A szócikkek felismertetett szövege:
(A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik)
Sormás: község Zala m.-ben, a Zalai-dombságban, Nagykanizsától 5 km-re Ny-ra. L: 1061 (1910), 874 (1990), 928 (2001). Kora rézkori és kora bronzkori leletek, kisebb kelta telep; 4. sz.-i római téglasír. Első írásos említése: 1347 (Saramas). A 14. sz.-ban a Fábián családé, később a veszprémi püspökségé volt. 1390-ben Egerszegért cserébe a Kanizsai család szerezte meg, és a kanizsai váruradalomhoz csatolta. Közelében feküdt a török időkben elpusztult Almaszeg és Mánta falu. A 16. sz. első felében ~ is elnéptelenedett, de a század második felében újratelepült. 1568-ban a kincstáré lett. Kanizsa eleste (1600) után hódoltsági falu a kanizsai vilajetben. A törökellenes felszabadító harcok során ismét elpusztult (1688). A 17. sz. végén a Gyöngyösi, a 18. sz.-ban a Szapáry családé lett. Az újratelepülés után lakosai földműveléssel, szőlőtermesztéssel, állattartással, méhészkedés-sel foglalkoztak. 1744-ben Mária Terézia Batthyány Lajos nádornak adományozta, aki a szepetneki uradalomhoz csatolta. 1798-ban a falu nagy része leégett. 1945-ig a Batthyány-Strattmann-hitbizomány része volt. R. k. templom (késő barokk, 1752). Irod. Dobó L.: S. község története 1347-1945 (2000).
*Sormás: község Zala m.-ben (Ny-Dunántúl régió, Nagykanizsai kistérség). Körjegyzőségi központ. L: 926 (2001). T: 1637 ha.
A szócikkek a következő lexikonból származnak:
Cím: Magyar nagylexikon
Közreműködő: Élesztős László (1949) (szerk.) ; Barabás Éva (1943) (szerk.) ; Berényi Gábor (1946) (szerk.) ; Bárány Lászlóné (szerk.) ; Adelmann-né Kertész Judit (1945) (közrem.) ; Froemel Károlyné Jáky Éva (1936) (közrem.) ; Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállala
Szerz. közl.: [... Élesztős László főszerk.] ; [szerk. Barabás Éva et al.] ; [bibliogr. Adelmanné Kertész Judit] ; [kész. az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon Szerkesztőségében]
Kiadás: Budapest : Akad. K., 1993-
Kötetei: 1. köt., A - Anc
2. köt., And - Bag
3. köt., Bah - Bij
4. köt., Bik - Bz
5. köt., C - Csem
6. köt., Csen - Ec
7. köt., Ed - Fe
8. köt., Ff - Gyep
9. köt., Gyer - Iq
10. köt., Ir - Kip
11. köt., Kir - Lem
12. köt., Len - Mep
13. köt., Mer - Nyk
14. köt., Nyl - Pom
15. köt., Pon - Sek
16. köt., Sel - Szö
17. köt., Szp - Ung
18. köt., Unh - Z
19. köt., Kiegészítő kötet, A - Z
ETO jelzet: 030=945.11
Szakjelzet: 030
Cutter: M 14
ISBN: 963-05-6611-7 [!ISBN 963-05-6615-X]
Nyelv: magyar
Megjegyzés: Az 5. kötettől kiad. a Magyar Nagylexikon Kiadó ; A 6. kötettől főszerk. Berényi Gábor ; A 6. kötettől szakszerk. Bárány Lászlóné et al. ; A 6. kötettől bibliogr. Froemel Károlyné ; Bibliogr. a szócikkek végén
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
(A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik)
Sormás: község Zala m.-ben, a Zalai-dombságban, Nagykanizsától 5 km-re Ny-ra. L: 1061 (1910), 874 (1990), 928 (2001). Kora rézkori és kora bronzkori leletek, kisebb kelta telep; 4. sz.-i római téglasír. Első írásos említése: 1347 (Saramas). A 14. sz.-ban a Fábián családé, később a veszprémi püspökségé volt. 1390-ben Egerszegért cserébe a Kanizsai család szerezte meg, és a kanizsai váruradalomhoz csatolta. Közelében feküdt a török időkben elpusztult Almaszeg és Mánta falu. A 16. sz. első felében ~ is elnéptelenedett, de a század második felében újratelepült. 1568-ban a kincstáré lett. Kanizsa eleste (1600) után hódoltsági falu a kanizsai vilajetben. A törökellenes felszabadító harcok során ismét elpusztult (1688). A 17. sz. végén a Gyöngyösi, a 18. sz.-ban a Szapáry családé lett. Az újratelepülés után lakosai földműveléssel, szőlőtermesztéssel, állattartással, méhészkedés-sel foglalkoztak. 1744-ben Mária Terézia Batthyány Lajos nádornak adományozta, aki a szepetneki uradalomhoz csatolta. 1798-ban a falu nagy része leégett. 1945-ig a Batthyány-Strattmann-hitbizomány része volt. R. k. templom (késő barokk, 1752). Irod. Dobó L.: S. község története 1347-1945 (2000).
*Sormás: község Zala m.-ben (Ny-Dunántúl régió, Nagykanizsai kistérség). Körjegyzőségi központ. L: 926 (2001). T: 1637 ha.
A szócikkek a következő lexikonból származnak:
Cím: Magyar nagylexikon
Közreműködő: Élesztős László (1949) (szerk.) ; Barabás Éva (1943) (szerk.) ; Berényi Gábor (1946) (szerk.) ; Bárány Lászlóné (szerk.) ; Adelmann-né Kertész Judit (1945) (közrem.) ; Froemel Károlyné Jáky Éva (1936) (közrem.) ; Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállala
Szerz. közl.: [... Élesztős László főszerk.] ; [szerk. Barabás Éva et al.] ; [bibliogr. Adelmanné Kertész Judit] ; [kész. az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon Szerkesztőségében]
Kiadás: Budapest : Akad. K., 1993-
Kötetei: 1. köt., A - Anc
2. köt., And - Bag
3. köt., Bah - Bij
4. köt., Bik - Bz
5. köt., C - Csem
6. köt., Csen - Ec
7. köt., Ed - Fe
8. köt., Ff - Gyep
9. köt., Gyer - Iq
10. köt., Ir - Kip
11. köt., Kir - Lem
12. köt., Len - Mep
13. köt., Mer - Nyk
14. köt., Nyl - Pom
15. köt., Pon - Sek
16. köt., Sel - Szö
17. köt., Szp - Ung
18. köt., Unh - Z
19. köt., Kiegészítő kötet, A - Z
ETO jelzet: 030=945.11
Szakjelzet: 030
Cutter: M 14
ISBN: 963-05-6611-7 [!ISBN 963-05-6615-X]
Nyelv: magyar
Megjegyzés: Az 5. kötettől kiad. a Magyar Nagylexikon Kiadó ; A 6. kötettől főszerk. Berényi Gábor ; A 6. kötettől szakszerk. Bárány Lászlóné et al. ; A 6. kötettől bibliogr. Froemel Károlyné ; Bibliogr. a szócikkek végén