Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
10.68 MB
2009-07-01 14:06:38
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
520
8510
Rövid leírás | Teljes leírás (1.4 MB)

Zalai Közlöny 1940 123-146. szám június

Zalai Közlöny
Politikai napilap
80. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

80« Évlolyam. 123. Mim.
NagykanliM, 1840. június 1. szombat
ám 12 fili.
ZALAI KÖZLÖNY
és Uadóhirilals Fö«t 5. szila, míadeu htítlknap dtíuUo.
POLITIKAI NAPILAP
Felelős szerkesztő: Barbarita Lajos,
Elöllzetéal ári: egy hóra 1 pengő 40 fillér. Sxerkecxtfttégl ét kindóhlvaiali telefoni 78. u.
I\'f
Béke Keleteurópában
: Caiky litván gróf, m. kir. külügyminiszter
Miüta Szeptember első nnpjalbojn megszólaltak az ágyuk és felszálltak o repülőgépek, hegy a bombák ezreit szórjak az ellenség terü\'etére, a Dunavidék és o Balkán népei előtt egy nagy kérdés1 ánolt: sikerül-e és meddig Eu\'ópa e részében a békét fenntartani?
Az elmúlt hónapok alatt soka)u ugy \'átták, hogy ezt a törekvést már csak rövid ideig lehet sikerte vinni. Ujabb és ujabb fordulatok, u] események, a béke biztosítására irányuló kísérletek és lépesek közepette sokak elölt ugy tűnhetett fei, hogy az adott biztosítékok da. cára a habomnak erre a tájríavaló kiterjedése elkerülhetetlen.
Soha nem éreztük át jobban, mint az e\'inult hónapokboín, hogy hnr zánk a Dului vidék kel egyetemben alkotórésze Európának, olyan alkotórésze, amely\'osztozik e földrész jó vagy balsorsában, amely magát etlő\' nem függetlcjnithotj. Gon. do\'junk akár a határainkon, közvet. len szomszédságúink ban lefolyt háborúra, tikár a gazdasági háború, a b\'okndokoztci és országunkra is súlyosan nehezedő terhe-kie; a Du navidéknek ős,a BalkáíiáUamokmk egyaránt megpróbáltatásokat kellett kiállíuiluk\'. :
Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy európai külpolitikát folyJ tassunk, hogy magatartásunknál Eu. rópa érdekeit szem e\'ÓU tartsuk, mint napjainkban és ezt megtettük akkor is, amikor ez az önfegyelem legnagyobb mértékét követelte meg.
Az orszríg példás nyugalommal vi-\' se\'kedett az európai viharban, pcrf dig anhuk fellegai nem is egyszer. hazánk ege fölé látszottak torjnyor su\'al. ;" i j
Bár közvetlen veszély eddig fiem fenyegetett, ugy \'átszik, ho^jy a Du-navidék ós a Balkáni békéje 1910 nyarának kezdetén biztosítva van, jobban, mint valaha és ezt a biztonságot belülről aligha tehet megbontani. Ha történnének is kísérte, lek, hogy Európa e részének békéjét megzavarják - ü|in,iulhógy az e\'mult hónapokban nem egyszer röppent (ef egy-egy ilycpi hír -ezek nem, lehetnének mások, mini o«van kivü\'röl jövő törekvések, ms-\'yek a figyelmet vaunak hivatva el-terelni más, sokkal fontosabb szintereken lefolyó eseméinyekről, aggodalomra azonban neani adhatnak okot.
Ma minden eshetőséggel számúiul kell, Lehetséges, hogy egyik-másik, eleinte valóra nem váló hjiok formájában jelentkező törekvés kó Sf5bb bizonyos sikerrel fog járni, lehetséges, hogy Európának n háborútól Jéddig megkipiéK e résziben \'Övések fognak eldördülni: mindezt nyugalomnál keb siemJémi, merfbl-zonvosra vehető, hogy a békének várakozás ellenére való megreaidüí-\'ese nem fog a Kárpátok medence, iére kiterjedni, a Kárpátok gerin-
cét néni fogja átléptni.
Nem azért mondhatjuk ezt, mintha « Kárpátok hegylánca a »ra-gyogó elszigeteltség* biztonsagát nyújtaná - hiszen napjainkban a természetes határok, Vagy az azokat pótolni hivatott es hitt óriási védőmüvek is csak aránytalanul kis részét adják a bfóou*já#$kJ Azért sem, mintha a harcban álló felek föerőinek nyugati összecsapása most niár érdektelenné lette volna e Iáját a hadviselés és a háborús cé\'ok elérése szempontjából. A Dunnvidék és n Balkán békéjének egyik tegf<i(ntosabb záloga az az érdekközösség, amely a Német Birodalom, Olaszország és Magyarország között fenná\'t. Nem szüksé. ges ujbó\' részleteiben elmagynrázhrf, mit jelent mindkét iwgyhalaloaiijiwk az a tény, hogy a Diiuavidék országai termelő munkájuka...