Zala-Somogyi Közlöny 1864 031-033sz november.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	19.43 MB
Keltezés:	2021-10-05 08:32:56

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	741
Megtekintések száma:	1284
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1864 031-033. szám november Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből III. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: N-Kar.izsn. Harmadik évfoham. • :ttt szíim 18G4. Nov. Un. Zala-Somogyi Közlöny. Ismeretterjesztő lap 0 szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. A somogymegyei gazdasági egyesftlet hivatalos lapja. Megjulon e Inp legalább ogy ivon juliua hó 1-töl kesdvo mindon hó 1-én 10-én ó. 20-án. — Elötuotéai ár poatán •«étküldé»»o\| é« helyben háahoa hordva ngéaa érra 5 frt. \| félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 70 kr — Mindon cIüHboUÍ a tulajdonoa köluaön könyvtárát ab oddí^i íonntálló föltételük mollottfél áron hasanálhatjs. — Nynttér egy I''otlt sorért 10 kr. — Hirdotéaok nógy hasáboa l''otit sorért t-Ur 7 kr,, 2 or ti kr. éa mindon további bolkutáaért 6 kr. a bélycgdljért 30 kr. fiaotendü. A bdiktntáni dij • * l«p keselétét illotö mindon tárgv a ki»dó hivntalliot Nag^-KanUaAra \ <\ luu szellőm! tartalmát illotó küalouiényok pedig, ugy minden letelek bérmontvo a azerkesztílaégliCB küldendők kspoavárrn. November hó 2-ára. Az önmagába-téréa, imádság és veBzteíég-nek legnagyobb napja. Mn jut eszünkbe leginkább, hogy mily drága o föld nekünk, melyet vérllnkön szereztünk, hamvainkkal nevelünk h lelkünkkel világítunk... Hogy minden véges, a mi lettel bir s végetlen osak maga a» Isten. Szent nap ez! _ Ix»fnjjuk testünkről a port... bolenézünk lelkünkbe — e fényes tükörbe — hogy ninos-e rajta Meny, mely nehezíti a mennybekelést... A testet — mi még tegnap sár volt — ma imádság lengi át; mintha éreznők: ily szárnyak kellenek nekünk, hogy repülhessünk !.. Nagy nap ez! Az öntudat ma ítéletet tart a- „tettak" felett! A megbánás egész évet mérlegel, hogy folyt le?! Hegboosátunk ellenségeinknek; a lm mi vétettünk, bocsánatot kérünk, mert oly nehéz e napról a terhet átviuni a másikra.... Segítséget kérünk attól, ki tudja, hogy: „Az én lelkem az oroszlánok között vagyon; feküszöm a gyujtogatók között; oly emberek között, kiknek foguk dárda és nyilak, és kiknek nyelvök éles szablya." (Zsolt. K. 57 R. 5 v.) Drága nap oz! A szem, mely. egész évl>en száraz volt, ma könyet ejt. A szív levetkőzik örömet, kéjt, vágyakat s elmegy oda dobogni, hol vesztesége van — n sir alatt. Az érdek, haszonvágy, nyoréHzkedés pihennek; ezoknok is van egy napjok,egy övben, midőn az ajkak közimáj* előtt hátrálnak. Ma imával van megtel vo föld és lég, mintegy tanúságául annak: hogy minden, a mivel bírunk, öniungunkkal mulandó. Imádkozik boldog és boldogtalan. A veszteség és gyász. A hitben buzgók, hivők serege. l)eimádkozik a méregkeverő, a rablógyilkos , mert ezeknek is lehot egy sirjok , mely eszökbo jut s az emlékezőt ily perozekben megtéríti a lelküket.... A látogatás napja ez! Özönlik a nép a sirkertek felé, egy évben legalább egyszer megnézni annak hamvait, ki szeretetben élt, azeretetban mult ki. A merro nézoaz, a térdepelők Borege ; jeléül: hogy itt minden porszem szeiit, mert minden porszem hamvakból van!... Mert o hely a valódi egyenlőség hazája, hol a koldus is földesúrrá lett; a halálban érjük el azt, mi az életbeu lehotetlon volt.... Menjünk bo mi ís a sírkertbe. Mennyi fény? mennyi hitig?! Minő szép gondolat! kivihígítani azok felett a Birtetőt, kinek élete — meglehet— setét volt. Olvassuk a airiratokat: Meghalt 16 éves korában... Virág volt inig nsak, azért szakították le. Jókor szállt lu a földről, legalább nu''g nem isnwu''to a fájdalmakat. Ax életnek nngy szakát odaadta az üdvösségnek egy perczeért... Gyújtsatok felette világot, hadd álmodja oda lent: hogy itt folytatja az életet.... tilt két évig.... A mennyben éli a többit... Tekints alá a magasból, s lásd, hogy a földön két évnek is van emlékezete.... Kihunyt 80-ik évében..... Mily hosszú élet egy emberre; s a tölgy-fakereszt mosolyog felette; azt mondja: H fa volt, még is 200 évet élt... Csendesen gynjtsátoV meg rajta a lángokat, hadd nyugodjék; sokat fáradott, sokat szenvedett.... Egy szerelmes leány nyukszik itt... AkVor halt meg, mitjőn legfényesebb volt az élet — a szerelem időszakában. A mi drága volt neki az életen, mind elvitto szivében; a szerelmet, reményt, hűséget, egy képet............. Csak a könyeket hagyta hátra, s azok most itt égnek hamvain! sziv Biratja a szivet-- ez a legnagyobb világosság!... E két sírban ellenségek nyngosznak. Az életet mily szépen kibékítette a halál.... A két szellem örökös villongásban volt; a két sírnak TÁRCZA. Pap Istv&n s Pap Karoly emlékezete ♦). rElfogyott a nóta!" e panaszt röpitéd Át Vörösberénybe kedves jó barátom. Hogy te nem tudod még: mily nehéz csapások Súlya van felettem.... a panaszból látom. Hol dalom fakad fel — zárva most a forrás, Mert bezárta sorsom égető haragja.... 8 mond — hol a haragvó sors emésztve éget: Hogy fakadna ott fel a dalok patakja ? A családi szép fa — mely virulva állt fenn Kezdetén ez évnek — íme szakgatottan, Törzsökét veszítve, s mely letört— a legszebb Ág helyét mutatva ing a nagy viharban. Míg be som hegedtt ax égetőn kínos seb Mit szivembe vágott jó atyám halála : Már is uj sebem van, mo»t airom ki véres Könnyét, airba szállott testvérem porára. Fájt a törzs kidőlte, mert megérdemelte Tartozott adóját a szent fájdalomnak, Olyan atya — mint ő! a kiért családja Mellett a hon, egyház, és tudomány Birnak. '') Atyám Pap Íítrán julloj I4n, t«itrír<m Pap Károly •iifuilus 14-4a balt m«f, ama< Vámo«on U irt, erooa Mohán S9 4tm korában. 18M-Ik érktn. P. O. I (Vak hogy ott vigasszal egyesült a bánat, j Mórt dicsőn futott ut volt már ott n* élet, • S boldog «u, ki — mint Ö — a Múzübí korba j Oly sokaktól áldva, oly dicsőén élhet. Boldog az, ki — mint mi — oly atyát veszíthet! Balzsamot csepegtet ott a sziv sebére Millió kebel — mely osztja a kesorvut A kidőlt diosőro Istonáldást kérve, ő elért a czélhoz, s oly nemesen ért el Mint elérni kell az Isten emberének, Hogyha szebb hazában földi érdemekkel Nyerhet nk jutalmat,, azt atyám nytré meg. Háza rondbeií volt már, a családi fészek Elhagyatva állott, gyermeki kiszálltak. Földi kinoso nem volt, lelki kincset osztott Ránk, s igy alkotánk mi uj meg nj családot. Hogyha összejöttünk, s gyermek, unokákkal Telni látta újra azt az ősi fészket: Mintha már a mennyben járna lelke, ránk oly Túlvilági fényben égő szemmel nézett. Mintha mondta volna: „már közel van a vég Hol bezárul fölí}?,bujdosásom utja. Míg ti itt maradtok.... áldva azt kíséri Szellemem, ki útját jól — diosően futja. Nem hagyok reátok földi kínosét, ámde Lelki kincseimmel gazdagok,lehettek. A nyomor csak edzliet, és nyomorral edzett Lelket a pokolnak kincso nem vehot meg." Most bezárva van már földi bujdosása! Lelke e világból szebb hazába szállott. llugy jutalinazatlan ily erényt no hagyjon Már azért ip nyit ícl .l^ton jobb világot. Bzárnv ra kolvo hagyta minden gyermekét itt, 8 boldogabb hazáim megpihenni tér®..... Ez a vigaszbalzsnm — a nagy veszteségben Fájdalomtól égő bi''w szivem sebére. Ah de uj Bebem van! Szép virágkorában Törve van családi fánk nemes virága! Károlyunk utánna ment a jó atyának E Kötét világból egy dicsőbb hazába. Jól tudom hitünknok nyugtató tanából Azt, hogy boldogabb ott, boldogabb minálunk., ^h de vesztve őt, e veszteség kínoz, tép Es vignsztalásra sehol sem találunk. Oly öntts világban élünk, hol hazugság A baráti szó, a ha küzködünk a vésszel — A habok közé a barát nem bejönni De egy mentő''kötélt verni sem merészel. Hol rokon s barátok bár segíthetnének — összetett kezekkel néznek a habokra, A hová a vésztől egy igaz barátnak Es rokonnak földi üdve van sodorva. x ^ 0 nem ily barát volt. — Jó, nemes szivével Ugy kivált ez önző —jéghideg világból, Mint egy uj jelenés Dámon és Pythiás Sokkal szebb — diosőbb és emberibb korából. S ha a jó rokonra vész zudult, ha sorának Sulytoló osapása földre vervo érte.... Önmagát feledve ment rokont segitni S hogyha kellett: síivé vérét adta értté. méosvilága, hogy megfér egymás mellett ?.... A hamvak kibékülnek !.... Amott oyy ifjú sir ja. Mit meg nom uáotl még neki aaélot, megad t a az enilékeaet; telő van a airtető koszorú-val. Oh,h4ttidnrfd, hogy osak ab nehéz feletted a mi föld, 3 a mi könnyű, nz mind köny és koszorú.... tán nem fájt volna úgy, ott hagyni a* életet?... oz a sir? ily pusztán, onnyi tövis ko-szorúval ? Ex egy tudó* sirja. A tudósok sírját kevesen látogatják! S hol róla a világítás? a fény? Ez müveiben maradt a közönség kezén és köny v-tárakbau.... A merre lépünk, a merre nézllnk, virág, köny éa világosság; a mi drágasága van az életnek, e napra mind idehozták az emberek. Szivet, lelket, gyászt, fájdalmakat, imádságot, mintegy érezve, sejtve: hogy ma mi gyászolunk, világítunk, s holnap tán minket gyászolnak, mi felettUnk világítanak 1 Mintegy tudva: hogy e kapun belül megszűnnek a kltzdés, irigység, bántalmak, nagyravágyás, diusÖBég, uralom és szolgaság, s a korona gyöngyo egy értékű azon gyöngyökkel, melyeket a szegénynok szeme ejt... Oldjátok lo saruitokat; szent o hely, mert az életen kivül van! Hát a temetőárakban o sirok? Ez öngyilkos volt szerelmében; bűne és halála volt a szerelem... Amaz megörült, mielőtt életét kioltá, mert megOBalták az élet és emberek.... Hát özek felett tenki sem világít?... De igen — a osillagok!.., Ne Ítéljetek!! ROBOZ. Anyagi érdekeink mellett. Napjainkban, midőn * közterhek jövedelmeinkhez aránvoaitva, óriás mértékben nőnok. Miilön a oaapáaok — ugy szólván — minden-napi vendégeink. Midőn a külföldi tőkepénzesek, as aláásott hitel miatt hátút fordítanak ; pénztelontég miatt a ke-reakodelom pang; az ipar megakadva; a közgazdászat — beruházások kollő mértékben nom történhet-vén, — vlrrtgsásnak nom Indulhat Ily nyomó viszonyok között köttős örömmol . 4 152 üdvözlendő minden parányi vér, melyot anyagi érde keink számára meghódíthatunk. Somogymogyénok mindig főbb b^ja volt, — tarraelő megye lóvén, — hogy kollő mértékben nom volt kivitolo. A gaadaközönség nom árualthatáel termékeit a hasaszarte — habár ingadoaó — árak-hos mérve. Midőn olég eladni való productumunk volt is a kereskedő mindig fehér holló volt házunknál, mort félt a sok leküzdendő akadálytól, molyek előtte tátongtak. '' Egyik főbb éa legnagyobb akadály volt a aok rosa ut, melyon a már zsákban iovö mogvott tormék sem szállíttathatott mindig biztosan és a kollő időben. Pedig tudjuk, hogy a kereskedelem élénkségének, az üzórok árkötési hajlamának agylk főbb rugója a gyorsaság. Ho aat lá\ja a keroikedő, hogy a ma mogvott árucsikkeket a fenoketlcn sár • m.áa akadályok miatt csak havak múlva szállíttathatja odébb, midőn ss idő kiderül, do az ár — meglehet — lemerül, — nem valami nagy ko^Vot mutat küszöbünket átlépni. így történt ^fníg a közfcli múltban Is, hogy gabonánkat tunyán döczögtoltük Veszprém ós N.-Kanizsa felé, o két város piaexa levén mogyónknok, s áruhelye, míg a mogyéuk Ualatonparti szólón átfutó vasútvonal az elsőt ogéssen tönkro tette. Most tehát termékeinkkel ogyedül Kanizsa falé gravitalunk, a igy el koll követnünk mindent, hogy % vasutak átssolése által, o még fényesebb jövőnek elébe néző város placxára minél kovesobb akadály és költséggel juthassunk el. A Buda-Knnizsa-pragerhofti vonal megyónket osak ssélén futja át, s igy tormészotes, h/egy az egész 114 □ mértföldnyi torülettt nom résfcosithoti azou előnyökben, melyek ezt megilletik. Asért — mint már fontobb érint'',''m — kottős örömmel üdvözöljük a magas kormánynak azon köz-ohaj éa wüksóggel találkozó intéxkcdórét, hogy a megyo székvárosától Kanizsa feié vivő álladalmi vonalt, Klinkor-uttá váltostatnl kogyoskadlk. (Jól égotott, keskeny, hosszú tégla hosszában lerakatlk, J és felszlno homokkal behlntotik; oz a Kllnker-ut.) Hogy hatóságilag nom lohotott a múltban móg főhb vonalainkat is szilárddá tonni, s járhatóvá a sáros időssakban, — oka: mart nálunk használható termolő-kö nincs, s vagy Baranya, vagy ZalamegyébOl szállíttatván az, egy kubik öl ilyon kő 80—100 ft o. értékbe került, melylyol logfoljebb két öl hosszú ut (9 öl szélességben) rakathatik kl; igy mindon 10 öl hosssu tér, nem számítva a rá fordítandó közmunkát, B00 ft o. értékbo került. Vegyünk igy osak ogy mértföldnyi vonalt, meséa mennyiség as, a mibe Jön. És a Klinkerfélo ut? Nálunk még most elég fa lavén a téglaégotéare. 9 Öl szóles, l öl hosssu ilyen ut, melybe körülbelül 1000 tégla esükségoltotlk, körül 24—20 ftba, min-dou költségot beleszámítva. Tehát a tormölő-kőből épített ut fölébe, holott ez több olönyt is nyújt, mort a tógla folszlno homokkal meghintetvén időnként, as soha som kopik \| as ut örökös; nom kell költségesou mindon évbon foltozni, tatarozni, s a rajtautazás kényolmoa, blstos; nom rászA a kocsit, mint amas, molyon ha utasik as ember, sokszor lelke-teste beteg, rair® oaélponthos ér. Ezen álladalmi útnak Kanizsa fo\|«f ogy mértföldnyi hossza (Inkénél) inár be van épitvo. Pár éve mogkosdetott Kaposvár f>''löl is Nfóröaok, • az ez év-bon ongedélyezott 2,000 öl hosszú vonallal ogyütt, ez is egy mértföldet tesz ki: s van még építendő a jOvŐben 1''.-Csődig, hol a Kllukor-Ut elérve less, 20,000 öl, moly 8 óv leforgása alatt — szakértők véleménye sserint — beépíthető. ígaz, hogy sok ezen idői és sok a pénz, mibo kerülni fog \ do inkább 8 év alatt, mint a oh a; és sokkal több haszon háramlik megyénkre, mintsom a föntebbi kiadás bennünket, vagyis az illotökot mog-rémithotné. Ha tekintetbe vesszük ezou álladalmi útnak rosz karbau létét, melynek egy részén nyárban a homok miatt nem lehet törhet szállítani, másik részén pedig, esős idővel a határtalan sár, víz ós lyukak miatt, — nagy köszönettől tartozunk a magas kormánynak, hogy mind saját — a tokintotben nyort — olŐnyoit, mind közönségünk hasznát tokintvo, oly intézkodésekot toss, molyek reményien! engedik, hogy o vonal egy évtised múlva mogyénk ritkaságai közó tartozik, s áldást hozó loss mind kereskedelem, mind ipar és közgazdászat tokintotóben ; a fuvaros osztályra nésvo pedig uiogfizothotlon kincs. Mert uálunic nagyon sokan élnok a fuvarozásból, kik — n rosz utak boáiiván — keresőtöktől megfosztva vannak, s nélkülöznek, tűrnek, ssonvednek. 8 ha már a napok terhe őket is érl/ szükség, koresoti forrásukról is gondoskodnunk t A mennyire értesitve vagyunk, aa újonnan engedélyezett 2500 öl hosszú ut beépitésa nzon építészro bízatott, ki már az inkoi, ugy a kaposvár-mérői vonalt is ópitó, — Szonheitl Foronczro ; kiben mind szakértőimét, mind anyagi állását tokintve, olég gA-rantia van a jó sikerro nézve. Volo nom fogunk ugy j^trhi, mint azon bizonyos körmondi israolita vállalkozókkal, kik néhány évvel ozelött a Kls-Komárom molletti Klinkor-ut építését magukra vállalták, s megdöbbenve a jövőtől, kámforízálódtak I Tohát Iston nevébon, s megyénk anyagi órdo-kéuek lohotő felvirágoztatásában — előre ! Szellemi és anyagi órdokoink oiuolóso, ogy-szorsmind a msgas kormány érdeke. Szollom éa anyagilag szegény nép felott hatalmas, orő és tokintéfybon nagy kormány még soha soiu létozett. ROBOZ. VI. Nyilt levél. Bddn Kdlmdn urnák tísabarban, A keleti tunrhevész Ügyében. V-ik lovelombon olmondám : miszerint a keleti warbavéísnok lehető gyors elfojtására szolgál „az njdon vett marháknak szemmeltartásn s átköltőzkö-dótoknál a kollő elővigyázatnak tsüktégosségo.* £ lovelombon bövobben kívánom megmagyarázni ónnak értelmét; ugyan la: E nemea kzív, mely oly tiszta lángolással 8 hön tudott szeretni: nem dobog, kr égett Lelke —mely magasban járt, s a föld porában Csúszni nem tanult meg — azobb * dicsőbb honé lett. A dioattk körében mily öröm lehet most Hogy közéjök a menny ily lelket ölelt be? Ah de bárminő nagy » szent öröm van ott fenn, Még nagyobb itt lenn az én szivem keserve. A osaládi fára — mely erősen állott, Zúgva rontott rá a pusztulás viharja... Már lotört az ogyik ág, — utánna törve Hull a többi..,, tán az ég in ezt akarja. Kedves virág hullott tOBtvérkoszornnkből A sir pihentető ölébe.... s azóta A.fájdalom lakik velőm! — igy hti barát Nem oíi''údálhatod, hogy „elhagyott a ndta." PAP GÁBOR. Az öreg slr&Bó. Kimagyaráihatlan érzelem tépi lelkemet; elégedetlen vagyok önmagammal, elégedetlen m külvilággal — lovort és bún vagyok. Nehéz, Igen nehéz gondolatok terhétől görnyedezett fejemet kezeimmel támogatom; beteg vagyok, mindenem fáj, s még s$m tudota mi a bajom, hol és mim fáj. Szobámban vagyok; pamlagon) lágy ván-kosain heverők, könyveim,lapjaim érintetlenül hevernek mellettem; mi sem köti le lelkemet, untat mindon, do minden. — Mellékszobám-ből átzengő zongorám hangja bájos női hangtól kisérvo most nem érdekel; máskor zsibbadt lelkemet felvidámitá és villanyozá a bájos női hang, most érzéketlen hagy. órám erős hangja egyik negyedet a másik után jelenti: beosztám mindig időmet —do most nem tudom, hogy mihez fogjak. Szórakozni kívánnék és végtelenül unatkozom. Beosos olajfestményeimen hidegen siklanak végig szemeim; máskor pedig mennyi élvet nyújtottak; óraszámra elmerongett lelkem szemlélőtökben, most boszantják szemeimet. Kémokot teremt magának lolkom a puszta levegőbe, félelmes érzéi futja végig idegoimot — félni kozdok, holott bátornak ismorem magamat. Ily nyomasztó lelkiállapotban tölték egy délutánt; mig olhatározám magamat bevett szokásomhoz hivon, egy sétát tonni a szabadban. Igy elhagyám szobámat anélkül, hogy kitűztem volna jmerro és hová. Ozél nélkül bal-lagék végig a népes de kevés tisztaságot s ron-dot eláruló ntozákon; találkozám több ismerősökkel, kiket akaratlanúl éa közönyösen köszönték. Végre a vároa végén találtam magamat — egy hid előtt. Egy hid előtt! melyen számtalan-szőr mentem át, anélkül, hogy valaha feltűnt volna előttem, de moat nterőeu néztem, és figyelmemet tőle olvenni nem birtam, mert szomorú reitjdel-totését tekintvén, komor gondolatok ólom nehézséggel sólyosodtak lelkemre. Hányan, oh! hányan kisérték át o hidon legkedvesbjeikot a végső nyugalomra, a sírkertbe: mert o hidon át ass ut a temetőbe vezot. Mennyi köny hullhatott rá a legkeserűbb fájdalomtól szuggatolt szivekből — óh ha szivo lott volna, kövei már lágyakká puhultak volna; mennyi bzív tört meg e hidon a nehéz gyászmenet közt. Eszembe jutott a borzasztó „sóhajok lűdja, mely előtt Volenozébeni tartózkodásom alatt mindig a legfájóbb érzelmek marozangolák keblemet — igen o hid, melyen annyi ártatlan hurozoltatott át, hogy ne lássa többé a szép eget, hogy meghaljon anélkül, hogy boszára hívhatta volna fel az igazságos I»tont — oly gyorsat) történt halála. Ily gondolatok közt hagyám el a hidat, ób közeledtem a Birkert ajtajához. Ilomladozó ajtó magasra nőtt gaz és tövisbokrok képezik a körítést, és minden az elhanyagultságnak inkább, mint a figyelemnek bélyegét viseli, oh! a holtakat könnyen felejtik az élők ! Pedig ido kerülnek a most élők is. Mindnyájunk közös helye ez — szegényé, gazdagé, ifjúé, aggé; óh! sokan nyugoBszák itt most az örök álmát, kik nem rég velünk vigadoztak. Beléptemkor fehér márványból kéutllt remek rattvü aírkő lepett meg. Remek p)d! Sombor, arany betűk felett alabaatromból faragott nemesi ozimerek. Élte ta-vasaán vitte el a halál, pedig módja lett volna „Sorami idegen holyről ujdon volt marhát nom ssahad a tulajdonolnak mindjárt olöbbi barmai közé állítani a még sokkal kovosbbó köílogolöro küldonlo, hanem aat valamely külön »»inbe, vagy istállóba kösso'' be, ■ ott tla napig tartia szemmel, hogy állandó ogósz-ségéröl szorosan meggyőződjék. Csak oson batáridő a a gyanútlan állapot bebizonyulta után aaabad azt a többi marha közé ercsatoni." „Bérlőknek az ogyos helyről másikra barmaikkal ogyütti átköltözködéso csak azon foltét alatt •ngodendtf meg, habarraaikot két szomszédos község főnök által szorosan megvizsgáltatták, a azoknak teljes ogészsógi állapotáról mind a kettőtől bizonyítványt kaptak, molyet aztán azon járási hivatalnak, molynok járásában a barmaikkal mogssálla''ndó IxSrlotjószág fekszik, előmutatni kötelesok. Oly bérlő, ki ezt elmulasztja, nem osak 60 frt bírsággal büntetendő, hanoin azon kárnak mogtárltésére is szorítandó moly n dögvésznok barmai átköltözéséből történt átvitele által 6koztatott.u Az ál la tgyógy rendőri szabványnak ozon igon is érthotőlog előadott határozata által nagyon világosan ki van mutatva na ösvény, raolyon baladnia kell minden állattenyésztőnek s azon mód , moly szerint védoleip alatt tarthatja egészséges barmait a vész ollon. És igon helyesen, mert senki som visoltothotik több érdekkel az ügy iránt, mint az, kit legközelebb illót t. i. maga a marhatenyésztő. A ki akarja, mólá-zás nélkül megértheti, hogy es ügyre vonatkozólag osak is önmagunknak, marhatenyésztőknek koll védelmi állást elfoglalni, a tetlrgosen oda hatni, hogy a betolakodott vészt a ragály olovokorán) elfojtásával oly gyoraan mint csak leltet ez uton s módon ls ol-fojtsuk. , E szabvány megtartása nélkül nem lobot biztonságra számítani, mert annyi igon torinészotes, hogy ott, hol ragály nincs, fortőzés som történhetik, a hol pedig oz hiányzik, ott nom hontakozhatik ki marha-pestis; igy például; én a még egészséges marháim közé idegtn marhát nem kötök, legelőre nem bocsáj-tok, mont vagyok ínég nz aggodalomtól^is, do annál blztosb lábra állítattam barmaira élotét s az összes marhák közegészség! biztonságát. Nom koll folodni miszerint a koletl marhapestÍB honunkban c»ak is ragály általi fertőzés utján torjod szét s eredetileg sírásom fejlődik ki. A szomorú tapasztalások ozt oléggé bebizonyították, csakamultsaz oz évi vészjáratra hivatkozom oz ia elegendő adatul szolgál, állításomnak bobizo-nyit hatására. I8t>3ik évben Sümogh-Rendeken fclmorülvén a koloti marhupestis oz számos szarvasmarhát és birkát ölt Ittog. Volt egy bizonyos — ki félro tövén minden állatgyógyrondőrl olővigyázatot, mielőtt a hatóság intézkedett volna, birkáit pötrótoi jószágára hajtatni rondolto. Útközben llossznfaluban megállapodván, egy időig itt tanyáztak. Ez idő alatt a birkák ogyro másra hullottak, még végro itt is kitört a marhapostis. Csak hamar tovább töröltetvén o beteg uyáj Pötrétéro. Néhány nap múlva itt is kiütött a marha- Sostis, még podig ugyan abban a majorban, melybe ajtatának. Elvoszott itt majdnem mindon majorbell marha a miután n hivatalos feljelentés későn történt S az elhullott dögökuok busát, csontját ar. ebek hur- 133 fc- ozolták szét, ugy az intézkedés is kéiüro esett, s majd nom akkorra, midőn a voszedolom már alig volt meggátolható. A ragály aorsioriut terjedt el a majorból szomszéd a falu derokáig s nem is szUut volna mog, ha a hivatal kordont nem hus, vagy is ha korosztilT-álló őröket nom állít fel a falu közopén a logszi-gorubb olküiőnkést nem hoz létro a falu innenső Ménok lakót közt. Ugy is lett, mert a vész o koroszt őr vonalon tul nom torjedt a falu másik fölébe. Kitört » marhavész o községben 1803-lk éri okt. hó 8 án és tartott 4 hónapig u. w. 1804-ik évi januar hó 0 áig. A szarvasmarhák létszáma 280 volt, betegült özek közül 44, oldöglütt 37, meggyógyult podig 7, Már 9 hónapja, hogy ragálymontosnek lőu nyilvánítva o falu. Ez eset oléggé szükaégossé teszi, hogy a barmoknak ogyos helyrőli átköltözködéso osak azon feltét alatt ongodtossék mog, ha két szomszédos község-fönök által szorosan mogvizsgáltattak a azoknak tol -jos ogészségi állapotáról mind a kottötő'' bizonyítványt nyomok a közigazgatási hivatalmví fölmutatandó!. Ha az illető kártokozó ezt teljesiti, ugy bizonyára l'' ő t r é t o nem szonvit''otl volna annyit, mint n mennyit vesztett- Iiogy ozon mulasztásért oímarass-taltatott-o az illető az előirt 00 frt birsággal « moglé-rítotott u az átvitellel okozott kár vagy nem, tudomással nom birok, azért erről nom szólhatok. A pötrótoi fertőzött birkák a szomszéd t ö-lötl pusztán lövő birkákkal a legolőtéron közeli érintkezésben lóvén, a birkások is ogyütt tanakodtak s mint mondják: a pötrótoi birkás a tölösi birkanyáj b a adta tulf\jdon birW.it, hogy olno vesszőnek. T ö 1 ö s ü n elsőben is a birkák közt mutatkozott a koloti pestis. A botog birkák igen jó szénában részesülvén, hogy a megmaradt kárba no vosseon, a maradékot az egyik esőléd saját tohono olébo rakta, mely a többivel egy legelőre járt. Ennok tohenol dög-lének ol elsőben, azután torjedt tovább, ugy, hogy a 18 darabból álló falkából csak ogy gyógyult meg, a többi podig oldöglött. Az alsó-rajki szarvasmarhák a tölösi marhákkal közel legeiének egymáshoz, együtt Járának A határt válnsztó kanálisra Inni s mégis történt a szerencsétlenség, tnonnyibon AUó-Kajkon a vész kiütött 18ü4-ik évi április hó 12-ón s tart még mindig, n<gy, hogy oz idő Alatt botegült a 20li darabból álló ösízcs marba létszámból 126, gyógyult 42, döglött podig ''i, botog van 2, állítás szorint az alsó-rajki kutyáV. szorgalmatosan jártak át • dögro, tehát özek is olő-sogitottók a ragály terjesztését. Bizonyosan tudva van, hogy az első kórasot abban a házban merült fol, jnelybon láttatott, miként rágódott a gazda kutyája egy koloti marhavéssbon oldöglött hullán, sőt haza menve az ia bizonyoa tudomásul vétetett, hogy Itt a marháknak adandó szénán tartá alvó helyét, annak eltisstátalanltásával ás mogfirtőztotésével. Arról nincs tudomásunk, hogy ujdon vott marha hajtatott volna o faluba, mind a mollott jónak láttam megemlíteni még azt i^ hogy oláh ozigányok vándorolván ide s tova, Tölösröl hordák át a döghust A,-lUjkra a épon ott falatozák fel, morro vala a marhacsa-pás. Magában értotik, hogy a fol nem omészthotő nyers állatrészlotoket el is szórák ! — 1)a i c i á u is kiütött a marhapostis 1804 ik évi lunltis hó 17-én s tart mind ogyro. A marhák összes létszáma 149, ozok közül mogbotogült 143, gyógyult 06, oldöglött 70, botogou maradt 2. Légrádról hozatott o köxségbo, hol a koloti raarhavéazbon állítólag 497 darab hullt ol. A Baicsai nép, marhákkal üzérkedik, meghallván a légrádi veszedelmet, osak hamar ott torinénok a mog is vá-sárláuuk ogy párt. Vakmerősé^ot követénok el, moi>y-nyibon ozon ujdon vott marhákat saját barmaik közó köték s a közUgelőro boosájták. Az olsŐ kór és dög eset őzen ujdou vett marhákon ütvén ki, a véss itt vové kozdotét, moly elvégro általánossá lőa. Ehez járul az elevokoráni bojolontésnok elmulasztása • a népnok önmaga iránti jé hajlamának hiánya. Ebl>ől láthatni, hogy menuyiro szükséges az uj-donvott marhákkal a 10 napi vosztoglést megtartani, lla o községben ez megtartatott volna, a hivatal időt nyer a ragály tovább torjodésónek mogakadályozta-tására a gyorsan igénybo voendő lobunkózUtással s igy a vész és vosztoség korántsom nőt volna oly magas fokra, mint a minŐro omolkodett o laulasxtással. Elegot sir és jajgat most a kárvallott, mórt jól érzi nyomorult szogénységébon a száraz kukoricza konyár és kolompér loves mollott a többé alig visszapótolható vosztoségét, moly rájuk annál fájdalmasabban nolte-\| zÜl, mortajép mindon raozel torracsztmónyükot r.•■»m-'' mire totte. Llég átkot is szórnak azon ogyénro, i a vész gyújtó szikráját marhájuk közé vivé, és tövé ökot ily szorenosétíonné. KlsKomáromlzn, Oolsén, Orog-U\dán, Korpaváron Zalaapátiban o f. évi julius hó 7-től 23-áig ütött ki a keleti marhapostis, monnyibon Somogy-mogyo horváth-szont-m iklós i községéből a kis-to-máromi vásárba töbfy rondboli szarvasmarha hajtatott midőn II.-az.-Miklóson lappangva és eltitkolvauralgott nvés,inigjuliurt'', közopo táján sikorült a hivatalnak tudomásul > í.t''of- a vásár junius hó 27-én tAititot''. Mog vott ''\''ii.v^y : ag-radal urasági cseléd ogy toiio-not, ugyan tí.-sz.-mlklósi ombortöl haza vea itvén, azonnal előbbi ogészségos marhája mollé köt>lts a csolédségl istállóba.- Július 7-én m>g is döglött s mort oz a többi oselédség s bérleti marhákkal együtt járt a közlogolőro, a véss fokonként terjedt, ugy, hogy a 350 darabból álló csorda közül julius hó 7<töl szeptember közepéig mogbotogült 74, gyógyult 26, oldöglött 48. Világos o szorint, ha az ujdon vott marhákra kellő vigyázat fordíttatott volnn, hagy a vész még csirájában fojtatoi. volna ol a 10 napi veszteg idő alatt a nom kellő annyi bajjal bíbelődni s oly vosz,toségot szonvodnio a többlnok, mint szenvedett. Tanulságul szolgál még az is, hog^ az alatt, még az urasági lo-golörojáró csorda voszodelombon forgott, a kösségi marháknak épen serami bajuk som volt, és nem asért, mert ozok amazoktól kUlön vált logelőro jártak és a fertőzésbo hozott marhákkal sora most, som es előtt érlutkozésbon nom fc lak. .'', A sst''.bari inétz V<v)s ív %át m«rhát vett a kls-ko-mároml vásárban .''g> h.-sxt.-mikló»l ombortöl, basa hajtván teheneit, ogylko Mtt .^zbon döglött ol, a másik podig istállójában máa^ -HV-toroncsn volt az, hogy máj marhával r . •teí^öj&''ik s^hol. Ezt osak asért .hozom említés^ V<>gy látat lehokion mily gondatlan sok orabor öp mafa ó» Iránt. Ila o/.ok történő - wammmmmmmmmmmmmtmmmmmmmammmmm a ■« m — m .i ew toviibb élni, — do a kegyetlen sors nem engedd. Mint osaládja utolsó sarjának, szakadt meg szivo a szép jlju korban. Még több, számtalan emléken akadt meg szemem; olvastum a feliratokat, — Istenem, mennyi érdemdúst takar e sir! Sokan pénzért szép emléket kaptak, do mennyi gnzdag érdo-rattt nyelt ol a sir, a nélklll , hogy emlék megtartotta volna öt a jövő nemzedéknek. Do no erről — még jobban elszomóritják ugy is bús szivemet o komor gondolatok. Továbbá gaztíl benőtt sirok közé vc-vém utamat, — egyszerre figyolmemet a sirok közt valami élü vonta magára. A agg sir ásót látám egy félig már ki-ásott sirban állani, » munkáját folytatni. Egy aggsirásó! Az ég tudja, hány évo folytatja már komor munkáját; kovés haja jnár egé- szen őszbcborult; testo roskadozó, mint a kö-rllle elterlllő sirok; do fáradt osontjni osak megássák ptég azt a szUk helyet, mit egykoron, — nem is oly sokára — neki készit majd utódja. Kit üjmotnok cl itt? osak egy gyermeket, szólt pipáját szíva érzéketlenül és higgadtan az örog. Megborzadok; szout Isten! „osak egy gyermeket" — gondolám, és ollmgyám a rideg helyet. Elhagyám a helyet, — do o három szó: „csak egy gyermeket," nem hagyott el. Oh! te az élotnok lognagyobb részét átélt örog , ki itt létednek napjait könnyen megszámlálhatod, és még sem tudod, hogy miért születtél; to oly könnyen birod kimondani e három szót: „csak egy gyormokot." Te nem tudod, mily veszteség vau-egy gyermek halálában a szülőkre, mi mély sebet vág ez a szerető anyai szivon. Te nem ismortél atyát, nnyát, kik készek valának minden percz-ben osak egy gyermekért, ennek boldogságáért életöket feláldozni! To nem láttál még arany fllrt : gyermeket, ágyaoskáján térdelve, összetett kezekkel mennyei atyjához imáját küldeni; to nem tudod, hogy az anya osak akkor alussza legédesebb álmát, midőn egyotlon egy magzatja kezeoskéjét mellére tévő véle nyugszik. To még nem láttál gyermeket osendes álmából fölébredni, és piros nrczozal, vig és éber kék bzoinokkel sziliéin függeni. To nem figyelmeztél a gyermok kifejezéséro, vonásaira; nem örültél, na gyermekbon észt és hozzá illő jellemet találtál. Te nemdáttál a fájdalomtól megtört özvegyet, az atya nélküli, a veszteséget nom ismerő szülött felett a koBurv könyoit árasztani. Te nem izzadtál az élet "kemény, daozos küzdelmeiben, hogy legkedvesebb lényed hiányt no szenvedjen. Te nem ismered az atyai örömöt, ha kis gyermekévül modora szorint oseveghet; to nem ismored a reményt, melyet az agg szülő gyermekében napról napra növekedni lát, mint öreg napjai egykori gyámolójában, egyetlen barátjában. To nom tudod, mit tosz ábrándos torveket késsiteni, aranyos légvárakat épiteni, és mind ezen merész reményeket a gyermok boldog jövőjében Öszpoí,fositani. Tc nem ti.ó »d. mit toy, gyerinekodnél a világon. minit jobban nem szerotni / to nom ismered szülői gondok, küzdések ezerféle nemeit, melyek közt tölti nappalát és éjjelét a gondos szUlő, csak hogy gyermekének illő ne-veltfctét ''«lc'' <1 szép, fényos jövőt biztoshson. To nom ism« d a leiihatlan gyötrelmeket, kínokat, mciyek tépik, marozangolják az anyai szi-vet, egyotlon magzatját reszkető karjai közt napról napru gyengülni, voszni látván, To non\ tudod, mily sxivrepesztő a fájdalöin, midőn a szlllő szép reményeket ébresztett legdrágább kínosétól örökro vesz búosut; a koporsót bezárni hallja, és a hideg sirba szállni látja, melyot to oly fásult lélekkel, nyugodt, érzéketlen szivvol ástál neki. Oh! to olnggult sirásó! az életuntaknak jóltovője, lwátja, te ezt mind nem tudod, nem érzed, nem kimered, — azért boldog is vagy •. oh! mert L :«t mind érzonéd, nem bimád komoly hivat? ; dat oly egykcdvllleg folytatni, a nem mondanád oly köhn^on, oly érzékotlenül: „osak egy gyermekot." Ily gondolatok közt bebarangoltam a rideg sirkertet, mig a kápolnának megcsendült búi szavú hsrnngoqskája^Avo Mái iára" figyelmeztetett, mely után ollmgyám a komor helyet; de az örog sirásó és o három szó: „csak egy gyermoket," számtalanszor gondolatim tárgya. Könyves. -4 134 tesen ily hamar ■ oly kodvozraényok közt noiu hullnak el, ki Ali jól azért, hogy 8-— 21 nap alatt nom emol-kodett volna a kóresott • a veszteség tán izásakra. üulséro is kiskoraáromi vásárhói korült agy h.-szt.-miklósi omVor tehene, moly 40 darabot hozott vesztdolouibe ugy, hogy ezok közül gyógyult 24, el-osott 22, s túrt mindegyre. korpavárra is ugy k«rült a vósz, hogy az első elhullott marhával tulajdonosi az annyiszor emlitott kis-komáromi vásárban Vv''t. A Kis-Komáromiak tiinte kiállították marháikat a vásárba, a másnap a vásárálláson legeltotték az elsőbou eldöglöttaket. Tollát vagy közvetlen érintkos-tok a vázárban a látszólagos egészséges, do beteg marhákkal, vngy vásár után szedték fel a ragályt a a vásárálláson, ztb. Kis-Komáromban 1300 db. marha közül, molyok külön álló legelöro olkülönözvo 4 falkában Jártok, az egyik falkából megbotogült 46, gyógyult 24, eldöglött pedig 22. Ebből eléggé kivehető a Járásombau klfojlott s alterjedt marhavésznek oka, moly szinto csak az id-don vtít marhákra fordítandó állatgyógyrendőri ssaG-ványértoliuo szerinti kellő figyelem, azaz a marha-tartók a tenyésztők mulasztásából kolotkozett. Kzok nyomán odajárul véleményes javaslatom: ügyeljünk igen is szigorúan az ujdou vott s hajtott marhákra, miután ogész bizonyossággal tudjuk, hogy az ezok Iránti figyelmetlenség egyike azon igende Igon lényeges foltéteíeknnk, molyek nélkUl lehetetlen a behurozolt járványt oly hlrtolon, mint osak lehetséges elfojtani, Szükségos, hogy hibánkat fellsmorvén, ezt másra ne ruházzuk. A barmoknak járványragály elleni biztonságára szolgál továbbá a „passzus rendszer szigora" is, melyről jövő levelemben fogok s/ót emelni. Addig is maradok tisztelettel. TEItSANCZKY. Tekintetes szerkesztő ur. Megvallom őszintén, szégyonemro válik, hogy csak mostanában Jutott kezemhez a t. szerkesztő ur vezetéso alatt álló lap, s annál nAgyobb meglepetés-aol. vettem észre, hogy a nép érdokoit, gazdaság ós kereskedelmet képviselő, ogys^ersmínd jó lovelo-zésekkel szépirodalmi rész«zcl biró közlöny oly gyórou van elterjedve fővárosunkban. Ez annál is inkább csodálandó, miután alig van egy oly vidék, mint Somogy, mely oly élénken felkarolna mindon hazai jolos vállulatot; és Így a méltányosság magával hozná, hogy a kölcsönt nároikép visszaadandó, a főváros ezen lappal megismerkedjék. Hanem ilyenkor elő is kelleno fizetni. És ugy láUzlk, hazánkban az előfizetési iszony uralkodik, mely ellon ajánlnak ugyan hathatós szereket, csakhogy koveseu akarják bevenni. Sajnálattal vettem éssre,hogy azon számokban, molyoketajó véletlen kezembe játszott s mindenesetre o vldékotis élénken érdeklő főváros rbndos levelező által nincs képviselve, s habár megvagyok győződve, hogy a lap többi czikkoivel, parányi tehetségeim ne''m fog vorokedhetni, do azért némileg is segítendő, — vagyok oly bátor o soraimat t. szerkesztő úrhoz intúzni, a czélból, hogy ha azok elío-'' Ugathatnak, a Un mélyen becsült közönségét, hazánk fővárosának állapotáról rendesen Brtcsitem. Encydopcdleus akarok lenni — a Oellérthegy ágyaitól a kőbányai soros pinezókig, vagy a most épülő Dunarakpart mélyéig, történjók bármi érdokof, elfogom mondani. Megsúgom rövidon azon titkokat, melyokot a tükör vagy az itatós papiros árulnak cl; S kész vagyok egész nap barangolni mint újdondász, hegy bármily rojtélyoknek nyitjára akadjak, ha ugyan remélhetem, hogy oz érdekes leend az ifccn tisztolt lap közönsége előtt. Nem lesz semmi elrejtve előttem még a bájos hölgyek boudolrja sem, a mennyiio <sek az uj •—divat felett tűnődnek. Megtudom az utczák híreit, festem aa irodalom napiharczát, böraepapi-rok emelkedését. Párbajokat, színház ujdónságokat stb. stb. Egyszóval minden, a mit Pest-Buda fővárosunkban érdekeset tesznok, végeznek, terveznek,— elfogom mondani. Nyílt fogok lenni; ha van a fővárosnak hibája, elmondom, nemcsak orénydicsérő lo-szek, hanem megtámadom a Charlatunériat henezo-gést, a baklövéseket, mint példának okáért a népszínháznál is, mely 3 évig fenn tudott állni, az ügye* igazgató alatt amely önnön tagjainak áldozatja jelenleg; és a főváros, a a nemzet, mely alapíMk, r zavar-bau kisnek a segélylyel 11 LA VEK. •) lak, októbor 20. 1864. Az ember természete alkotójától ugy van rendezve, hogy sajnálatát fejezze ki minden iránt, a mi megtörtént, do a minek megtöctéutét logkovésbé várta vagy sejtette, főkép ha as azivo réazvétét költi • ) S ir. s a vcuiUk időnként ön toralt i <»«k l/nyck.!, tónj. k« t. Kurrk. fol. Azórt mily búbánatos nrczcsal megy n szorgalmatos körtés* a dühöngő vihar után kertjébo, mert fél, hogy ott valami baj érte fiatal osomotéit, s minő lovorő az reá, midőn látja, hogy azok közöl valamelyik cl van törvo, — hogy koronája a többi lábainál hover, ő azt hiszi, hogy ezek is bábánattal néznek társukra, mort hisz o sors ökot is érheti; s mily fokra növokszik a kortész sajnálata, midőn látja, hogy épen azon a porton történt a csonkítás, mely a kormok díszét képozó, s ezt talán csak évek múlva, vagy soha soiu lesz képes pótolhatni. Szintén ozon ember noiu fogja bánatát oly mértékben kifejezni, midőn kertióbo inegy, s ottan as öreg fák egyikét kicsavarva látja. Ezt is sajnálja, hogy megtörtént, do nom oly mórlékbon, midőn látja, hogy az öreg fa tövéből számos Untul hajtott ki, s ezok az üreg bolyét pótolni fogják. — 8 végro még biztatólag mondja: jó, hogy kiilöll, legalább a fiatalokat növósükb-n nem fogja gátolni, llolott a fiatalnál fölkiált: Oh, még mennyit kcllott volna enuck gyümölcsözni I S egy ifjúnál nom igy vnn-o ez; n kí épen élto gyönyörébon, midőn czélját akará olórni, hogy szorgalmának gyümölcseit élvezhesso eltávozik örökre. Ilyon osethen azután a szerető rokonok könyes szemekkel mondják, mint nma kortész: oh, ml minden luhotett volna még belülo! És most mindon remény elveszott örökre I Ily sajnos csőt tanúi valánk a-múlt napokban. Októlxír hó 18-án regg.''l Imit meg Vasmogyo egyik legjelesb s leggázdag.tbb fia, életének 23-lk évében : N''gs. mezőszogodi Szegedi Pál, a gazdászat egyik joii''s kedvelőjét, mi barát és pártfogónkat, szoreíett rokonok a logjobb gyáriucket, s a haza egy szép reményű honpolgárt vesztett benne. Folyó hó 20-án számos magyar ifjak kiséroté-bon ötvös! jósságára, Acsádra vitetett, hol a családi sirboltb i tomo tetett ol. Meghalt hazánkfiában szeretett atyjának szelleme tündökölt. N''gs. Szegedi Pál, hogy röviden fo-jozzoin ki magamat: csupa szorgalom volt; ő a szép és Jónak , kivált a gazdászatnak kitűnő kcdvonczö Volt, do fajdalom, gazdálkodásának második évében egy meghűlés kövctkoztéheii a halál kényszerité, és egy nani botegeskodés után kisodorta öt sorainkból, hoí méltó helyet foglalt ol. JJéko és áldás hamvaira. N. J. Veszprém, október közepén, 1864. Tokintotos szerkesztő ur! Okt. 4-én a számlál-hatlan jótétomények forrásozója, ki a kaposvári gymnasiutu épitésóhoz is nem csokóly adománynyal járult; nmlt. in ogy ós püspök ur ö oxja Pápán szinto büvezctto a szorotott nénikéket, mint nevelőnőket, számra kilonczot. Ez intézetro is oddi-geló mintegy haruiinozötozor ftot áldozott. Ki áldoz,,nnhak jutalma nom marad ol I Es most egy rt+ka ünnepélyt akarok levelűmben érinteni, mely f. hó ü ón roont végbo. E napon ugyanis Vcszprómmogyo klr. biztosa, cs. kir. kamarái, szontandrási Szóvald Mór ur ő insága, nt. Dobay El ok kegyes r. áldozár s volt gymn. igazgató VrttllMj a titf»»Jés torón szorzott bokros érdo-maiért tt ea.kir, Felség* ált< l aug. 23 án kelt m. Itatároaatánál fogva Ugkegyolinc»obb<>n adományo-zott arany érdem-keresztet tüalo fel. Ö méltósága a megyei, városi és katonai tisztikarral jelenvén meg nz ifjúság miséjén, a megye termében iclkos beszéd s számtalan éljonzaj közt tetto a kir. helytartó ö nmltóságának szept. 15-ón kelt 6165. számú kegyes megbízása folytán az érdomkoresztot a hőn dobogó köbeire, mit az őszbeborult órdomdúa- Dobay tanár ur érzókony beszéde követett. Végül az ünnepélyt ugyan nmlt. Uánoldor János ur, kegyelmes főpásztor un k ö exoja diszebédo zárta be. Az ünnepelt fórfiu Lévára költözött. Do most másról. Időjárásunk egószon őszios, csaknem télies, ha hidegét-''tekintjük, mort biz nálunk javában fűtenek; miért is alig volí más szórakozottsága városunknak, mint a inonnyit cstónklnt a kedvelt szlcészek jntóka szerzett. Távoztak után. bokövotkozett m szüret, ott t. I. á hol van mit. Gondolhatja tohát mindenki az idoi termée silányságát vidékünkön. 1 A balatonvidéki szőlők minőségét, állapotát nokem is volt alkalmam bámulhatni, s mondhatom, hasonló pusztaságot móg szürot után sora láttam, mort nom csak terméso nincs, do helyonklnt rőkójo la klvoszett. Hanoin azért vig szürot esik ott, hol elég nmlt évi vnn. Végül fölbmlitom, miszerint f. h& 1 l én este 6 órakor városunk délkeleti részén a cserhát-utozá-ban tüz támadt. A borzoaztó olera tovaterjedését sl-kortrtt az éber lakosoknak mintegy félórai munka után megakadályozni, d''sakhogy nagyobb szerencsét-lonség nem tör tóéit I Mult hóton pedig városunk fia^, Auor Lipót hegedűművész hangvorsonyzett, 16-iki hangversenyét táncsvigalom is követte. Lassan lassan mulathat, kinek lehet! y. j). Hírek és események. A Nóvák Peronos, zalamegyei főispáni helytartó, hótuzomólynöknok, Skublics üyula, nidgy. kir. Iiolytarlótanáosi tanácsos podig Zalamcgyo íőiapán-jáuak neveztetett ki. A Hírlik, hogy a helybeli izraelita közsóg ogy nagyszerű imaházat készül épittotni; a jelenlegi már szűk az áhitatoskodók nagy számát befogadni. A Ujolug tűzvészről koll jelentést tennünk. K.-Kanizsán egy gabnakaznl; Morényen podig 31 ház hamvadott ol. A A közhelyüket kedvelő helybeli, ugy vidéki közönséget figyelmeztetjük ltuindl a társa uraknak újonnan s a legnagyobb osinnal berendezett kávéházára, annyival inkább, mort mig ogy részről Heindl ur folytonos vigkedélyo a kifáradhatlan élozossógo által mindig a legjobb hangulatban képes tartani vondégcit, addig társa semmi fáradság! t Mm kiméi, hogy a keszletek jósága, a szolgálat gyorsasága által látogatóinak igényeit kiolégithosso. A A színház után vágyó közönség felvidítására irjuk, hogy llalogh Alajosnak magyar színtársulata a napokban inegórkezend. ki mindent ol fog követni, hogy a bekövetkező unalmas téli esték óráit legújabb népszínművei- ós operettjeivel élvezetessé tohosso. _ * A A krassól újság, o poluskák csalhatatlan ir-tószoróül ajánlja a borsfüvot. Ezen fü egyszerűen a szobába tétetik, melyre a kollemotlou férgek soregea-től sietnek elő, s szagától részint azonnal megdögle-nek, részint annyira elkábulnak, hogy össze aeper-hetők, s a ttUbo dobhatók. A szobában egy som marad vissza. A A szüretnek is vége. Oly csendben tartatott, mintha minden szőlőtulajdonosnak halottja lett volná. Do hát borunk mllyon? Nom tudjuk, do mustot Ízlelve, alig hisszük, hogy Jó kodvü magyar ember számára tormott. Ara asonbau napról-napra emelkedik. A ltoindl ur a helyboll pinozér- és méssáros-egylettől egyhangúlag elnöknek novestetett ki, moly hivatalt a mult évbon is lolkiismorotesnn, as egylet megelégedéséro vozotott. A nevezett elnök ur megérdemli a köztísztolotet, mort polgártársaink köst alig fogjuk találni párját, ki oly sok jót tett szo-gény aornu omberbarátain. A A „Zala-Somogyi nópnaptár" négyeser példányban, három kiadásban megjolont, 60,40,24 krért kapható, Ajánljuk a közönség pártfogásába. = A nemeslolkü emberbarát Montotioro Móies • hó 6-án külön, inoghivásra a city községtanács ülá-sébon vett részt, molyet a végből tartottak, hogy nyilvános kökeönotott mondjanak neki as omberiség érdokébon tott fáradozásaiért, különösen a marokkói korosztónyok és zsidók oltalmazása végott Marokkóba tett és sikorrol koronázott utazásaért. Különösön kiömölték philantropious törekvésőinek azon érdemét, hogy nom kizárólagosan zsidó hitfelekrseta, do valláskülönbség nélkül minden Ügyefogyott s gyámoltalan soisát hordja szivén. A tiszteletreméltó öreg most 80 éves. 1837-ben London városa sherlfljo volt, s a királyné által lovággá üttetett. = S z o m o r u h i r Erd o 1 y b ö I. A „Korunk" Írja: „Mitől gazdáink annyira féltek, a hóharmat kora Ioosóho megtörtént. A szőlők, molyok nagyrészo még lágyulásba nemmontát, toljeson tőnkre mentek ; a tŐrökbuza, melynek egy Jó részo szintén gyenge vott, még van semmisítve. Ha e hóharmat Országos volt, akkor ez év torméao igen ssomorun ütött ki. = Kinos.halál.. Mult hó 14-én Ajtonban, Erdélyijén, (,''sahai Imrénónok szomszédja kutyája a gyomrába harapott s oly harapást tett riyta, hogy beleinek egy részét kirántotta. A szerencsétlen asz-szony 48 órai kínos szonvedéa után meghalt. = Vöröshagyma minttyuktáplalék. Egyik angol folyóiratban a vöröshagymát kitűnő tyuk-táplalékul ajánlják moly egyszorsmlnd hathatós óvszer különfélo tyukbetogségok mint torok-, ssem-óa agygyulo<lás ellon. A vöröshagyma fŐalkatrészo valami illanó olaj, mely a mondott betogségokben hatliatós gyógysorül bizonyult be. A vöröshagyma apróin vagdalandó, s liszttol koverve, hotonkint 2— 8 szór, leginkább a osibóknok annyi adandó monnyit megenni hirnnk. ./ — If j u h ősy Drüssclben a bolügyminisster elnöklete alatt logly/zelobb jutalmakat osztogattak olyanoknak, a kik szagukat szomélyos bátorság és feláldozás által kitöltötték. Egy öt éves fiu. Sasse Na-poleon József a ^fnisztor kozébtíl vette át a nagy aranyérmet, jutalmul azért, hogy atyja házának le-égéso alkalmával t . hónapos kis öcscsét saját éloto veszélyeztotésévol montetto ki a lángok közŐl. — Természetos, hogy a hős fiút a Jelenvolt tömeg zajos tetszésnyilvánításokkal üdvösölto. — A petróleumnak naponkint i\iabb előnyöket tulnjdonitauak. Igy ujabbAn a kőssénolfj ge-nyedő sebeknél kitűnő szolgálatot tesz, mivel a fájdalmat onyhitl, legyeket és férgeket távol tart, és a sérült husrészok egészséges képződését előmozdi\ja. — A kautsuk, moly nom épen rég, min4 ugynovezett t ö r 1 ő - in ó z g a (gumml-elastlcum) csak ironvonalok kitörléséi o hassnáltatott. mily nagy jelentőségűvé vált most, kitűnik egy ily hannovorai gyár kimutatásából. E gyár 18b6^ban alapíttatott, Ó»0 lóerővel működik, s 800 munkás segítségével Folytatása a mellékletben. Mellóklot a Z.-S.-KUzlüny 31. számához. naponkiut 2—3000 font nyersmézgát dolgoz föl hogy átsláuos számítással 10.000 pár ozipő, 200 pár csizma, 10,000 lapda, 2000 alakzat, 260 öltöny, 200 lábtyó (gamacho) 00 kalap és süveg, 2000 tömlő, 700 lemos, gyürü — napi gyártmánya. Ezeu csikkeken kívül gyárt még számos mértelen árut, vizmentos anyagaatot, vánkoaokat, ágyakat, kocsi és lótakaró-kat, zacskókat, ládáoakákat, sebészi eszköröket, és más hasonlót. Áruinak évenkintl kelendősége másfél millió tallérra rug. — (Tisztító esskös.) Brasilia és Vone-suela-ban s Oasiquiarl és mellékfolyamai — az Ama-•on, Orlnokko partjain torom apiussova pálma, molynok mottlehetőson őrös barna rostjai söprőnek kötve Angolorsaágban husználtatuak. Ugyan e folyók mollett másféle plassava pálma Is van, molynok finomabb rostjai fostvo és sertével kover-tonkofék kószitéséro szolgál. Jelonleg mindkettőnek használata törjed, s igy nem lesa talán érdakte-len oredotét megismerni. A piassava rost mintegy 26 év előtt hozatott először Angolországba; nem ismervén azonban beosét, haszonvehotőiégo módját, osakhamar mint hassonvohetotlont félro vo-totték. Később ogy Llvorpólnál kikötöt hajó ily piassava kötogot, mint szintén haaaonvohotlent, a partra dobott; esetleg egy seprőkötő találta meg azt, haza is vitte, és megkisérlotto üzletébon felhasználhatni, ez sikerült is nokl. Üaértársainak szlnto tudtára esett as uj találmány, kik ai onnét csokrot szállító hajókkal ily rostokai is hozattak; as első szállítmányok osak miut alteher, ozukrosládák betakarga-tására használtattak; mázsájának ára ekkor P/s tallér volt. Az uj tisztító oszkös utáni kérdozősködés, a nyors anyag sstlkségletét öregbítette, a mi 18 év előtt még a hajón osak altoherként hozatott, most osaknem romloa áru lott, melyből a hajók ezer vagy kétozer mázsát ia hosnak 10—U fontos kötegekben. A bevitel Babiából már ávenklnt meghaladja a 800,000-ot, mázsájának ára 6—0 tallérra nőtt. Jobb mlnőségüok podig osak kis monnyiségbon hozatván, kettőzött árúak. As Amazon folyam n«?tjain lakó benszülöttek os anyag használhatóságát már régóta ismerik. KupoavAr. • A kaposvári Klinkerutnak már áldozatai vannak ; o hó ü6-ón, délutáni órákban ugyanis a homokpart egy leányt agyonnyomott, két fórfinapszámost pedig tetomoson mogsobesltott. Nom ártana a szigorúbb felügyolot ott, hol emberélet van a koczkán. • Casinónk számára — bizonyosabb mint nom — a gyranasium földszinti holyiségelpek egy résae vétotik bérbo. Egésaségos szód hely, Adja Isten, hogy a szép helyen, saép esaméV érjenek közönségünk számára. A Caslnókat sokban Jlloti a kozdo-ményezós. • A Ingkösulnbbl hotesi vásáron 0 ftou is adták darabját a lónak; est annyival Inkább csodáljuk, iuert most hegyon-völgyöu elég takarmány van ; bizonyosan s«ok közöl volt, molyok már számot vetettek a világgal, illetőleg — gazdáinkkal. • A dőrék István bácsi képes lapja számára egy gyűjtő 210, mondd, kétszáz tixonhat.előfizetőt S^jtölt. Ez aztán megérdomclto az ezüst serleget, ány lap van, melynek összeson nincs ennyi előnzo-töje f! < \ • A kaposvári gymnaslum építési költségoinok nőveléséro ujabban adakoatak : Keltar Ábrahám 6 ft. Kzalay József Lelléről 20 ft. Somsiioh Miklós 100 ft. Id. Szüli József papnövendék 6 ft. — A felszerelésre pedig aduk: Bába Mlklósnő 2 ft. Nagy Imréuő 10 ft. Kacslovios Ignácsnö 16 ft. \ • Pápáról írják nekünk, hogy a zöldségek e ÍaradicQOinában a szép káposzta száza 2 ft. llihotő, ogy nem sokára nálunk is leszállnak cz összegig. • A öymnasium ópitésl költségoinok emelésére adakoztak ujabban: Szalay Károly 16 frt, Botka Pál 20 frt. Köves János, felső kőrsi prépost 100 frt, Péry Sándor 20 frt, üosztonyl testvérok 26 frt; Vermes Qyörgy 20 frt. A folszorolésro adakoztak: In-selt Sándornö 26 frt. Csompó Mária 3 frt. Szalay — Kisfaludy AtaU: 10 frt Thassy Mária — Stcfalcsnö 3 db. csássáfl arany. Lőv''ensohn Lipótnö 6 frt. Kovács Kálmán 0 frt. Nagy Ferenoznő 1 frt. Hoohreltor Atnbrusnő 1 db. o. arauy. Yermos Üyörgy 10 frt. A felszorelésl Össseg: 1404 frt 00 kr o. é; 8 db. 1 frtos; 48 db. os. húszai; í db. 2 frtot; 49 drb. cs. arany. • Sohwara Qyula fiatal tudósunk, sz. Fehérváréi, pár napig körünkben időzött, • Szuper Károly színtársulatával nem Baja, hanem Aradra izersödött. • Azon tánozórákat, melyeket a sétatéren rendezett a fiatalság, már két estve a „Korona" fogadó termében tartotta meg. • Vidékünkön 6 frton ssodlk as idei must akó-ját; melyet kétszer alrat mog a vevő: elősző/ ; mi-din as 6 ftot lefizeti, másodszor — midőn meghassál.. • Jól mondá-egr ismerősünk, hogyahitol olyan most, miut a délelőtti árnyék, moly ogéss délig mindig fogy. Valljon mikor leend a hitelnok délutánja is, rajdőn folyvást nőni fog?! Mondjátok meg földi ragyogó napjai a hitelűek — bankárok 11 • A kaposvári ifjúság egyik ostve bucsnlako-mát rendezett Szupor társulatának a kasajno helyi- 13f, + ségeiben. A felköszöntések sorát Fodor Pál kezdte mog, s szépen végezto be Hsabó Kálmán. Vaosara után tánnz következett, mely éjiéi után 8 óráig tartott. Sauper társulata 27-én hagyja el a ssékvárost, s mint halljuk, Aradra meg/ ; sajnáljuk, hogy épen akkor távozik, midőn itt a ssinidény kezdődni szokott Korán jött, korán megy l * A gőzmalom építése közel áll befejezéséhes. • A napokban megielounok, s Hágelman Károly könyvárus, mint kiadónál kaphatók lessnok azon bessédek, melyek a gyranasium felavatási ünnepélyén mondatuk. Korunk haladási momentumául mogomli^jük azon körülményt, hogy a székvároshoz két órányira fokvő Kadarkút helységbe, mely körülbelül 1600 lakossal, számos közbirtokos és két lolkésaasel bír, Isten kegyelmére és napjaink clvlllsatlójára legyon mondva — egyetlen magyar és német lap sem jár 1 ! Boldog hely as , hol a ssont igék a földben teremnek . . . JXTyllt posta. Aa liraellta tanodának a Upot megrendeltük. B. O/.-nak, Z.-Egereiegeu : Kóeiönettel rettuk megemlékezését I gondolkodunk i nsm rolna ralatal Irat rali mod tI-dékrW T P. O.-nak i To ne várd akt •oka, mlg e.ólltuak t tőled mindig jé kor Jön a küldemény. ,Ai»nj egrnerüUg.'' Bár követnik tokán, blwnyára nem rotna annyi válté í» eeöd t vannak a mttben oly paaeuaok, melyek köaléaét nem «agcdlk. .Idei bor mellett.* Haranyu a vers, miut a bor, a BitlyiUI íratott. .Hedvignek.'' Adni fogjuk. »Kr vigalmi ruha. Oa attól NI, h»gy ráU mernek i aiátt kát n«ui U kötttljak. ,Uuáiom. K6»lf»; fogunk balöle. 1>. J -in k i A napiánkat poitára tottUk ) hol maradt 8n 1 Már rsak a réglskbW bSngéeiUnk. U»>gtá»ra i A „vilbe fúlta!" miért nm irta mef 6a levál-bca \| a v«r«re feltámadna, b» megtudná eitllemr t 8. t.-nek : Lapudat mefraud-ltuk N.-Bajom felé. N. Uy. 0. J. P K. U. D -nek» A bessédek már eajtó alatt vaanak, « önök klráaiá^át MjcsttjUk pár aap matva. A mll a kiadó tulajdona. Wc.be! A Ulálkotáaoakkor Wrteket sstvss igyetmábo ■JUtjak. Pécere t t t K. K.-nek, M- r» i KWg volt a paosa I .Antóniának.'' Ón klráatága (sertat Inkább elmondjuk neki SieutOyteen, de »aJt<S alá nem való. 8. B. Vttiprém i A levelek bol maradnak T Hófokra: Mint látja ön, küldeményének aaonaal helyet adtunk lapunkban \| kérjuk továbbra le becae köeremüködéeét. H. 1.-nek, N.-Kanlieán i I.egköielebb felkertMÜk öat eo-ralakkal i a» abban foglaltakat előre le ajánljuk stlvcs ftgyelmébe. Areopágnak : Wgen láttuk önt. ALOEK. Párbaj. •) (Újkori ballada.) Stefanok 1 Stefanek t megsértettél ongen l Ily keserű kortyot nem lehat elnyelnem. Fringia vagy pisztoly, válássá oh konoacgö; Lássa ömlő véred a tamási erdő. . . . Azért, hogy kártyásom és issom napestig; B kit egéss éltében egyszer vágtak nyaksslrtl Nem ok a sértésre; álli kl hát a plaosra, Két segédem még ma felhív m^ja a harosra. Nem tűröm, Hogy arezod fedj* tovább lávra ; Ha kl nem merss állni, pimasz vagy és gyáva! Ki Így sérteget, nem gafallér, lévante; 8 — nogy ha kell — halljon meg egéss Drávamenle I Szomorú as Idő I felleg ül as égen; Három kocsi robog kint a Drávassélen. Négy segéd, két vivó, három koosis, doktor; Bcosülotl to szentség! érttrd lesz • vértor! . . Ott vannak már helyon; — a nap homályba véss, Ki van lépvo a tér; pisztoly, tépés, mind késs I Egy .,. kettő... már lépnok ... czéloz a vakmerő, Csakhogy pisztoly hoiyett csutorát vess elő I . . Bámul a négy soeéd ; a diktló velős; Nagyot hós a borból a két becsület-hős. PUatoly sül a légbo; bor,m«gy a gégébe ... ti * sértett baosüíut felkaosag as égre I... drAvaparti tilinkós. A szőlészet köréből. Mi II teondi aoveaibrr bábun?'' Megkozdhetni a trágyáaást; könnyű földben 6, Dohéa és jóföldben 0—10 év után trágyáahatni. Lobul Iván a szőlő lovolo, megmotsshetnl % tőkét. As őssi metszést sokan jobbuak tarják a tavasainál, mert as őszi metsaéa alatt nom vcastl nedvét a tőke. A megmetssett tőkét lo kell foktetalfis földdel Is még agy befödni, hogy ogy ssom földön kívül ma* radjon. As uj szőlő tolopitését is megkezdhetni. Most már átültethotni az 1 — 2 évos gyökeres vesszőket. ) ttt mladrnkl köiölhell venelt, ha mlnd< n eorírt & krt, , l.ílyejdlJ fejébeu S0 kr o. é. fliet. Pitfk. A lugasokat, kerítéseket, gvénükét is most kell kijavítani, helyrehozni. A karók bcezerzéaének, az oltöredezettek kiigazításának Idojo is o hó. TER8ÁNCZKY. Felelés szerkcszttt RQBOZ ISTVÁN. Gazdasági tudósítások. ÍVagy Kanizsa, oct. 80. — Daczára a nagy pangásnak a peall piaoson éa több más vidéken, náíubk -most is élénkon taraja magát; és következőleg je-gyezhotlük aa árakat: btua 80 fontos 8 ft 20 kr, ross 2 ft 20 kr, árpa aörfözéshes 1 ft 80 kr.--2 ftlg, aa>. 1 ft 20 kr, kukorlesa <\j 2 ft, bab fehér 2 ft 80 kr.— 8 ft, pettyes 2 ft 60 kr, burgonya 00 krt répa fehér, 80 kr, sárgarépa 60 kr. mérőnként, káposata 8 >''t száza. Kaposvár, október 20-án. Örökös saárasltó ssél, moly a veteményeknek nem igen kedvező; már is halljuk a gaadák panassait, hogy hibásan kelt, kivált a busa; az egér, hangya stb. szintén sok kárt tosznek. Az Időjárás most Is annyira változó, hogy egyik órában 10 — 17 fokot mutat a hévinérö 0 felett, a másikban már hideg éjssak-keloli szél dühöng. A gabnaüzlot még mlnaig korlátolt; a szállítmány ia csekély, mert a munka még egyre tart; aa alunti ár miatt podig kl osak tarthatja, tartja vloségét. A busa ugy akad vevőre, ha minősége kitűnő, s igy tova szállítható, — különben a nyomott ár mollott ts semmi vitelkedv, különösen ross, kukoriezára, melyet csekély mértékben leginkább halfogyasztásra vesznek. A kitűnő buaa 2 ft 00 krig kel; a ross 1 ft 00 krtól 1 ft 80 krig. Árpa 1 ft 60- 00 kr. Zab 00 kr-tól 1 ftlg. Uj hajdina 1 ft 80-40 kr. Egy mázsa széna 80 kr. Egy akó üj bor 2 ft 60 kr. Szén káposzta száza 4—6 fllg; bár még ss általános oevágás nincs i^t; novemberi orsságos vásárunkon —• hisszük — 2—8 ftlg vehetjük százát. A burgundi répának mássája 26 kr. üubaos mázsája (120 font) 6 ft. A sertvés ára szállni kezd; dissnóssir itezéje 44 kr, Idoi méz mázsája 16—10 ft. (m. p.) Veszprém, okt. 26. Kedvezőt semmi tekintet bon sem irhatok önnek gahnapiaczunkról; készlet is kovés érkosik a múlthoz képest, gabnagazdag mosöföldünkröl, s még e mollott setn akarnak as árak javulni. A koreskodők osak fitymálják a legszebb késslotnkot is; ő nálok a pénz. 80 — 88 fontos busa 8 ftig vétetik; do vossnok busát 2 ft 70 kron is. A legszobb ross 1 ft 90 kr. Árpa 2 ftig. Zab 1 ft 6 kr. Balatonmeilékről szállítanak hosaánk uj bort, (a mienk irgalmatlan savanyu,) do bizony t^rioe I 0 fton Is kel akója. s pedig nem ám a tavall jóság és orÖvel I Szénánk olég folt, ugy sarjú is; répa is nagy bőségbon, ugy hogy nem panaszkodhatunk ; i\ toleltetés nem lesz valami torhes. Általában elmondhatjuk: a veszprémi határ ez évbon mog volt áldva terméssel, de mi haszna, ha somminek sincs ára VI r. I. Marczall vMékérál, okt hó 20. Marcsali gal-napiaoza alig árdoraes a megemlitésro a toki ntetből. hogy hazai nevesobb piaosaink árkalotére következtethessünk ; kevés gabona as, mit ide ssállítanak, akár a fogyasztást, akár a tengeiyeni továbbszállítást tekintjük. A gabuaár, mint átalában haaánkban, itt som felel mog a tormelö vágyainak, s osak utolsó napokl>an v«U egy kis loadilWtot a tisaU bu«M, Kihány krral emelkedvén ára. Vetéseink kelnek, de esÖ nem lévén eddig, aem a leczöldobbek ; aa Öaai reposovotii. különösen hiányos. A marczall. gombai borok csak jó asztali borok szoktak lonnl, do ea év-bon savanyúak j kevés Is termett — áltaján véve — s osak ritkja pinoaés gazda as, (mert ilyon Is vau, fehér holló módjára,) kl azt mondhatja: annyi borom lott, mint tavaly ; vagy i fél torraéxom lett. Igen ! mert vannak azőllők, melyekbon t«valy 60 —00 akó bor volt, s most lett 8—4 akó! . . . Időnk változó; majd napfényes, nu^d bords, majd Igen bflvös. Cselédeink rosrak ; ssobünk üres I ) P. O. Sláfuk vidéke, okt. hó ntolján. Bátran igy Írhatnám t Szahara vidékol Hej, kedves aserkeattő ur, mióta a Balatont csapolják, nem ismerne a Balaton montéro. A Siótorkolatot raogint töltik n hullámok homokkal; a Balaton egyro megy befelé, s a via betakarodván, a ruogszáraut homokot ugy hordja szerteszét as araikodó szól, hogy nem osak a part hosssábani öles nyárfaültotvényokot lepi már «1, hanem innen-onnan a házakat is féltenünk kell. Termésünk nagyon is középszerű volt. s:a mi van is eladó, nem keresik; som Post, sem KWnissa felől semmi üzleti élénkség; ha látunk is egy-egy kereskedőt, szomorúbb arezot vág, mint maga as eladó. A vasutoni gabnassállltás — a múlthoz mérve — majd alig méltó aa emlitásro. Itteni rakholyeken is kevés forgalom már magában aa időban a baj l . . As árak Igy álltak a napokban: basa 2 ft 80 kr. Ro»s 1 ft 70 kr. Árpa 1 ft 40-60 krig. Zab 1 ft 6— 10 kr. Bortermésünkről nem is irhatok ; az majdnem ihatatlan, ha osak a Tolna felöl jövő talpak és ssál-litó hajéit meg nem szánnak bennünket. Knkorl-osánkból sok éretlen maradt; jobb terméare volt reményűnk. A ssárosák és vadludak — a lecsapotás óta — ritkulnak; ninos berok, hova hnsódjanak. ♦ Sió. a .?) üst elmondhatjuk. pvp ! 4 130 ^ H D £1 T 3Ö5 JEB Hirdetmény- Aláirt vau szerencsénk u n. é, közönséggel tudatni, luisaerint f. hó 18-án I.ájpczlg Antul házában egy újonnan felszerelt nürenborgi d,''"/ ék- és rövid áru, valamint raj-, ivó-, utazó-, dohányzó- és vadász-szerek j ugyasiote porosai* Un1-, kÖ és üvogedény kereskedést o csirn alatt: Lájpczig Gy. ós Dekleva, nyitottunk. — Fö állunk «a leond, hogy fonnt nover.ott áruoaikkeink nagy vA-lasatékban a legjobb míuőségbon jutányos áron pontosan szolgáltassanak ki. Kaposvárott, 1804. évi október 18-án. A u. ó. köxönség kegyes pártfogásáért oad: LÁJPCZIG OY. és DKKLEVA. M» Árverési hirdetmény. (2-3) Somogy megye polg. törvényszékének, mint tolekKOiiv vi natosagnak résaérŐl közhírré tétetik, hogy Provendár Antal ós nejének felporosségo alatt Veber Antal és nojo Qttnosöl lakósnak ellőne kövotoléso fedezésére lesálogolt éa a Salgotvár kösség 669. ssátuu telekjegysőkönyvébon 624 ház aa. alatt foglalt éa bíróilag 0447 frt. —kr. o. é. beoaUlt házuk Szigetvári községben a helyssinéu f. évi November hó 18. napjának roggoli 8 óráján — mint harmadik határnapon — beosáron elárvoreatetni fognak. Aa árvoréai feltételek a törvényszék irodájában mindenkor megtekinthetők. Költ K»V,vrott Septombor hó 21.-én 1864. uiuijymegye törvinyttike mint telekkönyvi hatótdg. hl Árverési hirdetmény. (2-3) Bóiuogymegyo polg. törvényszékének , mint tolokkönyvl hatóságnak rétiéről közhírré tétetik, hogy AltsUtdtor Dávid kiliti lakóinak felpereiaége nlatt Pápai János Juthl lakóa ellőni követolóso fedoséséro loxálogolt és a Jutb község h ssámu tolekjegyzőköny vében I. 607 ha. sz. alatt foglalt éa bírói Ing 06 frt. —kr. (j. é. bocsült szŐllö köcsögben a helyszínén f. óv Nov. hó 15. napiának reggeli 9 óráján — mint aa első határnapon — elárveztotnl fognak j a második ár- verési Idő, ha nótán aa elsőn vovö nem találkoxnók, f. évi Doo. hó 15. napjának reggeli 0 órájára a holyssinéro kitüzetik, aaaal hogy okkor fennobb kijolölt ingatlanok a bocsáron alól is eladatni fognak.'' Aa árverési feltétolok a törvónysaék irodájában mindonkor mogte- kintlietök. Kelt Kaposvárott Szeptember hó 29.-én 1804. tíomogymegy törvinyutke mint (eUkkönyvi hatótdg. /i ki Árverési hirdetmény. (2-3) Homogymegyo polg. törvénysaékénok, mint telokkönyvi hatóságnak réasérŐl közhírré tétetik, liogy AltstUdter Dávid kiliti Inkosnnk folperoasóg alatt Pápai János Juthi lakós ellőni kövotoléso fedozéséro lezálogolt és a Judithi község él. szánni tolokjegysŐköny vében I.6U1 ház ss. alatt foglalt és biróilsg 80 Irt.—kr. o. é. beesült ssölöjo községben n holysainón f. évi Novombor hó 17. napjának reggeli 9 óráján — mint aa olsö határnapon — elárvereztetni fognak f a második árverési idő, ha netán aa elsőn vovö nem találkoznék, f. évi Dooem-bor hó 17. napiénak reggeli 9 órájára a helyaainéro kltüsotlk , asaol hogy okkor fonnebb kijolölt ingatlnlanok a bocsáron alól is eladntni fognak. ^a árverési feltétolok a törvényszék irodájában mindenkor mogU-hinthotŐk. K«lt Kaposvárott Sapt«n>b«r hó 29-én l^U liomogymgyti tfírvd-,.y»ték« mint teUkkönyi''i ha tót a y. tus Árverési hirdetmény. (2-3) Somogyinegye polg. törvényszékének, mint tolokkönyvi hatóságnak iéaséröl kbzhirró tétetik, hoey (.''sorba Jakab kiliti lakósnnk felporosségo alatt Molnár János Kndrédl lakós ellőni követoléso feldezéséro le»Alogolt és as Endréd község 190 saámu télckjegysőkönyvébon I. »/» telorböl álló ét bíróilag 700 frt. kr. o. becsült ingatlanok Endréd községben a helysslnén f. évi November hó 16. napjának reggeli 9 óráján. — mint aa olsö határnapon — qlárveroztotni fognak j a második árverési idtf, ha uetán as elsőn vovö nom találkoanék, f. évi Docomber hó 10. napjának reggeli 9 órájára a holyssinéro kitüsotlk, ácsol hogy okkor fennobb kijolölt ingatlanok a becsáron alól is oladatni fognak. Aa árverési felcltétolűk a törvénysiók irodájában mindonkor megtekinthetik. Kelt-iKaposvárott Saeptember hó 29-én 1864. t>ODWgym4gy« (drvJnyték* mint tddtkönyri hatótdg. /1 Ml Hirdetmény. (2-3 Kovács (i)ürgy hitelőluok össsobiváaal Somogymegyo polg. törvény-aaéke miut telekkönyvi hatóság réaaéről köahlrré tétetik, hogy Kpitier Homáth-nak, Kovács Clyörgy ellőni koe»etébon a kielégítési végrohajtás utóbbinak a batoi 6 ii. t. j. könyvben 1. 1 — 18 rondasámlg; bojogysett résabirtokára elrendeltetvén, aa árverési feltétolek s » kielégítési sorrond inegállapitása tekintetéből kltelosükuek tárgyalási határnapul f. évi Novombor hó 3. napjának reggeli 9 ór^ja kltUiotik; miro kitiilo»Ak aaaal hivatnak meg, hogy meg nom jelenésök esetében a fonnobi ügyletek bíróilag fognak meg állapíttatni. Egysaorsmind folhivatuak mind Mok, kik a kijelelt birtokhoa igényt tartanak, mt a fonnebbi határidőig ido bejelenteni siessonok. Kaposvár Uctober hó K 1864, • SomoyyiMgyt törvínytiék mint ttUkkönyvi hatótdg. Hirdetmény. (1-2) Pallói uradalomhoa tartoaó Nagy-Kauiasa városa tösaomscédságában fekvő laanakl vrudrtflö mhhoa turtoió épületekkel, k.r-, »ttr- pállnk«-wéréol én htfsváffási Jogokkal, h mintegy tO holdat tevó föld- rétblr-tokokkal vfyttt — holtát 1200 □ ölévol sxámitva — 1806-ik évi áprllia 24-ik napjától aaámlUndó három vagy hat egymásután köretkoaö esatendökro, a legtöbbet igérés utján folyó 1804-lk évi november hó 16-án délelőtti 9 órakor, Palinban a aaámtartói irodában hassonbérbo fog kiadatni, a hol a haaaonbéri feltételek la mindenkor megtekinthetők. A pali u i uradalmi igazgatóság. Árverési hirdetmény. (1-3) / Somogymegyo polg. törvényszékének, mint telekkönyvi hatóságnak rétiéről kAahirré tétetik, hogy LCrinca Márton bőaaénfai lakosnak felperessége alatt Havorka Jóssef és neje Nciser Toré* kaposvári lakosok elleni ktfvetoléao fedeaésére leaálogolt, és a kaposvári köaség 30. saámu telekjogysŐkönyvében I. 1—4 rendsaerig foglalt, és bíróilag 6000 forintra becsült ingatlanok Kaposvár kttsüégbon a holysainón f. évi novombor 30. napjának reggeli 9 óráján — mint aa első határnapon — elárvoreatetni fognak ; a második árverési idő, ha netán aa elsőn vevő nem találkoanék, f. óvl docsembor hó 30. napjának reggeli 9 órájára a helvsalnéro kitüeetik assal, hogy ekkor fennebb kiötölt ingatlanok a becsáron alól is oladatni fognak. Aa árverési feltételek a törvényaaék irodájában mindenkor mogte* kinthotök. Kolt kaposvárott oUóber hó 10-én, 1804. ikmogymtgya tlirvénytiék* mini telekkönyvi hatótdg. ««V( m Árverési hirdetmény. (1-8) réssérŐl köshirré tétetik, hogy Slavonics Jóssof buasáki lakosnak folporessége alatt, Proity Márton buasáki lakos olloni kövotoléso íedeaéaéro loaálogolt, és a Duasák "köaség 204. saámu telekjogyaőköny vében 2241. sor si. alatt foglalt és bíróilag 4& o. é. forinra becsült ingatlan, Iluxsák kösségbon a helysslnén f. évi noveml>or hó 1B. napjának roggoli 9 óráján — mint aa első határnapon — elér--voreatotni fognak; a második árvorési idő, ha netán as elsőn vevő nom találkoanék, f. évi docsembor hó 16. napiának reggeli 9 órájára a helyszínére kitüeetik, assal, hogy ekkor fennobb kijelölt ingatlanok a bocsáron nlól Is oladatni fognak. Aa árverési foltételok kinthotök. Kelt Kaposvárott októbor hó 10-ón, 1804. Somigyvitgyt törvényttiki mini ttltkkönyvi hatótdg. a törvényszék irodájában mindonkor megte- ,w/««i Árverési hirdetmény. (1-3) Somogymegye polg. törvényszékének, mint telekkönyvi hatóságnak részéről köakirré tétetik, hogy Hsalay János kaposker«aturi lakosnak folperea-aéf(e alatt Uódia Lásaló kaposkereszturi lakós ejlonl követelése fedezésére le- sálogolt kaposkerossturi kilxség 80. számit tolokjegysőkönyvébon I. 1—3 rend-saáiu alatt foglalt és bíróilag 126 o. é. forintrn bí községben a helyszínén f. évi november hó 26. napjának ref lecsült ingatlanok K.-ker«sstur joll 9 óráján — mint aa első határnapon — elárvoreatetni fognak j a második árverési idő, ha netán aa elsőn vovö nem találkoanék, f. évi deoaember hó 16. napiának reggeli 9 órájára a helyssinéro kittlsotik, assal, hogy ekkor fennebb kijelölt ingatlanok a bccsáron alól is oladatni fognak. '') Az árvoiáai feltételek a tOtvenyssék irodájában mlndankor mugt«-kinthotiík. Kelt Kaposvárott októbor hó 10 én, 1804. Somogymegyt t»rvinytti]c» "tini telekkönyvi hatótdg. M Hirdetmén y- l Sor (2-3) Juránovics István hitolosőinok összohivásaí Somogy mogyo polg. tőrvényszéke mint telekkönyvi hatóság részéről köshirré tétetik, hoay Voller Miksának Juránovios István olloui koresotóben a kielégítési végrehajtás utóbbinak a Zsibóthi 33. as. t. j. köuyvben 1. rendssáraig alatt bejegysett birtokára elrendeltetvén, aa árverési foltéUlok s a kielégítési aorrend megállapltásatokln-tetéböl hitelésŐknek tárgyalása határnanul f. évi Octobor hó 31. napján ak reggeli 9 órája kitüsetik ; miro hitolozök axzol liivatnak meg, hogy meg nom jolenésök esetében a fenebbl flgyletok bíróilag fognak meg állapíttatni. Kgysaersmlrlid felhívatnak uiiud ások, kik II k^olelt birtokhos igényt tartanak, ast a fennebbl határidőig ide bejelenteni siessonok. Kaposvár Septembcr hó 22. 1804. Sonwgytnegyó törvénytték« mint telekkönyvi hatótdg imi/ / ISI Hirdetmény. (3-3) Bralder Ádám biUlezőinok össr.ohlvása Somogy mo( ------------- -----.wwh,o polg. törvényszéke mint telekkönyvi liAtóság részéről köshirré tétetik, bogy lleisner Oyörgynok Braider Adám ellent kerosotébon a kielégítési végrehajtás utóbbinak a B. Sáncát'' _____jgit 67 sa. alatt könyvben 1 — 3 rendszámig bojocyzett részblrtokára olrendoltotvón árvorési feltételek a a kieléKitési sorrend mexállapItásA tekintetéből hitole- as söknek Urgyalási határnapul láttö Janiuur hó 2-ií napjának reggeli 9 órája ki-tttaetlk; mire hltelozők azzal hivatnak meg, hogy inog nem Jolenésök eaetéboc a fonnebbi ttgylotek biróil»g fognak mog állapitUtnl. Egyszersmind felhivaU>ak miod ások, kik a k^ololt Wrtokboa igényt tartanak, azt a feunobbi határidőig ido Ujelentobl siessonok. Kaposvár September hó 10. 1804. ___________ tíomogymegye törvitytiékt mint telekkönyvi hatótdg. Nagy-Kaniiíii 1864. nyomtattn Wajdita J/znof kiadó, lnp- éa nyomda tulajdonos. ■ N-Kanizsa. Harmadik óvfolvnm. 32. szám 18<>4. Nov. 10-ún. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből, A somogyinegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. —w—ni Nu&joton e Up leKalább egy lvon július hó 1-töl kozdvo minden hó t-Au lo-én^s 20-An. — Klőfizotési Ar postán szétkUldóssol 6. bolybon hAshos hordva ogéas <Wr« 6 írt. i ftlévM 3 írt, Neuj-^d év«* l.frl 10 kr — Ml»A«n nlftfiiett « tulfydonoii ktthsön könyvUrAt nx eddigi fonnlálló fultétclok ineMott fél áron IxujínAllmtjv — NjfUttAr e#y l''olit ■wfirl 10 k». — IlUdotómik Vntit itrért f kr, , 2-or 6 kr. és mii. <m torábbl beiktatásért 5 kr. ■ bélyogdijért 80 kr. tisotendö. A beiktatást dij • * Up koaelését illotft windeu tárKy a kirwló hivt.Uthos Nagv-kUiUwr»j <v lap sx«t!«m( tartalmát illot# közlemények pedig, ugy raiudon ieveUk bérmentve a txurkesxtösóKlioi küldendők K.jpoivArra, Kapoav&r, november 4 Sok u mi bújunk! Még olŐsaámlálni is sok, hit kiállni. lWtrnii elmondhatjuk : ha a torhok hasonló Hiányban nőnek, jövedelmi forrásaink pedig folyvást agadnak , -r- a& úgynevezett közép osztály, — o nemes magja minden nagynak, bépnok,jónak, — pusztulásnak indal! Azon osztály, mely legtöbbet érdemelno ott, hol az emberek sorsát mérlegelik; h mit nyert V legtöbb verejtéket, könyet un élettől; küzdést nyugalom nélkül. Erős a szive, nagy a lelke, annak daozára: hogy erősek rajta a csapások s nugy a szoronosétlensége . . . Ily osztálynak nem hogy pusztulás legyen a porsa, hanem ha százszor pusztulna, százszor kellene újra teremteni, „hogy legyon." l)io»ő tábor ez, melyből a jövő ssodi katonáit . . . Sok a mi bajunk ! Másfél évtized óta ugy nÖnek rajtunk a terhek, csapások, mint mpzŐn a fűszál, j 8 eltűntök ,n»i.a qaapásokat, lm hasonló nagyságban követnék n suertmosék; ha amit egyik zsebUnkbtíl kifizetünk, u másikba beleteremthetnék szorgalmunk, fáradozás- és munkálkodásunk. l)o az arány nagyon viszás ! Az 1864-ik év, egyik legnehezebb évei közé tartozik megyénkpok. S miért? T Á ít C Z A. /•/''-írr ií Yv\ Öröm s bubán két sxőnk vagyon, MintkeUő tiszta és felhőtlen ; Egyet hordunk a homlokon Egyet meg benn a sxivredőkben. A ur bölcs rendeléaekint, A szó, mit látunk változandó: Azé a h i,r, ezé a kincs, Annál erény ennél hon e szó. Km ez nem változik soh''sem V)gyanút'' mindig, minden szivben, Zokog vagy dalol csendesen, Diosőbb, nagyobb e szónál ninosen! K sző a» melyre elrepül Homlokról a legsűrűbb felleg; Titkos sóhaj, aifily egyedül Minden perozben, mindent teremthot. Mert az őszi termés majd egész megye-snorte roszul ütött kí, s pedig ily körülmények közt bármily drtsau fizessenek is a tavasziak, a hiányt, veszteséget aoha sem ütik helyre. Különösen búzatermésünk oly rQs* volt, mlnőro már régen nem omlékezünk. Égés* táblákat kellett felszántania uj maggal bevetni; a mogmaradt vetések is nagyréasint gazzal voltak tele. Tehát számtalan gazdaságban kettős munka és költség, s még e mellett buza helyett zab vagy árpavotés! A tavaszi vetoményokre helyezett nagy reményt csökkenték a már október hó elején beköszöntött hideg éjszakák, a mennyiban ku-koricía és hajdináink sokat szenvedtek. A későbbi hajdinákat maj4 egészen tönkre tett** a hidog; a kukorioíákbau pedig nagyon sol éretlen maradt. Már őzökből is láthatjuk, mikép gabna-termés tekintetében ''nagyon hátra állunk a mult évtől. Ha még csak eif volna a baj? Rendszerint a gazdáknak terheik, adósságaik, kiadásaik ugy nőnek aratásig, minta délutáni árnyék; sokszor egy zsák búzára 6— 8 kéz is vár, hogy odébb emeljék. Vár a hite-leő (s az még szerencse, lm csak a kamatért, b norn egyszersmind a derekáért); vár a helység birája aa adóért j a mesterember, cseléd, boltos, stb. stb. Ily idősaakban jön el a gasdák fizetési napja. Igen ám, fizetni tudna! De hál miért nem; hiszen van eloaégi Van ám , — bár ez is saüken — d« most meg vevő ninos! Ha süteményen osalogatod is a kereskedőt házadhoz, nem lépi át küszöbödet, nem hogy alkuba ereBk4öéti /vled. 8 folyó V, ^ ez egyik legnagyobb csapása gazviaiCÍ jn ; még olosó árért oem tudnak túladni termékeiken, ha eltarolni nem akarják. Várja be a gazda az időt; majd megjő a jó nap, jó ár, osak türelem, — mondják sokan, l)e htx a hitelező, kereskedő, mfs^erembeír Btb. nem várnak. A szükség szorjt, kényflzerit! Ily \|>eroekbfln áll be az az eset: midőn u vun melleti Binc >1 midőua termelő kétségbeesve, a habhoz ia kapkod; uj adósságpt csinál, prolongál; szóval: merül mélyebbre,mélyebbre a — h)>ifrba, s hányszor őnbllne nélküli . . A mi eddig möntő liorgonyu volt a gazdának s az utolsó esetber. is segítette: moet még gyapjúját sem akarják v^tii; vagy ha veszik is -— el lehet mondán'' - / - ..fár^n. Ilo\|czéje azintn \ét& ;>én8 volt eddig! osak inteni ícHett, agy heV ctt tiz kereskedő E szó az, melyből a többi Szavak, miként a galyak nőnek, & mely ágaival betölti Mindannyi nyelveit a fftldnok. Homályosan vagy fényesen Ott ég tükrén u osormolyoknek, A fény-torony s napfényibon, HAs mécsében az özvegyeknek. Nádsuttogásban ott susog, Ott cseng a gerlenevetésben, A bölcsőben cseveg, mosolyg 8 él odalenn a sirfonékon! ö nyit a zöld erdőbe'' kinn Szellőt, dalt, szárnyat, lombot a fán, A nagykirályok szivein Kegyet, mosolyt a szépek ajkán. Ez a patak s rét kötele Gyönyör, mit párosulva adliat A madár, legszebb éneke, 8 a legédesebb rózsaillat. Dal mit az örvény zengedez, Tört árboczát parthoz taszitva, A mély tenger rejtélye ez, 8 a csillagoknak csudás titka. E Bxóra mint szent és örök Alapra lőn omelve lióma: Hitnek nevezi őt a« ég Szeretetnek a föld lakója. Hugó Victor után: JÁNOSI GUSZTÁV. (2!Mdr#r,<JkV»</ U- rtnactikk.) „Populo »1<IU, qu''d fíl Ubif Kii u4pem, mit v4t«tt«>n elNoo J f C»1yIU«Aí.W Már osak belcaJlok ismét a dolgok járásába. Nélkül'' mug • " bízvást elbaktatnának, de magyar v.. er sztvén mi sem fekhetik soká, legyen az éues, legyen az keserll. őszinte, mint az ég boltozatja, akár mosolygó, akár haragos. Tudom, hogy ilvasóim közöl sokan látták el fejőket vili: > áritóval. Engedelmot kére''k, ha nem is üt 1" . szedelmesen, egy kis zápor többeket rnostiat meg, — hárító, esernyő daczára. Már én aztán nem bánom, ha darázsfészekbe nyuluk is. Nem félünk. Tehát reminiszczenczia!-- Vala pedig augusztus 28-ka 1884-ben, (tehát kiki láthatja, hogy a XTX. száaad második felében), délután ö óra körül. Genovevát adták (szegény Genovéva, mennyit ízenvedett!) egy nom fővárosi arénában, melyet fürdővendégek tölthettek volna be, s melyben a t. publikum vizes vagy b<k> >» léte a jó ég kegy éro van bizva. IWm nézvo ez ,''jy/in alkalmas vala, mert meghatottságomban v''bbször pillauthattam egy szi-cziliai sóhaj kvéreiében az ég boltozatára. — Épen belcü^jrUlékaí őrgrófokezen örgrófjának tanulmányozásába, s ime, hallok hangokat nem a színpadról jövőket. Tivarra, tivarra, — rat-tati rattati rattati iaí. stb. E a felkapott Veteránon polka, gondolám, d-i azt nem birtam felfogni, hogy az illető dúdoló uri ember mit gondol, ha ^gyan gondol. — Megnyugváirt J azonban, rajWdikuA eml>er lehet és ogy kicsit $ + 138 + futott, ezt is megnyomta petróleum » idő!} Szerenosóá némileg ax, ki jói felneveli gazdaságával, a múltból adősflágot ncin hozott át a jelenbe; oz, ha nem gyarapodik is, de legalább kibirja as idők csapásait, inig a régi terhekre napjaink ujabb terheket raknak, halmoznak , a egyeser aior veszi észre magát a asuládapa: hogy birt ol a haszonbérben van, vagy megvált tőle örökre. Hát nem Volna rmWtadg , w- ily önbííí^k! nélklll pus^tulókra? A hitelbnuk — habár havokjg vátako-zunk is — nem nyújt elég segélyt, a nagy kamatok aldl feloldani bennünket. (Tudunk rá elég példát.) A provinozialis takarékpénztárak nem győaik a fisetóst; ezor és ezer kivevő van, mig aiy betevő. Nem rég alakult a kaposvári takarékpénztár; alig négy hó alatt 71,000 ft tőkét forgatott, b e négy hó alatt jmir 700-nál tőbbro megy azok számai kik a kivételre bejegyeztették magukat. Ide haza kevés Ilyen formán a aegélyrei remény. A külföldről? A külföldi tőkepénzes tudni sem akar rólunk, mert a hitel alá van ásva, sa pénzpiaozok toló hiában ábrándosunk. Hol a horgony hát, melybe kapaszkodhatunk? Dobjatok egy meptőígét ti államgazdá-szok, pénzemberek, bölosok! Ha még osak ez volna a baj ? ! Hol vannak még a csapások ? A gonosz kezek ma felégetnok; holnap elver a jég; megönt a zápor; elhullanak marháid. Vész az időben , vész az emberek között! Ha még osak ez volna a baj? 1 Szegény gazda, midőn már a fentebbieken áltaUsott, lelkével, a szükséggel megküzdött, estvh megtörli a verejtéktől hortdokát, lefekszik, i''h kéri az álmot, hogy legalább éjszakára vegyo el gondjait . . . kösse be sebeit . . . Ekkor meg jön holmi Patkó, Bergám, Gölöncsér-íéle bitang, gazember; kik nem pusztán az ál-m»t verik el szemllkről, hanem sokszor magukat is! koozkán áll személy és vagyon! . . . A hatóságok őrködnek, bUntetnek, sa góiioss még is fölüti iojét! Az öldöklő nem fél a haláltól, te«ti büntettető), mert honnét vilá göaaágot kolleno nyernie, — lelkéből —>■ a növeléstől sötétségben hagyatott! ... Egyébiránt okunk van hüani, hogy ez utóbbi osak ideiglun«H bai, mert a kanász, marhapásztor s holmi dologkerülHkből rabló és gazemberüknek beállt effyéÁek, vagy rögtön odébb állnak a megyéből büntettök után, vagy hurokra korttlnok, miután az orgazdaság—ugy «óJvR«-t- mpgwftlot a'''' példás büntetésók k& Vétkeztében,'' s a hatósági intézkedésok, ŰldÖz-toUSuk mindenütt nyomban követik őket. fiók a mi bajunk!!! ___ „. ...'' .......... iiOBOZ. Baranyából. Ha a történelem, mlrrt a nemzetek és álladalmak szellemi tárházában böngészni nem rostellUnk, ugy semmit elovonebb színnel eosetelve nem lelünk, mint am&z igazságot, hogy—valamint egyes emberek, ugy az ogéas polgári társaságnak, söt as álladalmak jóléte íh ogyedül osak a növeléstől függ. Már as ókorban is a pogány bölcsek és tudósok, királyok és fejedelmek, kik blzodaltuuk virágzásának alapkövét megvetni akarák. a nevelésre forditák figyolmökot leginkább. Ás ókor legnevezetesebb államai a nevelésről szóló törvényeket, ugy tekinták, mint as áll/un dicsőségű- s boldogságán ak fönntartóit s essközlöit. Ha továbbá a birodalom végromláaát okozó indokokat s azok alapját kutatjuk, igon könnyen ráakadunk arra, hogy azt nom más, mint növelés elhanyagolása és megvesztegetett orkölesök okozák. Ujabb Időkben (hála a Mindenhatónak I) azonban salvökre vették a nemzetek est. Hasink némely vidékein ssinte lelhetünk virágzó tanodákat: Kampe, Fonoloon, Gedlke, Kant, Looke, Montaigne, Nlomoyer, Postaloszl, Halzman stb. Jolos tanférfiak müveikkel, mik a ne velés körébe vágtak, tgyekoztek as arra született férfiakat oktatni tudományra: miként kell a népot nevelni, hogy uralkodója — s hazájához hü, élotpálála pedig hasznos logyon. Számosabb volt azok száma, kik azt elmulaszták. („Szegényok mindig lösznek veletek." Kr.) — A honatyák Is figyelmükre méltatták e tárgyat Rendeletek boosájtattak ki, hogv a népnevelés főgondja legyeajmlnden alsóbb hivatalt viselőknek. Eme sok ás oölos rendeletek és hazafiul buzgóságok azonban nagy részben alkeretlenül maradtak. >. , ,. Íj.'' Jólehet a vegyoskorazakbóli királyaink alatt a tupok osak a tudományok ápolására voltak szentelve ; de nom a népnovelésre: söt esek között ia voltak olyanok kik novolket aem tudták kiírni. Néhányat említek mog, kiköt a történolom lapján leltem följegyezve. Miklós erdélyi prépözi A* esztergomi órsoknógot akarván elnyerni, a pápa 0 szentsége előtt ellenfele által szemére vettetik t''/i7H-ik évben, hogy t „intolerubia^ia patitur In litoratuiA defeotuoiu 1). 1848-ik <1 üzopest kanonok k<>»ül fsi.k 4 tudta nevét aláirui,-a''többiok az Iskolatan árral (aeolaatious) Íratták alá, nevök mellé pecsétjeiket nyomván: „Kgo Carolus oustos," „ego Jordanus oanonlous" interfui et per soolastíoum nostrum aubaoriUfeoi et algillum mourn apposui" 8). Ilyenek voltak részben papjaink, klkuek kellett volna a tudományt terjesi-toniök. Honatyáink osak n kardforgatáshoz értettek és aasal írogattak futó ollenaégeik hátáraoly.b«ttk»t, moly ott és a történelem lapjain is elouyészhetlon. Do ha ők maguk nem buyArkodUk is a tudományban, szívökre vevék, hogy a jövendőben, midőn a zöld asztal losz a harozi tár és a toll a kard — tudjanak gyormekeik unokáik és dédunokáik. Nem volt tanodájuk, söt mint előreboosátám, ások se tudtak aanmit, kiknek tudniok kellett volna. Es jó volt akkor, midőn csak az élet bistoeitbatáa volt a kérdés és a megélhetés, mert kül- éa belellonsógok dúlták ea édes hont. Van több vároe, moly a történelemből okulván a nevelést elttawditni iparkodik, JUjabb időkben Kanizsa-városa is tesz már valamit, de nem annyira a népnovolés virágzására; mert azt, mint o becses lapok 8-ik számában irt levelemben raegomlltém, —• egyedül az elemi osztályokban lehet elérni. Az igyekezet szép és dicséretes, de a nagy gym-nasiumokból sokan olyanok kerUluek ki, kik urak (?) akarnak lenni; már pedig, ha mind urak leszünk ki less a szegény ember? A nagy gymnasiumnak nom a népnevelés a feladata, hanem igon is as elemi iskoláknak, az „ovodák"-nak. Nagy-Kanizsán létezik ugyan ovoda, da aa az isr. közönségé, még jókarban van tudtommal és pártolásnak örvonu 4000 lélek éa valláafelokosotnél. Már most ha 4000 valláefelekozottt nép állithatott ovodát, melynek Unitója 600 frt évi fizetéssel, ssabad lakással blr, asonkivüf dajka 120 ft fizotését is fodozi — kérdőm miért nincs Nagy- Kia-Kanlzsán nekünk ovodánk, hol a lakósok száma mintegy 14000? A fájdalom húrjait rozgotom meg osak keblem -bon, midőn azülőföldem ily állapotát látom; keaerU-séggol tolik el lolkom ama gondolatnál, hogy N.«Ka-nizaa az osstrákbirodalom egyik lognevozetesebb iiz-lotvárosában a tanügy, a népnovolésro ott kevés figyelem forditUtik? Most is csak ama szavakkal zárom bo levelűmet „először alapot, aaután totőt építsünk," mert csak igy fog „lenni Magyarország." nyArfy. t) TUlu.r Munun. Hüoj. 1. 8U. Up. t\| Yftfocr AoaUcU Scsplas 1. H»—114 I. nagy nr. ő pedig nem nyugvók, hanem folytonosan méltóztatott háborgatni járás-kelés hangos beszélgetés atb. által. Méltó boszankodásom kíváncsivá tőn. —• Ki ason uri ember? kérd#m tiaztezaégea kinézésű jobb oldali szomszédomtól. Egy eddig nooh nie dagewesen magyar mágnás nevét hallom. — Sajátszerű fogalmai lehetnek illemről, kíméletről — ---mondám. -r- Ah édes barátom, X. báró a leggenia lisabb törzsvendég, ki ha itt nem volna, a vendégek vagv megszöknének vagy unalmukban a Bal — — azaz Adriába ugrálnának. --Az már más. — Ugy van, más. Ön ugy látszik oonfun-dálja a fővárosi bon-tont a fürdői, falusi tehát idylli aansgenie-nel. Ppdig tudnia kellone, hogy az életfilozófia ezen része enrópailag elfogadott elv: városban városi, faluban falusi. — Azaz paraszt, gondolám. — Köszönöm a felvilágosítást. Alig végződék a második felvonás, kitárul az aréna török-cerborus által őrzött ajtaja s tóidul bo egy rakás szűrös atyafi, gyerok, leány, — a levogőbon rég eldivatosodott öles fütykös röpköd s jsmerős hang kiabálja: „osak be, csak be, íuopt már lehet ingyen is nézni!" Bámulatomban fejedéin, hogy o^ osismadialogény borzasztó kapadohány illatárral öleli át orromat, (otl ez is j^rju) — míg végre az uj publikum Qzpntrifugál erővel apediált helyomrŐl h győz-tej» hadseregként erővel expediált helyemről « győztes hadseregként előrö nyomult. A harmadik felvonás végefelé tökéleteaen háttérbe . I valánk szorítva. No aztán azt a osendet s müfi-gyelmet ellehet képzelni. Szegény Genoveva legtragikusabb situatiójfibin van, az egyik szájtátva nézi, a másik oon amoro csihol, a harmadik bájosan röhög, ismét másik Őskori naivitással kérdi (perszo nem szellösuttogva) vájjon tulajdonképen és mivoltilug ez való dolog legyen-e? stb. stb. Oh X. mágnás, X, mtigiuía, nogyok, genia-lisak a te müveid!! i Hát mikor évek előtt (mert ő tudvalevőleg régóta uralkodik) a szinliáz ruhatárából egy csapat czigányrajkőt kosztllmirozott és saját főnként acaziönkelt gondolatokkal telt mágnási fejére is valami Theseus-féle papirsisakot bigy-gyesztve a kis mílthoszi asreget a sétányon ke-rosztül a kávéházig vezényelte, hol is azt a leg-genialisabb hadvezéri taktikával exeroiroztatta, — a publikum véghetetlen öröméro. <. i Van X bárónakjsaját tribunálja, mely előtt megkell jelenni — kivétel nélkül —- minden fürdőbeli sarkantyúnak, pantallónak, krinolin-nak, pártának, hálófőkötőknek nyilvános és privát titkoknak et cotera, hol aztán történik a szörnyű ítélet. A hü krónika igen sokat a még geniaUsabb dolgokat jegyze fel róla, de ezeket a közönség elé tálalni nincs oly arozom, mint miuőval X. mágnás elkövetni tudja. .. . .,;.'' ,.(/. Jöszte Moliéro vagy Kotzebue, itt üj ba-bérerdŐ vágható'' ki! Mit tegyünk föl azon lovelezőkről, kik ily helyről annyi idényon át osak rózsaszínű le vei-kéket röpítettek a hiazékeny szerkesztőknek ? Mit mondjunk oly publíbumról, mely ily barbár zsarnokság előtt öröriest hajol meg? Jöjjön egy idegen , — uraim itt el kell hallgatnunk, mert a magyar nemzet védte meg Rurój>a oivilisatlóját. Ha n>iudezon dolgok Füredon történtek volna, akkor megtudnám magyarázni, miért nőtt meg szegény Kisfaludynk feje akkorára, a miért vortulta Balaton partjára,mintha életében halász omborvolt volna, vagy a flíviliaatio ijesztő terjedése miatti desperatióból máaodaaor óhajtana meghalni; •— akkor érteném, hogy a fürdőszobákban miért kell épen sarat is gázolni, et sio porro. l)e minthogy álmodtam (legalább ugy rémlik előttem) vagy valahol Chinában lehet remi-niszozenoziám eredetije, — csak ast kivánom, hogy ha már aaereti a magyar ember alkotmányos önkormányztát, ne tűrjön meg társadalmi életének legssükj-.bb körében sem ily eentralisx-tikus önkényt lO különösen oly nyilvános körében, moly, mondhatni, az országot képviseli, h mely fölötti kelvazőtlen ítélet a nemzetet érintheti. Diri. Egyébként Wmínt legyünk is reminias-czentiánkkal, romélyem megértettük egymást s a legjobb tanulságot morithetjük belőle, lm például magyar büszkeséggel elmélkedünk e kis szó felett: Gloiohenberg — Füred! LABANCZ, m. p. 4 ÍM f- Levelezések. Amerika. New-york 30. Julim 1864. fcdea Urátom Miakal } Nagy örömmel vettem leveledet. Ugyan caak ideje, hogy már ogyazer időt vetlél magadnak a levél jráshozl Elhiszem szegény, hogy kévét iddd lehet az irkáláshoz, do tán pénzed aem sok van a márkok megvásárlására, mert mind mondád : „a mesterség romul jörsdsl me«." Bn pedig nat gondolom, hogy miután mesterséged rosszul megy, épen wtért vehotnél időt * levelezéshez. Ugy is fogsz cselekedni nem de édes Miskám, hogy jövöie többször irandasa? Magam som tudom, hol kezdjem meg lovelomot, és miről beszéljek ások körül, melyeket tapasztaltam, és látUm,s amelyekon keresztül, mentem ez idő alatt, mióta ogvmáatél olvállánk hidd el édes Miskám, hogy mindezeket leírva egy négylovas Domborul horvát fuvaros nem rolna képes elvinni. Ebből értheted, hogy mennyire haladtam. Magam is csudálkozom vakmerőlégemen és ason szerencsén, melyen vezetett az iiteni gondviselés, ez idogon világrészen. Párisban, Londonban hogy együtt voltunk mesterségen, jó dolgunk volt, most önnél is jobb dolgom van, mertnom osak hogymindonen szerencsésen vor-gődtera át, hanem most is szorencse fia vagyok. Legnagyobb szerencséin ss. hogy elválásunktól fogva beteg sem voltam. Annak tuh^jdonltható os, mert jól essem, iszom, alszom; nem korhelkedem és csak egy óráig sem búsulok máskor, mint tnidőn édos honomra gondolok, ekkori ekkor boaxonkodora is, néha még is ■ jó remény t^jra folvidit, azt gondolom magamban, hogy idövol minden megváltozik, mint egykor megváltozott az egész világ a vizözömiel. No most cask megértetted, líogy jó dolgom van? Amerikában még nem voltál, bár jöhetnél, mert itt csak ugyan felfordult világ van. Nem ugy itt mint Európában, sz egység csak az, hogy Itt som mind arany a mi fénylik. Legfőbb bírunk az, hogy a kormány nein épen egészen igazságos. A mióta háborúnk van, mintegy 2 millió ember esett ol. Alig hogy engemet is elnem vittek katonának. Volt egy kis pénzem s igy megtudtam menekülni. Az arany és ezüst pénz a háború megkezdésével rniut villám tűnt el, papiros péns van most forgalomban, melyből küldök két darabot, hogy csodáld, miro jutott e tokintélyea világrész, hol aokan még a vadonban ia vert aranyat kópzolnok fellelhetni. — A 10cents-et, add édes anyámnak, az 6 conta-et •) pedig tartsd magadnak emlékül. A» első nálatok tiz, a második pedig öt garaat ér, még is ha én itinód Európába 100 frtot akarok lofizotni, ugy nálunk 400-at kell lotennem. Azt mondottam Iméut. hogy itt megfordítva luogy minden, s hogy raennyíro van igazam halld: Itt reggel eazUuk ebédet, délben alig valamit, nato sommit. Itt a kocsiknak nem a hátulaó kerekei nagyobbak az olsőoél, hanem as olaők magasabbak a hátulsók podtg kissebbek. Itt caak a gyermek áll nagy beoaben, az öregnek nincs becse. Itt nem csak a tolvajt, hanem ast Is börtönre votik, a ki meglopatott, hogy jobban vigyázzon. A szogóny ember irgalmat nem gorjoazl maga iránt, mort ennok becse épen sommi sincs, azért ha valakihez segélyért fordul, vá-Iászul est kapja; „me n y i dolgozni, majd nem leazoas s z o g é n y." Itt a munkáa nép aolyom ruhába jár, becao ia annál nagyobb, minél éainoaabban öltözködik, a vAgyonos oaztály egyszerűen ruházkodik. Itt a gazdag leányok nom iamerik a fényűzést, a piporét Isten őrizz, hogy kezén vagy nyakán ékszert viseljen, az ily vagyonos leánynak nincs becse. A napszámos leány még munkára ia aelyem ruhába jár. Itt a szegény osstály ssobb a Páriáinál. Pranczia és magyar borokat iszunk, csakhogy télon-nyáron jégben Keli hűteni, meg a vizet Is Igy iaszuk télen-nyáron. Vasutat találhatni minden utczában. A divat Pranczia. Ezer és ezernyi hajók vannak a város körül mintegy 14 mértföldnyi területben. Itt Amerikául PrancxiáoT, Németül és Spanyolul beszélnek, már magam is belftantUtyun. Can ad iában egyedül francziáal máshol csak némut nyolven társalognak. Egy nadrág 80 frank, egy legénynek heti bére 100 frank. Nagy a drágaság, de ehez képoat nagy a jövedelem is mind lártod. Azt hallodtad, hogy háborúnk van, hanem hogy mikor less esnek vége, ast ugy-e nem hallottad? mind o mellett mégis boldog élotünk van, mert a miétt báboru vsn, igen jól megy mesterségünk, s jövedelmünk. Istennek hála, egéssségts vagyok; s nem sokára mégis hásaaodom, mert hisaem, hogy igy még boldogabb leendők. Itt nem ugy ám, mint nálatok, a házasság Igen divatos,nem kerül ez sommi fáradságba, rfssyekelésnél nem kérnek irományokat, össze^kűd-tsthot még egy kisbiró is, s ha as asssony hűÁanségl kicsapongáaon kapatik, enne. bebisonyíthatAsa esetiben férje slvállhat tőle, megnősülhet, de a nőnek ''> Wajdito Jit»( ur kSa/rk«mk<U^t>«i> aeflithst* »f n «♦ ■ t a. többé férjhoz monnl nom ssabad. Ugy-o édea Miskám oz nálatok nem igy van? Tudom, hogy az Imre is azeretné ezt a törvényt. Mond otak neki, hossa el nejét, itt aztán hátat fordíthat neki, s elvehet majd nálánál jobbat i», azobbet ia. Száz ásónak as a vége, hogy mogelágÜlt vagyok mort meateraégom jól foly, egóasaégea ia vagyok mintabakonyi makk, jövedelmem gazdag, mindenki sseret, szeretem én is Amerikát, de sokkal jobban szeretném, ha a kormány kissé méltányosabb volna. Az laton élteaaon, jöjj vagy küldj levelet. Csókoltatom édos azülöimot. Mond, hogy Írjanak ők is, hisz nem körül többo a levél 16 conta-nél, 10 nap alatt podig rendesen mogkapom a Uvelet Maradok holtig igazssivü barátod. J. G. Roussao, Manufacturer of Part, 91. Chatham Streot, Second Ploor, Up Stairs. New-york. Hírek és események. A Ootober 30-ikán ritka ünnepélvnek voltunk szemtanul, ugyanis T. Halvax József pécsmegysl uj-miaéa mint nagy kanizsai sxülotésd, mutatta be első szont miséjének zsongéjét a Mindonhatónak — az ifjú áldozárnak fényi sogédloto volt; oltárkalauza volt ftdö Bnrzay Klek kogyosrondl liáxfönök ur, szónok pedig ftdö Könnye Alajos igaxgató ur, kí szokott élénk modorában olőadta ne ifjú áldozárnak, hogy fennaégoa hivatalnak áll küsftöbán, egyszersmind tigyolmeztetto a lelkoa szónok az Ifjú papot sz. Pál szavaira: „Hirdoad az Igét, uUnna légy mind alkal* matoa mind alkalmatlan idöbon. födj, dorgálj, ints mindent azelidaéggel éa tanitáaaal: mert oly idd fog bekövotkozni, midőn az igaz tudományt el nem azon-védik.u . Noha előro nem volt kihirdetve az ujmise, mégis a különben latonház.U azerotő buzgó kanlzaai népon kivül a közöl helységekből is igen sokan voltak jolon egész zsúfolásig. Meghaté volt látói minő lelki örömmol és romugő ajikkal vették oatgukhoz unokájuk keiéből az angyalok kenyerét az ujmiaéa öreg azülei, kik a nyoloavanadik évet lábolják. — As isteni szolgálat után az ujmisés édea atyjának házánál diazlakoma volt. melyen többen azáznál jolon voltak, hol a jeles folWössöatésok nem hiányoztak. A Halottak napján a tometöbou szokottnál nagyobb ünnepélyt a várostanácsa egy díszes kökoroaz-tot állitatott temetőnkben, mely.fcéreazt épen halottak napján voll felszonteive, as anyateraplomban tartott isteni szolgálat után a buzgó hivők nagy asáramal diatea körmenetben indultak ki aa egyházból a sírkertbe, hol kedves olhuuytjaiuk nyugszanak —ott a ost-uoaan felállított koreast folasontelése után a kápolna előtt felállított szószékre lépett ntdö Dolmányos Döme helybeli szentforenozi hitszónok, ki a ss. koroast-röl mint föltámadáauok szent jeléről oly bossédot mondott, melyre szivünk olérxékonyült, szemeink könybe borultak — a felazontelt koreazt igen diaaea éa évek hosssú során fogja hirdetni a v. tanácsa hU-busgóságát: do nem korülhe^jÜk el ason mogjegy-zést tonni, hogy a kökoreaxt mért nem lett as olőbbl holyére téve, a szont oltárt eltakarja; a nép közt általános roszalást lohotott hallanunk; flgyelmoztetjük az illetőket, de főkép s tomplom elüjáróságot ezt meg-máslttatnl. A Mint minden évben, ugy az idén ia fényton-gerbon úszott halottak estéjén a tömető, a gyátxhal-mok és emlékek a logpnxarabbul lőnek feldisiitvo a megvilágítva. A vetélkedő fény évről évre nő — mig aa áhítat lámpája laasankint a klalváara fo^y. ünnopl. díszbe öltözött népot, ssivarzó lenge IQakat látbatál itt\| de mi épon e nap komolyságához Illett volna, — a bánatkönnyea axemeket, a fájdalomtól moghatott lelkeket, — hiába kereséd. A Horváth Peronos, helyboll szürszabé, ki már aa l85&-kt párisi mütárlatba is egy pompás magyar szűrt küldött, a napokban hivatalunknál mutatott be egy a legnagyobb szorgalommal készült diasos női dolmányt, melyot nála gróf Z.... nő rendelt mog. E calnos készítmény a legélénkebb szinUsa lehotö leghűbb virágaival csak dicséretet ssorezhot derék iparosunknak. 8 hisszük, hogy ezentúl nem Igy hangik az ének t „Czlfra ssüröm Veszpréiabon vottam stb. A Itélot. Nagy Perencz zalamegyei náprádfai ssülotéaü 24. éves, r. katli. pütlop»^aelöU bojtár, később fegyveres kujtorgó — a vélő törvényesen folvott tényálladók mellett véghoz vitt vizsgálatban jogszerűen bevallá, hogy folyó évi juiíus ll-éa a novai tömlöczből, hol tolvi^jsági-bűntett miatt fngva''tartatott, megssőkött) s asóta küldmbfélo kóbor ozimborákkal puskával fegyverkezve saorte barangolt légyon, és több szándékos rablás és sok bűntények miatt jogo san vádoltatott. — Ennélfogva Naay Eerenpz rabiás és lopáa büntette miatt a károsultak kártérítési igényeink jogutoni koresetének fönntartása i^ollett, kötéláltali halállal büntetendő; moly rajta f. évi november hé 7-án végre is hajtatott. A A „Kanizsai D-lárda" 1864, nov. 14-én pártoló tagjainak a „zöldfa" ver.déglS nagy teremében Grünbaura Józaof zenekarának működése mellett, Dal-Katélyt rendezsnd következő inüaorossttal: 1. Nyitány „Hunyady Lászlódból Erkeltől, előadja* aonokar. — 2. „bzóxat" Egreaay Bénitől, énekli a dalárda. — 8. „Tannhtuaer" Wagner Riobardtél, előadja a zonekar. — 4. „A beteg leány" Baisátél, énekli a űulárda. — 5. Nyitány nOsokonay"-ból előadja a zenekar. — C. „Nem néznék én" magyar népdal, énekli a dalárda. — 7. „La traviaU" Verditől, előadja a aonokar. — 8. „II. Kápolna" Kreutxertől. énekli a dalárda. — U. Nyitány „Zampából", előadja a zenekar. — 10. „Wíllkoinuieu" Fr.edriohtöl, énekli » da. lárda. — Exutáu táuczkossoru. — A t. pártoló tagok családjaikkal tiaatulettoljeaen meghívatnak. Idegenek 1 frt bolépti-dij mullott vehetnek ráaat. A „kanizsai dalárda" válaaxtináuya. — Kezdete 8 órakor. A dalárda tagjává válni óhajtók, t. Szép Károly elnök urnái sxiveskcdjeook magukat Jelontoni. A Neiu mulaazthatjuk ol közhírré tonni Balogh azinigazgatónsk legközelebb véghez vitt tettét, ■nely állal tekintélyét ugy IáUzik köxönaégűnk előtt nem kla idüre játaxá ol, a oat annyival inkább, miután ollono a azomszéd városokbél ia azaporodnak a panaszok. B. A. aainlgazgató, nnvrzetoaon, folaaólltá Váradi Perencz sslntáraulatát, hogy volo cgyiaülvo kezdjék meg azwl előadásaikat. A kitűzött napra megjelent Váradi társulatával, Balogh helyett aaon-ban ounok caak agy levele várakozók rá, melyben tudatja, hogy nsu> fog Kanisaára jönni. A magára hagyott táraulat őzen előzményre készületlen bAr, megkezdé működését s némi pártolásban is részaaül. A Egy holyboll nő, két gyermeknek anyja gyú-fával mérgjzé meg magát, ki néhány nap múlva leir-hatlan kínok közt mog is halt., Legközelebb ismét hasonló öngyilkossági esströl vettünk hallomást, oson ssoroacsétlon azonban kiaebb adagot vovéa be, talán még kigyógyítható. A Fölsőbb rondslot folytán mind aaon nőssomá-lyek, kiknek igazoUai iegyQk nincsen, a városi rend őraég által vároaunkbél klutaaitattak. A Wajdits József köuyvkereskedéaébo egy külföldi nagyobb tintaszállltmány érkezett, u. m. feketu, kék, verea iró éa másoló tintanemek, melyek jó- ós olcaóaágukért a közönség figyolmébo méltán ajául-hatók. A P. bé 3-án Bának-Saont-Oyörgyön rnogyoi far-kaavadáazat tartatott, hol a nagy rond éa Csicseri ol ragadó hangjainak daczára, furkaa nem jött kéxro! — Füstbe minden igyokezet. A — g. — Párlaban több gyár létezik, molyek ószerü, ódon éktárgyak késxltéaévol fo(<lalkoznak. Kövek, rosz gránátok, töröklók (türkla) éa topázok aat. értéktelen selejtjeit, sljait aaüat va^y aranyba foglal- Íák ogéazon idomtalan^l, a a gyártmányt tokokba lelyoslk, mik azinte régi minták szerint készíttetnek, éa hogy jóaágukon aonki ne ia kétolkedbcssék, elhasznált külaöt adnak neki. — Más módon ia megtudják a régi ékszerek kodvolőit caaltti. Igy rüvid idő előtt történt Párlaban, hogy bisonyos ákazerárua boltba egy hölgy lépott be, ki, bár megnyerte tatazé-sét egy 6000 frankért ajánlott uj nyakék, de régit jobb ssoretett volna, s inkább várni akart, mig llyon-hoz juthat. Az ékazorárua ajánlotta, Logv másnapra ő maga fogna ilyen vételt kioaxkösölbotui .... Kén-gőz sagltségévol aa olőasör ajánlott uj nyakék aaüst-lét szürkévé tatte, s as ogéss ékaaer moat régi, piszkos külsojü lőn, A hölgy azereuoaéa volt ily édon-azerű nyakókra szert tehetni, moat ugyanazért 6400 frankot a fóldisaitéséro 100 frankot fizetett. K a p «» n v á r. 0 Érdnmteljea IxazAnkfia Somaslch Pál; a caur-gól gymuseiuin alaptőkéjének emoléaére 600 ftot ajándékozott ♦ Számoa levél érkezik be lioixánk a vidékről, mely szomorúan festi gtzdáink jelen mostoha hely-aetét. Az még nem eJég, hogy a torhek nsponként nőnok vállaikon, hogy sz oloaégnok olcaó ár mellett sinos vevője, hanom — mint jolon számunkban gazd. tudósiténk is irja — a gubacslógy ugyan csak kezd pusztítani as uj votoményekben ; több vidéken egész táblákat kell felszántani, s újra bevetni. — Mint tudjuk « rovar kétszer szsporit óvónként; az össi nemzodék az őszi buzavetést, a tavazi nődig a klto-lolt votoinényt támadia meg. A rajU» idejo sz időjárás szorónt vagy april hó vége, vagy május hó közo po; mely Időben tojnak Is a pondrók, kikelésük után négy hétre puuává fajlődnek s ily állapiban maradnak au«ustus hó végéig. Augustua hó és septenaber-bon a leginkább «s utóbbi hó eLC felében vao a második nomsedék rjyzása; a bábok f.-jlödéai korszaka aopterobor éa octobor havak máaodik axska; ootober hó végoig tökóloteaon kiíojlödnok s ily állapotban tololnek. Igy, egy és ugyanaxon buzaHtld a gubacslógy két nemzedéke pusztításainak van kitéve, de a tavaszi nemzedék pusztítása veszedelmsaebb. Hlss-szük, hogy gazdasági egyesületünk illető szakosztálya a tapasztalást, tudománnyal párosítva, mindent elkövet a bajnsk •— ha nem is egész orvoslására — de legalább osökkeatéséro. Övé a kcadoményaaés a ha o téreu sikert mutathat fel, az ogéaz termelő tálynak, nem, az egész kőaőnaégnok hályájára számithat. =t „Hervadt virágokra0 nyitott olőfixetéai iveim HO f hiányos szétosztása és késői beérkesése miatt kényszerítve vagyok » mtt megjelenését 18ÖÖ ik évi ja-ntiár Inva közönéig elhalasztani; ugyanazért, mig eddigi szíves előfizetőimet egy kit türelemre kérem, ocyutt.ll Mutolottol Ügyclmoitctoin azon gyűjtőket, kik a kwiflkfln JnvíS Ivókat át notn adták, aziveskod-jepek azokat f. ó. december vógoig hoznám Kaposvárra bokflldenl. Nómotli Ignáo, (Hokftldctott). * K^vlk érdemesebb Írónk, Hzokoly Victor aa „Ország hlkrn" szerkesztésével felhagyvAn, \|an. I-tői „Hazánk * a Külföld" oaiuimol uj képet lapot indít meg. A sz<rrkesztö nove olég kezesség levén A váltalat jóságára nézte, melegen Ajánljuk ez uj laput t olvasó közönségünk szíves figyelmóbo. •Székváros! Izraelitáink kegyeletéről, örömmel jegyzőnk fel egy tzóp vonátt. Nem rég, az itteni izraelita köíség egyik tanítója (Fisoher) gégesorvndás-ban meghalván, özvegyet » több árvát hagyott maga után. A község roott a hátrahagyott etaiád számára nem putztán napi élolomro vhlót tzed <>sssce, hanem aa Özvegynek varrógépet rendelt, mellyol konyerét megkeresheti ■ ogylk leányát Fetten annyira kinevettetni szándékozik, mig mint tanítónő, nom egyedül ma^át, do többi neveletlen testvéroit ét eltarthatja. Nnpjaiukban méltó az (ly tény a feljegyzésié, kivált nálunk, hol tok tanitó nem pusztán tanít, énekel, tömet, hanom mér — harangos is s midőn meghal, nem csak hogy közköltségen temettetik ol nagyon sokszor, hanem halála után családja mohot a — nagy világba, koldóssn, rongyosan, gyámoltalanul. Fenntebbihes hasonló tények mellett korán so bámuljuk az izraeliták (gözerrtveli, értsd: közorö-vell) haladását, anyagi emelkedését. Ha mi vallásosak. össketartók tudunk lennii szorgalmasok somol- I y lett nélkülözők. — a kor m inde n ctnpásn inegtompúl fölöttünk. * Snmsslch Miklós Pécsre tetto át téli lakását Sflrnyéről; Somssich Pál podlg « hó H-én utazott cl a fővárosba, hol szokás szerint n telet töltondi. -A sárdi fostŐnŐt e hó öén, délután 0 órAkor öt rabló megtámadta. Kottö kint őrt állván, három pénzét követelte) s mint halijuk tőle ötszáz ftot ol is ralKiltak. A cselédek, ugy a dolgozó legényok hon voltak; az elsők, a fenyegetésekre mit sem mertek tenni, az utolsók pláne nom is tudták az eseményt — ha, Jól vagyunk értesítve, csak midőn a rablók már eltávoztuk. As éjet a rablók ogy N.-B\)ouihoB kösoll csárdában töltötték. A hI muI rejtrlyc eset. A lapokat néhány nap vlött egy rejtélyes eset foglalkoztatta, mely a mttlt hó 5-én (Mog.uilwui, porosa Salléslában történt a olynagy föltűnést okosott. A némot sajtó nAgy figyelmet széntől e tárgynak, ml a logkülönbözőbb verziókra ad alkalmat. Ily körülmények között nem lesa talán érdektelen, ha e szomorú osomény felöl kimerítő tudósítást adunk, forrásunkul a ,Hehlosisohe Zeltung"-ot választván, moly ugy látszik, a glogaui hatóság eddigi vizsgálatának alapján közli az rwn-ménvt, s azórt legtöbb hitelességgel bir. A tény os: Hundér Ágnest múlt hó 5-éii esti t> óra után 1). kis-astxotiy látogatta meg, kiv>d elhagyta szobáját, do mint látsik, azon szándékkal, hogy nzonnal vissza tér, inert házink s hiteltérdemlö tanuk állításaként szobájában n gyertyát égvo hagyta, ós oly öltözetben volt, milyenbon oly VAgyonilag kodveső helyzetű Uány, mint Hn.d«r Ág«s vals, látugamara nórn távozik. Tény az, hogy oly öltözetben távozott, mint a mosótoknőuél volt öltözve, melyet csak kovéssol as-tlőtt hagyott ol, s kiásó nagyon is pongyola volt. Sajátságos és eddig klnoin világosodott körülmény aa, hogy ssobakulcsa aa üt túlélő I). kisasszony ssobében találtatott inog. Sándor Ágnes hiroolynuul blsonyult bo, hogy habár bisonyot könnyelműség alól, kűlŐnO-kon es esetben, nem is folmentbotö, de semmivel som bizonyítható aa, hogy két nőtlen férfit fog meglátogatni; ő csak ssabónéjához akart menni, mi mellott pongyola öltösóko és as égvo hagyott gyertya blso-nyitaiiak, ós hogy saját jószántából ment volna Krauso hadnagy látogatására,az egyétalábaukétséges. Krause hadnagy inasának megvolt hagyva, hogy négy órára a szoba meleg legyon, ki is 1—3 óra között befűtött, a házigazda felesége segítvén öt a fűtésnél. A fűtés fával ^ kőszénnel történt, és a kályha csappantyúját be nem zárta, mit azonban a házigazda tagad, és ast állítja, hogy as inas 5—6 óra kösött a csappantyút besárU. Es ellenkező állítás azonban, bármelyik le- Íyeuisigas, iiem lényogos, miután annyi óra után tk&éngŐs nem fejlődhetik, miután Krauso él Bioht-hofon hadnagyok, kik oaalatl a ssobában voltak, épek é* egészségesük maradtak, kövotkesŐleg a kőssóngős ns egészséges és orős testalkatú leány később bokö-vetkezett linlálát elő nem idézhette. A hivatalos egyházi beírás e szavakkal vau befejezve''. Sándor Ágnes 18 éves, 4 holnapot meghalt fulladás, gutaütés ben. A»on bir tohát, hogy a boncolásnál jelon volt katonai <y-yo»ok állttásakiut a leány halálát kőszéngőa okozta volna, oaak mosebosséd, melyet a történt ssoronosét-1 onaég utáu n»gy basgalomuial kiterjesztették a városba, do mely Kevés lyvÖrs talált, annal is inkább, tuert nem valósainü, hogyha két órakor fűtötték is bo a ssobát, és a csappantyút 5--0 órakor lecsukták, reggeli f> órakor a kályha még meleg és laaó párást lett volna abban; sőt aa hihotóbb, hogy miután 8 órakor a szobában voltak, és daesára a lecsukott csappantyúnak köszéngőst nem érezték, kőszéngőz o ha (álnál nem szeropelhott. A két leány mikor mont Krauso hadnagyhoz, és mivel töltötték ott as időt, nrra nérfvu még nincsenek bizonyítékok, csak ogy a második emeletben lakó droskekoosis állítja, hogy l) ómkor női sirást hallott, moly 10 óra felé halk nyő szörgéssel elnémult. A liir azonban, melyot inóg ogyolőro bebizonyítani nőin lehet, azt állítja, hogy a két leányon és kóthadnagyon klvűl inég2—4 egyén volt a szobában. As eddigi viasgálatból csak annyi derült ki, hogy Krauso hadnagynál éjfél után 2 órakor még fonn voltak, 4 órakor reggel ogy orvos je-l<Mit meg segédjével, kl a leányt feléleszteni kisérletto meg, s műtéte közben a leány ^jkán, orrán vér bugy-gyndt ki, 0 órAkor a házigazda hivatott Kraime szobájába, hol akkor a két leányon éa hadnagyon kívül három orvot ót roudőrfőnök voltak. Sándor Ágnes halva foküdt aa ágyon, szájából vér szivárgott, aruzáú meg volt tértve, ruhájának egyik ujja lo volt tépvo. Ennyi a tényállás. A két tisst eddig más állomásra tétetett át. „Nem kételkedünk," mondja tudó-altó, hogy a^lcgtsigi^rubb vizsgálat fog olrondoltetni és nem fug késni a.szigoru büntetés is, ha bebizonyul, hogy a szeren sétlon leány nem kősséngőa , hanom más cl^sményok kövotkez\|ób> n halt meg." K tárgyra vonatkosólag még ogy magául vélből ido igtatjuk a következő sorokat: „Ágnes ntyju, miután leánya 1U óráig nom tért haza, 1). kisasszonynál koresto leányát de aa «\jtót aárva találták, miro azt betörték, asonbaii egyik sem volt a ssobában. Másnap roggol egy le-kintélyea orvos s még más két orvos hivatott Krauso hadnagy lakására. Ágnes halva a meztelenül feküdt as ágyon. I). kisasszony szintén mestolonül és öntudatlanul hevort a földön, a két tlsat pedig inglton s hálóköntöebon ült a pamlagon. A-. orvoa nem vett észre széngőzt, olloubon erőszak nyomaira tatált a halott testén. A „Hresluuor Ze''.(ungu os alkalommal a következő eseményt,hozzA cmlókozotbo : os óv elején l''árisban egy franosia tl .st egy ssldó leáuyt szöktetett meg. Aa Atya nyomába jött leányénak, do es Is már akkor halva volt. A uiagontai horcscg a kérdését tisztet hadi törvényszék elé állítatta, mely azt halálra itólto. A végrohi\jtás 48 óra alatt megtörtént. Ss KTylIt posta. tv K-u»W, l''uun i Mgk«i>U t-« a kUlOsménjrt T I). I-Mki \7\|jr«nii>t IkjuJ''IK. T. V.»ak, 8». I, i MlJrt wm T&lastoUt teyMUnWre t áoloff aa^jon • I mÁtl U viiunk t8(e.l. P. G-iuU I A* utolsó 1< •irozjrolt; »U m l«»ol»k f V. K-u»k I A Wko m«!(i«a krtUo i k.Siiöupt kill4«iuény«-iit\| IrfrkilMlebb vilaaioln^rofiiuk. K. J. K4»őn <rk«>«U »tr* m * :iinr«i a JrtvSfo mt~f olyc« \|ctt« 4rá«k4t. H. J-oak Budin ■ Kv^adja ■ tves u<lvüilsi<liik»i • kllljn-piAujfíit l''(r lulA.keJluk, bo((y legfeljebb uj 4vt81 fo^va . \|vi t >«kr»ttt Igrnybo rehcnük. VM<pr4mb« i Ab n)»bb kúM -m^HT megérk.<»tl'', lii.ru n«in Ti.lt iddnk i UrJnk aituileo kát Mlbeu piarcai, U.lcli Ilid »IUít Is. Jaiikovtrk J-nok, Horváth tia i TuiImsa ün velUnk nt bbl UkisAt ■ » uloUó puaUt, f»nlus ktstrnd5iik t»b ouii»I 81 V-qak, Pvtloi.: Mlndrn l klnt tUn • lodlink klráatAgo''laak , • >k i u^, ourtil uj vAI.«Jto,lK.. . U. K-nak : A vers nlodsn ório tlMxaTvhclQ u^f pár ns- pl» , »ut^n liugra J<it. M»Tc<«tI róUkí.t; UtuliA ;0vrfMH><>i sjáatmlát o^.^vljok i ruk inluAl rO>t»«:bb«n. H. K. u««en»t>jiu i Nom Illik f.''rflnrk ounjlrtlo • Ily lö Wi.ijA.iC .1 .kllüöu ejtylitl I Iliink." Jó. Drlrapa.tl Tillnk.^nak i Aa ujabb kCUemóujrl Is vettük ; ajr»«adl Ukot 8n „Tihan/k»« " Jól k.^WJIk, J. a tU, btng roasavl b«aiál, a Uvstokat s t»< s«n fogadjuk. Klófok i Kórjílk a plajrealirakat is I.ISnWal. 8. A-nak, Fócaelti Aa inaga la magbtnni utóbb, Kast •X''s i költeményt kft/ölnók : nóit« r aak njunitalYa aa egy strófát i „Hapaóx • ^ 1 V«nua aaobra \| S, \|jouib«J»it bíifnjalja. Ai«u>4 a völgjr lilioma. Ajkad eper a rgóaa kókegy kablsd kavfc.* KípaílJ.-n eaak maginak egy hBlgfOt, márvány förel, melyet selyemszálak fednek ; kót arcaát lllluiuU.l ( aaájíáu egy ua«y • eattugó epret, s kebUn Ka Ma la a Kflván vagy CkimUiiasaát, df legalább • pót«i klaebblk liegyel, — kvg/ nóane kl T Felelős szerkeastö HOliOZ ISTVÁN. Gazdasági tadósitaaok. I\''«K)--Kftnis«<t, nov. 10. A pesti és bécsi olcsó árak következtében ismét pangásba sülyedt galma-piaezuuk, melyhez még a tekintélyes!) behozatal hiánya is járul. S mivel a külföldi megrendelések is még mindeddig várakoztatnak migukra — jele sn-nák — hogy gabna áraink még mindoddig notn szálltak lo a kívánt árfoklg. — lluaa 80- 87 fontoa 8 frt 20 kr, rosa 2 ft 10 kr, ujkokoricaa 2 ft 10 kr, árpa minőség szerint 1 ít 60 kr.~2 ftig, zab 1 ft 26 kr, lmrgonya 10 kr, bob fehér « ft 20 kr, pottyegetett 2 ft tk) kr. mérőnként. — Időjárásunk a Vetésekre igen kedveső, mely as árakra is lgon nagy befolyást gyakorol. ■ . KupoqvÁr. Npvom. hó 5-én. A gazdafcözönség napjainkban valóbaa arra *n kárhoatatva, hogy mindig rémoket lásson maga qlőtt; nem elég, hogy a jo-len saigora suJUa, hnnom a Jövő bizonytalanságával is örökké küzdaóio kell. llv egyik rémo napjainknak a gubacslógy (Cooidornya destruotor) pusatitása; vi-(lékünkön ismét e^éss táblákat szántanak fel, melyekben a busAVotés kipusztitatott, s leginkább a korai vetéseket éri o osapáa. ídöjáfiauuk som ko4v«ső, mort a ml kis esőnk volt is a mull hób#n alig a föld porát verto el, s as orős sselek gyorsan kisaárlták « inogásott barázdákat. Többuyiro szárító ssoleki bár borús do azért hűvös napok, éjszakákon gyakorta fagy is. Ily körülmények köat termésaotos , hogy A vetemények nem fejlődhotnok kollőlogf a mag ao. káig hever a földbon, s már mint magot pusatitja a hangya, egér stb. féreg; ritka bolyon is látói Saóp vetést; kivált buaatábláink magokon hor^jék a kétos Jövőt. Mig most is tart több vidékon a vetogetés, résziül mogaésés, részint aa esőt várás miatt j pedig most minden órán lőhet már a fagyot, havat várni, a tegnapi erős havas eső után logaláob a felhők, hűvös órák erro jogositnak fol bennünket, s a későbbi vetemények csirábnn nom fagynak-o meg? nagy kérdési hlóg takarmányunk teremvén, a kukorioaasaárt ritka bolyon vágják le, megetetik a földben) káposztánk máig siuos mind levágva, a korékrép beszedve ; némileg, es okossá nálunk os élelmisserok aránytalan drágaságát más vidékoklios képest FöldÜuk kömény, s a hol ssántanak, oly hantos, hogy a mogásás után vagy hanttörésru vagy.i^j fogasolásra loond szüksége a gazdáknak. Hornfnk hamar megfnrtak, áltatában — mit már megírtuk ■—- rosszak, s num oltouni valók. ^ Novemberi országos vásárunk a legrosszabbul ütött ki, a mindenfelé tapasstalt pénztelenség miatt; sok oladó, mégtöbb néző, do kovés vovő. Marhavásár nem U volt, a még ogéssen meg nom sxünt marhavész miatt; ló is kevés hajtott s ami volt la, többnyire ross bőrben, a olég drágára tartatott, l''árja kelt 21 írttól egésa 200 fr''fjg. Huta nagyon kevés yolt, igy m árt nem is érdemes felemlíteni; főselék bár nagyon sok, mégis a bő-terméshos képest drága; a kápassU száza 3 frUui kelt; borsó méröjúi a frt 80 kron. Egy kötéa vöröshagyma 10—20 kr. foghagyma ÍM) kr. Hnjditm kása mérejo 3 frt 50—GO kr. Nyersbőr kovés; tehén bőr párjA 12—14 fton, as ökör böré 17—21 flon mont. H<''sz még kevesebb; a két évos szilvapálinka koroséit, do a feltartott ár miatt alig akadt vóvöjo; nkóját 24—30 frtra Urtották (1802-bou 15 frt volt.) Egy tuérő gesztenye: 4 frt. A zsir itezójo: 00 kr. A hizlaló termékek bőségében képest nagyon magas ár. KorékróiM mérejo CX) kr. Egy öl fu 0 frt. Kövérlud ]>árja 4 frt. Egy molso»i vuló borjú 8—9 frt. (m. p.) Szigetvár. Nov. hó 0. A várva várt cső megjött, do alig losn obben Is valami sok köszönet, mert oly hidegen osott, hogy utánna mindjárt megfagyott éjjel; votéseink aommiro sem mennek: most U borús, ködös, hűvös nap. Sok korékrépánk megfagyott kint, moly még betakarítva nom volt. Az eleségnek mind o mellett nincs meg a kívánt ár«; a logssobb buKát 2 ft 00 kron alig voszik meg; Ross 1 ft 05 kr. Zab 1 ft b kr. VJj hajdina 1 ft 46 kr. Árpa 1 ft 80 ky. Egy kis ssokór széna 0—8 mássával 7—8 frt. Egy mázsa 1 frt. A kövér sorivés párja 80 —00—100 frt; ozok már aztán ssépok. Vasutunkról máig sem irhatok hlsongys*. Knnlzsa filőt ha e^v-lk tnibo? jó lilt hoz, a Pécs fetől jövő loron\Ji»; bizonytalanság napról napra. Erős várunk neküuk o tekintetben Mij-láth ö exoja. r. 1. lloglnr. Nov. 0-án. Bár vasúti állomésuuk vau mindeiuollutt a gabnaforgalom. — kivált egy ^ét óta — oly csekély, l^ogy alig érdouies fülomlitent mit leginkább a kösolobb beállt ross utaknak lobot tulajdonítani, a teher seállitás usgyban akadályosva lflvért. Kaposvárra ssólló aok áru v»n Itt lerakva, melyot nom szállíthatnak, igy temérdek potroloum; tán ^ok is önöknél ott bonnt a világosság; A fuvarosok két annyi ssállitási bért kívánunk, mlut jó úttal. Bár » Balatonparton lakom, do alig látok nem csak fogast hanem máé halat sem. Miolta vasutunk van, elébb esznek halainkból Bécsbcn és Pesten, mint itt nálunk. Még ki som jön a hálása jól a visWJl, már stiblis befelé a parton ácsorgó hajháss, éa lefoglalja: aatáu meg a fővárosban tZn olosóbban mogvsbotnök mint itt liolybon. A halássatnak is elmúlt aranykora, most a halak nom bont a Balatonban, bnom kint Uknak a — part hosssában U. X-^B. Marezali vUékérAI. Nov. hó ol^én. Utóbbi levelem óta történt némi kis lendület a gabnatUlet-ben, a mennyibeu as árak uohány krt «me\|kodtek. A piaczi ár Így állt a napokbau nálunk. Busa 2 frt krtól—3 frt 15 krig. ÍU« » ft 4 kr. Zb 1 ft kr. Arp« l fYt 05 kr. UJ kttkorioait sokan hoauaJk , do nem igon talál vevőre, a f«0«k nagyrészt éretlenek, és sokáig alig tarthatók. As Idei bor Ara, ogy hét óta nagyot sülyedt; aa óbor annál koresottebbs mely® fton sőt 10 frton is vétetik. A burgonya wá* kosd itt-ott romlani, » válogatják. Legutóbb kidsg egünk vvlt. jr. 1. . Fétív melléklet. y Mulloklot u Z.-S.-KHalüny 32. szántához. * Hl H H D 91 ■mim Hirdetmény. f í 1 i .Tt rr,,ü,é,,k ? 6- tudatni, miszerint f. hó 18- án Lájpoaig Antal házába., egy pontian fölszerelt nürenborgi disz-, ék- és rövid áru, valamint rajz- lré- uts.é- dohányzó- ós vadász-szerek ; ugysainte porozol-Ián-, kö- és üvogodény kereskedést e oaim alatt: Lájpczig Qy. és Dekleva, nyitottunk. — FŐ ozélunk az leond,, i.ogy fnnnt nevezott áruczikkoink nagy választókban s legjobb minőségben jutányos áron pontosan szolgáltassanak ki. Kaposvárott, 1804. évi október 18-án. A n. é. közönség kegyes pártfogásáért osd: '' LÁJPCZ1G GY. és DEKLEVA. si«»/ h Ili Árverési hirdetmény. Árverési hirdetmény. (3 — .H) mi Árverési hirdetmény. (8—3) 3»U Árverési hirdetmény. (3-3) ''/.•s (3-3 Somogy megyo polg. törvényszékének, mint tolokkönyvi hatóságnak részéről köshirré tétetik, hogy Prevondár Antal és nejének folporosaógo alatt Vebor Antal és hoJo Oönozöl lakósnak ellena kövotelés* fedozésóre lezálogolt és a Szigetvár község 669. száiuu telokjegyzÖkönyvében 024 ház sz. alalt foglalja bíróilag 0447 frt. —kr. 0. é. becsült házuk Szigotvári községben a helyszínén f. évi November hó 18. napjának reggeli 8 ór^án — mint hnrmadik hntárnapon — boosáron clárvoreztotni fognak. Az árverési foltétolok a törvényszék irodájában mindenkor mofrte-kinthetök. Kelt Kaposvárott Soptombor hó 21.-én 1804. Sonu>gynioyy« törvényt téka miut teUklitnyvi h''itótág. Somogymegyo polg. törvényszékének , mint tolokkönyvi hatóságnak részéről közhírré tétetik, hogy Altstádtor Dávid killtl lakósnak folporosségo alatt Pápai János Juthi lakós olloni kövotoléso fedo;éséro losálogolt és a Juth község 83 számú tolekjegyaökönyvében I. 697 ha. ss. alatt foglalt és bíróilag 05 frt.—kr. o. é. becaült szőllő községbon a helyszínén f. év Nov. hó 1B. napjának roggoli 9 óráján —mint az első hHtárnapon — olárvoztotni fognak; a második árverési idő, ha nótán az olsőn vevő nem találkoznék, f. évi Doc. hó 15. napjának roggeli 9 órájára a helyszínére kitüzotik, assal hogy okkor fehnobb kijolölt ingatlanok a boosáron alól is eladatni fognak. As árverési foltétolek a törvényszék irodájában mindenkor megtekinthetők. Kolt Kaposvárott 8sopterohcr hó 29.-én t8G4. tíomoyymeyyo türvényttékr mint teUkkVnyvi hatótág. Somogy megyo polg. tőrvényssékánek, mint tolokkönyvi hatóságnak részéről közhírré tétetik, hogy Altstftdter Dávid klliti lakosnak felperesség alatt Pápai János Juthi lakó* ellőni kövotoléso fodozésére losálogolt és a Judithi község 81. száron tolokjogyzőkönyvébon 1.691 ház sz. nlatt foglalt és bíróilag 80 frt.—kr. o. é. bocsült szöltyo közsógbon n helyszínén f. évi November hó 17. napjának reggeli 9 óráján — mint az olső határnapon — elárvereztetni fognak; a második árverési idő, ha nótán az olsőn vovö nom találkoznék , f. évi Deoora* bor hó''17. napiának roggoli 9 órájára* holyszinéro kitüzotik , azsol hogy okkor fonnehb kijolölt ingatlaLanok a boosáron alól is eladatni fognak. Az árverési foltétolok a tőrvényszók irodájában mindenkor megtn-hinthotők. , _ KÚ Kaposvárott Ss^tambar hó 29-én 1K<U. Somogymtgyi törvinyttiki mint t«UkkHnyvi hatóiág. Somogymegyo polg. törvényszékének, mint telekkönyvi hatóságnak rézséről közhírré tétetik, hojry Csorba Jakab killtl lakóénak felporossége alatt Molnár János Endréd) lakóa elleni követelése feldozésére losálogolt és aa Endréd kössóg 190 aaámu telekjegysőköny vébon I. >/» telorböl álló és bíróilag 700 frt. kr. o. becsült ingatlanok Endréd közsógbon a helyszínén f. évi November hó 10. napjának reggeli 9 óráján — mint aa első határnapon — elárvereztetni fognak; a második árverési idő, ha netán as elsőn vovö nem találkoznék, f. évi Docember Ivó 10. napjának roggoli 9 órájára a holyszinéro kitüzotik, aszol hogy ekkor fonnebb kijolölt ingatlanok a boosáron alól is oladatni fognak. Aj árverési foUltétolok a törvényszék irodájában mindenkor mogto-kiothetfík. Kelt Kaposvárott Saeptombor hó 29-én 1804. Somogymegye tórvénytzike mint telekkönyvi hatókig. Hirdetmény. ..... 1..,. j Kovács György hltolőinek összehívásai Somogymegyo polg. törvény széke mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy SuiUor Bornáth-. _k, Kováos György olleni kerusutébeu a kiolégitósi végrohajtás utóbbinak a íjaiéi G»s. t. j. könyvbon I. 1^-13 randaaámig bojogyzott részbirtokára olrondol-'' tetvén. aa átVWróei feltételek • a kiéiigilósi sorrend megállapítása toklntetéből bltoloitőknok tárgyalási határnapul f. óvi November hó 3. napjának roggeli 9 órája kltüsetik; mire ki«olezők aaaal. hivatnak meg, hogy meg nom jolonésök esetében a fonnebl ügyletek bíróilag fognak meg állapíttatni. Egyszorsmind foihlvatnak mind azok, kik a kijelelt birtokhoz igényt tartanak, azt a fonnebbi határidőig ido bojolontonl siessonok. Kaposvár October hó I. 1804. . '' 8omogym«g/« ilirvinyttik* m\nt telekkUnyv 1 hatótág. jSa b Hirdetmény. (2-2) Paliul uradalomhoz tartozó Nagy-Kanizsa város., tőszomszédságában fekvő laanftkl vrnár''nló ahhoi tartozó épületekkel, bor-, a<)r- ({h pálliikft-méréhl én háHváxóal Jogokkal, m mintegy 30 bol4at tevő föld- vh rétblr-tokokkal fgyfl II — holdját 1200 Q Clévelsaámltva — 1866-ik évi április 24-ik napjától számítandó három vagy hat egymásután kövotkozö esztondökro, n legtöbbet igérés utfán folyó 1804-lk óvi november hó 10-án délelőtti 9 órakor, l''alinban a számtartói irodában haszonbérbe fog kiadatni, a hol n haszon béri foltételek it mindenkor megtekinthetők. A pali ni aradalmi igazgatóság. /a- Árverési hirdetmény. (2-3) Somogymegyo polg. törvényszékének, mint telekkönyvi hatóságnak részéről közhírré tétetik, hogy Lőrincz Márton bőszénfal lakosnak felperosségo alatt Havorka József és nejo Nelftr Teréz kaposvári lakosok elleni követcléso fedez^ro losálogolt, és a kaposvári község 80. számú tolckjcgyr.őkUnyvóbon I. 1- 4 rondssorig foglalt, és biróllag 6000 forintra becsült ingatlanok Kapos-vá.- községbon a helyssinén f. évi november 80. napjának roggoli 9 órAJ.ln — mint az első határnapon — elárvereztetni fognak; a második árverési idő, ha netán as elsőn vevő nem találkoznék, f. évi doozember hó 30. napjának reggoll 9 órájára a holyszinéro kitüzeiik azzal, hogy okkor fonnolb kijolölt ingatlanok a bocsáron alól is eladatni fognak. Aa árverési feltételek a törvényszék irodájában mindonr.or megto-klnthetŐk. Kolt kaposvárott október hó 10-én, 1804- tíomogymyy« törvényuike mint teltkkVnyvl hatMg. »w> •si Árverési hirdetmény. (2-3) Somogymegyo polg. tf''TTéoy évikének, mint tolokkönyvi hatóságnak részéről közhírré tétetik, hogy;8$»»«®í József huzsákí lakosnak folporosségo alatt, Proity Márton buzsáiíilionl kövotoléso fadiuútióro luzálogolt, és a Bussák község 204. számú ielekjegyaőkönyvében 2241. sor s. nlatt foglalt és bíróilag 46 0. ó. forinra becsült ingatlan, Buzsák községben a helyszínén f. évi november bó 1B. napjának reggeli 9 óráján — mint aa első határnapon — clárvoreztotni fognak; a második árverési Idő, ha nótán az elsőn vevő noiu találkoa-nék, f. évi dcosoml>or hó 16. napjának reggeli 9 órájára a holyszinéro kitüzotik, azzal, hofÉj* ekkor fonnebb kijelölt ingatlanök a becsáron alól is eladatni fogunk. As Nyerési foltéteiok a törvényszék irodájában mindenkor megtekinthetők. Kelt Kiposvárott október jj»A 10-én, 1804. 8mgif«gy törvényttike mint telekkönyvi hatótág. Árverési hirdetmény. (2-»> Somogymegyo polg. törvényszékének, mint tolokkönyvi hatóságnak részéről köabirré tétetik, hogy Ssalay Járna l >skerosaturl lakosnak felperosségo alatt Bódls László kaposkeresstuf. lak/r^óilon1 kövotoléso fodozésóro losálogolt luposkoressturi kösség 80. i»> \i I^Vjogyzőkönyvébon I. 1—3 rond-szám alatt foglalt és biróll&$r ''.26 0. ó. forintra bocsült ingatlanok K.-koresztur községbon a bolyszinén f. évi novem napjának roggoli 9 óráján — miut na olső határnapon — olárr ^atfl^ nk; a második ^''verési Idő, h« netán az elsőn vevő nom talv; Adriik, !" évi docsorobor bó 16. napjának reggeli 9 órájára a helyszínére kkt$aV)tik ,'',?''''znl, hogy okkor fennebb kijolölt ingatlanok a boosáron alól is ehulat''il fóg As árverési foltétolok a törvényszék irodájában loindenkor mogto-klnthetök. Kolt Kaposvárott október hó 10-én, 1804. HomogyMtfjfp törvényttéht mint tdrkkönyvi hotótóg. »s» rr-í (8-3) Juránovlcs István hiíolozőlnek összehívásai Somogy mogye polg. törvényszéke mint telekkönyrl .lAtóság részéről közhirré tétftik, hogy Veller Miksának Juránoviee Istvá^ - >iíeol keresetében a kiolégitési vógrohiOtAs utóbbinak a Zaibóthi 88, ss. t. Vtiyvben I. rondssámig alatt bojogyzott birtokára elrendeltetvén, as árverési feltételek s a kielégítési sorrend mogállnpltásatekintetéből hitelézőknek tárgyalása határnanol f. óvi Gotober hó 81. napjának reggel^ 9 órája kitüzotik; mire hltelesők azsol hivatnak meg, hogy mog nom jolonésök esetében a fenobbi ügyletek hlróllag fognak meg állapíttatni. Egysaertuind felhívatnak mind azok, kik a kijelelt birtokhoa igányt tartanak, ast a fennebbi határidőig ide bejelenteni siessenek. Kaposvár Soptomber hó 22. 1864. Homogymsgy törvényitike mint teleWhiytri hatótdg 7»«t (1-3) Ösv. Tort bor Györgyn. jiUleaőinek Üsíadhivásal Somogy mogytí polg. törvényszéke miat telekkönyvi .^UÓság részéről köbirré tétetik,'' hogy l''lnháa Vonozol-nŐnok Ösv. Tombor GWrV^ynó elleni kerosotéhen a kielégítési végrohajtás utóbbinak a Horvátkút 182. sz. alatt könyvbon 1 rendszámig bojogyzott birtokára elrendeltetvén, su árverési feltételek s a kielégítési sorrend megállapítása tekintetéből hitelozŐknek tárgyalási határnapul f. évi doozember hó 19 ik napjának reggeli 9 órája kltttzetlk; mire hitelesők assal hivatnak meg, hogy meg nem lelenéáök esetében a fenasbbi ügyietek bíróilag fognak meg állapíttatni. Egyszersmind felhivatnr.k mind azoh„ kik a, kyulolt birtokhoa tartanak, aat a fennebbi határidőig ide bejelenteni siossonok. Kaposvár október hó jÖy 1804. Üoi-\ogytn«gy« türvinyuikt mint tAUkkilnyvi hatótág. 4 Hl fr- Hirdetmény. Az országos o. k. katonai főparancsnokságnak a soproni keroskedolrai ót iparkamarához intézott értesít vényt1 szerint, a Stokeraui katona-ruházati bizottmánynál mi db .fokot., prómnok való ) kldolgolftt1«n 21,310 db. fohór bólésnok való ) báránvbőr 1330 db. fokote, nyeregtakarónak való ) '' * '' 42 db. foketo, nyor/takarónak kikészített gyapjas báránybőr fog — a fonsöbb- ségijóváhagyás fent. Ua mellett, a logtöbbot igórönok eladatni. Ezen bőrök vz^y részlegenként többeknek vagy pedig egészben egy vevőnek is eladatnak, d;. azoknak a vevő kezére leendő kiiizolgáltatása, csak a fensőbbség! jóváhagyás uián történik, azonnali készpénz fizetés mellett. Az eladási eljárásnál csnk írásbeli ajánlatok fogadtatnak el, molyok lepeosétolvo és az f>°/t bánatpénzzel ellátva, lNG4-djjii november hó 20-áig délolötti 9 órára közvetlenül « Stokeraui kntoim-riihnzutl róblzott-niánynál benyújtandók. Ezon határidőnek eltolte után semmi ajánlat többé el nein fogadtatik. Az eladandó bőrök, a Stokeraui katona-ruházati főbizottmánynál, a ron-dei hivatalos órákban megtekinthetők. Az lliáronb^rényi uradalom részéről, nz lhárosberényl, — Pogány »zt. [(éteri, — ihárosi — caicaói, —.én antalf.dusi községekből) levő, korcsmai éptt-ot<-k, borúrulásl joggal elnd ndók, — az eladási feltételek Iránt értekezhetni, Ihároa-Dcrénybcu Farkas Jáuos uradalmi ilgyvéddil. — (1— 3) MAILSCIIALL JÓZSEF, és ZOTTL GYÖRGY, asztalos kárpitos RTagy - KanisR»étn, asztalos- é« kárpiton bútor raktárun! «t « Uy^lcuM Uitdllitoit dron. A t. cz. közönség arra tigyolmoztetik, hogy minden más rakholyen as én uevom fcotll alatt elkészült kárpitos munkák nom nálam készültök. Ugy szinto található nagy minémüségbon elkészült aratna roatAK a legjobbakból és elválaltatnak mindon o szakbo vágó javitások illotékos áron. Lakásunk vnn a Magyar-utoza elején 760 és 763 sz. alatt a y.Hldfa- vendéirlö közelében. (9—10) fogorvos Pestről, Kaposvárra érkezvén, rendelkezik minden fogbajnál és fogbetéteinéi. Lakása a „korona''4 vendéglőben 7. sz. alatt. Rendelkezési óra reggel 9-töl délután »5-ig. Zala-somogyi HTcpiiaptár \ * Wajdits Jézsof kiadd, la]>- és nyomda tulajdonos Nagy-Kanizsán. Keserű l''ista. lllustrált hasonlatok,. , • . t, . . '' . , w j Bátorkodom figyelmeztetni a t. ez. közönséget feutneve-aott (liszes kiállítású naptáramra, mely sajtó alól esak most került ki, színezett borítékkal s több fametszvénynyel, melyek közül különösen a kaposvári gymnásítnnd érdemel említést; far-talma következő: Naptárréss, u. m.: holnupok. idöszámitán. — A száz esztendős jövendőmondó időjóslatai (képpel). - .,11a Ujuk a szép szót," költemény, elmondja Oyátfás. — „Beköszöntő," köíte-, mény Fárnek Kálmántól. — „A magyar nép lelke," Tójth Vin-ezétöl. — ^Két szomszéd," költemény Sellyey Bélától. — „A híí feleség" Turultól. — „KeaerU Tinta" (képpel), költemény névtelen. — „A tengeri rablók," beszély Aranyossy Lajostól, (két képpel). — „A vakmerő,"''kö ltemény Kiigyeraitól. — „Népdalok,- Kökényosi Pistától. —. „lllustrált hasonlatok" (<1 képpel). — „Dani ezigány" (képpel), költemény Aranyossy Lajostól. — „Hogy kaphat egészséges ember egyszerre váltóhizt," (egy képpel). — „Képek a nagy világból," photografirozta csu- j torafalvi báró Hörpoutő Jónás. — Hasznos tudnivalók, u. m.: szeplők, májfoltok, szüinőcsöknél, napsütött bőrbarnaság elieu, s többféle hasznos tudnivalók. lllustrált hasonlatok. A magyar kir. udv. kanczcllária. A magyar kir. helytartó tanács. M. kir. földtehermentési pénzalap igazgatósága. A m. kir. hétszemélyes tábla. A in. kir. itélő tábla. Zalamegye tiszti-ka ra. Somogymegye tisztikara. Nagy-kanizsai várösi tanács. Nagy-kanizsai ügyvédek. Nagy-kanizsai orvosok. Országos vásárok. Bélyegtörvény. Kamatszámitási tábla. Hirdetések. Azon siker, melyet előbbi naptáraim kiadásai eredményeztek, határoztatá ol velem, hogy 18f>f>-ik évi naptáramat, nem tekintve sem költséget, sem fáradságot, ügyes irók müveivel botöltve, diszesen eszközöljem. Ára a 7 ívnyi naptárnak 40 kr., keményen kötve s irlapokk^í ellátva 00 kr. Kis kiadás 24 kr. A t. gyűjtőknek minden k) vevő után 1 tiszteletpéldány-nyal szolgálok. , Naptáramat, a t. közönség pártfogásába ajánlom. / Nagy-Kanizaán, novembet Lóban, 1864. Wajdits József, a naptár kiadó-tulajdonosa. Tengeri rablók a hajón. ■ l: 33. szám 1864. Nov. 20-án. N-Kanizsa. "Harmadik évfolyam. Zala-So tJ Ismeretterjesztő lap < i« szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet kftréböl, A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. Mogjolen o lap legalább egy {ven julina hó 1-töl kozdvo mindon hó 1-én 10-én éi20-án. — Klölizotési ár postán szétküldéssel éa helyben házhoz hordva egéaa évre B frt. 5 félévre 3 frt. Negyed évro 1 frt 70 kr — Mindon elöfizotö a tulajdonos kölcsön könyvtárát na oddigi fonntálló föltételek mellott fél áron használhatja. — Kyilttér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hnsábos Potit sorért 1-ör 7 k,, 2 or 6 kr. és minden további beiktatásért & kr. s bélyogdijért 30 kr. fizetendő. •A beiktatási dij s a lop kezelését illotö minden tárgy a kiadó hivatalhoz NagyKanusára j a lap szolloml tartalmát illotö közlemények pedig, ugy mind u lo\«Vi bérmontvo a szorkosztősóghez küldendők Kaposvárra. Meghívás a zalamegyei gazdasági ogylot t. cz. tagjaihoz. Zalamegye gazdasági egylete, rendes fóléves úgynevezett önzi közgyűlését f. ó. deczemberhó 13 án Zala Egerszegen az egyesületi szálláson fogja megtartani, melyre az egylet t. cz. tagjai hazafiúi tisztelettel meghivatnak. A közgyűlést megelőző ig. választmányi ülés ugyan Zala-Égerszögön f. ó. november 28-&n fog tartatni, miről az illető t. cz. választmányi tagok ezennel értesíttetnek, és szives részvétre felkéretnek. Kelt Zala-Egerszegen 18G4. okt. 30-án. BOTKA MIHÁLY. egycaUloti elnök. c Pest, novefriber 15-én. A Még jól ki sopi nyugndtftm magamat, ik önnek, hogy r\|g váltsam ). s irok önnek, hogy r\|gen tett igéretemet be- A „laissez pa»8er"-féle elvet soha som szerettem; tenni mindenkor és mindenlltt, hol lehet, ha tetteinkből a közjóra haszon háramlik; elveszettek örökre azon órák, melyekben a világhnladástól magunkat elszigetelve, mint „örökéletre hivatott nép", ilyféle szavakat szórunk a légbej „mi várhatunk". Senki sem várhat, még a legerősebb sem, midőn az idd nem vár. Jaj annak a népnek, mely puha párnán bírálgat, míg a hivatásukat megértők, a tett torén nratják babéraikat. Napjainkban nemVörösmarty-féle élőszobrokra van szükségünk — mint ezt ön igen jól érinté egyik füzetében — hanem „vér" és „erőtől" pezsgőkre, nozélizmokkal, melyek korunk erős légkörét mosolyogva bírják. Jaj nekünk, midőn a jövőbon kell arról megírnunk a kritikát, a mit a múltban nem tevénk. -A ) örüm''lnk leplst.tlcn, mldSn m \|o jb-f bb ígérttel ▼aUhAra tett köríti s ön tflit l< ol»>''kőItikn^V bflinu-Uthatjuk \| Y»Jh.i míoll tóbbdór WrUiuh'' tu^k ««. Kvr Miiüd<I. 8 >• rk. Ki e levél keltét nézi, osalődik, ha azt hiszi, hogy a fŐvároH légkörében mozgok; a Dunapart , áráoaarnok, akadóniia , szinház lesanek nádparipáim, — ezúttal hagyom őket. Legelső levelem is legyen a megyéjé, mely nekem mindig életléget adott; melyben oly sokat akartam, de keveset tehettem ahhoa képest, mit a futó idő kíván tőlUnk. Apáinké legyen nngy részben a dionőség; „Vita corum in nos transeat ec nostra fiat-1 — Owlvinként. Azon megyéjé, mely egykor magasan len-geté az eszmék lobogóját s most, ha Qalilei szavával rázd is meg: „oppure si muove", nem mozdul. Donoalion háta raegett a kövek nem elevenülnck .... Napjaink, nem a osudatehetés napjai, midőn még a bölosek is mankóval járnak, a<m-ban van elég ösvény nyitva, melyeken a kis tettek is haszonnal járnak, a nagyok hiányában. Illő, hogy először is ön lapjáról emli-kezzek meg. Midőn önök e lapokat nlapfták kettőről tettek tanúságot: időnk jelszavat megértették s tározájokat megnyiták édesmindnyájunknak. Mert hogy napjáink, mindenek felett a szellemhaladását követelik, ki merné tagadni? 8 hogy a szellemuttörőit napjainkban anyagilag legkevesbbé segélik, ezt megint neui lehet tagadni I TÁRCZA És még engem... Ka még engem li néztek le!.. H miért, ha kérdeni merem? Van-e dicsőbb, szebb ereje A szivnek, mint a szerelom? Vissza, viasza a vak éjbe Ti huhogó halálboklyok. A szép élet boldogfényo Égetőn, nem nektek ragyog. Nektek volna a boldogság" Adva égi ajándokul? Kik nézitek a más baját Hidegen megosztatlanul ? Ls már a cok édességtől, Mit a vak sors ingyen adott: Csak a méreg az, mi megöl, Mit kéj között beszívtatok. A csillagot — dertllt égnek, Az egei — a tiszta tónnk, A tavat — a legszebb völgynek, A völgyet -— a virágoknak, Vinígot — a szorelemnek, Szerelmet — a boldogságnak, Boldogságot — a jó szivnek Adá Isten, hU társának... Ezen ti nem változtattak ! Igy volt, igy lesz szép az élet. Ki legkisebb — a legnagyobb Ha lelke legnagyobb fényt vet, Egyenlőség nincsen sehol, Csak nz igaz szerelemben.. Ez semminek meg nem hódol De ennek meghódol minden!... CSEPELI SÁNDOR. Szóljon az a hegedű. Bort ide a poharamba, hadd igyam, Hadd legyek már egyszer én is jd vigan... Hadd legyen már nekem is egy jó napom... Szóljon az a hegedű és ozimbalom... Ritka madár nz a jó kedv énnálam... Fülemile mit keresne türtágon?'' Arra szállt most, do örömest hallgatom, Szóljon az a hegedű és ozimbalom... Ide mellém jó fiuk, vig ozimborák, Üssük össze — szintúgy csengjen — a pohárt, Oszlik a bu, enyhül igy a fájdalom, Szóljon az a hegedű és ozimbalom... Vig pohár közt, a zenének hanginál, Blinden óra édes örömmel kinál... Ugy is elég keserűt ád más napon, Szóljon aa a hegedű és osim]>alom..„ Ilyen óra századokkal vetekszik, Benne a mult újra éledni tolszik. Olyan mint a harmathullás hajnalon... Szóljon az a hegedű és ozimbalom. DftMÉNY JÓZSEF. A czigany Alma. (ElbutiUt at 1869-ki olaiz hadjáratból.) (Németből szabadon forditvn.) Iván fzolgám Szt.-Termónál megt-ebesit-tetvén, a majlandi korházba vitetett; ennélfogva kénytelen vulék más imáról gondoskodni. — Választásom Petykó ne\ű,századomban levő kürtösömre esett. Petykó, czigány szülőktől, Kassa környékén született; már 6 év óta hűn szolgálta az ezredet, szóval jó katona volt. — A mily jó katona, ép oly hü szolga is vált belőle, habár neki is voltak ferde nézetei. l''ctykó szolgám fŐfoglalatoKságai közé tartozók, nekem reggelenkint fekete kávét főzni, melyet egy tojással kellő felhabarnia, hogy az éjjeli portyázás által megdermedt belsőmet kissé felhevíthessem. A forralóvali bánásmódot csakhamar elsajátítás ha néha mondám is neki: hogy a kávéban igen sok az ülledék, — ő mindig azt válupzolá: „hogy CBak is ez apró szemerozék, ez ülledék ndja azon kellemes hőséget, 8 nem a fekete viz!" — E nézetétől sehogy sem tudám eltántorítani. Mnjland bevétele után Iván szolgám ia az ellon kezébe került, r igy kénytetém Petykóm szolgálatát még tóvábbra is igénybe venni, úgy hogy június 24-én, midőn a táborban valánk, már kora hajnnlban Máltám: „Petykó, adj feketét, mert különben.....!" E felkiáltásom után, — miután Petykd első paranosom mindig teljesitó és dolgához látott,— ÖHszehuzám ismét magam miként caiga, s lehaitám fejem osákomra (fövegemre). Álmomból azonban, legnagj obbosodál I Pedig eljutottunk oda; midőn a provin-oziák nem lőhetnek többé a nemzet némái; nyelvöket fel kell oldani .... ismernünk koll vágyait, akaratát s kiváltkép ast a eulyt, mit szellemileg és anyagilag nyom. Egy jól vezetett lap a megyékben — bár hol is — többet ér az olyanféle diotióknál, molyok perczektől születnek s többnyire örvényt hordanak magokban. Vide 1861-iki nép-gyUléseket. Toll alá mindig későbben érik az eszme, mint a nyelvre; amott mindig több a méltómig, böloseség, mint emitt, hol az eszmék kantár nélkül iramlanak a hant- orétno, justo milieu és bourgcosi — szóval mindnyájnnk aláásására ! 1 Tehát a lap mog van közel 3 év óta. Hogy szellemileg érdemeH a fönnállásra, azt számos ovíikkévol közgazdászatunk, anyagi erősbülosUnk érdekében; a nevelés Ügyének hozott buzgnlmával — ha többet nem említek is — bebizonyította. Hanem nem egyedül Isten igéjével él az ember. Az a kérdés merül fel: hogy adhatnánk a lapnak érdemeihez méltó hosszú életet? mert hogy nem csak megmentése, hanem tökéletes biztosítási áll érdekünkben, — az nom látja be, ki szemet erővel lekendőzi. Bár annyira mehotnénk, hogy mindon megyének volna 2—3 lapja, és pedig virágzó állápotban, ez volna éretségünk, Ügyszeretetünk, nemes bővülésünk egyiklegyszebb bizonyítványa ! Do hol ez az idő? — kivált jelen órákban méltán fölkiálthatunk, — midőn az öröklött slirü vér, fásultság, érdekközöny mellett, még a csapások, terhek is paranosolólag lépnek fel sokszor buzgó és jó-akaratuiik ellonében?! öu megírta a „Daguerreotip"ot, vagy is learozképQzte az irodalmat nem pártolókat h nézetein szorént sokkal helyesebben oselokedett as akkori viszonyokat tekintvo, mint most one-lekszik pár komoly s élozes lap. ön olyanokat irt le, kik tehetség mellett is közönnyel vannak napi journalistikánk, könyvirodalmunk iránt a akkor, midőn volt miből előfizetni; a Bolond Mika s több iró sujt mindnyájunkat ■ épen akkor, midőn a „jaj" és „panasz" tűzhelyeinkhez nőttek; midőn a 10 ftos busából lott 6 ftos s ez is kevés I 144 Hanem ast mondják: veszélyben ragyognak a hazafiúi erények, s végtére oly állapotban még sinos a nemzet örego, apraja egyformán, hogy arra ne áldozhatna, a mi egyik legfentebb előtte — irodalmára. Hogy ments k meg o lapot ? Az előfizetési felhívások, melyokkel mindon félévben be keli harangozni a szerkesztőnők, hogy a hívek szokott arcozal jelenjenek meg, — nem biztos orvosság; mert mint általában tapasztalhatjuk többi lapjainknál is: bizonyos rósz idő, szerencsétlenség, apáthia stb. mindig elmosnak néhányat a hívek közUl. Nálunk pedig még ninos úgynevezett „törzsközönség", mely választott lapját szükben-bőben megrendeli. Egyes Moeoenás, ha pár évig pártfogásába veszi is, hosszas időkön át kimerül az áldozatban ; a magán táróidat hamar meglapítják a köíllgyek. '' * A gazdasági egylet? Igaz, hogy ezé sokban a kezdeményezés napjainkban; mint tcstülot — rósz Iában állván pénztára — meg is tette kötelességét, mort orga-nttmaúl választá a lapot, kevés évi díjazással. A lapnak e már mnga erőt és tokintélyt ad, de nom menti mog azért a haláltól. Igen is, ha minden tagja az egyesületnek, egyiráut meg volna ihlotve évtizedünk szellemétől, sezt mondaná: 6 lap orgánumunk; ebhon jelenik mog ogyesületünk minden közleménye, intézkedéso, hirdetése, melyek még is csak érdekelnek, mint tagot és gazdát; ha az irodalom iránti tekintetből nem is, hanem magán érdekből ezennel megrendelem; — igy is lenne pár száz előfizető, mi már magában nagy segély. De midőn sok egyesületi tag míg évi díját sem fizeti be a pénztárba, hogy lehessen akkor a lapra megnyerni? íngy látszik: a Békés megyei gazd. egylet is ily bajban szenved.) Hogy a községek megrendeljék, — erro mi még nem értünk meg; mikor fognak nálunk Olvasni a helységek elöljárói, midőn kint német orsiágon a pásztorok kezében is megszoktuk már a hírlapot, könyveket? Önök lapját — nézetem Bzerént — egy mentheti meg: ha annak jövője részvényokro alapi tátik. Somogy éa Zalában — nem kétkodem — osak akad 200 — mond kétszáz olyan lelkes egyén, kik e lapnak fennálltait, a megyék szellemi és anyagi érdekeinok hü képvisolé-scért, sz kségesnok tartják. Ha igy réBzvényekon jövőjét biztosítottuk, s nagyobb körben szabadon mozoghat, mily szép lesz majd a helységekbe is bevinni, hogy a nép küszöbét átlépve, oktassunk, neveljünk ott, hol oktatni és növelni ugyan osak nagy szükség van értelembon, nemesszivüségben, jóságban magunkhoz felemelni nkarván a népet. Ha értolmiköro szúlesbül, ha tanúi, okúi a nép, megérik egyszersmind az áldozatokra is; b ha népünk tömegesen önként áldozik — mit clébb-utóbb kell is tennie — akkor jön cl osak a hazai intézetek, népiskolák, irodalom és művészet aranykora! Vitussák önök az eszmét; boldogult Ka-zinosynk-ként: Az eszme osnk addig hat, mig létele vagy uralma illett küzd. Levelezések. Kunszontmiklós, november hóbn 1804. Tekln-tetos szerkesztő ur! No — gondolja ön méltó indigna-tióvul — ideje is ogyszor valahára 1 llja.férőin szé-pon, ón mog erro azt gondolom —.ha nincs órdekos tárgya a vidéki Icvolezönok, akkor jobb ha tollát szépen pihonni hagyja, mort ugyhiszom nom igen talál a t. olvasóközönség valami nagy élvozetot abban, ha tudósításainkkal teletömjük ; tónyekot várnak tőlünk, melyokbon nom szűkölködünk ugyan, do ezek mind olyanok, uielyok, ha fejünk lágyára visszaesnek csak saját magunknak okozunk fájdalmat ); boszóljünk szellemiekről ? — már például arról, hogy nom pártolják az iroqalmat, óh, éh 1 rágalmazó nyolvok 1 — dehogy nom pártolják, hiszon egy nap so múlik ol, hogy n szorgalmas olvasni sze-rotók szoróny könyvtárunkat igénybe venni no sietnének, az azután talán valami nagybaj — ha egykét példány a teje»kócsog vagy zsirosbögro folott toszi a magasztos szellemi szolgálatot, megóvandó a pompás tartalmat a szomtelon logynk drinnyögö seregétől, vagy tán épen a méltóságos kandúr urnák munos Izléíót a bölcs ömuogtag ulás korlátai közti visszatartóztatta™ készteti, — ha még oliez bozxávotjük a szalonnatnkarási rendeltetést, ki muri tagadni, hogy ez nom irodalmi pártolás 11 ---Mindenek folett irodalmi pártolAs uraim 1 Szerézzük mog a drága magyar könyvekot, gazdagitsuks kiadókat, vogyünk (50—70 krért 20—30 lovélböl álló HUotokot, s miro egy beosülotcs kötotro szörf teszünk,,bunno lesz 4 — 6 forintunkban, no do megér a szollumi a mi beuno stb. '' -Kát a gaidisiati vlssoajrokt piamtáraV t k5s«s-11»rat Bitrk. L-X----— ---L .....—....... II SSW valék) meghagyám, hogy ma kürtjét no fújja, kivéve, ha törstiazt parancsolná. ~/«7-kor a franozia hadosztályra szuronyt-Bzegozve rohanánk. Ez és többek után, Petykó még mindig sértetlen haladt mellettem. Délután ''/,4-ie midőn utolsó rohamunkat intéztük, egy I tőMtifzt Petykónak, (ki ekkor a fedezésre ren-, delt jolib Bzárnyon vala) paranosot adaa roham fuvásrn! — Egész valómat megrendité e parancs.— Petykó pedig, szilárd léptekkel haladt előre, tetetvén, mintha e paranosot nem hallotta volná.- Az ágyuk legnagyobb dörgésci közt újra megszólalnia a törstiszt, paranosot adva a roham fuvásra. — Újra megrendité e parancs egész valómat. Mert láttam, midőn Petykó a kürtöt ajkaihoz emelve szemeivel felém tekintve keresőt..... Egy rövid kürthangot hallék és ugyan e perozbon hü szolgám egy golyó által találtatva, a földre rogyni látám. Ez ütközet a 8zolferinói és szegény Petykó szolgám halála vala. zásomra, Petykó — ki mély álomban vala — nyögései s következő szavai riusztának fel: „Tehát mog koll halnom?! — Ne fújjak a kürtbe?! — Do nekem ten-M»m kell! GU. Mari sl én téged igen nagyon szeretlek! — De nekem, — nekem tennem koll. — Oh, osak ma sogits mog Istonem! — ugy hát éu is nom sokára ott leszek!— Élj boldogul!— nekem tennem kell!" Midőn lecsendesedett, s tovább aludt volna, felkeltém; mire űzött vadként ugra fel fekhelyéről, és egy oly mély foháas tört elő keblye mélyéből, melyet soha sem fogok feledni. Elővevém ezután pipám, » rágyujték,— mialatt Petykó böröndéből a forralót,borszeszt stb. effélét elővéve,'' a legközelebbi kúthoz vízért siete. Petykóm álmával igen elvalék foglalva, mindazonáltal, kérdésemmel nem akartam őt zaklatni^tudván: hogy előttem titka ninos. Úgyis volt, osakhogy a vízzel visszatérve a reggeli készítéséhez fogott, minden léptét egy fohász kisérte. Mozdulatai ügyetlen — s keze reszketegeéget árulának el; oly annyira, hogy képtelen vnla két annyi idő alatt, mint máskor reggelim elkészíteni. „Mára!" sohajta, „van még egy tojásom, hanem holnapra?!" „ÍJoa, mi bajod fiu, serkentéin, hát holnapra már nem keríthetnél számomra egy tojást? „Nem," válaszola,- mialatt arozán a köny-nyek peregtek." „Ma utóaó reggeliét főzöm, miután nekem Marisám világosan mondá!" " „Mi bajod Petykó M szólék, hisz ma igon roez kedélyben látszol lenni?! Nos, beszély! mi bajod? vagy tán nem vagyok méltó bizalmadra?!" „Oh uram! válaszola, Ön tudja azt, hogy én önt jgon tisztelem és azeretem, s kit Bzerc-tüuk, az iránt-bizalommal is viszketünk. — tón az éjjol azt álmodáin, hogy Marisom itt a táborba lett volna. — Ön jó uram! a tábori zenénél volt, s igy egyedül lehoténk sátrában. — Maris a földön ült,»én mellette fekvém, ölében-hajtva fejem. — Ekkor MariB igy azólt hozzám: lásd Petykó! legörtgebb tagja családunknak megnézó kezom, sigy szólt: én téged megmenthetlek, hozzád a táborba repülnék, s neked hü Petykóm elmondanám, hogy ma egy nagy ütközet leond. Ez alkalommal ovakodjál kürtöd használni, mert azon pillanatban, melyben abba fújsz, meghalsz és Marisodra örökro veszve vagy. — En a jósnőnek utósó fillérem odadám csakhogy szárnyakat adjon, melyekkel hozzád replilhessek, s téged c nagy veszélytől megóv-J&lolt • Feszült figyelemmel halgatám Petykó előadását a kérdém: „mit válaazolál orre Marisodnak? „En azt felelém," úgymond, „nekem, ha paranosolni fogják fújnom kell, mert ha ezt nem teszem esküszegőarosz katona leendek!.." Erre Marisom hófehér szárnyai feketévé válto-zának, a mialatt homlokomra egy osókot nyomott, elrepült — eltűnt, ngyhiszem, reám nézve örökre! Alig végzé Petykó szavait, már ie hallatszék a dobok pörgése, a kürtök harsogása és ax ágyuk dördülése. A különböző csapatok ide s tova vonultak ugy, hogy mára igen különöset lehete gyanitni. 6 órakor reggel Medóló felé vonulánk, Fetykónak pedig (kire különösen figyelemmel Messze, messze... Mckszc, messze, néma pusztaságban Ifjú vándor jár eltikkadottan Pillantása szerte tévedez. Majd felnéz a napsugároa égro, Majd a földhöz vonzza hő reménye, De vigaszt nem ád sem az, sem ez. Tenger-áradat habzik körötte, Csónakját a szélvész összetörte, Ott áll, mint Hiób reménytelen. Belsejében érzelem — vihar forr, Enyhre vágyik az eltikkadt vándor... To vagy ez rajongó képzetem. 8. P. van logkcver«bb 100 ftot, kivált ba még 100 arany-nyal mogis jut ilmnzzák, mint „Nadányit" stb. Hát M nom ór-o niog öl forintot, hu a könyvök némoly leveleit a* alibin gyönyörködni szoretők pipagyúi-táira fölhasználják, vngy ha épen aaokfllbors, ma* gyarlxirs, kúiifor, gyömbér s több o félő fűszer és drágnkonotok tartóoszközóvó magasítják, • mikor félév múlva nagy Ügygyol b»jj»\| haza találnak ke-rfllni a 2£>-ik lap után jön n 86-ik stb,. ilyenkor oly lói érzi magát a tulajdonos, mintha a fogát huznAk, Pompás oz a mi •zollomi életünk I van itt hat ombor a kinek van régibb éa ujabb irodalmi termékekből álló könyvtára; van 2—8 száz aki élotéhen aern vott ogyebot a komáromi kalendáriumnál, v8y ópon a dústormékonységgcl bővolkodő ponyva-Irodalomból egy istoriát, moly nyomatott obben a 9«ztondöbon Bagó Márton és Oyurlún uram botttivol; do ozok azért olvasnak, ha kedvök tartja. — V»n itt ogy C''as-sino is — kapható bonno mindonfélo melog ital, a hidegvíztől fogva fol ogész a tormásvirstliig — bo-léphot ebbo mindon bocsülotes embor, ha épon ninos valami 200 holdas magasrangu ezomélyoa ollonségo, itt sz irodalomnak mindon torméko feltalálható — kivévén aaokat a müvekot ós lapokat, molyokot a magas vagy ia a finom izlés kizárni méltóztatott, ha ugytotszik lobot olvasni, l-től O-ig is, a 0 legjobb, mórt oz kinovoti a 8-at lm több akar lonni, a 8jobh mint a 7 — do jj^j nnnak, ki csak mindig 1—6-ig olvas I — Gyönyörűséges dolgok I — Kávéházunk is van, obbo a Magyarsajtó ugy bofészkolto magát — hogy a világért som tUrno meg maga mollott senkit la, ugy ásítozik naphossznnt egy egy jámbor atyafiért, néha nagy ritkán akad egy szánakozó, ki a magas dicsőségből leemelvén ogy mosolygó pillantásra méltatja, mogtokinti innen ia tul is, s azzal olég az élvozot, szép csondcson vlsssaholyozl rondoltotéso magas pólósára-- ha épon szórakozottságból a boros üvegok mellé nom voti, no akkor aztán jaj a szegény Magyarsajtónak, mert ogy óra múlva ugy mogfürösz-tik — hogy ombor logyon a ki rá isinor; mikor a Magyarsajtó ozon sorsra jut, akkor már a szűröket is szokták kívül a kapuféífához támogatni.....Van itlon zeneszerző és vorsfábrikáló is, a nagyközönségnek méltóztatott tán hírét hallani ama hircs éa novozotos 12 népdal szorzőjénok, moly zöld ós piros meg talán kék borítékban mogjolont, az az kérem szépen, nem a zonoszorző jelont mog zöld, piros ós kékbon, hanom a dal, — nngy tehotiégü fmtalombor no tossék róla elfeledkezni, még sokrA viheti, ha valahára a nólaoomponálás mostorségot megtanulja, a songora dögönyözést már meglehetősen érti, nagy kár benne, hogy as orrával is nem játszik — és hogy a zenészetl lapoktól ugy fél, mint as ördög «tömjén-füsttől. — No do tán elég is ennyi a szellemiekből, sok is, de még sem annyi, hogy jövöro ne folytathatnók, — tehát loond szerencsénk rövid id(f múlva Ismét találkozni, ■ elmondjuk a mi ezúttal tollúnkba maradt. BORS KAROLY. Zala-Kgeraieg, novomber hó elején, 1864. Az ünnepély, moly folyó 7-ikén a tnegyri székvárosát élénken foglalkoztató; az összes tisztikar és Eolgári osztály részéről Zala-megyo három évlgloni oriuányzóju Nóvák Fnronos volt föl»páiil helytartó ur ő móltósága iránt oly,rés/.vét és rokon nyilatkozatokról adott kótségbovonhntlan tanúságot, moly 8 évi Itteni iuuuká£ közpályája legsaobb jutalmának oorollariuma volt. - » A" mint a polgárság, több mogyol birtokos, a városi koroskedeimi osztály, s a tnegyoi tisztikar ö méltóságának hótszomólynökké törtónt fényes előléptetéséről értesült; magánúton ér testületileg sietett egyrér-ziől oliilóptotóse fölötti örömét no ki kijei ntoni, másrészről búcsuérzelmeit tolmácsolni azoji fórtiutóli elválása alkalmából ki habár nem egyszer o különböző olvi ukndályok és Idöviszonyok miatt kodvot-lenséggel találkozni s küzdoni kény tolón dt is, do a köabátorság, népnevelés, községi ügyek, közintó-aetek köt üli tovékonységo, s különösön a tuult évben inséggol küzdő alföldi testvéreink részérő magán és hivatalos uton eszközölt nagymór vboni segélynyújtásai álul, éa a tovókonysógro intő korrali cgyültliala-dásával a mostani körülmAnyok között valóban nohéz föladatának, snogfulolni képes volt. A megyei tisztikar ólón Bárdosy László olső alispán ur fejesé ki iolkos ssavakbuii tisztársni érzületét, miro 8 méltósága mélyen megindulva válaszolt. £stobúcéutivzteletülfáklyásmoncttartatott, moly alkalommal, ő méltósága Gózony Forencz másod alispán ur által üdvözöltetvén j volt főispáni helytartó ur a nagyszámmal Összegyűlt közönsóghoz a következő különösön klomolondő szavakat Istósto: „Ifjúságom elsőbb éveitől kozdvo Zala nomcsak mint ssülötteföldom, hanem mint tehotségoim képző helye, s linzsj^ii igyekezetem, pártfogója kétszeroson listám lévőn, V nnnál mélyebb érzéssel válok mog fel<\jthetotlon körüktől, minél inkább érsom a»t, hogy a tisztelt városi közönségnok szivos hojlamlt költő-kép viszonozni képos nom voltam." ^Ezon szoroncsós helyhoztotésben, és a tisztelt kösöneég gyámolltásával viselvén 3 évek elforgása alatt kofmany sói hivatalomat, megnyugtató s folomolő érzések fognak ol engomot, melyek annál becsesebbek előttem, mivel a haza oltárára, s szonvedott alföldi testvéreink felsegélyésére tett nomos áldozatok dicső- 4 146 f- ♦ I sógea emlékezetét megújítják s elevenítik, melyekkel a tisztelt közönség magát kormánylatom alatt oly jólesőn megkülönböztette. Fogadj* tohát a tisztolt k»-zönség, ozon engem tisztelő ingybocsd flgyolméért, forró bála köszönet >metr azon őszinte kérésem nyilvánítása mollott, hogy ongom családommal együtt, kl habár körükből eltávozom Is, do lélokben magamat önöktől megválva tukintni nem kívánom, eddig boldogító vonzalmikban és omlókükbon mogtartani szi-veskodjenok, és valamint ón önök omlókét keblemben hivon megőrzendőm, ugy engedjenek azon éltotő-reménynyol távozni; hogy én sem folojtotem ol." — J. V. VII. Nyilt levól. flddn Kdlmdn urnák Senburbun. A keleti ntnrhavéMz ügyében. Ugy mondottam ezelőtt: „hogy a koloti marha-pestis terjedésének akadályozására még a „p a • s u s-rondszor szigora" is föltétlonül szükséges, mort a marhákkali zabolázatlan járás-kolést caak is ezáltal fékezhetni annyira, hogy mindon gyanús és nyíltan beteg marba kézro kerüljön. Már pedig az állatgyógyrondŐri szabvány értől-mo szerint mindon orőt csak U arra kell fordítani, hogy a gyanús és botog marha hamar utólérothossék s ennek olovekoránl lobunkozásával a véss olfoj-tassók. Nom akarom azt fejtegetni, hogy a passusrend-szer szigora ntonnylro szükséges n marhalupás nehezítésére, elegendő, ha mondom: hogy o nélkül ninos és nem lehot biztonságban a mariiák egéssógo (a éloto. K szempontból indulván kl, a m. kormány olég gé intézkedett ennek foganatosításában, mennyiben azonkívül, hogy ennek foganatosítását olrcndclto, ö maga is határőröket turt Orosz, Moldva és Oláhország ellonóbon az idegen marhák egészségi állapota fölötti ellenörködéiro. £ szorint „nom szabad semmi félő külföldi idogon, sivatag marhát a hon kebelébe hajtani egészségi igazolvány nélkül." Atovábbi ügyo-let és ellenörködés, iilotöleg marhnpassus a marhatenyésztőkre bízatott. Ebből látható, hogy mily fontos toondöje van mindon ogyos marhatenyésztőnek és marhatartónak, midőn a véss a hon kebelébe tolakodott. És bárba A, védoloin saját érdekünkért van, ml még is sok mulasztást követünk ol o tokintotbon, monnyibon igon kovesot tartunk a passusrendszor szigoráról, kovosot akkor, midőn a vész a határhoz közöl, köveset akkor, midőn községünkben, de tyég akkor is, midőn saját udvarunkban pusstit. A községi elöljárók Jóbbárn unt foglalkosásu-kat lelik a marhalovelok szab >tos kiszolgáltatásában, szért undor futja végig a rendszorotő ombert, midőn kezébe kerül ogy, mort több obben a húzás, mint as irás. A rovatoknak mlndegyiko toha som töltotlk ki kollöon, egy pár keresztvonáa foglalja el helyét a legfontosb rovatnak. Láttam ón már, hogyha tohén ló — n ló padig marhapassus-a1 adatott cl; do láttAm aláírás nélküli inahnlovol«t Is. Es monnyi adás-vovés történik mar-luilovél nélkül, nom oank a vész nélküli években, hanmn még akkor Is, midőn a ragályos járvány betegségeknek özönében vagyunk. Do init nom- hallanánk, ha a vágóssékokon elejtett marhák föltámadva szóhoz juthatnának I Ily könnyelműség közepotto épon nom csoda, lift a murhapustlst betolakodása esetében oly nohéz megakadályozni terjoszkodésébon, és ha a hivntal teljességgel képtelon ologot tonni azon tungor kívánalmaknak — melyeknek elegot koll tennio, aunak ollo-nére, hogy a marhatenyésztő osztály nagyrészo mint lginkább érdoklett fél, nemcsak hogy segédkezet nom nyújt, sőt ellenhatást gyakorol és tanúsít, még titokban is. De mennyünk még tovább és mondjuk el, hogy móg a passusrondszor szigora sem egészen elegendő a betolakodott vésznek clovo koránt elfojtására. Szükséges éhez még „Az állatok közti botogülésok beje-■ 1 o n t ó s o i s.u „A végből koll pedig ezt tenni, hoL''y,a ragályos, marhapostises állat még betoglHése fojlödósóbon kerüljön védelem vagy balta alá." Ugy renddé el ezt az állat-gyógvrondörl szabvány: „hogy mindon birtokos személyes felolőség torho alatt teljesítse azonnali bejelentését, még akkor is, ha holybon vagy a szomszédságban marhavész rom uralkodik, nz olső jelon-test a helybeli elöljárónak kell mogtonni, do azonnal; ugyan orro köteleztetik a marhapásztor is, ha a legelő-barom kŐzt ilyos botogülést vosz éssre, továbbá kötolosek a baromcyógyászok Is, mlholytoly botog állatok gyógyítása végott hivatnak, molyok-nok jolonségel Járványszorü vagy ragályos boteg-sógre mutatnak. Mindazok, kik azon szabályokat áthágják, 1—-8 hónapiglani fogsággal büntotoudÖk. „Mig a járvány-bizottmány mogérkozlk, a holyl olöljáró a rondelkozésórc álló ogószsóíügyl egyáno-kot a botegség tormószotének mopállapltása s aa akoz képest intézondö qrvoslatl és álfatgyógy-rondőri szabályok czóljából használja," „Ha a helyi elöljárónak alkalmas egészségügyi ogyének nem állnának rondelkczóséro, ugy a vészbizottmány megérkeztéig pusztán * befertösött udvar elzárására szorítkozzék." A ki megfontolva veszi figyelembe e szabványt, nz nem kétolkedhi-tík ennek mulhallatt aaükaégessé-géről, mort osnk i» n bet-gitknek elovokoráni fo^o-lontósével érheti,1 ulól a vészi, midőn aa elhallgatással, eltitkolással esuk növelhetni. S még is ugy tapasztaljuk, hogy a betegeknek fo^jelenté. o vagy Igen későn és akkor történik,, midőn már falkák lot tok megfortőztotve, vagy nom le, ugy, hogy mire a vészről a hatóság történetesen értesül, már túltör- Íedt a kora olfojthatás határán. Nem csak ogyosok, isnom egész községok tosr.lk Azt, sőt már ast is tapasztaltam, hogy a fidügyolottol hizalommnl meglia-taliuazottnk, mint alvészbizottinányi tagok követtek cl hasonló mulasztást, sőt inaga a községi bíró, miut olőljárósági főnök tapasztaltatott iiy merónyloton oly-kép, hogy ez által a vész általánossá a alig eifojtha-tóvá lön I s még is a veszteség és a vész közepotto, as eféle emberok az akaratot a fő hivatal hanyag eljárásinak tulajdonították! Igy less • van oz ogész Járvány alatt, azért Ismét osak oda koll visssamon-nfink, miszerint ott, hol a marhatenyésztő osztály megtagndla az esélyes közrehatást, ott ninos a nőin lobot értolmo a főbb hatóságok rendolotolnek és nom a legjózanabb állatgyógyrondŐri szabványoknak, e szorint a vésznek óvok során át s addig koll pusztítani, mig a véletlen által nom szűnik meg. A vész tospodósének és olfojthatásáuak másik lóikét a „hivatalos küsbojárás igénybevétele teszi. Erről majd később, addig is maradok tisztelettől. , TERSANCZKY. pán Hirek és események. A .Méltóságos Skublics Gyula zalamcgyel főls-u.-, iiovombor 10-én vetto át a megyo vezetését. A E hó 14-én Utfotta a „Kanizsai Dalárda" pártoló tagjai részérő rendezett ozon évben harmadik ónokestélyét, m< iy k\''<M a rendezésnél mutatkozott csinra, mind a "sshangzatos énekére nézve, bátran mondhaÁíriV''vo&jobbnak az es időig rendezettek között. A szűnni neiu akaró tapsvihar, mely aa ogyos előadott dalokat követte, vsak is a t. közönség teljes megelégedéséről tanúskodik. Az énokostélyt követni szokott tánozkossoru is u legvígabban folyt a tartott é. u. három óráig, mely idő alatt az éttormek-böl kiharsanó gyakori éljenzés azt bizonyító, hogy nemcsak a fiatalság , do éltesebhjeink is Igyokent-U .egy pillanatra lövetni a komor gondokat, s mig azok c zene hangjaitól vonMva a tánozban keresének élvot s szórakozást, nddi^- ezok a felköszöHtósok kedvro doritő tömkologébon lolék kedvüket. Sibrester napján a daltestület egy vig és éloses estélyt óhajt rendezni, melyre as előkészületeket Aár mégis kezdette, llu ezen év oly sok inségot hozó volt reánk, a jövő iránti zöld reményükben váljunk meg tőlo legalább vígan. A Bátrak vagyunk minden aonebarátot, ének-és raflvészot kedvelőt os Ábrányi Kornél által oly ügyesen szerkesztett „Zenésíti! la^Vra figyelmoztotni, mely valóban öiogérdomtt a pí-í''jlást. Utolsó száma hozá hozzánk ifj. Burtli.v bándornak „Palotás" ozimü zeneszorznméiiyét, inoly szép Átállításnak örvend. Wi\jdits József sono^tnü kei^i^Á^Bi sziveson átvesz nz oinlitott „Zonész«^N-ipc^^<^Jfizo)Ó8okots azokat pontosan toljositi, v volgAlhnt -mutatvány számukkal is. • A Mind már előbb omliténk, hogy Váradi síih; táro«tlat.\ hozzánk éi ko«9tt, asjuosnn ouiKtb< tí''iík feli hogy daczára annak, hogy minden Khetvégost elkövettek mégis a társulat sokkal szegényebben tárom tőlünk, mind hozzánk érkezett, mostoha Idő mind művésznek mind kereskedőnek ''.„iparosnak, do legmostohább a gazdának - szomorkodj, légy vig, nőin marad oz mindig igv, syb. A Folyó hó 8án meghalt Varasdon ösv. Stci-nor Anna, éltének 10D. évébon. Nevezetes, hogy aa agg nő éles l^t^rvét na utolsó pillanatig mogtai lá, s hojry 1862-tL''- * gva eledelének nagyobbrészt csak V ccukorból áll- v A Több lapok szerint Várasd városa engedélyt nyort i<X),000 frt kölcsönvételro, melyből ogy Gym-nnsimn s a másadik összegből ogy színház ópittetéso határoztatott. Hallja ezt Knnizsa Is ? A Hogodüs Eleonóra, született Kraohovicz, Hegedűs József ügyvéd nojo folyó hó 16-án élténok 81. évében, jobb életre szenderült. A Lakatos Sándor Ismort tánezmüvész Keszthelyen tánoziskolát nyitott — ós a lognagyobb pártolásnak örvend. • Az „izraelita magyar egylet" Pesten, melynek czélja a hazai izraeliták magyarosodását minden lehető módon a''gmozditani s moly nem rég hanyatlásnak kezdott Kiülni, ujabban ismét nagyobb virulásra iparkodik •••ívni. Néhány hét előtt Pest logértel-mosobb s lógtokj ,.\ilyosebb izraelitái egy értekor.lot-ben lolki sedósse ,iyiUtkoztak az egylet fenntartása mellett. Ok gyűjtöttek is inár annyi tagot, miszerint az ogylut f''nnaliása úgyszólván biztosítva van. De hogy fennállása tökéletesen logyou biztosítva — Írja egy magyar izraelita % „P. N.a-ban; nz egylet nomcsak ívföváros, hanem az ogósz országban lakó ia-racliták gyámolrtására szorul; író azon meggyőződésben él, miazérint aa izraelitáknak olkölosi köto-lcssógo is ozon egyletet gyámolítani, hogy az ómagyar izraeliták érdokébon fáradhatlanul s anyagi akadályok nélkül müteödkessék, virágozliasiék. Ategy- / let alapitó tagja ogyszsr mindenkorra 100, rendűi tagjai évenként 4 forintot Űzetnek. Nincshonunkban nagyobb koíHóp, úgymond tovább mely 100 forintot nom nélkülözhetne, nincs oly kin község, melynek óvenkint 4 forintot adni rondkivflli áldozat volna. — Figyelmébe ajánlja vég.o ezen (Igyot azon rabbiknak, kik a halai.ást tűzték ki maguknak czélul. — Valóban szép nz eszme, esak folkaroltnssók, mondhatjuk hogy Kanizsán nagyon nnh<-«on Magyarosodnak, itt az izraelitákon a mngyar ftltöry oly ritkán látható, mind Valit mi ktllfoldi madár, ha néhányan öszvo-gyíllnok, mindent halhatunk, csak nngyarulnem (tisz-telet a kivételnek), do van dles< r. j való: oskolájukban nagy gond van a mngyar nyelv megtanulására fordítva, — majd az uj genorutio — a mi haliad nom marad. • Traglooiniou s való história Róosbon. A szép szökő Mlnna két óv óta szerette a deli, barna Alfrédot, ós oz viszonzá a lányka érzőiméit; —a lány gazdag szülék egyetlen gyorinoko, — ö juris doktor ós rmény toljes lintnl onilior. Már régen belongyoztok a szellők Hzoretett gyormokoik frigyébo, a fiatal pár nom kívánt mást, mint az egyesítést, és mógis mult hétig kellett várniok I Mi gátolta tehát ily so«á n szoreiipesek boldogságát? A juris doktor neve Frankfurt volt, a leánykáé— Krén; kisasszonynyal egyesül, nevet az egész viliig; a szegényoknek tohát folyamodni kellet a névváltoztatási ongedelomért és a német nInstansonzugu isntort gyorsasága a sr.orol-mesoket kétévi boldogságtól fosztottn meg. • Mint hitelt érdemlő forrásból értesülünk, log-ujabb hivatalos adatok szorént, Magyarországon a jolonleg működő ügyvédek összes száma háromezer tizonbárom ra toriod. Tohát köiülbclöl 3f.''(K) lélekre esik egy ügyvéd. Kaposvár. bo Knpnsméroi Méroy Károly főispán ő mit; ága napokbnn ülést tartott saját olnökloto alatt, az állandó statirtikai bizottság megalakítása végett, melynek toendöjo: megnlapitaui 4<>n módokat, melyek szerint a termés mennyi?égo legbiztosabban kitudható, s azon kulcsot, mely szerint a fönnforgó helyi körülményekhez képest, a különböző torményi.emok-boni fogyasztás megközelítőig kiszámítható. Ez ülésen jelen voltak a töhbok közt: I termit li Józsi f, Kelemen Lajos alispánok; Ft. Dornay István, a ko-gyosrend jószágkormányzója; Ft. Kopi-ozky J. a sz. Ilenedek rond tihanyi kormányzója; gróf Niczky György, Tevely Elek; Kozma tiándor; Uaál Alajos; tíaál Dénes; bárány l>ál; Ft. Polák József ésKó-me»z György esperesek ; Több urudalom kormány-sója, ügyvéd és mogblzottja ( kereskedők stb. stb. Rövid vitatkozás után, a stntistik i kimutatáshoz megkiváutntó kulcs mognlapitat<>tt, s járásokban! albizottságok kinevoztettek, melyekután nz ülés eloszlott. Délután 2 órakor diszobéd volta megye palotája nagytoromóbon melyben részt vottek, a gyülésbon jo-Un voltak, a poharuk (H itettek gf. Pálffy Mór kir. Helyturtó ö cxccllonciájaért j a megyo kormányzója • neje ő méltóságaikért. • Siók panasz jött hozzánk a napokban, hogy a közeli sz.-mártoni gőzmalomban oly lisztet adnak mely meg nom folel nz odnküldótt bura minöségénok. Vnlólwn /ó\|> eri-dtuény, midiin az embor 4—0 mólt-földre elküldi teherrel kocsiját, sárban, vizbon ; cm-ltor, ló, tölti az időt, ■ két három nap. nyílva, mogjó, olyan liWzttol, m<lybma, mint a-oslgánjgyerek A hitel, kész szolgálat, l> lkiiaifteretea eljárás h közönség irányában, nzon kollókok loginkább, luilyok egy malum fennállását biztosithntják ; ha r-zek nincsenek meg, ott lőhet n gőz, hires molnár, czifra falragaszok az egnt verő kémény és humbug, —a malom soha som fog birro vorgödni, részvétet aratni. Valóban édes mindnyájunk kívánsága, hogy a kaposvári gőzmalom valahára készen logyon, mely szigorít k"r-mányzat és ellenőrség alatt — hisszük — megfog felölni mindazon k<''llokekuok, molyok a közönségnek garancziát nyújtanak. © Kiknek akár oladnl, akár elcserélni való Ingatlan birtokuk van; vapy pénzro van szükségök 20-80 év alatti törlesztés mellolt, ~ joltjutsék ma- 4 M« * gokat e lapok szerkesztőségénél. Megjegyzendő, hogy minél nagyobb a felveendő pénz mennyiség, annál nagyobb tlönyúk kínálkoznak a felvevő részóro. • Hgyik barátunk azon megjegyzést tövé: hogy az idei bornak mégis van egy olönyo — kovés a részeg embor. Annál több azok száma, kiknek bor nélkül is szédül a fejők. * A petróleum világítás annyira terjed, hogy még egyszerű, szegényebb házakban Is, hol ezelőtt fadgyu gyertya, vagy mécs pislogott, a petróleum lámpák kezdenek un ghotiosulnl. Jaj noktok Mllly-gyertya gyárosok, szappanyosok, olajütök. „Most már a gyertyát is a kútból mártják," — mond* egy cgyü-gyü ember, — a petrolenmot értette. A „Zala-Somogyi Közlöny'' 31 dik számában a Kadarkútiakról való szi-ves megemlékezésére válasz ). Servus Herr von Redactourl Ez már mégis nagy malhcur, Minket ugyAn gyaláznak, Összevissza aláznak 1 Mert Kadarkutra nom jár, , Több frtldos ur likja bár, Egyotlon ogy hirlap se, Do csak komáromi so l EJ, minek !■ mind ebből, ( Jobb is több a rcpczébŐl, Ennek a haszna mienk, Ugy-o Mnrczi 1 te privókll Csak hadd lármázzanak Ők, Mint piaezon ülő nők, Mi azért csuk megélünk, Hosszú estén n gélünk Borzasztó estóriát, S elmondunk egy glóriát; Hogy kegyed olhallgntott, Mort itt nőin faraghatott Képet, — önnok ti-tszhotőt, A ltedaotcurt megmontőt. Ha pedig jön egy másik, Mint róka midőn mászik, Egyet ugrik — s azt hiszi — Hogy már a tyúkot viszi; Akkor majd csnk lapuljunk, Do nem praenumerálunkl V Azért kis Bukógátimi Itt sokat singillatim l Kellonék majd szenvedni, Ki nom akar megvonni Áku m-bákum irkákat, Inkább veszünk birkákat. De gyapjúnkból nem adunk. Erre ugyan fogadunk, . Mommifelo lapokra, ■ Jobb lesz az majd tarokra 1 H önök sommit sem kapnak, Kártyaházikót laknak. Sorvus kedves amiol, szerkesztős ég Ük bo ajánlják magokat a: Kadarkntiak. ••). UNTyllt; posta. 8. P-nak, fc.-k-g«Bi A tSbbl nem tlti m''g a mértéket ; rg/ érdo-mök aionban a-.oktiA is van: kttnnyen fiiljrnak. As Idd m<-gadj», t*k sioigaium. Kérünk a székvárosból Uv«-leket is. Itt mindenki kdi8tk«U mi»lt, ha seriért S s bélyegdij ftjiben 30 kr 0. é flre» Bserk. ") Egyik »«tmunkl>an megamllté oj lonsAgirónk, hogy a Kadarkutiak rgjretlen Uj.ot sem jiralaak) (Jelentést siomora szívvel vettUk} anpU nafvohb moitSrömUnk, middnl ltjuk, hog/aa Iro-dJom t«r4n lljr »i4p«n k^pastk — tf/ntmel/tk — mafokát. B M • r k. T. V-aaki Me« tudjuk, a víIms miírt Wstk t Nrlrfluaki A r»om»ic nagyon i« nagy; m^ nem g/í»iuk átol-raml . annak Id jéb n in«g/ »Ma» mik. Il.P-nak, P-ini A kftltnnínycV mípjelcnník i «nb«n van t^h-tsAg, raak »»orga''om fs lauulmáiiayal eltfrol Levcloll I> »(lv«svn fogadjuk i r»ak mltiM gyakrabban. A Csurgói írlnneo latiArikarnaki agymnaslum kÜnyvtAr ttkmku kriuy rck vannak s/rike»tlö»íg inknil Utive. Kérünk InUi-kod<5«r. Wc»bc i Ön Ig^rrtfl S''>k<lg k»lk C». 8-nak, Pc»t«n i Akaratod aiorínt inUzkedllnk a Uhet8»4g\|?l ut''ilnó k ildomíny dco nA»v«. A lupot mfgrínds t >k a ki-vAnt helyre, míg n múltban; ha n«u> Jirna — mit n«m hU« ink — a kiadóhivatal bibAJa. Vkr nap hiulva tnagAn-isvrlrt írunk. D. K-nak t «gy ír.lemi van: a rímek legalább jók. Jinkovich J-nck i Vettiik hi-r»s« \|avol«drt\| inihílyt a rnegbl»A«ok ke vilikben lennek, liotnl fogunk ma^áoUvólben tudatni Vfied a trendöket. 8. B-nak, Vn/prém i megkaptuk as ntolaó k:ildcuinyt is i idSiv-ként k» rtlol fogjuk. Ajánljuk ftgyeluiébo IcgkSsslebbl nylll postánkat. D. J-ni k i I.-veMnk elment \| ha nin''S vsle inogelógodvs, v/»lM:t kérünk Sopronba l Mikor kapnnk ism^t valami írdekrset t .Bus.ti bor." E» i» »aTany& inoit, mint a többi bor — vagy is vs,«. i'' ■ ■ ... i ■. i ----t—t '' -----—--------------—i-^m Felelöa szerkesztő: KOIIOZ ISTVÁN. siaijj^.» s——ss—s— J-J-____- .i .1 jljí-i ''.u.a.hj—lj...;. g-re Gazdasági tudósítások. Nagy-Knnizaa, nov. 19. Részint a vaspályán a gabnaszallitás 20% leszállítása Hudáról Tétény— Fohérváron keresztül Triosztbo és Poohiorába, moly-nél nomcsak a kanizsai, do több közbooső állomások kizárása, részint a kedvező időjárás a votemónyokro ét daczára a viszatartott készletnek, a gnbna mégis 10 km! szállt lo mérőnként — a mint Is kövolkozö-h''g jegyezzük : buza 84— H6 fontos 2 ft 00 kr-3 ft 10 kiig, rozs 2 ft—2 ft 10 krig, árp-v etntósro 1 ft <40 kr. sorfőzésro 1 ft 7ö kr. zab 1 ft 10 kr —1 ft 20 kr, ujkukoricza 2''ft, bab fehér 8 ft, tarka 2 ft B0 kr, burgonya 70 kr bécsi mérőnként. A bornak akója 1862— 03-iki tormós 8 frton koll el. — Egyébiránt a kereskedelem pangásának lényogcs oka a sok egymást érő bukások bel- és külföldön, és igy mindenki a hitelezéssel Igon ovatos, pedig bizalom és hitül nélkül kereskedelmet alig kópzclhotni. Knpuavnr, nov. 1B. Logközelobb jó, hosszas, őszi esőnk volt, s a mi ritkaság évszakunkban : szél nélkül és m.h''g. Sok votomény nagyon is várta; ki-vánutos, hogy utániiA napfényes, meleg napok legyo-nok, igy rosszabb őszivctéselnk is némileg h''.-lyro fognak jöntn. Piaczunk, az ogy clcségot kivévo, most is meglehetősen drága; a káposztának, bár olárasztják vd) a piAozot most som adják alább százát 8—4 ftnál. Jó nép cz n kaposvári, megvoszi, sőt egymásra veri fel; épon ugy vagyunk őzzel Is, mint a napszámmal: mig most az őszi votegetések alatt a szomszéd urasági gazdaságokban 1B—20 krt fizettek nnj Siámot egy ifmghordónak, itt megadták az B0 kit (s. Sok a mi pénzünk 1 Az oloségár jelenleg igy áll: Httra : 2 frt 30— 60 kr. rtozs 1 frt 60-70 kr. ArpA 1 frt 40 kr. Zab 1 frt. UJ kukorlczA 1 frt 20—30 kr. Aránylag log-magasnbb áron áll az ó kukorioza, melyet 2 ft. B0 — 00 kron is mogvosznok mérőnként; nz uj kukoricza eltartására semmi remény sinos. Hajdina : 1 frt 20 — 80 kr. hiútok, nov. hó kflzepén : Ila mi nem Ihatunk is, a homok most legalább n^egtanul Inni Potőfiként; nngy osőnk volt, • de pár napra legalább mi"tk''ötö»lV a homokot. Az oloaógöt jolonlog, tovább szállítás vó-gott, igy veszik bo nálunk: a búzát 2 frt 60—70 kron. Rozsot 1 frt 70—7B kron. Árpát 1 frt 80 kron Zabot 1 frt 10 kron. Egy nagy koroskódöház mogblzottja utazott át a napokban, fokoto bort megy vásárolni, ki néinot országim szállítandó. Upy hisszük, van 8zog-ssárd vidékének még olég telt pin . zéjoa Sió is eléggé dagadt most a szállításra. Igy hát Csak péns kell. • t SIÓ. llo^l.-ir, novomb. hó 16. A gahnaszállitás ross utaink miatt nagyott csókként. Hur.a 2frt 70 kr. Rozs 1 frt 80 ki Árpa 1 frt b<) kr. Zab 1 frt 10 kr. Egy akó idei fc? 6 frt 2f> kr. O bor 8-9 frt, r. I. HE H 13 JES T Ú 8 RIPPL JÓZSEPNÓ, született Knezevieh Anna Paulina a nmlgu m. kir. Helytartótanács által engedélyezett s móg ez évi december l-jén megnyitandó MAGÁN-LEÁNY-TANODÁJÁT a nagyon tisztelt szülők ős gyámok szíves ligycl- móbo ajánlja. " (i-s> WtT Ezen miigiiiiy-Iciiiiy-Uinotla látogatói a hlterkölcsi oktatást lelkész által nyercudlk. SI9t /•et Árverési hirdetmény. (1-8) i , Somogymegyo p.-lg. törvénykönyvének, mint tolekkönyvi hatóságnak réstéről közhírré tétotik, hogy Vejnek Anna n%csl lakosnak felpcrcsségo alatt Kovács rcrencz andocsl lakos ellőni kövotoléso fedo/.óséro lozáh-golt és az An-docis község 62. számú telokjugyzőköny vében I. \ — B rondszá mlg foglalt és bi-ró.lag 1600 frt - kr. o. é. becsült ingatlanok Andoc# közsógbon a íiolyszinén f. évi decombor hó 1B. napjának roggjli 9 óráján - mint nz olsö határnapon -elárvereztetni fognak, a második árverési idő, ha netán nz elsőn vevő nom találkoznék, 186B. Január hó 14. napján ik regéli 9 órájára a helyszínére kitü/.etik, azzal, hogy ekkor fennebb kijelölt Ingatlanok a bncsáron alól is oladntnl fognak, hotők ánroré,{ föltételek a törvényszék irodájában mindonkor megtokint- Kolt Kaposvárott, november hó B én 1864. Üomogymegye törvényeik mxnt UUkktínyvi ható tág ■ (Foly^. melléki.) » Melléklet a Z.-S.-Közlöny 83. számához. 147 fr* Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer . patkányok, egerek, poloskák és svábbogurnk kiirtására, uaely ssert alulirt bátorkodik nt.cz. közönség figyelmébe ajánlani. Alulirt ur. általa föltalált Irtószerének sikere folÖl kénes, ugy magánosok, mint államható-ságok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva számos megrendeléseket roméi. Ezen szer 10 évig id oláll <5b mégis sikeresen használható. Kapható Nagy-Kanlzs&n egyedül csak Pesselhofer Józsefnél. Ara egy hádogHielenciéurk, mrly Hiess Guttmauu névpctséttel vau ellátva, magyar vn n^met hnainálatl utasítással együtt 1 frt 10 kr. o. é. R1ESS GŰTTMANN, vogyésx- és szabadidőm tulajdonos. Korcsmák örflkcladása. As ibárosberényl uradalom részéről, az ihároeborényi, — pogány-sxt.- Íléteri, — ibárosl — csiesói, — éa antalfalusi községokbon lovö, korcsmai épti-etok, borárulásl joggal elad«ndók, — az eladási feltételek iránt értekezhetni, lháros-Borényben Jbarkas János uradalmi ügyvéddel.— (2—3) .un »«S1 m Árverési hirdetmény. (8-8) Soiftogymegyo polg. törvényszékének, mint tolokkönyvi hatóságnak részéről körhlrré tétetik, hogy Lőrinos Márton böszénfai lakosnak felporességo alatt HavorkA József és nejo Neiser Teréz kaposvári lakosok elleni követelése fedozéséro lezálogolt, és a kaposvári község 30. számú tolokjogyzökönyvóbon I. 1—4 rendszerig foglalt, és bíróilag 6000 forintra becsült ingatlanok Kaposvár községbon a helyszínén f. évi november 30. napjának reggeli 9 óráján — mint as első határnapon — elárvereztetni fognak ; a második árverést idő, ha netán aa elsőn vovö nom találkoznék, f. évi dOczcinbor hó 30. napjának reggeli 9 órájára * bolvszinér* kitttsetlk aszal, hogy ekkor fqnnoib kijelölt ingatlanok a bocsáron alól is eladatni fognak. As árverési feltételek a törvényszék irodájában mindonkor raogto-kint bőtök. Kolt kaposvárott október hó 10-én, 1804. íjomogymegye törvinysziko mint telekkönyvi hatótdg. imi Árverési hirdetmény. (3-3) Somogymegyo polg. törvényszékének, mint telekkönyvi hatóságnak réssérfll közhírré tétetik, hogy Slavonics József buzsáki lakosnak felporességo alatt, Proity Márton buzsáki lakos elleni kövotoléso fedozéséro lezálogolt, és a Bussák köaség 204. ssámu tolokjsgysökönyvébcn 2241. sor »z. alatt fogalt és bíróilag 46 o. é. forinra becsült ingatlan, Buzsák községben a helyszínén f. évi november hó 16. napjának roggoli 9 óráján —• mint az első határnapon — elárvereztetni fognak; a második árverési idő, ha nótán az olsün vovö nom találkos-nók, f. évi deosembor hó 15. napjának rcggoll 9 órájára a helyszínére kittizotlk, assal, hogy okkor fennobb kijelölt ingatlanok a bocsáron alól is eladatni fognak As árverési feltételek a törvényszék irodájában mindonkor mogte-kinthotök. Kelt Kapoavárott október hó 10-én, 1804. .. . AjNsugyiMjy'' törvényuéke miiif U&tkjaaypi \atátdg. mi Árverési hirdetmény. (3-3) Somogymegyo polg. törvényszékénok, mint tolekkönvvi hatóságnak részéről köshirré tétetik, hogy Ssalay János kaposkorcszturi lakosnak folporcs-ségo alatt Bódls László kaposkeressturl lakós olloni követelése fedoséséro lo-xálogolt kaposkoroszturi kösség 86. ssámu telokiogyzÖkönyvébon I. 1—8 rond-ssám slatt foglalt és bíróilag 126 o. é. forintra bocsült ingatlanok K.-keresztúr kösségben a belyssinén f. évi novombor hó 26. napjának roggoli 9 óráján — mint as el»8 határnapon — elárvoroztotni fognak; a második árverési Idő, ha netán as elsőn vevő nem találkocnék, f. évi dccsoinbor hó 16. nanjának reggeli 9 órájára a holyssinéro kltüzetik, a«zal, hogy okkor fonnebb kijelölt ingatlanok a beosáron alól is eladatni fognak. At árvorési feltétolok a törvényszék irod^jábsn mindonkor megtekinthetők. Kelt Kaposvárott október hó 10-én, 1804. ikmogymegye törvénytzike mint telekkönyvi hatótdg. ■1 ''•( Hirdetmény. (2-3) Ösv. Tombor Oyörgynó hitelezöinok összohivása I Somogy megye polg. törvénysséke mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Pluhán Vonozel-nönek ösv. Tombor Oyörgynó ellőni koroBotóbon a kielégítési.végrehajtás utóbbinak a Horvátkút 132. ss. alatt könyvben 1 rendszámig beiegyzott birtokára elrendeltetvén, az árverési feltétolok s a kiolégitési sorrend megállapítása tekintetéből hitelezőkuok tárgyalási határnapul f. évi docsembor hó 19-ik napjának reggeli 9 órája kittlzotik; mire hitolozök azzal hivatnak meg, hogy meg ném rotonésök osotébon afennobbi ügyletok biróilng fognak mog állapitUtnl. Egyszersmind felliivataak mind azok, kik a kijelelt birtokhos igényt tartanak, azt a fennebb! határidőig J4e bejelenteni iiossonok. Kaposvár október hó 18. 1804. Somogymegye tttrvinytiike mint telekkönyvi hatótdg. «\ Ilinletvény. (1-8) Szijjártó Éva, Anna és TotózÍa folporessécu alatt — sámsoni lakos Szlj-jártó Forencz ellen az osstoztató bíróság oliitt lefolyt ügyben — a végrehajtással megbízott Vajda Pongrács egyik osztoztató bírósági tag által foganatosított végrehajtási zálogol ás és bocsléB alapján 023 ft 92 kr. o. ó. orojélg a sámsoni 64. ss. tolokjogyzököny vóbon foglalt /» lolok és böki hogyi 2200 hr. sz. szöllö birtoknak elárverezése olrondcltotvón — árverési határidőül f. évi docombor hó 14-ke — önnek nom sikorülto őseiében pedig 1805. évi január hó 16. napjának reggeli 9. órája tűzetett ki; — mely árverési határidők ezennel megkeresés folytán oly hozzáadással köröztotnok, hogy a tolok becsára 1340 — a szőllöé podig 1000 ft o. é. — bánatpénzül ozon összogüknok 10% — ft leteendő. As árverési toltétolek pedig a sámsoni jegyzői irodában megtokinthotök. Kaposvárott, nov. 11. 1804. tiomogymegye törvénytzike mint telekkönyvi hatótdg. mi/f it Hirdetmény. (1-3) Ktilmár Pál taszári lakos hitelezőinek összohivásaI Somogymegyo polg. törvényszéke mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik hogy Végh István folpcresuok Káinul r Pál oll oni keresetében a kiolégitési végrehiytás utóbbi- nak a taszári 10. sz. t.j. könyvben I—7 rendszámig bejegyzett /s t5^- ^"birtokára elrendeltetvén, az árvorési föltételek s a kielégítési sorrend megállapítása tekintetéből hitelézöknok tárgyalása határnapul 1806. fobrnár hó 28. napjának reggeli 9 órája kittlzotik; miro hitolozök azzal hivatnak mog, hogy meg nom jelenésük osotébon a fenebbi ügyletek bíróilag fognAk meg állapíttatni. ICgyszorsmiud felhivatnak mindazok, kik a kijelelt birtokhos Igényt tartanak, nzt a fonnebbi határidőig ido bejelonteni siessonok. Kaposvár novombor hó 9. 1804. Homogymajye tVrvínyizéke mint telekkönyvi hatótdg SMS/, >t Árverési hirdetmény. (1-3) Somogymegyo polg. törvényszékének, mint telekkönyvi hatóságnak részéről közhírré tétetik, hogy Bornrittor Frigyes vrászlói lakosnak felperesség nlatt Hunkár István gombai lakos ellőni követelése fedoséséro lesálogolt és a gombai község f>0. számú telek jegyzökönyvében 373. 458. 622. hs. sz. alatt foglalt és biróíl ii; 4300 fi t — kr. o. é. becsült ingatlanok gombai kösségben a helyszínén igOen a helyszínén f. évi december hó 14. nApjának roggoli 9 óráján — mint as első határnapon — elárvereztetni fognak; a második árvorési idő, ha nótán as elsőn vevő nem találkoznék, 1806. évi január hó 17. napiáriak roggoli 9 órájára a holyssinéro klttl-zetik, n/.zol hogy ekkor fonnebb kijolölt Ingatlalanok a beosáron siói is eladatni fognak. ■•» Az árverési feltétolok a törvényssék irodájában mindenkor megtr-hinthetek. Kelt Kaposvárott, novombor hó 2-án 1804. tiomogyinsgye töruinyttik* mint telekkönyvi hatótdg. pm/( m Árverési hirdetmény. (1-8) Somogymegyo polg. törvényszékénok , mint tolokkönyri hatóságnak részéről közhírré tétetik, hogy Besorédy Boldizsár n.-bajomi lakosnak felporességo alatt Péter János holládi lakós elleni kövotoléso fedezésére lesálogolt és a horváthknti község 181. számú tulókjegyzökönyvébon f 888. hs. ss. alátt foglalt 1 hold 1300£] ölyi bíróilag 240 frt — kr. o. é. becsült szÖllő Horváthkut községben a holytzinén f. év docember hó 4. napjának roggoli 9 óráján — mint as olső határnapon, elárvoroztotni foghak; a második árverési idő, ha nstán aa elsőn vevő nem találkoznék, 1805. évi Január hó 4. napjának reggel/ 9 órájára a holyssinéro kittlzotik, azzal hogy okkor fennobb kijolölt ingatlanok a beosáron alól Is eladatni fognak. As árvorési föltételek a törvényszók irodáéban mindonkor rnogto-klnthotök. KpM Kaposvárját, uovomber h$, ft''éjt I8(>4, . • Homogymgye törvényuOm mtnt telekkönyvi hatótdg. 3301/ /i Árverési hirdetmény. (1-3) Somogy megyo polg. törvényszékénok, mint telekkönyvi hatóságnsk részéről közhírré tétetik, hogy Borgor Zsigmond marosali lakosnak felporességo alatt Spilák Márton horvátkuti lakos ellőni kövotcléso fedeiésére lesálogolt és a horváthknti község 109. számú telekjegyíŐkönyvében 349. hs. ss. alatt foglalt és bíróilag 349 frt — kr. o. é. bccsfllt ingatlanok horváthkutl kösségben a holy-sslnén 1805 évi január hó 8. napjának reggeli 9 óráján — mint harmadik határnapon — clárvorostotnl fognak; a második árvorési idő, ha netán as olsőn vevő nem találkoznék, 1806. évi január hó 8-ik napjának reggeli 9 órára a holyssinéro kitflzetik aszal, hogy ekkor a fennobb kijelölt Ingatlanok a becsáron alól is eladatni fognak. As árverési feltételek a törvényssék irodájában mindenkor megtokinthotök. Kolt Kaposvárott, november hó 4-én 1804. üomogymegye törvényttéke mint telekkönyvi hatótdg. ssss/ /i m Árverési hirdetmény. (1-8) Somogymegyo polg. törvényszékének, mint telekkönyvi hatóságitok rá-/ széröl közhírré tétetik, hogy Krauss Károly kéthelyl lakosnak felperesség'' alatt Baczkó Jánosné kéthelyl lakos elleni követelése fedesésére lesálogolt és a kéthelyi község 120. sznmu tolekjegysök önyvében I. 166. hr. ra. alatt foglalt és bíróilag 300 frt — kr. o. é. boOBüít ház Kéthely községben a helyszínén f, évi december hó 4. napjának roggoli 9 óráján — mint az első határnapon — cfár-voroztetni fognak; a második árrorési idő, ha netán as elsőu vevő nem találkoanék, 1805. jan. hó 4. napjának roggoli 9 órájára a helyssinére kitttsetik, assal hogy ekkor fennebb kijelölt ingatlanok a bociáron alól is eladatni fognak. , Az árverési Jeltétolok a törvényszék irodájában tíHndonkor megtokinthotök. 7 Kolt Kaposvárott, november hó 9-én 1804. » Homogymegye törvényttíki mmt telekkönyvi hatótdg. 148 Árverési hirdetmény. (1-3) tíomngymegyu törvényszékének, mint telekkönyvi hatóaágnak ré- itxérÖl közhirró tétetik, hogy Donionkos János jákói, Oál Alt\joa, k.-mérői la-kósnak folnereaségo alatt Pap Jánoané kap.-mérői lakó ellőni követeiden fodo-zéaéro losálogolt é» a kupoa-mérői köxeétf tö axámu tolokjegyxőkönyvében I. l/% telek és 1 rendaxám alatt foglalt é* biróilug 1400 frt — kr. <>. é. bociíllt ingatlanok Kapoamérő köxaógbcn a helyaxliién f. évi November lió 30. napjiinak reggeli 0 óráján —mint ax olső határnapon — olárvore xtotni fognak; a második ilrveréai idő, ha netán ax elsőn vovő nom találkoznék, f. évi Docombor hé 30. napjának reggeli U órájára a holysslnéro kittlxetik, azxal, hogy ekkor fennobb kyolölt ingatlanok a bccaáron alól ia eladatni fognak. Aa árvoréai folellétclok a törvényszék Irodájában mindcukor mogta-kinthotök. Kelt Kaposvárott, octobor hó 3l-én 18C4. üomorjynieijtf« törvinytiík* mint telekkönyvi hatÓHÍtj. MAHSCIIALL JÓZ^T^^ÖTTÍTÍÍYÖH^Y, asztalos kárj itoa Naify - Kanlataá^n, aaxtaloa- éa kárpiton Untor raktárim ut » a Ugolctább lemlllitott dron. A t. ca. közönség arra ligyolmoxtetlk, hogy minden mil» rakhelyen ax én nevein Zottl alatt ilkésr.tllt kárpitos munkák nem nálam kóazUllck. Ugy axinto található nagy luiiiémOségbon clkéaxdlt ffat»na roataic a logjnbhakbél éa olválaltatnak minden o axakl.a vilgó javit.Uok illetékea áron. Lakásunk van a Magyar-ntoza cl fjét t 7G0 t''» 703 sz. alatt u ,Z«hllau vendég 13 küzeléhen. (10_10) Allerneueate grosse Geldvcrlosung 2 Millloncn (151,250 Mark, In welrher n u r G e w i n n e itezogen w érden. Garantirt von der Staatsrcgiorung. Kin ganxea Original-Staats Los kentet 7 il. Oeatorr. Pap.-Ouldon Kin halbea , „ n •''''/» n n Zw el Viertcl „ „ „ 3''/, » » Vier Achtol „ n „ a''/a » n Untor 17,500 Oowinnon hnfinden aich llaupttreft''or von Mark 260,000, 160,000, 100,000, 60,000, 2iual 26,000, 2ri.al 20 000, 2mal 1 6,000, 2mal 12,600, 2mal 10,000, lmal 7600, 6mal 6000, 7tual 3760. 8ömal 2600, 6mal 1260, lOömal 1000, 6mnl 760, ISOmal 500, 246ma( 260, lO.ÜOOmal 1 17 ote. Beginn der Ziehung den 15. December d. J. a Untor meincr in weiteater Per no bekannton und allgo-in o i n beliobton Ueacliitfta-Deviao „GoMen Hee\|(eii Itei Coliul" liabe icli boroiU 18mal das grosso Los anabexahlt. Auswilrtigo Auftrltgo mit Itimesson in allén Sorton Papiergeld odor Kroimarkon führo ioh selbat nach den ontfnrntosten Uegendon prompt und versclnviogon ana und aendo amtlicho Ziehung)-íioten und (lewinngoldor sofőrt nach der Kntsohoidung au. (l —•») LÁZ. 8AMS. (X)llN, linnqnior in Hamburg. Zala-somogyi fffépnaptár 1865. évre. Harmadik évfolyam. Szerkesztő Tóth Vincze. Nplnn « kiiloxliajóval csaliban. Tengeri rablók a hajón. Kcaorü Pista. llluatrált hnaonlatok. llátorkodom figyelmeztetni a t. ez. közönséget fentneve-zott díszes kiállítású naptáramra, mely sajtó alól csak most került ki, színezett boritokkal s több fametszvénynyel, melyek közül különösen a kaposvári gytnnásiumé érdemel említést; tartalma következő: Naptárrész, u. in.: holnapok, időszántitá. — A száz esztendős-jövendőmondó időjóslatai (képpel). — Halljuk a szép szót,u költemény, elmondja Gyárfás. — „ Heköszöntő," költemény Filmek Kálmántól. — „A magyar nép lelke," Tóth Vincéétől. — Két szomszéd," költemény Sellyey Bélától. — „A hit feleség," Turultól. — ,.Koserü PisU''4 (képpel), költemény névtelen. — „A tengeri rablók," beszély Aranyostty Lajostól, (két képpel).— „A vakmerő/ költemény Kugyeruitól. — „Népdalok/ Kökényest Pistától. — ,llluatrált luisonlatok14 (Ő képpel). — „ Dani ezigány" (képpel), költemény Aranyossy Lajostól. — „Hogy kaphat egészséges ember egys/.erro váltólázt,u (egy képpel), -r- „Képek a mtgy világból," ])hotogratirozta cau-torafalvi báró Hörpeutő Jónás. — Hasznos tudnivalók, u. m.: szeplők, májfoltok, szümőesöknél, napsütött bőrbarnaság ellen, S többféle hasznos tudnivnlók. '' llliigtrált hasonlatok. A magyar kir. udv. kanczellária. A magyar kir. hely tart (i tanács. M. kir. földtehermontési pénzalap igazgatósága. A m. kir. hétszemélyes tábla. A m. kir. itélő tábla. Zalamegye tisztikara. Somogyinegye tisztikara. Nagy-kanizsai városi tanács. Nagy-kanizsai ügyvédek. Nagy-kanizsai orvosok. Országos-vásárok. Hélycgtörvény. Kamatszámitási tábla. Hirdetések. Azon sikor, melyet előbbi naptáraim kiadásai eredményeztek, határoztatá el velem, hogy 18fif)-ik évi naptáramat, nem tekintve sem költséget, sem fáradságot, ügyes irók müveivel betöltve, díszesen eszközöljem. Ara a 7 ívnyi naptárnak 40 kr., keményen kötve s irlapokkal ellátva fj() kr. Kis kiadás 24 kr. A t. gyűjtőknek minden 10 vevő után 1 tiszteletpéldány-nyal szolgálok. Naptáramat a t. közönség pártfogásába ajánlom. Nagy-Kanizsán, november hóban, 1804. Wajdits József, a naptár ki adó-tulaj donora. Wajdits Jézsef kiadé, lap- és nyomda tulajdonos Nagy-Kanizsán.