* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.57 MB | |
| 2010-01-26 09:05:11 | |
 | |||||||
Nyilvános  1772 | 6357 | Rövid leírás | Teljes leírás (325.94 KB) | Zalai Közlöny 1899. 026-030. szám július Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 38. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1899. július hó l-én. 26-tk szám. XXXVIII. évfolyam. Előfizetési ár; Egész tmt . . . 5 frt — kr. Fél évre . , . . í frt 60 kr. Negyedévre - . . 1 frt 25 kr. Egyes sxám 10 kr. HÍR DE T É S E K 5 h-isáoo* petiuorbia másodszor 6, s minden további sorért 5 kr NYI LTTÉ R B E N petit soronként 10 krért tétetnek tel. Kincstárt illeték minden egyes hirdetésért S0 kr. fizetendő. I A l:.p szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő ?erére, se anyagi részt illető köz* leménynik pedig t kiadó nevére címzetten Nairr-Kanizsára bér-mentre intése ad ők. ntetlen levelek i Útnak el. Kéziratok vissza n A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,¦ a „Üotori takarékpénztár *\'"" részvény-társaság, ° .nagy-kanizsai és a galamboki Önkéntes tűzoltó egylet,* a ,oagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a „nagy-kanizsai tanitói járáskor," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai k ül választmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ. HETILAP._ A tanév végén. Nagy-Kanizsa, 1899. június 30-án. Tanulóifjúságunk egy lépéssel ismét közeledett a célhoz, melyet az iskola segítségével elérni törekszik. Ahogy bezárulnak az. iskolának komor termei és csend honol a tudományok csarnokaiban, midőn az .alma mater1" falai közül a szélrózsa minden irányába távozik tőlünk az ifjú diáksereg, jóleső Örömérzés fog ej bennünket, hazai ifjúságunk haladásának szemléletén. Az eredmény, melyet közoktatásügyi intézményeink az ifjúság nevelésében elérnek, általában kielégítőnek mondható, mert maga a közoktatásügy is elég jól szervezett állapotnak örvend. Midőn azonban ezt készséggel elismerjük, az iskolai év végén középiskoláinknak két szembetűnőbb hibájára figyelmet felhívni el nem mulaszthatják. Középiskoláink törzsintézményének, a gimnáziumnak kettős célja van: előkészíteni az ifjat a felsőbb egyetemi, vagy akadémiai tanulmányokra, másrészt oizonyos mértékben az élet számára is gyakorlati oktatást nyújtani, mert hiszen érettségiző gimnáziumi ifjainknak hányad része kerül feisübh tanintézetekbe? Kevés, mond hatnók alig egy harmada; a többi jegyzői, vasúti, gyógyszerészi, adótiszti stb. -pályára lép, melyek a szakbavágó rövid utánképzést kívánják ugyan, azonban az élet egyébb. szakmájukon kívül eső viszonyaira kiterjedő oktatásban nem részesitik. S igy tapasztalhatjuk, hogy a gimnáziumot jeles eredménynyel végzett érett ifjú Horacius szép strófáiból, Homeros gördülő hexametereiből min- den nehézség nélkül citál, azonban hazája jelen viszonyairól, szervezetéről s az élet egyébb, mindennapi körülményeiről sajnálatos tájékozatlanságot árnl el. Ezen viszisságon segíteni szerény véleményünk szerint csakis azzal lehetne, ha a gimnázium két felső osztályában az alkotmány tant, a közigazgatás szervezetének működéséről szóló valami kevés jogi ismeretet tartalmazó tant kötelező tantárgygyá tennénk. Régi nóta ez, sokszor elfújták már, de mindig nj marad A másik viSzásság, mely mindennemű közép és alsó iskolánknak közö^tulajdona, az évzáró vizsgáknak mai módja, rendje. Nézetünk szerint a vizsga mai alakjában nem egyébb üres formalitásnál, mely céljának egy tekintetben sem felel meg s ez által létjogosultságának alapját önmaga rontja le. Azt hisszük, hogy az évzáró-vizsga célja egyrészt az, hogy a tanulóifjúság szorgalmának eredményével a tanári kar, szülők, szóval a nyilvánosság előtt beszámoljon, másrészt pedig, hogy az előadó tanárok működése felett a nyilvánosság, tanártársainak egész testülete ellenőrző s felülbíráló szerepet vigyen. S célt az évzáró-vizsga mai szabályai szerint elérni nem fogja. A tanuló ifjúság tudását a rövid délelőtt, míg a vizsga folyik, ki nem tárhatja, másrészt pedig a tanári testületnek nincs megadva azon jog, hogy tagjai felett ítéletet hozzanak. Mert hiszen mi egyebet cselekesznek akkor, midőn constatálják, hogy tanításuk mily eredménynyel járt. Mit mondjunk a középiskolai legfőbb vizsgálatáról, az érettségiről, melyen a ,tanári. testület a kormány képviselőjével együtt hivatva vannak a kilépő: tanulók életrevalóságát műveltségük alapján megítélni? És ime e nagy feladat ugy teljesül, hogy a vask alaposság egyesül a szobatudós bölcsességével. Az érettségi vizsgálatról bátran elmondhatjuk, hogy a szerencse többet segíthet, minc a tudás. Igaz ugyan, hogy egy, a gimnázium nyolc osztályában jó sikerrel tanuló ifjú bátran nézhet az érettségi vizsga elé, íöt az Őt megillei\'ő jeles, vagy jó fokra bátran aspirálíiav\', de hisz itt nem az a fő, hogy mily eredménynyel bocsájtják el tanítványaikat, hanem egyedül az lehet, --hogy- az életre képtelen növendékeket ne eresz-Fzék neki a fagyos életnek,) mely a fejletlen növényt még csiráj iban elfagyasztaná. Ezen viszás álla pot megszüntetésére irányult Marcali Henrik indítványa, hogy ugy az érettségi, mint a tanári vizsga egyed ül csak írásbeliből s legfeljebb egy saSbeli tárgyból, — hogy a tanulók <elöa4ó képességet megítélhcssék — álljon, Ofcos indítvány, kár, hogy a, memes haladással az ósdi conserv aitsmus áll szemben. Ezen gondolatok fogantak stég bennünk az elmúlt iskolai év régével bennünk, kik féltékeny gonddal ¦ér-ködünk hazánk regényeinek nevelése és vezetése felett. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény, a szombathelyi kir. törvényszéknél szükséges s 614 frt 75 krral előirányzott épöletátatakitáaí munkálatok végzésére, bátorok szállítására, továbbá 5640 frt 14 kr. előirányzott csatornázási éa vízvezeték \'berendezési munkálatok vég/eséra a nevezett törvényszék elnöke pályázatot hirdet. Az ajánlatok f. é. július hő 1-éig nyújtandók be. Miről far érdekeltek oly megjegyzéssel értesiú étitek, hogy a részletes föltételek a szombathelyi kir. törvényszéki irodaigar-ealójánál tekinthetők meg. Sopron, 1899. évi június bávában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A cs. és kir. V. hidtest nadbiztossága a Sopron, Szom bathely, Nagy-Kanizsa éa Kőszeg városokban állomásozó cs. és kir. hadsereg, valamint intézetek részére 1899. szeptember 1 -tol 1900. évi augusztus hó 31-éig szükséglendŐ széna, szalma, fa és kőszén biztosítása céljából f. é. július hó 10-én d. e- 10 órakor a soproni cs. és kir. katonai élelmezést raktárban nyilvános tárgyalást fog tartani. Az Írásbeli ajánlatoknak legkésőbb a tárgyalás napján d. e. 10 óráig kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniük. A részletes hirdetmény az alulirt kamaránál bármikor megtekinthetó. Sopron, 1899. évi június havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. V. honvéd kerületi parancsnokság a m. kir. hon védség csapatai Bzámára szükséges rab, széna, szalma, tűzifa és kőszéi_B>álli-tása céljából f. é. juliui hó 3 — 13 napjain Székesfehérvárott, Sopronbon, Pécsett, Nagy-Kanizsán és Pápán ajánlat: tárgyalást fog tartani. Az ajánlatok mindenkor legkésőbb a tárgyalás napján d. 9 óráig nyújtandók be. Miről a« érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, bojny a vonatkozó részletes hirdetmény kamarámkeál bármikor megtekinthető. Sopron, lí$9. évi juniu3 havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Pályázat posta- és távírda gyakornekjelolti állásra. A m. kir. posta-távirda és távbeszéléséi betöltendő 135 gyakornokjelölli állásra etzel pályázatot nyitok. i^tcn állásokra az 1883. évi I-só törvénycikk I4-ik .g-a alapján mindazok pályázhatnak, a kik középiskolát, vagy ezzel egyenrangú mán tanintézetet érettségi vizsgával öikfirrel végeztek; 18 ik életévüket betöltötték és magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kívül a pályázók községi, erkölcsi bizonyitványnyal, fedhetetlen előéletüket, közhatósági, orvosi bizonyitványnyal pedig ép és egészséges, a posta- és távírda szolgálatra testileg is alkalmas voltukat tartoznak igazolni. A pályázat alá bocátott állásokat a kerületi posta- és távirda igazgatóságok fogjak betölteni, tizámszerint minden igazgatóság tizenötöt. (15). A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkőicai és iskolai bizonyitsánynkkal fölszerelt kérvények, a már közszolgálatban állók által- elöljáróságok, — a közszolgálatban /nem levők által pedig az illető főszolgabíró vagy polgármester utján, folyó évi július hó 31-ig, a szerint, a hol a pályátok alkalmazást óhajtanak nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagy-váradi, pécsi, pozsonyi, soproui, temesvári, vagy zágrábi posta- és távirda igazgatósághoz nyújtandók be s a menynyiben az emiitett határidőig a pályázók kellő számmal nem jelentkeznének, később érkező folyamodványok is elfogadtatnak. A pályázók kö-üi kiválasztottak az illető posta- és távirda igazgatóság felhívására az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, a ki azután félfogadásuk iránt végleg határoz. " A pikantériáról. Irt*: hf. fíony sóit, mai ;-¦ pense! Igazán félve nyal az ember ehez a kényes témához, mert el lehet rá készülve arra az eshetőségre, hogy — ha a fegyver el talál sülni — ezt sérti meg, a kit nem akar tulajdonképpen eltalálni az ember, az irót önmagát. Ugy tartják, hogy az ízlés a műveltség és a kicsiszolt erkölcsi érzék fokmérője. Mindenesetre szép frázis. Tegyük fel, hogy igy van. Da uram isten 1 hisz akkor alig van müveit ember a világon l Tompa Mihály egy költeményének története. — A „Zalai Közlöny0 eredeti tArcija. — Költőink irodalmi és magánérdekű levelezése a legérdekesebb adalékokat szolgáltatja életkörülményeiknek éa költői munkásságuknak megértéséhez. A levél bizalmas hangja különösen alkalmas arra, hogy a íokonlelkek föltárják egymás elölt mindazt, a mit szivük, lelkük sutjai, a mi őket tettre Bárkaija. Ily irodalmi levelezés olvasása elvisz bennünket íróik társaságába, együtt mulattat, együtt gyönyörködtet és oktat szerzőikkel. Ily irodalmi hagyatéknak rendezése közben akadt a kezembe Tompa Mihálynak Szemere Miklóshoz intézett egyik levele, a mely élénk világosságot vet arra a bizalmas barátságra, melyben e két költő egymással állott A levél az 1842 ik év október hő 24-én kelL Tompa Mihály ez időben költői pályájának kezdetén állott, Szemere Miklósnak pedig ekkor már ismerte nevét a költészetet kedvelő közönség. A lasztőci magánya ban élő Szemére M í K1 ő s a környék iró .embereinek meghitt barátja, buzditőja volt, a kihez sokszor bekopogtattak a fiatalabbak jő tanácsért. Igy tett Tompa Mihály is. Emiiéi érdekes levelében egy verset kÜldSze-m e r é-nek, s arra kéri, hogy bírálja neg. A levél egész terjedelmében igy szól: Tekintetes Url Az elaő hét a szünnapokból elmúlt, s eddig ugy vártam: mint zsidók a messiást, s fájdalom 1 hogy épen ugy jött el, — az igért levélért épen ma reggel küldtem Nagy-Tárkán y b a, nem tudom: minő sikerrel jár küldöttem? Mészáros véghetetlen örült már csak az ígéretnek is, hát még a valóságnak 1? - Azóta egy verset ia komponáltam, mely egy kis szerelmi valóságon épül, s meglehet azért vagyok előszeretettel iránta, meglehet, azért tartom firkáim közt legmegiehelö-sebbnek. Itt van: Vógpanasz. (Küzdés) Tavasa vaa. A táj kéklő halmira! Felém mosolygó elet ab ml sxép ¦ Halvány arcomhoz langy sugár simul, Tántorgó lábam nyílt virágra lép, S itt állok én .... miként kinyílt virág — Bokorban a múlt évi szárai ág. A természet nj köntöst ölte fel Föltámadása d tilos aonepén. Ne kérdjétek; mért szenved e kebel; Sötét bánatba mért öltöztem én? Kínok halottá; más temette el: ünnepnapon is barna gyászt viseJ. Ab! él... . sóhajt.... mégis femetve ő, — ?15 halottat gyászol életem, — Ott kéklik a távol____a temető. Mert látnom öt megtiltá végzetem Sírját lítom . .. s szemem gyász könnye hal!: De köztünk a táTol határa nyal. vagy: Sirját látom ... szemem könnybe boml. De tőle rajta emlény nem virul. vagy: Sírján .... hol köonyBím nem hallanak, Emléoy helyett Tad korúk ingának. Si\'ját látom ... 9 azemrimhe gváaz könny ül, De &h! az tőle meg ne>a nedvesül. Mégis szememben árva könny ragyog. Kezet szorít velem sok ?6 barit S érzelmiknek válaast tem adhatok, vagy- (Mégis végtelenül magi m vagy k ) Bus füs levél kisxánu\'.t útfelén, S nem fogg -rágjam többé az életen, ragy: Nem függ vágyasa tftbbé az eletén. Mint árraíüznek stáj az ntfelex Az ifjú isir. egy kurta év előtt Yeaztésibeo is nég erős vala.*) Mig nyájasb képet a jövőbe szőtt Tandér reménynek vsioes fonala, B egy t-t alatt kihalt ez is I. .. hisz n Egy év alatt tavaszből tél leuea I Hogy rám az ég megnyogvást küldene : Hány pnsxta éjet áti mídkozám! De azt haliad csak kínom Istene Midőn iásollu éltem, átkozim. Mindegy! .., nincs többé mít veszítenem Ostor vagy áldat egybeeső nekem! 4& Hert feár Ölelne 8 .... a küzdelem Mert bár ölelne.... ah! a kosdelem vagy: Mtrt bár add vissza őt----a küzdelem Megerőrit* u ifju napjait, — Keblén nem él többé lángérseUm, 8 tarai;, hogy tűrné (tatai] a tél csókjait. Tudjátok: a lf*V Nem ke U vihar. *) Ezen sor nem hiszem, hogy nem remraáa. S a sL^ak szánta meghcK (fagyos.) (kihalt) (csókjait. S ki iimá\' fölolvasztani csókjait-? \' Hf megtört * -szít nagy kQzdelmiben : Elinni v\'ért feárt} ülvét ig képtelen. Ne bá.«siutok" fi "faxwnbaD (bombán is) engemet! *aac L. elrirnl, i: megsargnlt (a haldokló) liget Fonnyadt (lárgaVt) leWle W \'» fóI|3re hall. Gunynyal. lulátok tbátMátokiJcebJem érzeét... f Kacagtátok- keblem" ase.it érzetét). Hagyjátok a ha árva beU* gyermekit! (Ne bántsáto k a bánat ffexDhVét,) Viralj -e béi s, te völgyi vidékben Éljen soká t * rfj* kikelet I Ha voltam b attog egykor kebleden 1 lm megotstán. -a végpanasit veled l A sirra, mely nnajd itt domborat Ah! a si.-ra, , stely irt feldomboru\', Hullass levélt a* <őtanek ágirnl! VándorszellŐ, et ty btL taftelt sóhajt Lengess hozzá, jöt ömT« zálogul! MoDd: szivem, leltem kwen függe rsjt S szerelmét riMom útit Vaamal. 8 ha reggel ralija a • r. ^azakáí Magam veendez* álsi J t*i t»*4t. vagy: S ha ébrea>sj *á zonf ka válaszát Al °J életbea* magán i vésze « **- Tudja fcten, év- a vált itatásokkal meg "gyok akadva},: addig \\ -áltpitatga-tom, hogy DtoJjiia. & -aRatn s> ^ 1«ÍMn melyik leRmegüibaia b? Ez ok"Wl igea kérem a Tekietetea- : nrat, pár őraoe-gyednyi figyelemre i ie!y alatt ."wgyja meg a váJtMtatáaote javát, — ne. * » emiitvén az egészröli szigora ítéletet, — s ne méltőztasfék felköldeni; részint: mert ,ugy ia elég van most Bajzánál: .részint, mert nem szeretnék egészen kifogyni a töltelékből, most pedig ennél több nincs, a ki tadj*: mikor irhatok isméi ? Ha élek: szüreti szorgalom ideje alatt ismét lesz azerencsém a Tekintetes nr-hoz Laaztócon, mert hogy már nem jöu hozfánk, bizonyom vagyok benne, — a Bzüret, nagy sár sat. miatt. Korács Sándor még azután egyideig velünk mulatott, a most Iiteu tudja, bol járl tán Vályival Peaten van már? kinek uxiate szándoka vala Pesten mulatni — mint monda — vagy két hetet én ugyan intem: bogy csak célra siessen, mert az idő mnlik, a pénz fogy, ki-vált Pesten. Adjon I-sten nekik jó eierenciétl Mostanában ismét születtek néhány betegei eazmék agyamban versekre; de kifejteni mostanában aligha lesz időm éj kedvem. — Ad vocem l Ördög bajon az én boglyas fejembei »M á r c ő t" el-i feledtem kidolgozni. No megállj semmire-\\ kellő Miskác-kája! — majd adok én ?ekedl A geniaaommal épen ellenkezés-i ben álló humorral ismét azándékom meg-i birkózni ,Uj divata költő" cím : alatt; sikerét létrejötte atáo történt lá-! tandja a Tekiatetea nr, s ha a bumbrok ; nagy mestere előtt helybenhagyást nyer: , nem fogom félteni. Unalmas soraim ideje, hogy bezárjam. I Éi hát a Tekintetes ar kegyességébe XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JÚLIUS I-én. Valljuk be töredelmesen — est itt, a fővárosban lehet legjobban észlelni I — hogy a pikantéria, korát éljük. Azt a korszakot, melynek vezető csillaga a pikantéria, alapja a trivialitás, főfaktorai a banán.--, drasztikus dolgok. * Milyen jó is az a naturalizmus! Ennek az átlátszó gaze-leplébe bugyolász-szák a mezítelen pikantériát. Ennek a mezében m e r é s z 1 i k bir detni, mtrt azt hiszik, hogy a világnak kötik be a szem át. Pedig ördögöt! Az illető magamagát áltatja. Pedig nincs nagyobb esztelenség, mint mikor az ember önmagának ül fel. Szóval, mondjuk ki magyarán, a pikantéria elérte tetőpontját I Mai napság, ha reklámra van szükség, ez a szer bizonyul a legpraktikusabbnak. A körutakon, a merre csak jár az ember, a kirakatok tele vannak nagyon is hiányos costume-ű ballerinákkal, szellős öltözékü cocotte-okkal és olyan hölgyek arcképeivel, a kik nem csak sejtetni akarják bájaik körvonatait, hanem gyönyörködtetni is a halandót azokkal a .természeti ajándékokkal, a melyek látása csábit, izgat és felkorbácsolja a szunnyadó indalatok hullámait. . . Van is bámészkodó elegendő az ilyen auzlagok előtt. Egyik a másikat taszigálja, hogy többet lásson. A Vígszínház hatra-vakra adatja elő a .leglehetetlenebb* színdarabokat. Éa miért ? — Hoznak a konyhára I Mintha a Nemzeti színház is rászorult volna az ilyetén reklámra! Legalább megfejthetetlen és megfoghatatlan előttem, hogy a .Válás előtt\' c, színmű előadására!miért vállalkozott. A premiére-en keveseu voltak. Aztán hogy a .jobb erkölcsű* és ízlésű kritikusok alaposan lerántották trivialitásaiért, nosza zsúfolt lett a színház másnap! Jó Mócsy bátyánknak annyiszor megtréfált felszólalá-ai tehát kétségteleuül indokolták és jogosultak valának. De hát ki fog „öregre" hallgatói, a mai felvilágosodott században?! Jusztra is mást teszünk, mint a mit ezek a vedlett tarkáju emberek trécselnek !! És igy terjed a métely! No de ne higyjük, hogy azokat a bizonyos inkriminált portrait-ket, meg szecessziós képeket csupán férfiak nézik. Sőt!! Ne vádoljanak elfogultsággal, de egészen határozottan merem állítani, hogy legalább annyi nő is nézi meg naponkint, mint férfi. A múltkor a bátam mögött két lefátyolozott hölgy állt. Bírálgatták a . .. bokákat. Az egyik ugy, félhalkan jegyezte meg: — Lásd, jobb lett volna itt levetet-kezni, ez jobban domborít, és többéi láttat, mint a mi konvenciói fotográfusunk. Mire visszafordultam, már kereket oldottak. — Szóval baladunk. A franciák méltó utódai kívánunk lenni. És — ne tagadjuk, illetve ne panaszkodjunk — ez sikerül is. És még azt mondjuk, hogy nem boldog a magyar!. Szó sincs róla! .. Boldog! Csakhogy az ilyen boldogság megöli az életet; az a másik meg fenntartja, hogy tökéletesedjék. És nekünk inkább kell kinos élet ily édes boldogság híján, mint ilyen boldogság a perfektséget célzó élet nélkül. Előfizetési felhívás. A „Zalai Közlöny" július elsején uj félévet nyit meg. Olvasóközönségünknek fokozódó érdeklődése lapuuk iránt adja meg nekünk azt az erőt, melynek szerény próbáit nyújtjuk előfizetőinknek minden héten. A „Zalai Közlöny11 hírszolgálatának elevenségével, cikkeinek aktualitásával, a helyi érdekek elfogulatlan bírálatával megnyerte a közönség rokonszenvét; erre fog támaszkodni a jövőben is és a mi változás esik rajta, az azzal a törekvéssel jár, hogy hétről-hétre tegyen egy lépést, mely közelebb viszi egy jó vidéki hírlaphoz fűzött igények meg valósi tásához. A „ZALAI KÖZLÖNY előfizetési ára: egész évre . . (5 frt — kr. fél évre . . . 9 , 50 , ismét ajánlván magam — minél több nekem nem kell — vagyok Ag esernyőben — melyhez legközelebbi postaállomás Nagy-Tárkány — 1842. 24. okt. A Tekintetes urnák alázatos szolgája TOMPA MISKA. íme itt az egész levél. Szemere Miklós az ö szokott kedvességével és előzékenységével tett eleget fiaial költő" társa bizalma? kérésének. A költemény sok javítással és a két utolsó versszak elhagyásával jelent meg .Végpanasz" cím alatt. l>r. PERESYl JÓZSEF. — Legolcsóbb táplálék. Nem a Nestlé-féle táplisztről vagy a Katbreiner maláta-kávéról van ezúttal szó, de nem !8 pozsonyi kétszersültről vagy a kassai ; honkáról. Most az egyszer kivételesen szellemi táplálékot ajánlunk t olvasóink-nak. A mai korban már ezt sem nélkülözheti senki, a ki csak egy kissé igényt \\ tart arra, hogy felvilágosult embernek i tekintessék. Tudnia kell, mi törtéaik a i hazában és a nagy világban; tájékozódnia/ kell a\' gazdasági, ipari és kereskedelmi I lérea előforduló dolgokról; munkája Után \\ pedig jó! esik egy kis szórakoztató ol- \\ vasmány is. Mindezekhez nagyon olcsón i és nagyon könnyen juthat az ember, ha \\ megszerzi magának a közkedveltségnek j örvendő .Budapest" képes politikai na-piiapot. Egy frt előleges beküldése mel- i lett minden nap a házhoz szállítva kapja; . ha pedig ennyi pénzt sem akar egyszerre kiadni, 4 krért megvásárolhat egy példányt bármelyik ujságelárusitónál. Mutatványul egy-két példányt ingyen is küld a .Budapest" kiadóhivatala Buda-peBten, IV., Sarkantyus-utca 3 sz. Előfizetések ifj. Wajdits Jfizsej kiadó címére Nagy-Kanizsára küldendők be. A -ZALAI KÖZLÖNY- szerkesztősége. HÍREK. — YVlassicsminiszter Csáktornyán. W 1 a s ö i c s Gyula vallás- és közokta- I tásügyi miniszter f. hó 29-éo reggel I érkezett választókerületébe, Csáktornyára, ! hogy jelen legyen a polgári fiu- éa leány-j iskola uj épületének felavatási üonepé-| lyén. A pályaudvaron várták dr. J a n-\' k o v i c h gróf főispán, dr. Ruzsicska i Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő, Kol-; ben a ch lagfőszolgabíró: Z i egle r Kálmán közjegyző. A felavató ünnepi be-; azédet Pálya Mihály igazgató mondta. | A miniszter válaszában kifejtette, hogy \\ mily nagy örömmel jött erre az ünne-i pélyre szeretett választókerületetek, hol j a tudománynak már annyi palotája emelkedik. Erre következett a felavatási ünnepély, melynek befejezése után a miniszter megtekintette az uj épületet, mely hivatva van arra. hogy Magyarország e végvárában a magyar állam eszmét fennen hirdesse — es a hasznos szellemi muakáo.tk nemzeti hajléka legyen! Boldog Csáktornya t Mennyi viszontagság kőit terjesztjük mi tanügyünket és minden áldozatkészség mellett alig megyünk valamire. Habenus Sebastianum 1 — Péter és Pál napján rendesen melegen tűznek le a nyári nap sugarai és érlelik a mezőkön susogva hullámzó kalászokat. Ilyenkor a gazda megteszi előkészületeit az aratásra, mert hisz elérkezett az idő, hogy az elhintett mag meghozta Isten áldását, mely soknak bőven méretett soknak silányabban. Péter és Pál napján aratott a tanuló ifjúság is. Amiért egész éven át fáradoztak, izzadtak, magoltak. E napon osztották ki az értesítőket. A külömbözö hftfelekezetü templomokban a tanuló családi bánat érte és e fölötti fájdalmában követte el végzetes tettét. A déli vasut-nak 35 év óta volt hivatalnoka. — Síp van Winkle. Mait hétfőn * ki*kanizsai rendőrség egy magát feltűnőén gyanúsan viselkedő embert fogott el az utcán én bekísérte a központba. ifjúság részvételével ünnepélyes isteni \\ Néhány kískanizsai nénémasszony kisü- tiszteletek tartattak, melyek ntán értesítők kiosztására került a sor. — Felszentelés. — Pintér János Pacifikusz, -x minorita rendi szerzetes tanárjelövet városunk szülöttjét július hó 2-an szenteli Temesváron cseroeki és tarkeői Dezsölfy Sándor Csanádi püspök nr ö cxcellenziája áldozó pappá. Az első szent mise áldozatot július 9 én d. e. 10 kor mutatja be szülőhelyén (Kis-Kanizsán) a Mindenhatónak, melyre az ismerősöket és érdeklődőket ezennel tisztelettel meghívja a prímitiansl — Tanári jubileum. Perger József helybeli főgimnáziumi tanár f. hó 29-én érte meg tanárkodásának 25-ik évfordulóját. Az aranyos humoráról és atyai jóságáról ismeretes közkedveltségnek Örvendő papot tanártársai örvendetes meglepetésben részesítették. Perger Józser, aki városunk szülöttje, tiz évig volt a kecskeméti főgimnázium igazgatója. Ebben a minőségében nevelte a piarista-rend noviciusait, kik közül most mintegy ötvenen megemlékeztek egykori tanárukról és fényképeiket egy rendkívüli diszes aibumba gyűjtve, neki átnyújtották. A helybeli gimnáziumban is jelenleg hét olyan tanár működik, a kik növendékei voltak; ezek nevében dr. Kiss Ernő tanár köszöntötte föl a jubilánst, aki az előkészületekről mitsem tudva könnyekig meg volt hatva. Az ünneplő tanárokhoz csatlakoztak Pergeroek Kanizsán lakó iskolatársai is, névleg dr. -Szekeres József, dr. Tripammer Rezső, dr. Rothschild Ssmu, és még többen. Bár Perger Józsei csak egy év óta működik Kanizsán, itt is már a társadalom minden rétegében nagy kedveit-ségnek örvend. — Halálozás, Viruló ifjúkorban ragadta el a halál Hoch Gézát, a Lang és társa budapesti gépgyár tisztviselőjét. A 21 éves fiatal ember ezelőtt néhány évvel végezte el a helybeli felső kereskedelmi iskolát. Azután Budapestre került, hol egy öldöklő betegség csiráját szívta magába, melynek m. hó 28-ái esett áldozatul, szüleit és testvéreit gyászba döntve. M. hó 30-án délután temették a közönség és volt tanulótársainak nagy részvéte me\'Iett. — Eljegyzés, Szeiler Ft-renc Ha-hótról eljegyezte Szlairtsek Erzsike kisasszonyt Dráva-Darányban. — Kanizsa a telefonhálózatban. A helybeli kereskedelmi testület megkeresésére a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy 1900. január elsejétől ke/öve Nigy Kanizsa városa a Budapest-fiumei telelőn összeköttetésébe felveendő. Végre! Budapesttel és Fiúméval is beszélhetünk, de csak Varasdou át, mert a telefonvezeték nem közvetlenül Kanizsáról épül Budapestre. A haladás barátait Kanizsának bevonása a telefuo hálózatba igaz örömmel fo^ja eltölteni, mert sok kereskedőuek most már meg lesz adva a lehetőség a budapesti üzletfelekkel gyors összeköttetésbe léphetni és eeyes üzjeteseteket részlete sen megbeszélhetni. Ma már a NÜrgcny-zés u lassú eljárás! — Kilépés a plarlslareudböl. Pri-váry Géza, a helybeli gimnázium tanára, a piarista rendből kilépett és a Pe\'rozseny városa által fentartott gim náziumnál .fogadott, ej állást, :...\'.( — Öngyilkos hivatalnok. A reggeli virradat köde úszkált toé* városuok ócska bulevárdjáu, mikor 1. hó 25-én elterjedt a hir, hogy Pikéty Gusztáv, a déli vaspálya nagy-kanjai főtisztje önkezével oltotta ki életét? A hir valóságáról csakhamar meggyőződött a hatóság. Ott találta őt, mellette egy két lövetű Lancaszter vadász fegyvert, melynek kakasához fűzőt kötve, magát szíven lőtte. A lövés halálthozó volt; Pikéty nyomban összerogyott Holttestét kiszállították a r kath. temető hullaházába, honnan f. hó 26 án temették el. A de-.ék hivatalnokot az utóbbi időben sokféle Selyem-básztruha 8 írt 65 krtól B|8SZ 42 frt 75 krig 0Lf toliBÜltöZÓUei ülő SZÖV6t. Tussors és Shantuugs tötte, hogy az nem más. mint az ezelőtt 32 évvel eltűnt Gozdán László. — Midőn ennek híre futott, rövid idő alatt inegtellett a ;-á\' s^ház udvara bámész néppel és itt igaznak bizonyait az & régi közmondás, hogy egy bolond százat csinál. — Egész sereg kískanizsai ember nézte meg, sőt az eltüat Gozdán Lászlónak már java férőkorban levő gyermekei és ennek nővére is, de biz akkor kisült, hogy az egész csak-\'egy légből kapott rémmese volt. — A szerencsétlen Vesíprém megye RAtótoo lakó Major János nevű csendes elmeháborodott férfi, mintegy 60 éves. — Tann Imán jut. — Dr. S t o 1 c e r Henrik, B 1 a u Béla és dr. O 11 o p Mór f. bó 27-én tanulmányútra indultak az éj-zaki fény országába. A kis társaság Németország és Dánián át Svéd és Norvég -országba megy. Az utazás végcélja Bergen és Hainerfest, hol már az északi sark-fényt lehet észlelni. — Hegyes! Kari Nagy-Kanizsán. Jeszenszky Dezső színigazgató, K. Hegyezi Mari, a budapesti Nemzeti színház kiváló művésznőjével és Német József, a bpesti Népszínház első jellemkomikusának közremű ködésével színtársulatával négy estére terjfdő színielőadást tart. Ez alkalommal színre kerülnek: Szombaton, ju\'ius 1-én a Kaméliás Hölgy; vasárnap, juüuá 2-án C gány; hétfőn, julms 3-án Fedóra; kedden, július 4-én Lowoodi Árva. N«pi helyárak: Páholy 4 személyre 6 frt, támlásszék 1 frt 20 kr., körszék 1 frt, zártszék 80 kr.. földszinti álló 50 kr., katona- és diákjegy 35 kr., karzat 20 kr. A bérlet eszközlétével Jakabfiy Gábor szinházi titkár van megbízva. Ezeukivül bérelni lehet a szinházi pénztár irodában naponta 10—12-ig és d. u. 2—5 ig. Együttvéve a négy előadásra jegyek a követke.ö bérletárakon kaphatók: páholy 20 frt, támlásszék 4 frt, kőrszék 3 frt 20 kr., zártszék 2 frt 40 kr. A szombati „Gautbier Margit* előadására jegyek már junins 28 án délntán 2—5 óráig kaphatók a szinházi pénztári irodában. — A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület óvodáinak évzáró ünnepélye e hő 29 én csütörtökön délután a Nádorutcai óvoda udvarában folyt le a szülök és nagyszámú közönség jetenlétében. Két óra után két bosszú zászlókkal díszített kocsi meghozta a VI—VII. kerületbeli óvoda növendékeit, kik Szabőné Kozó Anna óvónő vezetése alatt szép rendben az udvaron álló Bzinben helyezkedtek el. Nemsokára megérkezett az egyesület buzgó elnöknője Vidor Samuné, ugy szintén az alelnőki.0 Wusztl Lijosné. A különben nagyszámú választmányt csak Neu Albertné és Farkas Vilma kisasz-azony képviselték. Az egyesület titkárának Révész Lajosnak intézkedésére aztán Szabóné Kőző Anua növendékei bemutatták tudásukat és becsületére váltak tanítónőjüknek. Ekkőzben sorra megérkeztek a Petőfi és az Arany JáríOJ utcai óvodák növendékei. Előbbiek értelmesen és hangosan elszavalt mondókái nagyon tetszetősei- voltak és Hajgató Janka kisasszonyt illeti érte az elismerés; utóbbiak kitűntek a példás rendtartás által, nagy (udások (I) pedig feltűnést keltett Az érdem ezért Óvóoójö ket Lenkei Malvin kisasszonyt illeti, ki ismételten bebizonyította, hogy teljesen felfogja s?ép hivatását Végül a Nádor-utcai óvoda növendékei mutatkoztak be. Kedvesen és bátran előadott raoudóháik és azép-precízen betanított énekük tanúságot tesznek arról, hogy kedvelt Óvónőjük dr. B e\'recky Viklorné urnö hivatásának magaslatán áll és a legnagyobb elismerés illeti meg. Ezzel a vizsgák véget értek és a kis babákat a szülők megcsókolhatták sikeres szereplésükért. Nem akarjuk sző nélkül hagyni, hogy a szülőknek, kik gyermekeik vizsgájára jöttek belépti dijat kellett fuet-niök mely körülmény elég nagy igazságtalanság és inkább nélkülözte volna az egyesület Hzt a 23 frt bevételt Az óvodákat lefolyt tanuló évben 245 gyermek látogatta. v — Uj lámpaoszlopok. Frtnz Lajos, a villamos világítás vállalkozója a városhoz folyamodott, hogy az eddig a nagyobb keresztezéseknél használt otromba faoszlopokat a nagyvárosban is alkalmazott diszes vasoszlopokkal kicserélhesse. Nem kételkedüok benne, \\ogj városunk közöusége szívesen látja, hogy ezek az ,akasztófánakB csúfolt oszlopok végre a látképből eltűnnek. Idővel az Összes faoszlopokat vasoszlopokkal fogják pótolni. — Hirtelen halál, Neuman Sándor, helybeli kereskedő nzolgálatában volt Fürst Teréz, folyó hó 25 én gyanús tünetek közt hirtelen meghalt —t Mivel az egyszerű bullaszemle által k halál okát megállapítani nem lehetett, elrendelték az orvosrendőri boncolást, mely a balál okául bebö elvérzést állapított meg; a boncolásnál ugyanis a szabad hasüregben mintegy 4 liternyi folyékony vért találtak, mely valamely belső szerv megrepedéaéböl eredett és a halált előidézte. — Katonai szállítás. Folyó évi július hó 10-én. délelőtt 10 órakor, a soproni cs. és kir. kalouai élelmezési raktárnál (uj épületben, somfalvi uton) Sopron, Szombathely, Nagy-Kanizsa és KőBzeG állomásokban a cs. és kir. hidsereg számára 1899 évi szeptember I-!ól 1900. évi augusz us bó 31-ig tzükséglendö széna, szalma, fa és kőszén biztosítása iránt, egy nyilvános ajánlati tárgyalá-s fog megtartatni. — Jégverés. Misefa községet június hÓ 7-én a jég elverte, — Gombamérgezés. Toplak Péter és Kulcsár Károly baktüttősi lakósok in. hó 19 -ikén kapálni indultak, útközben Kulcsár Károly az erdőben az u. n. uri gombához hasonló gombát talált, amelyet felszedett. A két munkás kapálás után a gombát megsütötte és krumpli mellé jó étvágygyat el is fogyasztotta. A gomba azonban mérges volt s Kulcsár Károly mérgezés következtében 22-ikén meg is halt Toplak Pétert még sikerült megmenteni. — Leforrázott gyermek. Mátyás György puszta magyaré di lakos 9 hónapos Lajos nevű fiát a tűzhelynél magára hagyták ki a vízzel tyit fazekat magára borította és az égési sebekben 20-áu meghalt. A szülök elleni vizsgálat ügyében a letenyei kir. járásbírósághoz az iratok áttétettek. — Kanyaró. Z -Szent Gróth nagyközségben a kanyaró fellépett, az iskolákat bezárták. — Szénarakás közben. M. hó 2I-én Düh Katalin mellinci lakos GO éves, széna hordás közben egy szekér széna, a melyet R+zsonya Anuával villával a feldüléstöl megóvni akart, eldőlt Düh Katalinra esett és a szerencsétlent a pocsolyába szájjal lefelé uíy betemette hogy a poc olyába belefulladt. — TJlcai jelenet. M. hó 29 én este 6 óra után egy szegény ember, loglal-kozásra néíve alighanem molnár, hazafelé indu\'va. összeesett a városház kapujával szemben ievő lámpaoszlopnál. A szegéuy ember csak egyideig feküdt gyámoltalanul, mikor arra haladt két tiszt, kik segítségére mentek a szegénynek és talpra segítették. íme a katona a feladata magaslatán. Mert nemcsak Ölni keli a katonának, haoem védelmezni és oltalmazni is. De hol volt ugyan ekkor a poszt az őrálló rendőr? Erre már megadink a választ. Nagy-Kaniz.ján uin-cien örjárnti szolgálata a rendőrséguek. ~- A „Zárda" utca mulat. A városunkban már ismert nagy, diszes körhinta, mely lövöldével van kapcsolatban nnponkial nagy közönséget vonz a.,Zárda \' utcába és esténként ugyancsak hangzik az uica a mulatózok zajá\'ól. A ,Zá r d a\'~ utcából tehát alaposan száműzve van a zárdai csend. — Tűzoltó mulatság. A nagy-kanizsai önkénytes tűzoltó testület július\' hó 9 én a Sánci veudéglö mulató kertjében saját zenekara és rubas lapja gyarapítására tréfás mutatványokkal ösz-szekötött jőtékooycélu táncvigalmat rendez. A belépő dij 20 kr. A kivonulás d. u. 3 Órakor az Erzsébet térről történik. Kedvezői.en idő esetén, a mulat- valamint fekete, föhór éa szines Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 kiig méterenként - Bima, uikoa, kockázott, mintázott H damaszt atb. (mintegy 210 külöaböiő fajta és 2000 különböző izin- éi árnyalatban atb ) Ruhák s blousokra a gyárból! Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz száliitva. Minták postafordultával. Magyar levelezel. Svájcba kétszerez levélbélycg ragaaxtandó Heiiueberg G. selyemgyárai, Zürichben (cs. éa kir. udvari azillitó}. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JULIUS 1 fin ság a következő vasárnap fog megtartatni. — Hirdetmény. A helyben állomásozó m. kir. 20. honvéd gyalogezred tényleges állományú legénysége folyó évi július hó 1-én reggeli 6 órától kezdve Kis-Kanizsa. Bajosa, szépeinek, major és a principális kanális Utal határo\'t lőtéren harcszerű czéllÖvéazetet tart. Felhívom a Közönséget, hogy a jelzett területet COOO lépés körületbeo annál is inkább kike.\'U\'je, mert az ott tartózkodás életveszélyes. Nagy- Kanizsán, 1 Sf>9. évi június hó 2S-án. Deák Péier s. k. rendőrfőkapitány. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Halálozások: Jun. 23-án Fala Katalin férj. Rida-kovics I.ajosné r. k. 52 éves: veszélyes vérszegénység, Skergula Anna férj. Iazak Jánosé r. k. 23 éves: lüdőgQmókór. Ács Malvin r. k. 2G napo.*: bélhurut. 24-én ifj. Baj József r. k. 20 nop^s: lályog. Hóber Erzsébet férj. Kelec Fe-rencné r. k. 33 éves: tödövész. Gaster Terézia ev. ref. szakácsné 60 éves: lü-dölob. 25-én Rein Józ3ef izr. élt órát: időelőtti szülő tlséV. Rosenberger Ignác izr. szabómester 32 éves: szívbillentyű elégtelenhez. 26-án Tislér Te rézia lérj. Vincék Ferencné r. k. 49 éves: bélhurut Kisfaludy Pikétby Gusztáv r. k. déli vasúti pénztárnok 56 éves: öngyilkosság lövés által. Cimmermann Jó/sef r. k. béres 28 éves: párat mögötti tályog. Wugrinec Miklós r k. koldus 62 éves: heveny alkohol mérgezés. Fúrst Terézia r. k. cseléd 36 éves bel.-ő elvérzéi Cettl Ilona r. k. 12 éves: tűdő\'o1*. Dávjdovics Terézia férj Bolf Györgyné r. k\'.í gyomorbélhorut. 27-én Horváth Ignác? r. k. 59 éves: béllob. Takác3 Anna r. k. 2 éves: lüdoburut. 28-án Paoics .Vilma r. k. 2 éves: ránggörcs. Imrei József r k. 74 éves: tüdőburut. 29 én Hoch Géza izr. magánhivatalnok 21 éves: lüdőhurut. Félegyházi Sarolta r. k. 15 hónapos: agybártyalob. 30 án Tóth Krzsébet r. k. 13 hónapos: tüdő-hurut. Dani Mária r. k. 11 napos: kora szdlöttség. Házasságot-kőtöttek ! 24-én Dobrovics Milán görög keleti, pénztári igazgató: Hraska Teréziával. 25-én Koch György r. k. posta és távírda szolga: Vörös Annával, 29-én SzabÓ József r. k. napszámos: Résznek Juliannával. Tóth József r. k. cipész: Zsebök Terézzel. 30-án Herceg litván r. k. földműves^ Lohács Máriával. Születések: 23-án Kis Rozália r. k. házvezelő Mária, Nagy Antal r. k. csizmadia Erzsébet, 24-én Mau-ner Aibert izr. birtokos Valéria, Kohn Samu izr. mülaka-los Ernő, Schmidt Zsigmond izr. kereskedő luire, 25-én Samu Jánot r. k. föld míves György, IWiü Réla izr. kávés József, Kovács Ferenc r. k. vasúti napszámot Ferenc, Burián Ferenc r. k. mázoló Begéd Ferenc, Nagy DezsÖ evang. ref. váiosi tanácsos Piroska, 26-án Foki Mihály r. k. cipész segéd Rozália, Brúder Mór izr. mészáros segéd József, dr. Szekeres József r. k. közkórházi igazgató főorvos Ilona, Máris, 27-én Fehér András r. k. tehenes József, Bali Anna r. k. házi cseléd Anna, Kovács. Verona r. k. házi cseléd Ai.na, István József r. k. mészáros tegéd Julianna, 28 án Musza Károly r. k. kántor Kriíztina, Mária, 29-én Andri Gjörgy r. k. napszámos Mária, Flurabort József r. k. földmives Anna és Rva (ikrek) ment vissza, — jele azon borzalmas fájdalmaknak, melyeket keresztül kellé szenvednem, éveken áL Egyetlen gyógymódot sem hagytam el, mindenre hallgattam, p. u. Liniments Electric törőkfürdők és minden lehetetlen foglalkozásokra és orvosokra, de nem éreztem magamat jobban, s az utolsó kezelő orvosom már több pénzt tőlem el sem fogadott, mintán a pénzt ugy is hiába pazaroltam volna. — És ez időben találkoztam ecy barátommal, ki azt mondta, hogy a Wilhelm féle antfrheumatlkus vértisztitó tesja biztosan segítő gyógyszer rhcumaüzmu3 ellen. — Kibeszéltem néki kísérletezéseimet más szerekkel és nem volt semmi bizalmam. — Ugy látszik a sors keze diktáita nekem, hogy irjak önnek és szivem gondolta, hogy létezik még egy segitő, mely engem kigyógyít. — És cakugyan arra a tapasztaltra jöttem, hogy ily segitő létezik. Szavakban nem tudom kifejpznl azon borzalmas fdjdalm altat az utolsó 3 években, most azonban már semmi sem zavarhat többé és azt hiszem e pillanatban ugy érzem magamat, mint egy újonnan született gyermek s a világ ötsszrs kincsét Bemmi tekintetbe fíib veszem, a Wilhelm - féle antlarthritikos unt i rheumatlkus teájáért. Legyen olyan jó uram ? küldjön nekem azonnal 1 tucat (12 drb.) csomag az ön Wilhelm fele antiarthritiku- antir-heumatikus vérti?ztitó teájából az E. Q D. által. Ü .nek egészségben és hosszú életben a legjobbxt kivánva maradok lekötelezettje -J03EF M. GORDON 174. oschard bt New York. Vereingte Staaten. Minden gyógytárban kapható. Ház wevök figyelmébe. Többrendbeli házeladások a legelőnyösebb feltételek mellett. Megtudható a kiadóhivatalban. Nagy Kdrolyné első budapesti FIMQIH MOSÓ ÉS VASÁLÓNÉ Városház-utca 5. szám az udvarban a Kaszinó mellett, Nagy-Kanizsán. Hangok a közönségből. / KdszŐaetarUvinitis Amerikából. ^y\' Az eredeti levél másolata szóról-BzÓra németből fordítva. Tek. Wilhelm Ferenc árnak. Neunkirchen Nied, östr. Legjobb Uram: 1895. évi november bó I2-én rheuma-tismusban annyira megbetegedtem, hogy kényszerítve voltam ágyba feküdni. — Nyolc bosszú hónapon át egy és ugyanazon helyen kellett feküdnöm s nem voltam képes egy parányit sem mozdulni. — Testem súlya 175 Ibs-ról 130 Ibs-re IRODALOM — Politikai és Közgazdasági Évkönyv. A „Politikai Hetiszemle* kiadásában és Székely Sámuel szerkesztésében ez év okiőber havában .Politikai és Közgazaa-ági Évkönyv" című munka jelenik meg. Az érdekesnek Ígérkező Évkönyv Magyarország politikai, közgazdasági éa kulturális helyzetét, valamint fejlődését fogja évről-évre nemzetközi keretben bemutatni. A komoly irányú évkönyv a legújabb statisztikai és hivatalos adatok felhasználásával készül. — Nemcsak a hazánkat, hanem a külföldet illető minden olyan adat, melynek ismeretére szüksége van a műveltebb közön-aéguek, benne lesz ebben a magyar nyelvű évkönyvben, ami a jövőre nézve teljesen fölöslegessé teszi a Wbidiker\'s Almanach, a Stalesmau\'rt Jear-book, a goihai Hof-kalender s ehhez hasonló kü-földi munkák használatát. Az 500-600 oldalra terjedő Évkönyv e!ö6zetéai ára diszes angol kötésben 4 frí. Az ösBzeget: legcélszerűbb postautalványon a következő címre küldeni: Politikai Hetis/emle kiadóhivatala, Budapest, VIII., Sándor-uica 19. — A Magyar Hírlap július elsején uj félévut nyit meg. A tizennyolcadikat Jog, törvény s igazság volt eddig a hármas jelszó, a melyért küzdött. E szent báromság uralomra jutásáért harcok fennállása Óta. Ezentúl pedig fő feladata lesz az ellenőrzés. Hogyan hajtják végre mindazt, a mi e hármas jelszóhoz tartozik. E/t tartja szemmel szakadatlanul. Egyetlen mozgató erő kormányozza a Magyar Hírlapot. A közérdek. Mindent a közügyért. Igazságot a legkisebbnek íh. Ez a Magyar Hírlap lelkes törekvése. Ezzel segít minden nemes ügyet. Sem pártnak, sem hatalomnak nincsen befolyása a Magyar Hírlapra, melynek elejétől fogva Fenyő Sándor a szerkesztője. Ebben is bű maradt önmagához. A müveit középosztályra támaszkodik. Főképen annak a lelkéhez szól. Magyar szempontból s hü hazaSsággal. Lankadatlanul és osztatlanul. Politikai információi a leg-alapoiahhsk. Szépirodalmi rézé elsőrangú. Hírszolgálata pontos és kitűnő. Mindezt bőven és változatosan adja a Magyar Hírlap. Többel kedveskedik közönségének minden más hírlapnál. A legkitűnőbb írói erők sorakoznak szerkesztője köré. Sok érdekes rovata közt ál-laodÓan szentel egyet a humornak, a vidámságnak. Ez a kozkedveltségü „Társaság* rovat A tisztviselők, a hivatalnokok, minden ügyökkel a Magyar Hírlapot keresik fel Kü\'Ön rovatot szentel nekik a lap. Jogos panaszaikat közli. Azok orvoslását sürgeti, kivívja. S mindezeken kívül a kedvezmények és külőnöi előnyök egész Borozatát biztosítja előfizetőinek. Jókai Mór, a legnagyobb magyar író, moit az uj félévben gyönyörű hosszabb elbeszélést kezd meg a Magyar Hírlapban. Az uj félérben kapják meg az előfizetők a díszes Albumot is. Teljesen ingyen, mint rendesen. Tolstoj remek uj regényét, a mely moit folyik a lapban, az uj előfizetőkhöz külön levonatban juttatja el a kiadóhivatal. A Magyar Szalon cimü pompás szépiiodalmi folyóiratot jóval olcsóbban kapják a Magyar Hirlap előfizetői Épp így a Kis Világ cimü képes gyermekinpot, s a díszes Francia Divatlapot, mely feltűnést kelt mindenfelé. A Magyar H\'rlap elő \\ fizetési ára negyedévre 3 fri 50 kr., j egy hóra 1 írt 20 kr. Előfizetni bármely nap:Ó! kezdve lehet A kiadóhivatal s a szerkesztőség az V. ker. Honvéd-utca 4. szám alatt van. — Nem lehet csodálkozni a fölött, l\\ a „Rejtelmes Világ"-ot, a tudományom irányt követő spíritualizmu nak emez egyetlen magyar orgánumát, az olvató közönség Magyarország legérdekesebb betilspjínak tartja. Hiszen minden egyes számának váfttneatos, eleven tollat : irt, maga* szinvonnloo álló béltartalma állandóan feliüoéát kelt s érthetőié teszi azt a páratlan érdeklődést, mely a magyar társadalom minden rétedében lépten-nyomon^ megnyilvánul. Legújabb — pünkösdi s/átna pedig való-ágOí szenzációt képez. Ugyanis a remek szép stilizált ciinképpel ellátott színes boritékon kívül 16 oldalnyi teljes tartalommal jelent meg. A lap oapy terjedelme, s rendes heti megjelenése dacára az előfizetési árak maradtak a régiek: t i. egész évre 6 frt félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr, fiuom papirosra nyomva pedÍL: egész évre 10 frt, félévre 5 frt negyedévre 2 frt 50 kr., mely összeget a lap kiadóhivatalához, Budapest, VIÍL Cllői-ut 12. kell küldeni. Kívánatra a kiadóhivatal bárkinek ingyen küld mutatványszámot, a ki eziránt egy levelező-lapon .keresi meg. A rendkívül olc ó, a a maga nemében páratlan hetilapot melegen ajánljuk olvasóink figyelméoe. — Eötvös Károly mint regényíró. Vannak sokoldalú géniek, ~a kikről bízvást el lehet mondani, hogy akármilyen térre lépnek, tökéleteset fognak alkotni. Ezek közé tartozik Eötvös Károly hazánk legnagyobb kriminaltstája. Neve, mint ilyen az egész világon öamert és tisztelt De Eötvös Károly genieje nemcsak ezen a téren otthonos. Lángesze a szellem birodalmának minden terét bejárja és valósággal sehol sincs határa e nagyszabású ingéniumnak. Az Egyetértésnek majdnem minden számában olvashatunk tőle érdekfeszítő dolgozatokat, tele a gondolat és eszme mélységeivel. Essay-k, memoirok, jellemrajzok, jogtudományi értekezések, vezércikkek, a melyek a legremekebb magyar toll tündöklő szüleményei. Nemcsak tudásával, hihetetlen emlékezőtehetségével, óriási látókörével imponál, hanem a gondolatok I erejével és hatalmával, az érzések mély-j ségével is páratlanul zamatos, igaz ma-; gyár humorával is. Csak mostanában \\ íejezte be ugyancsak az „Egyetértés" -| ben a „Gróf Károlyi Gábor főijegyzései * cimö ciklust, a mely az egész országban a legnagyobb feltűnést keltette. — Mindezek a dolgozatok kizárólag az Egyetértésben jelentek meg, a minthogy azután inegirandó müvei is mind e legnagyobb és legelterjedtebb orgánumban fognak megjelenni, e lap olvasó közön-sépe napról-napra terjed és óriási arányokban növekszik. Eötvös Károly most uj meglepetésben részesiti a magyar olvatókozönséget. Ugyancsak az ,Egye-térté.í" a jövő évnegyedben Eötvös Károly tollából egy nagyszabású, nemzeti tárgya regéoynek a közlését fonja megkezdeni. Már az a tény hogy Eötvös a regényirodalom felé\' fordul, elég arra, hogy az érdeklődést a legnagyobb mértékben fölébreszsze. Az utolsó félszázad történetét nálánál jobban senki sem ös-meri; embereket, korszakokat jellemezni magyar iró ugy nem tud, mint ö. Éppen ezért ex^c regény bizonyára utolsó félszázadunk legérdekesebb terméke lesz, b bizonyára újra jelentékenyen megnöveszti az Egyetértés olvasóközönségét. Az Egyetértés előfizetési ára negyedévre 5 frt, b mutatványszámot kívánatra szívesen küld az Egyetértés kiadóhivatala. Az e rovatban megemlített művek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében t Nagy-Kanizsán. foglalkozó A. Hol! cs, éf kir. ndr. ttállitá Bécs Tnclaaeben 8. eéget s ennek illnaitri t irjegy-lekf-nek" itnéxését, mely IriHeatra ingyen kőidé-Uk mee. Szerkesztősig : Ih: Vittányi Henrik, felelős »ierk«utő. jDt. Perénifi József Kiadó : Jfj. WaydUs József. VEGYES. — Fónj-ki-pezü készületek dlletánsok számára^ Mindenkinek, kik a fényképezel ezen kellemes és bárki által könnyen megtanulható sport iráni érdeklödnek ajánljuk ai 1854év óta fenilló különösen fényképező készülékekké ;N y i Itt ér.*) Köszönetnyilvánítás. Mindazon kedves, jó barátaink és igen tisztelt ismerőseink, kik a JeUjtheletlen férj, atya és após: kis/aludi Pikéthy Gusztáv ur gyászos elhunyta alkalmával lesújtó, mély jájdalmain-kat részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, Jogadják ez ttton legforróbb köszönetünket. Keli Nagy-Kanizsán, 1899. június 28-án. A gyászoló család nevében I^irovits Dezső. irdbtesek : YeRe, húgyhólyag, bagydara és a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hurntos bántalmainál,orvosi tekiotélyek általa Llthion- forrás SALVATOR sikerrel rendéire lesz. Hunyhajtó hatása! Kellemes iiü +m | m> künajeo eMlhetö Kapható aaTinyTÍi kereskedések ben és gy & gy szertárakb an. A SaW&tor-fonás igazgatósága Eperjesen *) Az e roTit alatt közlőitekért neta Hila! felelősséget & szerk. 1358/tk. 899. Árverési hirdetmény. A letenyei kir járáBbiró ág mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Zakál Gyula ügyvéd teienyei lakosnak Vlavits István béci lakos elleni 34 frt 70 kr. tőke, ennek 1 Síi5. é?i augusztus hó 22-tŐI járó b\\ kamatai, 21 frt 45 kr. eddigi, 1 frt 43 kr. ezut\'ali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (« letenyei kir. járásbíróság) területén fekvő Béczközségi 423 ez. íjkvben A j 8/6 hrsz. alatt felvett házhelynek Klasrá-i Istvánt íllető téize illetve 1[, részben Gyergyók I Sacdor, Fáni, János és György kisko-, ruak \\ részben Gyergyók József, 2it részben Gyergyók Éva, a/s részben Gyergyók Gábor kiskorúak béci lakósok tulajdonául bejegyzett az 1881. évi LX. t. c. 156. íj-a d) pontja értelmében az : egész ingatlan 314 frt kikiáltási árban Béc községbiró házánál 1899. övi július bő 15. napján d. >. 10 órakor Zakál I Gyula letenyei lakos felperes vagy he-i lyettesse közbejöttével megtartandó nyil-; váuos árverésen eladatni tog. Ezen ár-: verés által az ezen tjkvben c 1. alatt Trinár Miklós öreg c. 2. alatt Skoda Katalin férj. öreg Trinár Miklósné és a e. 3. alatt Özv. Trinár Györgyné javára bekebelezett életfogytiglani illetők Özvegyi haszon élvezet szolgalmi jogra nem érintetik. Kikiáltási ár a fentebb kitett becs ár. Árverezni kívánók tartoznak a becaár I0*/#-ít készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén. a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi május hó 3. napján KÜNROVITS, kir. aljbiró. C*- kir: szabf deli vaspálya társaság a d. 9477/B. --V J A kézbesithetien és fölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat, 70. § a értelmében nyilvános árverezés utján f. é. július hó iO én d- 6. 9 Órakor Kanizsa állomás teheráru raktárában kerülnek eladásra, melyhez a t. f, közönség ezennel meghivatib. Budapest, 1899. jolius hó. AZ ÜZLETIGAZGATÓSÁG. gOOOOOOO 300000000000000100000000oooaooooo oog jj „dustíless budapesti padloolj.^, X . legjobb nagyforgalmu helyiségek részére: üzlethelyiségek, kávéházak stb. NINCSEN POR TÖBBE. SS------y~—-S 12 ? BéterbBZ I kljr. olaj tziklé,«, 60 kr. Postacsomagok 5 klg. ¦>¦— frt. Képviselet: ARMUTH SÁNDOR, NAGY-KANIZSA. Bécs, Bäfiter-slrasse 20 oDonDOOtx aoooooooooa BERGER-fela GYÓGYÍTÓ KÁTRÁNY-SZAPPAN ml ndennemü l»6x-l«f. «lien. iiuvoEoteaan idnlt pikkalj-lümür, kot; ¦ í: ¦ ¦ a¦ 11 külecrk, acjcclatta orr-reieiiíe. 4 6i\\t:. i««yii«(t. lAi.izudit, lőj- tg mvkáfl-1 knrp» alian. A Borcer-ÍÍI-- kit ri\\n viiannr ^ , t»rlAlmi.ii» a f«-kitr«Jiyn»Jt 40*/,-At éi min- WL don ugyih. ál karesksdolombeii elöf.irdolA kii- 1 r*ji.r«i«pp»noktill l*nr»B(iifn kiílünböiik. " Oa«J4>ak olkarfilóoo véyott bata rolo tUu Borper Utrivajscapvaa m»trandf• ic fsmart tUi(1{1tí «alo B«yn!m«iotéa kóretik. Idflll borbotofraitrotaél SLkarrol •lkalnaitatlk a ki(rány-«i»pp»n b.t\\jt*X a Scrger-féle gyógy-kátrártF-fcéESBZsppap A sj-t-i-K\'-t i. ifitrtcysia\'.pnc ax ARCBŐB TIÁiZTÁTAY.A\\SÁCAI * alUroütáuVra. a «renn ekek nak vaUmtniijl .nbatagieeal •Han fal ü lm ni hatatlan bortioüto motió 4a f&rdaaaappu *ündanat»l hatomaiafJ uolgti a Perger-féle glycerin-káiriar-BEappoc SS\'/, cljccrin tartalommal ti finom illattal Ara inindon fnjnat haaxnalatl utajittaaai acrSt* tUrabonklnt 36 kr, a datak i frt »0 kr. A t.-!.!n BarKar-Kla Eui.panokból ktUSnÖMn kíamalaa-oBki BeBiao-mepptt i bSrfinomitiaara. bMUnlnu Eattnna»ok alian, oarbol-axappu a bor limltiaara himlo-H.VPknAI aa mist fertAtlimito aaappan, Barcar-feta r«nj-Ö-f/\'r^ó-nsppac í= fonjrn pipara-atacpsa. Rarcar-itla ryor-mak izappan r imeic kor ritnar* (S» kr.: Bergcp-féio Potr*o6ulíol-axappan rotos orr, kitltta. b5rvi«iketai»íg éa trevörüssíf *Uari, axapla aaappaa ígta hat hatóé, B*rg«r*fél« kénes teiazappan Bergcr-lélB foojsuppan köcsögben 1. ». rendM losrakcak. 2. tt. dobinyo¦ oknak. Ára 30 kr„ a li-finbli fo^tiaztitó nar. A többi Bar(^r-ftta «lappano kat illetőiét; maiunk a röpiratukra. Ctak Barfvr-ftla pan okát kell kém:, mintiti «xamtalan hatAatalaa ntanaatok Tannak. Gyár ta tSraktir : O. Kall Jt Oomp. Trofpan-tcítmjtU tiÜilttH i nmritiú n?f!ii«iiil!!á«t tíaim ISO. NaLr-Kaitizsaa Práter Béla és BelEs Lajos Núaizíréaelisl. XXXVU. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY !899. JDLIDS 1 én. egyedüli elárusitása _______ hírnevesnek ismert DŰRKQPPS DIANA KERÉKPÁROKNAK W (Legjobb német gyártmány) " csak KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY. ffb. K . v Régi hírneves kénffirdő Horvátországban. Posta- és távírda a Zsgoriaí vasút mentén (Zágráb-Csáktornya). Vegyelemezve Prof. Dr. Luáwig udv. tanáesos által 1894. 58 fok Celsius meleg forrás, a kén iaiüpnak fctulEoulüatatlan hatása van iiom ía ízület rht-uma, úQlet betegségek, gjalladisos és csonttörés! üssze-hazódisck, kömény, neuralgikus bántalmak, mint iícliias stb uöi bajok, l»Őr és titkos betegségek, idült vesebaj\'ik, hólyaghunir. górrélykér, angolkór, óloméi higany mérgezéseknél atb. Stb. IVÓKÚRA, torok, gége, mell, máj, gyomor • és béltiajokcál, aranyérnél stb ^—~tnl Villanyosság. — Massage. fttT*-^-—. Gyógyintézet minden kényelemmel, egész éven át nyitva, idény tartam május l -lói október 1 ig. — Pompás nagy park, terjedelmes ültetvények, szép kirándulások. — Állandó *éWkar, a zágrábi kir. operaaaz tagjaiból. — Zene- és táncestélyek atb. A varazsd-toplicai állomáson naponta társaskocsl várja a vendégeket. Külön fogatok is rendelkezésre állanak, d-í ezek odaálliláss előbb a Iftrdó intézőségnél megrendelendő. Orvosi tudakozódásokat a fürdöorvos Dr. LOXGHINO A. ad. SSf Prospektusokat és broschurfikat itiff- en én bérmentve kilhl A FÜRDŐIGAZGATÓSÁG. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx= N B 3 o X gzimm írni: - I e |i:1e|?iis?|? ¦J 9 5 5 « Isit sili ml " -1 Chris 3Z0BAP JOo Hl II5 II 3> r-t-m jrenc WLAKF !lrl 1 r?* m M 11 oooooooooggcDgj»gppgaaidoocxxxx3oooooooaoooi MOLL SEÍDLITZ POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll aláírását tünteti fol. A- védjegyét és A Hali A.-fé!a SeliMtzaarak tartós gyógyaatasa a legmakacsabb gyonor- és al-testbáa tálnak, gyomorgörcs és gyomorhév, rögzótt székrekedés, majbáotalotn vér találás, aranyér és a legkülönbözőbb »4! betegségek elien, e jele* háziszernek évtwedek óta mindig nagyibb elterjedést szerzett. — Ara egy lepecsétel\' arénáit dabszaak t frt t. *. Hamisítások t őr vé n y i I f en y i 11 étnek. M O LL - F ÉLE f"gANCIÁj lP.Uk akkor ValÓdí faa mindegyik öjveg MOLL A. TtfJjegyét lOnL-ü teli >ÜS a ,A. Mail* felirata ónozatul van zárra. A Mail-félt; Mracszi* btrszesz ás «á nevezetesen mint fájdalomcsillapító keMrzslltti szer j fköszveny, csoz és a meghűlés egyéb következményeinél legiamereteaebb népszer. Egy óaciett aradat! Ívta ara 90 krajoiár.___ MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módiier szerint készítek gyermek éa hölgy szappan a bér okszerű ápolására gyermekek ét felnőttek részére. ára darabonktnt — 20 kr. Öt darab — 9q kr. Miaden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével van ellátva FőszétkOldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tocblanben 9. na. Vidéki megrendelések naponta postaatanvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanhsán Rosenfeld Adolf és Fia. a magyar A királyi BUDAPEST, Váczi-k5rut 32, szám. Ajánlja a m. kir. államvasutak gépgyárában készül; gözcaéplögarnituráit, ipari célokra alkalmas .Compound* locomobiljait, teljesen vasból késtttlí szalmakazalc z gépeit, gőzkukoricamorzaolóit, Stfcr-féle körfűrészeit, „Millenium* kasr.áló-és alfagépeit; továbbá Sack-féle ekéit, vetőgépjeit, boronált és egyéb gazdasági gépeit. SaS/- ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. ""^SJ 2288/tk. 99 Mik árverési iMetméiiy- A D.-kanizsai ktr. torvszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Térdi Istváuné szül. Szabolics Rozália szepet-oeki lakos végre haj tatóoak Maiec Iász-lóoé bzül. Láncos Mári végrehajtást szenvedő fityeházi lakói elleni 50 frt tőke, ennek 1897. évi szeptember S tói járó 8% kamatai. 4\'frt 75 kr. zálogjog he keblezési, 9 frt 30 kr. per. 5 frt 90 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 10 kr. jelenlegi, mégis Zadravec Jáooa csatla-kozottnak ezennel kimondott végrehaj-\' Utónak 25 ftt töke, ennek 1895 december 10 tői 8% kamatai, 4 frt 75 kr. zálogjog bekeblezéai, 8 frt 80 kr. j per, 5 frt 40 kr. végrehajtás kérelmi Lés a még felmerülendő költségek iránti ^végrehajtási ügyében a fent nevezatl kir. tőrvényszék területéhez tartozó a fitye* házi 333. bz. tjkvben 1. 576/a. hni7. alatt Láncos Mári lérj. Matec Lás/lóné és Láncos József közös tulajdonául felvett és 46 írtra becsült kismezői szántóföld az 1881. évi LX. tc. 156. § a) pontja értelmében egészben; továbhá a fityeházi 383. Bt. tjkvben I. 283. éi 363. hrsz. alatt felvett temetői szántóföld illetve berki rétnek láncos Mári férj. Matec LászlÓné nevén álló és 194 frtra becsült % része, ugy a fityeházi 308. sz. tjkvben f I36/a. hrsz. 176 frtra becsült ház és belsőség 1SÍ19. évi an guszías hÓ 2, napján ü, e. 10 órakor Fityeház községházánál dr. Trjpammer Kezí-Ö felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kiti-tt beciár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°]0 át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi raájns hó 8 napján. ^ gózony, kir. törvszéki albiró. Csokoládé SUCHARD Cacao ÍV fiúméból \'ÍM lóiiellfn i IrDgm hajóról uél.ild.e 1 zsák 4 kgr Rió káré jó isO.......4 60 I zsák 4 kgr. Portoríko kávé nagyszéma ... ^ . 5 60 I zsák i kgr. Kuba kávé nagyazema.....5 76 1 zsák i kgr. Poitoriko gyöngy-kávé .......6.12 1 zsák 4 kgr kék Jáva gyöngy-kávé .......6 80 elvámolru, bérmentve és csoma ffolva minden más költség nHkOl. Arjagyiákkal készséggel tztlgiliik. FRATELLI DEISINGEE. FiUHE. szakad kikötő 35. A magyarországi kávésok bevásárlási forrása. Ki? PosztöszéjjalktiirJés csak magánosoknak. Egy vég, 3-10 »n. bosua, teljes uri-öltönynek ára csak írt K^O ii í=iJ fi 7-7S Unom >S«a 10-50 UiBnomabb I p ¦ 12-40 aaEol g Kiesel-Amhof Brünnben. ¦iaták tan** *• Wraifatnea. — Mlataií KÍUilái. küvoUezö ajándikot adja. t 10 frt váairlíjnil ecy nadrieot W fc.-ért, 20 frt . «t3\' ultönvt 1 trt*rt, 00 irt . nnom öltönyt »l*ss»s laíjm. . kívül a arabo m*K a aövetkeiö «sj;*dm»ii)-t «ri»- joooooaooooooooooooooopcooooooojoo i»ar GYÜMÖLCS ÉS SZÖLLÖ BOR KÉSZÍTÉSI GÉPEK, gig | gyümölcs Ls szöllö sajtók, § folytonosan ható kellős emeltyű szerkezettel és oyomerő szabályzóval. A munka képesség 20 \'a nagyobb, mint bármely más sajtónál. szöllö és gyümölcs züzók és bogyó morzsolok. Teljeíe^felszereltjzOretelí készülékek. Szolio és gyümölcs őrlők, aszaló készülékek gjQmSlcs és főzelék ? aszalásra, qj ümölcs-vágó és hámozó gépek, legajabb szerkezetű szabad. 8 onmúködö .SYPHONIA", gvamSIcs és szöllövesszi permetezők, gyár- § tatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben 3 MAYFARTH PE ÉS TÁRSA | c-t. kir. kirár. szabad. gszdaBági gppzy:ir:ik vasöntöde és gözbámor. ^ BÉCS, II. Taborstraase 70. g KITÜNTETVE 390 ARANY, EZÜST ÉS BRONZ ÉREMMEL. g ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. c Képviselők és viszontárusitók felvétetnek. "WC ? 33<xxxx>oooooaoaoGOCcoaoocxxxxxxxxxxxx)aoooooooooS A feltaláló dr. XEIOINGEK tanár ur által kizárólag jogosított gyártmányú M EIDIK G E R KÁLYHA Milli I cs. és kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS I. Kohlraarkt 7. sz. a. PRÁG z. Hybernergasse 7. Minden államban szabadalmazva. — Az eleő éremjoel minden kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőző kályhák lakások, iskolák és irodák számira, a legegyszerűbb és leg legiosabb kiállításban, tetszésizerinti égeri időtartam széapirral Taló fotéanél és éráig terjedő égés kőszénneli tozelésnél. ő5,000 báljha forgalomba hozva. l-gj káljháral több szoba is fEthetÖ. „MEIDIXGER"- kályhák, óva intőnk az utánzatoktól, n\'alva a kályhaajtókra ÖDtött következő védjegyre: ME1DINGER OFEN „HEST.I A"-kályhák. FtSTEniiSZTÓ kandallók. FUSTEMÉSZTŐ CALORI FÉR E K. -Száraz alkalmazása ipart és gazdasági célokra. :----- bjsjt Prospektusok éa árjegyzékek ingyen és bérmentve. "sjbi Nyomatott lij. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1899. július hö 8-án. 27-ik szám. Előfizetési ár: Egeu érre . . . 5 frt — kr. Fél érre . . . . 2 frt 50 kr. Negyedévre • ¦ ¦ 1 frt 25 kr. Egyes «ám l(r kr. HIRDETÉSEK 5 hisibot petitsorban 7, másodszor 6, s minden további sorért 5 kr NYÍL TTÉ R BEN petit soronként 10 krért Tétetnek tel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. XXXVIII. évfolyam. ZALAI KOZLOftl A l»p szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető köz-leoiényník pedig a kiadó nevére címzetten S agy-Kanizsára bérmentve intézendők. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak ei. Kéziratok vissza sem küldetnek. A nagy-kanizsai „Ipar-Testölet,\' „a nagy-kanizsai-Takarékpénztár részTény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet/ a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a „nagy-kanizsai Unitéi járáskor," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet/ „n -kanizsai izr. jótékony nőegylet/ „szegények tápintézete/ a „katonai hadastyán egylet,- a „sopsoni kereskedelmi iparkamara/ nagy-kanizsai k ül választmányának hivatalos lapja. HKTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Az aratás. Nar/j-Kanizsa, IS99. jnlim 7-éa. (F.) Elérkezett az aratás ideje. A gazda és az érdekelt kereskedő világ szorongó szívvel és aggodalommal\'tekint a barométerre és termométerre, — melyeknek emelkedése vagy esése a küszöbön levő aratás eredményére nézve mérvadó sulylyal bir. Sajnos, nemzeti jövedelmünk főforrása még mindig az anyaföldünkben rejlik és az aratás mikén-tisége befolyásolja gazdasági helyzetünket. Teljesen igaz Ítéletet mondani az aratás eredményéről most, midőn sorok íródnak, még lehetetlen, miután nem vagyunk- birtokában az igazi mértéknek, és-miután a kilátások az egyes vidékeken különfélék, a nézetek is különböznek a végeredményre vonatkozólag. Ezen oknál fogva nagyon természetes, hogy az érdekelt kereskedői körök reservált álláspontra helyezkednek és addig, míg az aratásról biztos Ítéletet lehet mondani, az értéktőzsdén spekulációkba nem igen bocsátkoznak. Mindamellett a mi piacunkon már fordultak elő tetemesebb elővételek 8\'/;—9 frtos ár mellett Kanizsán. A mi vidékünkön az aratási kilátások szintén külömbözök. Az utóbbi tartós és heves esőzések mindenesetre erősen csökkentették a jó kilátáso kat. Sok helyütt a gabona dőlt, azonkívül különösen Somogy-megyében a rozsda és helylyel közzel a gyökér-penészgomba, valamint a cecidonia észlelhető. De ha az időjárás szárazra fordul, környékünkön jó közép termésre számithatunk, amit más vidékekről nem igen lehet mondani. A gabona minősége az időjáráson kivül még attól is függ, hogy dőlt vagy kevésbbé dőlt kalász kerül le-aratásra. Mennyiség tekintetében azt hisszük, nem csalatkozunk, ha 1600 (kat) hold után árpából 6—8 mmra, tozából 5—7\'/, mmra és rozsból 5 — 6\'/a mmra számítunk. Tehát múlt évi terméshez arányítva valószínűleg kisebb kvantitást fog eredményezni az aratás, de minőség tekintetében, eltekintve a szórványosan előforduló konkoly os gabonától, határozottan jobb termésre van kilátásunk mint az elmúlt évben Az áralakulások a külföld jegyzéseitől függnek. Jelenleg uj búzáért 76 kilós minőségben 8!/s—9 frtig helyben jegyeznek. A mnlt évi árakhoz képest alacsonyabbak az árak, miután tavaly júliusban az ár 10 frt volt helyben; igaz később augusztusban 8\'/i—9 frtra sülyedt, mig szeptember hónapban ismét 10 frtra emelkedett Tehát tavaly nagyobb mennyiség és silányabb kvalitás mellett magasabb árak állottak fenn, mint ez évben a kisebb kvantitás és jobb minőség kilátásai mellett. Valószínű, hogy ha az égiek is ugy akarják és napsugarakat bocsátanak le tartósan eső helyett, áremelkedést várhatunk. Környékünkben gabona, miután a más vidékekhez képest nálunk sokkal kedvezőbb a helyzet, bizonyára keresett lesz. Az eladók pedig szállítási kötelezettségeiknek eleget fognak tehetni. Iskolai Értesítők. Utóbbi időkben az iskolai értesítők terjedelme ijesztő módon Bzaporitotta az iskolai költségvetések nyomdákon tóját. Taborszámra mennek az érkező program-mok, de az aratás eredménye nem mondható teljesen kielégítőnek. A buza- szem kü üt:, sok a polyva; szörnyű felfedezéseket éppen Lem tehetőnk a prog-ranim értékelésekben, mert erek vagy átcsapnak o\'yan térre, mely az iskola falain mes-zire kivül eaik, vagy pedig rég elcsépelt dolgokat friaitenek fel. Véleményünk szerint csak olyan érte kezesnek volna helye a programmban, mely a szülőknek vagy a gyermekeknek szól. Ennek a követelménynek tesz eleget a kegyes t a nitórendek ver. etéae alatt álló nagykanizsai katbolikus főgimnázium értesítője, melyben dr. Pachinger Alajos igazgató 28 oldalon ériekezik az iljaság iskolai és há/.i nevelésérő!. A szerző nagyon kikel a kor valéslalansága ellen és ezért a hibáért a szülőt házat teszi felelőssé, pedig véleményünk szerint nem egyedül a szülői házat lehet hibáztatni, mert mindnyájan bizonyos kölcsönhatás alatt állunk, melynek nyomása alól sem az iskola, sem a család kí nem vonhatja magát. Az iskola nem leformálja a társadalmat, a reformáló hatást a tapasztalatból nem mutathatjuk ki, ellenkező leg azonban a társadalom mely re firmálja az iskolát. Az értekezést követi a mételyek ter méfzetrajzáró! szóló aUpos szaktanulmány, mely főleg az orvosi köröket és természettudósokat fogja közelebbről érdekelni. Az intézetben három belyetteB és tizenkét rendes tanár működött. Az intézetbe felvétetett 371 tanuló; vizsgálatot tett 361. Minden tárgyból jeles eredméoynyel vizsgázott 26, több tárgyból kapott elégtelent 20. Az értesítő i^en nagy statisztikai apparátussal rendelkezik és nagy ügyszeretettel van összeállítva. A nagy-kanizsai izr. hitközség által fentartott elemi, polgári és felső kereskedelmi iskola értesítőjében Bun Samu igazgató számol be a létolyt tanévről. Az iskolát a tanév végéig látogatta az elemi leányiskolában 127, az elemi fiu-iskolában 173, a polgári fiúiskolában 119, a felró kereskedelmi iskolában 95 tanuló. A febő kereskedelmi iskolában a tanár éa ojugdíjhiány bénítólag hatott az intézet fejlődésére Ezen a viazás helyzeten azonban a jövő évben segítve lesz. Az éretteégit tett trnulók száma 33 volt. A statisztika-iblázatbau a tanulók előmeneteléről kimutatás nincs. A felső kereskedelmi iskola uj hajlékot kapott, melynek mellékhelyiségei a jövő tanévben fognak megfele\'ően átalakíttatni. Az áliamilag segélyzett v. polgári fíu- és leányiskola értesítőjében dr. Bartha Gyula számol be a lefolyt tanévről. Az iskola baja már a beiratásoknál kezdődött, mert a helybeliek közül is dacára, hogy a tőrvényben megszabott maximumot túllépve az I. oszt. 68 fiút és 60 leányt vettek fel, mégis még helybelieket is vísaza kellett utasítani. Azonban a kiszorult gyermekek szülei nem hagyták abban a dolgot és mozgalmat indítottak, hogy a polg. leányiskola 1. osztályával párhuzamos osztály á litassék föl. A tanárok egészségi viszonya u tok kívánni valót hagyott. Ii o z g o n y i tanár évközben elhunyt, Pap Miklós rajztanár egész évben betegeskedett. Evei: két tanerőt azonban csak a meglevő tanerőkkel lehetett helyettesíteni. A tanulók erkölcsi magaviselete és a fegyelem általában meg-uyugtató volt. A tanév végén a fiúisko-lát 213, a leányiskolát 187 tanuló látogatta. A leányiskolában kitűnő osztályzatot a német nyelvből egészben csak 4 tanuló nyert, viszont a legtöbb elégtelent a rajzból kapta 36 tanuló Tisztviselőink közgazdasági kiképzése. A közgazdasági élet minden ágazatának fejlődése nemcsak fokozott, de sokoldalúbb követelményeket támaszt a köztisztviselők iráut Különösen nagy követelményét a közgazdasági elméleti és gyakorlati ismeretek terén, a mit teljes mérvben indokol az, hogy az állami életet a társadalompolitikai és gazdasági kérdések uralják és e szakma veszi legnagyobb arányban annak tevékenységét igénybe. Különösen követelhetjük és követelnünk kell ezeket az ismereteket azoktól a hatóságoktól, melyek az ipari és pénzügyi közigazgatási gépezetnek kerekeit képezik, mert nemcsak állandó contactusbao vannak a mindennapi élet változatos jelenségeivel, hanem intézkedéseikkel abba bele is nyúlnak. Nem kevésbé követelhetjük azoktól, a kik esetleg a kereskedelmi forgalomnak közvetlen szolgálatában állanak, avagy ennek a rá nyitására befolynak. A közigazgatásnak általán alig akad ága, melynek a uép gazdasági életével, s igy a gazdasági életben nyilvánaló erőkkel, okokkal és hatásokkal foglalkozni ne kellene. Az a fontosság tehát mely ebben mutatkozik, teszi érthetővé, hogy külföldön fokozottan nagyobb gondoskodás történik a tisztviselőknek gazdasági szakszerűbb kiképzése érdekében. Ez a szempont azonban hazánkban nem uralkodik eléggé és ez adja magyarázatát annak, miért hangzik föl annyi panasz, közigazgatásunk némely ágainak javulása mellett is, a gazdasági érdekek figyelembe nem vétele, az ezekhez való simulás hiánya miatt Azok a tisztviselők, kiktől a törvény egyetemi minősítést követel, a jogvégzettség alapján némi általános elméleti {"ismeretet hoznak magukkal a hivatalos életbe. Ellenben azok a kiknél a törvény középisko\'ai minősítéssel is megelégszik, ez ismeretek teljes hiányával vannak. Pedig a tisztviselők zöme e csoporthoz tartozik. De sem egyik, sem a másik csoportnál az ismeretek mai fokával nem lehetünk megelégedve, holott ezek mellett nagyban emelkednék azon gyakorlati érzék az anyagi élet iránt, melynek hiánya ez országnak egyik ?agy baja. Mutatkozik ez az életviszonyok legfontosabb részleteinél. Így régi panasz, hogy a bíróságok ítélkezései sürün tesznek tanúságot arról, miszerint az ítélet kimondására hivatott birőság a gazdasági élet elméleti és gyakorlati ismereteivel, a mi a mindennapi események tapasztalatainak érvényesítéséhez mulhatlan szükség, nem rendelkezik. Különösen nagy hátrány ez a járásbiró- A halál torkában. — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — .IRTA: f*EHÉR ^IPÓT. A legszemrevalóbb leány volt Viola Mari a faluban. Külömb rózsa arca. villogó szeme, sugár termete nem volt senkinek széles a határban. Bomlott is utána a legények színe-java és nem egyszer történt meg, hogy táncközben a nagy korcsmában véresre verték egymást Mariért. Éi a leány ugy értette őket hitegetni, csalogatni, hogy mindannyi legény azt gondolta, hogy feléje hajlik szive. Pedig ö csak egyet szeretett, a Sebők FerkóL Titkolták ezerelmüket, mert Mari szegény leány lévén, Ferkőoak gazdag, de beteges öreg anyja ugy sem egyezne a házasságukba. Azért csak várták az időt türelemmel, mig a jó Isten szép szerével magához szólítja az anyókát Találkoztak minden áldott este a szérüs kert mellett és tervezgették a jövendő boldognak Ígérkező életet. Most ia együtt vannak éppen. Mari durcáskodik; Ferkó pedig hevesen beszél: — No hát én csak annyit mondok, hogy ne sokat forgolódjál az uraság körül, mert kűiömben nem jó vége lesz! — Nem jó vége lesz? nagyszerű, hát micsoda vége lehet? — Micsoda? . . . éppen njry tudod, mint én, hogy amelyik falubeli leányra az uraság rá vetette a szemét, hát az aztán cifra komédiába került; teszem a Muszti Borcsa .. . — Ferkéi hát milyen lánynak tartasz te engemet! Szegény vagyok, de becsű letes. Aztán tehetek én róla, ha az uraság szeret velem szóba ereszkedni; ba munkában vagyok nála, csak nem hagyhatom ott a faképnél ha megszólít. — De tegnap bennt voltál a kastélyban ia — No hát beont voltam a nagyságos asszonynál, zsnrolni segítettem. Te, milyen aranyos Bzép asszony az uraságné. ügy elbeszélgettünk ... jaj, ha tudnád, hogy miról folyt a szó; de ne is kérdezd, mert ugy sem mondom meg. Aztán meg most azt mondom, hogy ne zavard meg a fejedet holmi bolondsá- | gokkal, mert megcibálom az űstöködet ... igy ni ... . hahaha... ne félts engem, én csak egyet szeretek, a Sebők Ferkét, a/t a nagy szép bogárszemü akasztófáravaló. Sebők Ferkót. — Etzel elszaladt. Otthon kiáltott még kissé a ház elé az utcára. Alig töltött el ott néhány percet, az uraság alakja tünt fel előtte, ki hazatérőben volt a kastély felé. Mari alázatosan köszöntötte, mi alatt pajkos terv villant át agyán. — No telkem 1 hát te a szeretődet várod, szólította meg az uraság feléje közeledve. Közepes magasságú csinos barna férfi volt széles vállakkal. Fekete szemöldökei aUi ellen tál IhatlannI csillogtak kéjsóvár szemei. Mari lesütötte tekintetét és csín-ciánul felelt: — Nem, kérem alássan, tekém még nincs szeretőm. — Még nincsen? — nevetett az uraság — de ugy-e szeretnéd ha már volna? — Hát biz én nem bánnám .... milyen szépen fénylik az a gyűrű nagyságos uruak az ujján. — Ha akarod a tiéd lesz. — Igazán! . . . persze hogy akarom! és kezét nyujtá. — Hohó, várj egy kicsit; — közelebb bajolt és lassú haogou mondta — ha megígéred, hogy holnap este ilyenkor az erdészlaknál, ott az erdőszélen vársz reám, ugy a gyürü a tiéd. — Megígérem, ott leszek biztosan, felelt gyorsan a leány. A gróf lehúzta ujjáról a briliáns gyűrűt és a leánynak adta. — De ba nem jössz el, akkor majd haragommal fogsz számolni. Másnap délelőtt Mari az uraság nejéhez sietett. Megtalálta őt a nagy parkban, ahol reggeli sétáját végezte. — Nagyságos asszonyom szüret I kiáltott feléje szaladva Viola Mari. — Ismeri ezt a gyűrűt? — Hogyan került ez hozzád, a férjemé ? ! — Hát persze, hogy a nagyságos uré — szóit pajkosan hunyorítva a szemével Mari — tegnap este adta nékem. ? — Hallgasson csak meg nagysága kérem, hiszen éppsn tegnap beszélt éc velem a nagyságos asszony olyan bizalmasan mintha a pajtása volnék és ezért ugy megnyerte "a szivemet, hogy jnég a tűzbe is mennék érte. — Aztán körülnézve közel hajolt az úrnőhöz és suttogva folytatta: — Nagysága azt mondta nekem tegnap, hogy szeretné a nagyságos urat... na hogyan is mondjam ... ízé ... hát szeretné rajta kapni... bát hiszen tudja... — Tudom, tuaom, folytasd. — Hát én megígértem az uraságnak, hogy ma este kilenc órakor az erdészlaknál ott az erdőszélen várni fo^ok rá. Azért adta a gyürüt. — Az urnö ajkába harapott. — No és te elfogsz menni ? — Hát kérem én ugy spekuláltam ki a dolgot, hogy a nagysága fog felöl töz-ködai az én ruhámba és elmegy én helyettem a találkára. Az urnó arcát pirosság öntötte el. Rostelte és bántotta az a dolog, mit neki e parasztleány elbeszélt, de a terv tetszetős volt és a lehetőség látszata, hogy férjét helyes útra terelhetendi majd, legyőzte büszkeségét és beleegyezett. — Itt van a gyürü is nagyságos asz-szonyom, hogy annál biztosabb legyen a csalődá3. Este. felé várom, aztán nálam áipSttözködik . .. A formája és magassága ugy is az enyémmel egyezik. Jaj, de mulatságos lesz majd az a találkozás I — Jól van leányom, de senkinek egy szót sem a dologról. — Ne féljen attól nagysága, nem vagyok én vén banya. Mély sötétség borult a tájra. Csend; honolt az erdészlak körül, csak egy csalogány hallatta panaszos énekét és az erdő suhogott meg olykor-olykor, midőn belekapaszkodott & lengedező szellő. — Az erdész lak felé vezető aton türelmetlenül várt az uraság, sétált fel-alá és kéjes mosoly ült gyakran ajkaira, midőn a közelgő találkára gondolt. — Ruhasubogás hallatszott. Visszafordult hirtelen és előtte állott a homályban egy női alak. — Te vagy Mari? — Én vagyok — szólt suttogva a nő — de jöjjön beljebb itt megláthat valaki ... és én ugy félek. Adja csak a kezét, nézze hogy dobog a szivem. Az uraság átakarta ölelni és magához szorítani a nőt, de egyszerre megzörrent a közeli bokor és a másik pillanatban puskadarranás riasztá szét a csendet hosszas viazhangot keltve az erdőben. — Az asszony rémülten sikoltott fel, aztán megdérmedten állott, midőn látta, hogy hatalmas alak ugrott elő és az uraságra rontott Dulakodás támadt a két férfi közt. Az uraság gyengének látszott és egy kés villant meg a sötétben az idegen jobbjában. Hörgő hang szakadt fel torkából. — Viola Marit csak egy ember szeretheti. — Megállj szerencsétlen — kiáltott ekkor a nő magához térve s megragadva a lesújtani akaró kezet — nem vagyok én Viola Mari, az uraságnak felesége vagyok, hisz a hangomról is megkfilőm-böztethet. Mint a villám ugrott let az idegen és dadogva, remegd hangon összefüggés nélküli szavakat hallatott. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JÚLIUS 3-i Bagóknál, melyek illetékessége alá tartozik a kereskedelmi és ipari Ogjek zöme. Az itélet alá kerülő jogesetben számtalanszor nem is annyira jogelvi, mint egyszerű gazdasági ténykérdések döntendók el. Még inkább mondhatjuk el ezt az .ipari közigazgatásról, me% főleg jut abba a nehéz helyzetbe, hógy a napi gyakorlat; kereskedelmi és ipari esetekben gyorsan és hatékonyan döntsön. Ide sorolhatjuk ez admiuistratio fejét, az illetékes ministeriumot. A- hivatalnokképzés ez irányú helyes megoldására tehát mar nálunk is kiválóbb gondot kellene torditani. Azon elméleti ismeretek, melyet ma az egyetemek, jogakadémiák nyújtanak, sokszor csak formailag advák meg, a "mi alatt tudniillik azt értjük hogy a tisztviselő igazolni tudja, miszerint a közgazdasági ; tárgyakat annak rendje ét módja szerint ] „hallgatta1". E formai ismeret alapján a tisztviselőt legtöbbször minden gya-korlat nélkül egyenesen az intézkedés Bátyával terhelik meg. A tisztviselők közgazdasági irányú kiképzése érdekében tebát kettős irányban szükséges iutézkedm. Egyfelől nagyobb, illetve intensivebb elméleti isme ret követelendő, másfelöl a gyakorlati kiképzésre helyezendő különös suly. A mi az elsőt illeti, elvül volna a köz tisztviselők minősítésének alapján kimondandó, hogy az elméleti ismeretet különösebben igazolni is kell. Ez hatna a tisztviselők jobb kiképzésére az által is, hogy már a pályaválasztás ez időszakában is gondosabb volna az e hivatásra lépő. És hogy az ismeretek e fokának követelése nehézségekbe nem ütköznék, kétségtelen. Csak egy általános rendelet kibocsátása is megtenné a hatást. Egy oly általános rendeleté, mely megszabná, hogy az az egyetemi minősítésű tisztviselő, a ki a birói, közigazgatási pályára lép, köteles legalább any-nyit igazolni, miszerint a közgazdasági stúdiumokból sikeresen colloqualt, avagy a közgazdasági semináríumoan, a hol ilyen van, sikeresen részt vett. EbbÖl folyik, hogy e tudomány belterjtspbb elméleti kiképzését lehetővé teendő, ily semioariumokst létesíteni kell a jogakadémiákon ic. Sokkai nagyobb nehézségekbe ütközik, hogy azoknak a tisztviselőknek e "részben kellő elméleti ismereteket szerezhessenek, a kiknek a középiskolai minősítés elegendő. A "kik ^vasúti, postai élethivatásra szánják magukat, azoknál a vonatkozó szaktanfolyam pótolja a hiányt, de a többieknél nem. A középiskolában máris nagy "a tananyag, ugy hogy e?.ek csökkentésére, nem pedig szaporításra kell törekedni. Ez irányban tehát főként a felsőkereskedelmi iskolákra s a létesítendő u. n. bét osztályú polgári iskolára volna a suly helyezendő s azoknál a közigazgatási ágazatoknál, hol a közgazda-ági ismeretek a hivatalos tevékenység érdekében állanak, ez iskolákat végzettek áilások betöltésénél előnybe u részes Kendők, a mi sociália szempontból is kívánatos. Nem kevésbé suly helyezendő a gyakorlati kiképzésre, mely hazánkban teljesen el van hanyagolva. Hogy csak egynéhány példát említsünk, a bíróságoknál állandó jelenség, miszerint kevés gyakorlati tapasztalattal bíró jelöltet albiróvá oly helyekre nevazik ki, hol főként ke reskedelmi. és iparügyek végzése lesz feladata ;r hol bele kell élnie magát a gazdasági élet szövevényes voltába, alakulásába ^- a mihez gyakorta ideje sincs, vagy a peres felek ügyeinek rovására történhetik. Hasonló a helyzet a köz igazgatásnál, hol például a szolgabirővá választott tisztviselő vagy hasonló nehéz helyzetbe, vagy piáne a minisztériumokban, a hova a tisztviselő mindig előzetes gyakorlati tapasztalat uélkfl! nevez tetik ki, legfelsőbb intézkedés előadása val bízatván meg. Az előbbinél is, de az utóbbinál különös gond volna fordítandó a gyakorlati kiképzésre. S ez sem Ütköznék akadályokba, mert semmi sé relém, semmi akadály nem volna, ha a tisztviselő esetleg már kinevezése után hosszabb idei gyakorlatra beosztatnék az elsőfokú iparhatósághoz, a kereskedelmi és iparkamarákhoz, tapasztalatszerzés céljából. Mindezt, a mint említettük, a ^fokozódó fejlődés sürgeti. A feladatoK nagysága és sokasága mind képzettebb tisztikart kivan, főleg közgazdaságilag kép zetteket. Náluuk, a hol az állami beavatkozás, vezetés és irányítás oly nagy arányú, különöseit kell ez. mert a társadalom ez irányban nem fejt ki elegendő működést. Folyton sok szó esik a köztisztviselői minősítésről, de éppen az anyagi élet jelen-égeinek alapos ismeretét hangoztatják legkevésbé. Pedig az a millió érdekszál. melyekkel a gazdálkodó egyén a hivatalos apparátushoz fűzve van, a bol gyakorta egész léte, anyagi boldogulása, szóval sorsa függ okos, céltudatos és tapaszt-tlatokon nyugvó hatósági intézkedéatö\', leginkább megkövetelné, hogy hazánk ne maradjon el a müveit vílágtó1. — Ki vagy! rivalt rá az uraság. — Sebők Ferkó vagyok kérem alássan a faluból, szeretem a Marit már régóta és tegnap is mondta a lány maga, hogy csak engem szeret. . . Mikor láttam a nagyságos asszonyt a Mari ruhájában erre tartani, utánna lestem, útközben befutottam a puskámért is. mert rosszat gyanítottam, hiszen szentül azt hittem, hogy a Viola Mari. Aztán mikor itt láttam, hogy vár már valaki rá, akkor elvesztettem az eszemet, vérbe borult a szemem és nem tudtam, hogy mit cselekszem. — A fölséges Úristen őrizte Dagyságos urakat, hogy a golyóm nem talált.... Bocsássanak meg\' kérem .... ne vigyenek törvény elé . . nagyon szeretem azt a lányt ... el is tudnék kárhozni érte . . — Most takarodj előlem! — majd még előveszlek 1 szólt mérgesen az uraság. Sebők Ferkó még valami Istennek ajánlom félét morzsolt el fogai közt és elsietett Violáékhoz, ha csakugyan otthon van-e a Mari. Persze hogy otthon volt, legjobb álmából riasztotta fel. Ott künn az erdőben Ferkó távozása ntáu egy pillanatig némán állt a férj és feleség. Az asszony törte meg a csendet: HÍREK. — Személyi hirek. ö fensége Frigyes főherceg táborszernagy, az V. hadtest parancsnoka, e hó 5-én délután a Bécs felöl 4 órakor beérkező gyorsvonaton városunkba érkezett, hogy a helyben állomásozó közös hadseregbeli legénység, fölött szemlét tartson. A főherceg kíséretében voltak lovag Craitz altábornagy a XV. hadosztály parancsnoka, Schikowsky Károly vezérkari ezredes az V. hadtest vezérkari főnöke, Fath Henrik vezérkari alezredes a XIV. gyalog hadosztály vezérkari főnöke. — Látod Ferenc mibe sodornak téged könnyelmű kalandjaid. Irtózom arra a gondolatra, hogy ha most az igazi Viola Mari állott volna itt helyemben, minő iszonyú dolog történt volna e helyen ; kérlek, könyörgök hagyd már el ez életmódot. .. — Lujzám, szólt meghatva a férj — nem. kérdezem hogyan kerültél ide, fátyolt akarok vetni a múltra, csak bocsáss meg nekem szívből és ezt az életet, melyet most megmentettél, ezentúl csak neked fogom szentelni. Térdre bo rulok itt előtted Istennek szabad ege alatt, legyen ő az Isten a (anum, meg a fénylő csillagok, amikor esküszöm neked a földi és mennyei Üdvösségemre, boldogságomra, férfi becsületemre, hogy téged foglak csak szeretni, csak téged egyedül, bún és mindörökre. A csalogány is abbahagyta dalát, a szellő sem suhogtatta meg az erdő fáinak lombjait, az egész természet mintegy visszafojtott lélekzettel hallgatta és leste a jelenetet, midőn két ajk szerelmes csókban forrt egybe, mely csók záloga volt egy boldogabb, szebb jövőnek. A főherceg szolgálatára Petrovics Miklós főhadnagy mint parancsnokló őrtiszt volt kirendelve. A pályaudvaron Vécsey Zsigmond polgármester négy tagu deputáció élén fogadta a város nevében Ő fenségét, ki nyájasan köszönte meg az üdvözlést A polgármester aztán bemutatta sorra a küldöttség tagjait: Lengyel Lajos főjegyzőt, Deák Péter v. főkapitányt és Dénes főszolgabíró helyettest, kikkel Ö fensége ketet fogott és egyenként barátságos nftgszóutasával tüntette ki. A város fellobogózott utcáin .keresztül azután a ..Szarvas" szállodába hajtattak. Mikor a főherceg a kocsira szállt, erős záporeső eredt meg. A kir. herceg f. hó G-án a déli vonattal elutazott. Dr. Jankovich László gróf, megyénk főispánja e héten egészségének helyreállítása végett Karlsbadba utazott. — Gyászhír. Egy áldott jó asszony hunyta le örökre szemeit, özv. Lovak Károlyné, néhai Lovak Károly gyógyszerész özveg}e, Lovak Ede ny. törv. bíró édes anyja., f. hó ^-én 85 éves korában hosszas betegeskedés után elhalt. Az agg úrnő az. utolsó évtizedben a külvilágtól teljesen visszavonulva, csak családjának és virágainak, melyeket rendkívüli módon szeretett élt. Halála általános részvétet kellett. Lovak Ede bírónak Wlassica Gyula miniszter táviratilag7 fejezte ki részvétét. A család a következő gyászjelentést adta ki: Lovak Károly és Lovak Ede mint gyermekek, a maguk ugy az összes rokonság nevében fájdalmas szívvel jelentik szeretett jó anyjuk, illetve rokonuknak uéhai Lovak Károly gyógyszerész Özvegye, szül. Wun-der Máriának, 1899. évi július hÓ 4 ik napjának reggeli 4 órakor életének 85-ík évében hosszú, b kino3 szenvedés után történt gyászos elhunytát A boldogult földi maradványai f. évi július hó 5 én d. u. 5 órakor főutcái lakásán a róm. kalh. vallás szertartásai szerint beszenteltetnek, s a -helybeli róm. katb. sírkertben örök nyugalomra helyeztetnek. Az engesztelő gyász isten Kisztelet pedig f. évi július G-án d. e. 9 órakor a helybeit szentferencrendi plébániai templomban fog a Mindenhatónak bemutattatni. Nagy Kanizsa, 1899. július 4. Áldás és béke lebegjen a sokat szenvedett legjobb\'anya és nő drága hamvai feletti — Esküvő. Fischer János városházi hivatalnok július hő 6-áu esküdött őrök hűséget a helybeli azentferencrendiek templomában BabníggIrma kisasszonynak, a nem rég elhunyt BabniggEmil tótári tisztviselő leányának. — Eljegyzés. Dr. Fodor Aladár gyakorló orvos július bő 4 én eljegyezte Saller Lajos helybeli köztiszteletben álló építész leányát Saller Aranka kisasszonyt ¦— Kinevezés. Az igazságügyi miniszter, Lovak Ede uyug. albirót a budapesti I—III kerülei járásbírósághoz vég -rehajtóvá nevezte ki. Ugyanazon a napon, amelyen Lovak Kilét anyja halálával oly nagy bánat érte. ki>pta meg azOn kínevezést melyet oly régóta óhajtott. Midón körünkből távozni készül, biztosak, vagyunk abban, hogy szép emlékek kötik szülővárosához, N a gy - K a n i -zsához, bol legszebb évei pereglek le. Barátai szerelete — és ezek száma : igen nagy — uj hivatáskörébe is elki- : sérí őt — Fegjvergrakorlatok. 1899. évi : augusztus hó 13 án Őszi fetzjvergyakor-i latra bevonul városunkba: 20 főtiszt 10 ; tÍBz.ihelyettes és 680 főnyi legénység a | m. k. 20. honvéd gyalogezredtől. -Muraköz mégis lát ezidén is egy kis : csetepatét pedig annak idején megírtuk hogy a háború elmaradását amint beavatottaktői hallottuk, kilátásba helyez.-, ték. miután a Muraköz a mull években a hadgyakorlatok miatt tetemes áldozatokat hozott De az idei gyakorlat csak kisebb szabású lesz s Csáktornya. Belica, Őrség, Mura-Szilvágy éa Szt Rókus községek határaira fog kiterjedni. A gyakorlaton a 10 ik honvéd és 6 ik cs. és kir. huszárezredek vesznek részt, a csapatokból egy ezred Csáktornyán, a többi a fenti községekben lesz elhelyezve. A gyakorlat szeptember 3 ikátót 12-éig tart — A bécsi vonat. A Bécsből 6 órakor elinduló személyvonat f. hó 5-én nem érkezett Nagy-Kanizsára, mert a postakocsi a bécsi indóház váltói elölt kisiklott. A forgalmi akadályt még a nap folyamán sikerült elhárítani. A bécsi gyorsvonat délután 4 Óra 8 p, tehát rendes időben érkéz?** meg. — Orvosválasztás Alsó Dombomban községi orvosul e hó 1 én Dr. Braun Nándor választatott meg. — Jegyzőválasztás, Mura Királyon e bő 3-an tartott választás alkalmával Neusiedler Jenő b. jegyző körjegyzőül egyhangú ag megvalasztatolt. — A Muraköz ma-jjarosod.Wa. A tanítók buzgalma, s Dr. Ruwicska Kálmán kir. tanfelügyelőnek, megyénk népoktatásügyét átható hazafias iránya mind nagyobb tért hóditanak a Muraközben a magyar szónak. Ekeden szóló bizonyítéka volt ennek a f. hÓ i-én Stridón megtartott évzáró iskolai vizsgálat, amely Dr. Jankovich László gróf, Dr. Ruzaicska Kálmán kir. tanfelügyelő, Margitay József csáktornyai tanítóképzői igazgató, a járási szolgabíró és nagy érdeklődő közönség jelenlétében folyt le. A magyarosítás terén a legszebb siker mutatkozik, s a jelenvoltak meggyőzödént szereztek arról, hogy a tanítók lelkiismeretesen teljesitik hazafias missziójukat — A vizsgálatot társasebéd követte. — Kitüntetett tanító. Hajhen Fe-rencz mura-szent-mártoni kántortanító, aki e hivatalt 50 évig tisztességgel viselte, e hó lén lelkes ovációban részesült Cserián Károly alispán személyesen b megható beszéd kíséretében fűzte a népnevelés agg munkásának mellére a szolgálati emlékérmet Dr. Ruzsicska Kálmán kir tanfelügyelő pedig az érdem jutalmazásául a nem várt nyugalomba vonuló agg tanítótól szíves szavakkal búcsúzott el. — Kök a kereskedelemben, A lé-térti küzdelem oapjainbon a nőt is önálló keresetre utalja. Különösen a kereskedelemben előforduló irodai munkálatokra bizonyult nagyon célszerűnek a nők munkaereje. A városok nagyobb irodáiban szívesen alkalmazzák Őket, mert a nő igényeiben szerényebb, nmn- | kajában türelmesebb és a pénzkezelés-| ben megbízhatóbb a férfiaknál. Az ér-; dekelt körök ezt már régóta belátják, : azért a kereskedelmi iskolák feutariói, ] hogy a leányoknak alkalmat nyújtsanak ; a kereskedelmi szakban való kiképzésre, ; a felső keresk. isko\'ák mellé női tan-i folyamot szerveztek. A dunántúli keresk. iskoláknál eddig Sopron, Szombathely és Z tla-Egerszeg tartanak keresk. tanfolyamot nők számára. Vájjon nem volna e célszerű ezen intézményt Nagy-Kanizsán is meghonosítani? — Két végzés. Egy szegény mészáros, aki napról-napra azzal tengeti életét, hogy korán kél éa egy-egy marha\', vagy borjut vesz meg, arra a tapasztalatra ébredt, hogy a hírhedt nagykanizsai elővételi hiénák nálánál méz korábban kelnek és kenyérkeresetét lehetetlenné teszik. Erre a szegény ember fogja magát és panaszra megy a rendőr séghez, válolváu az elővevőket hogy a piacon ttltoit Üzérkedést folytatnak. Éji, csakhogy a főkapitány végzésíleg érte sitette pana-tztefőt. hogy addig mig a belügyminiszter által jóváhagyott piaci szabályzat ninc-s addig ő sem járhat el az aikus/ok és kufárok ellen. Ebben a főkapitány urnák teljesen igaza van, mert a piaci szabályzat kidolgozása a tanácsnak a dolga. Már egy évtized óta halljuk, hogy készül a piaci szabályzat, de ez csak ugy elmaradt a reformpárt uralkodása alatt, mint a régi rezsim alatt Most. hogy már a második végzésre áttérjünk, a-hatósági indolencia miatt elkeseredett emberünk egy szép napon ismét borjut akart vásárolni, de elébe ugrik az, elővevő és felveri az árt. Ezt már a szegény mészáros is megsokalta és olyan érvekkel bizonyította ennek az üzérkedésnek aljasságát, hogy a azenzál azonnal a földre bukott és azt\'csókolgatta. Erre a mészáros meg- kapta a második végzést, mely így szól: N N panaszára X Y ellen becsületsértés miatt az eljárás megindít tat ván, felhi-vatik, hogy folyó hő 25-én az aljánU-biró X sz. szobájában a küiömbeui »lő-vezettetés terhe alatt megjelenjen. Lrre aztán már van paragrafus. — Bohltsch-rót irja levelezőnk; Bár az időjárás nem igen kedvez még a fürdőévadnak, azért mégis sok fürdővendég érkezik kölöuösen Magyarországból, kik itt feltalálják miudazt a kényelmet, amelyhez otthon szokva vannak. Különösen már sok kanizsai foglalta le a lakásokat A gráci színtársulat a nagy gyógy teremben tart szinielöadásokat, melyeket nagyon szívesen látogat a már 600 főre megszaporodott fürdőközönség. Egy bécsi orfeumtársulat is mulattatja a közönséget. F. hó 4 én lesz a harmadik táncmulatság a gyógyteremben és ha az idő csak kissé javul, Rohits ismét zsúfolva lesz fürdő vendégekkel. Kanizsáról eddig itt vaunak: Rapocb GyulántJ Zerkovitz Lajosné, Halphen Mónié, dr. Gerö és neje, Löwy Ödön kereskedő, Dtu\'sch J. vendéglős, dr. Rothschild S.-né. — Népünnepély. A déli vasút alkalmazottjai .önsegélyző egyesületök\' javára, nagy népünnepélyt rendeztek mult vaaárnap a .Polgári Egylet* kerthelyiségében. Az eső azonban, a kerti mulatságok réme ez alkalommal is beköszöntött és alaposan elrontotta a nagy elő -készületü mulatságot; ugyanis nagyon flvréa volt a publikum. Akik ott voltak, azok jól mulattak a tréfás programm számoknak. Este pedig előbb a kertben, majd pedig a katakomba helyiségben folyt vígan a- tánc A zenét Torma Tóni bandája szolgáltatta. A mulatság jövedelme alig fődözte a kiadásokat — Fürdók látogatottsága. Varazsd-Toplicán eddig 894 fürdővendég fordult meg, Alaó-Tátralüreden eddig csak 115. — Halálos végű verekedés. Mult hó 18-án Buján Rémua muravidi lakos korcsmájában muravidi és kottori legények és szép leáuyok mulattak muzsikaszó mellett Sokan voltak a legények, kevesen a lányok a helyzet feszültté vált és midőn a kottoriak polkát akartak húzatni, a muravidiek pedig rezgő et ekkor lángra lobbant a hamu alatt égő paráza. A legények összevesztek. Repültek a boros üvegek, megvillantak a kések és folyt a vér. Tisch er Bódi kottori lakos jobb kezén Gregurec György muravidi lakos a bal keze fején, s hüvelkujja mögött súlyos vágási sebeket kaptak. — Előbbi még orvosi kezelés alatt áll, Gregurec György azonban szülői gondatlansága következtében annyi vért vesztett, hogy m. bó 23-án vérveszteség folytán meghalt. A csendőrség a megindított nyomozás soráu elfogta a verekedő egyéneket, számszerint tizenhármat, kik azon- i ban.nem akarják bevallani, hogy melyik I milyen sérülést okozott. — A verekedés helyszínén talált és bűnjelként lefoglalt két zsebkést sem akarja egyik sem magáénak elismerni. Mind a tizenhármán átadattak a perlaki kir. járásbíróságnak. — Korcs magyar. Rul, magyar emberhez nem illő, megvetendő cselekményt követett el m. hó 21-én Romplin Ferenc alsó-véghegyi lakos. Szállást adott az. : éjszakára Matajecz András ugyauoitaui ; lakosnak, ki mellesleg ittas állapotban ia volt. Reggelié Matajecz észrevette, hogy zsebkendőjébe kőött 6 írtját ellopták. A csendőrség nyombau kiderítette, hogv a tolvaj maga a szállásadó R-impin Ferenc volt, ki másnap a lopott pénzt Türk Ferenc szelencéi lakos korcsmájában elmulatta. A beismerésben levő tettes feljelen te tett a c áktornyai kir. járásbíróságnál. : — Véletlen BzerencsétlenaéaT áldozata lett a dráva-csányi majorban Saf-farics Antal 2 éves fia, egy gazdasági cseléd gyermeke; őrizetlen pillanatban forró vizbe esett s égési Kebel következtében rövid iilő alatt meghalt. A hatósági vizsgálat a szülők terhére vétkes gondatlanságot derítvén ki, a mulasztó szülőt a büntető bíróságnak feljelentette. — Ez már — bárom hét alatt — harmadik hasonló eset a vármegyében 1 — Kiáradt a Zala. A Zala a legutóbbi napok esőzései következtében Umét kiszaladt medréből és nagy áradásokat okozott Foulard-selyem — 3 írt 35 krig itaflkfillt 16»! Mtffl! S BJIlUa — 65 triói ™i«i»m! fekete, fehér ét szines Henneberg-selyem 45 krtÓl 14 frt 65 krig méterenként - sima, csíkos, korkazott, min-tizott és damaszt alb. (mintegy A 2,0 különböző fajta és 2000 különböző síin- éi arnyalatban stb} Ruhák s blousokra a gyárból! Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar leielezéa. Srijcba kétszerez lerélnélyeg ragasztandó Heuneberg (¦¦ selyemgyárai, ZiHchben (cs. és kir. odrán szállító). XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JULIUS 8-án. — Adakozás a janim 25-és a n.-kanizsai ktr. jót hőegyl t alul rendezett jnníáJishos: Clemeut Lipótn* 5 Uy dr Szekeret Józsefné, vzr. Zsdubánazky Lsjisné 3—S írt, Tnboly Gyolásé, Piihál Ferencné 2-2 frt, Ábel Ala-josné, Bentxík Gizella Dauscha Ottóoé, Dezső Héláoé, FarkaB Vilma, dr Fábián Zsigmondné, Grünhut Alfredné, Geiszl Viklorné, Hertelendy Béláné, Hajik Mari, Hild Látxlóné, Horráth Jánosáé, Huszár Sándorné, Jotipovics Hiri, Keller Mátyásné, Koltay Ferencné, Kain Inna, Krippel Józ»efné, Köaler Anna, Miltényi Sán-durné, dr. MtTcr Ferencné, Orotsváry Lojza, Ütvot Emiiné, Petrict Ferencné, Raoch Flóra, özt. Szalmay Károlyné, Smidt Frigyeset1, Simon Gáborné, Szalay Sátdorné, Shenz Ricbárdné, dr Síukiis Nandoiné, Strem Vilmoané, dr. Tripaauncr Kezsöné, TiToIt Jánowé. Tőrök Szidónia, U. Ullaano Elekné, Vagner Károlyné, Vusztl Lajosné, Vérsey Zsigmondné, Weisz Emil né 1 — 1 írt. Bartoi Beláne, Barta Györgyné, dr. Berteky Yictorné, Berényí Emma, Daráza Z.igáné, Fiaber Józaefné, Gürtltr Teréz, Jaeger Ferencné, Kubir Ferencné, Kilik Béliné, Kripta Ignacné Kovata Károlyné, Lactics Vik-LumtiJc«r Béláné, Nea Albertné, Heicben-feld Gyulaoe, Szítói Imréné, Sauertnann ili-halyné. Ujváry Mihály né ÍO-50 kr., Bogen-rieder Károlío hideg sültet, Ejury Lajosné I torta, Feiselhofer Jóisefué borja sültet, Frani testvérek 3 hordó sört, Gertner Vilmoa sütemény, Goldbanzer Ilona palack aör, Knortzer üwrgyue btdeg felszeltet, Kövesdi Kálmánné 1 tortái, Mergeuthaller Leóné sütemény, Németh Józsetne ti.rta sütemény, Pongrác A.-oltóé sütemény, Pracger Karolin sütemény, Rathmanu testvérek 5 üveg savanyúvíz, dr. Rorschild Sa-muné hideg sült, Sebestyén Lajosáé hideg sültet, dr. Szigetby Karolyné süteményt, Fegerc Paula 1 sonkát, Tinagl Lajosné 1 sonkái, Knortzer Györgyié I libát — Hirdetmény. A helyben állomá-bozÓ cf. éa kir. 48. számú gyalogezred tényleges állományú legénysége folyó évi" július bó 11- és 12-én reggeli G órától kezdve Kis Kanizsa, Bajcsa, szepetneki major és a Priccipílis kanális által halárolt lőtéren harcszerű céllövészetet tart. Felhívom a közönséget, hogy a jelzett .-területet COOO lépés körületben ezen napon -annálínkább ís kikerülje, mert az ott tartózkodás életveszélyes. — Nagy-Kanizsán, 1899. évi július hó 4-én. Deák Péter s. k. rendőrfőkapitány. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Halálozások: 1-én Boda Lajos rk. 12 napos ráng-gorcs, 3-án Szternát Anna rk. 15 hónapos agyhártyalob, Mileí Rozália rk. 2 hónapos ránggörcs, 4-én Wunder Mária özv. idősb. Lovak Károlyné rk. magánzó 85 éves aggkori végkimerülés, 5-én Zsivorás Te rézia férj. Meskó Ferencné rk. 38 éves idült veselob Gudlin János rk. földmives 32 éves tüdővész, Horváth György ik. posta- és távirda altiszt 49 éve* tüdővész, 6 án Dolonec Dtván rk. cseléd J7 éves hólyagos himlő, 7-én Plánd Ferenc rk. földmives 64 éves bugyhőlyag-huru\'. Születések: 2-án Herjavec József rk. főldmivts Katalin, 4-én Kemény János rk. vasúti hivatalnok Győző, 5 én Zollner János rk. iparos Ilona, G-án Takács József rk. napszámos Péter Ríbarics Anna rk. házvezető Iiona, 7-én BenkÖ János rk. városi rendőr Rozália, Kők Jóisef rk. földmives Erzsébet, Weisz Salamon izr. metsző Szeréna, Philipp Gyu\'.a izr. magánhivatalnok László, Serman Gábor rk cipész segéd Ferenc HázassaVgot-kÖlöltek : 2-án Németh István rk. ács Ferenc Annával. Székely József rk. bádogos mester Hágnpr Máriával, Steiner József izr. kereskedő Kohn Laurával, Weiss Lajos izr. ügyvéd YYeÍH Bertával, 3-án Varga István rk földmives Bunczom Annával, L én Fischer János rk. városi hivatalnok Babnígg Máriává\'. FELSŐ TEMPLOM. Ujabb adakozások : 1899 évi május 4-től 1899. évi jalias 1 ig Kaan Irma úrhölgy adománya 1 frt 50 kr., Mikos Géza ur gyűjtése 10 fit, N. N 60 kr., özv. Danteiin Lipótné urnŐ adománya 2 frt, az elhelyezett perselyekből I lélévben 23 frt &4 kr Uaszesen 37 irt 6-í kr, azaz harmiaebét Irt 64 kr. Eddig befolyt Összesen készpénzadakozásokból : 12,501 f.t 78 kr. Vagyon kiegtálat 1899 évi janim 30. I. félév. Zalamegyei gazdisági takarékpénztár 198 az. betétkönyv „templompéns" 1S74 frt 88 kr., salamegyei gazdasági takarékpénztár 149. sz. betétkönyv templompéni 674 frt 06 kr., rala-megyei gazdasági takarékpénztár 6S2. sz. betétkönyv .felső templomalap* 239 frt 63 kr, zalamegyei gazdasági takarékpénztár 713 sz. betétköüyv felső templomalap 178 írt 19 kr, Nagy kanizsai takarékpénztár 25288. sx betétkönyv városi felső templom 6560 frt49kr, Xagy-Kanizsai takarékpénztár 19540. az. betétkönyv Komcsi József adománya 43" frt 63 kr. Délzalai takarékpénztár 7720. az. betétkönyv Sxent István 370 frt 67 kr., Délzalai takarékpénztár 15187. sz. betétkönyv városi róm krJi. templom 262 frt 93 kr, Kereskedelmi és ipar- bank r. t. 214. sz. betétkönyv felső templom 1833 frt 80 kr., értékpapírban 500 frt összesen Í3021 tn, azaz tizenháromezer 2| frt o. é. J 1 -- I Nagy-Kanizsán, 1899 évi junins 30-án. Tuttciy Guida ellenőr. Eperiesy GAhor b. pénzt IRODALOM — Jókai Mór összes müveinek nem aetl kiadása 100 kötetben teljesen elkészült. Jókat Mór összes müveinek Nemzeti kiadása 100 kö:et díszkötésben, 2000 iven, fiuompapiron nyo\'cadrét alakban. 250 forint. Megrendelhető a leg előnyösebb részletfizetések mellett. Az irodalom minden barátja, a nagy köitő géniuszának minden tipztelöje aiessen megszerezni e nemzeti kincset, hogy az minden magyar ház könyvespolcát ékesen d-szítse, ereklye gyanánt szálljon nemzedékről nemzedékre. A megszerzési módozatok páratlanul előnyösek és lehetővé teszik, hogy mindenki minden anyagi megerőltetés nélkül egy örökbecsű könyvtár birtokába juthasson. A ki havonként 2 irtot, azaz naponként alig 7 krt szán e fenkölt célra, az megszerez- t heti magának ezt a könyvtárt, mely páratlan az egész világirodalomban. — Révai Testvérek irodalmi intézet részvénytársaság Budapest, Ü>IÖi-ut 18. Irodalombaratok, a kik előfizetőket gyűjteni készek, nagy jutalomban részesülnek fáradságukért. — Uj Idők. Négy évi fennállása óta megvalósíto:ta az Uj Idők cimü illusztrált hetilap azt a programmot, amit megindulásakor maga elé tözött. Jó barátja, tanácsadója, szórakoztatója lett a magyar családnak. — Uj regényt közöl Bársony István tollából, nemkülönben e«y másikai, melynek irója külföldi író, még pedig a legjelesebbek közül való. Minden számában lesz érdekes novella, szép vers, valami társadalmi kérdést énntö cikk. E őfizetési ára évnegyedre | 2 forint, félévre 4 forint. Ebbe az árba bele vannak tudva azok a azép mümel-lékletek is, melyek időnkint a laphoz lesznek csatolva. Aki az Uj Idők szellemével és előnyeivel meg akar ismerkedni, annak kívánatára a kiadóhivatal (Budap-ist, Audrássy-ut 10. szám) ingyen Küld mutatványszámot. — Szem és száj között. A magyar olvasóközönség páratlan íokonszenvvel fogadta .Benickyné Bajza Lenke regényeinek oíe-ó, füíetes kiadását Ebben a vállalatban most ujabb hat füzet jelent meg, többek között megkezdődik a kitűnő irÓnŐ egy ujabb regétye, ezzel a címmel: Szem és száj kőzött. Ez a regény épén olyau vonzó, élvezetes olvasmány, mint Benickyné egyéb munkái, amelyeket a tiszta, derűs társadalmi képek kedvelói annyira megszerettek. Egy-egy füzet ára csak 15 kr. Előfizethetni 6 füzetre 90 kr.. 10 füzetre 1 frt 50 krjával. Kiadója Singer és Wolfner Budapesten, Audrássy-ut 10 szám. — A Hagyar Anekdotakincs füzetekben. Tóth Béla ötkötetes nagy munkája a .Magyar Anekdotakincs* ugy a sajtó, mint az olvasóközönség részéről olyan fogadtatásban részesült, mely csaknem páratlan. Elismerik, hogy a humornak* az ötletgazdaságnak és a szórako- zásnak kiapadbatl&u forrása. A kiadók ..Singer és Wolfner, hogy a mü megszerzését mindenkire nézve lehetővé tegyék, füzetes kiadást is rendeztek, melynek egyes füzete 25 krajcárjával kapható. Most jérient meg a 4—6. füzet. Ez is, épp ugy, mint a megelőzök és az utána kővetkezők, a kiadók (Budapest, Andráasy-ut 10.) valamint bármely hazai könyvkereskedés utján megszerezhetők. Előfizethetni 6 füzetre 1 frt 50 kr., 10 füzetre 2 frt 50 krjával. — A „Magyarország0 politikai uapi lap semmiféle magánérdeknek nem áll szolgálatában. Egyéne;-, -oha meg nem tántorodó, bátor irányának a legnagyobb érdeme van abban, bogy a közszellem hazánkban megváltozott és a kormányzati irány jobbra fordult A bukott rendszer elleni harcot a „Magyarország" kezdette, vezette és lankadatlanul szította egész diadalig. Ennek nyomán következett be az a* nemcsak journaliszti-kailag de politikailag is fontos esemény, bogy Kossuth Ferenc ís, a lap munkatársai sorába lé^i t. Vele együtt a lap fÖvezércikkirójab^rtha Miklós, a magyar szónak és a magyar gondolkodásnak ez a nagymestere, a kinél szebben és igazabban magyar publicista még nem irt. A „Magyarország" hírszolgálata párat lanul áll a magyar journalisztikában. az összes többi lapokat megelőző kitűnő forrásokból szerzett értesüléseivel. A lapot Holló Lajos, ez a nagy tevékenységű és minden közszükség iránt élénk érdekkel bíró képviselő azerkeszti, dr. Lovászy Márton h. szerkesztő közreműködésével. A „Magyarország" előfizetési ára 14 frt, félévre 7, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Legcél- ! szerübb az eiŐfizetéM pénzeket postautalványon küldeni a „Magyarország ¦ kiadóhivatalába. — Hagyar Lányok. Egy kitűnően szerkesztett, igazán hézagpótló lap Ötö- \' dik évfolyama fek?zik előttünk, melyet i valódi élvezettel lapo/ank át A Magyar ! Lányok Tutsek Anna szerkesztésében és Singer és Wolfner kiadásában jelenik I meg. Mutatványszámot a kiadók, Singer | és Wolfuer Audrás*y-ut 10. a legszive-: sebben küldenek. Előfizetési ára negyed ] évre 1 írt 50 kr Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők éa kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedéséében. Nagy-Kanizsán. Szerkesztőség : i>r. Vtíiúnyi Henrik, lelelős sierkcsnő. Xhr. Perényi József-Kiadó : ///. HajdiL* József- V E C- Y E * E H. — Fényképező kénzuletek dlletánfink nzá-I mára. Mindeukinek, kik a fényképezés ezen kellemes és ]>árki által kö-inyen megtanulható | sport iránt érdeklődnek .-janijuk az 185J év óta < fenálló különösen fényképező készülékekké ; foglalkozó A. Mo\'l cs. "és kir. udv. s/ál itó Bécs i Taclaucbeu 9. eéget a ennek illusztrá tárjegy-; zekének átnézését, mely kiváuaira ingyen kftlde-. tik mez. ! — Fontos közlemény. Nehezen emészthető i ételek csak mértékletes élvezete is, gyakran • különféle gyomorbajokat vonja maga ntin, — ; melyek — ha Sgyelembe nem vetetnek, köny-j nyeo nehéz betegs-gekre elfajulnak. Oly bajok 1 elhárításira a dr Rosa gyomorérti balzsamának ; kitűnő bxtása bebizonyult éa tanácsos, hogy 1 ezen készítmény egy háztartásban sem hiányozzon. Valódi kapható az itteui gyógyszertárakban és Fragner B í órák tárában, Prága 203- III. Lásd a hirdetményt. " Nyi Itter.*) .MARGIT"! GYÓGYFORRÁS. Mareitforrás-telep (BEBE&-MEBYE). A budapeati m. kir. egyelem vcgyelemzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot éi lithinmot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló Összetételű vizek fölé emelik Kitűnő hatása a légutak a tütlö hnrutos állapotain^ knlőnBsen szívós yáladék esetén; tndö-vészeseknél, ha vérzésre valj hajlandt-ság van Is jelen, a „Xargií-vfz" megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad* szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hnmtos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képzelődött sav oka a rossz em észtésnek. A húgysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot teáz továbbá a hélyag hmutoü báotalmainál, a kő- e- homok-képződét eseteiben, miért is a budapesti ét bécti egyetem onrottauáral, mint az orvotvllág egyéb el i keli segél a legszívesebben használják, előnyt adnak a .Xargit--torrásnak a hoszá hasonló összetételű gyógy vizek fölött gasT MINT IVÓVÍZ -MM kiváló tvétztraak blzcayilt Járviayat be tesjséflek Idejét, fílec typfcat ellen. Mint liortíi álulúos tetiieltsegiek wrcgj. FURtKTlS: ÉDESKTJTY L. UTairaB^kemMa cj. és kir. udv. szállító BUDAPESTEN\'. Kapható nictíen tyűcyszertarbae. faszer-keretkedésbea ét vendéglőben Vese, hngyhólyagt hngydara és a köszvény bántál matt ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek horntos báotalmainál, orvosi tekintélyek által a Llthion-i\'orrás salvator sikerrel rendelve lesz. Huny haj tó hatása! Kellemes iii! \\ Kovjei emészthető Kaphatő ásványvíz keresk édesekben és gyógyszertárakban. A SaÍ7ator-forrás igazgatósága Eperjeten H I R D E T É *} Az e rovat alatt közlött* kért nem vállal felelősséget a szerk. FIUMÉBŐL "M felleii i tengeri faajóníJ szélkÜdfe 1 zsák i kgr. Rió kávé jó "0.......4 60 1 zsák 4 kgr. Portoriko kávé nagyszemü.....5 60 I zsák i kgr. Kuba kávé nagyszemü.....5 76 I zsák 4 kgr. Poitoriko gyöngy-kávé .......6.Q 1 zsák t kgr kék Jáva gyönjry- kávé.......6 80 elvámolva, bérmentve és csórna- ffolva minden más költség nélkül. Árjegyzékkel ketziéaael tzalgálamk. FRATELLI DEISINGER, F(UME, szabad kiköti 35. A magyarországi kávésok bevásárlási forrása. 11S31/99. Pályázati hirdetmény, Nagy-Kaeizsa rendezett tanácsú városnál elhalálozás folytán a városi számveyŐi állás megüresedett; ezen állásra, — melylyel évi\' 1000 forint fizetés ós ez évben 200 forint pótlék javadalmazás van összekötve, — pályázatot nyitunk, azon megjegyzéssel, hogy az állás választás utján lesz betöltve. A kérréoyek f. évi jnlins hó 20-áig fogadtatnak et és azok Nagy Kanizsa város tanácsi iktatójába adandók be. A városi tanács* Nagy-Kanizsán, 1899. július 3-ác. VÉCSEY POLGÁRMESTER. CSAK FIATAL EMBEREKET WWW .——A érdekel tudni, hogy a dfr——. gtr párisi Dr. iioito^-fkm: -mm lilIOfIO OEIIIfáli rrídr néhány nap alatt elmulasztja m/9 a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Santaft vagy Copalvát hasz- ¦ nálni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. KAPHATÓ EGYEBtl ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt 1.20 kr. előleges beküldésével íranco. 11769/99 PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város VI—VII. kerületében egy újonnan szervezett róm. kath. kántori állásra pályázat nyittatik. Az állással 700 forint évi készpénz fizetés és a szokásos stóla dij van egybe kötve. Az állással járó teendőkön kivttl köteles lesz a megválasztott kántor szükség esetén a VI—VII. kerületben levő községi népiskoláknál, mint helyettes tanitÓ működni esetről esetre; ezen munkájáért az iskolaszék által évi 100 írttal dijaztatik. A pályázók tartoznak róm. kath. vallásukat, a kántori teendőkre való képesítést, valamint tanítói minősítésüket okmányokkal igazolni. A kántori működéshői nyilvános próba tartatik, melynek határnapjáról a pályázók külön értesíttetni fognak. A megválasztott kántor köteles lesz állandóan a VI —VII. kerületben lakni. A kérvények f. évi augnsztns 31-éig bezárólag Nagy Kanizsa város iktatójába lesznek beadandók. A városi tanács. Nagy-Kanizsán, 1899. július 3-án. VÉCSEY polqJrmester. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZ;LÖNY 1899. JULIUS 8 án. ?OOOOOCQCXXXDCCKXXXXXICOOOO^ a legjobbnak bi-onyuit IlAZlSZF.R, -mely az emésztést azabályozza, rendes vérkerekcdést eredményezi, a megrom-oil és hibás xéralkatrészt eleltavollija a mi az egészség fóTeltélele), gyorsan és biztosan megizünteti a gyomorbajt és p. étvágytalanságot, savanyu* relböfögegt, há-nyasi ingert, gyomor- és hasbánta, ma t, -gyomorgörcsöt, a gyomor túlterhel, sét étellel, nyálkájodásc, vértolulást. — hitmorhoidákat, oöi bántalmakat, t élbsjokat, a már 40 év^ óu jónak bizoDyult Minden gyaladás, seb és kelés gytígyl tása biitos sikerrel jár, a oöi mell gyulá-dásánál, tojrekedéses kemény ed esnél, a gyermek elTÜasztisanil, tályogoV, vérkelések, pokolfar és genyedéseknél, továbbá köröm-genyedés az úgynevezett köröm méregnél a i kézen és lábujakon, - keményedésekoél, — ! daganatoknál, — mirigy-daganatoknál, — : colttetém képződéseknél stöbbi 50 év óta I bevált • Dr. ROSA - féle balzsam-; Prágai házikenöcs FRAGNER B. gyogysz.-tôl Prágában 203 III. K: a* emésztése minden munkáját ui életre serken és egészséges és tiszta vért szerez, különben is biztos ég messze földön bires bevált háziszer. a gyógyulás fájdalom nélkül halad a kenőcs hüsitő hatása alatt iüifg l-O ti.Müi\'m«\\ frl-PosiáilJÖ trral drag Dobozban 2i>és h fcrjaiai- Poíííd 6 krral driira\'-i F; ICYELME/TETES!»": ---deoki csak az eredeti készítményt kérje a prágai Fraguer b gyógy szeri á ából és figyeljen arra., hogy a Dr. rosa balzsam csomagolás minden részén az itt látható kerek védjegy legyen; az apraci házi kenő.s csomagolásán pedig a jobbról látható háromszögletű védjegy. -a ki egy utánzást talál és nekem bejelenti, dijat kap! i —- Elismerő levelek ezrei rendelkezésre állnak. Raktárak Budapesten: Töröl: József gyéértáráb. Egger A- gyóffrszerlárában? Tbaímaver és^Séits, Kockeistír stódai. ?cocooaaooaoooooooooo b. fragner Postakü\'dés azonnal Apotheke .Zum schwarzen Adler* ín Prag. Eck der Spurnergassc Nr 203 ooaooGcxxxxxxxKxnoooa GABONA-jpCHEN. Jól bevezetett képviselő keres MÜNCHEN részére versenyképes kiviteli cégeket. ¦V Elsőrendű referenciák. Síivet metkereiéiek H. E 3700. Jny il«tt Rndalf Motte-faoz Möaehaa kérettek. au tmrtA» es ero© öltönyöket j.ilaDvos áron «k« vásárain., az szabómestere «1U.1 esik a Stikarovszky lános, Budapest (v., Erx»íbet-«r IO- «xAia) ^retclack vevSk. - Síklap rzaaoknak .n;ycn. -------....._ 3 ra.\' m \'S m S Oser József, Ivállal teljes malom ti sépgyár, vas- és fémöntöde 20 KITÜNTETÉS Kremsa Duna ket, átalakításokat, minden gyárt és szállít : Hengerszékeket minden nagyságban és minőség-bon, tömóröntés és porcéi án hengerekkel Francia malomköveket legjobb minőségben és ma lom járatokat, gabo-na-oszlályozó hengereket és fejkoptatókat saját rendszerűekét Konkoly válasz tó. Eure-ka. T&rarek, liszike-rrrÖ gépek, dara és göz-tiszütógépék, elevátorok és szállító csigák, transzmissiók, tengely- melle tt endszer és ágyak, perselyek. Sell r és gyürükenés rendszerűekét. Gazdasási mainak kézi cs járgány hajtásra. Turbinák és vizikere-kek, keret, kör es sxal-lagförészek. fagya uló és osis.o\'ógépek kötö-rokkel és zuzó-gépek mindennen.fi érc és kova, bazalt, mészkő cha-motte és gipsz részére Mindenféle szürke és fémöntéi saját és idegen modellek és rajzok szerint. | A dijak readkivül mérsékeltek. | H LÖ7AK ÉS SZAH7ASMAEHÁK biztosítása, -wm H A magj. LÖIcsöqüs áililbizlozitú limsíg mint szövetkezet Budapest, Ví! Erzaébet kÖmt 27. biztosításokat elfogad lovak és szarvasmarhák elhullása következ-tébeo beállott káresetek megtérítésére Ká: térítés Igénye fennáll, ha közönséges és járványos betegségekben, vagy Daleset folytán pusztul el az állat, továbbá ha kényszervágás rendeltetik el Az intézet éléu állanak a következő földbirtokosok : báró Sto-jaaovlcs GjOrgy, elnök, báró Ambrézy Gyu!-, gróf Bethlen Ifaláza, e>. és kir kamarás, országgy képvi-elő, dr Bél ily László, orsz. képriserö, Cherne. György, cs és kir. kamarás, orsz. képviselő, báró Jósika Gábor, cs és kir. kamaráa, orsz. képviselő, gróf Kornias Károly, főrendiházi ta?, báró Nyary Béla cs és kir. kamara-, gróf Ráday Gedeon, dr. Siatiy Aladár, a Magy. agrár- és járadekbaak r. t. gazd. unácsósa dr. Telétleal Árpád, úgy véd, Tahy István, cs. és kir. kamarás. Pestm. gazd egy. alelnöke, Zaleskí Jeuö, dr. Pajor Ignic vezérigazgató. Felvilágosítással szívesen szolgál az igazgatóság és a vidéki ügynökségek. A díjak rendkívül mérsékelte*. A le ¦* \'.6 dr. HEIDINOEK lanár ur által kizárólag jocositolt cjírlmánju M EIDIN G E R KÁLYHA cs. és kir. udv. szálliiónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS I. Kohlraarkt 7. sz. a. PRÁG i Hybernergasse 7. Minden államban S7abadalmaz?a. — Az t*Uő éremmel minden kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőző kályhák lakás, k, iskolák éa irodák siá-náia a legegyszerűbb és Irg legán abb kiáüitásban, tvtszéss2erinti égé-i időtartam szénpirral való ftitésnél és \'24 óráig terjedő égés kö-izénneli tUzelcsnél 55,000 káljhn for^nloiulia hozva. Egy kályhával több szoba Is fűthető. .,,M E IJ) I N G E R"-kályhák, óva intÜDk az utánzatoktól, nialva I unniur-CD nrFiJ I a kiljbaajtókr. óllött köTetkezó MEIDINGEKOr tN Tütej^ ygíjj. H E I IV! ^| „HE8TI A"-kályhák. Ft\'STJEMESZTÔ HAXDAIíLÓH. FÜSTEMÉSZTQ CALORIFERE K. KÖZPONTI_FÜrÉS MINDEN RENDSZER SZERINT. --rzH= Száraz .-ilkaimazasa ipari és gazdasági célokra. - --- SttT Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. "Ml * Töiiiöröiitcsii rosfelyok stb. g Lifiolfnítbli üntk : <^ Arjerjifzrk ingyen liiriitentr? ! CTO ¦V HengerroTátkoliaok Icggyoraabbaii és olcsóbitaa, siáilitás jólálláa mellett -VB j§} LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. IleoperroTátkoló és küszörtiiö-géiiek, TÍl!anyos-vi!.>zitási telepek. Tervezetek, kaltsejvetések és praklikas taaácsok gyorsan és iaayeg. DQgggoggggggpoqggpopgarx» a \' " " - ¦ - ¦ - --------------- ? ? n a MOLL SEÍPL1TZ POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A.. vádjeg;yét éa aláirá-aát tünteti fel. A Mol1 A.-féle Seldilti-porok tartós gyógybatása a legmakacsabb gy*ater- és al-teatbántalnuk, gyomorgörcs és gyomorhév, rögzött székrekedés, nt aj bántalom, vér teiulás. aranyér és a legkiilönbözöhb oöi betegségek ellen, e jeles háziazeroek évtizedwk óta miudig nagyi bh «-iterjedést szerzett. — Árt egy iepeoséleit eredeti dobeznak 1 frt i. i. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. jM\'OJLL"-FÉLE FRÁNCJA indegyik tlveg HOIjL A. veJjegyét ttintati tel Moil\' felirata ónozattal van zárva. A Mail-féle ét sé nevezetcsen mint fájdalomcsillapító bedörzsőles) szer rretesebb népszer. JCsak akkor valódi . olirei orla bi Ű fgkoazvény, esni és a meghűlés egyéb kftvetkezraényeinél q tT — Egy\'ónciotl eredatl üveg ára 30 krajozár MÖLIj, Gfyerjnek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan a bór okszerű ápolására gyermekek és felnőttek részére. Ara daraaookint — 20 kr. Öt darab — 90 kr. Minden darab gyermek-szappan Holt A. védjegyével vau ellátva. Moll F ll i í I k i I d t «: A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tacblattben 9. sz. ..Vidéki raegreadelések naponta posutttánrét mellett teljesíttetnek raktárakban tessék határozottan \'MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rasenfeld Adolf 88 Fia. C>OOCXXXXX3CXX3rX3rMl^OODOJOOOOOt^OQOaOOOOOOOa Nyomatott Ifj- Wajdits József könyTnyomdájábao Nagy-Kaoizsan. XXXVII ÉVFOLYAM. !.11.11 K \'*> I. L Ö N 1899. JULIUS 8-án. ir! egyedüli elárusitása j?5=?é----- ^rfe liirnevesnek iwniert ŰŰRKOPPS DIANA KERÉKPÁROKNAK W (liepjolib német üfárlniád)! *fJS csak KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY. fjr s8df schosbobn bqcbhe1m eryin bebesmsgyei uradalmából. ^ ^zolyyai gyógyforrás. | Dr. KÉTLI, Dr. BÓKAI, I>r. WIDEBHOFFEB Uoár urak és számos í orvosi lekiutéiyek elismerő nyilatkozatai aiapjáu kitűnő sikerrel ajánltatik: ! köszvény, hólyag éá vizeltti szervek bajainál; cukorbetegség, hngyhoniok. * epekő; a torok ps tüdőszervek bántalwainál. étvágytalanság és gyomor-} megbetegedéseknél. i KITUNO IZÜ ITAL. IGEN UDITO VIZ. Ciyoiuorbajok elleni npeciflcuiu. a luki erzsébet gyógyforrás. A gyomor rendetlen működésénél, gyomorsav iulságos képződésénél, gyomorégés, böfögés, a gyomor elnyálkásodása, a gyomor és bél krónikus hurutja alkalmával kitűnően beválik; a torok gége és hörgők idüit hurutod állapotában sikerrel alkalmaztatik. POLENAI GYÓGYFORRÁS. Első rangú díátétikus viz; legüdítőbb asztali viz, borral vegyítve kitűnő, tejjel vegyitve a iegjobb ayáikaoldó szer. je^zen ásványvizek megrendelhetők: az uradalmi ásványvizek bérleti kezeiöségéne! Szoíyván (Sereg megye) és minden ásványvizkereskedésnél. f - ¦ ¦. — Prospektus éi árjegyzék ingyen és bérmentve. ¦. T ( vluillltfl f SUCHARD Mindenül t kapható Cacao ¦ 1446/tk. 899. Árverési hirdetmény. A letenyei kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a békéscsabai takarékpénztár egyesfálet végrebajtatónak. Hsán Béla békéscsabai ügyvéd kirendelt, ugy gondnok által képviselt icmeretlen tartózkodám Özv. Béri Józsefné bzűí. Völgyi Rozália elleni 1000 frt tőke, ennek 1895. éri áprilt* hó JO-tóI járó 7% kamatai, 42 frt 60 kr. per, 15 frt 80 kr. végrehajtási, 10 frt 20 kr. eznttali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (letenyei kir. járásbiró-ág) területén fekvő Szt.-Margita köz-égi 184. sz. tjkvben A .f 379 hrsz. ingatlan 336 frt kikiáltási árban az ugyan ottani 543. tjkvben a t 440/2 hr*z. ingailan 166 frt kikiáltás) árban az ugyan azon tjkvben a f 445/1 hrsz. ingatlan 24 frt kikiáltási árban a kérelembe/ képest a letenyei kir. jnras bíróság tlkvl Urában 1899. 6yI jnlins i hó 21. napján délelőtt 10 órakor Urszunyi Jáno^ békéscsabai lakó* felperesi ügyvéd vagy helyettes-e közbejöttével megtartandó nyilvános árveré>eii eladatni f&g. Kikiáltán ár a fentebb kitett becár. Árverezni kiváuók tartoznak a becsár 10%-át készpéozben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén. a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi május hó 13. napján. NUNKOVITS, kir. tljbiró.- w 30O0000GO0QO000I00OO000O C !1 oooooooo o .jdustkbss budapesti j X \' j legjobb nagyforgalmu helyiségek részére: O NINCSEN POR TÖBBE g KRAGL I § Képviselet üzlethelyiségek, kávéházak stb. 12 G méterhez I klgi !af szükséges, 60 kr. O Postaoiomigok 5 klg. 3.— frt. ~ o Budapest IV Korina- Ü beroeg-uica 6 Q ARMUTH SÁNDOR. NAGY-KANIZSA. 8 ooooooooooooooooaoooioioao ooooooooooooooooooa gyógyintézet TÓBEL-FÜíRDÖ GRÁCZ MELLETT. idény : iaajns—oitoüer. 33 \' méter a tenger siisc ielett. \'.* vasúti ál lom fi*. Gricból kocsivá! egy óra. Posta- és távírda állomás., Rég íirivrt vastartalma (akrothennel aeéltorris 30 fok C meleg (25 fok r) Mérsékelt klima 25 fok C. é» 20 < r. i erositő eTdöleTcgó, kiterjedt fenyveserdök Gyógyjavalatok, Hegbántalmak, ideggyenseseg, hatgerinchetegség, hysteria, fjordok, aeuralgia stb elten. Női betegségek\', vérszegénység, ét- és hólyaghurut stb. Igen ajaolható üdülőknek és gyenge gyermekeknek. GyAíyeszkóz: külóa gyógy- és uszóbizio, kádfürdők melegvízzel, tenyöfürdök, villanyos fürdők, massagf. zubanygy\'gykezeléa sat Olcsó likasok és egyes szobák, villák, gyógyierem, kitunS étterem, kitünó zenekar. a fürdőig izgató lifjaál kimerítő prospektus Ingyeo es bérmentve Dr. HLCMAVF.Ii SÁXDOB, nrifos tulajdonos. Posztószéjjelküidés csak magánosoknak. egy vég, 310 m. hosssu, teljes ári-öltönynek áxa csak *??í$? kiesel-amhof brünnben. NUUk la(7«a h brranlnn. - Mlntahi »lillltii. X««4nT«TŐk Sáraijának! Caak tÖ=voLoicúl Ta*aícl-hktn.sk ms artéknak r=cLícl<-1 doe. Föl vi;aEosi ti =»ü1 oc blxonyitkaképpaii eia t\'Aduli p 10 Irt Taaarlainal orv Bada- Ünvvéböl \'.osi rande list, a dekot adja : eot 60 kr.-art, bő frt «er öltöm 11 fttért, eo Irt . iaorn öH..nyt laaran. Ki. = ^svula «abó még a iürotkeio oniedmat.yt kapja: 3 Mot »ataijo utaa a kllön W%-o*. Exakat a* ajaad*. kokat a mkcájiTaTŐ &x«tl, ba. Erteci Adolf minta-tucyve utAa b, gambettai TaaaJDl._ •W Melléklet a „Zalai Közlöny\' I899^évi július hó 8 iki 27-ik számához XXXVIII. ÉV10LYA1I. ZALAI KÖZLÖNY 1=99. JL\'LlUi ÜZLET-MEGNYITÁS NAGYKANIZSÁN. A nagyérdemű közönség tudomására hozzuk, hogy az Első Szombathelyi Sertéshizlalda és Husfüstölógyár Nétgj-K&ntesán a főtéren Curodalmi épüleí,) sajáí svari Hiányaiból FIÓK ÜZLETÉT IV folyó hó 9-én megnyitotta, *^Pi hol mindenkor a legfrissebb áru kicsinyben is kapható, — s pedig: Szalonna, Sonka. Császáruus. Marhanjelv, Sabária kolbász bécsújhelyi módra, bécsi-.kraini- és deb-reezeni-kolbász. húsos-, szalonnás-, eervelat-, oderbergi-, augsburgi-. véres-, pozsonyi-kolbász, disznósajt, braunschweigi, párisi, továbbá májas- és sardellis-kolbász. pistaez-és sonkás-kolbász, mortadella, truffellcolbász. krakkói stb.. disznózsír, háj, karaj, disznófej-, láb-, nyakszirt-, disznónyelv stb. |V~ Különféle felvágott, saját gyártmányú bel- és külföldi kolbászokból. Gyártmányaink mindenfelé a legjobb hírnévnek örvendenek és kedveltek "TK Ezen fiók üzletet a n. érd. közönség kényelmére rendeztük be, s kérjük vállalatunk szíves pártolását. WkW Vevőinket minden tekintetben a legjobb kiszolgálásban fogjuk részesíteni jutányos árak mellett, "wm "® Árjegyzékkel kívánatra szolgálunk., isc^- Kiváló tisztelettel : usi snumri mésélai és hilöpr, m 1 1 NAGYKANIZSA, 1899. július hó 15-én. 28-ik szám. XXXVIII. évfolyam. Előfizetési ár: Egész érre . . - 5 frt — kr. Fél ért-e .... 2 írt 60 kr. Negyedévre . , - 1 frt 25 kr. Egye* szám 10 kr, . í H I R D E T É SEK 5 petitsorban 7, másodfzor S, s minden további sorért 5 kr NYILTTÉBBEN petit soronként 10 krért Tétetnek (el. Kincstári .illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. mm Á lap szellemi részét illető minden közlemény & felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető "köz-leniénynek pedig a kiadó nevére címzetten 5 agy-Kanizsára bérmentve iotézendők. ZALAI KÖZLŐIT. A nagy-kanizsai „Ipar-TestQlet," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskór," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a .katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYJS TARTALMÚ HETILAP. B érmen tétlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Mozgalom a kereskedők körében! . , NíiL\'.r-Kanizsa. 1399. jnllnj 14-én. Élénk mozgalom indult meg kereskedőink körében a mult vasárnap tartott, értekezlettel, a házaló-kereskedés korlátozása céljából. A résztvevők beható eszmecserét folytattak azon eszközök és módok felett, melyekkel a törvény intenciójának határait már-már átlépni kezdő s jogaival visszaélő házalás a kellő szigorú korlátok közé lenne szorítható. E mozgalom üdvös voltát készséggel elismerjük, mert nem csak a kereskedők, hanem a fogyasztó közönség is érzi a visszaéléseket, melyeket a házalók csalárd eljárással gyakran elkövetoek. Nem a keservesen furulyázó bugy-ros zsidók csere-beréje, sem a felső vidéki gyolcsos tótok mestersége nem képezi cikkünk tárgyát, hanem beszélünk azokról a mozgó kereskedőkről, kik silány és hamisított árucikkekkel zaklatják s be is csapják a könnyen hivő közönséget. Ezek közé tartoznak többek közt azok a „székely" név alatt vándorló székely cigányok, a kik mindenféle bécsi és brünoi silány vászon, posztó, szövet féléket, szőnyegeket árulgatnak saját népipari termékeik gyanánt Ez utóbbiak el árusítását ugyan is a népipar fejlesz tése érdekébén a törvény nem csak hogy megengedi, de a társadalom is hathatós támogatásában részesíti, csakhogy a magasztos cél a jóakarattá! üzölt visszaélések folytán hajótörést szenved, mert a fogyasztó közönség az igazi nép -ipari terméket sem hajlandó megvásá rolni, a midőn csalásnak vau kitéve. E házalók messze földeket bejárnak, állandó lakóhelyre szükségük nin- | csen, alacsonyabb műveltségük folytán ! szükségléteik a lehető legegyszerab-| bek — s velük és silány, hamisított | áruik olcsóságával az állandó üzlet-; helyiséggel bíró kereskedő, ki óriási | bért, majdnem türhetlen adót kény-I télen fizetni; ki nagy választékot, | jobb és drágább árukat tart és üz-| letét a modern követelményeknek i megfelelően nagy költséggel kényte-| len berendezni, s ezeken kivül magasabb műveltsége életszükségleteit és igényeit is fokozza, távolról sem versenyezhet, hacsak azt az amerikai elvet nem akarja követni, hogy „csinálj pénzt, ha lehet tisztességes uton." Ennek hátrányait természetesen, mint már fenntebb említettük a fogyasztó közönség is megérzi azáltal, hogy pénzéért az áru olcsóságától meg-csalatva, silány és ócska portékához jut. És nemcsak e paraszt házalók — hanem ide tartoznak egyébb iparág termékeit árusító- efféle mozgó kereskedők is. mint teszem azok az Ügynökök, kik nemcsak offerálnak, hanem kész árukat hordoznak, s a helyszínén mindjárt el is árusítanak. •— Ezen állapotok megszüntetését, vagy legalább enyhítését célozza a kereskedőink körében megindult mozgalom és célja, hogy a város a törvény határain belül szabályrendelettel korlátozza a házalást, korlátozza időtartamban az által, hogy maximalis 24 órára szorítsa a városban való tartózkodásukat, korlátozza időszakok szerint s mindazon in I tézkédesekkel, melyeket más, kereske-j delmi érdekeit jobban őrző hazai város ! e téren hatáskörében meghonosított. Elvégre is Nagy Kanizsa város | virágzása legnagyobb mérvben keres-| kedelmének köszönhető. A diurnista és a társadalom. Menyorsiág és pokol, e kettő van a főidőn. Amaz jót, emez nyomorúságot jelent. Nem kell kérdeznem, hogy hová tartozik az, ki egész nap kopott íróasztal mellett napi 80 kr. vagy 1 frt díj mellett keresi mindennapi kenyerét; nem kell ké-.deznem a legnagyobb nyomort, a nélkülözések egész halmazának birtokosát, mert\' igy is- tudja mindenki, hogy eüuek a nagy werencsének csak a diurnista örvend . .. Szegény diurnista i Rangod nincs, állásod sincs, tekintélyed nincs, fizetésed kevés s mégis élned kell! Havi 24—30 frt fizttésbö! élni, ruházkodni ugy, hogy még zsebpénzed is legyen, nem kívánom senkinek e nagy szerencsét Társadalmi állásod micsoda? Iskolai képzettségednél fogva (ha ugyan van egy kevés) iparos, vagy kereskedösegéd fölé helyezed magad s így az ezek által létesített egyesületek küszöbét átlépni hajlandó sem vagy. Az intelligencia által létesített egyesület tagja sem lehetsz társadalmi állapodtál fogva; tehát mit csinálsz, mikor el van zárva előled a művelődés temploma? Éldegélsz naprólnapra, várod azt a percet, mikor a üze-tésjavitásod oly szépen mosolyog reád. Ma ezt eléred, nemhogy az önművelődésedre, vagy takareltoiságra fordítanád, — dehogy! ebhez mérten jobb napokat csinálsz magadnak. Szegény d\'urnista! Mi kellene neked, hogy a korral és a műveltséggel együtt haladva elérhesd azt, hogy a társadalomban mélió helyet elfoglalj s a- haza nak derék és szorgalmas polgára légy? Kellene neked egy oly egyesület, mely egyesület célja lenne a diurnisták anyagi helyzetén javítani és kiuiüvelődéfökre alkalmat szolgáltatni, magukat művelni. Igen, művelni kellene magukat, mert ha a diurnista c-ai-; azzal elégszik meg, a mit az iskolában tanult s azt hiszi, hogy néki több tanulásra nincs szüksége, az a korral nem haladhat, az a műveltségtől és az élet folytonos előrehaladottságától elmarad s marad Ő szegény diurnista ... Nem elég az, hogy a diurnista az elébe tett dolgot elvégezze a maga rendje és módja szeriut, nem elég az, hogy a diurnista az élettől — csekély fizetésénél fogva — félre vonuljon, hauem tanulja az irodai munkájától eltérő egyéb munkákat is, vivja ki magának a társadalomban és az életben az őt megillető helyet, s egyesült erővei fáradozzék ez utóbbi fenntartásán. .Haladunk a korral!" — talán ez a diurnisták jelszavuk? A kor nem önti senkibe sem az őt megillető műveltséget és tudományt, hamem csak ugy haladhatunk vele, ha a baladottságot saját magunk fenntartjuk, illeCve önszorgalombői iparkodunk azzal haladni. Vannak, söt ismerek oly diurnistákat, kik azon megrögzött tufgT.ouságn&k estek áldozatul, miután anySgl helyzetük nem engedi mei, hogy a korral folyton haladó magasabb műveltség nívójára emelkedjenek, s saját szorgalmukból némi ismeretségre szert tegyenek, — az élettől elvonulva, állításuk szerint egyedül az irodának szentelik életüket. Ez nem áll; nem áll pedig azért, mert a folytonos elzárkózottság az ember gondolkodó képességét eltompítja és mogorva emberré teazi. Szegény diurnista! — mi kellene tehát neked ? Kellene a számodra egy támaszfal, mely felfogjon téged az elbukástól ; ezen támaszfal legyen egy egyesület, mely egyesület célja legyen: a diurnisták anyagi helyzetén javítani és önművelődésüket fejleszteni. Ne késsetek tebát, fel munkára, szoros Összetartás éa egyetértéssel a munkát siker koronázza. Egyesületünk áldásos működése reátok balzsamként fog hatni 1 Diurnista egyesület, jöjjön el a te országod ! I Egy tliurnista. Iparos nevelés. ._ Az iparos tanonciskolában is véget ért a tanév. Két hónapon át nem kell tartani a munkaadónak az iskolai mulasztások cimén kirovaodó bírságoktól, a taconcnak az iskolába járástól. A tanulástól különben sem tartott. Élvezzék | hát a nyugalmat legalább ez oldalról. I A társadalomnak s különösen a szülflk-I nek úgyis nagy gondjuk van igy vizsgák után. Ilyenkor érlelődik meg a szociális szempontból is nagyfontosságú kérdés: miijen életpályára kerüljön a hu Sajuos, az iparos világ évek hosszú sora óta fájó érzéssel tapasztalja e nagy-kérdésnek akként való megoldását, hogy „bukott" a fiu — jÓ lesz iparosnak, í Ez a régi, soha meg oem BzÜnő nóta. ; De talán még ennél is nagyobb baj, ¦ hogy a társadatom e furcsa gondolkozásmódját betetőzi az, hog# tanoncot, 1 azaz elegendő tanoncot nem bocsát a hazai iparos-osztály rendelkezésére. Más | szóval mondva, kevés íp, rossz is az \\ .anyag", melyből a jövő iparosait kin-! nal-bajjal formálni, nevelni kell az ipa-\\ ros-osztálynak. Számtalanszor fel lett mindez pa.na-| szólva kongresszusokon, gyűléseken, je-; lentésekbeu és hírlapokban. A várt, re-1 mélt és hőn óhajtott fordulat csak nem akar bekövetkezni. A magyar tirsada lomnak nincsenek szemei, bogy lásson, niocsenek fülei, bogy halljon b így nincs módja, hogy okuljon. Hiába jelszó az ipar, hiába állami kedvezmény és támogatás, szónoklat, vezércikk — iparosnak jó a „bukott" fiu. Társadalmunkon nem fog a tapasztalás. Nem hatnak reá a való élet jelensége és eredményei. Senki se akar se kereskedő, se iparos; lenni, senki se akarja fiát e pályára terelni, csak az, a kinek muszáj, a kinek fia „bukott.\'. Az u. n. jobb elemei a társadalomna^ hallani Bem akarnak arról, hanem nag., költséggel, nagy kinnal-bajjal, kérésaei-kunyorálással vonszolják-ráncigálják a fiat az iskolákon, a vizsgák retortáin keresztül — legyen meg a minősítése .urnák" lenni, a mi nálunk kezdődik már a 30 frtos dijnokságon s folytatódik a XL vagy X-ik fizetési rangosztályon. Művezetőket, főmolnárokat, fögépésze-ket Htb. pedig ez alatt importálni kelt külföldről, mert a nagy iparpártoláa hírében álló Magyarország nem képes elegendő és megfelelő erővel gyarapítani Kinek szólt? — Történet — Elbe zéli: MINDSZENTI ERDÉLYI GYULA. A kia Jusztinnak sok udvarlója volt. Az igazi még nem. Pedig hányszor kérdezte a felhőtől, a szellőtől. Hol van az igazi ? Idősebb barátnéi már szakavatottan beszéltek a csalódásokról. A kis Jusztin csak hallgatta, hallgatta a felnőtteknek való mesét. Ez a sziv az érzések iskolája ... A ki nem csalódott, az nem érezte mi az a szerelem. Ezek az ő barátnői csalódásai uak ártatlan csalódások voltak; de mégis csodálta, hogy a szivük meg nem repedt Az egyik ugy vélte, hogy az ő igazija a négyes alatt túlságosan udvariaskodott A másik elölt elismerte a kék szem szépségű, pedig az ő szeme sötét éjfélen át ragyogtatta csillagát. A\'másik igazi egy fordulóval többet táncolt a nénjével. De ki sorolhatná fel ezeket az ártatlan csalódásokat melyek törvényszéki csarnokba sohasem kerülnek, s a melyek felett, a ki elbeszéli az sir, s a másik mosolyog: mert mindenki a maga csalódását hiszi a legnagyobbnak. Mindegyik szeretett volna meghalni, de egyik sem akarta azt, bogy a csalódás okozójának ezt az elégtételt adja. Nagyobb csalódásokat a leányok sem szoktak elbeszélni, azt elbeszélik ró- luk mások. A mamák, a férjezett nénik, kik folytonos női harcot vivnak. Borzasztó szomorujátékok voltak ezek, a miket a kís-nagy leányoknak hallani^ sem jó. Az ilyen még álomképben is meggyötri a szívet Báráoyfelbős ég nem vet vihart Ilyen bárányfelhős ég az ártatlan leány sziv-világa. Csupa álom. Édes álom. Rejtelmes, édes sejtelmek bimbója a sziv, mig egyszer csak kifakad b tündöklik a szerelem rózsája. Hogy támadt a szerelem? Ennek nincs története. Erről beszámolni nem lehet. Kip kop és itt van . .. A leány arról álmodolt, hogy csak a szőkét szereti és barnára valósult az álomkép .. . Mikor? Nem tudja, csak érzi; mert ez a pillanat, a szerelem fakadásának pillanata, egész életén keresztül megihleti, még akkor is, a mikor már ez a pillanat nagyon messze van. Egy sóhaj. Becsukott szem. Egy mosoly vagy egy kóny az, a miben nyilatkozik .. . Jusztin barnát várt s szőkévé vált az álomkép. Gézát várt, Béla jött Sem nem kicsi, sem nem nagy, éppen hozzávaló. A könyvekből alig olvasott de annál többet az ö szeméből. Ha egy nagybácsi nem beszél, ez a jó fiu soha sem nyilatkozik. A néma beszédet Jusztin nem érti meg, ha egy néni nem veszi észre, hogy tüzet fogott a Bzérü. Sem ii\'atos levelek, sem virágok, csak a szem, a bátortalanság, közeledés, majd kerülés s ebből a néni mindent kipattantott. Félt, ba jött. örült, ha ment Epedve várta s Összeszorult a szive, ba látta. Lopva a szemébe néztek egymásnak, majd féiénken kerülték egymás tekintetét Egy pontra néztek s egyszerre sóhajtottak. Még is csak szép az az Ámor regéje. Nem látják és egyszer csak érzik a nyilát ... Másnak könnyű ezt elbeszélni, de nehéz a sebzetteknek átszenvedni a pajkos Ámor nyilainak sebeit. ő gyógyítja ezt s ö köti össze őket láthatlan rózsalánccal. Hajdanában igy esett, ma nem tudom. Erről beszéljenek mások. A szerelem szerződése a második négyes és az első éjjeli zene volt. Az első báléj után édes álmok ringattak el a leányt s egyszerre felébredett a zenére. Most már biztos. Most már következik a háztüznézés s ntána a holtomiglan, holtodiglan, mit nem zavartak meg a félrelépés regényei. Az eljegyzés híre mielőtt újságba került volna a kezdőbetűkkel, világgá vitte a cigány- a ki jól tudta, megismerte a zeneadó magatartásából, hogy milyen ez az éjjeli, az az^eggeli zene. Vallomás vagy bucsu? Jusztin Bélájával táncolt egéaz éjjel. Elváltak. Sokáig nem aludt el, de végre mégis az álom festette tovább a való képeit Egyszerre megzendült a nóta. A cigány belelehelte a húrba, a mit a parancsoló érzett ... Ez az éji zene. Oda lopódzott az ablakhoz. Széthúzta a függönyöket Uram teremtőm mit látott? Az édes apja ölelkezett a — cigány prímással. Hát Béla? Hol van Béla? Hüteleu..-. Itt a csalódás. Ez az éjjeli zene a mamának szói. A mama nótái. Bélának elárulta, hogy mi az ő nótája . . . Nem ábrándozhatott. A mama ia felébredett és észrevette az öreg gálánt-eágát.. . Éjjeli zene után az volt a szokás, hogy bandástól, címborástől bejöttek a házba, a korhelyleves mellett folyt a mulatság tovább. Nóta meg tánc. Jusztinka kiiirt szemekkel jött az apja elé. Az Őreg mindjárt észrevette honnan fú a szél! — Ejnye kis lányom, talán te szítottad a venyige tüzét, bogy olyat pirkadás a azemed. Én vagyok a hibás. A Béla megkért, hogy húzassam el helyette a te nótádat, de bizony énnekem ma se tapló a szivem. Eszembe jutott az anyjuk omé . .. — És Béla? — kérdi a mama, mert Jmztin a zokogástól szóhoz nem jutott... — Ej, az egy bolondos fiu. Nem lehetett lebeszélni . . . — Miről? — szepegte Jusztin. — Arról, hogy ne menjen el neked a hegyek közé virágot szedni No de itt jön .. . Béla jött egy szép mezei virág bokrétával. Jusztinka most már megboc3átotta, bogy nem neki szólt a nóta, de a cigány-mindjárt rágyújtott az övére: .Kedves rózsám megláttalak, szeretlek." Maszreddin Hodsa tréfái. ,Mi tévő legyek Hodsa fáj a szemem", hangzott egy embernek a panasza. „Tavaly a fogam fájt, bát kihúzattam", volt a Hodsa válasza. Panaszkodik a Hodsa, bogy ellopták a száz grammos snlymérőjét. .Jól uézd meg, — mondják neki — hátha a mértéken maradt.* — „Mértékestül lopták ám el", panaszkodik tovább. Vendégségbe ment egyszer a Hodsa. Nagy volt az nap a forróság és hogy bütőzzenek a vendégek, jeges serbettel kínálgatják őket A házigazdának egy nagy leveses kanalat adnak a kezébe, a Hodsának pedig egy lapos kis kávés kanalat. Nagyokat nyel a gazda a hűsítő italból és annyira felfrissül, hogy önkény-telén is .egy .oh" száll ki belőle. A Hodsa is sülyesztgeti a tálba a kanalát, de bizony nem merhetett ki belőle semmit. Legfeljebb csak a széleit nyalogatta. Elvégre is megunja a dolgot odafordul a gazdához és igy szól hozzá: _Add C3ak egy kissé a kanaladat, hadd szálljon ki én belőlem is az az „oh". XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JÚLIUS 15-én. az iparos-osztályt Az iparosság legfőbb baja ez, hisz maga is ebben a bajban sinlődik. mint az egész társadalom. Hisz az iparos is, hacsak egy kevéssé erőre kapott, nyomban .árnak"- neveli a fiát. E sajátos viszonyok szükségképi fo-lyomáuya, hogy nem bir az iparos-osztály tároadalmilag sem emelkedni, a mi mélyen beievág a szociális megoszlás folyamatába. Ebből a közös bajból ered a panasz a segéd erkölcsi és képzettségi állapota ellen. Ebből az is, hogy az ily segédből nem válhatik az az iparos, a kire a társadalomnak szüksége van, a ki iparát fejleszteni, a létküzdelemben becsülettel megállani képes. Se származása, se nevelése uem teszi képessé a jobb hivatásra. Érvényesülnek itt is *. társadalom fejlődésének és alakulásának természetes törvényei. Rossz búzából ?em lehet lánglisztet előállítani. Ily körülmények között sero a segédnek, Bem az önállónak nem lehet meg azon szociális elhelyezkedése, a mi hazai iparunk legfőbb érdeke. Ebben az állapotban gyökerezik azon jelenség, bogy a magyar ipar rétegze-tében esetleg meglesz a legfelső kevés és a legalsó zöm, amott egy csomó mérnök s hasonló, emitt egy tömeg napi-munkás de nem lesz meg a derékhad, a nemzeti és társaditlmi szempontból legfontosabb középső tömör réteg, az önálló iparosoknak erkölcsi és szakbeli béltartalommal bíró hadserege. Legfeljebb lesz béltartalomban és anyagi erőben folyton változó, átalakuló, elzöllö serege, melyből haszna se a nemzetnek, 66 az iparosságnak nincs; elégedetlen, befolyásolható és szélsőségekre hajló konglomerátum. Azért domborodik ki nagy jelentő Kéglivé a tanoncügy és tanoncképzés. A jelen viszonjok tanba\'atlanok. Ezekeu radikálisan, ha nagy áldozatokkal is, segíteni kell. Még pedig gyorsan. A társadalmi felfogás, az elvek és irányzatok nehezen alakulnak át. Arra várni, mig a magyar társadalom vérébe átmegy az ipari pályának szeretete, nem szeretete, csak szükségének, hasznosságának felismerése, nem lehet és nem szabad. Nagy változásoknak kell végbemenői, mig társadalmunk reá jön magatartágának hibáira, mig észreveszi, mily veszedelem ez országra és népességére a kaputos proletariátus mesterséges fej-*lesztése. \\ De az iparos osztály s igy ez ország erdekében e viszonyokra való tekintet nélkül is cselekedni kell. A cselekvés iránya nem lehet más, mint a tanoncnevelés nagy Ügyét kormáoynak, hatósá goknak, testületeknek a társalatoknak nagy erővel felkarolni, nagy kitartással, a mi utóbbi, sajnos,* társadalmunkban leginkább hézagos, dűlőre vinni. A legfonto-abb és legsürgősebb feladat, más nyugati államok példáját követve, hogy a tanonc „anyagot* jól meg kell válogatni és ezt lehetővé teendő, nagyobb anyagi áldozatokat hozni\' A helyes tanoncképzés költségekkel jár, szülőre, iparosra egyaránt. S mivel egyik se akarja, vagy képes e költségeket viselni* cél, rendszer és való szükséglet nélkül adják "és veszik fel a taooocokat Ezt szabályozandó, meg kell válogatni a leendő tanoncot arravalóság és iskolai képzettség szempontjából és gondoskodni kell arról, hogy az ekként megválogatott .anyag\' alapos és szakszerű kiképzésben is részesüljön. Ki kell válogatni tehát a mestereket is, a kikre a kiképzés bízandó. Mert az ezen módon való kiképzésre kell mindenek felett súlyt helyezni, a felsőbb s más szakipariskolák egészen más lapra tartozván. Kormány, kamarák, testületek, társulatok feladata mindez. Nekik kell az anyagi eszközöket előteremteni, nekik az intéaés munkáját végezni. Számtalan" szülő akadna, ki az ipari kiképzésre alkalmas fiút szívesen adja e pályára, ha gondoskodás is történnék a kiképzésről. Ha tndná, hogy a fiu nem cseléd, nem Bzolga leend az iparnál, hanem igazi tanuló, kit.pályájára alaposan nevelnek, kiképeznek. Szerencsére országszerte találunk elég mestert, akire a kiképzést, nevelést reá lehetne bízni. Mindez a kormány a ka- marák, a testületek felügyelete alatt történhetik és történjék. A mesterrel, megfelelő díjfizetés mellett, különleges szerződés kötendő. De külön terv és szabályzat készítendő is a kiképzés módjára és fokozatára nézve, a mi a nevezett intézmények által ellenőrzendő. A kormány remélhető anyagi támogatását nem is érintve, huaz.kímara, 315 ipartestület, a sok különféle ipartársulat képes is nagyot alkotni e célra. Annyi anyagi ereje e testületeknek van, hogy évről-évre néhány Bzáz ily tanoncot ki-képeztethessenek. Ez anyagi erő fogja lehetővé tenni, hogy válogathatunk majd — nem az irní, olvasni alig tudó vagy „bukott" fiuk — hanem a jobbak között. E testületek erkölcsi és szakbeli Közreműködése fogja lehetővé tehetni, hogy évről-évre néhány száz jól kiképzett, jól nevelt iparos ifjút adunk az iparosságnak. És így,-hozzájárulunk ahhoz, hogy az iparos osztály béltartalmát, verseny- és fejlődésképességét fokozzuk, a minek jelentőségét folyton ajkainkon hordjuk. A hol a társadalmi erő oly sok kívánni valót hagy fenn, ott ezt más oton és I sürgősen pótolni kell. Ha van kezdeményezés, igyekezet és akarat, intézmé- | nyékben azt sikeresen pótolni is lehet, ami hazánkban nagy nemzeti feladat. Sugár Iffuár. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. Dr. Moldováuyi István az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfel-ügyelökröl szó ó 1893. évi XXVIII. törvénycikkek, e törvényre vonatkozó rendeletek földolgozásává! szakszerű magyarázattal ellátott munkában\'\'íözrebo-csátotta. E munkát, mely az érdekelteknek jó útmutatóul szolgálhut, melegen ajánljuk a gyártulajdonosok figyelmébe. Sopron, 1899. évi június havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A budapesti m. kir. állami felső ipansko át, továbbá a kassai, marosvásárhelyi, Bzegedi, kolozsvári és : aradi fa- és fémipari szakiskolákat a ; folyó tanév végével számos oly növendék ; hagyja el, a ki tanulmányait az iotéze-, tek egyikében vagy másikában betejezte I s most a gyakorlati téren óhajtana ad-í kalmaztatni. Minthogy ez ifink nemcsak \\ elméleti, hanem alapos gyakorlati kikép-| zést is nyertek s igy fa-, illetve fém-I ipari üzemekben azonnal alkalmazhatók, |. továbbá igényeik is szerények: fölkér-; jök az érdekelt gyáros és ipari cégeket, | hogy fenforgó szükség esetén a telsorolt ; szakintézetek végzeit növendékei közül j szíveskedjenek egyet vagy többet alkalmazni. Bővebb felvilágosításokat készséggel nyújt az alulirt kamara. Sopron, | 1899. évi június bávában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. | — Hirdetmény. Az északamerikai i egyesüli államokba importált áruk cso-! magolásain az áruk meonyisége és tar-. talma megjelölendő. Az erre vonatkozó rendelet fontosabb határozatai a következők: 1. Minden csomagoláson, melyben | közönséges és általánosan ismert jelzé-: sekkel ellátott áruk, vagy oly áruk van-| nak, melyeken jelzések egyáltalán nin-i csenek, az áru mennyiségének és tsrta!-i mának föltüotetve kell lenniök, kivéve j a kávébálokat, hordókban szállított lisz-i tet, s más ily egyenlő (uniform) meny-! nyiséget tartalmazó csomagolásokat. 2. \' A csomagoláson alkalmazott ilyen jel-: zésoek az árut darabszám, mennyiség, vaciy suly szerint kell főltüntetnie. 3. A tartalom mennyiségének jelzése nem vonatkozik egyes csomagolás nélkül bevitt ; árukra. 4. Abban az esetben, ha a meoy-| nyiaég súlyban van jelezve, elegendő az I elegysuly megjelölése. A suly font helyett- kilogrammokban is megjelölhető. I Miről az érdekeit köröket ez uton érte-j sitjük. Sopron, 1899. évi június havában. ¦ A kerületi kereskedelmi és iparkamara. HÍREK. — A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága e hó 11-én tartotta júliusi ülését, á melynek a vármegye mult havi közigazgatási állapotaira vonatkozólag előterjesztett jelentéseiből a következő közérdekű dolgokat közöljük: L Közgazdaság) állapotok- A folytonos esőzés következtében a gazdák kimondhatatlan károkat szenvedtek, a szénatermés az árvizek raiatt^ a megye több területén majdnem egészen hasznavehetetlenné vált; a gabonában is a gyakori\' záporok igen nagy károkat okoztak, annyira, hogy a kedvezőtlen időjárás a tavaszszal még szép reményekkel kecsegtető termést a középen alóli mértékre szállította. A tavaszi vetések azonban elég jól állanak; de a szőlőt a szőiömoly és peronospora fenyegeti. II. A pénzügyi adminisztrációban nincsenek fennakadások, mind e mellett a lakosság bevételi forrásának hiányában, adó-s egyébb kincstári követelések csekély mértékben folynak be. III. A kir. tanfelügyelő jelenttee. A vallás és közoktatásügyi Miniszter ur elrendelte ezen időszakban az állami iskolákról és azok tanítóiról uj törzskönyv szerkesztését. Felterjesztés történt továbbá a keszthelyi áll. polg. iskola épületének mielőbbi felépítése, a zalalövői állomositás keresztülvitele, a stridói, zala egerszegi állami tanerők szaporítása = végül befejezésükhöz közel álló nj állami iskolák megnyiása tárgyában. IV. A magy. kir. pénz ügy igazgató jelentése. Egyenes adónemek cimén június hóban befizettek 95.708 frt 82Vs kr.; a műit év június havában 90.642 frt 22 kr., e szerint folyó év június havában 5.066 frt 607a krral több folyt be. Folyó év janaár Mől június végéig befolyt 830.701 frt 92 kr., a mult év hasonló időszakában 975.973 frt 77*/a kr- s igy az^. eredmény most 145 271 frt 85 V, krral kedvezőtlenebb. A hátralék f. év június hő végével tesz 2,736.86 frt .73 7, krt. Leírásba húzatott egyenes adókból: 11.796 frt 63 Va kr., had mentess égi dijakból: 149 frt. — A Zala vár megyei Gazdasági Egyesület f. év július 29 én Keszthelyen d. e. 9 —10-ig igazg. választmányt, d. e. 10 órától kezdve pedig közgyűlést tart — Személyi hlr. Dr. Garő József városi orvos a fürdőből hazaérkezett és ismét megkezdte az orvosi gyakorlatot — Fölszentelem. — Pintér János Pacifikusz, minorita rendi uj misés áldozár b tanár jelölt, folyó hó 9-én d. e. 10 órakor nagy közönség jelenlétében mutatta be az Urnák Nagy-Kanizsa város VII. ker.-ben első szent mise áldozatát A manuduktori tisztet főtisztelendő ..Plán-der Károly Ödön segéaielkész ur tel jesilettej ki egyúttal egyházi szent beszédet is mondott a papi hivatás és a vele járó méltóíág-és kötelmekről, melyet eszmékben gazdag, ragyogó, ékes szavakban fejtett ki. A szertartás fényét nagyban emelték s rged kezes ük kel Junker József csanád egyházmegyei uj misé j áldozár. Vegeié Lajos és Csete János hittudományi hallgatók. A szokásos keresztapái tisztet S t e « z I i n Ferenc nagybirtokos ur, a keresztanyáit pedig Szmodits Gjörgyné szül. Kiss Paula Anna úrhölgy képviselték. Ugyancsak emlité«t és d:c.-érelet érdemel Horényi Pál városi kántor ur, ki szép tenor hangjával gyönyörködtette a íényes publikumot. A szép ünnepély pont 12 órakor az ujmisés.á\'dá-ával ért véget, mely után a primicidus keresztszülői a meghívott vendégek tiszteletére nagy lakomát adtak. Pohárköszöntőkben az ebéd folyama alatt nem volt hiány. — Uj állomásfőnök. A nagy-kanizBai állomásfőnök, M a r k ó Antal, 40 évi érdemekben gazdag szolgálat után nyugalomba Vonul. Markó Antal 34 év óta vezeti a nagy kanizsai állomás szövevényes ügyeit Hajdan, ifjabb éveiben a társadalomnak is buzgó tagja volt, melyben mai napig is igen ;ok tisztetője van. Helyébe a déli vaspálya igazgatósága P i I i t z Gyula barcsi állomásfőnököt nevezte ki. — A szerkesztők megadóztatása. Ki hitte volna, hogy azon szellemi munka után, melyet a szerkesztők Nagy-Kani- zsán a közérdekért kifejtenek, adót fognak kivetni. Ha valaki azt állítaná, hogy a szerkesztők ezen munkáért fizetést is kapnak, hát az igazságot éppen nem ütötte arcul, de ó jaj itt az s kérdés, hogy ebből a fizetésből mennyit képes a saját javára fordítani. Siralmas egy tisztség ez a mi szerkesztőségünk: Az egész világ baja szorongatja keblünket, tolmácsoljuk az egész közönség fájdalmát és Örömét és az állam most szubvenció helyett még egy kis adót akar a nyakunkba sózdL Szerencsénkre mikor éppen ezt a kedves ügyet táigyaltuk, tizennégy orvos rohanta meg az adó kivető bizottság emelvényét, de már ők sem tudtak rajtunk segíteni, mert a beteg adőrenden 14 orvos sem segit. — A távozó pénzügy igazgató búcsúja. Gernya László kir. tanácsos, » pénzügy igazgató, nyugalomba vonulása alkalmából szívélyes sorokban vett bucsut a megyei közigazgatási bizottságtól. A bizottság a pénzQgyigazgató távozását sajnálattal tudomásul veszi, s egyúttal tekintve Zalavérmecji\'^en töltőit 10 évi működése alatt a nu&ús állam és vérmegye érdekében teljesített sikeres munkásságát, érdemeit jegyzőkönyvben elismeri és ezen elismerés jegyzőkönyvi kivonatának kézbesítését rendeli el. — Gernya László levelet iutéze\'t az Összes megyebeli pénzügyi hatóságokhoz, melyben meleg hangon mond köszönetet á tisztviselők buzgalmáért, a mely működését a nehéz viszonyok között is megkönnyítette. — A zala-egerszegi pénzügyi tisztviselők július 23-án eltávozó főnökük tiszteletére bankettet rendeznek; a hivatali köteléken kivül álló barátai és tisztelői pedig július 28-áu buc-uznak el Gernya Lászlótól. — Yizbefnlt fin. A szombathelyi polgármester fia, Éhen Gyula, RéfÜlöpőn nyaraló rokonoknál f. hó 10-én ladikon bement a Balatonba, levetkőzött és a vízbe ugrált Egyszerre azonban nem jött fel többé a viz alul.-A poszton levő társaság és rokonok* megdöbbenve nézték a rémes jelenetet. Keresésére indullak, de a viz nem vetette fel és bullája máig sincs meg. Azt hiszik, hogy a viz alatti úszás közben Bzivgőrcsőt kapott Apját táviratilag értesítették a lesújtó esetről. — Blróválasztnn. A légrádi községházán í hó 6-án tartották meg a bíróval asztást, melyen az elnöki szerepet Viosz n.-kanizsai főbíró viselte. Bíróvá egyhangúlag Lyubits Györgyöt választották meg. Helyettes bíró lett: Pőtsét János, közgyám: Snopek József. — Leharapta az orrát Nem a saját magáét, mert ez abszurdum, hanem a másét bar.pta le Sattler Samu alkusz e bó 12-én este a .Zöldfa kerthez" címzett vendéglőben, ahol Schlesinger Sándor, helybeli cipészmesteirel együtt iddogáltak. — Pityjzálás közben szóvitába elegyedlek, majd dulakodásra került a sor, miközben Satiler, állítólag Önvédelemből, ellenfelének orrát leharapta. Schlesinger lelóggÓ orral távozott a küzdelem színhelyéről. Beszállították a városi közkórházba, hol Dr. Szekeres Jó zsef közkórházi főorvos a megmaradt részeket szerencsére előbbi állapotukba visszahelyezte. —\\ Schlesinger jelentést tett a rendőrségnél. — Tűzoltó mulatság. A n.-kanizsai Önkénytes tűzoltó egylet nyári láncvi-galma a Sánct vendéglő kerti helyiségé ben a jótékony célhoz méltóan minden tekintetben kitűnően sikerült. Maga a máskor oly szeszélyes időjárás ezúttal kedvezett s mulatságnak. A testület délután 3 Órakor zene szóval és zászlósán ragyogó nap ugar mellett vonult ki. A tréfás mutatványok befejezése után megkezdődött a tánc, melyben a négyeseket mintegy 80 pár táncolta. A tiszta jövedelem 142 frt 40 kr. A főiülfizetők névsora a kővetkező: Bogeorieder Józsefné 2 frt. Csóka Nándor, Récsei Pál, Schnlhof Adof 1—1 frt. dr. Hauser János, N. N. 80—80 kr., N, N. 60 kr., KasztI testvérek 50 kr., Buros Henrik. N. N., dr, Reík József. Focht Jakab 40-40 kr„ Rothmann Gyula, Kemény Jakab, Német József, Franz Lajos, Mathea Károly, Féousz János, Darvas János 30—30 kr.. özv. Imrei Ferencné, Nagy Sándor, N. N. 20—20 kr., Unger, Polcer János, Horváth Ferenc, N. N., N. N., N. N. 10 — 10 kr. Mely szives felülfizetésekért ez uton nyilvánítja köszönetét a ren- — Templomrabi a &. Sümegen 9-én éjjel egy az iar. templom mellett elhaladó ember a templomban világosságot vett észre. — A szokatlan dologra az ablakot megzörgette és egyúttal rendőrökért futott, de az épen a persely feltörésével elfoglalt tettes a zajra elmenekült Horváth József kőmives legény ép előtte való héten dolgozott ott, s igy a gyanú rá esett, melyet beigazolt ama körülmény, bogy ugyanakkor nem volt otthon, BŐt még ma sem került meg. A csendőrség keresi. — Fürdők, A mult bét szép napjai végre meghoztak a Balaton part ffc-dö-helyeinek is a várva-várt élénkséget. Keszthelyen a fürdővendégek már annyian vannak, s lakás iránt oly sokan intézkedtek, hogy az idei szexon nemmarad el a többi mögött. Egyébként Keszthely évről évre emelkedik s már tnanap egyike a legtöbb szórakozást n) uj\' ó balatoni fürdőknek. Badacsony is benépesedett már. Ugy irják, hogy Rév-Fülöp különösen népes lesz e nyáron. Rév-Fülöpnek mint fürdőnek még alig van múltja, de jövője meg van alapítva. A ro-hitschi fürdővendégek Bzátna 1065. Ujabban oda érkeztek dr. Kunos Ignác, a keleti akadémia igazgatója Bpest-röl Ilosvay Lajos, műegyetemi tanár, Rapoch Gyula ügyvéd, Zer-k o v,i t z Lajos borkereskedő. B i r^ó Zsigmond, a budapesti hazai takarékpénztár igazgatója stb. stb. — Lopás. Maár Nándor városi állatorvos f. hó 9-én este 9 és 10 óra között hazulról eltávozván, lakása kulcsát az ablakba tette és az ablakot nyitva hagyta. Közben azonban\' ismeretlen tettes bemászott, a szekrényt feltörte és abból 60 frt készpénzt magával vitt. A rendőrség nyomozza. . — Köszönetnyilvánítás. Fogadják "mindazok a jóbarátaim és ismerőseim szívből jövő Őszinte köszönetemet, kik segédkezésük és jelenlétükkel július hó 3-án d. e. 10 órakor tartott uj misém alkalmából az Ur hajlékában megjelentek s jelenlétükkel az Ünnepély fényét nagyban emelték. Pintér János. — Felülfizetések. Folyó hó 2-án helyben az Egyletkert helyiségében, a Déli Vaspálya - Társaságnak a Magyar Szent Korona területén levő alkalmazottjai .Önsegélyző Egylete alaptőkéjének gyarapítására rendezett nagy nép-Ünnepélyen felülfizettek: Málovetz Gyula 2 frt 40 kr., Büchler N., Dreven Ignác, ij. Wajdits József. Szabó Antal 1—1 frt, Marton Ferenc, Kerber Pál, GansI Mór 80 —80 kr, HarUnan János, Franz N., K. N.. Pasqualeti Gyula, Moszhammer Károly 70 -70 kr., Geisler K., Geisler Conrad 60—80 kr, Bindiager Antal, Focht Jakab, GeisUr Antal, Esfiay Károly 10—" 0 kr, János pincér, Schranz N, Varga Ferenc, Pacsi cs Lajos, Harangozó József, Hsrtmann Jáoosné, Tríokl János, Paar János 40—40 kx, Dsrras N., 0 S., Berényi N. 30-30 kr., Wosehiu Nándor, Vince György, Maurer János, Lichtfoaa Gyula, Gráf Károly, Puschowfsky Kálmán, Rohs Jóxsef, Schiller Ferenc, Brunner N., Engl Ferenc, Haodrik János 20 -20 kr, Szabó József, Takáts Lajos t—I frt, Fleiner MUia 70 kr., Winkler Pál 50 kr., melyekért e helyen is hálás köszönetét nyilvánítja a rjadezöség. A nagy-kanizsai ker. jót. Nőegylet f. évi junialisa alkatmából felülfizetni kegyesek voltak Pálffy Alajosné, Hirschler Miksa, Zalán Lipót János (A.-Domboru) 5-5 írt F. H.. Nagy Valérné 3—3 frt, Mantuauő Józsefné Zadubanszky Lajosné 2—2 frt, Aliquis, ifj. Wajdits Józset, Tioagl Lajos, Knortzer György, Ssalay Lajos, Segertz Róbertné, Franz Lajos, Eperjesy Gábor 1—l frt, Bogeniieder Józsefné 1 frt 20 kr. Török Ambrus, Stirling Sándorné 80—80 kr., Koronya Lajos, N. N., Ebenspanger Leó 50— &0 kr. — Pikéty Gusztáv halála. A Pikéty család egyik tagjából a következő sorokat vettük: Folyó bó 1-én becses lapjuknak 26. számában megjelent és boldogult apósom, Pikéty Gusztáv haláláról közzétett hírükre vonatkozólag felkérem a tekintetes címet, hogy az abban tévesen irt adatokat s család jó hírnevének megvédése végett módosítani szíveskedjék. Amennyiben legkevésbé sem felel meg a valóságnak, bogy családi bánat vitte volna « megboldogultak sorába, haoem enneberg-selyei — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik — fekete, íehér t, színes 45 krtól 14 frt 65 krig méi«- renként — lima, csíkos, kockázott, miotisoU ét d.muxt stb (mintegy 240 kfllóabözö fajta él 2000 különböző tzio ét irnjiUtbui stb.) Ruhák s blouzokra a gyárból I — Privát fagyasztéktak postai)ér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar levelezés. Svájcba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. Henneberg selyemgyárai, Zürichben (cs. é* kir. udvari saallitó.) XXX\\ ÜL. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JULIUS 15-éti. évek hwszu során át tartó síivbajíbÓl sLármazó nagyfokú idegességében keresendő a halál oka, amit orvosilag is bizonyítani tudunk. Szives helyesbitesnket kérve, maradtam kiváló tiaztelettel pobroviu Dctaö, mint a boldogul; veje. — Nyelvtani kongresszus az;i900-lki párisi világkiállításon. A jövő évi világkiállításon, július 24-től 28-ig egy 40 tagból álló bizottság fog összeülni a kongresszusok palotájában, a mely az élőnyelvek tanításának módszerével fog foglalkozni. Ezen bizottság bárom osztályba lesz sorozva. Ezen kongresszusra mindenki elmehet, a ki idejekorán írásban jelentkezik, a részvételi díj 5 frank; hölgyek nem fizetnek semmit E tárgy-bani levelek a „Société de Savantes* palotájába 98. rue de Serpénte intézendők. — Bíoskop. Egy uj gépet mutat be Blüaer János, amely rokon a kinema-tográfful. A mozgó fényképeket ép oiy jól mutatja, mint a kinematográf. Az érdekes mutatyányokból felemlítjük Henry ezredes öngyilkossága*. A lévedő gyermekeket cimü kép élethűségével igazán meglepő. A mutatványok Bzellős sátorban a Zárda-utcában láthatók. * 20 krért egy tanyai gazdaság. A Gazdasági Egyedületek Országos Szövetsége ez idén rendezi első mezőgazdasági kiállítását Szegeden. E kiállítással kapcsolatban egy tárgysorejáték is rendeztetik melynek húzása a kiállítás utolsó napján — szeptember 10-én — tartatik meg. Az első főnyeremény 50 000 korona én ék, melyet a sorsjáték rendezésére szövetkezett intézetek készek készpénzben, vagy egy szegedi mintaszerűen berendezett tanyai gazdasággal is .megváltani. A többi nyereményt főleg kiállított gazdasági gépek és eszközök képezik, melyek Bzintén beválthatók készpénzre. Köteteaségünknek tartjuk olvasó-* tok szíves figyelmét e sorsjátékra felhívni, tekintettel arra a hazafias és közhasznú célra, a melyet az előmozdítani igyekszik, annál is inkább, mert egy egy sorsjegyet a JegBzegéuyebb ember is megvehet, lévén ára csak 20 kr. Mint értesülünk e sorsjáték iránt szokatlan élénk az érdeklődés s a Borsjegyek nagy kelendőségnek örvendenek. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: Folyó hó 8 —H-ig. Kelemen Ferenc vasúti munkás, Ferenc; Szálinger Antal szitás, József; Gál János pályaőr gyakornok, Mária ; Horváth István napszámos, Ferenc; Dávid József napszámos, Anna; Schuher Lajos kőműves, Gizella; Horváth ErzBébet szobalány, Sándor; Tóth Terézia caeléd, Giza; Poszo vec József földmives, halva szü etett leány gyermek; Simonics Péter főszolgabírói huszár, Mária; Kosenfeld József mészáros segéd, Erzsébet; Durini János vasúti kocsiiatéző, Emma; Moszhammer Károly mozdonyvezető, Károly; Kilik Béla mé szaros, Ferenc; Horváth György földmives, György; Varga Anna cseléd, Margit; Go-dina György földmives, József; Bogad Juli házi cseléd, Anna. Házasságot kötöttek : 9.-én Kuuics Károly földmives Hováth Terézzel, 12-én Kuzsner Józt>ef földmives Bolf Iván Rozáliával. Ualálozasok: 8-án Hoffmann Mária férj. Weisa Ber-nátné, izf. kereskedő nt-je, 44 éves, gyomorrák. Csík József, r. k. 4 hónapos, bélhurut 9-én Vékási Erzsébet, r. k. 14 hónapos, tüdőhurut. 10 én Gibor Katalin, r. k. 3 éves, ránggörcs. II én Kilik Ferenc, r. k. 1 napos, kora szü-löttség. 12 én Kelemen Ferenc ifjú, r. k. 5 napos, kora Bzülöltség. IRODALOM — A legolcsóbb politikai napilap a „Reggeli Újság", mely naponkint 8 olűsi terjedelemben jelenik meg és ára (vidékre kü dve:) 1 bőnapra 1 korona, 3 hónapra 3 korona. A „Reggeli Újság" politikai értesülései a legjobb forrásból származnak, táviratai a legújabbak, napi-hírei a legfriaebbek. Kitűnő regényt és érdekes tárcákat közöl és egyéb rovatai is érdekesen vannak megszerkesztve. A .Reggeli Újság" előfizetői ingyen\' kapják a .Magyar Nép" cimü képes hetilapot A .Reggeli Ujaág" főcélja az, hogy magyar caalád anyagi érdekeit éa megél- hetését mindenképen előmozditaa. Hogy ezt a célját gyakorlati utoo mozdítsa e\'.ő, egy nagyszabású fogyasztási cikkeket szállító vállalatot alapított Budapesten József-körut 19. Bzám alatti helyiségeiben óriási raktárakat rendezett be. Eisö kézből, nagyban vásárolja a fogyaaztási cikkeket és csakis elsőrendű, primiasima árut ad el olcsóbban, mint bármely más íővárosi kereskedő. A .Reggeli Ujaág" fogyasztási cikkeket szállító vállalatnál megrendelhető: mindenféle fűszer, kávé, tea, csokoládé, ma, gyertya, szappan, keményítő, cognac, rum, likőrök, hentesáruk, asztali és palack bor, sör palackokban, liszt, tészta szén. savanyuvíz, keserűm, gépolaj. kocsikenő, zsákok, ponyvák és minden egyéb háztartási és gazdasági cikkek. Mindezekről részletes árjegyzéket minden kedden küld a .Reggeli Újság" előfizetőinek kívánatra azonban másnak is ingyen és bérmentve. Csomagolást nem számít Előfizetési pénzek a .Reggeli Újság" kiadóhivatalába Budapest, József-körut 19. Megrendelések a .Reggeli Újság" logyasztási vá\'-lalatához Budapest, József-körut 19. intézendők. — Utl olvasmányul alig ajánlhatni kécyelmesebb formájú, értékesebb és a mellett olcsóbb könyveket, mint a .Magyar Könyvtár" sárgaboritéku füzeteit, melyeket immár majdnem minden pályaudvaron U meg lehet Kapni. A vállalat eddigi számai meghaladják a 120 at, b közülük bö?en válogathat mindenféle íz lésü olvasó. Kiváitképen gazdagon van képviselve benne az elbeszélő irodalom, még pedig ngy a magyar, mint a külföldi belletrisztika legjobb neveivel. — A most megjelent júliusi füzetek ismét néhány igen értékes munkával gyarapítják ezt a kitűnő vállalatot, mely immár teljesen meghódította a közönség legszélesebb rétegeit A magyar irodalmat ezúttal Arauy János éa Cserei Mihály, a 17. század erdélyi történetirója képviselik. Aranytól Katalin, Keveháza és Szt László füve van egybegyűjtve egy füzetben, mely elé Radaai Rezső irt tartalmas bevezetést; Cserei Mihály históriájából pedig A gyal Dávid válogatta össze a legértékesebb részleteket melyeket ellátott a szükséges magyarázatokkal és bevezetéssel Is. A külföldi irodalmakat Ibsen egyik leghatalmasabb drámája, ,A társadalom támaszai" képviseli, Lázár Béla jeles fordításában, aztán Salvatore Farina egy bájos elbeszélése, „Erősebb a szerelemnél," melyet a .Magyar Könyvtár" egyik oszlopos munkatársa, Tóth Béla ültetett át a nála megszokott kifogástalan magyarsággal; végre egy füzet .Orosz Elbeszélők Tára," melyet Ambrozovicj Dezső szépen fordított le az eredetiből s a mely méltóan csatlakozik a vállalat hasonnemü francia, olasz és spanyol novellagyüjteményeihez. Az ujabb orosz elbeszélők közül Jezsov, Juzsin és Szalagub szerepelnek e füzetben, melynek ára, mint a Könyvtár minden Bzámáé, 15 kr. Teljes jegyzéket szívesen küld a kiadóhivatal (Wodíaner F. és fiai, Budapesten, VL, Audráasy-ut 21.) Az e rovatban megemlített művek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében, Nagy-Kanizsán. Szerkesztőség : I>r. Villányi Henrik, felelős szerkesztő. l>r. Perényl József. Kiadó : J/f. H\'aydits József. KÖZGAZDASÁG. Jelentés az uj gabonaüzletről. Az u\'Óbbi időben beállott kedvező időjárás következtében vidékünk egyes részein az aratási munkálatok megkezdődtek és rövid 2 bét lefolyása alatt világosabb képet alkothatunk magunknak a termési állapotokról. A környék némely részén elcsépelt repce, buza, rozs és árpából már mintákat is lá\'tunk, melyek után itélve a minőség általában kielégítőnek mondható, dacára, hogy a búzában és rozsban a konkoly, ugyazín-tén a rozsban az anyarozs sem hiányzik. Repcében, tekintve a jő minőséget kötések is történtek frt 11-50 —12 árak mellett a helybeli vasúti állomáshoz azál-litva. A többi cikkek után, melyek 10—14 nap múlva mái meglehetős mennyiségben hozatnak forgalomba, nagy az érdeklődés és azokért tekintve azon körülményt hogy az ó áruk készlete csak vajmi csekély, előreláthatólag jó árak leaznek elérhetők. VASÜTI MENETREND. YOHATOK INDULÁSA. Bodipett !> 9 5 12 Sto» Wito c 12 2 12 Z.-Szt.-Irti 5 Pr*gerb«r 4 12 2 12 liákterayt 6 Baret 1 4 Gyékényes 2 47 p. 30 , 03 15 05 20 05 46 20 42 10 35 17 57 22 25 regg. regg. d. n. d. U. éjjel regg. d. n. d. a. éjjel d. a. regg. délb. C. B. este d. u regg-d. n. d n. VEGYES. — Fényképezd készületek diletánsok .szamára. Mindenkinek, kik a fényképezés ezen kellemet és bárki álul könnyen.- megtaaalható sport iránt érdeklődnek ajánljuk as 1854 év óta fenálló különösen fényképező készülékekkel foglalkozó A. Mo\'l cs. és kir. udr. ssállitó Bécs Tnclaucben 9. eéget s esnek Mnaztra t árjegyzékének átnézését, mely kívánatra ingyen küldetik meg. • Nyilttér.*) Vese, bQgyhőlyag, hugjdara- és a köszvénybiiDtalmab ellen, továbbá a légzö éa emésztési:szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek által a Llthion-forrás salvator sikerrel rendelve lesz. Hngyhajté hatágú! Kellemes ijit *m \\ nV Boja emészthető Kapható ásTányriz kereskedések ben és gyógyszertárakban. A SaWator-forrás igazgatósága Eperjesen Y Az e rovat alatt közlőitekért nem Tállal felelősséget a axerk irdetesek : Csokoládé erős öltönyöket jutinyoa irini akar vi«iiolní, «_i mbómcslero által nak :. Stikarovszky lános, Budapest (V.. F.n^Wi-tí-r 18. nin) czécnck mmUkiityait bátyja eiSrtiuUtnL Ezeo ciitnek mÍ|oruan iiolid üxictvezettM keieskedik a ki-¦ :-:v.r. kíszoljáiialásírt. *J Sem m*fr rabattok. lom miilrlc mcjTi-srt-[irté»ek állal nem íttreilcLick revSfc. — Szaklap *z*bóknak incym. PosztoszÉjjelkiildes csak magánosoknak. jó 310 jó í-00 jó Egy vég, 3-10 wl hosszú, teljéi uri- I öltönynek ára | " b--finom f1?? ciaJc Kiesel-Amhof Brünnben. ¦InUk lacyea H WrantHtL - i\'Iatski aiiUltá*. HacisTOTüS: CtrylJoaoS! Osak k6zvatatIantU víeéltjI-EnUank az ort^lLaek raofff olnloon. Fó 1 Tl láj- o« 1 ttuil és Mronyitá*kipp*ncs*kKr»a«i Ad,-lí poutOkwaakcd,. Hudn-paatan a szabónak, ha tnintakünvvébol teli rendelést, a küvítkftlö njindékot id|t: 10 trt vásárlásnál •L}- nadrágot »0 kr- irt, SO írt , agy oltönjt 1 írtért, » írt . Bnom űltimj-t «fésxaa lnar*&. Kxcniiivtíl a tiabó méz a kövotkeic enjedméiiyt kapja: 3 irtot métája st4s s kUSs ao\';-ot. Xsakat ax ajándékokat * uiásTtT* BuU, ka ELr&ais Adolf rotnta-_k5nr»a ntic t í=abontI -íísíjoI. Nagy-Kanizsán a Zárda-utcában CSAK 12 NAPIG! BIOSHÖF CSAK 12 NAPIG ! javított Kinematograph 1899-es szerkezet. wwhlb A képek életnagyságban mutattatnak be. w—»w NAPONKÉNTI ELŐADÁSOK: Hétköznapokon esti 6. 7 és 8 órakor. — Vasárnap 3, 4 és 5 órakor délután, 6, 7 és 8 órakor este. Minden este 9 órakor kizárólag csak fótiaknak, melyre 20 éven alóli uraknak a bemenet nem engedtetik meg. —seee Saját villamos világítás. =— Ü S 0 R i L II. Jil. U IJ-lil 1,1. IS-ii JM. ki «-lil jil. " "-\'í1 l"1- "-\'ÍJiU »• \'.csU&rtalctül su>mb3tig.) I (vasimapről keddig), i (sictditól péntekig). \' - 1. Faurek&ztiru^Lgiel- i í. Egy födmivelü. nök temetcíe Parisban : •/ ^y vonat érkercíe. ?. A .i^iU, küldőit-. \' „.naünco„it 3. A virigkotona. j *• Kutra =\' gr«™tek. 4. Henry ezredes vil- , 5. Jellcmkomikus. lomisa és elfogatása | 6 Tehervonat crk«e»e 5. Henry ezrede, un- ; M alapUon keresztül. 6. MepW^eles meg- ! ?¦ ^ ^\\ ktL\'/f jelenese.^ . I "^**«*.e WlJ- 7. Faust italakuliw cs \\ sorbl- / Maríairtba megjele- S. A királynő beioau-nil - "•». . ( 8. Egy yotM kirobogis*.. 9 Testőrök és 1 drago-oz alagútból. ¦. nyos senekar. 9. Egy folyörUftUdS. Da(ia H katoaa 10\'u?of^ ^^\'-{n. Milanói fürdő. 11. Egy szerecsen fürdő 12. Egy gyorsvonat bi Galambok ecetese IV. 22-til jll. 24-l| (tiotubattúl hetfüig). í I. Az incselkedő kertész. Egy iskola ló. Bikaviadal Spanyolországban L Bikaviadal Spanyol- jbogas: 13. Fiumei korzó, l-t. A fogorvosnál 15. Gy^eíep kapuja dili ][*• ^bdizi^ harangszónál !6. SzerpentiiUincz (: I. Az alvó kocsis. Egy párbaj. 3. BalleUáncoWk és Un-j cosnök. 4. Elvonulása egy svájci gy al og «r ednek. l>. JeUemkomikus. országbt 8. A gyermek első tip*-\', 6. Egy tolvaj elfogatása gése. s- ! .--atiztetÖn, 7 A czar koronázása 7. A vidám csontváz. Moszkvában. I 8 \'Apparisi Opera-tér. y. A czar fogSvdtalása 9. Egy alagnli utazás. Parisbaa. ilO. Két angol bozolo. 9. Lovas ütközet. ili. Görög kapa. 10. A háborgatott halász. 12. Érkezése egy vo- 12 Gondola, kikötése egy Beomló fal 1 rútnak. velencei csatornában, Egj, i5lhA^ saegér-;iS. Zoológiai kert l\'áris- kezése. ¦;\'¦>\'.\'.; j baS. kedélye* borbély 14. Öröm és bánat. 15, Robbanás a lengéiben. Ni veleaczet Szt.-Márk-téren. (humoros). A griczi Auerspcig- Schaffhauseni vizesés. ben. tér. !15, Laibach látképe. |l6. Helymeghoditá |16. Lcpketáncz. hu iflr A hypnotizáló. szarok ili al. A tulajdonos fentartja magának a műsorváltoztatás jogát. Kinematograph készülékek ugyanott kaphatók. ~&g JEAK BLÁSER. BERSER.Íéle BTÓETITÓ kAtrAny.szappan taklztUIraa ajAnljlk. Europa Icctübb államaiba) ...........Jertöl .... ----.Ttt alkalmacsak zMlsza^«Baza«3BSzm*m foSz-kMÉés «Uu. uiviuuntn idolt pikkoli-iCraür, kon a álBsdl küt.Cft, B(7aiLDtás orr-rstaasá* f étvar. tírjitg, látilcaadás, laj- éa asakáli j korpa aliali. A Barcar-IMa kátrány szappan tsrtalmaua ¦ fa^kátriajriiak 40*yát és min-dso esvéb. a ksreaktKJeUmbaa «Jofordnli kát-ricjMíppanokta! lésjufacn kttlönböaík. OMláaok olkorölíce Vaa-att határusottazi B«ix«r-<él« Uss^aia»aa> meir.ndT-Iis» ¦ a, iam.rt vádjwrVv.üa fc^tí . VáT^v-^an^^^^^ Mi ^,!ff"*B TI8ITÁTAI(AX»A0AI i h Iriff**^.* |7«rm»k»knak valámannrl l.jb*tcEi*sa( ¦1 s» WOlmnlhataTían börti^Uti SmsMU Se miUxUjS mln4saM.t4 haataajatml aaeltal a »W— B*r4o-.fél* olyoeH^UtrAt-iy.auMMkSi WhAVetrio tartalommal és finom ÍIlattaL Ara, Bladaa fojaat ^ntmttstt SstajasMasaal arrfiu ^»fc*Í6bl,i B*^*\'\'*"* Baappanokbol kül8:i6*ea klamslan-ao»: Eansoa-aiupptii a bfir Bnomltására, kéiu-tuitta paZtanáBűk aUszt, oarbol-asoppaa a bor simításai* hSsS. \' ÍSÍÍIs ** nd? f"rtöUanrtS acappao. Bartsr-fál. foztytl- fardS-stappM; é<f«»ya->ipsí.-s«*tipaB. tUnm4U*utmmm. mak-asappaJi a zsong-e kor réaziro (ka kr.) B*rtj*s>-fél* Potrosuirfoi-stzztppasi ia*M ott, kiüta*. borvisakataa-aág óc arevSrJSiaéc aUazi. aaaplé szappan is;«n bathatos, Be>«rg*r-f*l* kénw t«]suaj| mltaanar éa aroUsitáUsasác ellen. Tattác isxadáa éa hajkOttülÁa eUan. B«*-«*rv-f*l* foBSUtappan köcsSBbor. 1 » randa* tocaknak. 2. sa. dohányosoknak. Ara 1 0 íuetobt.............. .„„„, m bel ÍUetCIs,falánk »( röplralokra. "caak B*toSu " \'aa hazaataUn inyoaoknak. Ara 1* 1 azappa V»1"™ » tupiratoara. uwk B kall kérni, mintán aaimtalaa ¦aatok vannak. Qyir ts 18 rak tár -\'¦ Hall A Oűrap. Troppaa, i HaiT-Kaiizsaii Prâter B6la es Belis Lajos üuírsztrénetiiél XXXVII ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN? 1899. JULIUS 15 én. EGYSZERŰ ÖSSZEADÁS. Jó anyag, Jó pneumatic, Jó acél, Jó keréktalpak, Jó küllőr, Jó golyók, Jó csapágyak, Jó hajtókák, Jé munka, Jó szerkezet. isi cíi|^arj^(íerlAenncr | uncí (d^eisfwffabnjr! .SERÉRPÍRIŰ7EK PÜCH fÁHOS ?8 TÁRSA, GRAZ. HAHTÁR és KÉPVISELET 5B%X 1 és SOMOCr-RECiÉK RÉSKÉIiE IFJ. WAJDITS JÓZSEFNÉL "N AGY-KANIZSÁN. JUTÁNYOS ÁRAK, KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK. |- A feltaláló dr. JIKIDINGER tanár ur által kizárólag jogosított gyártmányú ME IDINGLR KÁLYHA cs. és kir- udv. szállítónál k a p h a t Ó. BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS I. KQhímarkKZ-*z. a. PRAG: Hybernergasse 7. Minden úüanaban sz&badalmazva. — Az első éremmel minden kiállításon > kitüntetve. — Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőző kályhák kis. k, iskolák C-s irodák száma: a a legegyszerűbb fcs I egei pj: ion bt> állításban, tetszésszenoü égé>i időtartam srénpirral való fittesnél és •-\'-I óráig terjedő eges kő^zénneli tüzelésnél. 55,000 kiíljliu forfiralomliu húzva. Ksrr kályhával tüüli szoba Is iHthető. M E I D I N G K R"-kályhák, Úva intünk az utánzatoktól, utalva a káiyhaajtókra öntött következő védjegyre: ME1QINGER-0FEN |& H. H E I M ^| I „H ESTI A"-kályh;ík. FÍ\'STEffl É «ZTÖ KA X 1» A L LÓK. F 0 S TE M É $ Z T Ő C¦k L 0 R I F É R E K. KÖZPONTI FŰTÉS MINDEN RENDSZER SZERINT. - . Száraz alkalmazása ipari és üa/dawiii céiokra. .---• BV Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. ~B)S ?oooacxxxxaooncxxxxmuaoaaDnonnnarinnnaonooaori o " - ----------- --------- ~ ? ? a a molüseíplitz por Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobox Moll A védjegyét 6* aláírását tünteti fel. A Hol1 A.-féls Seldliti-porok tartós gyógyhatása a legmakacsabb gy»or- él «1-ipstbantaimak. gyomorgörcs ^s sryomnrhév, rögzött székrekedés, mij bánta! ura, vér telulás. aranyér cs a legkuíftnliözőbb b3I betegségek ellen, e jeles házisíernek évtizedek óta míoíig nagy bb elterjedési szorzott. — Ára egy lepecsételt eredeti- dgaenak i frt ¦ é. Hamisitások törvényileg fenyíttetnek. MOLL-FÉLÉ FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ\' - ICsak akkor ValÓdl, b!l mindegyik Qveg. MOl.L A. vtwlj egyét tflateti tel Í--„A. Mell- feliratú1 .Wattal van zárva. A Moll-féle | tranczla borstesz és só nevezetesen mint fá|da!«mcií!Upító hederzsölesl azer t köszvény, csuz és a megbillés egyéb következményein-.)! legi^mcretesebb népszer. — Egy óncrott ercdatl üveg ára 90 kra|czár. .___ MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan a bór okszerű ápolására gyeraekek •> felníttek részére. Ara darabonkiat — 20 kr. Öt darab — 90 kr. Minden darab gyermek-szappan Moll A. véjij ej vével van ellátva Mol F 6 s z é t k ü 1 d é .s: A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által Bécs: Tucbtauben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta postautáuvét mellett teljesittetoek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeid Adoif 68 Fia. egyedüli elárusitása A hírnevesnek ismeri DÜRKQPPS DIANA KERÉKPÁROKNAK W (Legjobb német gyártmány) IB s a k KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY, Posta- és távírda Regi hírneves kéiifflrdó Horvátországban. ga-feplieia a Zagoriai vasút mentén (Zágráb-Csáktornya). Végy elemezve Prof. Dr. Ludwig udv. tanácsos által 1894. 58 Tok Celsius meleg forrás, a kén iszapnak lelülmuthatatlan hatása van úom ís Ízület rheums, ixület betegségek, gyulladásos és caontl&rési ossxe-huz6disck, köszvécy, neuralgikus bántalmak, miut ischias stb női bajok, l>or éa titkos betegségek, idült vetebajok, hólyaghurut, górvélykór, angolkór, ó!om-és higany mérgeléseknél stb. stb. IVÓKÚRA, torok, gége, mell, máj, gyomor- és bélbajokuál, aranyérnél stb ^^T® Villanyosság. — Massage. Sfes^ Gyógyintézet minden kényelemmel, egész éven at nyitva. Idény tartam májns t-töl október 1 ig. — Pompás nagy park, terjedelmes ültetvények, sxép kirándulások. — Állandó zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból. — Zene- és táncestélyek stb. A tarazsd-toplicai állomáson naponta társaskocsi várja a vendégeket. Külóa fogatok is rendelkezésre állanak, de ezek odaállitasa előbb a ÍOrdő intézÖségoél megrendelendő. , Orvosi ludakozódásokat a fürdöorvos Dr. LOXGHINO A. ad. BSF Jfrospekiiisolcat és broschurákat ingven és bérmentve küld A FÜRDŐIG AZGATÓSG. H X X X SZEGEDI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSI SORSJEGYEK. Főnyeremény: 50.000 korona ériékben jéa több. kisebb nagjobb nyeremény, összesen 1006 NYEREMÉNY 100,000 KORONA ÉRTÉKBEN. Egy sorsjegy ára 20 krajcár. Az összes nyereményeket kívánatra 20% levonással azonnal késxpénzbeu beváltja Budapesten: a -Hernies" Sagyar Általános Tultóüllet Bészyény-iímasir. V., Dorottya nlca 8., vagy Szegedéi: a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank. Ezen pénzintézetek a nyerő fciván&ágára ké.zek az 50.000 korona értékű föiiyereniciiyt egy hasonértékű szegedi mintaszerűen berendezett tanyai gazdasággal is becserélni. Huzás Szegeden, a kiállítás ntolsó napján, 1899. szeptember IO-én este 6 órakor. Sorsjegyek kaphatók bank- és vállóízletekben, az összes dobánytözsdékben ea egyéb elirnaitó helyeken. Viszontelárusitók forduljanak a kiállítást rendező IDO «300^00000000300000^350 Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségéhez Budapest, IX , Üllöi-ut 25., Köztelek. Nyomatott Ifj. Wajdits József kőoyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. 6773 NAGYKANIZSA, 1899. július hó 22-én. 29-ik szám. XXXVII!. évfolyam. Előfizetési ár: Egész érre . . . 5 frt — kr. Fél érre . . . . 2 frt 60 kr. Negyedévre - . . I írt 25 kr. Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK 5 hssábos petitsorb&n 7, másodszor G, i minden további sorért 5 kr NYÍLTTÉ R BEN petit soronként 10 krért vétetnek teL Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖNY A l»p szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közleménynek pedig a kiadó nt-vére címzetten Xa py- Kan imára bérmentve intézendők. Bérmcntétlen levelek nem fogadtatnak el. Kézi rátok vissza nem küldetnek. A nagy-kanizsai „Ipar-Testölet,« „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,6 a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság,\' .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület," a ,nagy-kanizsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n -kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények\'tápintézete," a .katonai badarán egylet,- a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külváiasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. rl ünnepeljünk Sagy-Kanizsa, 1899. joliu 21 én. ünnepeljük a költők fejedelmét, a szabadság katonáját, ünnepeljük a magyar Géniriszt! Kutató emberi szem nem találja fel a helyet, vagy tán csak századok után, hová a lég magas régióiban ragyogó meteor aláhullt, de az égi jelenség feltűnése élénken él a kor emlékében. "Jeltelen sirban porladoz a költő, nemzeti kegyelet nem díszítheti a halmot, mely kihűlt tetemeit takarja; de emléke itt ragyog közöttünk, s az isteni szózat, melyet ihletett ajakkal nemzetéhez zengett, a magyar szivekben örökké élni fog. K visszaemlékezés, nem, ezen örökös emlék készteti a magyar nemzetet arra, hogy Petőfi Sándor halálának félszázados évfordulója alkalmából legnagyobb lantosunk, leglelke-sültebb szabadsághösünkhöz méltó országos ünnepet üljön. A magyar társadalom: költők, művészek, tudósok és tanulók szegény és gazdag, főváros és vidék a kegyelet, hódolat és szeretet őszinte megnyilatkozásával törekszik miuél szebb s minél méltóbb ünnepet szentelni e nagy napnak. Igen, a vidék is. A sajtó naponként közöl-híreket a vidék készülődéseiről, melyekkel a július 31-iki uagy nap megszentelésére siet. A mi városunkat fekvése a magyar nemzetiség védőjévé, a magyar hazafiság különös ápolójává avatja. Petőfi nagyságának és e magasztos hivatásnak tudatában kell, hogy az érzés lelkesedésével és a kötelesség határozottságával ünnepeljük a költőt, szenteljük meg a nagy napot, mely rejtélyesen elszólította őt a földiek sorából, hogy az égiek közé avassa, s a fenség ragyogásával szentelje meg nevét. — Elhangzott a szózat, melyet korunk élő nagyjai, élükön a mi másik büszkeségünkkel Jókai Mórral, a nemzethez intéztek, hogy otthont szenteljünk annak, ki mindenhol otthon van, de ki maga hontalan. Hogy épületet alkossunk a költőnek a nemzeti kegyelet örök jeléül. Emléket, olyat, mely áhítattal és büszkeséggel töltse a magyar szivet, midőn feléje dobban. A nagyok, a dicsők igy ünneplik a társat, kinek felsóbbségét imádó hódolattal ismerik el. ünnepeljen velük a nemzet! És legyen ez ünnep a mi városunk hazafias társadalmának is szent ünnepe. Impozáns tömegbe seregelve hozzunk áldozatot a költő emlékének, zengjük Isten szabad ege alatt, a szabadság öléo, dicséretének Hym-nuszát. Adjunk kifejezést a költő iránt csodálat és lelkesedés érzéseinek szabad nemzet szabad fiaihoz méltón, hatalmasan, hogy egéből a költő megtestesítve lássa az eszmét, a szabadság eszméjét, melynek vértanúja lőni Áz ó költészete nem volt frázis, ő minden versét vérével irta meg. Az ö érzelmei tetteivel teljes összhangzásban voltak. Ünnepet a nagynak, mert félszázada lesz, bogy tőlünk elköltözött és áldozzunk emlékének oltárán július 31-én. Hit csinálju-k nyáron? Ez alatt a nyár alatt ne értsd a nap járása és föld forgása által mért időszakot. Ne mérd a nyarat a hőmérő fokai által sem, annál kevésbbé, mert a hőmérővel a nyarat néha. igy ftfldwj az idén, hiába keresed Nyár alatt értsd azt az idődet, a melyet teljesen macádnak szentelhetsz, a melyet azzal tölthetsz, a mivel akarsz; nyár neked az az időszak, a melyet közkeletűen szabadságidőnek nevez a világ. Nyara csak annak van, a ki az esztendőt muukával tölti. A ki nem dolgozik az egész esztendőn át, annak nincs nyara; az nem tudja megbecsülni azt a néhány hetet, a melyben bzabadjára hagyja a feljebbvaló vagy a munkakör a dolgos embert. A nyarat csak az tudja megbecsülni, a ki egy hosszú esztendőn át sóvárog uláoa; a kinek lelke, teste, izma, idege, agya nemcsak megkívánja, de fájdalmas Bzükségét érzi a nyárnak. Mikor tehát nyárról beszélek, csak veled beszélek, dolgos ember. Hogy mivel töltsd a nyarat? Ennél egyszerűbb tanácsot nem lehet kérni és nem lehet adni: semmivel! A nyarat a dolgos ember használja föl aira, hogy ne tegyen semmit. Nem oly egyszerű mesterség ez, mint a milyennek; az első szempillantásra tetszik. A aemmttt»t\'éi» satbéa munka éa keservet munka. A ki dologhoz szokott, annak küzdelmet kell vívnia önmagával a semmittevésért. A munka kezdetének szokott órájában mozogni kezdenek idegeid, agyadban a sejtek meg akarják kezdeui munkájukat, ujjaid a toll után akarnak nyúlni, lábaid az Íróasztal felé iparkodnak. S le kell csillapítanod idegeidet, agyadban a sejteket friss levegővel kell elcsendesítened ujjaidat sétabotra kell illesztened, hogy a tollszárbÓI kiábránduljanak s lábaid csak akkor nyu-gosznak bele az uj érába, mikor friss füvet éreznek a talp alatt. De ezt a küzdelmet a dolgos embernek meg kell vivnia. A rövid pihenés elmaradhatatlanul szükséges a munkásembernek, csak ezáltal válik lehetővé, hogy a dolgos ember folytatni tudja ttjra a munkáját. Egy hónapot semmittevéssel tölteni, ez annyit jelent, mint ellátni a testi-lelki gég^/-et tizenegy hónapi munkaerővel. Ez az egy hónap a gőzgép fűtésének ideje; egy hónapig legalább fűteni kell a kazánt pihenéssel, hogy a gép tizenegy hónapig dolgozni tudjon. Vannak meggondolatlan és ferde gondolkozású emberek, de mennyien, akik a nyárról máskép gondolkoznak. Ezek a mások nem tisztelői és mivelői a munkának, hanem rabjai; Ilyen rabjai a munkának kerülnek ki minden fajtából, de különösen a szellemi foglalkozások köréből. írók, művészek, tudósok, költök akadnak, a kik egész esztendőn át azon töprengenek, miféle nagy müvüket fogják elkezdeni, folytatni vagy befejezni nyáron, mikor hivatásos szakmánymunkájnktól km időre szabadulni tudnak. Vannak a?után az ilyen kényszermunkának rabjain k-vfll rabszolgatartói is. Ezek azok a szülök ír, nevelők, akik gyermekeik és neveltjeik számára nagy munkaadagokat tartogatnak nyárára. Mozgósítják ezek nyárra a gyermek meüé a nyelvmestert, a zenemesterL a korrepetitort és hasonló, a munkaidőben hasznos és szükséges személyiségeket, hogy a gyermek valahogy el né szokjék ezek nélkül a munkától. Ráf ezekét a rabokat éa ezeket a rab szolga tartókat, igaz, jó szándék vezeti; de nem fogják fő! ezek azt a problémát — mely néhány évtized óta társadalmi világproblémává nőtte ki magát — a munkaszünet problémáját. Nem látják be, hogy a munkaszünetet nem az emberek fényűzési hajlandósága teremtette meg, hanem az emberi szükségétet; nem értik át a munkának e rabjai és rabszolga tartói, hogy a munkaszünetet a testtől és a lélektől csak ideig-óráig lehet elvonni, ha önként nem adatik meg a testnek és a léleknek a szünet, kikényszeríti magának azokat a test is, a lélek is erőszakosan. A sok munkától, a túlmunkától — overwor-kingtŐI — kimerült test és lélek előbb-utóbb felmondja a szolgálatot s kény- szereszközzel sem biztatható munkára. S az ilyen kikényszeritett munkaszünet, más szóval a testi és szellemi gyengeség vagy gyakran testi és szellemi kór százszor hosszabb munkaszüuetre kényszeríti a testet és a szellemet, mint a mennyit az évenkínti rövid muukaszü-netek Összeadva kitesznek. Hozzájárul még, hogy az ilyen kéuyezerü munka-szünetek utóhatásai néha beláthatatlanok s olyan megrendülései a testnek és Bzellemnek, melyek helyrehozbatatlanok. A modern bigiéniáuak ezeket a tételeit nemcsak orvosok számára tanítják. Az egyének, a társadalmak is kell, hogy e higiénikus tételekről tudomást vegyenek. Vettek is tudomást, de a társadalmak sokkal batásosabbau mint az egyének. A társadalmak föl lud-kk háborodni, sőt föl tudtak lázadni a; század elején, mikor az angol gyárak\' munkarendjét, melyek elriasztó példái voltak az over-workingnak, megismerték. S ma a társadalmak közigazgatási intézmények megteremtésére kényszeritik az államokat s maguk társadalmi intézményeket teremtenek a munkaszünet támogatása számára. Csak az egyéneket sarkalja a beteges ambíció a munka szünetlen folytatására és tultengetéaére, a mint ennek [Szomorú példája volt Baross Gábor, ki a vasárnapi munkaszünetnek.megierera-tője volt nálunk éa maga áldozata lett a túlmunkának Az évenkintí hosszabb munkaszünetek kikényszerítésére még nincseoek törvények; a társadalmak se alkottak idevágó kényazertntézményeket, legföljebb biztató intézményeket teremtettek, mint fürdőhelyeket, nyaraló telepeket, gyermektelepeket, kirándulásokat és más hasonlókat. De meg vagyunk győződve, hogy a kultúra továbbfejlődésével, mikor a technikai munka tovébbapadásával a szellemi munka nyerni fog általánosságban, a fenti értelemben vett nyarat társadalmi intézmények és törvények fogják kikényszeríteni. A fejlődésnek ezt az útját a szociális mozgalmak is egyengetik. Búcsúztató. — Irta: Halász Margit. — Az esteli harangszó jó ideje elhangzott már b vele együtt elhangzott a pacsirtadal is. A zöld lombok között már csak néhányszor szólal meg a csalogány édea, fájó éneke. Rezeda s jázmin illatát messze elhordjt a langyos esti szellő az éj idillikas, harmonikus csendjében. Az égen játszi bárányfelhők úszkálnak a légen át, pajkos enyelgést folytatva a pislogó félholddal - Minden oly szép, oly fenséges, mintha az éden e helyre volna varázsolva. Miért is van bervadás a világ felett? Miért tx>m marad meg minden a maga elbűvölő szépségében? Ha a tavaszt soh\'se váltaná fel a perzselő, forró ayár, vagy ha a nyarat nem követné a hervasztó Őszi szél s ba fagyos tél nem következnék ezután: óh, mily szép is volna akkor az élet! De hiszen a Teremtő jól akarta ezt igy; azért rendelt szomorú Őszt s kopár telet, hogy annál jobban örüljünk a kikeletnek. S valamint a természetnek, ugy az emberi életnek is meg van a maga négy évszaka, legboldogabb ezek között a virágnyitó .tavasz, mikor a lélek igazán tud örülni éa — airni. Mert kön; nélkül nem érezzük valójában a I boldogságot. Ehhez azonban hozzá lehet tenni, hogy kivéve azt a könnyet, melyet a letűnt boldogság romjaira ejtünk. A kis váVos közepén lombos kerttől körülvett uri ház ablakai nyitva vannak, csak a sárga zsaluk vannak jól lehúzva a a fehér roletták leeresztve, hogy a hold rá ne világitsoa a szunnyadó, szőke angyalfőre. óh, arra még a holdnak is tiltva van most már rámosolyogni I A fiatal leány álmát alussza, de mintha az az álom nem volna valami édes, nyugodt, mert izgatottan forgatja fejecskéjét a hófehér, rózsaszín szalagos kaprice váokoson;, közbe- közbe halk sóhaj száll el ajkáról s mintha a kis párna nedves volna piruló orcácskája alatt. Talán sirí volna álmában? Lehetetlen! Sokkal reálisabban tudja ő az életet felfogni valóságban; mintsem még álmában ia sírni tudjon, hisz már nem kis gyerek. Nem ugy van ő nevelve, sírásból nem él meg az ember, első a vagyon, a többi mind mellékes: ez az elv a háznál. De mégis, ki tudna egy tizeunyolc éves, fiatal leányszivbe belátói? A vasrácskeritis ajtaja most megoyilik, tizeokét szem cigány lépdel be egymás után rajta — hónuk alatt a hegedűvel — laBsan, bogy a nagyságos kisasszony fel ne ébredjen .addig". De mintha nem is tizenketten, hanem tizenhármán volnának. Igeu, csak bogy a tizenharmadik bár barna legény, még sem cigány. Annál nagyobb ur. — Hej, more, aztán szivedből huzd ám most az egyszer — mondja egy elnyomott hang. — Hisén ugy soktám én mindig, soksor huzstám én már magának nagyságos ifiurám. — De most neki húzod ám, hát csak istenigazában legyen, ugy is utoljára huzatom neki! E pillanatban felhangzik lágyan, fülbemászóén az illatos légben a kedves dal: az .0* nótája: Erik a, hajlik a bnzakaliix Halamnál hűbb szeretőt nem találás, Szállj ide, szállj oda fecskemadar, Kérdezd meg rózsámat: mért csapodár? Hej, mikor máikor huzattá, akkor igy dalolták: Kérdezd meg rózsámat: szeret-e már? Most már nem kérdezi tőle; vége van annak, vége örökre! Benn, a kis sarokszobában nagyon rosszat álmodik a szőke leány. Erősen szorítja arcát a kis kaprice váokoahoz s apró kezeivel görcsösen markolja annak csücskét. — Ne azt, hurd Marci, azomorubb búcsúztató kell nekem; tudod azt a másikat. Hej Marci, csak szépen huzd! A vármegye első cigánya szót fogadott, tudja ő, mi a cigánybecsület. Ma este ugyancsak remekelt, ugy sirt a hegedű keze alatt, hogy kőszívből is kőny-nyet facsart volna. Igy még akkor ne muzsikált, mikor a radaótaí uraság, az a hétországos hirű nagy duhaj százas bankót nyomott a homlokára. Tudta azt Marci, bogy ez az utolsó éjszakája a ,nagyságos ifiur"-nak, azért húzta olyan kesergőn: „Sirassatok, ha meghalok..." Az ifjú összerezdült az utolsó soroknál: Azt felelte a kis tirág, Nem boldogít a másvilág. Kinek itten bánata van: Itt is, ott is boldogtalan. Majd meglássuk. De hát érdemes volt ezért a leányért a sorsot, a véletleneéget kihívni? Érdemes\' volt érte a fekete golyót kihúzni? Nem volt biz érdemes, de most már nem lehet róla tenm. Egy Hatfaludy nem szökhetik meg gyáván soha. Ez az a leány, a kit ő mindenek felett szeretett, imádott, a kiért odadobta volna mennyei jussát is. A mint hogy oda is dobta, éneikül, hogy a leány az övé lett volna. S mi lesz a jutalom érte? Az, hogy elfelejtik; másé már a leány. Ily gondolatok futották át agyát egy pillanatra. Csakhogy késő I No Marci, még egyei! .Lehullott a rezgő nyárfa .. 0f A cigány sohasem játszotta még ily \'remekül e szomorú dalt. Bégi emlékeitől búcsúzott ő is talán fájó szívvel. A kis szobában a szőke leány fuldokló zokogásban tör ki; air keservesen, ki tudja miért. Most ébredt fel. Kinn az ablak alatt a végső akkordoknál volt már a banda: \'Isten hozzád édes, IsWn hozzád kedves Együtt élnftnk nem lehet: Hirtelen, mint a kit üldöznek, ugrott ki az ágyból a szőke leány. Pongyolát kapott magára s gyufát keresgélt, de megbotlott egy székben. Meggyújtotta végre s oda igyekezett az ablakhoz. Ki akarta lökni a zsalukat, hogy legalább láthassa még egyszer azt az érdekes, barna ifjút, ki neki az éji zenét adta s akinek ez az utolsó éjszakája. Tudta, hogy Ő is itt volt, hisz álmában meghallotta a hangját, azt a jól ismert hangot. De a zene elhangzott. Tompa lépések jelzik már a túlsó utcasarkon több ember menését. A szép, szelid arcú leány hiába bámul ki a harmatos éji légbe, hiába keresi az eltűnt alakot. A rezeda és jázmin pedig azt suttogták neki: késő, minden késő! A virágok országából. Igen, csalhatatlan, az pedig én vagyok. Már tudniillik a kertészkedésben. Szerettem volna én azt a halandót látói, a ki nekem a szemembe mondta volna, hogy nem értek a kertészkedés: hez! Lett volna annak ne mulass! Mert hát, milyen szép az elméletben { ... ha valaki szépet akar alkotni, akár. a természetadta anyagokból, mint a minő\' a növényzet, akár a művészetben, annak először is kitűnő képzelő erővel, még pedig művelt, a Bzép iránt fogékony és jó izléaO fantáziával kell birnía. Így azután elképzel magának valamit szépen és azt a valóságban megalkotja. XXXVIII. ÉVFOLYAM. Z.ALAI KÖZLÖNY 1899. JULIUS 22-én. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. Az érdekelt köröket ez utop értesítjük, bogy a nem fertőzöit^j országokból származó gyümölcs- és főzelék-küldemények Rumániába csak az esetben bocsáttatnak be, ha származási bizonyitványnyal látvák el. Sopron, 1899. évi július havában A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság jelentékeny mennyiségű magyarófa abroncs, salgótarjáni, porosz, szabolcsi és minai kőszén, továbbá rostált faszén szállítására hirdet pályázatot Az ajánlatok a kőszénre augusztus hó 11-ikéig, & fa-abroncsra pedig július hó 27-ikéig a nevezett igazgatóság segédhivatalához (Bud*pest, V. Kálmán utca 20.) küldendők. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes pályázati hirdetmény hivatalos helyiségünkbe bármikor megtekinthető. Sopron, 1S99. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. székesfehérvári V. honvédkerületi parancsnokság területén a honvédcsapatok folyó évi gyalog és lovasezred-, dandár- és hadosztály-gyakorlatai alatt szükséges kenyérnek és zabnak biztosítása iránt Kaposvárott folyó hó 26-ikán, Veszprémben 28-ikán, Pápán 24 ikén ajánlati tárgyalás fog tartatni. Az 1 koronás bélyeggel ellátott ajánlatoknak — lepecsételt boriték alatt — az illető állo-. más szükségleteinek tárgyalására kitűzött napon, legkésőbb d. e\'. 9 óráig kell a tárgyaló bízottsághoz beérkezniük. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes hirdetmény és feltételi füzet Kaposvárott, Veszprémben és Pápán a bonvédezredbeli kezelőtiszti irodákban s az alulírt kamara hivatalos helyiségében (Sopron, Várkerület 24. sz.) tekinthetők meg. Sopron, 1899. évi jul. havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. ----------------- Az örök imádás temploma. Az Erzsébet királyné emlékére emelendő örök imádás templom gyüjtó-bizottsága a vidéki bizottságok megalakulása céljából a szerkesztőségeket hivja fel közreműködésre. A felhívási itt közöljük egész terjedelmében: Tekintetes Szerkesztőség! Ismere^a bizonyára a Tekintetes Szer- \' kesztöiég előtt az a kegyeletes mozgalom, "mely a főváros kath. köreiből indult ki, hogy felejthetetlen emlékű, örökre siratott felséges asszonyunk, Erzsébet királyné emlékére közadakozás utján ! templom emeltessék az ország fő- és | székvárosában, melynek falai között nap-nap Htán imádkozni fognak a nagy emlékű királyné lelkiüdvösségeért E kegyeletes terv kiviteléhez legnagyobb készséggel adta meg beleegyezését Felséges Apostoli királyunk, és az ő legmagasabb elhatározása folytán Mária Valéria Főhercegnő Ő cs. és kir. fensége, mint fővédoöknő állott a gyüjtő-bizolt-ság élére, a mely már eddig, körülbelül 90.000 forintot gyűjtött a kegyeletes cél megvalósítására. Ez a központi gyűjtő-bizottság szükségesnek látja most már ezt a mozgalmat az egész országra kiterjeszteni és tervbe vette, hogy az ország nagyobb városaiban, a megyék székhelyein gyűjtő-bizottságokat alakit, melyek a társadalom minden rétegét be fogják vonni a szép és kegyeletes mozgalomba. Nagyon jól tudván azt, hogy ily országos nagyfontosságú ügy csak akkor számíthat biztos eredményre és sikerre, ha a magyar hazafias sajtó, mely minden oemes és hazafias cél előmozdítója, támogatója szokott lenni, ezt az ügyet is a jóindulatú érdeklődésébe, támogatásába fogadja, azon tiszteletteljes kérelemmel keresem meg a Tekintetes Szerkesztőséget, hogy a vidéki bizottságok megalakulásával egyidejűleg ezt a mozgalmat szives érdeklődésébe fogadni, azt előmozdítani és támogatni kegyeskednék. Budapest, 1S99. juniun hó. Hazafias tisztelettel a központi bizottság nevében : Özv báró Sennyey l*áiné. Iroda: Budapesti Katholikus Kör Molnár-utca 11. HÍREK. — Személyi hlr. Dr. Szekeres József, közkórházi igazgató - főorvos több heti tartózkodásra Balaton-Fonyódra utazott. Dr. B 1 a u Simon, gyakorló orvos, két heti tartózkodásra Bádenbe utazott. — Uj királyi tanácsos. A király G e r n y a László pénzügyi tanácsos, zala-egerszegi kir. pénzügyigazgatónak állandó nyugalomba történt helyezése alkalmával, sok évi hü szolgálata elismeréséül a kir. tanácsosi cimet adományozta. — EljegyzéB. Váradj János tart. honvéd hadnagy, vasúti hivatalnok, Bükk-ről eljegyezte schvelhofi Seybold József d. v. főellenőr, állomásfőnök leányát, Irénkét, Zala-Szt.-Ivánon. — Névváltozás. Lapunk munkatársa, Maschanzker Félix, aki Xilef álnév alatt irja szellemes tárcáit, nevét belügyminiszteri engedélylyel ,Maros\'-ra változtatta. Természetes, hogy nekem van kitűnő, müveit és a szép iránt fogékony fantáziám, ennélfogva el is képzeltem magamnak, hogy az udvarunk lóhelyén levő kerek ágyat teleültetem papagály tulipánnal és ezek mily remek látványt nyújtanak kora tavaszszal. Híztam már jó előre a sok dicsérettől, melyek érni tuguak miatta. Először is hát Őszszel kiszedjük a két méter magasságú muskátlikat földestül, hatalmas cserepekbe. Ezeknek koronájából egyetlen hajtást, a középsőt meghagyva, az oldalágat leszedjük, mert a növény karcsú törékeny, dereka ezt a súlyos terhet ugy sem bírta\' volna meg. Aztán beraktuk őket a cimbalomszobába, mely rendesen fűtve, délre nyíló ablakaival pompás téli tanyájuknak bizonyult Tegyük hozzá, hogy tavaszon kiültetve) égő bíborpiros, hatalmas nagyságú virágaikkal kandikálnak be félemelet magas ablakaimon s gyakran elűzik súlyos gondjaimat, melyet az élet és nagy felelőséggel járó állásom okozuak. És a tulipánok? . . . Hát biz az ugy volt, hogy abban a díszes kerek ágyban, középen van egy remek Rothschild rózsa és mikor tavaszszal kibontottuk jó meleget tartó zsup-burokjából (én nem hajtom le főidbe a rózsákat!), hát mit iátok? Az őszszel — Színes Mozaik és az Anekdotakincs. Az Anekdotakincsben a kanizsaiakat is megörökítik. Tóth Béla az Anekdotakincs szerkesztője t i. HaÜB Istvánhoz a Színes Mozaik írójához levelet intézett, melyben azt irja, hogy a Magyar Anekdotakincs Hl. IV. és V. kötetébe sok becses dolgot fog átvenni a Színes Mozaikból a szerző engedelmével, — mig a mü második kiadása, (mely Tóth Béla értesítése szerint késni fog, mert a kiadók most nyomtatnak az elBŐ, hiányol kiadásból még háromezer példányt, hogy a megrendelőket ki tudják elégíteni,) még inkább gazdagodni fog e kincsből- Magáról a Színes Mozaikról pedig egész elragadtatással BZÓrul-Bzóra ezt irja: Nagy-Kanizsa történetének e tudós, művészi, eleven és jókedvű tollal írott könyvét tanulsággal és pyőnyöi üséggel olvastam egy ülő helyemben, — mert nem bírtam letenni, olyan érdekes." Megjegyezzük, hogy a Színes Mozaikból, melyet Tóth Béla, Magyarország első stilisztikája, kincsnek nevez, annyi példány sem kelt el, mely a uyomtatási költségeket fedezné. — Gyászhír. Egy ifjú, ártatlan életet oltott ki a halál, gyászba borítva egy köztiszteletben álló családot Horváth Irma, Horváth Alajos kis leánya, König-mayer János neszelei földbirtokos unokája 15 éves korában Ráckevén elhalt — Esküvő. Dr. Grünwald Samu zalaegerszegi ügyvéd, e hó 23-án esküszik Örök hűséget Zollner Sarolta kisasszonynak Jánosházán. Kívánunk tartós boldogságot. — Vizbefulladt. Fiiipán János zrínyi-falvi földműves a Drávába fulladt Hozzátartozói az eltűnt embert sokáig keresték, mig a víz holttestét a partra vetette ki. — Megakadályozott vérengzés. A muraszerdahelyi csendőrök t hó 12-én letartóztatták Toplék Antal petneházi iakős földmívest, kit 13 éves mostoha leánya. Kovács Katalin jelentett fal. A szerencsétlen leány sirva panaszolta el, hogy mostoha apja őt ezelőtt 3 esztendővel erőszakkal tilos viszonyra kényszeritette é3 most azzal fenyegetődzik, hogy meggyilkolja, ha elárulja. A félelem miatt eddigelé nem mert szólni, de a napokban mostoha apja azon szándékát fejezte ki elölte, hogy nejét elteszi láb alól, hogy őt nőül vehesse. Elhatározta tehát, hogy feljelenti. A vad-állatias ember fogva van. — Szurkáló fickók. Vasárnap f. hó 16-án délután a kanálisról visszatérő két kereskedő tanoncot 2 kis-kanizsai suhanc megtámadott s egyikük a bicskáját kétszer az egyik tanonc Filák Gyula hátába döfte és súlyosan meg- sebesítette. A reményteljes csemetéket a rendőrség pártfogásába vette. — Tüz. Kis-Kanizsán f. hó 17-én a délelőtti órákban az u. n. Cigány-utcának egy szalmafödeles lakóháza ismére: len okból kigyuladt A gyorsan kivonult tűzoltóság a tüzet szerencsére lokalizálta. A kár csekély. — Egy uj szerűm. Lereboullet orvos bejelentette a párisi akadémián, hogy egy uj szérumot fedezcit fel, a melyet a tehéntejből nyer. Az b.aő kísérleteket ezen Bzeiummal Gimbert orvos eszközlé Cannesban a ennek elsőbbségét Lereboullet orvos is elismeri, de Ő azt fö-kéletesité. Ezen szerűm, a mely a tehéntejből vegyi uton lesz kiválasztva, a Pasteur féle módazer szerint szüretik meg, azután pedig egy szintén cannesi orvos által: Tájaique ur által neuirali--/.általik és sterilizálva lesz. Lereboullet ur ezen szérummal többféle betegségeknél tett kísérletet, hogy az idegbajoknál, valamint általános gyengeségnél, sorvadásnál, valamint a tüdövész kezdetleges fokánál stb kitűnően hat a legtöbb esetben nem is remélt eredményt idéz elő és gyógybatása igen gyorsan nyilvánul, az kétségtelen. Ezen szerűm az arzén olajjal vegyiive mint injekció lesz alkalmazva. Ezen szérumnak azon jó tulajdonsága van, bogy a gyomrot nem rontja el s igen gyorsan gyógyit Ezen szérummal most behatóan foglalkoznak és azt hiszik, hogj leginkább a tüdővész és az idegrendszer bajai ellen fog sikerrel alkalmazható lenni. — Garázdálkodás. Kicsiben mult, hogy köonyelmü fickók garázdálkodása vasúti szerencsétlenségnek okozójává nem lön e napokbao. Gasparics Ferenc 13 éves és Vuk István 9 esztendős fiuk, vasúti Őrök gyermekei, a murakirályi állomás közelében a Kotor felé vivő pályatesten a védjelző 3 csavarját eltávolították és pajkos módon magukkal vitték. — Szerencsére azonban a hiányt még idejekorán észrevették és még aa érkező vonat jelzése előtt helyrepőtolták. — Katonaszökevény. Folyó hó 9-én éjjel Letenjén a csendőrök elfogtak egy Potec Gyula nevű csavargót, kiről kiderült, hogy a cs. és kir. 11. sz. huszárezred parancsnoksága által f. bó 1-ére nagygyakorlatra való behívásnak nem engedelmeskedve — megszökött. — Átkísérték a nagy-kanizsai cs. és kir. ka-touai ideiglenes állcmás parancsnokságához. — Állategészségügy. A sertésvész nemcsak nálunk terjed. A mult héten Zala-Egerszeg város, Sárhida és Bocföld községek vétettek zár alá. — A kik szeretik a bort. Bangó János bocföldi Iakős pincéjében még megvan a tavalyi bor. A gazda a nagy azokkal a nagy bolond muskátlikkal a kerek ágy földjéből ia jó rakást elhord-tunk és igy a téli nedvességben a talaj mélyre szállott és »z én kedvenc rózsámnak a gyökere egészen meztelenül maradt és csak karója meg pír hajszál-gyökere tartotta fenn a rózsatőt. — Hamar földet idei kiáltottam kétségbeesve és most feltöltöttük az ágyat jól, jóféle zsiros, fekete homokkal. Megnyugodva a rózsa jövője felöl, tértem napirendre és nagy reményekkel vártam a virághozó tavaszt Jajaj 1 A szegény tulipánok ugyancsak el voltak földelve. Nagy keservesen küzdötte tel magát egy-egy levél, hogy valahogy egy kis levegőre Bzert tegyen, mert mint tudjuk, a növénynek tüdeje a levél, melyen lélegzik. Az én kertészkedési tudományom csalhatatlan voltán elgondolkozva, kerülget tem a tulipános ágyat, lesve egy egy bimbó megjelenését. .. hiában. Szerencsére eszembe jutott, hogy hallottam vagy olvastam valahol, miként lehet a tulipánt rákényszeríteni a virágzásra: egyszerűen le kell vzedni az egyes leveleket és akkor kénytelen középről hajtva, bimbót hozni. Leszedtük hát gyorsan az egyes kihajtott leveleket és megújult reménynyel vártam a bimbókat. Bizony nem jött abból egy sem! De még levelet sem hajtott többé. Elszontyolodva küldtem a kertészhez, hogy hozzanak petúnia-palántát és ültessék be az én nagy tudományom és csalhatatlanságom folytán üresen maradt ágyat, ott éppen a fő helyen, az udvar közepén. De bánkódásomat látva, megsajnáltak , engem az éu fának nevelt muskátlijaim és rózsafáim és vigasztalásomra, sőt büszkeségemre olyan bűbájos virágzást hoztak létre, hogy magam is beleámultam, bámultam e naponkint megújuló pompába és csak szigorú kötelességérzetem tudott munkámhoz visszaterelni virágaim köréből. Hanem az a szerencsétlen kerek ágy ! Ugyanis az a jobb sorsra érdemes virágágy gazdag pázsittal van környezve. Ez a pázsit a sok esőzés következtében telis-tele lett\'héjatlan csigával. Ezeknek a csigáknak meg velem egyforma ízlésük vau: nagyon szeretjük a petúniát. Csakhogy mig nekem a szemem gyönyörködik bennük, addig az a haszontalan népség, tudniillik a csigák, gyökeréig felfalják szegényeket. És igy alig ültettük el egy délután a petúniákat, reggelre teljesen paszta volt a kerek ágy, mind megették a csigák, a kiknek pompás búvóhelyük voll a sűrű, nagyranőtt pázsit, mert hiszen a sok eeő következtében egyik emberem egyebet sem tett, mint mindig azt nyírta, de nem bírt vele. No, de kifogok én rajtatok, gondoltam magamban, láttam én a millennáris kiállításon kis pázsitvágó gépel, majd megbír ez veletek. Csakhamar meg is hozattam én a kis gépet, bár az én szegény tanilói tárcámhoz képeit kissé borsos áron. Neki indítottuk a pázsitnak, ez már könnyű dolog, férfikéz sem kell hozzá, akármelyik finom kezű kisasszony is csupa kedvtelésből olyan könnyen lenyírhatja vele a pázsitot finoman, egyenletesen, akár a zöld bársony. Éi én meg milyen kárörömmel néztem a pusztítást a mit az én jó kis gépem véghez vitt a bájtalan csigákon. Ugy kell nekik I Azonban az eső csak esik egyre, szüntelen, a pázsit meg versenyt nő az esővel. Gyere csak kis gép, kezd újra ni-vellirozó munkádat . Az eső esik, a fű nő, vágni nem lehet a puha talajon, a Csigák vigan szaporodnak. Én meg nézem keservesen az én kerek ágyaim ürességét és elgondolkozom az én .csalhatatlan" kertészeti tudományomon. Kalocsa Boza. elvem damasztok dologidő miatt ritkán ért rá a hegyre kiballagoi s a mult héten, a hogy hosz-Bzabb idő eltelte után a hordókba belepillantott meglepetve vette észre, hog; egy akőra való hiányzik. Talán beszáradt gondolta magában, a feltöltögette a hordókat. De két nap múlva ismét elpárolgott egy akó. No ez már mégis sok, elmélkedik Bangó János a feljelentette az esetet a csendőrségnek, a mely kiderítette, hogy a pincébe látogatók járnak. Az egyik vendég a gazda György nevű 20 éves fia volt. a kivel szemben a megkeserített apa a házi fegyelem eszközeit rögtön alkalmazásba vette. — Társa volt Kovács Vilmos bocföldi legény, a ki szintén nagy barátja az italnak. — Közeledik a flliokszéra. Körül vagjnok már véve fillokBzérás szőlőkkel, sőt valószínű, hogy a zala-egerszegi szőlőkben itt-ott szintén lappang a pusztító féreg. Legújabban Söjtörről jelentik i a fillokszérB pusztításait. Jó lesz idejekorán Bzólőink átalakítására, b a vedel -mezesre gondolni. — A liaztharmat aző:őinkben mindenütt fellépett s eddig is nagy károkat tett és előreláthatólag még (erjedni fog, hacsBk július és auguszlus hónapban száraz és meleg időjárásunk nem lesz, mert a szárazságot és meleget a lisztharmat gombája nem bírja el. A véde-kj0é* eddig egyedüli alkalmas eszköze a kéuporozás, a mely ellen a gazdák legnagyobb része oly ellenszenvvel viseltetik, hogy termését inkább pusztulni hagyja, semhogy a kénport alkalmazná. Igaz, hogy a kénpor, a melyet az erjedés kéne savvá alakit át, a bort zap-tojásBzaguvá teszi, de a bor többszöri fejtése után a kénessav a levegővel való érintkezés folytán kénsavvá alakul át, a mely színtelen és szagtalan, s kis mennyiségben az egészségre nem ártalmas. A védekezés elmulasztása még azért is terhes mulasztás, mert a lisztharmat nemcsak a fürtőket hanem a gyengébb hajtásokat is megtámadja ; ezért — szaktekintélyek információi azBrint — nemcsak a fürtöket hanem a szőlő ösz-szes zöld részeit meg kell kénporozni. Hogy a kénpor nem oly veszedelmet, szer, mint nálunk hiszik, bizonyítja az is, bogy Franciaországban, a hol a liszt-harmat még a fillokszéra és peronoszpóra előtt fellépet, 1850 óla használják és pedig a betegség pusztításának arányához képest 5—6-szor is évenkínt. Pedig Franciaország átlag 32 millió htl. bort termel, s bőrkereBkedése uralja a világpiacot Általános tapasztalat szerint a kadarka, oportó, kasselas, kecskeszemü, fehér muskatályok, zöld silváni szenvednek legtöbbet a lisztbarmattól, mig burgundi, rajnai rizling, tramini kevésbé érzékenyek e betegség iránt. Nálunk, a bol a kadarka a főfaj, védekezni tehát feltétlenül keik — A ml fürdőnk. Az egyetlen hely, hol mostanában fürdőzni lehet, a gőzfürdő. A füvészet sokféle fajaiból álló virágos ágyak környezik azt a hosszú földszintes épületet melynek égbe meredő kéménye inkább azt árulja el, hogy azon a helyen valami gyári épület áll, minthogy fürdő épület Vize természettől fogva 11° R. hőmérséklettel bír; ha azonban fűtik a kazánt, tetszésszerinti hőfokra lehel azt felemelni. Fürdőszobája van elég, képesek befogadni a vendégeket orvosa is van a fürdőnek, de csak azok Bzámára, kik magukat megköpölöz-tetik. Gáncsolni valót ma már csak az tatái, aki a kákán csomót keres. A für-döbérlő igen jól gazdálkodik a fürdőben. A gépezet igaz, már egy kissé rozoga, különösen a kut, dn annál szebb a termek gipsz/eatése. A íürdŐ gondozása kielégítő. A gőzkamarában gőzölöghet az ember amennyit csak akar, összegug-gorodott vagy fekrö helyzetben. A gyógymód, masazálásból és hideg vizes ledör-zsöléaből, vagy félfürdőbői áll és ha gyógyfürdő hírében a nagy-kanizsai gőzfürdő nem is áll, mégis jó szolgálatokat fog tenni mindazokuak, kik sem oly betegek, hogy egészségük helyreállítására egy pár száz forintot kénytelenek költeni. 75 krtól 14 fi-t 65 kiig; iMdit-Bi Ép-HrooiM - saját róiiíl valamiat fekete, fehér t, színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként - sima, csikós, kockázott, min-tisott és dimuxt stb. (mintegy 240 kalönborö íiju és 2000 kolönboiő szi-- és IrnytUtbin itn) Rnhák s blonsokra a gyárból 1 Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Mhjm le.eSe*és. STÍjobt, kétueres lerélbélreg r»«tssti»dc- Henneberg K. salyemgyárai, Zürichben (Cl. é. Bt. nimi sxiffitó). XXXVHL ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JULIUS 22-én. — Komák legnagyobb csapása ix idegéi szívbaj, a gyomorbetegségek, vértzegénytég, sápkór stb. serege, amelyekhez I-gtöbbnyíre mir a gyermekkorban téteie\'t le ai alap ixgató italok nyújtása Utal, mint sör, bor, de ktilönö-sei: babkávé, m*-ly idegeink él szívműködésünkre oly hátrányosnak bisonyult. Kgy háziasai ooy-nak, de főkép egy anyának sem volna »xabad, a későbbi bajok exea már el.italhatlaa oko-EÓinak felismerése után, a háx fiatalságának babkávét nyn|tani Bitien szerencsére most mkr a babkávéról a Eatbreiner K neipp-maláta-kávéjára .aló áuzokát, amely a babkávé illatával és izével bir, mioden család javára kényelmesen keretitől vihető Eleinte egyharmad Kalhreíner- maláta -kávét ha sin aljunk pótlékul kétharmad babkavéhoz, később Mét-felét, őröljük mindakeitöt össze és készítsük el a kávét a megszokott módon nagyon gottdotan. A kiválóan jó, kellemes, enyhe iz meglepő leta. Azonban kötelesség, sürgős lelkiismereti kötelesség, hogy a gyermekeket egyáltalában ne szoktassuk többé a babkávéra Készítsünk rétiekre jó erős Katbreíuer-Me maláta-kávét és tegjünk hozzá, mint szoktuk, tejet és rukrot. Ürömmel fopjuk msjd látni, mily pompásan ízlik ezen kávé-ital a k csínyeknek, mennyire Mvirágoznak es fejlődnek mellette. De sőt betegek és gyengék, a puszta h\'athreiner-kávéhoz és annak kiválóan jótékony hatáaábos szokva, azt mindig nagyobb előszeretettel isz-ssák Ezeknél és a gyermekeknél etf az\'ezerszeres tapasztalás bizonyítja Pontos azonban, hogy mindig csak a .valódi Kathreiuert\' az isméit eredeti csomagban fansináljuk. ^ SZERKESZTŐI ÜZENETEK. — Tudatlan, Már a régi népeknél szokásban volt, adókat él tizedet a* iitenségekoek szentelni. A különféle adók beszolgáltatása az izraelitáknál törvény volt, exen az adón alapult az egész knltusz anyagi (entartása. Ne-hemja próféta azt moudja: Es hozzanak áldozatot gabDasemuekből, mustból és olajból a templomba és legott legyenek a szentelt edé- j nvfk éi a papoa-, akik. áldosnak és ac ajtón- | állók és az énekesek es mi nem fogjuk el- j hagyni .Isten házát". Hogy. a templomban a-helyért fizettek-e azt nem tudjuk, de imanékek akkor még nem voltak. — Szemérmes, Alig néhány hete, hogy a város képviselőtestülete azt a fölötte kényei ügyet zárt ülésben tárgyalta. Abban a asabály-zatban van egy g, melyik, azt \'\'íz kívül nem tudjuk, mely a szabsdosságot még a nagy kutyával járó festett hajó hölgyeknek is megtiltja, különösen a korzón és a főforgalmi utcákban Bennünket is megbotránkoztatott már az a szabadelrQség, mely az erkölcstelenséget világot nappal az utcára bocsátja. De mit ér az, ha a közönség látja? Kanizsa már régóta szabad kikötője az ilyen dug árnnak Próbálja meg, tegyen jelentést a rendőrségnél, majd csak használni fog. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: U—21-ig. Pilvax Lajos mozdonyvezető, Karolina, Nagy János mozdooyfütő, Margit, Weio-ausz Viktor veiídéglős, Maria, Godina János foldmives, József, Stréber János földmives, Erzsébet, Mártinec László földmive?, László. Varga György földmives, Juliánná, Gyurkovica Ferenc vasúti fűtő, Ilona, Németh Lajos szabó, Erzsébet. Dobrin Richárd terménykereskedő, Lili, Vei Iák József váltóőr, Juliánná, Andel Ferenc szabó, Mária, Guugl István kádár-segéd, György. Házasságot kötöttek: Priváry Géza gimn. tanár — Csorba Máriával, belső József napszámos — Horvát Rozáliával. Halálozások: \'Bolf Ferenc ifja 20 hónapos, bőrglob. fiuncom István ifjú 2 hónapos, bélbarat, Gyöngy Kataliu 2 hónapos ránjtgörcs, Schweiser Erzsébet 52 éves földmives, tudőgümőkór, Bódia János 61 éves cipész, tüdőgümőkór, Schwarz Rozália 44 éves vasúti őr özvegye, tödöhorut, flarnay György 70 évei csizmadia, végelgyengülés, Takács János 1 hónapos, béihnrut, Kalaba Josefa özv. 85 éves, végelgyengülés, Horvát István zenész, 55 éves, idült veselob — elhányt a kórházban. Horvát Anna 62 éves töldmtvesasszoDy, gyomorhurat, Serman Ferenc 17 napos, béihnrut. K 0 Z G A Z D VsÁT A gabonaQzletroi. Kedvező időjárás mellett folynak a behordási és caéplési munkálatok, s néhány nap multa már nagyobb hozatalokra számi ihatunk. Már eddig is jöttek létre egyes eladások és pedig uj rozs eladatott, urasági áru 6 frt 50 kr uj buza 8 frt 50 kr. azonnal vasútra szállítva. Későbbi szállításra tekintve a naponkint lanyhult irányzatot, rozBért 6 frt 25 kr., búzáért 8 frt 25 krt ígérnek. Árpa eddig nem jött piacra. IRODALOM — Politikai Hetiszemle. Bet- és külpolitikai, közgazdasági, társadalmi, •irodalmi és művészeti hetilap. Felelős szerkesztő és laptulajdooos Székely Sámuel. Tartalom: A sok választó. Irta R. — Bslföld. A roőcsai kínvallatás. Irta j Veritas. — Külföld. Hajsza a szerb ra- i dikálisok elten. Irta Székely Sámuel. — i Közga7daság. Társadalom a közgazdaságban. Irta Sz. B. Gazdasági hét. Irta (Br.) — Társadalom. Mit csináljunk nyáron? Irta H—s. A humanizmustól. Irta Gerő Attila. — Irodalom. Gyurka és Sándor. (Bírálat). — Művészet Visz-szapillantás. Irta Dr. Fr. I — A hét ről. Krónika. Irta F—k Megjelen minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr. Egyes szám 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, Főherceg Sándor-utca 19. Hirdetések felvétele ugyanott. Kéziratok nem adatnak vissza. &**rkesTUíseg : IH- Villányi Henrik, felelős szerkesztő. I>r. Perenyi József. Kiadó: \'fj- Wajdits József. ¦ YILTTÉR.*) „MARGIT1 GYÓGYFORRÁS MareiJforrás-telei (BEBEG-IEGYE). A budapesti m. kir. egyelem vegyelemzéte szerint kevés izabad szénsavat, eltenben lok szénsavat nátriumot és lithiumot tártai mar. Ezen tnlajdonaágai átok, melyek a httouló összetételű vizek fölé emeiík. Kitűnő hatású a légutak s Ttijő hirutos állapotainál, köiűdösen azlvóa váladék eseten: tiido-vésreseknél, ha vérzésre rab hajlandóság van is jelen, a, „Margtt-rlz" mt-g-becsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál tojrva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hu-utos állapotainál, főleg azon etetekben, hol a fölös mennyiségben képzelődött sav oka a rossz emésztésnek. A husysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot teiz továbbá a hólyag hHintós bántalmaiuát, a kő- é- homok-képződes eseteiben, miért is a budapesti él bécsi egyetem orvostanára!, mint az orvosviliig egyéb előkelőségei a legszívesebben használják, előnyt adnak a .Margit-torrásnak a hozzá hsaonló összetételű gyógy vizek fölött. ¦ar mint ivóvíz -*e kiváló óvószeraek btzsayilt Járvásyas be tegségek idején, TőSeg typbai ellen. Miat boniz álUiánoí keáTelisegBei: őrresd. yüEASTÁR: ÉDESKUTY L. öTÜjTiiiagjaercskedá cs. és kir. udv. szállító BUDAPESTEN. Kaphat* oindeE gys^ysztrtártaa, fiszer kereskedésben él vendégiében. Vese, hugyhóífag, Lngydau éá a böszTénjbántalmak ellen, torává a Iégzó és emésztési szervek humws bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Utn Ion-forrás ^—- salkator sikerrel rendéire lesz. tlagyhaj tó hatásn! Kelta izil | KasDjen emésilbeto Kapható ásványvízkereskédesekben ét g y 6 gyazertárak bau. A Sal;ator-forrás igazgatósága Eperjeten •) Az e rovat alatt közlöttikért nem vállal felelősséget * a sxerk. VEGYESEK. — Kük Ed ve! Ék f éiyképezéléfaez ? Elismert-legjobb izalon és utazási fényképező készülékek uj felülmúl hatatlan pillanatnyi kézi-készülékek, továbbá mindennemű fény képező kellékek A. Moil cs. és kir. udvari szállítónál, Bécs, I. Tuchlauben 9 Fényképező kellék üxlet alapíttatott 1854 — Kívánatra nagy képes árjegyzék ínjyen. — Fontos közlemény. Megtértétek a külön* féle munkáknál minden háztartásban esnek elő ét olyan etetekben szükséges a sebeket gynlá-dékonytág ét tisztát álangaág ellen védelmezni, E célra tanácsot letz, oly szereket választani, melyek a sebekre hűtítő ét fájdalmat enyhítő, tehát a meggyógyulást előmozdító hatássa! bírnak. A dicséretesen ösmertés majdnem minden házigyógyazertárba besorozott .Prágai házikenőcs\' Fragner B. gyógyszertárából Prágában épen olyas gyógyszer, mely a nevezett minőségikkel bír és az itteni gyógyszertárakban it kapható. Lásd a hirdetményt. „JLTLJLS", rcszrénv-tÁrsaság; élet és katonai szolgalat biztosításra. (Igazgatóság: Bécs L öoldschmidgasse 10.), Magyarország összes nagyobb városaiban W*Y~ FŐKÉPVISELETET KYIT. "Wk\\ Szakmátismerő és óvadékkalbiró pályázók kéretnek ajánlataikat pályafutásukkal (curriculum vitae) az igazgatóságnak küldeni. STETER gyógyintézet TÓBEL-FÜRDÖ 6RÁGZ MELLETT. IDÉNY: lajíS 38\'* méter a tenger sxine felett. vasúti áliomás. Grácból. kocsival egy óra. Posta- és távírda állómat. Rég ismert vaitartalmn (akrotherme) acélforrás 30 fok C. meleg (23 IJk K) Mértékeit klíma 25 fok C. ét 20 (R.) erősítő erdőlevegő, kiterjedt fenyves erdők Gyógyjavalatok, idegbáatalmak, ideggyen teseg, bAtgerincbetegség, hysteria, görcsök, nenralgia nb. ellen. Női betegségek:: vérszegénység, lét- ét hólyaghurut stb. Igen ajánlható üdülőknek és gyenge gyermekeknek. Gyógyeszköz: külön gyóg..- ét uszóbazia, kádfürdők melegvízzel, íenyöfilrdók, villanyos fürdők, mataage. znhanygjógykex\'eles\' tat. Olcsó lakások és egyet szobák, villák, gyógyterem, kitfioS étterem, kitűnő seaekar. A rQrdölflazgatnsiflsál kimerítő prospektus Ingyen es bérmentve Dr. Bit CILA VEK SÁSDOR, orvos tulajdonos. alftl" Poszíószéjjelkiildés csak magánosoknak. Egy végj 3-10 uz. hoisxu, teljes uri-öltönynek ára csak : S-ÖO )ó B-10 jó 4-BO ji 12-40 SJigol S3-9Ü kamt*r »I Kiesel-Amhof Brünnben: Klatsk bO« *• bírarnCfíta. — liltishi ssálHUs. Jtak-taTarik fieyeljoaot! Osak kSmtatUsfil tAbütoI- astoa SS irtikatk M*cfslt>ir— ----\' blIOSTltAj^rippcc cnt Krnuai A ji\'ii poiiu postca s SEsbónsk. bs mint« ZJJarvtbfil t iüvetteií sjándakot sJis : 10 Irt TJUtrissnAJ ser ssdricot SO kr. ért. SO frt egy Cltönj-t 1 Cttért, 60 frt . flnam öltűnyí mmémsam ingyen. Eniafciv-ül * tsabö míj a küTstksifi tagtámturt «apt»: 3 frtot Mítojjí után s taiSc 20\' ,-ot. Eeotet u ajaaas--------- - -• .... ~------- Adolf mtats- . ratTllAaosttisssJ íb roXidfliít. "iÍsjiÍtts n I 9 ?a í&tf! rifj u Szákesfebérvári m. kir. méntelep parancsnokság, 821. bh. ,zjm, 1899. Árlejtési hirdetmény. A székesfehérvári tnagyar királyi állami méntelep székesfehérvári, bábolnai, nyitraí, nagy-audi és palini osztályaiban elhelyezett katonai legénység és ménállcmány részére 1899. november hó 1 -tői 1900. október hó végéig szukséglendő kenyér, takarmány és egyébb cikkek biztosítása iránt a székesfehérvári m. kir. áh^ni méntelep parancsnokság számvivó irodájában 1899. évi augusztus hó 14-én délelőtt 9 órakor zárt ajánlatok tárgyalása fog megtartatni. A közelebbi szállítási feltételek a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvivő irodájában megtudhatók, u hol a szállítási feltételek füzete is betekinthető, és ahonnan az árlejtési hirdetmény kívánatra megküldetni fog. Az érdeklődők ennélfogva azoo felhívással értesu\'*tnek, miként az erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidóig annil u inkább nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kívül hagyatna,. Kelt Székesfehérvár, 1899. jpíius hó 15-én. SZ.-FEHÉRYARI M. É. MÉNTELEP PAMHCMÁJi. CSAK FIATAL EMBEREKET érdekel tudni, hogy a atp~ PÁRISI Dr. BOITOX-FÉEE -» IVJI-CTIO OBXIVTAL már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Santaít vagy Copaivát használni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. KAPHATÓ EGYEDÍL ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., aagykorona-uica 23. Ára üvegenlént 1 frt. 1.20 kr. előleges beküldésével franco. 3000QrXOOOOfXXXXXXXX30CXXXXX?00 A legjobbnak bizonyult HÁZ1SZER, — mely az emésztést szabályozza, rendes Térkerekedést eredményezi, a megrontott és hibás TéraJkatrésEt eleltávolllja a ml az egészség-fiifeltétele), gyorsan éa bíztotan megazÖnteti a gyomorbsjt ét p. étvágytalanságot, savanyu lelböfögest, há-njáai ingert, gyomor- és hasbántalmat, -gjomorgörcaöt, a gyomor túlterhel.-sét étellel, syálkáaodást, vértóInlást, — bámorhoidákat, oői bántalmakat, bélbajokat, a már 40 ér óta jónak bizonyult Dr. ROSA-féfe balzsam Minden gyuladás, xeb éti kelés gyogyl* tasa biitos sikerrel jár, a női mell gyula-dásánál, tejrekedéses kemény ed esnél, a gyermek elválasztásánál, tályogok, vérkelések, pokolvar és genyedésekuél, továbbá köröm-penyedés az agynevezett kóró maiéregnél a kézen és lábnjakon, — keményedéseknél, — daganatoknál, — mirigy daganatoknál, — holttetem képződéseknél stöbbi 50 év óta bevált Prágai házikenőcs FRAGNER B. gyögysz.-tö! Prágában 203 III. Ki az emésztése minden munkáját uj életre serken és egészséges és tiszta vért szerez, különben is biztos és messze földön híres bevált háziszer. A gyógyulás fájdalom nélkül halad a kenőcs hűsítő hatása alatt- liÍTeg50 lr., kettős are^i fri- Postán 20 ürra] drajc 1 Doboibai. 2őtís 3S kijárat. Postán G krral drágább :" eredeti készítményt kérje *- csak az •denkt prágai Fragner B. gyógyszertárából ét figyeljen arra, bogy a Dr. ROSA balzsam csomagolás minden részén az itt látható kerek védjegy legyen: az ap-rá^i házi kenőcs csomagolásán pedig a jobbról látható háromszögletű védjegy. -- A ki egy utánzás! talál és nekem bejelenti, dijat kap 1 =- Elismerő levelek ezrei rendelkezésre állnak. Raktárak Budapesten: Törő. Jóisef ^ógmerlárabaa. Egger A- gTÓgjszertiráka, Ttialniaypr h Sfils, Koclinifister nló«ai Apotheke ,Znm schwarzén Adler" In Prag. Kek der Spornergassc Sr. SOS Főraktár a tésiitóuél b. fragner Postak&ldés axonnaL XXXVII ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY : A 1899. JULIUS 2.5-én. i malom béren Jezéaeket, ital aki tis okit, minden rendszer és terjedelemben gyárt és szilül: Hence.-székeket minden nagysigbinésminőiég-ben, tűmöröntés éf porcéi in hengerekkel. Francia malomkő veket legjobb minős égben és mai omj iratokat, gabo-na-osztályoió hengereket éi fejkoptatókat saját rendszerűekét ^ Ksnkelyvilsszti, Eure-ka. Tararek, lítstke-Terő gépek, dara ésgös-tiiztitögépek, elevátorok és stitlitó csigák, transz mi ssi ok, tengely- Agyak, perselyek. 8ell r és pyürtlkenés rendszerűekét. Gaidaaágl ¦»!¦•* kézi és járgány hajtásra. Tarblaák és vizikere-kek, keret, kör es szal-lagfürészek, fagyaíuló és csisiológépek kőtö-iSkkel és unió-gépek mindennemű érc és kova, basáit, mészkő, cha-motte és gipsz részére. Mindenféle szürke ét fémSatfli iáját ét Ida-ara medellek is rajzok azeríit Csokoládé SUbHARD ij TömörÖiitésü rostéiról* sífo. Lego/csőhb árak! +m w*9* Árjegyzék ingyen bérmentve.\' MT~ Hengerrorátkolások leggyorsabban és oleaóbban, szállítás jótállás melleit ~~SS LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. HengerroTitkoló és köszörűlŐ-gépek, villanyos-vilAgitási telepek. Tervezetek, költséavetések és praktikus taaács** gyarsaa éa ingyen. SZEGEDI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSI .SORSJEGYEK. Főnyeremény: 50.000 korona értékben és tööb. kisebb nagyobb nyeremény, összesen 1006 NYEREMÉNY 100,000 KORONA ÉRTÉKBEN. Egy sorsjegy ára 20 krajcár- x?. ösfzes nyereményeket kívánatra 20% levonással azonnal késxpémben bev^tja Hudapesten: a „Hermestt Magyar Általános VnllóÜiiet B ész vény-ursagaz, V,j Dorottya nlca 8., vagy Szegeden: a Szegedi Kereskedelmi éa Iparbank. Ezen pénzintézetek a nyerő kívánságára készek az 50.000 korona értékű főnyereményt egy liasoii&\'tékti s/egedi mintaszerűen berendezett fagyai gazdasággal is becserélni. Húzás Szegeden, a kiállítás utolsó napján, 1899. szeptember fO-én esie G órakor. Sorsjegyek kaphatók bank és váltőüzletekben, az összes dohánytőzsdékben és egyéb elárusító helyeken. Viszontelárusitók forduljanak a kiállítást rendező Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségéhez, Budapest, IX., Oll5i-ut 25., Köztelet. oooooooooooocoocxyinnn ooiooooooooo o " — - - ------------- a D ? 8 MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobó* Moll A védjegyét é* alairaaát tünteti feL A Koíi A.-féli Seidllti-porok tartót gyógyhatisa a leroiakacsabb gy«h«r- és tettbástaísiak, gyomorgörcs és gyotoorhév, rögzött széfcrskedés, máj bántalom, vér találás, aranyér él s legkülönbözőbb sál betegségek ellen, e jeles hiziizpraek évtizedek óta mindig nagyabb viterjedést szerzett. — Ára egy lepioiétslt indít! dibeznzk I frt o. é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. [MOLL-FÉLE FRANCIA] BORSZESZ ES SO 8YŰMÖLCS ÉS S2ÖLLÖ BOR KÉSZÍTÉSI QfiPEK. GYÜMÖLCS ÉS SZÖLLÖ SAJTÓK, folytonosai/ l,-:tó kettős emeltyű szerkezettel és nyomerő szabályzóval. A munka képesség 207* nagyobb, mint bármely mas sajtónál. SZÖLLÖ 6s GYÜMÖLCS ZŰZÓK és Iioejo morzsolok. Szóllö és gyümölcs őrlők, aszaió készülékek gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümölcs-vágó és hámozó gépek, legújabb szerkezetű szabad, önmúkodó „SYPHONIA", gyümóles és szöliövessző permetezők, gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA ea. kir. kitár, szabad, gazdasági gépgyárak, vasöntöde éa gőzbámor. BÉCS, II. Taborstraase 70. KITÜNTETVE 390 ARANY,(ÍZÜST ÉS BRONZ ÉREMMEL. ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. Képviselők és viszontárusitók felvétetnek. ~M 8 oooooorxxxxxxicoooaoooaocxxx>aoocickxxxx»ac>oj 6BÚF SCHÖKBOBN BOCHHEIK EBYIii BEBESMEWEI Ü8ADALMABÓL. SlOLYYÄl GYÓGYFORRÁS. Dr. KÉTLI, Dr. BÓKAI, Dr. W1DERHOFFER tanár urak és számos orvosi tekintélyek elismerő Dyilatk07aiaí alapján kitűnő sikerrel ajánltatik: köszvény, hólyag éa vizeleti szervek bajainál; cukorbetegség, bagyhomok. epekő; a torok éa tűdószervek bántaiuiainái, étvágytalanság éa gyomor-megbetegedéseknél. KITUNO IZU ITAL, IGEN UDITO VIZ. Cíj oniorbajok elleni specifleum. A LUKI ERZSÉBET GYÓGYFORRÁS, A gyomor rendetlen működésénél, gyomorsav túlságos képződésénél, gyomorégés, böfögé«, a gyomor elnyálkásodása, a. gyomor és bél krÓoikus hurutja alkalmával kilOnőeo beválik; a torok gége és hörgők idolt hurutos állapotában sikerrel alkalmaztatik. PO LE ti Al GYÓGYFORRÁS. Első rangú diátétikua viz; legüdítőbb asztali vjz, borral vegyítve kitűnő, tejjel vegyítve a legjobb ayálkaoldó szer. ^eJzen Ásványvizek Megrendelhetők; az uradalmi ásványvizek bérleti kezelöségénél Szolyván (Bereg megye) és minden ásványvizkereskedésnél. ndegyik Üreg. HOLL A. vtnljegyét tntiU-ü lall- feliratn önotatul Tan zárva. A Moil-fé\'.b ] )Ctak akkor valódi, ¦»1 |fraaozia berszesz is si uevezeteses mint fajdsiomciiüapitó bedirziftleti szar | íkösz»úny, csuz éi a meghűlés egyéb ka retkeimé oyeinjl legis méretesebb népszer. Egy orozott eredall iyjj ára 90 kra|ozár. _ _ MOLL Gyermek szappanja. Legfinumabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan a bír okszerű ápolására gyermekek és felni ttek részére. Ara dsrabonkint — 20 kr. Őt darab — 9Q kr. Minden darab gyermek-szappan Mail A. védjegyével van ellátva Főszétkuldés: Mail A. gyógyszerész, cs. ós kir. udvari szallitö által, Bécs: Tucblauben 9. az. Vidéki megrendelések naponta postaotinvét mellett teljéiittetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeid Adolf SS Fia. Prospektus é< árjegyzék ingyen is bérmentve. wmr biztosítása. -mm I HU|j. Uii\'símÖs álísüiiluziiii lársasij mint txÓTetkezet Badapest, VH , Erzsébet-kent 27. biztosításokat elfogad lorak és szarTasmarhák elhullása következtében beállott kárea«tek megtérítésére Kartert te* Igénye fennáll, ha kflzör.séges éi járványos betegségekben, va<y baleset folytán pusztai ei éx illat, további ha kényszervágás rendelteuk el. Az intézet élén állanak a k5-reUtezi földbirtokosok : báró Sto-ísaavloa György, elnök, báró Aobrózy Gyula, gróf Bethlen Oslárs, »cs. es kir. kamarás, orszlggy képvinelő, dr Beitfy Liszló, orsz. kép»iselö, Chernél G;;.cs és kir. kamarás, orsz. képviielő, báró Jósika Gábo> cs és kir. kamaráa, orsz. képviselS, gróf Korcisi Károly, főrenjihazi tar, báró Hyáry Béla cs és kir. kamarás, gróf Ráday Gedeon, dr. Slauy Aladár, a Hagy. agrár- éa jaradékbaak r. t. gazd. tanácsosa dr. letétien! Árpád, agjvéd, Taby István, cs. és kir. kamara*, Pejtm. gazd egy. alelnöke, ZalMki Jenő, dr. Pajor Ignác vezérigazgató. Felvilágositással szivesen szolgál az igazgatóság és a vidéki ügynökségek. j A dijak rendklYBl aeriéketW. A feltaláló dr. MEIDÍNGEK tanár ur által kizárólag jogoaitott gyártméoyu MEIOIMGER KÁLYHA mm m. ct. és kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethuf. - BÉCS I.. Kohlmarkt 7. sz. a. PRÁG ¦ Hybernergasse 7. Minden államban 87^badalmizva. — Az első éremmel minden kiállításon ¦ . kitüntetve. — Legkitűnőbb kormányzói töltő és szellőző kályhák lakisok, iskolák és irodák számáia. a legegyszerűbb és legrlegántabb kiállitisbaa, tetszés** érinti égéfi időtartam izénpirral való fűtésnél és 24 óráig terjedő égés kőszénnel! tüzelésnél 55,000 kályha forgalomba hozva. Egy kályhával több szoba is fűthető. M EI D I N G E B,"-kályhák, 5) óva iotünk az utánzatoktól, utalva a kályhaajtókra öntött következő ME1DINGER-0FEN rtdj6^r»r- \\L H. H E I M „HESTI A"-kályhák. FÍJSTEJHÉSZTÖ KIVDALLÓH. FŰSTEMÉSZTŐ CALORIFÉR E K. KÖZPONTI FŰTÉS imTOEN^EHíDSZER„S^RINT^ --^^^ Szárai allcaJmazáaa ipari és gazdasági célokra. \'¦----- GSf~ Prospektusok éa árjegyzékek ingyen és bérmentve. "ajBÍ Nyonrított Iij. Wíjdits József könyrayomdijibán Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1899. Juli a. hó 29-én. 30-ik szám. XXXVIII. évfolyam. Előfizetési ár: Egész érre . . . 5 frt — kr. Fél éTre . . . . 2 frt 60 kr. Negyedévre . . . 1 frt 25 kr. Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK 5 petitsorban 7, másodszor 6, s minden további sorért 5 kr NYÍL TTÉ R BEN petit soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐI.. A lsp szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó nevére címzetten Sagy-Kanizsára bérmentve intézeadők. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. I A nagy-kanizsai .Ipar-Testület,• „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a ,nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,\' a .nagy-kanizsai taitói járáskor," a ,nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,\' „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,\' a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HBTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. \\ Petőfi Sándor. IPttt IflW. Nagy-Kanizsa, 1890. Jnlfu 28-an. (H. ML) ötven esztendeje annak, hogy a magyar nemzet lánglelkü dalnoka olt lehelte ki szabadságért rajongó lelkét a segesvári síkon, talán egy kozák száguldó lovától agyontiporva, a mint ő maga sejtette és óhajtotta: Ott essem el én, A harc mezején. Ott folyjon az ifjai vér ki szivemből. IÜint egy meteor, ugy tüot fel a magyar költészet egén, rövid ideig elárasztotta tényével azt, s azután\' letűnt, de csak azért, bogy annál ragyogóbban 1 tündököljön, időn és enyészeten át, mint a szabadság költészetének legkiválóbb képviselője. Petőfi Sándor ép akkor lépett *fel költészetének tüneményszerű, elragadó varázsával, mikor a népóriás merev tagjait már áthatotta volt azon melegség, melyet a 30-as évek nagy emberei, közöttük Vörösmarty, odamutatva a nemzet múltjára, reá árasztottak. Petőfi dalai fényes szikrákat [öveitek szerte széjjel, gyújtva éa lelkesítve ott, a hová értek. Hogyha költői rövid és mégis oly rendkívülien nevezetes pályájának első éveiben inkább a szerelmet, a barátságot, a szülei ház örömeit, bájait, a vándor élet fáradalmait: szerény és mégis kalandos, kóbor életének egyes eseményeit énekelte meg szívhez szóló lantjának húrjain, 1844-ben indul meg szabadságdalainak hatalmas árja, melyekben prófétai ihlettséggel gyakran kemény, durgáló hangon szól nemzetéhez. Sokszor keserű gúny szollal meg ajakán, mikor azt mondja: .Vagyok henyélő Bzázad gyermeke" s panaszkodik, hogy még megdalolni való tárgya sincsen és a nyelv terhes rabbüincsen sínylődik. Közben közben azonban megszállja a haza állapotának balsejtelme; lelke jóseröre kap, s mintha előre sejtené, mi fog bekövetkezni, azt mondja: Felhőd az ég hazámon Aligha nem lesz vész; Csak hadd legyen, nem bánom Lelkem reája kész. Mind erősebben nyilatkozik meg dalaiban a hazafias érzés a szabadság szeretetével párosulva, csak itt-ott vegyülhet némelykor a szerelem és bús vagy sokszor pajzán hangra, a mit Juliskája iránti szerelme kelt később benne. Igeikében sej tele mszerüleg él, hogy a szabadságért\' meg fog halni, és sokszor kifejezést ad annak, hogy magát a szabadságért fel fogja áldozni. Petőfi költői kifejezést ad annak a gondolatnak, mely akkor sok hazafi lelkében mint politikai szükséglet érett meg. A szabadság nem lehet, előjoga egyes rétegeknek, hogy a többiek szolgasága, rabsága annál kivivóbb legyen. A mi: a politikus, mint az idő, a korszeltem érett gyümölcsét, a meggyőzés meleg szavaival kivan érvényesitenü az eléje tornyosuló, egyéni érdekek szülte akadályok dacára; azt a költő az érzelem tisztán lángoló tüzében megtisztítja alakjától és sokat igérŐ fényes csillagként ragyogtatja. Azután megházasodik. Feleségül veszi Juliskáját, ki inkább szülei haragját vonja magára, mintsem, hogy költőjéről lemondjon Petőfi nagy bol- dogságában óriásüak mondja magát, ki a menyországot tartja ölében. Szelídebb érzelmeket penget lantja húrjain, de 1847-ben már forrongtak a kedélyek, s ismét a szabadságról énekel Ebben az évben lett Petőfi Sándor a szabadságnak valódi dalnoka. Sejtelmes lelkében előre érzi a bekövetkezhető eseményeket és jóslélekkel mutat a vészthozó fellegekre, melyek villámot és dörgést rejtenek méhőkbep. A veszély előérzete megragadtatja vele lantját és húrjain régig tombol a szenvedély eget rázó vihara. Azután bekövetkezett a szabadságharc. A költő kardot ragad, s mig lantjával folyton szive viharos érzéseinek ad kifejezést, kifejezést adva egyúttal a nemzet érzelmeinek is, karddal is kész szolgálni a hazát, megmutatva, hogy a haza szabadságának szent érzése ajakán nem puszta frázis, hanem lelke mélyéből fakad. Ezt érezzük költeményeiből ma is, 50 esztendővel halála után, oly közvetlenül nyilatkozik meg a szivéből fakadó minden érzés, hogy egy félszázad nem volt képes meggyengíteni ez örök szép szabadságdaluk elragadó, hatását Most ünnepre gyűlt az egész nemzet. A költő alakja soha fenségesebb nem volt mint most, mikor az utódok megértve a segesvári sikon elesett dalnok nagyságát, átérezve a költeményeiben nyilatkozó eredeti őserőt, s mindjobban elbűvölve varázsoktól a hazaszeretetnek rajtok elomló fényétől. Csak ünnepeljünk. Petőfi megérdemelte az üBnepeltetést. Nemcsak egy félszázad előtt lelkesített Ö; még most is lelkesít. Az o szabadságdalaiból még most is szól, hozzánk az ő hazát és nemzetét szerető lelke, az ő minden önzéstől ment tisztán égő honszerelme. Awf költészete nem a múltnak és a juenaek szólt, hanem a jövőnek is. Lelkesítsen is bennünket, lelkesítse a fogékony magyar ifjúságot, s ha sötét napok jönnek ismét hazánkra, hadd gyújtsanak fáklyát, hadd gyújtsák fel újra a lelkesedés szent tüzét minden magyar kebelben a halhatatlan költő szabadságdalai. A piaci szabályzat. A sok méltatlankodás és panasz, mely a nagykanizsai piacon uralkodó, — mondhatnám .kofa rendszerc ellen a fogyasztó \'\'közönség körében sokszor és aok helyütt felmerül — sarkal bennünket arra, hogy e rendszer megszüntetése érdekében szavunkat felemeljük. A ki a helybeli piacon csak felületes körültekintéssel is — nem átvitt értelemben mondom — végigsétál — lehetetlen észre nem vennie azt a szembeötlő dolgot, hogy valahány kosár, padka, sátor mellett elhalad, annak gazdája mind kofa és nem parasztasszony. Szemível és — ha vevő — erszényével tapasztalja, hogy a mi városunk fogyasztó közönsége a termelővel közvetlen érintkezésbe sohasem léphet, hogy a mihez hozzájutni módjában volna fele áron is, a kétszeressel- kell megfizetnie és pedig éppen azon szükségleti tárgyakban, a melyek a leguélkülözhetlenebbek közé tartoznak. Dologidő van. — Ég a munka a mezon. — Most hordja be évi fáradságának gyümölcsét, drága termését á mézei gazda. Nincs pihenő Óra, nincs pihenő kéz — kicsinynek és nagynak, leánynak és asszonynak, fiatalnak és öregnek munkával tele a keze. — A háznép tagjai közül egyiknek sincs ráérő ideje arra, hogy a város piacán félnapokon át árulja a gyümölcsöt, baromfit, tojást maga nö- vesztette, maga tenyésztette kelendő jószágait — örül, ha minél előbb túladhat rajtuk, s mehet haza fontos&bb munkája után látni. Nos tehát, van — hát Isten — k> ebben Örömmel segiti a parasztaaszonyt- — Van 2 individiumom; a kofa meg az exporteur. — Nem láttad még azt a lázas aietést, rohanást és — busás nyereség reményében — azt a gavallérias alkut, — melyekkel ez a két fajtája a kereskedőnek, úgyszólván elkapkodja a munkájára aiető paraaztasszonytól baromfiját, tojását a gyümölcsét, mit vá sárra hozott. — Természetesen, mindkettő jó üzlet tudatában, a különbség a kettőjük közt csak az, hogy az egyik a külföldi, a máaik a helybeli fogyasztó közönaég zsebére spekulál. Pedig bizonyomra mondom, szép és nem közönségei bivatáVaz, a minek szolgálatában kofa és exporteur kellene, bogy álljanak 1 Lehetővé tenni a termelőnek, hogy egyébb, fontosabb munkája után láthasson és termékeit mégis a méltányos árakon értékesíthesse — ellátni másrészt a közönséget élelmi cikkekkel, melyek háztartásában tiélküiöz-hetlenek — és végül fogyasztó közönségünkké tenni a külföldet — oly célok és hivatások, melyek a nemzetgazdaság szempontjából tiazteletre és becsülésre \' méltók. — Azonban, hogy e célnak kofa. és a külföldre szállító megfejelhessenek, — s ez különösen a piaci kólát illeti, — kell. hogy a mig egyrészt a termelőnek megadja az őt megillető méltányos árat — addig ne fossza meg a fogyasztó közönséget a vásárlás, a szükségleti cikkek beszerzésének lehetőségétől az által, hogy mesés árakat szab. — Akár nyerészkedési vágyból teszi, akár mert kényszerítve van reá — segíthet mind-a kettőn. —¦ Az elsőn segít azzal, ha e vágyat mérsékli, a másodikon segitetii Bzintén rajta áll. Mert lehet, hogy Ő a magas árszabásra kényszerítve van. Lehet ugyanié, hogy ő is magas áron vásárol. Db ép itt a dolog Hübuere I Ne szöktesse tel az árakat a termelőnél 1 Ne akarjon oly lázasan mindent összevásárolni, a ne akarjon mindenesetre A Petőfi keresők. Elhallgata régen a lanton a hnr; Megfogta a rozsda a kardot; Nem zeng sem a dal, sem a véres acél; Sziv elteledé, elhordta a azél: Atom vala ax caák, reggelig tartott. Fű tudja: miért zöldebb a mezőn Kgy folton, a melyre a vér hull! ? A hagyomány tudakozza Uomérral Azt, hol •xQlotett, . .hol eibai-. Oh halva bizonynyai a dalnok Itt látta az egyik a földre leesni; Ott szólt vele más a csatában; Sírjához az atfélen bucstira járnak; Másutt még visszakerflltire várnak: Itt él, ott holt híre támad Meg megjelen : S nyomtalan ugy elenyész ; Képajk szövi róla regéit; Itt vérnyoma; — lábnyoma ott! Halld, Ó Tolt, ki e dalt zengé itt? Oh halva bizonynyal a dalnok. Élhetne-e hangtalan így? Lehetett-e Jajtalau végig élni a multat V Hallgathat-e az, ki a gyáva türelmet Még boldogabb évekban se tanulta? Ki bátran elÓIjárt, rémtelenOl. Az bajt-e Sötétbe a rémek elül? S arcot, alakot, ha cserélt is, Egy dal bizonyítás felőle. Az szólna világra, hogy él-e? Oh halva bizonynyal a dalnok. Csirát ver * földbnl az eltemetett mag; A régi szabadság ága fakad; Minden, mi halott, föltámad ez érben: Csak tégedet hagy-e az ni kor a mélyben, Csak te maradsz-e halra magad? Oh élve ht volnál, baszké dalodtól Lángra lobogna a ké! haza most. Hallgatsz. Bizonyítja halálodat ez. Bü keresőd lirodra tapos. Oh halva bizonynyal a dalnok! Jókai Mór Álmatlan éj.*) Lámpám halk, éjféli árnyakkal veszőJik, Fáradtan teszem le kezemből Petőfit, S kábult, izzó fővel az ablakhoz állra, Kibámulok az éj boa sivatagába. Millió kis csillag lobog teaa a. égen, Millió kis csillag lobogását nézem. Váltig találgatom: melyik csillag kié? Vájjon melyik Irbet ott a Petőfié? Mert rég por lett ugyan már a költő teste, De csillaga azért még nem tűnhetett le, Hisz\' mióta bolygók itt e földi téren, Mindig agy hallottam dalban és regesen, Hogy csak akkor megy le az égről csillagunk. Mikor ide lent mi magunk is meghatunk. S kt mondja, hogy akkor halunk meg itt, mikor Visszatér a porba pihenni, ami por? A koporsó a tán bossxn még az életi Csak az érte el itt az. igaz., véget. Kinek az a sziv is temetőbe sxáJla, Mely legutolsónak emlékezett rája. És amint borongok, tűnődöm magamban, Egyszerre csak elvész a vjtág alattam; Képzeletem szárnya megemelint lágyan, S ntra kerekedem a nagy -éjszakában. Repülök, suhanok, át roppant időkön, Sötéten ˇesxtegjő távol jövendőkön; Garmadái) a rakott évezredek orma Gyorsan maradozik el mögöttem sorra, •I Ezt a szép költeményt Jakab Ödön, a kitűnő költő irta. Most, a nagy Petőfi halálának évfordulóján semmivel sem ünnepelhet-jok szebben e napot, mintha e verset lesz-asOk közzé. Késő messzeségben, míg végre.megszállok, S látom a csendesen haldokló világot. - ... A bujdosó nap már elaggott erősen ! Mosolyogna még, de mosolya erőtlen. Az égboltra tabbet akár fel se jöne. Ugy sincsen sok haszna a földnek belölel Melyből egykor bnján bomlott a kikelet, Es sárgult a kalász kövér dalok felett : Lankadt a verőfény, évről-évre rőtebb, Tél lett a méla ősz, a tavasz meg ősz lett, Enyelgő szellőkbői vad viharok lőnek, Takarodót fújva itt minden élőnek, Hogy menjenek haza, le a föld ölébe; Este van, munkának, mulatságnak — vége! S én Istenem, mi lett szép Magyarországból! Mogorva világa hallgatagon gyászol. Bár egykor éltemnél \'drágább volt szivemnek: Még én is, még én is alig ismerem meg! Meztelenül égbe meredő begyeken Dalos, víg erdőit hiába keresem! Rengeteg rónáin bns árvaság borong: Sem pásztortilinkó^em egyetlen kolomp I Játszi délibábja, ki tudja, merre jár? Elköltözött az is, mínt a vándor madár. Mit is csinálna itt, hol nehéz hóréteg Hozta be vastagon a sik mezőséget? Csak itt ott olv&doz egy foltocska, gyéren, Hová egy-egy forróbb szivet ástak régen. És e pusztaságban, riasztó magányban, Hidegen boruló alkonyati árnyban Kunyhója előtt áll egy csüggeteg alak : Az utolsó ember a magyar ég alatti Űrómtelenül néz kórul á semmibe, Nem vigasztalja már a földön semmi se; Az égen sincs,mit keresni szemének: Ott a magasság még gyászosabb, setétebb 1 Nagytúra királyok. hidintéwS hősök, Bölcs tudósok, édes szara hegedösöa: Még azok is mind, mind elfeledve régen, Egyiknek sincs fenn már ¦~*\'"«gri az égen! Csak távol nyugaton, hol a láthatár van, Kóvályog egy halvány csillag egymagában ; Azon is jól látszik, hogy fenn soká nem lesz Lemegyen maholnap, le a többiekhez. Látja az utolsó magyar, e csillagot, Álmodozva, mélán nézi, amint ragyog; Érezni kezd lassan egy kis melegséget. Serkennek lelkében szunnyadó eralikek. Nagy szabadságharcok, amik szájról-szájra, Mese* mait időkről öröklődtek rája, S mialatt éledez zsibbadt agyvelöje, Gondolkozik hosszan, dorongjára dőlve; Valami félisten neve kerülgeti. Kiről a hagyomány sokat mesélt neki; Aki elborítva rettentő sebekkel, Valamikor. . . hajdan . . . dalolva esett el. S még a dalokból is itt-amott, elvétve. Mintha emlékeznék egy-egy töredékre, Mely hol a hazáról, hói a szerelemről, Majd édes lágyan, majd viharosan cseng föl. Ez a csillag pedig ezalatt ott tárol Mintha fényesebben sütne a homályból; Hunyorgó világa mintha éledezne, Mintha sziporkáznék, szinte sisteregve : Mintha csak szerető részvét!51 sugalra Tekintene le az utolsó magyarra, Majd pedig féktelen bősz haraggal nézne A világra zsarnok békót vetS télre; S minttia hallszanek is fenyegető szara: Mert az a csillag — Petőfi csillaga I Petőfi halála. Elnémult az ágyuk dörgő szózata . . . Kémükén fut a hős magyar sereg, Nyomában ádáz kozák tömeg száguld, S vad rohamtól a föld is r S feljajdul a szabadság géniusza E- aurzavar s vad lárma közepett: Egy kozák dárdája lángoló szíven Ütött végzetes, halálos sebet. A szabadságnak lángszavu dalnoki, A nép szemefénye, büszkesége Hós halált lelt: S tán utolsó sóhaja Ai volt: „Vége óh mindennek vége ta Ét vége volt! Béklyóban a szabadság, Börtönben vagy száműzve a nagyok; A hfis katona i gyújtó szavú lantos Nem zeng több dalt, kobza eltört: halott 1 Ott esett el a véres harc mezején, Ágyúdörej nyelte el végszavát, Fújó paripák száguldtak át testén És összetiporva 3t ott hagyákl Ott hagyák mig jött a temetési nap, S behantolák a hősök százival, Kiknek porából fű sarjadzott s virág. Kik fölött most tán pásztorkart rivall. Segesvár alatt, vesztett csata után Láttak utolszor fé-.yes üstökös, Ott tűntél le s a gyors idő azóta Épp félszázaddal előre szökött. Szabadság héroszai Petőfi Sándor! Nem tudni, hol hullott hősi véred, Hol repült ki égig szárnyaló lelked. Mely forró szabadságvágytól égett I De a virágnak vagy fűnek illata, Mely csontjaid porából nőtt, fakadt, Betolta millióknak s millióknak szivét, Felgynjtá a vért, merre elhaladt. És melyért nagy költő véred hallatád, Az édes szabadság zsenge fája Hatalmassá I5n; a nép féltve Őrzi, Zsarnok nem nyesi, önkény nem vágja: Halálod napján szent ünnepet ülünk Hős katona, nemzetünk lantosa Halhatatlan neved áldva említjük Dicső költő, ssabadság bajnoka I XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JÚLIUS 29-én. vásárolni. — A kereslet részéről mutatkozó e két törekvés — világos —- hogy óriási mérvben áremelkedésre vezet. — Ez a felszökött ár a kofa nyereségével megduplázódva azután oly súlyosan nyomja a logyasztó közönséget, különösen a szerényebb anyagi helyzetben élőket, — hogy legszükségesebbjeik bevásárlása majdnem lehetetlenné van téve, vagy legalább igen nagy áldozatokba kerül. — Nemzetgazdaságra nézve is nagy hátrány termelőnek ily mérvű jogtalan és indokolatlan protegálása a fogyasztó kárára, mert beleütközik az igazságos jövedelem eloszlás elvébe. — Igy tetát a kofa uralja a piacot A gazdaasszonynak reggelenkiut más dolga is akad a ház körül és nem ér-kezhetik oly korán, hogy megelőzvén a kofát közvetlenül a termelőtől vásárolhasson — mikorra pedig a piacra ér — diadalmas képpel, jó üzlet biztos reményében kínálja áruit a — kofa. — Neki van kiszolgáltatva a közönség, ű parancsol, mert ö az ur. És ugy látszik, hogy valóságos cartélleket alakítanak a piac biztosabb uralmáért — legalább erre vall az árak egyöntetűsége. E/.en áilapotok megszüntetése ma már égető szükség. Az ellenük fel-felhangzó panaszok és méltatlankodtok mind inkább*, sürgőssé teszik. — Nagy-Kanizsa város tanácsának nem szabad elzárkóznia e jelenség elöl s a .kofarendszer\' korlátozását meg kell valósítani. — Időpontot kellene megállapítani, a meddig a piac a kofák elől zárva volna és egyedül a fogyasztó közönségnek állna reti-delkezé*ére. — Ez időpont teszem lehetne 9 óra, de mindenesetre oly idő, a mennyi elég időt nyújtana a közönségnek szükségletének kofaverseny nélküli fedezésére, — Ezen aluica visszás állapotok megszüntetésével — hisszük nem is fog soká késni a tanács, mely első sorban van hivatva a polgárok érdekeinek megvédésére. Adassék meg a. kofáknak a mi a kofáké. — de legyenek előbbre valók a közönség fontos érdekei. Nyári tűnődések. Nincs talán lelkesebb hive a azt-györgyvári szőlőnek Dr. Engel Sándornál, aki nemcsak négyszem kőzt, hanem, egészen nyíltan kockáztatja azon állítást hogy a mi Szt,-Győrgyvárunk napszállatkor felér\'a tiroli havasok üdülő helyeivel. Nincs az a nehéz nyavalya, mely sz ottani csend, pormentes tiszta levegő behatása alatt meg nem javulna. Én azt hiszem, ezt a bizodalmat uem kellene csak agy orr-fintorgatással fogadni. Ha tényleg a szöl-lőhegyen meg volna az a kényelem, melyet az üdülő ember nem nélkülözhet, nem lehetetlen, hogy némely beteg megtalálná azt az orvoslatot, melyet keres. Semmi kétség, hogy a Korona kávéház előtt való összesereglése a diplomás embereknek, hogy az a sakkozásra való összeülés, mely sportnak küiömben Dr. Engel Sándor is hódol, nem hozza meg azt az irt, melyet egy nyári nap rekkenő melege után várunk. Mióta a tüdőt porkefével és porkőpönyeggel nem lebet megvédeni a poros utcák bacillusai ellen, a7Őta jó magam is lelkes hive vagyok annak az eszmének, hogy halandó porhüvelyünket jobb a Szt-Győrgyvár tiszta levegőjében megfüresztooi, mint a főutca poshatag miázmáiban. Szerelném én azonban azt az orvost ismerői, aki ügyvédjeinket, kereskedőinket rá tndná venni arra, hogy Szt-Györgyvárott nyaraljanak! A remete élettől azok mind irtóznak. Az .alsós" rögzött szokássá vált A sakkozás mér szenvedélylyé lett Es a Kzoká-03 szappulás nélkül megsavanyodnék az egész társas életi Azért azt hiszem, hogy szőlőinket továbbra is semmibe se vesszük, mint nyaralóhelyeket és Dr. Engel Sándor óhaja sem egyéb sóvárgásnál, ép ugy, mint jámbor óhajtás marad egyelőre, hogy a foghúzásnál a beteg ne érezzen fájdalmat. Küiömben az orvosok példaadása is sokat ront a Dr. Engel ur eszméjének megvalósításán. Dr. Sze-keres villát építtetett magának Balaton-Fonyódon, szép magaslaton, honnan az idén fog először széttekinteni a Balaton fenséges panorámáján. Dr. Szigethy Rohitschon szigetelte el magát Dr. Blan a Bécs melletti Badenben szünetel és .nem kocsi-káz, haoem --csendesen ül nyergeletlen azéken a kávéházban amit Kanizsán csak éjjel szokott megcselekedni, még pedig mindég jő társaságban. Dr. S t o 1 z e r a héten érkezett haza Christtániából és mély megindulással nézte az íróasztalán feltorlódott látogatójegyeket A többi orvos pedig mind ösmert guggonülő, akik sohasem készítik fel a bugyort az útra. Mind megállapodott kora-öreg asszony gyűlölő. Ezektől tehát nem várható a Szt-Győrgyvár benépesítése. Hsrich Tóth Károly, kir. táblai tanácselnök volt. valamikor azoknak aszőllőkoek remetéje, de néhány év óta ő is megunta és dér-durral otthagyta ősi fészkét Most csak rendőrségünk feje kapatta el magát városunk szép környékétől. Ű és családja ott künn nyaraL De Ő is el fog párologni, mihelyt villája az V-ik kerületben lakható lesz. Én el vagyok ragadva Szt-Győrgyvár vadregényes vidékétől, de nagy jövőt nem jósolok neki. Ezért pedig Dr. Engel Sándor en geszt el hetlérr ellenségemmé válik. Pedig ez nem okos dolog tőlem, mert ö olyan orvos, aki betegeit gyökeresen gyógyítja. A képzelt betegnek pedig jó, ha orvos a frigytársa. Több oka lett volna Dr. Engel Sándornak, aki igazán nagy helyi patrióta, az ár-csökkenés miatt aggódni, melyet a nagy-kan izssi szépítő egylet a közvéleményben szenvedett. Alig bukkanunk már valamire, anii annak a mély bypootikua álomba esett egyesületnek létezésére emlékeztetne. Mióta a suszterinasoktól lefoglalt padokat felállították, azóta nagy csendesség uralkodik. A sétatéren, szúnyogok cserkésznek embervérre, á" fotró nap lefüleli a lassan növekedő, egyhangú iharcseme-téket, melyek egy talpalatnyi árnyékot sem adnak és Nagy-Kanizsa város közönsége már rég kiállította elállási-nyilatkozatát a sétakerthez tűzött reményekre vonatkozólag. Én velem tehát nagyon nehéz elhitetni, hogy az elgyomosodott, elgyepe-sedett utak, melyek a szt. györgyvári azöllőbe vezetnek a sétakerten keresztül, kiállják a versenyt az átkozott németje nyaralóhelyeinek árnyas útjaival! Engem azért mindaz, amit külföldön látok tapasztalok, el nem fog idegeníteni hazámtól, szülővárosomtól; de nem elhitt-séggel vélek ezer-egy bajájukon segíteni, hanem inkább azzal, hogy érzékelhetővé teszem minden számba, vehető ember előtt azt hogy kitűnően értenek a farsangoláshoz, de nagyon rossz kertészek vagyunk, de meg elég pénzünk, tehetségünk és érzékünk aincs, hogy a város fojtó levegőjéből kimenekülni akaró természetkedvelök számára egy huen-ret-i r ó t teremtsünk. Ilyen körülmények közt nem marad más bátra, mint fontolóra venni, vájjon egy játczma sakk nem ér-e többet egy sétánál Szt. Györgyvárra. kü-lÖDösen akkor, ha ott az embernek nincsen szőlleje, itthon meg nincsen kocsilova. Lutetius. . HÍREK. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Schultz Eruő. helybeli főgimnáziumi helyettes tanárt az esztergomi állami főgimnáziumhoz rendes tanárrá nevezte kí. Scbultz Ernő távozásával a második mathematikai tanszék is megürül a helybeli főgimnáziumnál. — Tanárváltozások. A piarista rend-kormány Dr. Vörös Cyrill tanárt Kanizsáról Kecskemétre, Tubán Tibor tanárt Lévára, Dr. C z i r b u a a Géza tanárt Nagy-Károlyról Nagy-Kanizsára, S a 1 á n k y István tanárt Treoeséaről Nagy-Kanizsára éa Yiezner Gyula h. tanárt Kolozsvárról Nagy-Kanizsára helyezte át Betöltetlen meg Schultz Ernő ésUferbach Jenő tanárok helye. A felső keresk. iskolában a machem. előadásával Müller Vilmos zombori tanár és a magyar és történelem elő- adásává] Doraány Annin vágujbelyi tanár bízatott meg. A francia- német és a vegytan-földrajzi tanszéket az intézet régibb tanáraival. Dr. Villányi Henrik és Somoai Vilmos tanárokkal töltötték be. — Negyvenéves jubileum. Palanek Ferenc, a déli vasút főfelügyelője a napokban töltötte be szolgálatának negyvenedik évét. Ez évforduló alkalmából az igazgatóság, valamint a magyar vonalak hivatalnoki kara jubileumi ünnepélyt rendezett a 1gözbecsülésben álló főfelügyelő tiszteletére. A jubilánst Fran-schitz Adolf főfelügyelő, a forgalmi osztály helyettes vezetője, gyönyörű beszédben üdvözölte és a nap emlékéül az Összes hivatalnokok arcképét és aláírását tartalmazó albumot nyújtott át az ünnepeltnek. Az album díszes köté-Q és fedőlapján a jubiláns monogramja mellett vasúti allegorikus di3zitések vannak. A jubiláns meghatva köszönte meg a lelkes ovációt. Az ünnepélyen, mely a vasút dísztermében folyt le, jelen voltak az igazgatóság tagjai és az összes állomások képviselői. — Vezérkari tisztek Nagy-Kanizsán. Július hó 24-én egy vezérkari Őrnagy vezetése alatt 10 főtiszt érkezett városunkba tanulmányútra a bécsi cs. és kir. hadiiskolából. Nagy-Kanizsán éa vidékén augusztus hő 4-éig fogják a terepviszonyokat tanulmányozni, s azután tovább folytatják hadtudományi utjokat az ország nevezetesebb városaiban. — A csurgói áll. segély, ev. ref. fógimn. igazgatósága: a főgimnázium szept 14-én tartandó százados ünnepsége, 8 uj épületének felavatása alkalmából tudatja a következőket: 1. Az intézetnek minden volt tanítványa tekintse magát meghívottnak, 2. kéri az ünnepségre jövő vendégeket hogy megjelenési szándékukat mielőbb tudassák, 3. pontosan jelöljék meg az utazás irányát, főként a felszállási állomást, hogy a m. kir. államvasutaktól, s a cs. kir. déli vaspálya-társaságtól nyerendő engedély alapján az igazolványok a kedvezményes jegyekre nézve pontosan kitölthetők legyenek. Az is megírandó „pontosan, bogy hány családtaggal jön az illető vendég. — Fetófl ünnepély. A Nagykanizsai Első Magyar Asztaltársaság Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulóját megünnepelendő, folyó évi július bó 30 án, vagyis holnap este 7 órakor Bayer Gyula vendéglő - helyiségében diszgyölést tart. Műsor: I. Megnyitó beszéd, taitja: Horváth István társulati elnök. 2. Petőfi Sándorra vonatkozó alkalmi versek szavalása, előadva: Vidos József és Huck-stádt Jenő, társulati tagos által. 3. Egyea mozzanatok: Petőfi Sándor életéből, felolvasás, tartja: Webofsich Aladár társulati jegyző. — Fetófl emléke. Országszerte megindult a hazafias mozgalom^ hogy hősi halállal halt nagy lírikusunk emlékét most 50 év multán imponáló ünneppel üljük meg. Ilyen Ünnep készül a fővárosban Petőfinek ama nagy művészi emléke előtt is, melyen, mint a szabadságharc eszméjének legideálisabb megtestesítője, Petőfi áll az első helyen; körülötte a győzelemre rohanó honvédsereg, melynek diadatmámora Petőfi arcán verődik vissza. Petőfi emléke e kép; a nagy-szebeni csatakörkép (.Petőfi Bem táborában"). A művészek- ecsettel hirdetik rajta Petőfi dicsőségét, a kép előtt pedig Petőfi irókartársai emelnek szót: Jókai Mór, Szász Károly, Gyulai Pál, Vaduay Károly stb, hogy elmondják emlékezéseiket Petőfiről. A körképtársaság ugyanis emlékezetessé akarva tenni e félszázados fordulót, a legtökéletesebb Edisonféle fonográfon megszólaltatja Petőfinek még élő minden irókortársát, kik őt személyesen ismerték s a kik e célból írott Petőfi emlékezéseiket bemondták a fonográfba. Kettős célt ért el ezzel Elő emlékeket gyűjtött Petőfiről a \'megörökítette azok hangját is, kik maguk is a nagy időknek nagy tanúi, irodalmunk legjelesebbjei Ez élőszó-gyűjtemény aztán a Petőfi-ház-ereklyéi közé kerül, hogy késő unokáink is hallhassák e nagyjaink szavát, a mint Petőfit magasztalják. E gyűjtemény már most is a közönség rendelkezésére áll s a körkép látogatói minden nap díjtalanul hallgatják az emlí- tettek szavát 8 hogy a költői keret is megfeleljen a nagy időkre való visszaemlékezéseknek, gr. Kreith Béla nagy-értékű 48-as ereklyemuzeumának színét javát a körkép épületében helyezte el b ezeket, a körkép látogatói szintéo díjtalanul tekinthetik meg. — Az I. 31. K. nem ünnepei. Az írod. és Művész. Kör nem ünnepli meg a szabadság költőjének és vértanuja halálának 50-ik évfordw ít. Megelégszik azzal, hogy egy asztaltársaság szűk körben megemlékezik róla, megfeledkezik arról, hogy első sorban az övé a föladat, bogy a kegyeletet az irodalom nagyjai iránt a tömegbe plántálja. A szereplések nagymestere Tuboly Viktor felhívást intézett a hírlapírókhoz, hogy e napot ne hagyják ünnepély nélkül elmúlni. Teljes tisztelettel viseltetünk Tuboly Viktor szónoki tehetsége iránt. De annak Üonneplése, ami a nemzet közkincse, nem indulhat ki egyesektől. Azt mi egy nagy erkölcsi testülettől várjuk, amilyen az Irodalmi és Művészeti Kör. De ugy látszik az írod. éa Müv. Kör már nem oltalmazója sem a művészetnek, sem az irodalomnak és ennek hagyományainak. A dalárdában egy idő Óta öncsonkitási hajlamok vannak: önerejéből akar fenállani; neki nem kell az Irodalmi Kör,- mely azt önkényes eljárásában feszélyezteti. A körnek irodalmi szakosztálya pedig egy év óta életjelt sem adott magáról és ezt sinlyi meg most dicső Petőfi emiékel Szegény Kör, immár annyira rázúdult a közöny, hogy nem bír felébredni hipnózisából. Hol van a királyfi, aki az alvó tüskerózaát felkölti? — Hat temetés. F. hó 25-én hat temetés volt a városban. Az aratás havában a halál is learatja bő termését Néhai Német Ignác népiskolai igazgató fia. Német Jenő 21 éves korában halt meg. Á fiatal ember posta- és távírda gyakornok volt és a Kanizsán oly nagy mértékben elterjedt tüdővésznek esett áldozatul Popovics György sáuczi gazda hirtelen halállal műit ki. S p i Ik a Károly házaló aggkori végkimerülésben halt meg. Kiss György tő-dmives 75 éves korában mult kl Ezeken kívül két kís koporsót hantoltak el. — Megölte a fiát Adorján Mihály és fia Ferenc szt-ba Iázni foldmivesek már régóta feszült viszonyban éltek egymással. Folyton civakodtak a juss felett, melyet a fiu követelt apjától, kí azonban erről hallani sem akart. — Az állandó ellenségeskedés végre borzasztó módon nyert megoldást Legutóbb valami elveszett szekrénykujcs felett Bzóvitába elegyedtek, majd tettlegességre került a sor, miközben az apa töltött fegyverét a falról leakasztva fiát egy lövéssel le-teritette, kinek a lövés halálát okozta. A gyilkos apa Önként jeleutkezett és a f. hó 24-én Veber Károly törvényszéki bíró elnöklete alatt folytatólag megtartott végtárgyaláson látott telette törvényi, a n.-kanizsai kir. törvényszék. — Szavazóbirák voltak: Dr. Kiss István és Dr. Eőry Szabó JeuŐ törvszéki birák. jegyző; Dr. Kondor Jenő törvszéki jegyző A vádhatározat felolvasása, a vádlottnak és az áldozat nejének és sógorának, mint tanuknak kihallgatása, továbbá Dr. OroBdy Lajos kir. ügyész vádbeszéde után Dr. Bród Tivadar védőügyvéd mondotta el okosan és érzéssel megkoncipiált védőbeszédét, melyben különösen azon ethikaí kapocsra hívta fel a birák figyelmét a mely apa és fiu között fennáll; azon viszonyra, mely az apának fia felett felsőbbséget biztosit, a a szülővel szemben a gyermeknek nem indugurál jogokat, de kötelességet és tiszteletet, máaréazt pedig az erős felindulást kérte tekintetbe venni, mely vádlottat végzetes tettére ragadtatta. — Ezek alapján kérte védencének enyhe megbüntetését A törvényszék némileg figyelembe is vette a védő által felsorolt enyhítő körülményeket és 7 évi fegyházbüntetést mért indulatában oly borzasztó tettre vetemedett vádlottra. — Ügyész és védő is felebbeztek. — Eohitsehban a fürdővendégek száma július 20-ig 1490 személy volt Kanizsáról ujabban odaérkeztek: Fessel-hofer József. Berger Adolf, Win te- Nándor, Goídschmití Dávid, Weisz Martba Emiiné. — Zala vármegye termése. A hivatalos kimutatás szerint megyénkben a következő termés várható*: Bevetetek 85.993 kat holdat Átlagos termés hol-dankint 6.40 métermázsa Ö<szea termés 550.577 métermázsa gabna. Tavalyi termés 602877 métermázsa. A tavalyihoz viszonyítva a termés az idén 52.300 mélermázsával kisebb. — lm. kir. állami építő ipar-Iskola. A m. kir. állami felső (építő) ipariskola célja éa feladata a bazai építőipar részére előmuukásokat, pallérokat és építésvezetőket képezni, a kik az épületeken töltendő megszabott gyakorlat mellett, a téli időszakokban, mikor a külső munka szünetei, a munkaadók irodáiban (mint műszaki alkalmazottak, vagy irodavezetők) az üzleti és irodai teendőket is kellőképen elsajátítván, később önálló mesterekké is lehessenek. A rendes tanfolyamon a tanitás tartami, három év. Az intézetben nyert végbizonyítvány, a) legalább bárom évi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad a kőmives-, a kőfaragó-, vagy az ácsmes-terség önálló üzésére, b) legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett pedig jogot ad ,az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság" előtt az építőmesteri vizsgálatra való jelentkezésre. A tanulók a ^ágbizonyitvány alapján az illetékes iparhatóság részéről munkakönyv kiadását igényelhetik. Azok a tanu\'ók. a kik valamely középiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe s itt a bárom évi tanfolyamot sikeresen elvégzik, a katonai szolgálatnál az egyéves önkéntesség kedvezményében részesülnek. — Yadállatlas kocsis. Sülye Gábor kocvis, ki gazdája aratójával régibb idő óta ellenséges viszonyban állott, f. hó 24-én, amidőn emiitett aratónak Neu-bol Imrének aratőrészét a mezőn rakták fel, összevesztek. A régi bosszú szenvedélye annyira elragadta a kocsist, hogy a jelen levő tehenes kezéből a vasvillát kikapva, annak nyelével az aratót any-nyira összeverte, hogy súlyos sebei következtében betegen fekszik. Az erős ütések alkarcsontját és a könyökcsoo-tokat zúzták össze, a ha felgyógyul is, örökre munkaképtelen marad a szerencsétlen. A kocsis még szabadlábon van, pedig ennél sokkal csekélyebb dolgok miatt is tartóztattak már le verekedőket Nála pedig ez nem is újság 1 — Kazalrakás közben. F. bó 24-én Kilimánban a gabnabordás alkalmával Bzerenesetlenség történt — Ugyanis Csanádi Sándor 33 éves arató az öt öl magas gabnakazalrót oly szerencsétlenül esett le, bogy a földön levő üres szekéroldalra fejjel eavéu, agyrázkódást kapott, s 24 órai kínos szenvedés után meghalt Temetése nagy részvét mellett történt. Hét nbveletlen árvája és Özvegye kétségbeesetten siratták az elköltözött kenyérkereset. — Rendőri hír. Tóth Péter kis-bt-niisai napszámos 2l/a éves Mariska nevü leánya e hÓ 25-én Dervarics László, a szomszéd telkén játszott társaival, midőn Dervalica az udvarból kijáró kocsijával rajta keresztül hajtott, az átgördülő kocsi kerekei a kis leányuak lábát törték. A gondatlan ember az ügyészségnél fel jelente tett. — A letartóztatott jómadár. Meg-lögzött gazembert keritett kézre a rendőrség 1. hó 24-én Nagy-Kanizsa VH-ik kerületébea. Somogyi Antal foglalkozásnélküli téglás Özv. Dani Lászlóné lakásába álkulcs segélyével behatolt s lopást kisértett meg. Elfogatott s a kihallgatás soráo kitűnt, hogy Somogyi erősen rovott : multu egyén, ki a szombathelyi kir. törvényszék álul több rendbeli betöréses lopás miatt előbb \'/a évi börtön, majd 2 évi, legutóbb pedíe 6 évi fegyházbüntetésre ítéltetett Egy veszélyes gonosztevőtől szabadult meg városunk Somogyi elfogatása val. — A gabnakereskedés. Borongó kedélyű Üzletembereket látni most mindenütt. A drót meghozza minden nap a tőzsde árcsökkenéseit, míglen a gazdák még mindig a tavalyi borsos búzaárakra emlékezve, szilárdan tartják s kész árut. A gabnakereskedők markukba veszik az árumintát, botorkálnak benne aztán da- Henneberg-selyem — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik fekete, fehér t, színei 45 krtól lívfrt 65 krig **u- reokénl _ timi, csikós, kockixott, minti.ott éj iumsa ttb. (mioUOT 24" koldnbózö f^ju H 200O kül&obAzó Ixin éa ártjibtfbui »tb.) Ruhák s birokra a gyárból I — Privát fogyasztóknak póstabór-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Henueberg «3. selyemgyárai, ZBrichben («. ét kir. adTtri Killitó.) XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JULIUS 29-én. rabonként szedik ki belőle a konkolyt, hagymát, üszköt, anyarozsot és efféle szemeket, amiből oem lehet tnrós derelyét főzni. De minthogy adni-venni muszáj, valamerre csak eldől az alku, akár keveselli vagy drágítja az egyik-másik fél az árt. mert szent a mondás: gabna készpénzen mindig kapható Magyarországon. — Zásiló-avatási ünnepély. A lég-ráili önk. Tűzoltó-Egylet 15 éves fennállása éa zászló-avatása alkalmából f. é. augusztus 27 én ünnepet rendez, melynek sorrendje a következő: 1899. augusztus bó 26 ík napján. 1. A vasúton érkező tűzoltó vendégek fogadtatása és elszállásolása. 2. Este 8 órakor társas összejövetel a .Zrínyi\' vendéglőben. 1899. augusztus hó 27-ik \'napján. 1. Reggel 4 Órakor ébresztő s utánna, kivonulás a vaspályán érkező vendégek fogadtatására s a községbe leendő kisérésére. 2 Délelőtt 8 órakor az Összes tűzoltó-testületek sorakozása az őrtanya udvaráo. 3. Délelőtt \'/a9 órakor diszfel-vonnlás a Zrínyi-utcáo s Szent Háromság-téren át Gróf Orsieh Róbertné ö Méltósága zászlóanya és a koszorúból-gyekért a nagy iskolához s innét indulás a róm. katb. plébánia templomban tartandó isteni tiszteletre. 4. Délelőtt 10 Órakor felvonulás a Szent Háromság-téren megtartandó közgyűlésre, melynek tárgyai: a) Gadó Mátyás egyleti elnök meg-uyitó beszéde, b) Az egylet 15 éves múltjának vázolása az egyleti titkár által, c) „Zászlóazentelésre I" Szavalja: Haller Jenő. d) Ko^áts Gyula főparancsnok ünnepi beszéde, e) Az ünnepélyes szeg beverés. 0 Eluöki zárszó. 5. Déli 12 órakor társss-ebéd a „Zrínyi* vendéglő termében. Egy teríték ára V3 liter bor s kenyérrel 3 korona. 6, Délután 3 órakor a helybeli tűzoltók diszgyakorlata. 7. Délután 4 órakor az összes tflioltó- "-testületek kivonulása az őrtanya udvaráról a Dráva-ligetben tartandó táncmulatságra. A parancsnokság. — Llplk. E hírneves jódíürdöben a fürdővendégek száma 1277. — Harc csendörök és egy rabló közt. A megyei lapok a minap adták hirül azt a rab\'ási esetet, melyet egy ismeretlen Njáry Kálmán pölőskei uradalmi gazdatisztnél elkövetett. Az eset megtörténte urán a csendőrség erélyesen nyomozta a tettest és e célból megerősített járőrök patroulliroztak szerte szét. Az egyik járőr, melyben Gresán nevű nagylengyelt csendőr i? be volt osztva, ¦a gálosi majorhoz ment és kereste a juhászt. Ez uem lévén hon, utána küldtek a mezőre. A küldönc azzal az üzenettel tért vissza, hogy a juhász jön, de a járőr hiába várt rá, nem jött. — Utána mentek a csendőrök. Egyszerre hallják, a mint valaki egy fa mögül azt kiáltja, hogy .tudom kutyák engem kereslek" és rá nyomban lőtt. A lövés Gresánt maliba találta. Társai erre rögtön viszonozták a lövést, de a tettesnek — kiben Zsobár nevü, hahóti közártalmu, fegyveres csavargóra ismertek — sikerült védett állásba helyezkedni, s onnan folytatta lövöldözéseit. Végre egyik csendőr hátulról került és jól irányzott lövéssel ártalmatlanná telte Z-obárt. — A meglőtt csendőrt a zala-egerszeei köz-kórházba szállították és ott ápolják. — Gáloson a csendőrhadbiró csendőrszázados, Szalay László törvényszéki vizsgálóbíró és dr. Halász járásorvos a viza-gálát megejtene végett kiszáltak. — Agyonzúzta a cséplőgép. T ó t József gy&rüsi lakos gaboát csépelt e hó 26 án egy járgányos cséplőgéppel lakásának udvarán. Károly uevü 6 éves ha mtndaulalau a géphez futott, bogy közelebbről lásBs annak működeiét. Az apa elkergette a kíváncsi gyermeket és mert nyugtalan természete nem engedte egy helyen való maradását, folyton szemmel kiférték. Azonban mégis sikerült a kis csintalannak egy Őrizetlen pillanatban a gépbez jutni, mely elkapta és mielőtt meggátolhatták volna, összezúzta. — Tokiba fnlt. Gál Viocze zalaegerszegi lakód, napszámos, e hó 26 án hazulról nejével együtt eltávozván, Gizella nevü 2 éves leánykájukat nagyobbik gyermekük gondozása alatt hagyták. A kis leánykának azonban.mégis sikerűit a telken lévő tokához jutni, melybe beleesett és belefulL — A Zalába fnlt. — A Zala folyó minden esztendőben megköveteli a maga áldozatát. Nem múlik el év, melyben ezy-két vizbefulás ejete ne történnék, pedig ugyancsak óvakodnak a szülők gyermekeiket még csak közel ia ereszteni a folyóhoz. — Az-eset következő: Fischer László boncodföldi földbirtokos oéreaei f. bó 23-án reggel 6—7 óra kőzött a Zala folyóra hajtották ökreiket úsztatni Egyikők Doci JáooB a folyónak mélyebb részébe hsjLotta ökreiket és mivel úszni nem tudott, az egyiknek a farkába kapaszkodott, s igy aszott át a lolyŐo. Társai eleinte matattak az eseten, de mikor látták, hogy megismételi ezt a produkciót, figyelmeztették ennek veszélyes voltáról és intették, bogy ne kockáztassa életét, de sikertelenül. Doci csak át-átuszott ilyen formán a Zalán, mig egyszer csak nem tudta jól megragadni az ökörlarkát és belefúlt a vízbe. — Hulláját csak hosszas fáradozás után tudták a löbbiek kihalászni. — Galambok önkéntes tűzoltó-egyesűlete f. hó 23-án saját céljainak fel segélyezésére igen fényes és sikerült tavaszi mulatságát megtartotta. A melyet bizonyít az alább irt felüifizetök névsora. Felülfizettek: Férfi Adolf bérlő 8 írt 90 kr., dr. Hauser János ügyvéd 4 frt 60 kr.. kiskomáromi kasznár 2 frt 60 kr., merenyei ispán 3 frt 60 kr., Viosz Ferenc járási főbíró 1 frt 60\'kr., Vécsey Zsigmond kauizsai polgármester 2 frt, Matyi Mihály 1 frt, főt. Jak József 1 frt 60 kr., löt. Méhes Kálmán 1 frt 60 kr., Rosenfeld Jenő l frt 60 kr., N. N. 1 frt 20 kr.. Nagy Ferenc, Vágó Aladár (Budapest) Schveiger Sándor, Mészáros Antal, Kovács Jenő, Szi-oger József, főt. Csánk Béla 1—1 frt, Bakonyi Mór 80 kr., Breier Zsiga, Számueli Pál, főt. Ágh Géza (Béc-). Knorcer- György. Ma-takovics György, Martocosi Imre, Dénes Béla 60-60 kr„ Gerócs József 50 kr., Szili István 30 kr., Jak Béla 30 kr, Lőrinc József. Malik János, Arany István. Steáoer Béla, Tóth Márton, N. N.. Jakabfi Imre 20-20 kr., Dólák Vilmos, Kálári Mátyás, Csolosz Jenő. Matyi Józsefné, Kálári János, Szóiák Imre, Török Bódi, Bence Ferenc, Szabó László, Horváth Ferenc, Egyed Györgyné. Tóth Ferenc, Pál János, Tormási Ernőné, Varga István, Béda István. Kápolna Ferenc, Sába Kati, Marton László, Farkas Dávid. Pásti István, Marton Antal, Tóth Mihály János, Bagyari János 10—10 krt, a mely felül fizetésekért a legőszintébb köszönetét nyilvánítja az egyeeflleL A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: (Jalius 21—27.) Brust Adolf, vasúti raktárnok: halva született leány. Szabó János kovács: Gizella és Rozália (ikrek), Tancenberger János vasúti lámpakezelő: Lajos, Deák Péter rendőrfőkapitány: Endre, Kőbán János cipész: István, Preininger Johanna téglagyári munkás: Johanna, Hegedűs József földmives: György, Hajdú Mari cseléd: István, Mikó János városi kéz-be.dtő: István, Győrök Mária házvezető: Mária, Reichenfeld Albert mészáros: Ilona, dr. Kreísler József ügyvéd : Györgyike, Horváth György földmives: György, Szabó Margit házi leácy: Gyula, Tőrök József földmives: János, Tollár György napszámos: Lajon, Schermán József asztalos: Rozália, Biba Sándor voo&tvizs-gáló: Janka. Dominkó Lóri cseléd : Anna, Bausler Katalin házvezető: Kornélia, Kóhu Zsigmond kereskedelmi utazó: Vilmos. Guttman Sándor kádár: Károly, Magyar János ospszámos: György. Házasságot kötöttek: Wolf Aron borkereskedő (Szegzárd) — Münz Szabiénál. Halálozások: (1899. július 21—28) Brust Adolf vasúti raktárnok leánya: halva szülött, Vidákorics Árpád posta és távírda gyakornok. 23 éves: tüdögü-mökÓr, Kloiber Mária 21 napos: bélhurut, Apilks Jakab házaló, 73 éves: hagymáz, Németh Jenő postatiszt, 21 é«es: tüdővész, Filák Katalin 3 hónapos: bél hunit, Horvát György ifjú 1 napos: koraszü-löttség, Kiss György földmives, 75 éves: agyszélhüdéa, özv. Molnár Lászlóné föld mivesnő, 55 éves: bélhatut, Borinec Markó napszámos, 66 éves: rák, Borsfai Ferenc 2 hónapos: ránggőrcs, Popovits György major gazda, 54 éves: szívszélhűdés. Zupkó Vilma 2 hónapos: bélhurut, Farkas Ferenc 5 éves: veselob. IRODALOM — Elökeló Világ hetenkint (szerdán) megjelenő- szépirodalmi és társadalmi tolyőirat a magyar nemes társaság számára. Szerkeszti és kiadja: Lengyel Gizella. Előfizetési ára: egész évre 8 frt. Egyes szám 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII ker., István-ut 40. szám. — Szegény legények cím alatt jelent meg egy díszes kiállítású kötet Várkonyi Dezső tollából KSves és Bo | ros kiadásában Veszprémben. Ár? Az elbeszélések a betyár-romantikából veszi tárgyát A szerző undorodik a rendőri rovatok jól öltözött szélhámosainak undok bünlajstromától és jól esik visszatérnie a betyár romantika mezejére, hol szivesebben tallóz. Az elbeszélések eleven stilben vannak megírva. — Ai Uj Időt Petőfi-száma. Az Uj Időknek e Petőfi-számának első oldalán Bródy Sándor ir strófákat Petőfiről. Utána Sebők Zsigmond (Keve) mondja el Petőfi történetét- Koltóról, a .boldogság BzigeijérŐ!* Pósa Lajos irt költeményt. Lyka Károly bemutatja Petőfit, mint a magyarság vezérét. Utáaa a költőhöz közelálló személyiségekről szóló cikkek következnek. Egy tanulmány a költő apósáról, Szendrey Ignácról szóL Egy másikban Petöfiné-Srendrey Júlia életét és jellemét világítja meg Herceg Ferenc; ebhez csatlakozik néhány szemelvény Júlia naplójából. Petőfi barátait sorba bemutatja Tábori Róbert, a gyermek Petőfiről Kémechéy JeaŐ ir. Az .Utolsó ut*-ban Bsróti Lajos Petőfi rejtélyes halálát mondja el az összes fönnmaradt verziók bírálatával. Utána megszólalnak a magyar költők, babérágakat rakván a nagy géniusz lábához. Petőfiről verset irtak: Ábrányi Emil, Pósa Lajos, Sza-bolcska Mihály, Kiss József, Lampértb Géza, Illyés Bálint. A Mindentéle cimü rovatban érdekes PetöS-apróságok sorakoznak egymás mellé. Végül kiegészíti a füzetet egy külön félivnyi melléklet, amelyen olvasóink megtalálják Bársony István .Ingovány" cimü regényének folytatását és az e héten elhunyt Schuster Konstantin püspök életrajzát és arcképét. A képek gazdag sorozata díszíti e füzetet. — Az Olcsó Könyvtár nj, olcsóbb sorozata rendre megjelenteti az érdemes vállalat régebben megjelent füzeteit, a réginél jóval olcsóbb áron. A most megjelentek közt vannak : Krasevszkynek, a népszerű lengyel elbeszélőnek, hires regénye „Ülána" (701—702. sz.), mely egy földesúr és pórleány szerelmi" történetének megható tragédiája. Kdnyi Manó a következő füzetben (703 — 704. sz.) Deák Ferencz 1861-iki országgyűléstől elfogadott két föliratát közli. Szigligeti pompás népszínművét a ,CsikÓs"-t (705—707. sz) ha már a színpadon ritkán látjuk, jól esik itt könyvben újra élvezni. Sandeau Gyula „örökség" cimü beszélye (708—710. sz.) Sand György híres regénye „Indiána" (721—724. sz.) és Francia Mary gyönyörű regénye „MoNy mama* (738—40. sz.) kitűnően képviselik a francia elbeszélő irodalmat, melynek nemesebb hajtásait másrészt az Olcsó Könyvtár révén kaptuk nyelvünkön. Echegaray nálunk is rendkívül sikert aratott drámája „A nagy Galeotto" (711—713. az) poétikus szépségeivel olvasmánynak is lebilincselő. Igen becses kötet Pascal Gondolatai (714—16. sz.), mely a XVII. század nagy gondolkodóját állítja elénk. Beost és Andrássy 1870 és 1871 ben címen Kóoyí Manó kitűnő politikai essayban (717—13. sz.) jellemzi a két kiváló államférfiúi. Imre Sándor , A középkori magyar irodalom stiljárÓI" értekezik. (719—20. sz.) Gyulai Pál pedig Arany Jánosról írt remek akadémiai emlékbeszédét közli. (725. sz.) Különös figyelmet érdemel Barsi József könyve .Utazás ismeretlen állomás felé" (726—30. sz,), mely a szabadságharcunk utáo következett idők érdekes korr^a. Dumas vígjátéka „A SaintCyri kisasszonyok" (731 — 32. sz.) a nagy színműíró egyik leg-karakteriaztikiisabb alkotása. Csiky Gergely elbeszélése „A zokoli uraság két láoya\' (733—35. sz.) és Szász Károly jeles tanulmánya Hora-tiusról (73.6—37.) zArjik be az értékes sorozatot, melynek egyes szijp mai 10 krajcáron szerezhetők meg #T Franklin-ltrsulatnál Budapesten, vagy minden hazai könyvkereskedésben. Az Olcsó Könyvtár teljes jegyzéke minden könyvkereskedésben kapható. Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében, Nagy-Kanizsán. VASÚT! MENETREND. 70KAT0K ÉRKEZÉSE. BaaasMt 3 óra 52 p regg. sz. V. . 11 = 57 , d. 8. gi- 7. , 1 40 , ¦<L u. sz. 7. 8 05 . este 7. Y. » 12 „ 07 , éjjel EJ- í. Bici (Wlra) 3 42 ¦ regg. az. 7. , 1 35 . d. u. SZ. 7. ,\' 4 B 08 , d. u. 67- 7. 11 B 01 , este sz. 7. Z..Eflertz. 8 . 05 , reeg. 7., 7. PrastrBef 5 a 32 , regg. gj- V. 12 09 . d. a. sz. 7. 4 53 , d. u. gr- V, 11 22 , éjjel íz. 7. Cükiírtyi 8 10 , regg. 7. 7. eyéktayn! ¦ 14 , d. e. sz. 7. 1 d. u. íj- 7. 11 ¦ 45-; éjjel sz. 7. VONATOK HDEÁSA. Bidapatt 5 óra 47 p. regg. sj- 7. . 9 B so , regg. T. 7. 2 B — B d. a. SZ. 7. 5 B 03 , A. a. bt- 7. 12 15 , éjjel sz. 7. Biti (Wiei) 6 B 05 , regg. SZ. V. 12 20 , d. a. ÍJ- 7. 2 05 , d. a. sz. 7. . 12 45 . éjjel az. V. Z.-Szt.-lvia 5 20 . d. u. 7. 7. Pn$erh,r 4 B 42 , regg. SZ. 7. 12 10 , délb. 87- 7. 2 35 , d. u. sz. 7. 12 B 17 „ este bt 7. Catkttrayl 6 B — . d. u 7. 7. Baro* 1 4 B 57 . regg. sz. 7. Byékéayeaí 2 B 22 , d. u. SZ. 7. 4 25 . d u. SZ 7. mutatva főid mi vetésünk, ál latteny észté-Bünk, gazdasági iparunk és a gazdasággal szorosan Összelüggó gépiparunk. A szemlélő előtt nagyszerű körvonalakban domborodik ki Magyarország mint föid-mivelő állam és a bemutatandó termények és termékek büszkén hirdetik, hogy gazdáink okszerűen gazdálkodnak és hogy e tekintetben a külföldi gardák bírálatát önérzetesen fogadhatják. A szegedi kiállítás főleg 2 szempontból bír kiváló fontossággal az országra nézve; egyrészt a megjelenő kisgazdák, a kiállításon szerzett bő tapasztalataikat saját tanyájukon érvényesíthetik és különösen az által, hogy a kiállított tárgyaik után kitüntetéseket nyernek, az intenzivebb gazdálkodásra, a mezőgazdaságban előforduló mellékágak mint gyümölcsecet, méhészet, selyem tenyésztés, fokozott kultiválására Ösztönöztetoek. Másrészt pedig a szegedi kiállíLás mintájára, telismerve a gazdasági kiállítások közgazdasági jelentőségét, a megyei gazd. egyesületek a kiállítás eszméjét lelkesen felkarolják, és a megye székhelyén idönkéat kiállításokat reu- Sxerkeaxtöaég : X>r. Villányi Henrik, felelős ««rki-«/t5. Dr. Ferénffi József. Kiadó : Ifi. WftjdiLs Jőz.ie/. VEGYES. — Fényképező készületek diletán-ink szamára. Mindenkinek, kik a fényképezel ezen kellemei és bárki által könnyen megtannIható gport iránt érdeklődnek ajánljuk az 1851 év Atz fenálló különösen fényképező készülékekké! foglalkozó A. Moll cs. és kir. udr. szállító Béca Tuclaucben 9. eéget i ennek illusrtrá\'t árje^-lékének átnézését, mely kívánatra ingyen küldetik metr. Nyilttér.*) KÖZGAZDASÁG. A gabona&zletröl. A tegnapi (pénteki) hetivásáron mégy mindig csekély hozatal volt Többnyire árpa volt a piacon, túlnyomóan gyenge minőségben, azonban egyes vidékekről meglehetős jó áru is volt látható. Eladatott a gyengébb áru 5 frt körül, mig a jobbat 6 frt 50/75 krjával vásárolták. Búza 8 frt 40/50, rozs 6 frt 25 krért kelt el. _ A szegedi első mezőgazdasági kiállítás. Az ország legelső gazdasági egyesülete a szegedi gazd. egyesülettel karöltve a föidmivesögyi miniszter támogatásával Szegeden országos gazdasági kiállítást rendez f. évi szeptember havában. Lázas sietséggel dolgoznak az illetékes tényezők a kiállítás szervezésén és e dicséretes, lelkiismeretes, hazafias munka meg is érdemli majd, ha a kiállítás fényes sikerű lesz. A szegedi kiállítás tisztán gazdasági kiállítás, mely az országban fizott ösz-szes gazdasági ágakat felöleli. Be lesz Vese, hngyhóljae, língydara és a köszvénybántalmak; ellen, továbbá a légző és emészt&Bl szervek humtos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Lltblon-forrás salvator sikerrel rendelve lesz.. Hngyhajtó hatáan! ixi! | mm KÖnjei emészlíieío Kapható ásványvizkereskédesekben és gy ágyszertárakban. A Sal7alor-forráa igazgatósága Eperjesen *| Az e rovat alatt köxlottekért nem vállal felelöwéa-et a szerk. HIRDETÉSEK. SUCHARD Mindenült kapható Cacao CSAK FIATAL EMBEREKET érdekel tudni, hogy a mr PÁRISI Dr. HÓITOK-FÉLE ~M IIJIÖTIO 0.EI1ITAL már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Santaít vagy Copaivát használni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. KAPHATÓ EGVEDi\'Ii ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt. 1.20 kr. előleges beküldésével franco. XXXVII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN? 1899. JULIUS 29-én. EGYSZERŰ fiSSZEADAS. Jó anyag, Jó pneumatic. Jó acél, Jó keréktalpak, Jó kDllők, Jó golyók, Jó csapágyak, Jó hajtókák, Jó munka, Jö szerkezet. s t yr i a-G É P 1899. ÖSSZESEN : KERÉKPÁRIÍIEK PUCE JÁNOS R ? TÁRSA, RAKTÁR és KÉPVISELET «iLiÍ és SOTIOG Y-.TIECí VÉK RÉSZÉHE IFJ. WAJDITS JÓZSEFNÉL NAGY-KANIZSÁN GRAZ, JUTÁNYOS ÁRAK. KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK. ogggcggggggggggoggpoo a eaasosoonsBDOc ? a Caak akkor vai MOLL SEIDLITZ POR ¦lódiat. ha mindegyik dobos aláírását tünteti fai. A Keli A.-félt Suldlltz-porok tartós gyógyhatisa a lefrmakacsaliti gyoraor- él al-~ teotbántaluik, gyomorgörcs ?1 gyomorhér, rögzStt székrekedés, májban talont tolatás, aranyér és a legkülönbÖzŐbb oöi betegségek ellen, e jeles háziszernek évtizedek óta mindig nagyibb slterjedést szerzett. — Ára egy lepeoeételt eredet! dobozaik 1 frt e. é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. jMOLL-Fgl,ET^NCl7r! : ..-Csak akkor valódi, BORSZESZ ES SO indefnik nveg MOLL Hill-- felirata onozattal védjegyét tönt^ti an zárva. A Holt-file ] i *\'"- ÍT-ancriE borszesz as só nevezetesen mint fajdal MHlill api tó bedorztölest szer | I "\'rfk-js/v^ny, csnz és a meghűlés egyéb következményein*! 1 legi-ímcretesebu népszer, j *T — Egy ónoiott eredatl Ivtj ára 90 krajezár.__ MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb mödBter szerint készítek gyermek és h<>lgy szappan a bör okszerfl ápolására gyeroiekek és felnittek részére. Ara dirabooklot — 20 kr. Őt darab — 90 kr. Minden darab gyermek-szappan Hol! A. védjegyével vas ellátva Főszétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tacblauben 9. az. Vidéki megrendelések naponta posizoticvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. Iá? mm- fiúméból ~mm töireílen a tengeri bajorul szettáidie 1 zsák 4 kgr. Rió kivé jó ita.......4 60 1 zsílc 4 kgr. Porloriko kávé nagyszemü.....5 60 l zsák 4 kgr. Knba kivé nagyszerad.....5 76 1 zsák 4 kgr. Poitorilco gyöngr- kávé.......6.12 1 zsák 4 kgr kék Jáva gyóney- kivé.......6 80 elvámolva, bérmentve és esoma golva minden más költség nélkül. Árjegyzékkel késztéggel szolgálónk. FRATELLI DEÍSINGER, FUJHE, szabad kiköti 35. A magyaromig] kávésok bevásárlási forrása. II A hírnevesnek Ismert DŰRKOPPS Dl AHA KERÉKPÁROKNAK Sfr* 11.i\'if j» 1» lt német gyártmány) "9 c s s*k KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY. aooaoJoöDOOOOoocg^aagoann A feltaláló dr. MEIDINGEK tanár ur által kizárólag jogosított gyártmányú MEIDIHGER KÁLYHA mm h. cs. és kir. udv. szállilónál BUDAPEST: Thonethof. - BECS I. Kohlmarkt 7. sz. a. PRÁG i Hybernergasse 7. deu államban s7abadalmazva. — Az első éremmel minden kiállításon kitöntetve. — Legkitűnőbb i kormányzó, iöliö és szellőző kályhák lakás-k, iskolák és irodák számira a legegyszerűbb <¦* leg< toáo>al>b kiállításban, tetazéaszerínti pgéti időtartán] széuiiirral való fűtésnél és 24 óráig terjedő égés kő«zénneli tüzelésnél 55,000 kályha forgalomba hozva. Egy kályhára! tőbb szoba Itt fathetö. „M El DIN GER"rkályhák, óva intünk az utánzatoktól, utalva kályhaajtókra öntött következő védjegyre: MEIDINGER-OFEN \\L H. HEIM „H ESTI A"-kályhák. I 1 STE TIÉSZTÖ KAKUAEEÓK. FÜSTEMÉSZTŐ CALQRIFÉREK. -===== Száraz alkalmazása ipari és gazdasági célokra. ¦-- — S&W Prospektusok és árjegyzéket ingyen és bérmentve. Székesfehérvári m. kir. méntelep parancsnokság. 821. szv. szám. 1S99. _ Ári ejtési hirdetmény. A székesfehérvári magyar királyi állami méntelep székebfehérvári, bábolüai, nyitrai, nagyatádi és palini osztályaiban elhelyezett katonai legénység és ménálicmány részére 1899. november hó l-tól 1900. október hó végéig szükséglendő kenyér, takarmány és egyébb cikkek biztosítása iránt a székesfehérvári m. kir. állami méntelep parancsnokság számvivó irodájában 1899. évi augusztus hó 24-én délelőtt 9 órakor zárt ajánlatok tárgyalása fog megtartatni- A közelebbi szállítási feltételek a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számrivó irodájában megtudhatók, a hol a szállítási feltételek füzete is betekinthető, és ahonnan az árlejtést hirdetmény kívánatra megküldetni fog. Az érdeklődök ennélfogva azon felhívással értesíttetnek, mikéut az erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidőig annál is inkább njujt-sák be. mivel a \'később érkezettek figyelmen kívül hagyatnak. Kelt Székesfehérvár, 1899. július hó 15-én. SZ.-FEHÉRVÁBI 1 DB. MÉNTELEP PARANCSNOKSÁG. oooooooooooouoooooooao aooaooooooooooooooooo , BERGER-féle GYÓGYÍTS KÁTRÁNY.SZAPPAN tekintély,* orvosok ijinliAk, Kanipa ]*(!Öbb áll*maib»n leuyot tikárral tikul m tiiik miadennemfl e»Si*JI<liéa cilej.. uiriMtiiu idolt pikkaly-iömbr. kon -* ÜÚtil kílUgek. OEyesinti.1 orr-ro t kttrlnya. » fa-h-tlracy=tE «J*.vat I • -B elöíurdulil kat-1 Urltlnuu a. ™—¦- — — j de= oCT6a, c karcukMÍoí.-: iÍBj»Mp)nnokt*l Uoy Utoiljiupfu may rand. Sjryolmeiielui kiretik. ZdtUt birb*U»•*•**•! alkarral »ftiaJnatt.rU a fcatricy-a.------ kwlalamboa elftfurdolil kát- k nr-TJSÍ Unyarnan kuloubSxifc. \' t lflÖ> VéSatt baUrototUo Eor^cr-ííli mayrandrlraa ¦ u limart vidjeerre »10 kiretik. Ideit bŐrfcoidífo \' " \' u^pan helyeit a B«f-scM--féI« oyógy-kátrány-kéHSzappaP A- Sr»iK*bb tttri.=y;=E..pttc it A HC BŐK TISZTÁT.*I.A.WSÁCAI HitctSoscagl \'la—-ri* la tal uo]cll » Bercer-fél* 35% ,f lyc*fio iutkli Bércet-.fél« aryo«H»-kjstrswy^ \'•ftlyccrÍD íartklomisaJ finom illattal. Ara. alatsa Bajuk ktnailatt mámsttásm 1 osrStt dnrtboatlBl ss kx., a darai 1 fri »© kr. A Wbbi EtrftMíl. suppaiLokbdl kaiooSMB klamalm-d0k.: »<«vai Tapjaj . birflnomlla*««, kwuvimi P»K*öi»»t «Jan. oajbol-osAppoji a bir iLmikkaaxa b\'mlfr-h«lyak»*í 4m mint fartMlanilÖ ar*pp*n, BarnffUa faay«-rBT**-al»pp*n ?1 fer.yÖ-p!poro-Bsapp»Ji. Ürrrcr-ielo KT—- a«k-sxKpp«a a SMBfT« kor röcsire (ta kr.) Eergcr-féSe Potrostalfol-axzappasi reso* orr. hiütés, bfirrlsskcUneK *• «roTÖrö«**« •U<n* czoplö BZijipej: igea hathatos, Barger-féle kénes tojssappaoi - toll tosMut ?3 arctiEítitlaciiff «U«n. TazutZB saajV iitadis ii hnjfciJTiÜín ellen. Is«i>g*r.téla fogsuppan k»«w»gít*»" » l«C}Obb foctiMtiW star. A tSbbi ***F\'?*!nLÍril» «xttJDanokt» k.ii kárai. zSnt**., »^5Ító. a. Hon * 00=?- «w»t« trinslst siiskbi s aons&tt Ä . v -, lao-KflUttu Fraier Béla ßs bb^s]^ Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. |
