Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
82.87 MB
2014-03-21 15:21:41
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
335
1921
Rövid leírás | Teljes leírás (723.74 KB)

Zalai Hírlap 1913. 048-071. szám november

Hiányzik: 70. szám

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

1. évfolyam.
Nagykanizsa, 1913, november 3.
48. szám.
Elöflxatéml Arak j Helyben házhoz hordva I hóra 60 f. Egye« ttim 2 fillér Vidékre, postán . . 1 hóra I K. Ny Itttér ét hirdetések megállapított árak sierlnt.
társadalmi és közgazdasági napilap.
Szerkesztőség: Nagykanizsa, Kazlnczy-utcza S. szám. Kiadóhivatal: Uutenberg-nyonda Cungery-ut 7. szám.
Telefont Szerkesztőség 136. Kiadóhivatal
Kivándorlás.
Lapunk hasábjain nap-nap-után számolunk be arról a szomorú problémáról, amely nap-nap után ujabb aktualitással üti fel a fejét. Negyvenöt éve annak, hogy a rohamos kivándorlás megkezdődött s azóta mindenféle intézkedéssel és rendszabályozással próbáltak rajta segíteni. Az igy megrendszabályozni megkísértett nép még mohóbban kapott a kivándorlás tiltott gyümölcse után, ugy okoskodván, hogy amit oly nagyon tiltanak, annak igazán jónak kell lenni, hisz tehát inkább a csábitó nyomtatványnak, a hajójegyáruaitó ügynöknek, az őt zsaroló korcsmárosnak s ha máskép nem, uzsorakamattal megszerzett kölcsönpénzen vándorol ki és horribilis árakat fizetett az őt a határon átcsempésző lélek-kufárnak. Mi sem természetesebb, minthogy az igy kiszökött, szegény népet a hajóig való útjában megzsarolja, kirabolja mindenki. Ennek a rendszernek lett a következménye az is, hogy az Amerikába érkezett kivándorló olyan emberek kezeibe kerül, akik őt kiszipolyozzák, felette gyámkodva azzal ijesztgetik, hogy haza sohasem mehet, mindezt csak azért, hogy ott maradva tovább is élősködhessenek rajta. De ez még nem minden. a megfélemlített kivándorlót kioktatják, hogy hozzátartozóit milyen uton-módon hozassa ki, hogyne, hiszen hajójegyet vásárol, ami mellett jó nyereség van. Az a korcsmáros, aki a falukat uzsorájával tönkre tette, utána jött kivándorlóinknak s lett belőle tót vagy horvát hazafi, ahogy az üzlet érdeke megkívánta. Nyitott boltot, mellette „bank"-ot persze tőke nélkül, lett belőle tolmács, ügyvéd, ágens, hajójegyáruló ügynök. Száz módját találta ki a pénzcsinálásnak. Szemtanú mondotta, högy egy ilyen „tpankár", azért, hogy száz forintnak az elküldését magára vállalta, csekelyke öt percnyi munkájáért 12 forintot számított fel. Mindennapi eset, hogy ilyen lelketlen alkuszok egy száz forintot érő hazai földdarab néhány percei igénylő átírásáért 20—25 forintot szednek.
A kivándorló tehát attól a pillanattól kezdve, amint a faluját elhagyja, vagy talán már~etőbb is — az útlevél megszerzésénél — ki van téve a megzsaroltatásnak. 45 év óta tart a kivándorlás, a nép folyton jár-kel, évente tízezrenként vándorolnak ki magyar honosaink s így ezen a réven évente millió és millió forint kallódik el; negyvenöt év alatt ez az összeg százmilliókra rug.
Hogyne érezné tehát az igy kiszipolyozott nép magára hagyatottságát, hogy vonzódnék hazájához, amelynek kezére nem számithat? Az utolsó emlék, ami
őt hazájához köti, a csendőr szuronyá-nak csillogása, amely elől félve lapul meg a vasúti kocsiban, és ha a határt elhagyja, felsóhajt, „hála Isten, hogy hazámból kimenekülhettem, várhatnak, míg visszatérek I"
Igy néptelenednek el falvaink, a Felvidék már lakatlan, a Dunántul évek óta néptelenedik, most pedig már mozdul az Alföld\'is.
| Braziliában közönséges rabszolgasors vár a kivándorlókra és visszavándorlá-suk utja is el van zárva.
Kanadáról is kellene egy pár szót szólanom, hiszen a kanadai kormány, kivált az utolsó évtizedben teljes erővel tejepit. Az elmúlt évben különösen nagy tevékenységet fejtett ki Kanada kormánya. Ezer és ezer számra bocsájtják ki a reklámiratokat, gazdagon illusztrált könyveket, amelyek Kanadát valóságos egy Kánaánnak festik le. ígérnek minden települő családnak 160 hold dusan termő földet ingyen, de az az ingyennél is kevesebbet ér, miután a...