* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 9.56 MB | |
| 2009-10-07 14:22:00 | |
 | |||||||
Nyilvános  3904 | 8551 | Rövid leírás | Teljes leírás (646.42 KB) | Zalai Közlöny 1882 079-087sz október Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 21. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: iN AGY-KANIZSA] 1882, október 1-én, 79-1K szám Huszonegyedik árfolyam, egész (él é\\re ne yed \' 7V ndm 20 fcr. HIRDETÉSEK ; hasábos petitzorban 7, másodszor 6 b minden további sorért 5 kr. kyilttébbek soronként 10 krért Tétetnek tr-i Üurttiri illetik minden egyes -.:r^ r-léaért 30 kr. Sietendő. ZALAI ROZLOHY. a lap szellemi részéi iUető közlemények z iserkeaztSbáx, . anyagi réttét JUetÖ közlemények pedig a küÜtóhűz bérmentve intéz eaáök : S a G y ¦ k an i Z 6 a BérmenUtlen lexdek cttk Ismeri monkaiirsakto] fogadtatnak «1. Kéxiratok ússza nem küldetnek. rís^y-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kanizsai UkarékpénztAr", a ,zala megyei általános tani tó testület " a nagf-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kHWálasztraáuya* a több megyei ós Táró* egyesület hivatalos értesítője. Betenklut kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Az nj évnegyeddel ismét felhívjuk a t. olvasóközönséget lapunk szives pártolására. Részünkről mindent elkövetünk, hogy ngy tartalom, mint külalak tekintetében a t. közönség várakozásának megfelelhessünk. Minél tömegesebben sorakoznak lapunk t pártolói közé, aLnál inkább módunkban Iccnd t. előfizetőinket több több kedvezményben részesíteni. A lap előfizetési ára • egy Ővre (jan.—decz.) 8 frt. félévre (jan.—jul. v. jal.—decz.) 4 frt évnegyedre (jan.—marcz. - jel.— okt.— decz.) 2 frt. Az előfizetéseknek — legczél szerübben postantalványnyal szí ves beküldését kérjük. 1 Hazafiúi üdvözlettel: N.-Kanizsán, 1882. szept. 29. a kiado-hivatal. A beteg társadalom- aQ e vons nemble, meMÍeun, du tíéde des lomi-res ? Je pe-oae, en verote, q\\io noos ny vo-yoni qoere ¦ Ki hitte volna, hogy a 19 ik század végén azoknak, kik a felvilágosodó ttság, szabadság és a népjog barátjai, a sötét középkor kísértetes szellemétől tartani kelljen, ki hitte, ki gondolta volna hogy a 20-dik század küszöbén tartani kelljen attól, hogy oly reákezió állhat be, mely tönkre tehetné a népnek, az emberiségnek véren szerzett vívmányait hogy századunkban, melyet a felvilágosodott századnak mondanak, és tán jnggalis mondának, tartani kelljen attól, hogy azon drága honfivér, mely a szabadság, egyenlőség és testvériség elvéért, e magasztos dicső elvért ontatott, hiában foly t volna, hogy az utódok ezen vívmányokat könnyelműen koczkáztatták, egyesek önérdek hajhászasaőrt könnyelműen préda gyanánt oda vessék. Ézt hin-?ünk eddig okunk nem volt. De ki az utolsó idők jeleit, tüaeményeit éber szemmel kiséri, annak kell, hogy szivét bns érzelmek szállják meg, kell, hogy beismerje, miszerint beteg, nagyon beteg a társadalom és hogy a gyógykezeléshez mielőbb hozzá kell látnunk, ha csak nem akarjuk hogy szomorú kimenetelű legyen. Ezen kortünetekkel foglalkozni lesz szerény czikksorozatom feladata, melyre engedelmet a tisztelt olvasó\' közönségtől s szerkesztő barátomtól kérek. Mindenek előtt legyen szabad kijelentenem, hogy a mestei módon táplált s mozgásba hozott zsidókérdést érinteni nem fogom. Az intoleranczia azon betegség, melytől a magyarnak, ha a történelem tőrvényeiből tan alhatunk s következtetünk, tartani nem kell. A történelem a nemzetek tükre s a magyarok története az intoleranczia szenny foltjától eddig s hisszük is lelkünk tiszta bitével, hogy jövőben is tiszta fog maradni. Jól lehet, hogy egyes fanatikusok itt-ott tévútra terelnek egyeseket, — de ez számításba nem jöhet. Hogy az antiszemiták gyQle-keznek — vagy kongressnsokat tartanak, ennek is mi jelentőséget tulajdoníthatnánk ?Ha itt-ott uagyfejuek, nagyhasnak, nagy fülűek gyűlnek össze miért ne tehetnék ezt az antisemiták is? Hisz ők oly jámbor egyének, oly szép dajkameséket tudnak mondani, hazugság s ragalommal díszítve, hogy valóban gyermek, vagy jobban mond v a kisded tudatlansága legyen annak, — ki azokat végig hallgatja. Ezek felett mosolyoghatunk. komolyan számba nem vehetjük* Á veszély máshonnan jő! Beteg a népnek szellemi élete, ni azt beteggé tevé nem más, mint a sajtó. Ha a sajtót „nagyhatalomnak* nevezték el, ezt joggal tevék, mert nincs institutiő, mely nagyobb hatalmat gyakorolna az egyes családok i a nemzet életére, mint a sajtó. A sajtó van hivatva, nem csak a tör\' vénynek s a népjognak Őre] lenni hanem hivatva van a nemzet szellemi életének irányt adni, a sajtó kell. hogy oktatója, tanítója legyen a nemzetnek, — védője a jog és becsületnek. A sajtó a nemzetnek díjtalan tanítója, mondja a német iró s ezzel nagy igazságot mond. S hogy a sajtó hivatását csak agy teljesítheti, ha szabadon működhetik, ha sehonnan befolyásolandó nem lesz, ezt mondani felesleges. Ezért küzdöttek jobbjaink annyi hévvel s oly kitar--j tással a szabadsajtóért, mig esz menyüket diadalra jnttaták. 3 a magyar sajtó hogyan teljesíti feladatát? Vannak hírlapok, melyek felfogva hivatásuk méltóságát, a| helyes uton járva az igazság szolgalatában állnak, világosságot terjesztenek, de sajuos, vannak oly hírlapok is ezek. száma nem csekély, melyek feledve a sajtó rendeltetését, mások becsületével táplálkoznak, megtámadnak, társulatokat, kastofcat, felekeze tekét, pellengére állítanak mindenkit, ki a közügyek élén, fagy szolgálatában áll, de behatolnak a családi szentélybe is s abban nem egyszer felzavarják a családi békét, tönkre teszik a családi boldogságot.. A sajtónak ezen fattyú kinő i mert ezek a ponyvairodalom legve-vései okozzák, hogy ma már hazánk- azélyesb kinövései. Ha minden köz-ban sokkal nehezebb a hazának élni,\' Bégben csak 2 — 3 lelkes egyén tanain t érte meghalni. Vállaljon ma láikozik —s ennyit még a legkisebb csak valaki hazánkban nyilvános hí- faluban is találhatni — kik ezen vatait, azonnal megindul ellene a\'háládatos munkára vállalkozása, — hajtó vadászat, mely addig tart, mig1 csakhamar o ly kedvező fordulat az illető él, sőt nem egyszer, még fog a hírlapirodalomban s ezáltal a azon tul is megy. nép szellemi életében beállani, hogy „Csakegyéneketsértenek-,fogják;nem le8Z ok* «nöaek a aajtóaza-mondani. Ez nem áll, a ki nyílva¦ l1****?4. .féltem\\ * *) Mi is így minősítettük a dolgot ré\' gebbeo, de bíz ax nagyon komoly fordulatot vett. Bzerk. nos hivatalt visel, az azonosítva van hivatalával. Hogyan becsülje a nép a hivatalt, ha az ki e hivatalt képviseli, megvetni tanítják. A nép e kettőt egymástól elkülöníteni nem tudja. És így lassanként az állami élet rendje gyöke résen felforgattatík s végre nem lehet más mint - anarchia, melytől aztán visszaborzadnak azok is, kik a talajt erre oly jól elkészítek, Kz aztán már nem sajtó sza badság, - ez a saj ónak garázdálkodása. Hová letts mivé lett a magyar sajtó lelketlen kezekben! Odáig jutottunk , hogy sajtószabadságunkat féltenünk kell, mert ha a sajtó így marad, felülről fog a reáktio beállni, felülről fognak gitot vetni a fekte lenségeknek — s ha ez ügyben az első lépés megtétetik, a második és harmadik könnyen jő. A szabadság pedig, ha valóban az maradjon, semminemű nyomást, jöjjön az akár felülről vagy alnlról magán nem tűrhet. A társadalom műveltebb részének kell tehát sorakozni, hogy ezei veszélyt elhárítsa. Az oly hírlapokat, melyek rablómódjára támadják meg egyesek vagy kasztok becsületét, melyek hazugsággal táplálkoznak, csak hogy a nép rósz ízlését kielégítsék, vagy kik pénzért mindent tesznek, kik előtt semmi sem szent, ezeket erkölcsi befolyás által el kell távolitni a nép kezéből s ez által lételüket lehetetlenné kell tenni. sajtót kárhoztatni. A kápolnai eset eléggé bizonyítja, hogy itt tenni, gyorsan segíteni kell. LÖB iGNÁTZ. Kaposvári községi felsőbb leány Iskola. A nagym. m. kir. közoktatásügyi minisztérium jóakarata és Kaposvár ráró* áldozatkészsége által a felsőbb polgári leányiskola feUlütím immár » megvalósulás stádiumába \' lopott. A* igazgatónő aa nj tanintézet számára — Csorba Máris. Keselyében — már. ki v&n Deresre ós remélhetőleg azon ÍGáre. midőn ax első osztályban a tanítás meg-nyilhaük, még egy másik ssaktariitónő ia ki fog noveztetni. — A netán üresen maradandó szakmák lanitásira ideig\'eceten a helybeli államgy mnaaium tanárai voltak asiveaek .tjánlkozni Tanerők és.üüvendékek hiányában nem voln* az intését. csak alkalmas helyiség lenne már, .melyben a tanítást mielőbb meg lehetne kezdeni. A városi képviselőtestület Szabi Kiírnia polgármestert bitta meg valamely alkalmas tanheiyiség kutatása és ideiglenes felvételével. Ismerve a polgármester or bangáimét és élénk érdeklődését ss ügy iránt, bition reméljük, Hogy rövid napok alatt helyiség is less. Kaposvár városa és környékének közőnsőge egy régi óhaját látja teljesülni e örömmel üdvösli a testté vált eszmét 1 As újonnan kinevezett igazgatónő már hat éven által gyakorlatilag\' foglal-kosott Nagyszombatban , egy magyar nfinövelde élén asoa ssakmával, melyet hivatva van városunkban maghonoaitani. A legjobb forrásból merített infor-mátiók alapján állíthatják, hogy szakképzettség, mivel tség, unom modor, a TARCZA. Az én szivem. Az én sxivem nem pénzért bort adó, Czégcrrcl iutó vendégfugadá, Hol azáliáit kap lioldog, boldogtalan... A* ?11 »iv. m nagyúri palota: Mind un himp-l\'ér nem mehet oda, Csak az, kinek hasonló rangja van. Szívesen látott vendég az o\'yan. Híre itt sut a nap a négy folyam Mentíc .. amit to nyajuar, szép hazám! Az én szivem erxekt-Üen marad Cserkesz ZulejmAk lángt«eme alatt, — Magyar leányért ég csak igazán. Lelkemmel csak magyar dal enyeleg; J-\'ázom bele, mikor a „Slágerek" Üzik-hajiják sánta trilláikat. Bömböltet a cseh „mővéir* trombitán, Lelkem csak népem szíve :.a- ezjgiay Száraz fiiján termS zenén vigad, A ez:lin4ert én becsülni tndom — Madárijesztőn, kert-örzö rodr-n; De fejemrM, onnan már izámasSm {Egy ócska most is ott künn díszeleg... Láttára //félénk csirke-sereg Rohan . •. ~.. vizén és tnz5o.) Sastollas kalpag, sujtásos seke, óteink régi, szép viselete Tetizik nekem délezeg honfiakon. S a u6k fejln a htj-hnrkak helyett Szala-os párta s tVjküLÖ, melyet Arany-csipke ékesit gazdagon. Csak hadd egyek as angol osztrigát, Ke ám Uléie nem származik át. Ciak hadd igyék iSrt a köpcsfii bajor. P6rk0lt-b.ns, tarós-csntsa — tejfelen MegQíítstrt — aa én eledtlsm m goadriaastó Italom a bor. Csak teUzslegjen, hintegesse szét Sok .nevelt\' hsljcy a ktüfsldi beszéd Keverékének kookolyssenteU: >z éa ajkam szózata gyomtalan, — Szép szavainknak tiszta, vert-arany Pénze kSré retet nem elegyít.,. Az én szivem egy tÓayes*pilota, , Meghívott vendég mehet csak oda; Mi-;- ív.-\'.: vendég, a mi nemzeti. — Hívatlan vendég, ami idegen, El sem fogadják, vagy csak hidegen 8 ajtó mog&tt adnak helyet zteki. külcsIr József. Az álgróf. Irta: SXALAY SÁNDOR Éj volt. A lelkek őrája közelgett már. Minden szendergett mélyen/ csak a szerelem éa a gonosz lelkiismeret vára kínos nyngta-lankodaasal az álmát lllyefal vy Aranka gondolatokba merüites pihentetéreazegití termitét pam-laga bársonyán. Kerek, andalúziai árosa ki-kigyult, idegei reszkettek; keble hullámzóit; szemeiben a fájdalom könnyei megsemmisülte*, as elsiantság lángjában. — Igei:, nekem mennem kell! — szólt határozottan, elsimítva homlokáról a leomló fekete fürtöket. — Ha itt maradok, jutalmam a halál; ha távozom — bár kétes sorsnak kitéve — boldog le •tek, meri astal küzdöm át as életet, ki nélkül élnem, egyenlő volna a halállal. iOh, én őt kimondhatatlanul szeretem! \'Stegény atyám 1 Tudom, hogy tsóttépera boldogságodat: de mint sem Ssegedy grófnak nője legyek, vagy bárkié Tihaméroc kivált késssbb vagyok átkodat slvt- selni. Pedig tudom: te kérlelhetetlen vagy. A gőgös nemet késs leend leányát boldogsága arán is grófnévá tenni. ..........Hát azok a kedves álmák, melyek jő vömhöz nőttek? örökre enyémnek mondhatni azt, kit életemnél, a menny drága üdvénél ezerszsr jobban szeretek... Mind, mind el kellene temetnem. L1 kellene temetnem, mi szivemnek életet adott, hogy a haldokló exivet a grófi bíborral örökre eltemessen. Oh es nem fog teljesülni 1 Anyám szent árnyékára esküszöm ! — E pillanatban as óra féltisenkettőt vert. Aranka lázasan ugrott fel t ki-nyitá ablakát. A tömlöczej áihatlan. volt Hasonló a lesért koporsóhoz, melynek rémet sötétje ezer meg eser meghalt titkot viss át a feledés országába. — Ablaka alatt a nappal esüsthnllámu tó áldozatot váró borzalmas sírként terült el. — Itt-ott megmozdult egy álomtalan hullám s fel-rázá a ssendergőkel álmaikból\' Esek so kogva ébredének.................. s nemsokára Bírásukat újra elnémitá a nyugalom álma. Aranka nyitva hagyá as egyik ablakszárnyat és Íróasztalához távozott. Egy ideig homlokát tenyerébe rejtve gondolkozott, azután vevé a tollat s megszakítás nélkül egy hosszú levelet irt. Mikor a tollat leiévé, élea futly hasili át a levegőt. Aranka megres senve ugrott fel, nagy kendőjét, kalapját felvéve, az ablakon át eihagyá szobáját Reggel Illyefalvy Kázmér, a gazdag gógöt ur, oziíra éjjel; kabátban mosolyogva lépett lánya szobájába, As ágy függönyei le volU* bocsátva. — Aha, még alstik as éa kis Arán kam — mötvfigé halkan. — Bizonyosan ábrándozással tölte az éj nagy részét. — Gonosz jószág az a szerelem..- Ma, de magam aem voltam jobb.... A lány már nem idei s holnapután menyeklője less. Gazdag, előkelő, atép, ifjn férj.... ennek fele sem bolondság....... Hadd lám : nyugodt-e álma? — szólt as ágyhoz érve, s a függöny után nyúlt — Mily csendes mélyen alssik! — A aelyemfüggönyt ellebbente....... dermedten áílt m-g. Aranka nem volt ott A hófehér párnák érintetlenül duzzadtak. Illyefalvy zavart, tápp&dŐ arcscsal nézett körül,... azonnal megpUltnlá a nyitottan hagyott levelet Remegve vevé azt fel a olvasá: .Forrón szét eteti atyám 1 Midőn e sorokat olvasod, Araoaa már távol less szülőföldjétől. Ne átköss meg! Nagy, teljesíthetetlen volt követelésed, midőn nagyravágyásból gr. Sze-gedy Oszkár nejévé szándékosa! tenni. En|őt — bár me^magyarazhatlsn sejtelemből — de teljes szívvel gyűlölöm. — Neje nem lessek soha, inkább meghalok i Bocsáss meí, hogy est a legvégső pillanatig fel nem fedezem előtted. De ismertelek I.„ Tadcm, hogy elhatározásodat — melyet a nagyravágyis ördöge sogalt — nem változtathatnák meg lányod esdekléae és tengernyi könnyei...., Abbaa bíztam, hogy lwlvaaod napoakiat jobban komorodó arczomról titkos bánatomat. Bíztam, hogy. belátsz lelkem mélyébe, hol régóta ssfeat titokban ön véremmel táplálom szerelmemet.... Semmi sem történt I... Sőt ama gyűlölt gróf szeszé lyére minden társaságtól élvonal. El lettem zárva altot is, ki lelkem oltárképe volt. — Mit tehettem volna mást?; Azon férfiút, kit aseretek, nem is említhettem nagyravágyó terveiddel Jszemben, melynek áldozatául akartál tenni. De én inkább akartam önstivemnek, mist nagyravágyásodnak áldozata lenni. A te szándékod volt, hogy biborba öltöztem szerelem nélkül; de én megvetem aat: azőr-Öitöny alatt boldog szeretemtől dobogjon szivem. Midőn est tevém, csupán nagykorúságom jogával éltem, isten, emberek eiŐtt azé akarok lenni, ki szerelmemet kiérdemelte. Bocsáss meg azért téged soha nem feledő Arankádnak.8 As öreg olvasás közben különböző értelmeket élt át Néhol félbehagyá t indulatosan járt föl-alá j belemarkolt megritkult Üstökébe; meg akará átkozni leányát, ki a család fiai hírnevétszétrombolá. Az átok-iga meghalt ajkain. Azok az őszinte, nyilt szavak oly leplezetlenül, oly szeretetteljesen tárták fel bűnét, melynek egyetlen leánya áldozativá lön 1 Az olvasás végettével lecsordultak könnyeit (Folytatása kevetassik.) HÜ8ZOKKGYRDIK ÉYJOLYAM ZALAI KÖZLONI mivelt ?10 nyelvek ismerete őt egyiránt képesítik ezen atép és tok felelősséggel járó állás kelt6 betöltésére. Az ö és azon ssakközegek ügybus-galma, kikre az intését szervezése bírva van, telje* biztosítékot nyujtsnak as iriat, hogy a kaposvári felsőbb polgári leányiskola helyes alapokon fog Bservez tatai. As érdeklett felek tájékozására közöljük e helyen a következő szükséges tudnivalókat. 1. A polgári iskola első osztályába asabilyeserüen csak oly tanuló léphot be s) ki Ugahibb eletének 9 évét be-. töltötte. b) kinek as elemi (nép) iskola 4-ik osztálya isimára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van ¦ ebbeli ismére teit e végre elrendelt felvételi vizsgálat Utján igazulja. , 2. A polgári iskolába lépő növendék, bá/mely nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelvet is tudni annyira, hogy a törvény által esen iskolában el-rendelt magyar nyelvű oktatásban fen aksdáa nélkül résstrehessen. \' 3. A felvételi vissgilat díjmentes. 4. A törvény által megssabott tandíj minimuma egész évre 5 frt. 5. A beirstási dij 50 kr. A ssülők és gyámok a belépendő növendékeket elójegyezteLhelik f. évi október hó 1 —10-ig naponkint 11-12 óráig a kösségí elemi iskola tanácstermében. A felvételi vizsgák okt. 11 —lő-én fognak megtartatni,\'ugyancsak naponként 11 -12 órakor. — Esen intézkedésekről egyébiránt a közönség falragaszok által is fog annak idején értesítést nyerni. -¦-*) A katonas&g változása városunkban. Városunkból eltávozott a 48. gyalok-éwed néhány, hosszú idóo át itt időzött százada. Kimentek a nélkül, hogy tudtuk volna napját, óráját távozásuknak. Kgyszer csak azon vettük észre magunkat, bogy régi, isinerós katona-arezol; helyett ide* gének ütötték fel itt tan jajokat. Az ujak érkezéséről sem vettünk egy hanggal sem tudomást. Mindez olyan dolog, hogy legtöbb embernek teljesen kikerüli figyelmét, vagy ha éppen észre veszi is valaki, hát semmi feltűnőt, semmi különöset nem lát benne; mert,, hit minálunk nem divat a szertartásosság. Mi nem fogadunk senkit, el sem is búcsúzunk senkitől ünnepélyesen. Jöjjön, a kinek tetszik, egyék, igyék, «) Ezen közérdekű kőeleméit „Somogy" csimQ laptársunktól rettük át végezze dolgát azután menjen Isten hírével. Kekünk egészen mindegy akár föhercxeg, akár szélsóbali követ. Már azután, ha eszünkbe jut is, hogy ez még sincs egészen rendén, csak nem fogadunk el akkora kiskorúságot, hogy elmenjünk Ázsiába az arabok közé vendégszeretetet tanulni most. vénségüukre. Klrünk: méltóságos, hideg, zárkózó magatartás a koronás fők iránt agy, mint nyomorbarázdált homlokú lények irányában. Ilyen hideg magatartás közben persze nem csudálható, hogy vendégeink elmennek, aj vendégeink érkeznek és mi észre sem vesszük, hogy más emberekkel eszünk egy tálból. De hát mindig vannak fürkésző, gáncsoskodó emberek, kik még a kákán is csomót keresnek. Ezek azután persze irgalmatlan rossz néven vették ezt a dolgot és fújták a kigyókövet azon illetékes körök ellen, kiknek ilyen alkalommal intézkedni kellene. Sok igazuk volt. Több hírlapban volt alkalmunk olvasni, hogy az áthelyezett katonaságot mily tüntető részvét mellett kisérték ki a vasúti állomásokhoz, így a többek között Győrben a városi hatóság közbejöttével a lehető legin-posansabb búcsúval, váltak meg a távozó katonaságtól. Mi nálunk semmi sem történt. Pedig mi is igen jó viszonyban éltünk az itt időzött, tisztekkel; a katonák vidékbelieink, véreink. Ls utóvégre is az Osztrák Magyar-monarchiának hadseregéhez tartoznak; sem nemzeti lobogót, sem magyar czimert nem hordoznak magukkal ; zászlójok színjei: a tiszteletet parancsoló fekete és sárga ; csákó-| jókon ott díszeleg a lelkünkben végig dicső nemzeti emlékeket keltő .kétfejű sas*, a paritás nagy őre. Tehlt semmi sincs rajtuk, a mi nekünk nem tetszenék, a mi keserű reminiscentiákat ébresztene lelkünkben. Szívesen valljuk őket egyíül egyig testvéreinknek, ha mindjárt egy szót se tudnak is magyarul; ha mindjárt Osaszlau nemzeti fájának hajtásai is. Na hát ilyen körülmények között bizony mégis kissé feltűnő lehet, hogy városunk ki nem lépett szokásos közönyéből. A hossza ittlét után megérdemlették volna a tisztes- Mirion Louise. Novaiét te. Ifí. GOLENIT8 XEJBEXCZTÖL. (Folytatás és vége.) Midőn szobámba léptem, egy férfin rirt ott már rcim, ki udvariasan kössön tött. — ,Orvos ur! Én Fontangee msr-qais vagyok 1 Egy nőt illetve segélyére van szükségem 1 Siólljon, elkísérhető u-e Lyonba I* — Lyonban is vannak orvosok?!... \' — „Tudom, aram 1 Ama betegnek csakis önhős; van bisaima! várom kedveső feleletét 1\' — .Megyek marqui* url* Az orvos falui került bennem, eiíe-ledtem Louiset értesíteni, elutaztam. Mintegy nyolez nap múlva tértem vissza Parisba, Louiset már betegen találtam. Megijedt gyors lávosásooion, elájult s esóta folyton gyöngélkedett. Halkan s tompán köhögött s mellfájisról panaszkodott. Csak behány nap múlva tnd tam mag Georges szolgámtól, bogy Louise másnap este elutazásom utáe felkeresett, lakásomon s utkörbec erősen megásott HegbOlt. S as a mellbaj folyton erősbödött s én alig tudtam ellene vajamit is tenni. Gyakran álmatlanul is tölte as éjeket o Fadette néni elárulta, hogy sokáig so-kog is éjante. Szemrehányást tettem neki mindezekért, de Ö csak szt felelte : — sMindegy, csakhogy sseretszl... E tudat oekiim kedvesebb életemnél!* — Be ea élet enyém 1 !... — „Oh!... szerelmem isi Lásd, tegnap megcsókoltam e tnyosotist, már meghalt ! Hit a csókban rejlik gyilkoló ia 1 ?... Szegény kicsi myosötis, tegnap még oly aaép volt a ma már nem él többéi Én ia Így fogok lenni drága Edmondon I Azt hiszed, félek meghsfni ? Nem! Ob bár karjaidban halhatnék meg! Lásd, minő roea vagyok éo, hiss ugy hlkeaeritetlelekl Vagy telin harmgacol reám? Hidd »1, már valóban nem vagyok féltékeny., minek is volnék az!?". A Etán átölelt, ereztem forró, d ssakgatott lehele\'ét homlokomon. Csókjai lázasak voltak s oly erősen szorított magihoz, mintha el rabol tatádonuól tartott volna. Szép üde arcza halvány volt s ha olykor kipirult.az csak a rohamos felín dulisok eredménye lehetett B-szélgetéa kőiben gyakran megülitá az a tompa köhögés. ölemben tartva Öt, apróbb mutat aigos eseteket beszéltem el neki. Ssóllot-tsm a legújabb öltözékekről, a Babyloo-utosa bohóságairól, a bonjogoei erdőé*-kébe teendő kirándulásainkról, mindeniket örömmel hallgatta, de legkivilnbb*n érdeklődött akkor, ha házasságunkról beszéltem neki. Ilyenkor némoly mondatomat meg is tapsolta vagy megzsókol\' érte. — ,S hol leend az egybekelés? — kérdé — A NÖtre-Dsmeban ? ? Nagyon jó 1 Szegény öreg Fsdette maminak jól fog esni, ha szoo egyházban esküszünk melyben ő gyermekség*tói fogva imád kozotl1* Astán kissé elgondolkodott s néhányat bólintva fejével élénkebben foly. tata; — »Ugy-agy leni És ha az oltár tói eljöttünk, elmegyek oda, hal Fadette mama szokott a templomban ülni a egy imát mondok el értetek 1 Ob miuó boldog lessek én akkori Én és a ie nőd?* S ölembe kúszva lázasan ölelte át nyakamat, hogy csaknem. megfojtott. Szerfelett izgatott volt. Elől le leghatalmasabb érték mindig esak szerelme volt, mindent étért tett, folyton erre gondolt. Azonban fokozatosan gyöngült. Át a sorvasztó Iái folyton benne lappangott a én aíig tudtam e gyilkossal elbánni, Megtörtént, hogy Louíse egy-két napon it daruit, vidám kedélyű volt, de csak szert, miké? a kimerülés annál erósebbsa bucsut különösen ily várostól mint a mienk, honnan igazán becsületlel, hosszú ittlét után egyetlen parányi botrány emléke nélkül távoztak. Fogadják ezúttal mi részünkről — a bacsuszút. Éljenek boldogul a távolban és erősödjenek jobb idők számára. Ott a kétfejű sasok hőéi hazájában ne feledjék el bazá jókat, ezt a .Árva gólyá*-t és bocsássanak meg Nagy-Kanizsának! Törvénykezés köréből. Bűnügyi tárgr/ald$okjéffj/Mék6asala-^ger-. szegi kir. törvényszéknél. 1882. évi október 4-én. 1740. B/82. Ss. 1. Kosster János csalás vétségével vádolt elleni ügyben vég tárgyalás. 2058, 2059. B/82. Ss. 1. Cseh Sándor súlyos testi sertéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalia. 2081. B/82. Ss. I. (lilik Tialer József és társai súlyos tea ti Bértéssel vá doltak elleni ügyben végtargyslis. 2Ó79. B/82. Ss. 1. Hannibál Sándor okirat hamisítás és sikkasstissal vádolt elleni ügyben végtirgyalis. Október 5-én. 1673. B/82- Let. Poplak József és társai lopással vádoltak elleni ügyben végtirgyalis. 2296. B/82. Ss. 1. Borsos József éa társai lupissal vádoltak elleni Ügyben 3-sd bír. ithírdetés. 2473. B/82. Sz. 1. Gergulecs Sindor hami* okirat késsiiéssel vádolt elleni ügyb«n Végtirgyalis. 2521. B/82. Ss. 1. B-.ronyák János és társai lopásául vádol\'ak ellem Ügyben végtárgy alis. Október 12-án. 2343. B/82. Let. Horváth István és lár-ai lopással vádollak elleni ügyben 3-ud bir, itbírdntés. 2646. B/82. Let. Fehér József és firsai iopiasal vidoltak ellőni ügyben vég tárgyal ás. Október 18-án. 2053. B/82. Ss. 1. Nagy János és társai lopással vádoltak elleni ügyben vég tárgyal ás. . 2507. B/82. Sz. L Bíró Péter és társa lopással vádoltak elleni ügyben végtirgyalis. Október 19-én. 1625. B/82. Sz I. Bocsinyi Gyula lopás illetve Bulyos testi sértéssel és ma-gánylak megsértésével vádolt elleni ügyben végtálgyalis. 1796. B/82. Ss. 1. Metkovics József és tártai súlyos testi sértéssel és orgazda-aággal vidoltak elleni ügyben végtár gyaiás. 1934. B/82.St. 1. Pór Lina és társai lopással vádollak ellent Ügyben végtárgyalás. lesújtsa öt. Csodálatosan erőt bírt vinni önmagán, csakhogy előttem betegnek ne iátacék, mert mint monda: r A beteg leányokat aenkisem szeretheti!* as előtt iparkodott színlelni egészséget, ki azalatt valóban már éltéért aggódott. Két hét múlva mir annyira gyönge volt, hogy as igyban kellett maradnia a köhécselósei is gyakoriabbak lőnek. Midőn beléptem ssobácskajába, kezét nyujtá felém s kérő bangón mondi: — „Csak egy kis migreineom van? Ma félj, nem vagyok beteg... Fadette mama as oka, miért nem engedett felkelnemi b Louise valóban hitte, bogy nem beteg! Louise csak azért kívánt egészséges lenni, hogy engem szere.hea-sen] Sseretni egyedül önmagámért s ón-magiért, boldogságunkért!* — .Hisz én sem hiszem szt, hogy as én kis Louísém beteg volna! Tudom, a sok varrás kifárasztott s tovibb nem bírtad a munkát!... Nihiny napig, pihenni fogss a felkelésed után kikocsizunk a boulognei erdőcskébe 1 — .Oh, az nagyon jó Ie«la — BSőt ha akarod, azt a kis kioes-kot, mely neked annyira megtetszett, » is bérlem Deffroy úrtól számodra tanya rat ott fogjuk tölteni! Azonban megtiltom a további varrást! A többi megvár randákat elkészítheti JanaéTte kisasszony isi- — .Nem... nem akarom I ki nem állhaium a rózsabimbó ka t! As a kisasz-ssony nagyon tolakodó bír lanni veled szemközt! Mit tesz az, h-igy játszótársad volt, nekem jegyesem vagy ! ?.. Játszótárs és jegyes között óriási a különbség! - — .Jól van! Varrja hát más! Nekem mindegy,csak te ne fáraszd magad 1 Egészséged több nekem a vilig minden öltözeténél! Azonban e r.mdelvényt elké-uilleem részedre és e* üditő italt be fogod óránkint venni 1 Jól van !" Naponként többszőr megnéztem a a minő reraénynyel sie\'iem hotií, oly reménytelenül kelleti távoznom minden* 2397. B/82. Ss. 1. Horvith ; János József lopással vádolt elleni ügyben vég tárgy alis. 2342. B/82. Ss.l. Trisa Anna hamis ¦sku miatt vádolt elleni ügyben 2-od bir. thirdetés. 2347. B/82. St. 1. Konkoly! Józsefi lopással vadolt elleni ügybeu 2-od bir. itbirdelé*. 2439. B/82. Sz. 1. Zsimir AnUl és társa halált okoaott súlyos testi sériés-s-1 vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. itbir- detéi. 2516 B/82. St. 1. Köbli János é* társa b-inl; okozott súlyos testi aértéasel viduluk ellent ügyben 3 ad bir. ithírdetés. 2523. B/82. St. I. Ssodect Ferenes íi.Qi.6 esküvéssel vtdolt elleni Ügyben 2 od bír. ithirdeiés. 2524. B/82. Ss. I. .Cseh Rotálta és irssi lop ia és órgKBdaaággal vádoltak llfu: ügyben 2 od b^r. ilhírderea. Október 20 áa. 2139. B/82. Ss I. Tóth József súlyon testi kéréssel vádolt oIIhuí ügy ben végtárgyalás. Október 25 én. 2211. B/82. S* I. Let. Koeh Sin-dur és láraa csalással vádoluk eileni ügy-L--n végtárgyalás. \' 2291. B/82. Sz. I. tCtobor Kálmán és társai okirat hamisítással vádoltak lleni ügybeo végtárgyalia, 2559. B/82. Ss. 1. Ifj. D<*ák Istvin és tártai aulyos és ZŐonyÜ testi sértéssel váduhvk elleni ügvben végtirgyalis. Október 26-án. 2588. B/82. Ss- 1. Horváth József és társa lopással vidoltak elleni ügyben ég tárgyalás. 2657. B/82. Sz. 1. Szabó Mihály és társai lopással vádoltak elleni ügyben végtárgy alis. 2647. B/82. Ss. 1. Tóth Jino-. és tirta súlyos testi sértéssel vidoltak elleni ügyben végtirgyalis. Zals Egerszegen. 1882. szept. 28. MUZSIK KÁLMÁN, Hcij l, megyei és vegyes latrck — A téli tornazáfl október 15 én a tornaegylet részéről ismét asaokott hely en, időben és módon kezdetét vesti. Ez min-óeneaetre fontos és eléggé nem ajálbató különtis^n télre, mikor ugyazólváo min a-ü egyéb mozgástól meg van fosstva as ember. Bővebb értesülést Milhofer Ödön müt-ezetÓ urnái nyerhetni a belépésre vonatkozólag. — Hazafias Ipar OS.. Városunk egyik gasdag mészáros* a magyarok filléreiből nyereségként 10.000 forintot megtakart vár, azzal bililtü meg as Üzleti barit eá^o;, hogy elvitte pénzét a kapronczai takarékpéntt-írba, mivel ott 6 azázalé kot adnak. Na már nem értjük at ily*n eijárást. Vároauukbaa van két szolid alapokon nyugvó pénzintézet; miért asüksé ges akkor a horvát atyafiak közé menni é*az iiteui kösvéleményt kihívó módon kor. Hanyatlott b folyton hanyatlott, arcsa halványsigs fokozódott. Hangjában valami remegd is volt. Valóban olykor csaknem megtör téru, hogy a köny kiesett szemeiből. Szí vem fajt látásin, éreztem hogy as sazkór rohamosa,) végzi működeiét, rettenetes müvét rajta. Szegény Louíse s még ekkor ia ar ról beszélt, minó boldog less í, mint nóm a mi édes Irts az, midún mint házas társak együtt aétálgatunk!... Harmad napon eros fuldokló köhögés lepte meg. Nagyon ssenvédhetett, mert utána mint halott feküdt halványan selyem párnáin. Nagyon beteg volt, alig tudott beszólni még misnapon is, snnyirs elgyöngült, BillátUm, hogy eotudományom felettébb kevés arra, mikép 6* az életnek .-.egmenthesserj. Felkarestem Anbiqaé urat, a birea orvostudort s L >uiaahos kér tem. Anbíqué ur tapssstalt ember volt. kíméletesen kérdezősködött Louísetól az állapotok felöl amidőn a dyagnoaist meg állapitotta, észrevettem, hogy megremegd\'. Latin nyelven szólítunk egymás aal. — .Nos Anbíqué ur. mint vélek* dik?- — PE1 van vessvel A kór rohamos a oalaatropha nyolca nap alatt okvetlenül be fog állani I- — .Meg kell halnia!- — .Okvetleuüll\' Tebát Louise féltékanységéoek ál dosataul esik! ?.. AlkotUm magamban e gálád asörnyet mely oly sok reményteljes boldogságot ölt mir megl Hiába., meg kellett adnom magam! Igynkestem Louise bátralevő nap. jait enyhébekké tenni. Gyakran mellelte voltam s fajt nagyon, hogy őt Így megsemmisülni látom. Néha megszóllitott. — .Ugy «, beteg vagyok? Ne mond, nem egyeaorü gyöngeség mir ez többé, mat érzess fujtó hatását 1* OKTÓBBB 1 éa U82. bizalmi ajándékkal ellátni?! Ez utul «U hallgatjuk az illető iparos nevét, a- ha még egyszer ismétlődnék, akkor már bi-¦ony kim elet nélkül nyilvánosságra hozzuk nevét ia. As pedig nem fog valami jé befolyázsaLlenni sem személyi sem üxletí renoméjára. — Egy vizsla kei ?s te tik télre 5 frt. havi törlesztés mellett. Ii,\',v.-:,b érfaítést szerkesstőségünkben nyephrtni •4 A „Pesti Napló" "265. S7imi átvéve a .Zalai Köslóny(f-nek a Dr.-.i-, áradisáról hozóit közleményét, annak axou állítása után, hogy még a fűzfáktól is szedtek BJnlafcat, zárj^lek közé fülki álló j-let tett, mintegy fölhívásul az alva* sóknak: jöje\'ek, olvtittsátok ezt as absur-domut! ily bizolt bcnv.il nem mind-n-nap traktálnak bennelekut aazerkestlákl -~ Hágunk igazolására ki kell nyilvánítanunk, hogy min. a „Pesti Napló\'.által kifigurázott áJHHsunk inajduemsxáxak áltál látott tényen alapszik. Külötnben m is valami nagy dolog ez Uert ha kép-s as ebek iltal űzőbe vett oyul a majdetm függélyes parton fölfutni, ugyan niiért ne volna képes a45—50 foknyi elbajlia aal biró alig 2 méter magas lórzau fűt-fára fólkapaszkodni,midőn ott az ót ráasal fenyegető visár elől menedéket vél találni? De ha Tam áj uram nem hajlandó ezl elhinni, késsek vagyunk .ezt neki a legközelebbi haaonalkalommal szemléltetni, természetben bemutatni. S m-g vagyunk győsYldve, hogy el fogja mondani: veni, vidi, credo! — Utána azt is mondja, bogy rendkívüli dolog lehetett a nyulakat a fáról asedni Ez is vágás akar lenni? Mi is tudjuk, ,hogy nem Mindennapi dolog ez, és Örvendünk is neki. Hanem azért lehctlunséget nem látunk benne. — Ellenkezőleg ha valaki azt nem tudja, bogy az ónfentartáti ímziób. az illatokban anyira ki van (¦;] \'\'<:.-.. hogy rendkívüli dolgokra is kép°»sé tmi őket, sz már igasán nemcsak rendkívüli hanem aajnálatra méltó dolog is. — Lj posta. Dióekál községben október hó 1-éc pOBtabivstal lép életbe. El is kel ám abbsn az Isten hiu mögött levó faluban. — Kinevezések. A m kir. ígas-sigügyminiszter Pigmond Gyula alsó-lendvai kir. járás bírósági dijuokol a tapulcsai kir járásbirőságboz, Koczor Frigyes kőss-gi kir, járáabiróaági dijno-kot a felső-eLri kír.járásbirósághoi írnokká és B i:{/ Béla f\'.>:-\'- lakost pedig as ottani kir. járásfaÍrósághoz végrehajtóvá nevezte ki. — Az eszéki katasztrófáról érkezett ujabb hirek a ssaaértői vizagulat eredményével foglalkoznak. E sxrnnt a via által partra vetett járomtöredék teljesen ép volt. A csapkeresstezések egé*z<-n rendben vannak s a faréssek ia teljesen épek. — A beomlott híd helyreállitas-át Gregersen válalkozóra bistált, ki arra kötelezte magát, bogy a foiyóban hev>-rú vonat kiemelése után, barmincshal nap alatt elvégzi ezt arounkát. Tehát a közlekedés szünete legalább is hat hétig tárt As igazgatósig intézkedései, melyül as — BTévedss! Annyira n-ra hz, mi-kép holnap mir nóm Iísj!" Hogy megörült « nébioy szónak?! Mintha Valami erő lepte volna meg, rr& feszítéssel bár, de felült ágyában, ama csibén mosolygott még egyszer s u\'ó\'-jára... kesét nyujtá a így saóllotl: — ,KössÖnÖm aeked e vég.elrti boldogilást ád<B Edmondum!" — „Hisz szeretlek !?„.fc Este felé roszabbulás állott be, me\'y csak hajnal felé enyhült. Majdnem műfűit a rohamos köhögésektől. Hisuap 1 elkérettem az öreg Paris | abbét, a Notre-Dame gyóntatójit, s m*-gamma! ké:ve Anbíqué urat is megjelfi* tünk Louise lakisin Bont-et urat a nevezetes ügyvédet már ott találtuk. Louisi-valnagyon kíméletesen kellett szállani, nehogy a váratlan Öröm hírt«1 -u megölje. Midőn elmondottam neki i<t-jövelclÜ kcsélját, laliunyta szemeit, arcain bizonyos kéj kifejezése jelent mrg, néhány perci ig gondolkodón, régi-* ""B •lóll.ft: — ,M»r té« »\'gJI>t !\' Lihegj tebollel Wlgili végig kQmel. Olvkor écottem k«i« gjöugi-d BorMUil, T»l«mi foniége. mogelégodw Stniőti el kiíejesoeon. B.lkan, de pon(o*ao mondotu el u eekOl, ««tio keblére ölelt ÉrMtem forró osókjit. kerj.ioak Btorilá**:... de egvexerre egy hosasu ió-baj emelkedett fel keblából... uorito kar-iái erottlecekké lettek... viusahanratlotc párnáira... Louise nem Tol\' többé :.. véglfloo öröm a 6lte meg... Ott fekljik a Pére-L>chaieebe.. üraköt nefelejttekkel boriioit .irh.ni alítt. Egy kúded mirTinyemlék jrISli aj lakáéit, nekem örökre kedre. »«o- .Loaiaéisnak." HUSZONEGYEDIK fiTFOLTAM ZALAI KÖZLŐN? OKTÓBKB lén 1882. •áruforgalom erdőkében telt, »emraii sem érnek. A holttesteknek még mindig nem ..iindnuk nyoméra. Csak as elvesse t ;i,,2;Í8Zulgáuak, Bal!áo»k. tarisznyáját ha-lászták ki. A király személyenkint tia furinlot ajándékozottá megmentett huszá-rukuak. A dandárnok ösazegyüjté a var fÖlerén a legénységet B *zé;oazlá a király ajándékát, megMelő alkalmi b\'-szédel mondva. A huszárok éljenzésben törtek ki s a Rákóczy induló hangjai mellett a magyar parton levő hevenyészett pályaudvarra vonullak, hoc nur; délután indullak el hazájuk felé. — Lopás. Szept. 30-ára virradóra a Teleky-utcsában özv. Markovicané Utalójából 3 — Horváth szatócstól pedig 2 ludat elloptak. A mint értesülünk a ludak oly hanyagul voltak elaárva és őrizel alatt tartva, hogy akár dudaszóval vihették «I az ismeretlen tettesnk. — A r Bmiayesti Hírlap" <-156zetési felhívását, ajánljuk az olvasóközönség becses figyelmébe — A kávéházak nagy örömére. A m. kir. belügyminisleríum f. é. 39857. számú rendeletivel a kávéházakban a női felszolgáló személyzet alkalmazását betiltotta. E czélszerü intézkedés ugyan leszállilja a zugkávéházak ágiójál, valódi értéke azonban csak akkor lesz, hu ennek megtartását az illető hatósági közegek Hzigoruan ellenórzék. — A visszaszáll itási határidő meghosszabbítása a közraktáraknál. Hír szerint az érdekelt vasnl igazgatóságok közt tárgyalások folynak a» i\'ánt, hogy a gabna stb. visszaszállítási határideje a becs**-, budapesti én p iga közraktáraknál a müncheni éarosenh-irn! közraktárakhoz haioulóan tizenkét hónapra hossrabbit-tassék meg. — Osztrák bélyeg. Újévvel Ausztriában nj béiyegjegyek jöno-k forgalomba uz eddig használtak helyett. C»ak az egy és ké krxjczáros nirlapí hetyeg marad. Az uj bélyegek ugy a színre nézve fognak különbözni a régiektől, miut az állal, hogy •¦• aziu s mnzŐ alatt a kiadás éve 1883. rajia iesz. A képek megmarAduak. — Időszerű. .Tudja ön már, hogy Mayer a nyáron milliomos"\' lett?* — .Lehetetlen, az^a szegény May er V Hiszen \'avaszeza! 100 forint vagyona sem voltV Ugyan miként gazdagodott meg olyan hirtelen? — .Hát — esernyőket adott bérbe." — Egy regerált tanuló fölvétele czim ala.t közölve volt, hogy Kruó János a Szt. István koronájához tartozó orszá gok valamennyi intézeteiből kicsapott jogászt a budapesti egyetemen fölvették. Az i-gyi-temi iroda igaz^alójnmakijelenli, hogy Krtlo kegyelmi kérvényt nyújtott ugyan be a közoktatásügyi ministerhez hz egyetemen leendő fölvétele iránt, kérvényével azonbau elutasittatott. — Zsidóellenes zavargás Pozsony ban. 23-an este Va8 órakor az otlaui nősegélyző egylet megalapí\'óinak: Magasig Lászlónak, dr. Bugei Edének, Scbneid-hoter Mihálynak, Albrecht Rudolf éi Somogyi Károlynak a veterán egylet aze-nmádol rendezett, melyen majdnem a^ e^\'ész város lakossága résztveti. M;dőn a zenekar az emiitett urak lakásai elé vonult Is\'-óczyt, Onodyt ós Siaaonyit éltető hangok voltak hallhatók a közönség köréből. A szerenád után, ugy \'/210 óra tájban a zooekar a megyeház lérre vonult. Itt a nép óriási zaj között Onódyt és Istóczyt éltetve a Frankles Leitersdorfer-féle házakat kövekkel bedobálta és bizonyára komolyabb zavargás tört volna ki, ha a rendőrség erélyesen közbe nem tép. Kuglmann nevü rendőrt egy kő bal I fülén sértett meg. A Grenzbote regísz trálva a történteket mai számában, fel kéri a pozsonyiakat, hogy tartózkodjt : nak miod-n botránytői, melylyel sz ügynek csak irtán .ik és épen semmi sem használnak. — Borzasztó szerencsétlenség fairét írják lapuoknak Tolnáról. Reisz ; raann Károly budapesti borkereskedő 0 t a vidéken borokat vásárolván össze, azo kat e hó 24-én, négy kocsin Pécsre vitellé a vasútállomáshoz. Ilird község és Pécs között, midőn a kocsik hegynek felteié mentek, az első kocsiról a hordók legurultak, a kocaí utáu haludó négy embert leütötték és tovább gurulva, meg riasi.tolták a második kocsi elé fogotl lovakat, melyek vadul rohantak előre és a szerencsétlen embereket kiket a guruló hordók majdnem agyonnyomtak, elgázolták. Balog István tolnai lakos és fuvaros, valamint Harder fa varos ieb*4k következtébe meghaltak. Kerner bonyhádi fuvaros és Lobi ügynök életveszélyes -n megsérültek. Mind a négyet Pécsre vitték a kórházba. A megmuí-tották MagA Rciazmann egy órával később érkezett a szerencsétlenség színhelyére. — A katona imádsága. Még * régi jó időben egy pap arra kérte imá jában az Istent, hogy ajándékozza meg a világot békével, vagy pedig hallgassa meg a ktt\'on.t imádságát. Predikáczió u\'.iu oda lép hozzá egy ezredes a meg-kérdezé, vájjon mit érte t Ő az alatt, hogy , Isten hallgassa meg a katona imádságát.\' — „N\'tgion egyszerű ez a dotog*, válaszolt a lelkész, ,& katona imádsága így hangzik: vigyen al engem az ördög! és ha Isten ezt az imádságot meghall, gátja, hamar ->¦--..¦- volna a háborúnak.* — Vigyázzatok a tűzre! Berlinben történi, hogy e^y fiatul ember cate 11 órakor hazament, rágyújtott saivarra s egy óra hosszat dolgozott- Éjjel 3 óra utáo fölébred, érezve arcziröl valami ne.dveaet lecsöpögni, ugyanekkor erős csapást is kap arczába, mi egészen fölébreszd stenderéből, s kiugrott ijedve ágyából. Ujfunlacdi kutyája állóit mel-lette uz ágyban s újólag ráugrott gazdijára lábával. V r ekkor az "gesz szoba tele volt füsttel, a a papírkosárból erős lángok lobogtak töl. Az «gö szivardarab vaíóazinülcg beleesett a kosárba, b lassankint meggyujiotta a papiroat. Kemsokára sikerül, a tűzvészt teljesen elfojtani. megmentett fiatalember azonban jósokáig fog visszaemlékezni a kiállolt veszedelemre, mert a kutya karmai\'ól a jóakaró figyelmeztetés nyoma több knrczolás alakjában maradt meg az arczán. — A villamossággal hajtott va*u tak és tramwayk mind nagyobb tért hódítanak. Érdekes a villamos közlekedési utak jegyzéke, melyet a .Kevue Indui-trielle" hozóit közeUbb. de a melyb-i csak a már üzletben levő, épités alatt álló vagy engedélyezett ily vasutak vannak felvéve. Ez egybeállítás szerint a ké* szekuek tekinlhelő villamos vasutak ösbz-hossza Európában és Amerikában 160 kim, moly hosszban befoglaltatnak a 2.6 kim. hofStu lichterfeldei és asp^ndau charlottenburgi Berlin mellett, ÉjszaV-Irhoaban a röviddel belőtt üz-jmbe helyezett villamos vasút a buschli Kikötőtől a 10 kim. távolra eső hasonnevű gyártelepig, és Hollandiában a 2 kim. hosszú landvoortkostverlorni vonal szintén üzemben, Ax engedélyezett, vagy építés alatt álló vonalak közül felemlilendők : a déli vasút egy vonal M IdÜngig B4cs melleit 2l/a kim.; Németországban a vríeabadeni 2 kim. hossza, ee Szászországban a királyi bányáktól Zankerodeig vezető vonal; ; Angliában a Themse alatt Chsringcros és Waterloo állomás közt 1.2 kim. és SUdvalesben 60 kim. hosz&zal, mely utóbbi számára a villamos eró vízi motorok áltat késaittetik; Olaszországban a villamos tramway TurintÓl Mailandig; sz Egyesület Államokban végül az Edison társulat épít New-Yorktól 80 kim — Pausz volt krassó-szörénymegyei alispán, ki 23000 frt sikkasztott 3 évi börtönre Ítélek. Irodalom- — »BAgérzett szükséget pótolt ki Kozma Dénes, as orsz. díad. ovőegye-Bület minta-óvója, térképtartójával. Mi-éa St. Loaisban (Missouri) 1.8 kim. dón számos tüspróbát kiállva éa tflkéle-! bofBzu villamos vasutat, tesitve aa árjegysákkel azétkuldetik, nem — Perpetuum mobile. Egy frau- mulaszthatjuk, el a Unhatóaágok figyel-; ezta lap Bzerint Wallia cantonban sikerült mét arra különösen felhívni. — Etérkóp-| egy órásnak a perpetuum mobilét, az\'. tartó czélja a térképek könnyű kezelése és azoknak mindennemű káros külha Örök-mozdony t, vagy legalább is ehhez hasonló valamit feltalálni. Ez a derék feózmüvea, aki már nyolezvan esztendős, négy év eiótt két általa készített t ugyan-j cs k általa fö\'fedezeU giptzet által mozgásba hozott órát egy fadobozba elzárva, \' tett le a küucgházin^l s - hivatalos p°-csétt»l p^cséteitmte le a dobozt. Pár nap előtt, miután előbb konstatál tátott, hogy a pecsétekhez sóba aeuki sem nyúlt, fól-i nyitónak a dobozt, p kHünt, hogy a két óra még mindig jár. s .-cm is igen mutat ! hajlandóságot megállni. Az órás vonako I dik titkát --tárulni. Fél, bog) mások elra I gadják ftlölea pálmát. — És ettól jogosan tarthat, mert a perpetuum mobilén száz meg száz ember töri folyton a fejéi. Éppen a napokban kapott Zichy Jenő gróf egy sziszeki lakostól levelet, melyben arra kéri fel a levél írója, hogy a fővárosban tartandó orsz. kiállítás alkalmával számára egy négy négyszögölnyi tért tartson fel, meri egy perpetuum mobilét akar kiáll! tani, A gróf visszautasította kérését, „mert nem akar senkiben egy rögeszmét megszilárdítani. Szerinte ugyanis még nem Bzflletett és nem is fog születni, a ki ezi feltalálná." A levél írója legalább is a hatvanadik, ki hasonló kérelemmel járult a grófhoz. — Egy ezár viaszból. Az .lotrao-sigeni" meséli alcövi:tkező birt: Pétervár lakossága a napokban nagy izgalomban voli; híre jarlhogy aczár végre rászánta Pé;ervárra menni s több ízben nyío\'t kocáiban, csakoem katonai kíséret nélkül hajtatott a Nevaki prospek-ten föl b alá. Senki sem akarta ezt elhinni. A sétakocaizás másnap ismétlődött b a czár hívei már hangosan hirdetlek, hogy lám ,111. Sándor czár nem olyan gyáva, mindaz elégedetlenek mondják i" de az illúzió nem tartott sokáig. Csakhamar híre jár!, hogy a kocsiban nem a cár ült, hanem egyszerűen egy viaszbuba ült, mely a császári egyenruhát viaelte és tökéletesen hasonlított a czárhoz. E csalás eszméje Tolstoj vagy Pebedono»czeff agyában fogamzott meg .- végrehajtására kí>-eszkrízöiték az uralkodó beleeg i\'zésé\'-. Mikor a czár meglátta hasonmását, állítólag nyakába borult Tolslojuak és melegen megölelte. Rövid hírek. BácS-BodrOg megyében 807 tanitő közöl csak 637 bírja a magyar nyelvet. . — Három császár találkozása van I ismét kilátás. — Görgényben végre ak-idt medve. — Petőfinek szobrot állújjáróL — Kossuth a magyarj ezépiroda-tanakUebreczenben.—ErtlKarolybuda?TromrÓl. — A rendőr. — Irodalom és tásoktól való megöltalmaiása. — E cselből a térképtartóba as iskolának összes használatban Uvő térképei (3—8-ig szükség esetén több is) belehelyeshetök. Most a térképek hassnáláaánál bármelyik ki, illetőleg lebocsá\'ható és a gépnek egy { könnyű fordítása által a fal mellé illeszt- : hető, anélkül hogy felhúzás és lebocsájtás alkalmával a legcsekélyebb zsuriódás is I érné a térképet. — E térképtartó állán dóan egv badogiokban van, melybe sem I por, sem füst be nem h itoiha^nak. E bá-dogtnk ajtószerü nyilasán lebocsájthatók \' és fel hu halók a térképek. —A tokba j helyezeti gép áll egy 2 m. hosszú főtengelyből és a főtengely két végén levő két körlapból mely körlapok közé a főtengely korüi 3 —8 térkép részére egy-egy hen-gerrud v*n beágyasva, melyre a térkép neve felírható. — Ha a térképet használni i\'< -rju k lehocsátju k a badogtok ajtaját a gépet agy forgatjuk, hogy a k-.va.ij\' térkép lelírata alul legyen. Ekkor egy zaioort beléakaastunk a felirat mellett levő hengernek e czélra szolgáló kapcsába, jobbunkkal megfogjak a zsinórt, haikezünk hüvelykével pedig megnyomunk egy rugót és a kívánt térkép leereszkedik. Ha valamelyik térképet esetleg más osztályban i* használni akarnók, azt a hengerrudon levő karika fordítása által könnye kivehetjük. Nem. akarjuk a találmányt hosszas dicséretekben részesíteni, elég kedvező elismerésben részesült már az országos- és szaklapok réasé-ről, nevezetesen: A ,Hon* 1881. 222 sz. a N. P. J 1881. 223 sz. Néptanítók lapja stb. csak azon reményünknek adunk ki-fejesést, hogy a tan hatóságok, mint a sok térkép elromlásnak egyik hathatós gátló ját, valamint egyes családok hol magánhasználatra szintén kedvző szolgálatot ¦enne, oly fogadtatásban részesítik a czélszerü találmányt, hogy ssersöje ne kény-telenittcsaék aa nazmát idegeneknek ál adni, hogy azok merítsék ki a elébb-utóbb szUkaé^esnr-k bironyaló gép jövedelmét." — A „Vasárnapi Üjsag* szept. 24-Íki száma a következő tartalommal jelent meg : HussonÖtnapos hadjárat. — A kairói mmetőben. — Mátrai képek. 1—6. Költemény Pásztóitól. — A hózivatar, Elbeszélés. Irta Puskin Ssergjejics Sándor. Oroszból fordította Csopei László — Máramarosi képek. Ssépfalnditól. — A trónörökös görgényi útjából. (Maros-Vásárhelytől Görgónyig.) Gergely Lajostól. — Költöző madarak ;a világító toronynál. — Egyveleg. —Terma Zsófia. — Kossuth Lajos a aaját születése nap leány. 5. 6. Gyertyánliget; fürdő és épületei. 7 Fehérpatak és Trebusa. 8. Az sslsünaí sóakna bejárója. 9. Fafogó ge reblye. 10. Ai akua-aslatinai sógorcz. — Költöző madarak a világító toronyböl. — Torma Zsófia. Hivatalos placzí árak. X.-Kanizsán. 1882. azeptem. 29-áa. 100 kilofTatnnjával ssánitva. Buta 8 50—9.20 Rom 6.50—fi.80- Arpa. 7.--7.60— Zab 5.80—-— Kukoricás 8.60--— Buí|onja U.---.— Kit* 32.— 9.—. Bnaa Dara 28.- L<X7 kilogramm Árpa kása --.48 Korsó — SC Lenese — .34 Bab —.10 Köles kása —.19. Hsrisks —.16 Pohánka —.15 Savanyu ksuoaata—.10 Répa -8. Rizs -21 üuza.-Dar* 2^.50— árpa-kása —48. Széna -8. 1 Litsr. Uj bor 16-24. ó bor 34 -48. Palink* —46 Ecz*t 8— - 1 Haetö. üjl-or 8.— ó bor 14.— 1 Kiló. Eepcza olaj .48 Btsrin gye-tva \\M <r**€7U eyeriva —.60 Kzappan —.40 Marbabíis 48— bt Borjaboa 56—60 Serteskos 56-60 Szalonna —.80 Dissnózair —.96 Uarbaxstr 1 frt. K5roa-i —30 Bé —.13 Csakor —.5« Bora 1.10 Paprika 80.—90 Vaj —1. VftrOs hagyma —li>. Fogiiagym» —24. Vasúti menetrend- Farg. irány tilt Érkeiik Inda! —Biux« 1. 12 í. 16 p. t 6r> ÍM r.von. [Soproab.1 1 10 i. 20 p\'. 116. Sp est. v.voo. (¦X. T. Zir, a. íi p. U»7it0 S. 56.16 p. "e aa. t. b\'iBarcs-Béíí- njhdy. I. 11 ón 12 6. 6 p. m sz. v. í. 5 6.27 p. 6 6 l!>p. r roo. («.ˇ. Zí- 8. 1 4. il p. 2 6.55 p. s.von. Pr^erhof 1. 26 5p 2 ó. 4Sp. u sz. ». S. 10ó.80p 1U ó.60p. . .\' 8. 4 ?.31 p. 4 ó. 57 p. «t tz. v. (T. V.) b) Pr^erh.- Bpeit. 1. 8 A. 56 p. 6 ó. 3 c. \'1 cy. v. 2. 1 6. H p. í ó € p. La sz. VN 8. 116.10p. 11 6.35 p. v.von. {... V.) . 1 Feielós Bserkesziő. SZÁLAT SÁMM>B Társ-zerkesztó: BAXÓCZI BE3NÍT. pesti ügyvéd éa volt lapszerkesztő köröz tetík. — Góz-bérkoesit talált fel egy bécsi gépész. — Az elsó magyar általános biztosiló-táraulat jövő év elején üli meg 25 évi fenálláaának jubileumát. — Olaszország költségvetése 8 millió líra fölösleget mutat föl. (Hát boldog Magyar országon \'i — Konstantinápolyban most alakult meg as első kereskedelmi kamara. művészei. Közintézetek éa egyletek, — Egyház és iskola. — Mi újság. — Halálosások. — Sáarkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár. — Képek: A kairói temető, — Mahmud Férni paaa mínt fogoly. — Az egyplomi harcztérről. rAdd m*g magad!* — Máramarosi képek: 1. 2. Kabola-pataki oláh Begény és leány. 3. 4. Bogdáni orosz legény és isryilttér.*} A .Zala* sept. 23-kiasámánakaser-kesztőí ü se q elé ból ér lesül vén Babosa László ur arról hogy a ezepl. 20-ki számában közzétett nyílttéri felhívásra bizonyos .Goldman A.*-tói, ki azonban sem lakását, sem foglalkozását meg nen* jetölte, válasz adatott, felkért minket, hogy nevezett Goldman A.-tól elégtételt követeljünk. Mi ezen megbízásunk elnget nem tehetünk, mert oly Goldmann nevezetű egyént, kinek mellékneve A. betűvel kesdödnék, sem a hivatalos rendőri nyomozásnak, — sem saját fáradozásunknak, felkutatni nem sikerül:. Nagy-Kanizsa 1*82 sept 30-án. UBSZINY PAL. GÓZONY SÁNDOR. L rovst alatt höxlöttíri nem váüalfaie- losséget a Sserk. HIRDETÉSEK. Nagj\'on fontos szabó mestereknek. Szövet- ós juh gyapot áruk gyári raktár Aüdiod és Goldschmied Bée»beii, I. S a Ív ai or-Gasse Kr. %. clád s. t. cz. szabó-mester urakuuk kisebb mér (ékben is mindennemű szOvetárat iiiUönöieu oiefi) Arért. Minta kártyák rendeletre bérmentve tül- detneb szét. .¦; • - ilegrendelések azonnal és szilárdan teljesíttetnek utánvétel mellett. 682 4—9 "S Dr. Hartmanu Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugycsőbetegség ellen nralmal és folyadék nőknél, *zigoroan orvosi vény után készített gyógj-sier — Byogyit befecskendeafs és fájdalom, ntóbetegaég nélkül, újonnan beállott vagy bármily eUuult jaj, alaposan éa raegfelelS T gyorsan. Határozottan dr. :ytV tlartmonn Auziliumja kérendő ^^yi igy ezt a mellékelt haszna-lati ntsaitási könyvrel egyfltt é* egy a dr. Bartmann iotezetében tanári-ban tartott jogositi jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszertárban 2 frt 80 krért. Fő raktár: Twerdy W. gyögysz. I. Kohlmarkí ü. Bécs. Raktár: Práger Béla gyógyszerész ?mii Hagy-Kaalzsán. U. í- Dr- Hartzuum nr rendel 9—2-id ?1 4—6-ig intézetében b itt minden ugy mintj addig is, mindennemű bőr- és titkos betegségek, nem különben férfi erS gyongClés, kiválCan kitűnő mód szerint, minden titó-kSiotkesés. elkerülése nélkol. Sypbilis és dagadások és mindennemű betegségek legjobban iryógyittatnak. iCérsékelt dij. Levé-lileg is. 580 4—». WiPii; Stadt, Hellergassa Kr. 11- sooeos . r*etK50©ÖOO»3©OOé©OOOOs300<W Hazai ipar! ScleiierC. ésflai, cs. kir. szab. hídmérleg- és gépgyára, Budapest. Raktár: Tácil-körnt 17. szam. Gyár: Rortesbimer-itoz«. 12, es 14. sz. ajánlják ezennel ismeretes legkitfloöbb gyártmányhikat. Q- ta. minde&nemfi tized- is százsa-UássériefSsttt. szÜeBalsietaí sth gsSS** EgyedtUi készíti í a kettős vonó-tengelyü , re od az erű" üzed-mérlegeknek. b4C 6 -6. árjegyzék ingyen és bérmentesen. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM Z .A I. A I KÖZLÖNT OKTÓBER lén 1882. H I K D B T E S E K. ELŐFIZETÉS BUDAPESTI HÍRLAP" czimü fövÉiroBl napllapr*. A -Budapesti Hírlap\' a legolcsóbb a legelterjedtebb magyar lapok kioaé tartoalk. Megi-lamk mindennap meg ünneputáni napokon is 12-16 oldalnyi tartalommal, melyben • politika, a társadalom, irodalom, művészet, a hatósági és gazdasági elet röviden, atabatosaa cs bitelea források alapj)in tárgyalunk. Közöl a -Budapesti Hirlap" élénken irt rendé, rovatain LivDl raiod-nuajf\'két tirwát, «gy=g7 jeles regínjt fJyuiáac- ban. számos szórakoztató és ismeretterjesztő trittm««»« ™**» elleet\' hogy hazafi.. hivaiá-crr»«nyt sikerrel veheti f 1 rovata, vannak megbízható külföldi levelezői, szóval a „Budapesti Hírlap-, sának a fővárosi nemet újságok kiszorítását a magyar családokból iüz\'i ki( bármely külföldi vagy hazai laptársává! melyek mindegyikénél még hozzá olcsóbb,\'- A „Budapesti Hírlap- állandó dolgozó társai a küveikezok, u. m. -. Csnktáasi József, sz<-rke*ztö, gróf Teleki Sándor ezredet, báró Kaas Iror, Bákosf Jenő, Balogh Pál, Szokolay Kiornt.1, Kaeziány Géza, Berényl László, Bákosi Tiktor, Benedek Elek, dr. Tolf Vilmos. A „Budapesti Hírlap" elöfiieiö ára félévre 7 frt, negyedérre 3 frt 30 kr.,, egy hóra 1 írt 20 kr. Czlme: .BUDAPESTI HÍRLAP", Budapest, kalap-utcza 16. •«. Tisztelettel ajánljuk a -Budapesti Hírlap" ot a hazafias magyar közönség ^pártfogásába. CSTJKÁSSI JÓZSEF s. k RÁK(P8I JENŐ 8. k. A .BUDAPESTI HÍRLAP- kiadóJ-lulajdonoaai. 2-2. "#Mf|^HraÍi(vT4ii4i\'4Hh4iBHri4i4i4B Valódi ORVOSI MALAGA-SECT A klosteraenbargi tsuz kir. borlrisésleti sllomis vegj elemzései szénát kitűnő jó, valódi malaga, mint kitaaS erósitó-szer elerőuczzedett t>e-tesrelt, üdülőit, sryerzzzelceís: stb. sza- trveziKeBéfr ellen legbttoooli hatasu. V, it 5 eredeti palaczíotbln s toj-vemyesen UO-\' Jearyiett -vedjeary alatt a VINAOQR SPANYOL BORKERESKEDÉSNEK BECS HAMBURG fr. 2.50 és fr. 1.30 eredeti árak mellett. Raktár: Fesselhofer Jouef fü.íterkereskédesében Xagy-Kanissán. 681 \'—4. • ¦ ¦ ÉHÉ ¦ ¦ ¦ lllltll XXXXXXXXXXXXXXMXXHXXXXXX Fontos gazdákra nézve! Abnza, valamint kukoriioza. árpa, zab meg-Üszkősödése ellen löbb gazdia állal legjobb sikerrel órobnlt Edmond-féle rnajgöztató szer biztos hatSst gyakorol. Gazdáknak,, hu terményeiket búzát, kukoricaár, árpát, zabot. Őszöktől menten akarják learatni, eze.i kitiünöóvszer különösen ajánlhuló A magáztató szer esomsjgja. mely 200 liter vetőmag paczulásra elégséges — Csak 30 kr. A mikénti alkalmazás — a csomagokban több nyelven található használati uta*sitás szerint történik. Ezen magáztató szer kapható: 644 8 — 8. Nagy-Kanizaán: Feaselbofer József. (Csáktornyán : Gráner leslvé rek. Zaía-Eeersiegen : Gráner Jac.-fia, Boseohán Emil, Oestreicber Márkus urak kereskedésében. xxxxxxxxxxxxxx*xxxxxxxxx Holl skidlitz- pora Csak akkor valódi, in so kasa rosi to tt riéçaa tsii »njnrnT». SU év <íta a leajebb lik-rck mellett fenni!! mi iiiiennemll lyaaar s*4sfa*aafc és caaaztasl akadályck, (mint éirárybiánr. h«s»«or..lá*i. vtr ta.alás L¦ aranyér dlan. KaiOnltiao oly egyéneknek ajánlva, kik nU fUl- r.:6c.nt folytatnak. Ksnlsüások törvinyllea afiatetlstaok. Egy epecaétet eredeti doboz ára frt. o. é, CRANCZIA BORSZESZ SÖYAL A lepmeebiilialóbb f>ns**f*él j-*S ssere a szenvedő emln»risúgnak I ni ináén belső é* k&US cj-olUdásnál, a lejrióbl) l>eU-gsjg ellen, min-dennemfl sebe.aies.-k. fej-, fal- és íotjfájáa. r*>i sérvek i* nyilt sebek, rákrekelyck, ntzSk. sismeyollatHs. mindennemű o.\'-inili» it i.-rtllés itb Stb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. e. é. Hal-májolaj. KrobnS.esUr.ato] Bergenben - (Norvégiában.) Kien halmáj asirolaj ralainr-iinji, a ksreakodalesob^n olt\'furdnlij aj kOrtm ac e.-yc.lQli. mely orvotJ caélokra !ia,iiiálh;iní Ara egy Qvegnek hasznáati utasítássá frt. o. é. F ö h x ti 11 j ( á a Holl A. gyoß-szeresz, c-;. kir. udvari szállítónál, TucblanLen. Bécs Raktt az állam minden bimsrei Zjógjssertárában ran fQiier-kfreskedíaébeu. Raktár n.MkSIi helyrigekhen" m*tán*gyinmk nagyobb mi>t;rendslésekaBl megfoleld árleeD^edesbau résseialnek A t ÓZ. k5iöii3-L kérstik halároioila:. 11, U-ffta késiitm^nyl rendelni is raak olyanokat elfogadni, malyek.Mgit i-Kyem it aliirá-otninal vannak ellátva Baktárak: Higy-Kanlzsí B«ltu J. gjógytx. Práger Béla grúgj\'t Fesselhofer Jdzjcf, Boaenísld Adolf, Eo«anb«rs; Keranca, Strim ét Klein — Ztll-Estrutf HoIJdsy J. L. Ma.cza.\'I IsaÜ Férd. — StrOt Dorner E — Caáktorsyt Gönci h. gyógyxeré**. — Kipsivár Kabóciüv Kálm. Kchn J. gyógysi. Th Kseskeasy icyógyss. — KjtpxMUa Wo.Ii M. íj««J-tte*| C.acsinovirs Itt. gj6gT,%. — Keszthely Wűnich F. — KDrsasad EiU Ján. - Zifr^sj lrgalmashos rjogysx. Mittlbaei S. gyofvsx Hi-ljac V. — Sopron Mesíy And. Byógjsx. - Letetrye Kaliwods J — Kaposvárott Borovica Ad. — ZaU-Eoerszeg H-Ilosiy I. K. gyógyai. 451 J40— 52f >OOOOOOOOOOOOOOOOQQOOOüOOí MILTBNBBRGBR SÁNDOR czlpéaz N.-Kanlzsán (a városház épületében.) A kÖxelgL őszi és téli idényre ajánlom dúsan fel -Bierelt ke.-.:, raktároma. URAKNAK, 688 2- gyermekeknek nagy válastíékban a legfinomabb b-i- éa külföldi bőrökből a UbetŐ jatányoo árért, további megrendelésük pontosan éa gyorsan kiszolgáltatnak. \' Vidéki megrendelések mér ték hiányában csupán .egy avo lt csipó beiüldéso után is elkéesittetnek. Teljen tisztelettel Miltenberger Sándor czipew és ostiporaktáros városház épület Sag7 Eanizsiil. A legrégibb és llegnagyobb 8ZÖVE0X);ZÉG BUM MÓR ajánlja a köveikéin idényra : 3 méter 20 cm. tXhZ\'^\'. vt-l jó frv.-:o:.. \'¦ ¦ 1 eelj«*-*a téti-clifliiyre, ¦tlerjatrt 2.fi0, készitl \'.írt 8 82. \' 3 méter 20 cm. J«Jpotb*i frt 3 60, kesaiíi frt II5Í-\'- Legfinom. brUnni gyapjúszövet 4 frt 50 kr\'.Oi 8 frtie laotera ifcént. 2 méter 20 cm. k:.V"°\'k°.\'i. Palmersloubót ejy téli k**-1-^1 * méterenként % frt 00 kr kút.l\'t fi frt 71 kr. vagry Boj, Iíib*r. Clttri0P va|rj-,ííiafro-nal méterje 8 frt. késs*" 6 frt 60 kr. ehbei I mrt*«r 30 cm. kocakás ra^y csikós brOnni kabátbélést á. 1 frt késsit 1 frt SO kr. Finomabb brflnni kai* íszövetek szintén minden asioben :. \'i frt 3.50 krtól felfelá 10\' frtig B.\'hyCíiiöreiek me-t.-rj\'t frt 359 krtál 6 frtí»í- I méter 20 m.ZSUS^iL jntaOTet nadrifra ::. -srenként frt 3.—, késsit frt. 3.60 Finom nadraoszBvsItek^^ Valódi angol uü-pfcaid J,"2SÍ hossza és 1 méter 60 cml- sxéUs, 3.75 krtdl 5.- frt, frt 5J26 8 .frítdl 18 frtijj. Napy raktár aiüdecncműi polgári, katonai, libéria, templomi és« bílllaj*d-|fjr» polkelmékből, acraziritéE aíadaa szmü bOlgy-kelme bármi>y inm kapható. Postai mefreadelések ntánvétal mai-lett azonnal te^esittetnek\' esomas;oláa nem lesz iximitn, sft azál- itt-tnak. - 676 S—16 Hijitikártysk aatsjfc részibe [vársseatve. Minden bej- és külföldön megjelent folyóirat- es dlratlttpra nkto elónzetfaetni^ Egy uri hölgy sem. nélkülözhei toilletje választásánál !divatlapját\' A most bekövetkezendő őszi idény és uj október deczemberi évnegyed beálltával van szerencsém a nagyérdemű hölgy-kcszorut figyelmeztetni arra, hogy könyvkereskedésemben minden hazai- és külföldi divatlapokra előfizethetni. Minden divatlap hozzám közvetlenül a kiadótól postán küldetetvén be, azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a lapokat már egy-két nappal megjelenésük után házhoz hordathatom ki, vagy vidékre postával küldhetem szét. Magysr Bazár 2 frt 50 kr. 1 É iS^Sg*9* ! 50 ^ I h^/ésvidékr. Bazár (berlini) l\'rauenzeitung Frauenzeitung nagy kiad. Cornelia (bécsi) Modenvelt 2 frt 50 kr 2 frt 50 kr 3 frt^r l frt 60 kr. 1 frt 60 kr 2 frt 60 kr. 1 frt 20 kr. 75 kr. évnegyedenként vidékre bérmentes küldéssel 30 krral több. Minden oeyéb bárhol és birki alul hirdetett diratl.pokr. m.gyar, német é. francai, nyelven is eUfiaeléaek elfogadtatnak. Naey Kaniwin, saeplember havában 181-2. , , . Wajdits József. ^«HfOen [tanOCT naja ^»»pptwa W»^W g J10d«H»*lP T Nnar-SuUtia, uvoouiiotó s tótíii tulaj soso: Wsjoitt Janef gyw««ajt6j»ü. NAGY-KANIZSA, október 5-én. ao-iK szám Huszonegyedik évfolyam. ejtétr írre lel étre . . ue.jed érre . Egy i . 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitaorba.ii 7, mlsodsror 6 b minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért Tétetnek tei Kinrstári illeték minden egyes «irá> tésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐIT A lap szellemi réssét flletö közlemények a szerkesztői, anyagi részét illető közlemények pedig x kiadóhoz bementre I NAGY. KANIZSA WutteiUz. BtancntAtlen levelek esek ismert munketáreaktel fogedutnak ti. Kéziratok vissza nem küldetnek. fís-tf-Kamzssváros helyh»tóiáginik; a „ Dagy-karjzsai kisded-oevelo nagy-kanizsai önk. tftzoltó-egylet\', a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank\', ,nagy-kanizsai takanikpénztir\', a .zalamegyei altalános tanitótest&let* it", I .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kmizsai knlrílasztmánya\' s tdbb megyei és tátoí egyesület hivatalos értesítője. Hctenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Az uj évnegyeddel ismét felhívjuk a t. olvasóközönséget lapunk szíves pártolására. Részünkről mindent elkövetünk, hogy ugy tartalom, miut külalak tekintetében a t. közönség várakozásának megfelelhessünk. Minél tömegesebben sorakoznak lapnnk t. pártolói közé, annál inkább módunkban leend t. előfizetőinket több-több kedvezményben részesiteni. A lap előfizetési ára • egy évre (jan.—decz.) \'8 frt. félérre (jan.—jul. v. jul.—decz.) 4 frt. évnegyedreíjan.—marcz.—jul.— ott-decz.) 2 frt. Az előfizetéseknek — legczél-szerübben postantalványnyal — szíves beküldését kérjük. Hazafiai üdvözlettel: N.-Kanizsán, 1882. szept. 29. a kiadó-hivatal. A közegészség elhanyagolt ügye varosunkban. A lakások tisztasága, szárazsága, szellőztetése, a házak egymástól bizonyos távolságra építése, a hálószobáknak elegendő nagysága, ahol az ember élete részét tölti; szegény embernél a ruha és élelem ama föfontosságu szükségletek, a melyek az egészség föntartására okvetlenül és föltétlen megkívántatnak. Nálunk az aj lakások, épületek nayg-vizsgálását s a beköltözködhetés szabadságát a kapitányi hivatal teljesiti, s attól függ kimondani, hogy valamely lakás lakható-e, vagy nem; attól függne az is. hogy egyes lakásokból való kiköltözést elrendelné, vagy annak az egészség követelményeihez való átalakítását figyelme tárgyává tenné. Azonban ez legjobban érde-1 kelvén az egyeseket — természetes, hogy eme colossalis kérdés lelkiismeretes keresztülvitele is, a magán tevékenység körébe tereltetiá. Arról pedig, hogy a szegényebb sorsnak az élelmüket megkereshessék — bogy segély forrásokat találhassanak, s magukat a cibere-levesen kívül mással is táplálhassák és azon közmondásos államelvnek a megvalósítása, amit IV. Henrik hangoztatott: ...minden nap egy főtt tyúk" — a távol jobb idők, a túlságos nagy adók leszállításának, az ipar és mezei gazdaság fölvirágozásának és Magyarországnak Széchenyi [által jövendölt de még el nem ért — hanem .lesz* 1 korszakában vész el! Pedig, hogy a községnek, az államnak mily félve kellene őrizni adózó polgárainak, együttesen fegyveres erejének, testi egészségét, ,s vele jólétének gyarapodását, már azon szép elmélet is megmagyarázza, mély az adót oly természetűnek tekinti, mint a föld párolgását, melyet a ?ap magához felszí, hogy azt későbben termékenyítő esőben adja a földnek vissza. Minket azonban — a kik csak városnak közegészségügyéről kívánunk szólani és a magasabb politikát nem értjük, e fontos elvek ma nem vezetnek: mi hatóságainkhoz, a közönséghez vagyunk nőve; s ezzel is akarunk foglalkozni, s czélunk az, hogy a hivatott közegeket dermedtségükből fölébresszük, a képviselőtestületet ellenőrzésre, a közegészségügyi bizottságot pedig gondoskodásra késztessük. Ezt czélozta lapunknak utóbbi számaiban a hatósághoz intézett fölszólalás a sétahelyek és közkertek fölállítására, ezt czélozta „Zala\' laptársunk, amidőn az árucsarnokok, (persze közraktárról beszélni se merünk) — s a statisticai adatok közzétételét, a szemét kihordást stb. indítványozta és kérte. Majd az uj utcstanyitás történetére s egy szép sétány tervére vonatkozó — be nem teljesedhetett határozatokat tett közzé. Ezeket összevetve ma amaz áramlattal, mely a közegészségügy napirendre hozatala s előmozdítása körül oly óriási mérveket Öit, tekint re Budapesten is e tárgyban tartott felszólamlásokat, a „Budapesti Szem-lé-\'nek constatálását gazdasági, erkölcsi és népesedési viszonyaink hanyatlása tekintetében, időszerűnek s elérkezettnek tartottuk és tartjuk az időt, hogy mindezekből kiindulva, meggyőzödjenek a t. közönség, a városi atyák, a tanács és bizottság, hogy bizony rothad valami nemcsak Dániában, hanem Kanizsában is, ; ez a holttest, melyen a férgek rágódnak, amely meztelenül fekszik : földszínen és utálatul tölti el a mellette elhaladókat, s a melyre vo natkozólag Dr. Fodor oly meglepő adatokat közöl — hogy halandóságunk és közegészségügyünk rossz állapota minden országot felülmúl — s a mely már magának a miniszternek figyelmét is kiérdemelni méltó volt — nem más mint a polgárok, az ország, a vidék, a főváros elhanyagolt közegészségügye. A mi városi tanáesuck, a városi orvosi karunk, a mi kapitányságunk, piaczi rendőrségünk közegészségügyi bizottságunk, mind oly jeles tényezők, a melyek az országos közegészségügyi tanácshoz hasonló lag összetett kezekkel szemlélik az eget. A közegészségügyi bizottság az orvosi kar eszméit, az orvosi kar a tanics reformjait, a képviselő ség a bevégzett tényeket\' Tárja; de a közönség az mindezekre hiába vár, mert ez az egész egy oly apparátus, a mely mindenikének más kereke van, mint a mely a gépet hajtja; — s ezen múlik azután, hogy minden marad a régiben. A tőrvény hatóság sürgeti a községi orvosi állás betöltését, de mivel közgyűlés nem tar tátik télen a hideg, nyáron meleg, ősszel a krisztus-kép kiállítása miatt, be sem töltettetik, jóllehet a közegészségügyi bizottság régen javasolta a jogkör megvonását is. A kis-kanizsai temető nagyob-bitása — jan. 3-án, vagy pláne deczemberben elhatároztatott, s mit olvasunk a ,Z. K.\'-ben csak nem rég, hogy nincs keresztülvive most sem. Ki hajtja tehát végre Nagy-Kanizsán a határozatokat és ki ellenőrzi, vagy hol interpellálható meg a városi tanács? Talán ugy is absolutismus alatt élünk, hogy még saját magunk s területünk ügyeiben sem intézkedhetünk, annál kevésbé tehetünk, vagy ha teszünk, eredményét hiába várjuk ?! Mit várhatunk akkor a szélesebb körű közegészségügy terén, ha az égető kérdések így oldatnak meg, ha a helyett, hogy előremennénk — hátra felé gravitálunk; ha a helyett, hogy az utczák szélesittetnének, fákkal beültethetőkké tétetnének, oly „uj* utczák nyitása vitetik keresztül, az egész városi közönség szeme láttára és boszuságára, aközegészség és szépitészeti ügy, a forgalom nagy kárára, — amely még egyetlen egy üdülő helyünktói — az egyletkerttől is megfoszt bennünket a felszálló s a kertre leeső, fojtó por által. * Mit várhatunk akkor a szendergő városi tanácstól, vagy magától bizottságaink mély belátásától, közigazgatásunktól, ha daczára az országszerte megindult figyelmeztetéseknek, mozgalmaknak, igen nagy a halálozási arányunk. — Városunk egyes részei nek, utezáinak botrányos egészségte-lensége és kipárolgása daczára sem a főút ki tég lázasát, sem a Czigleni-cze és a kis-kanizsai [halas tavak lecsapolását és kiszárítását, sem a csatorna rendszert, sem a befásitást. sem az Öntözést tervbe nem vesz-szük, tisztességesen keresztül nem visszük, piaczi rendőrségünkre, gondot nem (fordítunk s megelégszünk egy néhány utezánk kikövezése mellett azzal, hogy utczáink 7s-de kőnek, víznek, fának hírét se hallja. A kórház, a polgári- és elemi tanulók fejledezó erkölcsére, városunk szégyenére, bűzhödt levegőjével, most is régi helyén; az uj kórház ügye pedig megsülyedt. De ez óriási kívánság is a mai időben, hogy mi dolog házakról, vagy árva-házakról beszéljünk, mikor 69% pótlékot fizetünk. De mégis azt véljük, azon- lehetne segíteni, hogy az estefelé Üdülést kereső a vasútról hazafelé jövő csordák és csűrnék raja és pora által ne zavartassé k ; a 10 órakor holdvilágot szerető és csordát kerülő, olyan hordós kocsikkal ne találkozzék, amelyek nem az emberi orr kellemes meglepetését idézik elő. . >~e beszéljünk ama bölcs intézkedésekről sem — hogy a kaszárnyák — s a nagy kaszárnya is a város szivében vannak és leend is, se pedig arról, hogy a nyers bőr magazinok, azappanfőzdék eto. etc. még a legújabb időben — e felvilágosult korban is — a fó-utezákon engedélyeztetnek. Mintha az erkölcstelenség bűzének megfelelőleg, azzal akarnánk ellensúlyozni közegészségügyünk még rosszabb bűzét. Mit várjunk ezekután közegészségügyi bizottságunktól, mit a városi tanácstól? Felhozzuk-e még — a már annyiszor elcsépelt, de eddig se orvosolt — közegészségügy megmételye-zésének alap okát: a tisztátalan büdös városrészeken kívül, a tisztáta) ian, büdös, ronda — (nemcsak korcsma-— udvarokat, házakat, nyitott sze- TARCZA. A uostoha.*) Piros Tolt arexod, szép piros, Mist kebleden a r .:... . Ezt wlVetéd, az elbornlt, — Nagyon nagyon megváltozat. Kapom lehunyt, TÍEaJsiam el tön ék, Bennem pokol, — kihalt a trendo Lék. Ugy 6g valóm ! Lelkemre fagy Emtéked, oly hideg 1 Elűztem, sirt, kaczagtam. jajgatott, KeresseJ: nyújt az életjbslztaniot Egy gyermek esd, tán kallod i«: A lég elbozta jajait, S midőn lehelsz, szivedre száll. Hint szer, mely ölve isétröpít. Ajkam mosolyt keres, s üröm-kehely, Vagy mély fohász keservén torzzá el, UÍ7 s*jg—• neked Ily metszői fajhatott, Midőn vevéd A injtó bánatot. Elment,hová, ki tadjz? jaj nekem! Bosiüd k*jaelg. nagy ég, kiszenvedem I Szegény fid, anyát keres, Ü név zokog fel ajkain; Vihar lüvölt... szép hölgy mi lelt, Hogy lázra tör, leküzd a kín f Bocíiia nrxB), oh add megnentenem, Segits; s.e í™ 6 Iow mindenem I El, érte eL ;>* kajh! z fcid ^ Mi rázta fel ? *) Mutatvány zzerzö sajté alá rendezett IV-ik kStetábCL fitülíi hamvatokl... Ölelt, karolt, a mint átka elfokíra; Itt árnya, rám, mely csontú! int felém. Két sir közölt gyerieek-balott-, Az éj borong, csavik, csűrik. Sietsz, hová, temetni tán ? Asszony, világod elknaik— Halált, halált ! megtép a tájdalom; Fátok magamtól, — s még kacsaghatom: — Minden kitér. Haha! ne féljelek. Hisz én vagyok, Anya, ti gyermekek! Meglelni Üt, megyek, bocsáss oda ! A szél süvölt,*kuvik izél: mostoha! HAJOATÓ SÁNDOR. Az álgróf. Irta: 8ZA.LAY SÁlfBOR- (Folytatás) „Hisz megbocsátok, de hol vagy egyetlen kedves Arankám ?1« — -"-szólt. De a zokogás olfojtá szavait. Gondolatokba mélyedt. A fehtajalt érzelmek visszatértek lassankint medrükbe. — A pillanatra elnémult nagyravigyis njra felébredt szivében. „De ez mégsem lehet így I Tudja ai ég, mtnö aehonnaj bitorolja egy Őa nemes lányának szentséges azerelmét. Nem, őseim szent nevére mondom — ezt nem tűrhetem. llJyefalvy Kázmér leányának ereiben forr oly nemes vér, — s elég gazdag arra. hogy egy grófnak nejévé lehessen. Azok a szép remények, miket e frigyhez köték nem semmisülhet nek meg egy nemtelen kigyó fondorlata által. Azt mondja, hogy a grófot gyűlöli. Igen, mert a rágalom piszkos nyelve tán előtte sötétre festi jelleme-1 ? / " Annál inkább fogja szeretni, ha megismerte. Hisz a gyűlölet és szerelem közt csak vonilnji ahatár. — Ah ez nem\' lesz Így! Felfogom őt keresni, A vendégeket és a vőlegényt rögtőn érUsitem az esküvőnek nem várt okból lör.ént elhalasztásáról. E pillanatban belépett az inas es mély bók közben jelenté: — „Gróf Szegedy Uszkár ö méltósága,- As öreg Illyefalvy Kázmérnak majd leesett állkhpcaa meglepetésében. — „Ugy látszik: Plató minden ördögét ellenem zúdította" — mormogá. — Azonnal tiszteletére megyek a gróf urnák — szólt fennhangon. Elkezdett ide s tova tipegni, mint a ki jobban szeretné magát a bőrén kivül látni. Végre olyféle arczkifejezessél, mint aki fél, de ennek ellenkezőjéről akarja önmagát minden áron meggyőzni, átlépte szobája küszöbét. Hamarjában felölté , tiszt elgési Öltöoy*-ét a benyitott aa elfogadó terembe. A gróf udvariasan állt fel, az öreg barátságos mosoly lyal, tiszteletteljesen közeledett feléje. „Nagyon Örülök a szerencsének kedve* gróf ur. De minek köszönjem tulajdonkép e nem várt szerencsét ?\' — Részemről a szerencse. Kötelességemnek tartam kedves arámnál a me-nyeksfl előtti napon tisztelegni. — Hogy miként van Aranka? — Sajnos, de nem szolgálhatok vele. — szólt Illyefalvy, azonnal szerepet vére* — — Hogy-hogy? Nem értem önti — Aranka távot van. — De bitz holnapután meny eksőnk 11 Ilyenkor itthon szokás lenni. — Épe\'pillanatban voltssándékom agy gróf urrtl, mint az egybehívó\'.lakkal tudatni az Ünnepély elhalasztását bizonytalan időre. — Mt okból? — Nagynénje Erdélyben halálos beteg s táviratilag Arankát kérette magihoz. — Vagy ugy ? Na ez egészen mis ! Illyefalvy engedelmet kért a gróftól, bogy aürgŐs intézkedéseinek megtétele végett rövid időre távozik. Gr. Szegedy Oszkár magánosan Ült a fényes teremben. Kincaszomjas szemekkel tekintett végig a bíboros falakon, Az aranytól csillogott ott minden. A gyönyörű, drága képeit merőben a korszerű festés remekei. Ezekkel nagy ellen tótban ott függtek a régi magyar család külsőleg fénytelen, de szívben dicső ősei. Egyiknek arcza aem volt talány, mint a mai kor mozaik jellemű gyermekké, nem találhat azokon gyanua vonást az arca-vizsgáló sceplicismuaa. Nyngődtan néztek a szemlélőre, mint kiknek lelkiismeretében nincsen árny. Hiába keresnéd szemeikben a rajongás lángsngarát. Szilárd tekinteteikből higgadt tetterő világlik. Ok kötelességnek ismerték az ókorukban azon erényeket, miket a mai kor fiainak ezredike csak feltüzelt képzelete rohama ban követ. Gr, Szegedy Oszkár hidegen fn-totta át tekintetével az őszinte, nyüt arczu Ősöket. El kellett volna pirulnia ások előtt. Az már az emberi természetben rejlik, hogy senki sem nézi jó kedvvel a magiban mag nem leve nemes1 jellem vonásokat, ba az utánozhatás lehetetlenségét kislelkűsegénil fogva érzi. így volt a mi grófunk is. — Aroz-tanulmányra agy látszik legkisebb hajlama sem volt. Lelkét inkább a sok drágaság, a pompa foglal kostatá. — „Mondhatom a fogás épen nem roaz, csak valahogy ki ne sikamoljék es a drága hal keséim kösől. De ón nem jót sejtek — szövé tavibb gondolatait a grof. - Ls s rögtöni távozás, a nagynénje halálos betegsége, mint valami rögtön gondolt lepelnek tűnik fel előttem. Meg azt egyáltalában nem értem, hogy eresztené el oly bosszú útra «gészen magánosan egyetlen leányát. Na itt aligha más nem rejlik.... Különben, ha valami történt, jó nem történhetett. Én pedig elég roaz vagyok arra, hogy a legnagyobb rossnsk is nyomára jöjjek. Majd meglássuk. — A leánynak, illetőleg gazdaságának, okvetlenül btrtokiba kell jutnom. Hah, hah, nem félek én! Szegedy Oszkár „szás-kezü" kinek ott is arany marad markikában, hol más ember öt ujját felejti.\'1 Idáig ju\'ott gondolkodásában a gróf, kinek lelkületét ezek után könnyen megítélheti as olvasó. Az öreg Illyefalvy nyájaa arczcsal lépett be. Ennek ép oly nagy bűne volt a nagyravigyis, mint reményteljes vójének a kincsszomj. — „Megtettem az intézkedéseket kedves gróf ur, leendő vőm, — szólt késdörzölődve. — Ugy hiszem e váratlan körülmény nem fog nehestelésre okot adni.* — f Ah kérem, épsn a«ml* HÜBZONBGTKDIK ÉVTŐL YA M ZALAI KÖZLÖNY mét gödreikkel, a fő-, nyitott csatornát büdös vizével, mely városun kon keresztüMoly? Beszéljünk-e a 11 12 órakor is nyitva levő kapnk és ajtóknak becsű ka fsáról, a része-geskedés terjedésérői, 144 korcsmáról, — fürdőink és fürdőhelyeink semiségóről? — Hallgassuk ezeket agyon! Hisz tudjuk: kik használják ezeket; — tudjuk, hogy ezek a közegészségügynek Kanizsán más szempontból állana* szolgálatában sok, igen sok vendéglővel együtt! És ma már, tessék elhinni: megszűnt ama közmondás naivsága Kanizsán, a mit Paiő Pál mond: ,Hej ráérünk arra még!" Mi sürgetjük a halotti statistica közzétételét, mert mi akarjuk látni és tudni, (Pesten hetenkint közzé teszik), hogy hányan és mily betegségben halnak el? Mi akarjuk tudni és látni a fának, víznek és levegőnek hatását és fontosságát. Mi akarjuk tudni a lakások, udvarok, utczák és terek befolyását a közegészségügyre, s meggyőződést szerezni, a közegészségügy állapotáról, Ha a gabnaár oly fontos tényező a város előtt, hogy közzététele szükséges, tegye sözzé a havi jelentéseket, számoljon a tanács a közönségnek! A közegészségügy nem mostoha gyermek, — ettől [függ egy város, egy ország jóléte és boldogsága is. Videant consules, nequid res-publica detrimenti capiat! Tűzoltói és polgárl-egyietl választások. Október első napja Bevezetés nsp volt r tűzoltó-egylet éleiében. E napon választotta meg harmadik elnökét. Oroszviry Gyula, ki több éven át állott, mint elnök, a tűzoltó egylet Ólén, nagybuzgalmn munkásság és igen sok üdvös eredmény elérése után víszszalé-pett, — lemondott sz elnöki tisztről. Oly öntetlen, nyiltjellemü és tetterős férfiú után, mint Oroszviry, as f>Inöki szék betöltése igen fontos és kritikus dolog volt Orotzvárynak sikerűit a tűzoltók között nagy népszerűséggel oly egyleti köz-szellemet teremteni, mely biztos alapnl Ígérkezik s. n gy horderejű intézménynek. Örömmel néztük a tűzoltó egylet baladá-sát,rohamos erkölcsi és anyagi emelkedését. Nyugodtan néztünk jövője elé is, mert tudtak, hogy a vezérszerep oly egyén kezeiben van, ki a megszilárdított alapra lankadatlan buzgalommal fog tovább épileni és bátran szembe száll a minden szép intézmény siakah&dával, a balhéié tekkel. A dolog azonban egyszerre oly fordulaton vett, hogy Oroszviry leköszönt. Mindenkiben ax a gondolat támadott: vájjon ki lesz as 6 helyének méltó be- töltője? Kiben össspontosoland a tűzoltó polgárok bizalma? Ki örvend még Nagy-Kanizsán oly népszerűségnek, hogy a már megteremtett kőzssel lemet, össze tartást a tűzoltó tagok között továbbra is fen tarthassa ? As tűzoltó egylet tekintete Lengyel Lajos, helybeli, köztiszteletben álló Ügyvédre esett; O; kérte fel elnökéül. Len gyei az elnöki tisztet, mint a tűzoltó pol gárok bizalmi ajándokát, elfogadta; e szerint a tűzoltó-egylet jövője az Ő kezeibe van letéve. Készünkről csak gratulálhatunk a tűzoltó-egyletnek. Lengyelben ismét önzetlen és jóindulatú, áldozatkész férfiút nyertek élűkre, kitol igen sokat remélhetünk. Mi szívesen hiarszűk, bogy ő is éppen oly lelkesen küzdi le a ne\'án felbukkanó akadályokat, éppen oly éltető lelke lessen a tűzoltó-egyletnek, mint elődje volt. Hanem arra, hogy esen intézmény igazán nagyá fejlődhessék, nem fog elég lenni pusztán as elnök űgybnsgslma, lel-kesültsége, hanem a szép czél kivivásira, teljes kifejlesztésére szükséges a polgárság nagyobb, élénkebb részvéte. Ez pedig itt nagyban hiányzik. Tekintsünk csak körüli Kik képezik talajdonképen a tűzoltóságot? Majdnem kivétel nélkül iparosok. Ho-noratiornak ott se híre, be hamva nem volt az előtt. Csak is as utóbbi időben — mikor a lüzrendőrségi osztály is életbe lépett — csatlakozott néhány. Mir pedig jogosan elvárható, hogy ily kosos Ügyet necsak as iparrsság, hanem a tanárok, tanítók és egyéb tisztviselők is fölkarol-janaks abban ténylegesen részt vegyenek. Ha már máshova nem, hát a tüzrendŐr-ségi osztályba mindenki bátran beállhat, mert ott élete — ha már az félti — nincs veszélynek kitéve; föladata csak abból áll, hogy tüzeset alkalmával a rendre felügyel, kordont hnz és a megmentett holmikat őrzi. Ez magában igen ártatlan foglalkozás és a tűzoltás körei még is nagy fontossága. Ha valakit tán az tartana vissza, hogy egyenruhát maginak anyagi körülményeinél fogva nem csináltat hat, ez nem képez skadályt; mert tudomásunk szerint az egylet a ssftk anyagi körülmények be igazolása otán saját költségén is szerel fel. Hisstzük és reméljük, hogy a tüz-oltó-egylet ügyét mindenki magáénak tekintvén, annak előmenetele.) telvírigos-tutasa érdekében szívesen tömörülnek a működő erők. As aj elnök csak is agy építhet örömmel, ildosetkészséggel a már megvetett alapra, ha munkáját, közös munkánknak tekintve, mi is szívesen áldozzuk erőnket Amily életerős közszellem él a tűzoltó-egyletben, oly visszavonás, oly tea-pedés lidéreznyontása alatt kezd zülleni a polgári-egy let. Ugyancsak október 1-én történt ott is az aj tisztikar és 11 választmányi tag választása. — Már egyszer volt egy. behiva e czélból közgyűlés, de tagok nem jelenlek meg határozatképes számban s igy az elnapoltatott, A második határnapon még sokkal kevesebben jelentek Azatin mintha mi sem történt volna, elkezdtek mindennapi themin politizálni. J? n. Csendes völgyi falucskába, vezetem a k. olvasót. — Elzárt hely, hova még nem férkőzhetett be a polgárisul t világ ezer meg ezer korszerű Ördöge; hol a boldogság, as életöröm nem as erkölcs-sűlyesstő élvek özönében terem. Tiszta boldogságot rejtenek itt s megelégedést hirdető lakok fehér falai; a nyugodt, őszinte arczu lakók\'szemeiben, homilyta-Un a sugár, mint a szív, honnét fel tőrének. Ha a roppant bérezek közé ékelt kis falucskára tekintünk, melynek határit a természet szépségeivel oly gazdagon felruházta : lelkünk elmerül s a fenséges látása Istenhez közelit bennünket. Térjünk be! A nsp gyássoló özvegye, as éj, már közeleg sötét köntösében. A titokzatosan susogó lombok kSsé rejtett házak ablakain it itt-ott bsritságos esti fény kandi kii ki a éjszakára, A bűvös csendet nem zavarja egyetlen feltörő hang. Még a ház őrei is nyugton vannak. Kitől kellene itt tartani as .Isten hita mögött* — s mégis oly közel Istenhez? I \' A falu legvégső hasiba vezet be-sséiyünk fen 1 A sűrűn leplezett ablak csekély, fedetlen hagyott részén át tekintve, egyaszru, csínnal bútorozott sso< bicska tárul elénk. Á pamlagon két fiatal egyén — nő és férfi — ülnek. A férfi barna, halvány ifjú. Hoassu sötét fürtjei egyenesen hátra vannaksimitvs; magsa, dombom homloka alatt a két fekete ssem lángol, mint a tömi öcs éjébe vetett üszök. Egész külseje nem mindennapi lényt sejtet A nő szintén nagyon fiatal. Homlokát tenyerébe rejtve gondolkozik. Arcza «s*k félig látható. De im ép felemeli fejét s édes mo-solygva nyitja szóra ajkait. U ast Igen ő Aranka! Az a gyönyörűen árnyalt olajbarna arcz, basa-virág szemek, melyek elbűvölnék a meny legszentebb angyalit, a imára késetetnék a pokol legírtózatosabb ördögét — a sir éjszakájánál sötétebb tápy fürtök feled-hetién ül élnek annak lelkében, ki őt egyaz r elég boldogtalan volt megpillantani. A ki látta, nem feledhető. - Kiaértő angyalként lebegett előtte ébren s álmaiban. — Pedig es as isteni Aranka ciak egy szerelmet ismert, mely azért született keblében, hogy elkísérje sirjaba. — Szerelmét a mellette ülő barna ifjú birtr>. Ezért bagjá el a szülői bázat a még botlásában is fenséges lelkű leány, hogy megvetné a bibort, a gyönyöröket, a kialelkü nagyok paradicsomit: as emberek ka-csaj » s az apai átok kíséretében őnlelke árán alapítsa meg azt az édest, mit a világ felületes Ítélete elbukásnak neves. Ne ítéljétek el ót! A teremtés őrök jogot ajándékozott, midőn szivünkbe as isteni szerelmet lehelé. — Legyen e jog szent és sérthetetlen 1 Halandó as Alkotó ellen vét, midőn durva gőggel ast szét akarja tépni. — A tok leend a szülőn, ki gyermeke boldogságát szerelmében összezúzza. Midőn a védtelen lány kétségbeesésében elmenekül onnét, hol boldogságiban életére törnek: ne ítéljétek el őt! (Folytatása kivetkezik.) Balaton-füredi tarczalevél. (A .Zalai Közlöny\' eredeti tárcsája.) Keidet, tetőpont, vég! — ebből áll minden a világon. A természet ara, as ember, önmagával tehetetlen gyermeknek születik; élte delén mint nemének hass* nos tagja működik, agg korában pedig évről-évre jobbsn-joöbin hanyatlik, — értelmi tekintetben a gyermekkor falé,, meg, de az alapszabályok értelmében akkor már — tekintet nélkül a megjelentek számára — a gyűlés megtartandó volt. A választás eredményét a hírek rovatiban későijük, e helyen csak sajnálkozásán <at fejezzük ki a polgári-egylet hanyatlása felett Nem akarnak véle menyünknek csslbataüanságot vindikálni, de agy hisszük : fején találjak a szeget, ha kijelentjük,, hogy az egylet Ualón az osztálygy ülőle t férge rág. Hogy miképen keltas ott ki, vagy ki vetette el az első magvat, nem tudjak ; de hogy egyre jobban, jobban fejlődik, mindenki észreveheti, a ki a különböző elemekkel érintkezik. Ez bizony nagyon szomorú dolog. És ha ugy érledődík ez a veszedelmes betegség, mint eddig, előbb-utóbb megássa a polgári-egylet sírját A különböző elemek széthúzása folytán beálló tespedés odáig érleli a dolgot, hogy nemcsak az állandó ssinhás, hanem majd a Solgári-egylet romjai felett is kesergüuk [ari us ként Álom... álom. .Álom, álom édes álom: szerelem. ¦ így mondja a nóta. Csakhogy vármegyénkre ngy húzzák rá a nagy gonoszak, hogy: „álom. álom, édes álom: tespedés. Na már mi ez ellen pedig ünnepélyesen tiltakozunk 1 A fogalmakat nagyon könnyű összezavarni. És azok a gáncsoskodó urak — agy látszik nagyon könnyen összezavarják. Qui bene distinguit, bene docet Azok pedig nem jól különböztetnek, tehát rosszul tanítanak. A mit ők tespedésnek neveznek, az nem tespedés, hanem jótevő béke. És ez a béke nem-e éltető eleme a mi megyei társadalmi életünknek?! De mennyire! Más vármegyékben holmi kicsinyes kérdésekből országos dolgokat csinálnak, felkorbácsolják azokkal a közvéleményt És mi a következés? Az, hogy belejutnak Tisza Kálmán ur fekete könyvébe. Ez pedig hát a mai körülmények között bizony nem hat éltetőleg a megye társadalmi viszonyaira. Nem is értjük — tisztelettel legyen mondva — hogy Tisza Kálmán bölcs kormánya alatt egy megye mást tehessen üdvössógesen, mint hogy alszik szépen és nyugodtan várja az ébredést Ezt Zalavármegye nagy bölcsen tudja. Szeretnék is ám látni olyan államférfiut vagy olyan doktort, a ki rá merné fogni, hogy ébren van. Alszik — uraim! — és ezt jól is csinálja. Mire való az a holmi memorandum, felirat, meg mig a kérlelhetlen halál nem egyesíti tesü maradványait as anyafölddel. Alig akad, amit inkibb hasonlít-hatnánk életünkhöz, — mint a fürdők évadjit. A virigoazlogató május végén megnyílik az idény, kezdetben jóformán tenetetlen magával, mert alig képes bármi szerény társadalmi mulatságot nyújtani vendégeinek, kiknek nagyrésae nem bemert egymást A jalius már élénknek találja as idényt; amely teljes mükCdéaben áll ősmeretséget létesíteni, e munkija az „Annahéten 1 éri el eredményének tetőpontját, hisz akkor néhány órányi rövid időtartam alatt többekkel köthetünk Ősmeretséget mint máskor évek foiy tán. Kisasszony napja az elaggott idénynyel találkozik, ski kedvetlen, sőt beteges, mindent zokon vess és mtnduu talán sopánkodik, panaszkodik, vendégei már tömegesen hagyták el, a még hívek pogyászolnak. Szeptember közepe pedig s temotésen van jelen, as idény kimúlása hivatalosan less közzéteve a gyógy vendég kimutatások beesüntatése által. Zslamegyét aok azép vidékkel áldotta meg a természet, legbájosabb esek között a Balatonmellék. Midőn a megye egyik nagy fiinak, Kisfal udi Sándornak, gyönyörű hsngolatteljes költeményeit olvassak; érezzük, hogy a fájdalmas multa katonát egyedül e fönséges tájék lelkesítette oly édesfájó dalok megiriairs. S e Balatonmellék kiváló pontjai: Badacsony Ssigliget, Tihany és Füred. Nem vagyok ugyan zalai, de azért a Balatont és vidékét sokkal részletesebben ösmerem, mint legtöbb szülötte e asép megyének, tájék megítélés dolgában pedig gyakorlott vagyok, hisz Európa legszebb pontjait e.jylől-egyig megjártam, a zalai partoknak szépség szerint való osztályozásit tehát igy végzem, Badacsony a legnagyszerűbb, Ssigliget a legbájosabb Tihany a lsgtíbbst mutató, Füred a lag. az ég tudja miféle [sok csodabogár?! Nem egyéb az mind üres lármánál! Idő- és papir-pazaláfl. Idétlen szülöttjei azok a megyei autonómiának. Már bizony akárhány megye bomlik is az ilyen dolgokkal; [ez a mi szabadelvű megyénk csak van annyi józansággal a tisztelt magas kormány irányában, hogy nem nyul darázsfészekbe soha, sem pediglen a sült gesztenye után parázsba. Mindehhez van elég észszel. Bennünket, egyes, gyarló embereket éjjeli nyugalmunkbanegyedül az a parányi élősdi háborgat, a miről azt tartják, hogy meghódította, hatalmában tartja az egész világot és a minek legnagyobb ellensége a n ó-v i 1 á g. A mi Tármegyénket is megmegzavarja isteni nyugalmában, szent békéjében egy-egy ilyen élősdi, a mit idegen népek nyelvén phtllosérának mondanak. Ennek a neve egy rettenetes vészkiáltás. És méltán. Részesül is olyan megtiszteltetésben vármegyénk részéről, a mindben még szülőhazájában se részesülhet Nevére felriad álmaiból minden vaskalap és csengő-bongó oratiok rázzák meg a megyei tanácsterem oszlopait A hangokat pedig szétviszik a megyei élet telephonjai, a bizottsági tagok. Ezek a hangok beszélnek azután különös dolgokat Azt mondják, hogy az alispán bizalmatlansági szavazatot érdemel; az alispán eízűlleszti, tönkre silányítja a megyei életet, mert ki akarja pusztítani a philloxe-rát Na iszen még csak ez kellene! Hát akkor mi fölött tartana Zala-varmegye közgyűlést?! Talán az útjavítás fölött? Ugyan kérem! Hisz akkor egyszerre elvesztené megyénk azt a traditionalis hírnevét, hogy itt mindenfele tengelyt üt a tengernyi sár és hogy Zalavármegye paradicsomába, Göcsejbe, csak ló- és kocsiáldozattal juthatni be bizonyos évszakban. Ezen változtatni egyenlő volna a megye nevezetességének tönkre tevésével. Voltak pedig már olyan rosz-lelkü politikns megyei atyafiak, a kik azt tervezték, hogy a járási szolgabi rakat mindig a járás más-más vidékéből kellene választani. Igy azután eléretnék az, hogy a merre a szolgabíró ur a járás központjába kocsikázna, hát majd csak megjavulnának az utak; ha beleizzadna is a varmegye. Na már ez kissé furcsa gyanúsítás. Mi ez ellen ünnepélyesen tilta- viditóbb. Felejthetlen emlékű dicső c ádo runk, a boldogult József főberczeg Füredet .hasink ék.é"-nek keresstalte el, — pedig mi volt sső korában a Savanyuvir. Akkora kedélyesség póolU Füreden azon ssásféle csínt, kényelmet fényűzést, amely a jelenleg Savanyúvizet hazánkban sok tekintetből első fürdőjévé tessi. De mi volt Füred csak öt év előtt is. Negyedrangú fürdő, melyből as is hiányzott, smit napjainkban első szükségletnek tekint a gyógy vendég ; födött sétány és tágas gyógy terem. Akik nem tanulmányozták a világ-fűrdŐk fejlődését és kedvelik, ha alkalmuk nyílik külföldön való utazásaik fitogtatására, Füreden megfordalván, kü löoöe gyönyörüségöket találjak *s itteni fürdőintézmények Ócsárlásában. Persze as illetők tudatlanságukban megfeledkeznek arról, hogy Ők oly külföldi fürdőkhöz hasonlítják Füredet, melyek már félszázad előtt állottak a fejlődés ason fokán, melyre a Savanyúvíz aránylag rövid idő alatt — voltakép csak tis év folytán — emelkedett. De számításon kivűl hagyják azt is, hog,\' ason külföldi gyógyhelyekre a polgáriasodon világ minden országiból zacskósaimra hurcsoltik s pénzt (hej tömérdek magyar ezüst-arany is üti az ottaniak zsebet), mig Füred például as idén is csak kétezer és néhány vendéget (persze beleértve a kocsisokat a inasokat is) képes kimutatni. Jönnének csak mindazok, skik divatos külföldi fürdőkben pocsékolják a magyar pénzt (sőt gyakran egéasségöket is) öt, hat éven át Füredre, oly rendkívül gyors lendületet illapithat-batninak meg az itteni viszonyokban, amely csupán as újvilágban ésslelhető. . Való! Füred mégsem Baden-Baden, ná.i Ostende ragyogóbb, Troaville fényűzőbb, Doberan több változatosságot ayujt, de például Furádról csakis as asm kozunk a szolgabíró urak nevében. Azok a borzalmas hírek, a hosszú esőzés után beállott ut-állapotokról csak mendemondák. Valami hét-szilvavásnak a mult és boldogabb idők emlékein merengő gebéi elgondolkodnak valahol az országúti sárban és ebből miodjárt csinálnak nagy lármát és megyei kérdéssé akarják felfújni. Hohó, uraim! még alszunk, még ne:* vagyunk itthon az efféle dolgok:¦! Akinek nem tetszik az ut Göcsej felé, ne menjen Göcsej felé 1 Ott vau Tspolcza vidéke; adott annak a természet elég jó utat; tessék arra rándulni! Vagy talán a megyei közoktatás, a tanítók díjazásának és annak rendes kiszolgáltatásának ügyét kellene ki<öé rendezni? Ez kérem teljesen rendben vr.u. Meg azután ha még oly rendetlenül áll is. hát mire való az államilag fentartott tanfelügyelő? Ú a közoktatás-ügy lelke; ha hiba van, intézkedjék. Ha a nép nem fizeti a tanítót és nem tartja fenn rendesen áz iskolát, fizesse az állam, áldozzon rá! Ez nem municipalís ügy, nem érdekli a megyét Minden rendben van: boldog állapotokat érünk. Még az antisemíti -kus mozgalmak se bírnak kizökkenteni bennünket a kerékvágásból. Ha néha más megyék mozgalmainak zajára itt is fel akar riadni a közvélemény, szépen karjainkba vesszük, elringatjuk ezt a fel-felsiró gyermeket: .Alugy el, alugy el!* Jegyzék a n.-kanizsai kir. törvszék büntető biró* ságinál 1882. évi okt 5. 6. 7. 12. és 13-megtartandó végtárgyalás- és ítélethirdetésekről. Október 5-én. 2485. B/82. Hamis esküvéssel vadolt Füles Józsefné elleni bűnügyben végtárgy. 2354. B/82. H min és vétkes bukással vádolt Fridrich Ferdinánd elleni bünü-\'vb-Mi végtárgv. 1659- B/íi2.\'Klekár Iván elleni bűnügyben II. bir. ithird. 2760. B/82. Tomasici Bertalan és társa elleni bűnügybea 11. birÓsigi Ítélethirdetés. 2805. B/82. Matola Marion elleni bűnügyben II. bir. ithird. Október 6-in. 2380. B/82, Jogtalan elsajátítással vádolt Király Vicza elleni bűnügyben végtárgy. öameri el, hogy több a világbirü Lidónál (Velencze fürdője),ski elferdíti a tényeket, hogy berendezései kényelmesebbek mint Livorno fürdőié (azoknac egyedüli nagy előnye a Savanyúvíz fölött, hogy jelentékenyül olcsóbb az ottani élet;) hogy Gmunden mögötte murád ; a többi osztrák tavak fürdői p^dig sokkal kísebb-szerüek nálv Pedig aránylag mily kevés költséget fordíthattak Füredre ! A fürdő tulajdonosa, oly szerzetesrend, amely birtokainak jövedelméből számos iskolát tart fönn. A sőté\'emtékü Bachrendszer alatt a tihanyi apát — a voltaképi földesúr — állása nem volt betöltve; a helyettesi; 6 „administrator* pedig oly gazdálkodást folytatott, a mely inkább kárára mint hasznára szolgált Fürednek. Mig azon idők alatt a jelenleg verseny társai ul szereplő külföldi fürdők rohamosan fejlődtek, emelkedetek. Mit használt a buzgó fürdő felügyelő, a jelenlegi fürdőigazgató Éczy László, kedves fürdője érdekében tett, bármily előterjesztése! Az»k süket fülekre találtuk. Végre Simon Zsigmond rend-tagnak tihanyi apáttá történt megválasztatása szebb napokat hozott Füredre; s a legmagyarabb eisŐraogu fürdő emelku-dése gyorsan történik. Mindaz fátyolképek alakjában vonult el jómagam előtt, midőn a regatta szép napjaiban visszagondoltam a ,régi,* berendezésében nagyon kezdetleges Sava-nyavizreéa végignéztem az előttem fekvő mostani, pompás Füredu\'. És hugy ez összehasonlítással önkénytelenül is fuglai-kostam, érthető; mert a versenyek hivatva vannak Füredünk fejlődését oly irányba terelni, amely egyedül vezet a kitűzött czélbos: belőle elsőrangú Üdülési és szórakozási fürdőt alkotni. A versenyek napjai oly sximos vendéget vontak ide t oly éioakieget HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN? OKTOBEB 5-én 1882. 2403. B/82. Lopással vádolt Safa-rics János elleni bűnügyben végtirgy, 2484. B/82. HQtlen] kezeléssel vá. dolt Zdoleci Antal elleni bűnügyben veg\'árgy. 2867. B/82. P»p János és társa, elleni büaügybeo 111. bírósági Ítélethirdetés. 2745. B/82. Berger Jótsel elleni bűnügyben III. bir. ithird. 2987. 2988. 2989. B/82. n. a. Ci-nlsó György, Frankór Károly, Kuko-vics Irán elleni jövedék kihágás ügyben ithird \\ Október 7-én. 3072. B/82. Gyilkossági kísérlettel rádőli Balázs György elleni bűnügyben végtárgy. Október 12-én. 1876. B/82. Hatóság elleni erőszakkal vádolt Kukurusnyák Rókus el-elleni bűnügyben. 1997. B/82, Csalással vádolt ifjú Nagy Ferenci elleui bűnügyben végtár-gy*U«. *209. B/82. Lopással vádolt Bedének MAna elleni bűnügyben végtárgy. 2853. B/82. Nagy Mihály elleni bűnügyben III.bír. ithird. 2687. B/82. Vigh András elleni bűnügyben III. bir. ithird. 2562. B/82. Németh István a társa elleni bűnügyben III. bir. íthírd. 2990. B/82. Jövedéki kihágás**! vádolt Lovrencsics Somis elleni ügyben ithird. 299!. B/82 Jöv-déki kihágással vádolt Muogyár Mátyás elleni ügyben ithird. Október 13 in. 24J9. B/82. Lopással vádolt Bedő István f-lleni bünügybea végtttrgy. 1574. B/ö2. Súlyos testi sértéssel vadult Bodor János elleni bűnügyben vegiárgy. i ü 19. B/82. Magánokirat hamisi. tassal vádclt Csondor János elleni bün> ügvbau végtárgy. 3052 B/82. Czika György « társai ellem bűnügyben II. bir. ithird. 2758. B/82. Meglica János s tárami ellem bűnügyben II. bir. ilhitd. 2480. B/82. B-.askovics József elleni bűnügyben II. bír. ithird, 2992. B/82. Jövedéki kihágással vádolt Vuk Ferencz elleni bűnügyben ithird. Kelt a nagy-kanizsai kir. trvszék bűntett) bíróságinál 1S82. évi szeptember hó 30-án. Kiadta: PLANDER GYÖRGY kir. törvényszéki kiadó Helyi, megyei és vegyes hírek — A király nerenapján f. hó 4 én ünnepélyes isteni tisztelet tartatott a szent-terencziek templomában-A katona ság í a világi hatóságok nagy számban voltak képviselve. A karénak teljesen méuó volt az ünnepély nemzeti fontosságához. A jelenvolt lőssgyökeres magyarok ábiiatát dicsőén betetőztea „Gott erhalte" oszt rák liymnus — különben fenséges — dallama. Ezért méltán lehet gratulálni i: Jáuos városi kántornak.KÍTáncsiak boi:ak létre, nainó a hires Annabeteket jellemzi. Csakhogy amig azoknak vonz ereje csupán a méltán nagybirü tinezvi-galomból áll. ennek látogatása pedig divatnak van alávetve, a versenyek a hóbortos divattól mentes, valódi elveseteket nyújtanak, s igy azok vonzereje nemcsak hogy nem csökkenhetik, de oőt évről évre erősbödni fog. A pompásan sikerült versenyeknek köszönhetni jórészta Balaton-egylet tneg .alakulását is, amely bivatia van nemcsak Füred, de az egész Balatonmellék emelésére munkálkodni. Már éveken át írtam csikkeket ily egylet megalapításának szükségét bizonyítgatva, néhány hét elótt Sziklay János, e nagytehetségű hírlapíró melegítette fel a dolgot. — a: alapszabályokat ketten csakhamar kidől goztuk, az ideiglenes közgyűlés elfogadta azokat, a liazlviselőkül ajánlott urak szívesen elvállalták hivatalukat; — tagok jeles számmal jelentkeztek: a igy már jövő tavasassal fölhangzik tavon, berken, ormon, mezon Tarosokon s erdőn as egylet találó jelszava. — Jókai Mór, a nemzet koszorús költője, ajánlotta ast: — .Jókedv, bőségi* — Igen! uralkodjék .jókedv* az egylet tagjai között, és honol jon .bőség* a magyar tenger" kies part jain, Füred Zalamegye dísze; éa mégis mit kell látnunk!/ Kincs a Danánlulnak megyéje. — Mosony ki Tételé vei — amely, például as idén is ugy volt, keTe sebb gyógy vendéget küldene a Balaton első fürdőjébe, mínt as anyamegye. Még pedig nem azért,hogy Zalában nem Tolnának üdülést igénylök jeles számmal; ds, mert azok kilencstisediease drága kül földi gyógyhelyeké* kére* szórakozást De ha Füred megyéjének diase, ennek kötelességei Tannak e gyönyört pontja iránt. Ezek egyike, a Balaton-egyletet minél bánatosabbat pártfogolni, tahit vagyunk, hogyha ahazafiaaJKent-farenozi atyák, — a mint édesen reméljük — október 6-án a vértanuk emlékére gyász isteni tiszteletet tartanak: nem fogja a Hnck nr a nemzeti kegyelet adóját a „Gott erhalte\'-val róni le?! A13 aradi Yértann kivégftstetósének évfordulója október 6-án van. Sötét, kinos emlék e nemzet lelkén, aoha be nem hegedó seb a szivén... Vájjon a keserű emlékezet ver-e hullámot vérünkben ? Aggódunk miatta. Ha már axabadaágharosonk élfi félistenéről megfeledkeztünk mint ezt a közelmúlt iga solta; reraélhotünk-e kegyeletet e városban a gyássos idők nagy martyrjai iránt? Egy kia rejaényt mégis táplálunk bzi-vünkben. Hisshaily események se korbácsolnak fel bennünket álmainkból, akkor valóban korbácsot érdemiünk. — A polgári egyletben október 1 én ejtetett meg az uj tisztikar cs 11 le-köszönt választmányi tag helyet uj választmányi tagok választása. Szavazott összesen 49 tag. Megválasztásiak elnökké: San-veber József: 38 —, álelnökké.Ujviri Illés: 41 -,titkárri;Fr:ilerAdolf;47 -, pénz-Írnokká: Botfi Károly: 33 —, köoyvtirnokki: Hütter"Lajos: 41 — éa háznagygyá: Tomsics József: 40 szava-z«tlal; — választmányi rendes tagokká: Bartoe János 45 —, Somastch LŐrincz 43 —, Heocz antal 42 —, Semotke Lajos 49 —, Eger Ignács 40 —, Oroszváry Gyula 40 —, Fischer József 39 —.Rosen-blüh Lajos 38 —, Grünbut Lipót 35 —, ifj. FesseIhoffer József 28 —, Szautcr Gyula 26 szavazattal; — póttagokká: Chiooráoy Boldizsár 21 —, Szent János 8 — éa Szalay Lajos 8 szavazattal. — A íüzoitó-egylet tagjai október 1 én, a választások napján, esto az .Oroszlán\' vendéglőbe gyűltek banquette-re Vendégek is szép számban voltak jelen. Mindenki igen jó kedvben volt; egymást érték a jóízű toasztok. A vig társaság az éjféli órákban oszlott szét. — SnlyOS csapié. Kaiser Sándor helybeli terménykereskedőt, e hó 3-án közvetlen ebéd előtt szélhűdés érte. A rögtön igénybe vett orvosi aegély daczára a beteg állapota fölötte aggasztó, fölépüléséhez kevés a remény. — Gyilkosság történt a VL és VII. kerületben október 1-éa virradóra. Több njoncz, — kik akkor rukkoltak be együtt mulatott, mi közben két ezigáoy is ugyauazon korcsmába ment. Megjegy zendő, hogy már előbb egy másik korcsmában együtt mulattak. A egyik czigány az ujonezok*távozása után nem találván botját, midőn újra találkoztak, ast tőlök kérta. Erre megtámadták, kitaszigálták s az utexán Horváth Jánost késsel agyon szu\'daltik. A másik czigány: is össze visszaverték. A tettesek már fogva vannak — Hangverseny. Grünfeld Alfréd kir. kamarai zongoraművész október 8-in hangversenyt fog adni a „Szarvas" szálló dísztermében következő műsorral: 1) 32 váltósatok Beethoven 2) Préambule, Valse noble, Chiarína, Chopin, Estrella, Recon-naisance, Pantalon e: Cnlombin, Valse Allemand, Paganini, Marseb der Davids- bündler, eontre les Philístins Schumsn Róbert Caruevaljából. 3. a. GavotteBach-S\'. Saes b. Noeturne Field. c. Deux Etudu (F moll, As dur) Chopin d. Uenuetto Bizet e. Sereoade MosskoTSzky f. Mazurka III. (uj) Grünfeld g. Valse caprice Rubin-stein 4. Ábránd, magyar dallamok fölött Grünfeld. Helyárak: Körszék I. sor 2 frt, II. és III. sor l frt 50 kr., Zártaxék 1 frt, Karzati Ülőhely 1 frt, Belépti jegy 60 kr, Deák jegy 40 kr. Jegyek előre válthatók, Práger Béla nr gyógytárában és este a pénztárnál. A zongora Böaendor-fermütirabó! szállíttatik Bécsből. Kezdete 8 órakor. — Öngyilkossági kísérlet Horváth Mihály daoa-pentelei lakos kőművesmester már mintegy 8 héttel ezelőtt öngyilkossági szándékból szájába lőtt. A golyó nem okozta halálát, hanem nyak idegeinek rgy részét szakította el — miért is roppant kinoka! szenved azóta. — sót szeme világátiselveszt*>tie,Te«nap jelentkezett gyógykezelés végett S Rókus kórházban, hol fel is vették ápol*,\' végett s mindenek előtt a jelentkező nyakából a gyilkos golyót fogjÜr k\'venní; mert az még mind é* iáiig ott van. Tettének oka a közte s felesége között régóta fennálló csivakodáz volt, mely naponként többszőr ismétlődött. — Az eszéki Tasntl szerencsétlenséghez. F. hó 3 ról jeientik Eszékről, hogy az cugenfalvi malmokat a Dráva vize a partra sodorta. Majer szolgabíró Balogh mérnőkkel a helyszínén röglön megjelenvén, a károsult malomtufajdono-sok részére a létesített óvintézkedések isikeres foganatosítása után uj helyeket jelöltek ki. A huszárokkal lezuhant vag-gon Majer szolgabíró és Balogh mérnök által eszközölt sondirozás után az 569 számú hajómalomnál megtaláltatott. A huszárok közül a kopácsi határban levó bajári Dunaágnál ismít kifogtak egyet. Eugenfalu község kárára 198. számú őrháznál regálejogcsonkitáa követtetett el; a szolgabírói kiküldetés folytán, Polgár segédszolgabiró a helyszínén azonnal megjelent éa eljárása folytán az ügyet az utazó közönség kényelme éa követelményeihez képest kedvezőleg intézte el. — Agyonlőtte anyja kedvesét Mokrínban (Torontálm.) Vojnov Voja földmivelÓ már évek óta ágyasságban élt őzt. TutzakoT Sakilla asasonynya). As asszony fia, katonai azolgálatí idejének leteltével, a mult hó elején hazatért A fiatal TutzakoT nem akarta megtűrni VojooTo*. a háznál s mint a D. L. irja tőbbsaSr agyonlövesse! fenyegette, ha nem hagyja el Örökre a hasat, mire azonban Vojnov mindig gúnyolódással felelt. — Vojnov m, hó 26-án kiment a földekre, Tutzakov titokban utánas egy r«ivol vérrel agyonlőtte. Vojnov nyomban élettelenül rogyott össze. A gyilkost átsdták a bíróságnak. — A pOZSOttyi zavargások mindegyre nagyobb és nagyobb mérveket öltenek. A katonaság, a megyei hatóság mindent elkövetnek a zavargások megszüntetése iránt, de még eddig minden eredménytelen volt. Még a katonaságot is megtámadta-á feldühödött nép. Bizony aggodé szemmel kell a jövő elé nésni iratkozzanak be tagokul százan msg százan a megyéből, még pedig most ; mert nagyon téves fölfogásra mutat, ha bárki is azt mondja: „majd tagja leszek az egyletnek májasban.* — A csupán májusban jelentkezőknek (valÓban alig ve betni hasznát a folyó idényben; az egylet csakis azon tagszám szerint intézkedhet vén (ast előre kell cselekedői) melyet titkára decsemberben kimutat. Ezt jól jegyezzék meg azok, kikre tartozik. Füred várható emelkedése azonban egyebet is követe! a megyétől: a fürdő körül fekvő járás restére szolgabírói hí vatali állítani fői. Ennek szükségét belátva, már intéztedéi; ez irányban a közgyűlés ; s igy most voltakép csupán ez állás betöltése forog kérdésben. Vannak bizonyos járások, -melyek nek szolga bírójától az általános kellékeken kívül még „külnnős\'-nek ia megkívántatnak; ilyen azon járása Pestmegyének, amelyhez a Margitsziget tartozik, vagy pöstyényi járás Nyitra-megyében, a buziási Temesben, a gödöllői Pestmegyében sat. elsőknek sxolgabirájs, ugyanis, mint türdőbiztos is működik; az utóbbié pedig sokat érintkezik ft királyi csaliddal. Már pedig egy előkelő fürdő biztosi-tó) az általános képesítésen felül még ki váló tapintat, finom előzékeny modor és társalgási ügyesség -is magkiván útnak mert hivatalosan Ő képviseli a fürdőben megyéjét. * „> A füredi járás megválasztandó sxolgabiraja különösen kényes állást fog betölteni; mert, hiszen 1 hazánk legelőkelőbb gyógyhelye Balaton-Füred, Itt megfordulnak a legtávoUbb fekvő, kí-rályhágóntuli megyék birtokosai épugy, miként Bácamegye családjai: mulatnak itt a tiszamentiek sas ung-beregi tájékon lakok közül; Üdülést keresnek biharmegyeiek és mármarosiak; szórakozni jönnek ide poseoayiak és budapestiek ; ily hát még a Dunántúl; hát még a külföldi például, a jövő évi versenyekre- máris jelentkeztek Bécsből, Prágából, Frankfurtból, Berlinből és Londonból. Esen vendégeinknek csak minden tekintetben beváló szolgabírót szabadZaia-megyének bemutatni, ha fölfogja helyzetének fontosságát. De amily sokat kell a leendő füredi ssolgabirótóikövetelnünk ; époly könnyű a megye választóinak helyzete ez állás betöltésével szemben: Nagy Sándor, a már öt éven át itt hivataloskodott {fürdő-biztos, megérdemlett, osztatlan kőzbe-csülésben áll. Mindenki részéről kedvelt-ságnek örvend; s oly kiváló sikerrel oldotta meg Jgyskran szövevényes föladatait, hogy e, már kipróbált erőn kívül más egyént választani meg itteni szolga,, biróu. fölösleges kisérelgetés volna. Aki ct éven it tízezer gyógy vendég tiszteletét, becsülését, kedvelését bírta kivivői; aki a legelőkelőbb idegenekkel szemben is kiváló tapintattal tudta megyéjét képviselni : csakis as lehet a füredi járás első szolga bírája. Ezt is jól jegyezzék meg azok, kikre tartozik. A Balaton-egylet többet fog csak néhány év alatt ia, Füred s a zalamegyei partok felvirágoztatására tenni, mint mostanig egy évszázadon áttörtént, pártfogolja tehát Zalamegye közönsége, teljes erőből as egyletet A füredi járás szolgabírói állásának szerencsés betöltésétől as függ, hogy az itteni gyógy vendégek s a fürdőbiztosi-hivatal között már öt év óta fennálló kedvező viszony továbbra is fennmaradjon, válaszsza meg hát es állásra Zalamegye közönsége a kipróbált érdemeset. Füred jövőjén nagyot lendíthetni Zalamegyén, járjon el hát bölcsen, miként eddig is, mindenkor bölcsen intézkedett. SZEKRÉNYESSY KÁLMÁN. „yen vésses tünetek után. a. kormány a legszigorúbb intéxkedest alkalmazza ;csak-hogy a láva azért egyre terjed. — A budapesti állami kösépipar-lodai igazgatóságtól. A gépkeseifik és fűtők tsnfolyama. A fóldmivelés ipar a kereskedelemügyi m. kir. ministeríum által a budapesti állami kózépipartanódában a gépkeselók és fűtők számára rendezett második tanfolyam f. évi november > első napján fog megoyittatni s hat __.napig tart. E tanfolyamon a stabil gőzkazán és gösgépek.továbbá a gósmozdony (lokomobil) és a cséplőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek az ÖnillÓ lakatosok, kovácsok, ezek segédei, továbbá a külömbÖző gépgyárak munkásai, okleTelesgazdák, valamint oly gazdák is, a kik a természettani tudományból annyi ismerettel bírnak, hogy a taufolyamot kellő sikerrel hallgathatják, végre gyártulajdonosok. A beira-tások az iotézet helyiségében (VIII ker. bodzafa ntcza 28 sz.) október hó 1-ső nap-~\'n kezdődnek s e hó folyamában a kőz-_ Apókon estve 6 órától 7 ig, a v.^sár és ünnepnapokon pedig délelőtt 8 órától 12-ig tartatnak. Az előadások naponként estve 7 órától 9 ig, a vaair és ünnepnapokon délelölt 9 órától 12-ig tartatnak; az utolsó hónapban gyakorlati oktatás tesz működő gépek meiletl .A felvételre jelentkező munkások főnökeiktől ígazolvinyt tartoznak előmutatni arról, hogy jelenleg melyik szakban dolgoznak. Bővebb felvilágosításért Hegejüs Károly úrhoz, az állami közép ipartanoda igazgatójihoz lehet fordulni A földvasnthálózataiiak kitér jedfese 1881 év végén A .Manuál ofRail-roads of the United States for 1881" New-Yorkban megjelenő évkúny v 907-ik lapján ámézetei nyujta TÜág vasúthálózatairól. Átszámitva az es ősszeálUtasban angol mérlfoldeken kimutatott vasúthálózatot kilométerekre az egyes világrészek s országajk vasúthálózatainak kiterjedése 1881. év végén a következő volt: Belgium 4,162, Németalföld é* Luxemburg 2,221. Nagy-Britannia 28,879, Svájcz 2,637, Német birodalom 34,174. Francziaorszig 26,166, Dánia 1,576, Ausztria-Magyarország 18,491, Olaszország 8,289. Portugália 1,249, Spanyolország 6,199, Svédország 5,874, Törökország 3,082, Oroszország 23,517, Görögország 12, Norvégia ] 323, Európa Összesen 167,801, kim. — Északamerikai Egyesült-Államok • 139, 200. Canada 10,068, Mejico 1,866, Cuba 1,382, Jamaica 40, Közép-Ámenfea 202 Chili éa Peru 4,199. Brasilia 3,058, Ar gentin 2,473 Paraguay 72, Uruguay 376, Venezuela 113, Ecuador 122, Columbia 121, Bolívia 50, Britt Guyana 34, Trinidad 26, Amerika összesen 163,402, kilométer. — Britt India 13,752, Ceylon 175, Java 156, Japán388,Kis Ázsia 274, A.aia Összesen 14,745 kilométer. — Algier 1. 153, TunU 249, Egyiptom 1.518 Cap és Matal 1,075, Mauritius 106 Afrikaösszesen 4,101 kilométer. — Uj-Seeland 1 8o4, Tasmania 278, Victoria 1, 811. Uj Dél-Wales 1,184, Queenaland 809, Dél-Ausztrália 900, Nyugot-Ausztrália 116, Tahiti 4, Ausztrália összesen 6,986 kilométer! As egéss világ vasúthálózati nak kiterjedése a fenti adatok szerint ki tesz tehát 219.805 angol ménfőid = 357. 035 kilométer sz 48,248 földrajzi mért-földet, vagyis a Tasuli hálózat kilerjsdése kilencxazer haladja meg az egyenlítő hosszát. — Felesé g-jaritó. Parisból irjik szept 27-ről; Parisnak egyik különben békés utczija a napokban ép oly zajos, mint mulatságos jelenetnek volt a színhelye. Egy szegény kolportőr,egy csomag füzettel a hóna alatt, haladt végig as ut-czán, folyton est kiabálva: .Vegyenek, uraim, vegyenek! Maniére de corrigersa femme!" Legjobb mód a feleség megjavítására ! hasznos minden házi embernekés azoknak, kik azzá akarnak lenni I Tiz centimé,uraira, kéUon !"Akönyvecskének rohamosan akadtak vevői. De egyszerre egy fiatal nő közeledik és arczul üti as elárusítót; majd még egy fél tucsst javításra szoruló n5 csatlakozott hozzá és a méltatlankodó hölgyek irgalmatlanul bántak el a boldogtalannal és portékájával. De mikor férfiak is beleelegyedtek a vitába, hogy a bántalmazottat támogassák női ellenségeivel szemben, a zavar általa nos lőtt Kalapok, sipkák, fejkotők és kötények röpültek mindenfelé s a csata jó fél óráig tartott,mig végre a békeszeretőknek sikerült véget vetni neki. Bár a porai járt röpülő kereskedőnek könyörületes férfiak megtérítették a kárát, a nők mindazonáltal elének cséljukat, mert a kolportör megesküdött, hogy soha, de soha, nem árusít el többé olyan könyvet, melynek as a czime: .Maniére de corríger sa femme." — Dumas Sándor törzsfaja. Egy idegen, ki büszke Tolt régi nemességére ós irigyelte azt a dicsőséget, malyot Dumas Sándor (as apa) élresett, bemutatta magit nála, s hogy meg -.lázzá Őt, est a kérdést intézte hozzá: „Ön nem tiszta kau-kasi Tér nemde Dumas ur ?* — .Nem, mert atyám mulatt volt\' — .Tehát as ön atyja- csakugyan mulatt volt? Ugy hit ss ön nagyatyja..-, — .Néger volt,uram, természetesen néger." — .És az ön déd-atyja, ha szabad kérdeznem?* — .Majom volt, aram 1 Az én törssfim ott kezdődik, a hol as öné végződik, uram 1" — Eszéken a katasztrófa áldozata inak emlékére obeliszket fognak felállítani. Bizottság alakult meg, mely a gyűjtéseket fogja eszközöloi. Az obeliszket a Dráva partján az uj és régi vasúti híd közt, vagy ha a régit addig lebontják, a régi kid irányában állítják fel. Tekintettel arra, hogy az elveszettek magyar bussárok, a bizottság hazánkból is remél adományokat Az adományok a .Drau* szerkeaztöiégéhez vagy a bizottság pénztárnokihoz: Reitaer Ádámhoz küldendők. A kiemelési munkálatok javában folynak, Hazman mérnök, kit az alföldi Tasut igazgatósága az összes hidak megvizsgálása végett kiküldött, aa Eszék és Dárda közt levőártér-hidat szia tén kétségbeejtő állapotban találta; legszükségesebb ré*zei korhadtak. A beomlott hidat ngészen szétbontják. Az épülő vashid körülbelül betTea nap alatt készül e!. Aa árukat Mohácson és Gomboson keresztül szálli\'.ják minden ráfizetés nélkül.— — AbelűgTminister körrendeleti-leg felhívja a törvényhatóságok figyelmét arra, hogy a gyakori tüzesetek oka az is szokott lenni, hogy a biztositő-tirsulalok ügynökei s nagyobb provisto elnyerése végett tuibecsüléseket eszközölnek a biztosított tárgyak értékét a valódi értéknél magasabban veszik föl, amely eljárás által a felekéi is a biztositásra kivinjik buzdítani, bár vele félrevezetik. A bel-ügymioister fölhívja a t. hatóságokat, bogy as öngyujtogatas ily nagyon előálló csábja ellrnébenj a belységbelí bírák utján figyelmestessek a népet, bogy a kereskedelmi törvény értelmében a tul-felbecsülés énéknélküli szerződésnek tétetik, mert a biztosító társulatok csak a tényleges érték alapján a aténylugei ká.*i téri tik meg, — Opinm dohányzó nók. Fila- de!fiából írják, hogy ott egy .Op.um-dobaoyzó-terem* van berendezve nók számára, melyek tulajdonosa nem — miot hinné az ember — valami kínai, hanem egy Cbisour Kati nevű .fehér" hölgy. A csínos, körülbelül 35 éve* nŐ nem csinál semmi titkot üsletéból. As ő .uÓk számára* berendezett helyiségei, nem valami kínai ópium barlangfélék, hanem pompásan berendezett termek és Chisonr Kati azzal dicsekszik, hogy vendégei a legelőkelőbb hölgy világból Talók. A filadelfiai opiumtnremból, férfiak ki Tannak zárva, mert Cbisour Kati sserint as ópium dohányzó nőkre semmi ingerrel sincsenek a férfiak. — Szigeti Józsefet ti. kitűnő színműírót a nemzeti ssinház kiváló elsőrangú művészét okt 2-án reggel szélbű-désí rohamok környékezték, \'melyeknek ha elejét nem veszik, a baj igen végzetessé Tálhatott Tolna. Szigeti reggel ki-lencz Óra felé lakásán egyszerre szédülni kezdett arcza égett, kipirult, szeme merevült, szája vonaglott ugy, hogy családját a legnagyobb rémület fsgta el. Azonnal futottak dr. Ladányiért, ki azonnal elősietett, eret vágott, pióczákat rakott, s Így csakhamar eszméletre hozta a művészt, ki még gyöngélkedik ugyan, de ma estére már egészen jobban lett. A baj okának ast mondják, hogy a hatvan éves öreg mar huss ére nem jitsaott olyan nagy erőt igénylő szerepet, miot a .Raotsan", s es a megerőltetés izgatta fel idegeit A kitűzött .Rantzuk" előadása e miatt maradt el, s helyette a Ctifra nyomorúság"-ot adták. As Öreg, oünden körben kedvelt írót s művészt többen látogatták meg a nap folyamán ismerősei, barátai közül, de beszélnie nem szabad még, s több nap, talán hét is telik e:, mig ismét színpadra léphet. As eset, melyet az első peresekben nagyítva adtak elő, a legnagyobb sxenzázziót keltette minden felé és (általános öröm volt, mikor a nagy baj el mit hárítva. Mindenki szivéből kívánja a népszerű .Szigeti bácsie-nak a teljes felépülést — Ajánlott levflc-L. A nemzetközi posta egyesület határozata értelmében újévtől kezdve minden ajánlott levetet nagy és feltűnő R betűvel kell megbélyegezni. Borid hírek. — Egy ruthén keservesen panaszkodik azon, hogy a mármarosi ruthének jobban tudnak magyarul mint rusznyákul a hogy a boltokon magyar és nem orosz feliratok vannak. (Bárcsak a németet, románok stb. is igy keseregnének már!) — A boszniai mohamedánok tö-mt-gesen Táoderolnak ki. — Yánibéry Ármintól „A magyarok eredete" czimü mü jelent meg a tud. akad.(kiadásában, melyben szt bizonyitja be, hogy mí magyarok török-tatár eredetűek Tagyunk. A könyvkészlet 3 nap alatt teljesen elfogyott, újra nyomatják. — Anglia sem snnektálni, sem angol védnókség alá aem. akarja helyesni Egyptomot — Zsidóellenes zavargásuk törtek ki Pozsony városán kivül még Cse kJ észen, .Basinban, Szt-György ben, Rétben, Bélben és Stom-fin U. — Ertl Károly körözött ügyvéd HUSZONEGYEDIK ÍYTOLYAM ZALAI KÔUÔKI OKTÓBEE 5-én 1882. mag a jelentkezett a bpssti törvényszék-sél. — 80 drb. piócsat rakott egy budapesti asszony a testére öngyilkossági szándékból. — Eözrakíárakat szándékoznak építeni Szabadkán. (Félünk tűié, hogy a nagy-kanizsainak a mintájára fog épülni.) Irodalom. - A „Képes Családi Lapok- f. éri októberben az ötödik évtolysioba lépett. Beküldetett hozzánk az uj évfolyam 1-aó száma, melyből azt a meggyőződést szereztük, hogy a kiadó s a szerkesztőség vállvetetten igyekeznek jó, a várakozást minden tekintetben kielégítő szépirodalmi, ismeretterjesztő képes heti lapot adni. Nem csoda, hogy e lap tízezer előfizetővel dicsekedhetik, mert kiállitás és tartalom egyaránt ajánlatossá teszik ast. Mint már más alkalommal megjegyeztük, a „Képes Családi Kapok" nak ingyenes mellékletei is vannak; éspedig egyik a „NŐvilág" czimü divatlap, (számtalan képpel,) mely a hazai hölgy közönség igényeit minden tekintetben kielégíti a a szintén nagy buzgalommal szerkesztett .Gazdasági és Háztartási" lap, mely ősimének tökéletesen megfelel. Az uj évfolyamból ugy látszik, bogy a szerkesztőség i a kiadó áldozatkészsége nagy fi-gyeimet fordítnak er<eredetiségre s igy a kizárólagos magyar irodalom fejlesztésére. Ingyenes regéoymelléklete nem holmi külföldi selejtes mű átültetése, de a magvas tollú írónk b. Horváth Miklós müvt; a regény czime: , A métely hintók*; a beküldött első ívből is látjuk, hogy az pompás társadalmi korrajz á jelen időből. Az 1-ső ssám tartalma kUlőuben beszélhet helyettünk magáról a lap belbecséről, íme a főbb czikkek: „Egy kis tévedés* a ragyogó tollú Baláss Sándor elbeszélése; — -Az uj Eudymíou" Ko-mócsy József, az aktív magyar poéták legj el eebi kének megkapó szép költeménye;— „Ferde fogalmak, czim alatt b. Horváth Miklós értekezik az irodalom genre-kép;) — „találkozás az erdőben11 fGreguss Imre eredeti. A „K. Cs. Lapok-számára készített müve;) — s négy kép Egyiptomból: mind olyanok, melyek az ottani világeseményeket képezik. A jövő számmal küldetik szét Jássay Mari aesiony a kitűnő tragika művésznő szín nyomata arczképe mint ingyen iut&lom-kép minden előfizetőnek. A lap előfizetési ára egész évre 6, félévre 3, negyed évre 1 frt 50 kr. levén, elismerésünket bízvást kifejezhetjük ugy a lelkes kiadó (Mehner Vilmos, Budapesten, papnövelde utcza 8. ssám,) mint a szerkesztő Ko mdcsy Lajos) iránt. — Beküldetett hoszánk ,A Petőfi-szobor leleplezésének emlékére* cs. fűzet. Irta: Tewrewk Árpád, Erős kritikai éllel, sokoldalú tanulmányra valló adatokkal ast fejtegeti, hogy Petőfi müvész-köl\'.ő volt. Minden bizonyitga-tása azon sarkallik, hogy „a tndomány és művészet nem szükségkép főltételesik egymást." Ez alapon azután boncsolgatja Gregussnak ide vágó s általa nem helyeselt nézeteit. — Ajánljuk olvasóink figyelmébe! — „Költemények" ozimen jelent meg Vaszary Bélától egy kötet költemény. Összeses 158 lapra terjed és 80 db. kisebb, nagyobb v\'erset tartalmaz. A szerző nincs tehetség nélkül jhelyly el-kőzzel felcsillant-lik verseiben a költői erő és egy különös neme as eredetiségnek. Még s szerző-müve után ítélve fiatal; de ez nem volna hiba; hanem az már hiba, hogy a fiatal költők azon bűnében van, mikép minden színre, szóra költeményt ir. Még ez sem volna olyan nagy bűn, hanem az már igen is az, hogy mielőtt sajtóba adta, jól meg nem rostálta költeményét. Igy azután tiszta bsaa jutott volna a közönség elé. Amint most áll előttünk, olysn külömböző értékű verseket tartalmaz, hogy as ember gondolkodva áll meg itt ott: vájjon egy kéz munkája-e az a silány vers, meg az a költői erőre valló költemény? Még jó erős forráson kell kereszt ül mennie, s akkor majd tisztábban gyöngyözik, a kötet.ára: nemzeties irányáról; — „Ábrándosan , ..... czim alatt Dengi János tollából közöl egy i frt. 20 kr. Kapható: (hol?) kis joujou nevű novelettet; - ezt követi | — Az agárdi ekeverseny legtel-kitünő fordítónknak, Müesz Bélának egy I jesebb leírásit b különösen a gősskókre forditása (,Herczeg mint lakatos Te | vonatkozólag még a bíráló bízottéig gény\' :) _ mBjd Phüantrop kedélyeske- \\ munkálatánál is részletesebb ösaz\'jállítisit dik „A papírkosárból" czimü csevegés-j közli a .Gazdasági Mérnők" legutóbbi ben s árul ti egyetmást „a szerkesztőség j száma. E mellett igen terjedelmes és titkaiból*; — „A lant, a lant.." czim! beható két csikkben tárgyalj* a gőzeke alatt Csiklay Lajos irt e számba hangú-lstteljes költeményt; lacze Jenő, a multak szorgalmas búvárja „A fáczán vagy pávafogadáa" czim alatt egy kö: épkori szokást ismertet; — „Halvány ifjú" a hét művelést kiterjeszkedvén annak minden egyes részére, részletesen ismerteti a gőzeke rendszereket képekben ts bemutatja az egyes gépeket és eszközöket. A megelőző szám közli továbbá grófSzapiry történetét u-ja meg valóban kedvas mo- ; Gyula pénzügymínisternek ttoroan .Van aztán a lapban sok apró j gazdasági egyesület elnökének sikerült közlemény, újdonságok, talányok stb. j arczképét és életrajzát. Ugyané számokban gazdag rovata; a társalgóban" a kérdé- fejezi be Sarlay Károly nagyérdekü czikk-sek, feleletek, ajánlatok, stb. egész raja. sorozatát a meteorológia és földmivelés i roT»tot megbecsülhetik az étő- | viszonyáról. Dr. Rosenspitz Sándor, Ame- rikában élő hazánkfia fölötte érdekes és tanulságos levelet kőzöl Amerika gazdasági viszonyairól, stb. Szóval, mint ezekből is látható, a .Gazdasági Mérnök\' szerkesztősége minden lehetőt elkövet, hogy lapjit a gazdaközönség részére tanulságossá, hasznossá és élvezetessé tegye. fizetők, mert mindenbon felvilágosítás\', nyernek ott, sőt a mi páratlan: ingyen hirdethetnek is.) A képek igen szépek. Esek közül ,kiemeljük a következőket: A „cziginy-kovics* (Feszty Árpád eredeti rajza után, melvet csak e lapnak készített;) .az első látogatás\' (pompás A sserkess tőség és kiadóhivatal októbertől kezdve uj előfizetést nyit, negyedévi 2 írtjával, mely összeg a lap kiadóhivataliba (Budapest, Csülag-ntcsa 8. as. a.) küldendő. Ismételten és a legmelegebben ajánljuk e köshaasnn vállalatot különösen a müveltgazdakösönségssives figyelmébe és tömeges pártoláaiiia. — Megjelent az „Ország Világ* TV. évfolyamának első füzete. Tartalmát a következő becses dolgozatok képezik: „Az egyedüli mód" ifj. Ábrányi Kornél kitűnő regénye. „Az egyház és Üldözöttek*, .Dicsőség" Ksmóesy Jóisef, hsngu-latteljes szép költeménye, „Herkulanum* (gyönyörű képpel.) „Boszniai karczolatok", .Betyárok az erdőn*1 (képpel). .Az élet megjelenése földünkön* Berky G asz távtól. .Oh légy velem" (képpel), aA második mésalliance" csinos életkép Bér-czy Gyulától, „Boldogságommal* Ábrányi Emil magható szép költeménye, .A messze távolban* vers Szekrényeaey Kálmántól, „A három jó madár" M. I. jó Ízű humoros rajza (képpel), „Debre-ezen" Könyves Tó\'h Kálmántól, .Utcxai énekesek Velencsében* (képpel), .Szieszta a kolostorban\'1 (képpel), „Csibék gyűlése* (képpel), „Hajó vonta tas* (képpel), .Két hét történetéből* ifj. Ábrányi Kornél jeles tárcsája. Képei mind művé-vészi alkotások, jeles fametszetben ma-tatvák be, hogy a külföldi képes lapokban aem lelni pirjnaat. Se kitűnő meisz vények mind a kiadok fametsző intéso-tébŐl kerültek ki. Az állandó rovaok a szokott tapintatossággal szakavatott értekemmel és lelkiismeretességgel szerkeszt vék. Fölsoroljuk a következőket: irodalom, zene, színház, társulatok, képzőművészet, hymen, gyiszrovat, tatálmáoyok, természeti tünemények, egészségügy, bal esetek, sport, a debrecseni református zsinat, as egyptomi háború, a kápolnai végrehajtás, újdonságok, rejtvények,naptár. Szóval oly bő, oly gazdag tartalommal bír e lap, oly sokoldalú tartalmat yujt a oly válogatott becses csikkeket közöl, hogy lehetetlen olvasóink szívére nem kötnünh, miszerint csoportosuljanak e becses folyóirat köré, sakkor bizonyára elfogja érni caélját : - z idegen képes lapok kiszorítását. Úgyis a mi érdekes történik a világban a mi fontos mozzanat az emberiség történelmében, azt ba nem hamarább, de mindig egyszerre közli a külföldi lapokkal s nagyobbára képekkel, minő a legutóbbi egyptomi háború volt. Ismétellen a legmelegebben ajánljuk olvasóink becies figyel inéba. Előfizetési ira egéss évre 10 frt, félévre 5 frt negyedévre 2 frt 53 kr. Előfitetbetni Wilckens éa Waidl kiadóhivatalában, Bpest, korona-hercseg ateza 3. szim. t — A „Vasárnapi Újság" előfizeted ára negyedévre 2 frt, a .Politikai Ujdon-nágokkal\'-kal együtt 3 frt. Ugyancsak a Frank Ii n-Társulat kiadó-hivatalában (Budapest, egyetem-uteza 4-dik sz.) megrendelhető a „Képes Néplap" legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt. — A „Jogtudományi Közlöny" 38-ik száma a következő tartalommal jelent meg : Megtorolhatlan vétség.Sitehlo Kornél budapesti ügyvédtől. — A pénz- büntetés jogi terméssete és a magyar büntetőtörvény (1878: V. les.) 53. §-a Dr. Wlassila Gyula budapesti kir. »1-ügyésztŐL —A magyar Ügyvédség reform-jábos. Dr. DeU\'Adamí Rezső budapesti ügyvédtől. — Törvénykezési S-emie: As 1881. LX. tcz. 132. §áhos. Györffey János ügyvédtől. — Törvényes zálogjog s elsőbbség. Bodnár Bálint ügyvédtől. — Különfélék. — Melléklet; Kúriai határosatok. — A budapesti királyi tábla elvi jelentőségű határozatai. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. A .Jogtudományt Közlöny" előfizetési ára: ára: félévre 6 frt, évnegyedre 3 frt. — Az Athenaenm nagy képes naptára czimü országosan ismert vállalat 1883. évi folyama magjelent és beküldőiéit bOKsánk. A gazdag tartalmú naptárt és irodalmi almanachot, mint sok év óta ezúttal is Conoha Károly szerkesztette kiváló ponlossiggsl és szakismeret tel. A 23 ivre terjedő vaskos kötetet 53 sikerűit kép és ábra diasiti. As igen bő éa mindenre kiterjedő naptári részt az irodalmi és művészeti közlemények követik. A vállalat e része maga nyolez ivre terjed s válogatott tartalmat országosan ismert írók müvei képesik. Valóságos irodalmi almanach es, mindvégig eredeti, sehol meg nem jelent dolgosatokkal. Költeményt, novellát, elbeszélést, székely népballadát közhasznú és ismeretter-jflsstő, további sok mis kisebb-nagyobb élvezetes csikket nyújt ifjabb Abrinyi Kornél, Hiador, Reviczky Gyula, Bartók Lajos, Mikszáth Kálmán, P. Sssthmiry Károly, Sziklai János, Benedek Elek és Sebes: jób. Porzsolt Kálmán, de Gerando Antonica, dr. O.váth Albeit tollából. Igen bőven ismerteti ss év kiválóbb irodalmi, művészeti stb. mozzanatait, képek-ke! illusztrálva. Művészi kivitelűéi pompásan sikerült arcz- és tájképei valóban meglepő hatásúak. Még gazdagabb a naptár hat ivre terjedő s miotegy 14.000 nevet tartalmazó tiszti czimtára. A naptir e részében a közóhajtaanak megfelelő hasznos újítással találkozunk, a mennyiben a tiszti czimtirt betűrendes névmutató egészíti kí, mely a roppant névtömegben az egyes nevek kikaresését rendkívül megkönnyíti. E névmutató » ki adó-társulat költséget nem kimélő áldozatkészségről tanúskodik. E szokatlanul gazdag és hasznos tartalom daczára a naptár ára csak 1 frt. változatlan. Takarmányára 5-70«—6 -ííg, égetni 6-75.—71/, sörfőtdei 8—10 frt. Tengeri ó iru 25 olcsóbb 775—8ig áeit. Uj 5-50-Nov. Febr. Kikindán 4*80. Kölesek 1883. maj. jan. 5 75. Zab silány fajok teljesen el vannak hanyagolva 5.40 —közön* 5-70—90, finom 6—6-20. ősz. .-10" iavaszra 6-20. Bab csendes ó fehér 7-75. uj lapos 10—10 50. törpe 11-50 — 75. barna 5 —75—lOfrt Ká-posztarepeze kisebb\'tételekben 14-25kelt. 1883 aug. szept. 12-75 költetett. Vad repcse lanyha 675—7l/2 bánságiifa tiszavidéki állomásokon 6-20—.6^30 köttetett. Repczeolaj 37 f. Repczeolajpogácsa téli hónapokra 625—640 köttetett TaX kármány bükköny zsákostál 3-% kelt. Burgonya 1-60—1\'80-ig kelt nagyobb menyiségbeo. Pénz&lfl leget 4 kamatra nyújtok ügyfeleimnek berak tfrozott árukra és feladási vevényekre helyben mindenütt hol pénzintézetek vannak.Zsák-kölcsöndijt hetenként */, krajezirt számitok a hozam küldendő árukhoz. Raktározási illeték havonként noelermázsáakéut magánruktárakban lJ/i — 2 kr. közraktárakban 4Va- Közraktári illeték átmeneti forgalomaan egy kocsirakomány után osztrák államvasút közraktáraiban 5-25. fővárosi közraktárakban 7-05. Papírszeletek. — (Aa njnneiok vizsgáján) Tizedes Mondja mez, Mayer, mi tSrtémk : faa a kapitány ur belép az orsiobába ? — Ujoncz Káromkodik. Egy párásítót megállított a vámnál a pénzügyőr. — Mi van ebben a zsákban,? _ kérdi az ntóbbí a kocsit átkutatva. — Egy kis i*b, — felett a. paraszt alig hallhatólag. *S — Miért nem beiz\'l hangoian! — rivallt rá a pénaflgvor. — Hát azért, hojy meg ne hallja a lovam, mert na m«gtndja, hogy zab van a kocsin hozzá sem szagol a taczernához. Felelős szerkesztő. SZÁLAT SÁNDOR. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNIT. Heti jelenlés a budapesti gabona tőzsdéről, Budapest szept. 29. Stainer József gabona és bizományi üzlet tulajdonos jelentése, Tartós esőzásek megrongálták országútstn-kat, ez okból a* áruhozatal kiselb, és a hangulat megszilárdult, szárak mérsékelten emelkedtek, Buza 20 kr. emelkedett. Mai árjegyzéseink: Tíssavidéki Pest-megyei ós Fehérmegyei 78—79— kl. 9-9-25. 79-80—kl. 9-40-9 60. 80-82-kl. 9*70-9 90. Bánsági 25 kr. Bánsági 15. Északmagyar. 40 kr. olcsóbb ószre 8 90. Tsvsssra 910. Busa 10 15. olcsóbb. Elsőrendű 7-10. közepes 6-90. konkolyoa 6*40.-60 Őszre 6 80. Árpa legjobb Asztall-és Odito ital, UtiM hátiunk bizonyait köhögésnél, gége bajosnál, gyonor-éi hólyag hurutnál. EDECSEK íz eai észté s elisei Itiiirí . Matton! Henrik, I AnéTés dugaszjegy I mint itt mollík.lT. fel-[ tüntetT. van, S5J~ jél ínöBH". veendő. MATTONl\'s GIESSHÜBIERI HIRDETÉSEK. Minden bel- és külföldön megjelent folyóirat- és dlTatlapra nklam előfizethetni. Egy uri hölgy sem. nélkülözheti toilletje választásánál TMT ! divatlapját! "91 |a most bekövetkezendő őszi idény és uj október deczemberi évnegyed beálltával van szerencsém a nagyérdemű hölgy- koszorut figyelmeztetni arra, hogy könyvkereskedésemben minden hazai- és külföldi divatlapokra előfizethetni Minden divatlap hozzám közvetlenül a kiadótól postán küldetetvén be, azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a lapokat már egy-két nappal megjelenésük után házhoz hordathatom ki, vagy vidékre postával küldhetem szét. Magyar Bazár Bpest magyar bazár Hölgyek lapja Bazár (berlini) Frauenzeitung Frauenzeitung nagy kiad. Coi-nélia (bécsi) Modjnvelt 2 frt 50 kr. 2 frt 50 kr. 3 frt — 1 frt 60 kr. 1 frt 60 kr. 2 frt 60 kr. 1 frt 20 kr. 75 kr. évnegyedenként helyben és vidékre. évnegyedenként vidékre bérmentes küldéssel 30 krral több. egyéb bárhol éa b&rki iltal hirdetett dÍT.tUpokr« magyar, német ét frmnoi. nyelven is elérketéaflk elfogadtatnak. Nagy-Kániasán, sxeptember haviban 1382. Wajdits József. Pgnîopinips rranon mRn ms^ooiapoto ymJjpfW *> ^od«»«npT SJZS?~ Tetemesen leszállított árak. ~^SBJ — KÁVÉZ ér t h e a tzótkfl riésí czég- LesnagysM uótkBMssi üzlet 457 19—26. nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni esomago- 1 lássál zsákokban 5 kilónként "a™ Osztr írt. frt. \\ 21. Msees valódi arábiai — — — 6.62 22. sseaadS i(ten nemes — — — — — — 5 83 24. Java I. lárga neiae* — — — — — — - 4.o3 30- csss «Wd erSteljea —_ — — ___ 4.G5 27. Perl bíoccíl igen kisdia — — _ — — — 4.88 25. Java II. sarjra nemes — — — — — — — 420 32. Santsi, jóisláio _ — — — — _ — - 390 33. DoBhnsc, kiadós — 3.80 34. Rio erStsljes és tiszta S^í Tfett: \'|, küo 75 krtól írtig 5-60. Rnsalik; Kron ¦ Sardina hordónként 6 kilo 175 frt. KOzveüeq szetkaidés, sytrs ét sslid szstffilst. ÁrjCffTrákek kávé-, tsss- ss vasliUból, vajanlnt kU pesia srisák díj- \' mentAsen kaldstt.sk Kérjttk b. ajánlatát és ajinljak masninkat. t FtTNEE & KORHBERG- HAMBÜBO. Korcsma bérbeadás. | A korcsunkhoz ver egy szép hkz, hkrom szobáTkl, istálló pajta, mészárszék, egy fél hold kert. A ioresma az országit mellett Tan, mely Hagyar- és Horrktorszagba Tezeí. Ara \' érenkint 700 frt, hétszáz forint A bérlet kezdetét xeendl 1883. éTl janaar hó 1-én. Bótebb tndosltast nyerhetni Tfiake-Szest-Syörgyön \' PECZEK GYÖRGY. ! 691 l-l plebánoinki, mint regale jog | blrtokoeicU. P P P P P Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugy csőbet egsé g ellen araknál és folyadék nőknél, •zigoruzn orroti vény után ké*zitett eyúgy-tűt — Rj^ityit befeeskendesís és fájdalom, utóbeteg*éf nélkül, ujounau beállott v*ela*ult baj, alaposan éi megfelalü S7onan. BatáTosottan dr. Hartmann Auxiliamja k*>end5 s ifj ezt a mellékelt bassná-lati ntasitási könjrvel eorfltt es ejy a dr. Hartmann inléietiben t»nács-"tia tATlott jogosit) jeej a m««S valódiságában kapható mindéit nagyobb gybgynez-tárban 2 frt 80 árért Fő raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt 11. Bécs. Raktár: Prágar Bála lyásyizeresz árnál Nsaj-Ksslzsás. V. I. Dr. Hartmann nr rendel 9— 2-if ás 4—6-ig intézetében s itt minden ugy mint addig ía, mindennemQ bSr- és titkos beteg-ségsk, nem kUlÓoben férfi erS l;-¦ kjválóatt kittlniS mód sserínt, minden uló-kSietkexáa elkerülése célkQl. 8vpbili> é* -fdagsdások és ¦tindennemG betegiégek legjobban ryógyUUtosk. Héraékelt díj. Uleg is. 880 5—». Wien, Stadt. Setlergassa Nr. 11. I ! I I I Sttr-SMMÍatu, Byoattott t Ltadó Ulajisaos Wtjdits Jóaei gyorssijtójaE. N AGY-KAMZ^\'\'1882. október 8-án. Huszonegyedik évfolyam. fél é-.re ......... * . nejed erre......2 • Eav szám 10 kr. HIRDETÉSEK B hasábos peütsorb&n 7, másodszor C s minden toíábbi sorért 5 Jtr. NYILTTÍUBEN soronként 10 krért Tétetnek feí Kincstári illeték minden egyes tói*-lesért SO kr. fizetendő. A kp Kellemi réstét iHet5 közlemények s szerkesztőhöz. anyagi részét illető\' közlemények pedig s kiadóhoz bérmentve NAGY-KAS 17SA Wlassisssáz. Bérmenteüen levelek csak isisért mtinkeUrzaktol f^adtalosk «1. Kéziratok vissza sem küldetnek. ^nTY-Kanizsaváros helyhatóságinak, , nagy-kanizsai fiak. tűzoltó-egylet\'1, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbaok", ,nagy-kanizsai takarékpénztar*, a .zalamegyei általános Unilótestutet* a nagy-kanizsai kisded-rjfiveló egyesület*, a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külvilasxtnkánya" a több megyei és Táros egyesület hivatalos értesítője. IlKtnikini kétszer, vasárnap- s csuíörtoköii niegjel-euő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Az uj évnegyeddel ismét felhívjuk a í. olvasóközönséget lapmik szives pártolására. Részünkről mín-tleut elkövetünk, hogy ugy tartalom, mint külalak tekintetében a t. kö-yünség várakozásának megfelelhessünk. Alínéktömegesebben sorakoznak hpunk t. pártolói közé, annál inkább módunkban Iceud t. előfizetőinket löbb több kedvezményben részesíteni. A lap előfizetési ára • egy évre (jan.—decz.) 8 frt félévre O\'an.—jnl. v. jul.—decz.) 4 frt. évnegyedre (jan.—marcz.—juh— okt—decz.) 2 frt Áz előfizetéseknek — legczél-szerübben postautalványnyal — szives beküldését kérjük. Hazafiúi üdvözlettel: N.-Kauizsán, 1882. szept. 29. a kiadóhivatal. A vészes Idők és rendőrségünk. Furcsa idők járnak moslan! A zsidókérdéssel aláaknázott Európában, hol itr, hol ott történik egy-egy vészes robbanás. Hazánk jó ideig szüzén maradt a veszedelmes zsidóüldözés tói, hanem hát ugy volt megirva a sors kőuyvében. hogy a mi boldog Magyarországunkon is felütötte az a véres fejű, kuszált hajú szörny, a mit ugy nevezaek, hogy „zsidóüldözés." Annak idején teljes önérzettel el mertük mondani, hogy bízunk népünk józanságában, alkotmányos érzületében, hagyományos jog- és törvény tisztel etében. Ma már szomorún kell beismernünk, bogy reményünk vérmes, bizalmunk nem erós alapokon nyugvó volt. A szörny még is felütötte fejét. Igaz, hogy a német törekvések apostolai között, de denique 1b hazánkban. És most már ki ne merné állítani, hogy ennek & véres fejű szörnynek iitját lehet vágni ? Ki merne jótallani azért, bogy a/, akna tüze nem terjed-e egyre tovább ? És ha merne is valaki, bizonyosan agy járna, mint mi jártunk korán kijelentett bizalmunkkal. A zsidókérdés a kor méhének gyümölcse — ez tagadhatlau! — és a zsidóüldözés e gyümölcsnek fenéje; megemészti éretlenül és az utókornak — ugy az árja, mint a sémi faj hátrányára — nem fog teljesen megért, . ép, egészséges éb eltartható gyümölcsöt adni. A szőnyegről most már le-szórithatlau zsidókérdésnek békés, parlamentaris megoldása igen sok oly társadalmi kinövést, félszegséget, betegséget oszlatott volna el, a mi nem csupán a seoiitafaj részérói forog fenn, hanem szoros összefüggésben van alkotmányos életünkkel a nemzeti erósbülés, megszilárdulás nem kis hátrányára. A zsidókérdés békés megoldása p. o. egyértelmű lett volna az állami életre, — a belerő növelésére nézve — oly nagyfontossága polgári házasság kérdésének megoldásával, vagy más szóval: ez képezte volna amannak lényegét. De ennek lehetőségét elütötte a sok zsidó-hajsza, a legújabban veszedelmes képet Öltő zsidóüldözés Pozsony megyébeo. Igy azután ez is, mint a zsidókérdéssel ily értelemben többé kevésbé Összefüggésben álló több állami és társadalmi ügy megoldaüa uul jut át az utódokra. A komoly és higgadt törekvést eltemető láva pedig terjed. A fene mindinkább eszi a gyümölcsöt, mert annak is láva természete van. Ily körülmények között mindé nütt ébren kell lenni, mert nem tnd jnk, hogy az akna hol fog feirob-banui? Megyénk és városunk eddig komolyabb dolgoknak nem volt színhelye, de voltak plyau tünetek, a meiyek éppen nem nyújtanak biztosítékot arra nézve, hogy békében alhatnuk. Bizony nagyon szükséges ilyen zimankós időben a rendőrség ébersége. De mit várjunk mi csekély-száma readőrségüuktől? Hisz —ha jól tudjuk — minden éjjel samma, summarum: 6 rendőr őrzi városunkat - Na már ilyen körülmények között akasztófát érdemel az tolvaj, a melyik nem lop; méltat huul viseli a rabló titulust a melyik nem rabol, .nem gyilkol, — ha az prof ess ioja. Mig az az egy pár szem rendőr a város egyik részén czirkál, addig a másik részéa szabadon működhetik a tolvaj-banda, nyugodtan űzheti mesterségét, s ha végezte munkáját, még bymnast is zenghet a tolvaj mesterség dicsőségére, mire a rendőrség oda érkezik. Más városokban — különösen, hol a forgalom oly élénk, miot nálunk — nappal is czirkáinak rendőrök az utczákou. Itt bízocy akár egymás vérében fürödhetnek nappal is az emberek, mig rendőri segélyt kaphatni. Ez nem is csuda, mikor ezer emberre esik egy szem rendőr. A legbékésebb időben is nevetséges arány; a mostani mozgalmalmas időben pedig aggodalmat keltő állapot. Tndjuk mt azt jól, hogy valami nagyobb veszély alkalmával maga a rendőrség — ha mindjárt nagyobb számban le3Z is — nem elégsége gyökeres elfojtásra; de viszont is áll, hogy a kellő száma rendőrség ébersége gyors működéssel, a segély rögtöni elóreteremtésével igen sok bajnak elejét veheti. Isten nc adja! ba városunkban is lángra kapna a rejtőző üszök, igen sok áldozatba kerülne az, bogy gyors intézkedéssel nem léphetne közbe a rendőrség. Jó sz ily dolgot komolyan Tenni. A láva terjed. Mindnyájunk érdeke forog kocz-káo. — Elvárom, hogy s netalán itt ott mégis mutatkozó zavargásokat karha-tslom alkalmazásával u azonnal elnyomj s. Elvárum, hogy minden es irányban tapissul lakról, tett intézkedéseiről hozzáni azonnal jelentést tegyen. R-íszcmrŐl biztosítom, bogy az ál-amhitalom egész erejével fogom ezen eljárásában támogatni. Budapesten, 1882. éri okt. 2-áo. TISZA s. k. A béliig)miniszter körrendelete. Tisza Kálmán belügy miniszter pozsonyi 6s pozsonymegyei zsidóellenes zavargások alkalmából valamennyi tör vény hatosáéhoz a következe korrendele tet intézte: Meg vagyok győződve arról, bugy a törvény halóság megbotránkozással "érte sült ason gyslásatos kihágásokról, me\'yo" Pozsony szab. kir. városában aznulisom tizmns czége alatt elkövettettek s mo Pozsony megye némely községében köve lésre találtak. Meg vagyok győződve arról is,hogy bir tudatával ason kötelességnek, bogy ilyeneknek előfordulását saját területén megelőzze, s ha es mindenütt teljesen nem sikerütne, as előfordult zavargásokat s közhatalom teljes erélye vef le verje, s bü nősök irányában a törvény egéss szigorát alkalmassá. \' Részemről felelősségem érzetébon köteteségemnek tartom kijelentést, hogy e tekintetben a mulasztást, a lanyb erélytelen eljárást tűrni nem fogom. A polgárok személy és vagyonbis tooaágát, osztály f«j, vagy felekezetre való tekintet nélkül megérni az államhatalom egyik első kötelessége. Nom szabad, hogy e biztonság egyea izgatók bűnös törekvései folytán megsa v»r;.wck és ez által a magyar állam jó hiru ;ve is csorbát .-z-nvedj-n ¦ de nem szabad as sem, hogy egyes — a veszély beálltával rendesen bátra vonalé izgatók miatt a rendet csakis a félrevezetettek vére árán lehessen heiyreállitsoi. Ei v árum tehát, bogy a törvény ba-tóüég azzonnal meg fog tenni minden in téekedést oly csélból, hogy a területén netán megkísértett izgatásoknak azonnal tudomására jöjjön, azokat csirájukban elfojtsa s as izgatókat s törvény srgori-nsk átadja. Hogyan gyászoltunkE Elvonult felettünk a 15 aradi vértana ki végeztetésének 33. évfordulója is — okt. 6. -t- anéftül, hogy egyetlen idegünk, egyetlen csepp vérünk megrezdült volna. Mi hát igazán nagy napokat rünk! Szinte beleszakatfcnk & sok lelkesülésbe. Hát nem elég nagy , lelkesülés — igazán is — hogy minden újság után falnak, hajhász-sznk az izgalmat. Oh ezek a mostani izgalmak teljesen méltók hozzánk! Mi már nem járhatunk apáink sírjaihoz, őseink emlékéhez lelkesülni, ahhoz nagyon kiaszott a mi szivünk. Kekünk a -pillanat szülte közvetlen hatás iz-galma kell; a mi valóságában, a maga rettenetes nagyságában megrázó. Az aradi temető szórnom haltna semmivel sem érdekel bennünket jobban, mint a pesti királyhalom. Pedig de óriási köztük a különbség. Csakhogy mi már nagyon elszoktunk az efféléken elmélkedni. Minden gyönyörűségünk a mindennapi élet hajszája; nem azért kapkodjuk a hírlapokat, hogy hova áldozzunk, hol kell a kegyelet adóját leróni, hanem, hogy Ütik-e már a zsidót kat? Es ilyen söpredék-harcz elfeledtet velünk mindent Elfeledjük vértanúinkat, múltnak sebeit, dicső nagyságunkat, mindent, de mindent egy minósithetlen lármában. Igy múlt el azután október 6-ika városunkban is nyomtalanul. TARCZA. Lánykám sírjánál. A hideg Űzz zörgő faleTéilel Terít* be siroit, gyermekem 1 fi herv&ilis e ii\'ma pusztaság, Üly lererŐ s ugy fáj énnekem. llidcL sötút j;^iöLgv kBii\'íU luJom: Kemény ágyat vetett a halai, S i.cm is riugaí édes Kérelemmel, Mint általunk ringatva v Fázol ugy-e ? ¦ nincs ki lágy ölében Melengetné kicsiny ativsáet.,. Oh mely a sírt áthevitné, mért nincs Szivünkben oly ío.-rí szeretet?! Hid.-g azei itr ... táasa \':. Mely bflségirol őrzi álmádat... Jobb is neke;l kínos élet helyett Kzcndeir^ni bekén ez alalt Maj 1 ha apád boralt világára A izerencse Bzebbentmosoliog, Állítni fog órai álmaidnak. Fejts helytit emlék-oszlopot. 11 (>:.: még az o í ete í« kopár, Kopárabb tán, »i;.t e kii balom, Gyermekként c*rit.g fájdalma emlőin. K j.\\ lc ke « niezize áimakon / Legördülnek könnyeim Bíródra.... Ob hogyha te mindezt értenéd ? 1 Nem., ceml... jobb is... Jánosi tölte sék be KLaded csendea éjjelet Hantjaidra nem fájdalom kflny, de Virágharmat illik, kisdedem. A kikelet ártatlan virági Nyíljanak a pieziny sírhelyen Liljomot bot majd anyád sírodra, Afcbcllazzt rá Úszta harmatot. Liljom álom ngy aaend, rgésed : Százan együtt álmadoezatok I VASS ÁLMOS. Az álgrúT. Itta: SZÁLAT 8ÁXDOS-(Folj tatár) Nézzétek art &zAtszc!lcmÜlt tekintetet, a mint egymásra néznek; Mennyi oda adás, milyen túlvilági, szüzlntissta kéj sugárzik ki szemeiknél ! Meg lehet rá e-iküdni, bogy as a szoba, hol 6k eddig ketten laktak, beválnék angyal-tanyának, a földi vágyak olt még nem Ütöttek tanyát. A férfi, ki talán most éli a nagykorúság első évét, fiatal íeslő, névszerint : Vérfy Oszkár Óérte bsgyts el Aranka as apsi házat. Ha az arcnak van igazmondása is annak hinni lehet, Vérfy arcss puritán erkölcsű férfiút mutatott. Vérfy kezébe vette \'Aranka kis kezét és mélyen tekiotett saukba az édes álomra hivó szemekbe. Aranka, te nagy áldozatot tettél ertem, mikor elhagytad sz ód^s apai hasal. Nagy lépé* volt tŐled ; oda vissza többé úgy min; eljövél, nem térhetsz. D ugye angyalom, bisol bennem, ugy e látod, bogy a férfiú, ki elrabolt, tálén atyádnál is bivebben őrzi legszentebb vagyonodat? Most nekem Pestre kel1 mennem, hogy festményeim iránt a képárussal ér te kecsem, Addig te egyedül fogas maradni e csendes kis faluban; Ne félj, ide nem fognak eljutni a kémlő szemek ! De egyedül, e magányban ? —-•sóit Aranka, félénken simulva Oszkárhoz. Nem egészen angyalom I — felelt Oszkár egy tőrt véve elő. — Nézd, itt van e tőr I As utolsó pillanatban igen jó mentőesskös a védtelen nők kesében. Aranka átvevé a feléje nyújtott kis tőrt és keblébe rejté. De hit mikor fogss visszatérni, Oiskir ? én oly nyugtalan vagyok ; ugy is valami rosssat sejtek. Minek is mésss most Pestre ? Angyalom — szólt mosolyogva Oszkár — meg van ugyan Írva a szentírásban, hogy nem csupán kenyérrel él az ember, de ast meg a tapasztalás bizo nyitja, hogy csupán édes csókból, furré szerelemből se él meg as ember. Festmé nyeimért a képárus szép Összeg pénzt Ígért; tehát azt okvetlenül fel kell vennem. Osskár szavait vég.-zve, felkelt és az ablakhoz lépett. A kissé ellebbenteti f&gg&ny mellet kinézett. A tájra csendes alkonyat ereszkedett. Ez az idő tegalkatmaaabb olyanok számára, a kiknek oknk van rejtőzködni vagy hogy as parstojok. Oszkár azonnal óráját nézte; már 7 felé járt. Ns lelkem — szolt Arankához — nekem mennsm kell. Egy óra alatt a legközelebbi állomáshoz gyalogolhatok; akkor indul a vonat Pest felé. Elővette festői kalapját, köpenyét és egy parányi bottal megindult egyes egyedül gyzlog. Arankát karjaiba zárta. — Egy édes Ölelés, még édesebb csók; azután elváltak. Az nt, melyen Oszkár haladt, oly formán ment, hogy Aranka még sokáig láthatta kedvesét a félhomályban. Nézett is utána buzgón. Mikor észrevette, hogy Oszkár nemsokára égessen elmerül a messzeségbe, fölnyitotta as ablakot és kis fehér kendőjét elővéve, kihajolt, hogy végbn* csat intsen kedvesének. Abban a pillanatban jobbról, balról két álarcsos megragadta éa kiemelte . z ablakon át Mire a megijedt leány annyira ma gához térhetett, bogy segélyért kiálthatott volna, már több álarcsos i; elősietett és teljesen ártalmatlanná téve, egy közeli négyeefogatn hiotóba|tették. Kettő beült a kocsiba egy pedig a kocsis mellé, szu-tán elhajtottak. A DÖk a veszély első pillanataiban rendesen elveszük lélek-jelenlétöket s magukkal ngy ízélváo teljesen tehetetlenek ; hanem sz eh 5 ijedelmen átesve, többnyire sokkal tapintatosabb eljárást követnek s egyidőre mintegy uraivá lesznek a helyzetnek. Igy történt Arankával is. Elsőben szinte magánkívül xolt as ijedelemtől; annak multával pedig szonnal átlátta, hogy türel mellénk édessel csak nehezíti helysetét, — azért egy tett, mintha leg-kevésbbé sem aggasztaná a dolog. Mosolygó hangon szólt kísérőihez: — Engedjék meg Önök hogy megkérdezzem : ki volt az a lovagias férfiú, ki engem ily váratlan meglepetésben részesített ? Nem volt ugyan semmi szándékom ma sécakocsisni; na de ki tudott volna ellenállni ilyen lekötelező udvarias aágnakl . — Kegyed gúnyolódik — szólt as egyik álarczos — kinek ugy látásik vezérszerep jutott; sokkal csinosabbaa is volt öltözve mint társai. —; Ugyan miért gúnyolódnám? Ai gyöngédtelenaeg volna ily nemes lovagokkal szemben mint önök, én önök iránt nagy bálival leszek, ha legalább annyit tudtomra adnak, hogy hova séta-kocsikázunk vagy hogy mi esélja ennek & kellemes időtöltésnek. As álarcsos, ki előbb válaszolt, mélyen hallgatott, a mellette ülő pedig nem mert — ngy látszik — szólani. — Na hogyha Önök némaságot fogadtak — szélt Aranka — nem zavarom a csendet; jÓ éjt kivánok I Aranka hátra vetette fejét a kocsi pamiagára és csakugyan alvást színlelt. Ezalatt azonban leikében jól megháoyta, vetette helysetét ét egy határozott álláspontra törekedett Hogy a dolog kitől jöhetett, |ast sejtette. És, hs sejtelme igaz, akkor a legvégsőre is késsen kell lennie. Az Oszkártól kapott tor ott volt szive fölöli; taegUpintotta. Oszkár is ast mondta, hogy as utolsó pillanatban jé meotő eszköz a védtelen nők kezében; jó isiess az elnémítani a szivet, ha nsár nem lesz egyéb hátra. Tudta, hogy nem közönséges veszélylyel áll szemben, de bízott szerelmében, mely emberfölötti erőt ad a vé*z pereseiben, remélt Oszkárban, hogy az nem fog pihenni, mig a dolognak nyomára nem jő. Mig Aranka igy gondolataival tépelődött, a sebesen baladó kocsi, nagy atat tett Egyszerre érezte Aranka, hogy a kocsi kemény utoa halad ¦ dörögve HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 8-án 1862. Korán volt reményt vetni a Szeut-Ferencziek hazafiságában.-Ök is úsznak az árral; Ők sincsenek itthon a nemzeti kegyeletnek. Vagy talán a kor vészes áramlata ellenében azt a nagyszombati imát mondták még október 6-án is virradat tói napestig, amelyiknél nem szokás mondani, hogy: .flectamus genual* Pedig ók leginkább tehettek volna mozgalmat! sót az egyenesen nekik lett volna kötelességük! Hisz kik függetlenebbek e te kintetben mint ők?! Az a hatalom melynek Ók védpajzsa mögött álla nak, vetekedik az állam-hatalommal Nem volt mitől tartaniok. -^.Vagy talán azt várták, hogy a .hősök unokái" a mostani honvédek tüntessenek? Szent meggyőződésünk, h\'igy szivük mélyéből megtették volna; csakhogy Ók a leghosszabb licürcz nyomása alól még elődjeik, a nagy vértanuk sírjához sem járu.hatnak a fájdalmak könyüi-vel; mert nekik ugy diktálja , vallásuk, hogy azok lázadók voltak A mi véleményünk szerint igen is á Szent-Ferenczieket, közvetlenül azok főnökét, Lettlinger Kelemen lelkészhelyettes urat terheli e tekintetben a mulasztás. Sajnálattal jelen Ej ük ezt kí. mert ismerjük az hazafias lelkületét; sőt még azt hisszük, hogyha valaki, ugy ő bizonyosan megemlékezett aznapi miséjében a nemzet nagy vértanúiról; de e mulasztást nem hagyhattuk szó nélkül. És pedig éppen Nagy-Kanizsán nem, hol minden alkalommal emlékeztetni kell a népet arra, hogy a mi alkotmányunk oly események-kí gyökeredzett meg, melyek emlékére az alkotmányos érzületnek, : jogtiszteletnek és szabadságszeretetnek aludni vagy elaludni nem szabad soha! , Október 6 ika erre igen szét alkalom lett volna; de nem használták fel. Pedig, ha a lelkészi hivatal részéről fölhívás bocsáttatik a; egyes hatóságokhoz, méitó kegyelettel ültük volna meg e gyászos emlékű napot. Igy meg azután robogtak a hintók ki a szőlőhegyre. Folyt a vig szüret a negyvenkilenczcdiki, vérszüret* átkos emlékére. Es mi,satnyafaj,még emelt fővel merjük mondani,hogy magyarok vagyunk! Igen!..... gyászmagyarok! Jeg}zőW>nyY. Felvevő a nagy-kanizsai Önk. tűzoltó egyletnek 1881. évi ok\'óber hó 1-éu megtartott rendes közgyűléséről, Jelen voltak: Kováét János alelnök, Knortrer György titkár, Nacsets Jóssef, Tbomka Endre, Hens Antal |fóparanctDok, Bátorfi L*jo*, Bils* Antal, Sáfrin Jóssef, Gyón János, Acs János, Graditaki György, Zsurek Márton, Lenk József. Metkó István. Berger Vilmos, Péter Ferencs, HochB\'üdier Lipót, Schöbinger Ferencs, Horváth Mihály, Kester Lajos. Bálás* János, Pingicser János, Sseiller Ferencs, Németh Sándor, Borsa István, Haly István,Horváth István, Lsskv Pál, Msntaano Ede, Csillag Károly, Perkó Péter, Fiü-povics Jóssef, Horváth Boldizsár, Saller Lajos, Nagy György, WncskiU János, Krompácher Islváo, Eger Ignáts,Fischer János, Kardos Sándor, Bódis János, Sível János, Ábrahám József, Grebeas Henrik; Hild Ferencs, Munkácsi Nándor. Kováts János slelnök szívélyesen üdvözölvén a megjelent tagokat a közgyűlés\', határosatképesnek kijelenti s azt megnyitja. Tá.gy. I. Olvastatott as elnöki jelentés, melyben mogérinteelt a lefolyt év költ ségtr-tcsénck szabályssarü betartása, — megneveztetnek as nj beszerzések e jelentékenyebb javítások s végű! jelenti elnök hogy Nucselz József nr az egylet volt pénstárnoka ez év folyama alatt tisstjéról leköiLÜnvéo,a megürült állást ideiglenesen ax egyleti titkárral töltötte be. Hitároztatott. A felolvasott elnöki jelentés örvendetes és jóváhagyó tudomásul vétetvén s ennek kapcsán Nncsets József árnak, ki az egyleti pénztárt 5 éren át odaadó buzgósággal kezelte, jköiyvileg köszönet s hálás elismerés tzavasiatott II. Bemutatt&toti La választmány által szezkesztett lüzrendőri szabályzat, mely jóváhagyatván, felsőbb jóváhagyás végett a nagyméltósága megy. kir. bel-Ügyministeramhoz felterjeszthetni rendeltetett III. Olvastatott a siám vizsgálóbizottságnak as 1881. évi számadásokra vonatkozó jelentése, — mely jóváhagyó tudomásai vétetvén, a felmentvény megadatott. IV. Következett as elnök, titkár, pénztárnok 12 választmányi tag es szám- igáló bizottság megválasztása, mit megelőzőleg alelnök bemutatja Oroszváry Gyula egyleti elnök nrnak bozzá intézett levelét, melyben elnöki tisstjérőli lemondását tudatja; a közgyűlés a lemondást sajnálattal tudomásai vévén, — elhatározza, hogy megy tova. Nem sok kellett eltalálni, hogy Pesten vannak. Most ason álsrezos, ki előbb Aranka kérdéseire válaszolt, udvariasan fölkérte, hogy engedje ssemét bekötni. Aranka nem állott ellent; hanem azonnal gondolta, hogy most már nem lehet messze a czél. Egy gondolat villant meg agyában. Hátha őt U elzárják egy földalatti belyi-ségbe ugy hogy nyoma véss örökre sn-nsk; merre vitték? Nysfcán egy gyönyörű srsnyláncz volt; a láüczon egy metlképtartÓ, melyben Vérfy Oszkár arczképét hordozta. Ezt a láncsot észrevétlenül leoldotta és markába rejtette. Mikor a kocsi megállott a vezéréi arezoa lesegített? Araokát a kocsiból és karjánál fogva vezette, most egy pillanatra megállott ét Aranka érsé, bogy ajtót nyit. Est a pillanatot Aranka fel -használta s a nyakiánozot ruháján végig netslelenŰl a földre eresztette. Es alatt as ajtó föltárult ; az álsr ezos tovább vezette Araokát. Sokáig haladtak, mialatt több lépcsőn mentek lefelé. Mikor megállottak, Aranka még a kendőn keresztül is érzé hogy nagy fényárban van. A kendőtleoldották szeméről ,* csakugyan egy roppant teremben voltán. A terített asstsl fölött drága csillárok ra gyogtak. As asstsl tele volt drágábbnál drágább borokkal. Meglátszott a termen, hogy az orgiáknak van szentelve. , A vszér-álarcxoB oda lépett Aran kához: — Nagysád, itt - kegyed as urnó, parancsoljon! Mintha száz mértföldrói jiinoe ugy hallatszott oda le a várts zaja. A föld alatt voltak. Kullogőba. Irta: LENGYEL GÉZA. Tadják-e önök, mit jelent az\' a szó, melyet cximül e történet fölé ittam ? — Bizonynyal lest olyan önök között ki esnek tulajdonképeni jelentőségét nem tudja. Hiába megy ám az valami tudori vizegát telt komor képű magyarnyelv profetsorboz as meg nem mondja neki. Legföllebb annyit mondand, hogy a kutya és farkasról mondják, hogy kullog. Igen ezek kullognak, de ku! lógóba nem járnak. Eköxt pedig legalább is oly lényeges külömbség vao, mint a spinat és sonka kőzött Hanem testek csak egy zsíros szája magyar embert megkérdezni, ss majd megmondja, hogy knllogóba járni olyas valami, mintha lány néző be menne ez ember. Ilyen kullogó alkalmával történt eseményt fogok most elbeszélni, ha önök ünnepélyesen megígérik, hogy a tárgyhoz íllö komolysággal fogják olvasni. As én Gazsi barátom, nem tudom mi szépet álmodott; egy reggel ast észleli, hogy as ő esze vagy most akar megjönni vagy itt akarja hagyni. Komolyan kezdett gondolkozni, bogy megnősül. Minthogy pedig Gssti barátom nem tudott ez iránt tisztába jóní magával, én Pedig ilyen Ügyekben nem lehetek illetékes bíró, az önök bölcs i-elátásárs bízom eldönteni e fontos tételt Mig Gazsi e fölött tűnődött, Lsczi bácsi (Gazsi keresztapja) berugtatoit kocsijával as udvarra. .Pálinkás jó reggelt I" ki áhá már a kocsiról s \'egyenesen a szobába tartott — Csakhamar taa asztalra került a jó kívánat Lsczi bácsinak kedvenos gondolata volt, bogy keresitfiinak násznagya is less. Eleget nógatta a házasságra, s most is hamarosan erre tért át. „Hát öcsém, — monda — mikor megyünk már egyszer kullogó ha ? Tudod hogy szeretném már összeütni bokámat a lakodalomban. Gazai barátom slmondá, hogy épen erről gondolkodott Ő is, de ast is meg-monda, minő komoly aggályát vannak a házasság rt nézve. .Bolond rsgy Öcsém— tiszteié meg Lacsi bácsi — Isten csak ott kezdődik as élet, mikor as ,-smber megházasodik, — tekinteteoeégének ss egylet érdekéhen soha sem sajnált fáradozásai, továbbá buzgó és tapintatos működéséért bálás köszönet ét elismerés jegyaőkönyvileg szavastaaaék és erről kivonaton értesit-testék. Esek után a megejtendő szavasatok beszedése t összeJJUtssára Hencz Antal, Bátorfi Lajos és Jaek Ede arak felkeresvén, kik titsxjük befejezte után as eredményt követkesékben terjesztik be s p. Besdstott összesen 40 szavazat, ebből as elnöki tisztre nyert Lengyel Lajos ur 40 szav. titk. tisztre Knortzer Gy. ur 40 , pénzt , Weissmayer M ur 40 , Választmányi tagokai: Bartot János 40. Wagner Károly 40. 1 Löwinger Igoáts 40. Gut\'.mann Vilmos 40- Bátorfi Lajos 40. Thomka Endre 25. Mantnané József 30. Vucskits János 28. Dr Bensik Ferencs 37. Ebenspanger Jteo 35. Sxakonyi József27. Gr unhat Henrik 32 szavazattal lőnek megválásaivá, esek után még szavazatott nyertek Ullmann István, Se-metke Lajos és Krompácher István nraki Számvizsgáló bizottsági tagoku! Hirschc) Ede 39, Plotsser Igoáts 25 és és Msntuaoé Jóssef 24 ssavazsltai vá lasstattak meg, ezek után még szavazatot nyertek Bachrach Gyula és Axeoti György urak. Mindezeknek megtörténte után egy 3 tagból álló bizottság Lengyel Lajos megválasztott elnök ur lakásán megjelenvén, őt a közgyűlés ssinhelyéni megjelenésre felkérte, ki is a kérelemnek engedve megjelenésével a közgyűlést szerencséltette, hol as egylet alelnöke által a köz gyűlés nevében melegen üdvözőltctvén as elnöki asék. elfoglalásával megkinálta-tott, mit átérzett szjvakbani köszönet nyilvánitáaa utáo a küsgj ülés felharaanó éljene közepeit elfoglalt. V. Betantattatott a válaaztmány álul hitel-sített 1882. évi költségvetés, mely egéss \'erjedelmében jóváhagyat ván tudomásul vétetett. Inditv ány. VI. Heaea Antal egy IfőparcaosD ok ur indítványozza, hogy az egylet kebe lében kezelt segélyalap ssabályainak elkészítésére egy bizottság neveztessék ki. HatáToalatott As indítvány hely esel le tvéo a bizottság tagjaiul Bátorfi Lajos, Henos Antal és Knortser György urak aszal kérettek fel, hogy a szabályzatot annak idején jévábagyás és további intézkedés végett a válasxtmáayoakterjesszék be. Egyéb tárgy nem lévén elnök as\' Ülést feloszlatja s a jkönyv hitelesítésére Hát te Bst hiszed, hogy a paradicsom a másvilágon van? — Itt van as öcsém a földön. — Mert a házasélet az a paradicsom 1" (Ast azonban qem moodta hozzá, hogy néha-néha mennyire örül as ember, ha abból a boldog paradicsomból kiszök-hetík egy kis lélekselet venni, mint p. ő ís épen ma.) _ .Láud milyen szép lesz az, majd ha este (far ad tan jöes hasa s a feleséged az öledbe ül, megsimogat 8 megkérdi ho! jártai ? mit csináltál? Még a pipádat is helyedbe vissi, hogy ne kelljen neked fáradni érte." (Ast termesze lesen ismét elfeledte hossá tenni, ha pedig egy fél órával to vább maradsz valahol, hapsi olyan magasztaló beszédet, minőben az\'akadémia: tagok is csal: otthon részesülnek. Ha pedig a pipád valahol útban van,] repül a falnak, hogy még fét se válnék többet belőle. „ H«t még majd ha fiaid lessn ¦ k 1 replikázott tovább Lacsi bácsi— azokban lesz ám még sz örömöd t Te még nem tudod, mik azok as apai örömök I Lsczi bácsi ismét jónak látta nem fejtegetni tüzetesebben esekot az apai Örömöket Igy azután nem lehet ciudálci, ha Gazsi hanur késs lett — nz elhatározással. Míre atyja előkerült, már az is •1 volt határosra, hogy még ma délután mennek Lenkéékhez kullogóba. Atyja természetesen megörült s hírnek. Ebéd után Gazsi parádéba csapta magát Rávette szép magyar fadrágját Mert megjegyzendő, hogy ea még a magyar nadrágot korban történt Tehát fölhozta Gazsi s magyar nadrágot s rávette azt a rövid kis dolmány ká:. ami esipőo aloi alig ért egy ujjnyira, s amit nem magyarul, de magyarán spensernek hivtsk. Kérem tették jól megjegyezni, hegy es a spenzsr igen rövid vóh, mert es lényeges szerepet játszik törtenetünkben. Jól nézett ki Gassi a magyar ruha ban, egyetlen ránezot nem lehetett as öltönyön találni, mintha csakj ngy lett Bartot Béla ét Krompácher István urakat kérte fel. Kmf. Jegy este KNORTZER GYÖRGY titkár. Helyi, megyei és vegyes lilr«fe — Kalser Sándor szerencsétlen esetéről mult számunkban értesültek olvasóink. A szélhűdés következtében csakugyan beállott a halál okt 5 én. Temetése október 6-án nagy részvét mel lett ment vó-be. Nyugodjék békében I — A zsidó-hecc szele mar városunkban is fújdogálni kezd, persze csak éjeukint A rendőrséget már szaporítják. Jó less megszívlelni e tárgyban írt csikkünket! A költségvetés alkalmával j< less a rendőrség kellő .sservezésérŐl gon doskodni minden egyéb alkalomra, nemcsak mikor néhány, sussterinaa állal bedobott ablak csörrenése sémita-mozgalmat allsnniros. — Van-e temetóért A temető felé sétálva, gyakran lehet tapasztalni, bogy holmi kényen, kedven nevelt su-háncs tanuló madárlörő fegyverrel ¦ temető fáiról lődözi a madarakat ét gázol a kegyelet ápolta sírok között Önként az a gondotat támad bennünk, bogy van-e temetóor? Es ha van, miért kapja diját? hogy ilyen botrányos dolgok történhetnek fényes nappal a temetőben ?! — Országos vasár less október 9 én, hétfőn. — Az Isteni tisztelet teljes nasgya-rositását csélsó határozatot hozott a nagy kanizsai izr. hitközség elüljárésága a legutóbbi gyűlésen azzal, hogy a né:net nyelvet as isteni tiszteletből végleg kikü szöbölte. Aa amúgy ís ritkán tartott szónoklatok az aggj rabbinus iránti tekintetből német nyelven tartatnak ugyan még, de meg vagyunk győződve, hogy uj pap érkezése esetében asek is csakis magyarul fognak felbangsaoí hazafias érzelmű izraelita polgártársaink templomában. — Vertanninkért a budapesti szent-ferencziek templomában .oktobnr 6-án Ünnepélyes gyászmise tartatott — Ott még — ugy látszik — más csillagok járnak, mint nálunk. — Eljegyzés. Verbás Gáaztáv, novaí körjegyző, lapnak rendes levele-zóje.jegyet váltott városunk derék polgárának, Keller Igoácsnak kedves leányával: Mari kával, őszinte szívvel üdvözöljük őket 1 — Ax eszéki törvényszék felkért bennünket a köve\'.kesó felhívás közléseié: ,F. évi azept. hó 23 án, délután 2 óra 10 perez körül összeomlott as Essék mellelti vasúti hid,épen a midőn az 101. száma vonat rajta átment. Ex alkalom mai több egyén életét veszté. Alulírott törvényszék azonnal megindította a bún- volna Gazsira Öntve. Hát még mikor a pörgő kalapot kackiásan fejébe vá^ta és bajuszát magyar nemzeti bajusxkenócscsei kikenve árhoz hasonló hsgyessé pödörte, akkor kellett volna látni. Laczí bácsi sem állhatta meg, hogy dicséret nélkül hagyja. .Tűskü legény vagy öcsém 1 Szeretném szt a leáoyt látni, amelyik c\'ső látásra szerelmes nem lesz beléd" monda neki Tél levén meglehetős hideg volt. — Gassí mégis egy szál speu serében akart a kocsira Ülni. De Lacsi bácsi ezt nem engedlo. Köpenyét föl kellett venni amit Gazsi témségesen rostéit Knllogóba mennek, azután ő köpenyben Qljón 1 Mit mond erre a lány ? Rövid idő alatt Lenkéékhez értek. Gazsinak első dolga volt a köpenyt az ülés alá dugni. Nem mondom hogy azi vesén látott vendégek voltak; es ssóssa-poritás lenne. Hát Lenkéről mit mondjak? Csinos kis leány volt Igaz hogy egy picsikél nagyon it kis leány talált maradni; no meg egy kevéssé í-resabb is lehetett volna. De es cssk süli. A társalgás igen élénken folyt. Nem csoda, hisz Lenke.3 évig volt zárdában ; itt eleget tanaihatott De különben is örökölte anyja természetét; azt pedig sz egéss környék tudta, hogy arról még as ellensége .sem moadhstta volna, hogy nincs szóbősége. Lenke ladott korcsolyázni is. — S minthogy épen közel pompás jég voh, indít vény ostA, menjenek oda korcsolyázni. Ez el it fogadtatott. Lenke egéss otthonos volt a jégen. Ugy kanyargott rajta, mintha avval kereste volns kenyerét. Gazai is kedv-.t kapott tőle. Igás, bogy Ő még korcsoly tini soha nem próbált; hanem hát diák korában híres ososskáló voh; osnssás körben hátra tudott fordulni; azután tudta ast is pro-\' dukálni hogyan patkol a kovács, — s több ily stikliket. Fólköié tehát ó it a korcsoly át neki rugaszkodott r hatalmss lökést adott lábával, s agy elindult, hogy öröm volt nésnt. El it ment valami 3 ölnyire rendesen de atután még másik 3 tető eljártat Fontos dolog lenne kihall, gstni mindazon utazókat, kik e vonatot használták. Felkérjük tehát tegye közzé ¦ ict-- Ispjábtn, bogy mindazok, kik az alföldi pálya 101 ik száma vonatát 1882. évi szept 23-án haszna1 ták, hozzák tudomására as eszéki törvényszéknek pontos czimzetüket akár közvetlenül, akár illeték-a hatóságuk utján. A kir. törvényszék bÜnflgyekben.Essék, 1882. évi stept 30. Heitn M., kir. vissgáló-biré.. — Az üstökösről. Áalas üstökös! melynek megjelenését a csillagászok előre jelazték, még mindig láthatják azok kik uein sajnálják reggeli álmukat megszakítani, négy1 órától ötig, mert ilyen időtájban fénylik as égen Öt órakor a mindiukáob közeledő uap elveszi fényét, mint a többi csillagoknak. A most látható Üstökös pompás csillag, a milyent évtizedek óta nem láttunk, bár fényt-jelenleg már mintegy 500-ssor kisebb, mint szeptember 16-án iolt, még mindig nagyon szép. Október ] 5-én caab 1000 ed részével |fog bírni mult havi fétiyeonégé-n:k. A pályájára vonatkozó számításokból az tÖnik kí, bogy nagy valószínűséggel azonos az 1668. f»br. 28. üstökössel. Szeptember 16 án csak 4 éa fél millió kilométernyire állt a naptól (mig a föld 148 millió kiln méternyi re van) s ezen rendkívüli közelség folytan a nap hevu minden benne levő anyagot gázzá vál-totU-ott. — Lazító falragaszok Kolozsvárott) .Ébredj!" Ősimmel isgató falragaszok voltak láthatók Kolozsvárott, a népesebb utcsák szögletein, 5 én reggel a „Kolozsvári Sajtó* szerint., A fölhívás Windhorst an»ol tudós szavaiból; ,H* egyszer a .szegéoy ember nem hiszi többé hogy v--. n Itten és menyország — akkor lehetetlen neki a földi nyomorúságot tovább is eltűrnie... tehát föllázad* kiindulva, keményen megtámadja az úgynevezett .uri osztályt", azután a tobui között elmondva, hogy a statisztika -tanúsága szerint az európai államok össze) jövedelmük 72 százalékát köhik udvartartásra cs hadseregre, azzal as ajánlattal végsi, hogy a nép legyen nihilista. — A rendőrség sietett letépni a falragaszokat. — Egy a.\'g Író nyomora. Oldal József almási (Tolnamegye) születésű. Gá éves ismert olasz nyelvmester és iró 3 án Pesen as alsó erdősor-utez-b *a hirtelen Összerogyott s egy rendőr •z/méielicu állapotban ssállitolla be a Rókusba. A szegénv öreg ember magához tetve elbe-ssélte, hogy már hónapok óta a legnagyobb nyomorban él, se Lkása, s-i keresete nin tstas és csak egyik ro*flik ismerősénél tengődik napról-n*pra. — A sorsüldözött szegény ember már tóbb isben feküdt a Rókut kórháxb*u. — Veszélyes uzsorás Budapesten. A Bécsből nem rég embertelen Üzelmei miatt kiutasított ussorás tudvalevőleg Pozsonyba tette át székhelyet, azonban onnan csakhamar eltávorott, s mint "a ölnyire meg olyan fnrma helyzetbcu amilyenben jószántából senki nem szokott korcsolyásni: t. i. lábával az ég felé. Lenke ijedten sikoltott, Licsí baci pedig elUntulyozsndó, olyat mo«o!ygji: hogy a szomszéd faluban bizton meg lehetőit hallani. Gazsi pedig — igss kissé savanyu ábrázattal, — de mégis csak elmondta, bogy : katonadolog. Hanem azért semmi kedvet nem mutatott tovább korcsolyázni. Ellenkezőleg föl sem állt addig, még a korcsolyákat le nem oldta lábáról. Es megtörténvén, talpra ugrott. Hanem most! Ugy-e azt hiszik Önök, hogy megcsúszott és újra elesett ? ól hacsak es történt volnaI Vagy tán leszakadt alatta a jég, s legalább is nyakig vizbe zuhant? ÓI hacsak es történt ?o!na] Hsocra mindeunél sokkal rettenetesebb valami történt Amínt Gazsi fótállt if.tr« vette, hogy nadrágjának azon réssé, mely az utóbbi 3 Alnyi korcsolyázás alatt a kor-csolyát helyettesilé, nem oly feszes, mint előbb volt Borzasztó sejtelemmel kém-ssemlóre rendelé oda kesét — só egek 1 ast a ssomoru hírt bosá, hogy bizony ott poszté — illetve nadrágtól} tonosságí hiány állott be. Ssomoru sejtelemnek százszor szomorúbb megvalósulásai Gazsi ast csakhamsr belátta, hogy i még falun sem salouképes állapot. Da hát hogy segítsen a bajon ? Bár a köpeny volnsittl As m<-e;-tenné ast. amit a rövid spenstr nem képes megtenni; elrejtené a kimondhatatlannak tenyérnyi előfehéredését A k ¦ as ízlést, amely a feszes magyar nadrágot és rövid spenzert megteremtette. De itt a mentsvár! Elfut a kocsiig, gondola, s olt ráveszi hamar a köpenyt; megmenekül e. bajbél, S lón amint gcndolá. Azas csak részben. El kezdett futni, b a külső udvarig el is ért szerencsesén ; hanem ott uj baj érte. Hja! z baj mindig pirosávaljár, nem eaereti as unalmas egyedüliségét. ZALAI KÖZLOHY 0 BEE 8-én 1888. bécsi es pozsonyi rendőrségek * főkapitányságot értesítik, Budapestre jött i most ott egy helybeli szabómester neve alatt folytatja as uzsoráskodázt és mér is Löbb fiatal embert kerített hálójába. A főkapitányság m-gtatte a kellő intézkedéseket a társadalmi piócza kipuhatolása cseili-g elfogatása iránti (Hozzánk talán nem jő ; míu\'án „figulus figulum odÍt.e _ Szerk.) — Egy hldaaí (Baranyamegye) szegény kisházáé elküldte 18 érés egyet-len fiát a szomszédfaiuba Nádasdra szept 26 egy g»«dag molnárhoz a szüretre napszámba. At illető molnárnak van egy oriá» kádja, m-ilybí köze! 330 akó fér, ez tele volt már. El kezdték lefejteni i íi.Tt. Alig folyt már a csap, mikor a mol itár a nevezett legénynek mondja, hogy menjen a létra segélyévé: a kádba, tiporja a csemegét, hogy jobban folyjon a oap. A boldogtalan legény a lélra segélyével csakugyan felmászott s egyszerre beleugrott a kádba. Mire a molnár kiért a pinczéból a megtudta, hogy hol van, szegény már halva volt, megfuladt. — Apponyi grófnak Mutsfán (Tolnamegye) alkalmazott s gorombáskodá-sairól hirea, s nagyon ismeretes Nís-i:*(i8íky nevü erdésze minap ismét h»jba kapott az ,AüOh" pusztán az urasági cselédekkel, de ez egyszer ő húzta a rövidebbet i> cselédek anynyira elpáhol-i-ikv. hogy felgyógyulásához kevés a rumény. — Czafolat. E lapok f. é. 78-ik a\'ámában hirek rovatában ,T ;. ; Keszthelye n\'csim altit azon téves hir közöltetett, hogy a mait hó 24-én esti úrikban a .Pap\' utcsán kiütött tüzvéas \'i házat ós 1 pajtát pusztított él, további U<»gy a pyujogatókat is sikerült elfogni. E tévesközleméuyrn vonatkozólag részint mint a Z. .K.. keszthelyi ievelezőjén-k. részint pedig mint a tűzoltó-egylet egyik rendes tagjának, kötelességemben áll o beaea lapok olvasó közönségével a kö vetkezőket \'udatni: l-or,hogy a kérdéses közlemény nem tillem származott. 2-or, hfgy Keszthelyen mióta a tűzoltó-egylet létezik, csupán egyetlen oly eset fordult elő, hogy a romboló lángoknak két hás esett martalékul, a az eset 1881. márcsius hó 17-én éjjel 2 órakor a „gyep" utczáa kiütött \'üi alkalmával történt és 3-or, hogy az állítólagos gyújtogatok elfogatása nem egyéb hírlapi kacaáuál. A legutóbbi esetbeu voit tűzvész alkalmával, melyre e lapok Állítólagos tudósítója hivatkozik, csak egyetle i lakházat emésztettek fel a romboló lángok, Igas ugyan, hogy a Magokban álló háztól egy méternyi távolságra levő pajta uád-teteje már szintén ég*11, d\'j tüsoltóink eunek ^tetejéről felényire lepusztították a nádat s igy a tüi továbbterjedését meggátolták. Ennyit ki ví o :am ama tévesen közlött hirrd at. igazság éa .1 tényállás valórfiaága érdekében kíj-ieuteni, felbiván egyezersmiad c iap< k i zon tudósítóját, ki a kérdéses hamis hírt beküldőt te, hogy egy más alkulommal csak oly lényekről irjoo, melyekről saját szemeivel először meggyőződött. Keszthelyen, 1832. okt. hó 1-éu. Pöltz Pál r. 1, a a kesztkelyi önk. tűzoltó egylet titkára. — Parasztsnhancz — bankjegyhamisító. Egy 14 éves parasztfiú, Papp Sándor szaniszlói illetőségű azért áilt m torvnyszék élőit, mert egy 1 fitos bank jegyet rajzolt . . . jóbiazemüleg. A bankót aztán anyja Papp Sándorod értékeaitó. A törvén> szélt tekintetbe véve vádlott lTatai korát s azt, hogy a cselekményének hü i\'Uaége Indáidban nem \\olt, — 1 havi fogságra, anyját ellenben 6 havi börtönre ítélte. Vádlott és a királyi ügyész fellebbeztek. — Egy uj tehetség. Ssamoaay, nagyváradi rajs tanár, Munkácsy első mestere — mint Nagyváradról írják — ismét egy kiváló tehetségűnek ígérkező ifjnt fedezett föl a kis Endrey Lsjosbao, ki most tanítványa, a fia ót sokban em lékesteti egykori tanítványa, Munkácsy legelső tanéveire. Nemcsak azzal ébreszt a kis fia figyelmet, hogy rendkívüli Ügyességet tud kifejteni a krétával való rajzolásban, hanem ason eredetiségével is melylyel sz élet különböző eseményeit ellesni tudja s azokat saját felfogáaa szerint egyes mozzanatokban fel ia dolgozza, Vajha találkoznék számára is pártfogó, mert a kin Endrey szülei még a iega-zük ségessebbekkel aem bírják ellátni gyermeküket. — A keszthelyi apácza kolostor ünnepélyes felszentelés". Keszthely vár\' lakói mult hó 30 in a folyó hó 1-én Örömünnepet Ültek. E napok elsőjén jött Keszthelyre Dr. Kovát* Zsigmond veszprémi m. püspök, s másodikán felszentelte elődje, a hslhatstlan emlékű Kanot-der János püspök bőkezűségéből épitetni kezdett apácza-sárdát. A város egéozon Ünnepi dísst öltött. A nrroseti sássiókkal feldissitett házak, a város északi bejáratánál épített díszes diadalkapa, melyb az nrszág, a püspöki és Keszthely város ezimerr-i, a számod nemzeti zászló szebb nél\'tzebb koszorúk s „Isten hozott" és .Isten veled" feliratok festő látványt nyújtottak a szemlélőre. Gödé Lajos járási ssolgabiró és Knischl Venczel város bíró z. szántóig mentek * nagy főpap elé Az elfogadó küldöttség 25—40 fog.ton pontban 3 órakor indult meg a városból s Ő nagymél\'óságát dobogóu*! várta be, kit megérkezése alkalmával a város nevében Lénárd Ernő városi ügyész üdvözölt, mire püspök ur szívélyes hangon válaszolt. A bevonulás a városba egész diadalmenet volt. A diadalkaputól a tana lók és ezernyi néptömeg harsány éljenzése! közt haladt 0 \'nagyméltósága a grófi lakig, hol Csesznék László urad. kormányzó ur állal fogadtatott a betegeskedő gróf ur nevében. A tisztelgések sorátpontban 5 őrekor a p >paág nyitotta meg; ez után jöttek a megye fő- és alispánjai a helyben levő állami megyei-,városi- é« tantestületek, végül a tűzoltó egy* let, A zárda ünnepélyes felszentelése vasárnap fujyóhó 1-én ment végbe, ö nagyméltósága 10 órakor ünnepélyes nagy misét mondott fényes segédlettel. A nsgy-mise után tartott alkalmi beszédet Keme-nes kanonok tartotta. Mise után körmenet tartatott a zárdáig, melyet felszentelése után 0 nagymé lósága fényes beszéd kíséretében adott át as óvoda lerembon összegyűlt diszes közönség előtt rendeltetése cséljának. Az apáczák valamint az ünnepélyes nagy misére ugy a körmenet atkáimáv»l a zárdába is özv. Bogyay LajOsné ó méltó-ág* cs ids. Reischl Ven-czelné Úrnők által vezettettek. Eliutne résae! tartozunk a diadalkapu épitésénél működő uraknak i köszönettel a rendező bizottságnak különösen pedig az önk. tüzoltő-cgylet működő tagjainak valamint a bevonulás, ugy as ünnepély alkalmával történt szíves és nagybecsű közreműködéséért. Püspök ur O nagyméltó gi. 11ötfn reggel a zárda kápolnájában szentmisét tartott s 9 órakor azon legmagasabb megelégedésével távozott körünk bői: Ily meglepő fogadtatásra nem szá-mitotUra. Kisérje áldás és sser«ncs» G gyméltóságának buzgó tevékenységét ártsa reg Őt ¦¦¦¦ mindeoek ura u emberiség és nevelés ügyünk javára nagyon soká! L. BO8X0rkiny-pÖr. a nagyváradi .Bihar* írja: As elmúlt héten furcsa panasst vizsgált a székelyhídi ssolgabiró-ság. As öreg Kráíné vecseri lakos ugys-qís psnaazt tett Szabó Fjrencz és József testvér csisnaadialegéoyek ellen, hogy esek öt néhány társukkal kedden éjszaka saját lakásárt törve, megdobálták, megkövezték. A két fiatal némber előhivatván, egéss elviltosott arcscaal beszélték el, hogy óket, illetve Józsefet az öreg Kráiné éa Ferencset Pócsi Jánoené „megrontotta", ezért hát as öreg Králnét, ki a főboszorkány, megölik. A legények kissé ittasoknak látszottak, s különben az ál tálak nyilvánított fenyegetésért is lelar tóstattak, hogy forró vérük kissé hűljön. Mint egy 24 óra után ismét előhivatván, Ők csak komolyan ragaszkodtak .megrontott* rl; lapot tikhoz, S irtózva panasz Iák el, hogy éjjenkint a lábuk csavarodik, a gyomrak s minden betsőréssük egész s nyakukig tekerődzik;— izadnak s ezenkívül ha a gyertyát elfújjak mindjárt villámlik a aaobában, egy fekete alak Méjflk bajiiks hideg lebellatetfnj rajok. Az Öreg Kráiné váltig igazolta magát, hogy ő nem boszorkány, hogy már azt csak lestek elhinni, hogy \'jemmi atyafia se volt boszorkány, hát Ő möt* lenne, mikor nem ért hozzá. De a fiak ssomei vil- lámot szórtak, még s 24 órai pihenés \\ vádolni nem lehet. zeng, csak as uralkodóról nem, arról legjobban meggyősődbetik a csikkiró, ha megveszti Bartalua-Gyertyáaffy „Négyes dalok" zsebkönyvét és a tán na olvas a szövegnek. A nevezett nép-hymnuaok kosa! tehát a fentebbi értelemben előadható egy sem volt es alkalommal. Más meg nincs. Ily körülmények között basafistlanságá-nak legkétségbeTonhattanabb bístmyité-kát adta Hock ur, midőn as egyedül rendelkezésre álló osztrák hymnost magyar szövegben (a csikkiró tehát valótlant állit, mikor a német szövegre reflec-tál\'.\'j énekeltette a choruaenl! (Csak ennél nagyobb bszafiallanság soha ne fordulja elől) Hogy nekünk eredeti magyar király-hymnuannk nincs, nem csak Hock ur vagy én, de az egész nemzet fájdalmasan érzi, a es érzelemnek kifolyása volt az a hazafias határozat, melyet országos dalárszövetségi bizottság 1882. évi augusztus 21-én Debrecsenben tar* tott közgyűlésén hozott, kimondván, bogy társadalmi u\'.ott gyűjtést rendez, s a király-hym nos szövegére 100-, zenéjére padig 200 drb. aranyat tűz ki pályadíj jul. E hymnust 1884-ben a miakolczi dal árversenyen adják elő (ha lesz.) Én szt hüiem, hogy Hock arat, azért mert 1882. évi október 4-én nem ast a hymnust énekeltette, ami még csak 1884 ben lesz talán előadható, hass fiatlensággal után is a hatáshoz meg csak épen az hi-ánysott, hogy kiáltsák .tűsbe vele I" Ferenci azonban nemsokára azt mondta, iso_\' most már jobban van, mióta egy Virig nevü fancaikai asszony elcsinálla róla valami rÓssbin a boszorkányságot. Kitudódott a vizsgálatból az is, hogy lyea d.rék asszony es a Virág. Hor-nung Mibálynét, a kit nehézség jár, aztán Balog Martonnét, akinek keze-lába szélűtől!, Ő gyógyítja. Eljár gyógyítani Som-lyai Györgyhöz ía, a kinek meg a felesége szélütött. Éjszaka mennek utána Fanciikára, már a kinek szüksége van rá, éjjel hozzák el s éjjel gyógyít; ráolvas az minden nyavalyára, a derék asszony. Esek a dicséretek s fortély osaágok sültek ki a megboszorkányozóttak beasédjéből s most m hatóság intézkedést telt, hogy a Virág nevű fancsíkai oláh asszony kézre-kerittessék. — DÖbrentl József jánosbásai jegyzősegéd három bét előtt söréttel löl tött piaztolylyal főbe lőtte magát olyfor-mán, hogy a lövés a homlok kellő köze péu hatóit be az agy v elón keresztül ugysnnyira, bogy az agy azonnal kida-dorodott a aeb Űrén. Uy esetben a rögtöni halál mindig bizonyosnak tartatott. Itt azonban annyira kivétel történt, bogy nevezett jegyzősegéd, dacsára annak hogy az agyállományból nevezetes mennyiséget vesztett; három heti gondos ápolás után, nemcsak hogy életben maradt és már jól érii magát, hanem jóét vágy gy alj essík, iszik, szivaroz és olvas. — A babonás nép szt mondja : „Az Ördöggel czim-borál." — Halálozas.Zánkay A. okl.gymn, tanár 4 én életének 23-ik évében meghalt Kaposvárott. A korán elhunyt igen képsett fiatal embert családján kivül azáraoi b: rátái*siratják. Béke poraira. De tekintsQnk el mindssektól 1 A chorust, melynek elóadaairól csikkiró U igen helyesen oda nyilatko-zott, bogy .métto volt ss Qnnepély nem-seti jellentóségéhes" a polgari iskola III. osztálya tanalói képezték. A tanév alig egy hónappal ezelőtt vette kezdetét, s ez idő alatt Hock ur dirrecte a kérdéses alkalom Ünnepélyességének em«lésére betanított egy egészen ismeretlen d&\\}sma és latin szövegű misét. Ha tekintetbe isűk ast a roppant fáradságot és türelmet, amivel ez kétségbe vonhallanul összekötve volt, bizonyára el kell iemer-nflnk, hogy Hock ur hazafiatl-nságának fényesebb bizonyítékát nem is adhatta volaa, mint e tettével, még csak meg sem is említve, bogy az előadott mise az L saját, ez alkalomra készített szenemé nye volt. Különben csíkkiró megjegyzését túlságosan parallisálta városunk köstisc* teletben álló polgármesterének személyesen átadott elismerő nyiilstkosata. Lemondtam volna e levél megírásáról, ha a kérdéses czikk nem hordaná magán a felületesség éa személyeskedés bélyegét, másrészről nem egy kifogáson felülálló s hassfiságát ez alkalommal is fényesen kimutató uri egyént támadott volna meg. Igy azonban, meg vagyok győződve, hogy az igen tiaztelt olvasó közönség véleményemben osztozni fog s velem egyetemben adja át csikkirónak eme néhány szót: Sí tacuisaes«..... E levelem közlését becses lapja legközelebb számában kérve, va:yok a tekintetes szerkesztő árnak. Nagy-Kenissán, 1882. aug. 7-én alázatos szolgája, WEBEB ANTAL. Felelői szerkesztő. SZÁLAI SÁNDOR Társszerkesztő: BANÓCZI BEB3AT. Volt Lenkéékoek egy hatalmas ko mondoruk a muszka Ez ha valakire meg haragudott, ugyancsak muszka módra elbánt vtjI:\', még P\'dig kancsuka nélkül Hát ez meglátta Graasil, amint lelke szakadtából futott a hás felé. Hohó, gondola a muszka magában, ez az én fölséges ccároui ellen bizonnyal mrréoyletetlei ves. Fo^juk el ! Mikor Gazsi meglátta, hogy miféle veszély fenyegeti újból nadrágját, menekülésre goodul\'. Meglátott k\'lzve len mellette egy disznó ólat, melynek ajtój-nyitva volt. Ebbe beugrani, s az ajtó-maga után behúzni, csak egy pillanat inüv- volt. (S ezen nincs mit csodálkozni 1 Mert a bölcs termesze\', amint az állaokba az őnfenlartási ösztönt, — ugy as emberekbe a nadrág [épentariási ösztön beplántálta.) Muszka a bazárt olaj tó elé feküdt, s néha-néha morgással adta tudtára Gazsinak, hogy éber bőrtönőre yun. Gazsi imádkozott, hadd legyen Ő most í-gyazerre Robinson szigetén; mint-hegy padig cz óhaj-i nem teljesült három nagy fogadást telt. És pedig 1. többé magyar nadrágot, vagy Bpensnrt föl nem huz-2. soha nem korcsolyáz; 3. kullo góba nem megy. Lenke is a többiek ezalatt hezajö: tek ; keresték Gazait,de senki ntin tudott róla hirt moodaní. Laczí bácsi azt véleményezte hogy haza felé indult, jó lesz hát u ....... menni, majd elérik s fölülhet ikkor. így is tevének, de híiOny Gazai; nem érték utói. Hazaérve atyja mar nyugtalankodni kezdet\'. De Liczi bácsi emlegetett valamit a c«ólánról és n valamiről. Ily h-lbitós argumentumokra pedig csak el kell mului az apai aggályoknak! El is multak hamarosan. Hál G*zsi ? Ne hagyjuk szegényt sokáig az ólban kinl&dni. — Két tenyeres-talpas szolgáló a disznók i ledelét hosts, b épen a&szsi álul kibérelt ólba vitték először. Hogy mekkorát néztek, mikor oly furcsa kijárót találtak ott, azt teszek Gazsitól m\' gkérdení. Gazai örülve a kiszabadulásnak hazáig meg sem állt. Otthon pedig termé-ssetesen első dolga volt a megcsufolódott nadrágot ledobni, s azután az álomban keresett vigasztalást. De bizony ott h korcsolya magysr nadrág és a muszka nem atüntek meg gyötörni Ót. Szinte örült a reggelnek. Laczi bácsi reggel megtudva gyászos történetet (természetesen nem Gazsi tói) anyira szivére vette, bogy komoly zivbajiól tartót\'. Azért bavett 8 adsg aziverősitőt, nem ugyan ét,\' kanállal kimérve, e nem is patikából valót, hanem csak abból az áldott házi szírből azokkal a kicsiny poharakkal; s igy assecurálva visszaindult paradicsomába. Gazsi büségeSBn megtartotta három rendbeli fogadását; nem is öltözött föl addig, míg pantalót s térdig érő kabátot nem hoztak neki. Nem is lehet rsjis attól fogva most látci. A közönség köréből.*) Tekintetes szerkesstŐ ur! Sajnálattal olvastam nem csak én de a közönség nagyobb —- s eoue.c főleg azon réssé, mely e hó 4>én ő felsége névnapja alkalmával mondott ünnepélyes isteni tisste\'eten jelen volt, e lapok ha-Blbjain, ahol különben mindenkor legel fogul atlanabb és legrészlehajlatla< nabb tudósításokkal találkozunk, Hock úrra tett ama gunyoros észrevételt, hogy ő a közönség áhítatának betetőzésére a .Gott erhalteM énekelte e ezzel mintegy as Ünnepély nemzeti jellegén csorbít ejtett. Amily indokolatlan, ép oly felsieti e megjegyzés. Hogy ez alkalommal az osztrák nymnus énekeltetett, arra több oly ok van, melyek közül ss egyiknek tudása is elégséges volna czikkirót gu nyoros észrovéteieoek nem csak hírlapi — de szóbalt nyilvánításától is vissza tartani. Hogy nekünk eredeti, önálló magyar szövegű és dallama király-hymnn sunk nincs, — Hock ur bárt fis ágának hogyan tudható be.asta csikkiró tudhatja, de rajtakivül .bizonyár, senki más. Mert amily nevetséges volnaf-gycsaládatyanév-napjsra mondott felköszöniöben a család aprajának, nagyjának kívánni boldogságot, örömöt, bosszú éldeti csak as apának nem, ép oly hatású lenne ő felsége névnapi ünnepére mondott misében a nemzet múltjáról, fájdalmáról, őröméről énekelni, csak mágiát a királyt hagyni ki a számításból. Már pedig bogy ily alkalmakkor előadható hymnus, szózat, nemzeti ima és dallama fenséges dallamban mindenről E rov-t alatt koslBttért sem alaki, aem Urtai mi tekintetben sem vállal felelősséget a Bssck. Nagyon fontos szabó mestereknek. Szövet- és juh gyapot áruk gyári raktár íXachod és (loldschmied Béesben, 1. Salvalor-Gasse Kr. 2. elad a t. ez. szabó-mcsler uraknak kisebb mér tékbeu le mindennemű szövetárnt kfiiűnCsen olcsó árért. Hinta kártyák rendeletre bérmentve küldetnek szét. Megrendelések azonnal és szilárdan teljesíttetnek utánvétel mellett. 682 5—9 Zalamegye alispáiü hivatalától. 1532S aj 882. Árlejtést hirdetmény. A zaia-egerszegi kir. törvén} szék elhelyezésére szolgáló nagy megyeház körül szükségelt átalakítási munkák a nagyméltósága m. klr. Belügyminisztérium 18S2. évi augusztus hó 9 én kelt 44450. számn magas rendeletével 4914 frt 90 krnyi összeggel engedélyeztettek. Ezen mnnka biztosítása tekintetéből a zalamegyei kir. építészeti hivatal irodájában folyó évi november hó 6-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosul! nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hiva\'.nak meg, hogy az árlejtésben! résztvevés esetérc, magákat a fent kitett összeg 50\'/9-val, mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10*/, biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon azáztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 60 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 107;-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A munka a legjutányosabb ajánlattevőnek azonnal oda Ítéltetik és tekintve az előhaladott építési időt, — jegyzőkönyvileg történt átadás után S napra megindítandó és oly erélylyel folytatandó, hogy 1883. évi junins hó végéig tökéletesen befejeztessék. A tervezetek, múszerelvények és feltételek a zala-megyci kir. építészeti hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszeg, 1882. october 4-én. SVA8TITS BENÓ alispán. X X X X X X V^CX300000CXXXXX50000CXXXXXXXX1/ HUSZONEGYEDIK XTFOLYÂM ALAI KÔZLÔNI OKTÓBER Sin 1882. Hl! EDE T E S E K. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS ÉPKS CSALÁDI LAPOK SZÉPIRODALMI ÉS ISMEBETTEBJESZTÔ KÉPES HETILAPÉ.A. Felelős Bzerfeesítő: H0MÔC8I LAJOS. A .Képes CiHÍAiU Lapok" f. ctí október fco Ötödik évfolyamába lep, urai mindennel Joliban 3yí\'ja, hogy nagy hé- K SBSBIBBBK IJ^A f-UdoV körében. Mimin HL ci vártatra mindenki* HB^Bl muiatrány- BBj VK taámot ¦ egészen tájékozó ¦ HM e őnsrtsst felbirást, e be- H Hft ¦v-r. csak rövidéit emlé- I WM kezünk meg > közkedvelt- I WsR \'éffnek Brve dS lapról. 3?-I HH A .Képei Családi Lapok" T*JH :.- irnyi jtlca meg a legdíszesebb kiállításban, ezíp, fény*, rz\'nei borítékban. — Minden a*ám sok m&vsui \'; ítíi. hoz. A fóiapban vannak eredeti s a külfülü lt-gnLfyobb irúibt! fordított roridshb ragények, ej beszélések, rajzok, életképek, hnmoreskek j eredeti ¦ más költeni\'\'ny.-k, a főváros, vid^k s külföld L93 1—3. válogatóit lontoi bireí; nz irofli \' A lepköze\'ebbí évfolyamban külön r-^-ny A .Képei CsaUdi lopok" a legolcsóbb, legterjedfllmesebb leodls/esfbb magyar festí-lap. Mefljeiea ¦•sdss vasárnap egészes Ingyenes regénytaelléUettel. — Külön (lágy es) .DIvaUtB- 0» külön U»gy*0 «Gszda-sigl és háztartási lap * — GySsySrfl jsta.-Issskepek és resdkl.flH kedvszsséaysk. sjsfr Megjsles tizezer péloaaybaa. mfivéaset v-r/ben felmrrüJS minden rooxaanat. Minden számhoz egy ívnyi kfllBn regény-melléklet kSnyralakban. Havonként . \'•• < ág" ezimd dí-vulap számtalan képpel, azabasrajazalstb.es .Gazdasági és Hiztartiri Lap" is jár in gy en e s mellókletkép. a boríték telve a komoly s tréfás talányok minden fajával. A koacnségnek injryen áll rendelkezésre „Kér-dssek", .Fele! etek-, .Ajánlatok" résaére a tár-taütiá crarnok. — Minden negyedévben gyönyört! azinea mdmelléklot egé*zen ingyen. Ezek kOiOl eddigelé megjelentek : PEIEIJ.K Porn^Us. FKLEKISÉ MUNKÁCSY 1» a, PAULaYNK, I1KLVEY l^nra, BLAHANÉ Lujza, bZlUfiTI József * legutóbbi JÁSZÁT MAEI sa-zony pompás* n p kei ült t, rrzképei.Ez-ySoyÖrü srerképcsarnokot foly-tatjuk, hogy sassal veszniit m&vAzavit ismerje, ••ellékletkép „1 KÉTELY-HTNTÓK* Rzimti eredeti regényt k ötöljük b. Horvátit Miklós W*S írónk tollából. A regény v*<odi társadalmi korrajz. MUTATVÁNYSZÁMOT A KIADÓHIVATAL KIYANATBA BÁRKINEK KÜLD BÉRMENTVE. Előfizetési ár: egész évre 6 Jrt — félévre 3 frt — negyedévre 1 Jrt 50. KEH K EB VILMOS kiadóhivatala: BUDAPEST papnövelde utcza S. szám alatt- A legrégibb és legnagyobb 8ZÖVETCZÉG BUM MÓR ajánlja a kovaikesd idényre : 3 méter 20 est ZÜÉSM vet jÓ gyapotból 1 teljes títi-altöiiv-méterje frt 2.60, késziü frt 8.32. 3 méter 20 co. ^ SS fri 3 60, kéaxiti frt 1152. Legflnora. brünni gyapjúszövet * írt 60 kitol 8 frtip aKUne llú ti 2 méter 20 cm. tJ^ͱ PalmeratonbÓI egy téli kabátra mi-oren-kO.it 2 frt 60 kr. kéi-it 5 frt 13 kr. vagy Boy, Uiber, CMcrdnn vagy I;Íago- ual mcurje 3 frt, ké.xit 6 frt 60 kr. ebbes 1 m tor 30 cm. k ocakis vagy ikós brttnni kabátbélés á. 1 frt kéuh 1 f, t 30 kr. Finomabb brünni kanát szövetek szintén minden iziul>en meterjót frt S.60 krtól feUele 10 frtig BéljéssaSTet<-k meli rj^t írt 3 6d krtól 6 frtig. I ..tHl. Oli « l\'l» bée*i rfif di I méter 20 cm. ^JiubrüBlli juisOTet egy nadráera materenként frt késatt frt. 3.W Finom nadrágszövetek iSg^ Valódi angol ntí-plaid J,"^ bossan és 1 méter 60 cm. szálét, 3.75 k tói B.— frt, frt 5.25 8 frtiól 18 frtig. N»cv raktár mindeoneinQ |.-.li;árj, ka-fonai. Hbéria. t.\'Tipíomi éi billiard-gja-potkelmékbSI, ngyssin tén minden színi! bQlgy-kelme bármi:/ áron kapható. Postai megi endelések otánvétrl n. ellett azonnal telj esi ttatnek. esnmagolá nem lesz számi tv j, söt bérmentve szál itt-^nak. 676 i — 1G slintskartyák siabák résrire bérssenive I 1 « » 1 Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugycsőbctegscg ellen niraknal és folyadék nőknél, szigorujui-orvost vény ntán készített tjógy* szer —f.gyógyít befecakendeaés és fájdalom, ntóbetegség nélkül, ojonnan heiliott vsgy bármily ela^nlt l-aj, alaposan és megfelelő syorsan. Flatá-osotew ^dr Hartinana Auxiliümjak«. ondt s iey t-zt a m\'-llikek luuiuá lati nt\'sHAsl Innywel ecyflt dr. Hartmann i-jiéietóben t*i<».-k. tt jogosít) jegr^"a m»ri valódisí irÁhin haplutó minden u»Ry>bb gjáayíi .-r-tárban 2 írt 80 krórt Főraktár: Twerdy W. gyógyaz. L Kohlmarkt II. -Becs. U.iUir: Priger Béla gyógyszerész srsál Nagy-Kanizsáé. U. 1. Dr. HsrtsnUM nr rendel 9—2-ig és 4—6 g ÍL.tézeiébe.i s itt mraden ngy » addig is, mindennemű b5r- és titkos be! ségak, nec különben férfi erő gyengülés, kiválóan kitttnS mód szerint, minden utó koietkezas elkerülése nélkül, Sypb lis éi dagadások és mindennemű beteg»^frek l.-g-jobban gyógyíttatnak. Mérsékelt díj. Lcv^-lileK is- 680 6—\' Wien, Stadt, Seilergassa Nr. 11. i i i OCXÎOOoO0O00O€X)O0O0O00OOOO00000OO3GO00000Q^30OOOO0O SMHK\\J-YJ1T legjobb Asztall-és adite ital, kítartö bafiwinak Nzonyult kőbőgésaél, géae taiokiiil, ffyvw-ú Ulyag bsnitnil. ÉDECSEKlu c«éirti« eB»jlte»r«). Mattoni Henrik, 1«»» «¦¦>.....a miot itt mellékel., fel-tümetve van, SV jól Jsíslemlie veeadó. MATTONICI GlESSHÜBLEi | 3ÖOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOO MILTENBERGER SÁNDOR ozlpész iNJ.-Kanlzao.rL, (a városház épületében.)__ A kőzeigo ÖSZÍ és téli dényre ajánlom dnssn felszerelt késs raktáromat URAKNAK, gyermekeknek nagy válasstékbsn a finomabb bel- és külföld bőrökből a lehető jutányos árért, továbbá megreudelé-sek pontosan és gyorsan k isso] gá Itatnak. Vidéki megrendelések mér, ték hiányában csnpáu egy avait csipŐ beküldése ntán is elkészíttetnek. Teljes tisi telel tel Miltenberger Sándor i 3—* esi pésa és csiporsktáros -városban épület Nagy-Káiüxgáii. BERGEB EATRANY-SZA PPANA orvosi tekintélyek által ajánlva, s legtöbb enropai államokban a legnagyobb hatással hasánál tátik niindennemü bőrkiütések ellen, különösen idült ás somBrok, rQb, ótrar i% é\'ö II kiütések, ngyszinte veret orr, fsgydsg, izzó láb, fej- és tzakálpi fekély, Berger kátrssyszappta 40 ,, rakátrány t tartalmas és igen elkülönítendő\' a más forgalomban i:-vú kátrány*zappanoktél. A csalások elkerülése végett kérrs>ék világosan Berger kátrány-uapraoa és ügyeltessék az ismert védjegyre. 474 17—24 Makacs borszenvedéseknel a kátrány-szappan helyett hatással használtatik Bermr opi Rátrány ikmnm é« azon esetben, ha ez szükségelt- tiie, ngv kú c^iiV cssKis a Berger-féts kátrány kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredményt el on ké«aitmények. Mint gyengébb kátrány-sa.ippAa mei\'Szésre minden 2tátlanBá.g a. toörön, bőr- és fejkiBtések gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen azépitó BHZSase-és fürdí-sisppan mindennapi haasnálatra szolgál BERGER GLYCERIN KATBAHY-S Z APPAHA, aely 35*/B Glycerint urt«!mer é. finomts ren illatowire. SS|F Minden fojtsak darabja 35 kr. utasítással eíjSíi. *SSI FoizétkBInéf: HELL fi. fyéfyizeréeziél TROPPÁBAN Raktárak: Ké>z-letben ven minden coropei grógyatertirb&a. Förekttr Nagy K.niiae aiimare: PRaGER BÉLA éa. BELUS JÓZSEF gyógyraere.aekneL Egy okleveles gépész és lakatos, ki a vaspályán, gőzmalmokban és több (irodalmakban több évig már voit, jó bizonyítványokkal ellátva, állomást keres. Minden bővebbet a kiadóhivatalban megtudható. 695 1-3. s. A koresmához van egy szép ház, három szobával, istálló,pajta, mészárszék, pgy fél hold kert. A korcsma az országút mellett van, mely Magyares Horvátországba vezet. Ara évenkint 700 frt hét száz forint. A bérlet kezdetét veendi 1883. évi január hó 1-én. Oly vendéglős, ki lovakkal tud és akar kereskedni, igen szép összeget szerezhetne. Bővebb tudósítást nyerhetni Tüske-Szent-Györgyön Peczek György plébánosnál, mint regálé jog birtokosánál 69i 2-«. rTaif-ff.mati, syoaatott s kiadó tulajdosoe Wajdiís Josef gyerssajtójin. NAGY-KANIZSA. 1882. október 12-én. EJstzrtfcl ar: egész ívre......8 fit. fél évre.......* , oe.-jed írre......2 , Egy szám 10 kr. HIRDETÉSEK S hasábos petitaorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. NYILTTÉR8KN soronként 10 krÉrt vitetnek lei Kincstári illeték minden egyes *d~ii> lesért 30 kr. fizetendő. Es\'^v-Kanizsa város helyhatóságának, „nagy-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet*, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a u agy-kanizsai kisded-neveló egyesület", & „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi egyesület hivatalos értesítője. Huszonegyedik évfolyam. A lap szellemi restét illető kőzieraé-o y ele s szerkesxtőnos, anyagi részét illető kozletoények pedig a kiadóhoz bérmsn^e intézendfik: \' NAGY- KANIZSA Wiasilcsaaz. Bérmentstlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak sl. Kéziratok viasza nem küldetnek. ,nagy-kanizsai takarékpénztár1, a „zalamegyei általános taaitóteatölet* 3 iparkamara nagy-kanizsai kuUváia3ztlIlánya,, a több megyei és váro* Hetenklot„kétszer, vasárnap- s csütörtökön inegjeienő vegyes tartatnia lap. Felhívás előfizetésre. Az uj évnegyeddel ismét felhívjak a t. olvasóközönséget lapunk szíves pártolására. Részünkről mindent elkövetünk, hogy ugy tartalom, mint külalak tekintetében a t. közönség várakozásának megfelelhessünk. Minél tömegesebben sorakoznak lapunfc t pártolói közé, aniiál inkább módunkban leérd t. előfizetőinket több-több kedvezményben részesíteni. A lap előfizetési ára - egy évre Qan.—decz.) 8 frt. felévre (jan.—jul. t. jnl.—decz.) -t frt. évnegyedre (jan.~marcz.— jnl. - okt—decz.) 2 frt Az^ előfizetéseknek — legczél-szcrübben postantalványnyal — szíves beküldését kérjük. Hazafiai üdvözlettel: N.-Kanizsán, 1882. szept. 29. a kiadó-hivatal. Egy magyar zsidó reml-Bioceutiái. Elmúlt a zsidók sátoros ünnepe. Annak emlékére ülik, hogy őseik a pusztában a többi nélkülözések mellett rendes lakások nélkül is szűkölködtek s 40 éven át sátrakban laktak. Ez ünnepen hálát ad minden zsidó az Istennek, hogy fedett, szi lird hajlékban hajthatja íejét nyugalomra, hogy nem kell [a sivatag vadainak berontásától félnie, hogy mig ó alszik, addig Izrael Őrén kivül a törvény őre is ébren virraszt az ó javára is, hogy szomszédjai és többi polgártársai magukkal egyenértékű Isten teremtményének tekintik: — nem feni rá éles kését Amalék. Vájjon ma, az antisemitismos czéljainak és eredményének pozsony- megyei nyilvánulása napján, hálaimára fakadhatnak-e ajkai? Kétlem. Nem érzek szivemben semmi olyan érzést, mely a belső megnyugvásnak csak hatvány képét-is-tükröztethetné vissza. Ellenkezőleg keserűséggel van tele. / Elátkoznám a napct, melyen születtem, hogy zsidónak kellett születnem, ha nem tudnék odatérni a hit vigaszának forrásához, mely azt tanitja, bogy az Isten sebet ver. de be is gyógyitja. Mióta önállóan tudok gondolkodni, a tiszta istenjógalmon kivül nem volt más vallásom.mint: a haza minden elótt! Csendes, nyugodt volt kebelem, mint a tó sima tükre szélcsend idején, csak akkor tudtam, hogy zsidó vagyok, mikor Istenhez fordultam, hálát adandó neki azon sok jóért, melylyel elárasztott, hogy egy oly haza fiává engedett lennem, mint a milyen az én kedves, drága egyetlen hazám! Más, vallásbeíi külsőségek, czere-moniák.hitrokonaim régi üldöztetéséről szóló regék és igaz történetek emlékei nem,borították el szivem derült egét, örül tem, hogy honomat leltem e hazában. De ma, látva, — hogy csupán azért, mert zsidó vagyok,uton-utfélen erkölcsi és tettleges üldöztetésnek, és bántalmazásnak vagyok kitéve, tudva, hogy X. azért, mert a vallásom zsidó, Y. meg azért, mert valamelyik 70-ik szépapám még magán viselte a zsidófaj bélyegét, Z. pedig mind-akettóért engem üldöz s irigy szemmel néz rám. ha az énj kenyerem esetleg fehérebb az Övénél; érezve azt, hogy polgártársaim, kiket szeretni és becsülni én mindig kötelességemnek is tartottam s szivem sugallatából szerettem is, becsültem is — most ezer meg ezer számra csak azon az egyen törik fejőket, hogy engem, testvéreimet, rokonaimat, ismerőseimet és jó barátaimat mi~ módon tehessék tönkre erkölcsileg és társadalmilag: a haza oltára mellé akaratlanul, a nélkül, hogy észre is vettem volna, odaáliitám a vallás oltárát — s a mely őszinte, forró szeretetet eddig kizárólag az elsőre tettem le, most a kettő kőzött kell megosztanom. Az antisemitikus hajsza juttatta eszembe, hogy zsidó is vagyok, nemcsak magyar. De hátha vétkeztem ? Hátha én mint zsidó oly rettenés bűnt követtem el, amely polgártársaimat feljogosítja arra, hogy engem kitaszíthassanak kebelükből, hogy ők engem megfoszthassanak nemcsak polgári jogaimtól, melyre a haza bölcs férfiai — kik legalább is épugy szerették hazájukat, mint az antisemiták — érdemesnek találtak, hanem még emberi jogaimtól is? Uram, Istenem, mit vétettem én? — Az antisemiták azt mondják, hogy a zsidók az uzsorával tönkre teszik a keresztényeket. Igaz, zsidók tönkretesznek keresztényeket, — de hagynak biz Isten annyit, hogy keresztény uzsorásoknak miudakét markuk telik meg a kiszivattyúzott keresztényekkel. — Hát azért, mert akad szívtelen nzs:rás a zsidók között, hát már valamennyi zsidó megvetésre méltó ? Mióta törvény vagy logika az, hogy a kanizsai zsidó bűnhődjék a debreczeni zsidó uzsorásért vagy megfordítva? Soroljame fel a városunkban magas trónoh székelő keresztény uzsorásokat és tegyem-e érte felelőssekké a győri keresztényeket? Ezt kérdem én és velem együtt Nagy-Kanizsa zsidóinak minden százából 99. Ha uzsorás, bélyegeztessék meg, taazittassék ki a becsületes, emberies érzetektől áthatott társadalom kebeléből épugy, mint a hogy ő kitaszítja a körmei közé került áldozatot az apjáról rámaradt fészkéből. De ne csak a zsidó uzsorással éreztesse a társadalom sújtó ítéletét, hanem a kereszténynyel is. Ez aztán igazság, máskép uem! ! Hát a törvény? Miért nem veszik ezt igénybe a polgártársaik |javáért buzgó nagy honfiak? Az ám, csakho;y — mint a „Debreczeni Ébresztő\' keresztény szerkesztője mondja, uem a zsidó uzsorást, ki sokszor még a nevét is alig tudja aláírni, de ha ezt tudja is, a tőrvény csinját-binját még sem ismeri, hanem azt a keresztény fiskálist kell Üldözni, ki az uzsorás háta mögött áll s őt gazsága kivitelében támogatja, ez által pedig a törvény kijátszására segédkezet nyújt neki. Igen, de az antisemita táborban sok az ügyvéd, ezeknek pedig sok barátaik vaunak, kik elfogultságból csak a zsidó kezében látják meg a váltót, amíg "a keresztényében zso-lozsmás lapnak nézik, A zsidók kijátszszák a törvényt, nem akarják tanítóikat véglegesíteni! — mondják az antisemiták. Sajnos, ebben is igazak van, de nem feltétlenül. Hallották e már valaha az antisemita urak, hogy zsidót valaha kényszeríteni kellett, hogy gyermekeit taníttassa? Áldoz-e annyit bármely felekezet gyermekeinek neveltetésére, mint a zsidó ? A községi vagy keresztény felekezeti iskoláknál könnyű a tanítókat véglegesíteni, mert az elsők fenntartásához az egész község járul, — az utóbbiaknak pedig rendesen vau alapjuk. Tessék csak párhuzamot vonni a zsidó és [keresztény iskolák költségvetései között és aránylagosan kiszámítani, hány zsidó gyermekre esik egy tanító és hány keresztény gyermekre. TARCZA. Az álgróf. Irta: SZJ.LJ.Y SÁNDOR. (Folytatás-) III. Vérfy Oszkár végezvén ügyeit Budapesten a képárnsaal, az éji vonattal szándékozott visszamenni Arankához. A vonat azonban csak az éjfélutáni időben indult. Hogy az idő minél gyorsabban múljék, elment a népszínházi előadásra. A darabból ugyan nem sokat okult, mert lelne azalatt is a távol jövő álmaival tépelődött. Mily édes álmák voltak azoklMínők csak egy romlatlan szívben verhettek gyökeret; a művészet és szerelem égi képeitől rajsók. Olyan édesen kéjelgett velők as ábrándom ifjú! El, Parisba! Ez volt lelkében gyá> pontja a reménysugaraknak. Csábos egy név az a PárÍE! Keménye a művésznek, álma a szerelmesnek. , Vérfy Oszkár lelkében csakúgy zsibongtak a gondolatok; már szinte szédült azoktól feje. De a lélek nem nyugodott, alkotta tovább, légvárait. Paris a jövő temploma. Ott Ünneplés vár á költőre, dicsőség, babér a művészre ; ott a szabadság isteni levegőjében ezerszeres lánggal gyul fel a művész, a költő ihlete. Milyen boldog less 6 ott! —gondolta magában Oszkár. Most már van annyi pénze, bogy elutazhatnak Arankával s még ott is jő ideig biztosítva vannak. Csakhogy itt bagybatja ezt a nyomorúságos földet, hol a művészet nem is kenyérkereset, legalább nem olyan, hogy legtöbb szülő annak ismerhetné el, mikor lánynk keze, jövője torog kérdésben. Paris a művészek hazája. Milyen boldogan fognak ők élni Arankával a nagy világ zaja közepett ismeretlenül, elvonultan, észrevétlenül. Nagy gondolatrajában észre sem vette Oszkár, hogy- a függöny utolszor is legördült. Nem hallotta a háromszor is fölharsanó tapavihart, as áljeneket; lelke már Parisban mulatott. Szomszédja figyel meztette, hogy már vége az előadásnak, hát ha ugy tetszik, indulhatnak. Oazkár megnézte óráját, még csak 10 óra után 20 pereset mutatott. Mit tegyen igég olyan sokáig? Aludni nem akart, vagyis nem bírt volna. Andalogva ment arra felé, a merre legtöbben mentek. Mikor a „Zenélő őrá\'-hoz értek, Oszkár mintegy ösztönszerűleg kivált a haza sietfi tömegből és bement, hogy a hátralevő időt minél kevesebb feltűnéssel tölthesse el. Lett volna alkalma elmenni írók és [művészek társaságába, de ezt leginkább kerülte, mert attól tartott, bogy agyon meg agyonostromolják kérdésekkel: hol volt, hogy nem látták már napok óta? hova készOl? Ezt pedig minden áronéi akarta kerülni. A „Zenélő óra* nam éppen látogatott az olyanféle emberektől, kikkel Vérfy találkozni nem akart, azért bátran benyitott Éhes ugyan nem volt; de háta kik a tétlen várakozás borzasztó unalmát ismerik, tudni fogják, hegy olyankor tele gyomorral is háromszor vacsorázik vagy uzsonázik as ember csupa despera-tióból. Hát biz a mi festőnk se tehetett okosabbat, minthogy végigszagolta az egész spájszczédulát. Mikor azután már ígyen eltellett a pinczér — lexikon szörnyeivel, akkor rendelt egy pár húsos kolbászt. Ez olyan nyelven volt írva, hogy mindenki megérthette és nem kellett attól tartania, hogy „ökörlegyező\' gyanánt .bivalszarv pástétomot* hoznak. Amint az ételt megrendelte, hát a háta mögött is elhangzik rettenetes bangón: .Bringns\' mir an\' húsos golpaaz!* Oszkár hátrafordult, hát egy egyenruhás inasféle állott ott részeg ábrázattal. „Erlaub1 bit\' il" — szólott és minden teketória nélkül oda ereszkedett az Oszkár melletti székre. — Nem tud maga magyarul ? — szólt hozzá Oazkár. — Oh én motyor mekfogyok Peszilem motyorul, tatul, csehül, nime-tal" — felelt az egyenruhás szemtelen vigyorgással. Vérfynek tatszett ez az exeDtrikus ficskÓ, beszédbe elegyedett vele. Megtudta tőle, hogy Szegedy Oszkár gróf inasa, Jánosnak hívják, hogy neki kitűnő jó módja van, éppen olyan, mint macának a grófnak, semmi dolga, roppant sok jövedelme. Azon kívül olyan ajándékokat kap ő grófjától, a mi nem minden herosegi komornáknak jut ki. Van is őneki gyöngyélete, jut naki szerető minden ujjára 10, válogathat a szép lányokban, mint s, tÓt-diák a vackorban. Persze az nem is csudai As 6 galambja olyan prezenteket kap, a mik rá illenének akármelyik baronesse vagy comtesse toilette-asz tálára. Utóbbi szarainak nagyobb hiteléül belenyúlt as őszi kabátja ssebjébe ée roppant fontos képpel elővett egy csomagot. Be volt az vagy háromszorosan is kötözve. Hosszú vesződés után kibontotta a csomagot. Gyönyörű arany-nyaklánca hullott az asztalra. Vérfy Uszkár, mint a korbácscsal végigvágott oroszlán, felugrott és rettentő erővel ragadta nyakon: „Hol vetted gazember ez: az aranyláncáét? Te ezt ugy loptad gazember!" „Én nem lopni, és fogyok nem koszember ;* .Hát Bzólj, hol Tetted ezt a Ián-ezot ?\' „Tolálta ón I u — nyögte a szorongatott inas. Erre azután egyszerre eleresztette Oszkár az inast és agy tett, mintha valami nagy bolondot tett volna; el kezdte kérlelni a komornikot. Janóénak már sokkal jobban meglágyította szivét a sok .szent János áldás," hogy sem valami erős haragra képes lett volna. A legnagyobb bizalmat helyezte Oszkárban. Vele mulatott, míg a vasútra nem kellett meauie ¦ még oda is elkísérte . Oszkárnak sikerült elhitetni János úrral, hogy ő ssoba-piktor és Viktornak hívják. Jánosnak at Ő boldog mámerá- Aztán kisebb htlységekben 50 — 60 zsidó tankötelesre vrji 3 tanító, mig 150—200 keresztényre csak 1 és ez ís kántor egyszersmind. Ha , aztán a zsidó hitközség nagyon megválogatja tanítóját vagy alap nemlétében kénytelen elbocsátani egy tanítót, mert a tankötelesek megfogytak, tehát a magas tandij és nagy [egyházi adó daczára sem bírják a tanítok járandóságát összehozni, lehet-e azt a hitközséget a törvény kijátszásával vádolni? Vagy, ha a kisebb helységek zsidói a városokba költözködnek ki, csak a szegényebbek maradván ott, ki tartsa fenn azt az iskolát? Zala-Szeut-Mihályon 3 zsidó család egy tanítót tart 400 frt és teljes ellátással, vájjon ha gyermekeik felnőnek, kinek és minek tartsák e tanítót? Lehet-e azt véglegesíteni? Tehát ez sem a törvény kijátszása, hanem a szükség kényszerűsége, a mely törvényt ^bont-*1 Hanem van egy nagy bűnöm! Tisza-Eszláron eltűnt egy keresztény leány, senkisem tudja hogyan és hová tflntel. Mindösszfe is csak egjr természetellenes tanú, a fiu saját szülei ellen tesz terhelő tanúvallomást. Azt mondja az a 14 éves fia, hogy 02 ip.ia saktolta le. Azt még az a 14 éves fiu sem mondja, hogy ml czélból, uem is tudja, pedig egy sakter fia 14 éves koráig sok thal-mudot tanul össze, de az antisemiták kisütötték, hogy rituális czélbol tör-, tént s nem elégednek meg azzal, hogy a gyilkos méltó megbüntetéséi követeljék, hanem rásütik a kárhoztatás bélyegét az egéuz zsidóságra. Eleinte csak az orthodoxokra, aztán lassan-lassan a neologusokra is föltámasztják a középkor sötét eszme-halottaibó! azt az ijesztő csontvázat, hogy a zsidóknak paszachürmepjökre keresztény vérre van szukségők. így parancsolja a törvény, illetőleg a ban rettenetesen elfoglalta és gyönyörködtette elméjét, hogy Viktor piotor. És a pictorság mesterségét legalább is egy gradussal lejebbvalőnak [tartván a ko-mornikságnál, hát Oszkárt nagyőri leereszkedéssel meg „Viktor öcsém\'-eite. Oaakárnak véghetetlenül tetszett a naiv János komornik ás föltette magában, hogy a játékot a meddig csak lehet, husni fogja. Ezt az ismeretlenséget nagyon előnyösnek találta. Szegedy Oszkár gróffal neki meg — küzdelme less — gondolta — e akkor igen nagy hasznára lehet. Ezért nem hajtotta tovább a dolgot, mikor as aranyiánezot meglátta s abban Aranka nyaklánczára ismert. Akárhogy kertit is ez a (komornik kezeibe, — nem szabad eláradnia, hogy ahhoz neki közeli érdeke *van; ezt igen jól tudta Oazkár. Azért, mielőtt a vasútnál elváltak volna egymástól, ismételten bocsánatot kért Jánostól és kérte, hogy azt az arany-láncaot ne adja oda aenkinek;ő megveszi. Szegény édes-anyjának volt éppen olyan nyakláncsa és az elveszett; azt hitte, hogy az az. János sokkal jobban le volt kötelezve az ő Viktor barátja jóindulata által, hogy sem azt a hitvány Iánczot oda ne adta volna neki azonnal. „Tegyo el bojdás I Ugy is aaog to-lálom volt. A mienk gosdél elüd dotálok.* Oszkár átvette a nyakiánosot azzal az Ígérettel, hogy majd, ha jól megy az üzlete, kifizeti az árát. A német sógor szörnyen ixabadko-zott as ellen. Assal a biztatással búcsúztak el, hogy nemsokára találkoznak a „Zenélő óri\'-bsu. HTJSZONKrTBDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBEE 12-én 1882. zsidó vallási törvények codexe a talmud. Sok ember rest gondolkodni s azért mintsem ííéleterejét megerőltesse, inkább elhiszi még a legnagyobb absurdumot is, sok ember pedig, még ha nem is hiszi, hát erőlteti magát addig, mig egy esz mével annyira megbarátkozik, hogy meggyőződéssé válik benne. . A Kereszténytől, különösen a tudatlantól, nem is csudálom, ha ezt a tisza-eszlári saktolásügyet elhiszi, mert az ellenkezőről senki sem világosítja feJ, a talmudot — ezt a mumust — pedig nem ismeri. De én, aki tanultam is és ha nem tanultam volna, hát szüleim és hit-rokonaim eljárásából tudhatnám is, becsületem szentségére — és becsületes embernek azt hiszem, még antiszemita ismerőseim is tartanak — mondhatom, hogy az egész csupa rosszakaratú zsidóhajsza pro vokálisát czélzó koholmány. De ezenkívül győzzön az ész is! 1. Mit csináltak a zsidók Krisztus születése előtt? Hol vettek ők akkor keresztény, vért a pászkákhoz, mikor még keres2tény sem volt ? S mit csinálnak ott, hol keresztény nem is lakik? 2. Ha a zsidóknak a pászkához keresztény vér kellene, akkor az egész világon minden községben, hol csak zsidók laknak — legalább az orthodox zsidók lakta községekben — és minden évben kivétel nélkül el kellene tűnni egy-egy keresztény gyermeknek. Megtörténik ez? 3. Van egy zsidó törvény, a melynek rövid neve: „batél besisim" azaz elvész a hatvanszorosban. — Vagyis ha egy kanálnyi disznózsír belekeveredik 60 kanálnyi kóser lud-zsirba, akkor a ludzsir kósernek marad meg, mert a disznózsír az egésznek csak \'/só-ad része, tehát ugy elvegyül, hogy elvész benne — azaz értéke = semmi. Ezt a törvényt az a vakbuzgó zsidó, kirúl oly ájtatosságot teszünk fel, hogy vallási rajongásában egy embert mer leölni, kell hogy tudja. Mármost ha ezt tudta az a tisza-eszlári sakter, akkor azt is. tudta, hogy Solymosi Eszter testéből leg-fölebb 3 kilogrammnyi vért nyerhet, a melyet neki bitközségében ad majorem j dei glóriám — legalább 1000 kgrain liszthez kell fölhasználnia. Ugyan mit használt vele lelki üdvének? Hiszen 1000 kgram liszthez legalább is 18—20 keresztény gyermekiek a vérére lett volna szüksége, különben „batél besisim" és nem használt semmit ? Hát még az egész zsidóságnak mennyit használt vele ? Tehát kellett neki rituális czél-ból annak. a szegény lánynak a vére? 4. A zsidónak Mózes törvénye szerint — és a talmud ennek csak magyarázata — még az állat vérét sem szabad élveznie. Még húsát sem használhatja addig, mig */« óráig Oszkárral a vonat elrobogott. Útközben egyre törte fejéi, hogy miként kerülhetett Aranka nyak Ián csa gr. Szegedy Oazkár palotája elé ? Sokfélét elgondolt, de nem bírt megállapodásra jutni. Egy órai haladás után cséljáhos ért. Onnét még egy órát kellett gyalogolnia. Mélyen édes gondolatokkal baladott hazafelé, Majd miiyen mogiepetés lesz gyors visszaérkezése Arankára nézve. Hát az a nyakláncz mennyire meg fogja lepní. — Már a házhoz közel ért- Sötét volt. Alszik, — gondolta magában Gsz-kár. Hanem a nyitott ablak nagyon tel -tűnő volt neki. Benézett rajta, szólította Arankát, egy árva hang nem felelt. Az ajtó zárva volt. Betörte. A szoba üres volt. Osskár élettelenül rogyott a szoba padlatára. A nyakláncz titka meg volt fejtve. (Folytatása kOretkezik.) sóban nem áztatta, mely a vért kiszívja, és a netalán rajta maradottat le nem mosta, mert .hádám hú hánefes* = a vér a lélek. Hát még az ember vérét hogyan volna szabad élveznie ? De hát minek saktol ? Az egész sakterolás csak az állat kínzásának elkerülését czélozza. A svájczi állatvédő-egyesölet éppen ezt ajánlotta a marhák leölésére, mint a legkevesebb kínzással járó müiétet. 5. Az az Isten, ki a szentírásban azt mondja vallása követőinek, hogy a ki embert áldoz a „Moloch"-nak, annak egész családja irtassák ki, kivánhatja-e, megengedheti-e, hogy neki ember-áldozatot mutasson be valaki az ő hívei közül? De az antísemiták azt mondhatnák, hogy a talmndzsidó a nemzsidót nem is tekintvén embernek, egy keresztény leölésével a talmud értelmében nem is vét az emberáldozat tilalma ellen. Ez háromszoros absurdnm. Mert a talmud, a mely azt mondja, hogy „czádiké umósz haolam, czádikim hém" t. i. a nem-zsidók igaz férfíai, jámborai is igazak, és a mely azt tanítja, hogy „roshásana" azaz njév első napján a zsidók, második napján pedig a nemzsidók jövőjét állapítja meg az Isten, további, hogy „elohim ló mákkir pánim* vagyis: Isten nem ismer arczot, azaz nem tesz különbséget ember és ember között, csak nem fog önmagával oly ellenmondásba jönni, hogy más helyen meg azt tanítsa, miszerint a nemzsidó nem ember, hanem állat, tehát annak véréből szabad neki áldozni! Kell-e az antísemiták ezen aljas rágalmára csattanósabb czáfolat, mint Salamon királynak templom-szenteló imájának kir. könyve I. VIU. rész 41. 42. 43. vers. következő szavai: „Sőt még az idegen is, ki nem a te néped közül, az Izrael közül való, ha eljövend messze földről a te nevedért és imádkozand e házban (a zsidó templomban): hallgasd meg a mennyektől a te lakhelyedből és add meg az idegennek mindazt, a miért könyörög néked stb.* így beszél-e egy hatalma tetőpontján álló király, ki senkinek sem tartozik hízelegni, ha az ő vallása azt tanítja, hogy a nem-zsidó nem ember ? Lám, és azért mégis agitálnak én ellenem is, — a mi még akkor sem volna jogosult, ha arra a tisza-eszlári sakterre rábizonynlna, hogy azt a szegény leányt ő ölte meg és hogy vallási rajongásból Ölte meg. Miért veszem magamra? Elő sj*>r, mert a nyomást énvelem ís-éreztetík, másodszor mert azt mond ják, hogy cz a bün (ha elkövettetett) az egész zsidóság bűne, tehát az enyém is ; hogy ezt a tant a zsidók vallása hirdeti, tehet az én vallásom tana is. Vájjon, ha Hoster gyilkolásakor néhány zsidó agitátor országszerte azt híresztelte volna, hogy Hoster-nek a keresztény vallás parancsolta a zsidógyilkolást, nem támadt volna-e fel az egész kerezsténység e rágalom ellen? Csakhogy mi zsidók olyanok vagyunk, mint az árva gólya. Nincsen szószólónk; s ha akad is egy, ráfogják, hogy meg van vesztegetve, s ezzel háttérbe szorítják az aljas rágalmazó nyelvek a védelmezőt. És mi az egésznek a vége ? Sírunk inert Ütnek bennünket, ütnek bennünket, mert sírunk: De minden esetre azt érik el, ho zsidóknak a kereszténységbe való önkénytelen beleolvadását reactió-kelf.éssel hátráltatják. A zsidóságnak ímputált többi bűnökről egy másik alkalommal fogok szólani, addig csak magamba fojtva fogom folytatni kesergő remi-niscentíáimat. BÁNÓOZI. A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. 2171. az. 1882. Hirdetmár.y. Többször előfordult ason -eset, bogy külföldről származó ?10 növény k ülderoé nyek csomagolása és elszállítása tekintetében a nemzetkor.] pbylloxers egyesség föltételei nem tárlatuk meg. Az érdekeltek tehát a nagyraélt. msgy. kir fbld-roívelési-, ipar- és kereskedelmi mioisz-teriumDak rendelete folytán figyelmeztetnek arra, hogy oly élfi növény küldemények, melyek a hivatkozott nemzetkosi egyezmény minden föltételeinek pontosan nem felelnek meg, semmi körülmény közt nem fognak as országba bocsáj-tatai és hogy al ebb6l eredő károkat as illetők maguknak fogják talajdonítbatni. Ezen teltételek pedig következők : 1. Kell, bogy az említett szállítmányuk a származási hely hatósága részéről kiállított igazoi .-ánynyal kísértessenek. 2. SaőlőnÖvények, vesssök es dog ványok csak fából készült és csavarok kai jól lesirt hidakban szállíthatók, me-lyek\'a tartalom megvissgáiását s as újból lezárást könnyen lehetővé teszik. 3. A faiskolák, kertek, üvegházak és naranostenyéssdékből kikerült növények, csemeték és egyéb termékek szilárdan csomagolandó!:, a gyökerek s földtől teljesen megiiasti tandók, mohába göogyölendŐk és mindenesetre oly boriték-vászonyra varrandők; mely semminemű hulladékot kí nem eoged és a netalán szükséges vizsgálat eszközlését lehetővé teszi. — Kiásott szolotokét és száras szőlő-vesszők a nemzetközi forgalomból ki sárvák. Sopron, 1882- szeptember havában. 3124. sa, IBS2. Hirdelmtr.y. Sajnosán tapasztaltatott, miszerio\' az ország minden vidékén előforduló szá mos tüzeset leg többnyire onnan keletkezik, mivel s bistositó társalatok részéről alkalmazott agyaeveseit mozgó ügynökök a IsKoaságot minden tőlök kitelható nsódoa magas bisiositás eszközlésére rávenni igyekszenek, a minek folytán igen gyakran tulbistositások és ezekből eredő leg öngyajtogatások történnek. A kik mozgó ügynökök csábitgatá sainak engedve, vagyonukat roszüssemü leg értékén felül biztosítják, ások ne-ű cs*k a közérdek ellen vétenek ós nemcsak nélyüket terhelő súlyos felelősséget vessnek magokra, de * mit talán nem b-íjt-nek, saját anyagi érdeküket ti veszély este tik. Ugyanis a kereskedelmi törvény értelmében a biztosítási Összeg a biztosítás tárgyának teljes értókét meg nem haladhatja, sőt ha a bisiositás be-biiosyitólsg roszínszemüíeg történt, as egész biztosítás érvénytelen. E szeriül tehát, a ki vagyonát értéken fűiül bizto-ttatja, az annak leszi ki magát, bogy a bekövetkezett kár esetében kárpótlást nem it kap és ezenfölül gyújtogatás gya nuja miatt fenyítő víssgálat alá kerül. Mindenki tehát önérdekében cselekssik, ha vagyonának biztosítása esetében szigorú lelkiismeretességg I jár el és nem hallgat axok tanácsára, kik őt a biztosítandó tárgy értékét felülhaladó biztosi tására rávonni akarják. Sopron, 1882. ssept. havában. *• A kereskedelmi és iparkamara. — Kérelem. A szerkesztőségi iro ntáoyOk közül egy „Horváth Dezső németbidasi káplán kéthavi működése- czimii: Horváth Győző névaláírássá! ellátott kézirat hnrczolkodás alkalmával elveszett. Ha esetleg valaki megtalálta volna s még épségben — ha csak néhány lapja is — meg vau: snnak szíves átadását kérjük. — A ki a zavarosban szeretett VOlna halászni. Singé.- Samu helybeli kereskedő szakácsnője már régóta fente a fogát arra a kis takarékpörsölyre, melybe úrnője a h ás tartás körül megtakarított filléreket szokta rakni Es a háziasszony magánpénztárát képezte 65 írtra rúgott. E bő 8-án as országos vásár előnspjáo, midőn híre járt, hogy s ssidók bőre kerül majd vásárra, végre megérkezettnek látta a pillanatot, a sóvárgó szemekkel nézett |perselyt feltörni s tartalmától Jmegfosatani. Ur és asszony as üzletben voltsk, könnyű volt -a szik\' rényt felfeszíteni s a szándékot végrehajtani. Meg is tette ugy este felé. — És ekkor... kétségbeesett arcsesal lefutott as üzletbe, jelentő.miszerint az antiszemiták megrohanták a házat, feltörték a házat, feltörték a szekrényeket, {kiürítették a perselyt stb. atb. Hogy as Üzletet azonnal odahagyták s siettek as otthon tett pusztításokról ^biztos tudomást szerezni, aa magától értetődik. De mivel ugy találták, hogy a persely tartalmán ki vili még egy árva arany gyűrűnek vagy fülbevalónak — pedig az asszony ékszerei is ott voltak — sem görbült mag sgy hajssila sem, a hásbtlisk pedig senki idegent belépni nem láttak: tíasta volt és igazolt a gyanúper, hogy a fosztogató antisemita had csupán csak vezérbőt állott, s • vezér a szakácsnő maga. Elfogattatván, sajnálattal be is vállá tettét s most a hűvösön elmélkedik egy vezér-csíkkeo s „12 Böpirat\'-ba. - Hangverseny. A mint utolsó számúnkban jelesve volt, f. bó 8-án a Szarvas" szálló dísztermében csakugyan megtartatta G-rünfeld Alfréd királyi kamarai \'zongoraművész a hang versenyt. Ily világhírű művésznél felesle ges kijelenteni, bogy hangversenye kitűnően ikerült, hogy játékát sürÜ taps és lelkes éljenzés követle, mert es a dolog termés setéből folyó valami és anélkül az ilyen hangverseny nem is képzelhető. Hanem szt meg kell említenünk, hogy városunk értelmisége igen szép számban volt képviselve, s hogy a zeneértők és kedvelők, valamint azok közül, kik a művészet pártolása iránt kellő érzékkel bírnak, igen kevesen maradtak el a hangversenyről. Két babérkoszorút kapott GrÜnfeld; egyiket a QaUmsnn családtól, s másikat Vidor Ssabina kisasszonytól. Hangverseny ntán a művész tiszteletére bankett tartatott. — Sajtóhiba. Mait számunk tárcsa versének utolsó strófájában az uloisÓ sor: „Százan együtt álmadoszanak." hibásan van s eként javítandó; „Szépen együtt álmadozzanak." — Október 9-én megtartott vásárunk nem valami nsgy volt. Szarvas marhát Horvátország felöl — as ott uralkodó marhavész miatt — áthajtani nem volt szabad: L *-s nagyban befolyt vásárunkra. Legélénkebb volt a kápossta piacs. — üt-beszakadás történt a Nsgy és kis-kanissa közötti útrészen, a vssuti átjárón tal, a gőzmalom átellenében, A szakadás által kelettesett lyukat betöm ték és semmi egyéb nem történt. Est pe dig nem lett voloa szabad csak Így egy szerűen elülni.Arra a forgalom igen élénk és könnyen megeshetik, hogy ugyan ason helyen a beszakadás ismétlődhetik, s talán nagy kárt <koxhat. Tudva levő dolog, h gy azon a téren feküdt Kanizsa Tár, s így bistoara vehető, hogy a föld alatti üregeken át a tíz utat tört és az országutat is aláaknázta. Igen szükséges nek tartanok a szakértői szem let. — Botrányos hanyagság észlelhető a városunkon keresztül vonuló országúton. A fontosán határokban hever hátasamra as összekotrott sár; — a telő-kyutezai árok a jó ég tndja: mikor volt tisztogatva; a szó szoros értelmében megfertőzteti a levegőt. Tudomás szerint ez a helyben lakó utbtstos gondját képezné, ha képezné. Csakhogy as ilyen urak csak ugy félvállról veszik as effélét és ha nyilvános fölszólalás történik, gancsoskodással vádolnak bennünket vagy ast mondják, hogy pletykálkodunk, a. dolgok pediglon maradnak a régi keserves kerékvágásban. Kiváncsias: vágynak as utbtstos úrra ? ! — Petőfi szobrai oki. 15-én fogják leleplezni Budapesten, as ottani körök nagy várakozással néznek as ünnepély elé. — Tisza-Eszlár Bukarestben. Esjy Batioelski nevű bakaresti zsidó, ki a Primsvere (tavasa) otcsa 29-.-zárna ház bau lakik és varró üzletet tart, ez üzletében egy 10 — 11 éves keresztyén leányt is foglalkoztatott, de minthogy rendetlenül jött az üzletbe, Ratineczki néhány héttel ezelőtt üzletéből elbocsátotta. Múlt hétfőn a nevezett leánynyal két nő jött Batinetskihes és annak nejénél tudakozódlak, hogy es a leány volt e náluk sj üzletben alkalmazva ? Utóbbi igenlő válaszára ast kérdezte a két elegánssá öltözött nő, hogy miért vettek ez ártatlan gyermek testéből vért? és erre két, a gyermeken ejtett sebet muta\'tak Rati-neukiné asszonynak. A sebek egyike a gyermek vállán, a másik a gyermek testén volt látható. A két hölgy fenyegette Ralinelskinét, hogy nagyon ross dolga lesz, h> nem tesz töredelmes vallomást. Ratinetzkiné azt válaszolta, hogy leányka elbocsátásakor a legjobb egészségnek örvendett és hogy ő szt őt hét óta többé nem is látta. Alig hogy es tőrtént, jött a leányka nr.^ynénje sírt és rimánkodott, hogy a kis leányka Üstéből vért vettek. Egy órával később pedig meg állt a ház előtt egy kocsi, s melyből egy randőrbistos, egy albíztos és egy polgár szállottak ki. A rendŐrbistos felszólította Batinetxkinét, hogy haladéktalanul kövesse ő( a rendőri hivatalba, A szegény asszony ijedtében elájult és midőn is föleszmélt, felszólította őt a rendőrbistos, hogy tegyen töredelmes vallomást, mit ha teljesít, semmi bántalma sem fog lenni, mig ellenkező esetben agy magát, mint hitsorsosa! t nsgy veszélynek teszi ki. „Mert as czivilliata- — monda a biztos — „s ki ott a kocsiba ül, abból a tömegből való, a mely egy mellék utcsában egy borzasztó saidóméssárlást akar rendezni." A szegény nő erre a rendőri hivatalba ment, hol a rendőrifasgató ás agy állam ügy áss állal hallgattatott ki. Ratinetzkiné előadta, hogy a leányka csakugyan üzletében szolgált, de h\'>gy ő azt már ezelőtt öt héttel elbocsátott*. E vallomás után a leányka nagynénje a teremből kiküldetett. Most a leánykát kérdezte az állam. Ügyész bizalmat gerjesztő szelidséggtl, hogy mondja el minden félelem nélkül, hogy mi történt vele, de igazat szóljon, tttery különben az isten örökre megvt-ri a törvényszék pedig szigorúan meg fogj, büntetni. A kérdezett leányka az ügyész kérdésére kitörő válaszokat adott ée _ it a „Nemzetnek" Írják — végre kid.*, rült, bogy az egész koholmány vo.\'t. A zsidónőt szabadon bocsátották, mig a leánykát és annak nagynénjét a rendőri épületben visszatartották. — A függetlenségi part és az antiszemiták. A függetlenségi pártelnöke, Mocsáry Lajos, következő levelet intézte Kövér Gáborhoz, az aradi függetlenségi párt elnökéhez. „Kedves barátom! Ertesi-tésed szerint Aradon is tért foglalt azun neset, hogy * függetlenségi párt antí-szemita párt. Az országgyűlési függ.-:], párt sem nem szemita, sem nem antiszemita, s e tekintetben állást nem fó». lalt, mindenekelőtt azért, mert arra sem szükség, sem alkalom ekkoráig nem volt. Nem volt pedig azért, mert a íaidó-kérdéare nézve nem tétetett az országgyűlésen semmiféle konkrét indítvány. Az antiszemita izgatás még átalában n-ra ju\'.ott eddig odáig,hogy törekvésének colját a az ahoz vezető utakat és módokat elméletileg is formulázza, másrészről pedig az utóbbiakra nézve a pozsonyi, vagy, mint a drezdai kongresszuson mondtak az oroszországi „erélyes* eszközöket desa-voaáljs. Ha inditványpztatni fogna az országgyűlésen az emancsipáczió visszavételének pailiatív rendszabálya, akkor nem kétlem, hogy a függetlenségi páti nem fog megfeledkezni pro grammjáról, mely magában foglalja nem a névleges, hanem az igazi szabadelvűseget, a nemzeti és az alkotmányos szabadságot, a jogegyenlőségnek, a polgári ós egyéni szabadság minden biztosítékainak kivána-tát és feniartását. A függetlenségi párt tagjai közt vannak"antiszemiták, ép ugy, mini más pártok tagjai közt,\' de Istóczy évek ó\'a folytatja nagyhírű Hgijtáczióját a nélkül, ho„\'y a kormánypárt antisze rniU pártnak mondatáét. A független-, ségi pártnak nincs sem módja, sem akarata ahhoz, hogy az illetéknek tetszésük, szerint való állásfoglalását egy nem konkrét politika, hanem a társadaluii téren felmerült mozgalomban akadályozza, dc épen azért víbszs kell utasítania minden oly beszámítást, melyre mint párt cselekvésével okot oem adott. Légy szíves, kedves barátom, az illetőket ez iránt felvilágosítani. Tisztelő barátod Moeniiry Lajos." — Az Andrássy-fele betörök egyik tagját f. hó 8 án t%te elfogták kónakon,a hol az egy asszony kiréretében mint gesztenTeürds tartózkodott. Lakásán megutálták az Andrássy Gyula gróf arany nyal kivert pisztolyát, a többet nem is kérdezve tőlük, megkötözték őket . s az a kél bpesti titkos rendőr, kik értök jöttek, azonnal bekísérték a helybeli Aílo, máshoz a tovább vitték őketLud*pstre. Most már remélhető, bogy az egész tolvajbanda kézrekerül. — Egy végrehajtó és a pnrczlik. N. város egyik végrehaj ója egy embernél a hadmentességi adó fejében hat d.rab purczü galambot foglalt le s azikat azonnal birói zár alá vette. Ugyanis felmászott a galambházba, apuroziikat ossz- fogdosta éa szárnyakat megkötötte. Az árveréskor a hat darab purczTit egy városi hivatalnok vette meg, mielőtt azonban kézba vetle volna, a purczlik — elrepültek. A zseniális végrehajtó most azután á&mló alkalommal újra raegmáazhatja i galamb-házat. — A polgári iskolák számára megint egy kedvezmény. A vallás-es közoktatási m. kir. miniszter ur megkeresésére, a polgári fiiskolák negyedik osztályát jó sikerrel végzeit növendékeknek a cs. és kir. hadaprúdiskolákba vizsgálat letétele nélkül leendő fel*ételi jogosultságok a es. és kir. közös hadügyminisztérium f. évíszept-hó II-én 2752. sz. a. kelt és közzétett kórén deletével kimondatott. Es a rendelet a kir. tanfalügyelők utján a polgári iskolák igazgatóságainak tudomására adatott. _Uj szölóbetegsfcg. Dr. Horváth. Géza Zágráb megye Kraj községében nagy mértékben elterjedve találta a Pe ronosporát, mely penéazgomba már & bodai szőlőkön is észlelhető. — A vizsgálatból kiderült, hogy e penészgomba as európai ssőlófajbkat mind, kivétel nél-megtámadja, azonban mégis legjobban a csóka szőlőt, szerem) zöldet, -dinkát, sár-fehéret, bordeiaÍBt, chasselast. As anae.ri-kai fajok közül Ulátható a Vitia aesti Valison, Ub.-UBc* és cinersa-fajokon, mig a Riparíán ée Vitis ruprestiaen kevésbbé észlelhető. — tiynfa adó. Minden más kérdés mellékes már nálunk és semmivel som foglalkozunk annyit, mint-az adókérdéssel. Kern tréfa, hanem a airalmaaaágíg komoly valóság, mert a gyufának meg HUSZONEGYEDIK ÍTFOLTAM. ZALAI KÖZLŐN? OKTÓBEE 12-én 1882. adóz tatása csak ugyan tervben van. A terv Bterint a gyofa ára kürülbelfll 100% al fog feljebb azökní, a czirka 60 szál komisz masinát adoak egy krajczár-ért. Hogy evvel a krajczároa semminek látszó tréíávsl mennyire lesz nyozva a szegény nép, azt megmondhatja az, ki foglalkozik a statisztikával. — No még csak ez kell I — XIII. Leo papa felszólalt e franczia iskolai törvény ellen. Helyesiti Guibert párisi érsek küzdelmét az „istentelen népoktatás* ellen s buzdítja Fran- Matboltkusait hasonlóbarczra. — Magyar néptanító sorsa A mult napokban a budapesti fenyítő \'ör-vényazék előtt, miut panaszos egy ember furdtilt me^, a ki előadta, hogy : népta-nitó Liptóra-\'gyében, de 70, azaz hetven lurint évi jövedelméből nem birván megélői, a 4 havi szünidő alatt fel-feljön a fővárosba s keres foglalkozást; sigy most is egy építkezésnél dolgozik a sugárúton mint napszámos, A szegény ember okmá nyakkal bizooyitotta, hogy nem tréfli. Mit gondul a közukt. \'miniszter ur, ideje lesz e már a néptanítók anyagi viszonyai nak rendezését napirendre tűzni?! — Masodvlragzas.Szalk-Szt.-Mártonból irják lapunkuak : Egészen tavaszi pompájában virul a szalk-szt.-mirtoni ref, parochia előtt egy vad gesztenyefa. A teljes virágzásnak egy-két gyönyörű maradványa még látható. Ez előtt pár héttel a fa leveleit egészen elhullatta, s most ÍBmét a legszebben lombosodik. Haragos zöld levelei közt ékeskedik a szép virág. Igazán csak a fülemilefhianyzik a gyönyörű lombozat közül. — Szüreti kilátosok: A pácsai és tapolczai járásában a szüret e hó köze pén veszi kezdetét, közép minőségű borra van kilátás; kanizsai járásban ámbár a szőlő termésnek a sok <ső áitott, mind a mellett menyiségrn a mult évinél jobb termést mutat; keszthelyi, perlaki, novai, alsó-leudvai éfi egerszegi járásokban a tuíuágoa eső közvetkeztében a szőlő erősen rothad, s rósz minőségű bortermésre nyújt kilátást. — Hit t-e gyünk as üszög ellen és a buza nemesítésére?! Mihályi József gazdatiszt erre vonatkozólag a következőket közli velünk : .Én már hét év óta követem első kísérletem óta mindig eredményes ez eljárást, sazóta üszögös búzánk sohasem volt Példának 10 hektoliter, minden gazmagtól tisztára rostált búzát ajánlok, — 80 liter lágy, vagy folyó vízben, két kiló kékkő s 2 kiló kóeŐ.e vagy egy kiló asztalos eny v forralandó fel, s ha jól felforr, illetve a vegyülék teljesen feloldódott, bögrékkel vagy más edéuynyol a vetéshez használandó búzára szétlocsolni, ekközbn néhány ember a meglocsolt buzit lapátokkal azonnal to vabb forgatja ugy bogy minden szem buza be legyen nedvesítve; ha kétszer átforgattutoil, egy hektoliter tisztára azí-tált h-imu hintetik az így azétteritelt butára, b ismét jól átforgatni, bogy a beeny-vezetl buzHszem a ráhintett hamuval bevonások. Megszáradva, zsákokba mérve az elv-tésb-l szállítható. Meglehet minden mezö*azda győződve arról, hogy a btizii csirakepessége a leforázás által semmit sem esenved, aőt minél lelkÜsmere-tesebbsn eszközöltetik as eljárás, annál biztosabb lehet a gazda hogy búzájában többé tisztik nem fordul elő, sőt a b\'iza egyforma tele kalászu és nagyobb, szép vörös Bzemü lesz. Vettessék az így elkészített vetőmag bármily erűden trágyázott földbe, vagy legyen a tavasz bármily hideg vagy nedves, az üszőktől mentve lesz a mezőgazda sok fáradságot igénylő munkájának gyümölcse, s a buza évről évre nemesebb lesz, szükségtelenné váliaV a gyakori magvaitoatatas. Ez általam ajánlott mód lelkiismeretes eszközlése, meg vagyok győződve, bogy sikerre vezet.* — — Elgázolt állomásfőnök. Udíne bői Írják : Az ottani vasu\'i állomásfőnök helyettesét, Palazii Pietrot a vonat elgázolta. A vonatnak Pontebba kellett indulnia, dc késedelemben volt. minthogy a trieszti vonatot várta.\' Végre elhangzott a jel B lassan megindult. Egy fiatal toscanai roban elő e pillanatban a vendéglóból, hogy elérje a kocsit, a melyben anyja várakozott rá. Palazzit kéri fel, hogy engedje a vonatra szállni, ki őt karjánál megfogja, felsegíti a lépcsőre és ki akarja az ajtót nyitni. De as erőikö désbeo elbágyad és érzi, hogy tovább nem képes fentartani magát s a fiatalom-bért visszalöki egy elősiető hivatalnok karjai közzé, maga pedig a következő pillanatban lebukik a kerekek közé. Szétzúzott lábbakkal búzták ki s csakhamar megszűnt élni. — Az aradi tizenhárom vértana emlekszobra ügyében Barabás Béla, aradmegyei tisztviselő Aradról hoskzabb felhívást intéz a nemzet ifjúságához. A helyet, hol a dicső hősök a hazáért, a aza-badságért elvérsettek, meg kell menten\' *s utókornak, a vértanuk emlékét i maga ragyogásában kell átadni as ano káknak, hogy ók is tiszteljék, hogy ők is lelkesüljenek azon a példán, mely megmatatta, hogy igaz ügyért hogy hal meg fc magyar. A helyet kis emlékkel megjelöltek ideiglenesen, de a nagy omiek még sokára lesz kész, mart 120,000 forintba kerül s eddig 83,000 frt van együtt; tehát még 37,000 frt hiányzik. A hasa ifjúságának kötelessége, úgymond felhivé, a hiányzót összeteremteni, a a lelkes ifjúság egy év alatt önse is teremti. — Kolera. Parisból tárvirják, hogy Mondanaban (batárállomáz Franczia- és Olaszország közt) több ázsiai koleraeset fordul elő. A .Telegraphe* szerint rögtön orvosi bizottságok siettek a veszedelem helyszínére. — A férjbezmenetel nem bűn. Kölnben az a ritka *set adta magát elő, hogy egy elemi iskolai tanítónő nyugdíjaztatása után férjhez ment. Az eset a városi tanács e!é került, kérdés merülvén fel az iránt, vájjon a szolgálaton kivüli tanítónő nem vesztette-e el jogát a nyugdíjhoz. A városi tanács többsége ugy nyilatkozott, hogy a nyugdíj tett szolgálatoknak megjutalmazása s cs^k bebizonyított bűntett alapján vonható meg, ámde a férjhazmeuatel nem büci-t*. A városi képviselet is ehhez a felfogáshoz járult. — Legmagasabb kitüntetés. A tríesti kiállítás ítélő bizottsága Mattom „Giesshübler*-jdt, „Budai k<-8«rüviz" ét és üledék készítményeit diszéremmel, a legmagasabb kitün\'etétBel jutalmazta. — Diplomaták mint vadaszok. A diplomatiai testületek tagjainak vadászati dijmenteaségi kérdése csakis a birodalmi tanácsban képviselt országokban levén elismerve, s ezen dijmenteeaég a magya korona alá tartozó országokban még nem lévén megállapítva, mint értesülünk,ezen kérdésnek szabályozása végett a közös külügyminiszter a magyar kormánynyal a tárgyalást megindította. — A philloxera Veszprémmé gyében. Vörös bérén y ben, mint értesülünk, naponkint ujabb ujabb helyeken konsta-táltatík a philloxera jelenléte. Az ellenintézkedések megtétettek s a szükséges szénkéneg már & helyszínére szállíttatott. — Azok a területek, melyek a philloxs-rának főtelepét képezik, kiirtatni, azok pedig, melyeken csak szórványosabban mutatkozik, gyérittetní fognak.A minisz tórium és a megye áltat kiadott óvintéz kedések a gyakorlatban szigorúan megtartatnak. — A lyuk is kikaparja. Olvasóink bizonyára smlékeznek még néhai Kozma R. megyei csendbiztos rejtélyes esetére, ki ágyában halva találtatott és kiraboltatott annélkül, hogy rajta kül erőszak nj omai látszottak vulna. A gyanú ugyan több egyénre volt, de a vizsgálatnak semmi nyomot sem sikerült föl főd ózni. A napokban azonban Z. Szt.-Lászlón as ugyanott szolgálatban levő, előbb mint megyei pandúr alkalmazásban volt Pete JánoB nagyon feltűnő magános életet ta-nusitolt. Ugyanis, jóllehet, mint béres szolgál csekély bér mellett, mégis 600 frtot 400, 100 at és 2 drb 50-eset adott ki rövid idő alatt. Erre az oltani hatóság házkutatást tarto\'t nála, mely alkalommal rongyokban takarva 610 frtot lel tek nála, mely pénzösszegnek megszerzéséről felvilágosítást adni nem tadottPetét rögtön elfogták eV még hétfőn bevitték a járásbírósághoz, hol vallatása megkezdődött. Pete ugyan mindent tagad. Hisz szűk azonban, hogy nem kerüli ki ez által az igazságszolgáltatás kesét. Azt állítja, bogy mint ökör bajtsár kereste a nagy pénzösszeget. Ezen állítását pedig semmivel sem tudja bogyözni. Pete 1881. marcziuí 25-tól az óv végéig volt szolgálatban mint pandúr. Az év elején a n.-czenki czakorgyirbau volt alkalmasva a répahordásnál. Z*Ia-Sst-LáazlÓn a tett után 3 hétrejeleot megés azonnal szolga* latba állott. Költekezni azonban csak most nemrég kezdett. Ez.volt tettének felfedezője. - . — Október 6. A „Veszprém" irja „Mult pénteken kegyeletes gyáazünnep volt a helybeli Szí. Ferencz-rendiek templomiban d. e. 11 órakor. Tamaakó Antal aárdafőnőknrVéghSándor,auccen-tor, Meszes Polikárp és Farkig Fiórenca atyák segédlete mellett Ünnepélyes gyászmiséi tartott az aradi elhányt 13 vértanú emlékére. A gyaazravatal a kegyeletes ünnepélynek megfelelően a legnagyobb ízléssel volt felállít ve. A sok égő láng között ott láttánk két kardot keresztbe téve gyönyörű kamélia-koasoru-ban, majd alább gr. Battyány Lajos és a tizenhárom vértanú koszorúzott arca-képét, a ravatal alján a Bokatmondó mementó morí halálfejet. A ssines üvegablakokon meg-megtörönapvilág félhomályt borított as egész templom belsejére melyet csak a disses tnmba lángjai oszlattak el aasenlély fölött, mig a templom hajója a szép száma férfi és nÓkőzönség-gel a íegmeghatóbb félhomályban maradt. EskÜTÓ .Balaton-Füreden. — A szép Balaton-Füred kedve* ünnepély nek volt helye hétfőn okt. 9-én. E nap tartotta a k össze rétben álló Écsi József ur esküvőjét Baba Anna kedves kisasszony nyal ar. kaib. templomban. Nyoszolyő lányok voltak Huray AanaésBohunicsky Irén kisasszonyok. — Petőfi .Honfl-dal" -áról Becses PetŐfi-erokJye van Ráth Károly fő.polgár mester nejének a birtokában. Ez Petőfi ,Honfi-dal*•ának egy eredeti kézirata, melyet magától a nagy költőtől kapott. Petőfi Sándor ugyanis 1847—48 ban as akkoriban a régi posta-uiczában fennállott Schrőfi később Nyitrui-féle leánynevelő intézetben tanitolta a magyar nyelvet. Petőfi természetéből kifolyólag, leg-tőkóp arra törekedett, hogy növendékeit hazafias magyar szellemben nevelje. Különös figyelmet fordított a vizsgálati szavalatokra b a mondott tanév végén ő maga irt növendékei számára egy hazafias költeményt „Nemzeti dal* cximen a ezt több példányban saját kezűleg lemásolta, a névaláírásával ellátva, tanyitvá-nyaí közt betanulás végett szétosztotta. A költemény a BTÍed vagyok, tied hazám* csimü dal volt, melyet most a Petőfi-szobor leleplezési ünnepélyén fognak a fővárosi dalárdák elénekelni. A költő csak később a „Talpra magyar!" megírásakor változtatta meg a czimet „Honfi-dal*-ra, midőn forradalmi riadója fölé helyezte a „Nemzeti dal" czimet Ráth Károly né 1847—48-b*n a nevezett Scbröffl féle tanintézet növendéke volt, s Petőfi neki is adott egyet a .Honfi-dal" kéziratából, mit akkor gondosan eltett s később honleányi kegyelettel őrzött a őriz még ma is. — Elefánt csont tisztítása. Igen kitűnő és egyszerű eljárás az elefántcsont nak a meg sárgul ástól való tisztítására, ha az illető darabot benzinnel megnedvesítjük, és aztán kefével jól megdörzsöljük. As elefánt csont erre nem sokára megfehéredik. Vasúti menetrend, Indní Kanizsáról: Rövid hírek. — A Pápa ellen f. hő 2-án merényletet kÖvntek el, szerencsére sikertelenül. — Kitüntetett czigany prímás. Rács Jani rimaszombati czigány prímást a trieszti kiálítási jury ezüstéremmel tüntette ki. — Sterbeezky Istvánt, ki 27000 frtot sikkasztott, elfogtak Budapesten. — A függő államadósság e hó elején 411.998.675 frtot tett ki. — 50 frt, bírságban marasztalta el a színész egyesület közp. igazgató tanácsa Bogyó Alajos budai Bsinigazgatót, mert „Eszter és Mőriczka" csimü szimmüvet adatott elő. — Másodszor Virágzó gesztenyefa kat láthatni Szatmáron. — Gyufa adó van kilátásban. — Szomorú hir. Az idei farsang oly rövid lesz. minő több mint 100 év óta nem volt — Vonat minőség. Személy voi** t* Vegyeevooal. Vegyesvonat. Gyorsvonat Postavonat Vegyes vonal. Vegye* vonat. Személy vonal. Vegyeavonat. Személyvonat. Személyvonat. Gyorsvonat. Vegyesvonat. Vegyes vonat. Személyvonat. Vegyes vonat. Postavonat. Gyorsvonat. Vegyesvonat. Gyorsvonat. Személyvonat. Vegyeavonat. Eszék , Mohács-, Dombovárt Zákány (csupán Zákányig) Budapest Bécs (Szombathely-, Sopron-felé) Sopron __j Prágerbof(KÓlíri-,Csáktornya felé)] Érkezik Kanizsára: Zákány felől Budapestről Bécsből Sopronbői Prágerhof felöl 11 6 2 11 6 12 3 4 a 10 5 1 11 4 2 10 4 10 12 5 1 I U Perez. 6 35 15 5 57 45 50 27 41 31 5 30 11 20 16 55 14 10 d. n. éjjel. reSg-d. u. éjjel, regg-éjjel, i u. "gg-cl. u. éjjel. regg. d. n. éjjel. regg. d. u. éjjel. reLg-éjjel, délb. regg-d. a. éjjel. Irodalom. — Az Osztrák magyar birodalom politikán és statisztikai táblájának V. évfolyamáat kaptuk, mely Hartleben A. bndapesti és bécsi kiadó-cség kiadásában jelent meg b az utolsó népszámlálás adatai szerint van öBszeálitva. Különösen ajánljuk azoknak,kik egy drága atatistí-kai müvet megszerezni nem bírnak, de müveit emberekhez illően hazájuk politikái és statistikai viszonyairól kellően tájékozva óhajtanak lenni. Ezen tárlázat a nemzetiségi és -nyelvi adatokkal van bővítve. Ara 50 kr. Heti jelemés a budapesti gabona tőzsdéről. Budapest október 6. 185-2. Steiner József *¦ társa termé aj-gabona ós bizományi üzlet tnlajdonosok jelentése. A kOlioldi piaezok szilárd hugolata kediezShb irányba terelte Qzletüuket Elegendő kinili* .\'¦1 elénk Vereslet mellett egyet csikkek kiué emelkedtek. Ls irányzat szilárd és ngy iU mind az állomásokon is terjedelmes forgalom fejlődött Buza 10—L0 kraL emelkedett. Mai árjegyzéseink Tiszavidéki Prztm egyei és F.-bér-megyei 787* kilo f. 9.20 -9.40 79—80 kilo f. 9.50—9.75 a 1—82 kilo f. 9.80—10. Bánsági 25 Bácskai 15 Éssakmagyar 40 kr. olcsóbb, öszn- 8 95 Tavaszra 9.20. Rozs 10 kr. emelkedett EtsSrendü 7.20 közepes 7 f. tiláng 6.7;,. Ótsre 6.90. árpa csendes takarmányára 6 70—6.30, ellenben finomabb fajok égetni való 40 kr. emelkedtek 7—8 f. sorfáidat Cv50—10 frtig fizettetik. Tengeri í ára 30 kr. Olcsóbb 7.60—7.80. Uj 6.30 októberre 5 20. Nov. Febr. 5.40 Kjkiadia 4-60 köttetett. Kötések máj. Juniturs 5.70 Zab caecdes silány 5.40—90 kBsepes 666—80 finom 6 f. elsőrendű \' vitelre 6.50. őszre 6 10. Tavasára 6 20. Bab londes Erdélyi 10 45 Danavidéki 9 60—10*/. Törpe 1150. Barna 9 40 N Karoly 8.S5 Ká-possrarepcse kisebb tételekben 13 50—14. Uj 1883 aag. mp. 2 frt Fogtáléval !2.50 köttetett. Vadrepcse nilirabb 7.25 Bánsági és tiszaTidéki állomásukon 6-26 —50 köttetett. Heremag finom ira 60 f köttetett Kendermag dunai állomásokon 9.25-50 kelt. Köles idei jé ára 5-70—6 frdg kelt PénselSIeget 4 kamatra nyáj tank ügyfeleinknek beraktárosott árakra, és feladási vovéojekre is. as elSIsf minden Tárosban falvesetS, hol pénzintézet letetik. Zákkttesöndijt hetatenként */« krt. zsámiank drjátöl boaáak knldendS árakhoz. Raktározási illeték havonként m. maisanként mag^zktirak«ál 1\'/,—í kr. Kozraktárakbaa 4\',.kr. Közraktári illeték átmeneti forgalomban 100 m. mázsa után: osztrák államvasot közraktáraiban 5.23 föVárosi közraktárakban 7.05- 6543 as. tkv. 882 Érk: szept 22. 1832. I. Arv. hirdetmény, A nagy-kanizsai kir. törvényazék telekkönyvi osztálya részéről közhírré létetik. hogy Marton József kin-komáromi közgyám végréhajtatónak Benkő György végrehajtást szenvedő kis komiromi lakói elleni 118 frt, tőke 1880 évi január 1 -Ő napjától jiró7%kann-ok 18 frt, per 6 frt, 95 kr. végrehajtás kérelmi, 10 frt, 60 kr. jelenlegi, s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó kis-komáromi 11 sx. tjkvben A. HX l —11. sorss. alatt felvett egéss 680 frtra becsült ingatlanok, minthogy Harmat Júzsef csákányi Somogy-megyei laké* utóajánlatot tett as 1882. évi september 18 án megtartott árverés hatályon kivül belyheztelTén, ujabban 1882. évi november hó 14 napján délelőtt 10 órakor kia-komáromban a közaégbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog Győrffy Jánoa ügyvéd vagy helyettese közbejöttével. Kikiáltási ár a fennebb kitett becs-ár. Árverezni kívánók tartoznak a be-csár 10%-át készpénzben, vagy óvadék-képes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a véltelárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt árverés jogerőre emelkedésétől ssá- Felelős szerkesztő. SZÁLAI SANDOB. Tsrsaserkesztó:BÁXÓCZI BERN AT. mitva egy hónap alatt, a másodikat ugyanattól két hónap alatt, a harmadika-ugyanatól három hónap alatt, — minden egyes réssiet után az árveré* napjától számítandó 60/u kamatokkal együtt as árverési feltételekben megbatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Nagy-Kanizsán, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályának 1882. évi sep-temb:r hó 27 napján. 701 1 — 1. legjobb Asztal[-és udito ital, UtiM hatíísoak HzMy.lt fcöbügiuél, gége luJokBil, gyMMT-éa MlyM hantul. ÉDECSEK i: mfcttfe 815« » J itesi rei. Mattoni Henrik, mulini, itm.nu; AnéT és dsgsszjegj mint itt mcllikelva fel-| tüntetre van, .JV jól aeyelembe mii Hírneves panorámául csak néhány napig látható itt. Papírszeletek. Bitelemső: IGért nem akart Jéasaf Putípnár feleségével hálni! — á gyermekek hossza képet csiniinak — a kérdés ismétlődik. Végre fűiül egyik nehnlo éa mosolyogva szerencsit ötleten bátor elhatározással k\\-Tigja — afi nem volt álmos 1" Sgy valaki, ki egész életén át vizet nem Ivott: vizi betegségbe esett „Most látom, — monda halálos ágyás, — hogy azok a gonosz korcsmárosok csakugyan vizet kevertek boromba." MUNKÁCSY MIHÁLY hazánkfia festménye után természethűen csak egyedül nálam látható KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT. EzenktvfJI igen érdekes és szép látványok vannak kiállítva, u. m :. 1. Az eszéki vaspálya szerencsétlenség 2. Alexandria bombástatása 3. Kairó át néz* te madár távlatból. 4. A moszti vérfürdő 1882. évi február 19 én. 5. A koritói és felaő-planiki ütközet 1882- évi jan. 19-én. 6. A bécsi Ring-ssinhás haj-meresztó égése. 7. A bécsi Bing-sziohásban elégettek csoport-temetése. 8. A Szentgotthárd alagút áttörése. 9. II. Sándor oross osár elleni merénylet. 10. ő Felségeik ezüst-menyegsője Becsben. 11. Rudolf és Stefánia herczegnő bevonulása Bécsben és Budapesten etráncsparentileg látható. 12. A spanyol inquísitío. 13. Konstantinápoly, Törökország fővárosa. 14. A velenesei nagy csatorna a sóhajok bídjival. 15. A szegedi arvis borzasztó katasztrófája, 16. Borsaastó vaiati szerencsétlenség Angolországban. Panorámám, mely a legnagyobb és úgyszólván a legssebbeK közé tartozik, uj berendezéssel oda vittem, hogy a panorámák között méltán első kelyet foglalhat el; a mit bizonyít azon nagy pártfogás, melyet magyar hazánk éa koronája alá tartozó tartományainak majdnem minden városában sMrenosés voltam kiérdemelni. Ennélfogva bátor vagyok reményleni, hogy mint mindenütt, ngy helyben ia, a n. é. közönség tömeges látogatásával eserenoséltetoi fog. Panorámám ngy a kicsinyek, mint a felnőttek álul meglátogatható. Továbbá tudomására hosom az igen tiastelt iskolaigazgató uraknak, hogy panorámám az iskolák által oastátyon-kínt is meglátogatható. Bemeneti Űj: 10 tr. IMsi üímii eltárotáitor mg eo értelet ajaMéfcot tan. SSF* Elete fényei lti-ü^ió.Kltás. ~9ti Látványosság! bel; : a főtér. Midin e hirceycs panorámimat & n. é. kösönaég becaee figjalméhe Rjánlom, egyúttal fiiabsdioc kércsm aiati tömegesebb látogttáaat. Kivüó UutdaUal Eieger Terézia BudipMtril. HÜSZONTSGYEDIK BVTOLTAM ZALAI KÖZLÓKI OKTÓBER 12-én 1882. HIRDETÉSEK. ¦ÉT ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS ÉPES CSALÁDI LAPOK SZÉPIRODALMI ÉS ISMEEETTEBJESZTÓ KÉPES HETILAPRA. Feleida szerkesztő: KOMÓCSV LAJOS. A .Képes Családi Lapok\' 1-én ötödik éviolyam&b* Wpi biioiiyi\'.ja. \'log? B*Sy Cíiaiidok köréh. Indeoki \'-k küldünk mutatvány nifiréuet ki-rében felmcrfllS Oiiii.\'»n B"*»\' Mtuden számhoz egy ívnyi kOjr.n ri-góny-aipi kCcyvaiakl.t::. M-i _ „Képe* Családi Lipok* a legolcsóbb. legterjedsIcieSEbb Iegdis7esebb magyar hetilap. Mepjelea minden vasárnap egészen izzón tájékozó ö gyenes regésyzielléklettBt — KfllBn fiit-kifizetési felbivast,e be- " ayeB) .Divatlap* é« külön ilagyea) „Gazdakén csak rövidé ¦ emi.\'-- ^ sági ?8 háztartási lap \' — SyfisyBrH Jata kezünk meg » közkedvelt- tJ [omképek és reedklvili keiveméiiyek, \'.égnek örve d" lapról. Íj a^gigaj tízezer példányban.-- \\ „Képes Családi Lapok X______^ ^^^^^^ három ivoji tartaloromul OCCXXXXSOOOOrjCaOOOO m legdiste*ebb színes borítékban. — Minden aaltÓ csarnok \'jel. kiállításban, s-tep, s>ám sok mfiví.zi kivitelű képel hoz. A Blapban vannak eredeti . a külföU Uguagj-obbiróih,! fordított rövidebb regények, elbeszélések, rajzok, \'ielképek eredeti • n 692 2-3. A legköze\'ebbi évtoly ként jH&fftíg* ciiaü divatlap ssámmtan képpel, szaháarnjixftlatb.éa „Uazdasági és Háztartási Lap" is jár i n gy a n o ¦ mcllékletkép. & boríték leire a komoly s tréfás taUoyok minden fajával. A köaftiiatxnek. ;u; áll rendclkrzésrr „Kér-dásek". „Feleletek-, .Ajáalatck* részére a tár-fifn ncgyedérbi-B gyOnyílrt tvzines ígyen. köiűl ed-ligaié mr^j: CornfUs. FEI.EKISÉ MUXKÁCaY slléklei egéizen l.-ntek. PRiKLLK Kid.a, FAL\'LAYNÉ, BELTET Laura, BLAHAXB Lrtjaa, bnmoreekek; SZIGETI J?za<>f ¦ li-gutóbbi JÁ^Z -.Y MARI si-iony pom-lr * fSviros Tidik • külföld pá»an líkerült -.rczképei. E pydnybru arczképcsarnokot foly-\'"ea-ott tonto. hírei- az irodalom *« ratjuk, hogy a haxai kozo»ség mfivésznöit müvíizrit ismerje, ban kuiön regény mellókleikép 3A MÉTELY-ínNTŐK^ czimü eredeti regényt k özölfuk b Horváth MlkIÓSJel-B írónk tollából. A regény valódi társadalmi korrajz. MUTATVÁNYSZÁMOT A KIADÓHIVATAL KÍVÁNATRA BÁRKINEK KULI) BÉRMENTVE- Előfizetési ár: egész évre 6 Jrt — félévre 3 frt — negyedévre 1 jrt 50. MÉHNEK VILMOS kiadóhivatala: BUDAPEST i^nÖTeHe ntexa Korcsma bérbeadás A korcsmához van egy szép ház. három szobával, istálló, pajta, mészárszék, egy fél hold kert. A koresma az országút mellett van, mely Magyares Horvátországba vezet. Ara évenkint 700 frt hét száz forint. A bérlet kezdetét veendi 1883. évi január hó 1-én. Oly vendéglős, ki lovakkal tud és akar kereskedni, igen szép összeget szerezhetne. Bővebbtudósitástnyer-hetni Tüske-Szent-Györgyön Peczek György plébánosnál, mint regálé jog birtokosánál 691 s— *. I I Í « I 8. szám alatt* Egy okleveles gépész és lakatos, ki a vaspályán, gőzmalmokban es több (irodalmakban tdob évig már veit, jé bizonyítványokkal ellátva, állomást keres. Minden bővebbet a kiadóhivatalban megtudható. 695 2-3. Dr. Hartroanu - A uxiliumja legjobb gyógyszer Húgycső tetegsé g „ eM*M uraknál és folyadék nőknél, szigorúan onrosi v^y Min kttzített i-yogy-gydgyit befecskendezés fájdalom, Dtóbetegig „é.kfll, tijounan Ixállott v*gy bármily elavult 1 aj. aUposan é« megfúl «.15 gyorsan ilatirotottau dr. Hartinann Auxilminja kérendS ¦ • «- s \'W czt a mellékelt baszna. ^ilTtW^ lati ntisitási könyvvel együtt és egy a dr. Hartmxun intexetábea tucái-s-ban tartott jogosít i je*)- » toaga valódiságában kaphaiá minden n*?v<>bb gyÓRytifr-tárban i frt 80 krrrt Fő raktár: Twerdy W. gyógysz. L Kohlmarkt 11. Bécs. BakUr: Prager Béla gyógyszerész urna! Nagy-Kanizsán. U. I. Dr. Hartztaaa ur rendel 9—2-ig é« 4—6-ig intézetében a itt minden ugy mim addig ía, mindennemű bőr- és titkos hetes ¦égek, nem különben férfi erE> gyengülé* kiválóan kilünő mód sserint, miedim ntó ktSietkeíés elkerülése nélkül tiyphilis éi dagadások és mindennemű betejnégek lpg jobban gyógyíttatnak. Remekelt díj Levé-líleg is. 680 7—*. Wien, Stadt, Seilergassa Nr. II. i i i i i Nagyon fontos szabó mestereknek. Szövet- és juh gyapot árok gyári raktár Vacliod és Bécsben, I. S-sIvaior-Gasse Kr. 2. elád a t. cz. szabó-mesler uraknak kisebb mér tékbeiris mindennemű szüvetarat különösen olcsó árért. Minta kártyák rendeletre bérmentve küldetnek szét. Megrendelések azonnal és szilárdan teljesíttetnek utánvétel mellett. 682 7—9 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx gBSJP" Tetemesen leszállított árak. "^SJ r kávéz és ti i a szétkfl dési czég. Lejnjjyobb szetküldé.l Süti 157 20—36. nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilónként 21 22. 24. 30. 27. 25. Ositn ért. ftt ll.ee valódi arabi.i — — — — — Meudo igen neme* — — — — — — — llV. 1. lirc. u.-niej — — — — — _ Cha tóid erfilcljes - PVI H.CM. igeu kiadós — — . — .- — Java II. >árg. neme* — — — — — — — SaatW, joi.lé.d — - - — - — - 33. Ooningo. Ici.dí. — — _ _ . _ _ — 34. Rl. erotoijw és tüzű — — — — — — Tara: \'1, kilo 75 krtól írtic 5-50. Rawltk - Kron Uorilóaként 1 kilo I7J frt. KotT.üce ixitkaidé*. lyart it tolio sioijá\'nt. irjet;>ekek kávé-, Ibn- í< nullUi\'.l, v.I.miui kii auta príbák dij-meuleaen kuMatn.k Kerjnk b. ajánlatát és ajánljuk magunkat FUNKE & KORNBEBG HiMBTJBG. xxxxxxxxxxxxx»oocxxxxx $5» Sardina Tisztelettel értesítjük a n, é. közönséget, hogy mai na- ^ pon Zala-, Somogy-, Vesz- ^ prém-, Vas-. Baranya-, és Tolnamegyék részére Nagy-Kanizsán székelő vozérügynökséget állítottunk fel. Iroda helyiség Cseiigeri-utcza 1. szám a takarékpénztár épületben II. emelet. A Gresham életbiztositó-társaság magyarországi fiókja, Igen tisztelt üzleti barátaimnak es a t. ez. hirdető közönségnek tudtára adom, hogy cégjegyzésemet, mely eddig igy hangzék : GiuÄliirf G, L 1er következőleg változtattam meg : | A n noncen-Expedition von Heinricfa Schalek miután az üzletet eddig is saját számlámra vezettem, annálfogva CZégjegyzésem eme változtatása üzleti viszouyaimra nézve semmiféle befolyással nem biraud. Kbből kifolyólag bátorkodom czégemet mindennemű hirdetéseknek bel- c-s külföldi hirlafiok, naptárai-, árfolyamkönyvek stb. stb. részért kgpontusabb és legolcsóbb közvetítésére ajánlani. Költségelőirányzatok valamint cataíogusok ingyen es l^érmentve állanak rendelkezésre. Mély tisztelettel SCHALEK HENRIK hirdetési irodája 693 Bécs I. Wollzetle 18 EGÉNYVILÁG. Képes szépirodalmi lapok a mŰTelt közönség szamkra ül. érfolyam. Ha van azépírodalmi villalat, mely a közönség legnagyobb mérvii pár\' fogásira és tatbatóa támogatásira érdemes, ngy a „Regényvilig" — legkivilóbb azépiróink szellemi találkozója — ezek között az elsÖ helyet foglalja el. A. hazai sajté e villulatot létezése eV pillanatátél fogva mint hazai regényirodalmaak ujjiébresz tőjét üdvözölte és hogy mennyire felelt meg a „Regényvilág" a hozzá kötött magas igényeknek, bi-z nyitja az eredeti jeles regények szép sx-íma, m«ly e vállalat kőrútén belül rövid 2 év alatt Dapvílágr* jött. Jókai Mór, Abonyl Lajos, Tolnay Lajos, P. Szathoiary Károly, Téka Lajos, ifj. Ábrányi Kornél. F. né Gyújtó Izabella uj regényei a .HEGÉNVVIL.-iG" hasábján láttak D.pviÚgot. A most meg<ntlnló Hl. évfo yam cl«5 siámábau megkezdi : ÍÜKAI MÓR „MINDEN POKLOKON KERESZTÜL- crz. nagyobb regényét Budai Lász\'ó eri\'dfti képével illusztrálva; . MIKSZÁTH KiXMlM , A MI HŐSEINK* cc r.jzczikiusát és Ki.VH ZKY BAJZA LENKE .TÉVESZTETT UTAK" e.. eredeti regéojét, *¦ » TÜághirii hurnoriets. Barlí Twíin legújabb mttvét „KOLDUS ÉS KIRÁLYFI\' c». rokinaOD»d]\'ít Fai J. Béla gondos íordttaaib.D. — Ereknek befej, terel kosülDÍ fogja: Miksiáth Kklmán jeles Írónk ^AZ UTOLSÓ KALODA" ct. hamoroa regenyel, aí elbesjéléaelrol híres elbeasélfi elao regérjvét. Vek» LajtM jelea regényírónk .PALI BÁCSI* cr, oj regényét. OtTÖS Adolf jele. kritikaiunk elao «épirod.lmi mavét .HIMFY HALÁLA- cz. regényét. Gabanyi Árpád .EGY KEAJCZAB EMLÉKIRATAI" o.. humoro. novella ciaiuait. tizeken kirdl a legújabb és legkiválóbb világirodalmi regények latnak napvilágot a .Regényvl-lag-"ban mely apróbb taroaaköaleményeivel ó. változatos tartalmával, mindenképen törekszik a müveit k zönség jogos igéoyeit kielégíteni. _ Daczára kiváló jeles tartalmának és szép kiállitasá- nak a .Regény világ\' a legolcsóbb magyar szépirodalmi közlöny, 697 1 — 1. Égy egy fanét ára IS krajemár. ElóSzeteai ár: negyedéTre 1 frt 95 kr., félévre 8 frt »0 kr., egészévre 7 frt 80 kr. Megrendelhető minden honi köoyrkexaskedásbw) *s .eveseién * kiaddhiTatalbaa : RÍ7AITEST7ÍHEK töijTiMuiiitataia. Mlapsst, ír. ler. Tácri-atcza u-it szai alatt. 99- afntatTányizimot bárkinek Injrycr éi bérmentve kaid a kiadóhivatal. % Cri\' SS íL tt X u i n x X X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxnxxxxxxxxxxxxxxx NAGY-KANIZSA, 1882. október 15-én. S3-1H: sssá-m. Hnazonf^edik éytolyam. ElófliiHtl ár: Etésa írre ..... . 8 frt (él ívre.......< „ ne&tá évre......2 , F.fjy szám 10 kr. HIRDETÉSEK S hasábos pelitsorban 7, másodszor ¦ ¦ minden további sorért 5 kr. NiÍLTTÉEBEN soronként 10 krert vétetní-k lei Kincstári illeték minden egyes \'•iiró.í-tésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖNY. A Up menerai részét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közleménye., pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők: HAGY-KANIZ8 A* . Bérmentstlen letelek esik .ismert mnokatirssktől fogadtatnak el. Kéziratok viasza nem küldetnek. ^y-Kanizsaváros. helyhatóságának, , nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet*, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbankr, , nagy-kanizsai takarékpénztár*,* .zaUmegyei általános tanítótestület" a , nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezed, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-ktnizsai külvilasztmánya" s több megyei és Táros i egyesület hivatalos értcsitóje. Béteublní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Az nj évncgjeddel ismét felhívjuk a t. olvasóközönséget lapunk szíves pártolására. Ítészünkről mindent elkövetünk, hogy ugy tartalom^ mint külalak tekintetében a t. kö-~z$:is\'ég várakozásának inegfelélhessünk. Minél tömegesebben sorakoznak lapunk t. pártolói közé, annál inkább módunkban leend t. előfizetőinket több-több kedvezményben részesíteni. A lap előfizetési ára • egy évre (jan*—decz.) 8 frf. t\'lévre (jan.—jnl. v. jnl.— dorz.) 4 frt. évnegyedre (jan.—marez.—juL - okt-deez.) 2 frt Az előfizetéseknek — legczél-szerübben postautalványnyal — szíves beküldését kérjük. Hazafiúi üdvözlettel: N.-Kanizsán, 1882. szept. 29. a kiadó-hivatal. Ingyenes felolvasások. A köz- és társas szellem mozgatása, vele a társadalmi élet és élénkség előmozdítása, régi óhajtása elzüllött társadalommal biró váró sunkban minden intelligens és jóra való gondolkozású embernek és mégis egy lépés sem történik arra vonat kozólag, hogy alkalom adatnék arra a közönség rétegcinek egymással találkozhatni, akár ama visszás helyzet javítására, amc\'yben élünk és nyögünk, vallási és felekezeti, táisadalmi és osztályi cotterióink uralkodása mellett. A társaskör, mely egy időben a magyarosítás kérdését oly fényes b tűkkel irta tevékenységének irányoszlopaira, beleunva az irodalom népszórüsitése és terjesztésébe, vele számos legszebb cz óljait is clejté és azóta a színházon kivü), ahol is nem magiért a nemzeti ügy öntudatos pártolásáért, a nemzeti irodalom] iránti érdeklődés tekintetéből, — tlc szórakozás és tctszvágyből jelenik meg a közönség nagyrésze és a bálokon kivül nincs egyetleuegy érintkezési pont, nincs talaj, hol az. irodalom, a nemzeti ügy, hasznos ismeretek, a kÖ2Önség figydtne tárgyává tétetnének. Pedig ha szükség van valamely városban, a magasabb művelődés lerakására, az elhanyagolt nemzeties és hazafias irányeszméknek elbintésérc és meggyökereztetésére, a létező disharmonicns állapotok lassankint! zsnrlódás általi megszüntetésére, ugy városunkban el lehet mondani: igen. És mi lenne ennek leghathatú sabb eszköze és .létege, mint ingyenes felolvasások tartása. És ennek jótékony hatása meg lenne minden oldalná1., kivált ha több oldalról történnék annak megvalósítására kezdeményezés, a helybeli tanári, orvosi kar. a casíuók lennének hivatva magyar felolvasások által részint az iparosokat, részint a kereskedelmi osztályokat^ a társadalom minden rétegeit majd itt, majd amott különösen a városházában bizonyos napokon egyesíteni. Nagyobb városainkban jeles példáját látjuk, hogy az ingyenes felolvasások rt legszebb eredményt inu tatják fel s egy várás mint Kanizsa bizonyára talál annyi Önzetlen férfiút akik a jó ügyet kezükbe véve, egymás között feladataikat megszabnák s a teendőket majd itt, majd amott végezhetnék, XI ily szép alkalom nyílnék orvcsokuak tudományuk által jelesen a közegészség körül szükséges intézkedéseknek a társadalomba való átvi telére, mily szép a tanároknak a irodalom körében felmerülő, jeles munkák, a magyar és világirodalom ismertetésére stb. Az unalmas téli esték bekö szöntenek, hány ember szomjazik egy kis ismeret ntán, hány keres szórakozást, — Nyilvános könyvtáraink nincsenek, azok pedig, amelyek vannak, csak a fizetőknek állanak rendelkezésére, Mily jól esnék egy kis mozga lom egy szellemi gyülöhely, melyre szívesen menve az ember üres órái ban, nálunk erre nem gondolsenki, annál kevésbé arra, hogy a közszellem, a közművelődésnek, a nem zeti szent ügynek is hasznos szolgálatot tegyünk. A társaskör volt eddig a jó intézmények s életrevaló eszmék székhelye, ettől várjuk most is a kezdeményezést, mert az elég anyagi és szellemi erővel rendelkezik, és elég belátással arra, hogy az ingyenes felolvasások társadalmi életűnk ben uj aerat, uj viszonyokat terem ténének. A példának hatása alatt I polg. egylet és iparoskor is öntudatra ébrednének s oly szellemi központok keletkezhetnének, melyek a közéletet társadalmat, mostani lethargiájából életre ébresztenék. Gondolkodjanak tehát e themán azok, akik még nem számoltak le egészen elzüllött társadalmi viszonyainkkal s nyissunk ajtót a szabad levegőnek, amely az emberi testet s az ép testben a szellemet is élteti. rő/ydespeeniiUIó és börze-játok. Az értéktőzsde piacza levén az értékpapíroknak, valamint minden más egyéb piacz spcculáciió nélkül alig levén képzelhető: senkinek sem juthat eszébe valakit kárhoztatni \'azért, ha valamely áruezikk árát ki- aálkozőnak tartja arra nézve, hogy belőle szükségleténél nagyobb bevár-lásokat tegyen azon feltevés és reményben, hogy az előtte igen valószínű és indokolt áremelkedést kihasználja. Az ilynemű spekuláczióknál is nem egyszer veszített a vállalkozó a nélkül, hogy vállatát erkölcsi szempontból elítélte volna polgártársainak része. — Egészcu más szem-, pontból szokták sokan elbírálni a tőzsdespeknlácziókat. Itazard játékhoz hasonlítanak minden tőzsdespe-knlácziőt, melynek nem is adnak más nevet, mint börzejáték. Ez a felfogás határozottan téves és csak a dolognak teljes félreismeréséből, vagy még inkább ncmisme-réséböl eredhet. Meg kell kűlömböztctni a börzejátékot a börzespeknlácziótól. Az értéktőzsde a legmohücbb értéknek . piacza és a dolog termé szeléből következik, hogy itt — mert könnyebb és nem jir anyagi nehéz seggel — a. f>rgalbm az árnűzlcle-kéhez hasonlítva, — mérhetetlenül nagyobb. Naponkint 100 és 100 milliónyi érték cserél itt gizdát. Minden üzletnek vannak kinövései. Vannak egyének, kik féktelen nyereségvágytól elvakítva. Tagyoni körülményeikkel számot nem vetve, az áruüzletnél is egy alkalommal mindenüket koczkára teszik. Az értékpapírnak — megköny-nyitett és sokszor óriási mérveket öltő f<irgalma következtébon — kinövései is gj-akoriabbak. A lőzsdelá-togafók egy részére csakugyan nem alkalmazható más elnevezés, mint hazardjátékns és ezeknek végsorsa a legtöbb esetben nem is egyéb, mint tönkrejutás és koMuitarisznya. Ezek nem bírálva a helyzotet, nem komoly és szakavatott megfon- tolás alapján és különösen nem pénzerejükhöz mérten tesznek üzletet, hanem aránylag kis tőkéjükkel mesés Összegekre menő kockázatot vállalván, rövid időn könnyű szerre, százezreket akarnak nyerni. Ha sikerűi is egyiknek-másiknak vakmerő vállalata, az ily, könnyelmű játékban szerzett vagyonnak nincs állandó maradása. A pillanatnyi siker által elvakított börzejátékos legközelebbi műveleténél már milliókra menő kocz-kázatot vállal, — néhány perczent, áremelkedés — egy kedvező félóra — már százezer forintot ejt ölébe, de ha cserben hagyja Fortuna, — a gyorsan szerzett vagyon agyán oly rövid idő alatt odavész és csak emléke marad meg. Nagyban elősegíti ezen insolid és méltán élitélt könnyelmű intézkedést a fővárosokban fennálló bankos váltó üzleteknek egy része. Ezek nem tekintve megbízójuk javát, megkönnyítik a tözsdespeku-íácziókat az által, hogy felbiztatva a közönséget a börzejátékra, nevetséges csekély fedezet mellett vállal nak el megbízásokat, Az értékpapíroknak 4 — 57s*it és még ennek ennél kevesebbet veszik fedezetűt és egyének, kik 150—250 frttal rendelkeznek 5000-10 000-frt értókű papírokat vásárolnak. A hangzatos fel hívások, melyeknek jelszava a kevés betéttel nagy nyereség", mindig találnak hiszékeny kötetekre, az ily zugbank- és váltó-üzletek szédelgő üzletkezelésük mellett igen sokszor elérik azt, a mire törekedtek — nagy üzletet csinálnak, de leg többnyire megbízóiknak rovására, kiket csekély betéttel már egy kisebb ár folyásion hullámzás, is elsöpör a színhelyről s akik a kilátásba helyezett nagy nyereség helyett sirathatják keservesen szerzett filléreiket TARCZA. Az álgróT. Irta: SZÁLAT SÁNDOR. (Folytatás-) IV. Mire Oszkár eszméletét visszauy érte, egy kiaszott öreg atszony állott meglette összotett kezekkel. Valnini imádságot mormolt a megholtak lelki üdvösségéért. Azt hitte taláu szegény. jámbor, hogy a fiatal ur ott a szoba padfalán már leszámolt a földi élőt bajaival. Mind a két keze lehanyatlott, mikor sz fulvotette sze meit és zavar-tan nézett magánkörül, „Minden jó léi-k az urat.- dt-c-éri" — Btólott didergő ajakkal a szegény öreg. Talán, ha-Öreg lábaitól tellett volna, elfut; á: Így megadással áliott meg e helyen, hova az öregság ét félelem gyökereztették roskatag inait. — Mí történt itt néni? — kardé Oszkár. Az a nő, ki néhány nappal elébb idejött vulem. nincs itt. Nem látott, uíra hallott semmit? ?\\ A néne ucm látott, nem hallott semmit. Ojzkár nem akart egyetlen pillanatot sem elveszteni. Tudta, hogy a Jáo\'tt-nál látott és most már kezei között In vő nyakláncz, valamint Aranka ?lrablé<sa között szoros összefüggés van. János *.zt is mondta, hogy szt gr. Szegedy Oazk.ir pslotijs előtt találta. - Tehát okvetlenül gr. Szegedy 0«i-kár a tettes. Neki volt legtöbb érdeke eat tenni, Ö volt a felültetett vőlegény. Oszkár ar. aj ókul nsannal b:zárta. A ktt-Csot átadta * szogcny öreg asszonynak, ki közvetlun FzumszcdsHCukbait lakott egy ahirjsnny viskóban. Eít as öreget bízta mcg,iiiigy távollétében ügyol-ji-u M a házra. Maga p"díg sif-telt Á vonathoz, hogy a détclÖU Pist feié niteaw vonattal a fővárosba üi-Íü-jí-u. A vonathoz inéj; elég jókor ért; p»nt délben mirP-íSlcn volt. E-ite.erre, aira rejtőzködve... ¦ ugy 8 éru tájban a „Zenélő órá\'-b.i ment. János azt mondta neki,hogy vc.labinyscor Postru j*>. o:t mindig találkozhat n.ik. Pedig Jánossal okvetlenül lalrUkoznia k-Ilett; addi^ a további teendők iránt semmiféle tervel nem készíthetett. Xkellett s>kAig várakoznia, Já-ín-s megérkezett a^o\'cuft jó i;-. dvij — No bojdns mit te n^orHZ? 1<3 gyitled ára ewg jókor. Fon mimga bik-(tornog. Oszkárt nagyin lc^zdte órdakoini aá a .: -r y \\ n*kí : ;i r;;-,nkadt mint iiz<>b:tfes["::i:k. El kezd\'u János piif.ig^atni jnbbról, balról, bogy hát hol vau hz * munkb? Mikor J ..ii s látUi, hogy milyou nagy hord tő vei rendelkezik as a hir, hogy munka van, kezdett valami olyanfélét érezni, minőt az egyszeri hausknecbt; ki abba a retleoetes állapotba jutott, bogy 6 adott borravalót. Hát még Ő is tehet valamit Viktor barátja érdekében 1 Ez a gondolat kizökkentette szokott modorának kerékvágásából és egyszerre komoly képet vágott- Azután fontoskodó képpel elmondta, hogy as fi aránál volna munka 1 haoetn a gróf ugy adta neki parancsolatba, hogy olyan szobaf-sslöt hozmon, kit teljesen ismer s a kiben m-.gbizhatik. Azután nsgy suttogva elmondta O^skáruak, hogy az ő grófjának palotája igen fontos titkokat sár; oda míndau gyim-gyora ember nem juthat be. A gróf gavalléro s.*n fizot, oda se ncz egy pár száz forintnak, hanem ti oktartástkövetel.ijsss-t -skéri-n ast is elmesélte János as ő ked ves Viktor bsrátjáoak, bogy a mu\'t évben is volt ott egy asztalos, ki a bútorokat javítgattál Szegély Ördög p-rsze nyomára jött olyen dolgoknak, a minek nem szabad a palota falain tu! menni. Ez még nem lett Tolna baj, han.-m részeg állapotában elmondta egyik jó barátja\' ntk. Hitouy vesztére tettesz^gény Ördög; éjféifájban hazament két álarezoa leszúrta miudmkeilfit; csak a holttestüket találták meg. Ilyen rémes esetek elbeszéléséve) rémítge\'le Jjnos as ó bsráijál,mindazok kai persze ttsstin akarta láttatni vele elfoglalandó helyzetét. Oszkár megigérl mindent, csakhogy munkához és á" munka által pénzhez juthasson. János persze hetet havat ígért. Meglesz minden; holnap, már muokába foghat, egy bet alatt elvégezi és akkor akkora bankó Üti a markát, a mekkorát a hetvenhetedik örpg-npj*Be látott, hacsak török pifa nem volt. ,Iioii::iD bojtra az a Geheimnis muszáj tortanyi 1" — végesé be János kénetteljcs szavait Es alatti az idő jó előre haladt. Ján03 igen sajnálta, bogy el kellett válnia kedves Viktor barátjától; de hát a gróf ast as isten világáért se en gedné meg, hogy valaki vendéget vihes-sou a p ilotába! így hát János nom mert bsrstságos éjjeli szállást ajánlani. Oszkár elvált a komorniktől azzal a biztatással, bogy másnap es elviszi a grófhoz és belekaphat a munkába. Keg gel 9 órakor találkoznak. Másnap 9 érakor ugyanazon korcsmában találkosuk János és Oiskár »*gy ha ugy tetszik: Viktor.János nsgy örömmel jdeotetle O.zkámak, hogy a gróf ur felfogadja és azonnal belekaphat a mnnkábs. O.zkár csak öltözetében változta tolt magán. .Szegedy Őt nem látta sohasem, felismertetéstél nem kellett tartania. Azonos! elmentek a gréfbos. A gróf szokott hidegséggel fogsdU a küzönség-s piktort, megmutogatta neki azon lakrészt, melyet ojra kellett festenie. Tudtára ad a, hogy munkája végeztéig a palotában la-\'nd lakása; onnét távoznia nom szabad; minden egyebekben a ko-mornik utasiiásaibtts alkalmazkodjék. Oszkár e pzrcstől fogva a palota lakója lőn. E,-y fődéi alatt volt Arankával. (F.ljtatása ltofetkewik.) A legújabb arab legeiitit. Mindenki <-Utt ismeretes dolog, hogy a keleü nJpek képletekkel telt mesék mozébe szeretik öltöztetni gondolataikat s ily lepel alatt szoktak kifejezést adni egyet társadalmi kinövéseket vagy közigazgatási risssséléseketostorozó nézetűiknek. Dd a legújabb idők óta különösen pedig as egyiptomi lázadás kitörése után a politikát is belevonták a konkrét nézeteket palástold mesék kere\'óbe. Ily mesék gyártásával fogUlkt>saak — kisebb-nagyobb sikerrel — különösen a Marokkótól délre eső tartományúkban alakult „Senoussia* titkos Ügynökei, kik bejárják a vidékeket s nyilvános .felolvasásokban előadott meséik által igyekeznek hatni mohamedán hitsorsosaikra. Egy angol lap tudósítója, kinek éveken át volt alkalma tanulmányozni az afrikai mohamedán népek ssokásáit s viszonyait, nemrég jelen volt egyik ily Ügynök által tartott .felolvasáson*, mely igen proauncirozott politikai jelleggel s c melleit az ily keleti „mesélŐknél" valóban meglepd irodalmi becscsel bír. A kfinyebb megértheiés kedvéért elére meg-j-gyezsUk, hogy a mesében eötordulé disznó as európaiakat (n^veseteeen a kereskedőket,) a vsdkan as eurlpsi katonaságot, az orosslán a marokkói szul tánt, vagy tágabb értelemben a beuszü ¦ lőtt ha almát, a végén említett megszabadít é {.edig a mohamedánok által várt messiást, as ElMebdit jeiképesi. Ai érdekes mesét trlj-a Urj-dolcrabsu adjak iaz emiitett tudóiitÓ angol ford t\'-sa nyomán: PE^ysz-r volt, |hnl nem volt, agy nagy i-rdő, melyben egy oroszlán lakot*, m\'-atényóíts!. Jő egyetértésben s egymáat szeretve éltek együtt, nsgy családot alapítottak a \'.ehcaak és-juhok husáv. I töltötték meg gyomraikat, ők kormányoztak minden felett s nélkülök mi sem löriéuho\'-eit as egész erdőben. BÜSZONfcGYEDIK tVWOLtáU ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBEE 15 ón 1882. Óva intek mindenkit ilynemű vállalattól, — mely csakugyan nem egyéb, mint szédelgés és hazárd- játék/ Erre méltán alkalmazható az elnczézés: bőrzejáték. Egészen más természetű a solid és megfontolt tőzsdéspekuláczió. A tőzsdeüzlet ben megőszült tekintélyes, gazdag egyéneitől hallottam azt az elvet felállítani, hogy a ;.^ki a tőzsdén gazdagságot keres, az tönkre, jut. a ki azonban mint más egyél* Üzletnél fáradtságának jutalmaként megfelelő jövedelmet óhajt szerezni — az gazdag lesz. (Wer an dcr. Börse rcich werden will — geth*-zn Grundé, — wer an der Búrse Geld verdienen will — wird rtich.) Solid tőzsdés pckulaczió alatt értem azt, hogy pl. ha valaki fel használva valamely megbizható hely ről szerzett és egy bizonys értékpapír árfolyamára előreláthatólag befolyást gyakorló itnformácziót, — vagy saját tanulmányozása folytán alkotott kombináczíó alapján, mindig számbavetve vagyoni körülményeit-, pénzerejéhez mérten, előtte alkalmasnak látszó, időben valamely szolid és állandó bck\'rtékkcl bíró, illetve jó-hitclü értékpapírt vesz azon reményben, hogy azt a beállott áremelkedés után nyereséggel eladja.; A közvetítő banküzletek a tőzsdén j gyzett jóhitelü értékpapírokra árfojyamuk szerinti értéküknek egy részét előlegezik és a darabokat a verő rendelkezésére letétben tartják, ilogy mekkora az előlegezett Összeg, az a pénzviszonyoktól függ. Üzletel rem az, hogy a specu-láns sohsse merítse ki hitelét, — uicrt miuél kevésbé veszi igénybe, annál kevesebb koczkázatot vállal magára.) , Sokan azt vélik. hogy a spe-kulácziőnak a vidéken\'nincsenek kilátásai a sikerhez. Ez nem áll — ós csak annyi igaz, hogy a vidéki spekulánsnak kilátása kisebb, mint azé, a ki a tőzsde színhelyén van. A vidéki spekulánsnak épen azért óvatosabbnak kell lenni, mint a fővárosinak. Különösen nem ajánlatos a vidéki spekulánsnak oly tőzsdei értékeket vásárolni, melyek nagy árfo lyamhuilámzásnak vannak kitéve és melyeknél sokszor a pillanatnyi elhatározás teszi a sikert függővé. — Véleményem szerint a vidéki spekuláns ÍŐüzletelvül azt kövesse. hogy oly értékeket |vásárol-jon csak, a melyek a legkisebb kocz-kázatot involválják. A tisztán spekn-Iáczió papírok — igaz, hogy sokszor dúsan jutalmazzák a vállalkozót, de rajtuk a veszteség is nagy lehet, — és mintán a vidéki spekuláns nincs abban a helyzetben, hogy a sokszor egy nap alatt is jelentékeny árfolyamhullámzásokat rögtön kihasználja, — az ily értékekkeli spekuláczió többször jár veszteséggel, mint nyereséggel. Egyelőre mindenkinek, a ki a vidéken tőzsdespeknláczióra vállalkozik, a legmelegebben ajánlom, hogy tűzze ki magának alapelvül mindenkor csak annyira vállalkozni, a mennyinek szükség esetén 50—607,-át készpénzzel fedezni tudja. Tartsa még szem előtt azt, hogy bárminemű kecsegtető is legyen, soha se vegyen kétes értékű papirt, hanem minden¦ kor első rangút és jó hitelűt. Röviden ismertettem az üzletet, elősoroltam leplezetlenül árnyoldalait, azt is hangsúlyozom, hogy legegészségesebb konfbináczió sem csalhatatlan és a ki spekuláczióra vállalkozik, annak az esetleges veszteséggel is számolnia kell; de azt is biztos öntudattal állítom, hogy a ki kellő mérséklettel fog ezen üzletre vállalkozni, az sohasem fog] sokat koczkáztatni és szerencsével tőkéjét minden más üzletnél jobban kamatoztathatja. Legközelebb ismertetni fogom a tőzsde jelenlegi állapotát és azon értékek némelyikét, melyeket a vi- déki spekuláczióra legkevesebb koczká-zattal járóknak tartok. WURDA ADOLF, bank- es váltóüaleUulajdonos Yesxprsmbcn. Egy ejje) a aárgasxőrfi (az oroszlán) elment vadászni, a midőn a mocsár szélén levő sás közölt meghúzódva prédára lesett,.\' sajátságos rötögéat hallott az erdőben s nemsokára id> ger lépések hangja ütötte mi-g fiHét. Ugy a lépések mint a röfögd hang ismeretlenek voltak a sárga-szőrű elótt. .Valaki betört birodalmamba" gondola magában a szikrázó szemekkel és farkával csapkodva közelebb húzódott. _Az erdő gn\'ytu köztik kikandikáló hold sugarai mell-it! tisztán kivehette, amint egy csúnya, rövid lábu állat közeledett feléje, mközbeo crroányávui feltúrva a földel. Bár soha sem látott még ily állatot az ó erdejében, mégis első pillanatra tudl/, hogy ez disznó. A nemes sárga szőrű méltóságán alól inak tartotta meg ölni 8 megszúrni az undok férget s fölemelkedvén helyéről, egy ugrással ott ter mett a disznó előtt, mely minden tagjában reszkotett s egészen elnémult a féle lemtől. Az oroszlán azután büszkén csapkodva farkával, kinyitotta száját s következőleg szólott: -„Hát nem tudod, hogy én vagyoc az ardfl szultánja, bogy ha kinyitom szájamat, minden élő lény elnémul a féléimtől s hogy egy harapással felfalhatnálak, ha, kedvem tartaná?" .Kegyelmes uram" — válaszolt a disznó „hadd élni az előtted álló \' rabszolgát. Éa csak hitvány nőstény-disznó vagyok, ki nem árthat neked. Kegyelmes uram, Ökrökkel s juhokkol élss, mig én csak a föld sovány gyükroivel táplálko zotn. Iliért lennél tehát elleoségem, mi dón éu csak a lábad alatti piszokból szedem táplálékomat, segítségedre ís lehe< tek, mert feltúrván a főidet, csapdákat készítek prédád b áraára? Engedj iti lakni ez erdőben és éo rabszolgád lessek örökre.*. így beszélt a hi\'.vány föevéuy-diaznó.mig kis szemei.hamisan villoglak, S a eárga-szŐrü, mivel nemes volt s jobban megvetette a disznót, mint egy zsidót, megengedte, hogy ott lakjék as er< dőbeu s feltúrja a földet. De idők multa v:.i a nős tény -disznó kívánta ars s férje jelenlétéi s magához bivta Abou Snaut (as agyarak upját,azaz: a vadkant,) hogy látogassa meg az erdőben; de a sárga-szőrű ncm VbUeiégbölcs, hogy ezt sejtette volna. Egy éjjel soká vadászott a sárga-szőrű, a nélkül, hogy valamit foghatott, volna s haragudott a nős lény-disznóra, mivel megfeledkezett ígért szolgálatok-ról- Midőn a mocsárhoz ért, sajátságos mozgást vett estre a sás közt. „Végre még is csak ráakadok egy jó vacsorára", gondola magában s óvatosan hason oaoazva előre mozgott, mig megpillantotta a disznó mellstt elbaiadó óriási Aba Snsu>, roppant nsgy serlékkel hátán s pofáján iszonyú sgyarakkal, melyek ugy tündököltek a holdvilágban, mint a fénylő acsél. S as oroszlán dühe nem ismert határt s szemei villogtak, mint as izzó parázs, midőn arra gondolt, hogy e nagy ksn-dissnó engedelme nélkül bemerészkedett as erdőbe. S midőn hallotta, mint monda nőstényéhes a vad állat: „Es országban jól lehetne élni, ha nem volna itt a sárga-szőrű," — már nem állhatta meg tovább s üizony a ugrással ott ter mett as agyaros előtt. (Most következik a kelelkezelt küzdelem leírása, melyben a vadkan lett a győztes ) S a vadkan örüli, hogy megölte as erdő szultánját s határt nem ismerő büszkeséggel ast mondta nőstényéhez: „Most egyedül a miénk less as erdő s éa leszek s ssultánji," A nőstény orosstány erre iszonyú orditosásbs tört ki ¦ felkiáltott: .Ob könyörületes Allah 1 Ez a Djíul Es maga s sátáni Óh, mily iszonyú vadkan t Minő hitetlen, keresztény dissnól" „Hát kicsoda Allah, hogy nirgsza baditson tőim?* kérdé büszkén a vad kan még büszkébb lett s agyaraival\'csattogva megküzdöll a nőstény-orossláanal melyet szintén levert. Ekkor gyássfftlhő borította be a holdat s as erdő fii s levelei reszkettek, mert a hitetlen disznó felcsapott as erdő urának. De imel — a felhő elhozódoti s egy férfin tündöklő alakja a rég igért, AÜah küldöttje, visszatérítette útjáról a nőstény oroszlányt s vezette a vadkan ellen, lelőve a vadkant hitvány nőstényével együtt. Ily mesék által akar hatni a Sonous-sía as afrikai mohamodánvkrs. A jelen mese annál mé!; ibb benyomást gyakorol a műveletlen népre, mivel úgyis es időtájban Tárják a nagy felszabadító megje lenesét. P. H. Hirdetmény. Az alföld-fiumei vasul űzle.igazgatósága t. cs. közönségnek tudtára srija. miszerint a badapest-kelenföldi segédut-irány helyettesítésként! igénybevételénél as alább felsorolt díjszabások közvetlen dij!ét-lei as Eszéknél beállót forgalmi finakadás tartama alatt ís a t. cz. közönségnek bizloriitatnak. 1. A magyar vssuti kötelék közvetlen d\'jsz-.báasi, ss élő állatok részére fonállŐ díjszabás kivételével és csak Barcs állomással való forgalombao. a.) II. rész - III- furat, b.) II. . - VI. , o.)II. . -XI- , 2. A gyors- és teberáruk közvetlen szállítására fenálló dijsz»bá..\'.k magyar vasutak állomásai közt egyrész. és a.) Fiume .... -lkőzt másrészt b.) Cormous átm.és [(érvényes 1.-882 Trieszt.....(január 1 -iől.) 3.) As 1882. évi január20-tél érvé. nyes külön díjszabás gabona forgalomra nézve msgyar vasutak állomásairól, a déli vasat, grácz koflachiéa tnagyar-oyu goti vasút állomásaira. 4. A közvetlen díjszabási k és pedig a s.) bajor, osztrák-, *msgysr áruforgalom b ) délnémet vasúti kötelék (0 .strák-Magyarországgslí forgalom) C.) osztrák, magyar-, vorallborg-helvetiai gabonaforgalom d.) osztrák-, magyar-, dóloémnt , franczia vasUÚ kötelék e.) osztrák-, magyar-, hol»eiia, délbadeni gabonatorgalom részérő. f) gabona illetve fa-forgalom Ofst-rák Magyarországból Helvetíábs éa H*l-v etia áimene; Francziaországba érvény<-s 1879. évi november 15 tői illetőleg lo82. évi márenue 1-től. Minthogy a fentnevezett sugédut-irány helye ttesitéskénti rendelkezésre bocsájtása a jelentékenyebb forgalmi viszonyok fen tartását lehetővé tette, a Gombos , Mohács- Villány-isegédutírány mellőzésével as 1882. évi ociober 3 ával éleibe léptetett hajó-szolgálat 1882. évi október 12-én bőszrintettetik. Villány í irányból JÖVŐ küldemények, melyek Eszék helybe rendelletnek, ugy mint ezelőtt, Eszékre vételnek fel és a Drávahíd melletti 198. számú őrházig szállíttatnak az Essék részére fennálló díjszabások alkalniaaása mellett. Ezen útirányból egyelőre Essék helybe csak személyek, podgyáss, gyorsáruk és teher-darabáruk vételnek fel továbbítás végett. Budspest, 1882, évi október 7-én melyet éltökben dicsőén megfutottak; kikre rá Ülik Sakespeare angol költőnek ama mondass: „Mikor születtél sírtál, környezeted örült s mosolygott; midőn halódtál te örültél, környezeted pedig sírt." Nekünk magyaroknak is voltak és vannak ily nagy szellemeink, kiknek útját ilyen nem szokott mindennapi fény jelőü. Csak bogy szemberek önmagát sir. re tő nagy serege irigy szemmel lekiu\'i az ily nagy szellemek pályáját; siet axok érdemeit kÍ5»Ínyalni. Ury bánnak el velők aint a tudósok az ü*tökötökkel, kik az üstökösöket lálhaiő semmiknek n -vezték. Ast álli\'ják ugyan is togy az üstösósök olyan kosmicus felbök, melyek, ha a nap vonzó körébe jutnak a nap vonzó erőjétől mínd összébb és összébb lömörülnok a tömörülés közben mérheti en nagy bő f-jlődik ki, mely által saját fényt sugároznak ki, melyet nem a ptól kölcsönöztek. Oly üstökösök ne iyek :n\'.r több ízben megjelentek nap rcndszerünkbenjassankict el vesztik bo szu öatökjőket; c*ak maga a csillag magva marad meg. Pályája soknak válto\'ik, és minden körfil-faiásnál kisebb és kisebb végre a nap vonzó ereje általa naphoz ragadtatik. A csilagvizsgáló tudósok már a jileníegi üstökösnek ís nsp*ól raló távol-ágát Ltszsmito\'ták, azt találták, bogy midőn az napközeibe ju ott a naptól fél miiíó mértföldnyire volt. Nekünk ní»c* okunk számttásaikbtnkét\'-kedni; bővebb leírását s jellemzett a jelen Üstökösnek még is elhagyjuk máskorra, mikor ugyanis mint a tudósok ál\'al roegvi.a tott igazságot mondhatjuk ol. annyit bed legyon erről is elmond+ni, hogy eunek megjelenése fmmi befolyással niocs as emberek sorsára, kivévén a vele foglalkozó tudósoknak soraára.-kik talán számitásaik által némi hírt szereznek magoknak és néhány uapot a csillag figyelemmel kíséréiére fordítanak. [Lz p dig köz I sem oly nagy kár, mín<ba az alatt valami csoda-gyógyszeren törték f*j eikM.ua ely nek árulása által embertársaik zsebéből néhány ezer férintőt csaltak volna ki. — Hemzseg az újság az ily csodaszerek hirdetésétől, hány szegény vizbabjAhoz is kapkodó b-ttegnek utolsó forintját c-talják el ily híresztelt gyógyszerekért. Na de csalódás as embe<* élele vagy hogyan ís mondja a latin közmondás: .A világ csalattatni akar, tehát csalattassék meg." F. a. Időjárásról és a most látható űstökOsről. Csalódás az ember élete. Csalatkozunk legszebb reményeinkben, szeretteinkben, barátinkban, sőt saját magunkban is már pedig önmagunkhoz ugyan csak köz«l vagyunk és szeretjük i* Önmagunkat. De a sok közül egyben sem csalatkozunk annyiszer mint ss idő-jóslásban. így csalatkoztam én ís, és mind azok kik a nedves nyár után száras őszt, különösen szellőnek kedvező szeptembert és október várlak. Mint minden jónak van árny-oldala, ugy minden rosznak, valamint e csalódásunknak is vau egy jó oldala, az t. i. hogy megtanulja az ember mily ssük látköre van elmebeli tehetségének és tudományának. Szeptember hónap ugyancsak rossul viselte magát 12-diké:ői kesdve végig majdnem 19 napig esős volt. és októbernek is as első hete esővel múlt el. A szüret meg történt, de nem olyan milyent óhajtottunk. Három sőt több ízben is szüreteltünk. Elsóbu leszedtük a rodhadut ndutt korábban érő fehér ssőliőt, másod szúr a kadarkát a fehérrel egy iitt aelye ket egymástól nen lehetett megválasztani a rothadás miatt, harmadszor általánosan mínd, de ekkor is több volt benne a rothadt mint a jó. így tehát megint nem iszunk jó bort, .és as idei termésű borból nem Ís igen fogunk pénzelni, már Ís 2, mond két krajezarert veszik lit-rjé az uj bornak. Kern tudom ezen roje szerencsének less e valami jó oldala? A múlt hó u-olsó fölében az égen megjelent Üstököst, mely a délkeleti égtájon reggeli 4 óra után jön fel a láthatár fölé, csak néhány napja, hogy észre vettük. Ez üstökösnek hosszú uszálya meglepő látványt nyújt Ki lesz a kereszt apja ezen uj vendégnek, vagy ís melyik tudósnak nevét fogja kapni, vagy talán már nem is u j vendég, tudja as ég hányadik látogatása es márjilen üstökösünknek. Olyan váratlan ezeknek megjele nése: mint a földi világban az emberek között némely nagy emberek megjelenése. Ezeknek is sem családfájok, sem őseinek hoezu sora, még is feltűnnek és fénylenek,a figyelmet érdekeltséget magukra vonják; kiknek böiesőjöknél senki sem Udta, sem remélte a fényes pályát, Hrlyi, megyei és vegyes hlr»«k. — Hyraen. Kovát* János nagykanizsai Ügyvéd nr kedves és müveit lelkű leánya Kováts Irén kisasszonynyal Semelke Qéza budapesti kir. törvényszéki jegyző ur jegyet váltott. A menyegző f. évi - ovemberb :n tarlatik meg. Áldás kisérje a kötendő szent frigyet J — A nagy kanizsai kisdedneveló egyesület pénziárnoka Knorlter György ur bokros elfoglaltsága miatt ez állásáról leköszönvén, a választmány Oszeszly Antal urat kérte fel, ki is azt elfogadni szíves volt. — (iyáSzhir. A következő gyászjelentést kaptuk: ^Steffanits Ferencs, gazdatiszt Nagy-Radán, saját és neje, szül. Németh jozefs, valamint gyerrae keik: Aranka, férj. Kőrmendy Lászlóné, István, Mária, Jozefa és JenÓ ; — Svfft-nits Mária és férje Tersánczky József, orvos, valamin: gyermekeik: Gyuls, Jó-, zsef és Kálmán; — mégis néhai f nits Rozália, (volt Czike Józseféé) József, Ferehcs, Gyula és Mária gyermekei nc véb-n jelentik édes anyjuknak özv. Steff s nita Ferencxné. sz. Darás Anna élete 90 ik évében, folyó évi október hó 12-én szélhűdés következtében törtéut gyászod kimultát* A boldogulmak hűit tetemei október hó 13-án délután 4 órakor tetettek az I. nsgykanirsti temetkezési válla lat által a helybeli rom. kath. sírkertben örök nyugalomra. Az eng\'tsztnló szent mise áldozat pedig október hő 14-én délelőtti 10 órakor tartatott a Szent Fo rencz-rendü plébánia templomában. Béke poraira! — „Kétszer nyilík az akácára virága." — mondja auóta. Az iden még az almafa virága is. Volt alkalmunk meggyőződni u i. hogy hogy Rajgató Sándor barátunk és belmunkutársunk szőlejét azon legmagasabb kitüntetés ér e. (Ne tes-ék a városházára a minísturiumra a vagy a trónusra gond >!uí!) bogy ott egy kis almafa as Őss folytán másodszor is nyilván, most kis gyümölcsökkel gyönyörködteti, gyümölcstelen pályájú gazdáját. H barátunkat duplán verte meg az Isten, mert laaitó is, poéta Ís. Vigasztalja öt ezen legmagasabb kitüntetés., melyért nem kellett karbooári köpenyben as .alvajáró" szerepével gyönyörköd-to\'ni Maecenásokat, Ason nem csudál-kozuuk — sőt Őrölünk neki — hogy Kanizsa határán m; érte őt a szerencse. — Jlksodszor nőtt árpakalászok láthatók tábla számra « nagy-kanizsai mezőn az ssent-györgyvári ut mellett A hulladék magból oly sűrűn nőttek, mintha csak be volna vetve a föld. Ha meleg idők járnak — hissük — le lehel aratni. Hanem ebből na csináljunk országos b>t, mert a költségvetési tárgyalás ,Dáphr«n. deo van, és könnyen rá húzhatnák, hogy .dobla termés, dupla adó!" Libera m\'e Dominel — Valéria főherezegnó barátnője. Mária Valéria fóherczegnőnek, v*n egy kis barátnője Gödöllőn, a beanyei pályaőr leánykája,\'Juliska. 13-Hév.a parasztlány. A mait évben kulöojWc] sokat járt ki hozzá Valéria főhírctw0il Játszottsk, futkostak a gyoptn. Mikes á. főherczegnfi a múlt évben először ad a a háziasszonyt, miv-I a nagy leányok s-rába lépet, minden játékát a kis Juli., kának ajándékozta. Az idén a kis n.»y fóberez-gnó nemcsak Juliskát látogatja meg, han-.m rŐLí játékait U. A jáiszópaj-tást nemsokárs íe|ves«k a fóbercze-nő udvartsrtásábs. — Kiskorúság meghoszsbblUisa. Ifj- gróf Festelich Pál kiskorúságunk m:gbosszabbításs, jogérvényes ítéb-nM b róílag kimondatott. A kiskorú gróf ugyanaz, a ki Bécsben egy Fischer uet-o ügynök elváll n-jét nőül vette. — Altábornagy és polgármester. n. p»zaonyvárcisi közigazgatási bizottsághoz buterjeiztelt polgármesteri jelentéiben előfordult egy olyanpassai U, a mely-Wl azt leheteti kimagyarázni, hogy a z*\' argásott alkalmával a katonaság roszé ről kért segély nem a keltő meaeyiségben és nem a kellő időben b-icaájtatott voln.t rendelkezéscr-! a városi hatóságnak. Cattv altábornagy mint pozsonyv Irosi parancs nok ama jelentés folytán «15-tsrj-Stlésl i«ll az orszigos paraucsnoksá^-hoz Bud*peslre, melyb-n kimutatja, hogy mindazt azonnal meglette, a mit a város: hatóaág tSle kért; egyúttal Cally altábornagy arra kérte az or-zágos paranwniik-ságot, bogy szerezzen neki elégtételt azon indoXotatlan szemrehinyá-ért. s mely polgármesierí jelentésben bonfoglalta^ ttilt. - — Gyújtogatás! kisi^rleL Újpesten. A Stern-felo újpesti szeszgyár f ¦ -gyújtását anti.zemiták előre iud- ák a gyártuhtjdonossal. fenyegető levél,Utján. E szándékuk i gy látszik komoly volt, mert gyujtog.táai kísérletet csakugyan követtek el, szerencsén*, még ídsjéu éaz-revct\'ck a kiiérlet\'tt e el -jrt vették a gyohb vesz delunnek, ru-iyi: -i: ki.-. batlsn következményei leheltek volna. A meghallgatott ssámas tana. vallomása alapján *.zt hiszik, hogy a gyujlogatÁKÍ kísérlet as újpesti sniiszemttáktól ered. a kik tőbbizör hangoztatott fenyeguic.ükft be akarták váltani Két munkás awz\'ioyt, akiket a legtöbb gyanú terhel s a kiknél a gyújtogat.:k: kísérlett clő:t állítólag a gyújtogatás eszközlése végett kapott na gyobb összegű pénzt láttak, nyomban letartóztatottá vizxgátó biró s a Fortunába kisértottc. . — A „PoZOr" kifogásui a horvái idók ellen. A Zágrábban megjeianő „Pozor" kétféle zsidóságot különböztet meg Horvátországban. Először régitbbe kei, b-inszülötteket, kik a hor\\áo.<k:>] már összeolvadtak, tisztességes polgáruk, Horvátország emelkedésénuk örülnek é* a horvát nyelvet elsajátították; másodszoi-olyanokat, kik csak későbben vándoroltak be és Horvátországnak nem barátai ¦, ezek a magyarosítás es a magyar cliau-viniamus érdekében működnek. Has/nhát Horvátországban zsidókérdésről srú lehetne, akkor as. nem min\' zsidók ellou merüioe ss fel ellenök, hanem mint magyarok, illetőleg a magyar chauvinis-mui eló:nozditói ollen. A .Pozor" kiiteles-ségénak tarija ezt a zsidó polgárokmk tudomáslrs jullatni. — Bablógyilkossig. F. hó 10-én éjjel-V»l2 órakor Győrött asó^até.- újvárosi részéneidig sanretlen tettesek Hajnik Mártonvoh 1818/49. honvédet s a győri honvédegyle: pónz\'-iruokátí\'cyonlót\'.ck a nála lévŐ pénié-ől, órája ól és eyürüj;t\'\',l me;fosztO\'.ták. Erélyes vizseálat folyik. — A boldog tapsifules- Egy Veszprémhez igno közeli bolyaé^beu tóc* t--nt a nem is Ritóibon. Egy a mezőn eladásait nyulat a falusi ebek bassoriíot-tak a faluba s sx egy ház fó*z- rébo menekült, bol a béresrk lefülelték a szegény megijedt h.sszufülüt. A gazda ba*ajö*én s szőlőből, világért semflrnltroegaboz/^ fuló szeren ucaefc, hanem esz:bo jutván niíi az uj vadászati törvény milliónyi^ nyakatekert tilalmi paragrafuia. még meü Ís ij-dt azőrnyü módon, hogy a tilos jószág * nyakába származott. Fogott hirto-len két hiteles adófizető s szavazó pulgá.--aou--, «íek jileulétóhiu és ce*édleto mellett ki-xpedíálta a szegény nyulat az eidőbes olt — nem lőtte agyon, haséin elerei-z\'ette. így veszik hasznát a kikerekített uj vadászati törvénynek — a íjo.-dog tapsifülesek 1 ; • — Érdekes lövés. A m. héten egy szomszéd balatouparti község mellett egy sportkedvelő urí ember vadász-lesba állt. 15gy*Lerre* észreveszi, hogy fönu a magasban egy vércse egy fecskét vett űzőbe. A szorongatott fecske máskép nem tudván menekülni, hirtelen iecsapott a magasból s alig egy ölnyire a vadász leshelyétÓl, a szőlőtőkék közé. A vércse utánna. A vsdáss erre fölvont fegyverrel HUSZONEGYEDIK 8VFOLYAM ZALAI KÖZtöHf OKTÓBER 15 él 188S. viría, mÍKOr röpül lói a vércse. Ez egy pillanat alatt v illám gyorsasággal fölrep-p"nt — b r. lövés eldördült. Mikor a va-d.i-z a leeső vérebhez sietett, abban a pillanatban repült ki annak karmai közül a szegény fecske. Menekülése ugy volt lehetséges, hogy a vércsét a f-gy vertöltés egyetlen fogolysrétja találta fejbe. A lövést számos azülúraunkás-taouja persze a l^babonásb toldalékokkal beszéli el most c kalandot. — Takmerö ujoncz Egy ujoncz jött Gyúr felé a pápai vonattal. Ulköz ben meg\'-ml ék ez vén elhagyott fül ujáról s bokájáról, vagy talán megun ráu a sok üléat, kimászott az ablakon és a fölszálló deszkán sótálással töltötte idejét. Azonban a vonatazemélyzot nem vette tréfára a dolgot éa megállította a vonatot e nagy iK\'hezea sikerült a sétáié ujonezot he lyíre visszakísérni. Ez még nem latt rolsa az ajonezra néive olyan nagy baj, Imnem mi dón a vonat megérkeztekor a városházhoz, onn*n pedig a 19. ezred parancsnokságához kiBÍrtelolt, az már még sem tetszett neki valami nagyon. Irodalom. — Megjelent az „öuügyved" czi mii közhasznú mü 11-ik füzete. (Irta ICoorr Alajos, kiadja ifj. Nngcl Ottó Budapesten.) E füzetben n szorzí ismerteti a bányajog nzabályokat, különösen értekezik a kutat.-srói, a bányamérték, határ-közug és külmórlék adományozásairól, i b..uy (.engedélyezésekről, a bánya tulaj don és ezzel járó jogok és kötelességek-rOl, ismerteti a bánya-válalkozó cs földbirtokos közti viszonyt, a bánya vállalkozók egymásközti viszonyát, a bánya birtokosoknak tieztjeikhoz c- munká-^.ik*zi viszonyát a tárapóozlárokat és a báiiyi jogosítvány ok megszűnésére vonatni ko/o szabályokat. Mindezek után uj feje-i-et következik, melyben a szerző a katonai magánjogi ügyeket tárgyalja: különösen ismerteti a zsákmány jogot, a katonai bírói hatáskört polgári ügyekben, a katonai személyek becsület vesztésének magánjogi következményeit^katonai aze< mélyek cselflkvésképessegéaek korlátozi sait a váltóképeaiég, adóaaágcaiuáláa ós házasság kötésére néz\\c éj a liá7:insági biztosítékokkal, s *.zzsl a m unka máso dik ránze befejezést nyer. A harmadik rész elsÖ fejezetében a szerző beadványok ról értokezik.azól beadván} okát benyújtó tzemélyekról, a beadványok tartalmáról és a beadványok bélyegéről. Ez<tn érdé kcs tüzet ára 30 kr. Az eiaŐ ti« fú r-t külön tűzve, miot az egész mü elsfi fólköleto is kapható a kiadóuál és míoden hazai köny vkoreakedéiben. Ara 3 frt. A közönség köréből.*) A nagy-kanizsai zsidó kraval. Az Egyetérlésnek bntránybajltászó nagy kauizuai levoloz.íj > falra festette Nagy kanizsait ia k zsidó-kravált, zavaros agya megszülte az antisemitákat, azoknak ló, és főbb agitátorait, gyűlést tnrtatolt velfik Faunban ?.4 Kia-kanizaán, végre púdig raegidófteti a fi! agitátorokat 8 bo-cHukatásaal ijesziet reájuk a polgármester . által; a mindezen alávaló, pimasz kohol máoyait n«gy hühóvel írja meg az Egye-"értésnek tudatandó a nagyvilággal hogv mily sagy vpszed\'.l\'*m fenyegető vala Izraelt N*gy-kanizsáii Í*, ha Yuhovansk lniiouségi mentőül útel jó eleva ídi nem rendeli vaia! Hát hiszen ezen dolgok elég komolyak volnának, ha anyira nevelaégesck nem volnának; De nevetségesek, mert az egész dolog vagy roszakaratn ssáudéko-aan költött mese vagy logfelebb félénk képzelődés szüleménye, nagy mórvü védekezés pedig D-mqnix\'rtterii*. Nevetségesség* mellett azonb m bo-szantó is mert hazugságok által veaett*-tik félre, b izgattatik a közvélemény, s alávaló módon gyanúsít tatnak békés pol-1 jelenni. November 34; lesz a nem-girok. \'házasulni akaró .öreg" fiatal emberek AzEgyetórtéslfigyelmestetjak.hogy . tinoseatélye a ,azarvaa\'-bsn. A szüret ha ád valamit jó hírnevére válogassa meg j mindenütt folyik — a hol még le nem jobban levelezőit a ne üljön fel minden ¦ rohadt előre. A ./munka program" leg- gézengaz firkász koholmányainak. A* illető buzgó hírkováoaot pedig — aki alkalmasint magát bizonyos helyeken behízelegni akarásból gyártja a hamis híreket, és fosti falra a kísérletet — arra figyelmeztetjük, miszerint \'óvakodjék hazugságokat a világba kürtölni, éa békés polgárokat aljas rágalmakkal gyanúsítani, egyik másikat agitátorokul feltüntetni, mert az ilyesmiért még az ilyen statáriumoa világban is találni, hiszünk, orvoslatot. A hatóságot meg arra kérjük, hogy ne csaic az antiszemitákra terjeszsse ki éberségét, hanem az ilyen hírkovácsokra, s hamis vádak terjesztőjére is figyeljen, nehogy az ilyenek által a város, és polgá rai ok nélkül kompromit-áltassanak, a a kedélyek izgattasaanak, mert a keresztény polgárok nyugalma is lehet olyan értékű mint a nem keresztényeké, tehát ne rugdalhassa oldalba mind-n gézengúz kénye kedve szerint. Az alaptalanul zsidó demonstráczió-val gyanúsított, s vádolt iparos polgárok nevéoen s megbízásából : FÖLDY FEREtíCZ szebbiké és legnehezebbike lesz a saidó-keresztény ^polgári házasság keresztülvitele. — A tó en ingyen oktatások és felöl* vaaások lesznek felnőttek részére, a casinó helyiségében, — A aagy kanizsai dalárdák a télre „a rongyos egyletek" fölse-gélyésero monstre-concertflt rendeznek. A - nagy kanizsai Társaskör bizottságilag képviselteti magát a várrossal együtt a Petőfi ünnepélyen okt. 15-én. ÜSTÖKÖS.*) Felelős szerkesztő. SZÁLAI SÁNDOR. Társszerkesztő: BANÓCZI BERNÍT. 4103 sa. Érk junins. 19. 188!. I. Arv, hirdetmény. A nsgy kanizsai kir. trvszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Bedíke István és érdek társai végrebajtatónak Horváth György végrehajtást szenvedő Galamboki lakos elleni 675 frt. 30 kr. tőke összesen 93 frt. végrehajtási 9 frt. 70 kr. jelenlegi, s még felmerülendő Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig: az elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számi tandó 30 nap alatt, a másodikat ugyan" attól 60 nap alatt a. harmadikat ugyan at tói 90 nap alatt, \'minden egyes részlet után aa árverés napjától azámitandó 6% kamatokkal együtt, aa árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény i-;< bocsátásával egyideüleg megállapított árverési feltételek a hívatalcs órák alatt n.kanizaai kir. trvszék tlkvi osztályánál a a galamboki község elöljáróságánál megtekinthetők. As elrendelt árverés a fentirt telek-jkben feljegyzeodó. Az árverési hirdetmény a tlkvi halóságnál kifüggesztés, ugy a galamboki a a szomszédos községekben körözés és kifüggesztés ¦ a helybeli Z. K. czimü hírlapban egy ízben beiktatás állal közzé tétetik. As árverés teljesítésére BarcaGyö.-gy végrehajtó küldetik ki. 416 ss. tkv. 1SS2. június 31-én I. Arv. Kikiáltási ár a fennebb kilett becs ár. Árverezni kívánok tartoznak a becsár ÍOJ9 készpénzben v. ovadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. VevÓ köteles a vótelárt három egyenlő részletben, még pedig, az elsőt sz árverési jogerőre emelkedésé tói számítandó 30 nap alatt, a 2-at ugyanattól 60 nap alatt, a 3-at ugyanattól 90 nap alatt — mind minden egyes részlet után sz árverés napjától számítandó 6°/, kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapitóttárverési teltételek a hivatalos órák alatt a n.-kanizsai kir. tvasék. telekkvi. osztályánál s a Garaboncxi község elöljáróságánál megtekinthetik. As elrendelt árverési a fentért telek jegyzőkönyvhez feljegyzeodó? Az árverési hirdetmény a tlkvi. hatóságnál kifüggesztés, ugy Garaboncs s a szomszédos községekben körözés és kifüggesztés s a helybeni egyik hírlapban egy ízben beiktatás által kössététetík. As árverés teljesítésére végrehajtó küldetik ki. Hull jelentés a budapesti gabona tőzsdéről. (Budapest okt. 13 Steiner József és Tana termény, gabona és t íxomáuyi Üzlettulajdonos jelentése.) A hangulat szilárd, ugy külföldi, mint belföldi szükséglet élénk rázz.-této mellett as irányút javult. KedTezö v kodv mellett nagyobb forjaloni fejlődet ai árak mérsékelt emelkedésével. Busa 10—20 krral emelkedett- Mai árjegyzéseink. Tisssvi-viiléki. peitmegyei és fehérmegyei 78 — 90.kis. 950—75, 79- 80 kl. 9 80 -90, 80-83 kl. 10—10-20. Bánsági 25. Bár-.kxi 15, Éíxakma-gyar. 40—50, flizSgOs kinStt fajok méc to. vábbl 25—50 krral olcsóbban fizettetnek. Öizre 9 1h, uvajzra 9.28 Rozi 10 krral emblked-tt EisÓrendü 7 30, kOiepcs 710, silány G.75, Őszre 6 9\'>. Árpa szí\'árd, Ukarmányim 20-30 krral emelkedett, finomabb fajok 40 krral maga-ban fizettetnek, égetni 7 50—8 50, s«rfŐ-dei 8.50—10^5. Tengeri 20—30 krral emelkedett, á áru 7 80—8 10, uj szilárd 5 40 -5 50 kr Dec*. 5 CO. K»t*a k 1SS3 máj jnni 5 80 Z^l> BsendCS. silány 5 10—50. Közepet 6.60—80, je árn G—6 20, eliöreudü 6 50, öízro 618 tavaszra 6 2G. Hab kervsetteb, erdélyi 1035, Szarmáron 9 5", l\'.rpe GvöngyC-sön 11.60, dunavidéki 950—1050* barn« 9 25 —50. KápOkZtarc)>czc 14 25 lg kit. hb\'.--sek 1S83. nng. sept. 12 50. p. 12% árn. Vad-repeze eaendci 6 70—7. ElorCmaic 57 frt kelt Kendermag 10-10 2\'-. Lenmag azilárd.ibb 12.50-80. KMos 5.75—6 keli\' Kása asáko*-^lul 10.50—bO kiná\'Utik. Bnrgojya kiutcl?, keresett, kevert 1 40-60, kdzepen 1.80—90 elsőrenda 2 10—20 kelt l\'énxelűlegcl 4 ka matra nyújtunk Qgyfeleinknek beraktárnxott árukra helyben, valamint minden Tárosban pénzintézet létezik, feladáai yevényekre. ZsákkSIesöndijt hitenként */Á krt xzámicnnl kószánk küldendő árakhoz. B.ktározásl Ule-i\'-k havonként ni mázsánként magán rak tárakban l\'l,—2 kr Közraktárainkban -{\'[. kr. KOf aktíri illeték átm-n«tí forgalomban agj koest-rakomány után o-zt. áltímvasat kőzraktáraí-5.25, fóvá oti kS-raktá-akbau 7.05. A nagy-kanizsai kir. tvazék tlkvi. osztálya létzéról közhírré tétetik, hogy költségek iránti végrehajtási Ügyében a j Tóth István szabari éa Tóth József gara-fent nevezett kir. trvszék területéhez tar- boncai lakos végrehajtatóuak. ifj Tóth tozó\'Galamboki449*z.t)kvbenl.l — 6aorÍJ*nos végrehajtást szenvedő garabonczi bz. alatt felvett ét 840 fo-intokra becsült\' lakos elleni 183 frt 331/, kr. tóke 1880 ingatlanok 1882 évi október hó 28 ik nap : október 20 tói járó 6% kamatok. 41 frt já^a délelőtti 10 órakor a község házinál 40 kr. per, 14 frt 25 kr. végrehajtáa ké-felperesi ügyvéd Simon Gábor vagy • "-elmi, \'J frt 10 kr. jelenlegi, a még felme helywtlese kÖzbenJSttével megUrlandá rülendó kötuégek írán\'i végrehajtási nyilvános árverés-.n eladatni fognak. 1 ügyéb-o, a fentnevexett kir. tört-szék te-Kikiáltási ár fennebb kitett becsár. t«*ó"S garabotwai 168 sztkvben Ar l —10 sorsz. a. felvett ingatlanoknak ifj. TóthJánost illdíő 567 frt 60% krra becsült 8/l3-ed része 1882 évi október hó 30 napján délelőtt 10 órakor Garabonczon a községnek házánál felp. ügyvéd Sim.in Gábjr v. helyettese kÖzbejárrÓvsl meg-) Örö mél ragadtuk G.tBkOn jeles Ur!ando nyilvÍRoa árverésen öreg Tóth János holtiglant eltartásának fentartása mellett átadatni fog. Árverezni kívánók tartóinak a becsár 10% átkószpénzben, vagy Óvadék-képes papírban a kiküldött kezéhez le tenni. unkatársunk e hírgyűjtemény ét L\'gtübb tekintetben :::y.i\'.!\'\'.vi( frjéu talrljl a szeget. Egy okleveles gépész és lakatos, ki a vaspályán, gőzmalmokban és több uradalmakban több évig mar volt Jé bizonyítványokkal ellátva, állomást keres. Minden bővebbet a kiadóhivatalban megtudható. 683 3-3. Galandféreg jL alatt a teljesen iz\'tlent igen könnyen és kellemesen bevehetu gyógszer, mely a Sst. András gyógyszerárból Bécsben V. Wimmergasse 32. szám. kapható. Siker biztosítva; ára egy doboznak 6 frt 50 kr. Tekintetes Gyógytár! Szívélyes köszönetemet as önök ki tünő gyógyszereikért, mely engem két éves ssen védésem lós egy óra alatt galand féregtől megmentett. Kassán, Kescker Henrik főuleza 5. ut közlSttért nei vállal fele-Szerk. Fekete kalászok. Legnjabb hírek.Egy ismeretlen költő Bp«s teű leleplezendő ssub ára a kanizsai hölgyek kosxoru(?) kü!dött«k.A tanács sétatért ké-sznte.1 (szüret után) a Fietjchakker háziól a Z-iiibor házig — s vaskeritcasei köríti. Az uj utccu Lucza napján nyílik meg. Az egylnt fuudusaból uz uiccaayitó bizutuág még saját 640, ~\\ öl lu:idu-.ii is megta\'lja. Decz\'\'-:nbi:rbeii (?) városi közgyűlés l^az. Treforl magyar-vándortan Í tó kat küld Kauizsáia esti só:an)ÓHdásrH. — A társaskör e czélra 200 frt ára könyvel hozat. Az "gylel választmánya az egylot jelenlegi épületét ősi magyar-úrin háznak ajánlja fel télre s.en.iek \'jövedelméből épii egyletet Az , Egyetértés" kanizsai levelezője — az ismtrctl-n nntisumi\'.a bujtogató^ közé tartozik. — ,,I{eimatsk l&ngo" neve azoknak aw reczeptikuuk, amiket Dr. S\'einbach a németeknek irt. — ,,Egy magyar znidó :cminíscntiáit"Ia:ócv.y nó- metre ford tja, a a „Füstölőben" fog meg MILIIIIGISANDGR ozlpész jNT.-íit&nAzsétia (» városház épületében.) értéke A közelgő Öszt és téli idényre ajánlom dúsan felszerelt kész raktáromat IRAKNAK, gyermekeknek nagy váUsziékban a teg-fioomabb b«l- n külfftldi bőrökből a lehaló jutányos árért, továbbá megreiidelé Buk ponnn és gyorsan kiszolgáltatnak. Vidéki megrendelések mór ték hiányában csupán-egy avult c\'zipú beküldése után íb elkészíttetnek. 688 Toljes tiszteletlel Miltenberger Sándor ezipü<z és cxipŐraktáros városházépülnt Kagy-Kayilzsán. y o g y lz egycdal való4Í Ildfi* Jánoi-féle mal.ti-kivoa.it egészségi sörnek, a malát*^esjkko\'Í4én ik é> maláta tus Iczukorkáknak, ko -Sgés, mrtllfájá* testi-gyengetég, vérazegé y»ég stb. ellen több mint ¦ 10.000 orvos állal el le:t má ismerve kik jizt saját va]lomáa>ik szerint az . fi-krS liese- gcknél kiiérletrék\' meg ¦ sst miiit>uknr ;t k« lő hatám ak találták, a továbbá min:o;yj300 nyüvá-no> KyAgyintézet ált^l és csaknem vlamvnnyi euriipai uralkodj diciírÜ urilatkoialti által. A legtSbb cur.\'.[.-\\i nralk"dó r*. kir ni Ilii íjának HOFF JÁNOS urn.k Becs. Uraben Brinnestras.se S. Hivatalos gyógyjelen(és a c». kir. katonai 7. számú kórháztól Gráezban. — Megkerestetik, hog-y auláta-kivonat-egészségi rfirébftl egy ujabb küldemény küldessék, miután az a Boszniából visszatért váltólázaa beiegeknél, alvizsrint olyanoknál, kiknél az agy vériregény-»íg-, delirinsa éa álmatlanság álltak be, valóságos Jótékony ba.ást gyakorolt. Orácz, í)r. Roblcsek főtörzsorvos. Medikon, Wctsikon mellett : Sv.-i\' C/. \'¦ Tekinteles arl As Bn Boff J&nos-féle maláu-kívonat s-ésakég! csokolidjának k\'tünfi gyégyba tása folytán, melynek tatiubts\'-nysáKa saját azeoé-lyiségem, az •ISkelS a a vagyonosabb hölgyvilág a legrok"ím.oi.i r-icbiicn njílstkoznlt mrllette, ugy annyira, hogy aa"Ón\' készítményei a Svájciban méltó hirnevOk és a légmeleg-bb érdeklődésben réaze*Qlnek. Krlkcrem ennélfogva 10 font 1-ső számú oialáukjtooategésziégt oakoládétiakisméti megknlSetére Az Összeget )<ostantslvái,y mellett küld;. .. Mély tisztelettel HaMI* ERZSKBET^ iglxgatónS. FSraktár: Nagy-Kanizsán: Fcsselhofer József, Zala-Rgerezocen : Unbin.zky Ad. Sopron : P. Unller, !¦:<¦,/.ih-ly : Wnni<h Fereocz, Kaposvár : Uaipzig Antal, Kalórza; Üeliz K. Lipót. Varatad : Knay Hoe^ainger gyógyszerész, Zágráb: Kaixcr & Lux. SzombatbHy : J. N. Keletnen, Körmend: Senuverd pyógysierész, Pécs: Spitier Sánd»r, Tk. iií-sisvi: i; \' igyuzeréss. O O o 8 o o o o o o 0 o o o o o o s o 0 3 < = Sf? rs2 * roo |-»jr-«a a.» . 8 Itfllitílibb 6Stí ny ai SMMTíü-lSjrí legjobb Asztall-és üditö ital, kMM hatásának Mionyylt köhögésnél, giga hajóknál, syo-or-és hólyag hnrutnil. ÉDECSEKlazemésilés.lösegitéitrs. ¦atbni Heorit, »¦!<¦»¦«».¦ \' nsiiit itt mellék Ív- M- ( rirn\'ctve ..a. |W j jil fiiyelsmtie tkuíí.1 HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 15 én 1882. f H I R D E T E S E K. *1 IÁ legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja I WAJDITS JÓZSEF NA&Y-KAHiZSftH W ISMÉT? IGEN SOK UJ MŰVEI. SZAPORÍTOTT K.OZEL 4000 kő /tol a mm ^ ki olvasási dij havoiikint csak 50 kr,, negyedévre csak 1 írt 30 kr. ^ ™ Előfizetés a k ö 1 e s 6 n k ö n yv t á r r a e hó bármely napján •történhetik. Tisztelettel Wajíliís József. Nagyon fontos szabó mestereknek. __;> szövet- és juh gyapot árúk gyári raktár Xacliod és Goldschmied Bécsben, I. Salvaior-Gassc ». 2. clád a t. ez. szabii-mester uruknak kisebb ii.ér fékben Is mindennemű sxüvetárnt. különösen tile^ó árért. Minta kiirtják rendeletre Iiérmenlve küldetnél; szét. > Megrendelések azonnal és szilárdan teljesíttetnek utánvétel melleit. G82 7—9 iar ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS isa LPESCSAiÍWLAPOK SZÉPIRODALMI. ÉS ISMEEKTTEEJ133ZTÖ KÉPÉ5 HKTiLAPItA. Felelős 8/crkchztő: IÍ03IÓCSV LAJOS A .Képen C.aín-Ü Lapok" f. .\'vi október W 1-én ötödik évlalramiH* lép, irai mindenneljobban bizonyítja, hogy áagy «¦\'•¦ _ za^ot pó:ol n. m«?y.<r .ljdok köribi»». Mintán Q A .Kéj. .tfil Lnl»n ri*sój\'y-"M\'Húk-Unyvalakban. I!ar«ii-rziniil <!i-aii kép|>-ú Iith csaUI-k ii:i;:;.n jj \\ „Képei Gsatldi Mp«k" * leao\'CSŐBb o j» R a l ,tl> - kiván.itra mindcnlti- O [Cflte:jetHlinesebb. Ieg(lfa7esí>bb magyar heti « <irx,ia,jw H martai nek kOWflnk mutatvány- \\j lap, Hejjeten nvnden vasárnap rgenca io o Í_-P. is jár ingyen«-» Kám.»t segé«ea tájékozó 6 gyenes regénynwHekleliel. .(\'"" g mewktokíp. A \'l.«rhék kc.qok n ign-k A legrégibb es legnagyobb SZÖVETCZÉG BUM MO ujftolja a kÖvetkezA idényre : 3 méter 20 cm. L$L22 vet jé gyapotból 1 teljes téti-öltönyre, meicrjo \'frt 2 GO, kéizitü frt 8.32. 3 méter 20 sav. ^?23* frt 3.G0, késziti írt 1156!. Lesfinom, brünni gyapjúszövet 4 frt 50 krtó! S írtig maberadkécl 2 me:er 20 cm. k^\',"Mt. Palmerstonból egy téli kaljitra meteren-kónt 2 frt GO kr. kéj.it 5 frt 72 kr. vagy Hoy, Biber, Ciderdnrt vagy Diago-nsl mct-irje 3 frt, kéíiit 6 frt 60 kr. ühfioi 1 mstor 30 rin. kocskis vagy cs^kík brünni kabátbélés á- 1 frt — készít 1 f.-t 80 kr. Finomabb brünni kaöát szövetek szintén minden színben méterjét frt 3 50 krtó! felfelé 10 írtig. lí^jér.xSvetek méterjét frt Ü.69 krtól 6 ínig; 1 méter 20 cm. LSjLÍfig jiiisövot egy Dsdrárxa «»í terenként frt 3.—, készít frt. &60 tienkiet frtlólS-ig Valódi angol uti pUid hossza és 1 méter 60 cBt. széles, 3.7í <itói 5.— frt, frt 5.25 8 frttél 18 frtig. Nagy raktár mindenuem a polgári, katonai, libéria, temp\'omi éi billiard-gj* potkebnékafíl. otryizintci t minden szk bClgy-kalino bármi\'y Uron kapbat&. Postai megrrndelési :k utánvétel —el lett axonnál teljesíttető ck csomagolás nem. lesz számítva, sőt ".bérmentve «zil-iVtitnak. 6T6 5—16 ttlBtakartyáfc szabékrési :ére bérieatve iILivázt,* >>e- ^ Syen; .divatlap- <• kßttu Inßycn) rGa;da- rövia«. c:nt.\'. \'A aas| es háztartási lap - - 6yonyo-u juta ; * közko\'Wctt- lom^épek es rendkivüt! krdveimenyek. ..... . ..ve d" hpró!. O Hcgjelen tízezer pe\'dánybíin. ^SS . .. ...... .. . | ffi.5\'sí gcocccogc^occcxo-oa^ccíooccb. ^^."^ ...k .bf.il Im\'lolirkiii.\'.to*- A fobi.bid7.no»!: »»^ ,,,!rKU,^. <¦„;„. 11-, KKI.EKIXK NU1NKACS1 -r..l„il . . knl\'ül.1 ta«M~lklr*lW f»"ül»" *W» H* PAliUkVXÉ. 11H.V1,Y Ii«;, Hl. lllAMfc 1^U«, , mit k»)t.m-tj«k, 3 fri»rm, v.M« * /, \'u,jok kofj- . krtó M*5¦ .."s n.B.Í.Z.ÍUmŰTÍiJ. il..m-rjs ; a kon.»ly s t ínvok míiid.-.i fajival. 8" A kr.sH:.. íii-k iiivy.n „ ,.11 r..|..\'..lk-íí»:0 -Kir- Finom nadragszöveUek 4™ 1 Dr. lliirtmann Áuxiliuraj a legjobb győgjruMT Hugycsobetegség 1 elloo uraknál éa folyadék nőknél, Mig-ornan orvos: vény tttin kénzitett eyógy-ezer — KTÓe*yit bpíecsVendczéí és fijilalom -* \'-^3f*tft&- ntélietcgiég né.kai. ujonns 3 beállott v«gy látmily clamlt .\'ÍJ ^Sf °aj- »l^po»an és negfeíalS !3 VJJ Hl gyorsan. Határ esettan dr í Hartmmin Auxilinm}a ké.-ei.d< \' ^g^^1 * \'TT nt a mellékelt baisná \'^Urzíffi\' laü nt^¦;t«»! kQnyrvel i-gyOtt éj i egy a dr. nartmaun intézetében Ui^«"-b an tartott jog.-sit- je;y x miji valód i t ában kaphxté miaíeii nagyobb íy**0*^ tárban 2 Irt 80 kr^rt Fő raktár: Twerdy W. gyógyaz I. Koltlnmrkt 1L Becs. KakUr: Práoer Béta gyógyszerész urnái Nagy-Kanizsán. U. 1. Dr. Hartmaja nr rendel 9—2-iir éi 4—6-ig ii.tézetilinii s iu minden u?y mim adJij i», mindcuncmll bBr- ís ütitos i.eie^ «ég*k. nnm kUl&nbef férfi er5 pycnSCIéí, kiválóan kitsaő méd szerint, minden uiő k5 etVczés clkeralémr uélkfl), 8ypb.Ii» é« dagadáfok éi mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij Levé-Hleg is. 68U 7—«. Wien, Stadt, Seilergasse Kr. 11. ........ (ÖŐÖÖOCX30ÖOOOOCOC CX5ÖC^ i i i i i Tisztelettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy mai napon Zala-, Somogy-, Veszprém-, Vas-. Baranya-, és Tolnamegyék részére IVagy-lianizsáii székelő vezónigynölvséget állítottunk fel. Iroda helyiség Csongcri-utcza 1. szám a takarékpénztár épületben II. emelet. A Gresham életbiztosító-társaság 702 2-3. magyaror zági fiókja, Is Karcsivá liérlicadás. g A korcsmához van egy szép v ház, három szobával, istálló, X 5 K I I 5 pajte, mészárszék, egy fél hold X ! i X \\ korcsma az országút J< >x 1 ^ kert. S X mellett van. mely Magyar- és X \'k^v Horvátországbavezet-Araéven- K I | 5 kint 700 frt liét száz forint. A ö X bérlet kezdetét veendi 1S83. M Ö évi január hó 1-én. Oly vendéglős, ki lovakkal tud és akar kereskedni, igen szép öss/e-get szerezhetne. Bővebb tudósítást nyerhetni Tüske-Szent-Györgyön Peczek X (iyöi^y plébánosnál, mint re- X . ále jogbirtokostinái m 4—* $ » X X X X Nagy-KsnizBÍa, nyomatott a kiadó talajdonns Wajdits Józsaf gyorss.ijt.iii". NAGY-KANIZSA 1882. október 19-én. 134-Ils. s»sé,33a.0 Huszonefryedik évfolyam BifUfhk.1 sr: c;,\'-rr. (TTt......8 frt fél évre.......* . ne^jed érre......2 B Egy saám lO kr. H1R0ETESEX 8 hasábot petrUorhaji 7, másodszor C ¦ minden további torért 5 kr. NYILTTfcRHEIi loronként 10 krért vétetnek fel Kiucitári illeték minden etjei kilététért 30 kr. fiietendö. A kl wHUmi r>\'s*ét tl\'-ctí"* k*zirn .\'• njek t si Prkpsrtnhrix, tnytei réwét illeti koxlesaénrck |*-«iig a kiadóhoz bérmenttc ioti-xeodök : N A G Y - K AN I Z 3 A Hérnx-nutleti letelek csak i amen rí:niikatars-tktol fogadtatnak ol. Kéziratok vissza nem küldetnek N^-Ksnizsaváros heljhatóságiaak, .nagj-kanizsai Sut. tüzoltó-efö\'lef, a .nagykanizsai kereskedelmi s iparbank\', ,tt»sy-kaiii»sai takarékpénzta-\', * .zalamesyei általános taaitótestola • s , nagy-kar-jzsai kisded-neveló egyesület", • .iiagy-kaaiisai tiszti önsegélyző sziWetkczet", » .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kaifilaszt«ii>ya- s több «{yei és Táros egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiaí kétszer, vasárnap- s cslíőrtökön mcgjelcaő vegyes tártaim lap. As absolutlsmu-í atolsó reliqulAja N *gy-Kao I %8an (3z. S,) Bennünket magyarokat különösen jellemez, hogy vsak akkor ébredünk tettre, mikor mar hátún kuu érezzük a veszélyt, lg y vohunk csak nemrég az elaémete* edéssel.A kkor tértünk észre, mikor a német sógor elbi/.akodottsá-ffíibaD a szomszédból már nyelvét öitöge ;e ránk, s mikor a pánszláv liga már készítette alattomban a kötelet nyakunkra. Akkor láttuk, hogy mennyi sok dolog történik itt szép Magyarországon, a mi fölött gyászol a nemzeti geniu-s. Akkor vettük észre, hogy kereskedőink könyveiket németül veaetik, hogy a czégek többnyin mind németek, hogy igen sok iskolában német előadási nyelv mellett a magyar egyátalán cetu is taníttatik, h"gy a szlávok ássák alánk az aknát háboritlanul. Heg is született azonnal a nemzeti reactio; elókapkodtunk, indítottunk különféle exteusiv és intensiv természetű mozgalmat. Magyar beszédet, névmagyarosítás kívántunk. Ez a dolog tnég a mi városun kat is kivette néhány napra vfgy hát mondjuk: n>-hany hétre a fleg májából. .Zala" czimü laptársnak éles csikkben támadta mog városank „erger berger, anc. mann" stb. vég-zetü névvel ékeskedő czégtábláit; rá támadott azokra a vaskalapos conser vativokra, kik társalgási nyelvekkel Nagy-Kanizsára varázsolják Berlint Neki álltunk pusztítani az osztrák absolutisrous vérlázító hagyatékait. É\'í hát nem volt eredménytelen a munkánk, A dolog minden téren érlelő dött és ma már oda jutottunk, hogy zsidó polgártársaink imaházában sem kelt bennünk keserű reminisceatiákat az átkos osztrák rabláucz csőrrené-seire emlékeztető német imádság. A mai naptg fen maradott ná-. lok egy írna, (hogy minő alkalomra nem tudom), melyet németül azok tak volt mondani. Biztos forrásból értesülSnk. hegy -többé egyeü:u imád-ság sem fog németül mondatni Nagy-Kanizsán a zsidók imaházában. Szívesen üdvözöljük ezért a haza fíttlan sággal jogtalanul vádolt zsidó-polgártársakat 1 Szép elhatározásukat nem akarjuk, nem is szeretnők oly ténynek minősíteni, mely a kor áramlatának nyomása alatt jött volna bitre; mi azt elfogulatlan szemmel őszinte, hazafias elhatározásnak, tekintjük. Szívből örülünk, hogy vesznek az osztrák reliquiák? Sőt kötelessé günknek tekintjük a még megmaradt csírák kiirtásához erőnkhöz képest járulni. Éppen azért nem mulasztják el a közvéleményt egy ily osztrák reliquiára figyelmessé tenni. Az ötvenes években, mikor „a népek koldus söpredéke föl ké 11 nyugat felül*,— és ellepte ezt a mi tejjel, mézzel felyó Kánaánunkat és zsarnokaink édszárnyai alatt kényelmesen hízott vérünkön: e sáskahadbői bőven jutott Nagy-Kanizsára is. Még párolgott a föld a mi honfiaink, a mi martyrjaink vérétől. mikor tanyát vertek nálunk és ősi alkotmányos jogaink és szabadságnak sírján fáklyái gyújtottak e föld idegen isteneinek. B szomorú korszakban Nagy Kanizsáról egy német liflanderofcból szervezett deputatio járul t a hazafiul bokros érdemekért püspöki süveggel és pásztorbottal decorált akkori főpásztor hoz a boldogult Bauolder János püspökhöz, Veszprémbe. Ennek a deputatiónak semmi egyéb kérelme nem volt, mint hogy Nagy-Kanizsán német mise, német praediká tio is tartassák minden istenáldotta vasárnapon. A kérelemnek akkor a legnagyobb készséggel hely adatott Képzelhető : mily vért szülhetett ez az itteni plébániát administrât, hazafias. szent ferenezreudü atyák között, azon derék atyák kö zött, kiknek soraiból Dank Agáp a rendnek a szabadságharcz történetében Örök és fényes nevel biztosított. De hát mit tehettek volna ők akkor a vérengző hatalom ellen ? 1 Hogy akkor ugy volt, azok lelkén szárad, kik as osztrák uralom Önkényét a maguk részére ily — a nemzeti geniust pirulásba ejtő mó don kizsákmányolták. Hanem annál szomorúbb, hogy ez a bennünket arczul csapé, az absulatismus keserves napjaára emlékeztető reliquia még mindig életben van. Ha a hazafias szent Ferenezrendü atyákra akkor ráerőszakolhatták, hogy idegen nyelven hirdessék a magyarok istenének igéit : nem tehetnék-e meg azoknak utódai, hogy annak beszüntetéseért járulnának a szent székhez. Szent meggyőződésünk bogy Kováts Zsigmond, a testestül, lelkestül hazájának és a magyar egyháznak élő jeles főpap — kit éppen oly keserű emlékek fűznek az Ötvenes évekhez, mint a mily édesek fűzték azokhoz elődjét — legnagyobb Örömmel teljesíti a tolmácsolandó közóhajt E közóhaj indító okok halmazára nem szorul és érdemében lelke sitő sorokat írni annyi volna, mint kételkedni itteni derék administrato-ntnk és társai haza fiságában. Hegteszik ők ezt a múlt keserű emlékein merengő nemzeti szellem nevében. És meg is áldja őket érte a magyarok Istene, Boruljon szemfödé! az absolu-tismus utolsó jelentékenyebb reliquia jára Nagy-Kanizsán! Az aniisemitísmu-í. A korunkban lábra kapott anti-tomitíkus tno galora szinte európai kér déasé tette a társadalomban mar régóta KTa-forré zsidó-kérdést. As aoUaemius-utnsk igen sok híve van. Éppen azért i ellentáborban mioduatalen föisiinre kerül ama kérdés: miért támadtak a sss-dóknak «ilenség-d az ugy eevesett antísemiták ban, mikor ók épprn oly jó hazafi.*:, mint bárkimás és a Talmudjok se kíván k>-ie.stéayvért?l Itt első kérdés: ki tekintendő as*i-semltának ? A mindennapi tapasztalat szerint a zsidóság mindenkit, ki a „*sídóa-ssót kiejtési meri ellenségének, aatisemitának tar*.*) Holott miszerintülik aatisemitának csak as tekinthető, ki a zsidóság léteshetesét exis\'emiáját megengedni egyáltalán semmi körülmények közt nem akarja.**) Ások azonban, kik as emberben embert látva, a ssídóságot u^y f-ji és nemzeti, mint vallási hibáikra figyelmrs-tetní moréisiik, nem ellenségei, de csak is jóakarói lehetnek a ssidóaágnak, ha nem is f»ji és vallási tokint-ib-m, de as emberiség bumaniatikut méltatása és fenálláss szempontjából. További kérdés: honnan ered as aa t tsern i turnus ? E kérdésre a fi lelet a történelemből vezethető le. Ugyanit eddig két nagy hatalmat ismerünk olyat, mely minden hatalmat kívánt magában ósspootositní. Egyik volt a ksiholiciamus mini vallási hierarchikus hatalom, mely századokon keresatül harezot vívott azért, hogy as emberi és isteni jogoknak mint Ösz-pontoso.lt hatalomnak kizárólag ó lehet -sea tulajdonosa és keseiője; másik hatalomnak tapasztaltuk és láijuk a zsidóságot mint pésshalalmat felbak kenni; de semmivei Mm kevesebb erro gantiávaJ és követelő modorral as előbbi-Bél. — A kaih ilicismus hatalma meg * -lant kezdett s reformatio fe\'lcp r-vel, hol • zsidóság pénshaialma is kor.i ¦-tét vette; mert mig a két val ás felek-/ t og\\ m Usai hosszas vallási harezot vívni <i vallásban rejlett" hatalom meguaziáeáé\' : -a törvény szsrini egy en jogosításért, — étidig a ssidóság aen. törődve a törvén ¦.-elÖtii í-gyenj\')gu»iiásaal, 6#i tradition « . • asokása é* begyakorlott foglalkoaáaa ás -riata kereskedelmet és as evvel ja-ií péoiügyet ragadva meg, e té en ipai k -dott hatalmát növelni, mi reá nézve \' S Bál könajeSbea ment, mivel e tó « » mindkét vallásfelekezet által tflretVfn. -ketló szinte versenyzett egyórással a»\'" t. hogy a csak tűrt vallása zsidóságot m részére hódithaasa. Innen magyarázhatók a római pápáktól nyert jogaik, s a protestáns áll >< m ok által adott émancipât iojuk. C-odálh.ió e tehát, ha oly köti-menyek között a kereskedelmi, ás aa ¦ r-vol járró pénzügy terén, melyen nekik s e;yee államok hiányos belsaervezote -elléggé kedvestek, velük egyes állam -k sem verseny eshetnek ? ! Kz valéban nem as ő hibájuk i In ?ük, de csak érdemük leh u. Asonti • • vrlaaiat régrbben a vallásban öasp" • losult hatalom mogosztását ssükségeai) k ismertek fel, ugy m»st aem csodál h ¦ ha s hatalmak koalíciója lététül a-\' « nézve, hogy a zsidóság kezében össp ¦ ¦ -tosult péaz és kereskedelmi nagyh*\' mat ntegoaazáki Hogy miért ¦ minő okuk bői. — est k0\'vOtk-ző alkalomra 1 I | tem ki. DAXNER *) Akkor a mi Bánőesink már kötélre került volna. Szeik. **) Mi as antisemiHsmast oly mozza lomnak tekintjük, mely a asidő kirdé «\'. l«ékís uton óhajtja megoldani. Caikkiró ur determi-natioja a aaidéftiókra, a ssJÓÓOidOzSkie illik A sémiták és auúsotnilák folytonos eivi karea-bao leh-tnek ép peu mint p. o. a katholiciimns és protestantismas, a nélklll, hogy «gravas existentiája e-lan, egymás mogsemmiaitítére törnének. Sserk tj Xeslás. ,Dtr Detttsche ist viel zu „»•>¦ bel* um solche ScandaU zu provoci-ren, wie in Pressimrg ! * Ezek voltak Stöcker lelki (?) pásztor kenetteljes szavai, melyek-a berlini sajtóban czirculálutott. Egy alkalommal már BoUcbitl Albert báró a ,pap-a morgott" ej:v levél alakjában, ami azonban a nér» t tudóst nem alterálta, Neki, ugy Ut szik mindegy: akár magyar, aká % -dó; elmeszegénységénél fogva dcm tud e két fogalom között párhu/. mot emelni; nem akarja tudni, hogy TARCZA. Mindent romVoL emészt az idő. Kincs sammi kímélet: Komba dal egykoron, oh romba e siíp Saobor is. IstdB Petőfi Mrét as idő nem bántja : Grfikké Fönmarad as, mit nagy szelleme létre hoaott. THEWREWK ÁRPÁD. 1882. okt. 12. AZ áigróf. Irts: SZÁLAT SÁNDOR. (Folytatás-) V. Ugyanazon teremben volt vslami össse-övetel gr. Szegedi Oszkárnál, a hova Arankát vitték. As a terem egészen a föld alatt volt. A gróf palotája alatt éppen oly fényes berendezésű lakosztály feküdt, mint felül ; csskhogy ide egyetlenegy titkos ajtón lehetett bejutni. Est a titkos ajtót egyedül a gróf csímbórái és komornikjs ismerték. Ha valami avatatlant vittek oda le, annak bekötötték a szemeit. Hogy erre fontos okai voltak a grófnak, ast as elbeszélés folyamán meg fogják érteni k. olvasóim. As a nagy asztal, melyről már egyszer szó volt, es alkalommal is rakva volt drágábbnál drágább borokkal. Körülülték ast jókedvű caimborák, kiknek poharaiból egyre tüzesebben fogy a bor, a vérükben mag egyre jobban csapkod a hlng. Legfelül dl a veséV-álarcsos. ki (most már megmosdhatják,) nem más, mint maga a gróf. O gyönyörködve nézi a .salatokat, maga sincs valami komor hangulatban, de mégis olyanforma tartós kod ássál vess részt csím bórái mulatságában mint a kinek minden pillanatban késsen kell lennie oly munkára, a mi nagyon is megköveteli a jósán észt. „No czímborák fel tehát a knpát 1 Igyunk l" — szólt a gróf — poharát emelve. .Vezér — szólt egyik álarcsos — t te homlokodon ma köd ül. Tépd le onnét, tedd el valamelyik holdas éjszakára, — akkor jó hasznát Tehetjük.* „Jó, jó,esi tábora — felelt a gróf — csak azután a ködben le is el ne térődj. Apropót l miért sült el as éjjeli les ?c „Nagyon pompásan, nagyon pompásan, vezér;\' — szóltak mindnyájan a csimborák. „Na hát akkor áldomást a sikerrel8 aaóit a gróf. Koccintottak és mindnyájan koromhegyig Ürítették s poharakat. „Vezér, jó fogás ígérkezik — szólóit ason álarcsos, ki a gróf jobbján ült.\' „Mennyit ér a bal?* kérdés gróf. .Legkevesebb 60.000 forintot.* „Ah?! Hol van a halló vége?\' „As Aodrássy-palotánál." „Csimborák, ébren legyetek! Nehéz ott hsláasni, a hol a gasda is nagy érdemű Erre azután olyat kacaagtak a csím bórák, kik mindötese 12-en lehettek, hogy csak ugy emelkedett tőle a pad láa. — Mikor elcsendesült a saj, a csím-boriknak agy tetszett, mintha a kacaa-gás valami hülönös visszhangot kapott volna. De hát as meg is történhetett. Nyugodtan ittak tovább. A festi párbeszédből megérthette a k. olvasó, hogy ások as érdemes arak ott a gróf ur asztala körül egy tül egyig tizen három próbás rablók; és hogy semmi egyéb szándékuk nincs mint as Andrásey-psiotát kirabolni. Most már as ís világos dolog, hogy a méltóságos gróf ur maga egy igen képzett vezér ésorgasda,ki csak tervet készit,a kivitelt czjmboriira bisza; a kik egytől egyig jó családból szárma-sott, de elzüllött életű fiatal emberek a kiknek veszteni valójok nincs a világon semmi, de semmi. „Hát as Őzike forráshoz szelídülte már?" — kérdé egyik rabló a vezér tói. — „Nem aa pajtás. Vakmerő, mint a méh; nem kíméli falánkját De msjd ártalmatlanná tegyük." „Tudtam én, hogy sok less vele a baj. Aki a veszélylye! ugy játszik mist A játszott, mi kor arra a kéuysser-eétakoosi-sáers vittük: azt meggyőzni nehezebb minden erős várnál. Kénemről inkább as Ördöggel kötnék ki,mintolyan nővel,kiben nagy a hűség és állhatatosság." Igasad van ! Es képzeljétek csa\'c, megvet minden kényelmet; nem fogad el tőlem semmit. Ssobáit a legnagyobb kenyeremmel rendeztettem be ; kifostet-tsm oly restek ts pre, hogy díszére válnék a Vatikánnak.....ót meg nem hatja semmi-.... N* de ne ssóijunk erről, mindennek eljő a maga órája. Beszéljünk inkább arról bogy miképen vessétek ki majd a hálót".... Azután félre vonultak mindnyájan egy sarokba és el kezdtek nagy halkan tervesni. Mintegy félórai *anácskozás után gr. Szegedy Oszkár fölállott és egy kesében nyitva tartott könyvbe nésve igy ssólt: „Tehát holnapután éjjel 12 és 1 óra között a rakparton ,a lámpás körül halóvetés, balfogás után találkozás e helyen és esküvő tartás. Egy elhozza a papot. A menny asszony már itt Tan. As örömapát elhívom majd magam.1 így volt tehát harmadnapra a napirend kitűzve. Még ezután néhányasor ituk, a terv fölött tanácskoztak; éjfélntás egy óra lehetett, mikor elhagyták a termet és el táros tak gr. Szegedy Oszkár palota-1 jaba. Alig ürült ki s terem,jött a komor sík, hogy egyet mást rendbe hozzon. Mikor javába rakosgatta a kibr-süll üvegeket, saakértói ss-mlét tartva, hogy nem maradt-e egyikben másikb.n náháuyikorty. És ha maradt — neh<>ü v veszendőbe mnpjen, hátsorban kiisaogati;;. Mire pedig as utolsó Üvegre jutna n sor, érzé vala, bogy forog a világ és h> g . annak a Qál Illésnek igaza vala. „Teremtésed —ssólt a koraorrvk — as én biktor se nem fan idd. Már mir sem gyitte ide.?\' „Itt vagyok pajtás !\' —szólt egy hang — Jánost az isten firtste.hcgyegysserr., ki sem józanodott, mikor Viktor pajtá-ái a kandalló mögól előbújni látta. .B-íjdas, a tied nyaka féget fon !* „Ne félj pajtás!" — biztatta m-_--fÓJemedett barátját, Vérfy. Aztán kezdte megmagyarázni w\'-l hogy miképen tudta ki a lejárást és mi képen jutott le, Jánosnak szörnyen a l.-i-kére kötötte, hogy valamiképen el n i árulja a do\'got; mert hát akkor baj ]»¦¦ z. János ezt igen bőven tudta; pedig h »l inkább az ö nyakát Üssék le, miol a* » kedve* piktor barátjának ast as »k -fejét, a kiben több ess lakik mint apyn raí püspökbes. Vérfy elmondta Jáeosi>ak, hogy mit hallott azoktól as uraktól, kik i t mulatni asoktak ; tudtára adta bogy as k egytül egyig a legcsimeresebb gaiemi. ¦ rek, a kik egy betevő falatot becsüM • módon nem keresnek a gróftót kezdve » . legutolsóig. Jánosnak majdnem mind a két azeme kilépett üregéből esek hallá \'.ára. — (.Vége koretkezik.) HUSZONEGYEDIK BVPOIiTAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 19-én 1S8Í. az ember lehet magyar is, zsidó is de magyar zsidó is! A pomerániai herczegsi\'-gbcn i múlt évben előfordult zsidóbeczczek hös regísteurje színién Stöcker volt, azonban Bismarck heczeg ott csak mint .stiller Compagnon* szerepelt. E században úgyis nagy scandalum ha egyáltalán emberüldöztetés for« dul elő; polgár a polgárt üldözi akkor, mikor már a rabszolga kereskedés is-nagyon brutális eseménynek fordul elő. Hisz ezen nézetet Stöcker maga is osztja: mert mint igaz lelkész és tiszta lelkiismeretű ember azt is megtanulta, hogy: „szeresd felebarátodat, mint önuagadat!": Ezen felebarát alatt 6 is pol gár- és embertársait érti; azonban < előtte a magyar és a zsidó nem ember Igazán nem tudom, hogy CtÖcker miért mondta fentidézett szavait; hisz azokból világosan kitűnj^, hogy ó ugyancsak nem^ fogna a zsidóul dőzíetés piszkos-íncstérségéhez! Tal& csak nem akarta a főtisztelendő ur ezáltal betakarni a pomerániai scsn dalumot?Ó és Németország! hogyan tehetne ilyesmit? Isten őrizzen a gondolattól is. Hisz már mennyire haladott az emberiség és czivilizá-tió terén az a tudósuk és professo-rokban oly gazdag Németország! Az önhittség náluk bizony nagy, mintha csak ók találták volna fel a, puskaport Egy német katona kérdé: BKi tette Németországot nagygyá?" Senkisem felelt. Maga adá a választ: (hangosan kiáltva) „Én!" (alig hallhatólag suttogva folytatá): »és társaim!* Ha az;nban StÖckertÖl, ki most a „kasa disznólábat* mutogatja, kérdenók, ki adta Európában az első jelt a zsidó üldöztetéshez? Akkor valószínű igy válaszolna: (hangosan) ,Társaim!" (csendesen) ,és én!\' Ilyen Stöcker politikája, aki erőnek erejével akar népszerűséghez jutni, ha a provocálás utján is. Bismarckra ráfogták, hogy a pomerániai üldöztetésben részes volt. Persze, hogy a herczeg oda nyilatkozott, hogy ő mitsem tett az ügyben. Ha Ő mint kormányvezér mitsem tesz, ez annyi, mint a provocálásnak meg nem akadályozása. Pedig a protestáns németek csak emlékezzenek vissza, hogy hányszor üldözték Krisztus követői őket!? És\' én megvagyok most is arról győződve, ha ama bujtogató fanaticus fraktiónak sike^ rülne (ha sikerülne!) a zsidókat elűzni, akkor bizonynyal a protestánsok ellen foidttanák igazságtalan fegyverüket. Minthogy Siöcker a pozsonyi .zsidókarneval* után ugy szárnyai alá vette kedves németjeit és a magyarokról szatirikus czéizíssal nyi ] átkozott, másrészről a bécsi sajtó pedig a magyarokat védte és a 1 pozsonyi csöcseléket csakis német- szláv zagyvaléknak nevezte, én is az ügyhöz kívánok szólani. A pozsonyi rendőrség által elfogott két gróf L. és M., kik koldnsrnbában járva bujtogatták a csőcseléket, nem volt más, mint két német gróf. Az egyik rövid ideje van Pozsonyban, a másik szintén, ezt azonban egy házasság kötötte Pozsonyhoz. Ebből kitűnik, hogy a fözsiványok németek és pedig magyar véren hízott ebadta németek voÜak! Magam is voltam a zavargások idejekor Pozsonyban és megbízható egyénektől hallottam, hogy az ottani vágvölgyi vasútnál háromszáz olasz munkás foglalkozik- JIa e lap politikai lenne, akkor itt mélyebben bocsátkozhatnám a politikai összefüggésekre, igy azonban hivatkozom azon olvasókra, kik politikai viszonyain\' kat figyelemmel kisérik; tudják Olaszország kívánságát Fiúméra és Triesztre nézve! Igy van az, hogy az olasz épugy az.osztrákra, valamint a magyarra- haragszik és csak alkalomra var. Ama 300 munkás csak szelek vette a mozgalomnak és sietett ott „szívességből közreműködni." A ma* gyar polgárság a zavargásban nem vett részt, ezt Pozsony polgármestere hivatalosan cónstatáltat Tehát szlávok, németek és olaszok voltak a „magyar irredentislák." De Stöcker hallgasson, ha Mesiás akar lenni; az a két bitang gróf nálunk csak jött-ment ember, jóllehet, hogy Németh országban jövőjük nagy reményekre jogosít is. Ugy létszik, hogy Stöcker ur „Hirnkasztiija" kissé megnyílt és most orátori tehetségével akarja a szennyet lemosni kezeiről; de a németek- még nem találtak fel olyat szappant, amely azt lebírná mosni Okosabban cselekedett volna, ha előbb megfontolta volna mit beszél! Sí tacuisses.... Csak emlékezzék vissza a német trónörökös szavaira\' & akkor a lelkész ur piszkos nyelvé nek el kell némulnia 1 Tudja jól Stöcker, hogy fondorkodó eszközökkel már épenséggel nem juthat czél hoz; de az sem segít neki, ha ; németek megválasztották aatisemíti cns pártvezérré! Erre a jámbor pap legfeljebb csak azt mondhatná: „"Wat kof ick mir dafor?" FORQTJATO TASSO Xézet-bülGmbség. Valamely nemzet nngyságál buo nyos irányban kétségtelenül a kegyelet matatja meg; amely nemzet nem lelkesedik a multak szép emlékén s a szabad aág hőseinek tiszteletére sem nemze<i da Iában emléket nem emel, sem a dicsők nevének hallatára a vér ereiben sebesebben lüktetni nem képes, — azon nemzet méltatlan nagy férfíairs, b a puhaság párnáján Branyaduivá csak magának él, és mig a dicsők halni tudtak -á hazáért, : »e utódok nem tudnak azért már élni sem. Valóban igaza volt a Zalai Közlöny f. évi 81 számában azon tisztelt írónak, ki megemlékezett október hó 6-ik napjáról olvasható „Hogyan gyászoltunk\' ctimii közleményében. Ezen közlemény szellemes írója kétségtelen jó hazafiságit matatta bej a-conban egy megjegyzésére vonatkozóing (lehetne ugyan kettőre is;) szerény nézetemmel ellentétben állok, mert hogy okt. "> a nálunk Nagy Kanizsán csakugyan «eudesea mult e) a a n gy nap emlékére téve semmi nem volt, fájdalom 1 igaz; azonban ezen mulasztás általános volt a várva közönségénél, a ha valaki eiun mulasztásért vádolható is, téves ¦ czikkiró fölfogása a tekintetben, hogy a mozgal-iiiiu a helybeli est. Ferencz rendnek, a tüzetesen a rendfőnöke Letlinger Kelemen umak áüott tisztében megindítani. Én a dolgot ugy fogom fal, hogy egy hemze\'i ünnep rendezése sohasem tartozik a lelkészi bi < a\'álhoz, mert a íel-késiek habár istnní tisztelet tartásával hozzájárulnak is az Ünnepélyhez, — m rt z istuni tisztelet ciak gyönsyeas eljárásnak. — de kezdeményezni vagy éppen mozgalmat létesíteni oly ügyben mely nem vallási kérdáit képez, s ezen mozgalomhoz is résztvételre hogy fejbívjon; lem lelkem feladat. Mi ként véloŐ a czikkiró helyre állíttatni az egyház méltóságát,, ha esetleg ¦gy általa kezdeményezett valamely üo-i\'-pély megtartása ellenében a közigaz ;*t(iai hatóság helyesen vagy nem azt alélná mondani: vető? Ha tehit nem vallás), raoxg*lomról ,\'au szó, hanem nemzet! kegyeletről, halár ebbe* egyházi szertartás ie járul, az irt aonac létesítésében a kezdeményezést ís irányt megadni a közhatóságok tiszté ioz sót kötelességéhez tartozik. Mulasztással tehát nem a azt. Ferenc: iend, sem nem annak elismert hazafi.m UlküUtÜ fónöke, hanem a városi hatóság leon •- vádolható mint olyao,melynek íjközérdckü nemzeties ünnepélynek megtartását kezdeményezni, a többi halóságokat is részvétre felhívni s mind ehhez >ló egyházi szertartás teljesitése végett lelkészi hivatalt is felkérnie kellett gyeu, Czikkiró tehát mintjó hazafi, kiről .chuazüin,hogy e téren mulasztást soha s«m követne el, nagyon helyesen a elismerést érdemlőleg teend, \'ha jövőre befolyásai érvényesíteni fogja és a nemza úea kegyelet adójának lerovás*, kérdésé-iu odahai, hogy a kezdeményezést ne a t. Ferencz rendiek, hanem az illetékes .lóság által létesíttesse. Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ.*) Gázony Ferencz. Október Í7én reggel viliim gyorsan járta be a város egész területét vson váratlan és Werő tor, hogy Gózony Ferencz kir. törvényszéki hiró nincs többé, hogy e> derék, becsületes és szorgalmas munkásság*, mellett megŐa7Űlt f Ót fiút a kérlelhetten -halál szereiéit gyermekei karjai közül kiszakította. Dn hogy ki rolt e férfiú lisztéit olvasó szíves belenyugvásával megkísérlem elmondani. 18J5 óvbenRáczkeyébcn ssülolvéa, tanulmányait a s ékea-t-ihérvári gymna siitmbsn végezte, jogi tanúim .\'jyait azon* bfln a budapesti egyetemen véltté — jogi pályájának- végeztével vagy"is mi-dón ..z Ügyvédi diplomát elnyrt-, nyomban a székesfehérvári káptalan Ügy védő lelt, s mint ilyen e hivatásnak élt mind addig, mig nem a devecseri járás szolga* birájává választatván, a min\'- ilyen 1854. évig e minőségben hivataloskodott, ekkor a nagy ktniEsai szolgabírósághoz, mint járási fóbiró iihelyeztetvén m állásba 1861. óv májuság vagy is Zalamegye liazlujiláaáig állandóan hivataloskodott, mely egész idő alatt mint jellemteljcs hivatalnok állasát híven betöltve a köz> tisstelés és becsülést magának kiérdemelte, őt még ellenségei is mint szilárd jellemű szorgalmas hivatalnokot ismerték és tieztelték fellebbvslói brcoüléaét csak is szorgalma és szak képzettsége áltaf méltán kiérdemelte. Egy időre ekkor az alkotmányos hullámzás elől kitérni kénytelen .volt, de kevés vártatva Őt Zalamegyo II- alispáni szőkéd látják, hol mint alispá-i érvényest rut te tudományát s-igy most az egész megyét szolgálta, — midőn ísmél 1865. évben az alkotmány helyre állítatott és a megyei tisxtujjitáa foganatba vétetett, ismételten a magán pályáit lépett s mint ügyvéd éit családja és hivatásának, — 1867. évben Kanizsa város közönsége es Önzetlen polgára iránti szeretetének kifolyása folytán őt Kanizsa város birájává elválasztván, ezen .állásit 1872. évig mint végig megtartván, mikor is a törvényszéknek rendezésével az igazságügy ministeríum .folytán ő felsége kanizsai törvényszéki bíróvá-nevez-.o ki. Hogy mily munkás "éa fáradbatlan féi fin volt\'azt mindenki tudja, benne az igazságszolgáltatás egy szilárd és önzetlen oszlopát vesztette, mert fárudhatlan szorgalma és szakavatottBágánál fogva az Ügyvédi kar méltó elismerését magának kiérdemelte. Legyen áldott emléke éj nyugodjék békében gyermekei pedig leljék vigaszukat a közréezvétben mely oly fennen nyilvánul. A kiadott családi gyászjelentés így ízól: „Gózony László Zalamegye főjegyzője, Gózony Mária és Gózony Sándor kir. teíekköny vvez-tfi fájdalommal j\'jlontik forrón szeretett atyjuknak, Gózony Ferencz nagy.-kantísai kir. törvényszéki bírónak folyó hó 16 án hosszas szenvedés után életének 67 ík évéb-.n történt gyászoa elhunytát.* A boldogttltnak bűit tetemei fulyő hó 18 án délután 4öra kor tétettek az I. nagy-kanizsai temetkezési válla\'at által a nagykanizsai róm. kttth. sirkertbeo\' \'Örök nyugalomra. .Az engesztelő szent mise áidozat folyó hó 19 én délelőtt 10 órakor mutattatott be a helybeli plébánia templomban a minden hatónak. Áldás é béke poraira! KOVÁTS. JÁNOS. az argumentumok elöl, vagy ha meg is hsUg\'itják, minden józan érvre \'sziz ollen-érve: fognak találni roézakaratak tárház iban.— Az atttiaemiták másik fajához azok _ otnak, kiknek Bzivében akár szttk körC és szűkkeblű nevelés, — akár saját könnyelműségük folytán vagyonúkban és erkölcsi integritásuk h&n beállott hányat* lia, — akár végre mások, lelketlen \' izgatásai következtében -— gyűlölet gyökerezett meg. — Ezeknői tehát az aotisemítísmus nem speculatió, hanem merőben érzelmi jelenség. — Már pedig régi igazság, hogy étzel meket az érlelem fegyvereivel elnémítani nem lehet, azokra pedig egyébként hatni — mindaddig, mig azok keletkezésük ha> tárait\'vagy ta\'.áz ember belvilagat tu! nem lépik —-nem szabad-- — \' A mint azonban bármitéle érzel mek.a jogrendet veszélyeztető alakban nyilatkoznak — azok ellen az észhez szői: lauí czél tévesztett \'munka, azokat csak más érzelmek keltésével lehit elnyomni az állam áltat alkalmazott jogos erőszak által ébresztett felőlem érzetével-. Egy szóval az anfisexntts mozgalomra — ha és. a menyiben, a jogrendet és az állampolgárok személy es vagyonbiztonságát fenyegető alaVót ölt — a helyes ellenhatás nem az argumentatió, hanem a — statárium. i> Tisztelő barátja . , . SCHWABZ ADOLF.\' Levélíró : tehát az antisemitákkal szemben mindennemű tisztességes fegy-vert fölöslegesnek tart, fölöslegesnek tartja ugy az éVzbeli, míot a azivbelí hatást és kimondja határozottan, hogy Bánőozynak minden oldatról hatást keltő felszólalása az .elmérgesedett zsidó-ügyben fölösleges, hiába való volt. Már mi e tekin\'etben nem értünk vele egyet Mi nagyon szükségesnek tartják az izgalom, a tettlegesség stádiumáig vezetett népre ugy az ész, mint az érzelem minden készen levő fegyverével hatni. Mi épen a statáriumnak nem vagyunk ilyen dolgokban barátjai, mert jól tudjuk, ha jutnak, hát csak szegény, elszédített közemberek jutnak akasztó iára és nem a vezérek. — És as a statárium különben íb oly keserű remínüeen liákai hagyhatna fenn az utókornak", melyek a zsidó és keresztény polgárok között hazánkban is gonoszul feltutt, felárkolt talajt talán századon kérésziül élsimitatlanul hagynák. : Igen U\'hatni kelt a népre oly módon a mely mód — hála istennek 1 — a józan magyar néppel szembea sohasem mondott caUlÖrtÖköt; tisztességes, meggyCző, meg íűdi\'ó módon. Az a nép, mely néhány izgató által félrevezettetett, mindenkor rendelkezik annyi\'erkö\'cai alappal, hogy a józanabb szó nem fog nála süket tűtökre találni. Igen is — abban egyetértünk levél Íróval — rllenkuzö érzelmet k-ill b felizgatott népben felébreszteni, de nem éppen azt, mely létünk hanyatlásának érzetén alapszik, hanem a mi a felkorbácsolt indulatokat elsimítja és nem rokon, hanem ellerikezó érzeteket kelt. Erre pedig a statárium legkevéebbó alkalmas eszköz, A megfélemlített népben ismét csak a boscu gondolatai érnének. Minden más szempontból a levélíróval mi is egyetértünk és álláspontját teljesen méltányoljuk. *) T. mnuttatársnnkatBdTSsQljtlk e fel-szólaláflértl Tudomásnak szerint a BHogra« gyászoltunk* ciiraü ecikk Írója óa fi érdemllo* egy néxeten ^annai:. Ae tagadhatatlan, b<-ey, absolute nem lett volna viáolhatí a hásafias rend; de ax itteni álmos Tllágban annak ssfit az emectűa, a kiről tudja" hogy - nem alszik, a ki még negéttl. Hát szó, a mi szó az egy kis fogás volt csak axért,hogy máskor történjék valami. Sikert csak a haxaSai lelkOleta adml-nistratornál reméltünb. Éi a mint halljak a ¦cerény falazólalás nem is volt apu«atába kiáltott beő*— H-gy bármikori- ,veto*-t mondjon a haté-áj, act nem szabad hinnOnk, ha mindjárt Crökké msttrébea marad is a Tisza, Bzark, Október 21-3103. B/82. Lopással vádolt Km-nyák József a társai elleni bűnügyben vég árgy. 3269. B/82. Lopással vádoli Horu Gyula elleni bűnügyben végtár-y. Október 26 án. 2617. B/82. Rablással|vádolt Pör, Mihály és társa ellent bűnügyben vég-tárgy. 2575* B/82. Ható«ag elleni erőszakkal vádolt Horváth Jáon ¦ u>(lj elleni bűnügyben vóglárgy. 2771. B/82. Lopással vádolt Vaiga Ferencz elleni bünügybnu véglárgy. 2753, B/82.\' Lopással;vádolt An-dorlin István ellent bűnügyben végtár gyaláz. 3225. B/82; FerencziSindor elleni Bűnügyben IFI. bir. iihird.* \'- .3108. B/82. Vugrinecz-György elleui bűnügyben 11, bírósági itélethírd. 3065. B/82. Jövedéki kihágással vádolt Vugrinecz György elleni Ügyben ithird. Október 27-én. 2473. B/82...Kovács Beneze- JiUOj elUní bűnügyben folytatólagos vágiár-gyalas. 2629. B/82. Simon János éa társa elleni bűnügyben folytatólagos végtát-gy lilás. 2730. B/82. Hűtlen kezeléssel vádolt Szoml Károly elleni bűnügyben végtár-gyalás. 2907. B/82. Lopássalvádolt Gereo-csér György elleni bűnügyben vóglárgy alás. 3109.3111.B/82. Jövedéki kihágással vádolt Kollarios György éa Prés Maii elleni ügybea ítélet hirdetés. 3176. B/82. Rostás István és tárni elleni bűnügyben 1L bír. irélet hirdetet. Október 28-án. 5322. B/82.Lopás«al vádolt Isti vin István és társa elleni bűnügyben vég-tárgyalás. Kelt N. Kanizsán a kir. törvényszék mint büntető bit óságnál 1882. évi okt. 16-án. Kiadta: PLANDER GYÖRGY n kir. tCrrényazéki kiadé. Az »Egy magyar zsidó remi ttlficeotiai.* Ez volt a czime annak a meleg hangon irl csikknek, moly Uprakb Bánóczi táraszerkesztőnktói megjelent. Erre nézve ő kapott ügylevelet, melyet daczára, hogy tzóp kritikai eróre valló módon tekinti át a helyzetet — nem közölhetünk megjegyzés nélkül. A levél igy hangzik: „Tisztelt Barátom! A „Zalai KözIÖny"mult heti csütörtöki számában a zsidóügyről közölt czikke — annak daczára, h<\'gy az egy ártatlanul Üldözött éa legnem-aebb értelmeiben megsértettnek feljajdulása volt, hogy továbbá a zsidó ellenes áramlatnuk — legalább jelenlegi alakjában és iBmeri motívumai melletti képtelenséget a meg győ Ődés melegaégével, valamint a logika és józan ész megczáfolnatlau argumentumaival kimutatta — ezek daczára mondom azon benyomást keltette bennem, hogy az fölösleges volt — Engedje meg, hogy ezen nézetemet rövid n indokoljam: A\'s antisemiták dicső tábora ugyanis kétféle elemből recrutálódík: Az egyik elemet azon emberek teszik, kik áz antiaemitismust eszköznek tartják egyéb ezé!ok elérésére, ide tartoznak a szellemi proletárrk. socialisták, oommunisták, clericáUsok éa agráriusok tarka barka serege. — Ezek miután jobb meggyőződések ellenére merő roszak araiból izgatnak a zsidók ellett, előre betömik füleiket az Jegyzési a n.-kanizsai kir. lÖrvazék büntető bíró ságinál 1882. évi okt 19. 20.21. 26. 27. és 28. megtartandó.végtárgyalás-és ítélethirdetésekről. Október 19. 2089. B/82. az. a. Hatóság ellen, erőszakkal vádolt Horváth György és társai elleni bűnügyben végtár^y. 2614 B/82. Súlyos testi sértessél vádolt Nemes Némát Fer ncz elleni bün-ügyb-in végtárgy. 2942. B/82. Pető Sándor elleni bűnügyben II. bir. ithird. \' 3196. B/82. Kalívoda János elleni bűnügyben II. bir. i-hird. 3188, B/82. Kohn Gyula elleni bűnügyben II. bir. ithird. 3294.,B/S2,Németh Mihály b társa bűnügyben\'II. hir. ithird, Oktcber20. 2621. B/82. Sikkasztással vádolt Sopár Lőrincz elleni bűnügyben vég-tárgyalás. 2663. B/82. Lopással vádolt Kor píes.Ferencz ^llení bűnügyben yégtár-gyaláz. 2665. B/82..Súlyos testi sértéssel vádolt (Ssalay József s társai elleni bün* ügyben végtárgy. 2793. B/82. Teparicz Ilona elleni bűnügyben 111. bír. ithird. 3247. B/82. Kranaa Miksa elleni bűnügyben horv. báni táblai itéieihír detes. 3285, B/82. Hitiohmans Márton elleni bűnügyben II. Jbi.őságí Ítélethirdetés. Helyi, megyei és vegyes hlrefc. —1 A zsidó tekolaaak a Csengery-Utczában levő oldalán tudvalevőleg a gyalogjáró oly keskeny, hogy két becsületes ember\'som fér meg raj\'a egymás-mellett. Da ha as ablakok szellőztetés végett nyitva állanak, még egy sem mehet el mellette a nélkül, hogy különösen ette u fejét be ne verje. Ex irányban már többször érkezvén hozzánk panasz felhívjuk reá az Ur. hitközség ügyeimé 1 — A lapankbaB már folemütet\' sárkupacsok szinte szerencsétlensége okoztak. U. i. egy Pallinból jövő kocsis1 nem vette észre a mi kitűnően világító t fŐatczánkban axt a sötét eártömegot éa Stemmer Kálmán vas kereskedése előtt észrevétlenül neki hajtatott. A kocsi fölborult. Egy benne ülő kisasszony csak ie szerencsés kiugrásának kőszönhnti, hogy a nagyobb veszélytől megmenekült, — MAgyar árvaszék., Ezy bud&-. pesti czeg, a vHaupUtÜdtUche Wechsel-stube Gesellschaft Adler a. G.\' a nagykanizsai árvaazékhez német szövegű le-vehtiatázett, melyre t. 1482. évi szxpt. 7.én 747. sz. «. következő határozatot kapott: ,A; 1868. évi. 44. tvez. értelmében * Msgyarorsság hivatalos nyelve a magyarnyelv, a; törvény 7. §-*.nak b) pontja álapján — mivel Nagy-htanizaa város árvaszék ónéi is az ügykezelés és hivatalos nyelv a magyar ny*lv <— e nyelven szerkesztve adandók be az ügydarabók, de a folyamodó cség, dánjára, hogy Magyarországon van, a tör--ény rendele\'ének eleget nem telt, ennélfogva ideküldött levele, mint nem érthető, él nem iutéztelik." — Betöréses lopás. F. hó 17-óu virradóra Palliub&n fultürték Clement Ltipót ottani bérlő ur pioezojét é« elloptak _ ba\'iőlo 7 üvog pálinkát. Minden egyebet sértetlenül kagytak. — Geróffy Andor megkoad-e Sza- badkáo as előadásokat. Az első hónapban 20olóadásra nyí-ottbértetts befolyt összesen 3000 forint. (A jóisten tudjatmásbol jobbcaillagokjárnakmintNagy Kanizcsnl Saerk.J — A megyei közmunka- éa uiépi-teazeli ügykezelésre-\'nézve a megye ha-•ározstn által megállapított évi lezárási határidő f. évi október hó végével leülvén, alispán ur ez érdembemben a közmunka computusnak az egyes községekkel járásonként f. évi október hó 21-től október hó 28-lg bezárólag ^leendő megtartását elrendelte. Ezen rendelet érteimébea a coinpuius az összes járási szókhelyeken a megye által választott es alispán ur által külön felkért járási útfelügyelő tagoknak, továbbá a kir. épróazeti híva\' td kiküldött tagjának, a járási szolgabi* ráknak, valamint as illető ntbíztosok és községi elöljáróknak közbejöttével a következő napokon fog megtartatni *Z*la* Egerssegen október 21-én, Nagy-Kanizsán és Sümegheu október hó 23-án, Nagy-Kanizsa városban és Nován október hé HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 19-én 1882. 24én, Tspolcsán október bó 25 éa, AUó Lendvia éa Letenyén október bó 26-án, iCesttbelyen október hó 27-én, végre Csáktornyán, Pacsa és Perlikon október bó 28-áo. — Az aradi vértanú tsoboralap, mind Aradról jelentik,elértea nyolczvan-öteter forintnyi magauágot. Most már biztosra vehető, hogy as idsi kamatokkal együtt az óv végén együtt lezz a 93000 torint, a mibe a tulajdonképp ssobor a tnüvéiz számítása szerint kerül és semmi s-;m áll útjában annak, hogy assoborminta elkészitcsével Huszár Adolfot megbisza a B szoborbizoltság. — Sajátságos örökségi eset Egy brooklyni polgár ugyanis halálakor 71 pár nadrágot hagyott hátra. Végrendelete értelmében ezvn nadrágok a városi n-cények javára oly módon voltak el-árver.esendŐk, hogy egy pár nadrágnak » vevfijt nem pályázhatott más párra. Ez a sajátságos feltétel nem tünt fel as ^rverétalkalmával,de néhány nap múlva a vevők egyike, ttorgosabb vizsgálat tárgyává téve a nadrágot, a bélésbe varrt picsi váteoniacskót talál1.A zacskó, nagy bámulatára, száz dollárral volt meg tömve Elbeszélte leletét s a többi 70 nadrágvásárlót ís arra bírta, hogy nadrágaikat vizsgáljak ru-\'g s kitűnt, bogy mindegyikük száz dollárral gazdagabb lett. - — Éji vadászat A villamos világi-tással az angolok különféle visszaéléseket követnek el. így többek közt rgy lancas-hi.ei ff,d birtokot a villamos világításhoz lordalt, bogy birtoka Összes vadállományát Összeterelje. Ez as éji vsdászst a lehető Ivgegysaerübb. A fényt a mezon egy magái póznára erősített villamos lámpa szolgáltatja s uagy számú hajtót küldenek ki, hogy ások sajt csapva, a vadakat fölverjék almukból. A szerencsétlen, még álmos madarak s emlós állatok éssrevevén a isny t, ijedteo sietnek oda. mint a tengeri madarak a világító torooyokkoz, melyek fb\'iküvegein síétzuzzák fejőket, Az első e fajta vadászainál ezer meg exer vadat, különösen vadmadarat ejtettek el s .hős* vsdássok. — Emberevő örült Egy oro.-z lapnak írják ezt a hihetetlen történetet: Egy aazlracháni ügyvéd mégőrült és ápolás végett tébolydába szállították, — A beteget egy kalmükkel együtt zárták egy kamrába. As orvos vadászatra ment, teljesen megfeledkezett betegeiről, és csak négy nap múlva tért hasa. Most jutott eszébe, bogy a betegeket becsukta és a kulcsot zsebében felejtette. Midőn az ajlót kinyitotta, borzasztó látvány tárult s belépők elé. At ügyvéd halva feküdt a földön ; nyelvét és orrát megette a kai muk. Et as utóbbi as éhség és ss Ügyvéddel folytatott küzdelem következtében aonyíra elgyengült, bogy csak nagy nehezen tudták eszméletére hozni és aligha fog é\'etben maradói. — Jeruzsálem pusztulása ki csínyben. — Kocsis Ferencs kis kecskeméti (Fehérmegye) lakósnsk összes ingó bingóját lefoglalták adótartozásban A szerencsétlen flótás esen annyira elke seredet\', hogy elbatárosta magában miszerint as árverés elölt elpusztítja minden czók mókját. — Elhatározását tett követte, üíse-i tört, tusolt mindent, m kezeügyébe akadt. As almáriumot fej írével zúzta be, a tálast egész tartalmával feldöntötte, asstalt, széket összezúzott s dunnák- és vánkosokból a pelyhet ¦sélnek eresztette. S mind- el csak azért tette, hogy ha már az övé nem lőhet as .áriktom" — ne legyen a császáré sem. Dühöngése annyira fokozódott, bogy nejét és családját is veszélyes feoyegeté e-kkel illette. — A rendó.tég letartóztatta. — Uj kir. postahivatal megyénk ben. Folvóéví október 11 én zalamegyei Zsid községb n kir. postahivatal lépett életbe, mely levél ós bt kilogram tulyt meg nem haladó postai küldemények, valamint ,200 forintig terjedő pénzutal-ványok .ée utánvételek fölvételével, továbbításával és kézbesítésével, illetve kifizetésével fog loglalkosni és a zala-azántóí királyi post hivatallal naponkint közlekedő gyalogküldöocz pottajáratok által tesz ŐsssekŐ*.tetősben. Ezen postahivatal kézbesítő kerületét Alsó Zsid Felső-Zsid és Vállas kösség fogja képezni. — Izrael fialnak Öröme. Kri.ztus születése utáni l882-ik év tizedik hóasp-jsnsk l-l ik napján nsgy Öröm napra virrad, ak vessprámmegyei Csrruye köisóg iirael vallása lakosi. Hogy mi okozta as 6 nsgy örömüké", elmondjak a következőkben. Kohn Móricz esernyői korcs maros elszegődtetteKádssdi Mária 14 évet leányt dsjkaképen vejéhez, Goldberger Miksa lepsényi czipészmesterhes. A dajka nem jól viselte magát s gondjaira bízott gyermekkel rotzul bánt, tőt ast egyszer a padlóra is ej tette, minek folytán gazdája elbocsátotta szolgálatából, ruháit pedig hazaküldte anyjához, Csernyire, — Az asszony meg is kapta leánya ruháit, de leányát hiába várta] egyik nap s másik atán mul ; de leánya csak nem tért hass. A esernyői nép susogni kezdett, aszal vádolták a lepsényi zsidókat, hogy esslári módon eltüntették leányt A le\' ny \' 3879 frt. 54. kr. irodai stukségletekre anyja jelentést tett a zirczi tsolgabJrótág- | 7416 frt 51 kr. útiköltséget és napi nál, hol vizsgálatot rendeltek el. E köz- dijakra 10Ö0 frt. a megyei épületek főnben a nép mindjobban kikelt a zsidók I tartási költségeire 2013 frr 31 kr. egyéb ellen,ugy hogy >s egész Kohn család vándorbotot vett keiébi, a keresésére indult a leánynak, Krauts Jóssef, Goldbergetnak vÓtársa, útjába ejtette Fehérvárt is, s uremfiz, ki írja te örömét, midőn Bossék Sáttdorné piaczi kofánál megtalálj i as elveszett leányt. Ürömrepeave sietett a reodórtéghes, rögtön intézkedett kért, t a rendőrség a leányt elfogta. Azt állítja, hogy (élt, hogy *>nyja megvori, mart szolgálatából elbocsátották, azért nem mert hasamenni. Krausz felpakolta a leányt s elssálítolta hasa. A rendőrségnél azt tanácsolták, hogy ugy vigyázzon foglyára, mint szemefényére, nt-rmgy útközben elveszítse, mert másodszor már bajo-stbb lesz megtalálni. — Hogy halnak meg az emberek ? A lakatos bezárja tsemeit, az órásnak itoló órája Üt, s bakter elalszik a lelkész kileheli lelkét, a pék a-.m eszik több ki fiit, a levélhordó bevégzi pályafutását, a botanikus a fűbe harap, a takács végtőt rug, a katona berukkol a másvilágra, a kovác. elpatkol, a házmester beadja a kulcsot, az ujtágiró letnszi a pennát a színész eljátssa az utolsó jelenetet, as spícrál eljegyzí a halál, a barát Bem iszik több bort — Tol vaj Uw és öngyilkossági ki-serlet Breiner Fáni vízvári illetőségű czvegy, szolgálatban volt Csáktornyán Veidinger Kálmán v*auti hivaulnokoál. F. hó 4-én a rendes felmondás utan Vízvárra jött. Eltávosáaa után pár napra észrevették Veidiogerék, hogy minl-gy 110 frt értékű aranypénz tőlök ellopatott. A gyanú a volt cselédre esett, mert már előbb ismeret ts volt jó enyvs ke- rondszeresítésij kiadásokra 776 frt 88 kr. elöro nem lálott költségekre 2300 frt Összesen 137048 frt. 72 kr Erre fedezetűi szolgál: tekvő jsvakból befolyó jövedelem 100 frt. tgyéb jövedelem 3219 frt. 59kr. össsrsen 3319 frt 59kr.ésigy 133729 fr». 13 kr. fedesitűl ssüksége is. — Színeszek érkeztek. Tóth Bél* ssintártulsta városankbs érkezett és előadásait az általa kibocsátott .előleges színijeién 108" szerint folyó hó 21-én fogja megkezdeni az „Arany szarvas¦ szállóban. Fölhívjuk kosönségűuket a pártolásra I Szép . Ikslom nyílik hezafiaáguk-nak, a hasai művészet iránti áldozatkész talán. Végre a beteget egy napon köhögési roham fogta el és az idegen test,tnely nem volt más, mint as 1880. szeptember 2-án kapott golyó kesébe halott. Azóta a fodrász állapota azemlálomá* javult és ma már teljesen kiépült bajából. — A pénzügyminiszter elrendelte a jfivő 1883. évi egyenes adókivetési munkálatok haladék nélkül való megindítását s utaaitota a kir. sdófe1 Ügyelőket, bogy a közigazgatási bizottságok november havi Ülésében tüzetes jelentést tegyenek ason intézkedésekről, melyeket az adókivetés megindítása iránt folyamatba vettek. Egybz*rumiad kötelezte as adó felügyelőket, hogy ezen jelentéa.\'k máto latát hozzá terjesszék föl, A mfivlrag készítést Nagy Bányán oly tőkétyelyei Üsik. hogy ségüknek bebizonyítására azoknak is, ] productomok a legnagyobb mértékben Ver-kiknek legfőbb bűnül azt rdjik fel, hogy j tenyképesek ugy csín, mint főkép olcsó nem igas magyarok, s nemzeti csélokért nem lelkesülnek. Majd meglássuk! — PetÖfl SZObrának leleplezése fényeién tikerült Budapesten. Jókainak emlékbeszéd-! különösen roppant hatást idézett elő. A beszéd kía .köreiben oly tiszta, oly jel emsetee képét nyújtja Petőfi életének és t-gyéoiségének, hogy ast olve. sóinkkal közölni el nem mulaszthatjuk, mihelyt lapunk tere engedi. — Cxigány György. Hetes köztég-belt Inkot — írja t. levelezőnk — felnőtt fiával f. hó 8-án d- a. kiment a fala mollett levő sző Nejébe s az ott levő pincsébeo hordáit vizsgálgatta a kezdődő szüretre. Egy 10 akós bordót kizsé dohosnak talált, borszeszt öntött bele ason szándékkal, bogy » bor. ót kiégeti. A hordó nyílásait elzárta s a f-1 -» lyukon gyajtá meg a hordóban levő szeszt, mire as oly iszonyú robbanás sal vetette azét s bordót, hogy as ott siló Ciígány Györgynek a hordórooctok s lá- zéról. Rögtön nyomosásbos fog\'ak , t egy . bát térdben eltörék, fiát pedig aites\'én aranyat sikerült is főltaláluí Csáktornyán ¦\' lágyékán életvoszétyesen megsebesítek; egy kereskedésbeu, hová azt a tolvaj vitte, adósságát fizetvén vei-. Mégis midőn Vízvárolt kérdőre vouták, konokul tagadott mindent, sót elég sz-.m telén volt ás illető kereskedő véli szembesitést kérni. Pár halyen kísérletet tett beváltani a lo pott jószágot, de nem veit hozzá sehol szerencséje.\' Mikor látta, hogy tovább tagadni oem lehet, beugrott a kútba. pincze előtt elmenők eszméletlenül találták u földön s hazaszálhták, a Su életéhez ninei remény. — Az" ÓrinS város. Mindenki íudta, hogy London 3 millió lakosával, Paris 2*/z millióval a legszebb várót. De ast kevés ember fogja tudni, hogy Londonnak 12.000 utczája (Bécsnek 700, Budapestnek 300), 015,000 háza, (mi Hanem ugy látszik, hogy a vizet kissé ! Bécsben 18,000. Budapestnek 8000) van" hidegebbnek találta, mint óhajtotta ; azért j As óriási város világításira 1 millió giz tele torokkai kiabálni kezdett,bogy hassák j lángra van szűkség. A világ minden vi- tti, mert még m-g \'alál halni a kútban. A lármára elŐsieett emberek kibuziák s ekkor vallotta m-g, bogy as aranyok szobájában az ajtó melletti tarokban vannak elrejtve. O-t ciakugyan megtalálták de még egy hiányzik, s ezt nem \' bevallani hol van, M s; várja láss saifnára 1200 templom elégíti k: hivők lelki szükségleteit. Londonban több katholíkas lakik, mint Rómában, több zsidó, mint Palesztinában. Londonnak événkint 100 millió mázsa kőszénre van akarja IstUksége, melynek értéke meghaladja a m-g- ¦ 2000 millió forintot. Színház 280 van érdemlett büut«t.sí. Részünkről egy jó : benne. London nemcsak a jelenkor leg-tanácsot adunk neki. Nem azt, hogy as enyém* és tied-Öl tisztább fogslmat szerezzen magának, es annyi volna, mint a falra borsót hányni, hanem est ; ha még eszébe jut valamikor vízbe ugrani, ne a kútba menjen, itt közel s Dráva, keresse ki benne a legerősebb forgót s abba ugorjék. D-i mindenesetté előbb majd győződjék m-g, bogy nioc* valaki kosai, a ki kimentse. Legalább a \'otvájok sráma egygyel megkevesbedik. — A tigris körmei közt. B>r- sasstó jel snet történt Saivának jeleni, g Lfittícb bon levő állatseregletében. A mint egy ott szolgálstban levő nő a tigris kalitkája előtt elment, es kinynjtá rácsozaton körmeit s a nőt vállon rr-gadá. Szerencsére az igen vastag ruhába volt öltözve, sőt még egy nagy abawl is volt rácsavarva s így a fenevadnak sem körme, sem foga nem tett benne kárt. A nő segélykiáltására két szolga rohant be, ép jókor, m-rt a tigris már a másik karmát it kidugt.\', hogy áldozata nyakát megragadja. Az egyik szolga a kinyújtott elő-lábat megfog a, a másik pedig a nőt iparkodott kiszabadítani. El alatt többen is jöttek be s valaki ast kiáltotta, hogy a tigris kiszabadult. Mindenki rohant a pádokr* s magasabb helyekre, miközben tsámosan suzódást is ss.-nvedtek. Végro minthogy a tigris nem engedett, három ember megragsdá as eszméletét vesztett nőt, mig egy negyedik a tigris lábát tartotta és egy hatalmas ráutással kitépték a szegény nőt a vadállat karmai közül, mikösben a ruha fostlányai ott maradtak, A tigris olyan ellen\'állási fejtett ki. hogy karmának egyike eltört. Szolgabíró sági gyakornokok. A belügyminiszter tekintettel ama körülményre, hogy a közigazgatási tisztviselők réssére eddig nem voltak oly állomások rendszeresít ve, amelyek mintegy előkészítő iskoiaulietiek volna tekinthetők, bogy e hiányon segítsen, más részt a isolg bírói járásokban felszaporodott teendőket is figyelembe véve, a szolgabírói járásokban a jŐvŐ év folyamán gyakornoki állomásokat szándékozik rendszeresíteni., s zz ezzel járó költségek a jövő évi fcölfségreteei előirányzatban már fel is vannak véve. — — Zalavármegye törv. bis. által elfogadott megyei költségterves-tt 1882. évre: kiadás a tisztviselők rendes fizetésére 72442 frt. 60 kr. s kosbistonzágisseméiy-zet és tiszti legéuysóg fizetésére 39280 frt. ezek mellékjárulékaira 7889 frt. 98 kr. s foglártág asállásbérére, fára, világításra ság tekintetében, hasonló külföldi gyártmányokkal. A művirágok a nagybányai jótékony nőegylet felügyelete s illetőleg igazgatása alatt álió külön e czélra berendezett intézetben készíttetnek oly szerencsétlenek által, kik testi fogyatkozásaik folytán más terhes munkát nem vég hetnének. Kétsseres jótétemény tehát különben is szép virágoknak közönségünk által való vásárlása, mert ezáltal a mily mértékben emelkedik es aj iparág, ép oly mértékbea enyhittetik a nyomorékok (Irgaagyobbr\'szt nők) nyomora. Irodalom. — .Helmatskttnge" (Honi h-n-gok.) esimü kötet költeményt kaptánk mely a városunkban köztisztelet- ée közkedveltségnek örveadő,lapunk nagyrabe caLili munkatársának, Dr. Steinbach József urnák kitűnő á*dolgozásában hazánk legjelesebb költőinek egyes műremekeit adja német nyelven. Hazánkat a külföld legműveltebb irodalmi körei is még min dig Bipyon kevéssé itmsrik. Legfóllebb ha itt ott Petőfiről tesznek említést, de többi költői nagyjaink számára c*ak itihua terem babér. Hogy » külföld meg/ tudja, misserint Magyarország uagy költőkben nem szűkölködik, vetette alá mig.it dr. Steinbach ur e nehéz feladatnak, a melyet kitűnő sikerrel oldott meg. Részle\'es méltatásába időszakamiatt\'most nem bocsátkozhatunk, legközelebbi szamunkban asonbtn ierójjuk ebboií kötelességünket is A mű elegáns arany metszés li kötésben 1 frt 80 kron, ftta -e 1 írton szerezhető meg a kiadónál WajditS Józsefnél Nagy Kanizsán. — Megjelent az „Ország-Világ* IV. évfolyamának 2. füzete változatos, gazdag tartalommal. A jelen füzetbe a a következő beesés dolgozatok foglalvák : - . ,At egyedüli mód" ifj. Ábrányi Kornél nagyobb városa, de \'ebben a tekintetben | titüuú regénye as előkelő világból; , A a régi világ egyik város* sem versenyez- ¦ k!r?|T! ujVEr Gödöllőn* R. I.-tól, .Bánóból vele. — Rómának virágzása idején ] „j,^. Andráesy Jenő csinos rajza, zem volt több 3 millió lakosánál, mig;vBoua!a| karcsolatok6 R. S. B.-től ,A az ókori híres Ninive és Babylon 2-2 perest vadászat u\'án* (képpel,) „AZ millió lakost számlált. j egyhásésasüldősöttek-Sserémy György — Öngyilkosság. Zsla-Egert eg- ¦ tői, „Atyai intelmek* (képpel.) ,H»t éve ről írják lapunknak: Gyslokaí Mihály,\'ma* Prém Jóssef költeménye. .Elté-kolompáros, Zala- Eger szegen e hó 5-éo | védve" költ, Ssirm*y Lajostól, 0 Az etzéki este 9 órakor saját lakásán szivén lőtte magát s rögtön meghalt, öngyilkossága nak zilált anyagi helyzete volt az oka Legközelebb rokonai látogatásán volt Nagyváradon, kiktől segélyt vagy valami állást kért, hogy bajából szabadulhasson. De a várt segély mindakkoráig nem étkezett meg z adó fejében is exekválták, a nyomor napról-napra nőtt, mi miatt a családi élet it fii volt dúlva, ugy nem maradt egyéb számára, mint s kétségbeesés. Nőt és több gyermek-t hagyott hátra. — JÓ gyomor. Zala-Egerssegen e bó 5 Ón Döbőnde János kŐmives legény három barátjával fogadott, hogy 3 írtért harminca darab asalvsládét eszik meg délután 4 órától este 7-ig. Ds ez idő alatt tem bort, sem vizet nem volt szabad innia. Döhöude a legjobb Őtvágygyat fogyasztotta el a lucullusi Ozsonnát, s még \'/a? óra sem volt, midőn roppant szomját eloltandó a kösel kurta korcsmába mant, hul aztán a legjobb kedvvel vendégelte meg barátjait a három írtból. — Egy puskagolyó vándorlása A német fraucsia háborúban egy párisi fodrász, ki mint katona részt vett azarte-nayi csatában, megsebesült. As ellenséges golyó balsseme alatt, ajáromcsost magasságában hatolt be fejébe. A seb nemsokára begyógyult, anélkül, hogy as orvosok meghatározhatták volna hogy beomaradt e katasztrófa\' (a helyszínéről,) ,V*>rét> ottbon* (képpel,) .Bismarck*, .Egy so-golgózös fedélsetén" (képpel.) „A khedíve háreméből" (képpal,) .Ügető-verseny* (képpel.) „Az albán liga* (képpel,) .Két hét történetéből*1 ifj. Ábrányi Kornél tárcsája. Van ason kívül még egy magyar népviseleteket ábrázoló jeles rajz Szemlér Mihályiul. Az apró rovatok mind változatosak s bőven magokba foglalják mindazt s mit ss utóbbi két hét alatt as irodalom, tudomány, zene, színház, képzőmű vesset ujat alkotott t a mi aj mozzanat volt a köz s társadalmi élet me-ujén. Ara ezen kitűnő lapnak ; egész évre 10, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni a kiadótulajdonosok Wilckens és Wa:dl kiadóhivatalában koronaher oseg utosa 3. szám. A legmelegebben ajánljuk e becses s irodalmunkban páratlanképes folyóiratot t. olvasóink figyel móbe. 1000 év s .Magyar Djl-AIbum\'-ból és ennek szövegkönyvéből a. .Magyar Da](ár*-ból. A „Magyar Dal-Albnm* IV-ik kötete ismét 10 havifüzetben adatik ki, melyből as első füzet november hó elsején jelenik meg. Előfizetési ár egész .évre: 10 füzetre 1 frt 80 kr., félévre: 5 füzetre 90 kr. Egyes fűzet 26 kr. Á .Magyar Daltár* IV-ik kötete két félkötetbm fog megjelenni, melynek együttes előfizetési ára 80 kr. Minden füzet bértmr-ntve küldetik tsét. Díszbekötési táblák a .Dal-Album* egyes köteteihez 80 kr-Gyűjtőknek minden G egyszerre m-grendelt példány uún tiszteletpéldány adatik. Előfizetések legczéltzerűbben posta-utalváoyona .Magyar Dal Aibum" kiadó hivatalához Győrbe intézendök. — Egy pártolásra méltó Irodalmi vállalat. A .Regény világ" e kiváló szépirodalmi lapunk mott megjelnnt 1-sŐ szamával, fennálásának Ill-ik évfolyamába lép. Őszinte örömmel üdvözöljük e derék hazafias vállalatot jelenlegi díszesebb és szebb alakjában. Az eszme, mely a .Regény viIán* létrabozá-ál a kiadók szeme előtt lebegett, t. i. a pangó szépirodalomnak egy kis lendületet adní — örömmel kom taták hatjuk — kezd testté válni. Legjelesebb íróink fölébredve Isukad\'. tespedésükbjl oly hévvel és Örömmel láttak hozzá a muukál-kodásbos, bogy rövid idő alatt tárgytalanná vált egyik része ama panassnak, mely szépirodalmunk hanyatlásáról uton útfélen hangosta\'ott. Most még osak az van hátra, hogy a panasz másik és nem kevésbbé jolentekeuy része, mely a kö-söoségnek a szépirodalommal szembon taoutilolt közöny ősségéről szó\', rövid időn szintén eltűnjék hírlapjaink hasábjaírói, irodalmi társaságaink gyűléseiről. É-i ¦¦ tekintetben fodulnak most ismét a müveit közöntéghez a valalat kiadói, fordulnak különösön a szépirodalom legbuz-góbb pártolóihoz, a müveit magyar hölgyekhez avval a kéréssel — támogassák őket abban a tőrekvésb m, melynek ezóij* aBzéppróta iránti fogékonyságot feléleszteni és hasai irodalmunk rézzére megnyerni mindasokat ss elemeket, meyek szellemi szórakozás czéljábdl eddig nagyobb ára a regényirodalom külföldi — jórészt aun*k ís legselejesebb termékeihez fordultak. A most meginduló III. évfolyamban a .Rugényvilág\' közölni Jókai Mór .Mindrsu poklokon keresztül" cz. nagyobb regényét melynek tárgya a keresztes haborok idejéből van merilve. Budai László eredni! képeivel illuslráiva: Mikssáth Kálmán, ,A mi hőseink* cz. rsjzcziklusát, melyben s jelei iró a p.--lócsnép nagy hőseink vak Záhony és Grsesánsk rajTát adja az ¦\' szokott ét annyira kedvelt humoros leirási modorában. Dérre Tivad-r eredeti képeivel, ós Be níozky-Bajza Lenke jelei irónőok .Tévesztett utak" es. magyar társadalmi regényét, ós s világhírű humorista Mark Tvraín legújabb müvét, .Koldus ós királyfi" cz. robinsonádját Fái J. Béla gon-dos fordításábau, gyönyörű képekkel illnszrálva. Eteknek befejestérol kötölui fogja: Mikszáth Kálmán, jeles írónk „As utolsó kaloda" cz. humorúi regényét, az elbeszéléseiről bires elbeszélő első regényét; Veka Lnjos jeles regényírónk .Pali bácsi* cz. uj társadalmi regényét; Ötvös Adolf, jeles kritikusunk első ssépíro-dalmi mdvéi .Himfy halála" ex. regéjét; Gabioyi Árpád, .Egy krajctár emlékiratai" ci humoros növeli «-űziklu-tát. Ezeken kivüi a logujibb éj legkiválóbb viUg irodalmi regények látnak aap-rilágot a jR-sgényvilag* ban, molv ap-óbb tárcsakózlemónyeivel és változatos tartalmával miodeuképen törekszik a müveit közönség jogos igényeit kielégíteni. ~- Dacsára kiváló jeles tar.almának éi szép kiállításának a .Rjgéayvilág" a legolosóbb magyar szépirodalmi közlöny. Egy-egy füzet ára 15 kr. ElŐös-itési ára égéssé-.re 7 fn 80Jkr„ félévre 3 frt 90 kr., negyedévre 1 trt 95 kr. Szerencséi gondolatnak tartjuk, hogy a kiadók a közönség óhajának megfelelve — a „Re-illusz rálva adják aí ív i ssa a i \\r t\\ i. • « i részesíteni e kiváló szépirodalmi közlönyt „Magyar Dal-Album* és .MagyarDaltar" . , r . irl*J« .„,111 i -i-i mée ast leevezzük mez, bogy a kiaao- czimü vállaMt, me y ama jubileumi nap ™« 7 ,L? - t *áX k.^.«..lr^a-« . ... J • j il I* hivatal (Savai Testvérek kony vkart-sko- •Mrko^g 100Ü m.gjar nepd.ll.mot Bai.ixs.ten IV. Viori u.cx» D. ... hozzá tartozó szövegeikkel együtt E gyűjteményből már bárom kötet j-lent megas 1—600. ssámu dalUmokkal és ások asOvegeivoi, mig most a IV ik kö- bárkínek ssívesen küld mutatványszámot et ressi et es elórajtot, golyó vagy sem. Azóta tts esztendő | tet van folyamatban, mely a 601—300. mult el és a fodrász aránylag jól érezte azámu dallamokat és azok szövegeit — magát, mert csak ritkán érsett fájdalma tehát uj kétszázat — fog kösölni. Irodaikat fűiében és állkapcsában. Időről időre munkbaa )el«nleg ez a egyedüli vállalat, kisebb csontdarabok jöttek ki száján, J mely népünk dal- és ssnoköltészetét melyeknek sós isűk volt, de ő maga is\'gyűjti ós hazánkban ugy mist külföldön abban a meggy ősŐd és ben élt, hogy a golyó | terjeszti, hogy ast a jÖvŐkornak is meg-nincs-n benne* 1880, évi július hóban a mentse; tartalomra nézve márts legterje-fodráaz megbetegedett. Az orvosoksorva- \' dilmesebb, mert már többet közölt, mint datkonsUtáttakésFaovelUoáris,kil88l az Öaises basonuemű vállalatok; ss árát januárban vizsgálta meg a beteget, meg-1 tekintve ís legolcsóbb, mert jutányos-erősítette e diagnózist, csakhogy ast tette ságra nézve nincs hozzá hasonlítható hozzá, hogy a gégében valami iá gen test-1 senenaü, E nemseü vállalat tehát valóban nek kell léteznie. A gégetükörrel ugyanis ( megérdemli minden magyar hazafi és valami fekete testet észlelt a betegnél.! honleány pártfogását. Megjegyzendő, hogyi «11«. _ Fanvei tanár több rendbeli kísérletei tett\' e gyűjtemény két részből áll, u. m. E eseo idegen tett eltávolítására, de hass-1 soagorare alkalmazott dallamkőnyvbőll óttéset a A közönség köréből.*) Válasz és utolsó szó „A nagy-kanizsai zsidó kravall- czimii felszólalásra. Egyedül megvetéssel viszonoznám Fóldy Ferencsnek a „Zalai Köslőny* 83 ik számában fejemre suditottgorombís-kodásait, tisztesség** emberhez oem illő kifejezéseit, ha nem lette volna oda a végére, hogy á nagy-kanizssi .vádolt" iparos palgároknevóben és .megbisásá-ból" szólal fel az „Egyetértés\'\'-nek f. hó H-ikt számában megjelent tudósításom ovit alatt koslftttért nem vállaltaié-Ssark. düSZOKKOYfiDÍK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 19 én 1882. Tehát csakis — állítólagos — met. bírói iránti tekintetből fogok tollboz, b" J vádj*it erőtlenekké tegyem. Ezt ped g nem tehetem jobban mint lia a tény áll ad ék ot eg-»< hívei előadom. A posaonyi anliaemita zavargások •ítá* Nagy-Kanizsán is ifirtén\'ek «¦ dó» háaaiu ablakbetőrás-k. M- c*»d» it-hát. hogy u hangulat még i\'gftitiabb lett, Urtaoi keadlak a íQnteleVóJ. Néhány uaj>pil reá as országos vásár volt küaaöbón s ettő, valamint az -rt m*r<M*& vasárnap estétől lari»il.A leginkább. Szerencsére nem \'ör\'ént - :n mi, as aggi>dtt.utu alap\'alanaak lüul ki. D azt a verebek is cniripnltak a háztn őkön. hogy luiudez csak a polgárui\'-atrr u óvóintézkedéaeíaek, valamint a r*wiör •ég éberaóge- és eré\'yéoek koazfiahMŐ.| Ilugy valami ca»kngyan kostnási-dott városunkban, az már abból is kitti-nilc, hogy a polgárraostor ur siBkség"s-w-V. I Itta praaventiv rendszabályokat alkalmazni, midőn a várnai mndőraéget inug-zaporittetta, *zt a „Zalai Kot 15 iy" is azükségesnek látU sürgetni, a vásár nlő- és ntóéjjeleio p»dig a fő- és alkapi-lány urakat inspektióra, B»y rendőrfő-nők urat pedig a rendőrségnek fokosolt e éfylyel való ellea\'rsésére utasította*) és a térparanosnokságot katonaság késien-tartására kérte föl. Ugyanekkor szájról •zajra szállt a bir kerrsztényak és zsidók kozott egyaránt, hogy a polgármester ur bizonyos urakat — nevekéi, senki sem -miitett — valószínűleg azokat, kiket „ki< á I ó" amis^mitákkéot jelentettek be :iála, magához hivatott, kiket arra figyelmeztetett volna, hogy zavargások kitő *) J egyset. IlMSIpg a főkapitány nrat éjjeli in»pekitór», a* alkspitáiiy é* a reud.\'r-biito» urakat arra, hogr ax éjjeli öríárttokat tzemólyüsen vezessék. ,Tud-síló.- óse estlére őket fogja fele\'Ss*égr-* vonni, sokan még art is tették boxzá, Iiogy becsuk áfást igért nekik. Igy szólt a kosz* bir; ei volt a hangulat és én, mint hírlap ud-ísiió, es\' írtam m»*g az ,.Kgyelégés"-iiik, de azon fwntartáaaal.bogy „bsszélték." H"gy az egéaz d-ilgii roasrirtaro. aero azért tettem, hogy varosunkat rosz hírbe hozzam, mert hiszen néhány aoti s-íuiila agitátor létezése nem a város feszes polgárságának K hibija, hanem, mert az én mt-ggyőaődéaem az, ha van r-stelni való az ilyennek tudomásra ja\'ásában, -tégyoljék magukat azok, kik anyagot <a»lgál latnak az efféle tudósi látókra, Nnveket nememiitettem ,* ki nem ért x\\ la, qa vegye as a arára 1* IVhátnem a I mdásitó ássa alá a vártw jó hiroevét, mart nnki nem kötelessége a hibát takargatoi, hannni azok, kik a bibit elkövetik, vagy legalább olyanoknak tüntetik fel magu kat, mint a kik az: a hibát elköveti: képesek volnának. F. hó 13-án reggel felkeresett engem Eger Igaács ur lakásomon s azt kérdezte tőlem, én irtam-e as .Egyetértés" aaon tudósitását. ISens tagadtam, nem is volt miért. De Eger ur felvilágosított, hogy a polgármester ur ót s még néhányat az iparos egylet eltt\'járói közöl csak arra hivatta míg. hogy m-gkérj-* őket, misz-i-rtnt az iparos ifjúságban az isgatott hangulatot (sic!) csillapítsák stb- Minthogy Ón azelőtt nem is tudtam, hogy ezeket as urskat is felhívatta a polgármester ur, ők maguk pedig elmondták ezt a városban, tehát olyan szint kölcsönözhetett volja az én tudósításom a dolognak, mintha őket antiaemíte-agitatorokként hivatták volna m-g: azért kijelentettem Eger urnák, hogy szívesen kész vsgyok nekik elégtételt szerezni — habár tar ::¦.?<:.\'. nem tartoznám velsj tndőeitá-\' somban* neveket nem emlftettem — oly módon, bogy as ,E .ye*értés" nek meg írom raiazerint aE ger Ignácz stb. arakat a polgármester oem mist antisemita „tigttatoro ¦ kot\'*, hanem mint oly férfi a-k a t yjcérctte" magához, kik a helybeli iparosokra állásuk* nál fogva, befolyással b i|r-ssk, bogy esek kedélyére esetlegesen esi 1 1 a p i tói a.g failitotk, Ilynemű informátiót adván Eger ur, Így akartam ez: megiroí s kértem, sőt oda is üzentem bozzá, ^aívesked-jék a többi arakkal .hozzám jönni, hogy a megírandó rectificatió szövegét nekik bemutassam. Nim jöttek el, ennek nem én vagyok az oka; én megakartam tenni azt, — mit hírlapírói tisztemnél fogva megtehettem volna. Fótdy Fst*ocs azonban jobbnak tatáin a hivatott te\'-vzólal isi tenni közé % a mint Írja, a helybVi iparosság megbízásából. Képzelem, hogy örült a lelke, hogy megint akadt irní valója — b« ugyan a\'goromba epithetoookoo kivül a többit is ő irta. Éa azonban csak azt válaszolhatom neki erre, a mit Mátyás király a tőrök császár követének Béci Ujh-lynél: .Menj hasa s mond meg or-duak, hogy máskor okosabb embert — s én hozzá teszem: tisstAségtadóbbat — küldjön náladnál!" Hugy éa e város polgárságát rosz hírbe n*m hoztam azáltal, hogy megír tara, miszerint vannak benne oly elemek is, melyek ellen rendőri éberséget kell alkaltn-zni, ast józanul ítélő, elfogulatlan ember könnyen átláthatja Söpredék mindenütt van s a hírlapot olvasó embar as én közleményem olvasásakor is csak erre gondolhatott, nem p^dig becsületes, béke* polgárokra. Ha azonban val aki magira vette oem tehetek róla, meg akartam adni az elégtételt: miért oem fogadták el? Hízelegni nem szoktam, nincs rá okom, nincs is kinek. — Meg levén gyŐaídv*, hney tisztelt iparos _ olgártáraaím Fóldy Foreocxet ha meg is bízták, — csak aszal bishatták meg, bogy as én köxleményemit mrg-csalói ja, őket aa akaratomon kívül rajok értelmezhető vád alól kim otse, arra pedig oem, hogy gorombáskodjék: valamennyi eplthitunjit kereken vtsazautaai tora hozzá. Ha főzte, egye meg! íme, é;i liszteségtM hangon válaszoltam neki, hiths eltanulja tőlem I Végül kijelentetem, bogy ez ügyben az utolsó szét szóltam, s bogy as "orvoslattól* Bem félek, kocsis tempónak ki van léve m<náenki. AZ „EGYETÉRTÉS,, TUDÓSÍTÓJA. .Bogirolvaeó-bivaUl.-t terveinek az adóhivatalokkal kapcsolatosan az oly konyhák gazdái ellen, kik sovány jövedelmet vallanak be és zatroa konyhái tartanak. Ily esetben a konyhai bogarak azámaless iráoy-dó a, kÍvetésnél.(BravoI) Petőfyt az udvar nem ismerte el a szerelem és szabad-ág költőjének; előtte csak a forradalom költője. • A mágnások a nagy lóhalál daczára is elkéstek a Pelőfyféle szobor leleplezésről. (Tudtak: miért!) « Szécb-nyi Pálnak „Kemény" a bizonyiiéka, hogy „mégis" jő gazda. * A ssőlődézsmaváltsági törvénynek Csapi 44.000 forintig, Oroaztony, Kere-cseny nem kevesebb módon örvendez, 0 A< idei köluégve-és már elkészült a van remény hogy jóváhagyaiik, ha kisgyűlés lesz. Fekete kalászok. N-gy Kanizsa VI. és VII. kerületébe választandó népiskolai tani tótól egyéb jeles tulajdonok mellett megkívántatik, hogy rad kalia szélsőbaloldali legyen, nehogy az ottani kormánypárti lakókkal rosz czélok iránt fraternizáijon. * Eszteregnyére egy középUnodákra képesített, okleveles községi tanító kell. Szükséges, bogy minden eurőpai jelesebb nyelhet beaiéljm, de magyarul is tudjon. Fisetése: 80 frt készpénz. 15 mérő kere-gabooa és egy dolmány-szűr. • Nagy-Kanizsa éa vidéke gyászolja a sirba szállott pirtgvűlöleiet. (Ah?!) Szerkesztői ü/énetek. B i Baiata K-ueté». Ajanlatát taire-Tesizük. Tosaék velüok pápú cxímét \\ tníatnl. ) Sz. S Bécs A kért számot mibelft \' kt*sé ssabadnlnitk a ioV, munkátél, mefkerei-¦Uk. Addig BBÓves ta-ilmót kérjQk. M Gy. Veszpréet. Ka teménvoit kaptak, egyet k\'iz^ltOnk. a tSbtút kí^sé nyújtatjuk A ,K. Ct- L-" axeuete Siero1 axór* •« : .Ekji:-H0< as .Idjril"-: hasanalh^tjnk fel. A tfibb inm rost, d« aag/ubb pallernxáat íg-\':nyei\':\'-mi\'e aa >n1ian mi — icgjohb aka-attrak mellett — nota -.-:\':!! ilknzi-.tii:\'.l: A Kun Lánlé\'t aznoban métrii — mintái han-nlttreljea s nem nclkQloai a balladai i-^l-\'kmén^t, magúm fr>(juk átdolKnani." — Uióbbi raikkit m\'g nem néztQk át. ** Felelős szerkeszti-. 8ZALAY SÁNDOR. Társszerkesztő: BANÓCZI BERN.ÍT. HIRDETÉSEK. Nagyon fontos szabó mestereknek. Szövet- éa juh gyapot árok gyári raktár Nachod és Goldscbmied Bécsben, 1. Sal v ai or-0 skse Kr. 2. eüd a t. a. sz-übó-mcsier uraknak kisebb mér tékbeii ís mindennemű s/.üvetarilt külöiiüsen ule 6 árért. Minta kártják rendeletre bérmenlve küldetnek szét. Megrendelések azonnal és szilárdan teljesittetcet: utánvétel meileit. 682 8—9 Dr. Harínianu Auxiliumj a legjobb gyógyszer H ugy csőbet egsé g ell-rc uraknál és folyadék nőknél, ¦xigoruan orvosi vény után kémiu-u zjógy-saer — (yőerit b> fecakendaaéa és tajdaium utól«rleg»éf lié.küí, njoanai-bt-álloU rágj bármily elhull l-BJ, al.poaaa éa negfelalZ ryorsan. Határoaottau dr. ír.:. Anxilínna^B \'\'- \'-¦ - ü t; d B igj i*zt a mellckeh baianá-lalí siiái; kSnyTvel t-fyü:: ét agy a dr. Hartmaan iotéaetebea tati«>a-ban tartott Jomstt • jegy a atagí Talódiaá-eabao kapható minden nagrnbb gyugjriaer-tárbao 2 frt 80 krert F6 raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt 11 Bécs. Raktár: Prigsr Béla nrSfytzerézz urna! Kajy HsnizsaG U. 1. Dr. HarÍBUBB ur rendel 9—S-ig ?i i—G-ig intézeiéliea s itt minden ugy mini addig is, míndennenQ b5r- és UUoi beteg aégak, noeg kalönben férfi er6 Fyangulés, kivál&aa kitűnő mód nerint, minden ntó kö étkezés elkér6lése aélkDl. 6rph.iis és dagadáaok és mindennemű betegségek legjobban gyógjittatnak. Mérsékelt dij Lc»é-lileg is. S80 8—• Wien, 8Udt, Sellergasse Kr 11. Tisztelettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy mai napon Zala-, Somogy-, Veszprém-, Tas-. Baranya-, és Tolnamegyék részére Nagy-Kanizsán székelő vezérügynökséget állítottunk fel. Iroda helyiség Csengeri-uteza 1. szám a takarékpénztár épületben II. emelet. A Gresham életbiztosító-társaság ín 702 3-3. magyarországi fiókja, JOOOO >OOOOC A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IGEN SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL 4000 kötetből álló EOLCSO ARA Ki olvasási dij havonki.it csak 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 kr. Előfizetés a kölcsönköny vtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel WajdHs József. Sap-Kiniriin, njoaatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorasajtójáa. NAGY-KANIZSA. 1882. október 22-én. 85»ist mméuxxk* Elíflilttü ár: egész évre......8 frt fél éSre.......4 , ¦ejyed érre......2 , Egy sxám 10 kr. HIRDETÉSEK S hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. XYILTTÉRBEJf soronként 10 krért vétetnek lei Kincstári illeték minden egyei iinij-lésért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam. A lap szellemi részét illeti közlemények z szerkesztőhöz, anyagi részét illető k&zleméayek pedig z kiadóhoz bérmentve intézendő*: NAGY- KAl\'IZSA Bementeden levelek csak ismert monkaxánakto! fogadtatnak tL Kéziratok vissza nem küldetnek. Ks-y-Kanizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a „nagy-kanizsai kereskedelmi a iparbank*, ,nagy-kanizsai takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanilótestfllet* a , nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmány a" s több megyei és Táros egyesület hivatalos értcsitóje. Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A paaperUmus. rusztulunk, veszünk! Mágnásaink gentryuk, a föld népe, az egész ország folytonosan szomornbb és szomorúbb állapotoknak néz elébe. Az nzaora nagy részt elpusztította az alsóbb paraszt-osztály ingóságait, s iogaüanai adósságokkal, takarék-tan követelésekkel, szőlődézsmaváltsággal és kincstári tartozásokkal van túlterhelve; a gentry birtokai lassankint a rövid lejáratú betáblázott váltók által emésztetnek föl és mágnásaink hitbizományi birtokai — kevés kivétellel a törvény engedte szélsőségig — úsznak A községeken 35—40 ezer frt szólödézsma-váltság miatt kerülnek dobra a még létező vagyonok s az iparos nem mondhatja, boldog ország Magyarország, mert a kisipar pang^ — 8 a szellemi proletariátus napról-napra szaporodik. Ilyen ma Magyarország látképe. És ha elhagyják a földművelők szöleiket, a felföldiek hazájukat, a Tisza kiönti az alföld viruló népét, s mindenütt idegen elemek ütik fel fejüket, gondolkodónk e arról, hogy talán elérkezett az idő, midőn sülyedő gazdasági viszonyajnkon r. a szegényedő és bujdokló népen a már 300 millióra menó adó lejebb szállítása által segíteni kellene? gondolkodunk-e a megélhetés, a nagy katonai erő lejebb szállításáról, .ipartörvényeink, igazságszolgáltatásunk" reformjáról, az erkölcsileg sülyedö honora-tiorok cxistentiájának reformjáról? Nem, azt nem tesszük; a plutocra tia felütötte fejét s nem messze vagyunk attól, hogy mint Angliában csak két osztály legyen: — a szegény és a gazdag, a tőke < ős a — munka — és mégis azt akarjuk, hogy a ki-kitörő kétségbeesés jajjai, a melyeket a socíalismus felszínre hoz, antisemiticus mozgalomnak, s a nagy halandósági arány az ország földrajzi és erkölcsi viszonyainak, nem pedig a szegénységnek legyenek beszarni tandók. Pedig ez a socíalismus kórjeie. A töke napról-napra uralkodóbb, a föld napról-napra ingebb lesz s amint a statisticák kimutatták, évenkint az adó árverések utján a nép százezrei vesztették el existentiájukat, mert hisz nálunk nem védelmezi a birtokot sem a homlasted — törvény mint Amerikában, hol 8 hold föld 8 annak megművelésére szükséges igavonó jószágok, épületek ki vannak véve a foglalás alul. A mi végrehajtási törvényünk csak annyi időt enged neki. hogy földjeit megmunkálja, s azután lehet árverésre vinni. Pesten 30 — 35 ezerén pincze lakásokban laknak. Ezek kóros jelei az időnek, melyen egy évi termés nem segit, itt gyökeres orvoslás kívántatik, mert a pauperismos kenyórért kiállt. 8 igy vagyunk városainkban is. Az élelem, a hus maga e legfontosabb táplálkozási czikk adó alatt, már a legmagasabb (fokra emelkedik árban s hangok emelkednek a hosár szabályozására. A lakások ára a fővárosiakkal versenyezhet és Kani zsán daczára a számos építkezéseknek, a jó lakások hiánya és drágasága most is igen érezhető. Százan és ezerén kuezorognak hitvány vis-kóVban, nedves, ronda udvari lebujokban. Nem akarok részletek leírásába bocsájtkozni, de ha a szegény falusi népet, rongyos [ködmenében mezítláb sárga arczával a városban csekély holmiját olcsón árulva, sőt kínálva megjelenni látom; há az iparos csak azért, hogy kenyere legyen, a zálog házba megy kész munkáját elzálogosítani és hallom, h:gy egy nap koldulásért 10-12 egyén lesz a kapitányságnál megbüntetve és a1 városból kiutasítva, akkor belátom, hogy a nyomor nem híresztelt, valódi. Az angol munkásosztály állapotáról könyveket irnak, pedig tudjuk, hogy ott asocialis kérdés megoldottnak tekinthető. — Vájjon mikor érjük mi el, hogy vagycnosodjuofc, mikor érjük el gazdasági felvirágozá sunkat, erkölcsi jólétünket és a közből dogságot Magyarországban e tejjel, mézzel folyó Kánaánban, a melyre manap rá illenék a nagy költő szavai. „A sírt, hol nemzet sttlyed el Népek veszik körül." 46 582. szám körrendelet valamennyi földadóbizottsági taghoz és királyi kataszteri közeghez, A. földadószebályozásról szélé 1875. évi VII. törvetikk rendelkezése szerint alakiloli katesztori töldadóbizotUágok álul sz 1881. évi XL. tOrv.-ozikk értelmében foganatosítandó tárgyalásoknak mikénti eszközlése tárgyában. A földbirtok arányos megadóztatása ózdijából az 1875. évi VII. t.-cs. által készíttetni rendelt aj fóldsdókataszteri munkálatok a földrészletek osztályba sorozi sinak befej sése által azon stádiumba lépnek, hogy azok már legközelebb a megítélésükre törvény szériát hivatott töldadóbizoltsigok elébe terjesztbetÓk lesznek. Habár sz 1875. törv. czíkk pótlását képező 1881. XL. törv.-czikk általánosságban meghatározza azon teendőket, melyek a föld adószabályozás végrehajtásánál alkalmazott b-cilé-i közegek által javaalatképen kidolgozott tisztaj öv edeimi fokozatok és azok alkalmazásával fogaoa tositott osztály baaorozáei munkálatok megítélésére és megállapítására hivatott föld adó bizottságokra várnak, az eljárás egyöntetűségének biztosítása czóljából mégis szükségesnek látom közelebbről ét nagyobb részletességgel kijelölni ezen teendők sorrendjét és azon módozatokat, melyek szerint a bizottságok tagadhatat-lannl nagyfontosságú és következményeiben messze kiható feladatakai a törvényben kijelölt főcsélnak szem előtt arláaa mellett lehetőleg szoros egymásutánban a legozélszerübben megoldhatják. Midőn a föntidézett törvény az évi adóösszeget meghatározta, as egész kataszteri munkálatok egyedüli czélját, l. u a földadó igazságos és arányos Mosatását még világosabban kijelölte, mely czélnak elérésére kell törekednünk, s biz ve. a bizottságok hazafias, önzetlen és odaadó működésében, reménylem is, hogy azt biztosan ei is érendjük. Jól tudom, hogy a törvény nehéz feladatot rótt a kataszteri bizottságokra és azok egész munkaerejére és nagy kitartásra és ernyedetlen buzga ómra lesz szükségük, hogy e nagy munkát sikeresen bevégezhessék, és épen azért igyekeztem ugy intézkedni, hogy a becslőbiz-tosok a járási bizottság első Ülésében a járást illető összes kataszteri munkálatot, és pedig nemcsak a tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránti javaslatokat és kiszámításokat, hanem as osztálybasorozás eredményét dölőnkint mutató öeazeál-litást is egéaz terjedelmében bemutassák; a gyakorlati gazdái bírálatnak oly kiválóan jó alapul szolgáló mivelési ág, köz ség és járásonként! átlagokat tartalmazó összeállítást és a kerület összes tiszta jövedelmi fokozatait mutató táblázatot pedig nyomtatásban a bizottsági tagok már a tárgyalás előtt megkapja* melyeket előzetesen tanulmányozván, a járást gaz-dailag különben is ismerő bizottsági tag a tárgyalásokon már teljesen jelenhet meg. — Tudom ast is,hogy a bizottsági tárgyalások időt igényelnek, és távol vsn tőlem, hogy ezen időt s.ük korUl-k közé szorítani akarjam, de azokat a dolog természetéhez és fontosságihoz mért egy bizonyos időközre utalni mégis elkerülhetetlenül szükséges azért, mert lehetséges, hogy az országban létező valamennyi (288) járási bizottság még sem fogja fel feladatát egyformán és egyes bizottságok nehézkessége vagy kesedelnieakedese miatt egyrészről az adónak arányos és igazságos kivetése felette hátrál tat Ütnék, másrészről pedig as ország tetemes költségek viselésére kényszeríttetnék. Tudom végre ast is, hogy a főleg gazdákból illó bizottsági tagok nagyré sze a mezőgazdasági nagy munka idejében saját kára nélkül nem igen áldozhat a közügyeknek sok időt, és épen azért határoztam, hogy a tárgyalások lehetőleg a téli időben tartassanak meg. Hogy azonban az ebbeli érdekeknek elég tétessék,mégis szükséges, hogy a járási bizottságok szeptember hÓ első felében egy Ülést tartsanak,bogy az ekkor választandó uta-zój-küldűttaégeknekelég idejök legyen sz esetleg ezükséglendó átázásokat még az esős őazí idő beállta előtt megtenni. Mindezeknél fogva utasíttatnak a kataszteri igazgatók, hogy a járási bizottságok elnökeivel a szokott módon magukat érintkezésbe téve, ugy intézkedjenek, hogy minden járási bisotuág lehetőleg szeptember hó legelső napjaiban, de legkésőbb ugyanazon hó 20 ig első" Ülését megtartás. Az ülések határnapjainak kitűzésénél mérvadó, hogy a kevés számú erdó-bocslők legilább az erdéssetileg foniosabb járások üléseiben részt vegyenek, valamint as is, hogy a járási munkálatnak kinyomatandó részei ugy elkészüljenek, hogy azok az Ülés határnapja előtt legalább 8 nappal minden járási bizottsági tagnak megküldhetók legyenek. A meghívók azonban mindenesetre oly időben küldendők azét, hogy a határnap elért legalább 14 nappal az illetékhez eljussanak. A járási bLottaág ezen első ülésében: a) a aetán időközben elhalt vagy lemondott tagok helyébe a köztörvényhatosági bizottságok által választott nj tagok leteszik a járási kerületi és országos föld-adóbizottságok részére 1876. évi janaárhó 10 én 232. sz. a. kiboosAjtott ügyvitel-szabályrendelet I. rész 6. § a szerinti iic Dopélyes fogadást, ezután b) megválaszja a \'bizottság zaját kebeléből as esetleg hiányzó kerületi főldadóbiaottaági rendes vsgy póttagot, s a megválasztottnak névét és lakhelyét közli a kataszteri igazgatóval, mint a kerületi földadóbizottság elnökével; o) megválasztja az 1881- évi XL. t.-cs. 4. § a értelmébsn három tagbél álló utazó-küldöttséget. A járási földadóbizottsági ezen első Ülése alkalmával az 1881. évi XL. t -ez. 4 §-a értelmében a járási becslőbíztos (ktr. erdóbecsló) álul előadandó munkálatokat, és saját választott beoslŐjéoek véleménye meghallgat-aa után, tárgyalás alá veszi és megbírálja azokat általánosságban és részleteiben, és pedig mintán a járási bisotuág legelső és főfeladata a járáson belüli aránynak helyreállítása: 1. határos a felett, hogy a mivelési ágankínt felállított ossulyok száma ott, hol az a 8-at el nem éri, helyesen fejezí-e ki azou mivelési ágra nézve a járáson belüli arányt ? TARCZA. Egy eladóhoz. Mi nép vagy! Oh mi bájos, égi — Mart földi ilyen nem lehet! — Testalkatod s»abáÍyos. ilyen Szépet nem síül a képzeleti — Síép arezod, ajkad oly piros, vér • Piros, pünkösdi rőziatsip, És homlokod fehér, hogy ilyet Látni és nem csókolhatni: kin! — Szemöldököd lötét, — hajad, mely Szögbarna, iebocaátUték Fürtökbea vállaidra részben, Mig része szép kontyforradék. Selyem ciipSd, bojttal • csokorral Fehér, ¦ olyan píesiny I Mi szépl -Halkkal kopog, mint álmaimban Ha ideálom árnya lép. — Kubádat? Azt nem Írhatom le! — Sajnos! De nem vagyok művész! — Wibfl s miként áll ? fsa a tflb i: — Le nem írhatja egyszerű észt Hozzám beszélve, szólva, hangod Oly tiszta, csengS, szende lágy, MinBt teremthet képze\'etben A legtisztább firfi-vágy! — Körülted illatár ömöl szét Mely bovol és megrészegít ah \'. Túlvilági légkörűd var.. Melytől a lélek dőre vig t - Nem Írlak én tovább le /angyal Angyal vagy, az tökéletes ! S nyarak reményt bírhatni téged, E isir örömben mint repes I Ab 1 Dc nem lehetsz enyém még sem I Nem I Bár te engem nem kerülli ; Oly ínlvilági, czifra, — sz\'-p vagy: Attól félek, hogy elrepülsz ! MIRZA. Az álgróf. Iru: SÁNDOR- (Folytatás és vége.) Viktor látta a hatást; el kezdte vigasztalni, hogy ne féljen, es nem tart sokáig. Jánosnak azért lesz miből élni, csak bizss azt őrá; majd megélnek kettecskén valahogy. Szegény János egészen el volt érzékenyülve ennyi barátságtól. Tudod, János minden jóra fordul — végzé Vérfy szavait — csak azt tedd, a mit én mondok I .Minden bojdás, minden Iö „Na hát, holnapután éjjel 1 és 2 óra között várj rám a földszinti folyosón I Akkor ezek az arak itt fognak mulatni..... Jó fogás less az János, csak szót fogadj mindenben!.....Majd én eljövök." János égre, földre esküdött, hogy mindent megtesz. Azután mindketten eltávoztak a orgiák helyérő\'.. Szegény János nem is sejtette hogy Vérfynek mi a fő czélja? VI. Elérkezett as a nap, mely a nagy .halfogásra; lett kitűzve; Gr. Szegedy Oszkár pazar fénynyel diszitteté termeit Hivatalos volt hozzá leendő apósa: lllefalvy Kazimér. Meg akarta nekí muUtni, hogy as a menyasszonyi hozomány, mely Aranka kezével jár, nem éppen szükséges, sőt teljesen fölösleg 9 s. lllefalvy, ki lányának eltűnése őU majdnem teljesen megöregedett, víg ke dÓSyt szeretett volna leendő gróf vejével szemben mutatni ; de sehogysem sikerült neki. Gróf Szegedy Oszkár még hozzá olyan mali tiosns megjegyzésekkel traktálta a szegény sarokba szorult öreget, hogy szinte izzadt bele. .Hit az én kedves menyasszonyom még mindig Erdélyben van? ugy látszik, hogy a náss-nUt már menyegző előtt megteszi!" Mikor irt utolszor levelet? Valószínűleg jól megyén dolga, hogy ugy megfeledkezett rólunk......_ Jó lesz neki írni, hogy a menyegző-elhalaaztia most már kisséfarcsasxinbjn tűnik fel a világ előtt; jő volna kissé siettetni 1* Szegény öreg lllefalvy nem győzött hazudni a sok gyanús kérdésre, csak agy hajnallott bele mindakét teli képe. Végre kinti helysetéből kissé szabadult ; belépett as inas és jelenté a gróf urnák hogy a vacsora tálalva van. Szegedy Oszkár karon fogta vendégét és az emeletből vezette le a föld szintre. Kissé farosának tűnt fel as öreg ur előtt, hogy es emeletből degradálódnak, hanem hit csak belenyugodott helyzetébe. De mikor Szegedy őt még a földszintnél >• lejebb akarta vezetni, akkor mar azt hitte, hogy szillnak alá a poklokra; és est Öregsége daczára is kissé korainak találta. Ki is fejezte ebbéli aggodalmát Szegedynek, tisztelettel interpellálván ót direct szent Péter szakállára, - Szegedy csak mosolygott és báto ritva vetette tovább reménybeli apósát. lllefalvy ment, hanem olyanformán, mint, a ki szívesen visszafordulna éc vát-tul viszonozni a külünös megtiszteltetést. — Egyszer csak oda értek ahhoz a titkos ajtóhoz,meIy as orgiák termébe vésetett, le egyenesen a purgatoriumba. lllefalvy egészen elmerült a terem képeinek szemlélésébe, hogy észre sem vette, mikor a titkos ajtó fölpattant Szegedy egyetlen kis érintésére s egy csigalépcső kanyargott le ellőttük a lymbnaba. Az Öreg visszarettent. „De már, kedves gróf ar, es mar túlságos sok a vendégszeretetből I Azt még sem Urtom szükségesnek, hogy minden czeremonia nélkül igy elevenen jussak a misvilágba,* — .Semmitől se tartson kedvez bátyám, még magam sem akarok ama legmagasabb helyről jóvő megtiszteltetés ben részesülni.,— Tessék I" As Öreg már nem vonakodhatott tovább. Ezerszer megbánu magában hogy engedett a gróf meghívásának. Mi az ördögért is jött ó esek közé a hóbortos fővárosiak kösse. Itta auszter-naanak is van akkora hóbortja, mint egy falusi ezerholdas földesúrnak. A mágnások meg okleveles bolondok ; egyik ostobább atokkissa! él mint a másik. És valamennyi bolondnál nagyobb bolond — a mint IáUsik — az Ő reménybeli veje, a ki vakand-módra lebujik a föl alá enni, inni. Ez azután valamenyi fölött exoeHál. Vén bolond Öreg. (Ezt meg persze Szegedy Oszkár gondolu _nagában) milyen szép módjával jó a lánya esküvőjére. Képielem a meglepetését. Na de hát misként nem lehet. Bittokinak okvet-ianül enyémnek kell lenni*. Néhány ezer hold föld, pompás erdőségek, tekintélyes rokonság;; |ezek azok a lényeges kellékek, melyek nélkül én mesterségemet most már bizony csak nagy nehezen folytathatom. És szó, a mi szó szeretnék is ezekkel a gazemberekkai már egyszer leszámolni és dolgozni tovább a maga m ssakállára.É» ez mind megtörténhetik az esküvő után. Éppen ilyen vén bolond apára volt szükségem czelom kivétele iránt Nem is mesés ki markaimból szegény vén bolond. Ilyen forma diskurzust folyUtUk Szegedy es lllefalvy mialaí t a tekervényes lépcsőn a palota ali értek. As álulunk mar ismert terem ki volt világítva és as asztal csakúgy ragyogott, tündökölt az arany-edények és evőeszközök seregétől. Illefalvynak komoly aggodalmai keltek, hogy itt megvakul; ki nem áll a szeme ekkora fényben egy egész estét. Kern győzte bámulni a mesés fényt, a mesés gazdaságot. Pedig bit, ha annyira meg nem vakult és megnézi as aranytalak és evőeszközök azon részét, a hova neveket és csimereket szokták bevésni, bizony szemébe tűnhetett volna as az ügyes ráspolás, melylye! a nevek és esi-merek azokról eltüntetve lettek. Hanem hát mi képen juthatott volna egy jóravaló falusi uraságnak ilyen dolog ott eszébe?! Inkább az iránt kérdezősködött, hogy kiket vár a gróf vendégül, hogy annyi teríték van. Mii ebbeli kérdésére nem ért rá felérni, mert a komomik jött és vendége* ket jelentett. A gróf ment az elforagó terembe , IHafalvy agyadul maradt Nem valami HUSSOMOTHDIK tTTOLYÁM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 22-éal882, A mintaterek a járáson belüli arany szempontjából helyesen vannak-e ki-tuiTe? A tisstajö vedéi mi fokosatok tótelei megfelelnek-e a járásban találtató mi ve lési ágak között és asokon belüli aránynak ? As osstály baaorosáa eredményei, a mivelési ágan kinti és községi átlagok a járáson belQli arány tekintetében helyesek-e? 2. Határoz s tisztsjövedelmi fokozatoknak egéssben magas vagy alacsony volta felett, tekintettel a tzomssédos járá sokkoni arányra is éa a mennyiben a tár* gyslás folyamán helyi szemlék: megtartási, nam kivénülnék, jegyzőkönyveit a kataszteri igasgatónak mint a kerületi bisoUság elnökinek beküldi. \' Ha azonban helyi szemlék megtar táaa határoztaük, akkor utazó küldöttségét esek megtételére utaaitja, sőt ha a bizrttaág többsége ezúttal egyébb elfog laltaága miatt sok időt nem szentelhetne ezen működésének, agy megteheti, hogy most csak mintegy előzetes tárgyalást tart t ozélból, hogy jegysőkönyvileg egyenkjnt kijelölje ason őeaz>» pontokat, melyek bármely oldalról tett indítvány következtében a járási főldadóbizottság többsége által a helyasinén megvízsgálaa-dóknak határostatnak, és ezátul a munkálatoknak a második ülésben minden fennskadás nélkül való érdemleges letárgyalását biztositze. Ls utóbbi esetben a járási földadó-bizottság ülésének befejezése után annak megválasztott utazó küldöttsége azonnal ülést tart, megválasztja elnökét, megalakul és megállapítja utitervét. Esen útitervnek azonban akként kell szerkesztetnie és az utazás megkezdésének ugy kell kitüzetoie, bogy a küldöttség utazását legkésőbb folyó évi október végéig okvetlenül befejezze. Ezen terv s kataszteri igazgatónak megküldendő. A kataesteri igazgató a beérkezett járási küldőttségí utitervek és a jelentések elkészítésére a törvényben adott három nap, valamint a rendelkezésére álló erdészeti közegek számáask tekintetbe vételévej a járási elnökkel egyetértve kitűzi a járási bizottságok második ülésének határnapját, ugy azonban, hogy azok lehetőleg november bó első felében de ason hóban okvetetlen be is fejeztéé senek. As igy kitűzött határidőben a járási földadóbisottság ismét össseül/a munkálatokat az utazó küldöttsége által beterjesztett javaslattal együtt tárgyalás alá veszi és esnttaii határozatait véglegesen megbossa és jegyzőkönyveit a kataszteri igazgatónak, mint a kerületi bizottság elnökének beküldi. Ezen fentebb részletezett feladat m goldása ntán as 1881. évi XL. t. cz. 4-ik §-a értelmében a járási földadó bizottság megalakítja {felszólalási küldöttségét, melyhez két rendes és két póttagot választ. A járási bizottság üléseinek jegyző könyvei olyképen szerkeaztendők, hogy kellemesen érezte magát; de hát csak belenyugodott helyzetébe. Elgondolta, hogy ason a sok ostoba arany-cornedia árán hány nsgy gasdaságot lehetne instruálni; as azután hozna is valamit i konyhára. Kemzetgazdászi merengéséből gyenge vállérintés rezeotette föl. Az Öreg háta mögött Vérfy öt kár, a festő, állott. „Uram, legyen ön csendben I As Ön leánya itt van.0 .Micsoda?!" „De uram, ha csendesen nem visel kedik minden tervemet dugába dönti I Elégedjék meg a figyelmeztetéssel." .Ön ámító 1 Kicsoda ön ?" .Én uram Vérfy Oszkár vagyok; ugy látszik nem méltóztatik emlékezni: ugyanazon festő, ki Önt éa Aranka Jkis-asssonyt egy alkalommal lefestette." ,Ah ön as ? Hát szóljon : mi lesz ?¦ .Arra nincs időm. Csak arra kérem, hogy bánni történjék őrizze meg nyugodt ságátl Akkor minden a legjobb rendben fog menni." Mire Illefalvy egyet félre tekintett, már Vérfy. nem látta sehol; zajtalanad eltűnt. As Öreg előtt most már minden talány lett. El kezdte saját liiztes perto-náját tapogatni a feje tetején és haladt lefelé, bisonságot ssersendő hogy ó-e as, aki vala a másvilágon? De ebbéli meggyőződést se szerezhetett teljesen, mert Szegedy visszatért egy égess ármádia vendéggel, kiket aor-ban bemutatott reménybeli ipának. Semmiféle családfa ágain nem lóggotl nevek voltak azok, csak ugy hamarjában kigon dolva. Azután kezdetét vette a vacsora. Vacsora vége felé s gróf fölállott ée toaaztot mondott Illefalvy -^Essmérra mint leendő ipára. Kifejezte sajnálatát, hogy drága menyasssonya oly sokáig kénytelen Erdély béresei között időzni..... ,De s> aserelem — ugy mond — roppant hatalom legyőz tért és időt. Varázsol, rombál teremt. Éa neki most az as, minden as arányosság szempontjából hozott s a benyújtott javaslattól esetleg eltérő bizottsági határosat, vonatkozzék as akár a ttasta jövedelmi fokosatok egyes tételeire, akár ások alkalmazására (az osztályba sorozásra), oly réssletességgel írassék körül és ssámtételileg oly világosan fejen lessék ki, hogy a felebbviteli bizottságok előtt a járási földadébisott ság álul esetlegesen kifogásolt tételeket pótolni hivatott nj tételek is világosan feltüntetve és kellőleg indokolva legyenek Midőn a j Írási főldadóbizottság a munkálatok feletti érdemleges határozatait meghosta, ujabbi összehívásig magát elnapolja s jegyzŐkÖnyveit a kataszteri igazgatóhoz, mint a kerületi földadó bi-zottaág elnökéhez, azonnal beterjeszti. A kataszteri igazgató ajárási földadó-bizottságok mnnkálstát vévén, haladék talanul Osasehivja a kerületi földadóbisottság küldöttségét és es azonnal összeülvén, letárgyalja a kerületi és erdőbecslési felügyelók közre működésével és azok véleményének meghallgatása mellett i járást főldadóbizottság munkálatát. (1S31. XL. t cs. 5. §-*.) Mihelyt a kerületi földadóbisottság küldöttsége a járási íőldadóbisottságok mnnkálstát letárgyalta a ások srányba hosatals véget ti javaslatát kidolgosta, a katassteri igazgató az általa kitűnendő ¦ a pénzügy minisztériumnak feljelentendő határnapra a kerületi földadóbisottságot és pedig legkésőbb 1883. jaonár elején összehívja. A kerületi földadóbisottság a kitűzött határidőben összeül és a) a netán időközben elhalt vagy lemondott tagok helyébe ajárási földadó-bizottságok által megválasstott uj tagok leteszik az 1876. évi jsnuár ho 10-én 232. ssám alatt kibocsátott ügyviteli szabályrendelet I. rész. 6 § a szerinti ünnepélyes fogadást; b) saját kebeléből megválasztja a e r ű 1 e t i földadóbisottság as esetleg biánysó országos fÖJdadóbisottaági rendes vagy póttagot; c) érdemleges tárgyalás alá veszi s katassteri közegek által készített s s kerületi (erdőbecslési) felügyelők álul előadandó munkálatokat, a járási földadó-bizoltaágnsk és saját utazó küldöttségének javaslataitVáltalánosságban és; részié teiben a határos hasonlólag a járási bi zottaág eljárásához: 1. a kerületen belőli, különösen a járások közötti arányra nézve ; 2. hstáros s tisstajö vedel mi fokoza toknak egéssben maga* vagy alacsony volta felett,tekintettel a szomszédos kerületekhez! arányra ís. A kerületi főldadóbizottság jegyzőkönyveit annak elnöke, a katassteriigas* ga\'.ó tájékozás végett közli a szomszédos kerületi földadóbisottság elnökeivel; a községeknek eddig megküldi afbkúzatok- ségére nésve netalán felmerülő, vagy egyesek résséről is nyilvinitott és a községi főldadóbisotUágnál bejelentendő észrevételek bt 25 nap slatt a járási földadóbitott-ség elnökéhes adjak be. A katassteri igazgató köteles a járási biztosok és kerületi felügyelők atján oda hatni, hogy ezen határidőn beiől a községi bizottság teendőik iránt kellőleg fel-világosilassanak és a határidő megtarlá sára asorittsasának. A kerületi bizottság jegy zŐköny veit végre megküldi a járási bizottaágok elnökeinek oly felhívással, hogy esen jegyső-könyvekben foglalt határozatok és hozzá érkezendő esetlege* községi felszólalások letárgyalására a ja>áai bizottságot oly időben hívja össze, ii.?gy egyrészről a községeknek adott 25 napi felszólalási idő beváraasék, másiészről mégis a járási bizottság határozatai ezen értetitóa vételétől számítandó legkésőbb 50 nap slatt i kerületi bizottsághoz visszaküldéséének As így kitűzendő határnapon s járási földadóbisottság a munkálatokat a kerületi főldadóbizottság hozzá küldött határozataival éa a községi főldadóbizottsá gok által beterjesztett észrevételekkel együtt, a fentebb, as első ülésére nésve kijelölt módón letárgyslja, és ezek nyomán hozott határozatait tartalmazó jegyző kön y vét, valamint a községtől beérkezett észrevételeket a kataszteri igazgatóhoz, mint L kerületi földadóbisottság elnökéhez felterjeszti. A katassteri igazgató által kitűzendő határidőben a kerületi főldadóbizottság azután a beérkezett észrevételeket tárgyalás alá veszi, s ha szükségét lá\'ja, azokra vizsgálatot rendel és a tapasztal tak alapján megállapított s kellőleg indokolt fokozatokat éa osztályba soroziai munkálatokat, as ülésekről vezetett jegyzőkönyvekkel együtt, melysk a legnagyobb részletességgé} éa olyképen azerkeazten-dók, hogy azokba a tárgyalásban részt vett minden eg es kerületi földadóbizott-aági tag által tett megjegyzés, észrevétel és indítvány felveendő,\' és a pénzügyminiszterhez, mint as országos főldadó-bisotíság elnökéhez felterjeszti, oly cselből, hogy as as országos bizottság-összehívása végett as intézkedéseket megtehesse. Budapesten, 1882. évi aug. hó 9-én Gr. SZAPlKY GYULA, a. k- Jegyzőkönyv Felvéve a kanizsaicataazteri bizottságnsk 1882, évi október hó 16-án N.-Kaoízsán tartott Üléséből. Jelenvoltsk: Kovács János bizoltaági elnök, Modrovica Gergily. Ertl István, Inkey Láastó, Séley László, Blau Pál, Semetke Lajos, TÓth Imre bizottsági tagok, Bán Kálmán szinte bizottsági tag, Talabér nak reájuk vonatkowTtételeit, as a»o-<atI Zsigmond járási becslő, Bittér János és jelző mintaterek jegyzékét és as osztály bal Tárook Imre cataateri becslő bistosok sorosás eredményét feltűntető kimutatást oly figyel mez tetessél, hogy s községre oézve alkalmazott osztályok száma, sz osztály oo-kinti tiaztajövedelmÍB a mintaterek helyes- akarata, hogy manyasaonya itt teremjen a pappsl együtt, ki őket azonnal össze adja." A gróf e szavai után a czimborák egyike fölállott s a mellék-terem ajtaja felé ment. As ajtó azonban előbb fölnyilt és Aranka sápadt alakja volt látható egy pappal oldalán. Mind ketten beléptek. Dörgő éljen rázta meg a terem levegőjét. De a következő pillanatban mint a ketté vágott tengervész, némult el minden ajak; Szegedy és a ozimborák szint cseréltek a západt menyasszony nyal: Aranka éa a pap nyomában Vérfy jelent meg egy szakass rendőrrel, s a grófhos ssólott gúnyos udvariassággal: .Gróf ur, s aserelem, hatalma csak ugyan nsgy.........ha agy tetszik kezdetét veheti az ünnepély. Fegyvereik mind kézben vannak; nincs más hátra mind a békés megadás-----Majd meglássuk, hogy a gróf ur honnét szerez grófi okmányt ? Az Andrásey-kincsek msjd mindent elmondanak." As öreg Illefalvy csak nézett és bámulta ast a különben általa szelídnek ismert festőt; oda lépett lányához, ölelte, csókolta, zokogott Örömében. A tolvajbanánt elkísérték. Ar öreg ur ott nyomban megbocsátott lányának éa Vérfynek mindoat és áldása adta rajok. Legnsgyobb\'örőme volt Jánosnak. Nem értett agyán a dologból valami sokat, de ast látta, hogy az ő kedves piktor barátjának igen nobilis sseretője van ; ennek Örült leginkább. .Less mienk házod btktor, less mienk házod 1" — nótázta szegény ördög valami dalomra, János előtt csak akkor gördült fel igazán a függöny, mikor k. olvasóim előtt legördül: Vérfy és Aranka menyegzője napján. Kkltai Lajos járási helyettea erdő becslő. Elnök a megjelent bizottsági tagokát üdvözölvén a reájok várakozó fontos t-eodők teljesítését melegen-ajánlván, az ülést megnyitotta. Egyúttal tudatú, mi-kép az időközben elhalt Szommer Sándor b. tagnak helye Zalamegye törvényható ságának t. 6. ssept 11-én Ós folytatva tartott bizottsági ülésében Farkas György volt póttag által helyettesittetvén, e helyett pedig Semetke Lajos előbb kis-komáromi, most pedig nagy-ksnizaai lakos póttaggá elválaistalott. Ennek tudomásul vétele után as ülés a bizottsági tagokkal eleve közlött tárgysorosat alapján a tárgyalást következőkben eesközölte : 1. As üresedéibe jött bizottsági tagság helyett megjelont Semetke Lajos, mint megidézett póttag a törvényben gyökeredző fogadalom letételére felhivatott Elnök által előotvaaott fogadalmat letette, tudomásul vétetik. 2. Tekintettel as iránt, mikép a bizottságnak alelnöke nincs, annak meg választása kére ti k. Semetke Lajos bizottsági tag egyhangúlag alelnökké elválaasUtifc. 3. Elnök a bizottságot felkéri, mi-kép ss 1851. évi 40. t. cz. 4. szakasza értelmében as utazó küldöttaéget3 tagból válassza meg. Ezen felhívás alapján Bán Kálmán Seley László és Talabér Zsigmond bizottságit igok (póttaggá Dervarics Akót válás n-ta\'olt el) as utolsó küldöttségbe elválass-tattak a egyúttal értesíttettek, hogy megalakulván, elnök elválásatásával az uti tervet elkéisitven, azt további intézkedés végett az elnökségnél adják be.1 4. A kir. becslő biztos által.>z 1881. évi 40. t. cz. alapján a járási becslő munkálatok átvizsgálása s esek alapján s művelési ágak és ezek osztályozása szerinti tiszta jövedelmi fokosat megállapítása foganatosítandó. 4. As elő térj esz lett tjtsta jövedelmi fokozat első lapján előforduló szántóföld mivelési ágára előiránysott jövödalmi kitételek vétettek birslat alá és mivel a jövs lelem alapját képező bevételek az illető becslő hístos ur által oly magas fokban rétettek fel, hogy azok sem a termény átlagát sem pedig annak érté kesithetését ason alapon egyáltalán nea foganatosíthatja, annál fogva, de azoi körülménynél fogva is, mert a kiadások fedésiére" előirányzót\', kiadáaok egyátal. ján az igazsággal össze nem egy estethetik a bizottság a szántóföldeknél előirányzott tinta jövedelmet kővetkezőkben állapítja meg, még pedig L IL HL osstály nál 25*/, a IV. V. osztálynál 80% ¦ ^ osztálynál 15% leszállítással e szerinl less as első osztálynál 10 frt 20 kr. s II. osztálynál 8 frt 25. HL osztálynál 7 frt 40 kr. IV. osztálynál 6 frt 65 kr. V. osztálynál 4 frl frt 60 kr VI. osztálynál 3 frt 40 kr, VII. osztálynál 1 frt 80 kr. VIII. osztálynál 90 kr. 5- A kerteknél s kirí becslő, miután a kir. becslő bistos a kertek elnevezés alatt felvett és kimutatott térfogatokban bentfoglalva jelzi as összea beUóeége-ket, nem csapán cssk a sőldaéges és gyümölcsös kerteket, sőt bemondása a szőlőhegyekben elszórtan levő és b"gy telj-een parlagon na heverjen ason\'erüle\', mely másként miveléa alá -nem vehető sz ily a gyümölcsfával beültetett területek is bentfoglalvák és mivel ezen sorozó járásban a gyümölcstenyésstéa meg mérhetetlen költekezésbe kerül, de számos évek tapssztaUtai ast igazolják, hogy a gyér termés által a gazdaközöniég gyümölcsöséből nem hogy hasznot nem has, de felülfizetést teljesít, különben is az előiránysott tételelek csak is a kösségi faiskolák hátrányát idésnék elő, mindezen foatos összevágó körülmények figyelembe vételére] a bizottság a kerti mivelés alatt fel vet ingatlanok tiszta jövedelmét ekként állapítja, meg, még pedig a kimutatott Összegnek osstály önkin ti 50% leszállítását, e szerint less as I. osztály jövedelme 8 frt, II. oszt. 7 frt 25 kr. III. oszt. 6 frt 75 kr. IV. oszt 6 frt. V. osst. 4 frt 60 kr. VI. osst. 4 frt 25 kr. VII. osst. 2 frt 90 kr. VIH. osst. 1 frt 20 kr. 6. Mivelés alatt álló réteknél 6 frt. Tekintettel as iránt, mikép esen miveléaí ág alatt felvett birtok jövedelmi fokozató t előtüntető bevételek rovata alatt felvett tételek a tényleges valóság nak egyátatján meg nem felelnek, mert a kanizsai becslő járásban nincs oly rét terület, mely holdankint a 24 mássá elő és 12 mázsa utó asénát termelni képes volna s nincs rá eset, hogy a széna értékét lenne oly gazda, ki azt mázaáekíoi 1 frt 8 kr értékesíthetné nála, mint a megmunkálásra előirányzott összeg sem felel meg valóságánsk, igy az e tárgyban előirányzott tételeket megváltoztatni és azokat kővetkezőkben megállspitani kel lett még pedig as I. osztályét 15 frt a IL osst 10 frt. III. osst, 8 frt, IV. osst. 6 frt. V. osst. 4 frt 50 kr, VI. osst. 3 frt 50 kr. VH. osst. 3 frt. VIH. osst. 1 frt 20 krban. 7. A szőlőknél. Ezen miveléaí ág alatt felvett birtokállomány tiszta jövedelmi fokozatának megváltoztatása érdemében beadott járás becslóhös és aa abban falhozott indokok, valamint azon körülménynek figyelembe vételével is, mikép a kir. becslő bistos nr által felolvasott és s tiszta jövedelem kitüntetésére irányzott előnyomnzáai mun salátából is arról győződött meg a bi-zo t*ág, bogy a bevételi rovatba felvett ármennyiaég. ugy a termény mennyisége as igasságnak meg nem felel, annál in kább eem, mert a bor árának lenyomását egyfelül s magas fogyasztási adó, más részt a szabad borgyártás határozottan eszközli, de a kiadáaok közt sem a hordó készlet sem a muat előállításához szükséges présház és prés értékkamata aem pedig a szőlő átalakítása és megfiatalítása körül felmerülő — befektetési tőkének számbavétele nem foganatosíttatott,mindezek figyelembe vételével a bizottság a szőlők utáni tissta jövedelmet 50%-val leszállítani határozta, e szerint lesz a jövedelem az első osztálynak 16 frt 75 kr. IL oszt. 13 frt 25 kr. III. oszt. 9 frt kr. IV. oszt 7 frt 50 kr. V. oszt 6 frt 50 kr. VI. oszt 5 frt 50 kr. VII. oszt 1 frt 90 krt. VIH. oszt 2 frt 40 kr. 8. A Jegelőknél. Tekintve, hogy a legelőül fennhagyott terűia eksiláayságuknál fogva a kellő táplálékot megadni nem képesek, ssok jövedelme arányban a kiszámított összeggel nem állván, ennélfogva a bizottság asL osstály jövedelmét 3 frt 20 kr. U. oszt 2 frt 30 kr. III. oszt. 1 frt 90 kr. V. osst. 45 krban állapítja meg. 9. A nádasoknál. 10. Az erdőknél. Ezen müveíéai ágak tiszta jövedelme mint a valóságnak megfelelők elfogadtatnak és helyben hagyatnak akként, mint azok a táblázatban felvétettek. 11. Bittér Janis kir. becslóbiatoa a járási armentesitő területek érdekeltségi jegyzőkönyvét bemutatja. Esen a szélviz-kÓByár berek Kis-komárom és Zala szabályozási érdekeltségi jegyzőkönyvek tudomásnl vételével helyben hagyatnak. 12. Miután as idő előre haladt a jegyzőkönyv felvé\'ele időt igényelvén, elnök kéri a btxottságo t, hogy a bi te 1 elitesre kebeléből két tagot küldjön ki. i l \\ Í főkönyv hiteleaitésérs Inkey László és Semetke Lajos b. taeok feikérattek. J gük ^•Wtőkönyvfelolva.Utván, ¦jL"\'l-lí okt. 17. 1882 S»Tá« Ji,,., .. k. bk e|n5k g «.;k. bizottság, tag.Sem^RLaiosTk bizottsági póttag. J^ *¦ A soproni kereskedelmi -Iparkamara köréből. 2366. sz. 1882 Hirdetmény. As egész 1883. év tartamára a soproni, nsgy-kanizsai, nessideri és kó-ssegi állomásokban kívántatott katonai teher- és személy szállítás biztosítására a soproni csász. kir. katonai élelmezési raktár hivatalos h-lyiaégébeo 1882. oki. 10 én délelőtt 10 órakor írásbeli ajánlati eljárás fog tartatni. Nevezetesen köteles lesz a vállal, kosó a kenyeret, v kétszersültet, lisztet búzát, rozsot, zabot, éleimelmi czíkkeke;, szénát, szalmát, üres zsákokat, hordórá-sseket, lőport es tűzvészéi} e* járakat, raha és fegyvernemüeket, ágybélit ét ágyakat, anyagokat a csapatok málbáít a nevezett állomásokben a vasúti indóházaktól, laktanyáktól, raktárakból stb. magáDa as állomás helyébe, vagy innen a vasútra szállítani. Köteles leend továbbá a vállalkozó Sopronban a betegeket és menetképteleneket a városból éa alaktanyából a győri és déli vaspályák indóházaitól fiánfalvára vagy viszont, Nigy Kauiisán pedip a betegeket a városból esetleg Lazsnakró! z indóházhoz ugy viszont szállítani. As ajánlati Össxega Uberszállitásoi tekintetében 100 kilónként ós 7- „ kilo-meterenkint fejezendő ki, magában log-ialván egyszersmind az ut , híd- és ttú-vexetvámot. A azemély szállításra vonatkozó ajánlat egész és félnapi, valamint egy óraí számítás szeriül teendő. Az ajánlathoz csatolandó a bánat-peus ut mely Sopronra nézve 100 frttal, a többi Állomásokra nézve 50 frttal van megállapítva. Sopron, IS82. okt. 9-én: 2a5a, sz. JS82. Hirdetmény. A helybeli magy. kir. péazügyigez-gatóság közleménye szerint a nagymélt magy. kir, pénzügyministerium több kereskedelmi testület kérelme folytán megengedni méltóztatott, bogy a keresztény vallása magy. kir. dohányárusok vasárnapokon és e-sját vallásuk Ünnepein bolt-helyiaégeiket s következő feltételek azi goru megtartása mellettsárva tarthaaaák: 1. Ha keresztény hitvallású do-bánj árus "vasárnapokon, és saját vallásának Ünnepein helyiségét zárva akarja tartani, köteles arról gondoskodni, hogy a fogyaaatÓ közönség a kincstár résséről áruba bocsátott czikkeki t, u. m. dohányt, szivart, bélyeget és váltó űrlapokat folytonosan kaphasson és pedig könnyen hozzáférhető helyen, ugyanazon épületben, melyben as áruda elhelyezésére az engedély megadatott és ugyaoazon órákban, melyek as 1868. évben kiadott pénzügyi törvények és szabályok hivatalos összeállitása 11. füzeiének 88. §-bzn meg vannak határozva. 2. Köteles a dohányárus a zárva tartott bolujióo szembetűnő módou magyar és a községben diyónyelvéu megjelölni, hogy az épület melyik részében lehet kapni a kincstár részéről áruba bocsátott csikkeket 3. Köteles gondoskodni arról is, hogy azon helyiségben a vevő közön ég igényeinek pontosan elégtétessék, hogy abban a kincstár részéről áruba bocsátott csikkek, melyeknek eladására kötelezve van, mindenkor elegendő készletben legyenek. Magától értetik, bogyazily mellékhelyiségben gyakorolt eladásnál) netalán felmerülő visszaélésért, vagy mulasziásért egyedül a dohányárudé talajdon\'ss felelős Sopron, 1882. oki. havában A kereskedelmi és iparkamara. Uttlyl, megyei éa vegyes lilrvk — A -Zalai Közlöny4 s sugtuz-tus 3-án ée megjelent 71 ésok\'-óber megjeleni 83 számai 10 krajcsárért beváltainak a kiadóhivatal által Wsjditt József könyvkereskedésében. - Magyarosodás. Dr. W. Z*. n.-kanizsai ügyvéd németnyelvű levelet intézett, bisenyos peres ügyben | egy helybeli polgárbos. Lá-azik, hogy mily nsgy mérvű hóditások történnek a magyarosodás érdekében ebben a mi quod-libet városunkban. (BeküldeMt) Ügyvédi irodanyltas. Tandor Fe-renoz, városunk szülöttje, sok oldalú képzettségéről ismeretes férfiú, helyben, saját házában (Király ulcsa 22. ss. s.) ügyvédi rodát szritott.. Üdvözöljük ! -^Imrik Ferencz városi hivatalszolga, kit a bíka elgázolt, azóta folyton fekvő beteg volt, b f. hó 20-áa meg U HUSZONEGYEDIK IVTOLTAM ZALAI KÖZLÖK! OKTÓBER 22-én 1888. ha.lt a sérülések következtében. — Sajátságos, hogy c bika éppen a temetése napján került a vágóhidra, a nélkül hogy az kiazámitott dolog lett volna. — »Fogy 8 diák\' — mondja as itdoma. Fogj *a zsemlye — mondjak mi. Egyszercsak akkora lesz, mint a pékmester ur szeme. Csak ast csudáljak, hogy valamelyik élelmesebb pék ki nem fog társain. Amelyik becsületes nagyságú és ssépen sült zsemlyét adna; a közönség bizonyosan tőle vásárolna, még a távolabb lakók is. — Tánczíolyam. Rechoitz József láuczmüvées Zala-Egerssegről működését helyben megkezdte, minden továbbit a falragaszok fognak jelenteni. — Egy Unnlő Öngyilkossága. \'.. ¦¦ ... ¦ zártakor vettük e hírt, hogy Müllbacb postahivatalnoknak 16 éves, a polg, iskola IV.oeztá\'yát látogató egyetlen fia Károly e bó 19 én este órakoregy forgópisztolylyal tőbe lőtte magát. As azonnal odabiratotl orvoscsakmenthetlen téget konstatálhatott s a szegény fiu már ki is szenvedett. Nyugodjék csendesen, k: halálával kétszeres fájdalmat okozott derék, jóravaló szüleinek, — GyíiSzhir. Köveik eső gyászjelen, lést vettük: HorváthJánosné,szüt Pintér Paulio, a msga ugy gyermekei János, Paulia. Zseni, férj.Bubla, JosefaférjBarcsi Aiujos Zsigmnod, Clementin, Pál, Mari és Nándor mély fájdalommal jelentik i: forrón szeretett férje, atyjuk, illetőleg ipjuknak. Horváth János nyűg. számtar-tóoak, f. bó. 19-én délután l/alórakoras olr. szentség felvételével, életének Sl-ik évében történt gyászoselhunytát. Aboldo-gultnak bült tetemei folyó hó 20-án d. a. 4 órakor létettek le örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó. 21-én délelőtt 10 órakor mutattatott he a helybeli plébánia templomban a Mindenhatónak. Nagy-Kanizsán, október hó 20 án Áldás és béke poraira. — ABocsor-nnnepély.Emlitettük, bogy a dunántúli ref.egy ház kerület folyó hó 10. és 11-én Bocsor Istvánnak a pápai ref. főiskola tanárának &0 éves tanári jubileuma alkalmából fényes Ünnepet rendezett Pápán.Volt díszelőadás aazin házban, hol alkalmi költeményt olvastak föl Pap Gábortól. Fel vonás körben tansparest előtt, mely az ünnepelt nevét tüntette föl, a helybeli zenekar játszott. Esti 9 órakor fáklyásmenet zeneszóval vonult a kaszinó erkélye alá, melynek ablakán az ünnepelt Teuffel Mtbály ügyvéd • a jubiláns egykori laniíváoyának ÜdvÖslő szaraira megjelentés meghatottságtól rezgő hangon emelkedett szavakban mondottkóssönetet megtisztelőinek. Másnap délelőtt 10 óra kor a református egyházban gyülekeztek a küldöttségek,Pap Gáborsupernitendens emelt szót, b ecsetelve az érdemeket, miket a jubiláns a hazai tan-és nevelésügy, az egyház, irodalom és tudományosság terén szerzett, az egyházkerület nevében üdvözülte Őt, Következett a tisztelgő küldöttségek bemulatása.Barthelozlelké*z as egyházkerület nevében szólott s arany-tollat nyújtott át irodalmi érdemii jeléül az ünnepeltnek. A majd negyedfőleser tanulónak, kik egykor az ünnepeltet hallgatták, számos képviselője jelent mog. Ezek nevében Csepelyi Sándor szólott e emlékalbamot nyújtott át szeretett egykori tanárjának. Bocsor mindegyiknek válaszolt s szavai meghatók valának. Délben díszebéd volta .Griff* fogadóban, melyen lelkes felköszöntők mondattak, este pedig bál ugyanott, mely méltó volt a többi ünnepélyhez. — Szegény tanulók javára. — A kaposvári izr. tanoda igazgatója Dr. Bosenberg Sind ír főrabbi as iskolabisott-¦¦gg*1 egyetértve ajbÓl gondoskodik a város szegény tanulói ruházatról. Ez idén „gyermekssinhás* rendezésével akarnák a megkívánt összeget begyűjteni. — Gyászhír. Kovács Farksa nemes vidi földbirtokos, ügyvéd; széleskörben ismert humoros „Farkas bácsi* meghalt. — Németh József tapsonyi r. kath. néptanító f. hó 11-én élete 70-ik évében végelgyengülésben elhányt. Fél századon át buzgó napesámasa volt az oktatásügynek. — Nyugodjanak békében. — A kaposvári állemgymnaainra ifjúsága gyorsirókört alakított, melynek czélja a gyorsírást Gabelsberger — Mar-korvics nyomán mennél szélesebb körben terjeszteni E kör védnöke : Caelkó József , igazgató ; vezérelnöko : Vaszary Mihály. A körnek as igazgató által választott tisztviselői: elnök: Grünhut Antal VI. titkár: Simon Dániel V.jegyiŐ: Weinberger Samu V. pénztárnok : Schön Samu V. könyvtárnok : Stein Jakab VI. osztálybeli tanulók. AkÖrtagjainak száma msgbaladja aazáza\'. — Lesz hA igaz, jó szivar\'. A magyar dohánygyártmányokra, nevezetesen a szivarokra nézve fölmerült psna-ssok s kivált az oszt. gyártmányok jobb minőségére történő hivatkozás ellenében — mint az „Oras. Ert.* irja — a pénzügyminiszter jobb minőségű nyers anyag beszerzéséről fog gondoskodni és e részben a szükséges intézkedéseket már megtette, — HOSSU ÓSZt emlegetnek mindenfelé, mit abból következtetnek, hogy as alma-és körtefák némely helyütt másodszor virágsanak. A régi emberek a másodvirágzásból csalhatatlanul jövendölték s tartós őszt, mely egyszersmind derült, szép napokat nyújtott sokasor késő deciemberig is. A késő őssre azonban késő tavasz következik. — Sarczaliból irja tudósi tónk, hogy Nikla, Sámson, Táska stb. vidéken anynyi bor termett a polgárság szőHeiben, hogy nem tudnak neki helyet adni; Mar csaliba naponként mennek a bortermelök, hogy bordót béreljenek; már a petroleu-mos hordókat is felhasználják. — A statisztikus szenvedései. Hogy a statisztikusoknsk nincs rózsákból vetve as ágyuk, hogy hivataluk nem a legkényelmesebb, a következő komikus évit is bizonyítja. Egy körorvoa a halandóság táblázatát akarván összeáll! tani, ir egy község elöljáróságának, hogy tudassák velo hányan halnak meg ott évenként. A bölcs kupaktanács sértésnek veszi a kérdést s azt irja viasza: , A mi községünkben nem halnak as emberek, rablók nincsenek a levegő is igen jó." az orvos másodszor ír, s kérdi, hogy hát körülbelül hányan halhatnak meg ott, mire ast a feleletet kapta: .Itt mindenki meghalhat." Az orvos dühbejön s harmadszor kérdi: A községben csak kell meghalni valakniek? Erre meg volt a felelet: .Itt meghalhat mindenki, a ki akar s a kinek muszáj, ast az elöljáróság senkinek se tilthatja meg." As orvoa, hogy boszat álljon rajtak,kitŐrültea kö-z ségst a tabbelából. — Az fiStÖkÖS csillag gyönyörűen látszott 20-án, virradat előtt ugy 4 óra 30 perét körűi. — Már több hely. ról hallottuk, hogy fölkeltek nézni az üstököst, de nem találták sehol as égbolton. Ezt hiszsrük is, mivel az az délkeleti égbolton, látkörüuk széle fölött nem valami magasan fekszik a igy véleményünk szerint épületek közül nem is vehető észre. Emelkedettebb nagy ssabad helyről oly tiszta időben, minő a fenti napon volt, még most is a leggyönyörűbben látszik. — Revolvert a csőszöknek. A, vadászlap* szerint a gyöngyösi vadess-társulat kérvényt nyújtott be a képviselőházhoz az iránt, hogy tekintve, missé rint az orsság tőbb vidékén a vadak állománya folyton apad, ezt pedig, az orvvadiazat nagymérvű elharapódzása okozza, továbbá, mivel ezt leginkább az erdők, szőlők és mosók őrizésére rendelt pásztorok és esőzök Űzik: hozzon a képviselőház oly törvényt, mely szeri nt az erdőkerülők, szőllőpásztorok éa csőszök a vadászatra alkalmas lövőfegyverek használatától eltiltásáénak s ezek helyett forgó pisztolyokkal Láttassanak el. — Igen Bokfontosabbell*mok vanarra, hogy e kérelem érvényre ne jusson; azért nem is hiaazzük, hogy foganatja legyen. — Halálozás- A csáktornyai uradalom derék tiszttartójának Lujerszbek Józsefnek köztiszteletben éa szeretetben állott neje, szül. Ksyser Karolina assony e hó 13-án 44 éves korában elhunyt. Béke poraira! — Figyelemreméltó határozatot hozott a .Nógrádmegyei Tanítótestület legutóbbi közgyűlésen, mely szerint a közokt. mintstert egy emlékiratban oly törvény alkotására fogja fölkérni, hogy ezentúl minden tanító ás tanár, kinevezésekor teendő esküjében köteleztessék elmondani a kővetkezőket is: .Hogy magyar hazámhoz, annak alkotmányához hü maradok s minden tehetségemtől ki-telhetőt elkövetendek, hogy a rám bi zandó gyermekek keblében a honszeretetet felébresszem és tápláljam, s arra törekszem, hogy a hazának kizárólag jogos, hivatalos nyelve a magyar, mennél tágabb körben terjesztessék I" L határozat a többi hasai tanítótestületekkel is közöltetni fog pirlolás czéljából. Megérdemli a pártolást. Vajha már törvénynyé vált volna. Sserk.) A közönség köréből.*-) Yiszonvalasz az Egyetértés kanizsai névtelen levelezőjének. Egyedül megvetéssel viszonozná czikkemet monda ,ha nem iparostársaim megbízásából írtam volna." Hát a Csikós népszínmű rektora ís megveti Rózsii de a közönség jól tudja hogy Rózsi törődik legkevesebbet rektoruram megvetésével. Én tehát azt mondhatnám, hogy én meg levelezőt még megvetésre sem érdemesít-ném, mert már es magában is méltatás volna. Válaszom tehát csak arravaló — ha még ugy mérgelődik is hogy ismét írok — miszerint meg mondjam hogy mosdó vizét kárvolt kiönteni, mert a moaa kodás nemcsak nem sikerült de még jobban bemázolta magát; ha nemhiszi néz zen szem közt Eger űrrel ő majd meg mondja mennyi igas illedelmes (?) válaszából. Aztán meg hogy mondjam miszerint ha Ő néki esetleg nem szokass mások tollával ékeskedni, nekem azon kevéshez amit árok nincsen ssükségem reá. ó neki azonban ajánlanám legalább mikor illedelmesen akarirni, mert ha nála olyan az illedelmes irás mint válasza, akkor nem as iskolába való tanítónak..... [node nem fejesem ki mert csakugyan beteljesednék, hogy eltanultam tőle. Be ismert hogy kósza hir volt és mégis mint — csak a polgármester intézkedései által meghiúsított — botrányt •} E rovat allatt közlöttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a Sserk. írtr meg az Egyetértésnek, ¦ egy hét alatt sem tartóitr érdemesnek helyre igazi tani. Hát aki a várost eV polgárait nem akarja kompromitální, s a kedélyeket izgatni becsületes szándékkal kürtfl e kész botrányként kosza híreket a világba? b mondat e még hivatalos helyről is hazugságokat ?Hiszen ha igas volna is hogy mi mint agitátorok hivattunk meg, s meg fenyeget te ttunk volna. Akkor is csak alávaló rágalmasás folytán történhetett: de azért mégis csak hitvány alávaló rágalmasás mar. dna s nem valóság. S itt ezennel ki is jelentem, hogy mind az, aki en gémet, agitatióval gyanúsít vagy vádol mindaddig, még tényleg be nem bizonyítja alávaló, gaz rágalmazó. Ezt mondja levelező válaszéban — Mátyás király példájára hivatkozva — hogy nem iparoetársaim megbízása értelmében jártam ei. Nem bízón, csakhogy meg fordított értelmében 1 Mert épen mivel nem Ő tőle tanultam a fi tisztességet" sz olvasó közönség iránti tekintetből nem használtam azon szavakat amelyek ipa rostársaim méltó felháborodásukba= tol-lamba mondottak, sőt keresnem kellett a han&ot hogy véleményüket lehető eseli-den tolmácsoljam. Tehát megköszönheti, hogy az ő eljárásához képest nagyon is tisztesség tudó voltam: ha nem hiszi kérdezzen meg néhányat akár a legtekintélyesebbeket majd megkapja méltó csi-mét, — No dehát ó elég kegyes volt megengedni, hogy azon polgárok, akik magukat sértve találták hasa mehessenek Andencziára. Üzente is Eger uraltál hogy kész őket fogadni s kegyelméről biztosítani. Nem jöttek, hát mit akarnak? talán ciak nem bocsánatkérést. Vagy pláne hogy Ő alázkodjék le hozzájuk?! Mily vakmerőség? I még érzékenykednek ia 11 Statáriumot nekik I!! Apropó, hírlapíró és tanitó uram egy személybenI tudja mit teszen ez? ha nem tadná meg mondom.Ast, hogy önnek mint tanítónak nemcsak hogy a világot hazugságokkal tele kürtölnie nem szabad hanem van egy törvény, a 68-ik. Amely-Bek gondolom 38-ik csikké sserint hírlap Írással — a tanügyet kivéve — foglalkoznia nemis szabad; s ha mégis teszi törvény ellenesen cselekszik. Ha nem tadná, vagy nem hinné, kérdezzen meg okesabb embert mint mi ketten vagyunk. Vagy talán meg is sngta valaki azért nem mer tisztességes neve alatt válaszolni. S azért husta be vitorláit kijelentvén, hogy ntolaóssava, pedig dehogy utolsó! hiszen utána tette hogy kocsis tempónak kivan téve minden ember (?) Ez szamár rúgás akart lenni de elhibá-zodott, mert ezzel csak azt jelezte hogy milyen bánás módot érdemelne. Az én törülközőmnek vége tehát az, hogy ne báncsd a magyart! S mondja meg másoknak is akiket illet, hogy tartsák pórázon ozehosaikat, hogy oktalan csaholásaikkai na zavarják a nyugalmát mert ez lázítás, ilyenek szülik a|hecscze-kel, tehát ne zaklassák a közvéleményt hogy aztán ha valaki rajoknéz tüzetcielt-hassanak. He> önök nem prov iáinak nem bántja senki a)polgárság bisczynyal nem. Az nem ásítozik as Önök vagyonára mint önök közül többen állítják as ilyennek hangostatása sértő. Tehát ne ingereljék a népet, mert ha bár kissé beteg ax oroszlán a nem sokat ád haszontalan legyek bossantásaira. A szamár rúgásokat nehezen fogná el tűrai. Ha ugy tetszik nekemk utolsó szs ÖLD Y FEEENCZ. Tarn ez ügyb«).**) F( Nyllttó z-.*) Egy elegáns butorgarnituraegészen aj, áll egy kanapé, 4 kis karszék, 2 függöny drapériával és korntssával minden egyforma szövetből olcsón eladó. Bővebb értesítési ád elapokkiadója Wsjdits József könyvkereskedése. 709. 1—1. 3123 sz. tkv. 18S2; Érk. május lf>-áa 1882. A nagy-kanizsai kir. törvszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Istiván JÓzseí hsgyatékát képeső s a fentnevezett kir. törvszék területéhez tartozó apussta-mzgyaródi20.sz.tkjvbenl. 2 sor 619 hzsz 30 frt becsértékü 3 , 636 , 25 frt 4 , 846 m 90 frt 6 . 963 , 35 frt , 7 „ 1018 , 45 frt 8 , 1093 , 15 frt , 9 , 1149 , 60 frt 10 , 1218 , 55 frt , 11 , 1304 . 35 frt 12 , 1434 - 20 frt 14 és 15 s. 1659 és 1671 hzsz 50 frt becsért, s végül a f 1 sor 336. hzsz. váltságköteles s s tartozékokkal 115 frt becsértékü ingatlanok 1882. éri deosember hó 27. napján délelőtt 10 órakor Pnszta-Megya-ród községházánál megtartandó nyilvános önkéntes árverésen a jelzálogos hi telezők és az örökösök kielégítése véget eladatn1 fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartósnak a becsár 10%-ál készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egy enlő részletben, még pedig: az elsőt az árverési költségnek a megvett ingatlan vételárával aránylagos részével együtt ax árverés jogarőre emelkedésétől Ezámitanac 30 nsp alatt s másodikst ugyanattól .60 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 90 nap alatt, — minden egyes részlet után as árverés napjától számitandŐ S% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen módosatok sserint lefizetni* Ezen hirdetmény lüb^csátásával egyideűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatta nagy-kanizsai kir. törvszék telekkvi osztályánál, i a Puszta Magyarod község elöljáróságánál megtekinthetők. .Galandféreg^:1.;,1^: alatt a teljesen Ízetlent igen könnyen és kellemesen bevehető gyógsser, mely a Szt. András gyógyszertárból Bécsben V. Wimmergasse 32. ssám. kapható. Siker biztosítva; ára egy dobosnak 6 frt 50 kr Tekintetes Gyógytár,! Szívélyes köszönetemet az Önök ki tűnő gyógyszereikért, mely engem két éves szenvedésemtős egy Óra alatt galand féregtől megmentett. Kassán, Kescker Henrik főuteza 5 •*) Es nekünk is ónajláiunk. Bs ki it jelentjük, bogy e lap kasibbjsiról a további — most már merges polémiát leszorítjuk ; miután mindig szokott olyan amber találkozni, ki ilyen dologból tokás csinál magának. *)E rovat alatt köslsttért felelősséget sem válla S*erk. II I R D E T E E K. Nagyon fontos szabó mestereknek. Szövet- és juh gyapot áruk gyári raktár JV&ciiod és Goldschmied Bécsben, I. Salvator-6asse Kr. 8. elad a t. cz. szabó-mester araknak kisebb mértékben is mindennemű szöTetárnt különösen olcsó árért. Minta kártfák rendelere bérmentve küldetnek szét. Megrendelések azonnal és szilárdan teljesíttetnek utánvétel mellett. 682 9—9 | | ORVOSI MALASA-SECTJ 1 A klorternenburgi csásx, kir. boridsísleti állomás végy- 11111111111111113 "Valódi kitűnő jó, valódi malaga, mist kttaaS erősítő-szer elerőtlenexiett t>e-tesjelE» űöuiök. íjyermeltelt stb. számára, a vérastesj-enyTeééT és g-yomor-sjrysjsasz^sssSsr ellen legkitűnőbb áztass. Vi és % szedett palacakokban s tör-ve»y-e»ex* fee- jearyaiett -ve<lje*ry alatt a X YINADOR SPANYOL IBORKERESKEDÉSNEK BÉCS HAMBURG fr. 2.50 Ii fr. LSO eredeti irak mellett. Esisi- : Feuelborer Josse:" ftl»eiiemke«té-ben Nagy-Kwnicsis. 681 8-t tXXXXKXXXX VVVfVWfVVVVVVVVVW Kundmachung. Beim Trappen-Spital zu Gr.-Kanizsa findet zur Sicherstellung der traiteurmässigen Ansspeisnng für das Jahr 188» die öffentliche Verhandlung, bei welcher sowohl mundliche als auch schriftliche Anbote gemacht werden können, am 15. November 10 Dir Vormittags statt. Die Offerenten haben den Perzent-Nachlas den sie von den festgesetzten Einheitspreisen gewähren anzugeben. Die jährliche Verdinstsumme ist gegen 8000 dulden. Die beiläufigen jährlichen Erfordernisse, die festge-setsten Einheitspreise für die Ausspeisung, überhaupt" die nähern Bedingnisse über diese Sicherstellung, sind in der Kundmachung im Stadthause zu Gr.-Kanizsa oder in der Spitalskanzlei einzusehen. Gr.-Kanizsa am Oktober 1882, Von der k. k, VaraaHings-CMnissio« des Truppen Spital zu Gr-KiBizsa. 706 1—3. HUSZONEGYEDIK ÄVTOLTAM. ZALAI -KÖZLÖNY H I R D E T E S E K. Csak akkor valódi, J," dobol caimlapiAn Z aa* éa sokszorosított r-zégem van ••nyomva. 80 ér óta a lesjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor beteütegek és esiszziétl akadilyek, (mint étviiryhiiny, haaszc-rnlas), *é« tsfslá* éi srssyér ellei módot folytatnak. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik illó élet- F HuliHáuk tírvínyllee MbtitMMk. Egy epscsótat eredeti doboz ára frt. o. é. RÁNCZIA BORSZESZ SÓVAL. A legmegbízhatóbb önsegélyző szaré a szenvedő emberi*égn»k minden belső é< külső tyulladáanál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebesülések, fej-, ffll- és fogfájás, régi sérve\', és nyílt sebek, rak rek éljek, üsiCk, szamgyuliadás. miudennemtl bénulás ss sérQUs stli. Stb. ellsn. ! Üvegekben használat! utasítással együtt 80 kr*. e. é. Hal-májolaj. KrohnH. és társától Bergenben. (Norvégiában.) Ezen balmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között aa egyedüli, mely orvosi cxélokra használható. Ara egy Üvegnek hasznáati utasítássá frt. o. é. Moll FÖ 81 A. gyógyszerész, cs. állítás kir. udvari szállítónál, Bécs Rakti- sz állam minden hírnevei gyógyszertárában TSjy fosser-kereskedísében. Raktár nélküli helységekben masánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedétben ré»zeiü|nek. A t cz. közönség kéretik határozottan MüU-féle kés.-itmíoy-rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját Cvjegyem éi aláírat sommal rannak e! látva. Raktárak: Nsgy-Xssizts Belus J. gyógysz. Práger Béla gyógysz. Fesselho1- er József, Rosenfeld Adolí, Rosenberg Ferenci, Strém és ?1610 — Zala-Egerazeg Hollós? J. K. fcUrczslI last! Ferd. — Bama Dorn» K — Cláktsnrys Gönez L. gyógyszerész. — Kaposvár Raböchay Kálm. Kohó J. gyógysz. Tb Kecskessy gyógrsi. — Ksprnncza Werli M. gyógy-tósieg Ciacainovics Ist. gyógysz. — Keszthely Wünsch F. — KŐrstead Ritz Ján. — Zagreb Irgalmashoz gyógysz. Mittlbach S. gyógvsz Holjac V. — Sop-cc Meter And. nyógysi. — Letegye Kal.wodaJ — Kaposvár ratt Borovics Ad. — Zaln-Egerszeg H-illossy I. E gyógysz. 451 43 —öí I i §8 )OOOOOOOOOÖOOOOOOOOOi ÖOOOOOO 283-ik pénzsorsjáték. Ezen legújabb hamburgi pénz*"r*játék 93,600 sorjrtgy*1 és 47,600 nyereményt tartalmai; 250,000 márka dijai együtt mindezen nyeremény 7 osztályba les* kisorsolva: I-sö oszt 4000 nyerem. 116.000 márka : 4-ik oszt 4000 nyerem. 452,100 márka 2-lk . 4000 . 210,630 . 5-ik , 3500 . 415,800 . Sik . 4000 . 831,100 . \' 6-ik . 1500 , S5:,G55 , 7 ik 37,800 nyeremény és 1 dij 6.757,150 márkával. >\'eni létezik semmiféle sorsjáték, mely nagyobb előnyt nyújtana. Ezen 47 600 oyerenéi.7 sorsolási sorozat* a hamburgi kormány által van engedélyezve, s a játszók részére rendkívül érdekesen van összeállítva, mivel a 150.000 márka főnyeremény megnyerője a^yidejaieg a 260,000 márka dijat is megnyerheti ogy, hogy szerencsés esetben a legnagyobb nyeremény 400,000 márkát 1 jutalom 250,000 = 250,000 1 nyeremény 160 000 = 150,000 1 . 100.000 = 100.000 1 . 60,000 = B0.OOO 1 , 10 000 ^= 50,000 2 . 40,000 80.< 00 S , 80,000 = 9000 • 4 , 85,000 «=. -.00 00- 2 . 20,000 == 40,OuO 3 . 16,000 == 30,000 1 , 12,000 = 12,000 24 . 10,000 = 2411,000 3 , 8,000 = 24,000 5 , 6,000 = 18,000 15, 725 nyeremény i 100, 94, 67, 50, 10, 20. A sorsjegyek ára hivatalosan meg van állapítva, a as »lső osztály számára az ára egy egész eredeti sorsjegynek 3 frt 50 kr. oeztr. ért. fái . „ l . 75 . ¦etysd . . . 95 . , Mindenik sorsjegy el v-n látva as állam caimerével, még a fél é- a negyed sorsjegyek is. A megrendelésekhez kérjük as illető ötszegaek bankjegyekben vagy osztrák postx bélyeeekueni melléklését. — Esetleg megküldi alj ük a sorsjegyeket posta utánvétel mellen is Minden sorsjegy küldeménybe* mellé csatoltatik a hivatalos bnzási tervezet, melyből a nyeremények pontos beosztása a minden egys osztály betétel világosan megláthatok — Hs az illető bnzási soro tata okkal netalán nem lesne mr-gelégedve, az esetben készek vagyunk az I-sŐ osztály hiizáaának megkezdése előtt a sorsjegye-\' ket TÍ*zzaT«nni s a fizetett pénzeket visszatéríteni Kívánatra a kimerítő huxáai sorozatot sorsjegy meg.eadelés t-é kfll is bérmentve megkOldhetjuk. Minden mecrendeló nev* konyveinkb* bejegyeztetik, s a hiva talos haiása lajstromokat mindegyik sorsjegy tulajdonosnak azonnal a traxás ntán megküldjük — A nyert Sssszegeket azonnal a nyerik rendelkezésérc boesájtjuk. — Kívánatra a nyeremény összeg a nyerőiéi lakhelyén is kifizettetik. Ezen sorsjáték l-so osztályára megrendeléseket folyó évi olEtóber 31-ig- fogadunk el, s kérjük azokat egyenesen ISENTHAL & Co. fő lotlo Irodájához czitneznl. H1HBCBG. CzégOnk már Ifibb mint félszázad ót* áll fon, * már sokszor w ltunk azon helyzetben, hogy Osztrák-Magyar ország resztre jelentékeny fonyeremé lyeket flzütflnk ki. KoazfiiiftQiiket fejezzük i ex. kfizaniéjaek. az irántank tinnsitott eddigi bizalmáért s azon reménynek adatik kifejezést miszerint mindennemű megrendaléseknek pontos és \'elkiismeretes teljesítése által ezen becses bizalom a JÖvCban ia érdemesek fogunk lenoL 1 Jlj killilqn felíllilisi 54 nyeremény 50\'xt = 270,000 5 4000 -= 20,000 10« 3000 = 3:4 000 264 2000 = 528000 10 160\' — 15.000 3 1200 — 3.800 5S\'i 1000 — .••30,000 1073 500 = 5S6.500 101 300 ... 30 800 23 250 6,250 85 . iOO = 17,000 100 150 = 16,000 27069 111=1 .925,006 24O0 121 _ 297,600 A leyregiDD es legnagyobb - 8ZÖVETCZÉG BUM 1UÓR Bi TXaOIl.iO.3ri. ajánlja a követkesö idényre : 3 méter 20 ca. t*.4\\ Ti"r ***** u,Dlw brünrugyapotszo- vet jó gyapotbél 1 teljis lím_.-.-,. meierja frt 2 60, készíU frt 8 32 !3 méter 20 cm. j;^, ^ frt 3 60, kénlti ftt 1152. Legfinom. brünni gyapjúszövet 4 frt 50 krtól 8 frtig m«ura.;kéut 2 meler 20 ca. ™„b""^[, Palmerttonbil egy téli kabátra meierra-ként 2 frt 60 kr. kí»-it 5 frt 72 kr. vag-y Boy, Itil-er. Ci -erduu vagy liin^o lsJ méterje 3 frt, ké ait 6 CO kr i-hbez 1 aW 30 nn. ko<.kí» v^gy csikós brllnni ka átbélés á. 1 fri — kész\'rt 1 f.t 10 kr. Fii omabb brünni kabát szövetek szintén minden színben méterjét frt 3 50 krtól felfelé 10 frtig rOlyésisBvetek me tMrjét frt 3 59 knól 6 frtig. ma tor Ofl rrn es ^\'U bécsi r(f di- meier cu cm. T4lOÍ jöbmoni gysP- jniafivet efry nadrágra méterenként frt 8.—, készít frt SCO Finom paéraiszfcfstek/^S^ Valódi angol nti plaid L"5TJ. hoassu és 1 méter 60 cm. «?1-«, 3 75 k\'tól 5.— frt, frt 5.25 8 frttól 18 fnig. N~i;v raktár míndeunema polgá-\'í, ks-;ocsÍ libl\'is, tetnpiemi és bítliarJ <&* potkelméktől. uey-ziiiién mindrn sziuQ holgy-keloie birn.i y áron kapható. Poitai megiföí-lések ntánvÉ:*l roel ti tt azonnal teljesíttetnek cnomagoláa nem lesz számitvs, sőt bérmentve azál-itt-tnak. 676 6—16 atlatakártyák azabót részéis bérmeaíve- SHIaHiTJ-KjäT legjobb Asztalí-és üditö ital, Utast aaláasaak bizonyult köhüsesnél, rjáae hajoknii, gyossor-és hólyag hurutnál. EDECSEK (az emésztés Blösegitésere;. Mattoni Henrilc, sarithsd^n A név és dngaazjegy mint itt mellékelve feltüntetve van, fjpnr- jól Spelemíe reití. MATTONI\'s GIESSHÜBLER ozlpéas PJ.-Kanlzsän __(a városház épülőiében.)_ A közelgő őszi és téli idényre ajánlom dnasn feU Bzerelt késs raktáromat URAKNAK, gyermekeknek nagy választékban a legfinomabb \'.: :- és külföldi bőrökből a lehető jalányoe árért, továbbá megrendelések pontosan és gyorsan kiszolgál tatnsk. Vidéki megrendelések mér ték hiányában csnpán egy avult czipö beküldése után is elkészíttetnek. Teljes tiszteletté! Miltenberger Sándor czipési és caipörak táros vároahásépd^nt Nagy-Kanizsán. BERGER orvosi KÁTRÁNY - SZAPPANA orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legnagyobb hatással használtatik mindennemű, bőrkiütések ellen, különösen idült és somórök, rflb, ótvar és élődi kiütések, ugyszinte veres orr, fagydag, izzóláb, fej- és szzkálpikkeiy, Bergsr kítráayszappan 40*\\ fakstrásyt tartalmas és igen elkülönítendő a más forgalomban li-ra kátrányszappan októl. A csalások elkerülése végett kéres*ék világoaan Bergar kátrány-szappana és Ügyeltessék az ismert védjegyre. 47í 18—24. Makacs bórtzenvédeseknél a kátrány-szappan helyett hatással használtatik és azon esetben, ha ez szükségeltetne, ogy kéressék eaaUs a Berber-fele kátrány kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredménytelen ké.zjunények. Mint gyengébb kátrány-szappan mci\'Szésre minden tisztátlanság el bőrön, és fejkiűtéaek gyermekeknél, valamint eddig elérh-tetlen szépitS siezsdis-és fdlMU-szanpta mindennaiii haazaálát\'a szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A, mely 35*/« Glycerint tartalmaz és finoman van illatosítva. \'?45 Sindea fájtnak darabja 35 kr. ntasitásáai együtt. "91 Fóizétkiüdéí: KELL 6- a^tfyszereszaél TROPPÁBAN Raktárak: Készletben van minden európai gyógyszertárban. Főraktár Nagy Kanizsa számára : PRÁUKlt BÉLA és BEL US JÓZSEF gyógyszerészeknél. P P P P Dr. Hartmann Anxiliumj a legjobb gyógyszer Hugy csóbet egsé g ellen araknál és folyadék nőknél, ¦zigornsn orvosi víny ntán készíteU eyógy* — gyógyít befecskendezés és fájdalom, Utó betegség nélkül, újonnan beállott vagy bármily elavult baj, alaposan és megfelelő ryorsan. Batároaottan dr. Hartmann Auiiliatnja kérendő s >zj ezt a mellékeh használati ot sitisi k&nyvvel együU és egy a dr. Hartmann intézetében tanácsban tartott jogosít, jegy a maga valódizá-gában kapható minden nagyobb gyógyszertárban 2 frt 80 .- -. F6 raktár: Twerdy W. gyógysz- I. KoMmarkt 11. Bécs. ¦Raktár: Práger BéU gyógyszerész nraal Nagy-Kaalzaás. U. 1. Dr. KartataN nr rendel 9-2->g és 4—6-ig intézetében s itt minden agy mint addig Is, mindennemű bőr- és titkos betegségek*, nem különben férfi erő gyengül**, kiválóan kitÜoŐ mód szerint, minden ntó-kö étkezés elkerülése célkül. Syphilis és dagadások és mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij. Leveliié* ia. 680 9- Wlen, Stadt, Seilergasse Nr. II Ilik Kagj-Kwizsin, nyo-oatof i tudó tttl^jdanos Wtjdits József gj-orssajtójin. NAGY-KANIZSA, 1882, október 26-án, Botzttttl ár: efréer érre......8 frt.1 fél ÓIK..... * , negyed írre......2 , Egy axám 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban T, másodszor 6 s mindon további sorért 5 kr. XYILTTÉRBEN soronkínt 10 krért vétetnek tei Kiucstáxi illeték minden egyes bárdj-tésért 30 kr. fixetendó. S8-1K: &sa&sxx± Huszonegyedik évfolyam, A lap szellemi rétiét ÜJetS k&ilemé-nyek a szerkesztőnőt, sayagi részét illető közlemények pedig a kiadóház bérmentve mtézeodök: NAGY-E AN I Z S A. Bermentstlen levelek csak ismert munkatársaktól fotadtatnak el. Kéziratok vlatza nem küldetnek. Ks.<ry-Kanizsaváros helyhatóságának, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a .nagy-kanizsai kereskedelmi a iparbank*, „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zaUmegyei általános tanítótestület* a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület0, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a 8soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalválasztminya" s több megyei és títoí egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Arany János f. Irodalmunknak egyik óriása dúlt ki Arany Jánosban folyó hó 22-én. Egy nemzet állja körül a valalt, mely fölött sírni nincs elég köuy e föld millióiban! ^ Barangolunk, járunk a puszta-b.m ; vannak Mózeseink, kik bennünket a hazaszeretet lángoszlopának világánál vezetnek az „ígéret földje felé, — melyre egyik óriásunk azt mondta, hogy „lesz", a másik, hogy Jém fog!" Oh de eljutunk-e oda, ha óriásaink egymásután kidőlnek a pusztában vándorlás idején?! Ki lesz átvevője annak az aranytollnak, mely boldogult Aranyunk kezében egy érintéssel megrázta a nemzet idegeit?! Század múlva tán ?! Vagy akkor is az ég tudja: „lesz-e gyümölcs a fán?* Azért kisirbatatlan a mi gyá sznnk, a mi fájdalmunk! Kórjel a társadalomban. (Sz. S.) Az emberiség tábora a sir felé haladtában hadtestekre oszlik. Egyik hadtest gyorsabb, a másik lassúbb menetben teszi meg azon utat, mely a bölcsőtől a sírig vezet, — a parancsnokok minősége szerint. Egyiknek parancsnoka a ízen-vedély, a másiké a munka. Amaz kezében a gyönyörök serlegével észveszetten rohan a szenvedélyek szilaj paripáin, mígnem szinte véletlenül botlik bele abba a keskeny árokba, mely az élet és halál birodalmát határolja; emennek haladása lassú, csendes, nyugodt, munkás; vannak küzdelmei, migrrem reszkető kezeiből leteszi a munkát s odaadja azoknak, kik utána jönck, ezután elaluszik szépen. E két hadtestet a mindennapiság nyelven ugy különböztetik meg, hogy az egyik élni siet, a másik okosan él. Mind a két hadtest gyöngébb és erősebb katonákból áll. E hadtesteknek is vannak maródit jelentő emberei, sőt olyanok is, kik félúton vagy még előbb is levetik a fegyvert, beadják a kulcsot. Hanem az is bizonyos. — kissé különös is — hogy míg a szenvedély munkátlan hadából igen sok időnek előtte kidől, addig a szorgalmas munkás hadtest csak nagy ritkán mutat föl ilyen szomorú jelenséget. De tulajdonképen amazoknál nem is az ember dől ki, hanem a paripa, mely őt ragadta ; s akkor már nem bír lovább gyalog egy lépést sem tenni. A munkás hadtestből, ha kidől egy-egy, annak nagy és fontos okának kell lenni. Most már, ha az emberiség tábora ily két hadtestből áll, nézzük! hol van, kikből áll a sorozó bizottság ? Mert az tagadhatatlan, hogy a hadtestek anyagi minősége sokban függ a sorozó bizottságtól. Könnyű mindenkinek eltalálni, hogy a sorozó bizottság tagjai leges-legelsó sorban a szülők, kik az élet színpadára lépendő nemzedékre a közvetlen érintkezésnél fogva a legnagyobb befolyást gyakorolják. Hanem — fájdalom! — a szülők legtöbbje nem gondolja meg, hogy miként ássa alá gyermeke jö vőjét erkölcsileg, miképen hanyagolja el vagy veti meg rosszul azon alapot, melyre mindenkinek jövőjét építenie kell?! Ebben beteg a társadalomi Socíalismus, antisemitismos mind kis miska ehhez fogva. A rossz házi\' nevelés oka annak, hogy napi renden vannak az Öngyilkosságok. Nézzünk csak kissé körül! A szülők elárasztják gyermekeiket mindennel; végletekre képesek, csakhogy meglegyen az, amit gyer-meköknek szeme szája megkíván. — Nincsen vágy, nincsen gondolat a a gyermek részéről, mely — sokszor igen is nagy áron — ne teljesíttetnék. Társaságokba viszik, gyönyörködnek benne, ba versenyt bír inni a meglett férfiakkal; gyönyörrel nézik, hogy mily uriasan czigaróz és mindenek felett az képezi; örömüket, hogy pompás, nagyúri eleugantlával társalog a nőkkel, szédíti a növendék hölgyeket. Minderre azt mondják, hogy mvgyes kópé." És az ügyes kópé legfölebb tizenöt, tizenhat éves, látogatja a gymnasium vagy polgári iskola negyedik vagy ötödik osztályát Az ilyen soha sem lesz nra önmagának. Abban a jobb világban, mikor még a poOtát,; rethort, fizikust, ha vétett a szigorúbb és tisztább erkölcsi alapokon nyugvó nevelési szabályok ellen, lecsípték a tiz körméről, ha mindjárt kilenczágu koronás pok-rőczczal takaróztak is az apja paripái: abban a korban megtanultak ifjak szigorú puritáni életet folytatni és nem is lettek rabjai ösztöneiknek. Váltak belölök — a mint a tapasztalás bizonyítja — erős akaratú férfiak, kiknek nem volt elviselhetlen az életküzdelem, ha még akkora volt is. Azok nem érzékenykedtek nem ábrándoztak; tizenöt éves korunkban nem csaptak fel arszlánnak, hogy örök hűséget esküdjenek valami 14 Öves Júliának, Akkor nem termettek ugy a Romeok. Most a kényelmes élet, a szülői kedvezmények, az alaki irány túlsúlya korán érleli ifjainkat és megférgesednek, nem őrnek meg az életre. Innét van, hogy az afféle szerelmes tizenötéves ábrándozónak, ha nyilvános helyen felbukik, ba bugyo-gója kireped, ha carcert vagy tanárától valami tisztességes titulust vagy éppen fenyítést kap: a halálban keres menedéket Miért? Mert kényen kedven neveltetvén a szülői házban, érzékenykedő lett; kedélye a szó szoros értelmében beteg a sybarita-nevelés befolyásától; nem képes a legcsekélyebb serelmet sem elviselni. Szomorú példa volt erre egy tizenhatőves, a polgári iskola negyedik osztályába járt ifjn Öngyilkossága. Minden jel oda mutat e szerencsétlen fin tetténél, hogy hiányzott nála a józan nevelés adta erkölcsi alap. Miként számíthattak volna a szülők arra, hogy gyermekök meg-küzdendett legyen az élet annyi viharával, ha egy mindennapi kis sérelem már a halálba üldözte ?! Ez a sors Őt előbb, utóbb talán szomorúbb következmények kíséretiben, de ntonérte volna. Az ily tett mindig a nevelés keserű gyümölcse. A ki oly fiatalon képes volt magát kivégezni, az legalább lelkileg, erkölcsileg — nem volt életerős, Önuralomra, munkás életre termett sarj. — ő az emberiség táborában sohasem tartozhatott volna azon hadtesthez, mely küzdve az élet viharaival, nyugodtan tűrve a sors csapásait, a társadalmi életben előforduló sérelmeket, komoly munkásságban halad a sirffelé, hanem igen is azon hadtesthőz, melyet a szenvedélyek ragadnak . .. Elrettentő p élda leh t ez ifja-ink előtt... És legyen it>! Intő példatlehet ez a szülőknek, hogy gyermekeiket ne neveljék sen-timentalistáknak, hanem edzzék akarat- erejöket, hogy ösztöneiken, vágyaikon, indulataikon uralkodva, mint küzdelemre képes, tetterős egyének foglalhassák el azon hüyet, melyre a társadalmi téren lépniök kell Olvasóink szíves figyelmébe! Az utóbbi időben többször küldettek be hozzánk polemikus csikkek, melyeket mi a „Közönség köréból\'-csimü rovatban közöltünk. A gyakorlat azonban agy igazolta, hogy az ilyképen nyújtott kedvezmény következtében a közönségot legtöbb esetben hasábos polémiával kellett agyon.gyönyörködtetnünk. Ennek megszüntetése czéljából elhatároztok, hogy ezentúl csak is fontos és kényesebb ter-méasetü, körülbelül közérdekű dolgokban adunk helyt a ion érintett rovatba tartozó felszólalásoknak és polémiának. Akkor is csak oly kijelentéssel, hogy a hírlapi tisztesség és komolyság határait netán átlépd csikken bal átázunk sserint módosíthassunk, temessetesen csak alaki tekintetben. Azért kérjük t. olvasóinkat, hogy a csikk beküldése alkalmával ily értelemben beleegyetésöket kijelenteni szíveskedjenek, — és mi ahhoz képest intézkedünk. As is megesik, hogy egyik-másik bír téves értesülésen alapszik. Ily esetben néhány sorban asiveskedjenek a szerkesztőséget ioformálni, hogy a közlemény visszavonása v. módosítása iránt röviden intézkedhessek. Ez által eleje vétetik as egy kis hír-közlemény miatt előforduló hasábos fölszólalásoknak; mire tulajdon-képen elég néhány sor is. Ily álláspontot elfoglalnunk as ol-vasó-kősöntég iránti tekintetből kellett. A SZERKESZTŐSÉG A beteg társadalom. II. A mily igaz, hogy nincs ember kerek e világon, kinek szivében, ha csak egyszer is bár életében, a szeretet s rokonszenveséé érzelme fel ne lobbant volna, ép oly igaz, hogy nincs ember, kit titkos érzelem ne vonzaná a hazához, vagy azon göröngyhöz, melyen született, melyen élt s szenvedett. S es nem is csoda TARCZA. Soha többet. — Elbeszélés. — Irla: WEBEBANTAL. I. A regényes fekvésű s gyópyerojé-ról széles körben ismert Robitsch Sauer-bruoni fürdő egyik nyaralója előtt az 1827. év június havának közepe táján egy könnyű fogat állott meg, melynek tulajdonosa nagyurías magatartással dobta oda a gyeplőket kocsisának s as előkert főu\'jáu a kiosk rózsslugassá alakitolt verendája felé sietett. Csakhamar felhangzottá jelző csen ¦ getyü szava, kínyillolt az ajtó s a támadt résen egy vézna, sovány alak lón lálha\'ó, ki meghunyászkodó alásalossággal tudakolta: .Kit méltóztatik keresni?\' — Megérkezett Bánhalmy ur? — kérdé a fogattulajdonos. — ,Nem, nagysága ; de mára van je!ezve megérkezése." — Mennyi idő alatt érhet ide?" „Egy negyed éra alatt, nagysága; addig is, ha parancsolni méltóztatik, a megrendelt termeket rendelkezésére bocsáthatom", azólt a portásné balkezével az ajtószárnyat teljesen feltárva, félkörbe hajlított jobbjával meg a folyosó homályába mutatva. — Köszönöm: itt fogom bevárni — felelt a nagyságának czimzett, egy fényes ércsdarabot csúsztatva s vézna késbe. Becsukódott as ajtó, elhangzott a léptek caoszogása. .Felséges vidék! — Nem csodálnám, ha kedélybeteggé válnék az itt kigyógyult testi szenvedő. — MioŐ kilátás lehet még olt a Donáti tetején! — No, ha Gyula felépül, rá veszem, hogy jöjjön velem fel. — Album." — Nem fejezhette be mondatát, mert e peresben a legnagyobb közelségből vidám kaczajt s női raha suhogást hallott. Kíváncsian tekintett a rózsalombokon át a mellék utakra le. És most aztán még gyönyörűbb valamit látott, mint a felséges vidék ; ez képes volt az itt küszködő testi szenvedők bajait kedély betegeéggel navelni. Egy karcsú darázstermetü alak volt az a csengőn nevető kis leány, gyengén olajbarna arczczal, melynek közepén feslő hónapos rózsa színben lobogott az ifjú lüz lángja; a holló fekete hajsátor kissé rendezetlenül hullott "a gyönyörű arozra le, ami azt még igézőbbé tette, s a nevetéstől ragyogó szempár as éj sóletét egyeaité magában a csillagok sugaraival. Az apró, vérpiros ajkak közöl hófehér fogsor tündöklött elő, mig a nevetésben kissé meghajlott alakon festői redők ben aláhullámzó vigtnó a leggyönyörűbb idomok korrajzát tüntette fel. Mellette egy 5— 6 éves fin ment, ki félig síró, félig nevető arczczal tekintett fel kísérőjére, gyengéden oda simult hozzá s jobbjával a szemét dörzsölte A leány felkspta karjára a összecsókolta a fiút, ki átkarolta a plassticai nyakat s most már mosolygó arcsát a gömbölyű vállra hajtotta 1«. Oly valami kedves volt e jelenség, hogy a leselkedő ajkairól egy Önkénytelen „Ahhhl, reppent el s valóságos dühbe jött, mikor a portásné tudtára adta, hogy Bánhalmy fogata már látható. Szótlanul megfordult és kifelé ment a kertből. Mikor a rácsajtóhoz ért, B ánhalmyt éppen akkor segítette le üléséről a szolga. A fehér, vértelen arezon a legnagyobb öröm mosolya derengett át, mikor barátját felé jönni látta. „A á, servus Zoltán, servus I igazán örülök, hogy kérésemet telj esilett ed. — Hogy vagy mindig? — Köszönöm, édes Gyulám, jól. Hsnem téged kegyetlenül megviselt az az átkozott hurut. Nagyon rossz színben vagy. „Régóta vársz már reám, Zoltán?" kérdé Bánhalmi, barátja karján a nyaraló telé tartva s más irányt adva s társalgásnak. — — Vagy egy negyed óra óta, Gyulám. „Mint sajnálom! Ha tudom, hogy itt vagy, jobban bajtatok.* — Én meg kívántam, bár méz egy óráig ne érkeznél. „S mivel vagy kivel mulattál olyan jól ?\' kérdé Gyula egy kissé sértődötten. — Bocsáss meg, barátom! ón meny-nyei jelenetet láttam. „Aludtál? Az másl" — Nem aludtam biz én, Gyula. Ebben a házban egy kis leány lakik. „Leány? Ugyan hagyd el! As is lehet mennyei?" — Ha meglátod, szerelmes lésasz bele. Bámulni való szépség. „Én? szerelmes? Rég meghalt az már én bennem.* — Ezerest"teszek egy fogpiszkáló ellen, hogy ennek a leánynak keezagása less a trombitaszó, a mi a te szerelmedet halottaiból feltámasztja. „Legyen ő szép, mint Rafael. Madonna képe, sselid, mint csendes estáa a felhók közt merengő holdsugár, jó, mint az áldást hozó Ostrís ós ártatlan, mint a gyermek imája, még akkor sem képes bennem szerelmet kelteni." — Csak nem lettél nőgyűlölő ?" — Nem, barátom, as nem vagyok ; de a ki oly sok csalódáson és megcsala-táson ment át, mint én, — a ki annyi bánatot és szenvedést élt át éppen a nők miatt, mint én: az nem egykönnyen less szerelmes. A kit egyszir a kutya megharapott, az másodszor n;m kér belőle. — Beteg vagy Gyula — s ez az oka, hogy igy beszélsz. Csak nem állítod komolyan, hogy nem vagy képts szeretni; mert ha ezt mondod, akkor azt kell hinnem, hogy vagv- szeretsz már, vagy hamarosan szerelmes lészsz. Aki száján hordja szerelmét: az nem szerelmes. .Soha Zoltán, soha!" — Ezt csak most mondod Nem tudtad mőg B-rta ábrándos as-meit és édes ajkait kiverni as eszedből. Éa meg Őrülök rajta, hogy viszonyotokban, ami csak a te részedről volt odaadó és őszinte ily fordulat állt be - s később, mikor nyugodtabb lészss, le is igy iogsz gondol kodoi. Mit ér szélet szerelem nélkül? Éi különösen a te korodban ! Csinos, ifja gacdsg és eszes vagy; mit érne rpéss bosszú életed, ha az éltető napsugár! elzárnád tőlei Szerelemmel kezdődik as ifjúság, a ahol es megszűnik, ott van as aggkor. Nélküle as djn élő-halott. — Ami a hoesstt életet illeti, abbzn nagyon tévedsz édes Zoltán; az én göthös testem már ott fekszik a koporsó felett, mindennap várom, hogy ráborítjátok a szemfődót. Sokszor gondolkodtam már felette: ne csináljak-e ebből m kenyér fogyasztó halottból valóságos holtat? de mindenkor visssstartotta kezemet valami. Sokat legyőztem már életemben, ezt a valamit is majd csak valahogy legyőzöm. * — Lásd, ez a valami nem más, mínt s szerétéi. Szereted as életet — s az élet a szerelemben van. „No, azt tudom, hogy szerelmes nem leszek." — Nem-e? „Nem én!" — Nem akarlak tovább terhelni, mert látom, hogy kimerült vsary. A szerelem ural minket, nem mi őt; de hagyjsfk máskot re. Nem óhajtasz veWmtt? Meg rendelném. „Köszönöm, ne fáradj! Szolgám majd elvégzi. Holnap várlak. — Servus I „A viszontlátásraI" — Tehát te nem léssss stereimea? — „Soha többet !« ir. Szegény Gyulai ö igazán sokat szenvedett! De b*t kí kell gyógyítanom mert megígértem as orvosnak. Betegségéből csak bypothesiseiröl való lemondás árán gyógyulhat ki. De bis* as kétséget sem szenved, hogy zs az angyalt kis, leány elveszi gyűlölködő bogarait. Meg kell tudnom: ki ő? monologizált Zoltán lejövet közben. A vézna portásné most rotor került elő. — HÜBZ05BGYÄDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY hisz a haza oly sok jótéteményben részesiti fiait, e faszán lelünk min dent s mindenkit kihez s szeretet vonz, a hála köt. Ehhez kötik az öreget ifjúkori emlékei, az ifjat jövendő reménye, nincs senki, kinek édeskéserü emléke hazájában ne volna Azért vágy hozzá az, a kit a sors kemény csapásai hazájától elüzenek azért ragaszkodik hozzá az, ki kebelén élhet. A hazaszeretet minden októl eltekintve, mindegy természeti ösztön az emberi szívben, de egyszersmind az emberi érzelmek legtisztábbika. Ki hazáját nem szereti, az felebarátját sem, de senkit e világon szeretni, valóban szeretni nem lesz képes. Ha hazáját mindenki szereti, agy a magyarnak hazáját szeretni kettős oka van. Ha tekintjük azon magasztos hivatást, melyet a sors, a gondviselés, a történelem számúikra rendelt, s mely abban áll, hogy a szabadságnak, testvériségnek és egyenlőségnek őrei s apostolai legyünk mely hivatásról, addig míg e haza nak egy romlatlan fia leszen, nig magyar lakja e hazát, lemondani nem fogunk. Ezt bizonyítja s biztosítja t történelem. Voltak e hazának bns s komoly napjai már, de történelmi hivatásáról s szabadságáról soha le nem mondott? A hány csepp magyar vér folyt, mint s szabadságért folyt De multunk annyi dicső fényes alakot mutat fel, hogy valóban ha Őseire, elődjeire valaki büszke lehet, ugy a magyar Önérzettel matathat azokra. Bámulatra ragadják ezen dicső kimagasló alakok mindazokat, kik történeti multunkat tanulmányozzák, Kell-e példát felhoznnnk? Ott tündöklik Széchenyi, Eötvös, Deák, Kossuth fénylő alakja, mindannyinak példája, a tiszta hazaszeretetet hirdeti. De kérdezzük s vessük fel komolyan a kérdést, vájjon követjük-e mi elődeink dicső példáját? A 18-ik századbsn egy nagy s elmés franczia író kezdette & cos-mopolitismas elvét hirdetni, állítva: „hogy a jó hazafi, szűkkeblű ember* fölállítva az elvet, hogy ki nemzetét szereti, nem szeretheti az emberiséget, pedig mi ezt ép megfordítva gondoljak s vallják, hogy|ki nemzetét nem szereti, az nem szeretheti az emberiséget sem, a hazáját hűn szerető férfin soha sem lesz szűkkeblű ember, hisz tudjuk, hogy az egész emberiség egy családot képez, melynek érdekei, törekvései szorosan összefüggnek, de azért mégis mindenki a saját házbelie ket legjobban fogja szeretni ,j—ezek jóvoltát leginkább törekvésének czél-jává tenni, ezek sorsának javítását szem előtt tartani. „Ki sokat markol, keveset fog1 tartja % példasző i mi azt hisszük, hogy világpolgárainkkal is igy áll a dolog, az emberiséget akarják szeretni s saját hazájukat, annak érdekeit is elfelejtik. De ma napság a cosmopolitís-mus elve helyébe más szőt tettek 6 „nemzetközi* kérdésekről beszélnek, Mi beismerjük, hogy vannak a nem zeteknek közös érdekei, de ezek nem képezik közös kérdések, annál kevésbé közös megállapodások tárgyát Minden nemzetnek megvan a maga külön hivatása s ennél fogva a működési körnek, az alkalmazandó eszközöknek is másnak kell lenni. De különben minek is erre a szót vesztegetni, ki merjük mi bátran mondani, hogy azok, kik a nemzetközi szőt s kérdéseket annyira szeretik hangoztatni, e czifra üres szóval csak hazafiatlanságnkat szeretik takargatni Külföldről lett hozzánk importalva, a nemzetiségi s socialistikns kérdés és e kettőnek bastart gyermeke az antisemíta kérdés? S kik importálták ezeket ? Férfiak löknek egyéb érdemük nincs, minthogy külföldre ménének a haza becsületét német suhanczok júdás csókjáért áruba bocsájtani s ezért s\' üres gyászos tisztelgésekért, elvállalták azon szomorú feladatot, hogy saját hazájok lakóit egymás ellen ingereljék a faj s kast-gyűlöletet szék. Bíz ha a nemzetközi kérdések s kongressnsok első gyümölcsét látjuk .ablaktörések, rablások s bombamerényletek képében,* melyik igaz magyar ne fordulna andorrai el amaz álhazafiaktól, kiknek zászlója hazugság, fegyvere rágalom, végczéija a társadalmi rendnek felbon tása s saját alj as érd ekük előmozdítása. Avagy képzelhetjük-e, hogy aljas eszközökkel, magasztos czélok el volnának érhetők? Valóban Széchenyi, Kossuth, Deák ily eszközökket nem használtak s a hazaszeretet szent tüze lobogott szivükben, ennek javát törekedtek ők előmozdítani, önérdek nélkül S ha ők szóltak a nemzethez, annak javához fordultak, de söpredékkel a társadalom megbélyegzett egyéneivel Ki as a csinos ki s leány, ki es elébb ott s kertbea egy kis fiával séták? kérdé Zoltán • vigyorgásban szár ránctossá tor-snlt eres tulajdonos nőjétől. BMsxowy Etelka kisasszony, ó nagysága.* Gazdag? „Legnagyobb fény a rahásatban és étkesésben, drága ajándékok és borra valók, pontos fizetés mind olyasfélét engednek sejteni* Hol van most ? ,A harmadik lugasban balra.* Köszönöm Zoltán egyenesen arra iránysá lépteit. — Megbocsát nagysád, hogy közelébe tolakodom? Miért ne ? E hely mindenkié. Tessék. Mi fürdővendégek különben is egy. másra vegj unk utalva as idő megrövi di lésében. Végtelenül lekötelezett nagysád szivei, meghívásával. Köszönettel tartósom önnek, mert kimatatott jóságában czáíoU hatlanul bebizonyítva látom nem csak feltevésemet, de egy ssenvedő barátom kiépülésének feltételét is. Ah! és uxaságodnak feltevései is vannak? Akkor én vagyok a lekötelezett, feltéve, hogy feltevései jók. De mégis ast hiszem, hogy ugy feltételeiben, mint reményeiben csalódni fog — felelt s leány beszédje közben kipirult arcsát Zoltán \'elé fordítva sőt a sértett büszkeség dácsával a feje babjától & csípője orráig végig nézve. Bocsánatért esedesem, kisasszony 1 Hogy feltevéseim jók és nagysádhoz méltóak, arról kezeskedem. Angyalokról sem tételesünk fel rozsát. Nevem Alpáry Zoltán; nyugalmazott ezredes s igy sem szavammai nem játsshatom, sem pedig az általont elmondandóknak nagy feneket soha sem szövetkeztek. Tiszta volt az eszköz a magasztos a czél, melyre törekedtek. Hogy megváltozott minden ! Ma ál hazafiak akarnak a nemzet apostolai lenni s szólnak nem a nép zöméhez, hanem az aljához, mivel tudják, hogy ott a kedély ingerlékeny, a roszra a meggondolatlan tettre inkább hajlandó. No még megbocsájthatnők nékik, ha hinni lehetne, hogy azt mit hirdetnek, ők maguk hiszik, vagy ha csak képzelhetnők, hogy ők johiszemüleg járnak el. De minderről szó sem lehet De van ennek egy igen-igen sajnos következménye t i. hogy a társadalom java látva a tömeg vard-kitöréseit, mintegy Visszavonulva a tért a rajongóknak engedik át, — melyek aztán nem tekintve arra, mit kíván a haza érdeke, a nemzet becsülete, halomra döntenek mindent mit oly nehezen lebete létre hozni. Ez képe azon nemzetközi kérdéseknek, melyeket annyira szeretnének hozzánk átültetni. De mi megvagyunk győződve arról, hogy nemzetünk felfogva magasztos hivatását, nem fogja engedni. ho;y azon kérdések édes hazánkban romboló hatásnak lehessenek, meg vagyunk győződve, hogy azon nemzet, mely a szabadság védője s hirdetője, nem fog megfeledkezni, az emberi jog alapfeltételeiről, melyekkel ezen importált eszmék mindegyike annyira ellenkezik, nem fog megfeledkezni arról, hogy e haza érdeke mindenek felett áll s mely miatt még egyéni ellenszenvet vagy rokonszenvet is le kell győznünk. A hazaszeretet tiszta tüze lobogjon szívünkbeD, ez vezérelje minden lépésünket s akkor biztosítva vagyunk, hogy az álproféták hiába fognak törekedni, hogy nemzetünket tévútra vezessék, hanem szégyentelve fognak visszavonni ni s bevallani: hogy e nemzet életképes s méltó, hogy Eötvöst, Deákot, Széchenyit és Kossuthot magáénak valja. Hogy igy legyen, azt adja a magyarok Istene. LÖB IGNÁOZ. keríteni nem szokásom. — Keményem az, hogy nagysád jő szive által indíttatva nem fogja abbeli kérésemet vissaavetoi, hogy egy éppen most ide szálitott barátom felépülésének elérése- és elősegítésében közreműködni szíveskedjék j feltevésem pedig az, hogy ennek elfogadása után as óhajto\'t siker bizonyára be fog következni Legyen agy, ahogy ön mondja; debát arra is kíváncsi vagyok, miben lehetek éa közreműködő, hogy az ön barátja egészségessé legyen ? Készséggel elégítem ki kiváncsi-jágát nagysád. Említett barátom, Bánhalmy Gyula, egyike azoknak as em-bereknekjkik igsn mélyen tudnak erezni. Nehezen engednek sziveikhez jutni, de ha aztán valakit oda eresztettek, a rt\'J-nekik óriási kínokat okos. Kezd érdekes lenni! szólt csengő kacssgssssl s leány. Nagysádoaz: égi hangja van. Es is hozsá tartozik a barátja szivéhez? Majd látni fogjak, — felelt Zoltán osztozva a leány mosolyában. Tehát as énbarátom nehezen enged . szivéhez jutni. Es éppen ez a főni báj a. Barátságos mindenkivel, szívélyes mtn denkihes; de szivéhez sem barátai, setn ismerősei nem férnek. Igas, hogy erre sok oka van. Legjobb barátai voltak as árulók i kiket lelke összes imádása val szeretett, mind hűtlenek, csalfák voltak hozzá. Sok volt ilyes? Szép számmal lehetlek* Ó tehát felpán czél ózta szivét jég-barokkal és nem enged oda jutni senkit. Dehát es megint igen rossz reá nézve, mert jelenlegi betegségéből orvosi vélemény sserint csakis a szerelem gyógyíthatja ki Ah 1 dehát mi kőzöm van nekem mind okost ? A házi szövő-Ipar megy énkben. Zslamegye alispáni hivatala 7319— 7549 sz. a. a nmgu földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumnak a házi szövŐ-ípar emelése tárgyában 1881. évi deczember 27-én 37726 sz. a. hozzá intézett rendeletét véleményezés végett a zalamegyei gazdasági egyesülethez át- küldőén, az egyesület a kívánatnak teljes készséggel megfelelt és a következőkben nyilatkozott: A szÖ vészét mint hasi iparé megyében Muraközt vagy is a esáktoroyai és perlaki járást, s a novai járás úgynevezett Cser tam el lókét kivéve, általában nem üzeíik, sőt t mennyiben a kender termesz-t ;e a fóldmives nép által eddig is csat azon ezélra folytattatott, hogy annak termelményét a nők a tél folytán megfonták, s a családtagok részére febérnemüek kessitósére takácsok által megazövették — megszűnő félben van, mit igazol azon körülmény, hogy a takács iparosok nem csak a városokban, de a falakon is napról-nsprs fogynak, majdnem égessen megszűnnek, mert ezen kézi ipar után meg-i nem képesek. Előidézte est részint a kisebb na-gyobb mezővárosokból a falukra is mindinkább terjedő értelmiség, ebből folyó polgáriasodé*, a divatos csínosodás iránti érzék és hajlam fejlődése, melyek folytán a nép is, ugy a férfiak, mint a nők, osak kissé tebetőab községekben is külső ruha sstukban a váasnat posztóval, gyspju, s egyéb gyári aaővetkeiinékkel cserélték fel, résíint pedig az, hogy a febérraha-nemüekre szükséges gyári szövetek olcsóbb áron megkaphatok, mint a hogy a készített kender, a hol ez a saját gazdaságban nem termeltetik, a piacson megvehető, s as ebből készített fonálnak vá-ssonná azé veséért munkabér fejében a takácsnak fizetendő. A megye ily vidékein tehát a népet, a bázi szövőipar ülésére reábirni akarni, előre láthatólag meghiúsult törekvés lenne. A Muraközben u. m. a csáktornyai és perlaki szolgabírói járásokban, még is a novai járás Zebeczke, Kis-Sziget, Hernyók, Ortsháza, Páka, Dömefőid Kányavár. Pördefóld, Iklód, Bördöcze, C*ömö-dér, a a letenyei járás néhány községében a melyek t. i városoktól távolabb esvén, — a nép viseletében, szokásaiban a régi módot követi, férfi és nő osztálya még főkép vászonban jár, a azövészet min: házi ipar főkép a novai járás elsorolt községeiben nagy elterjedetlaégben űzetik agy,hogy az egyes házaknál annyi szövőszék van felállítva, a hány nő személy van, a 14 éveseket ia ide értve; e czélból teh át azon községek a kender termeléssel is foglalkoznak és a szükséges kendert maguk termesztik. Előre láthatólag, a nem igen messze eső jövőben a haladó kor szelleme azon említett községekbe is befog hatni, magával víve a divatot, czívilieáltabb ízlést, szokásokat, s ezekkel kapcsolatban ott is eltűnik a vászonnemü külső ruházkodás s azzal együtt a terjedtebb házi szövőipar ís; épen azért míg es bekövetkeznék, igen kívánatos és czélszerü megtanítani a népet, mely most még megszokott foglalkozásakép előssei etet tel űzi azt, annak oly ügyes fejlesztésére, a javított szerkezetű szövőszékek oly Ügyes kezelésére, hogy jobb ízlésnek ís megfelelő szövetet állithatván elő, nem csak majd saját igényeiket, de másokét is kielégíthetvén, nékik észlelhető jövedelmet nyújtva, mint házi iparos foglalkosást maradandóan meghonosítsa. Nagyon sok, nagysád ! Rövid ideig kérem még türelmét. — Barátomért, ki fiatal, csinos és gazdag, kár lenne már gyáas misézel szolgáltatni; hogy pedig ez meg ne történjék, szükséges volna azt s jégvárt ott a szive tájékán ösBZ-rom-bolni. — Nem értet sem a stratégiához, sem %i autonómiához, meg a dynamíttal sem tudok bánni. Kérem I — Ha e várat valami strs tegiai müvelettel lehetne\' összeromboSni. est a feladatot semmi körülmények között sem bíznám másra; de itt más hadjárattal van dolgunk. Meg vagyok győződve, hogy kegyed kedves hangja épp oly hatása lenne e várra, mint Jericho falaira. Uram, engedje meg, hogy megütő désemet fejeszem kJ a felett, hogy ön ki ugy társadalmilag, mint müveltségileg magas fokon állni látszik, nekem ily ajánlatot tenni mer. Nem vsgyok én as, akit Ön keres Ajánlom magamat! „De kérem, hallgasson meg még egyszer!" Elég volt ebből ennyi. Cssk néhány szót még! Szépen kÓ rem, nagysád I Soha többet! A leány büszkén hátra tokintve, elhagyta a lugast. Ne Jericho, meg jégvár I — Es bizony csúnyául kifizetett. III. A saaerbruni nyári ünnepélyek között legfényesebb és leglátogatottabb az Anna bál. Nem osak a fürdővendégek valamennyié jelenik esen meg, de az egéss vidékről, sőt Gráczból, Margburg-ból, Zágrábból is számosan sietnek abban részt venni. Anna bál estéjén vsn a 1 intelligensebb és legszámosabb vendég e fürdőhelyen, kik nem csak szórakozás végett keresik es alkalommai a táncs termet fel, de azért is, mert a vigalom és hogy mindenek tett __ perlek! javított. s annak bookta1 nek gy leend, tézked i . szerint janija. zene hangjainál oly ismeretségre tehetnek szert, ami más körülmények kőzött csaknem lehetetlen. Jerünk mi is a tánczterembi! Minek írjam le a lényt és pompát, amibea a főúri világ tündököl; miért szólnék s gyönyörű szemekről, melyeknek mindenik sugara Ámor nyilát Üti szivedbe; miért beszélnék e tündéri ter metekrŐl, melynek mindenikét megirigyelhetné az Alkorán á\'tal a hetedik meny-oraaágba tett hurik legbájcsabbika is éa minek beszéljek a rózsás kedvről, ami a termet örómhangokkal tölti be?? Káp rázat ez: —szadit!........ Bánhalmy e peresben lépett be Zo!-tán karján. As egykori halvány arezon most az egészség pirja virul, az ábrándos szemekben életláng lobog s az előbb gyenge test egészen megizmosodott. Aki őt igy látta.el kellett ismernie; hogy Zoltán eme mondása: „Csínos fia vagy,* nem volt túlzott bók. Látod-e már Elteikét? kérdé Zoltántól. Nom. Merre van ? A bálkirálynétól balra a harmadik. No, Gyula, ót csak egy szerelmes szemei ismerhetik meg ily távolságból és igy átalakulva. Szeretem barátom azt a Ieányt,akár-hova is vezet ez az érzelem. Ne mond, Gyula! Hisz te nem ie-ssesz soha többet szerelmes. Már amí a levest illeti, mondhatom „Soha többet 1* mert az vagyok. Megjósoltam. De jer matass be neki. Gyere hát; pedig nem szívesen teszem. Annyit előre is tudtodra adok, hogy tűzről pattant kis leány : kényesen kell vele bánnod. Jó, jól Siessünk 1 Etelka as érkezők felé fordult s Gyula láttára egy kevéssé összerezzeni. végett szükségesnek mutatkozik ndenekelötta novaijára. eW kössége.re r^óre egy továbbá a járás illető községei részére egy szerkezetű szövőszék üosstsssék t kezeléséről ott a hely^ ^ ^ teljesnek; -faa majdV-ekorlati eredménye tapasztalható lehet a további .^dők^t in\' . ««d"*gi egyesület uheUéVe támogatását készséggé, «!5? Helyi, megyei és vegyes h\\t« k — Nyilvános köszönet A nagy. kanizsai kisdednevelő egyesület sorsjátékot rendező bizottságához folytatólag ujabban következő felülfizetesek, illetőleg ajándékozások étkez\'ek be: Gaál Endre ügyvéd Keaztbely 1 frt, Mez^-telegdí postahivatal 50 kr. Looovics Jó. zs-d 1 frt, Talián Lázár kanonok Vese prém 5 frt, Rimaszombat\' takarékpénztár 1 30 kr. Jolsvai kisdedovoda 50 kr. Knáa-i János járáabiró Hódmezővásárhely 2 Irt, Koch Izidor Krízsovecz, 2 frt, Sárkány Miklós apát Bakooybél 2 frt, An\'al Gábor Pápán 1 frt, Dr. Manheímer kösj. Budapest 1 frl, Hercaeg Batthyány Gusztáv London 200 frl, Fiume város 4 frt, Bittó Mária 50 kr, Urváry Lajos Budapest l frt, Kapocsfy Jenő Kaposvár 1 frt, Komjáthy állomásfőnök 1 frt, Szegedi jótékony nőegylet 2 frt, Csányi postahivatal 1 frt, Steioauer András Muraszent-Márton 1 frt, Farkas Dávid Zaía-Eger* szeg 1 frt, Meíxner Emil Budapest 50 kr. Francaik János Tapsony 1 frt, Lévay Imre izerkesstő Veszprém 1 frt, Esztergomi kisdedovoda másodszor l frt, Bras-ói kereskedelmi s iparkamara 1 frt, Gervay Mihály Budapest 50 kr. Bánhegyi István tanfelügyelő Gyula 1 frt, Toraei-megye főispánja 2 frt, Flandriai gróf Brüsszel 16 frt, (200 sorsjegy megvétele mellett.) Kulai óvoda 1 frt, Körmendi Ede Gamás 1 frt, Peredi postahivatal 22 kr. összesen 255 frt, 22 kr. Előbbivé 517 frt, 72 kr, melyért a bizottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. K.Kanizsa, október 12-én 1882. SomBsich Lőrincz biz. elnök, péoztárnok. . — Kereskedelmi testület alakítása. „Z —e" irja, hogy az egerszegi kereskedők között élénk mozgalom támadt agy kereskedelmi testület alakítása iránt. E czélból f. hó 22 én d. e. 10 órakor as Arany Bárány" czimüvendéglőben6.sz. a. értekezlet tartatott.A kereskedelmi testület megalakításán kivül ez értekesiet tárgyát képezte egy vasárnapi iskola szervezése a kereskedőknél alkalmazásban levő tanonezok számára, kik ott a könyvvitelben, kereskedelmi számtan- és levelezésben lennének oktatva. Kereskedőink- ek, ezen éleire való eszme kivitelére a legjobb sikert kívánjuk. Más városokban mindenütt vannak ily iskolák, illő hogy városunkban is alkalom i* mód nyujtaa-aék a tanonezoknak » kereskedés köréb-) vágó legszükségesebb ismeretek elsajá-tithalására, hogy később az életben a azerzett ismereteket önszorgalmuk által kibővithessák. — Régi ismerősünk gróf Báohalmy Gyula ur — szóit Zoita\'o salonias magatartással mntatva barátjára, egyúttal a szokásos compliment-et is végezve — kérem őt elfogadni. Sérv na Gyula! s távozott. Bánhalmy megütődve tekintett alánná. Hagyja grófúr! csendült meg a kedves hang. O exenlentiája nem feled\'-* el, hogy azt mondtam neki, nem beaté-lek vele soha többet. És mi adott okot, hogy e szá aioros halálnál kínosabb büntetést szabja reá V kérdé Gyula, ellesve a leány ajkain derengő mosolyt Ön. Én? Hol? Hja, gróf url az hossza töiiénet arról most nem beszélhetünk. Hát mikor ?Igazán kíváncsi vagyok megtudni. Hát — bál-- Könyörgöm, ne hossza terminust. No, mivel olyan szépen tud könyörögni, talán még ma. Gyula hálatelten csókolta meg ¦ parányi kézen a kestyüt. De csak talán. Táncsol ön ? Legfőbb óhajom önnel engegirozni. Sok/a jelentkeztek már? Etel felemelte az oldalán függő arany keretbe foglalt elefántcsont táblácskát. Csak két tánezom szabad még, gróf ur. Előjegyezhetném magamat as egy ikre, vagy engedelmével mind kettőre is? ¦kérdé Gyula kérő tekintettel. Önnel tán-czolni mennyei élveset lehet. Hátha csalódik, gróf ur. Nem fog egészségének ár\'almára lenni két körtánca? Ön még beteg. HUSZONBGYBDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 26-áVl882. — Ha t „Olló* főmunkatársnak nincs uj egy-foriutoss, akkor egyaserÜen kivágj* a ,D.S ból att a „oeesenekedl, Bajlóhibát, bogy az uj egy-forintosokan ,Aemtern* helyett .Aemiera* áll. A mi főmunkatársunk nom bitt vakon a BD„ tisztálkodó korrektorának, hanem utána járván a dolognak, rájött, hogy nem lehet senkinek sem forróbb óhajtása, minthogy i-.z .Aemtern" feliratú egyforintosokból 10 kilója legyen. — Végrehajtó nyit be egyik helyi élezés iparosunkhoz 3 kérdi tőle: „Hát mit foglaljunk le t. Uraaágodnál ?a Hát uram, ha már erőnek erejével foglalni akarnak, — tessék helyat foglalni!* — Robbanó szivar. MüIIer Béla, kir. mérnök a mÜBZxki osztálynál, mint Szegedről sürgönyzik egy Bzivar miatt életveszélyben forgott. Egy ottani tőzsdén ugyanis 4 brittaoikát vett s midőn a második -t felóig aziva, munkaközben irÓHSzía-lára letette, a szivar erős durranással föl-robbant és Miillert urczáo, fülein, balke-zéa és lábain több helyen megsértett.e Az égési sebek erősen vérzettek, de uem vo székesek. Szerencse, hogy a szivar nem ezivás közben robbant fel, mivol üveg csőben töltve veszélyes robbanó anyagot, valószínűleg nitroglicerint tartalmazott. Szétrobbanásakor rz apró üvegdarabkák a abbékba fúródtak. A szivar külsőleg egészen épnek látszott, semmiféle gyanús je nem mutatta veszélyességét. A rendőr ség a tőzsdében lefoglalta azon készletet, melyből a robbanó szivar kikerült. — Kinevezések. Udvarhelyi Gyula csáktornyai polgári iskola r. tanítót a keszthelyi polgári iskola igazgatójává, Mtskolcsi Arnold csáktornyai polg. isk. s tanitót ugyanoda r. tanítóvá s Fischer Kmí!rét ugyancsak a Csáktornyái polg. isl^\'.huz segédtanítóvá nevezte ki a vall. és Sörokt, m. kir. miniszter. — Szüreti tudósítás. A mint zalaegerszegi tudósitóok irja,Zala-eger«*gen és vidékén már e hó 10 en vette kezdetét s néhány nap múlva már végét is éri mivel a sok esőzéstől, amúgy is rothadás-nak indult szőlőt a teljes hasznavehetőt leoségtől téltik. Hágától értetődik, hogy jó bor egyátalán nem is lesz, habár sok igen. Az ó bornak, annak daczára, hogy az uj bor rosszasága folytán árban emel kednie kellene, mégsem akad vevőre s igy haszontalanul hever » elfoglalja a helyet, hogy az uj bort nincs is, hova bepínczézni. — Püspöki kinevezés. A szombat* helyi egyházmegyének másfél évnél tovább üresedésben állott püspöki széke — mint a fővárosi lapokban olvassuk — Hí-daesy Kornél c. püspök vallás- és közoktatásügyi miniatleri tanácsos Ő méltóságának kinevezése állal végre valahára botöltetett. Mielőtt székét elfoglalná, Ro mába is fel fog terjesztetni, hol a pápa a bíbornokok gyülekezlóben praeconisálja, ami rendes körülmények között deczem-ber előtt aligha fog megtörténni. rlid«s\'y a nagyszombati főgymnasiurnnak volt igazgatója, honnét a vallás- és közoktatásügyi miniszteriunjba hivatott meg Oss tálytanácsosnak; mint ilyent esztergom kanonokká, majd c. püspökké léptették elő. Benne a lelkóaikedőpapeágjó akaratú és axelidlelkü főpáazlort, a tanügy pedig hivatott szakembert fog nyeri. — Hány gazdasági egyesület van az orszában? Az országban működő gazdasági egyletek fontos tényezők a gazdasági viazonyok emelésénél éa jelentékeny szerep jut nekik abban, hogy a minisztérium által a földmivelée emelése czéijából tett kezdeményezések és javitá sok körül segédkezzenek. A földm. minisztériumhoz beérkezett adatok azerint az egész országra kiterjedő gazd. egyesület van 2, egy megyére kiterjedő 46, egy megyénél kisebb területre terjedő 30. A gazdaság külön ágaival foglalkozó egyesületek: az egész országra 2, több megyére kilerjedŐleg 3, egyes megyékre kiterjedő 2, egy megyénél kisebb területre kiterjedő ogylet van 23. Összesen 108. Esen egyletek tsgjainak száma 20, 102, vagyonuk 1,027,644 frt. Bevételük volt a műit évben 502,488 frt, kiadásuk 471,792 frt államsegélyt élveztek 32738 forintot. — — Egy 83 éves embernek 8 zápfoga nótt. A „Keszthelyének írják, hogy Gercs J. «3 éves B -Sz -László melletti Ss.-Andrá* községbeli földmivelönek — három hélíg tartott aulyoa betegségében felső és alsó ínyéből 8 zápfog nőit. A fogak kihas.dáaa napján környezete minden pillanatban halálát várta as agg földmivelönek. A mintásodban a fogak az Ínyből előhatoltak, javulni kezdett éa ma már annyira van, hogy az uj fogaival kitűnően rág, azóv*i a legjobb egészségnek Örvend. — Siketnémák esküvője. Tegnapelőtt reggeli 8 órakor a Veszprémi székesegyházban rendkívül érdekes esküvő ment végbe. As esküvő vőlegény s a menyasszony siketnémák voltak. A vőlegény Atyimovics Péter aiketnéma, ki egyidö-ben „Siketnémák lapját" szerkesztette jelenleg könyvnyomdász; a menyes szony a ¦"áros egyik legszebb a legkedvesebb leánya, az ifjú Schusztar Mariska valt. A pap, elolvasván előttük a formu-lárét, eléjök tartotta az eakümintát a Ők ajkaikat mozgatván,(a férj csaknem tökéletes hangkiejtéssel) leolvasták az esküt. E szót .Esküszöm* és „Szerelem* teljesen tisztán ejtek ki. Az esküvő után barátságos ebédre, majd kedélyes vacio-rára gyűltek az ifjú pár ismerői a az esti mulatság valóban rendkívül érdekes képet nyújtott. A városban levő összes síkoméinak, bárom siketnéma leány köztük a menyasszony nővére a nászpár körül foglaltak helyet mire a násznagy, Vég-hely Zoltán ur, alispánunk derék öcscse, ki szintén aiketném*, ujj-jelekkel negyedóráig tar<ó felköszöntőt mondott, mely rendkívüli hatással volt a aiketnéma társaságra. Beszélni tudó vendég csak annyi volt hivatalos, mint a hány siketnéma volt, s igy a társalgás csak jelekkel folyt, a csendes volt nagyon az ünnepély. Érdekes, hogy mikor a menyasszony gyámja, mz ünnepélyre jött, eljött ss ajtóig, de nem hallván semmi neszt, azt hívé társaság már elment, s igy Ő is vissza- Gyula hosszasan tektn\'ett a tiszta szép szemekbe — a leány közönyösen nézett vissz:; reá. Köszö nőm lekö tel ezö figy elmét nagy -sád ; egyet fogok kérői. Oly hamar túlad a dupla mennyei élvezeten ? kérdé a leány kissé gunyoro-rosan, Gyula kézébe adva az arany irónt. Melyiket választja? A lengyelkét fogom kérni, felelt Gyula, felirva nevét. Várni fogom. Felhangzott az orchtster keringő — nyitánya, mindenki sietett táncsoanŐ-jéhez. — Gyula gyenge főhajtással távozott Ételtől, mikor ennek első tánezoaa átkarolta karcsú derekát. Bántotta, hogy ehhez másnak is ép annyí joga van, mint neki. No Zoltán, ez a leány egész bo londdá \' teaz. jer, menjünk a hütozfik közéi Nem bírom nézni, ha ő másra mOBolyg. Hisz te nem léaz soha többet szerelmes, szólt kedélyesen felkaczagra Zoltán. Lám — lám! Ki hitte volnál Ugyan ne sopánkodj! Gyere vei\'in Mond csak mi volt köztetek, miért nem beszél „6* veled aoha többet? kérdé Gyula távozás közben. Majd elmondja ,ő." Mire mentél vele? Én nem sokáig maradok itt. Az egész nem sokból áll. Az utolsó előtti lengyelkóre foglalkoztam vele. Ga-nyoroa hangot véltem beszédje közben hallani. Késsen vagyok. Ez bizony nem sok egy félóra alatt. Hol láttad meg őt először? Sétáim közboo. Első esetben alig láttam meg ö . Később mintha észrevettem volna, hogy e leány érdeklődik irántam, amennyiben, ha elém került, sietve unni el mellettem,mikorpedig elhagyott, többször viasza fordult htánnam lekin leni. — Mily különös természettel birnak esek a leányok : Ha őszintén kimutatta volna már az első esetekben is. |hogy személyiségem nem közönyös előtte a ennek alapján kedély világába ís engedett volna egy pillantást: amennyiben meg vagyok győződve, hogy il gyö nyörü testben ép oly szép lélek lakik, eddig már rég jegyesem lehetne. Ehelyett titkon eped és epesstet magáért, bánatában a holdvilágot verő szerelemig enged érzelmeit növekedni — a ha elém jön mintha csak aenki sem volnék\'előtte, oly hidegen tekint rám. Sajnálnám barátom, ha önmagadat továbbra is ily gondolatokkal ámítanád. Etel nem az a leány, aki titkon epekedjék, a ha ezt tenné is, még csak sejten aem lehetne: — benne nagyobb az arís-tokra-icua gőg, mint egy harczegbei Személyiaéged csak annyiban érdekel belő, amennyiben én szóltam fslöled. De várj csak! Én nem hiszem, hogy fi tudatával bírjon szépségének: nincs benne elkapatottság; udvarlóinak száma Bem Bok: tehát nem kaczér ; mikor felé mentünk, láttomra Összerezzent: tebá1 valami érzelmének irányomban kell lennie — a hogy ez aa érzelem nem gyü lölet, azt abból gondolom, mert társal-gása mind azt a bizalmat egyeaité magában, amennyit as elsfi találkozáskor két ismeretlen egymáshoz feltűnés nél kül tanúsíthat. Te már elfeletted a aaját kifejezésed szerinte első kutyaharapást éa nem félsz a másodiktól. Tervem az volt, hogy azerelmesaé tegyelek a es sikerült ía, de ugy látszik máskép, mint óhajtottam. Annyi tény, hegy nyugodt állapotomból teljesen kizavart. No lámI Sok szerencsét kívánok Mos is igy felelsz ama kérdésemre, hogy te nem léss szerelmes ? .Soha többet?* * * A lengyelkét játszotta az orcheater. A terembea mar csak fáradt, álmos ala fordult. Pedig hát akkor folyt odabenn a legélénkebb diskuaszió és szavalás jelbe-Bséddel. A gyámért ugy kellett újból küldeni. — A tüdóvéss es a konyak. A mellbaj ellen — mint as ,Orsz. Ért." értesül — a mely évenként csak Magyar országon mintegy 40 ezer ember életét oltja ki, a a melylyel szemben az orvosi tudomány évezredeken keresztül tehetetlen volt, ujabb időben fényes eredménynyel alkalmazsák a boraaesses készítményeket, különösen pedig a kitűnő minőségű konyakot. A konyak, valamint a fiatal tehénből nyert angoloson készített bifsstek, vagy az utóbbi helyett a i s z t a peptonszerek mellbetegeknek nyújtva, oly jeles orvosi szerek, hogy ki sazottt, vérköpő, lásas betegek néha már 8 —10 napi sseretésre lázuktól megaza badalnak, étvágyukat visszanyerik és Bulynkban nem ritkán hetenként 1 — l\'/i kilóval gyarapodnak. Ezen aserek adása bizonyos idóssskbsn elővett lélekzö (pneumatikus) gyógyitás mód alkalma-ziaával dr. Lőrinczi Ferencz váczi utcxsi intézetében közelebb egy asszony rövid őt hét alatt 5 kilóval növekedett súlyban a a tüdóvéas összes kórjeleitől megszabadult. A fö azonban, hogy ugy a konyak, valamint a peptoo tiszta, elsőrendű minőségű legyen, miért is azok gyártása szigorú egészségrendőri felügyelet alá helyezendő. — Érdekes levél. Előssör szert érdekes, mert arról tess tanúságot, hogy mekkora hódítást tesz a magyar nyelv külföldön, másodszor azért, mert egy Bismarck grófné irta. Tudvalevőleg Röder egy német-magyar nyelvtaut adott a minek nagy elterjedését leginkább bizonyítja as a sok levél, a mit Röder ur folyton kap. A többi közt most Bismarck Helén grófnő kereate őt meg felvilágoai-táa végeit és mi a fenti okokból uem áíl-hslunk ellent, hogy a német levelet le ne nyomtassuk. A levél igy szól: Verehrter Herr Rod*r! In Ihrer deutsch ungarischen Grammalik. welche ich mit grossen Interesse sludire, aagen Sie, dsss Sie gerne über etwaige- Schwierigkeiten Aus kunft gebtc. Nuu sind mir folgende Punkte nicht ganz klar: 1. Welches ist die gebräuchlichste Form der Zukunft des Zeitwortes mit and oder mit den Hilfszeitwort t o g. 2. Wird bei hochlautenden Zeitwörtern, die in ö n endigen die Silbe und oder ü n,d gebrauchtes, b. köszönündőm oder köszönendorn ? Wie ist es Überhaupt mit den Personalendungen der Zeitwörter, welche auf ö ausgehe, sagt man köszöntöm oder köszöntem ? Dann möchte ich um den Namen eines sehr leichten Buches zum Imsen bitten. Am besten väire wohl eine Ubersetzung aus dem Englischen oder D. ulschen Hoch achtungsvoll Helen Gräfin Bismarck Koachentin, Ober-Schlesien, Preuesen. Színészet. Oktober 21 én kezd\'ék meg ssiná-azeink az előadások sora*. Színre hozták tlaóben .Kapitány kisasszony" csimü operetle-et. írták: Meilhac éa Halevy; Zenéjét izerzé: Genée R. fordította : Ráköss y Jenő. — A darab már eléggé ismeretes. As előadás is megfelelt a várakozásnak. Tóth Béla szintársulatában van néhány jó erő, különösen a nfik között. E darabban a közönaég te\'ssését kiválóan Kohay Etel (Fanchette Michel) nyerte meg jól iskolázott hangjávnl és ügye* játékával. Tapsot arató:; ]-rdey Berta (Maria királynő) Le. Tagsohatatlan, hogy ő is ssép liangterjedelemmel rendelkezik, csak az kár, hogy aa alsó-acala hangjai nál már éneke elveszti intensivitását. Jó comikasoak bizonyait Kővessy Albert (Don Domingo) meglehetősen játszott: Arany oss y Józarf (Don Janaario) is, — Közönaég csekély asámban. Október 22-en Bérezik Árpádnak „fgmándi kis pap* csimü. népszínművét játszották. A dsrab már ismeretes. A szereplők közül kitüuk Ardsy Ida, (Lazaák Zsuzsa,) ki ez alkalommal fényes tanújelét adta annak, bogy a azinpad hazája. Szerepének teljesen ura; minden szavában, mindet! mozdulatában, és arezjáté-kában a legcsekélyebb mimica-árny ala-tig öntadstosság, a tanulmányozás látszik meg. — Erdey Berta (Eszti) néhiny dalával tapsot aratott. Annyit mi is mondhatunk, hogy a népszínműben sokkal otthonosabb mint az operette-ben. — Kovács Mór (pap) kilttnő pap alak már ugy mintlaien megterem te lte.Nem külön ben jó apa-alak Caobánczi K Péter. Október 23-án ,Ó ezek a férfiak" czimü vígjáték került színre, irta: Rosen Gy. forditotta: Follinna János. A darab maga aem valami kiváló, már a vígjátéki nemben. Nagyon ke7és benne az olyan részlet, mely vígjátékra emléaesletue; pedig jellem-vigjáték akart volna lenni, a mint a darabból ;t\'-otl kiérzik. Kitűntek szerepeikben: Kovács Mór. (Morland) Berzaenyiné(Olga) Arday lda(Franczizka) Bárdy Lajos (Brúnó) Kövesay Albert (Boimaon) Tóth Béla (Valter) Ciobancíi (Sauber.) Október 24-én a „Czifra nyomó-rnaág* csimü társadalmi asinmüvet adták Csikytöl- — Arday Ida remekelt szere pében. A közönségei volt ragadtatva játéka ál<al. Szépen játszottak: Ctobánczi; Kovács Mór, Kővessy Albert, Tóth Béla, Erdey B*rta, Aranyoasy. Színészeink es alkalommal igen sikerülten játszottak; a játék Öaazevágé volt. A részvéilen publikum meggyőződhetett volna ez alkalommal, hogy Tóth sziotárBulata különb pártolás: érdemel, mint a minőben részesül. — Irodalom- Több srosképpel a a protestáns egyhá" tiszti névtárával. Ara fűzve 60 kr. Falus\' gazda naptára 1883. évre. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és Unitok számára szerkeszti Sporzón Pál a .Gyakorlati mezőgazda" szerkesztője. XIX. évfolyam. Tartalmas közleményeket Orossí Miklós, Hensch Árpád, Elmer Sándor, Erdélyi Károly. Abonyi Károly, Iby Ferenci, Pákay Derső, Gy alany Gyula, Kuu József, Rombay Dezső, Révész Menyhért, Márton Zsigmond. Sso-boaya Bertalan, Rónay Sándor s többektől. Havi teendők emlékestetője. Számos ábrával. Ara fűzve 80 kr. Borássati nap. tár 1883. évre. Több szakember közre-müködésével aserkeaatette dr. Nyáry Ferencz. X. évfolyam. Tartalma: I. Természettudományi rész. — II. Sző\'í-resz. — III. Borássati rész. — IV. Kertészeti réss. — V. Mulat Utó rési. — Számos ábrával. Ara fűzve 80 kr. A magyar nők házi naptára 1883. évre. Szerkeszti Beniczky Irma XV. évfolyam. Sok képpel s napló-jegysetekkel ellátva Ara fűzve 60 kr. Honvéd-naptár az 1883. évre. (EgyutUl katonai naptár.) A magyar nép számára szerkeszti Aldor Imre. Tizenhatodik évfolyam. Sok képpel. Ara fűzve 60 kr, Lidérc*-n a plőr 1883. érre. XXII. évfolyam. Tartalmaz elbeszélése ket, alirajzokat, vadász és uti kalandokat stb. Számos a szöveg közé nyomott képekkel. Ara fűzve 60 kr. A nép sász-lója naptára 1833. évre. A magyar nép számára szerkeszti Aldor Imre. XV. évfolyam. Sok képpel ellátva. Ara fűzve 40 krajc.ár. Kossuth naptár 1883. óvre.Sser-kessti Honfi Tihamér. XIII. évfolyam. A szövegbe nyomott számos képpel. - Ara fűzve 40 kr. A magyar nép naptára 1883. évre. Képes kalendárium sokféle haasnoa ulattató olvasmányokkal ellátva. Sserkeasti ifjabb Tatár Péter. XXVIII. évfolyam. Sok képpel. Ara fűzve 30 kr. Nevessünk! MulatUtó naptár a gyönyörűséges 1883. esslendőie. Megcsinálta vala egy Asztromókus. Számos illustráti-ékkal. Ara fűzve 40 kr. Uj fali naptár 1883. évrs. Egy égess iv. Ara 20 kr. — TJj könyvek. A Frank lin-Társu- Iat kiadásában Budapesten.ujabban megjelentek : Badspest története. A magyar nép és ifjúság számárs. A budapesti (budai\') tűni tó-egylet megbízásiból irta Dr. GöŐs Jóssef, fővárosi tanító. Képpel disailett kiadás. Ara fűzve 1 írt. Népszerű nemzetgazdaságtan. A francsia akadémia állal a legelaő díjjal koronázott pályamű. Irta B.ock Mór. A tizedik kiadás után forditotta b a nép éa iskolai könyvtárak használatára átdolgozu Dobóczky Lajos. Ara fűzve 40 kr. kok jártak bortól hevült agygyal b kiméri lépésekkel,— egyedül Gyula várt dobogó ssivvel e perezre, ő tartotta viasza magát italtól. Esed -sem kegyes Ígérete beváltása ért, Negyaád I Vártam Önre, gróf ur. Boldoggá tett e azé, Etel. Higyji meg, bárhogy iparkodom (pedig nem iparkodom ám semmit) egy időóU másról gondolkodni, mint önről, nem sikerül. Sónajaim orkán erővel hatnak át keblem templomán a igy nem lehet csodálni, bogy mígszólal benne az orgona, ami as Ön nevét mennyei hymnusokban zengedezi, minden strófát ezen végezvén: oh édes Etim, oh kedves Etím I Százszor elmondott frázis, semmi alapja nincs. Nézzen a szemem bo Etel, — aa nem tud hazudni. Ugyan kérem hagyja el e légből kapott bizalmaskodás:. Öanek semmi nem ad jogot engem nevemen atőlíianil Ah, pardon, ma chére mademvi-aelle ! Nem gondotum, hogy ön goromba is tud lenni. Ezer bocsinatINem tánczol-hatoK. tovább, a fejem szédül- Mentsen kí: beteg vagyok. Etel lángvörössé lett; közel volt az elájuláshoz. Gyula meg*zánta őt, gyengéden karjába ölté a leány kezét a bánatos hangon sióit: .Bocaáaaon meg Nagysád 1 Tul idegea vagyok még. Hisz ön ia elismerte hogy nem vagyok még teljesen egészséges Feledje el szavaimat.* Nincs miért bocsánatot adni vagy kérni. Muló szédülés vult, ami rajum erőt vett. Kisérjen helyemre. Nem lesz szíves a megígért tánezot elvégezni velem? Koszönöm. KÍ vagyok merülve Könyörgöm, csak két fordulóit Soha többe ti (Vége kSretkezik.) — A -Franklin Társulat- msgyar rod. intézet ál-al épen moat küldöttek be Bserkesztőségünknsk a következő köz kedvellaégben részesülő csinossá kiállított és a legnagyobb gonddal szerkesz tett 1883 ik évre kiadott naptáruk. Valamennyien a földmiveiés-, ipar- éa kereskedelemügyi m. kir. minitz\'eriumban összeállított legújabb adalok nyomán azerkecz\'ü.l országos vásárok kimutatásává! vannak ellátva. Nemzeli nagy ké pes naptár 1883 ik évre. Szépirodalmi és iameretterjesztfi tartalommal. Szerkeszti Aldor Imre, XV. évfolyam. Tar taima: A felséges uralkodóház. Csillagászati és koruni jellegxése as l883-ik évnek- Kstholíkus, protestáns, görög, orosz és izraelita naptár-rész jegyzéklapokkal. Bélyegilletékek. Irodalmi rész: Csimképünkhöz. As igazi, Három királyné (három képpel.) Bucau a hazám tói. Irta Jókai Mór. A krassovánok iv zött (néprajzi vázlat) Czírbusz Gézáiul. Az uj külügyminiszter (egy képpel) Hegyen át, vix alatt (három képpel). Egy ¦ magyar művészről, a kinek hazája a nagyvilág! (három képpel). Krisztus Pilátus előtt, Szász Károlytól. A szomszédból (két képpel). Vázlatok egy ér történetéből (tizenkét képpel). Vegyesek. Magyarország kormányzati, közigazgatási, törvénykezési és tiszti czim-névtára (hivatalos ad-.iok alapján). Országos vásárok s magyar azt. korona birtokain. Kamatszámítás. Cselédbért, árendát mu Utó tábla. Hirdetétek, Egy asinnyomaiu képpel. Ara fűzve 1 forint. István bácsi daptára vagyis családos házigazdáknak és gazd asszony ok nak, népnevelőknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és földmivc-lóknek való képes kalendárium 1883 ik évre XXVIII. évfolyam. Alapitá Májer István. Sserkeasti Kőhalmi Klim stein Jóssef. Közleményekkel Símor László, Cserháti, Dalmadylmre. Ztmolyi Vaiga Mihály, Szeosey Ferencz, fi. Horváth Béla, Samogy Gy.. Nyulassy s többektől. Tartalma: I. Erkölcai világ. — II. Gazdák naptára. — III. Népnevelők naptára. —IV. Gazdasszonyok nap tára. — V. Történetiek. — VI. István bácsi a hasában éa nagy világban. — VII. Művészei. — VIH. Tréfák mezeje. — Ara fűzve 59 kr. Protettánanj képez naptár 1883 évre. Szerkesztette Dúsi Sándor. XXIX. évfolyam.Közleméoyek-kel Könyves Tóth Kálmán, Faluhelyi Gábor, BŐdon József, Bony liayBcn járni n. Géresi Kálmán, Bihari Kálmán, Szenté Józaef, Holcahammer István a többektől. Fekete kalászok. Kanizsán s járdák legrosszabbak Oroszváry és Dobna Béni felé s a PetŐfy- utczán Hertelendyvei asemküst;,.. iegjob* bak, a hol nincsenek. * A kapitányság elbatárosla, hogy a csizmadiák heti vásárok alkslmával ne a közönségtől elfoglalt járdán, hanem as útszéli fákon verjenek állást. * A gázvilágítás sötét esték alkalmára, tekintettel a rendőrség csekély lét számára 1883. január 1-ére léptettetik életbe. — * A törvényszéknél változások állanak be az állapotokban. A régebbi rendes perek (3—4) évesek a jövő hóban elinté-zésrs kerülnek. * Kanissán megszűnt a „zaidó-savar-* Városunkban egy második rendőr-bizlosi állomást óhajtanak sservezní 500 forint fizetéssel. Pályázók csak a közös hadseregben szolgált törzstisztek vagy okleveles ügyvédek Khetnek. * A városi mérnöki hivatal meghívta Romer Florist a teleky-atosaí községi iskola advarán evő romok átkutatására. Felelős szerkesztő. SZALAY SÁNDOR. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BEBNÍT. Nylltté r.*) Njllváuyos Köszönet. Sújtott hitemet mélyen meghatá, as a szép és Őaaiute részvét, melylyel felejt-hetleo szerencsétlen egyetlen Károly fiam temetése véghuz raen-, elmulaszthatkn köteleségemoek ismerjen, nagyon tisztelt kurtársainak éa mindazoknak, kik e szomorú szertartásban resztvettek ezennel forró köszönetemet nyilvinyiUni. Kell N.-Kanissa, okt. hó 25. 1832. MÜHLBACH KAROLY. Tokinte\'.ea szerkesztő ur 1 . Becses lapja 82. számában a kezelésem alatti éllsmntakra vonatkozólag két közleméay is joleat meg, melyek *) L rovat alatt küilöttér: sem alaki, a tar talmi tekintetben nem tállal falelSsaát\'et a Szerk. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 26 án 1882. személyemre nézve oly czélsatos peien-gérre állítást tartalmazunk, — hogy annak minden alapot nélkülöző voltára nézve kérnem kell felvilágosító soraim közlését. 1) A kie-kanizssi oton történt útbeszakadás, sem s vár alapépítményei som visalámosás foly Ián keletkezett, hanem a beszakadás helyén használatban nem levő cssiorna van, mely később betöltetett. E csatorna szakadt be egy arasznyira. Ennek kijavilásanemcaak tzikkiré szerint „rair nichts — dirnichts" történt, hanem ellenkezőleg felettes hatóságom tudtával és hozzájárulásával nem csak egyszerű betöltés tétetett, hanem a beom lás környéke is kiásatván, as a jövőre is biztosan javíttatott ki. A közlemény írója tehát a dolgot nem értvén, valótlant irt. 2. A városban a Bár máig ia ott hegyeskedik — és mindig is ott hegyes-kedik legfőkép a városháza táján, - de hát ezen sárnak kihordása épan véletlenül nem az én dolgom, habom a városé, mert én as államot illető \'/s-ad részt mindig és időjében elhordattam, most is, és a múltban ii, mulasztás tudom, hogy engem nem terhel, hanem teaaék a tekintetes hatósághoz fordulni. A teleky utczai bús és rondaság pedijf esintéo nem as én hibám, mer! az utrendőri szabályok IL fejezet 2. pontja szerint, azt a háztulajdonosok üss-tán tartani és tilos volna, a tekintetes hatóság abbeli tünése, hogy n-;m fedett visárokba a hasak és udvarok csatornáit bevezetni e.igedni, hogy a lakosok szemét és mosogató vizei éa istállóleve oda vezettessék; tessék a baj forrása ellen rendőrileg és közegészsági)eg a batoaág-nál intézkedés\', tenni és akkor a szegény utbizlosrs bizonyára nem leend panasz, mert a fejemre indított panass most alaptalan. Én oly régi és lelkiismeretes szolgálatra hivatkozhatom, mely igazolja, hogy hosszú államazolgálatom alatt soha semmí hanyagság, mulasztás aemmiben nem terhelt, a csikkíró könnyelműen odadobott vádját, tehát nyugodt lelkiismerettel basugaágnak nevezhetem. Tisztelettel KLINGER BÉLA m. kir. útmester. 829. sz. tkv. 882. Érk. 1882. Ovtőber 2. I. Arv. hirdetmény. A nagy-kaoizsiikir. törvssék telek könyvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy Kaufman Mátyás végrehajtatónak Kanfman János és neje végrehajtást azen-vedő szepelneki lakosok elleni 440 frt, tőke 1879. éri jan. hó 18. napjától járó Ö% kamatok 22 frt, 40 kr. per, 22 Irt, végrehajtási, 18 frt, 20 kr. árverés kérelmi, smég felmerülendő költség.-k iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhes tartozó rigyáczi 171. as. tjkvben f 882 házszám alatt Kaufman János éa neje Höttíager Zau-zaánna tulajdonául felvett, váltság köteles tartozékkal 392 írtra becsült ingatlana, ifja Szaatner András ssepetneki lakos 145 frtban tett ulóajánleta következtében 1883. évi január hó 5. napján délelőtt 10 órakor ftigyáczon a község háaánál hivatalból megtartandó nyilvá-nos árverésen eladatni fog". Kikiáltási ár a fenébb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% át készpénzben, vagy óvadék- képea papírban a kiküldött kezéhez le- 1,1 Nagy Kanizaán, a kir törvazék tc-lekkvi osztályinak, 1882. évi október bó U-ik napján tsrlolt üléséből. 701 1—1. legjobb Asztalí-és üditö ital, kítüBC hatásának bizonyait köhögésnél, gége bajoksál, fyonser-é* hólyag barátait. ÉDECSEK(az estéaztés dosdflitésére). HattOQI Henrik, B*rlsSa*a»a (Csefcorstás A név és dngasqegyj miut itt mellékelve feltüntetve van, fjssr- jól umlernte Teendő MATTONI! iGlESSHÜBLER HIRDETÉSEK. Dr. Hartmann Auxiliumj al lagjobb gjogj„er Hugyesőbetegsés; ell-in araknál és folyadék nőknél, szigornan orvosi v.-ny után kíniiMt ryöev szer — gyógyít ^fecskendőse, fef^;,,^ Dtőbetegsée né kai, ^nuili beállott vagy Ura.UyTC; baj, alrposan «s metfcUU \'gyorsan Hatái ozottan dr Hartmann AnxiHamja kérendő I ijjy ezt a mellékelt hswná-"\'\'OTZt*\'" lati nt «itasi kBnyvrel együtt és ogy a dr. Hartmann intézetében tutiéiban tartott jogosít i jegy » magi valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszer tárban 2 írt 80 krórt. Fő raktár : Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt IL Becs. Rnktír: Prássr Béla ayégyuerési árnál Nagy-Kaalzain. 0. 1- Dr. Hartssaaa ur rendel 0—2-i, 4—6-ig intézetében a itt minden uey mi addig ia, mindennemű bSr- és titkos betegségek, oem különben férfi erő gyengüli*, kiválóan kitOnÖ mód azerint, minden V kö étkezés elkerülése nélkül, Byphilis dagadások és mindennemű betegségek legjobban frróeyittstnsk. Mérsékelt dij. Urlile* is. 680 10- Wlen, Stadt, Seilergasse Nr. 11. Mindeddig ntolérheílen. W- MAAGER cs. kir. szab. valódi tisztított CSUKAMÁJ-OLAJA MAAGER VILMOS-tsl BÉCS-ben. A legelső orvosi tekintélyek álul megvizsgálva ás jóváhagyva, — kCny-nyen emészthetősége miatt gyermekeknek különösen ajánlható — s mint természeti legjobb*) tiszta és hatályossága által elismert szer — a leghathatósabb gyégyerSrel bir mell- és tüdőbaj <k, gőrvény, sömör, fékek, bsrklötéíek ellen. Egy psiaezk ára í frt, gyári-raktáramban Béca, Hen-marki 3**) Talamint az osztrák-magyar birodalom 1 egtSb gyógyszertáraiban és nagyobb fOizerkereskedéseiben. Nagy Kanizsán kapható: Belns József, Práger Béla gyógysz. óráknál, Kosenfeld Adolf ér Roserberg Ferencz fOszer kereskedései ben. — Varazs-tionj- Kosy Antal é. Angosstiny J. gyógy. — Sopronban: kfezey Andr., Molnár L., Reckert E. Károly Khndy József gyógysz. — stanesvirstt: Babőcsay Kálmán, Augnsztin Gusztáv gyógysz. uraknál. 699 1—13. *; Ujabb időben észlelhető, hogy több cség — közönséges tisztátlan csnksmáj-olajat háromszögű üregekben Mazger valódi tisztított Dorscb-csnkamáj-olsj gyanánt-árnsiL Ily rászedés-k éi melcsalásokat kikerülend 6 kéretik a n. Ó. közönség csak azon üvegeket .valódi btaagara-félc tisztított csakamáj-olajjal töltöttnek elismerni, melyek fenti vedjegygyel ellátva varrnak és melyeknél a palaczkon, ezimen, dagaaz-bnrkol.too és használati utasításon a név .Maaisr" álL **j Ugyanott létezik az osztrák-magyar birodal oro számára scbazThsn-seai .nemzetközi sebkŐtó-gyár.s NemkSlónben a medikai és Beconva-lescentí borok főraktára Dr. Mikoláici Károlytól Lemberg* ea. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx COÄOOOtXXXJOÖO^^ 0 o Kundmachung. ,| Beim Truppen-Spital zu Gr.-Kanizsa findet zur Sicberstellnng der traiteurmässigen Ausspeisung für das Jahr 1883 die öffentliche Verhandlung, bei welcher sowohl mündliche als auch schriftliche Anbote gemacht werden können, am 15. November 10 Uhr Vormittags statt. Die Offerenten haben den Perzent-Nachlas den sie von den festgesetzten Einheitspreisen gewähren anzugeben. Die jährliche Verdinstsumme ist gegen 8000 Gulden. Die beiläufigen jährlichen Erfordernisse, die festge-setsten Einheitspreise für die Ausspeisung, überhaupt die nähern Bedingoisse über diese Sicherstellung, sind in der Kundmachung im Stadthanse zu Gr.- Kanizsa oder in der Spitalskanziei einzusehen. Gr.-Kanizsa am Oktober 1882, Von der k. k. Verwaltungs-Comission des Truppen Spital zu Gr.-Kanizsa. 706 2-3. XXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXX Tetemesen leszállított árak. ZKAVEZ t h e a szétkű des Legnagyobb szétküldés! Üzlet a g 0 o 0 Legnagyobb izétkildéil üzlet 457 22—26 0 0 8 0 nagybani árakban ajánl Hamburgból 0 ért 0 postán bermentesen ingyent csomago 0 0 lássál zsákokban 5 kilónként 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Mscca valódi zrabiai — — ateasdo igen nemes — — Java 1. tirga nemei — Coba z5ld erőteljes — — Perl-ltsocs, igen kiadós — JSVS II- sárga nemes — — SantOi, jÓizlésfl — — — Doszisge, kiadós — — — Rio erőteljes és tíszU — — 0 0 0 0 0 frt. 0 6 62 0 5.83 X 453 ü 4S5 0 438 X 4 20 O 3.90 0 0 Thea: \'U Wo 75 lcrtól frtig 550. EussliV, KroB S.raiiii 0 horddnkiol 5 kilo I 75 fri Koirelkn ..élküljé. gyorí i> íolld izolajl.l 0 ^rjw,«ék.k kivé-, tbe«- í. »»., lliíbólj y.l.miot ki. poiti próbák dij- 0 mint««» k01í.tor,k Kérjük b .\'ioUlit 4. njinljiik m»EHnk»t 0 0 0 FUNKE & KORNBERG HAMBORG-, 0 ewoooo<x»a>ooo!»oooooooo(^^ A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IGEN SOK UJ MIIVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL 4000 kötetből álló KÖLCSÖNKÖNYVTÁR AT. ki olvasási dij bavonkint csak 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 kr. Előfizetés a kölcsönköny vtárra e hó bármely napján történhetik. Wajdits József. Tisztelettel Nagr-Ktniman nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójan. NASYrKAMZSA, Í882. október 29-én. 87-1K azokra BftzthHI ir: epéti írre......8 frt fél évre.......¦* , :.. .• : érre......2 , Egy szám 10 kr hirdetések ¦i hasábos petitsorban 7, másodszor fi s minden további sorért *• kr. NYILTTKRBKN soronként 10 krért ¦étetnek lej Kincstári illeték minden egres !iir>i »-lézert SO kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam. ZALAI I0ZL0IT. A lap szellemi részét ÜletŐ közlemények i szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bementre intézendők : XAGY-KAKXZSA Bérmt-ntotlen letelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak ah Kéziratok vissza nem küldetnek. t^y-Kanizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. Wzoltó-egylet\', a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank*, „nagy-kanizsai takarékpénztár*, a „zalamcgyei általános tanítótestület* a ,nagy-kapizsai kisded-nevelő cgyesaiet", » „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\', a „soproni kercskedeluii s iparkamara uagy-kanusai külválasztraánya" s több megyei és város í-ryt: \'-let hivatalos értcsitóje. . i Heteukint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az antisemitismus lényege- Tisztázzuk az eszméket ! Hazánkban, melynek vérrel szerzett íöldjéa a magyar vendégszeretetéből oly sok idegen különböző vallású és érzelmű népfaj él, különös, hogy a magyar faj által mindegyik szi-veltetik s valamennyi által egy sem gyűlöl tetik, cíak a zsidófaj. S e gyűlölet az antisemitismus alapja. Legyen azután ennek keletkezési oka bárminő, legyen az a zsidónak más fajoktól\' különböző jellemző faji sajátságosságaiból eredő, vagy vallási és erkölcsi tanainak beforrása követ keztóben hosszú évezred eken felszínre vergődött jelleg, a dolog lényegére mindegy és semmi befolytai nincs, mert lényeg csak az: létezik-e az antisemi tismus (habár időszerű volna, ha napirendre és kerékvágásba térne fölötte a társadalom) vagy nem ? Én hajlandó vagyok hinni, hogy igen, mert látom (ős láthatja mindenki) hogy az áll a népek hagyományos érzületében, él magában a vallási viszonyokban, él magában a társadalom összes rétegeiben és pedig a legalsótól a legfelsőig és úgyannyira és oly mértékben, hogy eleddig minden, az ennek kiirtására felhasznált bármely intézkedés politicai, közművelődési, vallási, és társadalmi — ténylep. hatálytalannak és czélszerütlennek bizonyult. A létező állapotokat pedig viselni lehet, ae megczáfolni, azt nem, hogy az aristocratia az „uj nemessel szemközt nem ismeri el az egyenlőség elveit, a honoratior, a középosztály s gentry, felismeri jelentőségét egyeseknek közűlök, de nem akar tudni semmit a testvériségről és hogy a köznép engesztelhetlen gyűlöletének adja lépten-nyomon tanújelét, szóval hogy a társadalom eddig mit sem akart hallani, annál kevésbé tenni ezen ellenszenv lei oh a utasára s még kevesebbet a zsidóságnak beolvasz- tására. És ezen antisemíticos érzés hatása alatt, a zsidóság mintegy ujabban nyert jogainak érzetében és Öntudatában mindenre való tekintet nélkül haladt tovább megszokott utján — anélkül, hogy valamiben megváltozott volua s igy történhet csak azután, hogy a gyűlölet ellen szenv, faj. vagy vallási különbség, előítélet vagy nevez?ük bárminek, türelmetlenségnek vagy műveleti en ségnek vagy a társadalom betegségének, folytonosan nőtt s az örvény faj ős faj között áthidalhatlanná válván, most mint társadalmi kérdés felütő fejét s orvoslásért kiált. A kérdéssel szemközt a fő az, hol a hiba s mik várnak sürgős orvoslásra, mert hogy sápitozás istóz ysmuá, zavargások nem enyhítő, sem mentő szerei e bajnak, azt minden józan ember befogja látni, sót abban sem fog kételkedni, hogy a jelen állapot türhetlen s azon ha közök tatással s neveléssel nem. — de nyomással sem lehet segiteui. Az is kétségtelen tovább, hogy a baj nem ideiglenes, nem is utólagos állapot de oly gyökeres idült és elmérgesedett, hogy ettől csak egy társadalmi átalakulás, egy nagy újjászületés, bizonyos régi eszme-menet szokás és erkölcsöknek átváltozása egyik oldalról, fellengzö nagyúri gőg, büszkeség és társadalmi előítéletek legyőzése más oldalról, menthetnek meg bennünket, oly műtétről van itt szó. (hogy ekként fejezzem ki magamat, habár minden hasonlítás sántít is) mely fájdalommal, félelemmel talán az anyagi jólét megszorításának bús gondolatával is van egybekötve, de amely bajnak orvoslása és sikere a crisis tetőpontján, ma már nemcsak egyik, de minőikét fél részéről oly égető, de mégis nem annyira a mentő késétől és tudományától, mint inkább a betegnek higgadt és nyugodt gondolkodásától, magatartásától az orvosi helyes tanács elfogadásától és megtartásától, mintegy a jövő jóvoltának Öntudatos reménye és belátása által előidézett erős akarattól van függővé téve. Elfogadtató nézet és tan az s a tényeknek is megfelel — hogy zsidóinknál (vagy a zsidóknál egyátaljában legfőbb baj, nem a vallás, hanem a faj, de elfogadható az is, hogy a viszonyok, a törvényhozások az eddigi társadalmi állapotok is részben r-keserű helyzeteknek elfajulás és elzárásnak megteremtői. Induljunk ki például csak abból — (s legyünk igazságosak és elfogulatlanok) hogy a törvényhozás ís rosz törvényeink által alkalmat adott a zsidóknak is, hogy fajukban rejlő alantas és materialis gondolkozásuk bői folyó rosz tulajdonságaikat teljes érvényre emelhessék, régi törvényeink birtok és hivatalképesség megszorítása által pénzűzlctekre terelte őket, mely az önzés s minden más iránti közöny teremtő alapja mig gőgös s aristok-ratíkns társadalmunk hibái növelésére és visszatorlási lépesekre utalta. Ismerjük be azt is, hogy a polgári házasság eloctázása 16 —17 éven keresztül (s ennek most is helytelen alapelve) mind oly hibák és baklövéseknek tarthatók, amelyek a közös egyetértést, a tataj elegyenlilését s jobb állapotoknak megteremtését és egy tá:sadalmi regeneratiot előidézni alkalmatlanok voltak. Igaz ugyan az is, hogy a magyar és vele a magyar társadalom, mely még a régi aristocraticus intézmények befolyása alatt áll, ma nap is a fáj-fentartás eszméje által domináltatik s kell, hogy Örökre ez által uraltassők, azért most sem azt vizsgálja mi jó és hasznos a civilísa-tióra, a haladásra és az általános bzabadságra, hanem abból ítél meg minden politikai ős társadalmi kér débt, de el kell ismernünk azt is, hogy egy századok, ezredeken keresz- tül ide beékelődött fajt, mely ha czéljainkat, vágyainkati nemzeti érzelmeinket s intézményeinket nem is érti, vagy akarná megérteni, de mely faj sajátságosságai között sok jeles ós ráuk nózve is hasznos és nem fölösleges tulajdonságokkal is rendelkezik,minta munka szorgalom, lelemény, művészet s tudomány iránti érzék, többé már (politikai jogokkal is kíván) számkivetettként nem bolyonghat, habár faj és vallási saj.it-ságossaival szemközt a modern társadalomnak is megvan a joga viszont ama követelményekre, amelyek szerint egyenlőség, egység, testvériségre tö rekedve, nem engedheti meg, hogy kebelében egy egészen elütő jellemű faj existá!jon. Es ebből következik, hogy az antisemitismus lényege uva már nem a magyarosodás, — de a beolvadás s ma midőu a „kötelező" polgári házasság által a kormány nemcsak tért nyithatna az állam nagyobb elválasztásának a vallástól, — tért nyithatna a szó szoros ért lmébeoi magyarosodásnak : czélszerüen hatna a társadalmi egyenjogositás nagy munkájának helyesebben elejét venni egy nagy társadalmi kérdés erőszakos kitörésének, amely levégsö .esetben azon végeredményben is nyilatkozhatnék, mint Angliában, Franczia és Olaszországban, ahonnét a társadalomhoz simulni nem tudó vagy nem akaró zsidók nagyobbrészt kiszo-ritt attak. Itt az ideje tehát, hogy a kérdés helyes megoldása által a kedélyek lecsillapuljanak s a végletekig fokozódott ellenszenv és gyűlölet veszélytelenné tétessék, a mely most már nemcsak az antisemitismus örve, de a socialísticns eszmék belejátszása által is agrárius színeket Öltött, itt az ideje, hogy a politikai jogosultság társadalmi egyenjogosítást is vonhasson maga után. A zsidókra azért, ~ha az állam kezükbe adja az eszközt, óriás feladat vár: a scylla és charibdis utja előtt állanak most faj és vallási jellegükkel — egy; magyarosodásuk és beolvadásukkal más oldalról. A legnehezebb két probléma megoldásáról van szó s ehhez keli igaz hazafiság, a nemzeti eszmékért: lelkesülés, a nemzet óhajainak,vágyainak, czéljainak, fohászainak megértése, felfogása, elsajátítása és megtartása, egyszóval a magyar nemzetiség eszméjének megvalósítása, a nemzet zöméveli azonosulás, a magyar nemzeti érdekek és intézmények felkarolása, nemzeti ügy (és irodalom pártolása, a nemzeti nyelvnek kereskedelemben és közbeszédben feltétlen használata, vagy is az, hogy a nemzet-testében testé, vérében vérré legyenek le kell vetkőzni a durva, érdes s a modem társadalom alapelveivel ellenkező és attól elülő faji és vallási fohászokat s jelleget, s ugy lesz és lehet remény, hogy ha ők saját jól fölfogott erdekeik szempontjából meg teendik mind azt, amivel a haza és a társadalom irányában tartoznak, hogy a magyar nemzet s maga a magyartársadalommely lovagias, szabad-szellemű, józan, okos és müveit, mint a haladásnak barátja — a zsidó polgártársakat keblére Öleli. Lehet-e tűzoltó a tanító? (Sz. S.) „Keszthely* csimü laptársunkban két czikkel is szellőztetve van ez a kérdés. Ott egyébként direct arról van szó, hogy tanitó tüzollő-parancsnok nem lehet. Mar mi ezt az éles megkülönböztetést nem teazssük, állván a dolog olyké-pen, hogy a vezért és közkatonát egyenlő kötelességek csatolják & zászlóhoz. A keszthelyi tüzol-óság álláspontját illetőleg sem mellette, sem ellene nam szólunk; hanem irányadóul egy példát hozunk fe!. A csürgéi állami taniiöképző-ioté-zettel kapcsolatosan államilag van íen-tarlva egy gyakorló-iskola. Egy időben az ottani tanitó ellen — ki tűzoltó-parancsnok volt — jelentés tétetett a képezd ei TARCZA. Takács József kéziratai közül Lantom zsengéje szentéire Keked legyen, jé Lélek 1 Ki miatt búval okelre S nagy aggódásban élek. Meg fogsz taláa.Te engedni Hoxsám bátorságának, Horr Téged merészelt venni ElsS, s kedves tárgyinak. Te ugyan Kedves Tárgyam vagy, De kinoa egyetembe ; Mert most egy siomoro bír nagy Gyötrődést vert szivembe. Ast medta ma eb.\'d felett Tudniillik egy vendég, Hogy Tresska n,s»sal leit Ismét, s beteges mindég: Pedig érte be kár lenne, Mart okoa, srép a ártatlan, Ai rt •» öleinek benne Nagy gyönyörűségük van Eat haUván, ugy megijedtem, Hogy a vár bennem meghfllt S a kanál is, mellyel edtem A kesémből majd kidűlt. S síig tudtam Oszreszedai Annyira i» magamat, Ho.tj észre ne vegyék rajtam lírocyn fájdalmamat Tovább kérdvén, könnyebbültek VéraS sebj-im ugyan, MldEn nekem igy feleltek! Mar most szegény jobban van. MégU nagy bú, azánakosis Maradt értsd szivemben. Beáp síd. érttet, hogy váltó sás Tőnfcu egissaégsdben. Mert én is szintúgy szenvedek Mindeu fájdalmaidért Es hasalok és kesergek, Ha Téged ba, Tagy baj ért. L\'fty olly kegyességgel veim Szép Szüt, a Tedd axt jó nuveu Hogy kiadni merészelem, A mi fekszik szivemen. Hogy kijelenteni merte Részvételét Erántad Keblem, s ba mist gyotörtt És a binat miattad. Mivel legjobb szándék volt a, S forró tiszta indalat, Mely e tziv titkát kicsal:.-. Uelly mindig Véled mulat. Mert noha most raesaze vetett Kemény sorsom el Tíkd, S olly Pusztai lako.sá Cet, Hogy semmi hírt, Fel&led Nem hallok: én mégis Yé\'ed Maiatok; a előttem áll Saép képed, mert lelkem éled. Ha rólad fantáziál). Nappal Rólad gondolkozón, Éjjel Róllad államadok, Éj igy Teled mulatósom, Jóllehet távol vagyok. Most pedig hogy Egészséged Gyenge voltát meptodom, Mivel másban Segítséged Lehetni nincsen módom: A Magyarok Szánt léténél Kérem Sssxetett kézzel, Hogy a ajnak minden nemét Tul.\'d tárostasaa el. Hogy *ir napok -ríríttsanak Fal derült: homlokodra, fi megelégedést honának Minden pillán tatodra. Téged pe -ig szép Szűz Tarta emlékezeted bt\', S nékem egy nefelejcset tűzz Ártatlan kebeledbe. Mer én csak Te Benned éllek, S ifjú tig napokat E giti dili csak agy reméllyek. Ha Te szerzed azokat. Az eredeü kézirat a nagy-kanizsai fS-gymaasíam múzeuminak kézirat gyűjteményébe adatott át. KJzIi. bATORFI. Soiia többet. — Elbeszélés. — Trta: WEBER ANTAL. (Folytaiáa és vége.) IV. 1828. évi márexius 25-én a bécni „Theaterzeitang* hasáb jaÍD következő hirdetés volt olvasható: „Nagyon érdekes hír a zenekedve löknek az ismert, genuai születésű he gedüa, PAGANINI MIKLÓS megérkezése, ki elhatázozta művészi kőrútját Olaszországon kívül is folytatni és első játékát a müizléssel biró Bécsben tenni meg.* \' Ismert ? Talán Olaszországban I A németek nagyon magasról tekintettek az olasz mesterre. Igaz ugyan, hogy operáik az egész zenei világban ismertek voltak, ezek mégis nagyon gyengéknek tűntek fel a német kritika szemeiben. Művészi zenemüvet, például symphoniát éppen nem voltak képesek produkálni az olaszok. Mű vésaiesség ükről a játékban már szó sem volt többé! Sokkal különb mata-dorokkal birt akkor Német- és Franczia-ország. Első helyen állta hegedűn a kivitelben bámulatos tökélylyel biró Spob , Lipioszky, Kiesewetter, Msyseder stb., sT franosiáknál Khode, Bailott sat. A genuai hegedűsről csak kevesen tudtak valamit, a nagy közönség meg éppen semmit nem tudott róla. Ehhez járult, hogy ő, mint öreg, beteges ember jelent meg: — legjobb esetben egy rom, elég jó as Olaszországon kivül lakó barbár nemzeteknek. Ily körülmények között nem volt csodalatos, hogy a márczius 29-én megtartandó hangversenyről senkisem táplált vérmes reményeket Hanem aztán — másnap! Ugy látszók, hogy egész Bécs megzenésedett. A legközelebbi hangverseny napján már kora reggel óriási ember-csoporttól volt megszállva a ház, s daczára, hogy a helyárak kétszeres-, sőt háromszorosan felemeltettek, aokan belépti jegy helyett ütlegeket* vagy tépett ruhát vittek el a térről. A hirdetések után ugyanis vagy azt kellett következtetni, hogy minden hírlaptndósi tó megbolondult, vagy a genuai hegedűs olyan művész, minőt es a világ még nem hallott Például: „Ki Paganinit nem hallotta, még csak képzelnie sem lehet felőle. Játékát valamihez hasonlítani a sző szoros értelmében, lehetetlen. Még nem volt falaink közt, ki oly aensaliót keltett volna, mint e — hegedű*-isten. Az ő képzettsége s legmagasabb, legbámulatosabb, legcsodálatra méltóbb. Ö ott kezdi, hol mások már tovább haladni nem tudtak. Bánk nézve lehetetlen gondolni is, honnan ssedi elő e hihetetlent. Minden városból, ahol ú fellépett, mint Boroszló, Berlin, majnai Frankfurt sat. ebhez hasonló tárczákat közöltek. Egy német Író. Lobé )J. C, ezeket irja. — Hogy Paganini el fog-e Weimarba jönni, ránk nézve olyan kérdés volt, mint szegény Hamlettnec a „Lenni, vagy nem lenoi !* A szegényes város as ő sovány pénztárczájával nem igen csalogathatja őt, kinek a nagyobb városokban óriásían nagy jövedelme van. Ez a kis város azonban nagy névvel bir, biztatók magunkat, hisz még él Goet be, Hűmmel, Pawlorone Mária, maga is első rangú zongoraművésznő. Ha Paganini valódi művész, ugy Weimart el nem kerülheti. Igy gondolkodtunk és vártunk, mig 1829. okt, 29-én megjött s várva-várt tudósítás, hogy holnapután Paganini ur hangversenye fog megtartatni. Az egész városból és környékéről sereglettek a kíváncsiak, amit a kétszerez ár csak fokozhatott. A ház ünnepélyesen volt feldíszítve s a hallgatók ugy össze voltak ssuiolva, hogy egy leesett alma előbb nem érte volna a padlatot, mig a hangversenynek vége nem volt Ünnepélyes csend uralgott az ösasetőmö-rűlt vendégsereg fölött; minden szem kíváncsian tekin+ett a deszkákra, minden fűi szomjazta a hangokat, melyeket a csodaművéss elővarázsolni hivatva volt. Az ouvertur már eljátszatott, noha senki sem hallgatott rá. Végre egy meglehetős hossza szünet után (Paganini is, mint minden más nagy urak, szeretett magára váratni) előlépett Balkezében a hegedűvel, jobbjában, a vonóval mérsékelt lépésben közeledett egész a lámpasorig. igazgató állal cisó sorban ax igezgató-ts-nácehoz,hogy — miután tüzeset alkalma-Tti s tnuitó kénytelen ott hsg. ni iskoláját s így szoros kötelesaégítnem teljesít-heti — niODdsssék ki, tniszerints tűzoltóság és tanítói hivatal ÍDcompstibilis levén, a tanító tűzoltó oe lehessen. — As ígzz-gató-tanács a jelentésnek h*-Iy t adott; de az eset az iil-tú tanító altul felebbezvtvén a minisztériumhoz, ez kimondta, hogy a tűzoltóság D\'-ra összeférhet len s tanitói hivatallal, miután tűzvész alkalmával a tanítást folytatnia már paedogogiai szempontokból sem lehet, s igy kötelességet nem mulaszt. Kz alkalommal engedélyt is adott az illető tanítónak, hocy minden tot tadia a zsidóság a keresz ténység faszerkezetű vásott jármüvei szemben a világ piaczára állítani. E hatalom \'gyakorlásának és a kereszténysére alkalrnazhatásának tor vé&yhozásilag tőrtént megengedése legalább hazánkban két okból szülhetett elégedetlenséget és visszatetszést. Egyik ok volt, hogy a kereszténység semmiféle uton nem lett azon hatalom eltűrésére előkészítve. Másik ok, hogy a hatalom ul-tüzeset alkalmával előadását azonnal I kaimazhatáia és gyakorlása nem lett félbenbagyhatj- éa a tűzoltói leendőkhöz\' törvényileg szabályozva és korlátok láthat, hogy példájával ott íb lelkesUóleg hasson. Ez csak, azért hoztak fel, hogy kétes esetekben sokszor ügy ilyen példával i" tisztázódik a dolog. Az autlseinUIsiűus.*) Folyta táa. Kcm csak a részére engedett kereskedelmi tért használta fel a zsidóság pénzhatalma fejlesztésére, hanem a kereszténység azon téves belszervezkedési intézkedéseit is, mely szerint kultúráját nem értelmi alapon, az emberben az értelmi erő fokozásával s kTmüvelősével, de különféle társadalmi illemek s nemzeti szokások meghonosításával, tehátkül-formákban látta czélszerüen fejlesz tendónek. Evvel szemben a zsidóság foglalkozásának megfelelőleg tisztán értelmi alapon fejlesztette ugy kai túráját, mint pénzhatalmát és pedig titkon s észrevétlenül, minthogy a társadalmi érintkezhetés teréről leszoríttatván, zárkozásra utalt élet módjába és vallása mysteriumába annyira tudta elrejteni s betakargatni értelmi alapon növesztett hatalmát, hogy midőn a keresztény államok a polgári egyen jogosítást s ama megnövesztett hatalom törvényes használ hatását törvényhozásilag megeu-gedték, azt nem egyszerű verseny képes készülékként, de valódi gőz- *) Nem tartottuk fölöslegesnek ugyanazon lapban két írótól is közölni körülbelül egyértelmű czikket. Ebből kiviláglik, hogy tisztul a látkör s igy nem kell tartani zivatartól. Szerk Egy hangjegy tartó sem volt látható, mert ó mindent kívülről játszóit. Egy párszor gyengén, meglehetős egyoldalúan meghajtotta magát, miközben a nyi-rettyüt egész a padlatig engedte lóbálni, mínt valami tábornok diszki vonulás alkalmával kardjával tesz, fensőbbségesek jeléül. Soha életemben nem láttam embert, ki oly fájó benyomást tudott volna rám tenni, ki oly meghatást, részvétet tudott volna bennem fölkelteni, mint Ő. Egy sovány alak régi divatú frakkban, térdig érő fekete nadrágban, mi a vékony tagokon ugy lebegett mint valami csontvázon. A hosezan lelógó hajfürtök s erősen őszülő szakái közöl egy bus és vérnélküli hosszú arcz nagy, eres sasorral tekintett elő. Hosszú, vékony karokkal és hófehér-ségü kézzel bírt. Mikor oly részvétlenül, hidegen tekintet: a hallgatók közé, ugy tetszék, mintha a szegény jeruzsálemi csizmadiát, Ahasverusl látnám, kinek Jézus megtagadta a meghalást, 8 most a 19. században is ide a tova kell vándorolnia ez árnyék világban. Legelőször nagy Es*dur concertjét adU elő. Játéka kezdetét vette. Váll: magasak voltak, de játszás közben Őket egészen felhúzta, hogy a fej mintegy váliakból látszott kinőve lenni. A vonót teljes ellentétben más művészekkel, nagyon közel hozta a testhez. Játéka közben az orcheatert nézte b a tattinái egyedül játszott. Mit mondjak azonban játékához?] ót csakugyan hallani kellett, mert játékáról Ítéletet mondani, vagy azt leírni absolute Iehetlen. Meyerbeer később ezeket mondta Cazil-Blasehoz: .Képzelje ön a leghihetetlenebb játékot, aminőt csak hegedűn prodncálni lehet, —álmodjon csodadolgokat a vonókezelésről és égi dallamról: Paganini az ön eszményét tul fogja haladni." Mégis nagy ördög as a Bánhalmy 1 szólt egyik barátja Zoltánhoz a concert kezdetén. Nem elég, hogy ide Weimarbs szaladt azután a Marossy leány után, — nem elég, hogy minden nap hatvan Fenater-promenadot csinál neki, hanem még itt a concertben ia, mikor látta, hogy ,6", mivel már más helyet nem kaphatott, a karzaton van: hátas egyik kalauzt közé szorítva, sőt az uzsora-..örvény eltörlésével még az ipar és kereskedelem is szabaddá tétetett. E két végzetes hiba elkövetését a zsidóság ismét arra tudta felhasználni, hogy pénzhatalmit többé nemcsak a kereskedelem terén) érezteté. hanem a kereskedelemmel fejlett természete szerint üzérkedés tárgyává tett mindent, még magát az embert ís annyira, hogy nem is akart más viszonyt és érintkezést ismerni, mint csak oiyat, melyből haszon és nyere ség nézett ki. Ez által a kereszténység, összes hagyományos szokásait és vallási morálját megtámadva és alapelveiből kiforgatva látván. — tehetett-c mást minthogy magát ellenállásra s a hatalom meggyengítésére határozta el, mit antisemitismosuak nevezünk! Az antisemitismust tehát nem a keresztény népek, de ezek vezetésére rendelt kormányuk és tőrvényhozás teremtették meg az által, hogy a hatalom gyakorlását és alkal-mazhatását törvényes szabályozás és korlátozás nélkül előbb engedték meg, mintsem erre a kereszténységet közte és s zsidóság kőzött eddig törvényileg fenállott válaszfalak és megkülönböztetések eltávolításával s kiegyenlítésével megszüntették volua, Arra kellett volna előbb utat és módot találni, akár polgári ha bebozatával akár bármiféle törvényes kapocs által, hogy az eddig elkülönített felekezetek a köztül fennállott válaszfalak eltávolításával szoros érintkezésbe éí összeköttetésbe hozassanak ugy tár sadalmilag, mint vallás dolgában, a pénzhatalomnak ai kai mazhaíását pedig csak is a társadalmi assirailalódás megtörténte után lehetett szabad megengedni, de akkor sem féltétlenül, hanem kellő korlátok közé szorítva mert ez által a pénzhstalom már kellőleg megosztva és azon veszély elhárítva lett volna, hogy a zsidóság pénzhataima rombolólag hathasson a kereszténységre. Váljon helyrehozható lesz-e ezen téves hiba utólagosan kormányunk által s nem lesz-e szükség a hatalom feletti tulajdonjog a gyakorlat eldöntésőre? — erre a jövő fog felelni. Hogy a kereszténységben assimilálódisra való képesség s hajlam megvan, eléggé igazolja azon ; zsidóságtól elsajátított üzérkedésünk mely szerint ma már nem egyedfii a pénzagyminis ter foglalkozik pénzügyekkel, de az igazságügy is annyira jövedelmező ággá fejlesztetett, hogy a perek után [szedett bélyegjövedelmet az állam kevcselvén az ítéletek végrehajtását fizetésnélküli végrehajtókra bizza. Egyedül a zsidóságtól függ tehát, váljon hajlandó e vallását a mi tanainkkal Ősszeegyeztethetóleg reformálni és velünk assímílalódva pó\'izhatalmát társadalmi szervezkedés mján megosztani, mert annyi bizonyos, — hogy a mi morálunk az embert, mint önczélt, nyerészkedés tárgyául tekinteni s bankba tehetni soha megengedhetőnek nem tarthatja, DAXNER. f. Arany János azDl. 1817. márcz. 2-án f 1882. űkt 22-én. zártazéki jegyével felküldte, az meg a leány mellett ütő pernahajder német atyafit leküldte, ezt aztán az én barátom mindenféle elismerő nyilatkozatok után mellém Ültette, még jé mutatást kivánt nekem vele; azután lorová egy öt már kor bankjegy kíséretében a kalauz iránti tartozását s felmászott utánna és melléje a kakasülöre. Kezdetben respectálni kezdtem a gyereket az elismerésre méltó lovagias tett fölött azért it, mert nekem legszebb azomBzédnöt azerzi meg e még magam biztattam bolond fővel, hogy «z: az igen szép és jó gondolatot hsjtaa végre, — hsnem aztán képzelheted, mily ke serves volt a kiábrándulás, A polgártárs persze igen szívesen megtette azt a nagy szívességet, hogy karzati ülőhelyét egy első sorbeli zártazékért elcserélje I a kalaus is azivesen megtett öt márkáért egy utat innen a karzatra, a karzatról meg ide; Bánhalmy is szívesen cserélt helyet egy barátja oldala mellől az imádott oldalához, hanem én bizony nem szívesen hagytam ott a helyemet. Azok kényes delnők rendre ájuldoztak a kedves bagaria szagtól, me\'yet a tisztelt polgártárs terjenget köröttük. De hiszen nem íb szeretném azt a sok czifra isten -áldáat a nyakam közé, amit ma az Ő fejére imádkoznak le. No! éa te ezt olyan nagy dolognak tartod? Ha Gyula legszeretettebb bará tora nem volna éa tudnám, hogy aíkere lenne, én egy faluval még tovább szaladnék azért a leányért, — mindennap hatvanegy FenBter-promenadet adnék neki és még ngy kicsit magasabbra is másznék utána, Hahahal Ezt jól adtad. Hát aziv-viszonyuk hogy áll? Mint 4- 100:— lOOhos. Talán ma meglehet a második szám elé is búzni a kereszt vonást — és akkor lesz a kettőből egy. Pedig sokat regél felőlük a fema.— A további discursust élnémitá az a csendes, mélabús hang, melyet a világ legnagyobb művésze csalt ki hegedűjéből, ami amily túlvilági volt, ép ugy ringatá át a túlvilágba a haj lg-lóságot. Atgyürüdzűtt e hangok közt az édes epe-dés, a fájó lemondás, a legkínosabb bánat és a fájdalmában megtört szív halál-vergődése, í M üűu e sorokat irjuk, a nemzet ranys.\'.aju Jáno-a már ott fekszik, boc-nsL. nincs többé visszatérés, a temetőben Az ajkak, melyek oly gyönyörűen zeng tek, melyek a tősgyökeres magyar nyelvet csiszolt gyémánt alakjában mutatták be mindig a nemzetnek: f. hó 22 én, dél ben elnémultak örökké; elnémullak i magyar nemzet fájdalmáé gyászárai Véletlen találkozása az esemény éknek, hogy e csapást az üstökös megjelenése előzte meg. Azt mondják, bogy az uj üstökös fénye százszoros mértékben múlja felül Etel érzá, hogy e hangok lelke mélyéig hatják át, hogy vele a terem forogni kezd, ho*y öntudata mindinkább elvész, ho„-y azok a bűvös-bájos hangok, melyek onnan a lámpák mögül betrltik a termet, sIcbs lógatják Őt az örökkévalóság, a semmiség országába. .. Elájult. Gyula megkövülten ült az ájult no mellett. E teremben üde levegőt, hideg vizet kapni lehetetlen, as öltöny daraboktól való megfoaztáshoz meg nem volt bátorsága; a körül levők? azok jobban el voltak merülve as édeni hangok elveseiébe, hogysem egy ájult nó felélesztésében küzremüködni kedvűk lett volna. Így aztán Etel maradt ájultan, Gyula megnézte őt megkövülten. Hanem aztán, hogy a magához térés több perez multán sem következett be, Gyula rettegni kezdett ngy — mint túlvilági boldogaágáuak elvesztéséért, amí pedig nem gyerekség, ha az ember komolyan rá gondol. Ebben a nagy rettegésben már izzadni kezdett. Belenyúlt frakkja hátaó isebibn, 8 ott a zsebkendőn kívül akadt a kezébe máa ia, amiuek azán jobban megörült, mint Illés próféta a kenyeret hozó holló első megérkezésének. Egy hosszúkás üveg, telve parfiummel, L As üveg tartalmának felét as ájult nyaka kosé Önteni, másik felét a zsebkendővel beítatni, a leány fejét keblére hozni s arcsá: a nedves kendővel végig mosogatni, csak egy fél pillanat müve volt. — Hanem aztán a másik fél pillanatban elszörnyedt tettének roppant gonoszságától\' Amint igy, félig felemuit jobb jában a nedves pamacaot, baljában % leány fejét tartva, oda bámult ann.k. eltorzult arexába, éppen ugy nézett ki, mint a vándorló panorámák vadkölté-azettel kigondolt ama rémjelenéin, hol egy felfogadott bérencs a kímij gyermekét akarja megölni, de a sajátját szúrja agyon s csak tettének elkövetése után veszi észre a tévedést s bámul oda gyermeke kiszenvedett vonásaira. Etel as utolsó időkben beteg volt, ami arcza üde színét sipsdtá változtatta. A leány szivében felébredt ez estén a hiúság, tetszeni vágyás daemona b élt a könnyelmű nők ama pótszerével, ami as elődjeid Azt akarja-e jelezni, bogy az Ő megjelenésekor a haza költészetének egéről a legfényesebb csillag hull alá ? ügy látszik, bogy azt. Vagy acövétnekűl jeleut meg, hogy a ragyogó eszméktől fénylő léleknek méltó utmutalöja legyen a mennyek országába ? Üstökös csillaga volt Arany ia e hasának, ritkán tűnik fel hozzá hasonló! Arany életét {minden műveltebb ember ismeri ugyan, de nem tartjak fölöslegesnek e helyen megemlíteni, hogy Nagy-Szalontán látta meg a napvilágot, szegény földmives szülőknek véasógök-ben született gyermeke volt. Már gyermekkorában nagy hajlamot mutatott az olvasgatásra, sót játékközbon verselge-tett Ís, Első olvasmánya voltak a zsoltárok és a biblia, , meg a kalendárium. Szegényaorsu atyja egyebekkel nem szolgálhatott neki. De ezeket rendkívül szor-galmasan olvasgatta a ezeknek kenetteljes, komoly és szívhez szóló hangja tükröződik vissza müveinek ama sok helyen megilietődést keltő hangulatán. Ssnkire sem illenek jobban ,Családi kör* czimü költeményének ezen szavai: „Olvas a nagyobbik, nem ügyelve másra: . E fiúból pap lesz, akárki meglássa 1 .Legalább igy szokta mondani az apjok „Noha h fi ii arra imádságon kapkod ; „Jobban kedveli a verseket nóta katf „Effélét csinálni maga is próbál $at.*f mint ó reá magára. Iskoláinak végzése alatt ssorgalma és (.serénysége által kitűnt valamennyi kolatársA között, tanárai mint saját gyermekeket, ugy szerették. Debreczen-ben tanult egy ideig, de sanyarú anyagi viszonyai arra kényazeritették, hogy Kisújszálláson segédtanítói állomást fogadjon el. Itt aztán Tőrök Pál jelenlegi KuperiDtendensnél, akkori íőtanitójáaál könyvtárra, is tett szert s itt megtsnult uémetül, hogy a német klasszikusokat olvashassa. Később, anyja halála s atyja megvakulása után Nagy-Szalontán vállalt aegédtanárí, aztán írnoki, végre aljegyzői hivatalt. Mint ilyen nyertééi as aaadémia pályadíját „As elveszett alkotmány" czimü tréfás hós költeményével 1846-bau, a két évvel reá a Kisfaludy-társaság p-\\lyadiiátörökbecsü„ToldiH-jával.Ekkor irta -.nekiPetőfi: „Más ca*k levelenkint sztdí a osyroatyánt, neked mindjárt egész koszorút keli adni!\' Meg ia kapta, a nemzet nem fukarkodott vele. Három évvel ezelőtt még . iniaserint Gulyás Gizella k. _. lepte nemzetét a Toldy-triloga dereka-1 Gulyás Jenőtörvényszéki birő ur kedves, kodó családja költaégén, habár az démis, melynek éveken át igazgató tsei volt, Önmagát akarta s temetési koS gek 7Íseihetesével megtisztelni. Drags- tetemei ott BTlI\' u kerepesuti temetőbsn irodalmunk másik ragyogó csillagásuk, Vörosm.rtv-nak airjáral asemköst. \' Nyugodjék békében, « Dairv .7*1 ^me^ködjéks.nagy^^ nely^oek dicsőségéhez ő oly nagy aftrlekben hozzá! \' S ha majdan el ís tűnik a f.^. aáazló a házak tetejéről, tartsuk " kegyeletben a fekete gyászt zsivein^ az utolsó ővtisedek költőinek költője el hunyta fölött! De ne as ajkak tegyenek e mellett tanúbizonyságot, hanem a tettek! Ha annak idején jogoault volt egy köllö tmt kijeleniése, hogy nem ís könyvtár as melyben Berzsenyi költeményei nincs*, nek meg, mai nup még igazabb, hogy nem könyvtár az, melyből Arany Jáno, müvei hiányzanak. Legyenek Arany művel a család „magyar" bibliája 1 Járuljon hozzá mind-Tik: tehetaége szerint az arányasájQ kfiltő érczemlékéhez! Mi a legnagyobb köszönettel vess. azűk a hozzánk beküldendő öaazegeket, nyilvánosan nyugtázzuk saját lapunkbsa is, a fővárosi lapokban is, s eljuttatjuk rendeltetési helyére. Rajta tehát t. olvasóink, mutassátok meg, hogy nem csak könyezní, hanem áldozni ia tudtok! v \'¦ (b-4-b.) Helyi, megyei é» vegyen hírek. — Arany János halála alkalmával Nagy-Kanizsán éppen ugy lett kifejezve a gyász, mint Timbuktuban. Ez p?di» Afrika közepe falé fekeiik. — Színészeink mindenkép törekednek a közönaég igényeit kielégíteni. Igen érezhető hiány az,hogy férfi tenorista nincs; de ezen is lesz segítve, legalább ugy hisz-ssük. Zsidó polgártár.sink közöl többen dicséretet érdemlőleg látogatják asxiobá-zat Néhány vsgyonilag tekintélyes zsidó-család azonban a hasonló jő anyagi álla-pa\'oknak örvendi keresztény polgárok legtöbbjével még mindig kéaík az éji homályban. Örömmel üdvözöljük azokat, hogy nemzetiségi szempontból mily roppant nagy fontosságú u htok asziumüvé-szet pártol áaa. — Hangverseny. Nagy örömünkre szolgál, hogy a t. közönséget érleaithet- 1, „Toldi azerelmé" vei a ma már alkalmat ad nekünk, hogy iránta való szeretetünknek mély gyáazszal a fájdalmas megilletődéssel adjunk kifejezési 24-én temették el az egész nemzet azivből fakadt részvéte mellett szomor- areznak halványaágot éa rózsspirt kölcsönös : bekente arcxál rizsporral, piros festékkel, szeműidéit feketével a e azinek Gyu\'a nedves kendőjének műtéte alatt szépen helyet cseréltek: a szemöld fekete í sugara lekerült az arcára, as arcz rózsáa | sziiio felkerült az orra, a fehérség meg hol ki volt mosva, hol be lett mázolva, az bizony egészen tarka lett. Ugy nézett ki, mint egy megmosdatott* vgaababa. Tybüül aki áldója van, ez bizony kriminális egy helyzet, ordított volna fel Gyula, ha elszörnyédesében egyáltalán birtokában volt volna hang, így aetán nem tehetett okosabbat, minthogy arczá-ról lemossa a fekete festéket, a es sikerült is neki. Már éppen as orra került volna a sor, mikor Etel magához tért. Észrevette rögtűn a confousiut, melybe arcz színei kerültek, — levoná kalapja iá tyolát. Hanem a fátyol ca..k az arcs közepéig volt lehúzható, s igy éppent as orr látszók ki alóla legjobban az ő hajnal p\' ros színével. Gyula nem mert volna rá tekinteni a fél világért. Elkeseredésében bal Lábán keresztül tette a jobb lábát, a jobb lábára rá támogatottá a jobbkezét, a jobb kezébe meg belektette as ajakát s oda bámult a BemiBÓgbe, meghasouulva as Istennel, viliággal és Önmagával. Miatta játszhatott Paganini ami neki tetézett, ő nem hallott abból egy árvakuk-ot sem. Etel kinos zavarban várta az Es -dur conccr; végét, kimennie előbb nem lehetett. Mi or ez meglón, oda fordult szegény, e\'kcscredett Gyulához, azok a bi festf tt orrezímpák cs. k ugy rángatóztak a dühtől, mikor oda mond ia nek: Közelembe* ne merészeljen jönni — soha többet! — — Aztán még egy pillanatig villámló szemekkel rábámult, azok az apró finom ujjak ideges rángáaaal hajoltak félig be , éarre vehető volt&zarcxábéJ, hogyssándé kőzik még valamit mondani — azonban hirtelen megfordult s elhagyta a termet. Gy uía szeméből kicsordult a köny, kezeit lefelé feszítve összekulcsolta, hal-Tány arczát felemelte az ég felé a lelke görcsös sokogása közt ismételgette e minden reményét, boldogságát rommá döntő kél szót: Soha többet l.......Soha többet 1... művészi tehetséggel megáldott leánya, ki a bécsi conservatoriumon Schmitt H. tanár tanítványa november hó 12-én a „Szarvas" szálló diszt ruaében több helybeli műkedvelő azivee közreműködési mellett hangversenyt rendez. V. Eleget csatangoltunk már a külföldön édei jó Gyulám, jer menjünk hasa, oda a mi szegény elhagyott sziliífSildünkre, a hol téged oly sokan szeretnek és ahol te oly aokat szerettél. Az idő és szerető kor meghozza fájó sebeidre as irt. Jer-jer, ne habozz 1 Nincs semmi kedvem ht hagyni e helyet. Njkem már agyit mindegy, akár írt tesztek le a hideg sirba, akár o\'-lhőn. Zoltán, e helyen van a menyorazág, ami nekem pokol, de én e pokolban is meny-országot birok, ha őt láthatom. Szegény Gyufám, a te szerelmed határtalan, szólt könytelt szemekkel Zoltán, keblem ölelve barátját a szerető csókot lehelve annak hatvány arczára. Jó, maradjunk még egy napig itt, de holnapután reggel okvetlen indulunk. Azt hiszem tegyünk egy kerülőt, inuen Buda pestig gőzhajón; a vidék Bécstől lefelé gyönyörű. Jól van Zoltán, ha te ugy akarod : legyen. - ( Most pedig nyogodd ki magadat, holnap éjjel nem sok időd lesz az aivásm. Ha holnap nem jönnék, ne nyugtalankodjál ; holnapután eljövök érted s együtt menünk ki az állomásra. Servna I Jói aludj l Holnap nem látogatom meg, mert csak útjában lennék; ugyia tudom egész nap olt jár-kel annak a leáoynak az ablakja alatt, aki bizony-bizony nem érdemli meg e azerelemnek egy haszad-réazét sem. El kell innen vinnem, n,er! még komolyan belé betegszik, beszélt ón magáhos Zoltán haza felé mentében. Bár adná Isten,hogy ez a gyerek boldog lenne. Jobb, solidsbb éa sserelmeaebb fiút ugy aem áldhat meg érdemeltabben, mini ot. Köd feküdt mág a susogó Duna ssSfce keblén, mikor a gőzös felaaedte horgonyait a megindult az édes haza felé. A iámpa aorok még hosszan utána világítottak az eltűnő hajónak, fényük ugy tört mega jsendes fodrokon, mint derengő hajaalou a napnak sugara. Az utazó közönség a hajó táraatgó termében várta a nap felkeltet, de Gyula és Zoltán olt ültek a fedélzeten a kormányos mellett; Lókat nem érdekelte az a auk álomhozó HÜSZ0NKGYRD1K ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 29-én 1882. — A helybeli izr. bitközség magyarosodása. A helybeli izr. hitközség e hétea érdemekben megőszült, a tudomány terén szerzett érdemetért több uralkodó által rendjellel kitüntetett — de németajkú rabbinusát, F»ssl H. B-u.-st, teljes fizetésinek meghagyása mellett nyugdíjazta, hogy minél elébb ma g var-zsidó papot választhasson. Különben a reformok terén sokat köszönhet s magyar zsidóság Fasslnak, ki az orthe-di\'Xia k: verésének harczában első bar-c.zoa volt. s annak idején nagy tudománya és gyökeres reform törekvései állal a kanizsai izr. hitközséget is, mint felvilágosodott bitközséget, híressé tette as országban és ennek balárain tul. — Színház. Sziubázt játékrend: Vasárnap október 29-én először: Miiimari és a rongyos karszék népszínmű 4 felv. irta: Almássi Tihamér. Hétfőn október 30-án először: Kaviár vígjáték 3 felv. Irta: Csiky Gergely. Kedden október 31 én olősfcör Kisauvony feleségem opo-retle 3 felv. Zenéjét ezerzé: Lecoq. Szer-dán november 1-én először: Miatyánk Isteni népszínmű 4 felv. Irta: Rajkay F. István. Csütörtökön november 2-án elószor: Ifjabb Fromoot és idősbb Risler színmű ö felv. Irta: Daud«t Alfonz. — Esküvő. H-incz Lajos keszthelyi p»lg. iskolai rajztanár f. hó 30-án tartja esküvőjét a báj- és kellemdus Deutsch Gizellakisasszonynya!. Áldástéssirig tartó boldogságot kívánunk frigyükre. — Arany János szobrára fóvároa-szerte meginduitak a gyűjtésük s már eddig is szép eredményre vezettek. Tudtunk\' kai gyűjtőivek forognak az országgyűlési képviselők közt, az V. ker. polgári kör tagjai közt; a Lipótvárosban, továbbá a VI. ker. kör tagjai közt; a fővárosi iparosok kórében; a fővárosi tanítók és tani-tóuök közt; a vir^gkerc&kedése\'r. tulajdo nosai közt. A pesti hazai takarékpénztár-fgyesQlet 500 frtot küldött az akadémia elnökségéhez lelkea átirat kíséretében aazo-bor költségeire. — A budapesti ügyvédi körben egy B7akbizoUság vitatkozott Unger Alajos elnöklete alatt az esküdtszéki - des fölött, A vitában részt vetlek; dr. DeU\'Adami Rezső, Friedmann Bernát, Tarnay Jenő, Sik Sándor, Matolai Elek éa Unger Alajos. A vita befejeztetvén valamennyi szavuzatlal egy ellen DeU\'Adami Rezsó következő indítványát fogadták el: „Az ügyvédi kör jelentsekimeggyőző désének, hogy a bünvádieljáráskorszerü szervezése esküdtszék nélkül lehetetlen, az esküdtszék behozatala szükséges és kivihető." — Érdekes árverés. A cs. király: K assa - Od e rbergi vasú l és érdek társai port indítottak sz ismert Riche testvérek vaautivállaikozók ellen. Ezen pör lefoly ráo, a bíróság lefoglalta mindazon köve- teléseket, melyeket nevezett Riche testvérek czég azon építési szerződéséből, mely eredetileg Banpuede Credit Foncier Industnel és Riche testvérek között létrejött, továbbá azon engedményi szerződésből, mely ngyancsak a Riche testvérek és Deutsch Ignácz és fiai, Tafler Adolf, Kohner Henrik és testvérei, Físchl testvérek, BrŰlI Henrik és fiai, Wahr-mann Mór és fiai és Müller Frigyes között létrejött, végül as ngyanezek között az oderberg-teseheni rész vonalra vonatkozólag létesült egyezségből leszármazott. Ezen követelések í. év november 20-án a budapesti V. kerűleii járósbiró-ságuál el fognak árvereztetoi. — KÖTeskállitrólIrjáklapuoknak: A kormány azon viszáa intézkedésének, hogy a szüret alkalmával küldi a végre-bajtókat a gazdák nyakára, pár napja bekövetkezett a szomora hatása, A sze-pezdí végrehajtót, midőn e napok egyik estéjén a szőlőhegyről haza akart menni, az uion megtámadták éa a szó szoros értelmében elpáholták. — Kaposvári tudósítónk irja, h«gy Freystíidtler Aulai nagybirtokos által az árvaletnyok számára letett jelentékeny összegű alapítvány immár a nemi scséloak termi eredményeit. A derék és áldozatkész birtokos ugyanis közelebb az árvaházát is felépítette saját költségén, az intésetet pedig olyan bőkezülegssereltefol.rendez-tette be,hogy sok árva fogja érte áldani kik elhagyatatottságokban nemcsak men-helyetjdejövŐtis nyertek. Azinlézetet átad jak a nevelésnek s hisszük, hogy a szak-emberek kritikáját is kiállja, nem csak a jószivek dicséreiét.Azintézetrőt közelebb hosszasabban is megemlékezünk. — Montenegró es monarchiánk. Monarchiánk képviselője Thömmel ez-re-des és Nikita fejedelem között a kanapé pör egy neme fejlődött ki megint. A P-Ll.-nak ugyanis azl jelentik Cattaróból, hogy Thömmel ezered< s ott várakozott a fejedelemre, mikor az Oroszországból visszatért, mint ez egyébként szokás. A fejedelem azonban nyomban Cetinjébe folytatta útját a nélkül, hogy az ezredessel beszélt volna. Thömmel ezt annyira szivére vette, hogy csak három nap múlva jelentkezett megintCe\'.injében a fejedéi nél, akivel hosazabb ideig beszélgetett ¦ azóta amon\'enegrdi hivatalos világ megint barátságos arezot vág Ausztría-Magyír-ország iránt. Vukotics vajdát a fejedelem pár napi szabadonlét után ismét elfogatta, mert Thömmel ezredes rábizonyította, hogy a vajda megint a fölkelés szervező sere adta magát. A Nikicsbe internált föl\' kelőket, hogy jobban szemmel lehessen tartani őket, Daniográdba belebbezték. — Barcza Jóska ki csak közelebb érkezett meg külföldi útjáról, haugver seny körútra indul pár napra bandájával folyó hó 26-án Nagy Atádon ad hangversenyt. A hírneves zenekar utazása óta beszéd, amikkel ily helyeken az emberek egymást mulattatni szokták. Mily balga az az állítás, hogy e vi lágou nincs végtelenség! Nézd e fogyót Medreiben miodig toly a vit és nem ssa< kad vége sehol, mert ahol vége volna, ott még nagyobb tömeg viz van; milliók gyünk emberek, fogyasztjuk a leve| é« nem fo*y el soha, meghal egy év, és elmúlása perczében megszületik a máaik ; hány csillag szalad le az égről, é* senki nek nem jutott még eszébe azt állitani, hogy számuk megkevesbedett. íme földi öröklét!És ba van, miért ne lebe szerelmem is, mely eddig csak élő — de hiszem, hogy mi hamarabb bolt csontvá-zot csinál belőlem, örökké tartó? Kezdete volt, vége soha nem lesz; mert az utolsó porszemben, ba esik ennyi marad is meg testemből, az Ítéletnapig magamba zárom őt. Lásd édes Gyulám, az ily gondola tok életerődet emésztik fel; ne gondolj e leányra többé. Teme-d emlékét abba a sírba, melyet magadnak áztál és é\'j a jelennek. Férfi vagy, élted tavaszán. A múltban az aggok, a jövőben a gyermekek élnek s találnak gyönyört. Statisztikailag bebizonyított tény, hogy nálunk egy férfira 1g egész 7 tized nő esik, ennyit pedig egyért elcserélni slondriásság, már csak azért is, mert sem egyiknek sem másik nak nincs kijelölve, bogy es s 16 egész és 7 tized az tied, ez meg a másiké; Őket tehát agy cserélheted, mint a keziyüt, amit ma felhúztál a holnap eldobsz. Tudom, bogy est csak az én fel dításomra mondod, magad aem gondolod komolyao, mer*, jellemeddel összeférhet len; de ha komolyan tanácsolnád is, si kérteién lenne, mert én ezt as egyet el nem cserélem az egész világért. Gyöngeség. Meglehet. De én arról nem tehetek, ha Isten ily szivet adott nekem. Lenne bár érzéstelen, gyűlölettel teli, jobban megáldott volna vele mint evvel. E peresben dobta le a nap bibor-palástját s előlépett az ő teljes ragyogó tényében. A hajó ott járt Győr és Komárom között. Felséges vidék I Egy felől a boláihatlao rőna, mísfelŐl a festői csoportosain hegyet, m-lyek mindenike az oldalukról magasbs szálló hajnali ködtől ugy -.ünt fel, mint mindmegannyi vulkán. - A társalgóból az egész vendégsereg felsietett a fedélzetre megbámulni a leg nagyobb király felkelésének pompáját Köztük volt E\'elka is as ő kis öcscsével, kit Sauerbrunoban láttunk e\'öszcr. Oda ült a kormányos elé, alig három lépés távolságra a beszélgetőktől, ölébe vette tesrvórjét s gyengéden beburkolta salw jába. - ........ Frázsisok, felelt Zoltán, fel véve a társalgás további fonalát. Érthetők. Lásd ti egészen más anyagból vagytok gyúrva, miut én, legalább ezt kell hinnem. Szerettek, mert szeretve leoui jő, s csókoltok, mert illatos, siagos lehelet idegeiteket görcsös csinklandásba hozza. Én szeretek, mert szerelmem az ő boldogtalanságában is üdvözít a Marossy Etelka ajkáról egy csók a hetedik menybe emelt volna. E\'sl, nevének kimondásakor lázas bőséget érzett tagjain végig borzongani tudta: ki beszélhet felőle igy; ledobti vállairól a salwt a ocsosét engedte a kar zatbos szaladni.\' hadd gyönyörködjék a kerekeken megtörő hullámok fehér tajté kában, ő gyönyörködik as imádat vallomásaiban, mely Ivei e nemes kebel nevét körűi övezi. Elfeleded édes Gyulám, bogy e keltő nem jó hidegen : a csók, meg a sült gesztenye, feleit Zoltán barátja előbbi azavaíra válaszolva. Meleg, azeovedélyea, szerel em túl lángoló csókot gondoltam én, egyikét azoknak a csókoknak, melyekben két szerető lélek egymást kicseréli, mely rövidsége dsezára ia az örökkévalóságban enyó szik el b ugy egyesit kétszivet, mint egye\' sül a csók. Mert két csók ha összeadják őket, sgygyé lesz; zajnos ! hogy két ö*sze< adott szív legtöbbször megmarad sírba zártáig kettőnek. Zoltán ajkain vissza tarlá a vrllaazt agy velőt rázó jaj! azután az utazó kö-zönség ide oda szaladgálása, lármája. „Bandikám!" sikoltott e perezben Etel. S rohant a hajó párkányára, hogy testvére atán, ki a korlát rácsai közt tul ságosan kih:tji.it s elvesztvén as egyen ¦ult c Dunába esett, vesss magát. még szsbalosabban, nagyobb brsvourral játszik, mint azelőtt. 28-án Marczatiban, 29-én pedig Lengyeltótiban volt hang-versenyök. (Bizony mi is azivesen hallgatnék !) — A budapesti gyáripari szakosztály ülésén Br. Lipthay Béla mégis-merteté a Chriatianiában általa látott gőz-konyha berendezését. E csinoson berendezett étkező helyiségben igen ízletes ételeket, tiszta és kitűnő kiszolgálás mellett, igen olcsón lehet kapni: 3 — 4 lal étel 25 — 30 krba kerül. Es intézményt naponta 2—3000 ember látogatja és ugyanannyi liazaviteLi onnan az étkeket. Es infcézet főleg a munkásosztályra való tekintetből lehet ránk nézve is fontos, mert nálunk a munkások és iperoeaegédek nem bírnak olcsó vendéglőkkel, és ez az oka, hogy a korcsmákban oly mértéktelenül élvezik a szeszes italokat és ennek következtében gyakran erkölcstelen dolgokra vetemednek. — Arany Jánosnak a nagy-körösi ref. fŐgymoázinmban volt tanítványaihoz! Tanulütársaiuk! A nemzet koszorúkkal halmozza el legnagyobb költőnknek ravatalát Fűzzünk koszorút mi is, a meg\' dicsőült ne k im dalig szerető egykori taniiványaü Ko.»zorut — örökzöldet halhatatlannak ! Alapítsunk emlékére .Arany János ösztöndíjat4- áldott tanári működése holyén : a nagykörösi ref fő-gymoáziumnál. Küldjük adományainkat a nevezett főgymnázium igazgatóságához málói 1883. máj. l-ig. A lefolyandó fél.\'v alatt, — jó idején — ugyancsak hírlapok utján, közölni fogjuk a napot, melyen Nagykőrösön egybegyűlve — mint férfiak egy emberöltő után találkozva! — a május 1-12 befolyandó összeg, mint ösztöndíjalap f-lett tanácskozni s intézkedni fogunk. TanulótársainakI Reméljük s hiszazük, h-gy felhiváaunk mindnyájatoknál meleg részvétre talál. Hiszen mi. imádatig szeretett egykori tanárunk tiszteletére szebb, maradandóbb és eredményeiben áldásosabb emlék s hálakoszo-ruténnél nem fűzhetünk! Megkezdjük as adakozást alólirottak egyenkint 5—5 írttal, elküldve N.-Kőrösre. Kecskemét, 1882. okt. 24. LankÓ Károly ev. pap. Zombory László városi tiszti főügyész. — Bál a vasúton. Az amerikai vasúti vonatok legújabb újdonsága: a wagoo bálterem, mely a clncago-wílwan-kee-azt-paulí vasút vonalán van beien-dezve. Vidám táncskedvelő társaság a napokban próbát tett és pedig sikerrel, mert noba a vonat óránkint negyven an gol ménfőidet hagyott hátra, a társaság táncsában legkevésbé sem savartatott meg. — Egy gyermek kitevő nó regénye. Mult héten a Rottenbiller utcza egy házában egy nő ott hagyta gyermekét. Mindeddig nem sikerül; a mudőrségnek az anyát kézrekeriteni. A véletlen azonban összehozta ma azt az asszonyt, kinél a gyermek maradt sz anyával, kit az a rendőrségre kisértetett. Az anya itt elmondotta a mindennapi történetet. A vidékről jött fel szegényen, pénz nélkül. Egy gyárban dolgozott, de áldott állapotban levén, at ba kellett hagynia a munkát. Hat holnap előtt adott életet a gyermeknek, kit nem volt miből iltartaoi. A lakást is fölmondták neki, mert nem tudta megfizetni a lakbért. Utóbb már a azabadban volt kénytelen gyermekével az éjeket tölteni. Ama végzetes napon nem volt már annyija sem, hogy éhségét csjllspitsa s ez birta rá, hogy gyirmikét kitegye. Könyök között kérte a rendőri tuztviselőt, hogy ce.ak gyermekéről gondoskodjanak, vele nem bánj bármi tönénik. Belátja, hogy büntetést érdemel. Rövid hírek. — Arany-alapítványt tett a budapesti kereskedelmi akadémia. — Pollii-i brassói k. k. generál megtiltotta a tiszteknek, hogy as ottani „magyar kaazi-nó*-ba járjanak.— A lagosl gymnaslam igazgatója megtiltotta, hogy Arany János halálára a gymnasinmon ki tűzessék gyászlobogó. — Magyar szónoklatokat fognak tartani nj évtől késve a lipót városi templomban. — Földrengés volt 26-án Szerajevóban. — Binder Ignácz 20 éves péklegényt 26-án akasztották fel Korneuburgban. Szibériai hidegség uralkodik Galiczia keleti részében. zésével adla visza és csak azt kívánhatjuk neki, hogy midőn a néme\'ben a nme-lés fölé emelé az értelmet, a világosságot e a kifejezési szépséget s ezek által jóiztésé-ről s tapinUtáró) tett tanúságot — mint jő műfordító lankadatlanul buzgólkodjék továbbra Ís a megkezdett jő munkán melytyel nemcsak magának dicséretet és érdemet, de a hazának ésjeles költőinek is méltó elismerést vív ki. Posner K. L. budapesti mümtézt-tébölegyszépkőnyomatu ipari készítmény került kí: .Szent István koronaországaí-nak térképe, tekintettel az 1881. évi 63. éa 64. lörvényczikkekre-" — tervezte: Hátsek Ignácz. A mü valóban ritkítja párját és teljesen kiállja a versenyt a külföld snetnü készítményeivel. Szívesen üdvözöljük ezért Posner K. L. müinté\'.e-tét. A mü tiszta és világos átnézetet nyújt hazánkról és ugy magán — mint iskolai használatra a legmelegebben ajánlhatjuk. Zoltán hirtelen oda rohant, átkarolta a leány karcsú derekát a vissza tartá őt e cséltalan lépéstől. Gyula meg Etel láttára izgatottan dobálta le magáról öltönyeit a a következő pillanatban már őt ís elnyelték a habok. Izgatottsággal telt perczek következtek mosL A legénység laeressteste a mentő csónakot s ottczirkált a hely körül, ahol Bandi- és Bandikáért Gyula eltűnt a bullámokban. Már három perez mult és sehol semmi életjel, — Az izgatottság nő. — Etel alig tartható vissza. — Most fel bukkan Gyula feje a vízből.....kezei üre- s-k — nem találta meg a fiut. — A nézőseregen az iszonyat zsibaja vesz erőt. — Gyula ismét alámerül. — A fedélzeten oly csend honol, hogy a szivek dobogása hallható.— Most megtörik a csend s az eget verő vivát! Éljen I Hochl Hurrah I Csok jasa! zajának ad helyet. Gyula a felszínre kerül karjában Bandi-kával. A mentő csónak egy pillanat múlva ott terem s menhelyet ad a kimerülteknek. Most oda érnek a bajóhoz, — mindenki siet kezet szorítani az ifjú mentővel — csak egyedül Etel nem.... Azonban tévedtünk. Amint kisírta magát életre tért testvére keblén, oda szaladt Gyulához s keblére vetve magát a legnagyobb öröm, elismerés és szeretet hangján snsogá: Köszönöm !......igen köszönömI...... Ugye-e nem haragszik rám Gyula L... Soha nem ia haragudtam, felelt ez túlvilági kéjjel azoritva magához a bájos alakot. — Szeretsz-e engem csak egy kicsit is? Lelkemből... szivemből... örökre!... Van szerencsém szíves tudomásukra hozni, fordult Zoltán a bámuló publikumhoz, hogy gróf Bánhalmy Gyula ur és Marossy Etelka kisasszony ő nagysága e peresben jegyezték el magukat egymásnak örök hűségre. Kik ezideig oly sokszor kikerülték, — ne korüljék ezután egymást — .Soha többet!" kiáltott fel lelkesedetten a közönség és kezdetét vette a kezek másodszori szoron-gattetása. Színészet. Október 25-én A .Kis herczeg" czimü bárom felvonásos operetté került színre. írták: Meílhac és Halevy.Zenéjét szerzé: Lecocq Károly. Fordította: Bakony JenŐ. A zenéjénazeneköltő geniali tása ragyog. EgyikealegtöbbmÜélvezetet nyújtó daraboknak, mely a fővárost színpadon is nagy letszésbeorészesült. Kohay Etel (Parthooé, berezeg) elemében volt és elragadó játékával, gyönyörű énekével folyton ismétlődő tapsvihart aratott. A legnehezebb részleteket meglepő könnyedséggel énekeltt-ésanagy technikátigéuylö da-lamokba átÖmé az érezelem melegét. Aranyossy (Monlandri) nem rossz színész de azt talán maga is tudja, hogy operetté, tenornak nem való. — Kövessy kitűnően adla a vaskalapos profestort. (Frimus) — Erdey Berta (herczegnőj igeojÓl eltalálta naivitás hangját. Énekével is tetszést aratott. — Az egész előadás jól sikerült. Sajnálhatják, kik ott nem voltak. Október 26-án adatott.: .Váljunk el!" czimü 3 felvonásos vígjáték. írták : Sardou és Najac E. Fordította: Fáy J. Béla. A darab igen nagy tetszésben részesült. A nap hősnője Ardsy Idi (Cyprienne) vol*. Rá nézve most is az i véleményünk, a mit már egyszer hangoztattunk, ez úttal még azt teazazük hozzá teljes meggyőződésből, hogy oly tehetséggel és tanulmányra valló föllépéssel, mint a minőt 6 tannsit,\'bármely színpadnak dísze lehetne. És lehet ís jogos menye szép jövőhöz. — Arday mellett szép sikert aratott és tapsokban részesült Tóth Béla. — Ez alkalommal már többen voltak a színházban. Ennek örvendünk, Sajnoa ia volns, ha minden városban fentarthatnák magukat a ssiotársulatok csupán tőlünk kellene a részvétlenség miatt távozniok az ide érkezett szia tár suíatnak. Heti jelentés a budapesti gabona tőzsdéről. Budapest, Október 26. Steiner József és Társa terméuy gabona, és bizományi üzlet jelentése. Egész héten át kedvező hangulatos vételkedv mellett, elegendő kínálat szemben folyt le as üzlet, a hét végén azonban a hangulat szilárdsága engedett, és az áremelkedés egy része elveszett. Búza 10—20 kral emelkedott. Mai árjegyzéseink: Ti-azavidéki, Pestmegyei és Fehérmegyei 78-79 klo 9.60-85 79-80 klo 9.90-10,80-82 klo 10.10—10.30. Bánsági 25 Bácskai 15, Északmagyar 40 — 50, Üszögös, kiuÓit fajok még további 40 — 50 kral olcsóbban fizettetnek, őszre 9.18 tavaszra 9.30. Rozs 10 kr. emelkedett, elsőrendű 7 40, közepea 7.10silány 6.75, őszre 7.05. Árpa szilárd, takarmányára 10—20 kral emelkedett. Finomabb fajok 40 kr. magasban fizettetnek. Égetni 8—9 f. sörfőzdéi 9-50—10.50. Tengeri 40 — 5q emelkedett, ó aru 8.40—60 ujáru szilárd, 5.40 —50 nov. decz. 5 60- Kötések maj. jun. 5.33. Zab csendes silány 5.40 — 60 közepes 5.60 - 80 jó áru 6-6.20. elsőrendű 6.50 ŐBzre6 25, tavaszra 6.2* B»b keresett, Erdélyi 10.35, törpe Moor 11.50, Dunavidéki 10 — 10.75, barna \'J.25—50. Káposztarepcze 14-ig kelt. Köpések 1883 aug. szept. 13 f. Vndrepcze cs«nd*B 6.75—7 f. Heremag 60 f. kélt. Kendermag 10—10.75.Lenmag csendes 11.50— 12 f. Köles 6-6.25 kelt. Kása zsákostul 10.50—10.50 kínálUtik. Burgonya csendes, kevert j.40—60 közepes 1.80—90 elsőrendű 2—10. Pónzelőget 4 kamatra nyújtunk ügyfeleinknek beraktározott árukra, éa feladási ve vényekre is. Az előleg minden városban felvehető hol pénzintézet létezik. Zsákkölcsöndijt hetenként3/! kat számítunk drbjátől hosánk küldendő árukhoz. Raktározási illeték havonként m. mázsánként, magánraktárakban J y3-2 kr. közraktárakban 4-/2 kr. Közraktári illetek átmeneti forgalomban 100 m. mázsa után: osztr. államvasút közraktáraiban 5.25 fővárosi közraktárakban 7.05. Iroda 1 om. — Dr.Stelnbacn József „Heimati klänge" czim alatt, mintazt Izpunk már emlité, jelesebb hazai költőink verseit forditá németre, és csinos kiállításban Wajdits József által kisdva. Valóban a külcsin megfelel a jőizleenek, de sokksl többet nyom az, ami benne van, maga a tartalom. Igas, hogy a beosztást illetőleg azt mondta ránk, hogy a népdalok közé tartozik a 8-as és az 5, 6-os is, mert azokat a magyar nép mint dalokat o/.«n denütt ismeri, és dalolja, de ez oly dolog, a mely fölött kár volna szót szaporitni, a fő maga a feladat sikere a költő gondolatának teljes és oorrect viszadása s ezt Dr. Steinbach József majdnem mindenütt különösen szeme előtt tartotta, de legjobban sikerült néki népdalaiban amelyekért, minthogy közölök eddig oly kevés van és jól átültetve a német irodalomba — csak dicsérettel szóiba-tnnk.Igaz hogy oly helyeket,mint a„téJen nyáron essem azt az imádságot kis szádat" „tov.\'.bbá szabadság.szerelem, e kettő kell nekem," éssok taást a németben vajmi nehéz viszaadai, de fordító lehetőleg megfelelés any;gbü fordítás kivanalmainak." Es mintha átérezte volna a távot, melyet a külföld ad, sok szépséggel és gonddal forditá a Bncsnt Eötvöstől (67 lap) még azebben PetŐfy ,Légy íérfi"-jót. — Még az ís aki magyarban soha sem olvszta éa nem fogja olvashatni,azokban érezni fogja a költői szépséget, mely nemcsak tárgyánál, de szóilleaztésénél fogva is megragadja az elmét és a szivet Szóval a mü-frrditás terén Dr. Steinbach József ur mü avatottságának elég szép jelét adta a mü anyagot folyóan képeivel és saját kifeje- Felelős szerkesztő. SZÁLAI SANDOB. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNÍT. A legrégibb és legnagyobb SZÖVETCZÉG BUM MÓR Brünnloeii ajánlja a következő idényre : 3 méter 20 cm. S^^S vet jó gvapotból 1 teljes téti-Oltönyre, méterje \'frt 2.60, készíti frt S 32. 3 méter 20 cm. bt S 60, kéixiü frt 11 52. Legfinom. brünni gyapjúszövet 4 frt 50 krtó! 8 írtig materenként. 2 méter 20 cm. ^\'"V"\' Palmerstonböl egr téli kabátra méterenként 2 frt 60 kr. késait 5 frt 72 kr. vaajy Boy, Biber, Ciderdun vapy Diago-nal méterje 3 frt, késsit 6 frt 60 kr. ebbes 1 méter 30 om. kocskás vagy csikós brOnni kabátbélés á. 1 frt — késxlt 1 frt 30 kr. Finomabb brünni kabát szövetek szintén mioden azinben méterjét frt 3.50 krtói felfelé 10 írtig-. BélyésixOvetek méterjét frt 3 59 krtól 6 irtja;. I méter 20 cm. tSiZZfig. jnsaovet egy nadrajrra méterenként frt " , késait Irt. 3.60 Finom naárasszaMtek^lií Valósi angol nti-pUld hostin és 1 méter 60 cm. aséUs, 37& krtól 5.— frt, frt 5.25 8 Írttól 18 írtig. Kag7 raktár mindenoemd polgári, katonai, libéria, templomi éa büliard-gra potkelmékbSl, ugjszintén minden szína hClgy-kslme bármily áron kapható. Postai megrendelések utánvétel mel lett azonsai teljesíttetnek csomagolás nem lesz számítva, sőt bérmentve szál litutaak. 676 7—16 Minta kártyák SXaMk részére bérzwatve. miwsKWSTBvm évfolyam S,AL1I KÖZLÖK? októbeb 29-éE 1882. H I R D E T E S E K. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOgO | Moll seidlitz - pora gg Csak akkor valódi, -»/"\'"\'\'"* i sokszorosított f-zígera lett fennáll miuii«nn«mll cyosaor ffccr* iDt ítvágybíáiiv, hasazornlás,. vbr IszlW r ..gyénekcek ajánlva, kik Bit ilot- QQ oo oo lenyomva. S ¦ legiobb likerek mi betegségek és emésztési akadályok, (n ttjllás í» arinyer ellen. KílISnosKii o ntrfdoi folytatnak. Hamisításéi: törvényileg büatettetaek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. CRANCZIA BORSZESZ SÖVAL. A legmegbízhatóbb önsegélyző1 síére a sxMvedS emberi ségn«k I minden bel»3 é\' kSlső gyulladásnál, s legtöbb betegség ellen, »jn-deDnemtt lebeialések, fej-, fBI- éa fogfájás, régi sérvek és nyílt sebek, rikri-k*!i-»k. flsxnk. jremgyttlladás, mindennemű bénolá* ss sérülés stb. Stb, ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. ¦^ejpsstssany^r Hal-inájolaj. KrohnM.efl társától Bergenben. (Non égiában.) Ezen balmáj zsirolaj valamennyi, a kerekedé!ember előforduld faj kűsCtt az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással 1 frt. o.ó. F ö Hstáll Más Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs TuchlauLen. Rskrl* az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy fOszer-kercskedt\'súben. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedősben részesülnek. A t. CZ- közönsíg kéretik határozottan aCH-féle készítmény, rendelni cs csak olyanokat elfogadni, melyek saját Cvjegyem és aláirát sommal Tannak ellátva. OO OO Raktárak: Narsy-Kantzaa Belus J. gyógysz. Práger Béla gyógy**. I Feaselhofer-József, ttos*nfaÍd Adoli. Rosenberg Ferencz, Strém és Klein | — Zala-Egerszeg Hollósy J. E. Harczsli lsztl Fard. — Barcs Dornr | k — Csáktornya Göncz L. gyógy »zeré«z. — Kapssvár Babócbiy Kálm. \' K-ihu J. gyógysz. Tb. Kecskezs? gyógysz. — Kaproacza Werlí M. gyógy- 0 ttjzeg Ciacsiuovics Ist. gyóeyiz. — Keszthely Wunscb F. — Körmend a Kátz Ján. - Zágréh Irgalmaihoz gyógysz, Mittlbach S. gyógysz H»ljac f V. — Soprca Mesey And. ey ágyaz. — Letaaye KaíiwodaJ — Kapssvár 1 rótt Borovic* Ad. — Zala-Egerazeg Holloasy 1. E. gyógysz. Ul ád—52. >ooooooooooooooooooooooooi JÁNOS Gyógyértéke aa egyedül való ii Hoff Jlnos-féle malit t-kivonat ^eéaiségi sörnek, a maláta-csokoládénak és maláta me.Iezakorkáknak, köhögés, mcllfájás. testi-gyengcség*, vér szegé "ység stb. elleu több mint íOOOO orvos által el ismerve, kik azt saját vallomásaik szerint az ágyban fekvő betegeknél Hserhuél meg a azt mindenkor a kellÓ batásarak Uiálták, a továbbá mintegy 300 nyilvános gyógyintézet által és csaknem r.iiarci\'ini; i európai uralkodó dícsárü nyüa:ko*at.-ii áltil. A legtöbb európai uralkodó es. kir. udv. axálliVjánsk HOFF urnák Becs. ij rabén Brannestrasse 8. Hivatalos z y ó %} j e 1 e n 1 <; s a es. kir. katonai 7. számú kórháztol Grársban. — Megkerestetik, h .gy maláta-kivonat-egészségi rorvbót egy ujabb küldemény klilóVaalk, mintán az a BoazulÁbúI visszatért váltólázaa betegekní:, D\'-viz-rint olyanoknál kiknél az agy vérSíegéuy-a»ge, delírium és álmatlanság állrak b*. valósig" jótékony ba.ást gyakorit Urá^x, Dr. Roblcsek fötörzaorvo*. MedikL-. Weisikon mr-Ilett (Svájcz ) Tekintet*\' nr: Az flti Hoff János-fele maláta-kivonat «jcésx.í-jri csokuládjának kiiiino gyágyba-tása folytáu, melynek tanutiiz-mysáea saját személyiségem, a* alSke\'S « a vagyonos (bb bttlsyviiág a tegrckons.ciTeaebbeii nyilatkozott m^IIstc*. agy annyira, bogy as ön (kéazitményi a Svájrzban méltó birnevdk és a\' legmeleg-bb érdeklődésben i étz-aiihit-k. Felkérem ennélfogva 10 font 1-sS számú malátakivonat : ¦. csakoládéuak isméti me^kaldéaérr. Az omeget rozzantai vény mrllett ktUdOm. Mély tisztelettel líAMP ERZSÉBET, igazgatónő. Főraktár: Nagy-Kanixsin : Fcwlhnft\'r József, Zals-Egcrszeget.: Hubin zky Ad. S »proit : P. afullcr, Keszthely: Wmis b Furencz, Kapoivár : X.zipzig AnUl. Kalácsa; Heliz K.Lipót v..-.-,-,.;. Knsy Hoehsinger gyóg>-szerén. Zágráb: ríaiser & Loz, Ssombathrly -. J, -N. Kelemen, Körmend: MILTENBERGER Sfc czípész ^-KlanlzsárL (a városház épületében.) A közelgő ÓSZJ és téli idényre ajánlom dns..n felszerelt kész laktáromai IRAKNAK, gyermekeknek nagy választókban a leg-Hnomabb bel- és külföldi borokból a lebetÓ jutányos árért, továbbá megrendelé si.k pontoaan és gyorsan kiszolgáltatnak. Vidéki megrrndeléark mér lék hiányában c*qpát< «?y avult czíp>*> bexüld^ao Után is elkészíttetnek. 6S8 6- Tolj->S tisztelettel Miltenberger Sándor czipéiz és czipórsktáros városbázépiilet Nagy-Kanizsán. J 50OO0OO0000OCXX j Galandféreg K^fK1 alatt a teljesen isetlent igen könnyen és kellemesen beveheti gyógaser, mely a Szt. András gyógy azért árból Bécsben V. Wimmergasae 32. szám. kapható. Siker biztosítva; ára egy doboznak 6 frt 50 kr. i Tekintetes Gyógytár! Szívélyes köszönetemet az önök ki tűnő gyógyszereikért, mely engem k<»t éves szenvedésemtÓa egy óra alatt galand féregtfil megmentett. Kassán, Rcscker Henrik föutcza 5. 696 3-12. xxxxxxxxxxxxxx psas • a »- t-a -ö;S.r= ^ ff Cr^ ilflHIsSIf^íat! ;íii||;F|ii: m\' > — — ** JT^ Csv c M e >—el M»2. p \' B A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÚZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IGEN SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KQZEL 4000 kötetből álló BÖLCSŐNKÖN Y VTÁRÁT. ki olvasási dij bavonkiot csak 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 kr. Előfizetés a kölcsönköny vtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajcüts József. Hur-Kintain. nvomatott a kiadó talaidaaos Waidits József croraaitáiis. |
