggyózni arról, hogy a szövetkezet neki nem ellensége; viszont a fogyasztási szövetkezetek lelkes szóvivőit -talán jobb meggyőződésük ellenére — sem fogják cikkei a leszerelésre rábírni, hibban a kérdésben nem a vitatkozás, hanem a későbbi fojlemények döntenek : szóval az idő, mely olsöpör minden, ma divatos, de nem életképes áramlatot.
Én tehát szorosan a feltett kérdéshez tartom magam, mely a következőleg van formulázva: Miért buknak inog a fogyasztási szövetkezetek ?
Ehhez a kérdéshez kívánok szólani és hogy a szövetkezeti bukások speciális okait logikai sorrendben tárjam az olvasó elé, gyakorlati tapasztalataimat pontokba foglalom. Ezek a következők:
A szövetkezeti bukások elég sürün előforduló h tartok tőle, hogy késóbb még sűrűbben felmerülő eseteinek egyik fiuk« az, hogy n szövetkezeti forma nem alkalmas kereskedelmi vállalatok fentartására és felvirágoztatására Mert az a korusk vállalat, melynek sok. feje vau, sem vételnél, sem eladásnál nem tudja kihaizu.Mui költi gyorsasággal az erre kínál-
kozó alkalmat Fokozódik a haj akkor, ha — mint az nem éppen ritka etet, — az igazgatóság tagjai közt viszályok, kanapé processzusok dúlnak, inidóu órákig vitatkoznak s végre nagy veszekedés után határozat hozatala nélkül oszolnak szét vagy „csak azért is" ostoba határozatot hoznak
A központosítás színién okozója a fogyasztási szövetkezetek bukusának Ugy u .Hangya", valamint a néppárti fogyasztási szövetkezeti központ azt hirdetik, hogy első kézből szerzik be áruikat, minélfogva jelentékenyen oksóbb árbau látják »1 a szövetkezeteket árukkal, mint a nagykereskedők. Hát oz egyszerűen nem igaz. Ezek • központok nem az elsókézból, vagyis a termelőktől szerzik be ...