Zalai Közlöny 1884 053-061sz július.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	9 MB
Keltezés:	2009-11-12 08:17:34

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2175
Megtekintések száma:	8236
Leírás:	Zalai Közlöny 1884 053-061. szám július Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 23. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAQY-KMim, 1884 jnlias 3-án.. léi »re "«Bjed erre . 10 kr H1BŰETE3EK i hindun petiUorbto 7, miiodiMr 6 i minden további torért r> kr NY1LTTÉRBEK toronkeal 10 síért Tetetnek tel Aiucitan illeték mjoden egyet fcirtl-tésért SO kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐIT. Hn8zonharmadik éyiolyam. A lap szellem; rétsét UJetc kSzletní-njek t uerkeutúlios, \\7>jxti részét illeti közleménrek ppdife, kiadóból bérmentve iatAicadSk : NAGT-KANIZSA Wlatilosbtr BénaenUtU\'E levelek csak ismfn oianka.tirM.ktol dígailtatnak s4. K^zirauik ituxa nem küldetnek. A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. ttixol tó-egylet , nagy-kanizsai fcisdedneveló egyes Ölet, a „aagy-kanizs&i tiszti HetenfeiDí .zalamegyei általános tanítótestület onsegélyzó szövetkezet", a .soproni kereskedelmi 5 iparkamara nagy-kanizsai kttlválasztminy ¦ hrratalos lapja. kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. örvendetes. És mégis a legnagyobb vélemény-eltérés van minden nemzetgazdasági kérdés felett. Nem mintha a nemzetgazdaság tudományában benső ellentmondások foglaltatnának, mert ezeket ellenkezőleg a logikai következetesség jellemzi. A nemzetgazdaság tudománya mindenben világos; legjobban világítja meg az életviszonyokat, melyek nélküle homályban maradnának; rendszeresiti a mi zavaros és egyszerűsíti a mi bonyodalmas. Nem hypothezisekre épít, sót inkább az emberek és a természetvilág legismertebb tulajdonságaiból következtet E tudomány következtetései gyakorlati kísérletek által megerósithetók és a hol alkalmaztattak, még soha sem maradi el a remélt haszon. És nem egynek, mindenkinek nynjt hasznot: nem egynek mások rovására és nem sokaknák egyesek rovására; sensitól nem követel áldozatot, hanem követeli, hogy hagyjunk fel azzal a gondolattal, hogy a saját hasznot jobban lehet mások kárával mint megegyezóleg valameny-nyinek előnyével elérni. Bizonyítja, hogy valamely állam összes osztályainak, gazdasági érdekei megegyeznek, a földmivelés, a gyáripar, a kereskedelem, a tőkepénzes, a munkaadó és a munkavevő érdekeivel. A nemzetgazdaság igazságai oly Egyszerűek és önmaguktól érthetők, hogy hirdetni és tanulni sem kellene azokat; mert amit tanítanak, minden értelmes ember önmagának mondhatná, ha akarná. De nem akarja. Egy alkalommal az általános gazdasági igazságok lévén szóban, egy különben gondolkozó fö igy nyilatkozott, „Ez mind igen szép; de ha van törvény a gazdasági világban, mely szerint az összes érdekek megegyeznek, van az emberi főben is tőrvény, mely arra ösztönöz, hogy az ellenkezőt higyje." Hosszú ideig általános ellenszenv uralkodott a nemzetgazdaság iránt, mely csak most, az intel- ligensebbeknél kezd terjedni. Bőszben megmagyarázható az ellenszenv abból, hogy a nemzetgazdasági tudomány minden baj orvoslására csak egy eszközt ismer: „Ne akadályozd sehol a termelést, légy szorgalmas és takarékos." Kincsének titkos eszközei, elitéli az önkényt és kényszert, nem ismer más orvoslást, mint á természet organikus ereje által. így szól a szenvedőhöz : „Kaid pokolba a ku-rnzalót labdacsai és érvágásaival, légy mértékletes, mozogj a szabad levegőben ; erős természeted lábra fog állítani. Élj észszerűen és duzzadni fogsz az egészségtől/\' De tapasztalatból tudjuk, hogy ily tanács nem igen ftszik. inkább a legkeserűbb orvosság. És bár az ily tanácsot mindenki őnönmagának adhatja, mégis az emberek legnagyobb része nem él ésszerűen. A nagy tény, melylyel tisztába kell jönnünk, a következő: „állami, társadalmi, szerzési berendezésünk távolról sem állanak még nemzetgazdasági alapon." A nép ugyan kezdettől fogva tudta, hogy szükségleteit munka által kell fedeznie. A családi élet legegyszerűbb alakjában is megvolt a munkafelosztás bizonyos alakja, melyet már a nem- és korkülönbség is feltételezett. Mihelyt az emberek szilárd lakhelyekhez jutottak, mutatko zott a hajlam bizonyos foglalkozáshoz. Csereberéltek és kereskedtek. A gazdasági élet kezdete az emberiség történetének legelső phasisaiban is feltehető már. De a népek életének első phasisaiban az alkotó elv nem a munka, hanem a hatalom és barcz. Nem a gazdasági, az állami elv aaz, mely kezdetben uralkodott Az állam ellentéte a társadalomnak, melynek lényege megegyező érdekek szabad egyesülésében rejlik. A társadalom ban mindenki érdekét meg kell óvni és a társadalom csak akkor jut teljesen érvényre, ha a gazdasági erő Felhívás előfizetésre! Az év második felével ismét felkérjük lapunk pártolóit, hogy előfizetéseiket meg&jitani a lapunkat terjeszteni szíveskedjenek. Mi — amennyiben csalt tehetségünkben áll — (igyekezni fogunk t. olvasóinknak egy vidéki társadalmi lappal szemben formált igényeit kielégíteni. Hogy pedig ez Ígéretünket mentül inkább beválthassuk, kérjük dolgozótársainkat is, hogy szerény lapunkat — becses Ígéretükhöz híven — továbbra is támogatni szíveskedjenek, így hiszszttk, hogy nehéz, de szép feladatunkat megoldhatjuk. Lapunk előfizetési ára: Félévre (jul.—decz.) 4 forint. Negyedévre (jul.—okt.) 2 forint .Hazafiúi tisztelettel: A kiadóhivatal.. Állam és gazdaság. Napjainkban a jelsző: nemzetgazdaság Mindenki, az egész világ nemzetgazdasággal akar foglalkozni. A nemzetgazdaság közös valami; nem bizonyos osztályok vagy érdekek, nem pusztán a kormányt érdekli és nem pusztán a szaktudósok és államférfiak tárgya. Kiérezhetni, hogy minden politikai kérdésnek van nemzetgazdasági háttere és csak nemzetgazdasági téren oldható meg. Világosan látszik az is, hogy a szocziális bajok, melyek a kullur-életet nyomorítják, csak nemzetgazdasági előhaladás által orvosolhatók, mert e bajok orvoslása azt jelenti, hogy a gazdasági javak any-nyira szaporodtak, hogy a legalsóbb néposztály is megszűnt nélkülözni. A tudományban is felismerhető az összeköttetés a nemzetgazdasággal. E fordulat minden tekintetben A járvány. IrU: Hosenfeld Lajos. Szerencsés jó éjsiakát kívánva Tát\' tzk el egymástól e sromsrédok. Néhány negyed óra lefolytával alri csend uralg mindenütt. Csendet as éjszaka, de nem oly nyugodtak a kedélyek K. falván. Ra gályoe betegség ütött ki a aaomtsód falu-b»n; as anya veszélyeztetve látja legdrágább kincsét, gyermekét, erősen keblére Szóraja; folyvást a jól elaárt ajtóra nés-mintfaa csen lépne be a rideg halál, melynek ó gyermekét a világ minden kincséért ái nem engedőé. A lettver a testvért, a barát a barátot, mindenki a legkedvesebbjét látja veszélyeztetve. Hány sóhaj, annyi forró ima küldetik e hosszú éj folyamában a mindenbalóhoz, vájjon meg-hellgalalnak-e esek? Vagy tán a közelgő veasély kiuot óráiban kívánja Isten nó pét próbára tenni, vájjon bir-a es annyi leikí erővel, hogy a váltág pereseiben a legcsekélyebb sugo\'ódáa nélkül teljes nyugalommal, bisva latén jóságában, elviselj* ? — A ngy fala egyik hátában-sem volt rsslalhető gyertyavilág, ped g sötétségtől sem rud vissa a halál ét a sötétben ép oly bistotaa megragadja áldoz.tát, mint a Igényesebb világításnál. — övpgy Holnároé atacony régi kakák órája épen most üt éji 12 órát. Istenem ém aludni bírtam ? kiáltással ugrik fel ágyából •* óra ütóse álul felébressLett háatsstnony fia ét a sötétben némi ruha-! pamut vasa magira, Te jóságot Isten, mit hoztál fejünkre ? Nem a mi kakukunk régi bangja volt ez, hanem a sirályé. Vájjon él e még aion drága lény, ki egyedüli reményem ét vigaszom, kinek éltén es as enyém elszakit-hallanul van ÍÜsve ? Ezen kérdésekre, melyek természeteién leielet nélkül maradtak, meggy ujt-tatik as első gyertya K. falván. Molnár István gyújtotta, kinek ssive már régebben lángra lobbant. Ily két kü lonböző világításnál togunk Molnár Istvánnal megismerkedni, j Sugár térfist alak, nemes arctvoná-sokkal, melyek asonban e peresben nagy nyugtalan ágot árultak el. Pünkösd vasárnap let* 24 éves, atyját, ki fóldmivet ember létére, öt a fővárosban itkoláttat-ta ót a tártadalom méltó tagjává nevelte, pünkösd hétión helyették Örök nyugalomra. Azon Öröm, melyet a derék fia születés napja hozott máskor magával, es alkalommal elfojtatott azon mély gyáts által, melyet a jó atya halála okozóit. Eddigelé üdvösölni szoktak jönni as ismerősök Molnárokhoz, moat siettek élénk részvétüknek kifejesést adni. A gyászoló Özvegyre lálasólagoaan üdvösen hatott, midőn látta, hogy aa egéts környék otttosik bánatában. A ttámot jó barátné vigatttalta öl-ét végre megnyugodott a szent irat azon igéjében: hogy Isten mindent bölcsen rendet. Nem tirt István, nem akarván saját könyei által édas anyja bánatát fokoani, de verselt a bánattal telt gyermeki asiv, hitt most caak egy lény, as édes aoyja van e nagy világon, ki őt tsexsti. Mott lép be Fehér Jolán, a taomtiód fa\'ti legszebb leányzója, alig hogy néhány , vigasztaló stót intet az Özvegyher, kigyúl Ittván arcsa, s mintha a természet eten tÜxet oltani kívánná sürüit m-gerednek eddig visszafojtott könyei, ebben a peresben érté először, hogy a szeretet máira is átruházható; megpendültek szivének húrjai. Újból feléled, nem boldogtalan ő többé, stíve súgja neki, bogy szerelmének tárgyát ezentúl Jolán fogja képesni; esküt tett le, hogy érette élni éa halni íog ; Jolán leend a neje vagy senki más. Naponta volt ezentúl dolga ístvájnak a szomszéd faluban, boldog-veit, ba Jolán kötelébe tudta magát, hu őt nem is láthatta; de végre is nyílt többször alkalma Jolánnal beszélgetni, őszinte jel-jem volt, csakhamar kitárta Jolán előtt szive titkait, megragadta kesét ót ismét tirt, mint midőn először hallotta vigasztaló szavait. Egyetlen Jolánom! Érted ver e férfi tiív, érted köoyesnek e ttemek, most vigasztalj, ha nem akarod, hogy megöljön a bánat, monda remengő hangon István. — Nem válaszolt szavakra Jolán, hanem mellére borúit Istvánnak, megeredtek neki is könyei, együtt érettek ét fognak éretni, míg csak a halál esen isteni érzelmeket meg nem szünteti. Még csak egy kél hete, hogy ezenait. fogadást tették és már is írtóttatóan pusziit a halál a stomttód faluban, ott hol a legszeretettebb lénynek, Jolánnak van otthoos. Meglepő e tehát, ha a bfi szere-tó veotélyben tudva isire választottját aton cattdálkozik. miképen vehetett as álom rajta annyira erői, hogy képas volt órákon át nyugodtan aludni. De most vege is ám nyugalmának, p dig még c-gy örökkévalóságig kell vár- egyedüli elvre fejlődött. Hogy e pro-czesszns szüntelen halad előre, mutatja az emberiség egész története. Csak száz év óta növekedett annyira a gazdasági erő, hogy a kényszer-?1 laminál szembeszállhat; koránkban egyre uj győzelmeket ani^ngy, ^°gy az elfogulatlan szem már látja a végkimenetelt Igaz ugyan, hogy az állami elem, mint minden szorongatott elv, kétségbeesett erő megfeszítéseket követ el és a népek gazdasági erőinek nagyrészét az állami szolgalatban meríti k"i. de éppen ez erőlködése által matatja ki el viselne tlenségét a gazdasági népjóléttel szemben. Kezdetben a munka termelőképessége igen csekély; hiányzanak ismeretek és eszközök, szellemi és anyagi tőke. Csak a testi szükségleteket lehet kielégíteni. A nagyobb mérvben: kicseréléshez hiányzanak a termények mennyisége és sokoldalu-sága és főleg hiányzanak a forgalmi eszközök. Á csere többnyire a legközelebbi környezetben történik. A kereskedelem, mely igen korán jelentkezik és nagy karaván- és tengeri utakra vállalkozik, csak ritkaságokat és drágaságokat hoz kis mennyiségben, hogy a népéletre látható befolyást gyakoroljon. Végre megunta az ember az izoláltságot, szövetkezik tehát a harezra. A harcz feszíti szellemét, izgatja kedélyét, az esélyek életet Öntenek lényébe. A jelen Örökös vigyázatra inti, emlékezete telve van az előbbi küzdelmekkel, fantá-j ziája jövő hőstettekkel foglalkozik. Később nem faj, faj ellen, nemzetek harczoltak nemzetek ellen. A nemzetek a hatalom lábán állanak egymással szemben; csak oly jogokat engednek egymásnak, melyek reájuk közönyösek: elragadnak egymástól a mit bírnak és ha hosszabb időre beszüntetik is az ellenségeskedést, foly-tono an fenyegetik egymást. Az állam eredetileg lényegében hatalmi állam. Uy kötelékben a rend, csak mint erőszakos alárendelés alakulhat. A bátrabbak és erősebbek. a győzök a harezban egymás közt felosztják az országot, kényszerítik a gyengéket, hogy azt részükre felépítsék, vezérüket megválasztják fejedelemnek. A mint a földmiTelés mellett, ipar, kézmivesipar, kereskedelem fejlődik, ezek városokba, szilárd falak védelme alá költöznek. De a kényszerből alakuló városi községben a hatalom uralja a tért; a hatalmasok vezetik a kormányzatot és csak olyanokat vesznek fel, kik alávetik magukat az önkéntesen előirt rendszabályoknak: a mesterek egymás közt felosztják az országot. Napjainkban a fejedelem, a nagy ur, abszorbeálta a kis urak hatalmát ; a hatalom egy kézben van ösz-pontositva, támogatja az állandó hadsereg és az általános adózási rendszer és kezeli egy messze elágozó bürokrá-czia. Be jellege azért még nem változott egészen. Bármily nagy is a gazdasági fejlődés, bármennyire is átlyukasztotta az állam régi alapját, még nyakig benne vagyunk a kényszerái-lámből átvett nézetekben. Mint mindig telve fejünk politikával, de tulajdonképen miről van szó? A támadásokról, melyeket államhatalmak egymás ellen intéznek. És népek és országok, még mindig oly birtokok, melyekért államhatalmak egymás ellen intéznek. És népek és országok, még mindig oly birtokok, melyekért államhatalmak ve-verekszenek. A fogalmak még mindig nem emelkednek a kényszer- és hadipolitikán tul, hogyan jussanak tehát érvényre a nemzetgazdasági tudomány alaptételei ! Addig bizonyára nem, mig tel nem ismerik, hogy a gazdasági érdekek szolidaritása nem ismer nemzeti elhatározást. Meg kell tanulnunk, hogy a gazdasági életben nincsenek osztályok, hanem csak funkeziók és mindenki csak annyi előnyt élvez, a mennyi szolgálatot tett. Meg kell ta- nít mig megvirad, különben egészségben fogja-e Őt találni, miot midőn tegnap délben tőle buctut veti? Borzadalmas sejtéi-mekkcl van lelve szive, Nyng-alanul várja as eltő kakas-ttót, Ma kivételesen kínosan hatnak reá a regi kakák óra is mert ütései. Caak még kévét türelem ét esutáe át fog repülni a szerelem szárnyain at ő imádott Jolánjához, ennek csengő hangjait fogja a kaknkóra kellemetlen ét vészt joaió ütései helyett hallani. Elveletek pokoli gondolatok, midőn egy angyalról álmodozom, hiss nemsokára boldog leendek. Végre valahára virradni kesd. Gondolataim már nálad van kedvesem, most magam is mindjárt ott lessek. Midőn még a hajnalpír borítja tt eget, ssokod te virágaidatön tosái, ma nemcsak virágaidat, hanem engem is fai kell frisitened, mert ugy érzem magam, min:h& a legszerencsétlenebb ember lennék as egész föld kerekségén. De csak még néhány peres és a vusoDilátás őrömiben fel fogok éledni. Végre a faluba ért, hol rendkívüli élénkség volt észlelhető. Kínos értelmek fog\'ák e! újból István ativét\' A járvány bitvátt fiú* aidoa ot követelt gondola magában. De mi nekem as egész világ csak Ő is egyetlen maradjon as életbe\'. N -ra hallgatóit ő sem a jó reggelre, sem a hozza intetett megstóllitátokra, sietett mennyire csak lábai bírták, oda hová izive vonzotta, Cieijánál volt végre valahára; de mily különös, a virágok ma még nem lévén megöntótvfl, szaiadott be egyéneién Jolán szobijába- Többen voltak itten, mindnyájan kisírt szemekkel, de Ő ezekéi figyelembe tsm vette. Jó reggelt galambom! Hogyan vagy a hogyan alud tál ? de bit ó eten kérdéseire válaast nem kapott. Minek is jöttél ide te szerencsétlen ember — moidá végre Joláu nagynénje — nem látod, hogy Jolán neked többé válaszolni nem fog; 6 kiszenvedett — a járvány áldozata lett. Ezek hallatára mereven és szótlanul pillantott litván a legdrágább halott ágyára ét azután még sebesebben mint jött, vitatássalttdt édes anyjához, hogy tői? örökre bucsut vegyen. Mi újság a faluban fUm? kérdi az anyja. A mienkbe semmi — válaszol remegő és alig érthető hangon István. At Istenért mi lelt, mi bajod? kérdi ijedten at aggódó anya. Bocsáss meg kedves anyám, ha nem akarom az élet terhét hordani, a járvány elragadta mindenemet, Isten magához szólította Jolánt t nekem mennem kell uláua, én tovább nem élhetek. Utast fel a fővárosba, — monda kö-?yekbe lábadva a szerető anya — ott tán elfeleded idővel bánatodat. István szótfogadütt : másnap Bpest legélénkebb helyein találkozhatunk vele; de alig hogy efteledni kezd, visszavonul csendes lakásába, melyet a harmadik emeleten bérelt, bogy köselebb eresze magát Jolán&os. Újságot von ki tsebébőlj olvasni kezd; ttemei gyorsan átfutja a lapot, egy helyen azonban huzamosabb ideig látásik időzni, végre egy mosoly is észlelhető arctan, ataián színleg nyugbdtan lefekszik — — Harmadnapon követketőket olvastok a fővároai lapok egyik állandó rovatában : HÜSZOKHABMADIK ÉVFOLYAM ií A Íj A í ivwíjjw^-"* unitiunk, hogy a föidtaivelő feladata meüorácziók és tökét alkalmazásával, az élelmiszerek bőségéről gondoskodni, hogy a tókepénz cs»k kezeMje az 8sz-szegyüjtölt készleteknek, melyek csak azáltal alkalmaztatnak és fogyasztst nak, hogy a munkaadó hivatása a tőke alkalmaztatását ngy vezetni és ellenőrizni, hogy ezelfogyasztottnál nagyobb érték állittassék elő; hogy végre a munkás \'legközelebbi érdekében áll, hogy a töke szaporodjék, mert ebből él A gazdasági viszonyokat igy Ítélik meg azok, kik képesek a létező elemeket további fejlődésükben logikailag kivetni. Az emberek tömege c-iak azt ismeri fel, mi tényleg már itt van; nem képes magának fogai mat alkotni a gazdasági szervezet boldogító nagyságáról, mig a szervezet elvével ellenkező hatalmak és in tézmények által korlátolva és eltorzítva marad. A földbirtok bizonyos tekintetben még mindig osztályprivi léginm, a tőke mozgalmait bizonyos határon tnl, büntetőtörvényileg ellenőrzik ; az állam a kereskedelmet vá mok által befolyásolva, a tőke- és munkaerőket mesterségesen fejlesztett gyártásként vezeti, az állam meg adóztatja a távirdai közlekedés talál mányit és beavatkozásával korlátozza a legfontosabb szállítási üzlet forgalmát, a vasúti forgalmat; számos iparágat állami konczeszsziőtól tesz függővé; az állam ügyesen rendező keze a gazdasági élet természetes rendjét mindenütt háttérbe szorítja, nem engedi, hogy felismertessék. A mi azonban a legnagyobb baj, az, az óriási államszükséglet. Angliában az államkiadások körülbelül annyira rúgnak, mint a kereskedelem és ipar egész adóköteles jövedelme. Tehát abban az országban, hol a kereskedelem és ipar a legmagasabb fokon állanak, az összes kereskedők és gyárosok alig szereznek többet, mint amennyit az állam elhasznál. Az állami szükséglet teszi a nemzetgazdasági erómegfeszitésekét sisyphusi munkává, mert a többletek oly nagy részét abszorbeálja, hogy a tőkeszaporodás igen lassan halad. Sajnos, de tény, hogy többet dolgozunk az államért, mint a gazdaságért ; dolgozunk, törekszünk, takarékoskodunk és ha a végszámadást csináljuk, azt találjuk, hogy mindezt az államért tettük. Hová fog ez vezetni ? Az állam szükségletei egyre növekszenek, a békés fegyverben létei hihetetlen módon emelkedik. De e mögött is nőnek a gazdasági emeltyűk dimenziói. Éppen az államszükségletek biztosítják a gazdasági felszabadulást, mert az állam, hogy bőséges pénzforrásokat kapjon, egyik gazdasági köteléket a másik után fog felöl dani és egy jövedelmező pénzügyi tarifa áráért megfelelő darab keraske-delmi szabadságot fog ekdo.. A gaz daság győzedelme, mint világrendedé hatalomé, =v?ak idő kérdése. P. M. Ok — a nyomor. Néhány év \'óta igen gyakran találkozunk a napi lapokban olyan hírekkel, melyek elkeseredett lelkek öngyilkosságit registráljik, s végül ódateszik megokolásképen: 0k> nyomor! Legutóbbi népszámlálásunk adatainak összekasonlitása a külföld hasonló adataival, azt látszik igazolni, hogy fajunk még meglehetős egészséges, s a propagatio szívósabb lényeknek ád életet, mint pl. a fran-cziáknál, mert a népseség arányában nincs egy vonalon a halálozás. Hazánk területe még mindig elég nagy arra, hogy rajta néhány százezerrel több lélek élhessen, mert pl. Belgium egy négyszögmértföldnyi területére jóval nagyobb számú lélek esik, mint nálunk ugyanily nagyságú földre. Ali az oka tehát, hogy mégis a nyomor adja e számos szerencsétlen kezébe az őogyilk osság [fegyverét, pedig nem mutatják statisti-kaí adataink, hogy hazánk népessége tulsokasodott volna?! Nálunk ez idő szerint még nem az általános tulsokasodás. hanem csak az egyes pályákon való megszaporo dás észlelhető. — Hiba az, hogy majd minden apa tudóst vagy diplomás embert akar nevelni a fiából, s ha nagy Dgygyel-bajial kitaníttatta s bevégezte pályáját, akkor nem jut hat kenyérhez, mert azon a szakon nagyon is sokan aspirálnak ejy szegényes állás után. így van tultőmve a tanári, ügyvédi stb. pálya, s ez az oka, hogy százával tengődnek diplomás emberek kenyér nélkül, s nyomorogva nevelősködnek, vagy havi 20-30 írtért irnokoskodnak. Csoda-e tehát, ha az ilyen 15-18 évig folytonosan tanuló diplomás ember végre is elkeseredik, mert látja, hogy a protectió folytán érdemetlenek is elóbb! jntnak jobb álláshoz, mint ő; s csoda-e, ha elfojtva magában a lélek őrködő szavát, — egy önfeledt pillanatban véget vet életének ?! Küzdött, tűrt, dolgozott egész életén át, s ha végül mégis nyomorban kell élnie, nem szabadulást lát e pessimistíkus érzelmeivel a halálban ? I Szomorú és lehangoló jelenség ez; társadalmi életünk abnormis állapota, mert nem tudunk kenyeret adni végzett embereknek, s mégis mindig arra törekszünk, hogy minél több tanult embereink legyenek. Igaz ugyan, hogy az iskolákat folyton Tcga&p déli 12 órakor a városliget egy fólrB esö rósión egy ismeretlen, körülbelül 24—28 éves jól öltözködött fiatal embor íúue lő.te magit. Egy nagyobb p-inz összegen kívül egy papirsselet talál-tátott nála, mely a következőket tartalmas ta: Jolin jövök I Bocsáss meg anyám 1 Ö is a járviny ejjy másik nemi -ok Ion áldozata. — A polgártár. Kinita Lajostól. írhatnák én sokat éa szépet aura er dök dalos csalogánya, vagy tiszta keblű kis pataknak habot resgerö tükréből; mt-géoekslbetném szivem valaattottjatfkit ugy szeretek — —----miként 6 engemet. Zenghetnék ünnepi bymoost hozzád, óh isteni 1 — de kontár keséktől elhanyagolt és igy lábssboz sült, — taros palacsinta. Most sz egyszer félre innét ti a képzeletnek ős anyát, most Sáskai Andor hony-h&zzfían z sor, kit a világ még nem ismer, kink korszakot alkotó és gyászoz sorsa megérdemli, hogy ót megörökítsem. - Andor bsrátank nzgy csalídoak ivadéka, — hiss tizen feküdtek egy ágyban; ezen kívül ne.-n is csuoya gyerek a talpán, hisz egy fokkal szebb az ördögnél. Termete szikár, járása dslczeg, mint a mocsári bibiczé. Fejét seasinQ fürtök éki tik, melyre egy taplóssinü pörge kalap nehezül, alig kót latnyi sulylysl. Orra, -ne csifrázzuk,—\'patent. Szája kisdtd, olyan miotha fütyülni akarna s még is nevet. Két oldalt három azái b»jaaz ékíti felső ajkát, melyről az ember azt hinné, hogy naponta borotválkosik, — pedig az isten enuel többel még eddig nem verte meg. Kiváltó adámcaatkákkal ékeekedó nyakát aj divatos krágli köríti. Kabátjj s nadrágja koczkásott, mint valami olasz építőmesteré. Topánja kivágott, lakkos a mi több sarkig hegyes orr. Sétapalcaaja haaonlit a püspöki pásztorbothoz, s.ért nem is kevéssé büszke rá. Ingei eserszi-nüek, azaz abiay vnn, annyi sziuü, s csuk abban egyeznek meg egymáasal, hogy amit oem látunk belőle as valamennyinél fehér. Sáskái Andorba kor igényeinek megfelelő gentri. Ki ö? s miből él? Est kérdik a nőt. Mestersége, a mindennapi kenyérkereset s éltető ereje a szép leány, bor éa a dal. Szerelemmel telt kebellel jött e világra, tán ezzel fog meghalni is, mert mii napig nem akadt reá megvevő, pedig kicsi gaija fftnek-fának. Szőllőt s bort nem örökölt, amaxt nem vehet, emehes hi hozzájuthat nem issza, de — — — — nyeli. Dalt, a sötét erdők ölében meghasadt tölgyfának csikorgásától tanait; azért valahányszor énekelni akar, mielőtt belekezdene--— — elhallgat. De azért mégis derék fiu ez ami Ao do: barátnők, mert jónak sohse elrootója, vig és bü czimbora. Talán azért mivel szerelme vissont szerelmet soha nem ér-ze\'-t, tud olyan könnyen lángra gyúlni, tud olyan válogatás célkül szeretni. Po litikai világnézete * csók lopás terén sarkigazságul szolgálhatna, mert igy hangzik. „Bálért nem lophatnék éa osó- szaporitják; az is igaz, hogy pl. a tanárjelöltek cursását ujabban egy évvel megtoldották, hogy visszariadjanak kissé e térről; igaz u-yan, hogy az emberek mindig békétele-nebbül élnek, szaporodnak az ügyek, s velük az ügyvédek szüksége ]fs erezhető; ámde mindezek ellenére mégis bőven s hosszú időre el vagyunk látva ezeken a pályákon munkásokkal. Mit szóljunk azonban ahhoz,hogy munkások, mesteremberek és iparosok lesznek öngyilkosak a nyomor miatt? Nagyon mélyen kellene az okok vizsgálásába ereszkednünk, ha mindent okadaíolni akarnánk. Tény, hogy a gyárak és iparágak folytonos szaporodása miatt e pályákon még mindig hiány mutatkozik a munkásokban, ámde nem szabad feledni, hogy hány olaaz, cseh, német stb. iparos, munkás és kereskedő él nálunk, kik\'a mieink elől veszít: el a kenyeret, mert hát mi restebbek vagyunk, s a mellett néha követelök is. Meg van ugyan bennünk a munkásság, mint ösztön, de ritkán, mint erény. Azután a kor maga is bizonyos jkönynyelmüség haj -lámát önti belénk, szeretjük az életet, különösen a vig életet, iszunk, dorbézolunk, ha a heti keresményt kikapjuk, s ha már, férfikorunkban meggörnyedünk, nem tudjuk a családot eltartani, kész a nyomor, melynek egyetlen orvosságát a Duna hullámai közt keressük. A könnyelmű élet kínálja magát, a példa ragadós, s a kötelességérzetet laza k-pcsok fűzik a tág lelkiismerethez; ha azután a megélhetés nagy árba, erőfeszítésbe kerül, ha látjuk közeledni a nyomort rettentő kínjaival, akkor véget vetünk az életnek! A cynikus könnyelműség, a divatos urhatnámság, a társadalmi corruptío s a terhes munkától való visszariadás, meg a hit lazulása erőssé teszik a lelket egy pillanatra, hogy kioltsuk az életet; pedig a fér rínak ott volna erős lélekre szüksége, hol elejét lehetne venni — legalább bizonyos fokig — a nyomor bekövetkezésének. Ehhez azon ban józanabb életre, erkölcsösebb érzésre és nagyobb hitre volna szükségünk. Ezek hiányzanak, pedig csak ezek csökkenthetnék azok számát, kiknél az öngyilkosság oka a nyomor I Dt. ETHLKÜS. A balatonvidéki kör alapszabályai. (Folytatás éi vége) 111. fejezet. A kör szervezete. 8. §. A kör szervezetét képezik: I. A közgyűlés. aot az asszonyoktól, mikor nyitott szemmel járnak közöttüuk; hisz a mindenható maga is tolvaj, mert Ádám oldalbordáját akkor vevé ki mikor aludt sse-gíayV Igasa van Andoraakj es as ón szerény véleményem * * * Együtt ült a vig társaság a választás zajos lefolyta után. Köztük volt Sáckai Andor is. TarméöReteaeQ ő győzött, mert mert mindig a borbárt mellett tartott s i ennek bővében volt mindkét fél tábora. A jobbpárti nagy veresség után, aba!- pirt tiltást----— az üvegeket éa kiemelte a körtetek üdvös működésének végeredméűyét--áraea3jibűn volt annyi jártasságuk; bogy anyagi tekintetben a mai est kéltségeit is programmba vá^otlék a megválasztott--jelölttel. Folyt a sok bor itü díctió. Sáskai Andor nem szolt csak elmélázva tekintett n kétes jövőnek eléje untán ivott gyakran s nagyokat. Nem csoda szeszélyes óráján, as éjfélen tul vala most már a ssesa-teljesbe lépett. Voltaképen nem is a bor, hanem a iserelemnek volt ittasa. Nem lehet tőle rossznéven sem venni, h* olykor-olykor lágy dünnyögésael eibŐditi; „Uraim fújjuk el azt a nótát, hogy Azért mentem, mert megláttam Hogy ods ben ssép leány vast. Tűset rakott essem adta, Lobogott is amint rakta. Igen Andor pajtát kint járt a konyha iáján b aligha lángra nem lobbantott;,, ama ssende kis konyha kukta höooyen 2. As előadó ülés. 3. A választmány. 4. A tisztviselők. 5. A becsület bíróság. A közgyűlés. 9. §. A közgyűlés rendes vagy rend kirÜlL Rendes kosgyülés minden évben egy szer október havában tartatik. RtodkivÜli mindannyiszor, valahány* sror a válaastmány, fagy 16 rendes tag, annak összehívását kívánja. A közgyűlésen érvényes határosat bo-aatalára a kör rendes tagjai két harmad-rsjujkek jelenléte szükséges. Ezen ssám hUaiyában legfeljebb ké hét alatt nj közgyűlés hívandó egybe: e második kosgyülés határozatai tekintet nélkül as egybegyűlt tagok számára érvényesek, e közgyűlés asonban csak as előbb\'re kitűzött iiapirenddel foglalkoshatik. U-jy a rendes, mini a rendkívüli kosgyülés idejét as elnök a tagokkal hírlapi köslés, a kör helyiségében történt kifüggesztés és meghívó által legalább 8 nap pal a kosgyülés előtt tudatni tartósuk. A rendes és rendkívüli közgyűlés hatásköre. 10. §. I. A rendes közgyűlés hatásköre: 1. A válaastmány felévi jelentését tudomásul veoni, a következő évi ssamadá-sok átvizsgálására 3 tagu bizottságot kiküldeni, s á jövő évi költségeket meg-állapítani, 2. As alapszabályokat módosítani ebhes azonban a jelenlevő tagoknak két harmad szótöbbsége kívántatik. 3\'. A rendes tagok által a 6. §-ban emiitett jogaiknál fogva beterjesztett indítványokat tárgyalni, melyeket asonban 5 nappal a kosgyülés határnapja előtt be kell terjeszteni, a későbben beterjesztet indítványok azon a közgyűlésen nem tár gy a) hatók. 4. 26 tsgu bizottságot választant, mely a 12. §. és a 15. §. szerint a maga kebe léből megalakul. 5. Minden a kör érdekeit illető kér déseket megvitatni és azokat eldönteni. 11. A rendkívüli kosgyülés hatásköre A rendkívüli közgyűlés hatásköre azon tárgyak fölött határozni, melyek végeit ÖMsehívatik. Ugy a rendes, mint a rendkívüli köz gyűlésről külön jegysőkönyv vezettetik melyet as elnök, a jegyzi ós as elnök által kinevezeti két tag hitelesít. Előadó Ülés. 11. §. Előadó ülés lehetőleg minden héten egyszer tartatik, As előadó ülések tárgyai a birálo bisottsághos beérkezett s as ások által elfogadott munkák felolvasása, szávaiatok tartása, ások bírálata és egyéb, társadalmi és szakkérdések feletti eszmecsere. A választmány. 12. §. A választmány áll a közgyűlés által válaastott 26 tagu bizottságból, mely a maga kebeléből választja a tisztviselőkéi 12 váiasstmányi tagot és 4 választmányi póttagot. Ha a tisztviselők körűi időközben egyik vagy másik megszűnik tisztviselő lenni, a válaastmány kötelessége as il Utó hetyéta legközelebbi közgyűlésig he lyettesiteni. Ugy a tisztviselők, mint a vá-tagjai egy évi időtartamra választatnak, iasztmáoy A választmány havonkint lege lább egysser, ssükség esetében, vagy öt váiasstmányi tagnak as elnökhöz írásban beadott kérvényére többször is ülést tert. A váiasstmányi ülések idejét és tárgyait az elnök lehetőleg 2 nappal as Ülés előtt a választmányi tagoknak tudtul adja. A válasstmány teendői. 13. §. 1. Mindazon ügyek és kérdé -sekben, melyek a közgyűlésnek ina tartva nincsenek, teljhatalmulag, de felelősség erhe alatt intézkedni. 1. A kosgyülés által megszabott költ-&égvetés határain belül a kör mindennemű skükségleteiről {.ondoskodni. 3. A pénztárt ellenőrizni (ss alelnök mellé ket választmányi tago. kijelölni kik essél egyetemben a pénztár és -számadá sokra felügyelnek) és erről magának minden három hónapban jelentést tétetni. 4. A panasz t, inditványkönyvbe névaláírás mellett bejegyzett panaszokat a legközelebbi ülésen tárgyalni é* ebben határosatot hozni, és e-r a pannssköoybe beíratni. 5. Hasi rendszabályokat és ügyrendet késsiteni éa szoknak el len őrzéséről gondoskodni. 14. §- A válaastmány határosatképes, valahányszor as elnökön vagy alelnökön kívül legalább is 14 tag van jelen, ellenkező esetben uj választmányi ülés hívandó Össze, melyen a megjelentek tekintő, nélkül a számra határosnak. A választmány szótöbbséggel határos. A választmányi ülései jegyzőkönyveit az elnökön kivül a jegyző és két váiasstmányi tag hitelesíti. A tisztviselők • 15. §. A kör tiastviselői: 1. As elnök, 2. as alelnök, 3. a ü kár, 4. a pénstárnok, 5. as ellenőr, 6. a jegyző, 7. as aljegyző. 8. a fŐkóny vtárnok, 9. a másodkönyvtárnok, 10. a hásnagy. A tisztviselők hatásköre és leendői. 16. §. 1. As elnök képviseli a kört minden irányban, és alkalommal, a vá-laasimányi és előadó üléseket, a közgyűlést egybehívja éa azokon elnököl; szavasatok egyenlő száma esetén saját szavazatával dönt; a kör hivatalos iratait a titkárral együtt aláírja. öt forintig terjedő összeget a választmány utólsgos jóváhagyása mellett kiutalványozhat. 2. As alelnök as elnök távollétében utóbbit mindenben helyettesi ti. Mindkettő távollétében a gyűlés saját kebeléből bís meg egy tagot annak vezetésére. 3. A titkár átvessi a beadott müveket, az előadó ülések napját kiiüsi, szerkeszti a kör mindennemű hivatalos iratait, a tagok számát és névsorát nyilvántartja, a köf irattárát véseti. 4. A pénstárnok felelősség terhe mellett késeli a kör jövedelmeit, átvessi a tagdijakat, ás egyéb beüzetéeekes és fedési a válasstmány által megszabott és as elnök által engedélyezett kiadásokat. A válasstmányoak a bevételekről és kiadásokról számot ad, a közgyűlés elé pedig részletes évi számadást terjeszt elő. Tíz forintnál nagyobb összege; as .Első hasai takarék pénz tár"-n ál helyes el. 6. As ellenőr a pénstárnokot ellen* őrzi minden egyes nyugtát, valamint a számadásokat eftenjegysi. 6. A jegyző a közgyűlések, valamint as előadó és váiasstmányi ülések j"gy-sőkÖnyveit véseti. A gyűléseket as elnök utasítására egybehívja és a titkárnak as irodai ügyekben segédkezik. gyűlő szive szerelmét, aki a fekete leves melengetésében lelte Örömét, Igy kellett állnia as ügynek, mert amint egyet fordultam a tájékban, hat Egek! mit látnak szemeim? Andor barátom a puha hamura térdepelten, szivére tett ököíbi bizonyítgat a kis szőke angyalnak és meleg han gon mondja: „Angyalom I sseretlek, mint a virág a harmatot, mint a csillag as egti, mint a phüoxera a szőlő tövét, mint a bárány — a — a — a sót" Többet is mondott volna telin, de érzelmekkel telt ssive lehanyatlott, még pedig oly frataiison, hogy orra épen a második hamu kup&czba ütődött felemelhetlenül bele, melyből melegében olyan porfelleget fajt széjjel a konyhában, hogy imádott nímphfája ijedten hagyta út ábrándjainak lágy párnáján és megugrott. Látva a történteket, atyai pártfogásban részesítvén őt ki kisértem, s iparkodtam morpheus kegyeibe ajánlani. Mikor ast hallottam, hogy olyan csöndes hangokat röpít a légbe, amilyet a ssáraz talpbőr szokott adni, ha a padláson végig hassák, ott hagytam s felkerestem a többi czimbo rakat. * * Hajnalt hirdetett a kakas kurjantása, A np sugarai szúrták as álmos szeme ket t felmelengiték a mutatók ssejiérem érzetét. Megkezdődött a rássia, keresve tőnek as éjjeli dáridó betegei e hullái. A kot huzó vasában kapaszkodott az egyik, a másikat a fal tartotta baienoe-ban, a harmadik [njjaival Fithagoras tantétét rajzoltak földrestb. itb. Szóval mindenkit felleltek, csak Andor barátom tíiot el nyomtalanul a csata véres mezejéről. Már-már én is távoztam volna, de a fátum nem engedte, hogy szemtanúja ne lehessek Aodor barátomnak fenkölt gondolkozásának. Igen uraiml Még álmában is as egyenlőség, a teatvérieaség előhar-csossa volt ÓI Mert alig hogy ntugvó helyét, hova pihenni vivém elhagytam, Ő is feltápászkodott, mert ssive választottja a kis szőke kukta nem hagyta ót nyugodni és talán azzal a nótával hogy: „Ne bujdoss el kedves rózsám messzire, Érted mrgyek el a világ végire. szerelmi tárgyát mehetett keresni. Igy juthatott, — s nem másként, — a szénás padlásra. S amint illik tudnunk azon rendesen kösépujon egy négyszögletes takarmány luk ékeskedik, melyen a széna fel is le is sLÍíl; de Andor pajtás igen valóssinü, hogy osak leszálló ti, s ahova pottyant ott meg is maradt. Megmaradt, mert láttam, amiut az a szép csali ökör okos szarvaival odébb odébb tassittotta; mire Andor álmában séta tu-dett gorombbában skóllaDi: „Ns veszekedj polgártárs! Jó bslpirti vagyok, ns vett** kedj polgártárs I" Leírjam, bogy szuk baltatára milyet kaozagam? Vagy megemlítsem, hogy ezóta Sáskay Andor nem Sáskai Andor közöttünk? hanem polgártárs. Ugy hiszem felesleges, azért hallga* tok és magamat ajánlom. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. 7. As aljegyző a jegy sőt akadály os-Utáss ©setében belyettesiti és neki mindenben segédkezik, 8. A fökönyvtárnok kötelessége rendben taris.: i a könyvtárt birlanokat, folyóiratokat és a könyvtárba helyesett műveket. Valamennyi könyvről, folyóiratokról és mankálatokról pontos j«gy-séket visz. 9. A másodkönyvtárnok a főkönyvtárnoknak, mindenben kisegítője és szűk »ég esetben helyettesitője. 10. A háznagy a kör többi tisstvi eelŐit hivatalos teendőikben támogatja és a kör helyiségében a hasi rendszabályoknak őre és végrehajtója, A biráló-tizotlság. J 17. §. A bíráló-bisottság áll a titkár, bél és a közgyűlés által megválással, bst (6) bíráló tagból. A bíráló bisottság feladata a beérkezett mfivek felett akként halárusul, váljon azok az előadó ülésen faloivastaasanak-e vagy nem. A beérkezett és elfogadott müveket a szerzővel felolvastatja, esek alán a munkákat a könyvtárban elhelyezi. IV. fejeset. / Fejoszlás. - 18. §. A kör feloszlásait csak egyedül e ozélból össsehivott rendkívüli közgyűlésen tárgyalt s a kör Összes tagjai kélharmadrésxének be!eegyeEi5 határozata érvéoyes. E közgyűlés arról ia határoz, mily közhaszna cié}oLr& fordittassék a kör vagyona. Mindefl( M alapszabályok mpgváltoztatására éi\'a vagyon 6s esetben hova fordításira \'csélzó határozatok, a nagyméltósága «j, fcir. belügyminisztériumhoz felterjefxtendők. " 19. §. Az (keiben, ha az alapszabályokban meghjtárosott cselt és eljárást, illetőleg hatáskör-ét a kör meg nem tart ia — a kir, tormány által — a menynyiben továbbj működésének folytatása által az állani vagy az egyleti tagok vsgyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul lelfíggesztetik s a felfüggesztés után elrendelendő ssabályoa vizsgálat eredraény<bHS képest végleg fel is osz-lattatik, v\\gy esetleg as alapszabályok legpontosabb megtartására kftlőnbini feloszlatás ^erhe alatt köteleztetik. / SOMOGYI EDE id. elnök. 7 SÜMEGI VILMOS id. jegyző-. Dr. LÉVAY GÉZA vál. taf. J857jj ^ ^LátU a m. kir. belügyminiszter Budapesten 1884. évi márctius 26-án a minister helyeit prónay József k. államtitkár. órfc, a másikban henger alakba tekert bőrök, melyek h-llemetlen szaggal töltik meg a Bzobát; végre néhány szalma szék képezi az összes bútorzatot, fde szá-miiv* még a közepén áilo nagy, kihuz-batj asztalt is. Te anyjuk, épen most olvastam az ujeágból — szólt Pál ga- da, jó nagyot huva as újra megtöltött pinteeből, míg JULIUS 3-án. 1884. ezzel összekötött kereak-de.ni iskolában csinos vegysskereskedScé boldoe mosoly- 15 tanító tsrtott előadást 617 tanuló előtt. Az értesítő elején Bún Samu igas-gató paktikus ismertetését találjuk a járadék számítás némely ritkábban előforduló esetéről. 4.) A nép és felső népiskolák órdemsorosatából kitűnik, hogy as összes iskolákba járó 1615 tanulót 19 osztály tani\'ó oktatta, 5.) A VI. TTL várrel futott szemei furcsa tündökléssel kerületi iskolákat 507 tanuló látogatta, iránysódtak a ház asszonyira — hogy A tantestület 6 tagból állt. A nagy-kani-JJétnei orsság és Ausztria szövetséget kö zsai összes iskolák ban 3166 tanuló nyert CSsiEKOKz A politikus csizmadia. — Vig beszély. — Daru falva egyetlen utcaijának sáros közepén ál) egy guoyhószerü épület,melynek szalma tetőzete félig lekívánkozott a földre, a másik felével meg tudj\' a jó ég merre kalandozott a szél. Két alacsony uicsára nyüó ablakán át nem igen mosolyoghat be a búcsúzó napsugár, mert azoknak csak fél táblája van üvegből, a többi holmi ujságpapirosokkai van betoldva— foldva. Meglátszik a gazda költőies Ízlése e ragasztásokban is: — úgy keresstül — kasul vannak azok egymáson hányva, bogy a legnagyobb író asztala s«m nyújthat náluknál impozánsabb látványt. Esek a ragasztott újság lapok felköl-tik bennünk a gyanút, hogy itt csizmadia lakik; mert politikát csizmadia — éscsis madíát politika nélkül képzelni a maiczi vilisált világban igen bajos. Megerősíti gyanúnkat a szorgalmas kalapács Ütések kost tei-fel hangzó dal is, melynek azonban c«ak a végét lehet felismerni; DEi-jen Garibaldii" De nil a homlokzaton ott díszük csendes szomszédságában egy pár pirosló paprika fusernek a festői szép seggel kiállított csimlap s a czímlapon e név: Hitrekovics Pál csizmádia mester, Hisz akkor jó helyen járunk; men jÜnk bát beljebb. . A udvar hátterét istálÓ képezi, mely bői osak egy árva tinó bőgése sem haluk; ettől -jobbra hidasok áilnak, esek is üresek; az udvaron néhány tyúk kaparász. Ott a tornács lépcsőinél egy boson tot kutya hever s álmos szemeit félig lehunyva lassú mormogással tudatja velünk, hogy észrevett. Benn a konyhában egy piros-pozsgás menyecske serteokedik a tűzhely körül; gömbölyű tagjaínak minden porciikája ugy izeg- mozog, nagy fekete szemei oly izzón mosolyognak, bogy ks embert megszállja as irigység a férfi iránt ki Őt magáénsk mondhatja. A szobában meg a mestram kalapálgat készülő csizmáján. Három lába széke mellett egy kis alacsony asztal áll, es tele van mindenféle árral, szurokkal, késekkel, fa- és vasszegekkel, kalapácsosai, bőr és talp darabokkal; iU van kurta szára pipája is, egy ujsAg lap, meg egy pintes üveg, melynek azonban már osak a fenekén van valami. Két ágy köztük egy fiókos szekrény és egy almárium, ezektől jobbra a sarokban egy egyhnnguso ketyegő kakukkos Xöuwk, Bismarck nagy politikusf fél a muszkától, hát mireánk számit. Jöjjön L^sak az a muszka, tudom, hogg haza takarodik. Ha ctak a csizmadia czéhek tar-tanak is össse, elkergetik vissza. Ha én elő állok s fogom a kaptafámat, úgy vágok fejbe vele egy muszkát, hogy mind elfut.* Do hogy ezen megjósolt műtétében kellőleg gyakorolva is legyen, a felesége fejét kezdte el kopogtatni. A feleség as ilyen epizódok közül rendesen megfutott, amiből Pál gazda ast as igazságot vonta le, hogy sseretett honunk szo rogatott helyzetében egy maga iz negy szolgálatokat tehet A menyecske meg jajgatva szaladt as iitáló felé, beosont a félig nyitva álló ajtón s hogy perese as ara ide ne követhesse, behúzta s reteszelte as ajtót. Akkor is még sokáig hangsott a jajgatás, mig Fercsi as uraság legdaliásabb oselé-de elő nem került búvhelyéről s nem kezdte a megssomorodott asssonykát vi-gaaztalni. Ilyenkor rendesen megszűnt a jajgatás, sőt a figyelmes halgató enyelgő nevetésekké hallhatta ast átalakumii. Ók bizonyára tudták, mit nevetnek. Pál gazda meg ott benn a szobabsn vitéakedau tovább a buzogányul felfogott kaptafával s gondolkodott a negj emberek dőre politikája felett; s ha sikerült neki valakit a szobijába csalogatnia az előtt aztán teljesen kifejtette nézetét európai helyzet felett a beszélt mindaddig, mig a buzgóság oly annyira erőt vett rajta, hogy neki könyökölve az ass-Inak, hatalmas bólingatások között elaludt. Ily békés boldogságban folytak as évek, aszal a kis különbséggel, hogy a menyecske — mikor már Fercsi nálánál egy még tüzesebbre talált — ismét visz-esa nyert nyelve frisseségét s kese gyorsaságát, ami Pál gazdát nem kis felindulásba hozta. Nyomatékosáéul tehát előkerült a kapta, — a menyecske markában is otl termett a sodrófa s megkezdődölt az attakirozis, minek pinles Üveg, almárium szeglet csúnyául megadta az árát. Pál gaida reggilenkint nem tudta elgondoló:, miért táj úgy neki minden porcai-kaja? Hanem hát mindent elér a végzete A menyecske 67 éves korában meghalt Pál gazdát búi özvegységben hagyva hátra- Bizonyítja a sírkereszt is, hogy asssony o a a k 67 éves, két hónapos és 13 napos volt, mikor letették a földre. Hogy nem sajnálta meg a halál ily fiatal korában elvinni! Pál gazda nem sokáig örülhetett,hogy elpüföló társától megszabadult, mert két hónap múlva ő is besdta lemondását, A darufalviak ast mondták, hogy igen szerette a feleségét, azért k Ö v e t t e oly hamar. De a lélek a halál után sem szűnt meg politikus lenni. No Pál gazda megérkezett?\'"* kér dé szt Péter a csizmadiát, mikor ennek lelke a menyország kapuja elé ért. „,Hát osak iparkodjék be egymásután."\' — Vannak-e odabenn sokan ? kór-dé Pál gazda. .Vannak, vannak 1 Neszen csak be." Pál gasda bennzett a menyország kapuján s a kit legelőször meglátott, az a — felesége volt. „,Tyhüfl! A feleségem is itt van I Y De már akkor inkább lemegyek a pokolba! — HÍREK. — AlekLer Lajos, ismert munkatársunk a tatai gymnásium értesítőjébe igen érdekes énekeséét irt az egyházi-és világi lovagrendekről. A mű külön lenyomatban is megjelent. — Iskolai értesítők. Nagy-Kanizsa, 188/ unév. 1.) Kaih. fógymnasium. Az értesítő 6 sűrűn nyomott ívből áll melynek elején 50 oldalon át Pap János igazgató, ismert természettudósuk igen elmésen és bő ssakísmérettel értekesik: .Néhány állat- és növényről a magyar my thologiában és költészetben. — A többi rovatok a tanári személysetet, as előadott tananyagot, as Írásbeli feladatokat, adatokat a fogy tan. tö\' ténetéhez, az érdsmsorozatot ast. ismertetik. —y A fő-gymnaaiambsn a rendes tantárgyakat 17. _ a rendkívülieket 2 tanár adta elő. A í&nuót létszáma: 3-9. 2.) A polgári iskola értesítőjének egyes rovatait, „Ada-tok a polgári isaola történetéhez, jótékonysági ügy," a tansserek gyarapodása, felügyelet és iskolai ssemA\'yset, a bevégzett tananyag áttekintése, órdemsorosai" saU képezik. As intézetben 99 tanuló 8 tanítótól nyert oktatást. 3.) As izr. 6 oszt. fiu- ós leány iskolában, valamint az nyert 67 tsoártói oktatást. As egyes iskolákban, ha a tasnlók és tanárok számát Összehasonlítjuk, a következő kimatatást nyerjük: A fŐgymnaBiuroban egy tanárra átlag 18 tanuló esik. A polgári •iskolában >gy tanítóra átlag 12 tanuló esik. As izr. iskolában egy Unitóra átlag 41 tanuló esik. A nép- és felső népiskolákban egy tanítóra átlag 85 tanuló esik. A VI. VÍI. ker. népiskolákban egy tanítóra átlag 37 tanuló esik. — Betöréses tolvajIás. Ámult héten a kis-kanissán lakó Hakár Ferenczné szobájába egy es ideig ismeretlen tolvsj betört, S mig a nő a kerti munkákat vé gezte, ennek ládájából 30 frt készpénzét, kilopta. A szegény károsult nősenkit nem tud gyanúsítani. Féltékeny férj, csinos nő. No-gentsur-Manerban történt a kővetkező furcsa eset. Belet vegyeskereskedő szörnyen féltelte csinos kis feleségét. Képzelhetjük borsasstő dühét, mídős egy napon a következő levelet találta neje háló-köntösének zsebében; Óh, hol vannak a boldog napok, melyeket oldaladon, a te karjaidban töltöttem el. Vége legyen-e mindennek, óh, én kedvesem. Még vi-ssontláthatjuk egymást, csak mondd meg, mikor. Térdeimen intézek hozzád még egy utolsó kérést, édesem: a pénzem elfogyott a világos tavaszi nadrágra van szükségem, küldj egyet férjedét kösül, nekem nincs. A levél alá Cornelia Gyula, Belet ur egyik barátjának neve volt írva. Ez irat alapján a vegyeskereskedő házasságtörés miatt panaszolta be nejét. — Belet asszony előadta a törvényszék előtt, hogy as egéss rossz tréfa s csak egy oly féltékeny bolond, mint férje, fektethet súlyt as ily levélre. A védő még tovább ment. Nagy tűzzel adta elő, bogy a levél egy viaasautasított imádó bosszúja, annak állítása rendkívül hízelgett Belet asszonynak, mert fejével kecsesen intett. A csinos lót (elmentették; da a féltékeny férj, a kinek dühe még most sem csillapult le, e szavakkal fordult feléjn: Még otthon tovább is beszélünk az Ügyről. A törvényszék elnöke, a kire a bájos nőcske láthatólag kedvező benyomást tett, ssigoruao monda, a vegyeskereskedőnek: Uram felhívom Önt, hogy a törvényszéki itélethfts tartsa magát s nejét Semmiféle jelenet\'el se háborgassa. A yal hagyta el a törvényszéki termet. — Vasári zűrzavar. A múlt hó 23 áa tartóit kia-komáromí vásáron a sáirak felütése miatt eleinte a lakatosok, később pedig a csizmadiák zavarogtak, ugy annyira, bogy csodájukra az egész vásári nép összefutott. Nagyobb kihágás vagy emberhalál azért nem történt, mert — ugy látszik — mindenütt a gyöngébb fél engedeti. Két csendőr jelenvolt ugyan, de a rene csín ál ás iránti felszólításra ugy mentegetőztek, hogy nekik as árusátrak mikénti felállításához utasításuk nem levén, abba nem is avatkozhatnak. Kívánatos volna tehát, ha ily botrányos esetek magelősése cséljáből az elsőfokú iparhatóság utasítaná a vásárengedélyes községekben a vásári bírákat, hogy senki azért, mert esetleg valamely helyen évek óta árulni szokott, onnan a másik által lerakott sátort el ne szórhassa. Ec különösen elkelne a csisma-dia uraknak, kik a csócbrendssernek tudvalevőleg rendületlen hivei levén, az uj ipartörvény tíssteletben tartása iránt nem éretnek valami nagy hajlandóságot, (Beküldetett.) — Ajánlkozás. Egy mózesvallásu, 22 évet, a csáktornyai tanítóképeaőin-tézetbon végzett és képesített fital ember ajánlkozik akár gymnasiumi akár elemeiskolai tanulók mellé mint correpe titor. Kik vele ez iránt személyesen érintkezni óhajtanak, szíveskedjenek szerkesztőségünkhöz fordulni. — „Panoráma" less czime azon élczlapnak, mely legközelebb helyben Fisohel Fülöp kiadásiban fog megjelenni A lap szerkesztője F a r k as Imre, a „Zala1 osimü politikai hetilap társ szerkesztője less, kínek zsournalistikaí képzettsége minden esetre elég garantia a lap szellemessége iránt. Különben iránya teljeaen semleges lessen, amenyibeu sem politikai, sem társadalmi tekintetben pártállást nem foglal. Azon kivŰl ment akar maradui minden személyeskedéstől. Ennél fogva mi szép jövőt ígérünk és őssintén kívánunk is neki. As illuttratiókkal megjelenendő lap előfizetési ára negyedévre 1 frt, egész évre 4 forint, tehát igen olcsó lersen.Aszel lemileg kitűnő erőktől támogatandó élez-lap anyagi támogatását igen melegen ajánljuk t. olvasóinknak. — Egyszerű tejpróba. A legegy-aserübb tejpróbául a következőt ajánlják: A gyanús tejbe jól fényezett kötőtűt teszünk s függélyesen tartva, ismét kivonjuk. Ha a tej nem hamisított, akkor a kötőtűn egy csöpp tej marad, ha bármily csekély mértékben is hamisított, akkor a kötőtűt égessen tisztán hozzuk ki belőle. A próba nem sokba kerüli Vasúti menetrend, biti Mim, Pragerhof Barcs Budapest Budapest 5 óra 20 pereskor postavonat 5 óra 45 j. postavonat 6 óra 28 , gyorsvonat 7 óra 20 , kevert von. Bécsújhely 6 óra 35 , postavonat Délben. Budapest 2 óra — pereskor postavonat Pragerhof 2 óra 45 , postavonat Sopron 2 Óra 15 , postavonat Barcs 2 óra 25 , postavonat Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 B postavonat Béosujh. 12 óra 5 „ postavonat. Eltett MilW. Béggel. Bécsújhely 4 óra 8 porcakor postsvonat Budapest 4 óra 45 : poataronat Fiume 5 óra 52 , postavonat Pragerhof 6 óra 17 „ gyorsvonat Délben. Sopron 1 Óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 , postavonat Barcs 1 Óra 40 „ postavonat Budapest 1 Óra 59 „ postavonat Este. 9 óra 50 pereskor kevertvon. Budapest Bócsujh. Budapest Pragerhof 11 óra 35 Barcs 11 óra 25 10 óra 26 10 óra 55 postavonat gyorsvonat postavonat postavonat Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SANDOB. Felelős szerkesztő : TASS ALMOS. Laptulajuonos: WAJDIT8 JÓZSEF. HIRDETÉSEK. Csak 3 frt. 300 tuozat szőnyeg a leggyönyörűbb török, kocskás (Sobotlich) tarka szioü mintákban. 2 méter hosszú, í\'/3 méter szélességű rögtön eladhatók ós kerül da rabonkini in ég csak 3 frtba. Vámmentes, a pénz beküldése vagy utánvétel mellett. Lábszőnyegek, ágy mellé hozzá illő páronkiot 2 frt. 2196 1—1 ADOLF SOMMERFELD, Dresden. K IsiételaibM uatm ajMMö. 35 XXXXXXXOOOOOCXXXXXXXXXX30C A SCHLICK-FÉLE VASÖNTÖDE- ÉS GÉPGYÁR-KÉSZ VÉNY-TÁRSASÁGNAK GAZDASÁGI GÉPOSZTÁLYA Budapest, Vaczi Ut 1696—1699. sz. (Központi raktár váczi körút 57.) ajánlja tartós és legkitűnőbb kivitelben szállítható éa nem Bzállitható szegesreuászerü járgány-cséplőgépei tisztító készülékkel vagy anélkül, úgymint BAKER-féle gabonatisztitó rostáit, továbbá as ál(aInno»au kitűnőknek diámért számos duó díjjal kitűntetett éa a f. évi ápril hóban a hoheuheiiui, würítembergí k. gepvizHgálóintézeí állal kipróbált én minden lekintdben igen j\'íknak és ajánlhatóknak nyilvánított S t IIXIC K-K KI: .TI FA CD-féle kettes- és hármas-ekéit. Raktáron tart továbbá: kitűnő (Sack után) épített mélyítő ekéit, egyes ekéket fagerendélylyel. Little »iant csöves tengeri darálókat, szabsdalm. Pannónia darálókat gőzhajtásra, egyes és kettős őrlőmalmokat szij- és kerékhajtásra, 2I72 5 6 tengeri morzsolókat, szecska vágókat stb. stb. gff" Képes árjegyzék ingyen ée bérmentve* Tg® Sohxi.lmsKitt tebfavuu ekáiolc fóra&iir.: Budapesten, Tarnóczy Gusztáv urnái. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. Z Á L ?1 K ö t l7 Ö-#T jtriíros:29én:iá8. ÁRA: a ivenkint 1 méter 1 csomag yagpapiros (Pergament) legjobb minőségben — — — — — — — zsineg, hólyag-papirral együtt — — — A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk "gyík l<-gzéassvo*bb SAVANYUVIZE meljr.1I Dr. Arakaí Antal L. Or. Varia Zsigmond f5orvo>ok biionyitTnya >i -rínt elismerteiét:, hogy kitttnö szolgalatot tet a légzési, eméutéii és vücslő szervek hurutoa baBtalmaiail, a gyermekek -;őé» angol bajában vérszegénység, a gyomo- idegrendszer bint&lmain alapú -" bajaiban. Sírral TeL7lrre éléita jízsíí italai szoiial. íriti Hitéltei áladéikor kspbití. f\'rsktir: 211918-H) SZÁVA JÁNOS-nál I 5 o o A legújabb igen díszes kiállítású fénykép keret (papirosból) valamint egyszeri) és díszes LEVÉLPAPÍR monogrammal, virágokkal és anélkül többféle nagyságban és dús választékban kaphatók Wajdits József könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán. Rustoii, Proctor ós társa \| Bai ajánlj gőzfflozfayaíkal Budapest, Nádor utcza 39, és 41. szám ajánlják a legelsó dijakkal kitüntetett H fa és szónfűtésre, ü m szabad, szalmaiütő X M gözmozdonyalKat pzcsi dobmentö OSZÖGTiSZTITO KÉSZÜLÉKET izubáljuzható \| mítgváUezló heogirrel. g Hoffher-féle egyszerű és tisztító cséplfikészleteket járgányhajtásra. \| X Kemkü\'önben mtodeoDemQ gszdaiágí gépekéi és eszközöket. 2160 Ö —10 J X A rJ eary-zédteK: bérmentve titilcietiieB: \| sjjttWsf^^ A déli vaspálya Csáktornyái állomásától 2 és fél Órai távolságra. Magányos és közös bérkocsik a vaspályától. A 45° R melegségfl forrásoknak és a kénes iszapnak fe-IBImuihatlan hatása van esúz, köszvény, ízület bajoknál stb. ivó-kúra mellbetegek számára. A gyógyintézet a legnagyobb kényelemmel rendelkezik. Orvosi felvilágosítással szolgál dr. Fodor A. Alapíttatott 1858 WALSER FEIIEJNCZ Jp elsó magyar gép- és ttUoltdazerek gyára, harang, és érezöntódéje BUDAPESTEN. Eottenblller-ateza 66. 3 ¦ Ajánlja gyártmányát, J" mint magyar különle-gességet kutakban és mindennemű szivaty-¦W tyúkban, elvállal teljes 5 vízvezetékek berendelj zését,varosok, főldbir-? tokosok, ipartelepek, armentesitő tarsula- alapon és kedvező fel- ¦? tótelek mellett ajánlkozik % köz- és magánfürdőt: Ji felszerelésere, szagmen- ^ tes ürszókek feláili- gF tására és minden via nr művi munkalat gyors í és pontos kivitelére képeL ^ árlapok és részletes költ- Jl ségtervezetek kívánatra J1 SEWIFÖIAS ötszörösen vegyelemezve. LeiöáiílS asztali fiz. - Orvosi terMéljeítöl ajaalu Tartalma: <b tok és magánzók ré- % szérűi modern technikai Egyetlen belföldi szfvattyu-gyár. díjmentesen küldetnek. Szécieiijlfor. Prellail KroMorfl Mai flíesslIWi 97-854 53534 48 888 48-094 43-793 Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, gtrem és Klein és Beriin Karton. --.....• v.. ......ljJÍ ,-. S081 27— • Kltant8tés\| Beesés Trieszt-1 Wajdits József ktavTnyosidijából N&gy-K&niaie.. NAQY-KAXIZSA, 1884. Julias 6-án, i EHnrttti. v ~7 egesi ˇ» "......8 frt-____ ts^vz» ..... * > ¦¦/jyfi erre......S , Ü,7Í> íírtir. 10 kr HIRDETÉSEK % liavabui petitaorban T, tnsseüaxrx 6 ¦ Bunden további torért $ kr NYILTTÉBI1EN ¦oruokeul 10 krért vétetnek tei hiuestari illeték Bunden egyes Wfd.-lésért 90 kr. Exetondú. HuszoBliarmadik éviolyaia, A !sd ixellemi részét illető kcxlemé-nyek t acerkesxtíhöz. ínyafri réttét illető kízlumények pí\'dit, kiadóhox bérmentTe intesendők: N AGT-K AN í #Í8 A Wtsssiossáz. ítenafutetien levelek cáak israerv mar.fci.tari.iit; tói frigat Itatnak sl. K . : ..: Dvm küldetnek. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, ,nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet-, a „zalamegyei általános uoitótestolet", a „uagy-kapizaai kisdedneveló egyesület\', t „nagy-kanizsai tiaztí v önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kűdfálasztmány hivatalos lapja. Uetenkloi kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tártaim a lap. Felhívás előfizetésre! Az ér második felével ismét felkérjük lapunk pártolóit, hogy előfizetéseiket meg&jitani s lapnnkat terjeszteni szíveskedjenek. Mi — amennyiben csak tehetségünkben áll — Igyekezni fognnk t. olvasóinknak egy vidéki társadalmi lappal szemben formált igényeit kielégíteni. Hogy pedig ez Ígéretünket mentül inkább beválthassuk, kérjük dolgozótársainkat is, hogy szerény lapunkat — becses Ígéretükhöz híven — továbbra is támogatni szíveskedjenek, így hiszszük, hogy nehéz, de szép feladatunkat megoldhatjuk. Lapunk előfizetési ára: Félévre (jul. —decz.) 4 forint. Negyedévre (jul.—okt.) 2 forint. Hazafiúi tisztelettel: A kiadóhivatal. Aratás alatt. Péter és Pál napja után általánosan kezdetét veszi az aratás Magyarországon. Más esztendőkben ilyenkor már legalább megközelítőleg ismertük az aratás eredményét, mert erről fogalmat alkothattunk magunk nak a cséplési próbákból; de ma míg ép oly bizonytalan az eredmény, mint volt a tavasz végén. Csak egy bizonyos és ezt a folyamatban lévő aratási munkálatokból tudjuk, hogy az aratás az abnormális időjárás daczára sem szenvedett késedelmet és ha lesz mivel, idejekorán fogunk megjelenhetni a világ piaczon. Igen kedvező tavasz után, a legkedvezőtlenebb nyár következett. Mikor s vetéseknek égető szükségük Tolt nedvességre, a legnagyobb mérvű szárazság uralkodott és a mikor beköszöntött az esős időjárás, arra csakugyan el lehetett mondani, hogy nem volt köszönet benne. A rozsda kivétel nélkül minden vidéken ellepte a vetéseket és habár eleintén ugy látszott, hogy veszedelem nélkül fog eltűnni, a folytonos esőzések után felhatolt a kalászba is, ugy, hogy az aratási eredmény csökkentésében kétségtelenül nagy szerepe jutott az idén a rozsdának is. A szokásos elemi csapások sem maradtak el. A biztosító társulatokhoz rendkívüli számban érkeztek kárjelentések és ma már bizonyos, hogy az idei jég-campagne ismét veszteséggel végződött, miből azonban az is következik-, hogy Magyarország össztermése is erős csökkenést szenvedett. Zivatarok, felhőszakadások hol itt, hol amott, de majd minden nap apasztották aratási eredményeinket és ha a mult esztendei kis termést jórészben pótolta a növekedett termelési terület, ez évben e pótlás kimarad, mert több ezer hold termő főidet tíz borít. És e különböző és még más elő nem sorolt csapások daczára, nincs hiány oly hangokban, melyek leg alább is átlagos termést várnak. Hogy honnan merítik e meggyőződésüket, azt nem vagyunk képesek kitalálni, mert ha a jo minőségre hivatkoznak, ez minden esetre argumentum, de csak egy, melylyel szemben tömegesen állanak oly jelek, melyekből csak gyenge termést lehet következtetni. Ily körülmények közt tartózkodnunk kell határozott ítélet mondásától és nem fogjuk szaporítani az erveket sem a jó, sem a rosz termés mellett. Megtettük ezt máskor, mikor világos tényekből következtethettünk, de nem tehetjük ma a vélemények nagy ellentéténél fogva. Sajnos, hogy még mindig nem bír tuk elérni azt, hogy legalább július elején biztos adatokkal rendelkezzünk a vetésekről. Az még érthető, hogy a magántudósitások ellentétesek és ezek ilyenek maradnak mindaddig, mig lesznek ellentétes érdekek; de; hogy a nagy apparátussal dolgozó j földmivelésügyi minisztérium mért uem képes oly tudósításokat beszerezni, melyek befolyásolhatlán oldalról érkeznek, annak csak mélyebben rejlő hiba lehet oka. E hiba az aratási tudósítások szerkesztésében rejlik. Elismerés illeti a minisztériumot, hogy az ország minden kerületéből és gyorsan értesiti a közönséget, a vetések állásáról, de nagyobb bei-becscsel a tudósítások csak akkor fognak bírni, ha a gazdasági tudósítókat egy ki&íé megrostálja, mert vannak olyanok is. kik e tisztük fontosságáról és annak lelkiismeretes be-1 töltésének lényegéről fogalommal sem \| bírnak és ha továbbá a beérkező tudósításokat, mielőtt azokat kinyomatja, el is olvassa, és kiküszöböli \| legalább azokat, melyeknek valószi-j nütlensége kézzel fogható. Nem tartjuk ezt épen könnyű feladatnak, de nem is lehetetlennek, mert tessék elolvasni a washingtoni gazdasági osztály jelentéseit a vetések állásáról és az aratási eredményekről, azokban nincsenek ellentmondások és ha megengedjük is, hogy e tudósítások nem mentek az iranyzatosságtól, legalább következetesek és nem értesítenek egyik hétről* a másikra, oly változásokról a vetések állásában, a minők egy hét lefolyása alatt elő sem fordulhatnak. Utóvégre it az nem járja, hogy mig a magán-tudósitisok egyhangúlag konstatálták a rozsda fellépését és terjedését (ez egyre nézve tökéletesen megegyeztek a magántudósitások), addig a hivatalos lap mit sem tudott a rozsdáról és miután a nagy közönség inkább ad hitelt a hivatalos jelentésnek, természetes , jhogy egész a mult hétig abban a véleményben volt, hogy a rozsda, ha itt-ott mutatkozott is, eddig nem tett kárt A mult héten aztán a .Közgazdasági Értesítő" azzal lepte meg a világot, hogy az összes vetéseket ellepte a rozsda és ha ezt csak egy héttel előbb közli, — mint a hogy közölhette volna, mert több, mint hat hét óta keringnek már a rozída hírek — ki tudja hány százezerre rugó összegeket mentett volna meg azok részére, kik a hivatalos tudósítások nyomán adták el termésüket vagy vettek termést még lábon. Különben akár a hivatalos, akár a magántudósitások bizonyuljanak valóknak, azt most már kevésbé fontos és sokkal nagyobb érdekkel bír azon most már kétségtelen tény, hogy Magyarország gabnakiviteli jelentősége egyre csökken. Ha még oly jó termésünk van is, nem tudjuk azt többé ugy értékesíteni, hogy abból a mezőgazdaságnak oly haszna legyen, mint a mult évtizedekben. A nyers termést ma-holnap alig fogjuk exportálhatni, annyira körül vagyunk véve védvámokkal és legfőbb ideje, hogy a mezőgazdaságot összeköttetésbe hozzuk megfelelő iparágakkal. Itt v?na baj fő kutforrássa. Nincs iparunk, sőt a háziipar is csak ujabb időben nyert némi fejlődést. Az iparfejlesztés, vagyis uj keresetmódok meghonosítása az, minek a hiányát leginkább érezzük és e nagy hiány megszüntetésére kell mielőbb törekednünk, akkor aztán nem kell félnünk sem védvámok, sem külföldi konturren-Cidától. Az iparos és a műhely. Hadd járuljak én is szerény észrevételemmel azon kérdéshez, hogy miért nem boldogulnak hazai iparosaink. Azon okokat, melyek e tárgyban már elmondattak, talán nagyon is gyakran elmondattak, nem togom ismételni, hanem elmaradottságunknak egy oly okát említem föl csupán, mely eddig — tudtommal — még nem veit fölvetve. Pedig ezen ok igen fontos s emlegetése annál czélszerűbb, mert elhárítása csakis sz iparosoktól függ. Talán fájni fog társaimnak a nyiit őszinteség, melylyel egyik hibánkat a nyilvánosság terén szellőztetem, de én azon- nézetben vagyok, hogy ha minden társadalmi osztály hibáit lehet és szabad, sőt kell is nyilvánosság terén fölemliteni, hogy e hibák ismertekké és orvosolhatókká legyenek, hogy az illetők mintegy a tükörben láthassák meg hibáikat — ez alól mi — iparosok — sem képezhetünk kivételt, reánk nézve is csak haszonnal járhat az, ha valaki tükröt tart elénk. Igen nagy oka annak, hogy mi, magyar iparosok, nem boldogulhatunk, szerintem az, hogy nem szeretjük a műhelyt. Mihelyt nálunk az iparos önállóságra jut, mihelyt saját műhelye van s két-három segédet állithat be, azonnal kezdi az urat játszani, hátat fordít a műhelynek s a munkát segédeire bizza. Ö maga vagy gazdálkodik, vagy a sörházban, kávéházban politizál, képviselő- és városi választások alkalmával pedig korteskedik. A műhelybe csak néha tekint be, s akkor elégnek tartja egyet káromkodni, .látva, hogy a munka nem jól halafi, vagy, hogy fuser-munka készül, s azzal megy tovább, azon meggyőződésben, hogy kötelességének eleget tett. A dolgoztatok azonban nem elégszenek be ezzel, hanem szidják a fuser-munkáért, sőt nem maraduak a szidásnál, hanem más műhelyt keresnek föl. Annak, hogy a fölvállalt munka késedelmesen és sokszor rosszul készül el, legtöbb esetben oka az, hogy az iparos nem néz a munka ntán, á szegedek pedig ezt tapasztalva, a könnyebb végét fogják a dolognak. Németország szorgalmas s müveit iparosai nem igy tesznek.— Ott a mester nem ül munkanapon a kávéházban, nem lót-fut más dolgok után, hanem műhelyében van; ő ad A. Történeti adomák és jeHemyonások a l$-<Bk század eUö fiiébök K ötli: ssentoártoni D a r n a y Kálmán. Régen volt as, midőn jó Öregeink leg* kedvesebb szórakozásnak tartották pipa itá mellett víg adomázással töilen. a hosszú téli ceteket; ritkán is elegyedtek öregeink vitatkozásba a politikai nézetek miatt, -banem elmés megjegyzésekkel vagy találó adomákkal fegyverezlek le elleneiket. As adomák nagymestere, Deák Ferenciről ast Üssem már mindenki olvasott, én is érdekesnek találom a pár év aiatt &« se gyűjtött adomákat egy 8l éves öreg ur Eitner József, ki jó ismerőse ˇ olt Deáknak és testi lelki barátja Kisfaludy Sándornak, elbeszélése utao, kojtolni, de nemcsak Deák Ferenciről akarok ezúttal pár szót szólni, de kortársairól is nebány jellemvonást, es e ssásad első* felének néhány érdekes eseményéről. DEÁK FEKENCZ ISMERKEDÉSE KOZÁRY FARKASSAL. Midőn Doák Győrbe a bencxótek iskolájába járt, ugyanajon tanárnál volt BsálUsoü. hol már előbb Koiáry Farkas laautdUrsa lakott, mikor először meglátták egymást, Deák barátságossá szemébe nézett K. Farkasnak ée hogy ai isme-rstaég mihamaj-á.b megtörténjék, meg-ssólitotta Bhát téged, hogy hívnak* „ffa Koaáry Farkas fagyok, Kosáry se akarván hátramaradni szintén megsiöiitotta „hit .éneked mi a neved" Deák Fereooz, > olt a Til.ii. „Tudom hogy diáknak jöt- tél fel, ast is elhJssem, hogy Ferenc* a kereszt neved, de a vezeték neved mi* csoda?\' Erre Deák dühbe jött: „hát nem érted, bogy Doák a nevem?" „Majdaz elválik, hogy miiyen deák lesiess, de a nevedet mond meg !" Deákot is elhagyta a béketűrés, és már-már öklével akurta megértetni, de a zajra bejövő házigazda kiegyenlítette a félreértés szülte összeveszést. „ Egyszer Deák Pápára átázott, midőn előre értesítve lettek a pipaiak, nagyon sokan várták a Griff vendéglő előtt, végre megjött, a tömeg mindig nagyobb lett, egy ssidót is oda vonzott a kíváncsiság meg is kérdésié egy közelében levő artói, hogy kit Tárnak. .„Most jött meg Deák Zalából" A uidó tovább nem érdeklődött a dolog iránt egykedvűen ballagott hasafelé, útközben találkozik egy másik ssidóval, ki azonnal megkérdezte tőle zsidós német nyelven, hogy ki jött a „Griff\' szállodába „Kpee e S t ü dent aus Salatiensis Co-m i t a t\', volt a ráláss. Szent-Györgytől Kessthelyíg egy postakocsin utazott Deák Eitner Józseffel, uikösben előjött » ssó minden féléről, többek köít a vasat eszméjéről is. „Éa ti kedveltem a vasul eszméjét monda Deák, addig mig tulságra nem vitték, de eásel is ugy jártam, adat gyermek koromban, mikor nagyon szerettem a oii-kot, egyszer kimentem a folyó mellé játszani és láttam, hogy a csíkok közt mennyi béka és kígyó tanyázik, ei órától fog/a utaltam a csíkra még csak rá is nézni," » Egy társaságbin többen panaszkodtak, hogy nevük nincs bann a kelandá-numban és így nem is tarthatják meg. „Ez nem kibúvó lyuk — monda rá D-ták Urtsátok meg „Mindenszentek napján", as ellen senkinek se lehet kifogása." * Skublics kapitány, midőn a nemességet első ízben megadóztatták össze találkozik Deák Fereoczczel. „Ferenc* -bácsi magát okos embernek tartják, adjon nekem tanácsot, hogy az adó alul kibújhassak. „Oh öcsém azon könynyen lehet segíteni, írassa be magát szamárnak as nem jön as adókönyvbo. Mikor a sajtóbiróság Kossuthot elítélte, Ügyében hcrcz.Metlernich-hez ment fel Bécsbe Deák. Metternich ssivesen fogadta Deákot ét /• ór6 beszélt vele országos ügyekről, mar elmúlt dél, a her-cseget kétszer is hívták ebédelni, de csak nem mozdult helyéről, midőn Deák jól végesve difigát felállt, bocsánatát kérve as alkalmatlankodásért eltávozott, Metternich be ment vendégeihez és Deákra azon megjegyzést tette „m é g ily okos magyar emberrel uem beszéltem." Deák Ferenos nyáron rendesen sógoránál Ossterhuber Józsefnél lakott Sst.-Láaxlóu, Egy nyán este naplemente után Osztorhuiber elment a gazdaság ntán igy Deák magányosan maradt a kastélyban kis vártatra beállít hoasá nehany. fegyveres rabló, pénst követelnek Deáktói, ki eleinte azzal védekezett, hogy a hasi ur nincs itthea, ó csak vendég, de midőn meggyősődött, a dolug komoly állásáról át sdta nekik Összes pénz készletét; mivel a rablók nem voltak megelégedve, mert író asztalán fekrÓ aranyóráját és egy aranytollat is elvettek tőle, melyet caak Deák azon kérésére adtak vissza: „mindenemet elvihetitek csak ezen arany tollat ne. mert es kedves emiék.\' Deák ss»vai oly hatást csináltak a rablókra, bugy nem csak az arany tollat sőt még óraiat ia visszaadták, megelégedve a kapott pár ssaz forinttal. * Deák egyszer Inkey Sándornak, ki Schei nevü hires uzsorásnak sokkal tar-tosott, következő két értelmű mondatot mondtat „Sándor ist war, das« du in Schei\'s bände gekommen bist. DEÁK ANTAL (Ferenos bátyja). Midőn Deák Antalt megválasztották első alispánnak, egy szép beszédet tartott, melyben előhozta: „mi lelkiismeretemtől kitelik, mindent megteszek a megyeérdekében, nekem megyei huszár nem kell, mert úgyis van magamnak, fizetés sem kell mert van miből élnem. Deák Antalnak volt egy fiatal házi zsidója, ki mindent megszokott venni mi eladó volt, hanem asért mégse ment semmire, egysser midőn be megy, Deákot éppen jókedvében találta, ol kesdelt vele botondásni többek köst kérdette tőle, hogy miért nem hásosodik Qieg, „Megházasodnék én örömmel tekintetes uram de ninos mire." „Na hacsak as a hiba, ason segitsUnicl" J&uel kihivu ístá-lójaba. „Nézd itt van egy vén ló, est fogd be abba a rossz toosiba, majd avult szer* ssámot taláiss a padláson tegnap úgyis megdöglött 10 drb birka annak vidd el a borút és kereskedj vele, h-mem rövide- sen megmutasd a feleségedet! A zsidó megköszönve szívességet, elvitte a bőröket; rövid idő múlva megiB nősült as alap jói meg volt vetve, mégis szedte magát. » Egyizbea Dővecaerbeu képviselő kijelölés végett Zichy elnöklete alatt gyűlést tartottak, többet felssóltitottak annak elfogadására de eredménytelenül, végre . kérték fel, hogy fogadná el a jelöltsége:. Erre Zichy felált, „ha uraim megválásaiknak elfogadom, hanem a prográmm, bessédet mindjárt elmondom. Én uem tudok beszelni, beszél helyettem Djk Ferenos, Dák nem isiik bort, én meg majd helyette bort issom. KISFALUDY SÁNDOR. Kisfaludy Sándor midőn a királyi testőrségbe lépett, atyjával átakart menni Keszthelyre lov.it venni a vásárba. Rossz ut levén, lovai is az úthoz hasonlítottak, igy nem ie lehet csodálni, hogy Szántónál megEÜlyedek. A véletlen arra hozta Gróf Fostetich Györgyöt ki már hírből ismerte Kisf«ludy Nándort. Kocsijukat kivontatva, megkérdezte tőlük, hogy mi járatba mennek, és tova hajtatott. A mint haaa ért, első dolga volt a vendéglősök-höz üzenni, hogy ha Sümeghről t ilyen és ilyen ur jön, értve a Kisfaludy Sándort atyjával, azt mondják nekik, hogy minden »zub* elvan foglalva, csak is a Grófnál van lakás; as ssivesen lát n^nden vidékit, Igy Kistaludy ü kénytelen volt atyjával a Grófhos menni lakást keresendő. As öreg Gróf már a kastély kapujába várta Őket kit ispánnak öltözve nem ismertek meg, bemutatták magukat a Gróf magát T o 1 a a y ispánnak nevese, ^m-gjegjíeadü Tolnay a Fe»:e. HÜSZONHAEMADK ÉVFOLYAM. UW.I KÖZLÖNY. JULIUS 6-án. 1884. utasítást minden irányban és ellenőrzi a munkát Itt aztán halad a munka, mert a gazda szeme serkenti a munkásokat, kontármü nem kerül ki a műhelyből, mert minden darab a mester szemei előtt készül Ennek aztán egyéb tekintetben is nagy haszna van. A segédek sokat tanulnak a folyvást jelen lévő mestertől, szorgalmuk is fejlődik s derék, képzett iparosokká Tálnak. A mester pedig nem szokja meg a dologtalanságot, nem költi el pénzét csupa unalombél potyaleső barátok körében, nem avatkozik oly dolgokba, melyek nem tartoznak reá s mindezeknek kedvező eredménye a vagyoni gyarapodás. A tétlenség szülője a korhelységnek; ezért sok nálunk a naplopó iparos, kik vagyonilag szemlátomást hanyatlanak, az adósság őr-vényébe sfilyednek, mert a mi iparosaink nem szeretik a műhelyt s folyvást a dologtalan uri élet után áhítozva, elhanyagolják üzletüket. Azt mondja a magyar iparos: eleget dolgoztam segéd-koromban, ideje, bogy már pihenjek is. Igy azonban csak olyan ember beszélhet, aki soha sem szerette a munkát. A munkaszerető embernek a dolog kell iemes élvezet, s azon ember, ki az általa választott ipar-ág gyakorlásban, Ügyességének fejlesztésében és ismereteinek gyarapításában nem talál őrömet, a ki nem büszke arra, hogy műhelyéből szép munkák kerülnek ki, az soha sem fog az ipar terén boldogulni, bármily czélszerü ipirtőrrényel legyenek is az államnak. Vetkőzzük tehát le azon rosz szokást, mely a magyar iparos tulajdonsága, 3 melyről itt röviden említést tettem; mi legyünk a műhelyekben folyó munka vezetői s ellenőrzői, igyekezzünk azon lenni, hogy minél tökéletesebb készítmények kerüljenek ki műhelyeinkből és én ez esetben biztos szép jövőt jósolok a hazai iparnak, meri ekkor saját édes hazánkban kulorsztgbeü készítmény nem fogja leszoríthatni a mi műveinket. Egy iparos. A hazai hirbpirotiaiGisrsl. Id. Szinnyei József minden év elején himatatást szokott közzétenni, A folyó év elejéről szőlő jelent meg a „Vasárnapi Újságában és az de- ez idő szerint 719 hírlap (ezek közt 481 magyar) jelenik meg továbbá, hogy 12,704 magyarul beszélő egyénre esik egy magyar hírlap; 13.911 németre esik egy német, 34.782 szlávra egy szláv es 101,034 román ajkú egyénre egy román hírlap. Az érdekes kimutatásból átvenzszük még a kővetkező adatokat: Összesen 18 4. elején a fővárosban 222, a vidéken 106 helyen 2S9 és 1 külföldön jelent meg, (mig a mult 1883. év elején Budadeaten 183, és 103 vidéki városban 244, külföldön 2 hírlap és folyóirat adatott ki magyar nyelven). Ezenaivűl megjelent hazánkban idegen nyelvö és folyóirat: német nyelven 151, (1883. elején 136); szláv nyelven 53, (1883. elején 53); román nyelven 23, (1883, elején 21); olasz nyelven. 6, (1883-elején 4); héber nyelven 2, (1883. elején 2); franczia nyelven 3,(1883. eleje 3); Összesen 237. (1883. évben 219, a magyarokkal együtt 46). A magyar hírlapok gyarapodását a mult év kezdete óta a következő kimutatás tünteti fel: 1883. elején 1884. sl.jén. I.Pol. napilapok 20 25+ 5 II. Pol. hetilapok 36 3s-f- 2 IlI.Vegy. tartalmú képes lapok 4 5-f- 1 IV. Egyházi és i«K. lapok 28 31+3 V. Szépirodalmi és vegy. tart lap. 15 24+ 7 VUlumoristlap. 7 10+3 VII. Szaklapok 81 87+ 6 VIII. Vidéki 1. (nem pol. tartalom.) 104 IX. Hirdetési lap. 5 X. Folyóiratok 106 XI. Vegy. melléki. 21 n 427 íicnek előneve.) Ason kéréaultre, hogy ¦terelnének a Gróf ártól ssailiat kérni, ason válaasl kapták : „ A Gróf ur nincs iiíhon asonban szállást éo ia adhatok. É* ezeel elvolstte ókel a kastély egyik sso-bajaba, es ogynttal estére meghívta ölte\' vacsorái ni, mondván mintán a Gróf nincs itthon a kas élj b. fognak vscsorátni. Ai Miéi kedólyeaeu töltötték osak éjfél falé mentek, alndni. Másnap mire íelebredtek faár a Gróf emberei, előkészítettek minden rokareekedót, hogy ba két ari ember jön lovat venni, drágára lartaák, hogy ne vehessenek aemmiáron. A Gróf akarata saerint tfr\'.ént minden, as ss nem tudtak lovat venni, délre ismét viessa tértek a kastélyba, bul már ebed várt reájuk. A Gróf még mindig ás iap4a sserepet jatasolta, ebéd végestéve! levesette éket as iatálóba, megmutogatandó a grófnak lovait. Amint egy-Bíer barna asinfi teltvér lobos értek, mely hasonló volt aaiare Kisfaludy iovaihot, kérdi as ispán Kisfaludy tói, hát ezekhez mit szól Tábla bíró ur. BMar biaony ilyen lovakat magam se dobnék ki utalómból." Eszel megnézve mindenfélét a ksatély-telé ballagtak, Kisfaludy mindjárt fogatni akart és hassa jönni, asonban ai ispán semmi esetre nem engedé óket vacsora előtt hasa menni. Jokb losshüsével utasni; aaaal Ti-gasstatts nket. Vacsora után Kisfaludy kocsija elójáii, ék megkbe>önve a ssives vendég látást kocsijukrs ültek. A lovsk táncaolvs jöttek Shmeghig, mihes Kisfaludy nem volt kossá ssokva, rá asólt s kooiiera, hogy ne tUse annyira a lovakat; erre a kocsis hátra fordult: nem ütöm éo tekintetes aram a jó abraktól tánoso! aak, a mit s Grófnál ettek. Végre hasa erve Utalóba akarja i kocsis vetetni a két loval látja, hogy ott világosáig van, és benlalálje a gróf lo-vássat !¦ 6 két roaaa lórival. Ekkor jött óssrej miért nem aülyedtek meg Tisssajö-T»t, mert a Gróf két téli vér Wt1 eaa-réUeíele roasa!ovakat. Alováasegy leve lat adott át Kistaludynak, melyben azt írja remélem saaTáaak ara less és rfil ki belőle, hogy Magyarországban, meg. 1840. elején^6 ™W"LP ™\'-- hazánkban. 1847 ben 33. 1848-49 ben 86 magyar hirlap jelent meg. 1850. elején 9 lap adatott ki magyar nyelven. Í854. márczias 5-én, mikor a „Vasárnapi Újság" megindult, ezzel együtt 20 magyar hírlap és folyóirat jelent meg. 1861. elején 52-tő volt a magyar hírlapok és folyóiratok száma. 1862. elején 65 1874. elején 208 1863. m 80 1875. , 246 1864. 70 1876. , 240 1865. . ,75 1877. , 268 1866. m 81 1878. , 281 1867. 80 1879. . 324 1868. m 140 1880. , 368 1869. a 163 1881. . 356 1870. 146 1882. . 412 1871. Í64 1883. , 427 1872. 198 1884. , 482 1873. » J01 109+ 5 4- 1 115+ 9 55+14 482+55 Az első magyar hirlap 1780. jan, l-éü jelent meg Pozsonyban (Rát Mátyás ..Magyar Hírmondó"-ja). Budapesten 1788. okt. 8-ás szerdán indult meg az alsó magyar rendes hirlap Magyar Merkurius ezimmei, beten-kint kötszer járt és Paezko Ferencz betűivel nyomatott Pesten. A második lap Pesten az 1806. július 2-án keletkezett „Hazai tudósítások\'1 szerk. Kulcsár Litván. V,z volt az első magyar hirlap, mely 4-rét alakban jelent meg és hosszabb életű volt. 1830-ban 10 magyar hirlap és folyóirat jelent hírlap és folyóirat jelent meg magyar nyelven. 1780 óte megjelent hírlap és folyóirat magyar nyelven összesen 2041 (a fővárosban 1091, a vidéken 950.) 6915 évfolyamban. Szakok szerint: I. Politikai napilap 112. (Budapesten 86, vidéken 26.) — IL Politikai hetilap 169. (Bpest 64, vid. 105.) — IU. Vegyes tartalmú képes lap 38. (Bpest 30, vid. 8.) - IV. Egyházi és iskolai lap 131. (Bpest 79, vidéken 52.) — V. Szépirodalmi és vegyes tartalmú lap 173. (Bpest 136, vid. 37.) — VI. Humorisicus lap 99. (Bpest 53, vid. 35.) - V1L Szaklap 324. (Bpest 236, vid. 88.) - VILI. Vidéki lap (nem politikai tartalommal) 360. — IX. Hirdetési lap 41. (Bpest 16, vid. 25.) — X Folyóirat 481. (Bpest 302, vid. 179.)— XI. Vegyes melléklap 113, (BpestSS, v;d. 25.) — Összesen 2041 hirlap és folyóirat jelent meg 105 év alatt magyar nyelven. VMekozat a ktlera alien. Hogj a too etelben, -h* a koleri egeaz htviaukig eibaiai, ez becnunket kestulotleoul DO taliljon, a kbsooaeg resserSl ia minel elfibb megkezdondo\' bi atony0« elfikeszilletek ssukaegesek it pa dig olyaaok, melyek iltal totlQok mm-tegy megedsve, a kulcra behstaeinak le helMeg slleualihasgnn. Roviden negj ponlban fogIalhal6 as ossze, mire figyolmfinkel ez irinybaa legiokabb kali forditsnuok. Liak 1) taplalkozas, 2) a lisstassg, 3) a rubasal kalló megválasztása, 4) mindennűmü ki-csapoogások területe. 1. Mi a táplálkozást illeti, legfőbb elvül ittasak ki magájuknak, agy aa evésben, mint Írásban mértékletességet. Semmiféle jó minőségű tapsser aem ártalmas, ha ast mérsékelve elvessük. Jó minőség Q teljesen éreti gyümölcsöt épen ugy ehetünk, mini i> ¦ kosai tett boa, tésstás-ételeketvagy . .lékeket stb., csakhogy mindent mérte.tel. Gyomrunkat sohase terheljak meg. Különösen óvakodjank ss olyan eleiektől, melyek hasmenést idézhetnek elő, mivel as es által meggyengített test a kolerának kevésbé leis képei ellenállani. Sőt, ha valakinek hasmenésre vs.n hajlama igyék naponta makkávét. csokoládét, - ha borivó, közönséges vörös ó-bort. Mi ss italokat illeti, ki ssokva van a borhoz, sörhöz, ast mérsékleleseo ihaűk, de utóbbinál ssfik-séges, bogy as jól kiforrait legyen, mert a tökéletlenül forralt ser ártalmas. A pálinkának, különösen a borovicakának ivísa, mely sokak által a kolera ellen mintegy spéci ficamnak tartatik, ásóknak, kik ahhoz már hozz vaunak szokva,, csekély mértékben meg lehet agyán engedni, de ssok, kik pálUkáfafes. borovi C6kához ssokva nincsenek, canpán a kolera elkerülése cséljából sst ne igyanak, minthogy as ily erős italokhos nem ssokott >>servetet eseknek élvesete által csak gyengilletik a nélkül, hogy a kolera ellen megvédetnék. Kik italai canpán vizet hassnálnsk, ason legyenek, hogy ivó visök mindig tiszta, friss legyen. Oiy kutak vizét, melyek köselében ár-oyékszékik, peczegödrög, trágyadombok találtatnak, italul ne használják. 2. A tisztaság ugy a testre, mint ruházatra és as egéas testre is kiterjedjen. A testnek gyakori mosása állal a bőr kigŐzölgése elősegiítélvén, a teet erősít lénk. A íördés meleg napokb n, kellő leg kihüiött testtel, a már jól átmelegedett folyóvisekben nem ártalmsa; de a tavukban, posványokbani fördést, mint as nyáron falukon szokásos, a gyermekeknek ne engedjük. A tiasts fehérruha a testet fal frissítvén, annak lehető gyakori vállosletáss asüksegát. A lakósaobák tisztaságára nem elég azok nak osponkinti szorgos takarítása, ha-nem elaer Ül hellénül szükséges ssoknak szorgalmas ssellőstetése is. As udvarok Uztán tartás, ssintén szükséges, ásókból mindennemű állati hulladékokat, rot-haló anyagokat el kell távolítani, a ga nejt, trágyái elhordani, as árnyékiséke ket, peczegödröket, csatornákat kitiszti. tani és fertőtleníteni. 3. A ruhásat kellő megválasstásárs ssinte figyelemmel kell lenni, azaz ugy öltözködni, amint a levegő hŐmérséke ast megköveteli, hogy ugy a test a meghűléstől megóvasaék. Nagyon kell vigyázni, hogyha a földmunkás erős man-munkájs kösben megissad és a nyári tőrré nap, talán egy elvonuló zivatar köveikestében, megbidrgssik, msgát meg kél lovat nem dobja ki istálójából, alá irva Tolnay Gróf Festetich György. * Herteiendy Ferenoz egy megyei díszebéd aikalmávsl kérdezte Kutaludj- Sándortól, hogy van as bogy Tábla b;ró ur asinorüvei mind oly ssomoru vógséaüek holott kegyedtől függ, hogy a darab hő ¦eit boldoggá tegye." „Barátom azt én nem tehetem, ha te irss sainmüvet há sosiud össze vslameoyit, talán a te müvedhez hoLsá illik." * A városház -.éren hol jelenleg a aü-meghi önképzőkör díszes épülete áll ezelőtt 4 oszlopos nyitott félszer állott, mely 1848-ig a városi uraknak és Tábla bíráknak naponkinti gy ül helye volt, letelepedve a padok hiányba az ott levő hosscu gerendára, rendes és napos vea dégek voltak : Kisfaludy Sándor, Meier Őrnagy , Oizterhaber Imre, Farkas László, Farkas Gábor, Enner Jófseí\', Herteiendy és Nedeotky. Egyszer ép pen midőn s hass ügyeit tárgyalták, a városház elé egy 12—13 érez fiút vésettek a csapó padhoz, mert éjjel elalüá. ós a marhák a tilosba mentek. Irgalom nélkül rá is verték a 3 5-öt. Kisfstudy S. megütközéssel szólt Eitnerhez, hogy mi* csoda szivvel bünteihetnek egy fiatal gyermeket ily köményen, me\'yre Eeitner csattanósan feleié : „hogy lehelne s gyermekeket 100 botra nevelni- ha nem a 15-nél kezdenék." Gróf FESTETICH GYÖRGx. Deák Ferencinek méltó tá«ss voít az öreg György gróf sőt meg anyibaa felül multa, hogy es utóbbi minden komoly ügyének humoros zsiot szokott adói. Egy isben megüresedett, s hahóti apátság éz s vele járó ksssthelyi plébánia. Kagyoj sokan folyamodtak az apátságért, hanem as öreg grófnak egyik ae nyerte meg teUiásét, mig végre tudomására jött, hogy SsőllóVGyörökön Horváth novü plébános nagyon rendes és müveit ember és mellette kitűnő egybás térfin M\'ndjárt átnézte a folyamodók névtorit, ne hűtse, hanem valamely melegebb rabat, szűrt zib. vegyen magira. Továbbá mivel nálunk a legforróbb nyári >" pókra gyakran igea bűvös esték és éjszakák következnek, azok kik a szabadban hálnak, kellő takaró és öltözékkel legyenek ellátva. 4. A kicizpongásokat, as éjjeleséseket, továbbá agy a testi, min\' a szellemi monkábsn való megerőltetést kerülnünk kell. A nebés mezei munkában ¦sinte ugy, mint s túlfeszített ir illetni munkában kimerült test megfelelő nyugalmat követel, mit ha tőle megvonnak, sőt s nyugalomra szolgáló éjj.leket is kicsspongázokrs, dorbésolásokra,^, mulatságokra fordítjuk, akkor s test kimerül és sokkal kevésbé lesz káps as sst esetleg megtámadó kolera batáaán«k ellenállni, mint egy erejét el nem pazarolt erős, egészséges test. Ezek volnának röriden azon szabályok, melyeknek követése és folytonos szemmel tartása már most ssükiégee arra, hogy ss esetleg nálunk is megjelenhető kolera megtámadásától lehetőleg mentek msradjank. As állam első, a törvényhatóságok másodsorban minden-lehetőt elkövetnek a betegség behatásának meg-aksdályozáaárs, ssonbsn nekünk, a nagy közönségnek, sem sssbsd semmit elmulasztanunk, hanem össsetett vállakkal sson lennünk, kogy annak erejét, nela-láni behatása esetére, tőlünk kitelhető, leg megtörjük és gyengitsűk. Rövid értekesésem befejezte előtt ssükzégesnek Isrtom még megjegyezni, bogy valamint minden nyáron, ugy sz idea ia fognak kolerin esetek előfordulni, melyek a koleráéhoz hasonló tüneteket mulatnak ugyan, de avval nem asonossk. Fenti óvssabályok ssoros mrgtarláaa mellett as iiy kolerin eretek is síig fognak valakinél előfordulni, de ha mégis előfordulnának, azonnal orvusért kell küldeni, kinek megérkeztéig illető feküdjék ágyba, takarja be magát, különösen hasát jó melegen, melegitzen erre aaoakóba kötött sót vagy korpát, z as isssdás előidézése z a görcsök megisüntetése cséljából igyék fodormentáé tbeát, mely minden háznál kapható, lábait, ba ásókban görcsök lépnek fel vagy elhidegülnek, mleg pálinkával dörzsöltesse, ba pedig hányás által lépetik meg, jégdarabokat nveljen; legelső és elmulssshatl&n teendő asonban, mint már említem orvosért küldeni. DR. LENDVAY BEKÖ. de Horvátbot nem találta ssok közt Másnap korra reggel, egész egvsserüoo, asi lehet mondani kopottan ölldive pos!S> kocsiján elment SsőllÖt-Györökre. Dolgát ugyintéite, bogy vssánap reggel :/38 órára ott tegyen, be is ment azonnal a templomba és bele ült a többi emberek kosé a hátalsó padba. A templom «agyou megnyerte tetsséaél tiastsságs miaic. Míse után Horváth plébános a szokott predikáliót megtartotta, mely egysserü volt ugyan, de szavaiból kilátszott, as olvasottság, de legiokább meghódította, as öreg grófot, hogy nem haasnál idegen szavakat hanem tisztán a nép nyelvén bessél. Midőn a hivek oszladozni kesdtek ő is kí jött, sietett a plébánoshoz, a ki előtt alázatosan \'levette kalapját. Horváth nyájasan Brólitotta, mivel szolgálhatnék barátom, inkább jöjjön be szobámba mondja el kívánságát, Featetiob mindig levett kalappal kísérte, mielőtt a üsobába értek volna, elkesái* Festeücn kérését: „Fótissíelendő aram I r. ekem oagy kérésem velos, de felek előre, bogy \\em teljesilhet:! ..Csak mondja meg barátom, a mi tehetségemben áll, mindent megtosaek." Ha mégnem vetné kérésemet, fogadja al a hahóti apátságot; különben eifelejlrvtecs mondani, hogy én Gróí Festetich György vagyok. A plébános meglepetésében oly aavsrba jött. bogy ast se tudta s saját kalapját vegye-e le vagy Fesieticbót, ki még mindig kesében togta, legyeiéi, rögtön be vésette szobájába, hol idő kellett mig as &fÖeatől és meglepetés tói ssóhoz juthatott. Horváth később püspök lett ás Kopáosy vti egyidejűleg hercieg prímásnak k&sdi-dáttatott, azonban kinevesietéee elŐU maghalt, * Festetich Györgynek egyszer dolga lévén Pesten meglátogatta Márkás hét személyes táblai bírót, azonban Márkus nem levén otthon irodájában osak egy Írnokot talált, es nem nézett ki aokat as érkező egyszerű öltözékéből, elejbe kiáltott, ns uram bátyám kit keret, a sagy-sigóf arat volt a válása, az bis níoos itt- hon jöjjön egy óra múlva. Nagyon elvagyok fáradva tekintetes aram engedje meg, hogy itt ezen a padon ülve bevárhassam, mert öreg lábaim nem bi\'ják a gyalogolást. Hát csak üljön le aram bátyám; ssokott dohányosoi? ha kerül felelt rá a Gróf, na hogy megne unja magát, itt egy pipa gyújtson rá, ezzel egy rövidssára pipát nyújtott át, maga pétiig huB2U8fla.ru pipájából, sson gondolattal eregette a füstölt, hag; esen öreggel most minden ostobaságot elhitetek. Mindjárt mégis kosdte tervét. Hát urem bátyám szokott-e vadászni ? nébs néha szoktam mert hát ez már a gazda emberekhez húisá illik, hanem azt mégsem tudja, hogy kell a tusokat vadászni? Nem bizony tekintetes ur, no majd meg lanittom. Vegyen aram bátyám egy ökörbőrt azután terítse magára éa ba tusoko kat Iát négykésláb közelítsen hozzájuk, így könnyen lőhet belőle, mert a tusokok ast híaaik, hogy ökör jön, pedig aram bátyám. Est a sulyokvetést Fe&tetich viszonozni akarva, 5 vette fel a beszéd fonalát, „Nálank nincsenek tasakok, hanem van egy. kis íavank (értette a Balatont) oda járok réczósn:, tadja e tekintetet uram, hogy kelí réczéi fogni?" „Nem bisony,ast mégBempróbáitam.BaArra akkor hála fejében én Unitom meg tekintetes urat. Ásta ki a bélit egy nagy Bárg« töknek, hassa ast tekintetes or a fejére ét üljön bele a nádasba; a róczék majd azt hiasik, hogy tök pedig tekintetes ur feje ét rá szállnak akkor caak húzkodja le óket lábaknál fogva a vísaiál" Mig egymást tsnivgatták, vadássat forté-¦ysAra belép Márkus, ki meglátva Festeticset rendkívüli barátságosan hozzá tieta^ Micsoda szerencsének kössön hetem, hogy méltóságod megtisztelt beetet látogatásával stb. e szavak hallatára as írnok közül is kezdett forogni & föld. Mar kos kikérte trsgának sson aierenoaét/ hogy ebédre maradjon nála, mit Festetich asoa feltétel alatt al la fogadott, ha as iraok :Jt meg lesz híva, Márkus csonnal teljeeite\'.ts kívánságát, as ímol. habár ritkán réazeeüU ily nagy megtist- A gazda ami ékeztető táblája. (Egy amerikai pályadíjnyertes dolgosat.) A ki ast akarja, bogy gyermekei megszeressék otthonukat, tegye ss: kellemessé. A ki sst sksrja, hogy földje Őt bőven táplálja, oe feledje ei sst viszont elég tápanyaggal eljárni. A juhok nyáron tok friss füvet, ió árnyékot és tissta vizet kivannak i Télen teltetéaben, mégis ma ssivesebben ette volna meg otthon egysserü ebédjét mint főnökénél, as ó helysetében végig drnkt kölni 7—8 fogásos ebédet, mert meg vol-róla győződve, hogy konfektnek egy ér leimet leczkésett kap. Mit volt tennie szalonrahássan öl ios ve,megjelent Márkot ebédjén. A gróf nagyon barátaágoatsa Üdvözölte Őt, mi megiokább sggssstolts. Az ebéd kösepe tájáa cszkugyso látta s vihart közelegni, midőn a gróí elkezdte: mesélni, hogy mily jól mulatott a tek. írnok úrral. Tanítottuk egymást vadászni, a tek. ur engem \'.osokot én meg öt réosét vadászni, Márkus maga it kíváncsi voll, hogy mit beaséihetett össze itnokjs, kinek Kesébe puska sohasem volt, túzokot pedig talán csak kitömve látott, ezért kérte Featetiohet, hogy mondaná el mit mesélt irnokja, erre asi monda Featetioh, majd én elmondom a réctefogáat as Írnok ur pedig a lasok vadászatot. Igy aS írnok, szégyen teljes aresesal kénytelen volt elmesélni, a társaság habólai költ a tusokvadátsatot. 1NK.EY FERENCZ. Következő tanulságos jótanácsot sdts fiainak halálos ágyán Palioí Inksí Fe-rencs. Fiaim, ha porotok less, arra vigyázzatok, nekem életemben volt 99 olysn pöröm, hol nem volt tiszta igazságom, még is megnyertem, egyszer azonban egy pöröm volt, s hol tíssta igssam volt és ezért nem is jártam utáaua, és est elvesztettem. Megtörtént Sümegben 1836-ban midőn a nemeseket első ízben sdóztatták meg, hogy egy nemes assaony fején sajtárral megy as alsó kútra, ntközbeu ta-Ulkosik egy hasonrangu nemet aassoay-nyal; mindjárt utnnk ia indították fce-roplŐjUket,. hegy megbeaséijék a haza ngyeit. Hallotta e komám asssony mi ss u}«ág. Nom biaoa én te mit ss hallottam. Hát árit szói efehos édes komám asssony, hogy es a német, adót vetett ránk nemesekre. Melyik aémet? Hit a csiszár, pedig kitudja maga neme» ota- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLŐHY dig jó" akolt, jó azallőstatést és szabályos t&karináayozáit. A szabályosság mind h takarmány mennyiségére mind az elete" íd jére vonatkozik. Jobb szálatoknak télen egy adag t6!d takarmány mint as orvosság. Ai állattenyésstésbegyengéd erély-íyel keli eljárni. A rosas kocsis teszi a rossz lovai. Több oyereaséggel jár egy jé allatot tartani, mint két roaaaat. A trágyadomb oly fontos legyen gazdának, mint a pénsea ládája. A gyomok épen agy kimerítik a talaj erejét, mint a I«gbsznoaabb termények. Gondolkozzál alaposan, szánts mélyen, trágyáit bőven, műveld a földet gondosan és bőven fogss aratni. A tudomány és tapasttalat szövétneke — ápolva a gsedasági lapok olvasása által — legbiztoi abban véseti a gasdát a sikerbet. A Uluj jó művelése többet ér mint •gy e6 ssársz időben. A jó házi bérenrlesésbes mellŐsbe-tetlenül szükséges egy kis könyvtár. Persse a gazda kenjv tárában gazdasági könyveknek is kell lenni. Rossz gssdálkodás éa nem is ildomos ellá\'.ni a gazdaságot mind"U ess kösse! és géppel, mely a munkát megkönnyíti, de nem venni meg a feleségnek mindazt, a mi as 6 hasi munkáját megkönnyíti. Ai éles, könnyű kapa nagy mérge a gyomoknak. A ló-ixmok munkája olosobb mintás emberi izmoké. Tehát, a bol lehat, as előbbit kell hassnálni. As a gabona és széna hoz rendesen legtöbb pénst a gatda asebébe, melyei lábún hajt a vásárra. Iparkodás, gondosság és pontosság sok hsssnot, lustaság, gondatlanság és hanyagság sok kárt hot. Egy férgei m-gölnt tavasasasi annyi, mint százat megölni nyáron éa 10,000-et ősszel. Majd minden betegséget a tisztátlan levegő és vis vagy mértékletlenség okotza. Sseiesd a madarakat. Védd meg őket ellenségeiktől és ók meg fognsk téged óvni a te ellenségeidtől: a rovaroktól. Nemrég meL ast hitték, hogy akármilyen nevelés jó a gasdának. Most már tudjuk, hogy jó nevelés keli neki, nemsokára pedig Csak a legjobb nevelés less neki elég JÓ. A deszka, tégla és kő sokkal olcsóbban tartja melrgen as állatokat, mint a takarmány. As s gasda, ski nem olvas gazdasági lapot, okvetlenül hátramarad. A kis lyukakat kell betömni, a kis hasadékokat kell kijv.tani. Csak a tudatlan ?Ibii ast, hogy nem tanulhat mátoktól. A gazdasági gépek többet romlanak, oidón nem haaasaltatDak éa a Mabad JULIUS 6 ín 1884 ber e vagy nem. (Esen érdekes szóváltás anuál inkább megérdemli a feljegy-sasi mert némi fogalmat nyújt, mily téves nézettel birtak az akkori nemes aassonyaink, kik szerettek folyton a hasa ügyeiről tanakodni.) Honnan származott a Pecsovics szó! Midőn az adózunk vagy na adózunk \|ToJt a korteakedés tárgya, ép agy etetitek a szavatókat mint most a képviselő í választásnál. A legerősebb faarcz volt Szegdzárdon. As ottani urasági tiszttar.ót Peosoricsnak hívták, és ehhez gyüiekes-itek s nem adózók. Most a piros és zöld toll jeleste a pártot, akkor meg azt kér Idézték hová mész enni, ha ast mondta jPecaovicshoz; agy mindjárt tudták, hogy \|a nemadósók zászlója alá tartozik. 0. Annusnak. Te vagy, te vaLy szőke kis lány, A hegynek tündére, Melyről rózsa fénnyel ragyogsz Lelkem édénére. Bájfánnyeddel eláraaztád Lángban égS szívem, Helynek tütébCl kipattan., A forró szerelem. 8 most, szeretlek kis angyalom, Oly forróm szeretlek. Hogy nélküled, boldog soha, Soha nem is Isisek. Saereat te ís kii angyalom, óh! aeeress hát engem, Stíved loghíhb érzetére!, Zengd el e dalt nekem : -ílol a kía madár, ;—virágot parkban, r—óssa liget mellett E—efelsjea bokorban; I—nefelejcs bokor 1—dylli tanraja, A—keresi föl ¦—aponkínt, kis párja. N-ent sokára én is, a—jdalt lengve néked l_ tereiméin hevével k—ereslsk föl téged t—tanyádon. ég alatt hevernek, mint a használat átt^l. Ha a gépek nincsenek jól megkenve, egy óra alatt többet romlanak mint egy év alatt, ha jól megvannak kenve. A gyomokat akkor lehet a legol csobban éa legkönnyeben Kiirtani, ami dón éppen kibúvnak a földből hírek. — A koleráról jelen saámonkban is hozunk közleményt; jövő számunkban azonban Tersánczky József úrtól, járatunk orvosától hozunk teljesen helyi érdekű közleményt e tárgyban. — A nag-y-kanizsai önk. tűzoltó-egylet f. hó 6-iki rigaimán belépti díj és felülnsetésekbői befolyt 89 írt 95 kr. kiadás 59-89 tiszta haszon 30 írt 6 kr. fel 0\'fizettek: Miltenbarger Sándor 50 kr. N. N. 10 kr. Farkaa Anna 40 kr. N. N. 20 kr. Szóm mer József 70 kr. X. N. 10 kr. N. N. 20 kr. N. X. 20 kr. Peltzmann Péter 20 kr. N. N. 10 kr. N. N. 5 kr. Grünhut Henrik 1 írt 10 kr.N. N. 10 kr. Farkas István 1 frt, N. N. 10 kr. Oséze-^ sen 5 frt 5 kr. Ezen alkalommal agy a szíves feíülfisetők, valamint azoknak kik becses látogatásukkal az egyletet sserenoaéltetni kegyeskedtek ; — bálás köszönetét nyilvánítja a rendezőség. — Nyilatkozat E becses lap utóbbi számában az óvodai sárünnepély ügyében téves értesülésen alapult csikk jelent meg. A jul. I-ód tartott választmányi boríték alatt postán megkoldotta ellenfelének. — A kinivssban kijelenti, miszerint a párbajvivás abból álljon, hogy készítsen as ellenfél egy darab asztalos munkát, olyat, hogy a: ó általa készttettél ve tekedheasen, — és ha az övé t. i. az ellenfélé leas szebb vagyis (amint írja) ő less a búvóss, akkor ö, vagyis aa, allén fél, lőhet reá ötöt, — ha pedig nem, akkor egymásra törnek, de egyikójöknek veszni kell. — S végűi kijelenti, hogy a kihívás alól többé ki nem bajhat, mert a párvi-vásra engedélyért, — tanuk aláírásával, már a községi elöljáróságához is folyamodóit, s így nincs más hátra, (amint általa határozottan írva van) szabad választás : kard vagy revolver. — Hí különbség van a sajtó és anyós között i Erre vonatkozólag egy szellemes összehasonlítást tett egy szerencsétlen vő. A sajtó a közéletben ugyanazt a szerepet játasa, a mit as anyós. Mindenki fél tőle, de senki sem szereti. Míg mindent elites, addig I tisztelik, mihelyt azonban gáncsolódik, a pokolba kívánják mindkettőt. , — Kit is szivnnk mi magunkba í A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a városok ulczai porában gyapot-, kender-, gyspja , selyem-, haj., tolldarab-kák, továbbá virágpor, keményítői sze-mecskék, bőrhámláai részek, szénpor, áe-rány-anyagok, különböző sóoemek, je-gecsek, elhullott rc farkak és infnsoríum ciirák, különösen p-dig gombsesirák éí baoieríák vannak. Érdekes azt is tudni, hogy egy, a szabadban éld ember napon setééi pénz a Magyar 2aIoo kiadóhivatalához (Budspest, kerepeei-nt 13. sz.) küldendő, — Lapunk müveit olvasói bizonyára sietni fognak megszerezni a magyar irodalom e díszét. — X> város polgármestere egy gazdag bankártél meghívást kap ebédre. A polgármester előveszi a meghívót, melyet neje küldött be hivatalába, s azon hiszem ben, hogy aaját inasa vár a válaszra, ráirja a meghívóra: .Silány ebédet ád a bankár, a fámi.ia ostoba, a társaság unalmas. Nem megyünk. — As indorsált meghívót a bankár inasa hazaviszi a bankárhoz Tableau. ülésen szó sem volt arról, hogy a sárün- nepélyí nyilvános mulatság azért maradt kint 300 ezer kryptogammagport éa2500 el, mivel Somssicb Lőrincz ur aznapra bacteriat lélekzik be, mig ugyanaz egy ellenmulatságot lett volna rendezendő; betegszobában 80 ezer kryptogammag-elmaradtigen is azért, mert több választ-;port éa 141 ezer bactenát szí be egy-egy mányi tag leköszönvén, ssept. 8-án lesz a j nap alatt rendkívüli közgyűlés által kiegészítve; a meglevő választmányi tagok közül ismét számosan távol vanoak s július végén is távol lesznek, e rendkívüli eset folytán a jelentékeny rendezési költségeket az egyesület, terhére koczkáztatui nem lehet. A zárünnepély jövedelméből határozott Összeg a költségvetésben felvéve nincs, de igsn is van „Vigalmak" czimen 150 frt, melynek beszerzéséről a választmány bizonyára gondoskodni fog, ha a testület kiegésziive letz. Ennyit kívánt megje gyezni az elnökség. — (Helyei adtunk, e nyilatkozatnak; de álláspontjára nem helyeskedhetüuk, mert as a körülmény, hogy -öbb választmányi tag leköszönt, nem ad jogalapot arra, hogy a zárünnepély, — mely a kíededneveléa megkedveltetéséhes és terjesztéséhez a legkinálkoxóbb és legsaebb alkalom ¦— elejtetvén, egy kis körbe szorított vizsgálattal pótoltassák : hova a szülők sem, az Ügyért érdeklődők, annál kevésbé férnek be. Furcsa biz ez épen mostl Lehat, hogy még viszatórüok e tárgyhoz, mely tagadhatatlanul kissé fátyolozott. Szerk.) — Egy marakozi bort szállító fuvaros a Récee felől városunkba jövő uion, it\'ae állapotban kocsijárói leesett éa lábát törte. Ápolás végeit a helybeli kórházba szállj ¦•tátott. — Párbaj engedélyért folyamodott egy palotai becsületes asztalos mester. A párbajra okot a következő eset szolgáltatott: a kihivő és vetélytársa közölt,— ki szintén asztalos mester, — Óriási verseny keletkezett bizonyos asztalos munka fölvállalása miatt. Mi természetesebb,mint az, hogy az egyik tél, állítólag minden kigondolható rosszat reáfogott táraára, csupán azért, hogy ezáltal annak hitelét megingassa. — Ennek következménye azután az lett, hogy a sértett fél, a becsületén ejtett szenny föltolt minden áron ellen fele vérévél akarván lemosni elhatározta, hogy ó ellenfelét (ajai szavai szerint)egy tisztességes pártviváera felszólítja, megírta tehát a kihívást, meg pedig egy 50 kroe bélyegivan éa egy rossz tekete késtyuvel Fokról-fokra halad az á\'taiánoe érdeklődés azon kiváló irodalmi szemle iránt, melyei Fekete József ás Hevesi József szerkesztenek. Be fokról-fokra emel kedik maga a saemle <a, mely a aajtó egyhangú i lelete saerio t pazarul van kiállítva és a legelőkelőbb helyet foglalja el a> irodalomban. Ét valóban a .Magyar Sálon" ugy irodalmi mint művészi tekintetben olyan magas niveaun áll, hogj annak egyetlen művelt magyar család ból sem volna szabad hiányosoia. Am csak kitűnőség van a magyar irodai JomOan és művészeiben, ast a Magyar Salonnak sikerült maga köré csoportosítani ugy, hogy a Magyar Sálon a legelső rangú külföldi müvekkel is bátran kiállhatja a versenyt. Különösen élénkké teszi a füzetet; hogy a szerkesztik a hasznos és élvezetes olvasmányok mellett a mulatságosról éa szórakoztatóról sem fdledkeznek meg éa „Egyveleg cz. egész sora a tarka és mulatságos apróságoknak található fel. A 3-ik füse:, mely július 1-én jelent meg, még fölülmúlja az első fűzeteket agy a tartalom gazdagsága, mint a kiállítás pompája álul. Különösen ki kell emelnünk as egyes iilusztrácsiókat, melyekkel a szerkesztők minden közleményt éa csikket disaittetnek aaját rajzolójuk által. A tartalom oly gazdag, hogy ast lehetetlen fölsorolnunk. Legyen elég fölemlítenünk, hogy közlemények vannak benne: Jókai Mórtól, Agai Adolftól, Katona Józseftől (a Bánk bán szerzőjének egy teljesen ismeretlen ssiu-művej, Daiidet A-lonztól (gyönyörű no-veiette), Ábrányi Emiltől, EodrŐdl Sándortól, Kürthy Emiltől (látogatás Hal-vey Lauránál), dr. Hubay-től, dr. amennyitől atb. atb. Különösen felhívjak a figyelmet az „Egyveleg\' rovatra, mely teli van mulatságon kis apróságokkal. A képek legjobb nevű festőinktől erednek. Kii.önösen kiemeljük Meslerházy Kálmánnak egy gyönyörű hangalatteljea rajzát és a Margitszigete; ábrázoló 8 ssebbnél szebb képet. A Magyar Sálon előfizetési ára 1 frt 75 kr. — As előfi- Orvosi tekintélyek által vese, hngydara, köszvény és hólyag bántalmak ellen, továbbá a légid éa emésztési szervek hurutos bántalmainál rendelte. SALVATOR - épiim rasmeiitís immn - ttí.na.dtu, lltbíim Uriaimu forrií. Borral Baazaálva Igia katlana Süti Italt aialotltat Kapbate asváayviZ\'karaakedétekttea ét I tátika tyetyaztrtáraaa A Salvatar-tarrás leaztatdtája EPERJESEK Budapesten főraktár LOESKUTY L. wníl. S1S4 6—SO Kapható Rosenfeld Adolfnál. legjobb asztali- és üdítő ital, kitünó hatásának bizonyult köhögéssel, gégebajoknái, gyomor- és bójyaghti-nrtnál. 4> lattvBi Henrik, lírliWéi Bsjapui Lapve«e> éa kiadó: SZÁLAI 8ANDO.B Fetelói alerkeutó : TASS ÁLK6S. Laptulajaonoa: WAJDITS JÓZSEF. KT y litt ér.) hmank ogyilc logszóosavdusabb S ^JTT-^l. NTTT7VIZE kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomórnak az idegrendszer bsnUlmáin alapuló bajainan. Általában a víz mind azon koroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva kiterjedt keöVeltségnek örvend. 1883, évben 1 inillio palaezt ÉJgágti eL HIRDETÉSE^ -Dr. POPJP J. G. bécsi kW. udv. fogorvos. Stadt, Bognergasse 2. Anatherin szájvizének részletes hatása, leirra Dr. Janeü Qyal által használtatik a bécsi, párisi, bröueli is amsterdami klinikán; rendeltetik Opolcxcr rector- stagn. éa saáss Ur. ?dv. tanácsot, továbbá dr. Kletsitsky, dr. BranU dr. Heller, dr. 8orn, dr. Üonnensobein, dr. HarÜg tanár, brsnnciweigi herez. udv. orvos dr. Greaa, dr. Scheffer lovas;, dr. Getter I., dr. Marer, dr. Scbáfftr cs. Usáesoa által. A fogak tisztitisirs taolgál általában. Vegvtani tniajdonságai által feloldja a fogak kOzt UvS ártalmas anyagodat. Fölötte ajánlatot haisoálol -ebéd atán, mart a fogak közt maradott huarétxecskék rotbadásba menváa át a foganyagokat Teazé-lyertetik t a stájból roan szagot terjesztenek. Még axon esetben i>, .. .\'\' a borkő már . Qllepedni keid, ctéltaerQbben bagználhatŐ, mert a megkeményedés ellen is kai. Mert ha I a lógjak csak legkisebb része U megosorbuit 1 e fog mindenesetre tönkre megy éa a tSbbí -egészséget -fogakat is\'me,rroirti\'S7 A fögaJtnAV" visszaadja eredeti salunkét, m-rt minden anya-1 got vegytanilag tzétboat ét lemos. Igen h asz totónak biaonyalt a mesterséget fogak tisstitatánál. Megóvja eredeti sainBkef és fényüket, megakadályoaxa a borkő lerakodását S megórja mindéi: roaz taagtól, csilla pitja a fájdalmakat, melyeket odvat éa tértért fogak okosnak ét megakadályozza a baj tovább fejlSdéaét. Kpngy czélssertt az Anatberin tzájriz haaználata a toghna rothadása ellen, tüzetes saer az odvat fogak álul okozott fájdalmak csillapítására, taini\'ngy renmatikai fájdalmak náL Az ¦. .z- •..:. ; módon ¦ a nélkül, hogy károt követkesményektöl kellena tartani, a legrövidebb idó alatt csilapttja a fájdalmakat. Felette ajánlatos as Anatherin-szájvíz a lélegzet jö szagának megtartása, szintúgy a rossz sasgn lélegzet eltávolítása tekintetéből t erre elégséges e szájviz naponkint egy párszor i hasznalata. - Nem ajánlhatjuk eléggé a foghas daga-natoztágánál; ha az anatherin szájvíz csak í hétig is használtatik as előírás szerint, eltűnik a beteg fogbus fehérsége ét tettzSsb rózsaszínűre lesz. Ép oly hasznosnak bizonyai be az Anat-herin-szájviz laaa fogaknál, oly bajnál, melyben annyi icrophuloics ttokott szenTedni, axintogy ha előrehaladott kornál a tog eltűnése áll be. Bixtut .ser KS Acathetiu-iaájviz köny-ayeo verso fogaknál. Ennjk oka a fogedénykék gyengeségébea áll. Ka eaetben egy erőt fogkefe is szükséges, mintán ez a foghntt acorficáija, miáltal nj tevékenység áll t\'e ; egy zagy paJaezk I frt 40 kr, egy közép t frt éa agy kJa palaczk én 50 kr. Xövénffi fogpora rövid használat után a fogakat vakitó fehérekké teszi, anélkül, hogy az>>k ártalmára vol-na. Ára dobosonkint 63 kr. n AnaiJterin fogpaMája üvegzzelen- m ezekben. 1 frt 22 kraJ, jónak bizo- o nyalt fogtitatitő tzer. ^0 Illatos fogpastája. Rövid liatz- ^ ¦ na lat után vakitó fehér fogak, a ft fogak-(természetet ét möfogak) jn ápolására éá a fogfájás megazan- _ tetétére; darabja 35 kr. ~ log óloma igen gyakorlati s a legbiatoaabb szer a lyukas fogak ^_ onolaozására. Ara dobosonkint -4 3 fit 10 krajezár. A dr. POJPP orvosi növény t? szappan kitűnő pipereezer a aömOr, kttteg, amájfolt ésazeplő i ellen, a tisata, üde arezbSr «10- 3 moaditáaa ás fen tartására, SZ ? atka, porsenés, Ütalátalan arcz-bör kelések -el) en. A t ez köiőníén fdkéretlk világossá POPP os Ur. adv. fafiarvas-féla készít mén veket kérni, a csak az olyakat fogadni el, atel>ek saját védje-——1 vannak ellátva. Frls töltésben mindénkor kapható ügyazmtén iránién győgyszsrtárban, ftewkeTflaiedsf- ben és vendég! oiben. ) L rovatért nem vállal felelősségeta Sssrk. Ksphité: X.-Kanizsán: Király Fer. gjégytz Belos József gyógyzz. Prágtr B. gyégy. Fesselhofer József Rotenberg F. Uotenfeld A. A.-Lend-ián Kiss B. gyógyas. Marczaliban : Kist István gyógy- Muraatombatbau : Bánőcay A. gy. Kasathelyen : Braun P. g76ÍJ" Z.-Egeraaegen : Hollósy iy Karidon: Rachuts I. gyógyas, rspolczán: Glaser J. gydgytz. 80-tneghec: Stamborazky L. gy. Perla-lkon: Sípot K. oav. győgyts. Nagyatád: Füzterer K. gyógyaz. Nagy-Bajomban: Zlacaky U. gysa. uraknál. MOLL SEIÍILITZI1 Coaís ha uiiiidpn dobuzon Q a gyárjogy : a sas T éa sokttoro- y ¦itott ezég nyo- Q \| mata. látható. X Ezen porok tartós gyógyhatáia makacs gyomor- és altestbajok, gyomorgörcs és elnylákátodáa, gyomorégés, rögaött dagalás, májbaj vsrtelsláa, aranyér és a legkülönfélébb aoi betegségek ellen 30 ér óta folytonossá növekedő elismerésben rásaestU. Egy eredeti doboz használati utasítással 1 frt. Hamisítványok törvényesei üldöztetnek. Francia borszesz és si. K&asvény-, esés-, mindennemű baso-gatás ét bénnlás, fej-, fül- éa fogfájás sikerei gyógyi-tsaáhos bsdérzsa- lésre: körosztásiak mindennemű területek, és ssbsk, gytüadázok ét daganatok ellen Bensolse -rizsei ketarve, hirtalen betegedét hányás éskóJlka aUsn. ^•íp1"1^ uiasitátsal 80 kr. 8068 Valódi* KoU védjegyével ea névalálráaával. ! Moll A. ....._ királyi udT. szaUltó. Bécs. TucUaubeo Raktárak : Stfy-Raalx.a: Bein* M gyigjuerfe.. Sj-«Wa " ! Fas«ahof« Joasaf. BaTi: Doraer S. Caikt.raya : 0»Mj U oia- *g!fi& I Sziettvár: SaaUy Jóisef. Zall-Ejaraza, : HoU6syí. ajroajsaeréas. v NESTLÉ HENRI GYERMEK TÁP-LISZTJE Tókéletes tápszere csecsemőknek éa fryenge gjermekeknek. Bjsjr Egy doboz S o Jex. "fszj Disz ok-le vél- AEANY- é SzimUlan ÉRMEK mUá/F bizonylatok többféle ^^rflaV elsőrangú orvosi kiállításból, J 1\' tekintélyektőL gtabi aar. NKSTLl HEHE! Sf&STETT TEJE S0&~ "EJgy doboz SO Hor. "M Főraktár O&ztr.-Magyarország restire i B E R L Y A K F. ítsgy-KaaJzsás: Feaselhofer Jőztef ét Sotenfeld Adolf kereskedőknél és Magyaroritág öataot győgy-laertáraiban. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM Z A LA I KÖZLÖNY JüláOS «-fin 1884. ss X x Sf X X sc ss sc sc SS se SS ss-se ss ív ss ss ss SS sc sí; sc ss SS X X X gooococooooooox XXXXXXXXXXXXXXX 3 >— ű 5 j j I a[S - " ai. sj s 1 5 LUII « 0 * I » ; a S P ¦ SÍ - 5 8« ¦aligli divi il «ri: 8 ¦ 1 * 2 ?oí Hólyag-pap (Pergament) a legjobb minőségben ÁRA: ivenkiiít — > — — — — \'I méter- Jl — — — 1 csomag zsineg, hólyag-papirral együtt — 5 kr. 20 „ 10 0 0 c 0 0 I c c 0 0 c 0 0 I A MOHAI STEFÁNIA K forrás. j- Hazánk egyik ltgsiénSJfOsabb /S SAVANYÜVIZfi Q tnelyríl Dr. Arakai Antl és Dr. Viro» Qf Z\'igiaoncl főorvuaiik bizonyítványa szít- a" rinl clisin\'\'rtflti-tt, hogy kitűnő szolgála- v tot tess a légési, eméi/tési é* vlxalö Q szervek humtos liápíalnuiuitl, gye- a raeke!\' gfirvély t1* angol htjában v vérszegénység, C i. gyomor ;degr-ti j szer bintalmain alii- Q pu ó bajaiban. Ra í6L7itTE éléüei pezsLó Uilö Friss töltésben mindenkor kapható. Firaktár: 211918:0 SZÁVA JÁNOMJ Budapeaten, ÍV. sarkanytus ntcca 12. sz. és b löbb füszerkereakedésben. I 0 Ü 0 ek o K A legújabb igen díszes kiállítású fénykép keret (papirosból) valamint egyszerű és díszes LfiYÉL PAPÍR monogrammal, virágokkal és anélkül többféle nagyságban és dús választékban kaphatók Wajdits József könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán. Alapíttatott 1858, ? WALSER FEREINCZ elsó magyar gép- éa tftzoltöszerek gyára, harang- és érczöntödéje BUDAPESTEN. Rottenbiller-ntcza 66. Sí Xamkt&r: HiffKuWi! Weiss fivéreknél. Kapható: mindoo 4s»ínyv,z ker<«kedóeb»B, ebédlSkbeo «lb. 2088 12-25. Ajánlja gyártmányát, mint magyar küiönle-gességet kutakban és a, mindennemű szivaty-¦L tyúkban, elvállal teljes \|B> vízvezetékek berende-N zését.varosok.főldbir-íjj tokosok, ipartelepek, j» armantesitö tftrsula-tok és magánzók re\'s szérői modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyar, % alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik kőz- ós magánfürdőt felszerelésere, szagmentes ürszékek felállítására és minden viz művi munkálat gyors j, és pontos kivitelére képes -árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra _ díjmentesen küldetnek. ,g* SZÉCHENYI FOMAS legdúsabb tartalma Ka-trés, Utalás aávanyavlze ötszörösen vegyetemezve. rá. ~ Orfflií teHDtélj ettől ajülTa. Tartalma: SzMeiiííftr. Prsblaii Kroiáorfi Kubai SíissMüMi 97-854 53 534 48 888 48-094 43793 Petiiéi linraszoiate\'J k erlitt Raktárak Nagy-Kanizsan : Fesselhofer József, Strem ea Kftin ég Berdln Karton. 2087 28—• KttSntetéal BéK és ¦Trieszt gxx>c<xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx<v, X Posta- óhirü kénesfürdő, Távírda. x - X X VARASD-TEPLITZ (Horvátország.) A déli vaspálya tsSktoroyai állomásitól 2 és fél órai távolságra. Magányos és körös bérkocsik a vaspályától. A 45\' R. raslegségü forrásoknak és a - kénes iszapnak fsUMhatlan hatása van csúz, köszvény, izillet-bajeknái stb. ivó-kúra mellbetegek számára. A gyógyintézet s legnagyobb kényelemmel rendelkezik. Orvosi felvilágosítássá; szolgál- dr. FodOT A. IlMsT* ljeirást kivánstr* ingyec küld 2iu a-e - a fürdő-igazgatóság. Wajdits Jóssef könvvnyooidajilxJl Nagy-EaaizaiB. vlU6Y-IufeA, 1884. július 10-én, Huszonharmadik éyiolyam. 8 frt Bitzatéü v íéWrre negyed erre . ... . • Egy sxám 10 kr K1R0FJESEX , . 9 hasábos petitsorban 7, nasodsio: fi ¦ minden loribbi torért 5 -kr KTILTTÉKBEK toronkeot 10 kiért vétetnek tei üücitih illeték minden etjei birdV tésért 30 kr. fiietendő. KOZLOIY. A lap ixellemi részét illető kőilenté-ajek t szerkeartőjöi, anyagi résxét illető közleményei ppdifc kiadóhoz bérmentve intézendök : NAGY - K AN I Z S A Wlatsloská/. Bérmcntstlen levelek csak ismén muolta tártaktól fogadtatnak tt. Kéxiraiok viasza nem koJdetuek. A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet, a .zalamegyei általános UnitúteatQlet, a ,nagy-kaDizsai kisdedneveló egyesület8, önsegélyző szövetkezet,a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlválasztmány* hivatalos lapja. a »nagy-kanizsai tiszti Hetenkínt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! Az év második felével ismét felkérjük lapunk pártolóit, hogy előfizetéseiket megsjitani s lapunkat terjeszteni szíveskedjenek. Mi — amennyiben csak tehetségünkben áll — ügyekezni fogunk t. olvasóinknak egy vidéki társadalmi lappal szemben formált igényeit kielégíteni. Hogy pedig ez Ígéretünket mentái inkább beválthassuk, kérjük dolgozótársainkat is, hogy szerény lapunkat — becses ígéretükhöz híven — továbbra is támogatni szíveskedjenek. Igy hiszszllk, hogy nehéz, de szép feladatunkat megoldhatjuk. Lapunk előfizetési ára: Félévre (jul.—decz.) 4 forint. Negyedévre (jul.—okt) 2 forint Hazafiúi tisztelettel: A kiadóhivatal. Neféljetek a kolerától! Hisz! nagyon messze van ide Francziaország, költekezésének útját állni törekszik a magas kormány, hogy hozzánk ne férhessen. . Nincs oka léhát félni Zalamegye Kanizsa járásának sem, mert a lefolyt fél évben az egészségi viszonyok any-nyira kedvezők voltak, hogy most nincs az iránt nagy fogékonyság az emberekben, de még inkább, mert nem mutatkoznak oly szórványos betegségek, például lobok , váltóláz , hagymáz vagy mások, melyekhez hasmenés, hányás vagy görcsök, szóval hányszékelési kórjelek csatlakoznának, mint a kolerának elópostáí. Ily állapotban kereshetünk reményt és fogunk is ilyent találni, ha t. i. könnyelműen hibát nem követank el a magatartásban, mert ami ma ugyan nincs, az megtörténhet holnap, amikép nincs az a szerencse, melyet helytelen magatartással elveszteni nem lehetne. És ez annyit tesz: álljunk még is azért részen, hogy a távollevő ellenség készületlen ne találjon, tehát fordítsunk figyelmet 1-ör a köztisztaságra, 2-or lakhelyiségünkre. 3-or az életrendre, 4-er alkalmazkodjunk a hatórágok által szaporítandó ,orvosrendőri intézkedésekhez. \' I. Köztisztaság fogalma. Tisztán kell tartani az ntezákat, nagyobb városokban a nyílt csatornákat üde (és nem poshadt) vizzei le kell öblíteni, a házak udvarait tisztán kell tartani minden szerves hulladéktól (szeméttói), minden rothadó állománytól (trágyától), mint oly tárgyaktól, melyek járványkor könnyen magokhoz veszik a míasmát és járvány-kőltó fészekké fajulnak. Nem kell ilyeket eltúrni lakások és kutak körül, mert azonkívül, hogy megrongálják a levegőt, élvezhetlenné, egészségtelenné teszik az ivóvizet is. iLz éppen azért szükséges az iránt intézkedni, hogy külön kútja legyen az emberek- és külön az állatok használatára, mert az nem megengedhető, hogy az emberek használatára való kutaknál itató válnk legyenek az állatok számára. Ilyek a kiőzőnleni szokott viztól elpiszkosodnak, a kut és váln körül az állott, megromlott, elszennyezett pálott viz beszürenkedni szokott a kútba sat. Gyakran kell ezeken kivül tisztogatni az árnyékszékeket, az emésztőgödröket és csatornákat is. II. A lakhelyiség tisztántartásának fogalma. Szorgalmatosan kell seperni, súrolni, üde vízzel öntözni a ház különböző részeit bent és kívül, mert az üde viz elpárolgás által élenyt ad, az éleny pedig megrontani képes a levegőben létező betegitó anyagot, a földön elmossa, elhigitja, tehát megsemmisíti, hatástalanná teszi. Igen jól kell szellőztetni ajtók, ablakok feltárásával, hogy a szobában megrekedt, füledt, a kénanyag befogadásra is igen hajlandó levegőt külső, mint üde, éleny tartalmas, tehát egészséges levegő váltsa fel. Őrizkedni kell minden egészségtelen lakástól, nem tanácsos végre valamely lakhelyet zsúfolásig lakni. III. Az életrend fogalma. Helyes életrendet kell követni első sorban az élelmezkedésben. E tekintetben községek dolga a szegényeket, az ügyefogyottakat megbete-gülési esetek™ kivül is már mege-lózőleg;ápszerek!-al, tartózkodásfhely-iyel ellátni, mert tény az, hogy a kolera legkivált a nélkülözőket, az ügyefogyottakat támadja meg, kikről a betegség odatovább terjeszkedik és elég sok oly gondot szerez, mely jó-kori intézkedéssel kikerülhető. Legjobb, ha minden ember megszokott életmódját követi, elvetvén az elvetendő szokásokat, nem dom-béroz, nem éjelez és Őrizkedik az egészségtelen élelmi szerek — mint éretlen gyümölcs, állott hus, állott hal ékezetétől. IV. Az orvos-rendőri intézkedések fogaim a. A törvények mindenkit köteleznek az orvos-rendőri intézkedések iránti tiszteletre és kell is, mert kétségtelen azok fontos hatása, sikere. És foganatosítani is kell pedig pontosan minden rendeletet, részben, hogy hasznát lehessen venni részben, hogy kikerülni lehessen a mulasztásokért kiszabott büntetést. Azt rendeli az 1876 ik évi 14-ik közegészségügyi t- cz. 80. §-a, hogy a járványos és ragályos kórok eseteit mindazoknak, kiknek arról tudomásuk van, bejelenteni kötelességük. Ennek 7-ik §-a elrendeli, hogy mulasztás esetében, menyiben az át hágások büntettet vagy vétséget nem képeznek, 300 frtig terjedhető bírsággal; nem fizethelés esetében 60 napra terjedhető fogsággal közigazgatási nton büntettessenek. ,. Az 1879. XL. t. cz. 125-ik§-a szerint „Aki városban vagy más községben, a szemétkihordásra vagy a pöczegödrők tisztítására fennálló szabályt megszegi, vagy a hatóság tilalma ellenére házában, udvarában vagy annak közelében nagyobb meny-nyiségü szemetet, trágyát, vagy más könnyen rothadó anyagot összegyűlni enged, 20 fmtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Járvány esetén a büntetés 100 frntig emelhető! Ily óvatos elővigyázat és magatartással méltán mondhatjuk: „Nem félünk a kolerától!* Tersánszky J., KuizM járáiorroix. Az uj földadó kataszter. Hosszas vajúdás után megszületett végre a várvavárt csecsemő, de nem ünnepeltük meg születését vig zeneszóval, mert az új szülött ha nem is halva született, de mindenesetre idétlen leve. Sok szép reményt fűzött ez állami múhöz nem csak a törvényhozás, hanem az adózó közönség is és eme szép remények az utóbbi részéről egy emberöltőre meghiúsultak. Hogyne! Hisz 60—70 évre való érvénnyel lón az nj kataszter elkészítve, azaz mig a talajviszonyok lényegesebb változást nem szenvednek. És ezen egy emberöltőre készített nj földadó kataszter rosz a szószoros értelmében, rosz úgy teljességében mint részleteiben. Azon üdvös eredményt vártak e drága pénzen készült munkától, hogy a földadó egyenletesen és igazságosan lesz minden egyes adózóra kivetve és az egyéni birtokivekben mindenki feltalálhatja együtt az egyes adóköteles földrészleteket. Sem az első sem az utóbbi nem teljesült Mert bár felállíttattak minden egyes községben az u. n. mintaterek és mégis oly vaktában, olyan gondolom formán vannak, az egyes földrészletek osztályba sorozva, hogy azon eset is előadja magát, hogy egy birtokosuak, kinek csupa szikfoltos és vízmosásos földjei vaunak, a harmad és negyedosztályba sorozvák földjei; mig egy másisnak sokkal termékenyebb földjei az ötöd és hatod osztályba soroztattak. Megtörtént azon eset is, hogy helyszíneléskor az osztályozó biztosok az egyes művelési ágak osztályozását keresztül vivén a községben, hol egy gazdag és tekintélyes főúr terjedelmes birtokaira való tekintettel az osztályokat negyed és innét letelő hatod, heted, nyolezad jelzővel vették igénybe, s a minimumra leszállított tiszta jövedelem kidolgoztatván, az nj földadó czimén ezen A községre kiirott egyenes állami adó 7—800 frt apadást mntat, Ámde ezen apadást páralysálni kell B község földjeinek osztályba sorozásával. Elvégeztetett tehát e községben is az osztályozás, hol a népnek legszegényebb része tengeti nyomorúságos életét s az egyes földrészletek másod, harmad s innét lefelé negyed és ötöd osztályba soroztattak, a tisztajövedelem alapján megállapit-tatván az nj földadó az a mult évhez képest 7—800 forint szaporodást matat. Természetesen; hisz a mi kevesbedés mutatkozik A községben anagybirtokos kedvéért, azt E-bon egyensúlyozni kell és a szegény emberek kárára helyrepőtolni, hogy igy a törvényhatóság területére kivetett földadó teljességében meg legyen. És ilyen eset nem egy van, hanem számtalan. Nem csak az egyéni felszólalások száma óriási, hanem egész községek sőt egyes megyék is felirnae, petitionálnak a földadó igazságtalan kivetése ellen. , Siket fülekre találnak. Semmi féie emberi mű nincsen hiba nélkül s azért, ha egyes hibák becsúsztak is a telekkönyvbe és az egyéni birtokivbe, ezen csodálkozni TÁRCSA. Beállottam... Beállottam én la, Mar rég; katonának ; — ÜBslegéoye vagyok Egy kedvei bar»ának. Barna piror ki* lány As oo kapitányom, Hogy hoxxa iMgodtem Soha meg asm bánom. L1 «1 járok hoxai Eeténkint riportra: Katán uüítige vón Egy-két tttzw csokra Vagy pedig jelentem Kaményult kebellel Hogy télre a uirem Forrd szerelemmel. — Ilyenkor axntin Ho hámra indatok, Kii galamb ad sxlre í% enyémen dobogj ölelem kedvesem Úgy élem világom, Hogy .recraU\' lerak Talán meg »e bánom! Hagy Jóxsef. A buvarharanflöari. A .Peel" három árboezos poetegőzőa 1876. májú* havában Trón pille mellett, Le-Hevre látta*-;iban hajótörést szen-vedatu A kapitány ¦ legénysége mindent elkö ˇettek, Logy a különben alig terhelt hajót Havre kikötőjéig, vihessék, de ez a nagaa ár mellett lehetetlen volt A roncs falatjában az öböl közepén elsülyedt. A16 emberből álló legénység gyorsan, hevenyészett tutajon meneküli. Menté ladikjuk meg a törés pillanatában veszett el, s igy kétségbeesett küzdelem után s minden pillanatban kitéve zz ártőli lesodorta tásnak, testi • lelkileg megtörölt en partot értek. A .Qnsi Casimir Dulavigne ház soráD végig emberek tolongtak. Mind a .Caspar" vendéglőjébe igyekezett, hol & menekülteket ápolák. Végre is rendőröknek kellé közbelépniük, s a tömeg végre késő este szétoszolt. A kapitány Str JLevris is e fogadóban volt elszállásolva. Nagyon kimerült volt, s arcza lángban égett. A konzuléig s hatóság részéről hozzáküldötíek, kik a hajótörés iránt akarák kihallgatni, csakhamar távozlak, miután meggyőződtek, hogy z beteg állapotának súlyosbítása nóikü a kihallgatást nem foganatosíthatják. Egyről azonban meggyőződtek, hogy ti. ¦ hajón volt érték küldemény bői semmi sem mentetett meg. A német kon-eulaág különösen érdekelve volt e szerencsétlenség által s a hivatal főnöke tiir Jakobs még azon este válaszéürgönyt vett Berlinből, melyben a „Peel" posta-rakományának buvárharanggal megmentésére szóiittatott föl. L sürgöny esti 11 órakor ár kőzett Sir Jákobéhoz, kinek társaságában e sorok írója az estét töltötte. A konzol igen izgatott volt; maga indítványozta a.haranggal! kutatást, s most midőn erre hivatalosan felazőlitutott ugy látásik elhagy U bátor. ága. Biz utam, hogy hisz az igen érdekes ügy, a melynél kimondhatatlan sokat tanulhat. Végre a mentés •/¦*" meztetém, mik reá várnak s e körülmény már inkább telderité mint előzőleg mástél óra hosszán át tartott ézesszólá-flom a, tengeralatti világ csodás látványáról, Elvégre is sörben kereste as — igazat. Nem nsgy megerőltetésbe került az .Alhambrá"-ban 20 pohár zűrt meginni, mig aluiirt veszedelmes tökélyre vitte a tejes thea élvezetét. Igy telt el as est éjfélig — aztán mr. Jakobs hetelébe tértünk. * A havrei kikötőnek ama részében, hol a Southampton-, Bréma- s Hamburgból jövő postagőzösök szoktak hétről-hétre egy napon vagy pár órán át horgonyozni : a part mellett a viz fölé nyúló vasemelvényről sajátságos alakú födött alakú henger lóg a vizsaine fölött, melyet az arra járó idegenek órahosszant szoktak nézegetni. Ka a buvárharang. Bendszerint osak tudományos cxélokra szokták- használni, hogy segélyével a tenger fenekén kutatásokat lenesaen eszközölni, azonban a tengerben elsülyedt tárgyak fölkeresésére is használják, de Csak kivételes esetekben, ha t. i. a kere-reseadő tárgy értéke megérdemli a buvárharang kezelési költségeit. A bnvárharangok alakja többféle. Többnyire gömbölyű hengerslaknak — a havrei róvparaocsnokságé négyszögű, sarkain behorgasztoít. Fölül természete-tan födött s alul syiU. A harang mintegy máafélölnyi magas i egy négyszögölnyi térfogattal bír. Anyaga ras, mely mind oldalain, mind tetején pár ujjnyi vastag, oldalain több lábnyi nagyságú vastag üvegablakká-bir, ugyazinte tetején is. A tetőn u ablakok természetesen kisebbek, mivel a harang négy fala is keskenyebb felül i a tető térfogata ia e szerint caak alig há< rom négyszög lábnyi, E fönt alkalmazott ablakok tetszés szerint lecsavarhatok s vastag kanosuk bél készült légcsövek átvezetésére szolgálnak. E buvárharang volt ax, melyet másnap mr. Jakobs a révparancanokságtól a .Peel" posta-rakományának felkutatására ki bérlett. Ugy hiszem, nem lesz szükséges indokolnom, mért állt mr. Jakobs érdekéhen e vizalat ti leráodulásra engem beinvitálni. Reggelre ugyanis a busz pohár sör lelkesültség© már elpárolgott s három pohár chartrea sem vol; képes helyre állítani a merj s ne merj közti egyen-ly t. Végre is mart, még pedig en com-pagnie velem. Soká spekulált ugyan még ezután is, hogy vajon nem maradunk-e buvárharangostul a tenger fenekén s miután biztositám, hogy ily eshetőségnek ugyan ki vagyunk téve a minden lehetőség elvénél fogva, de nem ralószinü — megnyugodott. A „Héra, cl ee* parti gőzös vette elö-fekárboozára a buvárharangot, melynek alsó négy sarkára tetemes Ónsuly kapcsoltatott, hogy a sülyedés lehetőleg könuyen s veszélytelenül eszközöltessék; a harang felső fogantyújához hozzá erő síttetett a négy angolmértföldnyi hosssu .L vert vaslánca, a légcsők, mik ugyanily hosszúak, szinte átvezettettek a bavár-harang, belsejébe s ugy vitorlázott ki a .Heraklea* a hajótörés színhelyére. A baj csak az vol- még, hogy a hely, hol a „Peel\' elsülyedt, föl talál tasaék. — Egy igen ügyes búvár, ki az öbölben rendé érint ilynemű produkcsiót pénzért szokta mutogatni, ki különben egy haláss scoonert tart s ezzel tengődik, egy helyen le ís bocsátkozott — a vak szerencsére föltalálta a .Peel\'t. A .Heraclea" akkor vitorláit .back-brsase"-ra forditá, a szél oldalt érte a vitorlásától s a hajó megállt. A ladik leeresztetett a hajóról s mi beszálltunk abba. — A buvárharang két matróza kautscb.uk öltözeteikben, fejüket elfödő Üveges álczájukkal, mr. Jakobs — s ón. A ladikból kötélhágcsón feljutottunk a harangba s kapcsos vaspsdjain helyet foglaltunk. Fölül megegysser megvizsgálták a lánczot sa légcsöveket— aztán egy adott jelre ... a harang elkezdett sülyedni.. . vizet ért — lejebb eüiyedt ... a viz majdnem lábankig ért , . . aztán lejebb sülyedtünk s egyszerre íocsanást hallott* tunk fölöttünk. A hullámok Összecsaptak a buvárharang fölött. , . aztán ugy tatszik, mintha állanánk, mintha nem is süly égne a harang . . . A vii alatti Ami liíoksserü, a mit emberi szemtnern iát, mi el van rejtve ezer Ölnyi mélyen az a rejtélyes világ im tárva előttünk egész pompájában. Derekáinkon a kapcsot, mely a harang falazatához köt — szorosabban kötjük, aztán féloldalt fordulunk a padokon s kitekintünk s. tenger ódenébe. Világos, messze messze átlátásé aöld HÜSZONHABMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULrüS 10-én. 1884. nem lehet, hisz éppen azért van adva a 60 napi felszólalási határidő, hogy ez idő alatt minden egyes földtulaj donos sérelmeinek orvoslását sürgethesse : de midőn sz egyes birtok-ivekbe bejegyzett földrészletek anyira össze vannak zavarva, hogy azokat kiigazítani nem 60 napot, hanem legalább is egy évet igényel oly községekben, hol 800-1000 birtokiv van; — ez már bűn. Legnagyobb a hiba a hasonnevű birtokosoknál, mert itt minden figyelem és tekintet nélkül vannak beirvaaz egye3 ivek ugy, hogy az egyes földrészletek, birtokosok fertály, fél vagy egész telke kikerüljön belőle. Tessék ezeket rendbe szedni a községi elöljáróságnak s a rengeteg sok hibát kijavítani vagy ha erre nem képes, hozzon egy hivatalnokot a királyi kataszteri igazgatóságtél, a ki majd jó pénzen kijavítja a kataszteri igazgatóság székhelyén megcsinált hib&kat. Ámde egy község sem \| vette fel költségvetési előirányzatába, hogy a kataszteri birtok ivek kiigazítására egy külön hivatalnokot hozasson. Mert hisz erre némely adóssággal terhelt szükjövedeltnü községek nem is képesek. Tessék tehát a jegyzőnek átdolgozni az egész nj katasztert. Nagy hiba az is, hogy egy községben, 400—500 tényleges birtokos ean, 800—900 birtokivet csináltak és ez legnagyobb baj a földadó előírásánál. — Maga a telekkönyv sem teljesen hibátlan, mert vannak községek, hol nem csak egyes földrészletek, hanem egész dűlők vannak kihagyva, vagy egész dűlők többszörösen vannak felvéve. És még több ily nagy hiba ! Eme birtokivek alap ján a földadót igazságosan és helyesen kivetni lehetetlenség, azoknak kiigazítása pedig több időt igényel, mint nj birtokivek készítése. Mi következik tehát ebből ? Az, hogy ezen birtokivek helyett pjak készítendők; de nem a kataszteri igazgatóság székhelyén kataszteri munkához nem értő felbérelt munkások napi díjasok által, hanem a helyszínén lz adóközségben a lakosok birtokviszonyait jól ismerő elöljáróság közben járása mellett Csak is igy lehet a hiba nélkül való kataszteri birtokiveket elkészíteni, máskép soha, mert a kezünkben levőkre elmondhatjuk, hogy: a víz. — Miriádnyi arany • ezüst fénypontok augáriaoak benne, kavarogva egymás fölött s körül .. . itt-ott eiüst-villám csap át a végtelen téren, valami gyors ussonyu kis delphin lehetett. Egyszerre visszakapja fejét az ablaktól mr. Jakobs, s sipkája leesik a vízbe .. . Megijedt. Egy ostoba polyp tévedt a harangra, s körutat tess rajta. Nagy lapos szemei még most is csodál-kosvs méregnek az Üveg tányéron át... Huh 1 Qott vetdsmmenes Vieh! Igy a .német birodalmi képviielö, s magihoz térvén, asiverósitóül jót huz a „Char-trets\'-ból, melyből egy üveget jónak látta útravalóul velünk hozni. A féluszony uak nsgy csapatokban kezdenek rajaani a harang körül, ostoba ezüstös kis fejecskéjüket összedugják — összesúgnak, s csak uszonyaik mozgásából látjuk, hogy sülyezztik msgukat... B igy mi is sÜlyedüok még. Közel a tenger fenékhez ... Egy óriási vriod hal lebeg itt közelünkben, hátára fordalt, s csak a harangunk sülyedése által okosott ssj\'.ástól libben meg kissé . . , Már tul van s földieken, s testsúlya szerint itt lebeg, mig megesaik . .. A milliónyi fénysugarak már homályosodnak. Itt-ott egy tengeri pók sasiad előttünk s a báttusonyok kiváncsiaa sereglenek elé a fenékről. Végre megcsillan alattunk egy fényes aranyos gömb ... a „Peel" iráoy-tüfödele ... Itt vagyunk a tenger fenekén. A csengetyü husslát megrántják z a következett peresben már éssrevahet-jük a nem kisebbedő távolságból s fenékhez, hogy bajónk megállt. A két búvár föloszvarja áisresáhos a légcsövek et, lábaikra hatalmaz, tis-tia fontot óopapucsokst csstolosk, kezűkbe feszítő rudst z tőrt vesznek . .. asntáo keaet ssorítanak velünk s padjaikról egy csomóz kötelén, mely a harang közepéről lóg i melynek alsó végét magános köti as egyik, leereszkednek a fenékre. . Még látjuk, amint a féloldalt-fekvŐ hajó oldalán felkapaszkodnak a fedélzetre — adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne! Anti kataszter. Felhívás. A „Devecser v.déki gazdakör" f.é.szep-tember hó 28-áu Devecserben (Veszprém megye posta és a magyar nyugati vasút állomása) kiállítás, díjazás és árverezéssel egybekötött tenyész állatvásárt rendez szarvasmarhákra, sertésekre, továbbá ugyanazon és következő napon méhészeti, kertészeti és magkíállitást tart; méhészethez tartozó terményekre, gyümölcs, zöldség, virágok, kerti és gazdasági magvakra melyre az érdeklő közönség ezennel tisztelettel meghivatik. 1 A szarvasmarha kiállítás és vásár Devecserben f. évi szeptember hó 28-án az urasági majorban, a sertés-kiállítás és vásár ugyancsak Devecserben f. év szeptember hó 28-án az urasági majorban, a méhészeti, kertészeti ésgazd. mag-kiálli-tás pedig szinte Devecserben az első lövölde helyiségeiben f. évi szeptember hó 28 és 29-én tartatik. 1L A kiállításban részt vehetnek. Veszprém és a szomszédos megyék tenyésztői és termelői. HX A kiállítás és vásár rendezésére a gazdakör rendező bizottságot választott, mely Devecserben a gazdakör helyiségében székel. IV. A kiállítással egybekötött vásárra bocsátattnak korra való tekintet nélkül akár magyar, akár külföldi, tenyészre alkalmas a) Szarvasmarha 1) Magyar fajta: bika 2 évestől „ tehén 3 „ „ „ borjnbika 2 évesig. » » a U3ZŐ 3 , 2) Külföldi fajta; bika 2 évestől r, „ tehén 3 „ B borjú bika 2 évesig » r. üsző 3 „ 3) Keresztezések: bika 2 évétől tehén 3 „ borjú bika 2 évesig » üsző 3 „ b) Sertések 1) Zsír fajta: kan 1 évestől • „ anya 1 _ ¦ _ malacz 1 evesig 2)Husfajta: kan I évestől ¦ . anya I „ - o malacz 1 évesig V. Az állatok takarmányozása és ápolásáról a kiéliitó-tulajdoDOsok gondoskodnak. A rendező bizottság azonban mérsékelt ár mellett az előre bejelentők részére takarmányról gondoskodni fog. VI A kiállítandó állatok szállítására díj leengedésére a magas kormány a veszprémmegyei gazd. egyesület utján megkerestetik. VILBejelentések csak szeptember 1-íg fogadtatnak el és a rendező bizottsághoz küldeadök Devecserbe, melyen kitünte- látjuk amínt lasssn, egymásután a födélzetén mennek, a mint elérik a kapitányi kajütte ajtaját — — s eltűnnek saemeink elől. — Sapperlott! a verplixles Uing da diesest a Jakobs nem győs eléggé bámulni e sajátságos alvilágon. Tisztán látjuk egyöjyörübbnél gyönyörűbb kagylós csigákat erre-arra járni, olykor, ha valami hatalmas rák közeledik feléjük — egy hirtelen beleássák magukat a homokba b csak ha össtÖn-BserÜleg Bejtik, hogy a vessélyen tul vannak, csussnsk csak elő ismét dicsérendő óvatossággal . . . Kissé távolabb a hajótól, gyönyörű kert virul. A homokot itt valami áram elhordta s tarka vegyületbea burjánzik itt a piroa, sötétkék b testszinü vízi növények mindenféle neme — áldott rejtekéül a kis eyreneknek s tenger; lovacs-káknak . . , Mr. Jakobs megkíoált pálinkájából, mely finom volt ugyan (s szerinte meglehetős drága is) ... ¦ annyira elbódított itt, oly sajátságos mámoros hatással volt rám, hogy szinte csak ast bivém végül, mintha korcsmában Ülnék s ott va-Ismi panorámát mutogatnának épen. Egyezerre megmozdult fölöttünk a csomós kötél. Letekintettünk. A „Peel\' födélzetén ismét ott láttuk két emberünket. Egyikük nagy batyut czipelt a hátán. Amint fölmentek, — szép óvatosan, lejöttek ismét a hajóról s a kötelén először az egyik, aztán a másik, ki a ter hot hozni kúszott föl s hsrsngta. Mikor es utóbbi terhével a visból előbukkant, társz, k: már padján ült, a terhet egy s harang beljében lánoson lógó kapocs-hos erősité — mire a másik íz feljött. A kötelet felhúzván a harangba — jelt sd tuok a csengő huzalán. . . . Félóra múlva ismét fenn voltunk s „Heraklea" födélzetén s mr. Jakobs a „Deutsche Reichobank\'-nak másnap 600000 ocárkuyi átázott bankjegyet küldött. Kompolthy Tivadar. tendó minden ki állítás és a vásárra küldendő állatról egyenként 1) faja, (magyar, külföldi, vagy keresztezett szarvasmarha, nemkülönben zsír, vagy hns sertés) 2-szor kora, 3-szor neme, 4-szer árs, vagy ha csak kiállításra küldetik, nem eladó jelző alkalmazandó, 5-ször, az állatok ellátásáról a tulajdonos maga, vagy a rendező bizottság fog gondoskodni, de ez a bejelentésnél jelezendő. VDX A bejelentett állatok a kiállítás előtti napon este 5 óráig a kiállítási téren számukra rendelt helyiségbe álli-tandók. EX. Az állatok Devecserbe érkezés után a kiállító megterheltetése nélkül állatorvosilag megvizsgáltatnak, a betegnek találtak a kiállítással egybekötött vásárra nem bocsáttatnak. X. A kiállított állatok állásainál táblán jelezve fog lenni: 1) tulajdonos neve 2) Az állat faja 3) „ „ kora 4) „ „ neme 5) „ „ ára vagy nem eladó. XII. A bejelentett és kitett áron az állat az első vevőnek minden esetre eladandó s ezen eladás a rendező bizottságnak azonnal bejelentendő, s a vevő neve a fent jelzett táblára iratik. XITL Azon eladásra szánt állat, mely délután 3 óráig nem kelt el 3 óra után kezdendő árverésen elárvereztetik. Először : a szarvasmarha azután a sertés. — A kikiáltási árt a bíráló bizottság gazde-köri tagjaiból alakult 3 tagu becslöbi-zottság állapítja meg. , XIV. A jeles állatok és termények dijjázás czéljából, több vidékről Összejött szakértők közül fog a bíráló bízottság megaiakittatni, mely a szükséghez képest több csoportban működik. A bíráló bizottság a kiállítás napján reggeli 8 órakor kezdi meg működését és déli 12 óráig befejezi, ugy hogy a délután 2 óráig az állatok állásánál levő táblákon a dijjazások jelezhetők legyenek. XV. Fzen kettős kiállítást rendező gazdakör dijjakat és kitüntetéseket ad elismeréséül és buzdításául és pedig: 1) Az állat kiállításnál &) haladási (arany díszoklevél) minden tekintetben kitűnő állatért b) dicsérő (ezüst díszoklevél) a kevés s nem lényeges fogyatkozások mellett egyes kiváló jó tulajdonért. c) buzdító (bronz díszoklevél) a különben is figyelemre érdemesített áltat jő gondozásaért Épen igy a sertéseknél. L.) Méhészeti, kertészeti és magkiálli-táson. a) haladási (arany díszoklevél). b) dicsérő (ezüst díszoklevél.) c) buzdító (bronz díszoklevél). Ezen oklevelek az illetőknek postával kézbesittetnek. XVL A disz okleveleken kívül pénzbeli dijjak is osztatnak ki és pedig a gazdakör pénztárából 100 frt, melynek egyik fele az állatkíállítás, másik fele a méhészeti, kertészeti és magkiállitáson dijja-zandókra fordíttatík és az esetleg magánosok adományozásából befolyt összeg az adományozók szándéka szerint. XVLL A kiállitáson azon állatok, melyek tulajdonosaik által vásároltattak, csak oklevéllel díjazhatok, ellenben \\ saját tenyésztményti állatok pénzjutalmazásban is rész csittéinek. XVIII. A távolabb vidéki kiállítóknak bíráló bizottsági tagoknak és a hírlapok megbízott levelezőinek; szállásról a rendező bizottság gondoskodik, előleges megkeresés után. XIX. Azon veszprémmegyei kiállítók, kik az 1885-ki országos kiállitáson állataikkal részt venni akarnak, annyival is inkább kéretnek állataikkal megjelenni, a mennyibea a megyei gazdasági egyesület által a szarvasmarhák megbír ál ásara kínevezett bizottság tagjai, ugyanazon kiállitáson szinte jelen lesznek és az itt levő állatokból is. az alkalmasat kiválasztják. Mindkét kiállítás és vásár reggel 9 órakor kezdődik, és este 6 órakor bezá-ratik. Mindazon tisztelt szerkesztőségek, egyletek, egyesületek, körök, szövetkezetek és egyesek, melyekhez ezen felhívás itígkűldetik. a közügy érdekében tisztelettel felkéretnek, hogy ezen kiállítással egybekötött vásár megtartását mínél tágabb körben ismertetni és a nagy közönség figyelmébe ajánlani szíveskedjék. Devecser, 1884. április 24-én A DEVECSER VIDÉKI gazdakör. Figyelmeztetési A budapesti IL ker. közs. polgári fiúiskolának helyiségében (Medve-utcza, 5. sz. &.) a polgári fiú-iskola mellett .a tek. fővárosi törvényhatóság és a nm. vallases közoktatási minisztérium határozata folytán a jövő 1884/5. tanévben egy 3 éves tanfolyama kereskedelmi iskola első osztálya nyílik meg. s Midőn ezt az iskola igazgatósága a fő- város és a vidék t cz. közönségének jelenti, egyszersmiLd kötelességének ismeri a felvétel feltételeit és a kereskedelmi iskolának látogatásával járó kedvezményeket is tudomására hozni; mely feltételek és kedvezmények a budapesti kereskedelmi akadémiánál s egyéb közép keres-kedelmi iskoláknál fennálló feltételekkel és kedvezményekkel, kivévén a tandijakat, melyek iskolánknál tetemesen kisebbek, miu&r:>en megegyeznek. felvétel feltételei: 1. Az I. osztályba felvétetnek azon tanulók, a kik a polgári-, a reáliskola vngv, a gymnasium IV. osztályát sikerrel bevégezték és arról bizonyítványt tudnak felmutatni, -vagy a felvételi vizsgálaton igazolják, hogy a szükséges előképzettsé-gök megvan. 2. A beirási díj 1 frt, a tandij fél-évenkint 5 frt és sz ifjúsági könyvtárra 50 krajezár fizetendő. Kedvezmények: A kereskedelmi iskolánkba járó tanulók : 1. A véderöröl szóló 1308. ávi 10. a az 1882. évi 39. törvényezikk és az ezek alapján kiadott bonvédelmi ministeri uta-sitás szerint egyéves önkéntesek —; 2. Aköztisztviselökminősítéséről szőlő 1883. évi L törvényezikk szerint községi illetőleg körjegyzők, a postánál, az állami, megyei és törvényhatósági számvevőségnél, a pénztári, kezelési, börtönügyi szakoknál, a zálogházaknál tisztviselők—; 3. A közmunka és közlekedési minis-terium 1881. évi 16506. az. a. kelt határozata alapján vasúti hivatalnokok lehetnek; 4. A magánjellegű közlekedési, ipari és kereskedelmi üzleteknél és vállalatoknál előnyös feltételek mellett alkalmaztatnák. 5. A szegény tanulók tandíjmentességben s esetleg egyéb segélyben is részesülhetnek. E nyilvános jellegű, szigorú állami és fővárosi felügyelet alatt álló kereskedelmi iskola, melynek harmadéves növendékei a tanév végén a kereskedelmi szaktárgyakból minísteri biztos jelenlétében végvizsgálatot (érettségit) tesznek, a tandij csekélysége miatt még a kevésbbé vagyonos szülők gyermekeinek is igen ajánlható. A beírás az 1884/5. tanévre ugy a polgári, mint a kereskedelmi iskolába f. évi augusztus hő 30., 31. és szeptember hő 1., 2. és 3-án történik. Budapesten, 1884. június hóban. AZ IGAZGATÓSÁG. Fővárosi tárczalevel. Magyar eke „Hoheuhámban." Ne vegye rossz néve Tojás Dániel oki. gazda barátom, h* éa ia Hohon-hámról beszélek, dacsára annak, bogy nem nem dicsekedhetem az „ok\'eveíes gazda" czimmel. Nem tanultam Hohenhámban, nem ia vagyok rá annyira büszke, mint Tojás bácsi, mert hát Hohenheim nem a mienk én pedig csak arra tudok büszke lenni, a mi a mienk. De tisztelem, becsülöm s hohenheimi gasdssági mintaintezetet, mert egy magyar találmánynyai szemben félre tett minden elfogultságot es hozzá méltó pártatlansággal és alapossággal ítélte meg. De térjünk a dologra. A budapesti S c h 1 i c k-iéle ^yár nem elégedve meg azon győzelmekkel és diadalokkal, melyeket TarnÓcay Gusztáv budapesti gépraktártulajdonos a fenti gyár Krum-pach féle 3-as ekéjének szerzett, megtette azt, amit eddig egyetlen belföldi és angol czég nem tett meg, hogy elküldte Krura-p»ch féle hármas ekéit a hohenheimi gazdaaági mintainiésetbe, hogy azokat a legalaposabb kísérletezés alapján bírálják meg. Es merész tett volt! Tarnóczy Guestáv aki az addig ismeretlen ekét a mintegy két év előtti agáréi nemzetközi eköverseuyen meglátta és felfedesvén benne a geniália alap gondolatot kivitte azt, hogy as eke gyártását a hirea Scblick-gyár vállalta magára, gyárában alkalmazva annak derék: feltalálóját Krumpachot. Tarnóczy Gusztáv — mondjuk — aki azután 1882 ben és 83-ben busz ekeversenyen és ez év ben Hajdanán boszi ón és s Sihlick gyár Miskolcson elsőrendű dijakat nyert, és aki a az ekéket csakqafn mindenütt a legfényesebb győzelemre—vezette, nem is sejtette, hogy mind e dicsőséget és diadalt, melyet, mint as ekét főbisomá-nyosa azoknak sserxett a hoheimi bi-rálóbixottság egy as ekére nézve nem előnyös ítélete által megsemmisítteti. A Schlick gyár igazgatósága kitéve magát ugy as esetleges kudarcának is, a legilletékesebb és leghirnevesebb forumok egyike elé bocsátotta as ekéket, csakis azért, hogy ugy gyakorlati, mint tudoraányos szempontból alapos ítélet ingerjen, A hoheuheimi gazdasági mintainté-tettel össaehötött Würtenbergi kir. gép-vizsgáíó-tiaottaág kebeléből alakult meg a bírálóbizottság éa ped:g a köv»t!raő tagokból: Vosssr intézeti igazgató Ho-benheínban, Strobel, tanár ugyanott, Mayer a heilbrunni cxnkorgyár jóeság-felügyelŐja, Kobb, berg. főmérnök, BuofF, gazd. tanácsos és udvari jósságbérlő, Grosa, hohenheimi gépgyár bérlő ós Schuster hohenheimi jósságfeiügyelő. Délnémethon e kitünü szaaférfiai több héten át eszközölt kísérleteknél foglslkostsk sz ekékkel, időközben Öaa-szehasonlitva azokat a legismertebb külföldi gyártmányokkal. A bisotság tudományos alapon nyugvó méreteket eszközölt, a vonóverő szükséglet ponloa megállapítására és a munka minőségére nézve és egéas s pedániságig menő vizs gálatok után a követkerŐ ítéletet hosta. A beküldött hármas ekékkel nehéz és középkötöttségü talajokban és különféle mélységben eszközölt többszörös kísérletek alapján, a bizottság azon eredményhez jutott, hogy azok aránylag csekély vonócső igénybe vétele mellett minden tekintetben kitűnő munkát szolgáltatnak. Különösen elismerésre méltó szigen czélszerü szerkezet a kitűnő anyag a menat nagy oístonsaga es egyenletessége, az ép oly eredeti, mint egyszerű és szilárd állitÓkészületek cséla»erü»ó?e, a menetközben való kényelmes állíthatósága és áz igen könnyű kezelhetősége ezen ekéknek. A kormány alakjának ós as ekefejek magosságának különféleségo által az egyez szerkezetűemeknél a legkülönfélébb igények számbsvétettek. Különösen áll es, a f. III. számúnál, mely, as ekefejek állíthatósága alti : a barázdassél ősségben kívánható változtatást és as első ekefejnek levétele álul: a kettős ekévé való átalakítást eogedí meg. Az ugyanazon viszonyok mellett megvizsgált kettős ekékről ugyanaz áll, mi az anyag állíthatóság és kezelhetőlég mellett tekintetében a III. ekékről mondatott." Következnek az aláírások, a a mérések és számítások táblázatai. Az intézet igazgatósága különben még azzal ís bizonyította, bogy mennyire becsüli e magyar ekéket, hogy gazdasága ssá mára rendelt meg belőlük. Tarnóczy Gusztáv, es ekék terjesztője és a Solick gyár es ekék gyártója valóban büszkék lehetnek a fényes eredményre és ez ujabb diadalra, mely annál nagyobb, mert oly előkelő és , pártatlan szakközegtől jön, mely megerősíti azon birálő bizottságok pártatlan ítéleteit, melyeket azok a két ér ÓU lefolyt ekeverzeoyek alkalmával hoztak. De köszönet ée elismerés is illeti Tar nócsy Gusztávot, aki, e kitűnő magyar találmányt úgyszólván felfedezte és a napvilágra hosta és nem kímélve ss anyagi áldozatokat, azok érvényesítése végett aa ország legkülönbözőbb vidékein rendezett busz eke vers anyen réest-vett, miáltal as angol gyártmányokat — melyek valóságoaan monopolizálták a gazdakbsönaéget, lassan-lassan kiszoritja és helyűket hazai gyártmánynyal tölti be; de köszönet és elismerés illeti különösen m Schlick gyárat íp, amely szintén tetemes anyagi áldosatok árán lehetővé tette e hasánk mezőgazdasági viszonyaira nézve oly nagy fontossága gazdasági eszköz terjesztését. PLÜVIUSZ. HÍREK. — Az első pozsonyi esitera négyes amely más városokban nagy sikerrel működött és mindenütt elismerést és dicséretet nyert, a jövő napokban nálunk is hangversenyez, amelyre a n. é. műpártoló éa sene értő közönség figyelmét előre felhívjuk. Bővebbet a falragaszok és műsorosatok. — A kolera reme. Vulpian híres frenesia orvos a kővetkező törtéoetkét beszéli: 1865. nyarán, mikor a járvány Parisban dühöngött, volt egy paciensem, aki s kolerától való ssertelen félelmében félbolond lett. Reggel tói estig itta a aok italt, csakhogy ne ragadjon reá betegség és minden nsp tanulmányozta s> ztatisti-kát, melyik kerületben fordnlt elő legkevesebb járvány eset, astán lögtönott bérelt lakáat. Megszántam a boldogul::, egy reggel megsmmai vittem a kórházba es megmatattam neki a kertben egy csoport embert es asszonyt, a mint vígan • bdáztak. „Tudj kik esek ? — .Nem én." — „Nos hát ezek mind kolerások voltak, do kigyógyultak. Es hatott. Paciensem ssivéből eltűnt a félelem, csak a fejében maradt egy kis hamis következtetés. Ugyanis ha jelenlétében a veszedelmes betegségről bessélnek, est mondja % legteljesebb meggyősődés hangján : ,Ta-oulmányostsm a dolgot és rá jöttem, hogy a kolers olyan betegség, amely hasfájással kezdődik és labdázáasal végződik. ¦ — A budapesti állami közép ipartanoda igasgatoságs felhívja mindazon sBÜiőket es gyámokat, a kik gyermekeiket a jövő tanévre a közép ipartanodába kívánják adni, hogy azokat az általak vaiasi lando szakban való előleges gyakorlat végett valamely műhelyben, vagy HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JTJLTUS 10 én 1884. arc .:. as építészet: szíítí. készülőket padig építkezéseknél helyezzék «1 a nyiri tsucjdóre, mert ez aztán a felvételnél Sy gyakorlati eiúképselLség ís mind ssigorubbsn megkívántatik. Azon tanu-lók, akik valsmelyik kÖzép-iakola negyedik osztályának bevégzése után lépnek s. kózép-ipartanobába, jogosítva, vannak as egyéves ÖDkéoyteeaógre. — Nyilvános köszönet Méltóságos Gróf Festetits Tassilo keszthelyi lakos földbirtokos ne, a VMvárott megalakul* önkéntes tusoltó-egylet javára 200 frto adományozni méltóztatott. Fogadja a nemes adakocé gróf ur, -kegyes adományáért e helyen és as egyesületnek általam nyilvánított forró kösaönetét. Vasvirott, 1884. július hó 5-én. Koscbmárdy Gáspár Blnök. — Mire jó ii négylevelü lóhere Novistownben nemrég agy paraszt cm ber fáradh-stlaaul bejárt minden mag- és virágkereskedőit, tudakolva, hogy hol kaphatna ulyan magot, amely négylevelü lóherét termel. Végre megkérdezték, hugy miért törődik éppen a négylevelü után. s miért nem elégszik meg a bá-romlevelüvel, mikor az éppen olyan jó eledele a marhának, miat a légylevelü0 Kern ie a marhája számára kell, ugy mond, hauem hát van neki hat eladó lánya. Már megtett( mindent, hogy legalább egyet is férjhez adjon kösülők — da mindhiába. Most aalán hallotta hugy az olyan leáiy, akiook vsn négy-levelű lóheréje, hamar főkötő alá jut — uinst ezért beakarja vetni az egész ker tet négylevelü lóherével. — A mézes hetek. A móíes hetek az Önuralom napjai, melyekben a nő mindent akar, a mit\'\' a férj tesz és i férj mindazt cselekszi, a mit a nŐ akar, — mikur a n nek a férj tettei ellen nincsenek kifogásai, a férjnek pedig ellenvéleménye, — mikor a férj nem kívánja ast, hogy az első sző, — a nŐ pedig azt, hogy az utolsó az Övé legyen. A mésea belek Angol országban 6, Németországban 4 éa fél, Oroszországban 3 és nálunk. 4 hétig. Franczíaországhsn pedig 11 napig tartanak. — Kivágta magát Egy táncsesté lyen hallottuk a következő párbeszédet BKérem szabad talán kérdeznem, kicsoda ama nő ott?" — „Hol, melyik?" — „Hát az a vén ott a fal melletti pamla ion.\' — „ Kérem az nővérem." — »Ej nye be gyónyörU termete van I" — Borzasztó gyilkosság. Mnlt hetek fciüü napjaiban, Passy mellett a Szajna\' ban egy ember törssét találták meg nemsokára pedig a boszá való két Iá bat. A környékbeliek visszaemlékeztek hugy pár nappal azelőtt Francis Lebond bjromükereskedő kis kutyája keservesen vonitva futkározott föl-alá a parton: A rendőrség nyomozáaai kiderítették, hogy Lebondot, ki különben rowz hirü ember volt, ápril 28-án egy bizonyod Mielle kávéházi pinczérrel látták együtt sétálni, s azután as utóbbinak lakásába mentek. A szomszédok esti 7 Órakor Mielle lakásából segélykiáltást hallottak s oda csoportosultak, Mielle azonban azzal küldött el mindenkit hugy szeretőjével czívakodott, de a dolgot már kiegyenlítették. Másnap reggel Mielle hordárt hivatott, s egy ládát adottat neki, hogy vigye a közeli vendégfugadóba, ö is vele ment, ezt az utat kétszeriévé meg. A ketté vágott holttestet azután titokban a Szajnába dobta. Az alatt Lebond lakásáról való szinüleg elhozta ennek megtakarított pénzét, mert a lakásán semmi értéket sem találtak, holott mindenki tudta, hogy Lebondnak sok a pénze. A gy"\' kost eddig nem találták mg. — Az inas szerető. Flóreuczben egy igen előkelő úrhölgy, Carparinidel Turca Virginia beleszeretett férje inasába. As urnő a szolgával már jó ideje viszony t foly tátott, mikor az inas felesége féltékeny aégből olyas dolgokat sng tt be Turka urnák, hogy as rögtön elkergette az inast. Ez boszut forralt az urnő ellen a miért nem akadályozta meg el csapatisát. Megleste D :i Turcánó asszonyt a folyosón éa élesre tent borotvával nyolca vágást ejtett rajta. A rágások közöl kettő életveszélyes. A gyilkos azután a rendőrségre ment és feljelentette magát. — Világító Szobalányok. Bostonban egy részvénytársaság alakult, mely „villamos lüaü szobaianyukat" szállít megrendelésre bárkinek — a termek, folyosók éz lépcsők kivilágítására. A , szobaleány ok" csinosan vannak öltözve s arezukat a viaosbábos a megrendelő kivijuága szerint készíti kerekdedre, soványra, vagy amilyenre teUsik. — Az ujfüjte „ssobacaiezus" lent vár a vendegekre a kapu alatti homályban, de amint a osengetyÜ szava hallik, a ruha alatt elrejtett baUria egy nyomásra működésbe jön s egyszerre nappali világos ság támad. A bostoni társaaág állítólag olyan ügyes villamos szobaleányokat tud készíteni, kik a ridegeket a lépcsőn is telkisérik s talán még a felöltőt is tesegi-tik a vendégejsrŐL így dolgát végezvén, a villamos lány ismét lesétál a helyére s naupc takarékosságból — elalszik. As álló gáalámpáknál mindenesetre kellemesebbek e szobalány utánzatok s as a hasznuk különösen meg van, hogy nem nyújtják tenyerüket a borravaló elé. — Borzasztó és vérlázító esel tőrtént Nagy-Harsányban. — Egy középkora nő jött — a délutáni órákban — kapával hátán szőlejéből, s mikor a pin-csék közé ért a mit sem sejtő nőt, bossu-áiló, résaeges, férje megrohanta s késsel arozba s fejbe szurkálta, szándéka volt nejének szemeit kiszurkálni, valószínű, hugy a vadahat czéljit érte, mert hihető, hogy a szegény nŐ elveszti mindkét szeme világát. A vérengző ember (Bár dos) pazarlásaiért több izben aénytele-nittetett elhagyni nejét, családját s a községből is eltávozott, — s most caak néhány hónapja, hugy iámét b -fogadta a család kebelébe, — s most végrehajtotta rég tervezett borzasztó tettét. — Azóta eltűnt, a nem tudják merre lehet, de sejtik, hogy véget vetett életének. — A ii ó a spanyol közmondásban. Nem lesz érdektelen megtudni, hogy go dolkozik a spanyol a nőről. Néhány közmondásuk ellégé megvilágítja, — hogy majdnem ugy. mint mi. — ,Rut ember hamar kap szép aacssonyt. — A szerelem a szamarat ia átkergeti a tűzön. — A házasság olyan zsák, melyben 99 vipera és egy angolna van. — Minél jobban szeretünk, annál bolondabbak vagyunk. Az ember egy darab asszonyka nélkül olyan, mint az öszvér teher nélkül. — Olyan asszonyt válsssaa, a ki még nem oly öreg, hogy as ebédnél csemcsegjen, s a ki nem oiy fiatal, hogy mindig mosolyogjoD. — A menyekaő napja az utolsó nap gondok nélkül. — Jobb egy szegény ember leányát, mint egy gazdag ember cselédjét venni nőül, — Inkább öreg emberhez menni, mint vénleánynak maradni. — A férfi bors, mely & nyelvet eszi; as asszony hagyma, mely a nyelvet és szemeket esni. — As első aszszony istentől, a második em bertő!, a harmadik az ördögtől van. — Az anyós még akkor is keserű, ha czn korból késsitik. — A ki megengedi, hogy felesége a Barkára lépjen, annak másnap már a nyakára lép. — As én anyósom nem voit jó, de mikor én is anyós lettem, nem volt jó a menyem. —- Ha a leány férjhez akar menni, csak egy nyelve van és hét karja. — Az aszszony okról mindenki rossaat beszél s még-is midenkit hozzájuk vons a ssire. — Egy szép asszony vagy ostoba, vagy sok igényű. A kinek szép felesége van s szőleje az országút mentén, soha sincs békén. — Az asszonynak érzelmei könnyűek, mint a déli szél" stb. — Szóval e közmondásokból is kitetszik, hogy a spanyolok ép oly gorombák, mint mi vagyunk. — Bátor amazon. A párisi Société d\'eocoaragement u bien a napokban tar lutt ünnepélyes közgyűlésén a díasérmet Anloioette Lix kiaasazonynak ítélte oda, aki az egykori lengyel hadseregben mint hadnagy, as 1870 dik franczia né met háborúban mint franeztireur szol gált. A kisasszony most 45 éves & atyja által, ki X Károly aiatt szolgált, valóságos spártai nevelésben részesült. Kilencs éves koráig fiu ruhában járt s már akkor kitűnően lovagolt. A kardforgatásban valóságos művész lett. — As ISbD-ik" lengyel függetlenségi harcában annyira kitüntette magát, hogy hadnagygyá lép tették elő. A lengye\' szabad ság harc s le Verése után Erancziaorszigbi tért vissza ói ott a kolerabetegek öntóláldosó ápolásában tüntette ki magát. As 1870-iki háború kiütésekor ismét fölvette a katooai egyenruhát és mint hadnagy több csata ban vett részt. Mellén egy dzidaazorást is kapott. A bábomban meghűtötte magát és köezvényt kapott, mely miatt postamesternői állásától ia, melyet ké aőbb a franczia kormánytól kapott, megkotlott válnia. Ma caak mankókon ké pes járni. Már több kitüntetést kapott s most bire jár, hogy a bátor amazont a becsületrend lovagjává fogják kinevezni. — A fürdés a legnagyobb jótéte mony as egészséges emberre nézve. Hi as emberek télen nem riadnának vlássa, a hideg víztől, a tavasa bekössöntésekor sokkal jobb kinésése volna as emberek túlnyomó részének, s nem várnák oly epedve a fürdő-évad megnyitását, miot különben. Aki a mindennapi fürdést megszokja & egy nap elmulasztja, e napon agy fogja, magát éreani, mintha valamije hiánysanék. A hideg víztől való irtózás, még nyara nia nagyobbára onnan ered, hogy némelyek térdig beállanak a vízbe, s azután negyedóráig is elnésik termetöknek a viaen kívüli részét, mások a fürdés után nem türőlkösnek meg jól. A szépségéről híres Nínon del\'Eno-lua. ki még nyolosvan éves korában is elbájolta fiát szépsége által, s kiről ast állították kortársai, hogy titkos saépitŐ sserek birtokában van ; orvoaát egyszer öltöző szobájába vezeté. Itt nyoma sem volt a jössagu kenőcsöknek, hajporoknak, tapaszoknak, hanem ott állt a sarokban egy .urdukád, mellette asappao-állvány, szirtes és flanel kendő. Köböt állt Ninon de 1\' Eaclos titkos seépitö-ssere, ezeket használta mindennap és ennek köszönhette, hogy még 80 éves korában is bámnlták szépségét. Ax orvos várótermében. Dr. Metsger amsterdami orvos, ki királynőnk gyógykezelését mostanában nagy sikerrel végezte be, betegei kast nem ismer rangkülönbaéget. Nemcsak valamennyinek lakására kell jönnie, hanem ott a váróteremben mindaddig türelmesen kell várakoznia, míg a bebocsátás sora az érkezésnél a beteg kesébe adott szám sserint rá kerül. Egy izben a várakozók közt volt egy zzegényes öltözetű nő kit sorrendben megelőzött egyzzerüen, de előkelően öltözött nő. Az előbbi e sóhajjal fordult szomssédnéjához: Borzasztó ezen várakozás, van talán önnek is kis gyermeke otthon?" — „Nincs.* — .És hs as ember hasa jön, a laksz még nincs kitakarítva." — Ez nálam nem történik, mert embereim mindent rendbe hoznak.\' — De hát főzni« caak kell?" — „Azt sem, vendéglőből élek.* — „No ba önnek egy általán semmi dolga sincs, akkor megtehetné azt a ssi veseéget, hogy elsőbbségét nekem átadná és várna, még én as orvossal végzek, cse réljünk számot." — „Szívesen" ssÓlt a hölgy, kí nem volt más, mint Erzsébet, Magyarország királynéja. — Szerencsés csizmadia. A debre-ozsni caumadia-ipartársulat egyik értei mes tagja, űrnapján, mind az tJastességes polgárhoz illik, hűséges életpárjával és csemetéivel kirándulta zöldbe. Az ebéd bez néhány korsó sor is kijárván, a csizmadiát a söld pázsiton elnyomta a jótékony álom, mi közben látomacya volt: öt olyan számot álmeodott, melynek mindegyike 90-nen Mul volt. Természetes tehát, hogy s szamok lutriba valók. Be ís tette, még pedig szerény a <yagí körülményei dacsára, 5 frt erejéig. Türelmetlenül várta a huzáa napját, mely megérkezvén az inast estefelé elküldte megnézni a számokat. A fia azonban egy pajlásáhosment és „elgombozván" az időt, azsal az elszomorító hírrel jött hasa, hogy egyetlen egy ssám se jött ki. A csizmadia dühösen tépte szét a lottó je gyet és s napi fáradalmuk atán elcsüggedve ment a szokásos félmeszelylyel torkát leöblíteni: de csodák-csodája, midőn a lutria bolt előtt elhalad, a kiakasztott táblán mind az öt számot ott találja felkré\'ázva. A szerencsétlen nyerő izgatottan rohan hasa, először megtépázza aa inast, aztán hozzálát a lottojegy darabjainak öasaekareséséhes és sikerült ís ásókat a legkisebb csemetéjének bölcsőjében felfedezni. A papír darabkákat nagy kínosan öeszoillesz\'gette és ma már 40000 frínak boldog \'írs. — Egy drezdai nó madárk iái tás alkalmával kirándulván a melkí zárdába, elbucsusásakor így szólt a Sst. Benedek rend egyik tanítványához ; Önök itt úgy élnek, miot a mennyországban. — Nem égessen, vissonsá s bencze finoman moeo lyogva, nem egészen, — angyalok hiányában vagyunk itt. — Ritkaság. Felső Eórött Bocskor Sámuel házában egy körtefa áll, melynek egyik fele még csak most virágzik, a másik fele már félig érett gyümölcscsel van megrakva. — Rettegés a kolerától. A megriadt touloni lakosság szórakoztatására zenekarok játszanak az utcain, A levegő tisztítása okáért nagy máglyákat gyújtanak a köztereken, este pedig fáklyás menetek járják be a várost. — Hetvenöt dollár 12 csökért. Ennyit ítélt meg egy amerikai bíróság 1 huss tavaszt ért gyönyörű hajadonnak, kit a hetven éve* polgármester rabolt meg 12 csók erejéig. A panaasos szép leány csak 10 ezer dollárt követelt. — Egy amerikai lap a következő meg jegyzéssel közli e hírt: „As esküdtszék megint elmulasztotta kijelenteni, hogy közönséges halandó is ily enyhén bünhödik-e tévédé seiért, vagy csak a tisztviselő urak örvendhetnek ily jutányos osőkárakoak. — A köszörűs végrendelete. Genff egyik élénk forgalmú utcsáján szegény köszörűs mester ütötte föl sátrát. Három hónappal ezetött nyomtalanul eltűnt as Öreg. A savoyai újságok azerint azért hagyta oda egyszerű boltját, hogy szülőfalujába, Mienssybe menjen — meghalni. Miknr kibontották a végrendeletet, meglepetve látták, hogy a szorgalmas öreg ember 100.000 franknyi vagyont gyűjtött, melyeiegyenlő részek ben Mienssy, Ne-ydanaésOrnou községekre hagyott avég-re, hogy kamataiból könyvet, ruhát és élelmet vegyenek szegény iskolás gyermekeknek. — Lehozták a ködöt. Érdekes eset történt nem rég Balaton-Ságh községben. SűlŰ köd ereszkedett a földre. As asszonyok megijedve, rögtön tanáoskoaást tartottak a fölött, mi uton módon volna lehetséges a vetésnek e borzasztó ellenségét tönkre tenni. Végre megállapodásra jutottak és a hozott határozatot rögtön végrehajtották. — Öassessedtek a faluban minden kötelet és lepedőt, azokat egymásból kötötték és kimentek s határba ködöt húzni. Igen, a ködöt akarták le- húzni a gabjavetésekrŐl, ez volt a határozat, est kellett végrehajtani. A mi ezután következett, az igazin mulatságos látvány voit. A köteleket as a sok fehérnép kifeszítette, arra ráagatták a sok lepedőt és végig húzták a vetések fölött olyan lárma kíséretében, hogy abban a határban néhány évig alig mer majd nyal vagy más félénkebb vad megtelepedni. Hogy a köd lehúzódott-e arról nem azól a krónika. — Kivándorlás Schvelczból as ottani mezei gazdálkodás nem csekély hátrányára van. Egyes kantonokban, így például a berni felvidéken a kivándorlás oly arányokat Ölt, hogy egész falvak lakatlanná válnak. Ezzel karöltve jár a földbirtokok értékének hanyatláaa és a aapssámbérek emelkedése. Brienos köze-lében egy szépen berendezett birtok, mely a kataasterban 92.000 frankra van becsülve, legközelebb 6000 frankon kelt el Sajátságosan alakultak a viszonyok Adat bódéban. Míg e hegyi vidékhez, caak egy szűk ut ^esetett, melyen kocsival sem lehetett közlekedni, addig senki sem gondolt a kivándorlásra; szűk körülményei között mind-nkí megelégedetten élt. Epj tette azonban as állam egy ssép országutat, melyen most már a postakocsi is járhat. Ennek as lett a következménye, hogy a legnagyobb mértékben kitört a kivándorlási láz és Aldebodennak ma alig van néhány lakosa. — A növényeken előforduló élős-díek kiirtására dr. Éramoysi, a franosia nemzeti és központi kertészeti társaaág közlönyében a következő szert ajánlja. Kettodkénsavaa káliból 25 kilót, galambvagy tyukfirülékből, 4 litert, esővízből 100 litert összekevervén, néhány napig felöldáaégett állni hagyjuk, miközben többszőr fölkavarjuk s astán tetszés sserint használjuk, azaz igen gyenge növényeknél vízzel hígítjuk. Így például a ssólötőkön élősködő. oidium, vagy a barackfák ragyájának kiirtására 20—25 liter vissel hígittatott föl a e folyadékkal a növények 10—14 napi időkösön kint megőntőstettak. Ugyan e folyadékkal lehet a gyökereken lakó élŐadieket is kiirtani ss által, hogy a fölporhaayitott földet a törss körül megöntözzük. — Vörösmarthy összes munkaiból Gyulai Pál szerkesztésében, Mébner Vilmos kiadásában megjelent as elő sőkhös hasonló csínnal a 7. és 8. füzet. Eszel befejeztetett as első kötet s már a 7. füse< bsn a második ís kezdetét veszi. A kiadó ugy osztotta be a nyomott iveket, hogy a jelen füzetekhez ís csatolta Gyulai Fái nagy érdekű magyarázatait, melyek az-első kötetben levő költeményekre vonatkoznak a folytain: togja azokat a következő fűzetek ben is. Eszel eléri azt, hogy az időközben olvasók sem akadályoztatnak meg a nagy mű élvesetében. As első kötet magyarásó jegyseteínek be fez lével egyidejűleg fog a füzetekhez csatoltatni Gyulai Pál tollából a nagy költő kimerítő és méltató életrajsa, nemkülönben pompásan sikerült arczképe. (Egy füzet ára 35 kr. Megrendelhető a kiadónál s minden könyvkereskedésben. Megemlítjük egyúttal, hogy a pompás műhöz az ízléses könyvtáblák már szintén munkában vannak.) — Reviczky Gyula Apai Örökség ozimü nj regénye, egész sajátos termék a legújabb szépirodalomban. A felületes szemlélők kik ast, fogják vélni, hogy zulaí natuselizmns van benne, nagyon tévedni fognak. Azért hogy festései igazak, nála, mint Zolánál, nem öncsél as élet aljasságainak össsegyömöszölése, Reviczky a művészet örök törvényeinek teljes mértékben hódol. „Ás apai örökség" a könnyelmű apának véralkata, mely miatt a fiúnak tönkre kell mennie. Fejérházi Tibor, kiben csupán a nagyúri hajlamokat nevelték, szegényen éa elhagyottan áll as élet harcsában. Nemes hajlamai és nyomorait viszonyai közti ellentét megzsibbatstja tetterejét és ő hamleti passssivitással tűri a sors minden csapásat, mely őt egyre lejjebb sodorja. Ssépen és egész sasátosan van benne festve Tibor szerelme Ágneshez, ki bár viszont szereti őt, nem lehet övé, mert bármily erőr és mély as ő szenvedélye, teljesen tehetetlen az élet harcsában. A mü fénypontját a mes Lerí psichologiai rajsok teszik. A mü teljes mértékben érdemes közönségünk pártfogására. A rendkívül érdekfessitő regény július hó közepe táján jelenik meg. Ára aMSki-adásban 1 frt. —¦ Megrendelhető postautalványon as ,ApaÍ örökség8 kiadóhivatalánál Budapesten, bálvány-ntoaa 11, és minden könyvárnánál. — A Magyar Pénzügy, Általános Sorsolási Értesítő melléklettel/oj előfizetést hirdet, a negyedik évfolyam második felére. — Már több iaben volt alkalmunk olvasóink figyelmét felhívni esen Valóban hézsgot pótló, kitűnően szerkesztett szaklapra, mely, eddigi pályafutást alatt la fényesen bebizonyította életképességét, és a hasai sajté álul közgazdasági és pénzügyi kérdésekben mérvadónak ismertetett el. Elsőrangú aaakírók tárgyalják benne pénzintézeteink ügyeit a bankbiztositisi és aa ipar éa közlekedés terén felmerülő minden kérdést — Általános Sorsolási É rtesitÓ melléklete (mely minden busás után jelenik meg) teljesen pótolja as önálló sorsolási lapok tartását. Mutatványszámok készséggel küldetnek. A Magyar Pénzügy előfizetési ára, as Altalános Sorsolási Értesítővel együtt: julins — sseptemberre 2 forint 50 kr., mely összeg a Magyar Pénzügy kiadóhi-vataláhos (Budapest, bálvány-utcaa 11.) küldendő. . — Ifj. Nagel Ottó kiadásában, Budapesten a nemzeti színház bérházában. Megjelent a„ Magyar általános leveleső 15. füzete, Szerkeszti KNORR ALAJOS A 15. füzet a közlekedési intésetek ismertetésével kezdődik. Szól a podgyáss szállításáról, halottak szállításáról, hintók, jármüvek szállításáról, élő állatok szállításáról, az áruszállításáról; értekezik a hajózásról, ismerteti annak szabályait és as osstrákmagyar birodalomban létező három nagy gőshajősási társulat járatait. Azután áttér a pénsés pénzértékek ismertetésére, hozza a magyar éa ausztriai pénzek leiratát, ismerteti a külföldi arany éa ezüst pénzeket éa pedig a világ mind az öt részéből; azután azól a mértékekről és súlyokról, közli a régi és nj métermérték viszonyszámait ez pedig a hosszmértékek, térmértékek, köbmértékek, sulymértékek és erőmértékekre nézve, ismerteti »s ujmértékeket és súlyokat és eat követve a külföldi mértékeket és súlyokat, végre ismerteti a magyar és osztrák állampapírokat és egyéb magyar e osztrák értékpapírokat. Ezen érdekes tartalma füzet ára 30 kr. Ugyan ezen kiadónál kapkató az önügyvéd oaí-mü közhaasnu mü füzetekben, félkötet-ben és egész kötetben, fÜsve vagy diss-kbtésben. Vasúti menetrend. Inául Kanizsáról. Reggel. Pragerhof 5 óra 20 poroskor postavonat Barcs 5 óra 45 - postavonat Budapest 6 óra 28 „ gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ ke vert von. Bécsújhely 6 óra 35 , postavonat Délben. Budapest 2 óra — pereskor postavonat Pragerhof 2 őra 45 , postavonat Sopron 2 óra 15 * postavonat Barcs 2 óra 25 , postavonat Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 „ poatavonat Bécsnjb. 12 őr* 5 „ postavonat Értent Kanizsára. - Reggel. Bécsújhely 4 őra 8 pereskor postavonat Budapest 4 óra 45 , postavonat Finme 5 óra 52 E postavonat Pragerhof 6 óra 17 „ gyorsvonat Délben. Sopron 1 Óra 48 poroskor postavonat Pragerhof 1 óra 15 , postavonat Barcs 1 óra 40 „ poatavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat Este. Budapest 9 óra 50 pereskor kevertvoo. Bécsujh. 10 órs 26 . postavonat Budapest 10 Óra 55 „ gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ posta vonat Barcs II óra 25 , postavonat. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLSOS. Laptulajuonos: WAJDITS JÓZSEF. Hirdetések, X^teXTOA-ttOXlSaa. TilTte TRIESZTB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy eUSrendü gőzösei szab ily szerűen mennek New-Yorkba, CfclpS\|sat stb, vesznek fal teherszállítmányt és utasokat legolcsóbb fizetés és jó ellátás mellett. Nevr-Torkba indulás Triesztből: \' Eaat Aaalla (8400 tonna) július 15. Germanta, (4300 tonna) 80. julins Paasage Cajntte Í00 frt, közép fedélzet 60 frt, SsalUtmányok tárgyában Soseaker * Cf- eaágbez (Károly körat] Budapesten, utazás végett Senwisuaer Pál orfaoi [Dorottya-utoaa S.j tessék fordulni Budapestre, vagy TsrtafilS l-hez Trisstbs. hüszohhásjí\'a\'dík évfolyam ! ZALAI KÖZLÖNY \| A 8CHLICK-FÉLE X VASÖNTÖDE- ÉS G ÉPGYÁR-RÉSZ VÉ N V-TÁ RS A SÁG N A K X GAZDASÁGI GÉPOSZTÁLYA ^ Budapest. Vaczí Ut 1696—1699. SZ (Központi raktár váczi körút 57.) 1K "jánljá tartói- és legkhönőbb kivitelben MzálIItható és nem Maliit lm tó azegesrendazerfl j j a r g á n y - c s é p I ö gépeit ^ tis.-.Ütő készülékkel vagy anélkül, úgymint g BAKER-féle gabonatisztitó rostáit, O továbbií nz átiaránoann kitűnőknek elismeri számos első dijjnl kitüntetett és a f. évi ápril hóban C a hoheiiheimi, wflrttembera;! k. ajépvizsgalóintéaet által kipróbált és minden tekintetben igen jóknak ^ és njánlhníóknak nyilvánított X SC IIMC K-KRl TfHAC H-féle * kettős- és bár in a s - ekéit. X Raktáron tart tovúbbá: kitűnő (Sack ntan) épitett mélyitö ekéit, egyes ekéket ^ fagerendélylyel. Little Gi&nt csöves tengeri daralókat, szabadalm. Pannónia v X daralókat gózhajt&sra. egyes és kettős őrlőmalmokat szíj- és kerékhajtasra, Q X 2i72 e g tengeri morzsolókat. szecskavagóknt stb. stb V X sjBfT Képes árjegyzék ingyen és bérmentve, "sM O --j^ Szabadalmazott többvasu ekéink főraktára: Budapesten, Tarnóczy Gusztáv urnái. Q vDcxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy V*************************************** l mint magyar különle- tételek mellett ajánlkozik í gességet kutakban ós a j„ - kőz- ós maganfürdők f mindennemű szivaty- JrT3^Kií \'beJt"\' felszerelésére.szagmen-,f tyakbana-lTáilalteljes tiö_^B^^^f^^&M^p^v tea ürszékek felálli- vizvezetékek b^rend-j- Í^^^^^^^sfm^^^SSr tására éa minden viz zosét.városok, főldbir- j^JlFj^ffi^n jtjUBfrjf"** Tr,""j munkalat gyors r tokosok, ipartelepek, ~~^^^~^miÍMS^^W^Z. 8 PODtos kivitelére képes "« ármentesitő társula- ^^g^^p^^^^^^^^aB»P^\' árlapok és részletes költ-¦gj tok ÓS magánzók ré- " \'s \'\'" ségiervezetek kívánatra * m széről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyar, díjmentesen küldetnek, sl" 2203 41—80 ******************************************* X X X X X X X X X X X X X X AJ ElJpl/ttS/t.Ott 1858. WALSER FERENCZ elsó magyar gp- és tüioltöszerek gyára, harang, éa érciöntódéje BUDAPESTEN. Eottenbiller-ntcza 66. Ajánlja gyártmányát, alapon és kedvező fel- í < w o a. i c ¦"5 fis ftift S sí ki elméleti és gyakorlati képességeit ismert helyeken nyert bizonyítványokkal igazolja és ti önáUólag belterjes gazdaságot már kezelt. Bóvebb felvilágosítást Ad Répcze<= lakiul (Vasmegye) Király Béla \'¦\' titkár. »19! 1—1 oooooooooooooooooo \'"I SüilIrDIAS ötszöröset vegyeiemezve rá. - orrol\' Tartalmit: legdúsabb tartalma Mátrai, UtUti Mvuyvvtzt SzÉctaílfor. PreMani Kroniorl Mai G-iessMl 97-854 53-534 48-888 48-094 43-793 Petta EüraszojiMi kerölet Kaktarak Nagy-KanizsSn: t fPhitoás BÉCS ÉS; Trieszt. Fesselhofer József, Síréra ea E!e!n is Berdln Várton. 2087 29 Rustoa, Proctor és társa 1 Budapest, Nádor-utcza 39, és 41. szán. X ajánlják a legelső dijakkal kitüntetett g :QZCSBDlQL8PBÍt J szabad, szalmalütő \|^^^^^^^^ Qszögtisztito készüléket szabalyoahaUi / ^ magvilajftó hengarráí. 4S Hoffner-féle egyszerű és tisztító eséplákészieisket járgány hajtásra. S Nemkülönben miDddDDemQ g.sdasigt gépeket ót t«Lkt)i5ket. 2160 6 —10 Lg ArJegyzéfeeS: bérmentve Js-öiaotaeS; X OOÖC3QOOOOOOOOOOOOO dazdutiszl kerestetik, ¦ ATKOYICS-féle HÍRES gyomorlikör Fölülmnlhatlan és különféle betegségben kitűnő hatásúnak elismert a-yóa-yltal; dinári alpeseken szedett gyógyfúből készité M A T K O V IC S Gr. M. Káinban (Dalmáczia). Kapható >at?}-Kanizsán: Práger Béla gyógyszerésznél, Fiaméban: Jekel Perencznél. 2t96 í—is aSF* Egy -Qrv&s ára 70 Kr, fjaj Csomagolás és elküldés a megrendeld költségén történik. ^sbbbbbbb^HbI^^bbíbbbbbbbsbbbbbsssbbbbsbbbbbbbSbbbbBssV^ TOOOOOOCXXXXXXXXXJOOOCXXXXXX^ § Özv, Fischer Josefina j Katologus: 1. szám A lélekzö Sylphid. Enrópa legssebb hölgye és legelső balettánezosnője volt. A szylphid természethiven van kiállítva és Paris legelső művészétől készíttetett. 2. szám. A haldokló tengerész. A legcsodálatraméltóbb az eddig látottak közül. Egy angol tengerész, mellbe lövetett. A sebesült halálos vonag-lásaiban fekszik, utolsó perczeit éli, kínosan emelkedik, kezével görcsösen melléhez kap, mintha az ott dühöngő fájdalmat elnyomni akarná. 3. szám. Arabi pasa. Arabi pasa, az egyptomi nemzeti párt vezére, Alsó-Egyiptomból származik, 19 évvel már katona volt, a mostani alkirály Tevfik pasa ruházta reá az ezred parancsnokságát. 4. szám. Ő szentsége X1U. Leo pápa született 1810. márczius 2-án Carpinettonban. ő. szám. A lélekzö Mesalina. Az egykori legszebb római császárné. Férje az uralkodó császárné Slaudius Valerius volt. Egykor midőn férje a csatamezőn időzött, neveit fiába szerelmes lett és férjéré tette. Glaudius Valerius hites férje a csatamezőrőli hazatérte után tudomást nyert ezen házasságról, 24 óra alatt nejét liesali-nát lefejeztette. 6. szám. Amor és Fenua. Ámor, a pajkos szerelemisten és Venus ennek anyja. Elámítva szerelem és szerencséjétől, legyőzve az 6 mindenható erejétől, fekszik itt — epedve és sóhajtva az ő kor-mánypálczája alatt meghajolva boldogul és rászedve, felnyitott szemeit gyönyörködve szegezve az ő isteni megjelenésére. Amor, nem törődik sem erkölcs sem törvénynyel, megvet minden józan gondolkodást és vezeti a legnagyobb önkényuralmat, a melyért kiűzte őt Jupiter az olympból. Hogy Jupiter haragjától megóvja, karjaiba zárta Venus. Továbbá: KÉPEK Franciaországból, Angolhonból, Amerika, AJrika, Ausztrália, Nnbia, Egyptom, India, Ázsia, Oroszország, Némethon, Ausztria, Magyarország, Sehweitz, Tirol és az Alpokból, valamint a legújabb keletű csatákból és a Isgnsgyobh franczia operákból Ballettekből. A „Uizeim" nyitva vaus reggeli 8 órától esteli 9 óráig, délutáni 5 órától foyva minden bengáli vüágitásban látható lesz. Tovább sjáoláaérl et asámoe látogatásért eaedesit ÖZVEGY FISCHER JOZEFINA. s K X X X X Wajdíts József könyvnyomdájából Nagy-Kinizsit.. NAQY-gAyiZSA, 1884. jalius 13-fe_ 56-Uk ssm&jaa.. Hpszonharmadík énolvam. atftjred erre . Egy i 10 kr. HIRDETÉSEK 5 btboi petitiorbaji T, tüUndtioi 6 ¦ minden tovább.\' torért 5 kr KYILTTÉRBEK »oroakeut 10 krért Tétetnek lei Kloeatirí illeték minden egyet kirüé-téaért 30 kr. flietendS. ZALAI KÖZLŐIT. A lap szellemi rettét illető kozlemé-njek a sierkesrtífhoi, i&yifi réazét illető közlemények pedia. kiadóhoz bérmentv* intéz endők : NAGY-KANIZSA Wlissloihiz. Bérmrnletlpn lerétek ezak iiratr. mimkatiris.któ] foptdtatnak al. Kéziratuk viasza nem kaidtttoek. A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai Önk. tftzoltó-egylef, a .zalamegyei általános tanítótestület, a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", % 9 nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi 5 iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány" hivatalos lapja. Hetenkini kétszer, vasárnap- s csfltörtöfeOji megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! Az év második feléfel ismét felkérjük lapunk pártolóit, hogy előfizetéseiket meg&jitani s lupánkat terjeszteni szíveskedjenek. Mi — amennyiben csak tehetségünkben álh— ügyekezni fogunk t. olvasóinknak egy vidéki társadalmi lappal szemben formált igényeit ki elégíteni. Hogy pedig ez igéretünket mentül inkább beválthassuk, kérjük dolgozótársainkat is, hogy szerény lapunkat — becses ígéretükhöz híven — továbbra is támogatni szí veskedjenek. így hiszszuk, hogy nehéz, de szép feladatunkat megold hatját. Lapunk előfizetési ára: Félévre (jul. —decz.) 4 forint. Negyedévre (jul.—okt.) 2 forint. Hazafiúi tisztelettel: A kiadóhivatal. Gabona-termésünk értékesítése. — Közgazdasági tanulmány. — Aratás közeledtével mindinkább előtérbe tolul az a végtelen fontosságú kérdés, hogy mikép értékesítsük gabona-termésünket a iegelónyöseb ben ugy, hogy annak a földre kivetett jelentékeny adókon kívül a beruházási tóke kamatai is fedezetet találjanak s a főldmives munkája is meghozza jól megérdemelt diját. Ha észszerüleg nézünk a dolog után, mindezeken fölül még azt is elélhetjük, hogy némi tiszta nyereséget is félretehetünk s igy magunkat biztosíthatják minden nélkülözés ellen, tót okosan berendezkedve, bírtokte-¦ rületünkec is nagyobbíthatjuk vagy legalább meglevő birtokunk termőképességét, njabb befektetésekkel fo koz-hatjak, Azonban, hogy ezt mind elér- hessük, arra nézve mindenelött megoldásra vár a miként kérdése. Anélkül, hogy részletesebben fog lalkoznánk azokkal az időkkel, midőn még közlekedési útjaink a legnagyobb mérvben kezdetlegesek voltak s termékeinket e miatt nem értékesíthetvén kellőleg, gyakran ki voltunk téve annak a balvégzetnek, hogy saját zsírunkban fuladunk meg, áttérünk jelenkorunknak ezen a téren eszközölt vívmányaira, melyek már arra képesitik a földmívest és birtokost, hogy termését előnyös szállítási föltételek mellett a legtávolabb eső helyekre is el küldhet vén, azt a legjobban értékesítheti. Nem tudjuk azonban, hogy népünknek kényelemszeretete vagy tájékozatlansága hozza-e magával, ki keilő mértékben azoknak előnyeit, hanem a biztos tiszta nyereséget idegen, nem mindig lelkiismeretes közvetítő üzérek által engedi bezsebel-tetni, mi pedig valóságos nemzetgazdasági bún, közvetlenül önmagunk s közvetve államunk ellen, mert köztudomású dolog, hogy lehet az állam szegény, csaa- polgárai legyenek gaz dagok; igy a hatalmat és tekintélyt mégis fen tudja tartani. Ennek megdönthetetlen élő bi zonysága a franczia köztársaság, melyet a győztes Németországnak fize tett óriási hadi kárpótlás fSOOO, 000.000 frank) nem csak hogy tönkre nem tette, de azt a kikötött időnél hamarább is kifizette, hogy ismét fokozott erővel működhessék az állam belső megerősítésére. Azt a tagadhatatlanul nagy eredményt pedig csak az idézte elő, hogy franczia főldmives, iparos és kereskedő mindig észszerű alapokon igyekeztek kihasználni minden kínálkozó alkalmat. Csak ily módon lehet nagygyá, hatalmassá a nemzet s vívhatja ki azt a tekintélyt, mely szükséges arranézve, hogy szavát nyomósán emel- hesse föl a nemzetközi dolgokban is, mert mai napság már egyetlen állam sem zárkózhatik el az azt közvetlenül nem érdeklő nemzetközi ügyektől sem, ha számot akar tenni az európai nemzet-családban. Tehát azt mondók, hogy meglevő előnyös közlekedési viszonyaink, a terményeinket készséggel fogadó biztos piacok mülett, népünknek kényelemszeretete vagy tájékozatlansága hozza magával, hogy idegen, sokszor lelkiismeretlen közvetítőkre bízza magát, kik mindig csak a saját hasznukat lesik s azt még rosz néven sem vehetjük tőlük. Nos, ennek meg kell változnia ngy az egyesek, mint államunknak jól felfogott érdekében. ügy, amint most állnak a dolgok, földtermékeink a tőzsdei gyakran erőszakos árhullámzásoknak kitéve a főldmives és birtokos adó s más viszonyok nyomása alatt legtöbbször nem várhatja be a reá nézve előnyös áremelkedést, hanem kénytelen a legkedvezőtlenebb lenyomott árban átengedni gabonatermését, gyakran még a lábán, természetesen sokkal hátrányosabb feltételek mellett. Ennek pedig jó szerével elejét lehetne vennünk, ha amennyiben egyesek nem vállalkozhatnának reá, többen szövetkezve egész kocsi rakományokban szállíttatnák a biztos pia-ezokra. Igen, de az értékesítésnek ez a módja időt kivan, a földmivesre és birtokosra nézve pedig merülhetnek föl haladékot nem türó viszonyok, mely parancsolőlag követelik, hogy a termést azonnal, bármi áron értékesítsük. Ezen is lehet segitnüuk. A forgalomnak már átadott közraktáraink vannak ugyanis Budapesten, Barcson,Szegeden és Temesváron. Ezekbe a főldmives vagy birtokos mamikor beszállíthatja gabonakészletét saját vagy a közraktárak igazgatóságai által mérsékelt használati díjért rendelkezésére bocsátott zsá kokban. Az emiitett közraktárakba küldött vagy onnan továbbított terményekre nézve az összes hazai vasutak és a dunai gőzhajózási társaság által engedélyezett legkiterjedtebb szüli tási, Budapest főváros részéről pedig a városi pótlékok, kövezet-, vám- é; fogyasztási adók tekintetében nyuj tott kedvezmények folytan is jelentékeny előnyöket élveznek a betározó tulajdonosok. A terményeket terhelő szállítási s egyébb másnemű mérsékelt költségeket a közraktárak előlegezik. Ugyan ¦ azok előleget nyújtanak a terményekre, azok értékének legalább 7>-ad része erejéig olcsó kamatláb mellett. A bizományban való eladást és vételt is a közraktárak eszközölhetik a fogyasztó piaczokkal való terjedelmes összeköttetéseiknél fogva a lehető legelőnyösebb módon. A közraktárak rendszerint csak beraktározott, sót immár a közraktárak czimére feladott terményekre is nyújtanak előlegeket, utóbbi esetben a feladó vevény beküldése mellett a termény értékének /i-»d része erejéig: - / Kivételesen azonban a vasútra vagy hajóra adás előtt, sőt reménybeli terményekre is nyújtanak megfelelő biztosíték mellett a közraktárak. Szóval a termelő közönség a közraktárak és azok bizományi üzletének igénybevételével abba az előnyös helyzetbe jut, hogy az olcsó előleg kedvezménye folytan a központi pia-ezokon biztos és szakszerű álló árujával a legkedvezőbb eladási alkalmakat nyugodtan bevárhatja és biztos tiszta hasznára aknázhatja ki. Kissé részletesebben foglalkoztunk közraktáraink ismertetésével, mert azokban oly közgazdasági tényezőt látunk, mely termelőinket ön-állásra juttatná, rövid idő alatt arra kereskedelmünknek jelentékeny lendületet adhassanak. Ezek után még abbeli reményünknek adnnk kifejezést, hogy gabonatermelő közönségünk saját jól felfogott érdekében a lehető legnagyobb mérvben igénybe veendi az azok által nyújtott kedvezményeket és előnyöket 0. A A aszal kisdedévé intézetek kérdéséhez. A nemzetek nagyságát többé nem az országok területének nagyságáról, a polgárok számáról és nem is a népek dicsőséges múltjáról határozzák meg, hanem azoknak általános és tömeges műveltsége, képzettsége szerint. Ez a kétségbevonhatlan igazáig legújabb kornak vívmánya, a mit nemcsak a történetíró jegyez fel, hanem az államférfin is beismeri ezt, sőt még a győzedelmes hadvezér is megvallja, hogy fényes győzedelmeit a nemzet műveltségi előhaladásának, nemkülönben annak előmozdítói, a néptanítóknak, köszönheti. Ezen altalános tömeges művelődést minden nemzet népiskoláiban hajtja végre vagy valósítja a nevelés és az oktatás által; de ezen népis kólák annál nagyobb és fényesebb eredményt képesek felmutatni, minél jobb és műveltebb elemeket vehetnek át ők a szülőktől és a társadalomtól. Ha igaz az, hogy jó kisdedóvó-intézetek nélkül valódi népnevelés alig gondolható, ugy megkívánják főkép Magyarországon a gazdasági és társadalmi érdekek, valamint a magyar állameszme is, hogy a kisdedóvó intézetek itt minél szélesebb körben elterjesztést nyerjenek. Sok községben a nyári hónapokon at számos kis gyermek úgyszólván felügyelet és minden nevelés nélkül van. Számosan közülök elemi is képesítheti, hogy iparunknak és csapás, vízár, tűzvész, veszett kutyák Hogy lesz Katiczábél nagyságos asszony? Erre a kérdésre nagyon könnyű és egyszerű a felelet. Uit hogy leuaek leányokból nagyságos asszonyok ? Hát cak ugy, hogy elvesei őket valamely nagyságos nr. Vele i. épen ugy történt, de mégaem ily egéasen egyszerűn folyt le a dolog, mert Kalicea Jeáoyaassonynak nem egyszer, de kétszer kellett férjhez mennie, hogy igaai nagyságos aassonynyi véljék. A máaodik házasság már cak merő játék volt, olyan könnyen ment, hanem a. elsó, as sok bajba, sok küzdelembe, sok időbe került, mert Gergely Tamás uram nyakas emóer volt, sehogy sem akart beleharapni a savanyu almába. De hát mit nem tudnak az asszonyok kivinni, a mit egyszer a tejükbe vesznek? Katioza pedig erősen a fejébe vette, hogy törik-ssakad, Gergely Tamás-nétá kell, ho^y .\'egyen I É. igaza volt, erre a követelésre szent jogai voluk. Harminc* esztendős jogai. Mert a. töménytelen idő óta-folyvást, gazdasszonya, aőt még ennél több, jő baritnője már Gergely Tamás aramnak 1 Bitony meg volt az" ideje, hogy hűsége ós kitartása megja\'ftlmastaasék. Hogy fehéredő hajszálaira, melyek Gergely Tamái hasánál kezdtek el őszülni, feltétessék a hála és tisztesség fejkőtője. Ezt minden ember belátta á világon csak Gergely Tamás uram nem akarta Peüif másként aem lehet mon- dani, hogy nehés fejű ember lett volna. Ellenkezőleg, eszes és élelme, volt min. deo egyébbej. Mert h» nem lett volna az, hát akkor hogy tudott volna semmiből pár százezer forintra rugó vagyont szerezni magának ? Mert legalább annyira lehetett becsülni gazdaságát. Csak a mit a világ ismert. Hat még amit nem ismert.\' A sós töménytelen készpénzt és kötelezvényt, a mivel vaaaa ládája tele volt. Mert Gergely Tamáa uram, dacára annak, hogy tulajdonképeni tanult mestersége afaaekasaág let. volna, leginkább pénzüzletekkel foglalkozott, s uzsorából gazdagodott meg. A mint ezt Katica észrevette, igy okoskodott magában: Jó leaz biztoaitni nekem is magamat, arra az ejetre, ha Gergely Tamása.! valami történnék mert aa a sok kapzsi atyafi egyszerre ngy kilóditna a hasból, hogy a lábam ee érné a föld-t, pedig aek.em igas és szent jussom van a Gergely Tamás vagyonához. Hisz együtt szereztük. Csakúgy takarékoskodtam, mintha eaküdl felesége lettem volna. De hát mért nem is -sgyok én a Gergely Tamáa hites felesége ? Igas a I Hisz nekem már régen a Ger gely Tamás .\'eleségéoek kellene lennem\' De assá is leszek I Megmutatom, hogy azzá leszek 1 És ettől kezdve aztán Kat\'ca asszony semmi egyében nem is törte a fejét, mint azon, hogy miként érhesse el est a czélját. .v.:nda: amit szólt a mit tett, iiiod csak oda volt irányoz fa, hogy a nagy ozélhos közelebb juttassa. A mit asssunyi praktika ás furfang kigondolhat, azt mind elkövette. Gergely , Sírva fakadt és keserves zokogások Tamás ettől kezdve szünet nélkül ostrom [kőzi kiöntötte a zzivét. állapot al.lt állott s reggel, délben a nap és éj minden óráján ujabb és ujabb meg-rohanásoknak volt kitéve. Majd ssép sióval, majd fenyegetés sel, majd hízelkedéssel, majd könyökkel, de mindig ugyanason kérdést kellett hogy hallgassa: Tsmáa, ugyan mikor esküszünk hát meg? Tamás felalt is nem is e kérdésekre. Ha felelt is, de nem mondott semmit. Határozottan nem Ígért semmit. Mind csak bizonytalan terminusokban beszélt. Vonakodott a házasságiéi. Pedig Ksticza ugyancsak megtermett egy menyecske volt i a mellett olyan nagy és tüzea fekete asemei voltak, hogy azokkal nem egy Gergely lámáét, a ki ragyás is volt, kopása is volt, hanem akárkit is felgyújthatott volna a világon 1 De hát es sem használt. Gergely Tamás felgyuiadt tőle akár hányszor, — de a házasság savanya almájába nem akart beleharapni. Csak Ígéretekkel és üres biztatásokkal tartotta Katicát. Szegény Katica végre megunta ás megaokalu a dolgot s szive nagy keservét kiöntötte azon egyetlen ember síi-vébe, a kiről remélhette, hogy ha akar, hát segíthet a Gergely Tamás makacsságának megtörésében. Ez as egyetlen ember Kovács János orvos doktor volt, Gergely Tamásnak egye-len barátja és hasi orvosa. Ez az ur egyszer akkor talált a ház-hoz vetődni, a mikor Gergely Tamáa nem volt otthon, és Katioaa leányasszony mindjárt is nyakon ragadta est as alkalmat, Kovács doktor nsm csak türelemmel végig nem hallgatta a Katioaa leányaas-szony panaszát, hanem tökéletesen igazat is adott neki. Igaza van Katicza leányasszonynak, nagy ezudarság ienne Tamástól, ha meg nem hitetne magával. Ugy-e hogy as lenne tejéns ursm I Hisz a tejéns ur jól ismer engemet a tadja, milyen hűséges, bec.ülotee és ta-ksrékos gazdasszonya voltam. Tudom Katiosa leányasszony, de ast is tudom, hogy sietnie kell a dologgal, mert a halasztásban veszedelem fekszik. Tamást a guta kerülgeti e ha le nem mond a boritalról, hát bizony könnyen baj történhetik. A gutával nem jó tréfálni. Jaj, teremtő ssent Istenem, ha as előtt találna történni valami, mielőtt rólam gondoskodnék, mi lenne szegény fejembői ? 1 Segéljen meg lelkem tejéns ur nsgy nyomorúságomban, az Isten is magfizeti, én is háládatos leendekl Most csak a tejéns ur segithet. Mert a tején, orra hallgat. Senkire aem hallgat, de a tejéns úrra hallgat. As igazi reám hallgat. Hagyá helybe Kovács doktor ur. És azután elkezdett gondolkozva sétálni a saobában. Megteszi agy-e kedves tejéns ur ? Kérdé idő.irtatva remegő hangon Ka-tioza leányasszony. Egy feltétel alatt megteszem, de Isten Esetéséért nem teszem; minden szentnek maga felé bajlik a keze0 Akár mit kivin a tejéns ur, mindent megteszek ! monda örömmel Katicza leányasszony. Nagyot kívánok Katioaa leányasszony, de olyat, a mi magának i. nagy hasznára lesz. Azt kívánom, hogy ha majd Tamást a guta msgüli, hát a fiamhoz, Jánoshos menjen feleségül. Az én fiam, amint maga is tadja Pesten a ministeriamnái szolgál, s igy magiból is nagyságos ass-asony less. Hozzá megyek, szívesen hozni megyek cak elvegyen. As aa én gondom I Hanem azt írásba teszszuk ám Katicza leányasszony, mert az embernek megváitozhatik a szándéka. Attél ne tartson tejéns aram, hanem azért nem bánom, tessék Írásba tenni. Valamint ast is, hngy ha szándékát meg is változtatná, akkor a Tamás fele vagyona engem fog illetni. Ast sem bánom tejéns uram. Ekkor Kováos doktor asztzlho;: ült és iráaba tette a dolgot, Katicza leányasszony pedig készségesen aláirta az okmányt. Mikor ezzel rendben voltak, Kovács doktor betanította Katioza leányazz-ssonyt, hogy mit cselekedjék és hogy viselje magát. 8 azzal, hogy együtt ne kapják őket, gyorsan távozott. Mikor aztán Gergely Tárni, haza érkezett Katioza asszonyt ágyban és nyögve találta. Ml ez, mi történt? kérdé meglepetve. Hát cak as, — nyögé Katicza leányasszony — hogy beteg vagyok, I hogy meghalok. HUSZONHABMADIK ÉVFOLYAM. Z ALAI KÖZLÖNY. JULIUS 13-in. 1884. állásban is, képzettség által sat. tönkre juthatnak; de ha mindjárt phisikailag nem szenvednének is, — erkölcsileg, erényileg köny-nyen ferde, veszedelmes útra juthatnak. Népünk, mely leginkább a föld-mivcléssel foglalkozik, a dolog természeténél fogva az áldásos kisdedóvókra van utalva és ebből azt kell következtetnünk, hogy édes hazánk lelkes polgárai és honleányai ezen magasztos gondolattal elóbb utóbb behatóan fognak foglalkozni, sokkal inkább mint közép-Európa más népei. Körülbelül 20 ezer községben hellene kisdedóvót felállítanunk és fentartanunk, erre oly óriási kiadások igényeltetnek, melyeket sem az. állam, még kevésbbé a társadalom egymaga önerejéből elvisolni képes\' nem volna, mindamellett mégis lehet- j séges ez a „viribns unitis\' jelige alapján. Állam, felekezet, társadalom, nő-egyletek válvetett közreműködésével a magyar óvodák felfognak virulni. Adja Isten minélelóbb bekövetkezzék, ""~.r"~\' .. , . ¦ formra 7ár. Azok az egyének, kik Azoké lesz a legnagyobb érdem, l ,„ ., , . , TfJ .. \'az állam egyik legjelentékenyebb fcoz melyhez nagyobb fokú nem kívántatik és nagy nem jár. Hátha az illető még családos ember, s gyermekeket kell neki tartani, nevelni?—hamar késóbbl korban lépett erre a pályára és előmenetelre kevés kilátása van ? Alig lehet e kérdésekre megfelelni s az a csoda, hogy ily körülmények között ugy is meg vannak, a hogy vannak. Az emberi természetben meg van az a sajátság, hogy a jövő érdekében legnyomasztóbb jelennel is képes megküzdeni. Ugy de a vidéki pénzintézetek hivatalnokai a jövőre nézve sincsenek megnyugtatva. Magán szert ződéseken alapszik egész jövőjük s tekintve a nagy felelősséget, melylyel hivatali működésük együtt jár s mely ezernyi alkalmat nyújt valamely cse kély szabálytalanság elkövetésére s arra, hogy a miatt a jövőjükről intézkedő szerződés felbonthatóvá váljék : tehát se tűrhető jelen, se biztos jövő. Oly állapot, mely okvetlen re- akik leghamarább a cselekvés terére lépnek s az óvodák községenkénti felállítását meghezdik. Hieszberger Antal, oki. íőtsnitó-kiunagy. faktorának fenntartására, fejlesztésére kölcsönözték oda tevékenységüket, ily bizonytalan helyzetet nem tűrhetnek s viszont maguk ezen faktorok érdeke kívánja, hogy A vidéki pénzintézeti hivatalnokok >n > ne WJ** 1 rok, napról-napra tengődő páriák, hanem sorsukat a pénzintézetek sor helyzetéről, Valahányszor pénzintézetek vidéki pályázatait s azok feltételeit pillantjuk meg, önkénytelenül az a kellemetlen benyomást okozó kép vonul el szemeink előtt, mely a kisebb pénzintézetek hivatalnokainak sorsát tükrözi vissza. Bátran mondhatjuk, hogy e kép nagyon szomorú. Alig képzelhetjük másként őket, mint le-horgasztott fővel, aggódva a jelen és jöTŐ miatt. Öt — hatszáz forintos fize-ytés; e közt lebeg többnyire a közép hivatalnokok dotácziója. Ha a legkedvezőbb körülményeket veszszük is, ha az alkalmazott nőtlen ember, tehát csak magára van gondja, még akkor sem kielégítő helyzet ez. Az a nagy felelősség, a rendszerint megkívántató képzettségi fok, mely pénzintét zetí ügyek önálló vezetéséhez szükséges épen nem áll arányban e hitvány fizetéssel, melyet ha más foglalkozási ágakkal összehasonlítunk , sehogy sem állja ki a kritikát. A kereskedő-segéd, raktárnok vagy bár-, mily más magánház alkalmazottai jóval nagyobb fizetést élveznek oly részvényesek jzvára minden kigondolható experimentumot képes rendezni. Kinek lehet ez ellen kifogása? Senkinek a világon. Valamint egyes embernél, a legnagyobb testületnél az államnál is a takarékosság az az erö, mely minden kedvezőtlen körülmények legyőzésével jólétet képes teremteni, ugy kisebb társulatok is csak a raczionális gazdálkadásssl, észszerű megtakarítással virágozhatnak fel. A tartalék tőke folyton növesztése oly alap, mely biztos létet teremt minden intézetnek: Ugy de mint az erény tulhajtása bűnné, a bátorság ésszerűtlen gyakorlása vakmerőséggé fajul, ugy a helytelen megtakarítás is kifogásolható cselekménynyé fajul, ugy a helytelen megtakarítás is kifogásolható cselekménynyé vál hátik. Tisztelettel viseltetünk például a pénzintézek által jótékony czélok czime alatt évről-évre utalványozott tételek iránt, de gyakorolják azt azután, mintán már hivatalnokai exis-tencziájáról kellően gondoskdotak. Dotálják jól a pénzintézetek tisztviselőiket, biztosítsák azok jövőjét s a tisztességes fizetés által tegyék lehetővé, hogy szakképzett és biztos embereket alkalmazzanak s hiszszük, hogy szilárdabbá teszik ez által felvirágzásuk alapját, mint a jótékonysági adakozások utján szerzett népszerűséggel és igazságtalanul alkalmazott takarékosságukkal. sával azonosító biztos, mindennapi gondoktól ment és igy az intézetek érdekeit erélylyel intézni képesített emberek: tűrhető jelennel és biztos jövővel. Mert nem csak az emiitett közép-hivatalnok, de magok a főbb\' és intéző egyének is alig vaunak jobb\' helyzetben. Ezer, ezerkétszáz forint egy igazgatónak, főkönyvelőnek. Ezekről is épen azokat lehet elmondani, amiket elmondtnnk az őt hatszáz forintos fizetésüekről. Valamivel több ugyau a fizetés, de sokkal nagyobb ellenükben a kívánalom is. A hátrány aránylag egyforma. Ha tekintetbe veszszük, hogy ez a baj általános, — kevés kivétel szabályt nem alkotván -— okvetlen okának is kell lenni. Hát van is. A pénzintézetek szervezetében és azok köreiben uralgó szellemben fekszik az ok. Legtöbb pénzintézet egyedüli törekvése az, hogy a tartalék-alapot szaporítsa. A takarékosság I Ez minden pénzintézeti igazgatóság miatyánkja, ez az az archimedesi pont, melyen a De bit mi lelte sz Isten aaerelméért, hiax mikor elmentem, nem volt semmi b\'.ja. Kern bizony, de &lig bogy elment, hát egyszer csak nagyot nyilalott a szivem és ájultan összerogytam. Korács doktor ur, z ki véletlenül ide tévedt, ugy kapott, Ö dörzsölt lel, megvizitálta a mellemet, s azt mondta, hogy rögtön lefeküdjem. Uh! hm! Aztán szt is mondta, hogy ha megjön a lejéas ur, küldjön rögtön a patikába az orvosságért, a mit rendelt és ba beszélni akar vele, hát a kaszinóban megtalálj. Gergely Tamás vette a kalapját és egyenesen a patikába, onnan pedig a kaszinóba sietett. Ili baja annak a leánynak? kérdé, félre vonva Kovács doktort. Hát ar a baja, hogy nem sokára nem lesz semmi baja. Szív-értáguláaa van, a melybe, ha valami égi csuda nem történik, hát bele fog halni. Én irtam ugyan neki orvosságot s ezután is minden elkövetek, de as 6 betegsége ellen nincs orvosság; nagyon ki van már fejlődve, az utóját járja. Nem hiszem bogy két hétig elvigye. Sxogény Tamásom, nem sokára uj gazdasszonyt kell keresned 1 Tamásba fölébredt z lelkiismeret. Gyorsan haza sietett és beadott Kaiieza leányasszonynak a festett cxukros vízből. Éjjel Katicza leányasszonynak ujabb rohama volt. Ugy hörgött, hogy Gergely Tamás uram fölébredt belg és Kovács doktor u-án eietett A doktor megtipogatta a szivét, megvizsgálta sz üterét, megnézte a nyelvét, a azután csöppöket adott be onki egy magával hozott Üvegből. Erre a beteg lecsöndesedett. Ekkor a\'doktor a mellék szobába intette barátját. Készülj el míetLenre ba-áiom, ha BALATON-EGYLET. A Balaton-egylet sport -szakosztálya által B.-Flireden 1884. évijnUus hó 19. és 20. napjain rendezendő vitorla evező; úszó- és galamb lövészeti nemzetközi amateur-vesreny programmja. Verseny bizottság: Balogh Kálmán. Eszterházy Mihály gróf, Dr. Fenyvessy Fereucz, Gaál Ödön, Mihálkovics Tivadar, Kádasdy Fereucz gróf Salamon Ádám, Szalay Imre, Szar-vaasy Sándor, Thaisz Eleltv Vécsey József báró Young Richárd. I. Vitorla-verseny: I. Öt tonnánfelüli yachtok. Pálya: 10 kilométer háromszögben. Tét: 5 arany. Győztesnek: emlékérem 50 frt értékben. I. Királydő. Szarvassy Sándor és Hauamaiic Alajos tulajdona. Vezeti: Szarvassy Sándor, 8 tonnás schooner. Zászló: sárga, közepén vörös kereszt, négy kék négyszöggel. csuda nem történik, nem viszi háromnégy napon tul. Tejénsur! nyögé Katicze leányasx-azony, mire mindketten ujüól z beteg ágyahoz siettek. Meghalok tejénsur, — monda Katicta leányasszony gyönge szomorú hangon, s megfogva Gergely Tamás uram kezét — érzem hogy meghalok. De egy kívánságom van, melynek Ijesedése nélkül nem tudok meghűlni, s nem hiszem a lejensurat épen olyan szívtelennek, hogy megtagadja tőlem halálos ágyamon e kívánságom teljesítését. Mi légyen az V Kérdé Gergely Tamás, miitha nem jól tudta volna. jól tudta azt a tejos ur! — sóhajtá elhaló hangon a beteg. Szart taék meges küdui magával, bogy mint hites felesége seálhassak síromba ! Gnrgely Tamás — doktorra nézett; es jelentékeny tekintetett váltott vele és a fejével bólintott. Megteszen Katiczz, tnljeaedjék kívánsága : monda nagylelkűen Gerg.-ly Tamás. Holnap rögtön megteszem. Nem holnap hanem még aa éjjel, rögtön tegye mfjr, ha azt akarja, hogy nyugodtan haljak meg. Ki tudja megérem-e a regeit y Gsrgely fámán a dok\'.orra nézett s es újból bólintott a fejóvei. Azt is megteszem. Te János, neked jó barátod a plébános, eredj hozd ide s mond meg neki, hogy fáradságaért jól megfizetem. - A doktor elrohant, Katícza pedig azt mondta, hogy legalább meg is gyónik a nagy úrra. Nem sokára megjött a plébános éa Összeadta éke. A doktor volt a tznu. Mikor eltávoztak, a doktor a pap előtt is ismételte: Szegény, szegény Ta mis, hz valami égi csuda nem történik, két három nap múlva özvegy omb«r leezeazl De égi csuda, történt. Kat.cza mar másnap jobban érezte magát, a azután mind jobban-jobban lett. Három nap múlva már talpon vult. Etiől kezdve Gergely Tamás uram nem tudni öromeben-e vagy bujában még többet ivott. A doktor jóslata reá nézve azonbau jobban betel jeaedeil, m;ut Katicaanal — ang bárom bet múlva gutaütés érte. Li pedig olyan jói találta, hogy^-azonnal -zorayei halt uele. Felesége becaületesenmegsiri:a, meg gyászella, s félévre rá uj eaküvőt tanon Ki-vacs doktur havai, a ki di\|aok vult Potlen a minisztériumban, de a kii mi-helyest gasda ember lett, mtndjári kinevezlek toglmx>»ónak. Igy lett KaUcza leany»*uuybol nagyságos asszony! ualázs sandok. A hordóban. ) (.Választási történet.; Folytak a képviselő-választásuk. És foíyt a bor is Hencidatól Boh-csidaig. És éppen mert mert Heuczidalól tolyi a nemes nedű, rémségéé minoritás mutatkozott a boucsidaí jelölt Sass lat-vau mellett. Pedig Sass Istvánnak ezer és egy oka volt hinni, hogy neki a Sándor-utcssban állandó széke lesz. Hiszen a vármegye legagyafurtabb korieae, Pántlikás Vendel ó mellette ütötte a vasat. Már pedig — és est jól tudta a megyeben mindenki — akinek tollát Pántlikás Vendel a kalapja mellé tűzi, ar\' ról még a e.eat sem mossa la a man dátumot. Ls mindezek daczára rémséges ki ; Mutatráng a jelesen sserkesztett ,sta gyár Salonbúl." H. Hableány. Náuasüv Fereucz gróf tulajdona. Vezet.- tulajdonos. 18 tonnás schooner. Zászló: kék-vörös, fehér grófi koronával. HL Joláuta. Inkey István tulajdona. Vezeti: a tulajdonos. 8 tonnás yaoht. Zászló: nincs jelezve. IV. Mariska. Eszterházy Andor gróf tulajdona. Vezeti: a tulajdonos, ő tonnás jacht. Zászló: nincs jelezve. II. Ót tóhnénalali yachtok. Pálya: 1, kilométer háromszögben. Tét: 3 arany. Győztesnek: emlékérem 50 frt értékben. L Herczegnö. Balogh Kálmán, Gaál Ödön és Mihálkovics Tivadar tulajdona. Vezeti: Mihálkovics Tivadar. 4 tonnás una-boat Zászló: piros-kék, hármas czimerrel. IL Sárga-Rózsa. Eszterházy Mihály gróf tulajdona. Vezeti: a tulajdonos. 3 tonnás cutter. Zászló: sötét violaszín, családi arany czimerrel. HL Mementó. Zichy Antal és Károlyi grófok tulajdona. Vezetik: a tulajdonosok. 3 tonnás sloop. Zászló: nincs jelezve. III. Jachtok 6 méter hosszúságig. Pálya: 5 kilométer háromszögben. Tét: 4 arany. Díj: emlékérem 50 frt értékben. I. Szenta. Szalay Imre tulajdona. Vezeti: a tulajdonos. 2a/a. tonnás lugger. Zászló: piros, kék csillaggal. IL Nameless. Young Richárd tulajdona. Vezeti: a tulajdonos. 1 tonnás sloop. Zászló: nincs jelezve. HL Szélvész. Döry Lajos báró tulajdona. Vezeti: a tulajdonos. V/3 tonnás Zászló: nincs jelezve. IV. Blue-Rock. Eszterházy Mihály gróf tulajdona. Vczeü: a tulajdonos. 1 tonnás lugger. Zászló: mint fent. Minden számnál két indulás vagy nincs verseny. IL Evezo-verseny. L Sandolin-verseny. Nyitva áll mindenkinek és bármely méretű és építési idomú, kettős lapátú evezővel szabadon hajtott hajó számára. Tiszteletdíj 30 írt értékben. — A győző ezenkívül arany-emlékénnet nyer. Pálya: 500 méter fordulás nélkül — A második — ha legalább 5-en indulnak ezüst a harmadik — ha legalább 8-an indulnak — bronz emlékérmet kap. — Két indulás vagy nincs verseny. sebbseg ve:ette előre sötét árnyékát a buiicz\'.dui jelolt mellett. A kétségbeesés oégy-kézláb könyő költ ki Sass István ab ázatan, midőu Panllikásl kérdőre vonta. — No Vendel, vége a mi dicsőségünknek. — Dehogy vége, dehogy vége ; a tekintetes Ui-é ott kezdődik, a hol ax enyém folytatódik. — Hogy érti est kend, Vendel? — Majd meglátja a tesJntetet qr. Megbillentette kaUpját és odább állott... # Boncsidától Hencsidáig éppen elég hiisszu volt az ui arra, hogy Pántlikás Vendel as ö toriét kifóBze, Ő kígyelme ugyanis egyenesen Hea-csidanak tartott. Ott ugyan a pokol rémséges torka yeli el, ha észreveszik, de hat azért Pántlikás Vendel ő, hogy kiókumlálja a módját. A feltűnő holdvilág sápadtan veié sugarait a hencsidai kortea tanyára O.yan rémitő horkolást vittek itt vág-hez a hazafiúi lelkesedést bőven élve. sett választó polgáruk, hogy a föld ia rjij\'ett bele. Éppen csak ezt teste Pántlikás Vendel. Min: egykor Mucíus Soaevola, Úgy lopta be roat?át ns ellenség táborába. As igaz, hogy olyan mélyen alndt mindegyik, hogy akármelyiknek tüzet rakhatott volna a hátára. Pámiíkáá Vendel aram azonban a fejükre akarta hozni a tüzet. Miután figyelmesen körültekintett, egy hordót, vett ésxra melynek be volt Ütve a feneke. (A választó polgárok csöbör zzámra merítették ebből aa el mult napon a hazafiúi lelkesedést.) Minthogy a modern Diogenee husta meg magát ebben és mikor már elég ké- L Hullám. Kádasdy Ferencz gróf tulajdona: Evezi: Jankovics György. H. Névtelen. Evezi: Szekrényessy Kálmán. Tulajdonos nincs nevezve. HL Récze. Evezi: Mihálkovics Árpád. Tulajdonos nincs nevezve, fl, Négy evezős belső villás, költőre épített palánkos hajók versenye kormányossal Nevezés nem érkezett, s igy e szám elmarad. HL Négy evezős külső villás, legjobb hajók versenye, kormányos nélkül. Vándor-díj 250 frt értékben. — Védő: a nemzeti hajós-egylet négy tagja, Nevezés nem érkezett s így e dij az egylet rendelkezése alá került. P7. Yachtok gig-versenye, ezek legénysége számára. Párevező kormányos nélkül. A versenyben csak a Balatonon lévő yachtok gig-jei és ezek legénysége vehet részt Dij: az elsőnek — ka legalább ketten indulnak 20 frt, — a 2-iknak — ha legalább 3-n indulnak: 10 frt, — a harmadiknak — ha legalább 5-en indulnak: 5 frt. Pálya: 500 méter. 1. Hableány. HL Jolánta. LL Mariska. IV, Herczegnö. V. Balatoni halászok, molnárok, révészek és kertészek versenye 2 alosztályban. a) 10 evezős-hajók versenye kormányossal. Pálya: 800 méter. Első dij: 30 frt — ha legalább 2-en indulnak; — 2-ik dij: 20 frt — ha legalább 3-an indulnak — 3-ik dij: 10 frt, ha legalább 5-en indulnak. b) Egyes párevezős hajók versenye kormányossal Pálya: 500 méter. Első dij: 15 frt, — ha legalább 2-en indulnak; — második dij: 10 frt, — ha legalább 3-an indulnak; — a harrnadik 5 frt, — ha legalább 5-en indulnak. Az 1^ 4.. és 5. számra tét nincs s nevezések a verseny napján a versenyt előzőleg 1 órával a titkárságnál fogadtatnak eh III. Uszó-verseny. Sik-verseny. Táv. 2000 méter háromszögben. A győző díszes arany emlékérmet nyer. A második — ha legalább 5-en indulnak aranyérmet; a harmadik— halegalább 8-an indulnak — ezüst érmet kap. Két indulás vagy nincs verseny. Tét: 1 frt L Rohouczy Aladár, a magyar athl. club tagja, vörös sipka. II. Hromatkó Venczel, kék-sárga sipka. Hl Mihálkovics Árpád, kék sipka. IV. Schwanda Gusztáv, a magy. athl. club tagja, sárga sipka. V. Ebn Kálmán, fehér sipka. VL Szekrényessy Kálmán, vörös-febér sipka. VLL Mihálkovics Tivadar, a győri csónakázö-egylet tagja, fehér sipka, kék szegélylyel. nyelmeenek találta e stük otthont, torkaszakadtából rikkantotta: — Éljen Sasa István I Nagyobb volt ennek a három szónak a varázsa, mintha mindegyik választóval csillagokat rágott volna. Úgy ugrált fol valamennyi, mintha a lidér-cset akarták volna lábánál fogva meg-esipní. — Éljen Sass István! Éljen Sasa István I\'— orditá egyre bőss hangon a hordő lakója. A válasstó polgárok fokost ragaduk és úgy késsültek a csatára. Pokoli aöté\'ség volt; a hold félve bújt el egy nagy fekete felhő mögött e a henczidai választók haraphattak a> sötétséget Ls ami tetősé zavarokat, a tábor közepében egyre hangzott aa ellenséges — Éljen Sass István 1 — Itt vanuak a nyakunkon 1 kiáltá most egy henczidai vá.ass ó ós nagyot sújtott a kefében levő som tavai. El is találta sserencsésen a kereszt-komáját A zavar most általános lón. Egymást pusztította as ellenfél, mig a hur • dobói egyre hangzott a harezi jelező: — Éljen Sass István 1 A henczidai válasstó polgárok hamarabb kidőltek mint Pántlikás Vendel. Másnap reggel a henczidai kor tea-tanya valóságos harcsmesőhöz hasonlított — 250 seoetült! jelenté Pántlikás Vendo. s bouosidsi jelöltnek. Esek közöl egy sem jöhet szavazni. . s — Akkor míenk a győzelem 1 kiáltá Örömmel-Sass István és magános ölelte a nagy kortesvexért. Még ugyanazon a napon ki il kiáltották Sass Istvánt • heaaikubooosi-dai választó kerület képvisaiőjéaek. HU8Z0NHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 13 in 1884. .p. A Aliadály-verseny. Táv. % kilométer, 3 akadálylyal győző diazes arany emlékérmei kap második — ha legalább 5-en indáinak — ezüst érmet; a karmnaik — ha legalább 8-an indulnak — bronzérmet nyer Két indulás vagy nincs verseny. Tét: 1 frt L Rohonczy Aladár, vörös sipka, kék és fehér csikós nadrág. LL Hromatkó Venczel, kék-sárga sipka és nadrág. HL Mihálkovics Árpád, kék sipka és vörös-fehér nadrág. IV.Scbtvanda Gusztáv, sárga sipka szürke nadrág. V. Edd Kálmán, fehér sipka és nadrág. VL Szekrényessy Kálmán, \'"\' vörös-fehér sipka, vörds nadrág. VII. Mihálkovics Tivadar, fehér sipka kék szegélylyel és kék-fehér nadrág. IV. Galamblo vésze ti verseny. Programmja utóbb fog közhírré tétetni. A vitorlaverseny az első napon tarta-tik meg. A verseny 19-én d. u. 2 órakor kezdőtlik. Folytatásai a helyszínén hirdettetnek meg. A versenyek egymásutánjának a viszonyok szerinti meghatározását a bizottság fenntartja magának. A verseny-tisztviselők a helyazinér választatoak meg. Versenyszabályok a titkárságnál kap hatók. Plaque ára: 5 frt; női uszodai hely ára: 1 frt; férfi uszodai hely ára: 50 kr. esplanadei állóhely ára: 20 kr. A megváltott jegy az evező-, vitorla-, és úszóverseny megtekintésére jogosít — A galamblövésze ti versenyre külön jegy váltandó. - - Plaque jegygyei bármely helyre mehetni. Jegyek előre válthatók Budapesten Szarvassy Sándor főpénztárnok urnái (vis-á-vis Hungária szálloda) és a szokásos dohánytö2sdékben, továbbá B.-Füre-den a fürdöigazgatósági irodában. — A verseny nap ján a pip énztáraknál. A je gyek láthatólag YÍselendök. Tanito szeresd a hazát t Af erények logbiebbike, mely a férfin köblét diestu : a hasssseretet. Szivünk vonaodáaa as unaighita, melynek határai között születtünk, melynek földje látta bölcsőnk rtngasat, első mosoly uokat szü-lótok forrd köbeién, gyermekségünk játékait, ai ifjúság örömeit, majd a férfiúi gondokat: egy édea éraetet kelt bánnunk: a booBzerelmet. Oiy virág es, mely aaegéay ós gaz dag, baarancióllóu ós szerencsés, ifjú éc »gg szive ban egyaráat nyílik; oly vs-raaahatalom, melyárt .milliók ea milliók vívlak élet-halál harczot, feláldozva vért ós vagyont. Ab ifjú elme még nem képen felfogai e ssóoak értelmét: hasa; — nem tudhatja, mert Öröm éaboldogaag környezik a ülői karok támogatják és óvják, — de ha kilép aa élet sikamlós utaíra, ha a aaeretó karok támaszát elveszti, a maga all a miliók tömegébe harcsolni a létért akkor világosai fol a nagyaaertl fogalom, mely e kisded szóban összpontosul: haea. — Ha balaorsonk a helyiíl, hol szülét-tUnk, távozni kényezerit idegen nemzetük kosé, midőn atát-ol ködében búcaut int flíép határa, föltűnnek utoljára a Kár pat béresei ; — elveszted a ssülót, testvért, kedvoat éa haaádat; — oh, akkor tudod caak mit veaatettel el, fel tog saj dulní asíved, a fogod érezni szerelmedet ha eddig nem érzed am>>z ország iránt, melynek földjén bölcsild fája virágzott.— Pompa éa kényelem legyen bár oBZtaly-jéssed a honhatari d- tat, még asm lehetss boldeg, mert — idegen, — földönfutó vagy : s idővel ébredni fog saivedben c ezósat: a hazát aserciof, mely éltet adott, a magába fogad, ha a halál eaéuápte végső azeavedéeid bilin csőit. — Jól mondja Vörösmarty: „E nagy világon e kívül Nincsen szamodra hely; Áldjon vagy verjen Borekese, Itt élned halnod kell! . . Míg más nemset fia, ba sorsa a vi lág bármelyik részébe kényszerűi, azért Ó hona földjén van, mert nemzetének hatalma meaaxe terjed; a ha itt hauyatla iiák szerencse cettlega, reménytelt kebel-Jel indul el iámét, i.lváodorol, meaaze — túl aa Ocseánon, hel talán aaebb remény moaolyg reájij — de a te hazad a Kárpátoktól ai Adriáig terjed, caak e kiaded fűidet mondhatod magadónak. Nemse-tadnek aem adott aa Isten világot uraló hatalmat, hanem egy parány, helyet a told tömegen, melyéit élned, és hálnod k-illl . . . Szeresd tehát I — meri ha meg hidegül aziTed, mivé leai hasad ? 1 mivé leaes nemzesd?! IIoaasa már egy eared év repült el fejünk töiőtt, mióta lakjak e esép hazat, ¦ es idó alatt jó barátok helyeit iniodig Csak ellenségre lelheténk, ¦ mégis; — hogy s hon fiiai vagyunk, minek kőesőn hmjuk eaiVI — a kiadod kontók óla bcénk oolvsi.lt — honsserolamnek. Kérdessük most, kik vannak hivatva a termékeket elsfl sorban is a hasasse-etetre bazditani — a hasának nevelni? Bátran adhatjuk a feleletet: a tanítók. Már most .tanító, ha ily fontot szerep jutott neked oasíályréfisüi, — ha (tőled függne as, hogy a gondjaidra bisotí gyermekekből milyen hooaserető emberek valljanak; tedd szivedre kesédet éa gondold meg, miként szereted te hasadat? — a ha tapsastaloád, mlkéat an-eak tenni is kell, hogy érte életedet is fu.á.dosnád, — áldosd caak íö: idődet, tehetségedet oasspoatositsad a tinta erkölcsű, a hasát aaeretni tudó elődeid köré, vonj le belőle tanulságot és ások szellemében tanitó. légy Tapasztalni fogod, még agg korodban is, hogy volt tanítványaid közül hányan éa hányan még élőtöket is föláldossák a — hazáért. Hias mi vagy te? a nemset nap-számosa. Tenadőd as, hogy naponkint egyedüli gondolatod a nemzeti neveiéinek legyen szentelve, hogy szived a honért dobogjon. Ex legyen kiindulási pontod, a akkor bístoaitva lehetsz, hogy ason ellenek és irigyek, kik majd minden társalatnak úgy a te magasstos hivatásodnak törekvéseit ia gyengíteni, sőt a mí több ase mélyedet mint tanítóért megvetni iparkodnak, — megleaanek törve- De ha mágia veazély fenyegetné buagóeágodat, fordalj a jó hazafiakhoz, kik népaeveléaünk ast. ügyét éberfigye-lemmel kisérték éa kisérik, a veszélyt ia iparkodni fognak eltávolítani. Magad pedig újított erővel látás föltett caélod féréséhez, küldj egy imát a Mindenhatóhos segítségért; s azon titkol szózatnak ssellemében mely minden tanítónak ast angalja: a hazának élni éa nevelői mnlhatlan kötelességed — kiáltsd a költővel Petőfivel: „Tied vagyok, tied basám. S e asiv e lélek; Kit szeretné:, ha tégedet Nem szeretnélek/ Nagy Kanizsa, NAGY JÓZSEF tanitó. HÍREK. — Városunk közegészségügyi bizolt-eága a koleraveaaély elháritáaa cséljábúl e hó 3-&q dr. Schreyer Lajos elnöklete alatt ülést t.rlott. As Ülésen hozott határosa iok közül legfontosabbak: A most épült, de még fel nem aserelt új kdrhás egy réase azonnal szereltessék fel jár-viay kórháasá, fordhtassék külöoös gond a csatornák, nyilvánoa helynk, valamint a magánlakások tisztántartására és as est msgkivánÓ helyek kellő desieficsiáláaára. A piacson eladásra kerülő gyümölcs a rendőrség különös figyelmének képezze tárgyát, valamint az mcsák tisatáatartása, seprése, öntözése ia. Ezenkívül még néhány intéskedéet lett a bizottság, — Szalay Karoly müssövóss, hely béli polgárt e hó 8-án kisérték általános réaavét mellett örök nyughelyére. A boldogultat 3 kiakoru árva siratja, kiben a >ársi.duIom egy közhaar-nu, müveit éa tiszteletté méltó togját gyászolja. — Xenhanszer Béla, okleve.es gas-dász e hó 5 én hunyt el 32 éves korában. A j-tles képzettségűé korán elhuny tat ifja nejttS számos rokuo gyászolja. — Közkórháznnk épülnie most már majdnem teljesen késs. Még a mellék-munkálatok közül is csupán a kerítés van hátra. Az épület mindenkinek meg- nyeri telstését a mondhatjuk, bogyméltÓ; a megtekintWe. — Veterán munkatársunknak. Neu-asiedler Jánosnak fia, Josaef, kit olva tóink lapunk utján, csinos költeményeiről iamernek, a legközelebbi soraoiás alkalmával bevált hnrsárnak. Kívánjuk, hogy a derék apának reményteljes na a kardot is olyao ügyesen forgassa, mint a tollat. — Egy Ismeretlen fiatal ember a vaautmellékí fás berekben (Práter) fölakasztotta magát. A részletekről es ideig aem vettünk tudósítást Lapnak jövő száméban bővebben írunk ea esetről. — Gyászhír. A következő gyászjelentést vettük: „Erdélyi Mihály a saját, úgy gyermekei: Vilma, Elemér, Iván, Rózsa, Aladár, Mariaké és Mihály : valamint az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelenti, sseretett nejének, illetőleg édes anyja k: Erdélyi Mihály né, asületett Hoistetter Idának élete 35 és boldog hásasságáaak 16. évébeo rövid szén vedée utáaf. 1884. évi júliusba ll-óndéli Ya. 12 órakor iőrtéat gyászos elhány tát. Á boldogultnak hült tetemei f. é. július 14. d. u, 4 órakor fogaak Hild S. I. n.-k&ni aaai temeth. vállalata által a tóthszerda-helyi airkerv^en úrök nyugalomra tétet ni. As engesztelő sst-mise áldozat f. é. jaliua lb-én a tótesentmártoni plébánia templomban <L e. 10 árakor fog as Úrnak bamutattni. Áldás és béke lebegjen a sseretett nő és legjobb édes anya hamvai felett!\' — A „keféljetek a kolerától." csi-mÜ vezérczikkbea a következő sajtóhibák maradiak: A 2. haaáb 4. rorábaa „részen1 helyett reSen, ngyanot: a 27. aorbao „E helyett És: a 3. hasáb 3. sorában pegig „Kenanyag" helyett Kóranyag szavaknak kellett volna ien-niök. — Indiából Londonba — gyalog. E napokban P»cdsab indiai tartományból egy keleti ruhákba burkolt mohamm«dán érkezett, a ki károm év előtt indáit el hasájából gyalog és Konstantinápolyon, Budapesten éa Hamburgon át ment Londonba, csakis a tengeri utat téve meg hajón. Az indás egy szót sem tud angolul éd egy Londonban lakó gazdag rajához megy valami ügyes-bajos dologban pártfogását kérni. A pendsabi ember egy térkép aegitségével u\'asott, melyen atját színes krétával egy Indiában lakó európai megjelölte. — A Parsifal előadása Bayrent- ban. Felhívjuk olvasóink azivea figyelmét lapunk mai számában a Wagner-egylet által kcsÖlt hirdetésre. A Parsifal bayrenthy elaő előadása alkalmával a bécai akad. Wagner-egylet külön voa»t-tal indít, amely legjobb és legolcsóbb alkalmat nyújtja a boldogult költő utolsó darabjának megaóséaóre, a visszautazáskor pedig a aeveaetee aláó-voémet városok és nagyobb hegységek megtekintésére. Bővebbet a falragaszok továbbá az uüeiráaok melyek, lapunk kiadóhivatalában ia kaphatók. — A Szünidők alkalmával, vasárnap ez ávi július hó 20-án kéjvonat indul különösen leszállított menetjegyekkel Kanizsáról Fiume, Trieszt és Velencsebe. Az oda utazás alkalmával a villannyal világított világhírű AdeUbergi barlang ia megtekinthető. Az elindulás Kanizsáról Fiume. Tríesst és Velencse-felé 5 óra- -20 pereskor reggel. Á menetárak 14, napi érvényes víaszaatazáaí jegygyalí "Ftame vagy Triesztbe II. osst 14.40, III. oait 10,30, Trieszt éí Yolencaébe II. ősit.26.40, III osst 18.80. Jegyek a dé\'i vasutasé-mély pénztáránál kaphatók. Minden bővebbet a falragaszok tartalmaznak ét a pro grammok, melyek minden vasútállomás portásánál ingyen kaphatók. (E rovat alatt megemlített nevek Wajdits Jó-aaef könyvkereskedésében kaphatók ragy, általa megiaereahetGk.) — A magyar zene kedvelőinek figyelmébe! A „Magyar Dal-album11 czi-mü egyetemes magyar népdal gyűjtemény V. kötetéből most jelent meg a 7. füzet a 911—940. saámu, következő dallamokkal: 1. Láttam én már beborulva az eget. 2, Láttál-e cly jeget, melyben meleg legyen.? 3. Lefeküdtem, de caak alig, alig! 4. Lehajlott a dara tollam 5. Lehalott a nap arany sugara. 6. Le!-kem-babán^ miért kinsol ugy .... 1 Lesz még csígány-lakodalom. 3. Maradj világ caak magadnak. 10 Meghalok én Füzérért. 11. Megígérte a rózsám... 12. Megunt engem as én rózsám bzeretni. 13. Megy a gőzöa Kikindára 14. Mesfze úszik, messze vágyik a felhő. L5. Mikor én kis picai gyermek voltam. 16. Mi van innen távol ? — A Tisza. 17. Moat jöttem Aradról. 18. Mara partján egy kia leáay. 19. Maskatály fürt, ezukor alma. 20. Nem jó neked a fonóba járni. A teljes gyűjtemény, vagyis a zoagorára alkalmazott 1000 magyar népdal ára együttvéve 7 frt 80 kr. A f. é. ötödik évfolyam, v&gyia a 801 — 1000, száma d&ÍUmok elófíaetesi ára bérmente- szétküldéssel: (10 füzetre, 200 dallama.:) 1 frt 80 kr; 5 hóra ( 5 füzetre, 1Ö0 dalammal) 60 kr; egy-sgy füzet ára (20 dalammal) 25 kr. — Előfizetések poatautalváuyoa a „Magyar Dal-Album\' kiadó hivatalához Győrbe íaté-zeudók. — ALkibiadesz, Koróda Pál ötfel- vooásoB színmüve díszes kiálütáaban jelent meg. Asért, hogy ssarsóje. a nagy kbzöuaégéa sajtó ítéletét kívánva a mÜ irodalmi értéke felett, kiadta nyomtatásban, mielőtt bármily színházhoz ia be nyújtotta volna, semmi sem áll e műtől távolabb, mint hogy élettelen köoyv-dráma legyen. .A szenvedélyek, melyek hősét Alkibiadeest, kiben á legerősebb életszomj, caesarí hat alom vágy gyei éa korioláni daczcsal egyesül, oly összeüt közöseket idéznek fel, melyek a ezinmü menetét gyorssá, csaknem rohamossá teszik. A görög világ, mely hátterét képezi, teljes pompájában ea teljes igazsá gában van benne feltüntetve. A mü többi alakjai, a aaeszélyes, bájos, könnyű-vérű Timandra, a saenvedélyea amaeoo, Tímea apártaí királyné, a megrootó bü-báju Mirha, a fondor Kritiasz, a harmincz zsarnok aralmáoak megalapítója, a nemes Theramen, a hü honfi, Trasibut, a kéjelgő Szatrapa, Tiaszaferness,: a rideg, egyazerü spártaiak is erőteljes vonásokkal festvék a szinmüben, melyet olva sóink figyelmébe ajánlunk. Ára 1 frt 50 krajezár. Megreud-.lbelÓ postautalvá nyon az Alkibíadcsz kiadóhivatalánál Badapest bálvány utcsa 11, és minden könyvárusnál. Vasúti menetrend. Intel MzíM. Béggel. Pragerhof 5 Óra 20 pereskor postavonat Barcs & óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 , gyorsvonat Budapest 7 óra 20 s kevertvon. Bécsnjheiy 6 óra 35 , postavonat Délben. Budapest 2 óra — pereskor postavonat Pr<tgerhof 2 őra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 , postavonat Barcs 2 Óra 25 , postavonat Este. Pragerhof 11 Óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 Őra 5 - postavonat Budapest 12 óra 15 9 poatavonat Bécsujh. 12 óra 5 . postavonat Érteni Kanizsára. Reggel- Bécsújhely 4 óra 8 pereskor postavonat Budapest ^ óra 45 , postavonat Fiume 5 óra 52 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 „ gyorsvonat Délben. Sopron 1 óra 48 pereskor postavonat Pragerhof 1 óra 15 , postavonat Barcs 1 óra 40 „ poatavonat Budapest 1 Óra 59 „ postavonat Este. Budapest 9 óra 50 pereskor kevertvon. Bécsujh. tO óra 26 , postavonat Budapest 10 óra 55 , gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 » postavonat Hivatalos piaczi arak. Boza 9.20-9. Eoaa 7.50-7. Arpa 7.--6.70 Zab 7.20—7. Kukoricái 7.---Széna 1:60 aUrbahua KI. 60.—56. Diszaóttis KI- 66. uir Kl 96—80. Horváth Boldiaaár. legjobb asztali- és üdítő ital, MtDni hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-rirtnál. Battoni Henrik, i* Bilaát Orvosi tekintélyek által vese, hngydara, köszvény é. hólyag bántaíraak ellen, további . légT.0 é. emésztési .rervekhurutos bidtaimaiq.I rendelve. SALVATOR - éíTíiyes Tasmeates saraiíirá - sxéu.avdús, llthihbl urulma fórrá.. B.rrat katziiEvi Igei kelleaea Bditi / Itslt uolgilUt KapiialG lísvaayvtz.kerealtedfl.akbei és legtöbb gyagyazertirbaa. A Salvater-ferráa Igazgatoaiga EPERJESEN BudapeatenfSrakUlr ÉDESK UTY L. urn/U. 2184 9—20 Kapható Kosenfeld Adolfnál. Lapveaéré. kiadó: SZALAY SÁNDOR Felelt, aierke.it« : TASS ALMOS. Laptulajaono. : WAJDITS JÓZSEF. Hirdetések, XX XX XX XX » XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX , BEEGER orvoei KATRAN Y-SZA PPANA orvosi tekiatéljek által ajánlva, a letjtöbb enrnpai iliamokban a legnagyobb hatással hzaanátt&tik mindennemű bőrkiütések ellen, kdlOnöaen idült es aomörOk, rak, ótvar éa élűdi kitttéaek, agfasinte veres orr, r(rjd«g. íné láb, fej- ii szakálrpikkely, Berger kátriayszapaaa 40% fakatraajrt taruunai éa ie«a eikBiBuiteud a más fargalombaa lev& kátránrazappanoktól. A csalások elkerülése vúg-tt kéressek világo- aan Berber kátrány-uappaiia ea ügyelteiaék az ismert <iid\')egjre. Makacs bónrzenvedéseknél a kátrány-szappan helyett hatással használtatik Beror orvosi klíiw ik-mim caak azon t-natben, ha ea »tük tee éltetne, ngy kéressek esskls a Berger féle kátrány kén-caappan, minthogy a külföldi utiutások eredmeuyu-1092 9—1\'2 len kéaaiLznények. Mint gyengébb kátrány-scappaa neliósíarf minden tlaztátlansag a asöröxx, bor- ái fejkifitésak gyerekekaél, valamint eddig elárheteden szépitó-moasdás él íOrdó-saappac mindennapi basanálatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely ?0% Glycerint t-rtalmas és finoman van il lato»! tv».. Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt Fűizetküiöéí . HELL 8. gyáfyszsrsazasl Trsfaakaa. Raktárak: Sészletbfn tu minden earópai gyógyszertárban. FSraktár Kagy-Kani-asa számára: nUráij Fareacs Prágar B. ás Bejos J. gyógjsasreaeoiuiti.. XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX xx XX XX XX XX XX XX XX XXXXXXXXXXXXXXhXXXXXXXXXXX** Bayreuthi ünnepélyességek 1884. „PAKS I FAIT 21., 2S., 25., 27., 29., St. joliaa, 2., 4., «., S. angnaatos. A !«11». 21 kl elei eleadi. alaalmibil a bécsi akad. Wagner-egylet, aa altalá-aos Waener-^yl.t fiok^ylete, elegendS r8.net8 jelentkcesekor külön vonatot iodit, msly vaaárnap f. éri Jolioa hó 20>án ie{rs-el 6 óra 2ő perczkor Bécttet (?Ttlgoti raaat) elbagyja 4. ogyaoaa nap osti S órakor Eayrealh-b. érkezik. Vimmttasni leheti 1. Beg,Dabarg-P^.aiio at 14 nap, II. Nürnberg, M&noheQ-Salaöargon. 4t 30 nap, III. Münoh.n, Kulatein, Wórgl, Z.U am See, Bruok-Fa«;h, Lend, Quaiein, fiiaehofhofen a> Salahurgon át 30 nap alatt. Xeietárak Becaböl (é. a Paraital elaS eloaáii^or agy niöjagy), a vUizaatasi. uerint: I. L oait 32 frt — kr. U. oaat. Só frt. HL out 19 Ui. 11. L ont 86 frt &0 kr. 1L ónt. 28 frt. IU. ont. 21 frt. 111. L oaat. 41 frt — kr. U. oaat. Sl frt III. oaat. 23 frt. Aa utasáéban r&atvevók az oda- ea vieesautazaakor a Pontafe!-A\'.tnang-WeU-i nton, a külön vonathoz caa<lakosva 50% arleeugedé.t nyernek. \'----------.-.......- . . A nem egyleti tagok 2 frtUl többet fizetnek (mint 1884. évi illet ményt). B.^jsjenteaeket (a póna beküldése mellett) az ataaiara elfogad ée adeiráat küld , . . „ Sehroekl 6. I bécii ntaaari irodája, BécA, 1. ker. Kolowratring 9. í béesl akad. Wagner egs isi etósségs, mini fiókegjieí-e az általános Wagner Blehard-egyletnek. nagy-Kanizsa, ím juims 17-én. Huszonharmadik éyiolyam, ffötl ott ,, 1 léi övre . ... - • ne^ypa erre ...... «^7if «t<Jm JO r 8 fn. 4 , 2 , HIRDETÉSEK 3 hasábos petiuorbao 7, majnrluot 6 i minden további toríri 5 kr STILTT ÉRBEN (.őrünké al 10 krért vétetnek lei áiocítáfi illeték minden egyet birdiv ;es<Tt 30 kr. fitetendő. A, lap lEelIemí ^ésxet illeti" kBxlemé-njek s izerkeuctoflöz, sojafi rénét illető k&xleméiiypk pedífc kiadóhoE bérmentve intéxendolc: NAGY-KAMZSA Wlaasloskáz. Bermentetlen levelek csak ismer. monkatáriaktAl fnpultitnsk «1- Kéxiratok vissra nem kQldetiiek. A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kanizsai flnk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület•, a .nagy-kaíizsai kisdeunevelö egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kulvilasztmány« hivatalos lapja. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Társadalmi bajaink. Olyan elcsépelt thema ez már, hogy mióta az ember meg van alkotva; azóta századról századra, évezredeken keresztül ez volt az, ami az emberiséget a legnagyobb erőfeszítésekre ösztönző és mindama törekvéseknek, ha Tan is némi ered-ményók, azok oly csekélyek, hogy szorosan vett eredménynek tekintenünk nem lehet. Tekintsünk végig a történelem lapjain és, ha nem elégszünk meg az események szakadatlan iánczola-taval és ha ezen elégedetlenség következtében komolyan gondolkozó észszel bonczolgatva keressük ezen eseményeket előidéző okokat, akkor lehetetlen más meggyőződésre jutnunk, mint hogy azokat rendesen a társadalmi erkölcsök idézték elő. A hajdani nagy Kómái birodalom és a fényes dicsőségű görög népnek oly mély bukását nem a kívülről jövő erőszaknak, hinem a társadalmi erkölcsök lazaságának s az ebből folyó bajoknak kell tulajdonítanunk. De a küzel múltban is taláhatunk példát erre eleget. Ugy szállnak e bajok örökség gyanánt atyáról fiúra, ivadékra a nélkül, hogy a legcsekélyebb r<sz-ben sikert arathatnánk ellenük irányzott küzdelmünkben. De lehetetlen is a győzelem; midőn, egyetlen fegyverünket, a népnevelést is a szó szoros értelmében elhanyagoljuk, mig az a legélesebb, nem fegyver, — hanem fegyverekkel küzd ellenünk, melyeknek irtai inatlanná tételére a nevelés lenne hivatva, de ez lehetetlen ott, a hol, mint nálunk is már, a bölcsőnél a legferdébb irány felé halad. Vájjon van-e józan gondolkozású ember, a ki el ne ítélné azon szülőket kik alig tizenháron-tizennégy éves laányukat vállfOzőbe bujtatják csupán aiért, hogy karcsú legyen hogy bebizonvitsák, hogy a kor-.és ha van is némi eredmény; azok gyermekeknek, kikerülve a ral haladnak ? Nincs, mert nem le het, de ki is helyeselhetné azt, hogy legifjabb nemzedékünk fejlődését jnár csirájában elfojtsuk s ez által satnyává, elkorcsosulttá tegyük ? Hiszen igy már most megtesszük az első lé -péseket arra, hogy a jövő évtizedek, századok gyermekei korcsok satnyák, élhetetlenek legyenek. Ha csemetéinket gyengévé teszszük, mit várhatunk akkor attól az ágtól, melyet azok fognak hajtani, ha hajtanak ? — Semmit, a legjobb esetben: igen keveset ugy lelket, mint a testet illetőleg. Régen be van már az bizonyítva nemcsak elméletileg, hogy: gyenge test: gyenge lélek. A hipothoesis föl volt téve, és hogy e föltevés való volt mindég és való is lesz nak a „ iskolából, több, mint félszazaléka többé nem vesz könyvet a kezébe s mire jntnak ez által? Az iskolából a gyermekek legnagyobb része kilop az életbe, s az ideális élet legszebb álmaiból egyszerre a realismus kellő közepébe pottyan; a helyett, hogy azt az iirt. mely e kettőt elválasztja egymástól, az élet árnyoldalait már ismerő, erélyes kezektől vezetve lassan, fokozatosan de annál biztosabban haladná át és igy, már az első lépésnél nem lenne kénytelen érezni a talaj inga-sát maga alatt, mint különben ren desen történni szokott. Azt az erélyes, vezető kezet már az iskolában kellene felé nyuj tani, már, mint tanulót kellene oly azt az élet lépten, nyomon bebizo-1 szokásoktól elriasztani, melyek ké-nyitá. sőbb természetté válva az egyénttek, Vájjon a legtöbb öngyilkosság\' ugy testileg mint lelkileg, bukását nem kislelküségból ered-e? És emel vonják maguk ntán a legtermésze-kislelküség bizonyára többszőr., mint\'tesebb következetességgel, nem á gyenge, beteges testalkatú egyének sajátja és én hiszem és vallom, hogy ha valaki fáradságot venne magának arra, hogy összeállítani az öngyilkosok statístikiját ugy, hogy azt is kutatná; miért lett az illető öngyilkossá s milyen volt testalkata]: arra az eredményre jutna, hogy legkevesebb kilenczven százaléka az ilyen szerencsétleneknek satnya testalkatú volt. Mit várhatunk idővel ,azon gyermektől a kit elküldünk ugyan az iskolába, de ott mit tanulnak ? Majdnem semmit. És okolhatjuk-e vájjon ezért a tanítót ? A józan, okos felelet erre : nem! Hiszen az a tanító megteszi kő.élességét, betölti hivatását tőle telhetőleg. Nem itt, hanem ott van a hiba, hogy tele tömjük az iskolákat ugy, hogy a legtöbb helyen egy tanteremben száz-százötven sőt több gyermek is van, itt azután lehetetlen eredményre jutni Itt már a tanitó közvetlenül nem tehet semmit, dé közvetve igen sokat. Ó, mint, ki az úgynevezett ,nép" kőzött a tanácsadó, a vezető sőt sok tekintetben az atya szerepét játszsza, pressiót gyakorolhat a szülőkre ugy. hogy azok később igazán lelkiismereti kötelességükké teszik maguknak, hogy amire elébb maguk szoktatták gyermekeiket t. i. a pálinka ivástól most a legodavalóbb figyelemmel óvják. Ismertem atyát, ismerten, anyát a kik csnpa szeretetből ezzel az édes méreggel fojták meg gyermeküknek különben szép jövőjét Igen! iszákosa vált: ivott reggel, délben, este, éjjel, nappal folytonosan, egyebet sem tett: ivott még mint családos ember is. Az atya iszik, az anya otthon dolgozik a mig birja s a gyermekek? nőnek szépecskén s mire megtanulnak gondolkozni akkorra az anya nincs, az atya nem ember, hanem: állat, ők maguk pedig a legnagyobb nyomorban piszok és szenny között tengődnek s hogy élhessenek nem törődve az „enyém, -tiéddel" vesznek onnan, a hol van, azaz lopnak. De mit törődünk mi ama söpredékkel mondaná valaki. Jól van hagyjuk, menjünk hát egy kicsit tovább. Ne törődjünk hát a .söpredékkel" tekintsünk be kissé iparosaink műhelyeibe és családi életébe, bizony ott is csak a legelszomorítóbb dolgokra találunk, ha nem is mindenütt, de a legtöbb helyen, különösen kis iparosaink között. Itt a pálinka helyét az nrhatnám-ság foglalja el s gyakorlatilag akarják alkalmazni azt a közmondást, hogy: .mihelyt szabó; mindjárt báró." S a magasbra vágyó, aristokraticus hajlamok még inkább elhomályosítják, a legtöbb esetben amúgy is ho mályos, szük látkörét; haiad a korral úszik az árral, mondják róla, de azt nem látják be, hogy nincs hozzá se anyagi sc szellemi képessége elegendő. Úszik minden határozott megállapodás nélkül; úszik, hogy uszszék a mig örvénybe nem jut. Itt aztán nem segít rajt senki; kö-nyörgéseire azt felelik: mért nem volt esze, lett volna csak iparos, minek akart többnek látszani, mint a mennyi volt, most csak maradjon szépen ott, a hol van .... .söpredék" között. Iparos tanulóink, elhagyva a falusi iskolát, lerázva magukról a ta nitó iniő tanácsait, bejönnek a vá rosba, hogy mesteremberek legyenek végig búzzák azt a néhány évet, melyek a tanulásra vannak szánva, fölszabadulnak, megkapják a legényi, segédi czimet, ha képesek betölteni a segédnek szánt helyet, ha nem; a legtöbb közülük az irást és olvasást is elfelejti. Épen ezért állítunk fel most ipariskolákat — szól az ellenvető felelet. Igen fölállítunk már egyet, kettőt ; a mozgalom is már évek óta megindult, de olyan lanyhán, hogy mozgalomnak neveznünk vétek is. Ez a több éves mozgalom megteremtett néhány ipariskolát, de oly primitív szellemben, hogy a középszerűen berendezett népiskolák sokkal magasabban állanak azok felett minden tekintetben. Adjunk iparosainknak iskolákat, de ne ilyeneket, mint a milyenek vannak mert ezekben nincs köszönet, állítsunk ezekbe az iskolákba olyan tanítókat, a kik az ipariskolai tanításra szakképzettek, akkor aztán joggal elvárhatjuk iparüzőinktól, hogy méltóan betöltsék helyüket, akkor aztán nem következik be annyi, tán jobb sorsra érdemes családnak bukása tőnkre jutása, nyomorult koldussá levésé. Hosszas volna a társadalom minden osztályának tévedéseit, roszra vezető ferdeségeit elszámlálnunk, azért vegyük inkább általánosságban. Szóljunk inkább arról, amely minden osztálynak kisebb nagyobb mértékben közös tulajdona, szóljunk a .felvilágosodott szóval jellemzett XIX. század sötét bigótságáról: az antisemjtismusról. ., Bigottságnak nevezem az anti-semitismust, mert másnak nevezni nem lehet a vallási fanatismosnak ezen legdurvább Kinövését, mind a mellett is, hogy alapjában egészen más uton indult eleinte, hogy annak legelső csírája nem egyéb, mint pénz és gazdasági kérdés, s csak azok a bujtogatok tették vallási kérdéssé, a kik, hogy a zavarosban annál biztosabban halászhassanak, a népet akarták föllazítani a zsidók ellen, akik szerintük keresztyénvért használnak az istentiszteletnél. Egyébként erről egy más alkalommal. A rab falu. — EgT besxíly töredékbGl- — Éj dúlt le messze tájakig Szót nynjtva zsibadt szárnyait S miként a nyirkos sirfenék, Az éíet-mécs, melyboo nem ég; Vagy mint emlék . multakon: Suteten rémlik völgy, halom — ü.t bolyg füvön, ián, berkeken A lanyha szellő csendesen. Ls: bogy De légyen egyedül, Dúdol borongó éneket ti hajlongva . nád, bús neszül As összhanghoz susog, zizeg. — As éj letét, al éj hideg — Mint egy koporsó, fönn aa ég Sutét falán, pár csillag ég ; Gyér fényt a valUg éj»n át, Siürvén vékony sugár fonilt, Hogy a vak éjjel ide lenn, Vele is rémeaebb legyen; Hogy bolygó, vad kísértelek, Zsibongják át a berkeket... Olt csonka tornyán a bagoly, Ahol tanyát ad a zugoly, 8 ig.i barát a denevér; Huhog az élőknek halált — Moit osond van újra : tova aiallt. Távol a sürü éjszakán Mered magáira agg Marány S a szikla-hegy, melyen henyél, Szil görcsöt ölt, mig iöldre ér; Ho! magvat ejte a madár Satnyán ni rajt ki a gyopár; Ott tűrve vészt, sívó vihart, Egy-egy bokor boróka bajt S a szikla-bérc, hol megrepedt, A földi szeder lelt helyet, S indáival as ormokon, A hegy merész párkányzatát A görcsök szántott homlokát... Mindent, levél-kárpitba fon. A falu ott as aljba\' benn, Zsibong, s.jong most népesen; Hol mén- elébb éj cseadje ült S a sötét, rémet rémre szült, Elűzni a vad éjszakát Fürtös iánggal, hamvai sugári. Szarokba mártott csóva ád. S kürt hang, mit a szél mesése bord A sárra hosszan felrikolt; S a nyomott nép, bar kedve nincs S nyugalmas óra nála kincs; Vigadni tud most szertelen, Sápadtan zsongva tel, alá, Isiik, táncsol mert kénytelen — Basó nagy úr — I est as r.á Ez éjjre így parancaolá. A tivornya. A várba fenn, öblös teremben, Buta horgos kavarg a tejében; Szilaj zene, rohadt beszéd Zajától terhes lön a lég; S a káromlást, ki tudja szebben, Kisértik nagy fenn szerteszét. Amíg virgoncz csatlós csoport Hord sebtén liaghullimu bort; \' A vén hordók nemes nedűje Sserte locicsan, szerte dűlve; A hetyke mámor a pohárt, Amely elSlte töltve állt A fslhos vágván, bogy szilánkja Csörrenve pattan Bsertessét Sikoltván méltó vad zenét A tomboló illatos világra-- Egy hang s sajt most tul kiáltva Dörög: / Hajh! csendre csimborákl Nekünk terem ma a borig 1 Pohárt réá I dicső fogás volt — Siker vlssi ölén a bátort--— Bor, lány — urak — dicső fogás, Kivüleu úgy ki tudja mái? Kim csengjen hit sl áldomás. Éljen Besó 1 — Mátyás, a vén Kabló vezér — akár ha én 1 — Riong a lárma a teremben S as udvar is vissshangra rsbbec: Éljen Basó ! — rikoltva fennys-n. A sajba mostan élesen, Túl kacagjon, tul éljener,: ¦Sikkanva cseng a billikom, Majd megy tovább a járt uton: Halvány törés: less a falon. Basó a vén rablóvezér, Akit nagy fold rettegve fái ; Ifja erö, ismos, magas, Ssive kemény miként a vas ; Arczán s gazsig bélyege, S gas főn a lisstssség dere ... Körüle dong a többi mind, Ót lesve, merre szói vsgy int: Miként bagolyl hitvány veréb, Ha nappal a ssabadba lép, Vak mámor ülvén rőt fejét. A rab Mit büszke kés dacsolva fennen iturt, kivájt a Mikin keblen, Ho7Í nem bat le vig dana, Rideg a börtön oldala. Hol as enyészet ól. tenyéaz, Virágot feste a penész, A tetőről a földre le, Rsmány aainével vonva be A büsske béreznek oldalát, S reményre ott vad gúnyt sssbott, Mennyet pokolnak adva át. A lég nyomasztó bűzre válva, Szenny, döglelet minden paránya S mi éltet ad: a nap világ Belőle üsve van örökre; Helyette éj Vad, síri méiy Borong lenn, rémet rémre szülve. ,. Amig a lég bűzét lehelve, Pestist hasast a por hüvelyre; A vad rémek éj szülte rajjá A lelket őrületre hajtja — — Ott félre a suogly sötétjén Rothadt, megbüshödt szalma-kévén Sápadtan egy itjn hever Bilincsét rásvs vadbaraggal S kínjára kongó sziklaoldal Örült kacssjja szól, felel. Ha mig szabad volt, karja, kardja Hasát szolgált, kobozza dalivá, S acséls mig szlaj csatán, Vérbea gftzoli, villogva fennen S halálra dóit, a durva ellen; Gyózo hada vidám torán, Ajkán s diadalmi.ének, Komoly, sziláján senge vénnek, Iíjunak, hírt, nevet, babért S épitve bús, caatás Bmiéaet, Halát sseretve, honnak élt. Itt sorvad most as ifjú férfi, Faként, amit belül ssú órle ki, Kit szemtelen örv, cselssövény Senyvesst a börtön béres kövén, Hogy úgy magitól, mint gyümölos Halálra érjen, mig üvölt Átokra átkot egyaránt, Lator gyanánt, örült gyanánt. Koboznak bilik egykoron, Mig neki is nyitott as élet Szív-virágot; szerelmet édest, S szabadság járt vele karon. RobozI — szállott a bír ajkán — Robosl — rebegte a leány — Szerelme ssüsi titkaként, Mit önmagától aggva félt: Ah 1 el ne mond, ne tudja senki, Magad se tudd, ne, csak ha rejtve, Mint álmot, mely nincs reggre kelve, Melyből egy-két kép össze folyva, Borong a leiken ködbarokba Lió-holt most, feledve rég S halottnak a „Volt" név elég. Hdtky Lajos. És a többi — és a többi. — Kai-ciolat. — Tessék kérem alássan ! ü-UDyoitak nap 6 fecseget, hogy uralkodó planéta lévén nem bírt egy kis jó időben réeaeaiteni a imeí mar majd nem sok te a jóból. — A tikkaaxtö meleg cdoportonkiothajtja ki a közönséget — Po\'ylibe, bogy abban a kis csermelybe - üüüióat nyerjen. Üdü> lést nyerjen a csermelyben ? — Ebben már alighanem térődtem, inkább ott* molnár kürtjében, azok alatt a híivö* tá H08ZO5HABMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JÜíuIUS 17 éc 1884. .Sparta és Athén Zalában Ily czimen reflecttl a .Magyar Közigazgatási. * czimü szaklap .Harcz a megyében" czimü ve-zérczikkünkre; s a kővetkezőket irja szóról szóra: „A közel jövőben legtöbb megye zöld asztalánál zajos viták folynak le. A vita indító okát a székhelyek kérdése képezendi. A megyei életet zajosabbá, pezsgővé van hivatva tenni az e mellett keletkező harcz, de alkalmat nem fog nyújtani az Örömre. E lap hasábján a múltban többi kőzött Nógrád megye székhelye jfelett is olvastunk elmefuttatást, a megyei bizottsági tagok egy része Losoncz, a másik B.-Gyarmat mellett foglalt állást. EbbÓl és a megyei székhelyek megváltoztatása iránt való törekvést hangsúlyozó egyébb közleményekből megismertük azokat az érdekeket, melyek mozgató erői a változás után érzett óhajnak, E megismerés aiapján a figyelmes vizsgáló képes lehet az érdeke kft csoportosítani. Földrajzi, történelmi, kereskedelmi természete van a hegemónia után való törekvésnek. Ezek uralják Zalamegye két városának: Zala-Eger-szeguek és Nagy-Kanizsának versengését is. Jól jegyzi meg a , Zalai isözlöny", hogy ez hasonló a pelo-punesnsi háborúhoz, mely nem használt Athénnek és meggyengítette Spártát. Valijuk meg, ezekből a mozgalmakból egy tanúságos jelen séget lehet felismeni: .a városok fejlődnek, községi életükben több erőt fejteuek ki a megyéknél és mindinkább érettek lesznek a teljes Önkormányzatra. De lássuk a két zalai várost, melyik milyen erővei vesz részt a háborúban? Egyik, ha szabad igy kifejezni magunkat, anyagi túlsúlyban van, a másik a mult idők emlékeben bírja haderejét. Kanizsának értelmisége mellett virágzó kereskedelme, nagy forgalma, a haladás iránt kedvező talaja sok előnyt biztosítanak. Sokkal kflny-nyebben juthatnak ide a megyei bizottsági tagok, mint Egerszegre, hol még az elszállásolás nehézségei is útját állják annak, hogy a megegyü lésen miadj végig ott maradjanak a torok alatt. — Mily elveset ott egy kis friss aludttejet enni, — jó savanyú bori inni ! —¦ No de ki vess ilyen körülmények köt. mindent oly ssigoruan I — Hu as a sáros, savaroa viz a malomgát alatt megtessi, miért ne elégednénk meg a másikkal is!? — Na de tárjunk aa időre. Bizony meleg van, és est mi kanizsaiak kóisaeres-aen ereszük, mert nem vagyunk oly helyzetben, hogy aat mondhatnók \' jerOnk menjünk a sétatérre, olthüröe ran, vagy ktjöss-e ma a ligetbe? — Ez utóbbit ugyan mondhatnók, de nem mindeuki rendelkezik annyi idővel, hogy a sóid erdÓbe élveshesse a hűvös árnyat, mert az erdő bizony egy kissé távol vau, akik pedig igenis rendelkesuek, ások daczára az édes stfilAváros arámi vonzal-xnaknak, aiettek neki hátat fordít tant éa könnyen nevetnek bennünket, ott lu biczkolva a Balaton vagy más vmla moly fürdő üdittó habjai köst. — A piaciunkon álló fákra meg ugy latsaik: as laton átka nehezült, — mert sehogy ¦ein nőnek, vagy tán, — no \'de hogy ápolják-e kellőleg vagy nem arra ne legyen gondunk, hiszen a jó Isten meg szokta már, hogy mások hanyagaágaiért Őt teázik felelőséé. Majd ast mondja a kedves olvasó, hogy itt van a zöldfákért, a sörházkert éa — de hiszen, már ki is fogytam a nyilvános kertekből. — Az elsőt egy vidéki jó barátom ssa-vait idézem, kit egy vasárnap délután odavezettem. A kapunál megállt és aggódva kérdésé: hogyan jutunk be?B „Falusi ember" vagy barátom, víszon-zám neki — bizonyára van jó öklöd — tehát caak előre I Midőn már a kert teljes közepében voltunk, aat kérdésé tőlem: „hát hol a kert?" „Hol sétáljunk?" — Sétálni? vissoosám egy kissé megzavarodva — ha csak még egyszer azon as uton, \'melyen jöttünk, visszamenni nem akarat f „Ments Iatenl" — monda megijedve. — törvényhatósági tagok, fiz igen fontos és meggondolásra méltó állapot, mert az a nélkül is közönyös bizottsági tagoknak, munkakedvét és részvétét nem fokozza. Egerszeg védelme a megyei székhelynek kebeleben való hagyása mel lett a mult és hogy ott van i .székház". Irányadó körök hege-monikns uralmat kezeikben tartó családok elkeseredetten fognak küzdeni, a melyben a bosszú ígérete is fegyvert ragadott. Egyik fél sem fog engedni és ebből a közigazgatásra nézve nagy hátrány származik, megakasztja az egészséges fejlődést, A mennyire méltányolni lehet Nagy-Kanizsának a székváros után való törekvését, annyira el kell ítél-, nünk azt a lenéző hangot melyen az ottani közvélemény Egerszegről beszél, annál is inkább, mert kellő határok kőzött dicséretes a nemes versengés, melyből az az örvendetes tény vonható le, hogy a városoknál a köz igazgatási érzék emelkedőben van. Az ellentétek kiegyenlítése kivána tos, de az ambitió megölése káros lenne." A fenti sorokból kitűnik, hogy a nevezett lap is teljesen osztja né zetünket, de leuézőoek tarja az it teni közvéleménynek Egerszeg iránt táplált nézetét. Erre csak azt mond juk, hogy ha tisztelt laptársunk Eger szeget nem ismeri, ez a véleménye igen nagy jóakaratról tanúskodik Egerszeg iránt ba pedig ismeri, csudáljuk, hogy ily czélzatos bókkal illette, mert az bizony mindig co-micum, mikor valaki agg kisasszony bájairól, viruló erejéről beszél. Az iparúi ós a műhely. Engedje meg tekintetes sserkesstÓ ár, hadd járuljunk mi is sserény éssrev ételeinkkel a fönt irtcsim alatt magjelentel-mef ut ittashoz tájékoztatásul asoknak,akik idŐkÖxÖokiat meg-megsaállva as ipar és iparos osztály iránti jó indulattól neki ?ski eresztenek hol a „Zala, hol a „Z** lai Közlöny* hasábjain as iparosoknak szóló jó (?) tanácsokkal telitett csikkeket. Hát hiszen hogy a jó tanács többet ér a rosea kalácsnál is; est mi (a jó urak szerint tanácsra szorult íparosoa) szive aen elismerjük, aót ha belőle okulást meríthetünk, eaépea meg is köszönjük. Do, hogy bárki, akármily aiülttlen A .nagy sörház kertben ?" — ott ké rem alásaan — nem én tapasstaltsm ám, — caak ugy hallottam, és hogy igaz-e vagy nem, azért sem állok jót, — csak arról bistoailtom a kedvea olvasót, hogy as as illető, a ki mondta, as még soha sem hazudott, — hogy tehát ott csak ugy engedi meg a koroamároa a sétálási, ha mindkét késünkben egy sörös kau csót aaorongaiuok. De marsz kérem nem séta egyedül, hanem aétaivás. Meg küldőben is mi kanizsaiak asokva vagyunk udvarias bánáamÓdhos. — igy tehát kénytelenek ragyuok meg issadnt uralkodó bolygónk iránti gunyo •Ódásunkat. — De hát\' mit szóljanak a földmivesek? — Vájjon sugolódaak-e ások is? — pedig hát ők aem élvesnek ám Üdülést bűvös árnyú fák alatt. _ Dehogy 1 — Nemcsak hogy nem angolodnak, hanem Örőmdslt seagve vonul-oak ki már korán reggel a mezőre, mintha lakodalomra meonének, pedig mily nehés munka vár ott künt reájuk I — Hiss aratás vsa. Aratási a főldmives legterhesebb muakája éa mégis est végsi a legnagyobb örömmel. Hogyne I — mikor látja ast a szép, hullámzó gabonát egy év fáradalmainak gyümölcsét, melyet, bála az égnek a mindenható az idén elég azépen megtartott, megóva minden elemi csapástól. — örőmkőnyek törnek elő a gazda azemeíbŐL és gördülnek le a napbarnított arciou, — éa hálát rebeg Ist nhea: „Van kenyerem: családom nem fog éhezői; van miből pénzelni, hogy adómat megfizethessem." Máéra a szegény embei ngy sem goodoLJ — Azután jókedvvel suhogtatja kaesáját egész napon át és versenyt dalol as eiöttc fel-felreppeeő fürjjel, ha wz est lehajlik, mimha egész nap heverészett volna, — ismét dalolva jó kedvvel tér haza szegény hajlékába, hol egy két érát pihen csak — hogy másnap ismét njrs kezdje izsaaaló munkáját. — Emellett megelégedett; neki nincsenek ragyái: ó boldog. hsndabndáavaj előálljon a ast nekünk tanácsként osstogaasa, vagy bisonyos körökben tenyésző rögeszmék hulladékait felszedegetvén, azokat nekünk, mint hibáinkat asórja szemünk közé ; est, bárkitől jöjjön is, viaszaautasitjak.Vissza utasítjuk pedig a Zalai Közlöny július 6-íkí számában elmélkedő egy "iparos úrral szemben annál inkább is: mert név teleu létére —¦ nem tudjuk ki ő — hogy róla példát vegyünk, oaikkjében nyilvánuló étEJáráaa pedig ast áraljáéi, hogy ő abból, amivel egy tanácsot osztogatni akaró iparosnak bírnia kel! t. i. tapasstálaiból igen keveset szerzett. 8 nemcsak hogy a német és magyar iparos között párhuzamot vonni nem hivatott, mert Németországot szorgalmas iparosaival együtt csak a piacson felállított panorámákból ismert és a magyar elmaradottságának okait legfeljebb ku tyabagoaon tanulmányost-i,de iparosiétére az ipsTOSok viszonyait, működéseik kü lönbléleeégeit, as ezekből folyó cselekmények okait, s as iparosnak, mint em bérnek és mint társadalmi tényezőnek jogait és köt élességeit sem ismeri. S Hogy as általa elmondottak nem ia a viszonyok ismeretének kifolyiaa,haoem a fülébe mondogatott hangoknak szajkó módra után kárrogáaa: kitűnik abból, hogy ast mondj* miszerint: .tudtával ezek még aem lettek felvetve." Pedíg hát fel voltak azok már nem egyszer a elmondattak szóról ssóra nem nagyon régen is épen a Zalai Közlöny hasábjain b a fejele is megtétetett reá ugyanott. De hát ó asorgalmas iparos lévén, hahár a többinek minden lépését reá ér mefigyelní, a nagy iparkodáanak miatta, olvasni nem ssokott, b igy sok történhetik, amíröl tudomással nem bir. Mindazonáltal azonban eltelve lévén azon büszke Önérzettel, hogy ó as oly naposba (ha bár caak miat atatíata) bejutott, tehát feljogosítva érzi magát as ott fant uralkodó ssellem érteimébea lecz-k estet oi, kinn reked: halandó társait. Nem veszi azonban észre, hogy ő nem más, mint megszelídített a t i gli ts, amit kiteaaoek. hogy caicsergésével csalogassa a mameiukság boldogító kalitkájába ssabadon röpködő táraalt... Ast is mondja jóakaró előleges figyel mestetésül, hogy: .talán fájni fog nekünk a jóakaró Őszinteség.* Hát Usslelt .egy iparos" úr és mindazok, akik as ó áhala elmondott nézeteket vallják éa már töbesor el is mondották, aem fáj nekünk legkevésbé sem, bs valaki as igazat szemünkbe mondja, ha .aat" mondja. Hanem hát vetkezzék le önök is ason rossz szokást, hogy mielőtt tudnának, tanítani akarnak. Éa, hogy azt hiszik, miszerint amit önök mondanak vagy gondolnak, mind igaz. Mert meglehet, hogy ason egy két iparosnak aaját magukra nézve talán káros, hogy a kávéhásban vagy aOrhásban Ülnek — ha vannak olyanok, kik ott Ül- „Nincs boldogabb as-aratónál, borsát más nem élvezi.* — Hát még ssok a fürge parasst lánykák éa legények : mily nahosen várják ók as aratást 1 hisz aratás alatt Ismer kedaok meg jobbára; akkor ismerik ki egymást, akkor látják, hogy milyen dolgos etnos vagy amas leáay. Vasi itt versengés: a legények nagy rendeket vágnak és a lányok versenyeznek egy más* al hogy ki tud több markot szedői, ki a legelső a rendben és a többi és a többi. Ép igy versenyez a fényei vagy legalább a magát annak valló közönség bálok éa koszorúcskák alkalmával. Dd mily nagy külömbaég van as előbbi és es utóbbi között! — Ott a aaabad mezőn, aforró napsugaraknak kitevő a muokábaai való nemes verseny foiy és itt a fényes báli, teremben versenyeznek a számtalan esetben az utolsó késs pénzen (és mily sokasor hitelben 1 —) fölpiperézel-, kiassssonyok, kiket a gyengéd mama Quaat mutogatni vesetett ide. Ls valóban * mai bálokat nagyon jól ellehetne nevezni: .tánczczal egybekötött leány kiállítás\'-nak. Mig amott a dél, a serény, jó munka: itt az, hogy ki tud bajosabban láncsolni; ki tud jobban koketirozni; kinek vau szebb Öltönye, frizurája és — (de ezt caak titkon sngom meg : ki bírja jobban félrevezetni a fiatal embert hófehér vagy piros árosával. — 0 szentháromság pa......I) kinek van divatosabb ruhája, es kérem egyenlő Lasal: kinek van nagyobb ki.....ja (pardon I) és a többi és a többi 1 Hej\'szen meg is látszik ám a külömb-aég: az aratás után közönségesen egyik lakodalom a másikat éri éa a fényes, költséges bálok után — a nagy csalódások és perpatvar dünnyögések, szemrehányások,czi vakod ások a férj én apa részéről, haazontalan kiadások miatt — és a többi— és a többi TUNKEL MIHÁLY. nek, — De, hogy s magyar ipar hanyatlása s as iparos elmaradottsága és nem boldogulhatáaának oka az volna, hogy egyik-másik iparos aéba a kávéházba is elmenni merésekedik s választások alkalmával esetleg talán korteskedik is; est esse as állíthatja, ki as .egy iparos urr ral hasonló világ nézlettei ós nemzetgas-dássati ismeretekkel bir. Pedig hogy as nem valami igen széles, elmélkedése elárulja. Előbb tehát azon ismereteket tessék megszerezni ¦ csak ezuián belőle leczkÓ-ket tartani. Nem aajátaágoa e, hogy ha egy-két iparos, akinek Üzleti foglalkozáaa nemcsak megengedi, de meg ia kívánja, hogy emberek, illetőleg a közönség között forogjon s igy a kávéházba is elmenjen, — ebben oly sokan megbotránkoznak —a es a sok másféle nép akikkel a kávéházak egész napon át telve vannak, senkinek fel nem tűnik? Avagy minden más osztályú ember ki van e véve aaon szabály alól, melyet as iparosok számára némelyek felállítani akarnak, hogy as iparos caak dolgozni teremtetett s azon kívül as emberek, között semmi keresni valója nincs ? t v Ki as, aki a mai egyenlőséget kürtölő világban ily botorul képes gondol-kőzni s ily értelmű predikácsiókat tartani? Meggondolják-e as ily értelmű czikkesőkjs akik ily értelemben beszélnek ís, hogy eszel mit árulnak elV Hát as Önző roass akataton kivül még azt is, hogy ők az ember rendeltetéséről a a társadalmi élet czéljáról még csak helyes fogalommal sem bírnak. Tessék tehát előbb esekről tiszta fogalmat szerezni és azután fejtegetni, hogy miben hibásak a magyar iparoaok. Elesén nem minden iparos jár kávéházba. Sajnos, nagyoa Ís Kevés I Akik a kávé-hasakat megtöltik, egészen mas népség. S vaijuu aaon iparosok, akik ide soh\'aem mennek, boldogulnak-e? Ha .egy iparos" ur est megfigyelte volna mielőtt ke-netteljes tanácsa megiraaáhos fogott, ha igazságos lenni akar, biaonynyal vagy másképen, vagy aahogyan sem irt volns. Egóasan másban rejlik ami hátrama radásunk oka. Tekintsük p. o, a vásárra dolgosé caismadia és más efféle iparosokat. Nem járuak ók kávéháaha, hanem egész héten át dolgoznak legényeikkel együtt — ha van nekik — a hidegbe, aöbe, sivatarba viszik kéesitményeiket váaarra. S as eredmény ? bizonyos bÖr-keteakedőnek néhány ki becsült ház, s as ő fáradságuk jutalma a— koldusta-ríaa ny a. Hát a kávéházba járók azért nem boldogulnak, mert ott töltik el idejüket b kötik ei keresményüket ? Dehogy azért 1 Hiszen a baromnak ie mgednek pihenő időt 8 ez as embernek is azüssegee. Tehát as egyík a nehezebb munkás fekvésre, alvásra haasnálja est. Ha astán a másik, akinek foglalkozása könnyebb s nem kell hosssasau öltözködnie, avagy épen nem is műhelyében, hanem ayitott Üzletében, boltjában ssokott illetőleg kell dolgoznia a helyett, hogy lefeküdnék — ami nem is egészséges — egy órára a kávéházba megyén a ott olvas, vagy beszélget, szórakozva pihen és es állal teste lelke aj erőt nyer; es bizonnyal nem teszi tünkre. Hanem tönkre teszi, vagy boldoguihetaaában gátolja az, hogy ma mar az ilyen iparost nem keresik fel akárhol, hanem drága üzlethelyiséget kell tartania s ezt fényesen berendeznie, nagy vaiaastékban felszerelni, ekkor egyik a másikának tönkretéieléreJ ia konkurálni. S ha ilyen úton-módon valamit keresni képes, keresményének azoo része, ami a drága lakbér a as éhes mért adónak nagy nehezem kielégítése után még fenn .marad, azaz ami saját szükségleteire kellene, as érről évre vagy örökre is főkönyvének .Solln rovatában díszeleg, ö pedig mellette éhen hal-ha>, a hiteiesőinek legjobb akarata, legnagyobb becsül t-t esiége mellett aem fizethet, a igy merül az adóaág örvényébe a megyén tőnkre a legjózanabb munkásság mellett is. Ha tehát máskor is elmélkedésekbe bocsátkozik „egy iparos úr" vagy akárki más az iparosok nem boidogulbatáaának okai fölött: akkor tessékas itt elmondottakat fiigyelembe venni éa tanácsait a szerint formulázni, hogy ezen bajokból miként lábaljunk ki? Nekünk pedig engedjék addig ia azon szerény észrevétett tehetni: miszerint tessék megfelelni minden más foglalkozású egyéneknek is legalább annyira híva-tasbeli kötelességeiknek amennyire körülményei között\| az iparos osztály meg felel, akkor mi szebb jÖrőt merünk jósolni nemzetünknek, habár kávéházba járó, és korteskedő iparosai lesznek; ellenben aa .egy iparos" hoz hasonló tanácsadói nem lesznek ia. Több iparos. A dunántúli agyagipar. A dunántúli kerület egyes vidékein az agyag ipar isnépiper.dísslik mist plJDélma-gyarorsságon Sopron megye néhány falvában éa Tata vidékén. A dunántu i gy irípar aránylag kérés, de technikailag Magyarországban a legfejlettebb. A Zsolnay-féle gyár Pécsett A Zaolaay • féle gyár, mint rilághíiü gyár, oly ismeretéé, hogy csak röviden kell róla azóleaom. Ezen gyárban elősaör barna edényt készítettek, a ilyet ma is készítenek. A gyártás ezen köznspí fokán Zsolnsy nem állt mag, hanem a diszittt fayence-gyártáara tért át s gyárát kitartó szorgalma által és gyermekei közreműködésével amaí magas fokra emelte, és díszített fayrittcaival meghódította a rilágpiacsot. A Zsolnay-féle fayeaoe eredetisége által luoik ki és technikai tökéletessége abban áll, hogy a festékeket a kememoza ben égetik be (Ofenfarben), oly hómérsék-nél, melynél a máz Ís meglágyul, ngy hogy a más és festék egybeolvad. Zsolnsy vetélytársai asonban habára rajtot éa ss alakot utánozzák, még se érik el eaen hatást, mivel caak muffelfestékkel festenek. A Zsolnsy-féle gyárban ujabban mázok építési terracottát (u. n. építési majo-iikát) is készítenek, igen chamottos agyagból. A chamottos sgysg alkalmas nagy tárgyak előállítására: ezt tanúsítja pl. a kir. József-műegyetemen lerő váza ; azonban esen anyag m--sa.ii még lehetne javítani-Zsolnay mostanaburkolatlemezek (Weod-bekleidangsPlatten) gyártását is berendezi. A Zsolnay-félé gyárban magyaroresá gi éa horvátorssági agyagot dolgoansk fel. A gyár menchaniksi berendesése a rohamosan fejlődő termelése k máruem felelt meg, a most új iasapolót éa malmot építenek. A gyárban 35—40 korong van és 4 köralakú kétkamarás kemencae esédftt-téare berendezve* Zsolnay arra is törekedett, hogy telepének hasai munkásokat neveljen éa eddig sikerüli ia 80—90 pécsi leányt festőknek kiképezni, a kik gyárban alkalmasva vannak. Mágocs. Mágooson 2 kályhás és 6 fa-aekaa van. A kályhások sötéissinü mágo-cí agyaggal dolgosnak, melyet váraljai és roilabargi fehér agyaggal engobiros-nak. Készítenek itt fehér ee Bstnea kályhákat. A fasékaaok meglehetős primitív dolgosnak; keltő fehér, engobirosott, 4 durva fazékaaárút késsit Hint értesültem, Mágocson is szándékoznak agyagip»ri taamünelyt felállítani. Azt tartom, hogy a mágocsi agyagipar oly jelentéktelen ós a nyers anyag se valami kiváló, hogy ily intéaet felállítását olt nem találom ssük-ségeanek. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeríum jelenleg egy mágocsi kályhás fiat ösztöndíjban rá*1 azesittette,s es ifjú jelenleg iotézetünkben tanul. Véleményem szerint elég less ily csekély iparral biró helyekről egyes segé -deket kiképestetoi és esetleg későbben, ezeket mini Önálló iparosokat támogalnL A Mayer-féle köedénygyár Városló-dön. Ezen gyárt eredetileg Zichy : Dezső-mint porcsellángyárat alapította, de es aem mutatkozott életképesnek s igy átvette a Msyer-család, a régi pápai kő-edénygyár volt tulajdonosa. A vároalödi gyár saját agyagából fehér kőedényt készít, még pedig köaöasá/-ges asztal készleteket éa színes feyenc«o/t. A gyar 12 koronggal dolgozik éa két »A«r raenczéje van. A kemenosák modern \\üe-atakúak,kétkamarások s fafütésre vs.nnak berendezve. Az aprító késsülóker.e,f, vísi-srő haj ja. Ujabban kályhákat késsit\'jnek a valódi tűzálló agyagból. A Fischér-féle porc ael 1 Ánfgjár Herea-den. Esen gyár, mely gárrmányai álul világhiiüve lett, ssjnos^ ÜOgy a legszomorúbb viszonyok kö/.öu tengődik és caak igen kereset gyárt. A gyár alapitója o-^odenesatre getüa lis ember rolt, ki •i>Larait imiUtió által hírnévre tett aserú Hogy a gyár mostani állapotra jutott mi adoaekelőlt as as Oka, hogy a családtag- aB: „Átváltak s most egy se képes a gyártást nagyobb mérvbea folytatni. De. van más oka is, hogy a gyác oem életlaéjMMi, A gyár nem bir aaját kaolinnal^ igy tömeges gyártásra, mely mellett még mindig afinom, Bpeosiáliscaikket ii elő lehetne állítani, aem képes. Herea-den. esek szerint csak finom Ifxus-oiikke-kat lehet gyártani, melyeknél as anyag ára nem jou tekintetbe. De as ily gyár csak addig életképes, mig nspról-Dvapra újat állit elő. A herendi gyár pedig megállapodott és as alapító halála óla ujat nem termelt. A Saauer féle kőedénygyár Herendién. A Szauer-fé\'e köedénygyár \| újabb rála lat (2 éves), mely ugyanazon, anyagokkal dolgozik, mint a városlődi gyár. A gyárban van 4 korong. A ke ménese hasonlít a valódi kemenczéhez, csakhogy a felső kamrában is segédtüs helyeket alkalmasnak, melyekkel as ov\'t elhelyezett árót kiégetik, ha as a\'-sóbari a keltő hő mérsékel már elérték. Tata. Tatán Fischer D. (a here ndi család egy tagjai) porcelláut fest Fii oher aa általa kiképezett testűkkel a herej idi modorban dolgostat. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 17-éD. 1884. Fitoher Károly a sk Tatán van egy egyagáru gyára, melyben kályhákat, durva feyenceot (msjolikát) és kőedényt készítenek. A kályhákat és majolikát tatai agyagból készit-k, a kőedényt pedig kü! földi agyagból. A tatai gyár gyártmányai kösül, mint külöolegeaaág említhető volna a durva fayence éa a majolika, mely a régi tatai ét holicsi gyártmányokat sikeresen imitálja. Tatán ei környékén igen kiterjed agyfcgij ar ran. Tatán 40 önálló faaek ¦« éa kályhái dolgozik. A fazekasok tat.i agyagot alkalmainak éa rendesen oaák herényi agyaggal eogobiroantt edényt álii Unak eiö. A kályhákat Tatán anastria agyagból koszi tik, melyet a dunai állo másokon (Almáanu) olcsóbban kapnak, mint a Tatán éa vidékén előforduló tűzálló agyagokat. Ily viszonyokat kölönben több helyen is találunk. Oka at, hogy a földbirtokosok, mint aa agyagtelepeknek tulajdonosai, vagy átalában nem adják, cl aa agyagot, vagy túlbecsülik ; de as is igaa, hogy conaervativ iparosaink vals-moly, közelben előforduló - agyagot nem alkalmainak, mert vagy nem akarnak eltérni a régi szokástól, vagy nem képetek a nem ia mernek egy előttünk egéaien ismeretlen anyaggal dolgosni. Tatának éa vidékének agyagipara mindenesetre alkalmas a fejlődésre. Aa olcsó közlekedés a Danin és a mostaa épUlŐ vasúton, a szénbányák Esztergom vidékén és a gazdag agyagtelepek oiy tényezők, melyek as agyagipart e vidékem mtig j 6>edel mesévé tehetik; csak as volna szükséges, hogy a vidéket átkutassák és a meglevő agyagot as iparosokkal megismertessék. Kiterjedt, de eddig ki nem használt agyagtelepek vannak Tata vidékén: Nesz-mélyen és Tardoson. A tardosí agyag pl. tűzálló, világos ssinú éa kisárlstaim szerint akőaoyagárúk gyirtásra is alkalmas. A caák herényi fehér agyagot a vidéken áta-láoosaQ üűgobirutásr- alkalmassák. Patrik LajOM. á. közepípanaflodai tanár. A .szabadkai Tárna egylet" álul 1884. évi aug. hó 3-án a pallcii fartőben reidezendő országos torna- és atbletikai versenyek sorrendje. Délelőtt a ryllt versenypályán. I. Bajnoki czél verseny. Harmadik ve-iélkedé> a „bajnok" osimért; védő: IJ. Vessa György, bajookjelölt a N. T. E. tagja. Nyiltvarseny. As indulás 1884. évi július hó 27-áo reggeli S órakor, Palicaról a bírák páholyától indalva, Ssabsdkán a vasúti aluljárónál jeleni-kesve éi Palícsra viasta érkezve (15 ktmtar) fog megtartatni. — Foss, vagy fisess! Vésető: Piakovit* János. Biró: Dr. Antunovits JÓ sef. II. Akadály vasparipa Bioycle) verseny. Nyitva minden magyar és osztrák bioycle-club tagjai részére. Első bibivé: FiUippovits Emil a B. V. E. tagja.. Táv ló klmter. Akadály: 5 klmterre terjedC h\'jmofcoB talaj. Indulás 1884. évi július hó 27 én reggeli 8 órakor I. alatti pályán. Vésető: Piukovita János. Bíró: Ba-rátosi Porzsolt Gyula. III. Bajnoki távúszás. Első vetélt dát a „bajnok" osimért: Táv 3 kímtt> Első kihivó: Wéber Frigyes a Ss. T. E. tagja. Nyilt verseny. Indulás 1884. évi július hó 27-en reggeli 10 órakor. VesetŐ: Piakovits János. Biró : Jan-kovits Kázmér. Délután 4 ónkor a zárt versenypályán. IV. Bajaoki akadály-verseny. Harmadik vetélkedés a .bajnok" étimért. Védó: Wanoael Lajos bajnok jelölt a Sz, T. E. t»gj. Zárt verseny. Táv: 1000 inlr. 8 aksdáiylysi egyenkint I mt. magasan. Vezető; Halachovrssky László. B.rák: Lénárd István, Birkás Gyula. V. Tavoldobea. Nyilt verseny. Elsó kihivó: Bacsmáoy Jónos a Sí. T. E. tagja, Süly 17.5 klgrm. Minden versenynőnek bárom dobás engedtetik, melyek kösfil ss elsÓ próbadobás és nam szá-mi tutik. VesetŐ: Gyelmis Gerő, Biró: Per-tíob Mihály. VI- Növendékek ük verseny re. Táv: 200 mtr. Fntás sikpályán. ElsÓ tiszteletdíjat nyer. Elaó kihivó: Dobák Béla. Vésető: Pínkovite Jóssef. Biró: Dr. Antunovtti Jóssef, VII. Bajnoki kardvívás. Harmadik vetélkedés a .bajnok" csimért. Védő: Vermes Lsjoi bajaokjelölt a Ss. T. E. tgje i Zárt verseny. A mérkőzés sisakban, kestyüben mellvéd nélkül egész tsstrs 6 voltra megy, Győztes as, ki ellenfelének hamarább 6 (toacbe voltot adott, A párok sorshúzás utján állíttatnak Ós**. Vésető; fiajsai Vojn.cs Sándor. Bi-rák: Birkás Gyula. Osdolai Qábry L. VIII. Viadori tornaversenyek. A verseny tornáseaok, ugrás, nyújtó éa korláton fognak megtartatni. Kihívók: Ver-Oiu Nándor a Ss. T. E. Moser György a B. T. E és Arnold Róbert a N. T. tftgi.n. Nytlt verseny, Bírák: Bookelberg Ernő és Farkas Zsigmond. IX. Birkdzás. Nyilt verseny minden magyarorssági amateur rétiére. ElsÓ kihívó : Rnusmány János, A birkózás frsn-czia módsser szerint történik. X. Vigasz-verseny. Táv 100 mtr. Futás sík pályán, nevezés a helyszínén, tiszteletdíjak maguk a versenyzők adják, versenyezhet minden gentleman amateur, kí a verseny napján dijat nem nyert. Bírák Dr, Gyorgyevite Szredoje, Lé-vay Simon. Érmek és tiszteletdíjak. As I. IH. és IV. pont alatti bajno ki versenyekben as elaó és második győzelemért bsjngkjelöltség egyleti ezüst érem, a harmadik győzelemért „bajnok czim egyleti aranyérem adatik, a második ezüst érmet, a harmadik bronz ér met nyer. A VIII. pont alatti versenyekben as elaó küzdelemért az első egyleti ezüst érmet, es „viadori" cai met nyer, mely utóbbi a második viadalon is megvé dendó, második bronz érmet nyer. — A második kasdelemért védő „viador" esi\' met és aranyérmet nyer. A II. V. és IX pont alatti versenyekben as első egyleti ezüst érmet és tisztelet díjat nyer, a második bronsér met. Általános verseny szabályok. 1) A bajnoki és viadori versenyek ben ha nyilt verseny, osak sport egyletek tagjai vehetnek részt, a többi versenyekben az egyleti érmet győztes csak akkor kapja meg, ha valamely sport egylet tagja, ellenben osak tisztelet d jat kap. 2) A zárt a versenyekben csak szabadkai torna-egylet tagjai vehetnek részt. 3.) At összes díjak csak akkor adatnak kí ha legalább 4 versenyső indul ellenkező esőiben csak as első dijastatik. 4.) A bajnoki és viadori versenyekben as esetben dijastatik, ha a megelőző versenyekben elért eredményt eléri. 5.) A bajnoki éa viadori versenyek ben tét nincsen, bánat 5 forint, mely összeg csak egy versenyre teendő le, habár a versenyző több versenyben vess is részt, de es esetben köteles az általa nevezett versenyekben részt Tenni, különben ez egyszeres bánét pénzét is veszti. 6.) A bánat pénzt ha as illető as aitala nevezett versenyekben résst vess vissza adatik. 7.) Nevezési határ idő 1884. évi július hó 24-ike esti 8 óra. 8.) A nevezések a kitűzött határidőben írásban és sárt borítékban a .Szabadkai torna egylet titkárságához Szabadkán Dr. Békeffy Gyula úrhoz inté- zendők. A nevezésnek as illető verseny- megnevezésén kívül, tartalmaznia kel) még a versenyző nevét, polgári állását, lakhelyét éa verseny színeit. Álnév alatti nevesetek érvénytelenek. 9.) Mindezen versenyeknél a „Szsabad-kai Torna-Egylet" é* a „Budapesti Vas-paripa Egyesület Előre* általános és résziéi** verseny szabályai irányadók. Kelt Ssabsdkán, a „Ss. T. E " igazgató válasstmányának 1884. jun. 29 én tartott üléséből. í Dr. Békeffy Gyula, a. Sz. T. K. titkára. Fürdői ievél. A cholerálÓl rettegő, oarbol savval deetnficíált rengeteg aört fogyasztó Bécs városát háttérbe szorítva, mindenütt a nsgyssámu vig aratók jókedvű danáitól kísérve, sserencsésen eljutottam as első horváth város, ss as Varsádra, itt rövid idő alatt kipihentem as at fáradalmait. Miután Bécs városában a Singhalese-ket, Ceylon sziget vad lakói, vagy 30 kiváló példányit, körülbelül 30 elefánt, tal littam, hogy dolgoztatnak a Velük hogy mulatnak; reám nézve as előadásuk érdekfeszítő volt. Varsádra érve ma gamat Ceylon szigetén véltem, de azért kndvea olvasóim meg ne ijedjenek. Egy emeletes házon nagy betűvel láttam : .Hotel zum Wilden Mann." Ceylon sziget és Vad ember? bár félve de mégis összeszed :em bátorságomat s bementem a „Vad emberhez." Most már meggyőződésből mondhatom, hogy e vendéglő nem a vadságban van, sem Ceylon szigeti épületekhez nem hasonlít, hanem külsőre nézve barátságos, a vendéglős (magyar) még barátságossbb, de a talpra esett vendéglÖsné legbarátságossbb,\'mert hiába, csak a jó asssony fö kincse a ház j nak. Ho hói pajtás! itt azután jól fogod magadat érezni. Most tehát csak előre olcsó pénzért mindent ami jó és drága\' A vad emberhez a be térést minden utazónak ajánlom, jó hely. Kis időre bejött a Herr Hausknécht, ez a vendéglő főbiztos úr es tiszta magyarsággal jelenté „Herr es íst eioegpant, u fait zen farmer EuerGnaden,\' igy ismétutazásom folytatódott, Noe bárkájának mintája szerint késsült olyan omnibus féle, — két földi egymás mellett csak valahogyan megfér- L.j ifink, de átellenben egy jámbor kíné- 1 zésü hossza pipis steyer bérlő volt, ki a\' német bevett szokás szerint, egy peresig sem birta nyelvét pihentetni, — szegény nyelv 50 év óta de sok dolgod volt, azóta hány gőzgép romlott el és te nyelv maradta], vagy már a reservhes is foiye-modtál? Annyi igaz, hogy a n.-kanisaai gyümölcs árusné, a Rozi néni nyelve csak fülemüle nyelv a tiedhez képest A jámbor atyafi, s steyerLandsmann erősen reám mereszti nagy szemeit meg szollal: Herr siód sie pandúr? jal volt a válasz, szomszéd földim gúnyosan mosolyogva reám néz, végre kérdi a jó atyafi ugyan mit gondol, ki, vagy mi as a pandúr? Na so ein Bezirksri ehter hsb ieh gmantl\' Szegény tatár a philosophia tanulmányok nem igen nyugtalanították agy velődet; a bölcs férfin néhány peres múlva ismét hozzám s- ólt, de ekkor földrajzi tanaimanyát fitogtatta, elmondja hogy „ebben a Dalmicziában nagyon lusták aa emberek ! Ehhez aztán már nem kell kommentár. Egy bérlő ne tudja, hogy mely országgal legyen hazája határos ! Horváth országot Dslmácaiának nézi, már ily kemény fejjel nem bírnak a mi pórjaink í As ily nehéz felfogást csak tartsák meg jó ssomssédaink, mi nem kérünk belőle. A német sógor hosszú pipájából vesúvként fújta az irgalmatlan búst terjesztő füstöt, tán a cholerát vélte vele elkergetni. Igy telt utasásom gyönyörű ssivet-lelket egyaránt felelevenítő hő termést ígérő ssép szőlők és gyümölcsösök közt, mig sserencsésen megérkeztünk as ezernyi szenvedők által már áldást mondó „Várasd Toplícsaí" fürdő helyre. Az élénk veres és naptul barnult kinézésű tiszttartó ur mosolyogva „Isten hosott-tat" nynjtá felém jobbját, mig Szl. pénstárnok ur minden tudománya daosára sem volt képes eitakarni régi huszár modorai. A tüzes ssemek alatt a hosszú bajusz ügy ki van pödörve, mintha csak két panganéta volna, nevetve monda: „régi irmerőa légy üdvözölve," csak K. az ellenőr volt komoly, úgy sóhajtozott, mintha cssk reá bízták volns a jövőnagy pénteki predikácziot. Komolyságának okát csak később árulta el, a véletlen megirigyelte sorsát, as eidorádőból kiforgatják, pár hét múlva fesz belőle Isten kegyelméből.k.k. Drágajános!" Oh pardon, Dragoneroe. S. pénstárnok ur mo solyogvs dőrmőgé kipödört bajusza alá: „ugy kell, ba én lehettem magyar huszár mért nem lehetsz te dragoneroe,B igaz, hogy nem sok a külömbség, mert a huszár ló ép úgy mint a dragónérosé megkapja a rendes abrakot, a legénység pedig a gyermek fej nagyságú gombóosot. Hát s Lehnuug hol maradt? ugy hiszem,, hogy ez sem megvetendő tehát félre a bú bánattal, bátran előre, lóra termett bá torvités. A jövő iovelem a fürdő bel életéről fog szólni. KÖNYVES JÓZSE. Jegyzék a nagy-kanizsai kir. trrssék mint büntető bíróságánál 1884. évi július hóban megtartandó végtárgyalás s ítélet hirdetésekről. Július lö-án. 1521. B/84. Lopás bűntettével vidclt Portor Sándor elleni bűnügyben végtárgyalas. 2004. B/84. Lopás bűntettévé! vadolt Lénárd Francziska, elleni bűnügyben vég-tárgyalás. 1986. B/84. Szakooyi Lajos ellent bűnügyben III. bír. itJbirdetée. 2067. B/84. Foiforios Anna és társa elleni bűnügyben ií. bír. it. bírd. 2278. B/84 Pohocea György ellem bűnügyben II. bír. itbird. Július 19 én. 2Í6G. B/84. Lopás és sikasstás tettévei terhelt roianeci Fülöp s társa elleni bűnügyben végtárgyalas. 2132 B/84. Magánokirat hamisítással vádolt Tóth János elleni bűnügyben II. bír. it hird. 2131. B/84. Rosenstoín Vilmos elleni bűnügyben III. bír. it. bírd. 2102. B/84. Németh János s társa elleni bűnügyben III. bír. it. bírd. 2081. B/84. Nyegovecs István - társa elleni bűnügyben III. birósági ítélet hirdetés. Július 23-án.. 2438. B/84. Lopás bűntettével vádolt Brill Jóssef s társa elleni bOuügyhen végtárgyalas. 2214, Molnár András elleni bűnügyben IL bir. it. hird. 2204. Danícz Berta elleni bűnügy ben IL bír. it. hird. 2181. B/84. Bisztrovioh István elleni bűnügyben II. bír. ítélet bírd. 2166. Mizicb Arthur s társa elleni bűnügyben II. bír. ítélet hirdetés. 2151. B/84. Litajuko Bálint elleni bűnügyben III. bir, Ítélet hird. 2227. Molnár Gábor ellen büntetés foganatosítás. 2213. B/84. Nóvák VTecseeHeni bűn •V -ben II. bir. it. hird. 2238. B/84. Sneh Pál elleni bűnügy .ben III. bír. it. hird. Julius 26-án. 2314. B/84 György Ferencz s társa elleni bűnügyben III. bir. it. hird. 2321. B/84. Tulok István s társa el leni bűnügyben II. bir. it. hird. 2302. B/84. Rehák Anne elleni bűnügyben büntetés fogan atositás. 2292. B/84. Mernyoveoz Terez elleni bünügvbea 111. bir. it hird. 2292. B/84. Ör. Takács Jóssef elleni bűnügyben III. bir. it hird. 2352. B/84. Hari Ferenci elleni bün ügyben III. bir. it hird. Julius 30 án. 2304. B/84. Lopis bűntettével vádolt Embrems Ferencz 1 társai ellent bűnügyben végtirgy. 2295. B/84. Németh János elleni bün Ügyben II. bir. it. hird. 2323. B/84. Grscsl János elleni bün ügyben III. bir. it. hird. 2324 B/84. Miiéi János ellni bűnügy beo III. bir. it hird. Kelt aoagy-kaoizzaí kir. trvssék mint büntető bíróságnál 1884. július 13 án. Kiadta: Plándcr György, kir. trrszéki íródat. írek. — „Zala" csimü laptársunk vasárnapi ssámához volt mellékelve a „Panoráma" czimüélolap mutatványssáma. A kiállítás sok kívánni valót hagy ugyan hátra, a lap azonban a helybeliekre nézve elég érdekes tartalommal jelent meg. — Mnlt számunkban közölt öngyilkosságra vonatkozva, annyit kell kelyre-igasittanunk, hogy as öngyilkos nem fia tal ember hanem egy 48 éves utazó Ügy nök volt Nevét éa s többi körülménye ket asunban család iránti tekintetből és ennek kérelmére elhalgatjuk. Különben is sz Agyén itmeretlen levén, olvasóinkat ugy sem érdekelné. — Öngyilkossági kísérlet. Fater Katalin cselédleány 2 gyermek anyja f. hó 13-án gyufaoldatot ivott, azonban mőgjókor segély érkezvén, gyógykezelés végett a városi kórháabt szállíttatott. — Állapota nem életveszélyes. — Rechnltz József előnyösen ismert táncsmflvéss, ki már több év óta néhányszor itt működött, legközelebb városunkba érkezik. Ajánljak a t ez. ssülők ós ifjúság szíves pártfogásába. — Városunkban, különösen a VI. VII. kerületben a sertéseknek igen veszélyes betegségük támadt, mely 3-4 óra alatt kioltja azok életét; A tudatlan uép leginkább a kanász gyógykezelésére bízza a szerencsétlen állatokat, de sz sem ismeri e betegséget sigy gyógykezelni sem képes Felhívjuk hatóságunk figyelmét e betegség tova terjedésének meggátlására s esetleg ingyen gyógykezelés fogaoatozitletá sara is anyival inkább, mert a mondott két kerületben es ídeip már 67 drb fiatal sertés hullott el. — KirkulciáS Almádiba. A .Balatonegylet\' titkárja Dr. Ssiklay János ur fáradozása annyi kelemesélvesetetsze-rez a b.-fűredí fürdővendégeknek kirándulásával, melyeket renkivülisikerrel rendez, hogy valóban unatkoznának sokan anélkül. F. hó 4-én volt kirándulásBada-csönba 11-án pedig Almádiba. Mindkét kirándulás teljes megelégedésre szolgált a közönségnek. A hajón senészek voltak kik égés uton zenéztek, mig a kirándulok a hajó fedélzetén vígan járták a csárdás és más táncEokaf. Megérkezvén a kirándulási helyre, uzsonna illetőleg vacsora várta a vendégeket, mely at tánoz követett azután hajóra szálltak és ugyancsak járták hazáig Ilyen kirándulás minden pénteken délután van. Legközelebb ki rándulás lesz Keszthely rr.. Minden kedden ésazombatondélelött kirándulás Tihanyba ezenkívül esténként sétahajózás a Balatonon 9 Óráig, utobbí kirándulást B. fure-den táncköveti, — Kándoky Béla b.-füredi asícigaz-gató csütörtökön este diaselösdáat rendezett Grf. Nadasdy Ferenci Balaton-egy-leti alelnök tiszteletére. Az előadás ezúttal nem mint rendesen délután 5 órakor, hanem este y,8-kor kezdődött, mert a fürdővendégek nagy réssé kirándulást tett a „Tamáshegyre s csak estefelé tért visssa. Színre került a „Makranczos hölgy" csimü 5 felvonásos vígjáték. A szép darabot igen sokan készültek megnézd, de éppen kezdet előtt az eső kezdett suhogni ugy, hogy alig lett félig teke a szinhás. Érdekes volt mégis, habár a nyílt és rozzant tetőn a viz beesett miált! alig lehetett a ranószsk szavait érteni mert, előadás alatt a színpad elótt alkalmsJ mázott lámpák Üvegei elpattantak úgyannyira, hogy alig maradt pár épen, s attól lehetett tartani bogy homály borul az égess színházra s majd szabad less a csók. Sokan eserLyŐ alatt halgat-ták as előadást ugy beesett as eső. \| Legérdekesebb volt midőn a színházból haza tárók as ajtókon ki tódullak, % valódi sötétség éi szakadó eső vette körül őket, egyetlen égy lámpa nem volt s az utakon térdig erő vir. patakzott, melybe kivétel nélkül a férfiak és nők még úsztak, volt sikoltozás jajgatás és fürdő-igasgatöság magasztalás a kíméletlen ki nem világításért, A színtársulat annél-kül is tekintélyes deficittel működik, de ha a közönség kényelmét czéisó ilyetén intézkedéssel egészen melőztetnek, ugy jövőre biíonyára kötéllel kell színtársulatot fogni. Balatonfüredre. — Brankovies líyögytöi „Az él étből az életnek" ozímú 122 lapra ter jedő füset jelent meg, elejétől végignépies egyszerű előadásban tartva s éjnek és a sok igaznak, melyet tartalmaz tulajdonítható hatása is A munka legnagyobb hibája as, hogy közmondásokkal éa népies szólás módokkal tű! van terhelve; mind e mellett is kívánatos volna, hogy minél tágabb körben terjedne el. — Hulló levelek, irta: Mágocsy Béla, Biasony lehullottak azok mielőtt kizöldültek volna. A körülbelül 40 oldalnyi füzet tartalmának kilence tized részenem hogy költemény, de vers sem lehet snem tudjuk a papírt vagy a verset fizetjük c meg az 1 frtnyi árral, mert nenérimeg sem as egyik sem a másik. — A phtlloxera vizsgáló bizottság minap körutat tartván sala-megyében, fájdajommal vet ttudomást arról, hogy a Lovas községhez tartozó ssóllőkben egyes helyeken philloxerát találtak is maly körülmény a Balatonvidéki bortermelökre igen kellemetlen hatást gyakorolt. — A budapesti nemzeti színházi kar tagjai a ló tagból álló .Ápoló "férfinégyes f. hó 20 án a Zöldfa-kertben hangversenyt tart Előre is már felhívjuk a ?. é. közönség figyelmét, ezen valóban élvezetes hangversenyre. — Nenman budapesti tánezmester e hó 20-án kesdi meg a tanítási a dél-zalai takarékpénztár bazárjában. — A nábob milliói. Van der Bili, as éjszak-amerikai nábob, mielőtt New-Yorkba utazott, mintegy ssáz millió dollárnyi vagyonát oly biztonságba helyeste el, aminő páratlan aa egész világon. A pénztár sziklába van lebocsátva s teteje öt láb vastagságú kemény kőbolthajtás. Az épületben fa nincs, minden kellék vas ea márvány. A tömérdek kincset magába rejtő üreg 36 láb széles, 41 láb mély s a pénz legalul van. A négy ajtó, mely rejtekbe vezet, 8200 fontot nyom s a valódi remeke a lakatos mesterségnek. Van der Bili ur e szerint nem féltheti kincsét sem tolvajtól rem tűstől, sem víztől. : - ¦¦ 4.. . (E rovat alatt megemlített mfivek Wsjdits József könyvkereikédesében kaphatók vagy általa messzerezbetSk.) — „1 Színeszet rendszere\' csime Rakodcsay Pál újabban megjelent munkájának, mely mindamellett, hogy az író igen sokat talált a miről írjon s a. tárgy nagyságához képat a mü kis terjedelmű:, elég világos képet nyújt színészeinkről, z a színészetről. Igen élesen különbözteti meg a ssinéss alanyiasságát annak tárgyilagosságától. Kifejti hogy alanyi sziné-sseink rendszerint miért egy oldalnak s a árgyilagos ssinéss miért srst többször, hogy ne módjuk nagyobb sikert mint az yi, — Majd a monológ és dialóg szavalását külőmbőzteti meg egymástól a lehető legjobb sikerrel; végül a színészet technikájáról ír elég világosan s a savamódját, hogy meg világosabbá tegye, néhány monológ szavalási mintájivtl !11-ustrálja. Általában az egész munka ssín-müvésseiakre néasve nyereségnek mondható, de nemcsak ssinésseink, hanem ssinpártoló közőségünk figyelmébe is ajánlható, e a laikusnak is élvezetet nyújt egyszerű, vonzó előadásávsl. Kapható Na-gel Ottónál Budapesten s a mintegy negyedfélszáz oldalra terjedő munkaára 1 frt 20 kr. — Á Magyar Kereskedők Lapjára (negyedik évfolyam) Lapvezér: Hubenay József. Felelős szerkesztő: Kende Z<ig-mond, a Bsakkösönséget ezúttal is figyelmeztetni óhajtjuk. Közönsége fokozódott pártolása lehetővé tette, hogy a Magycr Kereskedők Lapja negyedik évfolyamában oly lerjedelembeu jelenjék meg, minőben sem hazai, sem külföldi szaklap eddig még nem jelent meg. A terjedelem és külcsinen kivül, a béltartalomra támogatva a legkiválóbb szakíróktól. A Magyar Kereskedők L%pja bő tartalmából a következőket említjük fel. ElaŐ csikkét rendesen egy nemzetgazdasági hetisEemle képezi, melyből aa olvasó tájékozást nyer minden, aa illető héten felmerült kereskedelmi, Ipari és gazdasági esemány- és kérdésről- E heti szemlét 5-6, napi kérdésekkel foglalkozó és azokat fejtegető csikk követi, melyek köst egy a kereskedelmi ifjúság érdekeire ssostott tekintettel lenni. Vsn rendes tárcza-rovata, amely azonban nemcsak mutattttásra, oktatásra ís van ssánva és ily értelemben vsa szerkesztve. Az előfordult bukásukat részleteikül HÜSZONHA.BMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZ LÖ.NÍ Y JUiOTS 17-éâi«S4. együtt közli ée igeo érdeke czégjegyzési rovzU, melyből be olvasó1 legkorábban értesül uj csegsk Veletkeséséről Óe régiek megszűnéséről. Üzleti tudósításai már régen:kivívták ss usleli körök küzelis-merését, mert kivétel nélktiloly elsőrendű czégektŐl. származnak, melyek tudósitá-ssikbao egyedül a valódi helyzet ősmer-letésre azoritkoznak. A különfélék rovatában változatosan elő vannak sorolva a különbösŐ közgazdasági és kereskedelmi Eapi események. — Elúfiaetésf felMvás „Tiz eredeti magyar népdal" csimü zenemüvem II, íüzelére. Világszerte híres a magyar — népdalaitól, A dal keleti fajunk egyik typusa; a magyar nemzeti széliem- ée érzület nyilvánulása. Most, midőn iliami, társadalmi és tudományos életünk min- és társa. Vig elbeszélés. Irta Bellsgh Lajos. — A taplósiak. Irta Dr. XI — Nagyapa és unokája. (Képpel). — A vén trombitás. (Költemény.) Várady Ferencz-töl.— Egy a sok közül. Angolból fordította Kalocsa Róza. — A képromboló. (Képpel.) — Lo. Christ. Bretagnei monda. — A házasság szerződés. (Költetnény. Béranger.) Ford. Rácz Soma. — A tornázó nők. — (KéppeL). — A bét története. Camille d\' Epemay-tól. — Sétacsónakázás. (Képpel.) —i A mi időnkből. GrófVay Daniéitól. — üstrom, — Koróda Pál-tói. — Apróságok. (Költemények.) Tóth Lőrincztöl. — A kigyóbör-divat. — Másod virágzás. (Költemény.) Lithvay Viktoriá-tó.. — A gyerek. — Az orániai berezeg. — (Arczképpel.) — A kobzos hölgy. (Képpel.) — Egy női bel társadalm és tudományos eiemnic mm- »uua» ««w y-nrr-»/ xj-t-i aeu «.»™ ~hJ —.------ gyár nemzetiség magasztos eszméjének sássiója leng; most, midőn ezen eszmét hazánk jövőjének erdekében minden erővel terjeszteni hatafias kötelesség, fent czímzett eredeti msgysr dalaim kiadásával, csekély erőmtől telhetőleg én is szolgálatára akarok lenni e n emse ti mozgalomnak a magyar dalkóitészet művelése által. Fent czimzett dalaim L füzeiét s többi zeneművemet is, a közönség nem remélt tömeges pártolással, a kritika kedvező e munkára buzdító vóJe-ménynyel tüntette ki. Legyen szabad remélnem és kikérnem e jóakaratú pária-Unt művem jelen füzetére is. Azon ize-rencBés helyzetben vagyok, hogy f. é. auguszttus hó 1-én megjelenendő müvemet Hegyi Aranka úrhölgy jeles művésznőnk aegise alatt, as ő nevével és arcské-pével díszítve nyújthatom, a t, közönségnek, A mű, énekhangra zongora kise rétre alkalmazott követkéz 10 dalból áll: 1.) „Megvert engenm* ... 2.) „Csonka a barátok tornya" ... 3.) „Azt mondta a kakuk madár" ... 4.) „Halljátok-e jászberényi leányok"... 5.) A szeretőm elment, itt hagyott"... 6.). Most kísérik a templomba"... 7.) Jó annak, ki feleséges" ... 8.) .Nem tudja azt senki, csak aa . . . 9.) „Hej! ne búsulj szike kis lány" . . . 10.) „Kék é tenger" .,. A L riiafc. a»»e,<\'--------------- pánczélos Tegetthofi. (Képpel.) — Legyen világosság. (Költemény.) Muzslai K. Jánostól — Lawn tennie. (Képpel) A me-zőbegyesi ötös-fogat (Képpel.) — Irodalom. — Színház.— Művészet — Hymen. — Gyászrovat — Háztartás, — Különfélék. — Sakk. Rejtvények. Naptár. — Hirdetések. Az uj félév elején a kitűnő lapot melegen ajánljuk olvasóinknak. Ezúttal tudatjuk azt is, hogy a „Magyar Ország és Nagyvilág11 az „Ország-Világgal1\' egyesült, a mi még hatalmasabb tényezőjévé lesz a magyar szépirodalomnak, mint eddig volt. — Előfizetési ára egy évre 10 frt, félévre 5\' frt} évnegyedre 2 frt 50 kr.\' Kiadótulajdonos: „Pailas" irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Gránátos utcza 6. szám, Hansse kötéseit, ha vejatestéggel is, minden azon adja fel, mert mind addig mig a cholera régképpen kí a cm balt, mtod addig árfolyam emelkedésekről szó nom lehet. A helyi értékpapírok árfolyamai \' szintén ok»t szenvedtek, mind, azonáltal azonban lii-tenk \'-gynehárty papír, mslyné] as árfolyam csOkkaoés éppenséggel nem motiválható. Aa elsS magyar ált. biztosító társaság példán! at idén nsgyizsrG üzleteket csinál és a tavalyiakhoz hasonlítva igen csekély jégkárai vannak. Valószínű tehát hogy ezra i mézet íb-lyrf éri otztsdékszeivétiyét \'?00 frttsj f»gja be-válti-ni. Mel-gen ajánlhatják tehát ezen papír iíiegv:ísárii-át. Mai árfolyama 3270 de as ősszel okvetlenül a -1000 Irtot tnlbaladni fogja. — A Drazehe tfle téglagyár megrendelésekkel oly. annyira tat van halmozva, hogy az igazgatótag attól tart, miszerint képMen leend ax 3z>es megbízásokat pontosan véghez vinni. A mait évben ezen intézet nzelrényc » frttál lett be-váltva, de a folyó érre legalább 18 frtot várnak. Ezp:: papíroknak úgyszintén a" Schlirk féle vasöntöde részrényelmek megTáiárlánát tehát melegen ajánlhatják. í B B I T E S I K. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLHOS. Laptulajoonos: WAJÖITS JÓZSEF. A budapesti értéktőzsde heti tudósítása. Brandl Arnold bankházatői B-Pesten. Budapest 18S4 jnlins bó 10 éo. As üzérkedés papírjai megint uggaaazon árfolyammal birnak, mint mólt heti jelentésünk szétküldésekor. Időközben as árfolyamok UgyaL emelkedtek, de javulások ismételve veszendőbe ment. A tőzsde már némileg hoazáazokoU a cholera létezéjéhes és u áluja elkövetett puss-ülásokstoz ; az arról szóló tudósításokat már lány" . . . lu.l ,a» o HMigu. sukatésá példányok számát fel- verzió kilátásairól inak és a tőzsdén kozbe.zád jegyezni s az ívet f. évi július hó 25-óig lír*át k-éwita non hír. hoi megküldeni. Későbbi megrendelések postai utaiványoyal vagy utánvétellel eszkö-zu.betűk. Gyűjtőknek 5 előfizető után tisz-teletpéldánynyal szolgálok. Egy példány ára: 1 frt 20 kr.: bolti ára: 1 frt 50 kr. leend Bialznay Antal, a jászberényi dal egyesület karigazgatója. - Az „Ország Világ XIH-ik fűzetének tartalma: Erdősi Imre, (Arczképpel). — Törik vagy szakad. Regény Degré Alajos-tói. — Örökségem. (Költemény.) Jakab Ödön-tői — Egy népköltö. Mátray Alajos-tói — Fellegvári X. Y.Z. tárgyát képezte ason bir, hogy a co&veraid, a eh o le rá uaJc daczára, rövid idő alatt fog befejeztetni. Azonban a bires tudós Kocb azon nézeténe adva kifejezést miszerint a Dc-1-Franciaországban malkodó epidémia terjedni fog és minden bizony nyal Németországba. Is jó. a tőzsdét csakhamar kétségbe ejté. Elfelejtve volt a conrer.iÓ s az igen kedvező, terméskilátások éa az árfolyamok veszteségeket szenvedtük melyek a mai körülmények alatt jelentékenyeknek nevezhetők. Ha biggadt figyelemmel szemMjüt a helyzetet én a múltból tanulságot\' vekssO.uk, akkor bizonyossággal állíthatjuk, hogy oly anc-toiitáanak mint a bires német tadóinak ig za less : a cbolera terjedni fog és még roppant pusztításokat fog elkövetni. Nem tanácsúiba t-jnk téliát elégszer az Üzérkedésnek, bogy a la Hryllttér.) Köszönet nyilvánítás. Mindason kedve rokonim b.ráüm éa iemeróeim, kik í. bó 14-ón felejthet len ée áldott jó nőm temetésén mepje-Uoni, ée engem részvétük által sajtolt kevély állapotomban megvigasztalni esi* veeek TolUk. fogadják mélyen ériett hálám ée köszönetem óssz«s kifejezését. ERDÉLYI MIHÁLY Tótsserdahelyi birtokos. i E rovatért o.m Tállal felelősséget a ül.rk. Arv. hirdetmény. Kasqaitter Lajos csódvílasztmí-nyinak bstírozaUt foljtin a csódtö-tneghez tartozó 100 drb. különféle rasabroncsos bordó és szobabútorok 1884. éri július hó 22-ik napjának délelőtt 9 óraüor Nagy-Kanizsán Kinizsi-utcza Walbach-féle háznál nyilványos árverés utján eladatnak. Miról a venni szándékozók ezennel értesitetnek. Nagy-Kanizsán, 1884. július 11. napján. FISOHL PÁL 2206 1 — 1. ügyvéd, MUSQUITTEB LAJOS esőd tömeggond o oka. NESTLÉ HENRI GYERMEK TÁP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek. SJSf~ E K y dOBOZ 9 O 3et. fSf ,á-10 Disz ok-levél, ARANY- ÉRMEK többféle kiállításból. Számtalan bizonylatok pLőr.ngu orvosi tekintélyektől. üüistlé mmm sfianTiTT tijk BSjr Bgy doboz SO icr. -fjg Főraktár OsUr.\'Magyarország részire: Nagy-Kanizsán: Fesselhofér József és, Roseufeld Adolf kereskedőknél és Magyar^nzág Ösiees gyógy-\' fez er táraiban. xt x Laoz Heinrik ? Bécs III. HIntere Zollamtsstrasse 13 a. Mozgoayok és gózccenISgápek minden nagyságban. Cséplőgépek kéz., ló- es vizhajtásra, v Szecskavágók, répavágók. Legújabb szerkezetek, olesó árak. Eddig (00,000 gépnél í5bb adatott el. fiszF" Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. FőképviselŐBég: KÁLLAY NÁNDORNÁL, Nagy Kanizsán. legjobb rendszer, jótállás, 2203 1—5. Fertisteleait© siertk. Carbolsav, Carbolpor, gállczlrövet olcsó árért, iegjobbminóáigbeoesolgil J. MeldlnKer & sönne, Wien. Mielőbbi megsxeraéee tárgyaknak nagyon ajánlatos, miután nem ceak, hogy ai árak késóbb mindig magasabbak leainek, de megtartéohetik, bogy később nem ír lesz kapható. 2206 1-3. I Rusion, Proctor és társa f k budapest, nádw-utcza 39, ás 41. szán. k ajánlják a legelső dijakkal kitüntetett X k it x « x x x x x x x x gozmozdonyaikai fa és szénfütésre, szabad, szalmaíütő goaaxi.oxta.ori.ytvl TTtyt \|0ZCSBP10L dobmentő és uszöst1szt1t0 készüléket tiabályosható magválustó hengerrel. ftsffser-féle ejyszerü és tisztító cséplőkészletekat járgányhajtasra. \' NomkülSnben mindenneml galdaaagi gépeket és eukóaóket. 2160 6—10 ArjezyaséKelE Deraaa.eri.tv-© nüiaetnelc ^xxkyxkwkkkkxkxkxxxxx xi — r — ¦-¦»—»T»»»J\'e»e» ww wwwww^ w ww w wwww -ww www^^w^r^^-V 1 ~~ fT mint magyar kalönle-í gességet kutakban es ¦ mindennemű szivaty- 2 tyúkban, elyállal télies j ¦a viavezetekek béren de- tU Íí zéaét,varosok; főldbir- ] tokosok, ipartelepek, - Armeutealtö x x x x x x x. x x x x x x x x xxjxxx xxxxxxxxxxxxx »T w VVVVvWWvtVVVvVVV a Saraus-tizet királyi. EarôDa legdúsabb tarul mn Na-trai, Lithi.B savaayuyize ötszörösen vegyeleraezve. Lefllttiítt asztali tíz.- - Drrosi leMitédeKSl ajánlva Tartalma: SzécleiTiíoT. PreMaii EroBiflrfl Mobai KessSill 97-854 53-534 48 888 48-094 43-793 Petancz tmaraszomhatl kerület Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesseihofer József, Strem éa Elein es Berdln Karton. 2087 31—* KItQntetés{ Becs es Trieszt. A lapittatott 1858. WALSER FBRENCZ első magyar gép- és tüioltöazerek gyára, harang. Ajáolja gyártmányát, és érczöntódíje Bl\'DAPESTES. KettenblUer-ntcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfardők felszerelésere, szagmentes Qrszókek felállítására és minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra Iateraatlonal T.ino TRIESZTB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy etsSrenda góxö.ei saaltályszerflen mennek New-Yorkba Cbleaaáhs vesznek fel teheraaáHitniányt él nUsekat legolcsóbb Sietés és jé ellátás mellétt^^ New-Yorkba Indulás Triesztből: East Anolia IS400 tonna) jnlins 16.. Gennania, (4200 tonna) »0. jnlins Paange Cajntt. 200 frt, kísép frdélspt C0 frt, SiSllitminyoV Urrrában sebesker i C. e.égh„ (Káról, kbmt] B„d.pe.«n, „u.á. végeS S^wli.,? Pál nrto, [Dorot^" utc.l B.] tenék fordulni Bodapestr., vagy TerknUle l-bea Triestb.. társul a- h" tok és magánzók ré- ¦ J széröl modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyaf. díjmentesen küldetnek. 3s \'« -2023 43—80 r S o o o q o o o HIRDETÉS. A Méltóságos Fókápt.ian SoinogySzobbi vendéglője 1885. év januáritól ¦aámitaadó $ évre nyilvános árverés utján augusztus hó 12-én bérbe fog adatni; eien bérletre vállalkozók 100 forint bánatpénz becsitolása mellett lárl ajánlatokkal il pályáthatnak, melyek ai árverés befejexéeével feloyitutván, csak igya legtöbbet igórö nyerendi el. További feltélelek a Somogy Sapbbi gazdatiszt! hivatalban megtekinthetók. 2200 2—3 Az uradalmi tisztség. S : _ : 3 : : 3 Wajdite Jóasef könyTOyomdijiból Nagy-Kanixsán. NA6Y-KAiNÍÍZSA\\ 1884. jnüos 20-án. esess erre...... 8 frt ifi évre ..... 4 „ i erre...... t, , Egy szám 10 kr HIRDETÉSEK s huaboi petitsorbac 7, masodsaoi S * minden további sorért > kr NYILTT ÉRBEN-toronként 10 krért vétetnek tei íiacetárí illeték minden egres kird#-résért 30 kr. fizetendő. Httszonharmadik éviolyam. A !sr> szellőm! ,; észét illető közlemények a szerkesztőhöz, ajiyaffi részét illető közlemények pedifc kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGÍ-KANIZSA WJastlesfcáz. Bermentetien ]eretek csak ismérv mm katarinktól fogadtatnak el. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, „nagy-kanizsai önk. tfizoltó-egylet. a „zalaniegyei általános tanítótestület\', a Dnagy-kanizsai kisdednevelö egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet, a , soproni kereskedelmi 5 iparkamara nagy-kanizsai kai választmány" hivatalos lapja. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Társadalmi bajaink. 11. Nem szándékom akadémiai értekezést irni. Oly forró, meleg napok járnak, melyek egyrészt a gondolkodás ellustitják, tehát a közönség részéről olyat követelnénk, ami most magunknak is nehezére esik — hogy guudolkodjék; de másrészt az ilyen egészségtelen időjárás miatt az epidémiától is kell tartanunk és ezen félelem mentsen ki, ha most egy járványról óhajtok szólani, melyet illetőleg nem biztathatják magnókat azzal, hogy localizálva van, el van fujtva, mint a fraueziák áltatták magukat hosszabb ideig a cholerát illetőleg. Sót ellenkezőleg, az a járvány, melyről most szólni akarok, nincs lokálisáivá, ha el is van fojtva — egyelőre. Tartanunk kell attól, hogy nemsokára el fog jőni az a veszélyes idő, midőn azok a bacillusok, — melyek nálunk azaz antisemi-tismusnak nevezett epidémiát megteremtették Istőczi ur országgyűlési beszédei, ismét terjedni fognak éa inficiálják a közelmúlt idők által oly fogékonynyá tett kedélyeket. Az az időszak pedig a szeptember hóban megnyitandó országgyűlés, melynek kebelében a ma mar politikai párttá tömörült antisemita képviselők gondoskodni fognak arról, hogy a mételyt tovább is hintsék és azt a népet, mely vallási tolerantia tekintetében a felvilágosult angol nemzetnek mindig mintaképül szolgálhatott volna, teljesen fanatizál ják. De nem ezen párt az, melynek figyelmünket szentelni akarjuk; ez politicai lap körébe tartozik. Mi — más szempontokat tartva szemelótt — azon okokat kívánjuk megvizsgálni, melyek az antisemitis-mus terjedését elősegítették és azon módfölött gondolkodni, mely leghathatósabb lehet ezec áramlat végleges megtörésére. Hogy a kérdés megoldásihoz közelebb járuljunk, látszólag eltávozunk tóle és felvetünk egy más kérdést: miaz oka annak, hogy Francziaországban az antiszemitizmusnak nyomát aem találjuk? Épen tegnapelőtt ülte meg a franczia nemzet a Bastille lerombolásának 95. évfordulóját. Ezen ünnepély — mely látszólag egy brutális tény emlékét őrzi meg — a franczia - nemzet ébredésének és egygyé való tömörülésének őrök emlékeztető jele, mely felélénkíti bennünk azon historai tényt, hogy a nemzet zöme, mely hagyományok áltai nem ismertetett el a nemzet alkotó elemének; mely csak teher viselésre volt szánva anélkül, hogy terheiért jogokat is élvezett volna, még azt a jogot sem, hogy a ható-védelme alá fogja az egyesek rossz szándéka ellen: mondom, ezen nemzeti ünnepély arra emlékeztet, hogy a nép tudatára jött annak, hogy az addig rá nézve puszta fogalomnak: a nemzetnek ő is része, még pedig legfontosabb alkotó része, és hogy ezen nap, melyen a Bastille falait lerombolták, szétzúzták azon választó faiat is, mely a népet vallása tekintetében a maga köréből elkülönítette. Ez a nap a vallás és lelkiismeret teljes szabadságának, a népnemzetiön-tndata fölébredésének örök és múlhatatlan emléke. ¦ Amely nép a vallás és lelkiismeret szabadság tiszteletéig Jel-tvd emelkedni, amely nép önerejéből a cldtuTa azon Jokáig tudott szál lani, hol még nemzet öt utol nem érte: az a nép nem eshetik vissza sötét, eltemetett századok rémes sióiba, az azt a rémet, mely uj Jeltámadásában antisemitismus ne vet vett Jól — kebelébe Jogadni nem Jogja. Ezen fölfogás, ezen cultura hozta létre azt a tényt Francziaorszigban, hogy ott 70,000 —ugyhiszem: emlékezetem nem csal, — zsidónál nincs több. De ez a tétel nem áll megfordítva, hogy t. i. azért nincs antisemitismus Franczia - országban, mert ott csak 70,000 zsidó van. Az eddig elmondottakból, ezt hiszem a consequentiákat már is le lehet vonni. Es a tanultság az, hogy ezen járvány ellenszere ép ugy a tisztaság, mint a másik epidémiáé: a choleráé. A mosakodás, test tisztán tartása távoltartja a testtől a halálos kórt, a lélektől a lélektisz-taság, a fölfogás emelkedettsége: a cultura és a teljes vallás és lelkiismeret szabadság jogosultságának föltétlen elismerése. Itt van tehát a járvány oka: de itt van a gyógymód is: nem ellenszert kell beadni a méreg ellen, melya lelket háborítja: az okot, azt a pusztító mérget kell on d a n eltávolítani. Nem köny-nyü föladat, évtizedek fognak elmúlni, mig a baj a gyógymód lassú, de biztos voltánál fogva hatni fog, de a beteg még életképes, még egészséges vér lüktet ereiben, melyek nem szenvedtek a kór romboló hatása alatt. Ezen részek; ha tovább fentartatnak és megóvatnak- a romlástól, mig egyúttal a beteg tagok a gyógykezelés alatt ápoltatnak: a beteg si fog gyógyulni 11 De hát tekintsük, mely néposz tály az, melyet nálunk, Magyarországban annyira kárhoztatnak. Egy szor .mas, munkaszerető, kitartó, élelmes és mi ellenségeit legjobban bántja — szapora népség. Felvilágosodott, daczára annak, hogy a Tisza mellékén és Galiczia közelében oly siralmas állapotban vannak culturalis szempontból, hogy még alig egyévvel ezelőtt-egy igen ma gas állami miniszteri hivatalnok a Vasárnapi Újságban egy ezikksoroza-tot tett közzé azon állapotokról, melyek a mármarosmegyei zsidóknál találhatók. Azt a sokat, mit az említett magas állású egyén ezekről elmondott, teljesen megérdemlik, de méltatlanság mialtus azokat is bántani, kik a magyar cnlturának legjobb vitézei közé tartoznak, kiket a magyar államiság eszméje elannyira áthatott, hogy magukat ügyüket teljesen azonosítani tudják is, akarják is azzal; kik csak azért zsidók még, mert bántják őket, mert a folytonos üldözések által azt az öntudatot folyton ébren tartják bennük, mely nyugalomra térne rögtön, mihelyt vallást vallással ellentétbe nem helyeznének ; kik az általános kultúra tekintetében a nagy és hatalmas katho-licus elemet fölülmúlják, lévén az írás és olvasástudók száma ott 75% itt alig 457,. De ezen állapotok javulása addig el nem várhaló, mig az állam maga a jó példával előre nem megy. Láttuk, hogy a franczia, általánosan elterjedt cultura a nemzet kebelében elölte azt a tudatot is, hogy lehet zsidó és nemzsidó között különbséget tenni. A vallási és lelkiismeret szabadság és az, hogy a különféle elemek tetszés szerint vegyülhetnek egymással, megtermettek a culturát a népnél, és kiirtottak őrök időkre egy betegsége;, melytől a franczia népnek többé félni nem kell. Ha majdan nálunk a vallásszabadságéletbe lép; ha a törvény nem tesz többé külömbséget elfogadott és tűrt vallás között, tehát a vallás vallással ellentétbe nem fog helyeztetni; ha megtörténik az, mit már a képviselőház törvénynyé akart emelni, de mit a felsőház — a régi felfogás ezen hivatott őre elejtett: ha t. i. a vallás vallással szabadon fog vegyülhetni; mikor ezekből folyólag a cultura a nép kebelében terjedni fog: akkor és azon mértékben fog ezen járvány kimúlni amint a felvilágosodottság fáklyái fennen és magasan lobognak és hirdetik a szellemnek azt a hajnalát, melyből visszatérés a mnlt sötót egébe nem leszen ! TJgv legyen! —«.—r. Megyei dolgok. A jarváojbito\'.taagga alakult zalamegyai köiegéduégi bi.ottaágoak Zala-Egar.io-gen 1884. évi julin. hó 8 in tartott (üó«e jegyzőkönyvéből. A közegészségre nézve veszélyes hátrányként felemlittetett, hogy a köztisztaság fentartása, illetőleg létrehozása, h piaczi rendőrség szigorú kezelése, nemkülönben a marha és hns szemle pontos teljesítése tárgyában a megye alispánja által évenként kibocsátott rendeletek, a megyének számos községében és sok tekintetben foganat nélkül maradtak. - Tekintve, hogy a fentartásának általában és mindennemű járványos betegségek elhárításának alapfeltétele a köztisztaság fentartása, illetőleg létrehozása, továbbá a piaczi rendőrség szigorú kezelése a marha s hns szemle pontos teljesítése; ennélfogva ezek, ugy a kőz valamint az egyesek érdekében elengedhetlen követelményt, az képezvén, a kővetkezők rendeltetnek el, ugyanis: Közterek és utczák ugy a városok, valamint a községekben folyton tisztán tartandók. azokon a Megfertőzést előidéző szemét, hulladékok, lefolyás nélküli pocsolyák, bármiféle rondaság és olyannak akár magán, akár közhelyiségekből való kifolyásai egyáltalán meg nem engedtethetvén, azonnal eltávolitandók és a közterek s utczák a nyári hónapokban főleg városokban rendszeresen öntözendők. — Nyitott csatornák városokban és A kolera. y«cr hogyan fogtak kolerát a ráUitiak.f Ka m ?1 lós lássanak megijedni, nem a aat. gyöfgyrári borról fogok tárcsát irni! Annak most ázsiója veszeti. Mert igaz, hogy a ast.-györgyrári borban ia tömérdek bakterion van, hanem tóle csak „cholera noatraa" kapható, de ez aztán télen, nyáron egyformán. No most mindjárt kisül, hogy a szt. györgyvári bor a legkegyetlenebb cholera forrást Ugy-e ezt gondolod kedves blvasőm? Ah, nem úgy I Most én igen nagy reapectussal vagyok a szentgyörgyrári termés iránt. As as én meggy södésem, hogy es meg fogja áijiiani útjában a romboló fekete rémet; mert ha ebből iázik, lehetetlen, hogy a halálnak halálával nem haljon szörnyet azonnal. Kérem hölgyeim és araim, a axent-györgyvári termesre ez idő szerint nagy raissió rár; le a kalappal! Csupán az emberi torokkal szemben veszett el parányi ázsiója; de enni többet .nyerhet olykópen, hogy a rémnek réme lessen. Tehát mi csak éljünk, könyörgöm, valami törökciapásí vörössel, a szent-györgyvárit pedig tegyük el cholera ő felsége számára! Ad vooem: vörösbor és cholera! Méltóz-attak hallani a rátóii koleráról? Arról, amit én tudok, nehezen. Iszen lulajdonképen azt akarom önöknek elbeszélni. Ha nem csalódom 1356-ban puazti tolt oly iszonyúan hazánkban z kolera. Éa ha már Magyarországot szerencséltette, hogyan ís kerülhette volna el Rátótot, ezt a, nem annyira geográfia, mint etnográfiai nevezetességű, veaxprémországi hely- Azaz kérem, hogy bizony mégis csak elkerülte volna talán; de a rátóliakon fene nehéz dolog kifogci. Minden istenáldotta napon tizenkét, dorongokkal éa raevillákkal felfegyverkezett községi nemzet... akarom mondani eholera ór állott a helység határának azon részén, hol a Székesfehérvárt és Veszprémet összekötő országút szalagja fut. Tessék jőni a choleránakl Ha Veszprémből jő, akkor is agyonütik, ha Vár Palotáról, akkor meg épen-séggel agyonütik, már csak azért ia, hogy akkor Ők mentik meg tőle Veszprémet, a székvárost. A tizenkét őr mindennapon változott. De csak ne lett volna olyan erős derékban az aratás, órt állott volna as egész községi Még a napi kenyeret is ott ették volna meg egy álló helyben mindannyian. Mert nagy dicsőség ám as. könyörgöm, megmenteni a rármegyót ! Hisz ha egy rátóti emberről föltehető, hogy álmodni ia szokott, hát akkor nála es lehet az álmok álma, Várták, várták nagy türelemmel, hősi gondolatokkal a cholerát. Kimúlt egy hét, el kettő, három... a nagyúr csak nem jött. A rátótí atyafiak kezdtek kifogyni a türelemből. Úgy ia csak né eső as egéss; megint valami, átkozott kádértai emoer elméjében érett meg az ó bolon-dilásukra. (Tessék tudomásul venni, hogy Hatót tű Kádirta két örök csivódásban élő község!) Fölkerekedtek, hogy bessélnek a község birájáral: mért nem volt több eaze, mért szedődött rá községestül olyan könnyű szerrel. A birő caak ámult, bámult. „Megbolondultak keetek, atyámfiai? lesen imitten van nálam as hivatalos irás, amely is imigyen szóina: Rátét község érdemes birájának\' Minekutána a fekete rém, a cholera, már hazánkban is felütötte fejét, (Értik keetek ? — Már hogyne értenék!) sőt hiteles kimutatás szerint éppen felénk tart: (Tehát felénk igy van az írásban; moat már csak elhiszik keetek?) ennélfogva elrendelem... (Éa a többit... Es már nem a keetek dolga í A bíró összehajtogatta a nagy tiszteletben tartott Írási, hogy most már megnyugtatta legyen vele érdemes községét. Csakhogy nem asért Öregesküdt Rá-tőlon CaörÖmpŐ\'Márton uram, bogy a birő emigyen könnyű viszel kimosakodhassak. Hátra tette ő a két napassslt ke .éí, fólveté csűrön verejtékes bajuszát. — , Nem addig a, édes komám 1 Már csak hadd niszük azt a curronst! Van-e rajta röndös pöcsét ? Meg hát mit mond aztán egyre, másra?* A bíró átadta esküdt komájának as Jrátt; ki is, hogy bebisonyitss ; mennyire \'jártas az ilyen törvényes iráe megértése dolgában, — a hivatalos pöcsétet szimet-ria okáért, fejtül forditá. s ásatás úgy nyugodott bele, hogy hát abba bizony minden akképpen vagyon megírva, ami-\| képpen biró komája elöbh olvasta vala. 1 Tehát mégia csak jön choLre, csak várni \| kell tovább türelmesen, nehogy másé le j gyen a dicsőség. „Többet azután ne nyugtalankodjanak, keetek, atyafiaki —. szólott távozó bsn CsÖrömpŐ uram, as öregesküdt Most már ast is tudjuk, hogy fekete as as istentelen jószág, aki annyi ember nek kiszívja a lelkit Csak arra kell hál vigyázni, hogy valami fekete szörnyeteg tul ne szökjék a határon íB Persze ee azután mind jól ment volna a rátőtiak Üdvösségére, csak á kádáriai mező-csősz, Pikula Jancsi, ez a gonoss csont, régiói régig ne hallotta volna a dolgot. Amit egyszer as a fülén bevett, ott tapadt a lelkén s addig maradt, addig érett ott. mig valami gonosz tréfa nem fakadt belőle. Pedig hit ót még a rátőtiak meg ia különböztetlek a többi csonton-eb aádáriaisól, minthogy igon jó pásztori fairben állott. Csalogatták is már több iaben, de as sllenaéges indulatú Kádár ta, ahogy megtudta, nyomban megdaplásta a convenczióját. Ez a tisztes megkülönböztetés magyarázza meg, hogy ha be-betért a rátöti határba, aima bőrrel érkezett vissza Kádártára. Hejh pedig ha tudták volna: mit főz ravasz elméjében Pikula Jánosi, aligha lépegetne olyan kényelmesen a kádártai határ felé. Pikula! Hozzá még; Jancsi! Mi több: osöss! És, ami legfőbb: Kádártánl Sok körülmény ez arra, hogy a rátőtiak feje fájjon a hiazékenyaégtól. Másnap Pikula, mielőtt hajnalodott volna, betért a faluba; a kesében egy bögrét ctipelt. Jó! ismert a faluban minden zeget, zugot; a bakter se jobban. Falu régen lakott a falu csordás; annak volt tgy irgalmatlanul éhkinzott, I égért sohs nem látott, bordás kandúrja. Jancsi egyenesen annak a portája felé tartott. Kerítéssel a község tartozott ellátni, hát teljesen nyitva volt- A porta szélén megáll, szétkandit, tompa csicso-gási hallat, mire as ól mögői elővánsso-rog életunt nyújtózkodással as éhségtől szédelgő kandúr. Mivel hogy fekete, alig látható as éjasakában, csak nagy ssemet villognak, mint két hamvadó parázs. Jancsi fölemeli a bögrét, s kevéskét kilocscsant tartalmából. As éhes kandúr szakértő szeme és még szakórtőbb orra megérzi a tejfölt; éledni kezd s egy gyors iramla\'.tai ott terem és mohón ny áldozata a földre hullott tejfölt. Erre Jancsi sarkán fordul a tart vissza a mezőnek; a fazékból 15—20 lépésnyi közökben ki-kiiocsoaant kevéske tejfölt. A fekete kandúr bizonyos tisa eletteljee tartősfcodái-sal követi s jóisüen nyaldossa fel a tejfölt. Elérnek igy, elül Jancsi, hatol a kandúr, egész a rátŐti határig, A&korra már pitymallott. A rátóti cholera-Őrök rendületlenül megálltak helyökel. Teljes vastag éjasa-kán át gyökeres lábakon várták a fekete szörny eget. Jancsi, — amint a 12 rátóti doron-gosl meglátta, a bögrét visssínnek fordította és sebes-nyargalva futni kezdett. A tejföl terméézetesen mind a földre folyt Mikor a bögre kiürült, as útszéli árokba vetette ós futott egyenesen a rálőtt őrök felé. A kandúr eaalatt — üa< BUSZOKHABMÁDIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY JÜJICS 20 in X884. nagyobb községekbon meg nem íQ relhetven, ezek ott befedendők és más községekben ugy azok, nemkülönben a peczegödrök folyton tisztántartandók; a hol pedig peczegöd-röfc és árnyékszékek nem volnának : ilyenek rögtőn elóállitandók. — Az ároyékszékeb, trágyáié és istállók kifolyásai, melyek a kŐzégészségnefc a befertózése folytán egyik legnagyobb ártalmát képezik, — czél-szerü és állandóságra szánt módon a/onnal niegszün téten dók, mi az istállók kifolyásira nézve falusi községekben haszonnal egybekötve akként teljesíthető, hogy az istálló kifolyásai a trágya gödörbe vezettetvén, ez által a trágya képződés elősegittelik. Nem kevésbbé fontos az ivóvíznek folytonos tisztán tartása; miért is a kutak minél gyakrabban kime-rendók, az egészségtelen vizet tartalmazó kutak pedig haladék nélküi betömendők. Ártalmas gyümölcsnek gombák Dak, valamint minden romlott, ha misitoít vagy ártalmas anyagokká: keveft\\tápszereknek és italoknál áru ganatositandó; megjegyeztetvén, hogy az ily alkalommal egészségeilenesnel talált hasra nézve a közegészség tőrvény 8 ik szakaszában foglalt eljárásnak van helye. A felsoroltaknak legkisebb részleteikben minél előbb pontosan történendő teljesítése, illetőleg az ugyan ily foganatszerzés az e megyebeli községi elöljáróságoknak, községi és liörorvosoknak, nemkülönben Nagy-Kanizsa város tanácsának oly utasítással tétetik szigorú felelősség járó hivatalos kötelességükké, hogy a mennyiben egyesek az ezen határozatban elrendelteket a községi elől járóságok ós Nagy-Kanizsa város tanácsa által kitűzendő rövid határidő alatt nem teljesítenék: az illetőket a kis és nagy községek elöljáróságai a járási szol gabiráknak késedelem nélkül bejelentsék, Nagy-Kanizsa város tanácsa pedig az elrendelteket a mulasztó egyesek költségére azonnal foganatosítássá és ezenfelül azok ellen az 1876-ik 14. törv. czikk 7-dik szakaszában irt büntetést alkalmaztassa; a járási szolgabiráknak állván elmulaszthatlan Usa megakadályozandó és e czélból • hivatalos feladatában, a náluk a piaczi rendőrség naponként telje- községi elöljáróságok részéről beje-sitendő tüzetes szemlékkel a legszi-: lentett mulasztó egyesek ellen a fen- goruabban kezelendő. Különös figyelmet igényel a marba és husszemle pontos teljesítése; miért is a vágóhídakon és mészárszékekben elárulás végett levágandó állat egészségi szempontból állatorvos, ennek nem létében ember orvos és mindkettő hiányában a községi elöljáróságnak egyik erre alkalmas ésav val megbízandó tagja által előleges szemle alá veendő. Ha ezen szemle által igazoltatnék az, bogy a közfogyasztásra szánt állatnak húsa az egészségre ártalmas lenne, a levá-gatás a fentebbi czélból meg nem engedhető; ellenkező esetben pedig a szemlélt állat levágása megengedendő és az ily állat, a f. évi márt. 7-én 17144/ni. 1883. szám alatt kelt alispáni rendelet mellett kiadott minta szerint vezetendő vágólajstrom b.a a szemlét teljesítő orvos, illetőleg előljáró által a levágásra bejelentett és szemlélt állat azonosságának biztos megállapítása után bejegyzendő. — A marhaszemlén kívül mindennemű nyilvánosan áruba bocsátott hus egészségi szempontból szintén vizsgálat tárgyat képezvén, ezen vizsgálat is, a községi elöljáróság illetve megbízottja által lehetőleg a községi vagy körorvos közreműködésével minél gyakrabban fo- iiKpélyce nyugalommal nyalta a kifolyt tejfölt. Jancsi a rátéti határszélen már alig lenkedezett. „Jaj, jaj. nekem édes szűz Mária, édaa auyám!\' — nyögte s lerogyott, A rátóti atyafiak odafutottak hozzá. „Mi baj? mi történt veled, Jancsi szógám ?„ — kérdé Csörömpó, az öreg-esküdt. Jancsi úgy tett, mintha minden eső a mellébe szorult volna, csak zihált, nyögött ós siralmas rettegéséé! mutogatott a kádártai határ felé. Hát bzóIj már é d m s, szógám, hacsak két szájfogásnyit isi\' — szól egyik érdemes atyafi. uJön, jön !* — nyögte Jaocai. „Mi jöl ? Talán csak nem a-- „As, az, a kolera!" „Hol?- „Nizsik keetek, ott nil" „Tyüh, si-ent ngyae, ig zl — kiált Csörömpó, az országútra nésve, ahol a fekete kandúr éppen akkor végezte be a tujföl lakomát. „Ojztég nizzík csak kletek, hogy bibzik a szája. Bí\'on ronda egy állat, teringettét! Akár egy rübes macskái Veszett fene a\' vajmi I GyÜjjenek keetek verjük agyon 1" „Jaj az Istenért Márton bácsi, meg, ne tegylk, keetek I* —könyörgött Jancsi fóltiltébó\'. „Hát mi ménkütcsináljunk vele!* „Tyüh Márton bácsi, drága lesz ennek a bére még a vármegyén! Tudják, keetek, hogy ebből még szertelenül meg-gasdsgodhatik a község V1 „Hogyan?" „Hát iszeg látják keetek, hogy csontra ssáradta bőre. L\' kis élet köil "Jele, tebb említett eljárást rögtön teljesíteni és másrészről a községi elöljáróságoknak ezen határozat foganatosítása, illetve a foganat szerzés körüli tevékenységét személyesen és erélyesen felügyelni és a járás orvosok áltat szigorúan el lenőriztetni, mulasztás esetében pedig az illető községi elöljáróság s községi vagy körorvos ellen a fegyelmi törvény értelmében teljes szigorúsággal eljárni. — Miről ezen határozat, a megyebeli szolgabíró uraknak, Nagy-Kanizsa város tanácsának és mindegyik községi elöljáróságnak kiadatni rendeltetik. — Kmf. SVASTITS BENŐ s. k. alispán és elnök. A gyermekpraxisböí. Gyenge csecsemők és gyermekeknek Nestlé-fele tejeurrogáttai való táplálásáról. Miután bok éveorán át a gyermekkór-hási és a m ugat praxis minden eseteiben, melyekben a csecsemők anyai — vagy dxjkai tejét el nem viseltek, a Nestlé-féle gyermek-tápliszt az asszonyi lej egyéb úgynevezett pótlásai (aurrogát) mellett leggyakrabban véletetett alkalmazásba a a legszélesebb elterjedésnek örvendett,— indokokóltnak látszik azon számos esetek sorából, melyeket észlelni alkalmunk volt, Ezen három croportből akarunk egészen tárgyilugosaa leirt és pontosan fel jegyzett esetek nagy számából egynehány t kiemelni, 1878. márcsius havában egy szegény díjnok nejéhes hivattam, a ki már jó <¦* a 1 azelőtt hásirend-désemben kért tanácsot vérszegény állapota s ideges jelenségei ellen. — Kétszer s-.ült és mindig maga szoptatott. Az eisó gyermekszületése után 14 nappal életgyengeségben (a rendelő orvos állítása szerint) halt meg;a másik 8 hónapos — gyermek gyakran eseaved a lélegző ezervek hurutjában és 3 nap őta mellén — a felső melltwont szélének meg-felelőieg — egy diónagyságu habozó gyü-levény: mutat, § nap ófa hányást ia 6* nagy gyengeségei. Sebészeti gyógykezelés végett a Sst. József gyermek-kórház járókelő recde.ésébe küldtem a csecsemőt hol a gyülevány kinyittatott és gondos utókezelés után meggyógyult. — Egyidejűleg beállittsttam agyermekufk anyatejjel való táplálásai és a Nes ti ó-tele gyermek-táplisztet rendeltem, mely ezen készítmények osstrák-magyar fötelepese Berlyak ur — által aasegény emberek helyzetének dicséretre méltó tekintetbe vétele mellett olcsóbb áron enged e-t-ett át. A tejpor — mely tudomás azehnt valódi svájezi tejből és búza-kenyérbéj-állittatik eló — valamivel sűrűbb lejpép alakjában szolgáltatott uapján 8—lOazer csecsemének és as eredmény fölötte kedvező volt, a táphUkodás emelkedréu és a gyermek állapota egyáltalán igen kedvezővé válván. Egy második esetben, mely egy M-i-diitgben lakó, szintén ssegény embernek oaatég megkínálni vele a vármegyét, hogy hál izé... a kolera meg van fogva, ha tetszik a vármegyének, megkapja 1 zsák ezüst lázsiásért; ha pedig nem,hát neki ereszlik keetek, osztég nézhetutána a vármegye. Teasik nehik választani.* „Biz igaz a te szógám. Ejaye be, fránya okos fejed van neked, nil Caak hogy ast ma\' te se tudod, hogy mivel él e\', he?I* „\'Sz megvan a\' Márton bácsi, abba\' az írásba\', akit biró-uram kapott." .Meg-.?\' „Meg a1 ssórul, szóra [* „ Na jól vanl... Hanem hát ísé, hogyan fogjuk meg ezt a rettentöséges szörnyeteget ? . . . Meg nem érinti est anyassUlt emberi4* „Könnyti lesz as Márton bácsi. Caak egy tiszta ketrece köll hotsá; ahová bele csalogatjuk.1 „Igas bíz a\' szógám I Ejnye b«b fránya okos fejed van neked, ni I ... Na atyafiak, steetek közül kettő bémegyen tüslöu ifibe a biró komámhoz, osstig jelenti, hogy a kolera itt van; fogasson be egy négy ökröst, rakasson fel egy kelre-exet és jtjjön minden lelkes emberi ál-latt a világ dudájára!" Ké\' ayafi azonjal útnak indult. Egy Óra alig folyt le, már az egész község künn volt. Hanem Jancsi tanácsára tisztes távolban maradtak mindany-nyian, nehogy megvaduljon a kolera. Az elfogás, a ketrecshe csalás dicsősége Jancsié lett, ki erre a oaélra már tartogatott tarisznyájában néhány falatka sialoooát. As elfogott kolerát azután nagy ünnepélyességgel, s nép örömrivalgása között kisérték be Kitőt közegének házához. a legkülömbekeí kiemelni, mintán ea nézetünk "szerint épen olyan szemét jelentkezik szükségesnek, mely azon fontos szerepet vállata, hogy a gyermekeknek a lejhez hasonnemű tápanyagokat szerezze o. Altalán véve elég kórház igazgatói s magánorvos! jelentés feknzik elöltünk azoktól, a kik különféle osztályaikban\'és clienseikné! a tennlnevezett készítményt eredméuynyel használták és ezen jelentéseknek köszönhető is ezen t«j«gynértek oly gyors elterjedése. Es alkalommal azonban agyermekprs-xísból egy néhány különleges esetet akarunk felh»zni, a hal Ne b 11 é-féle táppor Seitz tanár rendelete szerint alkalmaztatott, t. i. hevényes vagy üdüit bélh-.i rútban szenvedett gyermekeknél, a kik aem anyai, aem dajkái, aem végre prüpa-rált tehen-tnjet meg nem emészthettek, hanem ezen tejoomeket vagy mindjárt ki hányták, vagy vizes székek alakjában rögtön kiürítették,ós részintburútos tünemények következményei folytán, részint vérhiány és elgyengülés miatt tönkre menéai veszélyben voltak. Üdült bélbejokban sínlfidött osec-e-mőkön kivül olyanok is voltak, a kik az anyai -ej tulcsekéty fakadáva — a moll mirigyek túleaekély elválasztása — miatt tenntemlitett tejporral tápláltattak; —: ezen eaetek közöl szintén egyaéhányt akarunk megismertetni. A harmadik sorozatba valók ason eaetek, melyekben az anyának- "határozott sservea bajai miatt kellett a N a a 11 ó-fele késsitraéoyt alkalmazni. I 2 hónapos ficseeaemőjót illette; as anya — 1» ki nehéz gyerm ekágyom túlesett volt — burutoa bsjban szenvedett,aa;atya pedig gyanús alkalbeli megbetegedés jeleit ¦ solgálta\'ta;— utóbbi í. i, 15évvel ezelőtt fekélyt, később azán pörsenést kapott volt. Utolsó években és a házasság egész tartama alatt semmi gyanús többé nem mutatkozott. A vizsgálat csakugyan nem eredményetett semmi olyast, a mi egy még fennálló betegségre engedett volna következtetni; csak egy üdült borbaj torzí totta el a fórjt, mely leginkább1 -a felső végtagok nyújtó oldalain találtatott nála Itt is a nagyon összeesett csecsemőnél leg jobb sikerrel rendeltem a Nestlé-féle táplisztet mint egyedüli táplálékot. 3 ik eset. Egy bóci iparos 10 hónapos fía, a ki daj-cai tejjel tápláltatott, he ves bélhurutban betegedett meg. még pedig oly rohamos tünetek mellett, hogy nyavalyatörés is beállott\' A háziorvos által először is véknyitott, tej-cxukorral vegyitett tehéntej rendeltetett és a hurut a reid-« szerekkel gyógyíttatott. — Étlen ben a táplálkodáaban •igéasen össseeselt volt a gyermek; arczai beesvók ós sárgás sziuüek, orra hegyes, a végtagok legtöbb nyire hűvösök voltak. Dajkái tejjelvaló uj kísérletmellett hányás állolt,be,mely lecaillaplttato\'t. Miután egy G éves leányka, moly üdült idegbajban (eskórban) szenvedett, gyógykezelése miatt a családot olykor olykor meglátogattam, egyszersmind a csecsemő miatt is kérték tanácsomat és a háaiorvossal — a ki barátom volt — egyetértve a Nestléféle gyermek táp l i estet rendeliem, mellesen bizonyára nehés esetben is jónak ta-paszt altatott. Egy 4-ik és 5-ik esetben ia (21 hasonló bategjegyzöiöny veimben feljegvzett eset közt), a hol ssiutéu gastricus tünetek mutatkoztak és as anyatej, valamint más téjpőtaserek nem emesste.het ek meg, azintén jónak tapasztaltatott a No allé-féle tápliszt, melyet tehát hasonló esetekben aklalmszásra ajánlok, mintán a többi itt közelebbről le nem irt esetekben is hason kedvesé eredményt éssleltm. Ellenembe fogják ugyan vetui, hogy sokkal kisebb gyermek-beteg-anyagról rendelkezem, sem hogy itten bolebeezá:-hetuék, a hogy ezen pontban, csakis nagy on elfoglalt gyermekorvosok szavát\'kell hallani. De ezek is általán véve nagyon kedvezően nyiiatkostak a tenutemliie:.t Készítmény fölött; én pédíg csakis saját pra xiaombao pontosan éssltitt oly eseteket tettem közzé e lapokban, a hol a Nestléféle lápporra1 kedveső eredménynyel tettem volt kísérleteket, hogy azon collága-urak is, a kik ezen szert riikáu vagy még nem is alkalmazták, azt alkalmas esetekben a ercsimJk és korosabb gyermekek, hasznára alkalmazzák. „Komám — sióit Csőröm pŐ a b; hoz — vegye csak keed eló azt az iráat: mit javaaol a kolerának?" A biró elővette a rendeletet ós okoa szemmel kikeresvén az ide vágó részt, ol vasúi kesdé : ^ „Ahol cholera-járvány (mutatkozik, szükséges a tisztaság, rendes jó életmód a húsfélékkel való táplálkozás és tiszta egészséges vörösbor élvesése. Kögtön intézkedés történt, bogy kellő hus és elegendő vörösbor sserestessék be a kolera számára. A gondoaáa éa őrzés Jancsira letl bisva. Minekutánna azonban as Írásban szigorúan meg volt hagyva az ia, hogy mi helyt a kolera mutaikosik, a szolgabírói hivatalnál jelentés teeudő, a község bírája, 2 Örag-esküdt kíséretében Veszprémbe ment. Jancii esalatt alig győzte a tömérdek aült baromfit és egyéb húsfélét elrakni, úgy hordták össze a faluból. Azon kivül egy 5 akÓsat bocsátottak rendelkezésére, hogy a kolera — as Isten világáért! — valahogy hiányt ne szenvedjen. Mikor azután negyed-napra a községi elöljáróság jelentése folytán a veszprémi fÖb.ró Ráiótra ment vizsgálatra, ai érdemes atyafiak emeli tővel vésették a köz-aégházának udvarán, hátul, a kazalok mögött elrejtett kolera ketreezhez. Most fognak ők még caak \'-mell fővel beszélői a vármegyével. Most less még csak igazán Katót, íUtót. Huba gúnyolódott, hiába öltögette reá gonosn oyelvét a világ, különösen azok a mosdatlan szájú kádártaiak : mégís csak övék a dicsőség; öfc lógták meg a kolerát. Menet késben kérdi a főbíró: „Csak egy van?" „Igenis káron: alázatosan, oaak egy I* — telelt a köiség bírája. fürdói levelemben oly annyira kimerít-testem, hogy ez idén azt ismételni fölöslegesnek tartom. ~~E fürdőhely fő ujdoaaágs as, hogy \'gazgatói Váltosás állott be, a mostani igazgatónak neve; Nagyságos és főtisztelendő dr. Maluncai Márton ságrábme-gyeí kanonok ur. Uj erő, uj reformokat fog ssülemleni, a melyhez csak szerencséi kívánhatok. Mint a körülmény bizonyítja, működése szerencsével kezdődik, mert mióta e fürdőbe járős vagyok, még ennyi vendég főkép ennyi magyar uem volt látható. A nagy vendéglő minden asObáj* és a magánházak vendégekkel telvék. E vidéken bale-et nem adta magát elő más, mint UraapjáOj roidóo az egész r. kath. vPág a föld kerekségén ünnepet ült, ezernyi ágyuk, taraczkok, lőfegyve rek szás ezrei jelzik a* ünnep nagyságát és magasztosságát, a fényes körmenetek még a csecsemőt ia felvillanyozzák, örvend gyermek és asülő, ifjú és agg, csak Topücza környéke veit bus\'és szomorú. Mert az a gonosz Jupiter Pluviua vetti át a felhők kormányát, kegyetlen dörgés éa villámok közt és es úgy ís szegény nép reményeit, élelmét jég által tőnkre tette, itt tehát az Úrnap siomoru emlékké nőtte ki magát. A ritka nagy számú fürdő vendégek tt miodtiyájan jól ér ik magukat és erre l nagy-vendég ó bértője nagy befulyii-sal bir, ámbir moudhatom, hogy életemben sok bel és külföldi fürdőben megfordultam, de ily finom franczia konyhát mint itt, nem leltem soha. A vendéglős a r^hitsi fürdőből j<Ut ide, igen tevékeny ember, de konyhája vesetésének fő érdeme, nejét ille.i. .Or. WILHELM.. Fürdői levél. Wara»d-Toiilicta. Miut mull levelemben jeleztem, hogy e kies fürdÓ bel életéről fogok irui, ígéretemet ezennel beváltom. E szép fürdőhely fekvését tiszia és jó levegőjét, ritka gyógyhatású vitel, tavali „Hol fekszik V- „Ut hátul, kérem alázatosan, a kasa-tok mögött." -Jói el van különítve?* „igen is kérem alázatosan, be van zárva.* „Ki ápolja!" „Hát---ízé--könyörgöm alázatoaau, az igazat megvallva, községünkből senki sem akart őrözője lenni, hat megfogadtuk Pikula Jancsit, a kádártai csősal, aki szívesen el is fogadta... Ott van ni, kérem alázatosan, szépen neki is válta jő éleitől 1- „Micsoda? mi az olt a ketreezben ?" „Csak lassan, könyörgöm alázatosan tekintetes főbíró Úr, nehogy fölébredjen 1 Majd előbb ide ssolítam Pikolát.- A biró körülnéz; se Píkuls, se hordó, se élelem. A kolera jóizüen alszik ket-reczében. „Szent latén! jajveszékel a biró — Szegény Pikulát >s megette s kolerái Pikula! Pikula! Élsz-e édes ssógám ?" E közben megpillantott a ketrecs oldalán egy oda dugott papirt. Na ez bizonyosan a végrendelete. Kíhusza, uéai. Igen, a Pikula kezevonása minden betű egytől egyig. OtVasaa: „Hitéi községének köszönöm a hoz. zám való szívességét. Jól ettem, jól u laro, jól éltem; haza is vísaek. Jól tartottam a Kolerát is; ast majd megköszöni kigyelmeieknek a kádártai Csordás; mert as annak a kandúrja. Ereszszék atnak kigyelméiekl Becsületes cholera pásztorjuk: a kádártai csősz." Igy fogtak kolerát Kálóion, — «kár méltóstatuak elhinni, akar nem I SZÁLA Y Sa&DOB. Szórakozásunk: fürdés, séta. kávéház, pirk, domb és csírászat, Tonimér, slb. SiórakosássinkrŐl egyenesen áttérek szenvedéseinkre, esek pedig jelentékenyek, mert nincs rózsa tövis nélkül, nino< élet bú nélkül. E fürdő eléggé megadja a kényelme t a ssórakosást, jó étkezést, de az élvezetet a természet irigyli tőlünk, mert bennünket a valódi Trip-tusi éghijlatalá helyezett. A nap éles sug-irai által, érzékenyen vagyunk zaklatva, még ily kegyetlen meleg napokra nem emlékesünk. R-ianur hőmérője sserint 34—40 fok a hőség, ez már még is irgalmatlan, szobánk i<alunk meleg, nincs egy kis hely, a hol jó hü lelhetnénk, a nap forrósága minden hová behat, a vendégek mind álmatlanságról bessélnek, de ez nem is lehet máskép. A fürdő vize 28 —30 fok, a fürdés-bézia levegő 34—40. Az afrikai h\'séget nem tudja mát egy jótékonyén ható eső lenyomni, igy naprul napra csak reményben sinlödünk. Ad voceml még más baj is történt, ítl hagyott benünketas örökké ifjú és átélés jókedvű N.-kauíssai Pl. F. ur és coo-sortiuma. Még itt volt, voll, élet mindenütt, a vendéglőben a kávéházban, a sétányokon, a tánezteremben mindenütt de mindenütt a jókedv. Jókedve által ő villanyozta fel a kedélyeket, mig fájdalmunk ra elhagyott bennünket, elmen. Zágráb felé vette útját, mint ha azért ment volna oda, hogy segítsen a s-zürsavaroa parlamentet bezárni, es nála mind azámitason alapul papot is vitt magával, hogy as áldást reájuk adhassa és a szent lé\'ek ur Isten felvilágosítsa, elméjüket, hogy ily hóbortoaiágokattöbbé elnekövessenek. Punc um, Ammen. KÖ&YVES JÓZSEF Nyitt levél. Tekintetes szerkesstő ur 1 As utóbbi napok egyikén a városi hatóság egy rendelete jelent meg, mely a járványos időkre való tekintetből as ár-nyékesékek és nyílt csatornák fertőstele-oilését nagyja meg. Tapasztaljuk, hogy e hatósági rendeletet sok helyen foganatosítják. De hogy oly minden lelkiiamerel-furdalás nélkül tullegyék magukat rajta, mint a PetŐfi-utcza 11, 13, 15,17. ss. házaiban, alig hihető. A mondott házak közöl neveselesen a 11. és 17. számnak udvarán oyitott ár* nyékssékek vannak, és bogy a merték teljes legyen, disznóólak aem hiányzanak. Ugy, hogy a közbeeső házakban, daczára az óriási hőségnek, nem lehet ablakot nyitni; nappal a nagy bőség, éjjel pi-díg a bűzös kipárolgásofc miatt nem. Tetőzi a bajt a 13. és 15. számú házak nyitott csatornája, hol a hatósági rendelet foganatoaitáaának nyoma sincs. Madőn tehát a Tekintetes szerkesstő urat felkérem, hogy ezen sorok közlése által a hatóságot a mondott visssalélé-sekre figyelmeatetttt asiveskedjék. Nagy-Kan:zaán, 1884, jul. 36. maradok kiiUnŐ tísstelettel: EGY ÉRDEKELT FÉU HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JTTLTtTS 20 án 1884. H t F ©&. — Életmentő pénzügyőr. A közeli nupokegyikón Isstl A d tv, 1 űugv-kani-zsai póuEügyúr szemlén volt a Kerka vidékén. Kerka-Szi-Király mellett haladtában Begelv kiáltozást, gvermekBikoltozást hall a Kerka vize mellől. A hangok irányában íutni kezd a meglátja, hogy egy 3 — 4 évet elméletben gyermeket akarnak társai a vizből kiemelni. Azonnal tisztán* i volt aszal, hogy a gyermek hínárba k ¦ véredéit. _ A derek pénzügyőr pillanatig zem tétovázott, hanem úgy amint volt, Öltözetaeen a vizbe rolidut a t eietteieu gyermeket kimentvén, a parton eszméletre terítetté. -- Az. níczai járok öntözését helyi hatóságitok ugyan elrendelte, de mintha a szigorú rendelettel legtöbben kacérkodni akarnának, nlig látjuk egy két helyen foganatját. Jó volna kiesé szigorúbb ellenérzést léptetni éiotbe. Igy minden jó akarat, minden helyes intézkedés csak irott malaszt marad. — A.\' fertőtlenítés! rendeletet már minden háztulajdonos megkcpta, de igen sok van, aki nevetséges módon teljesiti azt, nem tudván a carboUavnak hisznála-táti mdóját Jó volna ez Iránt is utasítát adui. Egyébként a dolog megkönnyítése és szigorúbb ellenérzése szempontjából jó volna minden utcza részére egy--gy polgári véssbiztost nevezőt ki as egyes u\'cták lakosai közöl, kí azután a felügyeletek alatt álló nlczAnak házait hstenkint "gyazer, kétszer mt-g\'ekintnó % felügyel-db: vájjon 6 hatósági íntéskédeseknek Van-e mindenütt érvénye, s helyesen fo-g..natosittatik-e. E.-ré vállalkozni bármelyik polgárnak erkölcsi kötelessége lenne, ha e tisztséggel megbízatnék. Pénzbe sem kerülne s mágia sokat érne sz eféle intézkedés. — KimntatáS a nagy-kanizsai iparo5 "gedek betegsególyzö egyletének í. évi juljua i3-ác aj Zoldía kertben tartott nyári mulatságának jövedelmére.I. 100 jMgy eladassa 30 kr — 30 frt 2l3 jegy eladása a pénztárnál á 40 kr 85 frt 20 kr f e 1 ü 1 fi r et s b e K : 10 frt 80 kr. Összes bevétel 126 frt kiadás pedig: 80 frt s igy tiszta jővödelem: 50 forint. FelQlfizettek: Inkey László & frt "Weisz E. 20 kr Hlatkó 1 frt 20 kr G-óüdöry J. 10 kr Lövinger I. 20 kr Vastag I. 60 kr. Varassdi I. 20 ki Perger I. 20 kr Kovács J. 20 kr Werner Dolfi 20 kr Hall J. 20 kr Wihaéf J. 10 kr. Czellhofer A. Mer-sí js\'E. 20 kr Hoger K. 10 kr Nagy J 20 Németh J. 10 kr Windt é. lO kr Krj-páct J. 20 kr Bokor 10 kr. Bilicz o. 30 Csizmadia j.,20 kr N. N, 60 kr Hein M. 10 kr. Ö«zeg 10 frt. 80 kr melyért s a it. é. közönség szívbe pártfogásáért a leghálásabb köszönetet mond a rendezőség. — Forróság- és porbúi bőven jut itt nekünk N-kanizaán. Jó volna biz ast az önözésre vállalkozót kissé biztatni, hamar a jó Isten 35—40 fok mellett izasst bennünket. " — Cziganyok. Folyó hó 17-éueste \'/2 8 órakor rendőrségünknél jelentós tétetett, hogy a récaei gátnál 9 Bátor czigány tá boros. Az e tárgyban kibocsátott b folytonos odábbítást elrendelő aliipáni rendelet egy 8 omberből álló reedöresapaio\'. kiküldve még a késő esti órákban kia-v»rta ezen nomádokat a határból. Vájjon Sf-gíive van e & bajon, ha ezek a földön-futuk folyton egyik határból a másikba űzetnek a nélkül, hogy kijelölve volna, hol legyen megállapodásuk. — Hatóságunk Bzivea figyelmét különösen felhívjuk a Czigleniose körül lakókra, kik virág és udvar öntözésre elég meggondolatlanul a tó poshadt, bűzös vizet használják. Jó volna erre nézve di-reot betiltó rendeletet bocsátani kii — TŰZ. Muraközben, Mindszent falu ban tüz ütött ki, 16 ház, melléképületei. 1 együtt, lett a lángok martaléka. — Gyilkosság Vraterinecsben (ma \| rakez.) & jegyző segédjével ós a tanítóval együtt, egy éjjel nagyon is jól elborez-gattak, végre pedig a pálinkához folyamodtak. A tanító tovább már nem bírta as ivást, és lefeküdt, ellenben a jegyző, segédjénél a poharazást tovább gyakorolta. As utóbbi már kinőtt Isgénykorá-ból, egyszer felkiáltá a fekvő tanítót, bogy keljen fel, igyék tovább. Ea nem akart felkelni, a jegyző segéd levette a fegyvert ijesztgett, hogy kelljen fel, kü lóuben agyonlövi. Bánom is ón, szólt a részeg tanító. Erre a fegyver eldurrant és a családos tanítót keresslüuőtte, kí rettenetes kínok kÖst a reggeli órákban naegh.lt. A gyilkos a szokáson kivül jóval előbb kijózanodott ugyan, de a tény megtörtént, már segíteni nem lehetett. — Meghívó, a Promontoron (a sörház üvegtermében felerészben a promon-tori iskola alapjavára és feleréssbena ázat-már-megye\' árvis károsultak javára Kia-márky Árpád Ós Gáty Zoltán urak hegedű művészek, Sz?ody Árpád ur [Lisat tanítványa] zongora művész és több műkedvelő szíves közreműködésével tartandó jótékony czélú hangversenyre. Műsor 1. „Faust keringő* zongorán előadja: Szedj árpád úr (Liszt tanítvány) 2 „Ma gyar népdalok* két hegedűre alkalmazták és előadják: Késmárki Árpád és Gáty Zoltán urak. 3. Cbanso de FortuoioK t. paolo-tostí énekli : Tóth Dezsőné úrnő 4. „Trío* Haydn előadja zoegoráo: Blas-kovích Gyula úr kegedün - Gály Zoltán úr gondorkán: Késmárky Árpád úr. 5. .Magyar népdalok\' énekli: Tóth Dazeőné úrnő. 6. „Duob concertants" Nr. II. Mau-rár két hegedűn előadja Késmárki Árpád és Gáty Zoltán urak. 7. Ungárische Zi-geune^wese* Tausíg zongorán előadja: Szendy Árpád úr (Liszt tanítvány) 8. , Rákóczy iuduló„ két hegedűre alkalmazták és előadják : Késmárky Árpád és Gáty Zoltán árak Számozott ülőhelyek 1 írtjával kaphatót : Budapesten: Rózsavölgyi és társa úrak, magy. kir. udvari mükereske-désben (Kristoftér). Promontoron: Rigler vendéglős úrnál a sörházban. A bizottság tagjainál. Este a póztárnál. FelUlfiietéaek hálás köszönettel fogadtatnak és nyíl vánoean nyugtáztatnak. A budapesti vendégek, kik a 6 órakorBudapestrŐl indoló hajói használják pontosan a\' hangverseny kezdetére megérkeznek. Vissia menetelre használható a 9 órakor bejövő rendes hajó menet, vagy a térti-jegy használata mellett a csász. kir. duna gőzhajosáai-társulat részérő! ajotékonyczél iránti tekintetből ingyen-felajálott éa 11 órakor este a sör háztól induló különbajó, továbbá a 3 órakor éjfél után közlekedő mohácsi helyi hajó. A hangverseny kedvezőtlen időben is megtartatik. Hangverseny után a fiatalság tánezra perdülhet mert czigány is less. val a kiosztott viasz-gyertyák — való-ssinüleg a nagy bőség behatása folytán összevissza görbültek, daczára, hogy Szabó József a. -kanizsai bábos üzletéből mint elsőrendű qualitáa lettek általam megrendelve. Bármi okozta is most már a gyertyák elgörbül éeét, nsgos Bokányi György É kananoksesp. pleb, úrnak ott helyszín: történt méltatlan kifakadásáv al szemben egész önérzettel kijelentem, miszerint vállalaton mindenkor és mindenben a legjobb^ minőségű tárgyakat szerzi be, s általam a közönség félre vezetve nem lett soha. sót mindenkor a legodaadóbb buzgalommal ason voltam és vagyok, hogy as igényeknek bárkiiránt is kifogástalanul megfeleljek. Ennyit temetkezési vállalatunk saz igazság érdekében. — Többire nézve — ha úgy \'alszik — feleljen meg a nevezett vissaöntő úr nyilatkozatta. HILD S. I. n.-kanizsai temetk. vállalat képviselője: HILD LÁSZLÓ. IBDKTÍSKK. ffievidl aireü. — József főherczeg az alcsuti segély-egyletnek 300 frtot adományozott készpénzben. — Hat czigánybanda működik külön oözó külföldi helyeken ez idő szerint a megvár zene dicsőségére. — Az a szélvikar, melyet legközelebb N.-Kani-zsán is éreztünk, az ország egyes vidékein nagy károkat okozott. — A fényjelzési gyakorlatok nagyban folynak Gellértnegy, Svábhegy ós Háromhatárhegy között a fővárosi katonaság részéről. Lapvezór és kiadó: SZALAY SANDOB FelelŐB szerkesztő : TASS ÁLMOS. LaptulaJQonoa : WAJDIT8 JÓZSEF. Orvosi tekintélyek által vese, hugydara, köszvény ée hólyag bántalmak ellen, továbbá a légió és emésztési szervek hurutOB bántalmainál rendelve. SALVATOR - ér/ényes íasmeites saranyotíz - sxénsavdús, lithium tartslmn forrás. Borral használva igen kellemes Bditf Italt szolgáltat Kapható ásvanyviz-kareskedésekben és legtöbb gyófjy szertárban. A Sslvatar-farrái Igazgatósága EPERJESEN Budapesten föraktá r ÉDESK UTY L, urnái. 2184 10—20 Kapható Rosenfeld Adolfnál. KTylittór.) Folyó évi jul. hó 14-én Tót-Szer dahelyen teljesített temetésem alkalmá- ) E rovatért nem villái felelősséget a Szerk, LL SEIBLITZ 11 Coafcs vaioli ha minden dobozon STárjeg-j : a sas és Mell sokszorosított csjg -rodata látható. Ezen porok tartós grdgrhatáiz makj.es gyssasr- és altestbajok, gyomorgörcs és elnylákásodás, gyomorégés rőgaölt dügaiáí, máj baj VértslaláS, aranyér ás a legkfi-iöaféléob sál betegségek ellen 30 ár óta folytonosan növekedő elismerésben reszesOl. Eg7 eredeti doboz használati utasítással 1 frt. Hamisítványok törvényesei! üldöztetnek. Francia borszesz esso. Köszvény-, estis-, mindennemű haso-gatás és bénulás, fej-, ffil- és fogfájás sikeres győgyí-tasáhOE bedorzső- Issrr; borogatásnak mindennemű sérülések, és sebek, gyaladások és daganatok ellen Sensöiec vizael keverve, hirtelen betegedés hányás éskólika ellen. Egy üveg pontos ntasilásssl 80 kr. 206S 18—58 Valódi, Moll védjegyével és névaláírása val. Moll A. Bécs, TuchlaubeD győgysserész, császár királyi ndT. szállító. Raktárak : Kagy-Kanl2 8t: Bela. Jö»ef gy Jgysreréjz. Roaenfelá Ad Fei»elhofer J6»ef. Baro: Dorner S. Caákterflya: GBnct L. gyógy. Kaposvárott: Borovici Ad. XuztMIy : Wamch F. Kirmnd : Bítz Ji»o.. Marciali : Imtl Ferd. Szifetvár: Sxalay JóiB.f. Zala-EaersiBÍ : Hollóíy J. gyógyaseréss. oooog GTrTÓ - Y8ZER § a folyton vérxö, arúxos fog-fájdalmak és fogképzödes ellen. , Különféle gyógyszerészek nem voltak képesek ínyemet, csúzos fogfájdalmamat s a fogkö folytonos képződését meggyógyítani, mig végre az annyiszor dicsért Anatherin szájvizet próbáltam meg, mely nemcsak föntebbi bajaimat távolította el, hanem egyszersmind fogaimnak nj életet adott 8 a dohányszagot tovaflzte. Érdemlegesen ezennel nyilvánosan kijelenteni az e vizet méltán megillető dicséretét dr. Popp es. kir. udo. fog orvosnak Bécsben pedig legforróbb hálámat. BÁRÓ BLUMAÜ s. k." § Egy tok ára 1 frt. 40 kr. R Kapható: N.-KaniMin: Király fL ? í\'er. gyógynz. Belől József gyógysz. Q O Práger B. gyógy. Fenelhofer Jóaeef Q Q Boaenberg F. Keaenfeld A. A.-Lead- S O vén Kiss B. gyógy.c. Harczaliban : m ü Xiss István gyógy. Uurassombatban: O y Bánóciy A. gy. Kes.tbelyea : Braao ^ Q P- gyógyis. Z.-Egersxegen: Hollósy lj Q gy. Karidon: Bochlits I. gjógysfc S H Tapolcán: GlaaeT J. grógyss. Sft- H G meghen: Stamborasky L. gy. Perla c X kon: .Sipoi K, Oxt. gyógysa. Hagy- Q g Atád: Pfisterer K. gyógyaa. Nagj- g O Bajombsn : Zlaezky a. gyis. urainál. ű ébocxxsxxxxxxiDooooco 30000000 MATKOVICS-FÉLE HÍRES gyomorlikör Fölülmulhatlan és különféle betegségben kitűnő hatásúnak elismert aytfayttal; dinári alpeseken szedett gyógyfúből készité MATKOVICS Gr. M. Káinban (Dalmáczia). Kapható Nagy-Kanizsán: Práger Béla gyógyszerésznél, Fiúméban : Jekel Perencznél. 2199 3—12 BZZf Eágry üveg: ára 70 Ilt, SBSJ Csomagolás és elküldés a megrendelő költségén történik. A saTasju- íM királya. Európa legdúsabb IUrtalma Nt-troo, Lltblon aavaoyavlza ötszörösen vegyelsmezve. Ltztuszsil asztali tíz. - Ornisi tetüilélíellíl ajanlTa. Tartalma : SzeGtenylfor. PreMaii KtobW Mohai G-íesshüiili 97-854 53-53-1 48-888 48-094 43793 Petaacz kerllit Raktárak: Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem ea Klein i Berdin Karton. 2087 31 — Kitüntetési Bécs és Trieszt HIRDETÉS. a Méltóságot Fókápuian SomogySzobbi vendéglőié isso. év januáritól námitandd 3 évra oyílváooa árveréa utján angnsztns hó 12-én bérbo fog adatni; oson Mrlotro vállalkozók 100 forint bá-nalpéna becsitolása mellett lirt ajánlatokkal il pályáshatnak, melyek aa árverés befejeséaével falnyittatvin, csak igya legtöbbet igérő nyereodi el. További foltételek a Somogy Saobbi gaadatiaati hivatalban moglekinlbotők. 2200 3-S Az uradalmi tisztség. ^rWsW^sVrVyWWWWWsV^^ r >&.lEaiX>lttEa.lOt<t: 13E58. j WALSER FERENCZ g elaó magyar gép- és tüzoltöszerek gyára s Ajáulja gyártmányát, 1 miut magyar külőnle-" gességet kutakban és Ímindennemű szivaty-tyukban, eiváüal teljes H m Vízvezetékek berende- ¦ zárót, varosok, földblr-p tokosok, ipartelepek, >J armentesitö társul" i tok és maghúzók ré- J széröl moda\'a technikai Egyetlen haitng- és érexöntódéje BUDAPESTEN, Bottenbiller-nteza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésére, szagmentes Qrszékek felállítására és minden viz művi munkálat gyors és pontos kiviteléré képes árlapok és részletes költségtervezetek kivánatrs belföldi SZivattyix-gyár, díjmentesen küldetuefe 2023 44—80 Ilit Főraktár: NígyKaniaain : Weiss fivéreknél. Kipható: raindeo 2 1 isványvii kereakedésben, obodlíkben »tb. 2088 19 — 25. \|^ SaviiTiyu-lífít STEFANIA KoninahmiZKjiií HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS-ae-ina. 1884. A1 á i r á a A. MAGYAR JELZÁLOG-HITELBANK 50,000 darab, Egyenkint o. é. 100 friróí szóló 4yos npremény-kötyéiiyeire. > A magyar Jelzálog-Hitelbank Budapesten, alapszabályai értelmében és a sorsolási tervnek miniszteri jóváhagyása után a Törvényhatóságoknak, Városoknak, Községeknek és más jogi személyeknek (Táraulatoknak stb.) folyóvá tett kölesönök alapján, 40 millió frtnyi o. é. összegben nyeremény-kötvényeket fog kiadni, a melyekből ezúttal, egyenkint o. é. 100 írtról szóló, 100,000 darab, vagyis 10 millió frt kerül kibocsátás alá. Ezen nyeremény-kötvények bemutatóra szólnak, évenkint40°\|o-ot kamatoznak ésfélévemkint, vagyis június 1-én és deezember 1-én. lejáró szelvényekkel vannak ellátva, A szelvények Budapesten: a Magyar Jelzálog-Hitelbanknál és a Magyar Leszámítoló és Pénz váltó banknál; Bécsben: az Union-Banknál; Zürichben: a Schweizerische Kreditanstalt czimü intézeténél, és egyéb a bel-és külföldön külön kijelölendő helyeken fognak beváltatni. A Magyar jelzálog-Hitelbank kötelezi magát arra, hogy ezen kötvények tőkeösszegét, ésa netán reájuk eső nyereményeket 50 óv alatt, a m. kir. pénzügyministerium által jóváhagyott és ide mellékelt sorsolási tervhez képest fogja kifizetni. A Magyar Jelzálog-Hitelbank közvetlenül a végleges ezimletek megjelenése után megfogja tenni a szükséges lépéseket az iránt, hogy ezen nyeremény-kötvényei is éppen ugy mint záloglevelei, az állami pénztáraknál stb. óvadék-képességet nyerjenek Evenkint egész (1—100)-ig terjedő sorozatokban legalább is annyi nyeremény-kötvény jut törlesztés alá, a hány kötvényt a sorsolási terv e végre kijelöl. A sorsolások egy-egy törlesztési- és egy-egy nyeremény-húzásból állanak. Az első húzás 1884, évi szeptember 15. az utolsó 1934 május lő. történik. Összesen van 115 húzás, melyeknél 100.000 frtos, 50.000 frtos. 35.000 frtos 20000 frtos, 3000 írtos és 1500 frtos és 1000 frtos nyeremények együttvéve o. o. 4.740,000 frtnyi összegben lesznek kihúzva. Minden nyeremény-kötvény, ha az már vissza is fizettetett, vagy arra már nyeremény is esett, részt vesz az összes későbi nyeremény-húzásokban, úgy, hogy arra ezen nyeremény-húzások alkalmával még egyszer vagy többször eshetik nyeremény. Az Union-\'Bank és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank a kibocsátandó 100,000 darab egyenkint o. é. 100 írtról szóié 4°\|0 ttyeretiiény-kötvényt. a Magyar Jelzálog Hitelbanktól átvették. Ezekhói 50.000 egyenkint o. é. 100 frtról szóló drb ezennel nyilvános aláírásra bocsáttatatik. j Aláírási feltételek. 1. Az aláírás szombat-n f évi jalius 19-<?n ép hétfőn folyó évi jalias 21-én. Budapesten: a Magryar JelzálOK-Hítelüanlinál. . . . Magyar Leazáznitoló- éB Pétusvéiltólsaiittnál, az Union-Banknál, , Union-Bank váltóházánál, a Böhmische Escompte-Banknál, , Mährische Eseomptebanknál, , iSteiermärkische Escomtebank czimil intézetnél, az Union-Bank fiókjánál, a Schweizerische Kredit-Anstalt-nál, továbbá: Bécaaen; városokban: a Schweizerische Kredit-Anstalt által meghatározott aláírási helyeken, végül Brünnrjen: Gráozoan: TrlestDen: Basel, »t.-Qallen, Oenf és A-ZUBterdamlSail: az Amsterdam\'scbe Bank és a Wertheim & Comberz bankháznál a rendes üzleti órákban történik. 2. Az aláírási ir egy-egy kötvény után o. é. 99 frt 50 és a t. évi június l-löl járó szelvény kamatokban, illetve a külföldi aláírási helyekre nézve, ezen most kitett árnak ottani érték szerinti összegében van meghatározva. 3. Minden aláiró, a jegyzett névértéknek 10%-ját az aláírás alkalmával készpénzben, vagy az aláírás helyén forgalom tárgyát képezfi, napi árfolyam szarint.számítandó, biztos értékpapírokban óvadéknl letenni tartozik. 4. Tnljegyzés esetére a bejelentések leszállítása és e leszállításnak módozatai fentartvák ; a jegyzések eredménye közhírré fog tétetni. 5. Az aláírásokra esó kötvények ugyanazon helyen, a hol az aláírás történt, egészben vagy részösszegekben az aláírási ár, valamint az átvétel napjáig felszármazott 4%-nyi szelvény kamatok lefizetése mellett legkésőbb /. évi augusztus 15 ig az óvadék kfiiaubeni elvesztésének terhe alatt, átveendők. 6. Készpénzbeli óvadék, az aláírásra eső egész összeg befizetése esetén azonnal, részbeni átvétel mellett pedig az utolfcr* átvett ezimletek kiszolgáltatásakor, lesz. bétádra és addig is évi 4%-val kamatozva. Értékpapírokban letett óvaédk, az összes ezimletek átvétő1: után adatik vissza. 7. A nyeremény-kötvényét helyett a Magyar Jelzálog-Hitelbank egyelőre névértékű 100 frt, 500 Irt és 5000 fiiról szóló utaWiny-jegyeket ad ki, a melyek / évi augusztus 20-ától kezdve végleges cámletekre fognak becseréltetni. Budapest és BeOS, 1884. július 15-én. Hagy&f Lass&iaitolo- és PéasMIt^MaS;, üttianBaa&. Xágy&r Mzáteg~Kife!feank. Aláírások elfogadtatnak: a Kereskedelmi és Jparbank részvény társaságnál N -Kanizsán. 2210 1—2. tyajdits József kőuyvayomdájibój Nagy-Kaniz»án. NAQY-KANÍZSA, 1884. jnlins 24-én. ElöizstKÍ tr otgjed erre...... 8 ^ Egy szám 10 kr HIRDETÉSEK s hasaboi petitiorban 7, ntUodtzot fi i minden további Borért 5 kr NYILTTÉRBEN soronként 10 írért Tétetnek tei tíiocstarí illeték minden egres bini^ tésért 30 kr. fizetendő. _ 11 IÉ ZALAI KÖZLŐIT. ^ttözoiiliarmadík évfolyam. A lan széliem: " résréí illető köz?"Bé-.. í . nyek a szerkesztőnő;, anyagi részét illető ki:;• fredJfc kiadóhoz bérmentve intézendok: NAGY-KANIZSA Bérnsentatíen ierelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak «1. Kéziratok vlssu nem küldetnek. A nagy-kanizsai ,Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet" zalamegyei általános tanítótestület, a auagy-kaoizsai kisáedneveló egyesület", a ,nagy-kanizsai tiszt Önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külrilasztminy* hivatalos lapja. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Ivóvizünk tárgyában. — Nyilt ><6 Wucskics János nrlioi. - Önnek válalkozási szelleme birt arra, hogy a cbolerával szemben e helyen szót Tiltsak, jobban mondva: felhívjam: készítene városnnk közön-sége szamára jó, egészséges, mondjuk : cholera ellenes ivóvizet, melynek készítése egyéni nézetem szerint nagyon összeegyeztethető volna — a szik (soda) viz gyártásával Azért voltam bátor önhöz fordulni, mert kivihetőnek vélem az indítványt és hajlandó vagyok hinni, hogy e két tárgy eiőállittásával igen is nagy szolgálatot tenne közegészség is z e m po n t b ó 1 mindnyájunknak, a mennyiben az egészséges, jó, tehát tiszta ivóvíz szikvizzel legbiztosabb óvitalt adna a cbolera ellen. Hiszem, hogy meglepetve érzi magát e heiyeni hozzászólásomra, de effelett ne csodálkozzék, annál kevésbé forduljon el indítványomtól, mert alapos okból teszem indítványomat és tudom, hogy e hasznos vállalatra ön bír legjobb alkalommal gyárias berendezkedésénél fogva. Lepárolt (destillált) viz gyártásra vagyok bátor felhívni, mert \'\'yent jelezhetni legtisztábbuak. tehát szerves anyagoktól teljesen mentnek, mely azon ital lehetne az embereknek, mely által legbiztosabban megóvhatnák bélszerveiket azon ártalmas anyagoktól, melyek általán annyi betegségnek okozói; és fejlesztői, előmozdítói a járványoknak, elsősorban a cholerának. Hiszem ezt, mert szakférfiak állítják. Az ivóvíz górcsői kicsinységü növényekkel (penészei) és állatokkal (ázalagok,) szerves anyagok, mint hullák, állati ürülékek rothadási terményeivel való megfertőzése számos megbetegedés (choleratyphns) okaivá váUiatik. Az árnyékszékek, csatornák, temetők, gyárak, trágya gyülhelyek, melyek kutak közelében vannak, erre gyakran alkalmat nynj tanak. Jó, tiszta ivóvízről való gondoskodás által sok betegséget el lehet kerülni, mivel az ivóvíz rodhadó, betegséget okozó anyagok: felszedő és tova hordó közege. Az ivóriznek e tulajdonságát leginkább ismerik a nagyváros lakói, hol a járvány különösen azon házakat választja meg, hol az ivőzet kutakból merik, mig a vízvezetékkel bíró házakat inkább megkíméli így sikerült egyes házak cholera járványát az által megszüntetni, hogy sutáik használata be lett szüntetve. Volt alkalmam ilyekről meggyőződni a cholera járványok alkalmával, mert találtam oly kutakat, melyeket a közönség maga tett használaton kivQl, minthogy zzon meggyőződésre jutott, hogy azok, kik abból ittak, megbetegedtek, cholerába estek és elvégre kérték olyak lezáratását, beöntését, ugy véleked vén, hosy azokba méreg lett öntve a nép pusztítására. Ily viszonyok közt nem maradhatott el többek közt kérni valakit, Isósorban Wucskics János urat, lenne szivet legalább is, mig a cholera-felhők el nem oszolnak, városi közönségünk használatára lepárolt (destillált) vizes gyártani olyak szántára, kik mindent hajlandók elkövetni, hogy magukat megóvhassák a veszélytől és szívesen használnak fertőztelenitett — mondjuk: „cholera ellenes ivóvizet.* A viz lepárlás által elve.zti szénsavát, miáltal mindazon szerves, káros, egészség elleni részek, melyek a szénsav által feloldódott állapotban vannak benne, kiválnak, lecsapódnak, de a víznek \|só alkatrészei is igy járnak, megmaradván a viz legtisztább minőségben, mely betegiteni sehogysem képes. Wucskics ur erre minden esetre azt a megjegyzést fogja tenni, hogy mert elpárlás által as ivóvízből kiűzetvén levegő, szénsav és sófélék, ilyen többé nem élvezheti, nem flditő, nem szomjoltó. És ha e megjegyzését csakugyan megtenné, agy ennek ellenében megjegyzem, hogy e hiányokat pótolni fogja önnek jól gyártott szik (soda) vize, ad ez a lepá rolt víznek levegőt, szénsavat, kevés borral ád sófélét is. És én ezek előterjesztése ntán azon meggyőződésben vagyok, hogy ha ön nekünk lepárolt vizet gyártana, ugy nagyon is jó szolgálatot tenne jobban mondva : hatalmas cholera ellenes itallal szolgálhatna, sót maga is élvezhetn ilyent egészségeért, életeért Fél borpohárra való lepárolt és ugyanennyi szik (soda) viz adhatná azt az italt, mely által bélszerveinket a legbiztosabban megóvhatnék mindazon ártalmas anyagoktól, melyek a fertőzött kutviz ivásával juthatnak gyomrunkba, beleinkbe, hogy megmérgezzenek, cholerába ejtsenek és végzetesen határozzanak felettünk. Borivók adhatnak azon keverékhez 2—3 evő kanálra való bort is, igy lenne aztán a viz egyike legjobb óvazc rünk, melyet méltán nevezhetnénk „cholera ellenes ivóvíznek.* Igaz ugyan, hogy a szabályszerűen készült sodaviz sem tartalmaz általmas anyagokat, jólétekkel meg is ihatja ezt apraja, örege chole rában ngy mist ezen kívül, de gaz dag széntartalmánál fogva soknak legkivált gyermekeknek nem tetszetős ital; 1 e p á r o 1 t,Jvizzel hígítva simább. A sodavizet legújabb időben is ajánlják az orvosok cholera esetekben az erőszakos hányás ellen, ren delik jégben, hidegvízben hűtve evő kanalonként, de minthogy acholerikus beteg kifogyhatlan a szomjúságban, nagyon is jól esnék annak, ha példáid 1-2 kanálnyi helyett, 2 — 4 evőkanálra valót ihatnak t i. ugyan- annyi lepárolt- és sodavizet. És mily hasznos lehetne, ha például soda gyárában a ki- és bejárók számára kéznél tartana soda- és lepárolt vizet, hogy szükségből mindkettő élvezhető lenne, vagy ha kihordó szeaerén a lepárolt vizet a palaczkokban lehetne megszerezni, mint sodavizet. Tudom én azt, hogy a tisztátalan vizel ivásra alkalmassá lehet tenni példánl felforralás, faszén poron át történt szűrlésel. De én e tisztogatás módot nem tartom biztosnak, legbiztosabbnak ismerem magát a lepárlást. Amazoknál szintén fenmarad önnek sodavize a megiha tás eszközlésére. Osak azon esetben fognánk a felcselenysavas baméleg (chamaeleon) mint vizjavitó szerhez folyamodni, ha ön nekünk lepárolt vizet nem készítene, vagy átalva lennénk oly ivóvizet használni, me lyet sem felforralás, sem lepárlás által javítani nem lehetne. A felcselenysavas hamélegből annyit szokás az ivóvízhez adni, hogy ettől a vizáiig színesnek lássék. Megjavítható a viz e szerrel ivópohár, korsó, sajtár, akár hordó szám. Midőn ezúttal önnel bizalommal letárgyaltam a kérdéses ügyet, jónak láttam a következő figyelmeztetést hozni; melynek czélja különbséget tenni a jó mint egészséges és a rossz mint egészség elleni viz közt. 1. Jó, egészséges ivóvíz. A mely víz mosakodás közben a bőrt nem teszi reszeléssé, ránezokat sem csinál, benne a hüvelyes növények, a húsfélék hamar és könnyen puhára fölnek, könyen oldozza a szappant mosakodás és mosás közben, tisztán átlátszó, nincs szaga, nincs ize, hideg, üdítő, ivópohárban kevés idő alatt (szénsavval telt) apró hó-lyagokal rak annak oldalara. A belemártott kék,- sárga k ém (lakmns) papiros színét nem változtatja, a belecsepegtetett mészviztől, sóskasav, pokolkő oldattól, a sósavas súly semmi vagy épen csekély ülepet kap, hevítés közben annyira elpárolog, hogy semmit sem hagy az edényben vissza az jó, és egészséges, ilyennek nincs süksége sem lepárlásra, sem forralásra, sem pedig felcselenysavas hamélegre. 2. Rossz, egészség elleni ivóvíz. Amely ivóvíz hiányával van az 1. szám alatt felsorolt tulajdonságoknak, azt nem tarthatni jó egészséges ivóviznek. Nem ivásra való az a viz, melynek szaga, ize van; mely a szomjat nem oltja, s amint tartósabban érintkezik a levegővel, könyen változik, zárt edényben ülepet csinál, nyálkás lesz, forralás után földes állományt hágy visza az edényben, a belemártott kék vagy sárga kémpapiros színét megváltoztatja, a fent idézett k (A izetek változást tesznek benne, csapadékot csinálnak, használata könnyen okoz gyomor- és bélfájdalmat, hasmenést, vagy fordítva székrekedést, megnehezíti a vizelést, az rossz és egészségelleni. Ilyen megkívánja, hogy használaton kivül tétessék, vagy szükségből fel-forralás, s lepárlás által vagy felcselenysavas haméleggel javittassék meg. Ha esetleg Wucskics ur csakugyan vállalkoznék vizlepárlásra, ngy ajánlom figyelmébe az 1.—2. pont alatt felsoroltakat, hogy különbséget tehessen a lepárlásra kitűzendő ivóvíz jósága közt. Másnak is jó e könnyű vizkémmódot ismerni. Elfér zseb tárczájában többek közt egy pár szelet kémpapiros, mintegy 10 grammnyi mészviz, jvagy ennyi oldat pokolkő, egy kis felcselenysavas haméleg, hogy ismeretlen kut-vizeket rögtönözve megbírálnia, megjavítania lehessen, de egyúttal a víznek terjedelmesebb vegyi elemezését kérnie is lehessen. Tersáuczky József, KaoiM.-járáa orvosa. Satiricus leyéL Gátat öcsém, vagy bátyám, vagy mi vagy? Honná lész, sót már az vagy, ami több. Cudát jelent, pedig így is mi nagy, - Mint nyár utóján egy- egysáxga tök. Vagy, hogy nagyobbat mondjak egy kicsit: Ha ugy tavaasatal rózsa nyíl\', virít, Mint ideálisan ripők, kobak; Játszván, miként asinbfl, (kaméleon) Ha rajt\', mint nálad, borvi.ág fakad Kéket, sárgát, vitózíő orrodon — Szóval: modelt a nap rólad vehet, Hl felhó váasnon hidat feateget; De magad is dilettáns mázoló Ott válogatsz szint és mindég találsz; Nincs rá eaet, hogy egy aem volna jó — Különben: majd neki válik ha vá»s — S tetszés szerint, a sárga kék lessen, Kaméleon öcsém a---lelkeden. No hát magyar vagy eddig, szép, dicsé: Ólomból, ónból vont damaei cső;\' Sásból arany : vad németből magyar — Szép, szép öcsém, de ne olyan hamar, Mert látod mégis furcsa valami: Magad\' mi nem vagy", annak vallani. Tudod, miként mesében a szamár, Mely, bár nem az, orosslánbórbe jár S reapectusért ordita jó nagyot, Mint vendég bűre aem ordíthatott És Utad: saegény cső nélkül 1ÓU bakot. — De ebben is van egy vigasetaló: Fiatal volta nem volt esze; valói S tán, ha kinőtt von\' bölos&ség foga, Gárdája sem ismert vőn rá soha...? Te is öcsém, nyom bár-Öt hat titea Nőjj kie csacsi, hogy nagy szamár lehess. Azért ne bántson ez, hisz kirád Hagyá örökbe\', senki más mint: apád l S igy hinnem kell s mi még több: vallani, Fúies fajod itt s mindenütt honi, S ki röatelé, a szép caalád-nevet Kivetvén; újra keresztelkedett És büszke lön, a jó vér néha rug, A mint te ja — rím kedviárt no — Lug. Dologra hU e kerülő után; Magyar szamár vagy; eddig el jutánk, Tovább tehát, hogy e szép tísstedet Miként töltöd — a betöltni hogy lehet? Te ebben immár nem vagy holmi tök, Grenie a legjobbak kÖsQl, mi több — Hasát szeretsz, nagy szájjal emberül. Magad léiének, hogy ka h o n kerül, Pedig kerül — úgy más után tudom. Nem emlékszem, mikor, mint, mely uton, Csakhogy tudom — s üdvösségért elég, Hogy van nem egy... De hogy kesdém elébb? Hál honfi vagy s betöltöd tisztedet Magadhoz illón — no, ahogy lehet És egyre megy, ha rosszal, vagy jói, S a sserencse ebben fel-éd hajol. Lépten, nyomon, ssebbnél ssebb alkalom 8 le k&pss ezen és nő?- a tett-halom I Ou egy nyomorék, sánta, béna, vak, Kit éhhaláltól mentne egy falai — Segítése rajt, lehordván emberül S kutyát uszítasz rá azon felül... Hanem as áll a t-vódő- egyletet, No est es egyet? est már szereted — Mi ssép, mí szent egy-egy meaegen.a; (Kormányozván, miként te, vad genie.) Mit összegyűjt könyörülő szived, A nemes vad gyönyört szerez neked; A kedves mopssü hogyha nyí, ngat, Egér üvegben s macska egy tnczat. Ott véred a férsg sváb — még m: más Poloska, pók... egyébb piacok, bagázs. Figyelmed az orssighásig kihat S m: több, ott képviselteted magad; Utsjványostatván „voks néked is, Ha érdemed vagy arra, ha nem is; De érdemed van,.. 1 ? és még mekkora, Nagysága mását nem lelik soha, As as kicsiny, mint — mint... no nem tudom — Az ésa megakad, még a Télutón Nem hogy képzelni tudna akkorát, Mit meg nem láthat a górcaöv&n át. — Voks van — s as érdemed kicsiny pedig — Ordítasz is [\'ez szamártól osak telik] , Éljen ez s ea: as antiszemita !K És megnyugodva mondod rá! ,ita" De hát mit is neked as a zsidó, . De mégis kell ez, mert hát ütni jó I Azután ok is vaa rá, padig elég, Egy Istent hisz ugyan, de a nevét Nem úgy rebegi, mint te tán tevéd .. ¦ Nos, as ütésnek as méltó oka Hogy Istenük neve a:. „Jehova..." Elverte s jég, messze e> határt, Vagy rozsda lepte be a busásaiért, Ha hasba as Isten haragja oaap S a viskóból csak az Üszög marad Vegyük elé — az Istent tán magát? Az: nem lehet — zsidót üssünk tehát. „No rajta üsd, hiszen nem as apádl\' A ho\'napi szelet ordítja szád, Da hasznos is s jósló ösztönöd, Mikor karóhoz a kutyát kötöd, Megérzed a vésst,ha egy s mást koholss. S kapod as irhád, gyáván elloholsz. .. Ha & nép, kit tettekre késstél Még vérszemet kap a tevésnél; A falnak megy, hogy ott a feje kong — Jókat nevetés rajt, hogy ni a bolond. Előbb azonban és itt már ea éss, Fatss, mig valahol bistonságba érsz 8 ha egy kicsit kifújtad jó magad Sselet vetsz s a nép újra vészt arat.... Ssóvsl dicső vagy mint as érdemed Mely mind, mind, hallhatlanság számba megy S jutalmad a kereszt még as idén. Nem melleden, a hátad közepén És — — és — — nohát szeméi vagy jó öcsém!.... BÁTKY ZAJOS Növénytani theoriák. — Jlycvél egy elutazott barátom után. (Lustaság, mint a növények válfaja.— Iv z-M ipar — ersaágos kiállítás. — A szerelési oj theoríája. — Annak értékesítése a nsmtsti . nevelés körül.) Kedvra barátom 1 A levélhordó épen most zavart ki édes nyugalmamból és egy levelet hozott tőled, melyet rögtön nem ismertem föl, mert írásodat már régen nem láttam, de meg a divatos monogrammok helyett egy nagy virágot láttam a borítékon, mely egyébként nem volt tiszta fehér. Pisskos ugyan nem vala: valami eltapodt kék ssin és én há.áa voltam a még ismeretten anyában, hogy ilyen melegben oly nagy ember tudott lenni} legyőzni lustasá- gát és még másokra — énrám! — gondol Hanem as a meglepetés, hogy a levelet te irtad és a neveket magában rejtő kezdő betűk (ártsd: monogramm) helyett egy, a borítékon levő virágnak, megfelelő virágot láttam, el nem képzelhető 3 Hogy választhatsz ilyen ssinea levélpapírt férfiak ssámára,de ha igen, minős: a virág rajta? 1 Ilyen gondolatok támadtak beanem, mielőtt a levelet elkezdtem olvasni, mely igy kezdődik : Virágba nem üt a villám! Igy győzött le leveled engem kétsser : magamat és a magammal azonosítható lustaságot; gondolatokat ébresztett bennem, mielőtt, olvastam, hátha a végére jatottam 1 Virágot tettél tehát leveledbe villámhárítónak! De kijelentem, hogy eszel ugyan felesleges munkát végestél, hiss leveled a nélkül is teie van virággal — szólván magadról. Nem kutatom, hogy a virágok milyen fajtájához tarló* soi; lény az, hogy jelenléted következtében levelem épen erkesett meg, a villám sem bántotta. De még stílusod is csupa virág, leveled valóságos florilegium. Illatukat bár nem érsem, mert csak lepréselve jutottattadhossám bájos virágait ama diisnövénynek, melyet tőlünk magyaroktól a külföld mindenkor irigyelt, mert as magyar spioialitás; és mi természetesebb, hogy a jó Somogy-megyeben is nagyban termesztik? Kivált te, ki tis hónapon dt a munka embere valál, moai pihensz babé rsidon ? nem,; azon a speciá/is magyar növényen, melynek a tőrsse a pihenés és virága a lustaság. De nem csuda, hogy ezen iránynak te is feltétlenül hódol*. Hája aj ujabb idő HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JÚLIUS 24-én. 1884. A nép és népbolonditók. A gazda előtt ma mar körül ¦ belül nem kétséges többé az aratás eredménye. Tudja, hogy a kasza pengése, a sarló hozása és a hosszú vonalokban sorakozó kalangyák micsoda értéket képviselnek?! Bizony a szárazság, meg a nedvesség, á rozsda, meg az üszög; a szélvész, meg sok egyéb elég kárt okoztak. Be az állam persze (s ez természetes) nem igen kérdezi az aratás eredményének minőségét. A földet és a birtokost terhelő kötelezettség csak annyi maradna akkor is, ha sem szárazság, sem nedvesség, sem rozsda, sem üszög, sem egyéb min denféle néven nevezett és meg nem nevezett istencsapás elmarad vala is! Adót bizony fizetni kell igy is, ngy is, hiszen ez az államnak ereje, mint ezt már Cicero is rég megmondotta. Épen azért csak szánandó mosolyt érdemelnek azok a komédiás órfllt „gyásztoagyarkák," kik oly együgyűnek merik népünket gondolni, hogy a^ok majd elhiszik, ha a Paprika Ja esi gesztikulácziőjával és a kappannhang fülsértő élességével oly Eldorádott Ígérnek, a hol majd csupa aranyos jólét mellett adót nem kell fizetni I Bolond az, ki ezt állítja; bolond az, a ki ezt elhiszi. Fájdalom, felvilágosult korunkban is akad ilyen bolond, s épen azért, ha elfogadjuk is Knigge mondását, hogy a föld elég nagy, ho;y azon a bolondok elférjenek, még is nem fog ártani, ha azok, kik a társadalomban akár mint lelkészek, akár mint közigazgatási hivatalnokok, akár mint néptanítók, elülj árok a népre már elfoglalt állásuknál fogva is bizonyos befolyással bírnak, — ha azok, a bolond beszédek és őrült izgatások erkölcsi kolerája ellen, minden alkalommal fertőztelenitó szereket használnak. Mert miként egy kolera betegtől ezren is megbetegedhetnek, ugy csinál — már a közmondás szerint is - egy bolond száz bolondot. Nekünk pedig elég van a bolondok különböző fajtájából! Nem az a nép igazi barátja, a ki még a távol jövőben is ábrándnak maradó dolgokat igér, s azt, ki szerény virággal is megelégedni kész, virágos kerttel bolondítja, s a ki felizgatja lelketlenül otromba eszejárásával a nép kedélyét! Az a nép igazi barátja, ki óva inti a népet ily bolondoktól, — ki igaz szívből, okos észből jövő jó ta nácaesal szolgál neki, miként kelljen izzadásának, fáradságának eredményé vei gazdálkodni, miként kell és hol keresni az esetleges károsodás ellen a védelmet, a jogtalanság ellen az igazságot, a nyomorral szemben a — kenyeret ? ! Ilyen becsületes józan népbarátokra van népünknek szüksége, nem pedig komédiás bo londokra. Bár vennék e szerény rövid so roaat figyelembe azok, kikre azok méltán vonatkoznak ! Utasítás a járványos cholera tárgyában. 1- § A hasai törvényhatóságok a jarraros cholera (hányszékelés) terméssetére, úgyszintén s járvány idején követendő eletrendi és óvó eljárásra easennal figyelmei tétnek, ós egyúttal a legnagyobb pon-lossággai fogaoa: oaiuodó orvosreodőri intézkedések, miheztartás végett, e következőkben aoroltatoak elő. I. A járványos cholera leiráca. 2- §• A cholera-járváoy közeledését gyalulhatják, ha valamely vidék szórványos betegségeihez, mint például lobok, váltóláz, hagymáshoz stb. hasmenés, háoyás vagy górcsők, tehát hány«zékelési kór-jelek caatlakozDak, avagy önállélag is fellépnek. A járvány kíütéss alkalmával a szórványos kórok azáma apad, és a oholerá-nak súlyosabb, valamint enyhébb esetei észlelteinek. A járvány növekedési s tetőfoki korszakában a cholera-esetek súlyossága s gyakorisága legnagyobb; azok osgyobb-rész teljesen kifejlődött kórjelekkel lépnek fel, és a hirtelen hallállal végaŐdó kóreselek szaporák. A járváoy alábbhagyását jelzi a oho-lara-eaetek súlyosságának, heláloe kimenetének es gyakoriságának csökkenése; a szórványos betegségek szaporodnak. A járvány megssflotével a többnyire enyhébb cholera-eseteket más ssórványos betegségek váltják fel. A járványos cholera a) előjelei. í 3.§. Étvágyhiány, rosa szájíz, undor az étkek:\')!, hasmenéssel váltakozó székrekedés, főleg gyomornyomás, bofdgés, han gos baskorgás, meiyekhes nyugtalanság, álmatlaiság, mellasorongás és nagy levertség érzete járul. Ezen állapot 1 órától 8 napig tarthat. A beteg erőltetve jár fönn, foglalkozásban azokaüanul bemar beletárad. Gyakrabban ezen elősorolt kórjelek kosul csupán a hasmenés (diarrhoea cholenca) észleltetik, mely után a kór telje sea kifejlődik. ben felmerült nemzetségi elmélet apróbb kifolyásainak, a magyar ipart igen szeretjük pártolni, s szívesebben veszünk mindem, ka a kirakatokban est olvassuk, bogy : MAG YAR IPAR — bár bensőnkben meg vagyunk győződve, hogy Paris vagy Bécs terméke. No de a patriotizmust mi soha sem karestük a pyra-misban és ha culturánk egy hajssál-nyivai ment is előbbre, — habár idegen alapon, minden okunk megvan arra, nogy asivenkből örvendjünk. De ne hidd, kedves barátom — hogy ebből a mi hősi terményünkre, a lustaságra holmi kétes uj-theoriát akarnék fel állítani és gyarmatosítani, hogy tán es importált csikk volna és csak mi magyarok fej less tett ük a tökéletességnek ezen fokáig, a hol az ma áll. Ha mint phílolo-guE tán egy kis merészség charakterísálna is, olyannyira vakmerő még sem vagyok, hogy ast a tételt, melyet.a tudománynak végképen sikerült megáll api tan\', megdönteni akarjam. Amennyire ugyan is én, mint hozzá nem értő, magamnak esen pont fölött tájékozást ssereshettem, minden ismert t. i. általam ismert botenicá-ban ezen dísznövényt ilyen név alatt láttam ismertetve: Inertia speoifíca hanga -rica. A külföldi tudósok elég önzetlenek voltak esen díszes plántát egészen a mi nemzeti különlegességünknek deolsrálni és Krieceh János, nagy természettudósunk, egy értekezésében, melyet az acs-demiáb&l olvasott fel, fejtegeti esen növényi, hogy lényegére nézve Inertia nőst ras e vagy pedig Inertia Aaíatioa? D« arról as egyről kell, hogy biztosítsalak, bogy nem vagy ideá\'om daczára asoj nagy tökélynek, melyet ezen a téren elér tél. Képes vagy ugyan 9 óráig aludni, akkor felkelni és délután 3 óráig olvasni ét akkor a kagiaóbsn éjfélig kártyásai. De ilyen, bár elismerésre méltó tevékeny- ség már nem jogosít fel arra, bogy a legközelebb létesítendő orazágos kiállitáson igényt tarthasa a nagy érdemkeresztre melyet a lusták lustája meg fog nyerni. Mellékesen jegyzem meg, bogy e keresztet nem képzelem aranyból vagy más nemes ereiből, mert as igen csekély volna és esen oknál fogva kevesen aspirálnának reá, keményített moaselinbŐI less éa igen keskeny forma, nemzeti ssinü szalagon fog as függeni, benne ezen betűs felirat: az ÉRDEM JUTALMA. Ba tehát, mint mondám, erre igényt akarsz tartani, akkor ne kelj fel, a kávét és ebé det hozasd ágyadba, a oasinót hozasd szobádba, akkor — akkor a nemzet jobbjainak legalább egy „Anerkeonanga Dip-lomá\'-jára számít batza. Mert lásd, hogy mennyire elmaradtál Mátyás hirea lustái mögött, mutatja as, hogy 19 napi távollét után m á r írtál. Jav ulj tehát, búsulj, mert különben czélt nem érsz! De 19 nap jg néhány sorra ne váraaal Hogy ilyen kedves saórakosás mellett mily fürgén pörögnek le nspjaid, elképzelem. Meg bogy mily mértékűén vett erőt rajtad a magyar specialitás, íi-lustrálja az a megjegyzésed, hogy hegedni érzed kanizsai hölgyek Ütötte sebedet, mert c»ntempl»tiv életmódod mellett rájöttél, hogy az a kicsi milyen csapodár I Gratulálok I Ezen észrevételeddel egy régi megjegyzésemet igazoltad: Te nem vagy hü a Kicsike meg csapodár. De még egy más tapasstalatra is jutottam általad — és ebből ítéld meg, milyen rossz magyar vagyok éo, mert nem saját, hanem a te hibádon okulok. — As a sok ékes definitió, mit a tudomány éa a költéssé a szerelem .lényegének megállapítására feltess, nem helyes. A valót meg közeíiii ez; „A sserelem élősdi növény, mely lustaságunk fáján rágódik." Mely dofioitoiból világosan folyik, hogy A járványos cbolera b) fejlődési ssaka. •§• As előjelek súlyosbodván, a beteg le-fakssik, és. a járványos cholera jeüegző kórlüuetei mutatkoznak: 1. a hasmenés, mely hangos korgás kíséretében gyakran éa hirtelen ismétlődik ; eleintén balványaárga, azután riss-fósetnes hasonló nyákos és fehéres czs-fatokat tarialmszó.savó ürittetik kí -fájdalom nélkül, és a beteg látszólagos köny-ayebbiiléaévelí 2. a hányás, mi által a beteg eleintén ételmaradékotáragy em-et (chymns) később ssintén rizsfoseihei hasonló nyákos savót Űrit ki; • égető ssomjuság; • 4. kínos dermesztő görcsök, melyek eleinte csupán s lábikrákban, később a test egyéb izmaiban is jelentkeznek ; igy a csuklás; 5. a hugy-elválasztás spadása vagy megssUnése; 6. kőrnyi érverés szapora, kicsiny, gyönge, sőt egészen eláll, igy például: as orsó ü tér ben ; 7. a bőr meghidegül, elpetyhed, aa ujakon megredósődik és meg kékül; 3. s beteg srcza sajátságosan beesik, a mélyen beesett ssemgolyókat kékült ssemhéjak környezik, as ajkak és nyelv kékes szíoesetüek ós hidegek; 9. A beteg hangja elveszti csöngését; 10. légsése szapora, rövid, nehéz, a lehelet hideg. L kórszak 3 órától 2 aapig tarthat. A járványos cholora c) visszahatás! korszaka. °- §• A hányas, hasmenés és görcsök alábbhagyván vagy azünetelvén, a kőrnyi ü»-srekben a vér újra kereng, á test hőmér-séke emelkedik, a bőrkékség osslik, as, arcz kezdi életduzzát (tugor vita,) v issza -nyerni, de legkedvezőbb jelek gyanánt langyos izzadság borítja el a testet, a beteg bélürüléke színes kezd lenni s a hugy-el választás újra megered. E kórszak tart 3—8 o»pig. A járványos cholera d) bsljóslatu kórjelei. 6.§. Veszélyes baljóslatú kÓrjelek gyanánt tekintendők aa arcsvon ásóknak a beteg ismerhetlenségeig megváltozása; a szemek mélyen beesése; a nyelv- és leheletnek, úgyszintén a végtagoknak hullahidegsége, a bőrnek szennye kék színezete ; kőrnyi ütérverés megssünése ; nagy mellasorongás; a görcsöknek a felső végtagokra, sőt a törzs izmaira is kiterjedése, hugy-elvál ásatás tökéletes megszü -nése. A visssahatási kórszakban baljóslatú jel, a mély kábultság (sopor), akadály o-solt légies és teljes hugy-rekedés. Az ugy nevetett ssáras-cholers (cholera sicca}, mely minden kiürülések-, nélkül s többi kórjelek mellett halált okoshat, csak igen ritkán fordul elő ; mig ellenben a leggonoszabb járványok alkalmával is mutatkoznak egyes enyhébb lefolyású esetek, melyek cholerin név alatt ismére-esek. 1.) A szerelem mihelyt megfogamzott szívünkben, ha egyébként czélt akarunk vele erei — úgy terjedhet, hs lustaaá-guok nemes pláotájának terjedését meg. akadályozni iparkodunk; tehát 2.) A,szerelemnek legjobb ellenszere a léhaság: ez kiábrándítja kedvesünkei is, mert rájön, hogy igen kényelmesek vagyunk a bájai után való szaladgálásban; 3.) A legfontosabb folyomány pedig as, hogy ha n.m akarjuk nemzeti culturánk ifjú virágát első fejlődésében megölni, és igy mívelődésünknek egy alap-osslopát megingatni, a lustaaág minden válfajában azorgosan és istápol andó és különösen as ifjabb nemzedék, mely mintegy letéteményese jövő culturáoknak, az iskolákban szorgalmasan oktataidóa léhaság tbeoriájában. És erre nézve a nemzetnek te is, én is szolgálatot tehetünk I Ezt az igazságot, mely eddig felfedezetlenül, édes nyugalomban hevert ltl• kémnek egyik rejtett zugában, a nagy hőség keltette ki, mely tudvalevőleg kifejleszti a csirkét, a krokodilt — sok krokodil könynek forrását — és a kolerát. Theoriámnak további ismertetését és tán áttekintését hűvösebb időre tartom fönn; most magam ia távol állok attól a fogalomtól, melyet trisseségnek neveznek. A divattal pedig, mely az utóbbi fogalmat — a frisseséget — a jelen soraimból st.\'müzte, nem óhajtanék collusióbs jutni. Akiről megemlékeztél, azokról m t-gam sem fogok megfeledkezni, Megbiiá-sodnak — a nagy hőség dácsára — eleget fogok minden irányban tanúi. „Hő\' bsrátságom jeléül fogadj egy meleg ölelést barátodtól. —s.—r. A járványos cholora\' e) utóbetegsége. •§• A járványos oholera utóbajai között eUó helyet foglal el a nagy-vér (nreatia, oholera typhus,) mely a hugy-slválasztás megszűnéséből származik. A járványos oholera f) terjedési módja. 8. §. A cholera terjedését leginkább állati s emberi hulladékok okozzák, melyekből a lakott területek poshadó szervi anyagokkal beszűrődnek; legveszélyesebb terjesztője a cholerának pedig az e bajban szenvedőknek háoyás vagy székelés áltsl kiürített — s bomlásba átment béllarialma. mely aa árnyékszék eket eméeztógödröket, csatornákat és a talaját leginkább képes megfertoztetni;miértisa hatóságok legfőbb kötelessége a közönséget a bélürülékeknek, as alább kOveikeső fertőtlenitési rendszabályok sseriot, minél gyakrabban eszköslendő fertőtlenitéséra ismételve fi gyelmestetni; minthogy ezen rendszabá lyok {pontos megtartása áltsl mindenki legbiztosabban óvhatja magát a .cholera-ragály veszélyétől. II. Minő életrendet kövessenek, s miktől óvakodjanak járványos cholera idejében az egészségesek ? H Ép és egészséges egyénsk legczélsse-rübben óvják magukat a eholerábaesés ellen, a következő életrendi szabályok megtartása által: 1. Szigorú mértékletességet kövessenek ételben, italban, munkában és élve-zetben; kerüljék ugyanazért a gyakori éa sok étkezést, részegeskedést, testi és szellemi munkában való megerőltetést, éjszakázást és nemi kicsapongás.. Ellenben hathatós előmozdítója a járványos \' cholerának a szegéy őséggel párosult szűkölködés és nélkülözés. " ¦ 2. Szükséges a tiszta lég, miért is a laktzobákat gyakran kell szellőztetni és naponként mérsékelt testmozgást tenni a szabadban. 3. As é.kezesre nézve m.iradjon mín-denki szokott tápszerei mellett, ha-t. i. azok elegendő lápanyagot tartalmasnak éa köuynyen emészthetők. A vacsorát,, mely bőséges ne legyen, néhány Órávsl kell A lefekvés elŐit elkölteni. A hasmenésre hajlandók igyanak makk-kávét, csokoládét; ba borivók; közönséges vörös ó bort, és kerüljék\' mindazon é keket, melyek náluk hasmenést szoktak előidézni. Italul legczélszerÜbb a tiszte friss viz. — A tökéletlenül forott sör ártalmas. 4. A ruhásat védje a testet az idő vissontagságai ellen. Kik könnyen meg* hűlnek és hasmenésre hajlandók, .viseljenek bssukon és lábaikon megél eget tartó kelmét, (flanelig\' 5. A lakhely száras, világos, tágas és jól szellőzött legyen; nedves, homályos és dohos szobákban való lakás, kivált ha még azokban sokan vannak együtt, felette ártalmas. 6 A tisstaság ugy a testre, mint a ruházatra, ágyneműre s lakásra nézve szigorúan fenlartandó; ugyanazért a ruhát és ágynemű: gyakran kell tisztával felváltani. Ártalmas a tartózkodás oly helyeken, mely ekneklevegője rothadó állati vagy növényi hulladékok poagerje álul van megfér Őstetve; legveszélyesebbek pedig a többi közt a vermek, ganójdombok, árnyékssékek, éjiedenyek stb., ha azokba a cholerá-aok bélürülékei öntetnek. 7. Az egészség fentarUsának feltételeihez tartozik még: a kedólynyaga-iom, bátorság, ellenben ártalmas anagy félelem, aggodalom, bizalmatlanság. III. Mily gyógyeljárást kelt követni as orvos megérkeztéig? Ha a cholera járváoy alkalmával valaki hasmenésbe esik, addig is mig a meghívott orvos hozzá érkezik, feküdjék le, s takarja vagy takartassa be magát melegített paplannal, pakrocs-ozal vagy duoyhával; hasára mustárpépet, melegitstt ruha- vagy pépboroga-tást alkalmazzanak. Ha a beteg nem hány, adjanak neki meleg boróka főzetőt (decoct. baccar juniperi), hársrirág, bodsavirág. vagy fodormenta fórrá* zatot. Ha pedig a beteg hány s ezáltal nem csak ételmaradékos, hanem nyákos savót ís ürít ki: langyos italok helyett jég gaiacsokat, hol ea nincsen, kortyonkint friss hideg vizet nyeljen. Táplálékot, vagy bort éa egyéb szeszesitalt ilyenkor a betegre erőltetni nem tanácsos. Aa egyébb teendők a megkívántató gyógyszerekre s gyógykezelésre nézve, bízzák as illetők rögtön meghioandó orvosra. IV. A felüdülés alatti magatartás: E f-lüdülés ott kezdődik, hol s járványos cholera kórjelei végződnek. A kiállóit cholera után a beteg belei igen ingerlékenyek tévén; eleintén csupán legmérsékeltebb adagokbsa nyújtott hig-tápsserekket lehet az üdülőnek élvezni például; marhahús levest áttörtriaszsel csak később és fokonkínt lehet a megszokott, könnyen emészthető állati és növényi táplálékokra áttérni. Különben sétáljon as Üdülő, menynyire azt ereje megengedi, a szabad légen; kezdje meg szokott foglalkozását, de annélkül, hogy magát megerőltetés áltsl a betegségbe visszaesés veszélyének kitegye. (Folytat, követk.) Fürdői levél. Varasd-Toplicza. Eső és hűvösebb levegőért fohászkodó milliók imáját meghallgatta az ég, dörgés és villámok kött köszöntött be a zápor, amely komoly emléket is hagyott maga után, mert Varasdon a villám le csapott éa két mailek épületet hamvasztott el, egy tehenet is agyon sújtott. A záport folytatta egy több órán át tartó csendes, országon - eső, melynek következtében ebben a hegyes vidéken a hőmérő 36 ról 13 ra szállott le, ma reggel 4 érakor csak 6 fok volt a melag. - Ea valóban nagy contrast. A fürdő vendégek folyton asaoorod-nak, a bejelenlettek száma addig meghaladja a 2000 et mindenütt élénkség, az éttermek, kávéház, sétányok, kirándulási helyek vendégekkel tel vek, mindnyájan jói éressük magunkat, a természet\' megadta a ssép, büz és pornélküU helyet, jó erdei levegővel, a pék finom kiflit, a csi-ráss tejet, vajat, kávét, Kraker, a vendéglős jó étel és italokat, mérsékelt árért. A jó, össshsngzó zenekar délben éa estve játszik a sétányon, némelykor a zár órán tul is osztogatja a „Si&odchen\'-eket. E szorgalmas zenekart már as a körülmény ia ösashangsóvá teszi miután magyarokból és olaszokból áll, mely két nemset egykoron jó harmóniában volt. A zenekar ugyan dubnóikül. de hangjegyből játsea a magyar dalókat. A kirándulók gyakran felkeresnek bennüakot, főkép Csák tornya, Várasd, kaproncsa és Zágrábból. E napokban egy ének oonservatoriu-mot végzett, kis termetű ifjú hölgyecske Varsádról, mutatta be bájos hangját. A kis termetet véve, meglepett bennünket az erős hang és kitűnt iskolája is, tegnap pedig egy nagyobb hölgyek ée íerfiakból álló társutat rándult át Varsádról, a nagy étteremben vidáman töltötték as estét, élénk társalgás és pohár köszöntések után reágynjiDttak a horvát nemzeti éa nép dalokraj s horvát népdalok előttem ismeretlenek voltak, valóban érdekkel hallgattam. Tagadhatatlan, hogy a dallamok ssépek és jól hangzottak, de nem voltak oly fJvillanyosok, oly erőteljesek mint például nálunk: „Hajtogassak a kanosokat." vagy „kanizsai haláron,csősz lessek én a nyáron. Ezek énekeiben több írna és fájdalom rejlik, ép ugy mint némely magyar dalban, például: „Végig mentem as ortnádi temetőn", vagy „Busái a lengyel honaállapotján." A kirándulók jól mulatva csak késő estve tértem vissza Varasdra. Itt Toplioéán minden kényelemről van gondoskodva, a sétányok tiszták, sb ügyes kertész gondoskodik folyton nyilló virágokról, van hetenkint egysser tombola meglehetős nyereményekkel, egysser táncsvigalom; van helybea két orvos, egy gyógyszertár, posta és távirdaí hivatal, minden irányban kocsi összeköttetés, kényelmes saobák kaphatók 80 kr-tói kezdve feljebb, a fürdői épületen kívül 40 30 sőt 20 krért is. A vendégek közi túlsúlyban van a magyar. Szegény nemze\'.em! mit vetettel, bogy belőled telük ki a legtöbb szenvedő, te töltöd meg az egéss európai fürdőket betegeiddel és szórakozákkal. Tessék Marienbad, Karls-bad, Ostendet, vagy bármely i ktengeri tür -dőlmegtekinteni, mind magyarokkal van tele és es való. As átkosott posta síp most fajjá régi dalát, jele, hogy zárórája közéig, várjál csak egy pillanatig, vidd el levelemet is. Nem bánom most hangoztasd nótádat, he-gyeavölgyön. Vidd el a híreket, tudósításokat és hosz ismét ajakat, legyes kocsid tömve a sok jó éa kevés rosszból. KÖNYVES JÓZSEF. — Bátort* Lajos kartársunk, a „Zalai Tanügy* szerkesztője, a hévviai gyógy fürdőt használja. Tavasz foly tánTopliczáa volt;de onnét sürgős teendők elszólítottak mielőtt teljesen fölépült volna, Keszthelyt azonban teljes fölépülése előtt nem hagyja el. Ehhez egyébként a szakvélemény neki teljes reményt nyújt. E fölött mi is Örvendünk és kívánjak, hogy a régi jó kedvel és egéssséggel térjen vissza körünkbe I — A helybeli gőzfürdő ebben ako-leráa világban valóságos istenáldái.lljftn-kor ugyanis a tisztaság, a. ttat pórusainak többszöri mosása elengedhetlea föltétel. Mivel axonbaaizabad fürdőnk nincs; ami ssegényet akad is, merő piszok: legajáu-aiosabb fürdőhely a gőzfürdő, kinek HUSZONHARMADIK SVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 24 én 1884. dirik bérlője, Bichier úr, oly példás reo- [ det él tisztaságot tart, hogy a iegkény-aabb igényeknek is megfelel. Levegőnk különben U meglehetős egésaséges ¦ igy csak a gyakori íürdés (melegvisben vagy gézben) szükséges, hogy megedsett testtel bátran nézhessünk a járvány elé. — Furcsa, szökevények. A legutóbbi nagy zivatar alkalmával a helybeli pályaudvarból két külön álló vasúti kocsit a szélvihar helyéből kiragadott, a ások ekképeo indulatba jőve, futottak Mura Keresztúr felé. A szolgálattevő tiszt * beérkezett jelentésre nagy savarba jött, mivel a táviró az erős villámlás miatt ki-kapcsoltatván, távírni sehova nem lehetett. Zavarából az éppen beérkezet: futárvonat segi\'ette ki; mert as nemsokára elindult; a szökevényeket uton érte b azután megkötözve tolonczolta azokat egész Mura Keresztúrig; honnan a legközelebb Kanizsa felé jövő von.ii őket illetőségi helyökre visszahozta. — Ylzbefult Bizonyos Weist nevű, fiatal, 30 éves, vasúti kalsus nős, 3 gyér mek atyja, a napokban a Drávába ment fürödni; de ott valami forgó elkapván, a szerencsétlen életét vesztette. Családja iránt a részvét általános. — öngyilkosság. Msnrát Ádám borbélysegéd Tasch aimoc üsletében f. hó 21-ról 22 re átmenő éjjelre szobát béreit a helybeli „Orosslán" vendéglőben s ott éjjeli 11-12 óra aözt három lövést tett magára öngyilkossági szándékból; kettő fejébs egy pedig a szív alá hatolt, de a keresett halál nem állt be, banem élve be-szállíttatott a városi kórházba. — Az öngyilkosságot saját álli tása szerint gyógyit-hatlan betegség folytán követte el. — Életéhez kevés remény van. — Kis kanizsai aubaocok girázdál kodása. Ezeknek Kis-K^nizsa már kicsiny és minden vasárnap N-Kanizsát szerencséltetik dorbésolásukkal és kihágásaikkal. Vasárnap f. hó 20 án este is a király utczai Weisz-Tauss.f é 1 e korcsmában este verekedést \\ ezdtek; a rendőrség aton ban azonnal értesülvéo,ott nycaihan erős Őrjárattal megjelent s az ajtókat elállva a lagnagyobb vitézeket bekísérte. — Vizbefolt huszár. GyÖŐtt állomásosé huszárság legénytége, mint rer-desen, a Rabára men-, a lovak lábait ti-azivalni. Midőn a haszárok egy ideig a vízben álltak, meglepetvö vették észre, hogy egyik ló felügyelet nélkül van s az arra felügyelő huszár, Ispán János, eltűnt. A huszárok és vadászok kösül rögtön többe a a vízbe ugráltak s a viz alatt keresték, de nem sikerült feltalálni. A viz csak egy hétre vetette fel halfáját: — Roppant tűzvész.Légrádrólirják: T.sserkeastö art Borzasaié ltU dühöngött hó 18-áu LÓgrád mező városban, olyan mi\'yenre a legidősebb emberek sem emlékeznek. A tüz, S\'/i órakor ütött ki \'4 órakor már 10 lakhás és 28 melléképület, igy Összesen 38 épület állott lángokban, ugy hogy mentésről a roppant hőség és az utczák szűk volta miatt szó sem 1 = betett. Tehát cssk a localizálásra kellett szuritkosnuuk mely éjjeli 1 órakor sikerüli ís. A kár roppant nagy \'s a károsultak közül igen sokan a végínság szélén állanak kik a szó szoros értelmében mindenüket vesztették, \'s ruházat — kenyér nélkül kénytelenek az emberbaráti szeretet irgalmához folyamadói Azért helyben xnegiskezdettük részükre a könyöradomá-nyok gyűjtését, hogy legalább néhány napra is megmentsük őket as éhség kínjaitól, azon kózmoidáit tartva szem előtt „guiscito dat, bia datu E sseren esetlenség slkalmával hálás köszönettel adósunk, sson vidéki községeknek, melyek siettek tűzoltó ssereikkel a véss helyén megjelenni. S itt különösen ki kell emelnünk a koproncsat tűzoltó egyletet, melynek tagjai /4 órai hihetetlen gyorsasággal siettek hozzánk segítő karjaikkal. A helybeli intelligentia ís dicséretes baz galmet fejtett ki Yefffeszi tó munka példa-adással igyekesett, a sajnosán közönyös nép-: a kösreműködésre busditani. Kősó-lük megérdemlik, hogy a nyilvánosság elé hozissansk: Haller István postamester, HirschlArmin köss. orvos, Kusmics Ferencs jegyzóséged sat. Isten tartsa meg őket akösügy javára számos évig! Hasafiai üdvöslettel maradtam Tekintetes eser-kesztő urnák Légrád, jultos 19 ön 1884. kész szolgája: Szilvágyi Gynla ev. le! késs.11 — Rablás. KarniU Jóssef rádócski-csinyfalusi biró lakására f. hó 15. és 16. közti éjjel ismeretlen tettesek behatoltak és kirabolták, mintegy 200 frt értékű ruhát, ágy neműt éa egyéb bivtalos iratok* t vittek el. Gyanúból eddig már néhányan letartóztattak. — BÖmblŐTéSxet- A körmendi athle tikai club tagjai már megkezdték működésüket. A czélsserüen berendezett ideig lenes tor na-csarnok ban időnkint vivás ás tornászat! msjd pedig lövészeti gya korlatok. T^destétnek, A mult vasárnap s as est követő szerdád * Bogardus-féle üveggomb dobó géppel a honvédségi 15 völdéaél lövess-gyakorlat tartatott, melynek sssmléletére a tagokon kívül számos érdeklődő volt jelen. — Berezeg; Batthyány-Stratímann ÖJB- feőrmengikas\'/\'yáhos tsrterósétány a Kij ..íiség ¦:!.\'•! ehtár .lőtt Es alkalomból lapt iruck, a „Rábavidék" következő sorokban fejazi ki «-tgÜtkÖséaét. .Nera lehet felajdulás cél .... eltűrni fzoo érzékeny csapást, mi Körmendvárosa\' értess által, hogy a hercae;ji várkert a közönség ejől elzárva lett, eseti csapást leginkább éressük a mostani f-rró nap okban jóllehet máskor Ís ngy é!vt,.-;et nyoj-tort h kertheni eétéUs, d-i il.wii forró ca-p^kbn, -— miután Körmendnek más séta heiye nincs — es üdülésül ssolgált a közönségnél, a annak az kípótolhatatlan. Most ezen elvezettül illetőleg Üdüléstől közönség egyátalán elvan sárva, de nem élvezhetik tetszésük szerint a kerti sétát azon kiválasztották sem, kik belépőjegyre érdemesítve lettek, mert az esli 7 óra kor, — midőn épen a séta idő volna, — már mindenki elől el sáratik. Körmend közönsége nagyon örvendett azon, hogy Herczeg Batthyány Ödön ur Körmenden szándékozik lakni, s esen örömének ason tüntető fogadtatással miben Ő föméllÓságát ide jöttekor réaseeité, kifejezést ís adott,tehát nem reméleitük azt, hogy viszonzásul ason ssivs fogadtatásért ilyesmiben ré-sresitlessünk, s nem mulaszthatjuk el ő főméllóságát kérni és figyelmeztetni, hogy ősei példájára na legyen ssűkkeblÜ s oly élvezettől, amit semmivel pótolni nem képes, de neki semmibe nem is kerül, ne fossza meg a kösőnséget. Reméljük hogy jelen kérelmünket nem fogja Ő fő méltósága figyelem nélkül hagyni, ellenkezőleg kényszerítve leaaünk még ezen tárgyra visssatérni." — T. Laptársunk fenti kifakadását teljesen méltányoljuk s hissssük, hogy as eltiltó intézkedésnek foganatja nem lessen, mihelyt arról \'¦- ló-igazgatóság Bécsben tudomást vessen; mert meggőződéeüok.bogy az nem felsőbb meghagyás folytán túrténl legyen. ~ — Veszprémet komoly veszély fenyegeti a közlekedés dolgában; mire nézve t. laptársunk a „Veszprém* est írja: „Igen komoly veszély fenyegeti városunk jövőjét. Misit megbisható forrásból ér esi-tik lapunkat, társulat alakalt volna Buda pesten, egy balalonmelléki vasút kiépítésére. (Ez a vonal Várpalotáról kiindulva, Kene ét éa Almádit uba ejtve vonulna a Balaton mellett Kessthelyig. Hová lenne akkor Veszprém? Ezen ügyre még bővebben visszatérünk ; addig is ajánljak as intéső körök i figyelmébe." — Mi, kik Veszprémnek kereskedelmi és közlekedési körülményeit jól ismerjük, teljesen rostjuk laptársunk aésetét és szükségesnek tartjuk es érdemben as intéső körök figyelmét felhívni. Tagadhatatlan, hogy megyénkre 4* különösen Balaton vidéké re roppant nagy lendületet igér a csélsott nal létesítése a ast minden tekintetben óhajtandónak, szükségesnek ismerjük: de részünkre még nagyobb.horderőt tulajdonítanánk, annak ha aa nem Vár-Palotával, hanem Veszprémmel kapcsoltatnék össse. Ha igy költségesebb volna is létesítése, a vonalnak sokkal szebb jövő ígérkeznék. Veszprémen sokat lendítene ;de es vibsont óriási forgalommal járulhatna annak jövedelméhez — Jó mindest latba vetni. — Uj tartományi \'főnök. A sftkes fehérvári ferencs-rendi zárda derék quar diánját Görög Kásmértj köselebb a rend tartományi főnökévé választották. A meg válaztott uj tartományi fonók Pozsonyba utazott, állását elfoglalni. — Követésre méltó tett. Supka Ja-romás, sirci apát, 200 forinttal as országos magyar képsömüvéeseti tárralat alapító tagjai kösé belépett. —- Savanyu Józsi Szombathelyen. Ugy látszik, a híres betyár Zala-Egerssegen jobban éres e magát, mint Szombathelyen. Nem tetszik neki uj lakása; sétára is igen kurta időt szán. Alig, hogy vitet bevitte, s néhányszor fel alá járt, már siet fel a lépcsőn a börtönbe. A nehéz láncz, mit lábán viselni kénytelen, nem igen késztetheti a sétára. A vele együtt elfogott három társa már jobban szereti a friss levegőt, s bár >sek isláücscsal van nak ellátva mégis könnyebben mozoghatnak, mert a bal láb éa jobb kés van csak összecsatolva. Mindasonáltal ezek is folyton igazítják a kés-osuklyójukon levő karperecset, nyílván asért, mertfáj aekik. három matrós nem tatáiba ó sehol. — Aj kegyeskedjék ezen művei ismerői körében Francziaországban dühöngő cholerit terjezteni. Budapest, 1884. július hóban. illetőleg ked eező fordulatát várnaK az «;t, \' " uralkodó északnyugati szelektől. —Aza la egerszegi zsidóellenes savargások tár-gyalása most Zala-Eger szegen; — A tokod! (Esstergom.)bánya-müveletek megvissgáltaláaa s esetleg beszüntetése iránt — egy ujabb szerencsétlenség alkalmából — as ottani körökben mozgalom indul\'. — A cár ellen, ismét merényletkészül:.Élén Bardovssky varsói béke biró állott. Foltedestetvén, elfogadott. — Spelíerini kisasszonynak akadt, útitársa egy fiatalembetben, kit a Bsálkö télen vállán vitt a fővárosiak nagy mulatságára. — Táncsics Mi hályné, ösvegy részére egyre sűrű bben érkező ek segélyösszegek. A Táncsics-bisottság is folytatja működését. — Nagy-Várad közelében két cholera-notstrass eset fordult elő. — A cholera terjedése ellen Freneziaor-szágban igen erélyes intézkedések tétettek Dr. Fauvel még mindig tagadja, hogy ázsiai kolera volna, holott a már hasa utazott dr. Koch annak és pedig a legveszélyesebb jellegűnek áüitja. (E rovat alatt megem\'itatt mfivek Wajdits József könyvkereskedésében kaphatók vagy általa megsseresbetBk.) — „Az összes bélyeg, Hetéktörvé-nyek és szabályok" A köséletben előforduló jogügyleteknél és Üzleteknél felette szükségesnek mutatkozott oly mű. mely » bélyeg és illetéket módosító 1881. évit. cc. által érvényben íenhagyott 1868:23. t. cs. 1869: 16. t. cs., 1870: 53.1871:53 1873:9, 1875: 16. és 25. t. csikkekben foglalt szabályokat röviden egybefoglalja, valamint as összes feoálló törvényes szabályok átnézetét, és tájékozást nyújtson, hogy így az adóköteles közönség, valamint a hatóságok a bélyeg szabályszerű alkalmazásánál és as illetékek kissámitáaánál vezérfonalat találjon, és útmutatást nyerjen okiratoknak és egyéb iratoknak bélyegkötelesettsége éa mentessége iránt; s hogy ne kellessék a követendő bélyeg-.lietéii ssabályokat különböző helyeken keresni és Összeszedni, miáltal az e tárgyra vonatkozó fentebbi törvények keresése nél-külöshstóvé válik. E műben tehát as ér vényben levő össses bélyeg és illeték törvények és szabályok egy betűrendbe foglalva adatnak elő, mi as adózó közönségnek igen nagy könyebbséget fog nyújtani. Ára ezen dissesen ki ál titott 8 Ívből álló negyedik kiadásnak csa k 80 k r . A gyűjtőknek minden 6 példány után l tisttelet-példánynyal ssoigalunk. A megrendeléseket kérjük mielőbb Schenk Freocs könyvkiadó hivatalának Budapesten IV, keruj\' világ ücsa 12 ss. alápostautalványon küldeni. A müvet bérmeclesen küldjük el. Tisstelettei felkérjük, olvasóinkat ezen roü-vet ÍBmeróiseik körében terjeszteni. BucU- Schenk Femnos, könyvkiadó hivatala. Kassai Adolf, aseraő. — * .\'. „nj községi kozIöny„ július elsejéi : -gr a Magyar Kőzigasgatás csim alatt jelenik meg. Felhívjak olvasóink figyelmét e bésagpólló szak váltaira. Közigazgatási irodalmunkat egyedül ea a lap képviseli. Sajátságos jelenség as, hogy. a magyar kösigasgatás lisztvi selői és részesei hivatásukért nem lelkesülnek. Majdnem pusztában elhangzó ssó es a feljajdulás. Eddig minden ssakvállalat elbukott esen a téren. A ssolgabirák, megyei jegyzők, alispánok, polgármesterek ngy látssik nem érzik szükségét annak, hogy testületi ssellem fejlődjék, sem nem írnak, sem elő nem fisetnek. Mit ssóljunk a törvényhatósági bisottsági tagokról, mit a fiatalságról? A csipeszeknek is van lap juk, hol saját Ügyeikeit megbesséltk, csak a gondviselés földi képviselői tartják est teleslegesnek? Reméljük, nem, es tömegesen fognak résstveoni a „Magyar Kösigasgatás " támogatásában. — Előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50. Kiadóhivatal: Korooabercseg-utcsa 3. sb. — Az „Ország Ví!ée« legközelebbi ssámával bebizonyítja azt, hogy a jő sserkesstés nem nagy hangú ssavakbsn rejlik, hanem sserény, ssorgalmss munkásságban. A lap körül legjobb nevű irók sorakosnak, mert baráti kötelességnek tartják támogatni Degré Alajost, ,ki egy a híres irodalmi tizek kosul. = Legutóbbi számában báró R«dák Istvánná aroské-pét hossa. Felemlítjük az érdekes tartamat\|: A báróné halotti köntöse. — As asz ssony fürdőre megy. Vulosin Jóssef. — Most folyjon a bor. Költemény. Szabó Endre. — A havasok királynője Regény. — As ábránd utjai. Elbeszélés. Majthé-nyi. Flóra — Egyedül. Költemény. Ebessky Béla. — A romok virága. Spanyol elbeszélés. (Abaiieró Ferencs. — Házasság szerelemből. Kássony Dániel. — Hevett tengernagy as abessinai királynál. Képpel. — Távol. Propertius. Csengery János. — A hangversenyéé távíró sodronyok. — Norvógnő. Képpel. — A hét történele. — PaUky László heeai tárgya rajza. — Irodalom. — Ssiohás. — Fürdők. — Kegyelet. — Hymen. — Gyássrovst — Sport. — Ketonaság. — Különfélék. — Sakk rejtvények. A lap elófisetési ára egy évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr! ftlkereste a nyári urlitö helyekéi a tSzsdeterem nagyon is nagynak tattsik oly ares és oly látogalatlan és as üzlet olycsekéíj, hogy a hivatalos tSzsde tartama alatt órákon át egykS-tée sem fordul elő. Es as elmúlt hét tsignatorája és eléggé (család) csodálatos—hogy ily SzletUlenség mellett, daczára annak hogy a cholerí legcsekélyebb mértben sem apadt vagy keresőé graszszál— hogy as árfolyamok nem csak hogy veszteségek nsm sx en reálak,hanem még emelkednek ís Pámban a német birodalom zászslját sxLt-épkHarseUlben ssocetalistikus forrongásokat n^gy oehesen lerernek de a tőzsde ezekről tamást sem vess ás napirendre ter át. A hanglat Londonban, Parisban, Berlinben és Frankfurtban a magyar tárírati iroda sürgönyei érint íölcUPti^ z=ilárd ez a naprend. Ezen ssl-iár..\'. hangolataak legfontosabb oka a pénsböség Londonban a nyílt piaezon a kamatláb folytonosan olcsóbba less ét. dacsiraaiOD rendkÍTÜli vessteBÚgeknek melyeke a City as amerikai papirokon szenvedett as angoi conzol minduntalan emelkedik. Parisban Pasteur ragaszkodik oéz-stéhes miszerint cbolera csakis Francziaország déli határára fog szorulói, anélkül hogy torább terjedhetne és ez a tőzsdének bátorságot ad A párisi tössde kedrezoen befolyásol tátik továbbá Blignieres nr magatartása által a kooferencaián mert remélni engedi hogy egyiptomi kamat-sz el vén y ek nem fognak redokáltatni. Végre Berlin esFrankfurt magyar és osztrák értékek iránt kedtező nézetet táplál mert a kedvező terméskilátások hatása alatt Ausztria-Magyarországban a vasutaknak rendkívül jó uriet mené te: ?1 nagy bevéuieket jó&oi. Szilárd tehát a hangulat és as árfolyamok emelkedő irányzatot köretnek, de őszintén mondva nagy pessímisták r&gynnk azt hisssük hoy egy kedvesSUea hir Francziaország déli részéből slegndó lesz ss árfol&mokat igen jelentékenyen lessoril«ni. á helyi értékek piacsa szintén pang és fiz-lettelen. Az EleS mgysx bístositd társaság rész-rányei-melyeket legutóbbi jelentésügben vásárlásra sjánltuk-00 írttal emelkedtek és nézetünk sseriat őszig mostani árfolyamunktól S325 írttól 4000 forintra, fognak emelkedni. A Fonciere pesti biztosít* társaság részrényei szintén emelkednek, mert teoy : as idei tüz- és jégbiz-toittási üzles nagyobb bevételeket eredményezett, de kisebb káresetek lettek bejelentve mint valy. A Drusc féle téglagyár részvényinek árfolama ugyan valsmirel alábbtzült de ragasskoduuk ason nézetUokhes hogy rövid ídő alatt kell hogy jelentékenyen emelkedjen. Papírszeletek. Nagy-Kanizsán, egy ház kap un ez ul vashato: sEbá hásbó e%y botosott bzooó aso nob kidobandu, kézeleb Dahutíg Ise-berné órnál nomera 48. Bejöui aki akaróm." * Egy napilapban Amerikában a kö vetkesŐ hirdetés jelent meg: v Kitűnően pest, 1884. julias hóban. Schenk Fermes, tiíerkesztett sirirsthos alkalmas halottat id hírek. — Vádnay Andor orsságyülési kép viselőnek neorologját legtöbb fővárosi és vidéki lap megírta, — holott él. Ha felgyógyul, pompás mulatságai szolgálhat neki azoknak olvasása, — Boszniában több rablóbanda garasdálkodáikodik. Egy kunszentmiklósi fiú a vuuti conpé-ban oapssurás követkeatében megőrült, — A temesvári vasúti sikkasztás tet\'ese Sílling nevű, ottani állomási főnők. — Szigeti József nagy ssinmüvéssűnket a nagyváradi közönség oly hidegen fogadta, hogy első vendégjátéka után rögtőn visssautasott fővárosi nyaralójába. — Aradi Gero színtársulata Kessthelyen nagy hatással szerepel. — A „Szélvész,, nevű yacht Young Richard 3 aogol matrózával a Balatonon törést ¦senvsdett. A könyvkiadó hivatala. Kassay Adolt, sserső. — Az adó végrehajtók kézikönyve az 1883 ík évi 44 ik törvéncíkk és péns-ügyminissteri utasítás aUpján újonnan át-dolgosott 2- ík kiadás. Állami végrehajtók asolgabirák a községi előjárók számára. As uj törvény as adóvégrehajtás! eljárást szabályozván, as ujannon feleállitott z a legszigorúbb fegyelmi szabályok alá hely esett állami végrehajtók, községek és járási asolgabirák hatáskörét kőrvonsiosta, oda töreked véo, hogy a kincstár érdekei, b a terhek viselésénél fenforgojogegyenlőeég biztosítva legyenek, de másrészt, hogy as adó sók minél igazságosabb bánásmódban réssé süljenek éa hogy azon véghetlen sok hibák a melyek ez adósokat sok bsjbafceverték, elhárittassanak s eddig időről-időre aika.\' m aco tt végrehaj lók hejyteles eljárásának kelemet\'.enségeitől megszabaduljanak E mÜ magában foglalja az uj törvénynek * végrehajtási eljárástszabáiyasó,s mintegy annak alkatrészét képeső ssabályokat és mio, utasításokat, nemkülönben esen törvény által követni rendelt polgári perr, szabályait magyarásatat és irománypél-dákal, — s melyek Kijlöiik azon korlátokat, amelyeken tul a f-örvény szigora sem terjed-heta mnlyekettehát as adóvógrebajtóknak fegy elmi büntetés alatt áthágni nem szabad ós végre apénsügyi közig, biróeágok döntvényeit. E mű tartalmassá: az állami adóvégrehajtók községek, ssolgabirák tendőit és hatáskörét, as adóbehajtás körüli működésüknek kezdetét ssámos mintákkal, a foglalásnál éa össseirásná! követendő eljárási mintákkal. A lenem foglalható tárgyakat és jövedelmeket. A bejelentett igény eselébeni teendőket, árverés körüli eljárást mitákkal. A végrehajtói hivatal késelését ssámos mintával. Ára esen 8 ad rétü 8 ívből álló mfioek csak 70 kr. Bolti ára 1 frt leend, Gyűjtőknek mi.iden 6 példány után egy tissteletpéldánynyal ssoigalunk. A megrendeléseket kérem mielőbb Schenk Ferencs könyvkiadó hivatalának Budapesten IV. ke:-,, ujvilági-utosa 12 esi alá postautalványon küldeni. A müvet bér,, mentve küldjük el. Tisztelettel felkérem. keres M\' N. sirirat kéisitŐ és Birkőraktár tulajdonos." * Ünnep volt. Hasa j3n a térj és látja, hogy neje as ünnepi kalácscsal bajlódik. Kostük követkesŐ párbeszéd keletkezett: — F. Ugy látssik a kalács nem sikerült. — N. Inkább nagyon is jól. — F. Én még sem enném belőle. — N. No, hiszen nem is a te számod ra késsült, hanem a cselédeknek. Ások pedig, ha megessik, elrontják gyomrukat, hogy három hétig mit sem esznek. New-Yorkban a következő hirdetést lehetett olvasni: Valaki 200 dollár értékű ékszert lopott. A tolvajnak, ha viss-ssa hosza a lopott jósságot, tudtára adatik egy hely, hol kétsser annyit lophat. Két irő veszekedik: ,As Ön müveit csakis as ön könyvtárában lehet találni." — „Az ön müveiben csakis as Ön könyvtárát lehet Utálni." A senejegyek as ember valódi jelképsői. Ha fejüket lecsüggesstik mormognak, ha felemelik magas, éles hangon ssólálnak meg. Ejy fiatal ember annyira beleszeretett egy lányba, hogy még a falat is, melyet .nnak árnyéka megérintett, megosókolá. Vasúti menetrend. Ioinl ismtitiL Pragerhof Barcs Budapest Budspest Budapest Pragerhof Sopron Barcs Budapest Bócsujh. 5 óra 20 pereskor postavonat Ö óra 45 „ postavonat 6 óra 28 „ gyorsvonat 7 Óra 20 , keverivon. Bécsújhely 6 óra 35 , postavonat Délben. 2 óra — pereskor pojtavonat 2 óra 45 n postavonat 2 óra 15 „ postavonat 2 óra 25 , postavonat Este. Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat 12 óra 15 „ postavonat 12 óra 5 postavonat Értezit Kanizsára. Béggel. Bécsújhely ^ óra 8 perozkor postavonat Budapest 4 óra 45 „ postavonat Fiume 5 óra 52 , postavonat Pragerhof 6 óra 17 „ gyorsvonat Délben. 1 óra 48 pereskor postavonat 1 Óra 15 - postavonat 1 óra 40 , postavonat 1 óra 59 „ postavonat Este. Budapest 9 őrs 50 pereskor kevertvon. Bécsujh. 10 óra 26 B postavonat Budapest 10 óra 55 , gyorsvonat Pragerhof II órs 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 , postavonat. Lapvesér és kiadó: SZÁLAY SÁNDOR, Felelős sserkesstő i TASS ÁLMOS. Lapmlajaonos: WAJDITS J0Z8EF. Sopron Pragerhof Barcs Budapest k Misesti srtskttzsss heti tudésitása. Stani .Arnold tuuikkáútól R -Pesten. ISSI jnlio" 17 ia á ..iaon morte aralkodik i* . itiillutodui h5«éff icűüleílcimé te. ui . Urtoukódut a rároibu de mig Inkibb , Í3tai» terroubea. Uicdsoki . ki cMk r.i^og/ teVtte üvosotj t íőtkosí>í1 Nyiitté r.) hazánk ogrUí legszénsavdusabb b,jaSiu. AllaUiaD a viz mind azon. kóroUal tavitó iigV.ln.et érdemel, melyekbe, araenn élet U^«a^ cTaa idenrendKter működésének folfokoiiaa kivínatos. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. 1883. érben-I millió palaezfc szülittatott el. Édes atr. a«r. Oitvnuitíj! íniudeí\'ejiSgjiMrtarbal, ftaraikaiMkedíi-bim tt TenaéglSklira. •) E rorat ala» kSaWttW Beo HM itielWeet S.ert, HDSZONHABítADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 24-én 1884. I I T I S I K. legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, géoebaloknál, gyomor- ós bglyagna-rútnál. «> lattooi Henrik, Mai. a EnáoBt idején itt helyben működ fitt volt tyhns epidémia bizottság által a kerületi elöl- járóságoak ajánlót: fertőtlenítés, por, mely a Rókus kórház, úgyszintén mind-ín fiükjr.bin, er.«mtslan más helybeli éa vidéki betegnázaküan és az állami fó fig-yészs. rendeletere »z öaste magy. fogházakban használtatik a magy. kir. éa rr>AB magy. vasú falni .11, az out. állami vasutaknál, drll vaspalviiuál valamint a budapesti ióvonata pályánál bevezettetett, a miot nem kevéebé magánzók, szállodások, kávéházak, gyárak és más intéseteknél a legnagyobb eíismn résnek Örvend. A Pelri-féle por a leghatásosabb, legolcsóbb, legei él szerű bb, legkönnyebben kezelhető és legszapnrább lerióllenilési anyag\', HaszoáU\'i ulaeitáa és hivatalos biso* nyítványok iugyen. Faraktár: MESSIK TOTÍREÍú Budapest, liriij ikia 4Í. Árak: hordók 50 kiló.al í-íri, hordók 100 kilóval 8 frt, 5 kilói csomag 60 kr. Bnoapest IS84 májai hobaa. Dr. LAJiDAU S. 2112 l-l Damjaoics otez* 16 a legjobb OZIQaEBTTA-PAPIR a valódi . LE HOUBLON franczia gyártmány. Oawley és Henry-töl Párizsban. Wáazásektól aindenki évatik. iX A ezígaretta-papir csak akkor valódi, V 7\\t na minden egyes lap J\\ f LE HOUBLON bélyeggel és J \\7* mindenik boríték az allant álló véd- v \\ jeggyel és aláírással el van látva, jh « mm/CAjm- sc-Simile de l\'Etiquette It tu Búarit 1 HEMM fsssr- Kávé legnagyobb ármérséklés C. G-overits és társa Eamüurgtiúl pompás kavénetuket szállítanak rendkívüli oicse árakon díjmentesen utánvét mellett éa pedig: 5 kiló Gyöngy-Mokka (kiadó) . 285 5 , Java (eréé) .... 3.90 5 , Cub. (kitttní) .... 4.40 5 , ff Ceylon......5.— 5 . arab Mokka (tülea) . . . 5.80 S110 1-5 A. íJr T^etri-teie ferlőtlenitéslpor. Ezan aioürt utal kéasit.tt, a budapesti föorvoBi hivatal és más szakfer-hak által vizsgált és a fővárosi tanács által az összes helybeli Iskolák használatára elrendelt, valamint a* annak Fertűztelenitő szeret L\'arbolsav, Carboipor, gálícztővet olcsó árért, legjobb m í n d s égben ezolgál J. Heidiager 4 SS Ka e, Wien. Mielőbbi megszerzése tárgyaknak oagyon ajánlatos, miután nem csak, bogy as árak kesébb mindig magasabbak lesznek, de megtörténhetik , hogy később nem is less kapható. 2206 2-3. 4843 sz. t. 84. Nagy Kanizsa város tanácsától. Hirdetmény. Nagy Kanizsa város tanácsa részérói kőzhirré tétetik, hogy a községi fogyasztási pótadó szedhetési jog 1884. évi augusztus hó 18-ik napján reggeli 10 órakor a város tanácstermében tartandó szó- és írásbeli ajánlatok utján három egymásután kővetkező évre bérbe fog kiadatni. 2267 1—3 Az árverési feltételek a városi tanácsteremben hetkinthetők. Nagy-Kanizsán, 1884.évi jnlins hó 5 én. A városi tanács. 1069 sz. 1884. 2»°* 1-2 Arlejlesi hiráeimény. A zalamegyebeli áilamutakon szükséges kő kilométer oszlop kiegészítene és ujóli helyreállítását a nmélt. közm, és közi, magy, kir, Mimsterium 1884. évi július hó 11-én 20987 számú magas rendeletével 1054 frt 61 krnyi összeggel engedélyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéből alól irt hivatal irodájában folyó 1884 évi auguszt hó 4-én reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók .azzal hivatnak meg, hogy az áriejtósbeni résztvevős esetére, magukat a fent kiiett összeg 5°\|o_vaI mint bánatpénzzel el-í lássák, mely vállalkozás esetében 10J0 biztosítékra lesz kiegészítendő. \\ A- írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap roggelí 10 órájáig fogadtatnak el; ez ikben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kíteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztól! elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10 o^-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszereivények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1884 évi július hó 14-én. Zalamegyei m, a. építészeti hivatal. International Titne TRIESZTBÖL-KE W-YORKB A. Ezen vonal nagy elsőrendű gózö.-ei sstaí-ályszerűen mennek New-Yorkba, Cbloagába ttb, vesznek fel tefaerszáUitsaányt és utazókat legolcsóbb fizetés és jó ellátás mellett. Név-Yorkba Indulás Triesztből: East Anglia (3ÍO0 tonna) jnlins 15. Germania, (4200 topna) ííO. július Paasage Cajutte 200 frt, közép fedélz.t 60 frt, Saállitmányo* tárgyában Soaresksr^* Ca céghez [Károly k3mt] Budapesten, uuás végett Schwísmer Pál úrhoz [Dorottya-atcza 8.j te-sék fordnlni Budapestre, vagy TeTkallle l-hez Triestbe. Lanz Ueinrik ? Bécs í X III. Hintere Zollamstrasse 13 a. Hozgonyok ás gÓzcséplo\'gepek minden nagyságban. Cséplőgépek kés-, ló- és vizhajtásra, Szecskavágók, répavágók. Legnjabb szerkeietek, legjobb rendszer, jótállás, olcsó árak. 2203 3—5. Eddig 100,000 gépnél tibb adatott el. SrW Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. FSkápviselóség : EALLáT NÁNDORNÁL, Nagy-Kaiiiisán. Ruston, Proctor és társa itKKtiStetat^ M x x X X X X X X X X i X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxn X cc ÍC sc & K. u $ X sc X X X pznozdoDyaikaí fa és szénfütásre, szabad, szalmái üiő Budapest, Nádor-utcza 39, ás 41. szám. ajánlják a legelső dijakkal kitüntetett [iZelílliCiilit dobmentő USZÖGTISZTITQ KÉSZÜLÉKET azabalyoxh.tó gözmozaonyalltat ^¦eeS^^SeSJ^BIMieilBpP^ magvilaaaló hengerrel. Hoffher-féie egyszerű és tisztító cséplékészleteket járgányhajtasra. Nemkülönben mindennemű gazdasági gépeket és eaakö-öket. 2160 7—10 ^.TjeBrarsBölteUr öérmentve H:üJLca.e>tn.els; Európa legdúsabb tartalma Nk-iree, Lltblsai aavanyuvlze ötszörösen vegyelemezve. tíz. - Orvosi teBBtélfeHíl ajúalra. Tartalma: Szeeaajilir. Preilani KrojiorS KoM öiessallí 97-854 ¦ 53-534 48-888 48-094 43-793 Petâncz ffloraszoiiiliai kertiét Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem ea Elein és - Berdln Karton. 208 7 32—» Kitüntetési BOCS 3: írleszL Alapíttatott 1858. WALSBR FEREIXCZ első magyar gép- és tüioltdszerek gyára, harang- és érczöntódéje BUDAPESTEN. Rottenbiller-utcza 66. Ajánlja gyártminyát, alapon és kedvező fel- mint magyar kOlönle- \| tételek mellett ajánlkozik -j gessóget kutakban és — -1----^_-^_j.v. ¦ mindennemű szivaty-¦C tyúkban, elvállal teljes ( T Vizvezetókek berende-% zését,városok, főldbir-? tokosok, ipartelepek, ü ármentesitő társula- köz- ós maganíurdök felszerelésere, azag^nen-tes nrssékek felállítására én minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költ- agánzók ré- "~--"--~~------"- —" ségtervezetek kívánatra üt izéről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár, dymentesen küldetnek. > _ 2023 45—80 ^ 2802/84. szám. Eürdetmény, Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képező erdő és legelő teriileteken a vadászati jog 1884. évi augusztus hó 15-töl számított 6 évre augusztus hó 12-ik napján reggeli 10 órakor a városház tanácstermében a legtöbbet Ígérőnek a t. városi képviselő testület jóváhagyásának fentartása mellett bérbe adatig.. Az árverési feltételek a városi tanácstermében a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1884. évi július 19. O 2113 1—3 A városi tanács. oooooocx Wajdiii Jóisef könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán.. 77?L -T"_ NAGY-KANIZSA, 1884. július 27-én. 60-íE: sasain, Elltztttii tr etess erre...... 8 frt. \' fa sws ..... , otgjed erre......2 _ Egy »9ám 10 kr HIRDETÉSEK 6 hasabot petítsorban 7, másodszor 6 ¦ minden további sorért 5 kr NYÍLTTÉRI} EK soronként 10 krért vétetnek tel íuucttiri illeték minden egyes hirdetésért 80 kr, fizetendő. Huszonharmadik éyiolyam, ZALAI ROZLQNT. A lap szellemi részét illető köziem/ cyek a szerkesztőhöz, ssvagi részét illető közleményei: pedifc kiadóhoz bérmentve tatéxendök: NAGY-KANIZSA Bénn^totlen levelek csak ismeri msnkatars&któl fogadtatnak «1. Kéziratok ?issza nem küldetnek. A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, „nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet r a .zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kísdedneveló egyesület",. a „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet, a ssoproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány" hÍ7&.aios lapja. Hetenklní kétszer, vasárnap- s csütörtök ön megjelenő vegyes tartalmú lap. A természeti-, erkölcsi- es társadalmi történjek s azoknak tiszteletben tartása. I. Mióta a világalkotó teremtményeinek őrök törvényeit megírt* s a világegyetem nagy gépezetét e törvények szerint mozgásba hozta; azóta az filó és élettelen, a szabad mozgással biró, mint a helyhez kötött teremtmények e törvényektói el nem térnek s a nagy természetben mindenütt a legszebb rend uralkodik; alant és fenn a fejlődés, a tökéletesedés észlelhető. A teremtmények között egyedül az ember azon lény, mely a világalkotó hatalom által elébe irt természeti-, mint a több ízben kijelentett erkölcsi törvényt sokszor áthágja, vakmerően megrontja s még el sem pirul, meg sem alázkodik az elótt, ki e törvényeket éppen az ó boldogságának alapján! rakta le az ő szivébe. Igen, az ember vét legtöbbet a természeti és társadalmi törvények ellen, aki lelkének egyik legdrágább kincsével a szabad akarattal visszaél, tehetségeit jó helyett roszra használja, a nem ritkán avatatlan kezekkel kntat az {istenség titkai között s fennen hirdeti, hogy ő az igazságot keresi .... És mily nagy tévedésekbe esik, midón a természet titkait fürkészve, a világegyetemet fentartó erőket, törvényeket tannlmáoyozva az igazság fölkeresésében fáradozik! A természet drök törvényeit sok szór egy-egy olyan teremtménytói eredőnek állítja, mely önmagában véve szép és magasztos látványt nyújt ugyan a szemlélőnek s a vizsgálódó elme korlátoltságánál fogva benne látja öszpontositva azon véghetetlen erőt és hatalmat, mely okvetlenül megkívántatik a nagy mindenség \\ fentártására, s mint ilyet: imádatának tárgyává teszi. Mások keresve a létezés okforrá-sát, a fejlődés törvényeit, megállapodnának egy-egy teremtmény elótt, melynek a nagy világegyetemet fentartó erőből valamivel több jutott osztályrészül mint egy másiknak, s \|inert nékik, a kutatóknak is a vi-jlágalkotó által elibük irt törvény szerint javukra, vagy kárukra van : előbbi esetben az emberi kebel mélyén rejtező hála, utóbbi esetben, a megpróbáltatás idején felülkerekedő félelem imára kulcsolt kezekkel porba veti őket, s a további kutatással felhsgyva, állítják, hogy ők az igazságot feltalálták. Ismét mások a tudatlanság homályába burkolódzva, semmittevésre kárhoztatják önmagukat, az unalom által alsotctt rémképek hatása alatt megfeledgeznek nemesebb rendeltetésükről; odadobják jelen- s jövőjüket egy véletlen esemény által javukra szolgáló természeti tüneménynek 8 anyagias gondolkozásuk nyomása alatt botorkálva, fogalommal ,se bírnak az öröktől fogva létező és örökkétartó természeti és erkölcsi törvényekről s ezeknek alkotójáról. Ezek és amazok, szánakozásra méltó szerencsétlenek. Az ilyenekből keletkeztek a bálványimádok milliói, akik mindannyian azt hiszik, hogy a legjobb uton haladnak, hogy az igazság az ő részükön van. Hála a gondviselésnek, hogy ezeknek számuk, napról-napra fogy ! Az igazság kifürkészésében fárad-hatlan ember manapság már gondolkozásának nagyon is merész szárnyakat enged, melyeket a hitetlenség viharrá nőtt szele ragad ... s a helyett, hogy a mindenható fényes trónja előtt porba omolva bevallani kicsinységét: felfuvalkodottságában megvetésre mél.ó kevélységgel kiáltja: .Nincsen Isten... a természet örök tőrvényei tartják fenn a mindenséget, semmi felsőbb hatalom nincsen arra befolyással stb." ... De, hogy a természet örök tórvényeit ki hozta létre: arról gondolkozni fölöslegesnek tartja, sót az azzal foglalkozót gunymosolylyal szemléli... Az ilyen ember már az istenta gadők számát szaporítja, kik felel\' mesén szaporodnak s befészkelik ma gnkat a társadalom minden rétegébe szentségtelen kezekkel megtépik i hit terebélyes fájának lombjait, la zitják a mindent átható szeretetnek az emberiség szivét összekapcsoló hnrjait, foszlányokká tépik a szenvedések, a megpróbáltatások terhe alatt nyögőnek egyedüli vigaszát, i biborfényü reménységet; a tiszta erkölcsnek jó tetteket termő fájába beoltják az erkölcstelenség buja hajtásait s gondoskodnak arról, hogy jó ápolásban részesülve kábító, észbontó gyümölcsöt teremjen a nemesebb rendeltetéséről megfeledkezett anyagi embernek. Mi ennek oka? Mert az igazság megszentelő lelke nem talált az ilyeneknél édes otthonra. Mert az anyag erőt vett a szellemen. Erőt vett, de csak egyidőre. El jő, el kell jönni az időnek, amikor mindezen visszás dolgok másként lesznek s befogja látni tévedését az anyaghoz ragaszkodó ember s vágyra az igazság forrásához, félre löki a bün ösvényén kalandozó ál-prófétákat, tisztelettel hajol meg a természet örök tőrvényei elótt, lebc-rul annak zsámolyához, ki mindezek felett áll öröktői fogra s állani fog mindörökké. Eljő, el kell jönni az időnek, amikor az erkölcsi törvényeket lábbal típró szörnyeteg önmagától visszariad s önnönkezével széttöri a bálványképeket, melyek előtt az anyagnak áldozott s fölépiti lelkében az erény templomát melynek oltárán a társadalmi rend s tőrvények iránti tisztelet fogja élesztgetni az emberbaráti szeretet lángját, melytől megerősödik: a hit, nj fényt nyer a reménység egy boldogabb jövőre. Szóval: eljó, el kell jönni azon időnek, mikor az igazság diadalmat ünnepel s az emberiség okulva a multak tévedésein, egy boldogabb jövőnek veti meg alapját, tiszteletben fogja tartani a természeti-, az erkölcsi- és társadalmi törvényeket, melyeket ma vagy egészen mellőz, vagy csak a kényszernek enged s nem azért szereti a jót, mert az jő, de mert önérdeke ugy kívánja; nem azért engedelmeskedik a törvénynek, mert az ó reá is kötelező erővel bir mint a társadalom egyik tagjára, hanem egyedül azért, mivel annak megtartása, tiszteletbentartása anyagi haszonnal kecsegteti. Hogy miként keresik, mily uton és eszközökkel vélik feltalálni manapság némelyek az igazságot, arról legközelebb el fogom mondani szerény véleményemet, valamint arról is, hogy mit kell tennünk különösen az erkölcsi- és társadalmi tőrvényeknek nagyobb tiszteletben tartása végett. FILEP ENDRE. nyában. Legterjedelmesebb gyáraink a vasnti részvény-társasagok és az állam kezében vannak, de a magán tulajdont alkotó gyárak is tetemesen fölszaporodtak, a nélkül azonban, hogy a munkás kezek is ezekkel arányosan növekedtek volna. Igy tehát gyáraink néha a munkások hiányában is szenvednek, s kénytelenek e miatt a tulajdonosok jobb fizetést adni, nehogy iparnkra háramoljék veszteség, az árak pontos el nem készítése esetében. A munkás osztályról.. Közelebb egyik alkalommal a külföldi, nevezetesen a franczia soci-alisták működéséről, illetve a munkás kérdésről szólván, pár vonással rámutattunk a munkásosztály mai helyzetére, és szánalmas nyomorára. Em litettük azt is, hogy a mi munkásaink helyzete még nem oly kétségbeejtő, mint pl. a francziáké, mert hazánk e tekintetben is a közép helyen áll. Iparunk, különösen gyáriparunk nincs még oly magas fokban kifejlődve, mint pl. az angolok- vagy francziáknál, s igy a mnnkás osztály sem szaporodott meg még annyira, hogy ezerek éheznének munka hiá- Hazánkban gyár városok nincsenek, s igy az ősi földmüvelés sokkal több embernek ád kenyeret, mint pl. külföldön, hol a gépek bevett használata miatt ez sem nyújthat annyi munkásnak foglalkozást. Ez ok miatt kénytelenek azután a gyárakhoz fordulni, hogy megélh&sesek, s e miatt szaporodott el a munkás osztály oly ijesztő arányban, a vasntépitéssel \'járó munkálatoktól conservativ népünk kezdetben nagyon idegenkedett, de meg nem is sokat értett azokhoz; kénytelenek voltak tehát a vasúti társulatok olasz munkásokat behozni, hogy az aránylag csekély magyar munkások számát kiegészítsék az időhöz szabott építést bevégezhessék, és e mellett szakértő munkásokkal dolgoztassanak. De nemcsak hogy idegenkedett népünk e munkától, hanem a földművelés is annyi munkást foglalt le, hogy erre nem jutott Igy láttnk és látjuk ma is, hogy a kő- és kőszénbánvák, vasutak és egyéb, nagyon kitartó és szívós erőt igénylő gyárak munkásai közt ezrével dolgoznak az olaszok. A könnyebb munkával járó iparágak körében a Bach-korszak idejében ezrével láttuk az ausztriai németek és csehek betódulását, mert a kéményseprők, ezukrászok, pékek stb. rendesen Ausztriából kapták a munkásokat A magyar világ beköszöntésével megszűnt ugyan ezek bejö- rjaloK. • L Fa fagyok Én BOrfi erdS Terebélyes faja; T. meg a fa árnyékában Gyenge ibolyacske. T. ram mosolygás, in elrejtlek Lombsitramba téged S minden ember én kieükém Heg caak rid »e néahet. II. Hogy na te enyém leaa 8 én a tied lányka, Milyen aeépen eiférünk majd Kettecskén egy bájtba\'. To atolelar. engem, Én csókollak téged... ügye ked.e. ki. angyalom Milyen boldog élet ? 1 BÁTKT LAJOS. A nőiről ) Nőkről lévén sió, s legfinomabb tintába mártom tollamat 1-.. Mintha kacsagott volna valaki V 1... No hát azért sem írok epés untéval, megtagadom a természetemet s udvarias lessek a nők iránt. Bámulatos, hogy busz példaszóból ti-isnkilenczet a- nők ostorozására gyártottak elődeink. A példaszók némelyike valóságos vi-para-csipés, mint például ez: .Minden ) Mutatvány Braakoric Qjörcyaek életnél az életnek" rxímü müvéből. nős férfiúnak két jó napja van csak, — nevezetesen nejének férjhez menetele és halála napján.* Vagy : Aki nőt és s egy krajezárt veszít, nagyon sokat vesstett a — krajcsárral." L példassók ismeretlen szerzőinél azonban sokkal többet nyom a latban, sokkal lesújtóbb a hires ésjám bor Pázmán Péternek, ess\'ergomi bíbor-? ok-érseknek as a kijelentése, hogy: caz isten előtt többet ér a férfiak hazugsága, mint a nők igazmondása." Vigasztalódjanak a nők, as ily kegyetlen tússorások nem ast bisonyitják, hogy ők rosssak, hanem azt, hogy a férfiak gonossak. A redvesebb ár recseg legelőször, úgy látssik tehát, hogy a hasnak hímnemű oldala rosszabb, mert a legborsasstÓbb vádak es oldalról szórat-tak a nőnemre. Tagadhatlan, hogy a főid hátán Kan tippák is éltek, akikűek,ha termettik megfelelne jóságoknak, egy borsószem héjából kitelnék as egész öltözetük; de volt azután ezer meg ezer olyan nő is, akiknek a jóságát nem lehetne aranynyal meg mérni. Csak hogy % rops hatásról mindenki — s a jóról senki sem beszél. A jó nő nem Qt sajt, de nem is zajongnak körülötte, mig a boszorkány hangját meghallja az egész falu. Hogy a nők sokkal jobbak, mint a férjek, ast leginkább as a tény bizonyítja, hogy a férjekre nagyolt kevés példassó vonatkozik, habár „mi a gúnárnak jó: a Iádnak sem ross" és egy régi párasat, de .\'gaz mondás szerint: .a kanosának épen annyi oca van a rúgásra, mint csődór-nek,\' Nagyon sok türelemmel s kímélettel kell a nőknek birníok, hogy a férjek minden „píf\'jére .paf\'-fal nem felelnek. Ig&s, hogy egy kicsit gyorsan pereg a nyelvük, de hát asért akasstottik-e a harangba a nyelvei, hogy hangot ne adjon? Alrinek fülét es a n&ng sérti: ne húzza a harang kőtelét. A nő a férfiúnak jobbfele, őrangyala, kiccse, virága, üdve. A ház fénye, a lélek vigasza s a vigaus lelke! Barmi sors érje a fórút, amíg neje él, gazdag. Ei as oldalhorda, testének a legjobb tagja. Ha a férfi jó: a nŐ is as- Vannak férfiak, kík sem nők nélkül, sem nőkkel nem tudnak megélni, az annyira felmagasztalt nőtlenségben nyomorultaknak érzik magukat s megnősülve, nyomorulttá tessik magukat; olyanok, mint ar eb, amely harap, ha szabadon jár, s még dühösebb, ha lánczra kötik. Aki boldog volt nőtlen korában, boldog less cős korában is. Ha két boldog lény összekeh, csak vidám édeni életet élhet, a megosztott Öröm: kétszeres öröm a a megosztott fájdalom : fél fájdalom! Ebből áll életünk ssámtana. A gond ezekére könnyen halad tova, s ha göröngyös ntra ér, együttes erővel tolják tovább, s még jobban szeretik egymást, mint eselótt, A szeretet pedig megfosstja a terhet súlyától. A házassági viszályoknak rendesen mindkét fél oka. A boldogság az ám fis é-BÓbeii a férjnek rendesen annyi a része, mint a nőnek. Ha a férj utálja a csukrot, nem csoda, ha a nő keserű less. A kenyérhiányból: sseretethiány ered, s a sovány ebek egymást marják 1 A szegénység többnyire a férfi hátán lovagol be a házba, mert a nő feladata nem a kenyér-sserzés, hanem a kenyérsütés. Nem 5 nő iszszs el, avagy kártyássá el a * Csingilingi csárdában • avagy a „Kutyakaparóban" a keresményt, hanem t. férfi. A nőket azzal vádolják, hogy nagyon sokat idősnek a tükörnél. Megengedjük, hogy igas, de es az Üveg korántsem oly veszedelmes, mint az, melybe a férfiak as eszüket fullaszt]ák ne. Már akár tusaik, akár nem, as és meggyŐsódésem as, hogy nagyon sok asszonynak nem kerepelne a nyelve, ha a férfi medveként nem morogna. Ne mondjanak ellent és ha tiltakozni akarnak, akkor tanítsák meg előbb a nőket tüs nélkül fosni és lisst nélkül gyúrni! Ast mondják: egy „Fa Jankó" mindig ér annyit, mintegy „Tündér Ilona." Nem hiszem, mert hiszem, hogy a nő szelídsége a férfi eszével mindig egyenértékű s ahol ez a kettő egyesül, ott a házasság első éve Örömteljes, a második kellemes és t többi megelégedés teljes. Ha a mézes beiekii-f- hamar végűk van, annak a férjem urat. as oka, aki mohón felfalta a mézet, s csak as ábrándos érzelfésthagyta mag. Ha azonban mind a ketten, bár mi lón te as „érzelmekből", as élet virágai\' ból nem szűnnek meg mézet hordani a családi kasba, akkor fellegtelen marad egük. Ha valaki a /Kék maoskáhos" csim-zett vendég.óban lakik, ahol össsekar-esoí.t arosokat láthatni; annak a férjnek épen annyi hiányaik as eszéből, mint amennyi a nőnek a szolidságéból. Ennem tudom szokat a szegény férfiakat sajnálni, akik nagyon sokat ssen-vendnek nejeiktől! Mert aki nejét tiszteli, as tíssteltetnt fog nejétől is. A zsidók egy példaasava azt mondja : „Nem férfi as, akinek neje nincs,¦ E példassóra gondolt alkalmasint az a polgártárs ís, aki negyedszer nősülve, ast vésette bejegyese gvQrüjébe: Ha túléllek téged ís: Megnősülök ötödször is! No es ugyan egy kicsit sok, de asért tény az, hogy nem jó a férfiúnak egyedül lenni és elvégre is minden férfi olyan nőt kap, amilyet megérdemel s olyan hitvestársa less, amilyet nevel magának, Mindazonáltal, óvjon meg az isten mindenkit oly nőtől, aki: angyal az utczán, ssent a templom ban s ördög a házban. Mert: „Akit angyal, édes szóval Forró csókkal, vig mosolylyal, Fogad hasa küszöbén: As, az élet terhét, gondját, — A kedvét bár miként rontják — Meg nem látja ősz fején. Ámde kinek zsörtölődő Sötét vérű, mogorva nő Zord átka Ül a fején : Annak méreg as itala, S a boldogság jó angyala Nem lép át a küszöbén." Megpróbálom. Minden kezdet nehéz, de a ptóbaolaj mindent megkönnyít, A „nem bírom0 megfeneklik a sárban de a „megpróbálom" kihúzza a szekeret as árokból. „Lássuk csak!" monda as öldösött róka s a nyomában levő vadászebek fogai elölssereaoaéseo megmenekült, „Fogjunk hozzá háthaí8 . .. ssongták a méhek s a virágból mézet csináltak. Megpróbálom" osiosergi szárnyait moa« HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY. ¦de az itt letelepülök még hivnak be német mnnká- vetele, ma is sokat. Mihelyt pedig az njabb gazdasági rendszer gépekkel kezdé végeztetni a földmivelési munkákat s a kézi munka fölüsse vált, tömérdek földműves lett kénytelen a nagy szám mai gyarapodó gyárakhoz fordulni és azokban keresni meg kenyerét Néhány évtized alatt^azután előállott az u. n. munkásosztály hazánkban is, s ma már százezreket számlál tágjai közé, mert iparnak emelkedésével gyorsan szaporodnak ezek is. Igy állott be lassankint az az állapot, melyben már böveu jut minden térre a munkásokból, de a folytonos haladás oly gyors, hogy ennek arányában a munkás kezek nem sza. porodhatnak. Napjainkban azonban már minden pályán észlelhető a tul-sokasodás, s igy, hogy mégis élhessenek, előállanak félig tanult emberekből a liberális szellemű munkások, s a külföldiek utánzásával a fizetés fölemelését követetik, mert a terhes munkával nincs arányban díjazásuk. L mellett az olasz munkások még mindig tódulnak hozzánk, s csoda-e, ha a munkásosztály néhány év múlva annyira növekszik, hogy nem tndnak nekik keresetet adni? Azon kellene tehát dolgozni, hogy a külföldi (olasz és német) munkások bejövését korlátozzuk, mert ezsk a mieink elől veszik el a keresetet, s néhány év innlva elkövetkezik az a stádium, a mikor a foglalkozás nélküli munkások .kenyeret" kérnek majd a kormánytól, mint Parisban! ETHIKÜS. Utasitás a járványos cholera tárgyában. (Folyutii.) V. Orvosrendón intézkedések. 12. §. A járvány elfojtására s terjedésének megakad ily Misára cxélzó óvintézkedések életbeléptetése, ásóknak erélyes foganatosítása és pontos elleaőrzése a hatóságok főfeladatát képesvén, különös gond for di tan dó: 1. A kös tisztaságra. Tehát arra, hogy as atcxák tisztán tartassanak, hogy nagyobb Tárosokban a nyilt csatornák (Kínosai) naponta vízzel leóbüntessenek, a hasak udvarai tisztán tartassanak, bogy mindennemű szerves hulladékok, és rolhsdó állományok, as emberek lakásai koréból és környezőiéből a lehető legtökéletesebben eltávolíttassanak, hogy a kutak tisslántartassanak, olyanok pedig, melyek csatornák kÖselé-ben vannak és kivált nagyobb városokban, járványok kiütésére alkalmat szolgáltatnék, vagy már szolgáltattak, előzetesen megvizsgáltassanak, és a körülményekhez képest betiltassanak; végül, hogy az árnyékszékek, emésztőgödrök és csatárnak igen gyakran tisztíttassanak 2. A lakheíyiaégekre: Mely tekintetből a lakosság figyelmeztetendő, hogy a lakhelyiségek tisztán tartassanak, es lehetőleg gyakran szellőztessenek; egósxségellenesekaek ismert lakhelyiségek hstóságilag belilten-dók, — végül sok egyénnek szük lakásokban ösaezsufolása lehetőleg megakadályozandó. 3. A fertótluoités pontos foganatosítására: A fertőtlenítés (desinfectió) a cholera-járváoy terjedését gátló óvintézkedések legfontosbika lóvén,a lebelő legnagyobb pontossággal Ós ssigorusággal végrehajtandó; mireaézve múlhatatlanul szükséges, hogy a vasúti és gőshajóssai állomások, vendéglők, gyárak, kávéhásak, kös és magánépületek, árnyékasékeik és viselő helyiségeik, halósági ellenőrködő mellett pontosan fertŐtlenittessenek ; sőt a fertőtlenítés a járvány közeledtével már előre eszközöltessék ; fertőtlenítésnek vettessenek továbbá alá a cholera betegek minden ürülékei még a kiöntés előtt; — ason edények, melyekben felfogattak, a cholerabetegek ruhái, nyoszolái, a bemocskolt psdlósit és falak, magától értetik, hogy as emésztőgödrök és csatornák már a járvány közeledtével gondosan tiszti leadok és fertőtlenítésnek a! áve lendők. Fertőtlenítő sterek. 13. •§. A használatra ajánlható fertőtlenitő-sserek a következők: 1. Kénsavas, vasélecs, vaagálics; as árnyékszékek, vizelőhelyek, emésztőgöd rök, csatornák fertőtlenítésére, ebból egy-egj emberre naponkint két lat számítandó húszszoros mennyiségű vízben feloldva: fél font, tehát huss itcze visben naponkint egy közönséges árnyékszék fertőtlanité-ttére elegendő. 2. Kénsavas horgéleg, (Zinkvitriol), húszszoros mennyiségű vízben feloldva, leginkább a vászon és ruhaféléknek fertőtlenítésére, melyeknek színét nem változtatja. 3. Carbolsav, melybőt egy lat negyvenszeres mennyiségű vísbenö — Tegyen-nek egy nspi ürülékeit fertőtleníti: egyszersmind as ágyak, padlók és falak tisztítására csélazerüen használtatik. 4. Carbolsavas mész, melyből két lat egy négyszőglábnyi anyagot fertőtlenít, 5. Oselenyhalvaos (chloretum mangán.,) mely as előbb felforralandó gyanús kutvisnek fertőtlenítésére szolgál. 6. Kénessav, mely a kénnek elégése által nyeretvén, tekervényes vagy mé\'y csatornák kifüatöléaére hassnáltátik. 7. Szénpor és fsecset. 8. Cblorméss — Mészhalvag. 9. Száraz foíd_ vagy száraz homok, mint különösen falu és passtabelveken könnyen megszerezhető alkalmas fertőtlen itÓ-sser. A fertőtlenítés csakis akkor tekinthető elégségesnek, ha a fertőtlenítőt anyagok savanyu vegy hatásnak, mi az által ismerhető meg, hogy a kék lakmuspapirt megvörösitik 14. §. 4. A cholerás betegek kellő elhelyezésére, mely tekintetben a mennyire lehetséges, teljesen elkülönített kórházi helyiségek felállítása és berendezése, ott pe~ dig>l kórh.e.k .« létéének. , t^t^tl^Z gatva a kis madár s csakhamar azt tapasztalja, hogy a mindenség légürét zengve szeli át. „Megkísérlem" súgá a hófe-bérke s a téli fagy jégrétegei között virágzott A „megpróbálom" nem ismer meg-mászhatlan hegyet, megmásxhatlan földet, betömhetlen örvényt, kia lépések járják be a völgyet. Kicsi a viscsÖpp s mégis áttört a sziklán, ha nem tágít a egy pontra hull szakadatlan. Amit as ember véghezvitt, iámét véghez viheti az ember, ami megtörtént, ajra megtörténhetik. A durva vasból aranyat kovácsolt ki a türelmes üllőn a szorgalmas kalapica; a kaptafából susogó bankót szorított ki a lábssij s a tü azép házakat varrogatott össse a gyönge Csornával I Fel kell gyűrni as ing ujját! Ez a fő. Ahol akarat van: ösvény is less. A nap fénye és melege nem Péter-Pálé, hanem as egész világé. Bízzál ar Istenben, tartsd puskaporodat szárszón, láss hozzá a munkához keményen, és kimozdul helyéből a begy 1 < Bátraké a -világ. A félénk sohase jut be a Leányvárba, s ski a szerencsére számit: az bolond, mert a szerencse, a bolondok szentje. Tevékenység, kitartás, józanság: ez a legnagyobb szerencse. Két karodon kivül nincs jobb barátod, s amíg ezek fel nem mondják a szolgálatot : addig segélyt mástol ne várj A tapsifüles irháját nem menti meg kariársainák futass. Minden embernek magának kell a zsákjai s malomba vinn * a maga vállával kell düIB kocsiját tá nógatni, mert ha arra var, amíg minden .akbelyiségeknek kórszobákká való át ukitass mutatkozik as azokat igénybe-veeodők számára szükségesnek, melyek a cbolera-betegek felvételére szolgálnak kfl lőmbBég nélkül arra, hogy községben lakosok-e azok vagy itifgeaek, képesek-e a felmerülendő ápoiási költségeket megtéríteni vagy sem ? Mindazon községek, melyekben va-euti állomás létesik,\'és köztudomás szerint orvon is van megtelepedve, azon utasoknak ápolás czéljából való átvételére kötelezendők, kik vaspályán utazásuk közben cboterába esnek, és ennélfogva továbbssállittaiásak nem eszközölhet\'. IB- §¦ 5. A betegek czélsserü gyógykeselé-sére s ápolásira; erre nézve intézkedés leend i, hogy az orvosi szsmélyzet czél-ezrrüea elhelyeztessék és igéoybevétee-sék, hol pedig hatósági vagy egyéb orvo\| nem létez, magánorvosok rendeltessenek ki napidíjak élvezete mellett, a fenforgó szükséghez képest. A napidíjak az eziránt fennálló dij szabvány szerint, fognak államszámvevő aégi megállapítás folytán kiutalványoz Ütni. 16. §. A hatósági főorvosok asátaluk tett óv intéskedések csélszerűsége, a kösigazga-táai hatóságok pedig ezen óvintézkedések pontos foganatosítása iránt felelősek ; a járványos betegek gyógykezelése tárgyában működő valamennyi hatósági, úgyszintén napidíj élvesete mellett, a járvány tartama idejére alkalmasott magánorvos orvoerendŐrí tekintetben a hatóságnak illetőleg a hatósági főorvosnak vannak alárendelve. 17. §. Intézkedés történjék, hogy a megkívántató mennyiségű gyógyszerekről éa fertőtleníti anyagokról gondoskodva legyen; a hol pfdig gyógyszertár nem lé tez, a szükséges gyógy- és fertőtlenítő szerek, kellő felügyelet alatt, a községházánál vagy a helybeli lelkésznél őriz fessenek, éo az orvos utasítása asorintssoi gáltassanak ki. 18. §. Történjék továbbá intézkedés aziránt, bogy a betegek körüli szolgálathoz ssük ségelt ápolói sxemélyst kellő számban felfogadtassék, és működésére nósve meg-feleli oktatásban részesüljön. , 19. §¦ Annak kikerülése ozéljából, bogy tetszhalottak el ne temettessenek, dehogy a levegőnek a bullák által megfertőzie-tése is megakadályoztassák; szigorúan utasítandó a lakosság, miszerint minden halálesetet a halottkémnek azonnal feljelentsen; ez utóbbinak pedig szoros kötelessége a helyszínén rögtön megjelenni, ¦ hullának lehető elkülönítését eszközölő es a ssükséges fertőtlenítés iránt a kellő intézkedéseket megtenni es mihelyt a halál kétségtelen jelei mutatkoznak, az eltakarítási engedélyt k i ásol gál látni, minek megtörténte után a cholera-hulla rögtön eltemetendő. A hol csak eszközölhető, a halotti szemle mindig orvos által teljesitt essék, hol pedig es nem lehetséges, ott nem or vos alkalmasandó, az értelmesebb lakó sok közül halottkémül, ki asonban as il- rosss utat kikövez a vármegye, akkor csontvázzá soványul. Ne óbégass hogy nincs mivel Űsletet kezdeni, As okos ember sohs sem kérdi azt, melyik a logkény^lme-iebb, hanem melyik a legrövidebb at a munkáb< Hidd el, mennél nagyobb összeggel nyi-táü meg a boltodat: annál kisebbel zárod ast be. As a pénz, melyet magad keres tél, sokkal értékesebb, mint as, amelyet örököltél. A sovány reggeli gssdsg ebédre csinál étvágyat. Az édes alma csak an nak ialik jól, aki már a savanyúba is be leharapott. Sok házaló ötven krajosárral indult a világnak s ötven éves korában háza is volt, lova is volt. Helyzeted iránt ne légy hálátlan. Nem kell azért ökörnek lenned, mert istállóban születtél. Fél hold földön épen olyan jó bu-a terembet mint tis holdon. Kis fazékban épen olyan jó ételt lehet főzni, mint a nagyban, A kis kutya is elriasztja ugatásával a tolvajt. A ssikra is tűs. A piczi postagalamb nagy hirek vivője lehet. A törekvő erő sas egészséges ész sok pénst teres ott, hol mis tönkre megy. A szorgalom s takarékosság számára mindenütt zöldet az ág I íme legyekre agat aa üleb s a vadáss kutya ast sem tudja, hogy léteznek. A lustaság bevárja mig beáll as apály s vásár után érkesik a városba; a •megpróbálom" - am törődik a dagálylyal, átúszik a folyón s kitűnő űsletet csinál Az egér ha még annyi macska van is a azobában, mindig talál magának lyukat. A tevékeny ember mindig talál magának munkát. A legrosszabb bódéban is ieheE egy-két garast keresni, mert semmi sem oiyan jó, hogy még jobb ne lehetne s aki legjobbat árul, az csinál vásárt. „Rosszak ax idők" hangáik mindenfelől. Szent igaz a ások számára, akik ssájtá:va barnáinak a levegőbe, nem is javulnak meg soha. Nagyon sok ember csak azért nem boldogul, mert nem mer semmihez sem hozzáfogni. Az elsÓ tis frt. megtakarítása: lehetetlenség neki. „Aki mer aa nyer" mondja a példaszó. Lökd félre a kancsót, tüsd ki a „megpróbálom" lobogóját, korcsma helyett aiess a takarék-pénztárba b meglátod less belőled valami. A asegény ember örökké ssegény marad, ha az; hiszi, hogy szegénynek ke\'I lennie. A szegénységet pedig kóny nyen lehet győzni, ba addig kél vele versenyre as ember, amíg a nő s a gyermekek súlya nem akadályozza gyors futását. Ez utóbbi esetben a diadal kétesebb de nomjobetetlen: csak utánozni kell azt a tyúkot, amely annál szorgalmasabban kapar, mennél több a csibéje. A jó tanács, sajnos, sok emberre nósve falra hányt borsó, sziklára vetett bu-za-mag. Sok embernek, „szamár fejen csörgő sipka" a caímere. Szántás idejéi alszik s aratáskor sir. Mindent megeszik vaosorárascsodálkos»k reggel, bogy nincs mit harapnia. Ha an emberek csak ast tennék félre, amit elpocsékolnak, ha életükben osak egyszer .megpróbálnák" a takarékosságot, a tönkrement családok száma felé nyíre apadna. „As aranyat csak as találja, Ki a követ törni „megpróbálja* Tátott Bsájjál, zsebre dugott késsel: Yéuségedre szalmán heverészel l" tfitlenités módjába elébb betanítandó, Azon cholera-hullák, melyeknek teljes elkülönítése a magánházaknál esskö-ölhető nem lenne, a lehető rövid idő alatt a lakott helyiségekbői a halottas-básba ssáilitandók át, mi csélból halottas hás minden községben szerelendő fel, vagy legalább deszkából felállítandó. A bullák lehető/eg sárt vagy besaur-kolt koporsóba!éve, kocsin szillitandók és nem emberek által viendők a temetőbe és egy Ölnyi mélységre elásandó;;. Cholera hullát sem szemlére kitenni, i templom elébe vagy annak belsejébe vinni nem szabad. A baloft torok és halott virassiások szorosan eltiltaitdók, 20. § Legnagyobb figyelem forditandé a lég-fertóztetés megakadályozására. A légfertÓzle ést előidéző okok gya ?áot, leginkább e következők szolgálnak: beteg egyének kigőzölgései, ss ürülékek (vizelet és bélsár], úgyszintén a hányadok, továbbá genyedés, fekélyedé* és üszkösödés tolytán a szoba vagy körte rem padlózatára szórt, vagy ennek ha sadékaiba hatott búsös váladékok, a falakon lévő porban találtató szerves anyagok, ssennyes ruházat, ágy* és fe hernemü, túlságos fűtés, a szobának v. kórtermeknek beteg egyénekkel túlhal-mozáaa, éjjeli edények, árnyékszékek csatornák, eméastőgödröknek elmulasztott tisztántartása stb. A legterlóső okok lehető elhárítása akként esskösíendő, hogy a lég gyakori szellőztetés által megujittassék ; miért is a lakházak éa kivált cholera-betege ket magákban foglaló szobák, lehetőleg gyakran éa hosaasan szellőztessenek; to vábbá ax Ürülékeknek, hányadókoknak úgyszintén azoknak össsegyÜtésére, elvitelére vagy elvezetésére szolgáló minden készülékek, különösen mindazon tárgyak, melyekre ürülékek tapadnak elsÓ sorban éa azonnal fertótlemvcndók., Az ürülékek és hányadékoaon kívül fertőtlenítendő* tehát még az ezek felvételére szolgáló edények is, mint éji edények, csebrek stb. úgyszintén ax árnyékszékek, emésziőgődrók, csaturnák, csövek, hova az ürü étek jutnak, végre a íebérnemüek, öltönyök, a szoba padlózata s falai, melyekhez ürülékek tapadnak. Cholera-járvány alkalmával as egész séges egyének ürülékei is fertőtlenítendő k. 21. §. Fehérnemüek, öltönyök és a szoba. padlóaat fertőtlenítésére rendesen chlor-mess alkalmazandó, mert a vaagálios és cselenyhalvacs aankal rozsdassinüvé teszik, a carbolsav erős ssaga miatt kellemetlen; osélszerüen alkalmastatik azonban a fennebb emiitett tárgyak fertőt-lení lesére \' kénsav vsgy kénsavas horgéleg is. 22. §. Végül: a) Kubanemüek, melyeknek teljes fertótlenitése iránt kellő biztosíték nincsen, községi költségen nyújtandó kárpótlás mellett, hatósági felügyelet alatt elégé le a dók, b) A cholerásbeteg által használt ágyssalma okvetlenül elégetendő. : c) Padlósailan ssobák egy lábnyira falasa tendók ée friss földdel bébimen-dók. 23. §. As ürülékek s a fentebb elősorolt tárgyak fertőtlenítésével nem szabad ad díg várni, mig a eholera mar tényleg kiütött, hanem mindenütt, bol járvány kí .órásétól tartani lehet, a fertőtlenítés minden irányban asonnal, még mielőtt cholera-aaet mecült voina fel, teljea erély lyel különösen pedig oly hasakban és helyiségekben megkezdendő, melynek ¦ tapasztalat aserint a mult járványok al kai mával a járvány góosainak bizonyult. Azon házakban, hol cholers-eset már előfordult, a fertőtlenítés fokozott erély-lyel és pontossiggal teljesítendő. Ha valyamely községben csak egyetlen egy hátban is merült fel cholera* eset, a többi hasak minden iránybani fertőtlenítésével sietni kell, nehogy cholera-osíra onnét más házakba is hur-czoltassék. üi §. Cholera betegúlóaeket, különösen az első cholera-eseiekot eltitkolni nem szabad, mert as első esetek eltitkolása a kolera tova terjedésétjlegiukább elő mozdítván, az állal a közjó annyira vessélyoz-tetik, hogy a veszély el hárítására később a legnakyobb erőfeazitósek és áldosatokaem elégségesek. 25. §. A vasúti állomások és vendéglók árnyékazéaeit mindaddig kell fertőüoni leni, mig a cholerának közlekedés által behurosoiasátöl tartani lehet. Az idegesek fehérneműit a vendég-lökben fertőtleníteni kell, mielőtt aaok naosásba adatnának. - JÚLIUS 24-éQ. 1«84. Fürdői íevói. Ab időjárás, a fürdő vendégekre nagy befolyással van. A mait heti afrikai meleg napokat felváltotta most, a valódi 8:ép idŐ, sem hoz, sem szeles, azért ia örül örege, apraja, elvetőtöket most a ssabadban, a kiráodalásokban keresik. W.-Toplicza fürdőhelynek tő kirándulási helye Tonimér, es regényes hegyen, jól művelt szÓllŐk közt, egy csinosan épült emeletes lakhely, a melyről a kilátás valóban meglepő, temérdek dombok és szőllő hegyeken lúl látható nagy völgy, melyen fehér kígyóként hnsódik át a Dráva, ez a vad rabló, a mely rendezetlenségénél fogvs óriási károkat tesz. Termő földeket ront, fákat pusztít. Tónimérről a nagy völgyb-j tekintve, tisztán láthatni Várasd-és^Csáktornya testvér városokat, a melyek egymástól egy órai távolságra fekszenek. Istenem! e két város köat minő különbség, a nyelv, aa érzelem, a ssívverése és a gondolkozás. Évszázadokon át baráti kesét nyüjtva egymásnsk és most a megvetés, a gyűlölet porát hintik egymás ssemébe, az összefűző barátság kötelékét most lábbal tiporják, pedig mily szép lenne, ha mondhatnék: „Vállhoz a villát A nap alatt Nincs ki ledöntse \\ A sziklafalai." Hogy ez a testvér gyűlölet, még mit fog szülni, hogy mikor less e kérdésnek vége, hova fog még fejlődni, es Valóban as idők nagy titka, de hagyjuk est a honatyikra, legyenek ők ennek orvosai; mi gyógyulni jöttünk Topli-czára és most Toniméreu vagyunk, e gyönyörű helyen áldjak a termesze:nagyszerűségét, a terméssel Istenségé:, mert, keresd a természetben aa Istenséget, mert a terméaset as istenség." Toplicsának második kedves kirándulást helye a csiráasa1, (Schw^icserei) a mely fél órányi távolságra esi a a fürdőhelytől, mely ugyan nagyon primitív. A szemnek élvet nyújt a ssép kilátás, a testnek pedig a jó kávé, tej, toré, vaj, ssjt, tojás étel, sült és rántott csirke éa bor. L1 helyet különösen a kávé nénikék nagyrebecsulik, de a kirántott csirkét a gourman féiíisk sem vetik meg. 1(1 valódi poastai élet uralg. A esírász kutyát mindig a vendégek körében vannak, nagyou megirigylik a vendégek falatjait, a csirkék, réczék, pulykák nagy serege, a vendég asztalok kost sétálgat, a sertések, tehenek; ezek mind eredeti képet nyújtanak a városi embernek, de mellette jól érzi magát, kivetkőzve a büs, por és sárt levegőből, as Isten ssatiad ege\' alatt szabadon lélegzik. A többi kirándulási helyek alig említhetők. Térjünk viasza a fürdói hávéházba: a főgyülhely. A koreskadók, ba uem kártyásuak, felaereeik a hírlapokat, hogy ál a börze, mily ára van a gabonának? Jönnek e vevoa ? Van e kivitel ? Aa egyébb ú i vendékek a politikával és a szépirodalommal foglalkoznak, mig a fiatalság mind kél neme kizárólagosan ciak as Anua bálról beszél, lázasan lei-aeresia a divat-lapokat, hogy Párizs legújabb divatja miuó ? Minő ciipó, fc-iUp, kesiyfl, parfümé, rizspor, Brüsseii csípte; mesterséges kis iábaa, fűtött testek s»t. Továbbá milyen fagylalt? Less e krom-sohnitt, indiai fánkV és több etéle 1 Az ifjúság örömét magirigylik az öreg mamák, ö^so ülnek, j«j minden élő lénynek I Minden szigorú honosáéi alá lesz véve. Minden férfi ós nő loróiői talpig megbírálva és kriukáask kitéve. Beszédeiket én is egy ideig helgattaos, kosié jogos felszól látásukat is hallbai-tam, tobttbek közt elpanaszolták, bogy a templom csak reggeli 7 órakor van nyitva, holott es a fürdés f-> órája, azután zárva, többé aa Itten házába nem mehetnek. Esen fetszólUlás tökéleteseit, jogos. Hévizén, valnmint más fürdőhelyen is, a templom egész nap nyitva, mert ssámtalanok tájdalm^ik enyhüléseit sl ájtatotsagban keresik. Most pedig leteszem fürdői tollamat, e szép helyet ismételve minden szuuvedőnek, esórakoxónak íjáolva, a viszontlátásig. KÖNYVES JÓZSEF, 3168 sz. 884. Feiniv<1i,at Zalamegye alispáni hivatalának 10.657 sz. a. kibocsátott rendalete folytán különös figyelemmel a magyar kir. belügyminísteriamnak 1871, évi auguaz. hó 23-án 20.583 ss. a. kelt rendelet 11\' §-ára,—felhívatnak a háztulajdonos arak* bogy udvaraik tisztán tartása feléttt szigorúan őrködjenek, áz árnyókssékek és pecsegödrök pedig hetenkint 3-or galíoz* vagy oaíboloidattal annál is inkább ferr totleaittessenek mart M időnkénti M$ A íertőtleni tés minden irány baa mindaddig folytatandó, mig & járvány teljesen meg nem szűnt. (Vége k&vetiezik.) HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 27 én 1884. vissgalatnál tapasztalt mulasilasok a kihbtkv 123. § a szerint )esznek megtör-landók. N.-Kanízsan, 1884. jul. 13. A "árod kapitányság. 3168. 1884. A nmélt. m. k. belügyministeríum ál tal megerősített vágóhídi isabály rendelet iierint minden marha — beleértve ¦> borjakat ís — csakis közvágó-hidon vág ható lé; ennek folytán figyelemmel a városi tanácsnak 4355 számú határozatának 5. pontjára midőn eaattai a város területén lakó összes mészárosok és vendéglősök ezen szabályrendeletnek szigorú betartására utasíttatnak, — egyszersmind az eddig közegészség és szabályellenesen hazuknál törtéot borjúmeUsések szigorúan betiltatnak, — oly figyülmestetós-sel, hogy az ez ellen vétók a kihbtkv. 104. §-a szerint fognak büntettetni. Kelt N.-Kanizsán, 1884. jul. 17. A városi kapitányság. Hírek. — Felhívás. Folhivom a nagj kanizsai f ógymnásiumban eielött 5 évvel érettségit tett tanulótársaimat, hogy közös megállapodásunk értelmében f. é. augusitus 8-ra N.-Kanizsán megjelenni szíveskedjenek. Dr. Bosnyák Zoltán. — Hatóságiink egy valóban rég óhajtott rendeletet bocsátott ki. Eddig n. ;. Nagy-Kanizsán as volt a divat, hogy a hulla-koporsókat nyitottan tették ki as udvarra a jelanvolt jobbérzésüek megbot-rány kozására. Erre nézve hatóságunk szigorú rendeletet bocsátott ki —kiválóan a kolerajárvány tekintetéből— misserint a koporsók a temetkezés előtt hst órával beszegezendfik. — Fanasz érkezett be hozzánk a Benczik-féle sertéstelepet ille\'öleg ; mely-nek — állítólag — kiállhatatlan bűzét neveli az, hogy as ugyanott leölt sertések használhailan hulladékai egy fedetlen gödörbe dobatnak. Erre nézve —hacsak-ugyan való — fölhívjuk « kapitányság azives figyelmét. As ily golgok nurrtr.hs körülmények közön sem engedhetők meg, annál kevésbé járvány idején. — A közegészségügyi, illetőleg járvány -bisottaig aaives figyelmét ielhívjuk kntjaijk megvizsgálására. Csudáikosunk, hogy eddig is nem tették, holott ea tartozik, ugy szólván, as elsó teendők kosé; mert bizony több olyan kut van városunkban, melyeknek visetfertŐsŐ snyagok-kal telt. Az EötvÖs-téren levő kut talapzatát igen jó volna felemeltetni, mert egy kissé eresebb zápor alkalmával — mivel talapzata a földtalajjai egyenlő színvonalon van —• rendesen beiszapolődik; ami sem gazdálkodási, sem egészségi szempontból sem valami örvendetes dolog. — Légrádröl írja tudósítónk: „Tekintetes szerkesztő úr! A Légrádi lüská-rosultak nyomorának eoyhitésén, városunk nemesKeblU hölgyei is meglepő buzgalommal működtek közre. U. i. a helybeli „OlvasÓ-Egylet" választmánya felhívást bocsátott ki, melyben tombola-largyak adakozására kérte fel őket, hogy így 19 alkalom nyújtassák a segélyezésre. As eredmény foioimoit minden várakozást, ötvenhat szebbnél szebb tárgy lett a hó 24-én kisorsolva s c tiszta jövódelem 41 frt 20 krt tett ki. A nevek felsorolását saját kérelmükre elhagyjak, — hanem ast nem tilthatják meg, hogy Örömrepeső •sivvei ne kivánjank édes hazánknak sok ily lelkes honleányokat. Fogadják nemes tet okért Egyletünk s a ssenvedők részéről forró hál 4* köszönetünket 1 Hálásan kell még megemlékeznünk még a domborul Hirscbler tesivérekről, kik 100azaz szác forinttal, Q-adó Mátyásról, ki 5 frttal s Ösv. Brauner Emília úrnőről Budapestről ki 2 frttal igyekezett enyhíteni a nyomor fájdalmát. Jutalmuk legyen a letörölt könyek áldása. Hazafiúi üdvözlettel maradtam a tekintetes szerkesstó úrnak, Légráá, 25/, 1884. Késs szolgája: Ssil-vágyi Gyula ev.lelkész." — Cholerin-eset fordult elő Lég-rádou is, üí as illető gyorsan ápolás alá vétetvén, már vessélyen ml van. Ilyen eset több helyen, — már városunkban is fordult elő; de es ne rémítsen meg senki-, mert rögtöni segély alkalmazásával nem bit veszélyes jelieget. — Csatorna-tisztogatás alkalmával a Csengery-utcsában többen ast éssioU lelték, hogy a csatorna felsÓ deszkázata már nagyon korhadt, annyira, hogy élet-vessél vee a rálépés. Erre nótve megjegyezzük, hogy ások a deszkák bizony már nem lehetnek valami teljes egészségnek Örvendők, miután nem maiak; de annyira semmiesetre sem romlottak, hogy a rajok való lépés vsssélylyel járns, — Mérnöki hivatalnak annak idején gondoskodni fog a már korhadásnak indult pad lósal kicserélésérő). — Bncsn. Nagys. dr. Kunos Adolf csornai prépost és a szombathelyi kerületi orss. képviselője o hó 22-én vett bucsut Szombathely városától hol annyi éven át működött. Tisztelőinek nagyszáma kísérte Ő nagyságát Zanathig. honnan Répcse Lakra utazott főispán ur Ő méltósága látogatására. — Túlfeszített szellemi munkásság következménye. EperjeB város egyik tisztviselője hat heti szabadságért folyamodott a közgy ütésben. Kérelmének tárgyalása alkalmával az orvosi bizonylat is felolvastatott, mely szerint a ssab.dság megadása szón okból is véleményeztetik, mert folyamodó „túlságos szellemi megerőltetésénél fogva altesti pangásban szenved," A közgyűlés nagy derültség közt megadta a kért szabadságidőt. — A magyar nyugati vasút igazgatósága elhatározta, hogy a másodrendű vonatoknál a negyedik osstályu kocsikat megszünteti, a második éa harmadik osztályért fizetendő vitelárt leszállítja ésa negyedik osztályú személykocsikat har madik osztályuakká alakítja át, mert a magyar nyugati vasúthoz csatlakozó más vasutaknál negyedik osstályu kocsik sehol sincsenek. Eddig a negyedik osstályu kocsikat csak a másodrendű vonatoknál alkalmaaták, s a viteldíj személy- éi kilo-meterenkint 1. 19 kr. volt. Minthogy as igazgatóság ast hiszi, hogy a negyedik osstályu kocáiknak harmadik osztályuakká való átalakítása után annak a közönségnek nagy réssé, mely most a harmadik oaztályt használja, a második osztályt fogja használni, hogy as utazási kedvet fokozza, a második OBZtályu viteldíj l 3 56 krról 2.3 krra, a harmadik osztályút 2.37 krról 1.5 krra ssállitja le. — Földrengés. Csáktornyán f. hó 22-én dé\'után 4 óra 20 pereskor mennydörgésszerű robajtól kísért elég heves jeliegü földrengés volt, mely délnyugati irányból jött s mintegy 4 másodperczig tartott. Kár nerx történt. — Vlaslcs Sándor, székesfehérvári törv. jegyző, lapunk dolgosótársa, ki as itteni törvéoysséknél is működött a kartársai szeretetét teljes mértékben kivívta, — folyó hó 2 l-ón vezette oltárhoz S t o c k e r, köztiszteletben álló kesst-helyi járáobiróurkedvea leányát, V ilms kisasszonyt. Sírigtartó boldogság fűződjék h ásaaságukhos. — Találmány. Birnhard Ferencs nyerges egy találmányra vett szabadalmat, Es pedig as úgynevezett „ernyő-kiméió." Ugyanis as ernyőknek legnagyobb veszedelme a gomb, mely ha kiszakad, as ernyőnek is vége van. Ennek tökéletesen eleje less véve Berhard ur találmánya által, mely körülbelül a következő: Egy Bernhardiéie „kímélő" egy ] 12 ctmoyi sodort zsinórból áll, mely mindkét felén sima gombbal bir. E zsinóron egy cím. ruganyssalag van megerősítve, és esen egy ércs gyűrű, njely a gombra akasztatik. As ernyőkimélő a ki-fesztitett ernyőnek egyik rúdján bele akasztatik; ha most az ernyőt becsukjuk, a kímélő alul kilóig. A rajta levő gombot most as oeasehhjtott ernyőre nyomjuk, s a rugany szalagot as ernyő körül csavarjuk, s a gombra gomboljuk. A találmány igei. praktikus, s miután nagyon olcsó is, drbja 10—15 kr., remél-hoíő, hogy csakhamar általános elterjedést fog nyerni. Ha fra^csiák holmi ha-szontalanságokkal, például a krikrivel, okarinával stb. milliókat tudnak gyűjteni, talán ez a praktikus találmány is elismerésre fog találni. — Egy testvérgyilkos kn cseber a budapesti törvéoysséknél orvosi vizsgálat alatt áll, hogy kiderítsék, vájjon elméje nincs-e megzavarodva. Beuko vizs galóbiró kihallgatta ama személyeket, kik közvetlenül a gyilkosság után a véraa tstt színhelyén voltak, valamint a gyilkos két fivérét is, ugy hogy a vizsgálat teijes be fejeséséhea még csak as orvosok véleménye hiányzik. A gyilkos rendkívül csöndesen viseli magát börtönében snagy lelki nyagalmat tanúsít. Valóságos rejtély es az ember. Évekon át fogialkosott a Uslvérgyilkosság eszméjével s a fogy vert folyaat magával hordosta, de anyja iránt való gyöngédségből egyre halogatta tarvének meg valósi lásá. „Nem vehsttem a lelkemre, hogy megkeserítsem szegény öreg aoyam hátralevő napjait — monda a vizrgálóbiróaak — nem sok ideig élhetett még s nem akartam megrövidíteni még est is. Mert meg^vol tam győződve ról>, hogy a fájdalom előbb sírba dönti, ha megtudja, hogy egyik fia megölte a másikat s a gyilkost fölakasztják. Két gyermekének elvesztését nem bírta volna luíólni." — Igy gondolkozott SchJeimer éveken át és várta as alkalmat! Mikor aztán Öreg anyjának természetes halálával eltűnt minden akadály, megtakar- gatta fillérei, hogy uj pisi:olyt vegyen, mert a régi már elromlott. Májusban oá\\ állott bátyja elé a igy szólt hozzá; „Azt hallom, hogy nem akarsz elismerni öcséd nek." Schleimer Mátyásnak ez volt a felelete: „Ugy van, nem ismerlek el öcsémnek s bármit tégy is, oly idegen lész előttem, mint akármelyik idegen. Te is idegennek tekinthetsz engem, ha valaha valami kéréssel fordulnék hozzád." — Eszel a nyilatkoaatávsl megpecsételte szomorú sorsát. Ettől fogva utat-módot keresett a gyilkos, hogy áldosatával négyszemközt lehessen. Nem tagad js, hogy sokszor leskelődött utána, s mindig nyomában volt, ha kosarával hasalni ment. Nem attól félt, hogy tettét fölfedezik, hanem két másik fivérét akarta kímélni. „Hátha mást lőttem volna meg helyette* — mondja a gyilkos. — Többnyire együtt voltunk a többi fivéremmel. Máty ás József Öcsémmel aludt egy ágyban, s ha reá lövök, emezt is megsebesíthettem volna. — Hogy es a gyöngédsége anya és fivérek iránt nem ssinlelt, világosan bi-aonyitja as k tény, hogy a mig a bátya a katonaságnál szolgált, IS éves solancs létere ő tartotta el egész családját. József öcscse másfél évig kórházban feküdt, a legkisebb még gyermek volt, anyja pedig folyvást betegeskedett. E Schleimer Mi hály mindnyájuknak gondját viselte nél. — A, izék! m. k. postahivatal egy oda küldött levelet nem késbesitatt, hanem v laaaakuldte ast, mivel esi mi ráta magyarul volt — Nagy vasntl szerencsétlenség történt Észak Amerikában Can-ton mellett. — A vonat lesuhant egy mocsárba. 200 ember halt és sebesült meg. — A zágrábiak hír szerint nem mentek Prágába, as ünnepélyességekre, mivel a csehek a magyarok iránt tüntető rokonszenvet tanusitoltak. — Földrengést észleltek a köselí napokban tobb irányban. — A belga belügymi-nister as elemi iskolákra nézve törvény javaslatot terjesztett be, melynek esélja a község: iskoIákoaC fokonkint feleke* seti iskolákkal való helyettesítése. — A cholera nostrtas hasinkban is több helyen jelentkezik, de nagyobb mérvet nem ölt. — A csurgói állami tsnilóképző-intézet ideigl. igaagatója, Mátray Gyula^ állásában ^végleg megerősíttetett — A ehinal kormány jóváhagyta, hogy ott vasutat épitessenek. — Az aratásról as ország különböző vidékeinek tudósításait tekintve — a hirek átalán cem kedvesőtlenek. — A Cüár fogadásara Varsóban erősen foly a iréssülődés. As érkezés ideje titok. A vasúti vonalat 13,000 katona fogja Őrisni. — A cser-nigovi kerületben (Oroszország.) levő Szosztenky féle puskaporgyár felrobbant franczia parlamentben indítvány tétetett a nyaktillóoak egy más pillanat alatt ölő essközsel leendő kicserélése iránt As indítvány aligha talál vissz hangra — A fÓTárosl sajtó erélyes hangon tiltakosik ason titkolódzás ellen mit az ottani rendőrség tanusit U. i egy k bányai esetnél as orvosok állítólag ázsiai kolerát constatáltak, s est a rendőrség erősen titkolja. — A kolera Franczia-országban is egyre terjfd. Már oly vidéken is mutatkosik, hova még sohasem hatolt. — Szlsrcsevics Dávid, magyarfaló, Dalmácaiát is meglátogatja, élveinek híveket ssercendő. — Zsolán (Háromszék-megye) 4 tanitó s ezek családja küzd rettentő nyomorral, mert fi-setósöket (300 frt.) rendetlenül vagy éped nem kapják már évek óta. ssivében a testvérgyilkosság démonával, i tatoú, Áll\'tólag nihilisták müve. — A mert akkor már szilárd voit az az elhatározása, hogy bátyját megöli. Mindezeket a legcsodálatosabb, nyugalommal bessélte el Schleimer a viasgálóbirónak, — Törvényszéki absnráum. Még ilyen sem történt mostanában. Szabó Imre nyulii lakost a győri kir. törvényszék szándékos emberölés bűntettéért és könnyű testi sértés vétségeért életfogytiglan tarló fegyhásra és 30 frt pénzbüntetésre ítélte. Fellebbezés folytán as ügy a kir. tábla elé került, amely szintén életfogytiglani fegyhásra ítélte s asonteiűl a 30 frt pénzbüntetést, mint mellékbüntetést, még négy napi elsárásra váliostatta. Már most jogász körökben ason törik a fejüket, valljon mikor fogju as elitélt a négy napi mellékbüntetést leülni. Talán a büntetés kiállása után ? No de a kir. tábla majd megmondja, — A dualizmus megteremtője Bátory István, nádos Jfossony ban alussasa örök álmát a főtemplomban, sok jeles és vitéz hadvezér és politikai nagyság korhatag csontjai között. Eme hasáuk történetében korssakotaikotó fótfiurol lapunknak egyik tudós barátja a követkesÓ történeti adatokat bocsátotta rendelkesésQakre, Bátor; as egykori István vajda jelentékeny résst vett a törökök elleni harciban. 0 vívta ki Kinissy PalUI a kenyérmezei diadalt. Nagyra vágyása azonban nem elégedett meg as erdélyi vajdasággal. Nádor akart lenni. Lett is. Hároaiesor választották meg kétsser csapták; le harmadasorra meg a köszvény rántotta ki alóla a nádori párnát Először azért csapták le mart mig a magyar had Nadorfehérvár falai alatt csatázott ő itthon ütt lakodalmat Másodszor a kis nemesség buktatta meg Ver-böozyt emelvén a nádori polezrs 1526-ban a mohácsi csatáról elmaradt s a leleszi prépost dus javaiból illetéktelenül gasda godott A d-aczemberi országgyűlésen esért keményen megtámadta Zápolya a e feletti dühében csapott át Osstrák Ferdinándhoz 1527 j n 1 i u s 3l-én Ő vitte föl a koronát Bécsbe, s erős lábköss-vénye miatt hordsséken ülve adta át I-sö Ferdinándnak. E tényével vezette be Magyaro r as á g b a a Habsburg dinasztiát e tényével teremtette meg as osztrák magyar viszonyok kifejlődését. Ferdinánd Dévényt a dévéoy-rváraS, és a hozzá tartozó uradalmat adta jutvlmnl neki. Bátory a dévényi varban\'\' élte le kössvény gyötörte vég napjait 0» halt meg, Pozsonyban temettet el, a koronásó dómban. — Bátory István ősei, Guth-KeledeL, a Sváb tartományok Stof városából hivattak be 1042 táján Péter király által, és nagy segedelmére voltak neki az akkor foiyt pártos horozokbac, esért, de különösen a Salamon és a Béla fiai közötti párt tusákban tett szolgála taikért nagy benefiozíumokat kaptak, s itt beiörssokösödvo megvetették alapján az ecsedi és somlyai bátori, a Batkai, 1 Bervei és Kisvárdal magyarcsaládoknak. — A Üúi-Keledek bátort ágának őse Gút-Keted Endre volt, ki 5-ik Istvánnak a csohefc ellenében vívott barcza közben egy kóricedó cseh óriást párhajra szólítván, ast a két tábor stemelátiara összeaprította. Esen hőstettért kapta a „Bátor* mellék novet, melyet később majd vesétek névül hessuáit, a krónika; szerem sok bajban vessedelemben igy biatatván feje dóimét: Ne félj király uram ! Bátor Endre bátorítja aépedetl" Vendéglősné (férjéhez): „Te Fraocsi, miért jár bossád csupa férfi vendég, a kik feleségeikkel roszúl élnek.* Vendéglős: „Hát tudod, vigasztalni szoktuk egymást kölcsönösen." — Villamos éles. Egy amerikai kis vasú tál lo másról a távirdasodrony az üzleti igasgatósághos a következő hivatalos jelentést vitte: „A mord >ny szétrobbant Szerencsét lenség oka: Kasán üres, vonatvesető tele." * Egy madridi bölgy nemrég lefényké-pestette magát Midőn a fényképész rendbe hozta készülékét, a nő hírtelen forgópisztolyt rántott elő és saját fejére czélosott. A fényképész ijedten felugrott: „As istenért, mit csinál? Ne tegye as én műtermemben, mert akkor tönkre vagyok téve." A hölgy Bevetve válaszolá: „Ne féljen, as egész ciak tréfa. A vőlegényem elutazott s asért akarok neki ilyen képet küldeni, hogy hamarább visszatérjen." * „Messsire látnak Önök a hegyről?" monda a győri U.ogató a napokban egy csanaki szőlő-birtokot orhos. „As ígaz." Pozsonyba is ellátni innen," folytatá a győri vendég. „Oh még sokkal messaebb I Ha a köd szétosslik, a holdat is meglátjuk.* Hivatalos piaczi árak. m jul. 28. Bnza 9-20-9. Rozs 7.50-7- Arpa 8.—7.50 Zab 7.60 ¦— Kukoricaa 7.40 - Széna 2.50 2 — Marhahús Ki. 64 60—56 52 Diamóbos KI* 60. Borjahus Kl. 70.-60. Z«r. KI. 80 kr HOBYATH BOLÜIZSAE. Vasú i menetrend. Pragerhof Barcs Budapest Budapest Reggel. 5 óra 20 pereskor postavonat 5 óra 45 „ postavonat 6 óra 28 „ gyorsvonat 7 óra 20 „ kevertvon. postavonat Bécsújhely 6 óra 35 Délben Budapest Pragerhof Sopron Barcs 2 óra —- pereskor postavonat 2 óra 45 „ postavonat 2 Óra 15 „ postavonat 2 óra 25 „ postavonat Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujb. 12 óra 5 „ postavonat Érkezik Kanizsára. Béggel. Bécsújhely 4 óra 8 pereskor postaronat Budapest 4 óra 45 „ postavonat Fiume 5 óra 52 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 n gyorsvonat Délben. 1 óra 48 psreskor postavonat 1 óra 15 „ postavonat 1 óra 40 „ postavonat 1 óra 59 „ postavonat Este. 9 óra 50 perczkor kevertvon. 10 Ór«<á6 „ postavonat 10 óra 55 „ gyorsvonat postavonat postavonat. Sopron Pragerhof Barcs Budapest Budapest Bécsujh. Budapest Pragerhof U óra 35 Barcs 11 óra 25 Orvosi tekintélyek álta\\ vese, hugydara, köszvény és hólyag biotalmak elleD, továbbá a légzö Ős emésztési sxervekhuruton báotalmainál rendelve. SALVATOR — eLTéQFes vasa ixéii.&rdús, lilhíum tárulna forri.. Borral használvs igen kellemes Sditj Italt szolgáltat Kaptat, ásványvíz-kereskedés ékben ét legtöbb gyégyuertarbaa. A Salvalor-forrás igazgatósága EPERJESEN. Budapesten főraktár ÉDESKUTY L. untál. 2134 11—20 Kapható Kosenfeld Adolfnál\' inumili «nfam §MMK\\HKjrt legjobb asztali- ét Oditi Ital, kttfln" hatétunak biwnyult köhögésnél gigebajoknil, jyomor- íi hólyaghu-rútnál. * Mattoni Henrik, hAAd it mkS TZprSS S kiadó: SZÁLA I 8 ANDO E. Felöli. ..f>rke».ts : TA88 AtZOS. L.pptul.jgoEQ\': WAJDITS JÓZSEF. fii hirek. — A magyar Cseh b.ráuig nagyban hódit átírtak Agy. mist a ettJufc IA saran-Tiiet I királya. SZÉCHENYI FORRÁS SiíiSrüsen vegyejemezve. Leilltniii asztali rá. - Orvosi tettiteli ettől ajánlva. Tartalma: Sz6rt8STiior. Prealani Maori Mai Uiísslili 97-854 63-534 48-888 48-094 43-793 Raktárak Nagy-Kanizsán: Fe&selhofer Jótsef, Strera e« Klein és Berilli Márton. 2081 88-^\' HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JULTÜS 27-én 1884. I I S !3 IT I S H. Hirdetmény. 4343 sz. t. 84. Naoy Kanizsa város tanácsától. Hirdetmény. Nagy Kanizsa város tanácsa részérói közhírré tétetik, hogy a községi fogyasztási pótadó szedhetési jog 1884. évi angnsztns hó 18-ik napján reggeli 10 órakor a város tanácstermében tartandó szó- éa irásheli ajánlatok utján három egymásután következő évre bérbe fog kiadatni. 2215 2—3 Az árverési feltételek a városi tanácsteremben betkinthetók. Nagy-Kanizsán. 1884.évi július hó 5.én. A városi tanács. Xagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képező erdő és legelő területeken a vadászati jog 1884. évi augusztus hó 15-tcíl számitott 6 évre augusztus hó 12-ik napján reggeli 10 órakor a városház tanácstermében a legtöbbet ígérőnek a t. városi kép- O viselő testület jóváhagyásának fentartása mellett ^ bérbe adatÍK. X Az árverési feltételek a városi tanácstermében X a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Q Nagy-Kanizsán, 1884. évi július 19. 2.207 5,_3 A városi tanács. ^ Qxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ 1069 sz. 1884. 2208 2-2 Árlejtés, hirdetmény. A zalamegyebeli államutakon szükséges kő kilométer oszlop kiegészítése és ujóli helyreállítását a nmélt. közm, és közi, magy, kir, Ministerium 1884. évi július hó 11-én 20987 számú magas rendeletével 1054 frt 61 krnyi összeggel engedélyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéből alól irt hivatal irodájában folyó 1884 évi auguszt hó 4-én reggeli 10 órakor i r ás be li ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az ár ejtésbeni résztvevés esetére, magukat a fent kitett összeg 5o\|0-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében lOj0 biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztól! elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10 J° -ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszereivények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1884 évi július hó 14-én. Zalamegyei m, k. építészeti hivatal. 0ooer-ooc>o«>ooc>ooooc>o<iOO\'OOOOOoo(J * 5 1! 3_ -2 tf=5 I. z-. 3 CO t— 00 11 i 1 m SP a"3 S Sí-"? s s! s &•* = 7. N a flV Kávé "WSt legnagyobb ármérséklés C. GoTerits és társa Haltaiból pompás Uvéameklt uálllluak reaiiklvBU arakon díjmentesei! utánvét mellett él olcsé pedig: 5 kiló Gyöngy-Mokka (kiadó) . 2 85 6 , Java (eróa) .... 3.90 6 . Cnb. (kitűnő) .... 4.40 6 . ff Ceylon......B.— 6 , arab Mokka (toiee) . . . 6.80 3214 2—5 ?E A lajJlttiatOtt 1858. Coals valúál ha minden daloson a STá\'jtrJ ¦ *3 ?a Malt aokjEora-¦ftolt efég nyomata lelheti. Eaen porok tartót gyojjn\'\' makac» gyomor- é< altmtlajtk, uomorfOret é« elnvlakijodi«, evomoríjéi, ropott dujuláe, mijb.j vértalaláa, aranyér é. a legko-líntélébb nil betegeégek ellen 30 év óu folytono.a» nívekedo .h.meré,k.n réjMU. Egy eredeti dobóé hei.naleti ataaitaeaal 1 frt. Hamlaltvá«y«k tlrvéayWel «atztet».. moll mm-m Francia borszesz és sá v ]atre. borogatáasak mindennemű sérttléseki é« sebek, gynl&dások és daganatok el\'en 0 BeWleg vizsel keverve, hirtelen betegedés hányás éskólika ellen, a,eg po,,^ q utasítással 80 kr 0 o Moll A. Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. I gyógyszerész, császár királyi udv. szállító. 0 % o 0 0 0 0 0 0 0 0 206S 19-51 O 0 Tocblanben \\ Kössvény-, etúa-, mindennemű halogatás ás bénuláj, fej-, föl- és tobajas sikeres gyógyí-tatáhos batftVzti- q Raktárak: Nigy- Ksilz Ii: Bolus József gyógyszerész. Rosenfeld _ OFesselbofer József. Barcs: Dorner S. Csáktornya: Gönc L. gyógy. Kapssvárstt: q - BorovicE Ad. Keszthely: Wünsch F. Körmend : Eátz János. «arCZíil : Iiatl Ferd. q 0 Szigetvár: Ssalay Jóssef. Zals-EflersZeSj: Hollósy J. gyógysxerésx. •» ^ooooooooooooooooooooooooooop MATKOVICS-^le HÍRES gyomorlikör FőlOlmulhatlan és különféle betegségben kitűnő hatásúnak elismert gyógyital; dinári alpeseken szedett gyógyfüből készité MAtKOVICS G. M. Káinban (Dalmáezia). Kapható ííagj -Kanizsán: Práger Béla gyógyszerésznél, Fiaméban : Jekel Ferencinél. 2199 4_u SSSF* Egy üveg- ö,ra 70 lcr. "fBSj Csomagolás és elküldés a megrendelő költségén történik. NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LiSZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek. SBSf Egy doboz 90 tr. ~MI 3-10 Disz ok-levéL AEANY- „ SzámtaUn ÉRMEK 3É§É\|f bizonylatok többféle jHpBW^B^ elsőrangú orvost kiállításból, I tekintélyektől. oyAri jegy. * IISTLl HKN&l SŰBITKTT TIÍI bksf* ttgy dotooz SO Hrrm "pg Főraktár Osztr.-Magyarország részére: B E TI L Y A. K I\\ Naoy-Kafllzsáa ¦¦ . Fesselhofer József és Rosenfeld Adolf kereskedőknél es Magyarcraság össse* gyógy-saertáraiban. / WALSER PERENCZ •g, első magyar gép- és tüzoltöszerek gyára J Ajánlja gyártmányát, ÍJ miat magyar különle-s* gességet kutakban és m mindennemű szivaty-¦_ tyúkban, elvállal teljes % vízvezetékek berendezését, városok, földbirtokosok, ipartelepek, r armentesitö tarsula-sc tok és magánzók rése széről modern harang, és érezöntódéje BUDAPESTEN, Hottenblllerutcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik kös- és maganfordök felszerelésere, szagmentes UTBZékek felállítására és minden viz-művi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár, díjmentesen küldetuek. j« M 4 .8083 46—80 J \| 4r\\ Wajdita Jósef könyvnyomdájából Nagy-Kanisain. NAGY-KANIZSA, Í884. július 31-én. 61-IIe ssasöjjaci. Elíízstéi.; sr Huszonharmadik énolyam. aegyed évre......2 „ JEp-y tsám iO fcr HIRDETÉSEK i aasabos petítsorbs-n 7, muodszoi 6 i minden további Borért 5 kr HTELTTÉfiBEK loroukent 10 krért Tétetnek tei KioratAri illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fisetendő. A lan "ellemí ressét ttle-to" koxlemé-nyek a iierkesxtőhos, anjafi részét ületö körlemények pedifc kisdobos bérmeotTe intésendolc: NAGY-E AN I Z 8 A Wiassieskiz. BénnentsÜsn levelek csak ismert mnnkatirsaktol fogadtatnak sL Kéxíratok t-Iassa nem kflldetae. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet\', a „zalamegyei általános tanítótestület, a 9nagy-kanizsai kisdednereló egyesület, »nagy-kanizsai tiszt önsegélyző szövetkezet\', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külrilasztmány" hivatalos lapja. Hetenklní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Á Egész Európában azt beszélik, hogy hazánk törvénykezése a másod helyen áll; pedig a nád szél nélkül nem mozog s igy — ha nem-is, mind igaz amit mondanak — ¦valami való csak mégis lesz rajta. Ez a második hely pedig ngy értendő, mintha valaki a 4 emeletes színházban a kakasülőre vált jegyet s másnap azt beszéli, hogy az e 1 s ó emeleten volt. S igaza is van neki; mert az emberek csak ritkán, vagy sohasem értik meg egymást, minden attól függ, hogy a kifejezést hogyan értik és fogják fel. A türelmes hallgató az alsó emeletet persze alulról, a kak&sülón levő azonban felülről kezdi számítani. — A kakas-ülőn törvénykezés tekintetében ami szerencsétlen tör5k testvéreink foglalnak helyet és mi vagyuuk kő?vet-len szomszédaik. Hogy milyen sok javítandó, pótlandó van még hátra, hogy mily égető szükségünk van arra, hogy a parlament törvénykezéseink sajtóhibáit corrígálja: azt, ngy hiszszük, felesleges e helyütt fejtegetni, polgáraink jobban ismerik mint a rossz pénzt. Czélunk ezúttal a folyó évi július elsején hatályba lépett, s a szellemi tulajdonjogról szóló törvényről egyet-mást irni, kijelentvén, hogy szívesen bocsájtkozunk ez érdemben bárkivel tárgyilagos polémiába, s ki nézetünk ellentétéről meg bir bennünket győzni: szívesen meghajolunk előtte. Az egész törvényen rögtön felismerhető a franczia szellem és ez —v ha már magunk nem vagyunk elég okosak jót és hasznosat alkotni — sokkal jobb, mintna, uton-utfélen az elcsépelt és ma már nagyon is triviális germanismus nyomdokába lépünk. S habár ezen legújabb tör-vényünkrői sem mondhatjuk, hogy a hiányoktól ment, mégis törvényeink legjobbjai közé sorolhatjuk: ami az írói jogról szóló részt illeti; mert eddig az iró ama szerencsétlen szerkesztők számára irt csupán, akik lapszerkesztéshez fogtak anélkül, hogy a nagy közönség eddigi irői működésükről tudomással hirt volna, s akik — ngy mint a vizbe fúlni akaró a szalmaszálhoz — kapkodtak más kereseti forrás hiányában egy újdonsült laphoz, a semmiesetre sem irigylendő kenyérhez. A lapot magák szerkesztették, a főmunkatársuk egy és ugyanaz volt, kit a közönséges életben becsületes néven „olló"-nak hívtak és hívnak s a lapban gyors egymásutánban láttak napvilágot Jókai, M i k s z á t h, G y u-iai, Balázs Sándor munkái, s ezeknek ezt halig áa- kellé tűrni; mert senki és semmi sem védte meg őket jogaikban. Az érintett törvénynek azon része, mely az i r ó i joggal foglalkozik valóban kitűnő; mindamellett egy pontra nézve nem lehet sajnálkozásunkat elhallgatni és ez azon pont, melyben kimondatik, hogy az illető iró halála után 50 évvel szabad csak a mü, míg ez ideig az elhalt iró rokonai élvezik ugyanazon jogokat, amelyeket az iró élvezne, ha élne. . Tudva azt, hogy oly számos jeles iró ül a parlamentben, csudálnunk kell, hogy e pont ellen nem emel tek ,veto-t. Nem csupán azért; mert Európa többi államaiban is már 30 évvel az iró halála után szabad a mü s igy ha eddig a semmit megszoktuk, a sok jó sem jó egyszerre, — hanem azért is mert egy nagyon fontos kérdést hagy a jelenlegi törvény figyelmen kivül. És pedig elég világosan kimondja, hogy az elhalt iró törvényes örökösei öröklik az iró jogait, — de mitsem szól arról, vájjon ezen örökösöknek jogukban áll az elhalt iró hátrahagyott munkáit, a nyilvánosságtól megvonni, vagy sem? Mert feltehető, hogy egyik vagy másik iró egyes munkáit, emlékiratait, vagy naplóját életében nem akarja kiadni, mint ez oly gyakran megtörténik. Az irói jog örökösödése az utódokra pedig mást nem képezhet, minthogy 50 évig az iró halála után az utódok tudta és beleegyezése nélkül senki sem adhatja, ki annak müvét, az az: 50 évig az örőkősöK számára biztosítva van, az anyagi haszon és élvezet. Pedig az írói jog megvitatásánál nemcsak az örökösöket érdeklő anyagi részről, — hanem az első sorban a nemzetet esetlegaz egész világot érdeklő szellemi részről is kellett volna gondoskodni. Heine Henrik, a nagy né met költő meghalt, özvegye örökölte az összes jogokat. Nemcsak a nagy Német birodalom, de az egész világ ismerte és ismeri a dicső költő munkáit és igy jogos volt a feszült figyelem, melylyel a költő jegyzetének és naplójának megjelenése elé néztek .... de hiában! A költőt nemcsak mint költőt, de mini embert is akarta ismerni a világ, akarta tudni mi sokféle érdekes lehet egy oly világra szóló, epochális költő naplójában és iratában mint Heine. Az óhaj iorró volt, de meddő marad.! A költő özvegye a publicálást megtagadta daczára annak, hogy a kiadás eszméjét az európai sajtóban megpendítették. Termesze tesen a német törvények most azonosak a mienkkel és a sóvárgó nagy közönségnek turelemmjl kellett bevárni az özvegynek tavaly Parisban bekövetkezett halálát, amikor az oly felette érdekes kéziratok és a napló publicálva lettek. /—I Ez az esemény nem ojság. Ismeri nemcsak az, aki iró és irodalommal foglalkozik, hanem ismeri ezt mindenki, aki csak olvas újságot. És ezt tudták a parlamentben ülő íróink, — tudta a fővárosi sajtó, — de az esemény pillanatában senki sem emelt szót az általános érdekű ügyben, senki sem figyelmeztette a házat a H e i n e-féle esetre, senki sem mondta ki, hogy szellemi tulajdonjog tekintetében csupán azért védi a törvény ezt, hogy az anyagi eredmény az özvegynek mintegy özvegyi nyugdija legyen, s ,hogy ne legyen férje halála után a nemzet erszényére utalva, — s más részről, hogy senkinek se legyen joga az örő kősók rovására az elhányt iró munkáit kiadni s igy magának ót meg nem illető kapitálist szerezni. — hanem elfogadták a javaslatot ugy a mint volt, holott az előbb felsorolt és mindenki által ismert példa elégséges lehetett volna, hogy honatyáink óvatosak legyenek. Mert egy költő vagy iró által hátrahagyott munkáknak csupán az anyagi része képezheti a törvényes örökösök sajátját, a munka maga, tehát a szellemi része, közös nemzeti vagyon, ennek a kincse és senki sincs jogosítva ezt visszatartani. Ne legyen tehát szabad a törvényes örökösnek az elhunyt iró munkáit hoszn évek során át, vagy pláne az örökös haláláig a nyilvánosság elől megvonni, — hanem kötelessége legyen az iró halála után egy aránylag rövid idő alatt kiadatni, hacsak a szerző maga nem határozott végrendeletileg a kiadás idejéről. És ezt nekünk magyaroknak első sorban kellett volna figyelembe vennünk ; mert Európában nem játszunk oly domináló szerepet, hogy a négy viiágnyelvü nemzettel kiállhatnók a versenyt. Költőinknek és íróinknak sokat és nagyot kell teremteniők, hogy a világ figyelmét hazánkra tereljék. Petőfi, Jókai, Arany és Eötvös bevezetett bennünket a világirodalomba, régibb íróinkat nem ismerik; G y u 1 a i is jól dolgozik, de azért a külföld nagyon kevéssé ismeri még. Aranyos A r a n\'y u n k halálakor egyhangúlag ugy nyilatkozott róla a külföldi sajtó: ,ha németül irt,volna, vagy más világi nyelven, akkor Schillerrel egy rangba lehetne állítani, habár a schllleri nagyság most sem tagadható meg tőle; a jövő nemzedék a külföldön azonban már nem fogja tudni: kivolt Arany János? Hát ha most még Aranynak olyan örököse lett volna, aki saját haláláig a költő munkái kiadását megtiltotta volna és igy fordításban sem lett volna ismertethető a külföldön, — akkor bizony irodalmunkkal és az irói jogról szóló törvénynyel még szomorúbb lábon állanánk. Plágiumok ellen védve van a munka, az örökös anyagi jövedelme biztosítva van és ez nagyon hasznos, — de nem hasznos az, hogy a nemzet érdeke semmikép sincs megvédve. A művészi szellemi tulajdonjogról más alkalommal fogunk irni. NYÁRI SÁNDOR. A természeti-, erkölcsi- és társadalmi törvények s azoknak tiszteletben tartása. Hogy miként keresik, mily uton és eszközökkel vélik feltalálni manapság némelyek az igazságot: e kérdésre kívánok jelen czikkemben megfelelni, mig egy kővetkező czikk-ben arra nézve fogom szerény véleményemet elmondani, hogy mit kell tennünk az erkölcsi és társadalmi -A- „Baaaliarcz.\' Irta: Bátky Lajos. Oda volt már . nemzet a-íae, java. A kicsiny, de hősies magyar seregnek már csak a sírja beszélt a huszonkét ezer daliáról; as ország legszebb virágairól, a kit szerették hazájukat, mint emberek iádnak szeretni éa küzdöttek érte aa alol-aó lehslletig, aa utolsó csepp vérig, azután lefeküdtek, hogy ott zöldebb Jegyen a fa, terebélyeaebb a fa, bujább a növényzet: mint az ország másik határán, hogy ea aa átkozott föld legyen a késő unokák áldása. Alisok átka; az unokák ál-dá.a. Aa ország hadserege meghalt. És azoknak úgy jobb volt; a földi világról többé nem tudtak aemmit. Annál rosa-szabb aa élve maradottaknak ; ások egyenként hallottak el a törökhadak csapásai alatt a a ki utolsónak maradt, aa saenvedettlegtöbbet. Elbuktak mind harcolva, mig a kard csonka maradt a kezükben t nem kértek kegyelmet soha, BsokitőL Milyen nagyok, miiyen dicsek voltak éa--.--milyen kicsinyek lettünk mi azóta. * * * Budán a kereszt helyett a félhold ragyogtatta fényét; aa ország szive az ellenség keién. Onnan indultak ki a törökök keresztül kasul kalandozni, rabolni, gyújtogatni, gyilkolni, sivataggá lenni egy országot, melynek minden bűne az. hogy gyermekei véghetetlenül szeretik. Késő éj volt, midőn aa ilyen rabló csapatok egyik legnagyobbja elhagyta Budát a hnasau vonalban húzódott végig a Duna partján; elől as arábiai seregek színe, ntánnuk a jancaárság, Allah birodalmának virága, leghátul a nehéz ágy uk éa táraiekerek dübörögtek; úgy vonni, tak előre a legnagyobb némaeágban. mintha olyant érésiek volna, mint aki tndja, hogy gyilkolni megy, de a jog nem aa övé, hanem aaé a másiké, as áldozaté. Körülöltük aa éj még mélyebben hallgatolt, nem volt aki megállította volna őket, pedig ott volt Visegrád; az leginkább megtehette volna, de ea meghallgatott, mintha meg volt volna halra, már messziről lehetett látni a vár falain egy-egy sötétebb üreget, ott ásítoztak ki aa ágynk a holdvilágos, aiket éjszakába. Ha eszébe jutna valakinek elsütni egyet azok közül a hallgatag szörnyetegek közül, milyen azépen végig söpörhetné a Dana partja\', milyen azépen megtéphetné a magas porta dicsőségét a agy lövéssel talán egy országot menthetne meg; ds nem; aaok némák maradtak---- A törökök mehettek tovább; Visegrád hallgatott, itt nem mondta aenki, hogy megállj, ne tovább, hanem ott feljebb, Marót mellett egy gyenge ssekérsáncs megállította a győzelmes, pusztító sere-gst, melynek elócsepatsi visass fordultak, hogy tovább nincs nt A vértesek meredez: oldalától a Danáig szélesen be volt döntögetve as út tóból lefűrészeli évssá-aadoa fákkal a erős bástyát képestek, mely képes volna a legnagyobb hadsereget napokig fönntartani. E mögött a növéaygigaaok alkotta bástya mögött volt Dobozy táborhelye as utolsó .wekér aáncz. As őrszemek ott a aaek-erek tetején nagyon jól látták as ellenség dárdáinak fényesen csillogó hegyét, hanem nem szóltak, idő kell ahhoz, hogy ások oda át áttörhessék a bástyát, hssstalanul meg minek zavarnák az ide menekült bujdosók atvő seregét, hadd aludjanak aaok o.endeaen semmit sem sejtve. Ki tudja holnap holnapután leaa-e hova lehajtani fejüket? Ez volt aa atúleó menedéke a Dunán tal lakóknak ee a többi már ssürka, hsmvaa üszök halomba roskadt; hét-nyolca vármegyéből egy kit szekórsán cz. Ez alatt a török had mindig közelebb jött, már ott voltak a ledöntögelott ták tul.ó oldalán ; ekkor csillámlott végié- a Dana vlaén a hajnal első sugara s az iraámok ajkán megzendült a „La illah il Allah"; hosszan vontatva dörögte utánunk a törők sereg. A szekér sánca mögött ijedezve serkentek as alvó menekülők, mindenkinek volt valami félteni valója; legtöbb a férfiaknak : a hüaégea hit ves, a szerető ara, a leány, az anya. Dobozy kis csapatja már ekkor ott állt a táborhely köaepén, némán, mosdnlatian mint egy megtörhetetlen bástya, előttük Dobosy hó fehér paripán, aranynyal hímzett öltözetben és mind olyan halóvá* nyak, miod olyan nyugodtak voltak. a nő menekül most! Férjén a sor. As ifja hős vezér végig tekint kis seregén s aatán dicsőült arczosal tekintettek as égre: ¦\' Tied as élet,, tied a halál, tied a dicsőség: Isteni Isten! Isten! Ekkor kilőtték először és utoljára öblös fegyveröket a már néhány lépésnyi közelben rohanó törökökre, azok meg lépetve rettentek visaaa e nem várt üd vöslet elől, hogy egy pillanat múlva annál fokosottabb dühvel törjenek a hősök hőseire s a következő peresben egymásra omlott a két sereg, kar kar ellen, gyilok gyilok ellen. Hint mikor két óriási felhő ssakad egymásra süvölt az orkán, villám villámot ér a as a villám talán a felhők kiasökkenő vére ¦ a dörgés rája, mely földet mozdít meg sarkaiban; talán azoknak a felhő seregeknek a csata ordítása, halál üvöltése. Tis-hoas magyar .vitéz küsd száz-kétszáz töröknek gyilkoló gyűrűje kösepett; aat a kétség-beesett, eat aa állati düh riasztja ellenáll-katlana! as öldöklésre. Harminoz negyveneser ember összekeveredve, ef-y óriási toiocgé hömpölygő tömeg, melynek minden paránya halált hordoz magával, öl, gyilkol, As átdöfött szivekből ÍLtsaökkecő véraugár oda főcs-cseo a gyilkos -arcaára s as még büszke is ted lenni rája. Ott magyar tőrök egyszerre szúrták egymást keress ül, egyszerre bukwk a tomboló paripák alá s fogyó erejüket Cez-sseaaedve még egyszer markolatig döfik egymásba kardjaikat, hogy a következő peresben őrökre kibéküljenek. Vagy talán oda fönn is lépik egymás izmait, ontják egymás vérét? A tőrök vezér esalatt fölállította ágyait a néhány perci múlva mély dörrenés rázkódtatta meg a levegőt, asután egy második, harmadik, majd egyszerre tíz is, mintha valami rosas széliem hánykódnék óda lenn a föld gyomrában n rémülettől borzongna itt fönn 0 ami erő. földünk. S a bástya még állt erősen és ott belül a ssekérsáncs közepén még mindig mozdulatlanul, némán állt Dobosy éa kis magyar csapat. A nők, a kik védelemért jöttek ide, rémülve vonattak a sauc* magasabb, erí-sebb pontja mögé, ott volt közöttük Dobosy hitvese is; halovány volt ő ír. mint a többi, reszketeg félelem facsarta őssse as ó szivét is, mint a többinek, de azért nem rimánkodott, hiszen 6 neki erősnek kell lenni, mert Djboay hitvese ¦ mikor egy-egy el\'óvedtgolyó kiasakitott egy-egy embert a kis oiapatból csak Dobosy halovány arcaára s mozdulatlan, méltóságos alakjára tekintett s aa a mozdulatlan néma élő aaobor uj erőt adott leikének, nem engedte, hogy kétségbeessék. Otttnl a török vezér dühtől eltorzított aroscsal fetrengett bársony kerevetén. Órákig löveti már hasztalan a gátot, mely útját állta 8 sátorából végig nézhetett, kis, de bátor magyar seregen, mely még most is ott áll mosdnlatian. Most egyszerre elhallgattak as ágyak, a sátor s domb tetejéről eltűnt s csakhamar as ágyak torka meredezett át a bástyán ke resstül aa utolsó .zekérsáncsra. Ott fog. lelt állást e szörnyetegek mögött Sehiz-mail a jancaárság virágaival a láthatta mint söpör egy-egy jót iránysott golyó széles utosát; a magyer seregben; egyenként huliottak el ások 8 a hitvány porból drága sár lett a kiömlött vértől s a megsebzettek a fájdalomtól issonyuan jaí. galva, hörögve hevertek a piros tócsában, de a többiek mágjálltak, némán, mozdulatlan mint a kő, mely aem ball, aem iát, nem árts. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 31-én. 1884. törvényeknek nagyobb tartás* végett. Igazság .... mily rövid e mé gis mily nagy jelentőségű szó ez Ha az emberiség az igazság lelke által hagyná magát vezéreltetni, mily sok bajnak eleje vétetnék, mily sok -kai boldogabb volna a föld népe 1 Mióta a világegyetem a teremtő által elibe irt természeti tőrvények szerint működését megkezdette, mióta az emberiség gondolkozni tud, mindenki a maga belátása, gondolkozásmódja szerint az igazság főikeresésén fáradozik; de nagyon kevesen mondhatják el, hogy csak me gkőzeli-tóleg is föltalálták azt. Az emberi véges ész Ítélete szerint az igazság nem más: mint a jónak megismerése, követése, mások kai való. szives közlése, az mott ártatlanság tiszteletben, bee : mégis a nagy többség, jó ha csak tévedéssel és nem igazságtalan sággal vádolja óket. Miért van ez? . . . Miórt, hogy sz emberek kételkedők, bizalmatla. nok még azokkal szemben is, akikre semmi roszat nem tudnak, a kiknek életük egy nyitott könyv, melyből csak jótetteik olvashatók? Azért, mert egy velük basonállásu, foglalkozású egyénben már megcsa-lódtak s ennek az egynek hibájáért az egész osztályra a kárhoztatás kö veit dobálják. Pedig meg lehet, hogy ítéletük tévedésen alapul maga azon egyén, ki embertársát igazságtalannak bélyegezte: nem ős-meri önmagát, nem tud különbséget tenni a jó és gonosz kőzött s igy a kérdéses ügyben nem is tud helyes Ítéletet mondani, s a helyett, hogy igyekeznél; megösmerni az igazsá-elnyo-jgot, elhamarkodott ítéletével sújtja az\'azt, a kinek a nagy többség józan jutalmazása, a bűnnek erény tetése. Azonban az igazság kiszolgáltatása körül naponkint hallhatjuk a bűn- ] bírálata szerint mint néki. inkább igaza van Ilyen tévedésekkel az emberiség nagy családjában lépten-nyomon ta- panaszt. A szerintünk legigazságo- j 1Alkoztmk. Pedi? M ilTen sok kelle. sabb dolog is gyakran gyanúsítással, !meüenaéget okozó téTedé8eket okos részrehajlással bélyegeztetik 8 leg jobb meggyőződésünk alapján hozott ítéletünkért igazságtalansággal vádoltatunk. Miért van ez igy? Azért mert a hány ember, annyiféle fogalmat alkot magának az igazságról s éppen azért fölötte nehéz meghatározni, hogy ki halad a legegyenesebb nton, ki közelíti meg leginkább az igaz- A nemzetek felett nraikodó fejedelmek, s magas rangú fő- és minden rendű hivatalnokok, s egyáltalában az igazság kiszolgáltatásával megbizott egyének, a lelkiismeret szabadsága felett őrködő, a társadalmi rendet feltételezi belső b két hirdető, az erkölcs tisztaságára, az erény megkedveltetekére hivatott lelki pásztorok, mint a népnevelés terhes munkájával foglalkozók s egyáltalában a közpályán lelkiismeretes hűséggel munkálkodók mindannyian az igazságot keresik, igyekeznek azt másakkal is megismertetni, a tévelygőket az igazság tanainak követésére buzdítani. És ha egy hosszú életen keresztül a legnagyobb szorgalommal, a legtisztább lelkiismerettel igyekeztek is az igazság megismerésében előbb menni, azt másokkal is megértetni s legjobb meggyőződésűk szerint mondani ítéletet a rájuk bízott ttgyek- ! elővigyázattal ki lehetne kerülni. Mert az igazság lelke mindenkihez bekopogtat, hívatlanul is megjelen, még pedig mindig a legalkalmasabb időben, de többnyire zárt ajtókra talál. Igen, mert a sziv sugallatára, a leiek tiltó szózatára az anyagi ember süket marad; a megvesztegetett lelkiismeret szendergése közben nem hallja meg az igazság lelkének kopogtatását ... Az önérdek hát-térbe szorítja a közérdeket.... Sokszor az egyéni megggyőződés a hatalmassal szemben némává lesz s az igazság egyenes szava helyett hi-zelgést hazudik az ajak csak azért, hogy a hitvány testnek tényeimet szerezzen ; nem törődve embertársának napnál világosabb bizonyítékai val, hamis esküvel is kész erősíteni az ellenkezőt, csakhogy telhetetlen kívánságainak eleget tehessen, földi kincseit szaporíthassa. Embertársának megkárosítása, becsületének meg-csorbitása nem jő számításba, s elég vakmerő a világ előtt azzal kérkedni, hogy ő az igazság meg-vesztegethetlen védelmezője. Vannak emberek, kik szelídséget színlelve, a rut hízelgés álarczával kö-zeíitenek az ártatlanhoz, fejajánlják\' szolgálatukat, a jutalmazásról hallani sem akarnak, s midőn a kérdéses ügy-1 gyei megismerkedtek s a kiszemelt ál- j Sahismail ott fö.in a dombon kardját villogtatva harsány hangon rohamra ve-sónylé moat a jancaárokat ás ások sebes iramattal kapattak tői a hegyre, utáonnk a gyalogság ¦ megkerülve a ledöntőge. tett fákat, förgeteg gyanánt hömpölyögtek lefele a gyenge ssekórsánctr., hogy a követhető pererbon semmivé tegyenek; mindent, mi atjokat állja. A hegy lábáhos erve háromszoros .Allah* kiáltással törtek a sáuctra, akkor már Dobosy seregével fönn állt a szekerek fölött a törökök gyilkoló aorttlset aduk s a védőket vastag áthstlan füst ta-kará a szem elől s e sÜrü hamvas fátyol alól meg rémítőbben hangzott kí a sebesültek halál ordítása. Ugyanekkor aainct másik oldalát kőt lánozos golyó törte ke-resslül ssélee nyílást s.akitva as ingatag falon. A rettegő menekülők őrülten ro hanták, hogy menekülhessenek, de hova ? elő] a Duna, hátul a gyilkoló török sereg, a halálos ellenség. Két ellen közül ez alóbbí a halálosabb, ez utóbbi a kegyetlenebb. Dobozy amint viszatekintett. láthatta, mint toloogahaateternyi menekülő sereg, mint marad bátra egy-egy agyon nyomott agyon gáaolva. A. futók kötött van gyönyörű hitvese ?1 megnyugodott, bog., ott van, hisseo, ha eltaposva, halva fekasik ia le jobban jár, mintha a törökök kesébe kerül, igy csak meghal, amúgy meggyalázva kellene végig élni szomorú életét. Az ágyak még mindig dörögnek s gyilkos tűzőkkel elsöpörnek ellent, jó barátot a a halálra sebesített tömegek ha lomra hullanak e átkozódó halál-hörgo. sük kioos, képzelhetlen vonaglaauk a legistotiyabb irtózat megtestesülése. E fölö t a vonagló tömeg fölött küld Dobosy, kardja fényes karikát alkot • idozati báránynak gyöngéit kitapogatták: a legundokabb tervet készítik elő \'az ártatlannak megbuktatására, • zse beiknek megtöltésére; 8 ha a körmeik közé került szerencsétlen elég bátorsággal bír szemrehányást tenni a tőrt vető gonosz fajzatnak: Pilátusként mossák kezeiket s uni sono felhangon kiáltják: „ártatlan vagyok az igaz ember vérétől." .... Olyan sötét vérű alakok is találkoznak, akik embertársaikban az igazság védelmére emelt szózatot nemcsak kárhoztatják, de az öngondolkozást, a szellemi munkálkodást — a helyett hogy bátorítanák — megbénítani igyekeznek, sőt ba hatalmukban í liana egyenesen meg is tiltanák. Találkoznak, még pedig feles számmal olyanok is, akik alantos közegeiktől az igazság kimondását ellenszegülésnek, tiszteletlenségnek bélyegezik; azoknak népszerűségét a közügyek szolgálatában kifejtett unkásságukat gáncsolják, jó irányú törekvéseiket kicsinylő megjegyzéseikkel kisérik, ellenük izgatnak, elismerésre méltó szorgalmukat bűnül rójják fel s mellöket verve állítják, hogy: nekik van igazak, hogy a mit tesznek, azt az igazság lelke sugallja nékik. Természetesen az üldözőbe vett szegéuy ördögöknek hallgatniuk, a közügyek teréről vissza kell vonnlniok, ha nem akarják, hogy a hatalom pol-czán ülő, nagyképűsködő bíboros zsarnokok kiüssék kezükből a kenyér botját s elszéledjenek kenyér keresetr e még erőtelen családtagok. Az ilyen alakoskodó, az igazság szavait csak szájukban hordó kisebb-nagyobb óriásoknál hasztalan zörget az igazság lelke, mert a kebel — melynek szentélyében, a szivoltárán volna helye — üres .... a nemesebb érzelmek befogadására alkalmatlan; hideg, mint az északi sarklenger jéghegye, melyet a mindent megengedő szeretet is felolvasztani nem képes, engedékenységre bírni nem elég erős. Az ilyen helyen nem lakozhatik az igazság, bár eget rázó hangon hirdesse is, hogy ő belőle az igazság lelke szól. Ilyen s ezekhez hasonló utakon és eszközökkel keresik manapság so kan, nagyon sokan az igazságot. Hogy tévutakon járnak, s hogy a társadalomnak kiszámithatlan kárt okoznak, azt első tekintetre beláthatni ; mert az ilyenek mig egyrészről a jóhiszemű, tiszta lelkű embereknek erkölcseiket megrontják, másrészről az istentől nyert egyik leg-j szebb ajándékot, a szabad akaratot sl , levegőben e a felé döfött kopjak darabokra lórdelódtnek mielót árthattak volna neki, körülötte magas halomra nőtt már a tér a holttetemekből; olt feküssnek a magyar sereg köréje csoportosalt legjobb daliái; ajanosárság asioe java, a többieknek nem volt bátorságuk két lépésnél közelebb menni hozsa. Ámultán nézte est Sahismail a maga rohant, hogy a hőét élve vagy halva, de magáévá tegye. Karddal nyitott odáig magának utat, leszarva, leölve mindent ki útjába volt, mintegy : ellenség, jó barát. Add meg magad — kiált Dobosyra a közelbe érve, de a magyar hőa mögött egy gyenge reezketeg hang szólalt meg: ne még Mihály. A eze vető biivea volt, ki viaasajölt, hogy férjével együtt halhasson. Dobosyba mintha túlvilági erő sEÁlil volna, arctan márnám csak a megdicsőülés mosolyogott, hanem annak helyét valami szent őrület foglal (a el, a kard pőrgése már nem emberi erőtől jön s a közelében dühöngő ellen ajkig végig hasított fővel bukik a földre, egyiket a másik követi; Sahizmail meghátrált az első pillanatban, de mégir neki tüzelve magát, -árohan Dobosyra, hogv a következő peresben átdöfött melléből kibuggyanjon a vér. Fölállt most nyergében a magyar hős, végig tekintett a tolongó hadakon, már osak itt ott látott egy. egy kis magyar csapató, mint egy kis ssigetet a török sereg tengerében, azok is egyei.ként tűntek el szeme elől: as ár el-sodor\'.t őket. Fölölelte most gyönySrü fiatal hitvesét magához s lova oldalába vágta éles sarkantyúját megcsókolta neje ajkait aztán neki vágott a török seregnek, ások ijedve nyitottak utat as őrülten rohanó lovag előtt, csak mikor már a szabad tereken volt, ocsúdtak a törökök t várszom-ju ordítással rohantak utánna ssátau ez- ren egy lovag ellen, de as a lovag magyar volt. Dobozy lova roskadozol kes-dett a kettős teher alatt, nem birta tovább, fájdalmasan nyerítve bukott el. Csókolj meg Mihály, — esólt a fiatal szerelő nő — s amíg a hós férj keblén nyugodott, kirántotta annak tőrét s fölsse. kilva keblén a finom patyolatot markolatig döfte szivébe. Dobosy kétségbeesve vetette msgát üldöző elleneire — nem volt már s kiért meneküljön — a törökök diadal ordítással rohantak reá, hogy mag-ölják, agyon tapoesák, de Dobozy drágán adja életét négyen öten hullottak már le lovaikról csapásai alatt, a félénkek ijedesvs fordultak viasza, hogy meneküljenek a kétségbeesett elől. Sahismail távolról nézte as egyenetlen küzdelmet s leoldva fejéről hófekér tarbánját azt lobogtatva száguldott a küzdők felé s odaérve még mindig lobogtatta a béke jofét s megadásra azólítá föl a magyar hőst, de as kardjával felelt a es volt ntolsö veszedelme a kard a turbánba keveredett s mielőtt est kiszabadíthatta volna, egy kopja asivén szarta keresztül a legnagyobb magyar hónt: Dobozy halott volt. bahismruf részvéttel boralt a holt, fölé a aztán csak ennyit mondott: .Derék hőa volt, kár volt érte. Allah nagy ée halhatatlan." a * Ast a helyet hol ac utolsó ssekéraános hősei küzdöttek és buktak el máig ie „BaHaharez"-uak hivják ; az is a győső nevét teszi örökké nem aa elbakottét — Dobozy-a Basaharca dombja alatt már régen elporladt semmivé lett, as emléke mindég nagyobb, mindég dicsőbb és mi mindég kisebbek festünk asóta. nem a jónak, de a gonosznak ter jesztésére használják s igy lesznek a társadalom elöhaladásánafc sírásói, a jó ügy szolgálatában fáradságot nem ismerőnek erkölcsi gyilkosai. Hogy minő sors vár a társadalomra, ha annak tagjai az igazság keresésében tévelyegnek, s hogy az álpróféták hamis tudománya ellenében minő gyógyszereket lehetne és kellene alkalmazni s így az erkölcsi és társadalmi törvényeknek nagyobb tiszteletet biztosítani: arról befejező czikkemben fogok szólani. F1LEP ENDREI. Akasztás Z.-Egerszegen. A zala egerszegi kir, törvényszék {. hó 25-én reggeli 7 órakor hirdette ki gyilkosság büntette miatt vádolt Spíng-ler János és társai bűnügyében a m. kir. Curiának f. évi mája; hó 8-án kelt i .eléret, mely sserint Spingler János és Gmai-nica Erzsébet férj. Barát Pálné kötéláltali balálra, Skalits Mátyás pedig életfogytig\' lan tartó fegyházra ítéltettek. Ugyancsak felolvastatott ő cs. ée kir. Felségének esen ilélre vesetett legfelsőbb elhatárolása, mely sserint vádlottak ellen a törvényes igaz-ságaso Igái tatás rendes lefolyásának bekö-vetkeiéaét megengedte. As itélet kihirdetése után elnök felhívta vádlottakat, váljon as ítéletet megértették-e, míre" Spiogier János ós Gmai-nícs Erzse vádlottak igennel feleltek, Skalits Mátyással az Ítélet Matyasetz István felesküdött törvényszéki tolmács által vend nyelven, kőröltetett. A barmxdfoku bírósági itélet foganatosítására július hó 26-ának reggeli 6 órá-kitüsetett s az itélet végrehajtására Somogy János törvényszékibiró úr kiküldetett. Végül Szeget\' latrán elnök úr a h Jy-zet komolyságához mértssavakban figyelmeztette vádlottakat, hogy mintán számukra e földön többé .kegyelem nincs, leszámolva teljesoa n földi léttel, szálljanak önmagukba, forduljanak Istenhez, mint kinél egyedül van részükre irgalom, bánják meg szivükből elkövetett nagy vétküket s fogadják lelkük épülésére a földi létból hátralevő idejüket, hallgassák áhitattal as egyház férfiának vigasztaló s a nagy ntra elúkeszitő szavait. — A halálra ítélt két bűnös az itélet kihirdetése után borzasztó helyzetüknek egész tudatában, teljesen megtörve távozott a teremből és külön cellsb > vezettettek, hol a rémes egy nspot töltik. A lelki atyai tetendőket Goiaimcs Erzse mellett Szabó Károly nyng. plebánoeós abelybeli fegyház lelkésze. Spingler János mellett p^dig Simon István helyb. segédlelkész úr teljesitik. — Magát a büotéoyt a következőkben adjuk: Barát Pál volt lendrai cserhegyi lakos Zala-Egerszogen lopás büntette miatt 1 Yj évig fogva volt. Esen idő alatt neje bi.üi. Otoiinici Erzse már 1882 év. végén, térje élete ellen törő ess ne megvalósításával foglalkozott. Skálits Mátyás Spiogier János közbenjárásával 1884. év januát hó elején cselédjének felfogadta, vele csakhamar belső szerelmi viszonyba lépett s férje élete ellen irányuló tervé, melybe Spingler János már előbb beavatva volt. vele közö.te, neki jövőjére nézve hizelgŐ Ígéreteket lett, Spioglernek is anyagi haszonban való részesítéseket gért s as iszonyú terv végrehajtására Spingler ésSkálits vele szövetkeztek. ElsŐ megállapodásuk sserint Spingler és Skálits február hó 10-én, midőn Barát Pál börtonbün etéaének kiállása után hi-zh jön, elé akartak menni, hogy az utón megölik s ha esetleg Gyorfy Ignác, aki Barátnak a lopásban bűnrészese volt, s le egy időre lett elitélve, szintén Baráttal jő együtt hasa, ast is megölik, hogy Őket fai ne fedezhesse. Később e tervvel (elhagytak, mert nem tndták, a kiszabadul áa napján jön-e meg Barát amely uton jón hasa. Barát Pál február hó 11 én hasa érkezett s neje kavet készített neki s a kávéba higany, ttettde a férj ivás közben a higanyt észrevette, nejét ezért megfeddette s kijelentette, hogy esért Leodván a bíró ságnak feljelenti. Gmainics Erzae még azon este átment közelben lakó Spinglerókhoz, hol Skálits is volt, elbeszélte a higanyos kávéval tett kúérlet sikertelenségét asonnal s egyúttal, hogy férje feladással fenyegette. Ekkor közösen e határozták, hogy ha Barát elindul. Spiogier és Skálits utána mennek s sz nton kivégzik. Est nem valósíthatták meg, mert Barát otthonn midi, amit Gmainios Erzse értésükre adott. Február 12-éu Barát elbocsátotta a szolgálatból Skálicsot, aki azonban nem távozott el Caerbegyről, hanem 13-án Spingiernél tartózkodott moly napon délelőtt Barát szolgálóját Spíoglerhez küldte, boay 5 frt tartozását fizesse meg. Gmiiaici Ersse pedig a szolgáló által alattomban azt izente Spingler és Sfcalítanak, hogy estére jöjjenek el s teljesítsék az ígéreteket. Válassi zenét Ük igenlő volt s éjjel 11 órakor meg is jelentek a Gmai-oioa Ersse kétszer is jött hozzájuk, hogy férje még nem alszik, míg férje elaludván, est hírül adta nekik. Gmaínics Ersse szolgálójával, kit magával hívott, kint maradt, mig Spingler ée Skálits bementek s Barátot megfojtották. A virradat köztedvén, a gyilkosok a hullát a bázpadláaára_ emelték fel sa polyva alá rejtették s íí>-én hajnal e\'Őtt Barky Mihály pincéjébe vitték át, mely pincének kulcsa Gmainics Erzaénél volt s ott elásták. Gmainics Erzse február 23-án Mura-SzerdehWyre ment férje teatvérjébez z kérdezte, hogy nem volt e férje ott, mert 14-én korán reggel hazairól eltávozott s azóta nem jött haza. Február 25-én a gyilkosok a postahát majornál a MnrsSfolysm partjára egy rongyos tárcát, melyben Barátnak 1869. év szept. 9-én kelt házassági szerződése is volt és véres papírdarabot helyeztek el, á vizbe pedig egy twisznyit és k-alapot dobtak vélmények más irányba terelése céljából. Még az nap három egyén a lend-vaj járás szóig ab íróságánál jelentést tett írásban esen tárgyakról, melyeket a folyó partján megtaláltak. A felmerült gyanuo-kok alapján a szolgabirósag által Skalica kihaltgattatváo, hosszas vonakodás után végtére előadta, hogy Barátné rábeszélés folytán Spinglerrel együtt Barátot megfojtották és hogy Berki pincéjébe elásták. Mindjárt az itélet kihirdetéte után Boschán Gyula és Weiaz Izidor védő ügyvédek védenceik nevében távirati uton küldöttek el Ű Felségéhez a kérvényt a halálbüntetésnek életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre való megváltoztatása tárgyában, de válasz nem jött. A siralomházban. A sötétes szoba oldalfalánál egy kis asztal van elhelyezve fekete lepellel, közepén feszülni, két gyertyával. Egy ágy, két ssék és egy pad, ennyiből áll a szoba bútorzata. E^y székén a háláira itélt, vele szemben\'a lelkész foglal helyet. Spingler horvát nyelvű imakönyvböl olvasgat és bűnbánatra készül, kötőmben megadással viseli sorsát s meg van győződve, hogy megérdemelte azt. A nő izgatottabb, sokkal jobban ragaszkodik az éleihez. A lelkészek a királyi kegyelmet mint halovány remény su-gárt felemlítik ugyan nekik, de azért a halálra, melynek bekövetkezése sokkal vatóssinübb elkéssitik őket. A nő délelőtt, Spingler délután réssesül a bűnbánat szentségében. Mindkettő végrendel késik. Spingler-nek csak ruhája és takác&szerszáma van. A nő meglehetős vagyonnal (állítólag 5—6000 frt értékben) bir. Állalánoa Örökösévé Kodba Márton alsó-lendvai hegyi lakos unoka bátyját tette. Több kisebb összeget hagy -egyes kereszt gyermekeinek és rokonainak 100—100 frtos alapítványt édes atyja és éde<> anyjáért évenkint mondandó egy-egy Öreg misére, 100 frto-sst saját lelke üdvéért évejkért mondandó öreg misére, 50 frtoaal férje lelke üdvéért mondandó kis misére, mindezek sz a.-lendvai plébánia templpmban mondandók saz alapok kezelése as ottani plébánosra bizatik. 100 frtos alapítványt tett a helybeli börtön kápolnában mondandó öreg mieére. 200 forintot hagyott védő ügyvédjének, 100 irtot a börtöoőrökook, 20 irtot a fogházfelUgyelőnek, 10 frlot a fogházórmesternek. A napot meglehetős nyugodtsággal töltötték, lelkészeik kevés pihenőt kivéve mindig mellettük voltak. Spingler kérte a leikésst, hogy András nevü fívéréhea intézendő levélben nevében tőle, atyja neje férjesett nővére Ós ennek gyermekei-\' töl bocsánatot kérjen, hogy reájuk ily megbélyegző szégyent hozott. Délután már készül a bitófa ás a koporsók a megyeház udvarán, a fejsrecsa-pások jól kivehetően behallatszanak, de nem tudják, hogy őket illetik s figyelmen kivül hagyják. Különös óhaját étel vagy ital iránt egyik sem fejesi ki, hanem belenyugszik abba, ami>. hoznak. A nő este bort kíván, 3 decit kap, majd imádkozik és sírdogál. Spingler lenyugszik, megun-vau ások Ülést. Az akasztás 26 án 7k8 órakor indul a küldöttség a permetező esőben a vesztőhelyre, a tágas barlÖn udvar északkeleti részén e célra szánt külön helyiségre, bekerítve magss falakkal. A két bitófa mögött áll Kozárek két pribékjével. Megkondul a börtonkápotna lélekharangja s elfojtott lélekzettel várják ásott levők a közelgő ítélteket. Elől jő Spingler a lelkész s a fogház felügyelő karján, ingadozó, sót majdnem roskatag léptekkel, teljesen megtörve, ssemeit behunyva, közbe szüntelen csókolja a feszületet, utánna határozott léptekkel a nő a lelkész és a fogház-Őrmester által vezetve, szemeit körülhordozza, vad tekintetet vet a bitófára; kesében imakönyve és zsebkendője. Az itélet felolvasása után a kiküldött Somogy bíró úr átadja as elitélteket Bee-senyey kir. ügyész urnák, a k a hóhérhoz fordul e szavakkal: .Hóhérjátadom önnek Spingler Jáooat, hogy a kimondó^ HUSZONHARMADIK fiVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JTTLIUS 31 éu 1884. halálos ítéletet rajta végrehajtsa!" A hóhér embereivel végzetes munkájához S óra 27 perckor hozzáfog, az elítéli „Bo ctiánBanak meg a tekintetes urak* asava-kat aüg mondhatta ki, már nyakán volí a kötél. A hóhér bámulatos gyorsasággal vá gezte munkáját b féipercamalva jelentette, hogy Spingler meghalt. Majd Gmainics Ernáét adja ét a kir Ügyészúr a hóhérnak a ki siránkozva könyörög hogy mentsék meg életét. Ennél másfélpercmulva jelsn telte a hóhér, hogy meghalt. Sokkal pirosabb életereje volt. A kivégzés utáu Szabó Károly l e 1 k é s z úr egy miatyánk és üdvözletet mondott a kisten védtek lelki üdvéért. Dr. Mangin Károly törvényszéki, dr. Graoer ádolf böriönorvos és dr. Isóó Já nos gyakorló orvos urak 18 peres mulya consfatállák, hogy aazivverése meg-Bzünt, meiy után méd 45 peresig maradtak függve a kivégzettéit, a bitúíáo s csak asulán vé\'ettek le s vitettek a ballottas szobába, bol a koporsók már készen voltak. Végül megemlítjük, hogy a né ki végeztetéséoek reggelén végrendeletét réssben megvállostatta. Kobda Márton, kit végrendeletében örökösévé tett, nem jött meg. Eljött azonban meggyilkolt férjének lestvére s a siralomházban meg. látogatta, miért is a nÓ általános örökösévé pótvógrendeletébeo est tette. . Zalamegye." Utasítás a járványos cholera tárgyában. (Folytatás <5* vége} 26. §. A szegény nélkülöző és ügyefogyott egyének, hanem betegek in, tápszerei kel és tariózkodáai helyiiéggel ellátandók ; be-tegüiésesetébeo pedig minden vagyonlslan orvosi felügyelet alá helyeaendŐéd a aiük-séges gyógyszerekkel is ellátandó. A lakosság kellőleg figyelmeztessék, hogy kontár gyógyilók\'ól, kik ellen különben is a megfelelő eijárás megindítandó, úgyszintén a titkos szerek használatától, saját érdekében — óvakodjék; b-.te-güíéa rse\'.éo p-dig azoooal orvoshoz folyamodjék. 27. §. Egéasségollfloes élelmiszerek — mini éretlen gyümölcs, állott hús, romlott halak stb. árultatása Bsigoraan eltiltandó. 28. §¦ A hatóságok a vasúti, vízszabályozási s általában nagyobb közmunkák létesítésénél foglalkozó munkások keiló elhelyezése, a bategekszámára kórházak létesítése, azoknak gyógykesseléseésápol atásairánt az illető vállalkozókat, kik minderre különben is szerződésileg köteles ve vannak teljes erélylyel szorítsák. 29. §. A járvány mozgalmának hatósági felüiőrkodósóre nézve következő léazen szemmel tartandó 1. Mihelyt a cholerának csak egyeseié is mutatkozott, az rögtön a hatóságnak feljelentendő, mely azt haladéktalanul a magyar királyi belügyminisztt-rium tudomására juttatja 2. E betegség felmerülte estén azonnal intézkedés teendő hogy a fönnálló aza bályok értelmében hatóságilag megálla-piitassék: vájjon e kór járványos jelleggel lépette-e fel vagy sem ? 3. Ha a kór járványosán mutatkozik, ha t. i. ugyanazon vagy aránylag rövid idő alatt valamely kösségnek atcsájában, vagy hasában 4 — 5 nél több oholera-be-t\'güléai eset fordul elő akkor a fennebb elősorolt és még alább következő orvosrendőri óv-és gyogyintézkedések azonnal életbeléptetendók éi foganatosításuk hatóságilag asorosan ellenőrizendók. 4. Ha a járvány folytán megbetegítitek halálozási százaléka magasszámot ért el, vagy ha gyakori hirtelenbalálosási esetekésslelteinek: akkor a betegek könyebb gyogykeselés, úgyszintén as óv intézkedések sikeresebb ellenőrzése tekintetéből, a hatósági terület járvány kerületekre felosztandó mely mindenikére nézve a megtelő számú egészségi közeg kirendelendő. Ugyanekkor a lakósok nagyobb csoporluláaai is betilthatok ;a szük séghez képes az iskolák bezárása ís elrendel hetős a mennyiben cholera-járvány helyén netán nagyobb katonai Össpootositásavagy szállásolás terveztetnék, a hatóság enneka járvány tartama idejére való bessüntetése iránt a kelő lépéseket megteszi. A hatóságok, a helyvisaonyok ós a szomszéd törvényhatósági terület kereskedelmi erdekeinek ssem előtt tartása mellett a heti és oi-dzágoB vásárokat a szükséghez képest, a járvány idejére betilthatják; úgyszintén a bucsujáratofc és éjjeli döseőléaek botiltá->a iránt is intézkedhetnek. 5. A járvány állása as ./¦ ideeárt rovatos kimutatási minta szerint, egyes rovatainál kitöltess mellett helyesen óeseszámiiott főösszeggel ellátva,s a hatósági-erüieteksserint egy tábla Dán öezsseálUve 8 napi idő közbén fel térj esztendő. 6. A járvány megszűntének kihirdetése batoaágiíag esskölendő, s a eljárás ós foganatba vett orvozrendŐri intézkedések ugy-szintén as orvosi segyébsiemélyset magatartását magában folaló sárjelenlós, a járvány egésstartaltnára "ólé rovatos kimu- tatás kíséretében, a magyar király i belü\'gy-raíníprteriamhos fel térjesztendő so. §. Az esen szabályzat ellen vétők közigazgatási uton pénzbírsággal fényi t- h-tfik. Nyílt levél. Tekintetes Szerkesztő Úr! Becses lapja f. évi július hó 20.-án kelt Mamában \' .Gyilko-ság" czim alatt megjelent közlemény szerint a vrataai-cecsi s-gédjegyző borozás közbeu aa ottani tanítót agyonlőtte. Mintán esen hír a megtörtént esettel homlokegyenest elieokezó tényt tartalmaz, s valóságot nélkülözve teljesen elfordítva adatik elő, legyen jzabad annak helyreigazítása végett a következőket megjegyezni: Folyó hó 7-én a vrr.tasineczi körjegyző, aonak segédje és Hajnal Bernát ottani tunitó a helységi korcsmában lévén — előbbiek 10—11 óra körül hasa tértek. Mintegy fél óra múlva követte a tanító ís, s a jegyző lakásákos érve a már ágyban fekvő jegyzősegédet felhív-ta, hogy az asztalon levő, állítólag gyogy-ssert tartalmazó pálinkás üvegből igyék; ez azonban a felhívási vísssautasitva a tanitót felkérte, hogy hagyjon neki békét, mert aludni akar, s a jövevényt figyelmen kívül hagyva, arcscsal a fal felé fordult. Erre as elkspatott tanító a jegyző-nek az ajtó mellett függő fagy vérét megragadta, s e szavakkal: „Ha nem iszol agyoolőlekl" a ravaszt felbujt a, s a mit sem sejtő segédjegysöre osélsott. Az első ravass leeresstése eredménytelen lévén — a vakmerő tettes nyomban leeresztette a másodikat is, a fegyver eldördült, a töltény a csőmben át a belökte fúródva a szerencsétlen s már már szuoyadó segédjegyzőnek majd 12 órai kíqos szenvedés után bekövetkezett gyászos halálát idézte elő, Különös, hogy az egész eset folyamán a szobában szinte jelen volt kör jegyző, ki a szerencsétlenségnek kellő időben elejét vehette volna, mit sem tett annak megakadályozására. A gyilkos állítólag a csáktornyai kir. jbiróság fogházában várja méltó büntetését, Kiváló tisstelette) Alsó-Lendván, 1884 jul. 15. alázatos szolgája: Zákö Elek. Hírek. — Kérelem a t. szálloda és korcsmáros urakhoz. Házi szolgám Nemeta János bellatmci illetőségű egyén tőlem e hó 28 áról 29 ére átmenő éjjelen meg-Bzőköt: s többfélét el is lopoti. Ha a t. szállodatulajdonos és korccsmároB urakhoz nevezett egyén ese tleg üzletbe lép -ugy igen kérem az illető urat, hogy azt tudtomra adja, illetve hatóságilag azonnal letartóztatni szíveskedjék. W&j-dits Imre, a „Vadember" szálloda tu lajdoooaoaa Wamsdon. — Az óvodai zár ünnepély f. hó \'?l-e.ii igen szépen folyt lo. Már tobbasőr volt alkalmnnk Kemény Jéssef nr ós neje, született: M i 1 e t s Mária uroŐ buzgalmáról meggyőződni, de az — amit es alkalommal bemutattak, fölüláli minden eddigi eredményen s a legszigorúbb szakértői\' bírálat is csak elismerőleg nyilatkozhatnék róla. Ezúttal k-fejezzük abbeli meggyőződésünket is, hogy annak, misserint az eddig tartott sár Ünnepélyek alkalmával a bemutatott eredméuyt a szakértői vélemény nem valami jó szemmel mérte — nem a kisdednevelők, ba nem as ég tudja; mi czélbél túlzott eredményeket fitogtatni szerető előd s as általa, túlzott várakozásokhoz ssoktatott szülök voltak okai. — mely kétoldalú okozatforrásnak mindegyik. — bátran állíthatjuk — a k:sdcdnevelés valódi cséljának tudásá\'ől volt legtisztább. A kÍBdednevelés s ezzel kapcsolatosan az óvoda czélja a gyermekek testi és szellemi fejlődésének alkalmat nyújtani, elósegiteni óvás és ssoktatás által. Feladata tehát • szülői háznak nevelési essköseit a szoros értelemben vett ápolás kivételével érvényesíteni. Ezsel mindent kimondtunk. Ki-mondtuk as ítéletet az oly óvodai nevetési reodsaer felett, meiy a fejlődő gyér-mekagyat tengernyi versesetekkel uaalva — a további fejlődés rovására brilliros, — mely a csétsatos nevelői buzgalom verejtékein, as inatlan kisded keséktől teljesen ssüsen késsült kézimunkákkal páváskodik, amit ós ügye késik ssitakérget kötni a laikus szülők szemei elé. — A gyermekek testi és szellemi fej Ődésének rovására történő efajta ssemkűtösdít — a nevelők dicséretére mondassákI — es alkalommal ?em tapassialtnnk. A Keménypár ugy lá\'szik már előbb tisztában lehetett az itteni óvodai rendszeri illeíőleg Bzüksé j gessé vált reformmal; de est — igen okosan — lépésről-lépésre vitték kérésziül, mig \\ égre es évben már a sárüane- pélyen — anélkül, hogy a sok atemkötí sallang elmaradiis feli unt volna — bemutatták as óvodát olyanul, aminőül ast minden szakértő óhajtja, — Hallottunk igen kedves, a kisdedet haagterje delménsk es képességének megfelelő da losat; láttánk mulattató, éssfejlesstő gyermekjátékokat, minő p. a „vasút-" és „posta-játék"; tapasztaltuk, hogy kellő Buly van fektetve a nagyfontosságú gyermek-tornászásra ; szávai, hogy a testi és szellemi fejlesztés egyensúlyban tartására van irányozva a jelenleg érvényesülő óvodai rendszer. — Mi szivünkből gratulálunk a derék nevelő-párnak, hogy szép jövő elé nésŐ óvodánkat ily szakértői tapintatossággal vezették és adták vissza valódi feladatának és cséljának. Kívánunk nekik ezen — a jelenvolt laikus közönség által is örömmel fogadott — irányban, a kisded-nevelésügy javára, kitartást! — Vakmerő betöréses lopás. Folyó hó 26 áról 27 re átmenő éjjel ismeretlen tettesek bemásztak as iskola ulcsai oldalról néhai Vlasits Antal kertjébe s onnét kibontották Grünhut Fülöp gabnaraktárának két lábnyi vastag falát, azigy nyert lyukon át kieresztettek mintegy 5 — 6 mmáxss busát s ezt a kerítésen át ssákokban kiadogatva kocsira rakták. A rendőrség a tetteseket erélyesen nyomóssá; de kell is, hogy minden eröt megfeszítve as ily vakmerő betörőket felfedezze, mert ha ilyesmi felfedezetlen és megtorlatlanul marad, az csak bátorságot ad az ismétlésre. — öngyilkosság. Lapunk zártakor vesssük a megrendiiŐ hírt, hogy Hon csilovics Emil, 48. esredbeli főhadnagy revolverrel vetett vé^et életének. — Nyilatkozat Mintán a Benczik-féle sertéstelep ellen irányuló hír beküldőjének as ál\'ala érintett felek tévesen Fongrács Adolf urat hiszik, eonóifogva kijelentjük, hogy nem tőle, oem íb nagy-kanizsai, hanem egy innen távollakó, de — mint itteni házlalajdo-n s — érdekelt egyéntől vettük azt. — Szerencsétlenség. A Zöldfa-utczában a napokban egy kocsis a hám-kötnlek levétene nélkül hagyta magukra lovait. E ek valamitől megijedtek és elakartak Bsaladni. Ezt a kocsis észre-vette; utánuk szaladl; a gyeplőt leakarta a lőcsről oldani, hogy feltartóztassa őket; de szerencsétlenül járt, mert láb a kerék közé került és eltört. — Badacsonyból vesszük a következő sorokat: „Az; hiszem, kevesen lesznek, kik badacsonyi, mint berendezett fürdőhelyiséget ismerik, mert csak a legutóbbi időkbea alakult egy részvényiár-Bulat, mely a Badacsony tövében fürdőhelyet rendeseit be és es, tekintve fennál-iáiának rövid idejét, sót ennekdacaárz., eléggé kielégítő, kényelmes, e már festői földrajzi fekvésében búja gyors emelkedésének zálogát. Most még — hogy ngy mondjuk — pongyolában van, de látszik, hogy szép Bzabása van annak a ruhának, mit nemiokára magára fog ölteni. Már is igen szép és válogatott közönség látogatottságának örvend. Ami a fürdót magát illeti, meglátjuk benne mindazt, amit egy kisebb rangú fürdőtől válhatunk, b nemcsak as emiitett részvény-tár -aula:, hanem a fürdőhelyiség életrevaló derék vendéglőse is mindent elkövet, hogy akík ide jönnek üdülni, nemcsak ne panaszkodhassanak, hanem élvesetet találjanak, amit itt különben a gyönyörű természet pazar bőségbeo/ nyújt iép* teo-nyomon. Az egéss Balaton mentén (Füredet nem ssámílva, de est nem is említhetjük a többi balatoni fürdőkkel egyu.t) »a egy almádi\'\'fardŐt kivéve, mely ssiute as utóbbi időben nyilt meg, egy sincs, mely Badacsonynyal verse-nveshetae, s ha a fürdő melletti kert is jobban kifejlődik, úgy semmi kívánni valót nem hagy bátra. Nagymérvű látogatottságának bizonyítéka as, hogy előleges órteeités nélkül lakás nehezen kap-hatú. — Mikor nagy a hőség, hogy szinte kívánkozunk a hűvösre ás esetleg nem akarunk fürdeni,: nem kell lefüggönyözött ezobában ásítozva lesni, mig a forróság csökkenik, ott a számtalan, asép kirtodulaai hely, bova elmehetünk a legrekkenőbb melegségben is, mei t mist* diofelé a iák terebélyes lombjai alatt baladunk s folyvást gyönyörködhetünk a Balaton majd asnrkék sima tükrében, majd sajgó fodros hullámaiban. — Aki kedvét leli a hegymássas mesterségében, az töltneti itt kedvét, mert van meg mászni való hegy elég, csak győzze. S ha as ily élvezetet mással is megakarja osstani, mindig talál a fürdővendégek köat „vállalkozókat," kik készséggel szegődnek társul egy-agy ily kiránduláshoz, melyoknek nemcsak régéasetí bálterük van, hanem Össze vannak kötve geológiai feladatok megoldásával ís, ameny-nyiben a magunkkal viti Badacsonyi nektárt elrejtjük egy-egy hűvös szikla hasadékb -, amit rendesen csak nehezen lehet megtalálni, de addtg kutatunk min decfetó a ssíkíarepedesekben, mig rá akadunk, s akkor tanulmányozhatják, ha vájjon astidíluviális lerakodmásy - e vagy nem ? A balatOD-fnredi vendégek Bek Badacsony rendes kirándulási pontjuk. A napokban k sok kirándulót hozott ide a .Kisfaludy " gősös, s volt pezsgő élet, jó kedv és a „Hablány" vendéglőben szépen sikerűit tánatvigalom. Haaem ssegény kirándulók visszafelé éresték a felkorbácsolt Balaton haragját, mert kegyetlenül megtánezohatták a hullámok a .Kisfaludyt." Ily változatos Bsórakosásban csöppennek i\'.t a perczek as idő feneketlen tengerébe. Arról sem panaszkodhatunk, hogy z- ueélvezetben nem részesülnénk, ezt megszerzi a ta-polcsai zenekar, mely ide van szerződtetve ax egéss fürdő évadra. Zene hangjai mellett ébredünk fel és azok mellett nyugszunk le. Hogy azonheo a fürdővendégek egyáltalán semmiben sem szenvedjenek nélkülözést, átadhatjuk msguo-kat a színházi műélvezetnek is. Ugyanis ösv. Keresstélyné kis társulatával tart a .Hablány* termében előadásokat. Nem akarjuk előadásaikra a kritika komoly mértékét alkalmacni, hanem szó a mi szó, meglehe\'ös összevágó játékukkal és ügyes énekükkel szaporítják ssórakozá sainkat, amiért csak elismeréssel és köszönettel tartozunk nekik. Amint az elŐs-méoyck matatják, Badacsony és Almádi a „haegemoniáért" harczolni fognab. És ecsel futólagosan kopottas ecsettel lemásoltam volna as itteni életet. Aki nem hiszi — próbálja meg. Tersáncsky Kálmán. — Tüz. Thomka Endre urnák sza badbegyi pinozéjs a mellette levő gabo-nassztaggal együtt július 29 ére virradóra tüz martaléka lón. A tüs gyújtogatás folytán keletkezhetett — A zalaegerszegi zsidóellenes zavargások bűnügyében a budapesti büntető törvényszéknek a helyszínére kiküldött bírósága már kihirdette ítéletét, ítélete a következő: Lázadásra való fel-bujtásért és aláz..dásbán való részvételért mint tettesek Schreiner F. 7, Gerencsér István 5, Bali Kálmán 4 évi fegyházra; lázadásért mint tettesek Hajgaló Pál iyk, Uoger Ferencs, Mór György, Pucher Károly, Horváth József, Andor, Csaló Kis Mihály, Fehér Láaló, Szabó János, Vörös Borooyák György egy-egy évi börtönre, Reinagli Júlia, Borsics Anna, Borsics Bosa Horváth Viktória, Bor Teres, Csiszár Maria 10—10 havi, Horváth József 9 havi, Kőcse Térés 8, Varga József, Csiszár Teréz, Horvát György, Soós István, Horvá-h János, Gál József, Molnár György, Horváth István, Kerkay Vendel Nagy János, Sohár József Csiaaár Vendel Janssó György Vörös Péter Kerkai Gáza 6—6 havi börtönre; súlyos testi sértés vétségeért Hajgató József 4 havi fogházra, hatóság elleni engedetlenségre való izgatásért Farkas Kenyeres Ferencs, Ko-vácfl Bagó Károly 3 napi államfoghásra és tis forint pénsbiraágra, könnyű testi sértés vétségéért ifjú Boronyák Vendel 2 havi fogházra és tíz forint pénzbüntetésre, talált tárgyak jogtalan elsajátításáért Farkas Erzsébet, Kiss Ssabó Anna, Németh Pele Katalin, Rektorik Takács Terézia 8—8 napi fogházra és tíz forint pénzbüntetésre Ítéltetlek. Többi 76 vádlott fölmenteiét!. Vádlottak három kivételével mind felebbeztek. Schreíner Gerencsér és Baly kivételével a letartóztattak ssabadlábra helyeztettek. — A gelsel Oltár a napokban félig leégett. A tüs keletkesésének oka iránt nincsenek ttsstábsn; egyik, a másik fejére hárítja a vigyázatlanságot azok közöl, kiknek as oltár körüli teendőkben rendeskedésben fnnetiójuk ssokott lenni A dologban — mely ssomorn kimenetelűvé is lehetett volna — as a szerencse, hogy a veszély idejében éssrevétetvén. elnyomatott. — Gyászhír. SsombathelyrŐl írják: Vasárnap délután kisértük örök nyugalomra felsŐ-poiyai BortalanŐy Imre magánzót volt városi Un ácsos t Bertalanffy Jóssef sserkesstő atyját. Átemelés egyike volt a iegimpoaánsabbaknak, melyek Szombathelyen aa utóbbi időkben előfordultak. Olt voltak: a megyei és városi hatóságok ugy Bsámos testületen kivül as összec értelmiség. A halotas kocsi telve volt a le^dissesebb koszorúkkal melyeket a megboldogultnak nagy családja és tisztelői küldtek. A gyássssertartási Puly kanonok végeste nyolez lelkóas segédletével. Nagy és tisatelt családot hagyott hátra példásan tölte be ember hivatását nyugodjék békével. A család által aiadott gyászjelentés igy ssól: „özv. Bertalanffy Imréné a saját és mostoha fiai: Bertalanffy Gy. lékai esp. pleb.,Ber> talanffy Teodós Imre sz.-benedekrendi áld. bakooybéli jóaság kormány só, Bertalanffy Jóssef nyomdatulajdonos és neje, saül. Hölz- Eugénia, agy gyermekei: Imre, Iván, Irma és Sarolta; Bertalanffy Viktor vasvári gyógyszerész és ne]e, szül. Kssal Aranka, esek gyermek a : Ilonka: — és édes gyermekei : Bertalanffy Emma és férje Ssecsődy Kálmán földbirtokos, ecet gyermekei: Miklós és Clotilda; Bertalanffy Berta és Eugénia, végre Benda Károly német-újvári ügyvéd éa neje, ssül. Bolla Mariska, esek gyermekei ; László és Stefánia ét % siámoa rokonság nevében ís megtört szívvel jelentik a legjobb férj, illetve édes atyjuk, ipjuk és nagyatyjuk, ugy mostoha atyjának felsőpulyai Bertalanffy Imre-.magánsónak, Szombathely város egykori tanácsosának, f. é. július hó 26-án d. e. 10 órakor, mnukas élete 81-ik, boldog házasságok 28-ik évében a haldoklók szentségének áhítatos felvétele után, végelgyengülés következtében törtónt gyászos elhunytát Szombathely. 1884. évi július hó 26 án. As örök világosság fényeskedjék neki !* — Békák mint halklnzók. Hogy a békák nagyban nyugtalanítják a halakat különösen as ivás idején, az már több alkalommal voH megemlítve a szak-közlöny ókben. Ujabban e tényről ogy uj esetet olvasunk a„WaidmaD08 Heil"-ban, mely következő: Egy tó kihalászása alkalmával a zsilipeken a vis lebo-csáltatott, ugy, hogy az körőlbelül 25 cm. mély maradt; a halászat-felügyelő sötétebb sarokban egy oldalt fekvő halat vett észre, mely hasztalanul erőlködött helyzetéből szabadulni. Közelebb lépve egy békát látott tspadni a szegény állathoz. Gyorsan egy kézi háló után sietett s s halat kifogta; csak midőn kiborította a hálót, eresztette el áldozatát a béka. Megvizsgálva a 15 cm. hossza halat, látta, hogy ez a közepe táján a béka előlábai által annyira összeszorítva lett, hogy a hasba a lábaknak megfelelő 6 mm. mély sebek képződtek. Ha a felügyelő nem veszi észre, valószínűleg elpusztul a hah Ezen tény is eléggé igazolja, hogy h békák sokkal árlal-massabbak, mint a milyennek tartani szoktak. — Hogyan vadásznak a szibériaiak! Köztudomású dolog, hogy a szibériaiak szenvedély«r^vadástok. csakkogy lőfegyvert ritkán használnak, inkább csap. dákkal fogják a vadat, ezek felállításában olyan rendkívüli ügyességet tanúsítanak, hogy e tekinletbea mi európaiak is sokat tanulhatnánk tőlük. Leginkább az úgynevezett szárnycsapdák vannak náluk használatba; igy hijják ugyanis a csapdák eme nálunk is alkalmazott fajtáját, melyeknél egy pár fadarab ugy van összerakva, hogyha bármelyikhez hozzáér a vad, az egéss alkotmány-összedűl és nem engedi az állatot menekülni. Érdekesen vadásznak Ők különösen a nyirfajdokra. Posztóból és szöszből csinálnak egy .mesterséges nyiifajd\'-ot melyet rátesznek egy fa lótejére; a fa alá aztán kunyhót építenek ebben rejtőzik a vadász. Már most felriasztják az erdő vadjait és a ftjdok, elhagyva fészkeiket, szerteszét röpködnek a légben. Megpillantva a kitömött madarat, azt bíszik, hogy annak ott nyugodalmas helye van és valamenyieo arra szállnak. Ekkor a/.tán szépen egymás ntán lepuskázzák őket; még pedik olyan puskával, mely alig szól. — Brutális apa. A .Nagybánya és Vidéke" közli a következő brutális esetet : Egy valóban efszomóríió eset fordult elő városunkban a napokban; az apa 18 éves fiával az asztalnál szegényesen étkezve ült, a fia a föltalált ételt kenyér nélkül ette, azt csak kezében tartván, mert kissé kesernyés volt, ez azonban az apát kihozta sodrából s szó-vita keletkezett s a fiának apja elől futni kellett, — ez azonban Üldözőbe vette és a nála levő késsel többször utána sújtva a íélczomboD sebet szúrt rajta A sérült fiatal ember, ki gymnvsiális tanuló, gondos \' ápolás alatt minden nagyobb veszélyen tu! van, s remélhetőleg hamsrosan megköszöni as apai háznál a ssiveaséget, mert egyik rokona akarja ót párfogása alá venni. Mvii kirek. Egy touloni fodrásznó Veszprémbe akart üzletet nyitni; de alkalmas hely hiányában két segédjével B.-Füredre ment. — Hegyalja vidékén egy eddig soha nem látott, gyümölcsevő madárfaj serege ütött tanyát; Báskamadarnak hívják. A lakók rettegnek, hogy a szőlőt fogják pusztítani. — Francziaországban komolyan foglalkoznak a guillotin eltörlésének kérdésével, különösen pedig a kivégestetési nyilvánosságot akarják beszüntetni. — Nagy felhőszakadás volt a napokban Erdélyben. — „Isten ÉS a horvátok" ceimen egy horvátlap indát meg Károly városban. Szerkesztője: ki ís lehetne\'más, mint Starcsevics. a horvátisten prófétája?! — A bécsi Joseflnnm visszaállítása iránt intéskedés történt a legközelebb foganatba is megy. — ConlOE Vilmos bécsipapírgyáros 60. születésnapja alkalmából 100.000 forintot ajándékkoott jótékooycsélra és pedig a munkások javára. — Varsóban 107 nihilistát fogtak el; esekból 46-ot ssabadoo bocsátottak. — Z -Eger-szegen bizonyos Juhász Betérné nevű asssony torkát nagy jkéseel elmetszette. Bavarták ugyan, de köhögésbe esett s 3 nap múlva meghalt. — Uj üstököst es planétát fedestek fel. As üstökös most délen feküdvén, Euró* pában nem látható. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 31 én 1884. Vasúti menetrend. Indul Kaaizsáröl. Reggel. Prígerhuf 5 ónt 20 pereskor postavonat Barca 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 p gyorsvonat Budapeat 7 óra 20 , kevertvon. Bucaujhely 6 óra 35 f postavonat Délben. Budapest 2 Óra — pereskor pojtavoaat Pragerhof 2 óra 45 , postavonat Sopron 2 Óra 15 , postavonat Barcs 2 óra 25 , postavonat Este. Pragorhof 11 óra 20 pereikor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 . postavonat Budapest 12 óra 15 . postavonat Bócaujh. 12 órá \\5 f postavonat irtott Xaiiúsara. Reggel. Bécsújhely 4 Óra 8 pereikor postavonat Budapest 4 45 . postavonat Fiume 5 óra 52 , postavonat Pragerhof 6 óra 17 „ gyorsvonat Dt-lben. Sopron 1 óra 48 poréikor postavonat Pragerhof 1 ér» 15 * postavonat B»rcs 1 Ór* 40 „ postavonat Budapest I Óra 59 , postavonat Este. Budapest 9 óra 50 pereskor kevertvon. Becsujh. 10 óra 26 , postavonat Budapest 10 Óra 55 , gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 , postavouat Barcs 11 Óra 25 , postavonat. Lapvoaer ee kiadó: SZÁLAI" SÁNDOR. Fol.ló. .«erke.it« : TASS ÁLMOS. L.ptul.jaoao. : WAJDITS JUZSEF. yTTTTW t Mopir HIBDBT&SKK. Marfitszipti oó 4343 ez. t. 84. Nagy Kanizsa város tanácsától. Hirdetmény. Nagy Kanizsa város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a községi fogyasztási pótadó szedhetési jog 1884. évi augusztus hó 18-ik napján reggeli 10 órakor a város tanácstermében tartandó szó- és Írásbeli ajánlatok utján három egymásután következő évre bérbe fog kiadatni. 2215 3—3 Az árverési feltételek a városi tanácsteremben betkinthetŐk. Nagy-Kanosán, I884.éri július hó 5-én. A városi tanács. tosátok - Fájdalmss hegek, merevség, bndés. — Bőr bántalmak. • s^E 1 A Uvtss belsőleg eredmenynyel S«nálUtott: idült gyomorhuratnál ^ ^^^fs^^^1^^^ A sfigeten van gyógyszertár, ellátva mindennemQ áiványvizzel. Ben- j ¦-,- - ¦ delő orros: Dr Verzár 4 . . Jk Bérleteknél ogj a fOrdŐ-, mint a menetjegy együttes váltásinál ár-leengedés, t \' A szigeten lakó fürdővendégek a fflrdfi használatnál és a menetjegyeknél előnyben réssesalnek. A fŐTárossa] orántint kéti.-er közlekedés. A fürdő idény május 1-én nyittató? meg. A lakások mezrendelése: a szigeten a felUgyetőségi irodában. (Szoba áraknál augusztus 20-átél 20°^, engf dmény.) A margitszigeti felügyelőség. Budapest főváros közvetlen közelében 35fl R meleg artézi forrás — porczelári\\, márvány-, kád- és kófürdók zuhany készülékkel — nagyszerű kert — 300 teljes kényelemmel berendezett szoba — társalgási terem — kLU- és belföldi lapok — naponta zene. Köralakok^ melyek ellen a margitszigeti hévviz kedvező eredménynyel használtatott : Köszvény — az izületek, izmok, csontfaártys, ideghllTely, idült csaxa. A csuz. köszvény, erőmtlvi behatások, typhus után fellépd hfldesek — Zsábák. Csontbáatalmakat, csontszút, isUleti \' bajokat éi ktll sértéseket követő elvál-Fájdalmas hegek, merevség, htldés. — Bőrbántalmak. &0F~ Kávé "VC legnagyobb ármérséklés C. Goferüs és társa Hautraríliol pompás káveaemeket szállítanak rendkívüli olcsó ársksi díjmentesen utánvét mellett és pedig : 5 kiló Gyöngy-Mokka (kiadó) . 2 85 5 „ Java (érés) .... 3.90 5 „ Cuba (kitünfl) .... 4.40 5 B ff Ceylon......5.— 5 F arab Mokka (tliiss) . . . 5.80 82U 3—5 + 4= 3 + f JjJ Budapest •K * M <K a « ¦K •K « ¦K a Lanz Heinrik ? Bécs ÜOCCACIÓÜ Bátorkodom a ?. é. közönséggel tudatni, hogy tul terhelt raktárom miatt az Összes divat és kéz mii áruimat csudálatos olcsó és leszállított árakon adom ei. Különös nagy raktárom van fehérnemüekben a. m. Rumburgi, Hollandi és Creás vásznakban Canavászon Chifjon szines és fehér asztal teritékek zsebkendők fehér Piqiiet és zsinórzott Barchetok csipkefüggönyök. Raktáram a legújabb divata ruha szövetekkel mosó Creion és Satinokkal van fölszerelve, szintúgy kész Jelöltök esökopenyek, Cachemir, ternók beige, Faylle Satin Merveiüeux, és Állass selymekkel, a legdivatosabb díszekkel csipke paszomány, bársony} ágyterítő, bútor kelmék stb. stb. stb. Megrendelések ruhákra továbbá is elfogadtatnak és legszebben állitatnak ki. Kérném a n. é. közönséget saját érdekében a mostani alkalmat el ne mulasztani és minél számosabb látogatásért esedezik mély tisztelettel késs ssolgájs: Kavies Pít. III. Hintere Zollamstraase 13 a. Moxgonyok és gózcséplSgé;.ek minden nagyságban. \\ Cséplőgépek kés., ló- és vizbajtásra, Szeeskavágók, répavágók. Legújabb szerkezetek, legjobb rendaaer, Jótállás, olcsó árak. 2203 3—6. Eddig 100,000 gépnél több adatott el. J ¦kV* Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. X FökápviselŐség : KÁLLAY nANDORNÁ-L, Nagy-Kanitsán. 000o0oc300o000o0o0o00ooc3o00o0 o 4442/84 o a a Q Zl C 3 O s sz a 3 3 o Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város reudezett tanácsa rász^-röl közhíré tétetik, hogy a Telekuti téglagyár 1884. évi szeptember hó 1-ső napján a városi tanácsteremben reggeli 9 órakor a legtöbbet Ígérőnek 1885. évi január hó 1-től számítandó 6 évre bérbe adatik. Az árverési feltételek a város tanács termébe betekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1884. július 19-én. 2216 t-3. A városi tanács. o o a a 3 0 o 8 3 o © 3 o o o a oooooooooooooooooqoooooooooo XKXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXX^^ 3 fí Sí 3 3 Sí cí Sí Sí. Sí 3 Sí ;í Sí Sí Sí sí í Ruston, Proctor és társa \| But ajánlj gőzmozdonyalkat fa és szénfűtésre, szabad, szalmaiütő Budapest, Nádorutcza 39, és 41. szám. ajánlják a legelsó dijakkal kitüntetett -«Bassrr- litCsíllOfiíllit dobmentő X $ X X X X ÜSZÖ6TISZTIT0 KÉSZÜLÉKET 5 szabüjorhaló St gózmozclonyalltat -^aalei^BBBaBWBBBeH.BWMHM.^aa« mag.ilaactö heogerrel. 4# Hoffher-féle egyszerű és tisztító cséplfikészleteket járgányhajtátra. X Nemkülönben mÍBdennemli gazdasági gépeket ét eezköaöket. 2160 8—10 X Arjegyzéltelc öérmentve lxtlldetiaels: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Esrtja legdoaabb tartalma N. troo, Utklea savanyüYlze ötszörösen vegyelemezve. LeitirJJtfiBl asztali rá. - Oríos Tartalma: Sztteajifor. Prellaui Mora Mai Bieiattli 97-854 53-534 48 888 48-094 43-793 Pelaicz nmraszomliai kerület Raktárak Nagy-Kanizsan: F^sselhofer József, Strem h« Elein ea Berdln Karton. 2087 S4—» Kitünteté: Becs Trieszt 1 ^ Alapíttatott 1858. V § WALSER FEHEiXCZ J V első magyar gép- és tojoltöszerek gyára, harang- és érczöntódéje BUDAPESTEN, Kottenbiller-ntcza 66. J> Ajánlja gyártmányát, i^J mint magyar különle- gességet kutakban és s^ mindennemQ szivaty-\\ tyúkban, elvállal teljes Vízvezetékek berende- fm zését,varosok, főldbir-V tokosok, ipartelepek, ?" ármentesitő tarsala \' tok és magánzók ré alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők , felszerelésére, szagmen- Jp tes ürszókek felálli- ^ tására és minden viz- J" 00» művi munkalat gyors ? \' és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költ- J ségtervezetek kívánatra ^ SC toa és maganzoa re- segiervezeceK Kívánatra *2 széröl modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gy&r, díjmentesen küldetnek. JS &a 202S 47—80 J" VWW.VWfi\'i\'Wi\'iV sVsV^ J1 sfW JVa"JW«P^a"sPe,,S :xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxt> 2802/84. .aim. Hirdetmény, Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képező erdő és legelő területeken a vadászati jog 1884. évi augusztus hó 15-tői számított 6 évre augusztus hó 12-ik napján reggeli 10 órakor a városház tanácstermében a legtöbbet Ígérőnek a t. városi képviselő testület jóváhagyásának fentartása mellett bérbe adatiic. Az árverési feltótelek a városi tanácstermében a hivatalos órák alatt megtekinthetők. X Nagy-Kanizsán, 1884. évi július 19. Q 2207 S—3 A városi tanács. C vöooooocxxxxxjoooooooooooqocx^ Vajdits JY.zsef könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán.