Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.74 MB
2021-09-14 15:57:42
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
783
1457
Rövid leírás | Teljes leírás (165.85 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1864. 007-009. szám március

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
III. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nngy-Kanizsn. Harmadik évfolyam.
7. szftm 1864. murezius 1-wi.
Ismeretterjesztő lap
H
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdás/at, tudomány és művészet kOrélHíl.
I. Hl un .11 —X _''..l .1 SSMtMBM^BBBI .111 • ■ U -11 '' I .. MjWWHMWBBWmBWy W 1-- HW '' ■
Megjelöli o lap legalább egy ivon július hó-l-tül kezd vo mimlon lió 1-én lO-én t-e S/u-án. ■— Klölixotési ár postán szétküldéssel ón helyben házhoz hordva rút''** évre f) frt. j félévre 3 fit. Negyed óvni 1 fr t 70 kr — Mindon clíírtxi''tíi a tulajdonos kölcaSn könyvtárát nr. eddigi fon utál tó foltétolok mellett fé l á r o n hftA*náiíis\i». —
Nyilttór egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy li isábos Fótit sorért l-fir 7 kr ,, i nr 0 kr. éa műiden további beiktatásért f> kr. h Mlyegd íjért 80 kr. fizetendő. A beiktutúsi dij I * lap kezolósét illető minden tárgy i» kiadó hivatalhoz Nng^-Kniiir.*ár» { » Ni> szeltorai tartalmát illotö közlemények pedig, ngy minden levelek
bérinontve a szorkesztüst-ghez küldendők Ki»]>o»nirra. ....... ....... .«.,,,,. .................. ..... i. i .......................... ,.., ..........
Birtokos közép osztályunk.
A fájdalom adja o sorokat.
Azon tapasztalásból orodt fájdalom, hogy másfél évtized óta a csapások, oz évek nyomó terhei alatt mindinkább roskad azon osztály, melynek vállain soha sem volt nehéz a haza terho; moly ép'' oly hont megtartó, mint hont-azoruö voll.
Azot: osztály, moly , Ima hazának vér kellett, vért adott; ha anyagi áldozatot kívánt, mindig első volt nagy tettekbon, az egész világ bámulására.
Azon OHZtály, melyből ha egy magot a világ bármely részébe sodort a vihar, magával vitt kunszereimet, öröklött nemességet, lovo-giasságot, vitézséget, a népek áldására, örömére!!...
Azon osztály, mely mindig egyformán nagy volt a veszély bon, mint a szerencsében; az elsőt mfga kllzdvén le, az utolsót mindig megosztván másokkal...
Midőn ily osztályt látunk sújtva; a csapások, terhek nlatt roskadva, —- köny tolni Kremlinkbe, » kérjllk Istent, hogy adja minden tnujáiiak a Jfégi pálmafák erejét, melyekre minél több terhet raktak, annál magasabbra emelkedtek . . .
A merre tekintünk, itt is, ott is látjnk a vagyonban pusztuld osaládokat; önbünök nél-kUl jmsztnlókat.
Kz itt p. u. 48 előtt anyagilag virágzott; jól rendezett gazdasága sokuknak mintául szol-
gált A 4''J utáni gyorsan növekvő terhekhez még pár jégeső, égés járulván, — most a jószág áruba van bocsátva, s ha már a verejték, szorgalom meg nem mentheté, a véletlen bizo-nyosan nem fogja megmenteni.
Kmez adósságot hozott át a fentebb említett időszakból, melynek kamatjait akkor csak fedezheté, szerencsésebb viszonyok között, — szaporodván a terhek, magasabb lett a m''.iiúa-bér, drágább a mesterémber, — most a kamatok elnyelték az öt-hat csoládon át megtartott vagyont!
8 ha már a C */o »H kilábolhatlau sok gazda anyagi viszonyai közt,— mit szóljunk azokról, kik 16, 20, 00, 40''%-et emelnek vállai-kon éveken át? A ktpuut gyors léptekkel emészti fel a vagyont, mely egy családnak végső reménye volt; mert a jelen körülmények közt <i0, 40 7,-et ki gazdálkodni a földből, — merő agyrém!... (''aliformai ábránd!... 8 pedig hányan vannak, kik, megfeszített erővel is okarnak menekülni, a múltról ütött ily sebektől, mig azt veszik éwsre, hogy a kamat túlszárnyalta a felvett tőkét.
Ott, több kis birtokos maga fogja az eke-szarvot;, egész napon át Ufud, fárad, twz-vesz, ázik, torvez, — s még a megélhetés reményétől is el van ütve! mert most több teher nyomja kis jószágát, mint máskor bért kapott volna érte!! Ha adóját, cselédjét, mesterembert, boltikontót stb. kifizetett, — nem is kell jégverés, tüz, s az évvégével szomorún tapasztalja, hogy ez két-három holdat megevett birtokából! Szc-
kölosönző in-jónfcwl hg-
rencsétlenségét még ozon körülmény is tfctézi, hogy bizony nem járhat gutvában. szűrben. H> év ig egy zsíros kalapban, hanem állásához mérten kell ruházkodnia, gyermekeit neveltetnie, mi most vajmi sokba jön!...
így a birtok évenként-fogy, vagy adóssággal terheltetik, s c pénztelen világban még kilátás sincs arra. hogy kis V«-re ka)>ott tőké-, vei magát kisegíthesse , mert -tézeteinket kivéve mnst C'''';., feljebb — ugy álmadunk !
líány von ilytn birtokos? isten tudja számát.
S mennyi még azok száma, kik merő kö; nyclmüségbő), kártya, négylovazás, agarászat* dmom-dánom,''Vílyemélct, lakmározásHtb.áital harácsolják el nz ősi vagyont?
F/Bekről nem is akarunk emlékezni — má* alkalomra hagyván fennt {iket; —r magok teremték borsokat, megérdemlik.
Hanem kik átviiaszfon Kzorgalom,''
gond mellett is sötét jövi% V ,..í*nok elélx:,—i ezeket méltán nu-gkönyezVivtjUK, inert a körélet egy-egy bátor és igaz lavczosát vesztettünk «1 bennök.
(Jsak jól kell •gaxdálkodni~~mondják t ben —h« a ferliek nagyobbak rnínt a mnltfiair^ az ele/.''^fár íh magasabb, mint akkor n Hit % uzért ki .ehet jönjti a gazdának.
A teimékokuok nem minden évben vau meg magasabb árok, mert ívkszor >tsifcdk t^Kí készletét annak, ki tarthatja, másoknak elleti-ben -— Szoríttatván — olcsóért k«; í elpazarol-
TÁRCZA.
Az ón tavaszom —
A* én tavaszom nem a virAgtó lomh, Nem a madAr dala; At ón tavaszom a tél jegében. Midiin szerolmed virégzott nékem, Akkor, akkor vala, »
VlrAgimat « fagy nem érintheti,
Mely télen földre száll.
A tél, mely életem horvaíztja el,
Ax én szivemro akkor Jttvo ol,
Midiin te olhagyAl I.,. ATALA.
Szeget szeggel.
(FArsangí liuxuoresxk böjti jirédikAczió helyott.)
Még a ntalt évben igórotot tettoia o lapok olvasóinak, hogy elfogom majd egyszer mondani, menynyire megjártam, vagy ]• inkább pórul jártain én egy líuosnjárás alkalmával, liogy ez igórot egy kissé késült teljesül abban én te Íj oson ártatlan vagyok | mert ha jól omtóksiom csakugyan búcsúról volt a sxó, pedig a búcsúbeszédeket elhamarkodni toljetséggql uom tanácsos annyival Inkább; minthogy napjainkban hallgatás holyett a halogatás tartatik bizonyos helyeken — aranynak. í>o a mi halad noiu marad; s így én is, noha lassú voltam, rAkexdein most frisson. Kz a nóta azonban a mit oly sokáig h u » t a m, s a mit valósággal még csak most''fogrtK o 1 h u z u i, farsangi zenének is beillik; mert búcsúról hangoztatja o« a szent igókot, de oly eoiulous esetet ismertet meg nyájas olvasóimmal, molynok hallatára uira meg újra átfog-rosgoni stiveeskójük húrjain az elmúlt farsang hopsz-polkáinak és csárdásainak minden változatai.
Mindacáltal nem kell átn hinni , hogy én tán ezen elbeszéUsembeti megtáncsoltatok valakit s —
farsangra való tréfát irván —• kosarat adatok vala-uioly bájteli delnövol, uom kovésbbé bájteli deltínek — korántsom I ebben ópon ax az uredeti, hogy magamon esett meg cz nz eset, s urimagain lottóm mcgtánczol-tatvn farsangi freseokópnek uiéltúu boillü róiuUlotos-séggel.
Do nehogy onnyi ol ölj árú beszéd utúa az idtf eljárjon, h ell>es*éléaom érdeke lejárjon; imo halljuk tohát, hogy én monnyire megjártam.
Tiirtént, hogy az idöbou, midiin több uornoi és nemzotos vármegyék táblabirájáuak lonni nagy tisztességnek tart Uik vala, s nagyobb l>oe*bon áll vala akkor a bankó mint most, ozdst— motelom ezen aranykorban történt, hogy nagy sátoros búcsúkat tartogattuk X... helység...y novü birtokosánál. A takarék-tilsholyro akkor mégnom számító kaszárnya szorll óriási konyhában megfoghatatlan nagystlgu nyársakon mesés mennyiségű szolid és vadsUltek pirulának ilyenkor, s küntnzösi kastély tornácza olött nyomatékos göbölyük sllttetóuek ujjongató néptömeg érzékeny örömére. Kz alatt nyalka és tarka urinép hullámzott napestig ki • bo az udvaron: itt sárga gombokkal garnírozott kék frakkos dandy onyelgott akkor még criiiolintnlau úrnőkkel, ott diplomatikus vitába bocsátkozott urainbátyámmnl korának ogy-egy nagy fértia, mig másutt tuás élveket, vagy pagá-tott kergetett és Ütött mindönki a maga tetszése szőréét, s noiu ogy szerelmi viszony, vagy házasság lett ilyenkor uonsUtalva, mire a búcsúnak ós táno/.nnk végo szakadt. Mohamed paradicsoma minden élveinek ilyszorü centralisatiójábél, mint akkori chevultgr és mindent rózsaszínben szemlélő bátor courtisant ■— kl nein marailliattani. Apollo, Amor, llachus, a több első és másodrendű olympi istenek szárnyain röpültöm tehát én is a bucsu sziabelyéro. Mikor boröp-pontem, már zsibvásárt mennyiségbon terjHjszkedett az udvaron, több füles ós füluélküli— cséza. Szivem • ugalmát követvo először is nem a szép háziaszsiony t, hanoin a még szobb háziloányt, kl iránt mellesleg mondva — régóta a kópzelödés azon symutomáját érestom mit az emb«rek szorelomnek hivnal l — ko-resém fol. ltövid, ét el- meg el som fogadott futó kössöntéstk közben végre rábukkantam a kis mag-
nosia. Az angyal épen kompótul tlv^-g'' kkel foglalkozott a speiszbau. Odarontván hozzá, dölileri gyorsa-sággal öleltem meg a pálma karcsú dereka'' azután forró csókot nyomva iiom csak a v^yabf ,''.s/ckre, hanom a mioroscopinmin Is alig kiV''.Wtö ''*zin kakra is, a bábos sátorok^e útközben ro^uirált slfu-, kot — illotöleg bticsufiit |>ooticus ire«olyv4i.''tu kiié-rctébon folójo nyujUm. Imádót'' m olüt— "'' "^''iau — ozon obédelötti hovenyészett tótu , itr ,.■.■<• ,ycs sr.i-nozetünok ttlnvón fol; ssakhaut Olpoj^''-ni tekintettel jwronosolt távozást bucsuf''ás Any .tsának. K nem nem reménylett számüzetéo a si>eisz édonóböl, már-már kínos fájdalmakat korbácsofuiida lulkomro, ha a Szorobnosekuok mindentlátó szemeivel ésxro nem voszom; hogy a neki adoU bucsuliát nalt egydgyUsóggel koulo hóhsliuaih^* rojté kedvesom, moly mütót azon Jegvszo?''-<>kbí'' ''odt, hogy Idyjh ruháján nom volt foíu!.'''' .ató a prózai — zseb. l.)h boldog kor I midőn az ombor elítl nemi bly érdekes a zsob, t. i. a toli zsoh j mint a sob hioly a iztven fakad ... J)c, hogy történetünkro visszatérjek; Jelölté ozonkö^bun az Inai, Vo? . tálaha van. Az obídlö terem, molybo most olvi;. at vezolem, uzon négyszögű köftlkoiványok Qgvb volt, melyek iuAg<»" falaikon vágótt aprti abbtkaikknl, dó m^g is hófcziiú ablak fülkéikkél, középkori izlóst ''mutató oszlopaikkal, s nem ritkán egy Öli kandallóval azon ritka él''-vot nynjtjAk a szoiaoknek, melyet a nudt kegy''eletos oijilókeinqk l''Síása szókott egyelőre okoziií. A farkon párdnczos ón ozopfos ősök'' kandikálunk vl/.iga ■zomokkol a bolópiíre, mintegy kérdőjelként függve ott; váljon érdemes vagy-e te uj nemzedék ftha, aogy helyet foglalj annál a hosszú tölgyfa, nsjítalitál, melyet még azon rengeteg erdőnkben nőtt fátfól készltteténk mit te régon kiirtottál, vagy vasúti és Lelga tAiSasá goknak eladtál..., mórt hizony, bizony niftndom néked, ha ki nom irtottad vifiy ol nem adtad volnk, tohát ollicitálták volna tőlf> Vjftl K történeti emlékű tölgyfa asztal körül ine ,,''ín most súlyos ezüst to-riték .pompázott — körüli''. harmlnczan telepedtünk le. Szomszédaira, halrvkis fülig piros falusi Unyka, jobbrél pedig c/ry pohos tdblabliót:at leVÍ-nok. Amur az egész óbéd alatt egy Árva szót fterh
\
4 30 ►
*''■ v1féÉra azt ■pndja: „a gúnnyal keaerfl IgaK-NitioiŰMk veaaflnk, vé*ett" -r „bogmimMt uraim «« «ttMU>iarkod*tt e*» amU a»©#T«v«
»áért, meri mindéi*, iiá a> «K»»ue#t« gúnyt v»ny H*ég> ent árainrt eltávolítani minden magyarnak kötelCHrt^o!"
Ezen most olösoroltak toszik gónyos lelkét ós valóját a czikknok, mely figyelmomot már cink azért lom korülhetó cl, mort, hogy a csikk iró szavaival éjjok: „minden jóravaló magyarnak szont kötolessé-go eltávolítani mindont, mi a nomzetro homályt, gúnyt, vngy szégyent árnszt."
Kijelentőm o szerént, hogy a boltarondszornok nora aa a fonák értolmo van, mint a ftiinöben burkolta 8. Bv hanom a«: hogy ott, hol foltételozhotő, miszerint oz első, második, logfoljobb a harmdik koloti marhavószos botognok lolmltáeáiával a ragály a maga egépz valójában véglogoson raogsorumisltho-tő, igénylw veondö, ollonkozö osotbon más orvos-rondöri intézkedések alkalmazandók. E szorént a balurondsBer nem torjod ki a kutyákra, a maoskák-ra, az ogész csordára, az örökre, az omborokro s nom is végződik statáriummal, mind modá 8. B. ur.
A ki a baltarondszornok ama czólzatosságát ro-eznlni; kárhoztatni kó|>os, az minden csotro tapasztalatlan, egyoldalú. A tapasztalás u balUrondszart a maga bolyén annak időjében s módjával alkalmazva, nagyon hasznosnak bizonyította bo, már nődig a tapasztalás olőtt minden tboorianak inog kell hajolnia. A kézhon tartott valamit, nem lohot somminok mondani, hacsak na ombor ön magát íb somminok nom akarja tartatni. Ehhoz nőin koll sok okoskodás, a szószaporítás ogyodUl annak való, a ki a legszentebb igazságru is loplot akar vonni. Tessék 8. B. urnák a baltarendszort bár minő saudaszoiuekkel is nézni s ellono akár mi módon nyilatkozni, jótékonyságát el nom vltázhatjn. Nom kedves moglepotéséro szolgál ez a kárvallottaknak, annyi igaz, ugy de kinok vau Ínyére például a statárium? A baltaruuds/.er tehát nem miut elhamarkodott elv, hanem mint érott megfontolással felkarolt tapasztalati rondszor ált a gyakorlatban, mely lohotséges, hogy 8. B. ur közelben méreg, de a mi kezoink közt orvosság.
Mogfoghatlnn, mlkép lehet ogy baltarondszor olloni ezikket a böbeszóddel annyira eltorzítani, hogy onnok tol kot morő gúny, rágalom, becsmérelés és kisebbítés tegyo I Annyi szóhalmazzal, oly doruziuás, érdes, mogválogatlan kifojezésokkol sértoni, ki-sobbiteni az egész orvosi rondot, az egész orvosi tudományt, plusquam vakmerőség.
Egy avatatlannak szaktudományt becaroérel-getni, morális tilalom. 8 ön mégis ugy nyilatkozik a* egészben, mintha'' egy uj gyógyászati világot akarna toromtoni a mostaninak halomra döntésével. Ugy látszik, mintha a czikk irója homoeopatha volna, ki Hahnemann sírjára tűzvén a ohinanyoles lobogót, maginak nagy ármádiát azerzondö, mert beosmérel-gotésoi ugyanazok, miket irt llahnomann n hornooo-patha a maga „Organnn? czimtl könyvében, csak hogy ezinezogóbb vorkliro rakta sípjait, molyok még sértőbb hangot orgonálnak az omber füleibe amazénál.
II
> A fci ismori Hahniwpan „Org^^Mit, az mit l«ro kételkedik a felett- mls*erÍn%m ur ebb&l kwtU*4 gúnyoló Waból. —
AÍlA* begy fordul o* oi«í»r''IÉÍBIvol fefe^jal felfogásán, ezok mit* 1 önképe a anaa k jol|épá*«dják, hogy az ogész. valóságos homoeupathlcit* tíW>k muzsika, melyot inkább novezhotnl: „K a tzö tfj a m ra o ru-nok vagy is xnaoska muzsikának, mint harmóniának.
.Sok embert a kíváncsiság bánt, midőn mások kövotelök szoktuk lonnl, hogy pedig mindönkit kielégíthessek, olmondom, mit mondott llahnomann a homoepntba egykor „Orgnnon" czltpü könyvecskéjében, mint rakta lo a orvosrendot mag.Wnl n» orvostudománnyal együtt azért, hogy ujonozvilágánuk élc-tet, ha nem is szilárdat, logalább olyat, a minőt adott adhasson. Ez aztán az olvasónak közébe adaudja a roj-télyes lakat nyitját s tudni fogja, hogy minő szom-ontból talált az orvosrend 8. B. úrban egy reményto-en, megtestesült ellenséget. Halljuk a szép szót.
Hahnemann „Organon" czitnü munkájában minden orvost bolondnak és csábítónak novoz cl, magában órtolmezi, hogy Hippooratos, Oalonus, Boer-haave, lloffinann, Haller, Sydonham, lluxham, 8wi-ton, 8törk, 8toll, Frank, líuffeland Is bolondok és csábítók voltak.
8. B. ur ópon nem mond kevosobl>ot, sőt tán önnél még többet is, mert Hahnemann még sem morto „marhakapouyás uraknak" nevezni az orvosokat.
Magáról ab orvostudományról igy szól Hahnemann : az „Organon" III ik lapján: „az orvosi tudomány egy régi épülőt, utely véleményekből vau ösz-szorakva, magát vólomény által tartia föl," — a IV-ik lapon: „haszontalan vélekedésekből és szabad-akaratból álló szöveg;" — a Vl-lk lapon: „minden részbon felctto bolond, aránytalan, átAlában semmlro való dolog;"—a VH-ik lapon: „észkópi (theoretica) részo méltóságos szoiuféuyvesztés; a mostani gyógy-rondszornek''gyakorlati részo (praxis) a valódi gyógyításra egészon haszon nélküli, merő recopttarisz-nya a botogágynál ;ua VlII-ik lapon: „a termá-szót és tapasztalással mogogyoző orvostudomány nség soha súin volt a világon. Az eddigi orvosmesteriég-ben minden a tapasztalásral ollonkozö mestor-mnnka és költomény volt hihotőség köntösében. — Tündérei álmokat határoztak meg;"—a ÍX-ik lapon: „egy szánakozásro méltó önmegosalatás, moly egéuen arra való, hogy az ombor élotét vak, arányelleni orvoslás által elveszítsék."
8. B. ur o tokintnthon som mondott kevesebbet, csak hogy az orgona sipok oalnosogó vorkllre rakatván, még sértőbb hangot adnak ** hx>mo«op»-thicus törökbandának Jolképével.
Kérdőm 8. B. urat ozokután: ha ön sserint az orYOsrond oly tudatlan és óstoba; ha a gyógyszerek halomra hordott szemetet kép««nok, — ugyan minő alapon áll azon orvosok léto, tokintélyo és hiro, kiket az Általános bizalom karol oly forrón és tart magáévá, kik oly sok ozerot gyt\jUnek össze, hogy duzsgazdagoknak ismortetnok föl. Tán azért van oz,
niok, mig » terhek logikai lUt^tkesfeteaségfK^ s mindig emelk^diMsrki0irs#atik « gaxdát.
A kiadíU- én í>eV<fclbett — na át»láiu»»il-got tekintve Kemmik<íp Bem látunk arányt, 8 boldog birtokos a*, ki kdsspónzo 8 jól felszerelt gazdasága mellett — BorsoMipáaoktól nem Bujtatván — a* ellenkertfről tehet tanúságot.
A nomzeti hitelbanknak lett volna hiva titea, ez oszUÍly számtalan tagjának Bobéit örvösein}. lh roj w a tsególy, mit cz nyújthat? Cso^l}* a'' tengcrlxín !...
Kttny foly szemllnkbtíl o derék osztály több tagjaiért, csakhogy matorialirt érdekek köxt a kénynek nincs értéke!! HUBOZ.
-Kedves fta Író, ha vajjal jár. Becses az iró, ha illedelmes.
Hlbrlk lliíllnt ur ab o f. évi „Dunántuli gazdasági Köulöny" l-sö és 2-Ik számában a baltarendszor ellen oly féltékenyen nyilatkozik, hogy még ön élotét som látja biztosítva, Azért átkot mond még azon egyénro is, ki olsöbcu sütötto, fözto ki ez eszmét a nomzetnok gyálázatjáro. Kotté töri a fokoto pálozát ez Ürügy alatt, az efész orvos-rend és orvos-tudomány élete felett, s vaterlói modort vosz igénybo, csak kogy elhltethesso vv''Uuk onnok kártékonyságát.
„A bnltaretidHirr «;rdfiucMÍtüt»e" ezimo alatt irt czikko 8. B. urnák logkoveshé sem kerülte ki figyelnicmvt, s ugy hiszom, hogy másokat is figyolomre ébresztett, mert őszintén legyen mondva, ily anathomat Hahnemann halála után még sonki sem volt merésK kimondani az orvosrondro és az orvosi tudományra.
• i E Caikkbon a baltarendszer a legtulzóbb rémképben rajzoltatik le. A kárhozat dühében 8. B. ur a vé»»bizottiuány t, vogy is cnuok egyoB tsgjait vakmerőn nevezi cl ,,marha kapón) n» uraknak," magát a Végrehajtást pedig „frgy véren hinurrcctlónak."
Midőn a baltarendszort koresztül kasul járta, vasgérebent, lóvakarót, sárkofét, bivalós duron-got, istillósöprüt, szométlapátot, trágyahányó-vas-villát, tüxos kunóozot, ágyút, bombát, téglaszap-pant vesz fel, hogy az oryos rendről és az orvosi tudományról minden érdemet lovakarhassou az utolsó (■epp koresztvizig, ugy mond: ,,a vllágtilrU orvo-Hok'' tudatInnaÁMn t" — „^Ky »**y határ H»eme-tft Vh»Mr4«i<cakástak;u — tafáluiiira kezelt kyá-Kyítáaok; — ,,hn azon jelen kitűnő orvAHok, melyek (tehát nom is a kik, mintha az orvosok a barmok osztályához tartoznának) niitidéK voltak, — vágynak — é» leninek Ih kiválva a nngy turana közül kitudták váloKatnl azon azemet balomból a hzttkságeH orvoHHzerelket|u — a divaton ttrvoa-Iíh a dlvatoM gytigyazerekkel karöltve jár;" — ,,botor elvek." stb.
hallatott, szorénységböl-o ? vagy szeméremből? omoz egyetlcn-o^yszor szólt valamit a borok jóvoltáról. do ez csupáji intermozzo volt nokl még nagyobb hnllga-tásra, — tettlog is megmutatván, hogy nem csak ö szoreti a bort, hanom a bor U őt, mórt bizonyos (iz, hogv egyik a másikon kifogni nom tudott.
A táblabíró ur különben azon fölpuffadt egyéni-ségek egyiko volt, kik vastagabban szoktak lenni karban, mint roiules alkotású omborek — derékban, ugyanazért; a fecskefarkú frakk mely testét szoron-
Sutta, ökölnyi izzadság cseppeket csalt honfiúi gfin-októl redős homlokára s o közben olatinyírA melléin tö.i lészkedett, hogy könnyen ogy test ós léloknok tarthatandának bennünket, ha rutifár álina a hét kövér és hét sovány esztondö kottŐnkbon külön-külön lU'' gtestosülvo nom lott volna. Mig n tekintetes l>A^ya akként szonvedett mellettem s én ö mollctto — a hazaért, s mig ő tinóin balliszt kondöióvol ábrázatját törülgette,"az alatt a s/.ondo házi kisasszony, az én kis speis*l>óli száműzöm szomközt ülvo hozzám, o]vadírzó tokintetoket votolt folóm, s bájos sxoinsuga-raiból valami titkos szerelmi tervet, némi mondani vágyást, hasonlót a figyelmeztetéshez véltem kiolvasni. E nézotemben épen n«m kétkedhotém akkor mldőu nyugtalan pillantásai után helyét mlut fürgo Őzike oíhagyá és a cselédség mollett — házi leányi tisztéhez illölog — 8 Is hordozni kezdé a tészta-nemi^. A tállal hozzám is olérkozvo harrnatujjával oly gyöngéd titokszerU ssurást Intézett hátamra, milyent esak caruoval alkalmával titkosan szép ál-ozásnö adhatna élvsovár epleur hitára. Hogy azonban ezon szellemi maneuvro meg no botránkoztassa — különösön női olvasóimat; szükség megsúgnom, hogy a mi ártatlan platói szorelmeskodésünk s egymásért] égésünk, lobogásunk titkos ós a papától meg a mamától féltett szejrolom vala. A leányka — cköz-Ihw nyugodtabban foglalá cl ismét előbbi holyét kl-bizony talanságra hagy va ongom előbb fölkelése, • ntfbb inéginkálibhá/om megbökotéso felett: elmél-ke.dásomlMin. )Ít(lr puszta csintalanságnak vettom uzt, midőn a nyársakról lokertllt ro|K)g>ls sültek hor-doft^tásakor köröttem zaj támadott. Abrándalmhól még jól fel sem ocsúdtam midőn hirtelen, vértfa- I
gyasztó nyugtalanság lepte el egész valómat láttára azon különös dolgoknak, molyeket a bátya mellettem végbovltt; 8 ugyanis nagyokat szuszogva egy csomó bábot húzott elő frakkja hátulsó zsebeiből s azt az asztalra rakva reám novotgotott. A bábcsomón véghezvitt boneztani mütés alatt most már az én homlokomon is ökölnyi izzadságcseppek szivárogtak. A gyanú rémes furiáji tolakodtak agyamba, do erőt vévo magamon szokott non chalons-sal oinclkedtom fel székemről n viszsr.anovettom ón is a bátya szomci közé. Világos volt olöttom mindon. Mint ketszerket-töt kiszámítottam, hogy szorelmcs házi kisasszonyom a délelőtt neki adott Imcsutiát iparkodott most viszonozni, s az ételhordóst o czólra jó ürügynok vélvén, frakkom hátulsó zsebjébo akará changirozni a nagybecsű ajándékot. Eb azonban nom Hikorült. A közeli szomszédság miatt, ugyanis urambátyám frakkjának farka az én frakkom farkával össr.olévón ragadva a bábcsomót az enyém helyott azóba dugta. Mindezt hirtelen átgondolva már kibékülni kezdők sorsommal bátorítva magamat aszal; hogy itt még a gyanú köd-fátyola is szét fog lobbonni, miután ar, hogy a kérdéses bábcsomó a zsebbe miként kerülhetett, talány fog maradni mindönki előtt. Azonban oröltotott boldogságom cs»k pillanatnyi volt. Félénk tekintetet vetettem át most a zavarában még bájnsabb házi lo-ányra, mert ime a bábcsomó felbonczolt részoiböl egy szerolmos levélko hullott — a voudégkoworu neve-téso közben — az asztalra 1 kétségkívüli volt, hogy a lovól nekem íratott. A társaság élénk figyelemmel adá kézről kézre a végzottoljos levelet, s urambátyám stontori hangon olvasá fel azt. A szerencsés véletlon még is ugy akará, hogy az ki által és kinok Íratott kitüntetni nom lőhetett. Magában értotik, hogy n lóvéién leginkább a sorok között kollo olvasni, b azt a társaságban — ezúttal csupán én értottom. — Mindazáltal a gyanú minket szorolmesoket ért tt ón a társAság Imngos kACzaja közben oly zavarban keltőm fel az asztaltól, miszerént ínég „egészségére váljék", ot Bem mondtam senkinek, átkozván a pillanatot is molybon az olsö bncsufia a világra megszületett s különösen kifakadván urambátyám cllon, kinik ép ma volt gusztusa frakkot ölteni, holott öt azelőtt télben
nyárban nem láttam volt máz ruhában mint atillában. E catastroph miatt aztán az egét/, nap, élveivel együtt, el volt számomra veszvo.
Eji 10 óráig tartott szakadatlan a táncz, mely alatt sok tyukszom lott világtalanná, többi között az onyim is, agyontiivorva egy tenyeres talpas czepper-lizö individuum által — ozen ujabhi fatalitás az ebédalattit tetézvo egész lényeuiut végkép lehangolá, o már elhagyni készültoiu a társaságot; midőn az asztalra most francziásan felrakott izlotos estebéd más fordulatot adott a''dolguknak.
A véletlon ugy hozá, hogy ismét déli helyeinkre kerültünk, t. i. u fülig piros, szemérmetes lány, azután urambátyám és én. Alig hordoatatott ol most pár tál — minő ritka kegy a szerelem istenasszonyától s frakkom y.sebjét m»st meg éli éreztem megtömve valamitől I Üröin s különfélo olöérzottöl villanyozva huzlam ki azonnal a frakkzsebnek titkos tartalmát, s uh I cfcodálatosj véletlen 1 ■— az egy nagy csomó bucsu fia volt I Mohó kivánc»i»ágg*l bontáin azt fel, mert nom kis mulattatására a társaságnak abból csupa apró báboseosemök hullottak uz asztalra. Mi több, a szorolmes levél most som hiányaott, mely ismét tévodésbÖl romiul dugatott és moat urambátyámnak Iratottl szem és ffitlé változott minden omber s a lovél most által ami — a diadalérzet hangján ekép olvastatott:
„Tensur 1 itt adom a jó buosufiát, El ne feledjo mit ígért I tehát: Éjfél tájban ott leszek siessen át, Zörgesse a cselédhá* ajUjátl" A csodálkozás és irónia riadása tört ki mindon ajkon. A tensur pedig most már nem ökölnyi, hanoin ökörnyi cloppekot Izzadott szégyenében, mort a lovél alá ezúttal név Is Íratott, s azon n szobaleány „Náncsi" állott, ki szinto sietve rósz helyro dugta bo — a lovolot és bábot.
De én most már — frakkoknak és bucsu fiaknak ennyi inotamorpliosisa után —* csak azon örvendoztom, hogy n szöget szeggel vlsszaflt-
hottom ! TUBOEY VíflTAK.
i • i
i
4 31 #»
mert 8k U „mar kaka ponyá* arak" vagy átéri, mórt „világhírű orrotok tudatlanság** bírják ;" vagy azért: mert ük is találomra kezelt gyógyításokat tesauek ;u vagy azérti mart „elvilliL botor j" vagy szért: mert „divatos szerekkel divatosan gyógyítanak."
11a fontolóra veszszttk 8. 11. urnák olvolt, ugy csak azt kollo cryeszüon mondanunk: nKodvo» »< Író, vajjal jár; keoioi az író, ha illedoltnos." — Hogy pedig jövöro még nagyobb bakot no lőjön , ajánljuk: legyen ovatos „gunynyal kevert kesorü igaztalanságaival," inert attól tarthat, bogy elhamarkodott epés kod éne sárga-láat idézvén elő azt kell mondanunk: „mementó inorl" — Kmlékeza mog a halálról. ;" » majd el-végro is „a mnrhakaponyáa urak" „a világhírű tudatlan orvosok;a nagy határratalicakázott szomot," „a botor elvek a divatos gyógyítás mód," olött meg kell hajolnia és magát testestől, lelkestől annak raog-adnia, a kitől ós a mitől most utódaik.
Válaszoltam, mort „mindont, ml a nemzotro homályt, gúnyt, vagv stégyent hoz oltávolltani szent kötelességem." TER8ÁNCZKY.
Megyei tudósítások.
Venzprém, 1864. febr. 12-ón.
„Megnehezült az IdÖk viharos járása fölöttünk" ... n fÖcsapás mellott, melyet az ogész nemzet óroz, h a szebb jövőnek roményét soha fel adva nem — férfim nyugalommal tűr : a mcllékcsapásoknak is cgósz tábora zúdul ellenünk mintha uom volna való az illo-tett költőnek a mult szomorú tapasztalataiból meri* tett ozon állítása: „Mogbünhödto már o nép a multat
• Jövendőt."
Nulla calamltas sola 1 A mait évi szárazság súlyos csapása mellett, molyet kisebb vagy nagyobb mártéklnsn országunknak m»\jd minden vidéke mcg-érszett; melynek káros utóhatását vidékünk is, részint a nyáron konyérkoresésétől megfosztott munkás osztálynak napról napra növekedő Ínségében, részint a takarmányhiány miatt oly Igen megnohezltett tolcl-totésbon órezi, a marhavész csapását sem kurülhotte ki vidékünk. Vilonyán a földnépénok mindon mnr^ bája elhullott, s csak la a toljcson elkülünzött urasági marhák maradtak meg, melyek sem etetés som itntás alkalmával nom jöttök érintkozésbo a volt jobbágy
fjazdák marha nyájaival. Kz a körülmény az olzáro-ásnak czélszorüségo mellott bizonyítana, ha nz cllen-kcőro nézvo azt nom hoznák fel, hogy a Litér helységből! gasdáknak marhái az úgynevezett széles vi-zon (Séd, vagy Csikor viao) ogyütt ittak a vilonyni marhákkal, érintkezésbon voltak azokkal, s mégis
• Lltérl marhákoo a véaanok semmi jelei sem mutatkoznak, holott a vilonyal marhák mir a mult évben elhullottak.... ollonben Szent-király-Szabadján s Veszprómvárosiban . ha bár szórványosan csak , do mutatkozott a marhavész — pedig az ittoni marhák semmi érintkezésben som voltak a vilonyai marhákkal. — Nagy-Vázsony vidéken is hullottak a marhák A valószínű, hogy megyénk nágy torűletén még nem szűnt meg egészen a vész, mert a marhavásárok Veszprém megyének egész torűletén olvannak tiltva.
A zárlat szigorúan fenntartatik. E^yik községből a másikba somminémű széna vagy szalmatakar-mányt átvinni nem lehet, miáltal a tcleltetésnek különben Is aggasztó gondját nagy mértókbon vannak növolve. Nom volna o oaélszorübb csak azon helységeket már ni el, melyekben a marhavész kiütött?... Ezt könnytbbon is. [ehetne eszközölni, s a teleltotés takarmányszerzés utvonalába sem gördittotnék oly akadály, molynek létozéso, már is méltó aggodalommal töité el a takarmány szűkében levő gazdákat.
A kemény —• száraz hideg is növelto a csapások számát. HiátiyaoU a hó ssemfödele, a védő ta-karé a nagy hidegnok káros behatása ellen. Aligha sok vetés ki uom veszett, főleg oly holyeken, hol ősszel és tél kezdtén birka logolöül használták föl a gazdag vetéseket
S daczára e ssoraoru körfllraénynok a farsang m4g U meghozta örömünnepeit: a lakodalmakat és Wpezvig^lmakat. Ej utóbbiak közül csak a veszprémi polgári társas körnek ianuár hó 19-én, s február 1-én tartott vigalmait .emelem ki, melyek közül az első 08 frtol jövedelmozett aa egylet könyvtára értékesítésére, a 2-Ik 288 frtot a városi kórház javára.
S»ont*Oálon l« alakult olvasó egylet, s ennok helyiségében f. hA 7-én fényos tár.osvigalom rondoz-tetott, melyben Vessprámből és vidékéről igen so-kaa vettek résirt. v. r. 1.
(lOtnbM, 1864. Febr. 20.
S*orke»ztő úr 1 A mult évi Zala-Somogyi Közlönyünk 20 száma, 0-4 lapjáa a hírek ós osuuiényok Kaposvár rovatában, Többen (Üeküldetott) aláírással e»en felszóllltás volt hozzám intézve.
Urpm, uram I Hunkár István uram, szólunk az úrhoz. On a szőllömüvolés, borkezelés tnnulmányo-zána vógott a Kajna vidékrp utazván, egész tiszta-lettel kórjük önt, adja jelét boraink nemesitéso órde-kébeo szerzett tanulmány é< tapasztalatainak, hogy ♦ tanulmány ne Jegyen véka alá rejtett mécs.
»T Ö b b o n" felszólító uraimnak, tapasztalataim és tu4oDBányos borkozelésem oredményéröi, hogy kielégítő válaszszal szolgáljak, logezélszerübbnok találtara, készítésem alól kikerült boromból — folclot
adásul két kis palaczkkal Ízlelés és a működés siker, vagy annélkUli mcggvőződésok végett — igen tjsz-tolt szerkesztő úrhoz beküldeni;*) azon szíves kérésem kisérlote mellott, miszerint méltóztassék ön által Ismort „Többen" urakat a kostolásra meghívni, kik Is ezután, mint szenvedélyes és tudományos bor ismot-ők — logyoijok azivosek a próba bor fölött ité-l&fükot tartózkodás nélkül kimondani. — A mikből ugy én magam mint a Közlöny t. olvasói megtudhatjuk, ha külfödön ösr.szo böngészett tudományommal tohetok o borkezelésünkben szolgálatot ? vagy a külföldi kezelés mostersége Un idő előtti is még nálunk ? Mort:
Igaz állítás az még ma is: „hogy minden ember a maga borába szercluios" a mi azután nagy hiba bennünk, kivált ha a kezelés ujjitásához is hozzá akarunk kozdoni. E hiba leginkább attól származik, miként a borban létozö testrészeket felismerni nem tanuljuk sőt rc^jok so gondolunk — hanem minden oloml észlelés vagy gyakorlati tapasztalás nélkül, nagyobb részbo csak saját boraink izéhoz**) akarjuk mások borait, raik mint jótágra és Jcozolésro felülmúlják si\ját borainkat, hasonlítani. Ks hogy mielőbb csen állapotunkból kivánezorogjunk, nagyon szükséges, do már az ideje is itt van — begy a bor kezelés mesterségét tanulmányozni kezdjük, miről elegendő felvilágosítást nyorhotünk l''arragh Oábor 18Ü3. óv-hon kiadott: „Borkészítés és kezelés munkájából." K szakmU való gyöngyo az irodalomnak, miért 2 forintot kiadni nom lohotünk fukarak, mort ezen mU olvasói kétszoresoa kapják vissza érotto pénzük kamatját.
Hisz a beküldött bor is, csak egyedül a rajnai szürotelés módjának köszönheti, hogy a többieknél Jobb, a minek ezukrosodása, savanytalauodása, érett-ségo ugy szoszes erjedése és Iwrosodása tartalma bonczolásába jelenleg nom bocsátkozom— ozt elvárva Tíjbbon felszólító uraim megbirálásától.
Kn ugyan küldfüldröl vissza tértem óta lemondottam ama tántorlthatatlsft) szeretetről, hogy a ma
f;am borát tartsam és állítsam legjobbnak, ugy hiszem esznek igou sokan, kik példámat követni fogják, kivált ha alkalmuk jön saját boraiknál jobbat is ízlelhetni.
Az általam beküldött bor, ha a köztotsr.ést kivívja magának, egyelöro ft biráló uraknak csak any-nyit mondhatok, miként még cz nom órhctto cl a bor-koiolés non plus ultráját.
Kérdeztom : Miért ?
Felölöm : Azért, mert nom voltam azon szerencsés helyzetbon, miként a másod erjedés korszakában, a midőn kemény hidogok bekövetkeztek, hogy
tínezóm melegségét hévmérő után fűtés által segít-ettom vohja, podlg a szölltt bogyókban nem csupán a feloszlott ezukor foglaltatik, írnnem a ezukor nyálka is jolon van, ez szinto nagy tényező, mi kinővén magát ezukorrá, miből szinte szesz képződvén, minek megnyorése a fűtés által érethetik ol.
De, hogy kozelésom és készítésem eljárása módjával no látszassam fukarkodni, nom cmlitvo fol azt, hogy ezeknek megtanulhatása, a külföldro tett utazásom miatt sok pénzoinbo korülvén, miáltal juthattam mngamis a kezelés mesterségéhez, szlveson elmondom azt; sőt karpótlásul, a „Többen" folszól-lltó uraktól egyelőre nem is akarok töbl>ot követolni, mint:
1-ör: Hogy tanulmányom után jónak ismort mostorségem kozolési mécsét, jövö szüret alkalmával legyenok s/ivesok kivenni a szalma-véka alól, petróleumot öntvo rá, mi adja meg a világosítást, mi mol-lett a vörös bor készítéséhez szűkségjltotő renuisitu-inokat „Többen" urak mind megcsináltassák; raik meglővén no riadjanak vissza a Hunkárízálástél, tegyék meg a kísérletet, ha sikeres eredményhez jutnak : esmérjék ol azt, ha sokat nem is, do tanultam annyit — és azt — a mit borkezelésül si\ját hasznukra átvohotnok***)
2-or. Hogy podig elkezdondö kozolésök híyótö-rést no szenvedjon, ugy a kádak, mint használandó gépek holyos alkalmazását, ugy szinto az ogyszorü kicsiny horderejű, do mind a mellett nom nélkülöz-hető gyakorlati fogásokat, no terheltessonok hozzám Jönni és eltanulni. Nohogy ugy járjanak mint egy bizonyos igen tisztelt orvos tudor ur, ki is 18tí3. évi szüret alkalmával szinto elbeszélésem után vörös borát „Hunkarizálni" akarta, félre-értés és mog nom tanulás kövotkeztébon, rosz eljárása után, pinezéjéhez ki montekor, egy részét bora szln-lovének * kádból kifolyva találta a földön.
3-or. A felmutatott bor észszorü kozolésének kivitelénél, múlhatatlanul a kívántató gépezet, czól-szorü alkalmazása és rondcs móddali olholyozéso viszi a fő szerepet, molyot loirásl>ól vajmi nohóz eltanulhatni, azt egyodül látás és párszor! próbák után tohetjflk sajátunká, podig ebben rejlik igon is az ohajtott eredmény kivlhotőségc. Mit ha csak folflo-toson, vagy roszul alkalmaztunk, vesztvo látjuk fáradozásunkkal eltöltött idönkst, és ha bár csokély költségbe jött gépezotbon álló tőkénket, mert a gépek okszerU használata az, mivel mulhatlanul legelsőben bírnia koll bár melyik kezelőnek.
*) Kö»»«noltcl mo((k»ptuk. 8icrk.
") Mlbvi ho.,4 ssoktuok
*"l IU rtnn<-k Uuuliniujrs slapoi, < a lioljrivUionyokhot aJk.l mssrs, kel 1(1 síkor! muUt fol, — ncui hiiilink bi.rlormrUU kl titjll > s k<W4rd«k tokinUUtxu *iir«««n nr r«nnA utnuiUtissit. Aiirt olörol aa njltinsk mindig kilx<)«oi kell, s ha gyiiaclmo a tnJouUn/4, oUomAfd |« m«(Urn«k, ha ugfAn voltak. 8<í>rk.
Ebből állana szerény ohaiUsom tisztelt „Többen" urak I mi által bővén kielófcltetik uzsorás kamatja külföldön elköltött pénzomnek. Mert Soraogy-megyébon a közkedvességű kadarka szőlő lovo (miből a mustra-bor készítve van), oda kéneztetno ki, hogy a már hir névre kapott liudai, Vlson-tai, Szegszárdi és Villányi borokkal (?) a vorsony-pályázás megkezdődnék, ha ezeken tói nem is, do pár-vonalba jutva, egyonlö jóságának ml előbb olismertetnék. Mi ugy a Halnton melléki, mint *se-üczi borokra nézvo csak vívmány volna I
Fol tehát „Többen" urak, a tovékonység és a borkezolés olső lépcsŐjéro, és az első czélt, eredményt olvesztott bizalom és elégedetlenség útin no yedjenek vissza a juUya nom folytatásától, mert csak is a kitartás adja meg a fáradozó érdomolt jutalmát, mit ha e kurta életben el nem is érnek, meg fogja jutalmazni az utó-kor elismerő babér koszorúja.
A kezolés tüzetes oljárását oz évi szüretig megjelenő munkámban Mtalálh^ák, elsajátíthatják, most podig tisztolt fclszólitóimtól bocsánatot kérve, hogy ily soká voltam kénytolon várakoztatni, adandó fololotomre, do ezt szomélyem és kezolésem iránti bccsuzott félro értésekből el erjedott balitélfttek köz-bo jötto miatt tevém, nohogy ismét kezelésem tapasztalatai félro magyarázassak, azért czélszerübb-nek véltom bevárni azon időt, hol a felelet mellé két
Íalaczk tuskósi bort, mint kezelésem folmutat-ató eredményét boküldhessem.*)
11a az eddigi kezelt borainknál Jobbaknak fognak elismertetni : ugy bátrabb leszok köszé tenni mind azokat, amiket külföldön tanultam, és ha m(\jd azokból a kisérlotokot többen veszik tanulmányozásuk alá, ugy a száz és száa vállfajU szőlőkből nyert boroknál, azt fogják tapasztalni, hogy az tyltónak sokat kell tümi és szenvedni addig is — mig csak meghallgatást vívhat maga számára, mert a borkezolés rendelmónyit (rocept) nem lehet mindenütt é* mindon borban ugy használni, mort azok a szaktudósok külföldön elő Írják, tohát időt koll engednünk legyőzésére mindenek előtt a 100 és 100 formában elölálló indolentlákuak. A melyektől legelőbb megszabadulhatunk, ha a knposí székvárosunkban levő intoligontia példáját és a simonfal és gálosi szőlő rendezésok tántoríthatatlan követői leszünk, ugyanis a szölö váll fajai külön táblánkinti kiültotéso adja mog útját és mó(\ját, az érlelés, szedés ás szürotelés mesterségének, ml is kezdoraényo a borkezolés nagy munkájának.
Ks ha mind oz olérvo van ; bízhatunk U akkor, hogy eljutunk a már rég ohf\Jtott paradicsom földé-ro, a hol is magyar borainkkal férfiasan állhatják meg a külföldi piaoaon a versenyt; hol eddig ha csak 10, 12 éves bor szállítmányokkal nom jelentkeztünk, ezoknél fiatalabb borok a kozolés hiánya miatt aa ohajtott sikort igon keveson érhetik el.
Klöro tohát Veaér mogyénk gaadasági egyo-sülot borászati szak osztályai a bor kezolés ugy észszerű , mint okszorü meghonosítható munkájára. Mert ha már össze lettek mogyénk szölöhogyei írva, és osztályozva, ugy ezok magok után váriák: korü-lotonkén^ a legolsö teendőt — értem a borkozolés kísérletét.Ks Ka m^jd mindonütt kikutatva,és betanítva loss a kozolési mód, meghozza a jó példa n követőket is, kik is sokkal több jó bort lennek képesok váll-votvo előállítani, mint ma találh itui, ha pedig lesz elogendő jól kezelt bor, az azonnal piaozra és Yovöro is talál, csak a kellő és kívántató mennyiség és a kozolési soliditás tudva legyen.
HUNKÁR ISTVÁN.
Mobilt 1804. Fobr. lP-in.
Mint oz ábránd után a kijózanodás idojo következik : ugy a farsangi vig napokat a böjti komoly napok követik. A sors Igen bölcsen rendszeresité az átváltozó időszakot, mjrt mi lonno belőlünk, ha a vig napokat nom szegné körűi egy bizonyos korlát, vagy pedig a komoly időszak nagyon is hosszúra terjodnb ki. Az omber kedélyére miud a két körülmény káros befolyással lenne, mert egyedül as omber az, kl a változékonyságot nom csak egyes esetekben , de átalán mindonben szeroti. Nálunk a farsang, mind a mellott, hogy igon rövid volt, moglohetős vigan mont végbe. Ilál a kellőiénél több volt s a mostani szűk idöviszényok közt nem egy családapa jobban izzadott táncs nélkül, mint akik tánozoltak. Jótékony czélu bál aaonban egy sem volt,**) klvévo ogy a dalárda javára, moly, minthogy a dalárdának amugyis annyi alapja van, miszerint ha működő tagjainak száma szaj>orodik, vagy csak a jelenlegiek is az egylet részére támogatásukat megoem vonják, ogyolőre biztosítva lévén, fölöslogesso vált. Kz alatt a bál alatt tormészotoson nem érthotok jótékony őzéit, mort ha a szonvedö emberiség érdekében egy közös czél mozdíttatik elő, csakis ozon irányban nyilvánuló áldozatok föleinek mog a jótékony czélu névnek. Csodáltuk, hogy az idén a városi tisztihatóság nem rendezett a kórház javára bált, moly évonként a*o-kásos volt; azonban tán jobb is, hogy ezt tevé, mert a mult évi tapasztalat, a midőn a várt kedveaő orodmény helyott a rendező bizottmánynak tetemes kára lévén, mogmutatá, hogy a közönség a szegé-nyokkcl nom sokat törődik, csak maga élhcsson.
'') A byk«l<Mti bort •lakArtUkkal fogjntr mrgUMtetel, • at ÜAIttM annak'' M J4brn kft.lmdjilk flwrk.
"t rn»» a mohAr.iakl-SI. Hwrk.
4 »2
Vidékünk némely helyein a leöleti marhavész szinte mutatkozik, bár az állatok nőin hullanak tömegesen, csak ilt ott hullott cl ogy egy darab szarvasmarha. A* ollenŐrlzet * szigorú fol vigyázat, pontosan tuljosittotik. K tekintetben nom hallgathatom cl a hatóságok dicséretes eljárását, mely szorint lehetővé tétethetik n vési némi meggátlása. Városunkon kívül a szántóföldökön, szabad ég olalt üsz óta tartózkodik vagy 200 db. szarvasmarha, melyet ogy d''is roményro számító üzér hajtatott itlo a* alföldről azon czélból; miszerint itt jó ölesén kitoluli, a a tavasszal majd nagy áron ismét eladja. Ez üzérkedés! osttno valóban határoa az állatkínzással, mort a szegény Allatok egész télon át, a roppant hidegben is folyvást a szabad ég alatt lévén, olodolük ml som volt egyébb a száraz szalmánál, most már az olhagyottság által naponkint hullanak cl, n molyok pedig megmaradnak, fokvő helyükből uein tudnak felkelni. A helyből! hatóság vizsgálatot rond>''lt az elhullott állatok fölött, mort azt hiszi, hogy a keleti marhavész van köztük. 8 ha ez utóbbi osct itt bobizonyodnók, ezt valóban csík a gondatlanságnak lehet tulajdonítani, mort a vésznek egyik olca az is, ha az állatok az omlitott módon ollosznok hagyva, E hó 21 én tartandó országos vásárra a marhavásár a vész miatt
betiltatott. KUGYERAY.
Kanizsai színház.
Szombaton, fobr. 20-án, Balog igazgató jutalom játékául adatott: „Két huszár és egy bakancsos." Az előadás kioléglté a közönség igényeit j kitűntek: Matyi (Halog,) Péter (Horváth) és Zsiga (Komáromi) a többi szerepek Is Jól hetöltvék. Kívánatos volna, ha a torom közepén lefüggö csillárra egy-két szál gyertyát tiíánének, mert a sötétség miatt nem lehet a szinlapot olvasni Miklósy, l''otöfy „Örültjét" szavalta, «<\Jos tetszésbon részesült.
Vasárnap fobr. 21. „Viola" néps/inmil. A szo-repek Itt-ott viszásan voltak kiosztva, s cz okozta, hogy az előadás sikerültnek nem mondható; kiemelendő: Viola (Miklósy,) Nyúzó és Konoházy (Hor-Váth és Balog.) A többi csendos.
Kedd, fobr. 23. „Szigetvári vértanuk." Kevés készültség, ámbár az iparKodás cl nem tagadható. Zrínyi (Miklósy) Anna (Istviinfly Lina) és Szolimán (Szigetközi) adtak lolkot ax előadásnak. Szabó, mint (Szelim) meglehetős szorgalmat tanúsított.
Csütörtök, fe|?r. 25. „Huszárcsiny." Borcsa (Szi-getközíné) elemében volt— kár, hogy az cltő joleno-tekben Marczit Jancsival cserélto fel. Marczi (Komá-roray,) Ai>dré (Miklósy) jól botölték szoropoikot. A czlgány zenészek siralmas ütloges nótája víg ka czajra indltá a közönségot. Hanem, hogy viselhet egy csárdai csaplárosné olyan nagy krinolint, mely a fél színpadot elfogU|ja, meg nem foghatjuk.
S somba ton, febr. 27. „Bánk bán." Nagy fába rágták a fejszét! Dos logszígorubb bírálat som tagadhatja mog a szorgalmat és ipnrkodást e társulat tagjaitól) azért korán sem félünk, hogy fiaseot csinálunk, ha a jelesb tagokat megdicsérjük, mikor megérdemlik. Mnllnda (Istvánffy Lina,) Mánk (Miklósy,) Gortrud (Nagyné,) l''etur (Szigetközi,) Bibo-raoli (Horváth) klérdomelték a közönség móltá y-latát.
Vasárnap, fobr. 2«. „Dobó Katloza" előadása sikerült ugyan — azonban több flgyelmot ajánlunk az illetőknek szorepoik tanulására, mert egyes estekben a súgónak rettenetesen kellett dolgoznia. A zenószok hanyagsága s figyulmotlonségo megrovást érdomel.
Hirek és események.
A Zala megy o gazdasápi egyesüloto rondes félévi közgyűlését tuárcz. 8-án Kes''ztholyoii fogja tar-tinl; a megelőző napon az az 7-én, ugyanott igazgató ▼ lnsztmány í ülés fog tartatni, malyokro az egy. süloti illetőleg választmányi Ugok mogjuleuui tisztelettel fclkéretnok. Kelt Karinacs, fobr. 10-á n 1804. liotU •Mihí''tl), egyesületi elnök.
Zalamcgya gazdasági egyesülőt borászati szakosztálya máro. 5. Losonczo-Tomajon a délelőtti órákban ülést fog tartani. Ugyanott cz alkalommal a vinozollér-képozdét alapító részvénytársulat \álaszt-mánya a tavaszí munkák érdokóben ianácskozni fog. Az illető szakosztályok t. tigjai tísztolettol meghívatnak. Kolt Lesenczo-Tomaj, fobr. 18-án 1804. Ilrrtrlt''udy Kálmán, szakosztályi elnök, c» az alapító társulat elnöke.
/A Hölgyeink közül kettőn házról házra já riink, a Családi kör szerkesztője, Emíliától kiadandó Szeretet könyvére •löfizotökot gyűjtendő) molynek jő-vedolmo, ínséggel küzdő alföldi véreink segélyezé-aéro fordíttatlk. A» elötizotők száma, a mint az előfi-aetési íven megpillantottuk , — már is meghaladja a százat — Isten áli\ja mog a noincsszivü hölgyöket, » fáradságuk jutalmául fogadják a közclismorest s tiszteletet, luolylxm ne mos tettükért részesülnek. — Az alamizsnát gyl^ő hölgyek : Torsánezky Mari, éi Belus Toré* úrhölgyek. Valóban n legcsalliatatla nabb jel, a szenvedő emberiség IrányáUni férj-hiva tás niAganctos fölfogásának. •—
A Kebr. 27-é n kísértük l''aukovics János érdeiuos — polgui társunkat a» örök nyugalom he lyéro.
A Mart. 5-én délután, egy h u m o r t • k < l k a * felolvasásnak nézünk elébe, melyből a jövedelemnek fele a nagygymnasíum építésére van ajánlva. Kanizsa Idővel Jtagy várossá qualitikálja magát.
A Bácskából írják, inily rottonotes ott a nyomor 5 a szogényobb sorsnak lovalkat ütik agyon, hogy húsával táplálkozhassanak — sőt ehonhalásl esetek ia előfordultak, • 80—40-ivel koldulgatnak a kis gyormokok. Khhcz járul még az Is, hogy sok ho-lyütt kifagyott a buza — szép kilátás a jövőre.
A Svágell Mór, helybeli vaskereskedő a nagy gymnaslumra szinte 60 frtot ajAnlott.
A Bárisban női divattá vált a foketo frakk és veres mellény. Kanizsán sommi som halad oly gyorsan mint az utánmajmolás (kivétclesen)í jót állhatunk azért, lmgy nemsokára ml Is láthatunk oly, magyar szomet sértő öltönyt; pedig Iia körülnézünk — ugy is sok álarezosokat látunk; például: nőink egy láb magasra folféstllt. s rikító veres szalaggal kiékltott kakadufonna hi\jiliízitményt visolnok; hátul pedig hajhoszszára a hálót, mely rondcsen az erős oIaJ ko-nőestöl fényleni szokott. A többi öltözékről elhallgatunk, nehogy menydörgést kelljen kiáltanunk. Ha városunk Is oly gyorsan omolkedhetnék, mint a dirat: ugy már lenne, nagy gymnasium, uj városház, színház, kövezett ntezák s légszoszvilágítás.
A Ncuszldler Jánostól e c''zim alatt „Az erdővéd jogai és kötelességei illetőleg hazánkban" mog-jelonlk legfolebb junlus végéig. A m(l ngos I''alini Inkoy József urnák, Kotnogymegye ordősz egylet elnökónok lesz Ajánlva. Boménylhutő, hogy o mii nom esokély pártolásnak fog örvendeni.
Kaposvár.
* FigyelmoztotjÜk t. olvasóközönségünket előfizetési felhívásra, melyet fiz ifiu írói norozedé kitűnő orojü tagja, Zilahy Károly bocsátott ki leg-közelebb , lánglelkü nagy költőnk l''ctőti Sáin''or „kimerítő élotr/\jzára." llfszszük, hogv a*ok közt, kiknek njkán megcsendült vaUIia folodhototlfa költőnknek dala, ejjy sem loiz, ki no szeretné olvasni az ép* oly viszontagságos mint dicsöfrégtel''.''Z életnek kimerítő történetét. Ki utolsó óráig hü volt önmagához, mort miként ohajtá t „Ott csott cl, a harcz mo-zején."
* Kgy „rezgő |>olkau alatt bizonyos K. composl-toúr aláírást láttunk a napokban. A mint tudjuk, o míl czlmo Alico polka, a nom is K. a compositour, hanem Vesztor Imre. Szollcim téren is áll a hetedik parancsolat.
* Kgylk fővárosi lajibau olvassuk a fogadót névsorozatok közt: L. B. von Balaton.
* Az Izraelita Hiúság által, zsinagogájok építési kflltségoinok omoléséro rondezott vigalom, febr. ió 22-én tartatott meg Tóth J. fogadójában. Mindenek előtt dicsérottol említendők a rondozők, kik az nnnylra elhagyatott, szon^ow termőt oly osinnal rendezek, hogy a jolonlovőkot''vnlóbAn moglcpto. Fényes világítás, Jó zeno (Orünbaum zenekara működött ! Kanizsáról), víg kodv. Kgészon reggelig folyt a táncz, molyet az ügyos és jó nevü tánezmoster Lakatos Sándor rendezett. A torom oly zsúfolásig tömve, hogy az olső francziákbnn a tánezos, a szó szoros értelmében nem tánczolt, hf»noin csak — mozgott. — Mindezeknél Azonban töb|>ot ér az, hogy a ezé! ís nyert, és pedig 2<)0 frt o. é. annak daczára, hogy pár tömött tárczáju izraelita fészt som vott a vigalom-ban, sem jegyet nem vet^. NomcsAk liizni kell ám tározában és hasban, a haza lovcgőjét színi, hanem — előro a tcittol és tömött tárczával, hol a szent czé-lok ugy kívánják.
* Vége mindon köszenbányának, ordőrenge-tegnek; v^go a gőzkatlahok füttésénok. Hulljuk, mikép ogy ismorősűnk oly szerkezetű kocsit talált fel, molyot szél hAjt. Illó is, hogy a „sok szélből" valAmolyes részt, valahára h • szuunkra is fordítsunk.
* Két kaposvári mészáros 23-án esti órákban, megtámadtatott a somodor! erdőségben a haramiáktól. Leugrálva kocsyokról, sikerült a megtámodot-taknak menekülni, bár ufánnok in lődöztök. A holy-szína másfél órA Járás székvárosunktól.
* Don Hidalgó-Alfonsó-Szorooidó húshagyó-keddi dala. (A l''arapliban. *)
A \ noUuai ,lk> ran si ín ttlirfm ujja koUe.*
!>o van az én pruszlim zsol>o varva, , Kdos Marim! no kotorázz rajta.
. . Az ogylkben kéj>ed — photographú, A másikban irgalmatlan kontó l
Te adtad a szokvesztrumot rája, Szivem s pruszlim merész ideáljai Ha még soká'' együtt leszünk Marcsa! Nlnea oly Rothschild, ki zsobomot tartsa 1
Tiz itezo bor, s háromszáz csók ogy nap, Torok és sz^j mozgásba'' mindonuap; Nincs oly Gosoll, ki ozt kitartsa, Adj már ogyszor vakatiót Marcsa l...
FoJom szédül; lábam ing o mellett; Jöíj te Syrén, rezegjünk még ogyot 1 l''tolsó lesz oz a rezgő polka, Isten veled farsang, pénz és — Marcsa 1
* Kulcsár JánOa «J» Örxs«, viui''oai lakosok, orgazdaság s a rablókkal! oalmbwráakodáa miatt a kat rögtönitélő bíróságtól, kötél általi halálra itéltettok s az Ítélet, rajtok végro ia hatatott Kobr. hava 20-án Vámoson.
* Színházi jolontés. Sxigeti Imre színigazgató jelonti Szigetvár é« vidéke t. cs. közönségének, hogy Szigatvárott az országosan kodvelt Ofl''onbach 0]>e-rcttckkol f> előadást rendez; ugyanis: kedden, mart. 1-én „Dajka" és .Varázahegedü" vlg oporettek. 8«or-dán, márt. 2-án: „Eliaoudól leány" vig operetto és „Nagy operai egyvolog." Csöt. ö-án „Férj az ajtó előtt" és „Eljegyzés lámpafénynél" vig operettek. Szotnb. Az átváltoaott macska éa „Varázs hegedű" vig oporottok. VasáriiAp: „Szamár tej" énekos vígjáték. „Dajka" vig oporotto é« „operai ogyveleg."
— A szőlő eltartásának sajátságos módja, Kis-Ázsiában, Smyrnában éa környékén és nohány törők szigeten, tágas vormoket ásnak a földbe, melyek egy-egy óriási agyagkoraóhoz hasonlítanak éa felső részökkol körtoaiakot ábrizolnak. A még toljosen érottségro nem jutott szőlőfűrtökot ozon vermekben Aggatják fol, oly módon, hogy egymást no érintsék. Ha ez mogtörtéut, a vermet szénsavval töltik meg az által, hogy égő szalmát hánynak belé éa végre''a nyílást légzárólag becsinálják. Ily módon a bcaggatott fürtök több hónapon át jó állapotban olállanak. Február, márczíus vagy apríl hóban a vormoket megnyitják és a fürtökot Suiymábaés Konstantinápolyba a pÍAozra viszik, hol drágán clkolnok. Ha az okkép eltartott szőlőt néhány óráig hidog vízbe teszik, tor-mészotos frissességét visszanyeri • egyúttal minden tisztátlanságtól s füsttől megtisztul. ,
iSTyUL-to posta.
T. V-nrk, N.-Kaolua: K «iimr» nrm 1eh«t«tt í a ki»lá-uM m«ifjcli nl miiből tc»»<$k AtTcniil ejrj p^lcUnyt.
Ilijví([i >''*&** : Hrm l«rvll, >ou pln< T
)''. (i-uak, L—ra: Kó*U)n«l kOldsmáníodirt l»fk9i«l«bVi y^stir* tfitüuk «iAmo<trA tyíj c<oin*fot.
R. K-iick W.-Virad: M f.''rkoi»tt-o T Virjuk A riUs<«.
Ut>c«rya«k, *»l»-Ki(rr»icf#D i Ktfan/U otl a aftrkblAj, h >F ai í Jr« tebor m»z* I* monni »k»r. Nem *s a« «1s4, o«m Is nWls^ o»ol. Anuylb»n m«|(lapctt benullnket ai«H a kalAad-Ttláf btUri, uiloil Itnieiöí'' ink,
.N« U1 * KAjfjron TM''/ljr.-i rolaA.
1). H-OAk: Itais.-s »or*lt ftlrclrtltk *4diff, még nenUlyc-
• cu t<g«>ihi<t''lnk.
Mohicti Hiíonjr mir nnni tuátunk mit jnndolnlT "
A»on t. rlöAietdluk, kik poat»*An noiu kApnik UpjAikat, ford''iljAoAlc uyi''l loré.bju A UaJ ibiTAUlhos, ai ily lovsUk W-lyrf(iiiriilc«< k I«v4ii.
.HcrrImrtI h Wolt, oIoWaU'' ÓrliljŐB 8n neki.
,K«tnrAfn*k." W»J,l rlküMJük uUum
A .( bluAt Irrelrket'' h»»Auilh»lttik, K* »u A klb»jy/U jkb» bolcc(/>''«lkt ktukratJAi lud*«>» ««1Uok.
8 -1: Ily iiooi üokuk Axtol i
,K.í:*»ki»«, «Pró nM, l.n vlg/i«n«k la rsád. Bimonyit t• N»«r-Atid, Ilpiu ur»m jir hooid,*
M U. Trieszt: A hrtfj ki»8n <rk»»«U k«>UnVb«| *lr»sc-t»lto ujUoioijl ír lfkíl. A hAngvertetiyrM siívsmb vsaa^ak Ön tu.tú«Uá«-M. *
DrAvKparti Tilink-''n i l''Jst kirílak, elavult At A biiooyot vers, mljiH Hu k''''r.leiűtködlk.
.ÁrvI«.'' KldnMtte A Terset Is.
T y ! rón«''d ulnAk Indítottak.
l''a''utlru i Kit t lrelrin a Mnjrrek mennrk.
i/r»olit*u«k,* K»po»rir i Ott dicsér 8b, hol Min kuli , a Ub .tJUt pedig nem érdemlik u Illetők. IMke volOnk.
•) MuUUifb^ly K*po»viiol|.
Felelős szeikoAztíí: IiOliOZ ISTVÁN.
Gazdasági tudósítások.
\.-K«nizn«, fobr, 28-án. A gabnaüzlct e héten ogószen változatlan mint a mult hóton, a szállítmány esokély --csupán az alvldékvöl érkeztek némi megbízások rozs- és kukoriczára, melyekért 6 — 10 kr. több adAtott mérőnként. Bdza nálunk tnég mindig kedvoltotik — Zab kovés készlat; hajdina elhanyagolva; re|»czo rendes.
Huza 82—88 font 4 ft 25—30—50—70 -90 kt. llozs 10-82 font 8 frt 5 — 10—20 kr. Árpu 60—72 f. 2 frt 00—8<)kr — ö frt — 8 frt 10 kr. Kukorloza 80 —82 font 1 frt 5 — 10 kr. Zab 44—48 font 2 frt 6-15-20 kr. Hajdina 70—72 font 2 frt 20—25 kr. Stájor lóhor 27—28 frt. Bükköny 4 frt 80 kr-8 frt. Bab fohér 4 frt 70 -kr.—4 frt 80 kr, Bor élénkül a kedvoltetik.
Kaposvár* fobr. 26. Egy 24 órai zivataros havazás után, mely bármely erős télnek is érdemére vált volna , — ismét lágy Idő következett, s a vastag hó 2 nap alatt eltakarodott; sokkal-jobb lott volna, ha lasabban olvad, mint igy a viz csak elfutott a fold folott. A yizárkokbiyi foíyvást vastagon fekszik a jég, 8 a viz felette'' rirth''ftn, modrot szaggat; molnárainknak mindig van loküzdonl valójok. A gőzmalmok mind a tnuli száraz nyárban, mind o kemény tél folytán annyira el voltak foglalva, hogy a gAbna-készletek magtáron kivül, nz udvarokon voltaV Ösz-szehalniazvA a számtalan terhes kocsi visszament, nom bírván a várakozást, még az őrlés rákerül a gabonára. Piaozunkon annyira esokóly a forgalom, hogy említésro alig méltó; ntaink nagyon megromlottak, a teherszállítás m^|d lehetetlen. Beállított boriit, baromfi drága, legdrágább azonban arányIsg a hl'' ■ott sertvés, moly szinto kevés hiytatik a piaezra.
(m. p.)
Wajdita JtSiHef kiadó, la| )- éa nyonuUtulajdonoa Nugy-Kniiiuán.
Na^y-Kanizsn. Harmadik évfolyam.
8. szám 1864. márczius
Ismeretterjesztő lap
H
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet kóréból.
Mcgjolen o lap legalább cgy iyon juliua hó 1-től kexdvo miiulon hó 1-óu lO-ón és 20-án. — Előlizotóai ár posUti szétküldésnél ós helybon házhoz hordva egósz óvro B frt.} fétóvro 3 frt. Negyed óvro 1 frt 70 kr — Minden előfizető a tulajdonos költsön kihiy vtárát ax eddigi fonntAlló feltételük mellett fól áron használhatja. — Nyilttér egy l''otit »orórt 10 kr. — Hirdetések nógy h.isábos Tetit sorért l-iir 7 kr,, 2-or l> kr. és minden további beiktatásért 6 kr. * bélyegdijért 80 kr. fizotondő. A beiktatási dij • * lap kozolósót illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nngy''Kani/.sára | n lni» sxolluml tartalmát illető közlemények pedig, ugy mindon lovelek
bérmentve a «zorkcs-..töscghc;( küldendők Kaposvárra.
Melegszik a vas, de nincs a ki üsse.
Nem rosz föld az, moly magától in j«St terem, mert beosea és bő gyümölcsöt fog az hozni h jó gazda munkás kezo alatt.
Kifáradt már fülünk oson lealázó vélemény hangoztatásától , hogy N.-Kanizsa mily osekóly fogékonyságot mutat a közügyek iránt, hogy vajmi hideg éghajlat ez a nemzeti mive-lődés- és irodalomnak , sőt némely pökhendi böloselkedök nagy hordorojll meggyőződést vélnek nyilvánítani, mikor azt mondják: „15a-rátom! Kanizsán noha sem jött som mi létro (fontoljuk meg a „semmi" szó itteni jelenését) s ha jött is, nom vergődhetett xöld ágra." Ily panaszok közben, melyek gyakran túlzottak az elkeseredés miatt, nagyon éltünk magunk is a gyonupörrcl ; mindazonáltal azt soha sem hittük, hogy azon vélemény egész terjodelmé-bon alapos, do hittük , azt, hogy vannak itt is szent akaratn hazafiak, csakhogy nem találko-kózott zászlóvivő, vagy i« inkáid) azok, kik orro hivatva volnának, semmivel som menthető köfcönynyel nézték a közügyeket.
Minden létrehozandó közhasznú vállalatnál két tényező uralkodik : indító tovékonység és anyagi tehetség, ez utóbbi ad a műnek szilárd alapot, do amaz toremti anaak torvét, alakítja s irányozza ha&znothozólag. Mindkettő egyaránt érdemel elismerést.
Erről tanúskodik a lelkes honleányok, ko-gyoa úrhölgyek által Pesten osak a minap létre hozott s fényes eroduiényokct felmutatott in-ségbazár , ha az eszmét létesített magasrangu delnők egy fillérről nem járulnának is a jövedelemhez , nom áldaná-o kogyességöket az Ínséggel küzdő tömeg épen ugy, sőt nagyobb mérvben, mint azokét, kik pénxökot a bazár helyiségébe áldozatul viszik? Bizonyára igon.
Régon volt már az , mikor a nagykanizsai 8 osztályú gymna8Íum eszméjo megpendült s
TÁRCZA.
Adjatok a kezembe...
Adjatok a közömbe egy poharat 1 Annyi most a Judáscsók, s ugy mar, harap. A hü leány csókja volna édes még... A sok könytől keserű ez ódessóg. Akkor kapunk egy csókot a szép lyánytól, Ha már szivünk, a bú miatt nem lángol. Adjatok hát kezembo egy poharat! Ka kedvre gyújt, ox még édes csókot ad.
Hull a lovél, a mi zöldéit virágaott 1 Feledjük el ezt a csalárd világot. Mennyi szépet igér minden tavaszszal..« 8 őszre mindon virág, remény ugy megcsal I Hiszünk a sok szép siónak, hü barátnak; H mint őszi kőd, ugy száll reánk a bánat. Adjatok hát egy poharat koaombol A megcsalt sziv, reményit, hadd foledjo.
A napsugár oly uiossze jár, oly hideg 1 Ne m találok én már egy hü lángszivot... Hideg öszszol egy pásztortűz molegebbv Mint az a nap, mi elhagyja aa eget. Mi egy barát, s egv szép család tÜshelye ? Csnk us érzi, kinek nincson seuk^o... AtUatok hát kezembo egy poharat I Mokem sonkim nincs... ok egy még lángot
ad...
CSEPELI 8ÁNDOR.
azóta ig -n gyakori vita tárgya. A mennyiben alkalmain volt véleményeket hallani, a"t tapasztaltam, hogy városunk keresztény s izva-díta 1 ikósai eg) iránt lelkesülnek ez iránt s áldozatkészséget nyil\ ánítanak, do nem is titkolják a fölötti sajnálkozásukat, hogy nincs oly egyén, oly testület, ki, vagy mely az ügy éléro állna » indító tevékenységét áldozná oz Ugy létrehozatalára, alkalmat nyújtván a közönségnek megmutatni azt, hogy hol vau a jó buza, és hol a konkoly , hol a nemzeti inivolödés harozosa, és hol az élődi, ki össze**iigorgatott bankóin pi-honvo, nem érdemli meg, hogy o haza földje t (piálja.
A felállítandó gymnasiumból származó szellomi s anyagi oredményekot tokintve, legnagyobb haszon Kanizsára háramlik abból, ezt nem lehet elvitázni, s igy bizonyos az is, hogy annak létrehozatalában ezon városnak kötelessége leginkább fáradozni s aránylag legtöbbel járulni. A külső segély csak akkor indulhat meg, ha lelkes kezdeményezést s hozzájárulást lát, igy majd könnyebb lesz kérés áltul b"l-dogulni. ,
Talán zonki sem volt ezen Ugy kedvelői közt, ki őszintén nem örült volna Tersánozky ur ajánlatán, ki az ajánlók sorát jelentékeny összeggel kezdé meg, akadt is még néhány lol-kos polgár, ki a példát követte? — l)o mit mondtak a kislclküek „könnyű volt ajánlani, mikor ugy is tudták, hogy a kiszabott idő alatt nem jő létro," süt az érdemet homályosítani akaró gyanusítgatáiokkal léptek elé. I)o mi iól tudjuk, hogy az o lapokban » másutt is közlött novokot még sokan fogják jelentékeny összegűkkel követni, csak indító erő kell, az az: ütni a vasat, moly már magától elkezdott molc-godni, mórt luilosztani való idő nincs, hacsak nLucza-8zékoM-félo közmondássá nom akarjuk átalakítani ez ügyöt, mint olyant, mely soha som fog megtestesülni, akkor i>edig kár volt
Egy Wertheim szekrény vallomásai.
Anno 1801-ben láttam világot Wcrthoim és Wioso urak bécsi gyárában, s miután itt a raktárban középszerű termetem ón nagyságom miatt néhány bankár, nagykereskedő, Hausherr csak orrfintorgatva nézott rám, —. lcszállitattam vasúton l''ostro, gondolva tulajdonosaim : hogy van elég magyar om-bor a L^jthán túl, kiknek ón is — nagy leszok.
Pesten másfél évig lopott a por, ponósz, senki rám som nézett a végott, hogy mogvegyon. Jöttök arany, ezüst gombos, sarkantyús magyar urak, s midőn egy-egy pillantást vetettok felém, szinto lool-vnshattam arczokról o sóhajt: elfér nokom a zsebem-bon is, a mim van canis totu mater I n német ozt csak azért küldto hozzánk, hogy csúfoljon bonnünket.
Egyik reggelen, épon midőn porolt a segéd, lép bo az ajtón ogy alacsony termetű, szélet vállú, kicsiny, fekete biyuszu, ctigány képű izraelita, térden alól érő kaputban; szélea karimájú, fekoto Kalap fején; kosébon ócska uádpáleza.
— Valamivel szolgálhatunk, kihoz legyon szerencsénk? — szólltá meg az első segéd.
— En Tausoiulor Izsák vagyok Somogyból, haszonbérlő és gyapjukorcskedő.
Mig o szavakat kimondta, apró, fokete szomoi rajtam villogtak, s bal karja alja ugy ki volt dagadva, mintha kuputja alatt legalább is egy somodari, vogy szili kölyökduda fuvalko<lott volna l . . . l''edig, mint utóbb megtudtatn, cg^ egész l>orjubőrl>Ől készült bugyolláris (ily névon ismorotes) szégyenkodott ott, nom morvéu 8oinogytól egész Testig előbújni. (8ok oaores van, molyuok megárt a napfény...)
szólni is róla; mert ha egyos emberben becsüljük a szótartást, "ugy követeljük azt a tostüle-tektől, melyek közönségok érdekét tartják kezeik között.
Miután pedig tudtunkra van, hogy Kanizsa város tanácsa s illetőleg képviselő testülete pen-dítotto meg annak idejében ez eszmét, ugy joggal vethetjük rá most szemeinket s várhatjuk tőlo a dolog félben nem hngyáfcát, ezt a következetesség kívánja, ha csak eddigi törokv&eit semmiseknek nem akarja tekintetni. — Ha pc» dig bokros teondŐi ezt nom engednék, ugy mindenesetre bizottmánynak koll alakulnia férfiakból, kiknek ez Ügyben tett minden lépése arany, do nem köve''clnok a léptekért aranyakat , köblöket a tn-nítás és nevelés szent ügyének szoretoto italai• b néni fizottotnok minden leheletet i.l( egyedül azon édes meggyőződéstől lelkesülnek, hogy a nomxeti mive-lődés életkérdésének megoldására buzgalommal működtek.
Tudom, hogy lesznek, kik ezor ellenvetés közt különösen azt hozzák föl, hogy a mo^tini j nyomasztó állapotok nom alkalmasak ily vállalatra , hogy bo koll várni a jobb* jövőt. Do fzerotndm tudni, ^ogy fogadjuk majd azt a jobbat ? hogy fogjuk üdvözölni ? nyomorú anyagi álla|>ottaI, tespedt s elhanyagolt lélekkel, nemde? Nom kell-O kétszere en odamd-ködnünk, hogy kitartó akarat, nélkülözés közt kivívjuk magunknak az% amint DesaowíFy Emil gróf e három-ogy Bzóval jelzett: „súlyúnk, súlyúnk , súlyúnk!" Kld^bjui ^ zsibbadtságunk-ban a szigorú vngyonl dzoh.i a ír Jrtékletessé-got, altassuk-e szellcin.mkot, hogy u bekövetkezendő jobb jövő ábuoB v.,\meinkot fényével megvakítsa!? s jé Műnk ^ '' v nint az evangéliumi esztelen szíi^''>. kiatí vészUletlen lámpával kezökbon lepen me^ * vőlegény, vagy tegyünk mit a rosz szo''ga ki osak egy girát kapván, nem iparkodott azon nyerekedni, ha
— Szolgálhatunk valamivel? — szólítá másodszor is Tausoi'' ört ar < ^.bKi segéd.
— Ep irtheii/.út szorotnék venni: már nlr.ca maradásunk a.októl a-< átkozott rablóktól; a mi kis félteni valónk ran, odahaza legalább » Náni (felosé-go) maid belerakja.
ilogint rác pislantott.
— Ah, ik kérőm, itt nagy választás van ;
ez itt 300, ex 3, 1000, 2000 stb. frt. A világ kincsét beléjük tehet zárni, sem el nem ég, som ol nem viszik. f
— Epon erről a kettőről szeretném magamat biztosítani.
— A ki ismeri a Wcrthoim nevot, aa biztoaitTM va érozhoti magát. Legközolobb egy megyo pénzét vitték cl l>enno, s a rablók nem tudván vele mit tenni,— kint hagyták a mezőn. Aztán Konstantinápoly-, llécs-, Londonban egész napszámra égették, épon ni ennok testvérjo folott (rám mutatott) az ölfát, s még som égott ol bonno a bankjegy, — fára<lozott a segéd ajánlgatásában , mig Tausender örömtelt arczczal szorított egyet-egyet karjával baloldalán, hol a bor-jubőrben az ozo''v-v. :k már dreischrittet jártak, a biztosság ódos öntu ''V-ában.
—• No, hál •"/. itt majd mogpróbá^uk ; ml os ára? — Kórdé Ts índor.
— Ennok i»-óott ára 1000 frt o. é. s nem kell próbálni, midőn a firma kezességot vállal.
— iü''irms hin und hor, — a nélktll ón meg nem vcszom.
— Ha épon ugy tetszik, ám legyen,,— felelt a ■ogéd, — do hát mi lesz « próba?
— Tüz, s p-z Un emberi erő. (Jó, hogy a vizet elhagyta.)
-4 34
Így yan 00 az iparosztálylyal is, az ugynovezott urak*) irányában. Pedig sokszor ogy szerény iparosban több szottorai tobettég rejlik — mint tok, főjét fonnhordó X- aA''octáló, ngynevozott féltudón uraosbani azért: „ha a fáról gyümölcsöt várunk, ápoljuk azt."
Nagy-Kanizss, Zala-, Homogy-, Vas és Vesa-prémmogyék legnépesebb városa, koroskedóséro nézvo hazánkban másodrangú, lakossága nagyobb részét az iparotok képezik : miért no lohotno tolult ittLogényogylotot alakítani, hisz övvel az illetők csak si\ját maguknak használnának — • mint képzett emborok, nom lonnónok ugy háttórbo szorítva, mlr.t — sajnos — most vannak.
Városunk ugy, mint a megyo neineslolkil, áldc-zatkész közönségétől függ, hogy az eszmo való legyen; vannak tohotös iparosaink, kik szakmájuk 8 hozzátartozóik jóléte érdekébon, nem fognak némi áldozattól idegonkedni — hisz nom kollcnok Ido ezorek l Nézototu szerint 200 alapító 6 ftjával kópossó tenné ez intézet létrojöttét — további fennállása a szorgalmas látogatástól függvén. A fő- és olsö toondő, a választmány szervezése, onnok feladata lenne: az alapszabályok kidolgozása, alkalmas'' helyiség folvótelo — mindjárt több óvro, s n legszükségesebb könyvök s lapok, nomkülönbon máz szükséges kollékok beszerzése. A mi az igazgató ■ tanárok választását illoti, az, az ogylot szorvozéso végoztévol történhetnék meg.
Ez eszmo felkarolása esetéro mindonok olőtt megyénk érdemdús főpásztora, nagyméltóságú és főtisztelendő Uanoldor János ur ö oxccllcntiá-jahoz fordítunk, olóbo terjesztvo logalázatosabb kérésünket — osdvo kegyes ])ártfogásaórt. Ugyszlnte, megyénk egyházi s világi méltóságait is iparkodjunk kérelmünkkel megnyerni ügyünknek; a minden jót, nomest pártoló, s a hazai ipar felvirulását szivükön hordó hontiak — meghallgatják esedozésoinkot.
AHANYUSSY LAJOS.
>i
Megyei tudósítások.
Lengye ltóti, 1804-ki fobr. 17 én.
Utolsó tudósításom óta alig száradhatott fel a ténta tollamon, s máris tyra kínálkozik tárgy, molyet a nyilvánosság elé kell hoznom; sajnos, hogy a köz-londö hír által nomzotünk egyik undok szennyfoltját — rosz követkozményóvol együtt — kell a t. közönség előtt feltárnom.
Boraim bizonyságául szolgáljon a hiteles kútfőből merített következő esőt: Az Ido alig félórányira osö I''usztaSzt-OyürgyUii urasági szolgálatban lövő Kón Adátn, néhány hét olőtt két darab tinójáért üsző-kot cserélt, azok o napokban eltévedtek, minők kö-vetkoztóbon ö — tisztjo engedelmével — fclkercsó-sökro indult. — Egy napig nejo is volo volt, do ozt másnap haza küldé, s csak maga folytntá útját. — Megjárta a környéket mindenfelé, mlg végre f. hó líJ-án botért a gárdonyi korcsmába, itt bort adatott magának, — hihetőleg azért, minthogy a bor kifízo-tésóro pénzo nom volt — „d u h nj"-nak adta kl magát. Később az ispáulaknál enni s inni valót kért, és az ispán hollétéről tudakozódott; önni s innivalót kopott, ■ kérdéséro azt válaszolák, miszerint az ispán Borónybo mont. — Ezzel Háosnak vetto útját, s ott a korcsmában — Ismét mint „d u h aj" bort parancsolt. Alig Ivott egy-két kortyot, midőn nbohal-
'') Hofjr kiket ártok, kit a t. olvasó tmlal fogja — «nera fog uaboxtolol a föntebbi klUtcliit. % Arnii/us*/.
. ? . '' • ., í • ■ . • • ; ''
|at»zó kocslrobogásra kiszaladt ftj»s$tc*ára, valótzl-
í»<llog azt hívén, ho£y az lsp*rf|<)»| do csalódott, fnintqogy az tyukásis fr.sidó tolt ^[^ii^okára Azonban — esti B—Oérrt kiizt, ~ jöttig nittln is. — Az ál-duhaj mont — kétségkívül láárlftftimlnált állapotban foltartóatatá a koiail, a szerint nn o-hány garaít" kéH iwt itpálwM, -Whetöleg, hogy a bor árát kifizethesso, mig mások azt állítják, miszo-rint tudakozódott volna tőle: nlnosonok-o üszői nála bohajtvn. I)o az ispán meg^jodvo tovább hajtatott, és zajt ütött n faluban, hogy öt ogy zsivány — ki most egy korcsmába tért be, megrohanta. — Ez alatt n „d u h Aj" összcszcdto sátorfáját s Longynltóti foló jött, do a hir isgyorsan terjodt ol a faluban, s az összegyűlt lakosság a már útnak orödt suhhnezot üzőbo vetto, s végro elállták útját; ekkor már az Iskola mestor is (az eddig már 3—4 kézben mogíor-dult fogyvorrol, molytől mintha félt volna) utolérte öt, s miután a „duhaj" s mestor többszöri fölszólítása daczára som adta meg magát, sőt n reá irányzott fogyvort megpillantván, boltájával morészon s elszántan hadonázva védto magát — és A mostort halállal fonyogeté, miro oz a fogyvort olsütvén, rigy állon találta, hogy az ogészon összezúzatott. — A szoron-osétlon földro rogyott, do oszméloto csakhamar visz-szatérvén fölkelt s a faluba mont, honnét még éjjel Longyoltótiha kísértetett. Egyébiránt nagy gyávaságot árult ol nz ogész falu kitódult népo (svábok) azáltal,hogy senki somomért feléje közolodni, A sobesültot másnap gyógyítás végett Marczaliba szállították. Borzalom volt reá nézni 1 Felgyógyulásához kovéi a remény, do még igy is beszélni soha sem lesz képes.
llogy nem rosz szándék, bánom valószínűleg jószágának olvcszto fölötti búja él clkosorcdéso vihette öt eme tottéro csaknem bizonyos; tanúskodik orröl eddigi bocsülotosségo s jó magaviselete. Nérne-lyok olkosoredését nejo hűtlenségéből is magyarázzák s követkoztotik.
MOENICH KAROLY.
Pui»itA-Sst.-MAr<OH, fobr. bó utolján. Tckintctos Szorkosztő ur 1 Homélom nom fog kopogtatásomért neheztelni. Mint mindon boctülotei, honját szerető, azért halni kész magyar ombor , úgy én is iparkodom hazám, illotőleg szülőföldem fölvirágzásának előmozdításához tényokkol járulni. Do mivel a mindcnhitó nom helyzott oly létbe, hogy anyagi áldozatokat rakhatnék és nyújthatnék hálaáldozatul a hazaoltárának , azt adok mim van. — Csak egy kis pusztán lakom, do mégis figyelemmol kísérőm a hírlapok utján o hazában előforduló s hozzám jutott eseményeket. Ugyan is, Imjcscs lapja hasábjain magasan fontdobogó szivvpl olvastam, mily ajánlatokat tottok szülöföltíoin lolkes polgárai ; ogy kimondhatlan édes érzés járta át koblom szentélyét, moly iinába nyilvánulta nagy lelkitok élotoért l El* jonok ők Boká — soká, és élvozzók ama örömöt, mit éroz a kortész saJAt kozo által ültotott fácska olsö gyümölcsolt szomlélvénllt Bár mily szlvhozszólólag hatott o hir roám nézvo, mégis levorő volt az, bogy azok csak néhányan vannak, • hogy nom először ala-
Eot, hanom tetőt kozdnok azaz Akarnak építeni. — zzol csak azt akarom mondani, hogy olomi tanodáinkat iparkodnánk jobb karb.\ holyezni, mort ezok — vóUményoin szerint mindon nagyobb tan- és no-velőlntézutnok nlapjtl. Már pedig ív-Kanizsa várót nom képos ilyet olömutAtni.
„Uíiizon vaunak normálit Iskoláink" fogják mondani: jól tudom; do milyon?l mort az nom felöl meg
i
''v. ;
ezt toHzszllk, nemcaak bogy jobb jövtfro, do még az életre sem vngynrrtc érdemesek t Aeqnkni tftetftétöó rel/ua in urduja Scrvare mentem, non teotw in bonis Ab ina^lonti temporatam 1 rfé''t i t í a ... Netnctak egyes embernek mondta ám ezt a nagy latin költő.
Hogy tohát a kanizsai 8 osztályú gymna-BÍumból valami legyen, a t. városi tanácsnak, vagy egy alukulandó bizottmánynak kell az Uéléro áUanin. h. a*
Legényegylet Nagy-Kanizsán.
A tAnodák, tudományoi intézotok, képző egylo-tek s több efélék között, méltó helyot foglal el, az úgynevezett Logény ogylot I
Nem minden omber részotül Azon tzoroncsébon, hogy iskolákat végezhot; ha pedig — mi sokszor megtörténik — egy ily egyén elhagyva gyormoké-voit 1 megtanulva valamely metterségot, midőn munkája után él, t szorgalma — Tagy a vélotlon által jó anyagi helyzetbe jő; akkor érzi csak a hiányt, molyet pótolni nem lobot; csak akkor siratja meg kc-sorveson, hogy gyermekkorában nora tanult, vagy non; taníttatott. Van sok eset arra it, hogy egyik vagy másik mesterember azért nom boldogul, mert nincs semmi képseMségo. Bedig nálunk már természetté váll, hogy sok szülő, tanulni nem akaró gyor-íuokét igy fenyegeti: „mogállj to kölyök, ha nom tanulsz — oda adlak Inasnak I" Mintha bizony az iparosoknak csupa fajankókból kellene lennlök I A kó-
Cezotlon iparos — csak fogy vernéikül! katona; azon-an más oldalról szóljunk a dologhoz: togyük fel, hogy sok szülő szívesen taníttatná gyormokét, do nincs módja, nincs alkalma — tollát mesterségro adja ; pedig tanoncz korában az ily fiu sommit sem tanul, mivel a vasárnapi iskolát csuk azért látogatjA, mert elmulasztás esőiében fel nem szabadittatik ; ha marad idojo — a/.t inkább inulatságrA fordltja, nem éri fol gyongo eszével, hogy mit voszit el — s ezt nom is lehet csodálni oly egyénnél, kinok gondolatai Zavarosak, s csakis u képezés által tisztázhatók.
Miké]) lőhessen tehát segíteni azon, hogy ok ifjúságukban iskolákat nom végzett iparosok meglett korukban nyorhessenok annyi képestetést— monnyi elégséges állásukhoz?
Erro a fololet: „Logónyogylot" alakítása. Igon, «i azon hely — hol az ipaTus-íogódek a hiányzó ismereteket megszerezhetik — ciokély pénzért, sőt a mi több — még mulatságban, élvezotbon is rószo-sülnok.
Tanulhat ott a ki akar — nyelvtant, torraészet-tant, földleírást, mnthematikát. rajzolást, zenét sat. E nullott oly nomcs élvozetokben részesül, melyek szelleméro jótékony hatást gyakorolnak; művelődik, tinoiu társalgási modort szerezhet — egyszóval: mit gyermokkorában elmulasztott, azt mint fiatal omber idindig helyrehozhatja.
Erkölcsi oldala inóg jótékonyabb, főkép oly emberek jollumére, kik nom bírnak elég növeléssel, s onnok következtében sok ballépésro— töt orkölcs-tolcnségro vetomednok. Mert azon A pénzon, mit korcsmában elpazarolnak, a hol sommi jót nom tA-nulnuk ; jólétüket vásárolhatják meg.
Társadalmi élotünk raétolyo, hogy tok inüvolt ember, a nála szellemképczetlenobbct lo szokta nézni,
——----iL.ll.-JJ-------L ... J.1_J............... i .1 ... il i i
Még egyszer rám mutatott Tausonder. megrázkódtam, s kivittek a Rákosra. Jelen voltalt Eisgru-bor l''Vanczi segéd, háiom városi tanú/egy ttlzrakó és Tausendcr.
— Tohát kérők egy százast, — szólt Elsgrubor a vásárlóhoz.
Ez ugy megijedt, mintha valamolyik szegény-legénynyol lott volna dolga a hárságyl erdőben.
— Kéroiu,én bizonytalanra nem reszkírozhatok, cz nz eladó dolgn.
E szóra olövosz Eisgruber cgy csomag bankjo-gyot. belém holyezi; rám raknak fél Öl oiorfát, s megkezdődött a pokoli tiiz, molyhoz kénest a misun-di melegség, a dán hadseregnél, novomberl délután. Ily molegocsak ogy konstántinápolyi pénzügyminisz> tornok lőhet, midőn a nagy ur 100,000 rodifet zászló alá szélit.
Körülbolöl 3 óráig voltam Pl utó kormánya alatt; Tausonder vágy-sovár pillantásokat vetett rám, mig lassan-lassan kihűlvén, a csomag bankjegy épon vo* telő It ki egyik roj tekémből, liAngot taps között.
Ezután beszállítottak újra a kereskedésbe.
— Most inog vagyunk ! — kiáltott a segéd.
— Még nem ! — viszonza Tausondor.
— « mi baj ?
— Hátra van még az orö próbája.
Tauscudor eltűnt, s hozott magával hat izmos
kovácslegényt, feszítő vasrudak, fejszo ir, kulcsokkal; mindenik egy-ogy Patkó volt> t rám rontott egész düh- é* erővel.
Midőn ezoknek is dlctöségteljesen ellenálltam, Tausondor kiizzadta az ezerost, s pár óra alatt már Budán voltam, hogy Fojérvá* folé, haza szállítsanak.
Az utközbon több nézőm volt, mint a nomzotl színházban, az uj pálya vígjátékoknak.
Bogláron a pályafönél négy ökrös szokérro tottok, t hogy uram az erdőségeken könnyű íclkismo-rettol utazhasson át, vagy 14 darab ezorest belém pakolt. Most tudtam és láttam, kivel lesz dolgom; kl nézett volna kl ezen fokoto kAputbn beleszorított, legfeljebb kóbor schilchtornok látszó, fél emberből 14 ezorest? Nincs oly morész phantnsia...
Egy 24 órai tökögés után itthon lőttünk, Tau-tendor uram tzép fostott szobáiban.
Mielőtt bevonszoltak a szobába, eleget kérdő-zősködtok rólam a csolédok, többek közt az olsö béres:
— Ugyan Izsák gazda (mort nagy gazdasága mellett
is csak Igy hívták), mi fránya szor lehet oz?
— Ez János shirkhö! erro jliön majd az én ephitáphiumom, — szólt csürvo-csavarva uram, senkinek som morvén megvallani n valót.
Miután bizonyos szoglotbon apadióhoz loszorl-totlak, még nem it evott az ut fáradolmal után, bo-zárta az ajtókat; befüggönyözto az ablakokat, « elkezdett pakolni két-három almárjom-, Íróasztalból; utoljára ogy tzál padlót szzkltott fol, s oly nehéz zacskót omclt ki alóla, szinte izzadt bolo, mig örzé-somro biz''a. Mindjárt éroztom, hogy aranyok, mort, valami szokatlan érzés fogott ol érintésökro.
Mog lóvén a bopakolás, minden szeget-zugot megnézott, ninct-o valaki a tzobában, azután''ogéíz áhítattal ilyen boszédot tartott hozzám : „Werthoim 1
Én nagyok a to urad, rtlndonod, ki tégedet kihoztalak Postnok sötétségéből; no logyouok ón kívülem idogen uraid.
Légy néma mindig, akár ki szólít; elég uoked ha én velem beszélsz.
Akár kaputos, akár szűrös embor jöjjön a szobába, — tudd míg, mindegyiknek pénz koll; az el-söro mosolyogj, s mosolyod azt áru|ja ol, hogy nincs; mlg az utolsót iigyolommcl kitérd, mort ez rád it ronthat, kivált ha éjszaka jött be.
Rottonotos vigyázó légy; hA én hajlongok vala-moly ur előtt, leültotom, hizelgok neki, — cz azt jolontl: hogy önnél van mit-— fojtonl; hogy gazdag ombor i, okkor te it mosolygó arozot vágj t légy k tzon...
Ha pedig csAk olyAn foghegyről beszélek vaIa-kivol, lo nom ültotom, tzlvArral nem kínálom, a mindig az ajtóra nózek, — oz Annak jelo, hogy ctak olyan Volentér-félo omborrel van dolgunk, ki íogfcl-jobb vinni akar, do tudja laton, mikor hozna; okkor légy komoly, huzd összo arezodat, s egyet so szólj.
Nání foleségem többszőr sopánkodva fog rád nézni, midőn a boltos sogédek, dlvatárutnök háborgatják — mog no indulj rnjto, m^jd mog fogod ozt is szokni; gondold mog, egyodül ón vagyok a to urad I...
Istentől elrugaszkodott, semmiro való fiaim — a hányszor csak itthon nora leszek — nagyban fognak vallatni, kónyszoritoni mlndonfélo tzorszámmal, az órakulcstól fol a gonor kulctig; a penocailui-tól kozdvo, a baltáig. Ugy erős, kitArtó, a gondolj vissza Rákosra.
Midőn sandítok, ez azt jelenti: hogy mostor-orabor vizitünk van, s vagy börro vagy posztóra kér pénzt; fel so vodd ; no hal|j sommit; özektől nem sok várni valónk vaji, mort leérkezésed előtt már végig nyirtem ökot.,.
+ 35
«
cxá Íjának. V«*y*k owtilyonként. Aa első tiosztály, hol 70 gyorineknól — ha azt akarjuk, hogy a tanítás és nevelés kozdoto, rahídon későbben sxerzendö tudományok támasza legyen •— többnek lenni nem ozél-szerU, mert az oktatást nem lohot ugy Intézni, hogy az a gyermekek természeti hajlamokhoz mérten a legalkalmasabb legyen. PedigN.-Kanizsa 14,000 lakóval biró város 1. itosztályában 200 gyermok ül és nyelné a tudományok alapját, ha arra azaz egy szegény tanár olégséges volna, — És igy vagyunk majd mindon osztálylyal. — Már pedig, ha az elemi osztályok-bag nem fejtetnek ki mindazok, mik a későbben szorzett tudományok felfogásához, megértésóhoz, mogkt vántatnak, hogy a reá foktetondő tudományokat könnyen elbírják, nom tudom miként érünk czélt; hogy a gyermekok. emberekké képeztessenek, kik eszöket jól használva, erkölcsösen gondolkozzanak és csolokodjonok, azon állásuk és hivatalukban, mo-lyokro hivatvák, ügycsokké és hasznosakká legyo-nek.
„Majd niegjö az esze, ha nagy lesz és gymna-siumbA jár." Igen Is megjő| do amit Ferke megszokott és nem tanult meg, azt Ferenca nem hagyhatja cl — és nem tudja*) Ha aztán igy városunk sarjadéka o szerint neveltetik fol, esők fölnőve tesznek ▼alamlt majd annak előmozdítására is, mit nt. 11... i I. ur, o lapok hasábjain szomorodott ssivvcl megemlített.
Még nagyobb mogütk"zéssol olvastam , hogy a „Dalárda" által rendezett álarozos bálokban nem is igen ritka volt 2—800 ftos bohóca öltöny ;**) kedves földisim, ha ily óriási léptükkel haladtok az örvény folé és mégafontobb említett ozélt is elhanyagoljátok akor: „Hungaria non fit, sed fúlt." Pedig a nagy Baéohonyl megfordítva mondta.
Először tohát alapot U azután a többit építsük feli NYÁRFY KÁROLY.
Mohács, 1804. febr. 28-án.
A Duna ssoroncséson szabadult meg terhétől, t. I. a jégtől, mely a kömény hidegtől holyenkint fél ölnyi vastag is volt, s ezért sokan féltok az idén is vizái-adástól. Két nap előtt mozdult meg városunk alatt, s ma inár lezajlott. Idcjo is már, hogy a „szökő" vizot láthatjuk, az embernek szinto egyej dob-banik a szive, ha n hosszú tél után ismét ébredni látja az Ős fóíyamot, benne a csintalan halacskákat nyilscboson lejteni, a habokat szelő Ingókat büszkén ovoznl —o látvány a dunaparti lakosnak ritka élvc-zotot nyújt. A gözhajótársulatok se bánják biz, ha prüszkölő gözősoikct útnak indíthatják valahára, de átalán a gőzhajók megindultával sok szegény umbor Kunka-korcsctct talál. — A dunai halászat roppant sokat szenvedett az erős jég miatt, ngy, hogy a halászok kénytelonltvo voltak már vagy 2 hó óta Eszék vidékéro monni s ott annyi halat vonni, a mennyivel szerződésileg a halászatot bérbeadó urodaloranak adózni tartoztak. A közönségnok ritkán mnradt valami, s ha igen, az oly drága volt, hogy alig lohe-
'') minden ember fjreim.k, rlsitnt m«rt toheUígo, nincs rlsilnt mi« októl ueui JAr gymuatlumb*; 4s akkor ks as elrml »l»Abb o»itAijrokb»n u< m fffjrekssűnk nerslal ii aanok óvat eiil-jit cHmo»diUnl, 11 tg{ti ember »Hi»« van ssJJU ílet-ire né»»«.
") Mlutin o bírt in ktttSIUtn, nt| kell jagjrotnoin, hi^fy a drÍK» hohAci Blttfnyök, nem vA«Ar»IUtl»k meg, hanem «it fiatal krr<ske<19Iok Titi*«1bSl netiiny forint fl.«»íj mslUtt k»|r«Bn kl-Mtík, oe ncin volt áldo/al , do Igen l» voltak kftlg/ok S- S00 forlnto« rubikti filtUtr*. s — esők — nem bokA«x- hanem (álon mWuyök vallUak l mit miskor U l< bet kassuálnl. Ujd.
tott megvonat. Képzelhetni a halpiaca meddő állapotát abból, bogy apró, 1—1 */, sulyu halnak font-76—80 kr { tessék már most böjtölni. Meglátjuk azonban, hogy a Duna lezajlása után, vájjon loob . száll-c, vagy emolkodnl fog az ára.
Helyi dalárdánk is valahára azon üdvös gondolatra jött, TtV>gy a szűkölködők részérő valami coileo-tiót kellene semmi; cz ügyben ma gyűlés tartntik. A szegények száma nem csak az Alföldön, do átalán mindenfelé mutatkozik, tormészutosen nom oly érto-lomben vévo mint ott; do n házalók száma, kik közt többnyiro keresett nélküli mesterlegények, nz aszály áltól sujtqtt vidékükről Idovándorolt szogény napszámosok, rendkívüli nagy. Ha egy kéregető mcs-torlegényt látok, mindég szánni tudom azért, mert cz örömest dolgoznék, do munkát sehol se kap, s ha igon, ugy bizonyosan ősszojárhat 6—0 népesobb várost, falut, mig val thol 2—8 hétre felfogadják j szo-rintom a kézművesi osztály utóbbi idő óta a földml-ves irányában aránytalanul van adóval tarholvo, mivel személyes koroseto oly csekély, hogy annak erőjéből bis nom tud megélni, hacsak tnoliékes korcsottol a hiányt nom üli helyre. Igy nőin osoda, ha a mcsterlogény a házalásra szorul, s nyomorún tongö-dik. No talán a tavssa majd a szomorú idöviszonyt is átfogja változtatni jobbra. KUOYEKAY.
Kanizsai színház.
Szerdán , márcz. 2-án adatott a „Próféta," uj dlszletok- s gépezettel. As előadás korokded s élvezetes volt. Kiomclondök : Loydon János (Mlklósy), Fldes (Nagyné), llerta (Szrtl>óné). A münstori tanácsház összeomlása, leszámítva a függöny alá esö kő-halmazt, igon szép csín- s jó rondezottséggol Volt kiállítva.
Csütörtökön, márcz. 8-án „Nagy apó." As előadás lanyhán kezdődött -— do később üttotett. Po-tordi, a nagy aj>ó szorepét (Szigetközi rögtöni meg-betegedéso követkertébon Krszényos játszotta) szép sikerrel. Zsuzsi (Szigotközinó), figyelemmel s jól játszott, Komáromivul énekelt kettős tapssal fogadtatott; Knfaela (Makfoi Nina) újonnan szorződött tag játéka szabatos volt Ágnes (Nagyné) Kis Tamás (Horváth), Gyula (Komáromi), Nagy Jancsi (Balog), mint máskor, ugy, most is mcgállták helyükot. Ess-tári (Árvái), nom árt, ha több életet önt játékába. Violin (ismét Horváth), jól alakit. Közönség kovés. A terem meglohotős setét.
Szombaton, márczius 6 én „Haramiák." Móor Károly (Miklósy, n jutalmazott) megfelelt szerepének. Móór Maximilián (Erszényes) dicsérotcsj ro-rencz (Horváth) szép jelét adta telietségo- és szor-almának ; Amália (Szabóné) jó. Az előadás kerekded.
nagyon tisztelt karzati közönség moderálhatná magát, mert a legtraglcusabb jelonctoket ugy megróhö-gé mintha csak a „Polotkol nótáriust" Játszották volna. Siynos, hogy még a zártszókokon is voltak utánzók. Kovés közönség.
Vasárnap, C-án „Néma menyasszony," bohózat. IUgó (Balog) sajátgos alak, Igon jó ; lligéné (Balog-nó) a nyelves folcségot élethűen személyeslté ; Kozma béres (Nagy) némi túlzást levonva, jó; nojo Panni, szakácsné (Szigotközinó) vidor s ügyes játéka mulattató volt; Uero (Horváth) rosz ónokét leszámítva, jól játszotta aa ostoba haszonbérlőt: Constanczia, leánya (Mlklósyné) föérdomo az volt, nogy a körülte történt sok komédián nem novetett — s a néma monyasszonyt Jól adá. E vasárnapi darab mogtotto hatását.
Kotfden, 8-án Komáromi jutalomjátékaul „Csi-
kós." As előadás nem felelt meg mindonbon a várakozásnak. Említést érdemelnek : Rózsi (Szigetkö»i-né) játéka jó, éneke szép. Karvasynó (Nagyné), Szárnyal (Szigetközi,) Márton (Erszényes,) jók. A részeges asszonyok jelenoto vig kacajjal fogadtatott; Horváth jó komikuma által Cftnt kl. Bonoze (Árvái) jobban vigyázhat játéka- s klojtésére, mert a szóragokat igen ónckszerűon hangoztatja. Brndl (Komáromi) nom csoda, ha a sok üros boly láttára lo volt hangolva.
Hirek és események.
A As itt működő színtársulat — Balog Al^os igazgatása alatt, Zalaogerssogen keresstül utazván, ott G színi előadást és két operottot rondez. Reményl-
Íük, hogy e fiatal erőkből szervezett társulat — mint tt, ugy ott is kifogja a közönség méltánylatát érdemelni.
A Lapunk utóbbi számában említettük. Tor-■áncaky Mari és Bolus Teréz úrhölgyek gyűjtése aa Alföldiek sogélyozéséro, 281 frt o. o. mely összeg a Családi kör ssurkosztöségéhoa el is kűldetott. Aa ÓU ismét bejött 19 forint, moly utólagosan küldetett ol. Es igy hölgyeink fáradozásának gyümöloso éppen 801 foriut o. é.
A Érdemes polgártársunk Kiss József úr, ki aa inségesok számára a város tanáosa által rendezett gyűjtéshez 20 foriuttal járult, hölgyeink gyűjtését ismét 10 forinttal szaporitá. Jó oat tudni sokaknak. Szenvedő embertársaink nevébon kívánjuk tisztelt polgártársunknak: hogy jó cselekodotek eszköslé-sóro soká, igon soká, tartsa meg aa ég ura......
A Hős höltemény. (Buttor Flórián) dallam s»o-
rént.
Báron) ifjú világnak megy Kdos rotnénységl>en,
Mort köxülök mindegyik egy: Hős a levegő ben.
Elmontonok — ogy visszajött — Suttogó csondoson.
Ssivo vágya, forró lángja lm toljoscdésboii.
A torméssot csodált mivclt Lényének miatta —
Sötét éljcl — nagy gőzerő,
Otet visszahozta. (Beküld.)
A Az itt működő színtársulat játékrendo a következő : Szerdán, márcz 9. „Humorlsztikus felolvasás" és „Jól ör/ött bjányj" 10-én, „Varázs hegedű" oi>er«tt és a „8-dik pont;" 12-én „Doborah;" lS^án „Marosa," az ozrod loánya; IB-én, „Szapáry Pétor;" 16-án, „Falusiak;" 17-ón-én, „Bibor és gyász;" 19. „Vará«» hogodü," operett és „Á szorolmes nő szabó;" 20-án „Hangverseny és szavalat."
A Most bizonyosan állíthatjuk, hogy a Nagy-Kanlssa Sopronti vasút épitésóro a munkás kosok ezronként ajánlkoznak.
A A varasdi híd egy részét a Dráván— a roppant jégzajlás szétrombolta.
A Szent-Lászlón, Dagysserü lopás történt, egy vasúti válalkozótól 4000 frt késspéns és 6000 frt értékű váltó raboltatott el.
A Tavaszunk kinyiltával e hó 19-én, úgymint évfordulati ünnepén sz. J ó a s o f n o k, kl nomosak a családfők és iparosok; hanoin a s«. Lászlóról czlm-aett sz. Feroncs-rendi atyák által századokon át tör-hetlon hűséggel koséit plébániánk ősegyháaának is
11a atomomra húzom kalapomat, — akkor sso-gény kéreget.
Ha valakit megcsókolok, es a*t jelenti, hogy kösel atyámfia, do csak vér sserént, nem pedig neked Is; azért ogéssen oly idegon légy, mint másokhoz.
Midőn erős hangon azt mondja kint a folyosón a szakácsné : „nincs itthon aa ur," — annak jele, hogy vhgy sainéssok lőttek, vagy a tomplomunkra kéretgotnok; vagy valamely bálba hivnak/ nokom nom kell sem bál, sem templom, to vagy as án vigal-mam és üdvösségom t...
Ha vorekodom, ea mindig Jó jel, mert akkor tudhatod, j>éuz helyott — bottal fiaettom ki a cso-lédot.
Bent a szobákban lóvén pedig sirás-rivás, — ez esetben is téged klméllok, mort o> olyankor szokott történni, midőn a kamasz gyerekek ruhára pénst kémek, s folöltöstotom ökot — nádpálezával..
Kezemet dörssölvo, szűkség, raogtagadásrn gondolj, ha pedig balfclomot szorongatom, bizonyos, liogy valahonnét pénzt hoznak.
Ha csuklóm, ekkor imádkossál, mert káramol-nak ; a erős dörömbölést hallva a kapa alatt, vágj jó képet, mort nom vendég jön, hanem gyapjút hoztak.
Ezek legfőbb kívánságaim, házi szokásaim, melyekot veled tudatni akartam, a többit m^jd megtanulod időnként.
Arra kérlok még: légy mindig hü és igas hozzám; tcikodat soha et n» áVuld sonkl''aek a világon, s ha meghalok, péhzostöl együtt tegyenek siromra, mert egyedül ucy alszom nyugalmasan, bA ott is velem lesaesz örökkön és örökké"...
Most magamra hagyott Tausondor ur, s euai ment valahára a család tagjai közé, oly lelki nyughatatlansággal toljesltvo elébb kötelességét, mintba statárium előtt állt volna.
K nap óta nincs nyugságom.
Alig mogy cl uram a gazdaságba, Nánl asszony már jön, oairógat, osonnen néz; át-átkarol, de fogadásom nem törhotem mog.
Két kamata gyorok (ugy hivja a cselédség, hogy: ifjur) folyvást vallat, kulcsokkal forgolódik mellettem, s midőn semmiro som megy volem, hat tártalan káromkodás köst egyet-egyet rug rajtam.
Mindegyt fogadásom meg nom törbotoiu.
Jön tömérdek pénztkérö, könyörgő; majd a szivem raped mog sok siogény gazda jajvctzoklé-sén, — do némának koll lennem t...
Pedig, ha látnák, monnyi bennom a kincs.
Oly csomagokban vannak a baokjegyok, mint kárvallott embernél n sohaitis.
Földtohermentositési kötolczvényok részint zálogban, részint — mint tulajdon.
Arany, ezüst, ékszer egész torhekben, alig bírják sziv-kamaráim.
Temérdek betáblázott kötelesvény, sorozatban.
Sokszor oly fény, világosság van bóunem, hogy kl hirtelen ránézne, bolevakulna I...
Azt hiszitek, tán aa arany, gyöngy, vagy ozüst adják est a fényt ?
Nom 1 a sok wtogény ambor könyo, moly a — váltókon ágii... KOBOZ.
Ne csalj .. .
No csalj, no osalj. ha nom aMreto,
No vésd arcsod a szivembe, — Keblem ssolld érzelmeit
Hagyd oaak csendesen folyni le...
Ssemod égő pillantása, Ne hazudja a szerelmot,
B ne korbácsolja féktelen
Tongorré, minden véromet...
Ajkad édes mosolygása,
No nyújtson csalékony reményt, Hogy majdan még Is tovassál\j, Könnyű csapoaár lopkoként...
Kebled epedő sóhaja.
No rázza fel a lelkemet. Maradjak hideg ssirt inkább, Melyet örökös hó temet...
Ha nem sserotsa — ne váed arcaod
A szívembon olyan mélyre, ... Hogy arcxoddal hidegséged, Majdan szivem is kitépiot
NÉMETH NÁCZI.

védszonty''e, na any ntoniplomban tartandó flnnepólyet ístoni tis»telet alkalmával, mint hitelesen értesülénk, Hit. Kön ny o Alajos, holyboli kegyea rondi U nár a áldooár mondand egyházi aa. boszédct.
A Galambokon, 8- és 9-én éjjel, Kechnltzer kereskedőt megtámadták a rablók, ö bezárkozott -neje felszaladván a padlásra — a uiint az obiakon fejét kidugta, Imgy tüzet kiáltson — egy rabló agyonlőtte j épon állán találva.
K « p o i v li r.
* Szorgalmas és saép tehotségtt boszélyirótik, b. l''ongrátz Emiltől két kötet beszólyt adnak kí „Es-
''tlkék" o«im alatt, Hornyánszky és Iluinmol posti nyomdatulajdonosok. Két kötőt Ara 1 frt. A* elŐtizo-tesi összegek márczlus hó végéig fenntebbi kiadókhoz küldendők.
• „Aa ország tttkro" czimU képes lap uj elŐflze-tési fölhívása szótküldotott. E, mind irodalmi, mind mUvésaeti tokintotben kitűnő lapot nom is saükség t. olvasóinknak ajánlani. Eléggé ajánlják sikorült, saép képei, a azon erők, melyek a* irodalmi téren, mindon számában nom — nem hézagpótló csikkeket, vorsoeskékot, hanem többnyire valódi kinosokot rak- • nak lo.
* E lapok kiadóhivatalában is jelont meg ogy kis mű logköaolobb, ilyciim alatt: „A magyar nyomdászat jelen álláa*." Irta Aranyossy Lajos. Lapunknál lóvén, nem mi hoaaánk tartozik törekvésének d icaérése.
• Alároxitis hava 4-én vitottek ol sxékváro«unk-ból, a katonai rögtönltélŐ biróság itéloto követkozté-bon a helyszínére, Zádorba V . . . János (60 éves) és öavepy 11 .... . Teréz (33 év«a) kötél általi ki-végoztetés végett. Orgazdák levén s ozimboráskod-tak illés Pál rablócaapntával. Az első pajtájában egy pandurőrmostor is agyonlövotott, ki a tagadásba vett rablókra ráütött.
s=s Mult hotekben tettes Kaoskovlcs Károly földbirtokos urnák egyotlon egy s szép reményű lo-ánykáiához, ki mint a pesti angol szüzeknél lövő növendék scarlátban súlyosan megbctegod«tt, Dr. Edl Kálmán ur Mornyéről távirdailag meghívatott Dr. Kovács 8. Endro, és Dr HotVman urakkal tartandó orvosi tanácskozásra, mint különösen a gyermek gyógyászatban, do átalánosan is szép képzottségűs bő tapasztalást! orvos o tanácsoskozáanak és több na-
IM>kig tartó egyotomos szerelésnek a zárdabeli orvos )r. Iloffinann úrral oredményo lön, hogy a botog gyermek raegmentetett, és vUna adatott a már két-
36 • $»
a ég be esett Mflléknek. Ez alkalommal, Dr. Edl a zárdabeli rendos orvos urnák ügytárai felszólítására tudományos buzgalomból, az ez időbon szintén scar-latban fekvő több zárdabeli növendékot és l»eteg s*ö-zokot kedvoző sikorrol szerelt egyetemben a /.árda orvosával, moly részvótteljea és omberics fáradságáért a főnöknő asszoaytól omlékül és hála jolűl — pénzbeli dUat olfogadui vonakodván, — bocsos arany burnót szoíenozóvcl ajándékoztatott mog. Örvendő-tes Somogyra nézve, hogy ily orvosokat mondhat mngáónnk, a hízelgő, hogy orvosai l''cstro vitotnók tanácskozásul. Az illotfl tisztolt orvos urnák podig mind tudományának, mint szép magány jolloménok rajzolására ós olismoréséro o kót adatnál csalhatatlanabbat nom adhatnának. (noküldotctti)
Nyílt posta.
Dórinak, K.-Si.-Mlklá. i Mogkaptuki Tárjuk as Ígéretet. B R-nek, N.-Vára«ti Sorami kaog » W-üfk, K.-Kanlua t T.lrolm.-t Úrfiak) a tSrtánotl kin-wkhöl kft.lUnk Időnkint, enjcJelmárel, mi* vállalatainkban t* bMioilank fel kolölíik, mit mafin lorílbon tudatunk annak l<le-Jíb«n.
T-n»k, N.-Kant/sa i A r-5k»ra<Ui««tot eltrttflk a naptár • simára, od« v»l/>| kérünk mije Ily nemből t&bbot Is.
0 —II Ol»»»«» ön o l»|)b»nl njrliatkoi*tiink»t; finnek l« m*nitbatnánk mitl. A lovAI 6 n»pi(f »lM»»roheW, különben mejf-•cmmltlljilk. A» 11/ kót» <5. pllaUUHt^Mk hslyett »okk»| Jobban tos< ön IArcaival, ha'' a vl<14ki-n milkeJrelöl nlttadiat, rajfy hang-v»r««n/i ron<W»aok. TotMrvlnk ihen balnak, kiket »<m Ily l«-rotek, sem puitla ásóval naui lehel megmenteni. MlaJcn erőnk-kel talpra, niljT ttj kal.Viiokal ai ég Ura, tiplilal ai 4h«i0k*l, mert odillg ntAg vajmi keretet teltünk. ,
A-nak, lUe.be i K»«iöuj6k. J. P-nak; ml as Utennyila,
tV«s »Ar a lAdalUt'' .Elír Ide kényetek." Jobb, h* a mt keillnk Ar ol oda, ai áldással. A> A''x>zönek nein kelt rera, kivált rosi, l)ti»9''iak ■ TudaMa vclUok norít/-.K. aiurf Kolhechlld, Slua, WodlAncr, Pereire »tb. ,La»tan a telttel »'' Kötóljük. B-nak i A kérdjsos mll Ir>>Ja KapoerArotl lakik. Ct. 8-nak, Pcileai Pár nap mulra megy a M/Irat, egy mk» csomaggal aiAutadra.
Oy. K Aa Istenért, oiak ne rAfalmaisanaki jobb a se-lyemraKAk Arit elküldeni, mint drAga bolti kontók 4t semmi erd-mAuy 11
Farcsft történet *) 1
Drávgfoki kis korcsmában, Történt épen mastanában, Hogy a tyukász csirkét szexiéit, S egy lány t\jkán nagyon o#lpott....
Utták sokan ; az is látta, Kinok szivo fájt utánno, ''Várj némotM a legény kiált, S karó molló Icsbo kiállt.
A tyukász ugy ht^jnaivba, Botokint a Kollncroiba, S míg a törkölioíát nyelte Kínt n logÓDy A csirkéit orogetto I..
Nyel a gége : ktuk-kluk-kluk-kluk.
Udvaron fut csirko és tyúk. iliro viradt,
Moggyuladt a tyukász szive, S egy tyúk híd volt a ketreezbe II
DRÁVAPAIiTI T1LINKOSTÓL.
Fololtís szerkosztü: KOBOZ I8TVÁN.
•) (tt mindenki közölheti Terseit, ha sorAArt 6 krt s ea.n MOl bAiyogdlj főjében 30 krt Úact. Baerk.
Gazdasági tudósítások.
IV.-Kanizsa, mározius O-én. Oabnoirak. Buza
86 font 4 frt 50—4 ft GO kr. Koza 80 font » fl.—3 fr. B kr. Arim 2 frt 70 kr—a frt 80 kr. Zab 2 frt Kuko-rioza 2 frt 80—2 frt 90 kr. Hajdina 2 frt 20 -30 kr.
''Kapozvár, Mártius hó 6-én. Borús esős napok után, szép tavaszi idő, még hasonló 8—b nap s oraol-keduttobb helyeken a szántáavetés elkezdhető. Uta-ink még mindig fcnokotlonek, i oi ai oka, hogy a pi-arcz nom látogatott) a mi kis eleség a hetivásáron szállhatott, követkoző árak mellott talált vevőkre: Szép buza 4 frt 20 kr, közönséges 4 frt. Koza 3 frt 8 frt 20 krig. Kukoricza, 2 frt 80 kr—8 frtig. Árpa 2 frt 10 kr. Haidlna, 2 frt. Zab 1 frt 80 kr. Egy zsák burgonya, 80 kr—1 frt. Egy nuAszoni való borjú 4—5 frt. Egy pecsonyo malaca, 00—80 kr. Pnjka 8—4 frt. Egy osztrák itezo zsir BO kr. Bor
\ria
akója, 4 frt.
(m. p.)
HIRDETÉSEK.
A vriszlúl uradalom
Kzabad kc{8xlx'')l clád 9 darab 4, 3, 2 6b 1 dves tenydsz szilaj bikákat, a venni Hztímldkozók ezennel tisztelettel meghivatnak. Kelt Vrtíflzlón, 1804. márez. hó 4-dn.
Bernritter Frigyes
kasznár által.
FUSSKUIOl Fill JÓZSEF
nagy-kanizsai füszerkoreskedőnél kapható a
I''agliano szirup,
moly gyógyszer a vór- <S» nedvtisztíuU természetes elve szerint a gyógyászatban eddig teljesen ismorotlon növények nedvéből levén kéatítve, a testből minden romlott, vizenyős és az egészséges részeket i« felmaró nedveket eltávolít, » igy még azon betegségekból is kigyógyít, melyek eddig átaUn gyógyítliatlanoknak tartattak, amint ezt a tapasztaliU
fényesen igazolja. Miutiin ezen gyógyszert egyonesen annak feltalálója- és készítőjétől kapom, annak valódiságáért mindonkor kozeskedhetem.
Magyar s német haasnálati utasítással ellátva 1 üveg ára X frt kr. o. é.
Ugyanott kaphatók jutányos árou mindennemű korti vetemény-magvak, erdei fa- és fűmagok, valamint mindenféle gazdasági takarmány magvak, kUlőnbscn: franozia lnozerna, stájer lóhermag, burgundi tarrórépa és franozia perjemag stb. stb.
Nagy válasrtékban feltalálhatók ugyanott jutányos áron klllön-félo bőjties ételük, u. m.: szártlina, Angolna, viza, hllring, szardella, száraz és áztatott tőkehal. Továbbá különféle sajtok, u. in.: parmasan, omentliaii, zztraolüno, groi, liptai s brinza.
Végre mindennemű 1864-iki töltési! savanyu és keserU
X.
findet dio Ziehung des
K. K.ÖSTERR. EISENBAHN- UND DAMPFSCHIFF-
FAHRTS-ANLEHEN
statt, welohes in soiner Gcsammtheit folgende Treffor enthKlt:
fl. 250,000, 200,000, 150,000, 40,000, 30,000, 20,000, 15,000, 5,000, 4,000, 3.000, 2,500 etc. bis abw&rta fl. 120 niedrigster Qewinn.
1 Ixjo8-Cortificat znr obigon Ziehung gllltig, isi duroli nntor-zciohneto StnntselVecten-Handlung á fl. 2.50 kr. per Stlíck gegen Ein-sendung des lk)trngs zu bezieben. — 7 Stllok kosten fl. 16.— 14 StUok kosten fl. 30 östorr. W. in lianknoten.
Gef. Auftrligo hiorauf werden prompt ausgefUhrt und den Be-theiligten dieZiehungsliston unentgoldlioh zugesendot. Man beliebo »iob daher baldigst zu wonden an
Adolf Beuschl
in Frankfurt a/Af.
Am 1. April 1804
Ziehung dos
Neuen Prámien-Anlehens
mit Oosammttraffer von Franca 100,000, 80,000, 70,000, 60,000, 50,000, 45,4im>, 10,000, 6,000, *,000, 3,000, 1,000 etc. abwárts
Franca 40 niodrigstor Úowinn. 1 Loob znr obigen Ziehung gllltig kostet fl. 1.60 kr. — 6 StUok fl. 8. — 13 StUok fl. 15 östorr. W. in Hanknotcn gegen Einaendung dea Betrags.
AuftrHgo werdon prompt und gowiwonhaft ausgefUhrt, und die GewinnÜBten unentgoldlioh zugwandtdurch di« StaatBoffooten-Uandlung von
Joh. öeorg Lusamann Jr.
iu íYaiütfurt a/M.
Wajdita József kiadó, laj>- 6b nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.
Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam.
Ö. szám 1864. marezins
Ismeretterjesztő lap
a
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet koréból.
Megjolon e lap logptább ogy irón julius hó l-től kozdvo minden hó 1-ón 10-ón ós 20-án. — Klülizutési ár postán szétküldéssel ó» helyben házhoz hordva ogész évra 6 frt. ( félévre 8 frt. Nogyod évro 1 frt TO kr — Mindon olőlizető a tulajdonos kólosón könyvtárát az eddigi fonnUlló feltételek mellett fél Áron használhatja. —• Nyilttér égy Potit sorért 10 kr. — Ilirdotésok négy husábos Petit sorért l-«Jr T kr,, 2 or t> kr. és mindon további beiktatásért & kr. s bélyogdijért 30 kr. fizotendő. A beiktatási dij s a lap koselését illotő minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nogy-Kanir.nárA ( a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden lovelck
bérmentve a sserkosztőaeghe/. küldendők Ka|x>»vArra.
A t ez. clőfizetőkhezl
A negyedéves előfizetések lejárván, tisztelettel felkérjük az illetőket, előfizetéseik megiy ítására.
A kiadóhivatal.
Kivonat
0 A soproni kirrftkfsUlml ém Ipar kamarának, a maga* kereskedelmi ministeriumhoz intézett jelentéséből.
I.
A kamara-kerlUet nagysága és népessége,
A* utolsó feljelentés óta , Muraköznek 1861-ik évben Magyarországhoz, illetőleg Zala megyéhez történt visszakapcsolása által, a kamarai-kerület 821.990 hold, 918 □ öl vagy 16Vio mórtfölddel nagyobbodott, ugy, hogy jelenleg területe 6,005.193 Imid, 277 □ ölet vagyis 662 »/.o mértíöldet tesz. ''
Népessége 1,866.229 lélekből áll, és következőleg oszlik fel i
Sopron megye Vas
Zala „
Somogy „
Baranya „
Tolna „
Veszprém „ Győr
Moson „
□ mérföldön
122.580 290.372 267.385 251.926 262.290 215.881 189.204 89.970 76.621
57''/, 96 100 114V,. 91 65 74 28''/,. 8ö''/,0 lakossal bir.
A népesség 8 városban 15 elővárossal, 202 mezővárosban, 2379 faluban, 273.502 házban lakik és 890.626 lakó felet képez.
A kamara-kerlllot lakosságának száma Magyarország népességének egy ötöd részét kevéssel felülhaladja, és aránylag Magyarország hat kamarakerületo közül legnépesebb, mert a: Pest-budai kamara kerület . 1,769.461 Pozsonyi n „ . . 1,651.171
Kassai „ „ . . 1,343.386
Debreozeni , „ . . 1,447.648
Temesvári „ „ . . 1,640.049
lakost számlál.
II.
Ipar. — Kőszén, A kamara kerületben előforduló kőszén három osztályt képez, t. i. fekete kőszén, barna kőszén, és ásvány faszén.
a) A fekete kőszén n kamara kerületben egyedül csak Péos körül s annak tájékán a magasabbra nyúló Mecsek hegységben található.
A kőszéutolopok vastagsága 1 lábtól 6 ölig változik, és majd mindannyian a földterületére kiterjednek.
b) Barna kőszén a kamarakerllletnek a Duna nagy alsó modenozéjéhez tartozó részeiben fordul elő.
legnagyobb bőségben sí. k. Soprony városához tartozó Brennbergben találtatik.
Szinte jó minőségű barna kőszén akpáz-tatik a Thalheiniféle llveg hutához tartozó bányában Schreiborsdorfnál, VuHmcgyébcn.
Vannak továbbá barna kőszéntelepek, melyek oaak kisebb mértékben, vagy épen. nem akmiztatiiak, u. in.:
Nyéken, délkeletre Soprontól.
Vimpáoson. •
Savanyu i?nél.
KnrlómÜ.
Weingartennál. Iiitrigennél.
Mariasdorfon.
Pápától délkoletro a bakony erdeibeu.
c) Ásvány faszén telej>ek a I>ajta hegységtől a Rozália felé nyúló és al>ajta folyam medrén 150—200 lábnyira fellll emelkedő lapos hegytetőkön gazdag mennyiségben fedeztettek fel.
Ily telepek:
Az njfalnsi 30 lábnyi vastagságban.
Völgyfalvi 26 láb vastag szénréteggel.
PeOfOnycdi 25 láb vnHtng szévtrétefcgí''.l, mely maga (még nem aknáztatik,) £::V.egy 6,000.000 mázsát tattalmaz stb. stb.
A kamara kerületben nyert öt nembeli kőszén összes mennyiségo 1860, 1861 és 1862 — tehát 3 évben — következő számokban jelelhető :
1860-ik évben . . 9,193.512 mázsa
lH61-ik „ . , . 9,900,964 „
1862-ik „ . t . 10.904,802 „
A három évben Összesen 29,999,26£ mázsa.
Mely összeg a következő pénzöszletet kép-viseli:
1860-ik évben . 675,514 frt 67 kr o. é.
1861-ik n . 711,485 „ 76 „
1862-ik „ . 817,244 „ 67 „
2,204,245 fi t 10 krTT
Ezen bányászatoknál alkalmazást uyt.i munkás személyzet állott 1862-ik óvben 1802 férfiből, 103 asszonyból, 57 gycrmokből, igy_ összesen 1962 személyből.
Sebesülés fordult elő ez évben 6 x<^/."nyU, 3 nehéz, 4 halálos — igy Összegen 12.
Az összes bányásztársládák (Hruderladen) vagyona állt 1862-ben 92,964 frt 96 kr. o. é.
18-2-ik évben 11 gőzmozdony és H ló-orőre készített járgányok (Göpf>el) álltul — mint kiszállító gé|>ek — használati ét ,»%y gőzgép, két ló-járgány fordítatom vizemelésro.
(FolyUtJuk.)''
Szerkewttői nyilatku^* t.
Elvitázhatlun jogai közé turtozik az Írónak, hogy a nyilvános ugy társadalmi téren szommel tarthasson mindon kinövést s nyilat-kozlmssék nz élet mozzanatai felott, legjobb lelkisinereto szerint.
E jog elismerése nyilatkozik az összes czi-vilisált világnak azon osztatlan óhajtásában — hogy legyen BZalOEUl sajtó.
Mikor érjük ezt el, az Isten tudja; do addig is követelhetjük , hogy o jogot legalább azok rospeetálják, kik magokat psr szabadelvű embereknok tartják.
Lehototlon ezen régi igaz<*ágoi ismételnünk most, midőn a boglári zők egyiku igen hosszadalmas levelinek elolva-sásával elkészültünk. Adjuk ezen levelet egész terjedelmében. I>o mielőtt ezt tennők, h a helyett , hogy az amúgy irf rendkivül nehézkes ozikket szerkesztői jegyzeteinkkel c*áfolgatnók s ezzel még inkább meghosszabbítót, ók, — le-
gyen sznbau „y l.is tájékozást olőroboosátn-nunk.
Mint egy két év óta kezdjük tapasztalni, hogy megyénk középosztálya, vagy igazabban, kis aristoeratiájának bizonyos része (tisztelőt a kivételeknek) sajnálatosan exclusiv irányt vesz. Egy elv, egy eszmo örve alatt — melyet félreért, elzárkózik még h társadalmi téren is, a akarva nem akarva, elidegenít, bizalmatlanságot támaszt s kárt tesz az ügynek. Az osztály-különbség létezik és létezni fog mindig a társadalomban, do nem s''ül s ''g, hogy ez — kivált nálunk , hol még annyi a megnyerendők száma — nyilvánosan oultiváltassék.
Egy megyében elzárt vigalmakat rendezni helytelenség, vagy legalább is anachronismus, melyet nem tesz még jóvá az „ha az elv megmentéséül ügyvéd, doctor, gazdatiszt s más © félékből egy-egy pár meghivatik." I>o ha még ozt elhallgatná is az ember, már azt csakugyan ^em tűrhetné ol szó nélkül, ha azon szögre, melyen az exolusivitás zászlója lobog, még a hazafiság lobogója is felvonatik. E* volna a legnagyobb calamitds, mort félni kollone, hogy ha majd az idők rohama az elsőt leszakítja, kárt sxeuvedhetne a másik is. ''
Ez lebegett előttünk egész tisztaságában, midőn lapunkban észrovételeket s holmi czélzá-sokat engedtünk nyilvánítani azoknak, kik a „somogyi és zalai ifjúság által rendezett vigal-»akért nehezteltek."
Azonban, midőn mi megtámadni engedtük az irányt, eszünk ágában som volt sptoilíce e,«yik vagy másik vigalmat kigúnyolni. Az irály -V^nészete hozza macával, hogy a satyra vég-,. * ,élul cgyro tör, a nélkül, hogy a miinek rész-! ^etei kiválólag a megtörténthez, egy bizonyos tényhez, történeti hűséggel ragaszkodni kénytelenek volnának. \
Nem jogosult liát azon oljáráa, moly szerént „rendoző ur" Eszterági ohinai czikkében a boglári vigalomra, önmagára s tudja Isten mire nem — ismer. Itt ninos Boglárról, iiinc* Péterről, Pálról szó, hanem csak is az Irányrál.
Azonban: tu l''a voulu George Dandin! „rendező ur" a boglári vigalmat akarja mindenáron szóba hozni, s mi most az egyszer felvesszük non petita exousátióját, annak bebizonyítására: hogy igen is tudjuk tűrni az ellenvéleményt, Caviárstylje daozára is; a névtelenül beérkezett, s tüzzel-vassal fenyegető levelek irói folett, pedig legfeljebb sajnálkozunk.
A szerkesztő.
Kxoelloiu!o
>ra nem
• ilrende-
Megj egy zósek.
K*Mt«rdij IoAnnak « lapokban ftbrudr hó 1-in kötölt „Egy vigalom a nwnnyoi birodalombana <timU etUcMrt.
Soksaor megesik, hogy valaki messzo földre ntasván, biruii tökéletes nemaeti — rgésa lett légyen is egyéniségo, — Idi^ távolság, szokatlan éga\j, idegen elemek befolyása osorbát ejtliet amaz .egésaen'' mit magával hasúiról vitt. Oyakoria szenvoa igyuta-vóknál a nemzeti jelleg, a mlg ol-elkopott résaoit idegen olomekböl pótolja, egészében etak keveréket mutat. — Sok olörelátó ez iránti óvakodásbél biztos óvsaerként viszi magával keblében nemesebb Öntudatát,— tisata, biztos meggyőződésből eredő Indokai, valódi alkerre törekvő oaélja, s esek segítségével botlásoktól óvott totteinok neme* Volta inU>t.-;»
ti A
^ ______
t^fi^blk^, * Jtuerj uoi YOÍt óvó MftM, legalább
bekalandozta a t4»v4 birodalmak agyik
Önmaga álul é^r.reTélioDttl ehánoéerré ínjait; mit ke gyes engedelmével ön • ináaoknsk ia bővebben fogok níább bcbi*.upyüaul.
Nom vagyok ugyan ■önki által folhataltnazva, I móg kovésbé folWva novébo szólani, a igy — némelyek kiváltóval elértvén aa ön czélzásait — e*yo-dül magam saámadására szólok, mint lovele által kétsseresen érdekelt; szólok ozélzások nélköl a legjobb akaratom szerint, igásat.
Hogy miért tttntoti ön fel oly ferdo lolkületü nek aat as Ifjúságot melyet — logyen bár ön szerint egy parányi töredék — oly kíméletlenül ostorozni vágy | hogy miért navaai öt daosos ssil^jságában majd nem esaovessettnek, csökönyösnok és a haladástól rettegőnsk; hogy miért tagadja meg töle a lélek és épségét, a ssép és jó Iránti nemes lángot, hasassereUtot • érettségül: iniud ennek a rejtett névvel lehet rejtett oka, mit amíg én nem keresek, addig ozáfolatokba som boosájtkosom, nehogy amaa ifjuság nemesebb önérsetét sértsom mog, mely tán nehezobben tűrné ön ellenébe védeliuoinot mint azon sarat, melyet ön felélő hajit.
Auido as ön szilaj kodélyo a vendégkoszoru fölötti élosokbon is csattog. Itt som lehetők, védő u nélkül, hogy védonezmiot no sértsem, ha ön ellenébe védelmezem; azért hallgatok. I)o ha már mi annyira érotlonok vagyunk, a ezt ön mflndá nekünk: miért ltom óvta magát legalább ön as érotlonség vádjától? miért mutatja magát annyira éretlennek, kl — ollo-nüuk felforrt epéjét fékesui som birván, amig azt otrycdül ellenünk szórhatta Tolna, addig kimólotlen éles ok ben mások felett is elönti ast ? I — Igas, hogy csekély volt azon publicum, melyot ön oly novttsé-ges hasonlatokkal illetni képos; ámdo bánul csekély, azért mindenben hasonmásu töredéko a megye kö-zéposatiilyáunk ; s hn mog nom felelt aa Öu társadalmi akár elvo- akár Ízlésének, — mint publicum, ö-o ennok oka? hisz notn ti önmagát, do mi alakítottuk azt, miért nont éri hát bo egyedül velünk ?
Azonban o kis közönség kicsiségének lehetőit ám egyébb oka W, ós ha istnemém becses nevét, ngy amiként ahhoz nincsen szoreuoséin, s o név magában már elég garantiat foglalna arra nézvo, miként a czégo alatt közre bocsájtott elmefuttatás a közönség közös véleményének földiünk akár kifolyása, akár podignrrn irányt adólag hat: mondom, ha bocset nove elég garantiat nyújt, -- ugy mint a leirt vig lom r.mdozőjc, szivos készséggel foli\jáulauám ez ügy körüli mindon működéseinknek megismertetését, kezdve a vlgnlinak indítványozásától a mai nnpig. — l)o mert a közvéleménynek a rágalom (lásd alább) nem lobot méltó f>-gyvero s azon közönség, mely kösös véleményét som sértőit hiúság, sem cgycsok ellen I diető ellenszenve, som pedig mindenben! gáncsoskodás vls*kot*güböl nom alkotja; moly esetlegesen sértve Is igazságos: ozon közönség önben, a rágalmazóban szószólóját fel nem Ismorhetl. Megon-godjon hát, hn fonntobbi kószségomre Illetékes várakozónak czikko után önt csak ugy toto-a-teto seui Ismorom cl.
A vigalomról szólva, többok között azt is mondja ön: „Magam ia egyedül a miniszter-követ befolyása következtében juthattam be." — Köszönöm o nyilatkozatát. Kn részemről ugyan nom omlékozem, kinek >Wlt oly hatalmas pártfogásra szüksége, hogy köxibónk juthasson ? do mondotta volna csak „hogy alig jutotfbe," — ugy azt hinnó as oinbor, hogy minden nagysága mellett is észro sönt vétetett, tlo inert még hatalmas ))árlfogásra is volt szüksége, --• címek egyéb oka nem lehot, minthogy öi kicsi-nyeltolott, lenézololt (amint bizonyosan ön is igy akarja értetni); s ha még is magjelent, ám akkor legelsőben i« személyes önérzot szülte egyéni büszkesége előtt emelintok egyet kalApomont — Do ugy-o nz „én" nem jöliot .tekintetbe, s fel kell azt mltid»ii érz linelvel áldozni egy nemesebb törokvésnok, mely a hiányok ós forilesóg.''k feltárását (Uste ki magasz-t<« cselül, empáu s egyedül azért, hogy: járuljunk!
l)o ugyan miért is árulta el ön, hogy minő küz-dolmokbe került „bejutnia" s miórt ad cs által némo-1 vöknek arra gyanuokot, miként a ohinai olmouta-rAnnak a votro inaiiioro o privát k/lrülményeesko Is szolgálhatott részbon indokául ? Ks a haza leendő nngyságaértl török vése s a közös ügv iránti buzgalma előtt olhomályosuló kicsinyes prlvátkörülinényoknok leveléről indok képtelonségét legalább is sejtolni vágyva: miért élt a nyilatkozattal, mely némely gyanakvónak hld gyanánt szolgál, hogy a hiányok hónából aa igazság forrásaiból csergedező határpa-tikon átjusson a higgadt nyugalom, ész, becsület s imzésnélküli honfiorényok földjéro, melyot ön oly büszkén tapos; hogy n\jti\ át hsmis fejcsóválással megkőaelitso Önt csupán azért, hogy nomcsebb indokainak hf^jálw kapjon ?
I>i elég az hozzá, hogy ön Yondégünk s közöttünk volt, s igy annál is Inkább volt alkalma a forrásnál mnritni a folyóból, mint kell annak, ki a nyilvánosság toréra Uélul s baUroaotUn elitéiül csak is rntpiCN okból a nemes czélért lép. Do, hogy jelenlétét "MHiybau használta fol, kitetszik abbéi Is, mart a folyásé Ura kényszeríti a nőket ruháikon igazítani, Íioha n»eggvö»«dJ\etott volna, *ikéj» a rendeaök «
ozélra egy külön »>öl tollettessobáról ia geadosked-
»
4 S8 f
»*k, No, do likttn neiu merő vak, ugy vakmerő, hogy hasonló ráfogásokat miül jaJeuvol* is siyllváttosaw kohol.
A felöli ia méltóztatik viozezelnl, hogy rész vényelnk minő drágák voltak I O —ó, ön maholnap zsebeinkro is rászabná a törvényi. Később padig igy szól: „kedv, közönség nem jönnek Ilyenkor asóba, hanem osak a vércséi: hogy a vigalom mit hozott aa Ínségben ssenvedd sárga ssiíánok konyhájára." Pedig minél többet hoaott, ugye annál saebb; már pedig minél drágább volt a részvény, annál többel hozhatott; orgo: legyünk kövotkezetesok. — Lássa lássa édomos ttr, mlntt véglotok kösé szorít a nom épen tissta szenvedély; Ön nem kárhoztathatott a nélkül, hogy egyúttal no magasztaljon. Azt Is mondja Ön, mort drágák voltak „azért nem is valami nagyban kapkodták el." Tohát „azért" ugye, ós nom mert ol nom kapkodhatták t nsm mort ss olkapkodliatási jogot egyedül számunkra tartottuk fenn? Hát ugy-o elkapkodhatták volna? kövotkozésképon azon ifjúság, mely o ozólokra egyesült, nom is vont maga körül közoílthitlon zár fal at akként, hogy a belépni kívánóktól teljességgel Izolálva legyon; és akik bo som léptek, fenhagyta számukra n belépés jopát; és ha okként növekszünk számra, alább szállhatott volna a részvény — 110 do akkor mog bizonyosan az ellen kelt volna ki Ö11, hogy egy nomcsobb cssmo ho-vénél is fösvénykedünk.
Csak nom megbotránkozással emlittotik, hogy vigadunk ? S miórt 110? Igaz, hogy 0 vigalom költségeit is adhattuk volna a „szifánoknak," s elismerem mort órezom, hogy Igy szobb, sőt legszebb lett volna. Do mert mi nein a legszobb, nom is a szobb, do csak (azonban mindenesetre) szépet akartunk, — ez már fcljajdulásra ad okot? Hát váljon önök (már t. I. ön s társai (csakugyan sommit so költöttok volna az ínség óvo alatt siyját szórakozásukra? (mi legalább másokat is szórakoztattunk) ha ugy kcllono,
kitudnék ezt mutatni? mort igy talán.....azaz,
hogy még igy sincs jogukban hangoztatni niogütkö-zésüket; csak hogy foljajdulásuk ntfui volna annyira visszaható. — Megbotránkoznak rajta, hogy vigadunk, de még is megkérdezik, hogy hát miórt nem „l''ok-kingbou" vigadunk? Hát azon nom liotránkoztak meg, hogy a „lielhelytnrtóság" is hirdolett Yigalina-kat reiuioz? Vugy abban nőin túitczolva nyujlatík-e a segély? mort n következetesség kedvéért meg kol-lett volna ám reszkírozni eztot is. Vagy csak egyo-dül reánk van ünöknok oly nagy „píkkjo"? Jliért nom tették hát jmpirrA o felutli megbotránkozásukat is ? — Am amely ok önöket ettől visszatartotta — tán volo azonos vsgy legib''tbb Is hozzá hasonló tart vissza ongomot annak nyilvános fejtegetésétől, hogy miért nem a „pokkingi" torraokbo tervoztük vigo'':-mainkat; s oson ok — kogyes ongcdcluiökkcl— .''án sz ildomosság.
Do ha ön órdomos ur csakugyan a honfiak azon rétegébe tartozik, kiket szomélyos — bárhonnét ko-lotkozlictő ellenszenv én oly kevéssé, miként nom a vlszkctcg mindenbo belékapczáskodni ösztönöz; do a kritika toróro egyedül a uiindon szomélyos érdek s elleiiszcnvot lukftidött, jó és szép Iránt nemesen ho-vülö szonvedély vosot: azt hlszom , akkor óvni s nom boosmérolnl lett volna xászlaján az egyedüli jelszó; inert ön noui csak bálreferens, do láng-nyelvekkel nyaldos oly olvokot, minők ha létoztok, hisz megelőzték a vigaliiiAkat s Így jogit akkor ép Agy mln^ most, alkalmat pedig jóval a vigalom előtt adtak önnek a felszólalásra, lín Igazán oly szégyenérzet szállja meg keblét miattunk, hogy még a hazának is szétkiált, nohogy valamiképen rólunk itéljo meg 0 rnogyo ifjúságát: miért nem korbácsolta ön már a szándokot s hagyta azt szótlanul tottó érlelődni? ha hibát, ha nemesebb elvek sérelmét tApasztalta ön s miért nom sújtotta ar.t sxcllomfogy voróvcl már fogamzáskor? Hisz a valódi nemes és csak is uomos ösztön által vezérolt honti, ha tiszta öntudat mellott képességet is érez, nemcsak a megejtett hibák, bak-lövésok lcdorongolására vnn ám hivatva, do főkép Arra, hogy azok elkövetési t megakadályozza mindon hatalmában Jovö eszközeivel. Már podlg ha ön szo-rént oly érctlon, hazatiallan, daezos, józanész ellőni, haladás iránti csökönyös s oly hűhóval elegyes tettekot kövottünk ol, — Ön a hivatott bíró, miért hallgatott akkor, midőn mindezt elkövetni készültünk? Táu akkor sonkinok som jut vala rsxóbo ön Iránt ama vakmorÖ(t) gyanúra kelni: „ohó komé, iv.kod egyébb sérolraoid is lőhetnek , melyüket elárulni a
hazafiság ezógo alatt som lehet."..... Most pedig
úgy tűnik ön fól, tulkónta varjú, moly akkor károg leginkább ha már — uózeto szorént — hullára talál, (mert hisz ön előli ugy látszik: mi. szcllomünk s él-volukro nézvo is azzá levétik) nem azért mintha cl-kúltát kosorgoné di.....mort les/, mit harapni.
Ámde mert Ön lelkesül az eszmén,- segítsünk a „szifánokon lu — románylom 0 nomos gorjodelmóuek uieg is felelt a vigalom alatt 0 czélra közreboosájtott aláírási Ivón, melyről annak kl még a spolsozotliröl Is oly bőven referál, bizonyosan volt tudomása; s igy boosesnovét erodeti valódiságában tán sikerfllond kiböngészní, hogy ohlneser levelének el nom árult indoksiról is világosabb némftttnk l^yen. VaR* nom tlsatslhetuök önt ama. lvea ? ah az lehotlon 1
De végre is mindez nem lett volna nokoin elég ok arra, hogy érdemes honfitársam levelét fenntohbl ■"^^/■^••••nmol klsérjora. Asoubau vau lovol^ok
egtr olj passusA is, a nyilt t%«4ém határosott
kifi''joséaével ar«xáu 1,T''tl R köiön-
ség elé; 8 cz kör«tk<*öf rthogf a mandarin fiatalság ogy róaao* (ázá» t. I. «ni, kik a ▼«-galmakat adtuk, mert kis* minUt »4«>usogányoa) ; „kisárja gytllskaaetéből" m»m «»ak ost vagy ast, „do söt a pénzforrás kutatóit is, a gaadatisatoket: • küsdö, honssorotö'', Irodalom pártoló ntmoi törodékot.
K hazug rágalmat azok olőtt, kik nom Chiná-ban laknak, eléggé megozáfojja a pussta tényállás. Mindazonáltal legyon itt rövidon feirva az o körüli tényállapot.
A vlgalniakat adók társaeágában a gnzdatiszti osztályt két réisvényes képvlselto, ■ mint 0 kettő, képvisolhotte volna tizenkottö i*, mi as elv tokinto-tóböl ogyro megy; ezok ogylke a bálok legelső indítványozói közt is szeropelt. Továbbá a gnzdallszti osztály a meghívottak közt több mint huss tnoghivó-jeggyol volt képvlsclvo — családok a magánosok; oly szám tohát, moly nmtg önt órdomos honfitárs nom csak mcghiuindto\ja, addig a megyei Pokk ingót kivéve akár Tsihul akár Tsehui városának e czélrai tereméhez mérve, valamint a többi osztályokhoz arányosítva elég tisstoiségcs is.
Do mort mindenek olőft tóny, hogy a fonntobb omlitott két gasdatisst a vlgnlmak esnnéjénok mog-ponditéso ót a nom csuk mint részvényes, do részbon indltványozókép is szoropolt, — mind azok olőtt, kik, ezt tudva, mégis oson osztály ön lovolóben kürtölt, soi-disant inandar''n Ifjak általi lonózetésónok hitolt Adhatnának, — mondom, inindezok olőtt fennérintett két barátunknAk sem épon a leggyongédobb szolgálatot totto ön, kiket sokkul inkább tuás oldalról is-morünk 111I és mások, semhogy ökot osak > gondolatban is arra képcsithotuök, hogy: nom mint alakító, ne in is mint részvényes, do csak mint voudég is részese logyen oly társulatnak, amely által ő, vagy osztályosa lonézctik. Ks ha a loirt vigalomban a gazda-tiszti osztály oly arányban mint tohotta volna s mint mi ohnjiottuk, inog nom jolont: egyéni nézőt, idő a holyi viszonyok, HiiAiiczialis vagy egyébb nom kutatható privátkörülmény, nála úgy, mint másoknál loho-tottAzok; „ámdo lohotott as is, hogy folfogva do mog nein rostálvA «z Ön & Comp. ián jó olőro tor-josztott, ró tegez ósről szóló Alattomos rágalmai^ (mort a ki még a tényekkel szemben is nyílt rágalomra kész, attól alattomos kárörveniléscbon több Is kitol-hetik) félrovozetott hitében önbocsórzoténok nomo-sobbon felolt mog mint ön, kl lonézotvo is mogjclent"
Különben legyon ön meggyőződve érdemes honfitárs, ho^y o sorok Írója — pedig volt ám réssvér ,nyos söt indítványozó is —• sem lohetno szégyen néL. kül tagja oly lársulatnak, melybon a gazdatiszti osztály nem azért nem jelenik meg mert nincs reá kedve — do mort abból kizáratott; Azon oszlály moly a kor igónyoihoz képest a társadalmi miveltségnek másokkal cgyonlö színvonalán állva egyóbb nemzeti orónyci mellett csak Is azon bllnt követi ol naponként, hogy amíg ö igazgatja másokét, nom mások által Igazgattatja saját uradalmait.
Igaz hát, hogy két fecsko nem csinál tavaszt, do nnnál kevesbó egy rágalmazó.....tolot.
Lohot, ltogy ön újból nokieressti chinttsor elmo-futtatásail — csukhogy ismét ama „nagy falba" üsso agyát. Do mielőtt befejezném ogyszor s mindenkorra cz ügybon, 0 táron önhöz mondanivalóimat.... mondok még valnmlt.
A bíró, ki itélnl van hivatva, igazságérzeto mellé igaz forrásból marítso moggyözödéseit • amíg ítél, szüntcsso mog magában a< „egyént," hogy egészen az ügy emberévé lohessou. Igy aztán Donno „egyén" és bíró nom rontják mog egymást, mort az cgyénro befolyható privntszeríi ok megkímélt a bírót.
Ki a kritika toróro lép, a chinai helyi és más viszonyok ismoreto mollott, ogyobokon kívül birjon még azon Öntudatos meggyőződéssel is, hogy a por.t melyről kiindult,.mindonok előtt az igazság határain belül foglal helyet.
A vádló, kl különben tán nem szólalt volna fel, do ugy amint tövé, csak azért s akkor tövé, mert a miután már az ogyón látta sértve magát: ogy^nlsége szolgálatában nom érdomjoles vltézo az ügynek.
Ki több alapra foktoti ítéletét, birjon ezek mind-cgyiko holy ősségének bistos tudomásával; nehogy egyiko hclytclonségónek elárulása által ott, a hol és a hova hatni kiváut, kételyt gerjesszen a többi alap helyessége Iránt Is s gyanút a czég ollon, mely : önzés nélküli Jóakarat a közös Iránt.
Ki fordosógokot nyilvánosan do Igazságosan ostoroz, csupán azért mort a hiba —hiba, s nem mort tán általa órintvo volt; s csupán n végre, hogy javítson, nom, pedig, hogy boszuljon: jóakaratú a igaz hazafi, h* a ki ezt hatást biztosító ildomossággal teszi t babéri érdemel.
Ki a hibát felismeri a osattog-csattog, mielőtt a valódi forrásnál merítene 5 heves buzgalmában lehet: hatásnélküli jóakarója as Ügynek.
Deakinemoaak gyanúsít, hanem tényokkel szemben nyilváno# ráfogáz-sa rágalmaz is, — annak álneve alatt még kettős neve rojllk: egyik mit aulától örökölt, w a másik — m j t a közvélemény nyom reá. EGYIK KLNDKZO.
4 39
Nyilvános köszönet,
Uk. Ktkátrig Iván isrnnk Chlnában.
TiazUlt uraságod l A „Zala-Somogyi Közlöny" fobr. havi első száruában közölt czikko nemes uárt-fogása alá veszi a gaadatlsztckot, a somogyi bálokat adó iQuaig aziUjkodáaai ellenében — élvén o hitbon, ltogy orm szükségük volt.
Mi, mint élő lények biztosíthatjuk uraságodat, hogy biz orro nem volt szükségünk , minthogy ama bizonyos ifjúság köréből nom csak kizárva nem voltunk,— nem is vendégei: do voltunk részvényes tagtársai, aöt egyikünk e vigalmak indítványozója is.
Mi azt hisszük, hogy osak megsértődök ama fiatalságot, ha róla föltehotnénk, miként lenézéssel viseltetik oly oaztály iránt, mely már működéseinél fogva a hon közvetlen érdekét mozdítja elé; uzon osztály iránt, mely mindenek előtt magyar; mely mtt-ködéso a gazdászat ujabbkorl tudományos elvek szerinti fejlődésének követelése szeriut is a "kor mlvelt-ségl fokán nem áll alul.
Tehát csupán ez okból som fogadhatnék el — habár tekintetes uraságod dicsérettől omlékczik is rólunk— a különben is feleslegos védelmet; nom midőn as mások mognom érdemlett loalacsonyitására szolgál eszköztll.
Csak vendégkép la önként mogjolennl egy tár* aaságbau, moly oaztályunkat lenézi; — tagja lonni ogy társulatnak moly tán mogveti; a vógro indítványozója ia lonni egy ily társulatnak, hogy általa ócsá roltassunk ; phuj I ohes már csakugyan sok kollone I
Azért engedje meg tekintetes ur, l»a akkónti folcfnlittésüukbon mi nem találunk oly díszjelot, melyet akármi, akár podig egyik vagy másik bálion megjolont osztályunkbeliok valami sok szívességgel magunkon hordozhatnánk. — Tekintetes ur iságod kissé racaaao logiroa tőlünk — Chiuáhan} lehet, ez volt oka tóvedésénok, molyet midőn holyroigazíta-nánk, aaivoa köszönetünk mollett a rólunk való megemlékezésért, felmentjük tekintotos uraságodat helyzetünk iránti további aggodalmaitól,
Kelt Szárszón, 18C4-ki fobr. 20-án.
Varró Jánot, tardi iapán.
Vásony Sándor, srárszói ispán.*)
A szőlészet köréből.
Márczitis hó.
Mározius hóban a szőlőmívesnek munkája egyre másra szaporodik, ugyan is: ha o hóban üzáraz napok járnak, iparkodni kell a bufődütt tőkéknek ós szálvesszőknek felszabadításával; —• a trágyázást bo koll fejnzni; — az elvénlllt tőkéket döntéssel vagy oltással meg kell fiatalítani; — az ősszel boszorzett sima vesszőket iskolába kell rakni; — szőlő sorokban felmerült nagyobb azámu tőko vesateséget. gyökeres vesszők ültetésivel kell kiegéstítni; —az oltánt is elkezdhetni; — a metszést legfolobb április hó Ifi ig be koll fejezni.
tkrsAnczky.
Megyei tudósítások.
VrszpriiMiue*ye, márczi 10.
Szuper színtársulata Ycszurómvárosbau ütötto föl Thaliának sátorát. E társulat egyike a vidék legjobb társalatainak, vannak bonno oly tohotségos tagok, kik mcgérdomlik, hogy Thália papjainak éa papnőinek neveztessenek, kiknek homlokára hazánknak nem egy vidékéről fflzte fol az ollsmorós az érdemnek koszorúját. l)o — mort érkezésöket Hidasai Igen gyönge éa még is pártolt társulatának hosszas Veszprémben való idözése elöste meg, a mert az anyagi szükség nyomasztó aulyát napról napra jobban ércai mindenki, a a tohetöaebb osztály aa országos insóg enyhítésére nyújtott nagylelkű s kalöufélo czlroek alatt töbszVSröson tot) áldozatai után kimertlltnok érozi magát s közeledni lá^ja azon Időt, melyben •Mát vidékünknek a sanyarú év hon osak kovés munkát kaphatott szegény osztálya is zörgotul fog a felebaráti szeretőt a Irgalom ajtóján, hogy az
éhonhalástól családja megovassék.....aligha fog o
társulat most oly nár tol tatásban réskosülnl, a minőt érdemel. A hangulat sokkal levortobb, som mint » társulat tömeges felkarol tatásra számíthatna. Nem kétkedünk azonban sommit a felöl, hogy Veszprém várowt,-mely miuden szépet éa jót lolkeson karolt f«l....ha nom is oly mértékben, mint boldogabb években, do okvetlen pártolandja Szuper társulatát, a sem hagyja hideg rétzvétlor.ségo által nyomorba sülycdui nemzett nyelvünknek o pártolást érdemlő vándornpostolait. 1
*) TisitMt irasAjftoknsV U ajánljuk rt''iikxm « Icntebbl • M>rkctit6a;IUtlcoM«l-U|><Uc»olc boWt«Ut. MldSn UrolUtfl
munk»ti«»iink4» rhlnal Tlg»Jom leírásiban • I. gaadallat-U-k k 1»ArirAI ewUkeaett, ugy hi««»Uk , koránism e*y-kít •Hjr^at irtott, kiknek k.gjr rmgr Urátiig uljia mlmllg ut njll-hallk • — psraáicsAnba. Hantra irtott* »% tg*»* 4rd«in«« o»»-l%t. K a ml SrSmHnk raak is akkor Ion no loljra, ha m oa.Uljr m^ji-Wi »<hrtuó önók torait * 8 s • r k.
A hideg és száraz telet havus és esős időjárás váltotta fel. A mult hó 24-kl nagy hó olvadásnak rohamos vizáradás lott a következése, ■ több emberélet is eaett áldozatául.
A veszprémi holv. hitv. egyh. mogyo mult hó 23-ik, 24-lk s 2ö-ik napjain tartotta oz évi olső képviseleti gyűlését, Pap Ferenc* segéd-gondnok és Oláh János osnoros elnökletük alatt. Mollözvén többi, szinto ..éidokos tárgyait, csak a következőket omolom kí: 1. Véghoíy Imre uotn lelkészi ta-náesbiró indítványára határoxtatott, hogy f. évi má-jushó 27-én (moly napra ősik Kálvin halálának h;V-romszázados omléknapja) tartassék meg egyh. mo-gyeileg a Keformatlo emlékünnepe, s ha az újonnan épített péczell tomplom már akkor fölszent ilhMÖ lenne, kéressék föl főt. Superintendons ur az egyh. kerületi gyűlésnek akkor és Péczolen lemdő tartására, hogy Igy az a templom folszenteltetésévol s őzzel egybekötött omlékünneppel vohetso kezdetét. Ugyancsak o lelkes s vallásos érzoltnU férfiú indítványára az is határozattá lön, hogy Kálvinnak Összes müvol, molyok toljes kiadásban most jolennok meg latin nyelven, szeroztossonek nrg at egyh. megyei könyvtár számára. E könyvtárnak alaptőkéje osak 4<X) o. é. frt. s igy a« évenként lapokra és könyvök vásárlására fordítható ösuzeg igen csokóly (24 frt) lóvén, Pap Gábor vörttaborényi elválanztott lelkész indítványozta, hogy a lelkészek fizessenek évenként egy forintot oly cséllal, hogy az Igy bejövő tysszognok f0lö a könyvtár alaptőkéjű növelésén, másik felo podig a kamatokhoz csntoltassék, melyek évenként lapok járatására és könyvek szerzésére fordíttatnak. Az indítvány elfogul tátott. Lapok és folyóiratok közül a „l''rot. Egyházi ós Iskolai Lapok" a a „Sárospataki Fületek" rendeltettek meg, egyszersmind utasitatott pénztárnok ur, hogy o lapok s illetőleg füzotoknok hiányzó évfolyamait is — a mennyiben még kaphatók volnának— igyokozzók megszorozni. 11a könyvtárunk alaptőkéje nagylelkű adományozók álti.l oly méi tikbon növultotnék, mi által több lopnak és folyóiratnak járatása lohotösit itnék, m megrendelendő folyóiratok közt első h«lyro a kitünőlog szorkosztott „Hudnposti Ssemlo" jolöltotett kl.
Nagy hatást — még podig fájó hatást orodmé-nyointt egy a Unitásra tökéletesen képtelenné lott tinitónak a tanítói állomásiéi lott olinozdittatása s holyónok bet Utetésa. Az elmozdított helyben miratl-hntásért esedezett, kötelezvén migát segédtanító trxrtásra. I)e inert az előző évekből — milyokben szlnto segédtanító működött holyot''.o — részint az csporcai látogatásnak, részint a körvizsgáló, s köz-vizsgán ímpjolonö lolkószoknek hivatalos jolontósoi altpján azon szomou tapaszUlást mórit itto az ogyh. m3Kyei kormányszók, hogy az uJ nomzo<léknek nagy szellemi és némil <g anyngi hátrányával történhetnék csak meg a kérelem uiogadnlátm, ha bár a tanítói nyugdíj Intézőt hiánya miatti fájdalmának kifo-jozésóveí — olvotetto a kérelmet, mogürültnok nyilvánította s bo is töltötte a tanítói állomást. A volt ta-nlti o szorint konyér nélkül maradt, mort megtört tosti erői képtelenné teszik azon ügyért müködósro, melynek szolgálatában emésztődtek fel élotónek orői. Nom lohotne-o a tanítói nyugdíj intózetnok hiAnyá. az által pótolni, hogy az ily olnyomorodott tanítók alkabnaztatnánnk, még p>dig azon kíjolentéssol, hogy ök o felelősek az iskola szellemi állásáról, s ha oz gyongénok találtatik, akkor a holyottes tanítóságot elvesztik, s az egyhásm»(ryóbon nlknlinaztnUsra igényt nom tarthatnak ?.. ..Klídmozés és ogyh. ino-gyoilcg megállapította a tanítói fizetéshez arányított díjazásért kötoles lonne mindon segédtanító a helyettes tanítói állomást elfogadni. Vógholy Imre t biró ur indítványára határozattá lőn, hogy nz iskolák állását feltüntető minden hivatalos jelentós az egyh. mogyo által alakított s önállólag működő tanügyi bizottmányhoz tétossék át.
Mult hó 28-án tömettük ol a kitűnő tanítót, igaz barátot, s jó hazaüt: Uöle Dénest A ssent-ist-váni helv. hitvallók tomploma megtolt a szomszéd falvakból is összoaereglett néppel, s a szomekböl aa átéraett vesztoség fi^dalmának könycl hullottak. A háznál t. Rácz Endre asent-iatváni lelkész, a tomplomban Szlcs Dániol veszprémi loikész szónokolt, alapigéül választván Jób apa főnök könyvo XXX-ik részének 30- és 31-ik vorsoit A alt''nál palotai tanító, Magyar Károly tartott rövid sírbeszédot. Iléko * áldás longjen az élőt virágkorában, 32-ik évében le-horvadott tanítónak porai felett. r. f. I.
Mohács, márcz. hó 9-én.
Utóbbi lovoloim egeikében dühösön neki rontottam, a mohácsiakra mintegy árnyókot votók, mort országszorto báloztak a* insógosok számára, osak Mohácson nom. 11 ivallom, hogy kovéssó elhamarkodtam az ügyöt, s saivomböl örülök, hogy ez alkalommal önmagamat czáfolhatom mogj szivoson elmondom a „moA culpat," bár c» <k ezután is ktízön* ségflnk a jó s nomos iránt oly részvétet mutatna, mint azt legutóbb tauusítá. Mi tohát nom báluz* lünk jótékony ^zélra, liánom amit szántunk, azt közadakozás u^ján összegyűjtve, csonkltlaunl küld-tok ol szonvcdŐ toítvéroinknok. n; . »
A gyűjtött összeg 348 frt volt összsson. melyhez ax ittoni dalárda-egylet is 70 ft adott. Moháca-nak rég nom volt ily nemes totte, miért az Isten is inogáhlja. — Időjárásunk borús, közbo-közbo ealk,
do o hóban már szép, verőfényes napunk ia volt. A gőzhiyózás o hó 0-án vette kezdetét: a magyar hajók naponként közlokednok Pest—Moháé* közt, míg a másik társulatéi hotenként csak négyssor. As első hajó mcgérkoztévol volt öröm, lelkesedés; az apa hosszú tivoliét után visszatért fiának, vagy viszont nom örülhet ugy, mint az itteni lakosok Örültök a megérkezett hajónak.
A jégcajlás által egy óbb baj, kár nem törtónt, minthogy egy malmot a viz ala szorított. A Duna vízállása nagy, a hajózásra igon kedvező. E napokban 3 omber csolnakásván át a szigctrészről az innenső partra, kik hihető túlságosan felöntöttek a garatra — vigyázatlanságból egy teherazillitó hajónak neki eveztok. A via oly orŐvol ütötto a eaolaakot a nagy hajó oldalához, hogy aa aaonnal középen ketté törfitt, a benn levő emberek pedig a vízbe hulltak. Kottő a hajó alá szorult, többé nem is jöttök fol a vizszinéro, do a harmadikat megmentették.
KUGYERAY.
Kanizsai színház.
Sxordán, márcz. 0-én „Ilumorisztlkal felolvasás" némot nyelven — az alapítandó fögymnasium javára — Ilorsotzky F. által. Ezt megelőzto: „Jól őrzött kis leány," vígjáték l fölvonásban. A szereplők, u. m.-Tóri báróné (Vad-ó), Ilerta. leánya 8 évca (Erszényes Mari), Miska (Arvai), Mari (iWognó), s Forkó (Nagy) közmogelégoJést aratUk játékukkal} do az utóbbi öltözéke,ugy masskir >tása hiányos volt; különösön kitűnt llortn, kl gyermekkora daczára, sziu]K\di otthonlassággitl s jól játszott, a szabályosan énekelt. A huiunrisztikni felolvasásról nom szólhatunk, osak azt jngyozzük meg: hogy nom hozott aa előadás a fögymnnsfiiiu javára semmit, do igen is hozott a szogény társulat számára—doticitot; mert a műértő közönség ogy részének nem volt ideje s»ln-házba menni, várván a katonai zonévol kisért takarodót az utczákon, ami azonban : tán a Nomosis szo-szólyéhöl, szénen elmaradt.
Csütörtökön il-én, „8-ik jwnt." Aa eladás élénk, mindnyájan dicsérotcsou játszottak. Ext követte: „Varázs hegedű" onorette. Matieau a|>ó (Komáromi) Üoorgctto (Makfal Nina), Antal (Szigetköziné 11. Antónia). Az előadás várakozáson fílüii volt, Szigetköziné éuoko s játéka kitűnő, Komáromi ügyes m játszott s jól énekelt. Makfai Nina jó, ámbiír hangja gyönge. Ki koll emelnünk Dankó Uábor szorgalmas s ügyes zenokarát — moly az operettot 30 óra alatt betanulva, aa énekkel összovágólag játszotta.
Szombat 12-én, „Deborah." Szabó, Istvántíy Lina javára. A r 4 • « v S11 o u s é g miatt elmaradt.
Vasárnap llítá^ csa, aa earod leánya." Aa olőadás lölko <■■?? ígotköziné), vidor játéka s
szép énoko kiemelendő; Fülöp (Ssigotközi) jó komikumával töblwzör megnevotteté a köaönsógot; Ko-máromy kissé hidog; Skultéti (Horváth), játéka nom volt kiolégitő. Különben a szerepek nagyrészt jól betöltvék.
Kcddon, márcz. IB én, „Szapárl Péter," Arval , «Cjalá(l javára. A ifméti résavétlonség miatt olmuradt.
Szordán 10-án, „Szapárl Pétor," bérlőt 9-ik siiinban. Jó készültséir, Ssapárit (Miklósy) jól adtaf IIU.>, nojp (Istváuffy J.v.ia) művészileg játszott; Itat-tháiiyí (Arvai), moglá-.szott riyjt a szorgalom; Hány zsabóg (Szigetközi), a kogyotlon, dühöngő bógot kitűnően szumélyoslté, a nagy érdomóro szolgál az, hogy jól m^.s^kirozza magát. Xulima, (Szigetköziné) játéka kcllomes. Közönség kovés.
Csütörtökön 10-án, „falualak.- Bérlet utolsó szám. Ováriné (Nagyné), a jóssívü do szlg>ru s büszke nőt finom tapintattal víij^.ma (Szigetköziné) szép óh naiv játólü által kt''ítets^.fi és Upsokat aratott. Óvári (Szigetközi), rx ''..odélyes, magyar jollomO s bugát riuongva: wzereto nagybátr^.t ia uatura adá; Halmai (italog), jó, eaak kl órakozott; gvóf Erdei (Miklósy), Játéi aUkltáwk belyoa.
Közöuiíég lgon kovéa >
Hirek és események.
A Két körülmény ronta magára a napokban figyelmünket, s a sajná«k >uás, vagyis inkább jogos bossankodás ator. érző'', v. átaaJt bonndnk, melyet a közügyök Irí * részvútlonség szomlóleto gorjoszt mindazokban, Kik a nemzeti nyelv s tudományoa mivolődés eléhaladását őszintén óhajtják s tohetsó-gök szorint elémor.ditani töröködnek.
Eion köríJlif nyok egyike ama fiaseo, mdyot a városi tanács - ninasium érdukébon f. hó 13-án hirdetett gyülé".. fogott. A városi képviselők közül alig jolon''. meg ogy-kottő, ugy, hogy a létszám hiánya mi .it nom lőhetett bizottmányt nevezni ki ax ügy élóro. Ajolonvoltak azzal akarták indokolni o koílemetlen meglepetést, hogy a meghívó falragaszok kovés számban és kis alakban lőttek nyomatva. Ámbár mi oly vóleinénybon vagyunk, hogy a ki ily szent ügy érdekében a csengetyü szerény hangját meg nem hallja, a> siket marad a mozsarak bömbö-léséro is, mindazonáltal caak helyeselhetjük a tanács abbeli határozatát, hogy maga igazolása végett még egy határnapot ttta kJ, a vagy házankénti bemondás-S\l, vagy ponyvaszerű falragaszokkal kisérli meg a
birdstést; — nwyd mcglátiuk, minő oredménynyel. Nom akarunk a siker felöl kétkedni.
A miitik sajnálandó körülmény az, hogy fárad-hatlan szorgalmat • nom ritkán szép tehetséget mulató ti*'' >1 színészeinknek, szombaton, a« aa raárczius 12-én a „Dohorah," 15 én pedig „Szspári Péter" drámák eléadásával kollctt folhagyniok, annyi közönség aom jelenvén meg, hogy a költség 7,-da lott volna födözhető. Honnét o hideg közöny? Nom vol-na-o képes Kanlisa nagy közönsége j*r hétig eltar-ni ogy szluésatársulatot? Mikor érjük meg már aa Időt, hogy a tsstben lélekben kifáradt mttvéss raun-kásságáuak némi jutalmát élvezhesso? Hanem persze, Soksn azt szeretnék, hogy az itt működő színtársulatban legalább Is féltuczat Lcndvay, vagy Eg-ressy legyen. Do ho»»fJárult«k-o a mílvész növeléséhez? lla tapsból s légből megélne, igon. Egyébb-iránt ft müialés sincs meg oly túlságosan, még a zárt székeken most Is tálálkoznak, kik a legtrngiou-sobb jelönetokot Is inegnovotik, ami oda mutat, hogy mUizlésünknok a kollÖlog pártolt sainósztár-sulat halsdásávtl fokonként kell növekednie. A haladást és buzgalmat fiatal színészeinknél tapasztaljuk,dodyok többnylro az ingyen-nél is kevesobb, az az — deficit. A» arány igen forde. No hagyjuk érintotlonül a sors által még meghagyott eszközöket
Íobblétünk elémozdltására , Mert épen nem csodál-,ózhatunk , ha a gondviselés folytonos esa|)ásokkal látogat inog bennünket, tespedt* Unkért méltán büntetvén. A szintén silányul p; rü''ogolt sajtó nem szűnik szavAlt hallatni, s a hiányokat feltüntetni, melyeknek orvoslását csak nz értelmes közönségtől várhatja.
A Magyarország több városaiban vannak mér gőzfürdők — mily haszon háramlik az ily intézotek últal a közegészségre, azt a küvotkezés eléggé bebizonyítja ott — hol léteznek. Városunk ogyik előkelő jttlgára szót omolt o tárgyban, kiömölvén a gőzfürdő jótékony hatását, melyet oa Kanizsa s''a környék la-kofedr* gyakorolna; igyszorsmlnd ajáulkozott t rál-lalai létrojötto esetében — 500 frtig részvényt vonni. Ez es^mo felkarolását ajánljuk a n. é. közönségnek.
Lakatos Sándor ismort tánczmUvész a napokban lvajKisvárról megérkezik, s márcs. 28. azaz húsvéthétfőn, a „Zöldfa- vendéglő toromébon ogy nagyszerű „gyeriuok-tánozkoszorócskát" fog rendezni. Ajánljuk a n. é. közönség figyolmébo.
A A helyholt dalárda apr. 3 án, adja harmadik „Dalostélyét" a „Zöldfa" vendéglő teremébon, moly-l>en nom esak a tagok, do a vidékiok la részt vehetnek 1 forint belépti dij mollott. Azt is hallottuk, hogy a sz. foroncziok templomában tartandó húsvéti dlszmisén közre fog működni; ezen örülünk.
A A kiadó hivatalba ogy helybeli bérmentot-len lovél érkezott Nokeresdl Izsák aláírással; uram, uram, tisztelt Nokeresdl uram, szólunk az úrhoz: álljon tphát elénkbe. A 0 sorból álló, irgalmatlan or-tographÍAval Irt lovél — nom tudjuk : élez akar-a lenni, vagy megbántás? nyilvánosságra hoztuk vol-
4 40
na — ha — ninesonek benn bizonyos valakit illotő, ugynovezett .nem szabad mondani" kifojc-résok. Sajnálattal kell tehát kijelentenünk, hogy munkatársul ugyan nem használhatjuk — (le — ha arozképét bokűbli, kiadjuk azt a jövő naptárba.
=a Aria, a „Névtelen" czimü legiyabb oporAból: „Két hölgy (?) fönnen a karzatról, Kritizálgat n partorról —• Idézzük ők»ta napra: 8 nem lárnak "fenjd a karsatra. Sok krinolinos kritika N«m egyóbb, mint: sértő pletyka.
Kaposvár.
0 Illetékes helyről értesltottünk, hogy a log-közelobbl lapunkban foglalt Longyoltótl tudósítás, nogy részben csak „foltevésokon" alapult; és t. tudósítónk igon sok „hihetőleg" „valószínűleg" szavat használt a meglövött Kún Ádám szándékát, tottoit illetőleg, tán n gyors közlésért nom várván illetékes forrásra? Felkéljük »• tudósítóinkat csak „tényeket" irni, és csalhatatlan kútfők után.
= Egy 28 éves özvegy, nyúlánk termet, fokoto haj, kék szomokkol, logjobb egészségben, CO hold jó minőségű szántóföld és belsőséggel, mely adóssággal terhelve nincs; kinok egy launója van csak, hogy férjhoz menni kíván, — férjet keres magának, kb-vetkoző kikötések alatt: Legfoljobb 80 óvos legyen viruló egészségben; inkább magas, mint alacsony; jól novolt, borkorülő, híiségszorotő, s vagy legalább 6000 ftot érő fekvő birtokkal, vagy 600 frt biztosított évi iövödolammol. Az összokelést más mi som gátolja, JJérinentes levelek intézbotők Kaposvárra, post restante, D. K. czim alatt (Iíeküldotott)
* Szabó vagy Sogesdi Forencz 20 éves, Kutasi születés; Illés l''ál, 20 éves babodi pusztai születés és Kovács József 28 éves, kazsoki szülotés, f. hó 15-én szállitattak el Kaposvárról Sörnyére, hogy ott rajtuk végrehajtassák a katonai rögtönitélő biróíág által kimondott itélot — kötél általi halál. A két olső volt Soiussich Miklós ur.klrablója — több gonosz vakmerő tettoik közt, az utolsó — méltó pajtások rublócziaibora. Illés Pál lőtto agyon a szigetvá.i járásbeli nandurörincstert Haszilát, saját vallomása szerint. Utolsó éjszakájokon Illés és Segosdi folyvást fütyöltek és tánozoltak börtönűkbon, s midőn az őr rájok szólt, azt felölték: no háborgassanak bennünket, ugy is most tánczoljuk az utóisót. Midőn Segos-dit a hóhér környozto, kezét nkarta leharapni. Szomorú kénok, molyeket fájdalmak közt tettünk papírra.
* Mint biztosan értesülünk a székvárosi gőzmalmot kövotko: ö egyének építik részvények utján: gf. Niotky Oyörgy, dr. Kozma J., dr. Vlssy Pál. dr. Németh K., Freystitdtlor A. föbérnök, Uückheí M., Hönig J., Ilittaler J., Jakab J., Folly''Imre, Mallioh K.
Nyílt posta.
Cs. B-mV, Potteni Kaptad-e a kllUomin/U mlhcs Urtis vígatt rirjuk »or»Ul»t.
P. G~nak. Lltér: Hasonlít Itenllnk.
K. R—n«k, N.-Vár»4i Kö«»öu«t mellett vettük, kllldeul-nyilukra tilaait klrllnk.
.Többen i" Hufjr a mnlt »iá«MI lűaukraát, Ma • ml kU blnk, világot lát.
.Jó IdS.* A termi iietet teklatve Igataiga vaa; de ex a ,J4 |d®'' mit a vera kapu <ili állit, nagyon metiu> tsb I
Itorongónak -. KirJ .k ueril kö»»lni valUnk, addig leke-
tetlen.
Oombtra: M/g nem obuhattuk it| UtsiQk, miseméi, toll* uih^WI.
M. Oy. IWf.i SokAi? ki.lU •> Ipírct.
,Ibolya kiút, Ibolya beüt." Boldog «uib«r 8n.
.PAucíÍI Keiibfs.'' 1>« mAr ö koa<á ncuj fogadjuk ol » verset i nagyon kftitll Tlxonybau ill relUnk.
Pi Oy—bet PoiitytiAjftirt rogyo e/irts UdT<5*letUnketj
TaUdI klurannk lenünk birtokában.
„Boraink." K^/lk ttkinUljr<e lapunkban oWaatuk , botfy Tolattál W»iligo»ltÁ»t Iigroiiiiik a» írdtkben; rárjok Wc 1U ,oohix a vArakox^'' - a kA-Jratot vl»e<a saolrAIUtluk.
T. A - oak, 8—on: ,M<rt «n ho*»Ank olyan Idején »"
,To raró eim" — „NAeiba m*frunk" — »As ember" versek kttsltl, at utoleAt adni fogjuk.
.Pantallón." Miivl bliba! a* Ar eltsmeti önt.
.Hol koidj ik!" Ep«n n a kírd^eek kírd*«e( lAtofaseon ön mog bennünket| a lapot megrendelt lk; a p<n» megírkoaett.
N-L— ra: Wri-e vajcy próta » Kgjlk scmi önnek ntnee útlevele — Olympra.
T. V —nak, f*. 1,—in: Kotlöt tarte meg magadnak, a tób-blrel tud''id. m it kell tmnl. Hogjr elígltelt ki T leveled »irom.
.Haliadra jarlliunk.* Jövö Siímnnk bo«a.
Kapoerirra ■ K. 8x. nrböljfyhea etbi raa bennök jó gondolat, de mig nem Mljik kl a — tüiet.
BJrel Wla, V. eipiim; Kaptuk, örlilllnk, hogy a mii tet-edk| a „Uaguerreotyp — el van ti»e ön e.<AinAra.
Fclcltfs szerkesztő: KUHOZ ISTVÁN.
Gazdasági tudósítások.
IN''Agy-Knnlzsn, 18G4. mároz. 18-án. Bnaa és árpa élénkült, s novezetes részletek vétettek Lalbach s Trieszt részérő emelt Arakon, a szállítmányok erö-soblxik, do mindon gyorsan megvétetett; a többi nemek változatlan- s lanvhák; ogy részlet reposo 6 fajával vétetett meg hoíybon. Árpa, készlothlánv,
Huza 82—88 font: 4 frt 80—00 kr. Koas 7ü— 82 font: 8 frt—3 frt 10 kr. Árpa 60—07 font: 2 frt 90 kr—3 frt 10—26 kr. Kukorioza 81—83 font: 2 frt Uö kr—31 frt 10 kr. Zab 40—9 font: 2 frt 6 — 10 kr. Hajdina 70—72 font: 2 frt 10—20 kr. Fohér bab 4 frt C0 kr—6 frt.
Kaposvár, márcz. hó 15. Aa ntak jobbulván a gabnupiaez is élénkült, do nem oly mértékbon, mint gondoltuk. Jeléül: hogy a polgárság nagyrésze már túladott késr.''e*oin, a birtokosság pedig vagy helybou adja cl gabnamennyiségét a koroskedőknok, vagy nagyobb piaozok folé szállíttatja. Azután meg a kitűnő tavaszi járásban a mezői munkák is minden erővel megkezdődtek, a szegény és boldog kint van a mezőn éa szö''lejében. Következőleg jelezhetjük a pi-aczi árakat. Duza 4 frt 20 kr, közönségos 4 frt. Kozs, 2 ft 90 kr.—8 frt. Árpa, 2 ft 40 kr. Kukoricza 2 frt 00 -80 kr. — 0 frtig. Zab 2 frt. Egy zsák burgonya 1 frt 40 kr. Egy metszeni való borjú 0—8 frt Egy kövér lud, 2 frt 40 kr. Csirke párja 40-60 kr.

BMWBt
miifiranwhiHiimHiHimttnm
Nyllvójaos köszönet.
a
M Azon szives részvétért, melylyel N.-Kanizsa mélyen tisztelt kö-
9 zönsége: a tok. városi tanács, a nngyérdomü cs. klr. katonaság s a t. ez. Izr. község, ugy barátaim, ismorösoim, boldogult nőm elhunyta, illetőleg; temetése alkalmával nyilvánítottak, s becses mcgjclonósllkklil f^j-dalmaim némileg cnyhltotték. Fogadják Őszinto köszönetét b mély tiszteletét — a gyászoló férj
BEIXDL IlUflRRT KÁROLYNAK.
mnwnimti

IESSFilJIOFER JÓZSEF
nagy-kanizsai füszerkereskedőnól kapható a
. PAGLIANO SZIRUP,
pyó»y»)!0r a vér- és nedvtisztitás tormészetos elve szerint a gyógyászatban eddig telj csőn ismcretlon növények nodvéből levén készítve, a testből minden r. mlott, vizenyős és az egészséges részoket is felmaró nedvokot eltávolít, s igy még azon betegségekből is kigyógyít, melyek eddig átalán gyógylthatlanoknak tartattak, amint ezt a tapasztalás fénycsőn igazolja.
Miután ozon gyógyszort cgyonosou annak feltalálója- és készítőjétől kapom, nnnak valódiságáért mindenkor kezeskedhotem. Magyar s némot használati utasítással ollátva 1 űvog ára 1 frt Üü kr. o. é.
Ugyanott kaphatók jutányos áron''mindonnemü kerti voteményinagvaV, ortlol fa- és fűmagok, valamint miudonfólo gazdasági takarmány-mag vak, külö-"nö#on: franczla luczerna, stájer lóhermag, burgundi tarrórépa és franozia per-jomag stb. stb.
Nagy választékban feltalálhatók ugyanott jutányos áron különfélo bőj-tiesétolqk, u. m. t.zárdin., ángolna, viza, hilring, saard.lla, száraz és áztatott tőkehal, iovábbá ktllönfélo sajtok, u. m.: patmasan, ementhali, strachino, croi liptai • hriuza. * '' ° ''
Végro mindennemű 1804-ki töltésű savanyu és kosorü
ásványvizek:.
A vrlsztól urodaíoiil
8z«batl kéazbol eldd 0 darab 4, 3, 2 ! tíves teüyéaz szilaj bikákat, ft venni íuuíndiíkozók ezennel tisztelettel meghívatnak
Kelt YrilszMn, 1801. márcz. hó 4-dn.
________Bemritter Frigyes kaaznár által.
Bonon bl
L Aprll 1864
findet dio Ziehung des
K. K. ŐSTERR. EISENBAHN- UND DAMPFSCHIFF-
FAHRTS-ANLEHEN
stntt, wclolics in soinor OcHnninitheit folgendo TroíFor entliUlt:
fl. 250,000, 200,000, 150,000, 40,000, 30,000, 20,000, 15,000, 5,000, 4,000, S.OOO, 2,500 etc. bis abwArts fl. 120 niedrigster Gewinn.
1 LooR-Cortificat zur obijen Zioliung gUltig, ist duroh unter-zcioltnete StnntselVcctcn-Hai dlung á fl. 2.50 kr. p^ St ok gogen Ein-scndrng dc« Hctrngs ru bozicjien. — 7 StUok kosten fl. 15.— 14 Stílek kottteii fl. 30 ttsterr. W. in llanknolcn.
Gef. Auftriigo hierauf werden prompt ausgefllhrt und den lle-thciligton dio Zioliungsliston unentguldlioli zugosendot. Man l>«liol>« sioh dalior bnldigBt zu wendon nn
Adolf Betxschl
in Frankfurt a/M.
Ara 1. April 1864
Zielmng dos
Neuen Pramien-Anlehens
mit Oesamn.ttr.-HVr von Franes 100,000, 80,000,70,000,60,000, 60,000, tir>M>0, 10,000/ f»,000, \,000, »,000, 1,000 etc. abwttrU
Franos 4tt niedrigster üewinn.
1 Loos zur obigen Zielmng gllltig kostot fl. 1.60 kr. — 6 StUok fl. 8. — 13 Stílek fl. 15 österr.W. iu Hnnknoton gegen Einsendung de« lietrags.
XuítrKge werden prompt und gewissenhaft nusgofUhrt, und dio Oewinnlisten unontgeldlioh zugesandtduroli dieStaatseffeoton-Handlung
von j
'' Joh. Geor^v Lussmann Jr.
Wajdits Jdesef kiadrf, lap- nyomdatttjajdonof Nagy-Kanizsán.
ín I''Viinkfurt a fii.