Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
38.39 MB
2016-08-22 14:22:04
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
65
350
Rövid leírás | Teljes leírás (778.54 KB)

Zalai Hírlap 1915. 223-248. szám október

Társadalmi és közgazdasági napilap
Alapította: dr. Hajdu Gyula
Kiadóhivatal: Gutenberg-nyomda Csengery-ut 7. szám.
Telefon: Szerkesztőség 41, Kiadóhivatal 41.

Hiányzik: 227. szám

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

I I I . évfolyam. Nagykanizsa, 1915. október 1. péntek 223. szám ZALAI HIRLAP társadalmi és közgazdasági napilap.
SIOflaottBl Arufci Htlybea bAzhox hordva 1 hóra I K.
KOM 9xkm 6 fillér Vidékre, postán . . 1 hóra 1-50 K.
Njrllttór i>9 hirdetitek eiegAUapItott órak aierlnt.
Alapított* t
Dr. HAJDU GYULA.
Kiadóhivatalt Outenberjc-njrotnda C««njc»ry.ot 7. szán.
Te<lMef oni Szerko**t«.«jR 41. Kiadóhivatal 41. A drágaság. IA fius és zsír problémái.
A legutóbbi napokban még a rendőrkapitány!
mérséklés mellett is megdöbbentő
módon emelkedett Nagykanizsán
a legszükségesebb élelmicikkek, különösen
pedig a zsírnak és a húsnak az
ára. A marii hus és bor/uhus átlagos
ára 5 korona, a sertéshúsé még drágább,
a zsir ára pedig a 6 koronát is
meghaladja. Nem fér kélség hozzá, hogy
ha ez továbbra is igy halad, akkor a
legnagyobb kétségbeeséssel nézhetünk a
tél elé.
Különösen aggasztó és érthetetlen a
zsir árának minden képzeletet felülmúló
emelkedése. Annyi a sertésünk, — irják
a hivatalos közlemények, — hogy még
éveken át is kibírjuk behozatal nélkül,
annyi kukoricánk termett az idén, hogy
Dunát lehetne rekeszteni s mégis tlz
kiló szalonnáért egy egész vagyont kell
kiadnunk. Két évvel ezelőtt 1 korona
20 fillér volt a zsir ára, a háboru első
hónapjaiban 2 korona. Ma 6—7 korona
s mondják, a közel jövőben 10 korona
lesz. Talán több is.
Né netország rettentő mennyiségű sertés!
vágatott le s ez az oka annak,
hogy a hatalmas birodalomban még ma,
a háboru tizennegyedik hónapjában
2—3 márkáért lehet a disznóhús és a
zsir kilóját venni. Nálunk, aki birja,
marja, ez a Jelszó éi sokan marnak, de
mindig kevesebb lesz olyan, aki ezt a
marást kibírja.
Oktalanság volna a bajokért bármely
helyi hatóságot okolni, mert a drágaság
országos jelen ég, amin csak országos,
kormányintézkedések segíthetnének. A
kormány maga fs azon van, hogy segítsen
valamikép ezen a helyzeten s védelmet
nyújtson a fogyasztó közönségnek
a kiuzsorázás ellen. Nemrég kormányrendelet
jelent meg, amely felhatalmazza
az alispánokat, hogy vármegyéjük
területén a legszükségesebb élelmiszerek
árát állapítsák mc .
Zalamegye alispánja ezt a jogát még
nem gyakorolta, de az állapotok Javulását
úgysem várhatjuk ettől a rendelettől
sem. Mert hiába állapltunk meg piaci
árakat, hiába kötjük ezerféle g-izsba a
közvetítő kereskedelmet, ha a termelőnek
módjában van a terménveiért ugynevezett
„fantázia árakat" követelni, legfeljebb
azt éri el a piaci ármegállapítás,
hogy nem lesz a piacon élelmiszer, mert
mikor egy marha ára 1500 korona, akkor
igazán nem lehet 3 K-ás hust mérni.
Az élő állat legmagasabb árát is meg
kell határozni, a termelők, gazdák túlkapásai
ellen éppen olyan erőteljes repdszabályokkal
kell megvédelmezni a fogyasztót,
mint a közvetitő kereskedelem
s a piaci uzsora piócáítól. ./
Mit tehet az alispán, a polgármester,
rendőrkapitány, akármilyen okos rendeleteket
hoz Is, ha a termelők egy része
odaszökik, ahol nem a hatóság árgus
szeme vigyáz a fogyasztó közönség érdekeire
? Országos törvénynye...