Zalai Közlöny 1884 071-078sz szeptember.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	7.71 MB
Keltezés:	2009-11-12 08:27:22

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2288
Megtekintések száma:	9319
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (590.85 KB) Zalai Közlöny 1884 071-078. szám szeptember Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 23. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1884. szeptember 4 én. BMzttéü v esett évre......8 frt . fft évre ...... «. . npvyed erre......2 . E^y sMiíi 10 kr HIRDETÉSEK ¦J ba.mr.os peüuorban 7, s>asodsxo> 6 s mindeu további sorért •» kr NYILTTfiRHKN ¦oruukeut 10 krért TiHtnek,iei Kincstári illeték minden egyei kifA lésárt 30 kr. fisetpnrfő Huszonharmadik énolyam. A Ud Kellemi résréí illető kAzlemf nyek t szerkesztőhöz, ínjagn részét illető köilemétlTPi ppdtfc kiadóhoz bementre intézendő!. : NAG T-K AN IZ3 A WtiulstUz. Jiera\'-\'itíítleii l«telefc csak isiu.fr« waskatársaktól- fugadUtiUk ¦>!- Keziratuk tisiza. nem kQlilettif>k -kanizsai tiszti A nagy-kánizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet. * .zaiamegyei iltalanos tanitótestaief, a . nagy-kap.izsái kisdedneveló egyesület" önsegélyző szövetkezet\', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k ül választmány" hivatalos lapja. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön iiiegjeleoő vegyes tartalma lap. A proletárok. Az .Urhatnámság\' a jelenkor gyógj\'ithatlan betegsége— mely napról napra szembetűnőbben terjed s a társadalom alsó rétegeibe erősen be fészkelte magát — mindinkább lábra kap, az iparos osztályt már is teljesen megmételyezte. Ma mindenki arra törekszik, hogy könnyű szerrel, kevés megerőltetéssel, csekély fáradsággal vagyont és állást, egyszóval existeatiát szerezhessen magának. Az ipar és kereskedelem pangása e valóban szomorú jelenségekben találja magyarázatát. A mai generaczió nem akar már kézzel, hanem észszel dolgozni. A jobbmódu iparos szülök, kik gyermekeiket istenitik s már zsenge korukban felismerik bennök a zsenit — a tudományos pályára szánják a nebulót. A hány ezer munkás kéz lesz ezen sokszor .ferde nevelés" által a társadalomtól ehonva, annyi értelmiségi proletárral szaporodik a társadalom. Ha figyelemmel kisérjük % minden évben megjelenő és a hírlapokban az egész országról statisticailag összeállított iskolai értesítőket, azt tapasztaljuk, hogy évről-évre gomba módra szaporodnak a tanalók. Szép reményekkel telve ott ülnek az iskola padjain s áhítattal hallgatják a tanárok bölcs igéit. De hány lesz ezek közül hasznos tagja a társadalomnak ? Hányan végzik el megkezdett pályájukat? Hány hagyja azt ott s ha clhalgyja mi lesz belőle ? Mindezek oly fontos \'kérdések, melyekkel behatóbban foglalkozni valóban érdemes. Azon számtalan és különféle okok, melyek a megkezdett pálya abban hagyására befolyással vannak, oly különféle természetűek, hogy azokat egyenként elősorolni s közelebbről megvilágítani a lehetetlenségek közé tartozik. Általában s nagyjában megki- és a társadalom terheivé válnak. Ipa-sérlem ecsetelni, hogy az ilyen imp- ros vagy kereskedő . nem akar lenni, roductiv egyénekből a társadalom leg- mert az ő neki derogál. Ha esetleg veszedelmesebb tagjai lehetnek. Na-1 szülői még jó módnak\' örvendenek, gyon sok ezek közül csak azért jár-még „díjnok" sem lesz, mert egy a különféle iskolába, hogy azt mond- j volt egyetemi polgárral a dijnokság hassa ő is volt egyetemi hallgató, össze nem fér. de csakis h-a-ll-g-a-t-ó volt, mert ta nulásról szó sincs. Mint szabad egyetemi-polgár szárnyaira eresztve, a tanszabadságot szó legteljesebb értelmében gyakorolja. Ö hallgat, de nem tannl. Egy néhány évig koptatja Budapest járdáit, sót. sokszor unalomból eljár .érdekesebb\' előadásokra is, hogy ottt .abcugolbasson." Végre ís megunja a .dicsőséget", adósságokkal megterhelve (tudomány helyett) vissza jön a szülői házhoz azon erős szándékkal, hogy a nagy város zajától visszavonnlva neki fekszik a tudománynak, az elmulasztottakat pótlandó. De hiába a Satal rugékonyj Az ilyen egyének a legsajná-latraméltóbb teremtmények, ezek önmagukkal sohi nincsenek megéledve, mert folyton furdalja őket a lelkiismeret. Nem lévén állásuk, nincs semmiféle tekintélyük, sót ha társaságba megfordulnak sokszor gunytárgyaivá válnak. Az ilyen szerencsétlen te- Nagy-Kanizsa, 1884 szept 4. [D. L.] Magam is cselédtartó ember vagyok. Az voltam már húsz évvel ezelőtt is~ Voltak és vannak" béreseim, kocsisaim és bel3ó cselédeim, dicsekszem pedig ezzel azért, mert nagyon szeretném elhitetni a l. olvasóval, hogy én is értek a dologhoz annyit amennyit sok más, pláne, amennyiben mindennek a mi történik és észlelhető, szeretem kikutatni az okát, s aprólékos dolgok kipuha-tolásíra is vesztegetek elegendő ^dőt, hát talán még többet is. Mindazonáltal, ha észleleteim a mai kor .rettentő" cselédeiről nem helyesek, azaz remtmények nem élnek, hanem csak, helJjeneknek tűnnek fel, ám mél-vegetálnaK-. Czéltalau bolyongnak,! t&ttsMiiak érte "r kinevetni, ha-egész nap esznek isznak és este dor- jnem é" azért c<!»k megmaradok »"¦¦ bézolnak; ez a mindennapi pr0g-1 tAs»™ mellett, mert amiről meggyo-rammjok. Egyszóval lopják a napot. >6dést szereztem magamnak, azt Kzen semmittevéshez pedig annyira iz éa feÍembo1 8e kl nem ne" hozzá szoknak, hogy a legcsekélyebb,Teti\' se ki nem toP"^J» anyagi vagy szellemi munkától ir-! Mindenekelőtt ki kell pedig je- ész elfásult s nem képes a nagy hal-jtóznak má , elfásulnak le"tnem. sem » 17 8em mazt megemészteni. A földbirtokos fia ilyenkor leg többször átveszi a még megmaradt .hét szilvafát és gazdálkodik, persze legtöbbmire az ily gazdálkodásban nincsen köszönet, mert nem értvén a gazdálkodáshoz, csakhamar tönkre megy. Ekkor .befolyásos" családja betolja valami hivatalba a hol nem kell semmi tudomány, hanem csak protekció és lesz belőle: ,tiszteletbeli-fizetésnélküli -fogalmazó -gyakornok- helyeltes-segéd jelolt \' Ily minőségben adja az urat é3 csinálja az adósságokat. A kell>> .szakképzettséget" elsajátítván magának — végre kataszteri potbiztos v. útbiztcs válik belőle. Ekkor csinál egy ,műveltséggel biró" jó parthiet és az „úr* készen van. Nem ngy áll a dolog az iparos vagy kereskedő fiánál. Ezek sem protekcióval sem „befolyásos" családdal nem bírván, rendesen elkallódnak és semmire sem alkalmazhatók. Ezen,18lk század cselédeit nem ismertem, egyének a nagy társadalomra nézve,» ^leleteim mindössze 30 cszten-elvesztek, improductív tényezők lé-jdóre Tlhetok Tlssza-vén, csak mások rovására élnek. Az évescselédség, illetőleg azok Ezen állapot azonban nem tarthat \| a cselédek, kik egy évre és nem egy örökké, mert vagy elfogyván az hónapra szerződnek, az én tapasztt-anyagi forrás, kénytelenek bármiféle latom és felfogásom szerint nem exlstentia ntán látni, vagya .dözsö-\'rosszabbik, mint ezelőtt 30 évvel lésbe" szellemileg és testileg tönkre! voltak. Nagyobb uradalmaknál, hol a menve — főbe lövik magnkat Nem lehet tehát eléggé figyelmeztetni a szülőket, hogy fiaik pályaválasztásánál legyenek óvatosak s ne adják oly ptlyára őket, melyhez sem kedvők sem elég eszők nincsen. — Ha a tudományos pályán nem tudnak boldogulni, hagyják ideje korán még ott és menjenek az iparos pályára. — Ott még derék és hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak ! B. fizetés pontos és amint állítják, a dolog talán kevesebb, most is elszolgál a cseléd háromtól egész\|harmiucz, sőt több évig~; kisebb helyeken persze rövidebb ideig mer: itt, a miut állítják : .jobban utána szoktak nézni." — No de hát ez mindegy. Azt hi szem ez előtt is igy volt, kivéve a jobbágy és azon időket, melyekben a jobbágyság idejének emlékei urbán, cselédben még egyaránt megvoltak s e két elem egészen mis szemmel nézte egymást mint a mai napon, hol a köztarvények alá tartoznak mind a ketten, Ha tehát ur és cseléd közt t viszonyok változtak, az idők, Körülmények is változat! sak. Az előt az nr és cseléd közötti viszony „ur és cseléd\' kSzöttt viszony volt; mig ma a törvény csak cselédeket és cselédtartókat ismer. Számtalan oly cselédtartó van ma már a ki maga is jobbágy volt, s azon kivül a földbirtokossághoz nemesi privilégium nem szükségeltetvén, a maga pénzéért földbirtokos lehet akárki. Azokat az időket tehát, midőn még a földesúr az ő cselédében volt jobbágyát, a cseléd pedig volt földesurát látta maga előtt, ne hasonlítsak a maiakhoz, midőn e két fogalom márenyészni kezd, s az ur és cseléd közötti viszony cselédtartói és cseléd: viszonynyá alakult át, midőn a sok engedelmesség megszűnt s a fjlek jogai ugy kötelességei, törvények által vannak körülírva. Ebből a szempontból kell manapság kiindulnunk, ha bírálatot akarunk mondani, és ebből a szempontból kiindulva lehet párhuzamot vonnunk cselédtartó és cseléd között. Azonnal másként látjuk az ügyet és azonnal más álláspontot foglalunk el, mihelyt nem ur és jobbágyról, ha--nem : cselédtartó és cselédről beszélgetünk. A változott viszonyok és körülményekhez képest mondhatjuk tehát, hogy az évre szegődött cselédek a 30 év előttieknél nem rosszabbak. Gondolkozást módjuk más, talán modorok is más, valaminthogy más bánásmódot is igényelnek, de abol ezen változott viszonyok és körülmények szem előtt tartatnak, ott az éves cselédek éppen ugy megvannak, mint bármely más szabad országában a világnak. Másképpen áll azonban a dolog a hónapos, vagyis a belső cselédeknél, hol az elfajulás évről évre jobban észlelhető. Ma már az éves belső cseléd, például szakácsné, szobaleány, inas, Hunok harczábói. — Bdtky Lajostól. — 1. HamvadozDÍ latom öreg időit fényé: F«l-(eUobbaa olykor, mig kialszik vég kép; Mint ha a pis.torlQs késő (tjszakákon Szürke b.Livb. roskad 8 elnyomj, az alom : Ugy tün-jk fel nékem messte idi\'k méhe : Bujdosó Cíabá-uak boroogó regéje . . . Föl Od.ba mágefy.xer ; míg elduoolao dom : Miot keltét a vészre, eiri avar bantun. Hol mái elve hölgyet körűi béresei; Várva remeoyk.wtve tanyái még a Székely : Miot elhagyott árva, kit csak ifltm ápol, Kit ero. Iiil vára ór a ro.kadáatói : lías atyját várj., vajh ha talán meg ő? — Hivogaló ásol Vl.s keletre a sselló Heggel, ha a nép kel; estonden h. lek síik; Ki tudja mióta, vajh, ki tudja meddig. 3. Hunort, Magyart s Dúlnak leányit .réten Dal élteti ajkán reges álom képen, Buda, E\'el hírét, öreg ének latija, Krimkilda c.Uj.t .gg táltos ha dalija.. Nagy idi as is, bogy Csaba búi viléti Itt jártak kősónak: asm halni, nem élni Mint, kin megfogant a nehéz terbea á\'ok, Vuessj.r védeni kóaö unokákat. Etel udvarhelyén laasu moraj kél fel, Majd szilaj kürtszóval riadoa as éjjel; Zúg a Rika erdő Bood.várig messze; — Vad futja as irtást sűrűbbig a neszre: Visszhangra as erdő búg, a sziklaoldal As kapja, az adja százszoros 10 toldva. Széktől székre, végig sebe. rebbenéssil: .Harcára, háborúra hun-unoka, Székely !* S gyuládnak az intők magaara lobogván, Száz, e«er egy végben\', ifisbalmok ormán; Riad a véaz ú!ók föo-i a Fergotyfib.fl, Bálványosig harsog, addig győzi bSveo Lobbant, cüllagot meail-i a Feltűs is, AmoCt a Hargita, búg emitt a kürt is, S mind körül a székek, mind, ahol egy vár voit, Háborús nagy részre gyújt vala \'űsláugot. Biztos váraikból nyüzsgő d.li mrgek Zubogó morajjal alá ereszkednek, Mint ha begyek kösül berczi\'forras. patak Külön indult habja közös ágyba szakad, Djli székely sergek gyűlnek, gyülekeznek, O-.t Mike, Bor, Zombor, ősz Csele jó vezér, Uindenik más várból, más völgyön véve síélv 7. Fönn a tanácahaiuion Tordi öreg táltos Főfő papi székét elfoglalj, már most; Ulánn. a többi: gyulák veiér félék; Kiki renddel, vette maga tiszti ssékét. Akkor ped\'g Torda nyitja vala szájat: lgyssöri mély hanggal bölcs szavai ezalál: .Dilia vitézek, Széhelyek a hányaD1^^ Ssépitsem-o; vajh miért: vész vaT^h.sá-bzn. Kicsiny es a kis föld, nagy veszély kó\'xel- í«t; Gepida, alán, quad s gólh zagyvalék ser-K»k; Víj ősöd íz, pa<i\'ít, bt bogy tét\'en látod, Ha ugyan bóles matikad üntn vei erAs gátot. Vagy \'alán — visíts azó — as éd<t anyánkat -D-\'bjuk od* rajjon quádoak vad alánnak 8 Ciaba órökéhor acnyi háia sem ÍÜX, Hogy kialhatik már balmaio a síi. tü«. „S bárdja ej ifi fekvtÍQ, nem is állva elleni, hassuk-\'\'. Tojjon vérünkkel,a« allmt ? S úgy építsünk csatái era\'ékt,c örrikba Késő unokákat átkával gy-ulorvn!" Fdüikolt a vidék icrhea némasága, Égig bú; 9 bangoa szájuk harscgáaa S a tanscj-domb körűi valameddig 31 ¦ ra lát, Aezé -erdő iiökkoe, vetve t-ü ű szikrát. 10. Ci-ile is axoob.n: „Úgy van, mond ¦, Ügy van, Hi kössünk-e scégyeat csalás knsio; úb* ? Nem Mt.mígén élek 1 H»d-ú , iaien jrivel! itt van ei •* vén bzít b dérre váll szürke fej, Odaadom, itt tbc, áldozom a haddaa. Hadra fiamSíókely, h& kezedbe\' kard van! ? nagy measie kilátszott magas audár les te, Ha míot eakve kardját aa égre emelte. 11. Monda Mike: „Ugy-s barezra, háborúra, Ugy-e, hogy ne kössünk szégyent koszorúba? — Bírod látom szájjal ott elül te, Torda, Adsz is rá tanácsot, viszás végin fogva, Rtkatod velünk a sok henye kő házat S most nyilt mesőn álljunk gátot özön-árn&k, Tanácslod a tettet s tettéi-e te? vajh ha Nem ülténél itthon kezet ölbe rakva. 12. Akk\'ir barna Lóna, Torda deli lánya Emele exemét a szilaj daliára; Haragos téay TÜlant szeme éjszakáián, Keresstül-kastil a dalt\' szivét járrán . .. .. Nem szólt ugyan, hanem arcsa sötét pírja, Ha mit némán gondolt, énhetőn leírta: Mike is érezé: nagy annak hatalma S nem szólni tsoacsos, hát abba is hagyta. 13. Az ín Bor azonban nem hagyá szó nélkül, Fonja ssavát, kitol a ití? nagyon épül: .HjBt\'.aUn itt a szó, tanács, még a szó is, Ssello alsMg, puszta; olyan a gyümölcs is. Minek hánytorgatjuk; mert, hogyan, miitépen ? Tetten Ql a siker, nem as üres ssélen," — Megfurgatá kardját, aahogo t a lég rá — „Addig fújd a körmód, mig a baj nem ég rá." 14: így esek. — Dj Zombör, mikor Cseie szólott Elhagyja némán a tanácsülő dombot, Ott iramlék messze maga szép hadához. Ületé fel lóra a indulót határos. S mire Bor elvégzé, arra Ó is végié, Ű maga legeiül búgó szót kiáltat „Harcsra vitéz székely, ne henye ta-? ácíra !a 15. Herczra Székely, harcsra I ne henye tanácsra! Harsogott a kürtök öblögető szája; ZübongÓ moraj keit mind as egész népen Késstve hadra egymást fegyver csorre-nésen. Maga ifja Zombor állata föl őket, Legeiül homlokul a kopja vetőket, tJtánnak a többit . . maga illőn aztán Hagyá a vezéri tisztet Csele vállán. 16. Oiztván ez két felé, két egyenlő részre S itthati ¦ s egyiket hagyá Őrizetre; Maga pedig inta kardja accálával S messze robbant a had sebes kanyargás* ¦állítanunk néstek a maradók sokáig S állaták nyilt mezők. sátor palotáik; így m.pra nap Isasan ama nyomán jött, Qaent, A mai ís immár éjbe szakad íönt-lent. 17. Linc éj borong miravflígy í\'slos keblén Est-alkony az égen álmosan derengvén, De már egy-egy csillag gyújtván piczi Ungjit, HUSZONHARMADIK BVFOLYAM ZALAI KOZLÖHY SZEPTEMBER 4 én 1884. kocsia, mindenes stb. ritkaság. Már a féleszfendő is nagy erény, hanem a két és három hónap forog napirenden, ami városban még cak mehet, habár kínosan is, ámde fali helyen a hova nehezebben is megy, s igy nem mindjárt pótolható, azon ki vQl kocsit kell érte küldeni háromnégy mértföldre, mondom, itt a havonta változó cseléd türhetlen állapotot teremt. És mert a változás hátrányait ismeri oljan könnyen beszél, hogy még. Csak egy kissé szór gal mázza az ember, rögtön elő áll „Tessék másat fogadni. Ha a bérét rendesen ki nem adod, akkor a ért nem marad, ha pedig kiadod ? Megszökik. Itt, ezen a mi vidékünkön a szökött cseléddel van a csendőrségnek legtöbb baja, s mert minden büntetése a visszakísértélésból áll, annak bizony oda se néz. Itt tehát törvényeinkben is inba van. Nem tudták még kiokoskodni, hogy a szökött cseléd hogyan büntetendő? Mert az a beszéd, hogy mást k-1! fogadni. — különösen .dolog idő idején, — a legsületlenebb beszédek közé tartozik. Ezzel ugyan nem lehet kibeszélni a rosz törvényt. Szóval a hónaposcseléd annyira hozzá van szokva a változáshoz, hogy hosszabb ideig maradni se tnd már. Egy hóig, két hóig tűrhető, már a harmadik hó napban kifelé tekintget, a negyedik ben már türhetlen. Meglepi a menő láz. Hogy a helyet megunja, töké letesen elegendő neki három hónap. Három hónapon tul az elsó megdor gálásra felmond, vagy ha fel nem mond, a cselédtartót kényszeríti felmondásra. Ennyire megszokta a változást. Csak a míg ki nem ismeri vagy ki nem ismerteti magát. Addig — ,uj szita szegen lóg, - de amint megmelegedett, nem tetszik neki a hely. Már menne ismét szépen lógni. Két hónapig van kedve,\' aztán nincs. És ezt a havi szegőd menyes ég okozza. így van-e? Nem igazat beszélek ? Az éves cselédeknél lehet, hogy nem mindenben értünk egyet, de hogy a hónapos cselédeknél egyet értünk, abban fogadok. Mert ez igy van világszerte, a mióta t. i. Amerikából igen sok bolond dolgot veszünk. Mint magányos őrtűz fonja arany szála. — Fóua csendes az élet, íenn tezdül ének, "lWhes pan«szával fiatalnak, vénnek ; S Rikaháxa melleit — hej ! Homorú mély ház — A holnapi holtak z o m o tora méláz. 18. A mezei szálas bársony füvek bőven Lrtpik bímea vásznuk azéles kerülőben S szelős sátrak aljin hangos tanácsülés Vér hevítő borral szilajuí a gyüléa. Szóra szót hevesen fiuk az apákkal Váltam k vala hangos búgó riadáwal S az utczákon mint ha köpü rajt ereszte Közbad tolong föl, la isongó neszre kelte. 19. Torda öreg táltos oltár előtt esdve Hmjolasra kószti évek nrbés lerbe; Szakállán a vénség dere, zúzmarája, Vállaló az érek Storhadozó fája — Tart karjait égig magasan emelve Arczán ül a hitnek szentelt gerjedelme S a kör[ilállókbn rezgő imádsága C\'ügg\'-désük terhet erős hittel váltja. 20. Aztán az oltáron —K ka királyasszony Nyugszik alatta szcr.mlt avar hanton — Az »isten kard" körül a lobogó galylyak Zizegje, pattogva hamuba roskadnak S fölnyitva a tűs még lángja szempíl-lajét Kitekint at éjbe hamvas fátyolin át; Rebbenti magasan szikráját a légbe ti hunyorogva hoasian álomba dől végre. 21. Húufiik begedít pengetve as éjben Ajtott húron ének rezdül vala mélyen: S kőny csordul az arcsin tehetetlen vénnek Szilaj bú mar síi vén ifjú leventének ; 8 míg rozdül »1 ének, aerleg ajkon addig Tüzes bornak erjedt kanciatej forr, hab-lik. De az amerikai viszonyok is mások ám, és ha mi Európában Amerikához alkalmazzuk magunkat, oly visszás helyzetet teremtünk, hogy nem leszünk képesek azokat elviselni. Azért nem mondjuk, hogy a cseléd az emberi jogokat ne élvezze, de az meg már megint furcsa lenne, hogy a társadalom a cselédségnek dobassák áldozatul, és ne lehessen a cselédi zsarnokság ellensúlyozására törvényt hozni. Hiszen a gyakori cseléd változtatás már maga egy olyan adó, melynél kellemetlenebb alig lehet. S ha az éves cseléd meg tud lenni egy évig? Hát vájjon az a hónapos más anyagból van gyúrva ? Pedig hogy az éves cseléd határozottan jobb is, azt méltóztassanak elismerni. De hiszen ez nagyon is természetes. Ki kell töltenie az egy évet, hát ahoz tartja magát. Ua ő rossz, ő hozzá is rossz a gazda tehát magának jó, illetőleg igy jó: mig a hónapos cseléd azt tartja, hogy ngy jó magának, ha minél gyakrabban „uj szita.* Nem jobb lenne-e havi szolga-1 lati időt legalább is három hónapra terjeszteni, be levén bizonyítva, hogy az éves cseléd évekig, a hónapos pedig csak hónapokig szolgál, a mely arányból mindenesetre az tűnik ki, hogy az éves cselédség intézmény mindkét félre nézve hasznosabb is, helyesebb is. S méltóztassanak utána kutatni, meg fognak győződni, hogy a cselédek elfajulásának a hónapos szolgálat a legfőbb oka, a mi ha igy van? hát hogy segítsen rajta: a törvényhozás hivatása. Az idei Kisa&szonynap. Ismeretes dolog, hogy mi megvárok a b. beüz asüJetéaének ünnepét (siept. 8) ós időktől fogva röviden csak kis aaaaonynapnak aaoktuk mondani. Ezzel niegkülonbösletjflk a> nagyaasaonynap tél (ug. 15) vagyis a magyarok nsgy-aassonya napjától, a aa. ssUa mennybevi-tele ünnepétől, melyet a magyarok a\\e» delétől fogra a lehető legnagyobb pompával ünnepeltek azért, mivel haldokló nagy királyunk, ai. István, eaen aa ünnepen ajánlotta a b. »ius oltalmiba basánkat éa népeit. Aa idei kissssannj nap világsz. rte nagy ünnepélyességgel íog mrgiaraiui; miért? röviden akarjuk elmondani. Főtisztelendő dr. HaynaldLajoa kalocsai bibornok-éraek, a mult évi de- czember haviban Rómában járván, arra kért. ő sz«ntségét, XIII. Leo pápát: o-gedaé meg, sőt rendelné el, hogy az 1885-kiév folytán a b. saüi születésének évforduló napja a szokottnál nagyobb Un oapélyesaóggel as egész kath. egyházban, tarisssék meg, mint a h.ssüz azüíetéséne-19 százados jubileuma. Kérte eit a bibnr-nok ur, i.em mintha éppen döntetlen biz-lozaággal lehetne bebizonyítani, bogi a jövő év lesz a b. szü* születésének jubíla ria ée, beoeta mivel a\\_tőrténelirók né-aeie szerint észszerű valósáraüsséggel hinni lehet hogy legkevésbé tévednek azok, kik a sr. szűz vtiilelése 19. ssáaados évfordulóját a jövő évre (l885-re ) teszik. O ssen\'sége meghagyta, hogy a bi-bornok. ur irtában adja be kérését és hogy egyúttal történettudósok által szerkesztett véleményt is adjon arról, hogy a jövő év csakugyan a megtartandó jubileum éve e vxgy sem. Hazaérve a biborook ura történeti érvek östzeálli ásávai megbizo t két kalocsai tanirt, u. m. fi Bustsió Alhanas Jérus tiraaaigi atyit és f>. dr. Virosy Gyulái, az egyhaz-Orénei éa kánonjog tanárit. Eközben elterjedvén a kérelmezett jubiloum híre, Hayuald bibornokhoa csatlakoztak igen aokan a püspökök, érsekek, bibornokoft I ósül Európa minden részéből éa azonkívül a híveknek nagy soka- Aa iráab-LU fogl-ll kérés a történeti értekeséssel együtt f évi január 27. terjesztetett a szentatya elé. Rómában bármely kérdés eldöntésénél a lehető megfontolással szoktak eljárói; árért a szentatya e kérvényt is kisd\'a aa illető bizottságnak, t. i. a biborookokból illó sz. aaer tartások congregaciójának, hogy felőle ok adatolt véleményt adjon. Ezen congregacio május 31-én tartott ülésen tirgyalta ac ügyel. Ugy nyilatkozón hogy nem tartja célstarünek a b. atüa axüleiéséaek 19 százados jubileumának, megtartásit egyréist asértj mivel elegendő történeti adatok hiánya miatt, mint maguk a kérvényt értekezésükkel [támogató tanárok is megengedik, nem lehet bebizonyítani, hogy a az. asüs születésének jubileuma aa 1885-kióvre esik, másrészt prdig azért sem véli célaserüuek e jubileum megtartását, mivel a kath. egyhas a b. axüz Máriát máa módon tiszteli mint a lobbi aaenteket, esekoek aaentel ugyan egyes napokat, azonban aa év folytan vagy semmi vagy csekély említést teáz felőlük szertartásaiban. Mig ellenben a b. szüs életének lőbb mozzanatait évankint rendes éa nyilvános Uu-nepek által dicsőm as egyház, ami azá-sadoa évfordulók megtartásánál kétség kivü! többre tartandó és felőle .liturgiájában naponkint emlékszik meg, amiértis ítélte éa azért azon indítványt terjesztette a szentséges atya elé, engedné meg, hogy a keresztény hivek világszerte .ünnepé lyes rendkívüli módon tannsi ihassak ai Isten anyja iránt való tiszteleteiké; és gyermekiezeretalöket azon őséiből, hogy a b. saÜs ellen elkövetett sérelmek éa káromkodásokért neki elégtételt nyújtásnak. ^ A pápa a congregició ezen véle< menyét minden tekintetben helyeselte és helyben hagyta éa ennek alapján azt határozta, hogy már az idén sept. 6. 7. és 8-án az egész kath. világon a fónnemlilett célra a b. asüz tiszteletére ünnepélyességek tartassanak és azok részére, kik az ünnepélyességek réast veaznek és a megkívánható föltételeknek egyébkmt is megfelelnek, bizonyos búcsúkat is engedély ezetl. E mellett elrendelte Ő asencaége, hogy ezen ünnepélyek kivitt aa olaszhoni Lorettóban tartassanak meg. és azon óhajának adott kifejezést, hogy azeptember-tŐI deczetuberig Loretióba ájtatos zarándoklatok rendeztessenek Az egyházmegye részérék a püspökök a következő progr»romol Írtak\' elő: 1. Augusztus 3l-én azaz pünkösd után való 14. \' Vasárnapon minden szó* székről világosi tusték f >l a bivó kftz»n Bég a megtartandó ünnepélyek éi azok cséljirÓl. 2. Siep\'ember 5-én as esti harangszó után minden harangok meghúzása figyelmeztesse a népet, hogy a következő hamm napot a ss. czélra fölajánlja. 3. Szeptember 6. 7, és 8 4u minden templomban, melyben rendes isteni szolgálat tartatni szokott, legyu szentséges nnsesulior bizonyos e célra kiszabott imák és déluláoookint szentséges lytania. A szókesegyhitbao u aponkint 5 órakor sz. beszéd és pjotificalís litánia. 4. Aug. 31. sept. 7. és 8 a sioko t sz. beszedik tirgy* as üuoHpelyekre vonatkozzék. 5. A szép-. 8-ki litánia utin „Te D-um" fujexze be az ünnepélyességeket. IIaHNEKAMP. liasal vádolt Zsebe Annajelleni bűnügyben végtirgyaláe. 1409. B/84. sz. a. Lopás bűntettével vadult Kocsis Flórián elleni bűnügyben végtárgyalás. 2633. B/84. Lop, bttotet\'ével vádolt Horvát József Bédi atáraaelleui bűnügyben végtirgyalás. Szeptembei 13 án, 1535 B/84. Súlyos testi s!rtósa«i rádolt Scbmider Mihály a taraa elleni bűnügyben végtirgyBlas. 1553. B\|84. sz. a. Lopás bűntettével vádolt Balassa István elleni bűnügyben végtárgyalis. Szeptember 17 éo. 1507, B/84. Izgatás ve ségével vádolt Német (Gyurics) György ell ni bűnügyben végtirgyalás. 1505. B/84. Súlyos testisénéosel vádolt Kis Vendel elleni bünÜgybeo vég-tárgyalás. Szeptember 20-án. 1503 li,S4 Vé..tes bukással vádolt Veiler Mórné elleni egyben végirgys- lás. — ........- ..... 150G. B/84.Sulyo.teitisérié.ael vádolt Ör. Bálint István a társa elleui bűnügyben végtárgyalás1. Szeptember 24. 1588. B/84. H.tóiág elleni erőszakkal vádolt Vurasicj Jakab elleui ügyben végtárgyal ss. 1660. B/84. Becsületsértés vétségével vádolt Kucsís György a társai elleni bűnügyben végt. Szeptember 27 én. •1675. B/84. Magáoiak megsértésével vádolt Vslkócsi József elleni bűnügyben végtárgys!ás. 1502. B/84. Lopás bűntettével vádolt Vldi György s taraai elleni bűnügyben végiir^yalif. Kelt Nagy-Kanízsin, akir. Irvazék mint büntmÓ birósignil 1884. évi iirp- letnber. I -éu. Kiad>a: PLANUER GYÖRGY, kir. trvszéki kiadó. 22. O.t Torda egy dombon sátora nyilasán Szemtényét az éjjel titkaiba áavii S míg köny fityolozza szeme \'ütő fényén Testet ölt aa árnyék a setétség ménén: Fölrebben a pornak lomha vi\'orlija Szög húnfiosk karcsú lova iramára. S Torda elé érve habos ina rogygyan Agg szót költ lovasa: hun Hike azonban; 23. Búi ivadék: Ssékely, Csaba unokája Kelj ionon as éjjel napkeletig szállva.! Nem tied e főid mar »i:odul sem hagyják, Nem, hogy élve ülhesd puastuló avarját Nézzétek az égen — láttok-e — mit láttok ? Nem több csillag gyuji-e ma már éji ián - g°\'Í Ott nyugaton tegnsp kéi uap nyugovék le ; A mienk as egyik, székely hadak fénye, 24. Kürt sikkana ottan, Csele vezér kürtje S gerely csorbult élén, alán szivet ülve; Riadtuk a góthok, a gépidák, quadok . . . Fene Ardariknak kardja vete lángot. Ki állott a két had vad csatára ssemben: Kis saiget a székely, tenger amas : ellen. S mintha kemény parton hullám törik gyóngygyé M n-badunk a másat vad fodorrá dóute. Doh a csata messze búgó sikkanással Vér csordult a szikből buborékos árral; O t őaz Csele forgó, karikázó kardján G-pidaver fúcecaen vérssivárványt hajtván S az . ig vezér srívét vérh\'bra ssoir éhhel Gepids, Ardarík marja vala éllel, S ősz főjét a vállról aailaj karral metszve Rúgta vala lábbal rogyó testét messze. 26. „Csaba, Csabai vész van 1 — elpnsata-luak —, tárj meg !\' Jegyzék a nagy-kaoizaaí kir. trvszék büntető bíróságánál 1884. évi szeptember hóban megtartandó végtirgyalaaokról. Sseptemb r 6 in. 1358. B/84. L\'^ás bűntettével vádolt Vollák Samu s társai eheni bűnügyben végtirgyalis. 1476. B/84. Súlyos iestiaértés vét-mondani lehet, hogy az ó tiszteimet sem- aége miait vádolt Dobesch Üáruiy a tarát miféle idő nem korlátozza. Mindazonáltal a congregatíó a kitűnő állam éa erény ü kérelmezők óhaját tekintetbe veendőnek Harsog vala száj* mind az egész népnek Torda ia, hogy lelke nehéz terhét bírja ösi fejét lehajti vénült karjaira ; Aztin, hogy csüggedni még ót is ne lássák, Vissza kényszeríti szive sajogiait: Akarja: ne fájjon, caak ne érezné is; Akarja, — akarja —de hiába, mégis . . . 27. S míg a riadó nép caillapula kissé Ujkölt szóját amaz métnlylyei behioté: „Ott voltam magam, is csal a iüzb-.nálh tan Valameddig köztük harczolva, hunt láttam . . . Akkor jöttem aztin hír hozva tinéktek Csaba bús Öröke már nem » tiétek. De minek ia hagyta, ha nem erŐa fészkű; Jobb hallgatott volna ilyen örökérül . .." Torda öreg táltos, hogy e azokat hallá, Nagyot r«ndült lelkén, mintha villám csapná, Lekötött haragja tépte vala fékét S súrü hamvas fátyol ködlé szeme fényét S fölriadt jé kardját boszura emelve: „Nemed gyalázata gyalázattal veass te 1" Döfte Miké; asivén a kardját visszarántva, Magas ívvel szökkent a vér piros 29. Mike oda kapva, bol siíve ver, dobban Födi sebét kézzel a tántorogva rogygyan; Kardjai emelininé: kese gyönge arra S halilos hol; ssinnel hókad vala arcsa: Erőt veti a nép is ijedt némaaigin, Jó Csabái boazului fegyveréire szállván Ö kard csattog a kardon garely röppen búgva S kavarog az alma mámoros borúba\'. 30. Véroseppenő kardját aa égig emelve, Zúg tovább a táltos háborodó lelke: „Így nyisd jó Csabára tiszteletlen szádat, Igy emlegesd csúfra bujdosó atyádat 1 Ugy verjen az átkom, amint én most verlek, S miolka köpüből a herét picii méhe. j Mike testéi akkot velék vala félre, Hadd mulasson rajt a hollók lakomája Hadd süsse fehérre csontját a nap liugjs. S gyulada, a zzt. tűz fellobanó lánggal Had-úr iatent áldván a nép haogos ezáj- j.i.. S felharaoga ismét Torda nehéz búja: „Húnunoko székelyi harezra, háborúra 1" elleni hü. ügyben. Szeptember 10-én. 1504. B/84. sz. a. Sikkasztás és csa Űgy űzzön az éji gonosz kísértetnek Ia S utánoa harsog a mondás a nép száján, Kardjukat szívébe búi sziláján vágván. 31. A szépirodalmi bírálatok korunkban. * (Folyt, és vége.) „Hajgaló Sándornak eaen ujabb köl\'eineot ei képezik Összes költeményeinek 4. kötetét. Hasonlítva előbbi termé keihez, a mii határozott haladásról tanúskodik ; mely leginkibb aa egyea kötié-ményekhől kisugárzó tisatultabb vilig-nézletben érvényesül ét veh.tő észre. Ámbár költeményeinek alaphangja most ia a fajdalomé ; de itt már az sokkal eszményibben jelen meg; ¦ nem kiséri oly maró gúoy, mint az előbbiekben. Mom mar a fájcalnm olyképen hatja ál költeményeit, mint gyengén Ütött hur binatoa rezgése a osillagoz éjszaka csend- j<t. Ez a hizonyoa ódesborus hang átvonul majdnem minden lirai költeményén. Minduntalan fel-felcsókolja lantja húrjait. Olyan e csendes buru érinié«e a köl.ó lelkének, mint a hucsucsók, mely kéj — habar váraik ia tőle a kebel. Ugy . belformai szépség, valamint aa igazán gyönyörködtető haogulattel-josseg kiválóan szerelmi aölteaényetbin nyilvánul. Ezek majdnem egytől egyig megkapok, de mégis kiváló becaüek: ,Azéntavas?om* — „ A borongó hoz. * — „Tavaszkor." (I. II, III.) — , Si r ó az e 1 1 Ő .- — .Álmodta m." — .Mentség." czimü költemények. Bűnügyi tárgyaiátok jegyzéke zala-egersxegi kir. törvényszéktől. 1884. évi Szeptember 4-éo. 2049. B/84. Sz. 1. Czotter József és tirsa lopis illetve urgazdasággal vádoltak elleni Ügyban S-ad nir. ítélethirdetés. 2083. B/84. Ss. I. Kovács Mihály hatóiig elleni erősaakkal vidolt elleni Ügyben 2-od bír. ithirdetés. \' 2^84. B/84. Sz. 1. Horváth Bogaras István és tárat rablással vádoltak elleni Ügyben 3-ad bír. ithírd. 2519. B/84. Lit. Antal Ferenc* a társai lázadással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithírd. 2520. B/84. Let. Bicsak Imre i iir-sai lázadással vádollak ell\' t)i ügyben 2-od bír. ithírd.; Huafiaa versei is teljesen mértékütök, de mar jóval mögötte illának bánatos hangú szerelmi dalainak. Azt hiszem: nem csalódom, ha kimondom, hogy Hajgatóból — lecsendesülvén,, a vér, lassulvin a szívverés, még tigsaabb-lért foglalván áa életnézlet, — miután lelkét a mélyebb hatású tapasztalatok; kincsével gazdaggá telte legyen — eie>-gia<köl\'ó leeod ; s e téren még annak ideién remekelni fog. Most még as ifjúi lángok össze össze-oapnak az elmélkedni akaró lélek tolul ; a pillanatok befolyásinak uralma alatt ál), ez tüník ki különöeu hazafias költeményeiből, melyek mind a közvetlen hiassBÜteuieuyei s rnegtetsaik jEü dók. hogy inkább a zajgó érzelmek, mi»r maganatoa, mély gondolatok által érintett Unt húrjainak rezgései. Tankölteméoyei éa gyermekversei kiválóan püdagogia szempontból nagy \'figyelmet érdemeinek. Különösen, tan-költeményeinek legnagyobb resse oly műgonddal kidolgozott, hogy as ily koi lementekben nagyon ia szegény hazai irodalmunkra nézve nyereség a bármely középiskolai olvasóköoyv — e tekintetben rendesen sovány — tartalma gaz d\'givbató veíök. A lenn érintett költeményekben. jelentkező aaemlélŐdós is bizonyiij»,hogy már uloo van költőnk az olegia felé. Még caak a magasabb költői nyugalom vau hátra. Eszel nem akarom ast mondana hogy ó most már erre törekedjék. Sőt,, ba ast akarja, hogy igazán jó eiegiaköl-tövé legyen, forrjon további Majd hu szivét aa érzelmek hullamai elég mélyre iázták, csendesülnek — a meder mélységénél íogva is. S amik majdan akkor törnek fel és szűrődnek át asivtengerén, azok valódi elogtsi gyöngyök lehetnek;... Caak daloljon tovább, amikor ihletre leaa, s oly haogoo, aminő azivébőL felsaakad. S kiforva asoo iráánynakr melyre határozott hivatása van, — oly müveket teremthet, hogy jelen kötetét HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 4-én. 184. Sipp\'ember 10-én. 1739. B/84. Sz. I. Kálmán János gondatlanságból okozott súlyon testisórléV sel vádolt olleoi ügyboa végtárgy. 1495. B/84. Si. I. KÍös József és társai suiyo-i és könnyű testisértéasel vádolt elleni ügyben ^égtirgy. Szepíember ll-éo. 2204.\'B/84-S«. 1. Török Lajos súlyos és könoyü lestieértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. itbird. 2425. B/34 Sí. 1. Torma Jó«et é< táraaí lopassa! vádoltak elleni ügyben 2-od bir ithirdetés. 2517 B/84. Let. Félezer Gáb<>r halált okozott súlyos testisértéasel vádolt elleni ügyben. 2-od bír. itbird. 2534. B/83. Let. Artner Péter és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithi rdd\'-s . 2555. B/34. Let. Téth Bajzi János és tártiai lázadáB bűntettével vádoltak elleni ügyben 2-od bir. iiélethird. Szt-ptember 17-én. 1908. B/84. Sz. I. Márkus Péter éa társai batóeág elleni nrőazakkal vádoltak elleni ügyben vógtárgyaláa. Szeptember 18-án. 1684. B,S4. Ss. 1. Leránt János és árva balált okozott súlyos testisértéaael vádoltak elleni Ügyben 3-ad bir. i: bírd. 1770. B/84. Sz. I. Kiba Mihály és társa bal ált okozott súlyos teaüsénéseol vádoltak elleni ügybán 2-od bir. itbird. 1882. B/84. Sz. I. Késze BenjÁrnin a társai aulyos teitisértéssel vádoltak «1-Jeui ügyben 2-od bírósági itéletbird. 2007 B/84. Sz. I. Hoxiin Józaef lo pá>gal vádolt elleni ügyben 3-ad bir. itéletbird. 2258. B/84. Sz. 1. Molnár Duhaj János b társat lopással vadultak elleni Ügyben 3-ad bir. ithírd. Szép ember 24 én. 189Ű. B/84. Sz. I. Lika os Is\'ván és társai iopáaaal vádoltak elleni üg/ban végtáriy. 2045. B/84. Ss. 1. Szanyi Sándorné í. Rí za súlyos testisér\'é&sel vádolt el-eni ügy b-m végtárgy. Szeptember 25 én. 2178. B/84. Let. Sánta Balázs Jó sef é<» társai lopással vádoltak ellen ügybei 3 ad bir. iiélethird. 2179. B/84. Sz. 1. Farkas Rajkó János lop is bűntettével vádolt elieui Ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 2248. B/84. Sz. I. Gumílár Mikló* bivaiali aikkaaztáasal vádolt elleni ügyben 3 ad bir<5s. ítélethirdetés. ZaU-Egerszegen, 1884. augusztus 31-én. MUZSIK KÁLMÁN irodaigazgató. ír© — Kisasszony napja ez idén cárom nspon át fog ünnepeltetni a kath vílág állal. Krről bővebbérteeüléat lapunk más helyén szerezhetni. — A tanuló ifjúság már vÍsbzh-érkezett városunkba a eziei kissé meg élénkül\'.Igen sok idegen, eddig nem látót arczu is van köztük, miből hely i gymná is csak ugy emlitendi majdan a kritika, mint d<-rengfi eget, melyen a költÖ fényesebb jövőjéről csillagok beszéltek. (Zalai Közlöny.) Ezeo biráíat-gyüjtemény eléggé meggyőzhet mindenkit arról, hogy korunkban irányt tévesztet a kritika, a igy uem is csoda, bogy nem teaí l-ellÖ hatást s eredményeiben inkább rossz mint jó. Mindaddig nem ia várhatunk a bírálatok hatásából üdvös eredményt, mig azok föl nem öltik a komolyság jelleget; mig üres bombasztok helyett a estbe ti kai lag megokolt véleményt nem tartalmaznak. Ha p. valamely mii teljeaen kritikán aluli, azt ia kézzel fogható abaur-dumokat tartalmazó szemelvényekkel kall kimutatni, melyekből a hívatUn egyén okulva, nssére térhet s rem folyta; többé teheuégét meghaladó meddő munka\'. Mert ba csak frázisokkal, guuyoa megjegyzésekkel adjuk tudtára hivat-1 osagál, — nem fogja komolyan venni a mindent rosszakaratunknak tud be.— A középaierü munkáknál leginkább szükséges a lelkiismeretes kritika, mert az először föllépő, de még forratlan erők munkája rendesen ilyen szokott lenni; t- etekoek van azükségök leginkább irá-(jvzáira. Mutasson rá a kritikus minden legkisebb bíbbára, de ne hagyja figyelmén kívül aron részleteket sem, melyek a aiersóoek erősebb oldalát képezik. Szóval: legyen minden bírálat szigorúan igaaságos éa meggyózó 1 Sugározzák belőle a kritikus jóakarata ! Mert ha Így folytatódik tovább, néhány -évtized alatt fogjuk csak megérezni és belátni, bogy mily bénitólag hatott irodalmunkra a felületes vagy lelkiismeretien a legtönb esetben a pajtás-kodáznak -bóduló jelenkori kritikai irány ! BÍumuuk népességére már is lehet következtetést v->uni. Hozta Isten az új vendé geketl — Szépidővel köszöntött be szeptember bóuap mnly tartósnak is ígérkezik. Erre valóban igen nagy szükségünk vont, mert a szőlősgazdák nyilatkozatai szerint, hacsak szt-p\'.ember meg nem ér-leeli a szőlőt, —iha-atlan less fkUlőnÖsen szentgyörgyvári) borunk. — iiOVá jutunk í A napokban k-t helybeli hu (egyik 12, a másik 11 éves) a mezőn találkozott ugy azintén idevaló 12 éves leánnyal. Valami felett összeszólalkozván, a két fiu a leányt közös erővel a földre teperte a ott sze mérmet sértő módon csiklandozni és verni kezdették. A leányt egyedül ellenállási képessége mentette meg a leggonoszabb erősxakteteltól. Méiyen, nagyon mélyen elBZomorhó jelenség. Nem gyökerezhet es másban, inint a vallás-erkölcsi nevelés alap hiányából. — Másod Virágzás. A. Bsenlgjörgy vá-ií utcában egyik ház udvarán azépszelen-csevirágokkal telt szeienczefaág látható. Ez mindon esetre ritkaság a érdemes a megtekintésre. — Éjjeli verekedés volt f. hó 1.-ről 2-ára meoŐ éjjelen aa Ujviiág-utcában. Sserencdére néhány jóakaratú ember oda sietett s az ittas verekedőket, kik egymást már késelui a karták, sikerült elválasztani. Több alkalommal történnek ily dolgok, amik azt bizooyi íjak. hogy a kritikusabb pontokra jó volna éjjelre ia rendőröket Állítani; mert ily esetek lefolynak anélkül, hogy a más irányban őrjáratot tartó rendőrségnek a dologról tudomása ieuue. — A lovagias grácziak. Mi magyarok mindenütt hírnevesek vagyunk luvagiassá^unkrói. Hozzánk jöhetfrancsia olasz, osztrák vagy bárminő nemzeiiség-beli, sziveién látjuk, kitüntetjük; még az ó anyanyelvét ia megtanuljuk csupa udvariasságból. A mi poétáinkra érkeznek különböző nyelven címzett levelek ; borzas levél-hordóink csakúgy kézbesítik, akar ha magyarul volna. Mindez lelik a mi lovagias-sfgunktól; amire büszkék is vagyunk. H\'jgy ez a lovagiasság viszonzásul itt-ott minő nyegle kicsínyeskedésre talál, mu-( tatja egy a közeli napokban történt dolog, j Egy városunkban tartózkodó, gráczi születésű leány felsÓ-lány iskolai volt növendék, magyarnyelven irt ó. címezett levelet küldött a gráczi plébánia-hivatal Iboz kérész elési biazonzitványáért. A levelet az ottani posta-hivatal oly megjegyzéssel küldte víssaa, hogy magyar-czimrem levelek nem késbeaittetnek. — Ez már grácsi lovagiasság ; eire agrácziak büzkék. Mi mosolygunk fo- felsőbbsegileg engedélyezett harmónii éa dalmüvész Pápán." Már csakugyan Amerikát utánozzuk areclamokban ír. — Kettős halál tűz által. Kedden délután R c-GnrcAÖny határában a szőlőhegyen egy szalmából összetákolt pásztorkunyhó ismeretlen okból kigyuladt ss azöllŐ-pásztornak két kis gyermeke beleégett. A meotésökre siető édesanya — ki a közeli ezóllőben dolgozott, kéiségbeeael-len rohant az égő szalma-kunyhó feles bár életveszélyes égési sebeket kapott, de ár\'atlan gyermekeit meg nem mentheté. Szülők, szülők I több gondot fordítsatok magukkal tehetetlen kicsiny gyermekeitekre, mert egy egész élet keaerü szemre-hányáaa fog kínozni benneteket, ha saját gondatlanságotok miatt ily borzasztó, halál éri őket! Meddig késik még a törvény, mely a gyermekek óvásáról gondoskodik s kötelezővé teszi m>oden községben az óvods felállilásái? Évről-évrepuzz uluak, veszünk, de a mentő eszközökről nem gondolkozunk. Ajánljuk e kóiülményta legközelebb ösaz-üleüdő országgyűlés figyelmébe. — Hajószen teles. B-.Füreden a vitorlázok raja egy szép uj htjoval szaporodott. Mult hó 23 áo avatták föl Andrássy Géza grof „Florida nevü, yachtját. A hajó fellobogózva várta a lebocsátáat. Ezt megelőzőleg Jalsovícs Alad\'ra fürdőinléset lelkésze mondott szép beszédet, melyben a Balaton mindinkább élénkülő hajózása éa as emberiséget jelképező Noé bárkája közt állítván fol a basonlato\', kívánta, hogy valamint a hajó merészen fog siklani a hullámokon, ugy jusson be az emberiség is abba a nagy örök hajóba (a meny országba), melynek kormányosa as Isten. Megem lékezett a vitorlázó egyesület védnök-nőjérŐI, Stefánia főberczsgnőről, a trónörökösről, szülőikről (Stefánia fenő anyja Mária Henriette belga királyné évekkel előbb beutazta az egész BaUton vidékét) éltetve Őket, valamint a vitorlázó egyesületet. Ezután gróf Almíssy Kálmánné, a hajó keresztanyja, a hajójoldalán összetörte az oda függesztett boros palaczkot, mire a yachtot a közönség é\'j^nzése közt egy perez alatt lebocea-oiták a vízre. As érdekes látványnak az egész fürdőközönség tanuja volt. lehetnek lőttel — Titkos rendőrség. A fővárosban végre telallitjáka titkos rendőrséget. A\'8<>k rendőri baklövés, postalopis, betörés, külföldi csirkefogók ideózönlése égető szükséggé tették a titkos rendőrség felállítását. A belügy miniszter már ki ia nevezte a titkos rendőrség főnökét egy fővárosi rendőrkapitány személyében. A titkos rendőrséget nem a jelen rendőr-állományból fogják öBZsetoborzani. A les lület 60 tagból fog állni, idővei százra emelik. A főuök alatt több felvigyázó (iuspsktorj fog mükodui. A felvigyázókat, egy kivételével, ki a fővárosi ren dóraéghez tartozik, Európa és Amerika legjobb hírű titkes rendőrségeiből hívják meg, nevezetesen Bééiből,-Prágából Hamburgból, Ber.inből, Londonból, Párizsból Rómából, es New-Yorkbó\'. A new-yorki felvigyázót az ott teriozkodÓ Ezterházy Pál gróf ajánlotta. A talajuonképi titkos reodórséget a mostani fővárosi re^dÖr-bistosokból, rendőri es törvényszéki hivatalnokokból meg dijnokubdl fogják összeállítani. A válaaztáanál tekintettel lesznek as iletőknek szolgálati idejére, képzettségére és helyi ismeretére A mi a felvigyázókat illeti ezeknek tökéletesen kell bírni a német nyelvel. A magyarnyelvet három év alatt elsajátitaniok, különben elbocsáttatnak a szolgálatból. A felvigye-, zoknak első sorbio a külföldi jó madarakra kell ügyelni. Állandó összekötetés benleszoek akülfóldi titkoa rend őrs-éggel A titkos rendőrség díjazására vonaiko-;ólag övetkezŐ előterjeztés fekszik a belügyminisztérium előtt l.A felvigyázók évi fizetése 1200 forint. 2. Hivatalos kiküldetésnél, mely a főváros határán tui terjed 2, forint napidíj. 3. A szolgálatkészség emelésére egyes neveztesebb dolgok felderítésénél külön dijaaáaban részesülnek. 4. A rendes szolgálatban álló titkos rendörök haví fizetése egyelőre 65 forint, véglegesítés esetén 75 forint. Előléptetések szintén lesznek. — Cnriosum. Egy utazó „dal müvézz" következőleg hirdoté működést ; „Tisztelt Hazi-fi ! Van szerencsém tisztelettel jelenteni, miszerint keresztül utazásom alkalmával zene- és daestélyt rendezek, ¦ nagyszerű harmónia kiaérst mellett, nagy rltkaságú erős éi kellemes bariton hangommal, valamiot 1848 — 49-iki s népdalaimmal nagyérdemű közönségnek egy élvezeldús sstét szerxendek. Polgár János lirel — Osztrák vadászok a maicheggi határban vadásztak és egy délután nem kevesebb mint 159 foglyot ejtettek el. — Teophile bolgár püspökét a mooasxterli kerületben két török csendőr meggyilkolta. — Cartkov és Tarnopoi közt közlekedő poatakoosiiői egy 3170 frtkészpéna-sel terhel; péuzea-zsakot elloptak. A vizsgálat már folyik, de eddig eredménytelenül. — Yadnay Andor már csaknem tel jesen fölépült súlyos betegségéből\' — Az Arany-Szobor javára a Margitszigeten azept. 2-án tombola volt. — A budapesti lámpagyújtogatók slrikej-t véget ért. — Az nj királyi palota. Ybl Miklós szorga! mazan dolgozik az uj királvi várpalota kiépítésének tervein é* költségvetésén, melyek már meglehetősen előrehalad ak. A terveket nem sokára be is fvjeziakölt-ségvetés raegálUpitásaazoBmég jó borssá időt igényel, ugy bogy az Ösizes munkálatok csak a tavaszra készülnek el. — A porosz vasutaknál egy újítást léptettek nemrég életbe, mely a pályaházakbtn állomásokon vagy másutt a vasúti vonalon kiütött tüzeknél igen ozélszérüoek hi zonyult. A mozdonyokat ugyanis feo«ken dökécsÜlékkei és a BBÜkséges csövekkel látták el, ugy hogy szűkség esetén tűzoltásra is használhatók. Hír cteriü\'. ez az újítás az ausztriai vasutaknál ítéletbe fog lépni. — Alapirány a romáoía szászok javára. A nagyazeb ni Ünnepélyeknek egyik legmarandandóbb moazanata az, hogy Rietz Gusztáv éa Frank A. 2300 arany frankot nyújtottak át Teutsch su-perin>endensnek a Bukarestben és általában Romániában élő szászok segélyezésére, közöttük as összetartás ápolásra, s ss evangélikus templom fontartására. — RüZ-Yado/W kelet galicziai község égessen leégett. 114 parasztház, 327 gazdasági épület és nagy mennyiségű takar-máoykészlet a lángok áldozatává lett. — Az 1885-lkl kiállítás országos bizottságának irodája holoap-.ó! kezdve már .a városligetben, az igazgatósági épületben van. A felek érteaitést d. c 11 — 1 óráig kaphamak. — Nagy-gyülő. Szept. hó 1 lén Prágában, az összes európai premontrei rendek prépostjai nagy-gyűlést tartanak. — Károlyi Gábor grót p-n indított testvérei ellen. A ttsaíád Ö\' 0.000 írttal akarná gróf Károlyi Gábort kielége-teni. A gróf azonban besdváoyábao na. gyobb Összeget igényel. — A király SzB-gyény Marich Lászlót, a főrendiház elnökét, főtárnokmeaterré, Pech Manó grófot pedig magyar fókámarásmesUrré i iuevez-te. — A budapesti operaház akusztikáját a napikban próbálták meg; a próba féoyeseh^aikerült. — Barsjnegje K<s-Sáró köz égében m. hó 21-én déluán tűz támadt éi rövid idő alatt tizenhárom la- kóházzá! hun. .ztolt el a hozzátartozó épületekkel {együf. — Yi\'liol dráma történt Bnd-pesten. Valami Abelaa Ignácz tmta ké«iiő felesége, ki sokEior pörlekedett urával ugy leömötte vitriollal, hogy a Bzerencsétlen férj arczán, nyakán éa mellén horzaszió égési sebeket szenvedett. — LÖkÖfÓk. G-Jmaii Ádám tengődiflolna-megyei ille\'.őségü kolompár czigánytől a németkereszluri határban 6 lovat ellop tak. — Yasmí Kje tb-, é^ett kocsis. Borzasztó Bz<»renc^tlecség történ t Sotronya és Knrtics között as alföldi vonaton. Egy vaggonban a b.iró Schönber-ger Béla altábornagy tulajdonát kép-ző három értékes ló a rajok felügyel. )o ¦ ász-szal együtt bennégett. A szerencsétlenség valószínűleg a lovász vigyázatlanságából fzármazott — Medgyesen a rendőrség elfogott egy népes bandát, melynek tagjai mérnöknek, gyógyszerésznek adva ki magukat, az előkelőbb étkezőtermek és kávéházak törzsv- ndégségót képezték s minden alkalmat megragadlak, hogy a szolgáló személyzet figyelmetlenségét zsebeik előnyére kizsákmnyolják, — Eltűnt. Demetrovica András kabieyi kereskedő f. hó ll-én Budapestre jött bevásárlások végett. Egy a pályaudvarhoz közel eső vendéglőben ssált meg, vásárlásait i>teni kereskedő fivérénél elvégesvén, visszautazott, miről nejét is értesítette. De mai napig nem érkezett haaa a ma már a rendőrség is mindenféle keresi. — Paolo Ye-ronese festményét, mely a kisded Jézust imádó bárom király ábrázolja as orosz kormány megveszi 12,009 font sterlingért ama templom számára, a mely II. Sándor czár meggyilkoltatása helyén épül. — A TlBXa huss nap éta apad s ezalatt a vizzzin 5,43 méterről máig 2.70 méterre esett le, trhát az összes apadás 2.70 méter. — Szokott katonák.Holzk-stener György, a 32. ezred gyalogosa m. hó 16-án, Laufer Kálmán, az 52. ezred gyalogosa m. hó 18-án a\|fóvárosből ezredüktől megszöktek. — Oroszországban a középiskolákban a bo\'büntetéstujra be-hozzák. — Alaptalan n a h i r, hogy Klementina herczeg né, a belga király legifjabb leánya,György herczeg, a walesi herczeg másodszülött fiá n»k jegyestetett voloael. — Athrnébene hó 21 én a város közepén álló baaár fa-épülete egészen leégett s benne nagymennyiségű árucz:k és eleség lett a lángok martalékává. — Temesvárott egy vásári tolvajt fogtak el, s a rendőrségen kimotozáakor nagy mennyiségű dynsmi-tot találtak nála; a tolvaj a veszedelmes robbantószer felöl minden felvilágosítást megtagad. — Emléktáblákkal készül megjelölni Szentes városa két jeles fiinak, Horvá\'h Mihálynak a Tóth József színművésznek szülőházat. — Eltűnt bánya-péBiriárOS. Verkampf Alfonz lembergi ezü\'etéá;: 40 éves egyén, az ottani szénbánya pénztárosa f. hó 20-án eliünt a a pénztár kulcsát is magával vitte. A 4% 08 magyar aranyjáradékban szintén roppant nagy kínálat mutatkozott igen csekély vásárlási kedv mellett. Ezen papír árfolyama is sokttt szenvedett amennyiben 92, frttól 90,80 frtra esett. Az osztrák hitelintézet épugy mint a bécsi uniÓnnan közhírré tette, bogy követeléseik biztosítva vannak, daczára annak a hangulat csak keveset szilárdult. Caak mikor a gabona és ezukor-árak jelentékenyen javultak, javult a tőzsde hangulata íb és mutatkozott vásárlási hajlam. Odztrák hitelrészvéoyek laesan 297 frtr^. innét rohamosan 300.50 frtra a 4% magyar aranyjáradék 91.60 frtra ó* egyszerre 91.80 frtra emelkedett, ami Bécsből ma délután érkezeit hi-ekoek tulajdoníttatik, melyek szerint a conversió befejezése egész rövid idő múlva fog végbemenői, Vasúti menetrend. Mid KjutiisMl. Béggel. Pragerhof 5_óra 20 perczkor postavonat postavonat gyorsvonat kevertvont Barcs 5 óra 45 Budapest G óra 28 Budapest 7 óra 20 Bécsújhely 6 óra 35 T postavonat. Délben. Budapest 2 óra — perczkor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15_^, , postavonat Barca 2 Óra 2j « postavonat. Este. Pragerhof 11 Óra 20 perczkor gyoravunat Zákány 11 óra 5 „ postavuuat Budapest 12 óra 15 „ poBtavoual Bécsujh. 12 Óra 5 , postavonat. Érteiit Kanizsára. \\ Béggel. Bécsujb. 4 óra 8 perczkor postavonat Budapest 4\'Óra 45 , postavonat Fiume 5 óra 02 . postavonat Pragerhof 6 Óra 17 , gyorevouat. Délben. Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 B postavonat Barcs 1 óra 40 , postavonat Budapest 1 óra 59 . postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 perczkor kevertvon. postavonat gyorsvonat postavonat postavonat. Bécsujh. 10 óra Budapest 10 óra 55 Pragerhof 11 Óra 35 Barcs 11 óra 25 A budapesti értéktőzsde heti tudósítása. Brnndl Arnold bankházától Budapesten 1SS4 augusztus 28-kn. Mull heti tudósításunk csxk ezelőtt nyolca oappsl jelent mag és mégis oly rendkívül fontos eseményekről van alkalmunk tudósítani, melyek következménye- : ikben még igen sokáig leazoek érezhetővé. Megjelent az osztrák hitelintézet félévi mérlege ; a nyereség és vessteség számla a multévihez hasonlítva 200.000 írttal kedvezőbb és egyes ié;eleib«n oly folytonos javulást és gyarapodást tűn letett ki, hogy minden más körülmény között okvetlenül aa árfolyamoknak nagyszerű emelkedését eredményezte volna. Osztrák hitelrészvéoyek 310.25 frtól egy fél óra alatt 314.50 frtra emelkedtek és csak a késő éjjeli óra gátolta az árfolyamokat emelkedésükben. Másnap reggel a hangulat lanyhább volt a mi a gabona és ezukorárak folytonos csökkenésének tulajdoníthatott. Ekkor kózhirré lett, hogy a ezukorgyáros Wein-rich K. Pécekben Csehországban fizetés kép cl\'... té vált. Tartozásai 8\'/, millióra rúgtak közte as osztrák hitelintézet kü-veteit372 millió forintot At árfolyamok rohamosan csökkentek oszlrák hitelrészvéoyek 312,75 írttól félbeszakítás nélkül 307 fura, to vább 309 írtig is eaen pontba sem állapodhattak mog, e-itek még 296 ínra sót 289.50 frtif: és mindenki azon hiszemben volt hogy BZ árfolyam 250 elótt meg sem állapodik. Magyar hi elrészvónyek daczára annak, hogy ezen intézet a fentemiitett fizetésképtelenség álial épen nem szenvedett szintén estek de még előbb 3:/2 frt tal olcsóbbak voltak as osztrák hitelintézet részvényénél, most eze? árkülönbözet ehünt sőt időnként a magyar hitel-részvények 1 y3 írtul drágábbak voltak a másoknál. Bizonyítvány. Az alulírottak egy általak eszközült szoros vizsgálat alapján kijelentik, hogy a párisi Catcleyéa Henri/ nrak franczia szivarkapa-pir-gyirábol származó „UE HOI\'BLOV\' szivarkapapirt kitűnő minőségűnek, minden idegen alkatrésztől különösen minden az egészségnek ártalmas anyagoktól is mentnek találták. Bécsben, 1884.-Í május 24.-én. ii.: Dr. Pohl J. J. ¦ Tfj\'. s.- Bjllo. rtnd« Maii* m.: Dr. Lndwlg E. ai.: Dr. Lippmann E. (VsatsfcW ilíirfsot helyMiífí Dr. Homann J. „i^, Jíf7^5 at ÍUl Bfc.lwn UxonyltUtott. Pi-ntfhbl ajiiTinj iUir,toit ¦ cúii. kiV, kflHRBSiacstcriasi í« ¦ Wc»l twaexia Utkiís által IBS.-! SS.-^d. Lapvezór és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉS. Előnyös kereseti Minden állású személyek állam és dij80rs j e gyek havilefizetés melletti eladására (az 138?. évi XXXL törvényezikk alajpán) mindenhol előnyös feltételek alatt felTétetoek. 2244 4 -6 AjÍDlalok küldendők: Budapesten. HUSZONHABMADIK ÉVFOLYAM. Z A L^A I KÖZLŐN? SZEPTEMBER i 6a 1884. 1 l í Az aj iskolaévben szükséges \| fögyinn^mnn^poigííTi^ elemi-, és izra- v elita- iskolai, ugy más városi és falusi tanintézetekben használandó < I tankönyvek és írószerek kaphatók j< WAJDITS JÓZSEF könyv- és papir kereskedésében Nagy-x Kanizsán. s Vidéki megrendelések, posta fordultával eszközöltetnek. g OOOOOÖCKXXXXXXXXXXXXX^^ A an szereDcsém a t. közönség szíves hogy a Grebencz-féle •++++++++ + tudoraisára hozni, HH KOCSIGYÁRTÓ üzletét a (Király-utcz.) tek. \'J\'uboly Victor Ofjy v. ur házában minden készlettel és szerszámra il átvettem és tovább fogóra vezetni. Magamat a n. é. uraságok és földbirtokosok szíves jóakaratába ajánlom biztosítván előre, is, jó, Ízléses, és pontos munkáról, legjobb anyag és legolcsóbb árakon Nagy-Kanizsa, 1884. június hóban. Teljes tisztelettel Kaudera J«tór. f Javítások gyorsan, és legolcsóbban szímittatnak. "VB + * + + + + + + 2400 tkv. 1814 2205 l-l OTooooooobosbooooooooooooooo o o I o <x o 5310/84. Nagy-Kanizsa város tanárjától. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa által közhírré tétetik, hogy a városi bormérési jog bérleti; tárgyában folyó évi szeptember h/5 9-ik napjára kihirdetett, árverés a t. képviselő te<tület határozata alapján beszüntettetett. 22Ó8 l-l. A városi tanács. Q ü Z i I 3 8oOOOOOOOOOOOOOOÖOOSÖÖOOOOOO Árverési hirdetmény. A o.-k»nizsai icir. lő vizé< telek-knöyvi osi\'álja réaaéről közhírré tétetik, hogy Cziráki Jáodd felaórajk) lakos ég-rehajutóoak Ciráki JÓMff viígr<»h»j\'asl szenvedő telaóVajki lakói elleni 3U frt lúke a jár. iránti ve^rdiujtáai ügyében »« unpjíkalifji 52. z. tjkvbrío G3 lírai" ¦Utt felve:t ráírnánk A tln a 41G írtra beCiült ingatlan 1884. azep ember 6 ári d-tUlött 10 órakor Uugiakabt-ta a k izségbiró li isánál, b f ilaörajki 33 1. «z. tjkvboa A IV 32/6 hm. a házzal egyii-t 160 írtra b»ciiill ingatlan külön — K/c »»/,. KfiV,. "Vs "7, 15,/i hrsz. alatt 329 frtra l»--c«Uit iu^iUuok együttesen ISÜ4 évi aztpt-mber bó 6. napján dél -uin 2 órakor Felsd-R tj koo a küsíég-biiú hasánál megtartandó nyilván is érvéreién eladatni fog. Kikiáltási ár, -a fennebb kitett becaár. Árverezni kívánók tarioztak a beciár 10 izátalekát kéizpénzbeu v^y óv-dékkepsa papírban a kiküldött kezelne la tana i. ¦As árverési feltételek a hivatalos órák alatt a d.-kanizsai k ír. lörvényazék tkkví osztá\'yánál a as ungjakabfai éa f-rlaő-r-jki községek elöljáróságánál megtekinthetők. Kír. törvényesek, miot tkkvi ha-tóaág, Nagj-Kaniaaáa 1884. ápríl 18. Gazdáknak fontos. Bérlet felmondás illetve elhagyása miatt az Ö8SZ8S juh állomás (Mertnól faj) cca 900 db. juh és bárány ; továbbá cca 152 kat. hold bükk erdó tölgygyei behintve olcsó áron el és bérbe adatik. Lóvebbet: GJlMíI JÓISCfüél Ladbrég (Horvátország.) 2156 1 -4 \| Nincs többé buza üszög:! Dupuy\'N.-féle inagpáczoló. A gyökeres páczolás mód buza üszög ellen jutalmazva és ajánlva sok egylettől és elókeló személyektói kapható min-der, raktáromban az osztrák — magyar monarchiában. Egy csomag 200 liter magnak — 30 kr. Egy csomag 100 liter magnak — 15 kr. Hogy a t. gazdász urakat mindennemű utánzás vagy hamlsitás vételétől óvjam — kérem csakis az én védjegyem nevem és czimmcl ellátott csomagot kérni. Minden felvilágosítással szivesseu szolgál ingyen éi bérmentve. DUPUY N. 1005 1-4. Raktár N.-Kanizsáii: vegyészeti műterme B^ca. Vindmühlgasse 33. és az összes megyei raktáruk. B\'iaenfdld Adolf, Fes-artlhufer JÓroef Schwnrts & TatibT. +f A feltalált, dr. Meidinger orvostudor ur által kizárólag 4< szabadalmazott IMiKli na Alapíttatott 1SSS. WALSER FERBNCZ ¦Jj elsó magár gép- és tüxoltöazerek gyára, harang és érczöntódéje BUDAPESTEN Rottenbllleruteza 66. 5 Ajánlja gyártmányát, N mint magyar kftlönle-a gességet kutakban és ¦g mindennemö szivaty-»B tyúkban elvállal teljes ¦ vízvezetékek berende-¦ /.. .-.i varosok, földbir- tokosok, ipartelepek. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és maganfürdök l\'eltiZ !ie.sere,szagmen- ± tes ürszékek í\'elálli-tására és minden viz művi munkalat gyors J5 és pontiig kivitelére képes Ji - armentesitő tarsula- "* " \| ^ úrlapok és részletes költ- S tok Ö8 magAnzÓk ré- ¦ * * megtervezetek kívánatra S széről modern technikai Eg-yetlen belföldi szivattyugyir dijmentesen küldetuek. t 2023 55—80 5 ¦ * •K ¦K 1 * H ia-gyar HEIM H. Döbling; Bécs mellott. Fiókraktár Budapettt, Tfumet-udvar. A legelső dijakkat kitűntetve: Bécs 1873 Caasel 1877.Párl% 1878. Sechshans 1877, Wete 1878, Tep-Iitz 1879, Becs 1880, Ege 1881, Trieszt 1882. Raktárhelyiségek: Béc Bnkarest, Jüűland, KErtnerstraaBe •/„ Strada Lip«caui96. CersoVitt, Kmaool.38. A legkitűnőbb, szabályozható, töltő és szellőztető kályhák, lakszobak, iskolák, íródik slb. számára egy-2jgg> s ezü s legdíszesebb kiálításban. Tobb szobának a fii-jjjjfffjiiBwyé téae egyetlen egy kályha által. Központi légfüléa egész •"épületük ssámára. Auntria-Magyarorsságon. 221. közoktatási iotéxatbiD Meidinger kályháinkból 1431 van hassnála ban, esek között Bécs községnek 6i) isEoIájábao 373 kályha. 2242 4—15. Meidinger kályháik kiváló előuyei anoak ?emcdak a caáat. kir. hivataloknál, birodalmi intézetek éa kösaégi ha lóaigoknál, lelkéazi hivatalok, kÓ\'hásak vitsutak éa gfizbajócnál, pénzintézetek és biztoaitótársulatokoát kereskedilmi berrtndezéieknél, szállodák, kávéházak éa vendéglőkbao szereztek meg nag, számú bevezetést hanem azon felül még tobb miot 20,000 magánlakásban lesznek ami Meidinger kályháink hastnalva. Ani nagy közkedveltség, melynek kályháinak minden Isié örvendnek, szántait* utánzásra adott alkatút. Easéifagva neilskelt vedjegySakrs iirinialCrD nrpai lblVatk0ZM> 8aÍat érdekébea óvjaK a t ez. kö-MbilUlnOtK\'QrCn \| zönseCeE\' leg ,obh NrRfivbd slia gyártmányainknak Gyári védjegy. ífjjf U II C I kJ V\\ Dtánzásokkai valö felcserélése ellsz, legyenek B^VPIt li L 1 M azok bár csak egyszerűen stlst Heldliger kály- c- bak vagy mint javított Meidinger kályhák ajánlva. Gyártmányaink ajtajának beíafi oldalin védjtgyliak átvao öutve. Q" Értesítését és árjefi/zétet íiűbe és Dérmeatye. ~m & 2- =\|ar ffií^í^SíS^- Wajdits József köny?ayomáájáb61 Nagy-Kanizsáé. NAtiY-KAiNlZSA 1884. szeptember 7-én. 72-1%: 32S&OX1 Huszonharmadik évrolyam. Eioflifltéu ar egész t\\re . . ¦ • :éi e\\re ..... f)p ; «-ri m . Eay Htam M kr « frt HIRDETÉSEK mini jn-üuorlian bmmmIiw minden további snivr" ¦ kr NMI.ITKRKKN .Hikfiti 1U krért veti-tm-k le. tar illetők \'..-.imi.\';: egyes -lím* tenort So kr. fiaplMidn * lap szellemi réasét illető közlöm- \' oyk a mertw-t\'SA, -Magi réaaÁt illetft kAxIetn-\'ui»\' (it\'iiía kiadóhoz hí-rnifin<t • iiilí-r.eini\':k : .NAHY.K AS \\7.<\\ Wiastlosbai > rtfniteiltwtlrii levelek r-sak isun-r munkál áras kt Al fia«a<í tatuale ••; Kéziratok íinBxa nem kOlili\'im* A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egyletv a .zalamegyei általános tanítótestület, a „nagy-Kanizsai kisdedneveló egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkaraara nagy-kanizsai külválasztmány" hivatalos lapja. 11 eteiik 1 iii kélszer. vasárnál)- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Szellemi .képzettsége sokkal alacsonyabb fokú, hogysem ez korlátolhatná. Talián a vallás ? - Ezt megveti; Kineveti. Ezzel azután eljutottunk azon forrásra, melyre tulajdonképen mutatni akarunk. A népnek, kiválóan az alsó nép-osztályúak sülycdése, a telket, szivet háborító kicsapongások, az állati ösztönöknek feltétlen uralomra jutása, mind, mind onnan erednek, hogy nincs valláserkölcsi nevelés. Ennek vaMii lehetett, hogy egy 14 éves\'hiányában azután felszínre vergődött Hu egy 3 éves lánykát akart áldó- most már a nép minden rétegében a zatul állati ösztönének. \' legmczetlenebb realismus. Tehát most már nem csupán al lelüótteket lepi a métely, hanem az! Kéz2ttk a szul6i llázllt! A s\'ül° alig serdülő ifjakat is. Ez a légre!-,"610 hl3z M«u \'ételében, gúnyolja a leneteseub ragály. Ennek gátat kell Tallisl gyakorlatú. Soha nem pró-vetni minden áron, minden erővel 1 Mlkonk lelkével a legszentebb esz- I ményiseg felé emelkedni. Hol vegye Valláserkölcsi nevelést! Lapunk niult számának hírrovatában értesültek olvasóink azon. megdöbbentő eseményről, hogy két 11—12 éves fiu egy 12 éves leányt a mezon megtámadott erkölcsellenes szándékkal s a lányt csapás ellenállási képessége mentette meg a leg-ocsmányabb megbecsleleniléstől. ; Mélyen elszomorító és gondol-kod.isba ejtő jelenség ! Nem kevésbé olyan azon eset melyet több lapban legközelebb Régóta borús homlokkal kisér- bát a gyermek az első nemesítő tűk az elfajulás tüneteit; több izben példát. fel is szólaltunk ez érdemben lapunk-; ,. , . . , . Talán az iskolában?! ban, de rendeset eredménytelenül. „ , . .11 Ott elhalmozzák mindenféle tu- Ez nttal is megteszszük azt és!, • , . _ . ,. , , ° . . . . , dománnyal anélkül, hogy azzal amit pedtg határozottan a baj forrására ^ ^ ^ mT?- meeleszeuke"6\'leszteni, -emesbiteni ügyekezuéuek. eredménve?! Ha nem. — az már ¦ . \' . — , _ A ezel: a szaiaz tudás. Eszköz: a még szárazabb magyarázat. A sok Komoly pillantást vetve társa- filozof tanító, különösen a reális is- dalmunkra, arról győződünk meg, hogy \' meretek tanítói, mély bölcseséggel az erkölcsök rohamos, hanyatlása egy! fürkésztetik a tudomány szomjas ta- idó óta nem annyira a közép-osztály, I nulőkkal az okok-1 és okozatokat,— mint inkább az alsó néposztály kö-j mindennek kimutatják létokát; de a mindenható okozóig emelkedni elfe- eredraénye?! Ha nem, — az már nem a mi lelkiismeretünkön szárad. rében észlelhető A középosztály az erkölcsi lazaságban elérte már azt a fokot, melynél alább már szellemi képzettségénél s az ezzel járó műveltségi álláspontnál fogva. nem. igen sülyed-het. Hanem az alsó os tály — bar az eiköicök itt is eléggé meglazul-tak — ha egyszer igazán sülyedni kezd, akkor ez reitentó eredményeltet szül. Az ő súlyedésének nem leszen határa! Mert mi állítaná még? lejtenek, s így a tanítványok is csak a föld göröngyein maradnak elméjükkel. Kikerülnek azután az életbe tele fejjel és üres szivvei. Pedig a reális s kiválóan a természettudományok segélyével lehet legkönyebben a gyermeket Isten megismerésére, imá-dására vezetni, mert azok visznek azon megfejthetetlen titkok özönébe, melyek előtt á legmerészebb lángelmének is le kell borulnia és elismernie, hogy azoknak megfejtése a láthatlan, a teremtő és fentartó szellem kezében van. Na de ezek a tudós urak rendesen maguk sem igen sokat törődnek istenei, mert a melyen hozzá juthatnának, — .eltörve lajtorja j o k : a hit.* Azt szokták mondani, hogy az a hitoktató d»!ga. És ezzel mondanak is valamit, habár vele közönyüket egyátalán nem teszik elfogadhatóvá. Első sorban csakugyan a hitoktatónak feladata a valláserkölcsi alap megvetése megerősítése. De mit tapasztalunk a hitoktatóknál? Azt, hogy ők is feltétlenül hódolnak a kor áramlatának, hogy csak mentül többet tudni! Magoltatnak, recitáltatnak elmebóditó dolgokat; szinte szédül tőle az ember,\' ha látja, ha hallja. De hogy a vallási érzelem gyökeret ver-e csakugyan a tanulók lelkében, — az már nem gondjok. így történik meg azután, hogy a tanulók majnem kivétel nélkül val lásí közönynyel hagyják el az iskolát. Innét van, hogy mikor elméjök érettségénél fogva leginkább el lehetne tőlök várni, hogy Istenhez emelkedni bírjanak, s Út a maga «mberfölöftiségében megismerjék és imádják: éppen akkor lesznek istentagadókká. —í Mindebből tehát az következik, hogy az iskolának feladatai közé tartozik: a valláserkölcsi alap megvetése, megszilárdítása: — mintán azt a fennálló valláserkölcsi állapotok mellett a szülői háztól nem várhatjuk, nem is remélhetjük. j Kz iránt leginkább és különösen az iskolai hatóságok szíves fi \' gyeimét hivjnk fel. Ők hassanak oda és azután szigorúan ellenőrizzék, hogy a tanítók, hitoktatók miuden 1 alkalmat használjanak tel a uö vendékek vallásossá tételére, hogy az iskolában töltött időt ne csupán szá- raz ismeretközlésre, hanem egyenlő mérvben szivnemesiiésre is fordítsák. Első legyen a vallási érzelem, azn tán következzék a többi nemes érzelmek fejlesztése. Ujjal mutathatnánk azon szomorú példákra melyek a nevelésnélküli tanítás eredményeiként közvetlenül előttünk fekszenek ; rá mutathatnánk egyes iskolákra, hol a tanulók szivképzés hiányában elmés vadakká válnak ; de ezt nem teszszük: Annál inkább felhívjuk azonban az iskolai hatóságok figyelmét, hogy tegyenek szigorú lépéseket a valláserkölcsi nevelés-, a szivképzésnek iskoláinkban leendó foganatba vétele iránt. Mert ha korúak iskoláinak szellemét kárhoztatni sokban lehet — és lebet! — ugy 1 ginsibb ennek elhanyagolása miatt. I j Ha majdan iskoláinkban a tulajdonképerii nevelésre nagyobb suly i lesz fektetve; — ha ennél fogva a i nép a mindenütt jelenlevőben, ágon-I dolatainkat, érzelmeinket biró Istenben hinni fog; ha az iskolából világgá bocsátott növendékeknek nem \'csupán feje lesz telve históriai numerusokkal, geográfiai kilométerekkel, városokkal, folyamokkal, fizikai törvényekkel, természetrajzi bo-gárgyüjteménynyel; — a mik egyébként mind igen hasznos dolgok ; hanem a szive is színig leszen nemes érzelmekkel, vallásossággal, hazaszeretettel, hálával, önfeláldozással sut. — akkor nem fognak oly elszomorító c»eniéuyek felmerülni, minők a mi mostani sokat tudó és (különösen nemesen) keveset vagy semmitsem érező ifjaink között napirenden vannak. Nagy fontosságú ez jövőnkre nézve 8 ez iránt a tanférfiaknak, az iskolai hatóságoknak minden erélyt ki nem fejteni megbocsáthatatlan bún, helyrehozhatlan mulasztás volna. Tiszteljük a tanítói osztályt. Azt mondja a jeles író Goethe : ,sok esetben jobb nem írni, mint semmit irni" ; — de ha a társadalom minden osztályára napjainkban oly gyakran, s annyiszor felhivatik az emberi figyelem, éppen nem lehet felesleges az iskolai év kezdeténél írni, s szólani az emberi társadalom azon osztályáról, mely méltán támaszthat igényt fáradalmai elismerésének nyilvánítására. A tanítói osztály, mely nemzedék után nemzedéket ád át a hazának, bár néma szótlan ajkakkal, de joggal várhatja, hogy időnként a közelismerésnek ér-demkoszot ujat nyilván tegyék fel ba-\| bért érdemlő homlokaikra. A Mozlim nép szent könyvében 1 a Koránban^it mondja Allah : „mindeneknek kenyere fzét van szórva a íöldön, össze kell szedni." Igaza van! De kiknek a kenyere lehetne kisebbsége daczára annyifelé szét szórva, mint a tanítóké, a nemzet azon osztályáé, mely hivatva vau nemzeti büszkeségünk, önálló szabadságunk, a hit; a tiszta erkölcs szent magvait, mely mindennek támasza, a nemzet jövó sarjadékába szakadat!-\' nul bele csepegtetni. Tiszteli minden okos gondolkodó a művészetet, meghajol a művészet jeles tehetségei előtt, — de a jelesnek az ő tehetsége isteni adomány: — s míg ma már a nagy tehetségű jeleseket őket megértő korunk az Olympusnak ama magasságára emeli, hol az ó-kor mivelt görög népének hiedelme szerint az Istenség lakozhatott csak, — addig legújabb korunknak a felvilágosodást magasan lengető lobogói alatt nem szabad elfelejtenünk, hogy a legnagyobb jelesben is a képességileg adottat, elsőbben a tan-tó helyezte olyan fogékony talajba, melyből terebélyes s Ja. A csalódás dala. • Hogy rózsabeike\'d uh szerelem! Nekem csak ís tö\'rTSí^teriaeszBzeaek ; Hogy boldogító bizalmam, bitem A caalddis férge eméazsze meg? H.iry sorsom <«ak a lemondáj legyen, lemondási! Hú igaz szerelmemért; Rajtam erőt az az átok vegyen, Hogy bú leányszív suhi meg nem itt\' Rügy kínos epedést, meddő panaazt, Zokogjon örökké f.-ljó dalom, Hogy zord, setét rabságban maraxxt Őrükre az emésztő fájd alom ? Hogy ínségterhes élelemén át Itolygö vándor Kyaná it kergessem én (\'«.\'ui.ik.-i csillagaid táborát Öldöklő dmmonom, bútlen remény??" N«n bizam én. Nem is hihetem el, Nyit meg nekem íj rizsát a tavasz ... Megértetifn nem hal ki e kebel, Ci.sk félét, félek, liogy ké.on les: »z. Hogy míg a jobb bittel gyógyítgatom Ég3 seb titdet oh szerelem : Egv bús aír lesz érte a jntalom, Hová ifjttaágom temethetem. Székely Géza, GuÁxtáv. Az orvvadász tanyán. — Elbeszélés. — Jrta: Tünkéi Mlhklj. A, knoyat vao. A oap u\'olazor tori át a láthatáron fettoroyosuló fo.hőket, raegraayosva vée«ó sugaraival az egbe-mereiiú sziklák caúcaait. As esti szél i-ó- htajtva vonul át a eöld galyak kfizt. Nem látszik élő ié-!y ; a mttdárkák miod a lombok alá bújtak és csau egy csalogány hallatja még gyönyörű éneket, mely a hegyes erdokbea SEásscoroiaa visszhaogxik, niV-í végre 5 < elhallgat és most asoo kedélyre uehezedó^sejtelemmei teljes c".eod uralkodik, mely közelgő vihart szokott megelősoi. Ekkor — az erdő íeié vezető utón egy ifjút látnók haladói. KüIödÖs alak: metil láb, egy rósz kabát és nadrágban, födetlen fővel, hogy a szél kénye szerint játszhatik rendetlenül leomló baroa íur-teivet. Távolról valami korhely vándorló Ugéayoek látszik, de ba közelebbről vizsgáljuk ót, arcza finomsága, fehér keze1, sőt rongyos rubázatais egészen máafogalmat adoak a különös emberről: a fioom, szabályos arcz, aristokratikns kerek és a legfinomabb kelmékből készült, de most roogyos ruházat, vdami szeren esetlen, egykor gazdag ifjút tűntetnek elénk. Nem ne\';he\'Lii)k rea annélkül, hogy svlegbensőbb részvétre gerjedjünk iráata, aki egykor tán a legbővebb kénjelem köz: éh és most mezítláb és ily roogyos ruházatban kényte\'eo magát az idők viszontagságainak kitéve vándorolni Tekintsük csak közelebbről és látni fogjuk, hogy abbeli feltevésünkben.; miszerint egy bul-dogtalannal vao dolgunk, nem csalatkoztunk.; szemei vadul néznek a földre és vonakodva, mintegy félve tekintenek félre olykor, annélkül azonban, hogy arczát valah* felemelné. Lihegő melle, ajkának rangoícdzássi, halovány arcsán etömlő íájdalmai vonások és a szemeiben fel-felvillanó vad tűz, egy keblében dühöngő lelki kü delimre vallanak, mely megegyez az őrültséghez közel álló kétségbt-.e-sésael. De mi lelhelé a Rzerencsétlen ifjút? Mi ádáz sors üzi őt ? Kövessük csak éa megfogjuk őt közelebbről ismerni.^^ ~ A boldogtalan ezalatt az ei\'íóbe ért éfloe.m ismervén azn tat ,vnd t u áss;ii g^zuíta le\'az előtte álló tüskéket; nem szó!\', csak arczának ujabb fájdalmas rápga\'ódzásai mutatták, ho^y a tÖvisektóT szenvedett sérelmek fájdalmat okoznak neki. Végre e^y kis tisttásboz ér, melynek közepén egy terebélyes tölgyfa állott, melybe — míutáo futásába\'nem látta — beleütódöf, minek következtében a told mohára rogyó". „Oh Iater.cm! — sikoltott fel iompa hangon — nem birok tovább menni, itt, itt kell meghalnom és oly magányosan, egyedül — iiinca senki körüiöUem — senki, aki vigasztaló szavakkal térdelne melllettem, — oh seokil— aki i-lke-mért egy rövid imában felaőhsjtana Istenhez; de nem, nem vagyok egyedül — monda sajátságos) tekintettel maga ícüri\'u nézvén — hisz itt\' Van e borzasztó kép — e rettenetes vádló^asely űz mint a vadat és nem hgy nyugodni. — Nézd, nézd foly atá lassan felemelkedve, írig szemei a sem:nibe meredtek — nézd. nézd ama öreg embert, mily nehz>n jön — betegeass^g ny — (ítsirtsznmei pirosak — árosán báoa\', kesirü bánat honol. — Nésdl — amott a szilaj fiút, ki v«d te-kiotetiel méri a hozzája lépdelő aggot „„Fiam! — mond az öreg és letérdel.— fia előtt letérdel a galambtejü ősz —- ősz-. ssetessi remegő kezeit és felemeli hozzája — „fi&m I — mondja — ne tedd azt, nézd ősz hajamat — ennek árán szereztem araink van — megőuültem a nehéz gondok közt, mig összekapartam vagyonunkat, hogy öre^ anyáddal végnapjaink ban gondnélkül élhessünk én, hogy oe-\| kedegykor tisztességes vagyont hugyhaa-, fciiuk hátra — ne pusztítsd el mindenün kell ne jutass koldusbotra bennünket!" \| Nézsétek! — a fiu most lehajol, tán fel-iemeli atyját? — oh — nem azt — nem, 1 a botot, melyen az jött és ah ! Istenem miértnincs egy villámod őt elnémíthatni! — hát nem éltél eieget?uem tudsz roár eg y 11 « r. meghalni?! — ordítja vadul a botot f-leméire, — ,,Ab Istennel számolj fiam!" sikított fel fájdalmasan az atya; de e fiu ezt már nem hallá, egy csapás esik — és a«< öreg hányat fordul — mí„r vére pirosra festé ősz fürteiv — —-- Megdermed a gyilkos — meredt szemekkel látja »z atyai vért folyni — kígyókká látja minden cseppjét válni a f: \'nyelén elömtŐ vérnek, meiyek bi-deg •fogaikkal stivónek roütáaak — .el-sikoltj magát és fút a helyről, fút — messze, messze földönfútóvá lesz — kerülni áz emberek tarsaságát, mert fél, bogy leolvassák arczárói az átkozott tettet ¦— míg régre összeroskad, hogy meghalljon — meghalni?! — gyilkos tízszeres gyilkos, — ki atyja véréi ootá — meghalljon?! nem ! nem szabad meghall-nis. mert ez kegyelem volna — Oh ragyogj csillagok tekintsetek le reám — bak fel keséit összekulcsolva. — Irgalmas ég! — ti is?. — ti is elfordultok tőlem, elbújtok a felbők mögé — mert is-n«tMi.ö4\\ — mer; tudjatok, hogy éu vagyok az átkozott atyagyilsos — — „Irgalom istenem! — Irgalom! — ne sújtson ily nagyon ostorozó kezed. — Oh hagyj meghalni! — és a nyomorult térdre rogyva tekint fel az égre, melyet se\'ét fcíhők borítottak. — Hiába! nincs . kegyelem — ordítá haját tépve — tehát Örökké fogja ez a maró láng keblemet dúlni. — Jaj neked ember! — monda vísazarogyra — ha saját lelküsm\' reted vádlójául esel, nem taláUz irgalmat." { E ssavak utáu ájuftan terült .! a zöld mohán, míg as ezalatt magerósodött szél játszva dúlta barua fürtjeit és szárí-tá homlokáról a gyöngyöző verejlék-csep-péket. Az ég ezalatt teljesen beborult. Rémítő setétség uralkodott, melyet még növelt az olykor feiezikázó villám, melyet azután egy, a távolból hangzó moraj követett. A szél süvöltve fújt a galyak közt, itt-ott letörve egy-egy szárat ágt, mely recsegve hul\'ott alá úgy, hogy az erdőben járás szinte veszélylyet járt. Az öreg becsület-a Fenj v oay urodlmi eidészt azonban mindez nem látszott útjában háborgatni. Csüggedés nélkül haladott el- ré. régi bajtársától hü viislájától vezettetve olyformán, hogy annak nyakára egy zsineget kötött, melynek végét azután ő tartotta kezében. Dünnyögve szidta a pokoli időt. mely kéoyszeriti az okos embert magát az oktalan állatra bízói, hogy haza találjon. „No — dörmögő magában — most még ciak az eső eredjen meg, aztán el leszünk iátvs; de mi istennyila lelheti eu az állatot, hogy egyrs az „o r v a d á a z t a-n y a" felé akar menni 1 —bossssokodék tovább — észrevévén katyájánsk különös magaviseletét, me\'y ismét megállott és a nép által akkép elnevezett táj felé aUSZONHASMAWK ÉVFOLYAM Z A 1> A 1 KÖZLŐN í SZEPTEMBER 1 én 1884. másoknak is árnyat adó fává növekedhetett. Azok az iskolai gyermekszobák nagyobb horderövel bírnak a jellem a tiszta erkölcsök, s az egyedekben a hazafiúi magasztos érzés, — honszeretet — kifejlesztésére, bármely politikai törvényeknél, s állami intéz kcdésekhél. Igaz, hogy a jó tanító csak az adottat fejlesztheti, idő s kellő vi szouyok hozzá járultával csak a meg levőt alkothatja s idomíthatja az egyesnek s az egyetemesnek közhasznára. ^ Észt nem adhat, csak a képes ségileg adottat fejlesztheti, dc a gyenge elmének legalsó fokán álló tehetségből is neveihet vallásos alappal szlárd jellemet, tiszta erkölcsöt, lelkesülni tudó houszeretetet. S ha igy nézzük, ily mérőfokon a nemzet ezen osztályáuak, a tanítói karnak feladatát, alighanem sok tekintetben igazat kell adnunk a híres egyházi szónok Chenning azon mondásának: .egy gyermek tökéletes nevelésére tagadhatlanul mélyebb gondolkodás, nagyobb bolcseség kell, mint egy állam kormányzására.* I^én! — mert a helyes tanításnál lélektani kutatással kell a gyermeknek hajlamait felismerni, képességét keresni, s a megtalált tehetséget a hajlamoknak helyes útban való vezetése mellett fejleszteni. El kell ismernünk azt, hogy a mai kor a követeléseknek s a kivánni valóknak túlzott, majdnem lehetetlen fokán áli ugy a tanítók, mint a ser dületlen. és serdülni kezdő tanulókkal szemben; — hogy korunk a gyermekeknél a képességileg adottat mint egy szellemi búrt. hirtelen oly raa- öntetüséggel, de mindenfelé a nép nevelő-osztály önkép-tő egyesületekbe sorako\'.U, hogy egymással maguk kő\' zött gondolataikat a czél helyes elér hetese kedvéért kicseréljék, — akkor cak tisztelettel kell ezen előre törő néposztály előtt meghajolnunk annyival inkább, mert oz elfelejtés ugy is közjutalma, — botránykőbe pedig, bármint kerülje azt, sokszor meg kell ütnie lábait. Ha igaz, pedig igaz, a . mit a nagy iró Hugó Viktor mond: l& lelkész koporsójára tegyetek\' a biblia mellé még tövis koszol ut is, oda illik az, mint Jézus keresztjére martyr füzér azt kapcsolnám hozza: a tanítókén rr gfelelő tudósítást hozván, engedje hogy azt becses lapjában helyreigasithatsam A megyesserteoagyérdeklódés\'. kelteit ellenzéki társulási mozgalom természetes u a merve székhelyén sem mar di hatás nélkül. É\'énk kíváncsisággal kísérte as augusztus 26 ára ki tűz fitt alakuló gyűlés minden mozzanatát a kósÖnég; annál inkább mer; a legtekintélyesebb megyei birlokospkat nagy számmal, látta megjelenői már ~ fenti nap elöVs\'éjén Z ila-Egerszegen. A 28 án délelőtti 10 órakor az ugy ntvezet: „Itaazahízi" togadó termében megnyílott alakuló gyű léi — az elölte való oapokban\\garázdátkodo:t rósz idő ós ennek folytan elpUSZ\'Ul: utak daczára szerabetünőleg látogatott volt, A tf-atikar azonban csak a megvitatott és felsőbb 7n Phw\'mét? csak\'jóv-b-gyáaaal "Hatandó aUp.«báljok-éu ebez meg ^, JDftk vif„K<rkveé4, uliB fog végiben ^gvÜaiztatni, illetve a kör véglegesen akaratlanul is ott terem! Kérdezem, megalakulu i. A szeptember 8 u e czél hány gyermek van, a kinek tanítója j ból összehívandó ujabbi alaku\'ó gyűlésig T<rmény{kiállílás két csoportoao. I. mezőgazdasági termények: 1.) GabotiHoemü-ik : buza, rozs, árp. zab, kukoricza, kclea, hajdina (po h-ioka). 2.) Hüvelyesek; bab, lencse, borsó, s b. 3) Takarmány félek : lucerna, bere, bükköny, babó. 4.) Kereskedelmi oövények : repce, kender, len. kömény atb. 5 ) Bargouya, répa, murok síb. 6.J Egyébb termények mint dohány, sáfrány stb. II. Kerti tei menyek (zö\'ds4gfélók) : l.)D.nuye, tök ugorkafélók,paprika. 2.) Káposztafélék. 3.) Hüvelyes főzelék félék. 4 ) Saláták. 5.) Hagyma. 6 ) Egyébb zöldBégnemüek s ter- dalom olyannak tűnik fel sok My»!.^~t^eU; hoU megye köiigazg* I"^í. «eB csoportbeli tárgyok közül szemben a tanítóval, ki a Szellemiek- tási és egyéb közérdekű Ügyeire vonat- \'dinnye, tök, egy példányban ia kiállítható ból osztályt adott, mint a hálátlan kősó számos közhasznú elvi megáll .po-\|mÍQd«0 -gyébb 3 példányban illetőleg oly gyermek, ki megveti szüleit, kníatánidáaok-t^rieotek. .csomóban álliraodó ki, mint a piaci ela- jobb apja, tulajdon rossz példákat mutató apjánál, s mégis mikor fel nŐ, sok van, ki g ő g g j é n kívül semmivel sem birva, oly fen-héjázó tekintetet vet arra, kinek kezeit apjáét mgelózŐleg kellene megcsókolnia. Sok gyermek, s általán számos tekintetben az emberi társa- deiglenes végrehajtó b z o t l a á g alakult. As ideiglenes végre huj ó bizottsághoz beválasztatt k ; elnök ü\': Sellyey László, alelnökül: Skublits Jenő. Jegyzőül: H«jik István. Tagokul: Háczky Kálmán, Nagy Károly, Jsoó Alajos es Kerkápoiyi Mór. Adélulari órákban Háczky Kálmán uagybírtokos tagtársunk vendégszerető \' házában egy ssükebbkörü ért* •semléleti oktatás éa tapasztalst szerzés osáljából f. 1884-ik évi október hó 5. 6 és 7- ik napjaio Z ila-Egerszegen ív-ígyei mezőgazdasági és kerti termény ugy g) ü-mőtci-, szőlő- s borkiállítást rend z a kö vetkező szabályzatok aaerint: A kiállítás Zalamegye területén termelt mezőgazdasági s kerti, ugy gyümölcs , asŐIÓ és borterményekre terjed és szórt kőzik. És púdig : ElsŐ rész. birtoklója lett az általuk kiadott osztálynak. Nem akarom megbántani a tiszteletet érdemlő tanítói kart, a mint általán távol van tőlem bárkinek tu datos megsértése; — de fáradalmaik — törődéseik között reá tekintve kiérdemlett, s elmaradott babéraikra, joggal elmondhatják Ho-ratiu^sal: .erényemet magamra Öltve, jámbor Öled keresem szegénység! Azonban mindenkor bírjon tudatával s higyje el e tiszteletet joggal várható osztály azt, hogy az emberiség, Egy a sorok irÓja által szerkesztett dáara szokásban van. ga, fokra akarja hangolni hogy mig ^ ^ M a képességileg többel biroknál ko;el . s_t..BJ__;.,.„,,___,.»..Í..i« „,„ s/.únhet. < mit kellene köszönnie minden nemzetnél a tanítói osztálynak. bir az b e r i s é g, ez az a koszorú, mely megfoghatlan létére is, láthatólag díszíti a tanítói kar hom-lo át. CZÜPPON SÁNDOK. áll az elpatranáshoz. addig sok helyt a gyengébbeknél kezdetben mindiárt i "tlJ oda\'pattanik ei, hogy az iskola pad-\'- s bo& ennek t"4\'™1 jait elhagyják egy kis írás, olvasáson kívül, teljes zűrzavar tudatlanul. Pedig helyesen mondja Huxley : „a gyermekeket csak írni és olvasni tanítani annyi, mir.t éhes ember elé villát és kést tenni, de :ányérát üresen hagyni." És a tanítói kar, ha hivatását ugy tartja, mint szent czélt, — mert ugv tartania kell, — lelkének szemei-előtt, — mit arat mindezekért elég] gyakran jutulmul ? Azt hiszem, — mikor már hra-! kuó gyűlésére vonatkozó aala-egerszegi zánkban, kisebb vagy nagyobb egy-j közlemény oem a valóságoak teljesen röpirat, — mely a kór alakulási ozéljait tárgyassá, a végr hajó bíiottsághoz utasíttatott, oly czélból ; hogy ez auoak ki-nyomatása végetti véleményes jelentését a legközelebbi gyűlésre terjesze be. Sső-azt liiszem \' űJegre hozatván a le tényei országos képviselőválasztás elleni kérvéoyezés benyújtásának ügye is; a* ez iránti módozatok tárgyában intézkedés tétetni h .u-roztatott. A végrehajtó bizot\'ság íz értekezlet indítás* folytan a következő meghívást bocsátotta ki : , A zalamegyei közigazgatási hatóságok közegeinek a törvények ?8 si.ibá-lyok végreb j ás* körül való eljárásának sikeres ellenőrzésére alakulóban lévő .zalamegyei ellenzéki kör* — által Zsla-Egerssegen, 18S4-ik évi szeptember hó 8-in dé\'utáni 6 órakor tarla.idÓ közgyűlésen lefudő megjitenésre t- ur tisztelettel falkéretik. Zla-E<ersz»g. 1884. augusztus 31. Az ideiglenes végrehajtó bizottság," Ezen megbízónk f. hó 4-én megyo-sxerte expedií Itatt ik. TUBOLY VICTOR. Másod>k réiz, G) ümölci-, szőlő- borkiállítás. III. A gyümÖlCí-kiállitá kíterjesz-tetik a megyében termelt mindennemű friss-gyümölcsre. IV. A szőlÓ- éi borkiálliUs kiterjed Zilamegye területe szőlő -és bor érmékéire. Kiállításra boceáj\'atik minden szőlő- ! faj as illető szőlőterületek felső-, közép- ós\'\' alsó részeinek terméseiből. I. Gyümölcsért: s) ElsŐ rendű díj 2 drb 20 frankos arany az általában legszebb gyümölcs kiállítójának. Továbbá 3 drb. lOjfraokos sraoy a legiznbb almi és 3 drb 10 frankos arny a leguzebb körte csoportra. b) Másodrendű dijak: 3 díj egy egy ezüst 2 f-iríu\'osaal éa 6 díj egy-egy ezüu frtossal II. Szőlőért: Elsőrendű díj két drb. 20 fraDkos egy másodrendű díj 3 drb. 10 frankos, bárom harmadrendű díj ^gy-ogy drb. 10 frankos aranynyal. Ezeken kívül a szirgalmat tanúsító termálok számára négy d j ogy-sgy ezüst kétforintossal, 12 d>j egy-egy drb ezüst egy forintoes»T- III. Borért : Egy elsőrendű d j 2 drb. 20 frankos araoynyal fehér borra ; — egy alsórendű dij 2 drb. 20 frankos aranynyal vörös borra; 2 másodrendű dij egy-egy drb. 10 frankos aranynyal vörös borra. A pénzbeli jutalmazásnál a fŐtekín-tet arra leend, hogy leginkább a népnek, tanitókoak s azon vincselléreknek zoI-gáljanak östtón-zésüi, kik ugyanazon telepben több éven át dicséretes szorga lommal és jó eredméoynyel működtek. Egyébb kítüotetésnk első és másodrendű dicsérő oklevelekkel eszközöltetuek. A S\'ó\'óju almazásnál fígyelembea véie-ÍK, van e forgatva a talaj melyen a kiilliott szőlő termeltetik ? a kíálli<únak Baját ül\'e\'ménye-e az ? miképeo műveli szőleje- ? talaja mily vegyütetü V-a begynek aljában, derekán, vagy fe\'sŐ részén fekszik-e ? Szőlő és koriioü ¦¦elési eszközök kiállítása\'. Ez alkalommal szőlő és ker.művelési eszköcök is kiállí ásra eIfogadta\'n»l , de nem bíráltainak és nem d\'jaztatuak. Általános tudnivalók. \'A kiálliUs kiküldött bzotlság által rendeztetik. Nyilt levél. N -Kauiiiu, ISSl szeptember 5-én. Tisztelt SzerkeszÓ ur! A .Zala legutóbbi számában a megyei ellenzéki korral fordiilvn Tooiiaoi kezdett, mely mellett mintegy busz lépésnyire haladtak. — „Tán csuk uent vesztek meg ezek az akass-IóÍa diizei, hogy ilyen időben összejövetelt tarlBanak!? Az igaz. bogy kitelik tőlük" — dörmögé boszusan. Az ugynevesett .orvsdász tanya" az e\'dnség éaz»kí és egygi-rsmínd legva-dabb részén feküd\'. Gyönyörű hely volt. Mintegy húiz negyszftgmé\'eriiyi (érűlelÚ tisztáé, körül keritvn áthailan bokrok által, mely utái) a Ixgvadonabb erdőrész terül el. A tisztás közepén Óriási tölgy állott, mely koronájával az egész helyet be.fodé. Ez volt a vadorzók rendes gyül-he\'ye. Fenyveay több erdész kiaére\'ébin többször ftjükre űiBtt, de a jól szervezett bandát végLiép tönkre tenoi nem lehetett, mer: fejeiknek mindig sikerült az ül-dö/.ók kezei közül kisiklani. Árulás által p-dtg s-mmikép sem lehetett ellenük ten ni, meri borzasztó szigorral büntették a legcsekélyebb gyanús egyént is és nem egyszer \'á\'.u vHlamely jámbor paragzt, ki az erdőben lát szedegetett, szomszédját a borzasztó tölgy rgyik á^án függve, melynek ruhájára egy lap volt illesilTe a következő szavakkal: .igy bűnhődjék az áruló." Elb-szélésüok id-jében a vadorzók különös vakmerőséget fejtettek ki é buzgg Fenyve-<yben felébredt s kötelesség érzet, midőn lá la, bogy kutyáját nem bírja visszHiNrinui és elha\'áiozá eugrdnf az állal ősztönének és u<ánoa nézői, vaj jon nem történik-e valami törvény ellenes. — Fegyverét felhúzva közeledett a hirbedt helyhez. — Odaérve a Irgoa gyobb óvatossággal haladt át a tisztást a\'AgélyzÓ bokr kon. de a borz-sstó setét\' aég nem engedte, hogy cs-k valamit is l-^aaon. — Mar boszaokodni kezdett, hogy kutyáját Lüvetle, midőn m tisztás A kiállitásZ ila-Egerszegen az egyesület saját háza helyiségeiben (fehérképi ,. u«cza 333.) tartatik, hol a kiállításra A k.alhtandoszolófü-tokne* a ,„4ot r IL csoportbeli tárgyak 1834 ík lo csomagolja láTi október hó 2-in, a. III. IV. csoporl- litáenal ezőlólevelekbe tzigoruan tiltva lévén, azok göngyölegére I kizárólag p.pr aikaiiuazandó. Zla Egerszeg hatarában termit szőlőfürt azonban legalább három s?ülő-levelel tartalmazó "venyigével és v.rag-cserépben állítanHo ki. Kiállítható továbbá Z ilaraegye te- ! rülelén fekvő h-gységekben termett min-!5 én d. e 10 órakor a helyszínén üene-dennemflbor íspalsczkokban, Ha lehelsé-! Plye»ea megnyittatik s naponkiot d* e. ges ugyanazon fajú bor tóbb évről, a szü-j9- órától d. u. 4 óráig nyitva áU. b-iüek legkésőbb október hó 3-áu d. u. 5 ór;.ig poutos jegyzék és leírás mollelt a rendező bizottságoak át duidóí. A kiállítási tárgyak elh >Iyeséséért térdíj nem fizettetik. A kiállítás 1884 ik évi október bő Értesítés és felhívás. A zalanv-gyei gazdasági egyesület a megye mezőgazdasági és kerti terményeinek nemkülönben gyümölcs, különösen szőlő- és bortermelésnek megismerte ése, a gazdássattal foglalkozók további törekvésre buzdítása, valamint a retelési időnek s a bor átlagos folyó árának kitétele mellett. Jutalmak. Minden kiállított s érdemesnek la-ált termény kiállítója jutalomban résre-sittetik és pedig vagy dic»órö oklevéllel mi az elismert érdem fokozata szerint osstatik ki vagy pedig pénzbeli díjjal jutalmastatík. Az első réss mindenik osztályában a kitün-etésre érd mirsaek tálát kiállít-mányok m érdem fokozata szerint első vagy másod osztályú dicsérő oklevéllel tüntettetoek ki. Pémbeli dijsk követkesők : k\')x-pe falé lába hírtelen vatami puha tárgybu megakadt és Ő elesett. M dón dörmögve Mkapasskodott — egyik, ke-iév •\' egy lab>t markolt meg. Tyhül milliom teringstétt — kiáltott fel és azon pero ben már iaipnt volt — mi az ördög fekszik itt? — He! Holla! nem szöli-z? oo várj majd meguézlek es ezzel tü\'sz-rázárna uán nyúlt, de nem volt rá szüksége, m-n egy vai íló villám mely aa eget kene iá\'szott ba»ítai-í borzasztó dörgéatöl követve — látni eng dé neki, bo^y közvetl^a a fatörzs melleit egy ember f-k^zik. Első meglepetérében azt hitte, hogy meghalt, ho y tan a villám vagy gy Utuhanó ág agyonüiöte. de a midőn vizsgálódásait fnlyiatá éssre-ve".», bogy a teat még meleg, stí ée ette kezét és érxé. hogy as — bár gyengén — még ver. Felakará kelt»oi, hogy haza vezesse, de minden iptikodása sikertelen maradt. Végre látta, bogy máskép nem boldogul vele: egyszerűen vállára vette és füt\'.yeotve kutyájának hazafelé balUgott. A vihar esalatt enged )tt. A széli csendesebben fujt é- csak távolról lehetett halUui a dörgés lompa moraját. Az égen szakadosotl felbók úszkáltak, melyeken át a hold mosolyogva pillantott le. a v:déket szende fénj ével elárasztva. Miaón Fenyveay basához közeledett, annak ablakán át világosságot látott k [fényleni. „Hm! — dörmögé Fenyveay — as én kis balgA leányom még mindig tennt .Ki az? kérdé egy csengőhang.^ .Csak nyisd ki lányom az ajtót ód vagyok" — monda Fenyveay —/önre beíüiról egy rtrömsikollás felett és kis vártatva ku\'cs zörgés hallatszott az ajiú zárjában. „Atyám! — monda aa ifjú lányka kiszaladva és az Öreg karjai közé vs.ve magát — hol voltál már megint oly sokáig? annyit aggódom miattad! Ugy-e bár megígérted, hogy nem fogsz K\'b\'.ti oly sokáig elmaradni, már Utom, bogy nem hihetek szavaidnak." Ezen u:o\'bó siavakat duzzogva tevé hozzá. .N», no, csak ne hsragudjál — csí\'itá Fenyveay gy osókot nyomva leánya tiszta homlokára — majd ottbent elbeszélem, bogy mi tartóztatott; de jer — tevé hozzá — és segíts; vendéget boz-t»m. Ezzel Fenyveay odavezette a még in ind ig élettelenül fekvő egyénhez, kit, amav, midőn kiszalad\', észre sem veit. .Szent Isteni —sikoltott fel a le-a„y — ián moghall? .Nem hiszem — leleli az atya — cmk ájult lesz, vigyük csak be a szobába ott majd m\'gf-gjuk kísérteni őt magához téríteni. Ezzel leánya segítségével bevitték gí\' •\'gyszarü-in butorzott, de a tisztaság* " "gyogó szobába és belefektették a tói gyorsan lebonlutt ágyba. Fenyveay egy azekréuybÓI elővett rumos palacskot melynek tartalmával az ájult homlokát dörzsölé. Kevés várta\'va felnyí á ez sse en s.is oaig* leányom meg mmoig leonii -, . ¦ - — o u- , \' meit Ó« zavartan tekintett maza körül- v-vn? bizonyosan aggndik multam." El , , "-uru,i zavak után a ház elölt álló p-tdra m leg-i agyobb óvatossággal letevé terhét és as ablakbos lépett. Halk kopogására a függönyök szétváltak ós egy kedves arcs — melyen a legnagyobb aggodalom volt kifejezve — tűnt elÓ. azután mereven nézett a padlásra, mig végre egy s kottással ismét visazadült „Menj cak leányom — monda az öreg — és készíts egy kis erősítő levest, úgy látszik nagyon ki van merülve, az majd helyre hozza ismét. A láoyka még egy szomorú pillantást véve az élettelennek látszó arezra sietett, hogy a levest elkészítse. Végre Fenyvesynek ujabb kísérleteit siker koronázta, mert a beteg csakhamar, felnyitá saemeit és megszólalt: Hol. vagyok? — kórdezé gyenge hangon, mialatt iparkodott felemelkedni. .Csák legyen nyugodt — monda Fenyvesy gyengéden visszakényszerhve a vánkosra — jó helyen van. Már készül az Ön számára egy kis jó. ertnitŐ leves, mert nagyon kimerülmt-k. latszik és az jó hatással fog lenni." .Kimerül\'\'? én? — kérdező amaz tompa hangon — igen I meggyilkolva bensőmben, ob Istenem, Istenem ! miért nem haltam meg! — De ki ön? micsoda On — és miére hozott ide? — kérdésé egyszerre megváltoztatott hangon Feny-veoyhez fordulva — tudja e ün, hogy én ki v a gy ok?\' Uram — monda Fenyvesv —t éa nem tudom, hogy ki, vagy mi Ön, dc elóg aa, hogy kiont az erdőben életté-1 lenül takve találtam és csak egyszerű felebaráti kötelességemet teljesítettem az álla\', hogy Ön- ideboatam és segi\'ségé-ro voltam. »Igen, igon,_ sóhajtá az idegen gyenge haogoo, Ön jó és becsületes, lá\'om arcsáról. Csak meg ne bánja, b-°gy engem hasába hozóit. .Ha az ember kötelességét teljééi », — szólt nyugodtan Fenyveay — soha sincs mit megbánnia." .Jól tudom uram, azonban ezen állítás nem minden viszonyra alkalmazható. Ha öa megfogja tudni kilétemet, iszonynyal fog tőlem elfordulni — és elátkozni azon pereset, melyben érintett. .Nyugodják rao t — víszonzá Fenyveay, ki azt hitte, hogy a láz be-fo\'yása alatt beszél — majd ha meg - A kiállítás egyszeri megtekintés ¦-20 kr. belépti dij fizetendő, de a kiállítás eg&s tartalmára nézve szóló, másra át nem ruházható 40 kros jegyek is válthalók. A birálát az egyesület sebeiéből kiküldölt — eseileg az egyesület jelenlevő tagjaiból —szükség esetében a közönség köréből kiegéazi endő bizottság által, mely, a kiállítási csoportok szeriot szakosztályokra oszolva teljesíti a birá-laiot, — ejti meg; a biráKt eredménye 1884-évi október hó 7 éa d. e. 10 Órakor nyilvánosan kihirdettetik, ezzel kapcsolatban a jutalmak és dijak kiosztalnak. erősbül kegyed, tovább fogunk beszélni, most nagyon gyenge és a beszéd ártalmára lehetne." ,Oh éonekem — monda a beteg vadul — nem ár1 semmi, vagy tán azt gondolja, bogy megtudnék halni? Oh nem! — Bár így lenne; az áldás volna reám nézve, de nem vagyok reá méltó; még nem bűnhődtem eléggé, mert dó. -ze, nézze — kiáltá a falra mulatva — laij-4 azon öss férfiút, becsületes árosával, pirosra sírt szemekkel. Mily kérő-leg tekint reám I — folytatá borzadva — lássa ez űs örökké — nem hagy nyugodni — mindig itt van elöltem — Éi tidja ki az? — egy rossz fiúnak, az atyja. — Oh — oh — folytatá felemelkedve — ne — ne térdelj le — Öreg, — ha ha ha ha ! 1 — hát mégis! — ám jól — de beszélj gyorsan, — tudom mit akarsz — hal! —" Itt elhallgatott egy darabig, sze meí vadul forogtak. — «Hát nem tudsz meghalni?! — kiáltott fel rémületes haogoo — hah! — vér! vér! — Istenem vér! — egy egész tengeri — hamar I — fussunk mert elnyel — már nyakamig ár — ki — kii — szemei rajtam függnek! — borzaszól — borzasztó?! — hal bal hal hal- hisz ez a te tetted Elek és ei borzasztó? — Miért nem dicsekedel vele? — Gyá,va \'gy — nyomorult ember! — oh a bűn gyávává teszi a bűnöst — A büa-isiés elért, a lelkiismeret felébredt keb< ledben — oh! ez pedig rettentően büntet. Fuss, íuss! de menj akármerre, követni fog aa ősz - fej, — a beesett, gonoszságod miatt pírosra sirt szemek mindig elöt\'.ed leesnek — nem menekülsz előlük. (Folytatása köv } HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 7-én 1884 A kiállítóit tárgyak a kiállítás be- holott ma még egy tábornok kénjeimével fejeztével elárvereztetnek s a nyerendő nyuj ókodom puha \'agyam lágy párn i összeg a kiátiitási köUségik pótlásár, között, mit a jó anya a szerető nővér fi fordiltatik. gy "lemmel guudoxnsk, s mo: fondirozom A kiálliláa eredménye a .Zala \' .Wdmunga SchninlI-ern jegyzeteinek ke-megye" uzimrt lapbn, a gtzdaaágí "gye- rese"len sorain, hogy: „Jeder R-crut ist sülét s a Keszthely vidéki gzdkor „Ér- verpflichtet-----agy : »Jed»r ti-snőjeben klizzai étetik; R^cutmues bei, Vermeidung der sonst- A birá\'ó bizott-ág tagjaiul választattak, nach der Strenge de.i Geselzes eintreten I M -zii;azd<sági •«-rmá"nyekrfl :\' den Strafo"--— mintha nem is ne- BaláB Árpád, B.ranyay OdÖn, Beckrr kem szólna, Antal. Cser ián Liszló, Frkas József, A legnagyobb íroni* »s «>gószdoIog- Híűscli Árpád, K.rczag Btjia, Kollár Ja- bau az. h»gy oíí.í kell mennem „zur ac. i nhím, Koller IstvsD, N.- Modrovics Ger- . ven D enstleisiung" hol annyi édes emlék g-íly apát, Skublils Jenő, Szekeres Jó- i fogj* ^szembe juHa\'ni azokat a kedves zef, Szily Daieő, Szü"s István urak. I elmúlt időket, — — — — a gyöngy a- \|j. Kerti terményekre : N. Ambrus pok után annyi keser- éd-.s Óra. Mihály apát, Be.<senyey György. Koll-r , , Ferencz, Korchmároa Nep. János, Kö-1 Egy-egy külvárosi leba]beli kolle- uigmfljer János, Skublíts Zsigmond arak.. gM« osztrák érzelmű poharazás u áu a I „Z •pfenstrei- h" szavára kedvetlenül bal- III. Gyümölcsre : Cierlán Károly, 1 láguok „in corpore" a kaszárnya fee. FdbiánitsGyula. Skublits Sándor, Tala nem kopog f«lénk kulcBcsörgUve az élet bér Zigmotid, Villáéi Fal urak. I egyik 1-ghumo ÍBzt:kusabb alakja, a leg ! réaregirsebb házmesterek leggorombibbja IV. Szőlő éa bor bírálatra : Boeyay 1 miit egykor---ugy egy „Szikaxai- Máté, Csanády Gusztáv, Derv.rits Ákos, j belí.éjfrflutánr BUcbuog-m rscfután.—. Isoó; Alajos, Nedeczky Jenő, br. Put- _ (Ugye éd-s Fub czám I?) Nem já-heány Géza, Süvegjártó Laj\'-s. Skubbts rUnk a Fiúméba sziesztázni egy-egy „pic-Gyula, SvBB-ita Gyula, Tarxnyi Ferencz.1 Co!o-c<pó" mellé, do d<i t-at mégÍB helye-t-Trsíiyánszky L»joa urak, — azon kije- 1 leüléssel, hogy a kiállításra mej-jt-lenendö vi-iéki vendégeke\', kik a biralntomi szíves rész vótelre ezennel fflkéretnek, » bzo\'.tsigba megbivoi szíveskedjenek. \' A rendező bizottságba választatlak Iláczky Kálmán elnökié te alatt Bicker Amai, Bessenyey György. Caertán Ká-oly, Cser tán LíBfllÓ, dr. Cai oder István tesiteai fogja a „Kautinbau" kupa szí-.-olicza, Vagy törköly. «gy-egy hái Mindennek vége! ís1 k- dvea családi kor! eled pai latén veled erdő merő! — — — Is len veled te bráiaágo» kis fehér baz, nyi ottab:»ka:d e!ött mos\' is ott haj\'ong-nak su\'tcgva a lombosakáczok,mint egy-Erdós Géza, FnrkaB József, H íjik István, kor a kedves pisstor órák alatt, midőn a Isoó Alajos, Koaígmájer J mos, Skublits pajtán esti szellő ellopkodta azt, mit én István, Skublits Jenó, Siily Dezső, egye [ ueki---érzelem vágy s epedéstŐl aü\'eti tag urak. Az egyesület minden tagja, miiidin dagadó kebellel suttogom--— nekí- ueki — — — kihez lelkem még onnét i obogó tábor-tűz n.e\'lói ís álmodozni el — »A jó gazdaassionykodss alapelvei\' czimen T srtin mkj József, lapunk példás buzgalmu veterán dolgozótársa, leányiskolák számára egy jelesen szerkesztőit tankönyven írt, melyet laptársunk a „Z a 1 ai "Tan ü g y" kilüntetőleg mé-tatott; s encek alapján mí is ii sz .kkijr ik figyelmébe a ]»jme-legebb"n ajánljuk. — A belvárosi posfafönökl hivatalt e helyen tisztelettel kérjük, hogy a kiadás gondosabb megejtése iránt in tézkedoi asiveskedjék! Varosunkban három hirlap van, melye-k mindegyikének csimtigy kezdődik :„Z a I a" i „Zsl a" „Zlai Tanügy," „Zitái Közlöny.) Elhamarkodottság folytán már nem egyszer tör\'éni meg, hogy a hozzánk érkező cserepéldányok kicseréltettek. Mi p\'dig a ievélhordói tiszt teljesilésére sem idővel, sem móddal nem rendelkezünk, azért voltunk bátrak a főnöki hivatalt ez úttal megkeresni. .... : OngyitkfHSáz. F. hó 3-án. Galambokba, bizonyos Vajas Ágnes nevü 19 éves leány felnkasztoHa magát. T-^éoek elkövetése előtt 14 napig feküdi öntudatlanul, lázas állapotban; mely alatt folyv at öngyilkossáfról fanaziáli, hol kés., hol borotvát kért, m-jd megmÓIy kutat kereíett. hogy magit beleölje. Öngyilkossága napján, szülői távollétében a pad\'ásra ment s ott magát folakasz totta. A hatósági vizsgálat 4 én megejtetvén, az öngyilkosság ténye cona-.a-táltatot. A Bztrroncsétlen leány erkölcsös és jÓm^gaviaeleiÜ volt; tette köz eajnálalott kehed. :4tetuém a nevem alaü, bogy aztán az emberek hozzám jönnének s tudakozódnának. De én szegény 8 az egész világtól, mindentói elhagyatott asszony vagyok, csakis egr vigasztalót küldött hozzám a üindcn-bató Istent, az ön srájczi labdacsait, melyek szenvedéseimtől megszabadítottak Csókolom kezeit számtalanszor, s hálásan köszönöm mindazt a jót, a mit velem tett, s a mit csak imádságommal jutalmazhatok meg. Alázatos, bálás szolgálója, Özvegy Mihálovisch Anna. Szegó nyék háza ajtószám lOü. Brandt J.t. gyógyszerész sváj czi labdacsai dobozonkint 70 kr-javal minden magyarországi gyógyszertárban kaphatók. Gondosan meg kell nézni, hogy minden dobozon me- ügybarát es érdeklődő szíves részvételre \|járj kinek sóhaja, imája védpaizakéot fog felkó.-elik ; a tekintetes megyei szolgabíró ; felettem lebegui, még ott a csaták vihirá-a megyebeli tisztelendő plébánosén lelkész ¦ ;B) noi minden gyengédebb érzel-m urak, a községi és körjegyző ugy a nép- \| tani\'ó urak s mindazok, kik -z-m e\'rtesi- gy . Isteu veleuk mi?6 éa íi-lhívásról tudomást nyernek, hogy ezt minél tágasb kórb-u ismertetni és a kiftllitás uikeréuek előmozdítására buzditói-g h* ni és leheö eg azon maguk is részt veuni, a tek. szolgabíró, tcözségi elöljáró, körjegyző és népanitó urk jelen hirdetméoyt nyilvános helyen is kifüg-geaetdtni szíveskedj uik. Nem csak a hazai, de f^kép a megyei borlertBeló közönség érdeke igényli hogy ugy mennyise^, m:r. miuőaég te kintutébsn eeyik elsó rsogu bortermelő megyénknek terményei az 188Ó. é. országos kiállításon méltóan képviselve legyenek mért Ís a zatamegyei gazuasági egyesület egy együttes (colec\'iv) bor-kiallitmiuyt mutat be az es-Hben, ba a kellő mennyiség és mtoÓségü a t. bortermelő kozöuseg résíéről toUJÁnhamífog — m\'érl ii a m gyei bortermelő közönség én holnap ¦gy szivet lete sze- meg vau h .íimegyek, Kt hagyok r-d«m — b fijdalnmma.1, b viszek magwm-iii»l egy m irokoyi földet vánkosai oda m-Bflze-roeesze idegen fÖ\'d\'re, a közös sir méiyíre. — — ,— Ab de mi ez I? srczomoo végig pereg két forró köuycsepp, egészen elé zé-kenyedem — vwgy elálmosodom? De íiyen az élet .... ha .... h .. . háoya\'.tatás .... küzdelem .... a sors játéka .... szeszélye t-u . . . . bab . . . . bab. — — — — — — — — — — itduin mozgósítva, itt fekszüuk idegen földön kietlnu országban hadi lábon — —--az éj hideg, aöiéi csil- lagt-.Un, a b«j ársak a tábor fiz körül halványan lecsukott szempillák kai mintha mindegyik halva volna ... - nem zeng a bánatos nemzeti dl hazáról baritságról félkérutik, hogy nemcsak asját érdeke j szerrUmról ; csak az Őrök tompa kiáltása szempon\'jabó1, hi>nem az országos ki- \' hllik e! nehs néha az éji sötétben, bal-álliláaon bazai bortermelésünk minél i kan — psnaszosao s ki-kiszit a bűvös féuyesb ál\'áeának bemuatása végett őszi szél a hamvadó parázsból egy-egy pat- bazafi ágból ís a gazdasági egyesületet taüó szikrái. —----Füiemben cseng támogatni, 8 azon >gyü les kiállítás:a, még az utolao „Istea bozsád!" ajkamon melyet a gazdasági egyesület a bor aiiya-jég még a bucucók, még előttem a kép a gon kívül egyébb tekintetben Baját\' barátságcs ki- lakkal, nyitott ablakoo ki-költsegén rendezni szándé ozik. becses j bájolva egy kedves kis női fő, sötét mélyborterményének kiállításra móltónak vélt tüíü könnyező -zera-kk»-l, febérkendŐ lo-indegyik fajából bárom 0.71 literes \| bojAsa az, mondja . . . Isten veled!. . . . palackuyi mjtmviségei fi-lajáulauí s ezen készséget f. 1884-ik évi szeptember b\'ö 30 ig az cgyesü etuek tudomására hozni sziveskedjék ; minthogy > z ajánlatok, bíámá-ói tog.függui, hogy tz egyesület az érdemes kiallitmáuyt összeállithasBOO és bemutathasson. A* e^yesü\'e: ez által nem zzándé kőzik uzon termelőket, kik egyénileg kívánnak a kiállításon tényleg részt venni, ezen dicséretes működésükben akadályozni, sót a kiállítás hazafias és közgazdasági nagy horderejű czélja tekintetéből ismételve felkéri őket, hogy szándékukat érvényesíteni s bejelentéseiket továbbítás véget: minél előbb Deküldeni szi veskedj -uek. Kelt Z.la Egerszeg n 1884-ik évi Julius hó 8-au. HÁCZKY KÁLMÁN, k. elnök, >ZfGETHY ANTAL s. k. titkár. SS Aft WOK. Álom látás. A „chapesn-klskkol vadászkalap, ezt mag bulaap-bulnap utáo a aFeldk«ppe* fogja felváltani — — — — Deuíque elmondhatom már: .Ve:u- kardi-m abalcsomoom Kard, t/.az hogy pii\'giné\'." —-- Éjfélre jár — — — két-három nap múlva ilyenkor kedvem ellenére kopngog végig a — vártán, tele torokkal kiabilva tenger sötétbe, hogy : ,flall ! Wer dal? Isten veled A begyek mögül kigyulad a szokott véres fény, megperdül a dob, megharsan a trombita, fulzajlik a bu".abl burrsh! Megvillan a szurony, dördül a fegyver — —---a bajtárs jobbról blról hullik, a lángba borult/ várfalak mögött, honnét a véres fóny kiszökellik, mint a színpadi festett bérezek mőgó! a b-ngal tüzfény viUgu, ott a dühtől sápadt szomjazó Lkok közt feltűnik egy kis csoport miodm-gitnnyi azok közei a halvány könnyaztatta hinatos Arczok k\'jzöl, melyek e aziv mélyére vannak vésve, ugyanazokkal a könnyes szemekkel, azokkal a bána\'ot mondó ajKakkal. melyek az utolsó Isteuhozz dot rebeg.ék felém. Ott van Ö is, azokkil a sötét mély jü«Ü ezem^kkel, halvánvan, bánatosac. s éa rűhia\'am a neki bomlott Ctaíárláncból az utolsó vérc.-ieppel megmeateoí őket. megmeoteoi Öt, — — — — tNNzáriUoi könnyeiket forró csókjaim hevével — — Előre\'I Eóre!------deh! lá- baíma mintha In tolnának gyökerezve, erőm megtag"dja a azo gálato, karjaim Jehanyatlanak s kínosan feti engem a véres porondon — — — ab öljatek meg. csak őket lássam megmentve! még egy erófeazítés, egy kétségbe esett roham s---—----felébredtem. A gyertya végig éget — — letörlöm az izS\'dságo\' hom okomról, egy pi-hár víz lehű b még egyet aUz >m addig, mig a vonat indul, mely engem kstonáék hoz szállít, bol miiid-iimég álmodni s-m szabad. NEUSZIDLER JÓZSEF — Meglőtt rabló. Tóth Ferencz,]ságba Toloamegyébeo megyeszerte ismeretes rablói rablás bűntettének vádja miatt Tlssgálftti fogságban volt a gyönki kir. járásbíróság börtönében, honnét azonban ez év július & ín megszököf, lársskat sseisett má\| v-k, rabol\', a hol csak saer\'t ejthette s folyton rettegésben tartotta Nagy Djrogh. Tápé, Bikács, Teo-geüci tolnamegyeí községeket. A cseu-dórnk folyton üldözték a garáidálkodó rabtót s ez, azok efől menekülvén, átizo-rult Feh^rvármegyébe. A napúkban baj naiban a< ablakon bezörgetett K-m-\'s Jó-sef, Dagyhörciöki kaszoárhoz, a ettől — revolverre kezében — pénzt kóvolelt, A kasznáradoti neki két ezüat forintot a rabló keveselette Ugyan az Összeget, de azért elfcgadta azts távozótt. A kasznár felöltözött, vállára vette lőfegyverét 8 a rabló után indult. A betyár látva, hogy üldözik, midőn Uldösőj lótávolba ért, revolveréből rálőtt ; at^nban nem talált. Erre Nemes József kasznár is czélzott, a fftgyver eldördült s a rabló fején ós vál- \| Ián súlyosan megsebesülve, összerogyott;\' rajta van e fehér kereszt vörös de csak hamar öBszeszedte magát s be, zöben s Brandt R. névaláírása vánszorgott a kosel levő uádaaba. A kasinár értesítette a kálózi caendÓrÖrsöt. ezek a nádasban rejtőző, megsebesült rablót ku\'atni kezdetté s el is fogták. Beszállították a helyi kir. törvényszék! börtöné be, hol sebeit Orvosi ápolás alá! vették. — Conrbet tengernagy — ember- j evő- Cuurbei tengernagy egy barátja akö-vetkesó adomát beszélte el a „Francé* egyik szerkesztőjének a fu cseui győző életből; Sok-sok esztendővel ezelőtt — Courbet akkor mé; BOrhAjé-hadnagy voltj — Öt-hat matrózzal partraszállottNyugOt-Afrikában. As ingének, kik mindenütt! csak maijnnkat, mókusokat és madarakat; láttak, már már kétségbeestek a miatt,1, hogy sehol egy emberlakta kunyhó, melyben élelmet éa pihenést találhainá-k. Végre egy sűrű pálmaiiget közepén ráakadtak egy koponyákkal és emberi csontokkal díszített kunyhóra. Az európaiak belép\'ek b láttak ott három fiatal fekete hólüynt, kik kebleikre vörös napo i kat éa kék holdakat rajzolgattak Ajándé I kul üvegből va\'ó csecsebecséket éa egyéb, fényes olcsóságokat k náliak a oég^r kisasszonyoknak, kik nemcsak hogy bálás [ mosolyly a] fogadták ezudvariasságot, tk-nem tojásokat is adtak cserébe. Volta kunyhóban valami edéayféle is s mialatt egy matróz feltörné a tojáaók\'a, panaszosan mordá a hadnagy: „Szent isten, mi-lytn tojáslepény lesz ebből, ha nincs se szaolnnánk,se zsírunk." — hirtelen körül-; nézettB örvende/ve kiáltott tol : „Ne bu \| saljatok fiuk, nézzé\'.ék csak azokat a poo>-pás szarvasgombákat.\' — As ajtó fölöd < hosszú zsinórra akasztva, étvágygerjesztő, szarvasgombák himbálóztak a levegőben. A bsdaagy levette kardja hegyével a gom j ba-füzért s áidd a » matrózuknak meg-j mosták, szétvagdalták minden d >rabját s \| összekeverek az egészet a tojánt-al A né-1 gerhölgyek isz\')uyu jajgatáaban törtek ki, j midŐDr-eztmeglátták.Térdreboruliak s k gyeimet kerto\'t a gyöngéd növények számára, melyeke minden tillakt/zásuk ellenére megettek az éhes tengerészek A fe kele Bzépek csodálkozva nézték a fehére ke; és keseregtek szüotelenü1. Megérjük még — monda Courbet — bjogy ezek a szörnyeegek ÍBtenoek gyanánt tisztelik a szarvasgombákat s mibálványaikat ottük meg." — A matrózok nevettek s épen távozni akart a jóllakott társasig, midőn öt óriás lépett a kunyhóba. — Vásári botrány. Folyó hó 1 éo Ztla-Apáűban vasár volt. E vásárra miudig nagyszámú mesterember szokott eljönni. így moBt is CJak magyar azabó 48 volt. Rési bevett szokás szerint mindnyájan felépítették eá\'raikat régi helyeiken, Bc-ak néhány keszthelyi szabó ép.tett a Z-.Szt-.Grótbrói jövő szabók helyére, ugy, hogy .uidőn ezek jöttek, helyeiket nagyrészben elfoglalva találták, s c^ak Schvarzenberg helybeli magyar ez-bó me.lett volt 3 flátoroak hely hagyva. Di a szt-. gróthiak nyolczsn voltak, s miután ezek közül mindnyájan szerettek volna a 3 hely egyikére építeni és senki hely nélkül nem akart maradni, a helyek fölött szóvitába elegyedtek, s a keszthelyiekéi követelték hogy sátraikat bontsák le, s őket ea gedjék mfgBzokolt.h^ly Ökre BízonyosSin gsrnevÜBzahó Kesz-.helyről, attól tartván, hogy Bátrát el kell végre is bontania, azt moodá nekik, hogy miért a-m követe, lik a kanizsai szabótól, hogy az bontsa el sátrát. A szt-.grótiak azon válaszára, hogy azon helyen áll a kanizsai szabó mindig, azt feleié, hogy az aő felelőségére" bontsák el a kanizsai sátrát a mire ezek rög ón készen is v.ltak. Azonban, magától érthelŐIeg, a kanizsai ezt tümi nem akarta, mire a sr -gró-tiak „ítt még ma vérnek kell fuiynir felkiáltással fc uti varczanbergoek Steíner oe«ü legényére rohantak, a ezt vem: akarták, alii; leheteti Őket aszal lecsendesíteni, hogy inkább lebontja Schv arczen bsrg n sá oit, csak veszteg legye* nez. TürelmedünaégÖkben azonban nem győzték bevárni, mig a Bátort lessége «ik, b elbontják, a a keszthelyi szabók által ismét felbőszítve, újra nekirohantak a sAtoroak s azt törni, zú-ni kez- deilét. Ekkor Schrarcinberg legény. »«87 " h\'-\'j-? * >\'a(ö ami kárt \'esznek, azt meg kell majd fizetniök. Erre h Bzent-gróthiakl Steínert ismét megrohan tákj s inge\', ?alaioint ruháját egy P\'}j Orvosi tekintélyek által vese, hugdara, köázveny é< hólyag bántalmak ollen, továbbá a lt\'gíó éa emés/.tesl &zer% ek hurutos b iu \' ni in in e ni rendelve. SALVATOR - eErénrss rasmentes saranrorlz - szú n sav dús, lithium Urulma forrás. Barrai használva igen kellemes üdítő italt szolgáltat Kapható ásványvíz-kereskedés ékben és legtöbb gyógyszertárban A Salvator Torrás Igazgatósága EPERJESEN Budapertenför&ctar EDESK h\'TY t, urnái. 2134 3—20 Kapható Kosenfeld Adolfuál. Lapvezér ós kiadó : SZÁLAT SANDOB.. Felelős Bzerkesztő : TASS ÁLHOS. Laptulajaouoa: WAJDITS JÓZSEF. ?at alatt le éptéÁ. Alig lehetett Őt, már jól ^ - megtépve, a szt. gróthiak közöl kftnente \'ni. Az itt clmnnilottak túrább taroltak 3i% óránál, b rátndds idő alatt csnndŐr-nek mégcaak n y.om a i e m \\ a iázott. Podíg volt Cdeud\'rZda- Apátiban mivel már az siót e való nap megtartott bucsu-ra is ott voltak. C-ak 11 Óra tájban lehetett látni 2 csendet, sekkor is kétszer háromszor v,gig sétáltak a szabósát-rak előtt, aztán .\'j;ész imp n-m mutatták magukat.Ssznem csupánZ.-Apáüban volt igy.Atalában c-.ndört vásár, vagy búcsú alkalmával 9— 10 óra előtt soha sem lahet látni. — Egy betörő tolvaj, ki Mura-kerr-BZturon követettel be\'örést, városunkbajött, vabiszinüleg tágabb működési tér kereséo czéljából, de vesztére, mert egyik éii-iltn rendőrségünk felfedezte ő\'.egy Bzéuupa(.\'lá-on ; sletartóztatta. — R gi fecsleu\'Iő. Ruszt szab kir. városának egy olyan tusi fesskec-dŐjevao, me y még az 1752 évben ké szült b daczára ennek, nem csak még mindig kUHja a versenyt es ujabbkor: fecskendőkkel horderejét illetőleg, de ezeket még felül íb haladja, amennyiben SJgarait távolabbra képes iövélni. C>o-pán a: válik hátrányára, hogy nehét a stállitáaa, mert jó négy lovat kell eléje fogai. É>demesa megtekintésre. lé, mire h fértUk is elkezd\'ek szörnyű Ódon üvöl tení. M-;g akarták támadói 1 az idegenekei, de visszatartotta őket mellüknek szegzett revolverével a tiV.al had nagy. Végre magérteltek egymást, merta vadak egyike tudott valamit angolul, s ettől aztán meghallották az eurógiak. hogy a mit ettek, az a gazda ellenségeinek szárított agyveleje, az öreg négernek legsz\'bb diadaljelé volt. — Coubert tábornagy máig is azt állitjx, hogy sob annál jobb\' tojáslepényt nem ávett." -Sfa CO I .E Gi • Beküldetett. tifjS cg\| e2 ^ p-t Ol P-i s 1 ! HIRDETÉS. legbirnevesebb orvos rendeli és ajánlja a Pop p-t éle fogszert, miot & fog-ik és s száj részére a iévzök legjobbikát! Ánatherín száj- és fogviz Dr. Popp J 6.-től cs. kir. udv. fogorvos Bécsben. I. Bognergassc 2. Gvökere gyógyszer mindennemö fog-fájás ellen, mint szintén aszájUrog és a fogbns mindennemű betegsége ellen Megkönnyíti a .gyermekek fog-zását s nélkülöibetlen az ásványvizek használatánál. Jónak bizonyult Bbit-c. tG viz az idült torokbajoknál és a roncsoló torokbsjoknál i nagy palacsk 1 frt 10 kr. 1 közép t frt és l kíci 50 kr. Növényi fogpor a fogakat vakító fehérekké teszi anélkül, hogy azok ártalmára volua Ára dobozonkint 63 krajcár. Anatherin fogpasta, a fogak tisztítása ós ópetitariására, a kelletnet-len büz és a fogkő elhárítására. Ara üvegszelenciékben 1 fit 22 kr. Popp illatos fogpastája Rövid használat mán TakitO fehér fogak. A fogak (termé\'ssetei és múfogak) ápolása" és a fogfájás megszüntetéíére. Darabja 85. Fog ólom, igen grakorlati s aleg-biztisabb pz-r a fogaknak önólmozá aára Ára dobozonkint 2 frt 10 kr Popp-féle növény szappan. Már IS éve a legnagyobb sikkerrel haszoáiv-. mindennemű bőrkQtegek, kfilöaösen a bőrriszketig, sömör, kosz, fej- és szakái-korpa, fagydag, líbizadás és varai elleo. Ara 30 kr. Utánzások ellen óvatik. Egy meQinditó köszönő levél Budapest június 24. Titztelt uram ! A mindenható Ur Isten ezerszeresen fizesse meg rsind azt a jót, a mit Ön velem tett! Erös szívdobogásom,1 szédülésem, gyomorgörcsöm mind el tüntl A jobb időkben Tiscber taná-húsz évig volt háziorvosom, de nem segíthetett rajtam, — önt pedig a mindenható Isten küldte hozzam, azért egéiz lelksraből buzgólkodni fogokv hogy az ön nagybecsű labdacsa t ajánljam mindenkinek ^ a mai időben úgy is igen sok a nyegleség annyira, hogy az emberek már nem I hisznek másnak, csak ha magok me§-(próbálják. Ha módonlbatí- volna," H3\| <í ¦ mslybez Démely gyáros foTyamodik, ) a-nennyiben olyan czégjegyzéseket -= í vssznek föl. mely ss enyémet cszk-nem megközelíti, a gyartmány-itkat i külsőleg az enyémhez majdnem ba-; aonlóan á!litjá\'< ki. Minden tárgy ; megvételénél kéretik a cxégre ;>on-; tosan Ügyelni — Bécsben és I»s-; brückban legatóbb is : bb utánzó és : elámsité igen érzékeny pénzbirság-a lett a törvény -által t liléivé. 2161 2-3. Kapható: N.-Kanizsán: Király Fe\', gyógysi. Belus József gyógysz. Priger B. gyógy. Fesselhofer József R-.ienberg F. Rosenfeld A A.-Lend-ván Kiss B. gyógyaz. Harczaliban : Kiss István gyógy. Muraszombatban : liánóczy A. gy. Keszthelyen : Braun P gyó;-ysz. Z-Ererszegen: HoIBsy gy. Karádon: Rochlits I. gyégysz. Tapolczin: Glaser J gyógysz Sü-meghen: Stambortzky L. gy. Perlakon : Sipos K tízv. gyógy•L Nagy-Atád: Pfisterer K. fvógyas Nazy-Bajomban: Zlaczky M gysz. uraknál. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 7 én 1884. X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Az iij iskolaévben szükséges fögyriiiiásiuiili-, polgári-- elemi-, és izra- jj elita- iskolai,ugy más vámosi és falusi tanintézetek* ben használandó tankönyvek ós Írószerek kaphatók g WAJ.DITS JÓZSEF könyv- és papír kereskedésében Nagy-Kanizsán. Vidéki megrendelések, posta fordultával eszközöltetnek. 3 X X X X VO<XXXXXXXXXXXXXXXX>DOCXXXXXXXXXXXXXXXXX»XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X X X X Sí X X X X X X X X % X X X XX X X X X X X X X X X Nincs többé buza üszög! Dupuy N.-féle magpáczoló. A gyökeres páczola;; mód buza üszög ellen jutalmazva és ajánlva sok egyle;től és előkelő személyektől kapható minden raktáromban az osztrák — magyar monarchiában. Egy csomag 200 liter magnak — 30 kr Egy csomag 100 liter magnak — 15 kr Hogy a t. gazdász urakat mindennemű utánzás vagy hamisítás vételétől óvjam — kérem csakis az én védjegyem nevem és czimmcl ellátott csomagot kérni. Minden felvilágosítással szivessen szolgál ingyen és bérmentve. DUPUY N. 2257 2-4. Raktár i\\.-Kanizsiíii s vegyészeti műterme B^cs. ViodmtihlgaBse 33. és az összes megyei raktárak. R-ueofeld Ad-.lf, F«-a-lbofer Jő/sef Schw :hwart« & Tauber. )ft MATKOVICS-féle HÍRES GYOMORL1KÖR Fölülmúlhat liu.i és különféle betegségben kitünó hatásúnak elismert yyegryitai; dinári alpeseken szedett gyógyíűböl kés/ité MATKOVIC8 Gr. M. Káinban (Dalmáczia) apható Nasj-K\'lUixsnii: Práger Béla gyógyszerésznél .Tekel FereDcznél. 2 Esy üveg ara 70 lsr. ~ Csomagolás cs elküldés a megrendelő költségén történik Pitim, liail 21B9 10 -12 Gazdáknak fontos. Bérlet felmondás illetve elhagyása miatt az ÖSSZ8S juh állomás (Merlnol faj) cca 900 db. juh és bárány ; továbbá cca 152 kat. hold bükk erdÖ tölgygyei behintve olcsó áron et és bérbe adatik. Bővebbet: Gflllliflf JÓZSCfüél Ladbrég (Horvátország.) 2156 2 -3 \' 22GO l-l 2117. tk az. 84. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság miot j telekkönyvi hatóság részéről ezennel köz j hirré tétetik, hogy Zikál Henrik ügyvéd i állal képviselt Gásparits Mihálynak, kis-I korú Grubits Alajos és Tamás kozlov-\' csáki lakósok ellen 50 frt. töke : jár. ir-I áali végrehajtási ügyében, a nagykani-\\ zsai kir. törvényszékhez tartozó ezen kir. \| járásbíróság területén levő Hl ik begy- ; kerületi 203 szfjkvben A f 1 nr 283 ¦ !ir.sz.aiau felvett éa az adóalapján 1185 ; frira becsül\', mgatlau birtok, ugyauezen i összeg kikiáltás: ár és ennek megfelelő [ 10%, bána\'pénz letétele kötelezettsége \\ mellett a Ill-ik hegykeiületi községbiró ! hasánál\'1884 évi október ll-ik napján \| d. e. 10 órakor tartandó árverésen t(l \| ttdntQL füg. A részletesebb árverési feltételek ez=u kir.járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a IXl-ik hegykerületi köz-aégbirói.ál bstekinthetók. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság Ciáktornyán, 1884. övi május hó 31-:k napját). ~ -r-. r NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek. MF~ Egy doboz Q o U; r. ~gm ,94 7-10 Disz ok-levél. ARANY- É H íM EK többféle kiállításból. gvAri jegy. Számtalan bizonylatok els.Vangu orvosi tekintélyektől. ÜÍESTLI HIIEI SIEÍTITT VEJI If Egy dotooz 50 U:r. ~V EöraJctűr Osztr,-Magyarornzág részére: E II L Y A K F. Fesselhofer József és Rt Nagy-Kanizsán i lenfeld Adolf kereskedőknél izertáraiban. Magyarország ö»> ; EjÓgy- oooooooooooooooooooooooooooo Csat ralóUl p baminden dobozon f\\ a gyárjegy : a ss ~ és Moll Bokazoro- U iitoit czéií nyo- A rnnta látható. q ~ Ezeu poruk tartó* gyó^yhitái* makacs (jyomor- és alteitbajok, gyomorgörcs é a y elny Iá kasod*, cyomorésréi, röí»Cit dugjlás, raájb-j YÓrtolB\'ás, aranyér « a Icgkü v Á lönfélébb nöi betegségek ellen 30 év ót folytonosan aövek»dő «li«meréaben részesül Q X Egy eredeti iobil haszuálati u átitassa! 1 frt Har\'-1 - MOLL SEIDLITZ POR ilsltváoyok törvényesen üldöztetnek q 0 Köszvény-, csúz-mindennemfl haso íratás és bénulás fej-, fül- és fogfá jás sikeres gvógyí tatához bedörzsö 0 Uzre; borogztásaak mindennemű sérülések és sbek, gyuladások és daganatok elei A Bensoleg yizzei keverre, hirtelen betegedéi, hányás és kói ika ellen. Kgv üveg ponto. V n,as.:isKil 80 kr 20Í8 S5-8S Francia borszesz és só. ¦ Alapíttatott 1858. jl ^ WALSER FERENCZ S ¦ 1,180 "«» S\'\'P- és tüzoltöszerek/ykni, harung ésérczönlódéje BUDAPESTEN. Rottenbliler-ntcz 66. -" AJánlJa K)árt,nánjnt, a\|aDon ^ tedvp^ M_ ^ lint magyar külőnle- gességet kutakban és a. mindennemű szivaty-^ tyúkban.cli-áilalteljes vízvezetékek berendi\'-¦ zúsét.tftrosok.főldbir-J tokosok, ipartelepek. ^ armentesitd társulata tok es magánzók ré- ségterv^zetak kívánatra s/.énil modern technikai Egyetlen belföldi szivattyú gyar. díjmentesen küld 2023 53 -- 80 _E tételek mellett ajánlkozik kőz- ós magarxfardök felszerelésére, szagmen- tes ürszékek felálli- a^ tására és minden viz- % művi munkalat gyors és pontoB kivitelere képes Ja árlapok és részletes költ- JJ aj \| Valódi, Moll TÓdjegyével ós névaláírásával. Moll A. gyógyszerész császár királyi ndT. szállító. Bécs, Tuchlauben 0Raktárak: H a \| y - K a ni z s ¦ : Beliw Jiwt (rvdev.xerész Rn.«nf-i^ íj Fos.elhofe, JW. Baro.: Dorncr S C.aktarny.: OsüV^y Kw.,vírcH Q Szigetvar: Sialay Joa»( Zala-Ejerjiea: H.lló,y J. B,6<y.e,í,7 ""r0M" \' 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 oo oO is keresel! Kérése Minden állású személyek állam és dijsorsj egy ek -ha vi lefizetés mel letti eladására (az 1383. éti XXXI. törvényezikk alajpán) mindenhol előnyös feltételek alatt felvétetnek. 2244 6 -6 AjinUiok kaldsad6k: A lövarosi TáltólzleHársasáitiiiz. Budapesten. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. szeszfőzdét, nözllrészet berendezésére. Uti vashidak készítése. Gőzkazánok. Heservoirok. Szivatyuk. Csigák. Horgonyok ós hajóláncsok, ugyszintéu minden a gépszakiuaba vágó munkák és j a v i t ( b o k r • ajánlja magát 2121 2-5 a prágai ffé/tepUÖ rt-nzvény tárMuta fiókja BUDAPESTEK. xSAUY-KAMZSA, i884. szept^pfe^ EiofliBtéu ír \\&é egetz erre......8 frt téi évre ..... * , ie.yed évre......2 , Eq\\ sztnn 10 kr. HIRDETÉSEK j huss-ims jiftitsorban 7, mumism\' fi - mi - n tí.váb\':>i sorért 5 kr NV1LTT ÉRBEN ¦őrönként 10 krórt Tetetnek lei Kiucatan illct\'k mindi n egyei h:rii> ipsóri S(l kr. fijftPiiíiö. li-én. 73-ilc sza^m Huszonharmadik évfolyam. * l»p Kellemi részét illető közlemények s zrerkpsxtfihoz, •! jagi részit illető kfirlenién< ppdíj, kiadóhox bérnifnin-intéxemtök : NAflV. KANIZSA Wlasslosház Bérmr-n tétlen levelek csak ismer. rniiiik.itárs:iUt\'1I fngailUUi&k ol. Kéziratok ríasza nem knlilftiiek A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, ,nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egylet": a .zakamegyei általános tanítótestület, a „nagy-bap.izsai kisdedneveló egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti¦ önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai bül választmány hivatalos lapja. i\'te;ííiiik 1 ni kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú iap. Az ipariskolába. A hova a múlt nem vetett, ott a jelen nem arathat, és hogy a jövő arathasson, a jelennek kell vetnie. Ez oly igazság, melyről iparosaink is lépten-nyomon meggyőződhetnek. Ugyanis az, kinek az átalános isme reteket az elemi iskolában nem volt alkalma megszerezni, vagy az, kinek e mellett az illető iparághoz tartozó szakismereteket gazdái műhelyében nem lehetett elsajátítania, sajíi* tapasztalásából tudj, mennyi nehézségbe ütközött és mily fáradságába került magát annyira ké-fezníe, hogy bel- és külföldi versenytársaival az összehasonlítást kiállhassa és más foglalkozása emberek közt helyét becsülettel megállhassa. A icik pedig se altalános, se iienyéradó ismereteket nem gyűjthet-1 tek és azokkal életük későbbi ávei-j .ben sem sokat törődtek, azok, mint\' a tapasztalás mutatja, vevőikkel szem-\| ren tudatlanságukkal szégyent val-1 [.; .:k. Ezek se maguknak elég íö 1 védelmet, sem az iparos névnek tisz teletet nem tudnak szerezni. És midőn iparosainkat a külföldi és gyári versenyévei és a társadalom egyébb osztályainak lenézésével [szemben mindig lankadtabban látjuk küzdeni, egyúttal halljuk a fogyasztó közönség és a társadalom Szemrehányó szózatát: „Elvész a nép, a mely tudomány nélkül való." De egyszersmind biztató hangon szólal meg az \'ipar és iparos minden ószinté barátjának szava: „Segi.s magadon, az Tsten is megsegít." Szomorú de tanulságos kép ! Maguktól az iparosoktól függ, hogy a jövő képe szebb, örvendetesebb le-gyen; hogy -a külföldi versenyt leküzdhessék s igy maguknak jobb anyagi helyzetet teremthessenek, — hogy a társadalmi osztályok kedvezőtlen véleményét meg- változtassák s a társadalomban a nyugati államok iparosaihoz hasonlóan, megillető helyüket elfogulhassák. S mi szükséges, hogy ez a jövőben igy legyen! Először tudomány azután tudomány és is végre tudomány. Ennek alapját az ipariskolában szerezhetik meg a jövő iparosai. Az ipariskola czélját. ugy hisz-szük, most már minden iparos felfogta. Csak azt várja most mindenki, a ki a hazai ipar felvirágzását nemzetgazdasági szempontból is melegen óhajtja, hogy iparosaink az ipar jövője érdekében az ipariskolát támogatni erkölcsi és törvényes kötelességükből folyólag el ne mnlasz-szák. Az iparos az inasnak második apja. Mint ilyennek jogában áll vele belátása szerint rendelkezni, szükség esetében inteni, pirongatni és okos, dc szerető apa módjára büntetni. Mint a szülőknek a gyermekek, ugy az iparosoknak az inas irányában nemcsak jogai, hanem kötelességei is va n.k. Erkölcsi kötelessége neki alkalmat nyújtani., hogy az olvasni, irni, számolni és ezeken kivül a s/.ükségcs elemi ismeretekben jártasságot szere ni megtanuljon; erkölcsi kötelessége őt az arra hivatott férfiak vezetése alá adni, hogy az inas önmaga, gazdája a társadalom és hazánk iránti kötelességeit mégis-merje é igy eikölcsileg is javuljon. Ua az iparos az inasát vagy inasait rendesen elküldi az iparis kólába, m gtete azt, a mit tőle saját lelkiismeretének nyugalma, az inas jövője, az ipar fontossága és hazánk anyagi és erkölcsi érdeke követel. Ha pedig elvonja az inas tói vagy másoktól az alkalmat, hogy a tanulás által maguknak, az iparnak és a hazának jövőt biztosítsanak, akkor az iparos Isten és emberek előtt felelős a mulasztásért és a kárért, melyet az inasnak, az iparnak és a hazának okozott. Bizonyára üdvösebb dolog a társadalomra nézve is, ha az inas idejét hasznosan tölti az iskolában, mint a-, lia az utczán káromkodni, verekedni és gyalázatos énekeket dalolni tanul. Ha egykor az inas látni fogja, hogy tudatlansága miatt jólétben és tiszteletben élni nem tud, jogosan egykori gazdáját fogja átkozni, hogy a tanulásra neki alkalmat nem adott, nem szorította. Az ipariskola nem vonja el a munkától az inast, mert mindig akkor tartatik az előadás, mikor annak szabad ideje szokott és kell lenni, tehát az ipariskola a gazdának anyagi érdekeit nem sérti. Sokszor megtörténik, hogy az iparosok a haza sorsa fölött elbúsulva alig mernek egy jobb jövő reményben hinni. Sokszor megtörté-\' nik, hogy vidám társaságban poha -\' raikat a haza jobblétének óhaja mel ! lett ürítik ki. Sokszor halljuk tőlük, \' hogy vérüKet ontani és életüket feláldozni készek a hazáért. A haza, a mi ezredéves hazánk mindenesetre kivan tőlük valamit, de nem vérüket, nem életüket, de nem elégszik meg szavaiksal sem. Azt kívánja tőlük, hogy működjenek közre oly ipar teremtésében, mely a külföldi czikkeket kiszorítja, mely lehetővé teszi, hogy a verítékkel keresett magyar pénz ne vándoroljon külföldre, hanem az országban maradjon. Mert csak igy virágzik fel a haza, melynek jólétét kívánják, csak igy lesz gazdag, boldog és hatalmas. A hová a múltban nem vetettek, ott a jelenben nem arathatunk és hol a jövőben aratni akarunk, a jelenben kell vetni oda. Be nem csak erkölcsi kötelességük az iparosoknak pártolni az ipariskolát, hanem törvényes kötelességük is. Az 1884. évi xVII. trvezik, mely folyó évi október 1-én emelkedik jogerőre, világosan szól több helyen az iparosok ebbeli kötelességeiről, Igy a 62. §. c) pontja azt mondja: „Az iparos köteles tanonczát az iskolába járásra; ott, a hol tanoncz-iskola van, a tanoncziskolába járásra s-zoritani." Ugyanezen §. e) pontja igí hangzik : ,Az iparos köteles a szülőket, illetőleg a gyámot és ha még iskolaköteles, a tanítót is a tanoncz megbetegedéséről és egyébb, őket érdeklő fontosabb esetekről értesíteni. * A törvény 64. §-a igy szól: ,01y tanonezok, kik életük 14 -ik évét be nem töltötték, naponkint legfölebb 10 órai. kik a 14 ik évet már elérték, legfölebb 12 órai munkára kötelezhetők, az iskolában töltött időt is beleértve." stb. A 80. §. szavai ezek: „Oly községekben, a hol legalább 50 tanoncz van és e tanonezok számára külön iskola nincs, kö-teles, a község a tanonezok tanításáról külön tanfolyam berendezése által gondoskodni." S Mindjárt \'a 82-ik §. ezt irja elő: „A tanoncz mindaddig, mig tanideje az iparosnál tart, köteles ily iskolába járni." A 83 ik §. második, harmadik és negyedik bekezdése pedig ezt mondja: ,Az évi szorgalomidő tiz hónapig tart, mely alatt a tanításnak folytonosnak kell lennie. A\\tanitásra hetenkint két munkanapon legalább 4 óra az általános ismeretek tantárgyaira, ezeken feiül vasárnaponkint 3 óra idő a iajzta-nitásra szabatik ki. Az iparhatóság állapítja meg azt, vájjon a tanítás a munkanapo- kon és vasárnaponkint a nappali vagy esti órákban tartassék-e?" A 84. §. értelmében a , kéthavi szünidő a nyári hónapokban iartatík." Végre még a 67-ik §. idevágó intézkedését említjük föl, mely rendeli, hogy : „A tanvíszony befejeztével az iparhatóság a tanoneznak bizonyítványt állit ki, a melyben az iskolai bizonyítvány adatai fölemlittetnek." stb. Midőn itt a törvénynek az ipariskolára vonatkozó adatait fölsoroljuk, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy városunk iparosai át fogják érteni feladatukat, mely az ipariskola támogatását illteti. Szeretünk mindig dicsekedni, \|hogy városunk nemcsak a múltban játszott \| szerepet, hanem a földmivelés, ipar és i kereskedés terén is folytonosan lépést j tart a többi vidéki .városokkal. Legyenek rajta iparosaink, hogy iparis- -I kólánkkal is dicséretet arathassunk. j Siessenek inasaikat erkölcsi és-•törvényes kötelességük tudatában beíratni, hozy azok az ipariskola .áldásaiban a tanév kezdetétói annak végéig részesülbessenék. Egyik a sok közöl. Naponként kérésük e lap hasábjain nemzetibajaink s hátramaradásunk forrásait — A sok közül megnevezem tehát én is az egyiket, mely nem egyéb mint a szegény-ügynekaz állam általi rendezése. A szegényügy s különösen annak rendezése igen fontos tényező egy nemzet életében, — annyira hogy mint legközelebb a hivatalos lapban isolvashattuk különösenSveicz-ra nézve, — az államok is szüksé- Az orvvadász tanyán. — Elbeszélés. — Irta: Tunkel Mihály. (Foly [n! á«.) Eí-n gyorsan éa szaggatottan kiejtett szavak után i mét eszméletlen álla potbn haoyatlottt vissza a vánkosra éa Fenyvesy aggódva tekintett reája. „Bizonyosan őrüli!" — mormogá. — De a beteg csakhamar isme\', felébredt ói za-vartnn tekintett maga körül. Ezalatt Julcsa — igy liívták Fenyveay leányit — behozta a leveBt éi Feoyveey kínálta a beteget; — de ez nem nyalt hoszá, hanem gyetige bangón vizet kért. Alig írott pár cseppet, láthatólag idült és midőn a levesből is egy pár kanállal lenyelt, ismét viaszafeküdt és mély álomba merült. A\'két derék ember csendeaen elhagyta a szobát ei pár perez múlva as álom jótékony angyala terjeszté ki föléje szárnyait M írn-tp korán reggel mir talpon volt az öreg Fenyveay és miután meghagy ia leányának, hogy as idegent addig mig 6 visszatér, nyugodni hagyja, — elment teendőit végezni. Julcaa mialég 13 éves, gyönyörű karcsu.szabály os fermatü leányka volt. Amint most ott állt a bokor mellett, — lávotó atyja Után nézve — a vállára eresztett hullámzó stőke fürtökkel kedves kis gyermekies aroxcaat, nagy, ádrándoB kék szemeivel, azt hinnők, egy erdei nymphát látunk. Kgy ideig még ot állt de midőn atyja eltűnt az erdei fák kőzött, gyorsan elfutott a ház körül elte rii!ő kis kertecskébe ét hamarjában egy csokrot kötött az olt dúsan viruló virá gokból, melylye! aztán bes!eeti a beteg siobájába éi as ágy mellett álló asztalkára ievé egy vizes pohárba. A beteg mély álomb* volt elmerülve. Jnlcsa visszatartott lélegzetei szemléié az alvót és szíve hívesen dobogott, midőn elfeledve atyja intését, odalépett az ágyhoi és letörlé az alvó homlokáról gyöngyöző verejtékcaep-peket. „Szogény ! Mily ífju és már is boldogtalan — su\'togá részvéttel. Ebben a pillanatban a beteg megmozdult eV Julcsa ijedten lépett viasza a: ágytól, mig arczát a zavar rÓzsapirja fu totta át. Az Ífju fel ek intett és egy darabig szótlanul szemléié a gyönyörű alakot. .Hol vagyok ? — kérdésé gyenge hangon — és ki v»gy te angyal, ki az égből látszol leszállni, egy lelkÜBmeret-lennek vigaszt nyújtani; — de — teve hozzá mély tóhajj) — kéaŐ, kesú\'" „Martdjou csak nyugodtan — monda Julcsa neki bátorodva élénk hangon — nem szabad m^gát felizgatni. Ön még nagyon gyenge. Majd hozok egy kis orŐ-sító levest, papa azt mondta, hogy az jót fog tenni, azután megint el kell ám aludnia és délre meglássa jobban fogja magát érezni." nD3 há- hol vagyok? — ki vagy te angyal, ki ily részvéttel vagy irántam? Mi a neied? — hogyan kerültem ide?" „Nevem Julcsa, atyám erdész, ki unt \'.egnap este eszméletlenül találta az erdőben egy igen, igen rosz hélyeo, .a z orvvadászok tanyáján. O ez borzasztó hely! — D* moBt sietek mielőbb elkészítsem a levest." Ezzel gyorsan elszaladt, mig az ifjú tekintetéve] ki-sere. „Oh Iateuem ! ha ő tudná k i vagyok, borzadva fordulna e! tőlem. Oly jónak látszik- Gyermekies arciáo az ártatlan vidámság ragyog. Boldog teremtési — folytatá mély sóhajjal —J» még nem i&ti ered a világot, elvonulva tŐ!e as Isten\' szabad természetébea virult, hol \'jeni férnek hozzád a ki Bérlések ördögei, kik megmérgezik a sziveket és elcsábitják a könayeo hívő1, hogy megtörve -íesib"n lélekben a boldogtalant a kétségbeesés örvényébe soderják. Nagy égi mivé lettem. Van-e mentség 1 van e ut, mely még kivezet helyzetemből? Nincs! niucs ! Vége, végei — miod ennek végei Bűnhődnöm kell, od . fogok arieniii és a mindenható eszközei nek szolgáltatom át magamat, had mérj ik reám mél:ó büntetésemet; de há\'. — Istenem — a szégyen, a nyilvános botrány, mely a tisztes névre hárul, melyet atyám éa enyéim viseltek! Nem.- nem, ezt nem tehetem. Tovább bujdoBSak ? Nem ! itt jó emberek laknak, itt fogok maradni, itt hadd találjon vég-setém," — E szavak után viaszadő.t ván-kosára és éppen e pillanatban lépett be Julcsa egy tálezán a párolgó ¦ levest hozva. Arcza kipnu t a sietségben,. mig szemei Önelógül\'en ragyogtak. . ; ¦ „Nemde gyors voltam? — monda gyermekies büsikeséggel. — Azután egy asztalkát tr.tt uz ágy mellé és áfgitet\' aa ifjúnak, ki sokkal gyengébb volt, semhogy egyedül euni képes lett volna. Es nem szólt semmit, csak egy hálatelt pillantást vetett as ifjú lánykára, mely többet fejesett ki, mintha ezer szavat mondott volna. Délfelé Fenyveay is hazajött és nem cfekély örömére a beteget sokkal jobban találta. .Egy pár nap: nyugodalom, monda szolid hangon — ée ismét helyre less illi.vs.- Ugy is volt; az ifjú — neveztük őt Erdösy Ele k-nak — nem egészen egy hét múlva már ethagyhatá ágyát es Julcsa kíséretében képes volt a kis ker-teedkében rövidebb sétákat is tenni, és pár hét múlva már Fenyveay vei vadászatokra is eljárt, mi nem csekély hatással volt javulására; Úgy, hogy rövid idő múlva telj-tseu helyre volt állítva egészsége. Fenyveay e rövid idő alatt eléggé tapasztalta, hogy az iíju nagy jártaaság-gal bir a fegyver kezelésében, mi nem csekély ly é emeléőt becsülétében, mint egy általában az egész modora as előkelő ifjú\' áru\'á el. As erdész jóllehet \'kíváncsi Volt vendégének kilétét megtudni, de bírt annyi tapasztalattal, a történtek után viszonyai idői kérdést nem kocakáztatní, hogy mély és borsasstó titkot reyOkeble mélyében, ast rég észrevette. Soha sem látta őt nevetni, gépieseo tett mindent, mint az ulyao ef.yóo. ki lemondott min den örömről, ki azon tudatban él, miszerint jövője nincs, tehá nincs ib miért küzdenie és csak a pillanatnak él, minden peic-beo várva somsának beteljesedése:, Elek kérte Fenyvesyt, hogy tartaná magáoál mint szolgáját ée as örömmel fogadá el ua ifjú ajánlatát. Ezen időben FenyveBynek nehéz állása volt a vador- zókkal szemben — és Elek nem csekély szolgálatokat tett neki e tekintetben vakmerő bátorsága által. Sokszor kérte az ifjút, kímélné meg magát, de es nem hajlott szavára, annál inkább kereste a veszélyt. Sohasem tudakozódott jóltevője viszonyai felől, eőt még as erdő tulajdonosának nevét sem ismerte. Elzárt .természete csak akkor engedett fel egy kissé, ha Julcsával társalgott. A kedves ieány vig csacaogásával elüsé a komor fellegeket homlokáról; de csak pillanatra, mert csakhamar felemelkedett lelke előtt ama véres kép, mely őt üzé. Legjobban érezé magát künut az erdő setét magányában vagy ama kie kunyhóban nem messze a vadásziaktól — melyet Fenyvesytől lakásul kért — olykor napokig nem jött hasa, Fenyvesy hagyta őt. .Hd tombolja ki magát fájdalma — monda olykor leányának, ki aggódva kérdezősködött sokszor utánna — akkor majd ismét vidám less, megint fog örülni az életnek." Julcsa nagyon sokszor foglalkozott vele gondolataiban tán nagyon is sokszor éa tehetett ő róla, hogy ilyenkor szemei ilyenkor é\'énkebben ragyogtak és arcza kipirult, mig szive oly hangosan dobogott, hogy kénytelen volt keblére venni kesét, mert a\'iól félt, hogy meghallja valaki ? [ Tehetett-e róla, hogy a deli termetű ifjú szép barna fürtöktől környesett arcza, melyet a nagy mélázó szemek oly bánatossá tettek, mindig előtte lebegett, még álmában is — és hogy ilyenkor az\'án önkéntelenül is kiejté nevét ; BUttogva, csak önmagának és mégis úgy tetszett neki, hogy az erdő,\' hegyek, minden, minden visashangozza, mire aztán Ó úgy megszokott ijedni.?! HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ALAI KÖU a szegények jogait által biztositatni s gesnek ismerik külön szerződés rendeztetni. Mi magyarok természetesen ilyen ügyet nem igen ismerünk vagy legalább nem akarjak nemzeti ügyünknek ismerni, legfeljebb akkor jut eszünkbe, ha a külföldi államok figyelmeztetnek reá. — Hazánk földe téj jel mézzel folyó kannának volt nevezve mindenkor. Nemzeti jellegünk pedig a büsz keség ugy hogy inkább szeretünk írni és szónokolni a proletárokról •— mint a szegényügygyei bíbelődni Kincs állam, melynek parlamentje jobb szónokokat mutathatna fel miénknél; a szegényügy rendezéséről azonban hallgat mindegyik. És miért?- mert ezt nem tartja parlament elé való dolognak, hanem mint eddig volt legyen az továbbra Mert a népek s államok vezetését, az előbbi, — vallás- erkölcsi alapon álló vezetők kezéből, a modern államtanokat hirdető s követők serege vévén át, odajutottunk hogy a gazdag ma mar nem abban találja üdvét és czélját, hogy vagyonát embertársai javára s boldogitására hasznosítsa, — • hanem megfordítva, — ugy hogy az emberi társadalom szegényebb része ezáltal elkeseríttetvén s elmérgesittetvén, socialismusra és anarchiára kényszeríttetik Holott ha a szegéuyügy vezetését s rendezését az állam veszi kezébe, a gazdag megfosztatván azon szabadságtól és lehetőségtől, hogy vagyonát a szegény sanyargatása éi .kizsákmányolására használhassa fel kényszerítve leend a szegényt a; állam által rendelt módon segélyezni mi által az elégedetlenségnek eleje vallásfelekezetek és községek I ,étetyéll\| a naponként emlegetett és magánügye s boldoguljalak vele ezek ugy a hogy tudnak. Innen van azután, hogy ha bíróságaink szabnak\' is ki ítéleteikben bírságot a. szegényalap javára, —,..... ,. , „ nincs ki azt kezelné rendeltetésének dás rendezése és népe megelégedett- I kutatott sociali8mus és anarchia ön-I magától megszűnik és helyét a megelégedés foglalja el. Szerintem Sveicz községeinek pél és czéljainak megfelelőleg. Elismerjük, hogy első dolog a haza iránti kötelezettségnek törvény sége, egyedül a szegényügy rendezézésén létesült. állami Erős kapocs is a vagyoni érdek általi \'rüdezfeí\'"milyenek a közöV kapcsa, az állam népeinek összetar- DAXNER. E rendkívül! emelkedett tehetővé tette e előmozdította mindenekelótt a szükségletek sz.porodása, változatossága és fiuomulása. Mai napság ogy-egy műveltebb európai munkás szükséglete mrg-haladja bármely ciivilísálatUn törzsfejedelem ezükiégletét, E szükségletek kielégithetése végett egyre nagyobb menoyiaégü s mind változatosabb javak váltak szükségesekké, melyeknek előteremlése a legkülönfélébb emberi képes -¦egeket és számos országok különböző termelési előnyeit I igényelte. Előmozdította emez emelkedést a folyton javuló jogbistosság, és a Horgalom ssabadtága, Az 1860 bau Angol- éa Fraczi a-ország között kötött szerződéssel vette kezdetét a szabadkereskedelmi etv\'\'uralma. Alig egy éviitc -múlva a nemzetek legnagyobb részét mar kereskedelmi szerződések fűzték egymáshoz szorosabban. Kiváltképen a kedvezményes szerződések hatottak kedvtzőeu a kereskedelmi szabadság terjedét-ére Végül pedig Különösen nagy lendületet adott a nemzetközi forgalomnak a forgalmi és közieke desi eszközök ioh».moa fejlődése. 1830 óta a Vasutak hossza majdnem 400,(XO kilométerre emelkedőt;. Aj. Ití07-beü v i s r e bocaátatott első gőzhajó az öezssrs gósbajók tonna-tartalma ma már hat milnóoái több honvédelem, s népoktatásról valamint\' tására ! ujabból a közép iskolákról szóló törvényeink; de ezek mellett közös nemzeti ügyünk a szegényögy is, tehát közösen, törvényhozás utján kell rendeznünk ezt is. Ha egy nagy nemzetet vezérlő lángelméjü Bismark jónak és szükségesnek látta s ismerte az elaggott I. A nemzetkőzi kereskedelem a ci ilizc/io fejlődésével fokozatosan min dig nagyobb tert foglal as egyes népek gazdasági életéoen ; emelkedé e í. ii o-s szerencsétlenül járt munkásokról S \' nősen századuukban rendkívül nagy és ezeknek özvegyei és árváiról külön I rubamos. Neum.n-Spallart szerint a nem-törvény \'meghozatala által államilag gondoskodni, ugy bizonyára nem leend foglalkozáson alóli nálank is a szegényügynek államilag, külön törvény megalkotása általi rendezése. Korunk jellemzC.sajátsága a nemzetközi kapcsolat kiterjedése. A> egymástól természeti, poütikai és társadalmi tekintetben elkülönített népek gazdasági téren innét egyesülnek közös i erdekeik megvalósítására; kereskedelmi ; hajózási, vasúti, pénz,-posta,-távÍrda t szerződések által mintegy magasabb reo dü államcsoporiokat képeznek. A világ J posta-egyesület as összes államokat ma-\' gában foglalja, kivévén Khiná, nébáoy \'dél-és közép-amerikai köztársaságot, i I néhány britt kolóniát. 1879 ben a Ion jdoni táviró-konferenczián 22 állam és lti kábel-társsság az egységes ssódí \'jasást fogadta el, s díjmérséklést esz-\' közölt ki. A Vasutakat illetőleg as egye* Sülé. még nem haladt annyira, mint a posta és távírda terén, de a kezdetné nyezée kisé-\'eiei már itt is megtették As 1878 ban Hernbea tartott konferen-csián a kiválóbb európaij államok képviselői tervezetei készítettek a nemzetközi vasúti szállítása jogra nésve. A legutóbbi tiz év alatt (* 70-es evek- j latin pénzszövetség tagjainak : Fiancsia-) 2Ó°/o kl emelkedett. Még jellem-\| ordzág, Belgium, Olasz , Görögország és A nemzetközi kereskedelemről Irta: dr. SEBESTYÉN JENÖ. retközi kereskedelem öüzea áruforgalmának ér ée csak az utóbbi husz" év áU\'i (a 60-aa Ős 70esévekb«n)80o,Vk»l illető nép nemzetközi politikai állásának . delemben as utóbbi eset a tu nyomó, a \' \' " ~ bővebb inegviligoditást csak in ez igé- nyel. Nem tekintve tehát » termé zetea meghatározásához is hozzájárul. E kap csola\'.ból Banki sem vonhatja ki magát büntetlenül. Mai napság egy nerase1 keresheti fejlődésének feltételeit! monopolt képező árukra, m -lyek csak zóbb s biztosabban meg is állapitható az Svájcznak egységes pénzrendsserök van, egyes uépek nemzetközi áruforgalmának) Ennek vezetésére való közegek; e-elkedósa•^¦^rB}% ^r^fM^x iixi „, ;itntóL- L-i kivitele 1697 - 1701-ig évenkint á\'lag csupán csak önmagában : kénytelen önmagát kívülről kiegészíteni, s e kiegészítés minőségét leginkább a nemzetközi kereskedelem statisztikájának adataiban j lehet megtalálni. ) II. A nemzetközi kereskedelem, valamint a javak forgalma álialában az ember önérdekén és társas természetén alapul. E két ténye^ működése idézi elő az emberi életben a ( végtelen külön féleséget, b egyúttal a m»g&sabbrendü egységet. Az egyén a cjaládbn, a család a törzsben v»gy társadalmi osztályban, a törzs vagy társadalmi osztály a népben vagy nemzetben, a nép s nemzet az összes emberiségben találja meg egyéuí érdekeinek kiegyenlitését. A gazdasági életben smunkam-\'g-f>-ztás és a forgalom egymást kiege azítik s feltételezik. A munkam<gossás elkülönít; a kereskedelem ismét egyesit. A forgalomnak legkiválóbb é\'iyi-zŐje a kereskedelem. A kereskedelmet balkereakedelemnek nevezzük, ha ugyanazon nemzetgazdaság kórén belül, nem zetkŐzi kereskedelemnek, ha bizonyos nemzetgazdaság körén tul más g»rd--ságokkal közvetíti az áru- és értekforgalmat. A nemzetközi kereskedelem jelenséget sok tekintetben eltérők a balke-reskedelam jelenségeitől, s es okból a nemzetgazdaságtan a nemzetközi keres, kedelemnek külön elméletét állapítotat meg. (R-crdó. Síuárt Mill Cairneé.) ) A nemzetközi kereskedelem állap okai : 1. az egyes orBzágok különböző természeti aajilságaí, 2, ez \'\'gyes nem z-tek kü önböző .műveltségi állapota (* népesség Bzemélyi képessegeinek külön félesége.) E természeti és gazdasági kü-lönféleség-k mellett létrehozott termékek vagy olyanok, melyek csak bisuoyos helyeken állíihítók elő, másutt ped\'g n»m, — vagy másutt is előállíthatók ciakhogy különböző költséggel. A forró vagy hideg éghajlat alatt iakó nép/>k egymás közötii kereskedelmének s»játos jellegét e természetes monopolt képező áruk kicserélése adja meg; mig a mérsékelt égöv alatt élő czivitizált népok nemzetközi forgál.na kiválóan a külön bözö költségekkel előállított árukat foglalja magában, a nemzetközi kereske vannak készletben az illeték- ki- Hozzájárul még a nemzetközt kap-szorosabbá lételéhez a forgalmi, ÍT IÓL 1841 - 1850 tett 5m,H,6lkó.ig«g.<A.i,t6r.éüyho,i.Uo.ó.k8dé.ek szabási hivatalok s újonnan felállított L "?7 Un 501 millió L. 1862-be.. Tig.\'esyí-\'o\'ü.ige . -küls»5«n . tikét i. . pénzügyi bíróságok létezésével, - \| milliö L; Au«.m.-M.gy.ror..í! bevitele \| ^ <«iopol.ufc» .„Heg., melyek ma-melyek az illetéki ügyek \'elbírálása s és kivi\'ele 1841—50 beo 4il.g 219 vizsgálatával egyidejűleg a szegény " \' nil- gukat as Amos akad ily elleuére 16 mind-intábu kivonui lörekaseaek a oemzeti Si»t ) ;j»hrbücher dav Nat.-Oek. X. Neamann-SpalLrl : .Über u. Haod.-Víertlie.\' i. Stil. Band.- ügyet is vezethetik. A szegényügy ilyképeni állami rendezésének igen fontos következményei s eredményei lehetnek. Ricardó: Prieciples of Pol. Ec. VL VII fej. — Stjart Jíill: GrnniW.^e der Pol. lió írt évenként, 1860-70 ig átlag 641 i»»DD..Kivon« „r«.,«« a „.„,„„ , JL roB So«kW .1. k« «-S2. millió írt 1882-ben 1435 millió frt; e.zárttozottságból. fej_ Kantx . Nem«tgazdaságtn. U. köt- 240-MgyarorJzág külföldi áruforgalma külön I E nemzetközi kapudat leginkább , 267 I. Földe. : É:tekV.ek az angolé, tr.n 1836-47-ig átlag!03 millió frt, 1367 — » kereskedelmi téren érvényesül. Vala-1883 bau 9lŐ mely nép részvételének mértéke a { nemzetközi kereskedelemben egyúttal az __j -_ 74 ig áil millió fr .g 743 millió fri, monda sok-nsgy szeren- ,Hogy sajnálom őt ezor atyjának — öt nagy caóilenaég érbeté, ó nem volt mindig ily Bzomoru." 6Hm ! — viazonzá atyja — biz csekély baj nem lene\', a mi leikét nyomja; de ó nem szói, mi meg ne kutassuk titkait. Ez ideig mint derék fiVaí ember viselte magát, ki teljes becsülésemet érdemelte kí magának. D.-rék vadász és kitüoő lövő; az erdőt rendben tar<ja éa ugy látazik esek a gazficskók, as orvvadászok tartanak tő)e,mert mióta itt van, kevesebbet garázdálkodoak és reményiem, hosy teljesen meg fognak szűnni." „Ő nagyon is vakmerő — jBgyó meg Julcsa félénk hangon — még eíöbb utóbb baja történhetik neki." .Figyelmeztettem már elégszer, de ugy látszik erővel keresi a vetzéiyt. Mit tegyek?\' Julcsa nem szólt, hanem önkéntelenül felsóhajtott és erre mélyebben hajolt varrására.. Atyja észrevette a sóhajt és ősz fejét oóválva nézett leányára. Neki rég feltűnt Julcsa magaviaelote az ifjn jelenlétében, vagy ha felőle beszéltek és ez nem csekély gondot okozott neki. Eiht-tározá, hogy figyelemmel fogja kísérni. Mig Így szótlanul ott ültek, egy-Bterre csak magjelent E:ek a lugasok közt egyeneeen feléjük tartva. Szép magsa termetét még emelé a zöld vadáaz-öltőny és arcza, bár a búskomorság fá-tyola terült el rsjtá. férfias, szép vol\', — szemei mé\'átőan tekintettek a különféle tollakkal disziteite vadászkalap alól. Fenyvesy egyik kutyája volt vele, mely ugy hozzá volt már- szokva, bogy sohasem hagyta el. Elek üdvözöl: * családot és ugy látszott, mintha szemei egy pil lanatra élénkebben ragyognának, midőn Juliskának kezeit nyújtva, éazrevette, hogy az elpirult, de ezen pillanatnyi élénkséget csakhamar egy borús mosoly vál tolta fel. „Öj ross embr — dorgálá őt Feny¦ ve«y szolid komolysággal — mig Julcsa Bsin\'éu egy szemrehányó pillantással illette — már megint oly rég-n nem látogatott meg bennünket! Mondja csak miért jön oly ritkán ?" Elek fehóhajtott éa önkénytelenül Julcaára tekinte\'.t. .Miért ? — monda azu<án tompa hangon — Miért? Önök boldogok, míg én boldogialan vagyok éi boldog emberek közt kétszeresen érzem boldogtalanságom Bulyát. Oh — folytatá mindkét kasét keb ére Bznrjtva — Önök nem tudják, mi dühöng e kebelben." Hallgatói nem szóltak, mert l udták : ha azon érzelemről beszélnek hozzája, vagy h kérdezték ölet, azonnal eltávos-nékjhnnélkül, hogy felvilágosítást adna. Mar ismerték tertrésselét és azért Fenyvesy egéiseo másra térité a beszélgetést, egy oly tárgyra, mely, — mint jól tudta — Eleket is érdeklő. „Hallotts-e, — kérderé tőle— hogy tegnap ismét egy szép szarvast ej leltek el a vadorzók vagy né„\'y ssás lépésnyire tanyájuktól.* Elek fejével intett, aztán hangosan monda: „Hallottam fel. le, de esküszöm, ez volt az utoUó teltük. Tervem van melylye] reménylem, véget fogunk vetni garázdálkodásuknak. Fenyvesy figyelmessé lett, hisz semmi sem érdeklő ugy, mint azon kényes helyzet, melybe a vadorzók slta* jutott, kiknek vakmerősége nem egy kel lemetlenséget okozott neki. „É* — kérdésé — míkép fog járni? tán segítségére lehetek." Elek fejét csóválva monda: Nem! mig ki nem viszem, addig titkom marad és ha nem sikerül ugy — — ugy-- de hisz nincs senkim, ki m-gsiratna." E Szavaira Julcsa hirtelen feltekin telt és szemeiből a legnagyobb , ijedség tükröződött vissza, mig arcza ha)álsáp»dt volt. Atyját is meglep ék Eí-k különös hangon kiejtett szavai. Biztosuak vett-: hogy as ifja tsmét valamely vakmerőiét ien törí fejét. .Nem engedhetem — monda h tározót; hangoa — hogy magát veszélybe el caia nemz-tíaxdaiágtíD kö:ebM. II. rész. írnea: A netozeiköai kereskedelem. I—16l Láog: A kösgaadaság elmélete. L rész. 6. fejhet. sodorja a ha már létezik vesiély, ugy követelem, hogy éu is résst vehessek benne vagy legalább mondja meg, mikép akar eljárni 1\' Miután E:ek látta, hogy máskép nem menekül, igy szólt: .Esedezem, hogy engedje magamnak elvégezni az egéiz dolgot, híjs nem áll az oly sokból: u, í. felfedeztem az orv-vidássok fejeinek egyik napra tervezett gyü\'é\'él és erre építettem tervemel jó! tudva, ha egyszer e gonosz társulat fejei meglesznek semmisítve az egész banda magától feloszlik." „Jól van — frtieló Fenyvesy — megengedem ázou est lb-n, ha megígéri bogy nem fogji életét haszontalanul kocskáztatni.\' nDe hiszen az ember — feleli as fju habozva, azonban hangja elakadt, mert tekintete véletlenül az ifjn leánykára esett, kinek szemei oly esdő tekintettel csünglek rajta, rideg keblét egy pillanatra a legédesebb sejtelemmel töl\'é el éa egéiz teatét valami kimondhatatlan boldog érzet rem>gteré meg és egy pillanatra elfelejtető vele keserűséget. .ígérem — monda hévvel még e rövidke jelenet benyomása alatt éi kezeit Fenyveaynek nynjtá, kt azt amúgy derekasan megszorította. Még egy kis ideig beszélgettek \'mialatt uz ifjú tervét részletesen előadta azután Fenyvesy leányával bevonult a házba, miután már az es* teljesen leszállt és Elek szívélyes bucsn uiáu fegyvereit vállára vetve, kiaórve hü kutyája által az éji ae é Bégbe burkoit erdőnek tartott . Amint igy hü kuljaja által követve tovaba.1 -go.i, jobban miut valaha támadta meg lelkiismerete. Keblében a dühöngő fájdalmak egéss Cbaos-t kavargott. Szemei a jövóbt tekintettek. Helyzetéről kezdett gondolkozni, mi 6? ki ő? Van e joga remélhetni, hogy va lamikor njra születik ? Lehet-e » meg- bizonyoi hly< b-n állíthatók eló dekelem foltétele : küionfé! aege. H. ode) gy korlátolt m lloyiség-nemzetközi kerea-termelési köl Bégek termelési kohaégek árura néive abszolúte egyenlők nden árura nézve abszolúte \'mérték bon kü\'öobözők, akkor emzeikoti kereskedelem nem jhht létre. A n«rozetközi kereskedelmet cjk a termelési költségek rdlativ különbözőség-\', azaz a viszonylagos, komp.rativ temelési költségek küloubsége idézi elő. Ez esetben nemzetközi forgalom létre jöhet még akkor is, ha .valamely állam minden árut előny őszebben termel, de nem egyenlő ménekben. Ha az állam olcsóbban termel vasat, mint gabonát, B állam viszont o\'esőbb ni termdi a gabonát, mind a vasat: akkor terményeiket ki fogják cserélni. De ki fogják cserélni termelvény eiket akkor is, h* A ál-íam a vasat ÍB meg a gabonát in o!caób-ban termeli, mint B alt»m, fel éve, hogy nem egyenlő mértékben, pl. ha a {vHsat 100/°-kal, a gabona^ pedig 20% kai termeli olcsóbban- Ét esetben munkáját és tőkéjét a VHBlermelétól egészbin vagy részben elvonván, a nagyobb nyereséget cyuj ó gabonatermelése togja fordiiauii külföld Tasit fogja vásárolni a maga gabonájával Gabona Tas Posztó 1. A E K K B K K K II. A 2K 2K 2bl B IK IK IK III. A 4K. 4K. 4K B 2K IK. 3K IV. A 4K 2K 5K B 3K 2K 6K (Folyt»t««» követkéz k.) történteket eliörülní? S mégis! egy sejtelem, mely siíve legmélyében rejtőzött ast túvá neki, hogy sorsa meg fog változni, bogy jelen állapota csak tgy keserű álom, meh ból még a legnagyobb boldogangra fog ébredni éi szemei tovább — tovább tévedeztek é= a lelkét cl bor itó bánat tenger szélén — messre messze távolban egy gyenge fényt pillantott meg, mely fény közepette egy arcs, oly kedves, oly szelíd tekin tettel mosolygott fe éje és ss arci Jul csá-é volt.\'Kesét hevesen dobogó keblére ssorltá és\'egy mély sóhsjt fojtott el. E pillanatban kutyája halk morgást hallatott és Elek ismerve az okos álla tot, kiszakítva magát az ábrándok édea fátyolából — figyelmes lett. A \'ávolba\' mintegy ötven lépésnyire magától, két alakot vett észre, mely azon uton tartott, melyen Ó imént. Óvatosan egy vastag fa mögé húzódott. Mdóu a két alak — a környékbeli parasztok ruhájába öltösve — mellette elbaiadott, a következő szavak ütik meg füleit: .Elhatározásunkat meg kell változtatni — monda as egyik — mert biztosan tudom, bogy el vagyunk áraivá. Még ma kell megörléanje. Meg ama másik ugy is sürgeti az elín\'ézést, Menj te majd gyorsan a mesterhez, addig én ia megteszem a szükséges előkészületeket. Tehát jól megjegyezd magtfduak> még ma — tizenkét órakor a tanyán. E szavak után elvál\'ak és mig as egyik jobbra eltávozott, a másik egyenesen haladott as uton tovább. .Tehát mai — monda az ifjn előlépve rejtekébőt — Nekem mindegy ma vagy holnap ¦ Azután elóhivta kutyáját és mind ketten nkéootelenül visszafelé tartót tak, a merre a vadászlak feküdt .Még egyszer mog kell látnom, Ián ugy i utoljtra történik — mormfgá Elek — és ezzel gyorsan kilépett, (Folyt, követkeaik.) — A helybeli tornaegylet helyisége f. hó 19-éa megnyittatott. A kik tehát as egyleti torna órákon részt akarnak venui, beiratkozhatnak, illetve jelentkezhetnek Pongrác* Adolf tornatanár úrnál. — A gőzfürdő a nyárí idő elmulta-vaf még csak L hó 14-éig lesz nyitva naponkint- Ettől fogva 20-áig, tehát 6 napon át zárva marad, bogy ii alatt a. ktzáo és a fürdő-helyiség tieztoga\'haló legyen. Azontúl p?dig c«ak is szombat-, vasárnap- és ünnepnapokon leaz nyitva. A közönség Bichler fürdőbérlő úr>mbu-lans hirdatő tábláján kivül a Nrumann-féle vaskereskedése előtti iámpaduezra függesztett hirdetéssel ing mindenkor érte-tesittetui: mely napokon van nyitva a gőzfürdő? — Hyraen. Doák Forenez, helybeli tÖrv. jegyző eljegyezte Mester József, földbirtokos leányát, Viktóriát. A me-nyeksŐ még e hófolyián meg togtörléuni. — Elővásárlási tilalom. A rendé szeli bizottságnak ülésében L-chuer Gju" la r. kapitány indítványára akofákra néz\' ve szabály rendit dolgoztatott ki s állapi1 tátott meg: melynek főelvei szerint azok, kik továbbáriBitással akarnak foglalkozói tartoznak a rendőrkapitányi hivatalban jelentkezni a nyilvaooefágban fognak tartatni; tartoznak továbbá egy — elkülönített — helyen árulni s nyáron át (április 1-tól szept. 1 íg) tiltva vau n-kik az elővásárlás reggel 9 óra elóf, pénteki napon pedig d. u. 7 óra előtt a téli hónaposban pedig (szept.— áp--.) reggel 10 pénteken 5 óra előtt. Kí á szabályrendeletet áthágja, 20 frttai büo\'et-tetik. Ez Pécsett történt.Valóban kíváncsiak vagyunk, aogy e tekintbin mikor fog már a mi n«gy vidékkel rendelkező városunkban valami történni?! — A Kisdedneveló Egyesület közülése f. hó 7-én tartatott meg. A fontos tárgysorozat daczára csak l8-án vettek részt abban. A közönséget leginkább érdekli azon határozót, hogy a Magyar-utczán gyermekmenhely fog álliltatni, illetőleg, hogy ott egy óvodai épület lesz fölállítva mely azután a körülmények-ház képest gyermekmenhelylyó fog alakíttatni. Ez minden esetre dicséretes határozat s ha a város által — amint remélhető Í4 — kellő támoga\' asbao rész— sülend: Bzép jövő elénézbfit. — Horváth LaczI, a városunkban régebb idő óta ismert zenész külföldi útjából hta érkezett s itt a nagyobb \' vendéglőkben tarija zene esté-lyeit. Több ily alkalommal megha\'lgat-tnk öt s csak gratulálni tudunk a szép, haladásnak, melyet elutazása éta tett. Ugy halljuk, hogy itt fogj megvárni i farsangot is. A jót szervezett zen-kart ajánljak a köiönség figyelmébe. ) Tegyük fel, kogy A B állam tenne-léti költsége, a következők, E belü jel Irén a költség nagyságát: HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 11 én ,1884. — Szerencsétlenség buszúból. F. szempt-mber hó 2-ára Kis-Kolkeden Szabó Zsigmond földbirtokosnál délelőtt gabonát csépeltek. S cséplés kőiben a tót mookások egy Krempár JÓiaef nevű Rádóczi illetőségű kis-kölkedi lakos, ki Bzinte ott dolgozót, munka közben elkezdték ny.irssal szurkain\'\' b Ö ezelől menekülni a akar\', de gép fölött dolg\'zó ember egyensúlyát vesztve, a gépfölötti dobba esett s ballábát a gép összezúzta. kzrn bajában fél napon át szenvedve ugvüuaz nap délután behozatott Körmendre a kórházba, hol meg is halt, s visszavitték Kia Kolkedre, hol el íb"\'te tn itták. A tettesek közül ngy önként jeíeutkeze\'t, egy pedig megszökött. — TÜZ. Szept. hó 1 én Stavíczky Gtisxtáv háshágyi nagybirtokosnál este 9 órakor ismeretlen okból lüz Ütött ki, mely rörid idő alatt az egész gazdasági epületeket lakházzal együtt, ugy az \'dei összes takarmányt házi bútorokat el-hamvasztá: A tüzoltaaiál a Staviczky tulajdonát képező busz darab külföldi fegyver közül tizennyolczat ismeretlen tetteiek eltolvajoltak. A kár igen nagy. — EUÜnt gy ennek. Özv. Somogyi Sándorné, szül Pe\'hó Mária kővágó-őrsi Ukos nupszámosnónek egy öt éves Kis Sándor n«\\ü ti f. é. szép ember hó 1 én tartott köves kállai vásárra anyja hire-tudta nélkül elszökött, azóta oda van. A szegény anyja s\'rv* járja meg a falukat, s míndeutelé keresi egyetlen gyermekét. A gyermek küzép termet, korához képeat, arcza liosszukáa, haja szflke, szeme bírna, lid szemöldökén egy sebforradás látható. — Zarándoklás az adózókért- Egy zarándok szerenc éltette látogatásával va roBunkat e hót folyamán ; ezen szent fér-fiu CBak nem két nap időzött a kálvárián, buzgóu ájtatoskodva. — S^ját szája vallomása, hogy kélBier utazta be a szent földet, s most megy el harmadszor —és a mi leginkább felkölti a közönség érdeklődését iránta az, miszerint a még iiita! magyar származású zarándok kijelentette, hogy uem a saját bűneiért köve ti el ezen rendkivüli testi sanyargatást hanem kizárólag z adópréselők lelki Üd véért, kik erre leginkább rá vannakszo-rulva. — Ingatlanok tőzsdéje. Magyarországon, a hol az ingatlanokban a tulajdon cser-j^oly gyorsan megy végbe éa a forga lom Íag->>iaookbaQ éveokint igen jelentékeny, nagy szükség volna ezen forg.-i.ium tzabályozására. Külföldön a hol pedig a viszonyok e részben talán jobbak, nem hiányzanak az olyan intézmények, a hot az ingatlanok vevői éa eladói, tulajdonosi; és bas/onbéilŐi összejönnek, érinlktz-uek és hí ingatlanokra vonatkozó üzlete ket, akár közvetlenül, akár közvetjtc utján megkötik. A fö d és házbirtok, vá lamint a himuubérlet, miut áruezikk ren des kereslet és kínálat tárgyát képezi azóval az ingatlonokra valóságos tőzsde fejlődő t ki. Nálunk is üdvös volna egy ilyen ingatlanok tőzsdéje. A tulajdonos, a ki jÓBzig it elcserélni Vagy eladatni akar-ja kÖnyebh«n találna vevőt nagy cserére hajlandó birtokost, a haszonbérlő találna bérletet és viszont a tulajdonos bérlőt. Mindezen tranzakeziók most hosszadalmasan, hirdetések utján és drága ügynökök közvetítésével foly tattatnak. Azt biszszük, ezen eszme megvalósítása első sorban a . Magyar Gazdák TárSirirKörét illetné meg, és miuáa z ilyen tőzsde létesiiésa anyagi áldozatba uem igen kerülue, a kivitel álig ütköznek akadályokba. A földbirtokos osztalyj.ak továbbá előnyére válnék, ha a birtokeladásokbóléa hazzonbérletek-bői származó perek eldöntésére a tőzsde-biróság mintájára az ingatlanok forgalmi tőzsdéjével kapcsolatosan elfogadnak a választott, bíróságot, melynek feladata volna gazdák, haszonbérlők, esetleg gazdatisztek ügyeiben is\'végárvényes ítéletet hozui. — Savanyu Józsi hírhedt haramia bütűgye még folyton foglalkoztatja Simon Miklós, szombathelyi kir. iszek vizsgálót birót. Jelenben B.-füred vidékén vau és tár-dhatlan szorgalommal ozedi össze azon báió szálait, melyekben Savanyu Józsi bűntársaik kéirekeriteni fogja. A legközelebb ismét egy egyént fogatott el Tótvázsonyban, névBzerint Bognár Gábor, kiuek összes vagyonát is zár alá vetette. E bűntárs elfogatásakor töredelmes vallomást tett, a midőn is bebizonyult, hogy tényleges részt vett a tihanyi apái-ság kirablásánál. Ugyancsak a múlt napokban fogatolt be egy Grotta nevű pé-czjIÍ kocsmáros és Savaoyu Józsi sógora Sípos és annak neje, kiknek összes vagyonuk szintén zár alá vétetett. .Mint értesülünk, ezen egyének is vallottak éa tömérdek bűntett nyomja bűnös lelkűiét. Szinte magfoghatlan, faegyan tudták ei egyének üzelmeiket ily hosszú időn át az igazságszolgáltatás elől elrejteni, holott faliünő vsgyenosodásuk méltó gyanút ébreszthetett volna bárkiben is. — Ezideig mintegy 50 egyén kerüit a börtönbe ez ügybeu c* mint hírlik, még számosan jutnak oda. — Nemes tett Nagy Aron, a bala-ton-füredi saeretetház igazgatója közelebb gyönyörű ajáudékkal járult a szeretetbáz felszereléseihez. Vett ugyaoia egy má-régóta nélkülözött pompás harmoniumot 250 frton. Ez összeget KÓt óv éta gyüj\'é Össze az általa alapitot és vezetett b,-fü redi polgári dalárda tagjainak neki fel-ajáult honoráriumából. — Meuiiyey. Feren z, a kőszegi polgári iskola vnltigzg»ló tanítója a lipót-tnezei tébolyhoz egyík élőhalottja ie ki szen vrdett. . — Idók jele. A asék-stehéi-vári kir örvéuysaek központi fogházában nemrég adták bérbe az élelmezést,alegkedvezóbb ajánlatot tevő K"hn Maye- ottani vállalkozónak. Pályázók voltak Budapestről, Nagyváradról. Komáromból,Győrből. Mo hácsról. Tolnáról, Faddról, Pécsről Apuimból, Kecskemétről, Nagy-Bacskerekröl, D-jbrtCZenbll s Kolozsvárról.— A pályázók között volt két vidéki s egy od;i való ügyvéd is. — Vásár-helyezés. A folyó évre az országos vasárukra nézve szabott rendszerint a ferenczi országos bárom vásár szeptember 29-ÍKre esik, mely nap az iz r»eliiáknak Jomkipur ünnepével összeesik. E körülmény miatt a tanács indíttatva érezte magát, hogy a vásárnak e ha ár-napról való áthelyezését kérelmez-te; nehogy az izraeliták e nagy ünnepük miatt a vásárb n való részvó elbiu akadni} oltassanak, b a vásár sikere is koczkázas-sék. A foldmivelési miuíslerium a felhozott, iodok íolytáo megeng-\'dte. hogy Ko marom városának ez idén szepteraber29. eső országos baromvására és azt koveló derék vására október 6 án és következő napja:n tartassék meg! E fontos körülményre felhívjuk az érdekeltek ügyeimét. — A hurokra került Kántor Pista. Savanyu Józsi utódját. Kántor Pistát — minta lapoknak írják — h napokban elfoglak a Bakony ölében tekvú kökény esi caárdabau. Nagyobb volt a hirhed\'ságe mint veszedelme. Működése tercül a Bakonyt választotta. Vakmerő betyár stiklik nem fűződnek rövid szerepléséhez. Birka- és disznó lopások képezték spe-cziáliláBát. Mikor a veszprémi zsandárok meglepték, szintén birkát nyúzott, hogy pörköltet csináltasson a caárd isnéval. Nem akarta magát megadni, de láiván, hogy a zsandárok nem sokat komédiáznak, felhagyott az ellenUHassal. A bakonyi tél rordsig ellen a veszprémi megye hát v»L\'ag falai fogják megóvni. — Megrendítő szerencsétlenség történt.a v.-uaméoyi tiszai révnél. E szerencsétlenség okozója a révészek vétkes vigyázatlansága volt.D.e.ll órakor ugyanis ezren felüli siómban gyűlt össie a Má-ris-Póceról hazatérő felvidéki györ. kath. búcsújáró np Az ittas révéezek elmulasztották a kompot a p irton megr-rősite-ni, sőt a népet is, mely a révészek késedelme miatt békétlenkedett, ütlegelni kezdték. Midón mára hidasiéiig megtelt, Pap Sándor hilaei lakos szekerével a hidas b. hajtott, a két első kerék a hidast a Tiszába lódiotta s abban a pillana bjin a szekér a rajta ülő 6 egyénnel én lovak Kai együtt elmerült a habokbaa vaUmiui a hidas felé toluló tömeg egy része is vízbe zuhant. Jajgatás es kétségbeesés hangja tölte he a levegő\'. Mindenki f-ijét vesztet e. A bátrabbak mentéshez fogtak. Luga í vnii aajat élete koCzkaziaiá»áv»l hatot menteti ki a fu\'dokiók közüi, mind amellett töbl) embereiét esett áldozatul. — Nincsen vidéke hazánknik mely a rövid idő alat reudkivul megked- i volt „Magy »r Sálon" kép;s havi folyó iratul ne ismerué. A .Magyar Sdlou" első I füzete ez évi májusban jelent meg és az j Óta ezerekre megy szama ezen kitűnő fo-jlyÓTat megrendelőinek, mely irodalmuuk legelső tekintélyeinek és művészetünk legkitűnőbb mestereinek táraug; mellett iily niveaurá\' emelkedett, hogy az ÖBSzes főváron és vidéki sajtó egyértelmű nyiIatk-Q-nta szerint, méltán megmérkőzhet bármely hasonló irányú külföldi vállalattal. A .Magyar Sálon" minden u jabbi íüi\'-ti- egy-jgy magasabb fokozatot jeJeute folyóirat haladásában és az éppen most megjelenj 5-ik (szeptemberi) füzete vaióbaiTöTy nagyszerűen sikerült, hogy a magyar irodalom és művészei igazi díszére válik. Elég ha a tartalumj -gyzéket egyszerűen felsoroljuk, hogy a müveit magyar közönség meggyőződjék a .Magyar Sálon" előkelő izlesü modoráról ós tömegesen hozzájáruljon annak fenlartá-aához, m-ly a kiadónak minden látszat szerint rendkívüli á\'dozatokba kerül. A füzelel Tóth Kálmán meg\'epŐen szép arc -képe nyitja meg, a legközelebbi bajai ünnepély alkuimért, Ssana Tamás írt hozzá életrajzot éslnczédi László ismerteti Baja városát. Található még a füzetben eienlcivül Töth Kálmánnak egy rop-paot érdek-.b sajátkezű kézirata, egy kól temeny síihouettel illusztrálva, a költő BZülóbázínak rajza Széchy Gyulától és Vadnay Károly a költő kebelbará\'j tnak fotográfiája. Következik ezu\'án egy sté kely népballada B-nedek E\'ek\'ől magragadó szép rajz kiséretébeu, továbbá Pa-taky László Parisban élő magyar művész képe. ,A vámnál., Dr. Haltai Ferenci csikké. ,A magyar földbirtok meg erheltetése". Jókai Mór eredeti regénye, i egy széket órszetört: 1 frt 20kr. Ugyan--Az apja fia melyet a .Magyar Sálon" ! ekkor botjával \|evert az rutairól négy észóre irt, Jókai Róza k. a. rajzaival, j liter bort: 1 frt 20 kr. Összesen 7 frt Gróf Vay Sándor hangulatos költeménye ( 65 kr. Az ügyvéd megküldte a számlát „Ave Mária" Dr. O.vÖs Adolf .Reminía-\| Y. urnák, kire az oly msggyflzöleg ha-c^ntiák Líuberól" arcsképpel, Tóth Jó- tolt, hogy rC\'.i,: kifizette nemcsak a 7 zaef beaiélyn. ,Az első pillangó* 3 bzö- írt 65 krajozái., h..ucm az Ügyvéd ál-vegrajzzal. Tábori Róbert .A Wagner- Ital barátságosan felszámított 5 frt be-kultusz Németországban", Kodolányi hajtási díjat is, n»m akarván a járásbi-Antal .A J&ger-féle ruházkodásról* Dr. j róságot a^réBzIetesszám:a végigol ^ a sásával Körösi Liszló .A garam-nzt.-benedek-, fárasziani. templom ujáazrile;éfl-!,u 4 eredeti képpel. \| ___ Boroatyányi Nundor eredeti regénye. .Utazás a Duna jegén" 2 szövegrajeial. Siposs Soma gyönyörű költeménye képkeretben, Lukacsy Sándor egy uj népszin müve. ,Az Isten keze* és az .Egyveleg11 rovat, melynek változatos tartalma kiváló figyelmet érdemel: tudományos apróságok, Diák Ferencz eredeti kézirata, Kosuth Lajos Tivadar egy uj találmánya - hnmoros reclame-czikk .A nagy dob, Aranypor, Adomák képjkkel, D.-vat, Humor, talányok és megfejtések dijak kiosztásával, szerkesztői posta. mindez oly érdekesea és élvezetesen van Összeállítva, hogy nem mulaszthatjuk el .Magyar Sálon" szeptemberi füzetét különösen is igen melegen ajánlani t. ol-olvasó közönségünknek. Előfizeés ara gész évre 7 trt, félévre 3 frt 50 kr. negyedévre i frt 70 kr. diszkötési táb\'a 80 kr. Megrendelhető a „Magyar Sálon" kiadóhivatalában Budapest, jDohány-Utcza 12 sz. I. emele:. &5vid &ir©&. — KoSSÚÍh Lajos oevanapját (aug. 25) sok helyen ünnepélyesen lartották-meg az országban; még a Budapesten la kó csehek ís legforróbb üdvkivánataikat küfdték <-.\\ Az alkalommal a nagy haia-fiuak. — Öngyilkos akart lenni ótetun>-aágból N.-Vár«don egy njuokásember, Beugrott a Körösbe de két hajdú kifogta. — Gntmann M. L. budapesti kereskedő Tei seb o r Emánuel uc-vére váltót hamisítván, megszököl\'. — Parisban a legutolsó népszárolálás szerint a 44\' 0^3 férj kösöít a legitjabbférj 17 éve, s a 4460^7 feleség köiott a legifjabb feleség 14 éves; 550735 özvegy férfi kőzött bárom 18 éves és 124251 Özvegy asszony között kettő 16 éves. — A Balatonon a gőzhajóforgalom egy időre megszűnt B. Füred és Siófok közt, mert a Kisfaludy gőzös gépezetén komaly baj történt — Bécsben a kele\'i keremikai kiállítást meg nyitotta Károly Lajos lőherozeg. A kiállításra különösen az arisztokrata családok küldtek sok éné\'es műtárgyat. — A pénzügyminiszter Szegeden atutaztában léinapc. :i viiroso ii töltőt-, s fogadta a Városi hatóság küldöttségé. Többek közi azt mondta küldöttségnek, hogy ismeri a város helyzeté\', a terheket melyek az ujján alkotás fo!ytáo reá nehezednek, s biztosította, bogy a kormánnyal ó is igye kezm fog az újjáépült nagy magyar várost a fenyegető anyagi veszélyektől lehetőleg megmenteni. — Megtébolyodott festőművész. Mtkart, a béc-íek hír^a teatŐuiüve.-»« elmebitegségb-t eseti. Baját agylágyulás okozta. — Szegeden Wagner-félé fürdőbuu agyonlő te magát Treatix Emil az ottani gőzhajiizáni fel-Ügyelóöég pónzláruoka. Zavart aoyag viszonyaiban keresendő tettének oka. -A Tisza apidasa az esőzés daczára egyr^ tart. A vizBzin két nap alatt 202 méterrel 1.83 méterré esett le, az ujabb apadás tehát 25 centiméter. —Megsebesült kato uák A fővárosban ÖBszeponlositott. IV. haiteatet gyakorlatai alatt csatározás köz ben több katona súlyosan megsebesült Mint kitűnt, a vak töltésekben a pp rf.j-t\'S melle t ólomdarabok is vannak goru vizsgalti van folyamatban — A 12 éves Stási-Koburg berezeg — mint Aus-sebíl jelentik — egy hegyi kirándulás alkalmából lebukott a mélységbe s annyira megsérült, hogy aügba marad éle ben. — 1 Ötszáz szülőt i\'-éltek el nem rég Dussel-\' donbün,-Triuiéri gyermekeiket nem kül- ! dik iskolába. — Szörnyű bűntett \' Waodsbeck mailett kei nőt találtak az «r- 1 dőben, az egyiket fölhasított hassal, a j másikai elvágott nyakkal, félholtan ; a i kéi szerencsétlent, kik mar idŐsesek, egy \' férfi támadta meg és vadállati szenvedő- . lyét kielégítendő, hajtotta végre a gyilkos reméoyletet. — A gabonaárak jelenlegi — A börze áldozata. Regi ismert történél, mely most megint ujja le-1 Egy felsőmagyaroazági jÓ családból való fiatal ember, uébáoy évvel ezelőtt Bécsbe ke rült » ott meglehetős pozícziól teremt-tt magának. Bóreügynöke volt egy tekin-télyeB czégnek b 500 forintnyi fisetést kpoti bavoukint. Mikor már nagyon jó do<ga volt. megragadta őt a börzejáték démona, melynek oemcsak megtakarított pénzét áldozta naponkint, hanem elkölt lőtte húgának 4000 forintnyi hozomány á-is, melyet atyja bízott reá-Megtudta végre gazdája is, hogy miiyen szenvedélyesen kergeti a szerencséi, de as ügyuök megígérte neki, hogy soha többé nem játszik a börzén. Nemmult el két hét s megint erőt ve:t rajta a szenvedély. Magához váltót: vagy ezer darab hitelréss-vényt. BiioDyoara vetie, hogy e papírok árfolyama emelkedni fog s ő negy Össze get nyer. Az üzleteket főnöke nevében kötötte, kinek azunbsn Bejtelme aem volt a dologról. A biteliutézet félévi mérlegének kö^re bocsátása után rohamos árcsökkenés állott be e ezerekre rúglak a d fl\'-jreucziák, melyekel a szerencsétlen játékosnak, illetői «g a főnőknek meg kellett volna térílenie. A fital ember ki persze nem teljesíthető e uzgy kotelezelt-aéget, egyszerre eltűnt Bécsből. — Edison neje, Mary Stillwell Edison New-yoi\'kbao meghalt. Amerikai lapok ez alkalomból megemlékeznek arról, hogy mi y módon lett Edison nejévé. A hírneves tudós éppen a vegyi távrót találta fel b az eBzk iz tökélyeabi\'ési munkálatainál több fi-tal leányt is alkalmazó H, E leányok kóztvolt Misa MaryS\'.Ül w\'l is. Egy nspou Edison a leány seke mögött alít, eazkózét próbálgatva. Mary egyszerre hozzáfurduit s oaivul monda: Mr. Edison, én meg tudom mondani önnek, hogy mögöttem vagy mellettem van, még akkor is, ha u> m latom. — Aztán mi az oka annak? — kerdÓ gépiesen a tudós, egészen elniá\'yedve munkájába. — Meg sobaaem gond dtam reá, de bizonyos vagyok, benne, — mondi a leány nyu-godau, — ugy érzem azt, h* ön közd van hoziám. — Misa Stillwdll, — monda Edison s a leány arczába nézett, — én sokat gondoltam önre, és ha akarja uöm-mé tenném. — On bámulatba ejt, — sia kitá félb<» Mary, — én ... még^X sohasem . . - — Tud»m, — mondá\'"LdÍflOiil — i hogy ön még nem gondolt reá, de fontoljál . Egj mkoa tanácaui, niiüt sok más meg ajánlatomat s beszéljen anyjával. Ha1 !>mber\' k\'ooaoi . jámbor ,oyja beleegyezik, a jovtTcsütörtökön i f tífM.,dí" W alkalommal uj« megtartjuk az esküvőt. - Mary anyja >oltemenye.vel bossiantott ef tíl üllek. Ai esküvSestójóa.soiib.n Ei\\- \\ tonö"« í4lE- ,. .on épp ugj do]g ..,« l.b.r.tóriumíb.D, I .O Appolo, 1= a.gy b.ro! Add meg azt az örömet, I gVl babona. Egy társaság bn kérdé nem rág valaki, ha vájjon csakugyan szerencsétlenséget jelent-e az, ha ai asztalnál tizeuhármau esznek. ,Minden bizonynyal — felelt »u v nagy vő — de csakis azon esetben, ha caopán tizenkettő számára van főzve. R ó g i újság. Egy fraoczia tudón felfedezte, hney a leknőCKÖk három hétig el tudnak élni agyvelő néH ül. Hát ea is uj felfedetés ? Hisz vannak közö -tünk elegen, kik 50—60 évig sem érzik a luxus portéka hiányát. « R f. b u s. Míért siereiik oémely hölgyek anyoyira a hofszu. ruhaka\'? Mert sieretik elrejteni lépteiket. — Es miért sieretik némelyek a rövidet ? Mert minden lépésnél láttatni akarnak. * Az .apró hirdetések* között olvasható volt a napokban: .Kerestetik egy tiszteaségi-S nő a középkorból\'bá vezetői állásra egy magános férfiúhoz.* Bizonyára akadt ilyen íb elegendő ! * n2L Merész haaonla. Egy fa- lusi tanító épen anől b.tszélt tanítványainak, hogy V-ruii a lenger tajtékjából támad\'. — De hát hogy nézett ki akkor? — kérdé pgy kiváoctí lurkó. — No hát hogyan — felelt az elbeszélő, kit kissé savarba hozott a kérdés — hogyan ? hát ugy miut egy tajték pipafej. Uj biztosi \'.ási mód tüz 1 1 c n. — Uram, az ön lakásán tfo ütött ki! —r rohan be a korcsmáros egy pityiaálő vendégéhez. — Ugyan ne íré faljon barátom, hát kit akar bolonddá tartani? — felel egykedvűen a vendég — hias zsebemben van. a kapukulcs. Egy sírira t. Egy angol temetőben olvaBha^\'\' !(természetesen angolul) a következő jellemző sírfelirat: ,1« nyugszik John Tuiveli, különös Bgy ember. Egy he\'yen született, élt s aka&7-tatof. fel. * * - Humánus kérelem. A berlini állatvédegyesület tagjai, mint halljuk, kérvényt nyújtottak az egyesület elé, hogy tiltassék meg az orvosoknak a galandóezok, bélgiliBzták kegyetlen üldözése. (Szegény patiensek!!) * Bölcs reklám. E^y p -bú báziur így ajánlotta a napokban eladandó házát a venni szándó\'cozóknak : át déli Est a házat kérem nap süti. apon Vas suti menetrend. hl Kararól Reggel. alacsony voltát a hadügyminiszter arrz. ,- , , , . .. , ¦\'..». ,, ¦ .&j t j iPragerhof 5 ora 20 perczkor postavonat kívánja fölhasználni, hogy a hadsereg ° r r vanja lölhasználm, hogy számára az egész évi zabszükaéglet egy-harmi-dit előre bevásárol\'atja. — Jubileumot Ült a nagy-várad: görögkeleti egyház. Temploma felszentelésének századik évfordulóját ünnepelte m-g óltemónyeivel bossiantott egy társágot, j egy jelenlevő következő versecské- rög- miut máskor. A házastársak mindvégig boldogan éltek együtt. — Részletes számla. X vendégiól megbítoit egy ügyvédet, bogy G. ur bárom éves tartozását hajtsa be. A ügyvéd tg n udvaria bangoa irt Y. urnák, melyre ez gőgösen válaszolt; követelvén, hogy X. vendéglős rójzleteaen nevezze mjg azou korcmai czikkeket,melyeknek Hogy titkos tanácsosunkat Tikos költővé tegyed." Sgy sváb paraszt egy deszkadarabot vitt egy festőhöz azon kérelemmel, hogy fesse az neki reá nagy Kristóf képét. A festő azonban a deszkát nagyon íb kicsinynek találta e csélra. — Ném az árát követeli Az ügyvéd közölvén Y.\' :..áj — mosolygott a sógor — azt se bs-ur eme kívánsága\' X. vendéglőssel, azinod, ha a Kris óf 1 •lógat}-, a lábakat -azt jogosnak ta Ált-., és a könyvébe deszkáról, készségesen kivonj rószletes számlát\' átadta ügyvédének. IC Biámla igy szólott Számla Y. ur réazáre: 1. A ssőlőbŐ.1 ha zajövet vendéglőmbe betérvén, társaival aló verekedés j kőiben botjával a ^4o- f tóinak Pafíll Egy híres íüUentó Amerikában tett utjAt adván elő hallga- pát leütötte: 3 frt 2. Ugyanekkor meg-: ivott 3 liter bort: 90 kr. 3. A szőlőből részegen betérvén, egy Üveget ós egv poharat falhoz vágott: 50 kr. 4}Ugyan ekkor két liter bort és hat pohár szil vóriumot vett be; ezek ára: 85 kr. 5, Ugyaoek kor társaival összeverekedő én, nr.gy komolyan beszélte, hogy Ne-.v Yorkban él egy férfiú a ki a kakas kakoré\'tolást oly természetesen tudja utánozni, bogy magát a napot is megcsalja véle, éa as éjfélkor feljön, ha « néhányszor elkukorókolja magát. Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 , gyorsvonat Budapest 7 óra 20 n kevertvont Bécsújhely 6 óra 35 . postavonat. Délben. Budapest Sí óra — perczkor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 „ postavonat Barcs 2 Óra 25 . . postavonat. Este- Pragerhof 11 óra 20 pereikor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 r postavonat 12 óra 15 „ postavonat 12 Óra 5 . postavonat. Érkezik" KaaLwa. Reggel. 4 óra 8 perczkor postavonat 4 Óra 45 „ postavonat 5 óra 52 „ postavonat Pragerhof 6 Óra 17 . gyorsvonat. Délben. Sopron 1 Óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 . postavonat Barcs I óra 40 . postavonat Budapest 1 óra 59 . postavonat. Este. Bud»past 9 óra 50 perczkor kevertvon. Bécsujh. 10.óra 26 „ postavonat Bodapaai 10 óra 55 , gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 , postavona1. Budapest Bécsujh. Bécsujh. Budapest Fiume Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SANDOB. Felelős Bzerkesttó : TASS ÁLMOS-LtptulajaouoB : WAJiHTS JÓZSEF. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBEE 11 én 1884. i t 1,8 2374 lív. 84. 2263 l-l Árverési Mrfletnw, Á Csáktornyái kir. jbiróság tkkvi osztálya részéről közhírré letetik, hogy Szabolcaecz János zebznecai lakos végre-hujtatónak, Premui Antal zeoauecxi lakos vhajtási szenvedőit elleni 110 frt. tőke b járulékai iránt vhajtási ügyében a n. kanizsai kir. trvazék és Csáktornyái kir. jbiróság területén levő VII. hegykerüleii 191. sz, íjkvben if 1 — 2 .-. a. felvett s 711 frtra becsült ingatlanok VII. hegykerület község hásá nál 1884. évi oktéber hó lG-án d. e. 10 ár fennebb kitett kivinek tartoznak a vagyis 109 frt 80 kr. Kikiáltási becsár. Árverezni becaár 10%,-át készpéuzbeu vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni, egyébb feltételek a jelzett községnél és alulír! kír. járásbíróságnál megtekinthetők. A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1884. éyi május hő 30-ik nspján. 2656 sz. tkv. 1884- 2262 l-l Árverési hirdetmény. A n.-kaniasai kír. trvszék tkkvj Órakor megtartandó nyilvános birőt ár-1 osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a magyar-állam képviseletében dr. Tuboly Gyula mtbügyész végrehajtatónak kiskorú Tóth Kápolna János galamboki lakos jogi gondnoka Simon Gábor ügyvéd vhajtást szenvedő n.-kanizsai lakos e leni 343 frt 42 Vs kr szőlóváltsági tőke s járulékai iránti vhajtási ügyében a csapii 241 az. íjkvben A f 697 brsz. a. felvett váltság köteles 502 frtra becsült ingatlan 1884. évi szeptember bó 11-ik napján d. e. 10 órakor Csapiban, a községbirÓ házánál megtartandó oyílvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becaár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10 százalékát készpénzben vagy cvadékképes papírban akiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három verésen eladatni fognak Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becaár 10% vagyis 7l frt 10 krt készpénzben v. óvadékképes papirban a ki küldött kezéhez letenni, egyéb feltételek a jf Izet t községnél éa alul irt kir. jbíróságnál megtekinthetők. A Csáktornyái kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1884. évi május hó 27. napján. 2243. tk. 84. 2264 l-l. Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbíróság telekkönyvi osztálya részéről közhírré téte-J Cs. kir. mi Éi-rat. Ezennel közhírré tétetik, hogy í hó 18-ikán délelőtt 10 ójakor, a hely-beni vasúti teherkiadó-raktárban két csomag asztal és egy csomag deszka elárvereztetik, ha addig a feladó vagy czimzett, küldeménye felett nem rendelkeznék. Kanizsa, 1884. szept. 9-ikén. 24si i_3 Az állomási főnökség. ++-M-1+-M1 I Ultttttttt ÍVan szerencsém a t. cz. közönség szíves tudomására hozni, ˇ hogy a "í 1 Grebencz-féle KOCSIGYÁRTÓ üzletét a (Király-utcz.) tek. Tuboly Victor ügyv. ur háziban minden készlettel és szerszámmal átvettem és tovább fogom vezetni. Magamat a n. é. uraságok és földbirtokosok szíves jóakaratába ajánlom biztosítván előre, ís, jó, ízléses, és pontos munkáról, legjobb anyag és legolcsóbb-aFakmi. Nagy-Kanizsa, 1884. jnnius hóban. 2258/b 5—15 Teljes tisztelettel BTa-ntaesars Mór. §Hf Javítások gyorsan, és legolcsóbban számittatnak. ^pj h4HH-MH"MH I I I II I I I M HWt4 + + í + + + í X + í tik, hogy Nóvák Iván pribeszlaveczi la-j egyenlő részletben még pedig az elsőt az kós végrehajtatónak néhai Bernáth Ta- \' más s György pribeszlaveczi volt lakos végrehajtást szenvedettek elleni 105 frt tőke éa járulekai iránt végrehajrási Ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék és csáktornyái kir. járásbíróság területén lévő pribeszlaveczi 38 ik sz. tjkben A I. 1sor sz. alatt felvett 1098 ftra becsült ingatlanok Pribeszlavecz község hazánál 1SS4. évi október bó 14 ikéo déie-lötti 10 órakor megtartandó nyilvános birói árverésen eladatni fognak. árverés jogerőre emelkedésétől számitan-dó egy hó alatt, a másodikat ugyanazon naptól két hó alatt, a harmadikat ugyan-attól három hónap aíait, minden egyes réizlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározó t helyen és módozatok szerint lefizetni. A n.-kanizsai kir. tvazék, mint le-lekkvi hatóság 1884. ápril hó 25-én. Ta-másay s. k. eloök, Stocker Antal s. k. jegyző. Gazdáknak fontos. Bérlet felmondás illetve elhagyása miatt az összes juh állomás (Merlnót fuj) cca 900 db. juh és bárány ; továbbá cca 152 kat. hold bükk erdő tölgygyei behintve olcsó áron el és bérbe adatik. Lóvebbet: GÍIIIIÍEí; JÓ.\'SCfUÉi Ladiirég (Horvátország.) 2156 3 - 3 ¦¦ s •t a laplttatott 1858. ^ elsó magyar gép- és tüzoltöszerek gyára Tl Ajánlja gyártmányát, j mint magyar különle-¦jj gességet kutakban ós c mindennemű szivaty-% tyúkban, elvállal teljes m vízvezetékek berende-V zését.varosok, főldbir-n tokosok, ipartelepek, armentesitő tarsula- WALSER FERENCZ harang-és érczöntódéje BUDAPESTEN Rottenblller-nteza 6G. alapon és kedvező fel- í tételek mellett ajánlkozik köz- ós magá.ufürdők felszerelésére,szagmen- ^ tes ürszékek felállt- ^ tására és minden viz- m művi munkalat gyors ¦ és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költ- tok ÓS magánzók ré- —-- - «.- ségtervezetek kívánatra m ¦U szeről modern technikai Egyetlen belföldi SZÍvattyu-gyár. díjmentesen küldetnek. sg" ¦ \' 2023 59—80— L A feltalált, dr. Meidinger orvostudor ur által kizárólag x" 4f szabadalmazott » t MEIIMNGER Kályha-nár E HEIM H. Döbling. Bécs mellett. Ü Fiókrnktár Bud&pets, T/wneí tulvar. A legelső dijakkat kitfiutetve: Bécs 1873 Cassel 1877. PárN 1878. Sechsbans 1877, Weis 1878, Tep-lltz 1879, Bécs 1880, Ege 1SS1, Trieszt 1882. Raktárhelyiségek: Bée • Bukarest, Mailand, "KErtncratraase "/„ Strada Lipacani 96. Cerso Vitt, Emiue 1.3S. A Ugkitüoőbb, siabályozbató, tölió ée szellőztető kályhák, Ittkszobak, iskolák, irodák stb. számára egy-a ezü a legdíszesebb kiálltáéban. Több szobának a fü-l téee egyetlen egy kályha által. Központi légfűtés egész épületek számára. Áu«ztrU M-^yarországon. 221. közoktatást! intézetben M^idiu ger kályháinkból 1431 van basznála\'ban, ezek között Bécs községnek 60 isaolájában 373 kályha. 2242 5-15. Meidínger kályháik kiváló előnyei annak nemcsak a csász. kir. hivataloknál, birodalmi intézetek éa községi ha lóságoknál, lelkézi hivatalok, kórházak vasutak éa gőzbajóknál, pénzintézetek éa biztosító társulatoknál kereskedelmi berendezetteknél, ezál-lodák, kávéházak és vendéglőkben szerezték mpg n>itn\'--K7Ímu bevezetést bánem azon fe\'.ül még több mint 20,000 magánlakásban lesznek ami M-ídiug^r kályháink bas-cnalva. Ama nagy közkedveltség, melynek kályháinak mindez felé örvendnek, számtalan utánzásra adott alkalmat. Ennélfogva mellek-lt védjegyünkre "1 hivatkozva, ssját érdekébea óvjuK s t cz. közönséget. leg;obh hirnévb- n álló gyártmányainknak utánzásokkal való felcsenlése ellen, legyenek azok bar csak, egyszerűen mint Meidinger kályhák vagy mint javított Keldioger kályhák ajánlva. Gyártmányaink ajtajának belső oldalán védjegyünk öutve. bbsT* Értesítései es íuwzéM ingyen és dérmeniye. "»0 Gyárt tedjegy. mei dinger-ofen r^XXXXXXXXXXXÍOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ ^ Az uj iskolaévben szükséges \| mnasimiii-. polgári-, elemi-, és izra-1 ö elita- iskolai, ugy más városi ós falusi tanintézetek- í X x x B beti használandó 8 \| tankönyvek és írószerek kaphatók % WAJDITS JÓZSEF könyv- és papir kereskedésében Nagy- x X X X VOOOOOOOCOCXX>DC<XXXXXXXXXXXXXXXXXX>OCXXX»XXXXXXXXXXXX>CXXXX^ Kanizsán. Vidéki megrendelések, posta fordultával eszközöltetnek. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanimán. jSAtiY-KAiMZSA, 1884. szeptember 14-én. szam Huszonharmadik éyxolyaru. Egy szenti Jfl kr HIRDETÉSEK S iiHM&tioB yetitsorban T, maanrtzxn\' 6 b ini-<N « további sorért 5 kr NYII.TT ÉRBEN soronként 10 krért Tétetnek tej Ki\'>rfitÁrk illeték aiináVn egyes iird> létért 30 kr. fi»>reii(in KOZLOHY. lap sa#llmf résaét illető k^«l»n«A. njfk a «jTerites«tí!höx, rénrít illető közieméit t»* periifc kiadóhoi bértnPnivf iniéKeiiciök : N a » Y - KANIZSA Wlatslosház. Kén.....ttetlen levelek ránk ismer •niiuLniamaktnl fo\|;a<lt.-ttiiiik cl A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet; a „talamegyei általános tauitótestölet, a nnagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", .nagy-kanizsai tiszti \'önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereakedcltni s iparkamara nagy kanizsai kttlválasztminy0 hivatalos lapja. Ilcteiiklht kétszer, vasárnap* s esOtöriökAii megjelenő vegjes tartalmú lap. Helyszerző asszonyok. Közelebbről e helyen a helyszerző intézetek működéséről és zsaroló eljárásáról emlékeztünk meg, melynek .» cselédek egyttgyttsége ésj tapasztalatlansága adja meg a? árát. Mikor segit a provinciális városok\' e titkon szipolyozó zúgQzletén a törvényhozás, és mikor nyernek ezek is életrevaló szervezetei ? az a jövő titka marad. Nálunk rendesen éve-j ken át kell tenyészni a rosz gom bánuk, és érni valamely eszmének, i»ig végre az „illetékes körök\' is\' tudomást vesznek róla. Van a helyszerző intézeten ki-, vül a cselédeknek egy más fajú pió-czája is, mely nagylelkű pártolásba veszi őket s ennek leple alatt szívja ki vérüket. B szipoly a helyszerzö asszonyok gárdája. Mik ezek a kii lönös ágensek ? — Van minden városban néhány ravasz alsóbb rangú vénasszony, kik az érek hosszít so-, . rán át megismerik minden család életét, a házi viszonyokát, a házi-asszony ^gyöngéit és követelményeit,, nemkülönben az egész város cseléd-, ségét. Mivel pedig simuló termesze-i lük, talpnyaló édeskedésük, hízelgő-sök és u. n. „benyalásV ismeretségük folytán minden háziasszonyhoz befural ódnak : sokkal szivesebben bízzák rájuk a gazdasszonyok a cselédszerzést, mint a helyszerzö inté zetekre, mert ők maguk járnak el a házhoz s jobban ismerik a cseléde ket is, meg á gazdákat is, mint magUK az intézeteket szobából diri gáló. vezetők. Ez sasszonyok miatt buknak meg egymá után a vidéki vá rosok efféle intézetei, mert mézes szavukkal, denevér fogásaikkal, kétszínű természetökkel és a körülményekhez alkalmazkodni tudó viseletükkel úgyszólván kedvükben járnak a cselédtarlóknak, kik az „iutéze tek" hiva alszerü eljárásától mindig idegenkedtek. A tanulatlan cseléde ket meg épen behálózzák s uralkod- szedjen be; a cselédeket pedig zsa- uak rajtuk gyöngeségök, hibáik, tit- tolja, főleg akkor, ha tudja, hogy kolt félrelépésük és egyéb bajaik nem szoktak i dulatos természetük, kifürkészésével. Nem állíthatjuk ugyan, hogy minden helyszerzö a szonyt egyaránt illethet e vád, s hogy egyik sem felel meg feladatának, - midőn hely nélkül való cselédeknek, legtöbbször hiúságok vagy forrő vérük mia t egy helyen sokáig szolgálni. Minden kigondolható módot fölkeresnek arra, hogy a cselédeket megsarczolhassák; igy pl, rosz hírüket keltik, hely nélkül levőknek szállást adnak, s ad- . dig lótnak-futnak (csak a cseléd sze-szolgalokuak, szerez kenyeret: mert, ° , . ,v . . .. ... \' . . , mének bekötése végett), mig eltelik vannak közöttük is — habár csak „ - • ¦ v , i , , ., ... . ... 6 — 8 nap is, mire helyet szereznek elvétve — íóravalo öregek, kik a. ... , \' . . . , , . ,\' , . . i . • ¦ . nekik; azalatt természetcsen nesze helyszerzest kenyérkeresetnek tekint-1 ..... , , . . . , . . ,<-. dik tőlük a szállás- és koszipénzt, ven, becsületes uton, munkával igye- r kéznek megérdemelni azt a néhány ígéreteket tétetnek velük s szorult garast, mely óket a gazda és cse-. helyzetükben a szükség dictálta elled részóról jogosan megilleti. Sót hamarkodott ígéret megtartását ké-b^zonyos tekintetben ezek köíbenjá-.sóbb zigo.uau, még a biróság elótt rasa a cselédfogadásnál elónyösebb is, követelik. Morális szempontból mint a helvszerzó intézeteké, mert PedlS na&-von veszedelmes a uiui.ká-ezek gondos figyelmet szokUk arra JUK- n,crt a faczél\' szolgálóknak al-is fordítani, hogy a házi igények- kaImat "jnjtanak zug lakásnkbau a nek és helyi viszonyoknak lehetőleg könynjeimtt és ledér életre; ósszc- kötietésben állanak rendetlen életű Ez is elvont fogalom, \'épen ngy mint a szerénység, csakhogy, mint már említettük, modern sofis-táink az elvont fogalmakat két osztályba sorozták s az atnbitió nem jttott abba a csoportba, melyben a\\\| szerénység foglalt helyet. Nem is egy kalap alá valók 1 A modern sofistik az ambitiót tartják az erkölcsök koronájának, a szerénység pedig csak a zérusok harisnyája, szomorú lábra való, sz.-mihálylovának sörénye s egyéhb haszontalan czefrang, ringy-rongy, a leki szegények mesztelensé-gét hirdető czégér. Pedig a sofista urak nagyon csalódnak, mert ók összetéveszt k a megfelelő tehetségű, haj amu és ter- Kouete;,oen aiianas renaeiien etem . , \' .... , , .. mészé:ü cselédeket szegődtessenek a ««U emberekkel és rosz férjekkel,iSMréü-vsé8et ^ ^ gazdákhoz; hasonló elveket tartanak » fizetik óket. Szóval az ilyen "^élv °lenség vagy fajszem előtt a cselédek-igényeinél is. hely.zerzö asszonyok valóságos kéri-, da\'omf érzéketlenségben .....gcuY^uc 1». (í lo„„ntl H4n ,."„,.,„,.!szokott nyilvánulni s így mint álla- semmi sz lomnak. nincs a társada-Dr. ETHIKUS. Az ambitió. a mit a helvszerzó intézetek már tők lesznek! . . . Hány tapas tálat-csak azért sem vehetnek figyelembe, lan falusi hány jutott már kőzveti-meitjó furináu sem a gazdákat, sem a tésük utján azosba a bizonyos ,in-cselédeket nem ismerik. Vannak ki-, tézetek-be ? Hány szolgáló átkozza kiáltott rosz cselédek, épen ugy, őket, kik egy önfeledt pillanatban, mint pedáns természetű gazdák ; már esetleg a nyomortól is kényszerítve, most vajmi nehéz feladat, mind a odadobták tisztaságukat; s hány lelkét félnek lehető kielégítése, hogy\'eetlen angyalcsináló szörny vált ez kiki belenyugodjék helyzetébe. És asszonyokból, mert jó pénzért vállal-a lelkiismeretes cselédszerző asszo-1 koztak a titkos bün takargat* • nyok ezt igen gyakran elérik, mertjSára?! a gazdát és a cselédet hosszú ta pasztalas utáu ugy ismerik, mint a rosz pénzt, s a körülményekhez al-kaimtzkodva szerződtetik védettjeiket. Ámde ilyen becsületes lelkű helyszerzö asszony igen kevés találkozik, mert a legtöbb nem ilyen czéll tűz ki magának, hanem arra törekszik, hogy a gazdáktól, különösen gyors szükség esetén busás dijt, Mi folytonosan a morális élet ápolását hangoztatjuk és sürgetjük az efféle zugházak betiltását, a ke-ritők üldöztetését, és ime ezek a hatóságok palástja alatt űzik alávaló munkájukat; aláássák a közerkölcsiség épületetet, mint a patkányok a lakóházak falait! Oda kell ütni a szeg fejére; ránezba szedni óket. s •ryakran vizsgálni lakásukat, nem várt időben, mert erkölc i szemétre\' pótot, tulajdonságot, vagy egyszerűen természeti adományt lehet tekinteni. Ha mint állapotot tekintjük,, ugy tűnik 181, mint az embernek teljes munkátlansága; mint tulajdonság pedig teljes szenvedélytelen valóságot jelent az ; mint természeti adomány pedig vagy erős lélekkel van összekötve, vagy nincs. \\Az első esetben, mint Kant igen helyesen állítja, a boldog flegma az. Kinek ez sajátsága, nem bölcs ugyan még, de mégis a természetnek abban a kedvezésében részesült, hogy könnyebben bölcs lehet, mint mások. Az utolsó esetben az érzéketlenségnek egy neme az, melynél fogva az ember minden fájdalmat, még a nem szükségeset is, némán, hallgata-fgon tudja tűrni. A stoicusok ugy tekintették a teljes apathiát, mint a legnagyobb bölcseséget, mely által az ember a léleknek tökéletes csendjét és nyn-galmát éri el. tízek is csalódtak ; mert „Tran-quilitas animi bonis moribu- ct 3cri indnstria constat." Tehát az indnstriáuak, az élénk tevékenységnek nagy szerepe van a lélek boldog, nyugalmas életében, de a tevékenység alatt nem értünk oly munkát, melyre a szerény emberek-képtelenek volnának s mintegy monopóliumot csak az ambitió széllelbélelt korifeusai gyakorolhatnának. A szerény ember minden erkölcsös munkára képes, melyre eszközöket tanultsága ; képzettsége és szorgalma nyújt, de nem tolakodik a magaslatokra, .inét lábait kőny-nyebben lelógathassa másokra, mint egy bitang ambitiozus, kinek legtöbb esetben nem a tehetség" hanem az arczátlan tolakodás s a környezetnek ludfreoologiája segítik elfoglalni a bitorolt teret, melyen már annyi sikkasztó, annyi tolvaj, annyi zsivány, annyi rabló, annyi társa-dalmi svindler hagyta piszkos lába nak nyomait. Korunk égberikitó gazságainak okát mi egyenesen a szerénység hiányának, s a piszkos ambitió féktelen terjedésének tulajdonítjuk. Az ambitió valaha tisztességes szó lehetett a szótárban, mig a világ a svindlerségről semmit sem tudott, napjainkban pedig oly fogalmakat értünk alatta, melyből csak ugy dűl ! a gonoszság. Tudjak, hogy sok modern pöffeszkedő nagyság szent ereklyéit tapossuk, midőn a bitang ambUióra verjük- sarkunkat, de itt van már ennek is az ideje sőt már az sincs I messze, hogy mindenki képes lesz belátni, hogy az ambitiót abban az értelemben, melyben most fölkent lo- Az orvvadász tanyán. — Elbeszélés. r=—^ Ina: Tunkel Mihály. (Folytatás.) Midőn a hasba ért észrevet c, hogy Julca még ébren vau, mer: egy gyenge fénysugár lövelt ki az ablakon a függönyökön at. OJalépett az ablakkoczkához, hogy be ekintseu, azonban — d»czár« ütni k, hogy az átlátszó függönyük as • gesz szobát látni eogedék, annak lakóját sehol sem lattá, A hófehér ágy érintetlen volt, még nem fekü it le. Nem bírta elképzelni,, hogy hol lehet Julcsa. Pedig ha hátra tekinett volna, láthatta volna Ót azon a kis padon, — melye: egy tél óra elölt hagytak el — ülni. Elek mái* elakar L távozni, lemondva a reményről, hogy Julcsál még egyszer láthassa, midőn valaki mrgénnté vállát. Meglepetve fordult hátra a ime ott állt elóue az a kedves, szeretett alak. Julcsa észrevette E-eket éi uem volt képes elgondolni, hogy miért jött vtesza. A női kíváncsiság fölébredt benne és igy midőn látta, hogy mi ifjú i-mét távozni akar, — odalépett hozzá „Julcea! - mondi az ifja boldog meglepe esse] — ily későn Ön még künnt van." rN .m b r atn a Bsobában megmaradni — visTunzá a láoyka zavarral — oly, oly. boraa!Ó fejfájásom van I — Atyám\' már lefeküdt. De ön, ön miért jött viaai.. V" \| Az ífju nem lud\'-a mit feletjen — gyengéden megfogá a lányka remegő koré, és ajkaihoz emelte. \| „Julcsa, — monda ?égre — On meg fog botsájtani; de m>gam sem tehetek róla, bogy indibcreliót követtem el azáltal, hogy ablakán b-tekintettem. Az imént — mielőtt távoztam — elbeszéltem flnöknek, hogy - tudomásom van aa Orvvadászok Öazsejöveteléről, melynek egypár nap múlva kellett volna megtörténnie. Azonban egy félórával ezelőtt véletlenül megtud\'.ain, hogy az ma fjg végbemenői, lehat tervemet m-t kell vég-hezvjnnem. Nem bírtam ezen végzetes lépóii annélkül meglenni, hogy mégegy-azer, tán utoljára ne lássam öo, Öat Julcsa, ki — de az Istenért mi baja? — kérdezi hirtelen m-gijedve, midőn látta, hogy az ífju Irány ijed ében majd lerogyott." „Oh semm\', semmi — monda ez — már jobb-n vagy ok- ¦ Az itju gyengéden átfogá a eány-kát és visszavezeté a padra, melyet az előbb elhagyott. „Éi Öb, Elek, ma fog azon borzasztó emberekkel megküzdeni és egyedül ? — kérdezé remegő hangon, midőn helyet foglal tak. ¦, „Meg kell történnie, Julcsa. — teleié az ifja — ezen alkalommal nem szabad elszalasztani. „De egyedül-- „Jól \'.adom — viazxnzá az ifja fájó mosoly lyal — hogy nem fogok többé - visszatérni, de hisz ugy sincs senkim, ki megsirasson, életem czélnélküü és azok kikoek joguk van hozzám, átkoznak.* Öo téved Klek — monda Julcsa gyöngéd szemebányással — mi szeretjük önt — éa a yám vigazztalhatian len-, ne, h^ Önt val- mi b»j ói-neV ~~ aÉ3 öo, Julcsa, éd Öo? — kérdezé aa ifjú hévvel, letérdelve . >,\'vönyorii leány elő" — m -ndjs, mondja!" „Én? Elek, — felelés leaWkány-nyek -ö/.t, de haárotott hangon — akkor ér is meghalnék." Az Ífju e szavak hallatára felugrott és kezeit arczira borítva állt ott, mig szive majd megrepedt. „Oh mily őrült vagyok — monda végre — mit tet esni — Stabad-e nekem ez: hallani egy tiszta keblű hányó1. — E szavakat — melyek más v.szunyok kőit — oly, oly végtelen boldoggi \'ennének- ön szeret, Julcsa V — ké\'dexé iámét letérdelve, mialatt a leányka kezeit forró csókjaival halmosa el. — Mondja Jnlcsa azeret ön?4 ,Igeo, Eek! az első pillana\'tól kezdre, midőn önt megláttam, szerettem. „Oh Istenem, lileném! — feljajdult az ifjú — mily bolctag lehelnék; de nem, nem szabad elvesznem. Ha.lod-e leány! — kiiltá fii ugorva —neked nem •zabád engem bstrelned.* Julcsi ijedten állt fel. Elek! as Istenért mi baji! — kérdésé remegő hangon. — Eltakarva kezeivei arcsál, mint egy azobor állt ott aa ifjú* Julcsa hozzá lépett a gyengéden lefejté kezeit arczárói: „Hond Elek, mon el nekem azt, m> szivedet nyomja. Lásd én ngy szeretlek. Tán segíthetek rajtad- Ossazuk meg fájdalmadat. .Ugy szeremét valamit tenni éretted. A leányka olvadozó hangou kiejtett ezen szavai felriassták őt és ki\'árva karjait, keblére sárta a remegő alakot ; de csakhamar ebocsátja ismét és odeve-ze é a padra. „Hallgass meg Julcsa — monda tomp-* reszkető hangon — én neked elmondom azt, mi szivemen fekssik és tudom, h<>gy ha mindent meg fogss tudai, ép annyira, tán még jobban gyűlölsz, u «Uz majd, mint most szeretsz. Sohasem tudtad vol ta [meg, mert nem lettem volna képei tu élni magvetésedet; de most m dőn uly lépést vagyok kész team, mely kétségesnek tüa:eti elém, vájjon meglátom e a holnapi napot — röviden elmondom történetemet. Csak arra kérlek, hogy on annyira bűnöst, mint egy bol-dogtalan félrevezetett ifjút láss bennem és emlékezze: meg olykor-olykor rólam és imádkozzál asegioy lelkemért, akkor íu-dom, hogy Isten irgalmas less irántam, mert egy angyal imáját meg fogja hajigálni. C . . . faluban egy gazdag földbirtokos lakik : Krdösy Ferenox, kí mint szegény ilju, végre takatékosaiig és szorgalom által oly tetemes vagyont gyűjtött; hogy képes volt egy eladósodott nemei család birtokát megvásárolni. Erdősy nejével — egy áldott jó lélekkel -r- kí büségeseu ossiá meg férjével a hajdani szegénységet és szorgalommal támogatta iparkudátaiban — végre elérve a gaacdtg-ságo, boldogok lehettek volna, ba egyetlen fiak Elek — ki a szomszéd városkában Eá ogatla az iskulákat — meg nem keseríti öreg sápjaikat. Elek essea fia volt, de nagyon könnyen hajlott a ross tanácsra, xas iskolákban mindig az elsó volt a tanálmunyokban, de mihelyt a tantermet elhagyta, mint hőse lépett fel mindenféle deákcsinyéknek. A tanárok rég kicsapták volna," ha rosz magaviseletéi páratUn szorgalma éa éber eszével nem ellensúlyozza. Atyja sokszor inté fiat, viselőé magát jól és Etek hajolt is az atyai tanácsokrs, mert természetében jó vol\', de nem sokáig tárté asemai előtt az atya szavait, mórt könnyelműségénél foL-va csakhamar kőve\'é czimborái felhívásait. Es igy tartott mig nem végre a felsőbb iskolákat kezdé látogatni. Elek az orvosi pályára készült. Atyja más városba küldé az egyetemre és ott némileg kiszabadulva előbbi környezetéből, azon reményt kelté szüleiben, hogy végképpon megváltozott. Azonban mindeo hol találkoznak rosz tanácsadók ; igy volt ez Eleknél is. Mint as egyetem hallgatójának is miután mint már emiitettük jó magaviselete által azon reményt kelté szüleiben, bogy előbbi könnyelmű életmódját teljesen levetkőzte: atyja havi pénzét kezére szolgáltatta, azt egy szép Összeggel mint zsebpénzt megtoldva. Elek takarékosan bánt pénzével, de alig vevé észre egy-két !0 barátja, hogy Elek mily gazdag segély ben részesül, mindinkább intimebb viszonyba kezdek vele eredni, hogy z Ő költségén olykor egy-egy jó napot szeressenek. A könnyű vérű ifjú csakhamar engedett a csábos hi-vásoknak és elkezdve aa atyja által küldött pénzt tele marokkal szórni, reggelekig dorbézolva könnyelmű lányok és ifjak társaiágában úgyannyira, hogy vé<-re atyjának minden ¦ pillanatban ujabb és ujabb pénzösszegeket kellett küldeni. 1 Azonban a nélkülözések utján meggazda- HUSZONHABMADIE ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 14-én 1884. ragjai nyargalásznak, valóban taposni kell, ha társadalmunk részére egészebb, -egy jobb kor hajnalának sugaraihoz fényt akarunk előkészíteni. Egy ambitiózus embernek fogalma sincs arról, hogy a jót azért tartozunk cselekedni, mert jó. Ilyesminek tudatára csak a vallásos, szerény kedélyű ember ébredhet, s így nem is lesz átka soha embertársainak s így a társadalomnak; de a bitang ambitió nem másokért, hanem önmagáért furakodik a kimagasló helyekre s hogy tolakodása önzetlenségnek s a társadalom javára hozandó áldozatnak tűnjék föl, — legalább a vakok szemében, — 10, 20 ezer forintot is képes az üzl -tbe belefektetni, pl. hogy képviselő lehes-. sen s a .hazaboldngitók" légióiban graszszálhassou. S ez a legbünösebb satyra; mert az ily ambitiózus ember másokat oly gyarló bolondoknak akar tartani, mint önmaga minő bü-.nös bolond, ki elhiszi a társadalomnak oly fokú lelki szegénységét, hogy ez számításon kívül hagyja a busás kamatot, melyet az .önzetlen befektetés" az ő telhetetlen zsebjéb.\' más utakon és módokon hoz, midón a „hon;.tyai nimbus" vakitó fényénél a társadalom legmagasabb régióiba emelkedik, hol a húsos fazekak párolognak. Ép azért kárhoztatjuk mi a féktelen ambitiót, mert ennek útjában nincs semmi szent, a min keresztül ne gázoljon piszkos ösztöncinek kielégítése végett ép ugy, mint Lucius Servius Oatilina, kinek már kora ifjúságában gyilkolás, égetés és rablás volt első tette és gyönyörűsége s annál veszedelmesebb lett hazájára nézve, minél jobban tudta egyébb gazságait ravasz csalárdsággal tetézni. S azt gondolná valaki, hogy e piszokfertóben nem volt meg az ambitíó ? Mocskos életrajzából ugy tudjuk, hogy a nagynevű szónoknak: Cicerónak megbuktatásán (erőlködő: t, hogy a másik éven ő lehessen consul s e piszkos ambitiója vérbe-lángba borította az egész római köztársaságot. S e hitvány bitang, míg egy-felül az ifjak lelkét rongálá, másfe- j lül szert tudott tenni még a ke-! meny Catulus kedvezésére és -becsű-! lésére is. Most, midón társadalmi kórságaink között legrikitóbb színben a pimasz ambitió arczátlankodik, nem vélünk sokat tévedni, ha korunkat aránylatba hozzuk Catilina korszakával s a bitang ambitió ostorozá-sát főleg a szülök és nevelők szigora figyelmébe ajánljak annál is inkább, mert ha körülnézünk, azt veszszük észre, hegy modern társadalmunk minden tizedik tagja valóságos Ca tilina, tehát: .videant consnles, nequid respublica detrimenti capiat.* KOZÁRY JÓZSEF. godott féríiu nagyba jól ismerte a pénz becsét ét keidé erszényét összébb húzni és riinak nem minden pénzért jövő levelére készségesen felelni. Elek azonban már oly anoyira belemerült az él vekbe, hogy atyja ezen eljárása sértette, mit még csak szított a jó barátok gúoyOB megjegyzései, olyannyira, hogy végre követelő levelekét intésett, ki azonban az ily leveleket még\' csak válaszra sem méltatta. Elek erre adósságokat kezdett czináloi és ai atya, megakarván menteni becsületes nevét, kífizeté eleinte azegyet-l"ii fia által kiállított váltókat, -;e amidón ezek tömegesebben kezdtek érkezni, tudósi tá fiát, hogy inkább át engedi sorsának, mintsem hogy egy fillért is kifizessen többét érte. A heves vérű ifjul ezen atyai kinyilatkoztatás a legnagyobb fokig bőszító és egy alkalomkor, midón atyja meglálogatá, hogy személyesen meg intse, éppen egynéhány czimbora társasagából tért kaza és a bortól felhevülve oly huugon fogadá atyját, mely az öreg férfiú szivét majd ketté hasitá. ,,Fíam — monda bánatos hangon — ezt nem--árdemeltera meg tőled." „Ha ! ha! ha! - feleli a fiu ielka-cs&gva — hát mit akar\'/ elakarja magával azt az átkozott pénzt vinni, ha meghal ?« Nem gyermekem — foly\'atá az atya higgadt komoUsággaí — tunem a te javadórt történik, Aza folytonos dőzsö-lés és múlatás tönkre teszi egészséged . és visszatart egy komolyabb életczél el érésétől és másodszor halálunk után tisztességes vagyont akarunk reád hagyni hogy rm»jdan egykor boldog családi kön alakíthass magadoak és ment légy min den anyagi gondtól. Ekeverseny Kisbéren. A Komárommsgyei gasdasági-egyesület által legu\'óbb Kisbéren rendezett nagyszabású ekeversenyen <Öbbek közt jelenvoltak: Ordódy Pál a volt közieke déaügyi miniszter, mint elnök; a kor-mányrészérÖl Fényes László, az állami uradalom részéről Renuer Gusztáv igazgató és a vidék összes előkelősége. A kiállítók és versenylók közt a legelőkelőbb czegek vettek részit Ott vol tak: Tarnóczy Gusztáv legkülönbözőbb rendsserü egyes, kettős és hármas Schlick Krumpácb féle híres ikéirel, mely utóbbiakat ott még alig ismerték és melyekre már a bemutatáskor számoa megrendelés történt; továbbá Friedlaender Bécsből, Gubicz László, Propper Samu és a Scblick-gyár Budapestről, OrszághVáciról, Neumann Fehérvárról, a Claylon & Shuttleworth meg Umrátb és társa czégefc. míg Kükne gépeivel elkésett. A verseny egész napon át folyt és a bíráló bizottság mát nap délben hirdette ki ss ítéletet, mely szerint a hármas ekéknél az elsődijat a Tarnóczy Gusztáv budapesti czég által versenyre bocsátott Schlick Krumpach-féle eke, a masodikat a C ay ton és Shuttleworth czég eaéje, a harmadikat a Sach fele hármas eke nyerte el. A kettős ekéknél az elsődijat ugyancsak Tamóczynak Schlick Krumpach-téle ekéje nyer.e kifogástalan munkájáért éa könuyü járásaért, a második di jat Propper Samu Sack-fele, ekéjének könnyű és biztos j írásáért és a harmadikat a Shuttleworth-féle ekének ítélték oda. Ezen felül Proppernek Sack-féle magtakaró ekéje külön ezüst díszoklevelet és Yull ekéje arany díszoklevelet nyert Az egyes mélyítő ekéknél az elsődijat Proppernek Sack-féle nyerte, a másodikat Friedlaender Koheck-féle ekéje és a 3-dikat a Sack-féle nyerte. A közönséges egyes ekéknél az elaŐ dijat Proppernek Sack-fél" egyetemes ekéje, a másodikat Gubicz László és a har nadikst Országh József nyerte, míg Tarnóczynak Schlick-féle 2. számú ekéje külön ezüst díszoklevelet kapott. A boronáknál az elsődijat Sbut le-wurtb, a 2-íkat Propper, a 3-dikat Országh nyerte. A kiállításban Tarnóczynak kitűnő \' Heídt-féte trieurjei, a Sclíck gyárnak je- I les készitményü rostái, Shuttlewort bo-ronáí és Neuman sorve\'ői arany diBZokle- ¦ veleket nyertek. Nagy érdeklődést kel-j lettek még Tarnóczynak „Kis óriás": csutkás tengeri darálói, uj-. mer; kai ,Acme" boronája. szecskavágói slb. Proppernek elismer LiCk-féle vetőgépii, a Schlick gyárnak kitűnő répa- éa szecska-vágói elb. Á djak díszokmányokbóí és pénzösszegekből állottak, mely u óbhíakat azonban a nyertesek az egyletoek engedtek át^ A nemzetközi kereskedelemről. IrUXdr. SEBESTYÉN JENÖ. (Folytatás.) Az I. II. alatti esetekb-n az abszolút egyenlő és különböző költségek mellett nemze közi kereskedelem nem fordaihat elő; miga III. és IV. alatti esetek ben a relatíve különböző költségsk mellett igen. A termelési költségek munkából, tőkwáldozatból és kocakáxatból állanak. Szabadveraeny mellett, azaz, ahol a munka és Őke minden akadály nélkül keresheti te! a rá nézve legelőnyösebb alkal misisi tért, a termelési költségek külön bozők nem lehe\'nek. A munka és töke kereslete meg kínálása egyensúlyra jutván, a termelési költségek különbsége is kiegyenlíthetik. Következőleg, ha a kü lönböző nemzetek közt a munka és tőke szabad forgalmának akadályai nem lennének, a termelési költségek egyenlősége folytán nemzetközi kereskedőim sem len ne képzelhető. De a munka és tőke nem zetkö i szabad forgalmának akadályai ónak. Míg a belföldön a munka és tőke kisebb nagyobb könnyűséggel keresheti fel a legelőnyösebb alkalmazási tért, s következőleg a termelési költségek általában egyenlők, vagy legalább nagy s állandó eltérést alig mutatnak fel: addig különböző nemzeteknél a számos akadályok folytán a termelési költségek közötti különbség jelentékeny és állandó ís lehet. A tőke és munka nemzetközi forgalmának akadaiyai; 1. a földrajzi távolság, 2. a politikai intézmények külöuféle-ségei, 3. nyelv, hazaszeretet, vallás, szokás, az idegen viszonyok nem ismerése, nemzeti előítélet e egyébb érzelmek. Ezek ama tényezők, melyek a saját munkát és tőké\', otthon tartják, s ugyanezek utasítják vieBza a belföldtől az idegen munkát és töké\'. Jóllehet e visszatartó és visszautasító tényezők hatása bár mérsékelten, de folytonosan csökken, azért a nemzetközi munka- és tőkeforgalom mennyisége még mindig nem helyezhető arányba a belföldi forgalommal. Bármily jelentékeny volt íb eddigelé a valamely államból kivándor\'ó munka és tőke, a munkabérekre s a tökekamatra azért alig gyakorolt észrevehető hatást. A nemzeti individualitásuk ekülöo-félesége adja meg a nemzetközi kereskedelemnek a sajátságos jelleget. E különbség — a munka és tőke forgalmi akadálya — hozza létre ¦ fejleszti ki a nemzetközi kereskedelmei, a viszont a nemzetközi kereskedelem képezi ait a kapcsot, mely a különáió iudividuali á-sokat ismét szorosabb egységbe füxi. III. Ansmseiközi kereskedelem oka trhát, amint láttuk, a viszonylagos ter- „Ej mit — feleié durván a fiu — j ráérünk még arra gondolni. Most még, fiatal Vagyok és élvezni akarok." Atyja nem feV.t. hanem lehajtva i\'sz fejét, ült a pamlagon, mig a fiu fel a alá járkált a szobában. Végre as a\'ya feltekintett és egy esdő pillantást vetett a setéten tekintő fiára. „Gyermekem — monda remegő hangon — térj észre, légy okos már egyszer. Ne kívánd ast elfecsérelni, mit éu és siegény anyád oly nehezen oly sok nélkülözés közt gyűjtöttünk össze, vagy azt akarod, hogy öreg napjainkban nélkülözéseknek legyünk kitéve. Légy jó fiu és ne keserítsd meg rgg napjainkat — ób itt az őszbe borult férfiú összetett kezeit emeléfiáboi. Ezt egy pillanatra e jelenet meglátszott hatni, mert hírtelen megállt és mintha atyjához akart volna közeledni, hogy előtte letérdelve bocsánatot kérjen: de e píllanatbin társainak gúnyos tekinteté\', vélle látni és szívód, melyet a jóindulat már-már hatalmába kerített, ismét a könnyelműség vett erőt. Eléje tünt azon eszme, melyet ciímborái benne érleltek, hogy ha atyja nem elne, ő lenne teljhatalmú ura a roppant birtoknak és senki sem korlátolná mulatságában. Szemei vadul tekintenek, midőn így sióit : „Már meguntam — monda tompa hangon — ai Örökös jó tanácsokat, nekem péoz kel), pénz. pénz, pénz!" —tevé hozzá habosával. Ekkor as atya — kinek «rcxáu az .dsíántság mutatkozott Kálit, odalépett éa így szólt: „Tudd meg síivteleo et elvetemült gy-rmek, hogy a mai naptól kezdve megtagadlak, kitépem szivemből irántadi asd-relmumei és n< m fogadlak addig vissza, mig meg nem változol; átengedlek aor- suiuuí éa vezéreljen az Itten. Szegény ánvádai Hajnalon), kit eseo bir ián sírjába visz. M nj, távozz előlem. Nek- m nincs fi aj iöhb4." E szavak olaj volta tÜire. A bortól felhevült ifjú saemei elvörSaödlek, mintegy Őrület roham vett erőt rajta, a öukéotelenül vette tel a> atyja által elejtett botot és e kiállással, mely inkább hasonlított as oroszlán orditásá-b is rohant atyjához a botot felemelve: „Hát örökké akarsz élni!!\' — Egy suhintás ót az öreg egy fájdalmas sikoltásául » gyilkoa jtju lábaihoz rogyott. Mély seb tátongott fején Ós a kiomló vér pirosra testé az ősz fürtöket és a padoiat szőnyegét. Az ifjú megdermedve ós e pillanatban kijózanodva nézte müvét egy dk rab g, demidőnaz élettelenül on fekvő agg arczába tekintett, mely mintegy az Isten átkát két ve le a gyilkosra, tekintett fel az égre — tettének teljes borzasz-tőságát felfogá és egy felsikolt ássál szaladt ki a szobából, s mint egy üldözött vad rohant el a világba, folytonosan kisérve a btrzaszió képtől — czéltalanul előre — mig végre kimerülve lerogyott hol őt jó emberek megtalálták." Midőn Elek ki — amíl mí itt röviden elmondottunk terjedelmesebben besiclte el — e részletekhez ért. Julcsa felsikoltott és ónkén teleuül húzódott félre az ifjútól, ki as elbeszéltek valójául Olt ott. „Nemde most gyűlölsz angyal? — monda kiB szünet mnlva a leány felé fordulva, ki elfödött arczczal Ült ott, mig ujjai közül könnyek csorogtak le. „„Gyűlöljelek? — feleié «s fájdalmasan, — nem, én szánlak. Könnyel- melési költségek külön félesége. Tényleg azonban a nemzetközi forgalomban as áruk nem termelési költségeik, hanem áraik szerint cseréltetnek ki. A kereskedő nem a költséget — a munkában s tőkében teendő kiadást, melylyel as áruk termelése jár — tartja szem előtt, hanem az árt, melyért az arut megszerezheti Következőleg a nemzetközi kereskedelem közvc\'leu, egyenes oka nem a termelési költségek, hanem a viszonylagos árak különbsége. j" A kérdés már most a>z, váljon minő Összefüggésben állanak egymással a termelési költségek és az árak ? — Az áruk alakulása ké tényezőtől függ: a termelési költségektől, meg a kölcsönös kerestet es kínálat egymáshoz való viszonyaié H-tásoa verseny mellett, asas, ha a munka éa tőke szabadon voonlhat át egyik foglalkozási ágtól a másikhoz, az árak a termelési költségeknek megfelelően alakulnak, a kölcsönös kereslet csak as eltéréseket igazítja meg. így alakulnak as árak általában a belföldi forgalomban. Hathatós verseny hiányában azonban az árak alakulása a kereslet és kínálat viszonyától függ a termeié i költségek által képezett határok közt. Ez az eset áll be a nemzetközi forgalomban ; asas, a ker.slet és kínálat hatása alatt beállható változások halárát a viszonylagos termelési költségek közötti különbség szabja meg. Ez állítás azonban még pontosabb mghat árosást kíván. Mivel általában nem két, hanem számos nemzet cseréli ki egymással külcsönösen a maga áruit, azért az egymásban ősaseköttetésben állólösszes országok keresletét és kínálatát, va amint viszonylagos termnléei költségeit ís tekintetbe kell venni. Ei esetben a viszony la-gos kőltiégek ama különbsége dönt, mely azon orsz.gok közt áll fenn, hol a különbség a legkisebb. A nemzetközi árak változásának határa e szerint a versenyééi nemzeteknél a viszonylsgos költségek minimális és nem msximális különbsá gétől függ. Ily módon hatnak a termelési költ ségek és a kÖlcBÖnÖs kereslet és kínálat a nemzetközi forgalomra. A kereslet és kinálat döntő, — a termelési költséget sz ellenőrző tényezőt képesik. Az elmondottakat gyakorlatilag IkalmazvK, azt fogjuk találni, hogy a nemzetközi forgalomban a legnagyobb előnye amaz országnak lesz, melynek termelese legprodnktivebb, illetőleg termelésiköltségei aránylag legcsekélyebbek, s továbbá melynek termékei után a külföldön legnagyobb a kereslet s másrészt saját kereslete a külföldi áruciikkek után ciekély. Ei esetben drágábbban adhat el, ille\'őleg a külföldi árukat olcsóbban fogja megkapni. IV. A nemzetközi kereskedelem, mint általában minden kereskedelem, a termelés olosőbbságát idézi elő; ssokat a javakat hozza forgalomba, melyek viszonylagosan a legcsekélyebb költséggel állíttattak elö ; létrehozza a munkameg osztást, Ói alkalmat nyüjt arra, hogy bizonyos személyek vagy vidékek különös termelési képességei kifejlesztessenek: követkesőleg a nemzetközi kereskedelem aa egéas emberiség termelő erejének gyakorlatilag lehető legelőnyösebb érvényesítését tessi lehetővé. mü voltál. Tetted borzasz\'ó, hogy Isten tán sohasem bocsáj\'ja meg. Szegény Elek ! most bírom csak megítélni viseletedet, hogy kerülted az embereket. Oh mennyit szenvedhettél !". .Hogy mennyit szenvedtem és szenvedek, csak egyedül Isten látja, ha tudnám, hogy éle\'emmel letörölhetném tettemet lelkemról, már rég elhatároztam volna magamat a halálra. De nekem bűnhődnöm kell még ea életben és ez borzasztó." „És — és tudod-e biztosan, hogy atyád meghalt? E\'ek e szavakra felngrott — szemei bea egy különös fény — a remény sugara villant fel „Slít beazé\'sz leány? Valóban nem tudom. Oh Istenem ha agy volna — ha élne — ha nem volnék gyilkos — odavetném magamat lábai elé,és ő meg-hocsájiana, az elveszettnek hitt de vísz-szaiért fiút örömmel ölelné karjaiba ; de nem. nem ex lehetetlen, ö meghalt, láttam megdermedt arciát. — Dp most megyek. — monda hirtelen, hivatalomat kell teljesítenem. Isten veled Julcsa Örökre Nekem nem virai többé boldogság ez életbeo. Részemre nincs bo-csána. Kivetettje vagyok az emberi társadalomnak — Te mintegy jóitevŐ angyal jelentál meg fájdalmaim köae-peste, köszönet éne. Élj boldogul I És ezzel kiszakítva magát a zokogó leány karjai közól gyorsan távozott. A távolból még egyszer visszatekintett. Julcsa még mindig ott állt, mégegysser intet: neki kendőjével, azatán látta amint fehér alak összerogyott . . . (Vége köV.J A nemzetközi keresked -lem e nsgy hatása folytán, aholsm ó ajele:ilékenyebb külkereskedelem volt, mindenkor ennek tulajdont Ot\'ák, jó rész as egyesnemzelek gazdasági haladását vagy hanyatlását, gizdagodásátvagy elszegénydéVét. Bi-lo.iyos tekintetben joggal tehették is est, de sok tekintetben tévesen. Joggal, amennyiben ai illető nemzet saját termelési előnyeit jobban érvény esi he tle ; levesen, amennyiben as egyik nép nyeresége nem kell, hogy a másiknak rovására essék. Azok, kín a nemzetközi keret-keoVl-m káros h itásá Ól tartoltak, mindenkor a legnagyobb gondal Ós figyelemmel kísérték az országba behozott, s onn in kivitt áruk mennyiségét; felállították ai u. n. nemzetköz: kereskedelmi, illetőleg áru-oérleget, azaz a bizonyos időközben behozott és kivitt áruk értékkülönbségét melyet ugyan idők folytán különféleképen értelmeztek, de annak mi idig nagy jelentőséget tulajdonítottak. Általában a kiviteli többletet elő nyöBQok. ü behozatali többletet pedig károsnak tartották. A merkantilisták, kik a nömzetv-gyono-8»g legfőbb téoyesőjének az aranyat és ezüstöt tekintetlék, állították fel előazőr a nemzetközi kereskedelmi mérleget, 8 aunak alapelvükhöz híven az arany- éa ezüst-pénz tekintetében tulajdonitoltak rendkívüli fontosságot. Szerint ők mindazon ország, melyek aranyat és ezüstöt maguk u»m termelnek, ezt csak a külkereskedelem utján szer. i-hetik meg, még pedig ciak ugy, ha árukivitelük értéke az árubehozatal értékét meghaladja. Következőleg, ha az árukivitel értéke nagrobb, mint a behozatalé kedvező a mérleg, mi vei m arany és ezüst szaporodása az országbiti a nemzet jólétét növeli; mig ellenben ha a behoza tal étéko haladja meg a kivitelét, ked vezőtlen a mérleg, mert az országban az arany Ós ezüst me ínyiségét csökkentvén elazegéuy-dést idéz elő. E felfogás együtt járt azzal a hittel, hi\'gy az egyik nemzet nyeresége a másiknak vesztesége, mi ismét aa egyes nemzeteknek egymás iránt va\'ő bizalmatlanságát, fél\'ékeoységét ét irigységét keltelte fel. A merkantilisták ezen kezdeilrges, nyeri tanát a nemzetgazdasági \'tudomány lótrejövetele megaemisi-tette. Akadtak azonban mások, kik az árumérleg tanát »ov ább fejlesztették; h merkantilisták kösütii izámosan, s majd a védvámpártiak egészen uj értelmezést adtak az árumérlegnek, amennyiben nem a behosatal vagy kivitel állal elŐidcze i arany és ezüst mennyiségére fektették a súlyt. Általában elismer.k a nemzetközi kereskedelem hasznosságát, de egyúttal kiemelik, bogy azért egyes nemietek — s-«ját érdeküket félreismerve — a nemiét-közi kereskedelem következtében tönkre is mehetnek, akkor neveseteseo, ha árubehozataluk tartósan sokkal nigyobb, hogysem belföldi termelésük feleslegével ezt megfizethetnék: A nemietközi kereskedelem e káros iránya as árumérleg behozatali többletében nyilvánul; követkesőleg a tartósan passzív mérleg k-dvn. sőtlen, mert eladósodásra, a nemzeti vagyon csökkenésére, a elssegényedéire vezet, míg a tartósan aktív mérleg kedvező, mert ai elébb emiitett káros hatástól megóv s a nemzeti munka hatályosabb érvényesítését tanúsítja. A mérleg tanának emes ujabb pár- -tolói csak annyiban egyeznek meg a merkaotiliatákkal, amennyiben mind a két kereskedelempolitikai intézkedések á\'.tal akarja a kedveső eredményi biztosítani. A ereíked-lmi mértig e ket\'ős tanával szemben a nemzetgazdasági tudomány nagy alkotói, Smitb Ádám s követői (R:crdÓ, S\' uiri Mill, Sy, Bastiat Blb.) a nemietgatdasági kereskedelem szabadságát védaég, s a kereskedelmi mérleg tanát »é ¦ > anek nyilvánították. Kimutatták, hogy a pénz és teke nem ugyanai, s bogy a nemzetek vagyonps-Bága nem a pűozbőt égtől függ, hanem as Össscs használható javak mennyiségétől. A pénz csak egy bizonyos czélra, a forgalom közveli ósére szolgáló jav, értékmérő s tizeité-i eszkös, mely, ha mennyisége a szükségesnél n-gyobb mér\'ékb-n szaporodik, veszíteni fog értékéből, ép ugy minih-v valamely országban p!. a koosík száma, szaporodnék mórtéken tul. A pénzbőség neji oka a nemzet vagyo-nosságának, haoem következménye. A passzív mérleget illetőleg ast állították, hogy ar. tartósan lehetetlen. A husamo-sabban tartó kiviteli többlet megszaporítja az országban a pénz mennyiségét; e miatt aztán az árak emelkednek, s ennek következtében b -hozatali többlet fogja a kivileli többletet felváltani. A behozatalnak és kivitelnek hos-zabb idő alatt min-d g teljes egyensúlyban kell pgymással lenniük. Minden javatjavért t-dnak-vsrZ-nak; valamely jav értékét csak egy^mi-ik jav értékével lehet megvásárolni. Végelemzésben az ország őszies behozatalát öseaes kivitelével cseréli kí. Követ- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 14 én 1884. kezŐIeg ax árumérleg felállítása felesleges, minden jelentőség nélkül való, s a beUl \| vont következtetések tévesek. Bánén -lart s kereskedelmi árumérleget egyenesen babonáoak bélyegeste. V. Emez érveiéjek folytán s kereskedelmi Árumérleg elvesztette eredeti jelentősegét. A nemzetgazdasági tudo mány baladása azonban a nemzetközi ára torjaimat uj világításban tüntette fel. Felismerték, hogy az áruforgalom és az ebből eredő fizetések mellett más egyébb túetések és szolgáltatások is fordulnak elft, melyek as árumérlegre befolyást gyakorolnak. Ez<rt az aruüehoaatalt és kivitelt nem elkü Önitve., önmagukban veszik vizsgálat alá, h&n-m kapcsolatban egyébb nemzetközi ér.ékatruhásásokkal M:nden szolgálta-aanak viszoolszolgál ttás telel meg, a követelésnek tartozás. Az egyed nemzetek is egymás között kü-looféle, nemcsak áruküldésből álló szolgáltatásokat és viszontszolgáltatásokat teljesítenek: követeléseik éi tartozásaik igen különféle okokból a módokon keletkeznek. Göschen, N.-Brittania egykori kereskedelmi minisztere vette legelőször beható vizsgálat alá e különféle nemzetközi lartozásck ér követelések összet-é^ét „Theory ot ihp. toreigneExchanges" czimÜ munkájában,} s kimut tts, hogy az áruk behozatala b kivit- le az Össze* nemzetközi forgalomnak bár egyik legjelen ékenyebb di azért még is csak róis^eges nyilvánulása. Utána Sotbeei*) foglalkozott behatóbban a kérdéssel s a nemzetközi Hassa tariozások és követelések szembe állítását elneveze ri.e é<i mérlegnek. A tize én mérleg egyes alkatelemei a következők : 1. Tartozási oldalon: sz átu- és nemesércz behozatal értéke. Követelési oldalon az áru- és ne-mesórci-ki vitel értéke. 2 Tartozási oldalon: szalli\'ási dijak a külföldi hajókon behozott árukért. Követelési oldalon : szálütási díjak a be Tói dl hajókon kivitt árukért, b a kUifü di kikötők között eszközölt szállításokért. 3. Tar ozási oldalon : kamatok es nyereségek a külföldieknek a beifóldön ütött vállalatai után. Köve elesi oldalon: kamatok és nyereségek a belföldieknek külföldön uzirt vallidaUÍ v ia. 4. Tartozási o\'dalon: külföldön vásárolt értékpapírok véieláia, magán és állami kölcsönök nyújtási a külföld részére. Követe ősi oldalon: külföldön eladott értékpapírok ára, magán éa állami ko,C8Önök felvétele külföldön. Ö. Tartozási oldalon : kamatok és tőketörlesztési összegek kölcsönök után. Követelési oldalon ugyanez. 6, Tariozási oldalon: aelföldieknek köl földön va\'ó tartózkodási vagy utazási költsége. Követelési oldalon: külföldieknek belföldön tett tartózkodási vagy utazási költsége. (E 6 ponthoz számítható a be- vagy kivándorlóknak magákkal vitt vagy no-zott vagyona, a követaégek költsége stb. 7. Tartozási oldalon: különféle czi-m«a keletkező fizetések a külföldre, (örökség hagyomány nyugdijak\' hadísarcz. adakozások stb. Köve\'eiesi oldalon : ugyanaz. A nemzetközi fizetés mérlegnek felsorolt téayezői két nagy űaxtályr* különíthetjük el. Az első osztályt képezi az 1. pont alatti árubehoza\'a! és kivitel, s ez u. n. árumérleg, vagy szűkebb értelemben vett kereskedelmi mérleg. A 2—7 pont alatti ériékát ruházatok képezik a második osttályt, az u. n. ártékmérleget. E két külön mérleg foglalja magábaa valamely ország összes nemzetközi követeléseit és tartozásait, és képezi a tágabb értelemben vett kereskedelmi mórleget, melyet Sölbeer (jobb elnevezés hiányában) fi zetéei mérlegnek nevezett e\'.) (Folytatása köv ) lyes!ósel vétetvén tudomásul, elintézést nyertek. A vitában resztvettek : Skub^c Lá-zló, Cáertán Károly, GyÖmőrey Vin-cz«, Sziiy D^ő, Piihál Ferenci, Koller Iaiyán Toboly Viktor, Nóvák, Séllyey stb. Ezután még egy központi bizottság-tag választása eszközöltetvén, Orosz Pál ellenében szótöbb éggel Skuhlics Jen," lett megválasztva. — EltÜQt egyén, Trauberman L pót helybeli lakos szatóc, a mait l.é u G .1 éo )é\\rí g-b >0aváBárl ,s véget\'. K\'--atjszony-napján f. hó 8 án este jegyet váltott a geUei vasúti-állomáson Kanizsára ¦ ide azonban máig sem érkezett meg. — Családja kétségbeesve várja s miután a magán alooi utánajárás ée pubatolás mit sem derített ki végre a rendőrhatósághoz fordult. — Rendőrségünk a dolgot — miután nem udhatoi bűntény ioiog-i ben emberiesebb érzelem honol, mint Marsé marezona fiaiéban, gonnoikodo-t alkalmas helyre való elszállíttatásáról. A gyors nrvos: segélynek sikerült Öt megmenteni a — törvényszék számára, abol bírái hivatva leendőnek egy, a fölkorbácsolt szenvedély által elvakított szerencsétlennek meggondolatlan pillanatban e\'köve\'ett bűnténye fölött ítéletet hozni. — Telephon kísérletek nagyobb távolságról Auguizma 30 án dr. Kumv. Adolf csoruWi prépost es országgyűlési képviselő, Gotbárd Jenő és Sándor urak nagyobb szabású telephon-kísérletet tettek Csorna s a herényi aslropbyisikai i observ.lórium kWlt. A tirird. ig.,g». \| A p r 6 . 4 g. X. ur a minapi D.gy tó..g. aonu-gyín . CTor.wmb.tb.lj. i(LjéQ rialn u lalj/ew „,. állam, t.vró vonalat bocaa.ott. . kuer-! \\a \\hSmMi,mé\\ em.\'\|k.det.. A társalgás arról folyik, hogy miként hajszolj k mai napság a hozományt. — j,;:. hozomány kérdése ma igen nagy szerepet játszik," mondja az \'gyík. — „Caak kevésnek van annyi bátorsága nőül venni azt a lányt, a kit aze-r«f, minden anyagi Önzés nélkül," — jegyzi meg a másik. — „Én csak pénz nélkül fogok megnősülni, jelenti ki a harmadik általa niib csudálkoxasra. Asaz — teszi hozzá — caak ak kor nőaülők meg, ha már nem leiz pénzem." — lettevők rendelkezésére, melybe a heré- it fenn vagy Öngyilkosság, — igen ko- °y> csillag vizsgáló s a szombathelyi fŐgy molyaa ve te és rögtön tn\'-é kidéit telt az illetőnek, felkeresésére. A vasúti indóház környékén és a vasútról levezető ut közelében levó Összes kakorioza földek, valamint a Práter szorgosan átka:altatott, de Trauberman sehol sem található. A rejtély tehát eddig kiderítve nincsen; a további nyomozás erélyesen folytatta! ik. — Vigyázatlan hajtás közben egy aomogymegyei atyafi feliaszittatta P<C8ÍC8 Pé er öreg koldust- Rftglőn le is tr:ó«tstták — de miután a koldus sérüléseket nem szenvedett, az atyafi rendőri aton tenyittetett meg. — Hegtörtént. Rajta kapta a férj a teleségét, midőn, as egy levelet dobott be a postassekréaybe. A férj a féltékenység állal felizgatva, követelte nejétói, hogy menj-n be vele a poeiafőnökhöi és kérje vissza a levelet,hogy aztőis elolvashassa. A oŐ vonakodott, a férj nem tágított. Végre igy szólt a nő: .jól van, bemegyek veled a pus\'.ára, elkérem a levelet, de baeblva-Bod, akkor éo elválok tőled." — Az a te dolgot, most csak jöjj és kérd kí a leveledet. A levelet előadják, a férj kesébe mnásium igazgatói lakása s a táviróhiva tal között már három év óta fennálló külön vezeték kapcsoltatott be este 9 Óra után. 9 óra 40 perckor megkezdődött a társáig Ja a I50kilométernyíre levő két állomás között. Meglepő volta beszéd tisztasága és sreje.melyeknél a nagy távol alig tesz észrevehető különbséget, ugy bogy a szavak a telephentól távolaab is érthetők voltak, sőt az éneket az egész holyiségben jól lehetett hallani. A kísérletre a Calde-róni és társa cég volt szíves egy pár Bla-keféle s egypár {Berlinerféle transmifert rendelkezésre bocsátani, velők a herény-szombathelyi telephon vezetéken alkalmazott Edison-féle mikrotelephonok ba-zonüttattak össze s { végül Bötlher-féle magneto elektromos telephonokkal is történt kísérlet. Miután a csornai távíró hivatal, hol az egyik állomás volt felállítva tudományos kísérletekhez szűk és alkalmatlan, a telephonok jóságát nem lehetett határozottan megítélni, ugy tetszett mint ba mégis az Edison félét illetné meg az elsőség. Később teendő kísérletekre, ha a szükséges engedély kinyerhető less — mi a kísérletek tudományos fontosságát .Szent isten, igy kiált fel, ha igy tovább megy, okvetlen megsülünk — januárig." _ Külső okok Drámaíró. .R mél hetem-e bogy benyújtóit darabomat minél elóbb előadják ?" Ssínigazgató. .Szívesen, de bizonyos külső okok gátolnak ebben." Drámaíró. .És e kül* okok?" Színigazgató. .Attól félünk, bogy előadás közben a súgó — elalssik". Vasúti menetrend. veszi azt, a nő ajra figyelmezteti, hogy ba j ec\'n-tTe valószínű, a prépozti lakosztály feltöri, eivál. A férj azonban nem hall-\'8 * közellevő távíró hivatal külön vezeték gatva nejére, feltöri a levelet és elolvi azt. — .Csak szavaidat akarom helyreigazítani, feleségem" — igy szólal meg Othelló, — te azt mondád az imént, hogy ha elolvasom a levelet, te válsz — nos tehát én eloivastam,\' és azt mondom, hogy most már nem te, hanem majd caak én válok? — Tessék, ez a köveikesménye, ha az asszonyok nem kellő óvaioi adják postára leveleiket. által történő Ssazeköttetése van tervben. A kitűnő eredmények, melye-aaaggai j M a svájczi labdacsok által naprólnapra kiviva látunk,, e gyógyszer - Uj töltények. A vadász-uked-1renukivuií kedveltségét a társadalom volóket órdek«ini fogja, hogy B elitzbon\' minden osztályában, megfoghatóvá, egy Barisch nevü gyónolyan töltényeket teszik. De hát mit szólnak hozzá az készii, rutm-kkrl ha a vad eltaUitatik,Iorvosi tudomány nagy mesterei? E kérdésre való felelettől megkímél ben- miniha csak villáraü\'é* érte nal megszűnik élni. E töltények köapon- \' !T VV^ tizi tüzű és L .ncaster fogy vérekben hass- ! DUDket a. nagyrabecsük lipcsei tanár- H i r e — Zalamegye bizottságának ren dea Ószí kózgj- ülését szept. 9-én számos bizottsági tg jelenlétében főispán ur megnyitván, a terjedelmes alispáni jelentés olvastatott fel, melynek azon része, hol a szolgabíróaágok munkakörének rcámiéte lei előfordulnak, élénk vitáras ínterps!-láliökra adott alkalmat, de mindannyi szór az alispáni nyíiatkoza\'ok sajos he - \') Németül Dr.F.Stops tol. 17. II. f«j *) Hirt\'i Annalen d-s deutshen Reíebi 1875. .B-iraorknnfc-en flber die Handelbllanz-n Dentsclilands. ) A űseteai mérlagrel tüzetesében foglalkoznak OOscben és S&rbser emiitett művein kívül Fellmeth: Znr L-hre von dsr intőre. 7-ahlutiRtlulaiii 1877; NtQwirtb : ZoUpoliUk und Handclabílaaa 1875; Hartzka: W&kniRg und Haudel 1876 é« Dia Geiette der Bandela-and Socialpolttik I. B. 1880; Or. Deuewffj-A kereskedelemi szerzcídéwk -aetujitása elást iKetneetgazd. Bzerole. 1877. I.) Láng L.: A tarsadslmi deficit 1891; Kanta: Nemzetgazdaságul. 1861. 120 e kSvttk. S§. • fogyv nálhaiók. — Emberölés — s Öngyilkossági kísérlet. B>skovÍcs Márkó kürüibelüi 30 éves baani születéaü gör. keleti vallású cxigány már 2 év óta szerelmi viszonyt folytatott Szabó Rézí helvét bi\'vallásu hajadonual. Rézt sem tagadhatá meg, hogy Ő is egyike a gyenge nemből valóknak, ezért gyakrao másokrais kacsintgatván, Markójának hűségét próbára téve, \| nem egyszer öt a faképnél hagyá Rézi Imáit csütörtökön Máj is ka-Megyére, ahol Markó már husamosabb idő óta a cséplőgépnél dolgozgatott, nem tudni mi okból, újonnan választott. Sseladonjával es fivéreivel lerándult Minek hírét vévén Markó, űzőbe vette hűtlen kedvesét e énnek kísérőit és Beremenden s csendőr laktanya előtt szereneeéí-n uton io érte1 őket. As erős term pl fi s csinos külsejű Markó azonban nem volt az üldözötteknek kedvesen látott vendégjök, sőt mi több ; Júliája szeme látára ütlegelni kezdették. Azonban Márkónk sem tartózott azon félénkek közéj akik sajátárny éküktől megijednek, sőt ezen méltatlan bánásra felforrtheves czigáoy vére, kiragadja vetélytársának kezéhől enoek kését s hűtlen kedvese szivébe oly szerencsétlenül döfi, hogy ez rögtöa holtan rogyott a főidre. Miután czigány Bomeonk Júliája nélkül nem élhetett, eltökélte magát, bogy vele együtt meg fog halni. Ugyanazon késsel, melylyel kevéssel ezelőtt hűtlen kedvesét leszarta, két mély sobet ejtett saját testén s a legelsÓ biz udvarán levó ka\'.ba ugrott tsoo szándékkal, hogy annál biztosabban Júliája szellemével legalább a más világon Örökre egy?sül-j n. Azonban a tPárkák nem igy határoztak 1 A kútban ugyanis vis nem levén, nem juthatott el szegény Romconk a más világra küldött Julísja társaságába, hanem láncsrs verve febozatott egy csendőr által ismét ezen árnyékvilágra s egy targoocsán átssálIitiato:t a csendőr laktanya udvarának kallós közepére, hogy itt bilincsre verten saját maga oaozta sebjei — • a nap égető heve által előidézett fájdalmak közepette elmélkedhessek bűne nagyságáról. S midőn a csendőrséget figyelmeztették emes embertelen eljárásra, egykedvűen vállat vonva, azt felelék, hogy e szerencsétlent az orvos rendé létéből — ami hihetetlen — sütögetik a napon. Mire a község bírója, kinek aziró- A budapesti értéktőzsde heti tu dósttísa. BrandI Arnold bankházától Budapes ten. 1SÖ-Í. szeptember 11-en. Az üzérkedés hangulata két igen fon tos korüiményuül fogva folytonos változásoknak vannak alávetve s etek : a cBolersjelen-lések. másrész) pedig a conversiókSzek. Már ezen okoknál fogva :s as üzlet igej élénk mert emelkedés éi eiés r9r]d idő-kOz^kban felvaUják egymást. A. Komából érkezett jelentések c.elyek a cbolera terjedéséről és graizscáláiól érte-¦ifnak, nacyon is képesek a hangulatot kel-lemetleoKt befolyásolni és azárfolyaomikemel kedékét lasaoritaiii. Nápo\'yban a ig 24 óra alatt"00embernéltöbbmfgbetegedett és 3Lű-en estek áldocatol aa epidémiának. Aa epidémia közvetlen ssomsz;daágank< ban t«rjed és a tőzsde erről todomást sem venne? Igaz a járadék converaió napirenden van éi a magyar jixadékpsptrök árfolyamainak javulása arról tesz tanuiágot, bogv a csoport eaattal komolyan szándékozik e mü veletet befejezni. Hz azonban tekintette veiz-»- fik hogy e művelet befejezess már tübb iz ben napirenden volt és mindannyiszor arról levétetett, ha meggondoljak hogy kedvesatlen viszonyok beálltával a mivelete) okvetlenQl ilbalasíiják, máaréazt kérdés tárgyát sem képezi aa váljon a cbolera kiirtása egyhamar sikeríllni fog-e? Ehhez jCn hogy a Weinrich esé^neV engedélyezett határidő már t hó 14-éa l<jár és eddig még nem sikerűit egyezkedést létesíteni. Sőt valóazínfl hogy egyezség nem jon létre, és hogv e Cség C>9d alá kerül. Hirelz- nak, Hcclam úrnak következő levele,! ^^"w". hoy_.» MtoJ intézst ezen esetben \' I sem fog veszteségeket szenvedni, mart kovetr- Itaé Jeljasűn biztosítva legyen, a tŐEsde mgis Bekűldetett. Fölötte fontos, kitűnő eredmények, Reggel. Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat [<trcs 5 óra 45 - postavooat Budapest 6 óra 28 . gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ kevertvont Bécsújhely 6 óra 35 . postavonat. Délben Budap^at 2 óra — perczkor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopion 2 óra 15 . postavonat Barcs 2 Óra 25 . postavonat. Este. Prag-rhof J. 1 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujh. 12 Óra 5 . postavonat. Érteiik Kanizsára. Reggel. Bécsujh. 4 óra 8 perczkor postavonat Budapest 4 Óra 45 „ postavonat Fiume 5 óra 52 _ postavonat Pragerhof 6 Óra 17 , gyorsvonat. Délben. Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 . poatavonat Barcs I Óra 40 . postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 perczkor kevertvon. Bécsujh. 10 óra 26 . postavonat Budapest 10 óra 55 . gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35; „ p.rctavouat Barcs 11 óra 25 , postavonat. melyet Richárd gyógyszerész úrhoz irt Zürichbe: „Az ön svájczi labdacsait kü-tőnőseo a nőknél való orvosi gyakorlatomban talál-am kitűnő hf.tásnaknak s a nők nagyon szívesen is használják (két szemet a reggelizés után) mert hátasak biztos a nélkül, hogy valami nehézséget okozna. De a féi fiáknál is, kivált az ülő életmódot folytatóknál s idősebbeknél — szóval hol pangó a bélmozgás — a legjobb eredmóuyt eszközlik.* Egy doboz ára 70 kr. s ez elég több heti használatra, de a valódiságot illetőleg figyelni kelj/k doboz ezimén Brandt Richárd aláirá-sára s a fehér keresztre vörös mezőben. attoTTsrt, hogy ezen eset beköretkézik hogy valószínűleg a csSdbe keralt caég mái bir akit ja magával fogja ragadni. Nézetünk szerint a pessimUtáknak isszuk h-jz és hogy aa árfolyamok rövíg id5 múlva jelentékenyen le fognak szoríttatni. Árfolyarr tabella. Goethe .Faust\'-jának előadás-, alkalmával i\'gj 7idéki színigazgató a tanár dolgozó szobájának berendec&éhez mindenféle peres loliánsot Össsehordatott a városból. Midőn a darab előadása közben a- eskü jelenetére került a sora Faust e s»avakkal: .D-i lásd most a jelet, Mitől megfutnak A démon seregek." Mefistofeles elé ta,-tá a Varázsköuy vet, a kösömég mosolyodva olvasta le annak táblájáról a nagybetűs feliratot: „Számuk könyve." Dorgálás. Jásos, János ie hanyag inas vagy, már hat héttel ezelőtt mondottam, hogy készits kí számomra tiszta üogöt és még most sem kerestél aló egyet sem. » Mi kor nősül. Egy mulatóhelyen, több eladó lánynyel megáldott családdal együtt, néhány fiatal ember ül 1 egy asztal körül. il S tpt. Ari. Sept. 3-i K 10-éii. 5% mgy. M«oy iirid. 121I90 121Í90 tn . . . 91 50 92 15 Ő • . p.pir . 88 20 88 60 Magyar aór.jegyak 114 20 114 60 4°/0-O8 tiacavölgj-i 116 20 116 60 Magy. íöldteherm. köiv. 10075 100 25 4°/0 0"\'. w»ny járadék 104175 104 75 6 . , papir , 95:60 95 75 O.ztrák hitelréazvéojek 295!70 297 50 Magy. bitelréa.véoyek 295 70 296 50 „ leazám. bank , 86,70 85 75 Bpjati bankegy. reazr. 108170 108 75 EIbó magy hizt. ; . 360070 3439 75 Fonciere pesti biz. . 8775 87 50 Paoaonia visasbiz. . 960 75 -- — Elaobpeatigúzrc. „ 1285 75 1285 Ei zaébet guzma], n 236 75 236 - Pannónia „ „ 1165 75 1160 — Viktória . , 424 75 424 _ Állam vasul . . 302 2» 301 50 Dáli magy. vasút . 147 25 149 50 Pesti közúti .asp. . 583 25 583 50 „ hazai tak. p. „ 6140 25 5140J50 Ganz fele . 950 25 950i50 Schlick-féle 290 25 290 50 Drasohe-féle „ 167 50 166150 Lapvezór és kiadó: SZÁLAY SÁNDOR. Felelős szerbi tő : TASS ÁLMOS. Laptulaja ónos : tVAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉSEK. 4165. tkv. 84. 2265 1—1 Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbíróság telekkönyvi osztálya részéről közhírré té tetik, hogy Hanzaekovics Borbálla gi-binai lakos végrehajtatónak NemeczFe-rencz s neje Benczek Francziska gibi-nai lakótok elleni 60 frt tőke s járulékai iránt végrehajtást Ügyében a n.-ka-nizsai kir. törvényszék és csáktornyai ki-, járásbíróság területén lévő Grab-rovuik község! 59. sz. tjkvben 88 hrst. alatt Nemecz Fereocz s neje Benczek Fra uc siska, tulajdonául felvett s 320 frtra becsült ingatlanok Grabrovnik kös-ség házánál 1884. évi október nó 10. délelőtti 10 Órakor megtartandó nyilvános bírói árverésen elada\'.ni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett beedár. Árverezni kiváoók tartoznak a beejár 10 százalékot vagyis 32 frt készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni, egyéb feltételek a jelzett községnél és alulirt kír. járásbíróságnál megtekinthetők. A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 18S4. évi augusztus 16-án. Hivatalos piaczi arak 1884. ári szept. hó 14-én. 3ns. 100 klogram 7 frt 50 kr. 7 frt. - Eia» 100 klogram 6 frt 50 kr. 6 irt. — Arpa 100 klogram 7 frt 50 kr. 7 frt. - ZiblOO klogram 6 frt 20 kr. 6 frt — Kukorícza 100 klogram 7 frt — kr. 6 frt. — Széna 100 klogram 2 frt OO kr. — Marhahús 1 klogram 60 kr. Borjúhús 60 kr. Sertéshús 60-56 kr. Serté.sair 96-80 kr. 2167. tkv 84 2266 1 — 1. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság telekkönyvi osstálya részéről közhírré telelik, hogy Plainik Márton a), krályoveczi, Verli Zsigmond varasdi lakos végrebaj- . tatóknak Vadla Vida t. ezt. gyorgyi Jan-csecs Löriacz s neje Kerc<már Ter-ésia turciisosei lakos v<;.4reh xjtást szenvedettek elleni 130 frt a 250 Irt tőke és játékai iránt végrehajtási ügyében a n.-kanizsai kir. törvényszék es csáktornyai kir. járásbíróság területén lévő turcsiscaei 123. számú telekjkben A 1. 1 — 3 sor ps. alatt felvett s 305 frt 70 krra becsült, továbbá a turcsiscsei 28-ik sz. tjkbea A I- 4—6 f 1 Bur BZ- HlBlt felvett és 328 írt 28 krra becsült s a csehoveczi 145. ss. tjkben f 1 sor sz. alatt felvett 77 frt 07 krra becsült ingatlanok Turcsiscae község házánál 1884. évi november hó 6 án délelőtti 10 órakor és Csehovecs község basánál 1S84. évi november 6-án délu\'áni 3 órakor megtartandó nyilvános bírói árverésea eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kit-tt becsár. Arveretni kívánók tartoznak a becsár 10% vagyis 30 frt 57 kr. 32 Irt 82 kr. és 7 frt 70 kr. készpénzben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni, egyébb f-ilté\'elek a jelzett községnél és alulirt kír. járásbiróságoál megtekinthetők. A csáktornyai kír. járásbíróság mint telekkönny vi hatóságnál 1884. évi június 19-ik napján. HUSZONHARMADIK fiVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 14 én 1884. Cs. kir. szab. déll-vasut. Ezennel közhírré tétetik, hogy í hó 18-ikán délelőtt 10 órakor, a hely-beni vasúti teherkiadó-raktárban két csomag asztal és egy csomag deszka elárvereztetik, ha addig a feladó vagy czimzett, küldeménye felett nem rendelkeznék. Kanizsa, 1884. szept. 9-ikén. 2i«i 2-3 az állomási főnökség. 2772. iz. tkv 8S4. Árverési hirdetmény. A nagy-kanízsai kir. irvszék ikk^j . osztálya részérő!. közhírré létetik, hogy ! Zalamegye Özzesíte t árvaháza \\ ógrehsj-tatóuak Balogh Antal végrehajtást szenvedő kís-récsei iakős elleni 200 frt tőke, s járulékai iránti végrehajtási ügyében a oagy-récsei 317. sz. íjkvben A f (3458 \' és 3461.) hrszám váltságköteles szőlőnek Balogh Antal tulajdonát képező 373 \' fnra becsült hasonfele Nsgy-Récsén a község biró hazánál 1884. évi szep\'.em ber hó 17-Ík napján délelőtt 10 órakor, a kis-rócsej 86, sz. tjkv\'ben A f 36/ó. hrsz. ......: sházülesnek ugyan Bilogb Antal tulajdonául felvett 80 frtra bscsült hasonfelej 1884. évi szeptember hó 17-ik napján délután 2 órakor Kis-R4cse község biró házáuál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal az árverezni kivánók tartoznak a fenti becsárak 10% készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Az árverési feltélelek a hivatalos Órák alatt a nagy-kanizsai kir. trvszék \\ tkkvi osztályánál s Kís-Récse község elől- \' járóaágánál megtekinthetők. j A nagy-kanizsai kir trvszék mint tkkvi hatóság, 1884. évi május hó 2-án. Tamáasy s. k. elnök. VI anjiB b. k. í\'gy««. 2268 1—1. , 1715 «. tar. 1881. Árverési hirdetmény. A n.-kanitaai kir. trvasék tkkvi oaatalya reléről köthirré létetik, bogy Knnrlier Frigyei o. -kaniaaai lakóa vég-rehajiatón.k öreg Zoltán Janó* vbajtaat aaeavedő bakónaki lakói elleni 110 frt toké B járulékai iránti végrehajtási ügyében a bakóoaki 317, aa. tjkvbeo öruL Zoltán János tulajdonát képező A f 1649. braa. ingatlanok 57 frtr. A t 1731. hrai. íekvoaégoek 51 frtr* — A f 1733. braa. ingatlanok 15 frt 50 kr. - A f 1849- braa. fekvoaégnek 57 frt — A t 2049. hrai. ingatlanok 82 frt 50 krr. — végre A f 2076. hrat. fek- voaégnek 29 fnra becaO.lt haaoofele ré-axe 1884. év, szeptember hó 15. d. e. 10 órakor Bakónakon a kKaaé^blré bá-> záoá! megtartandó nyilvánoa \' árveréaeú eladatni fog, mely alkalommal aa árve-reani kívánók tarloaoak a fenti beca-árak i0 aaisalékát kéatpénsbeo vagy óvadékktpes papirbao a kiküldött kezébe, le enni. { Aa árverési f-ltélelek a hivat.loa órák alatt a nagy-kaoiiaaí kir. tr.azék. tkkvi osz\'ályáoái a Bakénak község elöljáróságánál megtekinthetők. N.gy-Kaniaaáo a kir. trvBEék tkkvi oaatályánál 1884. évi márciina hó Ü8 -:: Tamáay 8. k. elnök Vlaaica a. k. jegyaí. 2268 l-l. ís Nagy-Kanizsán a magyar-uetzában tl fekvő Molnár János árvái tulajdonát ké-5 pező egész ház, mely áll á utczai szobává ból, egy igen nagy udvari teremből, konyít ha, pineze és egyéb melléképületekből 3 ezenfelül a ház végében fekvő egy na-« gyobb szántóföld esetleg hosszabb időre ^ és 1884. november 1-től bérbeadatik. i> Bérbe venni szándékozó szívesked- ni jék Dr. TUBOLY GYULA ügyvéd urnái ^ jelentkezni. 2270 1-3 van szerencsóin a t. cz. közönség szives tuduntására hozni, hogy a Grebencz-féle KOCSIGY ARTÓ üzletét a (Király-utcz.) tek. Tuboly Victor ügy?, ur házában minden készlettel és szerszámmal átvettem és tovább fogom vezetni. Magamat a n. é. uraságok ?8 földbirtokosok szíves jóakaratába ajánlom biztosítván előre, is, jó, Ízléses, és pontos munkáról, legjobb anyag és legolcsóbb árakon Nagy-Kanizsa, 1884. június hóban. 2258/b 6—15. Teljes tisztelettel Eauders Mór. MT Javítások gyorsan, és legolcsóbban számíttatnak. +++4h + af + + + ooooooooooooooooooo000000000 Ajánlják t. c. vevőiknek Zicherl legújabb kiválogatott irtópor különlegességeit, mely tel-jfB erővel és biztossággal minden eddigi találmányt felülmúl : „SAGEIBLIN" névvel, minden ártalmas és kellemetlen bogár kiirtására. U. m. Poloskák, bal búk, svábbogár, moly, légy, tetű, hangya stb. KalotiCseo figyelmeztünk at kozönzég a „ZACHER-LIN\'-t Cssze nem téveazteni más kiizouséges férogirtó-j.orrall A Zatkerlin\' csak eredeti üvegekben árusittatlk el és •ohasam adatik papírzacskóban kimérve. /fé^b. Az eredeti üvegeknek védjegygyei és aláírás- sal kell ellátva lenni. RAKTÁR. Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József. Csáktornyán: Göncz L. gyógysx. Barcson: Elein József. Szombathelyen: Kikaker Kálmán. Ktrsch M. Székesfehérvár: Braun Lajos, Szalay Béla. "^n 2269 1—* MOLL SEIDLITZ POR Csat ralötll ba minden dobozon a syárjegr : a »aj és Mell aoktzo iloit ezé; mata látható yo- Ezco porok tartó.- gyógyhatáia makacs gyomor- és altestbajok, gyomorgörcs é> elnylákásodás, gyomorégés, rözCtt dugulás, májb->j vértolu\'ás, aranyér Is a lfgkü-lönfélébb nöi betegségek allén 30 ér ót* folytonosan nftvek-dó IÍ«nieró»bcn részesül Egy eredeti doboz használati uiasitással I írt Hamisítványok törvényesen üldöztetnek Köszvény-, coú»-m ind ennem íl hmso gatáa és béautás-f«j-, fül- és fogfájás sikeres gvógyi- \'- » LU 1 tatához bedörzsö- iésre; borogatásnak mind ennemi sérülések és sebek, gyn ladások és daganatok fi en, Bens Dl eg vízzel keverve, hirtelen betegedén, hányat éskólika ellen. Kgy öveg ponto» uiasiiá-ou] SO kr. 20l3 ?6-5: Valódi, Moll védjegyével és névaláírása val. Moll A. gyógyszerész császár királyi udv. szállító. Bécs, Tuchlauben Raktárak : Nagy-Kanizsa: Bolus József gyógy.zerésx. Rosenfsld Ad. Fesselhofer Józef. Baros: Dorner S. Csáktornya: Gö.ick L. gyógy Kaposvárott: Borovicz Ad. Keszthely : Wünsch F. Körmeiül : Bátx Jino. Marozali : Isztl Ferd. Szigetvar: Szalay József Zala-Egerszeg : Hollós.y J. gyógyszerész. A LEGJOBB CZIGARETTA-PAPIE, a valódi LE HOUBLON franczia gj\'ártmány. Cawley és Henry-töl Párizsban. Utánzásoktól mindenki óvatlk. i/ A czigaretta-papir csak akkor valódi, ve 7v ha minden egyes lap J\\ [LE HOUBLON bélyeggel és J \\r mindenik boríték az allant álló véd- v/ s\\ jeggyel és aláivassal el van látva. jh ^Tac-Simile de l\'Etiquette 17 Lw Btrugtr 1 HlU ¦ atkoyics-féle HÍRES gyo^iörlikör FöiQlmulhatlan és különféle betegségben kitűnő hatásnnak elismert gyógyital; dinári alpeseken szedett gyógyfűböl késiité M^TKOVIOS Gr. M. Káinban (Dalmáczia). : Kapható Nagj-Kanizsán: Práger Béla gyógyszerésznél, Flumrbau Jekel Ferencznél. 2199 11.-12 9JtW 23Bry iX^res ara 70 Isr. "9§ C>omagolás és elküldés a megrendelő költségén történik. XX X XKXXIXXXXXX iwwvwwívawiwsww^ •\\ A laplttalOtt 1858. aj % WALSER FERENCZ g elsá magvar gép- és tüzoltöszerek g.«ira, harang és érczöntödéje BUDAPESTEN Bottenbiller ntcza 66. _¦ éi Ajá.-lja gyártmányát, mint magyar különle-b gességet kutakban és l mindennemű szivaty- tyúkban, elvállal teljes m vízvezetékek berendf-jjs zését,varosok, főldbir- tokosok, ipartelepek, íf annentesitő társula- tok és magánzók ré alapon és kedvező fel-tételek mellett ajánlkozik 5.1 köz- és maginfurdők felszerelésére, 8zagmen- iP tes ürszékek felálli- L tására és minden viz- ^ művi munkalat gyors Jfi és pont< s kivitelére képea J< árlapok és részletes költ- j megtervezetek kívánatra j s széról modern technikai Egyetlen belföldi szivattyú-gySr. díjmentesen küldetnek. C vwrWkWwy^ X Nincs többé buza üszög! 1 Dupuy N.-féle magpáczoló. ^ A gyökeres páczolás mód buza üszög ellen jutalmazva ^ és ajánlva sok egylettói és előkelő személyektől kapható min- )j( den raktáromban az osztrák — magyar monarchiában. Egy csomag 200 liter magnak —j 30 kr. Egy csomag 100 liter magnak — 15 kr Hogy a t. gazdász urakat mindennemű utánzás vagy hamisítás vételétől óvjam — kérem c-iakis az én védjegyem nevem és czimmcl ellátott csomagot kérni. Minden felvilágosítással szivessen szolgál ingyen éi bérmentve. DUPUY N. 2257 3-4. vegyéateli muiarme B«ca. Viodmühlgacae S3. X éa aa öBaaea m.gryei raktárak. }JL RoB»Df.ld Adulf, F«- X anlht.far Jóraef X Scbwaru & Tauber. W Raktár N.-Knnizsaii t Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NAttY-KANlZSA. 1884Í szepteraber:i8-án \' ElttztHv: a? eget* < vre .... 8 fn ttii intt ..... * - ictjed erre . ¦ 2 , Egy tnatn 10 kr. HIRDETÉSEK í aasaboi jietitsorbao 7, masodi!™-6 i "mi ><!rn további soreri 5 kr NYILTT ÉRBEN loronktent 10 krert Tétetnek lei Kiocstir. illeték minden egye* ¦ iratéiért 30 kr. fizetendő Huszonharmadik éyiolyain. A lap szellemi réséét flletö kf -leme-njek a arerkesztöbös, anvag-! részét illető közleményeit pedi\|j kiadóhoz bérae-ntTP intézendÖlr : N A 0 Y • K ANIZ S A Wtasslessmzv Kérmentvtlen levelek csak ismer, munkatársuktól -fogadtatnak ol. Kéziratok vissza nem küldetnek A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank II e t e ii k I ii ní-gy-kanizsai Snk. tűzoltó-egylet", a „zaiamegyei általános tanítótestület", a . nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület, a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\',a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai knlválasztmány* hivatalos lapja. kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Immorális Üzérkedés. Közelebbről fővarosunkban tett látogatásom alkalmával szomorúan győződtem meg arról, hogy élemedett csatádap\'SV 9""magTÍkaí a müveit osztályhoz számító iparosok, vagy ha ugy tetszik iparmüvészok, mily meggondolatlan könnyelműséggel fordítják meglehetős inmoralis üzérkedésre foglalkozásukat. Utczasarkokon, szivarkereskedésekben és egyéb quodlibet-et áruló boltokban, hová éppen betoppantam, olcsó áron kínáltak megvételre pikáns fényképeket. Hát már ennyire jutottunk? Nyilvános ira-czikkek ma már az eff-üe fényképek, melyeket szemérmes férfi vagy meg sem szokott nézni, vagy pedig, ha már épen a Kezébe akadnak, tűzbe dob cU: különös gondja van rá, hogy serdülő ifjak kezébe ne kerüljenek. Sót többet is láttam: ott függenek iiyféle Ádámeostume-k a könyvkereskedések képkirakatai uin is, s a járók-kelők figyelme mindantalan föl van hivn az érzékiség e pbantastikus productüui-iíra, melyek a többi közöl kiválnak. Mikor a vidéki városok könyvkereskedéseiben látunk efféléket, jóakaratú, figyelmeztetés után könnyen eltávolíthatjuk azokat a gyermekek szeme erői; ámde ugy látszik, hogy ez uj alakú üzérkedés mar nagyon kezd mindenfelé elterjedni, s beteges eszméje néhány fényképésznek, nem különben kereskedőnek, kik kül -földről is hozatnak ily képeket (melyek vám alá sem esnek), s azok eladásával jövedelmező üzletet szereznek. „A capite foetitur piscis, és én hiszem is, hogy a vidéki városokban ua már divatba jüvó e nemű üzérkedés a fővárosból szivárgott ki, mert a mennyire a vidéki fényképészeket s működésük irányát ismerem, ily frivol fényképek készítésére vagy elárnsitására még eddig nem igen Vállalkoztak — Az apparátus- nak mindegy ugyan, akár az esztergomi bazilika belsejét veszi le, akár pedig egy obseenus jelenetet tesz maradandóvá: ámde mi tiltakozunk a fényképészeti haladásnak ily botrányos képekben való bemutatása ellen, és appellálaük a nemesebb erkölcsi érzéshez, melyet a serdülő ifjúság fejlődő erkölcsisége érdekében minden becsületes embernek szem előtt kell tartani. Elismerjük, hogy a fényképé szek, különösen pedig a budapestiek közt. tulcsapongó már a concurren-tia, élni pedig ¦— bármily képek készítésével — emberi kötelesség: csakhogy a czél soha sem szokta szentesíteni a helytelen eszközöket ; s ba a szükség kényszerítene is rá. hogy immorális fegyverrel harczol-junk a létért, erre csak a legnagyobb nyomorban szabad gondolnunk. Itt ez az eset nem fordult még elő, mert éhen-halállal nem kell még egy fényképésznek sem küzdeni, s igy csakis az üzérkedés sugallhatja, hogy pikáns képek másolásával és — fájdalom — nyilt árulgatásával is foglalkozzanak. A nagy város igen sok bűnnek piiladiuma, de midőn a hatóság behunyja szemét és nem látja meg azt. mely ránk, felnőttekre, már nem veszélyes : abból még nem okvetetlenül következik, hogy a bün megszűnt bün lenni, s a közmorál is ráüti engedélye vagy helyeslése pecsétjét, így van a szóbán levő érzék-csiklaodozó fényképekkel is, mert a hatóság, a közerkölcs hivatalos őre, szemet huny e jelenség előtt, mintha csak valamely nagy fcöltc, vagy államférfi arczképeit árulgatnák. A tiszta erkölcsi érzés s a józan ész felháborodással látja a jól kiszámított üzlet romboló következményeit, mely oda veti el a konkolyt a hol humusra talál, s azoknál csiklandozza az ébredő érzékeket, kiknél azok legfogékonyabbak. Az ifjú- ság a czéltábla, melyre e fényképek elírásitól lövöldöznek s midőn busás bevétellel dicsekszik üzletük, soha sem feledik ki a speculatüóból, hogy & gyermekek mily mohón kapnak a tiltottak után. Már az is megbotránkoztat egy érzékeny kedélyű pedagógust, ki ismeri az ifjulélek psychologiáját, ha olyan képes könyveket lát a gyermekek kezében, melyek folyton a nemi érzék ébredő vágyaira terelik a figyelmét: hogy ne háborodnék tehát föl arra, mikor ilyen képek palám ct publice megtalálhatók a könyvkirakatokban, melyeknek szemlélése végett egész sereg iskolás gyermek szokta a gya-logutat elállani ? Arra pedig nincs eléggé suhogó orbiliusi vesszőnk, melylyel sújtani kellene azokat a könnyelmű fényképészeket, kik ily képeket a vásárra küldenek. A lelkiismeretes családapa gondosan eltávolítja szobáiból még az olyan festményeket is, melyek csak távolról sajletik a gyermekkel azt, a mire még csak titkon mer gondolni s íme törekvésüket az üzérkedő fényképész mily könnyű szerrel teszi semmivé, mikor áruitatja ezeket az ingerlő fényképeket. Vannak ugyan híres nevelők, kik a testi nevelés érzéki oldalát illetőleg ajánlják, bogy a mystikus-nak hitt lepel eltávolítása végett plastikaí alakokat vagy képeket szemléltessünk az ifjakkal, mert igy a nemi szervekről is természetes alakban szereznek fogalmat, s megszűnik a titkolódzó fürkészés, mely oly forrongásba hozza az ifjú pezsgő vérét: de ez nem azt jelenti, hogy " folytonosan izgalomba hozzuk a szunnyadó ősztönt, s feledtetés helyett föl pezsditsük a vért, melynek csöndesi-tésére az angol iskolák oly elfoglaltságot használnak, a mit a mi .pac-dagogiank szellemi túlterheléssel akar pótolni. Ezer és ezer tanuló vau a fővárosban, még több a vidéken, s mikor iskolába járnak, mindig arra terelik e képek figyelmüket, mitől a jó erkölcsi nevelés óvni akarja; s ha pénzűk van, olcsó árért egészhalmazt vehetnek belőlük, mert minden népesebb utczán akadnak elárusítók. Fuchs könyvét, meg a Sólymó si Eszterről szóló rémregényt lefoglalta a hatóság; a pikáns fényképe ket pedig kí tudja meddig fogják még árulni; mert hát mi gondja van arra a törvény embereinek, ha az ifjúságot ilyen botrányos képek serkentik a ledéi életre, melynek maholnap már annyi áldozata lesz nálunk, mint valamely járványnak?! Egy uj Catora volna szükségünk, ki ellenőrizze és nyilvánosan büntesse emez erkölcsi gyom gordat lan kertészét! . . . űr. ETHIKUS. A magyar államhite! megítélésénél feltűnő igazságtalanság, összehasonlítva azt Olaszország államhiteléveí. A „Correspondance de Pesth" a kö- vetk. xnket irja : Ha mindazon tényezőket latba vetjük, melyek az államhitcl megítélésénél döntő sulylyal bírnak, akkor — Olaszország rendezett valutájától és fejlettebb iparától eltekintve — a többi tényezők mind Magyarország államháztartási mér legének javára fognak dönteni Ha—Olaszország költségvetése ugyanazon elvek szerint állíttatnék össze, mint Magyarország vagy Német- ás Francziaország költségvetései, akkor ez Olaszország rés ére igen jelentékeny állandó deficitet tüntetne fel, habár az olasz áliam vagyonának legnagyobb részén már-; túladott. Olaszország indirect adóinak egy-részét is zálogba adta hitelezőinek jaz által, hogy a dohány egy edárusá- got egy társaságnak átengedte. B példát aztán a még nagyobb pénz-szükségben szenvedő Török birodalom híven utánozta. _____l. . Azon pénzügyi müveletek, melyeket Olaszország az államvasutakkal folytat és a melyek bérleti szerződések czime alatt egyebet nem czélozoak mint pénzt előteremteni, hogy az államháztartás egyensúlya mesterségesen helyreálljon, Magyar -ország országgyűlésében soha sem találnának helyeslést. Az uj vasúti conventiók értelmében egy uj felette bonyolódott bérleti viszony áll be, mely az olasz államvasutak eladásával majdnem azonos. Az olasz állam eladja e con-ventió értelmében — csak hogy pénzre szert tegj^i — forgalmú eszközeit 135 millió líráért azon fen-lartással, hogy 60 év után azokat visszaválthassa. Ez nem sokkal jobb, mint azon visszaváltási üzletek, melyek „Geld für alles csábító czim alatt zug zálogházakban folytattatnak. 250 millió lírát szerez be az olasz kormány ily módon egy bérleti szerződés által, mely egész halmazát a bérleti zálogüzleti, forgalmi és visszaváltási szerződéseknek magában foglalja. L nagyon sinlődő része az olasz pénzügyi gazdálkodásnak külön fejezetet igényel. E helyen egyelőre ¦csak folytatni akarjuk Olaszország és Magyarország közgazdasági viszonyainak összehasonlítását. Ha összevetjük azon számokat, melyek a két állam polgárainak adóképességét elö-tünteiik és biztos mértékül szolgálnak arra nézve, hogy a két állam melyikében Olaszországban-e vagy Magyarországban nagyobb az állampolgárok gazdasági gyarapodása: akkor itt is világosan látjuk, hogy azon jótállás, melyet az adózópolgárok gazdasági ereje nynjt az állam hitele- k* I Az orvvadász tanyán. .— Elbeszélés. Irta: Tunkeí Mihály. (Folyt, éa vége) Elek keble az előbbi perexek viasz-hatáaa állalVrolt.eltelve, midón gyors lép lekkel a végzetes hely felé sietett. Feje szédült és HZÍve összeszorult ama gondoláira, Bogy most már nem szabad neki löbbé Julcsit látói — meri megvallotta neki acoo bűnt, melyet elkövetett és a mely egyike a legnagyobbaknak, mit ember elkövethet és a mely őt eltávoHtá .az emberi társadalom kötelékéből és egy borzasztó cselt a — bitót lebeg\'eti ¦előtte. E\'ek osazeborsadt ezen gondolatra éseróaen t-ibatárocá, est kikerülendő, életét inkább egy üdvös czéléri feláldozni. M«r-már közeledett a tanyához éa a távolból, as erdfl fái közt egy gyeoge fényt veit éásrevehelni. Igen, ez a lányiról jött, irhát jól hallott; a, vadorzók ma tartják gyűlésüket. Esek elég vakmerő seggel birlak még Miset is gyújtani, jóllehet aaon tudat bátontá Őket, hogy er-¦dőkerü;\' éjnek idején e végse\'et tájat messzire elkerüli. De Elek nem ismeri félelmet, óvatosan megkőzehtó a sü\'ü bokrokat, melyek a tintást szegélyezek és a tüs mellett mintegy öt vadkinéséaü férfiul pillantott meg, kik ólésk beszélgetésbe voltak elmélyedve. Ele* sokkal távolabb volt táltik, semhogy bessé\'getésü-kef meghallotta volna, de szón élénkség, melylyel ások társ a Igásakat folytatták — fel kelté kíváncsiságát; bizonyosan valami nagyobb csíny elkövetéséről tanács kosnak — mormogá fogai közt — mert tudta, hogy ezeo félelme* társulat nem csak vadászassál fog átkozik, hanem a kornyékben eltévedi vagy akárme\'y más utast is képesek hatalmukba keríteni, hogy belőle akár jó szerével vagy erőszakkal hasznot csikarjanak. Aa erdőktől borított begyekben létező sok szikla bar-1».ig s több efféle súgok elég alkalmat nyujtotttak nekik. Hogy eff ilÓI magának bizonyságot szeressen, lefeküdt és fegyveré\' maga mellett csusx\'atva, kúszott ba a bokrok sla<t égessen a tisztásig, ott e!ó^ jól hallhatta őke . .Tehát ebben m-gállapodtunk — monda »z -"gj-ik, ki ugy iá.szolt a társu lat feje, egy középkorú vad tekintetű férfiú. — Holnap ese az ifjút ki Fenyvesy-nél van, el kell tenni láb alól. 0 utunkban van, as Öreget könnyen kijátssnk to vábbra is. Te fogod Őt András magadra vallani." „Ez engem illet — gondola Elek mig as Andrá\' néven ezóüiott vigyorogva fogadá el as. ajánlatot. „Nem fogok hí bízni" — monda. „És most — folytaiá az előbbi bzóIó — hossátok elő as utast kocsisával együtt, szeretóéra tudni nem kaphatnánk-e tőle többet, mint a mit találtunk. Valóaágos alamizsna, és nagyon ia kevés bér Ferkó beütött lejéért. Ha nem hajlik as Öreg — e\'Uirik, az\'tio punktum]" . - . Hallgatói nagy hahotavaFfogadták főnökük ezen ólczót, mig Elek elszörnyedett, sejte\'mó\', — melylyel a vadorsókat roaseabbr* is képesnek hitte — megvalósulva látta. A vig zajnak azonban csuk ham ur véget ve e\'t a íug\'yok megjelenése. E\'eky ! kíváncsian néz - a két elővezetett fé< fiút, jkihröl saját ruháik levoltak lépvoój^ron-\'gyokkal felcseré ?e. A aérdesedének egymáshoz voltak . ötve, arcsukat nem jl^ibatá Elek, mert háttal voltak feléje fordulva, csak annyit vehetett ki, bogy egyikük már öreg volt, mert haja Ősz für tökben hullott alá és meggörnyedt alakja is arra mutat\'):!, mig kisérŐie sokkal fiatalabb volt. „Tehát csak nem akarja szabadságát éa — jól megjegyezze — a saját és társa életéi megmenteni ? Ast nem hihetem, hogy csak ennyi péose lett volna Még egysair fi^yelm«ztetem, hogy hatalmunkban van." Szólitá meg Őke\' a főnök, durván. „Hogy baUlmukba vagyunk —feleié az öreg — ast jól ludjuk éa hogy n»m fognak beonüoket kímélni, arról miggyÓEŐdtele:t bennünk ama sok csontváz, mely börtönunkbenl bever; de hogy többet adjak, miot a meVnyí^el birok le-be e len. Nincs I Elek e szavakat hallv . Össtereszent és majdnem elárulá magát. A bang oly ismerősnek tetszett elölte, de gondolkozni most nem volt ideje éa igy figyelj mesén hallgatott tovább. „Tehát határozottat: visszautasítja követelésünket--víasonsá aetéteii a rabló. „Kéoytelen vagyok — — Ekkor amaz felugrik, és egy písz tolyt rántva ki övéből, rárivall: „SSógeg^yszer figyelmeztetem, begy gondolja meg magát! 11a Öt peroa múl- va nem kapok k e\'égitő választ, o\'t fog heverni, hol azt a sok ctonvásat látta." Elek látta, hogy itt a határozott pillanat, mert még csak egy perce késedelem és as öreg halva rogyik össze, azért lassan folomelé fegyverét ós csélba veite a rablót. „Már ssóltam, többet nem mondhatok — feleié nyugodt elszántsággal as oreg. „Akkor hát menj a pokolba — or-dttá bőszülten a rabló és felemelte pisztolyát és--De e pillanatban lövés dördült el a bokorból, hol Elek volt elrejtve és a haramia egy oikol\'áa-al összerogyott. A többiek meglepetve ugráltak fel és szörnyű káromlásokkal nyaltak fegyve-reikhes. Egytkök: azonban csakhamar ssinten elesett, Elek egy második lövése álul. Isi volt a határozó pilUuat. Eteknek minikét fegyvercsöve ki voWlfive s így csak lőre m»radt meg védő eszközül. Most a foglyok is a megszabadulás reményében elkezdtek ?yugta\'ankodoi. Ekkor as egyik rabló odaugrott melléjük, kiáltván: .keresselek csak, é i itt ezekre fogok vigyázni.0 - „Te B\'lása — monda a másik kettő" egyikn, kiben azon Audráara ismerünk, kinek feladata let\', volna Elekéi eltenni láb alól — oézd ams bokrokat, én majd ezt a fő-él kma om, a lövések innét jöttek, hátha amott is rejtősött el valaki." EUk helysete valóban kétségbeejtő volt; ugyszóiváQ fegyvertelenül ilirom ölnyi \'magasságú, puskával ellátott kamasz ellen. Mitévő legyen \'í Nekik rohanjon ? nem, oz Őrültség leuoe. Nem any- nyira magáért, mint a foglyokért aggódott,\' kik ha a rablókat meg nem semmisiti mentbetlenül veszve vannak. A bátor embert veszélyes helyzetében sem hagyta el hidegvére. Azok őt még nem látták meg, tehát ha elszéledve kéretni fogják, könnyen elbánik velük. Így gondolkodott Elek és nemileg, amint láttuk netu is csalatkozott számításában. Egyike a rablóknak valóban arra tartott, hol Elek feküdt. Még csak öt — csak három — csak két lépés — reá bukkantak. Di Eleket nem hagyta el hidegvére; alig volt a haramja egy lépésnyire, midőn viUámgyorsasággal reá ugrott Ós tőrét mellébe mártó. A Pdegés, melyet társak eleste a galyak közt okozott, figyelmessé tette a másik kettőt és az egyik közelebb sompolygott, meglátta társát vérében u-tsva és az ifjút a műtéttel végezve, feiátlani. „Nem menekülsz." — ordítással fogta- reá gyilkos csövét, de még ccélba sem vette jól, midón fegyverét elejiette és vkdkaro ml ázsiai visszafordul\'- mert — valaki nyakon csíp e. Első meglepetésében szt hitte, hogy az ifjanak társai vannak, de midőn ijedségéből i>émileg ma gáhos tért, látta, bogy egy kutya csüng ft hátán. Ugyan is Hector litván a veszélyt, \' melybe ura forgott, viUámgyorsasággal megkerülte a rablót és mielőtt az fegyverét elsüthette volna, nyákon ragadta. Borzasztó yisdal fejlődött ki as ember és állat közt; előbbi életéért aggódva és borzasztó erőt fejtett ki, de nem volt képes a dühös állatot magiról leriini ez mindig mélyebben harapta fogait egy seb UTJSZONHABMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 18-in 1884; zuiiie-:. Magyarországban nagyobb mint Olaszországban. Minthogy Magyarország területének 95.5%-ja művelés alatt áll, tehát a két állam összehasonlításánál érdekkel bir annak konsta-tálása, hogy Magyarország mindazon tényezőkre nézve, melyek szerint a nagyobb birtokosok valamint a közép-és kisbirtokosok anyagi jólétének szilárdsága megmérhető — Olaszországot túlszárnyalja. 31.2% Magyar, ország területéből erdőséget képez-mig a szorosabb érelemben vett föld müvelésre 00.3% jut. Az osztrákmagyar birodalom gabona kivitele 308.500,000 márka értéket képvisel, míg Olaszországé csak 47.70,000 márkát tesz. Miután az osztrák-magyar birodalom gabonabevitele csak 92.9 miiííóra rug, mig Olaszországé 178.1 j millióra, tehát a nemzetgazdasági mérleg ez egy tételnél már 215.6. milliót az osztrák-magyar birodalom javára mutat. /"V. Hogy a magyar gazda anyagi\' helyzete átlag sokkal elónyösebh, mint az olaszé, az a következő szá-1 mokből tűnik ki, eltekintve attól,hogy a marhaállomány, mely mindenütt a nemzeti jólét fontos részét képezi,1 Magyarországon általában nagyobb,; mint Olaszországban: 1000 lakosra; esik Magyarországon 140 ló, Olasz-országban csak 18, szarvasmarba: Magyarországon 345, Itáliában 130,1 juh : Magyarországon 674, Olaszországban 324, sertés: Magyarországon 288 drb esik, 1000 lakosra Magyarország 19.5, millió klgr. gyapjút terme]; Olaszország pedig csak 9.7, millió kilogrammot. Az osztrák magyar-monarchia állat- és hus-kivi-tele 34.2, millió fi-tra rúgott, mig Olaszország illető kivitele csak 10.6, millió frt értékű volt. Magyarország 1.6, millió tonna kőszenet termel, Olaszország pedig csak 100,000 tonnát. Magyarország 1.3, millió métermázsa nyers vasat termelt, Olasz-ország 100,000 métermázsát. Az osztrák-magyar vámterület külkereskedelmének értéke 1878 t»n 1275 millió frtnyi volt. Olaszországé csak 980 milliónyi. Magyarországon 10,000 ? kimre 223 klmnyi vasút hálózat esik, Olaszországban 294 klmnyi. sete vadállalként ordító áldozata hasiba, kinek ssereocsétleoségére nem állott tőr vagy pisztoly rende:kezé=ére és igy csak pussta készei volt kény telén a szörnyű ellennel megküzdeni. Most a harmadik vadorsó, látva tarainak kritikus helyselét, előbb fegyverét as ifjúra — ki esalatt kilépett a bokorból — elsúté, ki egv faj dalmas f tlkiáltásial össserogyott éí eletet: taraiból, hogy azt a kutyától mog-ssabaditsa; de alig lett két lépést, midőn egy váratlan lövés fit is Isterité. Eien lövés Fenyveaylől jött, ki négy ugrassál a tisstison termett él a kutya iltal tartott rablót erősen megkötöz.e és est végesve a két idegent sietett kötelékeitől megssa-baditani. Azután körültekintve meglitta Eleket vérében ússva. „Ssent Isteni — mondi megijedve — tan esek tem jöttem késén ? Sietve bonti fel as ifjú ruháit; a lövés annek oldaliba fúródott. As öreg megtapogatta ü-.erti és nem csekély örömére észrevette, liogy as még ver, tebit as élet még nem távozott el; gyorsan bekötve sebeit, gályákból egy hordágyat hevenyé-stpf.; öaaze és as idegenek segítségével gyengéden reitekteté. a tüs még íenrsin lobogott és o világosság teljesen reáesett a mintegy élettelenül ott fekvő ifjúra. Alig pillantotta meg as öreg as ifjú megvilágított arcait, midén hevesen ssivébes kapva, e ssavskst rebegé táraihoz fordulva: „Nézd, nésd Pista, ez arcz 1 Istenem ha «?3 volna, hat valóban fiam volna I" 1 Fmy vesy meglepetten tekintett fel e szavakra. .Mondja osak — folytati hozzá fordulva as öreg reszkető hangon — ki esen ifja." „Segédem* — feleié as erdész. .És - és mióta? mikép került önhöz" — As öreg várakozásteljesen csüngött ajakán. .Vagy nyolos hónap óla és nagyon sajátságosan került hossám." A postai forgalom összehasonlításánál szintén azon érdekes eredményre jutunk, hogy Magyarországon fejenként minden lakosra 9.09, Olaszországban csak 6.9 levél esik. 1881-ben Olaszország összes államadóssága körülbelül 3.900 millió Írtra rúgott, 1400 millióval többre mint egész Németországé. Magyarországnak ellenben 1160 millió frtnyi államadóssága volt. Olaszországnak kétszer oly magas kamatterhet kell viselnie, mint Magyarországnak, mert 190 milló frtot fizet kamatok fejében, Magyarország pedig csak 95 millió frtot. Ami az adó felosztási illeti Olaszországban ugy egyenes mint a közvetett adóknál a lakosság megterheltetése a végletekig van megfeszítve és sokkal nagyobb mint Magyarországon. Olaszországban a közvetett adóknál körülbelül 10 frt esik minden egyes lakosra Magyarországban csak 6 frt 25 kr. azaz csak 75 krral több mint a gazdag és pénzügyileg kitűnően szervezett Német birodalomban. Az összes bevételekből Magyarországon az egyenes adókra esik 50\'/,•/„ a közvetett adókra 49.99. Kétségtelen, hogy Magyarországon is, most miután az ordiná-riumban az egyensúly helyreállott a parlament határozata által biztosított szeszadó reformja és az egyenes és közvetett adók egymáshozi viszonyainak szabályozása segélyével, a bud-get-feleslegek egy időszaka biztosíttatik. Az általános műveltség Magyarországban az összes pártok és az alkotmányos kormány erőlködésével szintén nagyobb fokon áll mint Olaszországban, ahol még 1879-ben 59%. írni és olvasni nem tudó férfi volt, holott Magyarországban ezen viszony már 41 14%-ra leszállittatotC bízottjai jelenleg Parisban tanácskoznak a kivitel módozatai felett. A \'még hátralevő 6\'/«-os aranyjáradék conversiójának felmondási napját illető végleges határozmányok mindenesetre e napokban fognak a Magyar-Hitelbankhoz, illetőleg ] allavicini őrgrófhoz megérkezni, a ki avval megvan bízva, hogy &¦ magyar-pénzügyi minisztériummal a kellő megállapodásokra jusson. Szapáry Gyula gróf pénzügyi miniszter Budapestre visszaérkezett. Ö maga vezeti a tárgyalásokat a magyar aranyjáradék conversiójának befejezése ügyében, és továbbra is Budapesten marad, hogy az egyes minisztériumok költségvetéseinek vizsgálatát folytassa és az illető javaslatokat a parlament száraára előké- A magyar aranyjáradék conversiójának befejezése. A „Pester Correspondenz" a kö/etko-sőket kösli: Az aranyjáradék conversiójának befejezése gróf Szapáry Gyula magyar királyi pénzügyi miniszter és a Botchschild Hitelintézet csoport kőzött legutóbb létre jött megállapodás szerint a legközelebbi időben, még ezen hónapban véglegesen meg fog történni. Az osztrák Hitelintézet meg- .Nyolcz hónap — igen, igen I — folytaié as öreg — Nagy ég! oh beszéljen felöle.\' „Itt nem lehet — feleié Fenyvesy — majd otthon. Most siessünk ót biztos helyre szállítani, hogy — ha van még segítség ssémára, ebben részesítsük. Fogja csak barátom — fordult Fenyvesy az öreg társához — és segítsen. Ezzel a két izmos férfiú fölemelte a hordágyat és lassan lépdelve haladtak az erdésslak felé, követve az öreg által, ki egyszersmind a jól megkötözött vadorzót vésette. De térjünk vissza kissé elbeszélésünk hez. Vsjjon mikép került Fenyvesy a küzdelem helyére. Juloaa, amint \'.öle Elek eltávozott, láttuk, hogy összerogyott, de a hűvös éjjeli lég és a harmatos fü csakhamar ismét magahoz téritették. Elhatározása gyors volt neki, as ifjúnak nem volt szabad elveseni. Egy sejtelem, mely egész valóját betöltó, ast sugi neki, hogy Elek még boldog less, még nem veszett el. Bűne bar nagy, de biaz a sorsnak oly sze-asélyesek játékai 1 Gyorsan tahit bement atyjáhos, ast felkeltve elbeszélte neki a történteket As öreg férfiú megrendülve balgatá leinya elbeszélését. .Igazad van leányom, — monda — mig az ember biztosat nem tud, nem szabad ítélni. Hogy Elek atyja valóban* megbalt-e, nem tudni. De mert az első do Jog veszélyes kalandjában segítségére lenni, .többiről majd holnap lógunk beszélni. Essél gyorsan felöltözött., fegyverét vállára akasztva, sietve haladt azon as uton merre as ifjú ment. Hogy mely pillanatban érkezett, iitluk. Ezalatt Julcsa a fessület alatt térdelve imádkozott atyja és a aseret.tt férfiú ..létéért. A legkisebb neszre ös.zerez-sent és szivdobogva várta a következőket. Egyszerre csak halk kopogás ébreszti 1 fel lelki dermedtségéből és gyorsan oda- Nyilt levél. — Zaiamegye népiskolai hatóságaihoz, gondnokságaihoz és iskolaszékeihez. — Hivatalom elfoglalásával szervesen össszefüggő s halaaz\\S&tlan teendőim következtében még ma sem vagjok azon helyzetben, hogy eredeti szándékomhoz képest, külön-külön forduljak tankerüle-tem iskolai hatóságai hoz, gondnokságaibos a iskolaszékeihez, A» "érintkezés formája mitsem változtat a bensőségen, melylyel aj pályámon nagybecsű támogatásukat kérem. Kérőm az ál álunk közösen szolgált s egész nemsedékek sorsát befolyásoló nagy és szent ügy nevében; kérem azon jogok ée kötelmek czimén, melyek a népiskolai hatóságok, iskolaszékek éd gondnokságok buzgalmának, a törvény ssellemébes képest, oly tág tért nyitnak, snnyi bálás alkalmat szolgáltatnak, hogy a mindennapi tapasz\'aláz hói ítélve, e buzgalom hűsége és lelkiismeretessége nélkül, a népoktatás sikerének egyik első ranga tényezőjével lesem számolhatunk. Közös törekvéseinkre az ég áldaBÁt esdve, alig szükséges emliLenem, mily szép bére les pályámnak a tudat, hogy a támogatást, melyet állásom cséljainak ma hivatalosan kérek, — munkám és szorgalmam ajtai keltett bizalmuk egykor Ön ként fogja nekem nyújtani. ZaU-Egarszegen, 1884. szeptember bó 12 én Hazafias üdvözlettel: Dr. KUZSICSKA KÁLMÁN, kir. tanfelügyelő. Nyilt levél. Tekintés Szerkesztő úr! A .Zalai Közlöny* f. é. 34. számában megjelent „Nyilt levelemre" Mar-kovits Iván ur ugyanezen lapok 67. zzalsd az ablakhoz, hogy megtudja ki kopog. „Nyísd ki csak leányom — hallá atyja hangját — mi vagyunk." Egy örömaikoltással szaladt az ajtót felsárui, de meglepetve hátrált, iát-vau, hogy atyja két idegen és egy meg-ko öiött férfiú kíséretében áll előtte. „Éj E\'ek ?* kérdé elfojtott hangon. A\'yja szótlanul mutatott a hord-sgyra. Kéizitsd el gyorsan amaz ágyat, melyben akkor feküdt, midőn először hoztam hasa.— monda — Uo nem késő a segély. Julcsa gépiesen fordult meg, as ijedség minden vérét szivéhez bajlá. Nem volt képes szólani és csendesen távozott atyja szavát teljesíteni. \'- - - - Mialatt a két férfin Eleket as ágyba fekteté, Julcia az Öreggel a mellék szobában volt. Egyikük sem beszélt. Julcsa sirt, az öreg pedig tompán nézett maga elé. halkan e szavakat rebegé; „Ha ő volnál Végre erj kÍQteljea negyed óra múlva Fenyvesy visszatért. „A seb nem életveszélyes, — monda — csak a sok vérvesztés következtében ájult el--Vagy két-három hét múlva felgyógyul. Julcsa megkönnyebbülten sóhajtott fel és szemei örömköuyekkel teltek meg. „Menj leányom — monda Feny-vesy — készíts gyorsan valami meleg ételt, vendégeink bisony ára éhezni fognak.* Midttt Julcsa eltávozott, az öreg odalépett Fenyvesy hat: „Beszéljen I — monda — beeiéljen, mit tud felőle?" Aa erdész készségesen engedett a kérelemnek, de alig ért elbessélése közepéig, midőn as öreg feltekintett aa égre és összetett kezekkel igy szólt; számában válaszolt. Válaszát nem hagyhatván rektifikálás nélkül, arra megjegyzéseimet röviden megtettem f.\'C augusztus hó 25-én. Segédem tévedésből ezen csikkemet a „Zala" tek. szerkesztőjéhez vitte, kiazta „Zala1 i. é. 38-ssímában szíves volt közzétenni, miről — miután esen időközben a morva völgyi nagy hadgyakorlaton voltam — osak mos értesültem. Tekintve, hogy as előbbi közlemények a „Zalai Közlönyben jelentek meg, kérem a lek. Bzerk, urat, hogy alábbi válaszomat becses lapjában is fölvenni méltóztassék. . Szíves baráti üdvözlettel vagyok Nagy-Kanizsán, 1384. szeptember ib-éc. Si tacolsSftS . . . (Válása Markovits Ivái> urnák.; Végre valahára négy hónapi gondolkozás után Markovits ur válaszol azon nyilt levelemre, mely e lapok f. é. 34. számában megjelent — Hosszú hallgatását együgyüségével palástolja. Hosszú hallgatásának indokául azt hozza fel, hogy egy „mutárstt-hoz irt magán levelemből tudomására jutott hogy nemsokára szaklapot indítok meg, ennek megjelenését várta, azért nem felelt eddig. — Igaz, hogy gyorsirási rendszerem érdekében szaklapot akarok megindítani, s Lenkey Károly barátom dolgozik is már Ügyes kezével a czím-lapján, de Markovits urnák eddig erről nyilvánosan, vsgy közvetlen tőlem tudomása nem lehetett; az pedi-, mit és bizalmasan valakivel közlök, nem tartozik a tisztességes dolgok közé — másokkal tudatni. Markovits ur nyílt levelének többi részére röviden a köveikesőkben válaszolok, s kérem a tek. szerkesztő urat, hogy ennek becses lapjában helyt adni méltóztassék ; fönn tartva jogomat, hogy annak idején, ha szaklapom megindul, részletes, szakszerű észrevételeimet meg tehessem, s azt a híres összetákolt ga-belsbergeri rendszert, úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból kritikailag saját gyorsirási rendszeremmel összehasonlítsam. — Markovits urnák is akkor bő alkalma lesz kimutatni, hogy ily egy-, szerű szavakat is, mint: „lelki, bel ki. telki Btb. stb. ki tud-e írni, ide nem számítva a tulajdonneveket, hol meg egészen fönnakad; a "Bbzzá még abban a furcsa helyzelb m"van, hogy saját nevét sem tudja a „hires" gabelsbergi gyorsírással kiírni és ennek akarna ő privilégiumot szerezni 1 Furcsa biz ez 1 Nem aszal.akar ez győzni, mivel sza bad versenyekné. győzni szoktak, hanem monopóliummal akarná e Ős verseny társát a küzdő térről 1 e s z o r í ta n i. —-Csakhogy ennek az ideje már lejárt!.. Nyílt levelében nem tisztességes doiog Markoviiétól ké\'sógbevoani azt, hogy sem saját gyorsírásommal irtam le az említett felolvasást, másodszor szintén nem tisztességes módon a „hiteles bebizonyítás"-™ vonatkozólag mon- dott szavaimnak csak egy részét közöl vén, annak más érteményt akar tulajdonítani. Nyílt levelemben én kijelentettem: ha a Stolze- Fenyvesy-rendszer nevezetesebb egyénei is . hiteles bebizonyítást" kívánnának, én kész vagyok a legnagyobb örömmel egy kijelelendő bizottság előtt, vagy a parlamentben rendszerem gyakorlati életrevalóságát bármikor bebizonyítani." — Ha Markoviis ur még ezt sem érti meg, csak sajnálni lehet. — Ok nélkül mosolygott tehát e pontnál — Hogy pedig, kik nevetnek ok nélkül, ennek megítélését teljesen ö reá bísom. As az állítása, hogy hazánkban csak a gábelsborgeri és stolzeí gyorsírásnak támlása volna megengedve, egyszerűen nem igaz. Mert (adtommá! — hogy egy példával éljek, Dolmány i Frigyes pozsonyi főgymn. tanár, ki Arends Lipót gyorsírását magyarra fordította, s ezen gyorsírás már második kiadásban ís megjelent, már évek óta tanítja est a gyorsírást. Különben erre kár egy szót is vesztegetni. — Ha szabad államban, a tudomány terén Markovits urnák privile-giális s absurd okoskodását fogadnák el, akkor egyáltalában" lehetetlen volna a tudománynak előbbre vitele;akkor meg kellene, nlégednünk azzal, amit őseinktől átvettünk. Est ugyhiszem Markovits u. sem tartaná valami üdvös iutézkedésnekr A gyorsiráa tudvalevőleg tanintézeteinkben nincs íb bevébe, hanem csak olyan „tűrt* tantárgy. — A többi gyorsirási rendszer közül tehát tanítható az, a melyiket az illető tanintézet jobbnak találja s a növendék\' k akarják tanulni. Markovits ur előtt ngylátszik as a logika: előbb megkeresztelni a gyermeket, mielőtt született volna, előbb bemutatni valamely gyorsírásnál más gyorsírásoknál tökéletesebb, s praktikusabb voltát mint mielőtt megjelent volna nyilvánosan. — Munkám ez év január hó közepén hagyta el a sajtót, azóta ellene még egyetlen-egy érdemleges kritika sem jelent meg; mellette, Hicsérő azonban több; a ast egyhangúlag jobbnak állítják, mint eddigi fordított gyorsírásainkat. Vajon Markovits ur miért nem bizonyitja be érvekkel, krit:ki összehasonlításokkal ast, hogy a -gabeltJbtTgeri gyorsírás tökéletesebb, mint az enyém? Ideje elég volt. S minden esetre többet érne haszontalan kenyéririgységből eredő szóssátyárkodá-sánál ! U erre szin\'én ismert logikájával fele!. Azt mondja, nem lehet addig megkritizálni, mig gyakorlatilag be nem mutatom. Bezzeg agyon tudta csépelni Nagy Sándor plágiumát, mielőtt at gyakorlatilag bemutatta volna szerzője. S rajtam, illetőleg gyorsírásomon sem volna eddig épség, ha gyorsirásom Csak olyan Össze vissza lakolt volna, mint az „hires" hiányokkal és inkorrektségekkel telitett gauelsb Tgeri gyorsírás. Gyorsírásom vagy jó, vagy roiz. Á jő gyorsírásnak egyik elengedhetetlen föltétele, hogy kellő technikai Ügyesség „Köszönet Istenem, hogy gyermekemet, visazadtad A megpróbáltatás bár fájdalmas de üdvös volt. Igen, tudja meg, őszén fiam. Ea voltam azon szerencsétlen, de most boldog vagyok. Szegény jó nőm hogy fogsz Örülni, látva, hogy gyermekünket megjavulva ölelhetjük keblünkre. Az öreg esen utolsó szavainál lépett be Ju\'cia, egy páralgó tálat hozva. „Oh Istenemi sejtelmem való, monda örömmel. — Tehát ő nem gyilkos és Ön megbocsájt neki." „Nem gyermekem — viszonzá aa öreg — ő nem gyikoe és én őrömmel bocsátok meg neki, feledni fogom a szenvedéseket, melyekben részesített, mert remélem, megjavulva ölelhetem keh* lemre. A gyorsan elkészített étkek elfogyasztása közben elbeszélte; mikép került a vadorzók kezei közé. Fiával történt ama ssomora eset mán mintegy bárom hónapig őrizte as ágyat, de kigyógyult és ekkor ismét felébredt keblében a szeretet egyetlen gyermeke iránt; számba véve a körűimé nyéket, gyermekét nem is tartotta oly bűnösnek (hiss a szülői szeretet oly kötényen és szívesen bocsát és van elnézéssel különösen egyetlen szülött iránt 1). Neje ösztönzésére eliadult gyermekét keresni, midőn az újságokban kibocsátott felhívások eredménytelenek voltak. Végre sok fáradozás után némi nyomokat leit, melyek őt erre vezették. Mintegy két nappal ezelőtt eltévedtek a vidéken és egy férfiú, akihez felvilágosításért fordultak •ma hírhedt helyhez veséié, hol vagy három másik férfiú — elég kéte* külsővel — őgyelgett. Esek amaz egy intésére megrohanták a kocsist, megkötözve a bennt diókat, elhnroaolák őket egy barlangba, hol vagy nyolca csontváz hevert már a földön. A rablók miután megfosztották ruházatuktól és elvevék a náluk talált pénzt, est kévéseivé nagyobb összeget követeltek tőlük, de ö álbatatos maradt és már-már a halál lebegett felette, midőn a válságos pillanatban fia JÓI osélsott iövéso megmenté őket. Másnap Fenyvesy a megkötözött és az éjen át biztos helyre zárt rablót átadta a hatóságnak s as egész dologról illetékes helyen jelentést tett. Elek egy pár nap múlva egy előhívott orvos kezelése alatt és Julcsa valóban Önfeláldozó ápolása következtében minden veszélyen tul volt. A megható jelenetet, melyet az atya ós fia viisontlátáss előidézett, toll nem képes leirní. Egymás keblére borulva sirt mindkettő őromkö nyéket és Elek alig birta elereszteni &\'y j- kezét, melyet könyeível és csókjaival árasztott el, egyre e szavakat rebegvén : .tehát még nem vesztem el, tehát még boldog lehetek. Ob hála neked Istenem!* „Igen gyermekem — monda az atya meghatottan — még boldog lészss. Isten nehéz megpróbáltatást mért reád. de az üdvösen hatolt. Maradj a jó utou és el ne feledd as Isten negyedik parancsát." MJt mondjunk még sokat? Elek felgyógyulva, atyjával elköltözött hasa, hol öt a jé anya már várta és rövid tdó múlva visszatérve kedves Julcsiját, mint szeretett menyasszonyát veseté oltárhoz aztán vissza birtokára, hová öt Fenyvesy is köveié, miután a vadorzók kiirtásáért neki ajánlott előnyös állásról leköszönt. Julcsa és Elek boldog pár lett, a boldogság és őröm varáasfénynyel iraea-\' tották el az öreg szüleik .hátralevő napjait, kik gyermekeik boldogságában meg-egyszer megifjodtak, Ea midőn aa első unokát meghozta a gólya — és már besaéloi tudott, az öreg ssülők siettek szivébe oltani I.ien negyedik parancsát mert ennek szem elől té -ziesti egy boldogtalan pillanatban, oly sok fájdalmat mért, a most boldog családra. HUSZONHARMADIK EVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 18-án 1884. mellett, a leggyorsabb menetű azónok-latok leírására képesítsen. BizonyitEa tehát Markovits ur be ast, hogy a gt-beiübergeri gyorsírással tisztábban, asa-batosabban, rövidebben, s kevesebb vonással lehet irni, mint as enyémmel, s akkor én lessek az első, ki a régi ion-tartása; (a németetét) kívánom. A mig est nem teszi, becses engedelme el (támaszkodva több tekintélyes szakember kritikájára) az ellenkező véle. ményt táplálom. Markovits ur elég merész, nyilvános lapban azt állítani, „hogy az utóbbi évtizedben mondhatni gombasze-rüen keletkeznek az uj írás terv esetek Btb"" Föl kell tételeznem, hogy midőn ezt a bombáétól világgá bocsátotta, oem be ismer; világrész valamennyi államát, hanem ériette alatta ezt a mi sok tekintetben hátramaradott kazánkat. Hazánkban prdig a világ teremiéie óta az én gyorsírásom az első, mely eredeti, s hozzá magyar: a többi fordított vsgy plagializált gyorsírásoknak a száma sem nagy, melyek valaha basánkban megjelentek, s tíz ujjamon könnyen összeszámlálhatom. Nagyon lekötelez tehát Markovits ur,ha azon,hazánkban „gomba-szerüen keletkezett" gyors Írások szerzőit velem tudatni kegyeskedik. Ugy létszik ilyen bombaatokksl képes lesz azt is kimutatni," hogy minek nekünk elŐretöre-kedni, hiszen úgyis van[o!yan (??) gyorsirási irodalmunk, mint teszem Ja fran-cziák-, angolok-, vagy akár a németek ¦ nek! Markovits urat, ha a hírlapírói tisztesség iránt finomabb érzéket tanu-GÍt:>na, arra kérném, hogy ezt a válaszomat nyomassa ki a „Gyorsírászati lapok" legközelebbi számában, miután az ő czikke ott is megjelent; megjegyzéseit tetszése szerint megteheti, azon föl-té\'cl mellett, hogy ujabb állítására én is felelhessek. Ezt kívánná az igazság! D; pardon! hova gondolok?! Markovits és igazság ?! Dr. KELE ANTAL. A nemzetközi kereskedelemről Irta: Seheslíny JenÖ. (Folytatás.) Az árumérleg a fizetési mérleg állásától van feltételezve. Az árubehozatal ó> kivitel nagyban a tartóján e;térhet egy mástól a nélkül, hogy érczpénzküldés válnék szükségessé. Az árukivitel tartósan nagyobb lehet, mint a behozatal; ha az illető orsiágnak nagy mennyiségű kamatokat vagy tőketörlesztési összegeket kell fizetnie a külföld részére; másrészt tul-i.yomó lehet a kivilel még azért [is, mivel az ország kölcsönöket nyújt akülfölduekfc, ott vállalatokat alapit. Mind a két esetben a külföld részére fitetendő összegek áruk alakjában fognak a külföldre jutni. Hasonló módon a behozatal tartósan felülmúlhatja a kivitelt, atrenyiben a behozatali többlet a külföldön felvett kölcsönök Vagy a külföld részéről fizetendő kamatok, tőketörlesztési összegek Vagy munkadijak szerint egyeülitt-lik ki. Következőleg : a patBziv árumérleget egyensúlyba hozza az aktiv értékmérleg, az aktiv árumérleget, kiegyen\'iti a pssssiv énékmérleg VI. A fizetési mérleg alkotó részeit képező tényezők oly végtelen változatossággal kapcsolódnak Össze, s állanak egymással kölcsönhatásban, hogy a biztos ítélethozatal a lehető legnehezebb feladatok közé tartozik. De még ha a dolog termeszeiében rejlő eme nehézséget legyŐz-nők is, még mindig hiányozni fog a biztos alap a megítélésre, amennyiben a fizetési mérleg tényezőit számszerűleg, pontosan megállapítani, a statisztika mai állása szerint, nem vagyuok képesek. Az érték-mérlegben foglalt nemzetközi kölcsönös tartozások és követelések nagyobb részéről statisztikai kimutatásokkal egyáltalában nem is rendelkezünk; csakis nagyjából, közvetve, egyéb tényezők figyelembe vételének segítségével követ kez\'etheltink az illető Összegek kisebb vagy nagyobb voltára. Az árumérlegre vonatkozólag vannak ugyan statisztikai kimutatások, de ezeknek adatai aem mindenbsa megbízhatók. A nemzetközi áruforgalmi statisztikában az áiubehozat&l aránylag rendszerint nagyobb Öesz ggel szerepel, mint a kivitek Neumann-Spallart adatai szerint a világforgalomban 1867-től 1878-ig évenként átlag mintegy másfé: ezer millió forinttal multa1 felül a behozatal a kivitelt — évenkénti 30,000 millió forintnyi Összfts forgalom mellett. A behozatal e tulnyomósága egyrészt a kivitt áruk értékmeghatározásának módjában leli magyarázatát. A gyakorlat e tekintetben nem egyenlő; az áruk értékét vagy a belföldi főpiaexok árai szerint állapítják mpgi Tagy pedig azt as értéket ssámit-ják ki, meiylyel akim az ország batárinál bir. As első esetben a szállítási költ-tóg egyenesen a behozatal terhére esik-; a második esetben — e ez az eljárás sokkal helyesebb — ajna .feltevésből indáinak ki, hogy a belföldi szállítási dijat a belföld, a külföldön való szállítás díját pedig a külföld kapja. E feltevés a szárszón való szállításnál rendszerint áll, a vizeu vsló szállitásnál azonban nem mindig. Az értékmegállsptás ezen módja mellett a belföldi hajók szállítási dija a külföld javára iratik, mi ismét a behozatal értékét a valóságon (ul növeli. A statisztikai adatok megbízhatóságát másrészt még az a körülmény is megrontja, hogy a kivitel rendszerint kevesebb pontossággal állapittatik meg, mint a behozatal. Az államnak sokkal inkább érdekében ál! a behozatal lehető pontos ellenőrzése, mely után vámjövedelme van, mint a kivitel ellenőrzése, mely után vámok csak kivételesen szedetnek. Számos állam bshozataláuál fordulnak elő olyan áruk, melyek a másik állam Kivitelében (ahonnan szármáinak) nem fordulnak elő. Szóval: as áru be- és kiviteli kimutatások nem csak hogy általában az értékeket nem mulatják ki pontosan, hanem még s he- ét kivitel arányát sem bírják helyesen megállapi\'ani, a behozatalt a valóságnál rendesen nagyobbnak, a kivitelt pedig annál kisebbnek tüntetvén fel. A fizetési mérleg tényezőinek bonyolult kapcsolódása és kölcsönhatása, valamint as adatok hiányossága folytán a lehelő legnagyobb óvatossággal foghatunk csak a mérleg megítéléséhez. A valódi mérleg egyenlegét illetőleg a legtöbb esetben csak homályos sejtelmeink lehetnek. Még a legiöbb biztossággal azt állapithatjuk meg. vájjon árumérlegünk passziv-e vagy aktiv. Aa első esetben megfelelő aktiv, a másik esetben viszont megfelelő passzív tételek után kell kutatnunk as értékmérlegben. Gondos óvatosság és kellő tárgyismeret mellett azonban ily hiányos segédeszközök segítségével is — feltéve, hogy az adatokat kellőleg mérlegeljük s közreható fontos tényezőket figyelmen kívül nem hagyunk — egész általánosságban megközelítőleg bű képet alkothatunk valamely ország nemzetközi tartozásairól 8 követeléseiről, valamint árumérlege állasának természetéről ób jelentőségéről. Nagyon, tévedtek tehát az árumérleg tanának hívei, ugy a merkantilisták valamint a védvámosok, mikor a statisztikai kimutatásoknak legtöbbnyíre vakon hitelt adva, és számos tényezőket figyelmen \' kívül hagyva, egész biztossággal vontak követkestelést az árumérleg állásából valamely ország gazdasági emelkedésére vagy hanyatlására. A nemzetgazdasági tudomány haladása a nemzetközi forgalom Összes té nyerőit megismertette velünk, s kimutatta az utat éi módot, melyet követve a sikeres megoldáshoz juthatunk. De ez által a feladatot épen nem tette köny neybbé reánk nézve. Megóv ugyana mult hibáitól, az egyoldalúságtól, a* elhamarkodott, felületes következtetéstől ; más-résst azonban oly ezámos, bonyolult tényező Bzámbavételét s mérlegelését igényli, aminek eleget tenni sok esetben nem vagyunk képesek. A haladás eleinte minden léten negatív módon nyilvánul. Felismerjük a hibát c* tévedést, majd kijelöljük az utat és módot as igazság fellelésére, míg vég.ére magához az igazsághoz is eljutunk. A nemzetgazdasági tudomány is ily módon haladt: felderítette a hibákat, kijelölte az eszközöket, s most már csak emez eszközök minőségétől függ kutatásaink eredményessége. Ahol biztosan nem következtethetünk, legalább megóvjuk magunkat e tévedéstŐ), VII. Az jddíg elmondottak után ismerjük már ama tényező et, melyeknek számbavételével a nemzetközi áruforgalom természetének és jelentőségének helyes megítéléséhes juthatunk. E tényezők működését és kölcsönös hatását ieginkáb megismerhetjük, ha a nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítésének módját a eszközeit YeszszÜk vizsgálat alá. A nemzelközi forgalomban általában a tartozások követeiésekkel, s a követelések tartozásokkal "gyenlittelnek ki; j azas, minden egyes ország a más orasá-; gokkal szemben fennálló tartozásait as azok ellen támasztható követeléseivel fi-JzíÜ ki, fel\'éve, hogy a köicaönöa követelések é> tartozások egyenlő ősségeket képviselnek. Ha a fizetési mérleg nincs i egyensúlyban, ha a követeiéieket mülják \' f-iül, természetesen további leszámításnak \' nincs helye. Ez esetben értékes javak, a-az áruk, illetőleg nemes érez küldése állal, vagy ujabb adosagok kötése által történik a kiegyenli\'éi. E kölcsönös kiegyenlítési folyamatban a váltó képezi a közvetítő tényezőt. \' A köcaönöa követelések és tartozások a ¦ lejárati idő közeledtével váltó alakot \'öltenek magukra, c mint ilyenek adás-1 vevés tárgyaivá lesznek. Azok akik tar-\' toznak, megveszik a követelők követe-I léiéit. Ha pl. A ország bizonyos időben \'¦% összeget követei B országtól, akkor \' ezen x összeg erejéig váltókat fog intézni B országban levő adósaira. Feltéve, hogy A ország ugyanazon időben szintén x összeggel tartozik Búrsságnsk, ez eset- ben a tartozók megvásárolják a követeléseket képviselő vallókat, s elküld\'k azokat B országba saját hitelezőiknek fizetés főjében. B országban ac A ország belföldi adÓBaitól (kikre e váltók intézve vannak) fogják behajtani követeléseiket. Ily módon a két ország között a kész-pénzküldés feleslegessé válik, a tartozások csakugyan követeléseikel egyenlítőinek ki. Mivel a váltó ily kényelmes, él a készpéttsküldés költségeinek megtakarítása folytán olcsó fisatéli eszköz, n külföld irányában követelók b tartozók részéről kereslet és kínálat tárgyául szolgál az, következőleg ára is a kerestet és ki álat egymáshoz való viszonya szerint Dg alakntni. Ha A ország tartozásai, B országgal szemben egyenlők követeléseivel : a kereslet és kínálat kiegyenlítvén egymást, a válté árfolyam pari-n fog állani. Ha azonban A ország tartozásai vagy követelései B országgal nincsenek egyensúlyban: akkor amaz esetben, ha a tartozások múlják leiül a követeiétveiket a fokozódó kereslet folytán a váltóárfolyam a parin felül fog emelkedni; mig ha a követeiések múlják felül a tartozásokat a nagyobb kínálat folytán as árfolyam pari alá száll. Az árfolyam-hullámzások maximális és minimális határát a tényleges készpénz-küldés költsége, illetőleg annnk nehézsége vagy lehetősége fogja megállapítani. A váhóárfoiyam alakulása azonban a valóságban nem ilyen egyszerű; sokkal bonyolódó ttabb, sokkal számosabb tényezők gyakorolnak arra befolyást, mint amilyen pusztán két államnak egymással szemben való követelési és tartozási viszonya. Hogy a váltóárfolyam állási-aak jelentőségét csak némileg is meg ítélhessük, e különféle áralakító tényezőket nem szabad figyelmen kívül hagy nunk. Ha a pari-változásokat, melyekel á különböző országokban létező különféle valuta egymáshoz való értékviszonyának változása idéz elő, valamint a Iát vagy kelel utánra szóló váltóknál a disconto levonásokat nem veszazük számításba ; akkor a parin alul vagy felüt való árhullámzásra a következő okok gyakorolnak befolyást: 1. a bizonyos időben fennálló és esedékes kölcsönös követelések és tartozások ösaeesége. A nem esedékes adósságok a váltóárfolyamra befolyást nem gyakorolnak. Valamely ország állandó államadóssága pl. a váltóárfolyamot nem érinti, de as évenkénti kamatok vagy tőketörlesztési összegek igen. — 2. Hitel -viszonyos az illető országokban.- Ugy az intéző, mint az inlózvónyesett iránti bizalom, vagy általában valamely ország hitetének csőkkenése a külfölddel szemben, különösen válságok, háborúk, valuta -rosszabbodás idején. — 3. Kamatláb ugy az egyik, mint a másik országban. 4. A veszteségektől való félelem a jövőben bsállhaió körülmények folytán ; milyenek a követelések és tartozások állapoté-nak.Ja valuta értékének, a kamatlábnak valóas<nü megváltozása. Esek .a jövőtől függő körülmények már a jelenben érez. telik hatásukat az árfolyamra. — 5. A készpóozküldéa vesvélye háborúk, zavargások, tengeri rablók, viharok rósz utak Btb. következtében. (Folyt, köv.) körök véleménye szerint ez alkalommal elvi teakatlanul beigazolta, hogy a közös hadsereggel egyenlő színvonalon áll. Ebből azután az ia snaliág, hogy • magyar szóval, tnagya. /.ódon bizony rövid idő alatt is sokra lehet menni a mi tanulékony magyar legényeinkkel — A magyar szt.-korűia. országai vörös-kereszt egylete Nagy Kanizsa\' városi választmánya képzett betegápoló nők-neö városunkban leendő letelepítését óhajtja eszközölni; mely qzélbél felhívja mindazokat, kik ily minőségben díjmentes ki-képestetést kívánnak nyerni,hogy logké-sőbb f. év saeptsmber h ó2-\'--óig u egylet a\\-nökséáénél jelent kezének. Az il a tőktől megkívántatik, hogy írni és olvasni tudjanak. — Gyászhír. A következő gástje-lentést vettük: Sárvári Ullm&nn István, kir.Őrnagy, * maga és gyermekei: "Jogar Ödön, Elek és Sándor valamint Isti Viktória, mint anya, lati Sándor, Isti Mária, férj. Bárány Sándorné, mint testvérek, ugy az Összes rokonság nevében, fájdalom teljes szívvel jelentik felejt hetetlen jó neje illetve hőn szeretett édesanyjuk, leányaós testvérük: Sárvári Ullmann Istvánná, született Isti Veronika asszonynak, élete 43-ik, boldog házassága 22-ik évében f. hó I6án reggel 5 érakor a hallotti szentségek ájtatos fölvétele után történt gyászos elhnnytát. Keit Nagy-Kanizsán, szeptember hó 16 án 1884. Áldás és bók" lebegjen a szeretett nő és legjobb édes anya hamvai feletti — Halálos verekedés. F. hó 13-án a kaietyei buceu alkalmával. Pintér László várföld, lakost hazamentében a meretei malom mellett több a vele menő társa megtámadta. Verekedni kezdvén, a vége az lón, hogy a megtámadottat agyonver* ték. — A tettesek már fogva vannak. — Hogy a tanltd buzgalma s önzetlen fáradozása mily szép eredményeket mutathat fel. élénken tanúsítja az, hogy H o c k Pál türjéi tanító, községében önsegélyező magtár* létesített. — Midőn efölötti örömünknek és elismerésünknek e helyen kifejezést adunk, egyúttal óhajtjuk, hogy a nemes példát minél több Lanférfiu követni iparkodjék! — Berecz Imrét, a városunkban közszeretetnek Örvendett derék zenetanárt, culyos veaeteaég érté; édesanyja jobb létre szenderült Zala-Istvándon, 74 éves korában. — Erdösy Eugénia kisasszonyról, városunk szülöttéről, ki jelenleg Német* ország legelsőrangu szi \'.padjain növeli ¦ a magyar név nimbuszát, nemrégiben volt alkalmunk lapuokban a berlini és hannoveri lapok utján msgemlékeaoi. A „Nürn-berger Tagblatt, — a Früakiache Kurier, — a „Fűrther Tagblatf, — a\' „Nurnbergiscbe Stadtieitung, " — a han • noverij berlini, hamburgi, Btb. \'német lapjk színházi kritikája az öaz\'tatian elragadtatás lelkesült ss aperlati vasaival magasztalja a hírneves művésznő elbájoló eiekpUíztikáját, ritka drámai alakító tehetségét, hódító színpadi megjele nését, egy ujabban tett művészt körútja alkalmából. A nevezett lapokhoz csatlakozva, őszinte Örömmel teszszük le ismételten e helyen a mö\'észnő iránti elismerésünk koszorúja\'.. Egyúttal szabad legyen azon óhajunknak és reményünknek kifejezést adni, miszerint Erdősy k. a. városunk büszkesége díadatbabérai közt meg nem feledkezve rólunk, minél előbb rószesitend benoüuket kiváló művészetének ólveahetéetibeu. Jelen alkalommal nem térhetünk ki egy kis futólagos reflekszié elől. Ugyanis aki korunk művészetének egyetemes történetét majd megírja, as fel fogja rólunk jegyezni azon szomorú dolgot, bngy mi magyarok csak akkor ismerjük el valakinek mű véui hivatását, ha előbb a külföld Ítélőszéke megmagyarázza nekünk, hogy kiben mit birhalnáals. Aztán csak helyre lehessen mindig hozni a mulasztást, Hiába\' nálunk áa már ugy a szokás, begy semmit aem merünk, semmit sem tudunk addig akC3ptáíni, míg a külföld szentesi lését aem bírjuk-Ha csokrot akarunk kötni, akkor elmegyünk a külfód kertjébe virágért, noha saját keriüok saintoly ezép, illatos virágokkal . ékeskedik, sőt vajmi sokszor — mint élő példák bizonyítják. — még szebbekkel isi A pápa-keszthelyi vasút ügyé deletével a nevetett község összes szőlő területeit sár alá helyeste. — Brutalitás Egy vidéki atyafima-latság után vágyak odván, e végből bement Pápára, gondolta, hogy ott könnyű Isii majd oly aa cimborákra, azért tenni, a kikkel kedve asarint kimnlathatja magát \'Mulatott is, de nem híssszük, hogy egyhamar kedve ssotytyaanahasonló mulatságra. Pénteken este egyik korcsmában megismerkedett néhány fiatal legény nyel, — ezek elves et ték korcsmáról korcsmára és mindenhol fizettettek vele. Mikor már minden pénzéből kifogyott az atyafi és teijesen berágva volt, kik, kik nem, még eddig megállapítható nem volt kivezették a sétatérre, ott mindenekelőtt jól elverték, azután esüst Óra-lánczát tŐle elvették! végül hogy dicső tettüket még mégis koronának, levetkőztették a nyomorult embert és saját botját félig annak végbélibe fúrták. így találta meg a rendőrség az embert telve vérrel és erzmélet-len állapotban. A vizsgálat ugyan folya-ma\'.ba lételett, de a szerencsétlen annyira részeg volt, hogy egyáltalában nem emlékszik vissza a tettesekre. — Résen legyünk! A kholera irso-nyuan pusztít Nápolyban; legközelebb ~"l beteg közül 430 zabáltak meg kho-lerában.Es a veszély; kell, hogy as óvintézkedések megtétele iránt lanyhák ne legyünk, a magyar kormáy énemben újólag szigorúan utasította a hatóságokat a kellő intéz!.edések megtételére. Legyen is résen nálunk is a hatóság, a város szennyes közhelyoí, kocsiállások, vásárterek, asemétgödrök, szenynyel járó ip rok piszkos helyei, ha valaha,] most kiválóan szoros felügyelelet a tisztán tartást igényelnek. — A lottó es a kolera. Nápolyban, hol a kis lottó-játék óriási mérvben et van terjedve, az utóbbi holerás napok alatt as 5. 52. 90 számokat tízezerszer tették meg és a számok csakugyan kijöttek, minek köv\'ersfztében a lottó4.000. 000 hirát fizetett ki a nyerteieknek. Lőn erre magnum áldomás, ami azt eredményezte, hogy a kolera megbetegedések a mértékletlenkedések következtében a következő napon már feltűnően nagyobb számmal jelentkeztek. E i r e k. — A nagy kanizsai „Kiadedne-yelŐ egyesületnek" ujabban tagjaivá lat-tek és pedig tendes tagokká: Ifj. Blau Károlynó urnŐ, Dauscba O.tóné urnó, Fántt Ignács ur, FűrsV Ignácsáé urnő, Grünhut Henrikné urnő, Gstettner Vilmosné urnő, Kernhoffer Jőzaefbe urnő; Dr. Piok Albertné urnő, Bipooh S^lína urnő; pártoló taggá: Varga Li-joa ur. Van ez idö Bzerint az egyesületnek 17 aUpitö, 127 rendes és 63 pártoló, Ösi-szesen 207 Ugjs. — Tűzoltó-egyleti zenekarunk í. hó 7-én és 8-áo Keszthelyen volt s ott hangversenyt adott. Az ottani sajté elismerő sorokban emlékezik meg róluk; ami a seuekarra nézve mindeneseire csak buzdító lehet. Mi is örvendünk szép haladásuknak; de azt még sem helyeselhetjük föltétlenül, hogy haladottságuk jolsn- j ben egyre folynak a tárgyalások. Most legi fokán vidéki városokban .is h; versenyeznek. Mindeneseire jobb lett volna még legalább egy évet várni a nagyobb szabá->u föllépésekkel. — Nagy vlgsíH-gal távozlak . városunkból a három érj szolgálatot eltöltött, szabadságolt közÓ^hadiaregbeli bakák. Anaáljobban befellegzett a sok árván maradt dézaás kebel fölött. Okleveles kertfess jo fizetés^ már nly meleg felkarolásbad részesül ezen vsában nagyfontosságú dolog, hogy léte-sülóf^t már közeljövőben várhatjuk. .— Csáktornya varos dcékintelli gentiája szép jelét adi: meleg érdeklódéséaek. Többen értekezletet tartván, eíbatáraztsUt, hogy ott kisdedovó intézetet létesítenek. Az előzetes teendőkri ideiglenes bisattság.kÜ\'de-te;tki.Az alakuló alós október 26-ára - Politikai hírek. Ö féhsége kis kíséretlel és gróf Kálnoky külügyminiszterrel e hó 14-én, vasárnap este as északi vasúton Granoián át Skjeraievfí-cebe u\'azik, hogy III, Sándor czárral találkozzék. Ü felesége Skjarnievicehe hétfőn d. u. 3 órakor érkezik meg; aznap fog VAlÓszinülig Vilmos nemit császár is od érkezni. Kedden,e hó 16-án d. u. ő felsége visszatér és l7-áu reggel Bécsbe érkezik. — Spanyolországból érkező hírek szerint Bzrcellóban e hó 23-án nemzetközi anarchista kongresz-ssus less, melyre a spanyolnevtl egye. sült munkás-társula\'ok bizottsága meg* hívókat küldött szét. A négy napra tervezett kongresszus a szocziálíz forradalmat siettető legciétszerübb eszközökről fog tanácskozni. — A jövő 1885. évre, szóló magyar állami költségvetést csak az e hó 20-án kesdödő miniszteri tanácskozásban állapítják msg A folyamsxabá-lyoaásokra vonatkozólag most legtöbb súlyt a Daoassabályozisokra fektetik. A felső és alsó Dunának ssabályozása kü lön-külön tanácskozási .árgyst fognak képezni a törvényhozás előtt. Az ez évi szükségletben osak a felső Duna szabályozására fog csekély összeg szerepelni, mivel azt remélik, hogy as alsó Dunánál való munkálatokat a budget megter-heltetéee nélkül is keresztül vihetik. A felső Dunassabályosás költségeinek nagyobb réssé esik az 1886-Íki költségvetésbe fog felvétetni. — Szudán. Mint a Beuter ügynökségnek Wndy-Halfából sseptember 9-ról jelenlik a dongolnai mudirtól, DobbahbSl távirat érkezett, melyben tudatja, hogy két főikelő csapat, melyekel a máhgi két emirje vezényelt, Ambikol mailéit megveretett és »agy veszteségeket szenvedett. — Az újvidéki xZisstava\' a horvátországi szerbséget, msiy immár boldognak érzi magát hazájában, mert kiváuatai hosszú küzdelem u\'án becztítkelyestetlek, hogy a kiegyezés alapján álló ismer: szerb bass fiákat válaszsza meg képviselókül a zágrábi tartománygyÜlése azon helyeken pedig, hol a szerbek kisebbségben vannak, a uemseti,a kormánypárt jelöltjeit támogassa; mert a nemseti párt volt ss, mely nevelésügy iránti ! egéiz Őszinteséggel lépett a szerbek elé, s eserb kivánatokat változatlanul akként togad\'.a el és tette megáévá, amint aaok a szerb klubh részéről előterjesztetlek. — A német szerzemények Afrika nyugati p.rtján sokkal terjedelmesebbek, mint eleinte hitték- Kapitadtból azon mellett azonnal alkalmazást nyer. Hol ?! lett kilü-ve. — megtudható a szerkesztőségben. j — A Csáktornyái tanítóképzőhöz — Katonáink visszaérkeztek vá- Gaál Imre nevetatetr ki\' rajztanárul é Tosonkba, mivel a morvavölgyi hadgy»- egyultaí a reforma\'us növendékek .vjsJ-^PeuqenUot Cap Frioig — az angolok al-korjatofc végetyéríek. — Illetéke, kai-; láaokutáával te tsegbiasaioü ¦ t. Tta> megsaá\'"oTt ö«etfcaí-öböt kivélelével-i-Wráaból örömmel értesültünk arról, hogy j — Phyloiera, Zslamegye tapt-testaij naicteEsgy százhúsz földrajzi mértfőidre honvédlégünk a nagy gyakorlatok : járásba kebelezett Pálosnak községben a-í terjed.-- Németo^á^ tulajdona ez uj teljes eli»meréat vívott ki magának, phylloxéra jelenléte koostatáltatván, i amennyiben KÖzö - hadseregbeli katonai\'m. kir. aiuisster t, évi 40, 870 ss. rea _eleutés érkezett,hogy s Luderitz német ke-ÍTraskedŐ álul megszerzett terület Angra szerzeményre a német lobogó ki\'űaésé-vel már jogi elismerést nyert, — Abdul HÜSZONHA&HAIHW iTYfflGfcYAM 2 A L A I KÖZfiÖK! SZfiBTEMBBE 18 in 1834. Hfliuid szu to tronralépésének érforda-lóját P bő2-áo nyolcsad Ízben ülték meg Koosian inípolyban. Dácsára az etóa időnek, e nspon ealve kötépaletek és 11 ni\'gu raogu államhivatalnokok csónakjai kivilágíttattak. A ssaltán csupán m nagyvezirt, a seikü1 íilamot, Kherreé-din ét Abdullab pasakat fogadta.A többi méltóságok csak reggelit kaptak a p.loiibao. Es u óbbiak kösottvoll Had-csar Maihmur pasa (Fácand tábornok.) e ro-gyar reneg.it, ki 1876 óta, midóo Montenegró ellen Hednnál csatát vesztett, Kodus szigeten ssámUsettésben élt, leg-u\'ÓDb asoubao megkegvelmestetett. — Kaiholikus osztrákok Orosaors tágban. Sat. Péter cárról jelentik a ,Times"-nek: „Nem csak a zsidók szenvednek as Oroszországban ureltiadó egyenlőt lenség, miatt de az idege: illtóaégU iürest kstboli-kus papok ia. így péld: OdessábÓl azt, jelentik, bogy ket osztrák küldöttet K-tska és Linbals arakat, a kik megvoltak hiva az ottmnt- régészeli kong, •-esszusra, a rendőrség azonnal kíut-t-aitta\'ta, msrt rómsi katholikns papok, bái felmutatták a bécsi orosz nagykövetség által láttam ásott útleveleket. — A vallás és krizukta ási mioisteriumban Szász Károly miniszteri tanácsos supe-j nntendenssé történt megválasztása folytán megürült helyre Berieviciy Albert -?an kinevezésre fólier jesztve. Bersevicy Eperjes várost képviseli, és a fiatal képviselők között ő az, ki kép-sségeoél, munkásságával és egyéni tulajdonainál fogva a legszebb jovŐ vár.--A király Boszniában, A Daily \'Chronic-e" szerint Ferenci Józeef kiráry a jövő tavuxzazal Boszniát és Herczegovinát meglátogatja, s Sierajevoban a balkánt uralkodók : a szerb és oláh király, a bolgár és monte negrói fejedelem látogatását elfogadja. — Zágráb III. választókerületében né pes válasstói gyú\'és volt, meiyen Star-caevics Antal kijelenté, hogy Horvátország csak úgy lehet boldog, ha önálló ország less, ha Magyarországtól elszakad. — Ausztria összes népességét véve min den 1000 ember közül beszél 367 ö né-matat, 237-7 cs-hül, 148-6 lengyelül, 1280 ruthenul, 523 szlovénul, 2ö-9 szerb horvátul, 307 ólastul és 8.8 románul. — Egyptomban Volseley vette át az angol hadak főparancsnokságát. Egy helybeli idegen származási! panorámás ,P a n o r á m á"-jáoak kirakata közt életfilozÓfál a .1 é t és n e m-1 é t fölött. Erre neki Panorámájának kereslete valóban alapos iodokst adhat. Azt volna csak jó tudni, , n o r i m a" kirakatában hogy a melyik a „Lapuim ?" As a csorgó* sapkás-e o:i legfelül vagy aki áll az -fi jobbj* felül, avagy lent ss, aki ott saját sxeresméoy ú ,É 1 e t f i 1 o s ó f i á" ját decinmiije as fob d é p1\' előtt?! * Hatása bizonyos foglalkosása egyé nekre— hir sseridt — igen nagy. Ete-k^ii .Életfilozófia* v-lóeigos ext-zisbs hozta, s most a panorámásnál éjjeli jerera(í á)ddsl tisztelegnek, zengvén vesztett reményeiket. E< alkalomra as Életfilozófia ason sora va lasstott intonálásal: .Keresünk és nem tililai k." * Hogy milyen söngeméoyek látnak napvilágot, ha egy panorámás „Un\'ot ragad, csatára kap, és izzad" és bölcseiké* dik, — ima néhány szemelvény : .Fenségesért, ssépért égünk Selfeledjük ttírpeségünk." (Puffig Avagy: .Fennhéjázva mondja a bölcs Tudálékos képzetében* (Brrr !} Mintha csak a szeol-gróibi táoczmester . Bucsn Szózatát" olvasnók 1) Es végre s korona : .Bölcs as, aki büszke, ménről h-oézi a gyalog Utast És az élet keservéről Annyit tud, mennyi", olv-i. Becsületre is, tudom, Ez a moaopolium. Bólcieiég és becsület Ilykép együtt i i & I • t n t t.\' (Jaj 1 Oh nasslag, beh rettenetes a te munkád I) Esek után nem csoda, hogy a »Z iliói Közlöoy" caupa sajnálatból sser-kesstoségi ollóját a Panorámától távohar-lotta legyen s előre láthatólag jövőre is távoltartkDdjft. Mert hiába kérem, a sser-kesstőségi ollóknak ii r r u k vsn. Egyébként a jó panorámás urat ¦ féle apróságok nem turbálják. Nem igen fájt neki as »emt hogy a azentistváo napi ,oh nóp" is csak 1 írt 50 kr. erejéig ült fel ponyvára teritett .csak t i s k r a j c s ár o s" Panorámájának; nem báutjs az sem, hogy nincs vicscz. fagynak a tendentiosus lövegekés mégsem szaporodnak a praenamaranaok ; mert hát Füri t Lajos úr proteotiója nála mindent pótol és azt nem pótolja semmi. Ez a jó orvos úr pedig a panorámáét fair szenat legmagasabb kitüntetésre fogja illetékes helyen ajánlani, mivel Panorámájából kitűnő s eddig ,m ég sehol nem léteseti labdacsok kerülnek ki, mik belsőleg alkalmasva, teljesen pó- « Nagy-Kanizsán a niagyar-uetzában íL ^\| fekvő Molnár János árvái tulajdonát ké- \|L ^ pezö egész ház, mely áll 3 utczai >zobá- ból, egy igen nagy udvari teremből, kony- & % ha, pincze és egyéb melléképületekből L 3? ezenfelül a ház végeben fekvő egy na- \|L « gyobb szántóföld esetleg hosszabb időre L k és 1884. november 1-től bérbeadatik. * Bérbe venni szándékozó szívesked- ni jék Dr. TUBOr/F GYULA ügyvéd urnái ^ jelentkezni. 2270 2-3 ^¦WiFVirWiW AJaplttatotc 1858. , bT WAfcSER FERENCZ tolják a trokárt. Ehhez a még. egyetlen vic\'-t-zlap álial el nem ért dicsőséghez grat 13 1 á 1 iu n k. A sientisivánoapi kudkrez s as eddigi rész-ét^eneég buszujául — ugy beszélik — a panorámás ur firmát cserél; oj c/ógji le«: .ponyvalárma * Ajánljuk m békesserető reudőraég figyelmébe, . * A panorámás w agörbe keresztségben F. a r kas nevet nyert. így nem cso. da,bogy Panorámájában oly gyakran meg* szél\'al a f\'jjellrgés farkashang; mert hát .nomen alomén 1 a-b e t.* Valami helybeli politizáló n;ság mosolyt keltő nagyképűséggel, 4 hasábon át kérkedik aztaí, bogy milyen Európára szó\'Ó as .0 zy o r Q.á I i s 1 t-v i t s l-s é g e; mi vet bizony o? k ö r Ö k nek (Poraié a zsidókat érti 1) megmeri mon-dan<. hogy a német könyvekéi veszik, • német irodalmat pártolják ! Valóban vér-fagylaló vakmírósógl! * A .Magyar Kösigasga-t i s* ]1. számában csikk jelent meg .Detektív rendőrségünk" czimeri. Ennek a különben talpra esett csikknek egyik tétele ez : .Nem kell feledül, bogy a nagy világ tspasstala\'a szerint eddig a detektív rendőrök nagy számát aiegalávalóbb gazemberek tették. — Szégyen volna, ha mi magyarok csakugyan oly képtelenek volnánk, hogy agy ily rendőrséget magunkból nem tudnánk szervezni." (AUWg«j-!) Lapvezér és kiadó: SZÁLA Y SANDOB. Felelő, szerkesztő : VASS ÁLMOS-Lsptulajaouos: WAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉSEK. W W W WV Tf WW WW "T ^^rTÍV SáSááÉSÉÉtlÉSáSÉ iasti«Sh«S.A 88S8888S88&88 *%xnxxxKk I I ete6 m«sr«r g«p- «8 tt«oItfl«ierek gfkn, harang- és érczöntódíje BUDAPESTEN Eottenblller utcza 66. Ajánlja üyártuiányát, nlnpon éa kedvezri fcl- mint magyar kttlőnle- L tételek mellett ajánlkozik gessóget kutakban 68 ¦ \| V\'»y-ff>t8 köz" 68 maganfordök mindennemű szivaty- ^^•^S^l^Twttr^\'^ lVl.sz..-rei«.<ere, szagmen - tyúkban, elvállal teljes <wH^\|jgC^^J^BjfllaP5v\' tes ürszékek leláili- vizvezetekek bir.im.- jB ¦ÉBtasp\' tására és minden viz zését,varosok, főldbir- \' ^^Mkf^^f WtfetiC müvi munkalat gyors tokosok, ipartelepek. \\tr^ir~^~TUMM^L9MSII^mtT <?» pontos kivitelére képos ármentesitö tarsula- .-=^mSBBBS^^S^^™~P^^ árlapok és részletes köít-tok 6s magSnzÓk ré- *"í" " ségterv4.zetek kívánatra széről modern technikai Egyetlen belföldi slivattyu-gyar. díjmentesen küldetnek. S02S Sl— 80 2966/884. Árverési hirdetmény. A nagy-k«flizaai kir. törvényszék lelekkíojiíi oaztíiya részérói közhírré (étetik, hogy Frnnibold György és J-ózfef kis kanizsai lakos Tégrebajiatóknak Snepf Imrénó szül. IVtimbold Erzse végrebajtist szenvedő kis-kanizsai lakos elleni 11 frt 35 kr per, 5 fit 80 kr. végrehajtás kérelmi, 11 Irt 15 kr. jelenlegi s még felmernlendó költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. trvszék területéhez tartozó nagy-kanizsai 1593. sz. tjkönyvbenf 2792. faxszám alatt foglalt s 57 frtra becsült f 3205. hrsz. a. foglalt a 516 frtra becsült f 9028. hrsz. a. foglalt s 174 frtra becsült ingatlanok 1884. évi október 18 ik napján délelőtt 10 órakor ezen telekkönyvi halóság helyiségében Molnár Alajos felperest ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtiltandó nyilvános árverésen külön külön eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig az elsőt az árverés jogerőre, emelkedésétől számítandó 1 hónap a. a másodikat ngyanaitő!2 hónapa. a harma- 1 ditat ugyanattól 3 hónap a. minden I egyes részlet ntán az árverés napjától. \| számitandó 67« kamatakkal együtt az árverési feltételekben megfaatáro zntt helyen s módozatok, szerint le- I fizetni. Kzen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg mej;állapjtott iirveré-i teltételek a hivatalos órák alatt u u. kaoi/.sai kir. trvszék telekkönyvi mi-tályuál és a n. kanizsai városi tanácsnál megtekinthetők. A kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság Nagy-Kanizsán, 1884. évi májas 9-én. Cs. kir. szab. déli-vasul. Ezennel közhírre tétetik, hogy f hó 18-ikán délelőtt 10 órakor, a hely-, beni vasúti teherkiadó-raktárban két csomag asztal és egy csomag deszka elárvereztetik, ha addig á feladó vagy ezimzett, küldeménye felett nem rendelkeznék. K anizsa, 1884. szept. 9-ikén. 2i61 S-3 Az állomási főnökség. NESTLÉ HENRI GYERMEK TÁP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek. SBSf- E gr y űotioz S O Sr. hms-io Disz ok-levél; ARANY- «g SzámUlan ( ÉRMEK bizonylatok többféle ^lBHpFl\\ nlaőrangu kiállításból. P tekintélyektől. qtAbj jbot. NESTLÉ EEHRI SŰRÍTITT TlJf Wk%y lE3gy doboz SO ltr- ~WkM Főraktár Osztr.-Magyarország rizsre: 13 1^ 1^ I, Y A K F. Nagy-Kanizsán: Fessslbofer József és Rosenfeld Adolf kereskedőknél és Magyar ország öszos fryógy-Baertársiban. iS^Ciii ii^íl\'iií \'J í«^lii i\'i\'iif^fci <sT^Mi i iwrfti\'iialftiNi 3^Li"jf^ 11 ii\'ífri\'i\'i Sr^>MCftliii?r^ne3É^" a feltalált, dr. Meidinger orvostudor ur által kizárólag szabadalmazott NEIDIVG^a Kályha-gyár HEIM H. Döbling. Bécs mellott Fiókraktár Budapets, Thonet-udvar. X legelső (ltjaikat kii un tetve: Bécs 1S73 Cassel 1877. Piri* 1878. Sechshana 1877, Weis 1878, Tep-lltz 1879. Bécs 1880, Ege 1881, Trieszt 188L. Raktárhelyiségek: Béc , Bukarest, Hall nd, KSrtnerstraase 3trada Lipscauí96- Cerso Vitt, tmaae 1.3S. A legkitüaóbb, siabAlyosható, töltő és szeliörteió kalvbák, iakszobak, iskolák, irod4k stb. ssáraara e^y -s ezU s legdisze&ebb ktálliásbsa. Több szobának a tll-[ tese egyetlen egy kályha által, blozponii légfűtés eg^ss ápaleiek ssámára. . Aasstría Magyarorsságoa. 221. közoktatási intózeib-n Meidinger kályháinkból 1431 vsa hassaila baa, esek között Béc. krisség-nek 60 isicolajábsn 373 kályha. 2242 6-15. Meidinger kályháik kiváló elfiuyei annak nemcsak a csáss. kir. hivataloknál, birodalmi intésetek és községi ha lóságoknál, Itíltései hivatalok, kóthasak vasutak és gőzhajóknál, pénzintésetek és bistosiiótársulatoknái kereskedelmi berendezéseknél, szállodák, kávéházak és vendéglőkben szerezték meg a nagyszámú bevezetést hanem azen felüt még több mint 20,000 magánlakásban lessnek ami Meidinger kályháink használva. Asm nagy közkedveltség, melynek kályháinak miodes felé örvendnek, szssttstis utászssrs adott alkalmat EnnélfagvK menekült védfefiyüokrE iBívMtkezva. salát érdekébes évjsX a t ez. ke-zensesst, lBfl:obh bjrnávbts allé oyirtmásysiaknak Gyári védjegy* f UEID MEIDINEER-OFEN HP I ki VÍV "taazastkka! vsle feloseréléss elles, isgyenek & I VÍM szak bár sssk egyszerües salat Meidinger kály-———ksk vagy atist javltstt kteidisoer kályhák sjáiiva. Gyártmápyaink ajtajának belsó oldalán védjegyünk átvan öntve W Értesítései és mmétil üwi és öérmeatre. BJ S Wajiitt JotMf könyvnyomdájából Nagy-Kiaissin. NAftY-KASiZSA 1884. szeptember 21-én. esetz \' vre té. \\T«r M^jiMi erre KOS Hp8Z0Dhannadirí enolyam. HIRDETÉSEK l ktMtiDi uetittorban 7, mumlun1 6 i mi ¦ifn további sorári \\ lrr NYILTTPlRjtKN túronként 10 krért vétetnek le, Kinritixi illeték minden egye léiért 30 kr. fizetendő A lan itellemi rétiét illető koxUmA. ajek l «rerkeaitóhflE, anyagi réaaét illető kftrletoénypt pedi* kiadóhoz bérmentre Íntéaea<]nk : N A ii V • K AN I 7. S k Wlasslesaaz rtemieatetlea lét-elek csak ismeri Munkatársaktól fogadtatnak »1. Kéziratok tissas nem küldetnek A nagy-kanizsai ^Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a „zaiatnegyei általános unibitestűleC, a ,nagy-lian.izsai kisdedneveló egyesület",* .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet,a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kű.1 választmány hivatalos lapja. Hetenkiui kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Kanizsának egy másik társadalmi baja. — Vilasz a „Zala" .Karnisa egy társadalmi baj." ciio\'.ü c.ikkérC. — Vannak emberek a kik társadat •\|tS^_szir!tséíKepéi "íövetel-ménjének tartják lételüknek mar csak azért is jelét adni, nehogy a hivatásukkal talajdonképen megférhető őrök-hallgatás a nemlétezókkel egyenrangúvá tegye őket. Kisvárosban különben is nagy lévén a szereplési visz-keteg, — a hivatalos teendők halmazától visszariadt tisztviselő, — a tespedő unalomhoz hozzászokott prókátor, — a közvéleménynek mint egy feláldozásával a hazafiasság czé-gére alatt váltogatva keresik a társadalmi bajokat. A társadalom ezen két recr-mináiú \'rétegének minden szemet szúr. — A mihez ők hozzá szóllanak, — czifra frázisok, — csúszó mászó bo csánatkétés és a jezsuita félénkség az, mely soraiból visszatükröződik, mielőtt, mint ö mondja a dolog, elevenjére tapintana. A kanizsei seresiedoi osztálynak visszamaradását ostorozza a magyarosodás terjesztésében. — Teljességgel nincsen megelégedne a tisztelt czikkiró a magyarnsodási mozgalmakkal, törekvésekkel, melyek a legutóbbi évtizedek alatt .amott" létrejöttek. — Ez az „amott" a helyre-mutató szócska azok ellenében, kiket hazafias törekvés mulasztásával os torozoi nemcsak korszerű dolog, — de a kanizsai társaság egy bizonyos körének kizárólag kedves fe adata is. — Az .amott" oldalon lévökoek ma még csak hazanas törekvését vonják ketságbe, — de mi lesz akkor édes Istenem ha a törvényhozó testület jogosan azt a sülyedcs indító oainak decla- (egybegyűlvén, az .amott" oldalon le-rálják anélkül, — hogy szakismeretet, I vök ellen az országgyűlés kebelében; — higgadtalaposságot és részrehajlat-1 működő pirt foglal fenyegető állást,! lan tájékozást szereztek volna az oiyjmég pedig olyat, — melynek foly-j nagynak hirdetett localis bajról, mi- tn ezen szerencsétlen .amott" ol-j elótt azt egész általánoságban osto-!da\'0I> levőknek nemcsak hazafias tő rozni magokat hivatva éreznék. Legtöbb esetben tisztviselő és prókátor vindicálják maguknak azon jodet, hogy ók mindenhez értenek,— halott a nagyon is szük körben mozgó — hivatali állására annyira féltékeny tisztviselő nem keresi fel az alkalmakat a társasig minden elemeivel alaposan megismerkedhetni. — Kerüli különöscu arcali; embereket, ki-keí a léha czimbálváoyozásra nem ragad, s kik az, ember értékét tevékenysége ntán mérlegelik. . A .Zalában" szellőztetett tár-fadalmi bajnak felfedezője is alighanem ily táblabírói tekintélyét féltékenyen őrző bürokrat lateiner. — Legalább ene engednek következtetni, — az ólomlábn lassusíg, melyből kivergődni czikkéoek bevezetésében alig tud, — a halomra hányt rebvésük, de előre tndom, egyenesen hazafiai jogosultságuk vonatik kétségbe. — Mily czikk Írásira fog\' majd inspíratiót adni Istóczy etcon-\' sortes indítványai, —¦ még inkább\' vádjai, — az,amott* oldalon levők[ gyűlöletére fogékony hazafiaknál?... Kiket . Kanizsának egy társadalmi bijaról" írottakban czikkiró per .amott* jelöl meg. — azok már nem is merészének olyat képzelni, hogy az ó hazafi is törekvésüket igazán buzgónak és őszintének tartsák,— megelégszenek a kor hibájánál fogva, — hogyha óket ezen hazafiis törekvésőkben és buzgóságukbin nem ! háborgatják.Még elismerést sem kívánnak, — sót határozottan tudom hogy áldozatkészek is, s nem kivannak többet mint a mit az államot alkotó egyenek jogbiztonságuk érde- kében a korminyhitalomtól megkívánhatnak. De azért sikra szilinak mindig is bárki ellen, ha hazafiasságuk bármely oldalról megtámadtat! I;, — s különösen Kanizsán a» e tekiu tétben elért eredmény nemcsat fényes és minden józan gondolkodása megelégedhetésére szolgáló — hanem épen más vidékekhez viszonyítva .— magasan áll. — Én csupán a kanizsai .amott\' oldalon lévő kereskedők hazafias törekvésének már elért fényes eredményéről akarok elsősorban irni, — mert a más oldalon lévő kereskedők hazafiasságárgl már vallásuknál fogva is megvagyunk győződve. — És mintán minden Demosthenesnél szebben beszél a tett, — nem folyamodom frázisokhoz, álljanak elő a tények.. — \'Van-e tudomása a szóban forgó kanizsai társadalmi baj tisztelt fel- j fedezőjének, — hogy Kanizsán bár-, mely üzletben — hála az égnek! — a\' legzamatosabb magyarsággal beszél-1 nek ? Ezt természetesen csak az veheti 1 észre, ki nem él azon elfogultságban, hogy az .amott\' oldalon levők nem is tudhatnak magyarul. — A kanizsai ifjabb nemzedéket azon mintha nem teljes odaadással gene a n -y a n y e 1 v é.n, — hogy a magyar nyelvet szó és ban tökéletesen nem bírná gosan teljességgel nem illetheti A szóban forgó társadalmi baj nemes felfedezője arról sem látszik tudomással bírni, hogy a „Cisinó" mely a kanizsai kereskedők zömének gyülhelye, - olvasó termének asztalán — a fővárosi társadalmi és politicai lapok legtöbbjét, csupán nevezésre nem méltó egykettó kivételével bírja. — Magyar kereskedelmi szaklapokat, szépirodaim\' folyóirato kat nemcsak tekintélyes számban tart, — hauem rendelkezik olyan könyv- vád, csün-plane irás- tárral, melyben a magyar remekírók müvei mellett, — a legtöbb magyar regényírók müvei mintegy 4—500 kötetben megvannak. Ezen kö yvtárt legnagyobb részt kereskedők családjai használják, — s hogy az ezekben nevelt urakban hölgyekben valamint kisasszonykákban igen is meg van a magyar irodalom termékei iránti fogékonyság, — bi zonyitja azon körülmény, — melynél fogva ritka esetet képez maholnap az, hogy valaki német könyvet visz ki, — míg a magyar könyvek ugyancsak megviseivék a sok kézen való forgástól. — Mert hát ezek az urak és kisasszonykák, kik Gőthét, Schillert, Lessinget és Heinét alaposan ismerik, — hála azégnek: sokkal alaposabb in ismerik a magyar classi cusok vezérköltóit, -— imádják Petőfit, — nem kevesebb odaadással csüngnek Arany költeményein, — lelkesült hévvel szavalják ngy ezek mint Vörösmarty, Kölcsey, — Berzsenyi és valamennyinek magasztos költeményeit. — Sőt a kisasszony-kák oly hévvel ecse\'elik Jókai ragyogó fantáziáját, — a melyre azután a mamik is indíttatva érzik magukat annak a világszcrűvé lett Mannás Jókainak németbe is áttett .Wie w.rd man grau* czimü regényét, melyet a nem .amott" oldalon levő delnők közül ki tudja hányan érettben nem ismernek — németben ol vásni. — De ők azért a sálon jogosult ékességéi. — A Casinőban a téli évadban ismeretterjesztő magyar felolvasások még pedig szép számban tartatnak, - de azokról tudomást ismét azon kör tagjai, kik az .amott" oldalon levőkkel csak bizo nyos esetekben közlekednek szivesea — természetesen nem vesznek. A kanizsai kereskedelmi ifjúság egyesülete annyira magyar jellegű, — hogy ott német szót teljességgel nem hallhitni. — Hírlapjai legna- gyobb részt magyarok, — nem különben könyvtára. — Helyiségükben a mult év folyamán Komőcsi, Ábrányi, Nemény: irodalmunk nevezetességei mellett saját kebelükből való s tö. rekvó ifjak tartottak ismeretterjesztő • magyar felolvasásokat. — De mindezekről meggyőződhettek-e a kanizsai társaság amaz oldalon lévő tagjai, — kik társadalmi állásukat vélnék tőnkre tenni, haa kereskedelmi ifjúság helyiségében és körében egy felolvasást, — tartsa azt bár Ábrányi — meghallgatnának. — Ezek factnmok, melyeket tagadni lehet, de valóságuknál fogva megezifolni sem. — Fsl tudnám még hozni, — az .amott" oldalon levők hazafias törekvésének bebizonyítására, miszerint templomukban magyar bitszónoklatokat tartatnak, — iskoláikban mintaszerúleg oktatják « magyar nyelvet; — s hogy épen a kanizsaiak ezen vád alá helyezett társadalmi osztálya az, me\'y hazafiaskövetelményének mindenben készséggel hódol. — Kereskedőink tekintélyes része külfölddel, — legtöbb esetben Ausztriával állván üzleti összeköttetésben, — igaz, hogy a Pester Lloyd képezi lapjukat. — Sót azt is megengedem, hogy az őregebbjei kizárólag ezen lapot olvassák. Szerintem helyesen. — Először is ez az egyedüli lapunk, mely különösen kereskedelmi tekintetben a külfölddeli ó-szeköttetésünket fentartja olyképen,- — miszerint a külföld mindenféle termeszt menyeink áráról a Pester Lloydból szerez tudomást. — Sőt nem koczkáztatok tulmerész állítást azzal, ha kinyilatkoztatom,hogy a mindennapi állapotot illetőleg a külföld elótt ezen lapban vagyunk képviselve. — Ez a Pester Lloyd a magyarság terén több érdemeket szerzett már mint nagyon sok magyar, lap; — a külföldi megtámad tások 1« Egy végzetes névjegy. (Hutnoreak.) Val mondok. - nekem — - barátomm azez hogy mit is — „Oh minő pompás: egy órai Be ssép volna es a kredencz tetejére! On — Tovább mentek. Amint barátom a pár szó magya-rás a, annyit jelentettek „Férjem uram tessék megvenni az órát, s holnapra a kredenct tntejé\'e állítva, engem mire felébredek vele meglepői-* — Különös k egy ssép kis fn- magyarázat — es- én felfogni, megérteni leége. Sonki so kétdesss, mi a nevük, I egyáltalán nem tudora, — Na talán mi-elég aauyit tudói minden kivánoiinak, I korra majd meghásaaadom, több essem hogy alig kezdték meg mésesh-> telket é!- jjg érteim >m less hoszá — de h:sieu én ní — a feleség még íólig leány, a szörnyű Dcm jB básaaadom, mert as awzony mind féltékeny, — a férj derek, jó fiu, nekem hamis _ _ — testi lelki jó barátom. Jancsim, mint sffV- p.....k.... Ka dn hová is jt-Ilerni-m annyira, I fc]ait nyögi, ujoncs, nem ia tudott mist túsz nem jrotc regényt. Végül ugy járok mint az egyszeri profes&or. kt a kakas aczólzöld tolláról beszélve, ott talált ki\' lyukadni, miszerint firminghami utazásában sok arép angol menyecskét látott, s egybe m jd beleszeretett. H.lljuk már egyszer ast a végzetes névjegy históriái!!I tenni, hogy a magyarázathoz híveu másnap korao reggel az óráshos futott, s ott az órát kifiietve, azt elc»omagoltatt», fogott ,egy hordárt, annak egy uévj-gyet és 30 krt adott: „Vigye el a csomagot a kitel\' csimr-. L . . . R . . . varrónő Kinizsi u exa 19 A hordár eléri a cxfmsett házat, be-koezogat as első sj\'ón : „Itt lakik L .... kisaslxony?" „Tessék belép- ti Nekem az uj férj, mim bátor voltam feoot roegj-gyezni, tesii lelki jó ba rátom. E* alábbi kis fataliláal műikor I nj J" A hordár belép, széjjel bmtja a cso bostuságában elmesél ta, én mag, — mint magot, s az órát elhelyezi a csinos asek-afféle jómadár újság tudósító, a nagy kö- rény tetején. sö-jség orrára kötöm Bocsánat Jaucpikám j A leányka megijed — „Uram ön de es nekem rendes szokásom. I t van \' téved". — Kegyed L . . . . R..... tehát elmesélem de ígérje; meg kedve* kisasszony ?" „Igen az vagyok." Na ú»y olvasóim, hogy nenki másunk el nem ne féljen már minden ki van fizetve. Dj mondják. I zs (Srát nem én vettem meg." „Oh as se Holtkor estendóre lé j és feleség a baj. ily ssép kisaassonyok akkor is kap-bsiár előtt sétálgatnak. E^yss-rre <.-sk ! nak valamit, ha nem kérik vagy veszik as órásbolt « ott állanak meg, egy, a kirakatban ki tiltott gyönyörű órat noie oidi.. is. A « órát még egyszer megvizsgálja, \'rendben van minden, ott bagvja a binalo leányt. „E\'-mirszép ajándék 1 C«ak tudnám kitel jó? — Talán csak^aTtól az 3reg ártól, kivel minden alkalommal t»x lálkosom? eb. sokkal fuksV.-liV^eoi hogy ajándékot adjon valakiotk — Ta láo u a barna úr a ki tegnap * aziuház-ban mnlíoiteoa ült a míodig szem mkősé oézegetet* — ejh ha tudoám, de caapuám földhöz 1---így szokták az ily-u etutser urak az G. a. hóditáa«tkat megkezdeni — ugy van, meg van! — (és elpirul) — ö volt — mégis jó fiu be a Miksa! De ki az a Miksa. B..... Miksa segéd s a végset bolond véle\'leoségd folytán ugyanazon Órásboltban ahol barátom at Órát vette. Privát viszonyairól elég annyit tudni, hogy éle\'.re-halálra udvarolt a kinlzaz !9 SS. a. lakó varrónőnek, 8 a kis szőke sép ördSgöcske illetve angyalucska, mert a szókék angyalik is, igen pl szenvedhette a szegény legényt — külöoC-ea aogy olyan ssép fekete bajusza s szemei-jbltak-- Ugyanaznap barátom n»je elindult hazulról varrónőjét keresendő ful, hogy vele valami — csak hölgyek állal érthotő dologról conferáljon. Újra csak a bazAr el itt kellett elmennie, megállt az órás kirakata elÖtt, keresi a szép veckert, de nincs sehol. wht vau nil es hanyagságának s fakarságinak eredméiye! Olyao ssép volt pedig az Óra! No de várjon csak!-- Durczisan belép a boltba megtudandó legalább kapható-e meg egy ;ly óra. B.... segéd biztosította, hogy H.... postatiszt ur~v«tie ast meg. a mire a léoa-gssxooy hazaér, addig már bizonyosan ott áll a kredeác* tetején.1 •ii Az én\' — illetve barátom felesé-•íecskéj-: egészen el volt bájolva férje e saereletn szülte figyelmeié* előzékenységétől, köszönnie! mondva a szíves felvilágosításért, tovább siet, dolgait mielőbb e végzendő, bogy haza mehessen a szép órát megnézni. E éri citélját. Kinizsi utcia 19. as. li--koczog-t a ssép varrónőhöz. "Szabad!" B -lép a szobába s as első a mi szemébe tűnik: az óra. Nem hittem volna, hogy az ily készítésű órák oly gyakoriak, miszerint itt is rendelkezzenek ilyennel, — gmdolta magábsn. „Ugy-e bár órámat nézi Bgvs»d? N-mde sz^p ajándék? Ma kap am csak s magam sem tudok Lieki eléggé Örülni," Ma kapta cs-k? S ki 6\', ha szaond kérdeu-n>?- „Egy barátomtól* szól s eg\'\'st fültövéig aipiru!. As éu kis fe\'eségem egész viaszsárga less a nemes haragtól, s majd szabad fnlyást enged értelmeinek; de csakhamar mng mbereÜ megát s megvető pillán ást vn\'.ve ategény vetélytársnőjére, újra felveszi a b-azód fonalát. „Dj mit vétettem asszouyom, hogy megharagudott reám?" ké\'di a varrónő leverten. „Mert szolgalatjaira többé nincs ssükségem\' fele] a mérges kis feleség s búcsúszó nélkül hagyj ott a szobit-- „Jól van kis: sszony, bnazéljiink dn\'.g-onkró1. Tegnap a Bzobil\'..ny egy rég váe»ii»t hozott Öwhösr" „Szolgalatjára asszonyom." nE en vásznat lesz még ma szikes víssta küldeni." „Hogyan kér<-m ? Hisz nagyságod. „A vásznat viasza fogja ön kü\'d mi — felel a n\'i ingerülten. „Oh egek! Mit tegyek!--- .M<1 vétettem ennek az asszonynak — p dig ugyan jó kundsehaf. — talán Miksa korábbi kedvese volt, azért oly féltékeny r\'ám — irigykedik — ásóra ugy j látszik : tetszik neki — de Istenem mi. te hetek róla, hogy B . . . . ur mást szeret I már — a talán jobban is mint R . . ,, , \| asszonyt szerette — (elpirul), — Ilyenek \| erek a gzdag asszonyok I — nekünk i semmit sem akaroának megengedni — \' még azt sím. hogy leánykori kedvesünk bennünket is Bseressen — — — Jaj Istenem, caak én egyBser gazdag lennék —--- Ab Óra csenget---Es az idő, melyben B . .... or elszokott jönni, hogy a szép varrónőnél tiszteletét tegye. A leány ez időre igazí<otla a veckert. Kocsogalaak — — — „Ssabad---* Belép as ifjú s azoooal szemébe tú oik az ír. „Bol vette e szép órát — s a szekrényhez Lép, hogy jobban sz ¦mü.g-r: vehesse — „Oh ismrem, ra.ktárunkból való, valódi genfi gyártmány, csak es az egyetlen volt raktárunkban a est ma R... János ur vette meg." . _„Hogyan — mond a leányka —hát nem ön--- — Tőbb«t ia mondana, de aUSZOíl HARMADIK RVJOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 21/én. 1884; ellen ez a szellemi ór, — a mely a Schnlrerein agitatió ellcu is oly kiütni alapossággal síkra szilit. — Kik tehát anyanyelvünket öregségük folytán el nem sajátíthatták, — kiket az újjáalakulás már mint tanulásra alkalmas aggokat talált, -egy cseppet sem vétenek a hazafiság ellen ha ezt a lapot olvassák, — a melynek szelleme magyar — s csn-j pán nyelve német. — Bár van Ka nizsán számos millió forgalmat csináló kereskedelmi czég, mely magyar könyveket is vezet, — mindazon által igaz az. hogy legtöbb kereskedő ugy Kanizsán mint máshol németül vezetteti azokat. — Ennek oka egyrészről- mert a könyvitel magyar nyelven leendó vezetésére, — tekintve az ez iránybani mozgalom nagyon rövid voltát — még csak igen kevesen képeztettek ki. — Magyír könyvvezetőket nem igen bőven lehet kapni Hogy a buza árak emelkedjenek, s talan.-ágok mellett, minő veszély fe-tetemssebb javulás álljon be a for- nyegeti gazdasági jövőnket, s azon galmi viszonyokba, egyhamar alig kéidés tolakodik elénk, ha^valjon ily remélhető. , viszonyok között képes-e mezőgazdái- Ily alacsony búzaárakat 25 év kodisuuk továbbá prosperálni? óta nem ért Magyarország. De ho-j Mert ott ahol a megélhetésről gyan állottunk különben gazdaságilag van szó, megszűnik minden kedélyes-2(> év előtt ? Igaz, a szemtermelés ség, és egy ily válság, inelylyel ennyire kifejlődve nem volt, tehát \'szembenállunk, nem maradhat elszi-kevesebbet termelt az ország; de e gételten, nemcsak a mezőgazdaságot mellett a gyapjuarak magasabban lógja az sújtani; dn visszahat az az állottak ; tudjuk, érezzük, hogy az iparra is; meg fogja érezni az egész ausztráliai gyapjú mennyire lenyomta társadalmi orgauisinus, s igy maga az árakat nálunk: ugy hogy ma 25 az állam sem maradhat általa érintés lenül. százalékkal olcsóbb az, mint volt huszonöt év előtt, a johtartásban tehát lényeges körülmények állottak be. A gazdák cgyrésze a gyapjuter Miként lehetne rajta segíteni? Egy nagy probléma. Összefügg az a világforgalom ujabb időben tett foglalásaival, s mai nagy kiterjedé- Majd ha kereskedelmi iskoláink \| amit rebesgetnek, hogy Fianczíaprszag egy pár év alatt ilyeneket nevelnek1 hová a legtöbb hízott Őrük szállitat-— különösen ha az ősi szárma-\'tak, felfogja emelni a vámosat; gaz • zisára annyira büszke társadalmi osz^daságainkat ez oidaLól is csapás inelésről átment a hústermelésre, a seivel. ügy állam sem tényező ab juhok hízott állapotban nagyobb hye- ban többé, s egy állam sl-n marad rcséget adtak, húskivitelünk nagyban hat elzárkózva, annak egyetemes ha-emclkedeit. Azonban ha megvalósul, \\ tásaelől. A gőz és villanyeró föltalálása nagyobb haladás, mint a mit lett az emberiség hatezer év alatt. tály, — be fogja látni, hogy a kereskedelmi pályabíz oly tiszteletreméltó mint a nyomorult tengódést nyújtó érendi. Ily viszonyokkal szemben ke serü tanács az, hogy tehát változtassunk gazdasági -rendszerünkön: ja hivatalnoki. — akkor a magyaioso-\'hok helyett tartsunk szarvasmarhát, dásnak ezen a téren való általánosáért egy tenyésztési ágról átmenni fejlesztésében számot tevő közeget; egy más ágára az állattenyésztésnek, nyerünk. — Az eredmény U bizo- üzen erők szabják meg útját ma, a világ és emberiség továbbfejlődésének. A mai gazdasági helyzeten, melyet egyetemes okok idéztek elé, csak is általánosan ható okok segíthetnek. ORCZY GYULA. Dyosan nagyobb mérvű lesz. Addig is tartózkodjunk a vádaktól, melyeknek valódisága és alaposságáról meggyőződve nem vagyunk. — Mindenki tegye kötelességét, — s íóleg hassunk oda, hogy az előitéletek legyenek leküzdve, — a valódi emberi szeretet képezze jel szavunkat, —. csak ezt tisztán felfogva, — érezve és terjesztve egyesülhetünk méltó credménynyel a hazaérti nagy munkában, — a melynek boldoggá és nagygyá tétele képezze minden tetteink rugóját. gyakran épen le- mindenkor nehéz, hetetlen Vannak Magyarországnak síkságai, melyek a talajviszonyoknál fogva, csak mint legelők: juhok ál- A nemzetközi kereskedelemről Irta : Sebest eny Jenő. (Folytatí..) Tekintetbe vnendil még mindeaek mellett, hogy igsi egymáakAxt való gy.kran két or.zág tarlozisaicsk váltók A gazdasági helyzet. A gabona árak rohamosan ha-nyatlanak. A vidéki placzokou ma már hét forin os bnzát kínálnak a talértékesíthetők; itt a szarvasmarha \|alul eaaköaölt kiegyenlítésedéi valamely meg nem él, legalább nem fog si-1 h»"nadik omaig aötvetitéaét ii igénybe kerülni tenyésztése. — Mindezekkel IV™?,\'8,? 7"B * : iraniKariozaamt C ország ellenében fenn- a gazdáknak számolni kell. jáMÓ követeléseivel egyenlítheti ki, IU És lássnk, hogy szemben ezen Inda pl. Németországrészéreárúkatküld, hanyatlással, melyet a gazdaság nálunk ma minden téren tapasztal, hogyan állunk azon kiadásokkal, melyeket minden egyes gazdának viselnie vallója Németország terhére valamely londoni bankháznak fogja intézni, mivel egy Németországra szóló váltónak) alig akadna vevője Indiában. Á német adós egy Néme\'országban vásárolt, s Londonra adókhoz a megyei s községi terhekel, a ifivetett adókat is hozzászámítjuk, bízvást elmondhatjuk, hogy minden gazda négyszeresét fizeti ma azon tehernek, amit 25 év elótt fizetett; megszorult gazdák; s a spekuláció Miit a közterhek módnélkül emel-még igy is fejét csóválja, s vontatva\' kedtek. És ha miudezekhez még mcl-ereszkedik nagyobb vételekbe. Üol lékes kiadásainak áz emelK\'-dését is kell. A közterhek: ha az almi szóló vál óva) fogja a londoni bankházat fog megállapodni a válság ? Mert, hogy gazdasági válsággal állunk szemben: kétségtelen. Amerika és Muszkaország, mint nagy termelő versenytársak még nem is jelentek meg a piaezon. India és Ausztrália pedig majd csak később szállítanak, s özönlik el Európát áruczikkel. fölszámítjuk, mivel ma drágább a megélhetés, mert drágább a cselédség, & napszám, drágább minden iparczikk, s mindaz, amire a gazdának gazdasága fölszerelése és vitele körében szüksége van, ugy méltán megdöbbenünk, hogy a gazdasági viszonyokban beállott ezen szembeötlő arány- fedezni, a londoni bankház pedig a német adós h lyett fizet, míg az indiai kereskedőnek Londonra szóló váltója az iod-an-gol váltóforgalomban, mint az ind-angol áruforgalmon alapuló váltó fog szerepelni. Küi v ellen, egyen ab váitóforgalom cs-k amaz országok közt lehet, melyek köít rendszeres, -állandó áruforgalom létezik. Mivel a rendszeres áruforgalom még számos ország közt hiányzik, ezért ama helyek, melyeknek legkiterjedtebb nemzetközi ő«szekóttetésÖk van, játszszák a kösveutő szerepét. líy közvetítők az euró nyiben valamely ország adósai általában azon a helyen vásárolják a tartozásaik törlesztésére azükségea váltókat, hol azokat a legolcsóbban kapják. Végül a váltóárfo)y,am megítélésénél tekintetbe kell még vennünk azt a körülményt, bogy a nemzetközi forgalomban Bem alapulnak a váltók mindenkor tényleges, valódi üsloten: azaz nem képviselnek mindig egy már létező adósságot, hanem as adósságot egyenesen létrehoizák. Ezek a váltók az úgynevezett bisnco váltók, nagyrészt bank házi valók. As áruk be- és kivitele, következőleg a fizetési batáridők is ritkán esnek ugyanazon időre. Ily esetben, midőn a külföldi nzík-kek bebozói nem kaphatnak tényleges kereskedelmi Ogylelet kep-iselő váltókat, rendszerint a ban károk lépnek fel közve-tiiúküi, amennyiben váltókat n\'.éznek vetők Összeköttetésben álló külföldi bankházakra, vagy a kü1 földön létező saját fióküzleteikre, levelezőikre. Ezen váltókat a külföldi czíkkek behozóinak eladják, és Baját kötelezettségÖket azáltal egyenlítik ki, bogy a később kivitt áruk fejében kiálli\'oti váltókat megvásárolva azoknak, akikre e\'éhb váltóikat intézték, f-dezetüt megkü dík. E közve\'-iléa folytán ugy a külföldi váltókat keresők, valamint az ilyeneket kínálók minden .or eladóra, illetőleg vevőre találhatnak. E közvetítő körülméoy hatása a váltóárfolyam alakulásánál színién tekintetbe veendő. E hatás még sokkal fokozottabb, sőt puazíiróvá is válhatik, ha nem a jövendő, valódi ügyletekre* alapítóit bUt co-vái tok, hanem az u. n. váltó nyargaláB által idéztetik elő. A válióárfolyam, mint a felsorolt számos tényezők eredménye igen fontos eszközt képez a nemzetközi tartozások és követelések megítélésénél, amennyiben az árfolyam hullámzásaiból magukra az elíidéíü okokra következtethetünk.Csakhogy nem Bzabad figyelmeo kívül hagy-nnok, hogy az árfolyam képződéiénéi alig hat egy-ery ok külön, hanem rend szerint számos ok együttesen. Ezért a bistos következtetél rendkivüLnehéz. Általában, — amint Göscben mondja — a váltőárfolyamot kereskedelmi és pénz-baromé ernik lek inthetjük. A nemze\'-közi kereskedelmi viszonyok zavaros vagy zavartalan állapotát, a várható kedvező vagy kedvezőtlen körülményeket egyaránt fel tüneti ; sőt a zavarokat eiő-idéő okokat is feltárja és igy (teltéve, hogy azokat kellően felismertük) alkalmat nyújt foganatos rendszabályok alkalmazás* á!t»l a fenyegető bajok elhárítására. A nemzetközi fizetési mérleget illetőleg a bizonyos időben f nnálló éa é°edékes tartozásokra a követelésekre nézve mindenkor a legbiztosabb eszközül Szolgál. A váltóárfolyam másrészt nemcsak hogy a nemzetközi forgalom eredménye, hanem egyúttal e forgalomra viszont hatást is gyakorol. Alacsony árfolyam * belföldi píaczon valamely külföldi piacra \'csobbá leszi a külföldre teljesi\'eodő I -—™-- «..v^uivb beszerzését ; u-gyobb yásáriási erőt köldönöz a belföldi pat vlióforglomb»o Hamburg, Párizs ¦¦ fitetések eszközeinek Augsbu g. Frankfurt; a világkereskedelemre nézve pedig különösen Loudon. Még bonyolultabbá teszi e közvetített váhóforgalmat az arbitrage-üzlet, ameny- nem mer, mert Miksa oly szörnyű szemeket mereszt, mintha szemeivel akarná fölfalni. „Kezdem érteni az egész dolgot. A . . . . ur ugy ismeri a Kinizsi ateza 19. számot, mint akárki más — Ezek száján-dékok mind tőle siármasnak. — Persze a kisasszony egy imádóval m-g nem elégedhetik. — A változatosság kedvéért meg v-gy két-három Don Jnan látogatását i- sziveBen fogadja — — Hogy is ne] — Éo bolond, ki egy leányban angyalt kereatem — olyan mint a több" — csalfa mint mások — Legyen!" „De B____nr--1- Egy szöt se vesztegessen többé az egész dologra — mindent tudok — még azt ís, amit mondani akar. — Tagadni akarja tán azt, ami nyílván való? — Nézze nlt a szekrény tetején caalfaságá-nak tanú bizonysága. — Na de jól van ! Tobh i* veszett Mohácsnál!» Fogja kalapját el sem h\'tcsuzik — fu\'t mintha űznék, hajtanak a leányka pedíg sirva fakad. * * & Bará\'om hazajön a hivatalból, benyit neje szobájába, megnézendő minő hatással van ott az Óra. „Istenem megcsaltak I Az ó r á t nem hozták ide s éo még a hordár számát sem néztem meg, akinek a névjegy it átadtamI Véletlenül oda tekintek as .salaira, egy levét fekszik ott. Nevére van czimezve, neje kézírása, lulajdonképen hol lehet? mit akarhat? csak most kezd róla gondolkodni. — Nagyon szép dolgok vannak a levélben; halljad csak kedves olvasóm magad; Férjem aram I Most már ismerem utálatos csalfa-¦"g1. egy szerencséi véletlen felfedte előttem hitszegő, álnok, kétszínű, ssentes-kvdó életmódját, lerántotta arczárói ai álarezot. E\'megyek, hogy ezenlul szabadon ajándékozhasson kedveseinek órákat. A többit még majd más viszonyok közt fogjuk megbeszélni. Jv öcsim csodálkozás tornyának tetején épen szolgáját akarja hini. bogy tőle valami bővebbet halljon, midőn ez tál-czán levelet hozva az is belép. Hallják ezt i«: Uram! ... Ha nem tartózkodott Ön elcsábtUni azt, kit szeretek, vagy legalább szeret* lem, Úgy lesz szíves fegyverrel kezében telelni is érte. Egy Óra múlva Önnél leszek, tessék intézkedéseit addig megtenni." Hát ez a bolond megcsalt szerető mit akar? Verekedni. Na csak jöjjön, de most igazán iássnok hozzá, hol van az asszony ? A sso\'ga újra jön s jelenti, bogy a léosasszooy varrónője van ott künn s as úrral kíván beszélni. Jöjjön I Áhá es tehát az elcsábított Éva, — Na ross gusztusom egyáltalán nem volt; mert terr-nitucscae szép egy szőke l\'ány I Érdemes volt vesződni vele — — Szörnyű bonggal, amíot ez egy erkölcsös érzeteiben, becsületében sértett leányhoz illik, eicsábtióját felelőségre akarja vonni. Rákezdi: „Ou az a tisztességes K . , ... úr? Ön bátorkodik fé-j-s ember létére nekem ajándékokat küldeni, miket én nem kértem ! ?• ,ib.----------- -----------Btb. „Ide nézzeol" — kiált lieven-n, (Jaj szegény óra) hogy becsülöm m-g önt ajándékaival együtt! a oda vágja as órát Jancsim lábaihos, hogy az ezerfelé zúzódik. E peresben neje anyja karján szintén a sr-obába lépnek. .Lássa anyám, hogy igaz, „ amit mondottam; itt vannak mindketten, ő és bűnrészese" b keservesen sirni kezd. .H» e nőkkel végezett, akkor nekem fog felelni" kiált az ép°n vérben forgó s<em-:kkel B____M..... „Fatális helyzet — de ne hagyj el hidegvér 1* Barátom — mint mondám — mokány egy tini Némelykor oly angolos tud lenni, hogy a lord major von London aem különb. Neki fohászkodik b íme folyik ajkairól a salamoni ige: .Önnel uram megverekszem, a mikor tetszik 1" „Ont p\'dig kisasszony, hatévedé sen alapuló ajándékoktól ment akar maradni, kenu akarom, többé névjegyet bár* mi viszonyok között, is, sehol sem hagyni. Mert egy ily névjegye, melyet tegnapi látogatása alkalmával, mikor nőmet itt\' bon nem találta, itt hagyott, tárcsámba keveredett a ez okozta az egész confuaiót. ön mérgében egy órát tört el, mely Önnek nem volt szánva, melyhez Önnek semmi köze." ,S vógöl Ön elidn feleiégt-cakém, csak azt vétettem, bogy tegn.p megengedjem, bogy irományaim közt, illetve tárcsámban vataráazsaon a igy alkalmat Szolgáltattam, hogv e névjegyet enyéim közé keverje." pénznek az itleiŐ kölfóldi piaezon, lehe-lővé-teszi a külföldi olcsóbb bevásárlást, előmozdítja a behozatalt; mig a külföld ellenkező árfolyama következtében a kivitel csökken. A magas árolyam ellenkezőleg a külföldre teendő fizetéseket megdrágítja; a belföldi pénzvárárlási erejét a\'kültöldön csökkeeli, következőleg la behozatalt kisebbíti; mig a külföldéi -ienkező árfolyama a kivitel növekedését dézi elő. A belföldi a laceony árfolyam ily értelemben nevezhető kedvezőnek, a magas árfolyam pedig kedvezőtlennek. A merkantilisták az árfolyamnak ast az állását tekintették kedvezőnek, mely a cemi-\'B éreznek az országDa jövetelét előmozdította, as elltnkesŐt pedig dedvezőt-lennek mondották. E felfsgás téves volta a nemes érezek jelentőségének félreismerése folytán önként következik. Vili. Az elmondottak szerint a nemsetkö/i énékfurgalombon a kö\'CaÖnös követeléseket és tartozásokat kiegyenlilö eszköz a ráltó, de csak amennyiben a kölcsönös tartozáaok és i öv-eleiének egymással egyensúlyban vannak. Mihelyt emez egyensúly megváltozik, a tariozasi vagy követeié! többlet nem egyenlilheiö kí mással, mmtvalódi énekkel, t. i. áruval vagy nemes érciczel, illetőleg adósságok elvállalásával. Emez értékek forgalma, egymáshoz való viszonya ós kölcsönhatás határozza meg mindenkor a fizetési mérleget. A nemes érczpéoz forgalma, meny-nyiségének növekedése vagy csökkenése valamely országban annak egész fizetési mérlegét befolyásolja, mert a pénz nem Fogta kalapját s ott hagyta a azé-p»n elvörösödő triful^umot, íróizobijába j kősönséges jav, hanem egyúttal órtékmétő távozott — — — — — — — minden egyébb javaknak értéke, azaz ára — — — — — —— — — — pénzben nyer kifejezést. Ha a pén értéke — _ _ — —" — — _ —[változik, minden egyéb jav ár* is változix * at * as árak változása pedig kíhat a nemset- S as egész doi.jg vége az, hogy bz- közi forgatómra. A pénznek értékes pénz \'álom egy 15 frioa órát, varrónője pedig j mennyiségének a pén zszttk sági éthez való egy jó knndschaftot vesaitett el. " \| viszonyától függ. A nemes érez mennyi- zége pedig — ha az illető ország maga nem éreztermelő — ciak a nenzseiközi kereskedelem folytán szaporodik vagy csökken. A nemes érczforgalom, s általában a nemzetközi érték forgalom közt okozatos összefüggés van; következés-képen a nemes erezpéne a nemzetközi kereskedelmi viszonyok at b\'lyoz<jinak, regulatorának tekinihetó Minden országnak bizonyos meny-nyiségü pénzre, fizetési eszközre van szüksége. E mennyiség rendes körülmények köst állandó ; as illető ország népessége, termeléséoek és fogyasztásának mértéke által van meghatározva. Ha a népesség szaporodik, ha a terme lm és fogyasztás növekszik, illetőleg a. forgalmi esetek mennyisége nagyobb lesz, vagy ha mind eme körülmények vátozallanok marad -nak is. hanem e helyei a hitelviszonyok megromlanak, általános bizalmatlanság uralkodik az üzletben,a apénz a forgalom ból elhúzódik: mind a két esetben több pénzre is Inas szükség, s ba a péns meny -nyiaége ennek megfelelŐleg nem nö/ek-rzik, a pénz érteke emelkedni fog. Ellenkező esetekben a pénzé rtéke Cs5kken. A pénzt illetőleg eme DÖvekedő vagy c«ókkeoó szükségletnek a belföldi forgalomban auk tekintetben meg. lehet .feli ni a különféle hiteleazkózÖknek —" fulyÓ számla, váhó, chech,\' bmkjegy vagy papírpénz — nagyobb mérték ü igénybe vételé vagy annak csökkentése által; a külföldi forgalomban azonban rgvedül csak az érezpénz szolgálhat fizetési eszközül. Miod\'-n.\'a nemzetközi for\' ga!omban résztvevő országnak, hol\'nagyobb, hol kisebb mennyiségű nemes eresre vau szüksége : as arany-.és ezüstpénz iránt való szükséglet első sorban a nemzetközi forgalomban fog nyilvánulni. As arany és ezüst, miit m nHen áru oda íog vonulni, ahol értéke legnagyobb, ahol azzal legtöbbet lehet vásárolni. A pénz értéke a nemzetközi forgalomban a leghatározottabb kifejezést nyeri a váltói árfolyamban. Ha a váitoárfotyam a belföldön oly alacsony, illetőleg a külföldön oly magas, hogy-az ércipénzk üldóe előny öaebo a váltóvásárlásnal: ez e>etben a nemes érez onnan, ahol magas az árfolyam, oda megy ahol az árfolyam alacsony azaz onnan, ahol értéke csekélyebb, oda vonul ahol értéke nagyoDb. A váltoArf.ilyam állasa a nemzetközi kölcsöuö-t kovetelétek és tartozások bizonyos időben való állapotától függ. Rendszerint piBsziv fizetési mérlegállapot mellett nemes érezpénz fog az - országból kimenni ; aktiv mérlegállapot mellett nemi\'sércz fog as országba bejönni. Nem okvdtlenül szükséges azonban, hogy aktiv mérleg esetén érezpénzt hozzanak az országba, sem az, hogy passzív mérleg esetén érezpénzt vigyenek ki az országból. Tudjuk már, hogy követeléseket és tartozásoka\', aruk és értékpapírok küldése állal is ki lehet egyenlíteni. Nemes érez csak akkor fog beboza\'ni áruk és értékpapírok helyett, ha épen a nemes érezre van nagyobb szükség; viszont a nemes érez akkor fog kivitetni, ba arra csekélyebb szükség van, nem. tekintve természeieseo arra az esetre, ha as illető ország nem választhat szabadon, mert sem kivinni való árui, sem követelései nincsenek. Következőleg, ha valamely ország aktiv fizetési mérlege alapján s váltóár-folyamának megfelelŐleg követeléseinek többletét nemes érezben kapja meg, az rendszerint annak a jele, bogy az országban nagyobb mennyiséga pénzre v»a szükség. A pénzmennyiség e növekedése általában kedvezőnek mondható, mert rendszerint as illető nemzetgazdaság emelkedésének, a termelés es fogyasztás kiterjedésének következménye. A .megszaporodott pénzmennyiség a növekedő pénzszükségletet kielégíti, » igy meggátolja a termelést és a forgalmat akadályozó amaz árváltozásokat, melyek különben-beállottak volna. A termeiéinek és fogyasztásnak e kedveső növekedése a nemzet vagyonosaágát növeli, a behozatali képességet fokozza, a tényleg a be-hozaiHl emelésére vezet. A nemeaérezbe-hozatalt e.zonban nemcsak fejlődő közgazdasági áílapo\'ok, hanem megrongált hitelviszonyok, üzleti bizalmatlaoság, a pénznek a forgalomból va\'ó elvonulása is előidézheti. Ez esetben a pénznek növekedése a legtöbb esetben nem lesz köpés a megingatott hitelt és bizalmát helyreállítani; a behozott pénzmennyiség a szükségletet fedezvén, a terme\'éi és forgalom megmarad elébbi állapotában s a belföldi tőkének küfoldre vándorláss, tovább tsrt. k (Vége köv.) VHma vázlatkönyvéből.) (Aifoldt képek.) Az en kis vadmadaram. A mi kís tanyánk volt a legseebb egésa Csongrád megyében, olyan kis paradicsom, melyből még a kherub nm üsté ki lángkardjával as embert. As üt- Blüuhom Márk. ) Egy kiváló t.-hetség-a, fiatal Trónőuek e czím alatt megjelenendő rajzgyajtetnényébal, Szerk, HUSZONHÁRMAIK ÉVFOLYAM Ál \'a i k\'öz\'l\'ö n y "SZÉPTEMTBEE Öl-én 1884: ról félreterŐ egyenes akáczfa-Bátáoy piros caeréptetejü, oszlopos urilakhnz vezet- t melynek tornáczárói »z egész pusztát la -ha.Ua a gondos gazda; tudta nélkül egy fürj se rebbenhetett töl az aranykalászok tengeréből, egy napsaámos se fekbeietl te lustálkodni, hogy észre ne vehette volna A zöld zsaiyngáterekre fehér ós vásson Bzinvirágú akáczok vetették rezgő árny » ikat s nyár elején messze áradt az éd>s illat, melyhez a kert gyönyörű rézfá szintén jelentékeny adóval járultak. A kényelmes urilak ebédlőjéből a vadatőllő vei befut\'atott üveg ajtón kérésziül a legszebb kis kertbe lépheiünk ki, melyben jázmin, orgona és gyatogfenyü bokrok váltakoztak a-több száz faj rózsafával, melyeknek fblytatáaát a legkitűnőbb csemeg-iozóllők és g)ütnólcsfák képezték. Az egészet, mint egy nagy koszorú, az Hkáczból é gledicziábói álló eleven vény körítette, jobban lávultar\'.va szűrös tüskéjével a tolvaj\', mint bármely szöges kerítés. Mily boldog voltam én itt 12 —13 éves gyermek-leány koromban. A. va káczió alatt sokszor heteket ide künn töi töltünk, a körülölelő, soha eléggé nem élvezhető szabadságban. Faikarozáaaink, játékaink közepette nem üldöztek oiy rémes alakok, nint a szigorú tanító s a so vany, szőke tani Óeő, amazazámitó Sok-ratesével, emez horgoló és kötőiŰivei. Erdő, mező, rét és patak csak nekünk susogott, a madarak csak nekünk daloltak, a piros pipacs s as égszínű busavirág Csak nekünk nyilt. hogy szalmakalap jaiokat tarkítsa. A mama apró sárga li-buskáí, apró pulykái, csibéi, az én tanyai külön macskáim, az öreg „Bódi" a a meg öregebb „Kökény" piripa mind ös-niertek~bennunket s haBzegény „Kökény" b-.izéltn tudott volm, elmondhatná, hogy tzenkét éves kora daczára ís, hányszor volt kénytelen koczogni a kis talyigávai, melyre nagy bajjal ugyan, de négyen mégis fölfértünk. -A saraglyára mí jutottunk Ketten a kis Julcsival, az éa kis madarammal. Aa öreg kertészünk, a vén Koma kis le ányavolt es a gyermek, kít annyira szerettem, h"gy tán az egész tanyát hamarább od-diam volna, mint Julcsámat, Viszont bámulatának és szeretetének főtárgyai én voltam, nem mondhattam vol na néki olyat, mit értem meg ne tett volna. Mindenki más iránt idegen, tartózkodó és félénk volt, velem szemben beszédes, csacska, nyájas és elfogudatlao. Én megosztotttam Vele játékaimat, a kapott ozaonnat, én láttam el kis rubácskák kai, a kis beba- konyhakésztetben együtt főzögetlünk babáimnak s a cziczáknak, melyek a babáknak legszívesebben látott vendégei voltak — viszont Julcsa egéis nap képes volt elbarangolni, hogy nekem sok, sok búzavirágot szedjen, * ha fürj-fészket segyéb madártojást tslál\', nek-.m hozta el. Ha a tanyára jöttem ki, már ott állott ő nagy félénken a kert kerítésnél félszemmel nézve a bekanyarodó kocsira, bogy ott vagyok-e én is az érkezők között? Ha nem voltam ott, búsan Bompoly-gott el- libáihoz s egész nap se lehetett Ütni, de ha ott voltam, kitörő örömmel tuiott eiém i- volt boldogság mindkét réssrŐl. Julcsa gyönyörű gyermek volt, — amennyire én megiiélheiém. Szénfekete haja két fonalban kerité körűt gyöngéd pírtól átragyogott barna arczát, melyen parázskéot iso.t és lobogo\'t nagy fekete üzemeinek vad lángj. összesen hoaatu "z~mpillái által szelídítve néha tüzében. Öltözete mínd\'g a legcsinosabb és legtisz-\' tábh vult, habár szegényes; az Öreg Koz-mánénak ha nem is lelt Julcsa számára uj ruhákra,.ds arra mindig volt gondja, hogy szemefénye, egyetlen kia lánya, mindig a lehető legtisztább legyen. A kis Julcsa kissé elkésve talált a világra jönni, mikor már nem is vártak rá; Toron tál bati lakó idíjsebb nővérének is szinte nagyocska leányai voltak már akkor, de mínt utolsó gyermek — kit mint ilyet a magyar néphumor „vakarci\'-nak szokott nevezni — a logkedve-sebb volt Sára asszonynak és az öreg Kozmának, ü;-hogy adták vulna ők ezt a „rosz lányt" CíongrJdmegyéért oda, ped-g elég nagy darab főid ez is! Az öreg Kozma már be-leges íb volt, édes anyám, kurozsolgatta, legtöbb gyógyszerül jó erös marhahus-levest alkalmazva, ami többet Ís Bsgiteit rajta, mint a patika összes kotyvadéka. Aa öregnek azoobzn testi betegségénél Bókkal nagyobb baja volt; egyetlen fiának a Sándor gyereknek a halála, kit Gyöngyösön huasárkorában rúgott meg a kapitány ur lova. Csakhogy epeu hazajöhetett — megbainí. Azóta az öreg Kozma folyton beteg, eleseiül-botlik a kertben, leez-vesz amit, munkálkodik, de nem a régi többé. A kapitány ur lova ez flK7 ugrással Őtis közelebb lökte sírjához, — ha ez a kit lány nem lett volna, tán az Örag Kozma fölött már bfl is horpadt volna azóta a fóld. Ez a szegény Sándor gyerek föltétlen hitelességű tekintély volt a kis Julcsa elölt, is. \' A mít a Sándor mondó -t volt, annak legalább akkora tiltya volt elölte, mintha crak a templomban a pap mon- dotta volna. Midőn egy rendkívüli derült it,zla reggelen a könnyű, napfényes legü láthatárra halványkék kúpként rajzolódó", a távoli Mátra c«úcsa, a kis Jalcsa örömében tapsolva igy kiáltott felém : „Jaj Vilmácska, látom azt a nagy hegyet, amelyiken Sándor bátyám járt, mikor katona volt." „Honnan tudod te, hogy ott jár\' ? kérdem. .Maga mesélte el édes szülémnek, válaszolt Julcsa. De az a begy ám nem olyan kicsiny, mint ahogy ide látszik. Van az közelről akkora, mint ami sséoapajtánk. Aztán mí mindent látott a hegy tetejéről; ast mondta, ellátott égessen Pestig, de egy olyan mesazilátón nézett, amelyikkel mindent lehet látni. Azt is látta, amint Pesten a gazd\'asszony söp-rüvel hajtotta ki a kotlóatyúkot meg as apró csibéket az utczára a kis kapunk. Hát tudoe te, mi as a Pest? Persze. Olyan város mint miénk. Hát azt már Iáttad-e? Hogyne láttam volna, de régen, van annak már vagy tiz éve, Julcsa maga alig volt tíz éves. Hits akkor már nem is tudod, milyen? Dehogy nem tudom, soh\'se fogom én azt elfelejteni, mert olyan nagyon szép volt az. Mikor édes apám a nyári vásárr-t ment, nagyon könyörögtem neki, bi>gy csak vígynn be engem is, aztán bevitt. Jaj de aok hás van ott egymás mellett, aztán mind olyan szép, vagy g szebb, mint ehol a mienk. Épen harangoztak a templomban, amikor beértünk j istenem, hogy szólott az a harang ! Nem ám ugy, mint mikor ide hallatszik. Aztán mennyi nép volt körít lőtte, csupa csifra ruhába öltözött kisasszonyok meg urak. Nem tudom, kik lehettek, de azt láttam, hogy urak, mert nagron szép ruhájuk vol\'. Hát aztán mit csináltatok a városban ? Hátamint megállott a kocsi, leszállót unk édes apámmá! s kimentünk egyenest a vásárba. Olt nagyon sok sátor volt, olyao is amelyikben pecsenyét ánritak; oda bementünk b megreggeliztünk. Aztán ovább mentünk b vett édes apám égy gyönyörű mézeskalácsbábut, meg ruhát ós piros CHÍzmát a nénémnek. Jaj i«te-nem, milyen gyönyörű egy ilyen vásár, nem is tehet azt kimondani. Mit láttál még a vásárban? Hát bementünk egy nagy-nagy sátorba, ahol egy kis kutya dobolt, meg nagyon szépen muzsikáltak. Sándor bátyám is nagyonszépen tudott tambu-rálni, de azok még szebben muzsikáltak. Da mikor eztán ő meghalt, édes pám föltette a tamburi: a gerenda alá nem is szabad - onnan senkinek levenni, mert édes apám mindig nagyon sir, ha leveszik. Szegény kis Julcsa szemei is megteltek köoynyel, azért hát arra kértem, hogy folytassa, mi mindent látott a komédiában ? Láttam egy gyönyörű szép tarka madarat, zöld tolla volt neki. meg fehér, meg vö.-ös, meg sárga a olyan horgas orra volt, mint itt a Mis-más dónak. Aztán beszélni is tudott, úgy mondta mindig, hogy „hal krajezár," — annyit keltett fizetni, bogy beeresz szenek. Odabenn aztán bábuk játszót-tak. ugráltak, maguktól sétáltak. Akkor aztán kijött egy píros ruhába öltözött ur, annál egy hossza karó volt, a azon egy angyal mászkált, annak is piros sipka volt a fején, de úgy tudott ám mászni akárcsak egy macska. meg hallani, sok kis lány. lesz ott, s ha jól tanulsz, mindig kijövünk- ünnepekre. A lányka elkomolyodott. . f , Nem lehet\' az, Vilmácska kérem szépen. f Ki őrzi akkor itt az én kis libámat? Nem lehet as. (Vége köv.) Sok féle dolgot mesélt nekem akkor a kis Julcsa a városról, melyet furcsa iszonyú képzelő tehetsége anoyi sitéppet tudott felruházni, hogy szinte magam is szebbnek kezdtem tartani, pedig olyankor örültem legjobban, mikor hátam mögött tudtam. Amint aztán láttam, bogy e bolondos gyermek any-nyira szereti az egyetlen egyszer látott varost, az jutott eszembe, nem vihet-nóm-e be magammal, hogy mindig közelemben legyen játszótársam, amíg én ÍBkolában leszek, addig ő is iskolába jár, azookivül psdig együtt játszunk mindig. Mikor ezt as éo kis eszemmel kiterveztem, annyira megörültem neki, hogy azonnal kedvem lett volna elvinni Julcsát. pia sompolyogtam édes anyámhoz, ti okban közöltem vele tervemet s miután az az teljes tetszésé\'- megnyerte, most már Julcsát és szülőit keltett értesítenem. Megkérdeztem hát JulcaátÓl, volna-e kedve a városba jönbi velem ? Hogyne! válaszolt nagy örömmel, de aztán visszsjönnénk-e vasárnapra? E i r e k. — Aa utczák öntözésének ssük eégesíége a tartórabb száraz iaO uralkodásával mind inkább kirívóvá less váró* sunkban. Erre ugy tudjuk : vállalkozó és pedig jól fizetett vállalkozó van Éppen azért csodáljuk, hogy az öntözés oly hanyag módon van teljesítve. Amerre a vállalkozónak mostohán fecskendő laj\'ja jár, csak annyit hasznai az öntözés, hogy as utána menő kocsi már újra port ver. Ilyen Öntözői mellett nagyoo kárs kiadásért; mert a naponta öntözött utczák semmivel sem különbek porosság tekintetében a jó Isten által öntözött utczáknál. Vagy jobban, vagy sehogy 1 — A járvány bizottság szíves figyelmét felhívjuk a S entgyörgyván-ut czábao levőNagy-vendéglŐkapujának mel lékére. Bisory ott határozott fészke van a bacillusoknak. Hogy miért?—arról megtekintés utján meggyőződést lehet szerezni. Jó lenne intézkedni olyképeo, hogy oda hatósági t.lalom függesztelnék, mivel a vendéglős vendégjeivel szemben nincs oly helyzetben, hogy őko. ott rendre uta sitgatbassa. — A kozs. eleraiiskalaban f. hé 18-án tartatott meg a szokásos iskolai szabályok felolvasása. — Derült időjárásunk némi reményt nyújt arra nésvd, hogy a bortermelés nem lesz a legroszabb. Csak azután a szőlősgazdák el ni rontsák a ssüreteleasel való szertelen sieiéiael. — Mulatság. A n-gy-kanízsaí kath. fŐgymn. 1883-84. tané bin 8. osst. vópzett ifjúság néhány tagja f. bő 27-én az .Arany Koroná-\'hoz czim-selt vendéglő nagylermébeo a helybeli gymo. ifj. „Segély Egylete javára: zártkörű táoczvjgalmat rendez. Belépti jegy személyen kint 1 trt. Felulfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapílag nyugtáztatnak. A meghívó előmntatására névre szóló beiéptíjegy kapható: A „Korona" vendéglő 5. sz. szobájában 26 ós 27 én d. e. IC —12-ig, d. u. 3—6 ótáig és ssie a pénstárnál. Kuzdete fél 9 órakor. Akik meghívót teredéiből nem kapUk é* arra igényt tartanak, kéretnek a rendezőség! szobiban jelentkezni. — Sárvári üllmann Istvánne te-meiése f. hó I7én nagy részvét mellett ment végbe. A koporsót szebbnél szebb koszorúk disaesitették. Azokon a következő feliratuk voitak olvashatók: „A legjobb hitesiAraQsk a búi férjtől.¦ — „Az tgyetlen jó anyának, gyermeki szeretettel." — „A gyászoló családtól." — .A szeretett leánynak, a gyászoló anyától.* — »Légy ott is áldott, a viszontlátásig ! Mariska." — „Felejihetleo rokonuknak, lezti Nándor családja." — „A szeretett rokonnak, a Nentvich család." — „A jó barátnőnek, a Fesselhoffer-család." — „K>koni szeretetük jeléül, a Rózsavölgyicsalád. • — „Tisztelete jeléül, a Jaudacsalad." — „A KisdedueveiÓ Egyesület választmánya; Ullmann Istvánná, tagtársnflnek." — „A felejthetler jó ssivüeek, tisztelete jeléül; My Mátyás családja." — „A felejthetetlen jó hási-asssonynak: a Scbiffer-cSalsd —Felírat nélküli koszorúkéi tetiek a megboldogult ravatalára: a Koch-csslád, Hein selmán, alezredes, Negreili, slesredna, Juhász, Stirling kapitány,- Isztl Sácdor (Uracsból.) Schegercs Rudolf, erred^B (BadenbŐl j b még többen is ¦ — Á minden-ünuen nyilvánuló részvét legyéé a -vees-les«knek legalább némi vigaszaki — A cimbalom ujabban nagyon divatos hangszerré leit. Jó ideig tudva levőleg speciális Ciigány zenehangszer volt, s a külföld előtt annyira ismeretlen, hogy a vele csak kép utján ismerős kü -földi ftssiók a czimbalmozót ugy festették cimbalmosé állapotában, mintha dobot vert volna, —Czigányaenésseíok diadal- ¦ gyújtani, majd óvatosan két- márka mas külföldi utjai alkalmával szókban ;ulé fogja s ügy viszi u farakáshoz megismert és kedvelt hangszerré lett, — < ükkor a többiek a képzeli tUset eleinte kiválóan pedig as angoloknál. Eddig hti-i .KMLD> majd mindig erósebbea fújni tankban Bem volt valami salonkópii a j kezdik. Ébbeh pedig kifáradva;. a fáV- deklődők iészé.ől valóbsn méltó a megtekintés\' e. Már több szakértő meg is tekintette, s azok véleménye sseriothsogja iutensiv, zengő, s teljesen hasonló a * leg ujabb divatú zongorákéhoz , s oly csínnál van kiállítva, hogy bármily szép bútorzatú zzobában elhelyeshetŐ. Ennél fogva mi a megrendelni szándékotoknak SehundaV. József gyái-át a legmelegebben ajánljuk. Az árjegysé\'; szerkesztőségünkben megtekinthető, eV kívánatra a gyárból is kapbalé teljese" ingyen. — Al égVÖrÖSSég, mely a múlt é\'beu oly szokatlan erővel lépett tel s oly sok magyarázatra adott okot, ugy látszik az idea is állandó dísze lesz estéoként anyuga\'iégnek. Mint a Nem.-eek írják, a herényi astrophyBÍkai nbservatriumon már augusztus közepe éa a tünemény erŐsbödése észleltetett, szeptember 14-én este pedig oly inten sí vitással ragyogott, hogy a mult éviből nem sokat engedeti, sót as alak szépségére nézve ast felül is mdlu. Különben a tünemény egész éven át látható volt kisebb-nagyobb mérvben, nemcsak este, hanem a nap bármely szakában, ha a napot kisebb felleg, folt stb. ugy takarta el, bogy s róssaszinü környezete látszott; ilyen esetben a napét környeső, nagy átmérőjű korongot igen tisztán ki lehet venni. Szeptember l4én este közvetlen a nap nyugta után nagy, vöröses barna, félkör idoma tünemény mutatkozott, finom rózsaszínű azegélylyel, középen pedig nagyon világos szürkés kör-alaku fült\'ai. L-egszebb pár percsczel 6 óra után volt, ezután fogyott érésen, 6 óra 20—25 perczkor majd egésze t eltűnt. 6 éra 30 pereskor azonban újra kigyuladt as ég s ny aga ti részének majd egyhar mada gyönyörű biborfényü, széles sugaraktól ragyogott, melyek mínt valami legyező lemezkék terjeszkedtek szét s iga sán lebilincselő látványt nyújtottak. Pár perez alatt sokat vesahett a tünemény szépségéből, 10—15 peres múlva alig jelölte cseké\'y sárgásvörös fény a nap leáldozásának helyet. A tünemény előre láthatólag napról napra szebb s érdekesebb less, — A gorilla. Egy franczia ler-méazetb\'uvár: Petit, ki röviddel as előtt ter viasza kelet-afrikai útjából, a go. illáról érdekes adatokat tesz koszé egyik német szaklapban. Gyakori kirándulásai alkalmával ugyanis többször volt alkalma azt megfigy elni, hogy a himgorillák többnyire fötdón ütik fel éjjeli tanyáju-1 kat, mig a nőstények, a fák ágai közt j keresnek alkalmas fé sek után. A csim ptos e.lenben soha sem száll le a fáról akarnak létesíteni. Az e hó 12-én tartott városi közgyűléshez kérvényt adtak bi egy ^Keresztény sgőzmaiom-részvénytár-caság" által épitenUŐ gőzmalombetyieég nyerése végett, dér a kért helyiség már évek élőt* Bzegényh"ázheIyÍ8égnek szemel-tetett ki és adatott át. tehát a közgyűlés kért helyiséget át nem engedhette a kérvényezőknek. 11 —>\' Harcz a gabonatőzsdén. Nagy\' /avar \'uralkodik az ügynöki szabályzat módosítása miatt. A gabonatőzsde előbbi élénkséget egyszerre néma csend váltotta fel, alig látni valami üzletkötést. A bizományosok értekezletet akarnak egy-\' behívni, mert ügy vélekednék, hogy a jelenlegi modalitás mellett az üzlet megbénul. Az\'ügynökök körében eltérők a vélemények, többen közülök le akarnak mondani az ügynökÖBkodéaról. és mint bejegyzett önálló czégek akarják tevékenységűket folytatni. Mások pedig ugy vélekednek, ha a mostani zavarnak nem vétetik eleje,- akkor nem marad más ki-buvÓ, mint az ügyleteket a bécsi gabonatőzsde jogszokásai alapján megkötni, éa esetleges perekbau a bácsi tőzadebi* óság ílle\'ékeaségét kikötni. As utóbbi tőzsdetanács] intézkedés mindenesetre savart idézett elő és ptacsunk érdeke megkívánja, bogy abból mielőbb aí bon -takossuuk. Beküldetett. . A hit jutalma. .Budapest. Tekintetes ur! Körülbelül egy hónapja, hogy megkezd-, tem a Brandfc féle svájezi labdacsok-használatát, azon hűben, hegy végre föltaláltam az engemet gyötrő szék-\' rekedések arcannmát. jE hiteméi a legfényesebb eredmény igazolta isy mert azok használata egészségemet teljesen helyreállította.-Ném mellőzhetem, hogy Önnek e szeréért le^r mélyebb hálámat ki ne. fejezzem. Tisztelője: Potteri J. nyugalmazott honvédezredes, Nemzeti szál 1 oda. (Brandt Richárd gyógyszerész urnák Zürichben. Svájcz.)* * - A Brandt B.-féle svájezi labdacsok, mivel a vért tisztítják, a légtöbb krónikás betegségben, legjobb, sikerrel használhatók. \'¦¦E mindnyájunk álfal nagyrabe-csült szert illetőleg szükséges arra etek leg-etején készít _n>egának kényei- , ügyelnünj^ hogy használatra a valódi labdacsodat szerezzük meg. Minden doboz .-ezímlapján kell, hogy Brandt! Ricbard névaláírása, s a" svájezi teher; kereszt "Vörös mezőben meglegyen. mea fészket. Az emberhez hasonló majmok ritkán halnak két éjen keresztül Qgysnazen helyen, legtÖbbuyire mir másnap elhagyják választott tanyájukat, este ott keresve haióhslyet, ahol éppen tartózkodnak, Petit Bzerint a gorilla korán ti sem oly félelmetes, mint álfaiában \' h:nc-szokás, ellenkezően, inkább :gyávának mondható, b az embert soha sem támadja meg; még akkor .is, ha megsebesíttetik, inkább a bozótok közt iparkodik menekülni, semhogy önvédelemre gondolna. A caimpana gorilla azonban már bá\'rabb b erről beszéli egy utazó a; következő esetet. „Egy bizonyos Jaokson, - ki igen bátor vadász hírében állott, lesből egy csapat csimpánzra lőtt s kösü\'ük egyet el is ejtett. A többiek megijtdve szétfutottak,de alig hogy avadáast éizrevették, rögtön visszatértek, s megtámadásra készültek, mialatt hátsó lábáikr* állva. Ökleikkel mellüket ver ék s vad ordito-ziaaal iparkodtak a vadászra hatni; Jak-son tanácsosnak tartotta fegyvere vissse-bagyásával megfutamodni. Midőn későbben visszatért, a majmok már dltttuiek volt, magákkal vive holttestüket." A csimpaosok, vagy a mínt a benjsüldttek nevezik ^Baboon** egyébiránt a szerecsen mondában is nagy szerepet já arcnak. Igy többi közt azon hiedelem van elterjedve, hogy as emberi oelekedetek Után sasiban e majmok annyira mennek, hogy soksso: az erdők tisztásam nagy famáglyákat hordanak Össze. Ekkor az egyik agy tesz, mintha áfát miggyujtaai akarná, mialatt egy a gyufához hasonló darabka fát hátsó- roizóhez dörzsöl, oiy módon, mint némelyek gyufát szoktak. Egy doboz ára a gyógyszertárakban 70 krajezár. . , cimbalom, de ujubb»n azzá lett; \'ü mer városunkban ís többen megtanullak.. Hallomás szerint többen óhajtanának tanulni még. de nem juthatnak tetszeaök szerinti cimbalomhoz kéz alatt. De ezt a módot nem is ajánljuk, mivel a régebbi cimbtimok hangja rendesen nagyon metsző, magán-játékban szinté fülsértő s minőség tekintetében nagyon mögötte állanak as ujabban készülteknek Hazánkban a logkitQsöbb \' ctmbitmok nem jSchunda V. Jós se f, budspwtí Nem ugy Jalcsa — válaszoltam — hanem hosssa ídóre kelleae eljönnöd, ott maradnál nálunk, te\' már nagy lány vsgy és bo írni, se olvasni tudsz, elvisslek az iskolába egy jó U-{hang ergyáros gyárából ktrtUriék ki. oitó urboz, aki engem ia tanított. Ni- ÉseD jalea cégtől azorkeszlŐségüakbon ir gyoc szép dolgokat fogas te olt látói, Lvo agy rendelt cimbalom, mely ax ér akás közé talepodoek s későiket ki-nyujljik, min-ha malegridnéáes. S ily helyzetben különösen bjrue, hideg időben, állítólag urakat töltenek a képzelt\'tűzné:. A bt>boon húsát soha sem — A „vadászlap" legutóbbi (idei 26-ik) ssáma, as alábbi érdeke lartalommal jelent mg. — Felhívás az idei sgancs kiállítás érdekében. — A szarvas bógés röi. — Z-?rge vadásaat a fogarasí. havasokon. — Egy vadászati és kutatási kirándulás tervezete Absesyniába. —. ,Folyó vadászati hírek, az orzág különböző vidékein folytatOjU-fftgoly. őz ezarv.aa-éa .vaddisznó vadászatokról. — Vadtenyésztésünk állása az ország különböző vidékei-rőí\'vo\'.t tudósítások alapján. — (Természetrajzi adstok a borz életéből, egy vak nyclrót »tb.<—Vadászkonyha rovat alatt a vadgalamb elkészítést módjairól. — Az _Orazágos magyar vadászati védegylet* beleidében folytatott munkásság ismer telese 8 az egy let uj tagjai. —•___A „Sport Egyesület" uj tagjai. Eredeti vadasat modáöTk egy Öreg vadász hátrahagyott emlékirataiból. — A magyar-vizala-ver aeny-egyeaijlet uj lagjsi. — A monostor-szigeti vizsla* verseny lefolyáBS. — Különféle. —» Eladó fegyverek, ebsk stb topábbá pilyása\'ok üresedésben levő erdészi, vadászi1 állásokra. — Tárcza : ^Monostori vizsla versany tárcsában" „vasárnapi puskás\'í--; jól íísmért tötlábó\'. — Nem is kell mondán unk, hogy a „ Vadászlap8 egy hézag pótló vállalat, m,e ty mulattató, k özh6^Si és;...tud a m a -nyos irányánál fogva nemciak ,a vadaaz-közÖnaég nagyfokú támogatását, érdemelte kit de a külföldi hason vállalatukkal \' tel-.-jes ssínvoááro\'n-ált \'ós irodalmi becarael . bir. Taocsítja ezt különösen, hogy a ha- - togULk..S5. >^y. >\'?y°bb (orjrfgo.) .Sporu.^!. . , •. »4áutáraaiMk°\' « Utót -itiUnfalk U.lyre.=l«l.U Wl>««« \|fi„,é.i ír. Z.+f«.t«U .lófi,.té.ek, rádiíl "jít JtiMiZúfinU í ">»• »•\'»•\' G"m\' • •>»\'«"«¦"<• GdOügrádon .KereaatÓD/ góímatmol" \' - HÜSZONHAEMADIK .ÉVFOLYAM .¦Z i^Ji,A 1 KÖZ L ö N T SZEPTJIMB.EB 21-én: 1884. I E T É SS K. Hivatalos piaczi árak- Naey-Kamisa riroiio! Tetetett yiacn könyvből kiirt b.lii ir.król. Buie 100 klgr.m. 7 frl 50 kr. 7 R z« 100 ktop-ain 6 frl 50 kr. 6 frt. Árpa 100 kl^r.m 7 frt 50 kr. 7 fr\'. Z.b 100 kilop-iB 6<rt SO kr. 6 frt Kukorica lOO klgraá 7 frt 6 frt 80 kr. Burg..ort 100 k usr.m 4 Irt.4. M.rb.liui l-k\'g\'ero 60kr.58kr: M.rh.eeir 1 kbjr.rai.-J frt lOkr. 1 frt. BunubtU 1 k lgr.ru 64 kr. 60 kr. Sertéebue 1 klgram 56 frl. 60 kr. Sor-téaseir 80 kr96 kr. Saalonoe 80 kr. 80. Uj bor. 1 hektói. 10 frt 12 kr. Ó bor 1 bektol. 18 frr. 20 frl. Palink. 1 heklol. 80 - 60f t. Nagy .K.oiseáo, 1884. eci ftept. hó lSeu. Szerkesztői fizenetM. B K. Kartert. XVévig elek • ejjrc. fa~ d.nyokat kQidh.tünk AiOQtuí rendel tízzt példa yt L. fi Ylllráf Nem kaptad tat-f, levelemet? Írj, mVrt Mottó ké.8 lei.." pO.t.TUO.t gyor.voD.t ke.ertvorit poateToaat. Vasúti menetrend. IflUl lararsL - Pragerlmf 5 óra 20 .pe.Fc2k.0r posuvnna Barcs 5 óra 45 Budapest 6 óm 28 Bud-p-t 7 árt, 20 Bécsújhely 6 orz 35 Délben , , Budapest 2 óra — psrcskor postavonat Pragerhof 2 óra* 45 . postavonat Sopton 2 bra ló . postavonat B-rci 2 tra 25 . postavonat. Este. Pragerhof 11 óra 20 percxkor gyorsvonat Zákány 11 óra • 5 „ poa\'&vimat Bud-peat ]2 óra 15 „ postavonat B-\'csujb. 12 óra 5 . postavonat tett Iwiífai Regg.: 4 Óra 8 pereikor poalavuol 4 Ó/a 45 „ postavonat 5 óra 52 n postavonat Pragerbof 6 Órs 17 . gyorsvonat. Délben. Sopron 1 óra 48 percxkor postavonat Pr-gerhof 1 óra 15 Bsrci,- 1 óra 40 Budapest 1 Óra 59 Este. Budip-st 9 Óra 50 p-rczkor kovertvon. B-cau-k. 10 óra 26 Bud-past 10 óra 55 Piagernof 11 óra 35 Barcs 1 1 -ra 25 Orvdti tekintélyik által vese, hugd-tra, kö«véa.- >\'\' ká- iyag bántalmak wil-a. további mi Í.:gi!Ó - emf\'\'8/.tt\'8Í .rr>ek hu\'Uli-s b ititalmatnal rund"lvi. - éLílB?esraífeUessaí.iir.fi2 - ¦zeneavdúj. Utktsat Uiulna f.irrae Barrel aaezaalia kjea kelleates id.14 italt szolgáltét Kapható ásYáayviz-kerezfcenéselibea te leglöat lyágyeiertarbaa A Salvatar ferrás ifazealesáea EPERJESEK Budsipesteitfőrtcktár ÉUESKUTV L. urnái. 2134 4—20 Kapható Roseníeld Adolfnál. Upve.ér « kiadó: SZÁLAY SÁNDOR. F.I.I C. ..erkwaid : VASS ÁLMOS. LaptuUjaogoa: WAJDITS JÓZSEF. qöööoööoööoööo Bécsujo. Budapest Fiume postavonsil postavonat p .stavooat. postavonat gyorsvonat p >atavouat pottavona\'. Köszönet nyilvánítás.\' Mindazon testületek és emberbarátoknak, k i k boldogult nőm elhunytával beállolt nagy veszteség okozta fájdalmamat részvétükkel és megjelenésükkel enyhíteni szívesek voltak, ezúton nyilvánítom leghálásabb köszönetemet. A gye.zoló eaelád névéin n: saryari ULLIANN I3TTÁH, ¦ 1890 tk 884 tzim. Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részérói ezennel köv.hirré tétetik, hogy Mur-sics Mihály turcsiscsei lakosnak Növik Márton 2(K> frt töke, s jár. iránti végrehajtási ügyében, a nagykanizsai kir. törvényszékhez tartozó ezen kir. járásbíróság területén lévő. turcsiscsei 52 ik számú tjkvoen A I 1—6 .->or szalu alatt felvett ingatlanokból végrehajtást szenvedettet illető, 281 frt 25 krra beesQlt fele része — az ugyanazon községi A 1. 1—4 sor szám alait felvett íngat-j lanból ugyan azt -üeiő 138 frt 50 krra becsült felerésze, — és az ugyanazon községi 79 sztjkvben A t 1 sor 113/1. hzsz. alatt Lepen József, ifj. Lepeu Audiás, Kollariú Miria és Nóvák Márton tulajdonául felvett 112 frtra becsült szántólöld és rét a végrehajtási tőrv. 165. íj-inak a) pontja értelmében a iözössség megszüntetése czéljábó! egészben a bt\'Csar mint kikiáltási ár és ennek megfelelő 10%. bánatpénz letétele kőieleiettsége mellett a turcsiscsei község bíró házánál 1884. év októ-br 20-ik napján délelőtt 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a turcsiscsei községbírónál ibetekinthetók. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. ¦ Csáktornyán, 1884. évi július 12. napján. 2274 l-l. öoqooooooooooo 2049. ... tk. 884 Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekköuyví haíóíág részéről e/.ennel közhírré tétetíkr hogy Zitái Henrik ügyrend által képviselt Sostá-rics Kraiic/isk\'áoaek mégis a kíninii-dott csatakozás falytin \\ Klöbucsarics I<tvánnak (jnttmann Józsc! és neje Beil Rozinának Nóvák Albert turcsiscsei lakos ellen 60 fit 50 frt 57 frt 48 kr. tőke, s jár. iránti végrehajtási ügyben, a nagy-kanizsai kir törvényszékhez larluzó ezen kir. járásbíróság területén lévő turcssíesei 8. fz. íjkvben A 1. 1 sor 8 hzszám alatt Nnvák Albert, Perencz, György és ennek neje tulajdonául felvett az aránylagos „lístJö és erdő illetőséggel égyüttr 396"« -55Tn1-á DééttíTt -í-ik (régi) számú lakbáz és belsőtelek a közösség megszüntetése czéljából az 1881. évj, 60 t. ez.: »56 § nak d. poutjn értelmében egészbea, — az A I 2 5 sor az. alatt fekett ingatlanból végrehajtást szenvedetiet illető 81 frt 5ü krra becsült y^-cú rést ingatlan birtok, ugyanezen ősz-szeg kikiáltási ár és cnuek megfelelő 10% bánatpénz letétele kötelezettsége mellett a turcsiscsei kőzségbiró házánál 1884- év november 5 ik napján délelőtt 10 órakor tartandó árvererésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek ezen kir. járásbíróság leiekkőnyi osztályánál és a turcsiscsei községe bírónál betekinthetek. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1884 ik június hó 17-ik napján. 2475 l-l. ¦"¦ AT.K-0 VICS-féle \' HlillHaS GVOYIORLIKÖR Fölültiiulhailan h Ifliönféle betegségben kitűnő hatásúnak elismert gyógyital; dinári alpeseken szedett gyógyfdböl készité MATKOVIG8 a. M. Káinban (Oalmáczia). Kapható Nagj-K\'llii/.ssn: Práger Béla gyógyszerésznél, Fiunii-bim Jekel Perencznél. 2199 12-12 SJBF E gy iXxreK ara 70 Isr. z \' C-omagolás és elküldés a megrendelő költségén történik. \| Nincs többé buza üszö^! ö Dupuy N.-féle magpáczolíó. , V )j( A gyökeres paczolls mód buza üszög ellen jaul raazra és ajánlva sok egylettől és előkelő személyektől kapható minden rabtáromban az osztrák\' — magyar monarchiában. Egy csomag 200 liter magnak — 30 kr. Egy csomag 100 liter magnak — 15 kr Hogy a t. gazdász urakat mindennemű utánzás vagy hamisítás vételétől óvjam — kérem csakis az én védjegyem nevem és cnmmci ellátott csomagot kérni. Minden felvilágosítással szövessen szolgái ingyen és bérmentve. XXKXKKXKXXKX Dr. Popp ei. twir. udvari fogorvos. Bicr, /., Bogncrgosse Nr. Én a Popp fele Analh^rln szájvizet be légiim nagy ssánMoá) kiti.ntVJÓ sikerrel alkalmastam a száj i:s fogbetegségekben, miután annak v-gyi tiszta voi\'árol ú Ije-ieii meg vagyok gyóaőilve. JÍIég.-s idii\'t hurutu il is a legai- ker.a bb b > aas^l v-u a a s á j, g • L « és \' torok megtámadott részeiuek aPOPP-táie Anntherln-szávizzel való érintése. Dr. KAINZBAUKR, c«. tanác g?. éideinQlt profeisor. 2162 2-3. Eaplut(5.: N.-Kan>aaáa: Király Fer. gyógftt. fielns József gyogysz. Prigtr Ü. pyófry Kasselhorer József R\'>aenbarf F. Kosenfe.ld A A -Lenii-tío niss B. a7°C7z- Maj-czaliba.il : Kiss lstráa cyójy llnrasaomliaibai.: Bánócsy A. rj> Kasatiiel,en : Braun P. fjórrsa.^Z-EfarSaegen: Hnllósy gy.. Karádon : Rocht.it I gj^gjaa, Tapolcaáii: Glaser J nyógyz Sü-megbea: Btanborssky L. gy. Perla-koa: Sípos K Axv. gji>ij** Nngy-Atád: Pfisterer K. -s;ytSjry»a Nsty-Bajomb.n: Zlaetky U gy«s araknál. 3( j( íí j( í( )ooc DUPÜY N. vegyészei mű\'rrroe B-\'cs. ViadmUblgasse 33. 22Ö7 4—4. és as ösazee megyei raktárak. Raktár N.-K«nksaii: W^M" Schwrtz & Taaber. EK90000000GO(3a30«3000eOOtíOO« pooooooooooooooooooooooaoooo Csat TalÓÜ ha minden dobozon s7áfjsíJ : » »as és Usll aokasoro-sltott czéj nyo-mtta látható. Fa ¦¦¦ii porok tartót gyó^yh^iáia makacs gyomor- és altestbajok, gyomorgörcs és plii) Ukásoiias, ryomoréiíés rö^aCtt dugulás, májt) \\j vertolB>ás, aranyér es s Ifgka-löüfelétili aöl betegségek ei oh 3<i it 6U folytonivm no vek-dó «li<iaeréib«n réssesdl Egy eredeti dob z iia.inaUci uatitisjal i frt HaMlsItvásysk törvényesen üldSitetnek MOLL SEIDUTZ-IDR Francia borszesz és só. 0 WUBkJ^^nLWBt^Mí1í^L^mMkl^^L.^k^L..^^Ll^.^áWS Kosavio y , ™ miudonema haso gatás és bénnlAs-f.j-, ffll- és fogfájás sikeres gvógyi-taaáh.a hedorzső- Q lésre; borofistásna!: miudennem 1 sMiések és s-hek, gynladások és daganatok el en, 0 BetSÖlef vizael keverve, hirtalen boteg-idés, hányás éakólika ellen KfJ 0eg pontos Z otasllással 80 kr. 80:3 27-52 V Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. Moll A. 0 0 0 0 Ű 0 oooo gyógyszerész esíiszár királyi ndv. szállító. Bécs, Tucblauben Raktárak: N a \| y - R aai z a I: B.lu. Ji.eef ijígy.reréíi. R...eof«ld Ad Fes.ell...fer Józ.af. Baroa: Dorner 8. Csáktornya: 03 ,c= L. gjójy. Kapaivárett lloruvrn Ad. Keszthely : Wünsch V. Sörmteí : Biti Jioo.. HareZall : laatl Férd Sjraetvár: Szalay J.\'.a..f Zftla-Egerazeg: Holló.y J. gvógys-eresz. D 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 l 0 0 0 0 0 i t> 0 o Nagy-Kanii.sun a magyar-uetzában ,fekvő Molnár János árvái tulajdonát képező egész báz, mely áll 3 utczai .-zobá-\'ból, egy igen nagy udvari teremből, konyha, pineze és egyéb melléképületekből ezenfelül a ház végében lekvő egy nagyobb szántóföld esetleg hosszabb időre és 1884. november 1-től bérbeadatik. Hérbe venni ssándékozó szíveskedjék Dr. TÜBOLY GYULA ügyvéd urnái jelentkezni. as70 3-3 ¦^vafsavarwafvaf^awa l -Alapíttat ott 1858. J 1\| WALSER FERENCZ g eíaí magyar gép- és tfiioltöazerek gyára, harang ésérczöntódéje BUDAPESTEN. Eottenbiller-nteza 66. Ajánlja gyártmányát % mint magyar feülönle- 2* gesaógret kutakban és ujj mlndennemfi szivaty-«, tyúkban. =iváilal teljes "a vizvezstékek1 ber«iidi^-zá<út, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ívrcnentesitő társulatok es magánzók ré- 1 ""iEHL. LaSaaSStTt: széről modern alapún és kedvező fel- 5§i tételek mellett ajánlkozik köz- és magarifürdők f elszi-relé.-ere, szagmen-tes ürszékek felállítására és minden viz-. művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra odooö©t^000c3©o©oc50cmkaí0q©©o0 Wsjáits JótKf Unjrravon4i]ibol 8(T-K«maio, technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyar. díjmentesen küldetnek 2023 62 1160 wsfva\\walw ¦vaw.\'w.wrrvv UH Y -OÍISim, t884.1 Szeptember 25-én. "ElStitttú ar Egy nttim 10 kr KIROETESEK ,. h..iioi yetitaorbeo 7, mesndaxo. ti i mi >l< o további sorén * ot >\'Yll,TTÉRHEK „.rtmkent 10 krén ..etetnek lei ni(-jtarí illeték minden egres \'r-o • lésért 30 kr. Gzetetntft 77-1K sasö/m Huszonharmadik éyToIyam. mm . Ir> tx»T\\emi üttetneWiVtimA. nyék a ^rprkpsstöboz, • iijagi rér.Lt ületrí Icozh\'raéüynb pfriit- kiadóhoz bérro<,t.r»» iiitéfiúink : . N"A «-Y. K AN\'l 7, S A Wlsssleshaz • Kérznentet.leír levelek csak Ismert\' nnnkatáraak\'to. fiig-atl tatnak ol. nagy-kanizsai ,Kereskedelmi Iparbank", „nagj-kanizsai önk. tflxoltó-egylet\'-. a „za önsegélyző szövetkezet,a .soproni kereskedelmi „oagy-kanizsai ;tiszti egyei Jtltatáiibs taiiitótestöiec, a .iitgy-iíapi.izsai kisdedneveló egyesöl\'it" iparkamara aagy-kanizsaf külválasztmány hivatalos lapja. II et mi kim k é 1 s z e r. v a sarna ji- s c s fit ö rfft^i\' iu e\'fcj ele n ó\' ..veg y e s í a r ta I in 11 lap. A .szabadságharcz-szobor" ügye A valóban müveit nemzeteknek egyik legszebb törekvése az, hogy történetüknek nagyobb szabású mozzanatait látható emlékekkel óhajtják megörökíteni, hogy azok láttára a késó unokák szive is feldobogjon, hogy a nagyok nyomdokába lépni késztesse a honfiai lelkesülés még az utódokat is. Nemzeti történetünk teljes teli oly korszakot alkotó eseményekkel, miset igen üdvös dolog soha nem feledni; ellenkezőleg nagyon is szükséges azoknak emlékét örökül hagyni magzatainknak, beírni szivükbe, beoltani minden csép verőkbe. Ilyen nagy emlékünk a szabad-ságharcz1 Egyetlen, legfényesebb emlékül magaslik cz ki viharos történetünkből. Nem ez volt ugyan az első eset arra. hogy lánczait leverni a magyar kardot ragadott; s talán c.tn is marad utolsónak; de hogy oly egy szívvel, egy lélekkel, minden mellékes czél eltekittésével emelt volna fegyvert a nemzet, mint 48-ban : arra szabadsagharczriDk története páratlanul áll. Szabadság, egyenlőség, testvériség ! Ezek voltak azon dicső eszmék, melyek millió, meg millió magyar szivet lángoltak be az édes haza érdekében. Az a nemzeti egység, melynek érdekében ma oly nagy a szó- és toU-barcz, egy döntő pillanat ban testté lett Nem kérdezte senki senkitől, hogy miképen imádja Iste nét? Zsidó-e, görög-e, katholikus-e? Sohasem volt talán Magyarországon olyan vallás-egyenlőség mint akkor, mikor mindenki a Szabagságot imádta. És bizony: ez a nemzet akkor volt legközelebb Istenéhez. Feledhetetlen nagy napok voltak azok ! Teljesek dicsőséggel, teljesek vérrel. Az óriási fényt követte óriási árny ; a szabadságért kivont kardot: rablái cz. Hősökből lettek lánczra-vert rabok; apostolokból: vértanuk. Nagyon, nagyon üdvös dolog azokat soha nem feledni i Szobor kell a dicső, az örökké tisztán ragyogó eseményeknek; szo bor kell annak a vérözönnek is,me y-lyel gyilkosaink öntözték ezt megaszent földet! Azoknak, hogy lelkesítsenek; ezeknek, hogy el ne feledjük, hogy felkorbácsolják vérünket akkor is, mikor már félholtak leszünk a súlyos csapások miatt. A gyűjtési összegek csak november 30 ara küldeldok fel a, szoborbizottsághoz. Addig még városunk és vidéke is megmutathatja, hogy nemzeti czélokért buzogni, tenni tud és akar; ja/ Nincs rajta mit siratni, de igenis van az njszülöttőn mit üdvözölni, különösen ennnek „staffirungja". — az életbeléptetés, illetve — a törvény végrehajtásáról szóló szakministeri rendelet az, a mi őrömmel és Ei idő alatt \'majd váfösf hato^tlelkesedéssel felkarolandó, — .mert Ságunk is élénkebb mozgásba fogja hozni ezen nagyfontosságú ügyet. Vannak azon kirül társasköreink, hol az bizonyára kivétel nélkül őszinte, meleg felkarolásban részesül. Lehet felolvasások, hangverse-\'¦ nyek s egyéb módok által sokat, Ez lebeghetett azon jó lelkek \| nagyon sokat lendíteni az ügyön, előtt, kk elhatározták, hogy szabad-1 Amint jó reményünk szerint áldozat ságharezunk emlékére egy, nemzeti (kész, lelkes közönségünk részéről adakozás utján létesítendő szobrot lendítve lesz is. állifanakr E czólból alakult meg al A „szabadságharc-;-szoborbizott-.Szabadságharcz-szobor bizottság.* \'ság* nevében felkérjük tehát váró Fájdalom azonban; a gyújtásának és megyénk lelkes honleányait eddig nem eredményezett oly össze- és honfiait, hogy e szent ügyet tel-get, minő a nagyszabású czélnak tel- jes szivökkel, teljes erejökkel támo-jesen megfelelne. \\ \'gatni s előmozdítani szíveskedjenek Mindössze csak: és 88 krt tüntet fel a ság nyilvános számadása. nyugtáz és nyugta mellett városi ha- Ha a körülményeket fontolóra (óságunknak időről időre az összege nem vennők, valóban .eiszomoritana fot átszolgáltatja. \\ bennünket a szoborbizottság azon ki- Bármily csekély iösszeget elfő jelentése, hogy „n é m e 1 y i g e n .gadunfc. \| dicséretes, de vajmi csekély, Egy ily nagy némze\'i emlék ki-étellel ezen kiváló an nel porszemmel járWítL is di- T"csósége,\'gyönyöre lehet minden, ha- 105422 frt\| Adakozási ősszegeket szerkesz-szoborbizott- töségank js el{og_d. nyilvánosan magyarnemze ti ügyb eTi a l y feltűnő kőzönynyel talál-ikozott, melyet az ügy megindításakor még csak kép zelni se mert volna.\' — De minket ezen körülmény nem szomorít el ; mert tudjuk, hogy a nemzet adakozási készsége a közelmúltban több szoborügyi s egyéb nemzeti mozgalmak folytán nagyon ¦is igénybe volt véve. Éppen nem csodálható tehát, ha Jezen legnagyobb áldozatkészséget igénylő szobor ügye némi lassúsággal halad befejezési stádiumához. Még van idő 1 zajáért verő szivnek! honleányi és honfiúi Az ipartörvény végrehajtása. kezünkbe adja.kellő útmutatással az eszközt, miként lehet az újszülöttből élét\' és tetterős férfiút nevelni. akkor a törvény szellemének megfelelően valószínűleg a siker kedvező leend. A testületek lesznek különösen hivatva a mesterséggel foglalkozó iparosok viszonyait "fejleszteni. — A törvényhozás, nagyobb nyomatékot kívánván működésüknek biztosítani, a testületeket hatósági teendőkkel ruházta fel. — A testületek létesítése Az nj ipartőrvény végrehajtása és működésük elősegítése képezze te-tárgyában a szakmlnisterium oly eiuü hát a hatóságok egyik kiváló gond-szcbályrendeleteket tett közzé, me-\'ját, nemcsak azért, mert atestületek lyck lényegcsen megkönnyítik az át-\' a hatóság teendőinek jó részét tel-mencti intézkedést. — Czélunk azo- jesiteni hivatvák, s igy a hatóság kat az iparosokkal megismertetni,! működését megkönnyítik, hanem ki-hogy ezáltal tájékozva legyenek a vált azon okból, mert a mesterség-törvény végrehajtására vonatkozó fon- Igei foglalkozó iparok részben jövendő tos részletek iránt és megkezdhessék fejlődésük eszközét e testűletek akaszt az ipari szervezetet megterem I dálytalan működésében vélik látni. — teni, mely a hazai ipar fejlődésének ^Megkívánom ennélfogva c hatóságok-egyik legfontosabb eszközévé válni ".ól, hogy mindenütt a bol a testüle-van hivatva. jiek alakítására a j^ükséges elemek Az általános rendeletet a mi- megvannak, — az alakulásra nézve nisterinm az összes hazai törvényha hasson közre, valamint a hol\' a testóságokhoz körlevél kíséretében küldte. tőletek érdekében közremüködbetik, meg . tegye meg ezt a lehető elózékeny- E körlevél különösen hangsu- seggel." — lyozza az ipartőrvény végrehajtása-j . ,, ., . „ nak fontosságát és e tekint tben ezekből látható, hogy a v .a-a s3** . e cm ena, testületek létesítésére a minisztérium hatóságoknak a legszigorúbb eljárást . , , , ,. . „,„ ¦/. z. tt-i t -i r. -, 18 n»gv súlyt fektet. — Komolyan ajánlja, sőt [késznek nyilatkozik, —i. ,™ ,, \' ... ,, . ,1 \'¦ . , , , ,, . , \' . hozzá kell tehát látni a szervezke-hogy minűen kétségesebb ügyben ta-\',, . ... . . .j... támo at a a hatósá munkálatokhoz, mert ebből át- g • láthatják az iparosok, hogy most \| legfontosabb érdekeiknek előmozdítása az ö kezükbe van letéve. Az nj ipartörvény tehát, ugyan , ennek 186. §-a értelmében folyó! 1884. évi október .1-én életbe lép.j A 185. §. pedig ezen szöveggel: E (örvény hatályba léptével az 1872. VIII. törvényezik érvényen kívül he- nácscsal gokat. Különösen kíemelendönek tartjuk-e körlevélnek következő fontos részeit: ,»Az ipanörvényben foglalt intézkedés k csak akkor fognak kivánt sikerre vezetni, ba a hatóság magokkal az iparorokkal karöltve jó egyetértésben törekszik a törvény szavait jós szellemét végrehajtani. el Ha a hatóság akképen jár lyeztetik" az eddig élet- és halál\' a törvény végrehajtásánál, hogy az közt tengődött mostoha gyereket örökre iparos elemben szakértő tanácsadót eltemeti. . \| talál, és viszoní az iparosok a ható- Béke hamvaira ! A nemzetközi kereskedelemről. Irta: Sebesteny Jenő. (Folyt, és vége.) Ha a nemes érc?, növekedése a szűk-séglet mériót ét túlhaladja, áremelkedés fog b-jillani, illetAieg a péoz értéke csókken. A péozismét ki tog vándorolni, részben olcsóbb bevásárlás, részb\'n előny0-sebb alkalmazás végett. Aa ország gaada-ságáoak tehát semmi előnyére sem fog válni a pénzszsporodss, sőt amennyiben ¦ ságban ügyeik erélyes támogatóját: ez gyorsan történik, a hirtelen értékvállo- Vilma vázlatkönyvéből. (.Alfeldi képek.) Az én kis Tftdmadaram. (Folyt, éa vdg.)l~-.. Hacsak aa a baj. Jules. — válástól tam, — azon még könovöa loheme aegiteni. Dj van-e magadoak U kedved bejönni? Vilmácska íi ott leit ? — kérdé fé lénken, újra reám emelve égő szemeit. 0 t leszek, ott lakol velünk, oagyon sokat játseunk együtt; mihelyt oskola-Iából xijdtiiiok, mindig együtt játszunk, feleltem. Jaj akkor elmegyek, VümioskAval e1 megyek akárhová, nagyon jő less as, csak édes saíilém eleresszen. Majd beasélüok ve\'e meg apáddal is, — mondottam — meglátod, nem ellenkeznek. ¦ Mind a ketten nagyon örüíiüok a kedves tervnek a ugrándozva mentilnk végig a kerten, elértünk a kis kertajtóig, melyen ái sűrű kis akáczerdöbe jutottunk. Kanyargós gyalogú\', vitt a magas kíivér fű között, melyet tömérdek, hajla-dosó ágú csipkerózsa bokor tarkított, kitart virága/t himbálva 8 a vadmébeknek kínálgatva. L kis erdőben saokta Jtilos legeltetni apró szárnyasait, a íélvilág szá- \\ mára e kis erdő volt, itt bolyongott el, me- \\ sei virágokat szedegetve kötényébe, hogy , izlésóiek megfelelő bokrátóba kösse, ittj hallgatta oi órákhosssat a tömérdek da- los madár ecerssava csattogó zenéje\', míg fnje fölött össsebornlt a lombsátor, alig en gedve átszűrődni a rezgő napsugarat. Az erdőből kiérve, virágos részre ju\'ottnok, melynek sötét smaragd zöldjét kellemesen tarkitá a tömérdek pip-ca, buzavirá-, oefölejts, mályva ós zsálya, melyeknek ajóltevö természet egyszerű asópságUkÖn kivüi gyógyerót is adott kárpóiláanl a hiányzó illatért; ez szívdobogást esi lapít, as égéii fájdalmat enyhíti, amattól,ha éjjel vánkosank slá tesszük, nyugodt álmánk less és távoznak aa ijesztő rémek. Végre eljutottunk a három nagy Öreg diófáig, melybek árnyában egy tissta kunyhó állott, nyájasan hirnga\'va magá-hos. A tíasia fehérre meszeli Ul, a festett kis ablakok, a hás elöl i, gondosan fa Népért kistérség s a kis pihenő lócsa, mind oly nyájas, oly kedves volt, ssinle elárulta, hogy itt as egyszerű megelégedés lakik. Lépeseink sajára a nagy Bundás kutya harsány ugatással rontott ^1,\'. de Ösmerös alakot látra, szégyenkedve vonult vissza Julcsa egy szavára. Sára aassooy, Julcsa anyja, épen tyúkjait, kacsáit etetgette a bál elölt, uaig kedvencz galambjai ott röpködtek kendővel körülkötött őse feje körül, ketté vagy bárom a vállán, karján ¦ a ssakaj tón üldögélt, nem vegyülve a veszekedő tyúkhad közé. Amint megpillantott bennünket a jó öreg raszony, hirtelen elhajtotta maga rét galambjait s elém sietett. Jó reggelt Sára assony — kiáltottam eléje vidáman — hogy Tan? Szerencsé jó reggeli kívánok — válassolt — leikein kisssiiony, jaj. nem te*«ett-e rnigij«-dni attól a c-mnya kutyától, eleget akarjuk lánczr kölni. d\'< akkor m-g egész nap ardic, — miért nem hajtottad -1 Julcta, dn bát tessék édes ¦sivt-ejkém ktsasszonykám belül kerü ni, saogény házikónkat mgtiastelni, — itt nagyon in meleg van kívül, főfajim is kaphatna, E szavakkal rendkívül "síivasén nyitotta ki az ajtót altít em a «löbb u konyhába, majd a belső szobiba insaékelt be oly nyájas modorral, annyi sziv\'-aaég-gel, hogy ant»ftk ellentmondani teljes lehetetlen volt. Ott aztán kötényével letörölt egy festett széket s elém telt-, mig Julcsa a kis könnyű függönyt hústa el as ablakról. E kis cie.-d-akbau mindig oly sst-veseQ id\'ztem, lia alanyára kijöt\'ünk Egyszerű derültsége nagyon vonzott mindig. A másolt fapadok, »ssil, kis pohár-, szék állványán néhány tarka korsóval és nagy beciben t«rtott .váaz nítorsóva!\', a o-if a tulipános láda, a magasra v-ott tornyos nyossolya — miodenoly csinos, oly rendes volt. A faUkon néhány riass-gyeriya legott t^meiéxi emlékek, virágvasárnapi barka vok a sifi^Mária kép mellé dugva, mely a király rosa arczk\'-pével együtt egy harmadi képet fogott kösre kétfelől, a szegény Sándor gíere,-\' két, amint kék dolmányos huszárruhájá- \' ban, előre nyújtott karddal lovagol, a-m vallásos, sem alkotmányos érzetem nem boiránykozott meg azon, hogy ax isten-1 anya és a király egy ssegény, meghalt közhuszár mellett csak mintegy könyveseiül szolgál; — hiss es a ssegény ép ugy eiveasité fiát, mint ama fájdalmas, irgal- mas anya. s e ssegény paraist assony , Hangos zokogás szakitá félbe Sá;a szivét ép ú--y sebsé a hét águ tőr, mot, a \' asszony szavait: kis Julcia as asztalra názáre\'hi Máriáét, midőn gyermeké\' halva borulva sírt. A legoagyobb büntetés, a tani ül éh -a. j legfájóbb loalázás, mit Sára asszony rá , - , , , , , , , \'mérhe\'ett ez volt s ennek emléke is kese- A megfakult Ilikor alatt két baba I rfW , aM ,„ , ki. ..ivét. A jó lógott melye, bár, asszony rongy bö !e 66m ¦ ,\|ér.ékonyttlt njr^ ..int. kötozöu vol, julca. „imára, de „„1 atíMr,\'mtl ,J csak mindez, vaaírnap volt ...b.d jit- kor , h.i\|.t\|.ou, ,fi büntetést rá kel-».»., Sir. ...«ny Ml 6« engedély. \|,„ mérai. kU l^yéra. alapján, s akkorié oly kímélettel, hogy valahogy kár ne essék bennük. A rongy A dolog rendben volt, még csak aa babák moat be voltak fátyolozva, hogy a 0rt"g Kosma beleegyezése hiánysott. Mi-por be ne lepje őket. j kor búcsúzkodni kesdettem, Sára asssony kisietett, hogy a kutyát elvonulásom ide-Sára asszonynak elbeszéltem, hogy megköase, odasompolygott hossám mijár-iban vagyok. Elmoudo-iam, hogy ^ röatelk idve kérdé: edes anyám is nagyon szeretné, ha Julcsa Vilmácska kérem, van-e a városba bejöhetne hozzám, majd lassac-ikán fömi, Umozaár ? vasalni, mosni is m-gtanul, ón fogom ni- \| Megnyugtattam afféléi, hogy a ke- hásni ót s as iskolában i taníttatjuk, g^tlen bünte-ési eszköz a városban tel ügyes kis lányt csinálunk belőle. I jeaea ösmeretlen, Julcsa esentul még na- Sára asszony csak hallgatta, caak \' «Tobb kedT8t kaP°lt a VÍTOéi hallgatta, amint én hévvel magyarázgat- I Az ÖFeS Koimival is rendbe hoztuk a tam neki, mi mindenre fogjuk Julc-á: ki , dolSot méS »"PJ ö >» «g7 DeK«en Uniltatni, aitán egysMrre csak a köténye I vilt gyermekétol, de látva, bogy emel-e, később \'\'meg \' Jobb Jee belenyugodott s Így Julcsa int a j ^hozatalára a jövő hét egyik napja tflze- sarkát szemeihez már könnyezett ia, mosolygott in, m májusi idö váltakozó nupja. Oh istenem — szólt végre — de nem is tudom, mivel érdemeltük meg ezt a nagy jóságot, d.ríg* kizasssonykám. De még az a rósz lány sem érdemes annyi szívességre, - - nptn is tudom, mit tetszik ráita úzv szeretni, alkalmatlan is tesx. mert bíz Ő semmiben sem tökélete, meg nagyon is rósz lány. — tegnap is — már csak megmondom, lelkem kisasz szonykámaak. megint kénytelen voltam szoknyájába kötni a famosssrat. tett ki. Addig hadd szokjanak hozzá a gondolathoz, hogy maguk maradnak, ha eljön az elválás ídaje, kevésbé esik majd rosta). Amint mi aztán a tanyáról újra bemenniük, mindent elrendeztem ot< hon as én kí vadmadaram fogadtatására. Kényelmes kis fészket csináltam neki a szakácsné szobájába, kinek anya gondjaiba ajánlottam kis pajtásomat; az ő kötelessége lett mindeonap megmos-datoi, megfésülnini, kicsinosítgat, bogy as iskolában a városi láayok ki ne csúfol- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY SZEPTEMTBT3R 25-én 1884. sasok forgalmi és Wmelési »a válságokat idézhetőek elé, s » köígazdaság szenvedhet e miatt. A passzív fizetési mérleg e a magas árfolyam folytán beálló érczpénzcaőkkenés valamely országban általábaH kedvezőt-leo, mert a legtöbb esetben a kevesebb pénzazükaéglet a termelés, a forgalom, a vállalkozási kedv csökkenésére mutat. Ha az . érczpénzkivándorlás puBZtác a rendelkezésre álló szabad érezpénz meny-nyiségre szorítkozik, ennek legalább egye nes káros hatása nincs; dn ha - forgalomban még tényleg szükséges mennyiséget is megtámadja, arcsok kéné-1 fog előidézni. A termelés és forgalom meg1 \' nul, a behoza\'aJí képesség esek élyebh lesz A visszahatás atonbao önmagától követ kezik be; a drága \'pénz, illetőleg magi kamat ismét pénzt tog hozói az országba a termelés aj lendületnek indul, s a: alacsony árak következtében megcsök kent behozatali fokotottabb kivilel fogja f-lváltani. A ne.nes érczeit, nemzet közi ériékét és forgalmát, ugyanaion törvény szabályozza, mini egyébb árukét, t. i. a kereslet ért kínálat törvénye. A nemes érezek mindenkor oda fognak vitetni, ahol értékűk legnagyobb, ép ugy mint egyébb áruk. Következőleg: valamely ország-hun a pénzbőség nem oka. hanem következménye a nemzet jólétének és vagyo- nosságánek. Ha valamely országba:, a nemes érezek helyett kényszerfolyamu papír pénz képezi a fize\'éii eszközt, u y ez ¦ oraiág a nemzetközi nemesércz-forgalmon kivül áll. A disagiós papírpénz a nemes fémet a belföldi forgalomból kiszorítja s ugyanazon okból a nemes fém — míg as agió tart — nem is jöo azországba vissza. A« ily országban a pénzérték ingadozásának nincs határa, Miután a papírpénz mennyisége meghatározott, változatlan mennyiség, sem behozatal, sem kivitel által a mennyisége nem változik; a változó pénzszükséglet mindenkor a pénz értékének változásába) fog nyilvánulni. Ideglenes aktív mérleg esetén — mert a pHpircalutás ország állandóan, általában piBsziv rizítési mérleggel bir, — nem nemes fémet, b. nem árúkat fog kapni; papsziv mérleg esetén pedig — mivel arany nyal-ezüstt el nem fizethet —árukul -dúsáéi vagy uj adósságokkal egyenlíti ki a fizetési mérleget. arokat, \| Uthassa s a papírpénz értékének káros és vesiéiyet árhullámzásaitól megszabadni\' jon. IX. A nemzetközi követelések és tartozások kiegyenlítésénél a második fizetési eszköz as áru, amikor a tartozás: többié: árukivitellel, a követeléli többié\' árubehozatalai \'örleaztetik. As áruforgalom is e szerint, amint már emiitettem, a fizetési mérleggel okozatos kölcsönhatásban áll. Kivéve ast as eae «t, amikor valamely országnak épen nemes érezre van szükség, vagy épen az van nála bőségben, mindig as áru képezi a tegelőbyö sebb nemzetközi fizetési eszközt. Természetesen, nem oly egyenes és közvetleo módon, Hogy az adós nemcet a hitelesé n-fui-i restére a tartozási többleiének megfei-lö árumenyiséget küld, hanem rendszerint közvetett módon, m-s nemzetek közrejárulásával. Az adós nemiii árukat küld ki bármely országba, bol áruinak legjobb keleté van; az áruküldés bél keletkezett követelései erejéig váltó Üat állít ki, és e váltókat küldi meg i hitelező országnak adósságai törl-sziíse végeit. A hitelező nemzet a követelései fejóbia kapott váltókkal, ha azok sajá1 országában fitetendök, egyenesen és közvetlenül törleszti követeléseit ; ha pedig váltók más országokban fizetendők ugy a váltókat rímesekül használva, ér tök bárhol a külföldön árukat fog m-g-rendeini. Követeléseit tehát agy as adós hatájabói, mint egyébb országokból arak alakjában fogja behajtani. Az adósaágait áruküldésael törléseié országra nézve e fizetéii mód előnyös, amennyiben termeivényeit megfelelő áron érlékeeiiheti; de behozatali képes-ége es által nem fog növekedni, a kivitt árukkal nem cseréibet be uj árukat, miután azok adósságtörlesztésére szolgáltak. Amely ország azonbtn követelései árukbao kapja meg, annak behozatali képessége növekedni fog. H a behozott áruk termelést eszközök, akkor ezek bi zonyoi termelési ágak fejlődésére hatnak; ha pedig a behozott áruk fogyasztani, különösen fényűzési csikkek akkoi ezen csikkek előállításával elfoglalt tőkére é< munkára nézve lthe\'aég»a lesz, hogy más, nagyobb előnyt nyújtó termeiéri ág. nál nyerjenek alkalmazást. Ha árui a kellő mennyiségben vagy minőségben nincsenek, a szükséges fizetési eszköz hiányában váltóárfolyamáoak ingadozása korlátlanul a keresleti és kínálati viszonyoktól függ. Ily körűimé; nyek közt kénytelen lesz vagy áruit ol csobban adni, hogy kivitelét növelhesse a vagy togyaaztását megszorítani, illetőleg behozatalát csökkenteni, vagy pedig még \' ke eekedelmi ügyleten alapuló követelés jobbau eladósodni. Ha ellenben termelése! nek kell megelőznie ; a váltó eköveteléa-és forgalma növekszik, ha közgazdasági j nek kiegyenlítésére szolgáló eszköz, még állapota fel virágzik s a papírpénz diflagiója j pedig a dolog természeténél fogva nem megszűnik: ekkoriamét semmi akadálya hosszú, hanem rövid idő alatt. Követkeső-sintis annak, hogy a beálló aktív mérleg ! leg a nemzetközi forgalomban uj adós-esetén aranyat és ezüstöt n e kapjon : aágok nem váltó, hanem tartós szerződési külföldről, a nemes érczvalutái helyreál- j viszonyon alapuló egyéb adóslevelek X. A harmadik mérlegkiegyenli-tési eacközt a nemzetközi adósságok ké-p-zik, midőn t. i. valamely nemzet árubehozatalának többle\'ét adósságok ^vállalása, illetőleg kölcsönök felvétel- által egyenlíti ki. Eme kiegyenliléai mód alatt ii-m értjük a rendes váltóhitelezőit A váhó, természeténei fogva, nem uj sdóa-aágok létrehozására, mint inkább azok törlesztésire rendelt értékpapír. A vál ó létrejöttét általában valamely valódi hassák. Czifra kis ládát is kértem ki, Juleaára számára, abba egy viseltes ru hámat tettem bele, egy sereg babával és egyéb játékkal, melyek alatt egy képes .abc" pihent — az alaptevő tanul-máayok bibliája. Aztán elmentem az öreg tanító úrhoz, kinek én kedvencz tanítványa voltam annak idejében. Kikértem szíves figyelmét pártfogoltam javára, megkérve, hogy ne legyen iránta szigorú, mert na gyon jó kis lány az én Julcsám, szófogadó, jószívű\' csak jól bánjék vele az ember. Csapó ur mindent a legnagyobb készséggel igért meg. A kitűzött napon nagyon korán kel tem és nagyon nehezen vártam a kis Jul-csáraat. Végre délfelé megérkezett a kocsi a jó öreg ¦ íjára asszony és Julcsa ültek rajta, mig a kis lány batyuja a kocsis mellé volt léve. Julcsa egy pár ssép búbos tyúkot tartogatott kezében, amit ajándékul nekem szánt s át is ado\'t, amint nagy örömmel eléjük fu\'ottam. Bevezettem őket a szakácsné szobájába, megmutogattam mindent n-rcik b Julcsának minden nagyon tetszett. Örült a tarka ládának, az uj rubácská-nak, a játékoknak, babáknak s „ABC\'es könyvnek. Sára asszony pedigsürü köny-bullalások közt rakott be mindent a tis ládába, Julcsa batyujából, minden egyes dolgot, kendőcskét, kis csizmát, régi énekes könyvet, kis szenlképet oly áhítattal nézegetve b oly forró könyekbe füröezt-va, hogy lehetetlen\' volt nem látni, milyen oagyon, de nagyon szereti egyetlen gyermekét. Közbe meg folyton hálálkodott, hogy jgj gondoskodom erről a rosz lányról, aki a; meg sem érdemli. Később aztán megebédeltek, volt rá gondja mamámnak, bogy jó edédet kapjanak. \' Délután előállott a kocÍ, Sára asz-ttony még egyszer, aztán ssázssOr, s az- tán eteisser összecsókolta s megkönyezte kis leányát és nebés szívvel ült a kocsira, onnan intve még, hogy aztán majd jól vizelje magát. Julcsa utánna futott még a kocsinak, a sarkig kitárt nagy kapun a onnan ís integetett anyjának, amig csak be n-iri fordult a szekér a sarkon. Nagy eiemei köoyekben úsztak, de azért mosolygott rám fénylí könyein keresztül s Örömmel jött játszani a nagy kertbe, bol később megutsonáltunk és estig szivünk szerint játszottunk. Másnap reggel, mikor \'empiomba harangoztak megindultunk szépen együtt az iskola felé. Közel volt nagyon, hamar olt voltunk. Mikor az iskolába beléptünk épen a reggeli imát éa éneket végezték el, amivel Capó ar a tanítást meg azokta kérdeni. Az ajtó nyilasára észrevett bennünket, nyájasan jött elénk, kezet fogott velem, aztán Julcsának rntgaimögalva kerek fejét, melyen mos, kivételesen egészen le volt simitva a fényes fekete baj, jóakaró,ag kérdezte: Hát te lész as én kis tanítványom? Igenis szolgálatjár¦, tanító ar — felelt Julcsa amint m-gtanitottam. Aztán hot-yhivnak? Julcsának, szolgalatjára, meg Júliának bí édes szülém, ba jó vagyok; mikor meg rosz voltam, csak Juliénak hívott Hangos kacsagáaba tört ki as egész iskola,, Julcsa es őszinte szavaira, Csapó ur csendet parancsolt, de maga is elmosolyodott. De van máa neved is? — Kérdé aztán. Éo feleltem helyette hirteleo. Julcsa cak most vette észre, hogy a tömérdek apró lány egéazeo körülfogott bennünket a szájtátva úgy biuaul, mint valami tengeri csudátn. Láttam hogy ez boszantja. Aztán mit tudss már — kérdé újra a tanító — tudss-e valamit olvasni ? alakjában jöooek létre. További e kiegyenlítési módot nem értjük ugy, hogy valamely oemset árubehozatalának többletét egyenesen emes uj adósságok elvállalásával fizeti ki. Á\\ kiegyenlítés nem történik ily közvetlenül. As uj adósságok csak lehetővé teszik a mérleg kiegyenlítésé-. Vegyük közelebbről vizsgálst alá e .kiegyenlítést. \\, A nemzetközi adósságok vsgy magán-, vagy áitandősságok. Ugy a magán vállalatok,\'valamint az állam, nem azért állatnak magukra adósságot, hogy sl behozott árukért fizessenek, hanem hogy a kölcsön összeget belföldi pénzben f .vérén, azt saját ciéljaikra használják A kölcsön fölvételének reodsserint való ódja különfé\'e ér\'ékpapirok, részvények, elsőbbségi kötvények, jelzáloglevelek, államkötvények kibocsátása. Amennyiben es értékpapírok a külföldön árnsitlatnak el, a nemse<közi adósságok réssét képetik. Ugy s magánvállalatok valamint az állam, emez érókpaptrok árát belföldi peorbeo kívánják megkapni bogy aszal tetszés és szükség szerint anyagokat. Cazkösöket. árukat, munka béreket vásárolhassanak, illetőleg kifizethessenek. A külföldi tőkepénzesek, kik ss értékpapírokat megvásárolják, a legritkább esetbeo fognak e papírok vételára fejében készpénzt küldeni, hanem rendszerint váltókat, még pedig vagy önmagukra kiállított, vagy általában a külföldön vagy esetleg a belföldön fizetendő váltókat, amint a váltóárfolyamok állása a legczélszerübbnek mutatja. As értékpapírok kibocsátói teháta kölcsönösszegei váltók alakjában kapták meg. Hogy pénzhez jussanak, e váltókat a belföldi piaezon eladják, a ezentúl nekik a nemzetközi mórleg-kiegyeoli léséhez semmi közük, a külföldi váitőknak belföldi vásárlói esen rállokat külföldre áruszál-lítmányok kifizetése végett hitelezőiknek megküldik s ezek követeléseiketavállók elfogadóitól megkapják. Ily módon bat- a behozatal növekedésének oka a kölcsön- - , többlet pedig előnyös, ha a kölfö\'d részére öitzeg felhasználási módja. Ha akölceöo \'kölcsönök nyújtására szolgál, vagy ame-Ősszeggei közlekedési utakat, gyárakat nyiben a külföldi adósságok folyton erődítéseket stb. hoznak létre, ennek emelkedett termelés feleslegét képezi s köveikettéban nagyobb mennyiségű ugyanezen adósságok visszsfi intésére a anyagokra, eszközökre lesz szükség, me-: l-gcaélszerübb eszkös. A nemzetközi kereskedelemnek baszna nem annyira a kivitelben, mint a behozatalban nyilvá-uul. A behozatal tárgyait képező áruk az országban olcsóbbak lesznek, a kivitel tárgyait képesé árok drágábbak. A lyek esetleg legcé aserübben a külföldről hozhatók be. Tovf.bbá, az uj vállalatok által előidézett változások a termelési viszonyokban, szintén hozzájárulnak a behozatal növeléséhez.Számosmunkaerőnek elvonása bizonyos termelési ágaktól, a fogyasztás többsége többet nyer az első, termelés mennyiségét ama termelési mint a második esetben.—Néha azonban ágaknál csökkenteni fogja, mig a \'ogy- az ellenkező is állhat, ha pl. vBl^melv aazlás általában a bővebb kereset folytán ¦ országnak kivételkép inkább érdekében növekedik. Nem azért veszik fel tehát a : áll bizonyos árucikk drág«ságí mini kölcsönt, hogy árukat hozzanak be, ha- annak olcsósága. nem árukat őzért hozjak be. mert a köl- j A nemzetközi adósság A halá<a át- oson felvéteet-. A felvett kölcsön a be- j ok alkalmazáaától függ, az árubehozatal - mérlegeljük A pénz mennyiségének szaporodása vagy csökkenése valamely oraságbao magában véve sem gazd gságot, sem szegénységet, nem idés elő. A pénz mennyi nak közre a nemzetközi apróságok a ri -.e- Bégének váltoiása nem ok, hanem követ tési mérleg kiegyenlítésére. Ha például kezmény. Az a nemzet, mely gazdasá-Magyarország tíz millió forint értékű gilag leggyorsabban - fejrödik, melynek értékpapírt á külföldön elárusi\', ennek I termelése, forgalmas fogyaastása foko-t éjében tiz millió forintértékű áru hoz- \' satoaan mindig nagyobb kiterjedést veaz, ható be a külföldről nemzetközi készpénz-I as fogja magához vonni s magánál megfizetés nélkül. Az árub-íhozaa\'ból támadt \| tartani * legtöbb pénzt s egyúttal as a tíz millió forintnyi tartozást as uj köl- j nemzet fogja az aranyat és ezüstöt a leg csöoök folytán s a váltók kÖsvetitéséuel olcsóbb módon megszerezni, azaz, arány-a külföldi hitelesók fogják kiüss ni. A \' lag legcsekélyebb munka s tőkeáldózat-fiselósi mórl-g tbát kiegyenlítetik, de j.tal, épen termelésének produktivitása as országnak tis millió forintnyi tartós \' folytán. As olcsó pénz pedig a nemzet adóssága van. A külföldi kölcaöo-- fe!v-vö . közi forgalomban nagy előny a nemzetre ország kölcsönössz-gii rendszerint saját nézve, mert pénzének olcsósága arányban lakói ol kapja meg, kik az átengedett , fogja olcsóbban kapni összes behosoti követeléssel külföldről hozott ^árukat \| amit is. fizetnek ki. A külföldi kölcsön és áru- Az árubehozatali vagy kiviteli behozatal e szerint együtt járnk. Hogy , többiét elválaazthatátian kapcsolatban áll ez igy történik, ennek oka egyrészt a ja nemzetközi adósságokkal, ezért az árukölcsön felvételének a. váltóárfolyamokra forgalom hatásának megítélése ez adós-gyskorolt kedvező hatásában rejlik. Ajsagok gazdasági természe-élól lügg. A kölcsönösszeg fejtben kapóit nagy meny- nehozatali többlet elóuyöa, araenuyiben nyiségü váltok kínálata ab-lfóldi p\'aczcn produktivealkalmazott uj ¦.dósságok foly-a külföldi váltók árfolyamát csökkenteni ; ián, vagy a külfö doek Kölcsönzött ösz-fogja, mí a külföldi bevásárlási olónyö.é \|szegek visszafizetése vagy azoknak kamatosai, a ar.. elő fogja mozdítani; másrészt \'«i fejében jó az országba; a kiviteli hozott áruk kifizetését teszi lehetővé. Hogy a külföld\' kölcsönök elŐnyö sek-e vagy nem, az egyedül a kölcsön felhasználási módjától függ. illető, eg, tiól, hogy a felhasználás folytán a nyereség s a veszteség miként oszlanak meg h>tt lesére nézve előnyös lerz a kölcsön -adás, ha a kama\'ok nagyobb hasznot gyújtanak neki, mint amennyit a kölcsöntőkével saját munkája átán nyerhetett volna; míg az adósra nézve akkor lesz káros a kölcsÖDvétel, ha azt nem hass- 1 álja produktive, vagy ha a felvett kol- \' csönök folytán eltévesztett vállalatokra\' m ... . , , ... - ... ;. -(ai adósságok csak rövidebb engedvén magát csábitta\'ni, vállalatai -j ,,° , . .... .. . — nem sikerülnek. lÄ5 P«?l ^ "^í ? XL Ha a fizetési mérlegről eddig !! t .eiií^ !\' tl^stí" elmondottakat összegezzük, azon vég- I ^ ™kmde«l egyenHtbetó . ki. , következtetésre jutunk, hogy a fizstesi \| A fizetési mérleg állása valamely mérleg passzivitása vagy akt.vitása ön--nemzet vagy0nosságán-k i jólétének magában véve sem előnyösnek sem ká-1 oem lé rehozója, hsnem következmény-roan.k nem mondható; ítéletet csak ugy je\|Zöje, Minden nem.et v.gy00osságának hozhatunk, ha mindenkor a passzivitást j vagy aktivitást előidéző végső okokat] baa és kivitelben nyilvánul Mioé inbb valamely nemzet adóssága, aooál többet kell termelnie, hogy az évenkénti kamatokat és tőketörlesztési összegeket ru-t-hease; vsgy pedig %riuy!ag behozatalát kell megszorítania Ha « szabályhoz nem alkalmazkodik, a nemzeti vagyoaoeság csökkenése, az áhalános elszegényedés kikerülhet.ea. v Áll tehát a nemzetgazdasági tudomány megaUpítÓioak amazálli\'ása, hogy végelemsésbeu áruk árukért cseréltetnek ki, as árubekozatalt árukivite\'tel kell megfizetut. Az arany és ezüst, valamint hossi-abl) Hogyue válassolt Julcsa — tudok/\| már imádkozui, mfg a bibliát is ludojnjj Ujabb kac agás hangzott föl erre. Julcsa sértődve menekült hozzám. Én nem maradok meg e közt a fok ostoba lány közt — kiáltá villogó szemekkel — elmegyek Vilmácskával inkább. Csapó ur h sst mondotta, hogy hát jól van, jöjjön el most velem s délutánra enjen újra inkább az iskolába. Köszön tünk s Csapó ur kikísért bennünket, tudtunkra adva künn, bogy majd meginti a lányokat s dé\'után nem fogja Julcsát se., ki kinevetni. Engem ne is nevessenek ki — szolt az éo kis vadmadarsm elkeseredve — engem senki Bem nevetett még ki. Délu-án újra elment as iskolába s este jó kedvvel jött haza. Ugy látizik a ani\'ó ur megintette a lányokat. \'Azontúl Julcsa rendesen e jár: az iskolába; az első hetekben, ugy látszott: tetszik is neki a dolog, egészen összebarátkozott a a kís lányokkal, minden az ujaág ingerével birt rája, az iskola, a város s az egész környezet általában. De később még én Ís észrevettem, bogy es már untatja őt; az iskolába nem járt oly Örömmel, mind eddig, s otthon sem oly vidám többé. Sohas* panaszkodott agyán, de folyton szomorúbb, lehaogoltabb lett néha azon kaptam, bogy a kert valamelyik zugában sírdogál, sóhajtozik. Mi bajod Julcsa — kérdettem egyszer tőle — tán bántan k a lányok az iskolában? Nincs nekem semmi bsjoji — válaszúit sóhajtva — nem bánteng-m sen- ki. Elmentem Csapó úrhoz ia, megkér, dezv, nem bántják-e a lányok, vagy oem dorgál\'a e meg valamikor Julcsát, hogy es oly lehangolt? A jó tauiiŐ elmondotta, hogy e váltósad neki is feltűnt, de okát asm képes kitalálni, mert inkább még nagyon iz szeretik a többiek, ő se panaszkodhatik, mert leozkéit is pontosan megtanulja as én kiz védeliccem. Julcsa büiongása folyton tartott. Biztattam mindennel, igenem neki, hogy majd ba az első vizsgán átesik, kimegyünk njra « tanyára egéss hetekre, —ó meg csak sóhajtva feleh : mikor less az még? Egy reggel aztán senki se tudta hova lett, föli d nyelte e el, vagy csak eliúnt a kis Julcsa. Mikor kora hajnalban a tehenet hajtották kt a otordihos, akkor azok heteit ki a kapun, »enki ae vette észre. Ijedten futottam a kis aaobáb i, bol Julcsa lakott, a kis láda, melyben ki* holmiját tartá, ép úgy volt, mint mikor ő ideérkezett, minden benne, amit tőlem kapott: rahák, babák, játékok, „abc:" es könyv, csak as a kis rnotyó hiányzót\', melyet édes anyjával együ\'t hozott be. Most már világos 7olt előttem minden : Julcsa haza szökött a tanyára, nem riadva vissza a mástél mértföldnyi attól, izóta tán már otthon is van. Amint ebben bizonyos lettem, el kezdtem keservesen sírni. Gyermekszivemet nagyon bántotta a kis Julcsa hálátlansága. Hogy elhalmoztam míodeo jóval, hogy szerettem mint testvéremet a mégis megtelte azt a szégyent, bogy megszökött tőlem. Az is fájt, hogy nem volt őszinte hozzám — egy szóval na gyon elvoltam keseredve Julcsa elln, nem tudva kurta kis eszemmel fö\'fogni ast, hogy ha Julcsa ily hálátlauaágra ssán\'s magát, arra nagy oka tehetett, Akkor én még est nem értettem, s bár később is nagyon sokszor játszót, tunk együtt s tanyán, nem tudtam neheztelő nélkül gondolni hálátlanságára, s azontúl oem volt olyan nagyon kedve* nekem. Ma már nagyon értem, hogy egy oly szegény, egyszerű gyermek, ki s felelésétől kezdve a leható Isgkorlátla- gyonoszágán s jólétének essköze ssját hatalmában van. Amely nemzet gazdasági tulajdonságait, a munkáságot, kitartást, rendet, pootosságot, Ügyességet, életrevalóságot, józanságot, takarékosságot kifejleszti; a amely nemzet ezen tulajdonságok felhasználásával természeti \' előnyeit -1 a munkaképességét a: leg produktívebb módon érvónyeaiti: az a nemze. vagyonos, gazdag leaa, b annak fiteléu mérlege la kedv-í/őon fog állam. hírei. — Az utolsó évnegyed k U ezöbén felkérjü < lapunk barátait és pártolóit, hogy lapunkat terjeszteni s esetleg előfizetéseiket megujita^ szíveskedjenek 1 A kUdéhívatal. — Az eltűnt holtteste. A lapunk egyik ssámában emiitett, a rejtélyes módon eltűnt Trubermnn Lipót bol:-testét H>.rhátországban Draye kösség határában, a Dráva partra dobta, hol as állítólag el is temette- ett. így írja ezt egyik rokona leveiező lapon K«proaczá-ról, hivatalosan azonban a dolog még constatálva nincsen. nabb ssabadsághos szokott, kinek egész világa a kék ég, a zöld mező, a csörgő kis patak, aki as egész láthatáron ahova akar, oda mehet, azt tehMt, amit oeki tetszik, beszíva a balzsamot -pasztái levegő\', hallgatva a madarak dalát a vidám csicsergesével rájaasoíve ssa-vakra — az ilyen gyermeknek valódi börtön a zzabályozott élet, az iskola 4 fala, a város sok utczájs, háza, mely szinte szomja, uly szúk — valódi kínszenvedés a betűk nevei\' fölötti fejlörés. Belebetegedett volna, ba meg nem szökik s még gyöngédség volt .tőle, hogy nem értesített szándékáról. Aióta zok ídfl eltelt, a világ egyet torául\', Gyermekekből férfiak és asszonyok lőttek, az Öregek lepihentek. Kos-ma kertész és Sára asszony sziutén ott porladoznak a temetőben. Én férjhez mentem s elkerültem a Tisza mellől Budapestre. Férjemmel együtt az első évben lementünk ssülőföldemr, meglátogattak rokonainkat s es alkalommal elhívtam magamhoz as én egykori kis Jatcsámat, — most már ssintéo menyecskét. Amint szegényke árván maradt, egy jóravaló legény feleségül vette; m ga volt, mit tehetett máat hozzá ment. Nagyon örültüak egymásnak éi sokat- beszélgettünk, Siereted-a az uradat? érdem Julcsitól a többek közt. Nagyon szeretem, s ő is nagyon saeret. Akkor te is nagyon boldog vagy mondottam őrömmel. Tudja itten — válassolt éi szép árosán sajátságos ború vonult végig. Nincs semmi bajom — de mégis — nagyon bolond ember volt, aki a házasságot k:találta. A én ssegény kis v ad madár am-nak még a rósalinesok is fájtak. HUSZONHABifADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 25 én 1884. — Lapunk 76. száméban meg jelent veaércaikk egyík tétele olykópen siói, mintha az általa elítélt i a Zalában megjelent cikket a bírói kar valamely tag tél eredetinek tartatná. Eizel aiemben illetékes helyen meggyőződést nyertünk hogy azon cikk a biróikar egyik tagjától sem származott volt legyen. — Az 1884-íi tanév, szeptember hó 16 án összegyűlt a nagy-kanizsai kath. főgymnáainm ifjhsaga,1 bogy Főt. Pap jáoos igazgató ur elnöklete alatt „Deáksegély z6 egyletét" megalakilsa. Az egyesület alapszabályainak íelolva-sása és vagyoni állapotának kimutatása után a választmány kftvetkesőleg ala kult m-g: elnök: Mátéfy János, péoz-lárnok : Fülöp József, titkár; "H^rte leody József. Választmányi tagok: VIII. osztály ból: Benkó Károly, Dessényi Jenfi, Guusherger Béla, Kaan Károly, Leruh Antal, Márton Andor, VII. osztályból Hajós Kálmán ellenőr,Csűri Jenő,Friedl Jenő, Nagy Lajos, Tamás János. VI. osztályból: GyÖmörey Ziigmond Kotrts^h Károly. V. osztályból. Boldizsár Ká1 m u, Fóloagy MiklÓB. Hertelendy Józaef e. titkár. — GyászhlP. A következő gyász-jeleotétt vettük^ Sveleiz,\' szül. Bruner Teréz, Czelhoífer.Bzüi.Bruner Mari.Szüts szül. Bruner Rozália,Csorbíts, szül Br ner Nina, Gafay. azÜl. Bruoer Erssé bet és Bruner Mihály, ugy magok mint gyermekeik s az összes rokonok névé ben fájdalomtelt szívvel jelentik feled hellén anyjuk, nagyanyjuk, és rokonak. 0v. Bruner Mi\'yásnó, születeti Aubof fer Erzébet asszonynak, folyó hó 21-én reggel 8 órakor óle S6tik évében vó-gelgyeugyülésben törtéotgy»BZoa elhunytát béke lengjen porai feletti — Gombamergezés történt Zil- megye Kanizsa járás N. N. községében Ott így kncsislégyö\'Ófcalócftát késaittetett magának, azt gondolván, hogy uri gnm bát eszik, vele jól lakott, megkínálta urát, aiszónyát, melyből tehát többen Íb ettek. Kívüle mindenki csak kóstolót evett; ruaBzullettek mindannyian; még is, minthogy a koosil legtöbbet, mondhatni jóllakásig evett, nemcsak, bogy russzul lett, "hanem meg íb őrillt. Őrültség kórjelek közt sok rendkivüliségts tett, késsel szúrt js, minek következtében Bok üzyel-bajjal sikerült biztonságba he lyesui. A jókor érkezeti orvosi segély által élete megtartatván, e hó 19-től 23 áíg folyton rémületben tartotta a házinépét, ugy, hogy az illetők a törvényhatóság közbelépését i« kérték. A megejtett hivataloB szemléből kifolyólag az aggasztó állapot teljesen jóvá tétetett. A regitBégre jókor meghívott orvos a bélazer veknek kiürítésével, feketekávé, orosz hea beadásával, eczeles bídeg boron ga\'ásBokkal mentette meg az életveszélyben forgóegyént. Szolgáljon ez" eset tanulságul a gombaevőknek - és gondoljanak arra, hogy ismeretlen gombával soha ne táplálkozzanak. — A zalamegyaI jegyzőegylet ál tal f. é. szeptember 11 én Csáktornyán, megtartott nagy gyűlésén igen saép számmal voltak jelen az egylet tagjai Elnöki megnyitó beszéd után következett áz elnöki jelentén, mely foglalkozott a járás-körök alakításával s megemlíti, miszerint daczára annak, bogy - Zalamegye minden szolgabírói járása fel lett híva, még caak eddig z-laegerszegí, pacsai , éa D.-br. . járás jegyzői alakultak járás-körökké. Az elnöki jelentés megemlítő a jegyzői nyugdíj országossá tételdnsk\'ker-ványezését: a jár lati leveleknek a adó-h.va\'alok általi kezeltetését és magyar nyelveni kiállítását a nem magyar ajka községek ben is. Elnök megrója jelenlésében, hogy a blzo^ság, mely as egylet tagjaiból a Végett alakú t bogy az 1874. XVIII. t. ez, módosítása éédemében az országos központi egylettől leküldött pontokat megvitassa s jelentést legyen,, eat elmulasztol\'a, megbízatásának nem. felelt meg, A minősítési törvényre nézve tett s a mait gyűlésen tárgyalt azon kérelem, bogy a törvény keletkez\'ése előtt már hivatalOBkodott, de szigorlatot nem tett jegvzők, ha törvényazabta végzett-eggel nem ia bírnak, képesitteasenek — illető helyen eiutasíttatott. Végre sajnosán jelenti, hogy a tagok még a mult éví tagsági dijakból is csak 10 frlot fizettek be, míg e jelen évre semmit. A gyűlés napirend* térésével, az egyletre s járáakörÖk mikénti megalakítására, jegyzői évkönyv kiadása, a jegyzők nyugdijának ügyében, a fizetéseknek megyei pénztárakhót leendő fizettetése és a segédek fizetésének törvényhatósági-lag leendő megállapítása érdemében sok szép indítvány hozatott. A j«gy»Őegyle-ti nagygyűlés Kanizsán fog tartatni. — Garay Sándort, ki egy időben lapunknak is buzgó munkatársa volt, — s a felsőbb gazdasági tscilézet bevégzése ulán Keszthelyen tartózkodott, — a m* kir. földmivfttés miniaslerium a Sövény-tani és növénytermelési tanszakokban való magasabb kiképeatetéi cséljából államköltségen, a halisi egyetemre küldötte. Gratulálnunk essép kitüntetóahez ! — Egy zsidónő halt meg a i apok-1 \' ban Keővágó-EöraÖn. Zsidó pap nem ¦ levén, Horváth Sándor ottani ev. lesperest kérték fel halotti beszéd tartására ; kí azt elfogadta s tartott íb oly meg-beezédet, hogy hallgatóit könyekre fakasztotta. íme: mily szépen lehet egy födél alatt dicérni az Istent, csak jóakarat kell hozzál . Mennyit fogy a nap szeptember benl Szeptember 1-én a nap 5 ór* 20 pereskor kelt éa 6 óra 39 pereskor nyugodott le, tehát a nap hossza 13 óra 19 perez volt. 30-án a nap 6 órakor fog kelni i 5 éra 40 perczkor lenyugodni, tehát a nap hossza 11 óra 40 perez lesz. Eszerint a nap szeptember hóban 1 éra 39 perczel fogy a természetesen as éjssaka ugyanannyival növeikedik. — Nord-hausen mellet a Verra völgyben egy amerikai fiatal ember, ki ifja nejével u\'aeott, a vasúti kocsi erkélyéről a tájék szemlélése közben oly szerencsétlenül esett le, hogy a vonat keresztül ment rajta; a boldogtalan szörnyet halt. — A budai Matyii* templom restaurálása gyors léptekkel halad befejezése felé. Ugy a főépület mint a hozzá támaszkodó Zichy-kápol-nákon a góthikuB díszítéseket már na-gyobbára elhelyezték s nem sokára a ká polnák íb teljesen be lesznek fejesve. — A írancziá köztársaság érme. A frsn- czia képzómilvészetí minisztérium most egy érmet veret, mely Paris ostroma emlékét fogja megörökíteni. As érem 75 milliméternyi körülmérőjü. — A két kerekű velnclpéd hasznos voltát fényesen b -bizonyította bizonyos Barthol Hugó Rooneburgbél. ki 4000 kilométert tett m«g egy bicyclen. — Fogarason e hó ¦ 6-án három ház s egy istálló leégett s Íegy asszonyt, ki az égő házban felejtett pénzéért vissza rohant a lángok közzé, alig tudták kimenteni. — Balog József és Erdei András lopás büntette miatt 3 — 3 évi fogházra itélt fegyeneznek f. hÓ 4-én a debreczeni kir. Ügyészség börtönéből megszöktek, a szökevényeket a belügyminiszter országszerte körözteti. — KfS-Kolkeden Kímbauer József rádóczi legényt három pjnkóczi német munkás a gŐzcséplőgép dobjába lökte, hot a szeren esetlenen a henger halálos sérüléseket ejtett. Hát erre é > Vijes önérzettel megfeleltem, hogy „udűát csakugyan aleg-ntóbbl az a V. Á.-nak olyan kevéssé tetsző Lupulus." Ezen fotográfiám itt van — BaláS irpad, kesslhelyi gazdasági tanintézeti igazgató Magyar-Ó.várr, as ottani igazgató p dig Keszthelyre leleteit á<. — Iskolai UtOgafÓk. A megyei közigazgatási oizottság e havai Ülésen megyénk területének egy részére isko-lalatogatékul a magas miniszteriámboz kinevezés végeit Arvay István (ZJa-Egerszégre), Caartán Károly (A. és F.-Ns.-Apáti, Bagodr>), Csntor János )Sa-lo rovar, Z.-Szent-GyÖrgy, Géb, köröndre,) Arvay Lajos (Csács, Szent-Iván, N. Pali, N -Kutas Ságodra), Mirtoo György (Söjlor, Bak, Hahólh, P. Szt.-Lászlóra> Károly Aurél (Z .la-hér, Döik, Paicod, Kemeud Z. Iatvánd, íjzepetk, Gyűrűsre.) Má\'ton Lajos (Z--Lövő, Háshágy, Vaspör, E ;yházaabükk, re), Molnár Elek (Csáktornya, Pribiaz-lavecz, Belicza, Pudlurenre). Szabó La-joa (F.-Nihályoveea, M»czinecz N-ide-liczre), Kaiaer Lajos (Ssl.-Márton Szel-nicta, Mura-Szerdahely, Vrástisine\'zre-Caernel 0..vÓr (Csabrendek, Gyepű) Hany, Nzirád, Káptalanfa, Sárosd Gal-sa, üosstód, Szegvarra), Gyömörey Gáspár (Gyömörő Ukk, Gógáufa, Db roncz, Rigéc, Nyavaládra), Sz^rakaGá-bor (Tűrje. Batyk, Véged. §zent Péter. Takonyé, Szaiapára). Bessenyei Ernő (Z.-Mibályfa, óbíd, Szt.-GrÓt polgárváros, Szent Gróth, Csáford, Udvarookra) Barkóczy Károly (Sümeg, Csehi, Orága, Bazai, Döbrőcze, N.-Gór bőre), dr. Ber-ger Ignác (Bti.-György Tölgy, Szécii-SsentsLájzló. Djbrónak, Gáborjabása, Kebele, Jakabfa, Bagonya, Bakónak, ístelectre), Koezelh MátyPa (Bollatincz, Agriánc, Ganicsa,\' Izsák ócs, Cseren csócz, Közép-Biaztricze, TurniBcha, Gu-milicsa. N. Pálinoára), Román Dtniel (Rédtes, Rezznek, Ciesztreg, Kerka-Né motfalu, Kerka-Kutasra), Molnár Pál (Baksa, Barabás, Baghid. Kozmadomb-Lenti Kápolna, Pórssomb >tra,) Hajós Mihály (A.-Lecdva, Petesháza, Vö\|-gyifa\'u. Kapcsa, Alső-Lakosra), Eper- esay Sándor (N.-K-flizsára), Halász Imre (Galambok, Csapi, Bakónakra), Mészéroa Anial (KcroArvároa. Kis-Ko-máromr,) ZUbureczky Znigmond urakzt (Gelse Sziget, Palin, N. Récse, Szt.-Ja kab, Uj-Udvarra) ajánlotta. — Vakmerő lőlopas- Kovács István kap is vári lakóa Marczaliba ment fuvaros b ott a Korona vendéglőber meghált, kocsiját a szín alatt hagyta, maga pedig lovai mellé as íslálóba feküdt, — M-dőa már jó ideig feküdt de aludni nera tudott, két egyén lépett as istalÓba s ott gyertyát gyujtotak. — Kovács kérdőre vootaőket: mítakarnak? mire esek egykedvűen azt felehék bejöttek aludni éa ugy is tettek, — mert isiálóból oldalt nyiló kis kamarába mentek s ott lefeküdtek. — A fuvaros pedig mi\'Bem sejtve elaludt — Midőn egy reggel fölébredt lovainak és kocsijának hűlt helyét találta, a két szállást kereső kerekét oldott velők. Az udvar bői korán reggel még egyedül kivezető csapás arra ösztönözte a káros fuvarost hogy útját Kanizsa felé vegye; itt előadva panaszát, rendőrségünknek rögtön megindított erélyes nyomozása folytán sikerült mind a két lókötöt. elfogni, a kocsi és lovak azonban még nem ke ültek elő. — Vizsgálat folyamatban. Falnsi Idyll. Egy közel", faluban egy fiatal ember udvarolgatott egy síün\'éu faluai azépaégnek, azonban a papa éa mama nem nézték ez" valami örömmel, mert a fiatal embernek nincs mit aprítani a tejbe, s ezért sokszor a hölgyecskének kjkijutot,t a mamától.a nem éppen gyengéd k apa esi tál á>. Ez s mi fiatal emberünket bántotta,éseokazor töltetlen forgó pisztolylyal is figyelmeztette a\' szülőket: ne merjék báataní szive választottját, azonban agylátszik \\ fejemből hatalmas tollamon át. Önöknek ez mitsem használt úgy hogy végre a\' fényeskedik a .Zala" és .Panorám." türelem fonala is elszakadt. A véletlen-! hasábjain! ség éppen a korcsmába, hozta őket ősszel De Önök, oh tisztelt olvasó közöm ég. hol köztük oly sséváltás fejlődött kí, hálátlaook; mert önök bimulj-tk a kor-hogy a mama ismos tenyere\' érinttesés- j szakot alkotó fényt ezrén v a k u- be tette a szerelmes ifjúnak: arcsulatávs.1, 1 o k meg tőle. .. Kj a míre megkezdődött a harcz • a — \| Nem baji Azért nem vesztem el L u p U I U 8. (Sajátkezű bemutatás.) Itt vagyok! Én vagyok: énl A nevem tulajdonképen: Farkas Imre. Lupulusnak is iratkosom, mert elfeledtem akkorára nőni mekkorára kellett volna, Diákul is értek valam lyest. Hát ezen a római katholica nyelven még ia osak könnyebb as önbeismerés. Nevemtől ne tessék megijedni! Tetszik tudni : a farkas ordít éi harap. Na éu nem harap ok Hangom ugyan van. de sokkal ha tal masabb mint a farkasé. Fájdalom, hogy még se hallatszik menny oraságba. Ebből aztán megint as következik, hogy a fülem is hatalmasabb, mínt a faukasoak. Ssőval kérem: én jerassalemi termés vagyok. Tehát tulajdonképeu nem is vagyok fark a b. Még kereszt nincs a hátamon. Pe dig asármasásom szerint as ia dukálna. Majd lesz. E\'öhb meg kell szoknom ezt az uj ktimát, meg ennek az uj klímának engem. Mert tetszik tudni: én pesti ssorna-lisst voltam. Oh az a feledhetetlen Pest ! Mennyi ott a barátságos vendéglőéi Szóval: ott, ur as art ^ Na de itt meg én is az vagyok Tessék esse rajtam végig -nésni! Egyébként az én nagyságom tulajdonkénen fejemben van. Nem tetszik látni ? Ah pardon I Hiszen most jut eizembe, hogy a fejem zárva van a így ott nem lehet világosság. Ennél fogva ott Bemmit se lehet látni. De mit beszélek? Van biz olt kérem lumen. Csakhogy a zárt lumen sötétséget képes. Ez kérem: paradoxon. E< nekem a paradoxonok igen jólállanak Nézzék, csak kérem, ha birják: \' milyen tömérdek napsugár ömlik- azét tán — ieendó vőmuram ugyancsak helyben hagyta a mamát. A mit a mama sebére a gyógytárban felnem találhat azt a. bíróságnál kereste fel,- a mennyi-bsn orvosi látlelettel kezébenja bíróságnál keres tapaszt Össze-vissza vert sebeire. Ilyen a falusi idyl. ttSvid frirttk. — „Magyar Lloyda osímü kereskedelmi szaklap október 1-től kezdve magyar és román nyelven fog megjelenni. Önérzetemet. Bárki kérdéssé: ki vagyok? — megmondom nevemet és büsskén muta tok Panorámámra. Mul\'-kor valami Vasa Álmos megkérdezte tőlem, hogy a Panoráma kirakatában melyik a Lupulus? (már t. i, énl) Az a CBÖrgős s a p k á j u-e ott legfelül vagy as as &[ak, aki áll az őjobbja felül avagy lent as, aki ott zaját szerzeményű ,É 1 e t f i 1 o a c í í á j át* de nltoil ja .^a t <fh nép\' előtti Azután jól oda is dorongoltam teljes hírlapíró apparátusommal annak a segédtanítónak, hogy kérje vissza a tauuló-pénzét a terméazetrajztanárátÓl, de még attól íb, aki a bibliából oktatta, ha engem első pillantásra meg nem ismer. — Hisz JézuB történetében egyik elődömnek ja tott a legdicsőbb szerep. És azok a nevezetes pálmalombok tulajdonképen nem is Jézus elé, hanem az én dicső elődöm elé hullottak; mivel féltesttel mindenütt megelőzte őt. E fajta lombokból — hála Is\'en! — bőven jut.nekem Íb, nagy jövőjű, unokájának. Tőlem azután senki üooi vitathatja el azokat, mert nem hordozok magammal K r i a z t u b t. Nincs, akinek oda tulajdonítsák. Vasa Almost és társait lenézem. Ez a Vass tulajdonképen nem íb qual\'ficált ember, mert caak tanító, pláne csak segéd tanító. Ebhez nem kell semmi. Vagy igaz: éppen csak ez kell, tehát ő a b e m m i. Igen! Mert kérem: én és Vaas Álmos véletlenül egy napon ieiiütk teremive. Hogy misépen ? Hát azt mondja a Biblia, hogy „ha todik n»p teremte Isten a négylábú CBuszó.mászó állatokat." Azután: .hatodik nap végre mon d\'á mégaz Isten: Teremtsünk e m b e r ti" Tehát csak kaczagnom lehet őt, mert a teremtés sorrendjében is, habár ugyanazon napon, de megelőztem. így maradt ő semmi. Meg is irtam I Mert — és ezt ón - mondom! — minden, aki hozzám nem hasonló, az csak t m bjs t, tehát elöltem sem-m i! Ha egy ember és éu egymás mellé állunk, — egy fejjel mindig előbbre vagyok. Ez az én megszokott előnyöm. Ne méltóztassék csodálkozni, hogy e szokatlan nagyságomban isoert szerénység- m tiltja kimondanom, hogy mi vagyok. Hozzám hasonló-nincsen \| -Én vagyok: a z a b b o 1 u t valami Magam vagyok: a n e m M»gam ; a f a j Magam: a z e g y e d. Enyém ap országi Enyém a hatalom! Enyém a dicsőség 1 Hogy szerkesztői országomból as Isten országának integritását respectá-lom, azért hálás lekötelezettem lehet az önök Iatene. Ha az Isten nem volna az absolut semmi, én leanék az. így csak maradjon annak as Is ten az ő országában\' én mag mmdok — amint egy versemben megírtam — félisten .... a Varga irodájában. Tessék elhinni, hogy ez a fétis-fenség pompás ipatág) Éppen nekem való. i, Nem. kell ehhez ae diploma, se szabaduló leválj Be iparengedéiyi bizonyítván, csak egy oly magasra törő fej, mint az eLyém, mely szerfölött könnyen emelkedik, száll, — — versenyt a Couvier-teBivérek hintó-jávai. És mily pompás dolog vidéki hír tapirónak lenni 1 Félisten, zaeri I Lássák, kérem, ehhez nem kellelt kvaljfikaosié i Hogy ís történt csak? Előssör b z ü 1 e t t e m én, azután a Nemzeti Újság. Éppen mint a teremtés történetében a sötétség és azután v i I á g o ii á g I Mikor a N. Ú. lett, akkor én már másodszor lettem. (T. i. a hatodik nap elején I) Mikor a N. U. meghalt, én is halál a torkában voltam. Egy nagy szükségben volt és megszűkült vidéki szerkesztő hu- Izott ki .onnét. így jutottam izük-légből szükségbe vagyis csöbörből vederbe. Tulajdonképp tehát idáig három ¦sor Bsülettom. Egyszer csak u g y. Másodszor : a „Nemzeti Újság* által. És harmadszor a Varga ur által. Harmadszori születésem után most már — csak is most! — teljes önérzettel elmondhatom, hogy az.atmanemeBettmetf-a z e fájától." Tehát ón félisten volnék I Egy kissé fatall? ugyan es az ei-n<! vesés, mert ha félisten vagyok, geo természetes, bogy caak félémbe r lehetek. Ki tagadhatná mind a mellett,hugy most már nem csupán Kr o v a t o a", hanem rettegett mindenható vagyok. Ütöm a zsidót: mért nem praenu-merál í Ütöm a kereszlényt: mért nem fizet I Szóval: ütők mindenkit, mert es a mesterségem; ez a gyönyörűségem ; erre vagyok kvalifikálva. . Igaz, hogy epémet néha felzavarja a megmagyarázhatatlan ignorantia, melylyel az „én nemzetem" lépten, nyomon illet. Hálátlan faj ez. kérem. Már elfeledte, hogy egykor pedig borjut imádott. Még csodálatosabb, hogy a kereszténység sem respectál. Hisz nem követem az apám .... (azaz: pardon! nem akarok apám iraut indiserét lenni,) nem vagyok tanító. Éb különben is hordok magammal az ég tudja: hány métermázsa tiszta erkölcsöt) Any-nyit tudok, hogy négy Szent Julián leroskadt volna alatta. Nekem csupán a járásom nehézkes tőle. Hol van hát mégis a kiérdemlett telet?! Ezt érdemette hát a Nemseti Újság, amért meghalt? Ezt éraemeltemén, zmért egy megszorult vidéki szerkesztő, föltámasztott? ^ Látom már, hogy önök, tisztelt hálátlan publikum, mindaddig hitetlenek lesznok nagyságomiránt, raig a mennybemenetel nagy jelenése el nem következik, míg principálisom nem.... röpít. Nagyságomhoz mindenesetre leg méltóbb volna szárnyat Ölteni, vagy tüzes szekéren ragadtatni a megdicsőülés hazájába. De lássák, kérem, az Ón életem csupa szerénységben, csendes munkában telt; ne nehezteljenek hát, ha majd annak idején íb lényemhez méltóan, a néphit szerint ugy „rejtőzöm el." Most még itt vagyok,amint gyakran tetszik hallani! A viszontlátásig : FARKAS IMRE. A .Zala" legutóbbi Tárcsájáb-n valami Farkas Imre nyögdécsel ilyen hangokon : „Két szép halott, két forró szív. — így T0\'t nekik megírva." (Persze hogy így volt nekik megírva egy csillagrugó vad poéta elméjében!) Ejhoye, ejhnye, Fleiachman-Far-kas Izidor-Imre ur hát csak semmi áron sem bir ön tisstác gondolkozni!? ön — a minden áron nagy férfiú! Hisz azt a kis első normatisták is megmondhatnák Önnek, a nagy költőnek, hírlapírónak és segédszerkesztőnek, hogy aki vagy ami Halott, az nem lehet forró. Na de se baji Caak akarat legyen önben ! Kérje meg Lisstner Jósai tanító urat! Eljárhat hozzá beszédértelemgyakorlati leczkékre. Vagy akár az ovó\'bácsiboz I * * * Varga Lajos ur, a „Zita" felelőse, hir szerint nyilatkozatot szándékozik kibocsátani, hogy segédszerkesztőjének viselt dolgait illetőleg csak is a lapben foglaltakért vállal felelőséget. A tapasztaltak folytán erre nézve is előbb orvosi megfigyelést és szakértői véleményt kíván. * * * A Panorámára tömegesen érkeznek az előfizetések. Igen jő a papiro&a. * * LupulusI viezczek a Panorámából: — Saigricz Róbert nem reapectálja kellőleg nagy Széchenyiek „Hitel" csinin müvét. (Lupulus.) — Ezennel pályázatot nyitunk egy oly kotlába és kétkesü emberre, ki-Vasa Átmosnak irt panorámai „válás, unkát és kérdésünket" undor nélkül képea leas elolvasni. A pályadíj egy külföldről inportált, a „Zala" és „Panoráma\'\' szerkesztőségében még eddig nem létesett b még most sem lőteső Fleiachmann-Farkas-féls agyvelő. A borjnyelöt kedvelók előnyben részesülnek. E pályázatból a „Sült Hal" sincs kizárva. Ca. Sali. — Mssslagos redŐBsirom ölelkezett a bnlonditó szalmátokkal és lett as én — — —\'"—-->--— agyvelŐ\'m. Nőttek hosszú kezeim íb. Most jó ug-ránCS vagyok. Aki engem utánoz, az majom. Azt pedig nem szeretem, ha valaki velem fraternizal. (F. Izidor.) HUSZONSA&MA-PIL flVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY 8ZBPTB»BgB25 én 1884. ITE S I K. Beh jé, hogy ?0 most má<* Pesten lakom. Nagyot lendült a szarvasai»rha ügy. Hjah, Kali a polgármester! A réss vétlenségben boldogult .Nem seti újság" volt tsoroalisKl-mUDkásai fel-hívást fogoak kibocsátani az eresig Ösz-szee . ácsmestereihez faragatlan Farkas Imre. volt rovaios-koll\'gájoknak kifa-ragáaa iránt. E munka sikertelensége iránt a nagy-kaniasai , ácsok már nyilatkoztak; ennél fogva innét vállalkozó nem fog akadni. (Ca. Kali.) -iLk_ kóser zsornaliazt. — Fleischmann Izidor. — őseimnek bugyra, zsákja Padláaon lóg, egér rágja. Rongyot szedni nem fogok. Kóser zsornaliazt vagyok. Hányvetiség csak as élet! Pöffeszkedem, ebbül élek. „KaHkámon" a dolog. Kóser zsornaliszt vagyok. Jól készítsd, prioczi, az utat! Mert hisz a le „lovad" von int. Te tapsolsz, ha sxfik - rugók. Kóser zsornaliazt yagyolt. Tán szerény munkának éljek?! A munkások mind szegények. Bársony nyerget hordozok. Kóser zsornaliazt vagyok. Van igaz egy tudományom. Ebban párom ritkán lá\'om: Sv;ndlerezni jól tudok. Kóser zsornaliazt vagyok. Diplomám sincs; nem adózok. Minden hívót jól be«Ózok. Ha kidobnak, laufoluk. KÓser ZBornabszt vagyok. Mit törődöm a ZtUval? A Zalának száz bajával? Varga-princzin a bajok. Kóser zBOrnal.ssl vagyok. Bérelt joggal, bérelt házban Éltemet, b* el(p)Í(p)Ó,zt»ra Rúdra jutva, nem rugók. Kóser zsornaliazt vagyok. JBarkas Imre. Mutatvány a jZalá"-MI. Husz év mnlva. — Karezolat. — Szabadhegyen bort adnak a BtŐlö* gazdák látogatóiknak. Meg íb részegszik az ember; az esze is elmegy tóié, ha van. Ha nincs, hát ugy jár mint én, bogy elaluszik töle. Azután — ha csak parányi képzelete volt ia — akkora fantáziája lesz, hogy rgyazerre a titkos jövendőnek bú« esztendején kérésziül-lat, b a térbeli doigok íb akkorára nőne; elölte, hogy — mínt teszem én is magamat — embernek látja magát; a Kalit m-g polgármesternek. Hát nem kell ehhez, kérem, dú* fantázia! Így álmodtam én ia! Almomban emberré lettem. Megfzürkültem. A Kaii caak nngderesedutí. így lettem én „SZÍlrke- a Kali meg csak deres. Elmentünk az\'tán oda ia. ahol húszév elóf a Kali mÍDd\'g felebbezett, ón rnet lejártam. O-t biz egy cseppet se Iá atott meg, hogy mi fundáltunk, mert oda három emeletes palota épült. Minden megváltozott. A kaszinót kívülről bemeszelték; ulajdonkép?a ped\'g belülről kalUtt volna kimeazeloi. Uj\\ágóbíd is épült. Bizo nyara sok marha esik ott áldozatul. A város köaepén sem oly förtelmes a hűi, huss év előtt.\| Leülhs-iek a Korona t ér. is — — éa nem araiadnak el a kávéházi vendégek. A nők a fü\'ére i ringUpielezn- k. B-b kár, bogy több 1 * b « ro van. H> caak egy volna, mindjárt forgó sálorrá lennék. E\'képie\'em. hogy mennyi szép delnő ssédü ne el tólem. De ime egy üvölti\' caapat közeleg feléijk ! Egy rengeteg táblát hoznak, a melyre egy másfél öles szamár van pin gálva két öles fülekkel. — Mi az Kali? Kik ezek? — Ne is kérdezd Lupulus ! Szerencsétlenek, — Mit akarnak? — Mind félbolond, egész bolond, eszelős, kík azt a táblát minden hét azon napjáo, melyen Panorámád busz év e\'Ött meg szokott jel-uni. ide hozzák volt lakásodhoz, Üvöltenek, mínt a far kasok és erővel meg akarják jeiölrii asaal az éktelen rajtolása táblával. As a hi-lök, hogy husz év előtt is ők voltak ütkos sugó f-zellemeid, kik Panorámádat diktálták. Pedíg azt tartom: akkor még éktelenebb, kötni valóbb bolondok - vol tak .mini mos\'. Azóta curálva lettek. — Kali, est meg ne engedd I Inkább fölébredek. Gyerünk hámba! LUPULUS. Lapvezér es kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJMTS JÓZSEF. xxxxxxxxxxxxxx Rechnitz József városunkban előnyösen ismert táncz-müvész. október hó 5-én megkezdi táneztanitását. Ajánljuk a t. szülök és ifjúság figyelmébe. Beiratások a rKorona* szálloda 13. sz. szobájában naponta d. e. 10-12. d. u. 3-5. 2279 1-1. XXXXXXXXXXXXXX 2971. sc tk. 1684. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönj-fi hatóság részérói közhírré tétetik, miként Halabaiecz György senkoveczi lakosnak Halaba-recz József senkoveczi lakos elleni vég-rehajtást szenvedő elleni 46 írt töke s járulékai iránti végrehajtási ügyében a n.-kanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó csáktornyai kir. járásbíróság területén lévő senko veczi községben fekvő 6. számú te-lekjegyzókönyvben AI. l.ésfl-4 6 és 7 -9. sor 6, 122, 270, 273 277, 274, 271, 278, és 317. hrsz. alatt felvett ingatlanokból ügy tar-rozékaiból végrehajtást szenvedett illető íelerészre 8 ;felerésze összesen 737 frtra becsült Ingatlanok s tartozékai folyó évi október hó 17. napján délelőtti 10 órakor Senko-vecz kö\'.ség háznál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított ki 1 kiáltási áron alul is eladatni fognak Az árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok kikiáltási árának 10%,vagyis 73 frt 70 krt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. cz. 42. § ában előirt ótádékkképca papírban a kiküldött kezéhez letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekinthetők. Kelt Csáktornyán, a királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1884. májas 30. 2276 1—1 2382. n. tk. 1881. Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, miként Prekszavecz Mag-\' dolna kápelcsaki lakosnak Prókszá-vecz Mártonná szül. Percsics Mária niarofi lakos végrehajtást szenvedő ellen 477 frt 60 kr féke s járulékai iránti végrehajtás: ügyében a n.-kanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó csáktornyai kir járásbíróság területén lévő VI. hegykerületi községben fekvő 991. sz. tjkvben A f 1—2 sor 1280/b és 1281/b hrsz. a. Percsics Mária férj. Prekszavecz Mátonné tulajdonául bejegyzett s tartozékokkal együtt 392 frtra — mégis a VI. hegykerületi 993 sztjkv-ben A f 1 sor 1430/í hi-sz. álátt felvett s 3 frt 50 krra s igy összesen 395 frt 50 krra becsült ingatlanok s tartozékai folyó évi ontóber hó 6. napján délelőtti 10 órakor VI. hegykeiületi községháza! megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Az árverezni szándékozók tartoznak, az ingatlanok kikiáltási árának 107, készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. cz. 42. §-ában előirt óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekinthetők. Kelt Csáktornyán, a kir. járásbíróság, mint. telekkönyvi hatóságnál 1884. június hó 6. napján. 2277 l-l. Figyelembe venni kéretik. Van szerencsénk a n. é. közönségnek tudomására \'hozni, miszerint, hnivDen. főuteza, a városház, átellenében, alulirt czég alatt vászon- és fehérnemű üzletet nyitottunk. Ozletünk áruezikkeinek jegyzékét rövid idő alatt hirdetni fogjuk, kérjük addig is, próbabevásárlást tenni, hogy jó czikkeink és olcsó árainkról a n. é. közönség meggyőződést • szerezhessen. Pontos kiszolgálást biztosítunk mindenkor. Amidón, a n. é. közönség szíves pártfogását kérjük, :<j maradtunk kiváló tisztelettel Nagy-Kanizsa, szept. hó. Imíer és Wagner. 227« 1-8 XXXXXXXXÍXXXXXXX NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek. ¦BF" Egy dotsoz 90 Is r. "f^SJ iMs-io Di8z 0k-levej. Számtalan bizonylatok tekintélyektől. i ARANY- É KM EK tffbbfél. kiállitáshól. KBSTLI H-KKRl SiaiTJTT 19" ZElgry ciotooz ESO Itr. ~N Főraktár Oszír.-Magyarország ré xsrt : B\'ÉRL\'Y\'Á\'K N.\|y-K«.lzUj Fe..elhoft.r J„z.ef él Ro.enfeld Adolf kerBikedíknél éa M.íyM.-r.lip wrtár.itllfl. 1 üj\'íí- A LEGJOBB CZIGAEETTA-PAPIR -a. valódi LE HOUBLON franczia gyártmány. Cawley és Henry-töl PAriaaban. Utánzásoktól mindenki óvttlk. L/.\' A czigaretta-papir.csak akkor valódi, 7i. ha minden egyes lap ff LE HOUBLON bélyeggel és Yf mindenik boríték az allant álló véd- "\\ jIgy®l ^9 aliivással el van látva. ac-SMIe de l\'Etlquette XXXXXXXX1XXXXXXX C A laplttaLOtt 1858. L WALSER FERENCZ ¦* első magyar gép- és tüioltöszerek gyára, harang és érezöntódíje BUDIPESTEN Eottenblller-utcza 68. Ajáulja gyártmányát. I mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű «-_ivaty-tyakban, elvállal teljes, vízvezetékek .berendezését, varosok, földbirtokosok,, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern áS v -& alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozi köz- és magánfürdőt felszerelésere, szBgmen-tes Orszékek felállítására és minden viz művi mnnfcalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és réRzletes költségtervezetek kívánatra j techni kai Egyetlen belföldi SZiVattyu-gyár. díjmentesen küldetnek. I_ 2023 63-80 _l VV-B^aVaVaVa"Sa"SaVVVs«P-,ViW^^ ur által kizárólag feltalált ar. Meidinger orvos tudor szabadalmazott MEIDIXtiER Kilyha-KYár HRIM H. Döbling.\' Becs mellett ; Fiókruktár Budapets, Ttomét-udvar. A legelaó dijakkat kHüntetve: Jtées 1873 Caaaél" 1877. Pari- 1878. Sechabaus 1877. Web 187», Tep-lltz 1879, Becs 1880, Ege 1881, Trieszt IS82. Raktórhelyiségek:, Bee , Bukarest, ¦ Mailaaö, y . K Irineratrasse ".\'„ Strada -Lip«eaui 96. Cerso ViCt, Kmaue l.\'SS. . A legkitűnőbb, saabAlyotható, iSltfl és szellőztető kályhák, laktzobák, isfeulák, irodik Btb. szérhftra egy • a e>ü s legdiszraebb kíélítáaban. Több szobának a fü-téar egyetlen egy kályha által. Központi légfűtés egész épületek számára. Aaaatría-H^gyarnrszAgOD. 221. közoktatási ÍDtézetban Seldiü-ger kályháinkból 1431 vsn hazzoilabaa, ezek között Bécs községnek 60 iskolájában 373 kályha. 2242 7—15. Meidinger kályháik kiváló eléuyei anaak ?emeaak a c-áic kir. hivataloknál, birodalmi intésetek és községi ha lóságoknál, Ielkézi hivatalok, kérhisak vasutak és-gőzhajóknál, pénz-iniézetek és bistosiiótirsnlatoknál kereskedelmi barendezóneknél, szállodák, kávéházak és vendéglökb-n ster^zték raeg a nag-számú bevezetést hanem azon felül még tnbb mint 20,000 magánlakásban lesznek ami Meidinger kályháink használva. Aata aaay kozkedvsltzéf, melynek kályháinak ¦latfea falé őrvenűnek, szaaitaiaa stáazásra stfstt slkaJatat. Enaélfsflvt aiellék-l( védjegyöBkre hivatkozva, saját érdekéhez ovjaK a t cz kö-résséssí, iejislifc nfraévb: c ált* gyártsWBYstakBak HIT 1 ki v\\ \' atAtizasotka! vaM fslessr^léM tilsa, (tgyeatk t t " >^^ azok bár ossk ezyazBrüei sUat NaMlager kály Gyári védjegy. EIDiHBER-OFEN bak vagy salat javított UeldiafS: kályhák ajánlva. GyárimÁnyaink sjtajinak belső oidaláa védjegyUnk Atvati önive. tsf~ Értesítését és árjeirzM innen és ttémeitre. "VI Wajdits Jóssef kínyvuyomdijiből Nagy-Kaaiiaán. >AbY-KA.Nt/vSA IH84- szeptember 28 áu. 78 -lit 8z.ö,m \'re 11; cvre . H1R0E1E.SEK Mt«i [¦i\'tiivuriisii 7. rím . mi !. ., i..vftl.l.i «.rvr S\\ ll.TTKh»K> .nikem 10 krért vi>i.-iii,. -\'"r. illeték miiiríeu egye Huszonharmadik eviulyniu. lan BfollAml réaxét ilictô kéziem" fl>"k * «MTkwtnHrtJ, .:.\\»aj rwot illr-lô koslemPrii «h IciAilohoz birra»!!»\'" iiiiezemiók : S A f; V - K AN I \'/. S * Wlassioahaz Kfni-.fiitftíi\'ü levelek csak itone»1-nitinkatanakto] ftiga\'ltatiiak •¦\' A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Lpárbauk", .nagy-kanizsai önk. tazolio-egylet. a .jeaiaii-.egyei általános tanitótestiliei , a ^-nany-kaiiizsai feisdedneveiö egyesület", * .nagy-kiitizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ^ soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kíjlvíilas/tmáity" hivatalos lapja. Ih; len ki ím koiNzcr. vasárnap- s es li i Or i II k ó ii m eljelenő vegjes Urial mu lap.; A vidéki sajtó megmételyező;. A sajtó mindig uagy halalom volt s az is marad Ezen általános hatalmából kisebb, nagyobb mérvben jut egy-egy rész azután azon közegednek, melyek utján az érvényre jut. - \' * Ilyen közegeket képeznek az országos politikai, társadalmi vagy szépirodalmi lapok, nem különben a vidé* különböző iránya és jogkörű hírlapjai. A sajtó hatalma legnagyobb borderével lép fel az országos lapoknál, kisebbel a vidékieknél. Ugy is DioiHihatjuk, hogy a sajtóhatalom leginkább összpontosul, tehát legerősebb az országos közérdekekkel szemben; a s/ük-bb körii ugy nevezett helyi érd-\'kek azonban mintegy részlegessé teszik a sajtóhatalmat; mely az utóbbi esetben észszerűen sohasem élhet az or gangos érdekeket képviselő sajtó jogkörűvel. A helyi érdekű vidéki sajtónak is megvan a maga hatalma, befolyása ; de ezt sohasem szabid az országos érdekű fővárosi sajtó hatalmival így színvonalon állónak„ tekinteni. Nem is lehet annak tekinteni a nevetséges nagy képüsk ödés erős mérve nélkül. A "Vidéki sajtónak egészen kü lönleges feladat jut osztályrészéül. Közvetlenebb czélok szolgálatában áll; melyekért az országos sajtóétól igen sokszor [•agyon is elütő módokkal és eszközökkel kell küzdenie, ha igazán hatni akar. Innét volt az és van meg máig is legtöbb helyen, hogy midőn va lamely czélbó! vidéki lapot akar valaki indítani annak szeli mi vezetésére teudesen oly egyént kér fel, ki mint az \'irodalomnak egyik szerény munkába, egyúttal a helyi viszonyokat és érdekeket jól ismeri. Innét vau az — amint a tapasztalat nagyon is igazolja — hogy az ily helyi ismetettel rendelkező sajtó munkások szerény tehetséggel is fldvösebb hatást képa-ek felmutatni, mint a hírlapiról arzenállal J öllépök » helyi viszonyok ismerete, nélkül. Sőt a helyi érdekű sajtó ezen utóbbi hősei akárhányszor annyira el mérgesítenek egyes ügyeket, hogy azokat helyre hozni lábra álhtani többé nem" is lehet. Ezek igen îok-zor valóságo- mételyei a vidéki sajtónak. Arról ne \\ezeiesek és arra szoktak büszkék lenni, hogy a fővárosban voltak re-\' portérek. Vidékre ugy kerülnek, hogy egyes lapkiadók összeférhetlenségöknél fogva h.rlyből nem kapnak oly egyént, ki szerkesztőül vállalkoznék. Rendesen különböző experimentumok után fölrándulnak Budapestre; bekopogtatnak vált? mi nagyobb napilap szer-ke^tö-égébe. hogy nincs c „kéz alatt" olyan vidéki szerkesztőnek vagy s;\'kéd--zi\'rkesztónek való? Persze hogy rendesen s/okott lenni ¦ A vidéki szerkesztőnek felcsapott fővárosi reportert. azután nagy diadalmi riadallal szállítják hatalmi székhelyére; beültetik a szerkesztői székbe! Most hát írj! Meglátjuk: mit tud>z?! Vannak-e helyi bajok, amiket orvosolni, mulasztások, araikot megróni, visszaélések, amiket ostorozni ikcll? ftz a kérdés Vannak bizony ! Egész regimentre valót mondanak el neki. Hát a/után csak markoljon bele azr.kba a darázsfészkekbe, ahogy ott fönn szoktak! Független ember; nincs mit vesztenie. Ha esetleg nem succédai; mibe kerül azt a ki-, börön-dö újból kézbe venni s visszautazni Budapestre ? ! A hős szerkesztő azután tollat ragad; ír, karezoi. vág, csapkod jobbra balra a nélkül, hogy munká-kéjának eredményét fontolgatná. Rettenetes befolyást tulajdonit magának. És sajtóhatalomnak tulaj donképen nem a hírlapot, haoem saját nagvrabecsülr s emélyét tekinti Azt ak\\rná. hogy főispán, törvényszéki elnök, alispán, polgármester, birak, ügyvédek, doktorok, meg ahány bonoratior csak körülötte él és mozog, tulajdonkőpeu ne a sajtó közegét, a hírlapot, hanem ót tartsák minden egyéb ember fölötti tiszteletbeli és parolázzanak vele. Ha ez azutátt — amint, mindig I valószínű — nem történik meg, likkor föltámad a sajtóhatalom {t i ahia-\'ságiban sértett szerkesztő)és lépten ¦ nyomon keresi az alkalmat nagy hatalmi . állásának bebizonyítására. Hogy ez a bebizoDyiíás minő határt és ered-\\ inényt szül a közérdek szempontjából, — annál kisebb gondja is nagyobb. . z nem jut eszébe, hogy a társadalmi békés együttlétet áldatlan ké\' ze 1 felzavarja. A rra ne m gondoI, j hogy sértett hiúságában eg* es tár-:sadalmi osztályok ellen izgat. \| " Tagadhatatlan, igaz, hogy majdnem mindenütt szoktak lenni olyan bajok, néha visszaélések, miket hall- jgatagon nézni nem szabad, leleplezni kötelesség, tíz nem is szül azután visszatetszést a társadalom egyetlen józan rétegében sem, ha mind járt az ügy fontosságánál fogva kissé erős hangon történik is a felszólalás. De kik a legtisztább vizet is felzavarják; szemen szedik az alkalmakat, hogy vádolhassanak, sérthessenek: azokat már nem a tiszta, önzetlen jóakarat vezérli. Ily munka csak amolyan ma itt. holnap ott, holnapután megint másutt élő, s a helyi társadalom egyetlen tisztes o-ztályab.i sem tartozó egyénen tollából eredhet; akik minden áron írni akarnak, vagy azért, hogy ret-tegte legyenek vagy mert hiúságuk nem ny- rt minden oldalról tömjén ez é s t vagy hogy — nem is- mervén a helyi viszonyokat — ezt tartják cz élravez etnnek. .Ha valamelyik tisztes izraelita család .olvasó-asztaián. megpillanta-nak egy németregényt — hasábok a terjedő czíkkeket írnak."hogy milyen rette.ietes nép ez a zsidóság, csak nem magjarosodik. • Néhány ur rendez mulatságot. !Az izraelita családokat csupa czélza-itossságból nem hívják meg. fiiról is hatalmaskodó vezérczikket írnak h»gy baj ugyan, ha antrseniitajellegQ mulatságokat rendeznek; haj, ha tisztes Összejövetelebből a zsidóságot kizárják ; de azért ennek mégis a zsidók okai; mért nem simulnak jobbau oda, ahonnan eltaszítják őket? Majd meg követ választási mozgalom van. Egyik párt mellett állást foglalnak. A másikat azután uiocs kolják követestül. Több hasábu czik-ket irnak, tele gunynyal, tele i-lkese-redést szülő kicsinyléssel, iele pöffesz-kedéssel hogy az ellenpárt követe nem bír beszélni, néma. Hasábokon át ti-ztelgetik meg a rcportéri szótár ismeretes virágaival. Mikor azu-án véletlenül éppen ez a >árbtrán-czigált ember lesz megválasztva követül, akkor meg nekirontanak a saját páitjoknak, hogy mért nem megy el hozzá tisztelegni. És ez ák kor törléuife, mikor még előbbi állításaik ellenkezőjéről meggyőződést nem nem is szerezhettek. Békés, soha senkit nem sértő egyéneket gunytárgygyá tesznek. Ke-zökben a toll nem a tisztes és minden egyéni érdeket mellőző tárgyilagosság eszköze, hanem, a terrorizmusé. Mikor azután akad olyan egyén, ki a társadalom egyes osztályaira, valamint az egyesekre szórt \' sarat biztos kézzel szemeik kö/.é vágj, tehetetlen vercődésökben. hozzányúlnak a 19. század pictus masculusához, a párbajhoz. Ez a fővárosi szokás! Ki másként nem bírja, így szereti mosni szennyeit ; amire egyébként Vét vaktöltés vajmi c-ekély. Ha akad olyan, ki felül nekik, még könnyű szerrel divatos hősökké is lesznek. \' •¦ Ezek nem mások mint folytonosan i/gató hóiök. a vidéki sajtónak határozott mételyei. Több vidéki varosba befészkelődted már s az ottani társadalmat és annak áldásos békéjét fölzavar-táK. C^ak nemrég olvastuk a Vasmegyei Lapokban, hogy egy ily „nagynevű p u b 1 i c z i s-lák törpe tanítványa, valamely fővárosi újság szerkesztősé ji irodájában fölszabadult re-porté j" egész Vasmegye lakosságában megzavarta a békés egyetértést. i Az ilyen egyén valóságojp átok, hol nagyhatalmi képzelgésében sátori üt. Mindenütt megérzi a társadalmi élet. Csakhogy az ily sajtó-mételyeket nem szabad tulysulyra vergődni engedni! Le keli őket szállítani va-lédi értékökre! Ez részben a társadalom, részben pedig a józanabb irányú sajtó föladata. Részünkről mindent elkövetünk az ily társadalmi békét bontó nyeglék leleplezésére, s ezen munkánkban semmiféle léha hősködés meg nem gátol. I , Hiszszük, hogy munkánkban a józan társadalom is segíteni fog bennünket. Az ifjúsági könyvtárak. Az ujabb korbeli iskolai ne\\elés és oktatás egyik legjellemzőbb vonása az a törekvés, hogy minden tanintézet ifjúsága rendelkezzék könyv tárral, melyben megtalálhassa azon olvasmányokat, melyek egyrészről tu- Ras-Hasonó. (.Életkép.) Irt* : Kánttz Ldjo. A< boltokat ür-tárták. A vaius u cai csendesek » olyan puszták, ni.d ili a la kók fele kihalt volo» belőlük. Nem caoda! Izr«wl népe az újév elóet éjének küazobrin alt. MiudVptk levt-ri magáról ilyenkor as üz\'e\'i port, kiki a-jái hajlékába távozik H megteszi az ünnep tiszteletei a a fogad-ta\'ás előkészületét. Mikor ez ts megtörtént, akkor felöltik legast-bh ruhájuké, kikéosi\'ik az o\'.tboo maradó^ szamára Ititeu igéjéntk drága könyvéi > felülik ii-;:: tj azt a lapu\', :u-lyre ai eit imája vagyun irva, mire a caalád apft a anya it^epan iii"giiiduloak ai ísien háza felé. Mi-ci()U azonban a ház ajtaján kilépne a csa >.dfí. rendre ro< galdja gyermekeit, mint-•¦gy a mindenhaló kegyelmébe »jánlva őket egyenkint s egyei«rob-n. A ii»z;es-"pg tttdé g> ermwtcek pedig hala lojéoen Hzirélye l\'úcaűt veven saüteikiól, kéz >-ó\'k után felköstöniik fiket, minden jót síi\'p-i kiránván nekik az uj esztendőre. íme, mégis caak szép e\'ény a hitbeni bizodaJoml A hit cs«k örökké alapja marad a reménynek, mely az ingadozó embernekvezér fáklyája az élet rngöt mesgyéin. Akinek hite niocj, n d« rnméoye. Az csak a jelent ismeri a nem ¦nei, nem merészel m«gánk képeke alkotni, Prdig a képzelet nélküli élet rút, mint n fúld saras rettente, mint a halál. Félhat órakor Oc-te népes a város minden utczája Izrael gyermekei tgyek-«z uek Uen szine alé eljutni, m frt egy n-gyed óra múlva kezdetét viúti az metéli itna. Láth-toi t>z öregehb ur»kat k:c.-iav unokáikkal mendegélni, kik közól akárhány uz est Írnák könyvét vagy \\?..\\r, a iekeie csíkod nagy lepedót ^tálesz) viszi hiiiia alatt, szeretett nagy atyja után. A másik meza sarkán egy világtalant ve-z-ui-k rokonai, ki bár nem o!va«h>t a könyvből, de hallani akarja az é • rísó «8 éjén a •zent igéket. Amott koldusok kó/rlediiek, ame fílöl ía jön vagy hűjz csopo.-t. vegyest, öreg, ifjak, szegények én gazdagok, férfi nö .egyaránt gyalogi--san, hogy ilyenkor Ipgalább lá<szaa«ék »z egyenlőség, mely egész éven át ugy n-m mutatkozik. Azt hinné azember. hj\'gy njr* népvind trlái v-tgyon a fó\'d kerekéo, pedig uera, oaik egy vallás felekezetnek * írr d Ünn-pre, » rás hasonó ünui-pc. Bemennek az nj:at:>sság házába, mely tömérdek világitóláogjáva] a ünnepé-lyoa színezi ópel ragdj . meg a szera\'álfi figyelmét s a bünost egy évi vétkór em-ékezteti. A szent könvek szekrényé fe bér lepel fedi, minden ragyog, minden fénylik a csillárok visszavert sugárten-gerébeo. A látvány inpozans; átszeliemü-lüok, megreídül keblünknek minden juh-bai érző idegszála a aiczunkon a megtérés kif-^jezé\'- v r taiiyAt Kivált akkor, m<dr>d az előiiiixclkoíó eléveszi a fekete Csíkos u»gy leplet .;¦ mie\'ö - magára teri-c. eróo, leli hangon oiegÁldja azt, melyre z egé« kö^iioíógnek gy 8siv-egy lélekbÓlfakadó ,Atoan je adja meg a viseabangot. Erre odaáll a község küldöttje i a j-i\'en ne n ¦ -vö téri is ira id cozik. «z ur kegyeSfZiuee é atCorgona szi\'reha\'ó ne-cordJHÍtól kiférve ércrerÓK haiif,gHÍ mondja: BÁ:da«sé* az ur elintünk mindörökké !" Melyre válaszul a köztinég minden tagj ezt f-íleli; „ó é< Bzant neve !** E rre :¦<¦:¦ L>:> foly * szemének ajkark-.-<¦¦\'.IirJ.-,\\¦¦€ migukért.calftdjok, meg hal:ak, a király <** . : . Imádkoznak ¦okáig és sok» = , csendesen éa ftíljajdalva az szerint, mint átérzik, «z nerint, ki milyen bünö-ur-k tat.ja magái. S ha vége vau az imá iák, niiu\'egv megkönnyebbülve hagyjak oda a szent falakat a távozunk az ebéd elfogy<dctására. Oh boldog az, akioik llíie van 8 azt el nem hagyj, el nem tng^dja ! Mert aki hitét meg «gadj«, megt»gdja Intenél s »unál könnyebben tagadja meg hazáját, királyát e mindazt, ami szent, sért-beínllen. örvendhet az, aki imádkozni <üd. mert az tad könyexoi ib ói nz ír a fájó kebelre, ez orvoesága » g->ud éi bánatnak. Veréb -i) van már a jobb mt.\'du zsidóknak az, bogy mikor nagy ü rn^p kÖ-zeieg, nem szereti ha aze^éoy hitsórsoiai éheinek, nyomorognak. Azért valahányszor raegjú az uj év, aki teheti egyet is mást küld a szegényebbeknek S">: még a katonai parancsnokaágot ia m< gkeresi, hogy a asidó legénységnek ilyenkor időt engedjen az isteni tisztule\'en fu\'ó m«gje-leoéser. Li\'h^tni is a hadfiikat ott a többiek közt ájtaiosan imádkozni Ebéi-jökrélfVacsorájukróhlyenkor a község szo koti gondoikodni. elosztván óket a lehe-töaebb családokhoz, akik nem restellenék noha kettőt is megvendégelni. BÜ\'z Bin.ch is kapót, egy ilyeu kosz\'-os h-dfi\', kit Biedermenu Simouu^k neveztek. Blitz Baruoh leh-Mf-s polgár, saját házát íkj, v»n szóleje s jócskát! apró pénze és ízép egypár hol fóldje. Ezen kivi\'., a köz-lí faluban a re-jgálta .tdlajdonoua, meg spiritus gyártást Ja ötT Tető ül talpig hecsüleies ember, ami\', szerzett s amije van, ahhoz tisztes utop jutóit, mert még sokan emlékezitek réa, mikor az olajmalmot maga húzta s izzadott a mindennapi kenyérért. Ehhei kü\'d;e Biederminn Simon, a templomszolga az ünnepeken kereazlüi vacsorára meg ebéd kosz\'jira. B^itz a baka: azivesen fogadta a az Isten hAzából önmaga vezette lakására. Egyszerű volt a hoz, amelybea iako-l, :n;:ui:r. túizás, mioden nagyraVHgyáa nélkül. Mikor az embera pitvaron keresztül »z ebédlőbe lé-pe\'t,azemei előtt a „ras-heaonó jele terültek el. Az asz\'alt, mely meg volt terítve, hé\'.karu lámpa ékiié ; az asztal f. n, mely az öreg Bíitznek helye, két tooyott kalács feküdt bemákolt letejével. Minden a ;ó mód és vallásosság tüneiejt viselte. Biedermann a Cia\'ad többi tagjai által is szívesen látott vapdég volt, mz öreg ur csakhamar bemut&tta őt nejének és leányának, a szép Kaiiczáoak ; aztáD helyet kínált neki 2 a vacsora elktihésé-hea fogtak. Mindegyik megmosa kezét, leültek. Az öreg ui* megaldá a bor: 8 kenyeret s aziaii bífikezd^ek a basBélge;ó-b-". Elkér-deziók, hogy honcót való, kiesőd mi csoda? s b. atb. Melyre S\'mou uztán szé-pin rendre megfelelt úgy, hogy a m»m», meg a ciinos [•!¦¦ iezt-. tetasését ia meg- nye-t\'\'. Pc?dig hát szó, ami szó, nem eey fiitil cmb\'ir (Igyekezett már kezét éi ke-\' gyét megkaphaini; mert hiz ó a mellett, hogy jő módú vala. még a szépségben sem ! állott hátrányban. Aicza barna, fürtéi \\ holló feketék, szemei koromsötétek, ajka I rózsapiros, szája kisded s tartása olyan 1 mint a sziklai zergéé Volt rajta islés \' c-lli és kellem. S mindezek nem kevésbé ragadták meg Biedermann Simon közba-kának hőn érző keblét. S a két fiatal csak nézte, csak nézte I egymáat a mit aem szólt. Nem csoda nem is iett volna idejük; mert az freg Blitz i ugy neki melegült a vailásbeli dolgok : fejtegeiéiének, bogy a mama meg a kis \' lány nem ía juthattak volna szóhoz. I Pedig a mama i» szereteti volna Símon-¦ nal egyet-mást besrélgetní. mint olyan I emberrel, a ki szép műveltséggel a világ-\' jártabeaggal bir. Na de jől van majd lesz rá idő; i mert h-.- holnap is itt ebédet, meg még azután is, hisz ö szívesen látott ember, ezentúl a Blitz caaládoál. A vecsorát f-i-kellék, még >z im<4t is elmondotiák fe-ietie; aztán Simon haza ment és Blitzék-nél elfújta a cseléd a gyertyákat Aludt mindenki, csendes volt minden caak Sim.>>n nem tudta szemeit lezárói é* Katicca szive dobogót: titokban a szegény hadfiért. Újra megjött a Braa-hsonótf. Újra mennek az isteoházába. Újra zeng a szent ima izrae1 gyermekfiuek ajkiról, Bliiaek-nél megini egy szegény oakaníssoa lón meghiva, hogy az asztalnál löbbeQ ülje nek, pedig Biedermann Simon is ott Ül HUSZONHARMADIK 8VFOLYAM ZA LAI.KÖZLÖK í SZEPTEMBER 28 in 1884. dományos ismeretei gyarapítására, más keiébe a hirlap, a tanárok pedig részről pedig aesth«tikai értékének csiszolásara nyújtanak feldolgozható anyagot, Ezekhez járul még egy harmadik czél is, mely — morális szempontból indulva ki — arra irányul, hogy az ifjúság erkölcsi és értelmi fejlettségéhez képeit olyan szépirodalmi munkákat olvashasson, melyekből józan életelveket, nemes eszméket és tiszta erkölcsöt tanulhasson. Tulajdonképen csakis ez utóbbi vagyis a: irányban tudják a maguk kötelességét; hanem igenis egy, ethikai szempontból megrovás alá eső jelenségre akarjuk felhívni azon szakemberek figyelmét, kiknek patronatusa alatt az ifjúsági könyvtárak állanak. K jelenséget a Isgtöbb iskola vezetője figyelmen kívül hagyta, s tapasztalásból idültünk ki, midón ez ügyben tollhoz nyúltunk, mert e sorok irója, mint egy gymnasium ifjúsági kőnytárának ve-erkölcsi vonásoknak nemes I zetóje, szomorúan győződött meg ar-aló fejlesztése a legfőbb\'ról, mily mételyt vihet be a tanu- czélja az ifjúsági könyvtáraknak j;j lók közé e sajátságos körülmény fi-mert - nem tekintve a\'felsőbb osz- j gyeimen kívül hagyása, individuális törekvését, mely tályok már lehetőleg önállóan is foglalkozik tudományos ismeretek megszerzésével — a legújabb tanterv .utasítás-a szerint az egyes iskolai tantárgyakból oly bőven kell a tanulóknak nyújtani a szakismereteket, hogy magán szorgalomra, nem iskolai könyvök olvasgatására, nem is\'lgen lehet gondolniuk. Szóval: „ifjúsági* és nem pusztán csak „könytárak" szervezését vették czélba azok, kik belátták annak szükségét, hogy a tanulókra magán uton, helyesen és tapintatosan kiválogatott olvasmányokkal ísj kell hatni, mintegy kisegítésére sz\'j •skolai tudományos oktatásnak Az ifj. könyvtárakat kezdetben, különösen 1850 - 60 körül, közadakozások utján igyekeztek lelkes pro-fe\'sorok megalapítani. A tanulók, ismerőseik, nagylelkű tanügy barátok, az érdekelt tanárok könyveket vagy kisebb-nagyobb Összeget ajánlottak fel erre a czélra. s a sok kicsiből lassankint előállottak az ifj. könyvtárak, nem akarjuk részletezni azt a puodlibet-et, mely e könytárakban található, mert ki-ki tudja, hogy „az ajándék lónak nem nézik a fogát, de nem hagyható szó nélkül az a könnyelműség a vezető tanár részéről, mely mindenféle könyvet elfogad \| ajándékban csakhogy a szám gyára elhanyagolásával is, szívja be a maszlag bűzét, mert ebben senki sem korlátozza. íme az abnormis jelenség.. Tessék következtetni belőle, vagy össze-hasenlitani vele azt a törekvést, mely Hoft\'rnannt és Schmidt Kristófot, Kamput vagy egyéb rhoraliter szép munkákat igyekszik a tanulók kezébe adni. Arról meg vagyunk győződve, hogy a pénzbeli adományokon jó könyveket vesznek, de mar abba nem szabad a lelkiismeret furdalása nél kül belenyugodni, hogy a romlásra vezető olvasmányoknak tűz be vetés helyett mi nyitunk ajtót. Meg kell ezeket rostálni azonnal, kihányni a konkolyt; az ajándék ló>ak pedig ezentúl nézzük meg a fogát is! Dr. ETHIKÜS. Az iskolai nevelés kétirányú ¦ podjék. Vannak jó lelkű adakozók, ugyan, de az úgynevezett iskolai e-1 kik hiúságok legyezgetését látják ab ha az iskolai „értesítő " meg- hoz kell fordulnia a helyes paedago-j gyarapították az "ifjúság könyvtárát; gíának, mely magán uton igyekszik,s hogy ebbeli vágyuk teljesüljön, a családi erkölcsi neveléssel párhuza- j összeszednek., mindenféle regényt, el-mosan haladni; s ez eszközök egy}- j beszélést. folyóiratot stb., melyeket két épen a jó irányú olvasmányokban ők maguk sem sokra becsülnek, s keresi, melyeknek szaporítására könyv\'hogy mégis valaki hasznukat vegye, tárakat nyitott. j odadják azokat ajándékba valamely á \'¦ iskola könyvtarának. A tanulók még Igen sokan, gyakran A beszéltek már arról, hogy gyan és mikor olvassanak és elegetiDyjivánosan is szépen megköszönik mit, ho-1 J a növen- dékek, hogy a szépirodalmi müvek ethikai szempontból is hasznukra válhassanak, s ne csak szórakoztatók legyenek ; s igy a szaktanár, midőn az olvasásra nézve vezetó utasitást Az ipartöryény végrehajtása. ii. A lap mult számiban fennti czim-mel közölt ctikk végén különösen ki vén emelve, hogy ebbel láthatják as iparosok, bogy most legfontosabb érdekeiknek elé mozdítása as 6 kezükbe van letéve. nagylelkűséget s viszik magukkal hó nuk alatt haza a titkos mérget,mely közvetve, az olvasás utján, fog lelkük megrontására dolgozni. így áll be lassankint az a stádium, hogy a sok felől összehordott ád növendékeinek, a maga elvei és j könyvtár valóságos erkölcsi szeméttapasztalatai kibővítésére elég idevágó\' dombbá válik, mert a serdülő ifjak szakszerű czikkecskét találhat, melyek i nak szánt könyvek közt ott ékeske-a nehéz feladat megoldásában segit-\'dik Ponson du Terrail, Paul de ségére lehetnek. Nekünk nem is le-\|Kock; Zola és más hasonló szellemű het czélunk ez alkalommal, hogy az és irányú írónak egész halmaz mun-ifjuságuak, vagy éppen a szaktana-¦ kaja, töbnyire a hetvenes évek piróknak utasítást adjunk arra, hogy káns tartalmú és obseenus. regényei, mit ős hogvan olvassanak a tanulók; S mi történik velük? az ifjúság Diómért az ifjúságnak még nem való] hón olvassa azokat, még a tanulás mar, mint Katicza férje, só- még egy gyönyörű lánygyermekük ia incselkedik a nagypapa BXakálával. Ilyen végzetes volt az utolsó uj esztendő, melyre én emlékszem. Az én urambátyám. (Génre.) Szegény uram bátyám! Eddig már rég elporladult. 14 éve, hogy elte-nettük. Csupa.i csak bire, hamva él. Km legetik mindenütt, abol csak megismerték. A Fortuna pappá tette s mint mindenben, \' ugy pályáján íb oly álhalalos volt, hogy csak 52 év után bagyta el azt, a akkor it csak a — halál szavára. 40 évet töltött egy helyen, mint lelkész. Az egész falu kegyelettel emlékszik meg arjó öreg plébános u r-ra. Sok mindent beszélnek különös szokásairól; de legkiválóbb ezek kötü — melynek emléke a papság körében mindig élni fog — a ezt. háromság-napi praedikátio. 0. i. 0........ faluban, hol az öreg lelkészkedett e napra esett a búcsú Usnsban volt ez alkalomra mindig a szomBzéd helyiség segéd! - készét áthozatni praedicátiótartás végett. Egy ilyen bucsu alkalmával a községi aenatas Ösz-Bzedugta a fejét, t elhatározták, hogy a „tisztelendő" urat egy alázatos in\'erp-I latiéval .lepik meg. Csendes meghunyászkodással ko pogtat be hozzá a bíró két elüljáré kíséretében. — Szerencsés jó napot ki váuunk tisztelendő uramnak! Egészségire váljék az éjszakai nyugodalom. — Köbe önöm, hasonlóképen 1 Kos. mi jót hozott bíró gazda. ? — Hát meg\'iaztelem alázattal édes tisztelendő úr. — ha szómmal nem vé- tenék — azt akarjuk mondani, hogy nem kapunk kocsit. — Micsoda kocsit? A káplán úrért? Hisz elég embernek van itt lova! — Iszen igas, hogy van . van; hanem azt mondják: nekik nem kell a káplán úr praedicatiéja, jobban tetszik tisztelendő uramé. Az öreg e szavakra egészen a bíró elé állt, kí megjuhászodva húzódott visz* szafelé a haragos atbleta elől. — Jól van! Ha ti megelégedtek az én praedicatiómmal, én majd praedi-ealok, csak győazétek hallgatni. Azután haragosan ott hagyta az érdemes deputacziót. Kezébe vette a ezt.-írást és kiment kerti méhesébe, hogy a mondandók fölött elmélkedjék. Eljött az istenitisztelet ideje. A vidéki vondégek s a helybeli intelligen-tia cjak bámult, mikor — az usua ellenére — az öreget Iá>j4k a szószékre lépni. Amint az evangiliumot elolvasta, orrát, torkát alkalmsa \'állapotba hozva, hősies állást foglalt, s így kezdé: - Szentháromság titka, paraszt álnoksága kim agy aráz hatatlan. Ezzel elkezde a népet a régi sty-lusban ostorozni. Istenitisztelet után egy másik de-putalió ment be ho zá, hogy kiengeszteljék. — Megbocsásson édes tisztelendő úr — szélt a „coniurationÍB prínceps, kit a többiek kény szeri tettek bocsánatkérésre — mi nem voltunk olyan rósz szándékkal. — Gazt vettek, gazt arait ok, gazemberek maradtok — szólt haraggal az öreg. A küldöttség már ismerte as Öreget; mindegyik iparkodott ajtót érni. Eme coloasalis, ohaledrai dorgato-rínmoak bire ment Veszprémbe is hol akkor a jó emlékű Kopács? saékett. Hogy az ige testté váljék, első teendő volna városunkban is az iparlör-véoy 122, §. értelmében az ipartestület megalakítása, mire nézve a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott föld -mivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 42 — 46. §§¦-* szolgálnak irányadóul. — Sokat könnyít még a dolgon az is. hogy az említett Biak miniszteri rendelet I, sz. melléklete az alakítandó ipartestületek alapszabályainak mintáját tartalmazza. Nagy Kanizsa virágzó keresse delmi város, — bogy ipara ia virágzó lendületet vegyen, mindenesetre as ipartestületek mielőbbi megalakítása \'és ezeknek sikeres működésétől van függővé téve. Van az uj ipartörvéaynek még egy igen igen fontos része, mely szintén azt igazolja, bogy ezen törvény alkotásánál se iparos osztálynak sokkal nagyobb" tér nyittatott az agynevezett önkormányiaú jogból mint a néhai ipartörvéoy nyújtott Tessék tehát élni vele.\'.— Volna pedig ez az ipartörvénynek következő passusa: 167. §. Az elsőfokú iparhatóságot működésében iparbaiéságí megbízottak támogatják. — 168. §. Az iparhatósági megbízottak feladata és hivatása különöain a következő: : 1. véleményük meghallgatandó: a) iparügyekben tervezett szabályrendeletek hozatalánál (20 §). • h) iparttsleteknek szándékba vett kisajátításánál (37 §). c) ipar tea tűi etek: alkotásánál, (1 22} az ipartestület alapszabályainak meg- vizsgálásánál (128 §) segédek és tanon-czokrol szóló szabályzatok hozatalánál o«>§), 2. vélemény t adni mindazon ipar Ügyi kérdésekben, melyekre nézve ai iparhatóság honijuk forda), 3. as iparhatóság felhívása folytán ellevórizni a végeladast, vagy árvert* \' repdeső üzleteket (51 §). 4. felügyelni arra, hogy as iparh lóság által az önálló iparosok, tanonosok é& Kagédek lajstromai vezetésével megbízott község ezeket kellő rendben veeesst és rendetlenség ese\'ében az iparhatóság s-fná! jelentést tenni, 5. mrg\'átogatni id-lnként a tanonca iskolákat, s ázott tapasztaltakat as ipar hatóságáéi bejelenteni, 6. ellenőrizni a ttnonezokat a műhelyben s az itt tapasztaltakat az ip n hatóságnál bejelenteni, 7. megszemlélni a gyárakat, a i ott tapasztaltakat az iparhatóságnál b jelenteni (121 §). — ^ \| 169 § Mindsn elsőfokúípsrnatóság mellé 20 iparbatósági megbízott válaszunk, stb . . . Egyébiránt kár volna az idő és papírért a törvény szövegét bosstabban is fejtegetve, beiű szerint ide másolni. — (h;az az egész ipsrtörvény bohi áron kapható 40 krért) nem ís az a czélunk, csak utalni akartunk arra, hogy meny nyíre igasolva van azon állítás, hogy láthatják as iparosok, mikép most legfontosabb érdekeiknek elómosditása as ő kezükbe van letéve. Da ha es a közöny, ez a magérihetetlen kimériség október 1-én tul, a törvény tényleges életbe lépte után is igy tart, és as iparoi osztály értelmesebb része tömörülve és a hatósággal vállvetve jő egyetértőiben nam törekessoek az érdekeik előmozdítására megadott jogok fejlesztésem, — ugy bizony minden marad ugy mint régen volt. Ettől padig óvd meg Isten szép magyar hazánkat! Egy k Ör u tja al kaim iv al megszó-iitja az öreget: — Mutasd meg fiam weuthá.-om-ságnspi praedicatiódat! -¦- As csak ex abrupto volt, ex-oelentiás uram — válaasvlt az öreg. Teljes életében vig kedvű ember \\olt; a betegségnek még árnyéka Ís elkerülte. A halálra nyugodtan gondolt, s körülbelül úgy tekinté, minit* tehe tétlen gyermekkel volna dolga. Valahányszor a halálról beszéltek, míndany-nyiszor egyet pattantott ujjával, aztán \' ;ét mutatott neki. „Ne halál, nel — szokta mondani ilyenkor. — Ne féljetek! Ast viszi el legelőbb, ki legjobban fél tól«. Éi rajta be is teljesedett, mert a vele egyidejű emberek rendre kidőltek az étet harcsában, Őt a viszontagság, a küzdelem ifjilott.. Kétszer pusztított lelkésskedése idejében a cholera A plébániájához tartozó helységek majdnem néptelenekké váltak. 0 mindenütt jelen volt, hol a nyomor, kétségbeesés vagy halál ütötte fel rémes tanyáját; a haldoklónak pusz a kézzel nyujtá a kal-duklók szenisé ót; és a halál nem maré a nálánál bátrabbat ériteni. 74 éves korában betegség iepe meg, mi nem »volt egyéb hidegláznál. Orvost hívatni semmi áron nem hagyott s igy nagyon tor mésaete a: annál több orvos:. aka-lt. Meglátogatták \'.isz\'eiói s egyik tifirlél, a másndik égetett bort, a harmadik kenőcsöt javasolt. Végre megunta as Öreg a sok dilettáns-orvos praeseribatióját hallgatni: — „Hoztatok dísznóhusos káposz lát!" — kiáltá fürelmetlenül. Ebbá; úgy jóllakott mérgében hogy másnap — semmi baja sem volt. Erre az eredeti curára ama bizonyos orvos, ki naplójába vezette, hogy Telekkönyvi reformok. Évek Óta irnak, évek óta beszélnek óla, s évek óta nincs semmi látszatja. Vagy talán épen azért nincs ?ó nem. As a sok czíkk szak- ói napilapokban, az a néhány munka a könyvkereskedők kirakataiban, éi azok az 1883. és 1884-iki szaktan ács kozraány ok az igat««gügy-ministerium kebelében mind nem merítette í még kí eléggé a tárgyat. A szó elrepül, a csikket elfelejtjük, a szakmunkáknak p-gig csak a czimejl olvassuk el a köny vkereskedÖ kirakatában, .nert bogy tartalmukat is elolvassuk, meg kellene azokat vennünk, de ilyesmire pénzt kidobni kár, amikor arra a forintra nagy azükaégünk lehet • kártyaasztalnál, a BÖrcsarnokban, korcsmában vagy káréhátban. Éa igy nem a nagy közönség, de még a szakkörök sincsenek eléggé tájékozva a messze jövőbe aiható nagy fon tosfágu reformkérdésekről, holott azok nemcsak a Bzakembert, de minden adózó honpolgárt igen közelr ól érdekelnek, mert hideglelés ellen a káposzta kovácsnak jó, szabónak nemutó: iratul bizonyosan oda jegyezte volna, hogy diaznóhussal a papnak is jó. Hanem ez a kis betegség már sokat rontott azervezcéo. Hogy nel Hisz nem csekély ok dömheté ágyba a 73 évet betegség nélkül keresztül küzdő gladiátort I A kedv mind egyre veszettnála. — A kik évek előtt találkoznak vele, nem gyŐs\'ék csudálni a változást, melyen az öreg ur átment. — Előbb mindent meg engedett önmagának is másnak is. P. az öreg ur közelebbi ^ismerősei jól tudták, hogy nagy gyengéje valamely házi mulat* ság alkalmával az egyes sütemény éhből egy-egy darabot aaebre tenni. — Est természetes ; ők felhasználtak s a jé öreg legnagyobb meglepetésére, mikor otthon elő akarta szedni a süteményt, hát csupa csonttal vot tele zsobje. — „Pattom adtai — szólt (Ez volt kedves szójárása.) már megint ószrevetiék a kópék. — ö viszont kifogyhatatlan volt a ha-sonnemü tréfák elkövetésében. De az említet betegség után már vége volt jó kedvének. — Oly gyenge volt már tesii leg is, hogy néba az oltártól ís ugy vezet ték el. Egyszer épná)unk volt névnap. Jói emlékszem: mindenkinek feltűnt, hogy az én urambátyám diszLÓhuios káposztát nem evett. Mindenki tudta, bogy < kedves eledelétől csak a halai fogja elVá lasztant. — És úgyis lén ! — Ebéd alatt roszullétről panaszkodva, lefeküdt. S nem ib kelt fel többé. — Amily nyugodtan vette egész életében a halált, époly ny agod-tmn boesátáki fcyarló testéből öntetlen, becsületes lelkét 75 éves korában. Ümeiöaei azt mondták sírján, hogy egésr- életében tudta: miért él? évek/e terjedő és milliomokba kerülő Óriási munkának foganatba vétel érői és nem kevesebbről, mint a közhitei megszilárdításáról van szó, Oh as senkire sem lehet közömbös, hogy ezen milliókba kerülő munka miként vitetik kérésziül ? Vájjon az az óriási összeg, mely as amúgy ia már nagyon megterhelt szegény adózó népnek véres veraj ékkel szeresett filléreiből gyül, valóban elkerülhetetlenül szükséges és az egész hazára hasznos és üdvös reformokra fordittatik-, avagy elhibázott Ctélofcra fecséreltetik el ? És vájjon az a közzzükaég parancs stava áltai indokolt hasznos és Üdvös reform a maga teljes egéssében komoly higgadt s a hosszat gya-koriat tűzpróbáját kiáltott nézeteken alapuló és minden részében tervszerűen ösz-szefftggŐ rendszerrel, avagy minden komolyabb terv és rendszer nélkül szélhámos felületességgel felrendssabátyok mellett vitetik keresstül? „Több világosságot!" mondotta Qoeihn. „Több világosságot" hangoztathatjuk mi ia, és oe szűnjünk meg soha est uton és u: félen hangoztatni, ó, nekünk nagyon, de nagyon szükségünk van a tötb <világoságra — fejeinkben, elveinkben, erkölcseinkben ós cselekedeteinkben, Rajta kell lennnük, ha édes hazánkat igazan szeretjük ,hogy minden kérdést teljes világításba helyezzünk, mert a társadalmat mozgató osgy kérdéseket is épp ugy, mint valamely személyt vagy tárgyat, csak akkor ismerhetjük mag \'iastáo é teljesen, ha azok minden oldalról egészen meg vannak világítva. A telekkönyvi reformokra vonatkozó nagy horderejű kérdéseket ia elengedhetetlenül szükséges minden oldalról teljesen megvilágítani. Da hogy ezt tehessük, azérdeklődést minden irányban és a lehető legszélesebb körben föl kell kelteni, a mi isme\' cak ugy történhetik meg, ha as ide vonatkozó szakmunkákat megszerezzük, át s áttanuljuk,.» tett javaslatokat meghányjuk s vetjük, — és észrevételeinket nem rejtjük véka alá, hanem szak- és napilapokban vagy önálló munkákban nyilvánosságra hozzuk oly Őzéiből, h»gy a lörvé lyalkotásra hivatottak, a feoforgó kérdéseket minden oldalról megvilágítva irtván, kiválogathassák fölmerült eszmékből es javaslatokból a leghaszooeabbatéilegcxélBzerőbbBt. A telekkönyvi reformokat tárgy arri összes eddig megjelent munkák közül „Milyen legyen a telekkönyvi reform?" czimü Tettey Nándor éa társa bndapesti könyvkereskedő eaég bizonyában magjelent könyv (ára 1 frt) maga elég arra, hogy as érdeklődést minden irányban és a legszélesebb körbie fel költso, mert a lehetőségig hü és teljes képét adja bem csak as ujabban megindult telekkönyvi reformmozgalmaknak, hanem a telekkönyvi intésménynyel össiefüggó (köz jegyzői törvényjavaslat) vagy reá kiható egyéb reformmozgalmaknak íb, keretébe felölelvén minden eszmét és minden javaslatot, a mely közvetlenül vagy közvetve telekkönyvi intétményübknék előnyére vagy hátráuyalehet. A legközelebb összeülő uj országgyűlés bizonyára még első évi ülésssaká-ban tárgyalni fogja a kösjegysői törvény módosításáról azóló, már beterjesstett törvényjavaslatot, és tárgyalni fogja minden valÓszinütég szerint a telekkönyvi különös betétel szerkesztéséről és a telekkönyveknek a foid-dokataszterrel való egyidejülegftd össshapgsásba hozataláról asólé, talán edd\'g már kész törvényjavaslatot is. A telekkönyvi és \'eleosttefüggó reformkérdések felett tehát nem sokara as eszméknek nagy harcsa nemcsak a assaktééfUkÖzött, hanem aziországgyűlés mindkét házában, sőt a nagy közönség kebelében is várható. Valóban .szerencsés gondolata volt szerzőnek, hogy éppen időszerűén — kapóra jött— egy oly munkát bocsásson közre, a melyből nemcsak a telekkönyvi szakférfiak, hanem az országgyűlés tagjai,a kir. közjegyzők, ügyvédek, kczíégi és városi jegyzők s as érdeklődő ngy közönség .is —- a fenfor;ó reform kérdésekre . vonatkozó anysgoi (eszméket és javaslatokat) összeg} üjtv* találván — mind-n további és bővebb kutatás és utánjárás nélkül tüzetesen megismerkedhetnek a feofurgó reformkérdé-aekkel és azokról egy vagy más irányban maguknak vé\'eméoyt alkothatnak E muiká:úi a „Telekkönyvi Közlöny" t. é. 5. száma ekként nyilatkozik : „A telekkönyvi intézmény fejlesztésére nem lehet sikeresebb eszköz, mínt helyes irányeaz-mékből kiindulva oly pozitív alapot találni, melyre as üdvös reformok épületét biztosan lerakni lehet; jó és\' kielégi ó törvények, rendeletek alkotásához csakis ilyen reform esamék vésetnek ; értekesést Vkgy irott munkát, mely ily ta»kba gazdag, mindig érdem szerint megbecsülni kell. Egy hasonló munka most van sajtó alatl;)szerzője nem más, mint az előbbi telekkönyvi müveiből már előnyösen ismert K.plány Géza kÍ>. törvényszéki bíró ur. Volt alkalmunk a munkába körü\'mé-nyas betekintést tenni, átért állíthatjuk, hogy az valódi tárház* a gazdag ismere- ) Azóta megjelent HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 8ZEPTEMTBER 28-án 1884. t,:a>fc As helyeaeazmékoek.- Ugyouazoo ik.lp f. évi 6. Mama pedig, rolniin mű, vátlatát előrebocsaiotta, igy cxói „Feloalegei mond-nuok, hogy nagy horderejű kérdések mindezek melyekre a lisztéit iiftriő » ügy iráoli valóságos odaadássá!, lelkesüléssel, kellé szakismeret-lel. meggyőző érveléssel és ritka elmééi lel lelet. Ajánljuk e mü megszerzését nemeik minden telekkönyvi tisztviselő nek, lianem bírónak, ügyvédnek, köz- és k őrségi jegyzőnek, ssÓval minden telekkönyvi i-zakkedvelőnek egyaránt." A oeru szakember, is élvezettel fogja e müvé\' uivaPtii, melyben valóban ritka elmeéllel éa meggyőző érveléssel van kimutatva, kogy bilehelekköoy veinknek jelen zilált Állapota gyökeres reformot igényel, a hogy viszonyainknak, körülményeink nek éteti megfontolása mellett egyedül ezve-zelbei i> tél hoz. A munkának legérdekesebb része aiot\'ban a III. fejeze\', a mely -ben azon kérdést tárgyalja, hogy mi módon biztosíthatnék tartósan a telekkönyveknek a tettleges birtoklás \'I való Öms«. htngzáaái, hogy lehetőleg állandówu l>ü tükrei legyenek a valófláguak ? E\'-en kér dósnál igen érdekesen fejiegettetis: a hagya téki, kOzj-gyzői é* tigyvédi kényszer, különösen p dg a közjegyzői novella 20. l§-a. Azután szerző az ezen fejezet ala-t Lu.vn-r.ti kérdéiinkrs néave önál\'ó javatla-vokkál áll e\'ó, melyeket szakaszokba önt-me formuláz és kimerítően indokol, és a .elyekről ekként nyilatkozik : „Egy "llaost olégarra hogy minden ki raeggyő-z djék, miszerint csakis ezen rendszabály okkal irthatjuk ki gyökeresen a zug irászatot. biztosithatjuk a telekkönyvek-nek a tettleges birtoklással való tartós "sszhangTását, segitbetünk a közjegyzők és ügyvédek helytetéo, és pedig nem a kózjo rovásán., haoem annak nagy. el -nyer-, az ¦ gyem szabadságnak nagyobb megszorítása és az egyéneknek különös megterhel e e-- nélkül." A munka további iolyaraibo nagy BsakavatottBággal fejt -g itte\'Q-k * \'őbbi közt a fakultatív bevall isi intéftnény behozatalára, az előjegyzési ói egye\'emlfges jelzálogi intéz-menyek eltörlésére vonatkosó reformkÓr-déeek, melyeket szerző már korábbi H -teltelek könyveinkről és Telekkönyvi reformkérdések czim«k alatt irt munkáiban felvetett éa megvitatott sa melyekről a „Telekkönyvi Közlöny" m>;!t évi 24. Biá-ma igy szól:" .... a „Jogtudományi Közlöny"-ben tekintélyes és előnyöse* ismert nevek alatt megjelent czikkso-rozatban kitűnő helyet foglsl el Kip lány Géza kir. tvszéki biró urnák Hi-tehelekköny veinkről czímü értekezése Ezen kis mü k<váló figyelmünket megérdemli, mert e nemben az első, mely ügyes és bátor kézzel * kérdés lényegébe, a kimaradhatatlan TelekkÖttvvi reformokba nyúl és szokni elősorolva, gyakorlati alkalmazhatóságukat mealeri-teg bizonyitja.Nemkevesebb — ha több kecsesei nem — üir az előbbinek ko-ro lián-urnaként tekintheti, Tóth Gáspár Belmeczbányoi ügyvéd elleneseiéit szépen czáfoló „Telekkönyvi reformkérdé-sek" czímü dolgozata, Mindkét mü külön füzetben TeUey Nándor könyvkereske dóben, az első 40 kr, a másik30krért kapható, A Bsaktárs urak közül az, ki ezen müveket még nem bírja, és aben-foglaltakat tanulmánya tárgyává nem teszi, valóban vétkezik a haladás ellen." Végre a IX. fejezetben a telekkönyvek u j; -UlkoÜBa tárgyában a f. evi január 3-án az igazságügyministeriumbsn öss-•zeült e nácske-zmány elé terjesztet törvényjavasl ithos a szerző !5 pontban teszi meg és revételeit. Kötelességet velünk >ejeSÍteni, midőn s \| kiváló szakmunka iránt a nagy közönség érdeklődésé: fölkeltjük s annak megszersését eV. tanulmányozását a legmelegebben > janijuk, De Kápláoy Géza a jogirodalom terén nemcsak telekkönyvi azakmunkáíval tűnt kí, hanem méltán figyelmet keltett birtokrendezési munkáival is. Már 1879 ik évbau „Birtokrendezés Erdélyben" eztm alatt kéziratban egy kötet jogi tanulmány t j terjesztett föl az igazságügy miniiterbez, a mely munka az lo80. XLV. t, c. és az arra keletkezett utasítás megalkotásánál mint t>ecses materia\'e lett figyelembe vére. 1880. május 2-án pedig a volt erdélyi, ugy a volt karasna-, középazólnok-, aaráodm»gyei és kövárvidéki területeken! a megszűnte ett úrbéri kapcsolatból fen-\' maradt jog és birtokviszonyok rendezéséről, az irtványokról, arányosításról es tagosításról pgy törvényjavaslatot irt és nyomatúit ki, mely képviselőházban Jó-ai Mór állal beterjesztve és as igazságügyi bi o;.sigboz másítva lett. 1883-ik évben irla nAs erdélyi birtokrendezési eljárásról« ez. munkáját, melyei a m. kir. -gasságügymiaister 1883. okr. 20-án 2840. I M. E. szám alatt kelt rendeleté-vei közhasznú műnek ismert el él utasította az erdélyi összes kir. törvényszékek elnökeit, hogy az a kir. törvényszék és a területén levő járás bíróságok hivatalos használatára egy egy példányban as irodai átalány bólj sb erezzék be. Serencsét és sikert kívánunk szerzőnek közjóra törekvő buzgó munkáikod. kodásához. E i r e k. — Az utolsó évnegyed kü szöbén felkérjük: lapunk barátait és pártolóit, hogy lapunkat terjeszteni s esetleg előfizetéseiket megújítani szi veskstí jenek 1 A kiadóhivatal — Táncziskolát szándékozik uyi ni vá\'OHunkban .mvemoer bo elején K-méiiy (Kraus) Gyula, tánczUnító. k m,.r Mibb ízbeu időzött vároaunkbao i miudig szép eredmenynyel oktatott. A taufoiyam m-gnyi tanáról annak .dejéo falragaszok U\'jáu fog tudomást Vehetni az érdeklődő közönség. — ElezabaduItloTak száguldottak vároauuk föu czájsn ker-siiil f. hó 26 án. Tan ezerenc»óileoség í« tö tém volna, ha bizcuyos Aodri nevű rendőr saját élete koczkáataiásával eléjök ugorva, azokat el nem fogja. A megasiUjUit lovak még Ö — 6 lépémy írn a rendőrt is magukkal hurczolian, de azután eug-dtek az erének. Az ügyben vizsgálat té etvén kitűnt, hogy mi-lőtt a lovak gazdája kocsiját m-gára hagyta volna — szabályszerűen «í ed te le a hámköteleket; a lovas tehát ugy szaggattak el a kocsihoz csatolva maradt hámköto\'ekei. — GrünfeldAlfréd világhírű zongoraművész városunkba érkezett. F. hó 25-éu este nála a Horváth Lauzííéle zenekar zenével tisztelgett. Isten hozta a jeles férfiút körünkbe! Kívánjuk, hogy es alkalommal ia oly édesen, teljenek el napjai, mint ahogy már egy ízben — saját! cyílatkozata szerint — édes álomként! röppente. e\|. — Esküvó. Deák Ferencz, törv. i aljegyzői, hó 27-én tartotta esküvőjét] Mef ler Vikt\'ori a kisasszooynyal \| Galambokon, aa ottani ret. ralláaitakegyházában. .Szálljon az ég áldása rijok ! — Szeretője pirosPanna! Oiány község két szerelmeséről szót4 a szomorú nóta. Benedek V ktor és Egri Ben jámic okácyí p»rass:legónyek szerelmének voltak a fala szépébe: Pannába. Egy alr-.alommai, iánczmulataág után együtt kiséré haza a két Adonsz az imidolt Pannát. Egri megakarván mutatni irigy vetélytársának, hogy ő it „van olyan legény miu: más", nagyba udvarolt kedves piros Pannájának, Ezt látva Benedek, dühösen rárohan Egrire a rózfokosával fejbe suhiotota vetélytársát. Egri összerogyott s misnap meg is hali. A te\'teat befogták éi most a börtönben elmélkedik hogyhát tulajdonképen kár is volt ezt a.tréfa {\'.} megtenni azévl a piros Pannáén. — Csodaszülöttek. Kápalan -Vibco f. hó 23-áo Pandúr József pásztornak neje ikreket ezült, ki oevoei körökben nagy érdeklődést fognak kelteni. Mert kétség kívül ritka, sőt talán még aoha elő nem fordult eset az, hogy ikrek ugy legyenek Összenőve, mint ezek. Ugyanis koponya csontuknál fogva vannak ezek oly szorosan összenőve, hogy a két — különben tökéletesen kifejlett — leánygyermek egyet képes ké testben. Az egyiknek bom-lukoaontja & másiknak körülbelül halán térirányába esik. Hogy az anya aránylag jól érzi magát es minden veszélyen ml vau, az Hubert Ferencz, locsmándi orvos urnák érdeme, ki a szülésnél segédkezett, b akinek sikerült ís az ikrekeegyí-ket még élve elvenni as anyától \', de ez is mintegy tíz perci múlva meghalt. Nevezett derék orvos ur a bullákat magával vitte, hogy azokat spíritusba téve a megyei főorvos további rendelkezésére bocsássa. K—y. — A fllloxera míud rohamosabb terjedéíéról boa ujabb híreket a hivatalos közlöny. Igy as elmúlt héten Szilágy-megye, Szilágy.Somló és Zováoy, J. N Kun Szolook megye: Jászapáti, Bihar megye: Albia,Pest-Pilis-Solt-K.-Kún ma gye: Kaláz és Esztergommegye: Nána tószegeiben m filoxera jelenléte hívata-lojan constatálta-ott a a szokott óvintézkedések a tovaterjrdó* ellen megtétettek ; de úgy látszik mit sem használtak, mert a vész egyre jobban terjed. A" földmivelési minisier ezen községek öassea-szőlőterületeit,, va\'amint az olyan kerteket Ís, melyekben esetleg egyes szőlőtök állanak, zár alá helyeztette. E rendelet értelmében a zár alá helyezett összes ssőlö\'erületrŐI gyökeres vagy gyökértelen szőlővessző, =zőlLnövéay és állatában a szőlőtő minden egyéb alkatrésze (a szőlőfürt kivételével), tovább-bármilyen fa- vagy cserjsnemü ültetvény, használt duezok és szőlőkarók s BSŐlólevél be csomagolt bárminő tárgyak kivitele b úgy eien tárgyaknak egyik szólóból a másikba való átvitele is (itta\'.ik. — Egy zsák lisztért. Danaszek-csői levelezőnk írja: Holczer György és társa d.-Bzekesői molnárok a Dunán lévő Rásils Mláden ladikjából egy asák lisztet ás egy zsák.darát kilop ak s ast i-gy tnás malimba vive osztozkodni akartak. A káros molnár midőn észrevette, hogy lisztje s darája hiánysík, gyanúja rögtön Holczerra irányult, ki Ől kérte is lisztjét; ez gorombá«kodással illeié és rögtön el-meut Mohácsra ügyvédhez R. ot bepe-re!endó\|: hogy tudja Őt lopással vádolni 1 RisilB ez idő alatt a helybeli L\'teadŐrökhöx folyamodott, kérve őket, hallgassák ki szomorú hírt is hallotta, hogy nejét egy kefekötő legény deli termete any-nylra tehitincselé a ry testtel lélekkel annak él. — Ez . iömoru hir Gáloviv-s gombkötő asivét annyira Öszeszoritá, hogy ő viszont batyuját gombolá Össze, s elutazott messze a nagyvilágba, amely alkalommal\'Csornára is ért, ahol alkalmazást nyert Kovács József gombkötő mesternél. Miután már másodszor lett gombkötő, azt gondolta magában, hogy Holczer: és tárait, mt megtörténtén ajnem fog ártani, ha másodszor nősül ia " :s mestere leinyáowk, a szép Kovács Jozefa hajadonnak kesét kérte meg, — ki ís a házasságba egyezrén, a lakodalom 1880. január 25-én megtartatott, — De ezt megtudta Gálovics első neje, és hogy férjét egészen leaázhassa nyakáról, ennek m-gbüntetéeéi és az első házasságfelbontását kérelmezte. Második neje, kinek már kis fia is van, az első házasságról mitsem tndott, Igy került Gálovics gombkötő a soproni tör vénysték elé, a várja büntetését, melynek kiszabását egy formahiba miatt el ktille.t halasztani. Politikai hírek- Spanyolország. Hét spanyol katona egy altiszt vezetése alatt „Éljen Znrílla kiáltással átlépte a határt. A katonák állítólag magukkal hozták az ezred pénztárát. A csendőrség lefegyvemzte ésPerpignanbi kísérte önét. — Az orosz orthodoxegyház padjai jelenleg énekesieteket tartanak Kiewbec az orosz orthodox egyház terjesztése tárgyában. Az értekezleten részt vesz - két osztrák alattvaló íb, névleg Naumovicz volt páter és Ploszcanski hírlapíró, kik javaslatokat térj ess ettek elő az iránt, hogy Magyarországban éa Gácsorazágban pénsel, a konverliták segélyezésével, jutalmazás árai eV a uöp részére szám iratok kiadásával szerezzenek híveket aa orosz orthodox egyháznak. A délorosz heuegő tolvaj az első simogató szóra már bevallotta, hogy ü lopta, el a lisztet ós darát. Estkor egy csendőr és egy esküdt az illető tolvajjal a malomba mentek a lisztet elhozandó. (A dara már el volt adva.) Ennek megtörtén\'e mán a Csendőr meghagyta Holczernak, hogy legye be \'3 malom ajtókat éa üljön a ladikba. H. csakugyan úgy tntt mintha bnakaroá tenni az ajtókat, d a helyett hogy betette volna a hátsó ajtót, beleugrott a Dunába, mit a ciendőr észrevéve, lármát c-tapett; erre az esküdt és a káros utána eveztek, de csak a harmadik malom alatt mikor már feketedni kezdett, a* utolsó elmerülésuéí érte őt uton és mentette ki Hasíts Mtaden a káros mtgá. Csodálatos as, hogy két malomkerék alatt volt és mégis újra feljött. Mikor a ladikba behúzták, legalább 15 itcse víz folyt kí belőle. Holcser igen gyenge; de mire e sorok napvilágot látnak, addíg\'-a ma- a ¦ötéiben lesz. — Magyar huszár bravour. Az Armeeblatt-ban Demster őrnagy következőket írja egy a h dgyakoHatok alatt véghezvitt lovasbravourról: Az 5-ik hadtest parancsnoka, báró Catty altábornagy nagyerdőkében volt megtudni* hol van a 43-ik dandár ("biró Conaro aláboroagy) és hogy vájjon képes-e még a harezot koz- — A község vadászati joga. A község i vadászterületek bér bead á-za az 1883. XX. t. c 3. §-ábnn kötelezői-g ki levén mondva, a belügyminiszter részint a czétból, hogy a törvény vonatkozó r a-delkesésének pontos végrehajtását ellenőrizne, részint azért mert ez uton igen érd" k fü és ér\'é tes statisztikai adutok gytilnek Össze, körrendeletig " elrendelte, hogy minden község-e nézve abérb \'adott terület nagysága, a bérleti öfureg és a bérlet tarlalma bejelentessék. A megyék közül eddig hüTmioczbárnm, a törvényhatósági joggal felruházott városok közül 19 tett jelentést. & beterjesztett kimutatások: azonban legnagyobb részben visszaküldetlek pótlás végett, a mennyiben számos község vadássterüle a törvényben megszabott G évnél kevesebb időre lett bérbeadva, eok községé pedig egyáltalában ne m adatott bérbe. deni. E végből a többi közt Őrjáratra I országi püspökök elfogadták a gácsor-küldte Kriszt Xl-ik huszárezred be li bsd-jssági ügynökök javaslatait. — A Zulu------ii-"\'- — "--\' -:. + .. " ¦ földön az uj boer- köz társaság auguaztUB nagyot és ez alkalommal vitte Arvaj 6-ik századbeli közhuszár ai a lovaabravout, m-ly ép oly fényes bizonyítéka e katona találékonyságának és furfangjának, mint lova jóságának. Kriszt hadnagy e hó 8-án délelőtt 10 órakor ndult el lóháton Schweiubar\'hból, az •lőőrsök vonalán átcsempés te magát Gauoersdorfig és délután két órakor mellékutakon MÍBtelbachba érkezett, a honnan táviratot küldött a lovsB-dandár-pa-rancsnokságoak. Azláo két órát pihent, abrakoltatott, majd tovább lovagolt és 5 órakor Poisdorfba ért, onnan pedig7-ikén Steinbergbe, a mi kerek 50 kilométernyi ut. Steinbergben ismét ábrakoltatott, a legénységet megvacsoráltatta a becsinált húsokból és kilenczedfélkor az emiitett Arvay huszárt jelentétsd küldte az 50 kÜomét-rre fekvő Weikendorfba, u\'ásítván a legényt, hogy a falvakat no ej\'se útba, az elleoaégns őrsöket pedig kerülje kí és á jelentést még napkelte előtt okve-tetíen megtegye a dandárparancsnokságnál. Az ég fed \'gi* volt, as éj jó sötét. Ar-ray, kinek ezrede Győrben állomásoz s igy a környéket nem ösmerheti, ezen kivül caak magyarul tud, neki nyargalt a fekete éjszak-Inak ét 9-én reggel 4 órakor megérkezett Weikendorfba, a hol átadta a jelontést a dandár-parancsnok\' 16-án megszületett. E napon adta k: Meyer Lukács, a köztársaság ideglenes elnöke a proclamatiót, melyben kijelen ti, hogy a Zulu föld kormányzata „Ni-env Kipublik" czim alatt szervezkedett s átvette a zulu-nép fölötti hatalmat ét gondoskodást. D-rizuiu a fiatal zulu törzs főnök szintén aláirta a proklamatiőt, me lyet már ki is hirdettek. Egy tizenkét tagból álló népképvizeleti kamara fél\' bizottságot választottak s a végrehajtó hatalom közegeit íb megválasztották. Az elnökséget PietYoubert vállalta el. A fö\'d kérdés akként oldatott meg, hogy a boérok 560gyarmatot kaptak 4 — 4000 hold területtel s 240 yarmatot 2—2000 holddal, aa uj boer-város területé; nem számítva bele, mely az Illobane-hegytői kissé délre fekszik. Valószínű,\'hogy ¦ egy kikötőt is kap az uj köztársaság. — Brüsszelből jelentik: Az uj \'népiskolai tőrvény sjgotesitéae alkalmából a heiyör-ség kéfczenlótbcu aliott és az egész polgár Őraég felfegyverkezett. A szabadelvű párt klub helyiségén gyászlobogó lengett Micduoütt nagy izgatottság volt ugyan észlelhető, de rendzavarás nem fordult elő. Az uiczákoo kiabálva és dalolva járó csoportokat a rendőrség ellenállás nélkül szé\'osslalta. A „National" cz.mü h\'rlap Nyilatk ozat. A „Zala" 42. számában kibocsátott „Nyilatkozat" záradékául Farkas Imre által csatolt sorokat illetőleg kijelentem, hogy éa & lovagias elégtételt tör vény ellenessége daczára is bizonyos kényes, nyilvánosság elé nem hozható ügyekben elfogadhatónak tartom; de oly ügyben, minót Farkas Imre, a „Zala" társ-szerkesztöje, felszínre vert, egyátalán aevetségeanek tartom az aféle nyegle hősködést. Én a sérelmesnek állított czikkért a felelősséget elvállaltam s Így Farkas Imrének módjában volt — ha csskugyan jogos ah.pon nyugvónak tartotta ügyét — t- a saj-tóbiróság utján elégtételt szerezni. Mivel azonban e helyett a fenf orgó ügyből magának jelií-naénél fogva ismét tökét csinálva, személyemet durva sértésekkel illette, éu az oly jött-ment nyelvére való kifejezéseket visszautasítom s kijelentem, hogy ót még korbácsütésre sem tartom méltónak. Az ügy elfogulatlan megítélését a higgadt és józan közönségre hizom, azon közönségére, kinek érdekében az ily földönfutó, eszeveszetteket — amint mai vezérczikkünkből kitűnik — mindenkor leálezázni föladatunkká tűztük. Sxalay Sándor. í ságnak. Asatsn h.rtelen megabrakoltatu \| izerkesatöje ellen, á kösnánasági kormáoy-lovát és kivonult századával a gyekor- forma mellett írt éles hanga csikkémia.lt a ra, ugy hogy nyolczadfélkor már ismét \| kiutaaitáai parancsot adtak ki. — A a Weikendorftól 17 kilométerre levő ho-henruppersdorfi gyakorló-téren volt Lovagolt aztán egész esti 5 Óráig, ugy hogy 31 óra alatt ösaseann 140 kilométert hagyott hátra. A huszár és lova kitüoőkon-diczlóban voltak és másnap 10-én ismét részt vettek a gyakorlaton Albrecht fő-hercseg öt arsnyal adott a derék hassárnak. ^ — Kettős házasság. A soproni törvényszék előtt szeptember l 2-éa állót Gálovici János alsóesakooyi születésű gombkötő. Gálovics 1876-bon Haialer György szombathelyi gombkötő-mesternél volt alkalmazvr; — ezen mestere által megismerkedett Eía-Unyomban bizonyos Boda Máriával, kit aztán nőül is vau. Hatzler átadta üzletét Gálovícsnak. Asonban miután aa uj menyecskének összes vagyona csak 50 frt volt, mivel továbbá a vőlegény it csak 150 frttal bírt, b az Üzlet menete is igen lassú volt, a mézeshetek csakhamar végett érlek: az üzlettel felhagytak, és sátorfájukat a menyecske anyjához Kisunyomba tették át. Azonban mint mindenütt, as snyós itt is savart csinált, s végt.Ve oda lyukadt ki a dologi hegy Gálovics gombkötőnek, mint igen fölösleget embernek, ajtót mutattak. G-álovics erre Csepreghbe meni szerencsét próbálói, ¦ hívta nejét is, de az nem tartott vele. Miután azonban itt sem boldogult, Vasvárra költözött át. A sserencse, mely sokszor töakre ment iparosokból hivatalnokokat, de még többször hivatalszolgákat ia csinál, Gálovicsra ís mosolygott; — ugyanis hivatalszolga lett as Ottani postahivatalnál. ázol édes reményben, hogy e magos állás nejének tataseni fog, újból felké-ritte, jönne hozzá; de es tagsdőiag válaszolt, a mellette Gálovics még ason vilizstiÓ Montenegróban. A „Novoja Wremta" irja a következőket: „A nap-f czios Montenegró figyelmét jelenleg égessen lekötik a békéa munkálkodások. A városokban, falvakban sőt tanyákon is pezsgő tevékenység honol. Mindenütt házakat építenek, bazárokat emelnek és utakat coinál<aak. Különösen sokat nyertek NikBÍcs és. Podgoricza, melyeknek a külalakja egészen európai. Minthogy a török kormány idejében rendkívül el? hnnyagoltvoliPodgoriczát nehéz lettvolna újjáalakítani, azért a kormány élénk részvéte mellett egészen uj város épül. A fejedelemség nyűgei határszélein az Országot már kész. Szorgalmasan dolgoznak a Podgoricza és Anderjevjcza, Piva és Niksici közt vivő országúton is. SŐt a Plovníczáből a Szkot ári tó mentén Podgoricaába és Danilovgradba vivő. 47 kilométernyi vasútvonal fcitüzésén íi fáradoznak. Később ugy&nezt a vonala Niksicaig ís kiterjesztik. Kőnek a vasútvonalnak is meg less i. maga stratégiai jelentősége. — Türelmetlen horvátok. Ündon, a.mait vasárnap olyan botrinT^-lÖrtónt. mely beillett volua akár Zágrábba is, Nevezett község magyar lakosainak saját kérelmére ugyanis as egyházi főha tóság megengsdvéSj hogy ott minden harmadik vasárnap magyar isteni tisztelet taxtaíhasséir ; mídŐn az első magyar perdikácib moj? Ji?tására a kerületi espa-raa ar mait vasárnap megjelent, a horvát lakosság a templorabac olyan botrányt idézett elő vad lármájával, hogy a iateni tiszteletet féiba kellett .: hagyat, s a főt, esperes arat íb inaultálták. Reméljük, hogy a hallatján botrány előidézői ós íőci a kasai méltó eaígoru büntetésbe . fognak réuesülni. — ^Blrói függetlenség" czim alatt egy szellemdús röpirat jelent meg e . napskbait Justustói. Az álnév alá rejtő-(zütt szerző fölvett tárgyát, a bírói függet-! lenséget, kimerítő rétsleteaséggel, tudo-¦\' máoyos késsültféggel, vonzó modorban és megkapó irálylyal fejtegeti s a szó szoroB érteiméoon élvezetes olvasmányt nyújt. Igen érdekesen ecseteli szerző a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 18CÍ. IV. tör-vényezikk megaíkotása előtti igazság -Ügyt állapotokat; és egész elragadtatással s besaél asoa törvény csikkről. „Magasztos Öröm, — igy szól — nemes büszkeség feszíti kebleinket as "Zen lörvéoyczikkbsn befektetett fönséges elvek hallatára. E törvénynyel beléptünk a művelt államok sorába. E törény azon alap, a melyen az igazság erős várat fölépíthetjük.- — Azután Összehasonlítja szerző a multat és az akkor: jelent az uj törvény által ígért \| jövővel, amelynek megragadó képét nyújtja. Szivünk hevesebben dobog és valódi lelkesedés fog el, a midőn a szerző által igazi költői hévvel rajzolt Bzen jövőről olvasunk. De hajh, csakhamar ellobban lelkesül ségünk lángja l előttünk áll a költőieden rideg való siralmas mesében. A biró halalom gyakorlásáéi szóló törvény megalkotása óta 12 év telt el. Vájjon teljesültek e legszebb reményeink?! Igazságszolgáltatásunk egy cul. tnrnép jogállami igényinek, igazságügyi poiitikájánok,a haza jól felfogott igényeinek, és a haladás követelményeinek meg-felelnea-e? És valóban megvan-e as cayoyirM óhajtott bírót függetlenség?! Es szerző itélőszéket tart. Kondkiyül ér-\' dekes ezen Ítélőszék, mely előtt Themís-istenastzony haragtól lángoló széniekkel beszól a mai igazságügyi miaeriákról, — azután egy bíró mondja el tanulságos élettörténetét. — Végül szerző 5 pontban adja elő javaslatait, melyek a biróí függetlenséget és tekintélyt állandóan feo-tartani, a bírónak tisztességes megélhetést és jövŐt\'biztoshaniképesek volnának-Akít igasságyüuz: érdekel — s kit ne ért dekelne\'es?! — bizonyára megszerzi es, az érdekes olvasmányt, melyről hibisük hogy általános feJtüaéat. fog keiteni. Jua-tus ezen röpirata ax „Áthenaéum" nyom^ dijából került ki éa 50 krért kapható Zi-lahy Sámuel budapssti könyvkereskedő; Cmég bioományábwi. " - HUSZONHARMADIK BS\'FOLYAM ALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 28-a.n 1884. I S TÍ SI K, Üasteadoi c««k egynemű ra-uiijí néget lehn<. Mert pl. 5 s írud ti a ló volna-e két tani Ó é» három foriotV Nem. Miért nem? Mert lehetetlen, hogy két lamtó nak bárom lurimja legyeu. * " Ismertetőjel. — .János ! Mondja csak miért vau aa, bogy » báró ur, valahányszor itt jár a as uraságot oem találja honn, azamártUlet csinál a pisit-kártyája sarkán ? kérdési a Julcsa szoba-Ián* az inastól." — — BHja húgom, erről a ssamÉrfúl-ról lehet megősmt-rní, bogy a báró ur itt jáit ; telelt nagy bölcsen az inas." — * * Hajlandó volnál e egy nagyon y> üilelhóz tízezer forinttal hozzájárulniV Nem. Hat ol ezerrel ? Azt sem. Hat ke* esaarel, ezerrel, vagy Üt százzal? Még ennyivel sem V No hál adj kölc-ön 2 forintot hol napig. — • T u a 1 e. „Szolgálhatok fagyUi-tal kisasszony ?u — Hölgy. „Köszönöm, ahhoz talán mégis köooyeu vagyok ÖI\'ózj." « Táviratváliás. Kérdés: „Tegnap ó\'i egy fólbolond bolyong n. mit csioáljuuk vele? Kovács reado>." Váhwz: .Várja be a ma tűk felé\', azlán küldje ide egész-n, Krőf, nakaszvezetö." «i— a> Ki v 6 1 t a z ó s e. E^y társasai ban szóba kerültek az orleansi Iit -czegek. Egyik jelenlevő kérdi: .Váljon ki volt őse az ürleansok-nak ?- - Ki? Hát az orlansi sÜ !" * — Különös. Mikor vatanielyik miniszter ur kiadásokat tesz, azt mondjak hogy tárczáját terheli. Pedig szokás szerint mindenki könoyebbrdni érzi tárcsáját, ha tize\'. * A szem ereje. Egy u-- a Me-i^égévei az állatseregletet nézi. Ur; „Hallja, iga-, g-tó ur, mégii r>»gy dolog lehet ezeket a fenevadaka\' m-g-szelidic ni!" I gazgató: „A bogy veszxük. Különben az egészuek a tiika a sz-mek beo van. Ha én ránézek a legvad bl> jellemű állatra, az megszelidlíl.* Ur: ¦ Ugyan ked vea direktor ur. d> in nézne rá egyszer az én — fel»sé- gemre?". Bélben. ,Ludap-tat 2 ór» — pereskor poatavou-l Pragerhof 2 ór* 45 postavonat Sop<on 2 óra }ö „ postavonat Btrc* 2 óra 25 . p.\'atavouat. Este. j Prag-rhof 11 ór» 20 perc/kor gyorsvonat; Zákány 11 óra Ő „ po.navooat Hud-peat 12 óra 1.0 „ postavonat Becsujh. 12 Óra 5 , postavonat Lrieül Kanizsára. Béggel. Bécsujh. 4 ór> 8 pereikor postavonat Budapest 4 Óra 45 . postavonat Fiume 5 óra 52 . postavonat Pragerhof 6 órs 17 „ gyorsvonat. Délben. Sopron 1 óra 48 pereskor postavonal Pragerhof 1 óra 15 „ pnsta»ooai Barcs i óra 40 - . postavonat Bodapest 1 Óra 59 . postavonat. Este. - Bnd-pest 9 Óra 50 pereskor k-v.Tivon. Becanjh. 10 ó-a 2G . postavonat Budapest 10 óra 55 . gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Bircs 11 r-ra 25 „ postavonat. Vasúti menetrend. Inául Kanizsáról. Reggel. Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 Óra 28 , gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ kevertvon. Bécsújhely 6 óra 35 „ postavouat, Orroitl tekintélyek által TPse, hngdara, köszven- és hólyag batiiMlniHk ^Men, továbbá a légxóés emésztési szervekhuruto* bjnialitiatnái rendelve. SALVATQR — ésrenres Tasmeittes saranmriz - Síéntaidli. litbílfll tJt\'tilmlJ forrás Borral használva igei kellemes üdiíc Italt szalgáitst Kapható ásványvíz kereskedésekben ét leglöbb gyógyszertárban A Sslvatsrfsrrás igazgatósága EPERJESEN fíudapciaeu főraktár ÉDESK ÜTT f,. urnái. 21S4 6—20 Kapható Kosenfeld Adolfnál. OOOOC<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX?, A t I Uprmér és kiadó: SZÁLA 1\' SÁNDOR, j Feleld, „r.ictar.; : TASS ALSÜS. L.ptul.jauuo.: WAJMT8 JÓZSEF. Csal íalódi minden dobozon ha minden dobozon A a grárjeg-y : a sas J és Moll sokszoro- Q tiiott ezéz nyo- Q 0 mata lálható. Ezen porok tartó* jEyójyhatáia makacs gyomor- é* aUe\'lbajok. ayomo\'görcs és elnylikásodás, ityomorégé. röxaCrt dugulás, raájb uj vértoltilas, aranyér ?8 a I gkö-lönfélébb női betegségek ellen 30 ér óu folytonosan wftvek •¦tó li-<meré,hen részesíti Kgv eredeti dob z használati u atitásial 1 frt Hamisítványok tőrvényesen üldöztetnek Ül Francia borszesz és só. Köszvény , c.áz-miud -ntieif.il ha»o-Batás és bénalás-fej-, fni- és. fogfájás kikeres gvógyi-ta>áb« bedörzsö- lésrs; borogatásnak \' miuilenneml sérülések és sebek, gyuladások é daganatok elén BensÖieg yizael lr5v«rve, birtelen betegedé, hányás éakóiika ellen. Ky üveg pontoi uTaHÍtá«al 80 kr 2068 -?8 - 52 Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. I Moll A o gyógyszerész császíir klrilyl ndT. szillitó. Bécs, Tuchlauben Rátánk: lt\|).\|lll: ¦«: Bein. JWf gsigj.,.nfn. n.w.i.f.M AI Q Fe*el!i.ifor Józ ef. BtfO.: Dorner S. Csáktornya : QS.iCi L. oógv Kaposvárott: fj Itoruvin Ai XnztkMy: Wünsch K. Kin.MlI : Rítz Jino.. Ilircz.ll : l»U K.rd. * S2i,etvár: Szal.yJ6z.pf Ztla Eoerszeg: H-llóty J. g.6g)^eré«. , i Figyelembe venni kéretik. Van szerencsénk a ti. é. közönségnek tudomására hozni, mi-szerint, helyben, f ó u t c z a, a városház átellenében, alulirt czég alatt vászon- és fehérnemű Üzletet nyitottunk Üzletünk áruezikkeinek; jegyzékét rövid idő alatt hirdetni fogjuk, kérjük addig is, próbabevásárlást tenni, bogy jó 9fr czikkeink és olcsó árainkról a n. é. közönség meggyőződést cfr szerezhessen. Pontos kiszolgálást biztosítunk mindenkor. Amidőn, a n. 6. közönség szijf.es pártfogását $ft kérjük, 5«* mnradtunk kiváló tisztelettel <r \\agy-Kanl\'Asa, szept. hő. ÍL 5: 227S2-8, i( ; Irmler és Wigaer* \| ^^^^^^^^^^^^^^^^^ Tiaaielettel éét\'sijük a t. cz. magyar nl7aaó közönséget, hogy csiroen uj siépirodslmi hetilap^ jelent meg kiadásunkban, melyre vonatkozva megismertetjük következő prog-rammunkat: Távol tartva magunkat minden pártoskodástÓl, alt a fölad i-toi tűíiük magánk elé, hogy lapunkat a legszigorúbb erkfilcaí elvek az^rint sserkesatjük, úgy, hogy ast minden anya bá\'rao adhatja ser-dülÓ leánya kezébe ; a magyar irodalmat tehetségünk sseriat fogjuk ápolni és nemzetünk kedvelt Íróinak legjobb munkáit közöljük, különös súlyt fektetve a regényirodalomra, adni fogunk beszély eket költeményeket, vidámító humoreszkeket, a ktttmíveléat előmozdító természetrajzi-, földrajzi-, ország- éi népismereti vasiatokat, a kertészet és hAstartást érdeklő taiulságos közleményeket, azonkívül tekiateltel leszünk a jelesebb külföldi regényekre is. Támogatva a legkiválóbb íróink által, minden örekvéünket oda irányozzuk, bogy lapunkat folyvást lökélyetesitsük és emeljük, bogy oly családi lapot nyujibaasunk a hazai olvasó kö^agégaek, minó, tekintve a legnagyobb gonddal válasstott. dús tartalmat a pompás kiállítást és a fölöttébb olcsó árt, hazánkban mostammég oem jelent meg és — joggal mondhatjuk — mely a hézagot kitölteni lei hivatva. Klsfi azámaDkat kBvetkező mnn\'íatáriakkal kezdjük : p. Szathmáry Károly, Mikszáth Kálmán, Kazár Emil, Margitay Dezső stb. A második számban érdokÍKszit-V nagyobb nibásj tSrtéilti regényt kezdfink meg- P. Szathrnáry Károly -tói e czimeo : „SZÉKELY TÁMAD, SZÉKELY BÁNJA" á negyedik izámbJn Mikszáth Kálmán, fiatal Íróink e matadorj* %to-k-tt kedélyei éa megragadó modorával kisebb regényt fog kAiSIni a f8ráro«i \' életből. A hatodik számban nagyobb társadalmi rezénvt kezdHok mer !>r. Sziklay lásos-tól bng-oman é> lelküsmaretesen tartva ss-m elótt proeaiomunkat, as a biztos remény kecsegtet mioket, hoey a ,,GONDŰZŐ" kedvelt olvaamátiynyá válik miiden müveit családi körben és érdemes Jesz arra, hojfj valisácos íoadUiÍTÍ legyvn és valódi házi kincset képezzen arra nézve, ki azEln-óráibao érdekes olvasmáoynyat akar foglalkozni. Előflv etéai föltételen:: „Gondűző^ zcépirodaimi.hetilap, megj-1eo minden vasárnap 3 ívnyi tartalommal, azonkívül a képes czimlapp! e-iáiott boritókon két olda\'oyí ha^znoi tudnivalókkal és taknyokkal, a követkézé elő-fize:éai árak mellet : Egy évra 3 frt., félévre 3 frt., negyedévre X Irt 3Q kr. Egyrs szám ára 15 kr_ A iutaJmakat illetve is arra tC rekedtil k, hoey előnyt nymtbasimrk t elófizelSinknek. Tetemes áldozatok árán azon kellemes helyzetben vagyank, hogy kizirúlag elófizetöink a/ámira olajoyomato,\| er-«leti magyar festmínyeket sokszoros it.tiunk, minek következtében míndep fé éves előfizetőnknek egy, aa egé.x éveseknek pedig kst képe: adhatunk. E képek jól és tartósan készítet, mosható arany keretben 84 csent, magasak, és 70 csent, ssélesek eg.éazen késsen fölfQngesztéshez és egjr darab ára csak is 2 frt. — E kíyek a kfívr-tkczSa: Szent István király. — Kossmh Lajo.}— Deák Ferenc. — PetAfi Sándor. — Vörösmarthy Mihály. Továbbá a következő életképek: Vasárnapi mula\'ság falun. — Czígány tanya as erdőben. — Csikós élet. — A puszták fia. Mutatvány számokkal szívesen szolgálunk díjtalanul és bér-o.eniesen, gyűjtőknek lis előfizető után egy tisztelet p íldáoyt adunk A i. cz. hazai olvasó kösőnség részéről élénk részvételre Biárniiva, reméljük, bogy vállalatunkat a tökély legmagasabb fokáig emelhetjük és tiastelettel kérjük hazai irodalmunk becses pártfogóit hogy minket e haxafias vállalatunk előmozditáaában tehetségük szerint pártolni kegyeskedjenek. 2281 1 — 2 ooooooocx Tisztelettel Q Gondozó" szerkesztősége és kiadóhlvataln, X BndípeBten belta deb-utoza 14. C xxxxxxxixxxxxxxxxxxS X ad. 4215. t. 84. Nagy-Kanizsa t\'&ros tanácsától. Alapíttatott 1858. 5 WALSKR FEREiXCZ wQ elsi magyar gAp- és t&zoHAszerek sykra, harang és írezöntődéje BUDAPESTEN Rottenblller-nteza 66. ~m Ajánlja gyártmányút, Js mint magyar különle-js gességet tcutakh&n és üt* mindennemű szivaty-¦C tyúkban, elvállal teljes *ü vízvezetékek berende-V zését.varosok, főldbir-jj tokosok, ipartelepek S~ armentesitő tarsula-¦_ tok és magánzók ré- -tjjl H-jlt-HI;. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magtVifürdők felizi-rclé-ere. szagmentes Ürszékek j felállítására és minden viz % művi munkalat gyors !6 és pontos kivitelére képes Ji árlapok és részletes költ- Jj ságtervezetek kívánatra ¦ széről modern uehnikai EgyetleH belföldi szivattyu-gyéj. díjmentesen küldetnek. C •••• " f«H 9033(4—80 J Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa által közhírré téterik, hogy a város tulajdonát képező 1466<"> frt becsértékű, a nagy-kanizsai 66. szárau telekjegyzőkönyvben 863. hrsz. alatt felvett ingatlan tartozékaival együtt (régi kórház) folyó évi október ho 9-én reggeli 10 órakor a városház tanácstermében nyilvános árverésen el fog adatni. Az árverezni kivánók értesíttetnek, hogy árverezni csak a becsár t070-ának bánat pénzül letétele mellett lehet. A többi feltételek a városház tanáestei mében a hivatalos órák alatt a városi levéltárnoknál be-tekinthetők. Kelt Nagy-KaniKSSn, 1884 szeptember 13. 22801-3. A városi tanács. JOOOpOOCiá Waidits József kSojTOyomdájából Magy-Kaniasán.