Zala-Somogyi Közlöny 1866 004sz február újraszkennelt.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	9.41 MB
Keltezés:	2023-06-28 13:14:35

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	448
Megtekintések száma:	627
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (108.3 KB) Zala-Somogyi Közlöny 1866. 004. szám február Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanfcsa. Ötödik évfolyam. 4. szám 1866. fcbruárius 18-án. •• 1 ! •• «■■Éti Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazhitszat, tudomány és művészei köréből. A somogyinegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. Miud.u Ló 1-ín, 10-íii, U 20-kitu ogéu 1y«d. 8gcrke»x(&l iroda ét* kiadó hivatalt WAJJLUla JÓZSEF kthiyvkcreikcdétében. Előfizetési föltótelek: Holybcn háxbos hordÍM«l ¿» vldékro postán kdldvo i Egíi» évro j - 6 frt. — kr. ''«1 ém • - 3 £ Ivnegyedro • 1 60 Hirdetése^: A lml Im.Aboi petlUorfrt J»Mltr T kr., 2-tior 0 é1 minden további belktaUUért 6 kr. üélycgdij minden egyei bcikUUUírt 30 Ur. A «Nyílt téren* Cfty petit tor beikuti! dija lö kr. Előfizetési pénzek és hirdetések, ugy »»Intén o Up ■■•lleml tartalmát illót« köilfiui''nyrk, valamint vidéki lovelok, bérnientvo klad.5Ulratallio« kOIdendSk NAQVKANIZ8ARA. A t, olvasó közönséghez. Kíidőn az ötödik évfolyamba átlép» „Zala-Somogyi Közlöny" szerkesztését részint alapos indokaim, részints különösen az értelmiség többjoinok régóta táp« hílthöohajafolytán,akiadó hivatallal bzo-ro»b'' kaposolatba hozni oaélravezetőbb-nek találnám: közös Ugyllnk szentségo által vezérolvo logyon szabad remény lenem, —: miszorint a két szomszédmegyo érdemes olvasóközönsége, szokott Ügyszeretete és buzgó pártolásával táinoga-tandja egy uj korszak küszöbén álló lapunkat; legyon szabad reménylenem, — hogy azon két megye, mely a nemzet két jelesének szülotéshelyévShiomeson büszke önérzettel kérkodhetik: nem bi-zond saját sorsára oly lapot, n mely négy éven át szívesen látott házi barátja és hü képvísolőjo volt közös érdekeinek; — legyen szabad roméaylcnom,— hogy rixon lobogót, melyro korunk jelszava, a „haladás" van kitüzvo, s mely köré négy éven át osoportosulva azt hiven követé, jövőre sem hngyandja kislclkü-leg oda; hanem tömör''phalanx-csopor-tokba alakulvA megőrzendi és védelme« sendi azt! Hogy pedig kitUzött ozélomat elérhessem, fŐtörckvésem: közlönyünket oda emelni; miszerint az a szépirodalom, mUvészot, nevelészet, gazdászat, ipar és kereskedojem terén oly álláspontot foglaljon el, mely a nagyérdemll közönség korszerű igényei és méltányos kivánal-minak oly mérvben megfelelhessen, a minőben azt honunk magasztos érdekei kivánják. Törekvésem: különös súlyt fektetni a közép.osztály szellemi és anyagi érdekeinek képviselésére, különösen a gazdászat, ipar és kereskedelem mezején. Törekvésem: az alsó néposztály erkölcsi élete emelésére nézve, a népnevelés körébe vágó közleményekkel növelni lapunk szellemi beosét. Törekvésem: Zala- és Somogyme-gyékro nézve oly kiváló fontosságú társadalmi viszonyokat klllönös éber figyolémmol kísérni, s miután nevezett két megyére nézve egyedül Kanizsö városa azon közlokedési központ, mely a koreakedelmet élénkon képviseli: ezen szompontból különös gondot forditau-.ttok árra, hogy közbirtokosaink és mo-zei gazdáinkat egyaránt érdoklő, a ke-reskcdóa és gazdászat körébe vágó pontos tudósítások által értesíthessem; — úgyszintén egyes megkeresések vagy bármely tárgybani bővebb fölvilágosítást nyerni kívánók számára Bzives szol-Si gálatát ajánlja szerkesztőségünk. Hogy tehát lapunk magas föladatát jövőro nézve kellően megoldhassa, gondoskodtam oly szollemi munkaorőkről, a melyek támogatásával reményiem, hogy közlönyünk a versenyt „Somogy "-'' gyal o tekintetben is kiállandja. Buzgó ügyszeretettel karoljátok fül azért szent llgyünkot és vállvetve egyesült erővel törekedjotok Zala éB Somogy lelkes fiai a közös ozél oléréaéhez; mert a közmondás Bzorínt: „Egyetértés által kis dolgok is növekszenek, mig visszavonás által a legnagyobbak is megsemmisülnek," osak akkor számíthatunk nngy hordorciü és fontos feladatunk sikerdus megoldására, fl osak nkkor remélhetjük kitözött czélunk elérhetését, ha közakarattal és egyesült erővel teendünk eleget'' honfiúi- kötelezettségünknek. Lapunk valamint eddig, ugy ezentúl is lmvonkint háromszor jolenend meg ; do forró ohajom azt rövid idő múlva hetilappá átalakítani. Tiszteletteljes bizalommal kérem a vidéki munkatársakat, az irodalom pártolóit 8 a tisztelt közönségot szives pártfogásuk és támogatásukért. Isten és a jók segítségében bízva kezdek a nagy feladat mogóldásához. Az ég áldása lengjen hazánkon és buzgó törokYésünken 1 . . . WAJDITS JÓZSEF, fololös szorkcattö ós kiadó tulajdonos. őszinte hangok a távolból. — KOalGnyOnk érdekében, — Örömmel üdvözöl jük a „Zala-Somogyi Közlöny"-t 6-dik évfolyama küszöbén, nemcsak azért,mert szülőföldünkről hü látogatónk volt mindig az édes haza határain tul; nemcsak azért, mert sokkal nagyobb erővel támogatott lapokat túlélt, s életrevalóságát soha som tagadta meg; hanem főleg, mert magasztosb önérzettől vezottetve, lobogóját, melyro vezérszózatul Isten b a haza nevét tüzé, magasabbra emelendő, a szerkesztőséget a kiadó hivatallal ezentúl közvetlen érintkezésben bírja. Oly körülmény, melynek ozélszerüségét, sőt szükségességét a vidéki levelezők régon elismerték, mely a lap határozott iránya a szelleme fentartására nézetünk szerint majdnem nélküíözhetlon. Nem azért szóllalunk fel, hogy e tárgy fontosságáról, annak miként történt eszközléséről adjunk kimerítő sorokat; csak roményiinkot fejezzük kí, hogy o körülménynél. fogva közlönyünk , moly közvotlen a két testvérmegyo, közvetvo a közös haza anyagi s szellemi jóléto előmozdítását czélozza,—Zala-Somogy-nak nemosak képviselője a nagy vililg-ban; nemosak megyéink fény 8 árnyoldalainak róferenso, nemcsak korszerű szózatok tárogatója; hanem, — hogy szavai n pusztában el no hangozzanuk, .mindkét ntogye értelmiségének szivo-sebben látott házi barátja leend. A provínoziális lapok osak ugy felel-hotnok meg hivatásuknak, ha a pro-vinozia társas életébon oly közvetítői szerepot vihetnok, melyben a közérdekű tárgyak közfigyelem ni ol kisértet-'' nek, 8 vitattatnak meg. — Ismerjük a nemes indokot, mely áldozatra! készséggel adott éltet közlönyünknek, és nem egyszer volt alkalmunk o lapok hasábjain meleg keblek szent hevével találkoznunk oly dolgok iránt, melyek megyei, városi, falusi én családi életünket legközelebbről érdeklik. . . ha '' óhajtott siker -nem koszorúzta mindenkor a legtisztább szándékot; ha a szép indítványok nem mindig találtak visz. hangra; ha az önkényt vonzó példák követés nélkül mnradtak. . . . ennek egyik fjioka, valljuk meg, abban rejlik, mert közlönyünk azoktól, kiknek részérő közvetlen szánva volt, kellő rész-véttol nem fogadtatott, s a szoriiszéd-megyék pártfogása nélkül tán fen »cm maradhatott volna! Nem önérdek vozoti tollúnkat,hanom az Ugy szeretető, melynek lapunk csak ugy lehet sikeres képviselőjo, ha megyénkben átalánoaluond. Ki nem ismerné ol, hogy ily körülmények közt egy jó kezekkel vezetett provinoziáljs laptól oly eredmény t várhatunk, melyért egyes megyék a megyei pénztárból biztosithatnák Baját közlönyüket? Bár mennyire szaporodjanak orsztlgos lapjaink, ha még nagyobb halommal hevernek ís asztalainkon, megyei közlönyünknek mindezek mollolt jutand hely, 8 kell hogy juBson: mert amazok ozt pótolni nem képesek, ennek/feladatát amazok megnem oldhat fák, legfölebb nyom nélkül elhangzó közlői lehetnok. A két tostvérmogye anyagi és szellemi érdekeinok, igényeinek, szükségleteinek sokoldalúságáról elegendőleg tanúskodhatott közlönyünk eddig ís; de mit ér tollal küzdeni, ültetni, ápolni, vagy irtani, ha a holt szavak meg nem teBte8Ülhetnok; s hogyan történjék emez, ha mit egyesült orőkro bizunk, azt csak egyesek tohotik? mit használ felfedezni bajainkat, városi életünk árnyoldalaiba népnevelés,azerkÖlosi élet borzalmas kinövésoít... mit basznál a nagy világnak mindozokot tudtára adnunk, ha csak itt-ott hallgatnak ránk, ha nincs, ki orvosoljon, fényt árasszon, irtson? Vádoltassunk bár gyávaságról, ne.m félünk részünkről megvallani, hogy o gondolat, o tudat tototto le, vagy niér-BÓkclto legalább égő tollúnkat, midőn azt a városi''ugy mint a falusiiboldögságot zavaró gonoszság ellen fel felemeltük. Ki nem látja az árvizet, mely sebes rohamával mindonünket magával ragadja, ha ellont nem állunk ? Midőn ^ mult ősz elojén Kanizsán bizonyo»L vidéki színigazgató nyilatkozatára, hogy „Duna-nan"-t Kanizsán is tapsokkal fogadják, egy köztiszteletben álló \|>osti publicista csudáik ózva azon megjegyzést tevő: hogyan ? hisz ezt már Pesten sem látják szívesen! — a színigazgató azt válaszolá: „hja uram! nsznunk kell az árvízzel!" mi a nemes férfiúval máakép éreztünk, s ezon érzotünk szerint óhajtunk mindenkor szólani. Do hogy szavunk ezer vlszhnngra találjon, hogy midőn tüzet kiálltunk, annak oltására időjén csoportosulhassunk, tárogatónknak, közlönyünknek a két testvér-megyélien otthonosnak kell lennio! — Istennel, ész-szel, szorgalommal előre!! kanizsaberkV. VIDÉKI TUDÓSÍTÁSOK. Alföldi lovelok. I. . Tisztelt szerkesztő ur! Ön szíveskedett a messzo távolból rólam megemlékezni 8 egyszersmint felhint, hogy n „Zala-Somogyi Közlöny"-bo küldenék dolgozatokat, melyeket a mélyen tisztelt közönség is hihotőleg szívósén olvasan-dana. Levelében azt is említő ön, hogy a derék nagy-kanizsai polgárok közül többen élénk emlékezetben tartják azon végzottoljos napokat, nielyekbenengemet nagyrabeosüh bizalmuk stigalmából országgyűlési képviselőjükül megválasztani kegyeskedtek. BIegvallom, régen nem érzett édes érzelmek áraszták ol egész valómat, midőn a múltnak el nem enyészhető emlékképci''eg)onkint feltűntek lelkem előtt, s a kebel sírjában szendergő szent reményét újra folébrbdve egy régen — igeri régen epedve várt jövőnek hajnala derült fel lelki szemeim előtt. Hajnala azon szobb jövőnek, molyről a nemzet többsége soha le nem mondott, és le sem fog soha mondani; mely a nemzet és fejedelem közt feltámadt kölcsönös bizalom alapján valahára valósulni látszik. E jövőnek óhajtása emelő lelkemot 1848-ban is, midőn a julius 2-án megnyitott hongyülés tagjai közt helyet foglaltam. — E hongyülés folyama hasonló volt a viharos tenger hullámzásához. tílethajónk majd szirthez, majd zátonyhoz ütődött, 8 a révparttól mindig messzobb hányatott, mig végre bekövetkeztek a viszoiitrtgsiigtoljcs döntő események, melyek a sok szép reményt a aok forró óhajtást s a kedves háza bol-dogitásának epedő vágyait megsemmi-Bitvén a magyar nemzetet a szenvedés és nyomor sötét útjára tasziták. E sötét utat kétfelől a kétségbeesés mélységei Mai számunkhoz fél Ív melléklet van csatolva. kőrnyszék, o sötét nton nom virult örömvirág; o sütét ut fölült csuk halvány Bugtírral » mindig véBztorhoa felhők küzt bujdosott szebb jővőnknok reményosillaga. Jól esott lelkomnok,a visszaemlékezés örütno, melyot önnek becses loveléből mcritottom ; mórt számos év óta a valódi üröm ritka vendég nálam, moly ha meglátogat is, alig élveiéin, mór eltllnik, visszaszáll a híi bajiul az eltűnt szomorít óvok fójdalmaitól oltomotvo feltámadásra várakozik. Mióta a gondviselés titok telje« intézkedésének következtében Nagy-Kanizsáról, ltol polgári alélom szebb napjait élveiéin, el kellő távoznom, több várost ós városi polgárságot tanultam ismerni do 1 uíafiasb szellemű, neniesb gondolkozású, omelkodettebb óríolmll ombor-baráti szorotettől áthatottabb, világosabb értelmű 8 tovékonyebb ólelll polgárságot, mint a nagy-kanizsai,sehol nom találtam. I''jS ozt nom a gyáva hizclgc''s, — mely csak törpo lolkok tulajdona szokott lenni — hanem mondatja volom a iöbb óvi tapasztalat, ozt vallja a polgári szellem, moly Kanizsát átlenpi,ozt tana-titja az olv szilárdsága 8 a jollem fedd* hotlonségo,moly Kanizsa polgárait mind hazafiúi, mind emberbaráti tekintetben ékositi, omoli ón minden jára.szépro és nomesre buzdítja. Ily polgárig drága omlékezetébon élhetni, reóm nézvo a legnagyobb jutalom volna, molyot képviselői pályám Után nomosak az anyagi — soha ki nom pótolható veszteségért, hanoin a több évi lelki Bzonvodés, Üldözés és bántalmazásért kiérdemelhettem. tón részemről valamint hivon megálltam azon helyon, melyre afenntisztelt polgárság bizalma vezetett: aigy hüsé-gos érzUlottel megőrzöm azon forró 8zorotetet,azonöszinto tiszteletet és,bonső hálát, melylyol Nagy-Kanizsa közönségo — és vidékéhoz mint polgár és hazofi szolloniilcg örökio kötvo vagyok. A szomor- ós gyásztoljes évok alatt, midta a fennbecaüU körből a végzet kiszakított, kedvesebb és viditóbb emlékévei lelkem* nok nem voltak, mint nzok, melyeket ottani életem múltjából, mint kiapad-hatlan forrásból szünetlenül merítettem. Mindozekot olöru boosájtva azon őrös hitben,mikép a „Zala-Somogyi Közlöny " azal kotraány os szabadság, testvériség és jogogye nl őség fenn-lobogó zászlója alatt küzd a hazafias irányú Hzollerai m voltséga anyagi köz-érdokek előmozdításáért: parányi erőmmel o jKöílönyt''- támogatni «igénytelen ozikkoinunol az anyagi és orkölosi köz-* jőt ápolni logkedvosb polgári kötol-momnek tartom. llogy őzen oIbŐ föllépésem alkalmával önmagamról — szivem olfojthatlan érzőiméitől áthatottan — kissé hosszabban irtam, a t. ez. olvasó közönség meg fog boosájtani, mort azon körben, melyet oly mélyen szorotllnk, s oly hőn tisztelőnk, hideg szívvel, száraz bölosolottol megjolonni loholotlon legalább nekem loliQtotlon volt. Jövő közleményeimben, már mint beköszöntött régi ismerős, fogok egyről másról értokezni, azon édes reménytől buzdittatva, hogy legjobb akaratszlllto «óraim a tisztelt közönség részéről no-mos indulattal s méltányos részvéttel fogadtatnak. Addig is legyon Bzabad Szeged szellemi életének főbb mozzanatairól annyit elmondanom, hogy városunk értelmiségének jelszavává s logszontobb tö-rokvésévd vált: az egyesülés és egyetértés. Ezen két magasztos tényező által is óhajtván az országgyIlié» működésének sikerét n nemzeti közakarat nyilvánulásónak támogatósával j érlelni és biztosítani. Es méltán; mert i az egyesillés és egyetértés azon szilárd ; alap,melyre alkotmány oh szabadságunk, >icniz<t\|l mUvolődéslInk, hazai iparunk * közhasznú intézeteink legbiztosabban i támaszkodhatnak. I Miért is haza olleni bllhnek részcsoivó tenné az magát, ki a szellemi világosságot, a nemzet- tostének Oíősüdését, n »zabadclvUpég diadalát, a közműveltség fényónok torjodését s a nemzeti jellom megszilárdulását gátolni, az erkölcsi orőkot gyengíteni, fen tartani, a tcstvé-riea ogyeslllést akadályozni, a szellemi ogységot szétdarabolni 8 a lelki vakságot ápolni törokednék. Az idő int, hogy egyesüljünk a közjó előmozditására » tartsunk összo a haza alkotmányának felépítésénél. Mort csak a haza közboldogságából száriuazhatik az egyesek valódi boldogsága. A honsze-rotot tcttlegos buzgó gyakorlása teszi virágzóvá a bontóé» ha fclvirúl a hon: egyesek jóléte is virágzámak fog indulni. A honszoretot, mely a logfényesb oré-nyok egyike, követeli, hogy a haza közérdekeit mii''idonktjr a magánérdekok fölé holyezzUk; mort csak igy érhetjük el aiua szont czélt, melyhez a hazitíiuság, nemzetiség és.ősi alkotmányunk virasztó őrszelleme, a mult idők történetéből bő von meríthető p é 1 d á k óh tan u l-ságokkal oly régen hí bennünket. DÓJA GERGELY. Keszthely ftbr. olejón. Akár a szállongó híreknek nyissuk meg füloinkot, akár hírlapjaink újdonság rovatait kitárjuk ügy»lommel, mindenütt csak a sók tánczviglom loirásával találkozunk. Du hogy is no? lliaz furámig van, s az is mily rövid 1* Valóban hozzá kell látni, hogy némileg ogyonsulyozni lehessen élményeit azon jó tulajdonsága éveknek, molyok nyolc* vngy kilonox hetes farsanggal örvendeztetik meg a tánczvigalmukért sóvárgó köblöket. Miről irnók tollát moat ón ii másról, mint tánczvl* galomról? Igen, tánezvignlomról, fényes óa kedólyoa táuozvigalnmról axólundok. inoly-lyel a gnxdáaz>tti intézet hallgatói jnn. 27-én xavarták aiog kellemesen városunk csöndes linllgntagaágát. A nevezett napon berobogó fogatok számából lőhetett már következtetni n meghívottak és megjelenők azép számára. Végro elérkezett talán nom a logtitrolmoaob-bon várt catvo i» a fónyárlmn kezdettok uazni a* „Amason" toruiónok ablakai, • mintogy öröniaugarnkat lúvvli ki magától a b ló iiaazogyUlondü sok azépacg befogadáaá iák roinónyóbcn. Do hogy ezt toliolt«», tlnno\|iólyca asint óa inozet ia öltött magára olyat, tnitidben oddig bizonyára móg nem pompázott. 8 ezt tonnio azdkaógoo volt; mort azon aok azóp a rónak megfelel Öl Cg, melyek bciuio laraanUint üsazogyUltok, a keretnek ia azennek kell tt lennie, moly tiket magába fogptlj.i, Ö valóban 1 Ha kóp/.eletllnk magi eló toromt ogy virányt, melyen n virág..kink logkitil-iiübh póldányai diazlonok, h ezt egy fónyea köröttül gondolja körülvéve, elöltünk fog állani o tánozvignl»mnak képe; csakhogy itt a bájos virágok nom valának mozdulntla-jiok, honom o zengnek kcllémca haiighttllá-mat által mozgáabn íioxatvo, koca teljesen lojtottók azon tánezot, mely nemzolUnk jol.b-kedvónok olmaradhatlaii kiaéröjo szokott lonni: a csárdást. S ha most áttoklntónk o gyönyörű tömegen, melyből cgyosok, mint n nzópség cazmónyó-nek mogtoatcsülósci tünt'' k ki, liihotlon Vív la cllontálianl azon ódoa mámormak ós órztllo-toknok, molyok ily látmánynál nz cinbori koblot önkénytelenül elragadják. Örömmel is ringottnnk tollát czédoa mámornak karját bnn annál is inkább, miVol az ügyca rondezö-sóg mind a kónyoloin mi ml az izlós körül nió-nyoit ngy irányozta, hogy aonimi kivánni valót aom hagyott fenn. 8 igy canpán még a kitartáa volt hátra. Do o tekintetben ia ör-vondvo mondhatom, hogy a kitartás ia az ogóaz táraaaág ogyüttmarr.dáaával tartott mindaddig, mig a fölkolö mpnak beható ati. farain torom világaimik í". nyel tiilncui ha-adták; os padig köztudomás »/.érint ily téli idöbon nom szokott igun korán történni. lCzokután ha móg némelyeknek jegoa tud-vágya u tánuzvigalom réazfetoivol akar inog-iamorkedni, elmondhatom , hogy n táncsvi* gftlmnt csak kizárólag az intézet hailgatói adták a költaégoitiacaiipán azö áldozatkéaz-aégük viaoli. — Némi mogkülömböztotéaül a tátiozvignlom nlatt őket mcllök baljára tűzött a nomzoti kokárdával ellátott intézeti jelvények jollogcsto. A táraaaág a mily válogatott ép oly azáuioa ia volt; mind jolontókcny távolból voltak igon becsen vendégek, niind több uradalmi iljtiság teatülotilog megjoiont loondö ügytáraaik örömére. Amint mondják, ogy a tánccal antipathiában álló ogyéniaég még azt ia megolvasta, hogy n négyeaokot páron, flUértánczot pedig fii páron lej-telték.— A kebleket a kaposvári Hizi Korkó-nak battériája látta cl a azükaé^oa kedv villanyfolyniiiávnl. Végro még ugy félfüllel hallottuk, hogy ugyan az intézeti halgatóság ogy tánczvigaíiuat fogna rondozni, melynek tiszt.1 jövodclmo töke gyanánt fogna lotó-totui a melynek kamataiból a liolybóll a/.P-gényok acgélycztotiiénok. — Adja hü Kg, hogy o jó ozólrn való vállalntukat is a««lüt»bi- ííogy o jó hoz liaaonló aikor koronázza! — + t iVagv-Kanizsn, febr. 10-ón. Január 21-én tartá derék föbiránk nga Inkcy Kazimér uraKis-Kanizsai tüzkárosul-(nk telaogéléaéro a Zöldfa n»gv voiuléglü ritka féiiynyel diszitott tornioibon fónyoa tánozvigaliuát. Kanizaának tapasztalt lakói elszoktak ugyan kóazübii nagyvignlmi csté-lyekre; do ezen a maga nemében páratlan tánczvigalom napján regg Itöl oatig a vároa ■ minden utczáiban robogtuk n számtalau uri fogatok. — Meglepő jelenet volt ^dóli vonat niogcrkozóau után a főbíró ur vozet^ao alatti koaztholyi katonai zenekarnak és mintegy 40 ro torjedö uri fogatnak a fiatalság óljou* zéao közt a városba bovonulása. , Ka tv. 5 az omlitott terein megtolt oly válogatott uri voudégekkel a minökot ily nagy számban együtt látni azeroncaónk még nom volt. Nom esnie Z dának derék és óborlelkü hölgyei, Som-gy virágai, Innom Vasiucgyó-nok szépei is nagy számmal vettok résztozon ritka jó kedélyt ébresztő tánezvigalomban, eleinte a tánozvigaloni ugyan udvarias, du feszült volt, később vidorubb ós végro oly jó kedvet óbrcaztfl, hogy alig volt ogy is, aki öröm meg.:lógedé8sol oda nem hagyta volna a termet más nap reggelén. — A tánoz vezotői is inogkttekmindent; a \ igalonirondoző fá-radhatlanul működött A vondógek kiológitó-sóÁ>; UrÜiibauin zenekara észrevéve, hogy a rendező Keszthelyről a katonai zonoknrt átliozatá, valóba-, jól játszott; külfinösondlcsó-retet éi lemcl a katonai zonokor voxotöjo Dürer János, ki o vigalomnak, ügyoao:i betanított zenészeivel megfelelt. A tánezvigalom ncincaak jó kedvot, hanem hasznot lioxó ia volt, miután a tüzkárosultak részére 200 frt nnradott, mely öszszeg lobr. 11 én egyformán -10 tüzknrosult között ngs. In''ko''y Kazimér fiibiró ur által kioaztatott- Következő felüllizetők, valamint n rendező urnák mondhatunk a tüzkárosultak no-vóbon hálaköszUnotet u. m. mólt. tolnai gr. Fottetics Oyörgy Zalavármegyo főispánja ¡¿D frt.; mólt. C''suzy János ka»iarás 1U frt.} liga. Catixy Károly 8 frt ;nga. tlyika Jan slav ur 6 frt. N igy-Kanizsai izraelita község 20 frt.; ngs. ínkoi László ur 0 frt.; t. Csillag László nliapány ur f> frt.; t. (Ilavinn Lajoa ur 2 frt.; ngs. Ink.iy Kálmán ur l frt.;,;. T-iln-bér Zsigmond ur 1 frt.j t. llogyai Ödön ur üO kr.; egy névtelen 20 kr.; Hznbó Samu a Zala-ngerszcgi választó-kerület képviaolüjo 6 frt, Öasz son 87 frt. DO kr. 20^011 több uri vendég; az olübbl vigalom lelkeaültjoi nem hagyhatták cl a vároat, délután egy rendező bizottmány alakult, cato pedig már szép számmal jelentek nn g a „Szarvas" vendéglő termében fiol valóbon egy csinos von dógkördiszlettj atánezéjfél tájban szakitatott félbo, middn vidám pobár koezintások közt a pezsgők bnfogtak, a a rendezők által az itt .vigadó szépek válogatott. felköazöntéackben líd Yözöltettelc. — L''ikoiua ut.in a tánoz iámét kezdetét votto me\|y roggelig tr.rtott. — Február hó U án tartá a liolyliell dalárda oz óVi álarexoa táncsvigubnát, moly látogatott óa jókedvű volt ugyan, do as előbbihez aeiiimi kép aom liaaonlitható, álarcsos kövér, tia.xta jövődolom körülbelül 80 frt. — A rendező bizottmánynak ajálliató volnn oda mű-ködn'',hogy minél többen jolotuiénok meg ál-arezban, éjfélkor pedig álarozos monotot ron-dezzen, hogy ily ritka vigulumk minél több vidékit nyerhessenek meg vendégül, miáltal a több óv óta fonálló dalárdái pénztárnak is minél több haszon nyujthasaon. KÖNYVK3 JÓZSEF. ZALA SOMOGY IIIREL * A Bátorkodunk a n. órdomü közönaéggol tudatni, miszerint lapunk febr. — juniusi folyamát a valamint hclybon házhoz hordva, ugy vidókro poatán küldve 2 frt oazt. ó. elő-Űzotéai dijt folyvást olfogad a kiadó-hivalal. A Dabócllay János köztiazteletü vároabi-rátik szoroncsétlcnül eltört lába elŐro haladt korn daczára, oly feltűnő gyorsasággal Jav miszerint romónyünk lohot hogy vároaunk atyja aki azent kötelctiaégének tartja gyor-mokeit mindennomü megtámadástól védoni óa vároaunknt a azép éa jobl>aii omolni, nom sokára ismét elfoglalhatjn méltó helyét a zöld ''asztalnál. — A 2j)lamegyct gazdasági egylet rendoa félóvi — úgynevezett tavaszi közgyűlését f. l8(50-ik martina 21-én Zalaegerszegen d. o. megtartani, a arra az egylet t. ¿i^yi^''yiikzatiui tisztelettől meg hivatnak, -r k''iiftífgyülést megelőző napon, n\artius 20-án ugyan Zalaogorszegen d. c. 9 órakor igaxgitéj választmányi ülés leoud, íuirŐla vá- .lasztmány lügjai tisztelőitől órtoiittol uok ós szive« megjolonéaro folkéretnek .A Fol)''^ l»ó I l-óii cstvo 8—9 óra közt bi-zonyos Jlaiifnor íiovü körmondi koroskodő érkezett a vaspályán vároauiikba. Történik áronban, hogy midőn az Izraelita — imáiul», udvarán inonvo h szomazéd utczára kijutni akarna, egyszorro vólotlonül gaxtottosok mog-táiuadták szája botümotett, a vóros borjú — kötolokkol kegyetlenül összokötösik fojtogatják, mialatt pénzétől tökólotoson megfosztva eszméletlenül a földön hevorvo hagyták; kb istentelenek eralatt pedig tova iramlottak. Qaak a véletlennek köszönhető hogy még az nap ostéjén a szeronesétlon föltalálva a kórházba vitetett, hol osak más nap nyoró vissza eszmélő tét. Mikor órjUk már öl azon időt, midőn ily szomorú tények registrálásátóí fülmontvo érozhoasük magunkat? A «Magyar királyhoz" czimzott vendéglő egyik szobájából a mult napok egyikón bizony..s tolvaj csaknoin uiindcn ágyi ruhát olslk• kaaztott; azoroncaóro azonban, midőn gaz mesterséget iamétolni akarná hurokra korült. A Szintén a napokban történt, Kis-Kanizsán, hogy három (¡vér m''dün a szöllühngy-röl bortól fölvillanyozva hazafelé menne, ut-közbon egy ^yanna, birsen álló növel találkozóit aki koaarábnn húst vitt; tulbuzgalomtól ii goiolvo fülbzóliták nmazok a nőt: követné ökrtt az elöljárósághoz, mit a ntf tenni vona-dodott. lCrro ütlugek által akarták anőtkövo-téaro kényszpritoni, miro ogyik közülük oly veszélyes csapást mért a nőro, hogy oz azonnal összerogyott, b köYOtkoző nap reggelén mog is halt. A tottesok még halála előtt jelenték magákat a hatóságnál. A Iámét ogy borzasztó tényről koll t. olvasóinkat értesítenünk, Hajósa és Fityoháza küzségoi már rég óta pörlekednek az uroda-lommal — ha jól órtesülUuk — a K-golő ol'' külön-zéso végett, Felsőbb bolyén a pör az uradalom javára lön eldöntve; miro azurodalom KO Kis Kanizsai árokmotszőt küldött ki a birtok elkülönítése végott. Sajnos azonban, n aoiiimi roszat s.nn gyanító árokmotszők a holyazir.óro érve épon munkáikat voltak meg-kczdondök. Il.ijusán azonban valamint Fityu-házáu ia a harngok tüstént fólrovorottok s o kót községbeliok nagy dühyel támadták mog a békés munkásokat; egy közUlök agyonszu-ratott a többi megfutamlott. A szomorú ténynlláí. Itlzotcsbb megvizsgálása \égott dőrék föbiránk a holyszinéro katonai cr''Jvcl ment ki. A Galambokon, ecy odavaló lakós a szül-löbon ogy árokban ha Ivn találtatott. Ml okozta halálát, mégiKiin tudhatni. A Hely bon is egy boroa fü a lópcaőkön lebukván, azonnal szörnyet halt. A Muraküzhon egy szabadságos katonát — különben fnliizó szocskavágót — két gaz tettes, akik nála pénzt gyani ottak, s tiz^n-nyolcz forintot találtak Is, az uton megtámadták éa nomosiik pénzét rábolták ol; han m testének legérzékenyebb róazétülU megfosztották a okép örökre mogcsonkiták. A Kgy helybeli kissobb csapizékbon pohár azás közben egy katona más szubadfágos-aal üsszekoozezant,aiul később oly nagyollon-BÓgeakedéflro szolgáltatott alkalmat, hogy előbb kardra, kéaőbbpodlg pisztolyra került a dolog. A szigorú vizsgálat folyamatban van ellenük. '' ... .. . . A l''ogány aa.-pétori iapány Pócsro uta-záaa alkalmával kocsijában levő fogyvoro vólotlonül elsült és karját összolövó. A Sajnálattal koll hallanunk, hogy Loto-nyén ismét nagy tűzvész pusztított. A Városunkban is egy gyújt igató üzi pokoli szenvedélyét, miután néhány nap alatt caokély távolaágra egy máétól négy mollék-épület gyújtott föl éa lett porrá pürkülvo. A Időjárásunk oly ritka azép, hogy nom-csak az üzlotok ajtai állanak nyitva; hanoin iparosaink fütotlon ízobában.skönnyüöltüny-bon nyitott ablaknál dolgoznak. Sláskép áll a dolog Amorikában a honnét ogy barátunk irja, lingy ily hózivataros időjárásra és kömény télro nom is omlékoznok. Ugy tátsaik hogy nx időjárása, ogéixon kilópott régi ko-rókv.ígáaából. ^ A O.ötnünkro szolgál aa n hlr,hogy Zala-Kgorszogou dalárda alakult, vozetöi következők ; elnök: Oeatorrolchor , pénztárnok: Storn,titkár: Itoieh, karmeator: hobloaingor, éa in ég 0 válasz mányi tag „Zala-egoraz^gi dalárda" név nllatt ttlzó ki lobogóját. Óhajtjuk, hogy síkor kqszorutza buzgó törekvését! i'' f Febr. 3-án tartatott mog Zala Egorszeg n a Halatoii-mollóki szűkölködők folsogélyozé-sóro válóban fényes tánczvigalom, moly a dőrék rendezőknek diszóro Válik; tiaxta jö-vedelem oirca 80 frt, a torom sxépon volt diszitve, az áldott Jó kodv rogglig tartott, j t Fohr. hó I l-óu ugyanazon toromben egy ''helybeli tanár a kórház javára t&nczvigal-inut r udezett, az orodinény voltlr.k még nincs tudatva. f J.m. 2Ö-ÓU délutáni órákban Alsó-llogád-ban tiiz ütött ki. C''sertán László csolódháza és sertés-állása lett a lángok martaléka. Laky Uafael, Csillag (lynla, Farkas Imro slottoka vész helyére intézkodéaeikkolazt meggátolni. A» «m.litöttépülototegy csehországi csnvnrgó gyufával gyujtá f«l,a jó madár várja jutalmát. f lIore/.og Ksstorbár.y orduibon okozott rettenetes ordö-pusztitáiok megvizsgálására, a megyo részéről bizottmiiiy novoztotult ki, AS említett bizottmány szomorúim tapasztalta « tény valódiság/t; további rendelkozésig nz irtást, vágást éa bordást megtiltotta. f Jlottka Mihály közszeretetben lov/J zala-uicgyoi I. alispán. Tapolcza választókerület kópvisolöjo fobr. 11-én szoroncséltotó láto- Íntásával « tisztikart; mondani som kuli, ogy szívesen fogadtatott, f Zala-Egorszog nomcs.ik dalárdát, liánom JScno cgylotot is olinjt fölállítani, csak egy-izcrro sok no legyon. Q A kaposl és csurgói gymnnsium javára fobr. 10-én tartatott meg aU-ik tánczvigaloin a megyeház nagy termében, mely oly fényes és »sufolt volt, hogy a moltók kÍBobb termo-kot i meg kotlott nyitni a gyönyörtolt vidor kedélyű helybeli ós vidéki közönségnek; A vigalom reggeli 8-ig tartott. (JA fobr. 11-ki zártkörű álarezos tánezvi-galom miután mindon vidéki Kapósból ol távozott, nfcm tartatott meg. \|_J fobr. 10-én adá olö a derék és j&l szor-vezott Uényol-félo szintársulat Kaposlian a Pécsett állomásozó cs. kir. vadáss-ozred zcnc-karánnk közro-müködésévcl a több városban kodvolt oporottot, „Tiz loány és í^y fórj som," ez oporotto folyamában Jiéii; sinó''a csók-koringöt joleson énoklé, az Aragó-tánoiot pedig Rott Krzsi lojté,a r^orgídmatos előadókat a közönség örömmel tapsolta meg, • a szinkört megelégedéssel lingyák oda. □ Kobr. 13-án líalla Héla javára a „Víg c»imboráka adattak, tudatjuk egyúttal, hogy * ielc8 társulat nom Szogszárdra készül, ha nom jön valami közbejövő héten elöadá-sait Kanizsán kezdi meg; liistgUk, hogy n kanizsaié« vidéki közönség érdomo szerint fogjii n tái''Aulnt szorgalmát jutalmazni.. t Tömóry Zala-Kgurszógon lőtelopodott fényképész ogy zaln-mogyoi album készité-sével foglalkozik. A novozott albumban Zalának mindon «/ép tájékai fol lentiének véve. Elölizetési áru 1» frt. Ajánljuk Tömöry iirat, mint ügyes l''ényképészta közönségfigyelmébe. FŐVÁROSI ós VIDÉKI HÍREK. — A mai számhoz mollékoljük, a válasz fo-* lirati bizottmány javaslatát, inoly hazánk nagy fit, nomzotünk böloso és megyénk s/.ü-löttjo Doák Poionoznok tollábol folyt. ígérjük a n. t. olvasó közönséggel, n monyiro csak a körülmény ongedni fogja, iparkodunk nz ily nevozetcs dolgokat ólrasóink birtokában a jövíiro is juttatni. — Az o hó 5-én mintegy öt óranogyed liosa-szat tartott obédnél Császárné ö Folségo folyváBt magyarul beszélt, ós pedig oly szol-lo(iidu8au az irodalom, mint a politikáról. Is-móri V ö r ö s in a r t y, Kisfalud y, b. E ö t-v ö s,müveit, olyannyira, hogy csodálni kell nagy olvaBottságátyftomcs ízlését b élénk emlékező tehetségét. Ebéd után corolo volt, molybon ö Folségo a Császárné DoákForon-czcl huzamosan társalgott. — (A p o s t- budai nyomdászok bálja.) A pest-budai nyomdász-segély.ogy-let javára rondozott zártkörű nyomdászbál o hó 4-én, szépoti Bikorült. A helyiség ékoson volt feldiflzitve. A rendezést Urschitz Jakab ur vállalta magára. A tánezrond különösön kitűnő izléssol volt kiállítva. A tánczstély, melyben nz irói kar is képviselvo volt, nnKyon kedélyesen folyt }o. BÉCSI ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. — A válasz felirati javaslat a bécsi nénmt lapokban épen az nnp jelent mog mo-yen a magyar lapok is közlék. Minden bécsi lap hozza egész terjedelmében. F. hó 8-án reg-gpl, mikor a képviselőházban a felolvasás még mog som történt, Mécsben — német nyel-von — már nyomtatásban árulták az utczá-kon. Ugy látszik, gyorsan kiszivárogtak bo-tűi a titkos bizottmány! gyüléaokből. — Liszt Foronoz édos an via P fobr. .ü-án moghalt. anyja l''árisban A incgliullnk iiúvhorit ¡Vagy-KaiiUmin. 1805-ben: Öaizcacn 237-cn. 60 férfi, <3 nii é» 139 gyermek. ISGG-ik évi január li''.ban i Nagy Katalin, 63 éve», Vlaliiua Kittaliu 81 éve», Kma Ami 56 éve» Dnlo» 8<idoniu 7 nap«», Jakrica Jóf»< f 4 íve», Andry Anna 3 hclen, HnrvMh IIorbAla 7 évi», Ngy Jánoa 5 hoUs, Corvin* Orxaébrt 8 évo», Vllalt Joa.ptn 40 éve», YaUax Mlrla 0 hón Api», (,''íeinic* MAria ogy hotca, TAIo»y Ker. nc» 00 éve«, Ugor J.''.»«f3 ívtn, KAniprr ÍAndor 3 lio«.-», CxA\|>\ri InlvAn Cü Mugyar MAria lictp». Ki bmAr h''baiii U.TVaUm Anna 1 bet««. Kin\|. Hi In Anna 35 Av<», (1/8,1 JAtttf 3 irr$, KovAc« ltó/»a ncgvoil-atc», Kolnyok Verona 1 ¿vc», MíiíAro» KIAia 61 ívr», Coanaky Imro 45 <vc«. Nyílt poata. Kanlualierki. Kogailja íln uircm invlyvből knuxllnoto-met a meleg rósxví lórt, n bar«- ellen a íegyverok ki(<>ok, ogy klllileinúnyt ín inagAn-lovelel ulaak imlllollain inAr. N. Lajo»nak. .Kupa lAiaiUna" kcxvmben van míg, tnila«»a velem, ha jBv8.ro cltcbctcin-e, mlg M3 cngetll a felbi(tzi»AU«ra ? lloroiigii<iiak .A moreng/r.Os fogailA»* czlmll kOl-oméliyt kOzleiil Ingjuk. Gyulainak. I»er/I« vlt/-x! Lobogómból negSJOU, knixnnrt Írt«". .Ar. nlmA^I vírtannk'' nemsokára nap-viUgiit I Iliink, kqpbi klllilriuín,v«iurtT , rtx.WnjrUak. nomí volt, il» no legytti BloUó. ll,,<Ty. A Íí''rlekcl, a niennyfro lebetett Altnak In-illtollun, ,a i''lltrlf bolyoll ki''tck máft kllblml, a in.il biniift* ne ki alkalma* a lapba val<l fvlv^lr«. NyArlInaki Kórom axon bltoiiyoj IrA lakiuAr-Vt Migvniet l i.lúiUanl, atgy »(ikígei.i rau rcA, a kbl-ilrméiiy no »akadjpu meg. II. KArulynak. KQaxOnot a kdlilcim''ny/rf, mlintm k/rtekel ponloaan elfogok kQMenl; Jó akaralAéit fogadja honfiul adrSilotomeL 1). flnrgelynok i Ily erSro blUtkók lohetnnk; min3 balAit gyakorlott a kanluat polgárokra, mngAu-le»o-Ilink írtéiitondl. V. 8.-nak Ko«xthclyeu. Kolclctet vártánk, a far-Mngl napok tartják vl«»aT \V. Z. I''ács. l\|(aN van, hogy hiányt nom íienve-dduk \| do mígla »ajnáljnk. M. K.-nak Moliáeiun. így nem ha«>nálbatjuk, klwó gyengo ni irálya. Talán nóml ráltoiáisal ii átalakítva. T. A.-nak Kotxtholyen. Kíi««8not, hogy nagyra-boenOlt T. II. ó'' II. A ; Igéretót beknldntto, egy'' kla időt vegyeir ur.i<Agod 1. MecJukliAtlnak : Ax eliÓ ««Aliiba nőin vehettllk tol \| knxnlnl fogjuk ; leveliink Indul. K.vmx IfAii A* lleróuyl AutilnAk. Lapunkat rondo-nen fogJAk kapni, ax Igíreli''rt vegyik kfta«<t\|irt4lnket. PianovIUnak. Sok ax^pet hallottunk ui.ír, a kQl.lo-mónyeknok eluro la (ír^lllnk ; mert jót várunk. IKIkknay Mártonnak: Kérem Igőrote li''ljo«lti<4Ót. Ki''niílnct jóakaratAért, lapunk megy, tAu lovclOnk la. l''ortónylnok l''eiton. I''. barAtja Igen mele/en ajAnlta, Caakla valami rllvid cxikket kérek Ontó., a tároxAba valót. MogtOrtúnhot. hogy nemaokára axonu''lycaeu ta-lálkoiuiik, I''ianovltanak. uSpunk xArtAval órkoxett mog a kéx-Irat, A jnvil xxátnbaii felbaaauAljuk ; Igaaa vau, h4io-téve\ oaxtoxom ; caakliogy a illető nom fogja ax igax- '' aAgot a«ive>on hallani.'' DAvIduak Muraiban. Mért nem hangzik a lant? t-nak Zala-Kgoraxegre. Kérjllk «aivvakedjék jtivüro a knldeméiiyl nem Iioj«x>i levélben, hímem rOvid uj-doiiaAKo''(b.1l\| bekllldeiii. A többi lovolekrn lndy a/llko miatt uoiu fclolbutlluk TÁRCZA. Az öreg tanitó. KI vagy ott a j^ermek »«reg kdxfltt T« Jó Öreg — vándor utadon ? Fáradt toatoil megtnrvk ax évek , ltodCk Olnok bágyadt arexodon. — ölt fOrteld laxaanklnt lehullnak Kinja miatt a »ölét borúnak : 8 mindon atála-uiár a airba van. , . . Te kQxdcai Ax élet nyomorával Miként talán loukl — kivlllcd. Mogaxeuvedél roakadó teatedbeu H o ixeuvodéa hiegvénillt veled. Kagy Idő ax mfclta beéred Biárax kenyérrel — mely «ovány béred : Mit a fukar réaxvét oda vet. — Jlutoogeren jár életed »ajkíja KárXdt lelked nyugtot nem talál, H ml utadon bókéit pihentet lo: A «Illó, ''ir a gyáaxoa halál. .. — A kenyér mit máaok adnak (zádb.1, KOnyeldtől van kercaztlll áxva H Itt o aoraod váltoxAtlau állt — .. . I)o nem ea(l;;god»x ! ott vagy a kiejik küzt -Mint ax élet védő angyala, Kora regtől kéaS aatig hangzik Ajakadról a hit íldvöa szava. Ka axok oly édeaon hallgatják Haelld ajkad álható ixóxalját Mely oróuyök voxér caillaga. — OyOugo kexod hány vadfát boolla — Mik külOuboji vétket hajlanak, Kénye« nap a lelkek oráxágAba Hány calllagiiak adtál augarat 11 H durva ragtól borított vidéken VeUx magot, mely axáxaxoroa termékeny; Tudva azt, hogy róla mát arat. I Ilikén ttlrrtd a nyomort é törhet, Tulaxárnyolja lelked exekot, — Kgy vágyad van: laton éa haxának Adni hl! lyányt, éa bQ gyermeket, 7 Ha o vágyban — bár airodig azúrja Fejed a bú trtvi» koizorujn — Nyugalmadat még la fillleled. Kom csap meg a harag lllzea lángja, " Látva nyájad gynngeaégelt. Nem bagv el a''Jutalom reuiényo llogyha hullnak égő kílnyeld s — HúketUré* lllatoa virága, /.¡Ildid n mély homlok barázdákba Koizoruzva hulló fUrtoid. 8 ti emberek I — hogy ha neui jutalmat: Kgy két jó »/.ót adjatok neki 1 Siessetek legalább csak ezr.el Kilo terhét megkönnyíteni, — Néxx Progeni né/z a fénvea égre, Hizlaló kéz int onnét feléd le, Kx fog téged fttUegitonil — HOltS KÁUÓ1.Y. E......hoz Néked lirftm . .. ini rideg, ml fagyó» rím nékem az élet, 8 mely hozná a tavaaxt, távol ax cnyho augár Jobjában a remény, baljában n puszta valóval, Éltet ad, újra leaujt, meg felemel a jelen . . í:» ml lehet vigaszom, ml roményom iucíazo ta tőled? Kelkél újra a nnp, « ajkadon (llvo moaolygl... • . l''lTgZTAKALVY. A viszonzás. Elbcszólú« IIo rohonbnoh W-töl. - Német eredeti után kdali 8 x á v a y. Á k«3votkczy clboszóíís tU r<ÍAzo igft''/.-Hitgon nlftpnzik; n «»oropltí személyek ugyan meglmltnk, do sirbnlmokat atoi-mcHzut tnbin m<5g föl som rnlulztft ssöld paMstjávnl. Azért o körülmény tabín némi c-idckoltHégot fog a kegyes olvasó- ban ébroRztcni, a melyet. killönbou az egyszciU elbeszélés vantzsolni képtelen volna. A Rajna fültl egyik ltcgyos vidékének tömkelegében fekszik Heimborg novll falu. Nyiiron alig-''lohot kellemcsobb bolyét képzelni o fnluniU,.mert oly maga-fan fekszik, hogy a »zömnek szabad ki-bltilst nyújt a közel és ttlvol eső liegy-blticzokra. Ililtulsó részről pedig környezve van hatalmas őserdőtől, a moly előtt a legvirtin\dúsabb rétek, csörgedező patak ilítal hasítva törülnek cl. — A templom regényesen fekszik a magaslaton, alutzak kicsinyek és igény t»lo-nok,''többnyire agyagból épitvék, a mo-lyot az cső sok helyen lemosott. Csak a templom közolébon fokvő egyetlen ogy tesz kivételt, a mely nlapjittól fogva a tetőig kőből vnn épitvo, ablakai pedig hófohéi-fllggönyökkol ékositve. Ott lakik a község leggazdagabb egyéne, Wellor I''étor kit ritka bcohil-letességo végett polgib''tdrsai birdjokul viilasztottdk meg. Kgy napon rondkivUli öröm uralko-tlott e luizban, mindönki örömtől sugárzó arozozal sietett az utozitra,if^ci)kendöik-kel intftgotvő«kt^Uoxva: „őjön.Öjön!" ^ A dombon egy könnyli, nyitott kocsi gördült a hiíz leié, a melyben, egy női'' alak vala látható, ki Illéséből föleinel-kodvo.zsobkondőjévol hasonlólag integetett. Tiz porc« múlva a kocsi n birő Uásn előtt megállapodott, ésnbból egy virágzó leányka egyenes.m a bii^né karjaiba szökött. „8 ki volt o leányzóVu fogja a t, olvasó kéidczní. 0 a család legöregebbik leánya Matild, ki most tért haza a nevelő intézőiből Mig Matild a viszontbltás buldog pjr-ozcit élvozé, azalatt a kocix a ládát a kocsiról leemelve a házba \i\é. A barátságos szobában mindon ünnepélyes lakomára volt elkészítve. Ma-tltild ma az első helyet foglalta el, lii^z ő vnla az ünnepély hősnője. Szép »olt, valóban szép és még hozzá oly müveit, hogy aligha gyanította volna bonne valaki I a pór leányt. Végtelen vidorsdg volt jellemének tulajdona, h az ő vidorságá-bnií mindnyájan osztoztak ugyanyíra, hogy a kaozngásnak som vége. o.n hcs-za nom volt. Lakoma után ládáját fö''.nyitá, s mosolyogva mondá: „Idője hogy előhozzam az ájándékokat, csekélységek ugyan,do mimlmngam készítettem, még pedig oly kedvvel,mintha itt közöttetek készítettem volna azokat." A kiosztásnál cl síi volt az atya, a kí ogy pár.himzcttniidnigini tót kapott. Az anya egy kötött ágytoritőt, melyet nem győzött uléggé bámulni. Fivérok ésnővérok som voltak olfelejtvo, még a kocsis sem, a kinek egy pár téli kesztyűt horgolt, (Kolyt. köv.) ^ A inai uj szerkesztés Matt inegjolont elsü •zárnunk eíöczikko egész nyíltsággal jolontl, hogy f ti törekvésünk és ébor figyolmünk a társadalmi visaonyokra fog kitorjedni. ^savunkat késaséggol iparkodunk beváltani, megnyitjuk tebát a tért, moly koroskodolmi viszony ninki ól Intele» tudósítást adjon. A tor-mcs/.lükkel lapunk által tudatjuk tormónyolk értékét. A koroskodük- ét- fogyasztóknak lapunk blatoí irányul s«olgt\\|^. s ha ogyik vagy másik termény árban" osökkon, liom fogunk félni a»t ti»»tán kljolínte^l, ugy örülni fogunk ha i\ terménvok jó árát, valamint értékök emolését tudjuk liirdotnl. Tán-lorithatUn igaxság logynn jolsxavunk: fel-huíiuk tobát, a mindon sséllol daoxoló vitorlákat 8 ogy jobb jövő roményébon utmik indítjuk hajónkat N''agy-Kanl»«, febr. 10. Daoxára a kuiplwxok. ''ol Jelontott lankadt hangulatnak a gabna-ker. akodéa HJ^dkkének ára a bnxAé, nnincaak tnogaxllárdult, »«» mérönkéat 10 krral «lemolkoilott, ml a Idmarídnl ««•III bahotatalak éa a vtdékUnWn igen korlátolt k««J<iin»tc toUjdoDltható. Kox» árban ta«m e^Skl(ent a ionnal kapható kukoricaára »ok iuegrond«lé»ek •örtén» k, minekutána « rondoléaek őzen Arucxlkk n,(fr hUnya miatt »"m t Ijotitb.Mök, Cftt okb.l o f'' 0»-ncm Ara iámét egy kii emelkedőt nyoit.- Arp#éa >at> .Unvcgra AtvA!t-»á« nflk:il c»cn.lcs "i«l A tUbbi ortxAgos t«rmákokbon nyiigmlt Üzlet. Tájékuuk 188}.ki bor-terméke Igeu kedveli, éa ■''»Alt belföldi haasnitatra emelkedett Ar mellett lg. n kar«««. 1 • L B T I H I R N Ö K. hat Wt i az Árfolyam következü: feji» bo jub<"ii«k 80-85 frt, fojetleoek 00 -V5 frt. Nycra börlkért a téli l.lttazak alatt J >bb Art uh^Jtottuk a< III. tök i do a kwleiiddtég híAny.i o tekintotbcu »cm feloU uiog a '' várakoiáii»«k, J.l-ulog in>bo{o''<b faJlAkat vohi tul 36—¡17 ftíit, könnyibb.kct »8-40 fit, mlnöa''g ¡kliöz képi at Vla»í 80- 84. ltU 40 II frt. Kö <ln»ég. a gyapjúban itt l:é»xl thiAny mutatkozik, Ar.« 70 frt. Kelrl. rongy Ara 7 frt ¿6 7 f. t 7ft kr. fukotó.1 3 frt &0 kr. — 4 frt. I/a öt kővé* mutitkoxlk » h >»»xuért 60—05 f t, lövldért pedig 35 - 38 frt fizettetik. Juh-Vtfr ftiioni 2 frt 30 — ''i frt CO krjAial vétetik a mé-azAroíokt ''d ui hóz kétuylrotUiiek podig 3 frt. 50 kr. — 4 fit la! fixvitetik meg pArj. K.-kanizsai plarxi árak február 15-rrtl. .Iloraó Itcx^je 4 kr. I.oncan ttvxéjo 10 kr. Rib itcxójo ftkr. Kti\|o» Iti-xéje 8 kr. llurgonya méröjo 0 frt 80'' kr. Martiniul» fontja 12 kr. Juhbu» fontja 10 kr. 8ort''-hu» fonija 10 kr. 8-alonna mAzaáJa 32 frt — kr. Zair fontja 30 kr. I.AngIlaxt mA''»AJí 0 frt — kr. Z»em-lyelltxt máxiAJa 7 frt — kr. Kenyéri!»«! fontja 0 kr. Kuk''>riezall»zt fontja 3 kr. Arpadnra fontja 10 kr KolcakAna fontja 8 kr. KIxakAaa fontja 10 kr. Knolaj fontja 40 kr. Kepoznolaj fontja 30 kr. LenmagolaJ fontja 40 kr. Uj bor Itczéjn 10 kr. Ó bor Itczéjo 10 kr. 1'' ati aür ilczéje 14 kr. Kaulzaai aor Itcxéjc 10 kr. U.bona-pMinka itexéja 20 kr. Tórkitly-pálinka Itcaéje 36 kr Kxilva-pAIInka itr.xájo 40 kr Nycra fagygyá uiAzt.lja 18 fit. — kr Ontltll faxygyi''i-gyerly« tonlja 30 kr. Mártott fontja 3i kr. 8zApii.ni fontja 20 kr. H '' fontja 10 kr. Keményfa 8le 7 frt — kr.""Puhafa 61« 5 frt — kr. Nycrafa Olo 6 frt — kr. K»»/.én iué'' ríljo 36 kr. 8xéna mAx»AJ< '' frt 20 kr. Hzalma m. 60 kr. Kondér fontja 40 kr. Len fontja 80 kr. \| JclcnlcKi Arak ala&au«ztrlal mérőként a holyboll 1 InddbAznAI i Iluza 80-87 foutoa 3 frt 50 kr. H frt \| 60 kr, 3 frt 70 kr. Ho/.a 80-81 fontoa 2 frt 50 kr. Kukorlo a 2 frt 10 kr. 2 frt 15 kr. Árpa »crfdzé»hnz vali 73-74 fonto» 2 frt — 2 frt 10 kr. Zab I frt 80 kr. PohAukit clatt-rendű 1 frt 75 kr. l''.iazuly f.-hér S frt. O''J kr, tarka 3 lYt 10 kr. (Jubó el»ö rendil 0 frt. mázaAJa. 8/.llvapAllnka 20 fokú 10 frt 20 kr. t8epr8pAIiuka kéazletiilAuyban. Td»k«lypállnka 15—10 frt hordóval együtt. MÍz 13 frl. llorkd 28 frt. Ma-tAra (éli gyapot Oi frt má''a^ja. Nyor»b«r8k 45 frt. DuiabSrSk (TerxenbKulo) 43 f(t, Tohénbiliík 40-42 frt. Calrabtfrttk (l''ttlling») 42,frt. > Dórok i fehér éa viliOa (acnlllor) 1802- éo 1803-kt ▼lűékUnkbelt t rméa 7 frl 50 kr. — 8 frt. Villányi éa asegarárdi feketo l80J-diki 8-12 t>t. llj honi bor vllrft» él fehér 5 frt 50-0 frl 60 kr. , '' Ualatomnellékl borok 1802- ét 1803-lki fohér 10-12 frl. A torményiixlet már huzamoíb id<J ót» Ingó álla-pótban van, a ml azon k9rlllniénynek lulajd inltaiid •, ■ivei blAuy vau »xUkaétflot éa ki loudÖJégb. n i a et okoxxa axt 1», hogy egy»» elífordllló vételek az (1 let-menetnek valahAra bekövetkozbetü javulA^Arai kilAtA«» nélkül történni k. , I Nyor» termény ax idei «lid téli l<13 miatt ig-n gyéren axálllUtolll még a mntt évrül f.imnaradt kéaz-fotek, a melyek nagy monnTl»éj(b»tt találhatók fdl itt-ott é» ax oidalatalónak n^»onkéott c49kkené»ú nom k8!c»8n8xuok azon árnexikkuek emrlkcuU IrAnyt ugy, hogy a nyuaitininyét Wr pArlAnak érték- t 13-14 frt, nyeítbiJré, tt-IS frt, rókAÍ 5 frt, görényé 4 frt — 4 frt 26 kr, vadmac»któ í frl, vidráé 8 -10 frt, nyiiibörnok 100 darabja 30 frt. BorkOro »sintén ai Árfolyam eaokéiy Allía.v gyakorol Jol-ntékoiiy befilyAat 2»-2& l>l, a aeprd jelenleg inAr J«l rau axedvo é» kirSlbdUt két hó rirtlva annak gyl(Jté»éha< fognak.. KdlfUdrttl érkoxo tudó»i-i tAaok a borjúbílr-llzletro >m gyakorolnak ko Iv. x i llécii) péiuárAilyaiu febrtt r 15. v 5% ínotaliqucs 61.85 ; 5% nouuoti kölosön 05.05; 1800-ki álladalmi kölcsön 81.05; bankrés/.vényuk 747.— bitolintésoti résa-vény ok 140.10; L indon 120.70; ozüst ágio 102.00\| arány darabja 4 írt 48 kr. 18(iü.fi''br. i >-éii ttjoiiiinu éh tbilépctt vanuti mriiet-rtnd. Naponta indul Nagy-Kanizsáról: Nagy-Kanlx-táról Ilmlára dél utáu 1 óra 60 pereikor. eatvo 0 , M ■>, Hildára érkezik oato 8.8 s . reggel 7.6« N.-Kanlxaáról Sopron, lléc» 7 . 16 „ Hopronba ózkozik dél utáu 1 . 23 . néeaho . 5 . . •• Nagy-Kanixaáról Szombatbelyro uaponta különvonat dél után 3 óra 30 páréikor ftzomhathclyre érkexik 8 , N.-Kaiiiaxáról l''ragerhoflia . . 1 „ 60 permkor eato. 0 , S5 » érkezik dél után 6 . 12 reggel 4 . 65 . i Krkczik Niifry-KaniKsára: Dudáról.....indul röggel 0 óra 36 pereikor y „ eatvo 0 „ 30 , ./< Nagy-Kaniiára érkexik dél után i . 20 röggel 6 . 6 , lléexbCI . . , ; Indul roggol 0 . 30 . Nagy-Kanlxaára . . érkexik eato 7 . 27 „ Szombathelyről indul reggel S „ érkexik délben 12 „ 30 , " Pragerho(ból. ,. . indurroggel 0 , 30 „ oate 10 érkexik dél atán 1 U> 21 '''''' _ r«rel 5 , 16 . Fclolös szorkesutö : WAJDITS JÓZSÍT 33 El DÉJ 353 K. Hirdetmény. 80 n«p nlntt loond ab urak, hölgyök óa gycrrookok aaá-mára, mindon gondolható wigyaágbAn föUnoroU kóas vá-eionruliáU ogda raktára ni cImA ¿m legnagyobb váhxoii-ruha-rnktúr cm vnrrő-lntéx;-t köxpond depot-jrfbnu, IltScu, Turhlattbeu II. foloároni oladáaa. A vnlódiaAg-, tiaataaág. ¿a n logaxobb kóaaMal módért, ugy vi»olotro nlknlmas voltáért kosoaaóg nyujtatik, óa mi odún darab, raóly a legjobban ltom illik, vagy nom tolezik, viaianvótűtik. K(5»a uri ingek, legjobb k<5«i munka: frt. kJ. írt. kr. Kehirfonál-vátxonlngek, «Ima . ._. 8 — helyett t»k 1 60 Kiuoniabb ueinU melíránoaokkaí , . 4 20 „ Kínom Irlionl vagy minimről Ingek . 6 — . Kínom rumhurgl Ingek, kéxl fonál . 7 60 , Legfinomabb rumbtirgi illőek, kéxl munka 10 — . Jt «0 VI 80 3 60 TM Kés* nü-ingek, legjobb k<5zi munka 8 kdxi hímzés: 4 — 1 90 kiuoiu ichwolcxí Ingek, mellráncxokkal . 6 60 2 80 Uj divatú hlmxett..... 6 60 3 60 Kugenla, uj divatú, hlmxelt 7 - 3 60 Marle-Antolnettc-fllsOnyiiigek . 6 60 3 — Viktoria-, hlmxett valédl Valcnclennel . 16 — 7 — Legújabb ntí-pongyolák é« hnj-köpenyek Klegan«, a legfinomabb perkail-bdl . II 60 m . • • 6 60 Angol keluiábGI, hlmxett . . . . 1H - 8 60 Női alsó nadrág «hlrtlugbűl, legfinomabb 7 - 2 — Nűl nadrág, hlmxott vásxon 0 - 2 80 NŐI háld fllxflny, «Ima .... 6 60 2 60 Klegan«, gaxifagon hlinxelt fUiHiiyOk H - 6 60 Női hálélngek. hosstu ujakkal 3—3 60—4 60 . Legfinomabb uri nhé-nadrágok: 1 frt 20 kr. — 1 frt AO krlg \| legfinomabb rnnibnrgi X frt 20 kr. Irlionl Sitivé« 4M rőf • 31 - 17 — I.ngfinnmabb Irlionl vagy rumhiirgl &0 röf 60 — . . 24 - Jé vásxou-xsebkcndŐ, 6 db. 1 frt 1 frt 60, 1 frt. HO kr. — 2 frtlír Legfinomabb xsebkendők, vásxon-battlsxt-bdl Is, 6 db. 2 — 2 frt 60 kr. Ax árucsikk valódisága- s tlsstaságáért keseaség nynjtatlk^Iugok, melyik ntm a legjobban Illenek, vissxavétetn.k. n/nntalTlimlr »Ii »»''utén mlnta-rajsolalok kivá-IKI .1 Il LUjlJIftl natra megkllldetnek. Vidéki megrendelések utánvét mellett. Url-lugok megrendelésénél a nyakfiőség bejelentése kéretik. (12 -1) Árverési liirdetmány. Somogymegyo Kaposvár városo, bnzatér O-dik szám alatti, s vogyonbukott Feldroich Jakab OíÖdtümbgéhez tartozó, különben 155. számú kaposvári telekjegyzííkünyvben A f. rend. 205 hrsz alatt Feldreioli Jnkab nővére jegyzett —»«»/,4-ra becsült ház becsáron felill f. évi márczius 5-én szükség esetében becsáron alul is april 10-én mindenkor délelőtti 0 órakor helyszínén — a es/idválasztmánynnk f. évi január hava 20-án hozott határozata folytán elárvereztetik. — Az árverési feltételek, alulírottnál mogtokinthetftk. Kaposvár, 18(10. február hava 8-án. RIMANOOZY JÓZSEF, tiimoggondnok. Nyilvános köszönet. tón alulírott ktftelessségemnek tartom a .Hunitarla'' Blzt. Tto-nlr társaságának köszönetemet nyilvánitaui azon oknál fogva, hogy a fent novezett társaságnál biztosított szénám 1865. deczember hó 14-én elégett, és már o hó 10-én az egész biztosított öszveg minden levonás nélkül, a szigetvári ügynökség által kifizettetett, ezen oknál fogva mindenkinek ajánlhatom a font nevezett társaságnál való biztosítást. • Dombon, 18(M, decz. hóban. VÁRADÍ MÓSES, '' .1-3 j domboibiró. v --- Ein Loücric-Untcriichnicii mii deu KlAiucndK(rii ÍJcwimicn. «HDilich ohneMeten. J.dn l.oos g.nrlnnt mlndc«t<-ni den «ItbenfacHen Wcrlh dci Klatatse«, Mit Tago d< r Zieh''ing don 15. April 1866. Elutli nur llh. 1. od-r fl. 1 76 Nkr. Ö'' W. -r l>on JUnptgewinn Mldtt <U« b«r3hmta Schwelel- und HchlAtuiiibad Kicutrl bei Pf. Minden. Aust«rdem komin.n »ur Verlotung i Kleganta Kqulpagon. PftrJe, Pllbtrtaohan, mod''ruo IlllAln-n, DopppIgawKhr«, nnd vltl. hundert ar.Jo.i werthvvll. OigeqtUnde. rln.ut Hsuptgowlnn gesogen Wert« »Ol Diejenigen I<oot, «rel<h« nicht uilt w. rden, trhalten ein* 10 J«b<- lang gUltig>i Undokarto Im Wert« von Mb. 7. — IMr d«n Al»avt« der gewonnen-n IUI«kitu, totem die Iuhab«r «clbst davon U«br»uch machen wollen, hallen »leb dl. un> ten benannten Horn» boil.n« empfohlen. J.txtnoeh vorhanden. I.oo«» hlariu, »ihd gegen franco Kinsrndung von II. 1 1t nkr. ö. W. per Htück >u botlehin durch dl. Herren Jen» Hrhrim\|>r, llankltr In Ki-ankf^irl am Main, J. ftpAnler, Oeneral-Agcnt in Wuntlorf bei Hauuovar, ¿H- UUWf, Ua-ii>lkolK.kt..>.r lu lliank.nburg am Uan, '' '' '' lV«^pecU gralle und franoo. CV klr. ontrák, cl«3 amerikai it ai.gol .»«badilíkkal okleveleioll A1NTATHBRIN-S2SAJVIZ Popp J. O. r gyakorló fogorvontál Iléfíben. — EUbb Tiiclilauben 667. ». Mot: llolvAro«, llogncrgaMo Nro », • tak.rikpénitirrai »»«oiköil, UT Kgy Ovcg ira X frt 40 kr. beciom/igoliU VO kr. — Kaphat Occabeu minden gyJgyeierUrban, « lllauier kercikcdíibeii, vidéken « me)(]«leit ciígekníl. . Ca. klr. .tab. KOfi-PEP Ara 1 frt 2Í kr. FOG-ÓLOM lyuka, fogakra Onluuxnilalul ára 2 fit. 10 kr. NOvinyi fog-por, egy dobox ira 63 kr. K jele. kéí.itmíny 16 ¿vl fttnillAna ÓU hlrro kapóit í. cltcrjodt Kurópa határain tol 1». Haiinálata kmni«»»ei> Idtíkonynak bUonyult bo mlndennemfl fogfájái ellen, »»áj lágy rínínek minden bajai ellen, könnyen víraü Iny, «korhűit «tb. ellen. Knlolva««tja » nyálkát, miáltal uiegakadályosia a fogk8 kípiSdMt, friultőleg é» l«lé«javit<5lag hat a «íájrx, tehát teljeien inegmttnleU a rom ««agol, mely m«ter«é-ge« vagy dre« fogak, ¿tel vagy dohányná» állal «íárinailk. Mintán e »»ájvli noinmlkép <em hat hártíkonyan a fogakra í« a »»ájrí«okro, tehát killlnS (xolgálatokat te»x, mint .xájtUxlItd íxcr 1«, á* kí«S öreg korig telje» egí»x«/gben frUtfMÍghrn tartja a fogakat. Maga« or-vo»i tekintélyek blxonyilványal eli«merték ártallaiuágát« njánlhat<S»ágát, éi ok jele« orvoi áltál ajáiiltatlk. Kapható ¡V.-Knuis»áu: Fe«<elhofer Jómcf urnái. WellUch . Itoienfi''ld A. . Hoaenlierg J. ét Y. uraknál. Alulirt örömmel é» lgax»ág «xcrelettcl állítja, hogy dr. Popp J. urnák Annthcriii xnjvizlt már huxamoiib idö (Ma ha«xnálja, é« noine»ak mint jJ é« ha»xnoit, hanem kelleme« lxe végeit bárkinek 1« ajánlhatja. Ilée«. Herexeg Ktxtcrháxy Triéxla. Friss vclcniciiymagvak úgymint : Fronczia s magyar luezerna lóhere, Veres stá-jer lóhererFehér )H»ricH^ri{ti here, Angol, franezia, olasz és belföldi perje, Török bnlta-czim, Czukor-, Burgundi-, takarmány- « göm-bölyü-répa, Bükköny, mohar h nyári-repeze, Pohánka és nyári-buzn, Tíinot fÜ, Pimpinolli. Esckcii kivfll kövttkexft Hnjtok u. 111. t parmai, omonthali, groji, strachino és liptai. — Halak : angolna, szardina, tőke hal és hering. Czukor, kávé, tliea, asztali- óh asszuborok, marha-só, kocsi-kenőcs, miudenfélo gyertya és szappan jutányos áron kapható FesaeUiofer Jósef nagyknnixtni f ''«xerktr.-ikedilnél. BRÜDER PIRNITZEÍ Wt chhi Ittube, r« «t, Doröthoazano Nr. 10, oi«\| f hl<n den AnVauf von nllen Kií- kt n g.-gi n Ratenzatilnnsen I)or KR''fir emprnngt b I /ah uug d r iritcn Itatv cinon Ilrlcf, vrorlu illó Numimni der gckaiiftcu Ktí ktvn vcrxclchuet «ind, und woranf ér »úglvl1 li mlt»pleli. II''1 drr Zalilmig d r lel<t< n Kit • werdvn din lITuktcn ar«g< folgt. I>io Z.\lilnngon ki iiluii nneh Uoltilxn dc. KKiiI''i r« clugetlii''llt wer leli''. iloondi-ra voilhillhnft «Ind dio von uu« nr anglrtfu UT (Jcsellscliaf(ss\|)iclr''ífp@ In ÜO monat''leli it Raten, ''/tjjhriiohen , monatlichen . uinnat''lcl>oit a . ''/l jtlir liehen . A. auf 10 Kr.dlt-l.o«o A 7 il. «5 kr. n. .10 , . 9 , 76 C. > 10 1801. 100 (1. , 6 . — 1>. . 10 . 60 . , * . «6 K. . 10 186». 100 , , 7 , 26 V. r 10 1861. 60 . , 3 . 06 Hierbei »i''kl'' ii 10 l''oraoiien a'' f \|0 I.o«r, jrde Perlon xum lehnen Thell und eihKIt jeder ''llicllnoluiier bel Zahlung <lrr Ictdcn Ilato ein Orluln.l-I o>. 0. auf 60 Itiidolphtln.9 á 3 fl. 6) kr. in 20 luonat''lehon Katón. Kernor diu « In b>llcbt ti Oe«^l\|«cluft.n II. A 4 lt In 26 virrlo''jillirigcn lUtou, • - I á S fl. 60 kr In nion.itll. hen Katcn. Hí rbe! ipielen 20 Pcrtunou, deiiou J-ilo Porton tum awan>Ig«t.n Thell während d r Dauer der Kiiuahlungeii In 40 ZivIlUU- Kflt jährlich m auf alle in 0.«terr«i h •inlttirten Lo«o nvbat elnim Uadlichrn und Sfkwiditehen Lo.c, und goull»a«n dl. anf den KffoVten Uufvi.d n Zlni.n vom Tagn der* Kinxahliing an. —Dlo Loi. werden iilletat entwrdoi verka<ilt und dor entfallende Uotrag glclch-mlUtlg verthollt oder auf Verlangen in Natura .''i.gcfolgt. Hcionder* boaobt.n«wcrtb Itt dlo non arrangirto GeaolUchaft K. in 20 Perxonon á 10 II. ¡n 2(r-rierUljllhrUchen K^tcn auf 41 Lo«., Jede Porion min 20-ten Thell, und iwar: 1 gauxca 1800-or 600 fl. 2 g.tnxo 1864>er, 1 gantr. 186t-or A 260 fl., 1 ganie« 1839-er k 260 fl, 2 Cicdit, 1 gante* TrieiUr, 1 halbe« Trie«lcr, 1 Dampfschiff, 1 K« toibáxy, » Hal ni, 3 PAlffy, 3 Clary, 3 Qenoit, 3 Ofncr, 3 Win* dl»ch^rlt , 8 .WaliUldn, 8 Keglevlch, S Budolph, 3 Como. 0V Jedermann kann einxeln In Jede bellcblgo Gotolltchaft elntr.t n und hat uui dlo Übrigen Thclln.bmer nicht «u bekUmmern. Wir machon noch darauf aufmerkao), da«« wir auf Verlangen alle Oallungcn Zu«mmou«tel\|ungen von I^iton In beliebigen Terminen auf Btten<alilung\-n verkuufen, wa« wir bc.ond.ri für «Ich xu blldendo Loe>Oo»rllichaäcn bemerken. Urlofllcho AuftrUgo werden anf da« prompteat« betorgt und auch g<gcn Nachnahme de« Iletrage« aufgeführt Auf ag> n werden «ofort beantwortet und auf Verlangen autf bilbho RateuiaMung«-programmo neb«t Vrrlo>iing»kalender fdr 1866 vi-rabfolgt. — Konil«-«lonXrcii gewähren wir dU angouic««vn»ti Provltlon. Haszonbérbe kerestetik egy 300—400 hold föld-rétböl állö lakház és gazd. épületekkel ellátott gazdaság 12 évi bérlet tartamra. Ajánlatok kéretnek o czim alatt beküldetni: „Hajnos G. intéző számtortónak, Wctzor A. ur kezeihez Nagy-Kanizsára. Os. kir. kizáról. szabad. f o ff-s z i v a r k á k, / . '' it''Ktijnli 1» h mint IcKjobbiutk CÜHitiert loKkóiiycIiuohb HtT n rn«r.j«H mliidrii iitsine olleu, egyedüli foltnlillójft : TOrOk JŐMff jjyAgyatoróaii PoaWn, király utóin 7. as. nlatt. Kxen fog-«xlvarkák , kényelmei alkalmaxáiuk . btxloi hatá«uk végett általáuo* haiinálatra mindon niagaiUlá« nélkül maguk-magukat a legjobban ajánlják. — A fogfájáxban «xenvodS ;.xon pillanatban megK''yőxődíit «xerexhet magának , hogy egy Jele« é« ok-• terflleg öMxeállilolt kéíxltménuyel — moly a cxélnak tökéletoion megfelel — van dolga. Gyermekek ós nők is e szivarokat égés kényelemmel használhatják. Mlulin a fogfájás annyira kellőmet on és gyakran éjjel áll b. n mldSii a ralllapltó sxer nem Igen van a kéxnil, a fag sxlvarkák uln legjobb hásisxernck, mindig késxlotben kellouo Ionul. Arn okv («kntnlytuink 1 ft Vi tkatulyáitak 50 br. Pos-(mii kii hí ve 10 kri-nt tObb. Iamót cluilók illundü a/.áznlókban róazoaUlnok. Köxéppontl elkllldési raktár: A f.ntérintett gyégyaxerésxnél. Megrendelhető továbbá a Magyar- és sxomsxédorsxágok, valam''nt >> ftxsxo« o». klr. osxtrák tartományok minden gydgysxcrésxiiuél. 6—U) Priinumortttons-Anzeige. Uniiniganglioh nothwondlg Ist für Jedermann, d.r mit der Jctxlgcn bewegtrn Zeit gleichen Schritt teil will,eine pnpulAre xcJtgcmXiso Wellgoschlchtc. Die bisherigen, meist vortreflllchou Work« «lud entweder xu umfangreich und kostspielig, odor >io sind xu gelehrt, luilhlti (Ur die gros«. Volksmano nicht passend. Dlo hier gebotene, neuo und frei ^Innige llearbellmig der Ocschlcht« unterer Krdo wird diesem Hingst [gefllhlton Mangel abhelfen und lio Atucbaffttng Iii dir Art rleirlitern, da«« man «Ich die« Werk, da* 3 llNudo \|umfn«sen wird, In ino-iiatllrliPii oder 1 I tlfgigcu Heften xu ilein billigen Prelie von nur SÖkrpr I, förmig nn olgneil v. Alr.ns-ben, dos-a.nL''eben «In ilbo« Slkulnm Mteratur an-gehört,hat 6-jlthrlgeu III en 011II0 \|«x diesem Wer''<« geopfert, DI« prachtvoll. Au«->tattung, (jedes Heft mit 10 dir f.!lii\|tcn Illustrationen,) welche noch kein« der bisherigen Weltgeschichten aufweisen kann, nss noch onvühnt werden. IiielulgoiiTagen erlebeint das IS-to , und Ist dlo Vollendung vor Ablanf von 3 Jahren sicher lu Aussiebt. orlng von Alb. A. Wolledikt in Wion. 7,11 haben In Ur.-Kanlnabel J.WAJDITfln.Matulnik Hauptgow, II. 200.000 Am 1. März 1. Jahr. 1401 findet eine groaao Zioltung des voiu Htante gurnntlrten k. k. Uhtirreicb. I i STAATS-PRÄMIEN-ANLEHENS vom Jahro 1861, Im Iletrage von 40 Millionen dulden ilalt. Dicaeu Anlolton enlltillt -100,000 Ocwitinc, worunter Biel, nolulio von 20-mal «50.001), 10-mal ^0,000. 00-mal 200,000, 81-mal 150,000, 20-mal 50,000. 20-mal 25,000,121 mal 20,000, IK)'' mal 15,000, 171-mal 10,00 0, 852-mnl 5000,43a-mal 2,000,783-mnl 1000, 1350-mal 500 olc. Ottldon üatr. Wilhrg. befinden. Kein andere« I.ottcilo-Aulehcn bietet bei der unbedeutend kleinen Ktnlage so grosso Clcwliinchancen dar, wlo dies«« und Ist dtr Alikauf der Loose in nllou I.Xndern ''erlaubt. Unterxelehnotes llaiidlnugsbau« erlHsst ftlr dlet« Ziehung ein gamet Koo. au i Ii., 3 I.oo«o 6 Ii., 7 Ij)o«o 10 fl, »Her. W»hg in llaiikuotcn. (leflllligo Auftrug« werden gegen Klntondung dca ItMragei «cbnell, vcracbwlegen und gowltienlinft ausgefttlirt, Ovlginalplltiio den lletlcllungcn belgefllgt, Jod« xu wllnsclioiido Auskunft gern» ertheilt, nach erfolgter Ziehung dlo amtlich« Clowlnnllsto jedom Tbellnehmor unontgeldllch xugesandt und dio tlowinuo sofort ausbexahlt. Man beliebe sich daher bald und dlrcct an uns an w.nJcn Xji, Wenzel, Ktaat»-KffektenUeacli«rt in Krankfurt a. M„ T''''eaterplali Nro 10, S©1BKB JéXSSif dlHiind, norliibcrtti eb rövltlnruk kereskedő ínaoy-kanizsAn. llolyiaógo KORIIíÍZUTC/Í •bun.f '' Ajánlja gaulagon szereli raktárát u. m. .pipa éi plpaixár, — assUll-, toll- és konyliakéa.k f borotvák, ''ollék, koppanték ; pakiong és bádog kanalak. — Tollott. éi^j jj. fUggcsxtő-tnkrOk. — Krsxény 1» tárexák, tálexák ) mindonnemü fiilatos cocos-sxappan, péciéUvlatx, bonté-, itlrü- és feltOxS fé-'' \| ?»IIW. — Mindon néven novexend") gombok, cilxma-, fS- és fog-'' \| ^kefék. — mindennemű gyOngylik. crinollnbau való aoxél éi nád, halcsont-, botok, viasikox vá«xuat. Továbbá; Pott.n dorll köt3-, hlinxÖ- é« ««OvSpamut, «xövSfonál, fehér é« «xln.^ painnlfatSk, «elyem é« bár«ony«xallagok. — Köt3 é« *rr-J ''«xérua, boriiul- é« arras-gypot, varrd- é« «xlloa «olyem. — Vt-éisxttvetek é« mludonnemU xslnérxatok. N5- és gyermek harisnyák . végro téli férrt-, n3- ét gyenn.k alsé és felsíl rekllt, nadrág harisnya,^ kesxtyű, alsé-ujak, áttreg ér kötöU c»l-\| pSkót, bilésapkát sawlt és minden exen ixakbí. vágd eaikk.t a legjutanyosabb áron. [ ölesünpénzt amortisatió^ra kaphatni iSchorz M. J.-nél Nagy-Kanizsán Ben-^czián-féle házban. Wajdlt» Jóssof kiadó, lap- és nyomdatulajdonon Nagy-K»nií»án. ■j avtollélElet a „Zala-Bomogryl Közlöny" 4-rtílt Bzámilhoz. A magyar országgyűlés képviselőháza elé terjesztett VÁLASZ FELIRATI JAVASLAT a legmagasabb trónbcszcilrc. Ft''Uútfoa és Királyt 1. IlótlultS tisztelőitől mondunk öaxinto küszönotot Fölaógodnok azon Atyai azavak-írt, melyekkel a j«lcu országgyűlést meg-nyitni kogyeakodott. Tanúsítják o axavnk is Fölséged alkotmányos hajlamát, molynól fogva nom «gyedül inját fejedelmi hatalmával »kar intézkedni népeinek során fűlött, hanoin oraxágaínak boldogi tásárn intézett magas törokvósoibon iringókat a népokot is meghívja, mint tényexőkot: ab ogyüttmU-ködésro. 2. Háláé rsettol lamerjük ol Fölaégednok fojodolmi böloaoaógót, mellyel a« óvok óta reánk nohoacdott zsibbasztó helyzetnek vógot nk«r válni. Fölségod ösazohivta országgyűlésünket, hogy a namxot isinél gynkorollmaia törvényhoxáal alkotmányoa jogát a működhessék a király éa haza közös érdekében. Fölségod a jog vcaxtésnek bizalmat ölö, károa eluiéletót határoxottnn olvototto, • azzal ol-Untétbon a pragmatica aaiiotiét, mint kőző-ián ollamort jogalapot válaaxtotta kiindulási pontul, Fölséged kogyolmoacn biztosított minkot ab iránt ia, hogy n magyar koronáink t. ljoa épségét fel fogja aértotlei.Ul tartani. így totto FóUógcd lehetővé nxt, hogy dioiiokUIvo a lognyomaaztóbb aggodalmaink-tói, nyugodtabb lélekkel a a kedvező siker reményével kezdhetünk aulyoa bajaink or-yoaláaiiliog. il. Melyoii órcx/.fik ml f .ntoa f.lodalunk rendkívüli nehézségeit/Tudjuk» hogy vannak oly válságos időszakok a nemzetek életében, tmlyok nemeank iib egyea honpolgárok aoraára, hanem n nemzőt ogésx jövőjói o, •öt néha léteiére Ik vóglegnaoit elhatározd bef- lyássnl birnnk. Lehet, hogy ily idöaxak-uak küszöbén állui.k jelenleg ia. 4. Anin lónyog a átalakulás után, melyen Magyarország alkotmánya IH43-han koroaz-tQlinout, nyugodtabb viaxonyok között ia iK-héz>éggel járt volna ax egymástól i Itérö érdekeknek méltáiiyna kiogyonlitéao. Csöndes idők villának szükségesek ax átalakulás lui-gszilárdilánárn, csöndes idők folytán Icho-tolt volnu biztosan Ítélni ax uj roiuísxer minden részeinek életrevalóságáról. Do a rögtön bekövetkezett szomorú csomónyok igen korán nn''gzavnrtók alkotmányoa működésünket a lulict tlannó lottók nx elkezdett munka bofu-jeiését, a hibák orv. siáaát éf a hiányok czélezerU pótláaát. 5. Elő törvény hiányait ax ¿let mutatja ki. Ca uk ux életből merített tnpnaxtnláa vezet-hot bixtoaan azon eszki zökliöx, molyekkel n bajt orvosolni lehet. Nokünk erro a aoraidöt nőm engedett, nx ¿tnluUuláa békóa foj\|ődó«o gátolva Kin, • titQiihát év ki \|ett »xakaaztvn a nemxct alkotmányoa élotéből. Ax Idü haladóit, a viaxonyok bonyolódtak, a mi tótl''n-ségro valánk kárhoztatva; tótlonsógru ópon akkor, midőn ax alkotmányos tovékonység leginkább sxüksógos vilt. A mit o tizenhét óv nlatt fokoukint pótolni a javítani könnyű lott volna, miudaxt moat, egyszerre, kivált »xok után, a mik idököxbou lörióntok) helyrehozni,— sokkal, igou aokknl nchezobb lonnd. G. Do a legmagasabb trónbcaxód aok akadályt olhá ritott, a cxáltal visazandta nokünk a bixnlmut óa nxon roiuónyt, hogy Fölaógcd l>ölcaesaógo a alkotmányoa órxolmei támogatni fognak minkot a nohóa munkában. Mi, polgári köteleaaógünk órxotéban, ígyokoxni fogunk, hogy a király alkotmányoa akarata s ft noinxot jogoa kivánatai toljoa ösxhangxáa-ban s cgyoaülton vnlóaulhasaanak. 7. Midőn Folaóged legmagaab trónbcaxódó-''•0" a pragmatlca sanctiot, mint köxöson ollsinort jogalapot, válasxtotta kiindulási lantul, annak nom cank ogylk róaxóro fordi-<ott legmagnaabb figyolmót, liánom kcffyol-«acson oliamorto cgyaxeramii''il axt ia, Tiogy »» QmÜtott alaptörvóny Mng>^rorxzágnak n »x ahox kapoaolt résxuknok, köxjogi s bol-korinányxati önállóaágát bixtoaitotta. tía oxon önállóságának törvénye» és okqxorü korlá-toxását egyedül abban találja Fölsóged, „hogy ugyanaxon pragmatica aanotio a Fölséged urnlkodó-háxának kormányxása alatti oraxá- ÍKok fÖloaxthatUn óa clválíiatlaii ogytlttmnra-«¿aát a ox által axok öaaxeaaógónok nagy-hatalmi álláaát állandóan megállapította." J''? 8; A »anatió pragmatlca mogkötóaónól a fojedolom réaxóröl ax volt: ^gyAfi-ág megaxakadáaának oaotóro bíxlo-•»Ua a trónöröklóat nö-ágí utódainak ia, a »«»xet róaxérŐl prdigaa volt; hogy exoaotro » »»iolölt leányágban magának már elöro i\j kirAlji háxat válaaaxon, a igy a axabad vá-U«iájnak gyakran voaxélyoa moxgalmait elkorilljo. Do miud a fojediilomnck, mind a namxofnak törokváaa egysaoramind oda ia volt iráttyoava, hogy a megállapított trón-örökláa randja aaorint agy köxöa uralkodó nlatt álló s folosxthatlanul s olválhatlanul egy (Itt bírtoklandó országok ós tartományok ogyüttca erövol könnyobbon óa bixtosnbuan olíoiiállhasanunk mlndou külaö ós belaö ollon aégnok. Kxen köxöa bletonaág volt tollát i aanoljo prnginntíoának máaik föczélja. 9. Es nx idő toljeaon ignxoltn nz előrelátást Mert lm nkkor a pragmatioaaanotio mognem állapittAtik, hn Mngyaroraxág azt 1723-ban el nem fogadja, axon oraxágok ói tartomá nyolc, molyok azóta ogy uralkodó alatt, egy máat vódve, a legnagyobb veaxélyok köxött ia fenn tudták mnguknt tnrtaui, sőt növekedtek erőben óa hatalomban; a llabsburg-ház fi-ágának tizenhét év múlva bokövotkoxott mcuaxnkndtával, vnlóaxintlleg több fojodolem urníina alá korülvo, már rógon szótbomlottak volna. 10. Nekünk tehát, kik sxorosnn rngnsx-kodunk a pragmatica annotlo minden pont-jaihox, lehetetlon akarnunk, hogy annak ogyík főcxól\|a a köxöa bixtonaág, olórhetlon legyen; lohototicn akarnunk: hogy axon támasz, molyot o bixtonaág érdokóbun ogy-máanak nyújtunk a egymáatól várunk, meg-szűnjék őrös lonni. 11. Do van ax omlitettfőozélok mollett móg egy alapeaxino n pragmaticn aanoliohnn, moly hasonlóan fontos ós lényeges, s a molyot mollőxni vngy nmnxoktól elváínsxtani nem lohot; és ex a pragmaticn snnctio elfogadá-sáhox kötött ama föltétel, hogy Magyarország közjogi ós bclkormányzntí öuállása sértetlenül fenntnrtnsaék. — Miután tehát Fölaógod trónbcsxódébcn a snnctio prngmnticának oxon lónyeg.''s nlnpcsxméjét ia kegyelmesen olía nierto, ós így a prngmntioa sanctiot cgósx terjedolméoon a minden részoiben megakarja tartani; tisztelőitől a n lognagyobb kósxsóggol fogndjuk el mi is exeii köxöaen oliamort jogalapot kiindulási ponlul; a minden javallatainknál folytonos tigyclombon tnrtnndjuk az iibbnii megállapított visxonyos jogokat ós köteloxnttsógekot. 12. Köxol másfél azáxnd folyt lo n prngmntioa lanctío megkötóso óta, ós ex idő folytán a logveaxélyeaebb hnrezok köxött is, meg volt védve a birodalom a fiólklll, hogy o végett Magyaroraxágönálláaát óa tőrvényoa függetlenaógót meg kellett volna rontani. Tudjuk, hogy nx európai államok hatalmi viaxonytii sokat váltoxtak axóta; do móg o változáaok som teázik lohototleunó, hogy ogyróazről a birodalom biztonsága, niásróx-rőt alkotmányos önálláaunk ogymáa mellett fonnállhasaanak. Mo.g vagyunk pyöxödvo, hogy o kót eaxmo nom áll egymással ollon tótboti, a nom loond axükaógoa axoknak egyikét a másikért föláldoxni. — Feladatunk nz, hogy mindkettőt ösxliangxásba hoxva. mind-kettőt qgyütt fönntartsuk. Mort a pragmatica aanctlo Köxjogi «(axonyainkra l»ó»vn ünno-pólyes alapsxerxödóa; do ogyaxcramind log-eröaobb kapocs, mely a Fölséged uralkodása alatti összes országokat, a kör.ös uralkodónak sxomólyo ós a köxöa vódolom oaxmójo áltil öaxotartja. A pragmatica aanotiot tehát fölbontani, vagy bármely róaxóbon megbontatni jogilag holytelon volna, politikailag pedig voaxélyoa lőhetne. 13. Felaóged oraxággyülóaünk első föladatául tüxto ki: a birodalom egyéb országaival köxöa ügyek tárgyaláaának óa koxolóaónok olhatároxáaát, a kljelontó logmagaaabb trón-boazódóbon: „hogy a közöa Ugyok lótezóso már a pragmatica aanctloban találja ugyan alapját, do axok koxelósónek módjára nóxvo, a lónyogilog változott viaxonyok lónyogos váltoxáat ígónyolnok, különöaon annálfogva, mert Fölaógod alkotmányoa jogokkal ruháxtn föl többi oraxágalt is; a köxöa Ugyok kozo-léaónól tehát oxoknok alkotmánysxorü befo-lyáaa anm mcllözhotő. 14. Ellamorjük mi: hogy lótoxnek oly viaxonyok, molyok Magyarországot a Fölséged uralkodása nlatt álló többi országokkal közösön érdeklik, a igyekezetünk oda losx Irányoxva, hogy o vlsxonyok megállapítására a miként kexoléaáro uózvo oly határozatok jöjonek lótro,molyok alkotmáuyoa önállásunk u törvónyos fO«ffotloneóg<lnk vosxólyo nélkül a ozólnak tnogfololjenok. Ugyanaxórt haladék nélkül hozzá its fogunk egy o tárgyra vonnt-kozó javaslatnak kidolgozásáhox. 16. LogtUxtábbörömots telios megnyugvást azoro» noküiik Fölsógodnok azon bölcs ós Igazságos elhatározása, hogy mindon országait óa tartományait alkotmányoa uton akarja kormányoxni. A polgári azabadság oly kinea, moly nom fogy, nom gyöngül nz által, ha máaok ía polgári axabadaágot nyernek; sőt a hasonló köxjogi állapot gvakran közolobb hoxxa órxolmekbon ogymáshox a nópokot, elhárít »ok idegenkedést, bizalmatlanságot óo kosorltsógct. — Mi Fölséged mindon országainak alkotmányos axabadaágát saját sznbadaá-gunk támaszának tekintjük; mort nem lilhot- jük, hogy azon országok r.ópoi oly alkotmányt kívánjanak, moly a mi századok óta fönnállót», s a pragmatica snnctióbnn is biztosított alkotmányos Önállásunk s törvényes függetlenségünk fönnállását InhetotUnnó tegye. 10. Figyelembo voendjük tehát, hogy Fölséged a magyar koronához nem tartozó országait is alkotmányos jogokkal ruházta fel, a valamint 1801. évi nlAzntoe feliratunkban kimondottuk: „érintkezni nkarunk velők, .mint alkotmányoa népekkel, a mint önálló axabad nemxct más önálló sxnhad nemzőitől a mi függetlenségünknek és ax ö függotlonsó-güknek megóvása mollett." 17. MinÖk legyenek axon országok alkotmányos formái? minő alapon rend« xtmaonok ax ö cgyiuáaközti viazonyaik? -r\áho* nekünk hozzá szólanuk nem lehet; iö->rt oxon ügy kixárólag őket ós Folsógcdol Üiotí, a mi abba joggal nem avatkoxliatunk''. Mi 3Sak azon óhaj-táaunkat fojezhetjük ki: hogy a valóságos alkotmányosság ¡lazánkban is, 0 náluk ia, minólolóbb tettleg ólotbo lépjon, a ox eaetbon kóaxok vagyunk, a mint már 1861.évialáxa-toa feliratunkban kljolontottük, „axt, a mit tennünk axabad, mit önálláaunk óa alkotmányoa jogaink sórclino nélkül töltetünk, n törvény ainbta szigorú kötoleisóg mértékén tul is, méltányosság alapján, politikai tokiutothöl megtenni, hogy axon súlyos terhük alatt, mikot ax absolut rondsxer cljárásaössxehalmoxott ax ő jóllétök s azzal együtt a mienk is össxo no roskadjon s a lefolyt nehéz idők káros kövot-kr.xósoi róluk ós rólunk olhárítHssaiiak." 18. Móltóxtntott Fösóged nx 1800. évi oot. 20. kelt diplomát ós ax 1801. évi fobr. 20-áti cíadott nyiltpArancrot hoxrátik leküldeni a minket kegyelmcaen fölszólítani, hogy fölséged „ezen határoxmáuynit a méltányosság jókülókony sxollemében tárgyaljuk, ós, ha ax o rósxbon folmorülö aggodalmak eloszlat-hatók nom lonnónek, egyedül oly módoslt.ial javaslatot torjosxsxünk föl, mely FöUógod birodalmának élotföltétoloivel ösxliaiigz^sha liozhAtó legyen." Kijclontotto továbbá Folaóged azon orőa moggyöződóaét is, miir.orínt „líz^octoborl diplomában körvonnlozott közös ügyeknek közös alkotmánysxorü koxoléi>l a biroualoiu ogyaógoa létének éa hatalmi állá- ! sáliak olutasíthatlan kövotomónyóvó vált, '' moly előtt mindon ogyéb tokiiitotnok háttérbo kell voi.ulni." 19. Igenis, Fölséges Urunk, a móllányos-sóg békülékeny sxellomóbon vettük fontolóm exen kót fcjcdolml okiratot. Nom tagadjuk mi nx octoberi diplomának nagycsxorü jelentőségét, a menyiben Fölséged nzult.il biztosította Unopélyoaon nép iit nz iránt, hogy jövőn-dőro alkotmányoinn Kíván folettök uralkodni. Kxon diploma nlnpkövo nx átnlánoa ulkotmá-nyofaágnak Fölaógod mindaxon oraxágaira nóxvo. molyok nom * magyar koronáhoa lar-toxnaíc. 20. Do a ml alkotmányunk nom az octoborl diplomában votto koxdotét; egykorú ax oraxá-gunk lótclévol, anomxet élotóből fejlődött kl. Mngyaroraságban a királyi hatalomnak mindig tiaxtclotben tartott jogai ax alkotmányon alapulnak. Ab alkotmány fonntartáaának biztosítása mellott választolta hajdan a magyar nemzőt királyait, ily hiztos]tás mellott allapitotta mog önkényt ós sxnbfcd aknratból a föliégcs ausztriai háxnak tróuöröklósí jogát, mind a tiágra, mind — annak kihaltával — a nőágra nóxvo, a o bixtoaltáat mindon koro-náxáa alkalmával megujitották fejedelmeink királyi hitlovolcíkhen. 21. Midőn Fölséged 1800-ban magát ko-gyolmeson arrn határolta, hogy n kormányzat absolut rendszorórö^jövondöroloinondjoit: bizton romónylotiük, hog-V Jogiing fennálló, do tottlegföltügg''>sztott alkotmányunk ismét víssxaállittatik, a annak nlapjaa fogjn Fölsé-god a rondoa törvényl.i''sáai uton oaBköxIoni törvényeink egyik vagy máaik róaxónek nóta-Ián axükaógoa változtatás.it. Homónyünk axon ban nom ''valósult. Magyarországnak Unno-pólyccor. biztosított jogai mellöztottuk, és nx ootobori diplonm niindonok olőtt ax ogósjí birodalomnak octroyált egy köxös alkotmányt, moly miroánkis kitorjesxtotott.Exonootroyált közös alkotmányba lőttek áttóvo Mngynror-azágnnk azon lényeges jogai, melyeket a magyar nemzőt, őst alkotmánya sxorint, »íját (taxájára nóxvo mngn gynkorolt, a molyok a birodalomnak teljes bixtonságávnl solin ollon-tótbon nom állottak, sőt annak fönntartását mindig lényógoson old mozdították. 22 Miután azonban Fölséged ozon octoborl diplomát nom ootroyálás által nkar\|ahaxánkrA nézvo órvónyositoníj liánom alkotmányos uton loendő „érett incgfontollás, bohutó tár-gyaláa óa olfogadáa végett közli azt orazág-gyülésünkkel; hnllgatunk kolletkexósónok alkotmányunkkal ellenkoxő módjáról. De a ml tartalmát Illeti, azt érqtt megfontolás alá vottttk, a toljoaon mcggyőxődtUuk, hogy „a közöa flgyoknok axon körvonaloxáaa," mellett e diploma kijelöl, terjedelmén» néxve aokban túlmegy a pragmatioa aanctlo határain, eokat elvon hazánk lörvónyhoxáaátol, a minek elvonását a pragmatica snnctlóban kimondott « «ó-loknnk teljes biztosítása épen ílem igényli. Miután pedig a mi kiindulási pontunk is ax, rnelyot Fölséged, mint klixöson elismert \|o-calanot, kiindulási pontul kitűzött: őszinte bix ltommal jellentjük kl Fölaógcd előtt, hogy ml nxon diploma axabályainak éa elveinek elfogadáaa által, alkotmányunk a alkotmányoa önálláaunk éa törvónyea függetlenségünk megseinmisitósót vonnék magunkra, ltővobben s .-/ószleteson ki fogjuk fojtoni okainkul óa i''iéxotoinkct erro néxve axon ja-vaal ttunkban, melyet a köxöa viaxonyok még-határoxáaa óa miként koxalóao órdainóbon Fölaógodnok föltorjeaxtcndUnk. 23. Ab octoberi diplomának alapján jött ugyan lótro a fobruár 20-kl pátona, do meax-axo tultorjxaxkedott még annak határain ia. Ab egyes országok axon jogait ■ külön órdo-koit aoin klmólto, melyek a kőzoxélokkal, a vnlóbnn közöa érdekekkel nem állottnk ellentétben. Inkább egybcolviiastái, mint egyat-értésre látszott Irányozva; és n miatt nem valóaullintott Fölaógednek azon nty.ii óhaj-táan, hogy „egyea országainak alkotmáiiyéa szabadsaga, népeinek belső szóvetkezóso állal tartósan biztosítva, szilárd alapokon fejlődhessek." Nom vnlósulhati.lt. n mit a aanctlo prngmntícn ia kiemel n kedély, k inegnyug-tatáaa óa őszinte egyi sülóso. Négyévi t.i»:isx-tnlás vógro tauusitottn, hogy nx>>n alkotmány, molyot a pátens tartalmnx, a népek megnyugtatását aoin cixköBölt", a gyakorlatiing ion volt kivihető. 24. lrányunkbnn pedig ox"n pátona móg ha''ároxotlab a óloaobb kifojez''Ao volt a jog-vosztös eliitélelónok. Midőn Magyarország u aanotio pragmatícánnk elfogadása állni Illetővé tette, hogy a fölaégns uralkodóház nlatt állott minden országok jövendőre ik ugyanazon ogy urnlkodó alatt maradjanak, a ugye-aüli orövol védjék meg éa tartsák fenn kö''ö* biztonságukat: szándéka bizonyosau nom ax volt, hogy «zoit egyosülós valaha móg beolvasztásra ia v''xctíioMoii, sőt magában apraif matioa aar.otióbnu is hntár..ro;t«ii klköttutett nx oraxágalkotmányoaŐiiállásáiiaka tőrvényoa függotluuaúgénok aórtetlensége. Már axon veszélyt, molyot nx octoberi diploma pedig hozna reánk, n köaös ügyeknek njng ón i>züknég határain tul terjoaztettkö: vonaloxáai v .1, iftog súlyosabbá tenné a fobr. 20-ki patons < lf< g idás''1. 25. E pat ina ■zerínt azámoa höxjogi ''tárgyak, minden m^gsxoritáa nélkül, egész tor-jedelmökbon, oly köxöa törvétnh xó testülot körébe/, t irtóznak, molybon Magyarország képviselői, csekélyebb azáiuuknál fogva, uilndon kérdésre názva a tHbbí országok kópviaolöinek nagy többaógótölfüg^tok vonta a okkóp azon órdokoiuk, molyokot oxolőtt ha-hazátikra nóxvo saját törvény boaáaunk Íni tóxott ol, a többi oraxágok érdokeinok lettok volna alárendel vo. Kltorjudott Volna oxon alá-re.idoltség gyakran oly órdokokro Is, melyek ne.''n \őxös sxomp<>ntból, hanem a többségben lorő oraxágok javáért, batároztattak volna el, a .n'' jogtalan károsításunkkal. 8őt miután a közősök gyanánt kijelölt nagyfontosságú tárgyak, nagyobb nagy kiaobbösszeköttetésben állanak majd minden oly törvényhozási tárgyakkal, molyok ax egyea országok tör-vónyhoxásalnak voltak fönntartva: gyakran morQlhettok volna fel oly oltérósok, sőt no-hóxsógok ia, mulyok okot vagy ürügyet szolgáltattak volna a tekintély.isb, közös törvényhozásnak arra, hogy hatalmát terjessze, a idővel a törvónyho o hatalomnak legnagyobb részét magához vonja. 26. kormányzatot Illetőleg, annak legfontosabb ágait, »februári pátona Magyarországra nóxvo egy, a mi saját kormányunktól ópou nom függő tisxvísolől testület ícczého adta, moly mellott n közigazgatás többi részelnek voxotóao a mngynr kormányt illotto. Tollát ugyanazon terüloten, ngyanaxon honpolgárok fölött két egymáatól mindenben különbőxő közigazgatási hatalmat állititt föl. Lohot-o alkotmányos államban Ily kétfélo kíhtigaga-táat képzelni vógtclon súrlódások ést''olyt-.uoa zavar nólkül ? — a nem alnpoa o azon aggodalom, hogy végre vagy megakadna a közigazgatás, vngy a gyöngébbot ax oröaobb magába olvasztaná? Alkotmányunknak s Önálló bel-korm^.uyzatunknak Ily megaommiatóaét elfogadni, legazootebb polgári kőtoloaoógauk tiltja. 27. Meg vagyunk győxődvo, bogj Folaégod-nek atyai axivén fektlaxuek Magyarország érdokoi. Szivünkön hordjuk mi is ez érdekekot, mort hisxon axokhoz van kötvu haxánk boldogsága. Do axon ingatlan hitbeu élttnk, hogy Magyarorsxágnak holyoaen folfogoit \| órdekoi között egyik legfontoaabb: alkotmá- V nyos önállásuuk megőrzéso, molyct valamint 180l-dlki alázatos feliratunkban ¡t\|kifojtcttük liem oltil tévosztonünk iiom szabadi.. 28. Fölaóged maga is ut óhajtja; hogy ok ügynek elintézése kön ogyotértéson alonul-jon. Do leholno-o köz egyetértést roménylont oly megállapodásban, mely n midőn egyik oriaágbau alkotmányos szabadságot ad: n máaik országot főtana meg századok óta fön-állott, a anyiszor ünnopélyesou biztosított alkotmányától? Tudná-o ez felojtoní a jog-veiztéit? s tudna-o jó lólokkoj örülni amaz ily módon uyort alkotmányának? 29. Engodjo tohát Felséged, 1 ogy kövothefl-sük inkább a legmagasabb trónbeszédnek amaz útmutatását, moly na octobori dinlomára a februári páterére Youatkozólag minket arra utasít, hogy, ha aa o részben fölmerülő aggodalmak eloszlathatok nom lennének: „egyedül oly módositásí javaslatot torjosszünk Fölséged elóbo, moly birodalmának élot-fol-tét tleivol ötthmgiásba lecnd hoihhtó." Kimondottuk már 18Gl-dlki fólirtunkban is, hogy a birodalom fönnállását kocskáztatni nom akarjuk. Most is távol van ily szándék tőlünk, a miután mcggyŐzödésUuk szerint az octobori diplomát m februári pátenst a mi luizáuk élet-föltételeivel nem leltolno öszhang-záslm hozni: fogunk igyokezni, hogy olv javaslatot terjoszünk Fólségel elé, moly alkotmányos Unállásunkat: is megóvja, a n birodalom élet-föltétcleimik is megfeleljen. 30. Méltóztatott Fölaégod kogyulmeaon kijelenteni legmagasabb trónbeazédébeo, hogy „a fontobbi kórdéaok clinlézésóvol azoroa Öaszofttggóabon, sőt válhatlan kapcsolatban áll az 1848. óvi törvények azon rószónuk átvizsgálása, illolőlcg módositásn, mely n fejedelmi jogok hatályára, és a kormányzat hatáskörén) vonatkozik. 31. Előadtuk mi Felségednek már 1801-ki második alázatos feliratunkban is, „hogy vannak na 1040-diki törvények rondoletel között egyes pontok, melyekot a nép jogainak Bérletien fónutariás* mellett mi mngui k ia óhajtunk czéUzcrttbbon átalakituni, a határozottabban klfejlonl." Kijelentettük azt is, hogy hn Fölaóged kívánja n tilrvónyok bármi réazboni megváltoztatását, n kiegészített országgyUlét mindazon juvaslatokat, miket orro vonatkozólag Fölséged fololőa mngynr miniatoriumn előadatni, tüstént tanácskozás alá voondi, a megállapodását Fölséged oló fogja terjeszteni.u Készeknok nyilatkozunk tohát most ia orra, hogy — n monnyibon valamely törvénynek a törvény-hozáa rondea utján leondő megváltoztatása azükségea loond, — aa iránt alkotmányunk alapolvoivol öszbangzó javaslatunkat föl f«gjuk annak Idejében Fölségednok ter jcsztenl. 32. Buzgó óhajtása a magyar nemzetnek, hogy sz. látván koronáját mielőbb örökös királyának fejére tehesse, a a mii tizenhét év folytán aulyoa események gátoltak, az végre teljosedésbe mehessen. Nem csupán ünnepélyes szertartás ez honunkban, hanem szükséges kiegészítésű az alkotmány n >k, leg-Dznl)'', legszelídebb a mégis 1 po.öscbb kapoos, mely u nomzetot királyához koti. Mindaddig, mig ez meg nom történik, mind mi magállapodásaink csak javaslatok maradnak, melyeket egyedül a koronás király szentesítése fog törvény erejére ömölhetni. — Köményeink addig, bármily kocsogtotők legyonék is, bizonytalan roményok, melyeket egyedül a koronázott király valósithat. pulitjkni életünk (plonlegroógkótoaés ingatag,sannak ingatagságát csak Fölséged szdntotheti meg alkotmányunk totllogcs visszaállításával a ozt Lefejezd megkoronAis tatásával. llallgassn meg tehát Fölségod o kérolmünket s togyo lolio-tővé buzgó óhajtásunk miuélclŐbhi telje-sodését. • 33. Tisztelettel fogjuk mi venni s tárgyaiul mindazokat, miket Főltcgod, mint koronás királyunk az ország szellemi és anyagi érdekelt illetőleg velünk majd alkotmányos uton közölni méltóztatik. .Sőt a monnyibon ez érdokokro nézvo uj törvények alkotását, vagy n már létezőknek módosítását türgo-tőleg szükségesnek tarjuk, a több időt igénylő clőmuukálat->klinx mielőbb hozzá fogunk s megállapodásainkat Fóleégcdnok annak idejében fel fogjuk nhixntosan terjeszteni. 34. Mélyen érezzük ml, hogy szellemi érctokcink tekintetébon is még sokat kell pótol ui h javítani törvényhozásunknak. Igyo-kptnifogunk, hogy o rószhen is taljealthossUk, n mit a haza közjava kíván a polgári köto-l.-sségflnk parancsol. Működéseinkben az alkotmány alapelveiből kiindulva, irányadónak fogjuk mindenkor tokintoni az igazságot és méltányosságot, a hon polgárainak minden osztályai iránt, vallás- és nyelvkíllönbség n élkül. Tuklntotbo voendjUk különösen azt is, mit már 18G1 ki alázatos feliratunkban is kimondottunk: „hogy n mindiukább fejlődő némzotisógi érzel figyelmet igényel, a nom lőhet nzt a mult időnek a régibb törvényeknek mértékével mérni. Nem fogjuk felojtoní: hogy Magyarország nom magyarajku lakosai kziutugy Magyarország polgárai, a őszinto készséggel akarjuk mindazt, a mit o részhon A* 8 érdekeik « a haza közérdeke megkíván, törvény által biztosítani." Miozeutörvények alkotásában it ál igaztág .éá teatvériaég elvét küvetoudjük. érdekeink azok, melyokro nézvo aok viszontagságos Idők miatt aggasatólag ohuaradtunk. — Nehéa munka loond loküzdenl ozon elmaradás nyomasztó kövotkozmónyolt, do mi nom fogunk visszarotteni o nehéz munkától, mert életkérdés as nomzolüukro nézvo. Politikai holyzotünk javulása elő fogja sogitoni anyagi érdekeinket is, valamint anyagi holyzotünk emolkodése lényogos támasza loond a politikai állásunknak.Szabad logyon remóllonünk, hogy Fölséged bölcsessógo, s atyai gondoskodása egyikbon ugy mint a másikban, olösegitondi ornyodotlon törokvésünkot.Szel-loml fejlődésünk s anyagi haladásunk aoinmi tekintetben nom áll oliontétbon a magyar koronához nom tartozó országok valódi éa jogot érdekűivel, sőt midőn aa nekünk erőt éa aulyt kölcsönöz, növoli azoknak súlyát éa -orojél is, midőn bonnüukot emel, az ogészot emeli. 80. Őszinto hálánkat nyilvánítjuk Fölségednok azért is, hogy Horváth- éa Tótország gyűlését kegyelmeaon fölszólítani méltóztatott, hogy gondoskodjék olovo n felől, miszerint a jelen országgyűlésünkön kollöleg képviselvo legyen, ugy tekintjük mi ozt, mint u magyar korona épségének fontar-tására s országgyűlésünk kiogészitéséro irányzott legmagasabb fojodolmí szándék tanúságát. Mi ozon országok, mint alkotmá nyos társaink irányában, most ía azon nézetben vagyunk, moíyot már 1801-iki alázatos feliratunkban Fölségod olőtt kijolontettük. UjrA iamétoljük tehát, hogy: „ha Horvátország mint orazág akar részt vonni törvényhozásunkban, ha előbb tisztába akar jönni volünk ozon íöltétolekro nézve, molyok mollott közjogi állását Magyarországgal kész összekötni, ha ezek iránt ugy akar velünk óríntkoznl, mint nemzőt nonjzettol; mi ont anm fogjuk visszautasítani." Őszinte bizalommal nyújtunk nokik testvéri kezet, csak országunknak a a magyar koronának épségo s alkotmányos önállása föntartassék. 37. Do tiszteletteljes köazönctünk mellett Azon Aggodalmunkat sem hallgathatjuk ol, hogy midőn a legmagasabb tróubcszéd llor váthvé* Tótországról szól, Dalmátiát aohol mog aem omliti. Ezon ország Horváth- éa Tótórszaggal együtt a magyar koronáim» toMoaik, és midőn Fölséged kiindulási poutul tüzto- ki a praginatica sanctiot, moly határozottan kimondja, hogy a magyar korona országait nctn lehet ogymástól elválasztani: nom fogja bizonyosan akarni, hogy a magyar koronának annyiszor (Innopélyesenbiztosított épségo még továbbra ia csorbítva logyon. 38. A horvát országggyülémok 1801-kl határozatalt, melyeket Fölséged velünk közölni méltóztatott, akkor véljük legozól-szerühhen tárgyaihatóknak, ha majd azon országoknak képvlaolőlvel, vagy a klegyon-lilés végott kiküldött megbizotljaivol együtt tanácskozhatunk, s o tárgyat az 0 hozzájárulásukkal Inlézhotjük ol. 39. Köszönetünket fejezzük kl Fölséged-nek azon fojedolmi gondoskodásáért Is, moly-lyol aMngyar-és Erdélyországegyo»ülé»ébí>l folyó viszonyoknak végleges elintézését szivén hordja Megvetették o viszonyoknak alapját azon íörvények, molyok 1848-bnn Magyar- és Erdélyország egyesítéséről o két oraaág közös egyetértésé vei hozattak, a királyi jóváhngyáa állni ünnepélyclúu azentesl-tettek. Do sok van még o részbon clintézondő, s mi nom hozzuk kétségbo, hogy minden részről megnyugtató, igaziágos éa méltányoa megállapodás eazközléaóro komoly megfontolás és előrolátás locnd szükségos. Minket azt ozek fölöti tanácskozásokban tostvóri azerotet érzőiméi fognak vozotni, alapja roményünknok azon bizalom, hogy tőlünk senki sem kiván olyasmit, a mi veszélyes-telhetné alkotmányunk alapelvolt. 40. IIorvátországiiAk és Erdélynek ország-gyülésünkro lett meghívása elhárított ogy súlyos akadályt, moly l8Gl-bon leginkább gátolta törvényhozási müködésünkot. Engedj o Fölséged kémünk s rcmónylonttnk azt is, hogy országunk kiogészítő részének, Fiúménak, valamint azon teatülotokuok is, melyoket az 1847/,- V-lk törvényczlkk n magyar országgyűlés alkatrószoihoz számit, országgyűlésünkön leondő képviaoltotését Fölaóged királyi hatalmával oczközölni ''fogja. 4''. Azon honfitársainkra nézvo, kik politikai vádak folytán lottók olitélvo, tisztelőt-tol, őszinte bizalommal ujltjuk meg Fölséged olölt már 1801-ben ia felterjesztett kérelmünket — a kiterjesztjük azt a közelebb lefolyt évek alatt hasonlóul elitéit, vagy vád alatt l>;vő honfitársainkra ia. Hallgassa meg Fölséged kérelmünké^ a oröaitao mog ezáltal is a nemzet azon bizalmát, hogy nz ujabb korszak, melyet Fölségod alkotmányos érzelmeitől oly liizton várunk, eltörli a múltnak szomorú maradványait, s enyhíti a koblok vérző sebeit. 42. Tudjuk, s őszinto hálaérzottel ismerjük ol, hogy Folaégednok. atyai azáodóka: oloaz-látni azon aggodalmakat, olháritani azon akadályokat, molyok függő közjogi kérdó-acink olíntézéaét eddig gátolták. Multat éa jeleni összehasonlítva, örömmel látjuk : hogy a kiindulási pont, csél éa eszközök e költőben lényegcaon hülönlözők. A mult végtolon aggoda Imakkal sújtott ¡ a jelen ogy azobb jövő ^"^óiiyével kecsegtet. 43. Megnyitotta Fölségod müködésünknok aa alkotmányos tért, ml o téren örömmel toljesitendjük polgári kötolosaógolnkot. Török vésoinknok azonban csakúgy íohotsikoro, ha törvényhozási müküdésoinkfwn azon erős hit kisórl léptolnkot, hogy a mit a király éa nomzot együtt megállapítottak, azt csnk a király éa nemzet egyesült akarata változtathatja mog. E hitnok pedig ogyodül az olvilog ia ollamort, tettlog la élotbo léptetett jogfolytonosság lőhet alapja. 44. Fölségod nom akar absolut fojodolmí hatalmával nekünk uj alkotmányt octroyálni, s mi, kiket a mopyar alkotmánynak jogilag fönnálló alaptörvényül kötnok ily ootroyált alkotmány szabad és önkónytea elfogadására, nem ia volnánk följogosítva. Fölségod a pragmática sanotloból kiindulva ezólit fel Connünkot, hogy alkotmányoe uton módosítsuk, a ml törvónyolnkbon hibás, nóto\|juk a mi hiányos. Do az orazág moat ia folytonoaan Absolut kormányzat aIaU áll. Alkotmányunk, melynek alapján kollono gyakorolnunk a törvényhozási jogot, lényogos rószoibon még most is föl von függosztvo. «zontositolt törvónyoink, melyokro nézvo Fölséged mnga is kogyolmeson elismeri, hogy alaki törvényességük kifogás alá nőin eshetik, tettleg nom létozöknok tekintetnek j ollonben oly rondolotok, molyok alaptörvé-nyoink mollözésóvol, sőt Azok ollonéro adattak ki, s a hon polgárainak logszontobb órdokeit, és még az ogyoe vallásfolokozo-toknok belső nyugalmát la folyváat zavarják, most ia nagy réazben föntnrlatnak; parlamenti kormányunk, fololöa mlnlstorolnk nincsenek ; a köztörvény hatóságok, megyék, korülotok, városok alkotmányoe álláaukat még moet som tiyortók viasza, a a közigazgatás minden ágaiban ahaolut roVidazor uralkodik. Két, egymástól fflg^otlon tUstvisolői testület viszi hazánk torülotén a közigazgatást, ntelyoknok egyiko som alkotmányos, sőt ogyiko még azOii tolül Idegen ia, a monnyibon a magyar kormány hatalomtól aommí függésben nincsen. 46. Jogfolytonoeeágot kérünk tohát Fölaé-godtől törvényeink értelmében, különöaen pArlamonti kormányt, felelöa mlnistoríumot, éa a köztörvényhalóaágok alkotmányos helyreállítását. Mi csak a törvény toíjcaitését kívánjuk; mort a nem teljesített törvény holt betű, jogfolytonosság nélkül az alkotmány nem él. Nom kérünk ml politikai lehetetlenséget, nem szándékunk a birodalom biztonságát veszélyez tolul, vagy fejedelmünk törvényen jogait csorbítani; e méltányolni fogjuk mindig a társországok jogos Igényeit. Nagy fontosságú közérdokeknok tekintjük mi ís ezeket, do meg vagyunk győződve, hogy a felelős magyar miiiistorek kinevezése, és a köz törvényhatóságoknak alkotmányos helyrcállitásA a nagyfontosságú közéidekokkel nlnos ollentétbou. 40. Tudjuk, hogy azok után, mik tizonhó^ óv óta," befolyásunk nélkül történtok, az átmeneti korszuknak sok nchézségoi lesznek; tudjuk, hogy a közigazgatás több ágiinak tettlegi o átvétele a rendezése hosBznbb időt igényel, és talán némi bonyodalmakkal is j«r, melyeknek tisztába hozatala nagy ovn-toBságot fog kívánni. Do még o tok.ntctek som teszik inulhutlanul rsükeégessó az Absolut rendsxornok további fenntartását, nem zárják kl nnnok loholőségét, hogy alkotmányunk tettleg élion azalatt is, mig az ogyes törvó-nyok módositása felett tanáoakozunk. 47. Átmonetl korszakban a felelős minis-toriumnAk eljárása som lohot mindenben oly azoroBAn szabályszerű, mint n soha meg nőin zavart éB félbo nom szakaeztott alkotmágyos élőt rondos folyamában. Országgyűlésünk ozt mindig figyolomb® voondi, a a fulolöa magyar minisztoriumnak mint parlamontl kormánynak eljárását mindazokra nézve, mik a kiogyonlltésnek alkotmányoe utoni eszközlését, a közigazgatásnak átvételét s időközboni vezotését ÍÍTotlk, szigorúság ho-lyett móltányos olnézéssul fogja mogitólni; sőt az o dzélokra Intézott őszinto törokvéat lehotőlrg támogatni ia kész loond. 48. El lesznek ily módon háríthatók a notalán fölmerülő nohészségek a cl fognak bizonyosan hárittatnl, ha u részben az országgyűlésnek buzgó igyokézotót Fölségednok királyi hatalma is kogyeson támogatja. Alkotmányunk ily lényeges részének visszaáll!-tásft omolni fogja n nomzot bizalmát s nk-g-ízüntoti azon aggodalmat, moly az óhajtott sikert leginkább gátolhatná. A fe lolÖH mlnistorium blrnl fogja kinoveztotésénél Fölséged bizalmát, birni fogja, mint parla-menti kormány, az országét la. E kettős bizalom alapján tohát, folytimoanu éríntkezvo mindkét részazol, közroműködéao által köny-nyítoni fogja az orazággy üléal ogyezkodésok monotét, folvilágoaitáBHlval aok kétséget olö-logoson eloszlathat, a az eltérő véleményeket közolobb-hozhatja ogymáshoz. Hőt hlvataloa állásánál fogva gyakrabban érintkezvén Fölaógod többi orazágalnak államférfiaíval, olömozdithatja o réazben la aok nohéz kérdésnek klogyonlltését. 49. Ha ollenben Fölséged o jogos és méltányos kérelmünket nom teljositonó, s az absolut kormányzati rendszert ezontul is fönntartva, megtagadná tőlünk a parlamenti kormány és folelős minisztérium visszaállítását: súlyos aggodalom fogná ol ismét kob-leinkot, a Ingatag reményünk nohezitoné lelki nyugalmunk mfgőraását, melyre pedfj£ aa elénk tttaött nehéz kérdetek megoldásán^ oly nagy szükségűnk van. Jelen országgy^ lésünk összehívott a pragmatloa aanctio ált$J ia biztoaltott nlkotmány alapján. Föladat»!?'' módoailani törvónyoink némely lényeg^ I>oiiljail; megkoronázni Magyarország kirák yát, a u haaa boldogabb jövőjét mognlap^V tani. Vogyokogyelinelon tokintotboFolségedfv minő holyzot lonno'' az, ha ab orazág ugynnf akkor, midőn képvlBolői által ozon alkotmá^ nVos jogot gyakorolja, mlndou egyobekbet alkotmányon klvttl állana l 50. A parlamontl kormány b folelős mínísz tórium mellett raáaík lényegos kolléko alkot mányunknak a megyék, kerületekés várótól hatósági törvényos önkormányzata. 8 o kotü válhatlan kapcsolatban áll egyraáttal. 61. Magyarortzág mlndon inatitutióU ai önkormányzat cszméjo longl át; k közigaz gálás támogatására aa egyesíti a logjobb orökot; ez nyújt nyilvánossága által A visszaélések ellen legbiztosabb ollenőrséget; ez korlátolja n tisztviselői fiataléin jogtalnn tul-torjoszkédését. Alkotmányos életünk folytán oz óvta meg hazánkat a buroauuratlous rond-szőrtől,molyiieország luatitutioival,nyilvános élotévcl, szokásaival egyoncs oliontétbon áll. 62. Mig viBaza nom állíttatik a köztörvény -hatóságoknak azon önkormányzata, melyet az Alkotmány kijelölt: addig a nép alkotmányos müködéao nem lőhet »ogélyéro a köz-igazgatásnak, nyllvánoaaág hiányában az\| ollouörködés is hiányos lets, b ez alatt a [ tisztviselők iránti bizalom taonved login-kább; a közigazgatás pedig más uton annyi költségkíméléstől czélsserüon alig lesz rendezhető. A köztörvényhatóságok önkormány-sala egyik föréazo ¡az orazág jbelkormányzáti önállóságának, melyet pedig Felléged is méltóztatott kogyelmcBon elltmornl. 53. Őszintén óhajtja mindönki, hogy a fon-forgó fontot kórdétok közmegnyugvássnl ogyenlltoísonok kl. Do közmegnyugvást czelszorü változtatásokra nézvo it Osak ugy lőhet biztosan remélni, ha a tárgy éa helyzet iauicrcto által érlclődnok az osatuék a nép körében ís, ozt pedig- semmi aem eszközli könnyebben, s nz olfogultságot ót nz Istno-rellentőli nlaptalan félelmet semmi aem győzi lo hamarabb, nílnt a nyilvános eszmecsere. A mit o részben a anjtó tehet, az Inkább csak elméleti, s mlndoncsetro kisebb körro van szorítva; midőn cllenhon azon nyilvánosság, moly n köztörvényhatóságok Alkotmányos életével párosul: gyakorlati téron hozza öaa*o különböző vídókokröl az omboroket, b az eszmoesero által tisztult fogalmak mcsszo oláguzva hatnak kl a népnek alsóbb rótogoiro is. Mog vagyuilk tohát győzödvo, hogy azon közun gnyugvást, moly nélkül a kiegyenlítés áldásthozó alig lehet, [-semmi jobban elősegíteni nom fogja, mint a köz tör vény hatóságok alkotmányos önkormányzatának visszaállítása. 64. Nom is tnrlunk mi attól, hogy a köz-törvényhatónágok ezon visszaáll itásából, habár ideiglenesen ís, lényeges nekézségok származzanak az állam kormányzatára ; in< rt I mog vigyünk győződve, hogy az országgyűlés idököibon ia kész loond megadni Fölséged folelős inogynr miusleriumántik azon hat il-mat és segédeszközökot, melyek ily nehézségek elhárítására szükségesek lösznek. 56. Bizton reméljük ezeknél fogva, hogy Fölségod kogyclmeson toljcsítondi o kérelmünket, molyot alaptörvényeink rondoloto, a közigazgatás éidekel, b politikai czólszorüség ogyaránt támogatnak. 60. Itno föltártuk őszinto bizalommal érzel-moinkot b óhajulsainkat Fölségod előtt. Tisz-tolotünk, szerelőiünk s ingallnn hűségünk legszontobb tárgyai o földön: a haza és Király: a o kettőnok egyesült érdoko,föczélJa török-vésoinknok. Alkotmányunk alapja a törvény, zárkövo a királyt hAtalom, s o kettőnok hódolni legfőbb polgári kötelesség. Csak akkor volna 0 kötelesség nyomasztó, hu egyrészről ▼ törvény, más részről akirály nkarataállandó a ki nom egjcnllthető ellontétbo jönhénok egymással. l)o nzon kegyesség, molylyel Felséged hü niagyur népéhoz szólott, a azon alkotmányos érzolmok, molyokol Fölséged legmagasabb trónbeszédében ismétel ve kifejezett, biztos reményt nyújtanak,hogy a néha íolmorü- lő vélemény különbség mcllott som fogunk sehs ily ki nom agyonüthető kínos helyzetbe Jutni. Fölségod nem fog tőlünk oly áldozatot kövo-tolni, molyot n pragmntica satiotioban kitűzött közös czél mulhatlaiiul nom igényol: ml pecíl(5 a ozélnak bíztositására mindent hivon tolic-sitondünk, a mit kötolcaógünk paranoaot » hazánk közjava kíván. 67. Fölséged bölesckégo atyai kegyesség-gol fogja méltán) lanl szoros ragaszkodásunkat alkotmányunkhoz, mely a ml szabadságunknak ís, Fölséged trónjának it, lfgjrö-sobb támasza. Bizonyítják a történolom''lAPjAil hogy nzon nemieteknél volt mindig A log-\| biztosabb n trón , molyok legszilárdabb hűséggel védték alkotmányos törvényeiket. 68. Legyen meggyőződve Föltéped, hipy ragaszkodásunk Ősi alkotmányunkhoz s ragaszkodásunk Fölséged királyi házához,molyot nomzotünk az nlkotmányalapjánöolény t és azabadori omolt Magyarorazág trínjárp, ugyanazon ogy forrásból orod: »kogyelotnek legtisztább forrásából. '' 1 '' Nyomatott Wajdita Józaef köny vnyomdájá^an''. TÍ7