* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.35 MB | |
| 2015-01-27 12:59:49 | |
 | |||||||
Nyilvános  1628 | 6487 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1880. március - 19-26. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. SAfrJVKMlWA, 1880. márcalos 4-én. 19-tUK riMnkllenczedlk évfolyam. EMtatMfe: >g4s> trre . . 8 frtf > m irt. . 4 . 3 11 n.tjeJ ívre . . J , \' K<ru tMám 10 tr KWstélsfc • hasábos p.titsorljan -?, aásodasor 6 l mind.D további sorért 5 kr. STILTTÉBB8N serookiet 10 krért rétéinek fel. jjHaoatiri illeték minden -mjm hirdeUeírt kdlía\' 30 kr fisetendí. kfllBnf ZALAI I0ZL0IY előbb : ,Z AL A-BO MOOTI EÛZLÛN Y.\' 1 A lap Kellemi r<tt<t illet! kBiIeminfek s nerkeevtAbSs. anysfi rtaét illeíí kSsleménjek pedig e i kiadóból binB.atve , intázendSk: NAQTIAN118A wiiiilsitiz. Bermeatetlen levelek, csak iámért mnnkatár-l •aktái fogadtatnak sl.| ]Kíziratok viassa oemr | küldetnek. t *..K»nlzsaváro« híljii»téR4trán»k, „n.-k»nlx8»l Snk. UUoltó-egrlft", a »ii.-k.nlii.ai kereskedelmi » iparhank", .n.-kanli«ml tak.rAkpSnrtír«, * .zalaraegyel általános tanltótes-toiít«, a .n.-kanlz»al kl»dad-n«i*ló egjMület«, * „n»gj.k«nlx8»i tiszti önsegélyző saövetkeiet", a »soproni kereskedelmi > iparkamara n.-kaniz»ai külválasztmknva« a több megyei és városi egyesület hivatalos érteatUje. Heienkini kétszer, vasarnap- s csaiörtökóu iiiegjeletio vegyes tartalmú lap. Népesedésünk kérdése. (Folytatás és vége.) Puaztulunk veszünk Azon intézmények közül, melyek kfllföldön a népesedés elömozditására — vagy ha ugy tetszik a néptelenedés git-lisára — roppant kedvező behatással vannak, egyik legkitűnőbb a lelenczhiz. Ha statistikai adatokat akarnék a tisztelt olvasóknak nyújtani, csak elrémíteném a törvénytelen ágyból született gyermekek számának nagysága által. Ezen felül igen sok is lenne mindaz, a mit e .tárgyban elsorolnom kellene, mit azért nem teszek, mert azok elsorolása úgyis azon időre való, midón az eszme érett dologgá válh&tik; de különben is azon körhöz tartozik bővebb kifejtése s indokolása, mely annak létesítését fulkarolandaná. Éd röviden csak arra hivatkozom a mit mindenki tapasztalásból Ind; arra, hogy a törvénytelen gyermekek közül legalább is 50°/, elvész segély nélkül, elvész akaratból, elvész kényszer által. — Megdöbbentő szám 1 Ha a fegyházak titkait kutatnunk, arról győződnénk meg, hogy egyetlen fegyintézet sincs hazánkban, melynek nem rejtenének falai oly romlott nőket, kik anyaságukat titkolandok, gyermeköket vesztették eL Hát még azoknak száma, kikről az emlékezet sem beszél ? Az áU&mnak mint ilyennek lenne már fő érdeke az ily bűnöket megakadályozni, a mit leginkább s talán egye- dül csak lelencz házak felállításával lehetne elérni. — Az állam azonban nálunk ezzel nem, csak politikával s adó emeléssel foglalkozik, ellenben nem zirja ki egyes kerületek, megyék vagy városok azon jogát s érdekét, hogy lelencz házakat saját terhökre állítsanak fél. Igaz ugyan, hogy egy ily intézet felállítása roppant pénzáldozatot igényel, de ha annyi sok egyéb intézet, s egylet felállítását pártolja nemzetünk; ha annyi egyletet feltartani tud és akar, s ha csak erkölcsi vagy anyagi hasznát tekintjük, alig állithatjuk, hogy ezéljainak mindenik egészen megfelel, sőt némelyik éppen az ellenkezőt igazolja, — ugy egy oly intézmény felállítása mint a lelencz ház, nemcsak társadalmi állásunk követelménye, s általa nemcsak az erkölcsiség lehető megóvása, nemcsak a bűnök eltávolítása lesz elérhetővé, hanem nemzeti-ségüak egyik életkérdését is igazolni fogja. Nem országos lelenczház felállításáról lehet lapunkban szó,, ez a fővárosi lapok tisztéhez tartozik, hanem igenis jogosultnak tartjuk felemlíteni, hogy Zalamegye állíthatna fel egy megyei lelencz házat. Zalamegye értelmes közönsége, Zalamegye áldozatokban soha vissza nem maradott, sőt kitünó nagyai s vezér férfiai azt létesíthetnék. Alig találom megemli-tendőnek, hogy ezen intézet vallás és nemzetiségi különbséget nem ismerhetne. Ha nem azonnal lenne is felállítva egy lelenczház, mert azt képzelni is nehéz a jelen idők mostoha viszonyai közepett, hanem kezdeményezni, általa az alapot letenni s gyűjteni a felállítandó megyei lelenczbázra; ez nem kivihetetlen. Hogy Zalamegye kezdeményezhesse ez üdvös intézkedést, szerény véleményem szerint elég lenne az, hogy a \'obogót méltóságos Ürményi József ur a megye nagynevű s még nagyobb érdemű főispánja, a mellette levő alispán, az ügybuzgó s kitűnő szellemű Svastics Benó ur támogatásával felemelje, s általa nevét nemcsak a megye, de az egész nemzet előtt megörökítené, s hogy az üdvös intézet ily módoni első felállítása Zalamegye dicsőségéhez tartoznék s jeles példáját több megye is követné, — az kétségtelen. Dr. FARNEK LÁSZLÓ, így»éd. Zalamegyében az inségi mimkák végrehajtására vonatkozó alispáni rendeletet és tervezetet közérdekűségénél Jogva készséggel s a nemes intentiúju intézkedésért köztiszteletü alispán nrnak hazafias elismerésünket nyilvánítva közöljük. Zalavármegye alispánjától. A mull évi rosa termés éa általánosan sújtó viszonyok által megyünk lakosságának aoyagi helyzete főleg a Göcsej vidéken eléggé sajnos mérvben érintetvén, hogy a mutatkozó szükség enibrése s bekövetkezhető Ínséges állapotok elhárítása oly móddal váljék lehe t\'lvé. miszerint az erre szolgálandó orazágos aepélylyel egyszeramint a nevezett vidék jövő emelkedhetésének éa jobb sorsa előidézhetésé-nek eleugedhetlen feltété: képező közforgalmi érdeke ia lehetőleg kielégitessék : ez iránt tett felterjesztésem folytán a nagyméltóságú magyar királyi mioist^rium folyó évi január hó 24 én 1187 szám alatt kelt rendeletével az inségi országos alapból tüzetesen a megyeileg már megkezdett és a Göcsej központján keresztül vonuló Teskánd-szilvágyi útvonal kiépítésére tizenötezer forint segély összeget kegyesen engedélyezni méltóztatott. Tekintve, hogy ezen kegyes adomány kettős czélja egyaránt a legfőbb fontossággal bir, oly annyira, hogy annak mindkét irányban a lehetőség teljes mérvéig való biztos és sikeres eszközlése a segély megnyeréséből folyó elengedhetlen kötelességünket képezi: önként áll elő azon feladat, hogy a megoldás oly móddal vétessék foganatba, mely az országos segély kitűzött czéljának elérését lehetőleg biztosítja; — ez pedig nem lehet más mód, mint az. hogy egyrészről a leginkább sújtott és ínséges állapota községek lakosai a kérdéses útvonal kiépítéséhez — melyre az országos segély adományoltatott — a szüksége« kézimunka és fuvar saolgálmányokat megfelelő készpénz fizetésért teljesítvén, ez által szűkölködő helyzetük javítására szolgáló kereseti forrást nyerjenek, s viszont más réearól, hogy az érintett segélyeaendő községek által teljesítendő útépítési munkálatok a lelkiismeretes és pontos foganatosítás azon biztoe eredményé-vei hajtassanak végre, mint aat az ut sikere« kiépítésének czélja s ebben saját legközvetlenebb fófontoeságu érdekük — de nem kevésbbé az általános közforgalom érdeke is elengedhet-lenül követeli. Erre van irányozva az •/. alatt mellé kelt utépitéei éa munka beosztási terveset, mely a munka áraknak és az illető köaségek által teljesítendő munkaaaolgálmányoknak részletes meghatározását foglalván magában, kellő tanúságot tesz arról, hogy ezen tervezet a nagy fontosságú feladat czéljának mindkét irányban — vagy is a segélyezésnek s az útépítésének lehetőleg sikeres eszközlése szempontjából állapitatott meg, és pedig különös tekintettel arra, hogy a kavics termelés — mely által éppen a szegényebb sorsú lakosság nyeri keresetét — annak a kiszabott munka menyiség szeriuti árak kiérdemlésével valóban segélyül szolgái-jon, továbbá, hogy a kavics szállítás szinte megfelelő díjazás mellett oly távolsági részié tekbe osztassék be, hogy a szállítást az illető községek vonós ereje minden körülmények TÁRCZA. A férjek. (Életképek.) Irta: ifj. Donásxy Ferenci. VL A regény Író firj. Az ily férjek rendesen pillangók, mind a mellett nincs kizárva ai, hogy nejöket ne imádják. — Könnyelműek a legnagyobb mértékben, s nőikkel szemközt követelők, örökké holdsugarakon nyargalnak és rózsaillatból táplálkoznak, de azért a dúsan megrakott földi asztalnak legtöbb esetben feltétlen hódolói. Az ily férjeket ép agy fel lehelne oevtani fajokra, mint valaha Cuvier felosztotta a História naturalist; akad itt könnyelmű, isiákos, melancholicus, unalmas, kiállhatatlan, csacsogó, Don Juan, Diogenes stb. valóban egy második Cuvier kellene, ki ezeket annak rendje, módja szerint feloszthatná. — * ^ » Fellegormiéknál rendesen minden csak »jour őxJ ment, aaaz nagy araaan. — Estély, matinéé, soirée; jött egy művésznő, kinek hangja, agyán nem, de termete szép volt, és ellenállhatatlanul kokettiroaott; Fel legormi Achilles tiszteletére estélyt rendezett; jött egy hegedű művész, kit a hir Orpheasnak kiáltott ki, Fellegormi Amalasuntha már megérkezése előtt C nappal folyvást ette a .bonbons de plautagines laacalotát", hogy csengő hangja legyen, és a művész játékát szörnyű hamisan kísérte uangjával, a tiszteletére adott estélyen. — Különben hogy egy kissé világítsak a helyzetet, legelőssőr bemutatom, azaz pardon, átadom a szerepet Tengergyöngyi urnák. Fellegórmiáknál soirée van, egy hires hegedűművész vendégszerepelt a városban, ma az ő tiszteletére van ez az estély rendezve. Vendégek érkeznek minden perezben. Tengergyöngyi mutatja be őket a családnak. Theavölgyi dráma író, harsog Tenger-gyöngyi hangja. Örülök, recsegteté a háziur, egy magas sovány vöröshaju uri ember. — Theavölgyi dráma iró, harsog megint Tengergyöngyi hangja. Amalasuntha kisasszony a háziúr nővére, rebegé Tengervölgyi ellágyult hangon. Amalasuntha kisasszony, ki elég csinos, rÓBsasain atlaszban pompásolt, orgona virág ékkel hajában és ruháján, s a legelegánsabb chiccel hajtá meg magát. — Urraim, urraim, recsegett aristokraticu-san elharapva a szavak végit a hási ur hangja, köttzönöm önök megjelenését, valóban a mai est elragadó, oh én le vagyok kötelezve megjelenésük által. Tengergyöngyi végre a háziasszonyt pillantotta meg, ki épp most jelent meg. Keresztül rontott a legnagyobb tömegen. Csókolom kezeit nagysád, végre hódolhatunk!?! Fellegorminé csinos barna asszony, gyönyörű haj és epedő szemekkel, Tengergyöngyi ex can tricas megszólítására csakis könnyed meghajlással válaszolt. Minden tökéletessége mellett oiégis két hibája volt. Elödzör férjét igazán szerette, sőt ast lehet mondani imádta. — A második hibája, már ez csak férje szemében élt s az ? hogy nagyon prózai volt és a költészet iránt meglehetős hideg modort tanúsított. Többre becsült egy jól ápolt veteményes ágyat, mint egy kötet rózsaillat és holdsugárral teletömött sonettet. Tengergyöngyi törte zúzta magát, megérkezett az est hőse Pianissimo, Orpheus egy csomó irodalmi capacitás kíséretében. Hegedűjét egy livreés inas hozta utánna oly fontos arczczal, mintha 6 fedezte volna fel a puskaport. Az általános bámaiás szülte csöndben következtek a bemutatások. Tengergyöngyi hangja harsogott, mintha csak a zugó orkánból lopott volna egy tele tüdővel. Végül következett a házi ur. Fellegormi AcJiilles, hírhedett regényírónk a »Cyankali menyasszony és választó viz vőlegénye* hirhedett regények szerzője, hási gazdánk. X. ur dráma író, D. ur lyrifcus, K. ur regény iró, E. ur humorista, Z. ur színműíró. Általános bókok, kézszoritások, melyből a hási urnák csak a folyvást hangoztatott örü-lökje recsegett ki . « . Fellegormi verseny paripaként száguldozott fel alá, nejétől folyvást kérdezősködött és boszantotta ügyetlen tanácsaival. Egysserre általános caönd ! Pianissimo művész ur vonója megpendült - Amalasuntha kisasszony hangja megcsendült — Egy hatalmas áriát végeztek be a Sevillai borbélyból, zugó éljenek és dörgő tapsok között. Azután pedig a társaság apró csoportokra oszlott, kiki kedvencz themájáról beszélgetett. Fellegormi a háziúr, Tengergyöngyi ur s az írók, köztük Pianissimo úrral a főhőssel, a kaktusok között ültek. Tengergyöngvi vitte a szót s agyba főbe kezdte a házi urat dicsérni. — Barátom Achilles, mindnyájunk nevében fogadd forró köszönetemet Miérrt, miérrt, recsegtető a házi ur ? Ason magas élveset és gyönyörért melyet regényeiddel szereztél nekünk és az irodalomnak . . . A házi ur szerénykedett. — Semmi szerénykedés, legjobban bizo nyitja, hogy hivatott iró vagy, az, hogy regényeid első kiadása egy hét alatt tökéletesen elfogyott 8 már a második kiadásból is alig van pár példány kiadódnál. Valóban, szólt közbe D. ur a lyrikus, fölséges eszményképnek kellett lelkesíteni, hogy ily gyöngyöket hozott napfényre eszméinek tengeréből. Az eszményképet ismerik uraim, sietett közbeszólni K. regényíró, van e magasabb eszmény, istenibb ideál nejénél, oh uram, önt kedvelik a múzsák, mert nejében meg ran az efezmény, az ideál, mely gyújt lelkesít és menybe ragad. A helyeslés az egész társaságon morajló viszhangként végig szaladt. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MARCZIUS 4 ¿n 1880. között teljesíteni képes legyen, mivégből ugy a kavicstermelési mint szállítási munka meny-nyiségnek községenkónti meghatározása azon egyedüli biztos alapon eszközöltetett, melyet a folyÖ évre megállapított országos közmunka összeírás nyújt, minthogy az ebbe felvett kézi » vonóa erővel minden község tényleg bir; végre a tervezetben előszabott teljesítési határidők akkép tűzettek ki, hogy egyfelől a segélyezés czélja minél gyorsabb kereset nyújtás által eszközöltessék, mi a szűkölködő lakosságra nézve ugy élelme mint. tavaszi vető mag beszerzése tekintetében fontossággal bir, s másfelől biztositassék az útépítés elengedhetlen feltétele oly időben, midőn még az arra megkívántató munka erő a gazdasági dolgok állal teljesen el nem foglaltatik. Midőn tehát az ezen tervezetben előirt munkák végrehajtását ezennel elrendelem, felhívom szolgabíró urat, hogy a járási utbiz-tossal együtt a tettleges kivitelre nézve minden szükséges intézkedéseket azonnal megtévén, a pontos és Bikeres foganatosítást a fent jelzett köztekinteteknek megfelelő eredmény biztosi tásával eszközölni annyival inkább tartsa el-engedhetlen feladatának, mert az ügynek kiválóan nagy fontosságával szemben a bármi okon támadható fennakadásnak hely nem adathatván, ilyennek netáni felmerülte esetén azonnali elenyésztetése és a czél biztossikerlése oly teendőt képez, mely a hatósági hivatalos felelőségnek legszigorúbb hatálya alá esik. A foganatosítást illetőleg az érintett tervezet kellő irányul és tüzetes miheztartásul szolgálván, e tekintetben csakis a következőkre látom szükségesnek szolgabíró urat különösen is felhívni. 1 A kellő számú példányokban mellékelt tervezel az összes érdekelt községekkel azonnal közlendő, és lehetőleg személyes eljárással e8zközlendő az, hogy az illető községek az ügynek saját legközvetlenebb létérdekeikre kiható nagy fontossága felől felvilágositatván, az előszabott munkálatokat a meghatározott idő alatt lelkiismeretes pontossággal önként teljesíteni siessenek, megjegyeztetvén az, hogy a tervezetben felsorolt munkaszolgálmányok kötelezőleg elrendeltetvén, azoknak pontos és sikeres foganatosítása szükség esetén kényszer utján is okvetlenül eszközlendő. 2. Nem kevésbbé halaszthatlan teendőül áll elő az, hogy a járási utbiztos közbenjöttével a tervezetben meghatározott munkálatok telje sitésének sorrendje községenként s illetőleg azok csoportosításával már most előzőleg akkép állapitassék meg, hogy a kitűzött munka időszak bekövetkeztével azonnal megkezdendő munkálatok minden fennakadás vagy félben-azakitás nélkül sikeres eredménynyel végrehajtathassanak, ezen megállapításnál főgond fordítandó arra, hogy a kiszabott mennyiségű kavics termeléséhez és szállításához megkívántató kézi és vonós erő folyton elégséges számmal állitassék elő, s e tekintetben cséUzerü beosztás által elháritandó az, nehogy a munkásoknak ugyan egyszerre a munka színhelyén el nem férő túlságosan nagy tömeges száma avagy azoknak hiánya a munka sikeres végez- Oh uram,szólt a háziúr az „én eszményem, az én ideálom csak tünde délibáb; nőm az igaz, hü, kedves, jó gazdaasszony, de prózai, a legfőbb mértékben prózai; képes a legmagasabb exaltatiomból kiragadni egy ily megszólitással Viktor, veteményes kertem nagyszerű,s milyen gyönyörű libákat vettem, — s holnap a hizót leöletem, elég kövér már. — Eszmény csak egy van, s ez nem a testben él, hanem az ideálban. Az egész írói clubb a házi ur eme elégiájára nem tudott egy feleletet kisütnf — Az általános feszültségen megkönyörült Pianissimo ur, s a társalgást egy merész Fortis-simoval a női hűségre vitte át. Oh uraim a nők, a nők, szörnyek, syré-nek mind, ón kerülöm őket, mint a hamis hangot. Élő rejtvények, mit megfejteni nem lehet! Hűségük délibáb, édes zene, mely mámorba ringatja a lelket, hogy aztán egy hatalmas dörrenéssel összezúzza azt. A hűség olyan náluk mint a divat, mely változik az idővel, hinni nem lehet, legyen an gyal vagy ördög arcza a nőnek. — A férjek közt ez az eszme általános helyeslésre talált. — Egy nő hűtlensége sohse bocsátható meg, egy botlás után le kell tűnni neki az élet színpadáról. Az ilyen eszmék a férjek előtt mindig kedvesek, azért általános helyeslés fogadta Fia nissimo ur szavait. A férjnek magas röptű eszméi vannak, miket egy nő sohse kívánjon követni, mert Icarusként a mélybe zuhan. — Oh nőm hűsége, szólt a házi ur, az felül áll mindenen, arra én képes volnék esküdni, hetésének akadályozását vagy teljes fennakadását idézze elő. 3. A czélba vett utépités érdeke valamint az ez által nyújtandó segélyezés közczélja is egyaránt felette kivánato«»á teszi ugyan azt, hogy a munkálatok a tervezetben kitűzött határidők alatt teljesen végrehajtassanak: a mennyiben ez még is az időjáráshoz képest netán közbeeső szorgóa gazdasági teendők miatt lehetséges nem volna, ily esetre szolgabíró ur feladata leend akkép intézkedni, hogy a gazdasági munka befejeztével a félbeszakított útépítési szolgálmányok az illető községek által pótlólag végrehajtassanak. 4. A tervezet értelmében a munka vezetését a zala-egerszegi és novai járási utbiztosok teljesitik, kik is e részbeni kötelmeikre azonnal a legszigorúbban utasitandók, oly megjegyzéssel, hogy részükre kifejtendő szorgalmuk sikeres eredményéhez képest 1 frt 50 kr napidíj engedélyezése kilátásba helyeztetik. Mindezek után végre kijelentenem kell. hogy a biztos sikerülés mulhatlan eszközlése s e czélból a folytonos felügyelet éa legszigorúbb ellenőrzés gyakorlása s egyáltalán minden e czélra szükséges hatósági intézkedés megtétele s azoknak pontos végrehajtatása, ugy a járásbeli községek részéről valamint a hatósága területén foganatosítandó munkálatokra nézve, közvetlen szolgabíró urnák a zala egerszegi magyar kir. államépitészeti hivatallal együttesen jut. oly feladatául, melynek sikeres megoldását az ügynek kiválóan nagyfontosságú érdeke elengedhetlenné teszi, s midőn az ebből folyó felelősségére szolgabíró urat ismételten figyelmeztetem, egyszersmint felhívom, hogy mindazon teendők iránt, melyek a tervezet szerint ez ügyben teljesitendók, a szükséghez képest az általam egyidejűleg értesített kir. építészeti hivatal főnökével valamint (a novai — a zala-egerszegi) járás szolgabirájával közvetlen érintkezve, a minden irányban kellőleg biztosítandó sikeres végrehajtást tettleg foganatba vegye, és ugy a megkezdett munkálatokról valamint annak folyamáról hozzám hetenként az elért eredmény* kitüntetésével jelentést tegyen. Zala Egernzegen, 1880. évi febr.hó22 éo. ÖVASTITS BENÓ m. k., alispán. Tervezet. A Teskánd szilvágyi utvonalunk a nagy méltóságú ministerium által engedélyezett országos segélyből leendő kiépítéséhez a zala egerszegi és novai járásbeli községek által teljesítendő munka szolgálmányoknak a fizetendő munkabéreknek és az útépítési munkálatok végrehajtásának réezletes meghatározásáról. I. Kavicstermelés. 1. Termeltetik kavics*- összesen 3,500 prizma, — és pedig ebből 3000 prizma András-hidán az e czélra kibérelt bányában, és 500 prizma Csesztregen 2. Munkabér midkét helyen egy prizma rostált kavics termeléseért 1 frt 20 kr. o. é. 3. Termelési idő folyó Í880. évi mártiu« hó 5-től ugyanazon hó végéig. mérget venni, Emma a ¡eghübb nő, de a leg prózaiabb anyagi lény ! Egyátalán ilyen beszédekkel mulatták magukat az urak, azután következett szokás szerint a kritizáláa, mely egy férfi társaságból elmaradhatatlan mindig. Utóbb pikáns kalandok, melyekhez Bo-caccio vig elbeszélései csak száraz bibliai kísérletek. _ Utóbb következet; a vacsora, melyben az urak megmutatták, hogy nem csak a tollal, de villával és poharakkal meglehetősen tudnak bánni. — * * A következő nap délutánján a férj neje boudoirjában heverte ki az estély fáradalmait. A nő holmi számlákat hozott rendbe, mely a férjet rendkivül untatta. — Többször kérte, hogy hagyja félbe, de Emma mindannyiszor csak azt felelte, »mind járt készen leszek édesem, csak légy türelemmel." Oh be prózai vagy, sóhajtá többször a férj, nincs benned semmi költőiség. Hogy utánna nézek mindennek ? viszonzá a nő, igy legalább nem leszek kitéve annak a drámai fordulatnak, hogy mindenfelől megcsaljanak. — De ily prózaiság, semmi finom érzék a szellemiség iránt. Melyet te is félre teszel az ebédnél, viszonzá a nő finom mosolylyal, legalább akkor az egyezer te is földi embee vagy. A férjnek ez a felelet nem tetszett, mert ásitott és az orrát fintorgatta. — Én megyek Emma egy kicsit ábrándozni a hüs platánok alá a kertbe, öt óra előtt ne várj vissza. — 4. A kavicstermelésnek kösségenkénti beosztása : a) az andráshidai bányában termelendő: a zala-egerszegi járásból: Döbréte Árkosháta 9 225 n Dobronhegy . 30 „ Böde n 140 Rám a 60 . „ Hottó 9 120 - „ BaziU 160 Vorhota • 50 „ Gellénháza 300 • 9 Erzsébethegy a 220 » Ebergény „ 350 összesen: léw prizma. a novai járásból: Nagy-Lengyel község álul 130 prizma. Rózsásszeg „ 110 0 Milej Egyházszeg „ 110 . Csonkahegyhát n 100 a Liczkó 30 „ Vadamos 10 a Pálfiszeg 100 a Iborfia 10 „ Petri-Keresztúr „ 100 „ Gombosszeg „ 20 • Paisszeg 110 a Győrfiszeg „ 100 . Németfalu r 20 „ Gerátszeg- Vörösszeg- Kereseszeg Barabásszeg és Majosfa kÖzsé gek ál\' al 70 Kustánszeg- Paraszaszeg- Kis-Lengyl és Vargaszeg által 300 Összesen: 1320 prizma. b) a csesztregi bányában 500kupacz rostált kavics termelendő Szilvágy, Szent Mihály-fa, Bárhely, Nova, Karácsonfa, Mikefa és Bollahida községek által a f\'-ntebb meghatározott munka árnak kéazpénzeni fizetése mellett, országos közmunka erejük arányában, — s az ezen bányában termelt kavics közmunkával lesz a kijelölt útvonalra elszállítandó. II. Kavic* szállítás. A fentebbi I. a) pont alatt felsorolt községek által termelendő kavics szállítására határidőül folyó évi mártius hó 15 tői ápril hó 15-éig, — és ezen határidő alatt a szállítás 4 távolsági részletre felosztva, a következő szállítási árak szerint állapittatik meg, u. is: 1. Az andráshidai bányából a Dobronhegy aljin az úgynevezett Viosz rét mellett kijelölendő Depotba — egy prizma szállításáért fizettetik 4 frt o. ó. — s ide szállitandó ösz-szesen 1360 prizma. 2. A fentebbi pontban érintett Depotból a milleji határnál kijelölendő útszakaszra egy prizmáért 2 frt o. é. — s ide szállítandó összesen 250 prizma* 3. Ugyan a Depotból az úgynevezett Farkas gödréig egy prizmáért 2 frt 90 kr. — a ide szállitandó összesen 230 prizma. 4* Végre a Depotból a Csonkahegyhát alsó falu végéig egy prizmáért 3 frt 90 kr. — s ide szállitandó összesen 230 prizma. A kavics szállításnak községenkén ti beosztása : Akkor utánnad küldőm szőnyegedet, egy pamlag vánkossal, és boldog ábrándozást ki vá-nok Morpheus ur karjai közt. Tévedsz, ha azt gondolod, hogy aludni fogok, ah azok a platán és szellő suttogások; mind meg annyi lündérregék 5 mindegyik egy-egy égő csillag, egy estine eszme, melyek oly kedvelt és kelendővé teszik regényeimet. Melyeket az álmok honában lelsz; meglestelek Victor, te ábrándozol a platánok alatt, szétlő suttogás közt, de ezt akárki látja, bizony csak egé^séges alvásnak nevezi. Megyei, különben felingerelsz, s a távozó férjet, a nő vidám, egészséges kaczagása kísérte, 8 még a folyóson is utánna hangzott. A nő tovább számolt, később meg a szakácsnét hivta be, annak adott holmi utasításokat, a fiatal pulykákat illetőleg. Azután minden komornai segély nélkül maga kezdte haját rendezni. A boudoirból ajtó nyillott pgy kisded fülkébe, melynek ajtaja egyenlő a szőnyegzet színével. Az ajtó zárjában egy kulcs volt dugva. A nő észrevette. Félig lebomlott hajjal sietett az ajtóhoz, s gyorsan rántotta ki a kulcsot a zárból. E perczben lépett be a férj, kit a nyomasztó hőség az ábrándok világából a szobába kergetett. , A nő elpirult, a a kulcsot a legnagyobb sietséggel rejtette zsebébe. A férj észrevette, s agyában egy iszonyú gondolat villant meg. , Asszonyom, ha szeret, ama fiilko kulcsát ide adja. az l-ső szakaszra szállitandó. a) zalaegerszegi járásból. Teskánd község által 57 prizma. Döbréte Ari*osháza , 114 „ Dobronhegy „ 30 , Szt. Mihályfa , 36 . Böde . 72 „ Rám 27 . Hottó „ 60 , Bazita . 54 „ Vonata „ 37 „ Ge\'iléo háza „ 93 . Kökényes-Mindszent . 27 „ Szeot-Erzaébet . 42 , Ebergény „ 63 . összesen: 712 prizma, b) novai járásból. Nagy-Lengyel község által 138 prizma. Liczkó „ 54 , Ormándlak „ 45 „ Petri-K eresz tur „ 72 Iborfia „ 27 . Vadamos n 15 „ Rózsásszeg „ 57 „ Mi lej - Egy házszeg n 54 , Csonkahegyhát n 63 Pálfiszeg . 54 . Németlalu „ 36 , Gombosszeg „ 33 , Összesen: 648 prizma, a 2-ik szakaszra szállitandó Győrfiszeg község által 40 prizma. KustányBzeg-, Paraszaszeg-, Kis Lengyel és Vargaszeg községek álul 123 . Barabásszeg-, Gerátszeg-, Vörös-szog , Majoafa- és Kereseszeg községek álul 48 „ Paisszeg község által _39 Összesen : 250 prizma. a 3 ik és 4-ik szakaszra szállítandó. Szilvágy község által 72 prizma. Nova „ 210 , Mikefa , 50 „ Karácsonfa , 55 „ Bollahida . 73 , 0nsze8Hn: 460 prizma. III. Földmunka. A foidmunka a szükséghez képest heti napszám lajstrom alapján a mérnöki utasítás és kijelölés szerint fog foganatosiutni, a kus-Unszegi körjegyzőséghez tartozó községek által, hozzáadva Rózsásszeg és Dobronhegy községeket, s erre nézve meg jegyeztetik, hogy a kijelölendő munka szakaszok 40 kr. napi munkabér biztosításával fognak megállapittatni. IV. A munkálatok végrehajtása körüli intézkedések. 1. Községenként a fentebb meghatározott kavics termelési és szállítási beosztás az összes érdekelt községekben azonnal kihirdetendő és a pontos foganatosításra megkivánUtó munka szolgálmányok biztositandók, illetőleg a kitűzött haUridőkre elő állitandók. 2. Az andráshidai bányánál a kavics termelésnek félben szakítás nélküli gyors és sikeres foganatosithaiása érdekében, a munkásoknak a munka színhelyén leendő juUnyos 41el- A nő halvány lett. — Ne kérd aet Viktor, csak most ne, re-begé a nő. Ah Emma, kiáltá a férj, most már biztos vagyok, s ezzel a fülke felé rohant. A nő villám gyorsan a fülke ajtója elé állt, s testével födözte azt. Vik:or, nincs ott semmi és te gyanúsítasz? kérdé méltatlankodva. — Biztos vagyok asszonyom, hörgé a férj, a kulcsot vagy az ajtót töröm be. Még egyszer kérlek Viktor térj magadhoz; hallgass meg, esdekelt a nő . . . Ah asszonyom, ez a hűség, ez a bizalom, ugy-e öt óra előtt tértem víbszs? —ereszszen. Ezzel nejét félrelökte, s a gyenge ajtót egy rántással fölszakitotta, de nyomban visz-sza is tántorodott, mintha hideg vizzel öntötték volna szemközt. Az egész fülke tele volt regényei első kiadásával és még a másodikból ia volt ott egy jó csomó. A nő ugy állt mint egy szobor, csak nehéz lélegzése muUtU, hogy jobban szenved e jelenet alatt, mint férje maga. A férj pedig mint egy kísértetre, ugy szegezte szemeit a könyvhalmazra, azután neje kezeit ragadta meg s összecsókolta azokat. Oh Emma, szólt lassan, bocsáss meg nekem, az a prózaiság, melylyel eddig kínoztalak, az a te magasztos szerelmed, melyre én méltó nem vagyok, bocsáss meg nekem ez egyszer, ha van ideál, ez te vagy, ha van költészet, ez szerelmed; hogy engem elégedetté tégy, gombostű pénzedet áldozUd fel, de kigyógyítottál, keserű ez az orvosság; — de használt. — TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MABCZTUS 4-én 1880 mizése vállalkozás utján biztosíttatik, és pedig \' 1 adag kenyér, 1 adag gulyás é«\'/» liter borért összesen 25 krjával, külön külön a kenyér adagja 10 kr. — gulyái 10 kr. és \'/, liter bor 5 krért: — erre nézve az építészeti hivatal által 3 különféle ciimü bolleták adatnak ki a munka színhelyén az illeti utbiztos utján, és az azokat, ssabad tetszésük szerint igénybe vevő munkások beti munkabéréből a tényleg igénybe vett élelem ára levonatik. — Aa élelmezésnek a fentebbi árak ezerint vállalkozás utján leendő biatositáaát a sala-egerszegi járáB szolgabirája eszközli. 3. A munka tényleges vezetését Mártin-kovits Lajos zala-egerszegi ésKésmárky László novai járási utbiztosok teljesitik, és pedig aa andráshidai bányánál a kavics termelését valamint a szállításnál a felrakás ellenőrzését Már tinkovics Lajos^ a kavics lerakást és átvételt valamint a caesztregi bányánál a termelést és átvételt Kósmárky László utbiztos foganatosítja. — Mindezek iránt s egyáltalán a munkálatok pontos és sikeres végrehajtása tekintetében a felügyeletet a zala egerszegi és novai járások szolgabirái a kir. államépitéazetí hivatallal együttesen gyakorolják. 4. A kiérdemelt munkabérek fizetése a kavicstermelése alatt hetenként minden szombati nap délutánján Andráshidán a sala-eger-szegi járás szolgabirája és az építészeti hivatal egy tagja álul, azontúl pedig vagyis a kavics .szállítás foganatosításakor Csonkahegyhát községben a novai járás szolgabirája éj az építészeti hivatal egy tagja által teljesittetík. A csesztregi bányában termelendő kavicsért a munkabér kifizetését Szilvágy köz ségben a munka előhaladásáhuz képest hetibér lajstrom alapján a novai járás szolgabirája eszközli. — 5. A szükséges munka eszközök beszerzését a kir. államépiiészeti hivatal részletes javaslat és annak helyben hagyása alapján létesítendő vállalati árlejtéssel eszközli, mely czélra a egyéb kezelési költség czimen 500 frt irá-nyoztatik elő. G. Műtárgyakra vagyis a kiépiiendó útvonalon szükséges hidak és átereszek előállítására nézve a kir. építészeti hivatal részleies mü tervezetei készil, szem előtt tartva, hogy a létesítendő legszükségesebb műtárgyak összes költsége 1000 irtot meg nem haladhat. Végre 7. Andráshidán a kavics bányának illetőleg 2 hold munka telepnek a vett utasításhoz képest szerződésileg kibérlését a zala-egerszegi járás szolgabirája, a munkálatok végrehajtásához szükséges helyi kitűzéseket és a munkaszakaszok kijelölését — vaiamint a munka vezetéséhez megkivantató kimutatások, nyilvántartási ivek és összes elszámolási okmányok • ugy a részletes végszámadás egybeállítását is a kir. államépiiészeti hivatal teljesiti. Helyi hírek- — Helyreigazítás. A .Bpeati Közlöny" február 21-ki számának hivatalos értesítőjéből a n.-kanizsai kir. törvényszék \'6433 sz. végrehajtási végzése hibásan közöltetett ki-vonatilag; amennyiben nem éo alulírott, hanem közgyámi gondnokságom alá helyezett özv. ■ Oradicski Jóraefné. született Muczhárd Anna, kinek 50 frt követelés és járulékai erejéig 4340 frlra becsült ingatlana tüzetett ki f. évi apr. 3-ára árverezésre. Kérem a t. közönséget, ezt «zives tudomásul venni. Kelt Nagy Kanizsán, febr. 29. 1880. Berényi József, városi közgyám. A váron szegényei javára a nagy-kanizsai izr. nő-egylet buzgó választmánya mull hó 28-án fényesen sikerült s müélvezetes estét rendezett. A terem zsúfolásig tömve volt. Szép- íaludy Ferencz széptehetségü írónktól „A regény vége" czimü vígjátékot adták eló, Schreyer Berta, Weíss Irén ós Sabina kisasszonyok, Löwenlritt Ödön ós Kothscbild Jakab urak szép alaki lé ssal játszottak s leljes elismerésben részesül teK. A dallamokban a kellemes hangú Weíss Sabina k. a. és kitűnő humoristánk Ollop Imre ur viharos tapsot arattak. A „Rózsacsokor\' élőkép amily ügyesen rendeztetett, oly meglepő szép is volt Blau Lajos ur kőzelis-meréssel jutalmaztatott. A dalárda közreműködése valóban dicséretes; előadásuk szép hatást idézett elő, köszönet a derék tagok és karmestereknek Ollop Ernő és Berecz Imre urak szíves fáradozásaikért. A sorshúzásban következő számok nyertek : 3. sorozat 97. szám. 5. sorozat 51. sz. 13. sorosat 22. sz. 17. sorrzat 85. sz. és 27. sorozat 23. száma. Ezolán folyt a táncz, azaz csak mozoglak, mert oly tömött volt a terom, hogy három colonban kellett a francaiát lejieni. A szép rendeséiért s eredményében is gazdag kivitelű jóiékonyczélu előadásért valamint a neme« buzgalmu ítr. nőegylet, ugy minden egyes közreműködő a megvigasztalandó »legények nevében is fogadják elismerő köszönetünket. — A nOgy-kanlxsai izr. nő-egylet által rendeleti színi-előadás alkalmával befolyt felűlfisetéaek jegyzéke, Krann Meyer ur Budapesten 25 frt, Sir Moses Montefiore London 12 frt 29 kr. Lővinger Julia asszonya. Bécsben 17 frt 50 kr. Rudine A. M. Pollak Lovag Bécs 10 frt, Koromlói Bárd Schey Fülöp 10 frt, Königsberg Sarolta Bécs 10 frt, Kim Alfred or Velencze 12 frt 50 kr. Bnrchard Ede or Berlin 11 frt 54 kr. Pollák Emma asszonyság Bécs 5 frt, Baronyi Testvérek Bpest 5 frt, Sohwarz Dávid ur\'Bpest 5 frt, Schwarz Lina asszonya. Bpest 5 frt, Weiss Nanette Bpeat 5 frt, Naschauer Vilmos császári tanácsos ur Bécs 5 frt, Weiss Samuné 10 frt. Sorumer Sándorné 10 frt, Gelsei Gutmann Vilmos 12 frt 50 kr. Somsics Lőrinci 10 frt, Blau Pálné 5 frt, Sommer Miksáné 5 frt, Weissmeyer Mór 5 frt, Lővinger Ignács 5 frt, Rosenberg Isra-elné 5 frt, Gelsei Gutmann Lázár 5 frt, Gelsei Gutmann Izidor Bécs 5 frt, Ebenspanger Leó 5 frt, Weiser Jóssef 5 frt, Blau Nándorné 2 frt, Scherz Móricsné 2 frt, Gutmann Simonné 3 frt, Schneider Fr. 1 frt 20 kr. Szarvassy 1 frt 20 kr, Walbach Mór 1 frt 20 kr, Lustig József 2 frt, Mascbanzkez Mór 2 frt, Berke« tanár 1 frt 20 kr, Grossmann tanár 1 trt 20 kr, Práger Béla 1 frt, Friedmann Mór 1 frt, Mus-quitter Lajos 1 frt Weinberg Simon 1 frt, Za-dubanszky 60 kr, Fűrst Ign. 50 kr, N. N. 2 frt 50 kr., N. N 50 kr, N. N. 50 kr, N. N. 50 kr. Összesen 262 trt 43 kr. Mely kegyes felülfizetésekért őszinte köszönetét nyilvánítja a n -kanissai izr. nőegylet. — Az 1880 ik évi ujonezozás. Márcz. 1 — 2. Nagy-Kanizsán% Márcz. 3 — 9. kanizsai járáaban, polg. elnök Arvay István, orvos Dr. Grész János. Márcz. 10—17. keszthelyi járásban, 18 — 30. a pacijaiban, apr. 1 -7 a zala eger-zegiben; polg. ela. Svastics Benó, orvos Dr. Grés* János. Apr. 9—16. lümeehiben, polg. eln. Forintos Kálmán, orvos Dr. Fischer Ignács, apr. 18 — 26. a tapolczaiban, polg. eln. Csigó Pál, orvos Dr. Grész János. A sorhad részéről elnök lovag Piszkor Tamás százados, avaió tiszt Haneise Ede hadnagy. Márcz. 1 — 7. alsó-lendvai járásban p. e. Horváth László, orvos Dr. Mangin Károly, marcs. 9 —16, a Csáktornyáiban p. e. Konyáry Mihály, orvos Dr. Krásovecz Ignács. Márcz. 17—23. a perlakiban p. e. Terbócz György, orvos Dr. Bőhm Sidney. April. 15—21. a novaiban polg. eln. Svastics Bonó, orvos Dr Mangin. Apr. 22—29. a leteoyeiben p. e. Granny László, orvos Dr. Mangin. A sorhad részéről elnök Trautsch ezredes, ava\'ó tiszt Wellanschitz András íő hadnagy. — Szigeti Aladár II od éves bölcsé szet hallgató temetése mult szombaton nagy részvéttel történt; számos koszorú díszítette a korán sirba szállt derék ifjú koporsóját. A íő gymuasiumi ifjúság énekkara meghatóan énekelt a halottas háanál, a meneten s a temetőben. Tudtunkkal ez az első eset, hogy afőgym-nasiumi ifjúság elhunyt felett gyászdalt éne kelt. A nagyszámú résstvevőkre e szép tény kedés oly jól esett, hogy a fógymn. ifjúság nemes törekvése e lérea is ujabb babért aratott az általános elismerésben. — Egy nevelőnő, ki csak e napokban tette át lakását N»gy-Kanizsara, a nagyérdemű szülők szives figyelmébe ajánlja, miszerint igen sseréoy feltételek mellett elfogadja a zongora és francz\'a nyelv tanítását — akár saját lakásán, akár a háanál; ad továbbá órákat mindennemű kézimunka és bármily más ellemi tárgyak oktatáaából. Végre elvállalja igen mérsékelt áron mnnogrammok éa bármi más finom fehér hímzések elkészítését. Érte kezhetni vele a városház utcsai uraaági épületben, kir. távirdai hivatallal szemben. I. emelet balra. Emiitettük, hogy az országos embertani és régészeti társulat febr. 24 ki ülésén Kammerer Ernő társulati előadó Egyhizaabükki Dervarícs Kálmán alsó lendvaí régészeti kuta-tásairól jelentést tett. Nevetett jeles törtéoelmi buvárunk Álsó-Lendva monographiáját irja, ebből az első t. i. a római korszakbeli réss elkészülvén, mutattatott be. Következik a góth, hon, avar, morva, frank és ai Árpádbázbeli korszakok története. Az elkészült első részből szerző ssives lesz lapunkban mutatványt közölni. — Gyászhír A nagy kanizsai kir. törvényszék egyik tevéksny a érdemes tagja Stojkovics Szilárd kir. törvényszéki biró el halt. A gyásajelentés így szól: A nagy kanizsai kir. törvényszék, kir. ügyészség s központi kir. járásbíróság tsgjai fájdalmas érzetlel tudatják felejthetetlen pályatársuknak Sstojkovics Sai-lárd kir. törvényszéki bíró urnák f. évi febr. hő 29-én esti 8 órakor életének 48-ik évében tüdőlobban történt gyássos elhunytát. A boldo gult hűlt tetemei 1. évi márt. ho 2-án d. u. 4 órakor fognak a helybeli görög-keleti sírkertben örök nyugalomra tétetni Nagy Kanissán, 1880. évi márcaius 2. Áldás emlékére I A caa Iád tagjai, illetőleg testféreí aainte adtak ki gyászjelentést. A temetésen jelen voltak a királyi, megyei, s városi tisstviselők, tigyvédi kar. testületek s számos résstvevő közönség. A koporsót 12 koszorú díszítette. Jelen volta zalaegerszegi kir. törvényszék elnöke is. Béke hamvain. — A Mura kiöntésétől különösen a Kottoriak ismét remegnek. Mult pénteken a vasúti hidat erősen megingatta a jégtorlódás s már a holt Murán visssa felé folyt a víz. A letenyei állami hidat pedig ssétznzta. — Csáktornya és vidéke, február 26. Az elmúlt január hónapban a nagy hideg folyvást tartott, az őszi vetések a jó hótakaró alatt itt még semmit sem ssenvedtek. A trágyahordás a jó ut következtében igen előhaladt, any nyira, hogy minden gaida képes lesz a hóolvadáskor, midőn as utak romlani fognak, vonós marháját nyugaaztalni. A mait évben mindig nedves lévén a legelótér, a marhában több helyen métely mutatkozik. A lépfene, mely ezen a vidéken kisebb nsgyobb mértékben mindig előfordul, a tartós hideg időben majd nem egészen megszűnt, a szemes gabona ára folytonosan magas, ellenben a re ur .közi bort, mely valóban jó, senki sem keresi, pedig a lakosság nagy réssé csak borból vár némi pénzt, hogy adóját, mely könyörület nélkül bebajla-tik, fizethesse. .Magyar Föld.* — Gyászhír. Hodászy Mária, férjesett: Hertelendy Imréné, ugy gyermekei Joseta, László, Pál. Margit és Imre; Itodászy Jozefa, férjezett: Hodássy Béláné ós gyermekei: Jolán és Ignács, maguk éa gyermekeik nevében, szomorodott szívvel jelentik, felejthetetlen édes styjuk, ipjuk, illetőleg nagyatyjuk: tekintetes Hodászy Ignácz urnák, élete 80-ik évében a halotti szentségek áhítatos felvétele után, hosszú szenvedés következtében 1880 ik év márczius hő 1-só napján Csákányban történt gyászos elhunytát. Béke poraira 1 — Zala-Szent Gráthon febr. 26-án Dombayné, az. Bezerédy Antónia asszony meghalt. Benne egy jó magyar nő hunyt el. — Balaton-Füred és Veszprém között egy szárny vasútvonal épi\'ósét tervesik, aőt egy bizottság már alakult is. A kies fürdőnek bizonyosan csak előnyére fog válni. — Dubovay Béla zala-istvándi köi-tiszteletü. derék ev. lelkészt febr. 20-án Nemea-Magasiban választották meg, hová legközelebb átköltözik. Sajnáljuk, hogy Zalamegye elvess-tette köréből. — Rövid hirek. Rio de Janeiróban erősen pusstit a sárgaláz. — Saazulics Vera Szentpéterváron elfogatott. — A herendi por-czellángyár alapitója meghalt. — Az öBztrák államvasút bpesti indóháaáb»u kitört tűz 80 ezer frt kárt okozott. — Számos helyen rettegnek as árvíz rombolásától hazánkban. — A hgprimás 100.000 fri alapítványt tett kath. iskolák számára. — Ráca Palit Erlanger báró Frankfurtba hívta, s 2000 fri tiszteletdíj! adott neki. — A czár Meránba készül. — Fővárosi rendőr csak kiszolgált altiszt lehet — Félegyhazán 1212 gyermek halt már el toroklobban. — A vámille-ék ezüst árkelelpóiléka márczius-ban ÍG0/^. —. Az ev. gyámíntézel egyetemes gyűlése Fehérvárolt lesz az idén, szónok Kar-sav superintendens, — Feketemező községben éhhalál dühöng. — Stockholmban az érdemjelekre adó vettetett. — Hazánkban átlag 50 millió frt értékű ingtl. kerül dohra évenkint. A czár egy komornyikját elfogták, ki a czár zseb órájába dynamilot helyezett — Nagyváradon 20 k rostikat hamiaitó gépet fedeztek fel. — Verhovav megjelent a képviselőházban szombaton. a nupokban már felveazi iró-tollát is. Vegjes hírek. — The Orétham Londonban. Ezen, Aus triában és Magyaromzagon is megtelepült életbiztosító társaságnak mult évi juuius 30-án be-fejesett 31. üzleti évére vonatkozó smost közzétett évi jelentéséből kiemeljük a következő főbb adatokat: Az idők mosrobasága daczára lefolyt év fölötte kedvező eredményt képea felmutatni. Benyujtatott es idő alatt a társulatnál 6090 bistositási ajánlat 58.340,600 frank erejéig s elfogadtatott ezekből 4858 ajánlat 46.527 650 franknyi biztosítási összeg erejéig, mely utóbbiakról biaiositási kötvények állítattak ki. A díjbevétel a visasbizlositásokért járó összeg levouásával 10.813.904,70 frankra terjed, benfoglaltatván es utóbbiban az első bistositási év dijai vagyis 1.533,094.20 frank. A kamat-számla mérlege 2.730,443 20 frankot mutat fel s a díjbevétel hozzá járuláaá-val a társulat évi bevételét 13.544.347 90 frkra rúgatta. As év folyamában 6.082,559.40 frkra terjedtek a tárasság irányában emelt s ennek részéről kifizetésre jutott életbiztosítási bárczák-ból eredt követelések,mely összegből 13327325 frank viaaabiztoaitva volt. A kiházaaíusi, valamint a vegyes bittó Wtásí szerződésekből stb. keletkeaett követelések, melyek esedékesekké váltak, 2.803,892.10 frankot vetlek igénybe. A kötvények visszavásárlására 92721330 frank fordíttatott. A szeraődési kötelezettségek fedezésére saolgáló biztosítási tlap 3.345,930.40 frankkal emelkedett. Ai érvényesített aktívák főösszege as üzleti év végével 66.576,023.95 frankot tett ki. Az 1878—79. számviteli évvel egy három esstendős üsleti szakasz fejeztetvén be, a társulat kötelezettségei mathematikailag megbecsül tettek s ekkor kitűnt, hogy 1879. junius 30 án a társalat aktívnma 2.284,025.80 frankkal multa felül a passivumot. A közgyűlés te hát 2.200.000 franknak a részvényesek s a rész jogosult biztosítottak között leendő kiosstá-sát rendelte el, mely atóbbisk az 1879. junias 30-án reájuk eső nyereség-részletről kűlön-kft-lön értesíttetni is fognak. As évi jelentés sulyt fektet arra, hogy a mérlegre alapított ezen fölösleg egy egészen szabatos számítás eredménye. Egyrészt ciak 3 éa fél százaléknyi kamatláb vétetett fel a szá-mitásnál, ámbár a. társulat elhelyezései 4\'/« saázaléknyi kamat jövedelmet bistositanak s csak a rögtön fizetendő életjáradékok tekintetében tétetett kivétel, mert az üzletek es utóbbi nemére s jövő esélyei nem gyakorolnak befolyást — Másréest a tárcsában vételáruk sae-rint beállított értékek többlete tekinteten kívül hagyatott mert aa értékek nem lévén értékesítve, azonnali nyereség forrásai gyanánt nem is tekinthetők, as értékek esen többlete azonban nagy jelentőséggel bir, mert megerősíti a társulat résééről nyújtott biztosítékokat A jelentést a társulat aktiváínak részletes kimutatása követeli, melyekből következő tőkekihelyezések tűnnek ki: Frank 3.717,489.80 as angol kormány pa-piijai. 12.235,824.70 idegen állampapírok. , 630,123.55 vasúti részvények, elsőbbségek és vasúti törzsrészvények. . 21.616,588.20 vasúti és egyéb adóslevelek. 8.520,203.20 háztulajdon. 7.223,198.04 jelsálogok. 12.611.596.45 különfélék. (A Gresham nem régibben vette meg Bu dapesten a Ferencz József-téren levő volt Nákó-féle palotát 740,000 frtért Ezen intézet fenti kimutatása leghathatóaabban utasítja viassa egy ismert intézet jogtalan támadásait, mely hes további commentár szükségtelen. A sserk.) A na?>-kanizsai takarékpénztár részvény társaságnak 1880. évi február havi forgalmi kimutatása. BEVÉTELEK. Pénstár maradván; 31-én . . . Pénztár ssámla 21 Hitelezőnek. Betét ixámlánsk Váltó Kötelezvény , F.lőlegezési Kőlv. és váltó karagt , . Beiratási Jij . Költség RinllevS kamat . Hátjövedelem . Értékpapír . Értékpapír sxelvény , Ingatlan birtok a Ingatlan . jövedelmi . Ügyvédi elóleg küluég Ssásalék Tflakárbiat előleg Vegyes . Lsjegyaési dij „ Késedelmi kamat . VeBat. és Nyeremény , Arany betét , 1880. jan ] ■ t \' 117 1290 KIADÁSOK: 20 Adós Pénztár sziml. Betét Váltó Kötelezvény Elülegesési Betét kamat Kötv éa váltó kamat Költség Ti*xti Sietés Ház bél jövedelmi Értékpapír Értékpapír szelvény Ingatlan birtok Ingatlan , jövedelmi Ügyvédi költség előleg Ssásalék Osstalék TtUkárbiztosítási előleg Vegyes ■ cámls Pénskészlet 1880 fsbr. 28-in Ö! 4!),069 Sn I9,6>i5 4,7 »2 — l,9lnj — 7,781 37 83 80 20 68 2,035 01 1 ,lS2j9\'i 18,653:10 422 33 l,7o: 339 66 14 59 100 2 84 29 129(j 66,128 34,764 8,380 2,115 468 200 5619 470 62 8«,011 483 14 13,600 3\' 100 08 »2 32412560(1 torgalom. Nagy Kanizaa, 29/2. 1880. 199,125 29 23,«70 63 445591:84 Felelős szerkesztő: Bátorfi LajOl. TIZENKILENCZEDIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. Mlsczrns tfe wbo. H I R D E T É 0000000000000000000000 ö Mezei gipszet, í 3 építészeti meszet | vizi kőragot < 0 Román Cementet ( 0 Portiandi Cementet, C | Portlandcémmt kiviteti tdbldkat, vitmtutití aövékst ^ jjlótakarmányij 0 kagylókat 0 (saját terménye) sat. sat. v ajánl és kívánatra árjegyzékeket és minta Lapokat T szétküld s SARTORI OSCAR, jj Nagy-Kanizsán. Q 0 <8 $ 0000000000000000000000 Ház eladás. Tóth-8zerdahelyen (u. p. Letenye) a nagy korcsma, ¿11 3 szobából, előház, nagy konyha tüzhelylyel, 2 éléskamra, nagy pincze, mészárszék vágóhíddal, jégverem, istálló mindennemű barom számára; minden épület téglával építve, hozzá még egy nagy házi kert is folyvást eladandó. Kívánatra még egy \'/, sessio (12 hold) szántóföld is hozzá adatik. Bővebbet erről a tulajdonos Ehrlich Ignácz, (9 3—3) vendéglőénél Tóth-Szerdahelyen nyerhető. Fris csiraMpes vetőmagok. Veres virágú stájer lóhere. Franczia és magyar luczerna. Oberndorfi, óriási palaczk alakú, angol Klamps és más fajta takarmány répa. Angol és franczia peije. Legjutányosabban kaphatók Nagy-Kanizsán (1 6-8) Rosenfeld Adolf kereskedésében. Schaumann Gyula-féle EMif elérheti«« tattiátu t kinyílik alftldllri ma*, ktzélag nehezen emészthető étkekre, nélztU. vértlutitá*, táplálás és tetterltttétre. Ezáltal s naponkinti kétazeri folytonos használat után mértékletes ezerül basznál még raaka<*i betegségeknél is. n m.: eaútztésl gyengeség-. zaha-égttél-, vlztéltlál a batalllizliatl. vetztejUséj t bélzél. ttg gyeagttég, aranyér un-vedé», ■ladeaaeai glrvéay. gelyvs fehérkor, tár|aaá|- ¡dtlt bfc-klütét, Időközi fi fáját, féreg- ts kibetegtégtkaél. beayálkáttdás a beaátt kítzvéaytel ét a gaaéságnál Az átváayvlzek gyégytzer gyanánt! használat mellett, elette ép ugy mint annak használata alatt, valamint utólagos gyógykezelésnél is kitűnő szolgálatot teas. Kapható annak készítőjénél, gazdasági gyógyszerész Stokerauban ea az osztrák-magyar állam minden gyógyszertárában, valamint Nagy-Kanizsán Prágor Béla, Zala-Egerszegen Hollósy E. gyógytárnkban. gV Megrendeléseknél legkevesebb két akatnla utánvét mellett küldetik, (13 1 35) Ház eladfts Pápán, a Corvinns utczában 275. szám alatt, magtárakkal, három emeletes padlással és nagyszerű pinczével ellátott egyemeletes ház a hozzá tartozó szántófölddel együtt, kedvező feltételek mellett szabad kézból eladó. A venni szándékozók bővebb értesítést a háztulajdonosnál RECHNITZ VILMOS árnál (2 3-3) Nagy-Kanizsán nyerhetnek. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállitmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztositó-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER. M0SC0VIT2 A Maifyar-franczla biztosító részvény-tarsaaá« igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai főögynoksés vezetétét elvállalta s a főügynöktégi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztoaitáaí üzletre, vagy a társaságra vonatkozó míodenféle felvílágoaitáaok leg-kéazaégeaebben megadatnak. BiztOglt peŰig a társa8ág a) tűzveszély és robbanás álul okozott károk ellen; c) szárazon vagy viaen szállított javak károsodása ellen; b) jégkárok ellen d) aa ember életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-franc*ia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvény esek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 müüó arany forint készpénzben befizettetett, t részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben éa elaőbbaégekben lett elhelyezve, m. évi október 14 én tartván alakuló közgyűlését, melyen a tirzaság ügyvezetésének élére kivetkezők választattak meg: Választmány. Elnök: Bitté Ittváz, ő fela. val. belaő titkos tanácaosa, a Lipót-rend nagykereszteae. oraa. képv. atb. Bpeeten alelnökök : Báró Báabldy Béla. íoldbirtoa, orsz. képv. atb. Budapeaten. Baataax Jeaé a páriái Société de l\'Union générale elnöke atb. Parisban. Választmányi tagok. (takart Marii marquis de Banneville, az osa trák déli raant igazgatósági ujja atb. Páriaban. Neawslt Araia kir. keresked. tanácaoa nagy kereskedő. Lovag tápon Btgtahart Ftraaez, az Albreoht-rsspálya elnöke atb Béczben. Svat Káraly földbirtokot, orsz. képviselő atb. Bndapeaten. Báró Tlatí Kártly cs. kir. kamarás, aa osst. déli vasút alelnSks, as oaat. nrakbáaa tagja atb. Bécsben. FelOgydá bizottság Beek Náadtr a mtgyar jelzálog-banknak igasgatóia. Látczy Lm. a magy. ált. földhitel részvény-társ g igaagatója Budapeaten Lewlt Jsktb. a kereakedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrtbatrce J«S- Mária Eaul, a párisi Société de l\'Union générale rrsérfelügyelője Párubsn. Igazgatásán Igazgatók : Dr Hiller AlkrtOtt, köz. és váltó-Ogyred Bécsben KlttW—taher Kártly a „Hoffm.cn Józaef\' nagykereskedő czég fóuöke Budapesten. Schweiler Marita kir. kereskedelmi tanácsot Budapesten. Vezérigazgató : ittktvloz Lajta Budapesten. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az üzletvezetés éléu levő, basánkban is nagyobbrészt ismert éa köztúzteletben álló egyéaiségeket, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még aa egész monarchiában biztosító társaság mind es ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantlát nyújtott volna, mint amennyit neki e társaság mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a társaság ezen, eddig Hretlan tőkeereje és az éléé álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra néave, hogy a táraaság üzletvitele a méltányosság, s pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor éa töltésen meg fog falelni, másrészről a szakvezetés avztottaága aa iránt ia kezességül azolgál, bogy s társaság a díjtételek megszabásánál ia kellő tekintettel fog lenni a vorseny jogosult követelményeire. Amidón tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmár az általa kepviselt társaság iránt njból felhívja éz kéri, megjegyzi egyzzersraind, hogy a vezérügynökaégi területed a vidéki ügynökségek ■árvetése teljes folyamatban van éa bogy tűzbiztosítást ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsád 1880. januárban. 989 6-52 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság főflgynöktége Nagy-Kanizain, GUTMANN S. H. Nagy-Kinizsin, nyomatott s kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. SAGT-KASIZ8A, 1880. márciiiia 7-én. 20-dlK szám. CBMxsts.l ár: <rr. . . 8 írt.[ TiBenkllenczedifc évfolyam BMuttlI ir: ; irro ~fÜ ivre nejjei évre . . 2 , Etn né» 10 kr Hlrlitiitk 8 haiibos petiuorban 7, «áaodfaor 6 « mio.len további torárt 5. kf SVILTTÍBBEN ■oronkánt 10 krért »4- \'.etuek {«1. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért kOISi 30 kr iseusdS. ZALAI RQZLONT A lap szellem? rélzél illet8 közlemények ! *s«rk«nrt6hAz anyagi réizót illető köilemAnyek pedig1 * kiadóhoz bérraarttv intézendÖk : NAGY-KANIZSA Witsaloihtz. 3érmentetleu lerólak, jj csak ismert mnnkatár-[ saktól fogadtatnak el;|| } Kéziratok vissza nem"\' I küldetnek. előbb: ,Z AL A-SO M OG YI KÖZLÖNY.\' M.-KanlM»T4ro* helyhatóságának, „n.-feanizgaj önk. tü«oltó-egyI*t« a ,n.-kaaizftai k*re«bed«lmi a iparbank«, wn.-kanizRaI takarékpénztár«, a „zalaraegyefálUlánoa tanitóte? fcö!«t«, a ,n..kanix8ai bisded-neTeló »gy*sület«, a ^nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szŐTetkezet«, a „soproni kereskedelmi b iparkamara n.-tanizaai kttlTálasztraknya« s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteiiklnt kétszer, vasárnap- s csűiöriGkóii uie&ieleuo vegyes tartalmú lap. Az ovoda ügyében. I. Közel két ezer éve, hogy a világ Megváltójának magasztos szavai a keresztény világ szentirásába jegyeztettek fel: .Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket!• Igen .Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket!* mondá s nem parancsolá 0; nem parancsolá, mert a szeretet édes érzelmének szeplőtlen nyilatkozata vaia ez; a szeretetnek parancs szava nincs. A szeretet szivjóság, melyet hogy az emberiség még máig is megőrzött, megtudott, megbírt őrizni, majdnem a csodák közé tartozik. A felebaráti szeretetnek az önző világ terebélyes fái alatt is, mint szende ibolya a rengeteg erdőben, a tavasz édes csókjára, fej-ledezni kezd, virul és kiskörét illatárral tölti " be. Társadalmi életünkben is — mondom — a felebaráti szeretetnek önzéstelen ápolói, fejlesztői s terjesztői találkoznak. Hála a Gondviselésnek! Nincs intézmény a világon, mely kezdeményezésében nehezebb, kivitelében orvendetesebb s virágzásában dicsőbb, boldogitúbb volna, mint a kisdedek alapnevelése, a nemzettest e gyenge hajtásainak megvédése, edzése. Építhettek palotákat, gyűjthettek kincseket, szerezhettek vagyont, mind ennek látása, birása elenyészik a kisded fejlődésének szemlélési örömében. Nézz egy édes anyát, ki szeretetének égi gyöngyét méhében hordozva, saját élete koczkázásával adott életet a kisdednek, midőn első csókjával illeti fájdalmának tengerárjában, midőn az égető fájdalomköny még égetőbb szeretetköny-ové változva a kisded ajkára hull, midőn fejledezve csacsogni kezd, később egyes érthető szavakat mond, majd saját erejéből járva, a családi öröm legmagasztosabb élveztetője s ekkor a gyöngédség, a családi benső őröm naponta néhány órára megraboltatik, s a kisded, a szivvilág e drága gyöngye az ovodába vezettetik, hogy edződjék, hogy alapnevelése társa-dalmias legyen, váljon nem-é az Üdvözítőnek isteni szavaival fogadtatik a humanismus oltáránál, az ovoda küszöbén : Engedjétek ide jönni a kisdedeket! És ez az édes anya örömmel mond le a néhány órai nélkülözésről, mert ez a kisded pár óra múlva vissza kerül az édes anyai kebelre, idegen ismeretlen örömet, kéjt, gyönyört s leirhatlan boldogságot nyújt, hálával áldozik, hozván magával mint kis méhecske a virágról mézet, a humánus társadalom ovodai kertjéből, melyet „szeretet*-nek neveznek. De nézzetek egy édes atyát, ki gondterhes aggodalmai közt feledni tanalja az embereknek egymás iránti indokolatlan ellenségeskedéseit, az élet ezernemü keserűségeit, midőn ártatlan kisdedére tekint, fejletlen összeségében is gyönyörködtetóen adva eló, hallja a társadalmi jólét előmozdítására törekvő elsó tanulmányát, a nevelő bácsi első intelmét, a családon kivülinek elsó szeretetteljes üdvözletét, mintegy jelezve az ártatlan sziv égi tiszta érzelmét: megjelent a világban, a társadalomban s nem az utcza porában játszadozva , unatkozva, hanem a hozzá alkalmatos elfoglaltságban, kellemes szórakozásban töltvén a családon kivüli idejét. Mondom nézzétek meg az ily atyát, nem-é edzőbb lesz az élet viharaiban a küzdésre, hogy elégedettséget, gondtalan életet biztosítson övéinek. Ki hat az ovoda jótékonysága nemcsak a családra, de az államra nézve is, melyről jövőre szólok. BÁTORFI. Jegyzőkönyv, felvétetett a nagy-kaniztai .titzti önsegélyző szövetkezet\' 1880. évi február 14-én tartott rendkiviili közgyülétéröL Jelen voltak : Manhardt Mihály 20 üzletrész, Knausz Buldizsár 5 üzletrész, Schmidl Károly 5 üzletrész, Huckstedt Gotthard 6 üzletrész, Nyuli György 5 üzletrész, Horváth István 30 üzletrész, Sauther Gyula 2 üzletrész, Horváth József 11 üzletrész, Filó József 10 üzletrész, Berecz Imre 10 üzletrész, Pelts Lukács 4 üzletrész, Vegele Lajos 5 uxletrész, Győrffy János 5 üzietrész, Hajgató Sándor 3 üzletrész. Velan BÍt3 János képv. Győrffy által 10 üzletrész, Szép Sándor képv. Győrffy által 2 üzletrész, Rituper Károly 1 üzletrész, Morgenliesser János 5 üzletrész, Márczel B. képv. Nyulí által 5 üzletrész, Bátorti Lajos 10 üzletrész, Krausz Viimos 3 üzlűirész, Varga István 4 üzletrész, Récsey György 4 üzletrész, Knortzer György 3 üzletrész, Krenauer L. képv. Kituper által 6 üzletrész, Koch Józset (.1 üzletrész, Kaasay Antal S üzletrész. ülvastatik Dooáth Lajos szövetkezeti tagnak az igazgatósághoz intézett levele, melyben tudatja, hogy a szövetkezet 1879. évben működött választmányának és az 1S80. évi január 24-én tartott közgyűlésnek eljárásával nincs megelégedve, azért a kir. törvényszéknél óhajt orvoslást keresni; egyszersmind ezen értesítés szüvegébeo ugy a szövetkezet egyetemes testülete, mint annak központi igazgatósága ellen alaptalan gyanúsításokat és indokolatlan, sértő támadásokat intéz, ennek folytán határoztaiott: Tekintve, hogy a szövetkezeti közgyűlés eljárása, az igazgatóság vagy felügyelő bizottság működése ellen az illetékes bíróságnál lépéseket tenni ■ esetleg vizsgálat elrendelésé! is kieszközölni alapos okok »etében minden szövetkezeti tag jogosítva van, de e mellett ily átiratok vagy levelezések semmi hatálylyal nem bírnak, igy teljesan czéltalanok levén, — minden jogos alapot, sót érthető indokot is nélkülöznek, tekintve, hogy Donáth ur átiratának tartalma szerint nehezményeit a tekintetes kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság elé úgyis beterjeszti, mely esetben a szövetkezet igazgatóságának illetékes fórum előtt leend ai kalma eljárásáról számolni, tekintve, hogy ép ezért jelen átirat czélja teljesen értelem nélküli levén, ennek érdemleges tárgyalásába a közgyűlés nem bocsátkoa-hatik — ezt egyszerűen tudomásul veszi éa irattárba helyezi; tekintve azonban azt is, hogy az átirat az igazgatóság ellen sértő gyanúsításokat tartalmaz s ez által nemcsak az igazgatóság eljárása, hanem a szövetkezet erkölcsi reputatioja is alaptalanul tamadtatik meg, a közgyűlés Donáth ur ebbeli ártani vágyó és zavar előidézésére irányzott káros czélzatát hallgatással nem mellőzheti, hanem hivatva, sőt kötelezve érzi magát ugy az igazgatóságnak elégtételt szolgáltatni, mint a szövetkezet jó hírneve ellen intézett törekvés feletti megbotránkozásának kifejezést adni, ennélfogva : a szövetkezeti közgyűlés a szövetkezet igazgatóságának szabályszerű, törvényszerű ti, pontos és minden tekintetben kifogástalan eljárásaért bizalmat szavaz; Donáth Lajos ur, m. kir. távirdai főtiszt, szövetkezeti tag, nagykanizsai lakos ezen, a szövetkezet érdekeivel ellenkező roaz akaratból kifolyó eljárása felett pedig rosszaláaát jegyzőkönyvileg kifejezi. a közgyűlés befejeztetvén, a jegyzőkönyv bezáratott és aláíratott. Kmf. manhardt szöv. olnük. Jegyzette: GYŐRFFY JÁNOS. Hitelesítjük : IIAJGATÚ SÁNDOR, HUCKSTEDT GOTTHÁKD. TÁRCZA. Aladár emléke. Hogy a legelső enyhe napsugár Fényét már csak sirodpa hinthető, Hogy az első virág a rúteken, Szegény barát, kora keresltedé \' Hogy a természet ősereje, mely Mindent im ! njólag életre hiv, Uj harcira fel nem buzdíthatja az Ifja kebelt, ha nem ver benn a sziv ! Aki, mint én, ugy iamert tégedet, Csakis as értheti e bánatot; Ki látta szived érzésgyöngyeit, önzetlenül csak az sirathatott! A fényes emse, melyért küxködél, 8 a kötöi eszköz fűzött együvé, Mint az erdőn csak néha látni, hogy Két ág egvmáat keresztül övezé. — Nekem szabad vádolni az eget, Éí számon kérni ifjuaágodat, Kiben, mint benned, eszme élt, annak Hogy hosszabb éltet is miért nem ad? Tán izmosodtál vön\' te is, mikép Vihar s vad vés* között a büszke c8»»r, Mely mindig messzebb nyújtja ágait S gyökeret is mindig mélyebbre ver. Vagy téged i« elfojt a rút iszap, Mely annyi nagynak már szárnyat szegé ; 8 bokorként búvnál az iszapba jól Tényé-«« hitvány égerfák mögé?... — Vigasztalódom kora holtodon, Mert hült szivedben is él még a hit, Hogy eszménk győzni fog, miről minket A kor i^ár-már lemondni kónygzerit- EPERJE8Y BÉLA. Treszka néni és én. — Beszély. — Belányi Tivadartól. Gyuri bátyám névnapját ünnepeltük. Fölösleges megemlítenem, miszerint a régi jó urak — kivált ha vagyonosabbak, — ilyenkor vendégeik számára orientális dándót szoktak rögtönözni. Hisz a névnap különben is sok érzékeny hurt pendit meg lelkünkben, sok gyönyört támaszt a szivben, mint az elmúlt örömek édes emlékezete. Gyuri bátyám asztalához ilyenkor sokan sereglettek s őszintén elmondhatom, hogy nem csupán ama profán szokás miatt, mely szerint dinom-dánomot üljenek, hanem és különösen azért, hogy személyét jelenlétükkel éa frappans toasztjaikkal tiszteljék éa lepjék meg. A járáabiró, gyógyszerész, utbiztos, fi-nancz comissárius, jegyiő és a furfangos ispán egész famíliájukkal, — a plébános ur és egy huszárkapitány agaraikkal együtt szerencséltették Gyuri bátyámat éa házát. Ott volt egy tisztes matróna is, a kit Gyuri bátyám per „Treszka néni" titulált« Velo szokott — ugy mond — unalmas óráiban „halberzwelwit* játszani. Engem is bemutatott neki, ki akkor hu3zárónkénytes voltam. Treazka néni tetőtói-talpig feketébe volt öltözve; arczán félreismerhetlen nyomokat hagyott a hat X. Halántékain szép kanyarodóra voltak- elsimítva ősz hajfürtjei. Merészen horgas orrát nagy, rezes pápaszem tartotta megszállva. Ha valamely malitiosus tudósnak eszébe jutna as állatok systemáját az emberre is kiterjeszteni, (ami mai napság könnyen megesik) akkor Treszka nénit bizonyára a hidegvérű foghíjasok rendjébe ciassíficálná. -- Miután már ő meghalt, s én is meghaltam : nem követek el szerényteleDséget, ha a kovetkezendőket elmondom. Amint Gyuri bátyám engemet bemutatott Treszka néninek, ünnepélyesen meghaj-tám magamat s jobb lábammal a „Finom társalgó* 13. § ának 8 dik pontja Buerint dukáló félkört cirkalmaztam magam körül, hogy nnom csengésű sarkantyúimat annál délezegebben csörrenthessem össze; hát éppen a plébános ur agarát találtam oldalba csiklandozni, mire ez mérgesen pattant fel s én a biztös.positiót elve-szi\'.ve, kapkodtam fel lábaimat. Megvallom, hogy a kutyák tiszteletreméltó csonl-fegy ver-zetét mindig respectáltam. — Hihihi! mosolygott erre Treszka néni, s ugy megszoritá görcsös ujjaival kezemet, hogy csaknem tüzet kiáltottam. Fiatal ember! ön ugy látszik zavarba jött. Hihihihi! .... — Esedezem, asszonyom . . nem éppen . . . hanem ez a . . . ez a . . . S eközben a plébános ur agarát keresték szemeim, melynek jelenlététől ez alatt megfosztották az egész frekvencziát. — No csak valljuk be, fiatal ember, ön megijedt. Nemde? Hihihi! . . . Brr\' Mit nevet ez a vén katulya! Hogy megijedtem, az tény, de nem az agártól, — ez egyszer! — hanem attól a megsemmisítő te kintettől, melyet Treazka néni arezomnak szegezett, midőn kezemet oly pogányul megszoritá . . . Fázni kezdtem. Gyuri bátyám ezalatt vendégeit com-mandirozta asztalhoz. Odafutottam hozzá s lopva fülébe súgtam, hogy engem a világ minden kincseért Be ültessen Treszka nénije mellé. Inkább megyek . . . Óhajtásom szeríut történt. Treszka néni a plébános ur és gyógyszerész közé commandi-zoztatott. (Hiszen neki már ugy sincs szüksége másra!) Javában folyt a mulatság; ürültek az edények, tisztult az asztal láthatára, csengett a pohár. Treszka néni versenyt poharazott velünk. Ugy ivott, mint egy pesti korhely. — És kérem szépen nem látszott meg rajti ! — Brr! A hideg gyötört . . . Már a desserten is tul voltunk, ilyenkor pedig a magyar vendég innen-onnan elérte volna a delírium potatorum második stádiumát, a szónoklati viszketeget; (a harmadik, vagyis az inditványozási stádium még csak nem is jelentkezett.) Némelyek nyugtalankodva várták a prae-sidentrŐl — Treszka néni — kezdeményezését, a dictiók megnyitását, mit Ő kivétel nélkül,\' mindenkor magának vindicált. Jól tudta Treszka néni, mi légyen az 5 hivatalos kötelessége. Érezte is, hogy immár a helyzet tarthatatlan ; azért csak a közóhajtás nak vélt tolmácsául szolgálni, midőn harmadfél köhintés után végre körülfonta poharát jobb keze száraz ujjaival, s kegyes harmadrész hangon megszólalt: — Uram, uram! tisztelendő plébános uram, szólok az úrhoz! A plébános teli szájjal: „lllok elébe!* A járáabiró ur sommás eljáráshos lévén szokva, könyökével meglöké Gyuri bátyámat. — Halljuk! halljuk I zengett a társaság: — Vannak érzékeny pillanatok az emberi viszontagságos életben... (a. furfangos is- T1ZENK ELENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZIU3 7 én 1880. BOnflgfl tárgyalások jegyzéke. Zala-tgtrutgi kir. tSrvinyuilcrUl. 1880. évi nirtiiu 4-én. 67. B/880. Sí. I Kulcsár Jóstef és társ. csalással vádoltak elleni ügyben 3-ad bírósági ítélet hirdetés. 86. B/880. Sz. 1. Dómján Jóssef és táraa lopáaaal vádoltak elleni ügyben 2 od bírósági ítélet hirdetés Uárcains 5-én. 2775.2778. B/879. Sa. I.Stékedi Ferenci és társa tolvajlással vádoltak elleni ügyben. Végtárgyslás. 3203. B/879. Let. Siántő Jóisef emberöléssel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 3324. B/879. Ss. I. Cseresnyés Ferenci tolvajlással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 3517. B/873. St. I. Sípos Jóisef ée táraa tolvajlással vádoltak elleni ügyben végtar-gyaláa. 3618. B/879. S«. I. Fatér Pál tolvajlással vádolt elleni ügyben végtárgyslás. 3553. B/879. Sz. 1. Fttrst Lipót és Uras sikkasztással vádoltak elleni ügyben végtár gyalái. 3620. B/879. Ss. 1. Farkas Károly és társa tolvajlással vádoltak elleoi ügyben végtárgyalás. Márciius 11 én: 230. B/880. Ss. I. Polgár István súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2 od bir. ítélethirdetés. 287. B/880. Ss. I. Horváth Pásitor Ferenci emberöléssel vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ítélethirdetés. Márciius 12-én. 3600. B/879. Sz. I. Eri Flóri súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyaláa. 3614. B/879. Let. Magyar István emberöléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 155. B/880. Sí. I. Nemes Ferenci tolvsj-1 ássál vádolt elleni ügyben végtárgyslás. 170. B/880. Let. Magyar István ember öléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 171. B/880. Let. Kis Pál emberöléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 173. B/880. Sí. I. Kovács Lássló emberöléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 187. B/880. Sz. 1. Kaiser Lajos és társ. csalással vádoltak elleni ügyben végtárgyalas. 217. B/880. Sz. 1. Jakabfi Vendel súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtár -gyalás. i Márciius 18-án. 62. B/880. Sí. I. Lakat János könnyű testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. Ítélethirdetés. 105. B/880. St. I Mézes János ée társa sikkasztással vádoltak elleni ügybeo 2-od bír. ítélethirdetés. 119. B/880. Sí. 1. Kovács Zsigmond sikkasztással vádolt elleni ügyben 3-od bir. ítélethirdetés. 129. B/880. Sz. 1. Rozsot Mihály súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 179. B/880. Sz. I. Szórós János lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bír. ítélethirdetés. pán azt súgta a 6nanc comissariusné fülébe, hogy ez frázis, de nem hallgattak rá;)... a melyek az örömnek piros betűivel s vannak viszont érzékeny pillanatok, a melyek a keservnek fekete kövér betűivel vannak a földi lét könyvében feljegyeeve. (Itt nagyot nyelt s vele mindannyian.) Obi tisztelt társaság! mentsen meg mindnyájunkat a sors e fekete abc-től , . . (Általános elérzékenyülés. A gyógysze réaa kendőjét keresi.) Derítse a mindenható gondviselés mindnyájunkra a piros örömteli abc róisaczukros hajnalát! (Éljen! az ispán tiltakozik a cinkor ellen. Nem lehet rá inni...) Meg vagyok győződve tisztelt társaság, naioariat s kedvet, ünnepelt házi gazda a mai aapftRanatait azok közé sorozza, a melyek kaaatuljesen pirosianak élete szent könyvében, agy, valamikép a cseresznye piroslik a szőlőkert zöld hullámot tengerében. (Az ispán közbe szól: ,a cseresznye még csak öt hét múlva érik." Trsazks néni nem veszi tudomásul, s folytatja:) Éa hogy ily vidám napot sserze neki a gondviselés, aa nem is aa ő törekvéseinek érdeme, az tisztán a sors kegye, mely neki Istenben boldogult édee saülői által a szent keresztségben az ép oly kellemes, mint sokst jelentő György nevet juttatá. (Fölkel s Gyuri bátyámhoz fordul: Uram 1 ön, ki e nevet viseli, zzázaaoroaan boldog. Mily saép dolog: Györgynek neveztetni 1 (Többen : Gyuri, Gyorka . ..) György I... a kellemea tavasz örökös képviselője, a cseresznyét időtzak várva várt hírnöke. A pásztori, idylli boldogság kezdete, mert hitzen : (Énekel. Ijedt öeszenézée.) „Szentgyörgynapkor jönnek értem szekéren...* (Poharát igen magasra emelve:) Engedje 229. B/880. Sz. I. Fatér Vendel tulyot testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. itélethirdetéa. 231. B/880. Let. Németh Roií és társai tulyot tetti sértéssel vádoltak elleni ügyben 2-od bir. Ítélethirdetés. 313. B/880. Sa. 1. RechniUer Jóssef csalással vádolt elleni ügyben 3-ad bírósági Ítélet hirdetés. Márciius 19-én. 174. B/880. Sz. 1 Hegedűs Anna talált vagyon elsajátításával vádolt elleni ügyben végtárgyaláa. 176. B/880. Sa. 1. Másai Veadel és társa tolvajlással vádoltak elleni ügyben végtár-gyalás. 210. B/880. Sz. I. Breszkócs Iván és társai emberöléssel vádolták elleni ügyben végtárgyalás. Kelt Zala Egerszegen, 1880. márcz. 2. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. Helyt hírek. — Esküvő. Ullmann látván ca. kir. nyugalmazott őrnagy ur febr. hóban tartotta esküvőjét özv. Unger Lőrinczné átül. Isti Veronika úrnővel. Kiaérje boldogság frigyüket! — Nyilvános köszönet. Néhai Stoj-kovics Szilárd törvényszéki bírónak, folyó hó 2-án történt eltemetése alkalmával jelenvolt rokonai kötelességüknek tartják bálás köazö-netöket kifejezni a temetésen megjelent tisztelt köeönség által tanusitott részvétért. — Szegeti veszedelmét ábrázoló igen szép és nagy képet adott ki Tóth Dezső ur. Ara 2 frt, mely a szerencsétlen szegediek javára fordittatik. Kiadó a napokban Zala-Egerszegre utazik, hol pár hétig fog időzni s a szép kép nála ott megrendelhető. A gyönyörű kivitelű emléket ajánljuk s pártolására felhivjuk a t. köeönség figyelmét. — J>r. Németh Antal győrtankerületi főigazgató febr. 27. és 28 án hivatalos látogatásával szerencséltette a sümeghi reál tauodát, hol meggyőződést szerzett a tanitás eredményéről; külön időt szentelvén hz Írásbeli dolgozatok és mutatványlapok át nézésé nek, mely után becses megelégedésének adott kifejezést. 29-én tőlünk Veszprémbe utazott. — A hottói korcsmában a napokban egy juhász veszedelmes bravourt csinált persze részeg állapotában, ^«szeharapott hat üveg poharat, kettőt meg is evett és semmi baja sem lett, ha csak később nem lese. — A zala-egersxeffi takarékpénztár ez évi osztaléka 31 frt 50 kr. — Sümegben f. év febr. 29-án Dr. Müller Oltó, Keszthelyről, a városház termében phylloxeráról tartott előadást. E tárgyat tanul mányozott tanár hátrányául szolgál, hogy a magyar nyelvet nem kellő folyékonysággal beszéli, ez mindenesetre sokat levon a vonzó előadásból. Ur Isten ! nagy Magyarországban nem talált volna a kormáuy ily ambulanst előadásokra olyan tanárt, ki szép nyelvünket gördülékenyebben reproducálná ? A hallgatók száma 50 lehetett. Hogy többen nem özönlöttek a veszélyes féreg megismerésére, okát azon a mindeneknek hatalmas alkotója, hogy az örömpillanatok, mint a legesleghübb pásztor gondjai, kisérjék kedves házi gazdáuk kedély -hangulatának szerte legelésző nyáj-egyedeit, (a gyógyszerész ispán úrra tekint,) hogy hátralevő napjainak mindegyike egy boldogan ragyogó csillagzatot alkosson, s bennük szent György napja az örökmooolygásu tavaszi nap nak erejével tündököljön, ugy, hogy a csillagok tényét is a magáéba oivaszsza. — Éljen az én kedves Gyurka barátom ! — (Általános éljen, általánosabb koczintás, legáltalánosabb ivás.) Alig hangzottak el Treszka néni kenet teljes szavai, feláll a plébános ur, hogy visszaadja a revancheot. Szépen csinálta. Még az is pán ur sem tudott rá megjegyzést applikálni. A plébános ur toasztja után ismét disz-ivás. De nem titkolhatom el, miszerint e toaszt érdeklődésemet, vagy jobban : részvétemet egé szen Treszka néni felé irányozta. Én már negyedszer látogattam meg Gyuri bátyámat Topánfalván, de mindannyiszor mellőzte Treszka néni kilétét felderíteni előttem. Találkozni is csak először lehetett szerencsém ezúttal. A plébános ar dictiójábói e szavak ragadták meg figyelmemet különösebben: „Hozza vissza a tengeren bujdosók csillaga a nagy hőst, a feledhetlen férjet, a szabad-ságharcz élő martygát..(Treszka néni sirt, mint a nyári zápor, miután mint megtudtam, bujdosó férjéről van szó, kit a szabadságharcz vihara idegen partok Robínsonává tett.) Mondtak még több felköszöntőt is; fel is keltünk már az asztaltól. Járásbiró nr agyarára is kapta már cseresznyeszin tajt pipájának foly tatását; ispán ur is hatalmasan verte ökléhez körülménynek tulajdonitjak, mert Sümeghen e tárgyról már 1875-ben — a polgári önképaA-körben néhai Kiss Sándor értekezett; tovább. Hermann Ottó-féle füzetek megjelenésekor — tartatott ugyanott felolvasás. Ez alkalommal megkell említenünk, hogy kerületünk érdemteljes képviselője t. Bessenyey Ernő is küldött a sümeghi szolgabírósághoz 100 drb. philloxera leirását tartalmazó iüze\'et, melyek a nép között Szt Gróth választó kerületben ajándékkép osztattak ki. E szerint ismertetésről lón gondoskodva, mindazáltal kívánatos bár soha se legyünk kényszerülve irtó szereket igénybe venni!! 1 — \\ adásxati. Márczius. A vadkan ma gában járja a nagy sűrűséget. A medve és a borz ki kitekint odújából. Az agancsárok elve tik agancsaikat. Az őz elhagyja a nagy sűrűségeket. A nyulak szántásokon és vetéseken hevernek. Az erdei szalonka az időjáráshoz kó pest márczius végétől april elsó harmadáig- húz. A vad réczék és ludak na*y vizeken tanyáznak. A süketfajd e hóban dürgeni kezd és legkönnyebben lőhető. A farkas erdőségekbe vonal. A róka déli lápokat keres. A négylábú ragadozók tiadzani, a tollasok tojni kezdenek, miért is igen czélszerü őket puazti tani. — Tombola. A sümeghi reál iskola tápintézet alapjavára „többen a helybeli fiatal ságból" i. év marczius 13-án tombola játékkal egybekötött koszorúcskát rendeznek. Hely : a nagyvendéglő terme; belépti dij 1 frt. — Kijátszandó tárgyakat szívesen fogad a rende-zőség. — — Árverés Zalamegyében. Bedike József 344 frtra b. ing. apr. 26. Galambokon. — Szili Viktória 868 frtra b. ingatl. apr. 14 Hht hóton. — Lukács Marton 1800 frira b. ingatl. márcz. 30. Szerdahelyen. — Sarecz Ignácz 3750 frtra b. ingatl. május 10. Nagy-Kanizsán. - Ecksteiu Samu 371 frtra b. ingatl. márcz. 17. Egeraracsán. — Pap István 650 frtra b. ingatl. apr. 13. B Tomajou. (Tapolcza.) — Kovács János 600 frtra b. ingatl. márcz. 31. Hegymagason. — Lakatos Jánosné 314 frtra b. ingatl. april. 19. Alsó-Kajkon. — Pintér Józefné 460 frtra b. ingatl. márcz. 8. N. Kanizsán. — Kele József 778 frtra b. ingatl. apr. 1. Eszteregnyén. — — Rövid hirek* Blaháné Székesfe hérvárra jő vendégszerepelni. — Dunapente lén egy asszony ternót csinált s örömében meghalt. — A szentgotthárdi alagút átfúrása tény. — A lótenyésztés emelésére 1 fnos sors jegyek bocsáttatnak ki. — Árpád sírja felkutatására nézve májusban ujat>b ásatások lesznek. — Nagy-Károly ban egy gazdag izr. leány ke resztény lett, hogy egy czigány prímás neje lehessen. — Királynénk márcz. 16 án indul visz-sza Irlandból. — Szini Káról v szerkesztő poli tíkai közleményért 4 heti fogságra itáltete*t. — Szeged részére eddig 2.800,0« >0 trt gyűlt be. — Virághalmí Ferencznek a kis-czeli temetőben emlékkövet állítanak. — Gr. Loris-Meii-kovra tálőtiek, a merénylő elfogatott. — A spanyol királyra ismét rálőttek. — Hugó Viktor 79 éves volt febr 29 én. — A czár ju hileuma csendesen folyt le — dohányzacskóját; Gyuri bátyám pedig tuszkolta a iheázó asztalokhoz vendégeit, kik kü-löu ost/porlokat alkotva folytatták a szórakozás1, k iki a mk-^a módja szerint. Gyun bátyámat pillanatra félre szólítottam, hogy ha rá ér, ismertessen meg Treszka néni múltjának adataival; de ó azt felelte, hogy erre majd rá érünk holnap is; moit menjek és miilatas8atn a hölgyeket. Beszéljek ue-kik huszáros tréfákat. Az ispáu urnák nyelve már igen szépen fel volt vágva az ér.ntelléki folytán, s a patyi-kussal duettben csinálták el Gvuri bátyám kt-dvencz operáját: »Hej dinom dánom ! Semmire sincs gondom. ..tt Miután ezúttal a házhoz tartoztam, egy pillanatra sem illett volna elhagynom vendégeinket, pedig a plébános ur hallva Gyuri bátyámhoz in\'.ézett kérelmemet, ajánlkozott Treszka néni múltját előttem feltárni. De előbbi kíváncsiságom alább hagyott, s megelégedtem Gyuri bátyám ígéretével, hogy tehát holnap. S e türelemben még az is nagyon megerősítő körülményként tünt fel előttem, hogy Treszka néni a vendégekkel haibert játszik és kérem . .. cigarettáz. — Ilyen nők iránt ha táplálunk is némi ro kendzenvet, az rögtön elbúcsúzik tőlünk m>nta hajnali álom ábrándképei. Nem vagyok előítéletes, de akkor hínáron kény tes létemre is a nőknek csak leggyöngédebb oldalait neceptál-tam, mint olyanokat. Mer\' kérem, vannak nóies huszárok és huazáros respective : katonás nők ia, mint azt nagyon jól méltóztatnék tudni. Nemde kérem ? ... ki nyert? Bécs, febr. 28-án: 51 23. 44. 76. 31. Grácz „ . 83. 13. 2.66. 19. Temesvár . . 38 45.69. 85. 48. Brünn. márcz. 3-án: 37. 14. 27. 30. 73. — A* \\864ki államsorsjáték márczius 1-én történt húzásában kővetkező sorosatok nyertek: 340. 770. 836. 927. 1215. 1340. 1507. 2022. 2145. 2670. 2852 és 3452. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdits Jóssef könyvkereskedése által megrendelhető.) — Wajdits Jót8«f kiadásában megjelent „A gyakorlott vadász" irta Nagyölvedi Öl-vedy Károly oki. erdész éa gyakorlott vadász. E közhasznú könyv tartalmazza még a láczán és fogoly tenyésztést ugy minden vad ismertetését, nemkülönben az uj erdő éa vadász törvényekkel bővitve van, egy tapasztalt vadász a kutyák betegségei s azok gyökeres gyógyításáról is értekezik. Ára csinos kötésben b díszes kiállításban 1 frt 80 kr. A gazdászok, vadászat kedvelők egyaránt nagy hasznát vehetik a e téren e tartalmas kiadvány nél-külözhetlennek mondható. — Uj tenemiL Táborsaky és Parsch urak zenemű kereskedésében megjelent „Wander lusta polka-française. Zongorára szerzé Fahr-bach Fülöp jr. Ara a szép czimképes zeneműnek 60 kr. — „Nemzeti nőnevelés* czimü havi folyóirat marcziusi füzete szokott jeles tartalommal megjelent. Ára«60 kr. Trefort minister és Tisza Kálmánná arczképeit is közli. — „Szabadság-költészet*, munkásdalok éa ezavalmányok, kiadta Külföldi Viktor. Ara a 88 lapra terjedő kiadványnak 60 kr. — Aigner Lajos kiadásában megjelent „Petőfi\'s Poetische Werke" első füzete. Kiállítása disz«-s s ára csak 30 kr. — Uj zenemil. Pirnitzer Frigyes fővárosi zenemű kereskedésében megjelent, .Két eredeti magyar dal" I. Nincs e földön búbánatnál egyebem. II, Szelíd szellő fú a mezőn. A »Szomszéd uram kakasa" czimü legújabb népszínműből. Énekhangra zongora kísérettel szerzé Beliczay Gyula. A szép kiállitáiu s a jeles szerző arczképével ellátott mü ára 80 kr. — rKisfaludy Károly éa Irénéje" ily czimü mü jelen mege napokban Peterdi (Prém) Józaef tollából, Aígner Lajos kiadáaában. Irodalmunkban eddigelé csak egy két kisebb tanulmány foglalkozott a »Csalódások" s az »Iréné" szerzőjével, ki a magyar dráma s különösen a vígjáték alapítója. Peterdi (Prém) József könyve az első terjedelmesebb mü, mely sxigoru kritikával es számos uj adattal rajzolja Kiafaludy Károly drámaíró működését. A könyv nagy alakban nyolez ivre terjed. Ára 1 forint. — „Ország-világ* VI-dik füzete meg jelent szép képekkel és gazdag tartalommal, Szemere Bertalan azámüzetési el8Ő levelének másolata felette érdekessé teszi. Szerkeszti Somogyi Ede. Kiadja Kautmann Frigyea. Ára 40 krajezár. A theázás után még egész battéria ménesi és szilvási került az asztalokra. Hogy mi történt velük, az iránt ugy hiszem, nem támad interpr.llatio... * * * Máanap jókor reggel kocaira ültem; Gyuri bátyámtól, ki még a tegnapi dicsőaég mámorának égető hatása alatt heverészett ágy á-ban szívélyes bucaut véve, a fővároaba utaztam, rövid szabadsági időm hátralevő napjait a régi jó czimbórák körében töltendő. Eatefelé volt az idő, mikor a főváros északi pályaudvarába érkeztünk. Ebben semmi különlegességet nem találok; de nem kevéssé lepett meg azon körülmény, miszerint a nagy tolongásban,, ami a vonat megérkezéaekor oly általános, — Treszka néni sötét alakját pillap-tám meg, ki ekkor már észrevett engem, s keserű mosolylyal üdvözölt, mit én a meglepetés miatt alig értem rá kellőleg viszonozni, mivelhogy Treszka néui rohamos sietséggel baktatott egy bérkocsi felét Köitelui kezdtem a dolgot. Miért is nem szólt hát tegnap Topánfalván; hiszen ha idáig egy ült utazunk : abban mindkettőnk számára előny leendett, az annyiszor m- gtett ut alig nyújt szórakoztatásra való változatosságot ilye« gondolatok között kullogtam kifelé a pályaudvarból, midőn egyszer csak emberül vállamra üt valaki hátulról : — Servus pajtás ! hát te honnan csöppensz ide ilyen harcziaB külsővel ? Boldizsár Náczi barátom volt, ki még nem látott egyenruhában. (Folyt következik.) TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MARCZIUS 7-én 1880 — Borsodi Szilágyi Deztö építésztől két térképmelléklettel megjelent .A honalapitói szobor kérdése." Függelékül : pár szó az orsz. m. kir. zeneakademia újjászervezéséhez. Ára 80 kr. Kiadja Aigner Lajos — .Apollo" zenemű folyóiiat marcziusi füzetének tartalma: 1. Aradi emlék, franczia uégyes Kiss Józsitól. 2. Bolero, spanyol táncz Wachtel Auréltól. 3. Az idő szárnyain, gyors polka Müller Józseftől. 4 Késő öszszel .... népdal czimbalomra átírta Állaga Géza. Szer keszti s kiadja Dr. Fellegi Viktor. Ára 1 frt. — Uj zenemű. Pirnitzer Frigyes Zenemű-kereskedésében megjelent „Magyar dalok és tánczok" Zongorára szerzé Altschul Rezső. Ára 75 kr. — Báthory-Románcsik Mihály Kassán „Elbeszélések, rajzok és kalandok a magyar színészetből" czimü egy kötetes műre nyitott előfizetést 1 írtjával. Bolti ára 1 frt 50 kr lesz. — Mehner Vilmos kiadásában megjelent Vargyas Endre által irt „Magyar szabadság-barcz története 1848—1849." 21-25. füzete. — Thaly Kálmán, elsőrangú történet irónk tollából ép most jelent meg Tettey Nán dör és társánál „Dunántuli hadjárat 1707 ben" czimü, egy diszes kiállítású 15 nyomott ivre terjedő kötet hadtörténelmi tanulmány. Nem tekintve azt a körülményt, hogy Thaly, mint a Rákóczy-kornak történelmünk ez eseményekben éa változatos mozzanatokban gazdag szakának hazánkban s a külföldön egyaránt elismert legalaposabb búvára, mindenütt eddig ismeretlen föl nem használt levéltári adatokkól állitá össze e müvét: az eredeti felfogás, a styl zamatos, magyar volta olyanná minősítik e munkálatát, mely a közönséget általán érdekli, s minden komolyabb olvasmányt szeretőnek a legmelegebben ajánlható. Azonban nemcsak e körülmény ajánlja a szóban forgó mankát. Egyaránt érdekli az: a történetírót, a katonát, de kivált dunántuli részek közönségét. Szalay László 1707-ről még 1864-ben a következőket irá: „A dunántuli eseményekről ez évben szabatossággal alig tudunk valamit, még chro nologiai tekintetben sem, pedig a levéltárakból mindezt föl lehetne deríteni." S ime Thaly ma már a Rákóczy-kornak e leghomalyosbb.pedig fölötte érdekes szakát hoszaR búvárlatok áred-racnyfiivel teljesen tisztába hozta: a t. olvasó közönség egy darab igaz, chronologiailag meg bizható, 8 majdnem napról napra vezetett esemény sorozatot kap e műben. A katona, bár egyes fontosabb politikai s közigazgatási részletek sincsenek elhanyagolva, e nevezetes és kivált a harczászati oldaláról igen tanulságos hadjáratból sokat és ujat meríthet. De kiváló lag érdekli e mii a duuántirli kerület lakosait, kiknek szerző, mint hü fia szülőföldének e munkát ajánlotta is. S nemcsak azért fontos a tanulmány, mert tárgya dunántuli színhelyeken, főként Vas, Sopron, Zala ós Veszprém vármegyékben foly le: de alig van tul a dunai megye, melynek helytörténetére bőséges adatokat ne lelne itt az olvasó. S oly drámai színezetű események, mint a csobánczi vár hősies védelme, Bezerédy és b. Orsich párviadnla Körmendnél, a győri éjjeli roham, a sopmn-keresztúri ütközet stb. kit ne érdekelnének, kivált azokat, kik eme vidékeket ismerik? Melegen ajánljuk tehát e minden tekintetben figyelemre méltó munkát a hazai közönség szives pártfogásába. Ára 1 írt 50 kr. Vegye» hírek. — Kivándorló magyarok. Egy szemtanú, ki néhány nap előtt Aboson utazott keresztül, vagy 20 sároamegyei kivándorló paraszt családdal találkozott. Beszédbe eredvén az illetőkkel, kérdezte tőlük, hogy miért vándorolnak ki, hisz Amerikában nem lesz miből élniök ? — „De mikor kérem itthon sincs mit enni! _ „De ha olyan szegények, honnan veszik aa uti költséget?" — „Az utazás nekünk semmibe ae kerUl." — „Hogy, hogy?- — „Az útiköltséget az amerikai ágensek fizetik, a kik bennün ket a kivándorlásra felszólítottak. Sőt innen Hamburgig naponta és fejenkint kapunk 2 forintot. A hajón pedig Amerikáig szabad el látást " — „No és ott?" — „Ott azután le kell dolgoznunk ezeket a költségeket." Szegény emberek, fehér rabszolgák. Ilyen csapatok, melyek közt czigányok is vannak, csaknem hetenként vándorolnak ki. — Ehenhalt milliomos. Danajevcaében, OroBz-Lengyelorezágban, e napokban, egy a legidősebb emberek, emlékezete óta koplalás sal és ínséggel küzdő 60 éves férfi megfagyott. E harpagon sok esztendő óta egy piczi, szobának csúfolt üregben lakott, melyet soha életében nem fűtött; egyedüli tápszere száraz kenyér volt, csak Ünnep- és kivételes napokon kedveskedett magának egy-egy falat hússal. Jobb életmódot, mondá, anyagi körülményei nem engednek meg. Világításra soha sem költött, ezt kolosszális költekezésnek mondta. Mikor egy szép nap nem jött ki szokott idejében üregéből, szomszédai a rendőrséget figyelmessé tették. Az öreg fukart szegényes ágyán halva találták és az előhívott .orvos csak azt konstatálhatta, hogy éhen halt és egyúttal megfagyott. Vagyona leltározása alkalmával egy fél millió rubelt találtak hagyatéka közt, mely összeget vidám örökösök kapják, kik csodabogár rokonukat nem is ismerték. — Hogy il a muszka császár 1 Érdekesen felel erre egy orosz a párisi Voltaire czimü lapban. „A minden oroszok czárja" jó ideig teljes pánczélöltözetet hordott, de az oly terhes volt, hogy el kellett hagynia. Egyenruháinak min denike azonban valami különös módon készül és mosatik, ugy hogy e mosás azokat mintegy a golyó ellen is áthatlanná teszi. Érdekes volna kitudni, miben áll e mosás titka. Azok a kocsik és szánok, mikben jár- vassal béleltek ; s arról, hogy mikor ki akar kocsizni, merre fog menni, — a kikocaizás előtt még egy fél órával sincsenek értesítve a legmegbizottabb rendőri kö- I zegek sem. A kouyhában két tisztviselő vigyáz a szakácsra; a konyhaajtóban két katona őrködik, a húst szakemberek kóstolják meg. A caár szenvedélyes dohányzó, de csak megengedett szivarokat szabad szívnia. íme igy él az a hatalmas ur, ki méltán irigyelheti sok szegény jobbágya sorsát! — A nép fantaziája. Ungmegyében a következő babonás ijesztő« történet jár szájról szájra a nép közt. Egy ur a napokban Ungvárról Munkácsra utazott, s a mint Seredayé; elhagyta. az ut mellett a havon egy pólyás csecsemőt látott feküdni. A csecsemő élt s ugy látszott, hogy semmi baja. Magához vette és folytatta útját. Midőn a vákosi korcsmához közeledett, a gyermek megszólalt: „Mért vettél magadhoz h hová akarsz vinni," kérdé az erre nem kis csodálkozásra gerjedt úrtól. — „Azért veszlek föl, hogy meg ne fagyj s viszlek magammal Munkácsra," — feleié ez. „Fordulj vissza azonnal, s tégy le engem oda, a honnét fölvettél, azon a helyen uem fagyok meg," mondá a »y rmek parancsoló hangon. Az ur megrettent, engedelmeskedett s a gyermeket vissza vitte előbbi helyére. Midőn már letette s távozni akart, a gyermek igy rzóK: .Megállj, fordulj el tőlem, * nézd meg jól, hogy mit látsz.u Az ur eugedilmeakedott s nagyszerű látvány tárult szemei elé. A meddig ellátott, egyik oldalon gyönyörű vetések érett kalászai hullámzottak; a második oldalon pedig rengeteg erdő nyalt el csupa gyümölcsfákból, melye-ken szebbnél szebb gyümölcsök csüngtek. — „Most fordalj vissza" — parancsolá a gyermek. Az ur visszafordult a elszörnyedt az ujabb látványon. Egy elpusztult tájat látott, mely végeslenvégig csupa sírgödröket, sirhan-tokat, szerte heverő emberi csontokat s hullákat mutatott. — „Jegyezd meg magadnak — szólt ismét a csecsemő, — hogy amit láttál, azt jelenti, hogy az idén oly gazdag termés lesz, a milyen még sohasem volt, de nem lesz aki hasznát vegye," s ezzel eltűnt a hó alá. Csleti szemle. N.-Kanizsán, 1880. márcz. 3. Időjárásunk egy bét óta kiválókép lanyha és derült A növényzet még pihen ugyan, de ha jelenlegi kedvező időjárásunk tartós marad, rövid napok múlva annak uj életre kell ébrednie. Országutaink is már meglehetősen felszáradtak és ismét haszonvételük. — C sietünk ben végre kedvesebb hangulat juthatott érvényre. A vételkedv ismét animálva., volt és egyes csikkekre nézve kiváló élénknek mutatkozott. Eladók esnek folytán nagyon tartozkodó állást foglaltak el, mi a legtöbb csikknél jelentékeny áremelkedéseket idézett elS. Busa szilárd volt és kiválókép finom minőséfben élénken kerestetett. Árak jelentékenyen emelkedtek. Kozs iránt szintén jelentékeny érdeklődés uralgott. Árai jóval felébb szálltak. Árpiban is hossxn szünet után némi Ozlet fejlód,\'itt Arak felebb szálltak. Zab hiányzik; fölmerülő csekély mennyiségek a fogyasztás számára vételnek meg. Kukoriczában élénk Ozlet fejlődik Mindzmel-lttt, hogy a kínálat e csikkben Igen jelentékeny, fel. merülő mennyiségek könnyen ¿3 szilárduló árak mellett kelnék el. Bükköny bágyadt és kereslet nélkül, Árak az előbbiek. MinSiég szériát -. Buza 12-80—13 80 Rozi 10-30—10 50 Árp»- 8--8-SO. Zab 7-80—8 —. Kukoricza 7 80—8-— Cinquantín 8 50—8-75 Bilkköny 6 20— — K. B. Hivatalos piaezt árak Nagy-Kanizsán, 1880. márcz 3. 100 kilogrammjával számítva. Buza 12 50.—13 — Bozz 9«)—1050. Árpa 7-50.—8 —. Zab 7-—.—7-50. Kukoricza •— 8.—. Burgonya -4.--Borsó "—.—30 —. Lencse — —-—28-. B.b — —.—12.— Széna -—.— 180. Szalma .—1-20. 1 kilogrammjával számítva Marhahús ■—.—52. Sertéshús —. — 60. Sza-looii* ——78. Disznózsir ■—.—80. Vórös hagvma -—. — 16. Foghagyma ■—.- 30. Czukor Bors " 12 \'. Paprika -—.—80. Szappan 1 literjével számítva Ó bor 12— kr. Uj bor 5 k 46 kr. Kezet 6 kr Kiadta : FARKAR, v. piacz könyvvpzet! ■ — .—62. —44. Pálinka l\'iaczl árak. 10u kilóg számitva Veszprém Buza 13.80 -14 3<J Hoz» 1050 11 _ Árpa 8 50- 9 30 Zab 7.70—7.80 Kak.Hcsa*. — 8.20. Budapest: Buzx 14 55— 14.65. Rozs 10 75—10.00 Árpa 8.--8.25 Zab 7 50 - 7.75 Kukoricza 8.65 8.70. Mohács : Buza 13 70— .-. Rozzll.— —Árpa •--.— Zab 7 4U---Kukoricza 7.50— fiyör : Buza 14-14.20. Roz.lt---1110. Árpa y.--8.25. Zab 7.25 -7.40 Kukoricza 8.10—.8 20 Szombathely: Bu.a 13.40—13 80 Rozs 10.60-11- Aroa S--8 40. Zab 7 20 7 60.Kukoricz> 8\'--8 30 Sémegh : Búzz 12 60—12 80 Rozs 10-25-.10.50 Árpa 8 20—850. Zab 7 40-7-60 Kuk. 7.50-7-60. Pápa :Bnza 13 Vl-14 —Rozs 10 60-10 80 Árpa 8 50 9 15 Zab 7--7.4o. Kukoricza 7-40—8 — Pecs Buza 13-60 — 14 — Hoz. 10 50 -10.70. Árpa 6.— -7 60 Zab 7-60— .— Kukoricza 7.40-8.—. Szerkesztői üzenet. 3964. .Leküzdött szenvedély.1 Csak akkor közölhetjük, ha tértink engedi, mert hosasn és sok rég elfogadott munkálat vár közlésre. 3965. Sz. H. Bécs Válaszodat kérem. 3966. Zala-István d. Azonnal elküldöttük. Néhány hiányaik. Odvöalstl 39«7. L. és C. Aa érdekes és hossan leveleket köszönöm. 3968. E. Azonnal ment a Tálasa. 3969. Kolossrár. Mielőbb. 3970. .Filigrán nr!- megérkezett 3971. .Egy véről embernek." Már hogy gondol ilyesmit kösölhetőnek I — A .népdal* ismertnek utánzása. 3972. E. B. Intézkedtünk azonnal. 3973. ,Hol annyi inét* Köisönettel vettük. 3974. A merényletek statisztikáját közöljük. 397b. B. SOmegh. Helyei. Talán lesz szerencsém találkozni 7 3976. .Vége mindennek." Örvendünk, legalább nem csinál több ross verset. 3977. F. Letenye. Köszönettel vettük. 3978. H. A. Bécs. Szíves köszönet Ámbár nem Tártok. 3979. ,Bus vagyok." Nem tehetünk róla. 3980. —í —v. Nem használhatjuk. 3981. Csáktornya. Nincs már belől.. 3982. Z. K. Zágráb. Nem teljeithetjük. 3983. .Borús a láthatár.\' Elég baj, még borosabb lenne, ha eöngedelmét kiadnék 3984. Foson;. Készséggel teljesitik mind a kettőt. 3985. .Eszmelánczolat." Nem közölhető. Lesz önnek jobb közleménye is. Heti naptóx Kárul»« 7-tél »srozlos 13-ig. 1880 Hó- és heti- Kath. és prot. --- | naptár aap Görög naptár atj 10. Jézus megvendégel 5000 embert. Jáno. VI 7jVasárs*p 8 Hétfő 9 Kedd 10 Szerda 11 Csütörtök 12 Péntek 13 Szombat C4 Laetáre Ist. Ján. Francziska !40 vértan. Heraklins Gergely Rozina Felelős szerkeszti: Batorfi Lajos. jNryiattór.*) A „Zalai Közlöny" 18. számában bizonyos Cseplics István epés kifakadásokkal ellenem kikelvén, aljas és illemtelen kifejezéseivel jellememet és 20 év óta fennálló szeplőtlen hírnevemet sárba rántani törekszik. Nem szán dókom Cs. sértegetéseire, melyekből a kenyéririgység nagyon is kirí — válaszolni, miután Cs. engem megnem sérthet, az igen tisztelt közönséggel szemben azonban kötelességemnek érzem kinyilatkoztatni, hogy éo nékem más teendőm van, nem érek ugy reá, mint ő egész napon át a templom lépcsőkön és ottan körül ácsorogni minden ki- és bejárót meg lesve, még a lélek harangoztatókat is magához vonni igyekszik; továbbá mások becsületét soha meg uem támadom és egyesek iránti ellenszenvemet sem nyilvánosan sem alatomosan az illető felekezetére ki nem terjesztem. Cseplicst pedig figyelmeztetem, hogy üzlete részére becsületes mód\'>n igyekezzék reclámot csinálni és szemtelen sértegetéseivel hagyjon fel, mert külöoben kénytelen leszek ellene a törvényes lépéseket meg tenni. Weissberger Zsigmond. ofi! alatt kftal&ttért felelősséget nem Azerk. U I R D E T E S 1 s- E »¡j ; i — ~z w = sí -c = a E : es > i- St « s « ® —- — ca » £ ® Lj * - «-O o 5 = z-s-s üi 1? 1 P O \' OD eo. i ® • — 5 r-Jí« 1 M??" eot! « CD Süi C - ő — £ 55 - ce ^ S 5 e 35 .= = - -flt Z ti — : * 3 o v — S - s Ifi-5! a = líl - 3 = ^ JO ^ £ "* — - Jt «-.•?* o £ 5 "i ; = 5 -5 slfi * ^ M " 4 3= « Jí -i|1s5| * - = 6- — — - . ir c \' 1 "S a I . E 5 = .- - 3 í JÉ í-go I <35^ J, = = "j: ^ xl§W-g , . h ^ jC ?■» US S; ? i Í ? . í i e - ^ « K * . - ?St, í-3 =\'1 s a. ^ > . SC M W X «ja *X im 0 "S a a o A 0 Oí-n- ■s I 0 B 1 -a 0 £ 0 0 0 l 0 ? i 5 "O ol 0 i V 0< 0 0 « «S « fc- ^ aj — - -Q oí \'S m .2 fc- > ^ OJ ^ © 12 M I 2 ^ ^ 1 vD te "O 5 -S , T3 ^ : "o o — i-a J® S oo OJ ! S I - ■ ; O » ^ -ö i " ■ • "o -á I .1 *Si —■ §s s •s S ? ■"-•S E A o N a -o f 2 ö -2 JSsCi. q ZL as éa *c» « M -Ö tS a a 5Z se fC S 00 TIZSNKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. MÁRCZTOS 7 ie 1880. HIRDETÉSE K. Fris csíralcépes vetőmagok. u. m.: Vcresvirágu stájer lóhere. Franczia és magyar luczerna. Oberndorfi, óriási palaczk alakú, angol Klumps és míls fajtu takarmány répa. Angol és franczia perje. Legjutánvosabban kaphatok Nagy-Kanizsán (1 0—8) Rosenfeld Adolf korpskedésőben. 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott KEK TRAGYA-GYPS, olcsón >\'-8 bérmeiitosen szálat minden vaspti állomáshoz, a Kezelési vezénylet a\'.. gyps-Moyaiiyelés.\' Posta : Mtklling, Bécs meüeti. -<A ¿a u e >> jta <=■ o S N ü £/) — ■ "S I _J- a ^ S; tí < f * ; üí I sí.»* ;! :c _ = i í)li®a 4 ; \' "í* £ 5 -i E. s £ 1 ■♦» » a S • S. í- ö ÜC = a - ► 52 ^ S ii-S 11,-7-" A U«i siijj^p nJ 5 3 sc íj í* ti.isf^ a — s « 5 3 — = ÖO >%f z^ESSO oooooooooooooooooooooo ií! ÍJ THE GRESHAM" életbrt08itó-társaság Londonban. MagyarorsxNKi fiók: li Annstriaí fiók: Fer. Jözsef-tér 5. 1 Bécs, Opernrímt 8. A társaság vagyona..........frea. 66.576,023.95 Évi bevétel biztosítások és kamatból 1879. iuniua 30 in.....:.....frc«. 13.628,702.40 Kiílzetésck biztosítási és járadéki stersődé-sek s visszavásárlások stb. után a társaság fennállása óta (1848)........fres. 86.000,000.- A legutóbb tiseakét hónapos üzleti idő alatt * társaságnál ..........fres. 58.340,600.— értékig nyújtattak be ajánlatok, miáltal a legutóbbi 26 év alatt benyújtott ajánlatok ösaaeitcka több miut ...... . frc* 945.062,825.— értékre megy. — Tervezetek 8 minden közelebbi felvilágosítások a vidéki ügynök s a magyar és osiírák fiókok álul adatnak. (998 2-*) r .... . . i » . . # Sórv-szenvedőknek Foflfajas minden nemu, akár ur-s vagy »ele, tartósan ea , 4 , . . , . • , Uf \' , . , . , . „ . ,, í \'j. ,.^,t? bérmentes megkeresés után mindenki készséggé! ea ingyen kap-igen gyorsan gyogvitbató a hírneves hullai kivonattal. fczen , . . 6 .. . . . Zi. . r w , nJ I .. V, ,. . . I . , . .„ ,r u . hatja az alubrt czeg által, a használati modjat, az Hirsaui, a gyógyszer hatasa folytan eg\\- házban sem hiányozhatna. Való \' J. . . : . , . . , , -o , ,, .• dían üvegben 35 és 70 kr ovaiczi Murzenegger feie artatlan altesti-kenőcsnek4 & hasznalati ® \' \' módhoz van temérdek bizonyítvány valamint köszönő irat csa- tolva a kigyógyultak által a szétküldés egy edéoyben történik, /ao. _ , . . . . a melynek ára 3 frt20kr. (9267 -8) (986 7-10) kapható. FORMAG YI FBREIfCZ, z Szijz Máriához czimzett gyógyszertárában Budapesten Nagy-Kanizsán egyedül csak Strem és Klein uraknál 7 oooooooooooooooooooooo Vadászat kedvelőknek uj érdekes kiadvány. WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent; A gyakorlott vadász. A faczan és fogoly tenyésztés ugy mlnaen vad Ismertetés© Irta: Nagy-Ölvedi Ölvedy Károly, oki. erdész, gyakorlott vadász, néhai cs. kir. István fóherczeg személye körüli testőr-vadász. AZ LJ ERDÓ- ¿8 VADÁSZTORVÉNYEKKEL valamint H KUTYABETEGSÉGEK éé azok gyökeres gyógyításával bővítette egy tapasztalt vadáss. TARTALOM: I. A vadászai általában A lövészet szabályai A vadász kutyák A vizsla faj felneveléséről A szobabeli tanításról A mezőre vezetésről A stájer kopók A spanyol agarak A kutyabetegségek gyógy, módjáról. II. A szárnyasok vadászata Az erdei galamb és gerlieze A haris A fürj A fogoly tenyéaztéa , Perdrix Cinérea") A fogoly vadászata Perdrix" Cinérea) A fáczán tenyésztés és vadászata a) A fáczán hazája és leírása (ábrával) b) A fáczán vadászat A fáczánok különféle fajai A fáczánoa kertekről A fáezános épület ^ábrával) A koltöház (ábrával) A csirkeház A magvas szinek (ábrával) A fáezános legjutányoaabb bfrendezése A fáczánkert megtelepése A fáczántojások kikeltéséről A tíatal fáczánok felneveléséről A szelíd fáczán tenyésztésről A rovarok tenyésztéséről Az egészség fen tartása A fáczánok betegségei Néhány szó a fáczán mesterhez. A tnzok. Az erdei szalonka A vizi szalonka - A vad récze A vad lud. III. A négy lábúak vadászata Erdei vadászat kopókka! A nyul A nyul-vadászat erdő területen hajtókkal A „ , mező n „ A szarvas, őz és dámvad tenyésztési helyisége A borz A vad disznó és vadássata A róka A farkas A medve A tengeri nyulak és ások vadászata A vadász naptár az év minden havára. Függelékül. Az uj erdőtörvény. Vadász törvény. Kutyabetegségekről éa azok gyógyitása. Ezen igen diszes s 320 lapra terjedő műnek szinnyomatu borítékban és keménykötésben V á>ra X frt 80 ^r. "VI Továbbá külön lenyomatban megjelent: Az 1879-ik évi XXXI". törvényezikk. AZ ÜJ ERDŐTÖRVÉNY, Ara fűzve 40 kr. Az uj vadászali (örvény. Szentesítést nyert 1872-ik évi február hó 18-án Ára fűzve 16 kr. tl A KUTYABETEGSEG KKROL és azok czélszerü gyógyításáról, irta: egy gryaltorlott vadász W Ára fűzve 10 kr. VADASZATI NAPTÁR. A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában. ■9" Ára fűzve 12 kr. "VB Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. 11248378 NASr-KAyiZHA, 1880. mfacrins 11-én.___________6l-<il*c azftm._____THenMlenezedlk évfolyam. fel? 711 II UA7I ftUV^i a huibo. p.tiaorb.D . W ■ ^^B H H H ^m . H H H H suronkéot krírt ^B^ft ^BH H II H^B H »Mkiít-ii ^...táS\'-inds. ■■ ■ ■■ ■■ HB ■ ■ ■ "I »egyes hirdeti«ért kOlanf 1K4«ir»tok vlaaza elibb ,ZALA-SOMOQTI KÖZLÖNY.\' kidSS. ""k N.-Kanlzaaváro* hclfliatéfiáirának, ,n.-kanizsai ölik. tűzoltó-egylet". • .n.-k»ni7>ai kereskedelmi » Iparban*». .«.-kanizsai takarékpénztár«, a „zalaraegyei általános tanítótestület", a ,n.-kanlz»al kisdedneveló ^jeaMet". a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", » „soproni kereskedelmi « Iparkamara n.-kanlzail külválaaztmánva- a több megyei éa ráró*! egyesület hivatalos értesittje. Heleiikini kétszer, vasarnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az ovoda ügyében. II. Jeleztük röviden a szülök édes és boldogitó örömét, midőn kisdedeik először lépnek a kedves családi körből, a tágabb, a zajosb társadalomba, vagyis a társadalom egy oly intézményébe, hol csupán az önzéstelen szeretet uralg, hol a jóakarat tényleges cselekményének napja melegit, hol csak az ártatlan boldogság tiszta képe tündököl, a szép, jó és nemes érzemé-nyének csendes fejlődési színhelyére — az ovodába. Emiitettük, hogy e nemes intézmény a család legdrágább ékességét óvja, védi, fejleszti s edzi, lehetetlen hallgatással mellőznünk azt az elvitázhatatlan körülményt, hogy amidőn egyes családok- benső boldogságát magasztosítja, korunk társas életének töviseit ártalmatlanitni törekszik ; egyengetvén a küzdelmes életnek a kisded elótt még ismeretlen kapujához vezető tekervényes utat, hogy biztosan haladhasson azon az emberiség kitűzött, de ferdén ismert czéljához, a közboldogsághoz, a közjóléthez. Ennek eléréséhez semmi sem vezet biztosabban, uiint az alap ismerése, az alap helyes és tökéletes bírása. Iskolák, magasb tauintézetek, vagyon és születési előny csak gyorsítják a haladást, de alapnevelés nélkül épen akkor buknak na-gvot, mikor közel vannak s ha tán odaértek ; vagy óvatosság mellett ha nem buknak is, bensőleg érzik: nincs meg a kellő, biztos alap. Tisztelet a kivételeknek ! Nincsen törvény kivétel nélkül. Hogy az ovoda az államra nézve mily haszon, mily nagyliecsü, bővebb gon- TÁRCZA. Hol annyi ¿rzet , - Hol annyi érzet, annyi vágy, Az ihletkor« felzen cg, Dalolni újra lángolón. Ne kérd, mi kéazti szivemet Tavaszra kél a tél után Virágazirom, sápadt levél -, Szegény szivem ! reád is nyil. Nyíl még tavasz; remélj, remélj I A dal varázsa felderít Bubánatodnak éjjeléu, S mi fájt, a aeb, begyógyul majd A napsugár éltető hevén. S nem értve meg bár senkiiül, Oly jó lesz s édes én nekem, 11a azt, mi ogykor elveszett: Dalomban újra föllelem. K. KUBÁNYI BÉLA. Treszka néni és én. — Beszély. — Belányl Tivadartól, (Folytatás.) — Servus Nácei! éppen titeket óhajtottalak meglátogatni. Hol van Kapossy Pista meg DSogey Pali? Nagyon szeretném, ha egy-két jő napot tölthctnénk együtt, mert astán .... — Ember vagy barátom. Est szeretem. Ha gyalogos kedvet volna, ajánlanám, hogy sétáljunk a belvárodg, ott aztán összeszedjük akiket akarsz, hordár által is. Lakáaát minden barátomnak és barátunknak tudom. Jó lesz? dolkozás nélkül mosolyt kelt számosak ajakán, de ezek nem veszik észre az árnyékot, melyet a fitymálás élénk színben előidéz. E kísérteties alak végig kiséri sírjáig, s nem hagy nyugalmat soha, mert a nemesb érzelmek haldoklásán ül tort, ezek dermedtségén táplálkozik, ezek kihűlt, letarolt helyén növekszik. Sötét kép! hagyjuk el, fordítsuk el szemünket, s nézzünk egy derengőbb, kel lemesb virány felé, hol örömmosoly üdvözöl bennünket a lélek égi fenségével, a szív földi gyönyörével. Tény, hogy a kisded gyermek legkönnyebben tanulja meg az uralkodó nyelvet, helyes, szabatos kiejtése által mennyire megkönnyíti a késóbbí iskoláztatást , mennyivel örvendetesb haladást tehet. Tanuja valék, hogy német-ajku szülök gyermeke alig néhány hó alatt gördülékenyen beszélte a hazai, a magyar nyelvet s erre büszkék valának a szülök, sőt magyar egyénekkelí beszélgetéskor már a család házi tolmác^akép szerepelt az ovodás gyermek. Oly ovoda tehát, minő a nagy kanizsai. hol az egyedüli uralkodó nyelv a magyar, a kisdedek olykép fíjlódnek, hogy ezek a magyar állam polgárai, polgárnői legyenek, a nyelvet tisztán fogják beszélni, a kellő rend és tisztaságot megszokják. Nem félénkek, hanem bátrak E rendszerető kis polgárok s polgárnők átviszik az életbe az egymás iránti tiszteletérzet fogalmát, nagy horderejűnek becses tudatát, s hogy mily előnyére vá- •— Én szívesen gyalogolok, mert . . . — Apropos! — mit is akartál az elébb mondani, oiyau desperát képpel? bogy egykét napot velünk akarsz tölteni, mert aztán . . vagy mi? Most ismét: szívesen gyalogolsz, mert . . . micsoda mert? . . . — Hja, kedves barátom, nekem is oda kell mennem, ahol nem érünk rá az ilyen jó napokra idót szentelni; de meg gyalogolni Bem igen lehet, mikor nekünk tetszenék. — Hát te is lemégy ? \' — Még csak meg sem is kérdeztek, hogyha szeretem-e apuskapor szagot. Megyünk bis\' ott. — Még pedig néhány nap múlva már Milanóban csörgetem fringiámat — Nohát csak üssétek a uliánt. Úgyis sok van. Beszélgetés közben a belvárosba értünk. Náczi barátomhoz szállottam,honnan névjegyem kibocsátása által könnyű volt ismerőimet és barátimat concentrálnom. Örömest jöttek, hisz\' szeretetem felöl rég meg voluk győsődve. De meg kérem! — elmaradna-e a jogáss valahonnan, ahol tudja, hogy diszirás van készüli ben ? Én beálltam közéjük baleknek. Minek is a pénz az ember zsebében akkor, midőn egykét nap múlva véres ütkösetbe várják. As nap este vigan folyt a mulatozás és a — pezsgő. Mulatozásunkat azzal ítiasereztük, hogy — noha már későn — színházba is elmentünk. A nemzeti színháznak két másod-emeleti páholyát béreltük ki s mai előadásra. Mire helyeinket elfoglaltak, már a máso dik felvonása járta ,Bánk bánnak." Felvonás végeztével látcsöveinket körüljártattuk a pnbli komon. Én egyszerre megdöbbenve tettem le látcsövemet, s a páholy sarkába húzódtam. lik ez az államnak, mily díszére a társadalomnak s gyönyörűségére a családnak, arról alig kell szólanom. Jövőre a nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület beléletéröl, illetve ovodájáről fogok tüzetesen értekezni. BÁTORFI. Márczins 12. líallottál gyakran rejtelmes mesét: Város, hogy* omlott hullámokra szét. S igy volt raliban ! Messze sik felett, Hol délibábot üz a képzelet ---Mi az? Vad robogd dühön és Támad az éjben .! zúgás, tompa dOngés, Hősz zuhogás, mennydörgő zaj, zsivaj, Es ezer ajkbúi egy i»zonyu jaj . . ! Il»l város állott büszkén, fényesen . Piszkos liabot lát tánczolni a szem (Német alkalmi költemény, Claar Emiltől.) Mig honfi sziv dobog s magyar szó zeng Isten kalapjának e szép bokrétáján, szeretett hazánk kánaáni földjén, márCZÍU8 12 ike feledhetlen gyásznapja leend nemcsak Szeged városának, hanem Kárpátoktól Adriáig minden magyarnak! E napra virradóra, e napnak reggelén a nemzet több millióval szegényeb-l>en, több száz lakossal kevesebbed magával s egy, a fóváros után legnépesebb, legmagyarabb városa hiányával, nélkül, és csak a sok ezer hajlék nélküli szegéuy magyarral szaporítva ébredett fel s kelt ki ágyából. Borzasztó ébredés ..! Szörnyű, gyilkos hajnal !.. Rémes vészt-hozó regg!! — A 70 ezer lakóval biró város romhalmaz, siralomvölgye lón; lakói földönfutókká tétettek; és a környék, hol a szivredóben szelid béke, testvéries egyetértés, megelégedés, nyugalom honolt, az erekben elfajulatlan magyar vér pezsgett s a karokban munkásságra, dologra edzett eró buzgott; a .zöld kalászt hullámzó" termékeny vidék, hol nem rég a délibáb enyelegve űzte tündér játékát mocskos iszap- s viz-tengerré változott rövid pár óra alatt! ... Elszorul szivünk . . köny tolul szemünkre s remeg a toll kezünkben e fájdalmas elszomorító visszaemlékezésnél s nem tudjuk vájjon Szeged veszedelmének elsó évfordulóján, e város elpusztulásának az erkölcsi és családi életre, az összes magyar nemzetre érzékenyen és hosszú időre kiható gyászos következményeire e, avagy az államra mint ilyenre háramló súlyos terhekre vessünb-e tekintetet ? Vagy inkább szorosan véve a tárgynál megmaradván, felidézzük-e a majdnem végpusztulást okozó óriási csapás kezdódését s végbemenetelét? Lelki szemeid elé ál-litsuk-e ehhez oh minő halvány ecsetünkkel a pusztulás, az enyészet óráit, a végzetes éji 2 órát. . a fékvesztett elem sápasztó s a sziv verését elállító süvöltését.. a harangok vésztjelentó kongását, az ágyuk riasztó dörgését... az elsó fuldoklók szivrepesztó .segély" s halálthörgő „jaj" kiáltásait, a menekülők bor-zadályt kétségbeesettséget kifejező arczait... a szabad utat tört gyilkos áradat üvöltő rohanását, szörnyű félelmetes terjedését ??.. Oh ehhez nemcsak a fekete tinta, a fehér irlap, s az egyenes sorvezető nem, — Mi lelt? Ki az? Kitől bújsz? — kór dék barátaim. — Senkitől. Gyerünk ionén. Sürgetém társaimat. — Hiszeh csak most jöttünk. Várjunk • be még legalább egy felvonást. — Éu megyek. Maradhattok, de igen különösen érzem magamat. — Csak hagyjátok őt jegyzé meg Pista, bizonyosan valamelyik hüUeu ideájától húzódik, hogyha meg verik is majd Olaszországban, legalább a szemek fegyverét kerülhesse. — Hej pajtás ! nem vagy már te a régi diszivó; egy kis pezsgő által ne hagyd magad macscsá tétetni. Gunoszkodék Pali. Vagy talán szomjas vajy ? — Az. Csak jertek mielőbb." Sürgetém okét, mert sem idea, sem pezsgő nem bántott; hanem sajátságos hatással volt reám- amit láttam egy földszinti páholyban. Ott ült — Treszka néni . . . Máa körülmények közt talán egészen kikerüli figyelmemet, de most korlá-tozhatlan vágyam kerekedett futni e nő légköréből. Hogy miért? az mai napig is titok maradt előttem. Érzelgésnek látszó nyugtaiankodásomra barátaim végre engedtek, s hazatértünk, hogy itt is nézzük meg a második felvonást. De már velem nem igen boldogultak. Ugy éreztem magamat, mintha e nő látása igézet képen hatott volna amúgy is sentimentalis idegrendszeremre. Ok nélkül bár, de nem tudtam mulatni. Végre boszankodtam gyengeségem felett — a ittam akár a vizi ló. Nem használt. (Azas: nem ártott) Barátaim előtt jól palástolt rósz kedvem csak akkor tünedezett némileg, midőn azok már az inditványozási stádiumba léptek. Ütött szabadulásom órája. Én, ki ezelőtt néhány órával a legkedélyesebb mulató voltam, s rég látott barátaim kedveért kiittam volna még az öreg Duna tartalmát is, (persze, ha pezsgővé válandott!) — most egyszerre menekülni kivántam körükből. Kerestem a magányt. Önkényt ajánlkozott Barátaim punchra szomjaztak meg. Szegény Pista! legjózanabb maradt köztünk. — Azt találta ki, hogy az egész napi ut nagyon megviselt, miután déJig úgyis tengelyen utaztam, s csak két óra tájt ültem vasútra. Részben igaza is volt, de ezzel röstelkedtem volna mentegetődzni még azon esetben is, ha ugy lett volna, mint ahogy Pista kiokoskodta. De elvégre, megadtam magamat, 8 beleegyeztem a ráfogásba is. És hogy őszinte baráti hajlamom iránt se maradhassanak kétségben : átadtam tárczámat Pistának, hogy csak tessék, mulassatok kényetek-kedvetek szerint. Elváltunk. Barátaim a harmadik stádium érvényre emelésében fáradoztak, én pedig bele bámulva a lámpa világába, leheveredtem. A pamlagon nyújtózva átengedtem magamat gondolataimnak. Leginkább a mozgó sitási parancs foglalta el eszmekörömet, melynek értelmében ezredem mobilizálta Iván, az olaszországi hareztérre kelle indulnunk. Nem gondolkozhattam soká, mart a napi ut fáradalmai és as átmulatott dáridó hatása folytán szemeimre jótékony álom üditő ereje szállott. Elaludtam .... T1ZENK ELENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZIU3 1 én 1880. hanem szines tinta, tarka papir, görbe vonalzó sem elégséges, mert hisz a phan-tasia is bár Petőfiként .sebes szárnyú sas", de .elfárad mégis mire oda ér*... Nyájas olvasó ! szeretett honfitárs! kisegítesz te minket e zavarból, mely a végből támadt, hogy nem találjuk el, miről kellene e keretben leginkább, legelevenebb színben megemlékeznünk; oh mert szentül meg vagyunk győződve, hogy éppen semmi szükséged sincs bármi módon történő felelevenítésre és pedig nem azon okból nincs, mert csak a tavaly érte hazánkat e kegyetlen nagy csapás, hanem mert honfiúi szived lelked nem lehet eléggé vétkesen feledékeny ott és akkor, hol s mikor az idegen nemzetek is, azon népek is, kik érdekeikkel homlokegyenest ellenkeznek velünk, oly páratlan részvéttel és ennek nagymérvű adakozásokbani nyilvánításával mutatták meg, hogy át vannak hatva a hósi magyar nemzetet ért borzasztó katasztrópha által. . Igen! — Páris, Francziaország, Belgium, az egész Európa, a kerek nagy világ nyújtott vigaszt; a hősi védelemben elbukott hajléktalan, sok ezer magyar szegényeit gyorsan — még a vész napjaiban — meglátogató koronás fő szava pedig biztosítékot, hogy Szeged felépül sőt »szebb lesz." ügy legyen!! — BÉKEFI ELEK. Beszéljenek a számok. (Tapolcza, Síiviegh, Rendek és vidéke t. közön 3égének különös figyelmébe ajánlva.) Azok után, miket a zalamegyei érdekeltektől eddig hallottam, tudom, hogy Rendeken, Sümegen, Tapolczán és vidékén sokan vaonuk, kik ma is azt vélik, hogy egy boba-jánosháza-tapolczai zsákvasut érdekeiknek jobban megfelelne, mint a pápa-keszthelyi \'vasút. Kötelességemnek tartom azért a t. közönséget idejében a való tényállásról felvilágosíts .ii, számokkal bizonyitva be, hogy Boba-Jánosházán át leghosszabb, tehát legdrágább az ut nemcsak Stájerország alsó felébe, hová jelenlegi kereskedelmük főképen irányul, hanetn Triestbe, Fiumébe, Budapestre, Bécsbe, stb. is. Először is vegyük szemügyre Stájerország Qráczon alul fekvő négy nagyobb városát; Leibniczet, Marburgot, Ciliit és Pettaut. 1. Tapolcza Leibnitz: Bobán, Szombathelyen és Gráczon át 271 kilométer (1 mért-föld megközelitőleg 77a kii.), Keszthelyen éa Pragerbofon át pedig 237 kii., a különbség a pápa-keszthelyi vasút előnyére tehát 34 kilo-meter, ami mázsánkéut 7 krajezár és személyenként legalább 68 krajezár megtakarítást képvisel. 2. Tapolcza-Marburg: Bobán és Gráczon át 302 kii., Keszthelyen és Pragerhofon át pe- Mely álom vehetett rajtam erőt, mert mire felébredtem, fényes nappal volt. Pistát is ott láttam ágyán szenderegni. Soká maradhatott kinn, miután egyébkor a madarakkal szokott felkelni. Azonban nyolezra járt az óra, s nehogy miattam valamit elraulaazszon: elhatároztam, alvó barátomat felkölteni. — Jó regeit, Pista! Alszol-e? — Servus pajtás, servus! uyöszörgé « igyekezett szemeiből az álmot elűzni« — Nem kell menned előadásra? — Az ám, bajtárs! ni, csaknem elaludtam. Felugrott a tiz perez múlva mindketten felöltözve hagytuk el a szobát. Pista az egyetemre, én pedig az Eszterházy képtár megtekintésére indultam. Alig hogy széttekintek a művészet e remek csarnokában, — szemeim Treszka nénit píllanták meg, amint hatalmasan szemüvegez egy tanulmányíőt. Tyhü! ez a sötét existentia innét sem maradhatott el. Hanyatt-homlok rohantam le a lépcsőkön; czél nélkül kezdtem bolyongani, s mondhatom, elienálihatlan vágyat éreztem a fővárosból elpárologni Treszka nénit mint bal esi 11 agza tómat láttam feltűnni, kinek véletlen látása, nem tudom miért? kivetkőztetett minden bátorságomból. Utazási hajlam lepett meg. Most kilencz óra; fél tizkor indul a vonat . . . Visszatértem Pista lakására, s hogy hirtelen történt elutazásom okáról számot adjak barátimnak, névjegyemet hagytam Pista asztalán, s már csak bevallom: azt irtam, reá, hogy sürgönyt kaptam, mely ezredemhez parancsol. dig 206 kii., a különbség vonalunk előnyére tehát 96 kilometer, a mi mázsánként 19 krajezár ¿8 személyenként legalább 1 frt 92 kraj czár megtakarítást eredményez. 3. Tapolcza-Cilli: Bobán és Gráczon át 370 kU , Keszthelyen és Prágerhofon át pedig 236 kii., a különbség a mi előnyünkre tehát 134 kii., a mi mázsánként 27 krajezár ée személyenként legalább 2 frt 68 krajezár megtakarítást tesz ki. 4. Tapolcza-Pettau: Bobán, Szombathelyen és Gráczon át 340 kii., Keszthelyen és Kanizsán át 168 kii., a különbség tehát vona lünk előnyére 172 kilométer, a mi mázsánként 34 krajezár és személy énként 3 frt 44 krajezár megtakarítást képvisel. Ezen tényekkel szemben a magyar nyu-goli vasuttársulat majd tudja mit kell tennie; árkedvezményben részesitendi a zalaraegyei árukat oly mérvben\', a mint azt érdeke elébe szabja (a személyekre nézve ezt nem teheti), — és akkor nyerni fog először maga a m. nyu goti vasút, mert a Stájerországba menő « xport czikkekből még mindig sokszorosan többet vihet Devecserből Gráczig mint jelenleg, másodszor nyerni fog a mi vasutunk a vonal czél szerű kihasználása által, és harmadszor főleg a t. közönség, mert kiviteli áruit olcsóbban szállíthatja. De menjünk tovább; lássuk hogyan áll a dolog, ha Triestet, Fiumét, Budapestet, Bécset stb. veszBZŰk figyelembe, mert azt hiszem fő lösleges mondanom, hogy az a vasút a legczél-szerübb, mely a kereskedelem és ipar kifejtő dését mindenféle szempontból és minden irányban egyformán biztosítja. 5. Tapolcza-Trie8t: Bobán és Gráczon át 605 kii., Kanizsa és Pragerbofon át pedig 471 kii., a különbség a pápa-keszthelyi vonal előnyére tehát 134 kilometer, a mi mázsánként 27 krajezár ós személyenkéut legalább 2 frt 68 krajezár megtakarítást eredményez. 6. Tapolcza-Fiume : Bobán, Szombathelyen és Zágrábon át 567 kii., Keszthelyen és Kanizsán át 440 kii., a különbség tehát vonalunk előnyére 127 kilometer, arai mázsánként 25 krajezár és személyenkiní 2 forint 54 kraj czár megtakarítást teáz ki. 7. Tapolcza-Budapest: Bobán át 228 kii». Devecseren át 201 kii., a különbség tehát a mi előnyünkre 27 kilométer, a mi mázsánként 5 krajezár és személyenként 54 krajezár megtakarítást képvisel. 8. Tapolcza Bécs: Bobán át 247 kii., Devecseren át pedig 232 kii., a különbség előnyünkre tehát 15 kilometer, a mi mázsánként 3 krajezár és személyenként legalább 30 kr. megtakarítást eredményez. 9. Tapolczáról pedig közvetlenül déli irányban Keszthelyre Kanizsára sít. boba já nosháza-tapolczai zaákvasuton épen nem lehetne közlekedni. Az 1—9 alatt emiitettek kevés változta lássál érvényesok Sümeg és Rendekre nézve is- Azon óriási előnyök mellett, melyeket a felhozottak szerint a pápa-keszthelyi vonal a boba-jánosháza-tapolczai zsák vásottal szemben Tapolcza. Sümeg Rendek és vidékének nyújt, egészen elenyésző azon körülmény, hogy Stájerország felső felébe Bobán át néhány kilométerrel rövidebb az ut, mint Devecseren aU Füllentettem. De hát mit is tehettem egyebet. Ha még egyszer összehozna a véletlen Trertzka nénivel, boszorkányt kiáltanék. így jutottam két nappul előbb ezredemhez, hol már folytak a készülődések az olasz országi kirándulásra. Hadnagyom még meg is dicsért, hogy szabadság időm letelte előtt vonultam be. Igen ám! mert Treszka néni .... Tisztelet, becsület az agg nőkuek, de én Treszka nénitől komolyan irtóztam. Fölséges tavaszi reg derült Temesvárra és vidékére. A n«p kaczéran lépett ki a Maros menti hegyek közül, ténynyel árasztva el a világos zöld mezőség flóráját. Vidám pacsirtadal zengte be az itjatos levegőt, buzditva az emberi szeretetre az örökszép természet és ennek örökkévaló gondviselője iránt. Ezredünk utrakészen állott a gyepen. A tisztek utolsó vezényszavai is elhangzottak, s a legénység kitörő lelkesedéssel üdvözölte azo kat. El a hareztérre, a mindig viruló olaszhoni síkokra. —--— A véres és szerencsétlen "kimenetelű sol-ferinoi csata előestéjén az Oglio vonalán mindinkább előretörekvő franczia hadoszlopok közel sége miatt táborunkból fölfelé, a Garda-to irányában igyekeztünk biztosabb álláspontok után fürkészni, kikerülendők a cselt, melylyel az olasz hadsereg balssárnya Custozza felől fenyegette alacsonyabb fekvésű positióinkat. őrszemeink éjféltájban kémet jeleztek, Végül megjegyzem, hogy ezen adatok, melyek tetszéz szerint bővíthetők és kiegészít-hetők a közbenső állomásokra nézve, nem hivatalosak usyan, hanem azért mégis teljesen megbízhatók, miről bárki meggyőződhetik, (mert ehhez nem kell semmiféle szakismeret), ha térképpel és vasnti menetrenddel bir. Ha pedig valaki ezekben nem volna eléggé jártas 8 mégis szeretne magának bizonyosságot szerezni ezen adatok helyességéről, akkor forduljon hozzám; a legnagyobb készséggel útba igazitandom. Pápa, márcz. 3. 1880. LÓ3KAY MIKLÓS. Statistika a merényletekről. E században 47 merénylet vitet.-tt véghez koronás fők és köztársasági elnökök ellen és p-dig: 1800. decz. 24- Aréna éa Cerachi merénylete Boneparte Napoleon ellen. 1801. márcz. 11. 1L Pá! czár mngf.rjtasa. 1804. febr. Cadoudal nem sikerült merénylete Boneparte Napoleon ellen. 1*09. okt. 13. Stape tanuló merénylete Boneparte Napoleon ellen a schönbmnni kertben. — 1332. aug. 9. Reindl merénylete V. Fer dinand ellen Badenben Bécs mellett. 1835. jul. 28, Frieschi merénylete Fülöp Lajos ellen. Merényletek Fülöp Lajo« ellen: 1836 25/6, 1836 27/12, 1840 15/10, 1846 16/4, 1846 29/7. 1840. jun. 10. Oxford pinczér merénylete Victoria királynő ellen. 1842. máj. 20. Frausia ács legény me réiyl ete Victoria királyné ellen. 1844 jul. 26 Tschech polgármester me rénylete IV. Frigyes Vilmos porosz király ellen. 1849. jul. 12. merénylet Alsó-Jugelheim ban Vilmos császár ellen. 1850. febr. 22. Sefeloge tűzoltó merénylete IV. Frigyes Vilmos ellen. 1852. máj. 2. Marino Márton tőrszurása Izabella spanyol királynő ellen 1853. febr. 18. Libenyi szabó tőrszurása Ferencz József császár ellen Bécsben 1852 é* 1853 jul. 5. merényletek III. Napoleon ellen. 1854 márcz. 27. merénylet III. Károly Párma herczege ellen. 1855. apr. 28. és 1855 szept. 8. merényletek III Napóleon ellen. ■ 856. máj 28. merénylet Izabella királyné ellen. 1856. decz. 8. merénylet a nápolyi király ellen. 1858. jan. 14. Orsini merénylete III. Napoleon ellen. 1861. jul. 14 Becker merénylete Vilmos császár ellen 1863. decz. 24. merénylet III. Napoleon ellen 1865. apr. 14 Lincoln elnök meggyilkol tatása Va*hingtOiib n. 1866. apr. 16. Kowakozoff merénylete Sándor czár ellen Pétervárott. 1867.. jun. merénylet a czár ellen Páriában. kit csakhamar sikerült táborkarunk elé be kiaériiiök. A sötétségben alig vehettük ki az allitólagoa kém alakját. Én a táborkari iroda ban alkalmaztattam s igy a foglyot \'szinről szin-e láthattam. De urtmfia! — mit láfok, hisz ez — LVeszka néni! Hideg borzalom vett erőt rajtam; alig valék képes a lollat vezetni. A vizsgálat folyamán kiderült, miszerint az eifog\'»tt al-ik nem is kém; útlevelei rendben vannak, az osztrák vonalakon láttamozva s kellőleg indokolva. Nem birtam magammal. Mit keres ez itt, távol hazájától, ellenséges főidón, a veszély torkában ? — Mi bírhatta rá, hogy táborunkat éjnek idején megközelítse? Táborkari főnökünk a sátoron kivül hosszasabban beszélt vele, mig végre továbbit-tatott. Engem-t nem ismerhetett meg. miután esetleg hattal ültem felé, mikor bevezették; De meg különben is borotvált szakállam akkora tarlót eresztett, hogy arezomnak egészen más typust kölcsönzött. Az éj hátralevő része lázas figyelésünk közben telt ei. Hajnalban előőrseink már nem voltak képesek állásaikban megmarudni. Az ellenség elodázhatlannak véli az ütközetet. Mi a győzelem biztos reményével fogtuk föl az ellenség apró ingerkedéseit. Mire a nap fölkelt: már harezvonatban taiált bennünket; — s mire lenyugodott, I-iombardia egyik viránydus sikja haldoklók és holtak párnnja, véráztatta rava tala volt .... Történelmi fontosságú vereséget szenved-tüuk; és hogy csak ennyit szenved- 1868. A szerb fejedelem meggyilkoltatása. - 1869. merénylet az egyptomi al-király ellen. 1869. uj merénylet ül. Napoleon ellen. 1872. merénylet az angol királynő és a spanyol király ellen. 1875. august. 5. Moreno Garció Gábor Ecuador köztárs. elnök meggyilkoltatása. 1877. april. 27. B. Gill Para^-uay köztárs. elnök meggyilkoltatása. 1878. merényletek Vilmos császár ellen Hödel május 11,, Nobieling juliua 2-án. 1878. oktober 25. Moncasir merénylete Alfonz spanyol király ellen. 1878. november 17. Passanánte merénylete Humbert olasz király ellen. 1879. april. 14. So\'.owieff merénylete Sándor czár ellen, decz. 2-án a moszkvai merénylet. 1879. decz. 12. merénylet az indiai alkirály ellen. 1879. decz. 30. Otere merénylete Alfonz és Mária Krisztina királyi pár ellen. 1880. febr. 17 én a czár elleni merénylet a téli palotában Szt.-Pétervárott. Helyi hírek. — A hivatalon lapból. Fiúvá fogadás. Ö felsége, a király Tóth Lajos, nagy-kanizsai ügyvéd mint örökbefogadó, és veje dr. Hó-rich János soproni kir. törvényszéki elnök mint fogadott fiu közt kötött, az előbbi magyar nernesöége. czimere és vezetéknevének az utóbbira es ennek törvényes utódaira leendő át ruházását is megállapító örökbefogadási szerződést, az illet«) kincstári dijak felének elengedése mellett, jóváhagyta. — Dr hipp VUmOHt, a keszthelyi gymnasium igazgatóját, a régészet terén szer zett érdemeiért a somogymegyei régészeti és történelmi lársulat tiszteletbeli tagjává vá-I: sztotta. — A keszthelyi csónakázó egylet alapszabályainak 21. § a értelmében az évi első rendes közgyűlését f. hó 7-én tartotta meg, mely egyebek közt a tisztviselőség és igazgatóválasztmány leköszönóse s uj választás meg-ejtése; — az 1880. évi költségvetés megálla-pitás — és főleg a csónak egyleti építkezések kérdése körül forgoU. A régi tisztviselők helyeiken maradtak és pedig a közgyűlés egy-haugu elhatározása folytán: Dr. Csanády Gusz táv elnök, Csesznák Miklós alelnök, Király Elek pénztárnok és Pöltz Pál jegyző, — csakia hajóparancsnok lón újra választva és pedig, a leköszönt Pataky Lajos helyébe, Kiss József kiáltatott ki. Az igazgató-választmányba rendes tagokul: Bálás Árpád, Csák Antal, Csesznák László, Dr. Lipp Vilmos, Sparzam Pál éa Vértessy Iván, póttagokul: Hofframnn Soma ós Sebeasy Alajoö választattak. A fdlyó évi költségvetés, — ideértve a födött kikötő építését, melyhez a szükséges faanyagot Oltay Guidó dij nélkül nyújtja, — továbbá az egy leti szolga fizetését, egy, a siófoki vizmérczéhez alkalmazott vizmagassági jelzőt, vörös jelző lámpát, csónakok festését stb. — Kitesz összesen 389 forintot, mely összeg a mult év ről fenmaradt 50 forint, s az egylet által ren lünk: azt a később oly szerencsétlenné lett császárnak. III. Napoleonnak köszönhettük, ki a franczia ütegek rémes bömbölését éa irtó hatását még eleg jókor elnémittatta. Én is azon szerencsétlenek egyike valók, kik a franczia tüzérség állal rendezett vér keresztelőben a pasaiv szerepet játszották. A kartácszápor öldöklő kereszttüzéből csak jó lovam szélsebessége vitte ki balváilomon megroncsolt bőrömet. Innen kijutva, a franczia vértes lovasáig egy hadosztályán kellett ezredünknek keresztülvágnia bomiadozott sorait. Ol perezig tartó veszett vagdalkozás u\'án sikerült az ellenség rajvonalain keresztül utat nyernünk Breacia felé. Eddig sajgó sebemre nem is hederítet lem, azonban a chasseur ökkel viti kemény tusa aikalmá?afugyaoazon helyre, honnan a vér patakzott, súlyos kardvágást kaptam. Egy helyre kél sebet! — Balkarom lehanyatlott; a kantárszáruak nem voltam ura többé. — Másnap a veronai barakkórbáz sebesültjei közt feküdtem. Bal vállpereczem mellső felé zuzódáat szenvedett,\' minek következtében több hétig mint nehéz sebesült orvosi gyógykezelés alatt maradtam. Egy napon szokatlanul sokan jöttek a kórházba, hogy köztünk vigasztalást és apró ajándékokat oswzanakki. Egy j»\'szivü mantuai kére kedő egész raka»z szivart osztott szét. Oh, a szivar oly jól esik a szegény sebesült katonának; mig benne tart, nem fáj a seb! (Vége köv.) tizenkilenczedik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY MARCZIUS 11-én 1880 de\'ttt tánczraulatság « czélra szolgáló tiszta (50 frt.) jövedelme, végr* az évdijak és csóna kázAsi óradijak jövedelmének latbavetése után éppen nem mondható tulcsigázotmak. Az egy lat vezntése, a tidzviselfaég fáradhatlan ügybuzgalma és az általános meleg érdeklődés mind meg annyi criteriuma az egylet fel virágzásának, mi hogy ugy legyen, szivünkből ¿Ivánjuk! — Hangverseny. Zala-Egerszegeu e hó 14 én Liedl Ferencz ^veszprémi) hegedű művész, Carlotti Roza k. a. a milanói skala-szinház primadonnája énekművésznő és Wceber Emil zongoraművész, nagy hangversenyt ren detnek. — Ism-rve e művészek országos hírnevét, felhívjuk\' előre is Zala-Egerszeg és vidékének lelkes közönségét a hangverseny minél számosabb látogatására, mert ily műélvezetben évtizedek multával ia nehezen réazesülend. — A lapok egyhangú tudósitásai 1880. évre rosz bortermést tesznek kilátásba kivált az éjszakibb vidékeken, hol a kemény fagy nagy pusztítást tett, minek következményeit több évig érzék a szőllő ültetvények. A bor ára ennél fogva tetemes emelkedésben van és jól tették, kik a múlt évi kitűnő t-rméet uem vesztegették el potom arakon. A bevásárlások Budapesten és a vidéken m ár is nagy mérveket öltenek éa igy közel a* idő, midőn a visszatar tott drágább árura is reá kerül a sor. — Zala Egeraxegen a két iskolaház k\'izt levő korcsma udvarán szokják fodóztetni évenként a lovakat. A korcsma keritése oly primitív állapotban van, hogy az arra járókelők teljes megbotránkozását vonja maga után. Az iskolás gyermekek végig állják a hasadékokat, ott leskelődnek, mi miatt erkölcseik nem kis mérvben mételeztetik meg Felhívjuk tehát ezeknél fogva a hatóság figyelmét legyen szíves odahatni, hogy vagy a ménlovak lávolittassanak el ezen helyről, vagy pedig a keritée javittassék ki. — Részvénytársaság. Vettük a siimeghi takarékpénztár X. üzlet évének kimutatását 1879. évről. Forgalma: 1.328,037 0\'.» kr ; mérlege és vagyon számlája: 427,856 frt 80 kr; tiazta nyeresége: 7723 frt 83 kr. Alaptőke: 40,000 frt; tartalék tőkéje kamatai val: 8415 frt 36 kr; nyugdíj alap összege: 2374 frt 05 kr. — A mérleg aláirói: E tner Sándor igazgatósági elnök, Szakmáry Józaei pénztárnok, Vörös K. Imre könyvelő. A felügyelő bizottság: Dorner KajetAn, Dr. Takács János éa Gyömörey Gáspár. — Zala-Eger szegen az elemi iskolai szegéuysorsu tanulók ruházatára f. hó 6-án a .Zöldfához" czimzett fogadó nagy termében rendezett hangverseny igen jól sikerült, liég volt együtt oly szép és nagyszámú válogatott közönség miut mo*t, és rég lehetett látni a fiatalságot oly kedélyes rózsás kedvben, mint eien estélyen. A hangverseny este 8 órakor vette kezdetét, » a müsorozatban előirt dara b"k. melyek e lapok hasábjain már közöltet tettek, a legélénkebb tetszés nyil vánitáaok közt jatszattak le; mindegyik darabnál a közreműködő hölgyek és uruk Upsviharok és éljenek-kel údvözöltettek. De m^g is érd**mlék e ki tüntetést, mert mindegyik oly szabatosan, szakértelemmel, érzéssel játszott, amint csak ki-váuni lehet. Különösen a müsorozat utolsó darabja, a .Magyar néplal egyveleg" zajos tetszéssel fogadtatott, a meg kellett ismételniük. Knnek végeztével a hallgató közönség felkelvén ülőhelyéből, h székek eltávolíttattak a a terem tánczhelyiséggé alakíttatott át. Volt jó kedv, min\' érintém; táncsolt a fiatalság magyar kedvvel, magyar tűzzel egész kivilágos kivirradtig: csak egy baj volt, melyen segíteni nem lehetett, b ez: hogy a nagyszámn hölgykoszorú aránylag kevés tánczo**al r«n delkezett. A franczi»négye»t 40 pár lejtette; de meg annyi lánctolhatta volna, ha aKán^zos fiatal ember több. A bevétel 222 frt néhány kr. volt. — Két napi vásár. A böjt közepi vásár Sümeghen rendesen keddi napon szokott megtartatni, ez évb-n azonban böjt közép — vagyis márczius 3 ka szerd.ira esett, miért ezen szökő évben előfordult ugrásra nem számítók keddre érkezének, minek következtében különösen a marha adás és vévé* két napon át élénken űzetett. A többi tárgyra volt elég eladó, kevés vevő! — A (léit vasut-társulattal a magyar kormány által kötő t egyezményről, mellet már emiileltünk, a N. fr. Pr. a követ kező bővebb rénzleteket közli: A károlyváros-zágrábi vasút vételara 4.800,000 frt aranyban; a kocsianyag nem vétetik át. A vételár 90 év alatt törlesztetik 243,000 frt annuitással aranyban. Ez a társulat javára a vonalra előjegyeztetik. — A déli vauul budapesti forgalmi igazgatóságának nyelve, a kifelé való érintkezés ben, a magyar. A déli vasút 10 évi adómentességet nyer. Az uj tarifakartell következő megosztási módot állapit meg a déli vasút s a magyar állami vasuak között: Az áruszállit- raányokból Sziszektől kezdve a déli vasút 50 százalékot nyer a magyar vasutak ugyanannyit; Barcstól kezdve a szállítmányok szintén fele réazben megosztatnak ; Budától kezdve a déli vasúté 60 százalék, az allamvasutaké 40 E megosztásba a buda zákányi vonal is be van foglalva. A teherszállítmányok díjtétele egészben nem lehet magasb Fiúméra, mint Triesztre nézve. A szerződés két hét alatt helyben hagyandó a ministertanács s a déli vasút igazgatósága alul. mire az országgyűlés, illetőleg közgyűlés elé terjesitetik. — Árverés Zalamegjében. Szabó Anna 1039 frtra b. ingt. marcz. 16. Keszthelyen. — Kozma Gaborné 543 frtra b. ingt. marcz. 27. Alsó-Zsiden. — Lukácsa József 1185 frtra b. ingt. marcz. 19. Káptnlan Tótiban. — Laky Antal 1250 frtra b. ingt. apr. 7. K. Kállán (Tapolcxa). - Bognár Pál 1200 frtra b. ingt. apr. 7. Keszthelyen. — Rövid hirek. Carré cirkusa Budapestre érkezik. — A népszínház személyzete Bécsbe vendégszerep ésekre megy. — Ilansen delejező Budapesten van. — Szaszulics Vera Schweiczban mint segédszerkesztő él. — Meli-koff elleni merénylő felakasztatott. — A temesi alispán öngyilkos lón. — Gróf Szécheuyi Ödön visszajő Konstantinápolyból. — Uj magyar napi lap van keletkezőben a fővárosban. ki nyert? Bpest, márcz. 6-án : 53, 40, 51, 29. 73. Lincz, „ „ 76. 5o. 89. 25. 41. Trieat, „ „ 72. 48. 69. 50. 28. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-K.v nixkán W\'ajdits Jóxsef könyvkereskedése állal megrendelhető ) — üj zenemű. Pirnitzer Frigyes ur zenemű kereskedésében megjelent „A zöld hegyekből" csimü walaer, zongorára szerzé Rein-precht Alajos. A tátrai (enyvesekből vett czim-képea mü ára 1 frt. — Uj zenemüvek Taborszky és P»rsch zeneműk ereskedésóben Budapesten megjelentek: „Magyar népdalok" zongorára négy kézre átírta Thern Károly. Ára 1 frt 20 kr. E fűzet következő dalokat tartalma/ : 1. Békót vertem. 2. Minden eite fuvolázok. 3. Rózsa bokorba jöttem. 4. Ha be megyek. 5. Piros, piros. 6. Fösvény az én uram szörnyen. Vegyes hirek. — Tiszteletbeli tudorok. Az egyetem kö zelebb üli évszázados jubileumát. Ez alkalomból több kiváló férfiul tiszteletbeli doktorokká avat föl. A bölcsészeti fakultás a következőknek határozta kiada\'ni a diplomát: Arany Jánosnak, Csengery Antalnak. Sztoczek József nek, Trefort Ágostonnak és Rudolf trónörökösnek. E< utóbbi kitüntetésre a trónörökös által irt „Tizenöt nap a Dunán" czimü könyv képezi a jogezimet. — A m\'igynr korona országainak borví-déki térképe 3000 példányban éa zaebkiadás alakban a föidmiveléa éa kereskedelmi minisztériumban már késznn van.E térkép fő előny«, hogy a borvidékenként! községek nevein kivüi még az évekkénti átlagos termés kimutatásával is el vnn látva. — A b\'>rtőz«dei jogszokások 4 évvel ezelőtt lettek megállapítva és életbe lép tetve, s hazánk azóta borvidékekre is fel lett osztva, már most idejn. hogy a bortőzsde felállítását a kormány mielőbb létesítse annál is in kább, mivel a sajtó is csak ily módon leend képes boraink áráról rend«s tudósítást hozhatni. — Az imádkozó nő. Udvard községben a mult vasárnap, mint az Egyetértésnek írják, midőn mise végével a hivők már távoztak s egy-két ajtatos ¡»ayóka volt még benn, egy uri asan öltözött nő ment a templomba, arczát elföd ve. Letérdelt az első padban s pár perczig imádkozotts aztán, a mint jött. távozott. Alig tette azonban ki lábát, az anyókák gyermeksi-rást hallottak, oda siettek ahol az idegen nő imádkozott, s egy 6 — 7 hetes gyermeket talál lak. Keresték az idegen nőt, de már eltűnt. A mint később rájöttek, az előbbi estén érkezett a faluba A gyermek most s^ község házánál van. — A déli tanpálya társasággal folytatott alkudozások meglehetős mérvben előre haladtak. Első sorban szóba került a károlyváros-zágrábi a magyar államvasutak kö»é ékelt vo nalrésznek megvétele, a magyar állam által. Ennek ellenében a déli vaspálya adómentes régi határidejének a meghosszabitását köve telte. Mint Bécsből hírlik, már az utolsó napokban eldöntetett a kérdés, és a károiyváros zágrábi pályarész a magyar állam tulajdonába megy át 4 millió 800 000 írtért és a déli vasútnak engedélyezett 10 évi adómentességért. Végleg befejeztettek volna a tárgyalások, ám de még differentiák vannak Fiume ós Triostet illetőleg, amennyiben a magyar kormány követeli, hogy e kél kikötő forgalmánál egyenlő szállítási egység-dijak alkalmaztassanak, mely természetesen Bécs, illetőleg Ausztria érdelce ellen van, bár igazságosan i tél ve teljesen méltányos. — Az éhínség Sopronmegyében nagy mérveket öl\'ött, főleg miután a Rába árja elszakította a Megág töltést s a partmenti községeket és földeket elöntötte. Sooor község már vasárnap viz alatt volt, s 30 ház összedűlt, Árpás szintén el van öntve s a nép alig tudott menekülni. A kapuvári ]árásban 18 község 23,069 lakosságából 1409 muukaképes és 886 muukakép\'telen ínséges küzd az ébhalállal. A vetőmagra ide is legalább 15,000 frt kölcsön kell. A megye központi ínséges bizottságot küldött ki, melynek feladata népkonyhák szervezése éj vezetése. — A virágok friaaen tartása. Ennek legegyszerűbb módja, hogy nedves levegőben tartják őket. Ez minden teremben a következőképpen eszközölhető. A virágvázát vízzel telt lapos porczellán vagy üvegtálba teszik és föléje üvegfedőt borítanak, melynek széle a vizet érinti. Az üvegharaug alatt elzárt és a virágokat környező levegő a felszálló páráktól mindig nedvesen marad és ekként a virágokat frisaeaégökben megőrzik, amint ezt az elhunyt Lindley tanár ritka növényeknél gyakran sikerrel alkalmazta. A kísérlet igen könnyen, kicsinyben is, pl. csemege- vagy mártástányérra állított kis rózsabokrétával éd ráborított üveg-fedővel történhetik. — Foltok eltávolítása a különféle szövetekből. A gyapot keiméből a zsirf<>ltok langyos BZappanos vízzel, a tirniszes olajfestéket terpen-tin, benzin s aztán szappannal. A vörös bor s gyümölcs foltot meleg szappanos vagy ammónia-kos vizzel, az alizarin teutát higitott b >rkősav-oldattal. ha a szövet színe engedi, rozsda s gu bacsból készült tenlát ismételt kimosás által czitromsavval, ha a szövet jól van festve. Mészfoltot higitott salétrom-savnak cseppenkinti rá-öntése áital, előbb azonban a megnedvesitett helyet njjal kell dörzsölni Stearin foltot 95 fokos borszeszazel feloldani, kőszén, kátrány, szekérkenő foltot disznózsírral bedörzsölni, aztán beszappanozni s utóbb Virpentioolaj és vizb i kimosni Gyapjúból a zsírt szappanos viz és szalmia szeszstel, a firníszt és «tearint mint a gyapotból, valamint a vörösbor, gyümölcsfol és alizarin tentát is, nemkülönben a meszet és kőszén kátrányt ■ szekérkenőt is. A rozsdát szintén czitromsavval vagy higitott sósavval, ha a szövet jól van festve. Selyemből mindent csak benzin és aetherrel, ha ezzel nem megy ki, akkor semmi sem használ. — Ez it feUigzértö. Walesben közelebb tréfás jelenet történt a törvényszék alőtt. V». lami Peyton nevezetű egyént felségsértéssel vádoltak s az nem is tagadu bűnét. As esküdtok visszavonultak tanácskozásra s a midőn meg jelentek ismét nem bűnösnek nyilvániták Pey-tont. A terembair mindenki csodálkozott. A törvényszéki elnök as esküdtekhez fordult s mondá: .llisz uram a vádlott maga mon<iá, hogy bűnös.\' — Erre az esküdtek elnöke vá-laszolá: »Igen uram, de mi gyermekkorától fogva ismerjük Peytont. Ő legnagyobb hazug az egész vidéken.* Papírszeletek. — Vi*»ga volt a falusi iskolába, nagy volt a vendégek száma, köztök a földes uraság is megjelent, a ki egyikét a hátulsó padban ülő nebulóknak fölhívja éa axl kérdi 151«, hogy melyik nriiág fővárosa Pirii? A fia körflloéx, bonnaa kerül füleihez egy útbaigazító hang, de mikor hiába vár, megfordítja a dolgot és as urasigt.il kérdi : „Hát ked tudja ?* „Perué tudom* — felelt ex rá némi aavar-ral. — „No ba tudja k«d — válaszol a nsbaio — hát minek kérdi t5!em?\' — Egy ügyvéd végrendeletében összes vagyo n»t as orsxágoz tébolydinak hagyta, azt hozván fel indokai, miszerint illó dolognak tartja, hogy vagyona azokhoz folyjon vissza, kiktól szerezte. — Nagy anyám, nagy anyám ? kiáltott a kia lurkó, no most rátzedtem a tyúkokat! „Hogy, hogy ?\' kérdi as öreg anyus Hit nekik szórtam gyöngyeidet, s busa sxe nieknek nézve, mind megetiék — ha, ha, h& ! ? Ora P«rc. i\'s 4 48 ogg.l l .40 délut 4 •*>& reggel 2 t> délnt. II 30 MtVe V a * u t i ni e u e t r e ii d. A buda-pesti idómutató óra szerint, Indul Kutiianftról Vonat hova : 2<>5 Kas»k, Kubára,Domkovár ■ 215 . 212 Kúria l\'estro . . 202 ... ¿04 21.-iBén»he (tta-.mt.atkWr. Ujhely 8 r«ggn 301 . .........11 48 e.t»e 315 Sopronbi ... 3 3« délut 503 Tri«atb* éa Prágerhofou kerentSI fírarz é< Bécsbe .... 4 58 rfggfi 201 Trimtbe és Prágerhofnn kereaatül (irár. éa Bécsbe...... 2 47 délut. Érkezik Kanizsára hontiéí : 216 KssAk, Mohira, Dombovár a Kiuméb.SI 1 41 délut ! 2(1« . „ . .1111 eatre 203 K..da l\'satröl 4 _\'Ü r-gg 1 201 .. . 2 h deiut 211 ., . 9 14 estre \' 314 BéeabRt^S*<>whatli Kin« ll|l. iy>«%-lői Jo 27 «*tv« 1 3<»*2 „ , . .\'4 5 reggel | 163 8opr\'»njhol . . . 11 53 délel 1 214 Bé.aknl Qrii-m, Marhurg, Prag^rbof f®IRl ......4 12 regg« 2<llTrira«t U lUrahAI Marb.irg, Prag«r- | bof f«löi .........1 21 d^lut 2tl4Tri—*t éa Viilaebból Prigorbof felől II — estv* Marb.irgba et.atlako.ia VilUrl. éa >\'rane«ar< stból . K.anr-afe«tb6l Felelős szerkesztő: BátOrfl LajOS IRDETÉ3SE K. c - - O ~ * \'•tS-o * N; b£ 2 T S. ¿2 = ii \\ : ™ .ja ^ — — í ÍS^i í " - u g 5\' >,-? a ; Ml C\' - ? " s .r -; = >■\'== 3 2 - 1 S = ; o a sH > s - — ¡E S\'Uégpft^-s l| s ¥ f-íe-tií{ - |f ? ^ts5=3iSs ssf "S-l ti j^líliíí iiltSIl" i-i t in Itt ttx IH H Itt itt Itt xtt n: itt - .i\' tx 5« C > % 3 5 v55 .5 ^ 1 ^ S -S, 50 ® s a m c £ 6 an u i- «3 > Ki •o o © W p- üi TIZENKILENCZEDK ÉVFOLYAM. Z iL A I KÖZLÖNY. MÁBCZTOS 11 fa 188a Ii I D B T É 35 I S35 5 S " 5 1 I\' í--"-^!: s : •-S = »OOOOOOOOOOOOOOO O o •I »5 i 1 e 2:2- ¡¿ * . Jí -S Í . - " hls\'í^s i - «, „ u r w — «Se -« i -a ji® SSÍSS-S]» - 1 S- _ 3 a T • B ». r O - E-" ^ ._-•» • o « S SL í ~ ■ - E = £-*.« £\\¿-« .55 Si ■! So - .1S • 3 -S « « JE s í -m .£ r I g s 11 í|f3 s-íl ° s- J rg o ».I o > -S c já JJ > —» - c «P a. t — í s i*"« J a ac e í ^ » ^ o ® • _ f-s: ¡51- * ^■S-í-á-Sf if 1 * \' "2 Iii Jt -S = s i £ o .© < Mezei gipszet, o ^ építészeti meszet 0 o vizi kóragot o q Román Cementet q 0 Portiandi Oementet, 0 Portlandcement kövezeti táblákat, vízvezetéki csöveket 0 lótakarmányi Kagylókat (saját terménye) sat. sat. ajánl és kívánatra árjegyzékeket és mintalapokat 0 szétkQld í Ef I ís .-¿"i.jíS.Sifc Sit! &L-S s sis S° ® ají. Sl V — C w »-t-i. 5, \'SKOW 5 - C ® sin" -<-<tsj® Sbc« Z s m a. SARTORI OSCAR, Nagy-Kanizsán. IO0OOOOOOGOOOOOOOOOOOOC Az Alsó-Lendva Nempthi urodal mákhoz tartozó lasztonyai birtok, u. i.: 105 hold szántóföld, 29, esetleg 92 hold rét, 11 hold mezei és 49 hold erdei legeló folyó év tavaszától kezdve 1890. év végéig vagy rövidebb időtartamra haszonbérbe kiadatik. — A bérleti feltételek az alsó-ltndvai gazdasági irodában megtekinthetők. AlM-Lendva, 1880. márczius hó 2-án. az Alsó-Lendva Nemphty főbérnökség igazgatósába. (16 2-3) >ooooooooooooooooooooo< I Oqoooooo ooooooooooooooO Fris csiraképes vetőmagok. Veresvirágu stájer lóhere. Franczia és magyar luezerna. Obemdorfi, óriási palaczk alakú, angol Klumps és más fajtn takarmány répa. Angol és franczia perje. Legjutáoyosabban kaphatók Nagy-Kanizsán Üís:=í ¿Iíj: Z < a 2 Í O (1 7-8) Rosenfeld Adolf kereskedésében. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- tfo Vasmegyék részire kiterjedő háláskörrel Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak vezetésit GUTMANH S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- ¿s jégbiztosítást ágazatokban jogérvtSnyes biztosítási kötvények kiállítására ís felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ A Magyar-franczia biztosító rószvény-tarsaBó« igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai rőögynöksés vezetését elvállalt« » a főiigynökségi irodát megnyitotta, hol ia biztosítási ajánlatok elfogadtatnak a a biztusitási üzletre, vagy a táraaaágra vonalközé mindenféle felvilágosítások leg-készségesebben megadatnak. Biztosit pedig « társasig a) tflivexxély és robbanás által okozott kirok ellen; c) síéralon vagy vilrn »zállltott javak kiroaodáaa ellen; b)jé*li«rok ellen d) al ember éleiére minden iamert módosat azerinl. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság. melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a réazvényeaek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint kézpénzben befizettetett, a réssint a fővároa legelső pénzintézeteinél, réazint ped.g magyar államértékekben éa elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi október 14 én tartván alakuló közgyűlését melyea a tiraaaág ügy vezetésének élére következők válaestattak meg: Választmány Elnök Kitté latváz. 5 fala. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykereaztese, nrss.képv. atb. Bpaaten. Alelnökök : Báré Báahidy Béla. nsldbirtoa, araz kipv ,1b. Btidape.ttn Beat sex leaf a pária! Soa«t> ds ITaioo gioarale alaöka atb. Páríaban. Választmányi tagok. marqai, de Banneville, az oaslrák deli vasút ¡gaagaf>ZÍ4n tatja atb. Páriabao le kir. karaaked. Uaicaoi nagy keraakadS. • \' lovat zápori Rsgeahart FaraaCZ az Albreebt-raapálja elnőka >tb Biezbec. Svtk Kártly faldbirtskoz, orza. képviaelS atb. Badapaaten. Bárd Tleti Kárily cs- kir. kamaráa, aa oazt. déii vaant alelnöke, aa oaat. nrakháxa tagja atb. Bécsben. Tekíntva a táf,a»ipiak fentebb kitűntetett tSkearajit éa ax aaletvaxetéa ¿lén Iev5, haaánkbaa - FHűffyeió bizoltnát Beek Naader a magyar jalaálog-banknak iftaagzt^iz. Laaczy Lee. a magy. ált. nsldbitel réazvény-tára laág if(aspatója Badapaaten Lewis Jakab a kareak^delmi akadémia iftaagmtéja Budapesté". Serrebseros iea. Márta Eall. a páriái Sociaté de lUnion (¿ erale vcz^rfelOgyrlSja Pári-.ban. fgrtwnfdatp Igaaitatík: Or Hilter Alkreekt, ksa. is váltA-agyvd Bíe.ben KlllB—lllbei Kársly a . Hüffm .nn József\' nagykereskad5 es.>f fóaAke Badapaaten. Schweiler Hartes kir. kersskedelmi Unácsos Budapesten Vezéríraacatd Kalksvloi Ls)et Budapesten. nagyobbrészt ismert ós kOztisatelatben álló eiyáaieéfeket, bátran elmondbatd tehát, hofy nem volt még aa agiaz nozarebiában biatozltó társasig mind es ideig, mely a biztosító kósOna\'ffnpk annyi garsntiát nynjtott volna, mint amennyit naki a társaság mind á-t kezdetben nyújtani képes, a a midőn a társaság eaan, edd páratlaa «ékeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra nésva, hogy a társaság Itab-tvit-le a méltányosság, a p.nwsság és a logasigorabb becsületesség minden kóvetelményének mindenkor és telissen mag fog felelni, másrésaről a saakvexetéa avatottaága aa iránt is kesoaaégUl szolgál, kiogy a társaság a díjtételek megzsabáaánál la kellő tekint ttel fog Unni a verseny jogosalt követelményeire. Amidón tehát tisztelettel afélirott a biztosító L kOzOuaég btealiaát aa álula kapviaalt társaság iránt újból frlhivja é, kéri, megjegyzi egyzzerzmiad bogy a vetérügynökségi területen a vidéki agjoOksigek teljes folyamatban vaa és hogy ttllbixtositási ajánlatok z már felállított ügynökségek által kéxsaégesea elfogadutnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán^ 1880. jannárban. A Magyv-íranczla biztosító részvény-társaság főftgynökaége Nagy-Kanizaáo, 989 7 52 GUTMANN Se H. Nagy-Kanizsiu, nyomatott a kiadó talajdonoe Wajdits József gyorssajtóján. 3A6T-KA.Y1Z8A, 1880. márczlns 14-én._____J32-<ails azftm TUenkllenc«edik évíolya«. mm m m ■ m ■■ wm ■ mm mm ] En m I ^B I ■ ■ I I m I II ■■ bb m ■ ■ s ■ ■■ ii m ■ ii m I ^^B I ^i 11 m i || ■ •orírt M MM ■ MM M MM M M M ■ M M M^H ■ NYILTTÉSBKN M U M MM ■ MM M ■ M ■ ■ ■ HM ■ Bér».etetl.u l.,.lek: \' noronkónt krért ^^^^ ^^^M ^B M ^B ^B^B ^B^B ^B M cuk „a.rt muokiOr-l ^^M M ■ M ^B ^B^B ^B^B M M »aktét tor.dutn«k [] ™ ^^^ ■■■ ^^^ ■■ ■■ —___ hirdetőkért k015ef lKéúratok eisase n.»( kJ elíbb : ,Z A L A-SO M OQ Y I KÖZLOlV ~5T.\' i " ktud.te.k, S.-K»nl7.«»fároi> bclyli»U«4K4n»k, „n.-kanlzsal önk. tűzoltó-egylet", a .n.-kanir.iuii kerenkedelnn • iparbank\'-. „n.-kanizaal takarékpénztár*. a .zalamegjel általános tanítót««-, tület", a .n.-kaninai kindpd-neieló eejMOlef. a -nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „noprOni knroakedlml ■ iparkamara n.-kanizaal külválasitmánya- 8 több megyei é« lárosl egjeaDlet hivatalon érteaitije. Heteiiklnl kétszer, vasarnap- s csiitórlükOn megjelenő vegyes tartalmú lap. Zalavármegye alispánjától. Rendelet. A phylloxera elleni óvintézkedések tárgyiban megyeileg kiküldött bizottság a szőlőtulajdonosok által tott bejelentések-alapján kijelölvén azon gyanús szőlőterületeket, melyekre nézve a hatósági meg figyelés és szakértői vizsgálat szükségessége fenforog, — elérkezettnek látom az időt, hogy a szőlővessző forgalom teljes betiltása tárgyában mult évi november hó 10-én 12388/n. i. 1879. szám alatt ki bocsájtott rendeletem 1 -só pontjában foglaltak azon szólókét illetőleg, melyekben a phylloxera létezésének még távoli gyano oka sem forog fenn. tekintettel a mait évi november hó 24-én 12388/161 jk. szám alatt hozott törvényhatósági bízott-, sági határozat 3 ik pontjára, — akként módosíttassanak, hogy a fóczél, t i. a veszély tovább terjedése megakadályozásának koczkáztatása nélkül, — a szólómive-lés érdekei a forgalomnak a körülményekhez mért részleges felszabadítása által lehetőleg kielégítést nyerjenek. Ugyanazért a fenthivatkozott rendeletem 1-só pontjában foglalt tilalom teljes hatályában fentartatik a kanizsai, pogány-vári, türjei, rendeki. monoszlóí, harasztói, kis-órsi és 1». henyei szőlőkre, továbbá a Cserszogtomajtól B.-Ederícsig húzódó helységre, végre némely szőlőhegyben egyes tulajdonosok szőlőire, melyek az illető járási szolgabírák számára kiadott utasítás-\'ban jelöltetnek meg. Ezen említett szőlőhegyekből tehát ugy a sima mint a gyökeres vesszőknek, továbbá egyéb fa és cserjenemü ültetvényeknek kivitele a 12388/n. i. 1879. száma rendeletben kimondott bírság terhe alatt a vizsgálatok teljesítése illetőleg be-fejeztéig továbbra is feltétlenül tilalmaz-tatik. Ellenben az c rendeletben nem említett helységben terhelt szólóvesszókkel a szolgabírák számára kiadott utasításban megnevezett egyes tulajdonosok szőlőinek kivételével, a forgalom ugyanazon hegység határán belől megengedtetik; egyik községből pedig a másikba azon feltétellel, hogy az eladók tartoznak az eladni szándékolt vesszők számát, a szólóhegyet, melyben azok termeltettek, a vevó nevét és lakhelyét a szolgaliíróságnál bejelenteni, mely részükre azon esetben, ha a vesszők gyanútlan helységből származnának, igazolványt állitand ki, kötelessége lévén az illető szolgabíróságnak, ha gyanú okok forognának fenn, a szakértői vizsgalatot elrendelni. Az ily igazolvány nélkül forgalomba hozott szőlővesszők eladói valamint a ve-vók is, a 12388/n. í. 1879. számú rendeletben meghatározott büntetés alá vonatnak. A gyümölcsfák forgalma tekintetében addig is, mig a nagyméltóságú földmive-lés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeri-umnak általam erre nézve kért tüzetes utasítása különösen az iránt, hogy az ültetésre szánt gyümölcsfák behozatala más megyékből és országokból minő teltétel alatt gyakorolható, — leérkezend, megengedtetik, hogy a nemgyanus szőlőkből, valamint a szőlőkkel nem közös ültetvényekből származó gyümölcsfákkal a kereskedés a fentebbi pontban elcirt hatósági igazolvány kikérése mellett a megye területén belől gyakoroltathassék. Minthogy pedig a phylloxera petéi által esetleg inficiált szőlővesszők gondatlan kezelése a veszély terjedésének egyik legkönnyebben előmozdító eszköze lehet, ugyanazért mindazon helységekben és egyesek szólóiben, melyek vizsgálat alá vonatni és felügyelet alatt tartatni határoztattak, elrendeltetik, hogy az ez évi metszés alkalmával a vesszők lehetőleg gondosan összeszedve magában az illető szőlőben egy helyen elkülönítve összerakassanak, míg a teljesítendő vizsgálat eredményéhez képest azok gyanútlanoknak kimondhatok, esetleg a veszély csirájával együtt megsemmisítendők lesznek. Ezen rendelet szoros megtartása felett elsó rendben a községi illetőleg hegy-elóljárúságok a 12388/n. i. 1879. száma rendelet 4 ik pontjában kimondott büntetés súlya alatt szigorúan őrködni, a tilalmak áthágóit a szolgabírósághoz bejelenteni tartoznak. A szolgabiróságok és Nagy-Kanizsa város tanácsa pedig köteleztetnek jelen rendeletet nyilvános felolvasás és kifüggesztés által azonnal köztudomásra hozni és annak pontos és sikeres foganatosítását az ügy fontosságából kifolyó felelősségük terhe alatt eszközöli. Kelt Zala Egerszegen , 18*0. évi márcz. hó 5-én. SVASTITS BENÓ m. k. »(¡»pán. .Frixum". — Baja. — A kora tavasa egyik szép reggelén elhangzott N. község templomának tornyában a .könyörgés"-re hívó harangszó, s a lakosok vénei áhítattal gyiilnek az isten házába lelkészükkel együtt, hogy elzengjék az alkalmi zsolozsmákat, melyekkel kifejezést adnak a mindeneket fentartó, — örök, — kezdet és végnélküli erőhöz intézett hálaérzetnek, hogy egy napra ismét eró és épségben fel viradhattak. A fiatalok, munkabíró férfiak pedig vállaikra szedik szőlőműves szerszámaikat, s mennek a terhes napi munkára, hogy fáradtság és verejtékkel érdemeljék ki azon áldást, melyet az „urimádság" ában kérünk naponként a magasságtól. Mintegy jelszóra megnépesül egyszerre a község minden utczája, a jövő-menők, egy mást köszöntve haladnak tova, köztük egy daliás termetű 20—22 éves csinos barna paraszt fiu, a vállán szőlőkapával. Szabályos arczárói az üdeség.az egészség és szelidség sngársikazon megható egyszerűséggel párosulva, melyet né püok romlatlan egyedeinél oly jól esik annak szemlélni, ki a természet egyszerűnek látszó jelenségeiben is feltalálja a magasztost, a fenségest. Amint fiatal emberünk beér a legaépe-sebb utczába, nyugtalan tekintete gyorsan majd jobbra, majd balra tévedez, nem köszönt senkit, nem szól senkihez, csak lépteit gyorsítja, mintha valamitől félnie kellene, mintha valami üldözné. Kortársai, nemrég gyermek pajtásai alig hogy észreveszik menekvő törekvését, majd egyik, majd másik, innen is, onnan is reá kiabálnak: „frixum" ! „frixum" ! „frixum* ! Fiatal emberünk megáll egy pillanatra, arcza elhalványodik, majd ismét kigyúl, szemei szikráznak, izmos karjával magaara emeli szőlőkapáját fenyegetőleg, feljajdul, érth«tlen szavakat hangoztatva futni kezd mint üldözött vad, nem üldöz senkit gunyolói közül, csak őt üldözik tréfás hahoták közt utánna ha sogtatva e szót .frixum", de ő meg nem áll többé, s nem fenyeget senkit, vissza se tekint, hanem TÁRCZA. Hulló levelek. IV. Ki a hiúság istenét imádod Én a nagyravágyás arany hegyeket Csalóka fényivel alkotott neked ; Minden izébon valósuljon álmod. Én majd alulról nézem büsskeséged. Mint völgybe omlott porszem, mit letépett A hegyről az idő a bal végezet. Tudod-e leányka, hogy mi a végzet ? Kgy édes álom és egyéb semmi más ; Föl, menybe ragad a magasztos érzet, Vagy pokolba dob a kiábrándulás. Szívből kiránom, legyen a te részed Mi jót, «»épet, dicsőt lelked alkotott — — ¿s feledj el engem végkép, ogészen, Én magamnak uj meny-eget alkotok. R. P. Treszka néni és én. — Beszély. — Bélányi Tivadartól. (Folytatás és vége.) Éppen illatos szivarom bodor füstjein keresztül néztem a fatális múltba: ott láttam a franczia ágyuk sortüzét; ott a chasseuröket stb. — midőn tekintetem egy ismerős alakon akadt meg, ki vizsga szemekkel betűzgette a sebesül tek ágya fölötti bárczákra irt neveket. És kit látnak szemeim 1 — Treszka néni sötét, ünnepélyes alakját! . . Lázas sietséggel igyekeztem szivaromat tüzétől megfosztani, s jobb oldalra, a f*l felé fordultam, mintha m élyen aludnám. Tudtam, mikor megy el mellettem; haliám ruhájának suhogását s rettegtem, hogy: no most, most mindjárt megszólit .... Egyszer csak megszólal ágyam mellett: — Nemde orvos ur, ez magyarországi fiu ? Ismerem jól. Vájjon mi baja, meddig marad itt, mije fáj? mily édesdeden alszik! Szegény bátyja, ha tudná! — Istenem\'. . . Az ezredorvos sietett a kérdésekre felelni, aztán tovább ment Ekkor egy gyöngéd simítást éreztem fejemen; majd valaki \'.akarómat igazította bekötött sebemre, s fohászkodott hozzá nagyokat. Treszka néni volt. Eogemet ez alatt a hideg veríték vett elő. Irtóztam e nőtől, kinek rejtélyes alakja kísértetként üldözött. Legalább akkor igy véltem. Távozása után a mellettem fekvő maródi bakától tüzet kértem, s újra füstölgött a légkór mellettünk. Fájdalmamat s a felfoghatlan félel met szivarfüst árjába fojtottam. Mire felüdültem, a béke is megköttetett s engem szabadságoltak, mint őrmestert. De ha már oly közel vagyok hozzá, gondolám, nem mulasztom el, hogy a tengert ne lássam. Hazafelé Triesztnek vettem utamat, hogy kalandjaim száma ez által is hatványoztassék ; mert kérem szépen! mennyit tud egy világpróbált ember regélni, pláne, ha még hozzá huszár is volt! A trieszti Miramare bámulásában voltam elmélyedve, midőn valaki a tengerparton elterülő sétány egyik padjáról felém közéig s már messziről kiáltja: — Ah ! kedves, édes fiatal barátom, hát bol veszi ön magát itt a bájos kikötőváros ban ? stb. — A többit nem hallottam, mert amint felismertem Treszka néni alakját, — mert, kérem, ő volt! — ill-a-berek-náda-kerek! — vesd el magad!! — rohantam mars-marsban a fasoron keresztül, be a házak tömkelegébe . . . Már másnap hajnalban útban voltam Magyarország felé. A nagy-kanizsai iudóháznál hosszabb ideig állt a vonat, s én kényelmesen eddegél-tem. Egyszer azonban, számításom ellenére, sürgetőleg hangzik a mozdonyvezető sípja, s énnekem alig maradt annyi időm, hogy költségemet kifizessem : rohantam a kocsik felé. Annyi időm már nem volt, hogy előbbi helye» met elfoglalhattam volna, siettem tehát bár* mely coupéba, ahol lesz számomra hely. A vasúti kalauz hevesen integet felém, s egy kocsi ajtaját feltárva, abba taszított bele . . . — Áh!! — Isten hozta közénk uram-öcsémet, hát szintén utazik, és talán szintén Nógrádba, a bácsihoz? Bravissimo! akkor együtt mehetünk odáig. Én is Topánfalvára igyekszem « . . . Ott álltam a kocsi kellős közepén, mint egy megdermedt múmia. Nem bírtam szóhoz jutni, mert aki a föntebbi kenetteljes szavakat intézte hozzám, ki is lehetett volna más egyéb/ ha nem Treszka néni . . . — Hát tegnap Triesztben ki futott előlem olyan lélekszakadva, he! — Ej, ej, barátom ! ezt nem is értem. De hát foglaljon helyet, mit áll oly mozdulatlanul! Mi lelte? Vagy talán a solferinoi seb fáj még mindig? no, no! szegény kis huszár! No ide mellém; mondja el, hogy érezte magát az ágyukonczert alatt; képzelem szepegtünk! Hihihi! E vén nő még sértő is tud lenni. — Megvallom, asszonyom, szokatlan helyzetbe jutottunk Solferino alatt, de hála az égnek, itt vagyok. S ekkor büszkén mutattam őrmesteri kardbojtomat. — Hm, hm! volt a rövid helybenhagyás. — Asszonyom, bárki legyen is ön, szíveskedjék engem felvilágosítani, mi czélja volt a hareztéren ? Kérdém a rejtélyes alakot, miközben helyet foglaltam mellette. — Micsoda! — micsoda? —hát ön már elfeledte volna ? Hát nem emlékszik már vissza szt. György napra! Ah, uram, ez több mint gyöngeség öntől . . . — Emlékszem asszonyom, de azt nem mondta akkor senki, hogy ön is részt vesz hadjáratunkban. Ezt nem értem, csupán ezt. Itt aztán Treszka néni ünnepélyes arezot öltött, s mig csak Székesfehérvárt nem jelezte a vonat, folyton beszélt; beszélt fáradhatlanul, lélekzetvétel nélkül, itt-ott megindító sirán-kozással fűszerezve előadását. A coupéban ülők mély figyelemmel hallgatták, én pedig kezdtem magamra boszankodni bárgyuságom miatt. — Most fogtam fel a topánfalvi plébános szt. györgynapi toasztjának előttem ismeretlen értelmét. Beszédéből kitűnt, miszerint féije az 1849-iki emigránsokhoz csatlakozott, mintán, mint rebellisre, rá is ki volt mondva az ana-thema, és mint ilyen, elhatározta, hogy nem is lép hamarább magyar földre, mig csak Szent István koronája nem less az uralkodó fején. Hollétéről csak annyit adott tudtul, hogy moat Törökországban, most Olaszországban, most Alexandriában tartózkodik; most figyelemmel kíséri az olasz hadjáratot stb. T1ZENK ELENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZIU3 14 én 1880. mint megriaaztott vad szalad, fut mindaddig, mig munkahelyére ér, a ott lihegve, fáradtan as avarra veti magát, éa sir, hangosan, keaer-veaen, mindaddig, mig záporként ömlő köny-nyei ki nem apaduk, akkorra zaklatott azive is csendesül, keblének fájó érzése enyhül kicsinyenként, felkel fekhelyóból, figyelmesen körülnéz, nem lát senkit, hozzá lát napi munkájához, mintegy abban kere8ve vigaaataláat, enyhülést. Annyit végez, mint gunyolói közül kettő sem. Nem panaazkodik senkinek, mert nincs senkie, kinek panaszkodhatnék. Szüleit kicai korában veaztette el, mikor még fel 8em tudta fogni veaztesége nagyságát. Az ó számára nem létezik kebel, mely részt venne fájdalmában, keservében, és szükség esetén igazat adna a ,b o I o n d" nak kikiáltott szegény fiúnak. Az árvának senkie sincs! vagy ha rokonai vannak, de azok olyanok, hogy neveltetését tán éppen szándékosan hanyagolták el, csak azért, hogy fiatal emberünk boltiglau gyámságra szoruljon, s szép örökségét kizsákmányolhassák, — jobb volna reája nézve, ha ilyen rokonok nem léteznének, s nem léteztek volna soha. Déltájban ellát hozá rokona, ebédet visz neki, s elbámul a sok végzett munkán, még is azt mondja: bizon többet is dolgozhattál volna! — nesze, itt az ebéd, egyél. De ő csak annyit mond: majd estére! s dolgozik tovább, szakadatlanul, a verejték folyik arczáról. áztatja vele a göröngyös nehéz munkálatu földet, s rokona gondolva, hogy már megint reájött „bóna Órája", ott hagyja szótlanul, vissza viszi az ebédet érintetlenül, amint elhozta. Mikor már jó távolra haladt, árvánk utánna tekint, s mormolja magában: hm ! „többet is dolgozhattál volna" — hát dolgozom, amennyit csak lehet. És dolgozik, szünet és pihenés nélkül, mig csak be nem sötétedik. Hamunkéba mélyed, nem nézeget semerre, d nem lát senkit, miatta arra járhat kelhet akárki, ő észre nem vesz senkit, csak ótet ne bántsák. Estve van. A közeli erdő* dalnokai közül csupán csak a csalogány zengi még dalát, azt mondják: álmában dalol ilyenkor boldogságról. A szőlőhegy távolabbi részeiben felharsannak a kapások kurjantásai, hazafelé azállin-kózva énekli egyik C8apat: „Árva vagyok mint a gólya, Kinek nincaeu pártfogója". A mi árvánk megvonja magát egy bokor tövében, melynek lombja közt éppen egy madár caalád fészkében háboritlanul örveud a létnek, a kicsinyek csipegve adnak kifejezést a szülők iránt való szeretetnek, azok viszont be takarják magzataikat szárnyaikkal, hogy ved-jók őket az est szellőjétől is. És mikor már besötétedett, az éj kiterjesztette Bzarnyait az egész vidék fölé, mély csend honol mindenütt, előjő árvánk rejtekéből, óvatosan ballag haza felé, meg-megáll, hallgatódzik. figyel, ha nem találkozik-e ellenségeivel, az e m berekkel, "kik őt ok nélkül üldözik, gúnyolják, pedig hát nem vétett nekik soha semmit se. Megkerüli a mezőségen tüskén bokron kereaztül az egéaz falut, mert a tnla^ v^gen lakik, a nem mer az u\'czán végig menni, hátha még a aötétben ia feliamernó valaki, a gúnyolva azt a rettenetes szót kiabálná tűiébe, amit reggel kiabáltak, aminek pedig ő az értelmét sem tudja, de valami nagyon rosznak kell lenni, mert különben miért üldöznék őt vele mindig, mióta csak eszét birja A kert keritóaén átkuazva óvatosan beoson az istállóba házuknál, mert ez az ő lakhelye télen nyáron, ott megtalálja a kerékjáazol melletti vakablakban déli ebédjét hidegen, el költi jóizüen, hisz egy „bolond"-nak ez ia jó. * * * A harminczaa évakben élt N. községben a többek közt egy D. nevezetű jo módú föld müvea. Szorgalmas, iparkodó, munkás ember volt. de a természet oly mostohán bánt vele, hogy az embernek egyik legszebb ékességét, a tisztán érthető beszélő tehetséget vonta meg tőle, oly annyira hadarva beszélt, hogy eaak azok érthették meg, kik beszédmodorát meg szokták. Ez valahol hallotta és megjegyezte magának azt a német kifejezést, hogy: „fix und fertig", (egészen kész) s kivált ha jó Kedve volt, gyakran bele szőtte beszédébe, de olyan összevonással, hogy az ő hadarásával „frixum" lett belőle. Ez öregapja volt Gábornak, a „bolond" árvának, ki mint említők, korán el-veszté szülőit, öregapja szárnyai alatt kezdett felcseperedni, hogy már az iskolába is fölvétetett. A kis Gábor szorgalmasan tanult, csakhamar megismerte a betűket, irui is kezd\'-tt , inár, tanítója örült a kis okos tiu gyors hala \' dásán. de hajh! „megvolt irva a végzet köny vében", mert ezzel szokta a társadalom saját bűnét és buta ostobaságát takarni, — hogy Gábor szellemileg tetszhalottá váljék- KEÖD JÓZSEF. (Folyt, következik.) Helyi lilrek. — Rudolf föhercxeg, Szent-lat \\ án koronájának örököse, má\'-cz K elj-gy^zt-Siefania királyi belga herczeguőt. Erről Tisza minis-terelnökhöz a következő távirat érkezett a kabineti irodából, melyet a ministerelnök a sz* bad elvű párt értekezletén fölolvasott: .Legfelsőbb meghagyás következtében ai**t"k közölni Nagy méltóságoddal, hogy Kudolf cs. és kir. koron aherczeg, () fouségének eljegyzése Stefánia királyi herc/.egnővel ma Brüsszelben megtörtént." Az értekezlet a tudósítást lelk-s ! éljenzéssel fogadta. — Stefánia h.*rczegn«* Mária belga királyné leánya és igy néhai József nádornak unokája cs József főh»-rez-g un«>kahu:;a. i Stefania hercz"gnő 16 eizteodős, Kudolf 22 éves. — — Az orodSlf létesítő s feutartó kis-dednevelő egyesület választmányának lelkes tagjai nemes buzgalommal gyűjtik az uj tagokat a második öt évi időtartamra. E* imut örömmel halljuk szép eredmény nyel. Bizonyára méltó lelkesültséggel üdvözli az egyesület Kar-czagh Béláné sz. Nádosy Katinka urnő ő Ez utóbbi értesítés nyomán vetődött Treszka néni Italiába, hol siker nélkül kereste férjét az osztrák táborban. Férje guerilla-kapitány volt szabadságbarczunkban, s miu tán itthon halálra ítéltetett, mindig elveszettnek tartá magát, mit még neje előtt sem átallott fitogtatni. Az 1867-iki országos ünnepély, a királykoronázás őt is hazaszólította. S most Gyuri bátyámhoz beszegődött harmadiknak, és igy szép csendesen játszák Topánfalván a hal berzwelwit. Egy pitire vert szellem. — Humoreszk. — Kezdhetném talán én is dalom, \' Mint tette Latium nagy költője azon, Hogy fegyverről, nagy hősről énekelnék, Kit 8 mit dicsőítve megirigyelne tőlünk az ég. Fegyverként tűnnék föl a Márton gazdanyelve, Hősisége olyan, mint pengétlen a kusztora nyele. Folytathatnám a görög poétával, Ki Jupitert ábrázol szörnyen haragos pofával: Szemöldöke teremt, ront, bont,... njra alkot, Sőt bólintása megrengeti az Olympot. Mondom, rajzolhatnám ilyennek őt bátran, Megállná a sarat keményen e kompaniában; Rárakhatnám Marsnak minden dühét, Véntxa báját,.....Junó azemérmetlen8égét 1 Sót mit mondok ? Halljátok oh nagy iatenek : — Te Bánta Vulkán, még téged ae feledlek 1 Legyen neked ia részed Márton gazdában; Miként viazhangra talált szerelmed Junóban: Mint csókolt eper ajkával ezerszer is ez; Mint fonódtak a azép karok fáradt magad köré Mint súgott ajka boldogságot, virulva neked ... ......Oh hányszor merültek föl Marczink előtt ily emlékek! Szóról szóra, betűről betűre, Minden csak oda megy ki a dűlőre, Hogy Marcsiról szándékom beszélni nékem. Ha vélő ó kígyelmét s a publikumot meg nem ^ sértem. Csak egyet kérek ki nagy bölcsen magamnak : — Latiumi nyelvet, görög haugot tőlem ne várjanak ; Elmondom kurz und gut mindazt, a mit tudok...... Hogy igaz valóság, arról is jót állok ! Való történetet m e a é 1 e k hát nektek ; Hozzád folyamodom, Muzsá ne vess meg; T<; pedig Pegázus ne légy csökönyös ma, Ne légy oly lusta, mint szentpáli szamara: — Gyí te pejkóm, Isten segits, haladjunk, Hogy a k ö z t e ta z é s polczára eljussunk. * * * Hol volt, hol nem volt,.,..... hohó mit is beazél-k ? No lám még rám is elragadt az a csúnya féreg, Mit uton útfélen ugy hinak, hogy rágalom. Mely jó hired megrostálja a miként rág a lom Csecsét-becsét, ugy nyargal ez is egy.©gy hibádon, Ha könnyen, sőt magától kínálkozik rá al- •kalom ! Tehát nem volt, hogy megigazítsam szavam, Hanem kimerem mondani: még most is van; Van tudniillik egy jámbor atyánk fia, Kien nagyon elvásott már az idők foga; De azért nyoma sincs rajt\' a nagy erőszaknak, Irka-firka, pad faragás rajt\' nem igen látszanak, S ha említni ezt előtte vakmerő vagy s merő vak, Elutasít: — ke fúrt atiglicz. hah ká kendörmag! Származása, faja milyen bizton nem tudom, Ká ez után ae magyart, se németet nem lóghatom ; Félig magyar, félig német leaz talán, nagyságát, ki az alapitók sorába lépett * a tagsági 100 forintot azonnal le is fizette. — Említettük, hogy főt. Ledinger Kelemen nagy kanizsai sst.-Ferenczrendi gvár-dián ur deczember elején a jégen történt elcau szás következtében aggasztóan beteg lón; teljes felüdülés szerzésre varasd-topliczai fürdőbe utazott. Kívánjuk, hogy a köztiszteletü férfiú kivánt egészségben téljen vissza körünkbe. — Nagy Kanizsa szépül, épül. Ez idő szerint két szép emeletes ház építéséhez fogtak; egyiket Rapoch Gyula ügyvéd ur a takarékpénztári utcza saroktelkén, mely fundus egykor a színházi részvény társulaté volt, másikat Dobrin Béni ur a Szent-Ferencziek kertjével szemben saját házának lebontásával. A harmadik uj házat a kisdedneveló egyesület szándékozik építeni, amennyiben a választmány elhatározta az építkezést a annak kivitelét az igazgatóságra bízta. — Közgyűlését adélzalai takarékpénztár márczius 25-én délelőtt tartja a városház terem^b^n. — Műkedvelői előatlás. Az\' „I. n.-kanízsai kereskedelmi ifjak önképző egylete" ujonan létesült segély alapja javára folyó évi márczius hó 20 án Nagy Kamzaán a „Szarvas" vendéglő diaztermében több műkedvelő hölgy szíves közreműködése mellett tánczvigalommal egybekötött műkedvelői színelőadást rendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Hely árak : körszék 1—2. sor 1 írt 50 kr. 3—5 sor valamint karzati ülőhely 1 frt 20 kr. zártszék 6 —8 sor 1 frt a többi sorok 80 kr., földszint 60 kr, gyermekjegy 40 kr. Szíves felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók a dohány fótőzsdében és este a pénztárnál. Pénztárny itás este 7 órakor. Kezdete pontban 8 óraKor. Színre kerül: 1. Emészt. Vígjáték egy felvonásban, Clairville és GMSiine.au után fordította: Benedek József. Személyek: Erne«zt, szolga Fischer Tivadar ur, Dupleosis, ezredes Spitzer Benő ur, Berta huga Pollák Mari k. a. Bernier Pál, Berta férje Luckenbacher Béla ur, Dumontel Edgard Blum-nachein Vilmos ur, Karolina, Dumontel neje Gohimann Julcsa k. a., pinczér Breuer Jnk. ur. Történik: Páriaban. 2. A rablógyilkos. Vigjáték egy felvonásban, irta: About E. fordította: Kuliffay Ede. Személyek: Pérárd Eugénia, fia\'al özvegy Goldmann Julcsa k. a.. Ducamp Alfréd, festő Lackenba-cher Béla ur, L"coinch"UX, államugyéaz Stern Ignáez ur, Angelika, srob»ieány, Morg.-nb»>ser Maivin.t k. h. , Pérárd assz. szolgalatában Jean kertésr. Spitrer Benő ur. csendőr aliiszt Grünfeld Sándor ur. két csendőr Neumann Adolt ur. Breuer Jak. ur. Történik: Pérárd aas/.ony kastélyán. — ÍOO akó* hordók sr^mléfhetők ro^g a Gutmann S. II. nagykereskedő ház nagy-ka nizsai hordógyárában. Ily szép termékei a magyar pornak méltók a megtekintésre. 10 drb készül ily nagy, 10 pedig kisebb 70-80 akó-sak. valamennyi Freyatiidier Antal tótvázsonyi nagybirtokos számára készül. Vagy.... vagy .. . tót, . . ki tul adott szép hazáján. Nagy a gyanúnk.....félnénk a duellumtól, ..... szóhoz se jutnánk a nagy drucktól Kin.\'uidani ugy most is, mint bármikor az igazat, Ha n^m tudnók már előre a választ: Moroghatsz, nálam az agyarod! Márton gazdánk szótára Ilyen szólamoknak a iára. — El tehát ¿s uralkodik közöttünk; Az övé, — mint a mi kis szekerünk — Nem lassan megy, sőt futva fut, Mig előtte jó téres «z országút; Mindenkit utolér, sót el is hagy robajjal Kezeben a zászló s fölöttünk ő triumfál! Bámulva tekintünk utánna a magasba, Mint a tyúkok a szeméten uraskodó kakasra; Szólnánk, de szánk tátva marad, Nyelvünk is iziben leragad; Pedig annyit volna mit mondanunk, Hogy szótlanságunkon magún« is boszanko dunk! Megszólal még bennünk az irigység ördöge, Tessék most aztán birui vele! Nincs hatalom, mely azt elhallgattassa..... De elég, sőt sok is rá Marczi egy pillantása. Tekintete elég zord,.....kemény : Miként s minő feszes maga a legény ! Kedve ingadozó: majd fakadó rózsa, Majd meg mintha tövis-kóró volna; Máakor m^g viruló ibolyácaka... .......Kivált ha keblén Csik Vilmácaka! De csitt, ne rohanjunk ajtóstul a házba, Mert utóbb még kiver a jó házigazda. TURBÉKI KÁROLY. (Folyt, következik.) — Lapunk kiadó hivatalában egy 451/, gramm arany aulyu női arany óraláncz éa 1 arany 15 grammoa pecaétgyürü van eladásra, vagy esetleg kicaerélésre letéve. A venni, vagy cserélni azándékosók megtekinthetik ugyanott. — A nagy-kanizsai városház épületére ezelőtt hat éve a várös Sfcász Gyula szob-ráas által két féldombormüvet készíttetett, mely azonban még mindig Száaz Károly ar háza padlásán hever. Szerény véleményünk ez ügyben az, hogy a városnak csak diszér« szolgálna, ha egy elismert művész jól sikerült müve ékesítené a városház épül e ét. Reméljük, hogy utolján kellett-ez Ügyben felszólalnunk. Igyekezni fog a városi tanács adott szavát be váltani. — Márczius 15 ike holnap lesz; a nemzeti felébredés dicső napjának emléke, a sajtószabadság diadalünnepe. Kisebb körökben nálunk ia meg szokták tartani. — Több oldalról hallottunk panaazt, hogy helyben lapunk nem rendeaen, vagy az ille tőknek épen nem kézbesittetik; ennek oka uj kihordó alkalmazásában keresendő, azért azi-vesk ed jenek a kiadóhivatalba megüzenni, ha hiba merül fel; teljes készséggel fog elég tétetni. — Kinevezések. Hensch Árpád a kas sai kir. gazdasági tanintézet gazdasági intézőjét és Kiss József segédtanárt a keszthelyi kir. gazdasági tanintézethez rendes tanárokká nevezte ki a földmivelés-, ipar- és kereskedelem ügyi m. kir. mimater. Balogh Samu első oszt. pénzügyi titkárt és zalamegyei adófelügyelót pedig a m. kir. pénzügyminister, a Budapest fővárosi adófelügyelő mellé második helyettessé, pénzügyi tanácsosi czimmel, ranggal és ilietménynyel kinevezte. — 1 igyelmeztetésül helyéu látjuk felemlíteni, hogy áz országos képviselőválasztás a jövő évben lesz, de követet a törvény szeriut csak azok választhatnak, kik mult évi adójukat f. évi április 15 ig befizetik, avagy a múltból való adótartozásból ez egy évi adónak megfelelő összeget törlesztettek. Ki legszebb polgári jogát gyakorolni óhajtja, ne feledje el a.jogo: is megszerezni. — Festetics Tasziló gróf a monacói herczeg elvált nejével Hamilton Mari herczeg-nővel közelebb lép házasságra Baden-Badenben. A „Sport" cziinü lap azt írja, hogy a gróf magyarországi birtokaira, Keszthelyre hozza nejét, s a futtatás és vadászat nemes szenved«* lyének ezentúl itthon fog élni. — Az előmunkálatra engedélyt megadta a ni\'uisterium a pápa devecser sümeg-t*polcza keszthelyi vasútvonalra nézve. — Keszthelyen a phylloxera-irtás hivatal«»* végrehajtása" — ujabb hir szerint, april elején leaz. — A yelsei szendmi «»et históriájába o, mint halljuk, a végtárgyalás nem lesz nyilvános. A férj szabadlábra eresztetett. — Ta vaszi országos vására Nagy-Ka niziáuak márczius 22 én, hé;főhöz egy hétri lesz. Figyelmeztetjük az érdekelteket. — Az orosztoni biró élete veszélyben forgott. Egy suhancz mult szerdán Horvát Szent-Miklóson beállított egy pajtásához, sug vin neki, hogy Urtsou vele, Oroaztonban a bírónál jelenleg sok pénz van, rabolják ki, szükség idejében gyilkolják ia le; de a megkeresett jó pajtás jó érzelme nem hagy \'a oerbe s a veszélyes czimborát többek segítségéve! a községbiróhoz kisértette és feladta. Fogva van*. A/, orosztoni biró uramnak pedig azt Lauácsoljuk : ne tartson magánál pénzt, ha igen, ne adja tudtul senkinek se. — Árverés Zalamegyóben. Z-iskaLaura 1900 frtra b. ingt. apr. 5. Zala-Egerszegen. — Ozv. Jankovics Mihályné I7G1 frtra b. ingatl. apr. 7. Alsó Mihalyoveczen. — Kercsmar András 660 frtra b. ingatl. apr. 9. Tarcsiacsén» — Vlahek Mártonná 948 frtra b. ingatl apr. 12. Alsó-Kraljeveczen. — Gyarmadi István 26* frtra b. ingatl. apr. 8. Czinkovlyaván. — Bu-day Károly 410 frtra b. ingatl. márcz. 18-án Gellénházán (Zala-Egerszeg.) — Szi Márton 765 frtra b. ingatl. apr 3. Felső-Zsiden (Keszthely.) — Tizedes Istvnn 677 frtra b. ingatl. apr. 13. Pólán. - Szólóay Péter 400 frtra b. ingatl. apr. 8. Szepezden. — Kovács Anna 650 fi t-a b. ingatl apr. 26. Caukovecsen. — Igrecs L«Vincz 406 frtra b. ingatl. apr. 14- Mihályo-veczen. — Peresztegi György 977 frtra b. ing. apr. 19. Petőhenyén (Zala Égerszeg.) — Puska János 460 fi tra b. ingatl. npr. 8. Kapolcson (Tapolcza.) —* Magay Lajos 500 frtra b. ing. márcz. 24. Andráahidán. — Ifj. Egyed Márton 1990 frtra b. ingatl. Mindszent-Kállán márcz. 20. - Hanaz István 395 frtra b. ingatl. apr. 26 Nagy-Kanizsán. — Kisa Gábor 1780 frtra b. ingatl. márcz. 26. Mindszent Kállán. — RövUl hirek Gróf Degenfeld Pál meghalt. — A. Duna gőzhajózás mult azerdán megindult. — Fmnorazág önállóaágra törek-azik, egy franczia röpirat legalább azt irja. — Bihácsnál elesett katonáink airja fölé emlék állitatott. — A szegedi sorsjáték 125 eser frtot TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MAEOZIUS Uién 1880 jövedelmeTett Szegednek. — A .Függetlenség* rövid tennállása óta 10 sajtópert kapott. — A* orosz czár Varsóba megy lakni. — Dr. Kruesz pannonhalmi íóapát aggasztó betegsége jobbra fordult. — Az aradi árvízveszély ra«g szűnt. — Gödöllőn kognak gyár állitatik fel. — Az uj magyar napilap czime .Magyar posta" leend, szerkesztendi Bálás Sándor, jeles novellistánk. — Verhovay légváltozás miatt N -Váradra utazott. — Erdősi-Biba Eugénia kisasszonyt a lipcsei opera színházhoz hívták meg. — Nagyné-Benza Ida jeles színművésznőnk meghalt. — B. Hoffmann közös pénzügy-miníster beadta lemondását. — Gerőfi az aradi Hzinházat bérbe vette. Neje vele megy. — Szegednek 10.142.000 frt értékű vagyona van. — Galamb Géza enyingi ügyvéd főbe lőtte magát. — Királynénk szombaton visszaérkezett Bécsbe. — Csitári Kálmán ellen a második sajtóper is megindittatott. — ki nyert? Prága, márcz. 10 én: 00. 62. 17. 63. 21. Lemberg . „ 1. 21. 39. 62. 89. Szeben . . 21.44.30.89.11. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-nUbán Wajdit* József könyvkereskedése által megrendelhető) — Hastnos könyvecskék jelentek meg különösen a vadáazat kedvelőknek : a.) „Az uj vadászati törvény\' ára 12 kr. b.) „az erdőtörvény" ára 40 kr. c.) .Vadászati naptár", A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában. Ára 12 kr. d.) .A kuíyák betegségeiről" és azok c.zélszerű gyógyításáról. Irta egy gyakorlott vadász. Ára 40 kr. Mind ezen kiadványok diszesen jelentek meg Wajdits József könyvnyomdájából. — Somogyi Ede által szerkesztett .Ma gyar Lexikon" 48 és 49 ik füzete megjelent. Czermak szóig terjed. Melléklet«: vasutr felszerelések. Physikai késsülékek I. Kiadja Rau^aann Frigyes. Ára 30 kr. Minden fűz«t különít kapható — Krest Vilmosnak .Aérovéloce Lenk-bare Flagmaschine" czimü röpirata több ábrával megjelent. Ve*yes hírek. — Rudolf koronaörökö» eljegyzése alkalmából a fővárosi hatóság rendkivüli gyűlést tartott, melyben elhatározták, hogy a municzi-pális választmánynak á napokban tartandó közgyűléséből a főpolgármester indítványára üdvözlő feliratot intéznek a trónörököshöz. As eljegyzési hir különben ugy a hazai, mint az osztrák saj\'óban a legmelegebb érdeklődést keltette. Ez alkalomból sok nemes vonást ele venitenek föl a menyasszony szüleiről, különösen felséges anyjáról, a belga királynőről. Mint József nádor leánya Alcsuthon idylli napokat ólt, bátyja József főherczeg családja körében. Az egyszerű vigalmak, tréfák, népünnepélyek egymást érték. A társalgás mindig magyar nyelven folyt, sőt a királyné magyar szindara- ¡ bot is irt, melynek czime: Vilma, vagy a 1 szerelem hatalma, melyet az egész család Fe-rencz József király neve napján Alcsuthon előadott. A darabhoz szükséges díszleteket is a királyné festette ki, az ecsetet művészileg kezeli. Az irodalom és művészet iránti nagy sze retetet anyjától Mária Dorottya főherczegnőtől öröklé, kit jósága és adakozási hajlama országszerte nevezetessé tett. Különös szenvedélye volt Dorottya főberczegnőnek a főzés is. Egykor Ferencz József király azzal lepte meg, hogy a kastély földszinti helyiségeiben néhány szobái konyhává alakíttatott át s azt mindenféle edényekkel fölszereltette. A főherczegnő itt hetenkint néhányszor sajátkezüleg paprikás-csirkét és epres felfujtot készített a király számára, kinek ez étel pompásan ízlett. Egy nap a főherczegnő egy kosár tojást hozatott s az a konyhában állt. Ekkor befutott hirtelen lánya Mán főherczegnő, a mostani belga királyné s egy ugrásra bentermett a kosárban, aztán fölnevetett s egy másik ajtón ismét kifutott. Ekkor haragudott meg először komolyan Mária Dorottya főherczegnő. Leánya később Brüsaelben ép oly egyszerű polgárias háztartást vitt, mint azt anyjától tanulta. S az ő lánya viszont Stefánia főherczegnő szintoly egyszerű erényekhez van szoktatva. Szépsége állal az első peresben megigézte Rudolfot s ez azonnal elhatározta magát, hogy megkéri őt. Nincs kétség benne, hogy a fiatal pár egészen egymáshos illő s boldogságuk teljes ¡esz. A koronaherczeg nemes szivüségét, szülei iránti jóságát általánosan dicsérik azok, kik körében vanu»k. Egyszer nevelőjével nagy hegyi kirándulást tett. Kilencz órai gyalogolás után a társaság éhesen érkezett Ebenseebe. As ebéd készen volt, de Rudolf előbb elszaladt a távíró hivatalba s megsürgönyzé anyjának, hogy szerencsésen megérkezett. Néhány perez múlva már ismét az asztalnál ült. De ekkor újra elment a távíró hivatalba s még hozzátette: „Üdvözöld nevemben Gizellát és Valériát." Csak azután ebédelt meg. — A buzaszem szaporodásának következő kiszámítását közli egy német szaklap : Ha egy szem ád as első évben 50 magot, ezeket elvetve terem, ismét 50-et számítva egyre, a második évben 2500 szem, a harmadik évben ismét 50-ével számítva 125000 szem, a negyedikben 6250000 szem, az ötödikben 312500000 szem, a hatodikban 15625000000 szem, ami 2000000 szemet számítva egy hektoliterre, 7800 hektolitert tesz. — Eugénia excsászárné e hó 26 án, nagy penteken fog Somhamptonból elindulni a zulu földre. Madeirában megpihen s a Jóreménység fokára érve, azon az uton fog menni Kecsvájó király egykori országába, melyen fia ment. Kocsiján fog enni és sátor alatt aludni. Az utazás végczélja a h*ly, a hol Lulut leaszagájoz-ták. Visszafelé utazva meglátogatja a Szent-Ilona szigetet is, mint 11 fi. szándékában is volt. Száműzött császárné a loogwoodi fogoly azeovedéshelyén ... Hivatalos plaezl árak. Nagy-Kaniuán, 1880. mire». 10. 100 kilogrammjával «¿mitra Besa USO.—13-60 Boss 10--11—, Arps 8—.—9—,|Zab 7-.—7-50. Kttkorioa 8-60. .—. Borgen,a 4 —,, Borsó •—__80 —. Lencse — — —28—- Beb -\'—.—12.-. Sséna •—.—1 80. S taima •—.—1-J0. 1 kilogrammjával saimitra. Mir bahn» —SS. Sertéshús ■—-60. 8m-lonna —.—78. Diisnózsir •—__80. VSrös hagyma \'—•—16. Foghagjma —.-30. Cmkor _.—62. Bors -ISO. Paprika —.—80. 8tappan --.—44. 1 literjével saimitva. O bor 40—48 kr. Dj bor 16—20 kr. Páliak. 4« kr. Ecset 6 kr. Kiadta: FABKAS, v. piac* könyvvezető. Szerkesztői üzenet. 3986. .Tárcsa a ».dókról-. Ui ilyesmit könnyen érthető ok miatt nem közölhetünk. Mint számtalanszor már, félre magyaráztatik közleményünk s csak társaséteti kellemetlenséget aratunk. A csikk kivételesen riwzavehetS. 3987. F. Bpest Üdvözlet! MielSbb vála-ssolnnk. * 3988. .Böjti elmélkedését jövó számunk boiza. 3989. .A k-öltó szart- Detto. 3990. E. 8a L. Tüntetőn felelünk. 3991. Kaposvárra. Nem vagyunk napi lap ; physikai lehetetlenség mindent, mindig s mindenkor közölni. Rá kerül • sor. Heti naptár. Maroziat 14 til Bártul» 20-lg 1880. Hó- é. b.ti- Kstb. és prot. U ö r ö | H osp ntptár naptár ntj 11. A zsidók meg skarák Jézust követni. Ján. VIII. 14 V.uraap C5 Judies 2 E SDrop i5 Hétre Kri-tóf 3 Eutrop. «H* 16 Kedd Henriks 4 Oerzs wt 17 Szerda Gertrud 5 Konon ** 18 Csütörtök Sándor 6 42 vért. t? |I9 Péntek József 7 f. . s. 7 Basili 20 H..im h.t Micetas 8 Tbeofíl * Felelős szerkesztő: Batorfl Lajos. X R D fi T É3 S E K. ||||<>LL SUIDLITZ-POKA. C* 1\' «»lrlrm* rálÁHÍ ,ia m\'n<len do1»0* cziralapján a «as L/SHK ílKKOl > <111)111, XT ¿u sokszorosított rxAgem van lenyomva. 30 év óta a legiobh sikerek mellett fennáll min.Iei.nemn gyomor betegsegek és emésztési akadályok, (mint ¿tvá*yhiány, hasazomláai, vér tttloiás és arsnyer ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ttlő életmódot folytatnak. Haalsltássk törvényileg büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. ■RAHCZIA BORSZESZ SÓVAL. F" """ íb\'tbatóhh flnr. cé\'yső .«ere « szenved." enheriwgank minden brlsó e- kül.C gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. dennem" ■el.e.lllé.ek, fej . fül- és íogfáj»» régi sérvek és nyílt sebek, rikrekélyek llsvök. Br.emgy.lUdáe, mindennemű bénnlá. és sernle, stb, tb. ellen Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. e. Hal-mäjolaj. FERENCZ JÓZSEF\' KESERÜVIZ-FORRÁS Elismert alít leghatasosabb vzlsmeaayl keserűvíz között fi,. T íHlftn W • keHyéeyászzt Is.árs, Eriasge.be. „Sem iJl. IjUIIUL " . kelletlen mellékhatást, bt l.sgjnbb adagba., vétetik. S."t még i»ly evetekben is. hol . bélnyskhártya izgatott, \' vix ÍÁid.lrm iiétköli esékletétet okoxolt Krlsngen 1878 Dr. Korányi Frigyes, X" k"^"" tűnik ki, hogy enyhén keserű, nem kellemetlen izü »\'a hogy még-honi szabb használat után s^m zavarja meg az étvágyat é.< emésatéat Bpest li-473. tanár es a Szt Rákot kézkórfasz igazgatója Bpesten „Könnyen vétethetik éa a többi bndai vizekbe* aránylag kevesebb mennyi aégben idebb idő alatt hom kedve*«" eredményt létre, Bpe«t 1877. kézkórház I)r. Gebhard Lajos, rir IVánilnr ■ \'«nos kézkorház Igazgatója LJi. IVl^» nailliui, Bndspesten. ..Valamennyi bndai kese rüviz kőzött kellemes ize jeles hatása által tüuik ki : gyomor ós bélhu rútnál, megrögzött székrekedésnél, alh.asi vérpangáanál, valamint vérto-lulásoknái, aranyérnél étvágyUlanaágnál stb." Bp.-st 1878. Dr. Bamberger Henrik, szabb használatnál sines semmiféle káros hatása \' Béea. 18<7 nP Mnvnortll Th " H"enó«>tM tMára- ksraányta 11!. ifiejTltTUl III. mcscs Bécsben A m.V«krU ada go és azok kimél-tes hatása által e kóroda egybevág« heveny kereseteinél gyakran fontos oki javalatnak felelnek meg" Bécs 1879. Ezen viz kapható : minden gyógyszertár é* fa«zeráru kereskedésem 4 í) ben es a forrásig«zgatóságnál Budapesten Alkalmas üzlethelyiség! Tipsony (u. p. Nemes-Vid Somogym. 1300 lelket szám-láló közsfg központján újonnan épült zsindellel fedett pincze és több szobával ellátott kényelmes bolti lakás minden órában kiadandó. Hívebb felvilágosítással szívesen szolgál Kattauer Gyula, urodaimi foerdész. (21 1-2) Ml Trunksucht, selbst die schwersten nnd altesten Fälle heilt sicher mein vorzügliches Mittel mit und auch ohne Wissen des leidenden anwendbar — Herr Ch. G. in Gross-Kikinda (Ungarn) sagt in seinem Briefe vom 8. Jänner 1880. .Ich bin mit der Sendung sehr ?ufrieden nnd ersuche Sie höH. mir wieder eine Sendung zu machen • Wegen Erlangung des Mittels wende man sich mit vollem Vertrauen an KrohnX. és társától Bergenben ___(Norvégiában\'. Éten halmi) z.írolaj valamennyi, t kereskedelemben eléfordnlé faj kötött *t egyedüli, mely orvosi etélokrt havtnálhstó ára egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fő l l á 1 1 I tá a Moll .4. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tueblanben. Raktár at állam miniíen hírneves íyégyssertirában Vary füster- 1 kereskedésiben. Raktár nélküli helységekben mteaoegyének n.ifjobb megrendeléseknél megfelelő árleengedétbee ré.te.ölnek. A t. 01 közönség kéretik hstározottan Moli-téle kf.titményt rendelni és cssk olyanokst elfogsdni, melyek saját óvjefryem és tláira-sommal vanntk ellátva Rsktár ak N.gy Kanizsa l\'rsger Béla gyóey... Helns J. gyógy. Kosenberg Ferenes Fess. Ihofer Jétsef Ro.enfeld Adolf. — Z.l«-Eg«raz>g .üyógy.tertár s szent lélekhez". BarOt Dorner 8. CÜkt.r.y. Oöncz L v gyógyszeré«. KapOSvar Kohn J. Babórb.y Kálm. gyógy Th. Kecskéssy gyógy I aprt.cza Werli M gyógy. Késze, Csarataovies Ist^ zyóg,. Küttel Ist. gj.,gy KeszthelyH. hlelf.r A WOnscb 1 KörmeM Kits Jár. Zágráfc Perklet Ferencz gyógy. MÍHIbsch S. trt.lmsshoz gyógy. Sepr.. Mez.y And. gyógy. (980 9—61) I 5JI Majdnem iiiíryeii ^ Számolás következtében a nem rég bukott nagy britanniaezüst gyárban a következő 45 darab reudki íll tissta hrittannia ezüst tárgyak csa* 6 frt 9ó krba kerülnek, csak nem negyed része az előállítási árúak, tehát csaknem ingyen eladva, és pedig : 5 drb. kitűnő jó asztali-kés Británia esüstnyél és £ ^ * valódi angol ezüstaczél pengével. ^ S^""13 6 „ legfinomabb villák Británia ezfltsből egy ^rbban ^ 4j «» 6 . nehéz Británia ezüst evőkanál 5 Z\' § biita:iia ezüst kávéskanál legjobb minőség í = » erő« Británia ezüst téjmerö & 2 « jg nehéz Británia eztlst levesmeró g Jj S • Británia ezüst késtartó _ i - 5 S J • ajándék táleza finom vésőzettel. . o t Británia ezüst tojástartó • j 3 g ^ Brittania ezüst tömött kenyérkosár \\ * « s $ hatásos Brittaui*-ezüst gyertys tartó. " = BriUnia ezüst íttermi asztali csengetyü ezüst - í hanggal. ♦6 drb. (» l-18) Mind ezen 45 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vannak kéaaitve mely egyedüli a világon létezendő érc, mely örökké fehér marad és a valódi eaüatől iíO évi has^nAlat ulán sem külömbözhető meg, miért Jétálv« Issz. Czim és egyodüli rendelési hely a cs kir. osztrák msgyar városoknak. Generál-Depot der I. engl. Brilania-SIlber Fnbriken Blau & Kann, Wien, 1. Elisabethstrasse Nr. 6. Szétkü\'dés gyorsan utánvétellel (19 1-5) Reinhold Retzlaff in Dresden. tmtmmtmtmtmmtmt Gröf Zichy János ur vrászlói uradalmi erdészete részéről közhírré tétetik, miszerint 200,000 darab két éves fenyő (pinus sylvestris) 1000 darab ára 2 forint o. é. és 150,000 darab egy éves fenyő palánta; 1000 darab ára 1 forint 50 kraj-czár o. é. van eladó. Levélbeni megkeresések intézendók: Kopitlánszky János erdész u. p. N.-Vid Vráazlo. (18 2-3) ttttxmtttxttttxttnmitttxx TIZENKILENCZEDIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. T-T I R D E T É B E K. ÍEifl Fogfájá» minden nemQ, akir ürei vagy *ele, tartósan és igen gyorsan gyógyítható a hírnév« indiai kivonattal. Eaen grógyaier hatása folytán egy házban sem hiányozhatna. Való dian üvegben 35 éa 70 kr. Nagy-Kanizsán egyedül csak Strem és Kiéin óráknál (986 8-10) kapható. oooooooooooooooooooooo <D U) <0- _ CB* ^ P^ mM m Pl > 1 Ji «.* —• a od Jí S 1 1 « % M ií 1i "2 s* c M il; l-l a— H Si . • ¿a ■■ s ml \'Hí )!h 2 2 O I ÖO "Ï = J< 2 ■< « • g S ■o fe 5 g fí: ac 2"-* M g- ,V o 3 = r.\\ IKJ fí r- "6 ;; «« líi: 23 S5 — > P*^ - 3 - ® S © •?;= "T .-1 2 lí t o ^ * x -5.Í E ■ 3 g-s = cr tt ¿ÍÍSÍ rC - £ w - iriiiîi üIS 1-£ S-T a ft — JC* • - - S JA 3 c .-\'fi i - Ö -g •= = = . a 1 ■MO -.Í11?|n = =____ 5 S *-r « « . mj i : ï3 S =3 ® » 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott ■V kéih: *M TRAGYA-GYPS, olcsón ¿9 bérmPnteaen axállit minden vaaati állotráabom, a kezelési yezénylet a „Vorderbrllhler lyps-baiyaiiíelés." Posta: m/kUing, Birs mellett (379 10—15) X>00000000000000000000£ Az Alsó-Lendva Nempthi uradalmakhoz tartozó lasztonyai birtok, u. i.: 105 hold szántóföld, 29, esetleg 92 hold rét, 11 hold mezei és 49 hold erdei legelő folyó év tavaszától kezdve 1890. év végéig vagy rövidebb időtartamra haszonbérbe kiadatik. A bérleti feltételek az alsó-lendvai gazdasági irodában megtekinthetők. Alsó Lendva, 1880. márczius hó 2-án. az Alsó-Lendva Nemphty főbérnökság igazgatósáén. (Ili 3-3) ^©GOÖOOOSeOÖOOÖÖÖsOOÖOS Ternósorozatok 3 számban, . melyben a 90 szám akként van elosztva, hogy minden húzásra 6-9 TERNO és számtalan AMBO jön ki közvetlen beküldése mellett. Egy sorozat ara 1 frt (játék-utasítással). HP" utánvéttel rendelések 1 frt 32 kr. Kapható: Budapest, VII. ker. rózsa-utcza 24 sz, I.em. 7. ajtó MAYER Z. KÁROLY (20 1 — S5) , aTeroo«oroxatoka kiadója. Fris csíratéDBs vetőmagok, Veresvirágu stájer lóhere. Franczia és magyar luczerna. Obcrndorfi, óriási palaczk alakú, angol Klumps és más fajtu takarmány répa. Angol és franczia perje. I.egjutínyosabban kaphatók Nagy-Kanizsán (1 K 8) Rosenfeld Adolf keroskedéaében. -aata. \' xl_x.-i—b. ..u. -.íjjh .jimssg Vadászat kedvelöknek uj érdekes kiadvány. WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent: A gyakorlott vadász. A. fáczán és fogoly tenyésztés ugy minden vad Ismertetés© Irta: Nagy-Ölvedi Ölvedy Károly, oki. erdész, gyakorlott vadász, néhai cs. kir. István főherczeg személye körüli testór-vadász. AZ lTJ ERDÓ- és VADÁSZTÖRVÉNYEKKEL valamint a KUTYÁK BETEGSÉGEI ós azok gyökere« gyógyitásával bevitette egy tapasztalt vadász. T ART ALO M: I. A vadászat általában A lövészet szabályai A vadász kutyák A vizsla faj felneveléséről A szobabeii tanításról A mezőre vezetésről A atajer kopók A spanyol agarak A kutyabetegségek gyógy, módjáról. II. A ssárnyasok vadászata Az erdei galamb ós gerlicze A haris A fürj A fogoly tenyésztés (Perdrix £ioérea) A fogoly vadászata (Perdrix Cinérea) A fáczán tenyésztés és vadászata a) A fáczán hazája és leirása (ábrával) b) A fáczán vadászat A fáczánok különféle fajai A fáczános kertekről A fáczános épület (ábrával) A költőház (ábrával) A csirkeház A magvas szinek (ábrával) A fáczános legjutányosabb berendezése A fáczán kert megtelepése A fáczán tojások kikel téséröl A fiatal fáczánok felneveléséről A szelid fáczán tenyésztésről A rovarok tenyésztéséről Az egészség fentartása A fáczánok betegségei Néhány szó a fáczánmesterhez. A túzok. Az erdei szalonka A vizt szalonka A vad récze A vad lud. III. A négy lábúak vadászata Erdei vadástat kopókkal A nyul A nyul-vadászat erdő területen hajtókkal A , „ mező „ „ A szarvas, őz és dámvad tenyésztési helyisége A borz A vad disznó és vadászata A róka A farkas A medve A tengeri nyulak és azok vadászata A vadász naptár az év minden havára. Függelékül. A* uj erdőtörvény. Vadász törvény. Kutyák betegségeiről és azok gyógyítása Ezen igen diszes s 320 lapra terjedő műnek szinnyomata borítékban és kemény kötésben w ára X frt 80 tr. II Továbbá külön lenyomatban megjelent: Az 1879-ik évi XXXI. törvényczikk. AZ ÜJ ERDŐTÖRVÉNY. m\' Ára fűzve 40 kr. Az uj vadászati törvény. Szentesítést nyert 1872-ik évi február hé 18-án. ■V- Ára fűzve 16 kr. ^BM A KUTYÁK BETEGSEGEIROL és azok czélszerfl gyógyításáról. Irta: egy gyaltorlott vaxláaz ■V Ár» fűzve 40 kr. ~BB VADÁSZATI NAPTÁR A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában. ■V- Ára fűzve 12 kr. \'VB Postai megrrendeléaeK ennen; forűultával eszközöltetnen Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorasajtóján. SAST-KAróSA, 1880. márcilus 18-án. 23-dlk szám jegéaz Ttaenkilenczedik,\' \'évfolyam. OMzatktl te: érre Hl évr. oagyed érre 2 , Boy szám 10 kr HlrtetiMk « haséboa petitsorban 7, másodasor 6 i miod.D ! további sorért 5 kr NY1LTTÉRBEN soronként 10 krért vétőinek fel. || Kioestiri illeték minden egyes hirdetésért kOIG 30 kr flsetendB. ZALAI KÖZLÖNY előbb: .ZALA-SOMOGYI ÖZLÖN A lap Kellemi réltét illető közlemények a JzerkosrtShöz, anyagi rétaét illetS közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intésendSk: NAGY-KANIZSA Wlsssioskaz Bérmentetlen levelek. c»ak ismert mnnkatár-j saktól fogadtatnak el. lKésiratok vissza nei J küldetnek. V.-Kanizsaváro* helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*. a wn.-kai»lzaai kereskedelmi s Iparbank«, „n.-kantzftal takarékpénztár«, a „zalamegyei általáno* tanltótes tölet«, a ,n.-kanizsai kisded-neteló egyesület*, a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a »soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külTálaaztmknjz- s több megyei és városi egyesület hivatalos érteaiUje. Helenkint kétszer, vasamap- s csütörtOküii megjeleuo vegyes tartalmú lap. Egy kis figyelmet kérünk. — Vonatkozással a .Zalai Közlöny\' 21-dik számának .Beszéljenek a számok\' czimü közleményére és szintén figyelmébe ajánlva Ta-polcza, Sümeg, Rendek és vidéke t. közönségének. —) Jánosháza, 1880. márcz. 14. Sajnálni lehet, hogy a közelebbi idcbcn felmerült s e megyére nézve oly nagy fontossággal bíró vasúti tervek egyikével, nevezetesen a jánosháza sümeg-ta-polczai tervvel e becses lapok majd épen semmit sem foglalkoznak, s innen lehet az, hogy a másik részről elócsörtető gyászlovagok üresen látván maguk előtt a küzdtért, ott a helyzet uraivá kiáltják ki magukat s arról, hogy ahhoz még másoknak is lehetne és van is szavuk, még csak tudomást venni sem látszanak. De a mámornak is meg van a maga határa s bizonyára eljövend a kiábrándulás napja is, s lesz még elég idejük a világi dicsőség múlandósága felett is elmélkedhetni. Addig örvendjenek és ámítsák a világot, legjobban pedig — önmagukat. Ezeknek elórebocsájtása után hadd beszéljek én azzal, ki e becses lapok közelebbi számában, maga helyett a számokkal beszéltet. Sok minden badarságot és zöldet olvastam és hallottam életemben; sok száz és ezer esetben láttam már palástolás, vagy a tények- szándékos elferdítésével kicsavarni az igazság nyakát, de az, mit czikkiró ur mond, illetőleg bizonyítgat, felülmúlja mindazt, mert az emberi józan ész ellen intézett merényletet követett el. Azt mondja, hogy a jánoshází terv szerint Leibnitz, Bobán, Szombathelyen és Gráczon át 271 kilometer, Keszthelyen és Pragerhofon át pedig 237 kilometer, a külömbség tehát a pápa-keszt-helyi vasút előnyére 34 kilometer. Ezt ugy értsd kedves olvasóm, mint ha én azt mondanám, hogy Tapolcza, Keszthelytől Devecseren és Sümegben át 10 mértfold; holott Edericsen át mindössze is csak 4 mértfold. Most tehát mehetsz Devecsernek; érted kedves olvasóm ? .Értem, hanem azt a bolondot nem teszem, hogy én előbb Tolnát, Baranyát bebarangoljam, ahelyett inkább csak neki vágok egyenesen Keszthelynek. No jó, tedd a mi tetszik, de most térjünk át a másikra. Azt mondja, hogy Tapolcza Mar-burgtól Bobán és Gráczon át 302 kilometer ; Keszthelyen és Pragerhofon át pedig 206 kilometer. Ezt meg ngy értsd kedves olvasom, mintha valaki azt mondaná, hogy Keszthely Kanizsától Zala-Egerszegen át mintegy 76 kilometer; Kis-Komáromon át pedig csak mintegy 46 kilometer, választ az elsőt és nem az utóbbit, mert egészségedre válik. Természetesen te erre azt mondanád: .ha tetszik ám vegye az ur hátúra a világot; ráadásul akaszsza nyakába a bolondok tarisznyáját; de ne akarjon mas embert kiforgatni az eszéből. Elég azonban a tréfából ennyi is, lássuk inkább a helyett, honnan meri tette czikkiró e csupa hypothesisen alapuló számitásait. Semmi egyébből, minthogy teljesen bele élte magat azon gondolatba, hogy szerintünk a Biliege-csárdánál már vége szakadt a világnak; holott összes számításai, mint egy kártya-vár omlanak össze azon kijelentés előtt; hogy a jánosházi-tapolczai pálya végpontja csak is Keszthely, illetve Szent-György lehet; mert csak ez képes annak életet és értelmet kölcsönözni, s ha egyelőre Tapolczáig építenénk is (de tehetség és lehetőség esetén azonnal egész Keszthelyig is) ez csak is a jelen idők nyomása alatt történnék, s azon félelemből, hogy a késedelmesség .az egész tetv meghiúsulását vonhatná maga ntán; holott a munka megkezdése után annak befejezése már mintegy magától is mielébb be fogna | következni. De ezután — nem lévén kedvem az üres szalma csépléshez, nincs is többé \' czikkiróval semmi dolgom; mert azt utó-| végre nem is követelheti tőlem senkisem, hogy én valakinek azon állítása felett, hogy a közelséget a három szög és nem az egyenes vonal adja meg, még csak komoly vitatkozásba is bocsátkozzam.*) Van azonban ennél sokkal okosabb dolgom, s illetőleg néhány szavam volna Tapolcza-Sümegh-Itcndek és vidéke t. közönségéhez, vagy is azon érdektársainkhoz, kiket a felhajtott porfelleg, felharsanó vaklárma egy pillanatra megdöbbentett s talán gondolkodóba is ejtett; dc a kiket jól szervezett izgatás, eget földet igérés tőlünk, közös eszménktől, közös érdekünk helyes tudatától soha egy pillanatra sem volt képes eltántorítani. *) Sseri.tfink Kaniisa-Jáooshisa-Kis-Csell, exikkiré é. társai .xerint Ksnixsa-Devereer.Páps- Ki> Cxell. Önök, kik a kérdés magaslatán állanak, jól tndják, hogy mit kelljen mai nap már ama tervről tartaniok, mely miatt, kénytelenek valánk egy időre, vagyis a füst szét oszlásáig, várakozó állást foglalni el. A füst szét oszlott, s ott áll előttük a kérdé3 a maga meztelenségében ós tehetetlenségében. Hova lettek ama mesebeli vállalkozók, kik oly könyelmüek valának eme kincs-bányát kibocsátani karmaik közül? Soha nem is léteztek; humbug volt az egészen, de soha sem is fog oly kötözni való vállalkozó akadni, a ki a már meglevő összeköttetés mellett, Pápától Devecserig vasutat építsen; illetőleg a ki azon biztos kilátás mellett vágjon egy 12 mértföldes vasutba, hogy abból 6 mértfold jövedelmét a másik 6 mértfóld fentartására (Pipától Devecseren át Sümegig) kelljen elfecsérelnie. De a vidék érdekeltsége sem fogja ám vagyonát egy olyan vállalatnak hozni áldozatul, melynek élete az előmunkálatok befejezésével szintén véget ért; mert ha a lehetetlenségek egyszerre tényékké változnának is - át, s ha minden emberi számítás daczára, mindez másképen fogna is megtörténni: még akkor sem lehet a kormány és törvényhozás részéről olyan könnyelműségre gondolni is, hogy :i magyar nyngoti vasút kárával. — nem akarom mondani, hogy valaha, do annak /elvirágozásáig — bármi villalatot on-gedélyezzen és engedélyezhessen. De most, ha mindezek előreláthatok s előre tudva valának, miként magyarázható meg a térfoglalás ott, önök TÁRCZA. A költó szava. t.1348. márex. 15.) „Talpra magyar, hi a haza\'* így zengett a költő s*ava. Kárpátoktól Adriáig, Dévény vártól Orsováig. . S a költő e szent szavára, Minden honfi talpra álla, S bátran sik£a szállt . . .Itt az idő, most vagy soha," Mert ez nem a rabok hona, Szabad volt ez ősi nemzet, A mikor itt hazát szerzett, Világverő nagy hatalma, Örök féuyü diadalma Mikor harezra kelt! .. .Rabok Iegyüok( vagy szabadok,* Nem tűrjük a gyalázatot. .. Szent jogáért nemzetünknek, Nem kíméljük életünket. . . Egy életre, egy halálra, Hős Árpádnak szent hónába\' Minden honfi kész!... „Ez a kérdés válaszszatok," Ügy lehettek csak szabadok, 8 bilincs helyett harczi szablya, Villogjon a markotokba, s minden perezben harezra készen, Elszánt bátor honfiképpen Készen álljatok. . -8 „A magyarok Istenére Esküszünk", hogy 8si népe, Rabbilincsét össsetörve, Ssabad marad mindörökre .. S igaz lélek, nemes jellem. Fennragyogó ssabad szellem Less minden fia. MATKOVICS QTULA. E«y plöre vert szellem. — Humoreszk. — (Folyt, és vége.) Tehát mint keble, Olyan néha kedve; Ajkáról gyakorta hallod elhangzani : Nem köll semmit busuloi! Ritkán van rósz hangulatban, De ha benne a jó kedv húrja elpattan, Fuss akkor, különben jaj neked eleven. Holttá tesx ha elér, te szörencaétUn! Nyargalj nyakló nélkül a nagy világnak, Különben kikészít sótartóján a k. — — Termetére daliás egy alak, Egész lényén elömlik a nemes büazke szag ; Meglátszik rajta, llogy az, minek magát vallja; Egy szikrát sem utálja, Hogy ő az Ur I ■ te n n e k laibhuszárja! E nagyságának nömös tudatában, Ila alázatos kunyeráló positurában, Előtte reszketve rebeged mondókád\' Megkérdi elóbb nagy bölcsen : n o m i a n y a- \' valy ád? 1 Tudja ast ő kigyelme nagyon jól, ^ Hogy a világ mozt már bolondságból I És a mi fő: nyavalyából áll! No de éz azért nála mitse numerái! Ha kérésed meghallgatni kegyeskedett, S olyast kórtól, mi neki nem tetszett Nagy bölcsen, szörnyű haraggal rád förmed: — Evvel akarod elütni az Ügyet? Ha még feleselni is mernél vele, Oda nemcaak a te, — de nemzeted becsülete . S ha még szóval ellenvetést .ossess neki: — Ascsak rothadt agyre1óbőijöhet kit Menydörg szörnyű haragjában S szeme, ajka eltorzul felháborodásában. Ha pedig olyat kértél tőle, Mi nagy tetszést nyert előtte, i Leereszkedés, öröm az egész ember 8 készség. Mire való az a nagy szivesség? Hangzik ajkáról, Ha kezet csókolni szándékszol. Nehogy azonban ránk is elmondja, — Mit különben mondani akkor szokása, Ha nömös haraggal eltelve szavaz: — Már meg micsoda bolond beszéd az? Azért hát elmondván, Hogy a lérfl nyújtott levesnótán Kivül van még kis hus is szoszszal, S nemcsak csont cubakcsonttal : Vegyük elő a hust, Huzzuk rá a tust, Elég volt a levesből már ennyi, Próbáljunk meg a csontba harapni. * * ■ * * Szomorúan szól a nóta, Mintha csak a szivhez szólna; Nem is szól az bizony máshoz, Csak ahhoz a tengernyi búhoz ! Lejt az egész vendégsereg, Csak egy köztük, a ki kesereg; Hej nagy bánat ül a ssivén, Hogy mekkora, ki sem mondhatom én ! Fölterítve van az asztal, Haj de ha nincs ki s mi vigasztal, Nem ér altkor az élet egy hajtófát, Hogy a suhai áldás szálljon rá! — \\e rijj komám, hogy ne volna vigasataló, No nézd, majd hat iczés ez a csobolyó! — Fiam, mintha lelkem szólt von\' belőled, Ugy eltaláltad, hogy tűk marja bensőmet; Tüz, igen a szomjúság tüze, S mióta a világ, ki czéltáblául engem tüze, Hoszuból e lángokat borral öntöm le! S tapasztalom szörnyen bele, Hogy égő lángra zsir az, Miért torkom annyira szomjúhoz; Azért hát... gyere áldott literes ! — Hogy meg ne büntessen a centimeteres, Vagy minek is csúfolják szegényt, Már csak igy csúfolom én ő kigyelmét; — Azért itezés maradsz ám kulacsom, — Habár üres, — ha ajkad ajkamra szorítom. No lám a sok fecsegésbe elfeledek inni, Kluk kluk-kluk, hej jól tok én még húzni! ............Ilyen beszédek közt Tölté a hosszú óraközt, Mely vala a létányától vacsoráig vissza, A plüre vert szellem, meg még egj vendég-fia : — No mert el is feledem mondani, Hogy egy rokon lakodalmát ma üli; A mi Marczink oda is hivatalos, Megjeien tehát, mint rokonhoz illő, szokásos. Egyszer csak... no hál\' Istennek Hogy már vacsorára is csöngetnek; Elunta magát ott ültében S korogván gyomra szörnyüképen: Meg se mert mozdulni ültéből, Csak a bütykösért nyúlt,..... azért is jóked véből; Hanem túljárt azért a mi eszünkön, Nemcsak azt nézte meg, mi van a tűzön, De a kis szakácsnét is megigézte, — Legalább ő ast vélte! — Szép teremtés volt, az Isten adta, Gyönyörű, daliás vállától fogva Le bokájáig igéző minden vonása. Hogy, hogyan nem,.. összenézlek, TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MARCZTUS 18-án 1880 hiszszük az sem szegényebb a vad állományban mint Zala, ott a szőlő pásztorok fegyvere érintetlenül hagyatván, ha egyes kár esetek adják elő magokat felelőségre is vonhatják, mert az önvédelmi eszköz szabad használatától nem fosztották meg a szőlő pásztort. Miután pedig a tavaszi hegy gyűlések, ezzel a szőlő pásztorok újbóli felfogadása befog következni, nagyon óhajtandó volna, hogy a szolgabirák meghallgatásával azon hegysé gek, melyek hegy pásztorai ellen vissza élések nem jelezvék, a hegy pásztoraik fegyver hordoz-hatásában feljogositatnának, tegye a törvény hatóság érette felelőssé az összes hegyi birtokosságot. Ennyit kívántunk az intéző körök figyelmébe ajánlani és őket a helyzet és megingott vagyon biztonság helyre álittására felkérni. EGY HEGYI BIRTOKOS. ,Frixuma. — Rajz. — (Folytatás és vége.) Meghalt öregatyja is, kit öregségében haláláig „frixum\'-nak neveztek a faluban tréfásan, de ezt a kifejezést örökölni kellett valakinek, aki ne^n lehetett mán, mintáz árv^o maradt kis unoka. Ha az iskolában figyelmesen tanult, vagy irt, a csiutalan pajtások, hol egyik, hol másik, csak alig is fülébe súgták, bog) : .frixum," a tanulni vágyó fogékony keblű kis fiút ez bántotta, de mint már ez különösen a csintalan gyermekeknél, — sokszor felnőtteknél is szokás, — minél jobban haragszik valaki a gunyszavakértf annál inkább üldözik vele. Így történt a kis Gáborral is, kit az a gunyszó any-nyira kihozott sodrából, hogy annak az iskolapajtásnak, ki neKi azt mondta, ugy fejéhez vágta a palatáblát, vagy a kalamárist, hogy az nem ritkán össze zúzódott, de a kis pajtás feje is rendesen betörött. Minél makacsabb volt a vedelem, annál hevesebb voit a támadas, és ilyenkor mindig Gábor húzta a rövidebbet, mert verekedéseiért napról-napra, heteken keresztül mindig künn térdepelt vagy állt a médium egyik szegletében, elkülönítve tanuló társai-ó), kik minden aika-lommal, még a tanitó jelenlétében is, addig, míg az egyik csapattal foglalkozott, a másik csapatból az, kire véletlenül a kis Gábor tekintete tévedt, ha súgva nem mondhatta is neki, hát szájmozgatással tudtára adta szegénynek, hogy most azt mondja ám : „frixum". A kis deliquens aztán ilyenkor megjegyezte magának, azokat, kik csúfolták, s mikor délben, vagy este felé az egész sereg iskolás gyermek har.a ment, szépen, sorban, párosával, alig hagyták el az iskola udvarát, Gábor kiugrott a sorból, felkapott egy darab követ, s ugy vágta vele főbe a csufolodó pajtásokat sorba, hogy naponként három-négy is véres fővel ment haza. A szülők részéről általánossá vált a panasz, és Gábor, mielőtt «mi és olvasni meg- tanulhatott volna, mint javíthatatlan, as iskolából kitiltatott. Mert ha kérdőre vonták, hogy miért üti pajtásait, a világért sem merte megmondani, hogy hát azért, mert őt „frixum"-nak csúfolják, a pajtások szinte elhallgatták a valódi okot félelemből, és saját érdekükből. Gáborunk igy aztán nem tanult semmit, könyveit a csúfolódók fején tépte szét, tanszereit azokon tördelte össze, egész idejét verekedés se!, — vagy ezek miatt reá szabott iskolai büntetésekkel töltötte, mig végre kimondták reá, hogy elmeháborodott, s mint ilyen az iskolából eltávolítandó. A felületesség nem kutatta, hogy hát mégis mi az oka a dolognak, s hogyan lehetne azon segíteni, hanem kimondták reá, hogy el van veszve, mert ,b O 1 O D d". Unoka bátyja gyámságára lett bizva egészen, hogy nevelje fel ugy, ahogy tudja, az pedig fel nevelte ugy, mint „bolond--ot. A test fejlődésével nem haladhatott párhuzamban a szellemi fejlődés, mert kikiáltották bolondnak, kivel már annál inkább is lehet tréfálni, csakhogy ezek a tréfák száműzték szegényt az emberi társadalomból Bujt, menekült, ha csak lehetett, az emberek elől, magányban, durva, erős munka közt töltötte életének legnagyobb részét, mihelyt arra fejlődő izomereje képesítette. Szellemével nem törődött senki, az maradt együgyüségében, milyen kis gyermekkorában volt, természetes, hogy most már a felnőtt férfinál ez az ellentét nagyon ib feltűnő, és mily könnyű elmondani felőle, hogy pbolond" szegény. Már most ti theologus bölcsészek, kik azt vitatjátok, hogy az emberekbe oltott isteni szikra tökéletes, mert hisz az embei isten képére és hasonlatosságára van teremtve, ti, kik a természetet inkább a kedély, — mini az ész szemeivel szeretitek vizcgálni, kik czél-szerüséget láttok a virág DyiláebaD ugy, mint a hervadásban-, a verőfényb. a ugy, miut » szuroksotétségbeu; az illatterhult lenge szétlök ben ugy, mint a vészt és rombolást méhében rejtő viharban, — ti, kik a természet minden nyilvánulásaiban egy, azoo kívül önállóla^ létező, önkényes hatalom saját tetszéee Bzerint működő, áldó vagy büntető kezének mükodé aét, hatását szemlélitek, mondjátok meg, toké letee-e hát a társadalom, mely az isten képére teremtett egyedekből áll, és .bolondokat-csinál maga, vagy ha az egyedekben létez.\', isteni saikra tökéletes, miért nem fejlődik önmagától az anyaggal, a testtel együtt arányosan, minden kül bef.dyáa nélkül! ? A töntebb vá aolt felnőtt árva fiu szellemi képessége felett miért dereng a kis gyermekkori képzettség homályai? Ugy e, mert nem tanult, — meri nem taníttatott. Kzt mondom éa is, csakhogy egészen más alapból indalva ki. Avagy czélszerüen teremtette-e a theolo gia által hirdetett felsőbb lény a kártékony ragadozó állatokat, sőt m.gát az embert, .u teremlés koronáját", is, "ki a legundokabb kegyetlenségekre vetemedni képes!? Könsvii között? és hogy többet ne soroljak fel, — miként magyarázható meg, hogy bizottságunk tagjai közül többen a pápai bizottságba is be engedték magukat választatni? a mi pedig nevezetesen, két egymással szemközt álló bizottságnak egy időben lenni tagja, már magában is igen különös és sajátságos dolognak tűnhetik fel. Be kell ismernünk, hogy a váratlanul s legnagyobb zajjal jött támadás egy kissé megzavarta működésünket, és soraink közé bizonyos foka az ingadozásnak fészkelte be magát; de ez leginkább annak tulajdonitható, hogy bizottságunk elnöke öregsége, betegeskedése, vagy talán kötelessége tudatának hiányában épen nem felelt meg feladatának. Most már utóvégre is mindegy, akár miként álljon a dolog; azonban még sem tehetem, hogy kifejezést ne adjak azon általános elégedetlenségnek, sót felháboro dásnak, melyet az ó tökéletes tétlensége idézett eló, s határozottan ki ne mondjam, miszerint jobbat nem tehetett volna, mintha soha el nem fogadta volna azon állást, melyhez ügyszeretet, lankadatlan szorgalom és buzgalmon felül még egy kis szakismeret is megkívántatik. Tisztelet és becsület a bizottság alelnökének; az 6 fényes tehetségei, ügyszeretete, buzgalma és — nem akarom titkolni — megnyerő modora előtt meghajolok, s egyúttal be kell ismernem, hogy soha nagyobb hiba nem követtetett el, mint midőn a bizottság élére nem ő lett állítva, illetőleg megnyerve. Az ügyünkre nézve nagy nyereség leendett volna; igy azonban megkötött kezekkel vajmi keve-sett lehetett tennie. Azt kívánjuk t. uraim, hogy most a kenyér törés pillanatában egész határozottsággal, nyiltan és őszintén csatlakozva hozzánk, szüntessenek be minden érintkezést és összeköttetést elleneinkkel és ne járuljanak sem anyagi sem erkölcsi segélylyel egy oly vállalathoz, melynek főczélja különben is csak a pápai és de-vecseri uradalmak vasúti összeköttetése volna, a többi pedig mind mellékes dolog. Pár nap alatt az előmunkálati engedély birtokába leendünk ; akkor sorakozzunk ; addig pedig Isten velünk! MAGYART. Sőt mi több, az asztalnál is összekerültek, Egyiknek sem ízlett az étel, Jól laktak egymás szerelmével; Kínálták egymást váltig, De egyik jobban szabódott, mint á másik. Mi nt mindennek, ennek is csak vége szakadt A jókedvű fiatalság újra tánczra fakadt; Lejtett Marcsi is Vilmácskával keményen, — Mert hogy ő volt a hölgy, mondanom se kell! - Lejtett, majd megszakadt bele, Ugrált, mint valami. .. bakkecske; Mikor kiizzadt oly erősen, Akár ha lett volna muszka gőzfürdőben S érezte, hogy Vilmája is akár a pipacs... Oly hevült, oly pirult a kis puffancs... .. . Kilejtett vele észrevétlen a teremből, S a kis lugas alatt egymás szeméből Olvasák egymás üdvét-boldogságát, Melynek eddig... soh\' se látták mását! Hallgattak ók, beszélt helyettők a két sziv, Hogy egymáshoz ezentúl mint lészen hiv; Nemcsak egymáshoz,____de egymásért M at vijják ki ezentúl a csatatért ; No\'j\'sz\' ki is viták egybe: — Ajkaik egymásén találták feledve! Mintha kigyó csipte volna őket, Mintha irigyelné valaki üdvöket: — Hát a Mkrczi hol van ? Hangzik onnan tulonnan. — Rajt érték Philemont, amint Jó kedvében ölelgeté Bancist! No hiszen lett volna ebből hecc, de mekkora, Ha Marcsi a kotnyelest íziben el nem náspángolja! Elnémult igy a fölkelt démon, S hogy újból, mint a hydra föl ne támadjon, Elhatárzák előlök a szökést; a tervet tett követé S haladuk a ház melletti „m ész k ő fej t ő n" lefelé. Boldog volt Marcsi, boldog Vilma... Vagyon biztonságunk helyzete. A mennyire aikalmunk volt a vagyon biztonságnak jó helyzetéről a mult években meggyőződni, ép oly sajnosan kell ez év folyamán annak aggasztó voltáról felssóllalni, mert az most igazán mondva a legaggasztóbb mérveket ölti; ugyanis a homok-komáromi hegyben, a mi halla\'lan, a pincze verések napi renden vannak, a kujtorgó sihederek szélűben barangolják a hegyet anélkül, hogy feltartóztatásukra a szükséges lépések megtétet nének, midőn ezért a szőlő pásztoroknál kérdés tétetik, válaszul azt nyeri a birtokos, hogy fegyver hordozása mint hegyrendőré betiltatván, életét nem koczkáztathatja, de tőle ezen egyeMen oltalmi eszközének eltiltásával a károkért sem vonható kérdőre. Igen természetes, hogy megkell hajolni ezen védelem előtt és a birtokosság elkeseredett szemmel tekinthet véres verejtékkel össze szerzett vagyonára, midőn egyik nap a másik után várhatja, hogy pinczeje feltöretvén, abba elhelyezett értékesebb tárgyainak egyszerre majd csak hűlt helyét találja. — Igy járt leg-közelébb Gaál Jánosnak fia, kinek pinczéjében a szoba ablakon át hatoltak be a tolvajok, miután a belső pinczébe, hol a pálinka készlete volt, behatolni könnyű szerrel nem lehetett, az ajtót bevagdalták és a pinczébŐl egy akó pálinkáját vitték el — igy járt Hoffer Ferencz kis-kanizsai jegyző, kinek pinczéjét szinte feltörték és abból is a könnyen mozgósítható tárgyakat vitték el. Ha most már a tolvajok az ily látogatott helyen elhelyezett pinczékbe anélkül, hogy még csak meg is riasztathatnának behatolhatnak, mi lesz később azon vagyonnal, melyet a birtokosság pinczejében tart, kérdjük minő indok vezérelte a hatóságot akkor, midőn a szőlő pásztorok fegyverének hordozását betiltotta, tán azok vissza éltek, mi homok-komáromi birtokosok soha sem hallottuk, hogy pásztoraink a fegyver hordozással vissza éltek volna eddig, büszkék voltunk arra, hogy szőlő hegyünkben a vagyon biztonság a legkedvezőbb helyzetben volt, elvárjuk, hogy minden oly intézkedés, mely vagyonunk biztonsága rovására hozatott, mihamarább hatályon kívül helyeztessék, ugy tudjuk, hogy 1879. évi novemberi közgyűlésen egyik megyei képviselő felszóllalása folytán hozatott azon szabályrendelet, melynek értelme folytán a szőlő pásztorok fegyver hordozása betiltatott és mint tudjuk a vadászat indította az illetőt a tel szóllalásra, lehet ez speciális eset. ez ellen van törvény, tessék a törvényt alkalmazni, de nem járja egyes egyének törvény szegéseórt Zala-megye Összes szőlő birtokosait sújtani és ezek vagyonát a gonosz lelkű egyének prédájának kitenni, kérdjük és joggal kérdjük hol nyer biztosítékot most a szőlő birtokos, ki téritti meg kárát, szabad-e a törvényhatóságnak oly szabályt hozni, mi által a nagy közönség vagyon biztonságától az oltalom megvrnalik. hisz itt van a szomszéd Somogy megye, ugy ----Boldogságuk egy csókban elcsattana ! •,. »Egyik a másikat követi,... ____Csók a csókot éri; Nem korlátozza őkot senki sem, .... Boldogságuk a non plus ultrát érte el ! Regéltek egymásnak régi jókról, .... Beszéltek jövendő boldogságról; Látták már Duua parton a házat, Mely boldog lesz befogadni boldogságukat. .... Elringatták egymást,... együtt álmodtak.. .... Mig végre megkondult az éjharang ; .... Bele a kuvik nyögé dalát, .... Az eget hatalmas villám czikázta át! Megrengett az egész kőfejtő, Vilma reszket, mint egy ... gonosztevő! ____Pedig angyal, hogj félhet hát? Az v o 11, de ördöggé változott át! Mint Éva kiverve a paradicsomból, Vilma is oly szégyennel bujdokol; Kerül mindenkit... ... Szeme csak ... Marczira kacsint: — Ha kellett egykoron szivem — Úgymond, — vedd el most a lelkismeretem; Gyötör ez, mint Gehenna tüze, Eg bensőm, mint a pokol feneke! Neked kössönhetem ezt ármányos, Legyen emléked örökké átkos ! Oh ne,... ne örökké, csak addig, Mig enyém nem lész. .. holtunkig! .... Mint a kitombolt vihar, elhallgat, Szava elhangzik, arczán a bánat S kétségbeesés vonása ül... ____Felfordult boldogsága fenekestül! Sápadt két arczára köny gurul, Keble hullámzik,... lelke elborul! Marczi elég bambán nézi a jelenetet, Nem tudva minek vélje az egészet ? Vigasztalná is, nem is,... mit csináljon ? . ...Ott hagyá Vilmáját egymagában ! Igy tett akkor is, midőn az ég inté, Hogy rosz tette roszra vetemité, S visszament folytatni a lakodalmát, Mely a késő éjbe jól benyullott — De hol is volt e lakoma s mivé lett, Nemde olvasóm azt kérded ? Hm, könnyű azt kérdezni, De \'essék rá felelni! Hogy fél éljek rá én nzintén peregrimus, Engem is ez a kíváncsiság kinoz ; Caak annyit tudok az egészből Mit immár elmondtam egy végből; A."neunyi a dologhoz tartozik,... Azoartul kereskedni már nem illik! . . . Késő éjig folyt a zene, . . . . Minden pintes az asztalon tele; Egy-egy kemény gixer is hangzott A már rekedt torkokból! . . . ; Végre Morpheua uram parancsát Az álom szellemi végrehajták; A gyertyák kialudtak . . . A holt részegek az asztal alá gurultak! * * * Mint kit lidércz nyoma« üldöz, A lélek szava gyötör, .. . hajt... űz; Mint kit anyatigris kerget, Ha vemhét bolygatni merted; Károgó holló kereng fölötted a légben, Kárörvendve szerencsétlenségeden ; Még az idő is ellened esküszik : Ha napos időt kivánsz, bizonyosan esik, Mig ha esőért epedsz, A szárazságtól majd elepedsz; A magány gólyája is azért kelepel Oly buB nótát, hogy fogadd el S tetézd tenbánatod; . . . Ha látsz egy virágot, . . . . . . Minden ingó-bingó fűzlevél, Sudár, galy ... sőt még a szél Is, mely ezt rázza: Üldöz ide 8 tova, Úttalan utakon, Völgyön keresztül s halmokon . . . . . . Es oh keserű csalódás! Oh még keserűbb valóság! . . . Folyton keblemben hordom a kigyót, Kiűzni lehetetlen már, ... ott Ugy befészkelte magát! . .. Előttem mindenkor arczád, . . . Sápadt, mintha te volnál Maga a kaszás halál, Ki, — kegyetlen ! gyönyörködöl kinaimban. . . . . . Könyemre válaszul ajkadon kaczaj van. Oh tovább . . . tovább ... De mi ez? Mi báj ós hang ! Mintha imára szólna a harang! . . . E dal oly édes megnyugvást szerez . . . .... Ki ez a fantaszta lélek ? Ki volna más? Márton korhelykedék Újra a piros paprikába, Ott nézett a csutora aljára; Felejteni akarta babáját, Pedig a bor csak növeli még. . . buját; Elkeseredett a lelke, Mi telhetik ki tőle? Kapja. . . leiszaza magát mindennap, Ha ugyan hitelbe még . . . kap! Ugy lökték kijnost is az ajtón, Onnét hallatá olyan bájlón A föntebbi jéremiádokat, — Mert notandum beoe, — Szive még mindig Vilmáért dagad ! Amint igy készülne Végbe vinni a véres tort ön magán: — Kőtelet húzni végig a nyakán! — Meghallja háta mögött azt a bájló hangot: ....Erre, arra! majd megtanítom a gézen- guzot! Thű mi a lelke, Ez csak nem Márton gazda útlevele?! Ki tudja, hátha még is az ? . . . Heh, te mit keressz itt, te gaz ? Förmed rá felesége Alig hogy odaére ! Nini, hisz ez . . . Csík Vilmácska! Persze hogy az, . .. Márton gazda óletpár,a! Márton gazdát fülén fogva TIZENKILENCZEDrK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZIUS 18 In 1880. az! mondani. a czélszerütlenségek okiul, mit M yer és Stillmg hittadó«ok mondanak (,B!&t-ter fú\' höbere Wahrheit\'), hogy .a kártékony férgek és utálatos rovarok azon átok következményei, mely a földetérte." Avagy a csod.. — vagy korcs szülöttek is a tökéletesség é. czélirányusság mellett bizonyitanak ! ? Könnyű reájuk fogni, bogy azok az isten haragjának jelei, ée annak büntetése. Hol található tel itt a saját czéljai szerint öntudatosan működő teremtő kéz czélszerü intézkedése ? Sehol! Semmi sincs tökéletes a világon, mert akkor nevetséges volna az emberben a töké letesbülés után való kiolthatlan törekvés, de ez is. mint bármi más, csak is akkor tökélyesbül-het, ha abban bizonyos Külső behatások nem hogy gátolnák, de sőt elősegítik. Okszerű nevelés ! »jöjjön el a te országod !" KEÖD JÓZSEF. Helyi hírek. — Hagy-Kanizsa város képviselőtestülete 1880. évi mártius hó 19-én délutáni 3 órakor a városház nagy termében rendkívüli közgyűlést tart; Tárgy: Zalamegye alispáni hivatalának 2477/880. *sz. leirata folytán Nagy-és Kis-Kanizaa városok csatlakozási ügyében egy tíz tagból álló küldöttség kijelölése. — Szombaton Jesz a kereskedelmi iljak önképző egyletének jótékonyczélu műkedvelői előadás«. Óhajtjuk, hogy mint az előbbi, ugy ez is oly látogatottságnak örvendjen s duB eredményű legyen, mit a nemes igyekezet meg is érdemel. — Kővetkező megdöbbentő levelet vettünk : Nem mulaszthatom el egy közérdekű s páratlanul botrányos tényre felhívni a tekin teles szerkesztőség figyelmét, kérve, hogy e tényt becses lapjában felemlítse. Az eset a következő: A napokban egy született magyar ügynökömet felküldöttem IJécabe, hogy magyar kiadványaimra, különösen az .Ország Világ"-ra az ottan élő magyar családok körében előfizetéseket vegyen tel. \' Emberemnek Bécsbe érkezve eisó dolga volt, mint ezt a törvény megkívánja, engedélyért folyamodni a rendőri hatósághoz. De minő hátirattal kapta vi s»a folyamodványát. A hátírat igy hangzott: Az engedély meg nem adható, 1) mert magyar kiadványokról van szó; 2) mert van elég osztrák kiadó, kiket az osztrák hatóságoknak támogalniok kell s igy külföldieknek hasonló eugedély semmi körülmény közt nem adható." így állunk hát ebben a dicsőséges Gesammtmonarchiaban, ez az a boldog dualizmus V Köztudomású dolog, mennyire eláraszt ják hazánkat évtizedek éta az osztrák kiadók és könyvárusok mindenféle külföldi nyomtat ványokkal, leginkább erkölcsrontó rabiéregényekkel anélkül, hogy ügynökeik valami nehézségre találnának a magyar helyhatóságok részéről, avagy csak egy fillér keroseti stb. adó fizetésére lennének kényszeritve. Rajtunk Vezette haza. . . . Ette Vilmát a méreg. Hogy az ura mindig részeg ! De már szokásszerint bánt el vele, Ha haza ért, ... jól el döngette! No mert majd feledem mondani. Hogy a n ad rágot Vilma szokta hordani, Mert mikor Mártont sírva Kérte, . . . ölelte. . . . csókolta Vilma, Hogy vegye el : igért eg t, földet, Boldogságot, . . . szerelmet; Mindent kikötöttek, . . . De a nadrágról elfelejtkeztek ! No\'j\'sz\' legott kapott rajta Vilma, Urát már az esküvő napján elpatkolta! Mi az eredménye a papucskormánynak? ... A gyerekek gomba módra szaporodnak S miként az orgona Bipok .. . . . . Egyik kisebb, másik nagyobb . . . Kenyér kereső meg nincseD Aztán az apai örökségen Is már nagy bölcsen s szaporán túladtak, . . . Kicsinyben, hogy a gyermekek éhen nem halnak; Az apjuK a piros paprikának torzs vendége, Honnét napinként csak kétszer . . . verik e\'! Ilyenkor neki áll. Mi több, fantaziíl . . Legény koráról .. S egyre álmadoz . . Vilmájáról! Csak ilyenkor boldog igazáo, Ha\'józan, boldogtalanabb nála nincs . . . talán! * » * Sokat, igen sokat tanulhatunk Mártontól. K vált, ha mi if engedőnk a jogunkból; Felesége mondogatja most, mit ő hajdan... amondókát: Ke vek. csupa lekvár a szád! TURBÉKI KAROLY tehát a »or, hogy ez állapotnak véget vessünk s ez okból appellálok az összes illetékes rendőri hatóságokra, fogassák be és tolonczoztaasák el a hazánkban nyilván törvénytelenül szerte barangoló osztrák kolportőr hadat. Kérem a tettes szerkesztőséget, szíveskedjék e jogos felfogásnak becses lapjában erélyes kifejezást adni. Budapest, 1880. márczius 12-én. Kitűnő tisztelettel Rautmann Frigyes, könyvkiadó. — Egykori nagy kanizsai ének- és zenetanár Gresz Antal ur jelenleg Kecskeméten nyitott magán tanodát. — Adjatok, adjatok, a mit Isten adott! — Adunk szívesen, ha van; de akkor is csak akkor, ha a könyörületes adomáuyt megéi -demlik azok, kik esedeznek érte, s másrészt, ha adományaink által segitUnk a szűkölködőkön. No már, tagadhatatlan, miszerint annak a nagy számú, apró, hidegtől didergő, éhségtől lankadt és szintelen kinézésű gyermekeknek, kik naponta kéregetnek utcza-hosszat, szivesen nyujtjuk a falat kenyeret, vagy épen a kraj-czárt. De jó, ha tudjuk azt is. miszerint ezeket a Bzegény gyermekeket rest és munkátlan szüleik eresztik szélnek a mig ezek könyörög nek és gyűjtik a kenyeret s más kegyes adományt, addig szüleik otthon sütkéreznek, s jaj a gyermekeknek, ha este üres ké\'zel mennek haza. Felhívjuk a rendőrség figyelmét a leg komolyabban, miszerint e rest, gyermekeiket koldulni kergető szülőket nyomozza ki u aztán helyes intézkedést tegyen. — A pénzügy minister utasította az adófelügyelóségeket, hogy az adóügyekben fel» merülő perköltségek nyilvántartása és elszámolása ügyében, a ki és beutalványozott, esetleg leirt perköltségeket tételenként pontosan nyilvántartsák, s különös figyelemmel legyenek arra, hogy az egyes peresetekre vonatkozó kiadások és bevételek együttesen álljanak nyilvánosságban. — Nagy újság. Herczeg Batthyány egyike leggazdagabb főurainknak, ki ezelőtt állandóan Londonban tartózkodott és teljesen elangolosodott, Magyarországba érkerett, » ezentúl itt fog lakni. Már a főrendiház ülésén is részt vett. — Tapolczán f. hó 17 én volt a vasut-ügy végrehajtó bizottságának ülése. — Horvátország ellen a marhavész behurczolásának megakadályozása czéljából felállított vesziegzárt a kereskedelmi minister, miután ott a marhavész már teljesen megszűnt, beszüntette. Ellenben a Szerbia ellen felállított vesztegzár tovább is hatályban tartatni rendeltetett. A magyar korona területe ez idő szerint — teljesen vészmentes. — Balaton Füreden az évad meg nyitására nagyszerű előkészületek folynak mind az igazgatóság, mind mások részéről. Az uj kursalont most szerelik föl, a patk azon része, melyet az ár tavaly ellepett, az idén már föl vau emelve, s ott diszes szőnyegvirágágy ak készülnek 5 a hideg fürdő női osztálya tiz uj kabinnal és egy tükörfürdőv^l nagyobbittatott. \'Yonng, angol hajóépitész eddigelé már két vitorlás naszádot építtetett saját használatára és egyet egy magyar főúr megrendelésére. — A keszthelyi önkénytes tűzoltó egylet meglehetős huzamos vájudás után folyó ho 14-én véglegesen megalakult. A városház tanácstermeit a szorongásig megtöltő, egyleti tagokul aláiralkozott közönség kezde\'ben id. Reischl Venczel városbíró elnöklete alatt tanácskozott, ki is a sz«;p számmal egybegyűlt tagokat melegen üdvözölvén, egyleti tisztviselőig választását tűzte ki első teendőül. Elnökké egyhangúlag Vértessy Iván kiáltatott ki ; érette négy tagu küldöttség menesztetett s ezek kíséretében megjelenvén, riadó éljen kiáltások közepett lépett as elnöki Bzékhez, hol az ideiglenes elnök a közbizalom tolmácsolása után át engedte székét melyet az uj elnök látható megindulással foglalt el; szép megnyitó beszéde és székfoglaló elvei a táplált rokon szenvet még inkább fokozták. A további vá lasztások is csaknem kivétel nélkül egyhangúlag mentek kérésziül; és pedig megválasztattak : alelnökül Hoffmann Soma, főparancsno kul Gaal Miklós, alparancsnokai Hencz Lajos, pénztárookul Schleiffer Izidor, titkárul Pölts Pál, választmányi tagokai Koller Ferencs, Dr. Lipp Vilmos, Dr, Csanádi Gusztáv Beck Sándor, Laskay Ferencz, Lázár L. Lipót, Hoff mann Adolf, Neiger1 István, Unterberger Ferencz, Manovill Dávid, Kiss József és Hoff mann Miksa; a számvizsgáló bizottságba Szép László, Wünsch Ferencz és Klein Lipót. Meg-váiasztattak továbbá Fried Ignácz mászó-sz.-parancsnokká, Raich. Károly szivattyú szakasz-parancsnokká és Csesznák Miklós tüzrendőri-szakasz-parancsnokká; végül Stieder Kálmán szertárnokká és Dr. Singer Bernát az egylet orvosává. Az egylet védnökéül Fessteticb Ta eziló gr. fog felkéretni; az egylet megteremtője, id. Reischl Venczel pedig a tiszteletbeli elnökségre kéretett fel, ki azt el is fogadta. A mai gyűlésig aláiratkozott 88 működő tag, 14 alapító tag, összesen 760 frttal és 50 pártoló tag három évre kötelező 3 frtnyi tagsági díjjal. A szerelvények beszerzése, egyenruha iránti megállapodás és az őrtanya helyiségének kiszemelése a választmányi ülésre napoltatott el. — Kéjmenetek rendkívüli leszállított mnnetárakon, a közelgő húsvét ünnepekkor Kanizsa , Barcs , Zákány és Szombathelytől, Bécs-, Fiume , Triest és Velenczébe. Ezek a húsvéti ünnepek alkalmával fognak megtartatni, és pedig: Kanizsáról Bécsbe szombaton márcz. 27 én este 11 óra 48 perczkor, Fiume-, Triest és Velenczébe azonban vasárnap márcz. 28-án 4 óra 50 perczkor reggel. A kiadott menet jegyek menetjövetre rendkívüli leszáili-tott árakon kaphatók, melyek a visszajövet alkalmával 14 napig, egyszeri félbeszakítással akármelyik állomáson tetszés szerint minden személy vonattal (kivéve gyors és futár vonatokat) tartható meg. Ezen jegyeknek ára II. oszt. 9 frt 70 kr., III. oszt. 6 frt 50 kr. Fiume vagy Triestbe II. osztály 14 frt 30 kr., III. osztály 10 frt 20 kr. Triest- és Velenczébe II. osztály 26 frt 30 kr., III. osztály 18 frt 70 kr. Minden közelebbi értesítést e menetekről, a minden állomáson kifüggesztett falragaszok. — A sümeghi népbank VlI-dik évi üzletkimutnlását vettük, melyszerint forgalma 682.079 frt 19 kr. Mérlege 143.893 frt 92 kr. volt, a febr. 29-ki közgyűlés határozata folytán az évi 4519 frt 37 kr. jövedelem következő képen osztatott fel; a tartalék tőkéhez 912 frt. Igazgatóság fizetése 587 frt 27 kr. Tisztelet-dijak 160 frt. Jótékonyczélra 60 frt 10 kr. b 400 részvény osztaléka 2800 frt. A felügyelő bizottság Bánfi Alajos elnöklete alatt Scheiber Sándor és Kecakeméthy Albert volt a bizottsági tag. — Árverés Zalamegyében. Gudlin Balázs 748 frtra b. ingatl, apr. 28. Goricsánban. — Schwarz Sándor 600 frtra b. ingatl. márcz. 20. Sümeghen. — Csalló Imre 670 írtra b. ingatl. apr. 5. Badacson Tomajon. — Szterbát Miklós 496 frtra b. ingatl. apr. 27. Kottoriban. — Nagy Imre 579 frtra b. ingatl. márcz. 26. Kéziben. — Konyacsics Flórián 426 frtra b. ingatl. apr. 21. Goricsánban. — HIRDETÉS — Rövid hírek. Kubinyi Lajos vete rán írónk agyon lőtte magát — Raguza város két harmadrésze leégett — Balogh Kornél győrmegyei főispán meghalt. — Báró Pro-hászka altábornagy csalás mistt elfogatott Bécsben. — József főherceghez Al csathon egy tolvaj betört, de elfogatott - Posonvban lakó Goldmann nevü egyén Londonban 60 miliő irtot örökölt. — Szlávy József országgyűlési elnök közös pénzügy minister lesz. — Bpesten a Lipótvárosban egy 3 emeletes ház leégett, emberáldozat is volt — Verhovayt N.-Váradon fáklyássenével tisztelték meg. — A losonczi sorsjáték hozása 1881. marcz. 15-re hal aszta tott. — A czár aggasztólag beteg lett; innen eredt az ujabb .sikerült merényleti* hir. — Bécs, Gr ács Temesvár kl nyert? marcz. 13 án: 71. 73. 53. 24. 4. „ , 77. 79. 6. 20. 2. 84. 28. 20. 62. 35. Bortfzletl tudósítás. TapoICZl, márcains 10. A lefolyt héten a borüsletben élénk mozgalom állott be. Nemcsak stíriai ét több felső ausztriai borkereskedő, még Francaiaorsaág- és Svájczból is érkeatek borvílárlók hozzánk. Ez utóbbiak csak nagy nehezen akarnak boraink minőségével megbarátkozni, mert már 4—5 nap ÓU járnak-kelnek a he*vekbeu anélkül, hogy csak egy cseppot is vettek volna. Hogy vevőszándékkal birnak, az tény, mert főleg c«ak olyan helyeket keresnek, hol nagyobb mennyiségeket találnak, de mit hasánál, közép-meunyiségü jó fehéa borokat, literjét 4—5 krért kérik, ilyen árak mellett pedig nem sokat fognak összevásárolhatni. A nagy pénzuükság dacaára a bortulajdonosok nagyon tartózkodnak boraikon olcsó áron túladni, mert előrelátható, hogy jövőre nagy termésre nincs kilátás, mindenütt panaszkodnak, hogy a szőlő vesszőkben, különösen a bőtermő fajoknál a szigora fagy nagy károkat okoaott, errrtl a bimbó fejlődésekor legelőbb lesz alkalmank meggyőződhetni. A mait héten elszállíttatott legalább 50,090 hektó bor, többnyire középminőséffü jó fehér borok, általában 8 és 10 kren literenként vétettek, nehezebb urasági borok nem igen karestettek, Badacsonyéi S*t.-Györgyhegyen, 13 és 14 kron adatott el valami j gyengébb és piros \'borokat literenként 6—7 kron vesznek. Szerkesztői üzenet. 3992 B.-Fflr«d. Cd.Oilet! Ugy teltünk, mint ¡rád. 3993. B FI. M.gkaldlHtllk. 3994. .A férjek a mésej hetek alatt én alán ez. életkép nem köiölbető. 3995. .Antónia" beszély megérk.zott. Cxikket szívesebben v.ttQnk volna. 399... Győrgyháza. Bocsánat, cttk ■ jSvo számban hozhatjuk. Üdv3»B|jllk ! 3997. .Még azt mondod . . .■ Gyenge ver«. Felelős szerkesztő: Batorfi Lajos. NyUttér.*) Fizetési intés! 1. PéteíelemiUnltó urezennel nyiltan telszóllitutik, hogy 1877. és 1878. évben hitelben vásárolt tárgyakért 20 frt 9 kr. járó összeget, a melyet On ismét tanulói közt e|. árusított, a befolt összeget zsebre rakva, kama taival együtt végre és valahára fizesse ki. Ha a jövő szám megjelenéseig a tartuzá ■át kí nem elégíti, ugy ez, valamint löbb lap is, az On egész neve kiírását hozza, w. (• F. mr.t alatt köaUttért felelftasAget n-m vállal a S„rk CJ3 Ijjp .. jülW MÍ1M ISIIM imm^ 2511 TT-ÜS I 1 zUssssisi ssss^ i:f| i : ! I I: . H! = I H = u......!}!......I.....nmin Ifii Pií l feH i flll ifi í *.- iiy ii M íiiji-i ni B ZALAI KÖZLÖNY. H I R D E T fi E Schaumann Gyula-féle Eddig elé-hatlss tlUuiii a kSaayabb ■agaldásrs vaaat kazoltg nehoien eméutbetS étkekre. eaaeaztca. ve-tfizUtlf táp- lálát él tsatsrialtisrs. Eiíltal » naponkinti kétJieri folytonoi buisilat után mértékletes reeröl bajsoál még maka-» bctegté-gekoél i., U m emészteti gyengeség-, zaha-égstéa-. vlrtolalái a kaaglflaztáaál, vesztegliseg a belael. tag gyeagtseg. araayér az tevédéi ■indeeneBÜ görvéay. golyva, febe-kor, sa-gasag, Idilt bor-klitss. időközt] f5fájás, féreg- és kibetsgaéitskaél, benyíIkisodás > besstt Itiszvéiyasf és a ganósagnál Az áaváiyvlzek gyógyszer gyaaáatl használat mellett, előtte ép egy mint annak használata sl.tt, valamint ntélagos zyózy-kexel\'-snél is kitűnő ssolgálstot tess. Kapható annak készítőjénél, gazdasági gyógyszerész Stokeranban es az osztrák-maeyar állam minden gyógyszertárában, valamint Nagy-Kanizsán Práger Béla, Zala-Egerszegen Hollósy E. gyógytarukban. ■T- Megr. ndctéseknét legkevesebb két akarnia otánv4t mellett küldetik. (13 3 Í5) 10 nap alatt eltávolítja a viláKhirft I)r. Rii-Mle szab. Pasta Pom-pompadour minden liaatátaianaágut az arczbói. miot: szeplő, májfolt, hőpörs, bőr-atka, himlőhely. himlőfoll, piros orr. Valamint ezen Pa.ta még tinóin kinézeet az arcsoak is kftlcaöuöz. Ás eladás jótállás mellett történik, a péc« visazasdstik azon esetben ha a Paata nem gyógyít. 1 serleg hasznalati utaaitással együtt 1 frt 50 kr. KaphaNí Rix Wilhelmlne, özvegye I)r. Rlx Albertnek. Bécs. Táros, Adlergnsse 12. 1. emelet. (27 1—6) Alkalmas üzlethelyiség! Tapsony (n. p. Nemes-Vid Somogym. 1300 lelket számláló község központján njonnan épült zsindellel fedett, pincze és több szobával ellátott kényelmes bolti lakás minden órában kiadandó. Róvebb felvilágosítással szivoscn szolgál txttmxxxxxttxxttxxtxvitxtxxx Gróf Zichy N. János ur vrászlói uradalmi erdészete részéről közhírré tétetik, miszerint 200,000 darab két éves fenyő (pinus sylvcstris) 1000 darab ára 2 forint o. é. és 150,000 darab egy éves fenyő palánta ; 1000 darab-ára 1 forint 50 kraj-czár o. é. van eladó. Levélbeni megkeresések intézendők: Kopitlánszky János enita u. p. N.-Vid Vrászlo. (21 2—2) Kattauer Gyula, urodalmi foerdéss. (18 3-3) ttXXXXXXXXXXXXXXXXUXXXMXXXXX Trunksucht, selbst die schwersten und ältesten Fälle heilt sicher meit. vorzügliches Mittel mit und auch ohne Wissen des Leidenden anwendbar. — Herr Ch. G. in Gross-Kikinda (Ungarn) sagt in seinem Briefe vom 8. Jänner 1880. .ich bin mit der Sendung sehr zufrieden und ersuche Sie höfl. mir wieder eine Sendung zu liiachen.* Wegen Erlangung des Mittels wende man sich mit vollem Vertrauen an (13 2-5) Reinhold Retzlaff in Dresden. Ternósorozatok 3 számban, melyben a 90 szám akként van elosztva, hogy minden húzásra 6—9 TERNO és számtalan AMBO jön ki közvetlen beküldése mellett. Egy sorozat ára 1 frt (játék-utasítással), utánvéttel rendelések 1 frt 32 kr. Kapható: Budapest, VU. ker. rózsa-utcza \'24 sz. 1 em 7-ajt,; MAYEft Z. KÁROLY (20 2— 26) * „Temosorozatok" kiadója. I U e II J* KD 2"® 3 c P .a-S © S \'■= J2 8 3l f:?-H:l W) ■-" - ;=s: =5s ® © p .wij * a =- in-II5 • — l* J « ® JS N i - «I í a «O c > ca ^ o « tfl < a -í 3 fs a _ « i « s*= sl g-S \' - * \'S r ---*--» — = - e-« ** S3 £ 3|S|?1"1 « ÍJi - = 5 3 m Ü » • « © £ JS _ bd — a " e 3 S a ® öe >> Z^lSilO A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel. annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruhár,ta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztosítást ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállit&s&ra is felhatalmazott. Badapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ. A Magyar-franczia taiztosltó részvény-társaság igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozáaaal alólirott tiaatelettel jelenti, misaerint a Nagy-Kanizsai főü^ynöksés vezetését elvállalta a a főügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak a a biztosítási üzletre, vagy a táraaaágra vonatkozó mindenféle lelvilágoaítáaok leg-kéeuégoaebben megadatnak. Biztosit pedi^ társa8ilg a) tOzveHsély é« robbanás álul okozott károk ellen; c) nnraion vagy viien ftzállitott javak káro^>dáaa ellen ; b) jégkárok ellen d) az ember életér© minden ismert módozat szerint. A Magyar-francwia biztosító részvény-tár*a*ág, mennek 20 millió frankot^azaz 8 millió arany forintot tevő alaptókéjéból a résavényee^k által mindjárt ketdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpéniben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar állaroérték»ikb*n és elsőbbségekben lett elhelyesve, m. évi október 1-4 én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: VáUixslmány. Elnök: Bitté Istvia, 3 fel«, val. bel«ő titko» tanácsosa, a Lipót-rend na^ykeronxteno, ors*. képv. stb. Bp6«ton. Alelnökök : Báró Bizhidy Béla, földbirtos, orsx. képv. stb. Btid*pe»ten. Bontonx Jenő, a párisi .Hocieté de lUaion generálé slnöke stb. Párisban. Választmányi tagok, Róbert Moríz marqais de Banneville, Sí osxtrák deli vasat igazgatósági tagja stb. Párisban. NMTÉrdt Araiz kir. keresked. tanácsos nagy kere«ked5. Lovag xápori Regeahtrt Ferezcz, ax Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselS stb. Bndapesten. Báró Tlztl Károly cs. kir. kam*rás, az oszt. déli vasút alelnöke, az oszt. urakháza tagja stb. Bécsben. Felfigyelő bizottság Beok Nándor a magyar jel«álog-banknak igazgatója. Lanczy Leo, a mágy. ált. földbifl részvény-társ*«ág igazgatója Budapesten. Lewin Jskab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budxpesten. Ssrrebosroe Jos. Mária Eatil, a párisi Societé de l\'Union géoerale vpzérfelügyel6je Pári»ban. Igazgatóság. Igazgatók : Dr Hiller Alkrooht, köz. 4« váltó-Ogjved Bécsben Klstenmacher Károly a ,Hoffm»nn József\' nagykereskedő czég fónöke Budapesten. Schwelger Márton kir. kereskedelmi Unácsos Budapesten Vezérigazgató : M«8kovÍ0Z Lsjo* Budapesten. •géax monarchi páratlan tókeerej mindenkor és telj Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az üzletvezetés élén Iová, basánkba* is ti*eyobbrés7.t ismert ó< köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy nem voi shiában biztosító társaság mind ez idei*, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott voln-v, mint amennyit neki e társaság mindjárt kezdetben nynjtani képes, s a midőn * társaság e •ereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arr* nézve, hogy a tár«.viá? üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legsaigombb becsületesség minden kövt-tf volt meg s* ezen, eddig „ .. „. ____________ ____ . _ _ . o __________„ ________________telményének Ijesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avutottsága a* iránt is kezességül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszab Uánál is Icellő tekint-ttel fog Unni a verseny jogosult követelményeire. Amidón tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát a* általa kepviselt társaság iránt újból felhivja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vexérügynökségi területen a vidéki ügynökségek szervezése teljes folyamatban van és hogy tüzbiztositási ajánlatok a már felállított ügynökségek álul készségesen elfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. A Hagyar-franczla Wztositó részvény-társaság fóügynöksége Nagy-Kanizsán, GUTMANN S. H. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tnlajdonos Wíjdits József gyomajtóján. 3A6T-KA3TZ8A, 1880. mircdos 21-én. 24-<llk szám. TlMnkllencaedik évfolyam. DMméHár: ~B J^io évTt . . 8 frt.[ fél ÍTT. . . 4 . negyed évre . 1 , Egy mtM 19 tr NM«téi«k 8 hasábos petitaorbao 7, mátodstor 6 t míod«D | további torért 5 kr. NYILTTÉBBEN toronként 10 krért vétetnek fel. II Kinettári Illeték miDdeo ZAU KÖZLÖNY m hirdetőért kfllöi 30 kr űiet*od5. 3 el óbb : ,Z AL A-BO MOOTI OZLON A lap n.U«ml réttét \' illeti kóal.aéaysk a iitrkeestóhSt. anyagi rétlét illet! * kSil.mények pedig 1 kiadóhoz bérmentve intézendók : SA3Y-KAN1Z3A wiuikiUi Béraentetlto levelek, ciak umert munkatér-iáktól fogadtatnak «1 rátok vitait cm küldetnek. V-Kanlzaaváro« h«lyhaténágának, „n.-kan Izsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanlzaal kere«kedf>lmi • Iparban^, .n.-kanlzaal takarékpénztár*, a „zalamegjei általános tanltétea-tSlet*, a „n.-kanizaai kisded-neveié írjMOlet". a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi ■ Iparkamara n.-kanizsai külválaaztraánya- t több megyei én váróul egyesület hivatalos értesittje. , Heteiikiiil kétszer, vasárnap- s csüiüriököu megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhivás előfizetésre! Az első évnegyed e hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük e hó végéig tart, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel. Előfizetési ár : apr.—jun. évnegyedre......2 frt. apr. — szept félévre........4 „ apr.—decz. 3 évnegyedre . . .v, 6 , Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880. A .ZALAI KÖZLÖNY* kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedése. Brtjti elmélkedés. Nincs évszak, melyben ne találnánk kellemest és viszont kellemetlent. De váljon hol &z egyén, ki teljesen megtudna bennünk győzni arról, melyik évnegyed nyújt több élvezetet és melyik az ellenkezőt? Csak lassabban uraim! ne oly gyorsan a támadással, vonásaikból olvasom a rögtönzött replicát: »kétségtelen, a tél soha sem oly élvteljes, mint mennyi kitartó türelmet tőlünk követel — ellenben a nyár, az pompás* ! így beszélünk általában. Hallgassuk meg azonban a jól megtestesült urunk bátyánkat, ki egész nyugodt mosolylyal tájt pipájából bodor füstöt ereget, ,mily nagyszerű látvány a havazás, mily elragadó a zúzmara lepte galyak szemlélete; az ember kellően fel öltözködik, nincs kitéve a kellemetlen izzadásnak" szerinte ilyenkor oly egészséges, friss a levegő! Kérdezzük a szende életbimbót, ki már szülei igéretét biija, melyszerint a tél folyama alatt be leszen mutatva, szokás mondásként „a világnak" — az idén először fog bálba menni! hány , nyarat adna oda (az elmúltból) az epedve várt tél szakért? Könnyen beszél az uri osztály — meg van mindene, — nem így a szegény ember; nincs fa, nincs betevő falat, nincs munka 1 Szorgalom után ott sem, lenne hiány. Nézd a kis méhet, alig fakad az első bimbó, ott hagyja zárko-zott köpüjét serényen munkához lát, fáradalma eredményét be osztja, melyből télen nyugodtan lakmározhat; e bámulatos teremtmények példájára kellene figyelmeztetnünk mindazokat, kik nem restellenek télen ajtainkon alamizsnáért kopogtatni, holott nyáron a lomhaság elvetése, a takarékos számítás mellett, nem lennének kénytelenek a tél ellen kifakadni, midőn nyugvásra rendeltetett a föld. Ez mind való, de a nyárhoz még sem hasonlítható! Mi más egy szép nyári regg, szemlélj bár mit — minden mí kellemesen érint. Nézd a felkelő napot arany sugári-val, nézd nyngtát, mi festői képet ád; hallgasd a pacsirta zengeményét, nézd mint mozog, mint éléuk, tevékeny minden ; zeng az erdó, harsan a mezó, énekel a madár, dalol az arató, izzad a munkás, levert a gazda!? „Már látom a közmondásra sem adhatok, nem resteltem fáradságot, korán keltem, későn feküdtem, aranyat még sem lelhetek.* Hiába biztatjuk János bácsit, hisz a csűr sem egyszerre telik meg! csak kitartós, okszerű gazdálkodás, meg adja a föld a magáét, nem marad adós, ha egyszer nem, máskor kamatostul fizeti a mnnka bért. „Uram még verejtékünk sem száradt meg, már itt a sok fizetni való, folyton és örökké a tömérdek adó" ! Állandó tanyát semmitói sem várhatunk. Alig vettetik főidbe a mag, életre kel az ébrény, lefelé gyökeret, föl — szárat hajt, " végre kalászt hoz. Gazd\' uram sem akarja csűrében eltemetni a gabonát, gyümölcsét, pinczéjében borát; ha elégedetlen volt nyáron, majd békélteti az ősz. Az ősz, midőn nem oly rekkenő a hőség, fut a szarvas, szökdécsel az őz, — telve a hombár, uram bátyám a szőlőbe ki jár! „Hol is vagy te csikós bőrös kulacsom? ugy sem kél a hámozott leve, jer, hogy töitselek tele" ! Kivánhatunk-e kedvesbet az ősznél? ily előzmények után panaszkodjék gazd\' uram! „Áldassék az ur neve, nem hálát-lankodom ellene; de lássa kérem: a gabona nem diszlett oly nagyon, ebből eladni valóm nem leszen, csak kenyér és mag legyen ; bor elég is jó is — még sincs rá vevő, nincs kivitel, azt mondják sok a vám — ez nekünk kárt tevő! Ha körül nézünk innen onnan leesik a hó, még sincs még adóra való, s mi több itt az exékutió! Ekként búcsúzik földmives népünk az ősztől, mit szóljon ezek után az iparos? Eljár vásárról vásárra, közölük egyet elnem hagyhat — ez igy van rendén, kiki legyen a maga helyén. Elfizeti a sok fuvar dijat, át ázott, át fázott, romlott portékája, még sincs, ki csak ígérne is rája! Szegény a nép, nincsen pénze, pang az ipar; honi egylet csak eszme, mindig csak az jó, mi külföldről jő be! Azt hivők szabad üzlet, szabad ipar fog segitni a bajon, — át kell látnunk nem haladtunk a helyesebb uton. Piaczot a terménynek, oktatást a népnek, kedvet a munkára: vezethet csak másra! Rengjen bár kalásztól a mezó, facsarjunk nektárt, dolgozzunk eleget, nem vergődünk zöld ágra soha, — ha nem kezdetik gazdálkodás az állam háztartásában, ha nem lesz előnyös vám szerződés, ez által kivitel, végre mit először kellett volna emiitnem, ha nem neveljük a népet: erkölcsös, értelmes, gazdálkodó és munkás nemzetté; — e nélkül nem múlik tél, nem jő nyár, sem ősz, melyben nem találhatunk nevezendőt arra, mi bennünk ki elégit — lesz panasz mindig — e nélkül nem nyugodhatunk meg az évszakok változatainál I BÁN FI ALAJOS. (Folyt, következik.) Jegyzőkönyv, n .znlamtgyri ált. tanitó-tatűlef kilf. vá-huxtmánydnat 1880. febr. 14-én Kuzthflytn tartott r-endei havi üUUrbl. Jelen voltak: Caathó Alajos elnök, Belányi Tivadar, Ertl Károly, Reich Miksa, BrUller Mór, Biró Jósaef, Ujlaky Mátyás, Fried Ignác., Kolecs-káry Jósaef és Vöröas János (jegyiő), köip. választmányi tagok. TÁRCZA. Testvérem nirján&l. Vérpiroara félté & nap a határt, Oyászbiborba vonva A halál tanyát. — Ax ég harmatjára, Eönyek árja hol! Künn a temetón, hol Uj tir domborul. — Sírodnál jó testvér Én, óctéd vagyok. Két nememben kOoyctepp Oh ! érted ragyog. Sóh.jim a léget Érted reigik át, Nyugtodért kónyörgvén Kérve ég arát. — Távoiál atyánkhoz Együtt oyngoiztok, Én pedig e földön Árván bstongok. Mért nem vitt el engem At ólok kólói, Ügyit • mély bánat Kinotau gyötör. Nyitd meg nekem il a Njngalom-tanyát, Ott iieretteim kóit A tir enyhet ád ; Porladoiinnk hárman Siri csend kötött, Zajpon bár a izélvén, Bot tinink fölött Itt fennt gyász az élet. Gyászos a világ, Hisz ai ég kegyelme Sob\'tem izállt reánk ! Majd ha mind leszálltunk S iU együtt lettünk, Az leaz a boldogtág Oh árvák I nekünk. — SZIGETHY KÁROLY Filigrán ur- Mikor ez a história megesett, még nem szakitá keresztül köies-köxepén történetem színhelyét a magas töltésre épített vasat; akkor még egy napi járáa volt, a K. K. Post legközelebbi odnja, melynek főnöke csupán a sörös hasú, tubakos orrú, trakkoakabátu K\'axel-buberek nyelvén vermaledeítozott, ha szá« levél közt egy magyar smövegQ ciímre bukkant. A« igas, egy kisaé bizony feledékeny volt, és igy naponkint kellett kérdexósködnie, vájjon ki aa a kutya Motyerorasak. De meg is boszulta magát Anémetcaímü csomagokat a legközelebbi heti vásáron kínálkozó alkalommal továbbitá, a magyarokat az országos soktdalmakig marasztalta. Ma mir ezen a régi jó időn tnl vagyunk. Az egykori poatameaterl is magával ragadu a corruptió, magyar nép ¡««adta adóból huzla nyugdiját, «ír helyett bort fogyaa«t, magyar dalokat iodlero«, még a burnóttól i« el««okott, pedig aa\' orr neki egy mennyoruágot szerzett ée a« orr neki mindene vala. Ezután járt í, nem az esze után. Hej ha a« a« orr nem olyan orr lelt volna mint a milyen, ha u nem Utidött volna mindenbe bele, moet egészen máskép állana a vi- lág sora. Es ac orr képes volt egy embert szerencsétlenné tenni; persze gaadáját meg boldoggá tette. Szerzett neki ssép, takaróé aassonyt, most már ugyan nem tizenöt éves, hanem an-□ak idejében az volt, aki értette papucs alá dugni a férfit, ha még olyan legény is volt a dárdában. Mert ha az egyszer széttárta ast a két piros ajkat ét vele azt a két fényes gyöngy sort, s csípőjére illeesté domború karjait, aztán szabad folyást engedett a kerepeléanek, nem volt hetedhétorsságon olyan jó madár, kit el ne riaaatott volna a cseresznyefáról. Ea aa asszony tanította a magyar nótákra, es az asszony szoktatta rá a borra ée szoktatta le a tubákról. Ezt az aaasonyt orozta el a postameater ur és boldogtalanná tett egy másik embert, a kit ssivéból gyűlölt, mivel egy hírlapot járatott, mely következetesen használt magyar caimévei tán szándékosan ki-vánta boszantani. Az a másik ember pedig a locspocsí néptanító, Filigrán Péter uram. Csodálom, hogy nem méltóstatik ót ismerni. No majd elmondom, miként került Filigrán uram Locspocsra néptanítónak. Locspocs vadregénye« fal unkát a térké pen könnyű feltalálni, ott fekszik közvetlen a jó Isten háta mögött. Koppant kedves helység. A ki egyszer ott letelepül, onnét többé el nem kívánkozik, — még a vándormadarak is ott töltik a farsangot. Ennek a Locspocs helységnek szürke fürtű tanác»o«ai egyszer ciak arra vetemedtek, hogy ók fejőkbe vették egy tanitót fogadni. Bezzeg ai tízparancsolat, a mit ók fejőkbe veasnek. Testületileg felmentek az ura-■ághos, mint aki as ilye« dologbo« legjobban ért, s felkérték, kerítsen nekik egy tanítót Az uraság kihirdette a pályázatot az „Aloe"-ban. Az „Aloe* tudvalevőleg a néptanítók hivatalos közlönye. Nevét onnan vette, hogy minden száx évben egysier jelenik meg. A hirdeté« fény ee sikerű volt, mivel Filigrán Péter uram egyea-egyedül pályázott és egyhangúlag kikiáltatott tanítónak. Dicsőséges bevonulása nap. ján ót megismerendő, a« uraság magához rendelni kegyeskedett. E találkozásról Locspocs krónikája a következőket jegyezte fel: — Ön Filigrán Péter tanító ur, kérdé az uraság. — Én vagyok at, tinteaiéggel legyen mondva. E néhány ««óval meghóditá a mester a mogorva uraaág kegyét, mosolyt varázaólt ajkaira éa a szigort, melyet ai a faluban min denkivel éreztetett, a tanító úrral sohasem ismertette meg. — Nagyon örvendek, hogy szerencsénk volt éppen önt helységünknek megnyerni. — Valóban én is igea örvendők, tisztességgel legyen mondva. — Mondhatom a nép önt igen nagy tiaz-teletben fogja réaxeaiteni, mivel, mist engem is, első szavaival annak szívét meg fogja nyerni. Meg vagyok győződve, hogy ön is szivére ve-endi a nép ügyét, s fényes tehetaégeivel oda fog hatni, hogy annak leghőbb vágya, ai írás s olvasás művészetét elaajátitni, valósuljon. Részemről ígérem, hogy mindenben segélyezni fogom önt; egyelőre egy hold kukoriczaftldet bocsátok rendelkezésére. BOGÁDY. (Folyt követkeaik.) TIZENKILENCZEDIK E7FOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁRCZIUS 21-4* 1880 Tárgy: I. A múlt havi ülés jkve felolvastatván, hitelesíttetett. Ezzel kapcsolatban elnök jelenti, hogy a mult ülésben Dyert megbízatásokat teljesítette s bemutatja as ezezről szóló iratokat. Az előterjesztett iratok felolvasottaknak tekintetnek. II. Ertl Károly értekezik as állatv^de lem, — mint népnevelési eszközről. Értekező as állatkínzás ellen kel ki s meleg hangon ajánlja a választmányoak figyelmébe az állatvédelmi elveket, melyek a következőkben foglalhatók össze: Ne engedjük, hogy a gyermek bármily állatot dévajságból kergessen és fogdosson, kövekkel hajigáljon, pálczával, ostorral verjen, vagy csak rosz szóval ;s illessen! Ne engedjük, hogy pillét, bogarat vagy legyet fogdosva, kitépte annak szárnyait, elevenen tűre szúrja és vele játékot űzzön. Ne engedjük, hogy a madarakat elfogja, féssköket tojásaiktói ód fiaiktól megfoszsza. Ne engedjük, hogy a vágóhidakhoz kosé ledjék és ne mulattassuk a konyha számára leölt állatok halál vergődésének szemléltetésével. Esek ellenében szoktassuk a gyermeket arra, hogy zord idő alkalmával gondosan összegyűjtse a kenyérhéját és morzsákat stb., hogy azokat alkalmas helyen elszórja a szegény éhező ée fázó madárkáknak. Oktassuk arra, hogy ha más gyermek valamely állatot kinoz, igyekezzék azt megakadályozni. Továbbá kéri a választmányt, hogy a járási körök utján tegye figyelmessé a megyei tanitóságot s nagy közönséget az állatvédelem czéljaira, hasznára és különösen azon értékre, melylyel a nemes cselekedetre való szoktatásban bir. Ezután fölemlité, hógy Magyarországban már a mult évben volt egy erkölcsi érzületen alapuló állatvédők szövetsége, melynek alapszabályai nincsenek; tagja lehet a 10 éven felüli tanuló ifjúság; felnőttek pedig pártfogókónt lépnek a szövetségbe. A tagoktól pénzbeli járulék sem jelenben, sem jövőben nem kívántatik. A szövetséges tagok az állatokat nem k\'nozzák és azoknak mások által való kínzását is megakadályozni igyekeznek. A szövetségbe lépni kívánók kötelező nyilatkozatot irnak alá. A szövetség tagjai számára jelvényeket is fog csináltatni. Értekezését azzal zárja be: ha bárki állat vódszövetségi aláirási iveket vagy jelvényeket óhajt, óhaját a szövetséggel való összeköttetésénél fogva készséggel telj esi tendi s ebbeli megkereséseket közvetlenül hozzá in-tésni kér. Hosszabb eszmecsere után az ülés abban állapodott meg, hogy a járási köröket felhívja, miszerint ezen humanusintézményt minél széle aebb körben ismertessék és számos férfi és nő tagokat nyerjenek meg a szövetségnek. III. Elnök bemutatja a nyugdíj alap kimutatás tárgyában a magas ministeriurahoz iotózett kérvényt, mely pontoukint tárgyalás alá vétetett, s miután az ülés a kérvényben kifejtett indokokat helyeslé: elfogadta azt és felterjesztésével az elnökséget bízta meg. IV. Olvastatik Kozma Férencz állami tképezdei igazgatónak, udvarhelymegyei tantestületi elnökuek a tőle kért segély egyleti alapszabályok mellett küldött levele, melybei] jelzi, hogy segély egyletük 2000 frt. .alaptőkével bir, s minden rendes segély-egyleti tag az egyszerre befizetett 5 frt. után már 30 frt. segélyt kapott. Kitűnik az iratból, hogy a segély-egylet alaptőkéjének gyarapítása körül legtöbb érdeme a tképezdei tanári karnak van. S végül törekvésünkre „szerencsét és áldást" kíván. — Az ülés a küldött alapszabály és jókivá-natokért jkvileg is kifejezést ad köszönetének. V. Kumszáuer Simon nagy-kanizsai jköri elnök f. é. febr. 3-án kelt átiratab&n a mult ülésből hozzá intézett kérdésre megküldötte válaszát, melyből a jkör indítványának a mai ülés 3. tárgyáv&li azonossága konstatálható. Ez alkalommal a választmány azon reményét nyilvánítja, hogy a nagy-kanizsai jkör is minden nemes törekvésben segédkezet fog nyújtani. VI. Udvarhelyi Gyula jköri elnök tudó sitja a központot, hogy az alsó-lendvai járási kör f. hó 5-én megalakult. Tudósításában több kérdést tesz az elnökséghez, melyekre a mai ülés meghagyásából elnök válaszolni fog. Az újonnan alakult jkört üdvözli a a választmány, s meg van győződve, hogy az alsó-lendvai jkörrel testületünk egy munkás tényezővel gyarapodott. Az átirat mellé csatolt jköri tagok névsora, az összes tagoknak legközelebbi összeállítása alkalmával figyelembe ▼éteti ik. VII. Napi rendre került a f. évi testületi közgyűlés a végből, hogy az elnökség a keszthelyi városi tanácsot átiratilag keresse meg; (tudomásul hozva, a tanácsnak, hogy testületünk augusztus havi közgyűlését Keszthelyen óhajtja megtartani,) a közp. választmány nevében kérje fel, hogy a közgyűlésnek mintegy két napi tartamára, körülbelül 100 Unitónak elszállásolásáról gondoskodni szíveskedjék. Ezzel kapcsolatban Bíró József indítványozza, hogy a helybeli műkedvelői társalat kéressék föl, miszerint a közgyűlés alkalmával vagy a létesítendő testületi segély egylet, — vagy az „Eötvös-alap" javára előadást rendessen. — As ülée az inditványt elfogadja és a ki vitellel Belányi Tivadart bizza meg. VH Elnök előadja, hogy a „Szatmár-vidéki nép tan i tó- egy 1 e tM az országos szövetség ügyében kérvényt nyújt be a képviselőházhoz, s szaklapok utján minden hazai tanitó egyletet felszól lit, hogy hasonszellemü kérvénynyel járuljon az országgyűlés elé: akar-e a választmány ez idő szerint a képviselőházhoz e tekintetben felirni, vagy pedig a III. egyetemes tanitó gyűlés 50 es végrehajtó bizottságának György Aladár által szerkesztett ós a cultua ministeriumhoz terjesztett emlékiratát örvende tes tudomásul veszi és bevárja a minister ur ő excellentiájának az emlékiratra vonatkozó rendeletét ? A választmány a nm. minister árnak e tárgyban hozandó határozatáig intézkedéseket nem tesz. IX. Elnöknek tudomására jutott, hogy egy vállalkozó, ha az irkák hátlapjaira vonatkozó tételt testületünk kidolgozza, kész azokat ugy, miként akarjuk megkészíteni; és ha Zalamegye legtöbb iskoláiban ő tőle rendelnek irkákat, ugy tetemes összegeket enged át a testület rendelkezésére. A választmány érdemleges határozatot csak akkor fog hozni ez ügyben, ha a tétel kellően megoldva lesz. X. Az »iskolai és népkönyvtárak" érdekében elnök indítványára határozatba ment, hogy ajkörök a tavaszi gyűléseiken az ügyet beszéljék meg, s ebbeli megállapodásukat, jele sen : az intézmény életbeléptetése, — terjesztése — és értékesítésére vonatkozó tapasztalataikat egybefoglalva terjeszszék be a központhoz, hogy a közp. választmány a f. é. testületi közgyűlés «gyík rendes tárgyául kitűzhesse és előadóul valamely testületi tagot kérhesseu fel. Kmf. CSATHÓ ALAJOS m. k., testületi elnök. VÖRÖSS JÁNOS m. k., testületi aljegyző. Hitelesítjük; REICH MIKSA ni. k., BIRO JÓZSEF m k. Jegyzőköiiy v a pdpu késztksLyi vasút végr. bizottságának 1880. évi márczius 17 én Tapolcsán tartott üléséről. Jeleulevők: Gróf Es/terházy Móricz elnök, Kiss László h. elnök, Antal Q-ábsr, Bo-gyay István, Beck János, Beck Sándor, Csen dcs József, JDoruer Kajetán, Eitner Sándor, Háczky Kálmán, Hanauer Béla, Ihász Lajos Krausz Sainu, Lőskay Miklós, Martou Gáspár, Putheány Géza báró, Skublits Gyula, Stei^er Antal, Szabó Imre, Trsztyánszky Lajos, Gui-den György, Voyta Adolf és Woita József biz. tagok, Horváth Lajos jegyző. 1. Olvastatott a m. kir. közmunka és közlekedési ministeriumnak 3378. szám alatt keit intézvénye, melyben a tervezett vasútra nézve az előmunkálatokra szóló engedély megadatik és a munkálatoknál a hatósági támogatás iráut is intézkedés tétetik. Örvendetes tudomásul vétetik. 2. Olvastatott Veszprémmegye alispáni hivatalának 2419/880 k i. szám alait kell ár tesitése, mely szerint a pápai és devecseri szol gabirói hivatalok utasitva lettek, hogy a vonal tracirozással megbízottakat működéseiknél a netán szükséges hatósági támogatásban részesítsék. Ezzel kapcsolatban Háczky Kálmán ur jeleuti, hogy Zalamegye alispáni hivatala is megtette hason irányban a szüksége« intézkedéseket. Tudomásul vétetik. 3. Beterjeszti Kiss László helyettes elnök ur a mult ülésen vett megbízás szerint Lóskar Miklós úrral az előmunkálatok elvállalaaa tárgyában kötött szerződést, kérvén a bizottság részére fen tartott jóváhagyás megadását. A kötött szerződés a vállalat ériekével megegyezőnek találtatván, jóváhagyatik, — azon módosítással, hogy a munkadíj utolsó negyedrésze csak akkor fog kifizettetni a vállalkozó mérnök urnák, ha a munkálat befejezése után a közlekedési ministeriumhoz felterjesz-tetvén, az a munkálat műszakilag felülvizsgál ván, kifogástalannak jelenti ki ; — továbbá, hogy a mértfölden kint kötelezett 500 frtnyi munkadíjban a tracirozással járható bárminemű költségek is benfoglaltatnak; — végre, hogy az előlegek utalványozása alatt az értetik,hogy az utalványozás a szerződésben és a jelen módosításban foglalt korlátokon belül az elnökségnek áll jogában. — 4. Olvastatott Vécsey István biz. tag urnák ezen megbízatásáról lett lemondó nyilatkozata. A lemondás tudomásul vétetvén, a bizottság nj tagjaiul Bogyay Máté ur Sármellékről, Szűcs István ur Dergecsről meg választattak. 5. Inditványoztatott, hogy az előmunkálatokra ajánlott összegek teljes befizetése iránt intézkedés tetessék. Az előmunkálati költségekből be nem folyt össsegek befizetésére batáridőül május hó 15 ik napja tűzetik ki, s a beszedésre a gyűjtéssel megbízott bizottsági tagok kéretnek fel. 6. lnditványoz\'.atott, hogy Boros Béninek az .Arad-Kőrösvölgyi vasat ismertetése" czimü kitűnő munkája, — miután a pápa-keszthelyi vonal is ezen vasul mintájára van tervezve, — a kösönség körében kiosztás czél-jáböl több példányban bozassék meg. A nevezett mű 100 példányban megrendeltetik. 7. Kis« László ur indítványozza, hogy a vasút kiépítéséhez teendő pénz, anyag vagy munkabeli ajáulatok gyűjtése czéljából aláírási ivek bocsáttassanak ki. Az indítvány elfogadtatván, a gyűjtésnek minél ssélesb körben és sikeresben eszközölhe-tésére a végrehajtó bizottság tagjaiból ós a vi-dékbeli más érdeklődőknek is belevonásával Keszthelyen, Tapolczán, Sümeg-Rendeken, De vecaerben és Papán albizottságok alakitattak és a gyűjtői vek következőkép osztattak ki: Keszthelyre 100 drb, Tapolczára 125 drb, Sü meg és Rendekre 100 drb, Devecserbe 75 drb, Pápára 100 drb és az elnökség részére 100 darab. 8. Hanauer Béla pénztárnok ur jelenti, hogy az eddig beérkezett aláirási iveken az előmunkálatokra 7393 frt 50 kr. foglaltaik, de a gyűjtés folyamatban léte miatt Keszthely ről, honnan mintegy 1000 frt remélhető, az aláiráaí iv n< m érkezett be. Tudomásul vétetik, a minthogy az ajánlott összegek közt 50 frton aluliak is vannak, kimondatik, miszerint az ily ajánlatok csupán adománynak tekintetvén, részvényekkel csak akkor cseréltetnek be, ha az ily kisebb ajánla tok közösen tétettek és együtt vóv« fél vagy egész részvény értékéig terjednek. 9. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Antal Gábor es Voyta Adolf urak neveztetlek ki. HORVÁTH LAJOS biz. jegjső. Helyi hlrok. -- .lleghiró. A nagy-kanizsai kisded - nevelő egyesület évi rendes közgyűlése 1880. évi npr. li-án délután 3 órakor az ,Óvoda" helyiségében lartatik meg. melyre az egyesület tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: a) Elnökségi jelentés a lefolyt évről. b) A jövő évi köluég vetés megállapítása (n.§..) c) A lezárt évi számadás felülvizsgálása (11. b ) s egvszersmint a pénztárnoki jelen tés — d) Az építkezési tervrajzok s költségvetések tárgyalása. e) A második 5 évi időtartamra beiratkozott uj tagok névsorának felolvasása. f) Az alapszabályok 15-ik § a szerint kilépett 10 választmányi tag helyett uj választás: (17. §. szerint a sorrendben kilépett választmányi tagok újra választhatók ) Egyidejűleg a leköszönt elnök (Martinko-vics Károly né) s tilkár (Báiorti Lajos), vagy a netán uj 5 évi időtartamra be nem iratkozott igazgatósági s választmányi tagok helyetti uj választás. tr) Inditványok tárgyaláaa ( 11. ^-c.) Nagy-Kanizaa, márcz. 20. 1880. BLAII PÁLNÉ tnáftod eluik. ^ — ÉrtesUé*. A ,nagy -kanizsai tiszti öosegélyzó szóvetkezet" t. cz. tagjai ezennel értesíttetnek, miszerint a fölvett rövid előlegek bői a i. évi april hó 1 én 10 (azaz tíz) ssázalék törlesztendő. Kelt Nagy-Kanizsán 1880. évi márcz. 19. Manbardt. —f Nagy- és Kis-Kanizsa városok rég óhajtott egyesülése tárgyában tegnap aliapán ur elnöklete alatt 3 megyei 10 nagy és 10 kis kanizsai képvteelóségi küldöttség jelenlétében a kiegyezési pontozatok nagyszámú szótöbbséggel elfogadtattak. Bővebben a jövő számban. — Tűz volt tegnap a sörház közelében, de szerencsére a tüx oltók gyors intézkedése terjedéséi megakadályozta. Éljenek ! — Nagy-Kanizsa város hatósága dicséretel érdemei, hogy a közegésxségi bizottság javaslata folytán a pőczegödrök gyors és szagtalan tisztítására egy ason czélra már sok városban alkalmasnak talált készüléket, t. i. szivattyút és légáihatlanal bezárható vashordóval ellátott kocsit Krausz budapesti gépgyáros tol hozatott. Ezen készülék, mely a városház udvarában látható, nem sokára fog használatba vétetni és azon előnyön kivüi, hogy általa városunk lakói a jelenleg használt pőczegödrök tisztításánxl a házak és utczákon terjedő, az egészségre ártalmas kiállhatatlan bűztől meg lesznek mentve, s kiadott költség rövid idő múlva az által lesz megtérítve, hogy a gödrök tartalmának kihordása sokkal olcsóbban és gyorsabban fog eszközöltetni. — Szeszélyes tolvajt tartósUttak le a napokban a Prager Béla ur gyógytáráná] alkalmazott lsboransban. Egy ezüst kanál elveszvén egyenesen a laboransra gyanakodtak s elő is került, mily nagy lőn azonban a csodálkozás, midőn ládáját a rendőr megvizsgálta. % abban asámos nemű és alakú orvosság találta tott Majdnem hallatlan; élelmi szer, ruha s egyéb érték hogy el tol vsjol tátik, annak van értelme, de hogy orvosság lopattassék el — unicum a maga nemében. — Jegyzőkönyv, mely Kis Kanizsán Zalavármegye tettes alispáni hivatalának f. évi márczius hó 10 én kelt 2477/n. i. 880. szam alatti rendeletével, folyó hó 20-ik napjára mint s Nagy- és Kis-Kanizsa városok közt fen forgó peres viszonyoknak egymásközt történendő barátságos utoni elinlézhetése, illetőleg e két városnak törvényszerű egybekapcsolásának megkísérlésére kitűzött határnapra a köz ség képviselő testület kebeléből választaudó s a népközönség képviseletre megbízandó s a fent irt záros időben a közös értekezletre a törvényhatósági kiküldöttség előtt való Nagy Kanizsán leendő megjelenésre kiküldendő 10 tagnak megválasztása és a megválasztott kép viselő tagok nevsinek személyenkénti elősorolása érdemében a köz sági képviselő testületnek folyó évi márczius hó I9-ik napján tartott rendkívüli tanács ülésé ben vétetett fel. Jelen volt az egész és teljes számú képviselőtestület. A fenn érintett alispáni rendelet értelme szerint s Kis-Kanizsa érdekében leendő közreműködésre hivatalból felhívott tekintetes Svastics Károly kanizsai járáa szolgabirája és Dolmányos László kis-kanizsai községi biró urak mellé, felkiáltás utján : Steszlin Ferenc*, öreg Hegedűs László, Mátés Ádám, Poszavecz Ferencz, Szokol János, Varga István, Gozdán Antal, Mikáleoz József, Sxedlmájer László é* Plánder Károly urak választattak meg. Kik is e bizalmas kiküldetést elvállalva a pontos megjelenést megtartani Ígérték. — Több tárgy nem lévén, ezzel a jegyzőkönyv felolvastatott és aláira\'ott. Kmf. Dolmányos László s. k. vbiró, Hófer Ferencz s. k. vjegyző, Pládder János s. k., Anek Ist ván a. k. vtanácsos, Faics József a, k., Horváth Ferenc* a. k — Ezennel- kijelentjük, hogy e lap szer kesztője a bécsi # Presse"-nek nem ügynöke s igy a német sajtó terjeszkedéseit nem mozdítja elő; kijelentjük azért, mert több fővárosi lap emiitett bennünket. — A képviselőház márcz. 17 ki ülésé ben Orbán Balázs a lelenczek és törvénytelen gyermekek tápdijainál következő inditványt terjesztette elő: A kültartományok lelencz-há zaiban ápolt magyarországi illetőségű, törvény telen ágyból gyermekek után felmerült költségek megtérítése czimén felvett 58424 frt oly meghagyasaal szavaztatik meg, hogy azt és minden más e czimen előfordulható pénzeket országos ielenczház és gyermekmenhely felálli tására és berendezésére fordítsa, mely most egyelőre valamely alkalmas épületben, vagy ha ilyen nem lenne, bérházban helyeztetnék el. Egyszersmind utaaittatik a kormány, hogy a Sándor- és Nádasdy féle alapilváuyok és a fővárosnak az uralkodó ezüst lakadal ma alkal mával tett 200,000 frtos alapítvány ának e czélra való fordítását kieszközölje, s azokból a szükségelt h-h iségek építéséi és berendezé sót, valamint a lelencíhári slsp gyarapítását foganatosítsa. Valamint arra is utasiitatik, hogy országos gyűjtés s nagyobbszabááu sorsjáték által igyekezzék beszerezni a szüksége« összeget arra, hogy állami hozzájárulás segélyével Pozsonyban, Kassán, Debreczenben, Szegeden, Nagy Kanizsán és Székely udvarhelyen fiók lelenczházakkal egybekötött oly gyermekmenhelyek szerveztethessenek, melyekbe a törvény teleim születésű, kitett vagy vagyontalan és árva gyermekek elhelyezést és gondozást nyerjenek és a hazának megnyeressenek A miniszterelnök felazóllalása után ezen indítvány elvettetett. — A balatoni halászat rendezése érdekében márczius 22-én Keszthelyen lesz az értekezlet s nem Budapesten, mint a „Készt* t bely- irta. — Tilz volt márcz. 14-én a zala egerszegi hegyen, ismeretlen okból egy hajlék meggy uladt, s szél erősödése folytán csakhamar 11 hajlék lelt az elem martaléka. — Nyilvános számaaás és köazönet: az ő felsége Erzaébet védelme alatt álló országos segélyxő — vörös kereszt — nő-egylet csáktornyai fiók-egylete által, a folyó 1880-évi február 5-én társas estély alkalmával, s.) belépti dijjaktnSI befolyt 91 frt, b.) tombola jegyek eladásából befolyt 55 h-t, C ) felülfiseté-sek lesznek 21 frt 50 krt; ömz«« jövedelem 167 frt 50 kr, ebből levonva a kiadást 47 frt TCZENKILENCZEDIR ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MÁBCZID8 21-én 1880. 53 kr, maradt tiaita bevétel 119 írt 97 kr., melynek fele adatott a csáktornyai jótékony segélyzó nő-egyletnek; — a másik fele a vöröa kereset fiók egyletének rendkívüli bevétel-ként fog elssámsltatni. Felalfiietéseket teljesítettek : Febér Jóisef 2 frt, Dearbányi Elekné 2 trt, Nemes Ede egy eaüst tallér 2 frt, Báron Rosa 1 frt 60 kr, Weiss Salamon 1 frt, Sstrahia Ferenci 1 frt, Hirschmann Sándor 3 frt, Zíeg-ler Kálmán 3 frt, Konyáry Mihály 1 frt. Fecaornik Ignáca 2 frt, Nmay Mátyáa 2 frt és Mirka Domonkos 1 írttal. Tombola tárgyakat ajándékoztak pedig a következő őrnők és urak: Hirachler testvérek (Alsó Domoru), Deurbányi Elekné, Pókász tanár, Neumann Ignáca, Hussár Nándorné, Zakál Henrikné Lupersbeck Jóaaefné, Sitrahia Feíencxné, Mayer Salamonné, Buchberger Katinka, Wlaa-aita Györgyné, Ziegler Kálmánné, Saabulics Antalné, Báron Róza, Göncz Etelka, Löbl Jtkabné, Ssy Sándorné, Nuzsy Matyáané, Konyáry Mlhályné, Hegedős Béláné, Ziegler Lajosné, Neffzern Károly báró, Molnár Elekné, Csessnák Sándorné, Sáros! Láailóné, Séra Ist-vánné, ifj. Sseiverth Antalné, Stefaics Mik-sáné, Szilágyi Gyuláné, Ssirtey Györgyné, Vrancaits Károlyné. Wettendorffer Dávidné, Stefán Ferenczné, Bencsák Ferencané, Ber-nyák Ferenczné, özvegy Laky Józaefné, Varsányi Róza. Holub Ferenczné, Dugovich Pálné, Bayerné, Szakonyi Zsigmondné, Hhédey Ferenczné, Bölcs Józaefné. Velzer Antalué, Neu-wirthné és Benedikt Illésné. Ezen adakozók és felülfizetók fogadják a fiók egylet részéről hálás köszönetünket és ajánljuk a még zsenge egyletünket a nagyrabecsült közönségnek további kegyes pártfogásába. Özv. Deurbányi Elekné fiók egyleti elnök, Duguvics Pái jegyző. — VlssxaemléKexés Egy öreg úrtól kapjuk a következő érdekes sorokat: Most a midőn a koronahercseg jegyváltása ténynyé vált, s a közönség nagy érdeklődéssel olvas minden a belga királyi családra vonatkozó hirt, netn lesz tán érdektelen emlékeimből a következőknek felújítása : A belga királyné eselőtt 10—12 évvel Jóiaef főhercxeggel, udv kísérettel s Feetetich Mária grófnővel — tán a frandriai gróf palliai jósaágáról jőve, — váratlanul megjelent Sümeghen. Ott a vendéglőben mindnyájan megszálltak, s czigányzene mellett kedélyesen és magyarosan megvacsoráltak. Másnap a reggeli órákban gyalog, az utcxán mindenütt magyarul kérdezősködve, s egymás közt is magyar nyelven táraalogva, felsétáltak a várromokhoz s gyönyörködtek a aaép kilátásban. Innen Bedacaonyba mentek át, s itt is hosszabb ideig tartózkodtak. Eltávozásuk után as a bir terjedt el a városban, hogy a belga királyné a Badacsony egyik asép pontján hárfa-kísérettel magyar dalokat énekelt, többek közt Kisfaludy Károly gyönyörű költeményét is „Szülőföldem szép határa meglátlak-e valahára stb." — Gyászhír. Nemes Gönci Lajoa Csáktornyái gyógytzerési — a saabadságharcsban a 48—49-ik aáazlóaljbeli bonvédszázadoa ur 1880-ik év márcz. 14-én d. u. 4 órakor a halotti szentségek felvétele után élete TO ik évében végelgyengülés következtében meghalt. A temetés folyó évi marcz. hó 16-án d. u. 3 óra-kor nagy részvéttel történt. Aldáa és béke poraira I — Tombola. Sümeghen a helybeli reáliskola tápintézet alap javára f. évi márczius 13-án táncikoszorncskával egybekötött tombola estély minden tekintetben sikerült. A fényes és izlésteljesen decorált teremben elég kényelmesen foglalhatott helyet a nem tul számban megjelent társaság s tán épen ezért a leg-kedélyesebben érezte magát. Sümegben daczára annak, hogy exen társas össsejövetel jótékony czélrs lón rendesve, mégis kongott a vészharang, előre bukást jósolván aa eredmény felől. Azonban mindent a vég koronáz, e szerint itt is mult után szólhatnak a tények. A tombola táblák mind elkeltek, mi mindenesetre a lelkes árusító hölgyek és a czél iránt érdeklődő vevők érdeme, eltekintve a játékot követő fesztelen vigalom tói : a kitűzött fődolog el lón érve; a faradtaágot nem kímélő rendező- ség 69 frtot ssolgáltathat át mint tisxta maradványt a tápintézet alaptőkéje gyarapításából és eaael követésre méltó követ nynjt as épülethez ! — A sümeghi ifjúság több tagja által f. hó 13 án a reál isk. tápiniésetí alapjavára rendeseit tombolához a következő úrhölgyek szíveskedtek adakozni; Ssydnay Mária csukor-tartót, Caigó Mária ssívartartót felszerelve, Ki-játs Gyuláné virágpoharat, Mojzer Magda hási czípót, (kési munka) Vlasíts Nina virágtartót, Dobronyi Tetta kénmunkatáskát, (kézimunka) Domer Anna ssivarpoharat felsserelve, olvasó-jelzet és kendőtök ereset, (kézimunkák) Domer Emma pénsea sacaaót (kézimuuks), Mojser Janka ezukortartót, Mojzer Erzsike gyafa- és hamutartót, Horváth Isa dohánysacskót (késimunka), Vid Lujsa gombostű - és gynfatartót, Eitner Emília Győrből vajtartót, Vinter Teréz névjegytartót (késimunka) és gyufatartót, Job-banny Irma üvegpoharat tálcxával, szivar és dohány tartót felaaerelve, Scheíber Vilma levéltártól, Binder Uermine dohánytartót, Takách Margit tolltörlót (késimunka), Takáca Vilma dohány- és ssívartartót, Takács Janka ezukortartót, Babos Malvina. üvegtartót, Babos Ma-ríaka ezukortartót, Snrgólh Miksáné tü éa óra-tartót, Székely Gusztávné virágtartót és tál-czát, Hettyey Károlyné tálciát, kulcstartót, kosárka chocholadé ezukort és egy dobos gyü-mölcssiappaut, Gallik Irma szivartartót, Zer-dahelyi Ödönné üvegtálczát, Zerdahelyi Ale-xandrina varróvánkoet, Raile Józaefné bábával letakart pezsgőt (kézímuoks) dohánytartót, tálciát ezukortartót, Eitner Sándorné egy óriási palacikot muskotály borral megtöltve, Szüts Pálné gyümölcakosarat, Dr. Takáca Já-nosné házi sipkát, névjegytartót, óratartót (kézimunkáit), továbbá Kijátz Elek két virágtartóval és egy hat azemélyre való líqueur készlettel, Tafferner Béla két gypaz szoborral és Farbovrszky Lipót urak dohány tartóval járultak hoxzá. Összesen 53 drb tárgy. Az összes bevétel 134 frt 70 kr, kíadáa volt 65 frt 70 kr., maradt tiszta jövedelem 69 frL A jótékony ciél tekintetóból ismételten felülfizettek: Dr. Kovács Zsigmond megyéi püspök ő nsgymélt. 10 frt, Adám Iván reál isk. ígasgató 5 frt, Eit ner József 3 frt, továbbá Dr. Fischer Ignácz 2 frt, Kell Dávid 2 frt, Weiss Lajos 1 frt és Scheiber Sóma 1 frt. Fogadják a nemealelkü adakozók legmélyebb kSssönetünket. A rendé ■őség nevében : Ruias Sándor. — SMd hírek. Kecskeméten hamis esüatforíntosokat hamisítót fogtak el. — Teheránban kiütött a polgárháború. — Egy bade pesti adóvégrehajtó a régi várnshása IH-ik emeletéről leugrott, aaonnal meghalt. — A tatai bíró felakasztotta magát. — A róktu kórházi férfi-nő meghalt. — Több előkelő sport-mann a nyáron Bosniát belovagolja. — As aradi borváaarra 55 résztvevő 40 eser hectoliter bort vitt. — Szerkesztői üzenet. 3998. L. Orit. A válaas egy kiaié késési. Bocsánat ! 3999. B. Q. Helyben A költemények mér nem kbalésre valók. 4000. K. K. Válaszoltunk. 4001. E..S. Köszönet 1 4002. F. Egtrsseg. Tájékoió kimntatást k«l dóttOnk. A közleményt mielőbb átolvassuk. Heti naptór Harca a« 21-tél airczls» 27-ig 1880. Hó- és keti-aap Katb. éa prot naptár U « r « ( I» naptár Jatj ÍJ. Jéinsnak bevonnláairól Jeruzsálembe. Máté XXI 21 Vasárai, 2J Hétfő ■23 Kedd 24 Saerda •£< Csütörtök 2« Péntek .27 Saombat C6 vir. vss Octaviaa Victoria Gábor 6y. s. t. s. N Pént. N. Sxomb 9 El böjt. 3* 10 Kodrat It Sofroa if* 12 Theofil 13 Nicet & U Beaed Hj IS Agapia |rt! Felelős szerkesztő: Batorfl LajOS. I R D £ T £ B ¡f Majdnem ingyen ^ Számol ás következtében a nem ró* bukott nagy brit.innia-ezüst gyárban a következő 45 darab rendki.Ul tiszta brittannia-ezüst tárgyak csafc 6 frt 95 krba kerülnek, csak nem negyed ró-gce as elSállitási árnak, tehát csaknem iugyen eladva,\'Ó3 pedig .o jt ~ * w ttf -— .to — 31i u 6 drb. kitűnő jó aSZtall-ké8 Británia eaflstnyél és valódi angol ezüstaczél pengével. G „ legfinomabb villák Británia ezütsből egy drhhan 6 . Debéz Británia ezüst evőkanál 8 „ británia eziíst kávéskanál legjobb minőség 1 „ erős Británia ezüst té|merö 1 || nehéz Británia ezüst levesmerő 6 „ Británia ezüst késtartó 6 „ ajándék tálrza finom vésőzettel. 3 „ Británia ezüst tojástartó 1 „ Brittania ezüst tömött keoyérkatar 2 „ hatásos Brittania-ezüst gyertya tartó. ___ 1 „ Británia ezüst éttermi asztali csengetyü ezüst »j ■£ • ____ hauggal. 45 drb. (22 2-12, Mind ezen 45 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vannak készilvo mely egyedüli a világou létezendő érc, mely örökké fehér marad es a valódi eaüstől 30 évi használat után sem külömbőzhető meg. miért jótálva lesz. Czim és egyedüli rendelési hely a ca. kir. osztrák magyar városoknak. Generál-Depót der I. enifl. Britnnin Hllber Fabriken Blau & Kann, Wien, I. Elisabcthstrasse Nr. 6. Szétkü\'dés gyorsan utánvétellel. SEIDLITZ - POltA; mmmmmmmmm 330 1880 Ív olv-lrvalAflí m\'n^en doboz czirr.l.ipján a ><as USÍIK JiKKOl V<110(11, ¿„ ¿„ sokszorosított rzégom van lenyomva. 30 óv óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyo»or betegsegek és waésztéal akadályok, (mint étvágyhiány. basszornlás). vér Btlojas ós araayer ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő élet* tpiSdot foljtatnak. Haalsitásak törv-ayileg büotettetaak Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. k ^ A 1 ^¿nie^bizli atiibli A.^egéljl.. »»ere » HZen.^d" .mlMTiaefn-k | minden l.elaö s> külső eyull.dásiial a lepiól.t. l\'-trftg ellen. min. denn.\'mll .el.e»(llée-k, fej . fül- és fegfá.áa ré^i -érvek e. nyílt sebek-rákrekéiyi-k i,»*nk .aemgyolUdas. m.r de„n.mil K.-nulá. és .erfllés stb, tb. ellen Üvegekben hasznalati utasítással együtt 80 kr. o. e. 1 éremmel és 6 tisztelet oltmánynyai jutalmazott IV kék "M TRAGYA-GYPS, olcsón és bérmentesen saállit minden vasúti állomáshoz, a kezelési fezéiylet a „Víriertrtller nm-tóijaüTelés."\' Po*Ul: MOtUing, Uérs mellett (979 II —15) Árlejtési hirdetmény. A zalamegyebeli budapest-gráczi államot XIX 1 mrtföld saakaszán keletkezett partcsuszás meg gátlása czéljából szükséges kó- | burkolat helyreállítását a nagyméltóságú közmunka és közlekedési ministerium 1880. évi márexins hó 12 ón kait 38o7 sz ma«as rendeleté- j vei 954 frt 92 krnyi összeggel engedélyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 18S0. évi april. hó 1-én reggeli 10 órakor, Írásbeli ajáAtok elfogadásával párosult oyilvános Szóbeli árlejtés fog tartatni, Aelyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy am árlejtésbeni résztvevós esetére, magukat a fent kitett ösaaeg 5®!,^! mint bánatpénzzel elláaák, mely vállalkozás esetében azonnal 10°/0 biztosítékra lesz kie^észitendő. Az Írásbeli ajánlatok feant kitetett nap reggeli 10 óráig fogadtatik el; ezekbeu az ajánlattevő neve, lakása é« polgári állása pontosan kiteendo ; továbbá számmal és gxóval kiírandó aaon saáztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánikozó, munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Az Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg lOVJe vagy magyar állsunpapirokbao csatolandó. A mfi8zerelvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetik (.30 1—t) Zala-Kgerezege,,. 188U. évi márezios h.t 16-án A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. mummmmmnmmm Hal-májolaj. KrobnX. és társától Bergenben __(^Norvégiában1. Klen halntáj z.iroUj valamennyi, a kereskedelemben elüfordnló faj kíis.-ti as eey.ddli. mely orv-si Csélokr.i ha-vnálhaté jra egy üvegnek használati utasitassal I frt o e Moll Fö szállítás A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállitónál, Bécs Tueblanb\'-n. Raktár aa állam mimlen hírneves gyónyazortirábau rafy fllsser kereskedésében Uaktár nélkali belyaée-kt.eo mazáneiyéiiek nagyobb megreudeleseknél meefalelö árleeneede.ben ré-ae-ülnak. A t 02 kftaAnaéx kéretik hatarozottan Moll-léle keasitmenyl rendelni és csak olyanokat elfot»H"i, m.-ly.k saját é.jefy.m és aláírásommal vasnak ellátva Ajánlja a b<?c.si Waldstein systemája szerint diiHan berendezett, távol, rövid nemkülönben ixyon^e szeműek láterejéhez szorosan illő Optikailag csiszolt és jól sz&mzott szemüvegek és csíptetők, valódi angol smok iés szerakimélö üvugekböl. (ne tessék elcserélni [a közönséges disz árnyal) Achromatikns távcsövek, táboricsövek, górcsövek teloskopok, mindennemű nag\\ itó tükrök és üvegek, hőmérők, borszeszmérök, légsulymérök, aneruid orvosi hőmérők, bormérlefrek bor. borszesz és mustnak stb továbbá villanygópek, viliamháritók, házi távírdák 3 évi jótállás mellett állíttatnak fel. Minden e szakmába vágó czikkek javítását valamint ujjitását a lehető leggyorsabb- éa ¡utányosabban eszközli (32 1 — *) HELFY B. latszerész és araiyinllra. N. Kanizsán a „KORONA" átellenében. Raktárak ■ Msfiy Zssizss Prálter Bé\'a gyónys*. Heins J. gyégy Rosenberg Kerenes Kea^ Ibofer Jóasef Ro.enfeld Adolf. — ialS-E|SrzZS( Ovirv^ertár a szent Ulekhea-. - Bares Dorner S Csákteriya QBnea Í. v gyigyszeréss Kspssvsr Kohn J B.bó.bay hálm. a-tJ- T>> heeak.-isv gvégy. kaprssoza Werli M gyógy. Ktstsf C~e^ov,e. ryógy. M.S >« rZtJ XrnMHf Scblaifer A W.n^k F K5r.e«l Út" Ján Zágráb Perklet Kerenci gyógy. M.ttlb.eh s. Ir..lm..ho, gyógy Ssprss Mez.y And. gyógy. (980 11—61) zákányi eladásra állomás) Ifj. Gróf Zichy Ödön uradalmában 14 darab nehéz gőböl vagyon felállitTí. — Kérdés (Zákány pósta és vasúti Kálmán József nradalmi kasznárhoz intézendő. (29 1-3) TIZENKILÍNCZBDIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZTOS fel im 1860. I R D E T É 8 E Sf\'l s clá\'-.^i M li\'^lsZ -: »JS = .2 ■< £.2-? SS |)|S«B J = 1? S * !-4-S isu •S-í g^ a ► 1 iíjll\' 2 1 £ 2 S* í f a ssj t tá ji 1 Jí >> t M S j-ljs.lj a —•ej c f J = a e* - N I " ® i e " J I S • - =3 ° ac >-.1 OnSBB&KBSPK BerM focis elleni tat. Fogfájás minden nemű. akár üres vagy »ele, tartóaan éa ¡¿én gyorsan gyógyítható a hírnév.« indiai kivonattal. Eaen gyógyszer hatása folytán egy házban sem hiányozhatna. Való dían üvegben 35 éa 70 kr. Nagy-Kanizsán egyedül csak Strem és Klein uraknál (986 9-10) kapható, oooooooooooooooooooooo Pliniml kOllliile.esaégek. A legfinomabb és l.f.ztódibh, UUIIIIIIl létesik, a legbiztosabb ó.atoasági ké.sltlékek 12 drb. 70 kr 1 írt 50 knól 5 frtig ; vishólyaf (tartó») ,»1641, legfinomabb mlnőaégtl 12 drb 70 kr. 1 frt 60 krtól 5 írtig Minden Utasó cikk kapható gummlhól 1» drb. gyOrü 1 frt 50 kr. Pikaaa arczképfk. csak eredetiek 12 drb. 1 frt. 24 drb 3 frt 50 kr, 36 drb. 5 frt Pikan« atereotyp-kípek, átlátszók 12 drb. 4 frt 6<l kr. 24 drb. 8 frt. Kziorsett természetűek, csak eredetiek 12 drb 6 frt, 24 drb 10 frt. Ho.sk rali nagyító üregek 2 frt 50 kr, 3 frt 50 kr .Vannak itt igen eredeti tréfás tárgyak csakis urak részire 1, 2, 3 frt, mindig 3 drb. egy dobozban, mindéi eaak nálam kapható valódiságban. Saítkfildó ■ek csakis as óseaeg elíleges bakllldése vagy utánvét meUett történnek. Büvéaa-ké\'síllékek, a melyekkel a legnehezebb bUvéssetck kivihetók H.rmann Unártól 50, 80 kr, 1 frt. Tsbbféle btlvéase-tek egy dobosban 2, 3, 4, 5 frt. Legnjabb drdóggápek, a melynek segítségével meghalt személyeket, városokat, eomikoa alakokat, UatókOeftket életnagyságban lehet elGtOntetni ; egy teljes kéazOlék ára 2, 3, 4, 5 frttól 20 frtig. (»» 1 — ») a rímmlára-gyArban II. 3. 8tíege, 2. Stoek Trunksucht, selbst die schwersten und ältesten Fälle heilt sicher mein vorzügliches Mittel mit und auch ohne Wissen des I.eidenden anwendbar. - Herr Ch. G. in Gross-Kikinda (Ungarn) sagt in seinem Briefe vom 8. Jänner 1880. .Ich bin mit der Sendung sehr zufrieden und ersuche Sie höfl. mir wieder eine Sendung zu machen.\' Wegen Erlangung des Mittels wende man sich mit vollem Vertrauen an >ooooooooooooooooooooo< 12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás, 450 drb. tenyész bárány eladás a német-bőlyi uradalomban, Baranyamegye. Értekezhetni Nagy Károly tiszttartónál Német-Bólyban. — (31 1-6) KXX>OOOCOOOOOOOOOOOOOO< (19 3-5) Reinhold Retzlaff in Dresden. Csat 8 frt 50 kr. egy egész teljes Simlli-ezüst asztali készület. Simili-estist aa egyeli.n ércs a világol, mely Jitáltés mellett meg 60 ári használat otán ia fehér és mint estist marad. — A kéa.Ol.t a kOT.tk.s8 70 értékei éa művészileg készített darabból áll, mely >r>»á|l tákláaak ia disaér. válik. 12 szépen mintázott itfcizf kaaál. 12 hozzá illő kávés ksaál, 12 itfc.zi villa (fekete fogatul, 12 itknl kis (fekete fogattali, I ss-p tejaeri 3 kOMnbOaí nagyaázu tsrttéktáloia nehéz fe ér trozb«. S fehér ércz-pahár tsriték-fladzsa, I nagy levés»erá. nehéz, I valódi Sialll-uSst OSMfStyi esOatljanggal. egv .lérhetlen diaa minden t<>rem saámára, I Slmill-ezSst thea szirt. I SMII-ezist czaksrszsri. 2 valóban kiváló Sialll-ezitt asz áll világíts. 2 SlsilH ezist ta|aa tarts, I kristály bors- is si tartó 3 kristály csapért 1 Misa üs.aeseu 70 darák caak (V 8 frt 50 kr. ~wm Az ár aa elaő 100 SWU szlst készilstaek csak aaért van oly olcsóra szállítva a gyámoktól, hogy a SWII-ezist használatba jftjjOn, a kSaOnségel ár aokkal több, éa aa ár magasodás rövidebb idS alatt beáll, mert aki Slmlll-ez5sts«k egyzer hsszbálatát veasl, aa akkor minden máa késsletet, mint Britannia alb eldob. — Osaeral Dspot - Wles, Stadt. Adlsrgasts 12 I Stsck, hová minden megrendelések kllldendók. (24 I — 6) se Vadászat kedvelőknek uj érdekes kiadvány. WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent: A gyakorlott vadász. A. faczán és fogoly tenyésztés usy minden vad ismertetése Irta: Nagy-Öfredi Ölvedy Károly, oki. erdész, gyakorlott vadász, néhai cs. kir. István fóherczeg személye körüli testór-vadász. AZ L\'J EltüO- és VADÁSZTOK VÉNYEKKEL valamint a KUTYÁK BETEGSÉGEI ¿» «ok gyökere, gyógyításával bővítette egy tapaaztalt vadász. TARTALOM: I. A vadáaaat általában A lövészet szabályai A vadán kutyák A vizsla faj felnevelésről A szobábeli tanításról A mezőre vezetésről A stájer kopók A spanyol agarak A kutyabetegségek gyógy, módjáról. II. A szárnyasok vadáazau Az erdei galamb és gerlicze A haris A fürj A fogoly tenyéestés (Perdrix Cinérea) A fogoly vadászata (Perdrix Cinérea) A fáczán tenyésztés ét vadászata a) A fáczán basája és leírása (ábrával) b) A fáczán vadászat A fáczánok különféle fajai A faczán fje kertekről A fáraános épület (ábrával) A költóház (ábrával) A csirkeház A magvaa isinek (ábrával) A fáczános legjulányosabb berendezése A fáczán kert megtelepéae A fáczántojázok kikeltéiről A fiatal fáczánok felnevelésről A szelíd fáczán tenyésztóaről A rovarok tenyésztésről Az egéuig fentartása A fáczánok betegségei Néhány szó a fáczáomcsterhez. A túzok. Az erdei szalonka A vízi szalonka A vad récae A vad Ind. III. A négy lábúak vadászata Erdei vadáasat kopókkal A nyal A nyul-vsdáazat erdő tírületen bajtókkal A . . mező . . A szarvas, ős és dámvad tenyésztési helyisége A borz A vad disznó és vadáuata A róka A farkas A medve A tengeri nyulak és ások vadászsU A vadász naptár ai év minden bávára. Függelékül. A« uj erdőtörvény. Vadász törvény. Kutyák betegségeiről ét azok gyógyítás«. Ezen igen díszes s 320 lápra terjedő műnek szinnyomatu borítékban és keménykötésben IV ara X Irt 80 Kir. Továbbá külön lenyomatban megjelent: Az 1879-ik évi XXXI. törvényezikk. AZ UJ ERDŐTÖRVÉNY. mm- Ára fűzve 10 kr. *■■ I A KUTYÁK BETEGSÉGEIRŐL \' \' és azok czélszerü gyógyításáról. Irta: egy gyaltorlott vadász ■V" Ár» fűzve 40 kr. "Wm Az uj vadászati (örvény. Szentesítést nyert 1872-ik évi február hé 18-in mm- in fűzve 16 kr. VADÁSZATI NAPTÁR. A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában. ■V* Ara fűzve 1\'2 kr. "VB Postai endelésea ennea fordultá,val ei özöltetneK. *3 Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdont» Wajdíta József gyoraajtóján. NAOT-KA27TOA, 1880. márcíiuu 86-én. •ölSc szám. P Tizenkilenczedlk érfolyam. » frt EUilsfssI ár : évr. "féi évr. . nefyed évre 3 fffy mim 10 *r 7, KlrSstsssk « baaáboa petitanrbaa aaodaeor 6 ■ nin.l.i. további torért 5 kr NTILTTÉRHKN aorookéat 10 krért ré- tetuek fel. Kiooatári illeték minden ¡»fjea hirdetéaért kII9 30 kr fieet.i rt kaleof •l\'jk ZALAI KÖZLÖNY mét f elóbb: ■ZALA-BOMOOTI KOZLON A lap naII»mi rétaét illető kOtlemények s •aerkeertőbfiz »nyagi Tinit illet« közlemények pedig a kiadóhoz bérmantTM intézendók : NAGYKANIZSA WlaasJosfcáz. Bérmentetlen letelek, csak iámért mnnkatir-i iáktól fogadtatnak el.ff lKéairatok tími | küldetnek. N.* Kanizsa vároa helyhatéaágának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a „n.-kanizaai kereskedelmi a Ip.rbank*, „n.-kaniz*ai takarékpénztár- a zalam«™f álá.14 * haíZT taiet. a ,n.-kanizsai ki.M-MfM egyerflef, a .nagykanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet«, a .soproni kereskedelmi Uk"ákpéait4r-\' 4 általáao. UniUtea- megjel és ráróni egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap 1 « iparkamara n.-ksnlzsal külválasztmánya\' • több a csutörtükön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! Az elsó évnegyed e hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük e hő végéig tart, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel. Előfizetési ár : apr.—jun. évnegyedre......2 frt. apr. — szept félévre........4 . apr.—decz. 3 évnegyedre .... 6 . Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880. A .ZALAI KÖZLÖNY\' kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedese Böjti elmélkedés. (Folytatás és vége.) Szándékosan tértem el elmélkedésemnél a természet követte rendtől, utolján említem a tavaszt, az évnek elsó szakát. Eltekintve attól, hogy alig várjuk az idő bontakozását, nnjuk a sártaposást, társadalmi szempontból egyhangúan látszanak múlni a napok, — mindezekre fátyolt vetve: legkecsteljesebbnek tartjuk a tavaszt. Tavasz! te évenkint ájuló reményünk horgonya, benned helyezzük bizalmunkat mindannyiszor, valahányszor üdvözölhetünk. Ua nem termett elég nyáron, ha nem rendeztük ügyeinket őszszel, ha kimerített a hosszú tél: áz ujulő természet zöld pázsitja látásakor a remény bennünk újra kél. Mielőtt azonban szemeinket a sóvárogva várt smaragd színekkel erősithet- nők, folytassak elmélkedésünk fonalát. Politikps nem levén, e teret nem választhatom eszme lánezolat füzésül, iparos annyiban: a hozzám tartozó munkát karolom; visszatérve a már emiitett állításomra fel vehető lenne a népnek vallásos értelmes, gazdálkodó és munkás nemzetté nevelése felől bővebben értekezni. Böjti időben vagyunk, vallásos buzditásoe hangzanak el az egyházi szószékekről, fej-lesztetik az értelem m09t és folyton a tanodákban, gazdálkodás- és munkára kell, hogy intse, szoktassa az atya gyermekét, az iparos tanonczát. Térjünk tehát másra; — van eset arra is, hogy fájdalom lepi el a szegény szülőt, a közép osztály értelmes atyáit, kik az alap ismeretek szilárdítása czéljá-ból vérüket adnák, ha gyermekeiknek még néhány évi tovább képzést adathatnának ; de előlép a szükség, az évszakok több but hozának, mint örömet, a verejték lehullott, helyzetük nem javult. Ily érző, ily szorgalmas, de tán a sors kísértése következte szegény szülők gyermekeinek tovább képzésén csak alap, alap és ismét alapvagyon segíthet. Sümegh bár gazdag jótékony alapokban, de kimerithetlen levén üdvös után felmerülő óhajunk : kivánni valót mindig találunk. Nyugszik sírkertünkben egy az úrban boldogult család, mely példánl j»rt elöl, — alapját veté meg a reál tanodának, alapot tett: ovoda, kórház, leánytanoda, iparos tanonezok oktatása, szorgalmas cseléd jutalmazásra, erkölcsös férjhez menendő leányzók részére, felsőbb tanodát látogató ifjak ösztöndíjára, főreál tanodára stb. — mind ezzel dicső példával szolgált arra nézve, mennyit lehet lelkesülten egy városért áldozni. Ennyi üdvösnél eszünkbe jut Lykurgus, - ki a törvényhozás bevégzése után eltávozott Spártából, polgártársait azon eskütételre hívta föl, hogy a törvényeket mindaddig tartsák meg, míg ő vissza nem tér; de ő szándékosan soha sem tért vissza. Az elhunyt család jótékony alapjait bizonnyal ily törvénynek tekinté, mit nemes keblektől vár folytatásra, mig vissza nem tér: tehát a feltámadásig! Tenni való van éa lesz örök időig; mindent egyszerre nem lehet ugyan, most csak előttünk állókra kérünk figyelmet és ez: elemi tancda tankönyv-alap gyarapítás, könyvtár, ebből kifolyandó népkönyvtár, általános jótékony nőegylet és tápintézet. Az elsők részletezését most mellőzve, emlékezzünk röviden a tápintézetről. Az állam maga czélszerünek ismeri kőzéptanodák, képezdék mellé tápintézetek felállítását, — ámde minden intézkedést sem várhatunk, mert hiszen az állam kiadásai növelik saját kiadásainkat is! Egyesülés, tömörülés segíthet. Alakítsunk kört, mely a középtanodák szegénysorsu növendékeit karolná fel. Alapító-, rendes- és pártoló tagok adomány és évi járulékából, valamint e czélra évenkint adandó előadás, vigalom stből, nagyobb teher nélkül oly tőke lenne létre hozható, melyből szegény, de jó erkölcsű szülők gyermekei évi élelmezést nyerhetnének. A tőke s kamat idővel a városnak forgalmat, a képzést nyerendő tanulóknak testi és szellemi tápot, az alapítók és ne-meskeblü adakozóknak pedig örök érde- met szerezne. Ezek után óhajképpen mondjuk ki: követelj^ tőlünk még e tavasz a tömörüléshez szükségleudő csekély áldozatot, s nyújtsa helyette ama kellemes érzetet, mely nemes tettek után elmaradni nem szokott! Ha az évszakokban netán előforduló nem tetszők fölé üdvös cselekmények em lékei emelkednek: akkor bensőnkben derű leszen, ha bennünk derű honol« ez esetben kedélyünk elégedett, nyugodt Elmélkedésem befejeztével ily kedélyt adjon Isten népünknek, boldogságot hazánknak. BÁNPI ALAJOS. Biinfigyl tárgyalások Jegyzéke. Nagy-kanUsai kir. törvinyiiilcnil. 1880. april 1-én : 2240/79. Gutmann József Csáktornyái lakós sártöréaes sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1705/79. Jegyűd Balásj és Iván g;oricsá-nyi lakosok sikkasztással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 392/80. Rada Boldissáx nó nagy-kanissai lakos lopással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 475/80. Tóth János orosstonyi lakos emberöléssel vádolt elleni ügyben Il-od bir. ítélet hirdetés. 542/80. Toplek János és társa lopással vádoltak elleni ügyben II od bírósági ítélet hirdetés. April 2-án. 1982/79. Tóth Ferencs és társa betörése, lopással vádoltat elleni ügyben végtárgyalás. 1980/79. Pahek Bertalan éa társa hatóság elleni erőszakkal vádoltak ügyében végtárgyalás. 1979/79. Premusz Antal bírói sártörés álul elkövetett sikkasitással vádolt ügyében végtárgyalás. TÁRCZA. „Kárpátoktól Adriáig" Csengjen a magyar a tó Minden ajkon, a verjen Gyökeres magyar saiv Mindenik kebelben .Kárpitoktól Adriiig!" Nagy, kicsiny, vón, ifjn, Férfi éa nő aj kin A négy folyam között 8 a hármas bércc halmán .Zengjen a közének!- Zengjünk : E hazának , Melyet Mohi, Várna, Mohica éa Viláfos Belökött rabláncába, .Adjon Isten szebb jövendőt" Adjon Isten áldá-t, Szerencsebőséget É* kivált gyémántnál Szilárdabb egységet „Árpád nemzetének." VÁR08Y MIHÁLY. Filigrán ur. (Folyt, éa vége.) — Köszönöm alásan, válaazolá elérzékenyülve a tanító ur, majd iparkodom a magaa uraság kegyét a legelső alkalommal lekortes-kedni, tisztességgel legyen mondva. Eat a párbeszédet örökité meg a locs-pocai krónikás. É. a minő beszéde volt Filigrán urnák, olyanok voltak tettei. Például azt a hold kukoricsaföldet, hogy hasznot hajtson, meg ia kellett munkálni. De neki bizony aoh\' sem volt még egy hold kukoricsafóldje. Ha tehát az oktatáa óráin tul volt, mely órákban nem volt hatvan perez, rágyújtott makrapipájira éa rohant ki a kukoricsatöldre. Ott sütkérzett naphosszában, hónapokig, míg kileete, hogy a szomszédok mivel, mikor éa miként asokták a kukoriczaföldet megmunkálni. Moat már el hissem , hogy nem füstöl vagy fütyöréaz tűnődve a barázdás mezőn éjfélkor, hajnalban, esőben, kánikulában, — most már egy müvet adhatna ki a kukoriczafold megmunkálásáról. Olyan jellem volt ő, milyennel hatvaná-val találkozunk naponkint uton-utfélen. Szeretett önállónak látszani minden szakmában, habár kevésben volt otthonos. így a többek között, mikor évek mul tával már egy lóra volt ssüksége, elment a hires becsaptai*vásárra és megvette a Rózsát. A Rózsa szép, fiatal, olcsó ló volt, csak kissé akaratos, amit Locspocson agy hivnak, hogy csököoös. Hanem a Rózsa as egyszer jó késbe került, Filigrán urnák is meg volt as akaratja, már persze a maga nemében. Eleinte csak eltűrte a Rózsa komédiáit, még jókat ia kscza-gott fölötte; de később, mikor megsokalta, levette a fogasról ssittya őseitől öröklött rozsdamarta písstolyát, kifényesítette, astán megtöltötte serét helyett sóval.*) A töltött mordáJyt folyton magával vitte, •ÍAs ilyen töltés meg embernek ia ritkán okoi hJklt, mivel s aó aa általa okozott sebnek egyszersmind gyógyszere. hs valahova uta akadt és az első slkalommal, alig a Rózsa megkezdte előadisát, kirántotta, czélzott és durrr a Rózsának oldalába. No astán nem komédiázott többé a Rózsa, és ba igen, csak azt mondta neki : durrr! és a Rózsa ismét visszatért a rendes kerékvágásba. Filigrán ur aokat tartott magáról, habár igen gyarló ember volt. Mindig azt tette, a mit jónak vélt — csakhogy, a mit ő jónak vélt, rendesen ross volt Mások előtt olyan sselid, jámbor volt, mint s bárány, mig saját maga előtt — hencze-gett. Volt neki önérzete, de a világgal nem volt képes el ismertetni értékét. Évek multával vagyonkát ssersett magának, de értelmes-sége által, jövödelmének öregbítésével, hanem az emberi rendes szükségletek profán megszorításával. Élet bölcsessége csupán annyi volt, mennyit önmagából merített. Tagasstalatai árát saját énje fisette. Szóval, ha Mephistopheles ismerte volna Filigrán Pétert, Mikrokosmos urnák nevezte volna el. As idő haladt, Filigrán ur fillére szaporodtak, ss élet gondjai folyton kevesbedtek. De Filigrán ur rászokott a gondokra, neki minden áron gond kellett; feltette magában megnősülni. Ugyám, de miként? Volt a locspocsi höl?y koszorúban elég kifejlett bimbó, de Filigrán ur inye finomabb csemegére vágyott. — Nem illenének hozzám, szokta magában mondani, ezek a kurta viganos, hosszú hsjfonatu, véres azáju, rakéta szemű, tenyerestalpas leányok, tisstességgel legyen mondva. És a jámbor ssive mindegyre éhezett, Eötvös szavaival élve. Viola vontalma — egy I kedves bárányka, melylyel biró uram ajándékozta meg, mikor a fiát kitanította vala — már nem volt képes étvágyát csillapitnia, bár ezt egész odaadással szerette, az őssinte szere-I tet mennyei hevével. Meg ia érdemelte a jó állat, nagyon rokonszenvezett urával, ép oly jámbor volt, mint az. Voltaképen nem is a szeretet hiánya bántotta Filigrán urat, neki csapán a gond hiánysott. Esen a baján astán segített a deus ex machina, mely as „Aloe" alakjában jelent meg. Az „Aloe* annyiban hasonlik a „Flie-gende Blatter\'-ekhez, hogy hátul legérdekesebb. Filigrán ur ezt tudva vagy nem tudva, vagy tán háladatoesigból, legtöbb figyelmét as utolsó oldalra fordította, L L a hirdetésekre. Esek között egyszer egy ilyen jelent meg: .Egy 15 éves hölgy, ki 28 azás fsrínt fölött rendelkezik, s ki & nagyvárosi életet megelégelte, egy vidéki hajlék csendéletébe vágyik. Azon ur, ki neki eszményképét valósítja, egy hő és hü szivet nyer jutalmul.\' A toll, mely e sorok hatását Filigrán ur fogékony ssivére leírni van hivatva, még egy locspocsi liba szárnyában igyekszik biztosát a mindennapiasság locs pocsából magasabb körökbe emelni. Filigrán ur veszedelmesen örjöngött őrömében : tépdeste ruháit, kopottnak tartotta őket, pedig még csak akkor készíttette, tni-korában Locspocsra került; tépte ssakállát és haját, eltorzítva képzelé magát általuk, pedig csak ékesité as ábrándos pongyola; dobálta a székeket, fel-alá futkosott. kacsagott, szakosodott, morgott, fütyült, csak akkor tért magához, mikor as ünneplő pipáját össsetaposta. TIZENKILENCZEDIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZTCS 25 é* 1880. 404/80. Eder JÓMefné lopáai kísérlettel vádolt elleni ügyben Il-od bírósági ítélet bír detése. 407/80. Jakupák látván legifjabb, alsó-domborui lakós csalással vádolt elleni iigyben III-ad bir. ítélethirdetés. Aprd 8 án. 1978/79. Patofta István bírói tar töréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 105/79. Palai Zsigmond csehoveczi lakos köshatóaági köteg bántalmazásával vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 74/80. Benkő István rajki lakos tolvaj-lásbsni bűnrészességgel vádolt elleni ügyben végtárgy^lás. 61/80. Nsgy Vendel és társa gyermek gyilkossággal vádolt elleni ügyben Ill-ad bir. ítélethirdetés. 62/80. Németh Verona és társa gyermek-öléssel vádoltak elleni ügyben Ill-ad bir. Ítélet hirdetés. 94/80. Simon György rezi lakos tolvaj-lással vádolt elleni ügyben Ul-ad bír. ítélet hirdetés. April 9 én. 276/80. Kodela Katalin és társa erdősfai lakosok bírói zártöréssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 234/80. Perzaovite István hamis esküvel vádolt elleni ügyben III ad bírósági ítélet\' hirdetéa. 289/80. Majszán Franczíska és Kuli Imre pottureni lakosok bírói zártöréssel vádoltak elleni ügyben III-ad bir. ítélethirdetés. 343/80. Hegedűs Jóísef felsístemenyeí lakos lopással vádolt elleni ügyben III-ad bír. ítélet hirdetés. 344/80. Rumpelesz József és Málék István hsai is okmány készítésével vádollak elleni ügyben Ill-ad bírósági ítélet hirdetés. 3393/79. Türk János és társa mertatove-czi lakosok közadó sikkasstásával vádoltak elleni ügyben Il-od bir. ítélet hirdetés. 3677/79. Bazsuly János és társai legrádí lakosok köshatósági közeg elleni erőszakkal vá doltak ügyében III ad bírósági ítélet hirdetése. 457/80. Kóbor János és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. April In én. 1568/79 Vadla Teréz és Králits Ilona draskoveczi lakosok életbiztonság elleni vétséggel vádoltak ügyében végtárgyalás 274/80. Szilágyi Jenő csapdi fehérmegyei segédjegyző csalással vádolt elleni ügybea végtárgyalás. 286/80. Brósz Mária Csáktornyái lakos gyermeküléssel vádolt elleoi ügyben végtár-gyalás. 440/80. Laczkovíts Pál turcsiscsei lakos ellen jövedéki kihágási ügyben ítélethirdetés. 443/80. Jálsovecz Jánosné ée Meszárek Lőrinczné jövedéki kihágási ügyben ítélet hirdetés. 442/80. Szakáll Bálint czírkovláni lakos jövedéki kihágási ügyben Ítélet hirdetés. 441/80. Szél István és Péter Bálintszent-máriai lakos jövedéki kihágási ügyben ítélet hirdetés. April 16 án. 1612/79. SáffáriU János vukánoveczi lakot bírói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Akkor kimerülten dölt a kerevetre, és elkezdett keservesen zokogni. Mikor már jól kisirta magát, odaállt a vak tükör elé, a hosszan, hosszan szemlélte magát. — Szó se tér hozzá, szóla végre megnyugodva, olyan leszek majd, mint egy grófi poronty, tiszteseéggel legyen mondva. S másnap hossáfogott a készülődésekhez. Elment a szabóhoz, vargához, kalaposhoz, borbélyhoz és isten tudja hová. Mikor ezt elvégezte, nekiült szabadságért folyamodni. Astán embert keresett, kire gazdaságát bízza, míg odajárand. Nem telt bele hat hónap, elkészült és rendben volt mindennel. Akkor befogott és elindult Fatornyosra, az „Aloe" szerkesztősé géhes, megtndni a csendéletbe vágyó hölgy czímét. Fatornyos az operencziás tengeren né hány itáczióval innen fekszik, de igen roez utja van. Épen egy tócsa közepén ügetett a Rózsa, mikor eszébe jutott, hogy a mordány otthon maradt. Meg is állt nyomban. A szegény tanító „durrozott" eleget, hanem a Rózaát egy mocsárban épenséggel nem lehetett kapacitálni és elvégre is kénytelen volt ajdanat aj ruhájában a kantárnál lógva kivezetni. Más ember visszafordult volna ily riautó előjeltől; de Filigrán urnák meg volt aa akaratja, már persze a maga nemében ; ő most nem ismert czélján kívül egyebet, neki Fatornyos volt a világ közepe, boldogságának gyaponlja. S lám, már oda is ért. Hektor ur, az „Aloe* szerkesztője, illedelmesen egy székre ülteté, hogy el ne fáradjon, míg a fél évvel 2539/79 Kiss József kié-kanizsai lakos lopással vádolt elleni ügyben végtárgyaláa. April 22 én. 328/80. Beudekovita Kálmán és tárta Peti büki lakosok tolvajlással vádoltak elleni ügyben véfclárgyalás. 353/80. Fábián István pólai lakot hazárd kártya játékkal vádolt elleni ügyben II od bir. ítélet hirdetéa. 275/80. Takáca János buctalai lakot bírói aártöréttel vádolt elleni ügyben vég\'ár-gyalás. April 23-án. 390/80. Vertasíti Iván sztrakoníneczi lakot bírói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. April 29-én. 465/80. Kuhár Ilks ét tártai betöréaet lopással vádoltak elleni ügyben vógtárgyaláa. Kelt Nagy-Kanizaán 18;0. márcz. 15. Kiadta: WLASSICS EDE kir. tszóki iroda igazgató Helyi hírek. — Nagy- és Kis-Kanizsa városok csatlakozásához. Mult számunkban jeleztük azon üdvöe működés irányát, mely « két városnak isméti egyesittésére irányzott küldöttségek együttes működése folytán köztiszteleté» becsülésben álló Svastics Benő alispán ur elnöklete alatt foganatba ment, most e helyütt Kis Kaniwa város képviselő testülete közgyűlésének eredményérdi szólunk. Miután a márcz. 20-iki kösös értekezletre kiküldött kis-kanissai bizottsági tagok felhatalmazást nem nyertek, hogy az ezen megyei küldöttség előtt tett megállapodásokra végérvényesen szavazhassanak, okvetlen bekövetkezett, hogy a 20-iki közös ülés megállapodása tudomásul Kis Kanizsa város képviselőségével közöltessék. Ezen határo zatnak Svastics Károly járási sz. biró ur eleget teendő, Kis-Kanizsa város birája állal márcz. 21-én d. u. 3 órára egybehivott kis kanizsai képviselő ü/ésben Takács Lajos Kis Kanizsa város ügybuzgó ügyvéde kíséretében megjelenvén, hol is az elózó nap eredménydus le folyása és a küldöttség eljárásáról jelentés tétetvén, a kiegyezési pontozatoknak a közös képviselő testületben lett elfogadása tudatott. — A megjelent 38 képviselő közül 35 a pon tozatoc elfogadása mellett, 3 képviselő pedig a szavazástól tartózkodván, semleges maradt, e szerint 35 szavazattal azon pontozatok, melyek akiegyezés folytán e két város közönségét oly közelről érdeklik, és melyek üdvöt és boldogságot vannak hivatva a városra hozoí, végleg szentesittettek. — Az eredmény, ilíetve a határozat kihirdetése után Svastics Károly sz. biró ur megható beszédben adott kifejezést érzelmeinek, hol a két városnak jövőbeni jóléte és boldogságára isten áldását kérve éltette a két város mint egyesült város polgárságát — viszont Svastics Károly ur ügybuzgalma és oda adó készségeért Kis-Kanizsa város közön sége nevében Kováts János ügyvéd és Kis-Kanizsa szülöttje mondott köszönetet, mit szinte a képviselők és a számosan megjelent polgárság lelkes éljennel fogadván, köszönetének adott kifejezést, — ezt követőleg Svas\'ics Károly sz. biró ur Takács Lwjos ügyvéd tapintatos eljárásáért, ki miut ügyvéd nem ha- ezelőtt megjelent hirdetményről világosítást vesz. A szerkesztő nem sokára visszatért azon kijelentéssel, hogy a hirdetésben egy kis sajtóhiba lappang. A hölgy ugyanis nem 15 éves és 28 száz forint fölött rendelkezik, hanem 28 éves és csak 15 száz forinttal bir. Filigrán ur nem volt egyedül, nem is henczegett. — Szóra se méltó a kis hiba, a nyomdá szok is emberek, tisztességgel legyen mondva. Ugy hát ime a czim, válaszolá mosolyogva a szerkesztő és ha boldog leend, ne feledkezzék meg rólam is. Isten önnel. Igen örültem a szerencsének! Künn egy kissé bossantotta Filigrán urat a végzetes sajtóhiba, hanem azon költői eszméjében mégis megnyugodott, hogy mindig jobb egy viruló virág, mint egy kifejletlen bimbó. ,Fd-utcsa 23. sz* Ah ez az, itt vagyok hát végre, lihegé Filigrán ur boldogságtól félő hangon. A szerencsétlen ! Nem értette a sejtelem intő symptomáit. Ereiben hüledezett a vér, borzongott háta, homlokát jégcseppek kérgesi-ték, lábait ólomsúly nehezité, — de ó ezekben csak a sors kajánságát vélte felismerni, mely irigyelte tőle a csendéletbe vágyó hölgy birtokát. S belépett. Minő látvány tárult eléje! A képzelem mily dúsan szinezi a sziv vágyait és a rideg, prózai való mily kíméletlenül csalja meg az ábrándot! szonlesésból , hanem igen a jól feltogott helyzetből kiindulva a kiegyezés elé, nem csak hogy gátokat nem gördite, de ott hol tanácsa ki kéretett, tapasztalt ügy buzgalmából azt meg nem tagadta, a város közönsége nevében köszönetet mondott, de még ekkor az egész ügymenet nem fejeztetett be, mert Plánder Károly a polgári osztályból, Hoffer Ferencz-nek a város jegyzőjének szinte ügybuzgalmáért köszönetét nyilvánitá és harsogó éljenekkel adott a képviselőség kifejezést elismerésének. Adja az ég, hogy e két város közönsége ezen egyesülés által legyen boldog, egymást meg értve, a közjó előmozdításában a kívánt boldogságot elérve leljék örömüket a szép egyetértésben. — — A kereskedelmi ifjak őnképző-egylete által segély alapjuk javára rendezett színi előadás mult szombaton estve kitünóleg sikerült. Volt feps és éljenzés. A működő tagok általában méltó elismerést érdemelnék. Közönség szép számban jelent meg; a jövedelem meghaladja a száz forintot. Az első darab előadásán Zalamegye alispánja is jelen volt. Óhajtandó , hogy a nemes törekvésű derék fiatalság minél gyakrabban rendezzen ily élvezetes műkedvelői előadást. — A nagy kanizsai bank egyesület VI dik közgyűlési márczius 14-én tartatott meg; a diaznyomatu üzletjeirntés szerint mérlegszám\'á ja 628000 frt 78 kr Veszteség s nyereség számlája pedig 32413 frt 53 kr. Értékpapírok készlete: 24746 frt 74 kr. — Sajtó hiba igazítás. Lapunk előbbi számában a kisdednevelő egyesület közgyűlése apr. 6 ára jeleztetett, nem ezen a napon, hanem apr. 4-én, vasárnap délután tarta-tik meg. — Országon vásárunk látogatott volt, s egy kis élénkséget jelezhe ünk. Különösen nagy számú azarvasm-irhu hajtatott be a vidékről; az apróbb marhák jól keltek el, mig a nagyobbak vétele iránt hidegség mutatkozott. — A tapasztalt szőlős gazdák véle-méuye szerint a folyó évben a metszéssel april hó elejéig okvetlen várni kell, mert csak akkor látható, hol dagadnak az el nem fagyott rügyek. Igen botorul cselekedtek, kik már a metszést elvégezték, mert a metszetteknek a mostani fagyok is tetemesen ártanak, de másrészt meglehet, hogj épí»n oly rügyek vág attak le, melyek az akadályozott nedvkeringés mutatójául szolgáltak és termést is adtak volna. A buj\'ás és döntésnek hagyjunk most békét, ez sárba dobott kiadás és idővesztegetés lenne az idén. mert egészséges rügy nélkül gyök ér képződés nem állhat be, enélkül pedig az amúgy is sinylő anyatőkék tétetnének még jobban tönkre. — Silmeghen f. hó 29 én husvéc hétfőn, a nagy vendéglő termében, hazáuk hírneves hegedű művésze Liedl Ferencz ur concer-tet fog tartani. Ezen kitűnő egyéniségre, ki Páris és egyéb európai nagy városokban babért aratott — hívjuk fel egyelőre a művészetet pártoló közönséget. — Pápa márcz. 20. 1880. Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapja folyó évi 23 dik számában egy vezérczikk jelent meg, melyben Magyari ur sértő modorban nyilatkozik »Beszéljenek a számok" czimü közleméuyemről. Én a Képzelmében egy mesebeli boudoirt alkotott rococo berendezéssel, nehéz függönyök okozta érdekes félhomálylyal, egy ékes pamla gon heverő tündér, ki jelentkezésére felpattanna édes nyugalmából. És a való V Egy gondozatlan kamrában szerteszét hányódtak bútordarabok csonka iészéi, hosszú őrzéstől megfakult iratok, tőrt üvegrés*2k, becsomagolt bőröndök, értéktelen lom, por és szemét. A csendéletbe vágyó hölgy a kusza nyoszolyán ült, előtte zsámolyon, kacsóit ezup-pantgatva, Filigrán ur egyetlen ellensége — a postamester Hogy mely genieálitással vág a ki magát Filigrán ur e szörnyű helyzetből, azt meg nem mondhatom; de minden bizony nyal kivágta magát, mert még jóval szünidejének letelte előtt haza érkezett. Nagyon szerencsés utja lehetett, mivel csak háza nyitott kapujánál állott meg, akkor is csupán azért, mivel a küszöb közepén lélektelenül hevert .mind a két életének egyetlen reménye* : az éhen halt Viola. Hja, így jár az ember, a kinek minden áron gond kell! De végre is: Elkeseredésében Mi telhetett tőle? Nagyot ütött öklével A saját fejére. BOGÁDY. czikkiró irályát nem követhetem, de nincs is szükségem arra, mert a meggyőződésnek egyszerű, komoly és illedelmes hangja van. Egészen tárgyilagosan és röviden válaszolok tehát az idézett czikkre felkérve a t. szerkesztő urat, hogy soraimat közzétenni szíveskedjék. Mult őszszel Sümegen értekezlet volt, melyben egy boba-tapolczai zsákvasnt létesítése határosta-tott el. Tapolcza-Keszthely Szentgyörgy egyelőre mellőztetett azon alaptalan indokolással, hogy ez a négy mértföld hosszú vonalrész talaj nehézségek miatt igen költséges lenne.Én tehát teljes jogosultsággal vontam párhuzamot a boba-tapolczai zsák vasat és a pápa-keszthelyi vonat közt, mert ha ez utóbbit a közönség idejében fel nem karolja, talán kiépült volna az előbbi és maradt volna zsákvasutnak nagyon valószínűleg sok éven át Rendek, Sümeg, Tapolcza és vidékének nagy hátrányára, a mint ezf .Beszéljenek a számok* czimü czík-kemben megdönthetlen adatokkal bebizonyítottam. Útalva az ott elmondottakra, miket t. szerkesztő ur szíves volt becses lapjában is közölni, nem fejtegetem e tárgyat bővebben, csak a pápa-keszthelyi vonalra vonatkozólag kívánok még néhány megjegyzést tenoi. Ma már mindenki tudja,, hogy a magy. nyugoti vasút iránya részben hibás, mert a fehérvár-gráczi fővonalat Kis-Czell helyett Jánosházán és Molnárin át kellett volna vinni, melybe azután a győri szárnyvonal Pápán át Devecser közelében szakadt volna bele, hogy kedvező körülmények közt azt Sümegen, Tapolczán, Keszthelyen át B. Szentgyörgyig folytatni lehessen. Az által, hogy Kis-Czell lett csomóponttá, Pápa, mely 14.000 lakossal és jelentékeny kereskedelemmel bir, továbbá Devecser sat. nagy kárt szenvednek. Ezt a bajt orvosolni kell és orvosolni is fogja a pápa-keszthelyi vasút, mely azonkívül s első sorban nyuj-tand nagy előnyöket Zalamegye azon részének, mely ma teljesen ki van zárva a világ-forgklomból; mert általa minden irányban egyforma köunyüséggel hódíthat majd piaezot export czikkeinek a szerezheti be szükségleteit, felemlíthetném még, hogy vonalunk Győrt Nagy-Kanizsával, Fiúméval, Triesttel leg rövidebb utou hozandja összeköttetésbe, — felsorolhatnám továbbá még több előnyös ol dalát, de nem tartom szükségesnek eddigi közleményeim után a hosszabb részletezést, mert minden elfogulatlan és tájékozott egyén előtt kétségen kívüli, hogy a pápa-keszthelyi vasút kiépítése szükséges, hogy tervezett iránya czélszerü, végre, hogy az arad-kőrösvölgyí vasút mintájára épitve, jövedelmező is leend. Fogadja tek. szerkesztő ur kiváló tiszteletem nyilvánítását. Lóskay Miklós. — A kanizsai erdóégésről jövő számunk hoz tudósi tást. — A balatoni halászat ügyében Keszthelyen f. hó 22 én tartott ölésről kimerítő n jeles közleményt kaptunk; jövő számunk hozza. i — Palin puszta térképpel illusztrált statisztikája, márcz. 19-én adatott át gróf Dezs^wffy Aurél urnák, a magyar gazdák központi bizottsága elnökének, ri azt mind külső csinossága, mind beisó tartalmánál fogva kiváló figyelemre méltatta, s a legközelebb összeülendő bizottságnak is bemutatja. Nagyon feltűnőnek látszott az a hír, hogy a letenyei urodalmi tisztség az uradalom statisztikai, a gróf által engedélyezett felvétele elé akadályt gördített. Általánosan a közvélemény azon óhajtásnak ad kifejezést: vajha minél előbb az egész ország statisztikáját bírhatnánk. — Beküídetett hozzánk : .A magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek segély- és nyugdíjintézetének alapszabályai." Tekintve a nsgy fontosságú ügyet, ezen alapszabályokat közelebb közölni fogjuk, s már «lőre is felhívjuk megyénk gazdászait, hogy ezen érdekeik emelése czéljából alakult egyesület tagjai sorába belépni ne késsenek. Megjegyezzük még, hogy az egyesület már is 2000 tagot számlál, s hogy közelebb az elnökség tisztelegni fog József főherczegnél s őt az egyesület protektorául kérendi fel. — Gazdasági, vegyészeti laboratóriumot szándékozik felállítani gróf Zichy Ödön Zákányban levő birtokán, és pedig a somogy-megyei gazdasági egyesület közreműködésével. Kijelentette ugyanis, hogy e czélra szívesen átadja hassnálat végett Zákányban levő emeletes házát, a hozzátartozó 12 holdnyi belsőséggel és melléképületekkel, több évre és minden dij nélkül, ha a nevezett gazdasági egyesület ott «157 gazdasági vegyészeti laboratoriumot állit fel, melyben egy erre hivatott szakértő és tanult egyén fizetését biztosítja, mely évi fizetéshez még maga a gróf is járulna. E vegykí-sérleti állomásnak az volna a feladata, hogy a gazdaközönségnek tudományos alapon nyugvó s teljesen megbízható adatokat nyújtson a hozzá vizsgálat végett beküldött talsj- és trágyanemek alkatrészeiről s hogy különösen a talajt illetőleg kimutassa, mely fontos növényi tápanyagok hiányoznak abból s mivel és miként lehetne azokat pótolni, továbbá, hogy mily tizenkujsnczedik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY MABCZIUS 25-én 1880 gazdasági növények termesztésére volna a megvizsgált talaj legalkalmasabb stb. — Egy ilyen gyakorlati iránya vegykisérleti állomás felállítása mindenesetre igen üdvös intézmény volna, s gróf Zichy Ödón méltán megérdemli e nagy jelentőségű és közhasznú kezdeményezésért, különösen as illető vidék gazdaközönségének osztatlan elismerését. Bár minél többen ily gyakorlati irányban és nem az általánosságok tömkelegében mosogva kezdenék meg gazdasági viszonyaink ujjáalkotását t — Szántó Károly a csáktornyai pol gári iskolánál alkalmazva levő, okleveles köséptanodaí tanár f. hó 13-án a budapesti tudomány-egyetemen doktorrá avattatott, Üdvözöljük a jeles tanárt s valóban örvendhetünk, hogy megyénk polgári iskolai tanteatületének egy doktor philosophiae is képezi díszét. — Borzasztó gyilkosság történt közelebb a Légrád melletti szent-míbályi hegyen. — Egy fiatal 21 éves hegyhajdu agyonlőtte as ablakon keresztül, éjjel az álmában, ágyban fekvó Latin nevü Szent-Mihály hegyi lakost. A gaztettes beismerte Andorka Gyuls királyi já-rásbiró ur mint vizsgáló biró előtt ennek erélyes fellépése folytán gaztettét. A bűnösnek czinkostársa is van, valami Saniócsi nevü hegyhajdu, ki a tettesnek a lövésre átengedte fegyverét. Mindketten vasra verve börtönben várják büntetésüket. .Csurgó." — Árverés Zalamegyében. Kuzsás Dá* vid 3083 frtra b. ing. apr. 15-én Monostor-Apátiban. — Somogyi József 560 frlra b. ingt. apr. 15. Mind Ssent-Kállán. — Tóth János 932 frtra b. ingt. Pólán apr. 15. — Zerna István 811 frtra b. ing. jun. 19. Csördeföldén. — Lakatos János 375 frtra b. ingt. apr. 19. Alsó Rajkon. — Kele József 616 frtra b. ingt. jun. 17. Nagy-Kanizsán. — Tóth József 470 frtra b. ingt. apr. 5. Zala-Kuppányban. — Reda Péter 693 frtra b. ingatl. apr. 26. Galambokon. — Tölli Mária 640 frtra b. ingatl. apr. 1. Kékkúton (Tapolcza). — Szabó György 375 frtra b. ingatl. apr. 20. Kemenden. (Z. Egerszeg.1 — Vadla Lőrincz 3566 frtra b. ingatl. apr! 26. Hodosánban. — Fürst Benedek 936 frtra b. ingatl. apr. 12 Csonkahegyháton (Z.-Egerszeg.) — Czuppon Mihály 940 frtra b. ingatl. apr. 20. Sümeghen. — Bogoár György 726 frtra b. ingatl. apr. 20. Komárvárosou. — Rövid hírek. A trónörökös először polgári házasság utján fog egybekelni Stepha-nía hgnővel. — Hausen a delejező Bpesten öt előadást tartott mindig magánkörben ; Frankfurtba utazott. — Beregszászon egyszerre öt helyen támadt tüz. — As országos dalárünne-pély az idén Kolozsvárott lesz, ée pedig aug. hóban. — A Teleky pályázaton Dr. Várady Antal müve nyert. — A kolozsvári jótékony sági bazár 2100 frtot jövedelmezett, — Stehnó pénzügyi tanácsos felmetszette ereit s belehalt. — Verhovay mult vasárnap átvette lapja szer kesztését. — Szigethy József írót s színművészt uevenapján aranytoll- és arany tíntatartóval tisztelték meg. — Soldos Sándor huszár lett. — Richter volt gyékénesí jegyző meghalt. — Sárvárott czukorgyár építtetik. — Hadzsi Loja uj műlábát kap. — N.-Igmándon 3 ember a tüz martaléka lett. — Kossuth iratainak első kötete májasban jelenik meg. — A magyar koronát régészeti szemle alá veszik. — Bihar város adópénztára kiraboltatott. — A Széchenyi szobor leleplezésére az akadémia aranyérmeket veret. — Veszprémben fedett honvédlovarda építtetik. kl nyert? Budapest, márcz. 20 án: 88. 14. 40. 39. 18. Lincz „ „ 6. 52. 56. 85. 33. Triest . „ 68. 41. 33. 9. 14. Brünn „ 17-én: 65. 3. 78. 44. 83. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-nizsán Wajdits Jóaaef könyvkereskedése által megrendelheti.) — Tdbortzky 1» Partch urak zenemüke-reskedésében megjelent ,Im Haiengrün" pol-kam&zur, zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp Ára a szép czimképes zeneműnek 60 kr. — Or Zichy Ferrarit Victornak .Nyílt levél a közönséghez" czimü terjedelmes röpirata megjelent s beküldetett hozzánk. Ára 10 kr. A kiadványban szerző tisztássá magát a .Magyarország" czimü lapban Asbóth János ál\'a] emelt vádakra nézve. — ,Orttág-v\'.lig" Vll-ik füzete megjelent gyönyörű képekkel s gazdag tartalommal. Melléklete: ,A szegények vigasza" czimü kép E szép kiadványnak 12476 előfizetője van és pedig köny városi uton Nagy-Kanizsán 55, Keszthelyen 20, ZalaEgerssegen 34. Raut-mann Frigyes kiadó felhívja a fiatal fametsző művészeket, hogy máj. l-ig mutatványt küld-jsnsk be hozzá s bírálat folytán egy egyéntPá-risban képeztet ki. Szerkesztő Somogyi Gyula Árs 40 kr. — r8titadok" a magyar történelmi társulat köslönyének III dik, illetve XIV dik évfolyamának márcsiusi füzete megjelent; nagy-érdekü történelmi közleményei méltó pártolást érdemelnek. Szerkeszti Szilágyi Sándor. — „Kipet Családi Lapok\' 11- és 12-íik füzete megjelent és bekQldetett hozzánk. Csiky Gergely jeles Írónk arczk épét is közli számos egyéb érdekes köslemény mellett. Ára 30—30 kr. Kiadja Mehner Vilmos. — KSmivu lmrinek .Szellemi aprópén-zek" csimü mulattató humoros költemények s prózai karczolatok gyűjteményes kiadványá-ból megjelent a 3 ik füzet. Ara 10 kr. Előfizetve egész évre 1 frt, félévre 50 kr. Megjelenik minden hó első napjáu. Vegyes hírek. — A magyar orvosok és természetvizsgálók Szombathelyen tartandó XXI gyűlésére nagyban folynak as előkészületek mind ott helyben, mind s fővárosban. Szombathelyt eddig csak a város tette meg sz előkészületeket, melyek s gyűlés megtsrthatásárs okvetlen szükségesek, most asonban már maga a megye is akczióba lépett és elhatárosta, hogy a gyűlés tudományos munkálatainak növeléséhez is maga erejével hozzá fog járulni. E czélból fölkérte a földtani-társulat s XXI gyűlés alelnöke atján, hogy Vasmegye földtani vissonyaira vonatkozó adatait, bár mily terjedelmes munkát adjanak is azok — kiadás végett átengedni szíveskedjék. A földtani társulat örömmel engedette kérésnek s így a megye topographiájának összeállításához igen nagybecsű adatokhoz jutott, a többi réazek elkészítése is várható. A fővárosban pedig a gyűlés iránt érdekkel viseltető tudósok három tudományos estély megtartására vállal kosták. Ez már a központi állandó választmány természettudományi szakosztálya megalakulásának eredménye. Mint halljuk, legközelebb az orvosi osztály is megalakul és szintén meg fogja a maga kötelességét tenni. — A gazdasági munkások állami nyugdíjazása. A gazdasági munkások, valamint as ipar és gyármunkások jövőjéről szándékozik a franczia állam gondoekodni. Az emez intézkedést előkészítő tüzetes tárgyalásokból idézzük a munkabirő évek Bsámitását. A munkásnak 16-tól 20 éves koráig 4 évet lehet számitani, 20-tól 25-ig öt évi katonai szolgálatban van, 25-től 45-ig levonva az idő egy tizedét, munkában tölt 18 évet, 45 tői 55-ig levonva egy ötödöt, valódi munka időt tölt 8 évet, 55 éves sorában átlag már nem vehető munkaképes nek és e korban javasolja a bizottság a munkás nyugdíjazását. A minimum gyanánt 400 frankot ajánl évenkint nyugdíjul, mely azonban 600 frankig emelkedhetnék általában. A bizottság azt javasolja, hogy a munkás bérének 5 százalékát fizesse e nyugdíj felében. Az ily módon alakítandó alaphoz az állam azon összeg felével járulna, mely a munkások által az 5 százalékos dij fejében befizettetnék. — Albrecht föherczeg és Kecskeméthy Aurél fia. Albrecht föherczeg már mintegy tizennégy napja időz Arcoban, hol pompás villája van. A napokban nyitott hintóban ki-\'\' kocsizott s meglátott egy fiatal embert a bécsi Tberéziánum növendékeinek ismert egyen-ruhájában. A főhercseg megállítja kocsiját, megszólítja a kádétot, kitől megtudja, hogy a fiatal ember nem más, mint Kecskeméthy Aurél fia, egészségének helyreállítása végett van Arcoban. A főhercseg nagyon jól emlékezik még az elhunyt magyar iróra s meghívta fiát vendégéül, ¿.sután együtt kocsizott vele, ebédnél szintén a főherczegnél volt as ifjú Kecskeméthy, s a palotában maradt estig. Eltávo sásakor meghívta a föherczeg, hogy látogassa meg ismét, s ha valamire szüksége lesz, csak forduljon hossá. A kis történet — mint a ,N. P. J." irja, — t gyógyhelyen nagy feltűnést keltett. — Mladeczki kivégzéséről irják Péter-várról márcz. 5-ről: Ma reggel 11\'/, órakor akasztották f61 Mladecskit a Simarov téren. A téren hordható favérpadot emeltek körded bitóval, sségy enossloppsl és bűnösök lépcsőjével, a melyet tizenkét lépésnyi hosszú pslló kötött össze az emelkedettebb vesztőhelylyel. Ezt négy ós tél sássióalj katonaság négyszögben vette körül, jelen volt sok tisst és tábornok. Ot percscsel 11 óra után érkezett meg a kocái a halálraítélttel, ki fekete ruhát viselt és a kocsi vasrácsozatáhos volt bilincselve. Mladeczki kis termetű, feketehajú, kis bajuszu ifja volt, kissé halvány arczczal, de fejét magasan hordva, kihivólag nézett végig a közönségen, minduntalan ide-oda fordulva. A kocsi előtt és után fgy szotnya lovas kosák ment A kocsi a vesa- tőhelyhez érve, a fogoly fölállt s végig nézte környezetét. A négyszögben egy csendőr leoldotta bilincseit, Mire Mladeczky a néphez fordulva, erős hangon ast kiáltá, hogy a nép megszabadítása volt czélja. Erre a szégyenoszlophoz vezették. Ott beveaető dobszó után fölolvasták előtte a halálos ítéletet Egy pap köse-ledett hozzá s oda tartotta a keresztet, de Mladeczki ast mondá, nem érzi magát bűnösnek; lőtt ugyan Melikoffra, de csak azért, hogy megmentse a népet; erre minden oldalra meghajtotta magát. Négy hóhérlegény — elbocsá-tott fegyencs — az elítéltet a bitófa lépcsőjére emelte, a hóhér fehér zsákvászon takarót tett reá, a kötelet megerősítették, a lépcsőt elvonták alóla. A látható halálküzdelem három peresig tartott. 28 perez malva a hullát levették a bitóról s a halál orvosilsg konstatáltatván, a holttest fakoporsóba tétetett s a sintér szemétdombjára vitetett. A vesztőhelyen kevéssel a kivégzés előtt három tisztességesen öltözött fiatal embert fogtak el s vittek egy közeli kaszárnyába. — A nSemanczipácztó abban as értelemben, amely egyedül helyes, nálunk is keid terjedni. — Lassacskán alkalmaznak most már nőket is köshivatalokra. Eddig a posta- ée távírda hivatalban nyertek alkalmazást, most a pénzügy minis terium is akar általok oly állá-Bokat betölteni, melyeknek a nők épen agy megfelelhetnek, mint a férfiak. — A szelvények olvasására fognak Budapesten alkalmas-tstni, egyelőre tizenhármán, a állásukat april-ban foglalják el. E foglalkozást a párisi Eotachild-hiázná! is nők végzik. — A fegyveradó leszállítására vonatkozólag, mint as .Orssággyülési Érteeitő" ¡iga, Szapáry pénztigyminister kijelentette a képviselők értekezlete által kiküldött bizottság tagjainak, hogy nem ellenzi a leszállítást, sőt maga is több jövedelmet remél a kincstár javára a leszállításból, 8 ennélfogva figyelmet fordit e kérdésre. A jelen költségvetésnél azonban — a nélkül, hogy megzavartatnék — már erre /onatkozólag intézkedni nem lehet, de a jövő évire reményű, hogy a tárgy elkészíthető lesz. — Szerencsétlenség. Veszprémben mult szombaton Müller János molnármester gyapju-tépő gépén két inas tépetett; az egyik a gép há\'ulján egy darab deszkát csúsztatott a kerekek köaé, mire a gépeset egéazen tönkre ment, 8 a gépben levő úgynevezett dob, (egy henger, mely tele van verve erős vasszögekkel,) kétfelé törött, az egyik a szarufába ütődött s azt ketté törte, a másik darab pedig a 15 éves Rostási Pál inaat érte s fejét egészen szétzúzta, a fiu rögtön szörnyet halt. - Kök tSzsdíje. New-Yorkban közelebb egy uj tőzsde nyílt meg, melyen kisárólsg csak nők üzérkednek. A tőzsde elnöke, veze tője és tisztviselői is mind nők. Mindenkinek nem ezabad belépni, csak az igazolt böraiáner nőknek. Képzelni lehet, mily nagy zsibvásár folyik ott. Egyébiránt az amerikaiaknak nagyon tetszik és tapaolnak neki, a nők pedig egész szenvedélylyel neki adták magukat a tőzsde-speculátióknak. Egyébiránt hasonló kísérletet tettek már a nők Bécsben is 1873 előtt, mig a krach belé nem ütött tőzsdéjükbe. — A horvát kormány s káromkodás ellen szigorú rendeletet bocságtott ki, hol a rut szokás már az iskolás gyermekek között is meg-botránkoztatófag kezdett elharapódzói. As íb-kolai elöljáróknak meg van hagyva, hogy a káromkodókat példásan büntessek meg. — Tapita levélbélyegböl. Pyritzben, Pom-merániában as ottani postamester évek óta nagy buzgalommal gyűjtötte az elhasznált levélbélyegeket ós senki sem tudta, mi czélra. A napokban azonban nagy ünnepélyességgel föl avatták a postamester hivatalos szobáját, mely nek minden falát levélbélyegekből összerakott tapéták borítják. A tapéták alapja fehér, eny. ves papir. As elhasznált bélyegeket előbb megmosták, s megszárították a azután ragasztották az alapra. Összesen 1736-féle bélyeg szerepel ; as egész tapétát pedig 72,202 db. bélyeg borítja. E számok mutatják, hogy e tapéta rendkívüli fáradságot és nagy szorgalmat igénylő manka müve, mely másfél évet vett igénybe. A tapéta sserzője orosz főhadnagy. — 100 iv előtt. Nagy idő biz ez, boldog ki megéli. De az emlékesetnek kevés, a reclam-csinálásnak meg épen nem sok. Ma is „ssok-tak* a vidéki ssínigasgatók egy kis reclamot megereszteni, tették ezt 100 évnek előtte is. Érdekes hogy nézett ki 100 év előtt egy rec-lammal ellátott ssinlsp: .Anno 1780. Szerdán Januánus havának die 21-én. A nemzeti színjátszó társulat által a helybeli Magistratus en gedelmével elóadatik: Szűz Kartigam kiaass-szony, vagy a sarkon, markon, késen, lábon forgó Khinai réskakas, vagy a honhasa feletti fájdalmában megőrült repülő csizmadia szörnyű szenvedéseinek tengerdagálya, vagy as elátko- zott házinyal Slafrokban. Víggal elegy érzékeny vitézi játék 5 actusban, 12 tableauxal.« — A sárszó meg így hangzott: .Nemes lelkű maecaenásatnk I Ezen theatrális trapp előtt mélyen tudva vagyon, miként nemes Sz. városának nagyérdemű publicama egyike a legli-teratusabbaknak, ugyanasért Szép literatúrai csemeténk ezen legkitűnőbbjével akartuk magánkat kegyes grátiájába ajánlani. Nemes Ha-lady Ubul, theátrísta igazgatói\' Papírszeletek. Egy gazdag ember fia kölcsönt kért — Szívesen, mond as uzsorázs, do hát mi biztosítékot nyújt arra, hogy aa összeget visszafizeti? — — ás apám 87 esztendős. — Nagysád iránti szerelmem ezen gyürühez hasonlít, mert nincs vége. — Aa ön iránti szerelmem is hasonló e gyűrűhöz, mert nincs kezdete. Gyermekhnmor. — Nos, Janikám, mit tanultál e héten az iskolában ? — Ah, kis \'mama olyan ""l\'m-l dolgokat, hogy rá aem akarok többé gondolni. — Hngo Viktor és Augier. A nagy költő és a kitűnő drámaíró tudvalevőleg jóbarátok, bár politikai néseteik homlokegyenest ellenkeznek. Egy nip ismét a politika került izóba. .Vallja csak be", mondá Hugó nevetve, „ön iszonyatos egy reak-czionáriua a ha as ön kezébe kerülne a hatalom, tejemet venné." — „Venném bizony", felelt Augier Szintén derülten, ,csakhogy a magam számára." — Mi ss ige? — Amit hajtogatni lehet, tehát kalács. Meghívó: Ma eate bál lészen, bs eső nem lészen, ha léssen nem lészen, ha nem lészen lészen; csak legyetek készenI Placzi árak. 100 kilóg, számítva. Budapest: Bnza 14.80—14.36. Eozs 11.70—11.75 Árpa 8.30—8.40 Zab 7.10-7.30 Knkorieaa S.80 - 8.85. Pipa-.Bnza 13 50—14 —Roz. 10 60—10 80.Árpa 860—9-— Zab 7-50-8.—. Kukorieza 8--3.40. Pées Bnza IS---13 80 Bozs 10.«0—10.80. Árpa 7.66.-7 85 Zab 7-70—8.— Knkorieaa 7.80—7.90. Szombathely. Bnza 13.40—13.80 Rozs 11.—1160 Árpa 8 40—.9—, Zab 7 40—7.80.Knkoricza 8-40—9 — Sönegtl : Bnza 12 80—13 —Roz« 11---.11.20 Árpa 9 -9 50. Zab 7 60—7-75 Kuk. 8.--810. Székesfehérvár: Bnza 13.--13 40 Bozs 9 80 10- — Árpa 8-40— 8-60. Zab 6 70—7 —, Kukorieza 7.30. 7.40 6yőr: Buza 13 —13.70. Roz« 11——11 10. Árpa 8.--8.25. Zab 7.25—7.40 Kjikoricza 7.70—.7 75 Bécs : Boza 14.20—14.30 Roz« 11.90—12 — Árpa —.--.— Zab 8-10-8.40 Knkoricza 8 85 9.-- Szerkesztői üzenet. 4003. Tapsonyba. Szó sincs róla, hogy közölnek. Tessék közVetlcn irai. 4004. R L. Bpest Ha lehet, igen. Biaonro-San nem Ígérhetem. Üdvözlet! 4U05. .Ma és hajdan." Köszönettel vettük. 4006. L. A húsvéti ezikk megérkezett. Üdvözöljük I 4007. M. Bpest. Nenr használhatjuk. 400& Sz. U. Örvendünk mi is. 4009. V. Köszönet. Vasúti menetrend. A bnda-pesti időmutató óra szerint, indnl Kanizsáról Vonat hova: izém Ora Pere. Idö 205 Katók, Mohára,Dombovár a Fiúméba 4 48 reggel 215 . , . „ 2 30 délit 212 Bada-Peatro...... 4 68 reggel 202 ..........2 6 délot •204 ..........II 30 eatve 21.1 Béeabe (Szombathely, Béca-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . ......... 11 48 eatve 315 Sopronba ........ 3 38 délut 303 Triestbe és Prágerhofon keresztül Qrácz é. Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Qrácz éa Bécsbe...... 2 47 délut. Érkezik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délut 206 . . . , 11 11 estvo 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ ........3 6 délut 211 ........% . . 9 44 estve 314 Rteab&l (Saombath. Béea Ujbely)feI5I 10 27 estve 302 „ „ . ■ .45 reggel 163 Sopronyból ........11 53 délel. 214 Bécaből Qrácz, Marborg, Pragerhof felől ..........4 12 regge 20* Trieszt- éa Béeabél M.rburg, Pragerhof felől.........1 21 délot 204 Trieezt-éa Villachbél Prágerhof felől 11 — estve Marbnrgba csatlakozás Vlllaeh éa Franeesfestből . • , • Pianceafeatből Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajos. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MlRCJÍÜS 26 <h r«80. JVylltt^jr ■*) Fizetési intés! Juhász Péter elemi tallitó ur ezennel nyíltan lelssóllittatik, hogy 1877. éa 1878. ívben hitelben vásárolt tárgyakért 20 frt 9 kr. járó összeget, a melyet ">a ismét tanulói köst elárusított, a betolt öesseget zsebre rakva, kamataival együtt végre és valahára lizease ki. Wajdlt«. H I R D a T fi S E g- (• E rovat alatt kltalnttért fa elftaaéget Dnm vállal a *"rk Magas fastossái minden Bzemnek! A valódi Dr. White szemvlz Ehrhardt Trangott-tól tíros»breltenb«hban Thür! a* világhírű 1823. óta. Levilkivonat : EMardt Tr. ornak. Minthogy a nékam nemrég koldótt 2 «vet aa ín valádi Dr WhltS-féle szsavlzs igen kitűnő laolgilatot tettek, tehát kérem üCn * megrendelés.) Barmstedt, iOfi. 78. H. H. Eggerstedt. Továbbá: Én a. iln valódi Dr. Whtts-fél. szsavlzsssk a leijolik blzssyitvásyt adom. mert a lei-jobb minden azemviz köat, kérem tehát (jön a megren-daléa.) Qarmiaaen 10|3 78. Bóckor Johanna. Továbbá: Hogy én előbb aaemQreg nélkfll egy betflt aem iamer-tem éa ma, minthogy én aa ön valódi Dr. WWtt-féle szsssvt2ét használom, olg szolgálatot tettek, hogy én njra azemüveg nélkQ! olvasni tudok stb.(jün a megrendelés.) Janowiec, 231. 7S. W. v. Saozavinaaki. Cm.k kériH rsupán a Dr. WliU-féU »■-vixet Ehrhardt Trangottól. (10 2—11) Csak magam egész Aosiriában vagyok képes 2 frt 75 krért o é egy egészen Jíl járó kitílnt.tott álany-ezOst ea.bórát, mely pontoaan jár éa pró-hálva van. egy álaayeatUt óralánezesal éa órakalcsesal adhatni. Ezen órák finomabb- éa kisebben 3 frt. 80 kr éa 3 frt 80 kr. — Aa .Írás urak \'a óraelad4k legyenek lalvesek megbízásukat, mind eddig beküldeni éa S hóaapi hiteiáit vaa. C.ak 3 frt 90 krárt éa 4 frt 50 krért vagyok kepe. hölgyórákat nyaklánczozal együtt adni, melyek pontosan járnak éa egy elérhetetlen diaat mnUtnak. Ki nem hiszi, néaae raak meg ea órákat, ea majd bizgayeeaa ■eiveeadi. Óriaaím cz.n órákat 10 Márt adják el. Caak I frt 20 krárt adok én egy amerikai szoba-órát, melyet minden M órán át kell fel-hnani éa pontoaan jár. t*® 2 — 6) Caak I frt 80 krárt adok én egy keltS órát, mely bizonyosan nerv enged elaludni. Én\' képea vagyok nebé« ezOst aaebórakat 4, 5, sgéaa 6 írtért; ánkér órákat 6, 8, egéaa 10 frtért; Remontoir .rákat 6, 7, egéaa 10 frt\'rt; arany órákat 16, 30, egéaa 30 frtért a legnehezebbeket adni; minden órához egy 2 évre aaóló jótálláai jegy van mellékelve. — Mindazon órák, melyek épen caak nekem vannak, óráa üzletemben láthatók éa ogyanott meg la rendelhetek: Béos, Ferdinandrtrasse Nr. II. 3. lépcső, 2. emelet. Schaumann Gyula-féle iXkG^SALZ.i CV 4 V3- Eddig elérhetien bztásahzn s kSanyibb aigtlliiri vssst kszélag nehezen emészthető étkekre, saésztés. vértísztltás. táplálás éa tsstsrásKéSre. Ezáltal a naponkinti kétszeri folytonol használat után mértékletet azerfll baaznál még maka<-a betegaé-Rr-knél ia, u m.: emésitesl gyengsség-. zshs égetés-, vlrtslnlás a hsiglllsztáaal. vtzzteglöaég a béltel. tag gyeageség, aratyér tzet-védés, mindennemű görvésy. golyva, fehérkor, sárgaság, idült kar klltes. idiközi filsjss. féreg- és kibetegségektél. beiyálkáttdát s besétt koazvenysel és a ganósagnál Az ésvityvlzek gyógyszer gyasáatl hasanálat mellett, előtte ép ngy mint annak haaználsta alatt, valamint utólagos gyögy-keaelésnél is kitűnő szolgálatot teaa. Kapható annak készitójénél, gazdasági gyógyszerész Stokprsnban és az osztrák-magyar állam minden gyógyszertárában, valamint Nagy-Kanizsán Práger Béla, Zala-Egerszegen Hollóey E. gyógy tárukban Megrendeléseknél legkevesebb két akatula ntánvít mellett küldetik, (13 4 25) Egy egész bazár W Bécsben csak 4 frt. és 80 krért folyvást kapható! Ea a kftvetkesőkből áll : 2 gyönyörű oWia-ezist gyertyatartó I Waterproopf kezeli 2 olajsyostaíu fsstett kép fa keretekkel, I sjsiHtt asztali oteagetyi, vil ercabjl. 2 jIXtárgy caakia órainak, 2 jtztarjy caakia bülgy.knrk, I kiváló varrótok, ea mindent tartalmaz, mely egy hölgy aaivét m.gvi dániitja, I gyönyörű areZ-kép alkati, tellitve pikana fényképekkel. I jár» eroióra boaaau láneaeaal. peresekre kiszámítva, jótálláasal. kiváló ehinai virág tárté, I asép vajascsészs, I kristály-só ós ktritarté. I \'aJódl fison bagaria péiztarcza ■> réaasael. emellett nem vaatag és kényelmet a zaetiben tartani, I gyönyört érez zseki lámpa oly ki-eainy mint egy doháaytartó, I valóban aaép Ssmatra ékszer urak és hölgyeknek, 1 melltfl, 1 pár fülbevaló, S arép kriatály-gyür«, teljes garnitúra inggombokhót, I gyönyörű bál éa létalag,Sil Kaen határ látható 9912-6 Bécsben, Ferdinandstrasse Nr II. 3. lépesé 2-ik emelet. Ki eat postával akarja, megkaphatja, n láda l.oazá 45 kr. 5 ^ r z = \'li -t- o) • ^ sk J! : . S •■« 3 a® Ml\'^liil^U «3 2 UJ svp f y®" & * X\'ézí\'r 3. m S m í S - m -a m *! • a» © s a ^ Ii 53 330_ lSWl Árlejtési hirdetmény. A *Alamei?yebeli bndnpest-gráczi Államot XIX 1—2|8 mrtföld ^ukanán keletkezett parterowiü me^itlá«» cxíljából asflk^ea k6-bnrkolat helyreállitását % nagyméitó«ágn köxmankx és kö*lek®di«i minUteriam 1880. évi mircsias hó 12 én kelt 3807 «x. ma^aa rendeleté-▼el 954 frt 92 krnyi íJgazeggel enfjedélyeste. E«en munka biítositii* tekintetéből alólirt hivaUl irodájában folyó 1880. évi april. hó 1-én reggeli 10 órakor, irA*beli ajánlatok el-\'ofadáaával pirorolt nyilvinot ««óbeli irlejté« fog tarUtni, melyre a vAllalkoxni «»ándékozók awal hivatnak meg, hogy az árlejténbeni réntravéa eaetére, magukat a fent kitett ö«sieg 5%,^»! mint bánat-pénzxel elláaák, mely vállalkozás eaetében áronnal 10% bi/.to«tékra leaa kiegészítendő. Ai Írásbeli ajánlatok fennt kitetett nap reggeli 10 óráig fogadtatik el; etekben az ajánlattevő nere, lakáaa in polgári álláaa\'ponto-aan kiteendő; továbbá számmal és szóval kiírandó azon sxáztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó mnnkálatokat és feltételek tartalmát ismeri éa elfogadja. Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg lO^-je készpénzben vagy magyar állampapírokban csatolandó. A m{(szerelvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. (30 2—2) Zala-Egerazegen, 1880. évi márczins hó 16-án. A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Iíj. Gróf Zichy Ödön zákinyi uradalmában 14 darab nehéz göböl yagyon eladásra felillitya. — Kérdés (Zákány posta és vasnti állomás) Kálmán József uradalmi kasznárhoz intézendő. (29 2—3) 12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás, 450 drb. tenyész bárány eladás a német-bólyi uradalomban, Baranyamegye. Értekezhetni Nagy Károly tiszttartónál Német- Bolyban. - (31 2-6) GYÖNYÖRŰ FTKATH. IMAKÖNYVEK. HÚSVÉTI njáiidtkoUul alkalmas \\ ao szerencsém jelenteni, hogy a köatiaateletü Behe KriMtóf rörö« bérénji róm. kalh. plébános éa hírneve« magjar író által figyelemmel szerkesztett harmadik és negyedik kiadást ért, az hitatosságot előmozdító, a kath. hivek szivét nemesítő, háromféle kiadású: »Mennyei .HannnMkert", ÜHvöw*ég ösvény»-", „Bizton lelki veiér* czimü és már tizenkét ezer példányon felöl a kath. hivek közt elterjedt lmak önyveket a teljes írói joggal örök áron megvásároltam. Beke Kristóf plébános ur, a kath. hivek jobbléteért lelkesen küzdő lelki atya bölcsen belátá ezen imakönyrek szükségességét, és ezek által igyekezett a nyelvetrontó ós hibás imakönyvek kiküszöbölését előmozdítani.\' Ezen imakönyvek megjelenésűk óta mindenütt szivesen fogadtattak és eddig a veszprémi, péc*l és szombathelyi püspöki hatóságok jóváhagyását kinyerték, s ezáltal kifejezést adtak, miszerint e szépen kiállított hibátlan imakönyvek terjesztését a kath. hivek közt szivesen látnák. ! Mennyei mannáskert, vagyis teljes tartalmn ima- és énekönyv keresz-j tény katholikusok használtára, harmadik kiadás, őt müvénzi ftzetii képpel 8-rétQ, félbőrbenf kötve tokban Ejfész bőrben, tokban és Snom aranymetszéssel | Egész l.or armnyna^tszés, csat és kereszt | Zergebőrben, csat ós diszittéssel . j Finomabban kéazitve ; 8elyem- vagy bársonykötés aranymetszéssel diszitve frt Moisyei mannáskert, ) finom papírra nyomva 12-réta, hat kitűnő Udvisség ösvéaye, / aczélmeUzetü képpel. Szinnyomatn czímlappal. Biztos lelkivezér ) Negyedik kiadás Fél bőrben, tokban....... \' Egész bőr, finom aranymetszés és tokban j Aezél kereszt és csattal ...... I Zergebőr díszítéssel [ Finomabb kiállított ... | Selyem- vagy bársonyk díszitmény Mennyei ■.MSátker 32-rét0, temérdek képpel díszítve, papirk. tokban Aranymetszéssel, tokban...... Aczél kereszt, csatul Zergebőr, díszesen Selyem-bársony finom dissitménynyel .... Ki* rézsáskert, vagy a kath. keresztény ifjúság imái csinos aranynymaí-í papirkötósben, tokban ; ára 30 kr. ezüst nyomással 40 kr., egész bőrben velinpapiraranymetszéssel, tokban 50 kr. ; aczélcsatra 70 kr ; egész bőrben velin papir aranymetsx éssel és ac«él csatra, kereszttel 80 kr. Egyházi énekkönyv, 115 epházi éneket Urtalmazó. Il-ik kiadást ért csinos aranymetszéssel készített kőnyrecske, ára 60 kr. Hoaokkoaánmi esilény. a hold- sz Máriát kegyeletteljesen tisztelő magyaroknak ajánlva, ára 20 kr. Magy áltftzat, írta Tóth Mike Jézus társasági tag IV. kiadás, ctinos könyv képekkel ára fttzve 18, kötve aranynyomaseal 28 kr. A szest keresztit! ájtatosság, képes kiadás irta Scemányi Ágost S«ent-Ferencz r. áldozár, kemény kötés, arany nyomással 28. kr Minden megrendelés posta fordultával eszközöltetik. Tisztelettel WAJDITS JÓZSEF, könyvkiadd N.-Kanissán. Ajánlja a bécsi Waldstein aystemája szerint Idu3an berendezett, távol, rövid nemkülönben gyenge szeműek láterejéhez szorosan illfí Optikailag csiszolt és jól számzott szemüvegek és csíptetők, valódi angol smok és szemkimélő üvegekből, (ne tessék elcserélni a közönséges disz áruval) Achromatikus távcsövek. táboricsövek, górcsövek, teloskopok, mindennemű nag} itó tükrök és üvegek, hőmérők, I borszeszmérők, légsulymérők, aneruid orvosi hőmérők, bormérlegek bor, borszesz és mustnak Istb továbbá villanygópek, villámhárítók, házi tóvirdak 3 évi jótállás mellett állíttatnak fel A raktáromban levő szemüvegeimet minden vevőnek 3 napi próbára átengedem. Minden e szakmába vágó czikkek javítását j valamint ujjitását a lehető leggyorsabb- és j jutányosabban eszközli (32 2 — *) HELFY B. látszerész és arannnllTes. N. Kanizsán a .KORONA* átellenében. Ternósorozatok 3 számban, melyben a 90 szám akként van elosztva, hogy minden hozásra 6—9 TERN0 és számtalan ASB0 jön ki közvetlen beküldése mellett. Egy sorozat ára 1 frt (játékntasitással). utánvéttel rendelések 1 frt 32 kr. Kapható: Budapest, VII. ker. rózsa-uteza 24 sz. Lem 7 ,jtó MtYER Z. KáROLY (20 3 - 25), a ^Ternoaoroaatok" kiadója. frt frt arsélmet-frt 130 írt ISO frt 2 70 frt 4 — frt 6 — 7-10.- frt 1.2" frt 1.80 frt 2 80 frt 3 M 5—6— frt frt frt frt ¿a -.40 -.«0 1— 1 50 2 5« átiekei kia angol ráseoD A közelgő hnsvétl ünnepek alkalmával Nagy-Kanizsától rendkívüli leszállított menet árakkal kéj rendeatelnek, és pedig: azombaton tnirca. 27-ín este 11 <íra 48 perea Bécsbe, vasárnap máres 28-án 4 óra 50 perea regeel F.MS-, Trlsst- is Vsleaczébs Men.tjefyak érvényesek nenet-jdvet, aaamélyenkint Najy-Kaoiaaától Bécabe U. 9 70, III. S 60. Finme- vagy Trieat II 14 30, Ltl. 10 20. Trieat éa Velencaébe II. 26 30, 111. 18 70. Viaaza menetkor aa ntazáa egyszeri félbeasakltáaaal akármelyik állomáson tetsséa .serint minden azemélyvonattal (kivéva a uyoravonatokat) tartható meg. Eaan kéjvonatokhoa Barea-, Zákány- éa S.ombatbelyen is fognak kiadatni rendkivüli le-aaalluott menetjegyek Bécsbe vagy Fiome-, Trieat- éa Val.neaébs. A jegyek 14 napig érvényesek. Minden kózelebbi értaai-téat a minden állomáaon kiftlggesatett falragaaaok éa éppen aa itt kapbató réazletes értesitvéoyek Bobrcelcl O, tnlajdoDos (28 1—1) „ i bécú ataaó iroda, Béea, I., Sonnenfelsgasse 15. Nagy-Kanizsiu, nyomatott a kiadó talajdonoe Wajdits József gyorssajtóján. flA6Y-KA?TCZ8A, 1880. márcrius 88-án. aö-mic aSBÉLXTL. I^^Wlatitl ir évre . ■ ín \' fii évre . . 4 . negjed évre . . 2 . Egy ndm 10 kr NMttéaak 4 hasáboa petitaorban 7, máaodtzor 6 ■ minden további torért b kr SYIL.TTÉRBKN li aoronként 10 krért »é-letnek fal | Kiocatári illeték minden tegjea birdetéaért kfil8n~ 30 kr fiaetendS. Tlzenkllenezedlk «évfolyam. A lap aa.ll.ml réiaét illett kfialaméofek a laarkaertffbSa. anyagi ráaaét illett ktal.mény.k pedig a kiadóboa bérmentve tntéeendSk : XAGY-KANIZSA Wltuloibai Bérmantetlen lévaiak, caak iámért monkatár-aaktól fogadtatnak el. kulínf előbb: ,Z A L A „n.-kmnlzsal önk. tűzoltó-egylet\' so mogti N.-Kanl7.uaváron helyhatóságának, ,n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«. a vn.-kanizsai kweskedelm. . ...... , ,..-aaainai iaaama|>ea>i tület", » .1.-kanizsai kládeá-neveló egyesület". a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi ■ Iparkamara n.-kanizsai külTálajltmknya« • több meetftl Aa várnai no-vpaiiiat hl.atalna ¿rtesit/.ia. KÖZLÖNY.\' _ iparbank», „n.-kanlzual takarékpénztár*, a „zaiamegyel általánoi tanltéte«- íKéziratok viasaa i kflldetnek. ^ ---------"""r-- *J-V , - „„„,,. ..... megyei é» lárasi egyesület hivatalos érteilttje. HeleiikiiU kétszer, vasarnap- s csütörtökön megjeleuo vegyes tartalma lap. Felhivás előfizetésre! Az első évnegyed jelen számmal lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük e bő végéig tart, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel. Előfizetési ár : apr.—jun. évnegyedre......2 frt. apr. — szept félévre........4 , apr.—decz. 3 évnegyedre .... 6 , Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880. A .ZALAI KÖZLÖNY\' kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedése Húsvét napján. Magasztos ünnepet ül ma a keresztény világ — a feltámadásnak dicső ünnepét. Az élet diadalt aratott a halál felett, a szellem leküzdé az anyagot, a világosság eloszlatá a sötétséget s a fény elnyelé az árnyt. A -hitetlenség omladékain magasan leng a hit zászlaja. A keresztet, a dicsőség eme szent jelvényét, túlvilági fény övezi körül; a szem áhitat-tattal tekint reá s a lélek megdicsőül. A keblet magasztos érzemény ihleti; van élet a siron tul. Nincs megsemmisülés. A halál — álom, melyből örök életre ébredünk. Isteni élet ez! És mily szépen esik össze a feltámadásnak emlékünnepe a természet — az anyagi világ újra ébredésével! Télen nem Mog madárdal; a földet hólepel takarja be; mély álomban alszik minden. Elhagyott, rideg, kietlen á magány. Tavaszszal forduló ponthoz érünk. A nap sugarainak jótékony melege eloszlatja a jégmezőt; a természet zöld színbe — a remény szinébe öltözik; az állat- és madársereg lassankint benépesíti a pusztaságot ; pezseg, forr az élet; foly a munka 8 rázendül a dal. A lélek szabadba vágyik — a fejlődésnek indult természet ölébe, hogy szórakozást és enyhülést találjon a napi küzdelmek és fáradalmak után; hogy itt ismerni, majd imádni tanulja meg nagy müvéből a nagy Istent Csak sivár lélek zárkózik el s marad érzéketlen a naponkint szebb és szebb díszbe öltöző természet iránt. Neki nem kell Isten és müve. Hogy is kellene, mikor keblében kihamvadt minden nemes érzemény ! Nem hisz senkiben, nem hisz semmiben ; jelleme a hitetlenség. — Nem bizik a világban, még önmagában sem. Kialudt vulkán, remény és vágyak nélkül. Szivét se a jó, se a rosz nem hevitik; öröm és gyász keblét nem illetik. Egyhangú, nyomott, szomorú élet. És hány ily fanyar lelket ismerünk ? Korunkat az önzés bélyegezi. Legtöbb esetben haszonlesés índit cselekvésre. Ön-kár nélkül is mással jót tenni — tünemény. letörülni a szerencsétlenek kö-nyeit, sokszor puszta divat vagy legalább hiu szenvelgés. Megtagadni a világ alkotóját — korszellem; megvetni a vallást, kigúnyolni annak külső szertartásait — igazi műveltség. A vallás a bnta tömegnek való. Istene ugyan neki is van, de faragott istene — a pénz. A hit megtagadásával vagy elvetésével együtt jár az erkölcsök lazulása. Kinek szivében lángol a hit, buzog a remény, él a szeretet, — az rosz ember nem lehet. Az erkölcstelen — hitetlen is, legfölebb látszik hivőnek lenni s ha ajkai imát mormolnak, lelkében bűnöket tervel. Vallás és erkölcs egy hus, egy vér; döntsd le annak oltárát s a romok közé temeted az erkölcsiséget. A kettő együtt jár, együtt enyész, mint tavasz és fejlődés, ősz és hervadás. Csak vallás szilárd talaja a társadalomnak. Vallás nélkül nincs erkölcs, erkölcs nélkül: „Róma megdűl s rabigába görbed.\' . , E hagy napnak — a feltámadásnak emléke állítsa helyre sziveinkben az ösz-szeroncsolt vagy a csak megingott hit oltárát ! A hivő kebel szirtként áll a vészek ama viharában, melyekkel nemünk a bölcsőtől a sirig küzd. Különösen nagy szükségünk van a hitnek vigasztaló szavaira a megpróbáltatások, a csapások eme napjaiban. A ki hisz, nem csalatkozik. Hit-, remény- és szeretettel felfegyverezve zengjen aztán az ének szivból szívhez: Feltámadott — Alleluja! PHIIiOS. Húsvét „De nem aoki karxag müvén a biln pokol. Mert harmadnapra a halál ia haldokol Hol van, bol Tan balal a te diadalod? Hiaa Jeaus nincsen itt, J.zua feltámadott." BENŐFl A kereszténység ünnepet fll; a feltámadásnak magasztos eszméjü dicső ünnepét Feltámadt az Isten-ember, ki eljőve hogy az emberiségért feláldozza magát eloszlatta a hajdan sötétségét, világosságot árasztott maga körött, mely elterjedt az egész föld kerekségére. A halál leküzdetett, az enyészet megsemmisült. Meg is kelle ennek semmisülni; mert a magasztos eszméknek, a mindent lekűzdő szellemnek korlátai nincsenek, s nem is lehetnek. Húsvét! A szellem, az ész, a fel-világosodottság nagyszerű ünnepe! Azért, kinek szive van, s szivében a nemes iránti érzelem lakozik, szent áhítattal siet Isten házába, midőn a harangok kongása húsvéti szent áhítatra hívják a hívőket. Mondottuk, hogy húsvét a szellem ünnepe ! A szellem ünnepe; mert az Istenember feltámadásával, a szellem is feltámadott, a szellem, mely lenyügesztetett, vallási türelmetlenség, elfogultság által lebilincseltelett; szabaddá lett. Húsvét az ész, a felvilágosodottság ünnepe; az Isten-ember feltámadásával leromboltatott a válaszfal, mely az embert az embertől, a te3tvért a testvértől elválasztá. A vallások tévedései kijavit-vák; megnyílt az alkalom, hogy az emberiség, a hosszantartó lethargiaból kiébredjen, az ész parancsszavának hódoljon. De vájjon nem folyt-e a nemes vér liiában, nem vala-e sikertelen az áldozat ? Vétenénk, ha feltétlenül azt mondanók , hogy sikertelen vala, mert ez annyit tenne, mint eltagadni, mind azon TÁRCZA. Húsvét napján. Meghalt a gyáazidő: Mert Jézua feltámadt ; Égról, földről, szirről Letűnt a tél s bánat. .. Alleluja ! Dorlllt mennybolt mosolyg Arany napaugartól; Lelkünk szeplőtelen Hit fényétől lángol. . . Alleluja 1 Virány zöldéi mező S erdő friaa kebelén; Keblünket eltölti Gazdag égi remény . Alleluja! Ékeakedik pompás Piros rózsaaereg; Szivünkben feldobog Mennyei szeretet. . Alleluja ! Édes örömkönynyel Telik meR két szemünk; S áldott boldogságtól Dobog hő kebelünk... Alleluja! S ég5 ajkunkon e Buzgó szózat árad : Meghalt a gyászidő; Mert Jézus feltámsdt.. . Alleluja! YÁR08Y MIHÁLY. Z.-Szt. Gróth márczius 19. 18HO. (Liedl Ferencx hangversenye.) Micsoda? Liedl Ferencz és Szent Gróthon ? — Olyan nincs ! . . . Mintha csak hallanám a tiszteit olvasó részéről, e felkiáltást tárcza-czikkem második czimének olvasásakor; pedig kérem igen is hogy : olyan van, avagy volt e hó IS án! Éa mivel caak nagy ritkán lehet ax ilyen magam fajtájú, kisvárosi levelecóoek a referádájáhos oly anyagot nyerői, mint a jelen esetben: hát csak meg a ragadom ám aa alkalmat és le sem teszem tollamat, mig egy egész és jókora tárcia levél öblös kalamárisomból alias mindenkor megmártva lévő tollam hegyéből mind afféle dus forrásból (?) ki nem fakadt. Szeretném ott kezdeni, hogy : füleimben még most is cseneg azaz elragadó s mégis le bili ncaelö varázs dsllam éa végig végig futja, meg-megresgeti dob hártyámat egy egy merész futam, mit a jeles művész nyiretyüjéaek varázs-hatalmával oly átlátszóan, tiaatán csalt ki a .featett fából- ; és folyton hallatszik majd a messze távolból, majd közvetlen közelben büvös-bájos, andalító zenéje, stb. igy meg — amngy ... j Hanem eflaör a még ián mindig bámulóknak tudtára akarom adni, hogy a müvész-nek, kit a sene világ elaí rendű tehetségnuk tart, hozzánk jött« és kis városunkban történt fellépt« caakia Kozáry Aorel, Bergar Jenő és Lsckenbacher S. urak fáradozása folytán »¡ke-rült; őket illeti aa oltagadhatatlan, meg nem vonható elismerés; az \' kérelmükre hajolva jött át Liedl ur Z.-Egerazegről az ott tartott hangversenye után: az e körüli érdemöket nevezett uraknak nem lehet czélom czifra bokorra kötve tömjénfüsttel föleressteni, egy szerűen hát: köszönet nekik mindazok részéről, kik e ritka — és városunkban még nem volt — páratlan müélvben részesülni szerencsések lebetének. A. mint mendám, tehát e hó 18-án a .Magyar Koronához" czimü vendéglő nagy termében tartotta meg Liedl Ferencz hegedű művész az ő hangversenyét, mely alkalommal a műsorosat e következő jeles hsngverseny darabokból állott: I. .Palonaise- Wieniafszky\'-tól. II. .Faust« Vieuxtemps-tól zongorán kisérte Glázer Gyula ur. III. .Éljen csárdás" Bidley Kohne-tól. IV. .Legenda" Wieniafssky-tól zongorán kisérte Weiszenberg Mariánna k. a. .Magyar tánca- Brahma tói zongorán kisérte Weiszenberg Mariánna k. a. VI. .Morceau de sálon" Vieuxtemps-tól. Nem születtem zene kritikusnak, de meg önök n. é. olvasóim úgyis olvashatták a bécsi és hasai tekintélyes Ispokból Liedl Ferencz művészetének méltatását; és azért caak általá-nossagban jelzem játékának kitűnőségét és emellett nyugodt, csendes, lebilincselő játékát, a hü tiszta hang kezelést és a legmerészebb futamokbani biztosságát, szabatosságát, mi egyszer sem hagyja cserben a művészt; végre meg: hogy mi játékának büvös-bájos varázs-hatáaa alatt egészen el valánk ragadtatva ! . . Elismerés illeti s művész \'mellett va mi Glázerunk\'-at és Weiszenberg Mariánna k. a. hármosi nevelőnőt. Méltán elitélem azokat, kik városunk és közeli vidékéről nem tudom mi okból, távol tartották magokat s igy a vártnál jóval kisebb számú hallgatóság gyűlt össze; no de különben : csak ők vesztettek ! 1 Liedl Ferencz magyarul beszélő magyar művész, fiatal 26—27 éves, veszprémi születésű, magyar ember 1 Innét Sümeghre megy át hangversenyezni ; melegen ajánljuk az ottani és vidékén nagy számmal lévő műpártoló közönség b. figyelmébe s pártfogásába ! BÉKEFY ELEK. Hajgató Sándornak. (1880. márexitu 18 ) Volt az idő, amidőn még egyközűen haladának Röggel telt ntaink, s volt az eset, miidőn Össxetalálkoztank egy ponton ; itt utalnkat Sorsunk megazögelé; — fogjuk a sorsra; igen. Te a dicsőséget kereséd. Csendes kikötőbe Vágytam. Vízcseppek foszladozó sxinein Nem látám a .valót* ; emiatt a rögtele ösvényt Jártam, mások előtt törve a hantokon át. Ex le*x munkám, mig pihenésre a airba hanyatlom. (Még a szivárványnak színe is eltflnedez) .... Nem zúgolódom a sora ellen; mert közvagyonunk ez .. . Ott mindkét axSgszár biztosan Összehajol .... Addig boldogan élj ! „mult- képeitől ne zavartass\' ! Nynjtaon sok rózsát a jelen éa a jövő ! KESZLEK GYULA. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI K ö Z L ö N Y. MÁRCZTDS 28 in 1880. jótéteményeket, melyeket a kereszténység a világra hozott, eltagadnók azt, hogy ez az általános műveltség, a tudomány alapköve; s ez elég arra, hogy hódolattelten térdre boniljnnk. Mondhatnók, hogy a vér nem hiá-ban folyt, mert hisz általa az erkölcsök nemesbitettek ; s a világ egész más fordulatot vón; de ezt csak akkor mondhatnók, ha közönséges martyrról volna a szó, ki egy magasztos eszmének áldozatja lett; de itt az Isten-emberról. Isten fiáról van szó, ki eljőve, hogy magát a bűnös emberi nemért feláldozza; s ennek minden csepp vére drága, minden egyes szava szent hagyomány, isteni parancs. S mi vala az Isten-ember fő elve, melyik azon elv, melyre ó tanait fek-teté? „Szeresd felebarátodat miot tenmagadat." E nemes elvet hirdették ajkai, e szent elvért küzdött s halt ö meg, nem kötötte ő ez elv gyakorlását nemzetiség, nyelv vagy valláshoz; ö nem erővel, hatalommal, hanem szeretettel kívánt győzni, s hódítani. Feltámadásának magasztos ünnepén kérdezzük, a kezet szivünkre téve; vájjon gyakoroltuk-e mi az isten e parancsát? — — — Nem kívánható, hogy egy korban, melyben az emberi tettek, fóleg az anyagiasságtól vezéreltetnek , melyben az emberek önérdekei, oly gyakran összeütköznek , s melyben az életfentartás gondjai az ember minden gondját igénybe veszik ; ezen elv. tiszta fogalmában gyakoroltassák ; ehhez hosszú idő, s más kor, mely más szellemtől vezéreltetik, szükséges. De kérdezzük csak azt, vájjon nem-e ez isteni parancs ellenkezője volt-e vezérlőnk ? S komolyan megfontolva mondhatnók, hogy nem a szeretet, hanem a felebarátok iránti gyűlölet volt vezérlónk. Nem bírtuk még magunkat ama magaslatra vergődni, hogy a faj- s nemzetek iránti elfogultságtól kivetkőztünk volna. Szűkkeblűség jellemzi minden tetteinket; az ajk- s fajkülünbség cselekedeteinkben a mérvadó, melyhez még szivünk indulatait is mérjük; s ezen való tény kifolyása volt, hogy a hires emberbarát Rousseau felállitá azon ferde állítást, hogy minden jó hazafi szűkkeblű emberbarát; pedig ezen állítás nagy vádat hord magában az emberiség iránt. Tévnézet, ha vélnők, hogy a hazafiasság a felebaráti szeretetet kizárná. Mig a nemzetek érdekei össze nem ütköznek, ezek pedig, ha méltányosság vezérel bennünket, egymás mellett összeférnek ; szeretettel ragaszkodhatnék hozzájuk , méltányolhatjuk, sót örömmel üdvözölhetjük a más nemzetek fejlődését. Mire vezet tehát ezen gyűlölet, e szűkkeblűség; elkeseríti saját létünket, elrabolja nyugadalmunkat, melyre oly nagy szűkségünk volna. De mi több, mi gyászosb e gyűlölet nemcsak idegen országban lakókra terjed, hanem átszivárog még azokra is, kikkel egy országban lakunk, kik jó- s balsorsunkat megosztani hivatva vannak, értjak ezalatt a vallási gyűlöletet, mely szivünkbe oly erős gyökeret kezd verni. Egy gyászemlékü franczia államférfi felállitá azon igaz thezist, hogy e szó toller&nczia használata a legnagyobb intolleránczia. A magyar nemzet, mely földrajzi fekvésénél fogva azon szerencsétlen helyzetben van, hogy minden oldalról ha nem is ellenséges, de semmi esetre rokonér-zelmü nemzetek lakják, ezer éves fenállá-sát nagyrészben annak köszönheti, hogy keblében mindig a vallástürelem uralkodott, melyre büszkeséggel tekinthet visz- sza; de most látjuk, hogy feledve őseink nemes erényeit, félrevezettetjük magunkat olyanoktól kiket személyes érdekek vezetnek, a vallási pártoskodás káros magvát hintik el közöttünk. Nem akar ez czélzás lenni, csak kötelességünknek tartjuk figyelmeztetni arra, hogy minő veszély örvénye előtt állunk ; felszólalni akarunk, hogy az ország belsejében ily pártoskodásra tért ne engedjünk, mert erősek \' csak addig leszünk, mig a bclbéke fentartatik. S nekünk, ezt mindenki belátja, fejlődésünkre béke szükséges. E fréllak tolleranczi használata a legnagyobb intolleranczia. Jézus, az Isten-ember, nem egy felekezet, hanem az egész emberiségért ál-dozá fel magát, ó nem tekintett arra, ki minő módon, minő nyelven imádja Istenét, ö a jótettet, a tiszta erkölcsöt tartá mérvadónak, s mi gyarló emberek Isten dicsőségére akarjuk Isten parancsát kijátszani, Isten példáját megvetni. Hiába folyt a drága vér, hiába volt az áldozat, ha azért, miért az ür vérét áldozta, ha az emberiséget a felebaráti szeretet nem kapcsolja össze! Szeretet az ö lénye, szeretetet hirdetett minden szava, szeretet vallásának alapja. Hnsvét a feltámadás ünnepe, s feltámadás ünnepe lehetne, ha bennünk a a jobb érzületek feltámadnának, ha be-látnók. hogy téves az ut, melyen járunk, hibás a mód, melyet követünk, ha nyilt őszinteséggel, benső szivjósággal nyuj:ana az emberiség egymásnak kezet az örök béke, örök barátság megkötésére. A nagy áldozatnak nagyszerű méltó gyümölcse az lenne, csak ekkor mondhatnók, Jézus Igazán megváltotta az emberiséget, mert az emberiség megszűnt szenvedélyeinek alárendeltje lenni, ön maga is félistennek emelkedett. LÖB IGNÁCZ. Helyi Ilin k. — Boldog iin\'iiplést kivárniuk lapunk tisztelt pártolóinak s kedves munkatársainknak ! — A műkedvelői előadásról még a következő \'»üzetesb ismertetést vettük : Dics«\') ség a legfőbb jutalma a niüvésznek. Ez leng előtte mindannak, aki ilye« fal»» vágja fejazé-jót, kapkod a dicsőség után. De nem mindig éri czéiját, ha eléri azonban, fizetve a fárad a lom, mert legyen bár ez semmi tán, mégis a szemet vakitja, mert világú. Ily művészetnek valánk szemtanúi az elmúlt szombaton. Amim már e t. lap is emlité, a kereskedelmi ifjak önképző Körének tagjai, műkedvelői szini előadással kedveskedtek a közönségnek, még po-dig 2 darabbal, mint \'udva van. Emészt és Rablógyilkossal. Midkét darab valóban oly szép Ízléssel megválasztott, hogy a dolog meséje is már vágyat ébreszt bennünk, figyelemmel hallgatni a bonyodalmak menetét. De «z még csekély dicsőséget szer-z a játszók uak. A szinmü a cselekvés jelenitésének költészete, a igy hivatása a cselokvényt megjelenítve vissza-tükröztetni, ez nyit utat helyes megoldás által a játszó dicsőségének. Nyitott utat ez azonban itt ís, mert valóban most annyi babérkoszorú készítendő ahány a játszók száma; oly élénk tükröt láttunk, oly természetesen folyt minden, hogy csak szinlapon s nem színpadon lehete látni, hogy a játszók műkedvelők. Az elsőben, Ernesztben, kiválólag a mű főhőse Emészt (Fischer T. ur) tűnt ki, nem ¡»t, BŐt nem is holmi vándorszínészek közt, hanem jobb társu-latban is bizonyára figyelmet vont volna magára. Pollák Mari (BtU) szép érzékkel oldotta meg feladatát. A többi szereplő szintén szép ihletséggel élte "be magát szerepébe. A második mű már a költői főnek is érieltebb ötlete. Oly jellemeltet tüntet *8zemünkbe, akikért érez az ember, akik normális viszonyaik közt is képesek beunünk rokonszenvet kelteni. A költő a valószínűséggel megegyező szerelmi eseményt ír le, s egy ifjú művészt oly amor-ittasnak fest, hogy látva a nézőségben is lángokat ébreszt. E darabnál kiemelni a kitűnő játszókat majd lehetetlen, mindannyi nagyszerűen játszott. A főhős (Lakenbacher B. ur) oly bennső érzelemmel featé a szerelem érzetét, hogy a legkegyetlenebb szívnek is lágyulnia kellett. Pérardné (Goldmann Julcsa k. a.) pedig aként állott a színpadon, hogy minden fiatal ember kereste ián, tuiajdonképen szive 1 mit is tesz. Stern ur, a buzgó államügyész, Angelika (a kedélygazdag Morgenbesaer Malvin k. a.) Jean (Spitzer B. ur) szebbnél szebb bizonyítékát adák tehetségüknek. Kiváló szépséget az utóbbi mű utoljánál láttunk, itt oly lélekemelő elragadó látvány tárult elénk, hogy méltán érdemlók meg a szűnni nem akaró „éljen" zéseket. Kiki teljes megelégedéssel kelt fel ülőhelyéről, óhajtva velünk együtt, hogy miuél előbb újólag derék műkedvelőinket a színpadon láthassuk. Végül lehetetlen meg nem emlékeznünk városunkban letelepedett Orazágh István veterán színészről, ki egész odaadással eszközlé a rendesést. K. — Kanizsa város tulajdonát képező felső erdei vágás azon részét mely ezelőtt 2 — 3 évvel arra tétetett, valamely gouosz szándoku egyén f. hó 23 án d. e. 11 és 12 óra közt meggyújtotta, által azon területből a lángok mintegy 30 hold területet részben \'/j, részben pedig a/3-adot semmivé tettek. A legnagyobb szerencsétlenség mellett még azon kedvező állapot volt, hogy ép az ottani területen apró csemeték ültetése az erdei személyzet által ültetéssel pótoltatván, ezen bár tisztán női munkások voltak, a tűznek részben Récse község lakói közreműködése, ugy Kanizsa városból a városi isztviselők által kirendelt munká sokkal megakadályozható volt, Babocsay György polgármester ur is a hely színére kisietve, az oltás kórül ott működött B<> fy Károly főerdészszel az oltást vezették, mind ezen tények közreműködésével a 1űznek tova terjedése ezzel a még nagyobb kár elhárítva lett. Veber Ferencz pali ni föerdész embereit is ott láttuk, kik ugyan a tüzesetet sajat birtokukon sejtve, siettek a tett helyére, de bár nem náluk volt a szerencsétlenség, még is mint jó szomszédok, ami veszedelmünknél annak elhárításán közreműködtek. \'— Fogadjak mindazok, kik a vész perczeiben közreműködtek, elismerésünket azon nemes tettükért, melylyel a vá ros vagyona megvédésében közreműködtek. — Beküldetett. Szeretnénk valahogyan megtudni, mi lehet annak az oka, hogy a már-czius 20 ki műkedvelői előadás alkalmával az első dartb után Horváth Laczi és Grünbaum j iles zenekara által elkezdett hallgató magyar darab félbeszakittatott több, jelvényes rendező áll*l a pá perez múlva u ;m magy«r darabok rendeltettek ineg? kérjük a tisztelt rendezőség nyilatkozatát; különben ennek vagyunk tulajdonítani ama körülményt, hogy többen ez esőt után, köztük a megye köztiscteletü alispánja in a teremből eltávozott. Tisztelettel kérjük soraink közlését. Többen. (Igaz, hogy a lentebb irt eaemény megtörtént, de mi nem a magyar zene iránti gyűlöletnek róvjuk fel, meri akkor magyarul sem tartanának előadást, hau.-m vaiami m»s okuak kellett lenni, azért mi is kérjük a nyilatkozatadást. Szerk.) — Erdősi Eugénia k. a. városunk szülöttje a népszínháztól bucaut vesz, s Becsbe megy, hol a wiedeni s/iuház igen előnyős fel-t.etelek mellett szerződteté. — Surdról egy kéttejü s kél farkú borjúnak bőre küldetett be a nagy-kanizsai főgymn mnseuma számára. Kár hogy az egé*z állat nem küldetett be, mert igy helyes és tökéletes k ¡tömése a lehetetlenséggel határos. — A hernyók és kártékony rovarok irtására nézve a földroiveléai ministrrr a következő rendeletet intézte a törvényhatósághoz: A vezetésem alatt álló mfnisterium 1872. évi febr. hó 21 ín kelt in ézvényével felhívatott a törvényhatóság, hogy a hernyók és kártékony rovarok irtása iránt szabályrendeletet alkosson, kijelöltettek egyszersmind azon pontozatok, melyek ezen szabályrendelet szerkesztésénél írányadókul voltak veendők. Ezen felhivás eredméuyeül több törvényhatóság gondosko dott azabályrendeleti utón a káros rovarok és h-rnyóknak hatón.lgi ellenőrvés mellet\', leendő irtásáról. Ezen szabály rendeletek azonban részben hiányosak, a mennyiben például egyes törvényhatóságok területén a lefolyt évben is jelentékeny károkat okozott cserebogarak ir tására nézve intézkedéseket nem tartalmaznak, részben pedig nem is hajtattak végre a tárgy fontossága által követett szigorúsággal. Ennélfogva telhivom a törvényhatóságot, hogy a menuyiben ezt még nem tette volna, ez ügy ben szabályrendeletet alkosson, esetleg a mir meglevő szabályrendeletnek jelen intézményi m értelmébeu leendő kibővítéséről gondoskodjék, s tegye meg a szükséges lépéseket az iránt, hogy intézkedései pontosan ellenőriztetvén, szigorúan végr-haj lassanak. A cs-rebogarakra nézve szükségesnek tartanára, ha a jelentkező bogarakhoz mérten a szolgabirák által határoz-tatnék meg azon Összeg, mely a községi lakosok állal összeszedendő, s az előjáróság f-i-ügyelete mellett elpusztítandó lenn«*. Azok részére pedig, kik a meghatározott rn-nnyisé gen felül pusztítanak el bogarakat, hajlandó vagyok a törvényhatóság jelentése és javaslata alapját n^mi csekély jutalmazást is helyezni kilátásba — Állami sorsjáték. A VlII-ík magyar királyi államsorsjáték tiszta jövedelme ő ca. és aportolf királyi felségének 1879. évi oktober bó 28-áról kelt legfelső elhatározása folytán egy harmad-, vagyis részben a horvát orszá gos tébolyda javára, fennmaradó kétharmad részből egy harmad-, vagyis a/9 részben a fiumei „Mária" egyesület segélyezésére, */9 részben pedig a magy. kir. vagyontalan hivatalno kok Özvegyei és árváinak segélyezésére alakítandó alap , végre szintén 2/9 részben a gyó I gyithallan, de közveszélyes elmebetegek szá ! mára Magyarországon léte8Ítendő ápoldajavára fog fordíttatni. Ara 2 frt. Huzáa f. évi junius 24-én lesz. Ily sorsjegyek szerkesztőségi irodánkban kaphatók. Nyereményei 5237-ben 210.000 frtban állapíttattak meg. — 2>r. Tomcsányi Imre magy. kír honvédezred orvost, (a „Szathmár" eg_\\ kori derék szerkesztőjét) ujabb kitüntetés érte, ugyanis a uémet lovagrend keresztjével diszite tett fel. — Halászati értekezlet. Balatonuuk halászatának rendezése érdekében a nm. föld müvelés , ipar- és kereskedelmi m. kir. mims-ter ur által elrendelt értekezlet f. hó 22-én tartatott meg Keszthelyen, a gazd. tanintézet nagytermében. Az értekezleten — említett minísterium megbízása folytán — méltóságos Ürményi József ur, Zalamegye főispánja elnökölt; a jegyzőkönyv vezetésével ő méltósága Sparsam Pál gazd. tanintézeti tanárt bízta meg Érdek lettek és szakértők tekintélyes számmal jelentek meg Zalából és Somogy ból; Veszprém megye aiíg volt képviselve, jóllehet, hogy a balatoni halfogyatkoiás irán i panaszok ott a leggyakoriabbak. Elnöklő főispán ur az értekezlet megnyitása után felolvastatta az értekezletet elrendelő ministeri leiratot, s megismertette az értekezletet feladatával, mely nek megoldásához ő méltósága saját részéről is hozzájárulást ajánl. Előadja, miszerint a magas minísterium számtalanszor volt kénytelen a szóban forgó kérdés felől keserű panaszokat hallani, de az orvoslást jelen értekezlet tanácsadásától teszi függővé; felhívja tehát a jelenlevő érdeklett felek és szakértők figyelmét a foutos tárgyra és nézeteiket, melyek alapján reméli a kedvező megoldást. Mielőtt azonban a vita kezde\'ét vette volna, felolvastatott a kir. természettudományi társulat véleménye a halak ívási körülményeiről s a javaslatba hozott halászati rendszabályok szövege. Ezután Beck Sándor keszthelyi bérlő emelt szót. Nem érc egyet a term. tud. társulattal azoa pontnál, mely a fogas ívarzási idejét juniusra is kiterjeszti. Tapasztalt balatoni halászok és tulajdon meggyőződése szerint a fogas ívási ideje május közepével lejár, ekkorra már a harcsa és ponty is elivarzott. Ezért a tilalmi időt april elsejétől májuB 15-ikéig bőven elégségesnek tartja s ennek elfogadását ajánlja. — A halászati szabályrendeletet általánosságban elfogadja; az-iuban miután a többi halakra nézve vészé lyea ragadozó csuka szerfölött el van szaporodva. különösen az ugy nevezett kis Balatonban, (a Balaton legnyugatibb öble) melynek sásos partjait a nemesebb fogas ugy sem látó gátja : tehát megengedhetőnek véli ott még a Vfjsz szál (lappangó szoros halló) való fogást is; kivéve mindazonáltal a tilalom-időt e a Balaton többi vizeit. Hogy pedig a tilalom érvényt nyerjen, ajánlja a halászati csőszök felállítását, minthogy a rendőri felügyelet elégtelennek bizonyult. — Rosenberger Mihály fonyódi bérlő többszöri felszólalása által igyekszik az értekezletet meggyőzni az egy havi tilalomidő elegendő voltáról: april közepétől május elejéig — úgymond — mindenféle hal bevégezte az ivást, s igy május közepénél tovább szükségtelen a tilalom. — Hecht Mór siófoki bérlő nélkulözhetlennsk tartja a tilalom időt, azonban előtte szólóval ő is egy hónapot kér. Ezenkívül a Sió és Zala folyókat vas-rostélylyal óhajtaná elzáratni, hogy a balatoni hal maradna fészkében. Többször tapasztalta szóló, miszerint a kisebb csatornák egy egy esőzés alkalmával oly rövid időre telnek meg vízzel, hogy mire a Balatonból odatévedt nagyobb halak vissza. akarnának térni, — mir nincs ott viz, k kénytelenek elveszni, vagy pedig a nem illetékes halászok keze közé jutni. Ilyen rövid csatorna több van, nevezetesen: a keiesztari határban három, a fonyódiban kettő és a lölleiben egy ; ezeket elzáratni óhajtaná. — T\'rsztyánszky Lajos nem tartja jogszerűnek a Sió és Zala v asrostélyokkalí elzá\'atását, miuthogy tapasztalása szerint a fogas ezeken se ki, se be nem hatol. A vejsz használatát a kis Balatonon helyén találja, sőt a csukákra nézve még a szigonyozást és lövöldözést is alkalmaztatni kívánja, hogy e falánk állatok a Balatonból teljesen kipusztuljanak- — Soó» Mihály premontrei kanonok jól átértett szempontból kiindulva kiváló szakértelemmel bírálja a h tlak fogyatkozásának és az e fölötti pana szoknak indokait. Különös kíméletet ajánl a kifogott apró halak iránt, melyeket sokazor a parton megaemmiaülve láthatni, vagy legtöbb TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁRCZIUS 28-4ii 1880 esetben a sertések eledeléül szolgálnak, holott a vizbe szórva ezek is értékesekké lehetnének. Kívánja az eddigi tíz hónapon át tartó hala szati engedély fentartását, minthogy hűvösebb tavasz után még május második felében is folyik az Ivarzás. — Történt még számos f«l-szólaláa pro et contra, melyek összegezéseül elnöklő főispán ur határozatilag kimondja az april elsejétől május közepéig tartó tilalmi idő elegendő voltát, mint a melyet a jelenlevő : szakértők is elégségesnek tartauak. Továbbá a v«jsz használata az említett helyen szintén el j íogadhatónak tekintetik; végre a rabló halá szat megszüntetésére irányzott általános óhajtásnak megfelelő viz-csőszök felállítása is kilátásba helyeztetett. A két álló óráig tartó értekezletet elnöklő főispán ur ő méltósága, ki a tanácskozásnak igazán minden tekintetbeu lelke volt, — általános lelkes éljenzés közben zárta be. Az uj rendszabályok életbeléptetése és lelkiismeretes követése után aligha lesz alkalmunk a kincses Balaton fölött kétségbeesni. A pápa-keszthelyi vasút végrehajtó bizottságának Tapolczán tartol\', ülése után a bizottság tagjai a tapolczai nagy vendéglőben társas ebédre jöttek össze és vig zene, fcedé-lves beszélgetés és lelkes pohárköszöntések közt szenteltek még pár órát a barátságnak s a tervbe vett vállalat megbeszélésének. A felköszöntések sorát Terszlyánszky Lajos kezdte meg , éltetvén a vállalat egyik első kezdeményezőjét gróf Esterházy Móricz elnököt, utána Beck Sándor Kiss László helyettes elnököt éltette, gróf Esterházy Móricz Lóskay M. mérnökért üríté poharát, míg Antal Gábor Zalamegye lakosait köszönté fel, Kiss László pedig Tapolcza városáért ivott igen szép képletben jelezve, hogy valamint a Tapolcza foljó Pápa város határát övezi, ugy Tapolcza városát a vasútvonal csatolja Pápa szivéhez. — A legközelebbi értekezlet Sümegen tarfatik meg. — A dunántuJi kerületi tűzoltói szövetség területén, mely tiz megyére terjed ki, összesen 58 türoltó-egylet van, — és pedig Baranyamegyében 5, Fehérmegyében 4, Győr megyében 3, Mosonmegyében 4, Somogymegy é-ben 2, Sopronmegyében 9, Tolnamegyében 5, Zalamegjében 7, Vasmegyében 16, Veszprém-megyében 3. — Azonban a kerületi szövetségi)« lépésre vonatkozó s csatlakozásukat megerősítő nyilatkozataikat még sok egylet nem küldötte be a központba. — Borvásár — fucscs. Zágrábban e hó 17-én nyílott meg az „első horvát borvásár", mely azonban igen balul ütött ki. A borvásár rendezői ugyanis azt a bölcs intézkedést tették, hogy a vásárra 20 kr. belépti díj lefizetése mellett mindenki bemehetett .kóstolni*. Ennek az a sajnálatos következménye lőn, hogy a kóstolók rendkívül nagy számmal jelentkeztek, b rövid időn leitták magokat a sárga földig. Ily körülmények közt persze a vasárból nem let: semmi. — Clinejtély. Keszthely város k. e. népiskoláiban szép ünnepély folyt le vas. d. e. 11 órakor, ugyanis: a keszthelyi takarékpénztár felebaráti szeretetből 41 frtot adott a Bz«-gény8orhU tanulók felruházására. Újlaki Mátyás igazgató tanitó az ünnepélyhez méltó beszédében megható szavakkal szólt a felebaráti szeretetről ... . és a növendékek nevében mondott köszönetet a jókevőknek. — mely megnyitó beszéde után S fi 6 leány egész öl tözet ruhában részesült. Az ilyen ünnepély sakugyan felkölti ifjainkbau azon erkölcsiséget, hogy a társadalmi életben a felebaráti szeretetnek önzéstelen ápolói, tisztelői és fejlesztői legyenek ! — A vetések állásáról a következő át-nézetes képet nyújtja a „M. F.- Az őszi veté sek, nevezetesen a buza állá«a határozottan kedvezőnek mondható ez idő szerint, a legtöbb tudósítás szerint a buzavt-tések a.fagyok folytán nem szenvedtek és jól zöldelnek, igy Pest, Komárom, Nógrád, Gömör, Pozsony, Mosony, Esztergom, Győr, Zala, Somogy, Csongrád, továbbá Zemplén, Sáros, Szepes megyékben. Épen szépnek mondható ve\'és Bars éa Baranya megyékben látható. Bihar és Bács megyében is jók a vetések, kivált a koraiak, de a későiek csak most kelnek, s minthogy ezek tetemes 8záztoliját képezik összesnek, s ilyenek a fent elsorolt megyékben is vannak, ezekre nézve még határozottan kedvező jóslat fel nem említhető. Hont megyében az őszszel gyengés vetések aránylag megjavultak Alsó-fehér és Torda megyékb en az őszi vetések szintén jók, csupán utóbbi megyében szenvedtek a takaró hiánya miatt, ezt azonban kiheverni látszanak. A rózs vetések jobbára szituéit jóknak mondatnak, ezek azonban, kivált a bujabbak némileg megritkultak, így Zala, Somogy, Gömörmegyé ben. A repczének állásáról sem jelentenek kedvezőtlen híreket, ki vált Nógrád, Zala, Alsó-fehérben határozottan jőnak mondják, Csongrád megyében azonban a fagyok hosszú tartama alatt szenvedett. A tavaszi munkák megkezdését éa gyors előmenetelét részben a sok helyt a földből még ki nem ment fagy, részben kivált a kötöttebb talajok nedves volta aka dályozza, s igy csak a könnyebb homokosabb talajokon folyik a tavaszi szántás vetés. E hó 10-ikig még nem kezdték meg a tavaszi mun kát Esztergom, Komárom, Pozsony, Nógrád, Bars, Zala, Gömör nagyobb részében. A köny-nyebb talajokon Pest, Biharmegyében, Baranyában, Somogyban, Győrben elkezdtek, de lassan haladnak. Zemplénben e hó közepén, Hontban 20-ika táján, Szepesben e hó végén kezdik, Mármarosban pedig még vastag hó van mindenfelé. A szőlők többnyire mindenütt szenvedtek többé bevésbbé a fagyoktól, azonban határozottan a kár mérve és kiterjedése ma még nem állapit ható, miután tudósításaink e tekintetben igen eltérők. Igy csekély vagy semmi kár sem érte állítólag még a fedetlen maradt szőlőket is Zala, Bihar (kerti szőlők) Alsó-Fehérben, mig Pest és Csongrádmegyé ben nagyobb károkról tesznek említést. Hasonló az eset a gyümölcsfáknál is, Somogy, Biharból kevés kárról panaszkodnak, Esztergom, Zala, Pest stb. megyékben pedig jelentékenynek mondják a kárt. — A hahóti erdőben egy nő hullája találtatott, valószínűleg gyilkosság áldozata. A tett kipuhatolását a nagy-kanizsai kir. járásbíróság teljesiti. — Szita Elek tapolczai kir. járásbiró-sági írnokot az alsó lend/ai kir. járásbírósághoz segédtelekkönyv-vezetővé nevezte ki az igazságügyi minister. — Marhavész. Vasvárott a marhavész kiütött. Az alispáni hivatal ez esetről a Vasvár kerületében három mérföldnyire eső községeket, ugy a szomszédos Zalamegye hatóságát hala dók nélkül értesítette s a szükséges intézkedéseket megtette. — Rövid hirek. Sebastopolban nagy tüz dühöngött. — Hsnsen Posonyban is deleje-zett. — Hay Fülöp budapesti nagykereskedő agyonlőtte magát. — Veszprémben a mult héten 3 szór ütött ki tüz, 19. 20. és 21-én. — Gróf Széchanyi Béla útban van haza felé. — Az ,Uj Budapest" napi lap megszűnt. — A barcsi vásár apr. 1. helyett apr. 2-án tartatik meg. — Egy szentpétervári papneveldében 30 papnevendéket fogtak el. — A hatvani utczai tüntetőket az esküdtszék felmenté. — Orosházán a mult héten egy kis lány megfagyott. Prága, Lemberg Szeben KI nyert? niárcx. 24-éa : 77. 44. 70. 38. 6. „ 89.25. 4.12.78. „ 43. 58. 64. 52. 39. Hivatalos placzi árak. Nagy-Kaukaáo, 1880. mim «4 100 kilogrammjával számítva. Busa IS60.—13—. Uou 10——10M). Árpa 8-60—9 -, Zab 7-60.—8-—. Kukoricaa 8 —. 8.50. Bűrgoiija .--Borsó —.—30 —. Lencse —\'• —-38—. Bab —■_.—12.—. Sséoa •--1-80. Sxalm . .—1 80. 1 kilogrammjával számítva. Marhalra •—.—Sí. Sertóahea —.—58. Saa-Innaa —.—78. Disaoózs r •—.—HO. V röi hagyma \'—.—16. Foghagjma •---30. Cinkor —.—62. Bors •—1-20. Paprika —.—80. Saappan —.—44. 1 literjével saámitva. Ó bor —48 kr. Uj bor 16—20 kr. Pálinka 46 kr. Ecset 6 kr. Kiadta : FARKAS, v. piac« könyvveaet*. Heti naptáx. Mározios 28 tél április 3-lS. 1880. Vasúti menetrend. A bnda-pesti időmutató óra szerint, [ndui Kanfiaárnf Vonat hova : •»ára Ora Perc. IdO 205 Essék, Hoháea,Dombovár . Fiaméba 4 48 reggel 215 . . , . ■ 2 30 délut. 212 Bniis-Pestro .....«58 reggel 202 ............2 6 délut. 304 ..........u 30 estve 21:i Béesbe (Ssnmbath.ly, B4c.s-ljjh.lj felé)5 8 reggel 301 . .........u 48 estve 315 Sopronba ........ 3 38 délut 303 Triestbe 4a Prágerhofon keresztQl Gráca 4. Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triostbe éa Prágerhofon keresztül Gráca ée Bécsbe...... 2 47 délut. Érkezik Kanizsára hontiéi •■ 216 üssék, Mohács, Dombóvár a Fiúméból 1 41 délut 20« . , .11 \'.1 estve 203 Ktida Peströl........ 4 20 reggel 201 .........2 5 délut 211 „ ........ 9 44 estve 314 BécsbSl Hsombstti. H4o. Ujl,ely)íelM 10 27 eatve 302 „ „ . .45 reggel 163 Sopron,hói 11 53 délel. 214 Bécsbői Gráca, Uarhnrg, Prag.rhof felfll ..... ... 4 12 regge 209 Triesat- 4s RéesbAl Uarburg. Prag.r- Kof felöl .........1 21 délut. 204 Tríesst- és Villachból Prágerhof f.131 11 — estv. M.rhtirgb* osstlakosi. Vill.eh 4. Kraueesfestböl , . . . Kianc.sfestbSl Hó- és b.ti- : Kath. és prot. j Ö ö r ö g aap j naptár j naptár l«tj 13. Jézuj feltámadásáról. Márk. XVI. 28,»l.ár.M 6 kltv. v. 29 Hét« 30 Kedd 31.8a.rda lCeőcartök 2 Péntek 3\'8sombat Hasvét h. Quirin Benjamin Hugo P. Ferenci Richard 16 E2 Sali, 17 Elek 18 Cyrill 119 Krizaut. 20 Sab. 21 Jak. ap. !22 Vasul a a 1 Felelős szerkesztő: Bátort Lajos. NyUttér.*) Fizetési intés! Juhász Péter elemi tanító ur ezennel nyíltan felsióllittatík, hogy 1877. éa 1878. évben hitelben vásárolt tárgyakért 20 frt 9 kr. járó összeget, a melyet On ismét tanaiéi közt elárusított, a befolt összeget zsebre rakva, kamataival együtt végre és valahára fizesse ki. Wajdite. HIRDETÉS. ^oooooooooooeoooc Tenyész kos eladás. Ifjabb Gróf Zichy Ödön zákányi aradalmában a aurdi törzs nyájból (pepineriából) 60 darab 2 és 3 éves tényé« kos — vagyon eladásra felállítva. — Az illető venni szándékozók jöttüket sürgönyileg Kálmán József uradalmi kasznár árral előre tudatni felkéretnek, hogy a zákányi vasúti állomásra a szükségelt kocsik idejekor megrendeltethessenek. . (83 1—3) joooooooooooooooe (* E rovat alatt k&.lSUért felelősséget Oem vállal a 8serk. ií I R D T S «-S-S-Sí . s 5 S = * 0-?.= * " 2 -= 21 , I > ? 1 O TI ■ - 5 a. 2 « =-o_ -JliJí»,:».: ö s-s t =1 E :zl-Ss-5 is : a : ?>\' ! So = ^" : - j i -- c * i . — ■i > G . £ 5 - - t "3= * 5 J o 5 ®-* _ rs " a* J « —•\' s = e í "£ i > CO s M I o t.i Ä F £ — — = — ~Z *>.•« S _ e " I ls|í 3 TS ■ . I -a IM??". « eoi=-l S ecisú4 = ? — Z S-^. ^ ^ ^ S S" s j,- S IM^IIS 1 CJ-i?" e \'S = - S •£ a SS o u m j: ° s ! .7 C H ^ = -ä £ S • | SJ.J-S e - > • *a « -= 2 ^ 2 3 2 a 5 5 «52-» - J -i es JZX S dl ."5 jé « M M • J jj- • O -1 fl 2 --5 - - 5 t? "Sl Í a o . „ ■a •• " - Mm ef< - bj" ■0 90 e 5 Hasist ^fiirF Isi I 5 s \'"3 s-s •o t3 a. m m — = S S J? £ a I í i -c x ® f © c; • - Z 5k 2á b ■=«2 ® > « 5 süsi&í-» * . 5 -o -<e c -Síi -í f üt. = « *s í-á ■ : t*K t TIZENKILENCZBDIK ÉVFOLYAM \'k A L À I K ö Z U ö N V. MÀBCZTOS 28-án 1880. I R D E T È E K. Majdnem ingyen ^ Számolás követkeatiben * nem rég bnkott nagy britanniaezüst gyárban & következí 46 darab reridkiivül tiszta brittannia-ezüst tárgyak csak 6 frt 95 krba kerülnek, csak nem negyed rétre as előállítási árnak, tehát csaknem ingyen eladva, ós pedig : « drb. kitűnő jó 18Ztall-ké« Británia ezüstnyél én $ £ a vaJódi angol ozÜstaczél pengével. w Sd""""^\' 6 „ legfinomabb villák Británi* esütabői egy drbhan % £ jg 6 . nehéz Británia ezüst evőkanál. _ • £ 2 g 6 . britania ezúst kávéskanál legjobb minőség. ( ®s í Jts 1 , erős Británia ezüst téjmerő & » ? 1 „ nehéz Británia ezüst levesmerö 6 , Britiqia esflst ¡uHrtÓ 6 . ajándék tálcza finom vésőzettel. 3 . Británia ezOat tfjá«tutá 1 . Hriítarna ezüst tömött kenyérkosár 2 . hatásos Brittania-ezüst gyertya ta^rttf. 1 „ Britania ezhai \'éttermi \'aSitali caehgetyü « S S \\ \' Britania ezfts^ éttermi _ banggal. i5 drb. (22 3—12) Mind exen 45 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vannak kéazitve mely egyedüli a világon létezendő érc, mely örökké fehér marad és a valódi ezüstől 30 évi hasznAlat után sem külömbözhető meg, miért JótáJva lesz. Czint és egyedüli rendelési hely a ca. kir. osztrák magyar városoknak. GeMerál-Depot der I. engl, Britania-Silber Fabriken Blau & Kann, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6. 8zétkü!dés gyorsan utánvétellel. Ifj. Gróf Zichy Ödön zákányi uradalmában 14 darab nehéz göböl vagyon eladásra felállítva. - Kérdés (Zákány posta és vasúti állomás) Kálmán József uradalmi kasznárhoz intézendő. ,(29 3 -3) Trunksucht, selbst die schwersten und ältesten Fälle heilt sicher mein vorzügliches Mittel mit und auch ohne Wissen des Leidenden anwendbar. — Herr Ch. G. in Gross-Kikinda (Ungarn) sagt in seinem Briefe vom 8. Jänner 1880. .Ick bin mit der Sendung sehr zufrieden und ersuche Sie höfl. mir wieder eine Sendung zu machen." Wegen Erlangung des Mittels wende man sich mit vollem Vertrauen an (19 4-5) Reinhold Retzlaff in Dresden. OPTIKUS. Ajánlja a bécsi Waldstein systemája szerint dúsan berendezett, távol, rövid nemkülönben gyenge szeműek láterejéliez szorosan illő Optikailag csiszolt és jól számzott szemüvegek ós csíptetők, valódi angol smok e\'s szemkimélő üvegekből, (ne tessék elcserélni a közönséges disz áruval) Achromatikns távcsövek, táboricsövek, górcsövek, teloskopok. mindennemű nagyitó tükrök és üvegek, hőmérők, borszeszmérők, légsulyméríik, aneruid orvosi hőmérők, bormérlegek bor. borszesz és mustnak stb. továbbá villanygópek, villámhárítók, házi távírdák 3 évi jótállás mellett állíttatnak fel i A raktáromban levő szemüvegeimet minden vevőnek 3 napi próbára átengedem. Minden e szakmába vágó czikkek javitását valamint ujjitását a lehető leggyorsabb- és jntányosabban eszközli (32 3 —*) HELFY B. látszerész és aranymUves. N. Kanizsán a „KORONA" átellenében. 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott TRÁGYA-GYPS, olcsón és bérmentesen szállít minden vasúti álloaAshos, a tezelési vezénylet a ..Vorűerbrüíiler ops-bányaaiíelés." Posta: MOdling, Bécs mellett. (979 12—15) =0 ¿SIJÜ- ■— -O » — « ® o a ■<■ -o o n r - . X a ¡mJ » £•§ „ ■% s-i-ilSx si.í"® 3 í3|ssi 3 s - S = 51 S Jl? Sa. • a g ee*; M _ . «5 O o ^ * * I g ^ I s ° Z < co S » O 12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás, 450 drb. tenyész bárány eladás a német-bölyi uradalomban, Baranyamegye. Értekezhetni Nagy Károly tiszttartónál Német -Bolyban. - \' (313-6) A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezenuel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyók részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tűz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ A Magy ar-íranczla tiíztosltó ré9ZVóny-tá.raa«ág ¡g»*g»tó«áginak fentebbi kölzétételére hiv»tkoii»«al alólirott tl«ilelettel jelenti, misierint a Nagy-Kanizsai főögynöksé«; vezetését elvállalta s a főügyoökségi irodát megnyitotta, hol is biztositási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg-4éa«aég«ebben megadatnak. BlztOSlt pedl? a társa»»? a) tűzveszély ós robbanás által okozott károk ellen; • c) szárazon vagy vizén szállított javak károsodása ellen; b) jégkárok ellen d) az ember életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-francxia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tovfl alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság ügyvezetésének élére kővetkezők választattak meg: Választmány. Elnök: Bitté lltvás, 5 fela. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykereszte«e. orsa. képv. stb. Bpesten. A Ülnökök : Báró BálUdy Béla, fóldbirtoa, orsx. képv. stb. Budapesten. BontoHX Jeoő. a párisi Société de l\'Union générale elnöke stb. Páriában. Választmányi tagok, Robert Morin marqnia de Banneville, az Oíxtrák déli vasút igazgatósági taeja stb. Párisban. Neaweit Armlo kir. keresked. tanácsos nagy kereskedő. Lovag xápori Regenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tlstl Károly cs. kir. ítamarás, az oszt. déli vaaut alelnöke, az oszt. urakháza tagja stb. Bécsben. < Felügyelo bizottsdg. Beck Nindor a magyar jeUalog-banknak igazgat«5ja. ^ Lanczy Leo. a magy. alt. földhit^l riszveny-tira*sig igizgxtöja Budapesten. Lewin Jaktb. a kereskedelmi akademia igazgatöja Bud.-xpesten. Serreboorce Jos. Maria Emil, a parisi Societe de l\'Union generale vpz^rfelügyeloje Piribban. IgazgatösAg Igazgatok Dr. Hilter Albreoht, köz- ea väl«6-ügyved Bresben Kistenmacher Karoly a rKoffm^nn Jozsef\' nagj-kere.ikedo ct^ fönöke Budapegten. Schweiger Marten kir. kereskedelmi unaesos Budapesten. Vezerigazgatö : Moskovloz LhJos Budapestr-n. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét éa az üzletvezetés élén levő, hazánkba»« is nagyobbrészt ismert én köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy" nem volt még az egáas monarchiában biztotitó társaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint amennyit neki e társaság mindjárt kexdetben nyujtani képes, s a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrésaról teljes biztoaitáat nyajt arra né^ve, hogy a táriasájj üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legs*igornbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottaága az iránt is kezességül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekiut-ttel fog Unni a verseny jogosolt követelményeire. Amidőn tehát tisztelettel alóKrott a biztosító t. közönség bizalmát as ált-tla kepviselt társaság iránt újból felhívja ós kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vezórügynökaógi területen a vidéki ügynökségek szervezése teljes folyamatban van és hogy tüzbiztositási ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. 989 9-52 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság főügynöksége Nagy-Kanizsán, GUTMANN S. H. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajditss József gyorssajtóján. |
