* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.07 MB | |
| 2010-01-26 09:08:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  1387 | 5160 | Rövid leírás | Teljes leírás (350.93 KB) | Zalai Közlöny 1899. 035-039. szám szeptember Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 38. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1899. szeptember hó 2-án. 35-ik szám. Et&fizetfti fir: Ecész évre . . . S írt — kr Fél ^rre . . . . 2 írt í-0 kr. Nejrjvd^re . . 1 írt 25 kr. Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK 5 liisálios prtitsorhan 7, masoit\'rnr G, s minden további Korért 5 kr NY1 LTTÉ R B E N petit soron kí-nt 10 kréti Tétetnek fel. Kincstári illeték minden rgyei hinletéíért 30 kr. fizetendő. i XXXVIII. évfolyam. A lap szellemi részét illető mio-den közlemény a felelős szerkesztő nevére, az inyani részt illetS közlemények pedig a kiadó nevére címzetten Natrj-Kanl/sára bérmentve intézendük. Bérmen tétlen levelek nem fogad-*" tatnak e!. Kéziratok vissza nem küldetnek. részvény-társaság," „nagy-kanizsai és nőegylet,* „u -kanizsai izr. jótékony A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,3 „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,0 a „Kotori takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó" egylet," a .nagy kanizsai kisdednevelő egyesület,* a „nagy-kanizsai tanítói járáskör,* a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A tanév kezdetén. Nagy-Kanizsa, 1S0Í). nirpt. 1-én. ÖSngttik az iskolák kapuit, bebocsátást kér sok ezer fiu és leány. Az iskolai év kezdete újra beköszöntött. Szülők, gyermekek, tanitók és tauárok az ország minden vidékéről s messze tájakról hazasereglenek. Vége van a vakációnak. Helyét elfoglalni siet mindenki. De be is tölti-e egyúttal mindenki azt a helyet, melyet elfoglal? A szülő azt mondja, hogy a tanár és tani tó urák nem valók arra a helyre, a melyet elfoglalnak, a tanítói és tanári kar pedig nincsen megelégedve a tanuló ifjúsággal s még kevésbé a szülőkkel. Mit várjon már most a társadalom attól a.generációtól, a melynek a szülei és pedagógusai ily gyönyörű harmóniában kezelik a serdülő ifjúságot? Tndjuk, hogy a legjobban felszerelt iskolákéban s a legtökéletesebb tantervek mellett is*" kárba Vész minden fáradság. és hiábavaló a sok költség, ha ném rendelkezünk oly tanerők fölött, akik terveit és intencióit tudással és ügybuzgalommal a gyakorlatban keresztül viszik. Ez irányban már javult a helyzet. A tanárképzést célzó reform egyik - becses tendenciáját abban látjuk, hogy a tanárjelöltek a jövőben nem lesznek annyira magokra hagyatva, mint voltak a múltban. A vezető tanárok ezentúl közvetlenebb, hogy ugy mondjuk atyaibb módon fognak befolyást gyakorolni a tanárjelöltekre. Eddig a tanárjelölt teljesen magára volt hagyatva, tanult amit és amikor akart, ahogy éppen neki tetszett Az egyetem tudós tanárai nem igen törődtek a szegény filozopterek- kel. Ha kollokváltak, ha vizsgáztak, az is jó volt, ha pedig elzüllöttek, hát bizony azzal sem törődött senki sem. Nem csoda, hogy a vezető tanároknak ez a közönye és részvétlensége, valamint a létért váló küzdelem nehéz gondjai lassankint kiöltek a fiatal tanár szivéből minden érzést és idealizmust A. tanárok fizetése sem valami fényes. Mindez csak jobban és jobban megkeményítette azt a kérges réteget, mely évek hosszú során a középiskolai tanár szive körül képződött. Az ilyen elkérgesedett, szívű tanár pedig hogy is lehetne jó nevelője, oktatója a reá bízott növendékeknek. És a szülök! Erről jobb nem is beszélni. Igen ritka az a családi tűzhely, ahol a serdülő gyermek tisztességtudást, kötelességérzetet és becsületességet tanulhatna szüleitől, s azoktól, akikkel naponta érintkezik. I Frivolitás, fenhéjázás, pöffeszkedés, ] nagyzási mánia és elbizakodottság: ! ez az, amit a gyermek ma szüleitől és környezetétől tanulhat. Pedig a családi nevelés hiányát a legjobb iskola, a Iegbuzgóbb tanár sem pótolhatja teljesen. Erre céloz Wlassics miniszter ís, midőn két hónappal ezelőtt a csáktornyai tanárokhoz intézett nagy koncepciójú beszédében a szülőket és a társadalmat segítségül hívta, az iskola és a tanárok támogatására. „Értse ezt át a magyar családi élet is, monda a miniszter s a magyar társadalom is ne bizzon mindent az iskolára s ne kérésen minden hibát az iskolában, hanem az iskolával karöltve teljesítsük miodnyájan szóval és téttel kötelességünket." Legfőbb ideje, hogy a miniszter lelkes szavai visszhangra találjanak a magyar társadalomban. Kddig ugy volt, hogy a taaárok szidlak a szulöket, a szülök meg a tanárok nyakába sózták a felelősséget. A miniszter most azt mondja, hogy mindakettő hibás. Tanároknak, szülőknek egyaránt meg kell hát változni, s nehogy ujabb perpatvar támadjon abból, hogy ki kezdje meg a javulást és ki kezdeményezze az uj érát, a miniszter első \'sorban a tanároknak teszi kötelességévé az ifjúság rendszeresebb és céliuaato-sabb nevelését. Ma különben is kevés szülő törődik gyermekcinek a nevelésével. Papot, doktort, fiskálist szeretne mindenki a fiából nevelni, de a gyermekei nevelését csak kevés szülő tudja, vagy akarja ugy vezetni, hogy férfiakat és jellemeket neveljen a hazának és a társadalomnak. Némely szülő azt hiszi, hogy az anyagi áldozatok meghozásával már megtett mindent, amivel gyermekeinek és a szocietásnak tartozik s a mire gyermekeinek szüksége lesz az élet viharaiban. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a nevelésben és az oktatás egész területén az erkölcsi momentumok kellő figyelemben részesüljenek. Korrumpált társadalommal nem lehet államot fentartani s nem lehet azt nagyobb viharok és veszedelmek ellen megvédeni. Épp ezért az iskola és társadalom segítségére kell hogy siessen mindazoknak, kik a tiszta\' erkölcsök restaurálásával hadat üzentek a korrupciónak és az erkölcstelenségnek. De a nagy munka, a merész vállalkozás csak ugy lesz áldásos s akkor lesznek majd állandó sikerei, ha a serdülő ifjúságból olyan generáció fejlődik, mely kész a munka és becsületesség utján tovább haladni. Ha az iskola továbbra is csak nyegle ficsurokat és közönséges strébereket nevel, ugy a vezetők minden buzgalma és hazafias törekvése sem fog döntő eredményt szülni, mert az iskola és a társadalom szükkeblüségét semmiféle intézkedés nem képes legyőzni. Ezért a fiu- és a leánynevelést egyaránt gyökeresen kell reformálni. Ne álljunk meg a félúton, hanem haladjunk biztos léptekkel a kitűzött cél felé. Neveljük ne csak az értelmet, de a szivet, kedélyt és jellemet is fejleszszük. Ne tudákos hölgyeket, hanem a családi élet tisztasága fölött őrködő hitveseket, a gyermekeiknek élő anyákat neveljünk a magyar leányokból. Léha ficsoxok és nagyképűsködő stréberek helyett neveljünk az élet nehézségeivel szembeszállni tudó férfiakat. Ha a magyar család és az iskola plyan ifjakat nevel majd a hazánaks akik büszkeséget és ambíciót helyeznek abba, hogy a saját erejükből és önön becsületükből is tudnak érvényesülni, akkor önmagától megdől az a protekciós és erkölcstelen rendszer, mely megalázza a férfit amellett, hogy örökös veszedelme a hazának és társadalomnak, hatálytalanná tevén a kormány legjobb iutencióít, leghazafiasabb fáradozását. Ma a társadalmi erkölcsök Vegy-forma züllöttek. Az iskola, a család és a társadalom feladata, hogy segítségére legyen azoknak, kik nehéz feladatot teljesítenek. Előbb az iskola, aztán a család. Újból megnyíltak az iskola kapui. Vajha a szeptember hó elején kezdődő uj iskolaév már az uj rendszer jegyében indulna meg. rprita*. A zalamegyei alt. tanító testület közgyűlése. A zalamegyei ált. tanító testület nagygyűléséi folyó évi augusztus hó 24-én a gyönyörű fekvésű Tapolcán tartotta meg. A közgyűlésen megjelent tanítóság elég szép számban képviselte az egész megyét. Lefolyása pedig elég érdekes, tanulságos tanügyüuk haladására nézve ismét egy lépéssel előbbre haladt, s Így jól eső megelégedettséggel távozhattak a jelen voltak. Szalay Sándor tapintatos, ügybuzgó vezetése pedig, melyet a közgyűlés alatt kifejtett, méltó elismerést érdemel. A közgyűlést megelőzőleg aug. 23-án elő-értekezlet tartatott, melyen a közgyűlés elé terjesztendő ügyek beszéltettek meg. Utánna ismerkedési estély volt, bol a tanítóság vidám hangulatban volt együtt á késő esti órákig. Másnap 24-én reggel 8 órakor „Venisancte" tartatott, mely után a közgyűlés a polg. iskola tornatermében tartatott meg. Mint vendégek jelen voltak Tapolca város elöljárósága és értelmisége, dr. Ruzsicsita Kálmán kir. tan. tanfelügyelő stb. A gyh^és megkezdése előtt Tapolca város bírája szép és meleg hangn szavakkal üdvözölte a tanítóságot, s Örömének adott kifejezést, hogy szerencsések lehetnek. falaik között a megye tanítóságát üdvözölhetni s nekik /Isten hozottat mondani. Elnök ezután a már tőle megszokott eszraegazdag gyönyörű megnyitó beszédét mondotta el, inelybes a tanítóság szivét mindenkor átható ama legszebb s magasztos erényeket emelte ki, melyeket nehéz hivatásukban folyton ki kell fejtentök s szem előtt tartamok. Végül a szeretetre való nevelést hangoztatja, mely a tanító szivéből kell, hogy ragyogó sugarait szétáraazsza, mintegy be aranyozza vele a gyermeki szí- \' vet, kedélyt. Ebben a széliemben üdvözölte -a tanítóságot, s a gyűlést megnyitja. Majd Üdvözölte a jeles levő vendégeket a dr. RuzBÍcaka Kálmán kir. tan. tanfelügyelöt. Dr. Ruzsicska Kálmán ezután lelkesedéstől áthatott gyújtó beszéddel üdvözölte a tanítóságot, visszapillantást vetve 15 évi tanfelügyelői munkásságának eredményeire, melyet munka- A dűlők között. — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — — Iru: HaJIer Jea*. — Az öreg 16 mázsás harang süvöltő bugása végigrezeg a szunyókálni készülő falu felett és a mesterek vén kocsisa, a Kuruc Márton, megcsördíti ostorát a két jámbor pej fölött, fohászkodva egyet, amúgy magyarmiskásan. A vendépódalas, nagy szekér nyikorogva dörög ki a pitvarbál.. . Még utánuk hallatszik, mester uram rekettes szava, a mint kiáltja: — Aztán Márton, — az ördögök tapogassák meg a kee bordáját! — tisztán kaszáitassa ám le azt a nyomorult sarjút, mert különben én borotválom "meg keedet; aztán elnyeli a kavicsos uton haladó szekér zöreje a gazda hangját is .... Lassan, komótosan ballagnak, azt várva, hogy hüsüljÖB, mivelhogy a harmatos fűben gyerekjáték a kaszálás... A kaszások sorjában szedik elő füstölgő szerszámjukat és mindenik rágyújt, mert hogy hosszú ís az ut, meg hát pöffógetés nélkül unalmas tengődés a világ. Ezalatt persze szó kerül az idei termésről, szőlőről, meg különösen a kukoricáról. Ii;en keservesen mászik a két gebe. — Piszlétson, szomszéd é kicsinyég ahoz a kezéhez; olyan ékesen rakja ki a léptit, mintha tojáson járna, — szól oda onnan báláiról, a saraglya mellől, Jártás Istók, a sekrestyés. — Hát még kee is hozzá meri ereszteni a szavát?.. Kee csak az ekkiézsiáhó1 ért. niög a haranghó\', — förmed rá sértett büszkeségében Márton; — isze kend annyit ért a jÓ3zághó\\ mint az eb a. burgundi-vetéshó\'.. Kend csak kuk-sollon oda hátul, aztán örűllön, ha ki nem boréttom a vendégódalbú ... Hangos kacagás felel1 az öreg keserű kifakadására, de Jártás Istók meg nem állhatja, hogy ne dobjon oda egypár Bzót, már az illendőség kedveért is: — Ejnye Márton bátyám, de rátarti embör kigyelmed. — Hja, tudod öcsém, az embör ne vájkál Ion ollan dolog között, a kinő nincs föléi tése. — Igazsága van, igazsága! földi; lódítják innen is. onnan is. Aztán egy pillanatra elnémulnak, mintha mindenik lelkére valami fullasztó pára terpeszkedett volna. A lovak csak poroszkálnak lassan és az egykedvű halott - csendességet nem zavarja más mint egy-pár legelésző lónak, vagy tehénnek egyhangú kolompolása . .. A patkó alatt néha-néha ütközik egyet-egyet a kavics, aztán minden marad ismét a régi.... Csak a Márton fejében tő valami; .. a mit rejtegetne magában, csakhogy az ki-kiröppenik belőle egy egy nehéz sóhaj alakjában és repül messze____Talián- országba. Hej 1 miKor még Rtdecky mázsás fringiája verte a csizmája szárát I Mikor még rakoncátlan dévajsággal ölelgette, azokat a parázsszemü, izzó tekintetű Bdigóu-menyecskéket!! Fúrja is ám az oldalát az a bizonyos valami I. . — Haji — fohászkodik egy keserveset — nem igy gentettek valamikor az én reniondáim, mikor még csak ütközött a bajusz az őrom alatt ... — Hát hogyan, testvér?.. — szűri a szót fogai között a\' vén Gyergyós Miska bácsi, a kinek bakter sapkája elárulja hogy ezelőtt mintegy (?) fertályszázaddal a vasút, bokros érdemekben gazdag „beámter\'-ja volt, — mint ö szokta volt mondogatni. — Hogyan? . . — mosolyog hozzá a Kujóu szomorú ábrázattal, a mely mosolyban büszke öntudat, megvetés, le-mondát és világfájdalom rezeg, . . — hogyan ? .. hát ugy, hogy mikor meg-koppéntotta egyszer-egyszer a gübecset, ollan tüz ciporkázott belűle, hogy egyször egy szóma-asztag is kigyulladt utána! . . — Ej!. ejl .. a kirelájszomát! Márton, keé hát akkorán lódít, bogy az embörnek a pelpája is kialszik tüle, — böstörködött a bakter. — Ne ákácziózuskodjék kigyelmed, Miska bátyám, keveredik a beszédbe a: ,ekklézsia* is, mégmögharagszika földije. — No hát itt follon ki a két szőnöm, ba nöm vőtak igazi akkarátos táltosok. Mit értik áztat kendtök?! — Mit-e?.. Annyit, a mennyit kee, talán mink is?I — vételkd&k a Gyer-gyóa Miska, felpattanva; — Kee,.. kee mer még szót fogyasztani a lóra?!. Kee viiágéletibe se tött ögyebet, mint bogy ráfot húzogatott a masina tópa alá, kend csak patkót, mégis beszél?.. V Hm! . . tudja, ez csak ollan eode- monda karatlyolás, mint mikor a vén fehérnép csak azért hápog, dohog valamit, hogy ne gonduják, hogy nincsen mög a nyelve . . kend is csak hallgasson azon a fótos köcöllén I . . Fülsértő vihogás felelt Márton leckéjére. Gyergyós. uram idegesen tömögette a füstölő instrumentumát, pöffógetés közben vagy nagyot nyelt, vagy pedig pusmogott valamit magában; valami olyasfélét, hogy: mikor az embör megöregszik, inkább való a bolondok házába, mint eszes állatok közé. A kocsis is füstölög magában, bántja a szomszédja hallgatagság*. Most 6 sem igen juthat szóhoz. Szereti a riportot, élesen vág vissza; de a provoká!ásnakrnem barátja. Éppen a temető mellett kocognak el. Egy aranyos csillag bukik le a firmá-mentum hatalmas karimáján, aárgás-fehér zománcot hintve el nyomában. Mindenik leveszi süvegét, kikapja szájából pipáját és — keresztet hány magára, csak a vén — Márton nem! A hátul kucorgó Btemplom-egér* megütközik ezen a löfte!mes istentelenségeu: — Ejnye, a rézárkágyilusát, hát kelmed Márton a keresztvetéshő se ért?.. — Mi gondod öcsém, — förmedt rá az öreg, a kit ugy kihozott ez a megjegyzés a sodrából, hogy egészen önkéntelenül egy ,per-tu*-t vágott a fejéhez. — Hát gondom ippeig lenni nincs, csak ugy mondom. •— No hát, ba ollan rettenetesképp öl a kíváncsiság, kibökhetem, hógy mért nem vetek körösztöt. — No??. — Csak azét, mér én a templomba imádkozok, nöm etten. Mög aztán, muta kilovagutam egy körösztöt a temetöbü, azuta nöm vetők igön körösztöt. — Hogyan lovagúlta kü. szomszéd?.. támadják jobbról is, balról is ... — Hm I ¦. hát csak ugy, hogy egyszer Taliánországban fogadkoztunk, hogy a temetőbül galoppban ki tud kiemelni egy pudvás kükörösztöt. . Ejl mondok, a ki .angyala van, én mögtőszöm .. . Ippeig éccakának évadján, 12-kor, mög-azoréttom a hevedert, nyeregbe vágom magam, egyet nyomoréntok a sarkantyúval, hát ugy átugrottam a sövényt, miut a nyoL. Hamarosan egy körösztöt kü, alló, mögen küugrottam .. . Mögnyertem a fogadást; az óberlájnánom még egy órát is plezentót érte. * A mint a azájtátó kaszásoknak magyarázgatta álomba illő, csodás hőstetteit, megkongatta sudaras ostorát és csípősen vágott közibe a két cammogó jószágnak. És neki iramodott a két szegény pára, vitték, vitték a vendégoldalas szekeret, nyomukban áthatatlan, imbolygó port verve, de a vén huaxár gondolatai repültek, mint a viharzó fergeteg; bozontos szeműidéi alatt élénken csillogott a két tört fényű szem: ereiben pajkosabban lüktetett a tunya vér; de mindezt az édes felhevülést, ezt a meleg boldogságot csak az a ragyogó harmatcsepp tudta igazán betetőzni, a mely ott rezgett a szürke szempillákoo .... XXXVIII. ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY 1899. SZEPTEMBER 2-án. társaival a tanítósággal karöltve kivívott. Szavait lelkes éljen és taps követte. A tárgysorozat szerint következett Hoffmann Mór n.-kanizsai tag értekezése. ,Az nj népiskolai tanitásterv javaslat etikai vonatkozásai,\' melyben szakszerűen és komoly tanulmányozás után ismerteti az uj tanterv előnyeit, összehasonlítva a régi tankar, valamint más államok tanterveivel, s annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy egyik sem oly kiváló és kifogástalan minden tekintetben mint az uj taoterr. Élvezetes tanulmányát előadónak a közgyűlés lelkes éljennel és jegyzőkönyvi köszönettel jutalmazta meg. A tárgysorozat közé utólag felvétetett még 2-ik pontul a .Tanitók háza" cimü tétel is. El ős dó >"c$c Mihály zala-egerszegi tag. Kagy lelkesültaéggel ismertette a tanítók háza ügyét, s ajánlja a tanítóknak 25 frtos részvéoyjegyek vételét előnyös törlesztési föltételekkel, mely álul hathatósan támogathatjuk és hozzájárulhatunk az Ügy sikeréhez. Buzgalmának volt is sikere, araennyiben Udvardy Ignác éa Mencsey Károly kar-társak hozzászólása után a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a központ által már évek óta kezelt árvaházi alapot, 2000 frtot, a tanítók háza céljaira fordítja, s e tekintélyes összeggel járul hozzá. Azonkívül az egyes járáskőrök is 100 frltal fognak hozzájárulni. Részvény-jegyeket is írtak, illetve jegyeztek többen. A lelkes áldozatkészség, a mellyel: a megyei tanítóság a .Tanítók háza" ügyét felkarolta, valóban örvendhetünk, mert jól eső érzéssel gondolhatunk rá, ¦ hogy a zalametiyei tanítók is biztosi-, toltak msgukDak egy szobát a tanitók házában ezáltal. Következett Kertész József n.-kanizsai tag felolvasása a .Tanitók névmagyarosításáról." Értekező ajánlja különösen a nemzetiségű részeken működő, s idegen hangzású névvel bíró kartársaknak nevük megmngyarositását, amennyiben ezzel is mintegy jó példával járjanak elől, s külsőleg is mintegy jelezzék ezzel a magyarsághoz való egybeolvadásukat és ragaszkodásukat- A névmagyarosításnál ajánlja, mindig figyelembe venni a felveendő nevek jelentőségét és értelmét. Legjobb, szerinte helyneveket felvenni. Felolvasónak értekezéséért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A \' tárgysorozat következő pontja: Kováts Miklós nagy-kanizsai tagtársnak értekezése: „A nyilvános évzáró vizsgálatok eltörléséről," Értekező előadásában felsorolja mindazon hátrányokat, amelyek ez Ósdi intézményből a mai vizsga alkalmazásában fenállanak, kimutatja továbbá azon okokat, a melyek korunk vizsgálati rendszerében vannak, h minthogy megfigyelései és érvei a mellett tanúskodnak, hogy a nyilvános vizsgálatok ugy, a hogy jelenleg alkalmazásban vannak, céljuknak meg nem felelnek, megbízhat óságukhoz kétség "fér, s igy a népiskolára semmi előnyt nem biztosítanak, hanem határozottan kárára vannak, hogy jelen alakjukban kíméletlenül eltörlendők, beszün-tetendök és* évzáró ünnepéllyel pótoltassanak. Mencsey Károly csáktornyai tag kijelenti a közgyűlés előtt, hogy járás-körük gyűlésén a dolgot megvitatták, s ennek eredményéül kimondták határozatiig, hogy az ideig, mig az iskolai szakfelügyelet életbe nem lép addig a nyilvános vizsgálatok fenntartását szükségesnek tartják. A többi járáskörök is beküldött jelentéseikben körülbelül hasonló értelemben nyilatkoztak; de meg értekező is felolvasásában szintén kijelenti, hogy a szakfelügyelet behozataláig mint tanügyi számonkérés szükséges, csakhogy mostani alakján a változtatás okvetlen szükséges; a közgyűlés nevében. Elnök kimondja, hogy a szakfelügyelet behozataláig annak fentartását szükségesnek tartja^ s azért egyelőre fölötte napirendre térnek. Értekezőnek azonban fáradozásáért, melyet e kérdés tanulmányozásában kifejtett, elismerését és jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. Végre\' Selmecy Imre gelsei tagtárs felolvasása következett „Az iskolakötelezettségi kor és a gazdasági ismétlő iskolák" címmel. A közgyűlés értekezőnek álláspontját elfogadván ily értelemben határozta felterjeszteni az országos tanügyi bizottsághoz. Felolvasónak pedig jegyzőkönyvi\' köszönetet szavazott. Kiemelkedő pontja volt a közgyűlésnek Brauner Lajos csáktornyai tagtárs szabad előadása „A Umtókiiyugdij törvény revíziója a tanítók szolgálati idejének leszállítására való tekintettel." Értekező szónoki hévvel és lelkesedéssel előadott tárgya oly meggyőző s valóban tapasztalatokból mentett igazságokat tartalmazott, melyek meglepő és meggyőző volta a jelenlevők mindegyikét mintegy áthatta. Komoly tanulmányozás, életrevalóság, meggyőző érvelés, gazdag eszmemenet sugárzik ki egész előadásából, melyet a közgyűlés mindvégig kiváló figyelemmel és, érdeklődéssel hallgatott, s melynek befejeztével lelkesült éljen és tapssal jutalmazta meg szép előadását Elnök a közgyűlés hozzájárulásával határozottá emelte, hogy az egész munka felterjesz-tessék az Országos Tanügyi Bizottsághoz. Előadónak pedig jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Ezután a pénztáros jelentése következett, melyben az egylet vagyonáról kimutatását ismerteti, s azt a közgyűlés tudomásul veszi. A jövő évi közgyűlés helyéül egyhangúlag Sümegh jelöltetett ki. A központ indítványát pedig, hogy ezentúl a nagy gyűlés ne augusztusban, hanem július első hetében tartassák, hogy annak határozatait még idejében felterjeszthesse az Elnökség az Országos Bizottság elé, egyhangúlag elfogadta. A folyó ügyek elintézése és letárgyalása után, elnök az egyesületnek megköszönve érdeklődését, valamint a közreműködők fáradozását, a közgyűlést bezárja. Utánna a nagy vendéglőbén társas ebéd rendeztetett, mely alkalommal a szebbnél-szebb felköszőntőkb^n^-nem volt hiány. ¦¦ Kovát* Miklós \\nigj--kanizsai tanító. A krakélerségröl. Irta; Vajda! Szabó latvan. Nem tudom minek szólították a XVIII-ik században. Századunk első felében .piperkőc" volt a neve, később a „dandy" valamivél enyhébb elnevezését plántálták át nyelvünkbe, majd „gigerli* lett; .fene gyerek" „ga-min\' nak nevezték í egy időben „Coctus Mirliflor" volt a neve, aztán ,ci-ci".... Van bizonyára még egy csomó ilyen fajta szólás, mely a piperkőc fogalmának száz-féle árnyalatát fejezi ki. Mert a hány kasztja van a társadalomnak, a hány osztályra, egyéni hajlamok, speciális tulajdonságok szerint csoportosuló töredékekre szakad »egy egy társadalmi, rend, annyi féle változatban tűnik fel a .cactus-mirüflor" vattával, fűzővel daliássá tett alakja. A kipomádézott borbély legény, a ki szabad óráiban vivő leckéket vesz; a kereskedő segéd, ki vasárnapra tartogatja a hétköznapokon át hallott, — mondott, levegőbe eregetett szellemi rakétákat, — csak olyan dandy, mint a fiatal mágnás gyerek, a pusztuló gentry, vagy a gyarapodó pénzarisztokrácia csemetéje, a ki rubintos karpereccel csörtet végig az utcán. A poros hivatalszoba csak olyan mértékben önti magából a .fene gyerekeket," mint a szép életről, gyöngy életről híres .kaszárnya." Természetes, hogy Mars fiai más .módon léhák, mint idősebb Garami Mór füszerkereskedő uookái. Bivalybőr az arcon; biztosan célzó szem; spadasaini Ügyesség, — aztán tiszta krágli és hidegvér____1 Van ezenkívül pisztoly-galacsin, szolidan vágó kard és nyilttér. Éa Istenem, mikor mindez még nem volt feltalálva, mikor a hírlapok nem avatták még a ,Nyilt-tér" rovatját felelősség nélküli — szemétdombbá, a hol minden kakas berzenkedik; mikor a monoklival való fixirozás még nem ment becsületsértés számba; mikor a becsület-érzés nem koncentrálódott még a tyúkszemekre, melyeket provokálás nélkül nem lehet megtaposni: akkor ugy-e milyen kezdetleges fázisban lehetett a — becsület? Debát nem minden .dandy* krakéler is egyszersmind. Vannak köztük jámbor lelkek, a -kiknek minden idegük megrezzen — a vér látásától, a kiknek szive csöndes, békésen dobog a plastron alatt. A "^kardcsörtetés, a Bétapálcával való hadonázás végtéie is nem provokáció.. Ezek azonban csak visszafejlődött alakok, a kikre mély megvetéssel tekint a telivér — ,ci-ci." Az igazi asphalt-betyár hangja bámulatos .racscsolás, mely nem tör ellentmondást; nézése — állandó farkas szem, mely nem acceptáf \'vissza nézést, tartása a lehetőségig félszeg, járása tipegő- Találóan mondta egy ízben Feszi Géza: ,a milyen Önérzettel dülleszti ki mellét a modern nöigy, ugyanolyan mértékben görbíti meg hátát a — modern férfi." Külőmben tévedés volna azt hinni, hogy a krakélereskedő morlifiorok fő fő terénuma az asphalt.... Van még egy másik birodalmuk is — a parkett, a tükrön, cstlláros bálterem. Hányszor hangzik iu el a közkeletűvé vált — .Urram!" f És ez megint eszembe juttat valamit Jókay mondja egyik gyönyörű novellájában, hogy ez az a szó: .mulassuuk" azt jelentette egykor, .táncoljunk, enyelegjünk, csókolózzunk I" manapság meg már más az értelme: .menjünk kártyázni és nyerjük el egymás pénzét." Milyen jó volna visszateremteni azokat az időket, á mikor a kis lány. eladó volta mellett, sem tartotta mindennapi, közönséges és — mindenesetre — hasznos hancurozásnak a mulatást, melynek végével dideregve vetjük magunkat a kocsi ülésébe és nem szólunk hazáig semmit, hacsak utat nem tör magának mégis a lelkünk mélyén .mulatság* köz-, beu összegyülémlett keserűség; mikor még a blazírt fiatalok szerepére kevés vállalkozó akadt és nem volt előkelőség az életunalom affaktálása, — akkor jobb, derekabb oemzedékre, igazabb emberek őszintébb kedvteléseire vetettek fényt a fehér gyertyás csillárok. ¦ Voltak akkor is megvetésre méltó jellemek, bűnök, melyek Ádámmal születnek és Omegárral fognak csupán kihalui, de az az ember, a ki tudott mulatni szive szerint, Önző mellékgondolatok nélkül, az tudott imádkozni is. — mert fásult lélekben nem terem se szerelmi dal, se fohász az Istenhez I — — — Az az ember, ki a tánc, a zene for-gatagjában érzi, hogy ő most hevülésé-ben jobb, nemesebb, önzetlenebb, mint egyébkor : az áz ember lehet könnyelmű, de gaztettre képtelen. A zárdák, a kolostorok, lehetnek még bűnök menedékei, de ezen a szentséges érzésen belül nincs bűn, csak erény; nincs aljasság, csak fölemelkedés---- Nem szóink én a mulatozás raámorá-bau történő összekoccanásokról l más rubrika az A hivatásos krakélerekről szól az ének, a kik eléd állanak a bálterem ajtajánál, beléd ütköznek lépten nyomon és a frivolkritika fellázító hangján beszélnek nőről, szerelemről.... Kettős hiány alkotta ezeket a divatos kreatúrákat: a szivoek és észnek hiánya. A sziv embere belemerülhet az érzelem — az elme bajnoka — gondolatvilágába. A ki mindkettőnek híján van: a sárba fog merülni. Ez még nem volna baj, mert sors. De ha ezek a léha teremtmények megsokasodnak és magukkal ragadják nemcsak a hozzájuk hasonlókat, hanem a szívnek, az észnek elvakított, majommá aljasodé emberét, — ez elszomorító l Pedig sok bzív van és sok. elme, melyet a nyeglesség kedvéért tagadtak meg. A hol megje\'ennek, ott akadnak kővetőkre isi A hová lábukat teszik, ott .fürt" lép a társalgás helyébe, a kedélyesség-böl impertinencis lesz. Tehát az üresség is — ragályos. Az üresség náluk inkább qualifikál, mintsem disquclifikátna l Ezek azok, a kik mogorván félre vonalnak és hidegségükkel, vakmerőségükkel, tükör előtt betanult poséjaikkal akarnak hódítani. Hitvány kor az, melyben már a férfiak k a c é r o k I Mert a kacér nő, mig — nő, de a kokett férfi — nem férfi többé. --__ \\ Egyletek és társulatok. — A nagy-kanizsai Ált. Munkás-képző Egyesület dalárdája saját könyvtára javára a .Poleári Egylet" nagytermében aug. hó 27-én este rendkívül sikerült estélyt rendezett, mely alkalomból zsúfolásig megtelt a diszterem érdeklődő közönséggel. Ez e.ite szerepelt a dalárda a nyilvánosság előtt legelőszőr és mondhatjuk, hogy minden várakozást felülmúlt Mindjárt a terembe\' lépéskor kellemesen lepte meg a közönséget a szőnyegekkel borított s nagyon ízlésesen dekorált pódium, amelyre vl kilenc órakor bevonultak a dalárda tagjai szám szerint harminckettőn. Hock Jánost a pódiumra lépésekor zugő tapssá\', és él-jenzéssel üdvözölte a közönség. Nemsokára aztán felhangzott pi un óban, gyönyörű összhangban, a .HymnuB", melynek eléneklése után elragadtatással tapsolt a közönség. Ezután Taraszovics Béla egy), tag elszavalta sikereseu Petőfi .Gazdasági nézeteim" cimü költeményét. Hermes .A völgyi rózsa" cimü dalt énekelte ezután a dalárda. A fülbemászó daliamu kifogástalanul előadott ének oly tetszést araiott, hogy az első részt megkeltett ismételni. A közönség még a gyönyörű dal által okozott kellemes benyomás hatása alatt állott, midőn Hock János a szeretett karnagy, foglalt helyet a zongora mellett és előadta saját szerzeményű .Magyar ábránd "-ját. Lágyan siklottak ujjai végig a billentyűkön u mesteri kézzel olyan andalító, ábrándos hangokat c-alt elő, hogy szinte illata volt a zenének. Most a dalárdának képzettebb tagjai magyar népdalokat adtak elő s szinte felvillanyoztak a közönséget a zamatos magyar nóták. Majd az egyleti titkár. Révész Lajos ült a felolvasó asztalhoz és ismert humorával egy nagyon elmés, ügyesen Összeállított s ötletes bevezetés után felolvasott Agai Adolftót egy epizódot Petőfi életéből, melynek tárgya Petőfi ,A varróleány* cimü költeményének története. Az alkalomszerűségénél fogva is nagyon jól választott tárgyú s jól végzett felolvasás után, riadó tapsvihír hangzott fel és sokan siettek üdvözölni a felolvasót. Végül a da\'árda Barali Ede: Nemzeti imáját énekelte meglepő szabatossággal. Csodálatos az eredmény rövid néháuy hónapi tanulás után. A jóleső összhang, precíz árnyalás, mely énekökben érvényre jut, mind bizonyítéka annak, hogy ugy a tanár, mint a dalárdisták részéről a legnagyobb szorgalom, buzgó kitártáé és kemény akarat vitetett sorompóba s mi csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhecüuk meg a dalárda ekÖ szerepléséről. Mily kár, hogy derék művész-karmesterük eltávozik élükről. A hangverseny után tánc következett. Felharsant a Torma Tóni által szolgáltatott\' jó cigányzene és nemsokára perdültek a párok, csillogóbbá váltak a szemek, rózsásabbak lettek az arcok és hevesebben lüktetett a vér az ifjak és leányok ereibeo. Szün-óra alatt a melléktermekbe vonultak, ahol Taraszovics Béla általa rímekbe szedett tósztban köszöntötte fél Hock Jánost, köszönetet és bucsut mondva szeretett karmesterüknek. Hock János mélyen meghalva köszönte meg irányában a szeretetnek ily igazi uyilvánulását, e Bzép estének emlékét megfogja őrizni és magával viszi uj otthonába is. Szűnöm után folytatódott a tánc. A négyeseket 68 pár táncolta. Jelen voltak az asszonyok kikül: Ágoston Flóriánná, Frank Vilmosné, Hamburger Miksáné, Kohn L. LajoBué. Mersicsné, Nagy Fe-rencoé, Takács Józsefné, Tbarn Lipótné, Offdubeckné stb. Leányok közül: Bokány Mariska és Teréz, Horváth nővérek, Sabján nővérek, Kraosz nővérek, Kulcsár Mariska és Anna, Szummer Anna, Lad.szian Regina, Litvai Szidónia, Liebe-zeit Matild, Andris Mariska, Hirschi Qermin, Tóth Mariska, Halasi Erzsi és Mariska Horváth Mariska, Knsel nővérek, Offenbeck Rozika, Sárec Ilka, Ká-lovics Roza, Farger Mariska és Ilona, Tornán Vilma, Gotthál Marikká, Polcer Anna, Trojkó Irén, Hirschi Lujza, Köd menec Viktória, Balázs Mariska, Balog Erzsi, Hir-chl Jénny. Sta-ller Katalin, Torma .ló -• K..tkt- \\ ¦< ¦ Krausz nővérek, WeiSs Mnribfc i, iiniricfa Etel, Doktor Irma, Berdó nővérek, Grutó nővérek, Egyed Emma stb. stb. A sikerült mulatfág a hajnali órákban ért véget. — Zászlóavatás Légrádon. Impozáns lefolyása volt s m. hó 27-éo lezajlott tűzoltó zászlóavatási ünnepélytvek. Reggé" a helybeli t. banda ébresztőt játszott és a vasúton fogadta az érkező vendégeket. 9 Órakor, midőn már vagy 12 vidéki testület összegyűlt, megindult a menet a városházától és a népiskolához vonult, a hol a zászlÓanya és a koszorús-lányok várakoztak. Innen a 24 Kosz. lány a menettel együtt a kath. templomba tért, a hol Gadó plebáoos celebrált. Díá-konuB Fiiipec M., aldiákouus Mátay Antal volt. Mise végeztével a menet a városháza előtt felállított és Ízlésesen feldíszített tribün elé vonult, a hol Gadó M., t. egy!, elnök megnyitotta a gyűlést, átadván a szót Majcen Ferenc túz. szekretáriuKuak, a ki röviden de ügyesen megkoncipiált beszédben vázolta az egyesület 15 éves mulijának minden nevesebb mozzanatát. Megéljenzett beszédje után Kovács Gy. föpar leho-zatt* a gyönyörű, arany-brokáttal átvert, bordesux-szinű selyemzászlót. Gr. Or-tich R.-né ő méltsga betegsége miatt nem jelenhetvén meg, az ünnepélyen Kroler K.-nó úrnővel képviseltette magát A z. anya nevében Gadó M. tartott szónoktatot, kommentárt fűzve a gyűjtésből eredt lobogó eredetéhez. A nehéz selyemszalag feltétele után, melyet a zászlÓanya ajándékozott, a koszorúslányunk felséges koszorújából felemelkedett egy szépséges leányzó, a lányok képviselője, Riedl Blanka is csinos beszéd kíséretében megkoszorúzta a lobogót. Szavait frenetikus lapsorkán követte. Ezután Haller Jenő lépett a pódiumra és elszavalta ezen alkalomra irt, , Zászlóavatásra" c. költeményét. Kováts Gyula Ünnepi beszédét még csak a szegbeverés és Gadó M. záróbeszédé követte. Ezzel az ünnepély véget ért. A 40 teritékes banketten jelen volt Csertán alispán poharát a királyra ürítette; toasztot mondtak még: Kuortzer Gy. (n.-kanizsai) József fhgre.; Kováts Gy., Knortzert, mint szöv. elnökre; Majcen F. főispánra; Haller Jenő, Csertánra ; Csertáti a tűzoltóságra; Mikler Gy. Viosz főbíróra, Viosz a tűzoltókra, mint a humanizmus gyakorlóira; Csertán a horvát-magyar testvériségre; Kuzmics Ferenc (M. Bukovec) a magyar horvát barátság megizmosodására (itt pattant ki a politika szikrája); Haller Jenő a sajtóra és annak képviselőjére, Borbély Györgyre; Borbély Gy. a magyarosítás terjesztőire stb. 4 órakor iskolai gyakorlat, riadó és roham volt, mely frappáns és gyors végrehaj\'ásával kiérdemelte Knortzernek azou meleg elismerését, melyben részesítette a tűzoltóságot ezért. A tánc a Drávaligetben\', d. u. 6 órakor kezdődött. Vidéki tűz. zenekarok voltak: Domboruról és Kotorból (Kanizsáról 8 Hadastyánok). Szünórakor fényes és sikerűit tüzjáték volt. hírek. — Halálozás. Kemény Jenő, a déli vaspálya-társaság helybeli állomásának forgalmi tisztje. Bécsben hosszabb szenvedet után elhunyt. — A boldogult egyik legszorgalmasabb és legkedveltebb tisztje volt a déli vasútnak. Gyötörve halálos gyomorbaj tői. töretlenül csakis hivatásának élt és nem törődve az uralgó társadalmi feltűnési viszketeggel, szerényen meghúzta magát. Holttestét Nagy-Kanizsára hozták és m. iió 30-án délután fél 5 Órakor tették örök nyugalomra kartársainak nagy részvéte mellett. Halálát özvegyén és két gyermekén kivül nagyszámú rokonság és tisztelői gyászolják. Henneberg-selyem — csak akkor vaíódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik — fekete, fehér t, színes 45 irtól 14 frt 65 krig mst.j renként — lima, caikoe, kockázott, mintiaott éi damaait itb. (mintegy 24U kfllönboxő fajú éa 2000 kulonboxó ixin éa árnyalatbaa ttb.) Ruhák s blouzokra a gyárból! — Privát fogyasztóknak póstabár-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar lereleiéa. StíjcU kétuerea lerélbéljeg ragaaittndó. Henneberg G. selyemgyárai, Zürichben (ca. éa kir. udvari axkllitó.) XXXVin. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. SZEPTEMBER 2-án. — Belratás. A nagykanizsai áll. a. közs. népiskolánál a beírások tartatnak egész szept, 13-ig. mindennap reggel 8—11 óráig és délután 2—5 óráig a központi fiúiskolák helyiségében. Vasár-és ünnepnapon délután beírások nem tartatnak. Az 1-ső osztályba csak azon tanulók vétetnek fel. kik a 6. évet betöltötték, illetve kik 1893. évben születtek. Egyúttal felbivom a t. szülőket, hogy gyermekeikkei együtt jelenjenek níec a beíráson, s a tanulók születési ékét igazoló keresztlevelüket feltétleuüt magukkal hozzák. Tandíj a helybeli tanulók részére évi 3 írt, a vidéki és magántanulóknak 5 írt. Ezenkívül minden egyes tanuló a beirás alkalmával tanítói nyugdíj- és gyámalapra 15 krt tartozik fiietni. — 12-én Vi 9 órakor ,VenÍ-Sancte* tartatik, míg a unitások 13-án veszik kezdeteket. Az igazgatóság. — Eljegyzés. Erdős Arnold kereskedő S -Csurgón jegyet váltott M ilhofer Hedvig kisasszonynyal, Milhofer Ödön helybeli ékszerész leányával. — Ko*scth Ferenc levele. A nagykanizsai első magyar asztaltársaság kegyelettel ünnepelte meg angusztus 24-én boldogult nagy hazánkfiának, Kossuth Lajosnak i&voapját. — Kz alkalommal Kossuth Ferenczbez üdvözlő táviratot küldtek, ki n társaság elnökéhez, Horváth litvánhoz intézett következő szép levélben köszönte meg a megemlékezést: Mélyen tisztelt Elnök UH U«:y gondolom, nem csalódom, midőn azt érzem, bogy ,az első nagy-kanizsai magyar asztaltársaság" - nak Lajos napja alkalmából szerény személyem-. ről történt megemlékezés, mint a puszta tisztelet egy nagy név viselője iránt több a kegyeletnél; több a már földben porladozó szent emlékének hozott bála áldozatnál. Ez a hazaszeretetnek fellobbanása, ab-nnk a szent hírnek egy villanáta. Honunkért verő szivöknek dobbanása; szent érzésektől áthatolt leiküknek forró kézszorítása velem; ki nemzetemmel karöltve óhajtok továbbra is küzdeni, magyar hazánk boldogságáért, szabadságáért, függetlenségi elveink megvalósításáért. Köszönettel viszonzom üdvözletüket s kérem fogadják ezt szívesen. Igaz híve Kossuth Ferenc s. k — Meggyilkolta a férjét. Borzalmas eset tartja izgatottságban Tói-zen(marion község békés természetű lakosságát. — Ugyanis Vlasics Istváo tótszentmár-toni lakos, jómódú gazdát m. hó 26-án reggel a palai határban fekvő szőlője melletti kaszálón meggyilkolva találták. — Ali»ba asszonykéz nem működött közre e dologban, mert nejét, szül, He-dencs Máriát és a vele állítólag szerelmi viszonyt folytatott Mihovics György tótszeutmártoni parasztlegényt a csendőrség letartóztatta. — Lefejeztette magát a gyorsvonat kerekei által. S^ürayü. elszánt módon vetett véget fiatal életének Babics L-.jos helybe i születésű posta- és távirdatiszt augusztus 28-rÓl 29 re átmenő éjjel.— Hajnali Va 3 órakor a csengeri-utcai vasúti őr bejárva a pályát, a temetőhid közeiében egy emberi hullát vett észre a vágány mellett; jelentést küldött a rendőrséghez, mire ionét Farkas alkapi-lány és Rátz városi orvos a helyszínére mentek. A vasúti őr kézi lámpájánál iszonyú látvány tárult elébük. Egy uria-san öltözött férfi holtteste feküdt a vágányok mellett, bal karját és fejét a vonat leszelte. Tárcájában volt iratokból csakhamar megállapították, bogy a szerencsétlen ifjú Babics Lajos posta- és távirdatiszt. Egy ironnal irt buc=uzó-levél pedig igazolta, hogy önszántából vetett véget életének. Érzékenyen elbúcsúzik ebben szülők, testvérek és is-meröaeitőlr tettének okául valami gyanúsítást emiegét, a miben ártatlanuak erősíti magát, de ugjtnoud a szégyent nem tudja elviselni és ezért válik meg az élettől. — Hogy miben áll ez a gyanú — nem akarván a vizsgálatnak — melyet a posta-főnökség, igazgatósági kiküldölt és a rendőrség vállvetve folytat, — elébe vágui, — ennek fejtegetésébe még nem bocsátkozhatunk. M. hó 31-én temették a szerencsétlen véget ért fiatal hivatalnokot. A koporsót ttok koszorú borította, felemlíthetjük & következőket: M. kir. nagy-kanizsai posta- és távírda tisztikara, m. kir. nagy-kanizsai mozgóposta tisztikara, l\\ten veled, keresztanyád, a szerencsétlennek, Grecsné, Eger unokanővérei, Iiten veled, Lulu, Babics József nagybátya. — Rajztanár választása. — Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város képvisel Ó-teatűle 1899. évi augusztus hó 30 án tt n. 3 órakor a városház nagy- termében rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgysorozata a főgimnáziumi rajztanán állásra kibocaájtott pályázati hirdetmény eredményének bejelentése, illetőleg a rajztanár megválasztása volt. Volt olyan jelölt is, akinek minősítése megfeleli volna, de annak neve Karimán Henrik lévén, megválasztatása a közgyűlés többsége részéről megengedhetetlennek tartatott; most végre az ügy révpartot ért és uémí fontolgatás után Kalócy József tanárt választották meg. Az uj tanerő határozott nyereség, de bogy a városi tanács miféle jogalapon hangsúlyozta a pályázatban, hogy csakis róm. katb.; nem pedig reforméin* unitárius nh. is pályázhat, azt nem sikerült eddig megtudnunk. Azt hisszük, valamelyik burkolatlan interpelláció meghozná a kellő felvilágosítást. — Jótékony alapítványok. Mait hÓ 22-én Ischlben elhuuyt özvegy Schey Mária néhai Dr. Horschetzky Mór nagykanizsai orvos édes leánya végrendeletében szülővárosáuak néhány jótékony intézményéről is gondoskodott. A helybeli izraelita hitközségnek 12100 frtot hagyományozott a következő jőté kony célokra: 5000 friot egy kiházasi-táai alapra, 5000 frtot két áeyalapra a helybeli izr. kórházban. — Ezer frtot báró Schey Fülöp és neje Lacken-bach Fanni lelkiüdveért végzendő imára. HatBzáz frtot szülei lelkiüdveért végzendő imára. Ötszáz frtot a népkonyha céljaira. A kőszegi jótékony intézeteknek felekezet külömbség nélkül 2900 frtot hagyományozott Az áldott emlékű úrnőt mult hó 25-én temették Becsben nagy részvét mellett. A bécsi jótékony-intézetekről is megemlékezett .ő. aki már életében is vagyonának tetemes részét a jótékonyságnak szeutelte. — Hirtelen halál. Ü.\'.v. Maulwnrf Lázárué fia, Dr. Maulwnrf Bódog orvos Károly városban és városunk szülöttje m. hó 31-én hirtelen balállal mult ki. A nagy tiszteletben álló orvos még csak néhány hónappal ezelőlt nősült. — Halála ugy Karoly városban, valamint Nagy-Kanizsán is megdöbbenést keltett. — Az orvosi kar és a betegsegélyző pénzttr. Nemcsak nálunk, hanem a/, egész országban hangzik az orvosok méltón felhozott panasza, hogy a kerületi betegsegéJyzö pénztárak oly terheket rónak a területükön működő orvosokra, melyek a tiszteletdíjjal arányban nem állanak s ezáltal az orvosi tudomány tekintélye és a teljesített szellemi munka elismeré.e és díjazása csorbát szenved. Végre valahára meg kell szűnni annak a felfogásnak, bogy a diploma elnyerésével az orvos folytonos jótékonysági cselekmények végrehajtására köteleztetett. A nehéz munka megköveteli a maga diját. Dr. Háry István megyei főorvos a zalaegerszegi orvosokat gyűlésre hívta össze ebben az ügyben, a melyen a főorvos Ur távollétében dr. Gráner Adolf városi orvos elnökölt- A város orvosai egyhangúlag és egyetemes kötelezettséggel azt a határozatot hozták, hogy a zala egerazegi kerületi betegsegélyző pénztárral 1896. évben kötött és 1899. évi október hó 1-én lejáró szerződést addig megnein újítják, mig a betegsegélyző pénztár a zala-egerszegi orvosi kör által felajánlott uj szerződést el nem fogadja. El nem fogadás esetében csak mint magánorvosok állanak a kerületi betegsegélyző pénztár rendelkezésére. Értesülésünk szerint az ujabban felajánlott szerződés a régitől c-iak abban tér el, bogy sebészi műtétekért külön honoráriumot követelnek az orvosok, a mi már az ily műtétekre fordított idő vesztess éggel ía eléggé meg van okolva. — Körjegyző választás. A lemondás folytán megüresedett nagy-lengyel i körjegyzői állásra Bsrtalos Mihály eddigi holyettes jegyzőt választották meg. — A balatonparti vasút érdekeltsége dr gróf Jankovich László, Zalavármegye főispánjának elnöklete alatt holnap — szeptember 3-án — Keszthelyen a városháza nagytermében ülést tart, a melynek tárgyai: a Balaton-Füreden május 20-ikán urtott nagy végrehajtó bizottság határozatainak és Hertelendy Ferenc b. elnök lemondásáuak bejelentése s a b. elnök választása, — továbbá a nagyérdekeltség állásfoglalása, az iránynak megtartása, vagy annak módosítása iránt. — Kíváncsian lesaűk, várjuk a gyűlés eredményét. Nem fog e vasút Ügye a torzsalkodások közepette még nagyobb váltaágba jutni? — Uj állami Iskola. A dráva-vásárhelyi r. kftih. iskolát a minisztérium a ¦ községgel kötött szerződés alapján államosította. ^ — A körmend—német-újvári vasutat mu:t hó 31-ikén megnyitották. Vasmegyének a vasút mentén levő része most már közvetlen összeköttetésbe lépett a gráci piaccal. Erre az összeköttetésre nagy szükségünk volna nekünk is. Reméljük, hogy a közel jövőben kiépül a körmend—levő—rédiesi vasút s a mi vidékünk is könnyebben juttathatja el nyers terményeit a jobb piacokra. — Keszeg embert még az Isten !8 óvja. A mult béten a reggeli vonatul Csáktornya felé utazókat vasúti katasztrófa sejtelme fogta el. A tehetsége szerint robogó vicinális nyílt pályán megállt, eszeveszetten füttyögetett, a vonat személyzete idegesen futkosott. Az utasok ijedve nyitogatták ki az ajtókat s igyekeztek a mozdony felé, a mely kavargó gőzfel bőket lövelt ki magából. — Mindennek oka pedig egy részeg ember volt, a ki a Binek mellett feküdt s a kit a mozdonyvezető szerencsére észrevett. Az atyafit azonban sem a mozdony fütyölése, sem a gőzölés, a mely pedig jókorát Uszított rajta, nem keltette életre. Betették azután az atyafit egy teherkocsiba s a legközelebbi állomáson leadták, a hol estére kelve kijózanodott s nem tudta elképzeli/, hogyan jutott ö Rédicsre. holott Egen.\'.e-gen rusott be. — Halálos pofon. — Stifulj József dráva-csányi lakos összeveszett Loncsa-rics Józseffel. Veszekedés közben Stifnlj ugy Ulálta arcul ütni Loncsaricsot, hogy az rögtön szörnyet halt. A tettes önként je\'entkezett a bíróságnál. — Zeneoktatás. Sternek Zsigmond a jeles zenetanár szeptember 1 én kezdte meg a tanítást a zene minden ágában. — Sertéavész. Kiskomárom községben a sertésvész járványosán fellépett, minek következtében a községet hatósági zár alá vették. — Szerenád. 29 én este 9 órakor a dalárda Hock Jánosnak szerenádot adott, mely után az ált. munkásképző-egyesület elnöke, Fiscbl Lajos szívélyes szavakkal mondott bucsut a távozó karnagynak. Hock János meghatottan köszönte meg e figyelmet s azután a dalárda összes tagjaival kezet fogva búcsúzott el tőlük. — A sötétben. Sötét biciklik karikáznak végig az esti homályban városunk utcáin. — Pedig hát van arra egy szigorú rendszabály, hogy a kerékpáros, a midőn besötétedik, tartozik kerékpárján lámpát alkalmazni. — Tudja ezt minden kerékpározó, valószínűleg tudja a rendőrség is, de nem veszi észre ezeket a sötétben surranó alakokat Nekünk azonban mégis vao reményünk, hogy ha ilyen biciklisták egy-egy rendőrt fellöknek, talán akkor tudomásul veszi a rend- : őrség ia. — Lesz piaci szabályzat Ezt ígérte j Leugyel Lajos helyettes polgármester ; amait hó 30-án Urtott városi közgyü-| lésen a felszólaló Mikos Géza v. kép-| viselőnek. Így tehát van reményünk, hogy i avatlan kufárok, szenzálók és közvitelők ! nem fogják minduntalan megfricskázni | gazdaaszouyainkat. Nekünk semmi ellen-\\ vetésünk sincs, bogy a közvetítők is megéljenek, de bogy minden jött-ment hatósági engedély nélkül felcsapjon közvetítőnek, csak azért, hogy a nagy-kanizsai piacot tönkre tegye, abba, azt hisszük, a helybeli polgárok érdekeinek megóvása céljából a hatóságnak is van beleszólása. — NyilvánOB köszönet és elszámolás. A folyó évi Szent-Istvánnapi a felsőtemplom javára rendezett népünnepély jövedelméből 249 frt 48 kr., (kettőszáznegyvenkilenc frt 48 kr.) tiszta jövedelem maradt a felsőtemplom alap javára. Midőn ezt a b. é. közönségnek tudomás-vétel végett bejelentenénk, kedves kötelességet teljesítünk ez alkalommal, hogy mindazoknak akik akár élő állat küldésével akár más tárgyak ajándékozásával, ugy a t Ipartestület, valamint a szabómunkások és szabó munkásnők szakegylete álul kiküldött vigalom rendező bizottságok b. tagjainak, akik az ünnepély rendezésében fáradtságot nem ismerő buzgósággal működtek közre, a kis-kinizsai Polgári zenekar t. tagjainak, akik az Ünnepély fényét ösazhaogzó játékukkal emelték, azon nagylelkű úrhölgyeknek, akik az ajándéktárgyak öaz-ssegyűjtésében nagy önfeláldozással fáradoztak, végre Franz Lajos és RezáC uraknak, akik a világítást dijtalanal szolgáltatták, a templom épitőbizottság nevében hálás és őszinte köszönetet mondunk. Az elnökség. — A pápa bora. A pápa vatikáni kertjében finom fajszöllök vannak, s melyeket XIII. Leo nagy gonddal ápol és a melyek kitűnő bort teremnek; igen kevesen vannak azonban, kik azon szerencsében részesülnek, hogy ezen bort megízlelhessék. Néhány élelmes üzletembe: ma-t azon gondolatra jött, hog^ ajánlatot tesz & pápának e bortermés megvételére Rendkívül nagy összegeket ajánlottak fel az évenkénti bortermésért, a melyet azután díszes üvegekbe lebuzvs akarták az egész világon mint a vatikán termését BVino Leonio* címen el áru -. sitani. Az 1900-ik évi világkiállítás kitűnő alkalom lett volna, hogy ezen vatikáni borokkal, a melyet bizonyára rendkívül drágán árusítottak volna, nagyszerű üzleteket csináljanak. — A pápa azonban nem ment bele a felajánlott üzletbe, noha minden oldalról ostromolták érte. Néhány nap előtt ismét szóba jött ez, de XIII. Leo azt lelelte az il-, tető magas állású urnák, kezét a vál* Iára téve: BNos barátom én nem adom el a termést, mert nem akarom, hogy azt mondhassák, hogy a pápa borkereskedő." — A hós hegypásztor. Néhány bá-nok-szt -győrgyi kocsis gabonát szállított Nagy-Kanizsára. Egy Lengyel József névü kocsis az .Imre hegy" mellett ostornyelet akart vágni, miközben lovai az árok felé siettek, a kocsik pedig utánuk iramodott, hogy visszaterelje őket s e célból az árkon átugrott, E pillanatban rohant ki Markó József hegyőr s azt hívén, tolvajjal van dolga, a kocsis jobb karját baltával ugy összevagdalta, bogy az jó időre hasznavehetetlen lett. Az ifjúkor válságai. — OldattzarAi. — Az nldaltzuras nagyon hevet fájdalom, mely mindig hirtelen lép föl éi a mell oldaliba fészkelődik Kz a fájdalom valami sérülésnek vagy valamely karakteriutikus betegségnek nyilvánulása. Gyakran a mell betegséginek vagy a vérveszteséghez hasonló gyöngeségnek a következménye De mindenesetre a vér nagy gyonreaégc okozza, mely hiányos keringésével mindenféle zavart okoz A beteg embereknek tehát elsőbben is erre kell Qgyeloiök ét t leghatásosabb vérerűsitő és vérajitó szert kelt használ niok. A Pink-pilnláknak ilyen esetekben csodálatos a hatatok Plaad Janka 18 érés varrOnö Sckorbé-Clairraix-ban lYleone Franda-orazag) nagy Örömmel ir nekünk arról a hatásról, melyet a I\'ink-Pilnlivel ért el. — Hat ér óta, irja levelében heves oldal, szúrás, idegbaj ét hátfájás kínzott. Ugy szenvedtem mint & martir és sohasem tudtam aludni, Bámit ettem, kihánytam, és végre csak a tejet Lirtain el. Már annyira elgyengültem és kimerültem, hogy orvosom attól tartott, hogy sorvadast kapok. Asonkivül heves txivdobo-gisbaa és nigy fejfájásban szenvedtem. Szerencsémre ebben az időben Pink-piluiákat kesd- , ^ftsv tem szedni, melyek tökéletesen helyre-^fBM^A állítottak. Most friss ^^P^^^^m v*gyok. rózsás arc-^^F-—s __XW szinQ, semmi bajom Jf "J*1 tincs éi munkámat K> p ismét folytatom Ez a megbecsülhetetlen ^m^á szer adu vissza éle- A*«3*á?^^ jjftp^sa. lemet cni-szsége-^¦W^Jg^^JjÉsM roet. mert féllábbal KlTrlai r"Á^iB^«ir 3 B\'rba-a T0:ü-rE- F*t,»:^^tt» " " Csak a vér helyre-illitisa a Pink-pilulák által, idézte elő ezt a változást ét elő is fogja idézni ezt a. változást mindama betegségeknél, melyeknek oka a ; gyönge, — hig vér, — minő például: vén tegényaéjr. sárgaság, gyöngeség, renmatiz-mui, ágyékfájás ttb. A Piuk-pilnlák kaphatók Magyarországon a legtöbb gyógyszertárban. Egy doboz ára 1 írt 75 kr és hat doboz 9 frt. Magyarországi főraktár: TSrík Jazaaf gyógyszertárában, Budapest, Király-etc* 12. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Házasságot-kőtő ttek : aug. 25-tól szeptember l-ig: Pum Sándor kocsis, Bojtás Lujzával. Hock János tanító. Horváth Szidónia. Halálozások: aug. 25-től szeptember l-ig: WeiKz Henrik Ügynök izr. 52 éves: agyszélhüdés, Dani Katalin rk. 18 éves: tüdögümőkór, Kupics János rk. 7 hónapos: bélhurut, Dobik Katalin férj. Marton Istvánná, rk. c*ikÓB neje, 36 éves: vízkor, Szakonyi Sándor rk. 4 hónapos: bélhurut, Oszvald Gábor rk. 6 órás: hörghurut, Rinhofer László rk. helypénz-azedő 66 éves: agyszélhüdés, Babics Lajos rk. posta- és távirdatiszt, 23 éves: öngyilkosság, Molnár Anna rk. napszámos, 15 éves: veselob, Varga József ifj. rk. 2 órás: kora szülöttség. Isten József rk. földmives 73 éves: szervi szívbaj, Molceit Mária férj. Gödöllei. Jánosné rk. ¦ 27 éves: tüdögümőkór, Makk Katalin rk. földmives 60 éves: tüdőhurut. — M Taaarae asazSay 0.65. Mint minden tekintetben megbízható, gyorsan . szára dó és tartós padló fénymázt ajánljak Önnek s biret, valódi Cbristoph-lakkot, melyet közvetlenül a prágai gyárból LChrittopf Ferenc], vagy -a legközelebbi raktárból: Karton él Habtrttl, Xigy-Kailzaii, szerezheti meg. szerkesztői üzenet. — Kovstí Mikiét. Köszönettel Tettül. *öv6 számban jön. Dr. Villányi Henmk, felelőt szerkesztő. Kiadó: Jf). Wajdits József. Budapesti levél. A Mázatlvég legnagyobb sikerei a vilUmusság korszakalkotó találmányának ertékoi te seben nyernek kifejezést. A villamvilágitás, a villamos köz-1 ekwtés, a villamoi hajló-erő a gyáripar gazdasági gepek Uzentbcn tartására, rendkívül clönyO-ket nyújtanak minden tekintetben. A ÍSvirosítar. a villamos vasút forgalma megkezdésének tíz évc% jubileuma augusztus elején volt; a villamos vasutat követte nemsokára a villamvilágitás, majd az erohajtás alkalmazása is, ugy, hogy most mar alig van nagyobb kCz-, sőt magánépOlct, sőt gyár , vagy ipartelep, hol nem a villamosság szolgáltatja a világítást vagy erő-hajtást s a villamos vasú; keresztül-kasul szeli a fővárost és kelleme;, östie-kűttetíst biztosit j szomszédos nyaraló-telepekkel és falvakkal. Mindezek előállításanak érdeme leginkább a Siemens és Halske céget illeti, mely világhírű ezen a téren s hazánkban igen sok helyen rendezte be a villám világítást is, a legfénye sebb sikerrel, mi az általános bizalmat elnyerve, hódította meg egymás után a közvéleményt mii-denütt a villamosság alkalmazásának A Siemens és Halske yeg telepe Budapesten, Kercpcsi-ut 21. sz. a tcrvczeiekct cs költségvetéseket kívánatra díjmentesen készít cs küld. ,A magyar aszfaltbányák gazdagsága* címmel igsn érdekei közlemény jelent meg Gonda Béla jelesen szerkesztett .Műszaki HetJtap*-jában, mely bizonyára érdekli t. olvasóinkat is. tehát átvesszük a következőkben: ,.\\ magyar királyi földtani intézet a bihannegyei asz falt bányákat behatú vizsgálat tárgyává lette s a kiküldött fúbányata-nácsos és banyafógcolögus\\imerítő tanulmányából következő közérdekű adatokat vesszük: A .Magvar aszfalt részvéfayt^rsasag" bányái Felső-Alsó-Derna és Bodonos község határában fekszenek a hol az aszfalt előfordulj- eddig ersak részlten van feltárva A feltárt területen mintegy l"5 millió métermázsa aszfalt-anyag van megállapítva, mclylyel mintegy 381 négyszögméternyi terület volna aszfaltburkolttal ellátható. Mély fúrásokkal konstatál--tatotr^íy a fentieken kívül még átlag 65 tn&eT vastag- -.\'étegü előfordulás van, mely egyelőre számszerűleg ki nem fejezhető, de a fenti meny-nyisc^cl minilenesetre tul haladja. A .Hazai aszfaltipar részvénytársaság* bánya Taláros község északkeleti részéi) fekszenek s azokban átlag z.b méter vastag rétegben mintegy "5 millió métermázsa nyers aszfaltanyag állana rendelkezésre, mivel mintegy 270 milliö négyszögméternyi terület volna aszfalttal burkolható. A mély fúrások eredménye itt i\\ az, hogy ezenkívül még kiszámíthatatlan mennyiség van a mélyckl-en mintegy aó méternyire Fekvő rétegekben. — Ezen két hazai vállalat bányáiban mintegy ócl-millió négyszögméternyi terület aszfaltozásához szükségelt anyag van már feltárva ¦ s ha tekintetbe vesszük, hogy Budapest fő- é* székváros összes utcaterülete mintegy J\',, millió métert lesz ki, — fogalmat alkothatunk magunknak ezen bányák rendkívül gaz-Ritka szép ünnepély folyt le a napokban a fős-árosban. Schulek Sándor mükéscs mester, kinek a Kirily-utca 3. szám alatt van gazdagon felszereli üilete, augusztu* -4-én ünnepelte üzlete fennállásának .\'<0-ik évfordulóját, — Napjainkban, midőn az inszolid vállalkozások és tisztességtelen verreuyüzletek csak rövid fenállasra vannak szá-. mitva, hogy a közönség gyors kizsákmányolása után csakhamar megszűnjenek, kétszeresen örvendetes ezen régi jó hírnevű cég 30 éves fcsállá-sáról tudomást venni, mely folytonos virágzását Schulek Sándor ritka bccsűletcsségU, szolid kiszolgálásának köszöni; mert őj mint kitiloő szakember, mindig csak oly árut/\'szolgáltat ki megrendelőinek, melyről személyesen meg van győződve, hogy teljesen jó és minden követelménynek megfelel. Ez a lelkiismeretessége és becsületessége általánosan ismeretes, s ez tette méltóvá a nagyközönség é« polgártársai bizalmára és tiszteletére, valamint a számos kitüntetésre, melyeket mindazon ktállitáson nyert, a melyben részt vett. A kávé-bamisitványokról érdekes tudni azt, hogX a külföldről, de különösen Csehországból igen sok kávé-hamisítvány jut mint valódi kávé forgalomba \'• azért igen tanácsos a kávénak megrendelését teljesen megbízható cégnél eszközölni. Ilyen Németh Viktor füszerkereskedö Budapesten, József-körut 44 szám a., ki értesítésében a szolid kereskedő őszinteségével jelenti ki, hogy oly hangzatos kávé-neveket nem -akar áriapjára jegyezni, melyek származását konstatálni soha sem lehet. így pld. Kubakivé a hasonnevű szigetről már egyáltalán nem jön Európába mert annak kevés termését Amerika fogyasztja cl; mégis minden zöld kávé kuba elnevezést kap. — Németh Viktor ajánlja a mostani alacsony kávé-árak felhasználását megrendelésre, mert az áremelkedés be fog következni. Különösen ajánl kombinált postacsomagot, melyet bárhova bérmentve, utánvéttel vagy a pénz előleges beküldése ellenében.szállit. Például: a legjobb vegyitek: 1 és fél kg. járakávé. I és fél kg. afr. moccakávé és I és fél kg. gyöngykivé, összesen 6 frt 2S kr. Részletes árjegyzékét kívánatra bérmentve megküldi. A háztartásban igen fontos cikk szállítási vállalat lépett legközelebb életbe Budapesten. Zinhober Testvér** (IX., itester-nlca 33.) városszerte előnyösen ismert nagyhentes-cég rendezett be zsir-szillitó vállalatot t a legkitűnőbb disznózsírt szállítják kilonkint 51 krért, vagy az esetleges napi árfolyam legalacsonyabb áraival. Az edények 10 és 20 kilós pléhdobozok, melyek igen célszerű, könnyű faládicskikba helyezve szállíttatnak a vidékre, 15 krajcár csomagolási költséggel. E vállalat igen jó szolgalatot van hivatva teljesiteni a háztartás e fontos cikkének tiszta egészséges minőségben való szállításával, minek garanciáját képezi a cég fövárosszerte ismert jó hírneve. Egy tíz kilós mennyiség próbamegrendelése mindenkit meggyőződtél arról, hogy egy valóban szolid vállalat igen előnyös kiszolgáltatásában részesült. vegyes. — Fényképező készületek düetánsok számára. Mindenkinek, kik a fényképezés ezen kellemes és bárki által könnyen megtanulható sport iránt érdeklődnek ajánljuk az 1854 év óta fenálló különösen fényképező készülékekké! foglalkozó A. Moll cs. és kir. ndr. szállító Bécs Tnclaucben 9. céget s ennek illusztrált árj egy-zekének átnézését, mely ki vaus tra ingyen küldetik meg. XXXVIII ÉVFOLYAM. NyilUe>.*)- Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen fiam — Lajoa. — temetkezése alkalmával, különösen a tisztelt kartársainak személyes megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni szíveskedtek; továobá. kik reszvétjü-ket koszorú-adományaikkal nyilvánították, fogadják ez uton hálás köszönetünket. BABICS ANTAL és CSALÁDJA. „margit\' GYÓGYFORRÁS. MarsJtfortíi-telBi [BERE&-MEGYE). A budapesti m. kir. egyelem vegyélemzőse szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot é» liibiiimot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak s TtitJö liuriito. állapotainál, különösen rclvőa váladék cselen: tudö-vénzesekuél, ha vérzésre vali hajlandóság van is Jeleit, a -Marpít-viz" megbecsülhetetlen szol (Tálatokat tesz kevés áza-bail szénsavánál logra Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurntox állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képzelődött sav oka a rossz emésztésnek. ¦ A húgysavas sóit lerakodását akadályozván, becses szolgálatót tesz továbbá a hólyag hntnfos bántál mainál, a kő- é< homok-képződés eseteiben, miért is a budapesti es bécsi egyetem orvostanára!, mint az orvosvilá? egyéb előkelőtekéi\'.* legszívesebben használjak, előnyt adnak a .Marjrlt\'-iorrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógy vizek fölött > ht MINT IY.ÓYIZ ~<m kiváló övömnek bizonyait járványos be tegtégek Idején, főleg typhus ellen. üiüiWiií általános ke&tlisenel: mű. FŐRAKTÁR: ÉDESKÜTY L. ásHOíiiiiiagjtefesteáés cs. és kir. uiv. száliitú BUDAPESTEN. Kapható minden gyógyszertárban, fűszer-,kereskedésben és vendéglőben YeBe, hutryhólya?, hugydara és a köszveuybnnt almát ellen, továbbá a légzŐ és emésztési szervek htirutos bántaimainál,orvosi tekintélyek általa Llthíon-forrás SALVATOR sikerrel f-endelve lesz. liogyhaj tó hatású! Kellenes ízi! **¦> I l\'mm tmiúS Kapható ásványvíz kereskedésekben\' és gyógyszertárakban. A Salvator-íorrás igazgatósága Eperjesen IRDETESEK 2147/ik. 8y9. 4 frt a 109(3. hrsz. 5 írt a 140|a hrsz. 16 frt kikiáltási árban a 205|a hrsz, valtáig köteles ingatlan a 116 frt ^O/c. | hruz. váltság köteles ingatlan 102 frt 30411 hrsz. 24 frt 304(4 hrsz. 23 frt kikiáltási árakban Lasztonya közFégbiró I házánál 1899. évi szeptember hó 27. napján d. e. 10 órakor megtartandó Dyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papirdftn a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén. a kir. járásbirósáí^mint telekkönyvi hatóságnál, 1399. évi július ; hó 15. napján. NÜNKOVTTS. kir. aljbiró. ZALAI KÖZLÖNY 1899. SZEPTEMBER 2-án. csokoládé I SUCHARD I j Mindenütt kaphitő Kerestetnek ngynb\'köLj$& utasok. cncno I csak fiatal kik üvegbetük\' (cégtáblákra reclam felírásokra stb. alkalmasak) elárusitásával, mint mellékcikk akarnak foglalkozni s már más cikkekben utaznak, magas provízió mellett. Ajánlatok V P. 4087. alatt Rudolf I ^?1 Mosse Wien I. Seiierstadte 2 inté- | l||í zendők. a Elsőrangú életbiztositt a megyében, illetőié;: enn,-k székhelyen főíjyynőkségeí óhajt létesíteni, felhívatnak az erre pá-lya/.i\'tfc. hogy ajánlataikat ,,\'ekmtélyes jövedelem" jeligével Haasenstein és Vogfer (JAÜLUS éa TÁRSA) hirdetési irodájában Budapest ?. DöFÖÜ/a-IItCa 9- J A dijak rendkívül «érsekeitek. LOVAK ÉS SZARVASMARHÁK |jj mm- Biztosítása, -ot A maíTT. kölcsönös allaliiitoiitű társaság g| mint szövetkezet Badapest, VII., Erzsébet körnt 27 biztosításokat elfogad lovak és szarva-sTuarlidk elhullása következtében beállott káresetek megtérítésére Kúitérítés igénye fennáll, ha közút ségps és járványos betegségekben, vagji balc«et folytán pusztul cl az állat, továbbá ha kényszervágás rendeltetik el. Az intézet élén állanak a kivetkező ritdbirtokosok : báró sto-fanovics György, elnök, báró Ambrózy Gytili, gróf Bethlen Balázs, cs. és kir kamarás, orszáegy képvi«elő, dr Seldy László; ortz. képviselő, Chernél Uyflrgr, cs és kir. kamara*, orsz. képviselő, baró Jósika Gábor, cs és kir.\' kamarav orsz. képviselő, gróf Kornhs Karoly, főrendiházi lap, báró Nyáry Béla cs és kir. kamarás, gróf Ráday Gedeon, dr. Sísaay Aladir, a Magy. fcárár- és járadékbank r. t. gatd. tanácsosa dr. Tetétienl Árpád, ügyvéd, Tahy István, cs. és kir. kamarás. Pestm. gazd egy. alelnöke, Zateski Jenő, dr Pajor Ignác vezérigazgató. Felvilágosítással szívesen szolgál az igazgatóság és a vidéki ügynökségek. A dijak rendkívül mérsékeltek egyedüli elárusitása himevcKiiek ismert. DURKOPPS Dl Ali A KERÉKPÁROKNAK 9~ (Legjobb német gyártmány) "9 csak KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY. rxjrxKXDrxíocraaxifxirMorxraocooos § wr GYÜMÖLCS ÉS SZÖLLÖ BOR KÉSZÍTÉSI GÉPEK. ~— § Árverési hirdetmény. ; g GYÜMÖLCS ÉS SZÖLLÖ SAJTÓK, k letenyei kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hopy a kir. kincstárnak Kosa István illetve most már annak örökösei Kósa Ferenc. József, Eme Rozi, Teréz, György és ^Károly kiskorú lasztonyai lakosok elleni 27 frt 50 kr. hátralékos illetékí tőke, ennek 1881. au»mztus 21 tői 1895. június 30-ig 6°|0 azontúl 5% kamatai, 9 frt 15 kr. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. járásbirósáe) területén fekvő J^asztonva községi 87 BZ. tjben és I. 1—2 sór 14/b. 36/a. hrsz. ingatlanoknak, ugy a 19/b. hrsz. ingatlanon épült 13 népsorszámu háznak kiskorú Kósa Ferenc, József, Erz>-e, Rozi, Teréz, György és - Károlyt illető V, része 132 frt kikiáltási árban az ugyanazon tjbeo A f hrsz. ingat- lanok ugyanazt illető 7% része 4 frt valamint a következő ingatlanok V, része és pedig a 61/a. hrsz. 9 írt 73]a. hrsz. 2 frt a 87/a. hrsz. 3 frt a 97/a. Knc ivat alatt közlött-kért nem vállal a szerk embereket mmm érdekel tudni, hogy a 4fcsa mt PAÉSÍS1 dr. bolto.v-fúiie -mt IlllCfIO OBIIIfAI* már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Sántáit vagy Copaivát liasz-nálni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. kapható i: u v i: II i i. ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt. 1.20 kr. előleges beküldésével franco. Dl Csak ukk PJ Rlóíiia^. ha mindegyik doboz Moll A. vódjopyet és. aláírását tünteti fel. A Kot\' A.-fét* Seldlltz porok tartós gyógyhatása a 1 eemaícacsabh gyaaior- éa «1-testbántalmak, gyoüior^íírcs H gyomorhév, nijzött székrekedé*. ra^jbáouloia, vér tolnlás aranyér és a legkiti"nbözőbb n3l betegségek ellen, e jeles háziszernek évtizedek óta mindig nayy< bB \'**iterjedíst szerzett. — Ara egy lepecsételt tre-detí dotoZnak I frt o. B. m hamisítások törvényileg f ^i y i 11 e tnek. j~MOLL-FÉLE J^RANCIA; Ícsak akkor ValOíi\', ha mindcityik rtveg MOI.L A. vujjeiryét tfint-ti tel O --- „A. Moll- felirata ononttal vau zárva. A Molt-féle ^ ^(raaczia btrtzesz él só nevezetesen mint fáfdalaracsinaaító bedörzsölesi szer (\\ L köszvény, csuz és a megbQléa sejrén kuvctkezinéiiyein^i iegiiacreiewbb népszer. Jfe; — Egy oBczott ered>tl üveg ára 90 krajcrár MOLL G}rermek szappanja, Lcgtiuomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan a bér okszerű ápolásira gyermekek és felnőnek részére. Ara darabooktat — 20 kr. Öt darab — 9Q kr. Minden darab cyérmek-szappan Moll A. védjegyével vau ellátva FŐ s z é t k ü i d-é a; moll a. gyógyszerész, cs. és kir. udvdri szailito által, Bécs: Tuchlauben 9. bz. . Vidéki megrendelések naponta postxutánvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban teszek határozottan MOLL A. aláírásával éa védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán rosenfeld adolf 83 fia. puoaouooÜQooaouaaaooawiojQoaoDoaaoaaooooQaoa 5 folytonosan ható kettő- emeltyű szerkezettel 8 és oyomerö szabályzóval. D ° a munka képesség 20\'/. nagyobb, mint 8 bármely más sajtónál. I SZÖLLÖ f,s GYÜMÖLCS ZŰZÓK g a cs l(«>íi}«í inorzsolók. o teljesen felszerelt szüretein készülékeit. 8 szollá és gyümölcs orlok aszaló készülékek Ryümúic, és főzelék ? ? aszulásra. gyümölcs-vage és hámozó gépsk, Icgujahb szerkezetű szabad. § g Önműködő .syphonia", eyamMa és szöllövesszs permetezők, gjár- g tatnak és szállíttatnak jótállás mellett, a legjobb kivitelbea c MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA \\ es. kir. kirár. ezabad. gszdasáei gépgyárak, vasöntöde ét gö/bámor. g BÉCS, II. Taborstrasse 71. § g KITÜNTETVE 390 ARANY, EZÜST ÉS BRONZ ÉREMMEL. g 8 árjegyzékek ingyen és bérmentve. 8 o 9 1 Képviselők ós viszontámsitók felvétetnek, "^g g ; A feltaláló dr. HKIDINGEH lanör ur által kizárólag jo^ositott gyártmányú MEIDiMGLR KÁLYHA cs. és kir. udv. szaluidnál kapható. budapest: thonethof. - bécs i. kohlmarkt 7. sz. a. PRAG: Hybernei*0asse 7. Minden államban szabadalmazva.\' — Az első éremmel minden kiállításon kitüntetve. — L-\'ííkitünöbb kormányzó, töltő és szellőző kályhák lakások, iskolák és irodák szin.4ra. a legegyszerűbb 1% Jeg.JecánFabb kiaüitasban, tetszésszierinti égési időtartam sténpirral való fűtésnél és öraig terjedő égés kŐníénoeli tüzelésnél. 55,000 l*«f>Iia fór^aloiiibn lii>zv«. kályhával több xzoha Is fithetö. „M E l\'D I N G E 11" - kályhák. MEIDINCEROFEN Óv» intdiik sz utánzatoktól, utalva. u kályhaajtókra öntött következő . w ( --—:Védjegyre: — |^ h. h e i m ^| „H ESTI A"-ká l^hák. VtMTKMESXVÖ ka*i>ai.i,Ők. FÜSTEMÉSZTŐ CALORIFÉREK. _JÖOTONTIJ|tjrÉS MINDEN j^DS^_SZEEINT._L_ -— Száraz .-ilkalmazása ipari és gazdasági célokra, rz^r:- W~ Prospektusok és árjegyzéket; inoyen és bérmentve. Nyomatott uj. Wíjdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1899. szeptember hó 9-én. 36-ik szám. XXXVIII. évfolyam. Előfixetémi ár.- Egéaz évre . . . 5 tVt —ikr. Fél érre . . . . 2 frt 10 kr. Negyedem; . . 1 frt 25 kr. Egye* uim 10 kr. HIRDETÉSEK 5 htaáboi petiuorban 7, másodszor 6, i minden további sorért 5 kr NYÍLTTÉ R BEN petit soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyei hirdetésért 30 kr. fizetendő. A nagy-kanizsai .Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,* a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,¦ .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a ,nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskör, nőegylet,\' „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a .katonai hadastyán egylet, A I; p szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi réazt illető közlemények pedig a kiadó nevére címzetten Nagy-Kanizsára, bérmentve intézeadök. Bérmentetlen levelek t tatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. nagy-kanizsai keresztény jótékony .soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKÍNT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Erzsébet királyasszony emléke. Nagy-Kanizsa, 1899. axept. 8-ia. Folyó hó 10-én lesz egy esztendeje, hogy árvaságra jutott a magyar nemzet, mert a szent, a bánatos királyasszonynak egy évvel ezelőtt e gyászos emlékű napon angyali szívébe egy elvetemedett gonosztevő tőrt szúrt. Az egész nemzet hallatta könyvvel: a nagyasszony ravatalánál. — Minden magyar önönéletével megváltotta volna a nemzet bálványát, mert a Nagyasszony a nemzetnek védője, jóságos nemtője volt. Ravatalánál még máig is ott virraszt a magyar nemzet gyásza és valahányszor külső jelek emlékeztetnek ama örökké gyászos napra, megújul szivünk frigye az ő szent emlékével, megújul az édes szent frigy, melynek malasztján nem fog az idő, az enyészet hatalma. Valóvá lett az ige: Tőlünk hiába zar el a bécsi kriptaház ! Vitám sempiternam habeas . .! Halandó részét elkísérték 1898. szeptember 17-én a magyar nemzet főméit óságai; de halhatatlan lelke kincseit a szeretetnek düs hagyatékát, ami örökül maradt reánk, azt elvitattuk az enyészettől s szivünkbe zárva elhoztak magunkkal. Mi itt maradott árvák akkor ugy néztünk utána, mintha egészen beborult volna felettünk az ég és a sok sós viz, amit elsírtunk, mind visszafolyt volna a lelkünkbe. És e fájdalmas érzelmeket visszaidézi újból ama örökké gyászos nap évfordulója. Panaszosan fognak kongni minden templom tornyában a harangok. Meg- illetődéssel megyünk majd az egyházakba, hogy * nemzet kegyeletének, szivünk kegyeletének kifejezést adjnnk; de midőn imáink felszállnak az egek Urához, nemcsak a magyar trón ékességeért imádkoznnk, hanem fenkölt fejedelmünkért is, ki alázattal meghajolt az isteni végzés előtt és megnyugvást talált mérhetetlen fájdalmában, a milliók azon szeretetében és hűségében, mely a szeretett királyt ép ugy környékezi a szenvedés órájában, mint az öröm napjaiban. Közel és távol, fent és alant, ezernyi alakban fog megnyilvánulni a kegyelet az Istenben boldogult királynéért Felékesítjük a halál pompájával templomainkat; de az igazi gyász mégis abban az alattvalói húségben áll, melylyel övezzük jóságos uralkodónkat, kinek szivét annyi vérző csapás érte. Országszerte meg fogják ülni a gyász bánatos Ünnepét; megyénk minden városa és falva megkondítja a gyászt síró, bugő harangjait A nemzet kegyelete nemsokára oiy emlékművet fog emeini védő angyalának, amilyent csak az imádat-szerű szeretetből fakadó áldozatkészség emelhet. Kriptája nincsen magyar földön, de kiirthatlanal él minden magyar szivében és az ó dicső emlékszobra is fel fog emelkedni, hogy tanaságot tegyen nemzedékről nemzedékié a magyarok szeretetéről. Vajha városunkban is láthatnék már gyászunk, szeretetünk külső jelét Nagy-Kanizsa -város közönsége sem maradhat el hódolatával a Nagyasszony géniusza és emléke iránt. Szeged. Mintha má^ik^Jua-ipeai-je alaknica Magyarországnak a Tieza partján. — Mintha e kanyargós feryam, e hü ma- ] gyár igy szólna nemzetéhez: „íme én engedelmeskedem nektek, mert fia vagyok a magyar népnek éa tudom, hogy ezért engedelmességgel tartozom. — Ti korlátokat szabtatok elém s én nem lépem át e korlátokat 1 Terhes hajókat gazdag rakományokkal raktok a hátamra és vigao himbálva viszem, hordom őket az ó céljaik felé! Hálókat vettek vizembe és elraboljátok lakómat, hogy izes falatokat adjon nektek és jő pénzt szerezzetek belőle idegen népek fiaitól és én megnyitom keblemet és nektek adom gazdagságomat L Füzeseim partján költőitek ábrándozhatnak habjaim zengésén, megtermékenyíteni a ti földjeiteket! És a mellett hü vagyok hozzátok, és nem hagylak el benneteket halálom órájáig! Kicsiny voltom mellett ugy szolgállak titeket mint öreg barátom a Duna! Építsetek hát én mellém Is egy szép várost, uagy palotákkal, mozgalmas élettel, élő emberekkel, hogy gyÖoyÖrködtesBem rajta szemeimet az én hosszú utam pihenéséül!*\' És íme metropolis épült a folyó mellé, hazánk második büszkesége a városok közül: romjaiból újra éledt Szeged. — Nemcsak népessége tekintetében, uem-csak építkezési szempontból áll első helyen a vidéki városok között, haDém a közművelődés érdekében kifejtett munkássága is évente többszőr feléje fordítja az ország figyelmét és érdeklődését. A kebelében működő .Dugonics kör" évenként tudományos és szépirodalmi tételekre hirdet pályázatokat, társadalmának anyagi és szellemi erői egyesülve országra szóló kiállításokat rendeznek a tudomány, művészet, ipar és mezőgazdaság szolgálatában; intézményei mindnyájan hivatásuk magaslatán állva sikerrel működnek kitűzött céljuk elérésére. íme, csak a múlt héten nyitották meg illusztris vendégek jelenlétében gazdasági kiállításukat. — Mind az - a mit hazánk Kánaánja, a nagy magyar Alföld, mely büszkén nevezi magáénak Szegedet — az őstermelés terén produkálni tud — egy nagy, rendezett és tanulságosan Erzsébet. Él, mert élteti a hű emlékeset. A tenger mozdulatlanul olvad Össze a messzeség kődével, a hold ragyogó ösvényt haait rajta véges-végig, hogy a ayrének azon lebegjenek a sötétlő partok felé. Itt a narancsok, fiitusok, babérok lombjai alig-alig zizzennek meg, remegve hajlanak le a rozmarín szomorú ágai, miK a pagony szélén, mintha csillagok volnának elhintve, a leanderek és rózsák piros, fehér virágai csillognak. A hol egy kia tisztás fölött boltoznak a fák, mohos szikla szögel a tengerbe, a melyen egy kidőlt, repkényes fatörzsön egy azépségea, szomorú asszony ül a méla tekintettel mereng a zsongó tengeren. Kezeiben nyitott könyv, álmok, szenvedések könyve. Háborgó, meg nem értett, aebhedt költőiélek zokogó panasza, föl-föl sikoltó fájdalma, fovolakéut búsongó ábrándja,\' ez van a szellőtől meg-meg libbenő lapokon. És ez a sok fájdalom, epesztő vágy, lázas álom mind átviharzik a szépséges asszony nagy szivén, sőt mintha a kőttő könyei is ott rezgenéuek szemeinek BürŰ pilláin, oly mély bú árnya borong gyönyörű ivlő homlokán. Karcsú, magaa termetén fehér patyolat hullámzik, picziny kezei áttetszők, mint az alabástrom, orcái, míot a hó és selymesen, hosszan hullámzó fürtéi is fehéren csillognak, mint az ezüst. Tiszta fehér alak, nem földi asszony, mennyei jelenés. Talán a szellemórát várja, a tenger mélyébői kilebbenő szel lem társait bús találkozóra. A mikor éjfélt üt a messze faluban, elhallgat a csalogány verése, a tenger mélyéből s a magasságból zene zendül bűvösen csengő, andalítón szálló diadalmasan csapongó s láthatatlan szellem-ajkak seráfi éneke szárnyal a gyönyörtől reszkető tengeren, csodás igézetet árasztva az illatot lehelő földre: .Üdv neked fehér asszony, Terítet tündére, Erzsébet, magyarok királynéja!" Chiatoune ihlete igy varázsolja vissza carrarai márványból örök időkre a teríteti rózsák ligetébe Erzsébet királyné fenségesen szép alakját; mert ő volt a jóság és a szeretet minden népnek a szeretetében 61. A „szép" a természetben. Irta: Kalieu Réza. Ha ugy nagynéha kiszabadulok a négy fal közül éa valami szép kertbe juthatok, elnézem azokat a virág csoportokat különösen az úgynevezett szőnyegágyakat, a modem kertészet e remekeit Aztán ugy megtudom sajnálni azokat a szegény kis növényeket, melyek összevissza csonkítva, egyenes vagy kacskaringós vonalba kényszerítve, elvesztik sajátosságukat, egyéniségüket, csak tömegükkel a kacskaringós alakzatnak szolgálva, mint kacskaringók vagy csip-kézetek szerepelnek. Itt megcsodálja az ember az ügyes rajzot, a piros, a világos sárga, rózsaszioü. lilás növényekből kirakott, ki czirkal mázott alakzatokat Melyek valami igazi perzsa szőnyegen, kárpitokon igazán szépek volnának, de igy, növényekből és növénykékböl osszebalmozva, nyírva, csonkítva, egyszerűen természetellenes torzalakok. Éppen igy vagyok az egyenesre nyírott fákkal is. Külföldi átázásaimban emeletnyi magasságú élő falakat láttam, aztán olyankor eszembe jutott ax olyan telivér paripa, a melyiknek legszebb ékességéi: gyönyörű sörényét lenyírják, hosszan lengedező farkát levágják és igy az állatvilág legremekebb alakját megcsonkítják. Pedig Annak, a ki az állatokat vagy a növényvilágot egy .legyen" szavával megalkotta, alkalmasint jobb ízlése volt, mint nekünk, gyarló embereknek. összeállított kiállításban nyer érdeket és terjeszt ismeretet a szemlélő előtt. — És zarándokolnak oda az ország minden részéről, hogy lássák nemcsak az.Alföld, de egész Magyarország szorgalmának és tudásának gyümölcseit És ugyanekkor, midőn az anyagi termelés bemutatására áldozatokat hoz, ugyanakkor magához édesgeti a hazai művészvilágot és teremt általuk egy a műcsarnok áltat rendezettekkel vetekedő képkiáiiitást Szeged ismeri a gazdaság hatalmát és a művészet nemesitő, moralizáló erejét. — És mert ismeri, nem sajnálja a pénzt és fáradságot, mindkettő érdekében áldozatokat hozni; áldozni a haza oltárára, egyszersmind virágzóvá s nagygyá tenni Önmagát. Igy tölti be hivatását, igy éri el célját és ezért érdemli meg, hogy a vidék vezérének és egyúttal követendő mintaképének ismerje el. — Valóban a vidék többi városai nem tehetnének okosabbat, mintha Szegedet utánoznák. Fejlesztenék a közazellemet. mely Szeged minden polgárát áthatja, elnyomnák az önzést, szükkeblüséget és kiirtanák falaik közül azt a lokálpatriotizmust, mely az orráur.l tovább nem lát mely klikkeket alakit a polgárok sorából és hályogot borít szeműkre, hogy ne lássanak túl városuk határán, ne tudják meg, hogy ők első sorban egy nemzet üai, hogy & mit cselekszenek, azt szűk körben bár, de a haza érdekében kell cselekedniök. Élénkebb közszellem, lüktetőbb társadalmi élet és több érdeklődés a közügyek iránt — ezek azon kellékek, melyek szükségesek a vidék városainál arra. hogy hivatásukat ugy betöltsék, mint Szeged. A szőlő lisztharmat betegsége. Irta: Jókai Mér. Tavaly ismertem meg először ezt a szőlőveszedelmet: addig csak könyvből tudtam felöle. Oidium Tuckerii a neve. Bántam is én. Ha diák, ha német, semmi dolgom vele. De tavaly már magyarra is hitelesítette a nevét: .lisztharmat". Uj vendég! A kinek nem mondhatom, hogy .őrülök, bogy vsn szerencsém". Visegrádi barátaim figyelmeztettek rá, a kiknek ez a baj már tolt kárt okozott. Akkor aztán a saját szőlőmben is fölfedeztem. Jó Bzem kell hozzá, hogy az embar keletkeztében felismerje. Mikor már nagyon matatja magát, akkor kész a baj. A szőlőszemek piszkos hamuszínt vesz, ek fel: egyes bogyó felreped s a s<._ mag kiduzzad belőle. Az a hamuszínű por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letörüljük, a szőlőszem héja alatta gesztenyeszínű s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a bzőIő-fürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő, csakhogy savanyúbb az eceíné:. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szűrni. Ez ellen a szőlővész ellen a szölő-tudósok a .kénezést* ajánlják védőszerül. Lisztté őrölt ként (nem kénvirágot) kell fujtató géppel a Bzölőre pöffögtetni s hogy a Bzáraz kéuliszt le ne hulljon a fürtről, szintén lisztté őrölt rézgálic-cal kell azt összekeverni, melyfyei együtt jól odatapad. Hogy ez a módszer alkalmatos lehet, ha a szőlőt virágzásakor, vagy éppen a gyönge hajtásaiban lepi meg a liszt-harmat, azt elismerem; csak arra figyelmeztetem a szőlősgazdát hogy a fujta-tást végző munkásának vegyen jó nagy domború szemüveget,/inert na abból a .rézkénporból egy parányi a szemébe téved, hát megvakul tőle. Hanem azt határozottan nem tanácslom, hogy most használja valaki a rézkénezést, a mikor a szőlőfürt teljes fejlődésében « érése korszakában van. A réz magában ís méreg, de az még később leszállhat a bor seprűjébe b azzal együtt kiönthető; de a kéntől soha meg nem szabadul a bor. A kénnel befujtatott szőlőnek a bora olyan büdös lesz, hogy azt ember meg nem issza s e büdösséget el nem veszti még a negyedik lehúzás után sem. Nekem, ha kénezett bort iszom, megfájdul tőle a fejem s ismerek embereket, a kiknek szája, nyelve felbólyagzik a kénezett bortól. No, ez még kisebb baj; de a bort, melybe kén keveredett, nem lehet kereskedelembe vinni. A német, a svájci határon bor- Ezért is: ... Jöjjön el a Te országod I Ha a természetben a szépet keressük és azt megérteni akarjuk, vissza kell térnünk magához az édes anyatermészethez. Pedig a jóságos Isten mily végtelen becses ajándékot adott az emberiségnek. .íme. te ember, úrrá, teszlek téged az állatok felett; válogasd ki közülök azokat melyek hasznodra lesznek; azok majdan barátaidul szegődnek; legyen eszed és irtsad ki a neked kártékony állatokat De úrrá teszlek a növényvilág felett is; az alkotást a megteremtést fenntartom magamnak; de a hasznodra szolgáló átalakítás tehetségével megajándékozlak téged, alakítsd azokat kényelmedre, örömödre, gyönyörűségedre. De nem csupán élettelen korában engedem át neked az allatokat és növényzetet, idomítsd, nemesítsd tetszésed szerint sőt okosaággal, értelemben a meglevőkből állíts elő szebb, nemesebb uj fajokat én gyönyörrel szemlélem munkásságodat, áldást és sikert adok hozzá. Sőt szorgalmad jutalmául a növényekkel való sikeres munkásságodhoz oly tiszta örömet oly lelki gjpnyört adok, melyeknek semminsmü .\'Cseri! utóize nincs." Becsüljük meg hát e fenséges adományt, éljünk vele okosan, de ne éljünk vele vissza. Ne alázzuk meg, ne alacsonyítsuk le kedves kis apró vagy nagyobb növényeinket fáinkat holmi szőnyeg minta- rajzhoz, kiszinezéshez . . . alkalmasabb ehhez a festék és igazi szőnyeg. Ablakom alatt nyílik egy fehér szegfű — most virágzik teljes pompájában, de virágjainak minden egyes szirmán végpiros, keskeny csíkok vannak kimondhatatlan művészi rajzalakban, de e szirmok oly szépek, hogy önkénytelenül ajkamra jő: —- Ez csak Istennek .legyen* szavára állhatott elő ilyen tökéletességben I Csinálni ilyest nem lehetne. Ámde ha ez a szegfű, leveleinek éppen kékeszöld színe miatt valami kockát, kacskaringót vagy begyes kapalakot képezne sürün vetve, tömötten, megcsonkítva, nem volna-e ez vandal kegyetlenség, igazi barbarizmus? Az emberi kéz által alkotott művek alapja mindig és mindenütt az egyenes, függélyes vonal, segítsége a vízszintes vagy rézsút — de mindig egyenes vonal, természetesen ezerféle változatban. Ellenben a természet nem tűr egyenes vonalat sehol, az Övé az úgynevezett hullámos (kigyó) vonal. Ha felnézek az égre, az uazó felbőknek ezer meg ezer alakjában mindenütt a hullámos vonalat látom uralkodni. A föld felületén hegyek, dombok, síkok, völgyek váltogatják egymást sehol á merev, egyenes vonal. Egyenes vonalban nő fel a fűszál, gabona, káka, nád; de mennyire igyekeznek is rejtegetni egyenes voltukat csapatokban vagy egyenkint, de mindig hajtogatják magukat, csakhogy a .hullámosság* meg legyen és ott van a víz XXXVIII. ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY 1899. SZEPTEMBER 9-én. vizsgáló műhelyek vannak, a hol a magyarországi bort vegytani szemle alá veszik ha csak egy maknlányí ként találnak benne, kiöntik az egész hordó bort a csatornába s még azonfelül meg is bírságolják a küldőjét. De még ez sem elég. A külföldi hatóság értesíti a magyar kormányt hivatalos uton, hogy X. Y. bor-Kereskedő pincéjében hamisított borok találhatók s lesz belőle olyan inkvizíció, hogy attól maga a borkereskedő is meg-ecetesedik. Azért a ki rézkénnel gyógyítja szüret ideje felé a lisztharmatos szőlőjét, az csak iparkodjék valahol képviselőjelöltnek föllépni, mert más uton-módon meg nem itathatja a borát. Mit csinálok hát én, mikor észreveszem a szőlőimen a veszedelmes lisztharmatot ? hát bizony nem futtatok se rézgálicért, se büdöskőért; hanem veszek egy fogkefét s szépen lekefélem a szölőfürtökröl a lisztbarmetot: azok tovább nőnek, érnek és ragyognak. Tavaly is megmentettem a bzőlőimet ezzel a móddal, az idén még inkább, mert hamarábh észrevettem. Ninc3 is minden vidéki patikában lisztté őrölt gálic és büdöskő, hogy az ember rögtön hozathasson, fujtató géppel együtt; de fogkefe minden háznál van. Tudom, hogy ezen megint nagyot fognak nevetni a szólőtudósok, mint a hogy rendesen szoktak kacagni, ha valami kertészeti füljegyzésemet közzéteszem, .Fogkefe" az Oidiuoi ellen! Fojtató gép, rézgálic. kénliszt helyett! Fogkefe a poéta kezében! Holnap már verset fognak róla írni. A fogkeféről- De hát a ki komolyan akar okulni, jöjjön ide és nézze meg az eredményt. Hogy ez nagy piszmogással jár! Egyenkint lekefélni a fürtöket. Semmivel sem kerül több piszmogásba, mint a rézkénnel befujtatás, mert annál is minden oldalról be kelt hinteni a fürtöt. > Aztán elvégre is, a kinek a szőlővel piszmogás nem ad gyönyörűséget: az ne ültessen szölöt, hanem menjen kerékpározni s igyék sört. Nekem ez jó mulatság. Csak arra figyelmeztetem még, ha netalán valaki utánani akarja csinálni ezt a védekezési módszert, hogy a szőlő lekefé-lése után erősen megmossa a kezét szappannal, mert a lisztharmat hozzátapad a olyan pézsmaillata van, mint egy bivaly-istállónak. Zalavármegye tőrvényhatósági bizottságának Zala-Eger-szegen 1899. szeptember hó 11-én s folytatva tartandó közgyűlésén felveendő , tárgyak sorozatából: Alispáni jelentés a tőrvényhatóság állapotáról. — ezzel kapcsolatban a szá-monkéröszék jegyzökönyve. A nagymélt. fn. kir. Belügyminiszter urnák a megyei gyámpénztár kezelése és számvitele megvizsgálása tárgyában 31677/VHL a. 99. sz, alatt kiadott magas rendelete és a megyei árvaszéknek erre vonatkozólag 27888/a. 99. sz. alatt tett jelentése. Az orsz. magyar gazdasági egyesület (ugy is mint a gazdasági egyesületek országos szövetségének központja) átirata a megalakítandó .Gazdák Biztosító Szövetkezete" tüz- és jégbiztositási szövetkezet, támogatása iránt. A Balaton-tavi gőzhajózási részvénytársaság 484. számú átirata, a részvénytársaság segélyezése tárgyában. A nagymélt m. kir. Belügyminiszter ur 40616/V. b. 99. sz. körrendelete az iránt hogy esküdt bíróságokról szóló 1897: 33. t-c. 14. § a értelmében alkotaudó bizottságba a bizalmi férfiak megválasztassanak. " A vármegye alispánja a pisztoly, a forgó-pisztoly és a hozzájuk való töltények forgalomba hozatala tárgyában alkotandó szabályrendelet tervezetét bemutatja. A megyei árvaszék 28716/á. 97. és a t főügyész 2159/ni. 99. sz. előterjesztése a Csáktornyái községi árvatárban felmerült és a községgé! szemben bíróilag megítélt 7883 frt 29 kr. tőkéből s annak 1882. évi január hó 1-től járó 6%-Os kamataiból álló hiány tárgyában. A megyei árvaszék 40024/a, 98. azámu előterjesztése a kisk. Korosecz Mária képviselete körül felmerül: 2 frt 20 kr. t ügyészi kiadásnak az árvatári tartalékalapból leendő megtérítése iránt. Herceg Batthyány-Strattmann Ödötf bécsi lakos kérvénye a nagykanizsai hitbíz, birtokhoz tartozó puszták önálló pusztai jellegének megállapítása iránt. Nagy-Kanizsa rend. tan. város tanácsa a szakbizottságok választása ellen benyújtott felebbezéseket 4824-8/1899. sz a. beterjeszti. Nagy-Kanizsa r. t. város tanácsa a képviselőtestületnek a közvágóhíd építési költségei födözése tárgyában 34/jk.-5429/99. sz. a hozott határozatát jóvá hagyás végett bemutatja. Nagy-Kanizsa r. t. város tanácsa a képviselő testületnek a tárházak részvénytársaság városi pótadó mentessége tárgyában 8095/99. sz. a. hozott határozatát dr. Dick József, Hertelendy Béla és társai felebbezése folytán beterjeszti. A nagy-kanizsai járás föstolgabirája Zala-Szeot-Balázs község képviselőtestületének ingyenes népkönyvtár felállítása tárgyában hozott határozatát tőrvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. A nagy-kanizsai járás fószolgabirája Sormás község képviselőtestületének ingyenes népkönyvtár felállítása tárgyában hozott határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. A nagy-kanizsai járás fószolgabirája Sormás község képviselőtestületének ingyenes népkönyvtár felállítása tárgyában hozott határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti sima tükre, a hatalmas óceán, a folyamok, folyók, patakok, mint csillogva-villoKva rejtegetik egyenes, „vízszintes" vonalukat, sö* szélcsendben is .lágyan zsongó habok ezer kis csillagot rénget-Dek a Dunán." E kis elmélkedéssel a világért sem akarom ócsárolni a növényzet szerény ápolását a felesleges és az egyes fácska vagy nagy élöfáuak az életerejét elszívó, vadul nőtt gályáinak nyeaegetéaét, csakhogy történjék mindez a növénynek nemesítése vagy életrevalósága érdekében, szóval az általunk ápolt növény érdekében, ne a szegény növényt nyomorítsuk meg valami cikornya, kacskaringó vagy csipkézet érdekében. A mily szép egy, a növényzetnek megfelelő józan bánásmódban részesülő kert legyenek abban dísznövények, virágok vagy hasznos növények, éppen olyan rut az önkényes éa természetellenes csonkított növényzet. Mert hát mi is tulajdonképpen a .szép" a természetben? Az, a mikor bármely növény, virág, gyümölcs ugy. olyan módon fejlődik ki, a milyenné az Alkotó tervezte volt és fejlődése semmiféle módon akadályozva nem lett. Tehát a növények útjából el kell tá- volítani mindent, mi azt természetes fejlődésében akadályozhatná, ilyenek a kártékony férgek, a felburjánzó gyom. kelletén toli esőzés, vagy nagy szárazság, forróság vagy bideg. A hideg ellen köny-nyebb megóvni kényesebb természetű növényeinket; azonban láttam Olaszországban, hogy a hatalmas nagyságú kerek virágágyak fölé épp olyan nagyságú kerek ponyvát feszítettek ki, és délelőtti tíz órától kezdve délután négy óráig ilyen módon tartották árnyékban a gyönge növénycsoportot Minden kacskaringó vagy kocka vagy szögletes alakzatok nélkül, mily remek csoportozatokat lehet egyféle vagy többféle össze illő színű, alakú virágokból állítani! E csoportokban, hogy ugy mondjam, minden egyes növény érvényre lép, mind a mellett gyönyörű látványt nyújt az Összes, minden Összebalmozás vagy kegyetlen megcsonkítás nélkül. Hasonlóképpen lehet a cserjéket, bokrokat ízléssel és hatásosan összeállítani, a nélkül, hogy az egyes fácska szenvedne a csoportosítás miatt. Ha tekintetünk az egyes fácskákra esik, az is ép, növekszik, virul, örül az életnek és örömet szerez nekünk, embereknek. A nagy-kanizsai járás főszolgabírója Gelse község képviselőtestületének ingyenes népkönyvtár felállítása tárgyában hozott határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. A nagy-kanizsai járás főszolgabirája Galambok község képviselőtestületének ingyenes népkönyvtár felállítása tárgyában hozott határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. A kanizsai járás fószolgabirája Légrád község képviselőtestületének ingyenes népkönyvtár felállítása tárgyában hozott határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. A kanizsai járás főszolgabirája Szepet-nek község képviselőtestületének ingyenes népkönyvtár felállítási tárgyában hozott haiározátát törvény ha rösági jóváhagyás végett beterjeszti. A kanizsai járás főszolgabirája Nagy-Bakónak község képviselőtestületének ingyenes népkönyvtár-felállítása tárgyában hozott határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. A vármegye egészsége. Alispáni jelentés: Az 1886. évi XXI-ik t c 68. §-a s) pontjának, valamint az eddigi gyakorlatnak megfelelően van szerencsém vármegyénk közigazgatásánál és az ezzel öaszefügő ügyeknek állapotáról szóló je-Jentésemet, — mely ezen évi január hó I-től július hó végéig terjedő időszakot foglalja magában, — a következőkben tisztelettel előterjeszteni: A felnőttek kőzegészségi állapota általában elég jó sőt a két utolsó hónap ban kifogástalan volt. Igaz ugyan, hogy április és májusban a tapolcai és zala-szent-grőtbi járásokban az influenza még uralkodott, de enyhe lefolyással s minden súlyosabb szövődmény nélkül. A csáktornyai járásban és Nagy-Kanizsa r. t városban a hólyagos himlőnek néhány esete mutatkozott, de az elsőfokú egészségügyi hatóság dicséretre méltó szigorú intézkedésével eme ragályos bántalom tovaterjedhetésének gát vettetett. Ezeken kívül a légző és emésztő azer-vek hurutos bántalma, váltóláz szórványosan észleltetett de ezek is a legenyhébb tünetekkel s igy a lehető legnagyobb gyógyulási százalék mellett végződtek. A gyermekek közegészségi állapota május és júniusban nem volt teljesen kielégítő, nem a gyakoribb megbetegedések miatt, hanem azért, mert mig a kanyaró, vörheny és fü]tőmiri<>ylob több helyen járványosán lépett fel, addig a bélhurut szórványosan mutatkozott. Szemcsés ködhártyalob, mely a perlaki, Csáktornyái és alsó-lendvai járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járások és r. t városokban pedig szórványosan fordul elő. a félévi kimutatás szerint 2417 számmal szerepel, ebből gyógyult 343, távozott 16, gyógykezelés alatt maradt 2058 A trachoma gyógyulási százaléka kevés ugyan, ennek oka azonban az, hogy eme bántalom ellen kizárólagos gyógyszerünk nincsen, mai eljárásunk mellett annak gyógyítása nemcsak hosszadalmas, hanem fájdalmas is; éppen azért a nép türelmét veszti a idegenkedik a rendelési helyen pontosan megjelenni és így veszélyezteti nemcsak önmaga látását, hanem mások egészségét is. habár a hatóságok úgyszólván a lehetőt megteszik arra nézve, hogy a nép eme közönyét megszüntessék, mely mellett kívánatos volna még az is, hogy a "trscho-másokat kezelő orvosok odaadó mükö désűkért méltányos elismerésben részesüljenek. Rendőri boncólat teljesíttetett 18-szor, külső hullaszemle rendőri tekintetből 41-szer, súlyos testi Bértés bejelentetett 15, öngyilkosságot 19 egyén követett el, véletlen szerencsétlenség általi balálnak 34 egyén esett áldozatává, 13 elmebeteg szállíttatott kórházba, veszett eb által 5 egyén maratott meg, kik védottáa céljából a budapesti „Pasteur*-féle intézetbe szállíttattak; — szerencsétlen szülés előfordult 3 esetben; hét éven aluli gyermekek gyógykezeltetése elmulaszta-t\'ott 183 esetben. A vármegye főorvosa a tavasz és nyár folyamán a perlaki, csáktornyai, alsó-lendvai és z.-egerazegi trachomáa betegeket egyenkint, úgyszintén a zala-eger-szegi és nagy-kanizsai gyógyszertárakat jő eredméoynyel. valamint a keszthelyi, hévízi és bal.-füredi fürdőket megvizsgálta. — A hévízi gyógyfürdőnél tapasztalta, hogy mig az ottani bérlő a mait évben közegészségügyi tekintetből tett kifogásokat pótolni igyekszik, addig a bal.-füredi hiányos kuLkexelése éa csatornázása megszüntetésére nézve semmi sem történt Május hónap folyamán a csabrendeki fiók-gyógyszertár a közforgalomnak átadatott, a dobronaki körorvc-f. -: állását a megélhetés nehézsége miau .hagyni akarta, előterjesztésemre a trachomáa betegek gyógy keze lése ért a nagymélt. m. kir. Belügyminisztérium által évi 300 frt segélyben fog részesittetni. — Végre a nagym. ni. kir. Belügyminisztérium szintén előterjesztésemre Alső-Lsndván egy állandó trachoma kórházat szándékozik felállítani, melynek megvalósulását egyedül a megfelelő helyiség előteremtése késlelteti. Jelentésemnek a közegészségügyet tárgyszó része kiegé-tzitéseül, van szerencsém a vármegye népesedési mozgai-máuak az állami anyakönyvvezetők kimutatásai alapján összeállított számadatait a folyó évi január hó 1-től július hő végéig terjedő időszakra az alábbiakban bemutatni: Szolgabírói járások éi rend. tanácsa Tarosok raegneTezése intettek Meghaltak Szapo¦ rodii N\' -Kanizsa v tanicaa 470 411 5» Z.-Egerw. , , 165 145 20 Tapolc föszolg. jari* 902 850 bt Sümegi . a Z sz gróthi . „ 603 426 177 645 354 191 Keszthelyi » , 594 486 128 Kanizsai , „ 788 525 263 Pacaai , . 628 442 186 Z.-Egersz . . 697 441 256 Norai 606 362 244 Letenyei . , 637 394 243 A.-Lendr. - . 927 M9 258 Perlaki , , 851 664 187 Csaktorny ¦ ¦ 918 557 361 Összesen; 9331 |6706 12626 Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. pénzügyminiszter ur intézkedése következtében a fiumei m. kir. fő vámhivatalnak a fiumei panto-francoban fekvő kirendeltsége, mely eddig ,11. sz. tárházi m. kir. fő-vámhivataii kirendeltség" elnevezéssel bírt, am. kir. fővámbivatali kirendeltség a Salvator rakparton" elnevezést ; a Baross Gábor kikötőben fekvő kirendeltsége pedig, melynek eddigi hivatalos elnevezési .fiumarai m. kir. fövárúhivatali kirendeltség" volt, .m. kir. fővámhivatali kirendeltség a Baross-kikötőben* elnevezést nyerte. Mire ezennel felhívjuk érdekelt köreink figyelmét. Sopron, 1899. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A nagykanizsai kir. tőrvényszék elnöksége, a nagykanizsai kir. törvényszék s a területén levő kir. járásbíróságok- és a nagykanizsai kir. ügyészség részére ez 1900., 1901. és 1902. évekre évenkint szükséges \'500, esetleg ennél nagyobb mennyiségű 560 grxmmos csomag Flóra steariu-gyertya szállításának biztosítása végett 1899. évi október bó 7-éo d. e. 10 órakor a kir. törvszék elnöki helyiségében zárt ajánlattal egybekötött szóbeli árlejtést tart melynek közelebbi feltételei a törvényszéki irodaigazgatói helyiségben tudhatók meg. Midőn ezen árlejtésre ezennel fel-hivnók érdekelt köreink figyelmét egyidejűleg tudatjuk, hogy az 1 koronás bélyeggel ellátandó 320 frt bánatpénzzel felszerelendő zárt ajánlatok a kitett napig és óráig nyújtandók be az árlejtést hirdető törvényszéki elnökségnél. Sopron, 1899. évi szeptember havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. hírek. — Sümegi Kálmán y. Megdöbbentő hír érkezett hozzánk, Sümegi Kálmán, az Első Magyar Biztosító Társaság vezértitkára Szegeden f. hó 6-án hirtelen elhunyt. Ismeretesek azok a nagy szolgálatok, melyeket ó a nagy-kanizsai társadalomnak tett, mig itt kőztünk működött. Ha tollat ragadt, hogy szerény sajtónkat megtisztelje vele, nem csupán unaloműző elbeszéléseket irt, hanem boncolgatta szük mederben mozgó közéletünk minden fázisát, buzdította a habozókat, tisztázta az elméket. Ha valami mozgalmon lendíteni kellett, elég volt neki azt mondani: Nézd, mily közöny vsd a helybeli társadalomban minden eszme iránt és ez elég volt. És akkor ő élére állt a mozgalomnak, melyet sikerre vezetett. Igy nyertük meg őt az „Irodalmi és Művész. Kör\'-nek is, melyet Ő nagyra nevelt, melybe ó belevonta a társadalom minden számba vehető tényezőjét. Önzetlenül szolgálta ő a város ügyeit is. Abban a nagy pártharcban, mely ezelőtt 4 évvel lezajlott, vezér-szerepet vitt és igaz öröme tellett benne, hogy a reformpártot győzelemre vihette. A reformpárt kifejlődését ő már nem érhette meg, mert a Biztosító Társaság bizalma neki nagyobb szerepkört osztott ki, mint á milyent itt nálunk lelhetett. Szegedre helyezték át. — Részvétlenül hagyta őt ez az előléptetés, mert mint Zalamegyei ember ragaszkodott Kanizsához és társadalmához. Városunk minden néprétege sajnálta, hogy megvált tőlünk és íme most ez a válás örökkévaló lett A bősz halál elragadta övéinek karjaiból. Halálát Özvegye és 6 árvája gyászolja. A család a kővetkező gyászjelentést adta ki: Alulírottak a maguk, valamint az ösBzes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvé! jelentik a felejthetetlen férj, illetőleg apa és testvérnek: Sümegi Kálmán áz Első Magyar Általános Biztosító-Társaság szegedi vezértitkára és a szegedi Dugonics-Társaság tagjának folyó évi szeptember hó 5-én este 11 órakor, életének 47-ik és boldog házasaágának íS-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát A megboldogult hült tetemei folyó hó 7 én délután 4 órakor fognak a Kiss D. féle gyászos háznál a róm. kstb. szertartás szerint beszenteltetni és a szegedi belvárosi róm. katb. temetőbe Örök nyugalomra kisértetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 7-én délelőtt 10 órakor fog a palánki róm. katb. plébániatemplomban az Egek Urának bemutattatni. Áldás és béke hamvaira! Szeged, 1899. szeptember 6. Özv. Sümegi Kálmánná bzü! Horváth Izabella neje. Sümegi Ödön, Sümegi Gyula, Sümegi Tivadar, Sümegi Izabella, Sümegi Laura, Sümegi Margit gyermekei. Sümegi Tivadar, Sümegi Jenő, Sümegi Mariska, Sümegi Irén testvérei. — Ellenőrzési szemle. Nagy-Kanizsa város területén tartózkodó cs. és kir. közős hadseregbeli tartalékos és szabadságolt katonák ellenőrzési szemléje folyó évi október 11- és 12 én Bayer Gyula (volt Pintér Sándor) vendéglőjében tar-tatik *meg, reggel 8 órakor kezdődik. Az utószemle 1899. évi november hó 21-én a cs. és kir. 48. hadkiegészítő parancsnokságnál Nagy-Kanizsán tarta-tik meg. — Tüzek. Folyó hó 5. és 6-ika közötti éjjel tüz ütött ki. Ugyanis a Mező-utcában \'/il2 órakor kigyuladt Horvát Józsefné faoszlopokon állt zaupptetős pajtája és le is égett földig. A tűzoltóság megjelent az oltásra kellő időben, de megint csak a régi mizéria állt elő: kevés volt a víz. Szerencse, hogy teljes szélcsend volt és a tüz nem terjedt tova; lokalizálta önmagát A kár mintegy 270 Foulardselyem 65 kríói — 3 frt- 35 krig tsJ amint fekete, fehér t, szines Henneberg-selyem 45 fcrtÓl 14 írt 85 krig méterenként - limá, caikoa, torifaot:. mintázott ét damaszt stb. (mintegy 240 kulőnbötö fajta és 200O különböző ¦zin- él árnyalatban stb) Ruhák s blousokra a gyárból l Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar levelezel. Svájcba kétszeres lerélbélyeg ragasztandó. Henneberg <*. selyemgyárai, Zürichben (ez. és kir udvari ixküito). 1 XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY frt A kígyuladás okát nyomozza a rendőrség. Német-Szt-Miklóson m. bo 25-én leégett Ruff József istállója- A gyanú magát a gazdát térbeli, a kit bzomszédok láttak, hogy a tflz kitörése előtt szénáját az istálló mellől elhordta. — Fürdővendégek Balaton Före-dárn. A legutóbbi kimutatás szerint Balaton-Füreden az idén 4946 fürdővendég fordult meg. . , — A karnzaló cigányasszony. M. nó 25-én ietartóztatták Egyedután Szőke Mari czigányasszonyt, ki kuruzslásával löbb izben érzékenyen megkárosította a környék babonás népét. — A kuruzaló cigányasszonyt átadták az illetékes hatóságnak — Ecet-kar tel. Most már ilyen is van. *z ecetgyárosok ugyanis elhatározlak, hogy az ecetet hektolilerenkint I frt 50 krral drágábban adják. Még hányféle kartell érünk meg?l — Lopások. Kisasszony-nap, liba-pecsenye, fakamra, leütött lakat, hogyan . váz ez Össze? Hát csak ngy, hogy Kisasszony-napja ünnep, ekkor mindenki szerei pecsenyét élvezni, a kinek nincs, szerez ugy, a hogy tud így cselekedtek azok is, a kik f. hó 6-ára virradóra özv. Maiulnikné- házában a faház lakatját leverve, ouáét a katrócból 4 szép fehér libát elemeltek, valószínűleg kisasszony-napi pecsenyének. A rendőrség persze nyomoz. Mult hó 25 én virradóra Pál József galamhoki lakos szőlőhegyén ismeretlen tettesek a pincébe törtek, ott több mint 20 hektoliter bort elfolyattak. A kér mintegy 300 írtra rug. — A szurkáló béres. Farkas Antal és Deák János bagotai béresek műit hó 27-én betértek Véber Dávidné gelseszi-geti korcsmájába és ott a korcsmárosnét, mivel ez nekik felszolgálni vonakodott, késeikkel annyira összeszurkálták, hogy a szerencsétlen asszony élet-halál közt lebeg. A garázdálkodók a n.-kanizsai kir. trvszéknél feljelentettek. — Belratáaok eredménye. A helybeli róm. kath. főgimnáziumba a f. tanév elején beiratott az I. A) osztályba 51; az I. B) osztályba 42; a H. osztályba 74; a IH osztályba 61; a IV. osztályba 53; az V. osztályba 35; a VI. osztályba 27; a VII. osztályba 27; a VHL osztályba 16 tanuló. Összesen 386 tanuló. — Kinevezések, A közoktatásügyi miniszter br. Jeszenák Anna és Szako-nyiné Kinter Róza csáktornyai segédtanítótokét a X-ik fizetési Oszt harmadik fokozatába rendes tanítónőkké; Gla-ser Gjula, Szüts Imre. Barta Albert, Farkas Anna és Rozs Matild tanítókat, illetve tanítónőket a z.-szt-gróti állami elemi iskolához rendes tanítókká, illetőleg tanítónőkké nevezte ki. — Esküvő. Ajkay Ferenc földbirtokos e hó 2-án vezette oltárhoz Gyömörey Vince dr. nyng. kir. törvényszéki elnök leányát, Katát, Ukkon. Násznagyok voltak Gyömörey Gáspár és Ajkay Gyula vasmegyei árvaszéki elnök; vőfélyek Ajkay Zoltán dr., Ajkay Zoltán (hadnagy), ifj. Szily Kálmán. Szakooyí István, Gyömörey György, Gyömörey Sándor. Az egyházi szertartást Gyömörey Zsigmond, a menyasszony fivére végezte. — Eljegyzések. Kunfalvi Rezső, zalaegerszegi főgimnáziumi r. tanár eljegyezte Antos Róza kisasszonyt Zala-Egerszegen. — Papp Ferenc, megyei . árvaszéki jegyző eljegyezte Nagy Irma kisasszonyt Zila-Egerszegen. — Kumper Márton baki körjegyző eljegyezte Cigány Klementin kisasszonyt Mikefán. — A zala-egerazegl ügyvédi kamara 1899. évi szeptember hó 14-ikére kitűzött rendkívüli közgyűlése — több kamarai tagnak kérelmére 1899. évi szeptember hó 21-én délelőtt 10 órára halaaztatott el. A közgyűlésnek tárgya az 1899. évi költségvetés íödözeü részének, illetve az 1899. évi tagBági illetmények megállapítása. — örök imádás temploma. — Az örök imádás templom építési céljaira felséges asszonyunk halála napjának évfordulóján f. hó 10-én a helyi kath. templomok bejárata előtt is gyűjtést rendez az örök imádás templom vidéki bizottsága. — Nemzetközi svlhábek. Friedrícc Vilmos, a zala-egerszegi .Arany-Bárány" szálloda bérlője érdekes levelet kapott a minap Madridból. A levél francia nyelven volt írva, de meglátszik rajta, hogy nem született francia irta: A levél cime: Ausztria Monsieur le Directeur de l\'Hotel Z. goldenen Lamm Zala-Egerszeg. Hongrie (Zala). — Belül: MoDaieur, bizonytalanságban lévén, hogy jelen soroknak eleget tesz-e, kénytelen vagyok nagyon rövid lenni. Valakinek egy amerikai banknál lévő 20.000 font sterling titkos letétre vonatkozó s előmutatóra szóló letétjegye i 40000 font sterling értékű amerikai bankjegye az önök vidékén egy dobozban a földbe van elásva. Mintán én fogva vagyok, kénytelen vagyok egy becsületes embert keresni, a ki a letétet felvegye s a pénzt hozzám juttassa, a mely szolgálatért az egész összeg 2°/o-át ajánlom fel. Ha ön ezt az ajánlatot elfogadja, sürgönyözzön Brocatel kapitánynak Madridba szíveskedjék teljes nevét tudatni. Hive; egy katonatiszt — Friedricb. természetesen nem Ült fel a csalásnak s a levelet válasz nélkül hagyta..Ha válaszol, akkor Brocatel kapitány ur 2—300 frank előleget kért volna útiköltségre, mert a kincs felásásánál az ő jelenlétére Jeltétlen szükség van. Ha a 300 frankot megkapta volna, többé a jámbor hivő nem hallott volna Brocatel kapitányról. Megpróbálták ezt a nemzetközi svihákok másutt is s néhol célt is értek. — Mi csak azt tanácsoljuk, hogy senki se keresse a nagy vagyont mert bizony nem találja meg. — Megtalált szerelmesek. A fővárosi lapok közölték a napokban, hogy Tatai Imre budapesti ny. pénzügyi titkár Ilma nevü feltűnő Bzépségű leánya még augusztus hó elején eltűnt a szü\'öí háztól, még pedig minden valószínűség bierint Sipos Sándor kecskeméti mérnök társaságában. Okot gyanúra az a körülmény adott hogy a leány szülői Sipos Sándorral való házaBságot ellenezték. A gyanú alaposnak bizonyult; azóta az ország több váro-ában látták együtt a turbékoló szerelmeseket Szeptember 6-án R. itteni BÓhivatali ellenőrtől jelentés érkezett a városi rendőrséghez, hogy a megszökött pár városunkba érkezett; majd egy óraműves jelentette, hogy nála 2 aranygyűrűt kínáltak megvételre. A rendőrség részéről Bay György v. al-kapitány bízatott meg a vizsgálattal, ki igen ügyesen és tapintattal oldotta meg feladatát Sipos Sándorfelmutattaa kaposvári anyakönyvi hivatal bizonylatát mely j szerint ugyanott szeptember 4-én házas-j eágra léptek; mindamellett kétségesnek | tűnvén fel Bay kapitány előtt hogy szü-\\ lői beleegyezés nélkül egybekelhettek-e I a megszökött szerelmesek, sürgöny utján \\ értesítette az esetről a leány szülőit, : kik azután szintén sürgönyileg kérték ! leányukat megérkezésükig visszatartani; i 7-éu a déli vonattal Tatai nejével ide | érkezve, egjenesen a rendőrségre hajtattak, hol megható örömmel Ölelték meg már elveszettnek hitt leányukat, s neki, agy mint most mér boldog férjének megbocsátva adták reájuk szülői áldásukat. — Párbaj. A révfülöpi nagy murinak, a mint már itt szokás, egy kis utójátéka volt S. Jenő dr. szolgabíró összeveszett ; K. János boglári gyógyszerészszel. Más-| nap a két ellenfél a boglári erdőben : pisztolypárbajt vívott, de Bzerencsére a háromszori golyóváltásnak nem lett ko-l moly következménye. — Gyászistentisztelet. Istenben bol-| dogult Erzsébet királyné ö Felsége lelki-üdvéért az izr. templomban f. hó 10-én vasárnap d. e. 11 Órakor gyászistentisztelet tartat ik. — A vonat alá került. — Takács Gyula puszta-szent-lászlői cipésznek valami dolga akadt m. hó 27-én Zala-Egerszegen. Mikor ezeket rendbe hozta, hazafelé bandukolt Útközben betért a .Kettős" csárdába, hogy szomját oltsa és a gyalogolását fáradalmait kipihenje. Minekutána 1—2 literrel bekebelezett odább ment. Bakra érve ismét betért a korcsmába s újra kezdett inni. Itt azonban már többször belenézett a pohárba ugy, hogy mire onnan kikerült olyan állapotba jutott mint mikor az ember kész nagybőgőnek nézni a nagy eget. Sötét volt s csak tapogatódzva haladhatott előre. Végre beleunt a gyalogo-lásba s ngy elgondolkodott hogy elmegy ö vasúton haza. Lefeküdt tehát a sinek> 3 és várta, mikor jő a vonat, hogy arra felüljön. Jött is a prüszkölő paripa, de nem vette föl Takácsot, banem eltolta magától. A czipész szépen gurult a gép előtt vagy 10 méternyire, miközben valahogy kikerült a töltésre. A gép kissé gyöngédtelenül bánhatott vele, mert Takács fájlalta tagjait de csakhamar lábra állt és folytatta útját Csekély sérüléseket szenvedett mik 8—10 nap alatt meggyógyulnak. Iparát folytathatja anélkül, hogy orvosi segélyt vett volna igénybe. — Mehészgaaáák ügyeimébe. E cim alatti hirdetésünkre felhívjuk az L t méhészettel foglalkozó gazdák figyelmét — „Tb* Sraahan* életbiztosító-társaság Londonban. L társulat 60. éri jelentése, mely as 1898. éri december Sl-éo beíejesett Oxletérról nól és a részvényesek 1899. éri maja; 10-én tartott rendéi közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, következő főpontjait kö- zöljük: Az 1898. évben 6612 kötvény korosa 68.680,009 43 fill. tőkeösszegről lett kiállítva. A díjbevételek levonva a rimbiztoaitááért fizetett összegei, kor. 23 290,440 ll fillérre rúgtak, mely összegben a korona 2.681,864 79 fillért tevő első évi dijak bennfoglaltatnak. A kamat-számlx mérlege a lefolyt üzleti évben korona-6 «7aj033 68 fillért tett ki és a társaság jövé-delmHadV-eTételekkel együtt kor 29.765,474-09 fillérre emeiw A társasig az elmúlt évben korona 10.446.62^-86 fillért utalványozott oly kovrtelések alapját.,- melyek élelbiztositázi kötvényekből eredtt-k. Idejárt xihaxasitári és vegyes biztosításokra korona 3 J86 936\'92 fillért, vissz-vásárlásokra 1 289,474 10 fillért fizetett ki a társaság az elmuh évben. A biz-ositási és járadékalapok a lefolyt üzleti éfbenkor. L.9.27,312-85 fillérrel gyarapodtak Az aktívák főösszege 1898. diceínber Sl-én korona 168.924.140-35 fillérre rúgtak — Tőkebefektetések: korona 471 4c9,87 fillér az angolosuk alapjaiban, kor. 372 529*25 fil\'ér indiai és gyarmati kormányok érdekeiben, korona 51.285.784\'71 fillér idegen államok értékpapírjaiban, korona 10 332-533T67 fillér vasúti részvények, elsőbbségek és garantáltak, korona 66.905,16602 fillér vasúti és ecyébn köicaónkötvényekben kor. 16 428 645 44 fillér a társaság ingatlanaiban (ezek között van a társaság budapesti háza), kor. 7.561,773-Gü Lllt-r j dialógokban, koron* 15,6366*821 fillér a tartásig kötvénye re nyújtott kölcsönösszegekben, koroua 2 237,175 87 íillér pénztári készletben és folyószámlán és kor. 20.692,373-61 fillér különböző értékekben. KRONFELD NŐVÉREK . folytatják a tanítást az idegen nyelvekben. Hájiv^vők^fjgjrelmébe^ Több rendbeli házeladások a legelőnyösebb feltételek mellett. Megtudható a kiadóhivatalban. KÖZGAZDASÁG. A gabonaüzletről. Hozatal csekély: Eladók — kivált urasági árukban — . — nagyon tartózkodón viselkedtek, ke- I reakedőink is rezervált álláspontot fog- i iáinak el, mert liszavidéki buza, amely 1 minőségben lega\'ább 50 krral többet ér ¦ mi hazánknál. Barcsra szállítva nem kerül drágábba, mint a mi búzánk. A piaci árak: Buza 4j 8-20 8.45 Rozs G—20 6-45 Árpa minőség szerint 5—60 7.— Zab ti--5.25 Urasági áruk 20 - 25 krral drágábban értékeRithetök. Dr. VilUmyi Henrik, felelős szerkesztő. Kiadó : Jfj. WayaUs József. 1899. SZEPTEMBER 9-én. Nyilttér.*) • KIS-KANIZSÁN a városházzal szemben egy jó forgalmú j korcsma- és bolthelyiség a hozzá tartozó melléképületekkel és kerttel, szabad kézből eladók Bővebbet e lap kiadóhivatalában. Vese, húgyhólyag, hngydara és a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légzŐ éB emésztési szervek humtos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa LIth Ion -forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. Hn n y h aj tó hatása! Mwi ízi! | Imn emésilb^tö Kapható ásványvíz kereskedések ben és gyí gys zertárakbaa. A Sabator-forrás igazgatósága Eperjesen *) Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a tzerk. csak fiatal embereket WWW r^3P- érdekel tudni, hogy a -~ 3SV~ iviltl.si dr. boito\\-féi,e -gsj iijictxo^obxivtal már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát santelt vagy Copaivát használni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. kapható egye ii Í3 lt zoltán béla. gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt. 1.20 kr. előleges beküldésével fr&nco. Mi okozza a főfájást? i^—¦ Ezt a kérdést gyakran lehet hallani, de fe-j leletet rá, mely pedig egyszerű, kevés ember i : ind adni. A főfájás tulajdonképpen a*-c is j ieazi betegség, de annak egyik jele, mely sr-k betegséggel, illetőleg beteges állapottal együtt ; jár Tengernyi gyógyszert ajáulinak és baaz-: náloak a főiájas ellen, de ezek a gyóiyszerek . ! csak pillanatnyi meg könnyebb ülést okoznak, . : mert az általános egészségi állapotot kell gyÓ- | ; gyitanunk. A főfájást olykor a gyomor okozza, í mely rosizul emészt, olykor a Szívbaj, vagy | bélbaj. Gyakran az idegbajt is, minő a hisz-í teria, elviselhetetlenebbé és hevesebbé teszi. . > Gyakran a vér hiányos keringése és gyöngesége \'¦ oka e bajnak. Elsőbben is tehát a vért kell | felfrissíteni és e célra a leghatásosabb szert \'¦ kell fölhasználni. Hédigner Lujza kisasszony ; i Monteródból (Svájc, Yaud-Cantou) a következő : i level-.cn elmondja nekünk, meddig kellett szen- , ! vednie és milyen nem remélt módon kapta , \' vissza egészségét. — Már barom év óla, írja levelében, a leg- 1 : hereseiib tofájás kiazott Nem tudtam aludni, nem volt étvágyam és a legkisebb zaj ís rettenetes szenvedést okizott. Olykor azt hittem, | hogy meg kell őrülnöm és életem bizonyára í kockára Tett volna téve. ha ez az állapot még j sokáig tartott vt^La. Egyik nővérem mentett meg, aki a Pink-pilala használatát tanácsolta nekem, azt mondva, hogy ez a pilula a legkitűnőbb szer hasonló betegségek ellen. Nem hittem ugyan szavának, de mégis próbát tettem és a hatás igazán csodálatos volt. Már az első skatulya is nagy megkönnyebbülést szerzett es a következők tökéletesen meggyógyítottak. Most azt hiszem, hogy egészen uj életre keltem. A vér megerősítésével növeljük hatását az egész organizmusra és ezáltzi megszüntetjük a vérszegénységet, idegbajt, reumatizmust és ála*? talánot gyöngeséget. Ezek ellen a betegséged] ellen a Pink-filulik a leghatásosabbak. A Pink-pílulák kaphatók Magyarországou a legtöbb gyógyszertárban Egy dobos ára 1 frt 75 kr. és 6 doboz 9 frt Magyarországi főraktár: Tlrik Józstf gyógyszertárában Bpest, Király-utca 12. A magyar kir. anyakönyvi hivatal-Házasságot kötöttek: Szeptember 1—7-ig. Tóth Károly rk. vasúti napszámos — Eaminár Antóniával, Horváth György rk. napszámos — Léráat Máriával, Szálai János rk. vendéglős — Kész Rozáliával. Halálozások: Szeptember l—7-ig. DomiokÓ Anna rk. c#eléd leánya, 1 hónapos, hélhurut, Vékási Gyula rk. kőműves, 37 éves, lüdögümőkor, Rott János ifjú rk. kocaimester fia, 10 órá\\ koraszülöttség. Hl g|3 111? Í:1l1! «so .aiS\'lBflí^SíHifii sel BERGER-féla QYÓHYITÓ kátrány-szappan UtlnUlyM or,oi<A ijAnljik, Európa l.*t5bb áttamaiboa slkvrral alkalmuxit ttiludenneuitt bŐr-lcltlt^s •11 ki. inf,»inW jiial; pikkalj\'-iümür, kou ¦ élfi.Ji küt*er». nsTvitotin orr-r«iee»íe. | ótvar. t**jd+f. láblxudii, f«j- éi intüi 1 korpa, «lien, A B*rC6j-14!\' kitrAny»i»Ppi!. ¦ tartalmaui a fa-ki.trá-nynOt 40*,V4t B> min. I d»n aeríb, » karaakadalamban alCiordalú ki,t-T r*jjTK«rP\'"\'"ktöl l*nyoE\'«"D külonboiik. * Oaaliíok a:ksrfiUa« v?K*tt hatlroavottaa Xtara^r-laU kátr^sy.zappaa meKr.„.!ri*a0 . a, iam^t viL*??7rLí alkaJmaatatik a kitraoj-taappan baljatt a EorCci--íélB gyósr-kAtrány.kéusEuaiss» A S7»nB«bb katraju.ia"?..n .a * PP ARC-BŐK Tl.SZTÁTAI.AX«ÁG41 \' ""•.-.» f/wm^kaknak val.rr.cnnyi t,jb*t.eii|-al aalsdaasapl kaazaataSvl nolaAl a Ber-gar-félc glyoerlss^AtpaVst*, 36"* ztvcwin tarlaJon \' \' Ara aUcdas r«Jn daraboakint •lUvoUtaaara. , ti-jassy-EasapziffiE -----mattat ---- afajtiak a««zn*l»U uta alt*—aj acTttt i kr., • darab 1 frt te kr. ,,,a™[" oarjar-téla aaappaookbol kttlönoaen kiamolaa-..: "J*** * b*r anomltaain, imruiupmi E"r! !5? j Mta- °»rb«t-"s»P»«» » bor aimitaaéxa bimlS-n J7n t mint t»rMtl.Btta aiappaji. Barfar.féla ranyfl rBra6-««5pan la fasyfl plB.r.i«i,fo, B-r«r-iala rzM-mak-aiappan « zitiri kor raanér* (SS kr.) Bargez—féle Potr-oaulfol-axaippaui rasas orr, klfitas, bSi-viaskatas-tag aa arovoröasag elle-, axaplá luppas !?c= báthatói, B«rQ«r-fé!« kénes tejfwappaip tnit—asar it arc Untát Las iíj aUan. Taaaln axatnnaus lifr-iiudáj «a batküiuUu alian, rorger-félc fogswappan kSoa&gbaa ¦ - «a. randas logakoak. 2. az. dohányoaokr?ak. Ára 30 k-a lat-jobb [ojrtiutito asar. A többi Barrar-faj o tunase-tat illatolac maliink a röpiratokra. Caak Eora-BrKlo scappttaottt kall kérni, mintán "*Tn*alan *--*tt*al»n utánzatok vannak. Gjár áa Ifiraktár: 3- EsU ft Oomp. Tropyaa. Hjy-KaiiisiiB Prater Bela és Bellis Lajas ErtETSztrészelnél XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖN 1899. SZEPTEMBER 9 én. Kz esztergomi Méltóságos íokáptalan által gondnokolt Pesti papnevelde tulajdonát képező Kis-Komáxomi uradalom tisztsége közhírré teszi, miszerint Somogy-megye Miháld községében létező lakház helyiség a hozzátartozó lakosztállyal egyetemben 1900. évi január 1-től számítandó három évre folyó hó 20. délelőtt a Miháldí kasznári lakban tartandó nyilvános árverés mellett bérbe adatik. Feltételek ugy Kis-Komárom, mint a Miháldi kasznári hivatalban megtekinthetők. ¦¦\' Miháld, 1899. szeptember 1. AZ URADALMI TISZTSÉG. 00000000000000000°° íéhészgazdák FIGYELMÉRE Az őszi mézszedés beköszöntött évadja alkalmából értesítjük az i. L mébészgaidákat, hogy a termelt bármily nagy rneDuoyiségben ROTHSCHILD S 1 .TI l méznagy kereskedőn él értékesíthetik, -= NAGY-KANIZSÁN (Magyar-utca). oooooooooaoaooooo o o ílQDP In"70pf 8ép«y*r. n%- « fenöntíde Uüöl ŰUiűCI, 20 KITÜNTETÉS eltilíal teljéi Henger székeké! minden nagyságban ét minőségben, tömör-öntés ét porcéit in hengerekkel. FrticEa malomköveket legjobb minőségben ét f ma lom járatokat, gabona-ositilyoió hengereket ét fejkoptatókat saját rendis erteket. Ksnktlyv* laszti. Eure-ka. Tararek. liiitke-verő gépek, dara és göz-liistitógépek, elevátorok éi szállító csigák, trantzmilliók, tengely- TÖmöröníésu rosléljok stb. Legolcsóbb Arak! s»sss J.r)egyzék ingyen itérmentve ffW Hengerrovátkol ások iegg}-orsabban és olcsóbban, szállítás jótállás mellett 1 LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hengerrovátkoló és köszörűlö-gépek, villanyos-világilási telepek. Tervezetek, kaltsénvelések és praktikus tanácsok gyorsán Ét innyM.. valódiak, ha mindegyik: doboz aláírását tünteti fel. A Mell A. felt Seldlllz-parsk tartós gyógyhatású & legmakacsabb gyastsr-testbáatalsiak, gyomorgares i% fTfomorhév, rögzött székrekedés, majbántalom, vér Isltlás. aranyér es a legkülönbözőbb nói betegségek ellen, e jeles háziszernek évtizedek óta mindig nagyobb «H erjedést szerzett. — Ari egy lepeosételt eredeti dsbazask I frt e. é. s Hamisitások törvényileg fenyittetnek. [MOLL-FELE FRANCIA BORSZESZ ES SO )C«ak akkor Valódi. °* mindegyik Öreg HOIA A. vtrJjegyél tDuU-ti ^__„A. leli- felirata <<nozattal van zárva. A Itell-féle \\ |trasezla bera^nz ét se nevexetesen mint fájáaltacaillapits. bedérzsilesl szer f Cköszveny, csuz és a EBngbfllét egyéb következményein.!! .egi a méretesebb népsif Egy vnozett eredall nveg ára 9D krt|ozar __ MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan e blr ekaierS ápolására gyermekek és felettiek részére. Ara dtribenkint — 20 kr. fit darab — 90 kr. Minden darab sjennek-szappan leli A. védjegyével van ellátva Főszétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tnchlauben 9. az. Vidéki megrendelések naponta postzntánvét mellett teljeiittetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni, RaJctár: Nagy-Kanizsán RöSSnfeld Adolf es Fia. Elsőrangú életbiztosító társaság a niegjeben, illetőleg enník székhelyen főfigynökségei óhajt létesíteni, fethivstnak az erre pályázók, bf.gy ajánlataikat „\'eklntélre* jövedelem" jelie-erel Haasenstein se Vogler (JAŰLD3 és TÁRSA) hirdetési irodájában Budapest y. Darotlfa-utca 9- KA VB IST FIÚMÉBÓL \\kttWn i tengeri tűjéről uétfilÍTe 1 zsák 4 kgr. Eió káré jó izft.......4 60 1 zsák 4 kgr. Portoriko kávé nagyszemü.....5 60 1 zsák .4 kgr. Knba kávé - nagyszemQ.....5 76 1 zsák A kgr. Pottoriko gyöngy-kávé .......6.12 1 zsák 4 kgr. kék Jáva gyöngy-kávé .......6 80 etvAmolva, hérmetUve és csomagolva minden más költség néikM. Árjegyzékkel készséggel tzttgáleak. FRATELLI DEISINGER, FIÓKÉ, nálad klklti 35. A magyarországi kávésok bevásárlási forrása. i ^^ssbbbbV ÉlTlSITi A cs. és kir. hadseregnek Nagy-Kanizsán, Kőszegen és Kismartonban állomásozó csapatok és intézetek számira 1900. január 1-töl december Tágéig szükséglendő kenyér és zab biztosítása céljából a cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál, Sopronban, f. évi október 6-án délelőtt IO órakor írásbeli ajánlati tárgyalás fog tartatni és utalunk erre vonatkozólag a .Budapesti Közlöny\', .Pesti Napló", „Nemzet^, .Magyar Génius", .Egyetértés", .Magyar Újság", „Köztelek", .Pester Lloyd\', .Képes Néplap" és .Vasárnapi Újság" czimu lapokban teljes szövegben megjelent hirdetményre. A közelebbi adatok a cs. és kir. élelmezési raktárnál, Sopronban, Sopron, Szombathely, N.-Kanizsa, Kőszeg és Kismarton sz. kir. városok tanácsánál, továbbá a soproni, szombathelyi és zala-egerszegi megyei hatóságoknál kitett feltételi füzetekből tudhatók meg. Szállítási feltételi fttze^fc a soproni élelmezési raktárnál ivenkinti 4 krajcárért szerezhetők meg. Sopron, 1899. augusztus 28.\\ CS. ÉS KIR. KATONAI ÉLELMEZÉSI RAKTÁR, 0OOCCO2OCX»CXXX»3C»OOCX>CO0C> GYÜMÖLCS ÉS SZÖLLÖ BOR KÉSZÍTÉSI G-ÉPEK. I GYÜMÖLCS és SZÖLLÖ SAJTÓK, folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel és ayomerő xzabálrzóval. A munka képesség 20 7. nagyobb, mint bármely más sajtónál. SZÖLLÖ és GYÜMÖLCS ZŰZÓK és ho;ejd morzsolok. JTelJMen ^e\'»55|^tj^r5te^ké«lilékek^ Szöllö ét gyümölcs őrlők, aszaló készülékek gyümölcs és főzelék g aszalásra, gyümölcs-vágó és hámozó gépek, legújabb szerkezetű szabad. 8 önműködő .SYPHONIA", gyümölcs és szöllövesíZ) permetezők, gyár- | tatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelbea 8 MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA g CS. kir. kizár, szabad, gazdájáéi gépgyárak, vasöntöde és gőzbámor. g BÉCS, II. Taborstrasse 71. | KITÜNTETVE 390 ARANY, EZÜST ÉS BRONZ ÉREMMEL. g § ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. § g BSsT" Képviselők és viszontárnsitók felvétetnek. fssj | A fellaláié dr. MEIDIN\'GEK tanár ur által kizárólag jogosított gyártmányú M EIDINGL fí KÁLYHA ct. és kir. udv. szallilmál ^XX^ tgj- kapható. BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS I. Kehlmarkt 7. sz. a. PRÁG i Hybernergasste 7. Minden államban szabadalmazva. — Az első éremmel minden kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőző kályhák lakások, itkolik bt irodák ixáwár*. a Iejr*17M»rQbb tt lef.ienan.abb kiállításban, tetsxéa.zeribti fgé.i időtartam .zétijiirral .aló fotéanél ét 94 óráig terjedő égét kőiiénneli tOzelétc-él. 55,000 kályha rorgralonibn hozva. r.S! káljháral tübb szoba Is flthetö. ,,M E I D I N G E R"-kályhák, Öva intünk az ntápzatoktól, nlaha j unniur.CD nrráj a k.lyhujlökr. omolt köveíkeTo ™>lQINUtKUf tN " jár H. H E I M ^ védjefíyre: „HESTI A"-kályha k. Ft STEHKXZTŐ RHIIVM.ÓH. FÜSTEMÉSZTŐ CALORIFÉREK. -- Száraz.alkalmazása ipari és gazdasági célokra. - - 88?" Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. "SS4B Nyomatott Ifj. WajdiU József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1899. szeptember hó 16-án. 37-ik szám. El6fi*eté*i ár; Egész érre . . . 5 írt — kr 2 írt f.0 kr. 1 írt 25 kr. Fél érre Nesjedóvre Esryes szám 10 kr. h i r dTTÉ, s e K 5 petitsorban\'7, másodszor 6, i minden további sorért 5 kr HYi ltté r b e n petii soronként 10 krért Tétetnek let. Kisenari illeték minden egyes hirdetésért SO kr. fizetendő. XXXVIII. évfolyam. ZALAI KÖZLŐIT. A isp szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó nevére cimtetien Nagy-Kanizsára bérmentve intézesd ok. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak «1. Kéziratok vissza nem küldetnek. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,* „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,* a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,* .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a „nagykanizsai kisdednevelö egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskör.* a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai had^tyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A zrüoghá/ügy. Nasy-Kaalzaa, 1899. azept. Iá-én. A zálogházügy merőben helyi ügy. Mint ilyen teljesen kivül esik a tágabb érdek sz fa érán. A zálogház fontos szociálpolitikai berendezés és intézmény, de mind a mellett sem állami ingerenciát igénylő. A zálogház-ügy kizárólag a községi közgazdaság munkaköréhez tartozik. A szegény néprétegek e pénzintézete helyi szük-ségléí-kielégítésére van hivatva. Egy szük földrajzi terület igényeinek szolgál, a miként a szóban forgó néprétegek anyagi és szociális állapota egyáltalán a község dolga. Azé a községé, melynek terhei, fentartása és kormányzása a helyi lakosságot terheli. A községnek nemcsak legsajátabb érdeke, de különös kötelessége is saját lakosainak jólétén közreműködni. S bizonyára egyik legelső-rendű feladata a szegényügy és ezzel kapcsolatban a zálogházügy okos gondozása.. A községnek kell arról gondoskodni, bogy lakosságának a zálogházra utalt nagy rétege hitelszükségleteit általán és olcsó kamatláb mellett fedezhesse. A zálogházügy két irányban fejlődött. Egyik a régibb, mely — ujabban ismét erőre kap — az, mely a zálogházaknak, mint közintézeteknek alapítását és fentartását kívánja és vette gyakorlatba, a másik, mely azt a magántevékenységnek tanja fen. De majd minden országban közösen fordul elő e két rendszer. Sajnos, a Statisztikai Közlöny csak négy községi zálogiotézetről tud számot adni az 1897. év végén fennállott 262 közül. A zömét 112 ma- gán- és 143 > hitelintézetekkel kapcsolatos zálogházak képezik. Községeink e feladatoknak tehát, lévén 25 önálló, törvényhatósági és 106 rendezett tanácsú városunk, nem siettek megfelelni. Nem igyekeztek lakosságuk a legkedvezőtlenebb anyagi viszonyok között élő néprétegek helyzetén javítani, a mi alatt azonban az u n. hitelképesebb elemek szükségletére a pénzintézetek gomba módra | szaporodtak és ezek njabban mind kevesebb hajlamot mutatnak a zálogügygyet való törődésre, eddig is főként a módosabbaknak való arany, ékszer és értékpapír zálogüzietet karolván fel. Hogy a kézizálogüzlet a községi ügyek körébe tartozik, bizonyítja a zálogüzlet feladata a szegényebb néprétegen segíteni és igy eredetük és eszméjük szerint a megelőző szegénygondozás eszközei. A szegényügy pedig, mint emiitettük, merőben községi feladat, nálunk is, másutt is. És e tekintetben utalhatunk a betegápolási alapról szóló törvényre is. A magyar városok lakosságának fejlődése matatja, hogy ez főként a szegényebb, mozgó jellegű, napi keresetre utalt tömeggel gyarapszik. E nép hitelszükségletének humanisztikus módon való kielégítéséről modern alapokon gondoskodva nincs. A zálogházak magánvállalkozás tárgyai. Mint ilyenek, nyerészkedésre vannak szánva és utalva. Ez nem képez vádat ellenük, hanem csak egy természetes jelenség konstatálása. A vállalkozó tőkéje és munkája után megélhetésre, sót vagyonszerzésre van szorítva. De még a magánzálogüzle-tek számos árnyoldalaik .mellett is szociális feladatot végeznek, mert nélkülök éppenséggel minden hitelforrás el van dugulva, hacsak nem az uzsora. (¦_ A községi zálogintézetek tehát nagy feladatok teljesítésére hivatvák. Most e kérdés náluuk is aktuálissá vált. Hisz egy magánzálogintézet szűnő félben van és egy városi zálogház leapasztaná a gombamódra keletkező apró-cseprő uzsora-intézeteket, s. I. A munkások közgyűlése. A „Magyarországi munkások rokkantéi oyuiídijegyletének nagykanizsai fiókja" vasárnap, f. bó lö-én délután tartotta II-ik év: rendes közgyűlését a városháza nagytermében. Artoer Péter alelnök megnyitó beszéde ulán LaBky Pál elnökhelyettes üdvözölte a megjelent tagokat és az egylet érdekében kifejtendő munkálkodásra buzdította. Majd Deutscb Sándor olvadta fel pénztárnok! jelentését, melyből kitűnik, hogy a fiókegyletnek ez idő szerint 70 tagja van s az ezen évi befizetések összege 360 frt 48 kr.. a kiadások 13 frt 08 krt tesznek ki. Az alapszabályok értelmében a tagok csak 10 évi befizetés után tarthatván igényt segélyezésre, az egylet e részben eddigelé még semmit sem- tehetett, miután fönnállásának még csak 6-ik évében jár. Jelentésében sajnálattal említette, hogy az év folyamán 10-et a tasok sorából a befizetések elmulasztása következtében törölni kellett. A pénztáraoki jelentés tudomásul vétetvén, néhány uj tag felvétele következett, mely után a jelenlegi tisztikar állásáról leköszönvén megejtetett az uj tisztviselők választása. Elnökké Steiner Aladár, alelnökké Lasky Pál, pénztárossá ismét Deutsch Sándor választattak meg. Egy-két indítvány megvitatása után a szép számmal látogatott gyűlés feloszlott. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt az üdvös mozgalmat, mely ezen egylet alakításával a magyarországi munkások közt megindult. Örülünk annak, bogy munkásaink helyzetük javítására okosan töre- kesznek. Iuy mondjuk: okosan, nem komolyan, mert hiszen a szocialisták mozgalma, hirlapi nyelven szólva, „nagyon is komoly mérveket ölt.* Komoly az a társadaom szempontjából és a munkások sem Űznek vele tréfát. Hanem az a szövetkezés, melyet a „Munkások nyugdijegylete" létesít, az a cél, melynek szolgálatában ő áll, figyelemre méltó okos — okos. mert alapos reményt nyújt arra, hogy célhoz visz. Mert megadja a lehetőségét annak, bogy a munkások mai kétség kívül sanyarú helyzetén segítve legyen és mert gondoskodik első sorban arról, bogy a munkás akár elöregedés, akár baleset folytán beálló munkaképtelenség esetére biztosítva legyen a koldusbot ellen. A szövetkezeti eszmének a magán és nemzetgazdaságban oly fontos biztosítás érdekében való felkarolása itt, a munkásoknál is meg-hoV.ta sikerét. íme a „Magyarországi Munkások Rokkant és nyugdijegylete" alig jár fennállásának 6-ik esztendejében és már is 36 fiokegylettel és 100,000 frtot meghaladó vagyonnal diciekedtae-tik; s ezerikivül az a rokonszenv, mely-lyel létesítését fogadták, a buzgóság, melylyel működését pártolják, garRntiát nyújt, hogy rövid idő alatt még kiterjedtebb téren, még hathatósabban működhetik magasztos célja szolgálatában. Munkásaink ilyec \' irányú törekvését nem csak Ők magok, hanem az egész magyar társadalom is rokonszenvvel kell, hogy fogadja, örömmel kell, bogy üdvözölje azt a magyar nemzet, mert a magyar állameszme megerősítését egy, magán segíteni tudó, Önálló, s jómódú munkásosztály támogatása a népesség minden rétegében előmozdíthatja. Mert megoldást nyer a nagy szociális probléma: a munkás kérdés és nem függ Damokles kardjaként nemzet b társadalom békéje felett. E békés megoldás kísérlete józan gondolkodású, hazafias érzésű munkások komoly törekvésének szülötte, kiknek hazaszeretete nem engedi, bogy lehetetlen szocialista ábrándokba merülve, harcot izenjenek haza és társadalom ellen. A kereskedelmi alkalmazottak munka szünete. A vasárnapi munkaszünet szigorú megtartása iránt a pozsonyi kereskedelmi alkalmazottak egyesülete memorandumban fordult a kereskedelemügyi miniszterhez bajaik orvoslása miatt. — Figyelemre méltó mozgalom, mely távot áll a felbujtástól és keresetlen őszinteséggel feltárja az uralkodó helyzetet. A memorandum Bzörege a következő: Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Uram 1 Megcáfolhatatlan tapasztalati tény ar., bogy ugy testileg, mint szellemileg tönkre megyünk, ha a munka idejét egy nyugalmi nap által mindig újra" meg nem szakítjuk. Szüksége vau a pihenés napjára az egyéni életnek, de szüksége a társadalmi életnek is. A testi és a szellemi erők idő előtt fölemésztödnek, ba a természet emez isteni rendjét figyelmen kívül hagyjuk; de kárt vall azzal a családi és társadalmi élet is, még pedig annyival inkább, mert korunkban mindinkább fokozódik a munka, mind nagyobb mértékben veszi igénybe erőin-ket/es a családtagokat mind jobban el-vooja a háztól. / A szellem elhal, a kedély üres és ti vár lesz, önzés és anyagias irányzat jut ott uralomra, ahol nincs meg a nyugalomnak és a csöndnek napja. Angolország, Skótország és Amerika nagyon helyesen cselekesznek, amikor a vasárnapi nyugalmat oly szigorúan megtartják. Tudják, bogy attól függ jólétük és boldogulások. Népeik már régóta fölemésztettek volna, ha a modern ipar zugó gépezetét a hatalom szava időnként el nem hallgattatná. Az ujabb német törvényhozás elve szintén az, hogy államilag kell megvédni a rendelkező és alkalmazott munkaerőket a vasárnapi dolgoztatás ellen. Örömmel veszi észre tehát minden magyar hazafi, bogy nálunk is mind több és több intézkedés követeli a vasárnap megszentel és ét, mert hiszen népünk jövője jó részt ettől függ. A vas országában. — A „ZaJai Közlöny" eredeti tireija. — Mi kanizsaiak, kik egész éven át csak agyagolással foglalkozunk, lévén utcáink nagyon sárosak, mert még talpunk alatt is csak égetett agyagot taposunk, nem szeretjük a begymászást. A bakaancs legfeljebb csak szegény katonának töri fel a lábát, a mi szalon bakkancsainkat nem nagyon koptatjuk, mert minden sétánk célja a „Koronához* címzett vendégszálló. Kivétel Szalay Sándor kollegám, akt az idén dr. Rothschild Samu és dr. Lő ke Emil társaságában felvontatta magát csígasorou a „Drei-Bpracheubütte* jégárjaihoz, de megfogadta bfgy akár „Ortler\', akár „Zabra* legyen a neve annak a csillagvizsgáló havasnak, ő megmarad Hucker nek, vagyis anoak, amit a tiroli ember guggoc-ÜIŐ szobapoétának szokott nevezni, aki. inkább a trafói-i négyemeletes plüs- r divános hotelból nézi azt a delejező elbűvölő látványt, mely kompreasz alakban elibénk varázsolja az egész utat Tapolcáról Nord-Cap felé. Jő, magam is hive vagyok annak a hegymászásnak, melyet helyettem más végez el, ba az a más pem is ember, hanem fogaskerekű vasút, nem a budai fogaskerekű vasutat értve alatta, banem azt, mely felcihelődik Prebichl környékén az Erzbergre és messze ter- jedő kilátást enged a vas országába, Eisenerz környékére, hol az 1537 méter magas Erzberg vasbányái mint óriási lépcsők emelkednek fel a kék aetherbe. A mura-melletti Bruckban szároyvasut vezet Leoben-sn keresztül Vordernbergbe. Bruck ódon város, melynek nyilvános kutjai emlékeztetnek c*ak hajdani jelentőségére a vároBnak. Ugylátszik, a jó bruckiak kitűnő dugóhúzók lehettek,, mert a tanács minden kútra egy emlékverset vésetett, mely a vixivás egészséges voltára utal. Egyebek közt egy ilyen felirat is jő tanácsokat osztogat a pénzben szűkölködőknek: Wenn dn kein Geld, so maeh* dir keine Sorgen Den Jnden braucbst da niebt, ich Ttm\' dir ohn\' ihn borgen. Nem tudom, mennyiben követik a lakósok ezt a tanácsot, mert nem hiszem, hogy volna nekik reá alkalom, de hogy nagyon hálásak helyi költőik iránt, azt mutatja ama mellszobor,\' melyet Morre Károly népbarátnak és költőnek állítottak. Nem kérem számon jó Morre Karol;íó: ax Ő müveit; lehet ő tehetséges\'költő, mint akár Tuboly Viktor. Dehogy valaha teljesedésbe menjen a tni Viktoi barátunk álma, abban kételkedem, mert bár ő is népbarát és költő, a mi háláttan közönségünk elzárkózik nagyjainak elismerése elől. A vonat még az oap közelebb hozott ctilomhoz. Leobenbe érkeztem. Történetileg a város arról ismeretes, hogy itt uti laput kötöttek az osztrákok Napóleon íjpa alá. Ax 1799-ben kötött békében mindent megadtak a korzikai strébernek, amit csak akart és Bécs meglfin mentve. Még most is mutogatják a helyet az Eggenwald-féle kertben, hol a későbbi imperátor a békét a\'áirta. A város két részből áll. az uj és ó-városból. Az elsőnek nevezetességei egy tündéries szép szálloda és kávéház. Eltörpülnek mellettök a mi vendégfogadóink és kávéházaink. Pedig Leóbenuek csak 7000 lakosa van. De ugylátszik, ide telepedik egy pár éjjelre minden idegen, aki a prábichí-eisenerzi utat meg akarja tenni. — A Vordernberg-eiseuerzi fogaskerekű vasutat az „alpioe Moatangesellscbaft* építtette állami segéiylyel és az osztr. állami vasutak üzemében van. A vonal hossza 20 kilométeres építkezési költségei 5 millióra rúgtak. Nyolc óriási alagutat kellett a hegyekbe vájni, hogy a mozdony 120-í méter magasságba felkúszhasson. — Leóbenből-Vordernber-gig a déli vasút nehéz hegyi mozdonyai még győzik az emelkedést, de innéttul már oly meredek a pálya, hogy az Abt-féle mozdonyok, ezek a hegymászó járművek\' is, csak lihegve, erős füstlöveléssel és zakatolással érik el a prébichli magaslatot. Akinek siető.; a dolga, az Prabichl-bői folytatva az utat egyenesen a vonaton neki megy az eisenerzi mélységnek ; de akinek van egy kis meggondolást ideje, az el ne mulassza kopogtatói a bányatársaság irodaajtaján, hogy engedélyt és jegyet váltson arra, hogy az erzbergi bányát medve szelindeke-keo (bunda-bányabsjtány) megjárhassa. Amíg a bányahajtány meredekségeken és lejtőkön tovaszáguldoz, szemünk előtt feltárul felső Sleierország legregénye-sebb vidéke. Előttünk jobbra az Erzberg vörösbarna lépcsőzete, balról a mészhegységek meredek omlásai, a messzeségben a völgyben Eisenerz városka, vándorlásunk célja. Vismathnál megáll a hajtány. Kiszállunk és vezetőnkkel megindulunk Eisenerz felé erősen lejtő utakon. Mögöttünk a 2166 m. magas Reichenstein, előttünk a Kai-serbchild (2083 m.) és a Pfaffen-stein (1871 m.) Zömök, egészséges bányamunkások, kik sohse dolgoznak tárnákban, a szokásos „Szerencse fel*-lel üdvözölnek bennünket, többnyire legé-oyek, kik Csehországból jöttek ide kenyeret keresni. Két órai gyalogolás után elérkezünk az első villához, a Barbaraházhoz, hol egy élelmes olaaz Buceloni, kitűnő vendéglőt rendezett be. Nemsokára megpillantjuk S z t.-0 a z v a 1 d templomát, egy várfallal megerősített Tábort, mely 1532-ben a törökök ellen épült védmű. Átellenben van a Schichtthurm egy Jt mázsás haranggal, melylyel a bánya• oknak a munka kezdetét és végét jelezték valamikor. Eisenerz, ódon városka. Hét vendégfogadója van, hová azonban csak turisták térnek be, kik megfizethetik a kétszeres árt az óraszám kivárt ebédért It már sok „Herr Jott\' és „Mein Jott* féle beszédet hallhat a magyar ember, hisz a „Szász Királyhoz" címzett vendégfogadóban vagyunk. Üvegszalon- ból nézegetik a naiv németek a szabadban magas hegyormou legelő zergéket Éu nagyon sejtem, hogy barnára festett bakkecskék lehettek azok, mert nem jgen ugráltak és mozogtak, ellenben folyton kérődzőitek. Elkeserített engem az a gondolat, hogy a fecsegés természetet is ilyen fogásokkal akarják érdekesebbé tenni. Mennyivel őszintébb természetű Bagola, Förhénc, Szt-Györgyvár kies vidéke, mert itt. legalább emberi kéz nem háborítja meg ázt, amit maga az anyatermészet, az ő sajátos mezében nyújt 2>r. rtílánj/i Henrik. Művészet és természet. A művészetnek és a művészeknek most van az idejük. Az alkotásnak napjai ezek a napsugaras nyári napok, amikor a természet pazar bőkezűséggel ontja változatos gazdagsággal a müvészlelkek és a müvészszemek elé. A természet adhat csak ihletet a művésznek, a természetből merít a művész. Az egyetlen iskola, mely művészt teremthet, a természet Ez fakasztja a művészi érzéket, ez táplálja a művészi értelmet, ez neveli a művészt és ad elébe utánzandó mintát A művészeti iskolák mestereikkel együtt nem valók egyébre, minthogy megmutas sák a művészi érzékű tanítványoknak, hogy mikép lehet a természethez iskolába járni, mikép lehet tauulni a természettől- A művészeti iskoláknak ezt a hivatását egykoron felfogták a mesterek. Az ó-bor klassztkas mestereinek iskolái -a XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. SZEPTEMBER 16-éo. Nem tagadható el azonban, bogj a magyarországi intézkedések ez irányban fogyatékosak. Fogyatékosak különösen a kereskedők és a kereskedelmi alkalmazottak szempontjából, amely tényt a kővetkező körülményekkel szabadjon igazolnom: Kereskedőink a mai rendezetlen állapotok miatt reggel 5 és 7 óra között kezdik meg napi munkájukat, a mely, a sebtében való megebédelés idejét leszámítván, szakadatlanul tart esti 9—10 óra utánig. Hat napi erőltetett őb értei-mileg is végzett munka -után jön v-vasárnap, amikor ismét csak déli 12 órakor szűnik a terhes muuka. A kereskedőknek és a kereskedelmi alkalmazottaknak tehát egyéb szabad idejük nincsen, mint a vasárnap délután, amely sem testi pihenésre, sem leiki üdülésre, sem erkölcsi épülésre nem elégséges, nem alkalmas. Amennyiben pedig a kereskedelmi alkalmazottak csak néhány osztály elvégezése után lépnek a kereskedői pályára, hézagos képzettségüknek pótlására a vasárnap délután keretén belül nem is gondolhatnak. Mindezen bajok gyökeres orvoslása egyedül\' és kizárólag a teljes vasárnapi munkaszu.net kötelezővé tétele által lehetséges ugyan, de a kereskedők kérése ennél kevesebbre szorítkozik. A kereskedők óhajtása ugyanis az, hogy az üzletek hétköznapokon esti 8 órakor, vasárnapokon és Szt-Tatván napján pedig déli 12 óra helyett d. e. 10 órakor záródjanak. Felmerül azonban az a kérdés, vájjon nem szenred-e a kereskedelem és a közönség a vasárnapi munkaszünet kibővítése és a hétköznapi záróóra szabályozása által ? A kereskedők nyugodtan felelik, hogy nem, mert hiszen minden jólelkű és nemesebben gondolkodó háziasz-Bzony és egyéb vevő a szükséges háztartási és egyéb cikkek beszerzéséről figyelmesebb körültekintéssel, a jelzett üzleti órák keretén belül köonyeo gondoskodhatik. Nem tagadható azonban, hogy a fogyasztó közönségnek van egy számottevő ré>ze, amely fáradságos heti munkája után való keresményét csak szombaton este, avagy épen vasárnap délig kapja meg és jobb alkalom hiányában a jelen körülmények között kényszerítve van, szombat este késő óráiban szükségleteit a legközelebb eső külvárosi kis üzletekből feiemelt árakon, más élelmis7ereket meg a vasárnapi, fsjialánosan drágának ismert piacon beszerezni. E nyomasztó helyzetből azonban könnyű a kibontakozás, amelyre nézve külön is beadott kérelmem röviden azt óhajtja, hogy az állami és»magán vállalatoknál az eddig szokásban levő azontbati bér, illetve napszám kifizetőieket magas miniszteri rendelet, illetve országgyűlési határozat utján beszüntetni és azokat a szegény nép jól felfogott érdekében a hét derekára, illetve csütörtökre, (szóval hetivásár előtti napra) áttenni kegyeskedjék. Ezenkívül az ügy terjes rendezésére még az is kívánatos lenne, hogy a munkaadók mintegy Önként, a most szombat estén szokásban levő korábban való mnnka beszüntetése helyett, inkább a hetivásárok délelőttjén 1—2 órával később kezdessék meg a munkát, aminek kieszközlésére szintén Nagy méltóságod nagybecsű támogatását kérem. Amennyiben pedig a magas kincstár jó példával előljárni hivatott, kegyeskedjék odahatni, hogy a dohány-elárnsi-tással mellékesen foglalkozó üzletek is köteleztessenek a jelzett záróórák betartására, mert hiszen azon üzletekben a dohányelárusitás ugyís csak mellékes cikk: s a dobányelárusitási engedély is csak kivételesen adatott Tény az, hogy kereskedőinknek nagy többsége.\'^az izraeliták tetemes részével, jelenleg is minden kényszer nélkül szívesen eltérne a most uralkodó tossz szokásoktói, de az elfajult versenytől való féltében, károsodástót tartva, nem teheti: elkerülbetlenül szükséges tehát az egyöntetű eljárás elérhetésére, hogy az intézkedés felsőbb helyről származzék. A iparosok megnyerték a hétköznapi munka korlátozását és a vasárnapi egész szünetet. Ha az ő helyzetük helyesen és indokoltan a magas minisztérium közreműködése mellett ily tetemes javulásban részesült, ugyanezen alapon feltétlenül kívánatos lenne a kereskedőkre és alkalmazottjaikra nézve is elrendelni, hogy j az üzletek\' országszerte hétköznapokon esti nyolc órakor, vasárnapokon és Szt.-István napján pedig déli 12 óra helyett d. e. !0 órakor záródjanak. óh! vajba a magyar kereskedőhöz is beköszöntene a .vasárnap, hozván neki mindazt a boldogságot, ami a kalmár araoynál felette drágább: testi\'pihenést, lelki üdülést, erkölcsi épülést I. Nagyméltóságod kezébe tettem le sok hazafi kérését Hazafiakét, akik hűséggel iparkodnak édes honunk javát szolgálni a maguk, boi nagyobb, hol szerényebb körében. Hogy sáfárkodésuk magukra boldo-gitóbb, a közjóra, a hazára a jövőben eredményesebb lehessen, nagyrészt az itt előadott kérelem meghallgatásától függ. Bizra Nagyméltósága Miniszter Ur ^kegyelmes voltában, maradtam legmélyebb tisztelettel Pozsony, 1899. augusztus hó. alázatos szolgája Török-Kanizsai Schulpe György mint a pazsonyl „KsreskedelMi Alkata ázottak Egyeiuietéaek\' ElaSkB.. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A cs. és kir. 5. hadtest hadbiztossága a nagy-kanizsai, kőszegi és kismartoni állomásokon elhelyezett cs. éa kir. közös hadseregbeli csapatok kenyér, rozs és zab szükségletének biztosítására f. é. október hó 6-án d. e. 10 órakor a soproni cs. és kir. élelmezési raktárnál, kizárólagosan írásbeli ajánlatok utj|in, nyilvános tárgyalást tart A cs. éa kir. 5. hadtest hadbiztossága által megállapított mintának teljeflen megfelelöleg szerkesztett, 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az előirt bánatpénzzel együtt a lennt kitett tárgyalási napnn legkésőbb d. e. 10 Óráig kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniük. A részletesebb feltételek Pozsonyban, Komáromban és Sopronban 1899. évi aug. bő lén, két két osszehangzó példányban elkészíteti, a szállítási feltételeket tartalmazó füzetben foglaltatnak és a po zsonyi, komáromi, valamiut a soproni cs. és kir. katonai élelmezési rakiároál árkusonkint 4 krért, mindenki által megkaphatok. Mire ezennel felhívjuk érdekelt köreink figyelmét Sopron, 1899. évt szeptember havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A foldmivelésögyi m. kir. miniszter ur a hazai szőlőbirtokosok által eladásra bejelentett csemegeszőlő-készleteket ÖSBzeiratván, azokról kimutatást készíttetett, melynek több példányát kamaránknak is megküldé. Midőn erről kamarakerületünk szőlőszállítással foglalkozó cégjeit, gyürcőlcskereskedőít és gyümőlcsárusitőit ez uton értesitenők, egyidejűleg tudatjuk, hogy a meddig ezen kimutatásnak rendelkezésünkre bocsátott példányai tartanak kívánatra készségesen szolgálunk azokkal az érdekelt köröknek. — Sopron, 1899. évi szeptember havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. hírek MEGYEI KÖZGYŰLÉS. A szeptember 11-én tartolt megyei közgyűlésen a bízottsági tagok nagyon kevés Bzámban jelentek meg. — A törvényhatósági bizottság oszlopos tagjai mögött nem tömörült a hívek serege, sőt a zöld asztal székei is jó részt üresen maradtak. — A messzebb fekvő vidékekről alig láthattunk néhány bizottsági tagot. Szenzációt ígérő tárgy nem volt a tárgysorozatban s a legtöbb ügy — a biztosítási éa hitelszövetkezeteket s néhány jelentéktelenebb szabályrendeletet kivéve — nem volt annyira közérdekű, hogy megyeszerte nagyobb érdeklődést kelthetett volna. A tanácskozás csendes mederben folydogált a csak a gyüléB elejéo keltett némi érdeklődést Koller . István biz. tagnak a vármegye utépitészeti rendszerére vonatkozó felszólalása. A karzat közönsége is távol maradt, csak a közügyek elintézése, vagy talán elintéző! iránt érdeklődő úrhölgy hiiJirüta egy ideig az előadók közbeszőla^otr által ritkán zavart relációit A főispáni cseogetyü, a mely népesebb gyűléseken alig tudja a karzat derült hangulatát a komoly viták csendes menetével Összhangba hozni, csak ritkán szólalt meg s akkor is csak a közömbös tárgyakról beszélgető tagoknak szólt Közérdekű tárgy volt az V-ik aljegyzői állás betöltése; a biztosítási és hitelszövetkezetek ögye; Sopronvármegye átirata a borhamisítás meg-gátlása tárgyában; a házaló kereskedés korlátozásáról, az iskolai rend védelméről, a pisztoly, forgópisztoly és a hozzájuk való töltények forgalomba hozatala tárgyában alkotott szabályrendeletek; a Z.-Egentzegen felállítandó harmadik gyógyszertár ügye; a villamos világítás létesitése tárgyában kötött szerződés jóváhagyása és a nagy-kanizsai tárházak r. t pőtadó ügye. Az állandó választmányt tanácskozása és határozatai nyomán a legtöbb fontos tárgy ismeretes s azok sorsa is gyanítható volt. de a z. egerszegi gyógyszertár a a villamos világitáa ügyében sokan érdekes vitát vártak, mert az a hír járta, hogy az állandó választmány javaslata ellen mindkét tárgynál indítványok fognak tétetni. Azonban szép csendesen, majdnem észrevétlenül keresztülcsúszott az állandó vá-lasztmáuy javaslata, mely egy 3-ik gyógytár felállítását javasolja. Az elleumon-dásra hajlók visszavonultak vagy elmaradtak. Itt emiitjük meg a póttárgysorozat egyik pontját, a mely Csertáo Károly alispán indítványa folytán soron kívül tárgyaltatott Ez volt Polgár Béla nyirádi lakos meghívása, a melyben a törvényhatóságot dicsőült Erzsébet királyné emlékére Nyirádon állított szobor megkoszorúzásának Ünnepélyére meghívja, hangsúlyozván azt, hogy az ünnepélyen való részvételt Széli Kálmán miniszterelnök és Wiassics Gyula közoktatásügyi miniszter is megígérték Cukelter első aljegyző a meghívót fel is akarta olvasni, de a biz. tagok hangos „nem kell\', „nem kérjük", „elengedjük" felkiáltásai a szándékot meghiúsították. A törvényhatósági bizottság pedig az állandó választmány javaslatának^ elfogadásával kimondta, hogy \' „ A vármegye közönsége mély és őszinte fájdalommal vette tudomásul Nagyasszonyunk gyászos halálát legmodernebb iskolák voltak. Eny Sko-paaz, egy Fidiasz csak oly iskolát tartott, csak oly szabadszellemüt, csak olyan egyéuitésre törekvőt, akár a Julian-ískola Parisban. Csak a feltétlen tekintély-hó-dolatnak és az elfinomult stilkultusznak korában, különösen a keresztény egyházi festészet behatása alatt váltak a művészeti iskolák nem a természetet, hanem mestereket utánzó iskolákká, melyekben nem a természetet, hanem más müvé-Bzek alkotásait tanították meg utánozni önkényeden megállapított, hagyományos Bzabályok szerint. A modern művészeti irányok érdeme, hogy kibontakoztatta a művészetet az iskolás, hideg szabályokból és a tehetséget és egyéniséget érvényre juttatta. Ma már nagyon kevesen merik vitatni, hogy a művészet szakaszokba szedhető szabályokhoz van kötve, s ma már a művészet esztétikájának ludasa senkit nem tesz müvészszé. ha a tehetség hiányzik. A művészet szinte észrevétlenül, fokrólfokra át tudott menni az utolsó másfél évtizedben egy hatalmas reneszánszon, mely érdekességet, újszerűséget tudott belevaráz!>olnÍ a hideg hagyományokha Bülyedt művészetbe. Pedig ez a modern reneszánsz régi elvekeu épült. Nem uj művészi irányzatnak köszöni létét, hanem egy régi irányzathoz való visszatérésnek. Az isko\'ákban manapság tanított stilUBok keletkezése művészi tehetségekre, eredetiségére, egyénítő hajla- mára s művészi tehetségekre vezethető vissza. De ezeknek a tehetségeknek kútforrása a természet volt. Mikor a művészi ihlet a gót templom toroyára az első keresztet egy rózsa alakjában fel- i tűzte, a legmodernebb munka teremtődött meg. Ez volt a legszebb szecesszió, a legszebb stilizálás. Ma is a stilizálás korát éljük. Ezerféle fantáziával stili-i záljuk meg a mindennapi virágoktól a j legerotikusabb növényekig mindenféle < plántát, de ezzel nem végzünk más | munkát, mint mikor a görög szobrász i az akantuszt belestilizálta a korintusi i oszlopba. És e mai stilizálásunk ellen ! fölháborodik az iskola és stiltelenséggel 1 vádol bennünket s nem veszi észre, hogy | e vád nem egyéb, mint dacos és akaratos kitartás a régi formák mellett. Ez a vád el akarja tiltani a modern művészetet attól, hogy ujat alkosson, el akarja vitatni a mai művésztől azt, a mit az évezredek \'előtti művészeknek megengedett, hogy eredetien, önállóan, egyénien stilizálhasson. Elvégre is évszázadok és évezredek haladt e! az úgynevezett klasszikus műformák fölött; e formák kimerültek, e formák variációit az évszázadok és évezredek lecsépelték s most már ideje volf, hogy oj tormákat adjunk. A reneszánsz felújította a klasszikus formákat, bámulatos gazdag változatait adta ezeknek, nekünk most már nem lehet hivatásunk, hogy e változatok változatainak szenteljük művészi tehetségünket Szinte megváltatás volt művészeinknek, mikor a legmodernebb irányzat feloldotta őket az avult formák bilincseiből és megváltatás volt a közönségnek, mikor végre uj formákat, uj motívumokat látott Hogy ez az irányváltozás nemjárt a szélsőségeknek, sőt tán a badarságoknak pillanatnyi elharapódzása nélkül, az csak természetes. A román stíl se forrott ki egyszerre, se a gótika nem pattant a világra a kölni dóm művészi befejezettségével; a korintusi oszlopnak is elődje volt a vaskos és szépnek éppen nem mondható dóroszlop Épp így, ha majd a mai formaforrongásból le fognak szűrődni befejezett művészi stílusok, akkor nem fogunk mosolyogva nézni mai úgynevezett szeczeaszionális badarságokra, melyek nem egyebek, mint a salak, mely együtt válik ki a tűzben az aranyból. Be ugylátszik a művészi fejlődés most már oda irányul, bogy nem fognak többé úgynevezett alapstilusok kialakulni a képzőművészetek egyetlen ágában sem. A feltétlen liberalizmus lesz úrrá a művészetek birodalmában és az egyéni stílusoké a jövő. Ami egyúttal azt jelenti, hogy a tehetségé a jövő. Mert csak a tehetség képes eredetinek alkotására, a tehetetlenség ellenben az utánzásba kapaszkodik, mint végső menedékébe. E. lehetünk arra készülve, hogy már közelebbi évtizedek művészeti tankönyvében az egyes stílusoknak nem jut külön fejezet, hanem külön lap lesz szentelve az egyes művészi egyéniségeknek, vagy a stílusnak általában Mert ha a mai irányban hatadunk tovább — s ez a művészetek fejlődése érdekében feltétlenül kívánatos, akkor olyan gazdag világa teremtődik meg a stílusoknak, bogy ezt a stílusYÍlágot csoportOMtaní nem lehet majd, de igenis lehet majd bemutatni művészi egyéniségéket, mint a melyek eredeti stílusokat megteremtettek. Am mondhatják a minden baladásnak ellenségei, hogy furcsaság haj hászat és különcködő hajlam vezeti a modern művészeket; de azt még a legmaradiabbak sem tagadhatják, hogy máris jelentékenyet produkált a modern művészet. S a legfőbb, a mit megteremtett, az, hogy perspektívát adott a művészetnek a jövőkre. Évszázadok óta nem volt a művészetben annyi eleven erő, annyi tetterő, mint ma, az alkotás láza évszázadok óta nem volt a művészetben oly hatalmas, mint a legutóbbi évtizedekben. Hozzávehetjűk még, bogy a modern művészet meghódította magának és uj stíljeinek az ipart a műipar képében, melyet hosszú időköt: át vajmi kevésbe vett Maga a modern műipar olyan perspektívát nyit a modern művészet jövőjének, hogy a modern művészet kialakulását a legmerevebb fantázia ís alig meri áttekinteni. A természethez megtért művészet a szépnek uj meg uj forrásaival fogja gazdagítani az emberiséget, még, évszázadokon ét. Hung-irus. A kegyelet és hálaérzetével adózott éa adózik mindenkor emlékének. Hazan i mély bánattal üdvözöl ós vesz rész: mindazon mozgalomban, melyek az ö emlékét emelik és maradandóvá teszik; de mert a legszentebb cél is ugy felel meg hivatásának, ha saját hatáskörében érvényesül, miután Ő Cs. és Apóst, királyi Felsége emlékének Nyirádon emelt Erzsébet szobor lelepleztetvén hivatásának és megőrzés végett a községnek átadatott emlékünnepély rendezésére hívatott, a vármegye közönsége Polgár Bélát a meghívók kibocsájtására illetékesnek nem tekinti és annak alapján intézkedést nem tesz. Miről Polgár Béla nyirádi lakos ezen határozat és a meghívás kiadásával a Bümegi járás föszolgabirája utján értesíttetik". Ez az ügy sokkal szentebb érzéssel van egybekapcsolva, semhogy a meghívásra s annak indító okára bár-*? mely megjegyzést engednénk meg magunknak; de egyébként is a törvényhatóság határozata mindent kifejez, Sap-lenti sat Az alispáni jelentéshez, a mely a gyakorlatnak megfelelően kinyomatva s a biz. tagoknak megküldve levén felolvasottnak tekintetett, Koller István szólott Az útépítés rendszere ellen emelt kifogást, a mely állítása szerint azóta, amióta Lányi Kálmán főmérnök áll az útépítés élén. helytelen irányt vett feJ. Uffgsulyozza. hogy miután Zalavármegye az úthálózat kiépítése és fentartására a törvény által megengedett legnagyobb áldozatokat hozza, a közönség joggal megkövetelheti az utak kifogástalan karban való tartását, kifogásolja különösen azt a szokást, hogy az utak padkáin keresztül vonuló vízlevezető árkok oly mélyek, a partjaik ¦ oly magasak, hogy ezek közlekedési útakadályt képeznek. Megjelöli a Zala-Apátitól a Bogyay majorig vezető utvonalat, a melyen ezen akadályok különösen érezhetők, de egyébként ez az állapot a felszólaló szerint az egész vármegyében észlelhető. Kéri, bogy az államépitészeti hivatal főnöke hivassák fel, miszerint ezt az állapotot a jövőben szüntesse meg. Csertán Károly alispán a felszólalást tudomásul veszi s azt az indítványt teszi, hogy az utak ál\'apotára vonatkozólag jelentések beszerzésével bizacsék meg s ezek alapján a jövő közgyűlésnek jelentest tesz. — Lányi Kálmán kir. főmérnök válaszában utal arra, bogy 19. évi hivatalos működése alatt Zalavármegye utügyének fejlesztése érdekében mindig teljes odaadással dolgozott s ezért rosszul esett hallania, hogy az utépitészet azóta mutat visszaesést a mióta ő áll az állam-építészeti hivatal élén. — A nyirádi Erzsébet-siobor megkoszorúzásának ünnepélye — a mint már jeleztük, e hó 23-án lesz. Az ünnepélyre a rendező bizottság S/éll Kálmán miniszterelnököt is meghívta, a ki azonban, a mint feltétlenül megbízható forrásból értesültünk, az Ünnepélyen elfoglaltsága miatt személyesen nem vesz részt sőt eddig még az iránt sem halá rozott, hogy ki által képviselteti macát. — Közgyűlés. A nagy-kanizsai Szé- ¦ püő-Egyesület szeptember hó I6-áo d. u. 6 órakor a Kereskedelmi és Iparbank helyiségében közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. A választmány és a Bzám vizsgál ó-bízottság jelentése, ezekhez képest a felmentés megadása. 2. Elnök, aleloök, jegyző, intéző pénztárnok, valamint 15 választmanyi tag választása. 3 öt tagból álló számvizsgáló bízottság választása. 4. Indítványok. — A Weiser-gyár ujabb kitüntetése. A Weiser-gyárat a szegedi mezőgazdasági küllitás alkalmából ujabb kitüntetés tfrte. A gépcsarnok főbizottsága Weiser JJ O-oek a kiállított gépekért legnagyobb elismerését fejezte ki; József főherceg is megtekintette a Zala-Drill gépeket és a csoportbiztostól a gép működéséről részletes magyarázatokat kért — Belratások eredménye. Az izr. iskolákban a beiratások eredméoye a kővetkező: Elemi leányiskola I. osztályba 26; H. osztályba 36; HL osztályba 31; IV. osztályba 29; Összesen 122. Elemi fiúiskola I. osztályba 43; II. osztályba 44; HL osztályba 47; IV. osztályba 40; összesen 174. Polgári fiúiskola I. osz- selyem — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik fekete, fehér «. színes 45 krtol 14 frt 65 farig mét„. résként — sinu, csíkos, kockázott, mintázott éa itauit itb. (mintegy 240 különböző fsgtz és 2000 különböző szin és árcjzlátbzn stb.) Ruháit t htokra a nyárból I — Privát fogyasztóknak póstabér-. vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. M.ejzr le.elezés. S.ájebá kétszeres lerélbéljef rsguzttndó. Henneberg 6. selyemgyárai, Zürichben (cs- és kir- aüvari szállito.) XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. SZEPTEMBER 16-án. lályba 25; II. osztályba 24; III. osztályba 27; IV. osztályba 30; ösBzesen 106. Felső keresked. iskola. Alsó osztályba 41; középosztályba 35; felső osztályba 32; összesen 108. Szaporodás a műit évhez képest 12. — Népfolkelók. Az 1893. évi 37. t.-c. alapján mindazon Nagy-Kanizsán tartózkodó katonailag kiképzett néptől kelésre kötelezettek, kik a közős hadseregben, a haditengerészetben, a honvédségben, ezek póttartalékában, vagy a csendőrségnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik nép-fölktjlési rózsaszínű ajánlati lappal el vannak\' látva és még a 42 évet be "nem töltötték és pedig az 1866 lói 1862.ig azOletési évfolyamok 18U9- évi október hó 30-án az 1861-tŐI 1857-ig születési évfolyamok 1899. évi október hó 31-én mindenkor reggel 8 Órakor Bayer Gyula e\'őbb^Píntér Sándor vendéglőjében személyesen megjelenni, vagy írásban jelentkezni tartoznak. Az ajánlati lapok el-bozandók. Az időszaki jelentkezést személyes megjelenés helyett írásban teljesíthetik. 1 — Ellenőrzési szemle. N.-Kanizsa város területén tartózkodó magy. kir. honvédségben tartalékos és szabadságolt katonák ellenőrzési szemléje folyó évi október 2-ik és 3-án Bayer Gyula — volt Pintér Sáudor — vendéglőjében tartatik meg és réggel 8 órakor kezdődik. Az utószemle 1899. évi november hó 18 án a honvéd laktanya udvarán fog megtartatni. — Felfordult kocsi. F. hó I3-án délután 5 Óra tájban Sártory Oszkár cement gyáros kocsija a főtéren lefelé baladva a lovak megvadultak a szélsebességgel rohantak a kocsival ¦ az alvó kocsissal előre; közben a kocsi egyik íéloldala letörött és teljesen elvált. A másik féllel a lovak a Deák-tér felé rohantak a csak a felsötemplom közelében lehetett őket feltartóztatni. A kis mérvű pánikon felül egyébb baj nem történt — A garabonciás diák. Hiába tűntek el a vándorló diákok, hiába halad a civilizáció óriás léptekkel, a régi hagyományokat, az ostoba babonát teljesen kiirtani soha sem sikerül. ^—- A hétfejű sárkányban, a vasorrú bábajÉfémes meséjében, a a magyar milholócia egyéb képtelen alakjaiban ma már senki sem hisz, de a .Garabonciás diák*\'\'még mindig él a nép hitében a ezt a caivul ostoba hitet hol itt, hol ott használja ki egy egy furfangos csaló. íme a mult héten Zalavármegyében is megjelent a garabonciás diák. BocfŐldÖu e hó 6 án beállít egy házhoz egy torzonborz alak. A gazda történetesen nem volt otthon s az asszony szolgálta ki a furcsa vendéget, a ki — már a mint jól nevelt garabonciáshoz illik — viharos időben jött, széles köpönyeget viselt és csak tejet evett. A garabonciás azonban a vett jókért sohasem háládatlan. A vendég bemutatta magát a a meglepett asz-szonynak azt az ajánlatot tette, hogy három nap alatt gazdaggá teszi, csak hozzon egy poharat, sót, hamut és vagy 50—60 peoyő forintot, ha t i. van a háznál. Az asszony előadta a tarka tehén árát:, 72 frtot a a kívánt dolgokat A garabonciás aztán a varázsigék mormolása közben összekeverte a pohárban a hamut, bőt és a pénzt a a poharat avval az utasítással adta vissza, hogy azt három napig a világért ne bántsák, száraz helyen tartsák s harmadnap múlva tele lesz pénzzel. A jószívű vándor ezután bucaut vett s elballagott. Az asz-szony harmadik napon felbontotta a poharat s megtalálta benn a hamut is, sót is, de a 72 frtnak nyoma sem volt már. A gazda csak ekkor tudta meg a dolgot a jelentést tett az esetről a csend-Öröknek, a kik keresik is a garabonciást, de az bizonyosan felült a felhők tetejére s ki tudja merre szállt a 72 írttal. — A ravasz szomszéd. Ravas: módon lopta meg Tersztenyák Jakab szomszédját Türk Jánoa földmives, bányavári lakost Szomszédja feleségét átcsalta magához, s mig ez az ű nejével beszédbe merült, a ravasz ember átszaladt az asszony lakására, honnan a férj már régebben eltávozott és onnan körülbelül 50 frt ára értéket ellopott. A tolvajt feljelentették. — Verekedések, Folyó hó 8-án este Németh János puszumagyaródi korcsmájában Völgyi László és Balázs Jánoa ismeretlen okból szóváltásba elegyedtek, miközben Völgyi Balázst kezefején oly veszélyesen megszúrta, hogy 14 napig tartó Bérülőst okozott rajta. Az esetet a letenyei járás bíróságnál feljelentették. Eszteregnyén a falu korcsmájában Major István heves vitatkozásba keveredett az ott iddogáló Peti Jánoa és BorsoB János főldmívesekkel s a vita hevében Major Peti arcán elhangzó casttanó pofonnal argamentálla állításait Az önérzetében és zápfogaiban megsértett Peti Borsos Jánossal együtt boszutól lihegve rohantak az elillanó Major István után és midőn elérték, füle. tövén, fején éa alkarján késeikkel annyira összeszurkálták, hogy a szerencsétien ember 28 napon át az ágyat kénytelen nyomni. A szurkálókat a n.-kanizsaí kir. törvényszéknél feljelentették. M. hÓ 27-én éjjel Zsivsec József nova-koveci földmives házánál víg társaság gyűlt össze, táncra és borra szomjas. A vigadókat azonban csakhamar megzavarta Tersztenyák Tamás és Szenkovec Pál affairje, a kik ismeretlen okból összeszólalkoztak. A vendégsereg megrémülve látta a vita elmérgesedését, -mely Tersztenyákot oly dühbe hozta, hogy társát késével életveszélyesen megsebesítette. A szerenpsétlen életbenma-radásához kevés a remény. —- A bitien vincellér. Kalec Imre. Janda Károly, regedéi birtokos vincellérje, gazdájától m. hó 31-én 24 frt ára szénát és szalmát ellopott és tul adott rajta. Turpisságára azonban csakhamar reájöttek s fel jelentat ték. — Késelő suhancok. Folyó hó 3-án Siepetneken bucsu volt, melyen persze a kiskauizsai legények is részt vettek, szokás szerint össze is vesztek, de vér ?em folyt, maradt tehát valami elintézni valójuk Imrei Istvánnal. — Ezt aztán ugy hozták tisztába, hogy mult vasárnap este Tóth Ferencz (réczés) kis-kauizsai lakos korcsmájában Polaí József, (gyűric) Bence Ferenc és Bartal Ferenc suhancok rátámadtak Imrei Istvánra és őt ugy megkéselték, hogy ez három veszélyes szúrás következtében vértől elborítva összerogyott Telefonjelentésre a rendőrség a városi orvossal kiszállt és a i súlyos sérültet, ki ecy szúrást a mellébe, ! kettőt a lágyékába kapott, a szükség bekötőzés után beszáll ittatt* mentőkocsin a közkőrházba; a virtuskodó késelőket pedig letartóztatta és átadta a büntető bíróságnak. TAWULÖSJAK jő csalidból való, keresztény, 14-15 évet fin, Budapesten vas- és ftiszer-kereskedésban azonnal felvétetik. Cím a kiadóhivatalban. ^^^^^^^^^ KRONFELD NŐVÉREK folytatják a tanítást aae idegen nyelvekben. Az énekesnő félelme. Ha\' van pálya, mely számtalan eshetőséggel jár, ngy ex bizonyára az énekesnő* pályája. A legnagyobb óvatossá); mellett is egy meghűlés elegendő, hogy tönkretegye az énekesnő pályát. Sokszor a folytonos taleröltetía általános gyen-reséget hoz létre, a mi a hangot mindenféle betegség iránt érzékennyé teszi. Az influenzának és következményeinek néhány ér óta az énekesnő között számtalan áldozata van. 6. Giery kisasszony, ki ma V< színétben (Szeine-et-Oise, Franc aország) lakik, fájdalmasan győződhetett meg erről Ez ügyben as újság igazgatója Veazinethe küldött, hogy róla hírt hozzak. Giery kisasszonynál a legszívesebb togadtatásban részesültem. •— Amint ön tudja uram, kezdette, az Operj-Comiqne első operetté-énekesnője vagjok, imádom hivatásoi- at és egéss szivemet, egész erőmet helyezem belé. Szomorú, hogy ez oly fárasztó\' a legnagyobb fokig megerőltető Sokan a fáradság és elgyengülés által a betegségre, hajlandóbbak leszünk Ez volt az én esetem is. Házibajok .állal, melyeknek elmondását ke- rülőre, már régóta erőmtől megfosztva iáradt és gyenge voltam Majdnem mindegyik szerződést kénytelen .\'voltam felbontani. ., 1897-brn hangom gyöngébb, löt, néha-néha fátyolozott len. I88S-ban>Haybe szerződtetve a Szép Heléna, angol .Aissooy leánya stb főszerepeire kénytelen voltam szerepeimről lemondani, meghűlés következtében, a mely náthát, gégekata- rnst, sőt influsnsát hozott létre. Iszonyú kínokat sxenv ed terc -ieil ezn ben, lábszáramban egéss térdemig. A jobb VézUület szintén meg volt támadva és iszonya lHk\\ix,-reuma, neuralgikus fájdalmak a végsőkig gyengítettek Fellépésem teljesen meg -olt zavarra, folyton rekedt voltam, hangom mély éa tomp* lm. Kétségbe voltam esve, látva, hogy helyzetemen a leggondosabb ápolás sem segit. Az újságok hírei figyelmessé tettek a Pink-pilulákra. Mily szavakat használjak uram, hogy önnek csodálatomat kifejezzem Hogyan mondjam el örömömet? Énem hogy erre képtelen vagyok Előbb étvágyam tért vissza, azután lassankint eltűntek fájdalmaim, hangom tisztább lett, idegeim megnyugodtak s ar. egész test működése helyreállt. Ez az eredmény oly boldoggá tett, hogy a Ptnk-pilulák használtát még abba nem hagyom. E szavak után elhagyta* Giery kisasszonyt, a ki felhatalmazott, hogy szavait közölhessem. As újra előállított vér eredményezte ezt a csodát es az idegek kevésbé izgatottak lettek. A | Piok-pílulák célja, melyek hasonló eredményt [ érnek el az Összes betegségeknél; ilyenek az 1 ideges izgalmak, a sápkor, a férfi vagy nő I bsákai vagy szellemi megerőltetése által létre-! jött gyengeség. A Piok-piittlák kaphatók Magyarországon a legtöbb gyógyszertárban Egy \\ doboz ára 1 frt 75 kr. és 6 dóhoz S fart Magyar. ; országi főraktár: Törik Jezief gyógyszertárá-| ban Bpest, Király-utca 12. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: — Szeptember 7—14 ig. — Tóth Karolina rk. házvezető: Annái Beukö József rk. földmives: Julianna, Bálint István rk. mészáros segéd: Erzsébet, Fülöp Mária rk. cseléd: György, Tislerics György rk. földmives: György, Sifter Istvár rk. posta- és távírda szolga: Ilona, Dani György rk. földmives: Katalin, Bedének Ferenc rk. földmives: Ferenc, Stróber István rk. földmives: Márta, Juraskovics Mariska rk. cseléd: Margit, Banekovich János rk. tanító: János, Krug Mihály ág. ev. munkás: Mihály, Németh György rk. szabó segéd: Mária, Farkas István ág. ev. fényképész: Lili, Farkas István ág. ev. fényképész: László, Weiser Friderika rk. nevelőnő: Sándor. Házasságot kötöttek: — Szeptember 7—14-ig. — Miglecz Adolf géplakatos rk. — Kovács Máriával, Horváth Gyula cipész-segéd rk. — Nóvák Jozefával. Halálozások: — Szeptember 7—14-ig. — Hajdú István rk. 1 hőnapoi, cseléd fia: bélbnrut, Dávid Anna rk. 15 napos, föld-míves leánya: bélbnrut Fascbing Teréz, Tamás Jánosné rk. napszámos, 78 éves: vízkor, Szokol Terézia, Mílei Györgyné rk. földmivesaaszony, 64 éves: tüdőhurut, Vellák Béla rk. 1 hónapos, földmives fia: légcőgörcs, Gregolics Mária, Per Antalné rk. 77 éves, azöcs neje: aggkori vég-kimerülés, Bali Anna ifjú rk., 2 hónapos, cseléd leánya: bélhurut, Rabinek Eizse izr. 1 éves. lakatos leánya: tályog a hasürbén, Murek Lipót rk. 17 napos, munkás fia: ránggörce. KÖZ GAZDÁSÜ\' A gabona üzletről. A lefolyt héten, híven az eddigi üzletviszonyokhoz, alig volt mozgalom észlelhető. Hozzájárult azSimugy is gyenge hozatalokhoz az esős idő, mely megbénította a forgalmat s azt a minimumra szorította. Ha áraink dacára ennek r.e*n emelkednek, okát abban kereshetjük, hogy a fogyasztás az időbeo ritkán tapasztalt kicsiny mérvű s ebhez mérten a kereslet épp oly jelentéktelen, mint a kínálat. Mai áraink: Buza 8 in 30-40 kr. Rozs > 6 . 25-35 . Árpa 6-7 , ---. Zab 5 „ ---. Bükköny 5 , 50--. Fehér bab 6 . 50--, Tarka , 5 . Tengeri roaez termést fog adni, ára két bét őta tetemesen emelkedett, s ó áru ma helyben 6 "írtért kelt. irodalom — Huber Károly somogyvári káplán és hírneves zeneszerző 26. műve .Sir a nóta" hagyta el a napokban a sajtót Huber Károly mint zeneszerző, széle- e hazában ismeretes. A magyar dallamok megzenésítésében mester. Nótáit Blaha Lujza a nemzet csalogánya is előszeretettel énekli. Ez ujabb dalgyűjteményével Huber csak ismét bebizonyította, hogy mily mélyen érzé át a magyar nép lelkét és mennyi eredeti zenei tehetséggel rendelkezik. A füzetet meglehet rendelni a szerzőnél Somogy-várott Ára 3 korona. — A Kert a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti Bzaklap. Főszerkesztő és laptnlajdonos Mauthoer Ödön. Felelős szerkesztő Igalí Svetozár. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség: VL Andrássy-nt23. sz. a., hova\'a lap szellemi részét képező közlemények kéretnek. Kiadóhivatal: VL Aodrássy-ut 23. sz. a., hova * hirdetések, az előfizetési pénzek, a..\'* tküldésre vonatkozó értesítések küldendők, a reklamációk és a lakásváltozások jelentendők. — Az Igazságért! Ezt a jelszót irta zászlójára a .Reggeli Újság* szerkesztősége. Három éví fennállása alatt a .Reggeli Újság", a mely a legolcsóbb politikai napilap, eddig is ezt az irányt követte. Pártoktól teljesen függetlenül egyaránt megmondja véleményét a kormánynyal, vagy az ellenzékkel szemben. Mutatja ezt a közelmúltban lezajlott Hentzi-emlék beszentelési ünnepélye ellen való erős állásfoglalása, a melyet pedig a napi sajtó legnagyobb része oly előszeretettel hallgatott agyon. Társadalmi és művészeti eseményeket tárgyaló rovatai, objektív s a stréberséget kér-lelbetlenül üldöző közleményeivel és cikkeivel eddig is sok elismerést vívtak ki. Regényei, tárcái előkelő írók legérdekesebb munkái. Közgazdasági irányban az erők kiegyenlítését tartja szem előtt és mert épen itt van legnagyobb szükség a korrupció üldözésére, nem egyszer erős harcot vivott már az igazságért Híradásaioak gyorsasága mellett arra fektet fősúlyt hogy azok megbízhatók, igazak legyenek. A .Reggeli Újság* 8 oldat tartalommal jelenik meg és előfizetési ára: Vidékre postán küldve: egy hónapra 50 kr.. negyedévre 1 frt 60 kr., egész évre 6 frt. A .Reggeli Újság" szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VHL, József-körút 19. Szerkesztőség : Dr Villanyi Henrik, felelős szerkesztő. Kiadó: Ifi. Hajóit* József. TüdŐvósz-baczillusok a nagyvárosi gyermek táplálásra szánt tejben. VlatzasalékuB* a tüdiviaz-kaagrenzBara. Hogy az istálló és tejkezelés bygeni-kus szempontokból sok kifogás alá esik és Bok kívánni valót hagy maga után és hogy ennek következtében a tej, mely-lyel a nagyváros közönsége kénytelen élni, gyakran sem istálló piszoktói sem csírázó képességű tüdővész-bacillusoktól nem mentes, az régen ismeretes. A mi az istálló piszkot illeti, azt a nagy üzemek centrifugális kerekek, kavicsszürők stb. segélyével nagyobbára eltávolítják, azouban sokszor — kivált a kis üzemekben — csak tökéletlenül, ugy hogy szigora vizsgálat után a vásárra hozott teJDen még jelentékeny mennyiségű is-táliópiszkot találunk. Ha már magában ex a jelenség — mint a gyors terjedés főoka — aggasztó^ ugy annak igazolása, hogy a gyermek táplálásra szánt tejben betegség-csirák vannak, föltétlenül megdöbbentő. , Ez okból leptek meg fájdalmasan minden tej-fogyasztót Dr. Obermüller Kuno (Berlin) fejtegetései, a melyeket saját, szorgos bakteriológiai kutatásai alapján .tüdővész-bacillusok a vasári tejben" címen a „tüdővész ellen mint népbeteg-Bég ellen védekező kongresszus" ülésein közölt (a kongresszusi közlemények 1899. május 25-én megjelent 3-ik számában 14.\'. és kőv. old.) Mert beigazolást nyert hogyha nagyközönség az eladásra ke-rüJF tejben, mely a íegzsengébb gyermekkorban egyike a fő tápláléknak, előforduló inficiáló csirák számát és gyakoriságát általában nagyon is kevésre becsülte. Ekkor világosította fel egy hivatott tudós a nagyközönséget, hogy az a veszély, mely a tüdővésznek a tej által való elterjedésében áll, sokkal nagyobb mint a minőnek eddig gondolta. A nevezett közlemény vezéreszméiből a következő szemelvényeket közöljük: , A tej a mely kétségkívül a legfontosabb néptáplálék, veszélyes ragályos betegségek forrása lehet*. .Bizonyára nem véletlen játéka az, hogy ott, a hol a tüdővé^ az állatok között el van terjedve, hasonló kiterjedésben az emberek között is feltalálható. Nem szabad feledni, hogy Németország egyes helyein az állatállomány 60%-a. tüdővészes. A hegyi s különösen .a havasi legelőkön, legelő szarvasmarha ritkán tűdővéazes. A kérdésben (vájjon inficiál-e a bacilns tartalmú tej) kivált az az aganztó, hogy Berlin az ország olyan részén fekszik, a hol a szarvasmarhák között a tüdővész igen el van terjedve- A tej által való inüciálás veszélyét eddig mondhatni, hogy inkább nem méltatták eléggé, sem bogy túlbecsülték volna. A gyöngybetegaég a szarvasmarhák közti rendkívüli elterjedésénél fogva az emberiségre nézve immár oly veszélylyé vált a melynek jelentősége épenséggel nem kicsinylendő." ,A gyöngybetegaég minden Btadiumá-ban találhatók olyan tüdővész-bacillusok a tejben, a melyek inficiálni képesek. Azon nem is lehet kételkedni, hogy a vásári tejben, a mely sok állat tejének keveréke, élő tüdővész baciliusok Utalhatók. Az ezen tételek igazolására felhasznált vásári kevert tejet (kavics szűrőn tisztított) egy ratíonális vezetésű tejnagygazdaMágbói vettem, a mely ua-ponkint 80.000 liter tejjel látja el Berlint; ez a tej eredetére nézve Berlin egész közelebbi és távolabbi környékéről származik. Ha a tejet centrifugális gépekkel tisztítják, a tfidővéiz-bacillu-Bok a tejfelrétegbe kerüinek. Innen vettem a Vj—1 köbcentiméter /terjedelmű tejfelréteget éa annak alját [kutatásaim eredménye az, hogy az ezzel beoltott állatok (tengeri nyálak) 30 százaléka állandó s részben igen rohamosan fejlődő soványodás mellett nagyfokú tüdő vészben elpusztult* .Az inficiált tej a legjobb és legdrágább gyermektej volt, a melyet a nagyközpontitelep plombos üvegekben szállít*. „Fejtétlenfll az én érdemem, bogy az ilyen/agy nevezett keverő üzemek veszélyességére a figyelmet felhívtam, — égiszen eltekintve attól, hogy ez a tej-forrás az, a mely a főváros */j részét tejjel ellátja.* Ezekhez a tényekhez és állításokhoz, a melyek egészben minden más nagyvárosra is találók, csak egy szót is hozzátüzni valóban fölösleges volna. Ezáltal csak az egészről alkotott kép egységét rontanék meg, a melyet minden laikus további magyarázat nélkül megért. Mert ezzel bizonyi tást nyert hogy a nagyvárosokban az eladásra kínált tej igen nagy része a gyermekek egészségére a legnagyobb mértékben veszélyes. L min sem a tehenek tüdövész elleni beoltáaa, sem a pasteurisálás vagy Bteri-lisálás sokat sem segít Ehhez járul még, bogy a kongreszus más szónokai is Németország istálló- és tejkezeléséről igen kedvezőtlenül nyilatkoztak, így Dr. Maar (AuBbach) többi kőzött azt monda: ,A tüdővész különösen a tehenek között óriási elterjedést nyert A mi éppenséggel nem kicsinylendő veszélyt rejt az emberiség Bzámára magában, miután kiváltképen a tej fogyasztásává] az emberekre átvihető. A töd Öv ész- elterjedését & házi állatok között még inkább elősegítik a hihetetlenül rossz és meg nem telelő bygenikUB viszonyok, a melyek az állatok állandó tartózkodási helyén az istállóban uralkodnak." Hasonló értelemben nyilatkozott Bol-linger müncheni egészségügyi főtanácsos és egyetemi tanár, (Kongreszusi közlemények 1. sz. 5. old.) aki azt mondja: ,A szarvasmarhák tűdővésze, különösen tekintettel óriási .elterjedésére és ijesztő szaporodására, állandóan veszélyezteti az emberi egészséget Legveszedelmesebb tüdővészes tehenek tejének és ste-rílizálatlan tejtermékeinek élvezése: kiváltképen azonban veszélyes a gyermekeknek, ha a tejet forral atlanul, nagyobb mennyiségben és hosszabb időn át élvezik. A tüdővész nagy elterjedése a gyermekek között részben inficiált tej élvezésére vezetendő viBsza," Az illetékes szaktekintélyek ezen nyilatkozatai mellett nagyon természetesnek fogjuk találni, ha a gondos anyák egy olyan tej-konzervet vagy tej-készítményt keresnek, a melynél a fent vázolt hibák, valamint a betegség átvitelének veszélye teljesen ki vau zárva. Mert habár igaz, hogy vannak tejgazdaságok, a melyek vezetőinek igyekezete oda irányul, bogy tejük tisztaságát és egészségességét feltétlenül biztosítsák, az előadottakra való tekintettel még is bizonyos, hogy teljesen kifogástalan tej nem oly könnyen található. Ebből következik, bogy oly tejet kell keresnünk, a melyet származása tekintetében a tehenek egészségi viszonyai, az istálló piszoktól mentessége — Bzabad, tiszta levegőjű hegyi legelők következtében — kezelési módja mint egészségeset és baktériummenteset ajánlanak. Ilyen tej bizonyára mindenek előtt a svájci tej. Bizonyos már most, hogy egy ebből a tejből előállított készítmény a minő pl. a régi jŐhirű egyszerű Nestlé-féle liszt (tejes kétszersültpor) a következő előnyökkel bir a nagyvárosok kétes értékű és nagyon sok kifogása alá eső tejével szemben. XXXVIII. ÉVFOLYAM. Jg.L A I KÖZLÖNY 1399. SZEPTEMBER 16 én. 4. A felhasznált tej egészséges, svájci tehenektől származik, a mely faj majdnem egészen mentes a gyöngybetegség-től, a mennyiben az állatállomány alig !•/«•* szenved ebben. 2- Legelőn nevelt jószágtól származik, a mely az év nagyobb részében a sza hadon, tiszta hegyi levegőben és a svájci mező vegetatio rendkívül kedvező takarmány viszonyai mellett él. Hogy pedig télen az istállók a hygenikos követelményeknek minden tekintetben meg felelnek, arra nézve az ottani tejtermelők világszerte ismeretes megbizhatősága, ügyessége és tapasztaltsága elég garancia. 3. A Nestlé-féle liszthez felhasznált tejet kétszer naponta szállítják, a Vevey, Bercber és Payerne környékén fekvő mintegy 250 hegyi faluból-és pedig naponta 120.000 liternél többet. Gondos megvizsgálás- után azonnal légüres térben és o!y magas hőmérséklet mellett sűrítik, hogy egyáltalában minden organikus csira feltéve, hogy olyan a tejben találtatnék, teljesen elpusztul. A bakteriológiai vizsgálat és a megejtett kultura-kisérletek azonban igazolták, hogy életképes csirák (sem ártalmatlanok, sem veszélyesek) nem találhatók a készítményben b hogy az ellenkezőleg teljesen tiszta. 4. Az elkészítéshez friss tej nem szükséges, miután a készítményben található \' (condensált) svájci tej, valamint a kétszersültpor és cukor a gyermekek táplálására elégséges. 5. A Nestlé-féle liszt anyaga és készítésének módja biztosítják a készítmény állandóan egyforma minőségét és kizárják, hogy hibás legyen. 6. Ezek alapján bármily inficiálás, kiváltképen pedig a tüdővész átvitelének lehetősége a gyermekre a Nestlé-féle liszt használatánál okvetlenül ki van zárva. A miért is a nagy üzemek nem teljesen kifogáso Ihatatlan keverék-teje elé helyezendő. Az a fzámos orvos, a ki a minden tekintetben érdekes Nestlé-féle telepet * megtekintette, azzal b benyomással távozott, hogy itt az anyag kitűnősége és technikai berendezés tökéletessége szempontjából azon követelményeknek, melyeket a mai hygenia egy kifogástalan gyermek tápszer tekintetében felállít, minden tekintetben eleget tettek. Dr. Honod E. vegyes. -r- Biztos gyógynatáB. Mindazok kik rossz eraéaztés vagy székrekedés következtében felfúvódásban szorulásban, főfájásban étvájryhiiny-Ta*y «tryéb bajokba,u szenvednek, a valédi „Moll fele seldHtz porok- használata által biztos gyógyulást érnek el. Egy doboz ára, 1 írt. Szétküldés naponta utánvéttel Moll A. gvógyszerész cs. és k. udv. szállítótól Bécs, I. Taeblaaban. 9 A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. készítmény kérendő az ő gyári jftlvé-nyével és aláirásával. Nyílt tér.*) Vese, hagyfaólyae, hagy dara és a kÖtzTénybóntalmat ellen, továbbá a légzö és emésztési szervek hurntos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Lit hlon-forr.-is SALVATOR sikerrel rendelve less. H n g> h ajtó hatásul ítWwn \' m9- ymnikia Kapható áaványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A SaWator-forráa igazgatósága Eperjesen rRDETESEK : Csokoládé „margit"! GYÓGYFORRÁS. laratforrás-telej (BEREG-IEGTE). A budapetti m. kir. egyetem vegyelemzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok .tiéniavts nátriumot éi liüriomot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló ússzetéteiő vizek (ólé emelik. Rit&oö hatása 8 ír-gátak s titJó hnmtos állapotainál, különösen azivös váladék eseten; tüdú-: Tegzeseknél, ha vérzésre rali hajlandé-ság van is jelen, a „Margit-víz" meg-becanl hetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad ssénsavánál torva Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hnmtos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képzelődött sav oka a rossz {emésztetnek. A húgysavas sok lerakodását akadályozván, becses szolgálatot te»z továbbá a hólyag .nutnto* bántalmainál, a kő- é- homok-képződét eseteiben, miért is a bndapeatl tl bécsi egyetem orvostanárai, mint az orvoavllág egyéb elekellaegei * legszívesebben használják, előnyt adnak a „Margit*-torrásnak a hozzá hasonló összetétele gyógyvizek fölött. r* mint ivóvíz ~m kiváló eveszernek bizonyult járványos be tssjtágck Idején, föle; typbas ellen. Miit wro iltalíw IMii&k faai. FŐRAETiB: ÉDESKUTY L. ÜTÍBjTÍi6igjtete«és ez. és kir. uir. szállító BUDAPESTEK. Kaphat* saladea |y*fysztrtárkaa, fgsztr-kereskedésben ét YeadéglŐoen •) Az e rovat alatt közlőtökért nem vállal felelöa-**« t Bierk SUCHARD Mindenütt kapható Cacao A dijak readkivil mérsékiitek. | l07ak és s2ar7asiabhák er BIZTOSÍTÁSA, -az-e Ü aia^T. Lőlcsőtos illaibiitozitó lírásig mint szöreikezet Btíapest, VH-, Erzsébet-kSrit 27. biztosításokat elfogad lovak és Rzarraamarhák elhullása következtéin beállott káresetek megtérítésére Kártérítés igénye fennáll, ha közönséges és járványos betegségekben, vagy baleset folytán pusztul el az állat, továbbá ha kényszervágás rendeltetik el. Az intézet élén állanak a követkézé fildbirtokosok : báró Stt-jatnvlos György, elnök, báró Arabrózy Gyalu, gróf Bethlen Balázs, c». és kir kamarás, ortzággy képvi-elő, dr Béldy László, orsz. képrisciő, Cheri el György, cs és kir. kamarát, orsz. képvitelS, báró Jósika Gábor, ct és kir. kamara*, oraz. képviselő, gróf Ktraíta Karoly, főrendiházi taft, báró Nyáry Béla ct ét kir. kamarás, gróf Ráday Gedeon, dr. Siaay Aladár, a .Vagy. agrár- ét járadekbank r. t. gazd. tanácsoaa dr. Tetétlenl Árpád, ügyvéd, TaJry István, ct. és kir. kamarás, Pestm. gazd egy. alelnöke, Zaleski Jenő, dr. Pajor Ignác vezérigazgató. Felvilágosítással szivesen szolgál az igazgatóság és a vidéki ügynökségek. j| A dijak retrdkivüi mertekHffc!~|| Az esztergomi Méltóságos fó káptalan által gondnokolt Pesti papnevelde talajdonát képező kis-komáromi uradalom tisztsége közhírré teszi, miszerint Somogy-megye Misáid községében létező boltház helyiség a hozzátartozó lakosztállyal egyetemben 1900. évi janoár I-tői számítandó három érre folyó hó 20. délelőtt a Miháldí kasznári lakban tartandó nyilvános árverés mellett bérbe adatik. Feltételek ugy Kis-Komárom, mint a miháldí kasznári hivatalban megtekinthetők. \' - Miháld, 1899. szeptember 1. AZ URADALMI TISZTSÉG. aaaaaaaykTgiSSgaaiggsssstsssmtstsmwagmbsb—>sctejfjegaa. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy e hó elsején-a .Castel íel Monté"-i oorraktárt átvettem; a borok, — ugy a vörös, mint a fehér, — kitűnő minőségűek, palaczk képesek; megtekintésre és megízlelésre bárkit szivesen látok saját házamban, — Nagy-Kanizsa Teleki- (Sopron) utca 332. sz.; — kapható 50 1.-től felfelé, minden időben. A borok tisztaságáért és valódiságáért felelősséget vállalok. Kiváló tisztelettel TÖRÖK AMBRUS. .gsggssss>vsaarere*s5Sg gassa® 2ssssassssssss«?KS3asOTA5swsztríí«i i csak fiatal embereket ,-—g», érdekel tudni, hogy a ÜST PÁRISI Dr. BOITO*-FÉIjE fH ÍI.J-1GT10 O\'BtlH\'TáL már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Saníalt vagy Cupaivát hasz- nálni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. KAPHATÓ EfiíEBtl ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt. 1.20 kr. előleges beküldésével franco. MOLL SEIDLITZ POR t\'nak akkor valódiak, taft mindegyik dobos Moll A. védjegyet és aláírását tünteti feL A Kell A.-félE S-ridlItz-poruk tartós gyógyhatása a legmakacsabb nyomor- és Ki-testbár. tálasak, gyomorgörcs 6m gyomorhév, rögzött székrekedés, májbántalora vér tatalá*. aranyér és a legkülönbözőbb nal betegségek ellen, e jeles házi-zeniek évtizedek óu mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ára egy lepecsételt eredeti debtznak I frt e. é Hamisítások tÖr vé n y i I eg f en y i 11 e t n e k. yMOLL_- F ÉL E F RA HC IÄ ÍCsak akkor valódi BORSZESZ ES SO a mindegyik flveg moi.L A. véJjegyét to.nt.-ti lelj A. Mail1 felirata őnozattal van zárva. A Mali-féle \' 5 (rancila borszesz és to nevezetesen mint fa j dal o nacsitl api tó bedSrzasletf szer ^köszvény, caaz ét a meghűlés egyén következneuyeinci legisnMTetetebb néptzer. — Egy étozett sredel! fcraj ára 90 krtjozár. _ MOLL Gyermek szappanja. l^gfiaom&bb, legnjabb n>6d(ier u.rínt késxttek gjermek ?1 b&lg7 luppu) a Ur .kutri ápol.iar. gyermekek ét f.l.itUk re:lére. ín (J.rabonklDt — 20 kr. Öt darab — 90 kr. Hindeo darab irrennek-aiappaa Moll A. védjegyével ,ad ellátra. F 6 s z\'í t k ü 1 d é »: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tncblanben 9. sz. Vidéki megreDdeléaek oapoota po.uatkD.et mellrtt teljesittetaek. A raktárakban lessék határozottan MOLL A. aláirásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosecfeld Adolf és Fia. goooao3oooooonooococx32Dcooc:aooocnocoococo3oocaaa 8 Sttr GYÜMÖLCS ÉS SZÖLLÖ BOR KÉSZÍTÉSI GÉPEK | GYÜMÖLCS Ls SZÖLLÖ SAJTÓK, g folytonosan ható ketiős emeltyű szerkezettel ű és nyomeró xzabályzóval. §A munka képesség 20*/. nagyobb, mint -\\ bármely más sajtónál. 3 SZÖLLÖ és GYÜMÖLCS ZŰZÓK | és bogyó morzsolok. 8 Szölló és gyümölcs őrlők, aszaló készülékek gyümölcs és főzelék a a aszalásra, gyíimölcs-vágo és háoiozó gépek, legújabb szerkezetű szabad, u a önműködő .SYPHONIA", gyümölcs és szöllövesszS permetezők, gyár 8 o tatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben 8 § MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA l S cs. kir. kiíár. - szabad, gazdasási gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor. § § BÉCS, II. Taborstrat.se 71. § g KITÜNTETVE 390 ARANY, EZÜST ÉS BRONZ ÉREMMEL. g 8 ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. § ? MT Képviselők és viszontárusitók felvétetnek. \' <WS | .xxs.vr:ico.~;.:™-^u..,y;.;=.;;i:.í;;;-;:::;.-i-;.::::c.<í ::-x->:::::.r:xxx::::\'ú A feltaláló dr. HEID1NGEK tanár ur által kizárólag jogosított gyártmányú MLlDINGER KÁLYHA IHM H. cs. és kir. udv. szállítónál M^f/Mi^Mi mlml* ^gf kapható. BUDAPEST: Thonethof. - BECS I. Kohlmarkt 7. sz. a. PRÁG i Hybernergasse 7. Minden államban szabadalmazva. — Az első éremmel mindeu kiállításon kttQatetve. — LegkitÜDőbb kormányzó, iőlic ós szellőző kályhák lakások, iskolák és irodák számára, a legegyszerűbb ét legelegántabb kíálütásban, tetazéatzerÍD^ egéai idöUrtam szénpirral való fűtésnél és \'?4 óráig terjedő égét kőizénneli tüzelésnél. 55,000 káljha forgalomba hozva. Egy kályháral több szoba Is r&theto. „M E I D I N 6 E R"-kályhák Öva intünk az utánzatoktól, utalva a kályhaajtókra öntött következő védjegyre: H. HEIM ME1DIN6ER-0FEN „H ESTI A"-kályhák. FIX T E TI K S\'I.T Ö H A> Il.VMÓH. FÜSTEMÉSZTŐ CALORIFÉREK. ..... KÖZPONTI FŰTÉS MINDEK RENDSZER SZERINT. ----Száraz alkalmazása ipari és gazdasági célokra.---------- MBJr Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. -StB JiyomatoU Ilj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1899. szeptember hó 23-án. 38-itt szám. Előfizetési ári Egész érre . . . 5 fit — kr. Fél étre . . . . i frt 50 kr. Negyedén-e . - 1 frt 25 kr. Egyen szám 10 kr. H I B DE T É S E K 5 basaltos petitsnrban 7, másoducnr 6, s minden további sorért 5 kr NYILTTÉRBEN prüt soronként 10 kré:t vétetnek lel. Kincstári illeték ntindeu fgyes birdeiésért 30 kr. fizeiendo. mm ím mm. A l-.p szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó ökrére címzetten Nagy-Kanizsára bérmentve intézendök. Bérmentetlen levt-lek nem fogadtatnak el. Kéziratok r Issza nem küldetnek. A nagy-kanizsai , Ipar-Testület, ¦ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,n a „Kotori takarékpénztár részvény-társasa?," „nagy-kauizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a ,nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskör,* a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n -kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadaslyán egylet,* a „soproni kereskedelmi iparkanrra," nagy-kanizsai k ül választmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMfJ HETILAP. A vállalkozási szellem nálunk. Xagy-Kanizsa, 18&9. sxept. ü-éa, (W.) A vállalkozási hajlam terjesztéséről az - utóbbi időben igen sokszor volt szó, de többnyire megelégedtünk azon eltagadhatatlan tény Sconstatálásával, bogy a vállalkozási pzellem Magyarországon annyira visz-szaboződott, bogy szinte kihaltnak látszik, vagy, ha ennél egyesek többet akarnak mondani, ha a szemmel látható pangás okait is megállapítható! vélték, oly elméleti fejtegetésekkel léptek fel, melyek felett a gyakorlati ember rendszerint csak mosolygott/mert arról győződött meg, hogy a fejtegetés nagyobbrészt csak tapogatódzó. A bírálók java része az okokat nem ismeri, de hogy ismerni látszassák, olyan bokorban keresik a nyulat, melynek közelében sem lehet azt megtalálni. 1897. óta folyvást hangoztatják, hogy Magyarországon a vállalkozás terén teljes apácia állott be és az igaz is, de azon hozzátétellel, bogy a tétlenség és a közöny nem 1897-tól, hanem pár évvel korábbi időből datálódik. A jelzett évet valószínűleg csak azért tűzik ki az illetők a vállalkozást hajlam hanyatlásának kezdőpontjául, mert a hanyatlást az 1897. évi rossz terméssel vélik megokolhatni, míg másik indokul gazdasági ítlggő viszonyunkat hozzák fel, melynek kezdete szintén 1897 re vihető vissza. Azonban mondhatom, hogy az 1897. év e tekintetben semmivel nem vádolható, mert az ipari téren, de egyéb közgazdasági alkotások terén ís beállott pangás okait sem a rossz termésben, sem egyéb válságában fel nem találhatjuk. Az első kérdés, melyet mindenekelőtt el kell döntenünk, az, vájjon van-e pénz Magyarországon uj vállalatok létesítése céljaira, illetve rendelkezhetnénk-e oly tökékkel, melyek gyümölcsözőleg akként volnának elhelyezhetők, hogy azoknak a vállalatoktól való visszavonásától tartanunk nem keli? A nagyobb pénzintézetek évi mérlegeire kell csak egy pillantást vetnünk és e kérdésre azonnal megkapjuk az igenlő választ. Hosszadalmas kiszámítások és hipotézisek felállítása nélkül bízvást állíthatják, hogy a hazai pénzintézeteknél elhelyezett takarékbetétek legalább egyharmada — kerekszámot téve 300 millió forint — olyan pénz, melyet a betevők másképen gyümölcsöztetni nem képesek, mely tőke évről-évre bennmarad az intézetek takarék-betét állományában, sót a tőkésített kamatok hozzáütésével egyre gyarapszik. Vájjon az 1897. évi rossz termés volt-e az oka annak, hogy ez a jelentékeny tőke beérte és folyvást beéri a 4*/*-os betét-kamattal, holott minden újságolvasó ember tudja, hogy a külföldi, jelesül a németországi iparvállalatok, átiag jóval többet jövödelmeznek, nem is szólva ama már nem kis száma magyarországi iparvállalatokról, melyek szintén behozzák az 5—6, sőt ezentúl is emelkedő évi kamatot? Ami a rossz termést illeti kevés logika kell azon következtetés levonásához, hogy éppen akkor, midőn a termés gyenge, más téren, nevezetesen az ipari téren kellene erósebb mozgalomnak kifejlődnie és ez több országban tényleg így is van, mer^ akkor lehet a terményüzletbe be nem fektethető tőkéket ipari célok felé irányítani akkor olcsó a munkaerő. Ha mégis a fellendülés helyett a vállalkozási kedv hanyatlása következett be, akkor világos, hogy ennek oká: egészen máshol kell keresnünk. Ezt a helyet könnyen meg is tataija minden gyakorlatiasan gondolkozó ember, a ki a vállalkozási hajlam dagályának és apályának tüneteit közelebbről szemlélte. Minden komoly, és .becsületes ember, ki valamely vállalat alapítására és mások tőkéinek e célból való egyesítésére gondol, első sorban azt \'izsgálja meg, vájjon a létesítendő vállalat szükséget póíol-e itthon, vagy termékei értékesíthetők - e idegen piaczokon ? Csak szédelgő kezd hozzá valamely iparvállalat létesítéséhez azon kecsegte-téssel, hogy a vállalat majd kivívja léi jogosultságát; kivívja, vagy piszkos verseny segélyével, vagy azon felette kétes sikerű törekvéssel, hogy magának fogyasztókat nevel. Magyarországon ilyen kccsegtetésekkel kevés embert lehetne fogni, azért nálunk a szédelgőknek a vállalkozási ténn nem igen van helyük. A komoly cé! megvalósítására törekvő vállalkozó mindig számításainak eredménye szerint mérlegeli vállalatának esélyeit. Ily számitások azonban\' ma Magyarországon igen gyenge reményeket ébreszthetnek a vállalkozóban. Azok az iparágaink, minők a malom- és cukoripar, valamint a gazdasági szeszgyár, melyek a bel- és külföldi fogyasztásra számiihatnak, már jelentékeny száma vállalat által vannak képviselve, uj vállalatoknak súlyos versenynyel kellene megküzdeni és hosszú időre le kellene mon- danunk a befektetett tőke jövedelmezőségéről. Ezek a valódi okai a vállalkozási hajlam pangásának, illetve annak, hogy a rendelkezésre álló töke, mely pedig nem jelentéktelen, szinte iszonyodik az ipari vállalatoktól. És ez minden szép beszéd és minden buzdítás dacára mindaddig így marad, míg piacunk nem válik gazdaságilag önállóvá. Mihelyt ez bekövetkezik, a most halottként pihenő vállalkozási szellem, mint a phŐnix, egyszerre fel fog támadni és oly bámulatos tevékenységet fog kifejteni, melyhez hasonlót a világon talán még sehol sem láttak. A lakosság nyilvántartása, j A napokban dolgom akadt a rendőrségnél. Egy hitelezői elől ide szőkéit úriember közelebbi lakóhelyét óhajtottam kikutatni és felkerestem a rendőrkapitányi hivatalnak azt az ügyosztályát, mely az ajtaja fölé nyomtatott nagy, fekete betűkkel büszkén hirdeti, hogy ott tartják nyilván Nagy Kanizsa vároa lakosságát Várakozásomban alaposan csalódtam: A keresett existen ti ára nem találtam. Ekkor tudtam meg, hogy Nagy-Kanizsán nincs bejelentési kötelezettség; van ugyan valamelyes, de csak fakultatív, mint némely államban a polgári házasság. A kinek tetszik, hát jelentkezik, a ki azonban nem akarja, hogy hivatalosan tudomás vétessék róla: hallgat És igy Nagy-Kanizsa lakosságát két osztályba lehet sorozni: létező és nem létező lakosokra, t. i. olyanokra, a kik hivatalból léteznek, b olyanokra, a kik hivatalból nem léteznek reecte: nem hivatalbői léteznek. Magam is az utóbbiak közé tartozom, pedig kijelentem, bogy nincs rá okom. Vécsey Zsigmond polgármester ur főkapitánysága idejében dicséretes buzgósággal hozzáláttak a lakosok Összeírá- sához azon szándékkal, hogy a munka befejezése után a be- és kijelentéi ügyét szabályrendelettel rendezzék; a vároa akkori lakóit be is iktatták vagy 7—8 drb ma már porlepett, féliv nagyságú, kéktáblád könyvbe: azonban a főkapitány ur polgármesterré lett és azóta be- és kijeleotési kötelezettség nem létezik. Pedig a peati jó András bácsinak mély értelmű maximája: arŐudnek muszáj lönnyi\' magában foglalja, hogy a népesebb városok rendészete\'a lakosság nyilvántartásának ügyét szigorúan keresztül vigye. Ez nemcsak a pedáns bureaukra-tiának egy, a formát eszközül használó szekatúrája, hanem a közbiztonság és közrendészet szolgálatában végzett igen üdvös intézkedés. Mert hiszen, hogy vigyázhassunk a rendre és őrködhessünk a város polgárai felett, szükséges tudnunk, kik és minemű emberek lakják ezt a mi városunkat A szigorú nyilvántartást a magán és a közérdek egyaránt követeli. Az emberek érintkezését biztosabbá, az egymással Ősszeköttetéiben állókat nyugodtabbá teszi az a tudat, mely igy szól hozzájuk: „Mért ne érintkeznél is X-szel, miért ne állana) vele Összeköttetésben, hiszen, ha csak meg nem szökik, reá találhatsz mindenütt, mert az itteni rendőrségnél utána nézet hova távozott, nj lakóhelyén a bejelentő hivatalban megtudhatod a pontos cimétis; ha csak léggé nem foszlott, rejtve nem marad". Nem is szükséges vitatnom a nyilvántartás égető szükségét Ott tudják legjobban, a hol nincs, mert a hiányát érzik. Hatóságok (sajnos igen gyakran az ügyészségek) ugy a közigazgatás, mint az igazságszolgáltatás köréből, intézhetnek megkereséseket és sok időt veszít vele a reodőrség. ha azokat miodanuyi-szor hosszadalmas nyomozás utján akarja elintézni. De meg igy, a bejelentési kötelezettség elrendelése és ennek szigorú büntető és ellenőrző sanctíója nélkül, igen Bzomoru birbe keveredhetünk a Kriványok előtt Olyanba mint Amerika. Itt lehetne a második Eldorádojuk. — Hogyne, mikor nem is szükségeB, hogy tudomást vegyenek róla ? A költő. — A „Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — - Irta: Vájta! Szabé litvái. — Költő volt; melegen ér2Ő szivvel. — Egész lénye jótékony meleget árasztott maga körül. Tudott lelkesedni az — eszméért, küzdeni az igazságért és hitte az erény — e száműzött nemtő — diadalát a földön. Élete csodás egyformaságban telt Nem érték megrendítő csapások; egyszer sem suhogtatta meg feje fölött villáma ostorát a sors. Mégis, midőn lantjához nyúlt, fájó, panaszos hangokat adott az. Zokogott a bánatos gerlével, búgott a párját hivó vadgalambbal; vagy viharzott felszabadult orkánként, — tombolt sziklák közé torlódott hullám gyanánt, a miot lelke — e csodásan alkotott itteni remek — a legkisebb érzelem hullámzására megszólalni kényszerült. Csak a boldogság, a diadalmas szerelejn nem nyilatkozott meg dalaiban. A meghódított tömjénező közönséV feszült figyelemmel várakozott Midőn a magánosan kesergő lélek felleli társát, 6 vágyakozó szellem méltó ideáljával egyesül, a dal, mely akkor a magasztos, nemesen érző, kielégített bxív-böl ered, minden képzelmet meghaladó, lebilincselő, elragadó leend. Végre végzete útjába hozta a — nőt. Angyal — rebegte áradozva ő; démon, b i\'irén — suttogták barátai — figyelve a reá tett hatást Pedig csak asszony volt gyönge, ingatag, törékeny asszony, ki magasba vetett tekintettel haladt a kötelesség utján a cél felé, mely előtte nem volt mis, mint -uj, meg\' uj á\'dozatokat hozni — árváiért.... Szárnyaló lelke nem vette észre, hogy utja nem terem számára virágokat, hogy sohasem volt boldog s azokban az édes, kinos és mégis mámoros örömökben, mit a szerelem nynjt — sohasem részesült. Férjhez ment, mert eléje tették, hogy ez kötelessége, melylyel családját menti meg; gyermekei lettek, a kik iránti szeretete biztosítékot nyújtott Önmaga előtt arról, hogy szive nem fogja követelni jogait.... .. Csalódott! Midőn először találkoztak, mindkettőjüket rázkódás érte, mint megrázkódik a fold a vulkán kitörése előtt. Szívókét elfogta egy ismeretlen hatalom, mely száműzött onnan minden egyebet..... Eltávolítja a vulkán — mielőtt kitör — a takaró hamut és pernyét A hegylakók tudják már, hogy ez a rombolás előjele, itt hiába az ima, nincs köoyő-rület, itt a végmegsemmisülés következik, a — temetés..... Csak Ők nem akartak tudói erről semmit. A nő csak a költőt tekintette, kit mindenek főié helyezett, s az imádás egy nemével vett körül; mig ez ő benne a soha többnek látszani nem akaró természetességet öntudatlan bájt, jóságot bálványozta. Szerelmük tiszta volt, s miot két oltáron meggyújtott áldozati tűz; mely keskeny fehér füslfelhőben húzódik mind magasabbra, szállott a kölcsönös hódolat tömjén füstje az ön-alkotta istenség felé. Fenn, hova már nem hallatszik az intő szózat, s nem látszanak a tiltakozó gyermekarcok — találkoztak..... Majd jött a szél b ez sötét fojtó köddé változtatva az illatos -felhőt, lecsapta azt a szennyes, sáros földre. És itt már semmi se tiszta, semmi se szent többéi----Az egymáson felejtett tekintetekből vágyak támadnak, a kézben nyugvó kéz ígéretet tesz; egy-egy elárult gondolat BÓh»j, egy kőoy — titkot tár föl. beszédes titkot, mely kövejj! telődzéssé fajul. Bírni akarjuk azt, a k:"c szaretünk. *A sokáig szunnyadó, kielégítetlen sziv lázadása ez..... A férfi egyenes lelke tiltakozott a sziv e jogtalan követelése ellen. Érezte, hogy ereje nincs e küzdelemhez. Csak egy ut van a meneküléshez, a mielőbbi távozás. De mikor ott állt az asszony előtt, ajkán konvencionális szavak, szivében forrongó érzelmekkel, s remegve nyújtotta kezét bucsu szorításra, a nő felsikoltott E sikolyban benne volt az egész — katasztrőfa. — Mindennek joga van\' boldognak lenni itt e földön, szeretni azt a mihez szíve vonzza; csak nekünk, csak egyedül nekünk van megtiltva ez?____Repülhet a madár, hova vágya viszi; virág szerelmét szellő messze hordja; napsugár a földre mindenüvé süthet, csak én és te legyünk egymástól örökre elszakítva? ... Nem! .. Nem l.. Szeretlek 1 Odvöm, boldogságom, életem vagy .. . Éini látásod nélkül kínosabb lesz nekem, mint a halál.... Ne menj, ne menj.. maradj I... Görcsösen szorította két keze közé a a férfi jobbját s lángoló arca még többet beszélt a kimondott szavaknál is. A költő megsemmisülve rogyott térdre. Arcát beletemette a nő ruhájának re-doibe. Es a míg lázas fővel ölelte át azt az izzó asszonyt, kebléből nehéz, kínos sóhaj tört fel, mint a haldokló bős utolsó hörgése, a ki dicsőséges élete végén a láthatatlan halállal szemben gyöngeségét ismeri be: ember vagyok I... Lantján uj akkordok csendültek fel. A győztes szerelem mámoros, mámorító hymnusa. A költő diadaiáuak tetőpontját érte el, de sülyedal kezdett az ember.... Ugy tetszett neki, mintha a reá vetett ezernek többé nem olyan tiszteletteljesek volnának, hogy egy-egy indiszkrét mosoly megzavarja a hódolat összhangját b futó BUttogás kél nyomán, mely regét, megbotránkoztató regét mond a megénekelt, istenitett szerelemről. És jött az ébredés I... A nőnél jelentkezett először ez. Egyszerre tisztán, leplezetlenül látta maga előtt helyzetét A váianzut előtt állt, b nem tudta elhatározni, melyikre lépjen ? Nem élhet férje mellett, nem követheti szerelmét — gyermekei végett Óh ha ezek az öntudatra ébredő években fürkészd kérdéseikre e feleletet kapnák: — Ott megy anyátok, a tévedt nö, a ki megfeledkezett rólatok, kötelességéről, hogy mindent feláldozzon bűnös szerelmének!... Irtózatos való! . . . óh, jöjj te minden bonyodalmat minden problémát megfejtő halál.... Gyilkos méreg, te csodás hatalom, mely „nehéz az élet, izgalmas az Isten" jeligéddel oly közel jutsz az önmagával meghasonlott emberiséghez, — jöjj, oltsd el a szeretet, a világosság lobogó fáklyafényét s árassz magad körűi surü, merev sötétséget...... Uj sir domborul a temetőben. Bánatos férj teszi le reá az engesztelődés koszorúját, s két kis gyermek hullatja az anyátlanBág vádaskodó könyjét. És eljö az emlékezés ia, hogy megzavarja a nyugvó ciőndea álmát, vagy hogy altató mesét mondjon a pihenni nem tudónak? Egy ezivról szól az, mely szeretett, mélyebben, igazabban, mint annyi százezer. Hódolatot, imádatot halmozott eszménye lábaihoz, mentő kezet nyújtott felé, bogy magához emelje, hogy őt és Önmagát boldoggá tegye. Nem kelletett! . .. Hallotta, midőn nevének elsőhajtásával elröppent az általa bálványozott lélek ; XIXVIÍI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. SZEPTEMBER 23-áo. Közbiztonság, rendészet, de ezeken kívül az adó-ügy, atatistika és más közérdekű Ügy teszik szükségessé a lakosság Biigoru nyilvántartását, a be- és ki-jelentési kötelezettség elrendelését Kern tndom, a városi tanács, vagy a főkapitányi hivatal hatáskörébe tartozik-e ezen Ugy, de mindenesetre oly fontos és rendezése oly szükséges, hogy bármelyik méltán fordíthatna rá ügyeimet. Büntető határozatokkal sanctionálva lenne elrendelendő, hogy mindenki, ki a városban hosszabb tartózkodásra letelepedni, vagy abból állandóan távozni akar, ezen szándékát, minden adataival együtt, a rendőrségnél jelentse be. S. L. Kereskedelmi s — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága az 1900. évben összegyűlő üres hordókat eladni óhajtván, erre pályázatot birdeL Eladásra kerül körülbelül 45.000 drb különféle bordó. Ajánlat részmennyiségre is tehető. Az ajánlatok f. é. október hó 10-ikének déli 12 órájáig az anyag- és leltárbeszerzési szakosztálynál (Andréssy-ut 73. 88. IL em.) oynjtaDdók be. Sopron 1899. évi szeptember havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A Tn. kir. pénzügyminiszter nr az általános vámtarifához tartozó betüsoros árulajstrom „Szücsánik" vezérszava alatti határozmányok módosítása tárgyában rendeletet adott ki, melyet az érdekeltek az alulirt kamara j hivatalos helyiségében megtekinthetnem. Sopron, 1899. évi szeptember havában. -A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A f. é, május bó 5-én kelt spanyol királyi rendelet értelmében a szerződéses államokból szár-mázó és Németországon átvitt árukülde-menyeknél az átvitel igazolása ezentúl nem kívántatik, még abban az esetben sem, ba a kérdéses áruk a fdnoálló szerződének értelmében Spanyolországban nagyobb kedvezményben részesülnek, mint a hasonló származása áruk. Sopron, 1899. évi szeptember havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. V. honvéd kerületi parancsnokság a Székesfehérvár, Sopron, Kőszeg, Kaposvár, Keszthely, Nagy-ltauizsa, Körmend, Pápa és Zala-Egerszeg városokban állomásozó m. kir. honvédcsapatok kenyér és zab szükségletének biztosítása iránt a kerületi parancsnokság had biztossági osztályában Székesfehérvárott illetve az érdekelt bonvéd gyalogezrepek soproni, pécsi, nagykanizsai és papai kezelő irodájában f. é. október hó 4., 6. 9., 12. és 17. napjain ajánlati tárgyalásokat fog tartatni. Az ajánlatok a tárgyalás napján legkésőbb d. e- 10 óráig nynjtandók be az illetékes tárgyaló bizottsághoz. Erről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a vonatkozó részletes hirdetményt ex iránt kifejezett kérelemre készséggel megküldjük. Sopron, 1899. évi szeptember havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Egyletek és társulatok. — A Szépítő Egyesület közgyűlése. A oagy-kanizsai Szépítő Egyesület, mely jó idö óta nem adott életjelt magéról, L hó 17-én tartotta meg közgyűlését Plihál^erenc kir. körjegyző elnöklete alatt. Tripammer Gyula egyesületi titkár előterjesztette jelentését, melyből kiderül, hogy az egyesület, mely hivatva volna a város külső csínjának emelésére és befásitésának végrehajtására, sem a közönség, sem a város részéről kellő támogatásban nem részesül. A Szépítő Egyesület, melynek tagjárulékai évi 350 frlra ragnak, 1897-ben 887 frt 83 krt költött a városi sétányra, 1398-ban pedig 300 frtot. PI i há 1 Ferenc elnök kijelentette, hogy az elnökséget nem hajlandó többé elfogadni, de a közgyűlés ezen kijelentést tudomásul venni nem akarta és érdemes elnökét arról biztosította, hogy az egyesület felvirágzásának és fenntartásának zálogát, éppen Plihál Ferenc személyében látja, mire Plihál, a köz-Óhajnak megfelelve, kijelentette, hogy a jövő elején megtartandó közgyűlésig megmarad. \' - Megválasztották ezután közfelkiáltással alelnöknek: Gelsei Gntmann Vilmost, intézőnek: Tripammer Gyulát, pénztárosnak : Grünhut Henriket, titkárnak: Dr. Fábián Zsigmondot. hírek. — Rajztanár Tálasz tása. A f. hő 17-én tartott iskolaszék! ülésen a városi polgári leányiskolánál megüresedett rajztanári állásra egjbaogulag Lórincy Gézát választották meg. Lórincy csak a tanév kezdete óta működik a helybeli izr. polgári fiúiskolánál. Távozása következtében ezen iskolánál is megürül egy rajztanári állás, melyre, amint halljuk. Szirtes Henrik középiskolai rajztanárt és akadémiai festőt fogják meghívni. Ezzel aztán a rajztanárválság a város iskoláiban véget ér. — Esküvó. Hirschel Jakab budapesti kereskedő, lapunknak budapesti tudósítója, október 1-én tartja eskflvöjét látta örökre csukva sz édes kifejezésü szemeket, fagyosan a hév csókokat adó ajkakat, — s feltámadt benne egy rettentő véd: Mindennek gyöngédséged az oka.....a gyilkos te vagy! .. .. A .megtámadott szív, mely édes, bűvös dalok forrása volt, még egyszer megszólalt isteni hatalmának teljes erejével, hogy tiszteletet követeljen eiitélt szerelmének. Oly szép, csodás, megrendítő hangok voltak ezek, mint egy remekül készített hárfa túlvilági zengése, a- mint zúgva, búgva önmagától megsemmisült.... .....A költőnek a legszebb, a legutolsó — hattyu-dala volt ez..... Greichenek. Nemde, bölcs beosztás az a természetben, hogy — népiesen szótoást — minden zsáknak megvan a maga foltja; és viszont, hogy például az egyik zsákra való folt nem való esetleg a másik zsákra vagy zacskóra s ha erővel összeilleszte-nők, annak a rendestől merőben elütő hatása lenne. Ugy értem tudniillik, hogy, míg teszem azt, a virág és a méh, s az emberben a nő meg a férfi mód nélkül jól megérti egymást s a virág engedelmesen nyitja meg kelyhét a ráröpülö méh előtt, addig ha ugyanaz a méh egy fiatal hölgyre szálloa rá, nemhogy mézet nem kapna tőle. hanem ráadásul iszonyú ije deimet is okozna. — Jesszus 1 Méh 1 Scblinger Irma kisasszonynyal Budapesten. — Eljegyzés. Milbofer Kálmán a nagy-kanizsai nagytőzsde intézője eljegyezte Hochmann Lujza kisasszonyt Budapestről. t — Mérnök ét számvevő. A város közigazgatásában két rendkívül fontos állás még mindig nincs betöltve. Hogy mennyi szabályozási munka vár a mérnökre, azt hírlapi cikkben talán meg se lehetne írni. Csak néhányat említünk : az utcaszabályozás: térkép, a csatornázási Ügy, a kaszárnya és a gimnázium építésének Ügye, a Rákócy-utca szabályozása még mindig megoldatlan kérdetek. Az augusztusi közgyűlésen megválasztották Szil vás sí fővárosi mérnököt, de ö nyomban megválasztása után lemondott, mert a fővárosban jobb keresete van, mint lett volna nálunk 1500 frt fizetés mellett. Azóta a pályázatot nem újították meg Ezt a késedelmezést csak a városi adminisztráció keserüli meg. A második fontos állás a számvevői állás. A számvevő a város pénzügyminisztere, akinek megbízhatóságán alapszik a város költségvetésének helyessége. Csak két pályázó jelentkezett, kik közül valószínűen egy se nyerte meg a közgyűlés tetszését, bár csak azt vallották be, hogy két jelölt kevés, mert három kell. Most itt van a költségvetés ideje és nincs számvevő 1 Hát miknr fogják a választást megejteni? Annyi a szorgalmas nemzet gazdánk, hogy ellehetünk számvevő nélkül is? Annál jobb akkor, ba ez az ügy a végtelen csigavonal módjára nyuiadozik. — Belratások eredménye, a) Az áll. segély, polg. fiúiskola: L osztályába beiratkozott 60 tanuló IX • 49 , UL 41 . IV. m 30 „ V- 13 . VL , . _9_ . összesen 202 , b) Az áll. segély, polg. leányiskola: I. a) osztályába beiratkozott 58 tannló Lb) . A 36 . n. 6i , HL „ 34 „ IV.- ¦ , _34_ . összesen 223 , — A szí.-marton! férjgyilkosság. Megírtuk a minap hogy Vlasics István tót-szent-mártoni lakos, egyike az itteni legtehetősebb parasztgazdáknak, f. é. augusztus 26-án a polaí határban fekvő szőlőbirtokáo egy régóta tervezett gyilkosságnak esett áldozatul. Azt íb jeleztük volt, hogy a gyilkosság gyaonja a megőltVlasics István házastársa, Hederics Máriával szerelmi viszonyt folytatott Mi-hovics György 22 éves tót-szent-mártoot parasztiegényre irányult, kit a csendőrség le is tartóztatott. Mikovics György alig 2 napi Ietart^2.v~tása után be íb vallotta, hogy Ő volv, nasics István gyilkosa s azzal védekezik, hogy a gyilkosságot a megölt férj neje, Hederics Mária szakadatlan unszolására követte el; a legéoyoyel egy időben letartóztatott Hederics Márta azonban hallomásunk szerint tagadja, hogy ő bujtotta volna fel a gyilkost Mindennek dacára az itteni közvélemény Hederics Máriát is bűnösnek tartja, míg Mikovics Györgyöt a gaztett elkövetése körüli ravaszság második áldozatának tekinti: miért is kíváncsian várjnk a végtárgyalást és eredményét — Betörés. B e 11 1 h e i m Győző Hzalmatokgyárosnak Csen peri-utcai házában az udvari épületben levő irodájár, hol a tulajdonos a vidéki terményeladó gazdákat és fuvarosokat szokta kifizetni, folyó hó 17-ére virradóra feltörve találták. — A tettes nem vesződött az ajtóval, hanem a közeli farakásből felkapott egy ölía darabot és evvel az ablak vasrácsát szét feszítve azon bebújt. — Valószínűleg pénzt keresett, de rettenetesen csalódott, mert az asztalfiókot feltörte ugyan, de abban egy árva fityinget sem talált. — A pénz benn volt a wertheim szekrényben; a tolvaj r.em bírván ily magas szakképzettséggel, ehhez nem nyúlt, — hanem, hogy az ablak-vasakkal való vesződség teljesen kárba ne vesszen, magával vitte a fiókban talált 20 drb. fiuom szivart és több levélbélyeget. — Nem volt nehéz feladat a házba behatolni, mert a kapu, ép ugy, mint városunk legtöbb házánál, egész éjjel tárva-nyitva ált. Rendőrségünk erélyesen nyomoz és van reménye, hogy a kapcabetyárt rövid idő alatt kézrekeriti. — Tfiz Német-SzL-HIklőson. Ez Ügyre vonatkozólag a következő sorokat vettük: A .Zalai Közlöny\' mult számában, valószínű téves imformáció alapján, ez a hír jelent meg : „Mult hó 25-én leégett Ruff József istállója. A gyanú magát a gazdát terheli, a kit a szomszédok láttak, hogy a tűz kitörése előtt Bzéuáját az istálló mellől elhordta.\' — Erre vonatkozólag;, engedje meg kedves Szerkesztő ur 1 hogy az igazság érdekéért alábbi soraim a .Zalai Közlöny\' hasábjain megjelenhessenek. Előszór az emiitett tűz nálunk, Német-Sz.-Miklóson nem aug. hó 25-én, hanem 15-én volt. Másodszor a károsult gazda az istállójától a szénáját nem elhordta, hanem ellenkezőleg egy szekérrel annak padlására rakott Harmadszor pedig oem a És ha tudnák, hát megfognák a vakmerő állatot és agyontaposnák; de mindenesetre elhessegetnék a fehér női kézről, vsgy a pirosló arcról. Mert a mivel a virágnak szerelmét vallja meg a méh, ugyanazzal az embert megcsípi és daganatot okoz. Szóval a méb és az asszony abszolúte nem összeillő pár. Sőt, mi több, a férfi boldogsága sem volna valami tartós a legszebb szál Marécbal de Niel rózsával sem. A férfinak más rózsa kell, piros, emberi csókra termett ajakkal és inda karral, a mivel ölelni lehet (Bár nem mindig illik.) A méh tehát marad a maga virágjaival s bizonyára igen megelégedett a sorsával. A mi mulatságon a dologban, itt még az, hogy a méh a világ végéig szerelmesked-hetik a virággal, szerelmük gyümölcsét, a mézet végül mégis csak az ember eszi meg, mert hát az ember a legragadozŐbb állat a földön. Kihizlaljuk, aztán leöljük az állatot, hogy megegyük. Letépjük a kert legszebb virágjait, hogy egy szép leány vagy asszony keblére vagy a hajába tűzze. Ez nem vád az emberiség ellen, mert hiszen természetes, hogy ennünk kell s természetes, hogy kedvesünk mellén szivesen látunk egy szál illatos rózsát vagy ibolyát Az ember az erősebb jogán mindezt teheti és ostobaság volna egy levágott marha, "gy egy száll leszakított virág Borsán érzelegni, a mikor millió becsületes emberről, ártatlan nőről és gyermekről tudjuk hogy éhezik és nem segitheiünk raj- tok. És nem is csak éppen jelezni akarom, mikor ezeket írom, hogy azért, mert mi így rendezkedtünk be, ne gondoljuk, hogy az a sok milliónyi állat és növény, a mit naponta fel használ nuk, azelőtt — míg a kezünket rá nem tettük — nem élt és hogy nem ettől az élettől fosztjuk meg őket nap-nap után, sorra, a nélkül, hogy az minket egyáltalán meghatna, vsgy csak érdekelne is — holott ők, a levágott marhák és letépett virágok szenvednek tőlünk és ha emberi szóval tudnának hozzánk szólni, bizonyára szívszaggató hangon sikoltanának: — .Kegyeiemi óh, teremtés büszke koronája, kegyelem! Nézd kis borjaimat tekints fiatal hajtásaimra és gyönge szirmomra, himporomra I Nézd, most tavasz van, alig pattantak ki leveleim, oly fiatal vagyok megélni szeretnék! Élni 1 Elni; Nézd, amott száll felém egy méh; milyen szép, milyen szerelmest Rám száll, ajkával érint, lecsókolja a himporomat: nem es-e vájjon az én hivatásom? Még ba csúnya volnék, de szép vagyok, tetszem neked is, óh ember, mert azért akarsz letépni, hogy kedvesedet diszitBd föl velem; hát mért pusztuljak el, pusztán azért, mivel szép vagyok? Mivel örömödre vagyok? Mivel élvezetet tudok szerezni neked? Hát mért nem nőttem\'inkább csúnyának, hasznavehetetlennek, igénytelennek, hogy meghúzódva a fü közt, háborítatlanul élhettem volna. HáL mért vagyok egyáltalában virág és mért nem értéktelen, hideg kő, a mit ide oda hajigálni, vágni, znzni, robbantani lehet, a nélkül, hogy fájna neki. Mért ia van a világon: szép, s ha van, mért veszik észre és mért szeretik a Bzépet, ha megölik< vele ?!\' És itt van, a hol aztán az ember sorsa összefolyik a többi lényével. Gretchen (mnss blond seinl), rabja lesz Faust szerelmének, — letép egy szál Marguerite virágot és elkezdi tépni a gyönge leveleit: — Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret... Bzeret! — sikolt fel a végén s ezzel a szegény virág ¦ utolsó levele is lehull a porba. Pedig ki tndja, nem várt-e az a Marguerite is a szerelmesére, a méhre? Mindegy, a virágnak vége, de Gretchent boldoggá tette, mért utolsó levele megadta neki a hitet hogy: szeret. .. Hanem azért mégis vau következetesség az életben: a végén Faust bájos kedvese is a letépett virág sorsára jut: a porban hervad el. És folyik a játék tovább a föld nagy játszóterén, valahol szerelmes férfiak és szerelmes leányok vannak: kipattan a bimbó, rászáll a méh letépik s a vége mindig és mindig: bervadás. Poétikus vég, de csakugyan nem célszerű; mert hervadni (mint a virág, hogy költőiesen mondjuk) lehet nagyon szép dolog, de hogy kellemes volna, azt merném kétség bevonni. Nemde, virágok? KertétMUány. gazditól eredt a tüz, mert egy 50 frtcs biztosításért alig hiszem, hogy van gazda, ki évi termését odadobja a lángok martalékának. Ruff Józsefnek pedig a leégett istállójától alig volt 5—6 méter távolságra évi gabonatermése asztagban " — Zala vármegye költségvetése. A folyó hó il-éu tartott megyei közgyűlés Zala-vármegye 1900. évi költségvetését a következő tételekben állapította, meg. L Szükséglet. Tisztviselők, segéd a kezelő személyzet fizetése és lakpénze 11.850 frt. Szolgaszemélyzet bére és lakpénxe 9.260 frt Szolgaszemélyzet ruházata és lótartási átalánya 2.191 frt 75 kr. Hivatalos helyiségek bére 2.450 frt Iro-ai szükségletek 9.726 írt 65 kr. Napidijak Ós útiköltségek 10750 frt. Epületek fentartása 10.951 frt 69 kr. Egyéb rendszeresített kiadások 310 frt Rabtartási költségek és fogház haszonbérek 800 frt Előre nem látható kiadások 2.539 frt 85 kr. Összesen 151.820 frt 94 kr. II. Fedezet Állami javadalmazás 130.720 frt 74 kr. Cselekvő kamatok 32 frt 40 kr. Iugatlanok jövedelme 570 frt Alapok Járuléka (Árva tarul ék alap és az uUdó P&Jap) 18710 frt Különféle bevételek 980 frt Téritmények 600 frt Összesen 151.613 frt 14 kr. Az 1900. évi költségvetés 1226 frt 39 krral nagyobb szükségletet tüntet fel a mult évinél, míg a fedezet 946 frt emelkedést mutat A költségvetés 207 frt 80 kr. hiánnyal záródik. — Belratások a keszthelyi gazdasági tanintézetbe. — A keszthelyi gazdasági tanintézetben a be iratások az 1899—1900-ik tanévre október 1-től 8-ig tartanak; azontúl október 20-ig a tanári testület október 31-ig pedig a földmivelésügyi m. kir. miniszter engedélyével lehet beiratkozni. A fölvételhez szükségesek: 16 éves életkort s a gimnázium vagy reáliskola hatodik osztályának sikerrel, vagy a polgári iskola hatodik osztályának általános jó osztályzatul való elvégzését igazoló bizonyítványok. A Ilik tanévre miniszteri engedélyivel felvétetnek azok, kik gimnáziumot, reáliskolát vagy kereskedelmi akadémiát érettségi vizsgálattal végeztek és egy évi gazdasági gyakorlatot igazolnak. A tandíj félévenkint 20 írt, olvasótermi díj 2 frt Szegény sorsú és jő előmenetelü tanulók a tandíj fizetése alól fölmentbetők. — Riadó. F. hó 21-én éjjel trombiu bzó ráikódutta meg a levegőt Riadót fujuk a 48-ik gyalogezred helyben állomásozó legénységének. Ez s szokatlan .sturm" egy kis rémületet okozott ba-káéknak, de a legelső vezényszóra rend volt és vitték legényeinket Győrbe, mart ott nagy vizveszély van és védelmezni kell a várost a rontó vízár ellen. — A zBirárak esése. A disznózsírt mindeddig nálunk a védvámok ótalmaz-ták. Maguk a hentesek nem licitáltak egymásra és ennek következtében a zsír éra állandóan 70—80 kr. volt kilogram-monkint, holott a disznók ára folyton csökkent Most, hogy a szombathelyi füstölde végsőre szállította le az árakat (64 kr.), a hentesek is unalomból lefelé licitálnak ás 60 krajcáron mérik a kilót. Azt hisszük, most már a közönség is fog bízni ... És a hentesek ? — Az írod. és Műt. Kör elnöksége . tisztelettel felkéri ez uton is miudazoo ! tagokat kik a daloskörbe, melynek vezetését Böhne Emil ur vállalU magára, belépni óhajtanak, hogy f. hó 25-én, hétfőn este 9 órakor a Polgári Egylet olvasótermében jelentkezni szíveskedjenek. Valóban igen kiváuatos, hogy az írod. és Müv. Kör dalosköre Összegyűjtse városunk mindazon éneket szerető elemeit, kik a szép énekben gyönyörködnek, hogy így egyes ölt erővel oly művészi nívóra emelkedjék a daloskör, hogy nemcsak városunk zenei jő hírnevének megfeleljen, hanem más városok dalosköreivel is versenyre kelhessen. BŐ hm Emil karvezetése már garanciát nyújt a haladás, a siker felé; csak a daloskör tagjai is számban és tehetségben megerősödjenek, buzgósággal működjenek. — Legtöbb adót fizetők névjegyzéke. Zala vármegye alispáni hivatala közzétette, hogy a vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke a megyei Selyem damasztok 75 krtól 14 frt 65 krig líbmUlt BS SBlyBl-lirOCatf — .ajít Ifáfiill valamint fekete, fehér «. színes Henneberg-selyem 45 fcrtól 14 frt 65 krig méterenként - limi, eiikoi, kocüiott, wia-tixott ét dtmuxt itb. (mintegy 240 kttlönbo,6 íiju él 2000 kölBnbőxö ¦xín- ét irsyiUtbin itb.) Ruhák s blonsokra a gyárból l Privát fogyasztóknak póst&bér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. HiSD levelezel. Srfjeb* kémere. lerélbéljej rejitttindó Henneberg ti. talyengyárai, Zürichben _ v (et. él Ur. tuhari nillité). 506045 XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. SZEPTEMBER 23-án. elBÓ aljegyzőt irodában közszemlére kitétetett Ott bárki ez éri október 21-ig megtekintheti s esetleges észrevételeit az irt időig szóval, vagy írásban megteheti. — Megjegyezzük, bogy az észrevételek tárgyalására hivatott megyei igazoló választmány október 21. délelőtt 11 Órakor Urtja ülését meg. A magyar Ur. anyakönyvi hivatal. Halálozások: — Szeptember 14— 22-ig. — Dátirlovies Láizió rk. földtnives fia. 1 évei: tüdöburut, Szabó Rozália er. ref. korácz fia, \'J hónapot: ránggörcs. Koltai Katalin Mészáros Janómé, rk. juhász neje, 46 érez: tüdöhurut, iíj. CTeik6 Ferenc rk. borbély fia, * hónapos; bélbnrut, Domby Gyola rk. őrmester fia, 2 éves: májb»j. Katona Anna rk cseléd lánya,\' ~I\\h6-napos : rásggörcs, Parragi Margit rk munkái fiz, 1 hónapos: bélbumt, Gál Anna rk béres /"lánya. 7 núnspos: bélnnrnt, ifj. Anek József rk földmivei fia, 1 hónapos: bélhurut, Poredas Ferenc rk tDaeinró. 68 éves:\' vizkór. Polai Katalin, özv GyÓri Györgyné rk földmivii neje, Sl eve*: vegkimerülés, Poszorec Borbála rk. löldmives leánya, SS érés: ÍQdögüraÖkór. Születések: — Szeptember 14-22-ig — Korona Franciska rk. cseléit: Máris, Kalmár József kg. c*. napszámos: Rozália, Lnsztig Viktor izr kereskedő: Mária, Ruthgzns Samu izr. ügynök: Aranka, Tóth Lidi* rk. cseléd: Márton, Budai l.ászio rk ács: László, Anlauf István rk. munkás: István, Beocik László rk. földöméi: Kozália, Prikler Gynls rk. csizmadia: Lajos, Budai Lajos rk asztalos: Magdolna Kovács Bo bála rk. c«eléd: József, BölciíölJi Mária rk házvezető; Katalin, Horváth Terézia rk. cseled: János, Vilcsek Ferenc rk. téglás: Teréz. — Polvsairin. Uj szer, bizi, ipari és gyári mosás, fehérítés és tisztítást célokra, a visben feloldható szagtalan kén-összetételek liehatása által. A Polysntfín elóálUtasához a Kalcium és Nátrium ezideig nem értékeiitett kén-összetételei használtainak és az összetételek sajátsága elegendően megmagyarázza a tisztító és fehérítő hatását ezen nemelegendöen ajánlható anyagnak A Polysaifln-nek nincsenek maró hatáaai, hanem nagyon gyenge ég vény ess égénél fogra éri el a fenernemuek és más szövetek tisztítását, annélkül, hogy a szöveUzállókra kártékony hatással lenne, mely oly siker, mi a kereskedelemben előforduló mas anyagokat sokkal felülmúl. A szappan megtakarítás óriási és a dolog a mosásnál sny-nyira megkönnyítetik, bogy mái anyag nem jöhet vele szemben számításba A Polysnlfln) egv nj praktikusan kipróbált mosási munka szerint dolgozik — s miután gyengén égvényesen hat, beázzppanyózza a fehérneműn erSzen rátapadt zsiradékot de nem közvetlen a szállakon és képes az ezeken tapadó nehezen eltávolítható kenőcsöt haoem a zsiradékot feloldja a szállákról [elfüggeszti ezeket zavarodottan és lehetővé teszi részbeni szappankép löd ét sel a könnyű eltávolítását a zsiradéknak és piszoknak vízzel való öblögo-tét álul. A Polysnirin m\'nden bázi és ipari mosásnál vászon gyapjú és gyapot stb.-Dél kitűnőnek bizonyult A természetes tebérség teljesen pótolva van es színes fehérnemű még a gőzölésnél sem vészit színéből. Tekintve ezen munkaképességet a gyors és ártalmatlan tiszti-lását és fehérítését a fehémemQeknek a l\'o-Ijsnlfín tel:es joggal a jövő. mosó szerbnek moDdható mintán nehezen fog sikerülni még jobbat és használatnál olcsóbbat piacra fiozni. A Polysntfín csinos csomagokban melyek fehér egésszen feloldható jegecszern port tartalmaznak és nagyban éi kicsinyben Schwarz és Tanber uraknál Nagy-Kan izein kapható — A beállott őszf szezon már most emlékezteti ai előre gondoskodó házi apákat és anyákat azon i őre midőn kellemesen átmelegedett lakbelyiségekbe vágyódunk, ezen szükséglet kiderítése manapság könnyebb és olcsóbb mim valaha. Azt a tehoika vívmányainak köiiönhetjflk, hogy 700 - 800 klg. Coaks, vagy szén, elég arra, hogy egy közép nagyság;: szobát, egész télen at, egyenlően melegíthessünk ezzel nappal 15-16 »R. és 11—li "R. éjjeli hőmérsékletet ért&nk Ezen melegség tekintet oélkul a külső hőmérsékletre állandóan megtartható. A coaks vagy antracíd fűtésnél a kiszolgálás a lehető legegyszerűbb: HéjtSégtJ a kályhát reggel és este megtölteni és a hamut 24 órában .egyszer eltávolítani, a lOtéai idény alatt a luz megszakítás nélkül égve tartat.k. Ksen kályhák tökéletes kivite-mkbeo csakis H. HE1X czégtSl Bécs I. Kohlmarkt í. rendelhetők, miután a lényegei javítások iok évi tapasztalai gyümölcsei, melyek a kályha a jeJanlegt kiállításában bír a cégnek tulajdonául szolgáló ssabadalmak Utal védve Tannak. A sokszoros utánzatok, melyek H. HUSI kályhái nagy kedvelbége idézett elő eszerint csakis idősb szerkezetekre szorítkoznak éi a mai eredetit meg se közelítik. SZERKESZTŐI ÜZEHITEK. — X. B. Bécs. A mai napon Önnek folyó számlát nyitottunk Jogigényeit elismerjük. — Jóváhagyás: záradékot azonban nem mi adjuk meg. Minden esetbea fogadja legnagyobb elismerésünket. — Bocsa. Költői lendülettel megirt költemény prózában, de nincs benne semmi invenció. Szíveskedjék egy közérdekű kérdéssel foglalkozni, annak legnagyobb készséggel adnak helyet. Cdvözlet. Az idegfájdaiom es kiserői. Valamiképpen az előőrs csapata ingerli a« ellenséget a nélkül, hogy nagy veszteséget okozna neki. azonképpen az idegfájdaiom, mely maga-ban véve nesi veszedelmei betegség, kitárasztja áldozatait, a kiket a vérszegény, gyönge vérű és a kimerült idegek következtében elgyöngült emberek közül szed. Mint az előőrs katonái, cz a betegség is hirtelen és minden oldalról támad. Etryszer a fejet, az ideget éa a togat támadja meg, bogy azután egészen váratlanul hátgerinctaját, vagy oldali zuras alakjában lépjen föl a test más részén. A betegségnek azt a fajtáját mondja el Bngnon kisasszonynak tTornj-le-Grand Svájc) következő levele: — A Pink - Pjlulának köszönhetem, hogy egészségemet visszanyertem. Rettenetes idegfájdalom, mely hossza idő óta kínzott, stjná-latraraéltóan vérszegénynyé tett és annyira el-gyöngttetr, hogy semmit sem tndiam dolgoxni. Éjjeute neta Hunytam be a szememet és any- már az első skatulya is javulást hozott. Miután több skatulya pilulát fogyasztottam el, erőm visszatért, éjjel jól tudtam aludni, jó étvágyam lett és idegeim lecsöndesedtek. Ma ismét teljesen egészséges vagyok és napi mankamat kifáradás nélkül végezhetem. Hozza levelemet nyilvánosságra, hogy mások is oknljaaak < előle. Erdemei a megemlítésre, hogy a Pink-pflnlák elérte gyógyalás kettői iriuyban hatásos. A vér erősítésével és megújításával képessé tették Bugnon kisasszonyt arra, hogy ellenálljon á fájdalomnak és as ideg rendszerre való közvetetten hatással meggyógyították magát a fájdalmat. Oldaiszurás, idegei főfájás, Szt.-Vítas-tánc, mind olyan betegség, melyet a Pink-pilóta az idegre való hatásával meggyógyít. A vér erősítésével és föl friisi tésevei pedig a vérszegénységet és a reumatizmust gyógyítja meg. A Pink-pilula kapható Magyarorazágon a legtöbb gyógyszertárban Egy dobos ára 1 frt 75 kr. és 6 doboz 9 írt Magyarországi főraktár: Torok József gyógyszertárában Bpest, Király-utca 12. KÖZGAZDASÁG. A gabonauzletröl. A hozatalok javultak, hetivásárjaink látogatottabbak s a vételkedv is kedve- zőbb lett A gabona ára ennélfogva meg- szilárdult * 10 krral emelkedett Mai áraink: Buza 8 írt 40 kr. Rozs 6 , 30 , Árpa 6 „ — , Uj fehér bab 6 „ 75 , Tarka bab 5 , — . Bükköny 5 , 50 , Zab 5 „ — , szinvc>alon áll és igy a .Pillangó* tényleg a legszebb és legjobb élclap, mely hivatva vaY hasanló kiállítású német előlapokat hazánkban fölöslegessé tenni. A kiadóhivaral október 1-től aj előfizetést nyit és szívesen küld mutatványszámot mindenkinek, ki azt kívánja. A „Pillangó* előfizetési ára egész évre csak 4 frt, fél évre 2 frt Előfizetni lehet a .Pillangó" kiadóhivauláuál Budapesten, VL, Terézkörat 35. — Jőkai náiiuton. Nagyobb meglepetés alig éne egyhamar a magyar nemzetet mint a minap, a mikor koszorús költője, Jókai Mór megházasodott Feleségül vette azt a fiatal drámai színésznőt, a ki Jókai Múzsáját a színpadon oly zengzetesen szólaltatta meg, akár félszázaddal ezelőtt a költő első hitvese, Laborfalvi Róza. Es az igazi .arány ember* az öreg Jókai szivében ismét fellángolt az a szenvedély, a melyet ezer nyilvánulásában oly hatalmasan festett le regényeiben. Mimha csak nyomtalanul röppent volna el fölötte az az ötven esztendő, a mely első és második házassága kö/ött eltelt Szinte legendába való, hogy a 48-as idők bires márciusi ifja a szabadságharc félszázados ünnepi esztendejében miut fiatal férj nászútra kél. A .nagy idők tanúja" Itália kék ege alatt, az örök napsugárban •fürdő Szicíliában utazgat uj szerelmével. Az egész nemzet áldása és a .Budapest" olvasóközönségének meleg érdeklődése kiséri az örökifjú költőt nászutján, azé a lapé mely Jókai esküvőjéről épen ugy, mint a legérdekesebb politikai, társadalmi, közgazdasági, művészeti é> irodalmi eseményekről a leggyorsabban, hiven és kimerítően érteaiti olvasóir. A „Budapest" e mellett a legolcsóbb politikai napilap. Előfizetési ára: egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, egy hóra 1 frt. Megrendelhető a kiadóhivatalban Budapesten, Sarkantyús-utca 3 ik sz. a. vegyes. — Egy aépizer- A moll-féle franciaborszes és só által a betegeknek- egy ép oly gyógyhatású, mint olcsó szer nyujtatik köszvényes és estizos bánlalmákban, sebeknél és daganatoknál. Egy üveg ára utasítással együtt »0 kr. Szétküldés naponta utánvétellel Moll. A gyógyszerész cs. és k udvari szállító ál<al Bécs I. Tucblau-ben 9. A vidéki gyógyizertir\'kbao határozottan Moll A. féle készítmény endÖ az ö gyári jelvényével és aJáirásávat \' hirdetések \\ Nyílt tér.*) KROHFELO KÖVÉREK folytatják a tanítást ai idegen nyelvekben. TANULÓNAK a? jo családból való, keresztény, 14-15 evet fin, Budapesten vas- ég fllazer-kereskedésben azonnal felvétetik. Cint a kiadóhivatalban. irodalom — Dr. Ferjéaay Mihály előbb fehértemplomi, most nagyváradi kir. ügyész .Bűnvádi perrendtartás és magyarázata" cimü könyvének Il-ik kötete e napokban fog megjelenni. E kötetbe ,az esküdt-bíróságokról" (1897. XXXTÍÍ.) a bűnvádi \\ errendtartás életbeléptetéséről (1897. XXXIV.) rendelkező törvények, az életbeléptetési rendeletek, nj büntető ügyviteli szabályok, ügyészi utasítás, — szóval mindazon rendeletek be vannak foglalva, melyek a bűnvádi perrendtartással Összefüggésben állanak. — Igy a két kötet az uj bűnvádi eljárást szabá lyozó ösBzes törvényeket és rendeleteket felöleli. Mindenik törvény, illetve rendelet elé egy általános ismertető és a §-ok után ezekre kiterjedő részletes magyarázat van fűzve, végül betűrendes tárgymutató csatolva. A könyv nagyobb alakú, könnyen kezelhető zsebkiadásban jelent meg. A most megjelenő II. kötet előfizetési ára 2 frt, — a két köteté együtt 3 írt 50 kr. — Előfizetni lehet a szerzőné", Nagyváradon. — A „Pillangó0 38. száma megjelent oly nagyszerű tartalommal, hogy azt tisztelt olvasóinknak különösen ajánlhatjuk. A .Pillangó" ez ideig megjelent számai jamét bebizonyították azt, hogy a szerkesztőség ugy a rajzok, valamint szövegei tekintetében a legmagasabb Vese, húgyhólyag, hu gy dara és a kÖazvénybántalmak\'ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutoa bántatmainál, orvosi tekintélyek ákat a Lfthlon-forrás SALVATOR ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A még hátramaradt zálogtárgyak október hó 9-én 9 órakor délelőtt a zálogüzlet helyiségében nyilvános árverés utján végleg eladatnak, miután üzletemet felhagyom. Nagy-Kanizsa, 1899. szept. 20-in. Özv. STRttNI DEZSŐMÉ. Csokoládé Szerkesztőség : I>r Viilftnyi Henrik, felelős szerkesztó. Kiadó: ifi. WtxjOits József. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy e hó elsején a .Castel del Monte"-i horraktárt átvettem; a borok, — agy a vörös, mint a fehér, — kitűnő minőségűek, palaczk képesek; megtekintésre és megízlelésre bárkit szívesen látok saját házamban, — Nagy Kanizsa Teleki- (Sopron)-utca 332. sz.; — kapható 50 L-tói felfelé, minden időben. A borok tisztaságáért és valódiságáért felelősséget vállalok. Kiváló tisztelettel TÖRÖK AMBRUS. . CES*raSSJSJZ> BSQ333SsmtSSsXSSS9SSL Kneipp maláta kávé. jjí Évek óta kitűnő pótléknak bizonyult a babkávéhoz. — Ideg-, sziv- és gyomorbajoknál, vérszegénységnél orvosilag ajánlva. QJ atatex Legkedveltebb kávéital a családok százezreinél. xn&» XXXVIII. ÉVFOLYAM. Y ZALAI KÖZLÖK 1839. SZEPTEMBER 23 ín. csak fiatal embereket ^—érdekel tudni, hogy a mf- fi "ISI Dr. BOITOX-I II.E ~M IIJ1BII0 OBXIITAL már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Santalt vagy Copaivát használni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. KAPHATÓ ECYEUÍL zoltán béla gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt. 1.20 kr. előleges beküldésével franco. moll seidlitz por Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos; Moll A. védjegyét és aláírását tünteti fol. A Mail A.-file Saldlltz-porak tartói gyógrhatása a legmakacsabb gyocor- és al-trstbántslaak, gyomorgörcs .-s gynmorhév, rögzött székrekedés, majbáotalom, vér találás, aranyér és a legkültuböaöhb léi betegségek ellen, e jeles háziazernek évtizedak óta mindig nagycbb terjedést szerzett. — Ára egy lepecsételi tre-tictl tí-icZDEk. 1 frt •> é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. hmoll-fele francia BORSZESZ ES SO <;Csak akkor valódi. ¦* Mindegyik awf uohh a. védjegyét tao>u m.( *--.A. Mail\' feliratú ónozattal van zárva. A Koll-féle |fraaezla tarajesz éa nevezetesen mint fá|dtl«HeiillapItá bederzselet. szer j ^köszvény, esnz és a meghűlés egyéb következményeinél légit méretesebb népszer. Egy éaezett trade tl Bvag ara 90 krajerar. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint kenitek gyermek és hölgy szappan a bir ckazari ápolására syerssekek és felni ttek részére. Ara darabonklnt — 20 kr. Öt darab — 9Q kr. Minden darab gyermek-szappan Hall A. védjegyével van ellátva FöszétkQldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblaubeu 9. sz. Vidéki megrendelések naponta postautánvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán RosenfeJÖ Adolf ÓS Fia. A feltaléló dr. SEIDINGER tanár or által kizárólag jogosított gyártmányú ML Iű1MGE R KÁLYHA HIB H. Minden államban szabadalmazva. kitüntetve. cs. és kir. udv. szállítónál *L*k% kapható. BUDAPEST: Thonetbof. - BÉCS I. Kohlmarkt 7. sz. a. PRÁG: Hybernergasse 7. Az első éremmel minden kiállitásou Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőzd kályhák lakisok, iskolák és irodák ezámára. a legegyszerűbb és legelegánsabb kiállításban, tetszés az érinti égési időtartam azénpirral való fűtésnél éa 24 óráig terjedő égés kőszénnel) tüzelésnél. 55,000 kályha forgalomba hozva. Egy kályhával tvbb szoba is fataetö. „M E I D I N 6 E R"-kályhák, óva intünk az utánzatoktól, ntalva a kályhaajtókra öntött következő védjegyre: MEIDINGE R-OFEH „H ESTI ^\'-kályhák. FÜSTEMÉSZTŐ CMLORiFÉREK. K^?955Lí?I^s inNPEisr rendszer szerint: ^5 Száraz alkalmazása ipari és gazdasági célokra, zzzzr- Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. T^g 3554/tk. 99. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. törvözék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy Salamon István iégrádi Jakós végnhaj-tatónak ifj. Globlefc József és neje Per-sics Mári végrehajtást szenvedő Iégrádi lakó ok elleni 400 frt töke, ennek 1898. évi október bó 21-tól járó 6°/« kamatai 25 frt 26 kr., óvási 40 kr.. közlési költség Vs*/» váltódij 34 frt 10 kr. per, 13 frt 80 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 85 kr. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvszék területéhez tartozó a Iégrádi 2580. sz. tjkvben I. 1—6 sorsz. a felvett s 339 fttra becsült szerződéses kül&Öbirtok; továbbá a Iégrádi 359. sz. tjkvben L 439 hr*z. a. felvett s 482 frtra becsült 356. sz. ház, udvar és kert 1899. évi október hó 4. napján d. e. 9 órakor Légrád községházánál dr. Fábián Zsigmond felperesi ügyvéd, vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, még pedig tekintve; hogy a Iégrádi 359. sz. tjkvben foglalt 439. brsz. ingatlan fele részére C. 1. sorsz. a. Csizmadia Mária özv. Persics Jánosné javára Özvegyi haszonélvezet van bekeb-lezve, melynek rangsorozati elsőbbsége a nagykanizsai takarékpénztár jelzálogos hitelező javára áteugedtetett a fenti tkvben foglalt 439. hra?. ingatlan az emiitett szolgalmi joggal együtt csak az esetben adatik el, ba a megelőző követelések fedezésére szükségesnek mutatkozó 350 frt vételár beigértetik, ellenkező esetben az árverés hatálytalanná válik s az ingatlan a szolgalmijogra valŐ tekintet nélkül a fentebbi határnapon újból eladatik. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°|„át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1899 évi július hő 14. napján. GÓZONY, kir. törvszéki albiró. S "c.S a = f © s I fc SB m Big O o sc a> N ~ i ÚA m OLYSÜLFIK.II i t-i Államilag kipróbálva cs. kir. osztrák szabadalom 46446. szám Okvetlen eredmény, közjegyzőileg hitelesítve. Uj találmány, bázi, ipari és gyári mosás, fehérítés és tisztítási célokra. A vízben feloldható, szagtalan kén összetételek behatása által; a fehér neműek és kezek megtámadása nélkül. A legjobb mosószer gyspjn neműek rézzére. Nagy megtakarítás szappan, idő szén és kékítőuél. Ezen anyag, mint\' legjobb és legolcsóbb, tulajdonságainál fogva nem eléggé ajánlható háziasszonyok ré szere használatul. Ára csak 15 kr. csomagonkint. Kapható minden droguista, auyag és gyarmatáru, valamint szappan üzletekben. — Főraktár: SCHWÁRZ és TAUBER-nél NAKT-KASIZSAN. KáTl ¦sr fiúméból -mm lóitelln 1 tori hajárúi Kcitildn 1 síik 4 Ir Rió tivé jó «í.......4 60 1 zsák 4 kgr. Poiloriko ki.é naeyixemQ.....6 60 1 zslk 4 kgr. Kuba. ki.é Msj>zeiB&.....5 76 1 tskk 4 kgr. Poiloriko gyöngy. kire.......6J2 1 riik 4 kgr. kék Jít. gyongj- ki.í.......6 80 elvámolva, bénneníve fn cnoma-goiva minden mát költsftj ttétktu. Ar|nyzifck«[ kiiziiwel mHilnk. FRATELLI DKISINGEE, FiUKE, izabad kiköti 35. A magyuorszigi ki.ésok be.isariiii forrisi. I SZABADALMAZOTT DRÓTŰVEG g 5 íviligoa tetőzetnek, padlóaatoknak, gyári ablakoknak, legjobb anjag különféle vaatag- Q 3 -ííágokban egész 1*75 négy»z. méter terjedelemig. ? 2KQlöuös előnyei: leh-to legnagyobb törési biztonság átQtések éa törések ellen, O drótrács nem azQktéges, tűzbittoa igen nagy fokig, esetlegéé repedéanél áthaüanok, Q mintán a drótbetét az üveget szorosan tartja, nagyon áttetsző, előbb nem ismert fény D batáa. Több állami és magán építkezésnél nagy mennyiségben a legjobb eredménynyel is használtatott Stámtalau bizonyítvány, prospektm éa mínU szolgálatra -=. Öntött Qvegpaúlózat lemezek járható tetőzetnek ; földalatti átjárók és alagutak meg világi tisára vasutaknál kiadott nagyságokban, siaia. vagy különfélék ép mintázott felületekkel, fehér, félfebér (ca. 5 ¦"/„•kai olcaóbb a közönséges nyers Öntött Üvegnél) és azines drótfonattal éa anélkül. Üveg tetözsindely és üvegrovátkás téglák a legkülönfélébb alakok és nagyságokban. Aktien-Gesellscliaft für Glasindustrie vorm. Friedr. Siemens. Neotatll bei Elbogea (tiöhmeo). , Tovibbi kéuilméoyek: mladennemll Oregrck, ÍTegzárók, tábla Öregek belgiii is német m6d iieriot, íregjnté. é« OTOgdomborltis, («ib. domborllregbetllk). looooooaoQoo 3QOOOOOOO o oop^negogg V mlü|mlm\\m m\\m\\m\\m\\m\\mIm L IV t Zala-megye, Nagy-Kapornok községben egy 4 szoba, padlósszoba, takarék tuzhelyea konyha és éléskamarából álló fazsindelyes lakház, fakamara, sertésól, meglehetős terjedelmű udvar és konyha-kerttel, továbbá a hozzátartozó közös legelő-és erdőjoggal szabad kézből örökárban eladó. A ház ugy magánzónak, mint kereskedőnek, valamint péküzletnek nagyon alkalmas. Ha a venni \'szándékozó gazdasággal is kivan foglalkozni, ugy hajlandó vagyok 10 hold szántófold és rét-birtokomat a házzal együtt eladni. A vételár a vevő személyes meggyőződése után alulírottal jutányosán fog megállapittatm. Ha a vevő nem volna oly helyzetben, bogy a vételárt azonnal lefizetné, hajlandó vagyok néhány száz forint előlegezése mellett a vételár fennmaradó részét 6%-os kamat megtérítés mellett részletekben is elfogadni. Börebb felvilágosítást nyújt: PULY IGNÁC Nagy-Kapornak Zala-megye. I 11111111 IQ 11111 §Mb © Oser József, .lérot^í«i¦,",• Krems \\ elvállal teljes malom berendezéseket, áuUkitáaokat, . .. \' térje jelemben gyárt és szillit: Duna mellett dszer éa Hengerszékeket minden nagyaágban éa minőaéf ¦ We, tömöróntés éa porcéi án hengerekkel. Fraaela maiomkóveket legjobb minőségben és malomjáratokat, gabona-osztályozó hengereket és fejkoptatókat saját rendszerűekét. KtaktlyviUtzté. Enre-ka. Tararek, liaztke-verö gépek, dara ésgőz-tisztitögépek, elevátorok éa szállító csigák, tranezmiisiók, tengely- ágyai, jíerselyek. Beller és gynrflkenés rendszerűekét . Gazdasági salatok kézi és járgány hajtásra. Ttrblaák éa vizikere-kek, keret, kör es asal-lagforészek, fagya!nló és raisíológépek kötö-rőkkel és znzó-gépek mindensemQ érc ce kova, bazalt, mészkő, cba-motte és gipsz részére MlBQvnféle azlrfc* ét fémőatés saját ét Ide- qgj gen aMdeMek és rajzok V ezsciat Tömörönfésö rostélyok stb. Legolcsóbb urak! w+ Árjegyzék ingyen bérmentve! tW neogerroritkolisok leggyorubbin éa olcaóbbao, azillítia jótillaa mellett "B- LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hengerroritkoló éa kflaaorülo-gépek, ,iHaoy.,a-.iligitiaí telepek. Tervezetek, k.»ae|vetéi«k éa praklltaa ta»4oa»k gTOl tt jagim Nyomatott Ifj. \'Wajdits József kOnj-vovomáájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1899. szeptember hó 30-án. 39-ilt szám. Előfizettél ár: Ee.é«i érre . . . 5 írt — kr. Fel érre . . . . 2 írt 50 kr. Nejjedéíre . . i frt 25 kr. EsTre. sxmm 10 kr. h l 7. dTTé se« 5 h.síoo. prlit.orban 7, másod.zor fi, , minden toribbi .őrért 5 kr. nvilttérbeh pcli: soronként 10 krért vétetnek íel. Kinctiri illeték minden etje, hirdetéíért 30 kr. íiietendö. XXXVIII. évfolyam. ZALAI KÖZLŐIT i A nagy-kanizsai ,Ipar-Testület,« „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár \\ " részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a ,nagy-kanizsai tanitói járáskor," anagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,• a .katonai hadastyán egylet,- a .soproni kereskedelmi iparkamara," j-^y-kanizsai^ülválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TáItALMU HETILAP. A Kp szellemi részét illető minden líöxli-meny a felelőt szerkesztő nevére, sz anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó nevére címzetten Na^y-Kauiwára bérmentve intézendők. Bérment étlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Az iparos közélet. s agy-Kanizsa, epl. 29-é Erős vádak érik ujabban az iparosokat, s ezek vezetőit, hogy nem.--, fejtenek ki elég tevékenységet kölö-nösetka szövetkezetek alakításánál,, s általában, hogy nincs érzékök a haladás iránt. Az irányadó körök ugyanis ugy j vélik, hogy a hanyatló kisipar lábra- i állítása ez uton volna lehetséges. Tagadhatatlan, hogy a szövetkezés kellő előfeltételek, s kellő vezetés mellett — habár úrrá nem is teszi | a kötelékbe tartozókat, — az élet viharaiban az elsöpretés ellen vedel- i met és támasztékot nyújt. Ha tehát ezen beismerés dacára I is a szövetkezeti ügy nálunk nem ! bir tért hódítani: annak oka az | iparosság sajátos életviszonyaiban rejlik. Az iparosság évtizedek óta kéri, s esdekel, hogy adassék meg nékie | oly törvényes védelem, melynek fedezete alatt a létért való küzdelemben kimerült erejét összeszedhesse és sebeire természetes gyógyirt nyerjen. E helyett, — mint tudjuk — a szövetkezetekben megvan ugyan orvosszerrel kinálva, de ez olyan, a melyet kimerültségében természete be nem vesz. Az iparosok ugyanis a boldogulás s ennek kapcsán a haladás alapföltételeit érdekeinek törvényes védelmében s a védelemnek az életviszonyokhoz való alakttlásában -látják. Az életviszonyok, mint tudjuk^, a kultúra térfoglalása s rohamos terjeszkedése folytán nagy változást szenvedtek; a régi patriarkális életreűd ma már csak híréből ismeretes, az igények kifejlődtek a társadalom alsóbb osztályainál is ugy, hogy az ezek kielégítésére szolgáló eszközök megszerzése képezi nagyobbára az élet célt. Ennek elérhetéseért folyik a harc itt is, ott is, különféle, többé-kevésbbé tisztességes fegyverekkel. Az ipari közélet különösen az, melynél ezen jelenségek leginkább észlelhetők, de a melyek a kívülállók részéró] kevésbbé s káros hatásaiban csakis a gyakorlati téren működök részéről érezhetők. Az a soha nem pihenő emberi elme, a maga ezernyi-ezer változataiban e téren működik leglázasabban, alkot s rombol, hogy újra alkosson: szebbet, jobbat és tökéletesebbet. Misem természetesebb azonban, minthogy ezen, részint az élethivatás, részint a könyörtelen szükség okozta örök verseny, az ipari közéletben ádáz küzdelemmé fajul el, melyben ellenségképp állanak egymással szemben azok is, kiket saját jól felfogott érdekűk az összetartásra s egymás támogatására utal. És minthogy ebben, a létfentartás körül folytatott örök küzdelemben sok, az iparosságtól nem függő külső okok is közrehatnak : ezek együttvéve gyökereiben támadták meg az ipari közéletet s előidézték a ma már el nem tagadható krízist S ma, midőn jóleső érzéssel van alkalmunk tapasztalni, hogy az iparosság előadottakban gyökeredző bajainak orvoslását célzó intézkedések folyamatban vaunak s e munkánál a régi kipróbált, erőkhöz ujak csatlakoztak, nem látjuk fölöslegesnek hangsúlyozni, hogy az ellentétek elsimítása s a közreható okok elhárítása kell, hogy elsőrendű feladatát képezze azoknak, kik a kézműiparo-sok bajainak orvoslására hivatva vannak. De miután e célba veit munkából az óhajtott siker érdekében kell, hogy a kikről szó van: a közvetlen érdekelt iparosság is kivegye a maga részét legalább annyiban, hogy a reá nehezedő bajokat s ezek vélt orvoslásmódját feltárja a magunk részéről is nem tartjuk feleslegesnek a kézmúiparosokra nehezedő s már oly sokszor haogoztatott bajokat, s azok orvoslás módját habár lényegben nem is, de közvetlenül nyert benyomások s személyes tapasztalatok alapján más, az eddigiektől némileg eltérő világításban az alábbiakban felsorolni. Orvoslást igénylő bajok: 1. A tanonc-anyag selejtes volta s a tanidő hiányos szabályozása. Az orvoslás módja az elemi osztályok elvégezése után legalább 3 évi tanonckodás s ez ido alatt szak-irányos iskoláztatás. Ha azonban az iparos pályára készülő növendék az elemi osztályok elvégzése után e célból felállítandó I—2 évi előkészítő szaktanfolyamot végzett: tartoncideje alatt csak rajziskolába járásra kötelezendő (lásd a Magyar Ipar 29-ik számában „Tanoncügy" Mezei V. tol). 2. A segédek hiányos szellemi műveltsége és szakbelí képzettsége. Orvoslásmód: az e célra létesített intézmények szaporítása s könnyen hozzáférhetővé tétele. Mindenesetre azonban hasznosan szórakoztató olvasmányok, felolvasások stb. által szellemi művelődésének előmozdítása; szakbelí, közéletbeíi és esetleg nyelvismereteinek gyarapítása céljából se-gédi minősége tartama alatt különböző helyeken való gyári és műhely- beli legalább 3 évi foglalkozása s ettől az fjw.riga20lva.ny elnyerésének függővé tétele. Szakmájához tartozó ismeretekből önkéntes szakvizsga letételére alkalomnak nyújtása. 3. A kézműiparosok sokrészben hiányos szellemi, szakbeli és közélet-béli ismerete, az erkölcsi jellem, az emberszeretet s az összetartozandóság érzetének részleges vagy teljes hiánya, melyekre közrehat: a fokozódó igényekkel szemben nagyrészének va-gyontalansága s keresete elégtelensége, másrészről a gyors meggazdagodás vágya, ennek elérhetésében a tisztességtelen verseny különböző válfajaival szaktársainak furfang és tulkapással való letiprása, illetve köz-erkölcsiségi szempontból meg nem engedhető, de az igazságszolgáltatást ravaszul kikerülő módon való meg-| rontása s mindezek ellenében a törvényes eszközök elégtelensége. Orvoslásmód: az erkölcsi részét illetőleg az 1. és 2. pont alattiakban rejlik. Az ipartestületek hatáskörének i kitágítása és pedig: a kézroüíparo-| sokat illetőleg a nagyobb ipartestü-j letekre átruházása azon - teendőknek, ! melyeket ez idöszerint az I. fokú ipar-| hatóságok nagyrészben kelletlenül ! és hiányosan végeznek, a melyekhez : az iparosság sajátos viszonyainál fogva | gyakorlati érzékkel nem birnak. Az | ipartestületek íentartásához az illető ! községek és kamarák anyagi hozzá-; járulása. Az ipartestületi jegyzők ál-| landósitása cs teendőik arányában ; való dotálása. Az iparhatósági megbízottaknak az ipartestületek működési körébe való utalása. Az ipartestületek kebelében az egy szakmához tartozók, esetleg rokonszakmabeliek — p. o. ács, kőműves — 7s-aoak kívánatára szakosztályoknak — mindannyiokra nézve köte.ező4eg — szervezése. Ezek szabályzataiban felsorolt rendelleni kihágások elbírálásának az ipartestületi elöljáróságok hatáskörébe utalása s az ipartestületi elöljáróság által hozott marasztaló határozatoknak az I. fokn iparhatóságok által való végrehajtása. S végül, a mi a munkaadó és, segédje közti békés viszony megrontására nagy befolyással bir, hogy a munkabérelőleg korlátozva nincs: miként a korcsmai hitelnek, ugy ennek is megfelelő korlátozása elkerülhetlenül szükséges. Nagy vonásokhau ezek azok, melyek az iparos közéletet alsó világításban visszatükrözik, felsorolva, de korántsem kimerítve azon kívánalmak, melyek teljesítésétől a kézmű-íparosság helyzetének javulását várja. Az Összesített kívánalmak tenorja az, hogy az iparosság különleges helyzeténél fogva saját sorsának intézésére nagyobb befolyást nyerjen, miáltal az ipartestületi hatályos működés folytán az egyes szakcsoportok a viszonyok nyomása következtében is természetes uton alakulnának át termelő stb. szövetkezetekké. Az ipartestületek az I. fokú iparhatóságok helyett inkább a kamarákra támaszkodván, ezek irányítása mellett intenziv működést fejthetnének ki, s egyszersmind természetes útra terelődnék az iparos érdekképviselet. Hogy ezen kívánalmak mennyiben találnak meghallgatásra: az mindenesetre befolyással lesz az ipari viszonyok jövendő alakulására. Balogh Ambrus. Valódi és hamis népzene. — A „Zalai Közlöny* eredeti tárcája. — Idegen nagy városba d, pazarul világitolt kávéház bejárójánál méteres plakátokon hirdetik, bogy iit minden éjjel bárom óráig szól a cigányzene, ez meg ez a prímás hallatja .kitűnően szervezett" bandáját. Csak ugy kiált Telem az a nagy vörös betűkkel nyomtatott kumenév a szivárványszínű p i-pirről, valóságos riadó reklám gyanánt Ln uram. teremtőm, hát ennyire jutottak a Bíharik, Rózsavölgyik, Lsvották ivadékai 1 Fajtalan mulatózok idegeit izgatják néhány rongyos pengőért, akik valamikor aranyakat szedtek a „száraz fa* minden bankjáért I Akik költőket lelkesítettek egykoron, s bús hazafiakat vigasztaltak, ráadták magukat arra. hogy dáridós éjszakák feslett világát szolgálják: ,hnzd rá cigány megitta az árát ez a rikoltozó fruska az oldalamon," igy szól nekik ma a komandó. De a cigány manapság ilyenformán emel-kedik arra a bizonyos..európai színvonalra." Már nekem csak jobban tetszik még a toprongyos falusi malacbauda is ennél a kiken t-föot cigány araságnál, mert ameny-oyire .urasodik* a cigány, anuyira sülyed a nótájának eredetisége, igazi zamatja. Vagy elvállaljak táa .magyar népzenének" azt a körülteremtettézett, kacskaringós hangzürzavart, melyet a „jól szervezett1 bandák elkövetnek? ügy danol-e a szereimes legény kedvesének mint az a cifra sallaugcs. cigánynótázás I a cigány, bauem hogy annak az éjjelezó mutatja? Sohse száll az a nép fiának i duhaj csapatnak húzza ott idegenben a lelkébe, mert a cigány ,uri gusítus" j pazarul világított kávéházban. — Mit szerint muzsikál, mókázik a bangókkal. A, népdal remek egyszerűségéből hang-rakétákat csinál, fölcicomázza, kifényesíti, s aztán igy Bjől főlaiervezve* elénk tálaljs: nesztek urak, muzsiks. Tudom fölszisszen erre az én keserű ítéletemre néhány Jó mulatós ember\', s szemembe akarná vágni, bogy mit káromlom az ő cigányát, az csak az igazi muzsikus, aki jól tudja cifrázni a nótát, hogy csak ugy megbizsereg tőle az ember vérei Tagadom, tekintete* és nemzetes mu-zsikéltató urakl Az az én cigányom, aki a hegedűjével énekel és nem aki kurjongat vele-! Akinek a nótájára mezit-lábos falusi szépséget képzelek elém és nem afféle berúgott, teliíujtásozott obsitos kamasztl Aki kicsalogatja a lelkem legrejtettebb érzését és nem tölti meg fejemet bc\'ondos hangulatokkal. — Mert a népdal oem az idegekből fakad ám, mint muzsikáltató uraimék jókedve, hanem az egyszerűen érző lélekből, keresetlenül beszélő nyelvből. Mért tolmácsolja a cigány itthon és idegenben olyan aüa szólással azt, amit a nép teremtő lelke oly kedves egyszerűséggel mond? Hja a tánczene, — az más! Ott meg*\' a cigánynak van igaza Mentől fékevesztettébe, aucál jobb, mivelhogy a mi bevés táncunk is olyan. Friss csárdás meg friss nóta nem ismer regulát., mindakettó pillanat szüleménye ott a tánctér forró légkörébe!). Nem is azt sajnálom én, hogy a magyar tánczenét ugy cifrázza ért az belőle! Annyi nekik, mint a kt viár — minek fecsérli hát rájnk a cigány! Tehát én megkülönböztetem a nép -dalt a tánczeuétől. mert tényleg különböző a kettőnek eredete...— Legjobban látszik ez abból, hogy minden farsangon ropogósabbak a csárdások, míg az igazi eredeti zamatu népdslnagyon meggyérült az utóbbi időben; ami megvan, azt is agyonvirtuóziskodja a czigáoy. Milyen szép, poétikus kis dal a .két gyöucye volt a falunak\' cimü! Milyen gyönyii-rüen énekelte egyik művésznőnk a maga keresetlen, mélabúi eredetiségében; már mobt tessék elképzelni, bogy a prímás kiáll a .piacra", fölteszi a hangfogót és ráhúzza vonóhecygyel az~.üveghangokba" átvitt nótát I Szinte megborzadok az ilyen merénylettől. Vagy mikor nekidurálja magát és nagy cimba\\o*mpengetéssel elhúzza a .szalmaszál a vízbe* kezdetű hülyeséget. Mi viszi rá a cigányt erre az idezes mazsikálásra ? A .kenyérszükség?* Hát akkor minek -szabat magára mágeási egyenruhát és megy vele küllőidre u. n. .magyar\' zenével bolooditaoi más népeket ? Maradjon itthon, muzsikáljon igazán népiesen, s tudom, hogy szépen megél ő is, meg a népzene isi — Nem fajul el a muzsika idegizgató Iseerré, a cigány meg éjjeli kávéházak reklámjává. A magyar népzene cigányos elfajulása vitte rá Liszt Ferencet azon állításra, hogy magyar zene nincs, csak cigányzene, b maga is rhapsodiáíban cigányo- sabb a cigánynál. — Ezek a brillián3 zongoradarabok inkább a virtuozitás kitüntetésére, mint a magyar zene igazi jellemének bemutatására vannak írva. Élő példát is tudok rá; hallottam egyszer, amint valami augol zongoraműveiznő tökéletes technikával teljesen szabatosan eljátszotta.»7. egyik rhapsodiát, de nem volt abban egy hang sem, amely magyar eredetre vallott volna. \'Persze a sok sallangtől nem tudott az idegen érzésű művésznő hozzáférni az igazi motívumhoz. — Ellenben tapasztaltam már azt i.i, hogy elnémult egy zajos német társaság, midöu valaki rázendített hegedűjén, cifrézás, mókázás nélkül egy szép magyar andalgóra; megkapta őket a nóta édes-búi dallama, a ki tudták érezni belőie a népies lélek nyilatkozatát. Nemcsak a magyar népzenével vagyunk ijt/f hanem más nemzetek zenéjével is; amennyire visszataszító előttem például az olasz .jambó" -énekesek rikácsoló komédiázása, annyira elbűvölt a múltkoriban egy svéd női ötös tiszta, egyszerű népies kardala Amott félig bohócnak öltözött taljánok mindenféle mókával kisérték rekedt kornyikálásukat, s .határra* dolgoztak, emitt Öt fiatal nő különböző svéd népviseletben oda állt szerényen egymás mellé a dobogóra, s minden komédia nélkül szépen elénekelte éjszaki hazájának\' ború-: dalait, s megörvendeztette velük a lelkeket Igazi nemesítése a népzenének nem az olcsó hatás hajhászásában van, hanem a geniális szerzők áltí.1 való földolgozásban. A mi magyar zenénknek úgyszólván legművészibb földolgozását eddig a-.\\nemet Brabmstól birjuk, aki lángeszű zenész létére behatolt a mi népzenénk karakterébe és remekműveket csinált belőle. Ugyanő öntötte nemes alakba a német népdalok néhány gyöngyét ugy, hogy azt a pór épen ugy föl tudja fogni, mint a kényes ízlésű zenebarát. Hasonlóan cselekedett Csaikovszky az orosz, Smeiana a cseh, Grieg a norvég népzenével; megtartotta a jellemző formáját, de zenemüvészi lő (dolgozásban. A mi .népzene-ffjlerfztóioktöl" eddig kevés örvendetes dolgot hallottunk. Pedig ba nem cigányos sallangok. hanem zenemüvészi földolgozás felé fordulna a figyelmük, müyen sok gyönyörűséget lehetne meríteni a roasyar népzene dus kincses-bányájából 1 Weber a kinai zenét is tudta értékesíteni, sót a .cseh Beethoven" Dvorzsák amerikai tartózkodása alatt a néger gajdolás táraságaiból egész remek szimfóniát tudott kidolgozni I — Mért nem akad nálunk művészember, aki a magyar népmotivnmok életteljes ütemeit ily magas színvonalra emelné, s gátat vetne a „jól szervezett" bandák zenei kötéltáncolásainak?! Megjön erre is a reakció; hisz valamikor azt tartották pl. jó magyar btilisz-tának, aki mentől dagályosabb, érzel-gősebb módon irt, mig maoapBág az egyszerű, természetes beszéd formájában igyekszik írni a tollforgató ember. Ilyenforma változáson \' keir zenénknek is átmennie, hogy igazán magyaros, népies, eredeti legyen. Maros Bódog. l^iiFmársíámához\' a Franz Rehwald Söhne Reichenbergi cég megrendelö-lapja és egy féloldal melléklet van csatolva. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNJf 1899. SZEPTEMBER 30-án. A kereskedelmi alkalmazottak munkaideje. A munkások céljainak egy része lassan-lassan bár, de teljesülni látszik. Az a része, a mely a munkások humánusabb bánásmódját sürgeti, az, mely hau-goztatja, hogy a munkaidő csak^annyira szabasuék, hogy a munkásnak szórakozásra és pihenésre is jnsson ideje. g íme nálunk is a kereskedelmi kamarák, az iparosok egyesületei memorandumokat intéznek a miniszterhez a vasárnapi munkaszünet megtartásának szigorúbb ellenőrzése iránt. Millerund, a szocialista francia kereskedelmi miniszter azon állami termelési ágakban, ho! a szabad verseny nem ves7éiyezteti az állam érdekeit behozta a 8 órai munkaidőt. Amerikában vannak oly iparágak, melyekben délutáni 4 Órakor bevégződik a munka és minden áldott napbői a pihenés iilejéig még legalább is 5 órán át a maga ura a munkás. 5 órán át, igenl Paradicsomi állapot azoknak helyzetéhez képest, kiket méltán a munka martyrjainak nevezhetnénk. Tompa Mihály ugyan igy énekel, hogy „muokassag az élet sója a romlástól mely megó-ja." Csakhogy a sok só soványit és beteggé tesz. Pláne, na az minden istenadta nap ugyanaz áz adag só, mennyi-Bégben és minőségben. Az ilyen munka gyilkosabb, mert a lelket öli és az életet százszor gyorsabban pusztítja. Mert kérem absurdum, hogy valaki egyenesen azért éljen, hogy kínlódjék. Hogy öncél legyen a szenvedés. E\'végre is a munkás se nem flagellans, se nem imádkozó anacboreta. Ha már teremtve van, hát élni akar. Mert élni, az emberek joga. Minden emberé; a munkásé is. Az ipari munkásoknak ezt a jogát kezdi elismerni törvényhozás és társadalom egyaránt. Nem ugyan minden egyes iparágban, de azokban, hol a termelés és fogyasztás természete megengedi, mindinkább tért hódit a munkaidő s" a munkaszüneleknek a munkásokra nézve emberibb rendezése. Van azonban a nemzeti produkciónak egy fontos á»a. melynek alkalmazottai nem #észesülii*-k ezen reformok kedvezményében Értem a kereskedelmet. A kereskedelmi alkalmazottak, bála Isten, távol állanak a szocializmus mozgalmaitól, eszméitől és nem azonosítják magukat a szocialistákkal. E jelenség okát nem akarom kutatni, csak konstatálom létezését. Okául lehetne betudni azt a patriarkális viszonyt, mely föuök és alkalmazott közt fennáll, a munka könnyebbségét, annyi azonban bizonyos, hogy ez a mondhatnók, — flegmatikus viselkedés okozója annak, hogy az ö érdekükben nálunk eddig mi sem történt. Reggel 7,7-től, este 8-9 óráig dolgoznak, a saját ügyeik elintézésére idejük nem marad, se. végén nincs egy napjuk egész héten át, a mely egészen az övék volna, melyen szórakozhatnának testük és szellemük üdülésére. De sőt a lanyha ellenőrzés következtében sok helyütt még a vasárnap délutánt sem nevezhetik a magukénak. Hja a főnök elbalasztbat-lau font03 Üzleti érdekei, a saison élénksége nem enged pihenést. Zárt ajtók mögött bár, de dolgozni kell. Efféle gyerekségek miatt nem szabad megszakítani az üzleti élet folytonosságát Pedig elegendő pihenés a munka után, az erők felfrissítése, épen a nemzeti munka hatályossága érdekében elsőrendű követelmény, minden termelési ágban. Eclatans példa erre Bgy megtörtént dolog. Mikor Franciaországban a Garonnet és a Földközi tengert Összekötő csatorna épült, a francia munkások munkaideje reggel 6 órától este 7-ig, az angoloké reggel 7-tŐl délután 5-ig terjedt. Mégis a két nemzetiségű, egyenlő számban alkalmazott munkások közül az angolok naponkint átlag mégegyszer annyi munkát végeztek, mint a franciák. Egyébként általánosan elismert igazság, hogy a munka hatályosságának emelésére pihenés szükséges. Et bizonyításra nem szorul. S íme a kereskedelem terén ez elv nem érvényesül. Szakadatlan munkát kívánnak az alkalmazottaktól a kik pedig általános tapasztalat szerint nagyobb in-lelligenciával bíznak az ipari munkásoknál. A magasabb kultúra pedig kiterjeszti az igényeket, szaporítja a szükségleteket, több szórakozást, testi és szellemi Üdülést követel. Kilátás van azonban arra, hogy ez állstpot megváltozik. A kereskedelmi kamarák mozgalma erre biztató reményt nyújt Tökehiány. Az, hogy a jegybank a bankrátát újból fölemelte, szimptomatikus jelenség. Ámbár az. aggasztó nem ebben mutatkozik, hanem általában abban, hogy a tőkehiány ez országban nagyon hosszú idő óta krónikus jelenség, mely a csontokig és velőkig hat. Rabjává tette az ipart, a kereskedelmet vagy mondhatjuk megfordítva is. hosry ez állapot szomorú oka a tőkehiánynak. Kakas Márton levele. Tiszteit Ismeretlen I Becsúsztatom levelemet a szerkesztőségé mellé. Ne feledje: rövid az élet, öiök a sir és drága a sör. És ne feledje: csak az a sör jó. a melyet más özet. Tizenkét éve uem adtam ki sörre pénzt. Mi következik ebből? Az, hogy huszonkétezer, mond 22.000, mondddíi 20 on2ezer pohár sörrel tartozom fővárosunk külömbőiő sörházaiban. Mennyi KÖr ez! Egy egész adriai sör-tenger 1 A képzelet sebe* szárnyú sas, mégis elfárad, a inig kiisz5za. De én nem fáradtam el. Sőt hajlandó vagyok elölről kezdeni. S ez Öntől függ tisztelt Ismeretlen. A szerkesztő tudniillik azt ígérte, hogy ha előfizetőink megduplázódnak, kifizeti egész börkontómat s én nekem megint hitelem lesz sörházainkban I így Öoök egyszerre föllendit\'k a hazai kocsmászatot s egyúttal jövőmet biztos alapokra fektetik. Tegyék meg. Tegye meg tisztelt Ismeretlen. Hisz csak akad egy ember ösmerősei közt a ki hajlandó ily kellemes módon hozzájárulni, ahhoz, hogy sör-hitelem uj fényben ragyogjon." És még egyre kérem. Tessék jól vigyázni s annak idején konstatálni, hogy inie, előfizetőink megduplázódtak. Miért? Azért, mert az én konstatálásomnak a szerkesztő ur nem hisz: azt fogja mondani, hogy be vagyok csipvö és duplán látok. Ez a rögeszméje onnan ered, hogy egyszer halálra rémült, mert (kissé beállítva, nem tagadom) azzal a hírrel állítottam be a szerkesztőségbe, hogy az anyósát két példánybau láttam leszállni vasútról. (De ez köztünk maradjon.) E levelet is, kérem, -ne árulja el a szerk. urnák. Tisztelettel Atborák Etnod Mária. Gondolatok. Nagy szerencsétlenség, hogy azok, a kik nem tudnak beszélni, rendszerint hallgatni sem tudnak. Jen.n Paul- A képmutatás a vétek hódolata az erény előtt. La Rouchcfoucauld. Az anyós akkor is keserű, ha cukorból van.\' Spanyol közmondás. Az erény a nő becsülete, a becsület a férfi erénye. Alaude Tillier. A jegesmedve a világ legboldogabb állata volna, ha korcsolyázni tudna. __SipiUusz A magyar közgazdasági élet e régi baja most különösen érezhető és pesszimizmus nélkül is komor aggodalmakkal tekinthetjük és várhatjuk a fejleményeket. Nincs önálló pánz és hiteléletünk. Az uralkodó nagy ne%zetek járószalagján mozgunk hol előre, hol hátra, a szerint, a mint a világpiacon uralkodó hitelviszonyok parancsolják. A kis- éi középállamok szomorú sorsa ez. Azoké a gazdasági terűleteké, melyek idegen tőke nélkül élni, fejlődni nem képesek Ez ország különösen érzi e nyomást Hisz ez évtized eleje Óta, a mikor bő volt a pénz, a mikor felkeresett bennünket az elhelyezésbe törő külföldi tőke és megtermékenyítette a magyar iparalspitáai törekvéseket, azóta éltetett bennünket a remény, hogy ezen örvendetes jelenségek lehetőleg állandóak maradnak, nagy hasznára a hazai gazdasági életnek. Áruda csalódtunk. S azok, kik oly tetszelegve dörögnek a „mozgótoké" túlkapásai, inváziója ellen, azoknak most a gyakorlati élet szolgál bizonyságul arra nézve, hogy mily csapás ez országra nézve az, hogy a .nagytőke" áramlata másfelé vette útját. S itt aztán édeskeveset használ az ipának nyújtható állami kedvezmény s más efféle. A világáilamok a gazdasági lendület korszakát élik. A nagyállamoknak saját tőkefölöslegükre nagy szükségük van, sőt tőkéjük most kevésnek bizonyul. Az alapitások nagy arányokat öltenek, a gyáripar és nemzetközi kereskedés rengeteg tőkéket igényel és köt le, ezek ellenében az illető államok jegybankjainak kamatlábemelése sem segítség. Ez államok visszavonják a nekünk korábban nyújtott hiteleket s nem kapunk ujabb tőkét, mert máshbnnau nem is várhatjuk. Ezért van az a mély stagnálás kereskedésben, iparban. Innen az a csodálatos ellentét, hogy inig amazoknál virágzik a gazdasági élet, élénk lendület van ennek minden részletébeo, nálunk nem keletkeznek uj iparvállalatok, a meglevők nem fejlődnek, nem leijeszkednek, a kereskedelem szokott medrének alján csetidjskén csörgedezik, kivitelünk pedig hasonlókép alakul. TJgy látszik az a szomorú sorsa a kis -és középállamokuak, a mi méltán ejthet gondolkozóba Az ujabb idők e viszonyai, lekötik nálunk még azt a csekély társadalmi, gazdasági erőt is, a mit a korábbi kedvező időszak életre keltett és íeutartolt. De egyúttal ujabb feladatokat ró az állami és társadalmi vezetés és irányítás szerep vivőire. Az ujabb feladatok quintessenciája természeteden az, hogy a hazai gazdasági élet fejlesztése érdekében miként volna a mai állapot nyűge lerázható és miként a szükséges tőkék megszerezhetők és az országnak leköthetők. Mert ha föltes/szük is, hogy a tökehiány, ruiut minden gazdasági jelenség, nem állandó, de változó, annyi kétségtelen, hogy ily jelenségekre, ha idökörönkiot is, de mindenkor készen lehelünk. Ha rövid, mu ó ideig lép fel a tőkeszükség, a uiíkor helyes bankpolitikával eayhithelő rendkívüli orvosszerekre nincs szűkség. Ámde mi tévők legyünk akkor, ha a jelen állapot tartós lesz, a mit, eajnos, van okunk hinni, mert a tapasztalat igazolja, hogy a gazdasági löliendülés mindig hosszabb tartamú, mint az ellenkezője, hogy ennek nem szokott hirtelen vége szakadni, mint a villamos áramnak. A magyar gazdasági élet s ennek első követelménye: az iparalapitás és fejlődés nagy feladatai közepette a tökekérdés ma sokkal inkább kiélesedett, mint bármikor. Ma sokkal inkább érezzük a jelszóvá tett lökemáuy gyakorlati súlyét, mint más időkben, mert a külföld nem alimentálja a magyar termelést a forgalmat Jövő gazdasági céljaink egy részét kell föláldoznunk tehát a külföldi tőkeszükséglet által I<mét hátravetettünk a fejlődésben, bátra tehát abban is, hogy éppen.a tőkék képzéséres beo-tartására irányuló törekvéseink megvalósuljanak. A kérdés tehát szerfölött jelentőségteljes s bizonyára nem olyan, mely kamatlábemelésekkel megoldható akkor, a midőn a töke saját hazájában is bő-kamatozásra találhat s a mjkor sem a kedvezmények, sem a nálunk remélhető jobb kamatozás a külföldi pénzt ide nem csábítja. Éppen azért nagy gond és felelősség hárul a kormányzatra is, melytől a közönség remél, vár és követel. A kormányzattól várja í-^t, hogy a fen-forgő súlyos viszonyolwu tőle telhetőleg segít, várja annál is inkább, mert nagyon hozzászokott az állami gondoskodáshoz. Kétségtelen, hogy a tőkekérdés uralkodó ügye gazdasági létünknek a maga egész teljességében. Ezért valamennyi tényezőnek kell megoldási módokat keresni, nehogy a nyomasztó viszonyok Bulya alatt még a meglevő élet is elsorvadjon. A töke áldásait meg kell szerezni a magyar gazdasági életnek, bármily nagy akadályok tornyosuljanak is élénkbe. Azt hiszsjük, hogy hitelszervezetüok eléggé fejlett és erős oly tevékenységhez, melyet az igények támasztanak. E szervezetnek e napokban különös kötelessége a magyar hitelélet szükségleteiről gondoskodni, nemcsak a napi gondok elenyésztéről. hanem messzebb menő tervek és célokról. Kereskedelmi i iparkamara. — Hirdetmény. A m. kin pénzügyminiszter ur a „Betüsoros árulajstrom" köny vkőtővászon, viaszosvászon és vÍsbzos-tafota, továbbá a vas- és vasáruk vezérszavánál levő határozmáoyok kiegészítése, illetve módosítása, valamint a nyers állapotban levő s a metrikus számítási mód szerint a 30 számon felüli egyes vagy kettős, fényes gyapjúból való kemény fésűs (wvftfonál) vámkezelésére vonatkozó határozmáuyok kiegészítése tárgyában rendeleteket bocsátott ki, a melyeket az érdekelteket az alulirt kamara hivatalos helyiségében bármikor megtekinthetnek. Sopron, 1899. évi azep-tember havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. Captowni főkonzu-látu^unk jelentése szerint és hozzá az ottani cégek hitelképessége .iránt kivivőink részéről intézett tudakozódásokra vonatkozó válasz megadása ismételten nehézségekbe Ütközött, mert a legtöbb kérdezősködő semmi, vagy csak hiányos cimet adott meg. vagy a nevet gyakran megcsonkítva -közölte és ama cégnek üzletágát, a melyre a tudakofódá* vonat--kozott, nem jelőlti? meg. Ilyen körülmények közt a kívánt fölvilágositások nemcsak gyorsan uem adhatók meg, hanem e (Ölvilágositások, oly esetben, midőn több cég hasonló nevet visel, esetleg teljesen tévéiek. További és még gyakrabban előforduló nehézségeket okoznak kivivőinknek az egyik vagy másik árucikk kelendőség! viszonyaira vonatkozó kérdezősködések, a melyeket gyakran oly általánosságba tartanak, hogy azokra gyors, kimerítő és gyakorlati értékkel bíró feleletet adui alig lehetséges. Fökonzulatosunk ti-hát kívánatosnak jelzi, hogy hazai kivivőink tudakozódásaiban az adatokat a legnagyobb pontossággal jelölje meg, mi által a konzulátusunk eljárását nemcsak megkönnyítik, hanem eredményesebbé is teszik. A mi pedig kivivőinknek az egyes árucikkeknek a captowni piacon való elhelyezésére irányuló törekvéseit illeti, említett lökonzulátusunk óhajtanddnak nyilvánítja, hogy kivivőink a kérdéses , áruból mintát, vagy legalább rajzokat bocsássanak rendelkezésre, mert ily módon a pontos részletezés célja a legkönnyebben érhető el, főleg oly esetben, midőn világos és könnyen megérthető műszaki leírás nem szolgáltatható. Miután ily kívánalmakat-más konzulátusaink is hangoztatnak, a föntebbiekre érdekelt köreink figyelmét ezennel felhívjuk. Sopron, 1899. évi szeptember haviban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. "hírek. — Markő Antal búcsúja. Már hónapokkal ezelőtt jelentettük, hogy Markő Antal, a nagy-kanizsai állomás főnöke, nyugalomba vonulni készül. Ezen el határozásnak utolsó aktusa e napokban játszódott le. A vasúti hivatalnoki kar Pátkai Jakab állomási alfőoök vezetése alatt tisztelgett e napokban Markő Antal lakásán, hol Pátkai tolmácsolta a hivatalnokok szeretetét és ragaszkodását volt főnökükhöz. A lendületes búcsúbeszédre MarkŐ meghatottan válaszolt. Az uj állomásfőnök, P i 11 i t z Gyula, már . elfoglalta hivatalát. — Récsey György ünneplese. A nagy-kanizsai államilag segélyezett közeégi elemi népiskola tanítótestülete Récsey György, 43 évig működött kar társa és volt igazgatója tiszteletére f. é. október 14-ikén este 87a Órakor az .Arany-szarvas" szálló nagytermében társas vacsorával egybekötött ünnepséget rendez. Erre az alkalomra az ünnepelt volt tanítványait és az érdeklődő közönséget lapunk utján hívja meg a tanitó--testület, és a résztvenni óhajlókat kért, hogy b. neveket szíveskedjenek október 12-éig a községi elemi iskola igazgatói irodájában kitett aláírási ivre jegyezni vagy jegyeztetni. Egy teríték ára 2 irt. — Eljegyzések. Puteani István báró, Keszthelyen állomásozó m kir. 8. bonvéd huszárezredben houvédhaduagy, folyó hó 23 án jegyezte el vindonyalaki, töreki Töreky Margit kisasszonyt, töreki Tőreky Aladár nagybirtokos leányát Puszta-Tőre-ken. — Valachi Várhidy Lajos m. érva-Hzéki jegyző eljegyezte Zichmeiszter Gizella kisasszonyt; Zichmeiszter Nándor nagybérlő leányát Náprátfán. — Személyi hír. Krausz Ffliöp délí-vasuti ellenőr, pénztár-kezelő állomás-főnöki minőségben Áefalvára helyezték át. — Október 6-lkán. A nagykanizsai rom. kat főgimnázium ifjúságának 1899. évi október hó 6-án a nemzeti gyász ötvenéves évfordulóján a főgimnázium nagytermében hazafias ünnepélyt rendez. Kezdete d. e. 10 és fél órakor. A hazafias ünnepet d. e. 8 és fél órakor gyászistentisztelet előzi meg a felső tem p lomban. — Nagysád e vagy néni! A szolnoki polgári leányiskola tanítónői nem (udtak egyöntetű megállapodásra jutni arra nézve, hogy növendékeik nagysádnak. vagy néninek szólítsák-e őket. A cimkérdés megoldásával foglalkozott már a községi iskolaszék is, és kimondta, hogy szólítsák a polgári iskolában nagysádnak a tanítónőket. A néni-párt azonban nieg-felebbezte az iskolaszék határozatát a megyei közigazgatási bizottsághoz, a mely. iniut levelezőnk jrja, a minap mondotta ki, no,.? mivel a uagysád szó: először rossz képzési s/ó; másodszor gyermekek szájába egyáltalában nem való és teljesen szokatlan; harmadszor bizalmat éppen uem ébreszt: negyedszer első sorban a nevelőhatás fejlesztésére hivatott polgári iskolai oktatásnak és nevelésnek családias szinét teljesen elveszi: a tanító néni illetőleg a keresztnév után következő néni cím illeti meg hivatalo-Bau a tanítónőt. A közigazgatási bizottság ezt a határozatát a nagyfád párt megfelebbezte a kultuszminiszterhez, a kinek végső döntésére érthető kíváncsisággá] várnak ugy a nénik, mint a nagysádok. — Ez a cirakórsiig nálunk is erőaeu kezd kísérteni. A .néni" cimzés ugyan nem járta, a mi nem is helyes, mert akkor logice a férfi tanárok és tanítókat bácsinak kellene nevezni. A hajadon tanítónők megelégedtek egyideig a kisasszony, a férjes nők pedig a tensasszony megszól itassál. — Végtárgyalás. A u.-kanizsai kir. törvényszék Mikos Géza kir. ítélőtáblai bíró elnöklete alatt bestiális vádlottak felett hozott ítéletet Német Mihály becse-helyi lakos, Rada János, ifj. Kovács József, Hahoel János és Gerencsér Istvánnal szövetkezett a célból, hogy az ő szeretőjét Kiss Rozit csúffá tegyék. Lakására csalta a szerencséden asszonyt a éjjel rája uszította vad cimboráit. A kir. törvényszék a vadat bebizonyitottaak vette és vádlottakat részint 2 évi fegyházra, részint 6 hónapi börtön büntetésre ítélte. Ügyész é* vádlottak felebbeztek. — Életunt fiatalember. Krausz Izidor, 24 éves, magas termetű, knnáor hajú, fekete baju-zu, borotvált szakállú és barna szemű, keszthelyi születésű, kereskedő-segéd, — Krausz Adolf nevű . atyjának keszthelyi lakásáról ezelőtt 6 héttel öngyilkosság említése mellett eltávozott a minthogy ruháit és minden egyéb apró holmiját visszahagyta, azóta életjelt magáról nem adott, azt hiszik, Selyem b á 1 i s z ö v e t e k 45 krtól 14 írt 65 krig méterenként saját gyáraimból val amint fekete, fehér t, szines Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — sima, csikós, kockázott, mintázott és damaszt stb. (mintegy 240 kűlönböiö fajta és 2000 különbózó ¦cin- éi árnyalatban stb) Ruhák s blonsokra a gyárból I Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával, Magjar levelezés. Svájcba kétszeres levél bél y.-g ragasztandó. Heuiieberg (¦\'. selyemgyarai, Zürichben (ca. és kir udvari szállító;. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. SZEPTEMBER 30-án. hogy csakugyan Öngyilkosai lett. A keszthelyi szolgabíró körözést bocsátott ki és a fiatalember feltalálása esetén értesítést kér. — Meghívás bizottsági gyűlésre. Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról azótó 1899: 15. törv.-c. 7. §-éban emiitett fuvarozási dijaknak ugyanazon törvény 8. §-a értelmében szabályrendeletileg leendő megállapítása céljából f. évi október hó 7-éo délelőtt 9\'/3 órakor Zala-Egerszegen a vármegyeház gyüléstermében rendkívüli tőrvényhatósági bizottsági közgyűlés fog tartatni, melyre a törvényhatósági bizottság i. t_ tagjai tisztelettel meghivatnak. A szabályrendelet tervezetének előzetes tárgyalása céljából a megyei állandó választmány ugyanazon hő 3-ikán délelőtt 9Va órakor tart ülést, melyre az állandó választmány i t tagjai ezennel tisztelettel meghívatnak. Z. Egerszegen, 1899. én szeptember hó 27-én. Dr. Jankovich László gróf sk.. Zalavármegye főispánja. — Csaló böayöradomány gyújtók. Naponkint olvast-uk a hírlapokban, hogy hamis okmányokkal köoyöradományt gyűjtenek egyesek jótékony és nemes célokra. A nagyközönség rendszerint, nem kutatja, Dem nézi a célt, hanem előveszi tárcáját a ad. a mennyit tud és azon meggyőződésben él. hogy nemes lettet cselekedett, pedig gyakran a dologtalanságoi^a. henyélést segíti elő. Eiiy ilyen csaló bandát v elkerült e bÓ 25 én a zala-egerszegi városi rendőrségnek kinyomozni és letartóztatni. A hirea kompániának eddig ellogott tagjai Staller Samu a a vele vadházasságban élő Heíner Amália, valamint T:roler Kerta. — Érdekes, hogy ezek tervszerűen utazlak be az országot. A náluk talált följegyzés szerint innen Szombathelyre, Körmendre. Szent-Gott-hárdra, Grác Marburg. Csáktornya és Varasdra, onnan pedig ZágrábOa volt a céljuk menüi. Most nyomozzák az illető-fésflket. hogy eltoloncolhatók legyenek; persze előbb még felelniök kell a jogtalan könyöradomány gyűjtésért. — Trachoma a keszthelyi járóiban. A .K. H." írja hogy Alsó-Pábokoo 8 egyénen állapították meg a trachomát. A páhokiak Muraközbe járlak aratni s onnét hurcolták be a veszedelmes betegséget. — Örült asszony. Nagy feltűnést keltett 23-án a kora reggeli órákban egy őrült asszony Z.-Szt-Gróth utcáin. Az asszony Scbreiber S.índorné almási lakos. Először ia a reudőrőrszoba utcai ajtaját kezdte döngetni és mikor az ajtóban megjelent Ausztrics Antal városi rendőr, azt szidalmazni kezdte. Ausztrici hívására megjelent Schrank János rendőr káplár is, ketten aztán lefogva a dühön-pöt. illetőségi helyére szállították. — Vigyázatlanság. Komáromy István alsónemea-apátii lakói, e hó 24-én Simon Ferenc nevű szolgájának hat lövésü furgópÍ3z(olyát azzal az utasítással adta át, hogy tiszti Ua meg. Simon átvette a pisztolyt, nézegettejobbró!-balrÓ;, próbálgatta, forgatta ide-oda. Anna nevű 4 éves kis leányát a kíváncsiság odavitte s a mint atyja térdeire hajolva bámész szemekkei nézte a pisztolyt, ez elsült és az ártatlan kis leánykának baloldatába luródott. Képzelhető az apának kétségbeesése, a mint gyermekét vérrel borítva lábai előtt fentergem látta. Gyorsan vettek orvosi segítséget igénybe s igy megmentették a gyermeket, de a gondatlan apa ellen a büntető bíróság megindította a viz-igálatoL Sokszor mondottuk már, hogy a fegyverekkel való bánásmódban elóvigyázóbbak legyünk, mert gyakran fordul elő szerencsétlenség. Ez legyen intő példa arra, hogy csak olyannak adjunk fegyvert a kezébe, a ki azzal bánni is tud. — Szerencsétlenség. Borzalmas szerencsétlenség történt e hó 24-én a Zala-Bérhez tartozó Nándor-majorban. Ugyanis emiitett nap reggelén több béres kiment a takarmány-kamarába szecskát vágói, köztük egy Németh Károly nevű kis béres is. Alighogy munkájukat megkezdték, az emiitett kia-béresnek — ki a gépet etette — a szecskavágó hengerek odakapták bal kezét és a gép kaszái egész a vállig apró darabokra vágták. Az első segélyt dr. Misner Antal járásorvos adta meg. A szerencsétlenül járt legényt még az nap d. u. beszállították a zal a-egerszegi közkórházba, hol most ápolás alatt vao. — Merénylet. A .Keszthely és Vidéke* vakmerő merényletről ad hirL Schönfeld Gyula volt polgárvárosi segéd-jegyző folyó hő 23-án reggel lakásáról a város felé tartó Takách Imre keszthelyi főszolgabírót hátulról megtámadta b revolverével rálőtt, A golyó szerencsére csak könnyű sérű.ést ejtett és a főszolgabíró visszafordulva bottal akarta megrohanni a merénylőt, azonban megcsúszott és elesett. Ekkor Schönfeld a földön fekvőre egész közelből 3-szor reálőtt és csak Isten csodája, hogy a megtámodott főszolgabíró minden sebesülés nélkül élve menekült a veszedelmes helyzetből. A merénylő ezután maga ellen fordította fegyverét és homlokába lőtt, sebe azonban könnyebb természetű lévén, volt ereje üldözői elől a városi park felé menekülni, a hol ereje fogytán egy padra dőlt, ott elfogták, s a városi köz-kórhá/.ba szállították. SchŐnfeldet állítólag az lódította a merénylet elkövetésére, mert a főszolgabírót okolta azzal, hogy ő a potgárváro?i jegyzői állást nem nyerte el. Vélekedése azoobao teljesen alaptalan, mert egyedül a saját személye, folytonos részegeskedése volt oka mal-lözteiésének. A szerencsésen megmenekült főszolgabírót ismerősei s barátai közül számosan gratuláltak. — Mérgezés. Perpatvar, Örök veszekedés, békétlen családi élet átka vitte rá Tuszek Mihályt, hogy vele közös háztartásban élő sógorát, Vitt József lete-nyei lakost eleméssze. Folyó hő 21 én reggel- 7 óra tájban sógora és többek társaságában kiment a muraparti füzesekbe vesszőt nyesni és munkaközben kis üveget nyújtott sógorának mondván: .Nesze sógor pálinka". Vitt József megörvendett a sziverősilő italuak az őszi hűvös reggelen és kiitta az üveget fenékig. A halált itta belőle! — Az üveg chloroformpt tartalmazott. Vitt József ledőlt az italtól s elaludt, hogy többé fel ne ébredjen. Tuszek Mibály pedig ugy világosította fel odaérkező társait, hogy egy kisT\'altatót adott sógorának, a mitől 48 óráig is elalszik s egyúttal kérte az embereket, hogy ne szó\'jauak senkinek. Vitt Józsefet hazaszállították s délelőtt 11 órára meghalt. Tuszek Mihály előtt pedig megjelentek a csen- I dörök s vallatni kezdették. Tagadásával i szemben a tanuk rávallották, hogy bal-| lották, midőn a fennt idézett szavakkal | sógorának nyújtotta az üveget. Erre ez utóbbi körülményt beismerte, de azt ; állítja, hogy az üveget találta s tagadja, hogy az üveg tartalmát ismerte volna. Mivel azonban a felmerült gyanú ellenében magát igazolni nem tudta, letartóztatták s a letenyei járásbíróságnál feljelentették. — Fejbeveró sorompó. Múlt vasárnap egy Balazsics József nevü tyukász-legényt hoztak be Somogy-Berzencéről a helyi közkórházba, ki koponyarepedést szenvedett. A legény eszméletnél volt és ugy adja elő a dolgot, bogy folyó hó 23-án Berzencéről kocsin igyekezett Gólára. A gólai vasúti átjáróhoz érve, a sorompó tengelyűje ép akkor azólalt meg, mikor áthajtani akart Noszogatta tehát lovait, hogy mielőbb átérjen, az Őrháztól kezelt sorompót azonban abban a pillanatban eresztették le, mikor alatta áthaladott és ez ugy ütötte fejbe, boéy e súlyos sérüléssel beszállították a kórházba, hol most élet-halál közt íebeg. — Tőz. Folyó hó 25-én reggeli */»8 órakor kigyuladt Ki—Kanizsán Góber József zsupptetős pajtája, mely tele volt takarmánynyal és azzal együtt földig leégett A szélcsend miatt azonban szerencsére a tflz nem terjedt tovább, mert az előtte való napokbani esőzés ugy át-nedvesitette a különben elég gyúlékony szalmatelÖkef, hogy a bősz elemnek meg kellett elégedni ezzel az egy gazdasági épülettel, mely 220 frtra volt biztosítva, a tényleges kér azonban meghaladja a 300 torintot — A tűz keletkezésének oka valószínűleg gyermekek játéka. — Búcsúzó. A n.-kanizsai p.-udvari mozgópostától Budapestre történt át-helyeztetésem alkalmából, azon ismerőseim és jóbarátaim, kiktől idő rövidség miatt bucsut venni nem tudtam, ez uton mondok .Isten hozzád"-ot; kérve, tart-Banak meg emlékűkben ugy, mint magam is megőrzöm eme szent érzelmet és szeretettel fogok a körűkben eltöltött napokra visszagondolni. — Isten önökkel. Bikády István, m. kir posta- és távírda tiszt. — Verekedés. JurBOvecen f. bó 14-én este 8—9 óra között a falu korcsmájában mulató Pintarícs István és Kovacsícs Károly összevesztek Gas-parics György és Hasmerk Tamás föld-mívesekkel s ez utóbbiakat késeikkel annyira összeszurkálták, hogy a megtámadottak életveszélyesen megsebesültek. A verekedő suhancokat a perlaki járásbíróságnál feljelentették. — Katonai szállítás. Október hó 6-án délelőtt 10 órakor a cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál Sopronban (uj ellátási intézet) a kenyér- és zab szállítás biztosítása tárgyában januártói egész december bÓ végéig 1900. időtartamra a soproni elemzési kerület részére oyilvános ajánlafa~^|jrgyalás lesz. — Egy próba elegendő, hogy meggyőződjünk arról, minő veszedelmei ellenségévé vál-hátik idegeinknek és szívműködésünknek a bab-kavé. A legjcleiitékeoreb\') uziotogtiiok éi ajgi-enikusok uztgáiztai bebizonyították, hogy a kávéméreg sajátságos hatása, nevezetesen akkor, ha rendszerei, kii adagokban vitetik a izer-vezetbe, abban áll, hogy se idegrendszer éi szivmfikódes biztos bénulását idézi elö. Pedig az élet és azégészség ezen nagy veszedelmét könnyen megelőzhetjük. Keverjük a babkávét eleinte egyharmad Katbreíner-téle Kueipp-ma-látaká.\'-val. később vegyünk felénji babkávét és felényi Kathreiner-mtlátakávét és a kávéiul ezen pótlék által nemcsak ízletesebb, enyhébb és kedvesebb iejz, minthogy Katbreiner-malata-kávéja még a hai-.kávé illatával is bír, buem ezáltal a bankárénak egészségre ártalmas sajátságait majdnem teljesen eltávolítjuk A pió\'a azután csakhamar megtörténik Aki. ha csak rövid ideig is, a Kathreiner-kávéval kevert bab-kávét itta, a bab kivét mái módon elkészítve egyáltalán nem kivá.ijs lóbbé A kávéméregtől elszokott Szerveset ezentúl mar határozott*.n fellázad ellene A legnagyobb i\'leges nyugtalanság, FzívdobngaF, álmatlanság a lilsgea jelei, milyen emiueus vei-ély vao iit elrejtve, amelyixk ezen tapas/.ialás után t->vább magát ki enui bizonyara senkinek sem lesz báorszga. — A ruhaizö vetek megdrágulása. Mindenki, ki liiítes*ég-s ruhára valamit ad, jól tudja, bogy a szab>\'> csak léiig meddig basz-uálüztó szövetekén 1—S forintot kér méterenként és ép uzy mindenki jól tudja, hogy a hírnevesebb reicheub<?rKÍ és Urünni gyárak ugyanezen szöveteket 2— 3 írtért szállítják méterenként. Még mi a kész öltözetet megkapjak, addig a szövet árakban iübb i00°_-o= áremelkedés áll be és az okok után nem kell soka kutatnunk. — A szabó a szövetet a posztókereskeoő^él veszi, ez pedig a nagykereskedőtől, ez pedig a gyárostól. Mimlenegyik közülök jó hasznot akar a siövetnél keresői. A régi johirü posztó czég Frauz Rehwaid Söhue, Reichenberghen segíteni akar e bajou, miután ö a viszontelaru*, aítás kizárásával közvetlen lép a fogyasztó közönséggel összeköttetésbe, méhnek a gondolható legjobb mi ruha szövet\' ket eddig még nem létezett árért ajánl. Takarékos csalátok és mindazok, kik szép, tartós és nagyon olcsó rabat kivannak, kérjem k mai\' számunkhoz mellékelt levelező lapon a lest említett czégtől szövet-mintát, mit iugyeu és bérmentve kfll-deuek szét. KROHFELD KÖVÉREK folytatják a tanítást az idegen nyelvekben. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: Szeptember 21-28-ig. Físcher János rk hivatalnok, halva, Pévec Sziiiónia rk. napszámos, M«ri, Szerec Ferenc rk. földmives, József, Palkó Lőrinc rk. napszamos, Rozália. Tókor cs Ka\'alin rk. varrónő. Mária, Seb lesinger Isidorizr. kereskedő, Rozália, Fojta Vilmos rk fóka anf, Kálmán, Plánder Péter rk. munkás. József, Kummec G.örgy rk. löldmives, György, Kovács János rk nauszámos, János, Varga István rk. hivatalszolga, Stefánia, Perger Imre rk cipész-mester, Etelka, Pintér Fere>x rk. lakács, Mária, Laki János rk. napszámos, JLnos, Viola István rk. posta-szóig*. Kálmán, Nagy József rk. szabó-segéd, Mária, Volf János rk. kádár-segéd, Jáuos, Talafausz János rk mozdonyvezető, litván, Börct Mária rk. szakácsné, Rozália Halálozások: Szeptember 21—28-ig. Itnreas Mihály rk. földraives, SS éves, fulladás, I Szerec József, rk. földmives fis, 1 napos, ring-¦ górcs, Fojta Kálmán rk. iókalauz 5a. 6 napos, j állgörcs. Farkas László ág. ev. díjnok fia, 15 ! napos, gyengeség, Pévec Mária rk. napszámos j fia, 2 napos, idöelöttt szülöttség, Plander József rk munkás ha, 1 perces, koraszülöttség, Baranyai László rk. napszámos fia, 1S hónapos, bélhurut, Godína József rk földmives fia, 2 hónapos, ránggörcs, Trieb Terézia rk nevelőnő, 75 éves, végkimerutés. Házasságot kötöttek: Szeptember 21—28-ig. Bódics László kocsis rk. — Símonkovics Magdolnával, SYeltzer István molnár rk. — Pos Szidónia szülésznővel, Hegedűs Adolf házmester rk. — Horváth Ágnessel, Hasp-t Ferenc posta- és távirda tiszt Bpest — Balassi Lujzával, Poredos István szabó-segéd Varázsáról — Rekettye Ilkával. Godioa János földmives — Eálovics Rozáliával. A tulerötetés és gyógyulása. A tulerötetés Lek olyan nagy gyöngeség a kfiaj vetkezménye, mely utat nyit mindenféle betáf ségnek. Elsőnben is elszegényedik a vér, azután kevesebb less a vér a véredényekben és különösen a sűrűségéből veszít. Az álom és as étvágy eltűnik, az erő mindegyre fogy ós egyre gyakoribb lesz a szívdobogás, ájulás, főfájás, a mi csak növeli az altalános gyöngeséget. Es ai a pillanat, a mikor est az emésztő gyöngeséget, mely könnyen veszedelmes betegséggé változhatik, meg kell szüntetni él gyógyulást kall keresői Caianne V. konyhaié a Bristol-asállóban Territ8t-Mont.-tnxban (Svájc) belátta, hogy anyja számára eljött már a gyógyítás szüksége éa levele még a leg hiteti énebbet is meggyőzheti. — Mielőtt az elért eredményről tudósítom önt, ezt i-j\'a leveliben, tökéletes hatását akar- tam látci a Pink-pilulának, melynek használatára az anyámat rávettem. Nagyon szerencsés vagyok, hogy most arról a rendkívüli kedvező hatásról írhatok, melylyel a Pink-pilnla az anyámra volLteA szegény asszonyt a tulerötetés egészen tönkre\'\', tette. Ereje egéizen elhagyta, nem tud itt már járni és lába állandóan dagadt volt. Ez az állapot egészen elcsOggesztette. Mióta azonban a Pinkpilulát használja, erejét ismét visszanyerte és egész napon át kifáradás nélkül dolgozhatik. Alvása egészséges. Vigyázok,, hogy ezt a csodálatos knrát, me\'y olyan hamar visszaadta elvesztett erejét, folytassa. Szívből köszönöm önnek és fölhatalmazom, hogy ezt a levelemet közzé te5ye. Éppen as elgyöngült megerősítésével, a vér főlíri-sitésével és az idegek erősítésével gyógyít a Pink-pilnla annyi különféle betegséget és általa, mely gyökerében támadja meg a bajt, mindenféle bajt meg lehet gyógyítani. Meg lehet vele akadályozni a gyors erőé1 használást, — a vérszegénységet, — általános gyöngeséget — és a tulerötetés okozta kimerülést, — A Piuk-pilula kapható Magyarországon a legtöbb gyógyszertárban. Egyodoboz ára 1 frt 76 kr. és 6 doboz 9 trt Magyarországi főraktár: Tőrök lózsef gyógy szertárában Bpest, Király-utca 12. K 0 Z G Á f 0 ASM. A gabonauzletről. Az idei aratá-i megkezdése Óta a termelők és fogyasztók között a gabona ára körűi folyt harcot ugylátszik a termelök veszhették el. Dacára a mesterséges tartó/.kodásoak. melyet a termelők tanúsítanak, az árak nemcsak nem emelkednek, hititem állandóm lefelé tartanak s csak a kínálat csekély javulása szükséges, hogy tetemes hanyatlás következzék. — Mai árak: Buza Rozs Árpa Zab Bükkötir Bab 8 frt 20 kr. 6 , 20 , fi n — , 4 . 75 , 5 » 50 , 6 , 50 „ irodalom — A Kert a kertészet Összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap.. Fő/ szerkesztő és laptulajdonos Mauthnér Ödön. Felelői szerkesztő Igali Svotozár. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség: VI. Andrá^syut 23. sz. a., hova a lap szellemi részét képező közlemények kéreíasfk. Kiadóhivatal: VI. Aidrássy-ut 23. sz. a., hova a hirdetések, az előfizetési péuzek, a szétküldésre vonatkozó értesítések küldendők, a reklamációk és a lakásváltozások jelentendők. — A képes levelező-lap gyűjtőket bizonyosan érdekelni fogja az a körülmény, hogy magyarországi szaklapjuk, a .Látóképes levelező-lapok" által óriási gyűjteményre tehetnek szert Ezen lap által, mely több mint 5800 példányban jelenik meg — a világ minden részéről szerezhetnek maguknak összeköttetéseket és pedig a lap úgynevezett csere-rovata által. A csere-rovatban ugyauis fel vannak sorolva az egész világon élő azon gyűjtök cimei, a kik a cserére hajlandók, vagyis a hozzájuk intézett képes levelező-lapokra képes levelező-lapon válaszolnak. Ilykép olcsó pénzen 8 legtávolabbi világrészekbőt érkezett levelező-lapokkal gyarapíthatják gyűjteményüket. A lap ezenkívül jónevü íróktól közöl ismertető, oktató, útbaigazító cikkeket a gyűjtésről, tárcákat, verseket, etb. ismerteti az újdonságokat, gazdag hírrovatában a gyűjtésre vonatkozó aktuális eseményekről számol be, csarnok rovatában pedig tág tere nyílik a humor és élcnek. Előfizetési ára az 1899. évre 75 kr. A névnek a csere-rovatában való egyszeri felvétele 15 kr., egész évi közlésnél 60 kr. Mutatványszám csakis 15 kr. előleges beküldése ellenében lesz küldve. Újonnan \'belépő elöfizelők az eddig megjelent számokat a mümetlék-letekkel együtt ingyen kapják. Cim: A .Látóképes Levelező-lapok* kiadóhivatala Tata. (Komárom-megye.) — Az Uj Idők, a magyar család kedvelt szépirodalmi képe3 hetilapja, melyet Herceg Ferenc szerkeszt, október havával uj negyedévet kezd s kéri előkelő, hű közönsége szíves érdeklődését ezutánra is. Munkatársai, mint eddig, a magyar irodalom legérdemesebb erői lesznek; regényeinek, novelláinak s egyéb cikkeinek megválasztásában nem a hétköznapi fogyasztásra törekszik, de a magyar családok magasabb szellemi igényeit kívánja kielégíteni, nem mellőzve a heti aktualitások művészi feldolgozását sem. Közlendő képeit a magyar képzőművészet legújabb remekei közül válogatja és a világeseményeiről közlendő apróbb képei nyomban követik az eseményeket Októ ber 1-én kezdi közölni Herceg Ferenc egy uj regényét „Idegen emberek közt\' címmel. Regéaymellékletén az uj negyed- évben fordított mü helyett Jókai Mór regényét, az .öreg ember nem vén em-ber"-t közli, melyet sikerült olvasói Bzá-mára megszerezni, melyet a magyar irodalom koszorús költője most avatott maga legidőszerűbbé. A regény bevezetése már az e heti számban van. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 2 frt. Kiadóhivatal Budapesten Andrássy-ut 10. sz. — A magyar napi sajtó leghatalmasabb orgánuma az immár 33 esztendeje fennálló .Egyetértés", a mely nemcsak nagy alakjával, hanem páratlanul bő tartalmával is bátran hasonlítható a külföld lapjaihoz. Az .Egyetértés\' szerkesztősége nem kimé! sem költséget, sem fáradságot arra, hogy olvasóközönségét ugy a hazat, mint a külföldi eseményekről kimentő, részletes tudósításokkal lássa el. De különösen ki kell emelnünk az .Egyetértés" politikai és szépirodalmi rovatát Politikai rovatának egyik fő ereje az, hogy olyan bő éa részletes országgyűlési tudósításokat ad, minőt egyetlen magyar lap sem adhat. Az .Egyetértés" is csak nagy terjedelménél fogva teheti ezt — Vezércikkeiben az .Egyetértés" mindig a politikai és társadalmi nagy kérdéseket vitatja meg, s programmjáboz hiven a szabad eszmékért és függetlenségi elvekért küzd, Szépiro dalmi része az „Egyetértés"-nek eddig is igen becses volt, mert a legkitűnőbb írók tárcáit és regényeit évek hosszú során át ebben a lapban olvashatja a magyar közönség. Ma meg különösen nagybecnü e különben is kitűnő rovat mert Eötvös Károly, a legmagyarabb iró, az .Egyetértés\' hasábjain írja meg páratlan érdekenségü tárcáit. A Grót Károlyi Gábor főlJHgvzései, az Utazás a Balaton körül, az Eötvös Károly adomái máris országszerte uagy feltűnést keltettek, a mi nem is csoda, ha tekintetbe vesszük, bogy szépirodalmunk mai kozmo-politikus irányzata közben cziute fel -lélegzik a magyar ember, ha olyan igazán minden sorában tiszta magyar tárgyú s hangú remekmüvekhez jut, mint az Eötvös Károlyéi. Az október 1-én kezdődő évnegyedben az „Egyetértés" Eötvös Károly tárcasorozatáu kívül kitűnő regényt is közöl. — A ki érdekes és jó olvasni valót keres és a világ folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az „Egyetértés\'-re. A előfizetési pénzek I a? .Egyetértés" kiadóhivatalába külden-\' dők, (Budapesten, IV. Papnövelde-utca ! 8), mely szívesen küld ingyenes mutat-I ványszámot — A Magyar Könyvtár ismét küld szét néhányat narancsszin borítékos füzeteiből, melyek megint becsületére válnak ennek a kitűnő ízléssel és gondossággal szerkesztett vállalatuak. Mont is képviselve látják ez öt füzetben a régi magyar klasszikusokat és a modern magyar irodalmat, a külföldi irodalom régi és uj remekműveit. A magyar irodalom régi jelesei közül Kisfaludy Sándort adja most a ,M. K.B, még pedig legbájosabb regéit: Csobáncot, Tátikát, Dobozyt, valamennyit jó bevezetéssel, melyet Szigetvári Iván irt Az uj magyar irodalmat ezúttal egy pár évvel ezelőtt elhunyt tehetséges ifjú betletrieta képviseli: Becsky László, a ki amerikai uti kalandjait (.Amerikába és vissza") a legdrámaibb, legérdekfeszítőbb módon tudta elbeszélni. A külföld nagy klassikusai közül Byron jelenik meg, még pedig egyik leghatalmasabb ésbéltáa leghíresebb alkotásával, „Kain"-nal.Nnelyet Mikes Lajos nagy gonddal Ültetett át magyarra, örömmel fogja fogadni mindenki a 126. füzetet is, mely Tolsztoj-nak legszebb népies elbeszéléseit tartalmazza, ezeket a mély filozófiájú, fenséges munkákat, melyeket Szabó Endre az eredetihez méltóan magyarosított. Végre az Ötödik füzet egy szép Coppée féle regényt „Adós fizess\', melyben az az érdekes téma van feldolgozva, mikép hat a hirtelen jött gazdagság kü-löaiböző lelkületű és társadalmi állású emberekre. A fordítás nem szorul dicséretre: Tóth Béla műve. Ez ujabb füzetekkel a „M. K." immár a 128. Bor-számot érte el. Minden szám ára 15 kr., az összes füzetek külön is kaphatók, az egész gyűjtemény pedig részletfizetésre. KimeritŐ\'prospectust ingyen küld a kiadóhivatal: Wodianer F. és Fiai, Budapest, Andrássy-ut 21. * / *¦ Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében, Nagy-Kanizsán. Szerkesztőség : Jir. Villanyi Henrik-, felelős szerkesztő. Kiadó : JfJ. Wajdits József. XXXVI11. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. SZEPTEMBER 30 án. vegyes. — Sok évi Megfigyelés. Eméaztésgrengeeé-geknél él étvágy hiánynál általában \'•minden gyomorbajnáí, a valódi .Moll féle seidlltz porok* bizonyultak a legsíkerebbekuek a többi szerek fölött mint gyomor erősítők és vértisxtitók. Egy doboz ára 1 frt. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszeren rs.és kir. szállító. Bécs, I. Tuchlaiiben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. készítménye kérendő az 8 gyári jelvényére! és aláírásával. Nyiltté ]•*) margit" GYÓGYFORRÁS. Karíitlirrás-Ielep (BEEE6-HESIE). A budapesti m. kir. egyetem vcgyelemzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok néniavas nátriumot éi lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek (ölé emelik. Kitűnő batásu a légutak s tudri hunitos állapotainál, különösen szívós váladék eneten; Ifidévé ízeseknél, ha vérzésre va!6 hajlandóság van Is jelen, a ^Margit-víz" megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál : Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurnto* állapotainál, főien *7-°v cetekben, hol a fölös mennyiségben képzelődött sav oka a rossz emésztésuek. A húgysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot te»z továbbá a hólyag bnintos bántalmainál, a kő- é< homok-káprodes eseteiben, miért is a budapesti é( bécsi egyetem orvostanára!, mint az orvosvllág e^-yéb elokelíiésel a legszive-tebbetj használják, előnyt adnak a „Marglt--torrásnak a hoizá hssouló összetételű gyógy-vizek fölött r- mint ivóvíz -mm klvilé óvászernek bizonyait járványos betegségek I nej és. főleg typbas ellen. Mini hmi Hiúim icftcllsfeiet mttl FŐRAKTÁR: ÉDESKUTY L. úi%izug;brabfó cs. és kír. ndv. szállító BUDAPESTEK. - Kapható salorjen gyógyszertárba!, fűszer-kereskedésben ét veidégtóbea Yese, huzyhólyag, bngydara é* a köszTénybántaímat elkn, továbbá a légzó és emésztési szervek liurntOB bántalmainál, orvosi tekintélyek által a ^ Llthion-forrás SALUATOR sikerrel rendelve lesz. H n « y h aj tó hatásul Kellemes iií! 1 mm- KüBDTíO ÉMlklü Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A Sabator-forrás igazgatósága Eperjesen IRDETESEK : 4916. tk./99. Árverési Iilrdetmény. A n. kanizsai kir. törvényszék tlkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Varga Makár István kis-kanizsai lakos végrehajtatónak, Varga ¦ Makár Károly kis-kanizsai lakó* végrehajtást szenvedő elleni 107 Irt 90 kr. tőke. ennek 1898. évi március hó 10. napjától járó 5#/0 kamatai 17 frt 50 kr. per, 9 írt 45 kr. végrehajtás kérelmi, 9 írt 35 kr. jelenlegi és a még ío:merülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. tvszék területéhez tartozó, a palini 151. sz. tjkvben f 162. hrszám alatt (elvett a íörhénci hegyen lévő szőlő és pincének Varga Makár Károlyt illető és 528 írtra becsölt 7a része, továbbá a nagy kanÍ7sai 4978. sz. tjkvben f 2675. hrsz. alatt felvett 165 frtra becsült .szántóföld a récééi utmenti dűlőben\', ogy az ugyanezen tjkvben f 7708. hrsz. alatt felvett 617 frtra becsült „Pajta, udvar, kert, Kis-Kanizsán\' mégis az ugyanezen tjkvben t 749 i/c. brsr. alatt felvett a 58 frtra becsült .szántó a jakabkuti dűlőben* s végre a d.-kanizsai 3888. bz. íjkvben f 7810. hrsz. alatt 1/s részben Varga Makár Károly 7a részben Varga Katalin férj. Marton Ferencoé és kiskora Varga József. Varga Károly, Varga Anna és Varga *> Az e rovat alatt koalöttekért nem vállal filsiasais.it a szerk. Juli tulajdonául felvett 569 frtra becsült , ház 198. bz. alatt udvar és kerttel ezen legutóbbi ingatlan íj. 1931. évi LX. t.-c. 156. §. c) pontja értelmében eeészen még pedig a palinT ingatlan 1899. évi október hő 23. napján d. u. 2. órakor Palin. Korpavár egyesült községek házánál, a n.-kanizsaí ineatlanoK pedig 1899. évi október bő 23. napján d. e. 10 órakor ezen tlkvi hatóság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10*10-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi jnlius hó 28. napján. GÓZONY, kir. tvszéki albiró siabadsigon. Dr. NEUSIEDLER, kir. tszéki biró. Csokoládé SULHARDJ| Mindenütt kapható Cacao KASTNER&OHLER ÖRACI CEÍ POSZTÓ-OSZTÁLYA szétkflld: Steier dardezot (Lodeo) kezeskedve tiszta gyapjúból valódi sxisut S frt 85 kr., S frt 60 kr.. S frt 90 kr., 4 frt 2ő krért méterenként. Gyapjn-darocot tartós minőségben t frt 55 kr., 2 frt 20 krért méterenként. Harelock - darócot vízmentes, k-T.cs kedve tiszta gyapjúból 2 frt lő kr, 2 frt GO kr., 3 frt 40 krlrt méterenként Vízmentes k ab átsző vetet legszebb színekben, (törvényesen védett gyártmány). Télikabát, divat mha-szoveteket, fe kete árut a legnagyobb választékban. ni\'- kabát. köpönyeg és gallér szöveteket. SZABOTT ÁRAK. Minták ingyen, csomagok 10 frt értéken felül bérmentve. &&&&&&&&&&&&& OLYSULFIN. Államibig kipróbálva cs. kir. OüZ\'rák szabadalom 46446. szám Okvetlen eredmény, közjegyzőileg hitelesítve. Uj találmány, házi, ipari és gyári mosás, fehérítés és tisztítási célokra. A vízben feloldható, szagtalan kén összetételek behatása által; a fehér neműek és kezek megtámadása nélkül. A letjobb mosószer gyapjú neműek rézzére. Nagy megtakarítás szappan, idő szén :és kékitöüéi. Ezen anyag, mint legjobb és lesí-olcióbb tulajdonságainál foevs nem iléggé ajánlható háziasszonyok ré szere használatul. Ára csak 15 kr. csomagonkint. Kapható minden droguista, anyai; és gyarmatáru, valamint szappan üzletekben. — Főraktár: SCHWARZ és TAUBER-nél HAGY-KAHlZSiK. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy e hó elsején a .Castel del Monté"-! borraktárt átvettem ; a borok, ugy a vörös, mint a fehér, — kitűnő minőségűek, palaczk képesek; megtekintésre és megízlelésre bárkit szivesen látok saját hazamban, — Nagy-Kanizsa Teleki- (Sopron) utca 332. sz.; — kapható 50 l.-töl felfelé, minden időben. A borok tisztaságáért és valódiságáért felelősséget vállalok. Kiváló tisztelettel TÖRÖK AMBRUS. ooooooooooooaoooooooo naooooooooppoooooooaoo CT; - - ... . MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor valódia\'-c ha mindegyik, dobos aláírásai tünteti fel. Holt A védjegyét és A Hall A.-féts Síldlltz-porok tartó* gvógyhatása a legmakacsabb gyasttr- é* al-tettbáatalntk, gyomorgörcs As gyomorbév, rftgzótt székrekedés, majbancalum, vér tslslas. aranyér és a legköKnböiőhb női betegségek ellen, e jeles háziszernek eitize.Uk óta mindig nasjvobb elterjedést ixerzett. — Ars egy lepecsételt eredeti doDoznak i Trt e. é Hamisítások \'Örvenyileg f e n y i 11 e t n fi k. MOLL-FELE FRANCIÁI BORSZESZ ES SO SCsak akkOr VaiÓdt. ba mindegyik OTeg MOLL A. véJjegjét tnnU-ti lel í \'- ,A. Moll- feliratú ónozattal van zárva. A Mell-féle^ Ifraaezla borszesz és ss nevezetesen mint fajdalometfllapito heddrzaatesl srer ] fjköszvény, csuz és a nmghülés egyéb követkéz menyeinél lesps méretesebb népszer. Egy nnozott eredeti Sveg ira 90 kra[ozár _. MOLL Gyermek .szappanja, Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan a bir okszerű ápolásira gyermekek ét felnőttek részére. Ara dtrabeakínt — 20 kr. Q: darab — 94 kr. Minden darab gyermek-szappan M«l[ A. védjegyével van ellátva F őszétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tncblauben 9. az. Vidéki megrendelések naponta postautinvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. 704. szám/1899- Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré te^zi, bogy a n.-kanizsai kir. járá-biróság 1897. évi 6275. p. srámu v.:g/.ése következtében Eperjessy Sándor naty-kaníz^ai fle^ií^l által képviBelt Délzalai takarékpénrlif javára Rosenfeld Lajos n.-kani?sai lakos ellen 200 frt s jár. erejéig 1897. évi május hó 2I-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 338 frtra becsölt szobabútorok és 1 zongorából álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a n.-kanizsai kir. jbiróság V. III 308/3. 1898. bz. végzése folytán 200 frt tökekövetelés, ennek 1895. évi augUKZtus hó 5 napától járó 77iVe kamatai és eddig összesen 29 frt 30 krban bíróilag már megállapított költsenek erejéig Nagy-Kanizsán n helyszínen leendő eszközlésére 1899. évi október hó 5. napjának d. n. 2 órája határidőül kitdzetik és ahhoz a veuni szándékozók o\'y megjegyzéssel hivatnak meg, hogy ar. érintett ingóságok az 1881 évi LX. t. c. 107. és 108. § a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek Decsáron alul is el nak adatni. -1 Kelt Nagy-Kanizsán 1899 évi szeptember hó 17. napján. Maximovits György, kir. bírósági vhajtó. lovak és szarva ¦Bir BIZTOSÍTÁSA. -« A rnaor. LűksÚDüi ilktliizlozila láriasá* mint fzöveike/ct Badapest, vh , Erzsébet kö-ct 27 biztosításokat elfogad lovak és szarvasmarhák elhullása következtében beállott káresetek megtérítésére Kártérítés Igénye fennáll, ha közönséges és járTányos betegségekben, vaty baleset folytán pusztul el az állat, továbbá ha kényszervágás rendeltetik el Az Intézet élén állanak a követkéz* füdblrtokoaok : báró Sto-Jaaovlat György, elnök, báró Ansbrózy Gyula, prof Bethlen Balázs, ce. és kir. kamarás, országgy képviselő, dr Beidy László, orsz. képviselő, Cbenei Györgv, cs és kir. kamarás, orez. képvj.elő\', bárö Jóslka Gábor, cs és kir. kamarü*, orsz. képviselő, gróf Kamias Károly, főrendiházi la?, báró Nyiry Béla cs és kir. kamarás, gróf Ráday Gedeon, dr. Sinay Aladir, a Magy. agrár- és járadékiunk r. t. gazd. tanácsosa dr. TttétlesI Árpád, ügrvéd, Taby István, cs. és kir. kamarás, Pestm. gazd egy. aK\'Inoke, Zateskl Jenő, dr. Pajor Ignác vezérigazgató. jfc.1f§| Felvilágosítással szivesen szol-gal az igazgatóság és a vidéki ügynökségek. ( A dijak repdkivül mtrsekoltek § wr.GYtJMÖLCS ÉS SZÖLLÖ BOR KÉSZÍTÉSI GÉPEK. § GYÜMÖLCS h SZÖLLÖ SAJTÓK, o 3 g folytonosan ható ket\'öí emHtyÜ szerkezettel 0 és nvomerő szabálvzóval. 1 A munka képesség 20\'/« nagyobb, mint 8 bármely mis sajtónál. | SZÖLLÖ ll GYÜMÖLCS ZÚZOK § és liog-yó morzsolok. § _JlÜ?í?!LJÍ?.\'??er?L\'_???r5Íe\'° kóízBlékek. 8 Szöllo és gyümölcs önök. aszald készülékek gyümölcs és főzelék o aszalásra, ovümoics-vágc és hámozó gépsk, legújabb szerkezetű szabad. H 8 önműködó .SYPHONIA", pyümölcs és szillövettzi permetezők, gyár- S 0 tatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben ? 1 iUYFARTII PH. ÉS TÁRSA | § cs. kir. kizár, szabad, gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gözbámor. R 8 BÉCS, 11. Taborstrasse 71. 5 g KITÜNTETVE 390 ARANY, EZÜST ÉS BRONZ ÉREMMEL. O 8 ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. § 5 B ? SJSST Képviselők és TÍszontárusitók felvétetnek. g OOC3üOOOCK3000CX>3000000CX3a>XXX3CCOOOOOOOOOCXXXXX33^^ ¦V feltaláló dr. HKIDINGEK taDSr ur által kizárólag jOfiOdiloU pyárlujÚDju MEIOIMG E R KÁLYHA cs. és kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS I. Kohlmarkt 7. sz. a. PRÁG i Hybernergasse 7. Minden államban srabailalmazva. — Az első éremmel mindeu kiállításon kiiütiietve. — Legkitűnőbb kormányzó\', toltö és szellőző kályhák Iskáaok, iskolák és irodák azámáia. a legegyszerűbb és legelegánsabb kiállításban, tetszésszerinti égési időtartam sxéu|>irral való fűiéinél és 94 óráig (erjedő égés köszénneli tüzelésnél 55,000 lááljhn forgalombn liozYa. Egy kályhával több szoba is flthetó. MEIDINGK R"-kályhák, M Óva intünk az ntánzatoktól, utalva a kályhaajtókra ömölt következő védjegyre: MF.1D1NGER-0FEN-é, H. H E IM^ „HESTIA"-kályhák. FiüTK.HKSZTÖ RAVBALLÓH. FÜSTEMÉSZTŐ CALORIFÉREK. __KÖZPONTI FŰTÉS MINDEN RKNDSZKR, SZKRINT.___ ----Száraz alkalmazása ipari és gazdasági célokra. =- SSST* Prospektusok és árjegyzékek insyen és bérmentve. "SSS Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. |
