Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
24.04 MB
2015-04-03 13:07:30
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
361
1241
Rövid leírás | Teljes leírás (370.52 KB)

Zalai Közlöny 1910. 018-026. szám március

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


NAGYKANIZSA, 1910 MÁRCIUS 3 49-IK ÉVFOLYAM 18 SZÁM
CSÜTÖRTÖK
ZALAI KÖZLÖNY
■•lltlHlk hitfon «1 ciUtörtükön dalban.
MMiaUal iraki Eg<>i évit 10 korona, félério 6 korona, nc|y«Mrre 2 korona 60 AU. — Egyaa aiim ára 10 flll.
Felelőt <>«< Iteltln : H Kerté.« JÖMrf.
K latija :
Szirkuzüiii éi kiadéhlutal liik-tér 1
Talafon : III. — HlrdaUaak dljatabia .leríni.
Szinházkérdás.
Uetek óta egyetlen városi kérdés van felszínen, mely mindaddig nem is kerül le onnan, mig vagy jobbra, vagy balra el nem dói. A város közönségének egyik része fázik a kósiinbáz építésének terhétől. mert jól tudja, hogy ez nemcsak az építési költséggel jár, hanem évenkint visszatérő tetemes kiadásokkal. A másik rész pedig csak lelkesülése után indul és már ott látják lelki szemeikkel a csoportház helyén a stílszerű szinházpalotát. melynek foyerje elótt baszkén fog megállni néha napján egy-egy gummirádlis. Annyi bizonyos, hogy színház nélkül Kanizsa nem vároe, de as is bizonyos, hogy arénával a színház kérdés véglegesen megoldva nincs, csak elodázást jelent az.
Így fogtuk fel örömmel azt a hajlandóságát egy magánvállalkozónak, hogy a Szarvas szálló udvarán egy jó berendezésű aronát építtet. így idót nyer a város, hogy színházi tókéjét gyarapítsa. Örömünk korai volt, mert kitudódott a bétfói színi-bizottság Qlévén, hogy a magánvállalkozó száz részvényessel akarta az arénát felépíteni. A« osztalékot pedig színházi jegyekbon adta volna ki. Így ez a terv már halvaszületett. Minthogy azonban színház nélkül nem akarja a város hagyni polgárságát, a szinügyi bizottság különböző terveket ajánl megvalósításra. A legolcsóbb az, hogy nincs az a rossz ház, melyet ki ne lehetne javítani így az arénát is ki lehet ugy korrigálni, hogy még egy lustrumot kibírjon.
Ha ez a terv nem tetszik, felszólítjuk az elsórangu színigazgatókat, hogy egy arenaépítés árán 5--ti évre átengedjük valamelyiknek városunkban a játékengedélyt. Itt van még Dénes Lajes indítványa, aki amortizációs pénzból felépítteti az arénát a szinügyi bízottság, vagy mondjuk a város részére és a fentartott 4 páholy bérlet árából törleszteni az adósságot. Nem megvetendő terv ez se. Addig pedig mig így az arenakorszak tart, 5—6 évig nagy munkát fog kifejtoni a szinügyi bizottság, hogy a kószinbáz testet öltsön. Mindenekelőtt terveket készíttetnek, csak magyar építőkkel. A díjazott tervek közül kiválasztják a legmegfelelőbbet az építésre. Addig gyűjtés, kamatszaporodás, adakozásokból annyira felszaporodik a színházi tőke, hogy könnyű szerrel foghatnak az építéshez. Hogy a csoportház körül levő épületek, üzletek tulajdonosai örömmel látnák már a fundamentum ásást, az csak természetes. Nem csak a díszes szomszédság kedvéért, de mert forgalmi ós értékemelkedést okoz a színház egész környezetének. Ezért nem tartjuk nagyon túlzottnak Oszterhuber László kir. itéló táblai bírónak, mint a színi bizottság elnökének tudósítónk elótt kifejtett ama
reményét, hogy ez a környezet örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy tetemes összegekkel hozzájáruljon a színház létesítéséhez. E gyűjtésből mintegy 40 ezer koronát (a város közönség adományával együtt) remél a bizottság.
Évekkel ezelőtt egy vállalkozó szelleméről ismeretes derék koreskedónk valami 1000 kortmát ajánlt a színházi alapra, ha a színház 5 éven belül felépül. Bizonyára lesznek sokan az Erzsébettéri háztulajdonosok és kereskedők között, kik ezt a példát követni fogják, de csak ugy. ha a színház-ügy most már nem marad meg tengeri kígyónak, mert áldozat is meg utána hoaz-szas nélkülözése a színháznak nem fedik egymást. Azért most meleg a vas, jó Icbz ha a bizottság lelkesen kalapálja mig ki nem alakul belőle a színház.
Schwarz tiusztáv azonban ragaszkodott indit-ványáboz, a melyet iöpitz«>r József belta...