Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
13.01 MB
2009-06-30 11:00:06
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
413
7037
Rövid leírás | Teljes leírás (1.45 MB)

Zalai Közlöny 1939. 274-296. szám december

Zalai Közlöny
Politikai napilap
Felelős szerkesztő: Barbarits Lajos
79. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

78a ß»to«ytm 274. uám. NagykanlZM, I0S9. deccmbtr 1. péntek
At» 12 mi.
ZALAI KÖZLÖNY
Felelő* szerkeszti: Barbarita Lajos
iíulli«,üil bi egy bora I M 40 Olli Wteuiítógl ás ŰKlólilYliűl ta&Mi TI. I
/Válasz érkezett
Mint ismeretes, az egész külföld érdeklődéssel kísérts gróf Csáky István külügyminiszter képviselő* rutai ex)>ozéját, melyet u külügyminisztérium költségvetésének tárgyalásával k«)>csoU.tbtin mondott el. Ez a valóban nagy Jelen töségü külügyminiszteri imtegnyi\'atkozás november 21-én hangzott el, amelynek Romániára vonatkozóan rendkívül érdekes kitételei voltak, Csáky István gróf a többek között ezeket mondotta : »Románjá\\rLil színiben kezdeményező lépéseket tettünk a két ország közötti légkör fertőtlenítésére. A továbbiakat Bukarestre bízzuk. M« még töle függ. hogy tud-e és akar-e és ha igen, milyen komolysággá, az uj koreszmék nyomán a realitások terére lépve, a modern Duna-medence ví\'ágának kialakitá. Kában közreműködni, «vagy mjeg-várja, inig Ö történelem ránehezedik.* . |
Időközben Romániában konmíAny-válság folyt le s az uj Tatarescu kormány külügyminiszteri\', Gafen-ou, a román szenátus és katmjura egyesített külügyi bizottsága előtt expozét mondott. Ebben válaszolt gróf Csáky Istvánnak Romániához adresszált megjegyzéseire « a régi szokásokhoz és tapasztalatokhoz híven,, nnegmflmdt u szemforgató román !K>lIUkaÍ beállilás mellett. Beszédének Magyarországra vonatkozó részét unnak az állításnak a han. goztatásáva! kezdte, hogy a világosság és megértés iwIllikájávalUiz-tázni akarják kapcsolataikat Magyarországgal. De bármennyire is hangoztatta Gafeiicu, hogy tartózkodni fog beszéde során minden pp lémiátóf s lenni kívánja ezt Qzéri, nehogy Izgató Kzavakkál megakadályozza a két nép közötti .természetes közeledést, mégis olyan szeanJ-beszökő izgató anyagot dobott be ismét a magyar és román viszony [wlitíkaí légkörébe, ami azt azi érzést kclll bennünk, hogy Románia teljesen kiesett az európai közösség fejlődési vonalából és megc^mtoto-tíott a háború utáni idők hamis eszmevilágában, abban a Jvmguiatkör-ben .amelyik létrehozta az Igazság-* talán trianoni békeszerződést Mert mit mondott Gafencu ? Azt a merész állítást kockáztatta meg, h>gy a trianoni békeszerződés nem volt szörnyű Igazságtalanság ós hogy bár mi legyen is az újonnan kialakult természetes rend, azon többé nemi \'ehet változtatni. Tehát még mindig llt tart \'RoinslnR A|mflkor a/. egésZ világon nincsen már állalmi amelynek iM)IÍtiku,sal fel ne ismerték volna a háború utáni békeszerződések1 súlyos baklövéseit, Románia egyedül áh külügyminiszterével a üftnoni békeszerződés korhadó oszlopa mei*i lett. A magyar közvéMmeny jó-eső érzéssel tapasztalja, hogy külügyml-niszterfmk még 21 óráig scttnl hagyta váiasz nélkül ezt a szembeszökő román beállítást, h-anuiii Csáky István leszögezte, hogy Roim\'uüi *\'gyc*
szovjet egynapos villám-háborúja után az uj finn kormány fegyverszünetet kér
és béketárgyalásokat kezd a polgári lakosság és a városok megkímélése érdekében — Molotov ultimátuma földig való lerombolást ígért ellenkezés esetére — Sok halott és nagy kár maradt a tegnapi harcok után — Ma Is volt légiriadó Helsinkiben — Norvégiától Is követel három kikötőt a szovjet
Nyugaton elsüllyedt három angol hajó, a fronton tüzérségi tüz és járőrharcok vannak
Mialatt a nyugati háború ttiáte teljesen elcsendesedett, az északt ellenségeskedés Képe leljél"* kibontakozott. A moszkvai artcrev elzárkózás után este már a szovfetrádiő Is elismerte, hogy kitört iz cl\'ensé-geskedés Finnország és Oroszország közölt. i
A szovjetrádió közleménye szftfnt 30-ára virradó éjszaka a íínn csapatok több helyen meg...