Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
14.54 MB
2015-06-08 15:45:24
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
220
838
Rövid leírás | Teljes leírás (338.54 KB)

Zalai Közlöny 1911. 044-052. szám június

Politikai lap.
Megjelenik hétfőn és csütörtökön.
Felelős szerkesztő: Kertész József
Kiadja: a szerkesztőség

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


NAGYKANIZSA. 1911 JUNIUS i
50 IK ÉVFOLYAM. 44 SZÁM
CSÜTÖRTÖK
ZALAI KÖZLÖNY
Politikai lap.
Migjiltnlk hition is cautörlókön.
EialUdétl árak: Kgé« ívte 10 korona, Itlivic b koron». Negycilitrn 2 koron« 60 (III. — tgyaa >i«ni Irt 10 III!
Termeljünk többet.
(V. I,.) A magyar zsurnalisztikának <■ ki-stol111 és ii/. igazságot kérlelhetetlenül szerelő, boldog omlokü tagja Tótli Méla szállóigéinek száma szaporodott A foldmi« velésügyi miniszter programius/.ó/.ata . termeljünk többel — rövidében szállóigévé lett. Kmlegetik a gazdák, emlegetik a kereskedők ós ebben lai egyedüli orvosszer! atíi\'ár és merkantilista egvaraiít. \'A/, egesz világon, lalán esak keleti szomszédainkat nem értve ide. többet jövödolmez a mezőgazdaság, mint nálunk, l\'edig termőföldjeink évtizedek óla a legextenzivobb művelési és földuzsorát kibírták. Igaz, hogy a Kiiszandra jóslat évtizedek óta elhangzón. Kgy nagy mezőgazdasági tudós, Cserliály Sándor már két éviizeddel elóbb kijelentette, hogy ha Magyarország tanyarendszerével és a kalászosok extensiv müvelésével fel nem hagy — a lerinőeróben kiapadhatatlannak veli magyar Kánaán osódől mond : elmaradnak a nagy búzatermések és mutatkozni fognak az egyoldalú kalásztermelés betegségei. Sokan nem hitlek a Kaszandra jóslatnak, de Jász Nagykun Szolnokban mutatkozott a trosgomba, a buza o nagy elósdije, uj pusztító bogár is ijesztgette a gazdákat : a hesszoni légy s valóban az egyoldalú kalasztermelés lulliaj-tása ijesztő mérvben mutatkozott. Cserháty mindezt végső elemzésében az alföldi tanyarendszer átkának tudja be, annak, hogy a gazda csak nyaranta tartózkodik a tanyán, tóién ^ovonul a városba, sokszor jószágával és igy a fóldmivelós ősi elmaradottsága marad a régiben. A nyugati államok hatalmas lépést teltek a mezőgazdaság produktivitása érdekében. Hamulatosan segélyére jöttek az uj és legújabb technikai találmányok, hiszen ma mar még a szárazság leküzdésére is meg van az uj művelési mód, mely elmésen raktározza a téli csapadékot az alsó talajban és nem engedi, hogy a tavaszi napsugarak elpárologtassák.
Nem lehetne azt mondani, hogy Magyarországon a mezőgazdasági tudás nem terjed és hogv a mezőgazdasági haladás nem volna elénk, azonban alig van szükségesebb jelszó, mégis melyet a társadalom fülebe kellene kiáltani, mint az a szállóige, hogy termeljünk többel. Hiszen ez az oliaj magában foglalja az egész nemzettest boldogságát I Magyarországon a lakosság ?0 70-a foglalkozik földmivelésse.l és akár hogy akarjunk Is ipart fejleszteni, bizonyos az. hogy az országnak jólétét a fold termése fogja még századokig biztosítani. Mi mezőgazdasági ország vagyunk, nekünk a fófigyelinet arra kell fordítanunk, hogy a fold k¡teremje azokat a nagy és folyton fokozódó s/.ükség-
l\'elolö» iUuiUcacIÓ
lil.l.tju
leteket, melyeket igénylünk. Ks azt, hogy a magyar föld ki is tudja teremni és azl, hogy intenzív mezőgazdasági kultúrával hatalmas jólétet tudnánk az országban terjeszteni, senki ebben az orszában kétségbe nem vonhatja Hiszen példák vannak előttünk, most már uemesak valamely mintaszerűen vezetett nagy birtok termés-eredményeivel dobálózhatunk. hanem az országban lévő népies mintagazdiisagok eredményei! is feltárhatjuk a tanulni óhajtó ga/.dakö/.onséguek
Az bizonyos, hogy a korszellem hatalmasan megváltozott. Mi. akiknek a feje deresedik, ifjúságiinkban még álmodni sem mertünk, hogy a nálunknál öregebb parasztot be lehelne vonszolni az iskolapadba, arra a kimondott célra, hogy tanuljon. Ks mit látunk? Azt látjuk, hogy az országban a tel folyamán őöOl) gazdasági kurzust ren deztek és valamennyinek meg volt a maga hallgatósága. Kbből a...