Zalai Közlöny 1880 053-061sz július.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	29.36 MB
Keltezés:	2015-01-27 13:10:12

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1693
Megtekintések száma:	6398
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1880. július - 53-61. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. ve SAGY-KANIZSA, 1880. juliüs 1-éu. 53-ails BSEá,m. Ttzenkllenczedik évfolyam. a^ElltaltMl ■■ ■■ \'---- . . s fn ] m mm M n mm bhb n _ f a i»p ..»nem. ri»<t ¡F : i ^ ■ . \| ■ \| Ilii1! I A HU Í-jest # ■ I ■ I U II m I Ilii V « hxíboa m ■ ■ ■ ■ ■ m ■ ■ ■ ■ V ■ ■ ■■ ■ ■ B ■ H ■ ^^^B ■ i sorén ■ M^K ■ H^B H ■ ■ H H H^H ■ m U ■ U ■ ■■ ■ ■ M ■ ■ ■ HV ■ Bérraontetlen krirt Hm ^H ^H ^^^^^ ^H ^H nmert M M ^B ^HV ^B M .«¿tói foKmduu>ik II Kine.tíri illeték miadeo ^^^ M MM ^^^ MIM\' M ___ lejyei hirdetéiért knlünf * __HSéiiimtok tíuu n.m TI \| 30 k\' fi«t.od5. \| előbb ,Z A L A.SO M OGYI KÖZLÖNY J ktud.tn.k, J £<7Jsz=>-\'""«¡8 ■ gy^ ________ N -Knl7.«aTáros helrhatésácínak, „n.-kanizsai onk. tüzolto-egylet", » ,n.-kaniz»al kereskedelmi » Iparbank», „n.-kanizaal takarékpénztár", a „zalamesjei líltalános Unitrttes- tölet", a ,n.-kanizsai kisdeit-neTeló eeyBaillet«, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal kQltálaaztm&nTa« a több meeyel és tiroBl egyesQlet hlratalos értealtíje. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csutOrtOkon megjelenő vegyes tartalmú lap. FELHÍVÁS ELŐFIZETÉSRE! a „zalai közlöny" íizenkilenczedik évfolyamának második felére julii\'ts—deczemberre.......4 frltal julius—szeptemberre.......2 frttal ezennel előfizetést nyílunk s illetőleg az előfizetésre tisztelettel felhívjuk a nagyérdemű közönséget. Óhajt unk továbbra is megszokott házi barát lenni 8 igy mind a megyei, városi, mind közérdeknek hü tolmácsolói leszünk.Különös gondot fordítunk a közgazdászati rovatra s ezért minden számban változatos irányban mind a hivatalos piaczi árjegyzéket hitelesen közöljükf mind pedig egyik nagyobb terménykereskedő ház szakavatott tisztviselőjének tollából köz-"ink biztos éa hiteles átnézetet. Az egyleti életnek továbbra is figyelmes szemlélői leszünk, mert az egyesült erőkben v/m a biztos jövő a közjólót megteremtéséhez. Irodalmi tárczánk változatosságára kiváló figyelmet fordítunk továbbra is. Híreinket lehető gyorsan s minden személyeskedéstől menten közöljük. Hirdetések jutányosán vétetnek fel. Az előfizetéseket legczélszerübb postai utalványon eszközölni, melyek közvetlen a -Zalai Közlöny" kiadó tulajdonosához inté-z-nriők. Nagy-Kanizsa, jun. 18. 1880. BATORFI LAJOS WAJDITS JÓZSEF • xrikfOtA. Uptalajilonna. TÁRCZA. Dózsa György. Ömlött a vér miként az ár, Folyammá lttn a kis patak ; A virágok, mozon, - réten Honfi vértől harmatoztak. „Szánd mee ifjam !■ — sir a jegyes „Állj meg Dózsái" — kiállta/, agg. Dózsa nem hall; s szíve hideg, Hidög, mint a sxikla darab. Boszn lángja ég szemében, Villámot szór a merre néz, Bth-rke ar«-zán gógös mosoly, Nék". pompa c roppant vész ! Nem ismer már Istent, embert, N«m indnl meg a sok jajjon; KörUBtte falut képez A sok elhagyott sírhalom. Egykoron még vért áldoztak A hazának ssrnt oltárán, Most a gőgös Dózsa Ql oU Üuneptort a nép fájdalmán. 1 Roinba dSlíe ég sok templom, Lángja felcsap, fel az égre; S Dózsának a vak képzelet Koronát tesz már fejére S hogy Csanádnál győztek, a had Vérszemet kap, a parancsra vár, Harnány hangon szól Dózsa György: — „Legjobb préda lesz Temesvár!\'... S hullámzik a székely had, mint A tenger mit vihar hány-vet, S h merre jár, pusztít rabol, Nem ismeri a kegyelmet. Érzik a vészt Trmesvárott; Kicsi a vár, hajh ! -de őrös, Benne elszánt caikély őrség Egytő\'-egyig mind vitéz, « hós. Az iskolai év végén. Az iskola ajtai bezárultak. A tanuló ifjúság — a haza reménye — immár a szülői hajlékba tért vissza, hogy a gondos atya s a szerető anya körében az esetleg megérdemlett nyugalmat élvezze. Oh! mert édes a pihenés a munka után. A gyermeke jövőjéért aggódó szüle főleg ezen alkalomból kéri számon tóle, mit tanult, hogyan tanult? — A tanuló, ki a lefolyt iskolai éven át lelkiismeretes pontossággal tett eleget tanodai kötelességeinek, sugárzó arczczal s örömtől repeső szivvel adja meg a kivánt feleleteket s adja át szülőinek kezébe jó magaviseletének s ernyedetlen szorgalmának ékesen szóló tanuját — bizonyítványát. E boldog szülék örömét ne zavarjuk, legyen az tiszta, legyen az teljes. De hányan vannak, kik megfeledkezve eléjök szabott kötelmeikről, köny-nyelmüen dőltek a renyhe tétlenség kar-jaibajL.— A rosz tanuló e pillanatokban érzi leginkább hanyagságának szomorú következményeit. Félve lépi át az atyai ház küszöbét; bűnösnek érzi magát s e tudatban szorult szivvel s remegve várja a szigorú atya szigorú büntetését! Szegény szüle! egy évnek összes költsége kárba veszett, sárba hullt, s e költség meg nem térül soha. E költség pedig tetemes. Nagy a tandij, drágák a könyvek, hát a koszt nieg a ruha mennyibe kerü\'nek évenkint? A gyermek természetesen mindezeket eszével nem képes felfogni; nem is őt sajnáljuk, sorsát minden esetre megérdemelte; hanem sajnáljuk magukat a szülőket, bár ezekot se mindig. Rohamra kél a székely had ; Vissza vetve mi mi mi roham,\' Székely vértfil pirossá lesz Vár alatt a Temes folyam. I»j rohamra kél a seres:; Hah!... Kgy perez\'... És gyóztmiek ék!.. .. De im haddal Zápolya jő ; Végórátok jött pártütők !... Add meg magad büszke vezér! Elsötétült napvilágod ! Szólj kegyelmein yálasstod-e, Vagy az örök szolgalánrzot ?! Dóz>a nem szöl, ajka néma,-Dózsa nem esd kegyelemért; Inkább halált választ, hogyha Megalázták büszkuség-\'t. Hallgatja az ítéletet; Beteljesült kívánsága : — Koronával büszke fején Lép fel tüzes trónusára! — CZiRÁKI H. DÉNES. 1875. junlus 20-ika Is egy embert boldogított. (Igaz történet ) (Folytatás.) II. Két fő utczát összekötő közben állt egy földszintes ház. Az épület tornáczából városi izlés szerint jobbra-balra sikátor nyujtozott végig, melyen sorban arányos beosztással vasrudakkal rácsozott üvegtáblád aj\'ók vezettek az egyes lakásokba. A jobboldali sikátor egyik ajtaján egy díszesen kiállított fatábláeskán álltak e szavak: .B.ükkfai István asztalos mester. Ide érkeztek ífju személyeink. Gedő feltárta a magas ajtó fél szárnyát s kéezteté Kálmánt belépni. A szoba egyszerűen A könnyelműségből származott hanyagságon kivül a megbukásnak sok esetben a szellemi erők gyengeségében rejlik az oka. De épen e tekintetben nagyon rövidlátók, elfogultak a szülők. Ritka szülő, ki legalább lángésznek ne tartaná gyermekét; könnyelműnek, rosznak, hanyagnak még csak elismeri, de tudományos pályára képtelennek — soha. Az ily szülők aztán az eredménytelenség okát ott keresik, a hol nincs: — külső körülményekben. Azonban maga a szellemi rátermettség is alig elégséges a felsőbb oktatásban ; tehetség szorgalommal párosulva szerezhet csak babért. A legéleterősebb, a leglom-bosabb fa sem fog gyümölcsöt teremni — virágok nélkül. A szorgalom a tanuló ékessége, mint a rózsáé annak szine, illata. Különben van még más baj is. A szülők sok esetben bizony nem elég körültekintők a kosztadó megválasztásában ; vannak gyenge szülők, kik egészen gyermekük kényére bizzák oda menni szállásra, a hová épen akarnak. Már pedig az ifjú ismert könnyelműségénél fogva inkább megy oly kosztadóhoz, kinél nagyobb a szabadság és kisebb a felügyelet, mint ahhoz, ki minden léptét figyelemmel kiséri, minden tettét számon kéri. Hát az a pontosan kijáró havi zsebpénz hány ifjú szép jövőjét tette már tönkre? Hányat sodort gyermek éveiben az erkölcsi romlottság, a bűn fertőjébe, a kétségbeesés szélére, a rideg sirba? Minden nemzet annyit ér, a menynyit nyom a műveltség mérlegében. A \| műveltségnek pedig nem szükséges felte- vőit bútorozva, de csinja bizonyitá, hogy itt avatott kezek ízléssel cselekszenek. Az ajtó átellenében állt a pamlag, melynek ruganyos támaszát női kéai munkával készített védleplek boriták. O t ültek Gedő és Ilka szülői. — Ez azon ifjú barátom, Bzólt Gedő szüleihez, ki iskolás fiu koromban ama gyakorta említett fürdés alkalmával életveszélyes helyzetemből kimentett. E bemutatásra a jó anya majd nyakába borult az idegennek, Bükkfái ur hálásan szoritá meg kezeit, Ilka örömtől szikrázó fekete szemeit meresztette reá. Gedő aztán ujonan elbeszélte az esetet, száz meg száz alakban tüntette fel rendkívüli bátorságát, száz meg száz alakb? n fejezé ki köszönetét. Kálmánra tüszurásokként hatottak e magasztalások, ugy szerette volna mondani, hogy ue éljenek vissza türelmével, de Ilka arczárói a hallgatás parancsát olvasta le. Végig kellett tehát hallgatnia, hogy miként kapott Gedő a tava8Z8Zál még jól át nem -langyult vízben hirtelen görcsöt,, melynek folytán elmerült, csak rángatódzó kezei nyúltak még ki. Ekkor érkezett a fürdőhelyre Kálmán, s a végveszélyben sinlődő társát észrevéve, perez alatt a vízben volt, megragadta merülő barátját és a partra vonszolá. De Kálmán mégis későn érkezett. Gedő kezei már marokra voltak meredve, nyelve fogai közé szorítva, homlokán teltünő halványság, bár arczán még a* élet pirja ült, és szemei annyira kimered/e, hogy pillái csak félig záródhattak reá A vízbe fúltak diagnosisa tele, hogy valaki okvetetlenül átbukdácsoljon a felsőbb oktatáson. Ahhoz, hogy valamely gyermek müveit iparos, tiszteletre méltó kereskedő legyen, nem kell se gymnasium, se reáliskola. Egészen más kell; azonban nem erről van most a szó Azdn ha át is úszik az a szellemi szegény a gymnasiumon vagy reáliskolán, ugyan mit nyert vele a társadalom? —■\' Szaporítja a már most is meglevő szellemi proletariátust. Van-e erre szüksége bármely államnak? — Nincs. A félműveltség, a selejtes kiképeztetés csak a zavargó elemek számának növelésére szolgál, mely elemeket a legszabadabb polgári alkotmány sem fog kielégíteni soha. Ott vannak a különböző iparágak. Fejlődő iparunk nagyon rászorul a munkás kezekre. Rosz tanuló is lehet ügyes iparos, csak hajlamaihoz, tehetségeihez mért iparűzésre adják. Napjainkban nem szégyen semmiféle mesterség sem, legfu-lebb a renyhe, tétlen élet. Munka és szorgalom az ipar terén épen ugy meghozzák gyümölcsüket, mint a tudományos pályán. Nevet, hirt, tekintélyt, vagyont egy képen lehet szerezni kézművesnek és tudósnak. De nem is tudjuk felfogni, mi az oka annak, hogy sok szüle idegenkedik gyermekét mesterségre adni. Saját vagyoni helyzetén, de gyermeke jobblétén is segit, ha ideje korán hajlamának megfelelő munkakört jelöl ki számára. A gyenge tehetségű tanuló, mig egyrészről minden igyc kezetc mellett is hátramarad a tudomá nyokban, másrészről akarata ellenére gá tolja társainak szellemi haladását. Kálmán lábainál felfüggeszté a szeren caétlent a közeli szomorú fűzfa ingó ágára, mig a belé tolult viz kiömlött, közben közben meg verdesvén hátát. Azután a nap melegítette pázsitra fekteté, ajkát ajkára illeszté, s lehele tével igyekezett a tetszhalott lélekzését előidézni, mely kísérlete sikerült is, Gedő felocsúdott és épon, miként jött, haza is tért. Egyszer mégis csak vége szakadt Gedő elbeszélésének és pedig azon prózai okból, mivel feltálaltak. Áz étkezés alatt fesztelenül, bizalmasan folyt a társalgás. Kálmán jól érzé magát az előzékeny öregek s szeretetre méltó ifjak között, különösen midőn az étkezés után a zenére került a sor. Ilka ügyesen tudott hegedülni, ritka érzéssel kezelte a hangszert. Kálmán az átelleni lakásából elhozatta fuvoláját, ő ebez értett. Gyakran hallották ők egymást már ez előtt is játszani. Kálmánnak ugyanis évek óta özvegy anyja fél éve, hogy elhált. Az amúgy is komorságra hajlandó ifjút ez tökéletesen elzárkozottá tette. Atyja kora elhunyta kényszerité, daczára példás elő-mdttetelénok, a tanodából kimaradni, hogy annak mesterségét folytatva, édes anyját istápolhassa. Midőn ez is elhalt, odahagyta »ma szerencsétlen lakást, melynek falai közt ieledhetlen szülőit vesztette és siratta. így jött ő tört szívvel Bükkfaíék szom szédságába, hol néhány hó óta mint aranyműves, üzletet nyitott. Foglalkozása a nap nagy részét igénybe vett«, kevés szabad idejét pedig otíhon tölté. Ilyenkor ráért gondolkonir ZALAI KÖZLÖNY. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. Nem lesz ártalmas megszívlelni ez őszinte sorokat ama szülőknek, a kiket illet! A gyermek egykoron, mint kiképzett, buzgó, munkás iparos és honpolgár bizonyára meg fogja hálálni szülőinek jóakaró s kellő időben tett gondoskodását. PHILOS. Dr Laky Kristóf kir. ügyész vádbeszéde, melyet Balogh János gebei lakós elleni bűnügyben n nagy kanizsai kir. bünfenyitö törvényszék végtárgyuliisa alkalmával elmondott 1880. jun. hó 24 én. Tekintetes kir. bünfenyitö Törvényszók! Jeleu bünügy, — annak vizsgálata és végtárgyalása alkalmával ugy alanyi, mint tárgyi lényálladékra nézve oly tisztában van, annak minden egyes mozzanata annyira ki van domborodva, hogy magára, agy az alanyi, mint r tárgyi tényálladékra nézve kevés mondani valóm van. Beismeri Balogh János maga is, hogy f. évi febr. 20-án este 8 óra után szerelem féltési gyanútól kínoztatva kiment, s a pajtában találta a leggyalázatosabb hűtlenség bűntettén nejét Kovács Józseffel j felhevült indulatától elragadtatott, s felkapva a cseberrudat, mely végén vaskarikákkal van ellátva, reá ütött akkorit, hogy azonnal lefordult; uíóbb, midőn menekülni akart, visszarántotta; ezután dulakodás fejlődött ki, 8 az udvarban is ütötte Kováts Józsefet mindaddig, mig ez össze nem rogyott és a foglárok meg nem jöttek, s fogságra el nem vezették. — E tekintetben a tárgyi tényálladék konstatálva van, mert az orvosi látlelet kimondja, hogy ezen ütések következtében történt a halálozás; ámbár a felizgatottság, továbbá, hogy testileg gyenge volt, sok tekintetben konferáltak a végzetteljes eredményhez. Az alanyi tényálladékra nézve Balogh töredelmes vallomást tesz és cselekményét töké * letesen beismeri. A minősítésre nézve : nem lehpt máskép minősíteni, mint a szándékos emberölés bűntettében. Ugyanis: Már hónapokkal e bűntény elkövetése előtt (mint Stingly körjegyző és mások tanúvallomásaiból, de a mostani szembesítés által is határozottan kitűnik) vádlott fenye gette ellenfelét Kováts Józsefet azzal, hogyha még egyszer az ő neje után jár és házánál kapja, vagy agyon üti, vagy agyon lövi. Az ölési szándékra nézve oly világosan nyilatkozik, hogy ehhez legkisebb kétség sem férhet; hisz világosan jelezte, hogy amint oda jön : életével lakol. — De, hogy ellenfele életének kioltása czéloztatott, igazolja még azon körülmény is, hogy nem egyszer, hanem annyiszor csapott rá, hogy az ütések számát 40-50-re lehet tenni. — Mert a ki ismeri a hely szinét, mint én, ki kinn voltam a vizsgálat színhelyén, ki tudja, hol vau a foglárok lakhelye, mily nagy ütéseknek kell lenni, hogy a toglárok meghallják, (legalább 2000 lépésnyi távolban) mennyi ütést lehet mérni addig, mig búslakodni; visszaidézte emlékezetében a kedves időket, midőn még szülei éltek, és nem állt még egyesegyedül n széles világon, s tűnődése, buslakodása tökéletesen elfogulttá tette. Ekkor nem volt képes magán máskép könnyitni, elővette fuvoláját, s az elviselhetlen nehéz terhet kiönté merengő dalokban. Ez könnyített is rajt. Lassankint megsimult redős homloka, komorsága elégikus hangulatba ment át, bus dalát öntudatlan is derült szerelmes nóták követték. Erre aztán megpendült a szomszédságban is egy hur; az édes hangok teljesen kívidámiták öt. Ha Kálmán átzengle: Gondolnád azt, mit én, angyalom, Szeress belém, én azt gondolom. (Erdélyi.) Visszafelelte Ilka hegedűje iágy hangján : Kedves babáin, megláttalak szeretlek! Szeretője lettem én szép lelkednek (Petőfi) BOGÁDY. (Folyt, következik.) A sors. Harcz-a szólalt harsogó kürt Kiadója. .Sora ma móg tán rám a vóg.-iö Csapást rója u így szól egyik, mig egy másik Szívből örül: „Tán még babór fonyódik ma Fejem kőiül." A mar. félénk, emez vitéz, S a sors csalárd •, Auuak nyújtott dicüüsógot S ennek halált l BOGÁDY. a foglárok a helyszínére érnek, ki ily súlyos eszk:\'szel (rúddal), melynek végére vaskarikák vannak erősítve, s vele határozottan ellenfele fejére csapkodott, ki oly csapásokat mér ellenfelére, hogy ennek mind a két keze eltörik: nem lehet más szándékot feltenni magából a lénycselekvényből, mint azt, hogy ellenfele életét akarta kioltani. — S igy a szándékos emberölés alanyi és tárgyi tényálladéka megállapítandó. Nehéz dolog azonban, tekintetes bünfenyitö törvényszék, — a beszámítás! Megvallom, hogy 9 évi közvádlói működésem óta ez egyik legnehezebb pillanat;-midőn látom jelen esetben, hogy egyrészről jogosnak látszó felindulás, másrészről a sértett; törvény egymással harezot vivnak. Ha egyátalán a felzudult indulat kitörése menthető; akkor jelen esetben, Balogh borzasztó felháborodása igazoltnak látszik » . . . UgyanÍ3 á férfiú legszentebb tulajdonát, a ház és család oltárát undokul beszenyezve látván ... önmagát is meggyalázva, élte boldogságát örökre szétdúlva és megsemmisitve érezte. Mert daczára annak, hogy napjainkban divattá vált (s ez az erkölcsök sajnos hanyatlása) még az irodalomban éa közélet terén is, gúnyt űzni a hitvesi hűségből s a jelenhez hasonló eseteket szokás mulatságos oldalról feltüntetni, melynél a sértett fél rovására kaczag-nak a könnyelműek ; — mégis a társadalom becsületére legyen mondva, hogy hasonló sértést tisztességes ember el nem tür .... s a helyes közvélemény kárhoztató Ítélettel sújtja a bűnösöket. — Mindezek, ismétlem, érthetővé teszik vádlott iszonyú felháborodását, szerencsétlensége első pillanatában ; — de hogy másrészről cselekményében a menthető megtorláson tulment, hogy eljárása világos törvénysértés, mely okvetlenül büntetést érdemel, a követ kezőkben fogom megmutatni: Midőn Isten az embert teremtette, azt mondta neki: Uralkodjál a földön, uralkodjál a tengeren, de uralkodjál főkép és legelsőben magadon ugy . hogy midőn együtt éltek a társadalomban, ennek szabályai legyenek, s ezen szabály a törvény legyen; és ez előtt hajoljon meg mindenkor mindenki! Merte nél _ kül fenn nem állhattok. Tekintetes törvényszék ! Ez ellen vétett Balogh János, midőn legszentebb jogában ugyan megsértve, magának lett bírája, s nem várta bo azt, hogy a társadalom neki satisfactíót adjon, hanem maga gyilkos kezekkel elégtételt vett. — Ha e tekintetben az események folyamát vizsgáljuk, meg kell győződnünk arról is, s bátor vagyok állítani azt, hogy az első felhevülés jogosultságán is erősen tulment vádlott; mert ha Balogh János azon szerencsét len pillanatban felragadja a boszu-eszközt és egyszerre olyan vágást mér ellenfelére, hogy az ezáltal a halál martaléka lesz: ezt lehetne mondani, hogy az „e 1 s ő feli ri-d u I á s" eredménye. De a dolog lefolyása nem igy történt. — A helyzet annyira változott egymás utá.\\ hogy mindezt figyelembe vévo itt nem egy szerű felindulásról, hanem perczenkint jobban kifejlődött, s nemileg megérlek szándékos emberölésről lehet csak szó; a pajtából kihúzódtak az úgynevezett szérűbe, mely térség körülbelül mintegy .15 ölnyi távolságra lehel; innen átmentek az udvarra; ez oly nagy időt vett igénybe, hogy ez időközben megérkeztek a házbeiiek; folytonosan csillapították és ezeknek daczára folytonosan verte ellenfelét. — Verte mindaddig, mig a fentebb leirt nagy távolságból a verés zajára a foglárok laktanyájukból oda nem érkeztek. — Nem lehet állítani tek. trvszék, hogy mindezt az első pillanat átgondolhatlan hatása alatt cselekedte. — Mert a beszámíthatatlan indulatroham csak néhány raásodperczig tart. Tekintetes törvényszék! Ha nem akarjuk sanctionální azt az elvet, hogy a társa- \' dalomban mindenki maga magának legyen birájává: ezen cselekményt büntetlenül hagyni nem lehet. — Belátom, hogy a társadalomnak, midőn a feuyitő hatalmat a bíróság kezébe adja, — embertelen szigorúságig fajulni nem lehet; de nem engedheti meg másrészről még ily esetekben sem az önbíráskodás kinövéseit, és ez elvet minden körülmények közt meg kell menteni; mert veszedelmes praecedenst képezne, ha elharapódzanék azon elv, hogy bárki jogos felindulás perczében ellenfelét meg is gyilkolhatja, s ebből könnyen következhetnék, hogy teljesen nem jogos pillanatban is satis-faciót vehetne magának. — Ez pedig az ököljog és nem a jogállam korszaka. Én ezen esetet azok közó sorolom, melyekről bün^tő törvénykönyvünk 92. §-ban intézkedik, vagyis hol — mint a jelén esetben — az enyhitő körülmények oly erősekf annyira nyomatékosak: — a bírónak bölcsességére bizza, a minimumig, sőt azon. alól is — leszállani. — Ennélfogva indítványozom tek. törvényszék, hogy Balogh Jánost a szándékos ember- ölés bűntettében — a fenforgó enyhitő körülmények között — bűnösnek kimondani és ezért az ítélet jogerőre emelkedésétől egy negyed évi, közmunkával súlyosított börtönre elítélni méltóztassék: valamint a felmerült 40 frt temetési, százat Kováts Józsefné, továbbá: mérsékelten számítva minden árvára 60 frtot, tehát összesen 420 frt, végre a felmerült eljárási és rabtartási költségekben in ditványozom őt elmarasztalni. Stenographálta KELE ANTAL. Rtinügyi tárgyalások jegyzéke. A nagy-kanizsai kir. törvényszéknél. 1880. évi július 1-én. 1608/79. Hajdárovits Vincze és társai birói zártöréssel vádoltak elleui ügyben végtárgyalás. 1042/80. Tárnik Ferencz és társai lopással vádoltak elleni ügyben III ad bir. ítélet hirdetés. 1105/80. Brész Tamás domasineczi lakos bírói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtár-gyaláo. 1151/80. Szatski Mihály csavargó betöré ses lopással vádolt elieni ügyben végtárgyaláö. Julius 2 án. 1089/80. Szíj Mihály Ferencz felső-zsidi lakos birói zártörés általi sikkasztással vádolt elleni ügy ben végtárgyaiás. 1090/80, Somogyi György kottorii íakos hivatali sikkasztással vádolt elleni ügyben vég-tárgyalás. 1303/80. Kiss Pál István és társa tolvaj-lássál vádoltak elleni ügyben Il-od bir. ítélet hirdetés. K.^lt N -Kanizsán, 1880. juu. 28. Kiadta: WLASSICS EDE • ir«>ila igazgat\'». (Folyt, köv.) Ilttíyl hlrck. . — Nyllrános számadás és köszönet* , Az 1. nagy kimizsai kereskedelmi ifjak önképző egylete állal 1880. jun. hó 20 án rendezett kerti ünnepély alkalmával befolyt belépti dijakért 87 frt 63 kr, fel ül tizeién utján 15 frt 30 kr, összesen 102, frt 93 kr; ebből levonva kiadásokért 80 irt 80 kr, marad tiszta jövedelem 22 frt 7 kr, mely az egylet segélyalapja javára fordittatik. Szívesek voltak felülfizetni: Lengyel Ignácz 1 frt, Ilirschler testvérek Domborun 5 frt, Frid Vilmos 30 kr, Fischer Tivadar 50 kr, Strem József 50 kr, Policzer Albert 30 kr, Scherz Adolf 50 kr, Grossmann tanár 50 kr. Blau Lajos 50 kr. VU. 8. 20 kr, Ebenspanger Leo 1 frt 50 kr, Vágner Károly 50 kr. Grünhut Alfréd 1 frt, ll-in Mihály 50 kr, Szigritz Róbert. 1 frt, Grünhut Henrik 1 fri, Lackenbacher N. 50 kr. Mindezeknek az egylet nevében hálás köszönetet mond a választmány. — Különösen felhívjuk t. olvasóinkat a következő sorokra: A „Kisfaludy" gőzös "julius 3 tói kezdve minden szombaton és vasár nap megvárja Siófokon a Budapestről délután 5 órakor induló gyorsvonatot, hogy 9 órára Füredre szállítsa az utazókat — minden hétfőn, hogy a Kanizsáról érkező gyors vonattal össze köthesse magát Siófokon, indul reggel 7 órakor Füredről — a többi napokban azonban naponkint indul további rendeletig Füredről délelőtt 9 órakor, délután 3l/2 órakor, hogy a posta vonatokkal magát összekösse. — A ren des menetek e nyáron a vasúti menetrendnél folyton közöltetnek lapunkban. — A nSzeretetház11 növendékeinek Balaton Füreden ez évi vizsgája körülbelül julius 10— 12-én leend. — ttytnen. GyőrfFy Pongrácz ügyvéd Köves Kálláról eljegyezte Sólyomy Malvin kisasszonyt, Sólyoroy Lipó* b.-edericai földbirtokos bájos, szellemdus leányát. Az eljegyzésnél mint tanuk Kerkápoly Károly egyet, tanár és Nemes Ferencz körmendi szolgabiró szerepeltek. — Táncztan itás. Van szerencsém egcsz tisztelettel jelenteni, miszerint Nagy-Kanízsáu 1880. év julius hó 1-én a táncz-müvészet és üstheiikua testképzésben ugy gyermekek, mint felnőttek számára tanfolyamot nyitok, melyre a n. é. helybeli közönség számos részvéteért és becses pártfogásáért esedezem. Előjegyzések naponta d. e. 11 órától d. u. 2 óráig a „Korona* vendéglő 10. számú szobájában eszközöltetnek. Egyúttal bátor vagyok a t. cz. közönség figyelmét az általam kiadott szakirodalmi müvekre felhívni. — Balaton Füreden megtekintettük az uj gyógytermet, melynek diszessége, izle-tessége és kiváló csínja bármely európai fürdőnek előnyére válnék, később tüzetesen leírjuk. a Balaton melletti töltésre roppant költség fordíttatott, elképzelhetni akkor, amidőn jelezzük, hogy 22 ezer kmbik-méjernyi föld hordatott, részint termés kövek, kavics sat. anyagból s a töltés öt holdnyi területnél többet vett JULIUS 15 én 1880. igénybe. Elismerés e kies fürdő tulajdonosa Simon Zsigmond apát urnák s a tevékeny, fáradhatlan igazgató Ècsy László ürnak, ki kora reggeltől késő estig jön-megy, tesz-vesz, hogy az érkező vendégeknek kényelmet s a csinosítás által meglepetést idézhessen elő. Selyméazet. A b.-füredi „Szeretet-ház* derék igazgatója Nagy Áron ur minden lehetőt felhasznál arra, hogy a 60árvágyermeket hasznos változatosságban foglalkoztassa; igy az idén Szegszárdról, az állami selymészet-ből 10 grammnyi petét hozatott, ezt kiköltette s egy szobát czélszerüen berendezett. Két hóig négy gyermeket folyton foglalatoskodtatott, sőt 14 szer kocsival kellett szederfa levelekért küldeni a vin^zellérképző intézetbe; elfogyasz-tatott körülbelül három métermázsa, eperfa levél s az eredmény mintegy 15 kiló gubó lett, mely a szegszárdi állami selymészetben be-.váltandó lesz s valószinüleg a „Szereteiház" 18 frtnyi jövedelmet kap, ha ugyan a fentebbiek után ez összegecske jovedele\'mnek mondható, miután ez idő alalt jelentékenyebb munkaerő veszett el. Mindamellett mi az intézkedést helyeseljük és folytatását óhajtjuk. Egyébiránt a végeredményt tüzetesen hozaud-juk, miután a tisztogatás ép most van folyamatban. Megjegyezzük még, hogy a petét ingyen küldötte a szegszárdi felügyelőség. Egyúttal megemlítjük, hogy a „Szeretetházai" keletkezése óta 1870. november 1 tői kezdve 1880. jun. 19 ig a vendégek sajátkezű beirtsa szerint 1484 látogató tekintette meg; a be nem Írottak száma ugyanennyire tehető. Tüzetes és az utóbbi évekie szóló évkönyv összeállitásán ép most dolgozik az intézet figyelmes és munkás igazgatója. — Gyászjelentés. Özv. Keömley Nán-dorné szül. Carina Mária és gyermekei : Koömley Pál, budapesti kir. itélő táblai biró, ennek neje szül. Binder Anna, gyermekei, unokái, veje és menye; Keömley Nándor kir. pénzügyi tanácsos és fia; Keömley Cziczella férj. Baborszky Ferenczné, ennek férje, gyermekei, unokái ós menye; és Keömley Anna férj. Perok Ignáczné^ennek férje cs gyermekei, mélyen megszomorodott szívvel jelentik forrón szeretett, felejthetlen férje, atyjuk, illetőleg nagy-, szépatyjuk és apósuknak tnkinteles Keömley Nándor urnák nyug. m. kir. fővára• éa^ószedöiiek folyó junius hó 20-án d. e. 11 órakor, élete 90 és boldog házassága 53 évében, rövid de szeuvedésteljes betegség és » halotti szentségekbeni részesülés után történt gyászos elhunytát. Áldás és béke hamvaira! — Kárpáthy György színtársulata Zala Egerszegről í. ó. junius hó 23-áa Keszthelyre átköltözött, reméljük, hogy ezen derék, magyar színtársulat m-leg pár.oiásbau fog részesülni. — Gyilkosság. Golecz István Eszlreg-nyén heves szóváltás közben János öcscsének fejszével jobb csípőjén öt hüvelyknyi mély vágást tett m. hó 18-án este a szőlőből való haza térésük alkalmával. Életéhez van remény. — Zala-Eger szegen 1880. évi junius hó 19. Kárpáthy György jól szervezett szintár sulata által adatott „A pók és szegedi menyecske" népszínmű, mely egyáltalában köztetszést. nyert és melynél Kárpáthy György, Nikó Lina Kárpáthyné Rózsa, Fáyné, Lipthai Zoltán, Jámbori György legtöbbször szerepeik jól vi tele miatt kihivattak, a közönség nagyon hidegen pártolta ez alkalommal a társulatot, ebből kitetszik, hogy már mily hamar beleunt a meleg pártolásba. — 21-én Kárpáthy György jutalmául „A mollinári baka" czimü népszínmű került színre. A közönség nagy számban! megjelenésével jutalmazott művész Kárpáthy György minden mozzanataira szerepének ki tűnő vitele miatt, a kedveit művésznő Nikó Lina (Zsuzsi) báj09 és elragadtató hangja és éneke miatt számtalanszor kit.apsoltattak, Jámbori Györgynek (Péterke) szerepében előforduló éneket kétszer kellett a közönség kihivá sára elénekelni, ugy Fáyné, Fáy, Zendi, Lip thay, Hegedűs, Péchy, Veszprémi, is elismeréssel működtek. — 22-én Szigligethy ének** vígjátéka „Egy nő ki az ablakon kiugrik" ke rüít színre. Ez alkalommal legtöbbször kihivatott és elismeréssel működött Kárpáthy György, Nikó Lina, Závodszky Mari; Fáy János, Fáyné, Lipthai ZoHán. — Ezen előadás tiszta jövedelme fele (hájból miután a casinoi helyiség a társulatnak dij nélkül átengedteteit — a casinoi könyvtár alaptőkéjének gy»™* pitására a társulat által felajánltatott. Sajoo* azonb vn, hogy oly kevés számú publicum össze, hogy már az előadás megtartásáról Ie mondottak. Ennek folytán Rosenberger fán-dorné ő nagysága felhívására és hozzájárulásával tek. Sturm György és Gozony Lásztú urak többekkel szövetkezve 20 frt összeszedése után azt a pénztárnoknak átadták és így az előadás megtartatott, fogadják ezen tettükért a fent-nevezettek^hálás köszönetünket. — Tanügy. E hó 17. s 18. napján tartattak a caabrendeki állami iskolákban az évi zárvizsgálatok. Mint lapunk egy i kamunk a társa, TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 15 én 1880. ki e vizsgán jelen volt, tudósít, hogy a vizsgálatukul) megyénk lelkes s szakképzett tanlelugve-li\'Jetek. Vizner Pál elnökölt. A beható s kiim-rltő vizsgálatok után tanfelügyelő ur teljes roi-g-elége.dését nyilvánító: s mint különösen kiemelő a vizsgálatokon felmutatott jeles eredmény bizonyitá a tantestület ügybuzgalmát s szorgalmát. A vizsgálatok után a fáradhatlan tan-í\'ctüg\'yelü ur a tantestülettel értekezletet tartott, melyen tapintatos eljárása, s részrehajlallansága állal a tán fenforgó viszálykodásokat ki<gyn lité. Adjon az ég sok ily tanfelügyelőt hazánknak s a tanügy virágozni fog. — Sxinluizi krónika. Keszthely, 1880. juoiua 23. Hogy írás beteljesedjék, városunk türdö-idénye (v;tgy ha jobban tetszik iv- és évadja) föliitto sokat nyert élénkségben az által, hogy immáron a Schillinszky-féle színház újból benépesült Thalia papjaival, papnőivel, — fájdalom ! nem egyszersmind — közönséggel . . . Karpáthy György színtársulata szentelte fel az idén a keszthelyi múzsa templomot. Junius \'24 én olvastuk sz elöh\'ges sziní jelentést, melyen a reportoire^él és a hlisz tagból álló társulni személyzetéről nyertünk tájékoztatást. Kárpáthyék eddig Zala-Egerszegen voltak. Az előadások sorát junius 20-án Jókai Mór kitűnő történelmi színmüvével „Zrínyi esküjéével kezdette meg Kárpáthy társulata. Ugyanez alkalommal előadatott még a régi jó Szentpé-leri örökké kedves népszínműve, a „Tündér kastély" is Első előadás lóvén, elfogulatlanul nem ítélhetünk. A rendezés tökéleteson megfelelt a játszók szerepkörének. Bágyoni Sz. Ödön (Zrínyi Miklós) csínos routín jeleit ad\'.a. Hazánk egyik jeles énekesnője, Nikó Lina (Marosa) és Kárpáthy György a „tündér kastélyban igen kedvesek voltak. Szabatos énekük I.\'en tetszett s többször m -guju\'.ó tapsvíhart idézett elő. Megmerhetlen hatást gyakorolt a „Jer szivemre" kezdetű népdal Nikó Lina által időadatva. Kárpáthynak érczes egészséges szép hangja igen jó ajánló levél. A lobbi szereplők is igyekeztek. Vasárnap, junius \'27 én a leg ujabb újdonságok egyike „Nótás Kata" Győri Vilmos ónokra népszínműve került színre, elé-vülhcllon benyomást hagyva gyönyörű dalaival. Nikó\'Lína elemében volt. Aratott is tetszés za\|t, tapsot, éljent tengernyit a cziroszerep-ben. Kárpáthy szintén kimagaslott. Usgyoni (Kínosra Varga Tamás) is elég jól alakított, de — valószínűleg — a salondarabokbao lesz ő erőÁbb. Pesti Lajos (Kánya Márton) hálás szerepét kellő hévvel kezelte. Kiváltak még: Kár-páthyné, Fáyné, Hegedűs és Veszprémi. Közönség sajnos — mindkét alkalommal oseké lyubb számban vett részt. Iiiszszük, hogy ez csak a kezdet nehézsége. Kulysses. — Ihjmcn. Alexandriában élő t. barátunk .- munkatársunk Úváry Pető ur jtln. 17 én vezette oltárhoz Iieymann Adelheide kísasz-szonyt, L"gyelország széplelkü leányát. A távol hazájuktól élő két sorsüldözött uemzet sarjai méltán megérdemlik a földi lét leglisz-lább boldogságá. Adja Isten! — A kiskomáromí legközelubb tar-t..lt országos vásár — mini értesülünk — nagyim élénk volt, különösen p\' dig a szarvasmarha és lóvásár. — Tóth István komárvárosí lakós a napokban eseresnyelájáról leesvén, szörnyet halt. — — Rövid hírek. Kaukazusban nagy márvbm uralkodik az éhínség. — A müncheni festészeti akadémiát ez évben 12 magyar növendék látogatta. — A budapesti liudas-l\'űrdő uj szárm a alapzatának ásása alkalmával egy igen dus kéntartalmú forrásra akadtak. — üalott-égető társaságot akarnaK Budapesten alapítani orvosok és mérnökök. — Mezössy László mádi szőlőbirtokos egy akó 18(31 ikí tokaji eszencziát 1030 forinton adott el. — Kalocsán a gőzmalom leégett. — Angliában egy vasúti híd ismét leszakadt. — Budapesten egy veterán huszár 100 éves korában halt meg. — Bazínban nem rég egy tehénnek 3 borja lett. — _ Irodalom (K rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-Iiiskán Wajllits J""ef ki5nyvjcerejik«déi»e által raep-renilolli.-té ) _ Felhívás szépirodalmunk érdekében. Mosi, midőn irodalmunk legjobbjai is aggódva keresnek gyógyszert ama bajok ellon, melyek a magyar olvasó közönséget mind jobban és jobbau elvonják a hazai szépirodalomtól 8 figyelmét majdnem kizárólag a külföldi termékek felé fordítják : időszerűnek, sót szükségesnek tartjuk oly vállalat meginditását, mely jónevü hazai írók kiválóbb eredeti müveit olcsó áron fogja nyújtani az olvasó közönségnek. Számítunk a nagy közönség pártolására, mely kétségkívül jól tudja, hogy a nemzeti irodalom virágzása a közművelődés és nemzeti lét egyik hatalmas tényezője, s hogy immár ideje megbecsülni mindazt, a mi a miénk. Ha nem kapkodunk annyit a külföldnek, gyakran\' bizony selejtes termékei után, de a magunk Irodalma felé fordulunk: buzdító részvét és kellő pártolás mellett az irodalom múlhatatlanul erősbödni, gyarapodni fog, s oly gyümölcsöket terem, melyek bízvást versenyezhetnek a külföldi termékekkel, sőt ezek közül igen sokat lul is szárnyalhatnak. Vállalatunk megindításának czélja tehát az, hogy a magyar olvasó közönség figyelmét visszatérítsük a hazai szépirodalomra, és ennek számára visszahódítsuk azon tért, melyet a külföld selejtes férczelményei bitorolnak; ennél fogva jónevü irók oly eredeti müveit nyujtjuk, a külföldi jelesebb termékek jó forditásai mellett, melyek szivet-lelket nemesitő, kellemesen szórakoztató olvasmányt képeznek, s összegyűjtve bármely családi vagy házi könyvtárnak valóságos díszére válnak. E czélhoz képest vállalatunk szükségkép két irányt követ. Mig a „Magyar Regény-Csarnok" kizárólag eredeti magyar regényeket hoz, addig a „Magyar Szépirodalmi Könyvtár" külön külön kötetekben beszélyeket, költeményeket ós egyéb eredeti szépirodalmi, sőt könnyed széptani müveket is nyújt, anélkül, hogy külföldi kiválóbb müvek gondos fordításait teljesen kizárná. E kétirányú vállalatunkat a legszélesebb olvasó közönségre alapítván, kiadását az annyira kedvelt olcsó füzetek alakjában fogjuk eszközölni, és a füzetek kiállítására s a hozzájuk csatolandó képekre különös gondot fordítani, ugy hogy azok már külsőleg is izlésnemesitóleg hathatnak. A „ Magyar Regény-Csarnokot" Jókai Mór koszorús regényírónk „Asszonyt kísér — Istent kisért" czimü, legújabb budapesti rejtelmeket, nihilistikus mozgalmakat stb. tárgyazó érdekfeszítő regényével kezdjük meg, és ezentúl is azon leszünk, hogy miudig csak oly regényeket válaszszunk, melyek .az olvasó közönség várakozásainak megfelelvén, vállalatunknak hosszú életet biztosítanak. A „Magyar Szépirodalmi Könyvtár" füzetei Eudrődi Sándor jeles költőnk „Heine költeményei" czimü forditásaíval indítjuk meg. melyek a nagy német lyrikus legszebb dalait, románczait, elbeszéléseit stb. foglalják együvé s jellemző bevezetéssel is el lesznek látva. E munka mintegy 20 ivea kötetet fog képezni. Ezt Abonyi Lajos, Balázs Sándor, Milkó Izidor, Tolnai Lajos, Vértesy Arnold stb. stb. részben inost második kiadást érő, részben egészen uj munkái követik. Az első füzetek julius havában jelennek meg. — Előfizetési feltételek. A „Magyar Regény Csarnok" kéthetenkint egyszer jelenik meg 4—4 íves füzetekben, szép 8-rét alakban. Minden füzethez egy-egy kép járul. Előfizetési ár : Félévre (13 füzetre) 3 frt 75 kr. Egész évre (2G füzetre) 7 frt 50 kr. Egyes füzet ára 30 kr. Az előfizetők a füzeteket bér-mente kapják. Egész évi előfizetők a bekötési táblákat ingyen kapják. — A „Magyar Szépirodalmi Könyvtár" kéthetenkint egyszer jelenik meg 4 — 4 íves füzetekben, szép 8 rét alakban. Minden kötethez a szerző fény nyomatú arczképe járul. Előfizetési ár: Félévre (13 füzetre) 3 frt 75 kr. Egész évre (26 füzetre) 7 frt 5») kr. Egyes füzet ára 30 kr. Az előfizetők a füzeteket bérmentve kapják. Egész évi előfizetők a bekötési táblákat ingyen kap^ ják. Az egyes müvek bolli ára tetemesen magasabb lesz. Előfizetőket gyűjtők minden 10 után tisztelelpéldányban részesülnek. — Meg vagyunk győződve a felől, hogy e kettős irányú vállalatunk kellő t\'elkaroltatána nagy részben meg fogja szüntetni szépirodalmunk pangó állapotát, és azt mindinkább az óhajtandó virágzásra fogja juttatni. E nagy czélt bizonyára méltatni fogja, minden nagy és szép iránt fogékony nemzetünk és ebben bizva, az ő kezébe teszszük le vállalatunk és egyúttal szépirodalmunk jövőjét. Aigner Lajos kiadóhivatala. Vegyes liirek. — Értesítés. A magyar jelzálog-hitelbank Budapesten, kölcsönöket ad földbirtokra és bérházakra. A kölcsön záloglevelekben adatik, melyeket azonban az intézet a napi árfolyamhoz ¡«rányositva azonnal készpénzzel vált be. A jelzálogos kölcsöniik általában40évre, OVaVo évi törlesztésssel csupán földbirtokra, és 241/2 évre, 8% évi törlesztéssel különösen bérházakra adatnak. Ezen félévenkint fizetendő törlesztő részletekben a kamatok, a tőketörlesztési hányad és a jutalék is bennfoglaltatnak. Nagyobb kölcsönöknél, tekintet nélkül a fentebb meg határozott időtartamra, hajlandó az igazgatóság egyes esetekben 24\'/3 évesnél hosszabb és 40 évesnél rövidebb tartamú kölcsönöket is megszavazni, a mely kivételes esetekben természetesen a törlesztő hányad megfelelő változást szenved. Szabadságában áll egyébiránt az adósnak 6 havi előleges felmondás mellett a kölcsöntőkét a kikötött lejárati idő előtt is részben vagy egészben, az alapszabályokban kikötött járandóság befizetése mellett záloglevelekben is visszafizetni, mely esetben a záloglevelek teljes névértékben fogadtatnak el. A kölcsön kérvényhez, mely nyomtatott példányokban a felek rendelkezésére áll. a követ kező okiratok melléklendők a. m.: Földbirtokoknál : 1. Telekkönyvi kivonat. 2. Föld könyvi (catastralis) kivonat. 3. Adókönyv, vagy adóhivatali bizonyítvány, mely a birtok egyenes adója összegé tünteti ki. — Bérházaknál: 1. Telekkönyvi kivonat. 2. Hitelesített házbérjövedelmi vallomás. 3. Adókönyv. 4. Biztosító báreza. Továbbá netaláni becslések, adásvevési és bérleti szerződések, szófral oly okiratok, melyek a birtok értékének meg-határozá ára adatul szolgálhatnak, szintén a folyamodványhoz csatolandók. A benyújtott folyamodványok gyorsan elintéztetnek és a kérvényezők írásbeli végzéssel értesíttetnek. Egyes meghatározott esetekben az igazgató ságnál minden kivánt értesítés nyerhető. Magyar jelzálog hitelbantc. Budapesten. — A visszhang pálinkát kér. Teplitz tájékán egy korcsmáros azon törte tejét, hogy vendégeinek milyen uj meglepetést szerezzen. Végre elhatározta, hogy bemutatja nekik a közeli erdőben újonnan felfedezett viszhangot. A vendégek megérkeztek és a korcsmáros elvezette őket e helyre, hol a viszhang hallható volt. Egy „halló"-val kezdte a bemutatást. — Halló, hangzott vissza. Az erdőbe kiabált jó estére barátságos „jó estét" volt a válasz. A vendégek mindegyike kiabált egyet és a viszhang mindannyiszor jól sikerült. „Akarsz e pálinkát?" kiált végre az egyik. „Oh igen, ha jó" szólt rá a viszhang. Képzelhetni, milyen óriási röhögés keletkezett erre. A vendégek mind nevettek, C9ak a viszhangot csináló udvaros nem, kinek a korcsmáros otthon ügyetlensége miatt jól megczibálta a fülét. — Felsült zsebmttszök. Egy indóházi res-tauraczio egyik asztalánál kedélyesen szörpöl-geti kávéját egy őszes ur, ^időn belép a terembe egy elegánsan öltözött fiatal ember monoklival, nyakában nagy aranylánczczal s alig látja meg öregünket, oda rohan s minden további szó nélkül nyakába ugrik, agyba főbe ölelgeti, elnevezi „kedves drága urambátyám-nak, örömét fejezi ki a viszontlátás felett, figyelembe sem véve az öreg roppant bámulatát. A vonat fütyölni kezd, az öreg „zahlen"-t kiált, a rokon búcsúzik s csakhamar eltűnik. Ezalatt a fizetni akaró kétségbeesetten veszi és/re pénzes táskája el\'.üntét oldaláról, mig az öcs (?) legnagyobb bámulattal keresi óráját lán-czostól, melyek elvándoroltak. Már most az a kérdés, vájjon melyik uri íparlovag (!) szedte rá jobban a másikat? Mert hogy mind az ör<-g, mind az állítólagos öcscse zsebmetszók voltak, az kétségtelen. Papírszeletek. Amerikában egy emhcr elcserélte nejét egy léért.. Kgy agg-legény bará\'ja, midőn ezt meghallotta, azt az észrevételt tette, hogy ő fog.-ulni merne, hogy annnk a lónak valami baja van, különbon gar.jlája nem adott volna azon tul ily meggondolatlanul- New-yorki jelenet. „Kgy süket-néma alamixsnát kér" — ilyen feliratú táblával járkált New-York utczáin egy koldns. Kgy öreges nő épen ki akarja húzni tárczáját, hogy a koldusnak alamizsnát adjon, mikor ez erős, érczes hangon kezdi rá: „Köjiyörül- Ar. utolsó akarat. Egy fiatal ember házassága előestéjén ipja szalonjában és menyasszonya jelen, létében következőleg nyilatkozott : „Akarom, hog-az esküvő pont tizenegy órakor tartassék meg. Akay rom, ho.y at ebédnél a legjobb zenekar müködjék-«.karom, hogy a vacsora a város első vendéglősénél rendeltessék meg. Az esküvő utáni napon Párisba akarok utazni." — Ugy látazik jövendőbelid nagyon sokat akar", — mondá az anya leányához, midőn a vőlegény eltávozott. — „tfe 8xegd kedfét", — jegyzó meg a leány finom mosolylyal. — „Háwusága előestéjén van és ez utolsó akarata." jenek egy "szegény vakon !il „Hogyan, hát ön nom süket-néma? \' kérdezte a nő, visszatéve erszényét „Teringettét, nem jó táblát tettem kikiáltott a (leiék üzletember, s odább állt. — Kgyfluyü furfang. Kgy szerző egy közeli kis mezővárosban elkésvén, a fogadóban egy szobát kibérelt, mig azonban azt rfiudbe hozzák, ő a közös ter . . . . vagy akarom mondani szobába megy, hol éppen egy suliancz szürcsölgette félliterét. „Csak egyedül, barátom?" kérdé a r. újonnan belépett. „Biz a volt a rövid válasz. „A többiek még talán a mezőn dolgoznak?" .Hát ki az ur, hogy tőlem annyit kérdez?\' „Kn szerzó vagyok." „Szerző, sze«-xŐ, és aztán mi ar?" nKz az, barátom, hogy könyveket csinálok." »Eh«-mu moiul a suhanc« szemhunymtva, .most értem, nálunk az ily embereket könyvkötőknek hívják -, persze, hogy mí aztán nagy uraknak tartsnk, ily fránya névre teszuek szórt. Hanem korán jött ám ído, még csak jövó hónapban lesz a vásár." Szerkesztői üzenet. 4139. Dr. V. L. Helybon. Igen sajnáljuk ; de térszüke mintt mind a védbeszédet mind pedig az észrevételt kénytelenek voltunk jövó számra halasztani. 4110. K L. Gyula. Mindkettő gyenge. Mást kérünk. L Cáabrendck. Mihelyt beérkeztek, azonnal üdvözlet 1 4142. P. G. Budapest. Legközelebb sorát kerítjük. Köszönet! 4143. - y —ly. Előbb nem hozhattuk, most pedig már idejét multa. 4144. Kondori. Kívánsága szorint cselekszünk. V a s u t 1 menetre» d. Indul Kaiiisnnról hova: Vonat szám Orn Porc. Idő 207 EsKÓk, Moh km, Dorobovár 5 10 roggal 215 , . 2 30 délut. Í2 " • 11 \' 202 Knda-Pastre (gyorsvonat) 5 55 regg«l 204 . (postavonat) 2 G délnt. 212 „ (vegyes vonat) II 20 étjei 313 Bécsbe (Szomhjithrtly, Sopron-felé) 6 15 reggol 301 „ 11 50 éjjel 315 Sopronba 3 40 délut 205 Prágerhof Kottorí, Csáktornya 4 55 reggel 203 „ , n 2 47 délut. 201 n , " teyor») - 1050 éjH Érkezik Kanizsára /lOtlTtél : 210 Zákány felől 5 27 repgel 216 , i 41 d-lb. 208 „ 11 1 éjj.i 211 Buda-Postről (vegyes vouat) 4 15 reggel 203 )t (postavonat) 2 5 délut 201 „ (gyorsvonat) 10 30 éjjoi 302 Bécsből 4 1 reggel 314 10 15 éjjel 310 Sopronból 12 5.léiben 202 Prilgerhof felől (gj orsvonnt) 5 M reggel 2« 4 „ : „ 1 20 délut 200 r n 10 50 éjjel A Balatonon való hajózás. Balaton-Füredről iudul a Kisfaln-ly-gőzös reggel 9 órakor Siófok«a. Ugyan onnét indul délut<u 3\'/j „ . ■ naponts, míg hétfőn kivételesen reggel 7 órakor Siófokról indnl délelőtt 11 órakor Balaton-Füredre . • . délután 5 „ „ Kivételesen szombaton és vasárnap Siófoktól a dél\'ttán 5 óra helyett indul Füredre 8 ürak -r. Felelős szerkesztő: Batorfi Lajos. INJSTirttér.) K\'irikAx fAlj os fehérnemű és férfi-divat üzlete Budapost V. D.»rottya ulcxa 3. sz. S: A tiszteli férfi tözöiiscii szirss figyelmébe. S Van szerencsém becses tudomására adui, hogy néhány nap uulva gazdagon felszerelt fehérnemű és férfi divatáru raktárommal, nevexetesen: fehér és színes férfi ingek, harisnyák, zsebkendők, gallér és kézelők, franezia illatszerek, angol ntazó takarók, esernyők, sétahotok, ké/.elő és inggombok stb. Nagy Ka-nizsáo megérkezem, miért is a tisztelt közönség szíves látogatását szállodai lakásomon — melyet megérkezésemkor falragaszok utján tudatni les« • s/.ereu-c ém, már eleve is kérni bátorkodom — Tisztelettol Karikás Lajos, fehérnemű és férfi divat üzlet tulajdonos Budap esten 9«; 2—4 V. Dorottya ntcza 3-ik szám. #) K r<>vt alxtt k5«lnttért foloiŐ««éget u«m vállal a 8«rk. 1 _K I Pt D E T É S. Van szerencsém a mélyen tisztelt közönség tudomására hozni, miszerint a főtéren (Wacskics féle ház) Strém & Kleill urak üzlete mellett egy dúsan . felszerelt c z i p é s z üzletet J „KELLER MÁTYÁS". czég alatt nyitottam meg. Általán ismert nagybátyám, Keller Ignác/s ur üzletében több éven át mint szabász működvén, hol ez idó alatt magánnak let vezetésére a kellő ismeretet megszerezve, azon kellemes helyzetbe juttat, t. közönségnek, gyors kiszolgáltatás mellett jó, divatos és olcsó munkámmal Nagy-Kanizsa s vidékének már több é7i gyakorlat után ízlését meglehetősen ismerve pártfogását megnyerhessem. Midőn vállalatom a tisztelt közönség jóakaratába ajánlom, bátorkodom hogy mérték nélkül is (beküldendő lábbeli minta szerint) kivánat czipész az üz-hogy a miután még megjegyezni, rint jól álló munkát készítek. Maradok mély tisztelettel KELLER MÁTYÁS. TIZENRILEÍTCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 1-én 1880. TT I R D B T fi S E K. A Magyar-franozia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt ifrnzgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- ^ Vasmegyék részére kiterjed« hatásköm Nagy-Kanizsán vezérügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tiiz-, szállítmány- és jégbíztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására és károk fel-Vételére, úgymint ezek azonnali kiűzetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ. A. Mas y elr - IV elnczla öiztosltó igazgfttóságiinuk fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint részvény-társaság vezetését elvállalta s a készségesebben megadatnak. Nagy-Kanizsai vezérügynökscis 7érügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy Biztosit pedig a társaság a) tűzveszély és robbannM által okozott károk ellen; c) szárazon vagy vizon szállított javak károsodása elimi társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg- b)jégkárok ollen d) az einher életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevó alaptökéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint * készpénzben befizettetett, s részint a fóvároB legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök: 8ittó István, ö fels. vaj. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykerosztese. orsz. képv. stl>. Bpesten. Alelnökök: Báró Bánhidy Béla. földbirtos, orsz. képv. stb. Budapesten. Bontoux Jenö. -r párisi Socioté de rUnion génerale elnöke stb. Parisban. Választmányi tagok. Róbert Morin marquis ile Banneviíle, az osztrák déli vasat igazgatósai Neuwelt Ármin kir. keresked. tanácsos nagy. kereskedő. tagja stb Parisban Lovafc zápori Regenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya eínöko stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, ors»y képviselő stb. Budapesten. Báró TInti Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, az oszt. ur. urakháza tagja stb. Bécsben. \' e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeoroiét és az Uzletv.-ze\'é* élén levő. hazánkban i Felügyelő bizottság Beck Nándor a magyar joNálog-banknak igazgatója. Lánczy Leo. a magy. ült. földhitel részvény-társiság igazgatója Budapesten. Lewin Jakab. a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos. Mária Emil. a párisi Societé de PlJnínn géueralr vezérfelilgyelSje Igazgat óság Igazgatók : Dr HiHer Albrecht, köz- és váltó-ügyvéd Bécsben Kistenmacher Károly ^ „IIofTniHnn József nagykereskedő ezég főnöke Biulapoaten. Schweiger Marton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató MoskoviCZ Lajos Budapesten, nagyobhrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, h< ;se teljes folyamatban vau és hogy tilzbiztositási ajánlatok a már felállított űgyu Nagy-Kanizsát}. 1880. május hóban. «kségi\'k által készsége: 989 22 -52 Kerületi ügynökség Sümegben Epstein V. urnái. elfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel- A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság vezérügynőksógo Nagy-Kanizsán, GUTMANjN S. H. »gr nem volt még az társaság ezen, eddig nden köv\'-telinéuyének • .sult követelményeire. :» vidéki ügy nf5ksét{ek Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar gép- és íiizoKószerek gyár, harang r Budapest., Rottenbiller utcza 66. sz. Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett gyára harang .k tiizoltószati és vizmiitészeti gépek készítésére; a gyárral kapcsolatos vizmiitészeti osztály a jelenbeli egyedüli belföldi szivattyú gyárt képezi, melyben kizárólag honi munkáért) alkalmazása mellett, minden czélnak megtelelő szivattyúk és kutak készíttetnek. Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bérmentesen szolgáltatnak. syár fiöttelepe : Kolozsvárott, belmonostor-iitczn 72. szám altat létezik érezontőde a> c cs P-t W rJl SS 6r — >, O >-. - te a 9t zz o o a 55 1 = f-lJ; - = = Sf -= « « \| 9 . . -i \' E S - \' : xj ■« -r 5- fcO 5 - - ja — o I s C 5 Jí "\'¡j c 53 !s e § 35 = ís £ = 3 = cs « <B = N N > Ä r 5 B ? — -c- a> :© ® <e — 35 _c ^ > I = 1.g! o ■íJZS = ÍNk ~ x • C Sí "c e "c 00 WXT3 3 — - \'> 2 S -C Kven forrásnak fol ösége kitüntetve azau«triai császár, magyar király <" fel.i«\'ge által. A ni. kir országos akadémiától, az orvosi akadémiától Parisban, úgyszintén az első kill- és belföldi orvosi tekintélytől, mint f^\'ó^y^avhun a lcgg.tzdngalib és legbatásnsrtbh minden eddi« i-Tn-\'rt keserüviznét, (»7.1 ÍOU részben) mely a legmagasabb olism>Méssel lett kitüntetve. Mely semmi máa kcserüviztől elért lavanytar-tnlmu, megmutatja továbbá ennek használatát, csúzos betegségeknél, köszvény-, rakódvány és hn^y savas sóknál (köszvény, holyagkő) ••\'«t-ellenben minden más kesci fi vizeknél fölülmúl- ___liatlau- és sikerdnaabb. 86 :>—f> Mint rendes anyag elégséges egy bordói pohár, ellenben egy pohár más keserű forrásokból. Riólegek minden gyógyszertárban és fiiszerkereske-désben. A Budai Rákóczy-forrás igazgatósága Budapesten. gyomor Mária-czelli cseppek, jolos hatású gyógyszer a gyomor minden bántalmai ellen.. f«i«\'il\'"«Ihatatlan az étvágyhiány, gye-\'\'\'Jt^^^S. 10 « «"gyengeség, ro.izszagn I.-bellct, szelek, S SHVa,,y" f(\'lhílföjjéa, kólika, gyomoi hurut, gyomorégés, hugyköképződés, túlságos nyálkaképződés, sárgaság, uu-\'or és hányás főfájás (ha az a gyomorból ered), gyomor görcs, székszoruJat, a gyomornak . túlterheltsége étel és ital által, giliszta, lép- és májbetegség, aranyeres bántalmak ellen. JKffy üvegcse-fára ¡lasziíálati utasítással együtt 33 kr. Kapható : Práger Béla ur gyógyszertárában Nagy-Kanizsán, valamint az osztrák-magyar birodalom minden nagyobb gyógyszertárában és kereskedésében* Központi szétküldés! raktár nagyban és kicsinyben Brady Károly, „az őrangyalhoz(t czimzett gyógyszertárában fi-1 io_r»2 Krcmzierben, Morvaország. Nagj--Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. 5AGY-KANIZSA, 1880. julius 4-én. 5-3s-0.llsl sspi^m. Tlzeíikilenezedlk évfolyam. •j Elófizetaal ir: >egé«* étre . . * frt i; l\'ól érre . 4 . \| negyed érre . . 2 „ Ktfy szfcin 10 kr Hirdetések 6 hasábos petitsorban j! 7, másodszor 6 8 minden további torért 5 kr : NYILTT^RBEN soronként 10 krórt Tetetnek fel. \| Kincstári illeték mindéi, [jegyes hirdetésért külíSii rt" kr fizetendő. ■a ZALAI KOZLONT $ el óbb: .Z A L A-SO MOGYI KÖZLÖNY.\' TjUnir.BRTftroH helyhatóságának, „n.-baniz«»i őnk. tü«>ltó-egyl«ta, a wn.-kanizKai keraakedalrai a iparbank", wn.-kanizal takarókpénztár, a A lap szellemi réssét «HetS kftl»rnény«V m I wrkesrtiJhrt«. anyagi réwét illető i közlemények pedig \| kiadóhoz bírmoniTM intézendók : NAGYKANIZSA Wlataiotház. Bérmentetlen levelek, csak ismert raankatír-\' saktól fogadtatnak hI TiKéziratok vímcr n«m J i küldetnek. ^ ----— - zalamegyei általános tanitóteK- tftlet", a ,d.«kanizsai kisded-nPTeló Psryesfllflt>, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi b iparkamara n.-kanizsai kölTálas7.tmj\\nyafc 8 több megyei és városi egyesület hivatalos 6rtesiUje. Helenklüt kétszer, vasainap- s csülOrtököii megjelenő vegyes tartalmú lap. FELHÍVÁS ELŐFIZETÉSRE! a „zalai közlöny" tizeukilenczedik évfolyamának második felére julifia — deczemberre.......4 írttal juliun—szeptemberre.......2 frttal ezennel előfizetést nyilunk s illetőleg az előfizetésre tisztelettel felhívjuk a nagyérdemű közönséget. Óhajtunk továbbra is megszokott házi Larát lenni s igy mind a megyoi, városi, mind a közérdekűek hü lolmácsolói leszünk. Különös gondul íordituuk a közga .dászatí rovatra»ezért minden számbuu változatos irányban mind a hivatalos piaczí árjegyzéket hitelesen közöljük; mind pedig egyik nagyobb terménykereskedő ház szakavatott tisztviselőjének tollából közlünk biztoa és hiteles átnézetet. Az egyleti életnek továbbra is figyelmes ezemlélői leszünk, mert az egyesült erőkben vau a biztos jövő a közjólét megteremtéséhez. Irodalmi tárczánk változatosságára kiváló figyelmet fordítunk továbbra is. Híreinket lehető gyorsan s minden személyeskedéstől menten közöljük. Hirdetések jutányosán vétetnek fel. Az előfizetésüket legcsélszerübb postai utalványon eszközölni, melyek közvetlen a ..Zalfti Közlöny" kiadó tulajdonosához intézendók. Nagy-Kanizsa, jun, 18. 1880. ÖÁTORFI LAJOS WAJDITS JÓZSEF .....Uptnl.J.lonoi. Egy minden napi baj. Ugy terjed, miut a rák fene, mindig tovább, vidéken éppen ugy mint a központban és megakadályozásáról szó sincs. A ma kinyílt üzlet holnap már zár alá jut; sötét lesz a fényes kirakat és megszűnik a dlvatdámá); találkozási helye lenni. Váljon ki ennek az oka? maga a kereskedő. Üzletet nyit minden számítás nélkül, — a jövendóvel mit sem törődvén, a könyvvitelben pedig gyönge, járatlan, azt tartja: elég ha hitel forrásai bőségesek. Az üzletnyitás után következik a ragyo gás, pazar , gondatlan költekezés, a ragyogás után pedig egy borzasztó krach. Pünkösdi királyság, muló északi fény, gyönyörű napfényes reggel után egy liosz-szu zivataros éjszaka. Készpénz hiányában hitellel kezdeni üzletet még annak is nehéz, a ki megtagad magától minden élvezetet, egyedül elfogadott kötelezettségei pontos teljesítésén fáradozik, — hát még annak, a kí ezekkel mit sem törődik? nem csoda, ha idő előtt összeroskad, eltemeti jövendőjét, hitelezőit pedig végtelenül megkárosítja. Nagy hiba az, midőn a\' hitel utján nyert pénz tulajdon vagyonnak tekintetik, s azon módon kezeltetik is el és nincs eszköz, melylyel az ellenkezőt lehetne elérni. A ki egyszer romlásnak indult, azt nem lehet többé megmenteni, ugy vagyunk vele mint a fuldoklóval, ha segéd kezet nyujtunk neki, minket is beránt, mi is elveszünk. Vannak esetek, amidőn a legönzet-lenebb pontosság melleit is bekövetkezik a fizetés képtelenség, ez azonban nem bün, de midőn a fizetés képtelenség mesterséges nton előre számitva eszközöltetik, egyenesen a hitelező megkárosítása rzéloztatik általa, az már nemcsak rut háladatlanság, de sőt a legpiszkosabb bün cselekmény. Ez utóbbi eset vajmi gyakori, minden lépten-nyomon találkozunk vele. Megállapodott, állandó vevőközönség-gel rendelkező kereskedőink nagy mulasztást eszközölnek akkor, midőn a hitel nyitás mellett hamis adatokat mondnak be, azaí a tudakozódásra felettébb nagy hitelképrsséget irnak, vagy sürgönyöznek, mint tényleg. És ez által egyrészt előmozdítják fiatalabb üzlettársak romlását, de másrészt segédkezet nyújtanak a jóhiszemű távol lakó hitelezők szándékos megkárosítására. íme igy nyilatkozik gyakran az önérdek, különösen kisebb helyen észlelhető ez leginkább, a hol mindenki, félti a maga kenyerét, a fiatalabb üzletember a régibb ellen tör és viszont, — meg nem gondolják, hogy a fogyasztó közönség véghetetlenül szaporodott, a kiK még csak egy pár évvel is maguk őröltek, ma már felhagytak vele, az üzletek bői szerzik be liszt szükségleteiket, kenyeret is inkább süttetnek, mint sütnek, nem bajlódnak az összehasonlítással, nem kíváncsiak ismerni a különbséget. Még nagyobb kereskedőink mulasztása ott, midőn csőd alatt lévő üzlettár saik vagyonát közös megállapodás utjin maguk át nem veszik, hanem engedik potom áron vesztegetni, ugy, hogy amely tárgy saját ára ötven krajezár volt, azt most liusz krajezáért lehet kapni. Gyakran megesik, különösen ott, a hol a bukás előre csinált dolog volt, a hol a különbféle áruezíkkek idejekorán jól elhelyeztettek, hogy a perköltség leszámítása után alig marad néhány forint a hitelezők követelése fedezésére. Szomorú dolog, de való 1 Még ha közösen átveszik, hasznuk van mellette, de a hitelezők sem tapasztalnák: nesze semmi, fogd meg jól. VIDONYI JÓZSEF. Dr. Fürnek Lííszló védbeszéde Balogh Jáuos bűnügyében. Tekinteten kir. törvényszék, büntető biróság! Ko nolyabb biinügy soha sem fordulhat elő egy bíróság előtt sem, mint h jelenlegi; a hol és a melynél a tény hire maga mint villám czi-kázta át a környéket, s hullámzásba hozta a kedélyeket a szerint, a minta jónak vagy rosz-nak tudása a kíváncsiakat kielégíteni szukla. — A dráma tényezőinek egyike a fú bűnön ós főbünszerző a küzetéren maradt mondhatuí élettelenül; a másik főbünös és fóbünszerző bü -nének tudatában menekült a sújtó kar elől, h a törvényt szabó és igazságot szolgáltató fél a harmadik tényező vádlottkint a büntető törvényszék elé került. — Vádlott cselekedetének ismeretében nyugodtan maradt, és sorsát egy megye közöuiáge kíséri feszült figyelemmel, s tekintetét aggódva fordítja a bíróság felé, mely törvényt s ígazflá got szolgáltat a bűnösök számára, de raméuy-nyel néz fel hozzája mégis, mert hiszen erköl esi értelemben e tény fölött a\' közönség már ítélt, s biztosítékot talál azon bírák nemes jelleme és igazság szeretetében, kik e nagy esemény fölött törvényt mondani hivatva vannak, s így a lázas izgatottság csendesülni s viasza térni kezd rendes medrébe, mert hiszec e bot rányos ügy is miut minden egyéb végét fogja érni egyszer, és a zárszót nemcsak a nagy közönség, de vádlott is nyugodtan s bizalommal várja, tudván mindenik azt, hogy vádlott ténye habár törvény szerint kifogásolható lehetne is, — de erkölcsi szempontból lehull róla a bűnös- TÁRCZA. Ml a uép?■.. Mi a nép?.. Kgy tömör márváuyanyag: Urdög-, vagy angyallá faragható. Műveltség nélkül: ördög és barom. Mivtdvu : angyal és mindenható. Angyal, ha üunön ajkán énekel,— Isten, Ita mindent szétrombolni kell. Mi a uép? . a világnak tenget e, Helőle kincset bordogál a gálya, K gályán G vitorla — s cximere A hatalomnak tündér koronája-Vész, hogyha felzng ; vész, ha hallgatag — És a jogérzet csillapítja csak 8 mi a magyar nép ? Véres föld göröngye. Mit a reménynek zöld ekéje szánt A koronának ékes, drága gyöngye, Gyöngy és aczél, ha szűkség — egyaránt. Alvó oroszlán, mig föl nem riad .. . 8 halálcsapás az, melyet ébren ad. S mi a magy.tr n\'p? Századok gyémántja Olvaszd, vagy üsd, hogy szétoszlassa-! őt Ha zuzatik syg.^rit összerántja — Önfényiben keresve temetőt Azért v..gy, óh nép, oly fölötte nagy : Mert magadé s igy hfin királyi vagy. De mindez óh nép, móg elégtelen .. Az ember isten igéjével ól, B port lerázva, lelked istené Es lelkeden te nem segítenél ? Tanulj, oknlj ! a bölcsekot szeresd! • Te%tben-lé\'ekben koldns aki — rest. Tanuld azt, amit bölcsek irtanak, 8 az életben haBználj minden betűt. Azik, kik minden roszat irtanak, Plántálják a jót és örökbec»üt. Nagy könyv az élet —, élni tudni kell, Haladj az ir ás bölcs betűivel. Szereid királyod és hfi ii inzetrd 1 Tanítson a bon s a népek királya, Hogy a magnak, ha hiven elveted Kalásza l<sz — és ennek ko\'onája •S az ily kalásztól mit remélni mást Mint érett fejéből gazdag aratást Észszcl feledtél, ah de nem sziveddel, Szivedben él ogy szent emlékezet. .. S mi boldog az, ki önmagát feledve, Hon és királyról nem feledkezett 1 A\'ért vaxy óh nép, oly fölette nagy — Murt magadé s igy hfin királyi vagy. Klőtted fekszik a kor és a pálya, Válaszsz a múlt és jelen kőzött; Mindent óhajt most a magyar királya Mi érzetiddel tneg nem ütközött. S királyodnak, mit vész el nem sodor : A népműveltség legdirsőbb szobor! SÁROSY GYULA Rákosi László elhalt munkatársunk iratai közül, melyeket (t i a Sá\'osy Gyulára vonatkozó iratokat) Aigner Lajosnak az özvegy átadott. SZERK 18?5. juiilus 2G-ika is esy embert boldogított. (Igaz történet ) (Folytatás.) Igy beszéltek ók a bűvös nyelven egymással ismeretlenül. Közben közben egy ideiglenes pausa állt vala be, a két átelleni ablak megnyílik, két f«j búvik ki, egymásra pillautnak és ismét elé gülten visszavonulnak. Most már ¡«meretteu álltak szemközt, most szembe mondák egymásnak : „Rég szeretlek már éo léged angyalom." (Népdal.) És e beszédjükben annyi őszinleség, annyi hevesség volt, hogy tehetségük az ihlelség színvonalára emelkedett és remekül játszottak. Igy mult az idő éjfélig, mikor is Kálmán hosszas, szívélyes bucsut vőn, mely után is csak azon Ígérettel tudott megválni, hogy gyakrabban fogja tiszteletét tenni. III. Kálmán szívesen tett eleget Ígéretének, szabad idejének nagy részét Bükkfaiéknál töllé. De ott ritkán voltak ugy együtt, mint az első estve. Az öregeket és Gábort rendes munkájuk küun foglaikoztalá, csak\' Ilka végzé könnyű dolgait a szobában. O Kálmánnal már ismeretlenül is rokonszenvezett, most, hogy alkalma vala őt kiismerni, még inkább érzett vonzalmat iránta. Becsületessége-, őszintesége , műveltségéért tiszteletére méltatta. Mig viszont Kálmán, hogy kiismerte Ilkát, csak távozott tői-. Már egy földöntúli lény gyanánt bálványozta, ki oly eszményi állásponton székel, melynek magasságára ő soha fel nem szállhat. E hiiében, ha ínég oly vígan is jött, elszomorodott, ha likával együtt vala. Ilka észre vette e hirtelen változásokat és meg nem állhatta gyakori ismétlődések után az iránt kérdezősködni. — Mondja csak Friller ur, miért komorodó ön gyakorta oly rögtönösen el, hisz én mindég oly vig vagyok; éo vagyok annak oka? Kálmánt annyira megháboritá e részvétteljes kérdés, hogy nem bírt válaszolni. U egy igazi bős volt. Az az igazi hős, ki oak ott, hol veszély van, tud vitézül küzdeni, mig a min-dennapias körülmények fájdalmait türelmesen hagyja magán rágódni. Ilk% elértette Kálmán hallgatását, mely határozottan azt jelenté, hogy igen — ő az oka. E hallgatás nyilat lőtt szivébe, valamely eddig homályosan sejtett érzelem lángra lobbant keblében és megvilágitá szivének egy uj oltárát — a szerelemét. Hosszú időig szótlan, csüggesztett fővel ültek egymás mellett, képzelmükkel bebarangoltak tündéri völgyeket, illatos mezőket, édeni vírányokat tarka lepkék után száguldva. A szerelem kápráztató hóbortja! Hosszabb szünet után Kálmán erőt vett lázas állapotán és Ilkától viszonozva kérdé : — vájjon ő miért komorult el oly rögtönösen. Ilyenkor ritka ember lud okosat mondaui. Ilka egy feddő tekintettel válaszolt a gyengédtelen kérdésre, s Kálmánnak e tekintetre újra összeszorult szive. Ilka megbánta szigorúságát, kiengesztelő-log átfonta lágy karjaival Kálmán nyakát és egy üdvözítő csókot lehelt barázdás homlokára. Kálmán nem volt képes ennyi boldogsá got keblében hordani; mé-* az nap egy levélben megkérte Bükkfaíéktól lika kezét. Hogy kedvező választ nyer, azon nem is kétkedett. Ilkának csök ját, Gedónek barátságát, az öregek tiszteletét birta. Személyén, állásán nem volt semmi kifogásolható. A valasz, mely itt következik, nem soká késett. „Uram !u „Nagyrabecrfült ajánlata által igen megtisztelve érezzük magunkat. Sajnos, magam elé szabott élelczélom gátat von közibénk. Fiamat asztalosnak neveltom, leányomat pedig egy lakatoshoz adom férjhez, kit rég kiszemeltem már, hogy e két egybe vágó szakma összefoglalásával az általam megalapított üzlet felvirágozzék. Ez volt évtizedek óta eszményképem, ez lesz életemnek végsó czélja, csak ezzel tizenkilenczedik évfolyam ség fekete fátjola, s százak ajakán reppen el • egyszerre a /aráza szó mint bűvös jelige : én is hasonlóan cselekedtem volna. Csudálatos körülmény! az, ki megölve lett, a közönség által elitéltetett, s ki halálát okozta, annak felmentését óhajtja; aggály és kétely szállja meg még a bátrak szivét ia, mert habár a,bűnöst az igaz, megbüntetve akarja is látni, vau eaet s a mostani okvetlenül az, melyben a vádbeli cselekmény elkövetőjét felmentetni kívánja. És a tett elkövetője mégis büntető biróság előtt a vádlottak padján áll, a vádlott Balogh János, kinek védelmét vagyok szerencsés a tek. kir. törvényszék elé terjeszteni. — Egy vádlott áll tehát a tekintetes kir. törvényszék mint büntető bíróság előtt, ki az általa elkövetett cselekményre nézve önmagával és lelkiis-merotével leszámolt; egy cselekményért, melyre nézve Istenével ia kibékülve van, s mely iránt csupán földi bíráinak ítéletére várakozik. \' Ha a szőnyegen forgó bünügy esküdtszék előtt tárgyaltatuék, meg vagyok győződ ve róla, hogy annak tagjai vádlottat egyszerűen bűntelennek nyilvánítanák s a vád terhe alól felmentenék, mert habár a bírák a Bzokásos kérdések elsőbbjeire „igeul" mondanának is, az utolsóra, arra : vádlott vétkes e? egyhangú „uem"-mel szavaznának. Védenczem azonban nem esküdtszék, — hanem büntető bírósági előtt áll és igy itt azon különbség adta elő magát, hogy mig vádlottat az esküdtszék tagjui lelkiismeretük s meggyő ződésük szerint az adott körülményeknek figyelmes számbavétele után mentenék föl; ad díg a tek. kir. törvényszék mint büntető bíróság a hideg törvény szavait is fogja alkalmazni, s a büntető törvény §§ által is fogja indokolni felmentő kegyes Ítéletét. — Ez meggyőződésem. — Igenj* tekintetes kir. törvényszék! meg-, győződésemet vagyok bátor előzetesen is nyilvánítani, mert szerencsére védenczem ügye az ország azon büntető bírósága előtt tárgyal\'atik, melyneK tagjai elfogulatlanok, s nemcsak kitűnő törvény tudósok, hanem a mi fő: igazságosak ia. — Ezen szót igazságosak in, hangsúlyozom, mert az igazság és törvény kőzött gyakran eltérés van; az igazság nem jár mindenkor a egyenruhájában ; a §§ csak a törvényt állítják szemeink elé ugy a mint van . hideg állapotában, de az igazság oly isteni ajándék, melynek segélyével a biró az elejbe mért szűk korlátokon felül emelkedhetik, meg-szüuik rabja lenni a holt betűknek, s az igazság szolgáltatás magasztos eszméjét ugy fogja fel: hogy habár valaki a büntető törvéuy száraz kerekeinek küllői\' közé kerük is, ez még ZALAI KÖZLÖN\'í. JULIUS 4 én 1880. hiszem családom jólétét, jövőjét biztositani, caak igy szállhatok majdan nyugodtan a sirba. Nem hiszem, hogy e soraim önnek fájdalmat okoznának; de ha igen, ha leányomat igazán szeréti, találjon vigaszt abban, hogy ön lemondva, neru gördít akadályt leányom bol dogságához vezető útjára. Bükkfái." E levél sarcaatikus mosolyt idézett Kálmán ajkaira, e páratlan sophisma felzaklatá tetterejét. Itt veszély volt, nem az ő személye körül, veszélybeu forgott Ilka boldogsága. Vissza is felelt rögtön Bükkfái levélhozójával : „Mélyen tisztelt Bükkfái ur!* „A mit meg nem tennék a világért, megteszem Ilka kisasszony boldogságáért: árulóvá leizek. Elárulom, hogy bírom Ilka csókját, mely, ha nem tévedek, a szeretet kifejezése. Az égre uram, ne erőszakolja gyermekét máshoz, mint akit ő szeret." Erre sem késett soká a válasz, megkapta még az órában. „Uram !a „Ilka csókját lehet, hogy bírja, nem kutatom; csókjaival ó rendelkezik, hanem személye iránt — én. A mi boldogságát illeti, megengedem, íhogy kell fölötte őrködni — de megjegyzem, ez az én hatáskörömhöz tartozik, és .hogy meg legyen "erről győződve, Ilka legközelebb menyasszony leend» Bükkfái." Mióta Kálmán Ilkát megismeré, kedélye mindinkább felvidult; a lelki betegségnek hatályos gyógyszere egy örömsugár, egy C3epp remény. Most, hogy Bükkfái sújtó leveleit vette, még több sebet érzett szivében sajogni, egész pessimístává lőn. Bükkfái utóbbi levele szalag volt, melylyel madárként felszálló ke délye visszarántatotl előbbi buskomorságába és ha tört szívvel jött Bükkfaiék szomszédságába, most lemondva az élet örömeiről, reménytelenül hagyta oda lakását, s mint egy visszavonuló remete átköltözött Budának egy félreeső zugába. BOGÁDY. (Vége kivetkezik.) magában véve sem elegendő arra, hogy annak alanya általa szélylyel ia morzsol tassék. És most tek. kir. törvényszék áttérek szorosan a kir. ügyész ur által előadott tárgyi tényállásra s annak alanyára, s megfogom mu tatni, hogy a tárgyi tényállás beigazolása nem elegendő mindenkor arra, hogy annak alanya a tettes el is marasztalható legyen. Nem vonhatom kétségbe, hogy a vádbeszédbe előadott tárgyi tényállás be van győzve, azt is el kel! ismernem, hogy annak alanya a vádlottak padján álló Balogh János; de a minősítésre nézve azon megjegyzést kell tennem, hogy emberölés, amennyiben azt ugyan máskép nevezni nem lehet, önvédelmi helyzetből származott, s a lelki fájdalom legmagasabb fokára csigázott önkivüli állapotban lőn elkövetve, —-ahol a cselekvény beszámításának helyt adni nem lehet. — Azt, hogy a cselekvény önvédelemből, önkivüli állapotban és véletlenül eredt, a ezért beszámítás alá nem eshetik, védbeszé-dem további folyamábán törekszem begyőani, s megmutatom, hogy vádlott cselekménye nem bűntény, a igy az nem ia büntethető. Hogy azonban ezt kellően teljesíthessem, — szükségesnek találom, hogy ahhozegy kis bevezetést tegyek, melynek meghallgátására a tek, kir. törvényszék, becses figyelmét tisztelettel felkérem. Tek. kir. törvényszék! Az- erkölcstelenség a legközelebbi időkben megdöbbentő mérvben halad előre, kezd az emberi keblekből kihalni a szép és nemes iránti vágy éa tisztelet; minden csak a pillanatnyi «zeszély és érzékek kielégítésére látszik irányulni, — hátiérbe szorítva még a legnemessbbet, azt, amit ősatyáink, ezred évek óta szentnek és sérthetetlennek tekintettek : a házi tűzhelyek szentélyét is* — Az emberi érzékek bizarsaga, a nemes erkölcsök megvetése, a nők iránti tiszteletlenség s ezeknek mint tárgyaknak tekiutéae, ma már a nemtelen nagyság netovábbját érte el; a nők elcsábítása és azzal való kérkedés ma már közbeszéd tárgya. A házi boldogság ezelid angyala szép vagy ifjú nő nem talál immár saját szerény kunyhójában magának helyet nnön oltárának, mert habár imádkozva fogja is azt olt találni egy kéjelgő férfi, elszakítja onnét, kiragadja üdvösségének sphaerájából, s a meg becstelenitett nőt könnyelműen veti a megcsalatott férj lábai elé oda, kísérve ördögi guny-kaczajával. A törvényhozás maga is átlátta már régen, hogy a családi tűzhelyek békéjét vedel mezni kell, s kitalált erre egy oly intézményt, melynek neve: a kéjhölgyek tanyája, s ezt rendőri felügyelet oltalomba részesítí űsupáu azért, mert mint szükséges — rőszat\' vélte alkalmazhatni a végből, hogy azok, kik áilatias ösztönük s érzékiségük kielégítése nélkül élni nem tudnak, ne tolakodjanak mint duló szellemek a mint romboló vihar azon gondosan ápolt kertek élő virágaihoz, kiknek neve: ,ne nyúlj hozzá!" s ne érintsék azoknak szirmait fagyos lehelletükkel, mert hiszen nyomukban vész, kárhozat és pokol tenyész .... ¡» Mennyiben felélt meg ezen\'rendőri intézkedés feladatának s a családi béke és boldogság borús ege fölött biztos villámhárító-e V an nak megbizonyitása jilen vádbeszédem keretéhez nem tartozik, de a f<-lhozotUkat el kellett mondanom azért; hogy megmutassam, miszerint ily körülmények között, ha egy férfi valamely család szentélyébe duló szellemként betolakodik, az kétszeresen bűnös; biíoös egyszer ön cselekménye miatt, e bűnös másóc^zor azon eseményért is, mely egyedül az <i tettének következménye volt, sőt egyedül ő a bűnös a kö vetkezményért akkor is, ha annak folytán egy harmadik egyén követett el valamit, habár ezen cselekmény más körülmények között bűn tényt képezne is. — És most azt kérdem tek. törvényszék, ha egy önérzetes férfi, még ha uem férje is egy elcsábított s meggyalázott nőnek, mint férfi már hivatva van a nőt pártfogása alá venni 8 megbüntetni a csábitót; hát egy férj, kinek neje vagy becsülete drágább életénél, ki nejét jobban szereti, mint saját életét, —- mert hála a gondviselésnek, ily önérzetes férfiak még léteznek, s nem is szabad, sőt veszélyes lenne egy társadalomban oly tant felállítani, hogy a férjeknek jogai még ily esetben sem terjedhetnének a 20 frtos becsületsértési pereken tul, — mondom, ha tőle ezen kincs lelt elrabolva, nem önvédelmi jog e ezen rablótól szabadulni ? s hol azon öuérzetes férj, ki nejét s becsületét tiszteli 8 Bzereti, 8 szerényen visszavonulva látván nejét a becstelenség posványába egy kéjencz által saját szemei előtt tiportatni, a nem tartaná elengedhetetlen erkölcsi kötelességének a bü nőst nyomban megbüntetni, s hol van a határ, mely vonalat képezne, melyen tul a féktelen szenvedély büntetlenül át nem törhetne, a hol a megállási pont, melyen tul a fenyítés nem me hetne? Ily határvonalat s megállási pontot megismerni hasonló esetben emberileg kívánni nem lehet. Hv egy férj, egy családfő ily esetben van, s ily sérelemnek bepanaszolása által a törvény előtt keresne elégtételt, mit nyerne?... Semmit! Van-e valahol törvényhely, mely elég tétek nyújtana az ily módon megrablott félnek ? Nincsen tek. kir. törvényszék, s ne is ámítsuk magunkat törvényeink által nyújtható elégtétellel, mert akkor kigúnyolnánk magát a természetet, az ily sérelemnek bepanaszolása áltál a férj csak a maga 8 családja becsületét tenné ki a pelengérre anélkül, hogy méltó elégtételt nyerhetne, padig nagyobb, sőt pótolhat; tatlan a szenvedett hás erkölcsi értéke, mint egy közönséges rablásnál, mert egy közönséges rabló által elvett érték vissza is szerezhető, de a női erény és becsület oly kincs, melyet sem egy fejedelem, sem egy világ nem kárpótolhat. Ezek a főbb momentumok, melyeket szükségesnek tartottam felemlíteni. — Ezek után azon enyhítő körülményeket vagyok bátor elősorolni, melyek már az igen tisztelt kir. ügyész u^ által előadattak, a a melyeket ma gam ia helyeseknek tartom. Vádlott 2G éves ifjú ember, tehát a nejéu elkövetett megbecstelenités nála hevesebb in-dulatrohamot okozott, mint okozott volna egy idősebb s higgadt embernél. Nyolcz évi házassága alatt gyermektelen maradván a családi örömökre gyermek nemzése által vágyó férjnek fájdalmát fokozta azon kétségbeesés, hogy nejének ily hűtlensége okozta a magtalanságot, 8 a különben igen jó módú, s vagyonos vádlottat a gyermektelenség már is aggályba ejtette. Az esemény vádlott házánál, ennek hon létében, tehát különös vakmerőség s a férj jogának kigunyolása mellett kö vettet vén el, a házi gazda iránti megvetést tauusitotta. Azon gondolat, hogy vádlott családjába s jelentékeny vagyonába egy oly gyermek ülhet be, s nevét oly gyermek viselhetué, ki nejének hűtlensége folytán a bün fertőjéből emelkedik ki, az undor cs bősz düh a nemes gon dolkozásu vádlottban az öntudatlan cselekvést fejtette ki, mi annál inkább igazolható, inert egyszerű nevelése s polgári állása azon, eszközt rendelte számára. — Végre eddigi erkölcsi magaviaolete kifogástalan volt. Ezeket figyelembe véve, kérem a tek. kir. törvényszéket, méltóztassék védenczeroet az ellene emelt vádcselekmény megbüntetésének terhe alól, a cselekmény meg uem büutet-hetóse indokából részint azért, mert ugy phyaí-kaí, mint morális életének önvédelmében volt, részint mert lettét Öntudatlan átlapolban, tehát be nem száraithatás mellett követte el, részint végre, mert ugy morális, mint positiv törvények alapján csolekvénye jogosultnak mond ható, és legvégül, mert a halál vélethmül követ kezett be — fellétlenül felmenteni. Stenographálta KELE ANTAL Dr. Laky Kristóf kir. ügyész, dr. Fárnek László védő ügyvéd véd beszédjére még röviden érdemlegesen megjegyezte, hogy Balogh János nem az önvédelemben követte el ezen bűntényt, mert hogy az önvédelem esete feunforogjon, szüksége« a physícai megtámadás és e megtámadástiak jelenlegesnek kell lenni. Hasonlókép megczáfolja védő ügyvéd azou állítását, iniutha Kovács József, véletlenül halt volna meg, mert az ok, az okozat, s az eszköz oly okozati összefüggésben vannak, s mint az orvosi látlelet is mutatja, a halál egyenesen az ütések követ-ke. z t é b e n á 1.1 t be. Végül határozottan tagadásba veszi védő urnák azon védekezését — a itt csudálkozásá-nak ad kifejezést, hogy jó jogász létére azt állítja, miszerint, ha védencze illetékes helyen keresett volna orvoslást, legfölebb 20 frt birsággal lett volna büntetve; — mert ugy a régi törvényeink, mint a néhány nap múlva élet belépő törvénykönyvünk a házasságtörést szigorúan megfenyíti. — Ha tehát védencze illetékes helyen fellép, bár ha nem kapott volna is ellenfele oly büntetést, milyent érdemelt, de mégis szigorúan meg lett volna büntetve. Min\'dezeket egybefoglalva, kir. ügyész tovább is ragaszkodik vádjához. KELE. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke. A nagy-kanizsai kir. törvényszéknél. Julius 8 án. 1083/80. Filiazár Gábor csapi lakos csalás büutettével vádolt elleni üg} ben végtárgyalás. 1107/80 Péter György és társai talált vagyon jogtalan elsajátításával vádoltak elleni ügyben vég tárgyal ás. 1449/80. Ehrenreich István és társa pacsai lakosok sikkasztással vádoltak elleni ügy beu végtárgyalás. Julius 9-éo. 1082/80. Gerencsér János kis-komáromí lakos szülő bántalmazásával vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1087/80. Dénes József nagy radaí lakos lopással vádolt-\'elleni ügyben végtárgyalás. 1246/80. Perzsovits István keszthelyi lakos hamis esküvel vádolt elleni ügyben Ill-ad bírósági ítélet hirdetése. 1204/80. Szom János s társai barátszigeti lakosok emberölés és súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. Julius 14 én. 1464/80. Horváth György és társai a., kanizsai lakótok lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Julius hó 15 én. 1078/80. Kiss Simon János szemérem vétségével vádolt elleni ügy ben III-ad bírósági Ítélet hirdetése. 1041/80. Guttmann József alsó-lendvai lakós zártöréssel vádolt elleni ügyben vég-tárgyalás. 794/80. Horváth György éa társai gétyeí lakósok betöréses lopással vádoltak elleni ügy-beu végtárgyalás. 1130/80. Guttmann József alaó-leudvai lakos okmány hamisításával vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Kelt N.-Kanizsán, 1880. jun. 28. kiadta: WLASSICS EDE iroda igazgató. (Folyt, következik.) Jeg>zőköny v, felvétetett a „Zalamegyei ált. tanitó-test lilét" közp. választmányának 1880 évi május hó l én tartott rendes havi illéséről. Jelen voltak : Csathó Alajos elnök, özv. Emecz Józsefné, Nagy Mariska Biró József, Beláuyi Tivadar, Ujlaky Mátyás, Vöröss János, Fried Iguácz, Pöltz Pál, Haschpel Jóvrsef és Ertl Károly közp. választmányi tagok. Csathó Alajoá tantestületi elnök az egy begy ültek üdvözlésével az uléu megnyitotta. A jegyzököuyv vezetésével Ertl Károly főjegyző bízatott meg. Az ülés tárgyai: I. Mult üléa jegyzőkönyve olvastatott b észrevétel nélkül hitelesíttetett. II. Elnöki jelenlések : a) a inegbizáaokat az eluökaég teljesité; b) a közp. választmánynak a nyugdíj ügyben a nin. vallás éa közokt. miuister úrhoz intézett kérvényét a megyei tek. tanfelügyelő Bég f. é. ápr. hó 21-én pártoló irat kíséretében felterjeszté ; c) a HÜmeghí járási kör 12 reudes tagja után a közp. választmány pénztárit illető J/3 rés* tagsági dijat az 1879/80. évre beküldé: d) Sárváry József egyedulai állami tauitó az elnökség felhívására szívna készséggel ajánlkozik a letenyei jkör megalakítására, e végből azonban előbb megbizást és bővebb felvilágosítást kér;. e) főtiszt. Ujlaky József pacnai plébános ur — jelenti eluök — azon szíves szóbeli ígéretet tette, hogy őa pacsai jkör megalakitása érdekében tőle telhetőt megteend ; f) továbbá jelenti: hogy a jkörök elnökei figyelmét felhivá a III. egyetemes taultógyüléa végrehajló bizottságának f. é. pünkösdi ünnepein megtartandó évi nagy gyűlésére a kérő őket, hogy akár a szövetség, akár az isk. takarékpénztárakat illető óhajaikat szíveskedjenek a közp. választmányhoz mielőbb beküldeni, hogy azok kellő időben fel terjes/, tessa nek. Eddig — Yigy tnond — egy helyről sem jött értesUés. A jelentések mindegyike tudomásul vétetvén, az elnökség megbízatott, hogy Sárváry József e&yedutaí tanítónak a letenyei jkör megalakítására megbízó levelet s kellő útbaigazító sorokat küldjöu. Ili. Olvastatott a III. egyetemes tauitó-gyülés végrehajtó bizottságának a hazai tau-testületekhez, az ez évi püukösd ünnepein tartandó évi nagygyűlését tárgyazó felhívási. A központi választmány, tekintve a tantestület anyagi helyzetét, ez alkalommal neru küld a nagygyűlésre képviselőt; a kitűzött kérdésekre írásban sem nyilatkozik, mert a közp. választ, már a végrehajtó bizottsághoz azon kérdések Bgynémelyikére beküldé véleményét; erre vonatkozólag a jkoröktői felter je8zteni való r.em jött; ujabb kérdés napi rendre tűzése sem ajánltatik ezúttal. Bár teljesen ra«g van győződve a közp. választmány, hogy a végr. bizottságot a hazai néptanítók orsz. ügyeinek imézése nemcsak szellemileg, de anyagilag ia súlyosan terheli s mely két rendbeli nemw áldozatkészségeért & vidéki tantestületeket örök hálára kötelezik, jelen körülméuy^i közt anyagilag a legcsekélyebb összeggel ae:n járulhat a közős ügy mozdi tásához. IV. A zala-szt. gróthi járási körnek 1879. évi novemb. hó 6 án tartolt üléséről felvett jkönyve olvastatott 8 pontonkint lárgyallatott. A közp. választmány elismeréssel van » jkör működése iránt, s egy szeramin t azon óhaját T1ZENKILEN0ZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 44» f$80. fejeii ki, hogy ajkönyvekbqjövőben az elnöki jelentések, értekezések stb. főbb vonásokban jegyeztetnének be vagy pedig a jkönyv mellett a jkör elnöke külön részletes jelentést küldjön. A* alapszabályok értelmében a „Zalám. ált. tantestület"-nek járáskörei vannak, ugyanezért óhajtja a kö/p. választmány, hogy a zala szt.-gróthi járási köre is mindig és mindenütt az alapszabály szerű czimet használja, ne pedig, mint a tárgyalás alatt álló jkönyvben is — majd »egylet", majd jkör elnevezést. — A jkönyvbe foglalt fontos határozatokat a választmány ezúttal csak tudomásul veszi, minthogy a jkör látszólag önállóan vezette e tekiuletbeu ügyeit és nem tudja, valjou végrehajtatlak-e már? Ha azonban a jkör valamely kérdést ujj>pl tárgyal s ebből folyó határozatát a . megyei kir. tanitói-testület által óhajtja végrehajtatni, ezen esetben a jkönyvben világosan megjelelendő, hogy mily uton akarja a jkör a tervbevett határozatokat keresztül vinni, mert önként érthető, hogy a kö/p. választmány ajkörök határozatait csak akkor teheti magáévá, ha erre felhiva van. Másrészről igen valószínű, hogy lényeges határozatoknak csak a közp. választmány, mint az ált. tanitói testület igazgató és vágrehajtó közege, illetve a tantestületi elnök, ki egyesek és hatóságokkal szemben a testületet képviseli, bir csak — ha egyátaláu lehet — érvényt szerezni. Végre midőn a közp. választmány kijelenti, hogy a „zala-szt. gróthi jkör" működéséhez a legszebb reményt köti, egyúttal azon reményben van, hogy a jkör egészen alapazabályszerüleg (szellemileg és anyagilag) lainogalja a központot. V. A zala-egerszegi jkör elnökének, Vi-dóczy Ferencznek f. é. ápr. 12-én kelt s az elnökséghez iu\'ézett levele olvastatott, Vidöczy F; abbau panaszkodik, hogy a lefolyt évben kartársaiban a jkör ügy ei iránti lelkesedésuek nem hogy szikrája, hauem még hamuja sem mutatkozott. A mult őszi gyűlést — ugy mond Zala Islváudon a tagok kevés száma miatt nem larlhatá meg, még azok sem jelentek meg a színhelyen, kik előadás tartásra jelentkeztek. A- jkör tagjai közönyösségének okát — ugy véli — a máj. 13-án Zila Egerszegen tartandó )köii ülés felderítendő. A kö/p. választmány fájdalommal veszi ezen értesítést tudomásul, s minthogy azt hiszi, hogy a jköri tagok legnagyobb része azért nem jelenhetik uieg a gy ülésekeu, inert a községek annak idejéu fuvar és napi díjjal nem látják el őket s szerény fizetésükből gyűlésekre nem jut, elhatÁrozá, hogy azounal kárvényt intéz a megyei lek. tanfelügyelőséghez s felkéri, hogy <t megyei közigazgatási bizottságunk legközelebb tartandó havi ülésén szíveskednék oda hatni, miszerint a nevezeit bizottság a községeknek szigorúan tegye kötelességükké, hogy a g) ülésekre menő taiiilóknak nnpi ós fuvar-dijat szolgáljanak kl s jövőben e czélra minden község évről évre bizonyos összeget vegyen fel a községi költségvetésbe. VI. Elnök indítványára Bánfi Alajos sümeghi járási tagtárs telkéretik, hogy a f. évben megtartandó megyei nagygyűlésen a „Gyorsírásról* előadást tartani szíveskedjek. VII. A muraközi jkör felkérelik, hogy a somogyinegyei tauitó-egylet által, a megyei tantestületek hatáskörei kiszélesítése tárgyá bau íelvetett tételt, minthogy a kozp. választ inány az ez évi közgyűlés tárgysorozatába Óhajt ja íelveuni, a tárgy nagy fontosságánál lógva szíveskedjék behatóan megvitatni s a történt megállapodások előadására a köz gyűlésre előadót küldeni. Az ülés napíreudje ez/.el ki lévén merítve, elnök az üléit befejezettnek nyilvánítja. Kiuf. CSATHO ALAJOS m. k., tantestületi eWiök. Jegyzetté: ERTL KÁROLY ro k., főjegyző. > Hitelesítjük : özv. EMECZ JÓZSEFNE m k., ÚJLAKY MÁTYÁS m. k. Helyi hírek. — figyelmeztetés. A nagy kanizsai takarékpénztár t. cz. részvényesei értesíttetnek, miszerint uj részvényeiket a mai naptól kezdve a délutáni órákban 3-tól 5 ig az iutézet hivatal helyiségében a régi részvény felmutatása inel lett átvehetik, i-"elt Nagy Kanizsán. lSbüi jul. 1-én. Az igazgatóság. — A helybeli polg. isk. ifjúság szegény tanulók segélyezésére jun. 29 én a „Zöldfa" caimii kertben tartott zártkörű nyári mulatsága kitűnően sikerült. A zene- ós énekdarabok szabat.»« előadása, ugy a szavalmáuy lelkesült tetszést arattak, kiválóan pedig a .Hunyadyinduló". — A táncz szintén jó kedvvel és reggelig tartott. A siker kiviteleért méltó elismerést érdemel Ber»cz Imre zenetanár a ál talában a derék tanári testület, ugy nemkülönben a rendező bizottság. — Ezúttal lett kisorsolva a polg. isk. előbbi zongorája is, melyet „Barnabás® névvel egy 2-ik oszt. polg. isk. tanuló nyeri meg. — A xalamegyei egyetemi polgárság több tagja a helybeli polgári egylet könyvtára javára 18150. július 10-én Nagy-Kanizsán a „Polgári Egylet* kertben zártkörű nyári mulatságot rendez. A rendezőség. A meghívó másra át nem ruházható és ennek előmutatása mellett előre válthatók j\'gyek julius hő 10 én d. e. 10—12 óráig, d. u. 2-4 a „Polgári Egylet* helyiségében és este 8 órától fogva a pénztár nál. Belépti díj személyenkint 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 1/39 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a „Korona" vendéglő éttermében tartatik meg. — Nyilvános köszönet. A helybeli polgári iskolai ifjúság állal szegény tanalók segélyezésére rendezett hangversenynek összes jövedelme volt 328 frt 25 kr.t ide számítva a felülfizetéseket is; levonva ebből a 86 frt 19 krnyi költségeket, maradt tiszta jövedelem 242 fri 6 kr., mely összeg a takarékpénztárba elhelyeztetett. Felülfizettek : Nmltsgu Dr. Kovács Zsigmond Veszprém egyházmegyei püspök ur 10 frtot, flirschler Sándor ur Pozanyból 3 frt, Bogyay E. ur 50 kr, S. E. 50 kr, Níih Norbert ur 50 kr, Ebenspanger Leó ur 2 frt, N. N. 50 kr, Hein M. ur 50 kr, Rituper K. ur 50 kr, Hám J. ur 50 kr, Lubics Gy. ur 50 kr, Berkes J. ur 50 kr, Grossmann J. ur 50 kr, N. N. 50 kr. Ebenspanger Lipót ur 1 frt, N. N. 50 kr, N. N. 50 kr, N. N. 50 kr, N. N. 50 kr, Plihál F. ur 50 kr, Malonyay J. ur 50 kr, Pollák E. ur 50 kr; Trojkó L ur 50 kr, Semetke L ur 50 kr. br. Gaál Nánd. ur 50 kr, Valbach M. ur 50 kr, Weiss N. ur 20 kr, N N 10 kr, Lőven-sohn E. ur 50 kr, N. N. 1 trt, Seidl G. ur 1 frt, Barabás főhadn. ur 1 frt 50 kr, Grünhut H. ur 1 frt 50 kr, Rathmann Gy. ur 3 frt 50 kr, Oszeszly A. ur 1 frt, Grünhut Alf. ur 1 frt, Rosenberg Israel ur 3 frt és Morgenbesser J 2 frtot, — összesen 45 frt 80 kr. — Van szerencsém ezeunel leghálásabb, meleg köszönetemet nyilvánítani ugy a szíves felülfi/eiők nek, valamint mindazoknak, kik megjelenésükkel a szegény tanulók jnvára szánt összeget növelni szíveskedtek; továbbá Br«-c/. Imre zenetanár urnák, ki nagy buzgalma által a legfényesebb sikert felmutatta. Nagy Kanizsán. Iö80. jul. 2. Morgenbesser János, polg. isk. igazgató. — Iskolai értesifés. A nagy kanizsai izraelita tanoda elemi és kereskedelmi osztályaiban a vizsgálatok az alább következő rendben fognak megtartatni. Szülők, tanügy barátok e vizsgálatra tisztelettel meghívatnak. Vizsgáin tok sorrendje: Szombaton július 3-áu a női kézi muukák kiállítása. Szerdán, julius 7-én délelőtt I. fi osztály, délután I. és II. leány osztály. Csütörtökön, jul. 8-án délelőtt, II. fioszlály, délután III. és IV. fiosxtály» Pénteken, jul. 9-én délelölt III. és IV. leányoszt. Vasárnap, jul. 11-én délelőtt V. és VI leány oszt, délután V. é VI fiosztály. Hétfőn, jul. 12-én délelőtt és délután kereskedelmi osztályok. Kedden, julius 13-án érdé msoroza tok kiosztása. — Észrevétel. A gelsei szomorú és fel lüuést okozott esemény felől a „Ztlai Közlöny" f. é\\i 52 ik számában hozott h azon esetnek f. évi juuiu* hó 24-én megtartott végtárgyalását ismertelő czikkre. \\ sajtó kétségtelenül azért van s szabad sajtón ük azért neveztetik, hogy azon cselekvénye.k, melyek a közönségei érdekelhetik, ha lehet azounal világot nyerjenek, sől ha és a mennyiben valamely lénynél, habár biróság vagy hatóság-áltál lörléuik is aére lem vagy méltánytalanság, az azonnal köztudomásra juthasson; azonban a közlők feladata, hogy közleményeiket főleg fonlos eseteknél hiven adják elő. s különösen arra kell ügyelni, hogy kivált bírói halározatok felől a közlemények elferdítése se rosz akarat, se értelmetlenség, sem pedig felületes ismeret folytan visszatetszést ne szüljön, mert a közön ség aina véleményben jogosan él, s el is várja, hogy a sajtó szabadsága mellett komoly közle menyeiben való dolgokat terjeszazen, a óva ködjén a közönség félreveze égében, s ha valaki nem hivatott arra, hogy komoly ügyben komo lyan s igazságbün tegye meg közleményét, tartson a bölcscsel, ki a hallgaást aranynak értékelte. Az észrevételezett czikk igy ir: A tanács azouban Balogh János vádlottat a szándékos emberölés vádja alól bizonyítékok hiányában felmentette, de a aulyoa testi sértés bűntettében bűnösnek mondotta ki, tekintettel azonban arra, hogy cselekvényét jogos felindulása alatt követte el, vádlott egészen fel mentetett. Erre röviden azt mondom: nem ¡gaz. — A törvényszéki tanács vádlottat a sul-os testi sértés bűntettében sem mondotta büuösnek ki, hanem ezen bűncselekmény t csak constatálu, 8 annak büntetése alól csak igy mentelte fel, — míg a közlemény szerinti eljárásban a nagyon is helyeseu biráló törvény szék következetlenségbe jött volna saját nézetével, a mi itt egyátalán meg n«m történt. A közlemény azt is irja: az ítélet kihirdetése a jelenlevő szakférfiúk közt általános csodálkozást sőt megütközést okozott. Ezen cynicus kifejezésre azon észrevételt kell tennem, hogy én sajnálni tudnám, ha valaki a jelejvolt szakférfiak bó: ezen nézetet osztaná, mert a jelen volt szak férfiakat egyenkint van szerencsém ismerni, s mert kedvesen ismerem el azakava-tottságukat, épen azért akarom róluk feltenni, ®gyes nézetet alá tudnak rendelni a legfőbb s döntő críticának a kir. Curia mint legfőbb iiélőszék hason nézetének, a mit ezennel a „Magyar Themis mult évi jun. 26 án kiadott 26 ik számában megjelent döntvénynyel be is mutatok : A fehértemplomi kir. trvszék súlyos testi sértés miatt vád alá helyezettLynU Binta Györgyöt, s ellene 1878. aug. 30-án 7218 sz. a. következő ítéletet hozott: Lynta Bírta ¿György vádlott sulyoa testi sértés bűntettében bűnösnek mondatik ki és e miatt az 1876. évi június 8-tól az évi julius 1-só napjáig tartott vizsgálati fogságnak betudásával hat heti börtönre Ítéltetik. Indokok stb. — Vádlottnak az ítélet érdeme, panaszlónak pedig a kártérítésre vonatkozólag közbetett fellebbezések folytán a bpesti kir. itélő tábla 1878. évi nov. hó 25-én 31163 sz. a. következőleg ilélt: Az eljáró kir. tszék ítélete indokolásánál fogva helyben hagyatik. — Vádlottnak és a kir. ügyésznek ujabb fellebbezéseik folytán a m. k. Curia mint legfőbb i élőazék 1879. évi junius hó 10-én 4740 sz. a. köveik e^rléle tet hozott: Minthogy a kir. ügyész az első bírósági ítéletre annak kihirdetése alkalmával megnyugvását jelentette ki, az ugyanazon ítéletet teljes tartalmára nézve helybenhagyó másodfokú bírósági itélet ellen közbevetett fellebbezése hivatalból visszautaait-tatik. Vádlott fellebbezésére p--dig mindkét bírósági itélet megválasztatása mellett Lynta Birta György a súlyos tfstí sértési vád és következméuyeiuek lerhe alól büntethető cselekmény hiányából felmentetik Indokoki Mert a vizsgálati adatok szerint Lynta Birta György azon alkalommal ejtette Guczu Imrén az orvosi látleletben körülirt súlyos tes\'i aérlést, midőn Guczu Imre a vádlott nejével elkövetett házasságtörésbeu vádlott állal tetten éretett. Ily körülmények közölt Lynta l\'irta György mint férj, házas életének megrontása miatti jogos felindulásában sérelmezvén Guczu Iinrét, ezen Caelekméuye bűnvádi beszáiniás alá nem esik. — Eziket mint Balogh János vádlottnak védelmező ügyvéde elsorolni kötelességemnek tartottam. Ur. Párnek Lászió, köz- és váltó-ügy véd. — Nétrflnnep. Balaton-Füreden méltó ünnepélyességgel tartalék meg László királyunk, napja, ugyanisekkor volté kies fürdő nagy érdemű igazgatója Écy László urnák névüu-nepe. Szent mise után a „Szeretetház" összes növendéke a gyógy téren ¡evő igazgatósági iroda előtt sorfalat kepézve teljes öszhangxattal éne kelék a magyar néphymnust, melynek megtörténte után egy növendék hálás szavakban üdvüzlé jólevőjöket, mint az igazgatótanács alelnökét, ő nagysága szíves szavakban köszöné meg a figyelmet, az éljeuzés elhangzásával több magyar dalt énekelve, a „Hertelendy" indulóval berekesztek a tisztelgést, a nagy számú fürdői közönség kiváló rokonszeuvvel hallgatta. Délben a fürdői közönség nagy része 8 a fürdői tisztikar a kitűnő ebédre hivatalos levén, nem hiányzottak a gyújtó pohárköszön tések, melyeket Jalsovil Aladár sz. b. r. lelkész ur kezdett meg kiváló gondd il és tapintatos körültekintéssel alkalmazva védszeutjéuek csodás működését, meleg hangon éltetvén az érdemiekben gazdag s fáradhallau tevékenységű Ecsy László igazgatót, László József ev. lelkész kegyeletes megemlékezéssel a fürdői közönség nevében élteié őt, Bizay a „nemzet báró"-ja angolul, majd németül üdvöclé a jelenlevő s köztiazteletü angol főcousul Audley Gosling ur ő méltóságát, erre viszont angolul rokonszenves érzülettel élteié főconsul ur a naphősét, az érzelmes toasztot Reményi ur magyarul tolmácsolá, Lászió József ur a fürdő orvosaiért, Bizay a gyógyszerészért, majd Young hajóépitészért, Trstyánszky Lajos Ecsy ur rokonaiért, Bizay a távollevő a ép e napon Nagy-Váradon időzött kpátért, Simon Vincze ő nagyaágaért, Young ur angolul Magyarország. különöseu Balaton jövőért emelt meleg érdeklődést tanúsító szavai köt poharat. Ezután Endrődy Sándor ifjú költőink egyik legkiválóbb tehetségű tagja emelte poharát egy másik szobában levő társaság nevében a köz-tiszteletű házi gazdára, kiemelvén, hogy aa irántai tisztelet és szeretet vonzalma tisz\'.a, ragyogó érvekkel s költői hévvel adván azt elő, Écsy Lárifló Dr. Bómer Flóris apát-kanonok egészségére emelte poharát, mint akinek vendégszeretetét élvezé ekkor a tihanyi apát ur, László József a „Szeretetház derék kezde ményezője Molnár Aladár képviselő úrért, s viszont ő Écsy Lászlóért, mint a „Szeretetház\' lelkesülő jótevőjéért, Trslyáuszky ur az angol nemzetre, főconsul ur erre kijelenté, hogy Európában a Balatontavát ő legszebbnek találta 8 fájt látnia, hogy mi sem élénkíti, ezért irt Bécsbe a több helyre a hajókárásí egyle\'eknek, hogy a természet e ritka szépségét jöjjenek megtekinteni s felhasználni. Erre Ecsy ur önérzetes meleg hangon éltette a főconsult és családját ritka rokonszenveért, mire derék népzenészeiák az angol hymnust játszották el s ezt a díszes vendég koszorú felállva hallgatá, lélekemelő volt látni a főconsult, midőn tiszteletteljesen meghajolva s meghatva messze távol hazájától nemzetének közimáját a tör hetién magyar vedégazeretet édes ölében elzengeni hallá, meg is köszönte ezt s óhajtá: éltessük királynéját, dörgő éljenzés volt a válasz. A paioznaki plébános egy régi képet említve fel következetesen élteté a nap ünne peltjét, Morócza Kálmán a magyarokkal rokonszenvező angolokra emelé poharát, kik közénk jőve, megtanulják nyelvünket, mig más nemzet azt igényli: mi tanuljuk meg a bevándorlókét. No hiszen nem maradt adós a talpig derék főconsul, elmondá, hogy az angol bárhova megy, megtartja ugyan nemzetiségét, de ör ▼ end, ha rokonszenvre talál, a hősi magyar és angol nemzet közt századok óta a legmelegebb rokonszenv uralg, multjok azonos, a világon e két nemzetnek van legrégibb alkotmánya, mindkettőnek harczolnia kelle ezért, mindkét ten megnyerték 8 a világ tiszteli ezt. Szabadságot vesz magának a szabad és nemes magyar éa angol nemzetre emelni poharát. A leirhatlan lelkesedést a népzenészek „Hunyady indulója" tudta tulharsogui, mely ujabb meglepetés volt a fóconaulra, mert oly ezredben szolgált a krimi háború alatt, hol ez volt az induló. Ily érzelemben gazdagon oszoltunk szét, szép jövőt jósolva e kies fürdőnek s lelkünkből éltetve a tapintatos derék házigazdát. Éljen! — Uj fiXnld a Balaton mellett. Eszter-házy Mór gróf a füredi határ mellett fekvő birtokán nagy építkezéseket akar létesíttetni, sót uj hideg fürdőt is épittet a Balatonon. — Vi könyvek. WajdítaJózsef könyvkereskedésében kspható: Törvény a m. büntetőtörvény könyvek életbeléptetéséről, kiegé azitve az idézett törvényekkel. Ára 30 kr. — A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. Kimerítő betűrendes tárgy mutatóval. Ára 80 kr. — Az uj rendőri tör-véuy. A magyar büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. .Betűrendes tárgymutatóval. Ára 40 krajezár.\' — J>erék életmentők* Zala-Egerszegen junius hó 26 áu P. E. kereskedő segéd több fiatal ember társaságában elmeut a Zala folyó üditő, de csalékony hullámaiban fürödni. Alig volt a vizben néhány perezíg és alig telt egy két lépést előre, az áram, mely a nagy vizállásnál fogva igen erős volt, elragadta őt, s mivel úszni nem tudott, magával sodoi ta a mélységbe és egy szivrepisztő jajkiáltással .el tűnt. Ezen hajmeresztő pillanatban Graner Ernő és Géza testvérek minden habozás nélkül a életük koczkáztatásával belerohantak a vizbe, utána úsztak az elmerült és legnagyobb élet veszélyben forgó ifjúnak, kit Bzereneséseu iue^ is ragadtak és a biztos haláltól megmentettek. A jelen tfolt fürdőközönség, mely élénk részvéttel kisérte a csak néhány perczig tartó, de lelket zsibbasztó cselekedetet, könuyebben fel lélekzett és harsány éljenekkel fogadta a derék testvérpárt, mely ezen nemes, önfeláldozó tet tért nyilvánosan is elismerést érdemel. — A baltUon-f üredi vendégek eddigi azáma a beküldött kimutatás szerint 420. — liövid hirek. Belgium és a pápa közötti diplomatikai összeköttetés megszülit. — A veloczipédhős Zmertich Iván jul. 1 én d. u, érkezett meg a fővárosba. — Auatriában 1S48 tói 158 minister volt. — A Verhovay-Majthé nyi párbajügy tárgyalása jul. 10 re napoltatott el. — A berlini konferenczia legközelebb befejeztetik. — Rudolf trónörökös keleti uta záaa — mint hírlik. — már ez évben teljesülésbe megy. — Királyunk ő felsége Milán fejedelemnek a szent István rend gyémántos nagy keresztjét adományozta. — A harmadik egyetem valószínűleg Pozsonyban — és nem Szegeden — fog felállíttatni. — Az asztalosok stri-keoja véget ér. — Budapesten a muzeumi-, egyetemi és akadémiai könyvtárak 2 hónapon át zárva lesznek. — Az olasz képviselő-házban meréoyletet követtek el kődobálással. — Tó4h Kálmán állapota folyton a legörvendetesebben javul. — A „pantailér" t ezután a katonák nem a vállon keresztül vetve, hanem a borjú alatt négyszögletűre összehajtva fogják viselni. — Vegyes hirek. — A fárjek osztályozása. Hindosztánban a férjeknek három faja van, — mint egy szel-lemea utazó irja — az „egész", „fél* és a „hul pulgulha." Az egész férj joga korlátlan a nő felett, de egyúttal tartozik is minden anyagi gondot viselni, a nő minden kívánságát kíeló-gíteni; a fél férj uram már csak nagyjából viseli a házi terheket éa a nő fölött nincs teljes kizárólagos jussa; a hulpulgulha pedig már csak valóságos szatírája a férjn«k, a háztartás költségeihez nem járul semmivel, de uincs is hozzászólni valója az asszony dolgaihoz. Csak. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖN 5T. JULIUS 25 én 1880. névleg, mint árny kóborol a háznál. A rae nyecske azt tesz mit akar, ha kedvese meglátogatja, a hulpulgulhánnk tisztulni kell, sőt zsarnokibb aBszo.iy mellett még föl ia kell szolgálni a vendégnek, azt mulattatni. És ezt oly bor-c&Bztő állapotnak tartják Hindosztánban, hogy az ilyon férfi\' megvetik. — Mi cs.ik azt kérdjük : hány ilyen becsületes jóravaló hulpulgu\'ha Van mi közöttünk ia? — Sziiie» gyermek. Érdekes hygmeniatio folyamatot van alkalmunk jdenl\'-g észlelhetni az amerikai orvosoknak egy 3 és fél éves Saller Miklós rn-vü gyermeken. A bőr sölétülése egy kis sár^a folttal kezdődött az alfesten, midőn a gyermek még csak néhány hetes volt. Ez a folt folyton terjedt, ugy hogy a kis fiu, tlaczára annak, hogy f<;hér szüléktől származik, valódi szeiecaenné változott« Testileg különben jól kifejlett, kevésbé szellemileg aránylag évei számához. Ily esetet még csak háromszor jegyeztek föl az orvosi tudomány évkönyvei. Kitiő ez«k közül Németországban történt. A szóbau forgó szerecsen bőrűvé változott gyermek apja i;gy irUn.li, mig anyju angol nő. A cnalád egy másik gyermekének hófehér a bői« s igen jó egészségnek örvend. Felelős szerkesztő: Bátorfi LajOS. ( ivylltt^r) K\'irlitfui Lajos fehérnemű ús férfi-divat üzlete Budapest V. Dorottya utcza 3. z. S? A tiszteit ftírfi tüöusé£ szíves figycliuéöe. ÍZ Van szerencsém bemos tudomásár* adui, hogy ■ néhány nap múlva gazdagon \'elszorelt fehérnemű t* \' férfi divatáru raktárommal, nevezet-sen: fehér és sxi-j nos férfi ingek, »harisnyák, zsebkendők, gallér és ké zelők, fran<-zia illatszerek, angol ntazó takarók, eser-! nj ők, sétabotok, kéelH és ínggombok stb. Nagy Kanizsán megérkezem, miért is a lisztéit közönség szíves látogatását szállodai lakásomon - melyet megérkezésemkor falragaszok utján tndatni les szerencsém, már elove is kérni bátorkodom — Tiszteletül Karikás Lajos, ich-rnomü és \'érti divat «¿let talajd.<noi Bud apesten 9 \'. :: — 4 V Doroltja utcza .i-ik szám •ilntf k\'.rlöltért f.tl el ősséget nrtl Hzerk Hogy az alkotmányos polgári szabadság városunkban egy két túlhajtó közeg hánya-vetiaégo niiatt személy biztonsági tekintetben ma hóm egyszer inkább veszélyeztetve van, — mint volt valaha a zsandár uralom ■■émkoraza kában, azt Albanich Kálmán városi kapitány-sági irnok ur f. junius hó 29 éa 30 ik közti éjjeli botrányos hivatalos hatalommali visszaélése nyilván igazolja, akkor ugyanis nevezett ur vagy 12 városi drabsnttal a Weber kávéházában h ti fáradalmaik után az iin\'nopi na pon békés mutatással szórakozó adófizető iparos polgárokat a záróra ürügye alatt, akkor midőiT a többi kávéházak még nyitva voltak és maradtak, férfiakat s nejeiket vagy 40 et egytől-egyig erőhatalommal a kávéház helyiségéből kiazóratta és a mi több: egyrészét puskatussal ütlegel tetve, börtönnel fenyegetve, fegy verek között kísértetve hurczoltatta. Addig is, még ezért a k^llő törvényes elégtételt magunknak megszerezhetjük, alkot mányos polgári érzetünknél fogva a közszabad aág érdekében ily absoiut cselekvényt nyíl vánosságra hozni elodázhatlan kötelességünk -nek tar ottuk. Nagy-Kanizsán. 1880. julius 1-én. WEBER JÓZSEF, HARTM&N JÓZSEF. FALKNER FERDINÁND, DATLER JÁNOS HIRDETÉSEK. Vi»n »zercncaém érleaitíni » !. kü/ao.^et hogy külföldről hozzám gyüiuölcs iivoífk kütet-■clwz kitűnő mioiWgii Mimiit iyayapir érkezett ára iveiikiut csitk 5 kr , métereukint csak 20 kr., ajánlom becses figyelmükbe Postai rendelések ennek fordultával közöltetnek. Tisztele\'tel Wajdlts József XXXXXXJOOCXXXXXXX (Kpilej»ia) njaralyaiüté» irtrilaR irri\'^yittaUk Dr Killiv-h »i-cvialixta által nryx.ljU.an iXon.la.lt). Mir (öhh miut 11,000 i-ikerrcl iflrÓHyiUatntt. xxxxxxxxxxxxxxxx I R D E T É S OLL SEIDLITZ - POR B. / V.,1. nlrl.-í.r vnlAflí H minden aoboj c«iml«p\|in » »»» ^S.tlv íIKKOi VUIOUI, £„ „ ín 10k«ioroi.itott r-.íjem ,,„ lenyomva. 30 év óta a legiohh sikerek mellett fönnáll mindennemű gyomor betegsegek és emésztési akadályok, (mint ótvágyhiány, hasszornlás), vér utlo\|ás és aranyér ellen. Különösön oly egyéneknek ajánlva, kik illó életmódot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. ;ranczia borszesz sóval. FA logmeithixhatöliFi önsegélyző szere .» szenved-\', «•inbei inégn-k mindt-n belső é\' külső gyulladásnál,, a legtöbb betegség ellen, min. dennoniü sebesülések, fej . fül- ós fogfájás, régi sérvek és nyílt aebek-rákrekélyek. üszök. szemgynlladás, mindennemU bénulás és sérülés stb, tb. eHen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó. Haffljölaj- Krohn M. ¿8 társától Bergenben (Norvégiában V Ezen ha\'.máj zairolaj valamennyi, a koreskedelomben előforduló laj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. jra egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs k Tuchlauben. Raktár az .állam minden birneves gyógyszertárában vagy fűszer kereskedésében. linktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek. A t. CZ. közönség kéretik határozottan Mull-fíl készítményt rendelni és csak olyanokat -Ifogadni, melyek saját óvjegyem ós aláírásommal vannak ellátva Rikjárak: Nagy Kanizsa l\'ráger Béla gyógysz. Helus J. gyó^v. Roscnberg Kerencz Fess- Ibof.-r József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg „Gyógyszertár a sz<M.t lélekhe-/.". Barcs Dorner fi. Csáktornya Ont »•* L. V gyógyszer.\'nz Kaposvár Kolm .J. habórhar Iválm. gy\'gy Th Kecskéasy eyógy. Kaproncza Werli M sryógy. Kőszeg Csacsin.^ irs ist. Kjrogy. Kültel lst gyógy Keszthely bleifer A Wünscb F. Körmend Ritz Ján. Zágráb Perklet Ferencz gyógy. MiUlbárh S. Ir,;nlma«ho7 sytgj SoproB Mezey Ami. gyójjy. (98ü ¿C—C,2) látszerész es aranyműves Nagy Kanizsán, az „Arany Korona" vendéglő átellenében FÓTÉK. Ajíínlja dns.in telszorelt raktárát valódi optikailag rsisznll és helyes n számozott sz>-niüvegekból és «wikkerekbol a Waldstein-féle rendszer szerint rövid é$ élesen lát-v szemek részére, valódi angol Stnnrk és const-r üvegi\'k\' (kör.¡ínséges diszárukkal fel nem caerélemlök) aehromatiklU táv rnOvckból, táliori csövektx\'tl, operai látcső, mindennemű nagyitó üvegek, tc\|esko\|x.k, nagyitó tükrHk, üvegek, prizmák hévmérók alkoholmérők, sulymérők, aneroidok, orvosi hőmérők, bor. pálinka és must mérlegek hó I sat. sat — Villany-gépek, viliimhárít .k. házi távirók 3 évi jótállá* mellett fel.iilittstnak. 03T* Üvegjeimet minden vevőmn- k 3 napi próbái a adom ki. Minden e szakba váiró javítások, ujitások elfogadtatnak . s a leggyorsabban eszközöltetnek .Szemüvegek levélbeli megrendelésénél a* illetó személyek által szükségesnek tartott adatokon kívül még a kóretk«zű kérdésekre adandó válasz A távol«ág hüvelyk, centiméter vagy papírszalag által határostatik nu A balszem befedendő: \\ / 1. Mily messziről olvasható jobb «rommal közönsége* V* I « nyomás I 3 2. Mily közelről olvasható a jot»b «.zemmel kőzfinség^s jó \\ < nyomás. \' A jobb szem beiedendő: 3. Mily messziről olvashat bal üzemmel V 4 Mily közelről olvashat bal szemmel? f>. Különösen kellemetlenek e a s/cmin-k fény. sen világított tár \' eyikv 6. Használt e ar. illetó egyén már szemüvegeket, s ha igen. i mióta ? 7. Mi esélm • kívántatnak a szemüvegek — Olvasásra? Távolba látásra ? Vagy az éles világosság elleni védnlemr- ? 8. A pupillák (a bzem feketéje) mily távol állanak egym:istől s az orr ott, hol a bzemtlv.-g felteendő előugró, egyenes vagy mélyedt 9. Ha cacu írás megerőltetés nélkül olvasható-e ? 83 G—• Ha c/.en nyomás s/ahad szemmel nem olvasható, a megrendelő sjtivcskO\'lj.\'k nigyolil) nyomást válas/.tini, s megrendelésébe* mellékelni. ttmmtttmtttmttttmni i Van s7>rcncs.\'m a ini\'l}en tisztit közörisóg tudomására ho/.ni. miszi-rint a fótiTcn (Wiicskira féle ház) Sti ein & Klein urak üzletp uipllcit rgy dúsan fclszorrlt J czipész üzletet „KEH.LHIR MÁTYÁS" czi"\'s alatt, nyitottam meg. Általán ismert nagybátyám, Keller Igliiie,/. ur czipísz üzletében több éven át mint szabász mttkiidvén, hol ez idő alatt magamnak az üzlet vezetésére a kelló ismeretet megszerezve, azon kelleme» helyzetbe juttat, hogy a t közönségnek, gyors kiszolgálta t.ls mellett jó, divatos és olcsó munkámmal, miután Nagy-Kanizsa s vidékének már több évi gyakorlat után Ízlését meglehetősen ismerve pártfogását megnyerhessem. Midőn vállalatom a tisztelt közönség jóakaratába ajánlom, bátorkodom még megjegyezni, hogy mérték nélkül is (beküldendő lábbeli minta szerint) kívánat szerint jól álló munkát kés; tek. Maradok mély tisztelettel KELLER MÁTYÁS. 11 Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar gép- és tüzollószerek gyár, harang és érczöntőde mtmtttttxtmsmttxmxx Budapest, Rottenbiller utcza 66 sz Hazánk legnagyobb korszerfien berendezett gyára harangok t&zoltásutl és rizmütészeti gépek készítésére; » gyárral k»pc.ol.[,« v,7niüi,W^,i oBMály a jelenben egyedüli belföldi szivattyú gyárt képezi, m«lyb«n kizárólag honi munkaerő alkalmazása mellett, minden czéluak nipgMelfi szivattyúk és kntak kánitiein-k Képes árjeoyzékek es költségvetések klvanatra bermen3sen szolgáltatnak íyar fióktelepe: Kolozsvárott, belm-nwMor-vtczti 13. s/tm alatt létezik A bukott Mnagy egyesült brittánia-ezüst gyár1 az átvett óriási raktár leszámolás következtében, egyszersmind a raktár változtatása vég ti 75 százalékkal a becsáron alul is eladatik, tehát csaknem elaj ándéKozva. Csak 7 frt 2f> kr, tehát nem ia fel«; az Hóáiiit.isi árnak, kapható az itt nevezett művészetileg kés»it»tt étke/ő. turgy«k melyük előbb 30 friba került k. ■V A tárgyak fehérségéért 25 évig jótállva lesz f> asztalikéi igí>n j<> aczélpongévél H valódi britt.-ezüst villa Ct kitűnő „ ,, étkező kanál f> l<>gfin. „ „ kávés kanál 1 nehéz ,, levesmeró 1 kitűnő „ ., tejmerő tinómsn készitett ajándék tálrza Mind az itt megnevezett es:tk 7 fit 25 krba kerül. t> kiváló kristály késtar:ö 3 gyönyörű rznkor tále/a 3 szép tojáitartó 1 kiváló bors- és rznkortarló 1 theaszii.ó Ipgfínomabb fajta 2 hatásos termi a.sxtali világit . (48 darab ) 48 darab di izftárgy «»s/.tseii Megromlolések a pénz előleges beküldése mell"tt, p- dig ntáuvétoUel teljosittetnek addig, mig készlet tart »z Egyesült Brittánla-ezüst gyár rak tár ál íjiI Bécs, II. Untere I>onaiiMtraHe 43 Ha a tárgyak nem illők, akkor 8 nap alatt vissza vétetnek. ■- Százakban vannak a köszönet nyilvánítások, elistnervé-nyek a felsőbb személyiségektől, a tá gyak finomsága-és jóságára vonatkozólag, melyek azonban térszflk miatt nem igtathatók iHe, de irodánkban megtekinthetők. Hamisítások végett a czimet jól megtessék jegyeiül, és a7. ute7.ára jól vigyázni. (76 8 8 Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó "tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGY-KANIZ8A, 1880. jalius 8-án. 55-aiit BzAm. Tlzenkllenczedik évfolyam. - - —- ~= \| Eléflzstéti irt jegész érre 9 írt fél érre . . 4 , negyed érre . 2 Egy szám ÍO kr Hirdetések ; fi hasábos petitaorhan másodszor 6 t m i n. 1 e további torért 5 kr I NYILTTÉRUKN ! soronként 10 krért ré letuok fel. -^jpCiucitárí illeték mindé. Jegyes hirdetésért kQlíinj 30 kr 6«etend5. ZALAI I0ZL0NY előbb: Z A L ASO IVE OGYI KOZLOKT Y \' „/l.-kHn Í7.SRÍ V.-Kmnizaa váron helfh»tftnáeának, „ll.-kanizsai önt. tüzolfó-egj-let", a tület", meszel én Táron. BKjeaület htiaúlos érteaitóje. f A lap ixsUarai rél.ít \'U«tS k5.l.m<oy«k > iK.rkMrtShfÍB. iny»g-í rílíát íliftfl kS.I.m^Djek podif ■ kiadóhoz birmanir intjxsadSk: SA.0Y-KANIZ8A Wlaialaikáz. Bwrinentetl.il let.lek CJiak iámért mnnk.tir-iakt61 fogadtatnak el yíáirtolc riaixa n.m j küldetnek. S kerMkedelmi » iparhank", „n.-kanlrjtal Ukarék pénz tár-, a ,r.ml»rneKrei álUlánoa tanítót«» n.-kanizsai klHded-nevelo «trjM.ület«, a „nagykanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet», a .soproni kereskedelmi a iparkamara n-kanizsal kOlTálmmtmánr több Heleiikliil kelszer, vasamat)- s csütörtökön ¡ne^eleuo vegyes tartalmú lap. FELHIVÁS ELŐFIZETÉSRE! a „zalai közlöny" tizeiikifcnczedlk évfolyamának második felére julius — deczemberre.......4 frttal juliup—szeptemberre.......2 frttal ezennel előfizetést nyitunk s illetőleg az előfizetésre tisztelettel felhivjuk a nagyérdemű közönséget. Óhajtunk továbbra is megszokott házi barát lenni s igy mind a megyei, városi, mind a közérdeknek hü tolmácsolói leszünk. Különös gondot fordítunk a közgazdászati rovatra s ezért minden számban változatos irányban mind a hivatalos piaczi árjegyzéket hitelesen közöljük^ mind pedig egyik nagyobb terménykereskedő ház szakavatott tisztviselőjének tollából közlünk biztos és hiteles átnézetet. Az egyleti életnek továbbra is figyelmes szemlélői leszünk, mert az egyesült erőkben vau a biztos jövő a közjólét megteremtéséhez. jnulalmi tárczánk változatosságára kiváló, figyelmet fordítunk továbbra is. Híreinket lehető gyorsan s minden személyeskedéstől menten közöljük. Hirdetések jutányosán vétetnek fel. Az előfizetéseket legczélszeriibb postai utalványon eszközölni, melyek közvetlen a „Zalai Közlöny* kiadó-tulajdonosához inté-zenuők. Nagy-Kanizsa, jun. 18. 1£80. BATORFI LAJOS WAJDITS JÓZSEF lapltilaj<l»iini Zalai borászat. A „Zalai Közlöny" t. szerkesztőségének \'Nagy-Kanizsdn. Szives volt közölni levelemet egészben lapja 50 ik számában, s nem levén barátja a bőbeszédűek, conservativ gyártásnak, általánosságban mozgó eszméknek: de nem is ilyeneket Ígérvén levelemben e lap t. olvasó közönségének és még mivel a gyakorlati téren munkás közönségnek gyakorlati • érzékű irányban haladásra van szüksége, sőt gyorsan haladd korunkban és nyomasztólag sújtó helyzetünkben mi is érezzük már az angol közmondás igazságát „az idó pénz* — azért egyenesen a dologhoz szólok és e levelem tárgya a Balaton melléke hegyvidék borjtermesz-tóiliez intézve a szervezkedés ajánlása. A Balatonmelléke hegyvidék oly szerencsés geográfiái fekvésű, hogy ez maga kijelöli az összetartozás keretét Keszthelytói Kenéséig s arany szinü bort termő hegyei s hegyoldalai mondhatni egy contiguitásban hold. Varga Lajos állítása szerint 37,000 cataszt. hold föl det foglalnak el, melyen átlag számítás szerint egy millió akó bor az évi termés. Nagy kincs ez! Nagy értéket képvisel ez. Hát még mikor a termény értéke hatványozható! — Nemzeti kézben van itt a termelés, tehát nemzettestünk gyarapítására történik itt minden czéhw.erfl intézkedés. Hazánk közgazdászati érdeke általában előmozdittatik, gyarapittatik akkor, mikor egy ily nagy borvidék rendszert állapít meg. melyben jólétét, boldogulását találhatja fel s érezheti oly sok és minden egyes lakója a mennyi e b>r- vidék területén él. Tudván még azt is, hogy fótownénye levén e hegyvidéknek bora és völgyei s fensikjai épen nem elegendók arra, hogy a lakosságnak elegendő kenyeret és a háztartás mellék terményeit megadhatná, azért kétszeresen jót cselekszik az, a ki e borvidék és lakossága érdekében a közös jólétért fáradozik. Indítsa meg a szervezkedést e hegyvidék jeles érzelmű birtokos közönsége s én nem kivánok praejudikálni senkinek ; nem is ismerem annyira az egyesek tevékenységét, ügybuzgóságát, önzetlenségét , hogy ily nagy kiterjedésű hegyvidéken concret javaslat, képeu a szervezkedés megindítására felkérnék vagy ajánlhatnék; de még is midőn többeket megemlítenék csak azért teszem, hogy világosabban tűnjék fel azon eszmém a melyen a szervezkedést létesithetónek hiszem, p. o. gr. Deym Nándor, vagy báró Puttheány, vagy Csigó, vagy Ne-detzky, vagy Molnár Aladár képv. ur hivna össze egy értekezletet Tapolczán vagy B.-Füredre e hegyvidék minden községét képviselöleg tanácskozmányt, mely megválasztaná a hegyvidéki központi tanácsot, annyira számos taggal, hogy abban minden bortermelő község lakossága arányában képviselve lenne. Hiszen ott van mintául a megye és annak bízottsági szervezete. A hegyvidéki tanács ezután szervezkedik, ugy hogy jegyzője, talán pénztárnoka, s képviselete minden egyes köz-régben s c nagyobbakban több taggal is berendezve lenne. Ugyan ezen szervezkedő gyűlésben elrendelheti a már megválasztott hegyvidéki tanács, hogy minden egyes községben megválasztassanak a községi szőlészeti és borászati tanács tagok, a kik a központi tanácsosai lesznek összeköttetésben, egyszersmind a helyi ügyeket intézik,- vezetik. Hidán igy mindenki tudja az egész hegyvidékben^\' községekben hivatását s elvállalt kötelességének megfelelni is igyekszik — épen ugy mint a községi közigazgatási, vagy az autonom egyházak tanácsának tagjai — koronként összejöveteleket tartanák, hogy teendőiket megbeszéljék, sőt czélszerünek vagy szükségesnek ítélvén közgyűléseket hívnak össze fontosabb ügyek elintézésére; talán a községekben olvasó szobákat rendeznek be, hol eszmecserét válthatnak; értekezéseket, felolvasásokat tarthatnak; talán ha vándor tanár, vándor pincze mester jelentkezik, az olvasó szoba ezek számára is nyitva és készen állana sat., áz érdeklődés folytonosan fentartatik, az irány eszmék kívülről is beszivárognak, léhetetlen, hogy a haladás elmaradhasson mind a szőlészetben és annak mívelésében, mind a borászatban és annak kezelésében. Pincze szövetkezet. A hegyvidéki szervezkedő gyűlés megválasztott tanácsának második teendőjéül ajánlanám — szerény nézetem sz\'-rint — a pincze szövetkezetet vagy \'ha ugy tetszenék, több pincze szövetkezetet alakító bizottságának megválasztását. Arra van égető szüksége bortermelő közönségünknek általában — de a Balaton mellékének is, hogy borát minél biztosab ban eladhassa és lehetőleg jó áron értékesíthesse. Ennek elérését én a pineze szövetkezetek által hiszem legbiztosabbnak, TÁRCZA. Csak a maioar alszik Újra itt a tavasz! A fecske s a gólya Visszakerült ismét llázcreszre, tóra Csevegés keleplés Szünet nélkül hangzik. . Felébredt a madár. Csak a magyar alszik. Kizöldült ar. «rdó, Kizöldül a róna: Levéllel, virággal Be van szépen vonvt Hegyr<\\ völgyre íii és Bokor lombja hajlik.. Felébredt a növény. Csak a magyar a\'szik Széttépte feliem! A krklö ég-bobja: Szabadon hinti szét Fényét a nap róla. Jégbilincs a pntak Lábaöi nem zajlik .. Felébredt a viz is. Csak a magyar alszik. A természet keblén : Öröm dol élet : Szomorúság mosta Sehova sem téved. Halálról s ál..inról Egy szó sem hallatszik. . Felébredt ég és föld. Csak a magyar alszik. Háromszáz esztendő Te ben téli álom Nem volt tán még elég Szeretett barátom ? Elég volt, ébredj fel! His/.cn egyre lixngzik : Fc-lébi edt mindenki, Csak a magyar alszik VÁROSY MIHÁLY. 1875. juulus £6-ika is egy embert boldogított. (Ir,az történet ) (Folyt, és vége.) JV. Most volt öt éve, juoím 26-án, még csak kevés nap tnult el a törtéutek után. A nap kora reggel ragyogott a láthatáron égető sugarai kelevész gyanánt szúrtak. Ünnep is vala, a főváros Lakói ezerek szám tolultak a „zöldbe." Nem elégszenek ők meg a nagyvárosi élvekkel, nem elég, hogy a tudomány és művészet közvetlenül n^kik nyújtja lélekemelő dua előnyeit.s kellem-it, még a pusztai magány nyers természet nyuj otla virány-illatára is irigyen áhítoznak. Nem eléglik meg az öntözött, portalan, árnyékos, tükrös, aszfaltos utczákat — vannak még kertjeik, sétányaik, nyaralóik, ligeteik is — d- mind hiába. A mi „zöldeink" tarkábbak, illatosabbak és hűsebbek, téresebbek és változatosabbak. Egyedül a zugligetjük ben, ott van még egy kis vadregény esség, oda még netu fészkelték be magukat a gyepes utakat kikövecsező természeiidomitók, egyedül néhány kadéncziában zengő csalogány készül mz akadémia vagy színház valamelyik pályázatára. Ott még van fogalmuk a Szép JubásTnók- ről, a Disznófő üdítő zamatjáról. Itt még nem isznak négyemelet magasságára felkúszó zavaros-iangyosra preparált vezeiékvizet; ott nem árasztja még bűzét a boldogító angol társaság gáza; nem éruek oda a borvirág orrú, a világ minden részéből összecsődült gépészek ál tal felügyelt kazánok füstgomolya. Ott még tiszta, szűz a lég. Idejönnek ki a demokratikus érzelmű családok, idejöttek ki Bükkíniék is. Az öreg Bükkfái, neje, Ilka és a kiszemelt jövendőbelije. Ma kellene az eljegyzésnek végbe men nie. Ilka szerette Kálmánt és megveté a kiszemeltet. Éreztette is véle minden alkalommal, c<ak ma nem. E\'élyesen is fel tudott volna iépni, hogy akaratát érvényesítse, de ajkai, ha szólni kívánt, mindenkor öntudatlan megnémultak. Ma különösen jó kedvében volt, pajkos-, rakonczátlan-, dévajsíga nem , ismert korlátot. Soha olyan szeretetre méltó nem volt ráerőszakolt választottja iránt mint épen ma. Máskor gáncsolt rajta mindent. Előzékenységét alázaloasagnak. ferfiatlannak bélyegezte, h-i komolyan beszélt, kuezAgott rajta, ha elméncz-kedék, kikérte magának. Ma minden jó volt, ma minden tetszett neki. Örvendtek is rajt mindnyájan. Pedig Ilka ma is oly öntudatlan volt, miül máskor. Nem volt ő jobb azivvel ma sem jövendőbelije iráut, nem tetssett ő neki ma sem. szerette ő most is Kálmánt és Ián még hevesebben mint valaha; nála jártak most is gondolatjai, visszaképzelte az idylli csónak ázást reneí beszélgetésüket, az első csók üdvét. Csak azért is nevettette a többieket, hogy ő ezalatt egy titkos »óhajt küldhessen hozzá./S mi másképen töltötte volna e mai napot véle, De ő nem kérte jelenlétét, nem volt neki alkalmatlan az a másik, nem tett ügyében semmit, hagyta a történteket és történendőket a maga rendjén haladni. Finom érzéke elárulta neki, hogy ügyébe a mennyei isten fog beleavatkozni. * * * Négy óra lehetett, a felhőtlen égen forrón lángolt a nap nem lengeté a harasztot a legcsekélyebb fuvalom. Csendes volt a természet, mintha kihalt volna belőle az élet. Pedig csak tetszhalott volt. Olyan volt az a csend, mint a hareztéren mielőtt meggördülnek az ágyuk és megered a golyózápor, mely dul, tör s gyilkol. Egy gondolatnyi időtartam alatt megváltozott minden. A mennyezetet szénfekete felhők fá-tyolozák be, a henye csendet felrázta egy orkán és midőn az elfáradt, a kiaszott kérges földre egy oczeán zuhant alá. A zugligeti üdülők közt nagy volt a rém. A rögtönzött niagarák ember- és állathullákat, tölgyeket és házfedeléket vetettek le a hegyekről a mélységbe. Puszta életéért küzdött mindegyik. Ki a hegyeken tartózkodott, azt a kér lelhetleu viztömeg lehordta magával, s kit szerencsétlensége a völgybe sodort, azt elnyelte a feneketlen alvilág. A Budára vezető uton egy cséza halad. A kocsis ostorát töré lovain, bár ezek rohantak. Még csak néhány perczig kell vala ménniök és szerencsésen kiérnek a veszélyből. A kocsis már nyugodtan megfordult bakján és visBza-tekinte a veszélylyel áttört halotti tanyára. Már hálát volt rebegő, midőn caézája hirtelen felborult, lovai eltűntek, a bennülök elmerültek, csupán egyik úszni tudó maradt közülök a fel -ezinéu. A habokkal küzdő alak maga körül tik intett, vájjon merre tartson. Jobbról tőle ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 15 én 1880. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. különösen a kistermelőkre ér a félrébb eső hegyeken termelőkre nézve. Tudom én azt, hogy hazánk bortermő hegyvidékei közül egyiknek sincs .oly nagy contingensben rendes vevője, mint épen ezen hegyvidéknek, de azt is tudom, hogy sokszor mily csalfa körülhálózással szednek ri némely nagyobb borvásárlók egész községeket is, hogy terményükhöz olcsóbb áron juthassanak; mindennapiak az alkuszok, a közvetítők elleni panaszok is; kerülje ki mindezeket\' a termelő közönség, mely legméltóbb fáradságának s tőkéjének gyümölcsét egészben élvezni, sőt iparkodjék megkönnyíteni, de még kényelmessé is tenni a kereskedőnek a terményéhez juthatást az által, hogy maga szállítja vagy szállíttatja be borát a szövetkezet pinczéibe, melyek rendesen központon vagy rendes urak mellett cl-helyezendők: igy még a kereskedelem számára nyújtott kényelemnek hasznában is a termesztő részesülhet. PARRAGH GÁBOR. (Folyt, következik.) Biinüíji tárgyalások jegyzéke. A nagykanizsai kir. töroent/széknél. (Folytatás és vége.) Julius hó 16-án. 033/80. Hamburger Jakab aIsó-páhok\'i\\ lakna közhatóság! elleni erőszak bűntettével vádolt ügyben végtárgyalás. 1239/80. ifj. Tó\'h Ferencz meszesgyörki lakos lopással vádolt elleni ügyben Il-od bírósági Ítélet hirdetése. 1240/80. Vadász Józset és társa nagykanizsai lakosok csalással vádoltak elleni ügy- • ben III ad bírósági Ítélet hirdetése. 028/80. Zsgáneiz Kalalíu és társai birói zártöréssel vádoltak ellőni ügyben végtárgyalás. 1269/80. Tóth Imre és társa sikkasztással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Július hó 23-án. 791/80. Franki Borbála nagy-kanizsai lakos csalással vádolt elleui ügyben végtárgyalás. 1161/80. Nyári János ós társai kózható-sági közeg elleni erőszakkal vádoltak ügyében Il-od bírósági ítélet hirdetése. 1409/80. Kóbor János és társa sitlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben Ifftd birftsági ítélet hirdetése. Juliub hó 29-én. 1108/80. Horváth Kalalíu és társai ■ galamboki lakósok csalási kisérlettel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 821/80. Pecsárnik Ilona és társai magánosok elleui erőszakkal vádoltak ügyében vég-tárgyalás. 1405/80. Várgek Mátyás domasineczi lakos birói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Július bó 30 án. 1148/80. Sifter József szepetneki lakós tán 200 lépésnyire állt egy épület, alacsony, szalmafödeles. A viz állása majd az ablak alsó párkáuyát érinlé, az ablak ki volt tárva, 8 kibámult rajt? ami megtompult idegü ismerősünk — Kálmán. Jól látta ó az elmerült cséza egyenkint tünedező alakjait, látta őket a halállal küzdeni, mig kifogyva erejükből, megadták magukat a kikerülhetlen végzet boszujának. Az egy felszínen harezoló alakot in látta maga felé úszni, mig kimerült 8 szemei előtt lesütyedt. De azért ez meg volt mentve, lábaival már szilárd talajra akadt. Az alak felegyenesedett a derékig érő vizben 8 lassan az ablakon kikandi káló felé haladt. Midőn már oly közel érf hozzá, hogy felismerhette, az öröm és bizalmasság hangjín reá kiáltott: nyújtsa kezét Kálmán! Eddig Kálmán bizarr egykedvűséggel nézte a lefolyó esetet, blazirtságában csak azon fohászkodott, bár az ereszig emelkednék az ár; Most, hogy az ismerős hang segélyeért esedezett, magához tért, megtásult szivében újra felbuzgott a vér, érzékei ismét megkezdték működésűket, a tagjai remegtek az ámulat, szégyen és boldogságtól, midőn kezét nyujtá a hangjáról felismert Ilkának. Erre képesek a sors csapásai I Egy nemes szivü gyermek, ki vitézül a habok közé rohan és kiragadja onnét veszélyben tengődő iskolatársát, mint férfiú, életének legerősebb s vak merőbb korszakában\' a legbünösebb könnyelműséggel veszni hagyná boldogságának egyedüli reményét. Ámde Ilka nélküle is megmenekült, csafc «ülői s kiszemelt jövendőbelije veszett oda. / súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1131/80. Siket Gábor csörnyefőjdi lakos tolvajlással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1146/80. Czuppon Károly és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás. 1450/80. Grabár Bálintné, Buján Fran-cziska strakoniveczi lakos emberöléssel vádolt elleni ügyben Ill-ad bírósági ítélet hirdetése. Kelt N.-Kanizsán, 1880. jun. 28. Kiadta: WLASSICS EDE iroda igazgató. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke. Zala-Eger szegi kir. törvényszéktől. 1880. julíus 8-án. 1435. B/80. Sz. 1. Vajda Ferencz s neje csalással vádoltak elleni ügyben 2-od bírósági Ítélethirdetés. 1459. B/80. Sz. 1. Polgár István súlyos teati sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. Jul. 9-én. 1211. B/80. Sz. 1. Helbik János biróílag lefoglalt tárgyak elidegenítésével vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1269. B/80. Let. Németh Gábor gyílkos-8ággal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1270. B/80. Let. Németh Katalin ember öléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1301. B/80. Sz. 1. Kovács György tolvaj lássál vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1580. B/80. Sz. 1. Köbh János és társa emberöléssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Jul. 15-én. 1437. B/80. Sz. 1. Farkas Károly és táraa tolvajlással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. Ítélet hirdetés. 1438. B/80. Sz. 1. Fürst Albert és társa sikkasztással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ítélet hirdetés. 1504. B/80. Sz. 1. Fodor József és társai tolvajlással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. Ítélethirdetés. Jul. lG-án. 1276. B/80. Sz. 1. Horváth (Korcsmáros) Ignácz súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Jul. 22-én. 1471. B/80. Sz. 1. Mézes János és neje sikkasztással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. Ítélethirdetés. 1517. B/80. Sz. 1. Mikulás Erzsébet tolvajlással vádolt elleni ügyben 2 od bir. itékit-hirdetés. 1521. B/8Ö. Sz. 1. Eri Flóri súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. »^élet-hirdetés. Jul. 29-én. 1539. B/880. Sz. 1. Kopeller Ferencz súlyos teati sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Kelt Zala-Egerszegen, 1880. jun. 28án. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató Kálmán pedig boldoggá lőn, azzá tette június 26-íka. Igaza van Madáchnak : Az ember üdvét sokszor találja fel épen olt, Hol másik társa poklot alkotott. BOGÁDY. F. L. barátom névnapjára. A magyar a László uevet Osidoktfíl szerette — Várt U ontott — h->gyka kellett — Akár hányszor mellette ! László király és Hnnyady, Apor, s nemrég Teleky, Mind oly nevek, kiktől sok szép, Sr>k jó dolog tele ki . . . Kan Lászlónak konyhája lám. Máig hires mi nálunk, — „Laczi konyhát" — régi módra Nemcsak egyet találunk I Do nekem ma többet ér a Fárnek László konylájs; Mert mellette fel van Rtvo A barátság tanyájt... Adja Isten ookáig igy Üdvözfiljflk ot s n\'-jrt, Érjék el a boldogságnak Legmagasabb tetejét. S tiogy sok Laczi napján mi itt Kitűzhessük a zászlót: E\'tesse az Isten soká Fárnek doctort a Lászlót 1 TUHOLY VIKTOR. A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. Hirdetmény. A nagyméltóságú m. kir. földmivelési-, ipar és kereskedelmi ministeriumnak közleményei szerint Pécs, Szeged és Temesvár szab. kir. városok területén a házaló-kereskedés gyakorlása betiltatott. Sopron, 1880. junius 16. A soproni ktreskedelmi és iparkamara 1879. évi zárszámadása. Bevétel: 1. Pénztári maradvány 1878. óv végével 5019 írt 41 kr, 2. Az 1878. évi számadásban ejtett hiba 50 kr. 3. Illetékek fejében befolyt 13712 frt 45\'/2 kr, 4. A párisi kiállításra szállított javak vitelbóré fejében visszatérittetett 5 frt 37 kr., 5. A kamarai helyiség egy részének albérlete 250 \'frt, 6. Visszatérített előleg 350 frt, összesen a bevétel 19337 frt 73Y% kr. — Kiadás. I. Lakbér a kamara helyiségeert 1013 frt. 2. A hivatalno kok és szolga évi fizetése ós lakpénzeire 6229 frt 92 kr. 3. Irodaszerekre 33 L frt 50 kr. 4. Nyomtatványokra 1352 frt 3 kr., 5. Iparsta-tistikára 152 frt. 6. Könyvek, hírlapok és könyvkötő-munkákra 414 frt 32 kr. 7.Fűtésre 146 frt 20 kr. 8. Világításra 257 frt 47 kr. 9. Póstabérre 120 frt. 10. Ipariskolai járulék 50 frt. 11-. Visszafizetés mellett adott ejóleg 150 frt. 12. Véletlen kiadásokra 389 frt. Összesen a kiadás 10605 frt 44 kr. Pénztári maradvány az 1879 ik végével 8732 frt 29 kr. Soproo, 1880. junius 24. A kereskedelmi és iparkamara. Helyi hírek. — Kővet/cezö sorokat vettünk : Nagy-Kanizsáról történt távozásom alkalmával el-mulaszihatian kötelességet teljesítek, midőn magam-és családom részéről búcsúszavamat intézem mindazokhoz, kik itt létem alatti működésemet kegyes figyolemben részesiték. Fogadják mindannyian hálás köszönetemet és szívélyes búcsúszavamat: I\'sten velők ! Ranezay József. — Kérelem. Mindazokat, kik a zala-megyeí egyetemi polgárság több tagja által, a helybeii polgári egylet könyvtára javára, N.Kanizsán f. hó 10-én a „Polgári Egylet kertben rendezendő ;iyári mulatságra meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, tisitelet-tel felkéri a rendezőség: méltóztassanak ez ügyben Rátz Kálmánhoz fordulni, ki a legnagyobb készséggel azonnal eleget teend a jogos kivánalmaknaK. Különösen kérjük egyetemi polgártársainkat, hogy mulatságunkon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Minden, a mulatságunkon megjelenő egyetemi polgár, az Egyetem négy sziliéből álló kis jelvényre tarthat igényt; felkérjjik tehát az ezen jelvényre jogosultakat, hogy este ez ügyben a pénztárnál jelentkezni szíveskedjenek. A rendezőség. — Az aratás vidéküukön általában kezdetét vette. Utczninkon dalolva haladó aratóktól kérdeztük a termés eredményét, mind menyiaég, mind minőség tekintetében örvendetesnek mondák. — Szabó Imre szombathelyi megyés püspök ur ő mga Hévízre érkezett. — Balaton-Füreden julíus 2-án délelőtt nyittatott meg a diszes és ízlésesen készített gyógyterem s adatott át a fürdőközönségnek. 9 órakor ágyúlövés adá tudtul a közönségnek az ünnepélyes megnyitás kezdetét. Nagyszámú fürdővendég jelent meg. Derék zenészeink által előadott nóphymnus elzengése után Écsy László igazgató ur alkalomszerű szép beszédet tartott, elmondván, hogy a jelenlegi tihanyi apát, Simon Zsigmond ur áldozatot nem kiméivé minden erejét oda fordítja, hogy a gyógyhelyet szépítse és az igényeknek megfelővé tegye. Rég érzett hiányon van segítve jelenleg, midőn a diszes gyógytermet megnyitva átadja. Örömmel reményli. hogy e helyiség közhasználatával uj forduló pQnt nyílik Fürfd történelmi lapján. A dörgő éljenzés elhangzásával Endrődy Sándor teh-ítséges ifjú költőnk mondott köszönetet a fürdőközön, ség nevében; virágos s az alkalomhoz mért szavai köztetszést arattak. Végül Simon Zsigmond apát köszöné meg az iránta tanúsított figyelmet. Örömmel tesz — ugy mond — minden lehetőt, hogy édes hazánk ekiea fürdő jét emelje, miáltal a szenvedő emberiségen igyekszik segíteni. Szűnni nem akaró éljenzés ] fejezte be a hazafias és lelke3 főpnp szavait. A \' zenészek Rákóczy-índulójának bttvöa hangjai közt járta be a huilámzó közönség az átvett Bzép épület minden zugát, a teremben vörös bársony pamlagok vannak elhelyezve, számos nagy tükör díszíti, az ajtók 8 ablakoknál drága függönyök alkalmazvák, a falakon lámpák fogják a világosságot adni, mig a két gyönyörű nagy csillár megérkezik. A teremben Bősen dorfer féle zongora is van. A terem kifestése jövő évre halasztatott. A gyönyörű épületen óriási nemzeti zászló s minden ablakon kisebb , nemzeti zászlók hirdelék a nap jelentőségét. Valóban örvendünk, hogy e kies fürdőhely ily rég érzett hiányán segítve van; elismerés az áldozatkész tulajdonosnak és az igazgató ur erólyének. Az nap este Károlyi György színtársulatának férfi tagjai sikerült esti ■ serenáddal tisztelték meg a fürdőigazgató urat elismerésül. — Népies nyelven irt borászati szakmunka. Lapunk munkatársa Keöd\' József hajóskapitány, a Balaton mellék egyik szenvedélyes bortermelője éa a „Borászati Lapok" főmunkatársa sajtó alá bocsátotta „Népszerű 8zőlőmüvelé* és borkeze\'éa* cziraü ábrákkal illusztrált szakmunkáját, mely egyik budapesti első rangú kiadónál jelenik meg. E körülményt a „Zalamegyei gazdasági egyesület" különös figyelmébe ajánljuk. Ugyan ő talált fel .Egyszerűsített kettős működésű borsajtót", mely-találmányára az osztrák-magyar birodalomra nézve szabadalmat nyert. Ennek ieirása közelebb a Moluár István által szerkesztett „Borászati LapokB-ban számos ábrával fog megjelenni. — Vadászati ügy juliua hóra. Medvére és farkasra lesből is vadászhatunk. A ser-tevad kondákban gyülekezik, éjjelenként a tengeri éa burgonya földeken pusztít. Ilyen helyeken lesből lőhető. A fővad szintén megke rési a.vetéseket. A bak-őz husa ós bőre ilyenkor legjobb. A nyul kukoriczákban és egyéb gabonafiildeken hever. A vizí vadászit nagy ban folyik. A fiatal fogoly, szalonka, fajd stb. még apró. A fiatal túzok szárnyra kezd kapni, éa zab, árpa, köles vagy kufcoriczákban tanyázik. A kölyök ragadozóknak készítsünk tőröket, csapdát. — Tanitóválasxlás. Juliua 1-én volt Zala Koppánban az ottani községi iskola részére a tanitóválasztás. Mint választó elnök működött Horváth Mór. kir. kamarás és szt. mihályi földbirtokod ur ő mlga. Ez alkalom-nal 20 pályázó közül az irodalmi működéséről ismeretes szt.-gróthi fiatal és ügybuzgó tanitó Békefy (Berkovits) Elek ur egyhangúlag lett megválasztva. Uj állomását aug. 1 én foglalja el. Az ég áldása kísérje őt ez uj állomásán is!! — Z<tl a-Eger szegen az önkéntes tűzoltó egylet által az egylet javára f. hó 4 én Ro sankranz féle kerti helyiségben lekeverseny-nyel egybekötött tánczmulatságot rendezett. E mulatság jól sikerültnek mondható, amennyi ben a közönség át hatva a jótékony czél magasztos eszméjétől szép számmal sietett mulatva áldozni a szeretet oltárán. Bívétel összege körülbelül 230 frt, kiadás pedig 100 frt volt. A mulatság e kellemes kerti helyiségben dé!utání 4 órakor vette kezdetét s kedélyes jó kedvvel ki világos kiviradtig tartott. A hölgy koszorú majd minden osztályból képviseltetett. Ott voltak: Máy«r Ákosné, a mindig kedélyes Strolroayer Fe-renezné, Kovács Károly né, Páth Péterné éa még igen sokan, kiket részint feledékenység, részint helyszűke miatt nem jegyezhe tünk fel. Csak még a fiatal nemzedék bőlx a tánezoló hölgy koszorúból ill«szünk ide egy pár róznát, kik kedvességük és szép modoruk által vonták magukra a közfigyelmet és ezek: Nemen Adél, Czukelter nővérek, Bajomi Hermina és Ilona, Kikacker Mariska, Somody Jolán, Pirity Mariska, Németh Izabella úrhölgyek sai. R S, — Az alsó-rajhi ujonan épült diszes templom felszentelését Modrovíts Gergely zala-vári apát ur teljesité. Az egyházi szónoklatot a hahóti plébános ur tartotta. A szép templom felépülése legiukább az érdemes pléb inos Uj-laky József ur érdeme b vén, elismerést szavazunk buzgalmaért. Az nap Rijkon több helyütt kedélyes társas összejövetel volt. — A pápa-lceszthelyi vasút építésére alakult végrehajtó bizottság kéri az ivtartókat, hogy aug. 15 íg az iveket beküldjék. A nyom-jelzési munkálatok már Keszthely határában folynrak. - — Vigyázatlanságból több gynnek fuladt közelebb a pocolyáb<i környékünkön, nevezeteseu Kis R tdán Poklos ¿Vntalnak 3 év»-s, Kiss Magdolnának harmadfél éves fi Gara-bonezon Márfi József /szinte harmadfél év«s fia fuladt meg a háznál levő mocaárban. Példás büntetést érdemelnek a szülők s mindez netu történt volna, ha falu helyen nyári óvoda volna. Kuriosumként megemlítjük, hogy egyik kör-orvos halottvizsgálati bizonyítványában Igy irt felőlük : „lélegzés hiánya miatt megfuladtak." — Letenye vidékéről is több szerencsétlenségről értesítik lapunkat. Ugyanis L tényén egy asszouy a fán c^ere.snyét szedott, leesett egy karóba, haát beszúrta nagy kínok fcözit halt meg. Ugyanott a hegypásztor egy gyereket agyonlőtt, gyümölcslopánon érte; a béczí begypásztor p;d\'g egy ottani urasági kocsist véletlenül fejbe lőtt, azonnal meghalt. Mind ezt nem értjüK, h;sz Zalában a hegy-pánztoroknak elliltatott a f-gy vervis •!««. Vagy tán ujabban iámét megengedetett ? — Árverés Zalam.-gyében. M-nyhart Lujza 2000 frtra b. ingt. aug. 9. Szigligeten. — TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 8-án 1880. Rompás Ferencz 600 frtra b. iugt. aug. 7. Mo-nostor-Apáthm. — Glavács Mátyás 1157 frtra b.ingt. aug. 9. Cserencsóczon. — Vörös István 956 írtra b. ingt. jul. 12. Hahóton. — Horváth József 446 frtra b. ingt. jul. 24. Leteoyén. — Szabó István 567 frtra b. ingt. jul. Leto-nyén. — Tóth György 423 frtra b. ingt. jul. 16. Zala Tárnokon — Szabó Boldizsárnő 416 frtra b. ingt. "aug. 3. Orosz«onban. — Hor-schetzky Frigyes 4500 frtra b. iDgt. aug. 11. G-elsén. — Borsits István 1641 frtra b. ingt. jul. 16. Csáktornyán. — Leincr Ignácz 7399 frtra b. ingt. szept. 1. Tófejen (Z. Egerszeg.) — Horváth Zsófi 580 trtra b. ingt. jaU 28. N.Kanizsán. — Hranyecz Taroásné 364 frtra b. ingt. jul. 24. Csáktornyán. — Potuszta István 941 frtra b. ingt. jul. 23. Goricsánban. ■* — Rövid hírek. Király ó felsége aug. hóbaut Pécsre jő. — Ausztriából a „Zasztava" szerblap kitiltatott. — Alaptalan, hogy Philip-parth a me\'nádiai fürdőt a kormánytól megvette. _ Pozsonynál a Dunán állandó hid építtetik. — Zichy Mihály hirneves festőnk már Zaláu községben van családja körében. — Albániát A úszója okkupálni óhajtja. — Francziaország-ban a tábori lelkészséget eltörlik. — Verbón i\'y asszony már hetedik férjét kisérte a sírba. — Eugénia exosászárné Afrikában lázbetegen fekszik. — A hivatalos lapért évi 210 ezer írt. haszonbért ajánl az Athenaeum. — Strauss oly keringőt irt, melybea lőnek is. — Az orsz. sziniinkolábai: botrány fejlődött ki — a vizsga alkalmával gr. Festetics Leo igazgató idézte — 8zalay Sándor tehetséges fiatal iró költeményei szép kiállításban most hagyták el a sajtót. A mü 168 lapra terj«d. Ára 1 frt. Átolvasás után visszatérünk rá, addig is ajánljuk megyénk szép reményekre jogosító szülöttjének kiadványát a t. közönség figyelme- ós párt- Ki nyert? Temesvár jul. 3 án: 34.42.11.52.58. Bécs „ „ 78. 49. 41. 30. 81. Grácx „ „ 61.31.11.53. 6. — A hitelsorsjeggek húzása. 1858 iki hitelsorsjegye"k jul. 1. húzása alkalmával líécs-ben következő 8 sorozat húzatott ki: 522, 748, 3172, 3220, 3866, 3870, 3899, 3973. Ezek köziil 200,000 irtot nyert nz 552. sorozat 46. H/áin, 40,000 frtot nyert a 748. sor. 17. sz., 20,000 frtot nyert 522. sor. 73. sz. — A bécsi községi sorsjegyek julius 1. kisorsoiásakor következő 12 sorozat húzatott ki: 340,511,876, 908, 1021, 1031, 1060, 1148, 1631, 1920, 2870, 2S88. A 200,000 irtó», ióny.eivinény t nz 1021. sor. 95. sz. nyerte. 4 —\' A ¿-1854-iki cs. k. állami sorsjegy-kölcsön julJ 1. kisorsolásakor Bécsben a következő 38 aorozat húzatott ki: 79. 202, 391, 531, 577 709, 749, 880, 898. 935, 1029, 1038, 1068,1075, 1193, 1202, 1227, 1267, 1277, 13X6, 1573, 15.79. 1686. 2188, 2646, 2676, 2713,2910, 3021, 3199, 3337. 3406, 3471. 3542, 3576, 3720, 3753, 3806. A nyerőszámok 1880. október 1 én huzatnak ki. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-nÍ7.báu Wajdita JAxnnf lc«nyvkerealced«\'»s© által nieg-r«uilHllu-tő ) . . _ Pirnitzer Frigyen fővárosi zenemű-kereskedésében megjelent • „Mária-Valéria főher-cze"oő induló" zongorára szerzó Rivtschis Ar Qi>ld Ára 50 k r — A Franklin Társulat kiadásában Zi-ciiy Antaltól igenr érdek™ könyvecske jelent m-ig „Enzraék, adatok, adomák gróf Széchenyi lstváu naplóiból" czimen. Ára a szép kiállítású 77 lapra terj.\'dő műnek 60 kr. A könyvhez a nagy hazafinak autographirozott kézirata is van mellékelve. Vegyes hirek. — Szömysteg nagyapa! Bortasztó gyilkossági eset történt Challeban, az alsó-pyrenaei departementban. Prat-Casalis nevü mészégető, unokáját, egy 14 éves fiúcskát magánál tartotta, de nagyon roszul bánt vele. Egy nap a fiúval kiment a mészégető kemencze felé. A gyermek, ki a munkától eltikkadt, nem dolgozott elég serényen, mire őt a nagyapja dühösen ütni kezdé, a szegény fin erre menekülni igyekezett, mire a vén szörnyeteg még inkább fel-dühödt, a fiút megragadta és a tűzbe dobta, a kemenczébe. A gyilkos ezután haza ment és azt monda nejének, hogy unokáját egy szomszéd faluba küldé, de utóbb ezzel is összezör dűlvén, azzal fenyegette őt, hogy vele is ugy fog bánni, mint a fiúval, kit a tűzbe dobott. C a s a 1 i b n é erre a zsnndárságnál feljelen tette az ese et. Egy óra múlva Prat-CasaliBt elfogták, de midőn a börtön felé kisérték, megugrott ; a zsandárok üldözőbe vették, a gyilkos azonban egy hídról a folyóba ugrott s eltűnt a habokban. — Ubrik Borbála férfi-kiadásban. Budapesten feljelentést tettek a terézvárosi alkapi-tányság előtt, hogy a sugár-ut 20. sz. a. lakó Feichtínger Jakab bádogos, 70 éves öreg atyjával Feichtinger Lipóttal embertelen módon bánik, honapok óta egy pinczében elcsukva tartja. E feljelentés folytán a dolog mibenlétének megvizsgálása végett egy rendőrtisztviselő kiküldetvén, akkor a délben a kijelölt házhoz ment, a bádogost azonban — ki munkásaival együtt ebédelt — hon nem találta. A rendőrtisztviselő a bádogosnak földalatti műhelyébe hatolván, e^y elzárt ajtóhoz ért, melyet lakatos igény bevételévsl feltöretett. Megrendítő látvány tárult a rendőr-tisztviselő elé. Alig l és \'/a négyszögölnyi teriméjü, hideg, nedves továbbá szén, s különféle bűzt terjesztő anyagok raktárául használt pinczehelyíségben, a földön fetrengett egy 70 éves aggastyán; az öreg Feichtinger Lipót. Minden bútorzata egy zsák és egy összetörött díván roncsaiból állott. — Midőn a könnyű nyári ruhában didergő aggastyán az idegen alakokat meglátta, szabadítóit tekintette bennük b örömében sírásra fakadt, aüg vitték azouban szabad levegőre, elájult. Eközben haza érkezett a szívtelen tiu is, s atyjával együtt a terézvárosi alkapitánysághoz vitetett, hol első dolga volt a rend">rtisztviselőnek az öreget, a kin a piszok ujnyi vastagságra növekedeti, kínzója által megmosatni. — A szerencsétlen aggastyán csakhamar magához térvén, összetett kezekkel könyörgött, szabadítsák meg embertelen fiától, ki őt már két hónapon keresztül \| tartja elzárva, ellenkező esetben ha visszaviszik, el fogja őt pusztitani. A kérdésre vont bádogos , beismerte, hogy atyjával ily kegyetlen módon bánt, s kijelentette, hogy ezt azért tevé, inert atyja írán: gyűlölettel viseltetik, s felíngorlödik mikor meglátja. Az elkínzott aggastyánt ezután a Hókusba szállították, fiát pedig letartóztatták. — Jó szer a drágaság ellen. Teheránban az utóbbi időben az árak minden ok nélkül nagyon felszöktek. A múlt évi aratás nem volt rósz és a mostani igen kitűnőnek ígérkezik s a kenyér éa hus mégis roppantul drága. A nagy drágaság miatt panaszt tettek Raib-Eaz-Szalle net herczeg helytartónál, aki ugy segített a bajon, hogy bejárta az üzleteket, és azoknak a \| pékeknek és mészárosoknak, akik igazolatlanul magas árakat köreteltek, azonnal levágatta a füleiket, másokat pedig több órán át fülüknél fogva a boltajtóra azögeztetett. Az árak ennek következtében rögtön leapadtak. — Egy kivégzett feltámadása. A Journal d\'Agen közli a következő érdekes történetet. 1870 ben Tallier Lot et Garonne département-mozgó nemzetőrt a poroszok elfogták. Egy éjjel útközben szökést tervezett, s hogy ezt tehesse, az őrt megakarta ölni. Merénylete nem sikerült, mert a poroszt csak megsebesítette, ez pedig zajt csapott. Tulliert elfogták és halálra Ítélték, de tévedésből más czellába került s helyette egy más fogoly franczia katonát lőttek agyon, daczára tagadásának, hogy nem ő volt ki az őrt megsebesítette. Tullier pedig a kivégzett helyett, kí más ^nerényletért 10 évre volt elítélve, várfogságba jutott. Ez egész idő alatt Tulliér óvakodott a tévedést felfedezni, tartván attól, hogy utólagosan őt is agyon lövik. Neje a németországi hadügyérségnél kérdezősködött, de azt a határozott választ kapta, hogy Tulliert agyonlőtték egy porosz őrön elkövetett gyilkos sági merényletért. Tullier mopt, kitelvén fogsági ideje, Agenbe érkezett. De most kezdődött csak a bonyolulás. Neje holtnak hívén őt, férjhez ment és második férjétől gyermeke is van. Mindenki kíváncsi, mi lesz e valóban nagyon bonyolult kérdés megoldása. — Tengeralatti tűzhányó. Amerikából százával érkeznek a hirek a Hopangó-tóban történt tűzhányó kitörésekről. Ez év elején San Salvador köztársaságban földrengések fordultak elő. Három erős lökést éreztek, melyek azonban épületnek nem ártottak. A lökések középpontja a Hopangó-tó ko^hyékén volt, melynek közepén három egymáshoz közel lévő tüztorok kép ződött* Távolról azt hiszi az ember, hogy a hármas kráter csak kis szigeten van, de valójában terjedelme jelentékeny. A viz forrott és gőzölgött, ügy hogy lehetetlen volt közeledni. A tó fölött az eget sötét felhők takarják 8 az egéaz impozáns látványt nyújt. Néhány nappal a földrengés előtt feltűnően emelkedett a viz színe, és régi spanyol tradiczió szerint a vízszín emelkedést rendesen földrengést követi. Ilyen esetekben azért azt a vizet árkokkal szoktán lefolyatni. Száz esztendőn keresztül ez rendesen meg is történt és nsm is volt vulkánikus kitörés. Legújabban azonban elhanyagolták ezt a régi szokást. Nehéz ugyan megmagyarázni, de annyi áll, hogy a legtöbb vulkán tengeralatti, szigeten vagy legalább tengeri vidéken van, s kérdés, nem fontos tényező ea vizejelenségek- j néi. Közép-Amerikában a tengerek és vulkánok I majd mindig szomszédok. A Hopangó-tó vize j sós, igen keserű és nyálkás. A tó 24 kilométernyi széles, mélységét nem ismerik, 12 kilométernyi van San Salvadortól. A kráter közelében m^g ma is forr a via, s a patakon még 38 C° meleg van. A tó\' közelében a krá\'erek mindinkább kiemelkednek s a tó vizszinc láthatólag alább száll. — Földevő emberek. Kuraána s Uj-Bar-cellona partjain az Orinokó folyamáig olyan emberek is vannak, kik megeszik a földet. Az evésre használt agyagnemü föld puha, és mint az aludt vér olyan verhenyeges; a folyam partjairól ássák, golyó alakban összegyúrva, a tűzön megpirítják. Halat és tekenőabékát is megesznek az ottani lakosok, de utána miudíg mint vniarai kompótot, földet nyelnek. Ez náluk elmaradhatatlan csemege. Naponkint egy kilogrammnyi adagot is elmorzsolnak apródonkínt. — Csoda óra. Bostonban nagy bámulat tárgya most egy rendkívüli óramű, melyet Meira Félix mechanikus készített. A számlap egyszerre ti«város: Washington,San Francisco, Melbourne, Peking, Pétervár, London, Berlin, Kairó, Konstantinápoly és Páris óraidejét mutatja. Minden hatvan perez után csengő harangjáték zendül meg a gépezetben s Washington elnök alakja lép elő, kezében a függetlenségi nyilatkozattal. Egy libériás szolga kinyit egy ajtót, melyből az eddigi összes elnökök lépnek ki s elvonulnak. Az óra ezenkívül a csillagászati jelenségeket is mutatja. Készítőjének egy bostoni templom eddig 7000 fontot ígért a remek műért. 3 Papírszeletek. Egy német colpoltéur az egyleti TendáglSshöz ment, hogy egy német lapra eloflzetteaen vele, e* elfogadta a lapot, de nem ért rá aláírni nevét. At élelmes és tndás német gondolván, hogy firmája a kapun van, kijöttében felirta s pár nap múlva j5 a német lap következő czimen: An Herrn Bemenet a* Egylet Kertbe". Egy baka, a ki nem salntálhat. A reservUta mindkét kezében boros palaczkokkal felfegyerkezvfi s szájában brittanica szivarral haladt végig az ntezin s találkozván egy tiszttel, salntilás helyett csak arczczal fordult a tiszt felé s fejével bólintott — Mért nem salatál ? — szólítja meg a tiszt —\'Jelentem alásan nem lehet, — taert mind a két k< zem tele van boros üveggel. — Hát a szivar miért van » szájában? — Jelentem alásan a szivar 6 és félkraj-czár, a lehnnng pedig csak 6, azért nem köphetem ki — volt rá a baka válasza. Szerkesztői üzenet. 4145. Maroshalmy. Nem üti meg a mértéket. 4146. H. Posony. Megérkeztemkor azonnal küldém a két füzetet. 4147. Csabrendek. 10 beérkezett értesitBt küldöttünk el. 4148. K. M. Az 52-ik számot elküldöttük, T. p.-nyal az idén már nem saolgá\'hatank. 4149 Cs. Magán levelet irtnnk. Üdvözlet. 4160. Y. Köszönet. Jövőre is kérjük. 4151. Sz. L. Nagyon sajnáljuk, hogy elfogytak . 415\'2. H. D. Er. évre el vagvank látva tár-czánk prózai közleményeire. 4153. Stokeran Helyes. Üdvözlet} Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. rsjyiltitéx-) K\'irikás Lajos fehérnemű és férfi-divat üzlete Budapest V. Dorottya ntcaa 3. nz. SS A tisztelt M Iraiiség szires figyelmébe. ZS Van szerencsém becses tndomására adni, hogy néhány nap múlva gazdagon felszerelt fehérnemű és férfi divatáru raktárommal, nevezetesen: fehér éa színes férfi ingek, harisnyák, zsebkendők, gallér és kézelők, franczia illatszerek, angol ntazó takarók, esernyők, sétabotok, ké/.elő és inggombok stb. Nagy Kanizsán megérkezem, miért is a tisztelt közönség szíves látogatását szállodai lakásomon — melyet megérkezésemkor falragaszok utján tudatni les« szeren-oóm, — már eleve is kérni bátorkodom. — Tiszteiette] Karikás Lajos, fuhírnerail fiirfi divat üzlet tal&jdiiuoa Budapesten 91» 4 — 4 V. Dorottya utcza 3-ik «rám. •) K , alutt kKKlnttárt ffllnir,nnA^flt n 11 Sxerk R D E T É S. Hirdetmény. A terebezd-merkei bérgazdffságnál egy irnok azonnali belépéssel alkalmazást nyerend, ajánlatok bizonyítványokkal ellátva inté-z«ndflk 106 1—3 Günsberger Lázár úrhoz Boglárra. I IFL ID 00 T IÉJ S EJ TC Árverési liirdelmcny. Nagy Kanizsán elhunyt Kiss Józsi* f hagyafékához lartozó nagy-kanizsai h\'íz 1880. évi jnlilIS lió 22-én délelőit 9 órakor, a nagy kanizsai városi árvaszék hivatalos helyiségében tartandó önkénytes bíróságon kivüli irvhfiisen «ladatik. Ezen átverésre a venni szándékozók oly értesítéssel hivatnak meg: hogy bánatpénzül az árverés napján 3800 frt, vagyis abecsár I0% a készpénz vagy óvadékképe3 papirokban le-teendó, s hogy az árverési feltételek az árverés napáig, a városi árvaszék hivatalos helyiségében, naponta — a hivatalos órák alatt, betekinthetik. Kelt Nagy Kanizsán a városi árvaszéknek 1880. évi juuiua hó 22-én lurtott ülésében. (104 1-2) SS •= S "ja \'-C ?? cS m « S .2 3 « a ^ C t- — t« o c o n: r— 3 ¿a : i 5 60 ~ ti ^ S s s: a -2 ® S SsaS -w s s s ŐD 4 h H A A a .5 ^ a c5 — «O a =3 O) .5» ^ S — .5 3 » \'S S _ a = ci &C ö 2 03 - -= m 60 1 3 e •g § = a 2 Ü S S u _ v a sfl 03 ^ >a — .Z- w S « £ ~ o Ö > O ^ VS Jí 2 VD -ö >» tc o M 55 ■ ® to >> g "S 00 a to O va a a a s 3 J= =3 á «jön n a ¿> g 6E I ^ ja cn E- a a S ^ § -2 \'5 •O <n a £ & 3 PC w P-J >-1 w Vendégfogadó bérlet. A alsó páhoki község közepén levő uradalmi vendégfogadó, bolt, mészárszék, pálinkaház, vendég istáló, szeszes italok mérési joggal — továbbá a Keszthely, sármeléki, zala-apáti ország ut mellett lévő most ujjonan épült ugy nevezett „Becsali* csárda szinte bor, sör és pálinka mérési joggal f. é. okt. 1-től kezdve három évre, folyó évi aug. 1-sö napján délelőtti 10 órakor az uradalmi laknál nyilvános árlejtés utján bérbe adatnak. Árlejtés napon tartozik minden ár-lejtó száz forint bánatpénzt árlejtés meg-kezdete előtt letenni az uradalmi pénztárba, mely a legtöbb ígérőtől bent tartatik, kevesebb Ígérőknek helyszínén azonnal vissza adatatik. — Az árlejtési feltételek árlejtés előtt felolvastatnak. 105 1 3 Alsó-Páhok, 1880. julius 6-án. Az alsó páhoki bérgazdaság. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY JULIOS 8-án 1880. u I H X> E TÉ B K. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt isiaztrfltósátra ezennel jelenti. liojry Zala-, Somogy-, Baranya- ÓS Vasmegyék részre kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán vezérügynökséget állitviín fel. annak vezetésit GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit. egyszersmind n tűz-, szállítmány- és jégbiztosítás! ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására és károk felvételére, úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER. MOSCOVITZ. részvény-társaság A Ma&var-franczla öíztoaltó igazgatóságának f^nt^bhi közzetételftrn hivatkozással alólirott tisztelettel jelemi, miszerint a q Nagy-Kanizsai vezérügynökség vezetését elvállalta s a vezérügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztositásí üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg-készségesebben megadatnak. Biztosit pCílI? a társasílfij \\ a) tűzveszély és robbanás által okozott károk ellen; b) jégkárok, ellen A Magyar-franczia biztosító résznény-társaság, melynek 20 millió frankot, tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben c) Mzárazoil vagy vízen nzállitott javak károsodása ellen ; d) az ember éleiére minden ismert módozat szerint. azaz 8 millió arany forintot 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, 8 részint a főváros legelső pénzintézeteínéi, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi október 14-éu tartváu alakuló közgyűlését melye) a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök: Bittó István. G fals. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykprojMsteso. orsz. k«\'»pv. stb. Bp»»sto:v Alelnökük: Báró Bánhidy Béla, foldbirtos, orsz. képv. stb Budapesten. Bontoux Jenő, a párisi Sori««\' dtl rilninn generálé\' elnöke stb. Parisban. Választmányi tagok. Róbert Morin marqnis do Banncville, az osztrák deli vasút igazgatósági tagja stb. Parisban. Neuwelt Armln ki»-, keresked. tanácsos nagy.kereskedő. Lovag zápori Regenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tínti Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, az oszt. nrakhá/.a tagja stb. B««sbi>ti Tekintve o társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az Hletvezc:ós élén levő, hazánkba« gé.nz monarch:ában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garsntiát párHtlan tőkeerője és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nviijt arra né.\'.ve. mindenkor és teljesen meg fog Mfilni, másrészről a szakvezetés av.itottsága az iránt is kezességül Amidón tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát ar. {" szervezése teljes folyamatban van és hogy tdzbíztosiiási ajánlatok a már felállított Nagy-Kanizsán. 1880. májns hóban. Felügyelő bizottság. Beck Nándor a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánczy Leo. a «nagy. ű\|t. földhitel részvény-társ«ág igazgatója Budapesten. Lewin Jíkab. a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos. Mária Emil. a párisi Soeieié de l\'IJnion gé .erale v.\'zérfelflgj\'elője Pári-bsn. Igazgatóság Igazgatók : Dr Hiller Albrecht, köz- és váltó-ügyvéd Bécsben Klstenmacher Károly a „lloffmmn .József\' nagykereskedő .-zóg fónök«- Budapesten. Schweiger Marton ki.-, kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató : Moskovicz L-jos Budapesten, nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még az itt volna, mint amennyit uoki e társaság mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a táraaaág ezen, eddig kttv telniényóiiek követelményeire. hogy a tirsá-oig il/,b?tvit dc a méltányosság, a p uitosság és a legszigorúbb becsületesség minden .Igái, hogy\'a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fug lenni a.verseny jogosult 989 23-52 ált.Ia ki>pvi,filt láraiflác ir.niL ttjli-íl f-lliivj.i i\'-í híri, mctíjníjzi rfjyseramiii<i, hogy a vezérilgyníUíségi terQlelen a vidéki (tg) oökségek t tleynok.éiri\'k által lo-\'/^-\'^\'^fii elfniía.tiatii .k. maradván telje« ti.ztelcttel A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság vezérfigynöksége Nagj-Kanizaán, Kerületi ügyHökség Süme^hen Epstein V. urnái. OXJTJMANN S. H Mária-czelli gyomor-cseppek, jeles hatású gyógyszer a gyomor minden bántalmai ellon, és felül>i>uliialat:HU ar. étvágyhiány, g Yo-n»o."gyengeség, ros7.37.3gn b li»-llet, sz(d«\'k, savanyu f Ihüfö^és. kólika, gvomoi liurnt, gyomorégés. hngykőképződés, túlságos nyálkk<\'py.ö,iés, sárgaság, un-\'Or és hányás főfüjás (ha az a gyomorból ered), gyomor görcs, szélt szorulat, a gyomornak t ni terheltsége étel és ital óllal, giliftxfa, lép- és májbetegség, aranyeres bántalmak ellen. Egy ilvtffcse ára haszn/iltti i utasítással együtt .?.> kr. Kapható: Práger Béla ur győryszejtárában Nagy-Kanizsán, valamint .17. osztrák-magyar birodalom minden nagyobb gyógyszertárában és kereskt d-\'sében Központi szétkfildésh raktár nagyban és kicsinyben Braöy Károly, „az őrangyalhoz" czimzett gyógyszeitárábnu fi» 11— f>2 Kremzierben, Morvaország. eddig ismert legjobb bajuszpedrő, mely igen illatú, a bajuszt feltűnően puhítja, jól ragad é: gen iinnrír és soh: nem keményedik meg. Kis fém-szelence 20 kr., nágy fém-szelenc/.e 25 kr. MENTHÍN-F0GP0R J«?ji»bb a maga n\'múben. — 1 csinos f.-tdob 7. :"() kr ~ KELETI SZÉPÍTŐ KENŐCS ártatlan és biztos srr sz-pló, májfoltok, bibircsek Mb elj 11 1 esnpor fém födéllel 80 kr. LYONI RIZSPOIl (rózsa illattal) .1 finom hölgyvilágnak legkedvesebb arezpora. — 1 t-nUut: dob«»* ő0 kr., 1 di<zes c omg 20 kr. Szétküldés utánvét eltel. — Viszont eladóknak vagy úrleengedés. Dotory és Társa Bndapost Sugár-ut. Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar gép- és íiizolióN/erek gyár, Iiíirang érezontode Budapest, Rottenbiller utcza 66 sz. cm®. Hazánk legnagyobb konzeriien berendezett gyára harang.k tűzoltászati. és vizmiitészeti gépek készítésére; a gyárr-l kapcsolat oh vizmütészetí o«zu ly a jelenben egyedüli belföldi szivattyú gyárt képezi, melyben kizárólag boni munkaerő alkalmazása mellett, minden czélnak megtelelő szivattyúk és kutak készíttetnek. Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bérmentesen szolgáltatnak. gyár j&c>3s:\'fc©l©;p>©: Kolozsvárott, belmonostor-ulcza 12. szám alatt létezik. I íoi i_a I l ïî! ; H ïl-ï . ïl^.S; •== 3 — ¿t . a -o v s-ss-1 ti^s* T,= : a-« ï S\| -5 =« s-— >.5.» — 5 — tt >,-o B s-si-ss^-i\'s -4 ¿I?5, « ¿ SZSS I« = » \'S « a S3.¿ s I s 5-Ills^SlS "S g g S-53 •S"rII3"a¿,Í82\|g ® j Ill îl^sl-I\'ll3 I S ail 1-ï " «SI 1 »•î 5 ¿1 * S 2 a 22 % = \' sis § = -s S % i 1 I .= = * i 2 £ S ■ 5 î S ; s = a.-« S«- Si ».Si* S-a = - mai— -c. " Pályázat. A nagy-kanizsai kőzs. fnlsó leányiskolánál 375 frt évi fizetéssel járó kivniü segéd-tanitónói álliiniis liMiinndás folytán üresedésbe jővén, arra ezennel pályázat nyittatik. A pályázótól megkívántatik, hogy a nói kézimunka- és szabiszatb.iu teljes jártassággal biró és oki. tanítónő legyen; minthogy szükség esetében mint helyettes tanítónő is alkalmazva leend. A kérelmezők kellőleg felszerelt folyamodványukat a helybeli iskolaszék elnökségéhez legkésőbb f. évi július hó végéig terjesszék be. Kelt Nagy-Kanizsán^\' 1880. évi julins hó 5 én. 103 1 1 Nucsecz József, iskolaszéki elnök. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGY-KANIZSA, 18S0. jullus 11-én. 56-dlls: szám. Tlzenkilenczedik évfolyam.1 5»=» - -- Elífzetet! ir: fegés évre . . * frt fél érre . . 4 , ángyod étre 2 r Egy szám 10 fer Hirdetések \' i hasábos petitiorban másodszor 6 l minden \' további sorért 5 kr I NYILTTéRTiF.N ! soronként 10 krért ré letuek fel ; Kincstári illeték mindéi \|jc-gye« hirdetésért k(l!5«> J 30 kr fisetendő. ZALAI KÖZLÖNY előbb: .ZALA-SOMOGYI KÖZLOiV Y\' A lap treHerni ré»«ét illető közlemények a II »erkeartőbös. anyagi ríwét illető i közlemények pedig a j ki&dóhox \'bérmentve intéend8k : I NAGY-KANÍZSA \| Wlsttlotbáz. 1 Bérmentetlen levelek. [ csak ismert munkatár-! aaktól fogadtatnak el.j J\'íéziratok vissza nem j küldetnek. ^E^-aí_ ■ k VJ—■ ~ ------- S.-Kanl7HaT/iroR helyhatóságának^ „n.-kanizsai önki tűzoltó-egylet", a „n.-kanizaai kereskedelmi a iparbank-, „n.-kanizsai takarékpénztár«, a „xalaniegyel általáno tanítótestület" a „n.-kanizsai kisdéd-nereió egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet"., a soproni¡kereskedelmi 8 iparkamara n.-kanizsai külYáiasztmánya" s tobb megyei és rárosi egyesület hivatalos értesítője. IIetenkiii 1 kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. _ • ... ...... ■■ -. -- FELHÍVÁS ELŐFIZETÉSRE! a „zalai közlöny" f izeukilenczedik évfolyamának második felére julius— deczemberre.......4 frltal julius—szeptemberre.......2 frttal ezennel előfizetést nyímuk a illetőleg az előfizetésre tiszteléttel felhivjuk a nagyérdemű közönséget. Óhajtunk továbbra is megszokott házi barát lenni s igy mind a megyei, városi, mind a közérdeknek hü tolmácsolói leszünk. Különös gondot fordítunk a közgazdászati rovatra b ezért minden számban változatos irányban mind a hivatalos piaczi árjegyzéket hitelesen közöljük mind pedig egyik nagyobb terménykereskedő ház szakavatott tisztviselőjének tollából közlünk biztos és hitel«» átnézetut. Az egyleti életnek továbbra is figyelmes szemlélői leszünk, mert az egyesült erőkben van a biztos jövő a közjőlét megteremtéséhez. Irodalmi tárczáok változatosságára kiváló figyelmet fordítunk továbbra is. Hireínket lehető gyorsan s míiiden személyeskedéstől menten közöljük. Hirdetések jutányosán vételnek fel. Az előfizetéseket legc/élszeriibb posiai ntalványon eszközölni, melyek közveilen a ..\'/alíii Közlöny" kiadó tulajdonosához inlé-zunuők. Nagy-Kanizsa, jnn, 18. 1SS0. BÁTORFI LAJOS WAJDITS JÓZSEF •\'xcrkeftxtő. laiitiilajitoiin«. Zalai borászat, A ,Zalai Közlöny\' t. szerkesztőségének Nagy-Kanizsán. (Folyt, és vége.) A pincze szövetkezet élete, munkássága ott kezdődik , a hol a termény borrá lett s mint ilyen értékesíthető, vagy is az első lefejtés után. Ekkor a birok beszállítása a szövetkezeti pin-czékbe megkezdődik, de egyszersmind az eladás is. És ki volna azon borvásárló akár kisebb akár nagyobb mennyiségben, a ki csak 50 krral is többet, nem fizetne meg örömest a kényelmes hozzá juttatására és még megvett borábani biztosságaért, holott a pincze szövetkezetnek szakszerüleg de egyszerűen berendezett kezelése mellett alig kerül egy liktl. bor kezelése anyiba, hogy már ez is hasznot nem adna. De az adja meg a pincze szövetkezet hasznát jobban, a mely borokat fektet és kezel, mert ezekkel a jobb piaezokat keresheti fel és a távolabbi megrendeléseket \' elégítheti ki. Ugyan a borok beszállítása alkalmával van a pincze szövetkezeti bizottságnak azon fontos feladata teljesítendő, hogy a borokat osztályozza p. első, második és harmadik osztólyba — a fajborok maradván fajborok. Az egyes szövetkezeti tagok szőlőjének fekvését is, de még a mÍvelés alatt levő szőlőfajok nagyobb mennyiségét is ismerik c bizottság tagjai; ez is megkönyíti a borok osztályozását, — de ekkor már Ízlelni is lehet a bort s ez is lehet alapja az osztályozásnak;, sőt a Salleron-féle lepároló is biztosithatja az osztályozást, annyira, hogy mind két fél megnyugod- hatik az osztályozásban. És mikor a pincze szövetkezetnek együtt fekszik talán százezer akó harmad osztályú, 60,000 akó másod osztályú s 40,000 akó első osztályú bora alig fog akadni olyan nagy borkercskedö aki panaszkodhatnék arról, hogy nem kapható hazánkban egyenlő bor nagyobb mennyiségben. A szövetkezeti tagoknak nyilf-számlája levén — rendes eladások mellett alig akadhat meg annyira az „á Conto fizetés", hogy a tagok igényeit ki nem elégíthetné a pénztár; ha azonban ez eset beállana, mint erkölcsi testület, könnyen szerezhetne hitel alapján annyit a mennyi az időközbeni igényeket kielégíti; míg végre az év végén talán azt is tapasztalhatná a szövetkezet , hogy igazgatóságának ügyessége által oly szép haszon mutatkozik az eladásokból, hogy tartalékba is lehet tökét juttatni, a szövetkezet tagjai is részesülhetnek aránylagos osztalékban, a mellett, hogy czélszerü beruházásokra is jut s forgó tőkéül is marad pénz. A mozgásban van élet, s a kereskedésben pénz: legyen részese mind kettőnek a termesztő közönség, annyival is inkább, mert bora hitelét is igy tarthatja fel legbiztosabban, igy veheti elejét az ár hullámzásoknak is, sőt igy kereshet fel s így biztosíthat minél jobb piarzokat. A szövetkezeli borkereskedés megindítása. Ugrás nincsen a természetben, ugy nincsen a növény világ productumaib:in sem; de nincsen az emberi munkásság nyilvánulásaiban sem. A szőlő megtermi a bort, de pincze és gondos szakszerű munkásság hosz&bb időn keresztül fejlesztik azt odáig, hogy magasztos élvezeti czikké legyen, hogy a már rég időtől fogva megállapított követelmény szerint színe ize és illata tekintetében kielégítse, a kényes ízlést is — palaczk-ban kiállítva felszolgálható legyen az a kor igényei szerint, s sok évi tapasztalásom szerint állíthatom azt, hogy alig van más hegyvidéke hazánknak, melynek bora oly gyorsan fejlődnék, simulna és érnék meg, mint épen e hegyvidéké; de mégis a nagy fogyasztás és nagy forgalom kielégítésére — ha félig fejlett állapotban is — hordós üzlet berendezését ajánlanám a pincze szövetkezetnek. Ott vannak a hegyvidéknek eddigi rendes vevői: a bécsi, pozsonyi, soproni sat. kereskedők; a stájerek, henczek, felvidéki korcsmárosok sat. sok vevői; de jönnek most már a francziák is kik már ez idén szép mennyiséget vásároltak össze. Könyitse meg a termesztő közönség mindezeknek a hozzájuthatást, sót tegye kényelmessé talán még az által is, hogy egyszerű mustra alapján akár első-, második- vagy harmadik osztályú borából az ide utazás fáradsága nélkül is megrendelhesse szükségletét akár 10 — 20 ezer akóig nem csak franezía, de az angol vagy észak-németországi, sőt bármely borkereskedő, azon tudattal, hogy azt kapja a mit kíván ; hiszen sokkal jobban megteheti azt a termesztő közönség nagy tömege a tömörülés, pincze szövetkezet alakitás által. mint látjuk a közéletben egyes kereskedőink eszközléseit; a kik pedig ugyan csak vagyonosodnak —. nem is mindig jelesebb hegyeink terményeivel. TÁRCZA. a nefelejtarol. (Rege W. S. n.) A nap arany sugarai Játszadoznak a zöld réten, A virágok kelylwiben S a patakban rejtőzve el. Míg a szellők báj tűnd éri Illatárban mCgfürdenck, A madarak hála imát Zengnek a nagy Teremtőnek. Két kis lány jő a távolbél, A természet üdvbatáit Klvezni és n egpihenní A suttogó pataknál, itt. .Szelídek ők s mindketten jók. Vigan érnek a völgybe cl, Hol az e^yik az örömtél Ittasodva igy kiáll lel : „Oh\' nézd mi szép c mélyedés. A laigy r.ephir és a fűzág Játszadoznak susogva ott, Itt hullámzik ezor virág.\' Ugy mosolyának, ugy intenek Fölém tarka fejecskéik; Meghajol és üdvözöl, mint Úrnőjüket, mind-mindegyik. Amott virít egy szép növény, Virágcsái égszin kékek, Régtől vágyom tudni, hogy azt Mért nevezték „nefelejts" nek. Moiit elhallgat Elmélázva Benne ezer . gondolát kél,-K csak akkor tér magához ő, Midőn kis társa igy beszél : „Ilailottnm én egy kis regét K virágról, jó Iledvigoni, Kn is tudni vágytim róla S anyám mondta el azt nekem u „Már rég. már rég megalkolá A teremtő a világot, — Most is olyan az, aminő Ama régi időben volt. Akkor is «\'gy játszadoztak Harmatos fü s a napsugár. Csakhogy nem lett fflldönfntó Kvenkiut a dalos madár. Nem takarta még akkor hó A zöhleló virágokat, Akkor még a kis virágok Hervadatlan ott virultak. Megnézve szép mOvét az IJr, Urűmmol és hájjal tolt el, 8 mosolyából egy-egy angyal Lett, arany fürt- s égkék szemmel Lett angyala az embernek, A vizeknek; lett\'angyala A virágnak, mely a könnyű Harmatot kelyhébe sírta. De e könnyít harmatcseppek Nem bánatos einl\'ől jöttek ; Roldogság sugárzó lények Öröm könyi voltak ezek. Azonban nem soká tartott K boldogság, e ííSWi kény, Mert fcnlyos volt a^ Ur ellen Elkövetett l ünös merény. Haragjából épi>n ugy. mint Mosolyából lőtt egy angyal Vak volt balján hfl m^rlogg.-l, Jobb kezében egy paloss.il. Kinevezték végzetnek ót, Mert intézte a világnak Sorsát, s morf a teremtmények ítéletet tőle vártak. Sirva-riva távoztak el K szép földi édenflkből Az angyalok, és búsongva Repültek el az égbe föl- A virágok kis tündére Is elhagyja játszótársit; 8 a távozni akaró most Vissza-viss/.a bnsongva int. ,Mit hagysz nekem itt omlékíll ? •Suttogott a tiszta forrás. „Ne f-dejts" mond a kis tündér, „S legyen veled örök áldás." „No fel<-jta igy sóha:t égi Ajka ismét s igy köny hullott Le a forrás partjainak Dns. hnllámzó füvébe ott- S ím e köuyből kis virág lott, Kgkék, mint az angyal szeme; Azóta e kis virágnak t „Nefelejts lett örök neve." Igy végezte kis regéjét A jó leány. Zavartalan, Örömittas az ó arcza, Mert szivében szent érzet van. „Igy, ha kötök0, mond a másik, . »Egy koszorút s lesz nefelejts Benne, abból, kinek adom Megérti azt, hogy „ne felejt"." — 8ZIGETHY KÁROLY. Mikor engem (elszabadítottak! — Egy vadász eml-ki rátáiból — Mielőtt a czizmadiából „majszter" lesz, előbb inasnak kell lennie, 8 egy finom csemegét kell megízlelnie, mely azonkívül, hogy a maga nemében elvítázhatlanul finom speczialitás, még ingyen is osztogatják. Ezen olcsó csemegének a neve — lábszij. A vadász embernek is keresztül kell esnie ilyes inasféle szerepen, mi előtt szt. Hubert lovagjává üttetik, s legelső nyúlért, mit lelőtt, ki kell állnia az elismerést, melynek suhogó magyarópálcza ad csattanó kifejezést. Nekem is volt alkalmam ily kitüntető szerencsében részesülni, s Ielkiismeretfur-dalás nélkül elmondhatom, hogy édes emlékére ég felé meredezik hajamnak miuden szála. Mielőtt regényes históriámat elkezdeném, felhívom a t. olvasó becses figyelmét a fennti czim végén ágaskodó felkiáltójelre. Mert az nem alapos ok nélkül szerénytelenkedik ott, s reménylem, hogy az olvasó résztvevő keble még egyet küld is mellé, ha idegborzongató soraimat lesz elég lelki ereje végig olvasni. Tehát csönd és figyelem. A vakácziót rendesen János bátyámnál töltöttem G. falun, hol mindenféle szárnyas és szárnyatlan állatban bővelkedő terjedelmes birtoka volt. Szenvedélyes vadász lévén, reggel vállára akasztotta a puskát, s csak a késő est vetette haza. A tarisznyahordozás nemes tisztét rám ruházta. Ez büszkébbé tott, . mint mi dón valakinek a Lipót lovagrend nngy keresztjét díjmentesen adományozzák. Mikor korán reggel — a nap még ellenlábas felebarátaink nak hintette sugarait Morpheus puha karjai,« TIZENKILENCZED]K ÉVFOLYAM Z A U 1 K ö Z ÍJ Ö N í. JULIUS 11 ¿0 1880. használható mind fogyasztási czikkül, mind technikai czélokra — de a pincze kezelésben, e borok érése előmozdításában, ugy a torkereskedésben a szállításra biztosításban csaknem nélkülözhetetlen czikk. A mellett mint kereskedelmi \'czifek — különösen északon és a tenger körüli népeknél keresett itaf és szép haszonnal értékesíthető ipar termény. Mind ilyen berendezéseket a hegyvidéki tanács és pincze szövetkezet eszközölhetnék legkönnyebben és legbiztosabban. Néhány évvel ez előtt, mikor ugyan ez eszmék és czélok megismertetésére, megbeszélésére kértem össze tanácskoz-mányt Tapolczára, de a jó akarattal nyilatkozott eszmék más irányn áramlatában ezekkel én szóhoz sem juthattam; azért kívántam most igy közölni, hogy megfontolás tárgya lehessenek ezek általában, mert a kivitelre ezeket látom legegyszerűbbeknek és legbiztosabbaknak. fe üdvözlöm Tapolcza város vezérférfiait, kik felfogták helyesen az egész hegyvidék borterméuye értékesítése körüli mozgalomnak, tevékenységnek horderejét általában is, de saját városuk érdekében is; akkor is késznek nyilatkoztak egyedenként is a czél előmozdításához járulni, de a község közvagyonából alkalmatos és elegendő mennyiségű tért készen ajánlottak fel a közpinczék elhelyezhetéseül a balápi ut melletti sik legelón; hiszem, hogy egy ilynemű mozgalom megindításánál most is készek lennének egyéncmkint is működő és részes tagok lenni, valamint a helyiségek számára szükséglendő tért sem tagadnák meg, ha talán 6-10 holdnyi terület kívántatnék is hozzá, melyet most már annyival czélszerübben lehetne hely-szinileg megállapítni, mivel a czélba vett vasút iránya és indóháza is megbeszélve vagy talán megállapítva is vannak. A Balaton melléke hegyvidék még azon szerencsés állapotban is van borterménye tekintetében, hogy borai köny-nyen elkülöníthetők könnyebb és nehezebb borokra, a szén&t hegyei délnek vagy nyugotnak fek Ősznek, és a mint a délnek fekvő s nehéz borokat termő hegyeknek forgalmi központja Tapolcza város; ugy a nyugotnak fekvő hegyek könnyebb borokat termő részének már fürdőjéről is eléggé ismeretes B.-Füreil városa lehet forgalmi központjává akár egy általános pincze szövetkezet alapján mint fiók pin-czék letéteményese; akár külön pincze szövetkezet alapján. (De ez utóbbi berendezés kár lenne.) PA1UIAGIÍ GÁBOR. Kimutatás Nagy Kanizsa város kapitányi hivatala által az 1880. évi január 1-tSl bezárólag junius 30-ig azaz a lefolyt fél évben tett munkálatok és elintézett iígydarabokfölött. A személy éa vagyon biztonság, a csend és rend fentartása tárgyában Nagy-Kanizsán letartóztatott 446 gyanús egyén; —■ ezek közül átkísértetett a kír. törvényszéki vizsgálóbirósághoz 16 a kir. ügyészséghez _ 1 a kir. járásbírósághoz 14 a helybeli szolgabírói hivatalhoz 6 illetősége helyére tolonezoltátott 56 kötött raenetlevéllelel^asi tátott 29 vizsgálat után elbocsátatotí. megfenyitetett rendőrileg 282 j Összesen : 446 panasz éa jelenté tétetett 751 más Igatóságoktól beérkezett megkeresés 1062 rögtöni nyomozás végett sürgönyöztetett 16 mezei rendőri ügyben pauasz tétetett 35 idegen hatóságoktól ide, innen illetőség« helyére tolonczoltalolt 110 kórházba küldetett ^ huj .»kórban 87 ) egyéb betegségben ol igazolási jegy kiállitatott 114 cselédkönyv kiállitatott 80 cseléd bejegyeztetett 820 iparossegéd bejegyeztetett 232 kéjnő bejegyeztetett 41 tartózkodási engedély kiadatott idegenek részére - 508 tartózkodási engedély kiadatott cselédek részére 873 házalási engedély látainoztatott 77 öngyilkossági eset előfordult 1 tüzeset előfordult 2 a vasúti szemlélő bizottság által szemle tartatott 47 O.-iH/.fsen : 5385 Ezen felül a vásári bizottság által átiraton ló 299 Szarvasmarha éa serté3 szinte átíratott 6387 Összese u: 6686 Megegyezte tik: — hogy a lefolyt fél évben a közbiztonság kedvező lévén, minthogy annak lefolyta aiatt gyilkosság, rablás és be törés, vagy nagyobb tüzeset elő nem fordult. Nagy-Kanizsán, 1880. julius 1-én. SZAKON YI, városi főkapitány. Budapesti VIí. nemzetközi gafooiia-és Hiagvásíir. A budapesti áru és érték-tőzsde tanácsa határozata szerint, az idei, egy gépkiállítással egybekötött budapesti VII. nemzetközi gabona és magvásár f. é. augusztus hó 9-ik napján fog meglar\'atni. Altalános határozatok. a) A budapesti VII. nemzetközi gabona-és magvásár az nUj világ" kerti helyiségeiben (a Tüköry-féle töltésen) f. é. augusztus 9-én reggeli 8 órakor csengetési jel mellett fog megnyittatni, és ugyan ily jeladás által délutáni 5 órakor bezáratni. b) Belépti jegyek augusztus hó 8-áig délelőtt, 1 frtuyi dij mellett, a tőzsde titkári hivatalában válthatók, és a gabonavásár napján csakis a gabonavásári pénztárnál kaphatók. De vannak a Balaton melléki hegyvidék. pincze szövetkezetének keze ügyében fekvő s nagyon szépen jövedelmező piaczai a vele egyenes összeköttetésben álló tenger parti kikötő városok élfog-lalásában is: értvén Triesztet, Fiumét. Láttam én azt, hogy Fiúméban egy osztr. akó dalmacziai bor ára a tenger parton 16 frt, — a melyet pedig május közepén innen felfordulása, eczetescdése miatt \'nem igen lehet használni. Mennyire más árt kapna csak ez áron értékesítve is a pincze szövetkezet a Balaton melléki borért — leszámítva a szállítási\' költséget is — ba olyan raktárakat alapitana e helyeken, hogy a világ minden részével közlekedő hajók is rakódhatnának — mint most midőn a megjelenő kereskedők leginkább a harmad osztályú borokat s azokat is a kényszer helyzetű kisebb termesztóktól lehetőleg nyomott áron igyekeznek összevásárolni; de ki számlálhatná elő a kereskedelem eshetőségeit. Mikor a pincze-szövetkezet anyagában is, eszközeiben is annyira megerősödött, hogy bizton megkezdhetné kifejlett borokkal a palaczkos kereskedést is, ennek ismét igen kiterjedt és jövedelmező köre van. A közelebb lefolyt orsz. gazd. egyesületi, borászati cnqucte tanácskozniányok folyamában megcmlitettem, hogy ajánlatos lenne az ezen hegyvidéken ősidőktől fogva szokásban levő must lefűzést nagyobb mértékben gyakorlatba venni. Hiszen ez oly kellemetes csemege bor, hogy legfinomabb izlésü családaink készítik saját számukra és gyomor erősítőnek van elfogadva. De más bortermesztó európai államokból egyenesen ilyen féle borokkal űzetik a legjövedelmezőbb kereskedés — és mi türjük nálunk olcsó csemege borul a kereskedésekben előforduló gyártmányokat, holott a must lefőzve 35°/0 ezukor-, tartalommal már eltartható édesen és kellemetes ital, sőt biztosan szállítható -bármily távolságra, a hegyvidéki tanács és pincze-szövetkezet adhatnának lendületet ez ügynek is, és szép hasznot nyújtó alapját Képezné a bortermesztó közönség munkásságának különösen ép és jól érett szólóból olyan hegyeken, melyeknek bora édeses izü a borkó-sav hiánya miatt, vagyis a hegyvidék meszes helyeiről. * Egész buzgalommal indult meg ujabb időben a cognac gyártás ajánlása, életbe léptetése. Oly nagy hegyvidéknek mint a Bilaton melléke sok olyan bora és borhulladéka van, melyet e czélra haszonnal fordíthatna. Hisz a bor : szesze — minden szeszek legfinomabbja s mint ilyen már magában élvezettel s megelégedéssel ringatott, gyöngéden belemarkolt üstökörabe, nyakamba dobta a tarisznyát, s ballagtunk ki a rétre. Sokszor olyau nehéz volt a tarisznya, hogy súlya alatt alig bírtam lélegzetet venni, de jaj lett volna árva fejemnek, ha a tarisznya nehézsége miatt csak egyetlen szótag is búcsúzik el ajkaimtól De meg hogy őszinte legyek,-a tarisznyahordozásban a vadászatért hevülő lelkem sokkal több gyönyört talált, hogy sem , annak kellemetlenségeit panasz nélkül el nó\' tudtam volna viselni. Ezt annyival inkább meg tettem, mert János bátyám megígérte, hogy* ha a tarisznyahordozás által • bokros érdemeket szerzek, megajándékoz egy puskával. Én gyakran szőnyegre hoztam azt a kérdést, hogy János bátyám bölcs belátása szerint mikor szerzek elegendő érdemet, a szemeimet mindannyiszor a duzzadt tarisznyára meresztettem, mely nyakamat meggörbítette s annyira húzta, hogy ha oldalvást akartam tekinteni, ezt csak ugy tehettem, ha szellemem tasakjával egészen arra fordultam. A kérdés mindig megoldhatlan maradt. — Egy vasárnap János bátyám társas vadászatot rendezett. Erre meghívta környékbeli ismerőseit. Előtte való szombaton behitt magához, s két puskát tett elém a, asztalra, azon meghagyással, hogy azok közül egyet válasznak tetszésem szerint, mert a holnap tartandó vadászaton nem mint tarisznyahordozó, hanem mint működő vadász fogok részt venni. Eleinte azt hittem, hogy az öreg csuk incselkedik, de miután ábrázatából komolyságot olvastam, azon kezdtem gondolatom rokkáját pörgetni, hogy mi a szél találta egyszerre az én .kedves János bátyámat? De ezen nem sokáig tűnődtem, hanem az örömtől remegő keze&kel megérintettem az egyik puskát, és sóvár szemekkel vizsgálgattam. Miudkettő oly régi volt, hogy ha biogra-phiájukat megakarná valaki örökíteni, vissza kellene neki menni a mult századba, mert\'születési évük történelmi valószínűség szerint annak elejére esik. A rozsda cs az idő kíméletlen vasfoga, anay ira megmarta őket, hogy az egyik csak minden huszadik csettenésre vágta "el a kapsz!it, a másikat p« díg sokkal inkább el-gyöngitette az öregség, hogy sem kakasa meg birt volna állni. Ezek közül kellett választanom. Az előbbit választottam. János bátyám lelkemre kötötte, hogy szégyent ne hozzak fejére, mert soha se lássa a menyország belsejét, In akkor vissza nem veszi tőlemca puskát. Azonkívül még..nyájasain hoz záragasztotta, hogy ha nyulat nem lövök, huszonötöt kapok (dc nem ám a tenyerembe), ha pedig lövök, akkor ia húszonötöt ajándékoz, olyan ropogósát, a melynek mindegyike megér kettőt. Tagadkatlanul hízelgő alternatíva 1 Hivatkoztam János bátyám tapasztalt azívjóságára, mely rokoni ígéretét nem engedi foganatosítani, hivatkoztam továbbá arra is, hogy az ütlegek nem képezik óhajtásaim tárgyát, hogy a huszonötöt csak bankóban szeretem. s megnyugodtam abban, miszerint János bátyám csak tréíáiódik, a próbára akarja tenni a vadászat irátíti szenvedélyemet. Mikor az első öröm mámora elenyészett, higgadtan kezdtem a szimplát szemügyre venni a kifogásoltam egészségi állapotának veszélyes voltát. A czélgombnsk csak helye látszott, a zsinór felét p-dig punészea nadrágszíj, telét pedig vastag madzag képezte, s csöve oly éktelen hosszú volt, hogy szemem elfáradt, míg átfutott rajta. A meunyire archeológiai ismereteim terjedtek, azon nézetemet fejeztem kír hogy ha ez . ueín is régiségtárból, <le bizonyára régiségtárba való, mert nem határos a lehetetlenséggel, hogy tatárpusztitási emlékek is fülödnek hozzá. Még az is kitelik tőle, hogy ha előre czéizok vele, a sret mind hátra megy. >- Szeretve tisztelt azaz : tisztelve szeretett Jánoa bátyáin kihajolt az r blakon, hogy mosolygását el ne árulja előttem, mert tudta, hogy ha nevetését éazreveazem, a pompás szim-pla még inkább veszt értékéből. Mikor jól kinevette magát, a szimpla halhatatlan érdemeit élénk színekkel ecsetelte. Elbeszélte, hogy már hány szarvasra szórta a halált, hogy hány iramgimnek akadályozta meg pályafutását, háuy vadkannak fújta el életlámpáját, stb. Ő is ezzel ejtette cl az első krokodilt, sőt ha hiszem, ha nein hiazem, még rinocerust is lőtt vele a ba-golai halárban. Mert kívülről ugyan igénytelen alakja van, de hasoniit a szerény tudóshoz :j belül annál többet ér. VI RÁG HEGYI. (Folyt, köv.) . c) Külön helyek, asztallal és ülésekkel ellátva, 10 frtnyi dij előleges lefizetése mellett kaphatók. A kik oly helyekre számot tartanak, szíveskedjenek legkésőbb folyó évi augusztus bó 1 sőjéig a tőzsde titkári hivatalában eziránt nyilatkozni, minthogy külön helyek C3akis korlátolt számban állnak rendelkezésre. , ^d) Sürgönyök és levelek fel- és kiadására külön magy. kír. távírda- és postahivatal fo<r felállíttatni. A gabonavásárt látogatói felkéret? nek, hogy a hozzájok intézendő sürgönyöket és leveleket, lehető leggyorsabb kéibesiihut^ végett, „Budapest, gabonavásár" (Budapest Saatmarkt) jelzés mellett czimtizlessék. • e) A tőzsde titkári hivatal ezen napotv a gabonavásáron is irodát nyit, a hol a látogatók, szükséges felvilágosításokat készséggel nyernek, éa a tőzsdei szokásjogokat tartalmazó füzetek úgyszintén fuvartariffák is kaphatók lesznek. f) A gabonavásár gépkiállítással, továbbá a malom- és szeszipar szakmába vágó szerek kiállításával lesz egybekötve. Ezen kiállításhoz a bejelentések a szükségelt tér terjedelme kijelölése mellett legkésőbb f. é. augusztus 5 éig a tózsde titkári hivatalához intézendök. Minden kiállító 10 frtnyi dijat tartozik e helyért fizetni. g) A cs. kír. Duna-gőzhajózási társulat személyszállító hajóin úgyszintén az üszög mohácsi vaspályán a gabonavásárt látogató t. közönség számárá, az ide- és visszautazásra 33y37„-nyi menetdíj leszállítást engedélyozett, mely kedvezmény f. é; augusztus hó 4 élőj bezárólag 12 éig érvénye?. Ennélfogva figyelmeztetnek az idegen látogatók, kik ezen utalási kedvezményben részesülni kívánnak, hogy idejében rendeljék meg a szükséges igazol-ványokat, a melyeket az 1 frtnyi belépti j-gy előleges váltása elleuében (de nem uláuvet melleit) a tőzsde titkári hivatala az illetőknek azonnal meg fog küldeui. A magyar ugyszínléa az osztrák vaspályák ellenben a meueldij leszállítását az idén megtagadták. o6f>3. HZ. TT. , , Hí TssT Hirdetmény. A nagy-kanizsai kír. törvényszék résíé-röl közhírjé tétetik, miszerint Plihál Fereuez nagy-kanizsai kir. közjegyző kérelmére a pécsi kir. közjegyzői kamarának 1880. évi julius hó 7-én 114. sz. a. kelt rendelvényével nevezett kir. közjegyző általános helyetteséül kirendelt a ezen kir. törvényszék előtt szabályszerűen fel-eakatott D". Karácsonyi Jenő kir. közjegyzői jelölt helyettesi működését nevezett kir. köz jegyző székhelyéröli távolléte idejére f. évi julius hó 10-én mogkezd-:ndí. Kelt a nagykanizsai kir. törvényszék - _ riwk, 1880. évi julius hó "8 án tartott üléséből. , WLASSICS ANTAL m. k., kir. trvazéki elnök. LOVAK EDE- m. k., kir. trvszíki jegyző IIolyI hírek. Belus József megszűnt élni. Méjy fájdalommal vettük a azotnorító táviratot, hogy Nagy-Kan izaa város nagyérdemű polgára ifj. Belus József julius 7-én kisveuvedet t .A nemes szív egy évvel előbb már áldott jó nejének elvesztésekor megtört, az embert\' magasba emelő égi érzetét feldúlta a sors durva keze a homályba burkolá az emberiség jóléteért törekvő lelket, nem vala számára hely, hisz a virágnak most már csak töviséi erezé, a családi gyengéd szeretet, a rokonok, a jó. barátok ön zetlen figyelme nem tudá, nem birá e töviseket eltávolítani; a szép tettekben, nemes ainbitió-ban 8 höupolgári áldozatkészségben gazdag éa lelkes férfiúnak a pártoskodás áldozatául kelle esnie. Szomorú kép, rideg valc£ s kebelráz«» tudati Elköltözött tisztelt bará\';uók életrajzát s tevékenységét érdemlegesen méltatva közölni fogjuk, most a maró fájdalom reszkető kezűnkből leüti a tollat ... A gyászjelentés igy hang zik: Idősb Belus József a maga, ugy F.railía, Lajos, Anna, Paula, Teréz és László gyermekek, mégis Belus Károly, Anna férjezett Szmo dics Józsefné és László, testvérek nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti kedves fiának, illetőleg a gyengéd jó atyának a szerető testvérnek Belus József gyógyszerész urnák 1880. évi julius 7 éu dóiutái 4 órakor hnss»4 szenvedés után 48 éves korában Budapest«« történt elhunytát. Hült tetemei Nagy Kanizsára szállíttatnak; a Csengery utczában lévő lakásá nál beszenteltetnek éa az illeni családi sírboltban f. hó 9-én délután 5 órakor fognak elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat t- hó 10 ón reggel 9 órakor a szent-ferenezrendiek egyházában fog megtartatni. KeltN.-Kanizaán, julius 8-án 1880. Áldás emlékezetén! Béke hamvaira! Temetése hozzá méltó réazvétte TIZENKILENOZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 11 ¿a 1880. történt. Gyászlobogó jelezte az érdemes fórfia elhunytát a .Társas kör", »Polgári egylet" „Önkéutes tűzoltó egylet" és a „Kisdednevelő egyesület" helyiségein. Julius 9-én hajnalban érkezett meg a vonat, a hűlt porokát ide szállítva Kanizsára, melynek, „Nagy8 nevét orszá gosan tiszteltté igyekezett tenni. Koszorúk halmaza boritá a koporsót, melyeket egyesek ¿3 testületek küldöttek tiszteletük s kegyeletük jeleiil. Testületek zászlóikkal, a tűzoltóság teljes diszszel, hatóságok, sorezredbeli- s honvédtisztek, az intelligeníi* nagyszáma s a nép be-láthatlan sokasága adia meg a végtisztességté telt, melyben a mélyeu sújtott édes atya, a számos tagból álló kesergő család s bus testvérek némi enyhülést menthetnek; a részvét enyhi-tőleg hat az érző sziv fájdalmára! Sajátságos, hogy a sors kifáradhatlan kezének\'11 csapásai ál tal kimélytelenül s nein érdemelt módon suj tott nemes férfiút még ki is guayolá: ugyan hzoh nap halt meg, melyen született ; születvén 1831. julius 7-én s meghalt 1880. julius 7 én. ^ — A nemzeti zenede kitüuő képzett ségii növendéke Grobetti Malvin kisasszony a7. idén befejezvén zenetanulmányait, a zon- A. öuállólag Nagy Kanizsán tanórákat /iséges és alaposan képzett zenetanár- ví.\'ik az érdekeltek figyelmébe. Hivatalos. O felsége megengedte, hogy Dr. Hérics Tóth János soproni kir. törvényszéki elnök az ipja, Tóth Lajos, nagykanizsai ügyvéd által eddig is viselt „jaáki" előnevet felvehesse. — Sziszekről írják nekünk, hogy a gf.istn Gutinann ház nagy fa-kereskedői czége :i sziszeki telepen ismét egy nagy óriási hordót készíttet a gráozi kiállításra, mely 400 akónyi űrtartalmú lesz. A hozzá használt kitűnő minő ségii fa szakkörökben már általános figyelmet ébresztett. Mi csak örülhetünk a,magyar hordóipar haladásán, s gratulálunk a fentísztelt czégnek. — A nagy-kanizsai gabona- és borvásár ügyében, a zalamegyei gazdasági, egyesület május havi gyűlésén ismét elhatározta, hogy egyetértve a nagy-kauizsai kereskedelemmel, a több év óta megtartott gabona és borvá-sárt ez évben is meg fogja tartani, és összehívta a gabona- és borvásár rendezésére kiküldött heívi bizottságot. E bizottság iilésct megtartva, azon a bor /ásár beszüntetése s csak a gabonavásárra szőriikozás hozatott indítványba, mert \' a 7. előbbi eddig cs<-kély eredmény nyel j:irt. Öi\'ömffifkre. szolgál közöl he! ni, hogy a bizottság abban állapodott meg, miszerint epen a mutatkozott bajnak elháritására szükséges esz-közökrúl és módokról kell gondoskodni, mert a vidékre nézve a bor majdnem oly fontosságú mint a gabona. A bizottság a vásár határnapját illetőleg aug. 30-ában állap >dott meg, mely a gabona- és borvásár napjául ki is tűzetett. — Merész tolvajlás történt Nagy-Kanizsán a fóléren egy fiatal ember lakásán jul. 7 ére viradóra, ugyanis valaki, míg a fiatal ember hajnali álmát aludta, a nyitott ajtón be osont, aranyórát lánczczal, gyűrűket sat. össze-s7.<-deit s magával vitt. A kár közel 300 frt. A tett\'-s uyomoztatik. — Érdekes előadás lesz ma jul. 11-én Nagy-Kanizsán, melyre a t. közönséget figyelmeztetni bátorkodunk azon megj\'-gyzé^el, hogy a második s valószínül«\'g utolsó előadás uj mű sorral másnap hé\'főu lesz a „Zöldfa" kertben. Az értesítés következőleg szól : „A budapesti nemzeti színház énekkarának nyolez tagjából alakult fér fi négy oh Ney Dávid a i emzeti szín ház első bassistájának közreműködésével a „Szarvas"\' vendéglő dísztermében vasárnap, julius hó 11-én hangversenyt rendez. Műsor: Első szakasz: 1. .Fohász" Huber Károly\'«ól, előadja a férfinégyes. 2. „Magándal" zsidónő-ből fíalevytői énekli Ney Dávid. 3. „A kö-nyek" Wittől előadja a férfinégyea. 4. Keresztes hadjárat" Schubertől, énekli Ney Dávid. -5. „Népdalok" lluber Károlytól, előadja a férfinégyes. Második szakasz. I. „Zarándokkar" Tannhauserból. Wagnertől előadja a férfiné-gyes. 2 „Magándal" Bűvös vadászból Wéber-től, énekli Ney Dávid. 3. „Bordal" Ernaniból Verditől, előadja a férfinégyes. 4. „Magándal" kar kísérettel Varázsfuvolából előadja Ney Dávid és a férfinégyes. 5. „Páris ifjai" Verditől, ülőadja a férfinégyes. Helyár\'ak: I. rendii zártszék 1 frt, II. rendű zártszék 80 kr, III. rendű zártszék 60 kr, Földszinti bemenet 50 kr, Kaiona-, gyermek- és «leákjegy 30 kr, Karzat 20 kr. A terem szellőztetéséről gondoskodva van. Jegyek kaphatók a szinteremben d. e. 9— 12-ig és d. u. 2-től az előadás kezdetéig. Előjegyzések elfogadtatnak Wajdits József ur könyvkereskedésében. Kezdete 8 órakor. — Balaton-Füreden jul. 3 ig 417 folyószámban 710 fürdővendég jelentkezett. A kimutatásban olvassunk Bukarestből, New-Yorkból, Lengyel, Ango\'.országbóJ, Parisból, Bécsből sat. érkezetteket. — A zala-eyerszegi önkéntes tüzbltó-egylet alapszabályai a belügyministerium -ál; tal a bemutatási záradékkal elláttattak. — Töttösy Béla letenyei kir. járásbiró kir» törvényszéki birói minőségben a nagy-ka» nizsai kir. törvényszékhez ó felsége által áthe lyeztetett. — Zala-Eger szegről írják lapunknak: A tanulmányaikat a vidéken folytató zala-egerszegi ifjak a két havi szünidő tartama alatt — magokat a gyorsirászatban gyakor-landók — Krob Károly tanulótársuk felhivá sára vezetése alatt gyorsírászati tanfolyamot nyitottak. Elismerés illeti Krob Károly urat, ki — nem tekintve a gyorsirászat elsajátításával járó nehézségüket — a vezetést díjmentesen vállalta magára. — Közvetlen közlekedés B.-Füredre Á magyar vasutak igazgatóságai f. é. julius 15-étől szeptember utoljáig (október 1-éig érvényes) .Balaton-Füredre szóló mérsékelt áru közvetlen menetjegyet fognak kiadni. E menetjegyek a cs. kir. déli vasút Siófok állomásáról Balaton-Füredre és visszavaló utazásra jogosító szelvénynyel vannak ellátva, mely szelvény visszautazás alkalmával a hajóról váló kiszállás nál elszedetik ; a menetjegy azonban az utas birtokában marad s a visszautazásra szóló mér sékelt menetjegy váltása alkalmával a siófoki vasúti állomáson átadandó. E je^y kimutatása nélkül a siófoki személy pénztár térti-jegyet nem szolgáltat ki. — Az erdőtörvény végrehajtása egy külön erdészeti szakosztály íelállitását teszi szükségessé a kereskedelmi ministeriumban. Ennek folytán a kormány az egész erdészeti ügyet ki akarja a pénzügyministerium köréből vonni s azt a kereskedelmi mínisteriumba szándékozik bekebelezni. 1881. évi -január 1 én ez az uj beosztás már éleibe is fog lépni. — Necroloy. Svertsits Domonkos, Esz teregnye, Sormás és Uigyácz egyesült községek jegyzője, f. hó 7-én d. u. 3 órakor, Sormáson, 43 éves korában jobblétre szenderült. — Temetése f. hó 9-én volt. Vagyontalan özvegyet, 8 5 neveleileu gyermeket hagyott hátra, kik a legaggasztóbb, 8 iegké\'esebb jövőnek né/.nek elébe. — Bizony nagyon szomorú, s állami intézményeink rendezetlenségé\' eléggé mutatja azon sajnos körülmény, hogy azon család, melynek feje az államgépezetnek számos éveu át egyik igen lényeges, lük\'ető, mozgató organuma volt, a családfő kidöltével, ki van téve annak, (ha magán vagyona nincs) hogy koldusbotra jusson. — Vigasztalja azonban a kétségbeesett özvegyet az, hogy n m halt még ki az emberek szivéből a — szeretete könyörü-let! ... . Mi miig vagyunk róla győződve, hogy kik tehetik: gyámolítani lógják, s fej-emelendik a lebujlott nőt, s a/, elárvult kiskorú gyermekeket!.. IJgy legyen! A megboldogultnak pedig legyen könnyű a hant, s az áldás é-» béke angyala lebegjen porai felelt ! — Felső- ltajk. 1880. julius 2 án. — Hogy az egyház mily fenséges az ő szertar tásaiban, áhitatos érzés köz, győződtünk meg akkor, midőn szemtanúi lehettünk azon várva várt ünnepélynek, mely műit hó 29-é ejtetett meg F.-IUjkon. A szomszéd plébániákban ezen ünnepély kibírd tés által már i lőre jeleztetvén, láttuk minden irányban az utakon egyházi zászlók alatt oda seregleni a sokaságot. A szertartás 10 órakor kezdődött, harangok zúgása cs mozsarak durrogása között. — A vnléki\'clérus igen nagy számmal vett részt az ünnepély magasztosságának emelésében. — Mintegy 12 lelkipásztort lá\'tunk együtt. — A vidéki értelmiséget is nem kis mérvben láttuk képviselve. — A szenteléaí szertartás Modro-vits Gergely apá\' ur ő nagysága ál al végeztetett roppant .»éptömeg jelenlétben. — Az ünnepély szónoka főt. Muraközy lu.hóti plébános ur volt; a többi sokféle eszme közt igen szépen fonta beszédébe főt. Ujlaky József pacsai plébános urnák elvitázhatian érdemeit, a ki mint mondá oly éber, oly szívós ki\'artassal. jelleméhez oly szilárd kapcsolatos következetességgel, oly körültekintés, oly megdönthetlen kiszámítással emeltetett ismét Isten dicsőítésére egy ujabb templomot! — Igen szép vonásokban emelte ki, hogy boldog azon nyáj, melynek ily bölcs vezére, lelkipásztora van! — Eugedje is az ég, hogy ily szép tulajdonokkal bíró egyházférfiut az egyház díszére sokáig magunkénak vallhassuk! — Megjegyezzük még, hogy a felsö-rajki derék iparosoknak méltán becsületükre válik, az igen csinos templom egész szerkezetének összeállítása. Ilisz a vállalkozó építőmester, asztalos és minden egyéb munka úgymint szószék, oltár a felső-rajki iparosok által készíttetett és pedig oly csinos, oly müizléssel, hogy bármely fővárosi már hiruévre vergődött szakérlőnek is díszére válnék 1 — Éljen a hazai ipar! ..... Unger János telső-rajki földbirtokos. — wyevelö intézet■ gymnasiumi tanuló ifjak számára. Vargyas Endre, Győr-megye\' kir. tanfelügyelője, gymnasiumi tanuló ifjak számára a jövő tanévtől kezdve „Nevelő-intézetu-et, convictust nyit Győrött, melyben elhelyezést nyerhet minden 9—18 éves, illetőleg I.—VIII. osztályú latiniskolai tanuló, akik az intézetbe teljes ellátást, tanulmányaikban útmutatást, rendes felügyeletet s nevelést nyernek, a gymnasiumi tanfolyamot pedig a győri szent Benedek-rendi főgymnasiumban nyilvánosan végzik, illetőleg tanulmányaik eszközlésére ide bejárnak. Alkalmunk volt a hozzánk beküldött programmból meggyőződni arról, hogy az intézet reális alapokon nyugszik 8 költségvetése a lehető legméltányosabb, miért is az intézetet, mely a nevezett kir. tanfelügyelő gondozása mellett szakszerű vezetés alatt áll, melegen ajánljuk a vidéki jobb módú honora-tiörok, birtokosok s egyéb tehetősb szülők figyelmébe. Az intézet-tulajdonos, kinek lakása Győr,-király-uteza, 4. sz. alatt van, kívánatra bárkinék szívesen szolgál bővebb felvilágosi tással, va£y p.-ogrammal. — Zalamegye Tapolczai járásban a buzábau rozsda mutatkozik, de jeleutékeny kár nélkül, a rozs ritka de telt kalászu, árpa és zab középes, a tengeri elmaradott, a burgonya Bzép; takarmány féle jó, a széna gyenge termést adott; bortermés közepes várható. A z.-egcrízegi és novai járásokban a gabouákat általán lefektették a záporok.; a tengeri mindkét járásban ritka, elsárgult. Szénatermé3 gj enge; bortermés a novai járásban középen aluli várható; az alsó lendvai járásban a repeze közép termést adot, a buza (itt-ott rozsdás) 8 a rozs közepes állású, árpa és zab jó, a tengeri rosz, a széna termést a sok eső teszi tönkre; bortermés közepes mutatkozik. A letenyei járásban a buza (rozsdás és üszögös) és a rozs megdőlt, árpa és zab úgyszintén a burgonya jó ; a széna terméí^osz; a kanizsai járásban a buza üszögös, a rozs ritká de telt, a zab igen jó. valamint a kapás növények is javultak; a sümeghí járásban a buza, rozs és árpa jó, a zab közép termést igér; a tengeri gyenge, a burgonya szép; a azénatermés az utóbbi járásban gyenge. — Árverés Zalamegyében Németh József 7u5 frtra b. ingt. jul. 27. Bakonakon. — Severiga Jakab 1219 frtra b. ingt. aug. 7. Draskoveczen. — Szabó János 309 frtra b. ingt. aug. 14. Köveskuton. —Sziöernik Márton 750 frtra b. ingt. aug. 10. Meszes Györkön. — Petkovics Károly 58(5 frtra b. ingt. aug. 18. Pcrlakon. — Godlín Lénárd 7jo frtra b. ingt. aug. 17. Gorícsánban. — Kis Ferencz 043 frtra b. ingt. jul. 15. Pólán. — Körmendi Vincze 400 frtra b ingt. jul. 22. Szent-Békái Ián. — Hidó Fábián 010 frtra b. ingt. jul. 15. Hahó ion. — Gelencsér Józs.-f 528 frtra b. ingt. aug. 11 Iv Hzthelyen. — Kollmann Kati 447 fr\'ra b. ingt. jul. 14. N.-Kanizsán. — Vörö* János. 331 frtra b. ingt. jul. 20 Bázán. — Landi Márton 002 frtra b. sngt. jul. 10\' Halmton. — Bmlaj István 935 frtra b ingt. ang. 7. Z da-Koppiuybr.n. — Kaiser Anna Eleonóra 80.000 frtra b. ingt. szép. 13 Zala-Eger^zegenJ — Kajári József 400 frtra b. ingt. jul. 20, Sü meghen. — Rövid hirek. Mohácson egy korcsmáros a szerkesztőt orozva megverette, mert kis adagjairól irt. — Aigner a Petőfi költetné n}\'ei ügyében kezdett pert elvesztette. — Székesfehérvár szőlőhegyeiben a phylloxera -con statáltátott. — Mölkben egy társaság nyerte meg a hiieljegyek főnyereményét. — Hasaán basa Novibazár parancsnoka meggyilkoltatott — Indali Gyula fiatal költő a Dunába balt. — A román fej-delemnek magyar udvari fényképésze van. — A veszprémi püspök ő excja 2500 frlot adományozott egy veszprémi iskola építési költségéhez. — Egy orosz hg 8 milliót vesztett a kártyán. — Kossuth „Iratai" svédnyelven is megjelennek. — Londonban nagy gázrobbanás volt. — Mária-\'iVré\'ia királynő elhaláiozá-nk 100 dík évfordulója nov. 29 én lesz az idén. — A h-etogrüph használata Berlinben eltiltatott. — O felség- Gasteinban a német császárral találkozni fog. — New-Yorkban napszúrás folytán egy. nap 79 halott volr. kl nyert? Brünn, jul. 7 én: 00. 45. 72. 30. 58. Sjilváiios köszönet,. Boldogult Belus József gyógyszerész elhalálozása alkalmával tanusitott részvé tért, a temetkezésnél megjelent hatóságok, testületek, ugy egyesek fogadják a kiskorú árvák nevében hálás köszönetünket. Nagy-Kanizsa, jul. 10-én 1880. Belus László, Pllliál Ferencz, gyámok. Irodalom (K rovat alatt megemlített munka N.igjt-Ka--nizsán Wajilit.i Jóiaef kfinyvkereakedéne által meg-remlHhetrt.) — Előfizetési felhívás ! Az „ApolIo" ze-uemüfolyóirat kiadóhivatala a lap folyó évi ju lius—deczemberi folyamára előfizetést nyit. Annál készségesebben ajánljuk e lapot a t. zene kedvelő közönség figyelmébe, mert az ti* évi,, sokszor küzdelemteljes fennállási nak ideje ala\'t eléggé bebizonyította életképességét, s ez idő alatt számos oly kitűnő zenemüvei és dallal gazdagitá zeneirodalmunkat, melyeket csak a jövő fog kellően méltányolni, emellett olcsóságra nézve is vetekedik az .Ápollo* a külföld azon olcsó kiadványaival, a melyek több százezer példányban nyomatván, a kiadóknak gazdag nyereséget hoznak. Az „ApolIo" julius havi füzete Állaga Géza jó nevü zeneiróuknak Vörösmarty, Csongor és Tünde színjátékához irt 8 a nemzeti színházban is több izben előadott melodrámáit, Berlioz Hector Ilarold Itáliábau czímü symphoniájából az Estimát zengő zarándokok indulójának Wachtel A. által szerkesztett s kitűnőin sikerült zongoraátiratát s Goltz egy sálon szerzeményét tartalmazza. A laphoz minden negyedévben egy jeles zeneszerző arcz-képe vau mellékelve, b a művész életrajza a lap boritékáu közöltetik. Eddig Liszt és Paganini arczképe és életrajza jelent meg. Az előfizetési díj félévre 3 frt, mely az „Apollo" kiadó hivatalához Budapest, I. kerület, Verbőczy ut-cza 179. sz. a. küldendő* be, legciélszerüebbeu postautalvány utján. — „Az i4>\'2>ti<Z-emlék8zobor kérdése" ügyében az írók és művészek társasága haza fi us ügybuzgalmába ajánlva irt egy röpiratot Borsodi Szilágyi D jzáő. A kiadvány figyelmet keltő. \\ Vegyes hirek. — A külföldre szóló levelek díjazása tárgyában a kereakedelemügy miníster a követ kező hirdetményt teszi közzé; A külföldre (különösen Francziaországba) szóló levelek oly gyakran bérmentesittetnek elégtelenül,éi pedig többnyire csak egy 5 kros levéljegygyei, hogy — habár a bérmentesítés a föladó tetszésétől függ — mégis azt kell foltenni,hogy a levelező közönség nagy része a bérmentesítési dijakat nem ismeri. A közönség tájékozására ennélfogva közöltetuek a külföldre szóló levelek bérm-mta sitése dijai: 1. Németországba 15 grammig 5 kr. 15 grammon felül 250 grammig 10 kr; 2. Szerbiába é;< B -sztercze-Naszod megyéből valamint a magyar román határtól a Maros folyóig és Hunyadmegye s Krassómegye határáig terjedő vidékről és Szörény megyéből Huméniábi 5 kr, 15 grammonként; 3. Montenegróba 7 kr. 15 grammonként; 4 Rum.éniába (Magyarország több részé.ből) Európa többi országaiba, Egyp-tomba, E-zakamerika Egyesült Államaiba, Brit Ej.-zakamerikába (Canada, Uj-Foundland) Perzsiába éa az Afrika éjszaki partján fekvő franczia, olasz és sp tnyol birtokokba 10 kr, 15 grammonként; 5 az egyetemes postaegyesülethez tartozó többi országokba és helyekre 2U kr, 15 grammonként. Elégtelen bérmentesítés esetén a czimzett a bérineutesitési dij hiányzó részének kétszeresét fizeti. A föld egyéb helyeire szóló lev-lek bérmentesítése, valumiut a tarifa egyéb feltételei iránt, minden postahivatal szolgál fölvilágositással. — Alkalmas verébijesztö. A debreczeni gazdasági tanintézet egy tanára a verebeknek a búzaföldtől távoltartására ügyes ijesztőt alkalmazott. A verebek ugyanis nagyon sokat alkalmatlankodtak a kísérleti telep körül, a minden eszköz, inely lyel őket elrettentetni iparkodtak, sikertelennek bizonyult. Ha hálót tettek ki, félelem nélkül reáielepedtek a csipkedték a szeméket; ha rájok lőttek, felröppentek, de tüstént másik helyen leereszkedtek. Az említett tanárnak végre azon jó ötlete támadt, hogy a kísérleti telepen egy keskeny állványra kitömött vad macskát helyezett el ugy, hogy felülről jól látható volt. S ez idő óta, bár ezázá val ellepik a földet környező fákat, a telepre még egy veréb aem mert szállani. Most sokan szándékoznak hasonló kísérletet eszközölni búzaföldeiken, remélhetőleg hasonló sikerrel. Szerkesztői üzenet. 4154. Bécs. Az igazolvány német szövegét kérem megküldeni. 415B „Harapás." Állatok közé való. 41f»6 Bpost. „Elhagyott". Legyen hü, hagyjun el bennünket i 417. P. Gl. A két rövid levelet megkaptad? Üdvözlet! 4158. A. Pozsony. A .terjedelmes" lévéluek jót nevottünk. A caerepéldáuy megy. 4169. Cz. R I). A fővárosi levelek legtöbb takiutetben a napi lapok mellett a^idéken is túlélik magukat. Azért hozzük mi cmipáti a rövid hireket. Bocsánat, hogy nem közölhetjük. 41GU. E. B. Ui nem hozhatják. 41B1. A—e. Igen. 4162. Zalá-Eger«zegre. A napokban. 4163. K. K. L. Oly.nu nincá a aifonérban. 4164 X. Szalma. 416f> F. F. Várunk 4166. „Három férfi" Gyenge, nem ugyan a három férfi, hanem a dolgozat. TIZEN KILENOZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 11-én 1880. V íi s u t 1 ni e ii e t. r Indul KmtixHÁróI hova: honnét: Vonat izám . 207 F.sík, Mohtcs, Domhovái 215 2"fl „ „ 202 Bnda-Pestre 204 212 •3IS Bécsbe (Hr.o 301 „ 315 Sopronba 3 40 délut 205 Prágerhof Kottori, Csáktornya 4 55 röggel 203 „ , „ 2 47 dólnt. 201 „ n (gvorsv) . 1050 éjjel Érkc/Jk Kani ¿sára 210 Zákány felől 5 27 reggel 216 , 1 41 délb. 208 „ 11 1 éjjel e n d. I 211 ™»«at) (gyorsvonat) (postavonat) (vegye* vonat) uhathely, Sopron- felé) Ura Perc. Idő 5 10 reggel 2 30 délut. 11 1 éjjel 5 55 reggel 2 6 délnt. 11 20 ¿¡jel 6 15 rege«\' 11 50 íjjel 203 „ (postavonat) 201 „ (gyorsvonat) 3ÓJ Bé «» 51 314 31« Sopronból 202 Prágerhof felől (gyorsvonat* 204 „ 200 - „ 4 15 reggel 2 5 délat 10 .\'\'0 éjjel 4 1 reggel 10 15 Jtjjol 12 5d£]ben 5 87 reggel 1 20 délnt. 10 50 éjjel A Balatonon való hajózás. Bnlaton-Füredről ¡ndnl a Kisfal udy-gózös reggel 9 órakor Siófokra. Ugyan onnét indul délut«n 3«/. \' „• r naponta, mig hétfőn kivételesen reggel 7 órakor Siófokról indnl délelőtt 11 órakor Balaton-Füredre . . délután 5 „ Kivételesen szombaton és vasárnap Siófokról a délntán 5 óra helyett indul Füredre 8 Önkor. Hivatalos piaczi árak. , Nagy-Kan ¡után, 1880. július 7. LlOO kilogrammjával számítva. r 74 11 50.-12 — Rozs 10 50—11 —. Árpa j 8—.—8 50.- Zab rbO.—S.—. Kukoricza 8 50—0-—. j Burgonya 0\' --Borsó -—-.--30 —. Lencse —* i —•—28-—. B.tb — — —12.—. Széna •—.—1-80. ; Szalma • - .—120. ; 1 kilogrammjával számítva Mariiahns 52.—.—. Ssrténhiis 60——. Sc.a- ! Ionná •—.—76. Disznózsír -—. -80. Vörös hagyma •—. —ltí. Foghagyma •—. — 30. Czukor • —.—;(>. Bors • 1-4\'». Paprika 1\'—.—. Szappan - .—40. 1 literiével számítva Ó l,or 32—48 kr. Uj bor 1G-20 kr. Pál\'nka 46 kr. Kezet 6 kr. Kiadta: FARKAS, v. piacz könyvvezető. Felelős szerkesztő: Batorfi Lajos. hirdetés.^ Hirdetmény. A terebezd-roerkei bérgazdaságnál egy irnok azonnali ^belépéssel alkalmazást nyerend, ajánlatok bizonyítványokkal ellátva inté zendők 106 2—H Giinsberger Lázár nrhoz líoc\'árra. ll (Epflcpíia) nyaral yatíiré« irásilag gyögyittaUk J)r. Killlpeh )KCÍali«ta illal I>resd4ban (Neustadt). Már löt)b mint 11,000 »ikerre! gyógyíttatott. U I m r> B T E SEK Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállitáson a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar gőp- és tiizoltószerek gyár, harang és ére 7i ö n t ő d e ^üSSS?? ; - —> Hazánk legnagyobb korszerűen berendezőit gyára harang >k tüzoltúszati és vizmiitészeti gépek készítésére; » gy»"-»! k«piMol»ii)s viimUiószati .«siálj a jelenben egyedüli belföldi szlvatlyu gyárt képezi, melyben kizárólag honi munkaerő alkalmazása mellett, minden c/.éli.ak megfelelő szivattyúk és kutak készilletnek. SJ®T Képes árjegyzékek és költiégvetések kivanatra bérmentesen szolgáltatnak. ISKs K" a gyár fiólEtelepe: Kolozsvárott, belnv»u>»tnr-itícz<t 13 szám iilalt létezik 9B Budapest, Rottenbiller utcza 66 sz. IfloLL SlíIDIJTZ- PORA. ,-ik e lie.j ^si társulat ÜA7.Öcr Csász. kir. oszir. szabadalommal és porosz kir. ministerl jóváhagyással. l\'r Jioreliardt illatait n.\'iv l\'an.i, a teatbőr szépite. j < i b b i tájára cl ¡síriért konyságn minden bőrkiütéseknél , eredeti csomagocskákban bepecsételve 42 kr. Dr. Ivoch növényezukorkái, ismert jelességü háziszer hűtés, rekedtiég, nyálkásodás- és torok karczo\'ásnál, stb. 70 és 35 kros eredeti dobozokban. Dr B;\'-nnguier zamatos korona-Szesze, értékes illat- és mos\'dó-viz, mely az életszerveket e.rő-siti és üditi ; eredeti p\'alacz-kokan.á 1 frt 25 kr. és 75 kr. Dr. Béríngníer növényi hajfestó-szete, valódian fest fekete, barna és s/.őko színre; teljesen fölszerelve, kefével és- cs\'-szével 5 forint. Dr. Lindcs tanár növény, m-dacskenőcse a haj fényét és rnganyosságát fokozza és egy-szor^mind az oldalhaj összetartására is alkalmas ; eredeti darabokban 50 kr. D-C^ ITartnng rhina-héj-olaja, a háj növesztése- és v szépítésére, pecsételt /"pfcfrárban \\és bélyegzett Hvecekbeti ára m?> kr. Dr. 8,. tos f ^Kx.\'ipp.m i a f«»gak fog-hiH épi-iitari:i>á-a a lcgáltnlá nos?«hb é.i legbiztosabb szer; V« és V» esomagocskűkban :» 70 és 35 ly. Balzsamos olajbogyó-szappan, a bőr finomsága rs puhaságára éltető és tartós bi folyása által tüuik ki; 35 kros csomagokban. Dr. Béringnier fiigyokér-hajolaja a haj és szakái sűrítésére ^^ föntartására, 1 palaczk ára 1 o. é. frt. Ledcr tcstvi\'r"k balr.sninos 17».di- dió olaj-szappana, darabja 25 kr? 1 drb 1: csomagban 80 kr. Különösen családoknak ajánlható. Dr. Härtung n"vény-kenőcse, a hajnövés felköitéséro és felélesztésére. bepecsételt és üvegekben bélyegzett tégelyekben á 85 kr. Gyógyszeres Benzoe - szappan legfinomabb mos.lnszappHn, neyanazon eredménynyel bir, mint a Benzoe-tírktura; ára - -yf..........-...............csomagonként 40 kr. «»^egyedüli/Íláiusitás fentkitott árak melle:t N -Kanizsán Rosenfeld Adolf Rosenberg Ferencznél — Csáktornyán Bárón Lipótnál és ^-magyarországi\' nagyobb gyógszertárakban. OvííS^ ^^\'nisitványoktól mindenkit óvunk, nevezetesen w v <13 . a . Sttin de Boutemard-féle fogpasrta s a dr. Borchardt-féle i lato3 növény-azappan-ától, számtalan ham ¡»¡tű s azok elámsitói ítéltettek törvényszerüleg már ekkoráig is el érzékeny pénzbirságra. 81-4-10 Raymond és társ, Bériig. ""1,\'°\'i",°m\'l",aj\',0,",s Helfy B. Magyar feiMaíepsségs . eddig ismert lecyobb bajuszpedrő, mely igen tinóm illatú, a bajuszt feltűnően puhítja, jdí\' ragad és soha nem keményedik meg. Kis fém-szelence 20 kr., nagy fém-szelcncze 35 kr. MENTHIN- FOGPOR legjobb a maga nemében. — 1 csinos fadob; z TtQ kr ~ KELETI SZÉPÍTŐ KENŐCS ártatlan és hiztos sz«t sz-plő, májfoltok, bibjrcs- k stb. ell- n 1 csupor fém-födéllel 80 kr. LYONI RIZSPOR (rózsa-illattal) a finom hölgyvilágnak legkedvesebb arezpora. — 1 csinos doboz őO kr., 1 diízoa csomag 20 k<\\ Szétküldés utánvétellel. — Viszont eladóknak nagy ár leengedés. Dotory és Társa 101 2—6 Budapest Sngár-ut. látszerész és aranyműves Nagy Kanizsán. az „Arany Korona" vendéglő átellenében FŐTÉK. Ajánlja dns.tii lelsz, n-lt raktárát valódi oj.tiknilní csiszolt és helycsi-u f/.ámo/.ott ^z.-müve,\',ekbr.l és zxvikk-rekből a W.ildst«»iicfé.c lendszer szerint rövid és élesen lát " szemek részérő, val Vdr :»ngoI .Sínnek és ronser üv<-g-.k i,k<>zöuségo<i diszárukkal fel nem cserélomlők) nehromatikus táv críüve-tból, tábori csövekből, operai látcső, mindennemű nagy\\ÍA üvegek, telcjikop.ík. nagyító t.ilkr>"k, üvegek ,<M/.aink h«-v:nérők ilkobnlinérőlc, sulymérők; aneroidok. orvosi hőmér\'k, bor pálinka és must nérlegekbóI sat íat. — Villany-gépek, villámbant. ,k, házi távilók \'■> évi j.\'.tállii« mellett felállittstnak. ií fi végjeimet minden vevőmnek :i nap\': próbá-a adom ki. Mínd«n e szakba vágó javítások, njitások elfogadtatnak s a leggyorsabban eszközöltetnek Szemüvegek levélbeli megrendelésénél az illető személyek által Szükségesnek tartott adatokon kivül még a következő kérdésekre adandó v;ilriz. \\ táv«.1-ág hüvelyk, centiméter vagy papirszahig által hat.iroztatik meg A balszem befedendő: \' . tj 4. ^Iüy messziről olvasható jobb szemmel küzöni.éges jó I S t.yomás. f X. 2. Mily közelről olvasható a jóv!> szemmel közönséges j * nyomás-. A jobb szem befedendő: 3. Mily messzirői olvashat bal szemmel V 4. Mily közelről olvashat bal szemmel ? 5. Különösen kellemetlenck-e a szemnek fényesen világított tár gyak V 6. Használt e az illető egyen már szemüvegeket, s ha igen, mióta ? 7. Mi. czélra ki vá .tatnak a szemüvegek: — Olvasásra? Távolba látásra? Vagy az éles világosság elleni védelemre? 8. A pupillák (a szom-feketéje) mily távol állanak egymástól s az orr ott, hol a szemnv »g ¡felteendő előugró, egyenes vagy mélyedt 0. Ha ezen írás megerőltetés nélkül olvasható-e? 8:» 7— Ila ezen nyomás szabad szemmel nem olvasható, a megrendelő •»zi.cskedjék nagyobb nyomást választani, s megrendeléséhez mellékelni. \\ Csak akkor valódi, ha minden doboz czimlapján a .-«ai és az én sokszorosított ezégem van lenyomva. 30 év óta a leginhb sikerek mellett fennáll mindesHiemü gyomor betegségek és emésztési akadályok, (mint étvágyhfány, hasszornláa), vér utlo\|as é l aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életmódot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. :ranczia borszesz sóval T. íi 57.R rf RZflllVetl" FA íegmeghifchüt\'.lil) „ . milltlvii I.iIji", é- UillsB i\'yilllniH)tii;J. 1 lec\'éljli.jjitlti.wi; rlle •li\'i.n.\'niil si\'1í(;.ííI<-ií"Ii. ft j-. fiil- f.iefáj.-ís. r.\'gi servol,- \'. nyill píkfokrlyt\'k. :!s:t."k\' IS. CIIKII ^ Qvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. ellen, min. >l.»lc- is jiérili,\'« sll\'. Hal-inájoiaj. Kr.olm M. és társától Bergenben _ (^Norvégiában Kzen balmáj zsirtjnj valamennyi, a kereskedelemben olőforduló i faj között az egyedüli, mely orvosi czőjokra használható. Ára egy üvegnek használati utasítással I frt o. é. T Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsán elhunyt Kiss József hagyafékához tartozó nagy-kanizsai hlz 1880. évi jlllillS hí5 22-én délelőtt 9 órakor, a nagy kanizsai városi árvaszék hivatalos helyiségében tartandó önkénytes biróságon kívüli árverésen eladatik. Ezen átverésre a venni szándékozók oly értesítéssel hivat nak meg: hogy bánatpénzül az árverés napján 3800 frt, vagyis a beedár 10%a készpénz vagy ovadékképes papírokban leteendő, s hogy az árverési feltételek az árverés napjáig, a városi árvaszék hivatalos helyiségében, naponta — a hivatalon órák alátt, betekínthetők. Kelt Nagy Kanizsán hó 22-én tartott ülésében. (104 2-2) városi árvaszéknek 1880. évi jnn. Fő szállítás Moll V. gyógyszerész, es. kir. udvari szállítónál, Bécs Tnehlanben. Raktár nr. állam minden hírneves gyógyszertárában vagy fűszer kereskedésében. Itaklár nélküli helységekben inagánegyének nagyobb megrendüléseknél megfelelő árleengedé\'slien részesülnek. ■ A t. CZ közönség kéretik határozottan Moll-féle készítményt rendelni és csak olyanokat «1 fogad ni, melyek saját óvjegyom és aláírásommal vannak elláiva • . - K .ktárak: Nagy Kanizsa l\'ráger Béla gyógysz. Beins J. gyógy, líosenberg Kerencz Fess Ihofor József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg „(¡yógyvy.ertár a szent lélekbe/.". Barcs Dorner S. Csáktornya Göncz U V gyógyszerész Kaposvár Kohn .1. Babóchay Kálm. g^^gy. Tl.. Kecskéssy gyógy. Kaproncza Werli M gyógy. Kőszeg Csacsinovícs Is«, gyógy. Klltt.il Ist. gyigy. Keszthely Schleifer A. Wünsch F. Körmend Kátz Ján. Zágráb Perklet Ferenc/, gyógy. Mittibach S. irgalmashoz gyógy. Sopron Mezey And. gj\'ógy. (980 27—.r>2) Vendégfogadó bérlet. A alsó páhoki község közepén levó uradalmi vendég fogadó, bolt, mészárszék, pálinkaház, vendég istíló, szeszes italok mérési .-joggal — továbbá a KésztJie/r. sármeléki, zala-apáti ország ut mellett lóvó most ujjouan épült ugy nevezett ,BeCSali° csárda szinte bor, sör és pálinka mérési joggal f. é. okt. 1-töl kezdve liárom évre,\' folyó évi ang. 1-sö napján délelőtti 10 órakor az uradalmi laknál nyilvános árlejtés utján bérbe adatnak. Árlejtés napon tartozik minden áriejtő s/áz forint bánatpénzt árlejlés megkezdote előtt letenni az uradalmi pénztárba. mely a legtöbb Ígérőtől lípnt tartatik, kevesebb ígérőknek helyszínén azonnal vissza adatatík. — Azárlejtési feltételek árlejtés előtt felolvastatnak. Alsó-Páhok, 1880. Julius 6-án. 105 2-3 Az alsó-páhGki bérgazdaság. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGY-KANIZSA, 1880 julius 15-én. 57-dllr azám. Tizenkilenczedik árfolyam. 0 ElfiUzstéil ir: jjegéaz érre , 8 frt fél évre 4 » \| negyed érre 2 , , Eay fizám 10 kr Hirdetések r> hasábos petitaorban j <\\ másodszor 6 b min-le • további sorért 5 kr ! SYILTTÉF^HEN ! soronként 10 krért t* j \| -.étnek fel \| Kincstári illeték mindet. ( Jegyes hirdetésért külön ff 30 kr 6eHt«n<íő g * előbb ,ZALA-SOMOGYl KÖZLÖNY - - ------ A lap szellemi réwét f* f UletS közlemények * 1 I izerkesrtShflz anyagi részét illető közlemények padig a kiadóhoz liérmentv« intézenddk : NAGY-KANIZSA Wlassfotbáz Bérmentetlen levelei, csak ismert munkatir-j saktól fogadtatnak Kéziratok viasz» natui küldetnek. fc ¿g ________ N.-Kanizsiiváros helyhatóságának, „u.-kanizsai ölik. tűzoltó-egylet", a „ii.-kauizsai kereskedelmi s iparbaiik", „íiagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanitó-tes tiilel", a „n.-kanizsai kisdedneveló egyesület", a u.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara n;-kanizsai knlYálasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. íletenkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. FELHÍVÁS ELŐFIZETÉSRE! a juai közlöny" tizenkilenc/.«!!, jévfolyamáuak második fülére juhítb-^eczemberre.......4 frtla! juliur.—szeptemberre.......2 írttal ezennel előfizetést nyitunk b illetőleg az előfizetésre tisztelettel felhívjuk a nagyérdemű közönséget; Óliajtunk továbbra is megszokott házi barát lenui s igy miud a megyei, városi, mind iv közérdeknek hü tolmácaolói leszünk. Különös ■ .Mudot fordítunk a közgazdászati rovatraezért minden számban változatos irányban mind a hivatalos piaezi árjegyzéket hitelesen közöljük, mind pedig egyik nagyobb terménykereskedő liAz szakavatott tisztviselőjének tollából közlünk biztos évhiteles átnézetet. Az egy. életnek továbbra is figyelmes szemlélői leszünk, mert az egyesült erőkben van a biztos jövő a közjólét megteremtéséhez. Irodalmi tárczánk változatosságára kiváló figyelmet fordítunk továbbra is. Híreinket lehető gyorsan s minden személyeskedéstől menten közöljük. Hirdetések jutányosán vétetnek fel. Az előfizetéseket Iegezél6zerübb posta) utalványon eszközölni, melyek közvetlen a ..Zalai Közlöny" kiadó tulajdonosához inté- ZeUQŐk. Nagy-Kanizsa, jnu, 18. 1880 BATORFI liJOS WAJDiTS JÓZSEF !a\|>tulajii«>uo<. Hogy áll ii világ? A Duna mellől, ju\' 1. E czitn alatt hozta a .Zalai Közlöny" junius 27-én azon közleményt mely élénk színekkel ecseteli hazánk viszonyát. Misik alkalom szükségeltetett a tények felsorolására, melyeket azért óhajtunk a közönséggel megismertetni, hogy beismerve a hibát, azt jóvá tenni iparkodjunk. Nem feltűnni >karás mondatja velünk el azt, mit egy beteges ifjú ember feljegyzett azért, hogy szolgálatot tehessen az ujabb kor embereinek. Mielőtt meghalt, átadta jegyzetelt azon kéréssel, hogy amit szükségesnek vélek, adjam át a közvéleménynek, talán lesznek olyanok is, kikre hatni fog és igy hasznos kötelességet teljesítünk. De tér jünk át azon rajzolatra, mely visszatükrözi á jelen helyzetet: A körülmények okozta helyzet anv-nyira alá van aknázva, hogy c^k egy kis ellenséges áradat kell és ugy elseper beu nünket hazánk földjéről, hogy ntég hírmondó sem marad utánunk. Bizony silá-nyan vagyunk az alkotmányosság élvezetében és a gonduélküliséghen nem vesz szük észré az örvényt, melynek szélén állunk, meljben rövid idó alatt el merülünk. Bár merre nézünk, mindenütt a szegényedés nyomai látszanak; pedig oly vidék áll munkásságunkra és jövctlelmezesre, akár az Ádám apánk lakia paradi csomkert. A cserjék közti legelőt hüs forrásvíz kigyózza végig, s üdítő itallal látja el a gazda gondatlansága miatt elcsenevé-szett állatokat. A terebélyes fák, mint a nyár-, akácz, szeder-, dió- és inás gyümölcstermők korhadt, \'repedezett állapot- ban élősködnek még, a belőlük kiszivárgó nedv pedig arról tanúskodik, hogy a közönyösség miatt a rákfene pusztítja a fák életét; minden ötödik évben hoznak csak annyi gyümölcsöt, mily a jobb idők emlékét juttatja eszünkbe, midőn a földesúr gondoskodott jobbágyainak jóléteért; e boldog korszakot képviselik az agg fák, mik az ifjabb nemzedék hanyagsága folytán pusztulásra jutottak. Az utczákat nyáron a haraszt, télen a feneketlen sár borítja. Itt-ott egyesével látni őgyelgő marhát, mintha gazdája se volna. A sertések naphosszat pásztor nélkül futkossák be az utczákat és a kalandjában levő gabn&t, télen pedig turkálják a rétet, vetéseket és erdőt anélkül, hogy a tengődésnél kedvezőbb élelmet kapnának. A baromfi tenyésztése 10 15 c.irkcn, 5 libán tul nem terjed, minden tizedik faluban tenyésztenek puj-kát, rnczát a gondosabb asszonyok ; a juh és lótenyésztés se emelkedik jövedelmezőbb állapotra. A házakat barnára mosta az esői nem incszeli senki, a fedelet az orkány téple szét. Csoportokban faárnyék alatt ülnek a nők, bölcsen beszélve az njabb eseményekről, közben foltozgatják a közelgő ün nepre megmosandó fehérneműt, fel-fel emelvén sötét szemeiket a haladó vándorra és egy gyümölcsárusra, ki (így fel öntő összezúzott éretlen gyümölcsöt másfél annyi búzáért szokott becserélni, meglévén győződve, hogy a nagy beszédbe, elegyedett nőcsapattal könnyen meg alkuszik, mely számításában nem is csalódott. Tehát ennyire jutottak a falusi nők, hogy az egy felöntő éretlen gyümölcs értékét meg se tudják bírálni! Valóságos öntu dátlan tékozlás ! A, házak nagy része tengeri-szárral, vadkenderrel és csepfyével van köritve, több helyen avval sem; a régp jó kerítésnek csak az emléke maradt meg az öregebbeknél, törmelékké tette azt az évek hosszú sora. évtizedek óta a roskadó kerítést nem javították, elpusztult részben az idő viszontagságai, részben a lábasjószág pusztításai folytán, ugy néz ki az egész, mint a hogy a költő megirta: .Ilo\'tlocnlt nagyapám -xijábúi hatlám mi\'-f. ttol nyitva a kjiu: olt kedY.-s n vtindég; Ily amely házon kapn kerites nincsen, Arról art mondotta, hogy altban ren-l sincsen!11 Néhol az udvarajtó félfája düledező állapotban várja, hogy valaki megkönyörüljön helyzetén. A kapunak felét széna-behordáskor, a szekér döntötte ki, két hete hever ott a nélkül, hogy feltámasztották volna. Az udvaron — a szérühely közelében — a trágya van szétdúlva, a gabnarakományt és kinyomtatott szalmát az. őgyelgő sertések és baromfiak tárták szét; szétszórva hever a kocsi alja, az egyik kerék a kertajtót helyettesíti, iözben egy eketaliga, itatóvályu, ásó. kapa és egy rozzant talieska költői rendetlensége oly élénken ecseteli a közelgő tönkre menést, miként arról bárki csak egy pillantással is meggyőződhetik. A kertet és tengeri földet ugy atn • nyira ellepte a gyom, hogy jószemü ember legyen, ki a hasznos veteményt köny-nyeti meg találja, kapálását nagy részben a tyúkok és madarak eszközlék, kivételesen néhány iparkodó család megkapált TÁRCZA. Dalok. Bánatos a kia galambom arcr.a, Kinyillott a bánat virág rajta. Bubánatnak halványH/.in virága Az én szivem boldogtalansága. Ksr.emadta durczús kia barnája, Tudok én egy jó irts a bajára, leszakasztom a bánat virágát M«g>-s/>knlom szép kerek or-zúját II Mikor a nap Ienyng«»szik e.«.tve, Az -g alját biborv/.inre ft-atve, S «sthomály Ül a bór\'.noó tájra, Klow-gv«k a jegenyék alája Sugár magas jegenyék tövében Elmélázva álmodozom ébren, Néma a ".áj, mint a sir magánya. Sir magánynak csendes éjszakája Játszma enyelg az esteli szellő, Szárnyain a fák alá ¡8 eljó, Bosszantani aka.ja a csendet, Meg-zneg rezzent egy-egy falevelei. Végre csendül a falu harangja. Messze távol hallatszik a hangja, 1)« idáig, mintha jönni fel na . Harangoznak, imádkozni kén« . . A kis harang buzgó áhítattal iuiára kezd, olyan édes a dal. Mit ajkán zeng és ngy tetszik mintha Égből jönne, s oda «állna vissza Harangoznak esteli imára, Imádkoznék, nem tudnk, hiába. Jó emberek imádkoznak értem, A jó Isten nyelvét én nem értem. Vén robotos végro abba hagyja, S mikor elvé«* a kis harang hangja, ÍMes terhet érz<k .szempillámon, Lágy ölében elringat az álom. BÁNK(JTl GKZA. Mikor engem lelszabaditotlak! — Kgy vadász orol\' ki rátáiból — (Folytatás.) Bátorkodtam János bátyám engedelmével kijelenteni, hogy éo ezzel daczára felsorolt féoyoldalainak, uem megyek vadászni. Krro azt felelte, hogy ha dédapja tudott vele vadászni, szeretné az okot tudni, mért nem mehetnók el én is vele? . Ezen kifordított logikának nem volt el<:g meggyőző ereje. Hanem mikor vállvouitva oda nyilatkozott, hogy : „ha nem tetszik, hát hag^ d itthon," — akkor elfeledtem, illetőleg elnéztem a szimpla fogyatkozásait, s küsz;.űetemet nyil vánitottarn, hogy János bátyám szivesaégébő! hő vágyam előtt, miszeriut vadászni m\'-hesaok, a t«lje8r-dés kapuja kitárult. Mánnap reggel a hajnal pirjá még nem f-stette be keletet, mikor János bátyám a padláson előkeresett egy középkori tarisznyát. Ebben hordozta diákéletében a szellemi táplálékot a tudornál.y csarnokába (mely, titok pecsétje alatt legyen mondva, nem tartozott János bátyám kedvencz eledelei közé. Jobban «zeretott az almafáról, mint a ludáa fájáról g) Umülcsöt szedni) Az egerek hihetőleg ezen gyüj ölték nemaetgazdáBZ.ai tanulmányaikat, m»rt annyira öRsze-visaza volt rágva, mintha eak állami vagyon lett volna. Ha János bátyám nem figyelmeztet, ho;;y ez a boldogabb időkben tarisznya volt, ón nehezen f.idöztem volna fel korábbi minemüpégéf. Azon porosan nyakamba keriteite. Kidüllesztett mellel a kapuba álltam. A rozzant Hinta olyan auktoritást kölcsönzött, hogy a földnek előttem elbuktató minden művelője megrnielie zsirtól fénylő kalapját. Lassanként berobogtak a \'vendéggel telt kocsik az udvarba. Furcsa hadiszerazámom előtt minden jelenlevő lerótta a bámulat adóját, mindenkinek fiiléig nyulladt a szája, vagyis, hogy allegorikus kifejezést ne használjak, mindeuki nevetett. De én ezzel uem törődtem; engem a boldogság legelsőbb lépcsőjére ragadott azon tudat, ha a tarisznyahordozás után tvégre pus kám van. mehetek vadászni, enyém a széles világ. Elképzeltem, hogyan fogom én majd a tömérdek nyulat, foglyot, fürjet a szakácsművészet szentélvébe rakásra hordozgatni, csak győzzék fejteni és kopasztani. S ha puskám miatt kinevettek, annál nagyobb lesz majd a .dicsősség, mikor a nyulaknak egymásután „halt"-ot kommandiroz, mert, hogy egy lövést sem fogok elhibázni, arra elevenkénesőt mer tem volna enni. Megindultunk. Egy ritkás erdőn haladtunk keresztül. Egyik fán egy vén kánya károgott. Puskámat ráirányoztam, mely a tizedik csettenés után végre vaUhára elköhintette magáí. Köhögött, mondom, mert uem szólt nagyobbat, mint mikor valami hektikus ember tüdejének utolsó részétől szabadul mg. Hogy a kányát, noha tizenöt lépésnél nem lehetett távolabb, nem találtam el, roppmiul szégyenlettem, de gúnyolódó elbizakodottsága egészen f\'-ldühösitelt, mert még annyi respektálással sem viseltetett lövésem iránt, hogy legalább elrepült volna a fáról. Társaim azt áPitották, hogy hat ölnyire lőttem a kánya fölött, s elhalmoztak méltó dicsérettel. E balsiker érzéken csorbát ejtett tekintélyemen. Mipden lélekóberségemet összeszedtem, hogy azt kiköszörülhessem. Puskámat megtöltöttem, mialatt 1/fc óra foroghatott le az idő kerekén, mert a töltővessző csak fél akkora volt, mint a cső, minden verésnél tehát fel kellett a puskát emelnem, hogy a i essző kicsuszék belőle. Egy fölöttem lebegő vércsére fogtam puskámat. Csak a kapszii pattant el. A puskát vállamra tettem, öt perez múlva meggondolta magát — elsült. János bátyám rémülten kapkodott fejével jobbra balra, a srét füle mellett sivított el; kért, hogy legyek iráota atyrfisá-gosabb kimélettel, mert ha azt hiszem, hogy «zándéka van a világ\'ól bucsut venni, akkor igen tévedek. Egyik fán ismét egy kányát pillantottam meg. A lövés után nem hogy elrepült volna, de még a farka hegyét se billentette meg. Ex végkép kihozott sodromból. Mérgemben nem találtam mentséget. így öreg bajjal aratok dicsőséget — töprenkedtem magamban. Társaim s üntelenül-csiklandoztak sületlen éleseikkel. Szerettem volna azt az átkozott puskát ugy a fához simítani, hogy darabokra törjék. Egy tarlósra ériünk. Föláltunk csa»a-r<ndb, s megindultunk vizsláink után. Én János bátyám mellett lépegettem. Egyszer csak vizslája — mit nem adott volna Dárius TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 15 én 1880. földje mint fehér holló tűnik ki a teremtés idejebelihez hasonló chaoszból. A behordott gabnakeresztek negyedrészben aszat, szederinda és más futó-füvekkel telvék; a konkol és vadócz nyolczadrészt képviselnek; a kalászok egyrésze\' túlérett, a magot hullatják, a sarjkalászok pedig éretlen állapotban vágattak le, valóságos végy ü léke az alj gabnának. nem csuda, ha fél áron értékesíthető. De nem csak e község lakossága van ezen hanyag körülmény által befolyásolva, hanem a közelebbi is. Két éve már, hogy a község okosabb lakosai belátták a naponkint mindinkább nyilvánuló szegényedést, képviseleti gyűlést tartottak, melyen elhatároztatott az ugarrendszer behozatala, hogy igy az állattenyésztés és trágyatermelés által a földek jövedelmezőkké tétessenek, Ezen üdvös határozat szépen bejegyeztetett a képviselő testület könyvébe; de néhány nap múlva egy ke-reszthuzással érvényen kivül helyeztetett, mert az ugarrendszer ellen a megyénél néhány egyén beadványára az hátiratoltatott; „a törvény határozata szerint mindenki sajátjával tetszése szerint rendelkezhetik." Ezen kegyes hátirat következtében a képviselő testület felebbezó-bizottsága két kocsin berándult a szolgabíróhoz, de a rosz ut ós még gyengébb lov;ik miatt későn érkezett be; a szolgabiró bizonyos dolgok elintézése végett ekkor már elutazott; és igy mit tehettek mást? haza mentek és a vendéglő ivójában beszélgetők meg a baj nehézségeit, melyek az emberiséget végromlásra vezetik. A beszélgetők közt volt a községi tauitó is, kit a kíváncsiság és a remónylendó jobblót vezetett közibük; mert azt hívé, hogy ha a határozat érvényül, az ő fizetése is legalább 40 frttal javittatik. Jaj de másként volt ez a sors könyvében megírva: maradt a régi állapot, min még a viczispán se segíthet, mig a törvényhozás komolyabb képviselőkből nem áll! Hogy áll tehát a világ ? A mai kor a szemfényvesztés kora, az utczai suhancz is status fértiu, a szédelgés tudomány kezd lenni, papirra rajzoltatik az eke és sokan szántanak a levegőben. Vegyétek le csak a szövétneket, meglátjátok, hogy a multat eltemetitek, a jövőnek pedig művelődés, vagyouosodás nélkül nem lehettek urai soha! Dolgozni vagy pusztulni — ez a kor jelszava! SZABÓ. kincséért — megállt, akár a czövek. János bátyám buzdította a zengzetes kutyanyelv legválogatottabb kifejezés» ivei, s hogy annál nagyobb auimot adjon neki, orra előtt tiporgatta a füvet. A feszült várakozás kinos bizonytalanságában homlokomról diónagyságban csurgott az izzadtság igaz gyöngye, kezeim reszkedtek, hogy alig birtam a puskát lartani. A kutya egyet \'ugrott, és.......... oh rémséges borzadás! Látszerveim elhomályosodtak, puskámat vaktában belesütöttem a levegőbe, azon\'irányban, merre a felriasztott fogolycsapatot repülni féltem. Ha valaki éhgyomorra söreczetet iszik, tudvalevőleg a kellemes italtól elfanyarodik a képe. Ilyen physiognomiávál rohant hozzám nemsokára egyik vadász, kétségbeesetten jajveszékelt a pápista, protestáns, zsidó és göróg-oroaz kalendárium valamennyi szentjét ájtatos zsoltárba foglalta, s azt kérdezte, hogy miféle vadáBz vagyok, hol tanultam lődözni, bot való a hátam közepére, az is furkós, nem pedig fegyver a markomba okosabban cselekedtem volna, ha otthon maradtam volna;. Velem ő többet soha-soha se megy vadászni, mert életét koczkáztatja. Százezer szerencse, hogy tarisznya van az oldalán, különben szentséges -nzent igaz, hogy lepuffantom a srét mind a tarisznyájába fúródott. VIRÁGHEGYI. (Vége következik.) Felhivfts a magyar kereskedelmi csarnokba való belépés iránt. A főváros kereskedőinek jelentékeny része, annak felismerése mellett, hogy Magyarországon eddigelé egy a szabad egyesülésre alapitott és ez alapon létrejött oly kereskedelmi testület, m<lynek hivatása lenne az ország kereskedelmi érdekeit képviselni, és ez által a kereskedelmi közvélemény nyilvánítására egy erőteljes közeget létesíteni: „magyar keresk. csarnok" czim alatt egy egyletet alapitott, mely már eddigelé is, fenállásának rövid ideje óta több száz tóvárosi és részben vidéki keres kedőt számit tagjai között. Ugy vagyunk meggyőződve és azt hiszszük, hogy ebbeli meggyőződésünket a magyar haza minden kereskedője osztja, hogy hazánkban egy erőteljes kereskedelmi központ létesítésére égető szükség volt. Elég a világ történetre hivatkoznunk annak igazolásául, hogy mind°n nemzetet kereskedelme tette nagygyá. A hazai keres kedelem felvirágzása tehát erős hitünk szerint egyértelmű a magyar haza felvirágzásával. Ha valahol, ugy nálunk bizonyára égető szükség az. hogy a kereskedők érdekeik megóvása ezéljából csoportosuljanak , mert a magyar kereskedelem még azon fejlődést, melyre képes és melyet megérdemel, sem társadalmilag sem anyagilag el nem érte. Egyletünk czélja, Magyarországon a kereskedelmi ügy szellemi és anyagi érdekeit előmozdítani. Ezen hazafias czélok elérése érdekében gondosan megválasztottuk mindazon eszközöket, melyek a végczél eléréséhez vezetni képesek. A kereskedelmi kar társadalmi érdekei ezéljából minden igénynek megfelelő alkalmas helyiségekről gondoskodtunk, s oda fogunk hatni, hogy keresk. tárgyakra vonatkozó felolvasások által az oktató szórakozásra alkalmat szolgáltassunk A szellemi érdekek megvalósithatása végett kereskedelmi szakkönyvtárt alapítottunk, a jelesebb keresk. szaklapokat járatjuk, árumintagy üjtetuényeket rendeztünk, a keresk. érdekekre befolyó mozzanato kat és mozgalmakat figyelemmel kisérjük és koiroly törekvésünk az, hogy mint a hazai keresk. közvélemény erőteljes képviselői e közvéleménynek érvényt szerez/.ünk ott, hol a magyar kereskedőre és kereskedelemre vonatkozó intézmények és reformok létesítése forog szóban. Mindezek elérése végett egyletünk szervezete azon alapszik, hogy az egylet minden egyes tagja az üzletágak szerint rendszeresített szakosztályok egyikébe osztatik be. Eddigelé a következő szakosztályokat alakitoltuk meg: a nóriubergi-, rövid-, diszmü-, kézmű-,Iposztó és vászon áruk szakosztályát; a fűszer-, olaj , pa pír-, csemege . vegyészeti- és vegyes áruk szakosztályát; a szesz-, bor- szeszes italok szakosztályát; az üveg, porczellán ós kőedény áruk szakosztályát; a vasáruk éo gazdasági gépáruk szakosztályát; a kereskedelmi képviseleti szállítási- és ügynöki szakosztályt; a nyers termények és malomipar szakosztályát; s nemzetgazdászati- , törvénykezési- és bank szakosztályt; a fa- és fa-áruk szakosztályát; a bór-, szűcs-, kalap és bőr-áruk szakosztályát; a consulatusi, regale, fogyasztási adó- és vámügyi szakosztályt. Szakosztályaink hivatása, előkésziteni és feldolgozni az illető üzletágba vágó tárgyat, melyei az egylet kifelé képviselni éaérvényesíteni egyik főkötelességének ismeri. Ez által lehetővé van téve az, hogy miuden egyes üzletág a kellő képviseletben és testületi segélyben részesüljön. Feleslegesnek tartjuk bőveb ben fejtegetni azon előnyöket, miket egy ily alapra fektetett egyesület az egyesnek nyújt. Es ezek mellett egyletünk az egyes tagoktól alig számba vehető anyagi áldozatot igényel, mert a Budapesten lakó rendes tag évenként csupán 20 frtot, a vidéken lakó kültag pedig évenként csupán 5 frtot fizet. Azt hiszszük, hogy ily körülmények között kedves kötelessé get teljesítünk, midőn becses figyelmét egyletünkre felhivni éa az egyletünkbe való belépésre fölkérni bátorkodunk. Tesszük ezt azon kettős szempontból, mert csakis a hazai kereskedők nagy részének tömörülése által remélhető a zászlónkra irt jelszó megvalósítása és mert egyletünk ugy a helybeli mint különösen a vidéki kereskedőnek alig számba vehető évi járulmányért egy oly központot nyújt, hol érdekei kellő képviseletére mindig bizton 8zámithat. Kívánatára készek vagyunk alapszabá lyaink egy példányát beküldeni. NEUWELT ÁRMIN, elnök. Dr. SCHRfcYER JAKAB, titkár. Helyi hírek. CSENGERY ANTAL Nagy-Knnizsa-kerületi országgyűlési képviselő megszűnt élni! — 18S0. juL 13. — íiagy csapás érte a magyar tudo mányos akadémiát, midőn lelkes alelnökét, nagj* tehetségű tagját elveszité; szomorúan könyeznek ravatalánál a nemzet jobbjai, eltávozott körükből egy higgadt gondolkozású, tudományt terjesztő a párt életben komoly megfontoltságu férfiú. Nagy-Kanizsa díszes városházának magaslatán leng a iekéte zászló, némán s mégis érthetőleg jelzi az óriási veszteségei, mely e haladó várost érte hőn tisztelt s több izben egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselőjének elhunytával! Mély részvéttel vagyunk a gyászoló család fájdalma iránt, hisz a veszteség fáj dalma bennünket is többszörösen érint. Áldás és béke a nemes honfi hamvain ! — Lapunk bar (italhoz ! Még e hó ban mellékelni fogjuk a f. évi aug. 1 étől kezdve havonkint kétszer megjelenő „Zalai Tanügy" czimü egyetemes megyei tanközlöny első számát, előfizetőink a munkatársaink minden d:j nélkül kapják, mint főlapuuk a „Zalai Közlöny" társlapját. Ennélfogva a főlapban eddig megjelent jegyzőkönyvek s egyéb ter-jedelraesb tanügyi közlemények a társlapban fognak kiadatni a igy a főlap más társadalmi kérdésekkel tüzetesebben foglalkozhatik. Ezen előnyös s bar ránk nézve jelentékenyen emel kedett kiadást a munkaerőt igényiőintézkedést t. közönségünk méltányolni 8 önzetlen iörek vésünket, hazafias igyekezetünket mind szellemileg, mind anyagilag, támogatni fogja. A „Zalai Tanügy" egyébként külön is megrendelhető: fé!évre%l frt, egész évre 2 frt. Alakja, papirja a^Zalat"; Közlöny" é lesz, csakhogy negyedrétre osztatik fel, hogy a bekötés köny-nyebb legyen. A pártoláshoz mérteu érdemesb megyei tanférfiak arczképeit s megyei diszesb tanintézeteink rajzait a szövegbe nyomottan közli. — Farkas László k. r. tanár, a nagykanizsai fógymn. kedves emlékezetű volt igazgatója pár nap óta körünkben van. Kolozsvárról jött s a rohitschi fürdőbe megy. — Nyári vigalom. Vidékünkön szü letett s jelenleg itthon időző fővárosi egyetemi polgárság által a „Po\'gárí Egylet" kerthelyiségében rendezett nyári vigalom kiuinŐleg sikerült ; a figyelmes rendezőség gyöuyörüen vilá-gitlatá ki a helyesen újból rendezett a szabályozás alá vett kertet, valóságos tündérkertié varázsoltatott. A diszes női közönség s szép számú fiatalság kidélyeseu mulatott a je-leuleg körünkben időző Dankó zala-egerszegi jól szervezett fi minden izébon magyar zenetársulata fülbemászó nótái.mellett. E csekély belépti dij nemcsak hogy a költséget fedezé, de jótékonyczélra tiszta jövedelmet is tüntet elő. A vigalom hajnali 4 óráig tartott. — Állami épit\\iezes. A nagy kanizsai indóháznál a postaigazgatóság csinos épületet emeltet, oda fog helyeztetni jelenleg a városban levő helyi igazgatósági, illetőleg fönöki iroda. — A helybeli indóház közelében uj donga és hordógyár állitatott fel a Bay-féle telken, hol az ujulezának a Csengery utczára dűlő vége ki ia hasittatot, a többi útrész a városházi aktákban vau megirva. — A biulajtesti nemzeti szinház kar-dalnokaiból alakult férfi négyes társulat Balaton-Füredről körünkbe érkezvén, mult vasárnap és hétfőn tartották előadásaikat az „Arany Szarvas" dísztermében első nap kevés, de másnap már több hallgató jelenlétében, taps éa kihívásban nem volt hiány; a kis, de műértő kö zönség lel késül tsége feled teték derék művészeink lehangoltságát. Az-élvezetes dalestély elmulasztását sajnálhatják mindazok, kik a szabályos s öszhangzatos énekkarban gyönyört találnak. Ez érdemben egyébként egyik tekintélyes munkatársunktól következő közleményt vettünk: Nagy-Kanizsa közönségét minden országfutó „Sacger" társaság éa német mu-zsaliak mint a művészetet pártoló közönséget tanulta ismerni. És ezek nem is ok nélkül vannak azon meggyőződésbén! -r- De fájdalom! A magyar és a magyar művészet mai nap is hontalan saját hazájában! — az erkölcsök vannak-e annyira megromolva, hogy csak az ér-zékcsiklandoztató „Sanger" társulatok a szívesen fogadott „művészek" — vagy a közönség müizlése nem bir a magyar művészet iránt érzékkel, azt e helyen nem tudjuk meghatározni. Azonban azt a legnagyobb elhatározottsággal vágjuk Nagy-Kanizsa egyenjogú polgárságá- o nak szemébe, hogy itt megbukik minden művészet mihelyt magyar. — A nemzeti színház kitűnő kar- és magánénekeseiből alakult férfinégyes csaknem zálogban maradt nálunk a pártolás hiánya miatt; mert hát nem énekeltek — „óbsl her gehst zu mir" — féle dolgokat! —• Bizony «zomoru megvilágítása társadalmi életünknek. A dalnokokat őszintén sajnáljuk veszteségük miatt, de még is tanácsoljuk: hoz zanak a nemzeti ügynek áldozatot és látogas-sák gyakrabban ezt a dunántuli vidéket, ahol a magyarosítás nagyon is elkél, mert a vasút annyira közel hozott bennünket —Bécshez! — — Elismervény. Alólirt ezennel meg ismerem, miszerint a f. évi julius hó 10 én a zalamegyei egyetemi polgárok több tagja áJtai a polgári egylet kert helyiségében rendezett vigalom tiszte jövedelme fejében 31 frt 76 krt, szóval harmincnégy forint hetvenhat krajezárt a nagy-kanizsai polgári egylet vigalom rendező bizottsága nevében, az egyleti könyvtár javára átvettem. Kelt Nagy-Kanizsán, 1880. julius 13 án. Dr. Tripammer Rezső, v rend. bizots. titkár. — Meghívás. A nagy-kanizsai önk. tűzoltó egylet folyó évi julius hó 18-án a helybeli vaspáíya állomás átellenében fekvő városliget (prater) helyszínén, saját segély alapja javára tűzi játékkal és szerecsen futtatással egybekötött nyári lánczvigalmatrendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti dij 30 kr., katdna-, deák-és gyermekjegy 20 kr. Kezdete délután 5 órakor. » — Lápunkhoz beküldött tanodái értesítésekről \'szóló jelentésünkev már a sajtó alatt . levő „Tanügy" czimü társlapunkban közöljük. — Zialameyye. A.-lendvai, letenyei, novai, n.-kanizsai és csáktornyai járásokban az őszi buza, rozs közép, a aümegb^ járásban jó termést igér; z. egerszegi járásban a rozsból gyengébb termést várhatni; a tavasziakból a zab mindenütt jó, csakis a csáktornyaiban kissé silány; árpa a sümeghiben és a csák tornyaiban, a többi járásokban, a z.-egerszegi kivételével, hol kissé silányabb, középtermésl igér; tengeri legtöbb helyen rosszul kelt s csakis a letenyei járásban mondható jónak; a burgonya jobb mindenütt. A mes\'erséges takarmányfélék a z. egerszegi és sümeghi járásokban gyenge, a többiben jó termést, 8 rétek jó közepes termést ígérnek; azonban a Zla, Kerka és Mura-menti réteken az árvizek folytán rossz minőségű termés várható. Szőlő és gyümölcs az egész megyében kevés; a sümeghi járásban azonban itt-ott jó bortermés lesz, másutt alig valami. — Megjelent 1880. évi XXVII. iör-vényezikk a ludmenteaségi díjról. Ára 20 kr. Kapható Wajdits József köny vkereskedésében. — jDalestély. A keszthelyi csónakázó egylet alaptőkéje gyarapítására f. hó 10 én a Niessner-féle vendéglő nyári helyiségében zári-körű tánc/czal egybekötött dalestély t rendezett, következő müsorozattal: 1. Dicsőit téged. Hymnus Beethoweutől; előadta a gazd. intézeti fiatalságból e czé\'ra összeállított dalárda. 2. Válogatott magyar darabok, négy kézre, elő :»dták Stocker Antal és Garay Sándor urak 3. Alléin. Storchtól és Sonst nichts, Suppet"\' előadta Krafl ur. 4. Fanlasia Traviata felett. Unilauftól,- czithera solo, előadta Müller ur. 5. A bogár éa virág, négyes kar, előadta a dalárda. G. Az éji rém Schuberttől, előadta Cseh Antal ur. 7. Czithera soio, előadta Mein-hold Hubert ur. 8. Faust keringő, Liszt Ferencztől négy kézre, előadták Wunsch Ilonka k. a. és Garay ur. 9. Oh, hogy ha birhatnálak ! Kuckentől, előadta a dalárda. — E csinosan öszzeállitott műsor általában zajos tetszés közt folyt le; a feltünőleg nagyszámú közönség mindvégig jól mulatott, de különösen midőn Gyurcsi rázendítette a tal.p alá valót. A négyeseket n-gyvennél több pár tánczolta. Reggeli három órakor azonban váratlan inter mezzókép köszöntött be egy bőszült szélvihar, mely természetesen igen meggyériié a mulato-zók sorait. A helybeli és vidéki szépségek koszorújából részt vettek : Botfi Mariska, Csen-gei Matild, Csesznák Mariska, Galba Emília, Ceyschlüger Emília, GUimann Györgyike, Hanny Marián. FL-ffraann Regina.\' Kaisor Irén, Király Lujza, Koczián Irén, Koller Vi\'ma, Ko vács nővérek, Lenhard Kornélia, Pataky Lujza, Regensperger npvérek^ Stocker Vilma, Szabó nővérek, Weltner nővérek, Wünsch Ilonka stb. stb. A rendezők, .Kiss József tanár úrral élükön, a legmél\'óbb elismerési vívták ki tapinia\'os iutézkedéseik állal, miért ia az erkölcsi elismerő méltinylaion kivül, melylyel mindenki örömmel adóz nekik, f mintegy 120 forint tiszta jövedelemnél dl" csekedheínek. — Színészet. Kárpithy színtársulata Kesztheiyen lassankint kezd népszerűbbé lenni, különösen haNs^y egy újdonsággal lép ^ \' mint amilyen volt a mult héten a „Legeny bolondja. Ilyenkor rendesen megtelik a néző- TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 15 én 1880. tér. Hogy az előadás pártolás hiányában elmaradt, arra első, s szeretjük hinni, utolsó alkalmul szolgált „A sátány leánya". Vasár nap a „Reservisták, vagy a boszniai oceupatio" került szinre, már kielégítő számú közönség előtt. Maga a darab igen gyarló compositióju, elcsépelt ötletekkel, szegéuyes bonyodalmak kai. Ami szép volt benne, az a boszniai ocoU-pa\'io legkedvesebb nefelejtse, aMollináry baka nóta. Ezt Karpáthy most is derekasan énekelte. Csodáljuk, hogy a szereplők e közönséges müvet oly hévvel, oly bensőséggel kezelték, miszerint a tartalmi miseriát tökéletesen el takarta kiváló igyekezetük. — Sajtóhibák. Az 55 ik szám első közleményben a czikk 3-ik sorában „conservativ" helyeWe"ncoustructivtf — 8-ik sorban „érzékű" helyett „értékű" — és az utolsó előtti 4 ik sor ban „urak" helyett „utak" vannak írva s volnának ulvasándók. — Az 56-ik számban 11 ik sorban kényelmes hozzájutbatására" helyett „kényelmes hozzájuthatásért". — Az utolsó előtti 12 ik sorban „a szerint, a mint" (elmarad) hegyei sat. Parragh Gábor. — A béliigyministernek a hatósá gokhoz intézett rendelete szerint a belföldi útlevelek az eddigi 2 kr. helyett -gy krért fognak kiadatni. — „Mezőgazdasági szövetkezetek" vannak alakulóban, az előleges tárgyalások az országos magyar gazdasági egyesület kebelében tartattak meg, ezek alapján Dr. Lederer Sándor előadó egy füzetet állított össze, melyben az alapszabály tervezetek is foglaltatnak és pedig a „mezőgazdasági hitelszövetkezetek", a „talajjavítási szövetkezetek", a „tejtermelő és értékesítő szövetkezetek" és a „borértékesitő szövetkezetek" számára. Bizonyára a megyei gazdasági egyesület méltó tárgyalás alá veendi. — A zalamegyei általános tanítói-testület f. évi aug. 25. és 26-án a keszthelyi m. kir. gazdasági intézet tanhely iségébeu gyűlést tart, melyre a tautestületnek minden egyes t tagját és a t. közönséget ezennel meghívom. 2f>-én este 0 órakor az eloértekezlet, 26 án d. e. 9 órakor a közgyűlés veszi kezdetét. Tárgysorozat: 1: Etoökt jelentés a tantestület legkö zelebb lefolyt évi működéséről. Ezzel kapcsolatban felolvastatik a nyugdíjügyben való folyamodványok mikénti fehJperelése tárgyában érkezett magas ministeri leirat. 2. Zalamegye tanügyi állapotáról felolvasást tart: tek. Krób Pál kir. tanfelügyelő ur. 3. Tantestületi alapszabályok módosítása. 4. A gyorsírást ismerteti Bán ti Alajos sümeg járásköri elnök. 5.\' Segélyegyleti alapszabályok megvitatása. 6. Az isko- \' lai és népkönyvtárakról értekezik Tóth Lajos sümegh mihály fai tagtárs. 7. A megyei tantestületek hatásköre kiszélesbitése tárgyában értekezést tart Khédey Ferencz csáktornyai tag társ. 8. A tanítók fizetésének megvizsgálása és szabályozása érdekébeu előterjesztést tesz Hock Pál z. szt. gró\'hi jköri elnök. 9. A jövő évi köz gyűlés helyének meghatározása és a közgyü iéscői felveendő jegyzőkönyvnek hitelesítése. Kelt Keszthelyen, 1880. jul. 10 Csathó Alajos, tantestületi elnök. — Merész vállalkozás. Az Anna-bált megelőző napon Baiaton-Füredeu a vizi sportban nem mindennapi kísérlet fog történni. Jul. 2ö-éu délelőtt 9 órakor — mint értesülünk — egy fiatal ember a b.-füredi uszodánál vízre száll azzal a czéllal, hogy d. u. 2—3\'óráig a siófok uszodához uszszék. Sport körökben már értesülve vannak még a propozicziókről is és nagy érdekkel nézr.ek a vállalkozás elé, mert ily nagy távolságra úszni, roppant erőfeszítés kell. Az uszó aemmíféle tőralőt vagy egyéb segédeszközt nem fog használni. Az uszó neve még titok, csónakkal követik utján. — Hymen. Ferenczy János jeles képzettségű körj-rgyző Kis-Komároraban a bájos Glaser Katinka kisasszonyt nőül vette. Tisztelt barátunknak tartós és fellegtelen boldogságot kivánunk 1 — A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézetben julius 12 én vették a vizsgák kezdetókat. — - \'„Leányaink érdekében\' czimmel s a közoktatási minister figveimébe ajánlva a „Keszthely" igen helyesen irl s alapos érvelésindokolt czikket hozott. — A.rverés Zalamegyében Hertelendy Imréné 184 frtra b. ingt. jul. 30. Díszeién. — Kern Mária Í027 frtra b. ingt aug. 3. Zala-Koppánban. — Molnár György 4293 frtra b. ingt. aug. 9. Gyenes-Díáson. — Nagy József ÜSO frtra b. .¡Dgt. aug. 4 Kádon — Tóth Péter »15 frtra b. ingt. jul. I9-én Pólán. — Horváth Ferenc-? 574 fr.ra b. ingt. jul. 18. Bajcsán. — Bakos András 675 frtra b. ingt. aug. 6. Sümegben. — Jambresícs Gáspár 683 frtra b. ingt. jul. 22. Novakoveczen. — Porkoláb Sámuel 600 frtra b. ingt. jul. 28. Mikefán. — Czígány Mária 434 frtra b. ingt. jul. 24. Mike fán. — Varga János 1000 frtra b. ingt. aug. 10. Monostor Aj)átin. — Lovas Gábor 1000 Írtra b. ingt. jul. 19. Keziben. — Márton Antal 1080 frtra b. ingt. jul. 29. Ó-Hidon (Sümegh.) — Rövid hirek. A socialdemokrata ügyben a vidéken is történnek házmötozások. — A finnországi államvasutak igazgatója Szege den van. — Thukidides összes müveit Zsoldos Benő magyarra torditá. — Nemcsak az angol, de a franczia kamarában is volt botrány. — A szegedi állandó hid 1.250.000 frtba kerül. — A szegedi árvízkárosultak javára befolyt könyöradomány 2.916.856 frtot tesz. — Topoly aváros összes elöljárósága adó miatt beadta lemondását. — Kecskeméten két juhász egy délelőtt 300 pohár sört ivott meg. — Kőszeg és Szombathely között vasutat építenek: — írók és művészek részére menedékház építtetik Párisban. — Az asztalosok Páris-ban is strikeolnak. — Husszein Husni lett török hadügyér. — Hódmezővásárhelyit artézi kutat létesítenek. — Lipiken jul. 6 ig 524 fürdővendég volt. — Párbaj miatt Verhovay 2 heti, Majthényi báró 6 heti fogságra ítéltettek, felebbeztek. — Virághalmi Ferencz Írónak múlt vasárnap leplezték síremlékét Somiyó-Vásárhelyen. — A kőszegi postamester kolerában hirtelen meghalt. — A soproni magyar „Dalfüzér" . német diszokmánynyal tisztelte meg Liszt Ferenczét. — Dr. Broca nagyhírű sebészeti tanár Párisban meghalt. — Erdélyben a Bcorpio uj válfaját fedezték fel. — A királyi pár szeptemberben hosszabb időre Gödöllőre haza jönnek. — Faragó Ödön hazánkfiának Chinában mint vámhivalalnok-nak tiz ezer frt évi fizetése van. — Pancsován a magyar szinészek kitünőleg pártoltatnak, jöjjenek Nagy-Kanizsára! — ü. Jókai ünnepély Pápán jul. 18 án lesz. — Rozgonyi Ala dár honvéd-huszár főhadnagy Baján a Dunába fuladt. — ___ ki nyert? Buda jul. 10 én: 61. 1.09.87. 4. Temesvár „ „ 83. 82 61. 25. lO. Lincz „ „ 7.82.54. 11. 43. \\ Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka- f uizsáu Wajdrts József könyvkereskedése által megrendelhető!)/ 4 — Előfizetési f elhivat!! A hazafi is tárnom gatás, melyben részint igénytelen nemzetnap-8zámosi személyem, részint két előbbi irodalmi müvem — ugy czimzett Uraságod: mint az összes hazai intelligentia által részesítettek, indított, sőt bátorított arra : hogy kéziratban készen álló harmadik irodalmi termelményemet iseczimen: „A pánszlávizmus földrajzi lehetetlenség, rögeszme," nyomda alá rendezzem s közkézre adjam. E mü féladata: az érdeklett fajok közt politikai dogmává emelni ama gondolatot mikép: a szláv világba beékelt történelmi nemzetek — magyar, román, török, görög — halála uélkül a pánszlávizmus eszméje valósithatlan; minél fogva legszentebb közös érdeknek ismerjék fel eme nemzetek, a pánszláv eszme valósítására czélzó törekvéseket közösen, élet-halál tusa árán is megakadályozni, egyedül azért: mert valősulása ennek, ama nemzetek politikai halálát, phisikai megsemmisülését kérlelhetlenül maga után vonná. Az angol legújabb párliamenti választásokkal a russaphil elemek szaporodtak; szüKség tehát magunkat az adott helyzettel szemben tájékoz-nuuk. Fajunk a három halom és négy folyam ölén ezer év óta hatalmas. — s e romlatlan, e fertőzetlen í\'aj uj, dicsőbb ezredeftig nyúló életre érdemesült, jogosult s hivatott is, — de csak ugy: ha mint mindenkor eddig a viszonyokkal számolu! tudott, ma is a politikai helyzet magaslatára emelkedni képes; ha európai barátaival ugy: mint elleneivel szemben követendő magatartásának öntudatos körvonal-zatával bir. Mináen nép,.faj, sőt egyén is ma egyéni függetlensége érvényre juttatásaért hatalmas tusát viv; 8 méltán, mert az egyéni szabadság, függetlenség a nagygyá, hatalmassá fejlődhetés feltéie. Nemzeti egyéniségünket, függetlenségünket nem egy csapás fenyegette már századokon át; de e nemzet önmagában bizott; erejével ugy mint barátaival ,s ellenei-vej józanon «számolt; 8 mint olyan, százannyi ellen közt fenállott, sőt vitait egy hosszú ezreden át. Ma a pánszláv áramlat fenyeget, de e nemzet bírni fog ma is helyzetének tiszta tudatával, megküzdhetni fog ez áramlattal is: „a nem veszhet el, mig az ezüst Dunának nagy tükörén egy honfi szem pihen." Ily szellem vezetvén emez uj«bb munkám megírására, remél lem a jobbak hazafias pártolását annál inkább mert ^ magyar kiadás sikerülőse után, más érdeklődő népek nyelvén is kiadatását intéznem czél8zerütlen lenne. Előfizetési ár o. é. 1 frt. Az előfizetési ivek az aláírási összegekkel, vagy az az azok utánvéti befolyásaért kezeskedő tisztán olvasható aláírásokkal budapesti lakásomra: vámházkörut 11-ik szám, 22-ik aj-ó, folyó év jüHus hava végéig beküldendők lennéuek. Szí ves^gyüjtőknek ,10 előfi/.ctő után tiszteletpél dány jár. Hazafias tisztelettel Héya Mihály, „A keleti kérdés" s\'b. szerzője. Vegyes hirek. — Az idei kolozsvári orsz. dal- és zeneünnepélyre igen fényesek a kilátások. Az egyesület tag egyletei már majd mind bejelentették magukat s emellett számos uj egylet is sorakozott résztvenni az ünnepélyben és a dalversenyben. A versenyre már eddig 20 egylet jelentkezett s köztük több országos hirü, minők: az esztergomi, pesti, losonczi\', szegedi, nagyváradi, debreczeni, miskolczi, szentesi, hódmezővásárhelyi, zombori stb. a legutóbbi kolozsvári ünnepélyi bizottság gyűlése, mely f. hó 5-én tartatott, s melybén az egyesület közp. ig. vál. megbízottja — az egyesület titkára — is résztvett, már kinevezte és szervézte a szakbizottságokat, melyek munkálataikat már folyamatba is tették. A városi 300 frt értékű első dij, mellett a kolozsvári hölgyvilág dija képezendi a 2-ikat, melyre már folynak az aláírások. Azonkívül az egyesület elnöke Királyi Pál és alelnöke Bartay Ede is felajánlottak egy-egy dijat, ugy szintén a kolozsvári polgáii dal egylet is, s remélyhető, hogy a többi kolozsvári egyletek is hasonlót teendnek. A verseny — a versenyzők nagy száma mellett — két este fog megtartatni, mindkettő az ottani nemzeti színházban, úgyszintén a fővárosi művészi erők közreműködése mellett tartandó díszhangverseny 4s- A közös összelőadás az ottani tágas nyári színházban fog tartatni, mely e czélra igen czélszerünek találtatott. Eddigelé mintegy 8—900 dálár- és vendég jelentkezett. — Esztergom, julius 11. Kupecz Ferencz vol> honvéd Seemann Alajos egri alezredest a magyar lobogó megsértéseért távirati uton párbajra kihitta. — Tüskevár, jul. 1L Vírághalmi Ferencz régi lakházára ma tették fel ünnepélyesen az emlékkövet. Reggel 9 órakor ünnepélyes misét olvasott Karsay somlyó-vásárhelyi káplán, azután Somlyó-hegyen megkezdődött ez ünnepély nagy intelligens közönség .jelenlétében. Karsay ünnepi bestédet tartott, Hindy Árpád elmondta Virághalmi élettörténetét, irodalmi működését, Adorján Sándor elszavalta Virághalmi huszár legendáját. Az emlékkő felirata : „Híven szolgálta a hazát tollal és karddal." Ezután Schönauer, a Virághalmi ház tulajdonosa adott díszes lakomát. — Negyed napra. Szörnyű dráma történt jul. 7-én délután Szentesen. Hofer Antal Bzentesi közjegyző, fiatal 36 éves özvegy ember megnősült;-özvegy Deákné, szül. Sitammer úrhölgyet, a csongrádi alispán unokahugát vette el, s esküvőjük négy nap előtt ment végbe. A szerelemmel kötött házasság azonban megdöbbentő veget ért. mélynek lélektani indokai kimagyarázhatianok. A fiatal asszony tegnapelőtt délután halántékon lőtte magát. Az esemény óriási szenzácziót kelteit mindenfelé, mert megfoghatatlan rejtélyt képez. A szegény fiatal nő mégis halt s temetése e hó 9-én volt. — Csehek Magyarországon. A getlenség" zemplénmegyei levelezőnk irja: A „Magyar Föld" czimü újság egy közleményünkre, melyben azt irtuk, hogy hg. Win-disch Graetz sárospataki uradalmából a magyar tiszteket elbocsáthatja, s helyöket csehekkel tölti be, azt mondja, hogy ez nem igaz. Nem tudjuk, hol tanulta a „Magyar Fold" az igazmondást, csak azt jegyezzük meg, hogy közleményünk szórói-szóra igaz. Neveket sem emiitettünk gyöngédségből a méltatlanul elbocsátottak iránt, hanem ha a „Magyar Föld" akarja, megtudjuk nevezui nemcsak az elbocsátottakat, hanem a helyökbe kinevezett cseh-német embereket is. A herczeg nem tud-magyarul, hivatalban csak oly egyéneket alkalmaz, a kik a számadásokat németül tudják vinni. Ez oka, hogy a halászhomok tisztet cserélt, magyarból, — csehet Sőt nemcsak a gazdatisztek, de alárendelt magyar személyek is elbocsáttattak, így p. o. magyar erdőkerülő, vadász stb, s helyökbe jönnek csehek vagy németek. Nem kell tehát az igazságot eltagadni. Hg. Windis h-Graetz Sárospatakon germani-zál és sziávizál. Ez az igazság. — Közjegyzői hitelesség: Szabadkán történt a következő eset. Az ottani közjegy zőí irodában Vujkovics Czviin Gergely, (Timótfi) megjelenvén, előadta, hogy édes anyjának mintegy 15 láncz földje van, s e fekvőséget most anyja neki ajáudékozza, miért is kérne erről okiratot készitení és a tlkkvi bekebelezést is eszközölni. Elvezetett a fiu egy öreg asszonyt, — édes anyját is. A közjegyzői okmány annak rendje és módja szerinti bevezetéssel elkészült, hogy tudniillik „N. N. előttem személyesen is ismert, szabadkai lakosné két ügyleti tanú kíséretében, kik őt szintén személyesen ismerik . . . stb. . , oda ajándékozza ezt meg ezt a fekvőséget fiának. Ennek alapján a 15 lánci föld a Gerga gyerek nevére be is kebeleztetett, ki modern polgárhoz illően, iparkodott azt 4000 frttal rögtön megterhelni. A pénz folyt, az anya bámult s gyanút kapva, vagyona telekkönyvi állása után nézett, a mikor is kisült, hogy a valóságos anya, t. i. a tkvi tulajdonos, soha nem volt ez ügyben a közjegyzőnél, vagyonát fiára nem ruházta s az ő nevében megjelent vénasszony egy pénzért felfogadott csaló. Tehát az okirat kiállítóját sem a közjegyző, sem a közjegyző által tanukként említett rendes tanuk nem »merték s még is megszületett a hiteles okmány. Papírszeletek. — Amerikai reklám . .. Egy amerikai képes folyóirat szerkesztője ezt a reklámot csinálta magának: „Pennsylvaniában, Cincinatiban s mindenütt, hol lapomat árulják, — a könyvkereskedésekbe leütött a villám. A biztosító társulatok nem akarják az oly könyvkereskedéseket biztosítani, hol lapomat árulják — mert ez még a villámot is vonzza." — Vak szerelem. A szerelem vak, mondják sokan. Hát még azuUn milyen a vakok szerelme? Egy fővárosi orvos közelebb vissza akarta adni egy vak szeme világát, mert kisült, hogy operálható. A vak nem akarta. Miért ? kérdé az orvos. — Lássa uram felelt ez — nagyon szeretem a feleségem, pedig azt mondják, csúnya. — Ha meglátnám, meglehet, nem szeretném ugy Ez azután a vak vakszerelme. — Egy czivílizált cseh A királynak moataui csehországi " utazása alkalmával Josephstadtban nagy udvari ebéd volt. Eb-d után körül hordták az asztalnál az illatos szájmosó vizet, s egy szerencsétlen cseh kerületi főnök azt két hatalmas kortytyal — kiitta. — Hölgy :■— Itt van egy\'hatos, de szégyelned kellene magadat koldulni ! C Koldus: — No, egy hatos kedveért nem kell meg prédikácziót tartani, különben is kikérem magamnak a leczkézéat1 Piaczi árak. 100 kilóg, számítva, fiyőr : Buza 10 60—10.80. Roz< 8-40—8 80 Árpa G.90—7.10. Zab 670—6.80 Kukoricza 7.60— 7-70* Sopron: Buza 11.80.-12 40. Rozs 10.80 — 11 40 Arp. 8 —9.— Zab 8-10.—8 20. Kukoricza 8 50--8 60 Veszprém : Bnzall.--11.50 Rozs 10 — 10 3o Árpa 7.50—8 —, Zab 7.80—7.90 Kukoricza7.20-7 50. Szombathely: Buza 11.40-12.20Rozs 10.40 11 — Árpa 8--8.60 Zab 7-40— 7.30.Kukoricza 8 20—8 60 Páp:Buzall--JlöORoza 920- 9 ÖO.Árpa 7.60-7.70 Zab 7 80-8.—: Kukoricza 8 — 8 20 Péos Buza 12--12-50 Rozs 11 20—11.30. Árpa 7.50.— Zab 7-10—7.60 Kukoricza 7.__7.30 Szerkesztői üzenet.. 4167. .Vágyam\', „Mint sivatag" nem közölhetők. Ilogy gondol ilyesmit kiadbatónak : „Szivem üres, mint a hordó, Amelynek bora elfolya, Az érzelem csak ugy kong benn Mint hordóban az akona." 4168. B T. Persze hogy — igen Mindkét részről üdvözlet 4169. V. Gy. Mielőbb válaszolunk. 4170. R. Csáktornya. Azonnal elküldöttük. 4171. A K. Ha lehet. 4172. „Fonógépen " Csak dolgozzék, de ne verset. 4173. P. G. Hpest. Köszönettel -vettük. Jövő szám»nk már megkezdi. 4174. Ér-Semlye. Közölhetetlenuk. 4175. H D. „A p5rt-"t közöljük. .4176 8. S. Bécs. Szivea buzgalmáért köszönet Ujabb csomagot küldöttünk, kérvén annak kézbesítését. 4177. T. P. Nincs birtokunkban. V a suti m e ii e I. r e n d. Indul Kniiisdáníl hova: honnét: Vonat <zám Or P«jrc. IJ8 207 Kszók, MohAca, Dombovár 5 10 reggel 215 , „ 2 30 délut. 2-"9 „ „ „ 11 1 éjjel 202 Bnd.Pestre (gyorsvonat) 5 55 reggel 204 , (postavonat) 2 6 délut. 212 „ (vegyes vonat) 11 20 éjjel 313 Bécsbe (8ombathely, Sopron-felé) 6 15 reg«! 301 11 50 éjjel 315 Sopronba 3 40 délut, 205 Prágerhof Kottori, Csáktornya 4 55 reggel 203 „ „ 2 47 délut. 201 n „ (gyom) „ 1050 éjjel 210 Zákány felől 216 , 208 „ 211 Érkezik Kanizsára Buda-Pestről (vegye« vonat) „ (postavonat) ,, (gyorsvonat) Bécshői . Ropronból\' PrAgerhof felől (gyorsvonat) 5 27 reggel 1 41- délb- 11 1 éjjel 4 15 reggel 2 6 délut 10 30 éjjel 4 1 reggel 10 15 éjjel 12 5 délben 5 37 reggel 1 20 délat. 10 50 éjjel t A Balatonon való hajózás. Balaton-Füredről indul a Kiífaluily-gózö-i reggel 9 órakor öiófokra. Ugyan onnét indul délut« n 3\'/j • ■ naponta, mig hétfőn kivételese n reggel 7 órakor. _ Siófokról indul délelőtt ll órakor Balaton-Füredre „ „ . délután 5 „ „ Kivételesen szombaton és vasárnap Siófokról a délután 5 óra helyeit indul Füredre 8 órakor. Felelős szerkesztő: Batorfi Lajos. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖN 5T. JULIUS 25 én 1880. H I R D E T È S A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt. igar^atMg ezennel jelenti, hoírv Zala-, Somogy-, Baranya- ós Vasmegyék rószA-e kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán vezérügynökséget állítván fel, annak vezetésit GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit. egyszersmind a tűz-, szállítmány- és jégbiztosítás ágazatokban jojrérvényes biztosítási kötvények kiállítására és károk felvételére, úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ A Magyar-franczia toísstosltó részvény-társaság igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással alrilirott tisztelettel jelcuti, miszerint a Nagy-Kanizsai vczéríigynokscs vezetését elvállalta s a vezériigynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle telviiágositáuok leg-készségesebben megadatnak. BÍZtOSÍt pe<llí? H társaság a) tűzveszély és rohI»an;ÍM által okozott károk ellen; c) hz árazon vagy vizén »záHitott javak károsodása ellen; b) jégkárok pHftT1 d) az «Mliber életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztosító részvény-társasáig, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevó alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint \\ készpénzben befizettetett, s részint a tóváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, rn. évi október 14-én tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: " Felügyelő bizottság Beck Nándor a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánczy Leo 4 magy. ált. I\'öldhit<d ró«/.vény-társ «Hág igazgatója Budapesten Lewin Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos. Mária Emil. a párisi Societé de PUnion generál»» vezérfeldgytdőj» l\'áriabn. . Igazgatóság l^azear.Vk : Dr. Hiller Albrecht, köz- és váltó-ilgyvéd Bécsben Klstfínmacher károly BHnffm<»nn József* nagykereskedő ««¡«ég főnöke Hudapeateu. Schweiger Márton ki., kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató Moskovicz L jos Hndapcstcn. : nagyobbrészt ismert ím köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tebát, hogy nam egész mo narehjában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségin-k annyi garnutiát nyújtott volna, mint amennyit neki o társaság mindjárt kezdetben nyújtani kúpos, s a midőn a társaság páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről tolj-s hiztnsitáat nyújt arra nó/.vo, hogy a tár»nág üzletvitele a méltányosság, a pontosság ós a legszigorúbb becsületessé»* minden köv-mindenkor és teljesen meg fog Welni, másrészről a szakvezetés avalottsága :«z iránt ii kezességül szolgál, hogy a társasig a dijtétwlek megszabásánál is kollő tekint-ttel fog lenni a verseny jogosult Amidén tehát tisztelettel alulírott a biztosító t. közönség bizalmát a* ált.la k-pvis-lt társaság iránt njb«M felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vezériígynökíégi területen szervezése toljes folyamatban van és hogy tűzbiztosítást ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatunk. maradván teljes tisztelettel Választmány. Elnök: Bittó István, ö fels. val. belső titko* tanácsosa, a Lipót-rend nagy keresztese, «írsz. képv. stb Alelnökök : Báró Bánhidy Béla, földbirtos, ors-z. képv. stb Budapesten. Bontoux Jenő. a \\< iri: de l\'Union générale elnöke stb Parisban. Választmányi tagok. Robert Morin marquis d« Bauneville, az osztrák déli V.isut igazgatósági ta4ja stb Párisbau. Neuwelt Armin kir. keresked. tanácsos nagy-keresk-.lő. Lovag zápori Regenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya i\'lnöko stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tinti Károly C3. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, az o.izt n ..kii Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az üzlctve.zet« líní-sten. i Socio té ta^j.i st •. Bécsben, •n levő, hazánkban i köv vídéki •olt még ht. «d.l.i t.\'líIHMiyfllll\' lí itnltn-iiy^irf. (J ^ y ti"k ,Ki{uk Nagy-Kanizsán, 1880. májas hóban. 98924—52 Kerületi ügynökség Sümegben Epstelu V. urnái. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság vezérítgynöksége Nagy-Kanizsán. GUTiVlANN S. II. Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Első magyar gép- és tfizollószerck gyár, harang érczöntőde Hirdetmény. líudapest, Rottenbiller utcza 66. sz A teníbezd-merkei bérgazdaságnál -ny irnok azonusli belépé-S\'-l alkalmazást nyerend, ajájjlaiok bironyitvány"kkal "II ár va iulé/.\'ndők Günsberger Lázár nrhoz P.«»;\'t:íiTS. íoc 3-a xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett gyára liarang k tiizoltászati és vizmiitészeti gépek készítésére; agyárral kapcsolatos viziuiii. sz"ii osziály a jelenben egyedüli belfnidi szivattyú gyárt képezi, melyben kizárólag boni umnk."orn alkalmazása mellett, mimlon c/.óin«k ni glelelö szivattyúk és kutak kuszitietn. k Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bermentesen szolgáltatnak. HF" -A- gyár nólütelepe : Kolozsvárul\', Oelimtnuntor-iUcz\'i ltl szám iilhtt létezik. joleB Mária-czelli gyomor-cseppek, hatású gyógyszer a gyomor minden báni almai ollon, és fe\'l 111 »lúlhatutiau az élvágyliiátiy, gyo-morgyengeség, roszszagn b-kellet, szelek, savanyu felbüfögés, kólika, gyomorhurut, gyomorégés, hnnykőképződés, tnlságos nyálk»képződés, sárgaság, tin-tor és hányás főfájás l.ha az a gyomorból ered), gyomor görcs, székszornlat, a gyomornak tnltcr-holLsége étel és ital által, giliszta, lép é< tnájbetrgség, arany eres bántalmak ullen Egy üvegcse ára használttá ntasitással együtt .?.•> kr. Kapható: Prágcr Béla nr gj-ÓL-yze-tarában Nngy-h\'aniz«án, valamint az o.>.ztráK-magyar birodalom minden nagyobb eyótry-szertárában és kereskedésében Központi &zétk3ldé»i raktár nagyban és kicsinyben Brady Károly, „az orangyaJhoz<i czimzett gyógyszertárában -f»2 Kremzierben, Morvaország. Vendégfogadó bérlet. A alsó páhoki Község közepén levó uradalmi vendég fogadó, bolt, mészárszék, pálinkaház, vendég istáló. szeszes italok mérési joggal — továbbá a Keszthely, sárrneléki. zala apiti ország ut mellett lévő most ujjonan iépült ugy nevi\'Zolt ,Becsalj" csárda szinte bor, sör ó.< pálinka mérési joggal f. é. okt. 1-tül kezdve három évre, folyó évi aug. 1-sö napján délelőtti lft órakor az uradalmi laknál nyilvános árlejtés utján bérbe adat-] nak. Árlejtés napon tartozik minden drlejtó S\'áz forint bánatpénzt árlejtés megkezdete előtt letenni az uradalmi ¡pénztárba, mely a legtöbb Ígérőtől bent tartatik. i kevesebb Ígérőknek helyszínén azonnal vissza adatatik. I — Az árlejtési feltételek árlejtés előtt felolvastatnak, i. Alsó-Páho!;, 1S80. juiius 6-án. 105 3 3 Az alsó páhoki bérgazdaság. Schaumann Gyula-féle Eddig eléthetlen hatásában a köanyebh megoldás\'a v,n,t-kozólag nnhpxcn eih^sxthetö étkekre. e«észtés. vértlsztitás. táplálás testerösltesre. Kxáltal a ti Apunk inti kétsxcrt fnljfUinn» h.i../.ti:\'i!nt alán ni-\'-rt^klptoi „orill használ még maka-a hc-W" Ri>knél i», n m.: emésztési gyengeség-, zaka égetés-, »Iztólolás > hasQitisztánál, veszteglôség a bélnél, tag gyengeség, aranyér szenvedés, mindennemű görvény. golyva, fehérkor,Taáigaság. idült bör kiütés időközii főfájás, fé\'eg- és kfibetegséireknél benyálkásodás a benőtt köszvénynél és a gnmöságnál Az ásványvizek gyógyszer gyanánti hassnálat msllett, M\'™ ép URJ- mint annak harcnálata al.lt, valamint utólagos eyújiy-knxclránél is kittlnô szolgálatot tea. Kapható annak készitr>jéuél, gazdasági gyógyszerész Stokerauban os az osztrák-magyar állam mindé" gyógyszertárában, valamint Nagy-Kanizsán Bein, Zala-Egerszegen Hollósy lí. «yógytárukban. É4 Mogr^nflnláseknél leKkovíS^hb kit sknlnla utánr-1 , ni rí lett knMetik. f.13 -" Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó "tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGY-KANIZSA, 1880. julius 18-án. 58-öilr sxítm. Tizenkilenczedik évfolyam. EUtaeteslir: j,egé»a érre . . 8 frt i tél erre . 4 , i ue\'gyed évre . . 2 t Egy szám 10 kr Hirdetések 6 .hasábos petitaorban , ináaodszor 6 s min.lo-toT&bhi eorért ő kr -SY1LTTÉRBEN soronként 10 krért v.\' tetuek fel. !l Kincstári illeték mindé: ZALA KÖZLÖNY í A lap szellemi réjsét illető közlemények * «■•rkeartShfiz. anyagi réasét illető közlemények pedig a kiadóhoz bórmentve intézendő* í NAGY-KANIZSA Bérmontetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. «■•gyes hirdetésért kdlöt íf i 30 kr fizetendő. k Kéziratok viaasa nem kBldetnek. előbb : AL A.-SO JVI O G Y I KÖZLÖNY\' X.-Kanizsaváros helyhatóságának, „11.-kanizsai önk. tüzol tó-egylet", a vn.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanitó-tesl tiilet", a „n.-kanizsai kisdedneveló egyesület", a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal kftlYálasztmánya" s több megyei Cs városi egyesölet hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. FELHÍVÁS ELŐFIZETÉSRE! a „zalai közlöny" tizenkilenczedik évfolyamának második felére juliíiR — deczemberre.......4 írttal juliuí!—szeptemberre.......2 írttal ezennel előfizetést Djitunk s illetőleg az előfizetésre tisztelettel felhivjujf a nagyérdemű kö- zöuséget. Óhajtunk továbbra is megszökött házi barát lenni s így mind a megyei, városi, mind a közérdeknek hü tolmácsolöi leszünk. Különös gondot (ordítunk a közgazdászat! rovatra s ezért minden számban változatos irányban mind a hivatalos piaezi árjegyzéket hitelesen közöljük, mind pedig egyik nagyobb terménykereskedő ház szakavatott tisztviselőjének tollából köz-lüuk biztos és hiteles átnézetet. Az egyleti életnek továbbra is figyelmes szemlélői leszünk, mert az egyesült erőkben vau a biztos jövő a közjólét megteremtéséhez. Irodalmi tárczánk változatosságára kiváló figyelmet fordítunk továbbra is. Hireiuket lehető gyoraan s minden személyeskedéstől menten közöljük. Hirdetések jutányosán vétetnek fel. Az előfizetéseket legcélszerűbb poBtai utalványon eszközölni, melyek közvetlen a „Zalai Közlöny" kiadó-tulajdonosához inté-zendők. Nagy-Kanizsa, jun, IS. 1SS0. BÁTQRFI LAJOS W4JDITS JÓZSEF lajítulajdono. Zalai borászat. A Balaton melléki hegyvidéki borok értékesítése tekintetében — bárha elmondhatom, hogy az egész hazában egy borvidéken sincsen oly nagy és rendes pi-acz, mint itt — de még is az látszik, hogy a finomabb, nehezebb borok nem akadnak rendes vevőre s azoknak ára nem igen áll arányban a középszerű rendes fogyasztási borok árához: holott pincze szövetkezet esetében rendes kezelés és a jelesebb borok megérése fokán ezen borok volnának azok, melyek általános kereskedelmi czikket képeznének nagyon illendő áron mindenfelé, de jó ár mellett jó ve-vökre lehetne ezekkel számitni Morva- és Csehországban, Porosz-Sziléziában, Bajorországban, Észak-Németországban, sőt Angliában is; mert ezen tájakon a tiszta, egészséges és kifejlett borokat örömest isz-szák és jó áron fizetik, s ne ijeszszen el senkit a vám, mert azt rendesen a fogyasztó közönség fizeti, ott már a bor ára is a szerint szabott, a szerint szokott; p. fezak-Németországban egy Ilktliter bor vámja 24 márka — 12 frt pp, s egy pa-laczk = \'/,„ liter bor ára a közönséges fogyasztásban 12 ezüst garas 61) kr. a mi pénzünk szerint: könnyen ki lehet számitni, hogy a Balaton melléki borok szokott ára milyen arányban áll ezen eladási árakhoz; vagy a második fokozat az elárusitásnál 15 garas 1\'/, márka s igy fokozatosan a fajborok 3 márkáig mehetnek és a badacsonyi ürmös 3 — 4 márkáig; és még jó azt is számításba venni, hogy a Balaton mellékének nem csupán azon része, mely Szigliget és Zánka között fekszik, terem olyan bort,. melynek elárusitását a legolcsóbb áron kellene megkezdeni: — ezen magas árak és azon szívélyes fogadtatás, melyben magam is, boraim is részesültünk, kecsegtettek azon küzdelmemben, melyet 1863-ban megindítottam Berlinben és Boroszlóban üzlet alapítással, hogy idegen pénzzel, mint terményünkért valódi közgazdasági hasznot hozó áruért beszerzendő pénzzel használhassak borászati érdekeinknek, s ezen kecsegtető állapotból folyt az, hogy 5 esztendőn keresztül tartottam azokat fel folytonos csalódás mellett is mindig aiSn reménységben, hogy megváltoztatván hütelen bizományosomat, rövid idő elég lehet veszteségeim kipótlására, míg nein tetemes csalódás visszavonulásra kényszeritett teljesen: de a tér meg van és jót, amit én alapítottam, hitelt boraink nak, annak hasznát most mások élvezik, ha silányabbal is. Örülök és ószíntéu üdvözlök minden mozgalmat, mely borászatunk terén mozog : de nem örülök a mai borkereskedésnek általában, mert az kifelé nem felséges boraink, hitele fentartása érdekében s benn nem jelesebb borokat termesztő közönségünk buzdítása eszközlésében tevékeny — .csak nagyon keveseket kivéve —. Ezért ajánlom a szervezkedést, ezért a hegyvidéki tanács megválasztásakor mindjárt a pincze szövetkezetet szervező bizottságnak megválasztását, hogy készletben levő borterményünk már termesztője számára hozzon hasznot, melylyel a tovább haladás és javítások eszközölhetők legyenek. . — Ne örüljünk azon, liogy szemünk előtt gazdagodnak fel \' rövid idö alatt aljborainkkal az üzérek s még ke- vésbé annak, hogy most már francziik is jönnek és vettek már borokat —\' de smit legdrágábban 7 kron literjét, sőt 4 .5 kron legtöbbet, mert az ilyen ár nem igen felelhet meg még bő termés mellett sem a termesztő érdekének, s ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden silány borunk drága legyen — de mindenesetre méltányos áru és ugy hozzá férhető, hogy már ennek hasznában is részesüljön a termesztő. PARRAG-H GÁBOR. A magyar nőközünséghez! Az országoa nőiparegylet a jövő év tavaszán országos kézimunka-kiállítást rendez, melynek előleges programmját a következőkben alánljuk a t. közönség szives figyelmébe. Az országos női kézimunkakiállitás czélja: feltüntetni azon iparágakat, melyekben eddig a magyarországi nők sikerrel foglalkoznak; a női kézi munka haladásairól, az abban nyilvánuló izlés fejlettségéről hü képet nyújtani; továbbá éppen a kiállítás alapján szerkesztendő sza.kje-lentések által főleg azon hiányokat összegezni, melyek a nőípar éa női kézimunka fejlődésében eddig tapasztalhatók ; ezen hiányok javítására az alkalmas módokat és eszközöket javaslatba hozni; végül a nők munka és keresetképességé nek előmozdítása érdekében azon uj iparágak megjelölése, melyekben eddig a nőft nem foglalkozhattak vagyis a nők munkakörének kiterjesztésére és előnyös javítására vonatkozólag az állami és társadalmi téren reánk váré feladatok konkrét felsorolása, éi ezek teljesítésére nézve a legkedvezőbb módozatok ajánlása. Kiállítható minden e hazában, esetleg külföldön tartózkodó magyar nők által készített és kiállításra méltó iparczikk éa kézimunka és pedig mindennemű tümunkák (varrás, kötés, himzés, keretmunkák, hálómuukák, csipkék, ruházati ipar), szövetek, a házi ipar összes tárgyai, élelmí-czíkkek, gazdasszonyi készítmé- TÁRCZA. „Él íuagjar, áll Budapest még. Meghozták a vészharangot Igen sok.szor fejünk felett Mi is hittük, hogy a halál Eltörüli o nemzetet. Várják a károgó hollók, Hogy a brtllát megelu-ssék De hátrább az agarakkal.... „Él magyar, áll Budapest még !" Sem külső, sem belső ellen Neav_zuzott eddig azét minket; Árpád vére tüzeslti Még mostan ia ereinket. Szivünket a honszeretet Elfoglalta végteleuül ; Lolküuk legszentebb imája : „Hazádnak rendületlenül:" Lehullt rólnnk a tatárnak Ketteuete8 azolgalámza ; És Mohácsnak rabbilincse Ninca-e nyakunkról lerázva ! ? Széttépjük a mostanit is, Mely bizony már régóta tart . . S esdekelve igy könyörgünk : „Isten áld meg & hős magyart! Mi is teszünk, latén is tesz : Éni áldás s honazerelem, K két biztoa varázs-erő, Győz »kármely ellenleien Les»áll hozr.ánk és velünk leaz A szabadság a a boldogság . . Ho(jy is szól a jövendölés ? ,Nem volt, de lesz Magyarorazág VÁROSY MIHÁLY Mikor engem íelszabaditottak! — Egy vadász cini kírataiból.— (Folyt, és vég«.) Én szabadkoztam, állítását tévedésnek tartottam, mert én a foglyokra lőttem, ő pedig épen az ellenkező irányban volt. Ezzel azonban csak magamra hánytam a követ, mert páratlan ügyességemről igy csalhatatlan diplomát állítottam ki magamról. Alig hogy puskámat megtöltöttem, János bátyám vizslája ismét „állt." Egy südőuyulat ugrasztott fel és gazdája fütyülésére nem hallgatva szaladt a nyul után. Többen a nyul után eresztették a puskát, de az sértetlenül iramodott tovább. Már majdnem kiért a lölávolból, mikor én utána küldtem szt. Hubert tömjéuét. A társaság kaezagott, hogy oly távolról rálőttem, de e nevetés azonnali néma csodálattá változott, mert lövésem talált. János bátyám elismerőleg megveregette vállamat éa siettünk az elejtett nyul után. Egy bozót mellett ott feküdt János bátyám gyönyörű vizslája. A nyul helyott ezt teritettem le. János bátyámat e szomorú meglepetés lehangolta, ismét inegezirógatta vállamat, de ugy tapasztaltam, hogy most ököllel. Hosszan, szótlanul elnézte a hü, vonagló állatot, s láttam, hogy szemében a bánat könye rezeg. Sokféle leves van a világon; Talán nem csalatkozom, ha azt tartom, hogy a gastrono miában valamennyi közt a nyakleves foglalja el a legutolsó helyet, mert még ezt étlapon soha se olvastam, sőt ha valakit megtraktálnak vele, nem tartják az illem követelményeibe ütközőnek, ha azért elmulaszt köszönetet rebegni. János bátyám ígért belőle egy tányérral azon esetre, ha szeme előtt haladéktalanul lát-hatlanná nem teszem magamat. Közel a bozóthoz felugrott egy nyul, s nem tudom ijedtemben-e, elég az hozzá, hogy ledurrantottam. Ilanem ez drága dicsőség volt. A legelső nyul! Ez kezdő vadásznak az, ami első győzelme a hadvezérnek, ami első kinyomott verse a poétának, ami az első taps a színésznek, arai az első koszorú az énekesnőnek. Örömöm rövid ideig tartott, mert rögtön eszembe jutott János bátyám keresztényi ígérete, s meg voltam győződve, hogy most azért is ura lesz szavának,, meri megharagítottam. Hárman {elkaptak vállaikra, aztán semmit egyebet nem kívántak tőlem, minthogy feküd jum le, mert a vadászati törvények ennyedik és ennyedik § a értelmében, és az ősi szokás erejénél fogva tizenkettőt olvasnak rám mogyoró pálczával. Én szivem mélyéből megköszöntem lekötelező szolgálatkészségüket, illő udvariassággal bocsánatért esedeztem, hog^ nincs hajlandóságom azt igéuybe venni. Mikoe már láttam, hogy az ige innen onnan testté válik, hogy a czerimoniához folynak az előkészületek, appelláltam János bátyám felebaráti szeretetére, könyörületességére, mindenre, ami előtte szent; kértem, vegyen hathatós protekeziójába, húzza keresztül befolyásával a társaságnak minden humánus elvvel homlokegyenest ellenkező tervét. János bátyám rám se hederített. Közönyösen nézegette egy mogyoróbokor hajlékony ágait, hogy melyik vastagabb, melyik lenne illetékesebb végrehajtó eszköze a törvénynek, legmegbízhatóbb tolmácsa a közakaratnak. Keményem szappanbuboréka eloszlott. Hívat koztam a lí). század felvilágosodott szellemére, mely e barbár hagyományt megfosztotta kötelező erejétől, hivatkoztam a czivilizáczióra, ámde hasztalan! A társaság nnm osztotta ebbeli nézeteme\'. az ultimátum ki volt mondva, alá kellett magamat vélnem a vadászati szabályoknak. . Kalazanti szent József, erényekben tündöklő patrónusom, tekints le jámbor szolgádra menybnli magasságból! Szemeim tüzes rákétá-kat szórtak a mogyoró páleza szeiid érintése következtében, a föld láthatólag forgolt velem és a tizenötödik porczió után — hármat a sokat szenvedett haza javáért ráadásul kaptam — ugy támasztottak talpra, mert saját emberségemből nem bírtam megmozdulni. Megmerevedtem. A »renomé nem engedte, hogy egy panaszhangot is hallaasak, pedig ugy éreztem, hogy minden nyelésnél háromágú tüzes villa akad meg gégémen. Mikor buzgó fohászazal óguek emeltem sziporkázó szemeimet, keserves kinszen védésemben az egy nemzeti szinü óriási kokárdának tünt fel előttem. A vadász, ki megkeresztelt, — magitól értetődik, hogy a mogyoró vesszővel bevezetett az anyakönyvbe, egy e czélra készült kis füzeikébe, aztán Bf chus oltárán meggyújtottuk a gyertyákat és áldozatainkat bemutattuk az urnák. Felszabadításom ezen ünnepélyes ezertartása után két napig ugyanazon oldalamon nyomtam az ágyat. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 15 én 1880. nyek, háztártási és vegyes iparczikkek, rajzok, festmények és a fegyházi ipar tárgyai. A kiállítás három főosztályból áll. vÉs pedig I. Az ipar8zerüleg űzött és keresetforrásul azolgáló r őiparczikkek. II. Az idő hasznosítása ezéljából házi- vagy egyéb használatra készült női kézi munkák (műkedvelők és gazdasszo nyok készítményei.) III. Nőnevelőintézetek és leányiskolák kézimunkái. E három főosztály tárgyai a kiállítás és bírálat alkalmával külön Hzempontból fognak figyelembe vétetni. Minden tárgy a kiállítás előtt a vidéki városokban és a fővárosokban szervezendő szakértő bizottságok áljai (előjury) m«\'g fog biráltatni. A kiállitábi jutalmak: arany, ezüst és brooz díszoklevelekből állanak. Az I. osztály arra méltó tárgyai arany- és ezüst pénzjutalmakkal is ki fognak tüntettetni. A bírálatokat csoportonkint szakértő bizottságok végezik A kiállítandó tárgyak által elfoglalandó térért csekély térdij fizetendő. Beigazolt szegényeknek é3 tanodáknak indokolt előterjesztés mellett a térdij mérsékelhető. Eladásra s\'íánt tárgyak értékesítésének közvetítéséről a rendező bizottság gondoskodik. A kiállilás Koburg berezegné ö fensége protektorátusa és az országos iparegylet mellett egy 100-tagu bizottság által rendeztetik. A vi déken külön kiállítási bizottságok alakittatnak és a kiállítás minél teljesebb sikerének biztosi tása szempontjából az (igy iránt érdeklődő hatóságok és testületek is bevonatnak a ren.le zésbe. A tiszta jövedelem a magyar nők munka-képeaitésóuek előmozdítására az országos nőipar egyletnél fog gyümölcsöztetni. A rendezésre és egyéb részletekre vonatkozó szabályokat az illető bizottságok kallő időben fogják közzétenni, illetőleg a kiállítás idejét, tartamát, helyét sat. meghatározni. Addig is azonban, mig az egyenes felhívás az egyesekhez és testületekhez szótküldetnék, tekintettel azon nagy fontosságú czélra, melyet bevezetésileg részleteztünk és mely a nemzeti munka terjedéseben a nőknek is kijelöli az őket jogosan és kötelességszerűen megil . lető helyet, anélkül, hogy ez által bárkinek jogai csorbát szenvednének, hazafias bizalommal ajánljuk kiállításunk eszméjét a magyar nők* pártoló figyelmebe éa előlegesen is felkérjük őket, hogy addig is, mig becses közremüködé-söket és tevékenységüket ez ügyben igénybe venni bátrak leszünk, szíveskedjenek ez eszmének saját hatáskörükben híveket szerezni, hogy az annak idején támogatásra és pártolásra készen találja hazánk nőkö/.önségét. Budapest, az orsz. nőiparegylet választmányának 1880. április 21 én tartott üléséből: V. KOVÁCH LASZLÓNÉ elnök. Noha nincs közvetlen összefüggésben felszabadításom megható történetével, mint tényt felemlítem, hpgy János bátyám, mikor hazaértünk, dicsekedve kitárta tarisznyáját, hogy ő is lőtt nyulat, s kihúzta abból a vadásztársaság egyik tagjának élet-halállal viaskodó fiatal vizsláját, melyet nyul helyett nregsréte-zett és melyet nyul helyett bele is gyömöszölt tarisznyájába. Ezt szerény véleményem szerint annak tulajdonítom, hogy János bátyára túlságos vallásos létére imádta a „lacryma chríatit". VIRÁGHEGYI. Ebben a nagy melegben. — Sai.ion-czikk — Keszthely, 1880. hő hó. (A r^portor helyzete ilyenkor. Savanyított uborka mint lelki vigasz. A profán poésis Mesterséges lelkesülés. A reporter népszerűsége szárazon és vizén.) Tyhü 1 — terriug____! Árnyékban harmincz nyoicz fok!..» Az ám, csakhogy nem lehetünk mindnyájan és mindig árnyékban A ti\'kulacsos reporter meg épen nem. Ö lósson-fusson az árnyékban hüsaelő nagyérdemű publikum mulattatására. Tartsa szent kötelességének a verófé-nyen porhanyóra megsülni. Igaz, hogy sok nagybecsű kézszorítást jövedelmez a saison érdekében való agyonfára-dás. — A reporter ir, Uzd, mikor mások azt számlálgatják, hogy hány fürdőt vettenek immár hidegből, melegből; s még hányat javall a saison legboldogabbja, mindenhatója : a fürdőorvos ur. Már hiszen a reporter is (a 38 fok mentse ki illetlenségét) csak alig praesentálható toillet- Levelezés. Nagy-Kanizsa, jul. 14 én 1880. .Kérésüknek szívesen helyt adok", imigyen szólott a fölséges Isten a magas meny-országban mikor az „egyotemi polgárság" alázatos istancziáját (melyben jó időt kérnek a mulatságra) végig olvastatta magának. Aztán csUlagtrónusán Péter íelé fordulva folytató: „Edes szolgám aztán jól vigyázz az időre, mert ezek a fiuk még kártérítést indítanak ellenem I" Hej! aztán nemcsak hogy gyönyörű fűszeres éjét adott a vigalomra, hanem adott e mellé jó kedvet is. Oly tűzzel ropogott a csár dás, mikép a tudósítónak alapos gyanúja van, hogy maga sz. Péter is lejött volna gyönyörködni benne, ha bokros teendői vissza nem tartják. Szóval a mulatság pompásan sikerüli. Már a hajnal derengett mire vége lőn. És sok szép ajakról hallottam azt a kívánságot, bár minden héten tartatnék egy ilyen kedélyes kis vigalom. A tánezok közt legtöbbször megújráztak a csárdást. A négyest mintegy 50pár tánczolta. A díszes hölgy koszorúban olt láttuk: Albanich Józsefné, Bátorfi Emma, Boronkai Amália, Cseplits Vilma, Fesselhoffer Józsefné, if. Fesselhoffer Józsefné, Círobetti Malvin , Ileckenast Mariska (Gelse), Hidászi Ida, Horváth Isivánné , Kováts Lajosné, Krausz Vilmbsné, Kováts nővérek, Lendvai Katinka, Rózsavölgyi nővérek, Szobovits nővérek Schwei-tzer Mariska, Tomcsányi nővérek, Tuhóly Viktorné, Tuboly Aranka, Vasdinnyey Paula (Bécs) Zoók Lenke stb. stb. úrhölgyeket. Ilyenkor már „holt saison" szokott lenni Kanizsán, tehát annál inkább dicsérendő dolog, hogy épen ilyenkor igyekeznek fölfrissíteni a társas életet. Pár év óta ugy \'sem adtak a környékbeli egyetemi hallgatók semmi életjelt magukról. Adja Isten, hogy minél többször adassék éa mindig ilyen vigan folyjon le! J-s Helyi !itr<>k. — Csengery Antal országgyűlési kép viselőnk elhunyta folytán a város képiselő testülete julius 14 én délután ülést tartott, mely bon elhatároztatott, hogy városi költségen egy öttagú bizottság küldetik Bpestre a dicsőültnek végtisztességtételénél való képviseltelésre, e bizottság a drága hamvakra koszorút szalag-gal együtt tegyen s végül megbizatotta tanács, hogy előterjesztést adjon egy Csengery-ala-pítvány mimódon való létesítésére nézve. A\' gyászoló Özvegyhez a családjához részvétirat intéztetett. Köztiszteletü képviselőnkben ismét azon kis sereg egyik jeles tagját vesztette el nemzetünk, mely a 40-es évekban vezette közművelődési mozgalmainkat, melynek sorait kivált aa utóbbi években oly sürün tisedelte a halál, ugy hogy ma már alig egy kettő áll még a régi harczosokból. Politikai szereplésében Deák és Andrássy után talán a legnagyobb teben dolgozik. De az mindegy. Csak használjon! — Nemde, kérem ? Ezen érvelésemet valaki csakis azial te-hetué tönkre, hogy velem szóba sem áll. Tessék neki szóba nem állni! — En meg erre azt mondom, hogy „hivatalomban" fárok el. De mégis irok. Itt áll íróasztalom savanyu tintaszega, kö zepett a kovászos uborka. Ez most a legolcsóbb. Oh! tea remény örökzöldjében díszes kedő iczi-piczi savanyított uborka 1 — Agour-raand-vágyaim netovábbja te!... Mily jrvagy te, mily ropogós vagy te! — Te kis fitosom te! Igen kérem, mint igen jól méltóztatnak tudni, vannak ám fitos uborkácskák is. — Igen, vannak. En már láttam. — És ez a legkülönb valamennyinél. De is hálátlan a világ! Nem nagyot mondok, — no ez ugyan nem tartozik erényeim közé — ha azt állítom, hogy bűnös volt minden költő; nagy mértékben bűnös. — Mert ha valami, pl. apró lábak, tisztes körmök, a kikerics, a sárgarépát rágcsáló pásztorleány, stb. stb. képiek voltak ly-rikus érzelmekre hevíteni a poétát: akkor — kérem szépen 1 — a savanyitott uborka rég megérdemelte volna, hogy költőjére táláljon. Ha Emilia szebb, kedvesebb mint Amália, akkor a poéta lantot ragad. A reporter meg csak pennát. Hogy melyik ér el vele többet ? — az megoldatlan kérdés mRrad. De valószínű leg a — reporter. Jelenleg az előfizető közönség nagy része úszik. Ne\'tessék félreérteni! — Lesz szerencsém magamat kimagyarázni. — Más része meg künn van kévét kötözni. És mindenik ur. Azonban, ha még lehet valakivel prózában beszélni, figyeljen a szegény repor-terre. — befolyást gyakorolta hazánk ugy közjogi, mint közgazdaságügyi ujabb alakulására, mint irodalmi férfiú pedig kivált az ötvenes években és a hatvanasok elején kiváló befolyást gyakorolt az eszmék tisztázására hírlapírói működésével. Mint tudós, a legkiválóbbaknak volt egyike és az alaposságot gyakran kizáró sokoldalúság mellett ia ő egész a legkisebb részié tességig annyira alapos, hogy a fölmerült kér désekben, melyekhez hozzá szólott, szinte specziális szakférfiúnak tünt föl. Ujabb tör-\\ vényhozásunk nevezetesebb része magán viseli az ő szellemének bélyegét, s a közjogi-, a vám-, az államadóssági, a horvát-magyar kiegyezési és számos más nagy fontosságú törvény részint az ő kezdeményezése, részint nagy befolyása mellett keletkezett. — A társadalmi téren is kiváló szerepet vitt. Az akadémia újjászervezése, a földhitelintézet, a gazdasági egyesület s számos kulturális és pénzintézetünk sokat köszönhet az ő tevékenységének, mely inkább csendes volt, mint zajos, de közéletünk, majdnem minden ágára kiható, őszintén gyászoljuk elhunytában a munkás férfiút, kinek üdvös hatását ott látjuk számos társadalmi intézményeinken, 8 ki, a mig erejét birta, korának egyik legjelentékenyebb tényezője vala. Csen-gery Antal 1822 ben Nagyváradon született, hol atyja hires jogtudós és ügyvéd volt. — ív pesti egyetemen kitűnő sikerrel végezvén tanulmányait, csakhamar a politikai közélet terére lépett. 1845-ben az egy ideig Kossuth által szerkesztett „Pesti Hírlap" szerkesztését vette át, mígnem 1849 ben a magyar belügy-ministeriumba lépett mint ministeri tanácsos. A szabadságharcz utáni időkben hivataloBkodni nem akarván, egészen az irói és publiczistai működésre adta magát, s ekkor szerkesztette több barátjával együtt a „Magyar szónokok és státusférfiak" czimü nagyhatású munkát. 1856-ban az akadémia tagjául választatván, élte végéig ez maradt hasznos tevékenységének egyik kiváló tere. Az ötvenes évek vége felé a Kemény Zsigmond altal . szerkesztett „Pesti Napló" főmunkatársa volt, majd báró Sma Simon támogatása mellett a „Budapesti Szemlét" indította meg. A hatvanas évek alatt, s kivált az alkotmáuy helyreállta után, előbb mint Biharmegye, később min\'; Nagy-Kanizsa képviselője, az országgyűlésnek folyvást tagja, a « közben Deák Ferencznek mindig bizalmas barátja volt, s bár a nyilvános ülésekbeu csak ritkán, de annál nyomatékosabban szólalt fel, az oktatás- és péuzügyi bizottságokban annál tevékenyebb részt vett. Közvetlen közgazdasági jpüködése főleg a magyar földhitelintézetre szorítkozik, mely kitűnő intézetnek gr. Lónyay-val együtt Csengery is egyik tervezője s ai kotója volt. Tobb ízben megkínálták kivált a h-stvenes évek körül államtitkársággal, minis-terséggel, de magán polgári működését sohasem volt hajiandó elhagyni. Az utóbbi évek alatt általa sokszor kárhoztatott közgazdasági politikánk, s hozzá egészségének gyeugüléau mindinkább visszavonulóvá teit>», ugy hogy Deák Ferenczről irt egy kötetes müven kivül Bocsánatot kell kérnem, hogy még az agy velőm is tüzes lévén, nem tudok eléggé he viilni mir.den saison — tárgy fölött. — Hogy is mondtam csak? — hevülni... De\'jszen ezt ei nem disputálja tőlem még maga a szerkesztő ur sem, m»rt hevülök, igen hevülök egész a szétmállásig, — „ebben a nagy melegben." íme, mily természetes összefüggés ok és okozat között! Az igy előterjesztett tény vázlat után élni fogok az engedelemmel, mely szerint hevülés-mentes-felhevülésem phasisainak fonalát tovább ereszszem, valamint az a lusta pók, ott a redőnyök közt, amely elég szerencsés nem izzadni. Irigylésremélló állapot! I)e, hogy bevallott czélpontjaim egyikét se ejtsem el, következetesen szólok a tárgyhoz. Mindenek előtt azt kívánom constatálni, miszerint én a fürdőközönség előtt végtelenül népszerű alak vagyok; s aki azt meri állítani, hogy ebben megingat, — az mindennemű jóindulatom ellen biztosítja van. Ama bizonyos falusi kántorral szólva, ki naponkint szeretett volna egy-gy gazdag halottat kiénekelni, — én is elmondhatom, hogy „nálunk dühöng az — egészség." Daczára ennek kikuezogtam én ia Hévvizre, ahol az obli gát köszvényesség kúrálja magát. Csakugyan azt hittem, hogy ott csupa köszvénygyötörte népet találok; mert kérem alássan, részemre semmi fogalmat nem nyújtott, hogy köpezösek, soványak/ görbék, sánták e ama fejek tartozandóságai, melyek mint eS7mpSy gombatönk látszanak ki a vízből ret tentő széles takarmány-fövegeik alól. Mindegy. A meleg fürdő nem derogál a köszvény telen-ségnek. De én még sem fürdöm 28 foknyi meleg vizben akkor, midőn árnyékban 38 fok ! — Amiben méltó gyönyörűségemet lel\'em, az a alig adott magáról a nyilvánosság előtt má8 életjelt, mig végre kivált az idei távasz óta fokozatos roszabbul léte a jelenlegi Bzomoru véget éré. — Csengery Antal már a mult óv tavasza óta betegeskedett, tüdő vészben szenve-dett. Tavalynyáron Gleichenbergben keresett enyhülést, midőn onnét visszatért állapota rosszabbra vált. A nyár vége felé azonban annyira felüdült, hogy orvosai a legjobb remé nyeket táplálták. Ekkor azonbau a mult őszszel egy akadémiai gyűlésen nagyon meghűtötte magát, a ez volt halálának • közvetlen oka. Bajával egész télen át sinlődötl; azonban raiod végig a legjobb remény nyel volt, s most a nyáron Olaszországba készült. — Tavaszszal kiköltözött városbeli lakásáról az aréna ut 4. sz. alatti villájába. Állapota, a mig a városban bent lakott, még tűrhető volt; kint azonban ismét rosszabbra fordult éa azóta ereje napról-napra hanyatlott. — Csengery betegsége daczára egyre munkálkodott. Az akadémia költségvetését még az idén is elkészité, s intézkedett az akadémia kiadványainak nyomtatása iránt. Halála előtt két nappal rohamos köhögés fogta el. Mindamellett is még kimen: a véren dára, s olvasott. 12-én éjjel még rosszabbul lett, görcsös köhögés vett rajta erőt; este 10 óra kor már hörögni kezdett, de csakhamar el szunnyadt. 13-án reggel 7 órakor még rósz-szabbra vált állapota, 9 órakor kissé könnyebben érezte magát s ekkor kivitték a verandára. Délután 2 órakor egyszerre égészen halálra vált, görcsök fogták el, azonban csakhamar iámét megkönnyebbült s elszenderült. Egyszerre azonban felébredt, szólni akart, de nem birt. Nagy erőlködéssel végre ennyit mondott: „Ne sírjatok, meg kell lenni!" Ez volt utolsó szava. Lehajtá f«jót és meghalt. — A haldokló ágya körül az orvoson dr. Kétlya kivül ott volt Csengerynek e^ész családja: neje, továbbá leányai Heinrich Gusztávné, Vámos Károlyné, fia Lóránt, Etelka leánya és két veje. A családi gyászjelentés igy szól: Csengery An-talné szül. Kőnig Róza, a maga és gyermekei Lóránt, Olga Heinrich Gusztávné, Leona Vámossy Károlyné és Etelka, úgyszintén sógora. Csengery Imre, továbbá vejei Heinrich Gusztáv és Vámossy Károly, unokái Hsiurich, Viola. Antal, Gyula és Margit és számos rokonai nevében, méiy fájdalommal íudatja, az elfelejthetetlen férjuek, atyának, testvérnek, illetőleg ipának és nagyatyának Csengery Antalnak, a magyar tudományos akadémia másod elnökének, a magyar földhitelintézet igazgatójának, országgyűlési képvisulöne-k , Budapest fővárosa bizottsági tagjának stb. hosszas betegsége után, f. hó l3-án, délutáni 3 órakor, él«t£nek 59-ik és boldog házasságáuak 30-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai f. hó 15 én csütörtökön d. u. 5 órakor fognak a magyar tudományos akadémia palotájából örök nyugalomra kísértetni. Budapesten, 1880. julius 13 átvjpéke. hamvaira! — Temetés. Az aka deraia^alotája, melynek előcsarnokában volt felállítva Csengery ravatala, a temetés napján azép fehérszirmu vizi nymphaea volt, mely a tó ingoványaiban tenyészti gazdag tölcséreit. Rögtöu ki is adtam a napi parancsot egt a napon rezesült gatyás sihedernek, hogy lóduljon oda a lápba és szakitsou nekem egy-két. példányt. Brunell-czipőm nem engedi, hogy oda gázoljak, mer.t az ember ott vénülhet, ugy bele ragrad. — Oda mehet az ur szárazon is, szólt a ficzkó, álla hegyével mutatva arra felé; én menjek oda, osz\' benne maradjak a sárban. Az voina csak furcsa! S még hozzá ez a nüvölvény foghegyen holmi, az imádságban semmi féle atyaifiságban sem levő szavakat dörmögött utánam, ki sértett népszerűségem tudatában siettem magamat láthatlanná tenni. Mégis bátorkodtom hozzá visszatérni, s petitióm megerősitéseül borravalót csuaztaték a makacs érdes tenyerébe, mi jó argumentum volt és diadalt szerzett első feltevésemnek. A kiildöucz megindult és visszatért nagy sárosan — virág nélkül, néhány iszapos levéllel. Most már hangosan ia kimondta, amit előbb csak diinnyögöU. Erre én öklömet zsebembe össze szoritva, azt goudoltam magamban, hogy ez a ficzkó nem méltó, hogy a nap reá büssöo. De nyilván érzi ő ezt maga is, mert talán ép azért hever árnyékban. — Lám ! hölgyek közt ebből bizonyára ka napé-pör fejlődik. Én férfiasan - odább állék vala. — : Odaültem a jegenyék alá. Egy tisztes arczu, zömök falusi birtokossal elegyedtem szóba. Ez elmondta, hogy jó termés« van; » repezéért már is szép pénz ütötte markát. Ugy kell neki! Kzzel felajánlottam ueki ismeretségemet, e felkértem f»gy rövid piquel-partira; mire ő TIZEN KILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JULIÜS 18-án 1880. már egész délután nagy néptömeg hullámzott. A gyászszertartás Öt órakor kezdődött. A politikai és a tudományos világ, valamint u közigazgatósági hatóság s több pénzintézet számos képviselője jelent meg, hogy megadja a végső tisztességet. A kormány köréből ott voltak Tisza Kálmán, gróf Szapáry Gyula,Trefort Ágo&inn, Pauler Tivadar, Ordódy Pál, báró Kemény Gábor s B -dekovits Kálmán ministerek ; a felső és alsóház számos tagja; továbbá a hadsereg köréből is eljöttek a végtisztességre Graef altábornagy, Horváth éa Sz<=bó tábornokok és még mások ; képviselve volt a bírói kar legkitűnőbb tagjai által; az egyetem rektora vezetése alatt az egyetem tanári kara, a tudományos akadémiának a fővárosban időző minden tagja. Ezeken kivül a Csengery vezetése alatt állott magyar földhitelintézet tisztikara Korizmics vezetése alatt testületileg jelent meg, a hitelbank, a földhitelrészvény társulat igazgatói és hivatalnokai szintén lerótták a tisztesség adóját. A főváios tanácsa s képviselete Háih főpolgármester vezetése alatt állt. A gyászoló család tagjai a* ravatal mellett a halott fejénél foglaltak helyet. Öt órakor a nemzeti »zinház énekkara Egressy B. gyász dalával nyitotta meg a halotti ünnepélyt; ez utáji l\'-\'PP Károly sziget-sz ut miklósi jreformá tus pap (Török szuperintendes veje) lépett a koporso hoz é3 Csengery tudományos és hazafias érdemeinek méltatását másra hagyva, g) önyörii szónoki erővel\'vallásos imát mondott. Ezután ¡Szász Károly méltatta az elhuaytban az államférfit, nemzetgazdászt, tudóst, családapát és jó barátot. Beszéde végén meghatott hangon emlékezett meg arról, hogy Csengery őt barátságával tisztelte meg; e barátsággal Memelve érezte magát s egyike volt azoknak, kik a már haldokló Csengery kézszoritását. utoljára érezték, a barátság emlékéül egy szál n"fel"jtset óhajt a halott lábaihoz letenni. A szónok ezután zokogva tette a koporsóra u nefelejtset. E megható jelenet után Papp Károly leikész imaszerű rövid zárszava és a \'nemzeti színház énekkarának gyászdala követ kezelt, mely után a koporsóba zárt tetemet a li.it lovas gyászkocsira tették. A Koszorúkat külön kocsi vitte és erre a nagy temetési menet a Zrinyi-utczán át megindult akerepesi temető felé az utczákou át mindenütt ezrekre menő néptömeg kisérte részvétteljesen a koporsót. A menet 7 órakor ért e kerepesi utí köziemelőbe én a körül mellett állapodott meg. Itt Papp Károly 1-¡kész megható beszédében búcsúztatta el a halottat. A sir körül a gyászoló családon kivül ott voilak még az akadémia több tagjai, köztük Arany János, Gyulai Pál és még számos mások. — A király julius 14 diki kelettel Ebenseeből a következő táviratot intézte Tjsza Kálmán minislerelnökhöz: „Felkérem Önt, hogy Csengery családjának legbensőbb részvétemet kifejezze. — Ferencz József." — A nagy kanizsai gubonaváaár aiig. 30. helyett augusztus 23-án halá- kövér mutató ujjával szétpiszkálva orrom előtt h levegőt, azt mundá, hogy: „olyan nincs! Tessék! nem vagyok e népszerű?... Pedig biztosra merem gyanítani hogy ha nem makacskodik, hát elnyerem tőle a repeze árát. El én ! Ezután áttértünk a malompolitikára. Egyikünk se értett hozzá. Csaknem elaludtunk tnindaketteu. Uj ismeretlen ismerősöm végre felállt és — ott hagyott. Népszerűség. — A szomszéd padon egy aszalt kisasszony irogatott ernyője hegyével a homokba. Erre kíváncsi lettem. Azt elolvasom... Nem is soká bámultatta magát a szegény. Meglátva népszerű alakomat, ellibegett a kápolna felé. Oit legalább lelkierőt szerezhet, ha más nincs, R-szkotő figyelemmel szemléltem a homokon észielt cryptographiát, de biz én abból nem okosodtam ki. Hatalmas étvágy szegődött hozzám.Ozáo-nát rendeltem. A szalámi tavali volt Szemére vetettem a pitiezérnek, ki egész phlegmával replikázott, meri lát\'-a, hogy népszerű emberrel vau dolga... Szegény reporter! — Aztán hogy\' követelhetni tőle, hogy mindenütt jól érezze magát? írnia pedig kell, ha azt akarja, hogy egy szép napon szerkesztő és kiadó össze ne esküdjenek ellene, s meg ne vonják tőle a tiszteletpéldányt. Nini! — Ott meg delnők mennek; azok nem köszvényesek. Nyomukban két dandy zwickerez. Azok meg lorgnettiróznak. Hogy\' is van csak az a... „Lányok, lányok, lányok! Földi boszorkányok..." Gyerünk haza! Otlhon a Balaton trera-polinja ledob magáról a hűvös habokba s népszerűvé tesz, hamár a szárazon nem lehetek azzá. A vizben niucs rangkülönbség, olt mindenki úszik, ebben a nagy melegben. — Ó REPORTER. roztatott megtartatni, miután mind a bpesti, mind a bécsi szinte előbb tartatik meg. — Nyilvános gyorsirási tanfolyam a müveit közönség számára. — Több oldalról történt felszólításnak engedve, van szereucsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy a Gabelsberger-Markovits magyar gyorsírásból, a müveit közönség számára tanfolyamot nyitok. — Felesleges munkát végeznék, ha e helyütt hosszabban bizonyítgatnám, hogy mily fontos, sőt megbecsülhetlen napjainkban a gyorsírás ismerete mindazoknak, kik iráBsal, fogalmazványok szerkesztésével síb foglalkoznak. — Korunk egyik jelszava, hogy az idő pénz. A gyorsírás által pedig időt és fáradságot kímélünk, mentünk meg. mert vele 4 —8-szor annyit Írhatunk (ugyanazon időt értve) mint a közönséges Írással. — Praktikus haszna tehát kétségbevonhatatlan. — Több évi tapasztalatom szerint a levelezési-, 40—50, a vita-gyorsirás 30—40 óra alatt tökéletesen elsajátítható. — Aránylag tehát a gyorsírás megtanulása nagyon rövid idői vesz igénybe. — Tanitási díj az egész tanfolyamra (levelezési gyorsírás) 5 frt, mely összegnek legalább fele a beiratkozásnál fizetendő. — Beiratkozhatni — naponkint — nálam (lakásomon Széchenyi-tér 5. zám) d. u. 1 — 2l/a ig s 5 —7 óráig. — Előadásomat a helybeli kereskedelmi ifjak casino terméb -n naponkint d. u. .7 — 8 íg tartandom. A tanfolyam megkezdését aunak idejében az érdekeltek tudomására fogom hozni. — Tiszteletlel felhívom tehát mindazokat, kik a Gabelsberger-Markovits magyar gyorsírást elsajátítani akarják, méltóztassanak nálam mielőbb jelentkezni, mert a tanfolyam megkezdése után már nem iratkozhatnak be. Kívánatra ugy a Gabelsberger Markovits, mint a Stolze-Fenyvessy magyar gyorsirásból (akár a levelezési-, akár a vita-gyorsirási részből) magán oktatást is hajlandó vagyok adni. Teljes tisztelettel vagyok Nagy-Kanizsán, 1880. julius hó 15-én Kele Antal, kir. trvszéki joggyakornok; a Gabelsberger-Markovits, s Stolze-Feny vessy magyar gyorsírás oki. tanára. — Nyilvános számadás és köszönet-nyilvánitás. A zalamegyei egyetemi polgárság több tagja által, a helybeli polgári egylet kertben f. é. julius hó 10-én — a polgári «ígylet könyvtára javára — rendezett nyári mulatság alkalmával befoly a belépti dijakból 91 frt 50 kr; felülfizetések utján 10 frt 22 kr; össze sen : 101 frt 72 kr; ebből levonva a 69 frt 9(5 krnyi kiadást, megmaradt még barminczegy frt 76 kr, mely összeget a rendezőség már átadta a polgári egylet igazgatóságának, hogj ez, a nevezett összeget könyvtárának gyarapítására forditsa. — Szívesek voltak felülfizelni: Blau Gusztáv 50 kr, Darázs Zsigmond 50 kr, Feselhofíer Józsefné 50 kr, ifj. Feselhofier .József 1 frt 50 kr, llirschl Ödön 50 kr, Kaán N. ügyvéd (Budapest) 50 kr, Kocsis Ferenczné 50 kr, Kováts Lajos 1 frt, N. N. 80 kr, N. N. 50 kr, Rátz Antal 50 kr, Semetke Lajos 50 kr, Schrott József főhadnagy 50 kr, Z. E. 1 frt 92 kr. Összesen : 10 frt 22 kr. — Mindezeknek hálás köszönetet monn a rendezőség. — Horváth Laczi s zenetársulata Nagy-Kanizsáról szerencsésen elért Brilsselbe s ott a uemzeti kíállitásban uagy tetszést aratnak magyar zene darabjaikkal. — Hymen. Ángyán Kálmán kir. pósta-tiszt jegyet váltott a bájos Tárnok Aranka kisasszonynyal. Boldogság kisérje szép frigyüket ! . — Kimutatás. A nagy-kanizsai iparos segédek által bttegsegélyző és önképző egyle tek pénztára javára rendezett nyári mulatságról, mely folyó hó 4 én a polgár egylet kerti helyiségeben tartatott meg, a kedvezőtlen idő daczára belépti jegyekért bejölt 114 frt 45 kr. Fel ül fizettek következők: P^rko Péter 40 kr, 2í. N. 10 kr, Wéber kávés 1 frt, Dobriu Kázmér 10 kr, Cziinbalek János 30 kr, Czellhoífer Athauász 30 kr, Poczok Péter .40 kr, Dorner Kálmán 40 kr, Friedmaun kávésné 60 kr, Weiss Edmund 60 kr, Durínyi István 20 kr, Scheffer Róza 10 kr, Seheffer Anna 10 kr, N. N. 10 kr, Gumbert Antal 10 kr, N. N. 20 kr, N. N. ^0 kr, Éger Ignácz 10 kr, Kanicska Ferencz 20 kr, i \'usincsák Ferencz 20 kr, Földy József 1 frt, N. N. 20 kr, Wittinger 10 kr, Tandor János 20 kr, Keszler Mór.20 kr, Éden koffer Lajos 60 kr, Schw.trcz" Jakab 2 frt, Csillag cs. k. hadnagy 20 kr, Farkasné 20 kr, Ha jós László 30 kr, Kanász János 10 kr, Kolner Imre 20 kr, Zsigrai József 60 kr, Szibera Ferencz 1 frt 60 kr, N. N. 25 kr. összesen bejött 127 f11 90 kr, tisz\'a jövedelem 54 frt 88 kr. — A nemes szivü adakózók fogadják hálás köszö netünket, ugy szintén Hirsch-d fakereskedő ur a dalárda részére felállított álványhoz szüksé gelt deszkák és gerendák dijnélküli átengeílé seért, végül pedig a helybeli polgári egylet fogadja legmélyebb köszönetünket a kert átengedéseért, s továbbra is ajánljuk magunkat párt fogásába. A rendezőség. A kisdedneveló egyesület óvodájában a felvételek újból megkezdettek, miután a megváLsz\'dtt óvó Kemény József urNígy Kanizsára érkezett. Eddig szokásban volt az aug. hónapi szünidő, az idén azonban, mint a jeles képzettségű kisdednevelő ur mondá,a szünidő októberben\'lesz, mikor az uj ovoda;épületben való átköltözködés történik meg. Jelenleg mintegy 30 kisded jár az ovodába. — Színházi krónika. Kedden f. hó, 13 •án Kárpáthy színtársulata Keszthelyen Coepreghy „Sárga csikó"-ját melegité f«l igen kevés néző előtt. Hihba, az évenkint egymásután háromszor ismétlődő színmű nem bir többé az újdonság vonzerejével; — Ezt pihentetni kell. Talán épp\' e miatt volt az előadás is vontatottabb, langyosabb. Nikó Lina (Erzsike) .és Bágyoni (Csorba Márton) mindazonáltal tetszettek. — 14-én Tokayué Kézsmárki Mari asz-szony első vendégjátékául a „Házassági három parancs" adatott Szigl i se ti tői szokatlanul nagy számú közönség előtt. És most is kitűnt, menynyire van hatással a népes nézőtér a színpadra. Tokayné mint Viktória magával ragadta a szereplőket animo dolgában: Az előadás osztatlan tetszésben részesült. Az eddig csak másodrendű nek látszó Závodszky Mari (Ottilia) ésBalogné (Peregíné) megbámultatiák ügyességüket. Bágyoni (Viola) és Pesti (Dörgei) hatalmasan alakítottak. Nikó Lina és Kárpáthy alárendeltebb szerepeikben jól forogtak. — Csütörtökön, 15. Tokayné asszony második vendégjátékául ifj. Dumas S. remekmüve „Alfonz ur" került színre Paulay fordításában. A rendezés semmi kivánní valót sem hagy fönn; a kivitel is egyike volt Kárpáthyék sikerültebb alakításainak. Tokayné (Raymonde) remekelt, különö sen Bágyonival (Montaiglin) folytatott jeleneteiben. Kárpáthy (Octave) a tüztelen és silány jellemű viiágfit igen találóan szinezte, Závodszky M^ji (Guichardné) a parvenü asszonyság helyzetét jól felfogta. Latabárné (Adrienne) kissé érzelmeiesebben adta vissza a 15 éves gyermek szerepét, mint kellett volna. Tapsví-har ugy ezen, mint a tegnapi előadáson bőven termett; és elmondhatjuk : méltán. Kulysses. — Tiíz. Keszthelyen, f. hó 16 án az apác/azárda átellenében ismeretien okból tűz támadt és csak a reggeli szélcsendnek köszönhető, hogy egy istállón s az ennek padlásán fel halmozott takarmányon egyéb kár nem esett. Tűzoltóink közül bizony édes kevés sietett megjelenni; pedig most legyünk éberek, itt a takarítás ideje. — Említésre méltó, miszerint gr. Feste\'ich T. ur is a helyszínére kocsizott s rögtön inlézfcedett saját tűzoltó szereinek kirende lése iránt. — Zala-Eger szegen a megyeház nagyobbitását czélzó épiikezés oly gyorsan halad, hogy a jövő hóban már használható lesz. — Zala- Apáthiból veszszük a szomo ritó hírt, hogy a benczés rend egyik érdemes tagja s levéltárnoka főtisztelendő Adorjáu atya súlyos betegen fekszik s életéhez alig van remény. — Alsó-Doniborunála. Drávába mult vasárnap egy 17, harmadnapra ismét egy 13 éves fiu fuladt meg fürdés közben. Szigorú reudolet s ennek nyomán szigorú büntetés volna alkalmazandó a szülőkre, hogy veszélyes helyeken engedik gyermekeiket fürdeni. — Zala- Egerszegen jul. 15-én 9 ifjú egyén tett jegyzői szigorlatot, köztük Kelefi György fiatal író is. — Árverés Zalamegyében. Friedenthal Jakab 14-592 frtra b. ingt. aug. 14. Nagy-Kanizsa. — Thalecz Mihály 684 frtra b. ingt. jul. 24. Tüskeszeren. — Hektarics Lukács 728 frtra b. ingt. jul. 27. Hodosánban. — Janczecz ltvánné 1370 frtra b. ingt. jul. 26. Paloveczen. — Jiővid hirek. Kaposvárott építendő katonai laktanya 4<>0,000 frtba kerül. — Schmidt Frigyes a soproni hitelbank pénztárnoka meghalt — A párisi Variété színház leégett. — Bradforiban 20 ezer hordó petroleu raot gyújtott meg a villára. — Tóth Ede put-noki szülőháza emléktáblával jelöltetett meg. — Ziinszky Imre kir. ítélőtáblai biró meghalt. — „Sloboda" magyar ellenes horvát lap rész-véihiány miatt megszün\'. — "Az aradi vértanuk szobrára 63.748 frt 70 kr gyűlt össze. Ki nyert? Szeben julius 14 én: 62. 87. 7. 44. 68. Prága n „ 23. 78. 14. 24. 37. Vegyes liirek. — Egy nagy művész végnapjai. A római feslészek közt egyik első helyet foglalt ol VIII. Kelemen pápa idejében Michele Angelo Carra-vaggio. Festészete erőteljes, természeihü, elragadó. Képei közt egyike „Ottó és Kaba grófné" jelenleg egyik angol lord képtára díszét képezi Carravaggio fiatal kocában igen szenvedélyes és kicsapongó életű volt, szenvedélyességét agg koráig megtartotta, ép ugy mint a hires ezüst és fémmüvész Benvenuto Cellini, ki halála nap jáig azzal kérkedett, hogy ablakából lőtte agyon Bourbon connetablef. Carravaggio" égy-szer egy képet íestett egy templom számára, mely Krisztust a keresztre szegezve ábrázolja, midőn Longin a láncsát oldalába szúrja. Min tául egy zsidót vett, kit kiterjesztett karokkal kötözött volt meg egy keresztre. A vér kibugy-gyanás a sebbfií nem igen sikerült s Carravag gío azzal maga sem volt megelégedve. Hogy . azt természethüli festhesse, egy tőrt döfött- a zsidó oldaláb i, s e szerint végzé képét.. De a\' zsidót megölte a ezért mint gyilkos a bíbornoki törvényszék elébe került. A bibornokok közül többen halálára szavaztak, míg mások őt felmentették, a ez utóbbiak többségben lóvén, ő nem büntettetett — Néhány héttel ezen eset után a pápa megbízta őt, hogy a Santa Maria del Assunzione templom kupolája belsejét fesse ki, ráhagyván a tárgy választását. Carravaggio az örök Ítéletet festette. Magát VIH. Kelemen pápát mint atya istent ábrázolta le, azon bi-bornokokat, kik halálára szavaztak, ördögöktől űzetve a pokolban lángok közt, kik pedig felmentették, angyaloktól kisértetve a menyországba festé. MidÖn a fali festészet leleplez-tetett, mindnyájan ráismertek a poklokra éa a menyországba itélt bibornokokra s az elsők a pápa előtt panaszt emellek Carravaggio ellen, ugy hogy VHI. Keleraeu, bár mennyire kedvelte is Carravaggiot, kénytelen volt engedni és őt Rómából száműzetésre ítélni. — Carravaggio elhagyta a szent várost és Nápoly felé vette útját. Pénze nem lóvén, sokat nélkülözött és a koplalás egészen eltikkasztotta. Midőn közel Itrihez ért, egy az útfélen fekvő korcsmába jött, ételt kórt. A korcsmáros nem igen volt hajlandó neki hitelezni s végre abban egyezett meg vele, hogy megengedi ottmara-dását, ha neki egy czégér képet fest. Carravaggio hozzá fogott, és szt. Györgyöt festette, midőn ez a eárkán) t leszúrja. A kép, mint Carravaggio minden képe, mestermü volt. Carravaggio ismét útra kelt s pénzt is kapott ráadásul a korcsraárostól. Kevéssel távozta után egy arra utazó angöl megpillantván a képet, ezért uagy art fizetett, de a festósz után indulván, ezt már kimerülve, halva találta egy árokban. — Legrégibb bankó a világon. A 13-ik század hires velenczei utazója, Marco Polo, tudluukkal a legelső európai ember volt, a ki Chiuát keresztül-kasul bejárta, s ott a nagy kháu szolgálatában három évig kormányzó is volt. Ez a papír pénzről szólván beszéli, hogy azt emlékezetei meghaladó idő óta oly fának a héjából készítik, melynek leveleivel a selyembogarakat táplálják. Ugyanis külső kérges héjától\' a belső finomat elválasztják, ízt a háncsot összedörzsölik, megenyvezik s gyapot papiros alakjában összehajtogatják. E részben nagy, részben kis fekete, hosszúkás négyszög alakú pénzeket Marco Polo előadása Bz^rint sok mo:oszkával készítik. Az erre kirendelt császári hivatalnoknak kell mindenekelőtt rá ü:ni hivatalos bélyeget, h aztáu később egy a császár által kinevezett elöljáró egy czinoberes 8ternplit nyom rá, s igy lesz a papirosnak értéke éj érvénye. Jaj volt annak, a ki ezt a pénzt netn akarta elfogadni; halál volt a bűn tetése, valamint annak is, a ki ezt a papírpénzt, inelylyel minden fizetés történt, hamisította. E szeriül a malombokor s a közönséges eperfa héja volt az, a miből a legrégibb bankókat csinálták. — Báró Edelsheim-Gyulai főKadparancsnokról a következőket olvassuk a „Magyar Főidben" ben: Báró Edelsheim-Gyulai a milyen jó katona, époly jó gazda is. Mióta Uj-Árad melletti nagy birtokát házilag kezelteti, azon a lehető legboltorjesebb gazdálkodás űzetik és berendezésre ma már vetekedik bármely alföldi urodalommal. Most fejeztetlek be azon nagymérvű gazdasági építkezések, melyek nem csak az uradalomnak válnak kiváló diszére, de melyek az utóbbi években foglalkozást adva az ottani népnek, ott igen jő szolgálatot tettek. A gazdasági épületek építési költségei 200,000 frtra rúgnak. Az uradalom kezelése ia változáson meut keresztül, amennyiben még a mult évig a főigazgató Bécsben lakott és onnan történt az intézés; ma már azonban ugy az intézés, mint a b-d kezelés teljesen magyar. Megemlítjük egyúttal e derék főhadparancsnok egy mondását. A napokban magánkörben a magyarságról lévén szó, a tábornok azt mondá: „Fiamból olyan magyart nevelek, hogy a leg-tősgyökeresebb magyar mágnás sem különbet." — A. lutri nem elég, hogy az állam nevében terjeszti a nyomort ós erkölcstelenséget, még azt is megcselekszi, hogy ha valaki olykor nyer, hát egyszerűen nem fizeti ki. Igy járt egy újvidéki nyug. alezredes, ki még májusban nyert 660 frtot, pénzt azonban mindeddig nem kapott, mert az illető lottogyüjtő-nek kasszája üres, az ellenőrzésre államilag kö ««les pénzügyi bizottságnak jelentése pedig még nem jutott el az illetékes helyr°. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM Papírszeletek. Az indóiiázi étteremben — rövid levén az étkezésre kiszabott idó — mohón kapott egy ntaa a forró leveshez. Midőn szomszédja látta, hoey szemeit törölgeti, kérdi toló, hogy mi baja ? — Ma van esztendeje — úgymond — apám halálának. A szomszéd e kész feleleten megnyugodva, hnsonlóan hörpenté ki az első kanál forró levest; de ennek is könyeket csalt szemébe. — Hát kegyed miért sir ? — Sajnálom — feleié bosznsan, — hogy apja halálakor önt is föl nem akasztották. Két ismerős találkozik. — Ugy látom, ön most egész jó körülmények\'" közt él — szól az egyik. — Xa, megjárja. Fizetésem ezerötszáz forint, mellékcsen is keresek ötszáz forintot, adósságot éyenkint eer forintot csinálok, már azután, a ki háromezer forintból ki nem tud jönni, az nagyon könuyelmü, pazar ember. A kérő és papa. • — Bocsánat uram, — szól amaz, — a mai modern viszonyok kimentnek, ha kérdem : mennyi lesz a kisaszony hozománya?! — Bocsánat — feleli a papa, — nekem is a mai modern viszonyok szolgáljanak mentségfii, ha kérdem: monnyi adóssága van önnek? Egy férj és no azon tanácskoztak, hogy egyetlen leányuknak hogyan találjanak jóravaló férjet. Hosszú tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy a választandó vő tiszlosséges családból való legyen. A iió azonnal indítványba hozott egy der-\'k fiatal embert — Az nem jó lesz — jegyző meg a férj — mert annak a szülei is azt kívánják, liogy a fiók tisztességes családból házasodjék. A vendéglős kiszól a konyhába: — Szakácsnő, egy negyed kacsát\'. A szakácsnő oda se hallgat. — Hát süket lett, — türelmetlenkedik a vendéglős, — s még csak egy negyed kacsát sem hall meg ?! ZALAI K ö Z L \'"> N Y. JULIUS 18 án 1880. X. professor ur, mellesleg legyen mondva, nagyon csendes természetű ember volt. Egy alkalommal ifjú hölgygyei társalogva, annyira tűzbe jött, hogy ott a helyszínén kirukkolt házassági ajánlatával. A hölgy azonbau elutasitá ajánlatát. Egy pár év múlva ismét találkoznak ugyan azon helyen. — Oh professor úr, emlékszik ön még, mit igért egykor e helyen nekem ? — Emlékszem. — mondá röviden X. — Nos tehát uram! — mondá a hölgy pi-rongva, — az én érzelmem azóta nagyon megváltozott. — Nagyon sajnálom, drága kisasszony, de én velem szintén ez történt. A fecsegő. Nagy lakoma volt s egymáshoz préselve ültek az emberek, do volt köztük egy fecsegő, ki nek taglejtéseit alig birta szomszédja parírozni : végre a hadonászó is észre vette kiállhatatlanságát s igy mentegette magát: — Ugy össze van az ember itt szorítva, hogy azt sem tudja, hová tegye a kezét — Legjobb lesz, tegye a szájára! — feleié megkínzott szomszédja. Hivatalos ^iaczi arak. Nagy-Kanizsán. 1880. julius 16. 100 kilogrammjával számítva. Bua 1150.—12— Rozs 1050-11 —. Árpa ? .\'.()— 8—. Zab 7-50.—8. Kukorícza 8.M)—9—. Burgonya 6\' • — Borsó •—.—30 —. Lencse —• —-—28-—. Bab —•—.— 12.—. Széna- -—.— ISO. Szalma • .—1-20. 1 kilogrammjával számitva. Marhahús 52—.—. Sertéshss 60 —.— Szalonna •—.—7G. Disznózsír •—.—80.^-Vörös hagyma •—.—16. Foghagyma •—.— 30. Czukor •—.—50 Bors •—140. Paprika 1——. "Szappan .—40. 1 literjével számitva Ó bor 32—48 kr. Uj bor 16 20 kr. Páliuka 46 kr. Kezet 6 kr Kiadta : Üzleti szemle. Nagy-Kanizsán, 1880. julius 17. E héten szakadatlanul derült ¿b hő időjárásunk volt, n ely az aratási munkálatokat nagyon elősegítő s végükhöz közelítő. A rozs aratás befejeződött. mig buza és árpa nagyobbrészt még most vannak sarló alatt. Korai volna ma már az általános eredmény felett biztos Ítéletet ejteni, annyi azonban az eddig felmerült tudósításokból s elővett egyes cséplési próbákból kitűnik, hogy egy jó közép termés iránti reményeink jogosultak Bnza iránt némely részről pansszt hallunk, miszerint az rozsdától károsítva, s nyomott szemű volna, másrészt pedig volt nlkalmunk megszemlélt minták- álul meggyőződnünk, hogy valóban kiváló s szép minőségekben sem lesz hiányunk. Rozsról azt \'panaszolják, hogy keveset fizet, mi* árpa é» zab felől mindenhonnan ösz-hangzólag kedvező hirok tűnnek fel. A tengeri-növény állása eddig kielégítő volt, most azonban egy kis esőre nagyon is szüksége volna Daczára a szilárdabb külföldi hireknek üzletünk e héten igen szűk keretbe volt foglalva. Buza, rozs és árpában az ó készletek csaknem egészen ki vannak merülve, mig nj gabonából még nagyou jelentéktelen tételek kerültek piaezunkra. Zabban is nagyon ritkultak a készletek, s fogyasztásnnk kényszerülve volt szükségletét magas árakon fedezni. Tengerinek öregszemü áruban még mindig meglehetős kelendősége van. mig cinquanfinban a hangulat nagyon is lanyhult. Belföldi malmaink vásárlatokban nagyon tartózkodók, mivel a legközelebb jövőtől nagy mérvű árhanyatlásokat várnak, árak csak-ngyan csökkennek, különben még teljesen szabályozatlanok , s inkább névszerintiek. Minőség szerint: Buza 0----1050 Rozs 7 75—8-25 Árpa 6.50—727. Zab 810-8 25. Knkoricxa 825—840. Cinquantin 8 30—8 50 Bab (fehér) •—. Bab (tarka). .— Reprzo 11—1130. K. B. FARKAS, v. piacz könyvvezető. Szerkesztői üzenet. 417$ K. F. versei közül egy som hozható-Gyengék nagyon. {1179 Csabrendok. Sajnáljak, hogy a szép családi ünttepélyeu nem vehetünk reszt. 4180. Dr. W. Köszönet a figyelemért. 4181 K. I. Sajnáljuk, hogy nein valánk honn. asutl menetren Indul Kauiináról hova: honfiéi : Vonat szám 207 Essék, Mohács, Dombovár 215 2<>9 „ , 202 Buda-Pestre (gyorsvonat) 204 . (postavonat) 212 „ (vegyes vonat) 313 Bécjibe (Szomhatliely, Soprou 301 „ 315 Sopronba 205 Prágerhof Kottori. Csáktornya 203 201 „ n (gyorsv) „ Ora Perc. Idő 5 10 reggel 2 30 délut. 11 .1 éjjel 5 55 reggel 2 6 délnt. 11 20 éijel felé) 6 15 reggel 11 50 ¿jjel 3 -10 délut. 4 55 reggel 2 47 délut TO 50 éjjel Érkezik Kanizsára 210 Zákány felől 216 „ 208 „ 211 203 201 302 314 316 202 204 206 Buda-Pestről (vegye« vouat) „ (postavonat) „ " (gyorsvonat) Bé\'-nbŐl Sopronból PrAgerhof felől (gyorsvonat) 5 27 reggel 1 41 dAib 11 1 éjjel 4 15 reggel 2 5 délut 10 30 éjjel 4 1 reggel 10 15 éjjel 12 5 délben f> 37 reggel 1 20 délut 10.50 éjjel A Balatonon való hajózás. Balaton-Füredről indul a Kisfaludy »gőzös reggel 9 órakor Síófokia. Ugyan onnét indul délut-in 3\'/, „ „ naponta, mig hétfőn kivételesen reggel 7 órakor Siófokról indnl délelőtt ll órakor Balaton-Füredre „ délután 5 Kivételesen szombaton és vasárnap Siófok-«\'»1 a délután 5 óra helyett indul Füredre 8 ur.tk»r. Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajos. XT I Ft JD JS T fS S E KI. OLL SEIDLITZ-PORA 1 Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar j gép- és tuzoltószcrek gyár, harang és érczöntödé Budapest, Rottenbiiler utcza 66. sz. Csak akkor valódi, lenyomva. ha minden doboz czimlapján és az én sokszorosított czégem 30 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor j betegségek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány,-hasszornlás), vér Utl0\|á8 és aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő élet-.módot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. a sas HazAnk legnagyobb korszerűen berendezett gyára harangok tuzoltászati és vizmii tűzeti gépek .készítésére; a gyárral n vn ! kapcsolatos vizmütészeti osztály a jelenben egyedüli belföldi szivattyú gyárt képezij. m/»lyben kizárólag honi munkaerő alkalmazása mellett, minden czélnak megtelelő szivattyúk és kutak készíttetnek. gW Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bérmentesen szolgáltatnak ^T" /v g^yá-r flólütelepe: Kolozsvárott, belmonostor-ufcza 12. szám alatt létezik. ;ranczia borszesz sóval. Helfy B. látszerész és aranyműves Nagy-Kanizsán, z „Arany Korona" vendéglő átellenében FŐTÉR. Hal-májolaj. FA legmegbízhatóbb óirai-géiyző szőre a szenvedő emberiségnek minden belső é< külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. \| denn.\'mü sebesülések, fej . fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sebek- i rákrekélyek. üszök, szemgyullndás, mindennemű béuulás éa sérülés Stb, J tb. ellen. Üvegekben használati utasitással együtt 80 kr. o. é. j Ajnij* dunaa i«is«f»-.:it raktárát vxiód! oPtik»u6 csiszolt és helyesen \' ! számozott szemüvegeklicj és z\\vikki;rekből a Waldstein-féle rendszer sze- \' I rint rövid és élesen látó szemek részére, valódi angol Smock és conser j üvegek (közönséges diszárnkkal fel nem cserélendők) achromatikus táv-\|í(\|9 \| csövekből, tábori csövekből, operai látcső, mindennemű nagyító üvegek, tftleskopok, nagyító tükrök, üvegek, prizmák hévmérők ilkoholmérők, Tírnlm M 6a f lívaút nl sulymérőlc, aneroidok, orvosi hőmérők, bor. pálinka és mustmérlegekbő 1 i\\iuiiii.n. es LuiHiiMii Mt ,at. _ Villany-gépok, villámhárítók, hízi távírók 3 évi jótállás Bergenben mellett felállíttatnak. Üvegjeimet minden vevőmnek 3 nap\'. próbára adom ki. Minden o szakba vágó javit-ísok, njítások elfogadtatnak s a leggyorsabban eszközöltetnek Szemüvegek levélbeli megrendelésénél az illető személyek á.ltal szükségesnek tartott adatokon kivül még a következő kérdésekor adandó válasz. A távolság hüvelyk, centimeter vagy papírszalag által határoztatik meg. A balszem befedendő: 1. Mily messziről olvasható jobb szemmel közönséges jó nyomás. 2. Mily közelről olvasható a jobb szemmel közönséges jó_ nyomás. A^ jobb szem befödendő: 3.\' Mily messziről olvashat bal szemmel ? 4. Mily közelről olvashat bal szemmel ? 5. Különösen kellemetlenek-e a szemnek fényesen világított tár- gyak? Használt-ó az illető egyén már szemüvegeket, s lia igen. (Norvégiában). Ezen halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, meiy orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlauben. Raktár, az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füszer-kereakedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek. A t. CZ közönség kéretik határozottan Moll-féie készítményt i rendelut és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjégyero és aláirá sommal vannak ellátva. niúta ? Raktárak: Nagy Kanizsa Práger Béla gyóey.\'z. Heins J. gyógy. 7. Mi caélra kívántatnak a siomiivegek : — Olvasásra? Távolba Rosenberg Kerencr. Fesat llmfirr József Roaeufeld Adolf. — Zala-Egerszeg látásra ? Vagy a éles világoíság cUííni védőiemre? Gyígy.íer.ár a ?z,ut lél,-kl,n,-. Baros Dorn.r S. C»ákt.r»ya Qfln« I 8. A , in4k „om fcleí4jl0 mily a>„, 4Mlln,k 0(,vmÍ3[,sl s „ L. \' Hifi.»™ K.po>v«r Ifohn j. Babírhay ha m. gyígy. Th. orr „tt^ ,,„, , ,„m„v^ r„)tc«„a5 .18ngró, ngyen™ vagv mély.dt Kee.k»a.y gyígy. Kaproncza Werlí M íyígy. Kiszel Cnacainovíca lat. \| , ., . , S . \'fOgr- Kittel ist. gyógy. Keszthely s, l,le:f.r A. Wünsch K. Körnend , • H» "" ,rM .............? 83 o—« Káli Ján. Zágráb TerklM Perenca gy.igy. Mittlbacb S. Ir^aln.a.hoi \| II:i e/en nyomás szabad síi-mraol nem olvaabatú, a megrendelő gyógy. Sopron Hetey And. gyógy. . (980 28—02) \| .íiveskedjék nagyobb nyomást választani, s megrendelésébe?, mellékelni.! Van aziíranc^ém ftrteaitnni a t. küzünaé^et, hügv külföldről hozzám syümiiic-iiivrt^ök kiil.iaéhez kittiuö nnürts^gü Pergament llyai-ppir érkezett ára íven kint csak f> kr., méterenkint csuk 20 kr., ajánlom be-ttses figyelmükbe. Postai rendelének ennek fordultával eszközöltetnek. Tiszteleltei Wajdlts József. eddig ismert legjobb bajuszpedrő, mely igen finom illatú, la bajuszt feltűnően puhítja, jól ragad és soha nem keményedik meg. K.is fém-szelenc/e 20\'kr., nagy fém-szelencze 35 kr. XENTHIN - FOGPOR legjobb a maga uemeben. ZZ 1 csinos fadoboz 50 kr — KELETI 8ZÉPITŐ KENŐCS ártatlan és biztos sai-r sz -plő, májfoltok, bibircsok stb. cllei». ■v 1 csupor fém-födéllel 80 kr. -^a LYOXI RIZSPOR (r6ra» illattal) a 6nom hölgyvilágnak legkedvesebb arezpora. — 1 csinos doboz 50 kr., 1 díszes csomag 20 kr. Szétküldés nt/invétellel. — Viszont elfúlóknak nagy ár leengedés. Dotory és Társa lt»l 3—G Hndapent Sngár-ut. Nagj--Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdouos Wajdits József gyorssajtójáu. NAGY-KANIZSA, 1880. jallas 22-én. 59-diis sz^m Tlzenkllenezedik évfolyam. \| BitXttiti ár! Jegész évre . . i fél ÓTre . . 4 „ ; negyed érre . . 2 „ Bfirj/ szAin 10 kr Hirdetések 6 hasábos petitsorban ", másodszor 6 a mindé-további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN I soronként 10 krért v tetnek fel. I Kincitári illeték mindéi jl \|\|egyes hirdetésért kiilor. £ £ 30 kr özetendő. & ---- ZALAI KÖZLÖNY elóbh : ,Z AL A-SO MOGYI KÖZLÖN Y.§ [ A lap 8«ellemi részét Vi* ület5 fejlemények a \'I »erkeartShSs. \| anyagi résséi illetS közlemények pedig a l kiadóho* bérmentve intése ndők: NAGY-KANIZ8A Bérmentetlen levelek, csak ismert monhatáriak tói fogadtatnak el ¡Kéxiratok viint o«m küldetnek. >-«282 N.-Kanizsaváros helyhatóságának, „n.-kanizsai öuk. fuzol tó-egylet", a „n.-kanizsai kereskedelmi s^iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tariitó-tea-tülel", a „n.-kanizsai kisdedneveló egyesület", a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kauizsai külválasztmánya« s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Zalai borászat. (Folytatás.) Midőn a hegyvidéki tanács és píncze-szövrtkezet életbe léptetve vannak és működnek; e közben lehet felismerni a fogyasztás igényeit, — és a rendszeresebbé\' vált pénzforgalom alapján lehet eszközölni s eszközöltetni mindazon változtatásokat, javításokat, ujjitásokat melyeket a bortermelés üzleti érdeke hasznosnak javasol. A hegyvidéki tanács az üzleti\' igények megfigyeléséből állapithatja meg, hogy melyféle szőlő fajok és milyen arányban ültetve termik meg a nagy fogyasztás számára azon borokat, melyek a hegyvidék bortermése általános jellegét is megadják — s mennyiségileg a termesztőt — minőségileg pedig a fogyasztót kielégítik. — De megállapíthatja azt is, hogy melyféle fajok tenyészthetők tisztán elkülönitve, hogy a keresletet ezekkel is kielégitni lehessen; és a kisérlés, a nemes ital termelésre törekvés, ne legyen kárára termesztőjének, mint eddig igen gyakran. Ebben fekszik épen összes bortermelésünk alaphibája, hogy nem csak ugyan azon hegyvidékben; de még ugyan azon egy község határaben szőlő hegyen sem; sőt ugyan azon egy termesztőnél sem lehet minden hordójában egy és ugyan azon izü — testű — szeszü — jellegű bort találni, s ezt hánytorgatják a kereskedésben a fogyasztásban orrunk elé, hogy nincsen egyenlő borunk nemcsak folytono san évről évre, de még ugyan azon esztendőben is nagyobb mennyiségben, s az egyes kereskedőnek gyűlik meg baja fogyasztóival ha bármily nagy hordókban összevetve is igyekszik egyenlő minőségű bort adni fogyasztóinak; de a mint ürül a hordó, a szerént — bár ugyan azon egy hegyvidékről vegye is borát — ha csekély eltéréssel is, de még is változik bora, vagy színében, vagy izében, vagy szesz tartalmában, a mit a megszokott és finomabb izlés hamar észrevesz , és ha nem is teljes bizalmatlansággal fogadja a váttozásokat, de minden esetre csökkenti a hitelt és kétséget támaszt az áru valódisága iránt. Ez az oka, hogy bor tőzsde nálunk majd alig-alig képzelhető, hol mustra szerint árultatnának a borok, mely sokféle kellemetlenségeknek szülhetné alapját. Ezért kívántam a hegyvidéki szervezkedés ajánlása mellett azonnal a pincze-szövetkezet szervezését, meglevő boraink értékesítése czéljából a hordós kereskedés életbeléptetését ajánlani, hogy a mi meg van ne is pocsékoltassék tovább, de a _ termesztő közönség vévén kezébe a kereskedést is, ennek hasznában is az részesüljön, hogy a forgalom közben felismerendő igények szerint ugy alakithassa, ugy változtathassa termelését — nyert hasznából könnyebben, hogy idő jártával annál biztosabban és annál könyebben elégíthesse ki fogyasztói igényeit, sőt ez alapon szerezhessen minél tágabb fogyasztási kört. Előttünk van Francziaország példája: ott több mint 100 esztendeje Chaptál mint vegyész az egyes szóló fajok tartalmát vizsgálta, s vidékenkint állapította meg. Rozicr apát a külön féle szőlő fajok termékenységét, érését, használhatóságát a keverés vegyí- tés közben is; — Parmentier kereskedő pedig a fogyasztó közönség igényeit Ízlését kutatta; és közösen állapították meg azon szőlő fajok tenyésztését, arányos mennyiségben ültetését az egyes hegyvidékeken, a melyek mind a termesztőt mennyiségileg, mind a fogyasztót minőségileg kielégítették. És ezen idő óta előttünk bámulatos haszonnal adózik a francziaországi bortermelésnek a fogyasztó közönség, sőt mi is; holott éghajlatunknál és talajunk erőinél fogva általánosan elismert jelesebb terménynyel birunk ter-mészetileg, mint az; de nem vagyunk gazdái termelésünknek, s nem vagyunk-ügyes értékesítői azon kincsünknek, melyet az anyaföld terem számunkra. — Tudom mily nehéz feladat Francziaországra hivatkozni s mintául ajánlani, ott az anyagi és szellemi erők önmagukért és önmaguk számára működnek; mi nálunk nem ngy, — de azért mozogjunk; mert a mozgásban van élet, a tespedésben halál — de a stagnálás is hanyatlás. A felszabadult személy és vagyoni erő használja fel az időt, mely repül visszahozhatlanul — műveleteink legyenek a számítással párosult férfiasodásnak jelzői. PARRAGH GÁBOR. Forró napokban. Az ember egészsége s igy az élet fen-tartására legnagyobb befolyással bír a tisztaság. \\ rondesélet foly tatásáról, s a kora reggeli séták-r(í 1. mint a test rugékonyságának és az étvágy megteremtőjének egyik fő rugójáról Bzólni sem akarok, mert azt igen avatott toll hozta már a „Zalai Közlöny" f. évi 1-ső számában „Boldog UJ évet!" czim alatt ismert írónk Gózony Ferencz úrtól, s a mit ö ott a mozgásról irt, az egyenkint véve ís mind meg annyi alap igaz-ság, s kiket csak ismertem már s azon szokást gyakorolták, mindannyian tanúskodnak viruló egészségük által késő öreg korukban is. — Elmondotta közlő ur mily hatása van a rendes mozgásnak, s hogy mily jó hangulatba képes tartani azokat, kik rendesen használják azt, erről tehát nem szándékom ismétlésbe bocsátkozni, hanem visszatérek az első pontban emiitett tisztasághoz. A tisztaság tehát az egészség és élet fen-Urtására befolyással bir; a tisztaságot pedig nemcsak lakásainkon és ruházatunkban kell keresni, hanem, s főleg magának a testnek tisztán tartásában is. A test tisztasága mosakodás és fürdés által éretik el. — A mosakodás, bármily rendesen gyakoroljuk is, csak részbeni tisztaságot biztosit, meglévén annak nehézsége különféle okokban, melyek egyenként véve magukban csekélyeknek mutatkoznak, de eredményük ben mégis ott öszpontosulnak, hogy nem elég; mert a mosakodás mindenek előtt csak részletes szokott lenni, s a viz előszertése, az edények, miket erre használunk, az idő a mit arra forditunk stb. mind azt hagyja maga után : nem elég. A mosako.lás tehát csak pillanatnyi üdülést okoz a testnek, s ez is csak mint mondám részleteseu. — A fürdés az, a mi összpontosítja a tisztaságot és a test üdülését^ A rómaiak és görögök már mesés köl tekezéat, sőt pazarlást tanúsítottak fürdőikre, s nem ok nélkül, mert mig egyrészt a legnemesebb időtöltést éa mulatságot képezi, addig a test és lélek üditését szemlátomást növeli; s hogy jelen időnkben is a tehetősek miért iparkodnak a nyári napokban fürdőkre utazni, a dolog természetéből s tapasztalás eredményéből indokolható. Azonban a nyári napok ezen kedves felhasználását nem engedi meg minden embernek a körülménye; vannak, kiket szerény anyagi helyzetük tart vissza, s vannak, kik a közér dekek, a közönségnek való használásuk folytán azt nem tehetik, s ezek száma sokkal több mint a tehetőseké, s ezek is emberek, sőt ezek nél- TÁRCZA. Megkondult... .\\l-tfk\'>ndult a lélekharang, .laj be fájó in\'keni e hang; A nagy nohez keserv alatt, (iyenge szivem majd m-gaZjikad. Hogy 110 volna nagy fájdalom, Te rád húzzák kis\' angyalom, Rád húzzák ki nemsokára, Belépsz a menny országába. Ha a mennybe szállsz kis angyal, Klipem is vigy el magaddal; N\'e h:«gyj itten; mert nélküled Kugein az Kg pokolba vet! Ifj. VÁRADY FERENCZ A megtört sziv. — Beszély. — Irta: Szommer Sándor. I. Zala-Egerszegre vezetem a nyájas olvasót. — Az 1878-ik évet számláltuk, midőn egy \'iatal deákokból álló műkedvelői társaság készült jótékonyczélra adni „Gringoire" éa „Kuk-lipredikáeziók" czimü színdarabokat és esténkint összegyűltek Kaszaházán a „Szarvas" czimü vendéglőben próbáikat megtartandó, hol később a darabot sikerrel adták. Egy gyönyörű szeptemberi eBtén magam is meglátogattam a fiatal szereplők próbáját és ennek bevégeztével mintegy tiz óra tájban vig wevegés közt hagytuk el az árnyékban fekvő vendéglőt. — Amint azonban a Zala hídján át- haladtunk volna, mindegyikünk figyelmét magára vonta a fenséges szeptemberi est. A messze tájon siri csend uralgott mindenfelé és a béke géniusa védőleg terjeszté szárnyait az alvó zala egerszegiekre, — kik mély álomba látszának szenderülve lenni — hogy a napi muukában kifáradt népnek egy édes álomban nyújtson erőt, hogy másnap uj-jult erővel folytathassák napi munkájukat. — Balra tőlünk gyönyörű magaslaton emelkedett a csácsi paplak, melynek ablakai csillogtak a holdas éjben, mig a közvetlen mellette a magasba felnyúló templom bádoggal bevont tornyát ezüst fénylőköpeny látszott beborítani. — Mind ezek mögött hosszan nyúlnak végig a csácsi hegyek, melyek elől a Kisfaludy erdőséggel, mig túlról le Bessenyő felé húzódva a szántóföldekkel olvadoit össze. — Hátunk mögött a kaszaházi kert gyönyörű képe terült el; a sűrű fák közül egyes pislogó lámpafények hatottak hozzánk, melyek azt jelenték, hogy a kertben vendégek vannak még. — Ezzel összeolvadva látszik lenni az urilak a pompás nyaraló, mely néhai Gussich Alajos báró tulajdona volt; az óriási ablakok — daczára annak, hogy a kastélyt minden oldalról fák övedzik körül; a sik rétekre ási\'.anak. — Jobbrol tőlünk a távol messzeségbeu nyúlnak el az egerszegi hegyek, melyeknek alacsony, de fehérre meszelt hajló kai a távolból nagyon könnyen voltak kivehetők. — Előttünk terül el Zala Egerszeg, mely mint egy mozdulatlan test fekszik egy hatalmas térségen ; — itt-ott az újonnan épült házak cserépzsindelyei ragyogtak, más minden homályban volt. — Az ég felé magasan feluyuló két torony, melynek sárga gömbjei és keresztjei aranyként ragyogtak, a körülöttünk elterülő épületeket eliörpiteni igyekeztek. — Közvetlen körülöttünk terült el egy a messze távolig terjedő sikság. mely balról kopár terméketlennek látszik, mig jobbról kövér, buja füvei gazdagi tott zöld lepelt mutat, melyen a miiliónyi harmatcseppek ugyanannyi gyöngyként látszottak tündökölni a holdas éjben. — Ekét rétet mosva szeli át e vidéken a Zala folyó, mely mintegy ezüst szalag kanyarodik tova; a hold és a csillagok fürödni látszának benne. A viz egyhangú susogása, áfák leveleinek titkos rezgése és a kaszaházi malom kerekeinek kerepelése adtak egy kis jelt, hogy a természet mégsem egészen kihalt, habár annak is látszott lenni. A méla csendet a réteken legelésző bikák olykori bőgése szakítja félbe, de csak egy kis időre és azért, hogy a következő másodperezben a tartós cseudet még kísértetesebbé tegye. Megbűvölve állottunk hosszú ideig a ter m^zet ezen szépsége felett csudálkozva. Egyenként kezdtünk el mozogni és az egész társaság a fahidakon keresztül haladott és. lassú egyforma léptekkel vig csevegés közt ment az utczán végig, a városház előtti téren eloszlott, kiki más irányban távozott. Rövid néhány perez alatt magam állottam a Kazinczy-téren; czigarette-re gyújtottam és a fehérkép utczába siettem; — a városban néma csend uralgott, a szállásház előtti téren csak az ide«oda járkáló éjjeli őrök egyhangú lépteinek kongása zavarta azt. — Lelkem örült a gyönyörű éj látásán s gondolatomnak audientiát adtam; — alig néztem magam körül, máris a fehérítépi utcza végén voltam. — Hányszor láttam Egerszeget nappal a hegyekről szüret-időben s mindannyiszor oly igen tot-szettl — hogyan nézhet most ki oly gyönyörű h<>ld-i8 éjben? e kérdés merüli fel benucm; gyorsan a néhány pereznyi távolban levő Ján-kahegyhez siettem és lihegve haladtam annak párkányán a hegy csúcsára. Mily felséges látvány tárult szemeim elé! Az egész város egy tömegnek látszott, melynek hosszan kinyúló farkát az olai-uteza képezte; amott a csácsi és paputezai rész még a régi scylusban magasan felnyúló nyárfákkal van beültetve, mig az egész tömegből a tem plom két tornya mint két ezüst pyramid emelkedik roppant magasan. — Pillanatnyi borzadály futott végig, midőn a tőlem jobbra eső úgynevezett akasztófa dombot megpillantottam: a déli részén levő dombo-rodás apró cserjékkel van tele, mig a nyugati homokhordás miatt rögtön elmetszettenek és egy óriási szájüregnek látszik, melynek árnyékos kisértotiességét növelte azon körülmény, miszerint eszembe jutott az, hogy az egykori akasztások itt történtek. — Közvetlen előttem a Kálvária és kissé tovább a sirkert terül el ; — „a halottak nem bántanak és csak a bűnös fél 1* — ezt mormogám fogaim között és a pillanatnyi látszólagos félelem rögtön távozott tőlem. Épen órámra akartam nézni, midőn hal-Iám, hogy a városban a toronyóra tizenkettőt konga. — A langyos zephir zizeregve mozgatá a mellettem levő száraz kukoriczát, ránéztem, — majd ismét léptek közeledése vert fel mélázá-8omból. Egy fiatal pár lépdelt a homokos uton lassú egyforma léptekkel, utánnk egy öreg nő ballagott, baljában szőlőtelt kendőt vitt, raig jobbjában levő botját menés közben támasv+óul alkalmazá. — A fiatal pár pajzánul hintázott egy kis kengyelen kosárkát ós vig .-aevegésük, TIZENKILENCZEDIK EVT« AM ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 22 én 1880. kül amazok lennének kénytelenek gazdagságuk daczára is hátrányokat szenvedni, s igy ezen utóbbi osztályok érdeke az, a mi jelen dolgozatomra indított, s mégis nemcsak ezek, hanem amazok, t. i. a független gazdagok is osztozhatnának azon előnyökben, mik az eszme keresztül vitele által létre jöhetnek. Az eszme: Egy rendszeres hideg fürdő felállítása Nagy-Kanizsán. Ezen rendszeres hideg, fürdő alatt pedig olyan Tíirdőt értek, a mely f>lyó vizből táplálkoznék, 8 ez nézetem szerint létesithető volna Ugy, hogy azon csatornát, vagy annak egy mellékágát, mely Kis-Kanizsa alatt foly, Nagy-Kanizsa alá vezetnénk, a például a Nagy-Kanizsától Kis-Kanizsára vezető ország ut jobb oldalán a vasúti töltésen tul, tehát ott. hol a régi vár helyiség romjai léteznek — vagy más alkalmas helyen — egy rendszeres hideg fürdő épülne, mely a közönségnek használatára állana. — A fürdőt valamely vállalkozó kétségtelenül kivenné, s 14,000 lélekkel biró város nem panaszkodunk, hogy nyári hő napokban nem lehet Nagy Kanizsán raegfürödni. A vállalat jövedelmező lenne a bérlőnek, jövedelmező a városnak, hasznos sőt elkerül-hetlen szükséget pótló a közönségnek. A vállalat keresztül vitele consorlium vagy a város által lenne eszközölhető, s mindkét esetben a város elodázhatlan kötelessége volna azt mielőbb eszközölni, és semmi látszólagos áldozattól sem riadni vissza. — Egyébiránt a város által hozandó áldozat csakis látszólagos lenne, mert a vállalat dúsan fizetne pénzben, dúsabban egészségben. Hiszem, hogy jelen körülmények között lesznek, kik ezen eszmét nem fogják pártolni, állítván, hogy van itt hideg fürdő, s az is gyéren látogattatik. — Ez igen szegény ellenvetés lenne, mert a mostani hideg fürdő helyiségünk még hiányt sem pótol, nem hogy hideg fürdőnek lenne joggal nevezhető, miután először nem folyó viz van benne, másodszor nem tiszta, — tiszta nem is lehet, mert a hányan megfürödnek benue, egymás szenyét kell maguktól távolítani, s ezer és ezer egjén van, .ki ily fürdőt nélkülöz inkább egészségének rovására is, de még sem használja. — Nem is akarok szólni meg ezúttal arról, hogy ezen ily fajta hideg fürdőnek mily egyéb káros következményei is vannak. Ajánlom eszmém felkarolását a szükséget szenvedő értelmi közönség figyelmébe. Dr. FÁKNEK LÁSZLÓ. Tor véli) széki csarnok. A nagy-kanizsai kir. törvényszéknél f. hó 14 ére volt kitűzve azon monstre bűnügyi ; végtárgyalás, melyben nem kevesebb, mint .\'38 vasúti, személy állott a vádlottak padján. Csák ~a hirák rendkívüli nagy buzgalmának, erélyé-nek és kitartásának tulajdonítható, hogy ezen monstre bünügy 2 nap alatt (14. és 15 én) befejezhető volt, s ha még figyelembe vesszük az alkalmatlan, 8zük helyiséget, az afrikai, tikkasztó hőséget, melyben ezen ügy tárgy altatott: a jelen volt birákat buzgalmuk s kitartásukért a legnagyobb elismerés méltán megilleti. — Legterhesebb volt — természete sen — az ezen ügy tárgyalása folyamán elnöklő Gózony Ferencz biró urnák helyzete; melyet nehezített egyrészt ezen bünügynek roppant nagy halmaza, másrészt azon körülmény, hogy mint a féle „vasúti" ügynél a vádlottak közt volt: magyar, német, olasz, morva, cseh, krajnai, stájer slb. kiknek egy része magyar nyelvet nem érivén, elnöknek a kérdés\' egyszer magyarul, másszor németül kellett adnia. Szavazó birák voltak: Miklós Károly éa gróf Hugonnay Kálmán. — Királyi ügyész: Dr. Laky Kristóf. — Védőügyvédek: 1) Orosz-váry Gyula (védenczei voltak : Halász János, Simon István, Nagy István, Antal Sándor, Böhm Mihály, Tranquilla Vicini, Steimnitz Vincze, Ziamál Ambrus. Trambuch JánoB, Antolics Mátyás. Golenszki János, Csonka Mihály, Kollarits István.) — 2) Molnár Alajos (védencze volt: Fereuczi István.) — 3) Horváth Lüjos (védencze volt: Gro>s Sámuel.) — 4) Remete Géza (yédenczei voliak: Offenbiich S-miu. No.ficzer Ferencz, Nagy József.) — 5) Dr. Fárnek László (védenczei voltak: Ar-ticsek Orbán, Stefai György. Kőbán Péter, Mark Valentin, Pintér Gyula). Vádlottak voltak még (védő ügyvéd nélkül): Horváth György, Ssabó György, Kleindinst Károly, Lchncr Mór, Skofl* Ferencz, Nagy István, B^dáesi. Kránski Frigyes, Lődl János, Koronczy György, Emmer József, Gitz Adolf, Rizsán Antal, Kószí Jakab, Maitz János. Föntebbi vádlottak közül heten, név szerint Horváth György , Mark Valentin , Lehner Mór, Skoff Ferencz, Szabó György, Kleindinst Károly éü Oll\'enbüeh Samu azzal voltak vádolva, h>gy a vasúton több éven át legnagyobb mértékben bort,, azután lisztet, pálinkát, rozsot , kukoriczát, árpát, kávét, ezukrot, narancsót, öreg szőlőt, keserű turó-sajtot, vásznat, parchet szövetet st\'o. loptak; a többiek pedig azzal voltak vádolva, hogy részint ezen ellopott tárgyakban részesültek, részint kőszenet loptak. — Hogy mennyire tehető az igy 3—4 év alatt eltolvajolt tárgyaknak ár-összege meghatározható nem volt. A vizsgálat elején még a főbb bűnösök, is tagadtak mindent, utóbb azonban legnagyobb része töredelmes vallomást tett; csak kettő nem akart sehogy sem vallani, e két legmakacsabb s legvakmerőbb tagadó: Mark Valentin és Skoff Éerencz volt, kik a legkézzelfoghatóbb tényeket és dolgokat is eltagadtak; csakhogy ugy bűntársaiknak egybehangzó vallomása, mint a bűnjelek, büneszközök, különösen Mark Valentinnak levelei, nemkülönben a nála talált a a büki gyárból való ezükor, mely arról nevezetes, hogy csakis mint export-áru szere- kőié csak az időközi szivből eredő kaczaj és* az öreg oly kori nyögése vegyült. A leányka 18 éves lehetett, nyúlánk karcsú termettel, ábrándos kék szerelmet és szero-tetet eláruló szemekkel, melyekből mindamel lei őszinteség tükrözik ki; — egy könnyű horgait kendőcske takará gyengéd vállait, molyen holló hajzata hullámokban omolt alá. — Az ifjú deli termetű, nyílt tekintet, magas homlok és merészséget eláruló apró bogár szeirei a férfit mutaták benne, — ruhája bizonyos csinnal és ízléssel volt rajta és egész modora és viselete a szelid, a rendszerető és mértékletes ifjat mutaták benno. — Az őket követő öreg uö évkorát bajosabb lenne meghatározni, mert daczára ann£k7 hogy teste görnyedt és haján az ősz dere meglátszott, mégis — külöuben redős ar-czán az élet tavaszának rózsás pirja látszott, mely mindamellett azon kétséges fehérbe olvadó szinnel látszék egyesülve lenni, mely már hosz szu betegséget és rövid idő multán halált jelent. Szerintünk a hatvanas években lehetett. A kis társaság lassacskán elhaladott a Kálvária előtt és épen most a sírkert elő\'.t mennek. — A fiatal pár a sir kert előtt megállott. „Ázott szegény anyám airja!" — mondá az ifjú egy sírra mutatva, melynek keresztje a hold fényében fehérlett. — A leányka sóhajtott. »Mennyire szerettem öt, mini gyermek anyját esak szeretheti és ő is gyengéd anyai szeretetével árasztoit el és a kegyetlen halál elszakította ^Üem ; — miért nem inkább engem vitt a sora le a Botét sirba, talán jobb lennel anyám még fiatal volt és még élvezhette volna az élet gyönyörűségeit, mig én ! ---nélküle csak keserű az élet és pusztaság minden!* „Vigasztalódjál édes Gyulám ! az Isten igy akarta éa nekünk zúgolódás nélkül kell türnünk intézkezdéseit; lásdd nekem is meghalt az atyám és anyám is, csak nagyanyámat tartotta meg áz Isten számomra, ki fel is nevelt, — hidd el nekem nagyon fáj, hogy drága s?ülőimet olyan korán elvesztettem, de egyrészt kárpótláat lőlek kedves nagyanyám anyai bánás módjában, másrészről igaz szerelmed s kevés idő alaiti egybekelésünk nyújt enyhet és vigaszt!" „Hagyd el édes Vilmám! te c.\\ak fel sem birod fogni az iszonvu veszteséget és fájdalmat, mit a szülők elveszmae okoz; — igaz,"hogy te nem is ismerted szülőidet és igy a fájdalom, melyet az ismeretlen szülők halálának tudata okoz, csak annyiban érezhető, amennyiben tudod, hogy ők kik voltak. — De én — ki a jó szülök valódi jóságit tapasztalni megtanultam, — érzem az iszonyú fájdalmat és tudom, mit tesz a szülőket elvesziteni !u „Mit láttok olt kedves gyermekeim?" —1 kérdé az éltes nő, látván, hogy a fiatal pár a temetőajtónál megállott. — „Semmit kedves nagyanyám!" —r vi-Bzonzá Vilma. — Gyula sóhajtott. „Mindent tudok, — mondá a nagyanya közelebb jőve — de... jaj 1 mi ez ?..." „Az Istenért mi lelte kedves nagyanyám!" — kiálták a gyermekek egyszerre, látván, hogy az Öreg elhalványul és tántorogni kezd. — Már már közel volt hozzá, hogy elessék, midőu Gyula karjaiban tartá az öreget, „Mi lelte kedves nagyanyám?" — kérdé kétségbeesve Vilma. — Az öreg nem birt szólni, fejét lelógatá és szájából vízcseppek folytak. „Ismét a .gyomorgörcs!8 — mondá Gyula. — J , * Vilma látszólag megnyugodott; — néhány-másodpercz\'mulva a roham elmúlt és a fiata lok a nagyanyát karánál fogva vezetve folytatták utjokat. — „Az átkozott gyomorgörcs ismét utolért — kezdé mz öreg — már látom, hogy csak pel, s magánosok nem vásárolhatják, 6 különös ismertető jelei, hogy a süvSg csúcsa egy darabig kifúrva s belül kékre festve van; megkérdeztetvén az Összes nagy kanizsai kereske-.dők, ezek valamennyieu oda nyilatkoznak, hogy nálunk ilyen ezukor nem Vásárolható. — Mark Valentinnak tehát minden erre vonatkozó állítása megezáfoltatik, s kétségtelen, hogy a büki gyárból való, s ellopott 18 süveg ezukor ugyanazonos ezzel. — A másik kétségtelen bizonyiték a nála megtalált fogó, továbbá a srófok és fúrók. A fogóra tapadt ólom darabok világosan igazolják, hogy ezzel történt a deplombirozás, s igy tekintetbe nem jöhet vádlottnak azon védekezése, hogy ezen fogót szeretője a varrógépnél használta. A másik makacs tagadó a főbb bűnösök közül Skoff Ferencz, kinek bűnössége azonban a vádlottak egybehangzó vallomásából kitetszik. — De vannak még bizonyítékok, melyekből világosan kitűnik, hogy ő egyik legtevékenyebb tagja volt a társaságnak. — Hogy ő mily nagy mester volt, igazolja azon körülmény is, hogy midőn a város házánál letartóztatták :• Skoif bűntársait arra akarta rávenni, hogy seinmítse valljanak. Dr. Laky Kristóf, kir. ügyész, mint min-dig, ugy ez alkalommal is éles dialektikával beszélt. — Jelen bünügy — ugy mond — melyet méltóztatott a tek. kir. büufeuyitő trvszéknek vég árgyalásra kitűzni: \'¿egyike, a legveszélyesebbeknek eredményeiben, s kihatásaira nézve, s igy a legszigorúbb elbírálás tárgyát képezi. — Jogászi értelemben bűnbandának nevezhető e szövetség, mely itt a vasúti társulatnál határ talanul és nem egyes, hanem általában bűntetteknek elkövetésére szövetkezett; e bűnbanda veszélyessé tette magát a társadalmi viszonyokat, veszélyessé tette magát a kereskedelmet; mert általában néhány éV óta elterjedt azon panasz, hogy a vasúton, különösen folyadéknemüeket sz:il itani nem lehet; a hordók kifúrattak, a folyadékok meghamisittat-tak stb., szóval: ki tudja, hogy mily fontos különösen ráuk nézve a borkereskedés, az fel fogja ismerni ezen körülménynek nagy hord-erejét. — Igen óhajtott eredmény voll, midőn végre e gonosztevők részint tettükön rajta érettek, részint mások által feljelentettek, s a büntető bíróságnak átadattak, hogy megérdemlett büntetésben részesüljenek. Előadja ezután közvádló, hogy a bűntett különösen az első 7 vádlottra nézve teljesen és tökéletesen be van bizonyítva. Vádlottakat 3 kategóriába osztja. Az első osztályba sorozna a bűnbandának 7 szövetkezett tagját; a másodikba a bűn\' részeseket, kik a tolvajok által lopó»* czikkékből, a lopott folyadékokból éa borbóí részesültek annak daczára, hogy tudták, miszerint ezek ugy lopattak, ,tehát tudva lopottakat élveztek ■ a harmadik kategóriába sorozza azokat, kik a vasúti társulattól kőszént loptak el, daczára aunak, hogy amint az állomásfőnök — ereim utolsó lüktetésével fog tökéletesen elhagyni; — a betegség megrövidíti életemet. — Csak lassan menjünk, mert nagyon rosszul vagyok." — Es a kis társaság a gyönyörű és kellemes ny-\'ri éjben szép l.-.ssui haladott végig a temető-, újváros- és olai utczákon, míg uem az utóbbi utcza egyik házában eltűntek. II. Amint a kis társaság hazaérkezett, az öregei azonnal ágyba fektették és miután Gyula megigéré, hogy reggel idejekorán ismét el fog jönni, — illedelmes bucsu után eltávozott. „Valódi angyal —£ susogá magában — "mintha csak az ég választotta volna számomra; mint szeret, mily nyájas, szende és erényes. — Szinte őrültté tehet a gondolat, hogy valaha el-szakittatnám tőle! de ezt ki tenné?... nincs ellenségem a városban, aki tán boszut akarna rajiam állani, a nagyanyja is most már gyermekének nevez, szülői pedig nem lehetnek ellene és — — az enyémek sem, mert azok már régen porladoznak és az áldást az -űrtől kérik, itt hagyott gyermekeik saámára; különben nem rendelkezem e vagyon felett? igy nem lesz oka senkinek sem szegénységemet latra vetni; van házam, szőlőm, szántóföldem és néhány száz forintom, melylyel mesterségemet bármikor megkezdhetem és nem lesz e egy csinos és takaros kis feleségem?! — oh! hisz mi mindketten összeillünk, ő is, éa is — árvák vagyunk ; — de hiszem, hogy a szivünk körül font jégkérget felolvasztja a kölcsönös szeretet, mely sziveinket felhevíti !* Ilyen beszélgetés közben egy csinos külsejű háznál megállott, kulcsot vön ki zsebéből a kaput felzárta, bement és a kapu kellemetlen reczegéssel tevődött be utána és reá hallani lehetett a zár forgását. * * (Folyt* köv.) Markó Antal — vallomásában nyilatkozott: a társaság nemcsak schlipper fákat, hanem, ki jelentést tett nála, pótlásokat is adott neki. Ezután áttér kir. ügyész annak bizonyítására, hogy a jelen\'esetben a bűntársak vallomása bizonyítékot képez Ha a régi iskola elvei szerint járnánk el — ugy mond — határozottan ki lehetne mondani, hogy a bűnösök vallomása nem képez teljes bizonyítékot; ma azonbf.n máskép va-. gyünk. — Bizonyítéknak csak az tekintetik, s annyi tekintetik, ami okszerűen a bíróban azon meggyőződést kelti, hogy valaki valamely vádbeli bűntettre nézve bűnös, vagy bűntelen.— Haa tekintetes trvszékben a bűntársak vallomása azon meggyőződést kel i, hogy ez nézetük szerint teljes bi/.onyítékot képez, ha ezeket bűnösöknek találja, akkor ezek ellen teljes ós tökéletes bizonyiték van. — A bűntársak vallomását — megvallom — én sem tartom elegendőnek és akárhányszor megtörtént, hogy nem reflektáltam rá; jelen esetben azonban a vád szempontjából kénytelen vagyok nagyon is erősen reflektálni arra. A jelen ese(ben a bűnösök vallomásai igen is bizonyítékot képeznek. — El van hárítva annak a lehetősége és valószínűsége is, amit, ha jól emlékszem Pintér Gyula nagyon otrombán akart elhitetni a tekintetes bírósággal : hogy ezen egyéneknek vallomása csak boszuból vagy más érzetből származott. —; Ennek lehetősége el van távolitva azon körülmény által, amint a fővádlottak befogattak, határozottan tagadtak mindent igen következetesen -r de midőn egyes, megdönthetetlen bizonyítékok, lettek ellenök felhozva, akkor kezdtek töredelmesen vallani; s éppun azért, mert töredelmes szivük vallomásának eredménye az: teljesen és tökéletesen elfogadható. Ezután kir. ügyész vádlottakat egyen kint elővévén, indítványát terjeszti elő. Végül minthogy sem egyesek sem a táraulat kártérítési igényt nem emelt, s igy a kár meg nem állapitható, — indítványozza kir. ügyész, hogy méltóztassék a tek. kir. bftő trvszéknek vala mennyi vádlottat a bűnvádi eljárási és rabtartási költségekben elmarasztalni. • A véd beszédek közül kettő keltett nagyobb hatást: Oroszváry Gyulá-é és Remete Gézá-é; az előbbi theoretíeus s jól átgondolt, az utóbbi prac\'icus s éles dialecticával elmondott beszéd volt: s\'igy egyik a másikát mint egy kiegészítette. A kir. bftő trvszék Mark Valeutint 2, Horváth Györgyöt VJv Lehner Mórt P/4, Skoff Ferenczet 1, Szabó Györgyöt, Kleindinst Károlyt s Offenbiich Jakabot az itélét jogerőre emelkedéséiül számitandó évi börtönre. Stefai Györgyöt 48 s Arlicsek Orbánt 24 órai fogságra ítélte, a végtárgyalás alatti illetlen . s. durva magaviseletéért. Noficzer Ferencz próbák hiánya miatt, Qross Sámuel az aiauyi tényálladék hiányában, a többi vádlott pedig próbák elégtelensége ráiatl felmentetett. Szabó Györgyöt éa Badáciit kivéve valamennyien fellebbeztek. Közvádló Noficzer Ferenczet kivéve, a többi\'vádlottra né«ve szintén fellebbezett. A szénlopókra nézve azonban, a \'hozott ítéletben megnyugszik. Szabó Györgyöt (ki a/. Ítéletben meg nyugodott) és Mark Valentint (kinek megszövésétől lehetne tartani) — kivéve — a lobbi elitéit szabadlábra helyeztetett. ________KELE. A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. Hirdetmény. A mult tanév kezdetével nyilt meg Budapesten a középipartanodai első (általános) osztály az idei tanév kezdetével pedig meg fognak nyittatni annak szakosztályai jelesül az építészeti, az általános és gazdasági gépészeti. a szervetlenek vegytanával kapcsolatos végy-, ipari- és a vasipari szakcsoportok. Ezen hz iparoktatás terén kifejtett örven * detes körülmény oly megjegyzéssel hozatik köztudomásra, hogy a tanterv az alulirt kereskedelmi és iparkamaránál betekinthető és hogy mindenkinek írásbeli megkeresésre ia a kívántatott közelebbi felvilágosítás készségesen megadatik, ez esetben azonban az illetők fel kéretnek, azon szakosztályt, melynek tantervét megismerni óhajtanák, határozottan megnevezni. Sopron, 1880. julius 16. A kereskedelmi és iparkamara. liíülyi ltirek. — Névünnep. Berzay Elek köztia-teletü s közszeretetü k. r. házfőnök ur I7én tartá névünnepét minden rendű ós rangú tisztelgők jelenlétében. Megyei alispánunk Svas tics Banó ur szívélyes szavakban köszönté fel a nap ünnepeltjét. Majd főt. Dolmányos György ny. tanár ur, a ház neatora, köszönté fel, mire TIZENKILENC \'ZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 22 én 1880. a mézajku házfőnök szív érzelmes szavakkal válaszolt s több pohárköszöntés közt megemlé-kuzett kir. törvényszéki elnök ur sokat szenvedett nejéről is, ki pár hét alatt édes otthonába jnegérkezeud. A nemeslelkü házfőnök urnák iit is kívánunk hosszú boldog életet. Élj en ! — Hymen. Takács János körmendi takarékpénztári titkár jul. 19 én vezette oltárhoz Nagy-Kanizsán Zók Nándor kir. adópénz tárnok ur kedves és müveltlelkü leányát, Zók Lenke kisasszonyt. F^llegtelen boldogság kísérje frigyöket! — Erdösi Eltgenia kisasszonyt bala-ton-füredi vendégszereplésében nagy elísmerés- .se! fogadták. Örvendünk, hogy Nagy-Kanizsa város szülöttje mindinkább hódit művészetével. — Meghivás. A nagy-kanizsai kereskedelmi testület f. é. jul. hó 22-én délután 5 . i\'irákot a Nagy-Casinó helyiségében rendes • közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentés. 2. A4szátnvizsgáló bizottság jelentése ii pénztári számla vezetéséről. 3. Az ez évi költségvetési előirányzat tárgyalása és az évi > járulék megállapítása. 4. Belus Józ3ef elhalálozása folytán megürült keresk. ülnöki állomásnak választás utján leendő betöltése. 5. Az alap szabáfyok értelmében 4 választmányi tag kisorsoltál ván, az állomások választás utjáni be-. töltése. (>. 3 tagu számvizsgáló bizottság megválasztása. 7. A tagok ál\'al netán beterjesz tendŐ\' indítványok tárgyalása. — Derék tűzoltóink jótékouyczélu - mulatsága » Práterben kitünőleg sikerült, haj it nli négy érakor ért véget.- — JWély fájdalom értő Dr. Práger urat és családját, veje Österreicber Sándor ismeret !■■ okból jul. 20 án öngyilkos lőn. — A burgonya árulására nézve pia-c/.unkou többfelül panasz merül fel, árulják zsák számra s egyik zsákban több vagy keve- - nebb.van, czélszerübb volna rendeletileg intézkedni, hogy kiló szám árultassék, igy egyik •• tél sem csalódnék. . — Tiiz volt két izben is nálunk, da-rziira a nagy melegség- és száraz-tágnak, mind két helyen hamar elfojtatott, derék tűzoltóink gyors megjelenése által. — Beszélik, hogy Kis Kanizsán egy vagyonos polgár neje a féij verése következtében meghalt. Tartózkodunk a név felemlitésé-től a csak mint felmerült hirt említjük meg. — A zala egerszegi ónk. tűzoltó egylet által a í. é. julius hó 4 érc hirdetett s tánczczal összekötött tekeverseny a kitűzött napon megtartatott, 8 daczára a szeles időnek ig»-ii szép számú és diszes vendég koszorú jelent meg, — a melylyel ismét megmutatta városunk s vidékének t. közöusége hogy minden jó és iidvös c/.élért lelkesülni tud. — befolyt belépti dijakból 10J frt 20 kr, feiülHzeiéaekből 17 frt ÜO kr, eladatott 420 tekejegy 20 krajczárjával. Irt. Bsfolyt összesen: 203 frt 40 kr. Kiadá a nyeremény tárgyakkal együtt 99 frt 98 kr, maradt tiszta jövedelem 103 frt 42 kr, az egy lét pénztára javára. Felülfizettek: Rosenberg „--Sándorné 1 frt, Fischer László G0 kr, Höllósy József (»0 kr, Walentiny Oyula G0 kr, N. N. 2 frt, Drugoviis Károly G0 kr, Theodorovita Károly 80 kr, Kolbln N. 10 kr, Farkas Dávid I frt .S0 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, Wágner Ágoston 1 frt. N. N. 20 kr, N. N. GO kr, N. N. 40 kr, Mwtinkovics Lajos 50 kr, Kubass Mihály ()0 kr, N. N. 20 kr, N. N. 80 kr, N. N. 10 kr, Győry Kálmán 60 kr, Horváth Zoltáu GO kr, Marton Lajos 80 kr, Krosetz János GO kr, WeiBz Eduárd 80 kr, N. N. 10 kr, N. N. 10 kr, N. N. 10 kr, Czukelter Gyula 20 kr, N. N. 10 kr. N. N. 10 kr, Szabó Géza 20 kr. Öiázesen: 17 frt 20 kr. Ugyan ez alicalommai ajándékozott eg}\'letünknek, az őrszoba diszí tésére Ragendorfer F. és Grünbaum M. kereskedő czég egy szent Flóriáut ábrázoló aranyo zntt keretű s olaj nyomatú képet. "\'Fogadják mind a mulatságon résztvett t. vendégek, mind a nemes keblű felülfizetők és adakozók az egylet részéről kijelentett nyilvános köszönetemet. Zala Egerszeg, 1880. jul. 15-én. A rendezőség nevében: Majer Ákos, főparancsnok. — Csengery naplója. Csengery An tal, miut emiitettük terjedelmes s nagybecsű naplójegyzoteket hagyott hátra. E naplóban Csengery hiven megírta mind azon eseményeket, melyek közvetlen az első kiegyezés előtt s utána is 1877 óta történtek éa pedig nemcsak azokat, melyekben neki közvetlen része volt, hanem azokat is, melyek a Deák által folyta tott tárgyalások és alkudozásukra vonatkoznak. Ezeket Deák akkor mindjárt híven és részletesen elmondta Csengerynek, egyenest azzal az utasítással, hogy azok a történelem számára följegyeztessenek, sőt a fontosabbakat maga diktálta le neki, ugy hogy a naplójegyzetek jóformán Deák és Csengery közös hagyatékának tekinthetők. E nagybecsű följegyzések fogják megadni az 1870 ikl kiegyezés valódi történetét, közrebocsátásuk azonban egyhamar még nem várható. Deák ugyanis azt a határo-zött utasítást adta Csengerynok, hogy a naplójegyzetek csak a jelenlegi uralkodó halála után bocsáttassanak nyilvánossá g«r a. — Színházi krónika. Keszthelyen f. hó 17-én Tokayné K. Mari asszony utolsó előtti vendégjátékául „A toloncz", Tóth Ede pályanyertes énekes népszínműve került színre. A rendezéaben kifogásolnunk kell, hogy Tokayné asszony éneklésre utaltatik. Angyal Liszka szerepét karöltve azzal a plastikus mű gonddal kezelte, mely a színpadi alakításnak, teremtésnek maradandó értéket biztosit, de Tokayné egyáltalán ne énekeljeD. Kárpáthy (Miklós) hangjánál volt és sok igyekezettel alakított. Pesti Mrawcsákja nem is játszható jobban. Az egybevágóság általánvéve elég takaros volt. — Vasárnap, 18 án Kelemenné Gaál Laura ujonan szerződött tag első fellépteul Szigligeti „Czigánya-a adatott. E jeles színmű 8onlimentális hatása most sem maradt el. ¿J^estí Lajos a czimszerepben csinos routinnal mozgott. Kárpáthy né (Rózsi) a szerencsétlen czi gányleány alakját élénk üdeséggel színezte. Méltán nyerte az ismételten nyilatkozó tapsviharokat. Kelemenné (Rébék) természetes jatéka folytán beválik. Kárpáthy (Gyuri) ma kiváló érzéssel játszott. Lipthay (Peti) is jól megállta helyét. Nikó Lina (Évi) most kevésbé tetszett. Jámborinak (Kurta Gergely) különben nem rosz naturelljét most is tönkretette habozásai — Közönség mindkét alkalommal közép számban voltjelen. Kulysses. — 1Horváth Feri hegedűművész Keszthelyen f. hó 17-én és 18-án a Schillioszky és Niessner féle vendéglők nyári helyiségeiben hangversenyt adott, mely alkalommal szép technikáját előnyösen mutatta be; müsorozata — dicséretére legyen mondva — jobbára magyar zenemüvedet karolt fel, természetesen Reményi „Repülj fecskémö-je és ami nélkül hegedűversenyt ma már nem is képzelhetni, Ernst „ Velenczei karnevál"-ja is ott szerepelt. A nagy számú hallgatóság elismeréssel tapsol\'a inog a művészt. — A „keszthelyi jótékony nő-egylet„ a „Niessner féle vendéglő nyári helyiségében í. hó 24-én tombolával egybekötött tánczeatélyt rendezend saját jótékony czéljaira. — A Balaton át úszó ja. Szekrényesy Kálmán dsidáskapit iny arra vállalkozott, hogy a Balatont keresztül uszsza. B. Wesselényi Miklós is megtette, hogy a tihanyi félszigetről átúszott a somogyi partra, de Szekrényesy B.Füredről Siófokig akar úszni, ami hasonlithat-lanul nagyobb távolság, mintegy tízezer ölnyi. A merész úszás napja julius 25 re van kitűzve. Szekrényesy reggel 9 órakor minden készülék /agy tömlő nélkül, csupán csónaktól kisérve kél vizí útjára s délután 2—3 óra közt remél a siófoki uszodához érni. — Zalamegye. Alsó-lendvai járás. Uszi buza éa rozs jó, a tavaszi rozs jó, az árpa jó közép termést igér. Zab jól áll. Kukoricza és takarmány jól mutatkozik. Gyümölcs és szőlő kevés. Csáktornyai járás. Öszi árpa és njM jó küzép termést igér. Tavaszi buza éa árpa szia tén jó közép aratást mutat. Széna kevés, egyéb takarmány jó. Szűlű kevés. Egerszegi járás. Kozs, árpa és búzatermése jónak mutatkoznak. Kanizsai járás. Roza jó eredményt ad. Buza és árpa szintén jó termést Ígérnek. Mesterséges takarmány kitűnő. Szóló szépen fejlődik, gyü- mölcs kevés. Keszthelyi járás. Buia, árpa és zab jó termést igér. Kukoricza ós burgonya jó közép termést mutat Szóló kevés. Letenyei járás. Buza, rozs, árpa jó közép, zab, repcze, tengeri és hüvelyesek jó termést ígérnek, takarmány közép. Novai járás. A buza igen jó, a roza ritkás, árpa, zab és burgonya jó termést ígérnek. Tengeri, zabos bükk ny jó közép termést adnak. Széna kevés. Szóló jó középszerű termést ígér. Tapolczai járás. Buza, rozs és korai árpa jó közép termést adlak. Zab szintén kielégi tó termést igér. Kukoricza fonynyad. Szóló szépen fejlődik. — Árverés Zalamegyében. Barica Fe-rencz 1139 írtra b. ingt. jul. 24-én Hodosán-ban. — Hauzirkl József 605 frtra b. ingt jul. 30._ Diszelszóczön. — Bognár István\' 536 frtra b. ingt. aug. 14. Nagy.Kanizsán. — Hegedűs István 566 frtra b. ingt. aug. 7. Galambokon. — Cserenkó Imre 694 frtra b. ingt aug. 25. Felső Habóton. — Horváth János 506 frtra b. ingt aug. 17 én Újlakon. — Benedek Farkas 965 frtra b. ingt. aug. 11. Kis-Apátiban. — Tuboly Jenő 2333 frtra b. ingt. aug. 28. Szent-Liszlón — Ifj. Kovács Ferencz 800 frtra b. ingt. szept. 1 3 án Nemes-Vitán. — RövUl hírek. Blahánó Emsben van. — Somoskeőy Gézát aug 8-án Bpestre hozzák. — Id. Peregi Mihály GyőrvároB érdemes polgára meghalt. — Francziaországban az adó lejebb azállitatik. — A kaliforniai aranybányák feltalálója meghalt. —Seemann alezredes nem fogadja el a zászlóügyébeni párbajkihivásokat. — Hermann Ottó Francziaországba utazott a pbylloxera tanulmányozására. —. Kerekes Sámuel „Bem-album"-ot ad ki. — Ballagi Károly sopronmegyei tanfelügyelő a boraod-megyeivel kerületet cserélt. Ki nyert? Temesvár jul. 17-én: 59. 1G. 72. 15. 46. Bécs „ „ 31.35.36. 7.21. ! Grácz . „ 15.64. 66.69.52. Vegyes liirek. • — Pipán nagy ünnepélyességgel helyeztek emlékkövet azon házra, melyben Jókai Mór deákkorát tölté, a „Pápai Lapok" ez alkalomból Jókai ifjúkori arczképét s a ház akkori 8 mostani rajzát közli. — A bécsi „lövész-ünnepély nagyazerűen sikerült, ottani munkatársunk kedélyesen le is irta, de térszüke miatt jövő számunkra kelle hagynunk. — Rémit\'ó felfedezés. Az ugodi urodalom egyik kerülője napokban a „Kopasz" nevű er dőrész sűrűjében egyszerre egy hullára bukkant, mely már egészeu összeaszva, — fej nélkül hevert egy fa alatt. Jelentést tett a faluban és sokan a helyszínére érve megtalálták a főt is fent a fa ágai közt fennakadva, s a ruha foszlányokból következtetve a hullát Lamperth György b. Bödögéről még f. évi mártius hóban eltűnt földművesének tartják, ki hihető, hogy itt magát felakasztotta, 8 idővel a test saját súlyánál fogva 8zakadt el a főtől. Papírszeletek. Ha pénzed van, mindened van, ha pénzed nincs, semmid nincs. A «dolog írtát, pénzt keresni Keress pé lizt feleség nélkül, ha pedig & nélkttl nem találsz, feleséggel. Egy törvényszéki elnök--meglátogatta valamelyik területi hatásköréhez/ tartozó járásbíróságot s bámult azon, hogy a rabok milyen könnyen vallanak. — Mi as oka? — kérdé a járáabirótól, — talán csak nem piskótával tartják őket? — Nem bizony, hanem kenyérrel és vizzel, de ugy, hogy egyik nap c«ak vizet, másik nap cuk kenyeret adunk. Miért nem megy ön haza? kérdé az éjjeli őr egy férfitől, ki saját háza előtt való kópadon ült. — Tndja barátom, ma már egyszer kidobtak a korcsmából; mikor haza mentem kidobott a feleségem másodszor, annyi bBcsületérzésem p»dig van, hogy harmadszor nem engedem magamat kidobatni ; hanem megvárom mig elalszik a feleségem, akkor aztán szép csendesen bemászok az ablakon. A katonák gyakorlatot tartóttak; két vidéki ember nézegeti. „Ejnye komám, nézze <ak miért állanak egy lábon a mi Baink, a katonák. „Lássa tisztölt komám uram, azért tanítják acra meg őket, hogy ha a háborúban az ágyubolyóbics elviszi az egyik lábukat, akkor a másikon megállhassanak. • Szerkesztői üzenet. 4182 N. E. Pécs. Az előbbi számokkal már nem szolgálhatunk. 4183. „Betyárlegény", — „Ha az idS", — „Régi módi" népdalok nem közölhetők. 4184. M. Szombathely. Intézkedtünk, az ígért czikket elváguk. Üdvözlet! \'4185. Cs. Köszönet A „Tanügy" első száma hozza a jkönyvet. 4186. O: A. Kár e szép kis költeményért, hogy utolja nagyon is prózaias kidolgozású. 4187. P. G. Több példányt küldendek ha meg jelennek, egyszerre. Vasúti menetrend. Indul KanisMÁről hova: honnét: Vonat szám 207 Eaék, Mohács, Dombovár 215 202 Hnda-Pastre (gyorsvonat) 204 , (postavonat) — Mondja meg nótárius uram — igy szólitja me^ mosólyogva ót egyik compossessor — mikor szólamlott meg falunkban az első szamár ? — Hát csak most ép e pillanatban, — felelt a falu pennája. _ A muzonmba ment inasával egy angol s ott j egész kényelmesen szivarra gyújt. Az őr hozzá lép , s Í.;y 3zól : — Uram, aki itt szivarozik 6 forint büute-tést fizet f — Itt va>i egy 10-es: — De nem tiflok visszaadni. Az angol erro egész hidegvérrel más szivart vesz elő s e parancscsal adja inasának: — Jon, szivarozd le a másik 5 forintot. Or* P«ro. Id« 5 10 raggal 2 30 délut. 11 1 éjjel 5 55 raggal 2 6 délut. Ü2 „ (vegyes vonat) II 20 éijel 313 Bécsbe (Szombathely, Sopron-: felé) 6 15 röggel 301 „ \|i fio éjjel 315 Sopronba 3 40 délut 205 Prágerhof Kottori, Csáktornya 4 55 reggel 203 , „ 2 47 délut 201 „ „ (gyorsv) „ 10 50 éjjel Érkezik Kanizsára 210 Zákány felől 216 „ „ 208 „ 211 203 201 302 "314 316 202 204 206 Buda Pestről (vegyes rouat) ,, (postavonat) »» (gyorsvonat) Bééül,81 Sopronból PrAgerhof felől (gjorsvontt) 5 -\'7 reggel 1 41 délb- 11 1 éjjel 4 15 reggel 2 5 delut 10 30 éjjel 4 1 reggel 10 15 éjjel 12 5 délbea 5 37 raggal 1 20 délut 10 50 éjjel A Balatonon való hajózás. Balaton-Füredről indul a Kisfaludy-gózös reggel 9 órakor Siófokra. Ugyan onnét indul délután 31/, „ „ naponta, mig hétfőn kivételesen reggel 7 órakor Siófokról indul délelőtt ll órakor Balaton-Füredre „ délután 5 Kivételesen szombaton és vasárnap Siófokról a délután 5 óra helyett indul Füredre 8 órakor. Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. S C H M I D H. 1 K* BuOapest, vaczl-Körut 73. Bzítm. \' Képgyáros cs fö űgynöte a MARSHALL SONS & CO. L.mtd. czégeknek Gainsborough Angliában ajánl legújabb szerkezettel fa-, kőszén és szalraaftttésre, lesuiabb sierkezettel, kettős tisztító szerkezettel, szabadon mozogható választó hengerrel, tüzelókésziÜék szab, biztosító Öntápláló készülékkel »agy anélkül I ^ Továbbá: _ ... \' szii- és fngaskeret hajtásra, saját gyártmány angol r»ndszer szerint, és minden a mezSgaidaBiigi szatraábarágo gepet \' ^ Árjegyzékei fa felvilágositá.t nyújt STHXHTIXZ MÓR Nagy Kanizsán. S4 b-b JULIUS 22 én 1880. I R D B T É! SB A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- ft Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán vezérügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tűz-, szállítmány- és jégbiztosítást ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására és károk fel-Vételére, úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ. A Magyar-franczia t»izrtosltcf) részvény-társaság igazgatóságának fent\'-bbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelca\'i, miszerint a Nagy-Kanizsai vezér ügynökség vezetését elvállalta s a vezérügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztositási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonalközé mindenféle felvilágosítások leg-készaégesebben megadatnak. BiztOSlt pedig .1 tárSUSilg a) tüzv«aély és robbanás által okozott károk ellen; c) miirazon vagy viicii »zállilolt javuk károsodása ellen; b) jégkárok ellon a* «\'lllTier éleiérn minden ismert módozat szerint. A Hlagyar-francxia biztosító résxvény-társasfuj, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14-én tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök: Bittó István, ő fels. val. belső titkos tauácaosa, a Lipót-rend nagykor s,.te«e, orsz. képv. stb Bpesten. Alelnökök: Báró Bánhidy Béla, fóldbirtos, orsz. képv. stb Budapesten. Bontoux ienő, a j>irisi Sor.i-té <ie l\'Union géneralc elnöke stb. l\'árisban. Választmányi tagok. Róbert Morin marqnis de Banneville, az osztrák (léit vasnt igazgatósági tagja stb. Parisban. Neuwelt Ármin kir. keresked. tanácson nagy-kereskedő. Lovag zápori Regenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tlntl Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasul alelnöke, az oszt. urakháza tagja stb. Bécsben. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az üzletvezetés élén levő, hazánkba« íj egész monarchiában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garxntiát nyújtott páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről tolj»sJ>izt o h itást nynjt arra nézve, hogy társasáé Uzl-indenkor és teliesen meg fog f»lelni, másrészről a szakvezetés avatoítsága az iránt is kezességül szolgál, hogy a társaság a Pariiban. Amidón tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát az ált.»la képviselt társaság iránt ti\|b«\'»l f.\'.lhivja szervezése teljes folyamatban van és hogy tüzbiztositási ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak Felügyelő bizottság. Beck Nándor a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánczy Leo, a magy. alt. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lewin Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos. Mária Emil n párisi Societé d«» PUuiou gé erale vzérfelügy^lő . Igazgatóság Igazgatok: Dr Hiller Albrecht, köz- és váltó-ügyvéd Béciben. Kistenmacher Károly ~ „HotTmann József" nagykereskedő ozég fóaöke Budapesten. Schweiger Marton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató Moskovicz L .jos Budapesten, nagyobbrészt ismert és közt.i»/.teb>tben álló egyéniségeket, bátrau elmondható tehát, hogy nem volt még ai Ina, min\', amennyit n>»lci e társaság mindjárt k-zdetben nyújtani képes, s a midőn a társaság ezen, eddig a m\'-ltányosság, a pontosság és a l-»gszigornbb becsületesség minden kövctelméuyéuek liité\'.flok megszabásánál is kellő tekint ttol fog b«nni a verseny jogosult követelményeire, és kéri. megjegyzi egyszersmind* hogy a vezérügynökségi területen a vidéki ügynökségek maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. május hóban. 989 25—52 Kerületi ügynökség Sümegben Epstein V. urnái. \\ A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság vezérűgynöksége Nagy-Kanizsán,» GUTMANN S. H. Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve Első magyar gép- és tuzokószerek gyár, harang ^ és érez önt öde Budapest, Rottenbiller utcza 66. sz. Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett gyára harang k til.oltászati és vizmütészeti gépek készítésére; a gyárral kapc solatos vizmütészuti osztály a jelenben egyedüli belföldi szivattyv gyárt képezi, melyben kizárólag honi munkaerő alkalmazása mellett, minden czélnak megjeleli szivattyúk és kutak készíttetnek. BV Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bérmentesen szolgaitatnak. -A. gyár flólnteleipe : Kolozsvárott, belmmwstor-utcza. 12 szám alatt létezik Mária-czelli gyomor-cseppek, jeles hatású gyógyszer a gyomor minden bántalraai ellen, és felülnmlhatatian az étvágyhiány, gj\'11-morgyengeség, roszazagu lehellet, szelek, savanyu felbüfögés, kólika, gyomorhurut, gyomorégés, hugyköképződés, túlságos nyálksképződéfl, sárgaság, un\'or és hányás főfájás (ha az a gyomorból ered), gyomor görcs, székszorulat, a gyomornak túlterheltsége étel és ital által, giliszta, lép- és májbetegaég, aranyeres báutalmak ellen. Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 3.5 kr. Kapható : Práger Béla ur gyógyszertárá-bau Nagy-Kanizsán, valamint az osztrák-magyar birodalom minden nagyobb gyógyszertárában és kereskedésében. Központi szétküldés! raktár nagyban és kicsinyben Brady Károly, t,az őrangyalhoz" c.zimzett gyógyszertárában 64 13—52 Kremzierben, Morvaország. ■ ooooooooooooooooooooo H FONTOS \\ 0 n Q messze-, rövid- és gyönge látóknak, g ^ A legjobb szemüvegekkel szolgál jótállás mellett 0 0 H E L F Y 1$. látszerész o 8 - 0 0 NTlíry-Kanizsán a „Korona* átellenében. 0 0 0 0 Ancroid-Baromcterck minden 0 q nagyságban a raetcorologiai és föld- ^ 0 magneti intézetből vizsgálva. Szem- 0 q üvegemet és aneroid-Barometerei- ^ 0 met 8 uapí próbára adom. 1090 0______________ 0 Schaumann Gyula-féle Eddig eléihetlen hatásában a könnyebb megoldásra vonat kozólag nehezen emészthető étkekre, emésztés, vértlsztltás, táp iáláa és testerősitésre. Ezáltal a napoukinti kétszeri folytonos használat után mértékletes szerül használ még maka-s betegségeknél is. u m.: emésztési gyengeség-, zaha-égetés-, vlztólulás a hasglliszlánál, veszteglőség a bélnél, tag gyengeség, aranyér szenvedés. mindennemű görvény. golyva, fehérkor, sá-gaság idült bőrkiütés. időközii főfájás. fé>eg- és kőbetegségeknél, benyálkásodás a benőtt köszvénynél és a gumóságnál. Az ásványvizek gyógyszer gyanánt! használat mellett, előtte ép ugy mint árinak használata al-ttt, valamint utólagos gyógykezelésnél is kitűnő szolgálatot tesz. ■ Kupható annak készítőjénél, gazdasági gyógyszerész Stokerauban es az osztrák-magyar állam minden gyógyszertárában, valamint Nagy-Kanizsán Práger Béla, Zala-Egerszegen Hollósy E. syógytárukban. Megrendeléseknél legkevesebb két skntula utánvét mellett Küldetik. (13 21 25) Van szerencaém értesíteni a t. közönséget, hogy külföldről hozzám gyümölcs üvegek kötéséhez kitűnő minőségű Peri»! Wm-m érkezett ára ívenkint csak ő kr., meterenkint csak 20 kr., ajánlom becses figyelmükbe. Postai rendelések ennek fordultával eszközöltetnek. /I Tiszteleitel Wajdlts József. Nagj--Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGY-KASIZSi, 1880. julius 25-én. 60-dik azam Tizenkilenczedifc évfolyam. ElŐftzstétl irt -•gé»« ¿»re . . 8 frt. fél évre . . 4 , negyed érre . 2 10 /cr Hirdetések 6 hasábos petitsorba: •\', maaoáscor 6 t min-le \|i tOTábbi Borért 5 kr NYILTTŐRHEN soronként 10 krért »- letuek fel. { Kincstári illetek mindéi vegyes-, hirdetésért külön jj 30 kr üzetendfi. előbb: „Z A L A.-S O M OG Yl KÖZLÖN Y 9 A. lapssaeüeml részét * illetS kSsIeméajek s í»erk«rt5hö. j anyxgi réizéc illetS kSrlemények pedig » kiadóhoz bérraontTö intéseaáók : SÍAGY-KANIZ8A WlMtloeháZ. \' Bérmentetlen levelak. csak ismert munkatársaktól fogadtatnak i»l.\| Kéairatok tísssk nem küldetnek. I N.-Küuiisaíáros helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet1\', a „n.-kanizsai kereskedelmi s Iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanitó-tea-Kilét", a ,u.-kanizsai kisdedneveiö egyesület", a n.-kaniisai tiszti önsegélyző szÖTetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai küiválasztminya" s több megyei és Yárosi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. T Zalai borászat. (Folytatás.») A Balaton melléke hegyvidéki tanács midőn pincze-szövetkezete alapján pénzzej rendelkezhetnék — jó formán nem várná, azt, hogy vinczellér és piucze-mester képző iskolát a kormány állítson fel kebelében, vagy a mennyiben ennek alapja a tapoiczai felsőbb népiskolában már letéve van, ezt emelné mind tanerői, mind felszerelése tekintetében olyan fokra, hogy az felelhetne meg mind azon kövelel menyeknek , melyek mind a szőlő növénytani életének; mind a szőlő minden oldalú inivelésének; ugy a borkészítés lehető legjobb módszerének minél általánosabb elsajátítása é-; életbeléptetése által az egész hegyvidéknek biztos és hasznot iiyujtú élet alapjául szolgálhatna. E végitől a szőlészet és borászat elemeinek tanítása már a népiskolai tantargyak közé is felvétethetnék, hogy a leendő birtokos közönség már a gyermekkorban meg szokja élete alapjávali foglalkozását és vérévé váljon annak ismerete minden mozzanatában. Ezt a hegyvidéki tanács mind elrendelhetné, életbeléptethetné. De voltak az orsz. borászati congres susnak olyan kérdések is eszmecseréül kitűzve, melyek egyenesen a Helyi érdekek szerint megoldandóknak ítéltetnek: mind azokhoz a hegyvidéki tanács nyújthatná a megoldási módozatokat a helyi érdekek ismerete alapján legbiztosabban, ilyenek: a szőlő telepek ujjitása ezéljából ajánlható-e a- földforditás? és ha igen mily mélyen? Tudjuk azt, hogy meredek liejry oldalokon, vagy laza talajú partokon a sebes esők mily pusztításokat tesznek a felporhanvi- tott földben a tőkék körül és a gyökerekről mikép ragadják alá a földet, ezért az országos értekezlet a helyi érdekek szerint hozta csak javaslatba a szőlők ujjitásánál a földforditás alkalmazását, s az egyes birtokosnak jól esik az, ha a tapasztalás által bebizonyított művelet szerint intézheti czélját biztosan — erre a hegyvidéki tanács a valódi tekintély. — Ugyan ji hegyvidéki tanács tapasztala^ adataiból kilapíthatja meg a szőlők újra ültetésénél á szokásban levő különféle ültetési módok közül, melyik a legbiztosabb eredményű; melyik elfogadható tehát a h«-lyi viszonyok alapján. Hány évi forgója legyen a szőlő ujjitásának? — (talán a phylloxera is a kivénült, korhadt szőlő tőkék gyökerein fejlődött ki.) A hegyvidéki tanács adhat alapos utasítást, irányt a trágyázás alkalmazása tekintetében, minő trágya s mily idő közökben használtassák. — A szőlőtőke alakításától sok függ annak egész életére s termékenységére nézve, ugy a különféle fajok különféle metszési, mivelési módokat kívánnak termésük biztosítása tekintetében, e téren is a hegyvidéki tanács tapasztalati adatai alapján lehetne a legbiztosabb haszonnal járó művelési módot gyakorlatba venni sat. Nincsen olyan mozzanat a szőlőtőke élete és kihasználása munkálásában, melyet a tapasztalás és tudomány ne irányozhatnának, lehetőleg jó eredményről ne biztosit hatnának, mint a melyek a hegyvidéki tanács választott tagjainál a bizalom szerint is már megvannak. PARRAGH GÁBOR. A vadász-ünnep. — Eredeti tudósítás. — Bécs, 1880. évi julius hó 18-án. Bécs, az óriási világváros ma az öröm tengerében fürdött! Az alsó ausztriai vadász-szövetkezet zászlófelavatási ünnepélyt rendezett, mely alkalomra zászló anyául ő felsége Erzsébet királynét volt szerencsés megnyerni, ama királynét, ki előtt tiszteletét és szeretetét népe soha sem mulasztá el megmutatni. Kora reggel, midőn még a nap jóformán első sugarait sem veté¥ a roppant háztengerre, midőn még az érzékeny intelligentia Morpheus lágy karjaiban ringatódzott, midőn még a nyers csőcselék hallatá az árpáié Bajtolta durva faragatlan dalokkal vegyült kurjantásait, — midőn még az egész város egy hzunnyadó testhez hasonlított; — ma már a máskor még hol: u\'-czákon az óriási néptömeg tarka vegyülök« hullámzik, ki-ki siet utja felé. — Az egyes városrészekből behat a. belvárosba a gyülekezőre hívó vadászkürt, melynek tompa hangja roppant távoláról tanúskodik. A kürt a kíváncsi népet is ki csalta duzzadó párnái közül. — és nem csekély élénkség mutatkozott a külvárosokból besietók között, kik örömtől sugárzó arczczal foglalták el a városba vezető utak mindegyikét és igy nem csuda, ha a város minden oldulról rqár a kora reggeli órákban körül volt véve a kíváncsi nép által. — Szokatlan élénkség mutatkozott a császári burgban, a Grábenon, a Duna parton és a Wien folyó mentén és a várost körülövedző boulevardon. Reggeli G és 7 óra között a vadászok összegyűltek a „Rudolf koronahercz-2 kaszárnyában" mindegyik - sapat hazájából Itozott z<nebandájával; — a kaszárnyát belaihatlan néptömeg vette körül, moly egészen fel a B\'">r-sengassen — hol a menet a Schotienríngm jutott — egészen a „Hotel Franci"ig hnródott a Ferencz körútig. A „Rudolf koronaherczeg kaszárnya" különböző kapuin hatolt kí a vadász csapat és a „Ring8irasae"-u az Augartenbrücketől, a Dunától egész a Ferencz körútig terjedő óriási tért elfoglalta. Pont kilencz órakor a menet rendbe hósa tott és a következőleg összeállított programm szerint megindult: egy csapat lovasitottrendőrség , egy tűzoltó zenebanda, az első tűzoltó zászlóalj, a díszmenet rendezőség elnöke Aig-ner József M. ur a rendező tagokkal Hammerer Hermán és Hassinger Gusztáv urakkal lovon éa végre egy katona zenebanda. A külföldi vadászok mint vendégek és pedig jöttek: amerikaiak, belgák, észak- éa délnémetországiak, angolok, fraacziák , olaszok, schweicziak, magyarok és erdélyiek. A szövetkezeti vadászok és pedig képviselve volt: Csehország, Bukovina, Dalmatia, Galiczia, Istria, Krajna, Karinthia, Morva ország, Al8Ó-;éB Felső-Ausztria, Salzburg, Szilézia, Steierhon. Tirol (díszkocsival), Voral-berg, a bécsi vadárfzok díszkocsija a szövetkezeti zászlóval és tisztelet őrrel, a polgármester a bécsvárobi díszkocsiban, a rendezők díszkocsikban (6 darab), lovasitott bécoi vadászok, zenebandák nemzeti viseletben, minden szolgálaton kivül levő rendező tag, bécsi vadászok, czélzók, intők és a záradékot képezték a tűzoltó egylet 2, 3, 4. és 5. zászlóaljai. A vonat megindult és példás rendben haladott a Riugstrassen végig, mindenütt zajos örömmel, üdvözletekkel fogadtatván; — a palátokon lengtek a Mngyar, Oaatrák 60 Bolg» nemzet, valamint Bécs város lobogói; minden balkon diszesen volt decoralva és há hozzá vszszük még azt is, hogy a néptömött ablakokból, balkonok és tribünökről, angyalarczu fiatal hölgyek, éltes nők etc., kedves fejbólintással és febérkendő lobogtatáusal integettek a nap bőseinrk, mit ezek zajos köszöntéssel zászló hajtogatással fogadlak; — valóban imposans látványt nyújtott. Minden egyes csapat előtt nemzeti zenéje haladott és épen a karimás sárga szalmakalnpu schweizi-ík haladtak el előttünk) midőn a Rákóczy induló jelzé, hogy a magyarok jönnek. — Mindenütt\'ujabb élénkség mutatkozott, az ablakokon feszült figyelemmel várakoztak a közeledő csapatra és megszűnni nem akaró TÁRCZA. Nyári dal. Forró a lég, meleg a nyár, Csuk 11 y ég ar. egész határ Pitypalatty! S zizzeg a nagy buza tábla, Ü vígan cseveg a madárk\'-a : Pitypalatty, pitypalatty! Hűiig a k»sza aratásra, (Jyfil a marok nagy rakásra, Pitypalatty! N zenei» dalok édes árja A vidokot által járj, Pitypalatty, pitypalatty! Titkos szellő könnyű szárnya Néha-néha száll a tájra, Pitypalatty ! £ átjárja a tikkadt léget, Felüdíti a vidéket Pitypalatty, pitypalatty ! S ha a szellő lelke elhal, Újra zendül a madárdal, Pitypalatty! H pajzánkodva, majd itt majd ott, Kiáltja e kedves hangot Pitypalatty, pitypalatty! M-Iyen hallgat kisded fészke, l\'nza reugeteg tövébe, Pitypalatty 1. S csak körüle szóll, de benne Hallgat, mintha néma lenne, Pitypala ty, pitypalatty! De ha fésxkét, tova hagyja, Újra csattog kedves üangjs, Pitypalatty! És örfimm«l szerte zengi, Ha elhagyja, újra kezdi Pitypalatty, pitypalatty ! MAROBHALMI GYULA, A megtört szív. — Beszély. — Irta: Szommer Sándor. (Folytatás.) „Kedves nagyanyám, te nagyon betegnek látszol lenni; — én orvost fogok hivni — Bárcsak ne eresztettom volna Gyulát haza!» „nivj kedves gyermekem egy orvost, mert nemcsak betegnek látszom, hanem az is vagyok, nagyon rosszul érzem magamat!" Egy négyed óra múlva megjelent az orvos. — Megvizsgálta a beteget és aggodalmas arezot vágott. „Mióta szenved ön gyomorgörcsben ?" — kérdé a betegtől. — „Már néhány éve; — de csak időnként szokott jönni rövid időre, de akkor nagyon elővett." — Az orvos tintát, tollat, papirt kért. „Nemde kedves doctor ur, nem aggodalmas a bteg állapota?" — kérdé Vilma ar. orvostól tört ném< t nyelven. — „A beteg megnyugtatására orvosságot fo gok irni, de tudom, hogy hasztalan" — vi-szonzá az orvos sziutén német nyelven, mit a beteg nem értett — „és kötve hiszem, hogy a holnapi reggelt mpgérje; — azért figyelmeztetem) — tegye ra^g a kellő intézkedéseket, mert a beteg állapota sokkal komolyabb, semhogy kétséget lehetne támasztani annak felgyógyulása iránt," Az iratot ott hagyta és távozott. — Vilma külsőleg nyugodtnak látszott, de belsejét a kétségbeesés majd szétzuzá; nyugodtnak látszó, de mindamellett zavart halaváoy arczczal közeledett a beteg Ágy ához. „Mit beszéltél az orvossal kedves gyermekem?" — kerdé a nagyanya tört beteg hangon. — „Egészséged felől valamelyest, kedves nagyanyám !" „És mivel biztatott?" „Hogy.... fajdalmaid,... rövid idomulva... megszűnnek!" — viszonzá Vilma, ra»nt a ki nem akar ajtóstól a szobába rohanni. — „Válaszod kétértelmű. — Gondolhatom, hogy felgyógyulásom által, vagy halálom által szűnnek meg fájdalmaim; mindamellett megér tettelek, ói magam is érz«m, hogy az ur pál czát tört felettem. — Te nem akartál a rémhírrel megijeszteni gyermekem, pedig magam is tudom, hogy rövidesen meg kell halnom ; — de kérlek cs «k azt mondd meg, hogy mikorra véli az orvos halálomat bekövotkezőnek, mert ezt tudni akarom, minthogy halálom előtt még egy fontos ügyet kell teljesítenem." „Kedves nagyanyám 1" — mondá keserves zokogásba kitörve Vilma. — „Ne vonakodjál a valót megmondani gyermekem, mert ez állal jobban gyötörsz; az idő érzem rövid lehot, sie^s !" „Az orvos nyilatkozata szerint halálodnak a reggeli órákban kell bekövetkezni; —• vajha nem ugy lenne! „Ugy fog lenui gyermekem, mert érzem meghalok ; — kü\'dj gyorsan valakit Gyuláért, vele kell még beszélnem." — Vilma a szobából távozott, de néhány másodpercz múlva ismét megjelent.— „Hiszem kedves nagyanyám, hogy Gyula rövidesen itt fog lenni, már elküldtem érte." — „Értésére adattad, hogy miért hívatom, hogy utolsó kívánságom vele beszélni?" — „Nem, kedves nagyanyám, ezt nem lettem !" ;— „Helyesen drága gyormekem; ülj most ide az ágyhoz, mert nem biroK olyan nagyon beszélni. — 4 Vilma szótlanul ült az ágyhoz ós nagyanyjának a dunyhán heverő kezét megcsó-kolá. „Gyermekem! — folytatá a\'\' nagyanya elhaló bágyadt hangon — az óra közéig, melyben elfogunk egymástól válni, de csak rövid időre, — mert ha még oly hosszú életű leen desz is, halálod előtt fogod még csak belátni, milyen rövid az emb?r élete, habár azt az élet viszontagságai nem ritkán mutató hosszúnak jelelik is. Ugy emlékszem, mintha ma lenne, midőn árván maradtam ós így mint most te, ón is egykor nagyanyám halálos ágyán vettem tőle as utolsó utasításokat, melyek jól hatottak reám és melyek egész életemen át vezéreim valának. — Sokat, nagyon sokat akartam mondani, amit a airbi kell vinnem, ós csak nagyon kevésre, de mindamellett életedre nézve fontos ügyre akarlak figyelmeztetni, melytől életed boldogsága vagy boldogtalansága leszen függővé téve." — „Gyermekem, te menyasszony vagy és a közel jÖvőbin fogsz férjeddel oltár elé lépni anélkül, hog> én ott áidásomat adhatnám reátok. — Lágy elő vigyázó, mert te csak egy gyengéd nő vagy, és rokon, barát nélkül állsz a puszta világban ; — nem lesz senki, aki elhagy a tott Ságodban tnentőleg vagy védőieg nyújtaná feléd kezét és ha önmagad nem bírod becsületedet fenntartani, ha nem lész képe« érzelmeid és term Sazet\'-d urává lenni, a vélt polca- TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. „Vivát!" és „Hoch!" kiáltásokkal fogadták őket. — Mindenki előtt feltűnt, hogy tisztelt hazánkfiai nem szokáBos zsinóros ruhákban jelentek meg. — Közülök csak egy tette magát nevetség tárgyává, ki a csinos vadászruhát, fekete frakk, fehér pique nadrág és óriási fi r-mátlan czylinderrel cseróite fel, melyhez persze a puska sehogysem illett. — Kedves honfitársunkat követték a teBtvérnerazet Erdélyország szálas fiai; — ezekről a bécsi „Vorstadt Zei tung" igy ir: „széles válluak, izmos termetűek \' és magas alakok: igaz hü német arczkífejezés-sel birnak. — Valódi székelyekre mutatnak!8 — A jámbor lap maga magát hazudtolja meg, mert a valódi székelyeknek nem szokott német arczkifejezésük lenni, ergo nem is hasonlíthatnak a németekhez! — A két testvérnemzet fiait egy jól szervezett katona magyar zenekar kalauzolá, — de nem német születésű magyar katonák, hanem mind tiszavidéki magyar fiuk ! — Ismét egy pár csapat vonult el előttünk mig végre a tiroliak jöttek. Szenteljünk ezeknek ia néhány sort. — Az egész csapat közül a tiroliak keltettek legnagyobb sensatiót; — ők történetileg is megemlékeztek őseik viseletéről és életéről; — egy 82 éves aggastyán vitt elől egy már rongygyá : vált zászlót, melynek rúdján csak itt-ott lógtak egyes darabkák, meljeknek csekély jele mutatja egykori fehér kék szinét. — E zászló alatt harczolt és e zászlóval kezében mentette fel egykori gazdája Hofer András Tirolt és azért nevezik Tirol megmentőjének. — Az aggastyán, ki a zászlót viszi a halha\'atlan hősnek veje és neve: Holzknecht. — Az öreg elérzékenyülve sírásra fakadt, midőn az átlyu kasztott zászlót, melynek szinei elhalványultak, remegő k- zeibe vette; — egy darabkát le-Bzakitott róla éa azt Dr. Aterzinger jegyzőjüknek nyujtá e szavakkal; „Tartsd becsületben, atyád e zászló alatt harczolt!" — Ezután jött a tiroli diszkocsi, mely valóban az igazi vadászat egyik legkitűnőbb tényezőjét ábrá-zolá; az egész, óriási szikladarabokból állott és élethiven nyújtatott a közönség szemei elé, melyen a tiroli sziklaerdők fái díszelegtek; — a gyönyörű hegyvidék majd míndeu Flórája képviselve volt.— Fent a sziklacsúcson ült a „Tirolia", Dr. Aterzinger leánya, ki valóban képes volt a közönség meglepetését előidézni, mi zajos tetszésben nyilvánult. —Valódi német, izmos és mégis méltóságos leányalak, ki valódi méltósággal viseli gyönyörű barna fürtü fajén . a reá helyezett tiroli koronát. — Az arany ruha emeli a gyönyörű alakot és ő kedvesen viszonozta a vadászok és a Jcözönség örörarival-gását, a roppant koszorúk\' ós csokrok özöne repült hozzá az ablakokból és tribünökről és ő mindezt gyönyörrel fogadá, habár csudálni lehet, hogy borzasztó melegben a napoh rosszul nem lett. — Körül volt véve tiroli vadászoktól, melyek közölt egy 8 éves fiu is volt, ki dédunokája ama Speckbachernek, ki a tiroli Hzabadságharczosok parancsnoka volt. A vonatot zárták a bécsi vadászok díszkocsijukkal, mely aranyból készült; — ezen tizenhat gyönyörű leányka foglalt helyet az ról őrült gyorsasággal fogsz alázudittatni az iszonyú mélységbe, hol vagy saját szégyened v öl meg, vagy pedig el fogsz tipratni, meg fogaz köveztetni a világ által; — mert olyan körülmények között még rokonok sem nyújtanának segedelmet, még kevésbé tehát vidékiek!" „Oh kedves nagyanyám ! mennyire fájlalom az iszon) u veszteséget, melyet halálod nekem okozni fog; — még most sem akarom hinni, hogy az csakugyan be fog következni. — Fájlalom kedves nagyanyára, hogy kétséget támasztasz abban, váljon jövőre is ura fogok-e maradni érzelmeimnek és természetemnek; — miért ne? — és ha egyedül fogok is itt állani a világban minden rokon nélkül, nem venne-e Gyula védő karjai közé, hogy a világ netáni üldözéseitől megmentsen ? vagy csak talán nem akarod épen hinni, bogy Gyula oly elvetememült tettre képes legyen?!... oh, ezt lehetetlen hinned, mert meg vagy győződve róla, hogy Gyula kimondhatatlan nagyon szeret és kész érettem — ha kell — éle»ét ia feláldozni." Csendesen gyetmekem! nem tudjuk más bőrében ki lakik ; — soha se dicsérjük a napot lenyugta előtt, mert az olyan csalfa, mint maga a világ; nem tudjuk mit rejt magában a közel jövő és midőn legközelebb /éljük a czélt hozzánk, akkor csap fejünk felett le a dörgést éa villámlást tartalmazó zivatar és csak akkor ábránduluuk ki mámorunkból, midőn azt vesz-szük észre, hogy tökéletesen átáztunk; azért kérlek, vigyázz magadra!" Vilma épen válaszolni akart, midőn az ajtó felnyílt és azon Gyula belépett. Vilma sirva fogadta; — arcza komoljr, síit szomorú és halavány gondteljes kifejezésü volt; — az öreg az ágyban halotti nyugodtsággal feküdt, csak gyenge piheglse és a Bzeméi-ben csillogó könnyek tudaták, hogy éh — ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 15 én 1880. osztrák melléktartományok rnháiban, kiket a legfelül ülő „Austria" védett; — mind gyönyörű imposans nőalakok. — A vonatot siám-talan privatkocsi követte, közötte néhány az udvarból, melyekben helyet foglaltak Albrecht és Frigyes főherczegek", több fhgnők és palota hölgyet, így haladtak a Ringslrassen ^ Ferencz József kaszárnyáig, melynek tágas gyakorló téren történt a zászlószentelés. A első vendég Lajos Viktor főherczej 3/\|10 órakor megjelent és midőn a főhercz3g megjelenésénél az ott levő és az oltárt épen levenni akaró fényképészt felhívták, hogy hagyja el az ünnepély helyet, — a főherczeg szívesen mondá : »Hagyják munkáját végezni, még hosszú idő van!" — Nemsokára reá megérkeztek : Károly Lajos főherczeg nejével, Ferencz Ferdinánd Este fhg., azután Rainer fhg. Mária fhgnővel. —,10 órakor megérkezett herczegprimás Kutschker segédeivel, kit a fhgek szí vesén üdvözöltek. — Míg a bibornok egy rövid imát tartott, megjelent: Haymerle báró minÍ8ter, Albrecht és Frigyes fhgek és Erzsébet fhgnő. — Lajos Károly élénken társalgott VVeyl költővel és Kremser zenecom-ponistával. Vfcl 1 órakor udvari kocsiban jött a királyné főudvarmestere Nopcza báró és főudvarmesternője Goííss grófné; — a király főudvarmestere Hohenlohe herczeg akkor már ott volt. — Rövidesen reá egy kétfogatú egyszerű kocsiban jött a királyi pár; — a királynő barátságos mosolylyal és bólintással fogadott el egy óriási csokrot, melyet a salzburgi vadászok hoztak számára. — Lajos Károly fhg. királynak tisztelgett, a királynénak megcsókolá kezét és rövid szavakban köszönetét fejezé ausztriai vadászok nevében, királyné ő felsége kegyelmes megjelenéseért. és ismételve felkérte a magas asszonyt, hogy mint zászlóanya szere peljen. — A királyné barátságosan válaszolt néhány szó által. Ezután a szokásos ünnepély következett, ima és szegbeverés; Dr. Kopp a szövetkezet elnöke köszönő beszédet intézett a királyi párhoz, a hg pi ¡máshoz, és az öt negyedóráig tartó ünnepély 12órakor végződött. A csapat a Dunán az Aspernbrücken haladott keresztül és mondhatni, hogy az Asperngasse legosinosabban voj^ decoxálva ; — közvetlen egymás mellett állanak itt a „Hotel Kronprinz von Österreich" és „Hotel Dé L\' Europe", állítólag mindkét épület a trónörökös tulajdona. A hotel „Kronprinz von Österreich" gyönyörű volt. — A három balkon páratlan diszü; a balszélen az osztrák éa magyar lobogók és czimerek, a jobb szélen az osztrák és belga lobogók és czimerek és a középen az osztrák, magyar és belga lobogók czimereik-kel. — A Károly színház és az egéiz prater-strasse diszlett. — A vonat mindenütt öröm-ujongással fogadtatott és haladolt a lövöldébe, hova délután mintegy 3 óra tájban értek. — A magyar lobogó sehol sem hiányzott, de a több helyen künn lengő „fekete-vörös arany" Gyula kellemetlenül látszott meglepetve lenni és a követkei/i pillauatbun Vilma ajkairól hallá a megdöbbentő hirt, mely a nagyanya halálát jelezé. „Gyula fiam!" — szólt a beteg. "X „Parancsol néni!" — mondá Gyula odasietve. — Ez-elnevezést mint régi ismerősök és szomszédok használta az öreg hiányában, kit különben is „néni"-cek nevezhetett, mert nála öregebb volt. „Meg fogok halni! — hörgé a haldokló — utasitást az éleibe veletek már nem adhatok, mert ninc3 időm. — Vezéreljen bennetek az ég! — Minthogy azonban menyegzőtökönjelen nem lehetek és áldásomat reátok n«-m adhatom, esküdjetek itl\'halottas ágyamnál ez ünnepélyes pillanatban egymásnak örök hűséget és én meg foglak bennetek áldani! Gyula megesküdött, hogy Vilmán kivül soha senki sem fog neje lenni éa az esküt Vilma ia után mondá. — Ekkor az öreg fekvőhelyéből félig felemelkedett, áldólag emelé kezeit az egymást átkarolva tartó párra, arczát ég f.-lé irányzá, néhány szót mormogott és szemei könnyeztek. — „Tehát a lakodalom mint már régebben meghatároztuk, jövő év május 1 én lesz!" — mondá a nagyanya. A gyermekek igennel feleltek. „Még egyet ígérjetek meg, mielőtt clvá lok tőletek. „Mit kiván? — kérdék mindketten egy szerre. — w „Hogy halálom bekövetkezte vagy más akadály miatt a menyegző nem fog elhalasz-tatni!" — (Folyt, következik.) a uauau M; zásslókat a rendőr igazgató bevonatta és már délután sehol sem voltak láthatók. Nehogy az embertömegben ki ne ismerjem magamat, a menetet megelőzendő kocsiba vetem magamat ós a lövöldébe hajtattam. — A lövölde egy magában véve nem igen érdekes, — csak a vadászoknak; de a bécsieknek bátran szemeikbe lehet mondani, hogy több ilet csaptak mint ami csakugyan való volt. nagy tér középén volt kiállítva a czélt-közt kisorsolandó^ adományok, köztük Károly fhg ajándéka is; jobbára vadász eszközök, ezüstözött puskák éa pisztolyok, ezüst ékszerek, a király^és királyné olajfestésü képe éa a trónörökösé, éz utóbbi mint vadász levéve. — Az étcsarnok és a konyha tudora jobban érdekelné gazdasszouyainkat; — tehetségem szerint1 megkísértem leírni. Az étcsarnok deszkából építve, körülbelül akkora, mint a kanizsai indóház a pályaudvarral együtt, melyben terítve volt néhány ezer Bzemély számára. — Minden nemzetnek megvolt a szakosztálya és igy mindegyiknek külön ajtón kellett bemenni, hogy megjelelt helyére juthasson; — a csarnok felső részén volt felállítva a szószék, mely felett a király életnagyságú olajfestésü képe volt elhelyezve, élethűen lefestve mint vadász. — A konyha az étcsarnok fele nagyságú tere lehetett hat darab takaró tüzhelylyel, melyek egyike akkora volt mint egy locoraativ a hozzá tartozó szenyes vagonnal és azonkívül még egy vagon nal. — Ezeken olyan vasfazékokban főit a krumpli, hus, majorság etc., melyeknek egyike nagyobb volt egy jókora sifonernél. — A kamrában kocsi szám volt felhalmozva a majorság és egyéb hus és főzni való, és hogy rövid legyek, a konyhában mintegy háromszáz szakácsné foglalatoskodott. Minden kilüuően sikerült! Csak azt a bakot lőtték a bécsiek, hogy az üunepélyt a várostól olyan messze tartották; — a Práter és Freudenau közelebb lett volna és a vidékieknek kellemesebb. — A por nagy volt a meleg olyan borzasztó, hogy a sorból ki is estek, mig mások jónak látták a sorból elmaradni és bérkocsiba ülni és ugy kihajtatni. — Hogy is ne? — én kocsin mentem és egy negyed óráig mentem az öreg Dunáig a váró son végig; — mig az ezen keresztül veze\'ő „Reichs"- vagy „Kronprinz Rudolf-brücken" keresztül haladtam, isméi egy negyed óráiig tartott és a híd túlsó oldalától a lövöldéig ismét egy jó negyed óra kocsin a távolság. — Gondolhatja most a tisztelt közönség, hogy ily borzasztó melegben reggel 6 órától d. u. 3 óráig a forróságban lenni »nem tréfa: minden 20—30 lépésnyire volt égy orvos felállítva, hogy az előforduló bajon segítsen. — A meuet tagjai verejtékben fürödve értek ki, káromkodva mint a jégeső. — Asztalomhoz néhány salzburgi ült, kik panaszkodtak nagyon, mond ván: „Ha ezt tudtuk volna, nem érték volna meg a bécsiek, hogy. ide jöttünk volna hazánkból!" Künnt minden méreg drága volt; egy 8 kros pohár sör 14 krajezár, egy portió 24 kros sajt 32 krajezár etc. — A vadászok közül sokan voltak, kik szerény anyagi helyzet miatt az étcsarnokban a „banque\'ten" részt nem vehettek, — gondoskodhatott volna a rendezőség olcsóbb élelemről is. Ha érdemes volt-e Amerikából, Angliából, Francziaországból, Belgiából, Itáliából etc. mini vendég idejönni ? az már a kérdés dolga! és mi azon a nézetben vagyunk, hogy jövőre mindenkinek el fog a kedve menni Bécsbe jönni, hogy itt izzadjon, fáradjon, fizessen és koronként koplaljon vagy szomjazzon, semmiért és csak azon veszik észre magukat, hogy pén zük elfogyott. — Ezt, nézetünk szerint, jóté-konyabb czélokra fordíthatták volna, hol köszönet várt volna reájuk, nem pedig ami Bécsben várt reájuk ! SZOMMER SÁNDOR. \' épitészettan hallgató. A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. —Hirdetmény. Lüttichben székelő consulunk jelentése szerint több ottani fakereskedő Magyarországban nagyobb vásárlásokat tenni s e czélból nagyobb erdőtulajdonosokkal üzleti összeköttetésekbe lépni, esetleg egész erdőket megvásárolni óhajt. Ez oly megjegyzéssel hozatik köztudomásra, hogy különösen a cserfa az, mely iránt nagy érdeklődés mutatkozik, és hogy az érdekeltek ajánlataikat akár a nagyméltóságú raagy. kir, földraivelési-, ipr éá kereskedelmi ministeriumhoz, akár a nevezeti con\'sulátushoz juttathatják. Sopron, 1880. julius 20-án. 1670. az. 1880. Hirdetmény. A Sopronban, NezsidereU, Kőszegen, N.Kanizsán, Keszthelyen, Perlakon, Csáktornyán és Bellatinczen állomásozó csász. kir. katonaság, ugy a Sopronban, Kőszegen és Nagy-Kanizsán állomásozó honvéd csapatok által szükségelt kenyérnek, zabnak, szénának, alom-és ágyi szalmának 1880. évi szeptember 1-től számított egy évre való biztosítása végett, a soproni csász. kir. élelmezési raktár igazgatóságának hivatalos hslyiségében f. ó. julius 30-án d. e. 10 órakor ajánlati eljárás fog tartatni. Erről az érdekelt felek azzal értesíttetnek, hogy a közelebbi feltételek a soproni csász. kir. élelmezési raktár irodájában, valamint a Kőszegen, Sopronban, Nagy-Kanizsán elhelyezett bonvéd csapatok igazgatási bizottságainál be-tekinthetők. Egyes hirdetményi példányok kívánatra az alalirt kamaránál is kaphatók. Sopron, 1880. julius 20-án. A kereskedelmi és iparkamara. Helyi birok. — Nagy- és Kis Kanizsa városok egyesülését a belügyi ministerium jóváhagyta. — Nagy-Kanizsaváros képviselőtestület julius 2i-én délután rendkívüli közgyűlést tartott, melyben elnöklő polgármester ur előadá: hogy Csengery Antal országgy ülési képviselőnk elhunyta alkalmával tartott előbbi közgyűlési határozata folytán a küldöttség Bpesten megjelenvén, tisztét teljeaité, mely alkalommal szivélyősséggel és^bizaloinmal fogadtattak. A gyűlés tárgyai valának : Az uj építmények ideiglenes adómentesítése tárgyában határozattá emeltetett, hogy községi adómentes lesz az állami adómentességhez hasonlóan mindazon uj épület, melynek terve 3 év alatt be-nyujtatik, 4 év alatt felépíttetik. A piaczi előbb%\'ásárlási rendezéshez szóló indítványt a többség elvetette. — Albanich Kálmán rendőr-biztos 200 frttal jutalmaztatott s alkapitányi helyettessé egyhangúlag megválasztatott. — Az uj vágóhíd felépítésére vonatkozó tanácsi elterjesztés elfogadtatott, melyszeriut részben mielőbb felépítessék, foganatosítás előtt az építészeti és pénzügyi bizottságnak kiadatni rendeltetett. — A kórház építésre vonatkozólag felolvastatott a belügyraiuisteri leirat, mely szerint tudomásul adatott, hogy pénzs-gély nem adható. A képviselő testület mindemellett elhatározta a kórház épitését, a megyéhez kérvény nyújtandó be a kórházi alaphoz tartozó telkek nyilvános árve-és utjáu való eladhatá- sara nezve. —- Nyilvános bucsa. Miután mai nap családommal ogyütt Nagy Kanizsáról végkép Győrbe távozom, lehetetlen volt miudeu ismerősömtől, jóakaróimtól, vagy barátaira- és col-Ingáimtól elbúcsúzni, a nyilvános tért kellé te-liát használnom. Fogadják mindannyian a magam, nőm és napam- részéről is őszinte szives üdvözlet mellett azon jókiváualunkat : áldja meg a jó ég mindnyájokat, kérvén : tartsanak meg továbbra is bennünket rokonszenves emlékezetűkben, mint mi tisztelettel emlékezünk az itt töltött 8 évi barátságukra. Nagy-Kauizs.i, jul. 23 1880. Berecz Imre. — A fentebbi sorokhoz mi annyit mondunk. hogy sajnálattal olvastuk el. Nagy-Kanizsára veszteség távozásuk ; igaz, ép oly nyereség Győrre nóive. Az önzetlen, szorgalmas és nemes törekvésű zenetanárt és jeles tanképesi-tésü nejéi kisérje szerencse és boldogság! Az ifjúság helyes irányú képesitéseért, a szü löknek szerzett örömökért s a közönségnek gyakran uyujtott szellemi élvezetekért fogadják őszinte elismerésünkéi « bálás köszönetünket. —■ Árverés. A főtéren levő Kiss féle házat önkéntes árverésen a dél-zalai takarékpénztár vette meg mint többet igérő 40001 írtért, árverező fel Fesselhófer József ur volt, 40 ezer frton felül nem árverezett tovább. Az uj tulajdonos egyesület hallomás szerint párisi bazár-mód szerint beépítteti az udvart átjárattal a másik utczába. — A nagy-kanizsai V. vidék bel i gabona éa borvásárra vonatkozó határozatok. 1. Az V, vidékbeli gabona és borvásár f. évi aug. 23-án reggeli 9 órakor az „Arany Szarvashoz" czimzett szálloda helyiségében csengetési jel mellett megnyittatik és az oap délutáni 5 órakor záratik. 2. Belépti jegyek 1 frtnyi dij mellett a vásár napjáig a titkári hivatalban válthatók, a gabona és borvásár napján pedig csak a pénztárnál kaphatók. 3. Használatra szolgáló éiy a titkárságnál legkésőbb aug. 20-ig megrendelendő asztalok dija egyen ként 4 frt. 4. Azon résztvevők, kik eladás végett bormustrákat kiállítani szándékoznák, megkerestetnek, miszerint a palaczkokat vignettekkel — melyeken a beküldő neve, a szőlőhegy megnevezés, a termés évszáma, az eladasra szánt borok mennyisége és ára kitüntetve legyen — ellMni szíveskedjenek, gondoskodva lesz, hogy minden kiállítónak bora elkülönítve elhelyeztessék, és az TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 15 én 1880. .eladó vagy megbízottja által a vevőnek bemu-tathasséx. Intézkedés történt az iránt is, hogy a borkiállításra szinte külön asztalok alkalmaz .hatók, melyek hasonlólag augusztus 20-ig 4 frtnyi díj beküldése mellett a titkárságnál meg Tendelendők; ez esetbeu a beküldött palaczkok és a iönmaradó bor a kiállító tulajdona marad. •5. Sürgönyök föl- ós kiadására a helyszínén "külön távírda hivatal fog felállíttatni, a vásár látogatói fölkéretnek, hogy a hozzájuk intézendő j sürgönyöket, gyorsabb kézbesithetés czéljából . „gabonavásár" jelzés mellett czímeztessék. 6. - A titkárság a létrejött üzletkötésetcet a délutáni -órákban jegyzőkönyvbe iktatandja. 7. A ga-, bona és borvácwrral gazdászati és ipari gépek kiállítása lésén egybekötve, e kiállításra a bejelentések a szükségelt térterjedelem kijelölése mellett legkésőbb f. é. aug. 20-ig a titkári hi-• vatalhoz inté-tundők. 8. Küldemények éa levelek : „A nagy kanizsai gabona és borvásár rendező bizottságának N.-Kanizsán" czimzendők. — Kinevezések. Az igazságügyi mi-. nisfer Kaposy Antal nagy kanizsai kir. törvényszéki dijnokot a nagy-kanizsai-, Gerencsér György zala egerszegi dijnokot pedig a z.-eger-zegi kir. törvényszékhez Írnokká nevezte ki. — Hymen. Szilágyi Lajos csáktornyai uradalmi tiszt jul. 20-án vezeUe oltárhoz Ijakó Rrzsike kisasszonyt Felső Rajkon. — Gyászhír. Özv. Thassy Gáborné, .született Dervarics Rozália asszonyság Czigány Burtalanné édes anyj.i 74 éves korában Szent-Adorjánon jul. 20-án meghalt. Béke hamvain. — Ebben a forróságban. Sümegh város elöljárósága belátva szükséges voltát egy közös vágóhídnak a városon kivül épitetésre ; a közóhajuak tett szólgálatot azzal, midőn a vérpad valahára kéaznek mondható; sajnos azonban áll ugyan, de has/.nálatba még most sem vétetett. Mult bélen olvastuk, hogy Kőszegen a postamester kholerában halt meg. Ha e veszedelmes nyavalya elterjed, oly esetben mennyi a rendelet!\'? a helyek tisztán tartása, fertőtlenítése 8-b. tárgyában — a veszély előtt egéiz nyug"dt minden, elnézetik mint ölik, vágják a marhákat benn a városban, mint özönlik a vér-patak az uiszákra, mint fertőztetik a lég ezen tikkasztó meleg napokban. Mindennek tudatában az új vágóhid csak díszéig, a régiek vannak használatban. A város bizonynyal nem diazuek építette, e szerint érthetetlen dolog a vonakodás, — itt erélyes intézkedés és szigorú ollonőrzés kivánatos. Váljon ezen halasztgatá-sért kire háramlik egy ragályos betegség kiütése esetében a felelősség: a járás, vagy körorvos-, az elöljáróság- vagy tán a mészárosokra e\'? — — Színházi krónika. Keszthely, "1880. julius 23 áti. Muk kedden Tokayné Kéísmárki Mari asszony utolsó vendég- és juíalomjálékául adatott „Ármány és szerelem", .Schiller szomorú já\'éka, az első ilynemű darab Káipáthy társulata által. Tokaynénak egész alakításán a valódi műé vezetet nyújtó, drámai erő lengett át, mely magával ragadta a kis szánni hallgatóság kedélyét; Miller Louiza m-gindi\'ó szerepében Tokayné igazán csillogtat a művészetéi. Megérdemelte \'.volna a telt házat, valamint megérdemelte a sokszoros kitüntetést. A többi szereplő is nagy gonddal játszott. A még liatal Hegedűs (Wurra) csel szövő szerepével szép reményekre jogosította a hallgatót. — Szerdán f. hó 21-én eseményszerű monieutum érte a keszthelyi muzsa-templomot; ugyanis helybeli szerző, Mozner Jenő uradalmi gazdatiszt által irt népszínmű: „A betyár buszúja" került szinre, Pesti Lajos jutalom játékául, Os-h Antal gnzdász közreműködésével. A mű — mint halljuk — inkább házi, műkedvelői czélra íratott; de bármi czélra készült legyen: ürügynek jó volt arra nézve, hogy valahára telt nézőtért lásson a jutalmazandó. — Bodor István haramia heves szerelemre gyulád a biró lánya, Kati iránt, s birja annak vonzalmát. Néhány actio nélküli, mindennapi situatio. — de annái több jövésmenés utánra leány határoz, és nehogy szüleinek kedvét Bzegje, Bodorról lemond s az alig sziveit Szeg.-di Jancsit boldogitja napraforgó szerelmével. Már együtt van a násznép; esküvőre indulnak, midőn a megcsalatott haramia pisztolylyal kdében ott terem s mindenek rémüléére a vőlegény mellének szegezi azt féktelen dühében. Most hirtelen jobb szelleme szállja meg : a pisztoly t földhöz vágja, áldást rebeg hü leuére és megadja, magát a törvénynek. — Ennyiből áll a dráma cselekvés, melynek formabeií tökéletlenségeit, a bonyodalmak hiányosságát, a szerkezet összefüggéstelenségét a akarat mentheti. Jellemeiben határozott vonás oly kevés látszik, miszerint a színpad nem mint az éiet tükre áll a néző előtt, hanem mint travestiáit alakok pályatere, kikról igen jól tudjuk, hogy hivatásuk terheivel küzdenek. Épp e miatt marad halvány lélektani festése is, melylyel a figyelmet igen megszaggatja ~azN egység rovására. „Idő: jelenkor", de a kor-, bzellemet nem érezteti. Nyelve annyira ingadozó, hogy Bodor az obligát betyárhangból át- átcsap az előkelő társalgás mezejére, sőt olykor sentimentális módon áradoz; a többi mellékalak szintúgy. — Ha Lessing elvei szerint mérlegelnénk, dicsérnünk kellene; de mivé lenne az irodalom, ha szemet hunynánk a tol-ságok felett? — Azonban ha az iró szabadságot vesz magának föllépni, joggal teheti ugyanezt a méltányos kritika is. A közönség tapsra-készebb része számtalanszor kihívta szerzőt, s lelkesen megéljenezte ugy őt, mint a szereplőket is általában. Az est legkellemesebb benyomását Cseh Antal mükedvelése idézte föl, ki szép baritonját mindnyájunk gyönyörűségére a legelőnyösebben mutatta be, ugy a magán énekben, (sárga csikóm), mint a Nikó Linávul énekelt duettekben Szűnni nem akaró „hogy volt" után a műsorba, föl nem vett népdalokat is énekeltek zugó tapsvihar által koronázva. — 22 én népszinraü-irodalmunk egyik legragyogóbb gyöngyében, Csepreghy örökbecsű „Píros bugyelláris"-ában gyönyörködtünk. Kevés néző vett részt, de ez mindvégig kitűnően mulatott. Nikó Lina (Zsófi) elemében volt; szabatos éneke és a legtermészetesebben kezelt alakítása most is felmelegítő hatást eszközölt. Bágyöni mint rendező és ugy is mint Török Mihály, osz tatlan tetszésben részesült. Kárpáthy (Csillag Pál) a becsületes manipulans szerepét jól felfogta. Kitűntek még: Pesti (Peták), Lengyel (Leveles) és Zendi (Kósza Gy.) Kulysses. — Bogyay Antal ur, a sümegi járásnak nyolez éa egy fél éven át szeretve tisztelt szolgabirája hivataláról leköszönt. Helyettesnek Soós Pongrácz ur neveztetett ki. Kováts Sándor 8. szolgabíró, kit a megyei közigazgatási bizottság szőlő vesszőknek egyik helyről a másikra átvitelre kiadott engedély miatt, minden kihallgatás nélkül egyidőre hivatalos ténykedéstől fölmentett: állásába vissza helyeztetett. — Jégeső. Folyó évi jul. lS-án agőrbői határban mintegy 15 perczig jég esett. Éppen N. Görbőn bucsunapja levén, több szőlős gazda kedvét lehütté, amennyiben a sűrűn hullott kemény mogyoró kárt okvetlen okozott. — Tüzesetek. Alsó-Lendva mellett Pe-terháián jul. 17-én délután valószínűleg csép-lők vigyázatlansága miatt pipából támadt tűz két házat s az ottani tanító gazdasági épületeit teljesen megsemmisítette. Másnap Pákán a villám egy házba ütött s 5 ház elégett. — A déli vasút által Budapesten felállítandó üzletigazgatóság szervezése erélyesen foly, úgy hogy. semmi kétség sem lehet az iráót, miszerint az üzletigazgatóság aug. hó 1-én működését már megkezdheti. Az igazgatóság különböző szolgálati ágaihoz mintegy 56 hivatalnok lett az utóbbi napokban beosztva, illetőleg kinevezve, megtörtént továbbá az üzletigazgatóság főnökének megválasztása is, mely állásra Bram Miksa kir. tanácsos a társulat eddigi képviselője, üzletigazgatói rangban és minőségben neveztetett ki. — Alsó-Murakőz, 1880. julius 20-án. Tekintetes szerkesző ur! Van szerencsém tudomására juttatni, hogy Dr. Apáthy István a letenyei kerület érdemteljes országos képviselője vasárnap, julius 18 án a letenyei választó kerü-v let muraközi részét megjelenésével szerencséltette, a hol is minden egyes helységben a legnagyobb lelkesedéssel fogadtatott. Községbőlközségbe bandérium ólén egy hosszú kocsisor választói kisérte, és beszámoló beszédje, a melyben országgyűlési tevékenységét ecseteié, szűnni nem akaró éljenzéssel fogadtatott. Er demes képviselőnk azon megnyugvással távozhatott körünkből, hogy a polgárok iránta a legnagyobb ragaszkodást tanúsítják, melyből bátran következtetni lehet, hogy a jövő uj választáskor a polgárok öszszesége személye ós elve körül ismét csoportosulni fog. Midőn ezen pár soraimat becses lapjának hasábjába foglalni kérem, maradok tekintetes szerkesztő urnák mély tisztelettel alázatos szolgája Rózsay Mór, körorvos. — lelsö-Szent-Erzsébeten f. hó 20. estve 10 órakor a villám özv. Kálmán Józsefné épületébe csapott és egész lakháza rögtön lángba borult. A vihar, mely majdnem orkánná változott, az égő zsaratnokokat a szomszédok épületeire tova szórta, és mondhatni, hogy öt családnak lakháza, mellék épületei, szabadon állott széna kazala egyszerre égett. Hajba Ferencz tégla istálója falán kivül 4 lak, melléképületei, a az özvegy nőnek két tehene, házi bu tora, a több családnak is eleségök s egyéb ingóságaik, nem különben a már csűrbe takarított gabonakészlet mind... mind... hamuvá lőnek! Biztosítva, — egyetlen kiskorú árva részén kivül — mi sem volt. A szenvedett kár számitásom szerint — 5000 frtra tehető. Alsó-Szent Erzsébet, Németfalu és Ramocsa derék lakosai a vész helyén azonnal megjelenvén, a bősz elem terjedését, csupán ezen. községek fér-fiai hathatós segélyei által lehetett megakadályozni. Gózon Imre. — Csengery mell-szobra. Zichy Antal a főv. egylet egyik értekezletén bejelenté azon indítványát, hogy a fővárosi közgyűlés Csengery halála alkalmából a szokásos részvét nyilatkozatok mellett mondja ki azt is, hogy Csengery mellszobrát elkészítteti s alkalmas helyení elhelyezi. Csengery oly kiváló tagja volt a főv. képviseletnek oly Bok szolgálatot tett a tanügyekben, hogy méltó, miszerint emléke maradandóan megőriztessék. Vele kezdhetnék meg a tervezett mellszobor csoportot. Ezen inditvány nézeteltérésekre adott alkalmat s többen óhajtják, hogy csak általában mondják ki a megörökítést, (akár szobor, akár kép, vagy ösztöndíj alapítás által.) Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a közgyűlés elé oly módon vitessék az inditvány, hogy csak általában mondassék ki Csengery emlékének megörökítése, a módozat megállapítása s az alak kimondása bizottságra lenne bízandó. — Balaton-Füreden az „Annabál" aug. 1 én tartatik meg. Jul. 25-én a .Flóra bál« lesz. — Gyalogolók B.-Füredről Fiúméig. Gr. Eszterházy Miksa, a magy. athletíkai-klub elnöke, nagyérdekü társas kirándulást rendez B.-Fúredről Fiúméba. A kirándulók gyalog teszik meg az utat, de nem az elsőségért versenyezve, hanem együttesen s collegiális összetartással. E tervről az emiitett gróf a következőt irja: „A gyaloglók élvezete s kényelmére fősúlyt fektetvén, menettervem nem az érdektelen s egyhangú eg^&nes (bár rövidebb) vonalat követi, mely Füredet Fiúméval összeköti, hanem hosszabb félkörben kies, sokszor nagj\'szerü vidéken, az alpesi éa dolomit világ csodáin vezeti keresztül athíetainkat a magyar tengerparthoz. Az ut hosszát előleges nézetek szerint körülbelül 650 kilometerre teszem, hegy-völgyek nélkül. Az utazás tartama ehhez mérve 5 hetet fogna igénybe venni? — Időpontul, tekintve a résztvevők el nem foglaltságát, a szünidőket, augusztus és szeptember hónapokat ajánlom. A hőség ily „padestrian" vándorlásoknál köunyebben kerülhető, miután a reggeli s hűsebb délutáni órákban gyalogolni, a déli órákban pihenni lehet. — A pálya 6 szakaszra osztva, a következő lenne: A sora-kozás B\'-Füreden; indulás után a tó északi oldalán haladva Keszthelyig, innen lehető legegyenesebb vonalon (Zala-Egerszeg, Szent-Gotthárd, Feldbach) Gleichenberg érendő el, hol az első hosszabb pihenő lenne." Innen az utat rngéuyeH vidékeken, tengeri kirándulásokkal Fiúméig folytatnék. A hazautazás Fiúméból Budapestre vasúton, szállítási kedvezmények mellett. — JPostU. Alsó Bagód zalamegyeí községben e hó 21-én postahivatal nyílott mog. Kézbesítési körébe tartoznak Alsó- és Felső-Bagód, Boldogfa, Bonczódfóld, Bőde, Bőrönd, Egyházas és Ormánd-Bük, Hagyáros, Ilóttó, Kávás, Szent György, Szent Pál, Vaspör és Vitenyéd községek, valamint Zéll puszta. — Árverés Zalamegyébeü. Nagy István 1750 frtra b. ingt. aug. 25. Sümeghen. — Köbli János 928 frtra b. ingt. szept. 1» Nagy-Kanizsán. — Gazsi JÓZ3efné 561 frtra b. ingt. aug. 16. Alsó Rajkon. — Szabó János 593 frtra b. ingt. aug. 2. Tapolczán. — Kuk György 703 frtra b. ingt. aüg. 24. — Gardosineczen. —^-Bakonyi Rozália 460 frtra b. ingt. aug. 5. Hahóion. — Hóbör József 966 frtra b. ing, aug. 18. Pacsa-Tüttösön. — Tizedes Erzse.705 frtra b. ingt. aug. 23. Nagy-Kanizsán. — Kemsei János 481 frtra b. ingt. jul. 30. Csapin. Császár Iguácz 980 frtra b. ingt. aug. 26. Kapczán (A. Lendva). — Bövid hírek Berlinben villamosság által hajtott helyi vaskocsik felállításán fáradoznak. — Skobelev tbnok anyjátRuméliá-ban meggyilkolták. — Brünnben oly vihar volt, hogy több ház tetejét is elhordta. — Kassán a kószahölgyek hajai a kapitányság által ltíayirattatnak; alkalmazható volna N.-Kanizsán is. — O felsége 50-dik születésnapját Bécs nagy fényben ülendi meg. — Herczeg -primá8unk 3000 frtot adományozott egy serajevoi kath. templom építésére. — A bpesti operaház 1885 ben készül el s 2.110,000 frtba kerül. — Triesztnél czápát láttak a tengerben. — A Latítte-féle kölcsönkönyvtár árverésen eladatott, a 30 ezer kötet 5100 forintért. — A magyar vaspályák tavaii jövedelme 2.591,643 frt 36 kr volt. — A lipiki fürdőben jul. 16-ig 511 folyószámban 646 vendég jelentkezett. — Dr Szabóky Adolf kegyesrendi ál-dozár a magyar ipar érdekeinek fáradhatlan harezosa meghalt. — A görög hadsereg hadilábra állitatott. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-DÍzsán Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhető.) — Előfizetési felhivda Sárosy Gyula ösz-szes müveire. Sárosy Gyula a magyar költészeti irodalomban kiváló helyet biztosított magának ; lánglelke, kitűnő nyelvezete és géniu-sának merész föllengezése maradandó becsű müveket teremtett, melyek vagy szétszórtau láttak napvilágot, vagy részben az idők nehéz • sajtóviszonysinál fogva meg nem jelenhettek, de ezer meg ezer kézirati másolatban keringtek a hazában. Nálánál senki sem dicsőitette nagyobb áhítatul és erősebb phantáziával a magyar szabadságot, melynek zaklatott és üldözött élete oly korán esett áldozatul. Az „Arany Trombita\' az 1848 iki események nagy legendája, mely őt az akkori költészet apostolává avatta, mint Kossuth Lajost a politikai téren, kinek úgyszólván sugalmazása nevezett műnek izgató iránya, amelynek részleteit Sárosy Gyula ama lázas időszakban templomok szószékein kitűnő szavalattal érczes hangon olvasá fel a nép előtt. A „Gyémánt Tromtíita" az 1849-iki április 14 ének apothé-ózisa, mely a nemzeti függetlenséget Ünnepli. A „Fátyolozott Trombita" a Haynau rémidő és az ötvenes évek gyásza Jeremiás renditő nyelvén és látnoki jövendöléseivel. Egyéb nagyobb ós kisebb költeményeinek bübája, ritka ma gasztosaága és philosophiai alkotása őt legjelesebb költőink díszes koszorújába helyezik. Ezeken kivül említendők drámái, melyek közül Monti Vincze „Aristodém" czimü müvének kitűnő fordítása még nem látott napvilágot. Sárosy Gyula nagy szenvedések és mártyrom-aágok között tünt el a költészet egéről, melynek egyik fénylő csillaga voit; miért is megérdemli, hogy nemcsak összes müveit, hanem életrajzát is lehető részletességben ismerje a hálás utókor. Sárosy Gyula összes müvei, az eddig kezemhez került kéziratokhoz képest, 3 kötetben fognak megjelenni, még pedig a következő beosztással: I. „Arany Trombita", „Fátyolozott Trombita" és egyéb hazafias költeményei, köztük számos eddig kiadatlan. II. Vegyes tartalmú költeményei, köztük a „Két művész" czimü költői beszély és számos egyéb oly vers, mely az 1858 ik kiadásban nem foglaltatik. III. „Aristodém" czimü olaszból fordított verses drámája, humoristikus felolvasása az öt érzékről, levelei és végül terjedelmes életrajza. Ha pedig — a mihez reményt tartok — előkerül néhány lappangó müve, nevezetesen a „Gyémánt Trombita", „A Királyné Titka" b „Az idegenek Aradon" czimü drámái, akkor a 3 kötethez még egy negyedik is járul. Minthogy erre azonban biztosan nem számithatván, meg sem ígérhetem, egyelőre csak a nevezett 3 kötetre nyitok előfizetést. Előfizetési ára a három kötetnek (egy egy 16—18 iv) ciinos kötésben és a szerző fény nyomatú arczképével 6 frt, melynek fele az aláíráskor, másik fele pedig az első kötet átvételekor lefizetendő. Az első kötet az ősz elején fog szétküldetni. 10 előfizető után tisztblotpéldáuy jár. Hazafias tisztelettel felkérem Sárosy Gyula barátait, tisztelőit, a általában költészetünk kedvelőit, hogy ezen — a költő legmaradandóbb emlékét képező — vál-lalatomban ugy lappangó müvei, levelei stb. beküldése, valamint előfizetők gyűjtése által tá-mogatui szíveskedjenek. Budapest, Vácí-utcza 1. sz. Aigner Lajos kiadó. Vegyes iiirek. — A népszámlálás eredménye Boszniában és Herczegovinában. Az occupált tartományokban tavaly tartott népszámlálás eredménye, melyet az idén januárban hirdettek ki, néhány elmaradt község ujabban beérkezett adataival most kiegészíttetett. E szerint, mint a szerajevoi hivatalos lap írja, a végleges eredmény a következő, 43 városban, l külvárosban, 31 mezővárosban és 5054 faluban, továbbá 169.862 házban van összesen 1,158.440 belföldi lakos (607,789 férfi éa 550,651 nő). Ebből 448,613 mohamedán, 496,761 óhitű, 209.391 r. katholikus, 3426 zsidó, s 249 más hiten levő. — A marbaállomány a következő: van 158.034 ló, 413 öszvér, 2721 szamár, 761.302 drb. szarvasmarha, 775 bivaly, 830,978 juh, 522,123 kecske, 430,354 disznó s 111,148 kas méh. — Német herczeg, mint inas. A német „Revue" Roon gróf hátrahagyott leveleiből töredéket közöl, melyekben a gróf utazását írja le az akkor még csak 18 éves Frigyes Károly porosz herczeggel. Ez utazás Svájczban és Olaszországban történt, s róla Roon gróf leveleiben igen sok érdekes részletet olvashatni. Milanóban komikus helyzetbe kerültek volt a herczeg inkognicziója folytán. A genfi tónál egy Öreges úrral, G-vel ismerkedtek meg, ki csinos unokahuga és testvére kíséretében utazott. E családdal a gróf s a herczeg Milánó egyik vendéglőjében ismét összetalálkoztak. A városban tartózkodásuk ideje alatt nagy ünnepélyt rendeztek, melyen a herczeg szintén részt akart venni. E czélból kocsit kereslek, de miután nem tudtak találni, az angol felajánlotta a magáét. Midőn a kocsi elóhajtatotV Mr. G. kiosztotta a helyeket; ő a húgával a főülésen, Roon és Bismark gróf a hátulsó ülésen, unoka öcscse a bakon a kocsis mellett, a „legfiatalabbik pedig kísérőjük, a szolga helyére ugorjék.* — Nehéz megmondani — irja Roon gróf, — kinek volt könnyebb visszatartani magát a kaczagástól, kettőnknek-e, vagy pedig a szem b -levő fiatalnak ott a szolg.i ülésén ? A dolog TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ugyan épen nem volt a herczeg ínyére, de az inkognitot meg kellett őrizni, s később a dolog nagyon mulattatta. Mint örülhettek az angolok, midőn a következő reggelen a herczeg és a mi névjegyeinket megkapták, miután mi másnap reggel elutaztunk!" — Kolera-eset Budapesten. Egy Tóth József nevü 4 hónapos gyermek Tóth N. ná-dor-utcza 66. sz. a. lakó kocsis fia a napokban Budapesten kolerában (Cholera nostras) elhalt. A betegséget a bonczoló orvos dr. Babes, dr. Scheuthauer Gusztáv segédje konstatálta. A fővárosi tiszti főorvos ez esetről nem tartotta szükségesnek jelentést tenni a polgármesternek, hogy a közigazgatási hatóság kiterjedtebb óvó-intézkedéseket tegyen, mert a felmerült kholera eset épen nem járványos természetű s a forró évszakban rendesen előfordul. Mindamellett azonban szükséges volna, hogy a hatóság a des-infekczióra vonatkozó szokásos intézkedéseit az idén különös szigorral tegye meg. Konstatáljuk, hogy ez évben eddigelé egy hatósági hirdetmény sem jelent meg, mely a lakosságot a fertőtlenítésre felhívná, s nem volt eddig utasítás kiadva, hogy a vásárrendőri vagy orvosi közegek az élelmi czikkek vizsgálatára a kö zönsógnél szorgosabb figyelmet fordítsanak. ZALAI KÖZLÖN 5T. JULIUS 25 én 1880. Elválás ciéljábóí^elemk meg egy hazaspár a pap előtt. Hogy van a^\'hogy önök most nem fér-nek meg egymással, hisz tudtommal nagyon jól éltek mindig? szél a pap. Hja, az régen volt, válaszol az asszony, azelőtt ha férjem rám nézett, a szive vert; most pedig, ha rám néz a — botja ver. Iga-e, hogy gazembernek nevezte szomszédját? — kérdi a biró a vádlottat. — „A igaz, hogy a szomszédom gazember, de én azt nem mondtam !" — felel a vádlott Papírszeletek. — Bűnödnek érzi magát? kérdi a vádlottól az elnök. — Azt csak akkor mondhatom meg, volt a válasz, ha meghallottam, mit vallanak a tanuk. Mi az élet? Erre egy bölcs igy felelt: az élet nem egyéb, mint egy vasút. Evek a különböző vasúti állomások. A halá1 az utolsó állomás, az orvosok pedig a -tótok. 4192 V. Aratáskor." ós a .Pacsirta", igen de amásik kettő köxölhetlen. 4193. S. Budapest Vettük Vas uti menet, r Indul Kauisaáról hova: honnét- \'■ n d. Hivatalos piaczi árak. Nagy-Karúién, 1880. jnlini 21. 100 kilogrammjával aaámitra. Bn.a 9\'—.— 10\'—. Roxs 8 50— 9 —. Árpa \' Vonat ii«ni 207 En.ék. Mohi—, í 215 : 2<\'9 202 Htirta-Po.tre 20. 212 Ilomho.ir (gyorsvonat) (poatavooat) (vegyes vonat) <>r* Perc. Id." 5 10 reggel 2 30 délut 11 1 éjjel 5 55 reggel 2 6 délnt. 11 20 éjjel Rozs 8 50— 9 7--~.—8 20. Zab 7-50.— .—. Kukorica. .— —9 Burgonya 6 • — Borsó ——30 —. Lencse —" —■—28—. Bah —-_.—12.-. Sréna •—,-1-SO Szalma .—1-20. 1 kllogr&tnrajival saáraitv.a. Marhahús 52—.—. Sertéshns 60-—.— Ssa-loana —.—76 Disanóaair ■—.—80. Vörös hagyma •—.—16. Fogbagyma -—.—30. Cxokor - f.0-Bors •—140. Paprika 1\'—.—. R.appan ■ —.—40. 1 literjével számítva Ó bor 28—40 kr. Uj bor 16-20 kr. Ptlinka 46 kr. Eczet 6 kr. Kiadta: FARKAS, v. ptacz könyvvezető. 313 Bécsbe (Szombathely, Sopron-felé) « 16 reggel 301 „ 11 60 éjjel 315 Sopronba 3 <0 délut 205 Prigerliof Kottori, Csáktornya 4 55 rrggul 203 . . 2 47 délut 201 . . (gyorsv) . 10 50 éjjel Érkezik Kanizsára honnét : Szerkesztői üzenet. 418Ő. P. Bpest Az alapszahály mintát közöljük. - 4189. V. .Mikor lesz virágzó ípsruok Kii-szonettól vettilk, másik ilgyhen majtán levelet irtunk. 4190. S. S. Bécs. A küldemények szállítása beszQntettetett 4191. K . Szombathely. Kritikán aluli. 210 Zákány (elöl 216 . 208 211 203 201 302 314 316 202 204 20« Buda-Pestről (vegye, vonat) „ (postavonat) „ (gyorsvonat) Bécsből Sopronból PrAgerhof felől (gyorsvonat) 5 27 reggel 1 41 d^lb 11 1 éjjel 4 15 regg, 1 2 5 délut 10 30 éjjel 4 1 reggel 10 15 éjjel 12 5 délben 5 37 reggel 1 20 délut 10 50 éjjel A Balatonon való hajózás. Balaton-Filredról indul a KisfalU\'ly-gózös reggel 9 órakor Siófokra. Ugyan onnét indul délután 3\'/, ■ . napouta, mig hétfftn kivételesen reggel 7 órakor Siófokról indul délelőtt 11 órakor Balaton-Füredre , , délután 5 Kivételesen szombaton és vasárnap Siófokról a délután 5 óra helyett indul Füredre 8 órakor. Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. HIRDETÉS. Egy csak nem uj 8 lóerejü és hason minőségen egy 10 lóerejü Shut-levorth-féle gőzmozdony, vala mint egy már használt, de még jd karban levő gőz-cséplőgép teljes felszereléssel olcsó áron kapható PBCBBTT HABERÉNYI PÁL Képgyárában, vas- és ¿rézöntődében. ahol 6, 8, 10 és 12 lóerejü uj gőzgépek kazánnal és annélkül is készletben tartatnak ; őrlő malmok, zuzó-malmom-, cséplőgép-, széna gereblye-, darálógép-, szecska-vágó-, tengeri morzsoló-, szivattyú-, tüz-fecskendő és a gépészeti szakba vágó minden szükséglet, műszaki czélokra vasöntvények saját és más mintázat szerint is, valamint mindenféle érez és a kereskedelemben előforduló bármily czélu öntvények gyorsan, jól és olcsón készíttetnek és szállíttatnak. no i-« H X R D E T Í3 S E K. X X X X X X X $ $ X X $ SMDI.ITZ-PORA. r^oolr dL-lrrtT* valA/li hi m»,den doboz czimlapján a as V^octK. dKKlM Vítlimi, és az én sokszorosított ezégem van lenyomva. 30 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor betegségek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, hassxornlási, vér Utl0\|á8 és aranyér ellen. Különösen oly egyénoknok ajánlva, kik Illő életmódot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o é. ;ranczia borszesz sóval. a jj A legmegbízhatóbb önsegélyző s%«re a szenvedi» emberiségnek 8 minden belső é< kül;ő gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min deunemü sebesülések, fej-, fii 1 — és fogfájás, régi sérvek és nyik sebek-rákrekélyek. üszök, szemgyulladás, mindennemű bénulás 03 sérülés stb, tb. ellen. Üvegekben hasznalati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. K rolni M. és társától Bergenbeu (Norvégiában . 111 1-4 (Ki.n. PKta) nva _ irú\'il:!« (fjögyittatlk. Dr KilllMh »iHyiali.ja\' által • ililian (Xciuiá.h). M.ir több mint ll.of.t) »¡UoitpI gyAcyittalott. B. I ci 1\'2 I Ezen halmáj zsírolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Hécs Tuchlauben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füszor-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyénok nagyobb megrendeléseknél megfelelő árlcengedésben réazesüluek. A t. OZ közönség kéretik határozottan Moll-iéle készítményt rendelui és csak olyanokat elfogadui, melyek saját óvjegyero és aláírásommal vannak ellátva. Raktárak: Nagy-Kanizsa i\'ráger Béla gyógysz. Melns J. gyógy. ^ Roaenberg Ferencz Késs- lhofer József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszég „Gyógyszertár a szent lélekhez-. - Barcs Dorner 8. Csáktornya Gönc W j \'"Ö Jj- v gyógyszerész Kaposvár Kohn J. Babóchay Kálm. gyógy. Th. (JJ 1 ~ Kecskéssy gyógy. Kaproncza Werlí M. gyógy. KÖSZeg Csacsinovics Ist. /¡V ! ^ gyögy. Kültel Ist gy.gy Keszthely Schle fer A. Wünsch F. Körmend Vf \' ^ Rátz Ján. Zágráb Perklet Ferencz gyógy. Mittlbach i>. Irgalmashoz 1 srjégy. Sopron Mezey And. gyógy. (980 29—62) ^ •♦-» O nyomás. látszerész és aranyműves Nagy-Kanizsán, az „Arany Korona" vendéglő álelleuél)en FÓTÉK. Ajánlja dúsan leiszereit raktárát valódi optikailag csiszolt é* helyesett számozott szemüvegekből és zwíkkerekből a Waldstein-fé\'c rendszer szerint rövid és élesen látó szemek részére, valódi :.ngoi Smork és conher üvegek (közönsége^ díszárukkal fel nein cserélendők) aclironiatiktis tiív-e.sövekból, tábori t-sövekből, operai látcső, mindennemű nagyító üvegek, teleskopok, nagyító tükrök, üvegek, ¡irizmák bévrnérók alkoholmérők, sulymérŐk. anoroidok, orvosi hőmérők, bor. pálinka és mustmérlegekbó 1 s.it iát. — Villany-gépek, villámhárítók, házi távírók 3 évi jótállás mellett felállíttatnak. Üvegjeim\'t minden vevőmnek 3 nap! próbára adotn ki. "W Mind- n o szakba vágó javítások, njítások elfogadtatnak » a leggyorsabban eszközöltetnek Szemüvegek lovélbeli megrendelésén.\'! az illető gz\'-inély.-k által 8ükségesnek tartott adatokon kivül még a következő kérdések -r adandó válasz. A távolxág hüvelyk, centimeter vagy -papírszalag által határoztntík meg. A balszuin befedendő: . 1. Mily messziről olvasható jobb szemmel küzö nyornss. 2. Mily közelről olvasható a jobb szemmel A jobb zom befedendő; 3. Mily messziről olvashat hal szemm •i Mdy közelről olvashat bal szemm« (özönséges jó I ......ff kuzonaeges j.» > < r§ gyak? kellemetlűuek-e a szemnek fény- .s ¡tágított tár- 6. Használt e az illető egyén már szemüvegeket, s ha igei", mióta V 7. Mi ezólra kivá- tatnak a szemüvegek: — Olvauásra? Távolba •látásra? Vagy az éles világosság elleni védelemre? S. A pupillák (a vxem feketéje» mily távol állanak egymástól s ar. ■>rr ■■tt. hol a szemüv-g felteendő ••lőíjgró, egycu«-a vagy mélyedt. i>. ria e/.en iráá megerőltetés nélkül olvasható-e? 8.{ 9—* Ha e.n nyomás sab.»d szemmel nem olvasható, a megieni\'.elö szíveskedjék itagyobli nyomást választani, s megr-üdolésého/, mellékelni T g K) — -o X! -Sí s£ -9S 5s£ 5 • » ~ o § " JX ~ l s , N o \\ á tp \| s 1 * • ^S — a ? •S 1 £ ^ —i eddig iamert legjobb bajuszpedrő, mely igen tinóm illatú, a bajuszt feltűnően puhítja, jól ragad éa aoha nem keményedik meg. Kis fém-szelence 20 kr., nagy iém-szelencze 35 kr. MENTHIN-FOGPOB [ legjobb a maga nemében. ZZ 1 csínos ladob- z 50 kr ZZ KELETI SZÉPÍTŐ KENŐCS ártatlan ái bi/.tos szer sz-plő, májfoltok, bibírcsek Mb. pll,mi 9T 1 csupor fém-födéllel 80 kr. LYONI RIZSPOR (rózsa illattal) a finom hölgyvilágnak legkedvesebb arozpora 1 csinos dóhoz 50 kr., 1 dí-zas csomag 20 kr. SzétkíUiléti utánvétellel. — Viszont eladóknak nagy ár leengedés Dotory és Társa 101 4—ő Budapest Sngár-nt. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó "tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. SAGY-KASIZSA, 1880. jullus 29-én. si mít szájn. Ttzenkilenczedlk évfolyam. \|^BHmti»l iri"41! __9H ■■ gStt-j-------- 71111 IM7I nuv !S§sf B ■ ^H ■ HB ■ ■ B ■ ■ ■ ^B pem.orban MM BH Hg Hl ^H ^^^H ^H ^H Hl ^H IH H § hi ni niii i II!■ i ízsüd LHLHI IlULLUll I ira* ifíjyes hirdetésért különiT » k J 30 kr \| elóbh .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY\' J ~I S.-Kaiiizsaváros helyhatóságának, _11.-ka11l7.sal ölik. tüzoltó-cgylet«. a ,11.-kanizsai kereskedelmi s iparbaiik«, „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamcgyel általános tauitó^-talál«, a „n.-kanizsai klsdclnevcló egyesület", a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet-, a .soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- ^ csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Mikor lesz virágzó Iparunk? Ha az ít\' honi iparczikkeket többre fogják becsülni — az idegennél. Előbb nem. Az az idő azonban még messze van, jó., ha megélik gyermekeink. Mélyen alszunk, nem is veszszük. észre, hogy pusztulunk, fogyunk, és ha ezen Valiiban elszomorító állapot nem jön változás alá, én nem tudom, hogyan fogjuk ezredéves fenállásunkat megünnepelni. A fold elvesztette termékenységét, — rónáink. majdnem minden tavaszszal viz alá kerülnek, pusztítjuk az erdőt, öljük folyó inkban a halat, terheljük az ősi birtokol mindenféle teherrel, máról nem gondo limk a hónapra, az ősi erényt is elhagytuk, fényűzőkké lettünk, negyven-ötven milliót dobunk ki évenként osak nürnbergi áruezikkekért, ennyivel szegényebbek leszünk mi itthon, gazdagabbak oda át, — a hazai minden termény rongy, cserép, az idegen minden szép, gyönyörű, kifizetjük az árát, nem gondolunk vele, fug e tartani tizennégy napig. Rz az úgynevezett magyar pazarlás, líunek természetes következménye lesz: a magyar koldusbot, mely ha egyszer kezünkbe kerül, nehezebb lesz az élet minden ter-liénél, az lesz könnyelműségünk méltó büntetése, és unokáink majdan könyezvo veszik ajkukra nevünket. A lejtőre léptünk, nagyon sietünk az örvény felé buja asszony módjára és a napról napra liangnsabban jelentkező pusztulás okozta szózatokat nem halljuk, sü-ti-tek lettünk. A mely nemzet tunyán, egykedvűen TÁRCZA. Aratáskor. Cseng az éles sarló, Cseng a fényes kasza ; Sxól a marokszedő Lányok harsány dala Aranytengert k\'"pez A meg^rott huza . SzorRa\'ma.s munkánkai. Áldás koszorúzza Ké-zfil a sok kéve S feláll a dus kereszt; Rá a felhőtlen ég Síigárö7.önt ercs7.t. Halad a nyomtatás, Négy-öt ló is Imzza... Szorgalmas munkánkat Áldás koHorii7.za. Villahegyre kapja A kévét a hére.», Szalmaházat épít S arra olyan kényes Tölti a sok r.sákot \' A gyönyörű huza.. Rzorfralma. munkánkat Áld/iS koszorúzza Viszi a búzát a Malomba a szekér ; Liszt lenz ahhól s aztán Kalács, pompás kt-nyér. Hálásan gondolunk A mennyei lírra. Ki által munkánkat Áldás koszoru7.za. VÁROSV MIHÁLY nézi pusztulását, elszegényedését, nem : m&nkálkodik boldogulásán, nem akarja látni a veszedelmet, mely minden . oldalról fenyegeti, szóval magán segíteni n«\'m tud. az a nemzet mélyen sütyeat. vesztét érzi. Más nemzeteket nagygyá tett, minket koldus botra juttat az alkotmány! Szomorú dualizmus, ahol az egyik-fél a másik félnek mindig torka felett tartja a borotva élességü kést. Bizony orczámba szökik a vér, ha elgondolom, mily tehetetlennek tart bennünket a monarchia másik fele. mert nem is kell rendelni, maga hozza terménj\'cit. nyakunkra, egyik üzletből ki, a másik üzletbe be jár és mindenütt hagy topánkát. kalapot, ru hakelmét, ezukrot, a mi nekünk is megvan és eddigelé eszünkbe sem jutott, hogy azt mondtuk volna: majd holnap Álljunk meg itt, és ne siessünk tovább, mutassuk meg, hogy megtudunk élni a magunk emberségéből, mert hiszen ha tovább haladunk, akkor magyar ipar ról álmodni igen, de beszélni nem lehat. Hibásak vagyunk mindnyájan, annyi bizonyos, de legnagyobb hibát mégis kereskedőink eszközlik, mert mi veszszük az ilyen idegen gyártmányt, ók pedig hozat ják, — sőt tovább mennek, az idegen iparczikkeket mint hazait árulják, nem pirulnak ámításaikon. Rzt a mesterséget ismerték már c század első felében is, hozzá nyúlnak ma is. mert ugy gondol kodnak: a boldogulhatás mindenkinek szabiid, az eszközök megválasztása sincs semmiféle szabály alá vetve, szemesé a vi- A megtört szív. — Beszély. — bt. a: Szommer Sándor. (Folytatás.) „ígérjük!" — viszonzák egyszerre. — „Az ég áldjon meg benneteket!" — tnondá megelégedve a gyermekekre nézve, miközben lassan párnáira ereszkedett és a követ kez\') pillanatban kiadta lelkét. Nem akarjuk a lelki fájdalmak leírását megkisérleni, nem tartozik jelenleg körünkbe. A halott szép csenddel eltakaríttatott; — ott nyugszik szép csendben a zaia-egerszegi sírkertben, csakhogy egygyel többet a családból. De csak hadd folytassam beszélyemet. Az öreg halála után Gyula és Vilma naponkint kimentek h sírkertbe öveik sírjait meglátogatni és egy alkalommal megtörtént, hogy Gyula és Vilma hüségük esküjét elöd«»k porai felett ismételve hangoztaták. — Esti kilencz óra van; épen vacsoránál ül nek és mint látszik, vig csevegés közt múlik az idő. — Szegény galambot! mily kedvesen turbékoltak és nemis gyaniták. hogy a legközelebbi pillanatban rémhir fogja a vig csevegés végét szakitani. „Vilma! te még most is bizalmatlan vagy hozzám, — nem tártam-e fel előtted szivemet, nem esküdtem meg boldogult nagyanyád ágyánál és nem esküdtem e örök hűséget elődeink porai felett a sírkertben? kell-e ennél több? oh, Vilma! mennyire kínzód te szivemet az kimondhatatlan. — Fáj nekem az nagyon, hogy most sem hiszesz; — tudja Isten milyen gonosz embernek tartasz eugem, hogy esküim lág, a hazafiságnak a kereskedelmi könyvekben rovata nincs!) Ha meg nem öltek a csatatéren, majd megölnek a piaezou. a piaczi háború a nemzetek életében a legveszedelmesebb, mert nemzeteket emel. . nemzeteket sujt — eltemet. Hiába irunk, buzditunk, támogatni kérjük sajátunkat, ha kereskedőink más piaezokon vásárolnak, iparunk lendületet nem fog nyerni. Pedig hogy lendületet nyerjen, hogy mindent elkövessünk érdekében, itt az ideje és a mit tehetünk, azt tegyük meg tuég ma, mert ki tudja mit hozhat a holnap. Nekünk férfiaknak szén legyen a gá-ci. késmárki leibiczi posztod asszonyainknak a honi creton a kávénkba se vegyünk Tescheni-Hotzenplotzi ezukrot hiszen az edelényi is elég finom - édes; Hát igazan nem volna már a magyarban akarat ..? Hogy van.,., mutassuk meg! VIDŐNYI -JÓZSEF. Tanulmányi kirándulás Fehérmegyébe. — .ínnins 20 - 25-ig. — Mint minden, ugy «/évben is ni-g artá a keszthelyi magy. kir. gazdasági tanintézet szokásos és kötelező nagyobb tanulmányi kirándulási é pedig ez alkalommal — meghívás folytáu — tanulmánya szinteréül Előszállást választá Fehérmegyében. ) Tisztelt munka\'ársunknak nagyon ieaza van; Nagy Kanizsára évenkint átla 10 milió érték ló Béralml. S milió érték Tricthól, 27 milió külföldről és Budapest felől alig 400,0U0 fa értékű. Szomorité számok ! Ilu igy van ez nomrsak Nagy-Kanizsával, hanem IX-hreryn, Najjy-Várad, Araddal is sat. & Szerk. daczára is ily méltatlanul bánsz velem. - -Vilma! ez nagyou fáj érzékeny szivemuek!" „Most igazán valldd meg, nem vagy-e bohó? ugy tudnék nevetni, daczára annak, hogy mérgelődni is. — Mar csak azt mondd meg kedvesem, bogy tudsz igy félreérteni ? vagy talán azt hiszed, hogy ha a csábító férfiak rosszaságáról beszélek, akkor mindjárt téged értelek alatta ? vagy mondd, nincs jo-* gombán szólni olyan ügyről, mely — h aj nos — napjainkban nem ritkán jönnek az élet színpadára!?" — „Bocsánat Vilma\' hevességem indított e kifakadásra." „Most szeretnélek megbüntetni elhamarkodott lépésedért, de nem ... ezt nem teszem, — mert forrón szeretlek !" A béke egy forró csókban megköttetett. — Még egy darabig folyt a társalgás, midőn az ajtón halk kopogás hallatszott. Gyula és Vilma kérdőleg pillantottak egymásra. „Szabad!" — kiáltá Gyula zavarából kieszmélve. Az ajtó felnyílt és azon egy városhajdu belépett. „Bocsánatot kérek kedves Paragi ur, hogy jelentésemmel másutt is zavarni bátor vagyok, de otthon ma már többszörönkint kerestem. de sohasem találtam lakásán; most is azt mondták a házi népek, hogy itt fogom önt találni ; — másrészről a törvény nevében jövök és mint tudni tetszik, az nem ismer különbséget, bárhol is tesznek neki eleget!" .Miután ni\'g\'agyok arról győződve, hogy épen nem fölösleges, de igen is hasznos minden gazdára egyes jelesebb uradalmak ismerete: ennek alapján vettem magamnak bátorságot arra, hogy ez alkalommal tapasztaltakat, tanultakat e lapok hasábjaiu tegyem közzé, vagyis az előszállási uradalmat ismertessem. Egy éles fü\'ty, s dörömbölve robogott ki a vonat, korunk e megmérhetlen becsű vaalovu utazó eszköze a keszthely-szent györgyi állomásról juniua 20 án, s madárgyorsasággal röpi tett kitűzött czélpontunk: Fehérmegye felé. Mert holdvilágtalan volt az éj, nem bámul-h »tám a Balaton zalamegyei partján a szem elé táruló bűbájos képet (s mert zsúfolva levén coupénk — nem is alhalék) kinönyökölve az ablakon : utazásunk c/é\'járól gondolkodám. Beismerem, hogy minden pálya kisebb-nagyobb mérvben megkívánja a tapasztalat gyűjtést, mert bizony kellő tapasztalat nélkül még a legképzet ebb egyén is csak csetlik-botlik, de n«-m lép biztosan pályáján; ámde merem emellett állítani: hogy a mezőgazdasági különösen az, melyen a reá lépő egyén kellő tapasztalat, gyakorlati ismeret nélkül nemcsak lépést nem tehet, de határozottan le van bilincselve ha\'adásában. Oly szorosan fűződik itt a gyakorlati Ismeret az elmélethez, hogy azt szétválasztani nem lehet. Itt van értelme különösen a jeles latin közmondásnak: „Theoría absquo praxi, est rota absque axt" azaz: elmélet gyakorlat nélkül — kerék tengely nélkül. Misem természetesebb tehát, hogy egy, a gazdasági pályán, működő, vagy arra lépni szándékozó egyénnek minden ere]éből arra kell türofcednic, hogy gyakorlati ismeretet meutől többet szerezzen magának, ha képességének, készültségének az életben érvényt óhajt szerezni. S ép ezért eléggé nem méltányolható a gazdasági tanintézetek tanrendjébe felvett, s e czélnak részbeni elérésére irányuló azon pont, melynél fogva egyes jelesebb gazdaságokba minden évben kötelező kirándulás tétetik tanulmányozási szempontból; oly intézkedés ez, melynek jó kihatása határozottan szembeszökő. Igaz ugyan, hogy magá- „Engetn keres?... mit hozott nekem?" — kérdé megütközve Gyula, mig Vilma feszült várakozással nézett a belépő hajdúra. „Tessék ezt a behívót átvenni 1* mondá egy czédulát az asztalra téve — „csak arra kérem, legyen szíves figyelembe venni, hogy ma van az utolsó nap és igy holnap reggel önnek már Nagy Kanizsán kell lennie 1" Ezzel jó éjt kivánva, gyorsan távozott. Gyula, mintha villám sújtotta volna, ugy állott ott, arcza halavány volt és kétségbeesett vonások mutatkoztak rajta; — teste nyugodt volt, de arezízmainak rángatódzása és szemei nek vad forgása egy kitörendő belső háborút jeleztek, — különben egy élő szoborhoz hasonlított.— Nem szőlt egy szót sem, mereven maga elé tekintett és CBak akkor ébredett fel elmélázásá-ból, midőn Vilma gyengéd hangon mondá: „Gyula, mi lelt?" Most kezdett még csak magához térni, erei elhagyni látszának, egy székre roskadott és -felkiáltott: „Istenem! hát el birsz hagyni engem és ót!?a— „Az égre kérlek mi lelt?" — térdé Vilma kétségbeesve. — „Ne kérdezz kedvesem, engedj meghalnom!" . „Gyula ne gyötörj e huzavonával, mert ez kínosabb nekem, mint a legkínosabb halál. — Szólj, mi történt veled!?" „Jó! legyen meg a te kívánságod, csak engedd meg, hogy ne nekem kelljen a választ megadai; im olvasd ós mindent tadai fogsz !* SMT Kai számunkhoz a „Zalai Tanügy* I-8Ő száma van rendes mellékletül csatolva. ~VNI TIZENKILENCZEDIK EVFOIYAM ZALAI KÖZLÖNY ban véve csak egy csepp a tengerbe, de vájjon nem elég eredmény e már az is, hogy az ifja legalább némi sejtelmével lép az életbe annak, hogy miként lehet majd fáradsággal gyűjtögetett elméleti ismereteit ugy összeegyeztetni a gyakorlattal, hogy az első lépés ott megtehesse, a gyakorlati ismeretnek még homályos fogalmával sem rendelkezvén — ott nevetségessé ne tegye magát. Ily, s ehhez hasonló gondolatok foglalkoztattak akkor is, midőn 21-én Tétényből el indulva, utunk már a szőke Duna hullámos ágyán vezetett lefelé. Vidáman szelte hajónk víz óriásunk gyakran dühösen felborzult sörényű, most a nap sugaraitól tündöklő nyugodt, sima hátát, mig mi a fedélzetről bámultuk a gazdag Duna parti vidék és a Csepel sziget ékes panorámáját. Közben egy siremlékre is esett tekintetünk, tekintet, mely fájdalomtelt és büszke volt, mert annak porai fölött emelkedik Ercsi mellett, ki: „Dalt érdemelt: mert költő, Könyüt: mert szeretett." * * * 21-én délután érkezénk Dijna-Földvárra, hol az előszállá8Í uradalmi tisztség két elénk jött tagja által fogadtatánk. A részünkre ki küldött kényelmes fogatokban elhelyezkedvén, vidám hangulatban robogtunk most már oly közeli czélpontunk. Előszállás felé, hova mint-egy egy óra lefolytával meg is érkezénk. Zöld lombú fák közül bukkant elénk a csinos kastély,- mely élőit szívélyes mosolylyai és szavakkal fogadott bennünket a vendégszerető házi ga?"ía: Vajda Ödön jószágkormányzó rend tag, s bevezetett bennünket azon házba, melyben rövid ottlétünket oly soha aem feledhető kelle messé tettei Lerázva az ut porát, még e délután a központi gazdaság bel berendezésének megtekintésére indulánk. Mielőtt azonban az itt látott é* hallottakat leírnám, szükségesnek látom a tanulmányozott uradalmat rövid vázlatban bemutatni. A Fehérmegye legdélibb sarkában, közvetlen Tolna megyével határos Előszállás nevét viselő uradalom a zirc — cisterci — e jeles és aokérdemü tanitórend tulajdonát képezi s körülbelül 42 ezer magyar holdnyi területű ♦■gy tagban, ami már magában sem oly minden napi dolog. E roppant területű egy tagu birtok hogy kezelése megkönnyítessék, kilencz kerületre van osztva, melyek mindegyikében egy egy szakképzett gazdatiszt van mint kezelő al kalmazva. Termelési iránya jónernü talajviszonyainál fogva leginkább a gabona növé nyek termelésében összpontosul, s azt mint nyers terményt árusitja el. A központi gazdaság a birtok test déli részén fekszik, s egy kasznár, ispán s irnok által kezeltetik. Szives házigazdánk vezetése mellett — mint már emiitéra is — első sorban ennek megtekintését vettük fel programmunkba. A tisztaság, rend már az első pillanatban kellemesen lepett meg bennünket s gyönyörrel legeltettük tekintetünket a csinos, szilárd és szolid épitésü gazdasági épületeken, melyek már előlegesen is hirdeték, hogy a birtok rendtulajdonosa megérté a kor jelszavát: haladás, mit bár minden földbirtok tulajdonos igy fogna fel 1 mert hisz, ha van e szónak vonatkozása a mezőgazdasági iparra is, ugy más cultur államokéhoz viszonyítva vonatkozik a mi gazdasági iparunkra, kik első sorban és különösen annak üzésére vagyunk utalva. Hogy egyébként Előszálláson e jelszó értelmét nemcsak látszatként, de tényleg is az egész uradalomban érvényre emelni, kitűnik azon eredményből, mit a gazdaság az egy-két évtized előtti eredményekhez képest fel tud muía\'ni. A központi majorban vannak elhelyezve a mén lovak. Hogy minden dicsőítést elkerüljek e részben, hivatkozom egyszerűen e ménes országos jó hírnevére, mely jó hírnév állandó fentartásábac ez idő szerint nagy része van az uradalom mostani ménesmesterének, ki teljes szakképzettséggel vezeti a tenyésztést. Egyébként a tenyésztés főiránya: nagytestű hintós lovak előállítása, mely nemben itt a legszebb példányokkal találkozánk. Nem volt képes szemünk betelni az egyenként elővezetett gyönyörű mén lovak látásával, melyek mind csupa tűz-vér, s emellett a legcsekélyebb részletig hibátlanok voltak. Vérre: angol, arabs és angol fél vérek. Ugyancsak itt van elhelyezve a pepineria, melyről azonban a jövő közleményben. bzó-landok. GAKA Y SÁNDOR. (Folyt, következik.) A liazai ipartársulatokhoz! (Az országos viagyur ipar egyesület érdekében.) Nagyon gyakran hangoztatják főleg a vidéken, hogy az iparügyek egyöntetű fejlődése megköveteli, miszerint a hazai iparosoknak az ország fővárosában egy központi közege legyen, mely minden közérdekű iparügyben hivatva volna az iparosoknak tanácsadóul szolgálni és minden oly ügyben, mely az ipar érdekeivel szoros kapcsolatban áll, előmozditólag hatni, a vidéken megindult kezdeményezéseket támogatni, és az iparérdekü intézmények létesítését kezdeményezni. Az országos magyar iparegyesület alakulása óta oda törekedett, hogv a hazai iparo soknak ily központi közegévé váljon; s ha e törekvés eddig még nem valósulhatott oly mértékben, mint kívánatos volna, ennek főképen azaz oka, hogy eddig a vidéken nem sikerült kellő érdeklődést felkeltenie és kellő támo gatásra találnia. Az ujabbí időszak azonban e tekiutetben is kedvező változást hozott, ameny-nyiben örömmel tapasztaljuk, hogy egyesüle Ezzel a vett czédulát Vilmának nyujtá át, ki azt mohón kezeibe vette és átolvasá. Mintha ezer tőrt döftek volna szivébe, oly iszonyú sikoltással rogyott Gyula lábathoz. — Csak idővel sikerült őt eszméletre hozni. „Most mindent tudsz; én mozgósítva vagyok és, hogy holnap reggel Nagy Kanizsán lehessek, az éjjel még mennem kell; — az idő rövidsége akadályt gördit elém, hogy vagyono mat és holmimat rendezhessem. — Engedd meg, hogy most írhassak!" » Ezzel a szekrényből elővett néhány iv papírt és mintegy jó óráig folyton irt. „Igy üi! — mondá munkáját befejezve —- itt e levelet légy szives megőrizni, csak arra kérlek, vedd figyelembe a kivül írottat és hiszem, hogy ezt tenni is fogod." Vilma gépiesen forditá meg a kézében levő levelet, melynek czímén kivül következő szavakat olvasá: „Csakis halálom hírének hallatra bontandó fel!" „Vilma, az éjfél közéig, nekem sietnem kell, hogy a vasútról le no késsem; — jobb ha most megyek, mint egy-két nappal később, mert a halogatás által csakis fájdalmunk nőne éa kínosabbakká tennénk az elválás majd elvi-selhetlen perczeit!* Vilma nem birt szólni, de eleget mondottak ama könyek, melvek arczán végig gördültek. „Az Isten vissza fog hozni éa megtart számodra Vilma! ne ess kétségbe, ha lesz idő, midőn rólam hirt, tőlem levelet nem fogsz kapni, ezt a lehetetlenségnek tulajdonítsd mindenkor, mert ha lehetséges leend, sohasem fogom e Bzent kötelességet elmulasztani. Vigasztalódjál! a hazának is adósa vagyQk és most felszólítottak ebből egy részt törleszteni; visszajövök idővel, neked sokat fogok beszélni élmé nyeimről és csakis családi boldogságunknak fogunk élni !* Ismét elhallgatott és síri csend uralgott a kis szobácskában, melyet csak Vilma egyhangú zokogása zavart. „Ne sirj Vilmám, az ég meg fog védeni, hisz kell hogy megvédjen ily két árva teremtést, mint mi vagyunk, hogy árvaságunkat elvetve, egymást boldoggá tegyük. „Jegyezdd meg ezt jól magadnak, hogy minden golyó nem talál! — De mondd, nincs hozzám egy szavad sem?" , E szavaknál Vilma zokogása szivetrázó sírássá változott és legott össszerogyott volna, ha Gyula karjaiba nem zárta volna a leányzót. — A leány szólni nem bírt, mert különben a szive repedett volna meg. Az idő ezalatt múlott és Gyula távozni készült; még egyszer átkarolta a kedves alakot, forró csókot nyomott annak üde rózsás ajkaira és szívhez szóló bucsu után távozott. Vilma összeszedte minden erejét és a távozó u\'án kiállá, mit ez még jól hajlott: „Az Isten áldjon meg és legyen vezé--red!* — Gyuia keserű mosolylyai ajakán szívélyesen intett viasza, és hogy felháborodását eltitkolhassa, rögtön távozott. — Lakára érve amit lehetett rendbe hozott és egy óra raulva a háza előtt álló bérkocsiba szállott, mely őt a vasúthoz Szent Ivánra viendő volt. — Csak midőn az ólai utczán végig robogott a kocsi éa Gyula ennek egyik szegletében goudolataival foglalkozott, nem vette észre, hogy egy csinos külsejű, szerény ház ablakából gyönyörű leányka int utánna bucaukezet, áldólag emeli utánna gyengéd kacaócskáit, majd az ég felé meresztő szemeit mintha áldáá&t ez által is megerősíttetni kérné. A kocsi eltűnt végre szemeidül,a lányka letörlé könnyeit, az ablakot behúzta éj csak a kedves mültról és a keserű jelenről gondolkozott. A kocsi azonban kellemetlen zörejjel robogott végig az üres, kihalt utczákon, mig egy óra elteltével rendeltetése helyére ért. (Folyt, köv.) tünk iránt az érdeklődés az ország minden részében fokozódó mérvben nő, s közhasznú törekvéseink rokonszenves támogatásra kezdenek találni. - Ennek következtében indíttatva érezzük magunkat ezen alkalmat arra használni fel, hogy a hazai ipartársulatokat, főleg azokat, melyekkel eddig összeköttetésben állani szerencsénk nem volt, kellő mérvben tájékozzuk azon föladatok iránt, melyeket az orsz. m. ipar-egyesület a hazai ipar általános érdekeinek előmozdítása körül maga elé tűzött. Az iparegyesület mindenekelőtt legfőbb feladatának tekinti, hogy a hazai ipartársulatokkal is szoros összeköttetésbe lépjan és ezeket közhasznú iparérdekü törekvéseiben tőle telhetőleg támogassa, de másfelől a hazai ipar* társulatok támogatásától oly eulyt nyerjen, hogy mint a hazai iparos osztály szó-szólója kellő nyomatékkal és hatással emelhessen szót a törvényhozás, a kormány és a hazai közönség előtt — a hazai ipar, és különösen az ipar-társulatok érdekében. Ez irányban óhajtjuk, hogy a hazai ipar-társulatok egyesületünkben feltalálják azon központi vezérközeget, melyet eddig — sajnosán nélkülöztek. De továbbá a vidéki ipar-társulatok kívánságára szívesen szolgálunk tanácsadással, javaalatokkai vagy uta-ntással az iparos tan.onc7.ok oktatására nézve, iparos hitel-egyletek, belogsegélyző- és temetkezési-, nyersanyag beszerzési-, fogasztásí, iparos ifjúsági egyletek létesítése és alakítása tárgyában és általában-minden oly ügyben, mely az íllejő helybeli ipar fejlesztésére és az általános ipár-viszonyok javítására vagy az iparos osztály érdekeinek előmozdítására néive befolyással bír éa melyre nézve a társulatok közhasznú intézkedések életbeléptetésére törekszenek. Magától értetik, hogy az egyesület törek veiéit a hazai iparosok egyértelmű törekvéseivel\'«te\'jesen azonosítni igyekszik: mire nézve tanúságul szolgál t>bbi közt az egyesületnek az . ipartörvény módosítása tárgyában a II. iparos-gyü\'iéa fontos elvi határozatai nyomán részié tesen kidolgozott, a törvényhozáshoz beterjesz tett és a lapokban kellő méltatása:».! ismertetett emlékirata. Hogy azonban az ezen emlékiratban kifejtett kívánságok ne maradjanak írott malaszt, hanem mielőbb megvalósíttassanak, az ogye-sűlet ez ügyet állhatatos és erélyes működése tárgyává lette ; és a dolog ma már végre oda van érlelve, hogy a törvényhozás és kormány a jövő őszszel behatőlag fog az iparügygyei foglalkozni. Éppen erre való tekintettel igeu kívánatos volna, hogy minden életr^; való ípar\'ára illat sorakozzék ~-z iparegyesület körül, hogy az egyesülőt a kiviteli kérdésedben az ipartnrsula tok zömének képviselő jeük léphessen fel éa hogy másfelül, az ipurtnrsuiatok az egyesülettel való összeköttetésük uiján ez ügyekben folyton tájékozva lehessenek és a további szervezkedésekben az egyesület támogatásában és utmuta--tásában részesülhessenek. Egyébiránt az egyesület más irányban is sikeres működést fejt ki a hazai iparosok érdekében. Különösen megemlíthetjük, hogy az állami szükségleteknek a hazai ipar által való fedezése érdekében évek óta folytatott sürgetéseinknek számos czikkre nézve a legjobb eredménye lett. Így például ma már a honvédség szükségletei és több más szükségletek az egyesület közvetítésével kizárólag a hazai ipar által fedeztetnek. A Hogy min.len felmerülő iparügyi kérdésben mennyire igyekszik az egyesület az iparosok igazi érdekeit a törvényhozással, kormány nyal, bíróságokkal és magánosokkal szemben érvényre enelni, arra nézve legyeu. szabad utalnunk az évi jelenléseinkben foglaltakra s azon eredményekre is, melyeket az egyesület működésünk folyamában oz irányb\'au felmutatni képes.volt. Mindezek alapján fölhívjuk a hazai ipar társulatokat, hogy az országos magyar ipar-egyesület törekvéseit méltányolván, ezen egyesülethez csatlakozzanak. Lépjenek az ipar egyesülettel szoros összeköttetésbe és közöljék vele sérelmeiket, indítványaikat melyek számára mindenkor készen áll az ipar-egyesület lapja a „Magyar Ipar" (egyszersmind német nyelven „Industrie-Zeitung für Ungarn" czím alatt). Felhívjuk a t. ipar társulatokat, hogy jegyzőkönyvi nyilatkozattal tagjaink sorába lépni éa a nyilatkozatot az egyesülethez (Budapest, Ferencziek bazára I. em.) beküldeni szí veskedjenek. Az egész évi tagsági dij öt Irt, melynek fejében egyesületünk lapját, a „Magyar Ipar"-t minden dij nélkül kapják Mert minél nagyobb tagszámmal, tehát miuél jelentékenyebb szellemi és anyagi erővel bírunk, annál, hatályosabban fogjuk a magunk elé tűzött feladatokat megoldhatni s annál sikeresebben fogjuk az ipartársul.itok és a hazai iparosok érdekeit minden irányban kép viselhetni. JULIUS 29-én 1880. Az fltalános érdeklődésnél fogva, mely az ipar-ügyek iránt nyilvánul, most az iparo-soknak kétszeres kötelessége saját érdeküket, mely egyszersmind országos érdek, társulási közreműködés utján megvalósítani, — és ál-talános csatlakozás által lehetővé tenni, hogy az iparnak képviseletére hivatott legtekín téíyesebb országos testület legyen köz veti tő kormány, országgyűlés és iparos, közönség és termelő között. 4 Reméljük, hogy a t. ipartársulatok kész-séggel fogják ezen alkalmat felhasználni, hogy egyesületünk hazafias czéljainak elérésében közreműködjenek, és midőn ez ügyet újból is legjobb indulatukba ajánljuk, vagyunk hazafiúi tiszteleltei Az országos magyar iparegyesület nevében : Gróf ZICHY JENÓ, elnök. MUDRONY SOMA, igazgató. GELLERI MÓR, titkár. Biinílsryi tárgyalások jegyzéke. A nagy-kanizsai kir. tör vényszéknél. 1880. évi augusztus 5 én 1201/80. B-nkő István kís-komáromi lakos bírói zártörés által elkövetett sikkasztás sal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1106. 126S/8Ó. Horváth Ferencz éa tár-S\'ii lopással- vádoltak elleni ügyben végtár-gyulás. 1460/80. Bokronyi József és táraai maró czi( lakosok lopással vádoltak elleni, ügyben . \' II-od bír. Ítélethirdetése. Augusztus 6 án. 2087/73. Berger József keszthelyi lakós vétkes bukással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1203/80. Horváth Mihály éa társa lopással vadolt elleni ügyben végtárgyalás. A ugusztus 12 éu. 2019/79. Czápáry József és társai nagykanizsai lakóaok hamis bukással vádolt elleni ügyben vég tárgyal ás. 1202/80. Ííertelendy György kottorii lakós sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgy alá». Augusztus 13-án. 1354/80. Tóth Ferencz éa Tóth Ihász Jó-zsef tolva jlással vádoltak elleni ü;vbeu végtdr-gvalás. . , 1164/80. Paudur Mihály hodosáoyi lakos súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügi ben vég tárgyalás. 1434/80. Unger Ferencz felső szeinenyei lakos birói zártöréssel vádolt elleni ügyben vég tárgy alás. Angusz US $9 én. I2G2/80. Dumján György és lársa su-lyos testi sértései v«d«»lt: ell- ni ügyben végtárgy alás; 12G4/80. Mandl Antal alsó páhoki lakos lopás«.il vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1438/80. Csébi Horváth látván és társai cgyedutai lakos lopással vádolt elleoi ügyben vég tárgy a láB. Augusztus 2(>-án. 1319/80. Vadász József nugy-kauiza ii lakós csalással vádolt elleni\' ügyben végtór- gyalás. 1485/80. Csóka István tófeí lakon lopással vádolt elieni ügybeu vé^tárgyalás 1436/80. Beke Király József újlaki lak-* csalással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Augusztus 27 én. 1590/80. Horváth Ferencz oláh czíkliní lakos lopással vádolt Meni ügyben végtár-gyalás. 1320/80. Herczfeld Samu és társai sárszegi lakosok lopással vádoltak ellf^JT ügyben végtárgyat ás. 1785/80 Patafta Anna tursiscsei lakos jövedéki kihágással vádolt elleni ügybeii ítélet hirdetése. 1786/80. Wajdits János goricsáni lakos jövedéki kihágással vádolt elleni ügyben ítélet hirdetés. 1805/80. Németh Józ-ef.csányi lakos jö-* vedéki kihágással vádolt ellem ügyben itólet hirdetés. 106/80. Schmidhofer Péter külső csányi lakos jövedéki kihágással vádolt elleni" ügy beu ítélet hirdetés. Kelt N.-Kanizsán, 1880. jul. 24. Kiadta: WLASSICS EDE iroda igazgató. ll< lyl hírek- — Képviselő választási mozgalmak. Csengery Antal országgá üléai képviselőnk elhalálozása folytán üresedésbe jött képvisel^ állás betöltésére vonatkozólag megindultak k\'" rülelünkben a mozgalmak. Igy Nagy-Kanizsán polgármester ur mult vasárnap délutánra\' érte kezletet hivott össze, melyben egy ideiglenes 21 tagból álló végrehajtó bizottság válaaztatot TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 15 én 1880. meg. Elnök Hertelendy Béla, jegyző: Kováts János ügyvéd urak. Szerda, jul. 28-ára Nagy-és Kia-Kanizsa város összes választó polgárai általuk összehivattak, melyen a vidéki vá lasztópolgárok is szívesen láttattak. Ezen értekezlet hivatva lesz tömörülni. A központi állandó bizottság jul. 29 én a székvárosban szinte ülést tart, melyben a képviselő választás határnapja kitüzetui fog4 Több képviselőjelölt neve emlegettetik, mi azonban tartózkodunk a tömörülés létre jötte előtt emlegetni ókét. — Utazgatnak a phylloxera kutatók, mint ministeri kiküldöttek. Grossman Ignácz kegyr. tanár ur Tolnamegyében, Káválszky Ágoston eperjesi gymn. tanár Zalában, utóbbi jul.\' 25-én vizsgálta meg Szabadhegyet és (Jserfőt, semmit sem talált. Jul. 26-án utazott Szepetnekre, majd a sormási, homokkomáromi szőlőhegyekbe, innen bemegy Rigyáczra , Letónyére sat. — Gyászhír. Hergenróther Mihály nagy-kanizsai r. kath, kántor julius 27-én éjjel 1 1 órakor jobblétre szenderült. Béke hamvain! E gyászeset alkalmából felemlítjük azon köz óhajt, hogy az üresedésbe jött állomás oly fcr-iiuval töltessék be, ki az egyházi müzenében is nemcsak kellő jártassággal, de tanári ké pességgél bírjon. Ha a győriek eltudtak B-reezért jönni, bizonyára a kanizsaiak lávolabb is kopogtathatnak. — Nagyvárosias. 0. S. umő részéről i nagy-kanizsai kapitányi hivatalnál jul. 24.-én este azon panasz emeltetett, hogy nála egy 15 e.v körüli leány megjelent azon kérelemmel, hogy M-.J. né úrnő kéreti, lenne szíves ujonan elkészült, ruháját miíffául kölcsönözni; a ruhát oda is adta, később az illető úrnővel találkozott .s az a ruhakölcsönzésről mitsem tudván, csalás vílt be. Albanich Kálmán alkapitány. ur azonnal erélyesen hozzá fogott a kutatáshoz és még ,Zyn éjjel sikerült Fandl Tóni csavargó váró-leányt elfogni, a ruha nála megtaláltatott. — A Balaton-Siófok közti nagy usiást Szekrényessy ur aug. 1 re halasztotta. — A letenyei kir. járásbíróságnál üre-rts-désbe jött járásbirói állásra pályázat nyittatott. — Balaton Füreden a 9-ik számú kimutatás szerint jul. 19 ig 756 folyó-számban 1294 fürdővendég jelentkezett, érkeztek v.-n .lég-k Gráczbói; Stockholm, Maricnbad, Bécs, Anlwerpeuből sat. _ Kinevezés A pénzügyminister Ambrus Fereuoz kapuvári adóhivatali ellenőrt a esáktornyai kir. adóhivatalhoz III. osztályú adőtárnokká nevezte ki. _ Uj levelező lapok hozatnak jövő hó I élői fogva forgalomba, melyen a czimzett mindjárt m-gudha\'ja a feleletet. Ezen válaszra használható levelező lapok egyelőre csak az ...sztrák magyar monarchiára, valamint Német <>rs/.á\'Tgal fennálló csereforgalomra nézve lesznek "ikalmazásban. Október 1-től fogva pedig , :;z általános posta egyesületbe tartozó «öbbi állammal is válthatni iiyncmü levelezést; meg jegyzendő, hogy a választ csak azon államba \|,;hnt felhasználni, honnan eredt a levelező b«p. A b-d forgalmiak benyomUtott 2 kros. a külföldiek pedig f) kros bélyegjegyet fognak viselni. — TUz. Felső Kajkon c hó 16 án délután t> órakor Rajky Zsigmond ur istállójában ismeretlen okból tüz támadt, és csak a szél-ciendnek és a mezőről haza siet"» lakosoknak köszönhető, hogy az említett istállón kivül egyéb kár nem esett. Dicséretet érdemel a község ő szes lakossága, hogy á messze terjed hető veszélyt felismerte s csoportosan sorakozva - az égő istálló mellett levő Bakó Samu ur uak kazalba rakott árpáját és szalmával fedett gazdasági épületeit teljes erejével és rendkívüli fáradsággal megvédte — adjon az Isten sok ily szép" tulajdonnal felruházott lakost a hazának. _ A balatonfüredi azeretetház zárvizsgái julius 31 én tartatnak meg, melyen a tanügybarátok szívesen láttatnak. — Hitbizoniány-esere. A néhai sárvár felső vidéki gróf Széchenyi István fiáiba részére, néhai sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Ferencz által alapitott pölöakei (zalamegyei) elsőszülöttségi hitbizomány a nagy-czenki /sopronmegyei) 1.\' sz. fójelekjcgyzókönyvbe jfoo-Ialt nagy czenki uradalommal és a Buda vizvárosi 71. össz. sz. a. fekvő s a budai 6329. hz. telek jegyzőkönyvbe felvett 2246. helyrajzi számú palotával, nemkülönben a budai 1307 és 1427. az. telekjegyzőkönyvbe irt 2249- és 2245. helyrajzi sz. telekrészletekkel és számos ingóságok kai helyettesittetik, ennélfogva a pölöskei 1. sz. fotelek jegyzőkönyvben fölvett uradalom és tartozmányai a hitbizományi kötelék alól feloldattak és sárvár felsővidéki gróf Széchenyi Béla szabadrendel kezésü birtokának nyílvánittatik, ellenben ugyanennek a fenti nagy-czenki és buda-pesti javai ezen a néven „nagy-czenki hitbizomány" az ő szabad rendelkezése alól kivétetlek s hitbizományi kötelék alá foglaltattak. — Színházi krónika. Készthely, jul. 26. A keszthelyi jótékony nőegylet tombols-estélye miatt szombaton, f. hó 24 én nem tartatott színielőadás. Vasárnap 25 én a legkapósabb újdonságok egyike: „A Borzáné Marcsája" hozatott özinre; irta Almási Tihamér, zenéjét Hubai és Aggházi. Méltó dicséretére legyen mondva, — Kárpáthy elég tapintatos népszínmű — költészetünk legszebb, Iegillatosabb virágaival lepni meg a közönséget. Egymásután következnek színpadunkon : Szigligeti, Tóth Ede, Csepreghy, Kórody stb. és teljesen mellőztetnek a sikamlós franczia fordiások. „A Borzáné Marcsája" is egyike azon sikerült népszinmüveknek, melyeknek látása felmelegít, műélvezetet nyújt. Alakjait az úgynevezett kaputos néposztályból veszi, melynek félszeg-ságei, dölyfös önhittsége — ha egyszer ilyenné lett, sokszorta nevetségesebb és megrovandóbb, mint bármely más osztályé. A fegyelmet folyton éberen tartó, az érdeklődést fokozó gazdag bonyodalmak, a kényes situatiók és a szinmü legszebb motívuma: a ráismerés s az ebből gyönyörűségesen fejledező megoldás képezik fénypontjait Almási színmüvének. Zenei része aligha ébreszt annyi rokonszenvet, mint pl. a „Sárga csikó" ban; dallamai nehezebbek, com-plicáltabbak, minél fogva a népéletbe bajjal szivárognak át. Nikó Lina a czimszerepben utánozhatlan kecsesei és ellenállhatlan tűzzel játszott. Bágyoní (Pavelka) a szeleburdi, lenézést provokáló typusát finom színezéssel mulatta be. Pesti (Péleri) válságosabb helyzeteiben olykor habozott, bár egészben véve tetszett Mátyási (Vércse) természetessége meglepő volt. Csin"Saau alakítottak még: Balogné, Hegedűs, Kelemenné, Kárpáthy és Zendi ; általában megérdemelték a fajrengelő tapsokat, melyeket a szépszámú közönség részéről gyakran f-lujulni hallhattak. Kulysses. — Zala-Eger szegen\'jul. hó. 25 én d. u 4 órakor kisérték örök nyugalomra ismert népz-.-nész \'és »z ottani zenetársulat karmesterét Kontó\'Sándort, ki hosszabb idő óta meiibajb-in szenvedett, f. hó 23-án délutáui órákban hirte len halt meg. Áldás és béke lengjen pora felett. Ugyanott színién f. hó 25 én délutáni órákban egy leány a kismalom melleLti Zala folyóban fürödvén, őt a víz a közepe felé sodorta, hol egy mély gödör b-vén, a leány jajkiáltás közt ahibukotpés úszni tudó hiányában őt csak később halva fogiák ki. — A vidéken lanuló-zala-egerszegi ifjú ság dalárdát alakított, mely dalárda f. é. aug. 7 én Zala-Egerszegen Iláry féle kertben zártkörű tánczczsil egybekötött müveracnyt rendez, melynek tisztu jövedelme az ottani polgári iskola sz génysorsu tanulói segélyezésére lesz fordítva, melyre vonatkovó meghívót lapunk jövő száma hozza. — Nagy liiz volt e hó 22 én este Ta-polczán. Koppant zivatar volt s a villám beütött a városhoz közel fekvő berezeg Eszterházy-fóle Tüskés-majorba, minek következtében egy 40 öi hosszú birka akol, melyben 2000 db. birka és több\'szarviismarha volt oly hamar lángban állóit, hogy mentésre gondolni sem lehetett. Városi Mihály és Bohár Gábor számadó gaz dák saját életük koczkáztatásával a lángok közé rohantak és sok vesződség után képesek voltak a barmokat annyira kiterelni az akolból. hogy nem több mint 200 juh, 5 tehén és mintegy 120 szekér széna lett a lángok martaléka. Az önkéuyt^s tűzoltók Nagy Aladár fő parancsnokkal hamar megjelentek Tapolczáról a vész színhelyén és csak ezek emberi erőt meghaladó munkásságuknak köszönhető, hogy a közvetlen az akol mellett levő 400 szekér szénával mégrakott pajta és 300 keresztből álló rozs kazal szirtién a lángoknak áldozatul nem eseti: A tűzoltók közül llandler Gusztáv, Reicherczer József, Ham mer és Weisz Hermán tanár az oltás körül fárad hat lan buzgalommal működtek. — Rövid hirek Lieszkovszky Józsefet a becsületbíróság párb;.jképtelonnek nyil-vánilá. — Verpeléien 300 ház égett el. — Pisztory Bódog pozsonyi gyógyszerész 1000 frtot adott az ottani tűzoltó-egyletnek. — József fhg védnöksége alatt Kassán azept. 16 án bor-, szőlő-, borászati- s szőlészeti eszköz kiállítás lesz. — Felsőbüki id. Nagy Sándor Marionfán meghalt. — Poőonyban német reáliskolát akarnak felállítani. — Kger vidékén mozgósítják a tartalékosokat. — Bazainetbnok haldoklik. — 1830 ki lengyel forradalom emlé két nov. 29-én megünneplik. —\' Brüsszelben „Nemzetközi hirispiró segélyegylet" van alakulóban. — A győri önk. tűzoltók ja!. 25 én ünnepelték 10 éves fennállásukat. — 16 ezernél több rózsa volt látható a londoni rózsa-kiálliiáson. — Bukarestbe magyar színtársulat megy. — A minoritarend g üeralis biztosa Rómából hazánkba jő körútra. — Rácz Pali népzenész lábát amputálják. — Dobos Gábor híres debreceni rabló Illováról megszökött- — A posonmegyei tanfelügyelő leánya Róth Ida k. a. érettségi vizsgát tett a főgymn. ru.ad a 8 osztályából. — Sárosmegye főjegyzője öngyil kos Ión. — Bpestre több száműzött franczia jezsuita érkezett. — Stefania főhgnő elfogadta a 19-dik gyalogezred zászlóanyai tisztségét, a felavatás ünnepélyén személyesen megjelenik. — Kolozsvárott fehér fecskét lőttek. — Liszt Ferencz Weimafban van. — Az országos színészed congressus aug. 10 én tartja Bpesten közgyűlését. — a Ferenczcaatornán vashidat építenek. — Seemann Egerben macskazenét kapott. — Pausz elszökött alispánt Romániában elfogták. — Székely Udvarhelyen egy hadnagyot, a szegszárdi pénztárnokot és Bpesten a póuztárnokoi és az ellenőrt sikkasztásért elfogták. — Eugénia excsászárné meglátogatta szt. Ilona szigetét is, hol 1 Napóleon meghalt. Ki nyert? Budapest jul. 24-én: 6l. 84. 44. 89. 56. \\ Líuc/. „. „ 21. 90.59.62. 53. Triest „ „ 78. 76 26. 3. 11. Irodalom (K rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdita, József könyvkereskedése által megrendelhető.) — Héya Mihály a „Keleti kérdés" sat. szerzőjétől megjelent- „Kit válasszunk országos képviselőnek?" szózat a magyar birodalom választóihoz czimü figyelmet gerjesztett mű beküldetett hozzánk. Szerző hazafias érzülettől áthatva komoly hangon beszél a hazaszeretetről az összes választókhoz ; nagyon helyén látjuk, ha most nálunk a megindult választási mozgalom alkalmával minél többen bírnák és olvasnák. Ára 70 kr, s kapható szerzőnél Nagy Kanizsán Battyány-utcza 0. sz. Szerzőtől lapunk jövő száma haza fi«8 lelkesült költeményt hoz. — Aigner Lajos kiadásában megjelenő „Magyar könyvesház" 66. 67. 68. 69. és 70 ik száma beküldetett hozzánk. Tartalmazza: „Boldogtalan" regény, irta Turgenyev Iván, orosz eredetiből fordította Timkó Iván, ára 4 kr. — „A rágalom iskolája" vígjáték 5 felv. irta. Shcridau Richárd, ford. Stenger Károly, Ára 40 kr. — „A Bzegéuy muzsikus" b-szély, irta Grillparzex, ford. Márkus Miklós, ára 20 kn — Ugyancsak Aigner-Ab^fi Lajos kiadásából vettük a „Nemzeti Könyvtár" 52 — 57. füzeteit, tartalma : Csokonai Vitéz Mihály müvei I —IV. Katona József müvei 2. és Kármán Józs-f müvei 8. füzete, Ára e becses kiadványnak 30—30 kr. Havonkint két füzet jelenik meg. Vegyes hirek. — Az európai sajtó képviselőinek tiszteletére Hrüsselbe.n a belga függetlenség fél száz-ido évfordulójának inegülése alkalmából e hó 18 án fény<>6 binkettet rendeztek. A lakomán 150 hírlapíró Volt jelen, köztük 70 külföldi. A lakoma :i városháza termébeu folyt le. Guilery, a kamara elnöke a következő felköszöntőt mondá a királyra és a sajtóra: „A királyra mondom e felköszöntőt, az ország első polgárára, a királyra, a ki Belgiumra nézve a nemzeti egység, a külfölddel szemben a belga függetlenség sziuboluma. Hasonlóképen egészségére iszom miuden souverainnek, a kik Belgium szövetségesei és ba;áljai vannak. Földjén minden nemzet szívesen látott. A sajtó is, és tisztes képviselői, kik a világ minden részéből eljöttek, hogy nemzeti ünnepélyünkön részt vegyenek, a sajtó, az a hatalom, a melyet nem lehet bitorlással vádolni, mivel kizárólag a közvéleményen alapszik. A saj ó a 19-ik nzá zad nagy teremtménye; mindenütt ott van, örökös őr, ezerszemű Árgus, általános nyíl vánosság, az emberek lelkiismerete. Mindent lát, mindent tud, mindebben részt vesz, neme sit s magasztossá tesz minden szellemi és politikai harezot, a világ világossága, .mely felvilá-gosí\'ja a királyokat és népeket. Üdvözletünket mindazoknak, a kik e kulturmunkában\' részt vesznek, a jog derék védelmezőinek. A sajtó javára, nagyságára, hatalmára, szabadságára iszim!" A föl köszöntésre a „Times" levelezője, Gallenga felelt. A lakoma után a művész házba vonultak, a hol kedélyes mulatság volt, mely éjfélig tartott Hétfőn délben ismét lakomáztak. Felköszöntők ekkor sem hiányoztak. Érdekes volt a belga külügyminister felköszön-tője,• melyben a különféle nemzetek hírlapíróira emelte poharát, sorrendben megnevez vén mindegyik nemzetet. A magyarokat a negyedik sorban emlité, az osztrákokat a hatodikban. A magyarok nevében Asbóth János felelt, a hírlapírókat s egy ügyes fordulattal Stefanie fóherczegnöt éltetve. Beszédjét nagy tetszéssel fogadták. — Az irgalmas szívű ló. Egy felső-ma^yHrországi ismeretes sportsman (gr. Sz. A.) a következőket irja a Vadász és Versenylapnak : E napokban alkonyatkor hazafelé lovagolván , Cs. helység községi legelője esett utamba. Épen hazafelé hajtották a ménest és csak egy vak ló maradt el. mely haszlalan törekedvén társai után, csakis maga körül for- igött és kínjában nyerített, kapált első lábaival; szóval: az izgatottság legnagyobb jeleit adta; a helyről azonban nem távozott. Nem messze haladván el, megállítottam lovamat, hogy lássam mi fog történni. A ménes már körül belől ezer lépésre elhajtatott, mikor, kivált belőle egy ló, ós ügetve egyenesen a vaknak tartott. Oda érkezvén, melléje állott, míg ez megnyugodott és azután előtte ügetett hazafelé, ugy hogy a vak fejével érintheté hátulját; a vezető helyenként visszanézett éa sebességét ennek követése szerint módositá. Futása a legelőn át egyenesen a ménes felé irányult, azután egy ugarföldön, egy barázda mentén vezeté a szegény világtalant, míg csak többi társukhoz értek. Megjegyzendő, hogy ez esetet sem anyai, sem nemi ösztön nem okozta. — A főnyeremény, Az 1864 ¡ki orosz kölcsön főnyereményét, mely 200,000 rubelt tesz ki, egy berlini bankháznál alkalmazott gyakornok nyerte el, a 16 éves Ríchter, Potsdamból. A főnök, H. bankár magához hívatja a fiut. „Honnan szerezte azt az 1864-iki orosz sorsjegyet, mely nálam van őrizetben?" — „Keresztatyáratói", felel a fiu. — Erre a következő párbeszéd fejlődött ki a bankár és a gyakornok közt: „A sorsjegy nyert valami csekély összeget." — „Mennyire fog ennek atyám örülni." — „Nemcsak atyja hanem ön is, mert a nyeremény meglehetős tekintélyes." — „Istenem, mily nagy lehet ?" — „No meglehetős nagy." — „Talán pár ezer?" — „Több, több." — „Mennyi hát?" kérdezi a fiu örömében zokogásban törve ki, mire a bankár tudtára adta, hogy 200,000 rubelt nyert. Képzel hetni, mekkora az öröm Potsdamban a Rtchter családnál, s mennyi derék jó barátja lett egyszerre a családnak. 9 Gi) 6 !<0- 5.40.-Arpa Árpa Árpa Piaczi árak. 100 kilo?, számitva. Székesfehérvár: Buza 10.70-11 — Rozs 9 30 Árpa «) •»•).—lí-80. Znh 6-90--7 — Kukorinsa -7 10. Pécs Buza 8 50— 9- - Rozs 7.---7.25. Árpa -5.50 Zal. 7----7.20 -Kukoricra 7.--7.25. Szombathely: Buza 9.G0 -io40 Roz» 8.— «40 6 .--6 60. Zab 7 40- 8.-.Kukoricza 8"--8 60 Veszprém: Buza 10.50 - 11— Rozs 9— 9 50 7 .--7-40 Zab 7.20—7.f,0 Kukoricza«;80 7 -. 6yőr: Bnza 9 20—10.30. Roz 84 »— 8 80. 5.90—6.80. Zab 6 40-6.45 Kukoricza 7 10—.7 20- Szerkesztői üzenet. $ 4194. H D. Iípest. I, ur költeményeiről uem tudunk semm;t, kérjük l«eküldés«.\'t 4195. G. S Írja ön: a folytatásban fennakadás n<;in lesz Mi mégis félünk 4196 „Rongyot lett^a..." Nincs s»mmi érték benne 4197. M. Gy. „Népdalok" gyengék a közlésre. Több olvasottság, több gyakorl-tt kell, a h:tjla.n maga nem elég. A tehetség nyomai clvitázhatlanok 4198. Sopron. Köszönettel vettük 4199 Zala-Egerszeg. Küldendjük. 4200. Keszthely. Hogy a rövid hir h o s tt z u czáfolatot eredményezett, t-idja be. veszedelme« voltának Igaz, vagy neui igar.! Sajnos, ha egy ki. ignzságot hosszú lében kell a türelmes közönségnek keresni. Hagyjuk, jobb a béke, mint a harcz ! 4201. S/. Bécs. A csomagot megkaptuk, az illető számot elküldöttük. \\ a s ti 1 i in e ii e I. r e n (1. Indul KnitisMnról hova: Vonat gzára Ora Perc. 1.10 207 K-iz.\'.k, MohAcit, I)i»ml..»vár 5 10 reggel 215 „ „ 2 30 - délut 2"9 „ „ 11 I éjjil 202 Bnda-Pestrtí (gyorsvonat) 5 55 204 . (postavonat) 2 6 délnt. •212 „ (vegyes vonat) M 20 ¿ jel 313 Bécnhe (8zoii«»»ath«ly, Sopron- Mé) 6 15 roKK«jl 301 „ 11 50 ¿jjel »15 Sopronba \' 3 40 délut 205 Prágerhof Kottorí, Csáktornya 4 55 regg«-l 203 „ „ „ 2 47 délut 201 n " . n (.Kforav) „ 10 50 éjjel Érkezik Kanizsára honnét: 210 Zikin, MSI 5 2? reggel 21» . 1 41 drilb\' 2\'\'8 „ 11 1 éjjel 211 B\'id-P««lrül (veuye. vonat) 21» (pomv.nat) 2 r. dHlut 201 „ (gyravomt) 10 30 éjjel 302 Bér.hSl 4 1 reggel 314 „ 10 15 íjjel 316 Ropronból 12 5-léiben 202 PrAeerhof ffllöl tg)orsvon,t) 6 37 reggel 204 I 20 délut 206 „ „ 10 50 éjjel A Balatonon való hajózás. Balaton-Füredről indát a Kisfaluíly-pözös reggel 9 órakor Siófokra. Ugyan onnét iudul déiut»u 3\'/, „ „ naponta, mig hétfőn kivételesen reggel 7 órakor Siófokról induWélelőtt 11 érakor Balaton-Füredre „ délután 5 Kivételesen szombaton és vasáruap Siófok-¿1 a délután 5 ó»-a helyett indul Füredre 8 órakor. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. JUIJÜ3 29 én 1880. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel rtlólirt ¡Kíizgii tósága ezennel jelenti, hoiry Zala-, Somogy-, Baranya- w Vasmegyék részére kiterjed» hatáskörre Nagy-Kanizsán vezérügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tűz-, szállítmány-és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására és károk felvételére, úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ A. Ma-g yar-fraaozla mztosltó részvény-társaság igazgatóságnak fentebbi közzétételére hivatkozással aléiirott tisztelettel jelen i, miszerint a r-franczla mztosltó részvény- t tisztelettel jelen i, miszerint a \\agy-kanizsai vezérögynőksé«: hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, yagy a Biztosit jmmIís a társaság vezetését elvállalta sa vezériigynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg készségesebben megadatnak. IMztOSit (Ittdig ü társaság a) tűzveszély és robbanáft által okozott károk ellen; c) niárazon vagy vízen szállított javak károsodása ellen : b) jégkárok ellen d) az Pitlbttr életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékckben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi ukt«»b«:r 14-én tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök: Bittó István, ő fels val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend itagykeres \' orsz. képv. stb np.st.v\'. Alelnökök : Báró Bánhidy Béla, fóldbirtos, orsz képv stb Budapesten. Bontoux Jenő a párisi Societé de l\'Union generale ülnöke sth l\'árisbatj. Választmányi tagok. Robert Morín marqnis de Bftnneville, az osztrák déli va.Hiit. igazgatósági la-.\'ja Mii Parisban Neuwelt Armin kir. károsítod, tanácsos nagy- keresk««10 Lovag zápori Regenhart Ferencz. az Albrecht-vaspálya elnöke sti. Bécsben. .Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten Bár«S Tlnfi Károly es. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, az oszt. urakháza tagja .stb. Bécsbeu. Tekintve e társaságnak fentebb kitiintet\'-tt tőkeerejét és a üzletvezetés élén levő, b:i/.áukb--i>i egész monarch:ában biztosító társaság mind oz ideig, moly a biztosító köxö bégnek anfcyi g:ir.-»«li:il nyújtott páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről lelje* biztosítást nyújt arra n-mindenkor ós teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés av itottsága a» »ránt, U ve Amidőn tollát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát a* ált.-la kepvis szervezése teljes folyamatban van és hogy tflzbíztositási ajánlatok a már felállított ügynökség« Nagy-Kanizsán, 1880. május hóban. Felügyelő bizottság. Beck Nándor a m:ig> ¡c\'/álog-banknak ignzgat.\'in Lánczy Leo i magy. «\|t. földhitel részvény-társ sá^ igazgatója Budapesten. Lewin J-ikab. a kereslcdelmi akadémia igazgatója Budapesté.i. Serrebource Jos. Mária Emil. * párisi S\'oeíeté de l\'Union g«\' erale v.-zérfelílgjvlo jo Páriában. Igazgatóság t Ig.txg.vók : Dr Hiller Albrecht, kr.- és váitó-ngyvod Bécsben KÍStenmacher Károly -i „Hnífhi nn József\' nagykereskedő ezég fót.ök«\' Budapesten. Schweiger Marton ki.-, kore-keíel mí tanácsos Budapesten. Vezérigazgató . Moskovtcz L. jos Budapesten, nagyőlihrészt ismeri éi köztis.-tol-ibon álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogv nem volt még az olna. mint amennyi" neki c társaság mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a inidőu a társaság ezen, oddig 989 26—52 Kerületi ügynökség Sümegben Epstein V. urnái. hogv a társaság íl/.i »tvit.-ic a méltányosság, a p»nto;«ág és a legszigorúbb beesületeW-g minden követelményének >gi}!. szolgál, hogy a társaság a dijtét-lek megszab.iáinál is keil." tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire, olt társaság iránt újból \'felhívja és. kéri, mogje^yzi egyszersmind hogy » vejsérilgynökségi területen a vidéki ügynökségek k által készségesen elfogadtatunk maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság vezérfigynöksége Nagy-Kanizsán, GUTMANN S. H. Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar góp- és tiizoltószerek gyár, harang ^ £ liudapost. Rottenbiller utcza 66 Sz érezőntőde .000000000000000000000, messze- FONTOS rövid ftrr il mnnkaerö Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett ¡ryára Imrang .k üizoltászati és viziniUészeti gépek készítésére; .1 gy kupcanlatoa vizmutészeti osztály a jelenbeli egyedüli belföldi szivattyú gyárt ké\|iezl, melyben kizárólag honi inunk alkalmazása mellett, minden czélnak megfelelő szivattyúk és kutak kénzittetn-k. Képes árjeqy?ékek és költségvetések kívánatra bérmentesen szolgáltatnak. gyár flóKtelepe : Kolozsvárott, belmoiioxtor-titczn 1:1 szám alatt U-tozih ^H "ív - a * \' _ &"§ ; S \' -Í3 ~ S* * I iáSCS. =353 5 ® = 3 £-S.ScJ «-sílS 0 fi j: í ter = s = © -i = x - — 0 z —. U «CS a 5 0. 0 © -S N N U «■ t 3» 1 1 _í — X ~ O 3 s l ~ 03 - =— £ i = i \| f 1 ct ~ €0 5 -O JJt W ~ VJT3 o ti SS 5 ~ "a « E ^ 53. s ®\' > in l » ¿2 z » ... i = y _____ ^ - — ^ _ ® i. ^— x > x -^«e £ 2 •a sc s 0 0 és gyönge látóknak. 0 A Ingjnbli szemüvegekkel szolgál jótállás mellett Q § H E L F Y B. látszerész § 0 .Vnvy-Kniiizsán a nKorona" ¡¡tellenében. 0 0 0 ) Aneroid-Barometerek minden 0 0 nagyságban a meteorologiai és föld- 0 q niagneti intézetből vizsgálva. Szem- q 0 üvegemet és anéroid-Barométeréi- Q 0 niet 8 napi próbára adom. ,„«, 2_ - 0 v-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOíi Cl I I Mária-czelli gyomor-cseppek, hatású gyógyszer a gyomor minden bántalmai ellon, é^ felülii uihatatiau az étvágyhiány, gyo-mocgyengeség, rosz.izagu b hellet, szelek, savanyu fi lhOfögés, kólika, gyomorhurut, gyomorégés, hngykoképz«\'wlés, túlságos nyálk:-k« pződés. sárgaság, uu or és hányás főf.ijás ¡ ha az a gyomorból erei), gyomor görcs székszorulat. a gyomornak túlterheltsége étel és ital adtai, gills/.ta, lép és májbt-tegség. arany eres liántilmak ellen. F-gy üvegese ára használati utasítással együtt .\'{."* kr. "^Wi • Kapható: Práger Béla ur győüysze«tárában Nagy-Kanizsán, valamint az osztrák-magyar birodalom minden nagyobb gyógyszertárában és kereskv\'d-sében Központi szétküldés! raktár nagyban és kicsinyben Braűy Sároly, ,<tz őrangyalhoz" c*\'»n2ett gyógyszertárában Kremzierheii, Morvaorszás:. SSBSB Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.