Zala-Somogyi Közlöny 1866 011-013sz május újraszkennelt.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	20.3 MB
Keltezés:	2023-06-28 13:17:37

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	440
Megtekintések száma:	652
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (210.02 KB) Zala-Somogyi Közlöny 1866. 011-013. szám május Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Ötödik évfolyam. , í . íl. «1 . > 11. a/ám 186G. május 1-én, szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet kOréből. A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. Megjelen: Mimlcu hí! I íd, 10 ín, 10 WAn Weu. Hzerkfhzlól irttTTa én kiadó hivatni: WAJMT8 JÓ/iJEK könyvkoroikcilíiíben. Előfizetős! föltételek : lletvbeu '' liíibox bor.lAn»! in vMiikro poitán kOlJvo '' iigó«« 6vfo i - t> frt. — kr,'' évre - • S 1 — TIU Cruugyárira - 1 60 Hirdetéseit: A hat hiuAhoi i''ctluorcrt 1-fgflr 7 kf„ tntr rt it imnrivii további bolkUtWrt ft kr. ltílycKdi} ailudon cgyM holkUUUiri 30 kr. A .Nyílt tíron* egy petit IOX büIklalAül riljn 10 kr. Előfizetési pénzek és hirdetések, tij.y «»Int«!)! <■ Up « * « 111 m I tartalmit IIUU'' k ü x I v itt é »> ye k, .niiilut vldúkl li-vclok, bérmcntv« A VlaJ.lhtv»UUa knldí-ndők KAOY KANIZBAiM. Az elszegényedés szülő anyja. < :j. Ö«ro In fundo (uu-»ía»onl. Mindig elszomorodik leikom, lin lá-; tom, l»ogy hazámban nyakrafőre egymást kivetik a bukások, elzálogosítások mindon rendűek óh rangúak között. Elszomorodik lelkem,midőn azt kell látnom, hogy a legnagyobb urodaírnak idegen kezekre kerülnek; és Ifin birtokosaink a helyett, hogy gazdaságukat növelnék,évről évre,napról napra* alább szállnak. szegén)ednek; a legjobb hirnovü koroskedők vesztik hitelüket, n két mUvesek fennakadnak iparűzésükben, családjukat eltartani nem tudják, clki-Hercdnok , mi több öngyilkossá válnak. Nálunk is Vesxprémbon ném rég egy ceiíinazin, pár héttel utána ''egy asztalos akasztotta fe\| magát, legújabban a gyöpmester lett öngyilkossá. S lia az ember a c.-akncin mindennapos öngyilkossági híreket «orra vizsgálja, ások okát kutatja : arról kell mogg^ő-íődnie^ lu gy legfőbb cselben rnvart pénzügyek okozták. De mi oka ez általános elszogényodés-nek ? A fényűzés! — Igen a fényűzés, mert minden csecsebecsére, mindenre ami szükségtelen, ami fölösleget-, mindenre ami híuságunknak kedvez, a mi nélkül oly könnyen ellehetnénk, hogy hiánya miatt hajunk szálasom görbülne meg, arra van pénz elég, akár honnét kt''iiijllk az már mindegy csakhogy var. Do nem elég ónak , hogy van , hanem kell lenni, mort a kor igényei a,t igy kívánják. Jövllnk megyünk, munkát-lankodúnk. henyélünk, eszünk iszunk, pipázgatunk, veszünk ozt is, amazt i»; de hogy nélkülözhotő-o vagy nem, az nem határoz, kérdésbe sem jő. Pedig: A'' mire ninos sbü k «éged a&t fi 11 érőn i » drágán veszed. <— Egyszor osak arra eszmélünk, hogy ktí-zUnk megakad a zsi''bben, lapos a tár-ozánk; hogy nincs kínos. Fogunkhoz verhetjük már akkor a krajozáro-üokat, azokból biz nem lösz többé forint. Sero in fundo páráimonia. Késő «takarékosság, ha már llres a 1 áda fia. Itt azonban még nom állapodhatunk meg. A megszokott kényelein, fényűzés folyton ösztönöz, hogy más eszközökhöz folyamodjunk. Ksmi,ez ösztönnek ollen nom állhatv», pénzt kölcaönzllnk roppant kamatokra.Lv óv után múlik el,a kuníut kamatok kamatjával meghaladja a tőkét, a hitelező türelmetlenkedik, s hogy hamar segitsUnk magunkon, máfttél ve-szünk lei" annyit, vagy jóval többet, mint a mennyivel tartozunk. Ennek azonban rendesen fizotni a kamatot, kil-lönbon felmond. Most mit tegyünk? Hi-tolezzllnk mástól az előbbi kamat éven-klnti törlesztésére.így megy tovább, nö folyton az adósság, mi pedig az utolsó pérozig mindig nrat játszunk.De eljőaz idÖ, midőn a hitelezők azt mondják; megállj, moht mi lestünk urak. ^íásnap Baját birtokunkow is idegén házban éb- i''edünk fel. Horaliüs tírre azt mondaná: Z^nam perdidorunt. Mi nyolvün-kön körülbelül annyit tesz: FUÜg adósodt u n k. így jutnak az apáink drága vérén szorzott szép birtokok méjtatlfen kezekbe. Ezt gúnyolja .fókái Mór is „Jaj be olosó itt minálunk a föld" Nozimü költeményében mondván: „Amily könnyön nyortók, ugy ndtnk tul r«jt», >)xép világ tuánya oly könnyön asoro«t«\| •Sxóp vilúg lAnyiimvk dnlgn piros ujka KgypAr csókon vetto. Kgypár-csúkoi liirtnk, egész uroilatoin, llyun ulcsón oilvn, ilyon ulcsón vóvo, Megint tuvAbh nxiUlott a kúrtynnsitnlon Egy lapra fültévo. Olcsó a fülil niilunk, uoin boesdljUk sokra; Apánk vóro rnjtal nem törődünk vélő, Könnyil sxivvul lingyjuk átssúllni másokra, Idogon kozéroI... Minden osztály »különbség nélkül fény-'' ü/.ö, Egyik osztály a másikat, az alsóbb a felsőbbet (tti(noKza. A társadalom minden rétegeiben elharapódzott a fényűzési vágy. Eg) ik ebbon, másik amabban akar kitűnni u másik felott. Különbséget tűrni senkisem szeret, l''edig hiába, íniudig voltak gazdagok és szogényok s a mint vannak, ugy lesznek is. Az osztály és rang különbség sohasom fog annyira elenyészni, hogy a felsőbbek az alsób-hakkul mindennel megegyezzenek. Esztelenség azért tovább nyújtózkodni, mint meddig a takaró ér! Tekintsünk még kissé szét, s a városokban ugy, mint falvakban egyaránt, i.zt kell látnunk és tapasztalnunk, hogy boldog, boldogtalan, gazdag és szegény mind a szem-, fül- és inyosikláhdozók után rohan, s nem a szükségest, azután a hasznost keresi. Minden utoza sarkán kávéház, bor-, sörosarnokok vannak, hol zene szól éjjel nappal, mintha vidámnak sem lehetne a nélkül lenui.Hj a, sok a pénz, kikeli adni rajta!. 11a bálokba nom is megyünk.nézzük a tudósításokat, nézzük o divatlapok vidéki leveleit, s ha helyzetűnket, viszonyainkat, állapotunkat .nom. ismernök, azt kelleno azok puszta olvasásából következtetnünk, bog) mi magyarok vagyunk a legszerencsésebb, legjobban megáldott és leggazdagabb nép. Pedig, ha aztán közelebbről megtekintünk mindent,mennyi kívánnivalót, mennyi óhajtandót találunk. És sajnosan arról kell meggyőződnünk, hogy a mit olvastunk, ái mind osak szemkápráztató fény, osil-lám, nem pedig a való viwfénye. Birtokosaink gazdasági állapota rvndezotlen, zavart; a terjedő jólét nyomai épon nem mutatkoznak, s egyik bírtok a másik után pusztul. A nép is osak ingadozik, szegényedik, mort azoktól, kiktől jót kellene látni, mindent inkább osak jót nem lát. Ha a gondviselés jó lel készszol vagy tanítóval nom áldotta mog, kik a jó példaadás kötőimét pontosan teljesítik, sommi jót nom tanulhat. Meny-nyíre fájlalandó tehát, hogy ujabban ez .utóbbi egyetlen jóakaróik iránt mind nngyobb idegenkedés fll bo. Vigyázzatok szülők, hogy ti magatok no oltsátok, gyerníekcitekbo a fény-jizésí vágy magvát. Adjatok legalább Hi e tekintetben jó példát magzataitoknak. Vagy ha ezt ti sem teszitek, no csodálkozzatok, hogy a szülői kéz vezetése aló) kiszabadult sarjatok a magasba röppen, tündöklik és büszkélkedik ott, j de nem sokára szárnyaszegetton pottyan le onnét. Ne csodálkozzatok, no «Írjatok akkor, ha apáitoknak vérről szerzett birtoka osakhamar idegen kézre kerül, és kit annyira szerottetek, kitől mögtagadni valamit büiinek- tartottátok, egyetlen reményetek,boldogságíok, gyermokotok földönfutó lesz! Legyünk takar ék osak mindenben, Úgy Isten is meg fog áldani! COCLES. A szőlészet és borászat köréből- A hutánkban mivtlni nokvtt uolüfajoknuk, ctalAdjuk ttériHl Utndö rmdtteret otztdlyo- tdm — amptlographia — tdrgydbau. i A SKÜlósxot iránti olöszorotot fokonkint nüvnkodik, mégis miként tapasztaljuk, usuk kivétaloson tiláiiiuk oly sxnkomburokro, kik a szöliimivolúst n sfcülönüvóny bunsö tormó-sxoto tAiutotbo viHolévol gynkorolnil. Legtöbb szölöntivus hiányával ran. szoa uövóny-bonc«-, vogy- és k^rtani lamorctoknok, molyokun Alupsslk az egésa borászati tud''i-mány. Kboz járul aztán a hazánkban mivolta szokott li^juk töinkulogo, n fajoknak igozáu mondvA„baboll olaovuzéso," mint oly «/on-votlü állapot, moly csakis Iflkély fölé való haladásnak lohűtOiégét gátolja. £ kifojozésummol én is azok sorába álltam, kik uzoa ohajt lst nyilvánítják ; „vnjha már eg/sser tisztába jöltctnúnk szölUfajaink ös-morct!- s clnuvozéséro nézvo, hogy okkép képosok Jönnénk, a log-ilkaliu itos.-tbb fajo-kat n)ogváUsztnni, s osáltnl a virágxás kII¿5 pontjára omolni szŐldmlV'' tés^Onkot." Kgycsok fclidaia Ivond toliit n/.ontul % Itazánklian mivolni szokott s/.iilüftjnknak folismorésévol, jogyzékho vétdóv.-l foglalkozni olyformái), hogy uz fgyokok ¿Ital ssvir«ott gyftjtflinényok a megyei gazdasági ogypsÜlotoknvk, mint o vállalatra rondolto-lésttknél fogva hivatottaknak adattathassanak át. A nnwn gazdasági cgycsUlotok o gyüj-tomé tyokböl majd cluészithoiik a családok szorinti rendszeri « osztályozást. A inogyoszorto igy elkészítőit gyUjtoiné-nyok aztAn az országos gazdasági egyesület-nok lennének átadandók, hogy az ország mindon mogyéjébUl ilykép ogybogyült adatok alapján olkészithosso az annyira óhajtott éa évek óta oly opedvo várt„línxai d k ö 1 ó-s a e t i tant," moly különbség nélkül Ismertetné meg bárkivel is a hazánkban mivolni szokott jó és rosa fajokat tájnsvük és termé-szotulajdonságaik szerint annyira, hogy ennok kapcsában — mint mondám — képo-aok lőhetnénk a legalkalmatosabb fajokat ezok tormészoto. a földvogyttloto é« fekvése minöségéhoz boly oson alkalmazva és mivolvo megválasztani, az ozenkivül osondöket pedig irtani. Van a magysr szölömivosbou elogendö szolléml orötehotség, a tovékonység szikrái is lángra gyúltak, ■ ogy jobb rendszert 1b követni kési, osak éleszteni, istápolni koll. Leghelyesebb volna a megyékot apróbb ktrdlotokro osztani • minden kerületbon egy-egy szakértO bizottmányt felállítani, • i hogy ez^k vállalkoznának a sztiltlfajuk rendszoros jogyzéklte vételével. Kgy kzölSérési évszak elogendö lenne aa egésa ntogyében mivolni szokott fttjuk jegyzékbe vóloléro. A gyüj tömény ok ttok ron<lsz<;r<>« össztfiUosz-téso é» a felülvizsgálat n thoryei gazdn«ági egyesület teendiijo lehetne, iíogy pedig n búvárkodással mcgbixott-ikn.ik tnuukálata mindonben egyforma lohesam, „Irányt-adó Kalatizu nak kézbesítésű szükségeltetik, mint oly szabálynak, mely a munkálatokat bizonyos ós határozott r«mllt(>s kötve könnyitoni ós biztosítani W«pei. K nélkül nom kotdhetni m<''g o roppant munkát, annál kevésbbélehot p ''digazt dicső a bofojezni. Valóban igen kívánatos, hogy miolöbb mogkozdjük a munkálatit és ul no napoljuk a drága időt saját anyagi {ólótünk hátrányára. A naponkint aulyoshuló terhük, ásóját jólétünk jövfljo, növünk, hirttnk — más noraze-tökkel versenyezni — aorkoalsenek, hogy kiaknázzuk a hiányokat, inolyökben sok » klncsér, de eddig az éas, szorgalom, kitartás és orö nem akartak leszállani a mélyre. Néhány éve csak, hogy boraink a külföld píaotaín elismerést vívtak ki, b ha ntur n múltban, o tórení indolentiánk mellrtt i^ magunkra vonhattuk a nagy világ ügyeimét, monhyiv« ) jogosultabban várhatjak a diosü-ségot, a szobb jövüt, hn frnnesta, spanyol o egyéb bortermőid országok példájára szorgalommal törünk elöre, ha mindon egyes meg-toszi kötelességéi. A nemzoti vngyonosodás előrehaladásának ogyik jobb kulcsa a bortermelés és kozelés-bou rojlík. Az erö, áldozat és szorgalom milliókat tökésithotnok évek nl itt ott, hol az oddig parlagon hovert, vsgy bitat g terméketlen tőkékből ültetett halmok mijövedolmet som nyujtiittak. Ugy látszik, hogy a kor, az ido maguk aorkontonek n Morgtloain, molyot meg-érlvo, ol koll fogadnunk, ha osak azt nem akarjuk, hagy az ipar, koro-ktulelem tarén haszon és dicsötégtöl koszorúzott nemzetektől hátramaradjunk. Az idővel haladul, biztos ólot, míg a hátramaradás szellemi ugy, mint anyagi halál. K tArgyról folytatólag még szólni fogok. TKlt>ÍN''CZKY. A fölirat átnyujtAsa. Héos, 180G. april 2G-án. O us. kír. Apostoli Felsége ma délután Vj l órakor a magyar országgyűlés mindkét háza kiküldött elnökeit herozeg Auersporg Vinozo fŐ ka marás és székhelyi Majláth Györg. fókanozellár jelenlétében legkegyelmesebben fogadni méltóztatott. FŐtárnokmestor és a felső-ház olnöko báró 8 o n n y e y Pál a niogjelenés c/.él-ját következő rövid szavakban adta elő: „Felséges Császár és király! Logkogyelmosebb Urunk! Magyarország hűséges főrendéi ée képviselői megbízásából vagyunk sxe-ronosések császári királyi Felséged legmagasabb scino előtt mogjolenhotni azon ozélból, hogy Felségednek a főrendek és képviaolők legalázatosabb feliratát átnyujtsuk." Erre gróf Andrási Gyula, a képviselőház alelnöke következőkép wólolt : „Felséges Csáwár és Király! legkegyelmesebb Urunk! Magyarország országosan egybegyűlt főrondeinek és képviselőinek legaláxato-sabb feliratát vau szerenoaén''k ezennel Mai számunkhoz negyed lv melléklet van esatolva. FoUégWttX fi''rfdóMelJ& tÍMtetóttöl Áti nyújtani. Fogadja Felséged kogyo&ott anenuot • hódolatát és kérelmeit. T u.. Teljen bizalommal roménjrUk Magyar, ország iórendei és kópmeloi, hogy ké-r« l(iiUk kegyes méltát$R-<>\; által biz-toxttaní ¿m Mteriottjí fogja Felséged azon idönuk bekövetkezését, midőn ha alkotmányos elvek tettleges életbeléptetése folytán, egész erejét nyeretidi vissza azon nemzet, mely mit »cin óhajt inkább, mint azt, hogy Fclsfcge^ ir<$mái{ak* ésMlal-uiának, mint''najduii,"ugy jövendőben is, h goiíí«-bb támasza Jcgypdi." J ^ Ő os. kir. Afost-Fdlségocrrekövoikező bz«vakban válaszolni kogyeskodott: „ A magyar orazággylllé«noki imént átnyújtott k''gnlásatoeabbfyliralát fon-lóidra veendem, és reménylom, hogy az országosan egybegyűlt főrendek ós képviselők korszakot jelző feladatuk fontosságától tithatva , siettetni fogják azon llgyek feletti megállapodásaik szincin elébe terjesztését, a melyeknek teljesen kielégítő, és maradandó hatású rendezó* hétöl öszbirodalmannmk épp ugy, mint kedvelt ^Magyarországomnak erejo ós jóvolta cgyképen vannak föltételezve. Biztosiisák egyébként klddöikot királyi kegyebnem és változatlan atvai szándékaim felől." Levelezések. Alföldi levelek. II. Közb''jött akadAlyok mlalt Icvelozésomot c»nk ni-ist folytathatom. Igen nehéz dolog napjainkban oly eseményekről ¡mi tudósi-t ii>t, rn-dyek a közönség érdokoltségo mellett a lap ozdjának, a az cszélyosiég igényelnek in t.tljc»on megfeleljenek. Ezt elfirobocsájtva legyon szabad Szöged ■éa vidékének szollomi mozzanatairól az itt-ntl felmerült nemes csolekvényck- és tcl-vi krdl ű becses lapokban említést tonnem. VA1 aioiiit orsiágszorto, ugy városunkban is ii/. ogy''KÜiéaiv, kozlinnysuti egyletekre 1 való m.\g''it»tos törekvés oly jolontékony kifojo-zé». kben nyilvánul, melyeknek minden Igaz haartll éft emberbarát lolko méltán ürülhet. Vahnak inAr évek óta fennálló éa hazánk uyotn''Jsztó viszonyai daczára mondlintni »!• rugió cs ini;id bk anyagi jólét, mind n azel-leint binrlkc''dotUég fokozására A legjótóko-nyaltban haló egyleteink. Milyenek n takarékpénztár- , kaszinó, nőogylot és iparos «••ft^<Í)-«iK)le». Az clíünek igen, í^en sokan kii a ¿¡Iliik" Vagyonuk,'' bícsü''.otök íe Családi, v.,Vitn''iit e£vt>ni nyugalmuk'' la''zt. sitását, mog-nitUété''. A másodikban nemcsak a tagok oIV.mIVÍ y igyn nyor nemes tápot és kellő ki. lég''.tcst; Imn-m igen sok jótékony''eszmo «/Illetőit'' n.Af n\óg kul»> lébeh ''» romlüleilon b italommal fejlesztőin!!, őri hotelt Is az meg. I.<-g ujabban három »/.énrnmónyU jog» gyakornoknak nz országgyűléshez való fel-kűldotésiWk is ozón egylet volt torvozőjo a «•szkozlőjo. Mostanában pedig a egylet huUtvAnybu liozA s határozattá cmoló nmn n''imes írAndikot, liogv liaAnk nngy fiAnnk, Uoák Foro ii esnek tUütelotóro ogy di-szea nlbum,k{ililtiMók.)A ntteuyl»lAidA>dii»nn mllküdik a kiidedóvodAk nUpitisn- éc tor-jo«zté»6bon, siégóuy iskolAs gyormnkuk so* gélVevíésólton ii cgyób lumloányi erónyaugnlt* csftukvényoic gyukorlA«Aban. As iparosso-gód^gylv''tU'' k, . moly pArloló tagjai közt tiaztoli KIhíizAI öíIm''? ob IWoi For<no> orsz-Wgyfilós\|.kónvisel<iiakat. nz Iparos ífjuk uztÜhAni /a erkolcai mttvélödéBÓro s a» ipar likőrt kitejlend^ buzgalomra és tükólycs'' bülcfti''o halni vi.lt éa letz feladata. Ujabb ogy^teijik kir^ül mygomlitoiidö a daiArda, mvly !)<»« rög A zonodóvyl ogyosülvo pont-csak dalli tnoitt. zonoiaincretok terjósztó^ sóoeVi'' <s kii^líh kora nwvendókeknok itkta-tAsAban ig -n ö(-r<>tidntes liuludAdban tanúsítja 8z(lk»éj;eí«t i$ óImIi''OvalóadgAt« Vah régibb iJü.ót^í''piiiuUló te^etkpzísl ogyl.ilUnk i", .\|«wlyfvk tnjyiii''fialAl (¡»ol^tjon igán lisztes i ltaliu;''ítu«báy ré«£o»ülnek. — Vhif il''jusáRÍ . o I v ii ii ó Urtr í«. hiblVVötJ n Bzelloml tóron viiló clWiíil''AdiU'' Mintáik ujaAglnpok s egyéb sznk* k<i»1ót'')Uk,» hnnOHr 1 hasznos,'' t^uuŰAgpa ós tujli>niá(iyjm fs\|ol7a«Asok Ahal is diesórotes buzgalommal o«if VaiU''/.okcn k''.vűl nmgyénkuok, gasdunAgi o^íó\|i(i ''ií''i mó''.y yt ttnnyira ssüks^goa köz* KA?''di)HÍatl láf.volMAe él csélirAuyoiabb gaz-(lAlk"diisi tilvc.k Aa iaumrotok tDogliouusiti''iaa ► t fiosztéio kürü} jólóp^ , tevókenységot fojl/K).... ,.t ..: , . , ^.orilog pedig vAyöilirik aemos gondólko- UMink'' bolííioov WÍK •l/íáír^ u»«kíj>ít i«m \>lrjn ! Hnork. zAeu a oníLorberAli érzUloltol minden jó eBíiuúl A- hasznos ügyet folkaroló polgárai-i^ak lelkét egy feiiségna gondolat, illetüleg tervdaet foglalk^áftalja, Ugy»''''» n takarék-pénztivivto^»Oht tíibbrendfl jótókony»AgiVi ogv ujabbal én ig.in imk Áldást gyümölcBíízíJ-vei akarváp «saporilani: ogy PAr valiá au «iapitAsára jelentAkuny üsisogot szavazott mog. Gynkorollint-o ogyosülot nagyobb^iót, '' mintlia az elhagyott ArvAk ügyét nomoslol^; : külog felkarolván, azokat Ápolni, növelni a az emboriség javAra hasznos egyénekké képezni lörokszik? Oly Jótottek ezek, mo-lyokro as ArvAk monnyoi atyja Áldást hintve . tekint lo. E noiues tervot atek. városi InnAos, 1 á^y^az''e^yei óolgitrok rdazy''óte, o<\Ja a» óg,''. hogy initiálolóbb az ohajtott kivitől togyo j, áJdiat íaíó»\| 1 > • , j Van míg < gy másik torr Is, melynek léto-j sülóso szintén a logforróbb küzohajtAtaal 1 talAlkozIk. T.T."tÖbb oinborszeretö 3000 frtot meghaladó üsszugot irt alá ogy Unkénytos dologhAz lélrohozAsAra. Kzon dologház ogyik czélja oly Ugyofogyottaknak, kik folytonos munkátnom kapva/mngukal éa családjukat tAplAlul no in képosek, s nz üldüztf nyomortól snnyartatva a koldulás kesord konyerét liAzról-liAzra jArva kénytclonok kőrisül: biztos inenholyot és muiikAt nyújtani. A inAtlk ozél loondhot idílvol ozon dologhAz Által az annyira alkalmatlan ós oly sok v!»a''.aéléa éa l>otrAnyi«yal kapoaolatoa koldulást inrgnzüutotni. Miként, mikor és mily n;dir7bon fognak ozon t«rvok, molyok Sz sgod s/.ollnml oincl-kodéiiónuk o^yik biztos héviuóröjettí szolgá-lnndiuk — valósulni ? még uostajövö titkai küzé tartozik. Do hogy létosülni fognak a humanismu! irány, melyet városunk jobbjai küvetnok, olégség.''s biztoiilékul HzolgAl, Oly egyéni mag.iszt s csolokvónyríil ía koll ozon alk tlonun il azólanoin, molyhez hasonlót nem tudóin, hol éa mikor fogunk találni. Ugyanis mull évi oktobor 11 én asendorült jobb lótro Szöged egyik szoróny éUtH, iiüt-lon polgára, élőiének 117-ik évében. Mii? ólt ke vson, éx ez''-k is csak mint csöndes egyszerű potgArt iamerték. I^énvto-len nngam is, mint axtlhifilhlem tiAt, ki a tanügy ir.tnt órdokkcl lAtazoll vUahoInl, jól Ismorloni öt, éa azt is Hullám, hngy takarékos ól"tet visz, do hogy njily hangyaszorgalommal gyUJti .vagyonát, » mily áldásthozó leond egykor e s >k önnélknlöxésHcl felszaporodott vagyon V arról legkisebb Bojtolmnm soi^ vol\|. i.lulta után UtPt ki, mily pemos érzőiéin honolt as elzárkózott szívben. Meri lohrtt-o noincaoMi, fónyesb érzelem, mini a'' hnzai ifjúság növelését s tudományos kiké-pozÓKÓt totomos nldozitlal olósegitoni? Any-nyira át v-dt hatva a nevelés áldásainak torjosztó^l nnm''ls vágyától,hogy nagy-tanodai űváluk ra OíXX) forinton fülül hagyományozott. Do h''.gy 0 Unok lihZlolt olvasói is lássAk a hagy inti Any fl-ívó« tültAt, 1-gycn szabad n hagyoiiflnyozi''.sl ré»xl toni. 1-flr. A uiAr lólozö l>r\|- éa folsövArosi kia-\| de.\|óvodák javára ha yoü egyenkint 300 ftot. A Itókus külvAi-osüiin létosltondd óvoda alaptőkéjének növoléaéro szluto 300 frtot. íf-smt. A ssog rárosl ób tanyai ulomi oskola I nhók »flgólyozéaére hagyott: 2000 ftot S szí.r. A sz-godi tanitókópoidóbe járó, szegedi siülotésO,szép roinónyO jolesli tanító-jelöltök segélyezÓHéro 2000 frtot. 4-íZT. Az olouii i»k .Iákba JAró szorgalmast), joMi toholségü, szegedi szülotésü két tanuló részérő íisrtUiulijul 200f> f rlot. &''8z<ir. A szegedi roult^n''odába járó azeg''di szülotésü, szorgalmas, jeh1^''eliolaégü a felsőbb osztályokba is türokvtf tanuló részérő 2000 frlol. G-a/.or. A szego.li''gymnhalttm 8 oaztAlyAt inár bevégzed, kitűnő s f ddhetlon erkülcsü tanuló rénzére, midőn ez folnöbb tanulmányok tanulása vételt mngaab taiiiutézetbo lép, 2000 frl kaiA .tjait két részben OszlOn-díjul li a gy <f ni A ny óz la. 7-szor. A ez eged i lparos"géd-egylot és da» lArda részérő hagyott 60— i)''i frl pénzsegélyt. B legutolsó ömzeget kivévo, a többiek a vArosi pénztárba I ltok a végrcndo''ot végro-hajlója Altul lefizetve, olyképon, hngy a fonn kilett Összegek hnlos kamatjai annak idejében a kimutatott c/.élokca ki.id.uhasnaaak. Lehot-o'' dicsőbb..ni.uaifaudóbb omlókét Állítani, mini a miuíit a jótékony szollomü ha-gyomíryo/ó a tanodák kolKtlelion ésatannló ifjucág pzivébon novóiick rtrflk időro omolt? Az elhunyt derék polgár é» omberbarAt sir-kőkoroszljo e hó l6 ón cgyhAzi diszos sr.or-turlAsB.il lőn felsZ''iiíl -!vo. Meghaló jolonot volt l/.lni, a ''ajVhinlok körül gyülekezőt» liAlAr érzelmű tanulAk»'', InnArpk»t, tanítókat s minden rendű s mindkét nőmből jolonvoll résztvevő kő«ilnséj>ot. A dalárda és képozdo Ajt .toc fr-okke\| üdvözlök az elhunytat, ki díszes nirlmlmAbon saondéir.''.gYo ii Jótékony-aág AldáAal közt alussza ilri ^buab. A uiöi vAny slroinlékl»pján o szavuk olvashatók : A» Úrban''jámborul olhunyt Rózsa József, oki »vei-!» gaxdAaz s példás sze-rényi-égü fia Szegednek;''''" kinek emiókét hlíoblcit foiitiVtjilk á'' ncvoléai éa o^yób jóto- kon v ozélokra tett kegyeletos nlapitvAnyal. 1806-ki okt. 11-ón közhasznú életénok 37-lk évében hön azerotott azűlolnsk poraival ogya-sflltnn nyugszik 0 sírban. AldAs és bóka hamvai feletti Vajha'' Szegednek, Ugy ax oiaság egyéb községeinek koronkint ily maga» órzoioiti fiai akadnának, kik a haza köxjaya- éa szel-loml felvlrulásának érdekében a noVolés és oktatia azent ügyét végrondolutök ogyik legnomcab tárgyává tonni kogyeakednénok. BÓJA OEROELY. NomogyHiéli levelek. ; • f \\ r ? II, T. Szorkeaatő ur tCzifra szürömot lotoritvo 0 zöld aolyera bársony harmatos fliro, rába-verodvén Önkényt fölkiáltottam : Ü.lvüaölve Ugy oh győnyörUaégea, te élotadó bájos an-gyalarc\u kikoletl... latenem I do ninca is szobb a » ''''ágon, mint ez a falusi élet, a hol tiszta atUzíoa mozetlenségben láthatni a ki- tutat UúiüS a bájteljea alakját I Oh e* as, a It a nagyobb vároaok befalazott közönsége méltán irigyel a falusi halandótól! ott a kikelet angyal arozát caak üvegen, itt a természet remük nagyszorünógében szemlélhetni.Ott ninca sznbadröptü lakosa a madárvilágnak, ott csak lebilincselve.mtnt foglyok, nyögdéoselhotnok míg itt andalító énokek között azökel;azánt följebb a lovogök hona folé öröm imája közt a pacsirta; a csalogány szivos andalító bűbájos csattogAsát htts faMvoluk alatt szaré-nyon meghúzva magát hallatja, molybe bo-leolvad a pásztor kesergő furulyája mit a lengő szellő ol ol kapkod... A szorgalmas nép fütyölvo éa víg danAk közt töri földjét s rakja bolo a reraénymsgot, hogy kikelvén, ozorazeros kamatjAt adja fáradságának... A távoli harr.ngszó, a nyáj méla bus kolompja a nyögve caördoaü ozUat azliiü aserinuly, szóval inlndenbon a toramtmény romokéit él-voshoted falun romlatlan na^yazorüségben. így a valódi természet szépoégoin elandalodva ugy oltollett szivem 0 nagyszorU kép látásán, hogy ha a közöli falu tornyában dolot nom harangoznának, tán estig tovább fűzném gondolatimat. Azonban, minthogy épen a délnél vagyunk, nézzük inog mii tolt az a kis nyolvoa oldalborda a szürujbaV Hiz oz ogyszor sommit mást, mint egy darab konyérkót s ogy kovés édes túrót. I)j lám 1 110111 hiába, hogy póntok van, mily vallásos oz a kia Rva fajzat. Do mi oz? a luró takaró épen ogy u.jsAg lap 1 hogy jutott qIicz aa a kia csöszntt? hiszon ilyen lap tudtommal a községokuok van megrcnd''.-lvo; azért föltűnő is volt, no do uiindoniiok megvan a maga rondoltotése, hiszon monnyi Jeles nszma ezüleményo jut óvou At sajtos késro. Hoj szűr uj 1 hoj szűr uj t moat as egyszer bizony Úron, éc ninoson benno ujsAg; do mpgvalvn az igazat, hogy ia lőhetne ilt újságokat ir^i, ilt ozon békés kürnyókon, hol csuk egyetlen libaporon kívül misem háborgatja a békés lakósókat. Elhiszom bizony, könnyű ömiknok édes szerkoaatöm ott Kani-Klán, önök ha kapják magukat elmonnok a Szarvashoz, Mexicóba. ott kérnok maguknak egy pohár fiuom bor molló vagy kirántott bráziliai papngály fülöt borsó an-látával , vagy Coilbri nyelvot aavanyón csuka aapiccol, a ülve is tömkologébojönnek a sok lóságoknak. Itt másként van egésseii, mert ilt })» a haláltól megakarná valaíti mngát váltani egy caep korosmai borral jóival,.bizony nom toheti, értem Rerénybon. Legnagyobb lilság nálunk most Ö felség» a csAszáríjé Füredrejövetolének híre. R-as4g olinegyUnk Siófokra, ott lessz majd Ünnopéiy csak helyet kaphasson aa embor. Siófok «a valóban uly nqvozotea kia város már Is, hogy valóban orsaághirű novot vi ki norasokára, do van i''s Siófoknak jó gabna piacza, hotl yásárjaíp kaphat az omber még aszalt megygytt 1«, kereskedése annyi van. mint Török Koppányban a kocsko, vagy Tolnában a fapapucs. Van szép ó* jó nagy vondéglllje a boiiuo egy szolid jólelkű omborbocsűlÖ Rárány l;>hot körülbelül ogy ISOfontos, blir csak jól mog gyapjasoduók szogény, bizony megérdemelne A vendéglő csinosan folsso-rolvo, pontos szolgálatával a béruök urnjik liióltó dicBÓrotét kiérdemli, Itt van Siófokon szólos n»gy Magyarországnak a legorcdo-tipbb posia inostore aj én kodvos lős gyökeres magyar urambátyám a magyar dohány fo-"< gyaszlA» egylotnok mindig füstölő elnöke. Szóvnl Siófok csinos és gazdag boly, élénk lesz kivált a fürdő idény alatt; lesz állandó filrdd épüjoto a nyáron. Vidékünkön Á tavaszi munka alig végződhetett, már a kit irtó moleg napok egyre másra hajtották 4 gazdákat ssö''.ejükbo n vesszők igen fakadnak, Tavaszi votósoiiik, gyönyörűn kőinek. Rucáinkat igon számtalan bolyon megkell kaszálni annyira gazdag. Jor ido városi lakós. ki a fóldinlvolőt cmk loirva ismerd, nézd ol arczán azt a tlsata örömet, mely romlatlan köböléből fakad, mint örül vorilókes munkás- síg» gytlmöloaéoak I itt tan''wlja meg vallAsos lenni ahhos, ki mindon jóknak kútfeje. Valóban ritka l\olyon tapasztaltam Somogyban oly.munkAs,vállátQ.a, békoszoroiö népot, mint eaen a táján aa lga\|i járásnak, mert erényes jó példa nd/kit követi, a munkában találja öt a fölkelő nap u példás ogyetértéa mellett gyarapodik napról napra, miért? mert féli aa Istoöt,jótcaolokszik, másét nőin • -hántja ; do r^jluk is losz az Isten áldása, de legyen ia.... \ Már moat latén önökkel, épan hal- lom, hogy az itiur kiáltott, megyünk kalitkát csinálni. A jövő számban ismét mi\jd boadja rolatióját tiszteletlul a N. herényi osősz. , Zala-somogyi hirek. 11 a AS«. György oágos katonák bo nja Ili v, és a szabad-v á a a) az egész várost mos gátiba hozta. Utozáink valóban ritka élénkek, bútorokkal rakott szokorok egyik utosából a másikba húzódunk, számos lakóaok és házi urak pörlekednek, ki nem bírván ogyozkednl, vógro a panasxoa felok egész tömege a városi tanács előtt osoportosul összo. Szabadságos katonák nom ritkán nejoík és gyormokoiktől körülvévo Iőnok fi városba, moly ea utolsó tikintotbon lomoly harcziaa szint öltött magára. Városunkba tömérdok katona jön, mogy, a koros-kedök, szállítók, lóvAsArlók óbor figyolom-bon vannak, a polgár a ág ujsAg utAn kapkod, mindönki azt kérdi: mi haz? mi lilr? ml történik aa országgyűlésen? Porosz- Olaszországban ? De mi ? Csak tttrolom I A(Tornaogylet.)A holyboll sürgöny-hivatalnokok valóban dicsóretot érdemelnek, miután » tornaegylet alakításában fáradságot nem kiméinek. Eddig is már mintegy 30 fiatal egyén látogatja a tostgynkorlatí előadásokat Óhajtott reményünk nomsokára megalakultnak joloiithetni oz üdvös ogylotit A (Kanizsai börze.) A kanizsai kereskedők mogszoklAk a folytonos mozgalmat, a sürgést forgást, do sajnos, most npm tehetik ezt, mort nz üzlot pang. Mit toaznok tehát koroskodőink ? napontaösszegyülnoka Kohn -fólo kávéház hölgy• termébon (Dámon Sulon) éa armiyokat adnak vosznok, porszo csuk pnpiron, ozon forgiloin g/akran 30—40 ozor aranyra mogy. Ei most kozdödölt, hisszük, hogy nagyra f ijlödik, osak azután ezon vosztidolmes szonvoilólyt sokan mog no bánják, a főváros olég példát nyújt már. A(Lap u nk m u n k a t A r a a i).Örvondvo tudatjuk t. ol válóinkkal, .hogy íanié! töb''i tokintélyos munka társak csatlakoztak lapunkhoz, kik közül Osopoli Sándor, Dömény József, Kun Pál, Marki Józsof ós Tuboly . Victort van szcrencséuk fölemlíteni. N y i 1 a t k o z a''t. Azon tisztelt barátim, 0 ismorösim 013Itt igazolásul kik Unnopelt nagy hazánkfia Deák Foroncznok ajánlott''a annak kedvenca nyé-1 lakhelyű Puata Szent László rajzával ellátott „A magyar nemzet dalai az országgyűlés alatt" ozimtt nobány politikai költoményomot, molyok PestonEmioh Gnsz-táv ur kiadványában a napokban hagyták ol a sajtót, nálam a nevezett kiadó urnAll ssáuios megrendeléseikkel tettleges pártolásukban részcsltni szívoskedtek, legyon szabad ozonuol kíjelontonom mlkóp azok mindeddig, t ő l 0 in n ti 111 f ü g g ő a k a d á 1 y in i a 11 nom jelenhettek meg. Szont-Liszlóu 1800. opr. 24 én. TUROLY VICTOR. A (Bukás) Helybeli IL. H. nagy gynpju kereskedő fizetéuét boáliitá. A(Zalaogorszogidalárda). Ezon csecsemő ssületéso után rövid időro tánozvi-galmát rondoaott , a melyen 3 dalt énokolt el, u. m. Szózat, Kápolna ós n bordalt Btuk bán oporfjából, oz alkalommal a dalárda pénztárába 30 frtnyi tiszta pénz gyűlt ösaso AzétA a dalárda több jóakaróitól lovolokérkoz-, tek hozzánk, hogy buzdítsuk, ébresszük fel az álomba szondorültol, mort tűrolrtiolloMül várja a közönség élotjolét. Kívánjuk, hogy hamatr férfikert érjon ós a szigetvári a aradi üunepélyekoii tüntethosavki magát. , , A Lapunk utóbbi «iáménak „uj''donaágok" rovatában, a hojybolí lAkArékpónztárról lóvén szó, hibásan cinlilök : mintha novozott intézetünk kiadott tőkéit felmondani volna kénytolón. Leghltolesobb értesülés folytán örü-mol jolontholjük, hogy Uknrókpéűatárunk a jelenlegi nyomasztó körülményok közt ir folytonoaan gyarajwdó lótnok örvond, a aa említettük hibás rnegjogyzés, egyoitfiMtt dondászunk roszul órtosülésónek tuli^jdonlt-ható. — Kívánatos volna ha tsknrékpénztA-runk lapunkban müködésénok időnként hivatalosan adná jolót, mit a közönség min-donosetre érdokkol fogAdna, » oa által megkíméltetnénk a tényok hlatos féljegyoshct-téso hiányában, harmadik, negyedik ssAJból hallott • ellesett dolgokat köazé tonni, moly míg az érdoklolt közönségnek aa intéjiotről ferdo fogalmat ad ; magára az Intózelro hAt3 rányou befolyást gyakorolhat, s aa latózotj vezotöinél ro»a véri csinAl. /y (Műkedvelői «Kiadás.) Lnpuuk utóbbi izámAlbAn említőit mdkedvoUl olöndá» „Angoloian" A fögytnn sitiin lávára ra. hó 2U-ón a zsúfolásig megtilt „Zoldf^ lerombon minden reményt felUlmultnn adatott elij. A működök diosórotot vivt.ik kl. Kezdetét az előadásnak a gyninosiumi tanulók dnlárriájn képezto, melyot tiszt. Loltllugor Károly ur taplntnttoljoson vezetett.Aa rfmlitott színdarab után nomeskoblU hölgyeink körülbelül 200-ra menő jótékony adományaik sorsoltattak ki. Hefojezésttl pedig éjfélig tartó táneikoszo-rucaka rendeltetett. Találkozunk az értolmitég akaratával, hogy ha a működök-, rendosök-és sorsjegy eladóknak ozon üdvöa fáradozásaikért hálánkat nyilvánítjuk. £ toklntotbon külöuöion diciérelet érdoruo! az indítványozó éa fárad-hatlan Babóohny család, kérjük toVábbV i» a szivoi működöket, hogy oz Ugybon fáradó* záaaikat no ^kíméljék, mivel osak igy létesülhet a rég óhajtott ftfgymnaaium. , A nyoroményok következő zorozatban történtek. 1-íö szára: 4428, 2. tz. 8005. 3. s. 5148. 4. sz. 2198. 6. az. 869. C. az. 2406. 7. sz. 47ú7. 8. sz. 6209. 9. az. 1280. 10. sz. 5678. 11. sz. 2088. 12. sz. 1818. 13. sz. 5641. 14. 784. 16. sz. 996. 16. sz. 4418. 17. sz. 182. 18. sz. 6049. 19. 4413. 20- sa. 6367. 21. sz. 6072. 22. s». 6962. 23. az. 2489. 24 sz. 6840. 26. sz. 1086. 20. sz. 1438. 27. sz. 1809. 28. sz. 8G13. 29. sz. 1277. 80. sz. 6100. 81. sz. 4996. 82. sz. 2811. 83. sz. 389. 84. a. 1604. 86. sz. 1130. 8G. sz. 4449. 87. sz. 8. 88. az. 4479. 39. 6686. 40. 6496. 41. 4379.42. 3403. 43. sz. 3361. 44. az. 1260. 4ö. sz. 3007. 40. sz. 4430. 47. a. 1718. 48. sz. 665. 49. sx. 4749. 60. sz. 1161. 61. sz. 283. 62. sz. 2802. 63. sz. 493?. 6$, sz. 1486. 65. sz. 4490. 60. sz. 2269. 67. Hz. 1802. 68. sz. 2720. 69. sz. 827. 00. sz. 4100. 01. sz. 1970. 02. sn. 3022. 03. fez. 99. 04. hz. 4781. 06. sz. 6043. 06. 1517. 07. sz. 6320. 08. sz. 1421. 09.«». 1992. 70. sz. 200G. 71. sz. 4190. 72. sz. 2193. Y3. sz. 6687. 74. sz. 1675. 75. sz. 4040. 76. 112. 77. az. 934- 78. sz. GI2.79. az. 6350. 80. u. 6539. 81. ss''. 2470- 82. 158 83. sz. 6G09, 84. sz. 5550. 85. n. 5395. 80. «/. 3201. 87. sz. 2Ü84. 88. sz. 1221. 89. »z. 803. 90. sz. 482. 91 sz. 2057. 92. 3273. 93. az. 2370. 94. «/.. 1397. 95. s/s.,4788. 90. sz. 6177. 97. az. 2127. 98. sz.¡1090.09.sz.4835.I00.az.42l8. 101. hz. 001. 102 sz. 2613.103. sz. 5482. 104. sr.. 484. 105. sz. 5093. 100. sz. 4074. 1Q7. sz. 908. 108. azl . 4254. d09.: az> .1098; 110. am í 25G9. 111. »a. 2040. 112 az. 3953. 118. aa. 1714. 114. 691.116/íz 8927. 116: sz. Ütik. 117. sz. 612, 118. 1290. 119. sz. 2947. 120. az. 4502.. 121. sz. 3107. 122. sz. 811. 123. az. 2110. 124. az. 2028. 126. az. 2429. 126. az. 4688. 127. sz. 1078. 128/ sz. 683. 129. tz. 4807. 180. sz. 8099. 181. •«. 2366. 182. az. 6622. 188, az Ő44. 184. az.. 4187., 186. »z. 4043. 130. sz. 4479. 137. íz. 4601. 188. aa. 6195. 139. sz. 3819. 140. sa. 4020. 141, sz. 888. 142. sz. 6092. 143. sz. 822. 144. ss. 1480, 145. az. 2083. 140: sz. 6417. 147. sz. 2002. 148 sz.828. 149. •«. 2701. 150. sz. 278. 151. 4725. 162. sz. 1742. 163. sz. 4758. 164. sz. 4746. 165. sz. 239. 1&6. sz. 4920. 167. sz. 2277. 168. aa. 4393. 159. sa. 2180. 160. sz. 1333. 161. sz. 6234. 162. hív 8901. 108. s. 4789.,'':. A (Vasúti közlokodésmogsuün-totéae.) A Post-Béos- és trieszti vonni bizonytalan időig, teher adományokra nézve folfüggoaztetott. A holyett a katonai szállítmányok megkettőztettek. Á '' (01 o a ó vasutak Magyarhonban.) Corvinus Frigyes vasúti mérnöktől Nagy-Kanizsán olcsó vaintak érdokéban egy f üzetko a kiadó tulajdonol nyomdájában legközelebb napvilágot látand, mely az iró költségén ilazánk tekintélyos nemzetgAidáinak azét fng küldetni, a füietkét érdoklölegjövttizámunk'' ban bövobbon értokozünk, addig is az illető fáradozónak szoronosét kiváltunk a kivitelre. Kaposvár. h. A dnllárda hangvorsenyo apr. 28-án a megyeház toremébon csikugyan vógbomont, majalis.i pedig május 3-án fog tartatni. Jövöbon mindkettőről kitorjodet tobbon tzólandunk. h. Lajpnik kávéházában nagy-szorü roformok terveztetnek. A ház elé tágas nyaraló épittutik, uj lámpák, kla hordó sörök, 5—10 pintnyl tartalommal hozatnak használati»«, molyok alá osak U kell Qlnl » a csapról teli ihatja magát ai ember. Lajpnik különben oly szorgalmas és vállalkozó egyén,,kl teljesen megérdemli a pártolást. h. Fogy ver k tl z t s ze r o n á d U fit-'' kán esik, f. é. npril 24-én azonban ez is tagtörtént. A dalárda elnökének ugyanis névnapja lévén, a működő tagok a szép ,holdas estén, az elnök abUka alá nyomultak. Alig áll helyre A trupp, érkozik a patrouillo. — IIU! szólt a coinmandó. A csapat megáll és. gyanús szoinokot morcs/t a dalárdásukr. — litjdou l szólt újra a vozéuylő — készon i a fogj vert 1 stb. Az ártatlan dalárdások — (a hátsók nem kia roiAogVUo közt) énekro gyújtanak, a f''»ttr4u(llq kivont bajonotot azegesve, végig lallgatta — és miután még osak ablak betö-''rés lein Volt, — szépen tovább ballagott. Vo-azodelmes idők I h. A párisi 1807-ki müklállitá. '' ion —hir szorint — kolot fényoson leis képviselve. Az ottani uralkodók és főuökOk tetomes pénzösszegokol áldoznak a költségekre. Érdekei látvány lesz mindonosotro kelet sajátságos torményolt s müveit nyugat fókusábau szemlélhetni. Fővárosi és vidéki Jtfrek. — Deák fr''oronozhoz Abaujmegyéből bizalmi nyilatkozatot intéztok, melynek vég-som» a kövtkezüleg hangzanak: „Mi gyér-mokolnknok adjuk örökségül Onnngynevé-nok emlékét, hogy Annak emlitésévol éledjen és erősödjék köblökben az önzéstelon haza-szo^etot, — a törvényosséghoz való sziláid ragaszkodás, —■ áz alkotmány és törvényes király iránti hűség,és mindon polgári erény, mtlynok remek példányképe ön nagyférfiu : — és mi hliziztlk, hogy Ük épp oly mély tisztelettel örökltondik o nagy nevet, miként ml lelkünk mélyéből kívánunk önnek hazánkra áldást árantó hosszú élotet, s az öu vezérlőt© alatt édes hazánk boldogságán oly hAznfisi buzgalommal működő országgyűlés nagy munkájának üdvöt és szerencsét." " — üróf Hzóohenyi Déla pompás aiporikai yitorláa hajóját B.-Fürodro küldi osászárné 0 Felsége rendelkezésére. A budapesti hajósegylot is elhatárzá, hogy három sajkáját — a kollő azomélyzettol — küldi ta időre a Balaton vicére. Zalamegyo szintén hódolati olŐkészülétokkel foglalkozik s gr. Festotioh György főispán onnok folytán közelebb Bécsbo utszott. — V ö r ö s ra a r tya z o b r á n a k lolop-lozéso 8 z. - Fe h é r-v á r o 11 vasárnap, május 0-ikán, előreláthatólag Igu fényei ünnepély lesz. Az országol küldöttség, és az (. akadémia, s a Vulo ogyeiülő Kisfaludy-tár- i \| saság küldöttsége mollolt Pestről különösen > na irói körökből számosan rándulnak Kehér-I y^rra. A Vöröamnrty költoiuéuy-dijra sok '' ttémeih költő pályázik. Összesen 45 pályntuU 1 küldetett b«. , • — A posti biztoilió-intézotnek az idoi jég-biztosítási szakra nézve épon most kibocsátott díjszabályzata, a tavalyi díjtételekkel •ze\|nboi\ jelentékeny dijloszállitásokst tnrtnl-msz, miről a blztosittAtó közönség kétségkívül örömmel értosül. Nem kovésbhé dicsé-rotreinóltó intézkedés a novozott intézet részéről az is, miszerint a jolon pénzszorult időkhon váltóvni eszközlondő dijtizetés mol-le''.i is nyújt biztosítást. Bécsi és külföldi hírek. — (Minis torlali s rendelőt.) Miután ujabban gyakran tapaiztaltstott, miszerint a vásznat, hogy unnak szebb és nagyobb 1 súlyt kölcsönözzenek, némely gyárakban ólomfehérrel készítik : a ministerium elren-delé, hogy nz ily vánnat oiak sala-nyomásra (sum Itedruoken) vagy festésre iza bad nlkn\|in<«ini s untuk a fohérnomUk készítésire való alkiilutasálA, illetőleg AcmUm, szigorúan eltiltatlk. s —(A zöld ruhaszövete k.)Hizánkból legközelebb több család zöld ruhaszöveteket és művirágokat küldött a bécsi cs. k. rend-örigaigatósághoz, jnoly tárgyak két, ottani koreskodésbon vásároltattak 4a gyanúsoknak láUzottak. A rendörigazgatóság jsu erélyes és szakavatott főorvos Tannauser tr. áltat ezan tárgyak vogyi vizsgálását azonnal elrondelé, moly alkalommal kiderült, hogy azok mireny • zölddel (arienlk) voltak ninozvei ennek folytán az omlilett két kereskedéiben talált haaonneinU szövetek elkoboztattak él aa illető koroskedők e tiltott ozikkek áruláiáért isi-goru folelöségro vonattak. Nyílt posta. (II sir á t u n k u tk Amsrtkábsa.) Lspunkat yonto-■sn ktLl<tjak, »« otlsnt •tinién r«nil«»«n mcj(irk»lk. Iiuréríil Pá/Ubál mit icui hallunk, m»ginlov-íl Iráshos jüljf Tsh IdSnk. Jfidnl (og. Isten áliláű ss uj liAsárs. w4«h. K. K. A lísvAI belysiflka nilalt naut kOiölUw«. Völgyi. XrK<rk«i«tt 1 felhutniljuk. 1). K. K. 8s. M. Időt l^njrsl, batirouktonkst k«-íAInl fogjuk Itrílben. Cs. HAndor, r«»t. Vogsdjs Mldlg la kaiiOnottlukot, rnlg «»ctnílyoicn tcasidk tlMtclctUnk. t P. J. Vesspria. I.srelít s(lre«n íogsdtak, kárjak ífyolmét ujdontájokr fordllsul, fol)ni<«iuttjnk ilr««n. Cijr. ugymiott. Mcgkuptnk. Ón c«»k JA «iuti«iduk. Kaldemínyttnket raegkspU V T. V. Sí. UssM. KtvAn.Agod »»«rlul c4«lekodtaak. JAnoi bActl, ben^ljr magArkeifltt. OgyAbcn elJArunk* lAn neniiokAru ilkero lítnd. Koltomén/elt adomát^ naptiruiik »»AmAr» t«IKlk cl. 8. llAllnt 8ok Iga«, da mAgli nagyon paprikás, kir Tolna a fiatalok kedrít a (icllrml inuukAtjl elvonni, 1). J. N.-Jleróny. ,JA aa latén'' beisAljr megárka-lett, tflbb kOltoménjrlvrl, de jón klvtll «11 sécu Várhattunk Snuek tollAhál. 11. Ueigrljr. Kernek kOltemAn/Al * J0t3 lapban felliaainAljiik, értekexAeelnnk aStvsien uynjtunk lielyet, c»aV jSjjenek ulnAl előbb. Tuiul. Iga«, oaki^gel nen> aienved nk, de aairt •alveien látott vendAg On. M. JA»«cf Peeten. A lapot klvAn«Aga iterlnt megindítottuk, I''calr« AikeilOukkor bővebben ArtekeaOnk mUvo fnln''tt, llekaldntlcilkko merfoKja tenni a haláét. W. K. O I.evelAro vAlaait p6«tán küldünk, W. J. K. Aa utolsó lapban kMeAr« feleltünk. C-s. K. urnák ■ lapnak í» leveliink elment. Kgy aienvcdShBs, kSltemAny, beArkeiett t»Ak f.ily-laaaa kírjük. Planovlea. ItmAt beasAltem Kl. úrral ArdekAbén, majd 5»ncl, Bt, J. plebAno* uruak. Paianee* saMlut caelek-txUnk. A költeményeket sxWeaen fogadtuk, kArjnk (IgyelmAt • »IgetvArí BonepAlyr« klterfesatenl. A tnbbl beArkeaeU tinArdek lerolekre r«ak j 1-vCben felelbetOnk. TARCZA. / ————— Nemi szép leány... Nemi f4\|> leány, as uoin lehot, Hogy »«íredben a gyölMet H«erelmemet legyői«« I A »«relom, leik link ti A\|>ja, Ml a napot eltakarja, — A R-yUlUlct fvIhSJe ! 8 ha nap, i felhő kíl cmtAra i '' A felhőt a nap «lAtvAgjnt '' '' " Én nem bánom, csak tarUd inasad. HiAp TAIekuok aa ára nagy t Ugy szeretlek IgaiAn; Ha a rllAg lldArcie mind, KUsasm kA), s xáatlóm nem Ing 8 győstc leások n caatAn I Ds ha győztem: add meg magad. Legszebb héko leis Igy a had t A kfrlUéget, te Aaeted. Ne fáyi el.''g Um kU koxcd. 1 B csokra, tiiV ráailAutt), Ks ts4x eaak a boldog Alet! Minden kfluyhől, a xnlt Arte<t Kisírtam. .. most AldAs hull! 8 bogjr ei legyen — örök bAko i Sierelnidnk viai f!)l nx Agbe C8EPKLI fiXSDOH. A viszonzás. Elboazélé« He róliénhftoji W-töl NAmel jrcdctl utAn kíi«ll 8 « A v a y. (folytatAa.) Nem volt tObM feketőbe öltüzvo^ lin-'' nent-hrffehér ruh«\ fritlé evén tq»tít,í - - ''f _l .; t.í.J—- betog?" kdrdó Jonő nggódv«, „Igon, botog vagyok, igen beteg, ta-piutsR o»nk Ut-eroniet!" , Jon(5 molléjo ült; miután áloterámk voréwiit Qicgoivazii,mon4á: „Ig«z ugynn, hogy liten vnn, do háta M égnek? átért nem botog." Ekkor n grófnő helyéből fOlomelkedék «zömei gynjtó sugnrAkut lü vei tok, ■ he-vt-flcn mondiii „Olt ti tudózoklTi átláttok a tost logbelsőbb rÓHzcoakéjeig, de (» azivbo nem láthattok be, pedig a szív belegségoi borzasztóbbak ato«t betegségeinél. Én beteg vagyok, mondom Igen beteg. Dobclul van o betegség! én osak egycdlll te gyógyíthatod meg o botegflé-got é« sonki ináa n azélo« viliágon." És o felkiiiltással: „Jenő,»Íeníf Bzeret-lok egész a/, őrlllézig!" nyakába burult. „Lueaiu!" robogó Jonő. ,Luozia, az ényéüi?* ,Ticd Orőkro, tied minden gazdagságommal, tied égő szivemmel IEshogyha mKr ogynzor szavadat adtad, nolia sem Uöü.Hiítalak ki többé karjaim közlll. Menj, mond meg rtft>jedelomnok,hogy mogvo-ted Kzolg^llatát s hogy az enyém vagy «rtácr''i: igén« Uóink Itddjii Nnbg, h6gy Luo»i^ m Cupna grófp.ő^'' német. iQn.t szoreti. Monj Jenő, nzakiosd ketté a bi-linótokét, és térj vissza keblomre! Szabadok fognnk lenni, élni fogunk határtalan szerelomben. Jenő onyém vagy Örökről" ! „őrükre 1" feleié az orvos. Inkább tántorodva, mint menvo ért lakásába, maga sem tudta, hogyan. CsondcH sjcobájában eszébo jutott Matild, lolkiismeroto esklljét hozá szeme olé, melyet a német leánynak az ártatlan angyalnak s boldog arának tett. Do az olasznő iránti vad szenvedélye áttombolá kebelét, nem tudta; nem akarta azt elhagyni. A fojodelemnél főlmondá szol-gálatát, és sietett Luo/.ia karjai közé. Három hót lofolyása után férjo volt. VI. Már két hónap óta n osondus Ileim-borgi iuUban a ndám énekok olnéinttl-tuk. Matild lutlavány és hallgatag lön. A mi Ohiszhuiiban történt azt még nem tudta, do levelei mind válasz nélkül maradink. Valahányszor a levélhordó jött kérdé tőle, hozott e neki valamit? A folelct mindig tagadd volt. „Beteg gondolá külőnbep irt volna. Szülői sokkal jobban féltők, bortadták • gondolattói,, hogy a vőlogény talán hűtlen lett. . '' L Mindenki osztozott o félelembon, osa* Matild nem, ő szilárdul épített Jenő hü'' ségére. ; Kgy este a mint Weller az újságot olvasá egyszorro székén oly rántást tett, hogy szinte ropogott.S«emUvegét törlll-goté, i elhalaványodva kezdá ismét a lapot olvasni. „Kelenetos.! kiáltn fel a mint a ozikket ismét clolvasá, és a lapot káromlással a földre veté. Wollorné ijedve vové fel a lapot, és kozdé a férjo által mutatott ozikkot olvasni. Már nz első soroknál reszkedett és a mint azt végig Olvasá felsikoltott: „Szerencsétlen gyermok!" Matild látá, hojry a ozik az ő w.omé-lyét érdekli, vové a lapot és olvasá: „Koma; A köztiszteletbon álló német orvot tudor dr. Rotel Jenő* fejudo-lomnél állását felmondd, és a K»/.d«g szép és mtlvelt Lucwia di Oapnai grófnéval egybekelt." Mosolyogva tevé le a lapot nz asztalra és mondá: „Ét komolyan hiszitek.hogy e hirben osak egy mákszemnyi igaznág is van." Az ajitágok napról napra bebizonyítják, hogy az igazság tőlük távol van- (Folytatása köv.) Nagy-Kanizsa, apr. M S0-An. A kereskedelmi yiaxony u előbbiektől csak as-al'' a kUlSnbsAggel eltArü, heg/ naponta várhatjuk a h.rcx ragyl« jobban mondva a harexok kltörAaAt, mert több oldalról vagyunk fenyítve. A vssutaknn a katonai harcxl Aa. i(lcU»s»«>r\|lj ssállltA oly meglepő nagysxerü, hogy í tőbb helyer , >k3»b kedía kerrakedelmi Árucikkekre I xir.idoM, JJJ öii.tgfk elötereuitóaro mAg ugyau nlnoa lemondva, de granitaul lehet, higy mAr löbbA aoVA nem euged magira vAr>itt«tiii. Minden a harcai sx<ik-»Agliten kívüli árnoilkk nagy nyomial aaenvd, d->"t Wrök, xyapjit gkbnanrm is ailtny Arba van, iitAbblt a küiaoíi-vn aiAp kilAtAaban A1IA \|UJ aratia ckoxu. A nostanl placil Arakat kóvelkoiöleg jeg/ex-hetjilk u. n». t JflenlecI Arak a!x4-au»xtrUl merőkAnt a h.lybcli plMaoni Duia 88 fontol ( f,t 26 kr. 87 fmilos 3 frt \ > v i ^-jfauSLfSSLS- 10 kr: fc fontos 3 frt AO kr. 09 fontos S frt 60 kr. Boxs 80—81 fontos 8 frt 40 - 00 kr, KnkorU a 1 frt. 90 kr. — 2 frt. Árpa sorfttAsb»« vaM 79 1 f''1 80 kn 7A fontoa < frt. JUb f.to< V frt t» kr. PohAuk» elaö ren lil 1 frt 60kr,-Pssauly fchAr 3 frt, 0 kr.Urka í frt 76 kr. OuM elafl rendi! 8 frt — Jer. mi aAJa. 8<ilvapAlluka 20 fokit 19 fit hordóval eg/Utt. TórkölypAliuka »0 fokú 16-00 frt b.irdA-val együtt. Ml, 00 frt. Borkő S3 frt. NyeraMrBki tohAu- ökör- As buss.bőrük frt u>A«Ai<kAnt. Borokt f.hAr As vörtts (acbillef) lS6t- As 1863-kl TldikUnkbelJ t-rrnAa 7 fit — kr. — 8 fit. Villányi Aa stegs Ardi fok. lo 1866. 10—16 frt-llj b«nl bvr vÖHts (acblller)A. fehAr 6 frt —t frt 00 kr. DalatonmellAkl borok 1802-A 184S-ikl fshAr 8-10 f i. ak >nkAnt. VUa, 80 frt — kr. Bit AO-AA frt. K6 í<uiifo* gyapjuhan Itt V.Asd Ihliny mnUtko Ik, Ara K fH X R 3ST Ö K. KeMr'' rongy Ara 1 ftt <5 - 7 frt 76 kr, fekelAA 3 frt 60 kr. — 4 f''t. Ii^s.''őr kevAi mutalkoslk a h<>a<uA,t GO 05 fit, )ővl lArt p^dig 86 — 88 frt fliettetlk. Juh-b8r «««fi « ftt BO - 2 IVl SO krjánü vAtetlk. \ -UitiilZNnl plarzi árak dprill« 30. Uoraó ik^Jo U kr. Leneso It aAje IA kr. UabltcxAje Skr. Kölea ItcaAjs 6 kr. Horgonya »uArOje 0 frt 80 kr. Marh.kua fontja 12 kr. Jtfkbua fontja 0 kr. Sertés kua fontja tO kr. Sialoaaa mAasAja 80 frt — kr. ''¿sir fontja SS kr Liagllsat mA<sAJa 10 flr» — kr. Esem-lyoltaat mAaaAja 8 frt - kr. K«ayArlls»t funtja 6 kr. 1 Kukorlr.palia''t fontja A kr. Arpütara fontja 16 kr. KöleakAaa fontja 6 kr. lUaaká«« fontja 16 kr. Faolaj fontja 60 kr. Kepeieola) fontja SS kr. Leamagolaj fontja 40 kr. UJ bor ItexAJe 14 kr. ó kor UcaAJo 16—10 kr. Peeti aör IteaAje 14 kr. Kaalasai s«r Itc.AJe 10 kr. Oabon-pAllnka ItexAJe 40 kr. TSrkOly-pálinka ItexAJe 30 kr Pailva-pAlinka Ite.xAje 40 li>. Ny.»'' faggyá mAxsAJa 16 frt. — kr. Öntött fagyg/A-ayertya tontja 31 kr. Mártott fontja 31 kr. Baappaa fontja 21 kr. S''> fontja 10 kr. KssaAayfa »le • frt - kr. Pokafa 6!e 6 frt — kr. Nyersfa ölo 4 frt 60 kr Kaa ••An mt rője 34 kr. 8x4na mAxaAJa 0 fVt 80 kr. Bxalma m. 60 kr. Kander feut\|a 60 kr. I^a fontja 00 kr. Uécal páisaárfelyaM április ttf J, . 67« motaliquea 64.26 ; 6/# nomafill kijlor.ön 57.2b; 1860 ki álladaltci. kölosdn 67.76 ; b^iikrészvényok 986.— hitelintézeti résa-vényok 119.761 Londoo 107.76; ezüst ágta 106.761 arany darabja 6 fH IS kr. Felelős szerkeszt« t W«\|áR» JM«£ H I R B T 30 B 3BJ K. Ai clsti magyar általános bizíosiíé-láimág m .. v \m ez évre már megkezdette, r és figyelmozteti a t. cz. közönséget, hogy a kukoricza, kalászos termények, olajnövények, (mint repeze, biviez stb.,,) len-, kender- és hüvelyes veteményeknél tetemesen leszállttá. , Í ■ fa- '' i . Bővebb értesítést nynjt a nagy-kanizsai kerületi ügynök FESSELHOFFER JÓZSEF. ictoria ScLfi nlólirott vezérügynökségének van szerencséje közhírré tenni, hogy nagy-kanizsai főiigynökévé, Muraközre, továbbá Zala- és Somogy vármegye alsó rés..ére is kiterjedő hatáskörrel t. ROSCübCrg IZHlCl urftt nevezte ki. . Kelt Testen l£(>6-ik év apr. havában. A „Yictoria biztosító társaság vezérügynökségo Pesten. CralgÓCZJ J. UM ¥• Fe Előbocsátott közzétételre hivatkozva, ezennel tisztelettel felhívom a t cz. közönséget a nálam tűzkár ellen, mindenféle ingók és ingatlanok, épületek, áru- takarmány és gabnakészletek stb. v .Abiztositási dijak a lehető legolesóbbra szabvák, egyszerre több biztosításoknál különös kedvezőnek engedtetnek. A „Viotoria" egyike lévén a legfiatalabb hazai biztosító intézeteknek, igyekezni fog máris kivívott jó hírnevét a kártérítések alkalmával is méltányosság, igazság és gyors fizetés által megállapítani, s általában véve mindenben a legsolidabb eljárást követni, miről s a társulat kivállóan magyar szelleméről kezeskednek az intézet élén álló férfiak nevei; u. m. Elnök: báró JÓZSÍIttl Li^OS ur. Alelnök: főtiszt. IHUCZ fiyörgy ur. Igazító választmányi tagok: gróf Amlrássy Gyula, országgyűlésünk liazaszerte tisztelt alelnöke) gróf Horváth-Toldy Lajos, Pataky Sándor, gróf Károlyi Ede, báró Szentkereszty Zsigmond, Zeyk József, Simon Elek, báró Bornemissza János, stb. urak. Igazgatók: Dózsa Dániel, Kőváry László, Wagner Frigyes. Vezérigazgató: Galgóczy Károly. Eeladmányi ivek ingyen adatnak; mindenféle felvilágosításokat s utasításokat a legszívesebb készséggel szolgáltat azn lói irott . , . M . . . >. ... . T. . . ° „Victoria* biztosító társaság főügynoksége N.-Kamzsán, ROSENBERG IZRAEL A'' PESTI • ■ i\ BIZTOSÍTÓ intézet különös (lijlcN/állUások mellett kot jégbiztosításokat. Hogy az uralgó pénzhiány mellett a t. termelőkre nézve lehetőleg megkönnyittessék a biztosítás igénybevétele: váltóval eszközlendő dijfizetés mellett is nyujtatik biztosítós,mi iránt az ügynökök minden időben szolgálnak felvilágosítással. A pesti bízíosUó-liittect ügynökségei: Zíiga G. J. főilgynökHv^bön Sopronyban. Kohn Jakabnál ... Jánosházán. 8tiubokker Máty-ánhál Iv&szofteri. Hubin«zky Adolfnál ..... Z.~ Eger szögen. <:N. !tf. Kehnunmúl Ncuberger Mátyás főUgynöksdgdben . N.~Kaniz«án, fi^-k Tgn/iczna! Körmendül). i5a Friech JózhoT uraknál .... Tapolozáu. WitjditH .Józ»ef kiadó-, lap- én nyomdntulajdono» Nagy''Kanizsán. MeJLiéJsJtet a „Zalá^Somogyi Közlöny''4 11. szamához. PIRNITZER TESTVÉÉBE pénzváltó-üzlet Pesten, Dorottya utcza 10-ik szám alatt ajánlják mindennemű irtékpapir&k váaárlását rr^g2sletmzetéBeJj: mellett. A verőnek x «1x3 rtsxlet ietretÓM alkOmávalagy írríl kizbesíttetlk, mélyére vásárolt ér-, tikpapírok «rima; följegyexvc vannak, i mellyel a IrgkSxe''.rbbi haxishan a kr játszik. Ax etoltó rétilet le-fixet.''aekor ax értékpapírok kitxolgiltataak. A rétxletfixeíétck a v.ví ki-insiga tierint üiapithxtók meg. Különösen előnyösek ax iltalnak rendexett társasjátékok <r i frt A. IC hite B. 10 . a 10 1864. 100 ftot D. 10 1864. 50 fto« E. 10 1664. 3 00 tlos , Y. 10 1864. j0 ftos 7 '' 3.76,. s«s,\, ax ntolxó résxlet lefixetéíeVor 6 20 havi réxxleC''ien. ¡minden sxeso-ély - ''/jéri , l»or»jeí7et ve«x ál. karí . Tivibbi ax annyira cr »kedved.:''rKazigok bari -r kr. nrgyeJévi rétxl étben, ''/»éri . v . f Ecnél «0 »¿cmély, min/lenike annak 20-td ré-. v-, » . V • refre - beg^c-ftok tartama alatt Ennél 10- wBflr jitszik lV .ort^r. c^M ^SV 40 huzásbau<o venkint d« feemflx tix.dn^xb-n . minden résztrerc f^^^yT^yrJriiban kUdatt torjegyekreT .fsai ntolso reixlct lefixetítekor egy eredeü sorsjegyeiig,lajSgg&fw hoxxiadi»ivl.é. élveik ez« "P , , , ^y i> fiy /na»»! mt-av. .A r. — L. M- - a / —? .____ 0. 60 Kodoíf-«or»j»orn> á 3.60. tO h\vi ¿ttzlttUn. Ennél 10 rxemély 50 Rndolf-sorjegyre jitíxik, axax minden személy. anr.iV egy tiKs-részére éri ''-oaplroxoc folyó kamatokat is a befizetési naptól kezdve. — A torsj^gyek végre vagy ela<Utnak * ax raeadd >xt r ariayaaau fe:o«tatifc vagy ter-»jaésxetbea kisxolgi:tatnak- ____________— '' X I5ní»en figytlemr, móUÓ ax nj-nnan rendezeti K. tirwtig 10 .«mélyre 10 forint Ural 20 aegyrdér; reazletfixete.»«! 41 K,r,jegyre, ét peáig: 1 egész lSCU-ki 500 irtot, 2 egész 1&64-ki 1 ZZl VK1 frt°''- 5 Utel- 1 trieszti. L gőzhajó <i»i, 2 Eszter- Rudolfé. 3 Como '' 8 bndiÍ'' 3 ^^^V^^Ute^ 3 Ki glevich. ij egj-il egésx 1854-ki 250 hiiy, 2 Palm, 3 . tfawaigok birmelyikébotetszé. «zérót mindenki beléphet, anélkül, hogy reaxtvevö a másikkal tSrodnik. 7 _ ''* ^^ "»agyunk a t. cz. k5z8n^g-t figye''.mtztetni. hogy kívánatra kSISnnemii tors- je^-et UUt^nk <W, « azokat ttse. twrintí hadtri.''Ve Wrténendő rÍMletfizeté^kro irnba bocátjek, melyet kal^oOten alakali magán xor.j''fy-Ur.nUtoknUc ajinlnnk. , _ 4íUli arfbiiitok gyorsan ia posionan teljesítetnek. Ta.lako;ódÍMkra azonnal rila»x adatüc, s kirinatra kioeritó ré.xletfiaetí«i terrexetek és -86«-ik éri wriolisi taotirakkal axolgilnnk. Bixom4nyo»oknak a legméltinyo.b jutalékká, kódexünk. I t Alulírott tiszteletiéi értesiti a n, é. kSidniéget, hogy a\| AIUIa itr ■ r^-'' _ _ ._ __''_ _ ___ KI10M » . vendéglő» e hir Vá án m.gnyltotU • n.m klmílt ktSltségct, hogy ot ngy helybeli, mint viíúklek a legnAgyobh kényelemben • pontos s«ol galll)Ai> réssesdlhetsenek, miért Í4 hodoU Uoteleto mellett bitorkoilil ugy a helybeli mint a vidéki n. i. kílitintég liersei lé.togatltAért esedetnl N.''Kanlilin, 1800. április liúUn. SCHMIDT GYÜRGY, vendéglős. Hasznos sérvésben szenvedőknek. J Ki meggy öxSdé»t ki''rin «xerexní ^ Krfl»Í-Allh<Tr Sreicxban Appen^xe! me;ye G a í .ban lakö »:rT-orvos urnák bic-.a''ato» jryo.-»a»Ag-/a! birú ha»:no« »érv-zyógy''xeréro!, forduljon e lapok kía-do-hivatalihoz, hol egy iratkit tóbb mint száx htxonyitványnyal megerSti- 1 tv« itrrh-t. 1 —IS A magyar földhitelintézet B!/t %-oí záloglevelei, melyek szelvényei á&í levonás-nélkül itatnak be, a napi tii.de irfolyama neriat kaphatók . ■ > LGwy Jósefwél, •i • ,. < * ~ rf, "t Kagy-Kani«»c. AiólirtnaU van Kiereoeaej« an. e. kuzónségoek figyelmébe ajánlani következő (3-j u. m. Haz- es szolle-elmüsa N^y-Kanit»ia a bécsi uKxibat 761. «xácj alatti hiz. kinye". n>»s uri lak- é. két t Mlidnak k..l6n lakhclylycl, jó frlt«i«l<-k jttrllH: ».abadkózböl eladandó. A 8 .U-OyTfyriri b. g}im egy 4060 tiégyí/Bg •lre terjedő. További gaxdasigí és mis esxk&x5k is sxaba! »''é bi. eladandök. Venni i hajtók síi vesk^djtork a f uttérintett h^lxszám alatti tulajdonosial éitakoxni. (6 - '') AdelhciUqacHe, a.-al»pi, budai: „Deák .Ferencz"-, Seavrerth „Sz. István"- és flRikócxia forrásokból, rIcí-ciieabergi, hnlli iblanyo», ivándi, karlsbadi, mnrieni>adi, paradi, pilnai, aaidsehitzi, selterí, rohiti és borszéki. Ere« elősorolt vizek f. é. vagyis 18CG-ik évi töltetűek. Továbbá nz itt''cmlU<sU$k kwzt nvm ulálfaitó ásvány-viaekot, kiváoat txtrint a legrox''ídébb idü latt jutányos árért megrendelés vifjett^magninr vállal<>m. PESSELHOPFEE J , * 2—3 fütz''eránts N-Kanizán a városluiz épületében. DarnYári fürdő Slavonláöan. Megnyittatik május 1-én. Excn vasat 30—37* R. bévvizek régiamert fidvö* gyógyhatásaal birnak : általános gyengeségnél, sáp — ét ¿•örvély-kórnál; az ivarszerek gyengeségei és betegségeinél, meddőségnél, stb. a máj, lép és mirigyek daganataicái, idült bőrbajoknál kitűnően Latnaicaz iszapfürdők csúasos és köszvényes bántál mákban- — J<i ^ikerrel használtathatnak elő— és atógyógyraódul a küzellcvő Lippiki iblanyo* Fürdőnél — Mindennemüá&vinyoa vizek készen tarta4nak. Terezovácéa Verőcén keresztül a^Dráváig, jól épített országút könnyíti a közlekedést. Legközelebbi. vasútállomás Sissck. A gyönyörű fűrdő párk közeléboaálló czélsrerűen felszerelt épületekben kényelmes lakhelyek kaphatók. Ka-ponkinti zene, tánczvigslronk, kirándulások a Mgényes környékbe kellemetes szórakozást nyújtanak. * Az orvosi felügyeletet Dr. Siepel kezeli. . •. • , Az uroda Imi fürdő-igazgatóság. Balatontavi fiidrö Siófok vasúti állomás A "régóta ismert, de ez évben írngy mérvű munkálatok áltál ujor.an szervezett, olcsó és mindén kényelemmel ellátott, a Balaton- és a déli vaspálya hasonnevű állomása m«llett fekvő fürdő . , S 1 <í> ST O Ü a fürdeni kívánó közönségnek, különösen a közvetlen és erőteljes írallámcsapásök — melyek elkerülhetetlen szükségletei egy jó tavi fürdőnek — nemkülönben sima éa kemény fövény fenekével ajánlkozik. >i - Van Siófokon egy ca. k. pósta és távirdai hivatal, továbbá a naponta délelőtt éa délután Füreddel közlekedő „Kisfaludy" gőzös állomása- A közvetlenül a tó partján fekvő helyiségben olcsó lakások kapkatók, ugy egyesek, mtnt családok részere. Nagy vendéglő. Szép tájék. Délelőtt és délután jó zer.e mulattatja a vendégeket, tánczvipalmak is rendeztetnek. A tóban urk ét hölgyek részére különös uszodn éz fürdő van berendezve. Megnyitás május 20/ VÍJ G-H IG-NÁCZ, 2-3 filrüötulajdcnos. - ~XTMT1- BIZTOSÍTÓ INTÉZET ez idén különös dijleszállitások mellett köt jégbiztosításokat. 2 • '''' '' O1-- í Hogy az uralgó pénzhiány mellett a t. termelőkre nézve lehetőleg megkönnyittessék a biztosítás igénybevétele: váltóval eszközlendó díjfizetés mellett is nviijtatik biztosítás, mi iránt az ügynökök minden időben szolgálnak felvilágosítással. A p^j blztosiíó-intézet főQgyoöksége Sz.-Fehérvárott: WERTHEIM M.fiai. K«f7-rai£t2. W»jdiu J4ami cUrn;»^ »6s A. főszer-, gyarmat-, festék- és bor- kereskedése bel cs külföld minden iránybani bízomány átvétele, mindennemű ásványvizek éa veteménymagvak raktára, cs. k. nagy- éa kia dohánytőzsde 2—3 1 ^^An. (1S66- itény.) Teratuttei (186«. idény.) ásványvizek és forjis-íerméiijek fű szállító helye. Vaja szerencsénk ezennel jelenteni, hogy raktárunk Bécsben ,.Stadt iUximilíanstraaae 5. %%. aiatt létezik éa mindennemű bizomáoyok legpontosabb éa legolcsóbb módon teljesíttetnek. Her-zeg RmudniU Lobkovitz fejedelemféle ipar- éa kereskedelmi igazgatósága Bill«-ben. — Knoll és Mat-tooi kuti szállító igazgatósága RarKbad-ban. — Kuti szál-liUai-igasgatóság Kger-Franzennbnd ban. — Báró Neu-berg János féle kut igazgatósága Günshübelb^n. — Kuti-felögvelése Jfarienbad-ban. r- Községi keserüviz-ijrazea-tósaga Pilla«-ban. 8 Főraktár: Knoll és Mattoni-nál Bécsben Sudt MaximilisnstrA.se 5. szám. (3—3) Sertés eladás tenyésztés- és * hizlalásra, A horváth-szt.-miklósi urodalomban, gróf Keglevich Béla füle sertésfajból, mely a pesti gazdasági kiállításon az első éremmel jutalmaztatott, eladandó : -f* 3 darab 3 éves kan, 9 „ 3 „ göbe, S „ 1 „ kan, 39 „ 1 „ göbeé* 6 „ 1 „ herélt. Bővebben értekezhetni H.-Szt.-Miklóson (3-3) Limbek Rudolf tiszttartónál. ölcsönpénzt amortisatiókra kaphatni Scherz M. J.-nél N.-Kanizsán, a Benczián-féle házban. Szállítási jelentés. Alulírott azon jelentésűmet te.zom közsé, hogy a déli vasuttársulattal kötött szerattdésom nyomán egy irodát sikerült fölállíthatnom, raindonnomü torhoknek ós gyors monolü küldoményoknok a helybeli pályaudvarokra és viszont onnan ido való szállításra, valamint egyéb ssabad javaknak tovább küldésére, moly Uzlotora már 6B év óta fenálló helybeli vaskereskedésommel losz összekötve. Eb áltnl azon kedvcstt helyzetbe jutottam, hogy minden roáni bízandó szállítási javakat n leggyorsabban éa a lngjulányosabhnn állíthatom rondoltotésük helyérő, mint* hogy a megnevezett társulat mindon erro vonatkozó kod-voaményokben részositett. Esoknok kövotkoztében elvállalok nílndennémü settllltásl megbízásokat, ideértve aa átköltitzkildésokkol járó bútoroknak és egyébnomü eszközöknek és sr.oreknok elvitelét is a vánihivutalos Ueselóssol együtt, mire nézvn n bennem holyzott hiaalomnak jutányosán és pontosan igyekszem negtelolnl. Sok évi gyakorlatom, olégségos tökonlapom és a tűzveszély ellen biztosított helyiségeim azon föltételre jogosítanak, hogy mindon méltányos klvánatoknak éa várakozásoknak megfelelni képes leszek, mirn néavo semmi alkalmat som fogok elmulasztani, hogy mindent a t. cs. megbízó uraknak érdokébott teljesíthessek. Sopron, 18C0január hó 1-én. Züffn J. Gh, , vaskereskedő éi vasúti saállitó. Speditions-Anzeige. Gefertigter macht hlemlt dl« hSfllc''n" An»«lge, data mir dttreh «Intn Vertrug mit d»r ISbl. sttdl. Staatt-KWenbahn-Ocel Wch.ft, da. Burean Mr d a Krathlen- und Kilgut-Kahrdlenat Ton und zn den hlctlgcu Bahnhöfen, »owle auch all. tontti7.11 freien Güter «ur Weiterbeförderung g.rantlrt "Minien, weichet GetchXft Ich In Verbindung mit m«ln«r telt 6.1 Jahren bestehenden Kltenh.ndlung führen ward«. Ich komme dadurch In dl« vorthelih.fi« I-ag., all« mir iuge-wletenen Upedltloni-QUter auf da. Rehu.llat« and Billiget« befördern tu können, da mir von Bett« der ermahnten Iftbl. Oetellichaft all« nur möglichen Begünstigungen «ug.tlchod «lad, daher Ich alle Auftritt« auf Jedwede Art ron Speditionen, die. Kxpeditlonen Ton Mdb.1-Tramporten und Kahrnltten bei Übersiedlungen, end''lch auch dl« solUmtll.hen Ilehaudlungen verlletlieh, red und bl\|llg«t Ketnrg.n werde '' LtuigJhrlg« GeeehlAt-Praxi«, hinreichender Fond, und genügend« feuertlchere I.ok.llUten berechtigen mich in Verbindung einer toll den IIa« Ii tu der Annahm«, allen Anforderungen snr vollsten Zufriedenheit gerecht werden su k»nnen, und es »oll k«ln« Geleg-en-'' h»l» von mir verabelumt werden, dast Inlerett« all.r Herren 0>m-mlttenten beiteni tu wahren. ödenburg, 1, JKnner Mit. J. Q. Züffn, (!-■•) KIsemhKndler nnd Bahnipedlteur. N^gy-Kftniy.sa. Ötödik évfolyam. 12. szám 18(56. május 10-ón. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet kOrébAI. A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. Mlnd«n hó l-la, 10 ín, ím ÍO-kAn égit iro». Sserkesst&i Írod« én kiadó hivatalt WAJDITÖ JÓX3EÍ'' köny»kcre»k«<lí«4beu. Előfizetési föltételek: Helyben báihoi hordáttal ¿1 vidékre (loitáa küMvc : Kk«''''»* ¿Yro : • 6 frt. — kr. Kii ¿VT« - • 3 . — . Éviltgjodl« • l , 60 , ------- Hlrdetéaels:: A hat hatAboi potiUorírt t-«»ftr 7 kr., S-taor 0 minden tovAbbl belkttf»ítl ft kr. Uilycgillj minden egye» bcIkUUUcrt 30 kr. A „Nyílt t/rcn" egy petit or betkuUsl dlj» 10 kr. Előflzotósi pónzok ós hirdetések, ugy ««liitin o lnji ■ < ® 11 o in i l»rt«lmil IIUU'' k A 11 r m « n y c It, valamint vidéki levetek, Mriuoutvo a k(ad<5UivaUUu)i kfllilendök NAUY-KANI28AKA. Felhiv&s az olcsó megyei vasutak épitése érdekében. Anyagi jólétünk Bzomoru, de kétségbe vonhatlan hanyatlása mellett jobban éressük mint valaha, hogy mulhatlanul szükséges a hazai ipar én koroBkedolem a közjólét e leghatalmasabb forrásának fejlődését minél élőbb és minél nagyobb mérvben előmozdítani. Nem 1* hiányoztak eddig somes érdemben Udvüs javaslatok, » különösen a hazoi sajtó, az országos és vidéki gazdasági egyesi letok több izbon tüzetesen tárgyalták azon «Bzközökot és létesitondő intézkedésekot, melyekkel a pangásnak indult ipart és kereskedelmet u,j életre ébresztoni a virágosnak indítani lehetne. Ilogy ezok közt első helyen áll a közlekedési eszközök tökéiyesitése és olcsóbb vitelbéri esskttsléfj, ez a nélkül, hogy a messze külföld példáján kellene tanulnunk, mely bizonyítja, hogy a közlekedési eszközök szaporításával fokozatosan haladt a nem-sieti jólét gyarupodásása is, tokintvo Magyarhon, mint kiválólag termelő ország viszonyait, ¿sombeszökő volt, mert éppen a nyers termények tlirik meg sokkal kevesbbó a magas szállítási díjakat, mintsem a kifojlett ipar könnyebb ós sokkal értékesebb termékei. Jelenleg már általánosan elismert és kétségbe nem vont tény,hogy akönnyU és olosó közlekedés igényeinek a vaspályák felelnok meg leginkább,hazánkban is tahát ozokro kellond fő figyolmot fordítani éa valóban, ha körültekintve a minden oldalról feltünedező vaspálya tervokot látjuk,» mindenfelé uj vonalok építésének szükségességét vitatva hall- ¿''uk, nem lehet meg noni győződnünk, ogy a közvélemény már ia hatalmasan olismerto ezen elv életbeléptetésének egész fontosságát, mig ellenkezőleg nogy részt a kivitel hirtelen elojtésoéa bizonytalan időkrei elnapolása bizonyítja, hogy a vaspályák építésének hazánk viszonyaihoz és anyagi tehetségeinkhoz mért tervezése korántsem tartozik az elismert ób elfogadott igazságok közé. Rendes esetekben a szirt, melyen annyi szép és »zUkséges vaspálya torv hajótörést szenved: a pálya építés roppant költségos volta, jnóly rendes pályáknál középarányban 6—700,000 forintra megy mértföldenkint, következőleg osak is a fővonalokon, vagy igen kifojlott iparUző • vidékeken , ekkor is osak tt helyi viszonyok szigorú figyelembe vétolo mellett fogja n kívánt és méltányos hasznot meghozhatni, Igaz ugyan, hogy lassankint minden jól felfogott vaspálya az Üzletek éa iparágak összpontosítása által teremt magának forgalmat, do ezt osak sok évek multával, pedig nem Iphet kívánni a tulajdonos társulattól, hogy csak is későbbi romélhető nyereség főiében fektessen tetemes tőkét egy ily válluhitba. Különben is hazánk tőkékben jelenlog oly szegény, hogy osak is idegen pénzforrások belovonása móllott, mint ar.t sajnos példák bizonyít- ják, az ország és a vidék közvetlen érdekei alárendeltotnok az idegen tökepénzesok és pálya tulajdonosok érdekeinek, kik a befolyó jövedelmet klllföldro vivén,a pályát inkább a közelszegényo déB, mint a közjólét tényezőjévé teszik). Igyekeznünk koll tehát, minél olosó b b a n é p i t e n i, és a mennyire lőhet Baját erőnkből; az elsőt azért, mert így sok jelenleg kívihotlen vonal kivihetővé válik, u másodikat azért, mort igy a nyeremény nem szivárog ki a külföldre. A környéken lakó közvetlen érdekelt egyénokből álló társulat pedig mindig loghívobb képviselője lőhet vidékük érdokeinok, helyi ismeretcinéi'' és érdekeltségénél fogva pedig a vállalat sikerülésénok legbiztosabb támasza. Mint nagyfontosságú és országos érdekű jelenséget koll tollát üdvözölnünk a Hol Ián Ernő ur által ajánlott másod-rondü gazdaságos vaspályák építésének eszméjét, molyok folyó mértföldjo csuk is 150—200,000 forintnyi költséget igényelvén már igen tetemes haladást mutat éa nngyobl) forgalomra számitott vonaloknál, mint egyedül ozélhoz vezotő feltétlenül ajánlandó. Azonban, valamint a nngy folyamok hatalmas vízmonnyiségét nem osokély számú források, hanem apró forrásoos-kák ezereinok összefolyó cseppjei alkotják, ugy egy ország gozdagságát is, nem ogyea kiváltságos holyok éa egyénok pénzbősége, hanoin a lakóaaág túlnyomó részénok jóléto eredményezi. Ezt pedig még a másodrendű vaspályák építése által is osak kívétolcscn lehet fejleszteni; mert hány nogy és gazdag vidék loond még mindig egy fő vogy másodrendű vonaltól elzárva és közlekedése egyedül rosz karbani kocsi utakra utalva, holott kevesebb költség mellett talán képes leondeno egy szárnyvonal által magát a világ forgalommal kapoaolatba helyozni éaa végelszegényedéstől magát megmenteni? Hány helyen lonnénok a föld kínoséi, szén, fa, kő és egyebek értékesíthetők olosó szállítási dijak kiossközléso esetében? A megoldandó probléma tehát az lenne, még olcsóbb Bzerkezotü vaspályákat feltalálni és azoknak minél nagyobb körboni kiterjedését'' eszközölni — szerenosénkre nzonbin ezeket ma gunknak felfedezni s ebbeli tapasztalatainkat Baját kárunkra megszorozni nem kellond, minthogy ilynémü pályák már Angol- és Poroszországban léteznek éa általános gyarapodásnak örvendenek. Ezen harmadrendlloknok no-vezhető vaspályák a költség lőhető ki-mélésévol éa a legegyszerűbb módon épitvék: a aintávolság sokkal kisebb, a sinok könnyebbek, az épületek a lcg-egyszorüobbok és tisztán fából vagy faszerkezettel alkotvák, a gép ís mely 1''/i mértföldnyi gyorsaság mellett 1000 •) Tapa«lalfttl Igattlgl 8 * o rk ■mázsa torhot képes még tetemes omol-kedésok éa erőa görbületek mellett ia tova szállítani, kizárólag ezen ,ozélru épült éa Bókkal könnyebb szerkozotü. Á sókkal kisebb gyorsaság folytán, min-donnémü költséges kerítések és korlátok elmaradnak és a pálya folUgyolet isigon szorény mértékro szorítható. Nagyobb omelkedésok,orősobb görbületek ¡és a koskony síntávolság fo''ytán a föld-munkálatok,rendesen osak mérsékelt üsz-szegokrerúgnak, »őt kodvoző esotokbuii valamely imir létező országút ia fidhasználható a sinok közvetlen lorakására. Ezen okoknál fogva a pályaépítés költségei igon szerények és mértföldenkint 4miutogy G0—70,000 forintra monnek. A kezelési költségek szintén mérsékol-t«k; egy uidtanilag képzett hivutalnok, ki ogyszorsmind a pálya fontartásra is ügyel, viszi az üzloti főfelügyeletet; ál-lo.násonkint egy pénztárnok a egyszersmind ox\|.editor, nohány írnok,egy gép-vozotő, egy fűtő a mértföldenkint egy -egy pályaőr''fognák kezdetben i\z összes személyzetet alkotni. A fenntebbiok folytán következik: hogyo/nódon szorkesztott pályák éppen hazánkban kiváló fontossiíggnl bírnának, tokintetbo vévo a tetemes monnyí* ségü nyers torményok szállításának szükségét, ország és inellékutaink rosz karban léteiét, sőt sokholyen jó koosi-utuk épitésénok majdnem kivíhetotlon-ségét, a hazai ipar még fejletlen állapotát a nagyobb tőkepénzok hiányát. Olcsóságuknál fogva tetemes elterjedésnek örvendhetvén, a nagyobb vasúthálózatok kinyúló szálait és éltető gyökereit fog nák képezni , magukban hordván a fejlődés magvát és képesítve lévén arra, hogy növekedő forgalom mellett, forgalmazási képességűket is növeljék, hogy lényegtelen és kevés költséget igénylő változtatások mollott idő multával másodrendű vonalokká oinotkod-jenek és alakíttathassanak át. Do az elvek érvényén tul, a gyakorlati életből me-ritott példák ia fói.yesen igazolják,hogy aokkal ozélsserübb az oflfélo vállalatoknál a körülmén) ekhez mért szorény koz-dotböl kiindulva a növekedő szükséglethez képest fokozatosan fejleszteni a vállalatot, mintsem a még messze jövőben kiiiálkozó előnyöket egyszerro kimeríteni akarni; szabadjon o tekintetben csakis a szorény kezdet mellett épült északi vaspályára utalnunk,szemben a roppant költségesen épült nyugoti pályával. Alólirottak, mint folytonosan voRpá-lyák építésével foglalkozott szakértő egyénok,ohariuadrondü pályák kivitele köríti körülményes ismeretekkel és tapasztalatokkal bírván, honfiúi kötoles-ségűknok vélték a lmza minden polgárának figyelmét és érdokét o közhasznú, anyagi fejlődésünkkel közvetlen egybefüggő elv-minél nagyobb körboni életbeléptetésére felhívni; annál is inkább, mert az időpont az általánosan érzett szükségletnél, továbbá n kézi munka, nr. anyagok, különösen pedig u legnagyobb összeget tevő vas alkat részek rondkiv üli olosóságámil fogva, igon kedvezőnek látszik. 8 a mennyirt'' megvannak győződvó, hogy közlekedési eszközeink tökélc-tohítéséro olosó vaspályák épiiéso volna a .legfontosabb kezdeményezés, hogy sxnkértő és helyoscn felfogott kivitel mollott — mint azt ismét a külföld péí-dái igazolják — a vállalat élotrovaló-ég, jól jövodelmoző, oly annyira nom kélél-kednok, hogy helyzetünk mostohaaága daczára is némi jóakarat és az clforgá-osoltorőkegyesítése mollott annak saját erőnkből voló kivitele komoly akadályokba nom ütközik. Egyesüljünk tehát megyénkint és vidékenkínt, állapítsuk meg a legszükségesebb vonalok irányát, küzdiük lo egyesült erővel, kitartással és áldozatkészséggel a kivitel ollun foltóduló akadályokat, haladjunk a haladó korszakkal és no feledjük, hogy csak azon ország, mely gazdog, lehot ogyszorsmind szabad ís. CORVINUS FRIGYES, 8CIIOUER BÉLA vasúti mérnökük Nogy-Kniisán. Mai szántunkhoz cg)'' 11 ''v mclléklrt van cantolva. Vörösmarty szobrának leleplezése. H4kM KsMrvJrott, mAju» 0 Ezon 4-ik kogyclotos omlók k^Intk^xósi idojo 1860. és pociig uz olaö ossinót Zlo hy Jonö gr. poiulitó ntog »/. ukudomiai küldött-«¿K «lőtt, a vixltAD^rA tilAU mqt»^ mo^t.''tto u lintila'', mort o mogya rnindon fon« eógoi iránt lulkuaült lakotn áldoKAtkósstóga imo \|>Ar óv múlva foliUl''üva a kossorua költő örökidflkig tai tA ótrtlők^t. A» ni»atK tudó» mányoí, cgyób egyb-ti ób intó»jtl küldött-, »ógo n fónyo» Unnopólyt or»»ilgoMá om>ló. Az Unnonóly Roeuosok Etroi apát vez táió. vul rövid iítonl szolgdlnttsl kozdiidött, on. nok vógeztóvol n kttld''Ht»ógok ób pb egybe« gytllt tisztoB közön»ÓK * Vö flsraarty tórr. vonult, moly koritóascl körülvóvo zöld loml bok, koizoruk, sátrak ós nora ''.«ti lobogókká, volt foldlBsitvo, itt a dalárda Kölosoy Hyra. nutával kcüdto mug a valódi (lnnopólyt, o»j után Zichy Jonö gróf, mint a Biobor ogylo4 clnöko omolt axót. Fukoto Ján> a a szobor slnH pltátának törtónotót olva.á fol,Tóti. Lörino,, nz akadómi« Udvözlotót ni dog Bsarakba. fttl.V elö, Told/ F. a Kisf ilu ly-lár»a»j''ig nd t vözjotót tooiidá ol. M.ijd a pálysdijt» pyor. költciuóayok olvastattak tol Hoross Sí. Nyiln» S. költomónyót, m«ly, mint másod, rangú, 10 frányát nyert. UtAnna K^rcsny O. Udrardy O. a/, olsö ÍJ0 nr.tnyat nyortos tomónyót s«nvnlta ol. Zsömböry E. fő-biró várf» határozntát, liogy Yrirösmarty tórn^i novoztosaók, adta i lö, m ly ab olöbblckk OgytUt liAtalmi» óljonzósxol fogidtttott. Dó \ után 2 ór.tk or kozdüdött mog az Unnopóly. lakoma l.iviildo nagy tormóbon, jwhárkiJa azöntósok kö/.t éltottók Splónyi lf. b., hazát ós fojodolinot, Zí''t nl>öry E. nn ors^ í^. gyQlcs mindkét házát, Zoyk K. a kót Kehéi-várt. Splényi II. n* Akadémia és Kisfaludy, társ .»á« kllUütUógou és riadó éljonrés kü»:0 Doák Foroitozért ürlté poharát »tb-, végi^. még Porool Héla a hála éa kegyolot oiolé. »novait mo dá ol a közön bór előtt. London ból kövotk zS távirati (ldvÖBlnt érkesett n»n gyar nytdv.jn: .!'' f Ssókcsfohórvárnak ddvöxlotot,Vörösmarty emlékének hódolatot n hasának szebb iövöt. London máj. 0-án. A budai lövésxogylot ós városi tanács küldé üdvözletét, Kassáról Abauj óa Kassa fial novébön pedig Papi Balogh P. ax ünnopély alkalmából „A nagyok leguagyobbjának, I)oAk Feroncznok hódolatot óa a aaóxfU dieeöUlf sxorxőjo oaalddjának tisxtoletét a )ó klvánatát" küldi, aajnoa nétuo-tül. A axobor körül baaAr állítatván a város sxép hölgyei a aaobor ráceoz-xta javára a aaobor kii ós nagy fényképi másolatát, nlkalmi beszédüket óa pályadijt nyertes költoményo-kot árultak. Engedje a Magyarok Istono, hogy a nemzőt köbeiéből ily nagy irodalmi fórfiak minél nagyobb száminál szaporodjanak ós n nomzet boldogsága közt órdom szerint mtnól több ily Örök omlókot állíthasson olhunyt koszorú« hősoinok / Hivatalos. • A pnlknuyoknt Irtnul ki II, mort miként n n. m. m. kir. helytartótanácsnak 1800-ik évbon 25,766 az. alatt kolt intéz-vénye, s a Zalamogyo hatóságnak ugyan oz évi aprilia hó 28-án 2440. sz. alatt kibocsátott köröxvénye mutatja, n patkányok által igun könnyön átvitethetik n fonalóoadisznókra, oaok által pedig az oinberekro. Jól tudja azt mindönki, hogy a disznó mindent fol omószt, mogosxi oz a patkányokat is élve ugy, mint döglötton, onnol fogva hoxa-tik vesxélybo az oiubor ott la, hol különben a dlsxnók még mentek voltak ez ideig a fo-• nalócztól. Klrondolni méltóztatott''\í szerint n n. in. m. k. h. tanácsnak azt, hogy a patkányok n legnagyobb Szorgalommal irtassanak, it''disx-nó áklok mindig tisztán tartassanak, a szómét, trágya, árnyékszék, vormok igon gyakran tisBtittnssnnak, a dögímson élödö disznók el no áruitassanak, n disznóhús vizsgálata górcső által tolyrisltossók nx o végro kijelölt httsvixigálók által, a hivatalban lovö orvosok pedig kitolhotii szorgalommal vizsgálják n patkányokat, klnyomazundók, ha lótor.nok-o 0B0kl>en fonalóuzok, hogy llykép olojót lohos-aon vonni o kór olteriodésénok. A háti patkányt (Mus-rattus,) mindönki is-mori, axért Is alig van omber, ki irtani nom sxorotné. A fogókkal czólt nem érhotnl, legbiztosabb hatást gyakorolnak n mérgek. Hn a patkányoknak mérgnt tosxUnk ki, akkor as odény igon tlsxta és sxagnélktlli legyen, mort a szagtól irtózván a Mérgot érintotlon hagyják. Ennélfogva oz olkészitcndő mérgot mozi''olen kézzel érinteni nom tanácsos, hanem csak tiszta koiztyüvol. Nagyobb biztonság okáért elsőbon Is méreg nélküli olodolt koll fölrakni, hogy a patkányok blxalmAt nyorhossonok ax ótol iránt, feloinésxtvén a iiiércguélhüli ótolt, adhatni osak n mérgozottot. Soha aom szabad annyi mérgot.elogylteni a« ételhez, Imgy a mérő? ixo ax étel izét felül haladja. Keveset kell tehát hoxzá kovorni, inert, mint méreg, kit adagban is képea elölni axt a kia állatot. Mindig ollonkozö étellel koll a mérget kovorni, »int n minővel cs állatok élnek n liásköröl. Hol n küxnuségcs táplálék hitBfélu. ott liszt-közé koll vogyltoni a mérget, hol pedig nö-vényláp ax élelmi sxor, Ims használandó. Lo-jyou a xüroff bármiféle, oxt mindouosotro a ogfinomabb porban kolt alkalmazásbn vonni. Ügyelni koll ppdlg a méregre, nehogy gyor-mokek, vagy más háziállatok részesüljenek belőle. MegJegyjondö, hogy a megmérgozott patkány rendesen hányásra kényszoriltotik, onrélfogYA ax is mcg(örténh<-tik,hogynmércg táplálékok körül hányatik ki s igy omborro is vcsxélyes lohot. Ügyelendő tollát arra is, Jiogy mérgezés idojo aIaU a tápszekrényok Todvo tartassanak. A patkányoknak mogmér-gezéséro ajánlott szerek a kövotkoxők : 1. A fen Á r in i r o n y (nrsonioum Album.) A fohér ni ronynek fogliagymn szaga lóvén, ezt csak begönyölitvn adhatni jó sikerrel. Legjobb a mirenyt egész darabban mogvásá-Volui és nom porban, mert miként a patkány irtók mondják, do tapasztaljuk is, a tört Vnirenyt rondszorínt érintotlon hagyják a patkányok, ollonbon ax eg''étx darabról kés-hoI lovakartat kivételnélkdl megoszik. Va-lósxinü, hogy ax edénynok és a kéznok vlsSxahagyott szagát nom tűrik el. Végy : egy sxolot konyorot, reszelj rná egy morzsa fo-liérraironyt. fedd ho egy másik sxolot keny-nyérrel éa ¡Ijeszd ^ól egymásra, vagy Végy : egy egésxen uj s tiszta edényt, készíts obhon finom búzalisztből csukros vixxd jó szívós tésatát, aodord ki vékony laskára, és metéld fol tallér i>agysAgu fánkmotszővol , iégy mindegyikéro egy parányit a méregből, ós sodord összo, hogy a mórcg a tészta köx.o-pébon maradjon, t ct kellék, hogy a munkálat kesztyűben történjék. 2. A varjnsxom. (Nux vomica.) Vágy : 1 font finom ouxalisstot, 0 lat cr.iikorsxiupöt, 0 psepp kömény-olajt, l lat kenyérmorzsát f. és 3 vorjusxomct logfinomabb por ala''.bap kovord össxo, vágyj végy : 1 font bur.át vagy babotós-i lat varjuszom^tt, áztasd elogondö víxbon ogyotomlogoson 8—12 orálg, ezután főzd könnyen, még a buta folduzzad, do ogé-bbon fol nom puhul, még is a vizot niind fel-itta.A varjusxomet portól mog kell tisztítani s Jia.ulég kissé nedvos, hintsd io moseluia ezu-korral (''/, gaan ''/» font oxukorra ologondö- 8. A vAspor ób SAvanyu kovái«, Egyonlö sulymonnvlségot öiszekoU kovorni éa ax egészet golyókká formálni. Ott olra-kamlék, hol patkányok léíoxnok. 4. A finom porrá tört oltatlan mésxhox annyi porrá tört fehér ezukrot koll kovorni, hogy a mész iáét folülhaladja. Egy tányér vlxot ia adhatni molléjo. Akár mlnö kovosot ogyék meg a patkány, olkoll vosxnlo, mort ax oltatlan mésx felolvadván, keresztül rontja a gyomrot. Sokan vosxnok 1 ovő kanál igen finomra szitált oltatlan tnósz port 1 csorép tányér kukorlcza liszthez és használ. 6. A v i 1 - ó 1 o g 8 a v. Aoldum phosphoricum. Ezzollisztotkovorünk összo, hogy apró golyókat lehesson formálni. ) j TERSiÍNCZRY. mint járás orvos. •) Mit vr.tíly cltAvolítAí víftcll kell * gyijyttcr Aibsu w.''gi cn<lelul. Baerk. Levelezések. Znln-EgcraxGg, 18UÖ. május olejón. Mióta a sopron-kanizsal vasúti vonni elkészült, minők annyira örültünk, mi ogar-sxogiok, a postai köxlokodés gyorsasága te-klntotóben, nemhogy nyortdnk volna, süt vesztettünk azáltal, hogy a l''estről jövő postai uzállitinányok, molyok nxolött Csáktornyáról A.-Londván korosztUl koosin szállíttatván, másnap röggel U órakor ido érkeztek, inig most ogésx reggellgKanizsán hovorink, csak másnap 10 órakor hozatnak ido s délelőtt 11 órakor adatnak ki. — Ezon késadol-mezós pedig annál feltűnőbb, miután január lióbnn a hivatulosSürgöiiybon ki volt hirdetvo, hogy a szombatholy-kanizsai looal-vonaluk életből éptől é sávul a postai köxlokodés a sop. ron-kanizsai posta AllomAttokon Budával két-Bzor napjában fog osxközöltotnl, mely az ogerszogi postahivatallal annál inkább s a magas kincstár részéről minden külön«» költség nélkül foganatosítható loiino, miután délután VgG-kor, a bécsi személyszállító vonal a Kanizsáról ''/, 4-kor induló vegyes vonallal a Sx.-Iván-Z.-ogorszogl állomáson összo találkozik. A bécsi postával is, moly esto érkozlk meg mitsom nyertünk, miután aa a ki lovoloit s újságait maga el nem hordja, vagy nőin hordatja a postáról, csak másnap déltájban vagy esto felé részrsülhot azon szeronosébon, hogy lovoloit mogkaphatja; — oka ox''on késedol-mezésnok pedig az, hogy a lovólhordó reggol a posta szállítmányok átadás- n átvovés végett a vasútra kimogy, onnét 10 óra felé jővén vissza, a kihordást, csak 11 órakor kozdhoti mog. — Bámulni koll azonban, a levélhordó-nak csigaszoríl járását; — annak phlcgma-ticus s lassú ballagását, valamint a lovelek s újságoknak újra, inog ra mogforgatását, valóban az einber hajlandó kétolkcdni, hogy n vasutak a távírdák korában élünk. — Jó volna bizon o jámbort néhány hónapra nagy városba levólhordónak küldonl. — Don mily Lélycgző a levólhordónak o magavisoloto, éppen o\|y arányban érdemli a dicsúrotet a postaexpodítor tevékenysége, mort önmaga reggol 8 — 12-ig és délután 2-tŐl estig dolgozik hivatalában, négy irányban közölvén naponta a postát s o mollott, a közönség kövotoíósoit is kielégíti. Van városunk köxolóbon a kavics-gödröktől mintegy ®/s m^rtfóldnyiro ogy ut, moly bár országos útnak''nom korcsxteítotett, do mégis ig-in élénk közlckodésscl l»ir, most annyira elhanyagolt állapotban van, hogy valódi állatkínzás keresztül hatolni rajta. Ezon elhanyagolás oka abban rejlik, hogy a Z.-egorsr.ogl járás csak Vallczkáig törjed és Országgyűlési levelek. ír. A magyarországgyülés aprllhó 28-kI ü?.é-aébon ax ordélyi unlo és a nomxntiség ügyé* bon, ugy a házszabályok átvizsgálására mog-választott bizottságok novoit olvaaák föl - ■ és háromszáz képvisolöt igazoltak. A mult hó 30-ki ülést Luklnich Mihály kapuvári képviiojtf viharos Igazolásának vitájn töltötte bo. Ellenfolo Ürményi Miksa volt. A képviselőház vizsgálatot rondolt ol.és most annak orodmónyót sorolák elő. A vix»-gálati jegyzőkönyvből kitűnt, Ijogy össxo-koexozanások is történtok a válasxtás alkalmával, axért sokan mogsommlsltést sürget-tok. A megsemmisítés ügyében felsxóloltak : gr. Appouyi, Zlohy A., Homsioh sat. nxava-zat után, a melybon Lukinlch lü2-vel 110 ollenébon — igazoltatott. Erro a gyűlés 1 órakor olosxlott. E hóban még nom volt gy.Ulés. NYiíitPI. a köxp. főbirénak Barüsok-foíó dolga nem lovón, tollát figyelmét ogészon kikorüli. A tormészotos himlő nálunk Ismét mutatkozik. mint hallom n kisdedek közül már töbl^oKot olragadott. — Miután oson járvány már mout a harmadik osztendttbon ismétlődik, nem ártana, ha a hatéság ós axEgésaség ügyi közogek oxon ollonség kiirtására'' nagyobb gondot fordítanának. ^Zala-somogyi hirek. A (N a gy-K an 1 x s n várostanáosa és képvlsolöi részéről a kövotkoxö sorokat szívesen közöljük lapunkban.) — Aa értelmiség jofon év m^j. 4-én taitott köxtanács-koxAsa alkalmával két folyamodást folsÖbb holyokro bonyujtani olbatározta. Egyik a n. m. m. kir. holylaríótanáesho» küldotottbo, inolynok rövid tartalma az, hogy ''an önbíráskodás vagy inkább a városi tö^nyszók-ről lotnondani és tnogköszönni osak kénysxo-ritvo érzik magukat, ¡.abár 1092. évtől fogva folytonosan jogoa gyh^rrlatában voltak 1848. és osak az absolut lto; <nány 12súlyos évo alatt voltak tőlo mogfcsxtva, do 18G0. oot. 20 kl If. diplom a kibocsátatájakor axonual kiosxköxölték vissza állítását, továbbá a sxá-zndok óta birtokában lévő gyámi kozoléstől 1803. év doc. 17-én kolt ff. udv. rondolot folytán megfosztatott és a megyei törvényszékre ruháztatott át, vógroax 1806-bon élőt-bo léptotott tolokkönyvi hivatal szintén a mogyéro bízatott. E hiányok holyro pótlása végett nom késott o város küldöttség ál»l majd a n. in. m. klr. helytartótanács.'' majd Z.-Mogyo főhivatalánál, mi\jd pedig Ő Fol-aéjjo olőtt magánhallgatás utján a logkogyoí-mosb sogélyórt osodoxnl, do fájdalom I sikor nom koronázta n 1000C lélokből álló város könyörgáflét. Azonban hqiinttbb én ^orjodql-mosobb tárgyalások után kltdnt, hogy árvaügy és tolokkönyvi hivatal nélkdl ogy ily közönség nom lohot, mint oxt káros kövotkoa-tnényoi bizonyítják. Kanixsa város korosko-dolmi forgalma- stratogiai fontossága- és a már óvok óta létoxö vasúti hálózatánál fogva volt kénytolon a mogyoi törvénysiók ogy ré-szónok átongcdósoórt folyamodni, oxon tatto nomosak méltányos, hanom törvényosiB, mort az ogy holyro össxohalmozott dgyok rondos folyamában, kivált ily mossxo kiterjedőit mogyébon, a tapasxtalás tanúsítja, hogy nincs köszönot átlátták és méltó figyelembe votlók oztaz 18-48-ki honatyák is, mert kü-lönboti alkotott törvénydkbon, nagyobb mo gyékbon. több törvényszókot nom állítottak volna, fol. A másodikban fölhívja as országgyűlés . képvisolőháa figyolmét, hogy miután a Jolon bony ad almás körülinényok miatt talán ugy sóin tarthat soká nn orsxággyülés, tehát állítsa vissza a iogl blxtonsAgot országbírói értokozlot módjára, mort csak Ily osotben romólyhotjűk, hogy a külföldi tőkopénxosek ismét hitolt nyitnak haeánkban, különösen lutársxéli és kdllartományokkal ''érintkező városunk fájdalmas hiányt oroz o tekintetben, mely a logjoibb hirü polgáraínak is nomosak ndóképtolunségét, hinom bukását Is olüidóxi. A (Pályaudvarunk ólénksógo) oly nagy, hogy naponta, mintogy 20—2ö vonat érintkezik egymással, kizárólag katonák, ólolmlszor- és hadi készlotokkol meg-torholve. külön szomóly-sxállltó osak ogy ongedtotlk a közönség rondolkozósére, daczára, hogy egy elindulás alkalmával 30—40 kocsi használtatik ful, A (Holy bon,) az óvok óta itt állomásozott föhorcxog Ernoszt xászló-alja má). 3-án hagyta el városunkat. A tisztek, valamint a legénység nagy száma már osaládatya, el-leliot gondolni a százakra monő asszony» ós-gyormokok hangos BÍrását,.mély fohászokat, ájulásokat, a kosorll Istonhoxxádat, a vég-búcsúkat atya, férj vagy kodvostől egy-'' szorro. Valóban kimondhatlan,'',8xlvrftposxtö látvány volt, Grdnbanm zonójo ktsóró ki a pálya-udvarra tlsxtolotből a zászló-aljat és ogósz elindulásig toljnsitó a legénység kívánságát. A(KosorUlnkodalom.) Galambokról bosxéllk, hogy ott ogy szabadságos katona, a mint aráját az osküvöről hnaavexoté, saját és násxnépe bámulatára, a osoudőrök jelentik azonnali bohivatását. Bizony axomoru monnyogzÖ, moly tán ogyuttal örökös buosu is, i A (Egy esnló köröztotlk.) Bixo-nyos Wolsií Vilmos novü, ki inajd báró Vay Tamás, majd valamely nagy koroekodő-ház utazójának adja ki magát. Egósa üsszo-gekot vesz fol, rondolésoket tesz, bőszéi magyar-, némot-, franozia-, angol-, o)asz- és szerb nyel von, fényoson utatlk. Esxtorgom-, Prága-, Brdnn- és Gráoxban nagyobbsxorű csalásokat vitt véghoz. Ügyos ogy madárnak koll lennio, mert jól repül. A (B ö 10 r m é s.) Sxölőgaxdáink örvondvo látogatják szlilőhogyolkot, vidékünkön ti szőlő nőtormést igiSr, vannak vesszők, molyok 16—20 fürtöt sxámlálnak, ha elomi csapás és politikai viszonyok megengodik, vig sxdrotdnk loond. Do idojo is lonno már ogysiorvfllaháral A (Ta vasai vigalom). A helybeli gymn. Ifjúság f. lió lb-án délután egy na-mosl) koblü ifjúság barát kogyolotes jóté-konyeAga folytán ti Mzabadhogy alatti térségen tavaszi vIgáimat tartand. A komoly tanulmányokkal foglalkozó sorddlö polgárságra nézvo valóban üdltölog hat ily kellőleg borondoMtt vigalmi jelonség. Egy Ipar ügy-barát a „Hajtatiuk, vigadjunk" oxlmüköíto-mény füzérből ogy disx példányt a legjobb ssa-való a ogyot-ogyot két kitűnőbb müénokea íljunak nyujtanu oa alkalommal ajándékul. A (E i gy ol mo* to t ós) A verő-fény ollon boltjaink olőtt h sátorkák ogyro sxap^ '' roduak, csak axután ax illotő hatóságnak no kellono o toklntotbon is örflgyolmót fölhi-nunk; mort e«y-két bolt előtt oly alaosony ''sátorkák akadékoskodnak, misxorónt a já-rókolők csak bukdácsolva haladhatnak ol alattuk. A (To m p l o m r » bl á s.) E napokban jutott tudomásunkra axon szomorú hír, hogy apríl 10-káu a szombathelyi nagy tomplom foltörotott, ós bolölo ogy gazdagon aranyozott koholy és a inonstnntia a főoltárbél ogy oddig ismerotlen, vallástalan rabló által ol-oroxtatott. Ax aljas tol vi\j nyom nélkül tünt el. A (Isin ót rablás.) ltadiosányl várból podig Írják, hogy onnau több ozdst kanál, kés, villa, ozüst-rooocoval ogyütt oloroztatott, azonban a gaz tottes nyomára még most som jöhnttok. A (Mű kod volők) bovétolét és folül-fizotésoikot boly ssüko miatt jövő számunk hoxxa, olölegeson jolonthetjük, hogy a tlsxta jövedelem körül-balül 000 frt. Fővárosi és vidéki hirek. QA pesti lóvorsonyok olsoje o hó 0-éu loond és arra már is oly aokan gyűltek összo, hogy u nagyobb von aéglttben is lók bajjal lohot csak szálláshoz Jutni. A katonaság mludennap jő, mogy. Epon most (fél 12 órakor éjjel), midőn o sorokat Írjuk, vonul bo ismét 600 ombor és ox Igy van mi\jd mindon nap. S A haza bölcsénok Deák Feroncxnek, tnindonnap nyújtanak átbixalmi feliratokat. Do nom csak 0, hanom gr. Cslráky János is kap llyesokot, amazokat a nép küldi, exokot a — káptalanok. □ Doniquo haladunk. Mata\]a oxt azon fény, hogy Budára is kihat majd a gáx-fényo és nom botorkálódxunk sötétbon. Iaojo Is már. No meg aztán azokat ax ombor nyomorító kóvfxotckot is javítják holylyel köxxol. ... Q Hallomás után tudjuk csak, hogy uvj posti lóvonatu Yasut junius 17-én nyílik meg és adatik a köxönségnek, Q A császárfürdöl női uszodát Is megnyitották. A dunai uszodákat is vixre állították, mi mog téli gúnyában járunk. S(A Föv. Lappban) nagyon mogróják , isi dalárdát, vnuak pártoló tagjai, mort apr. hó 26-én tartott díalkOrébon ax éneket ogy óra Alatt morssolták lo, és a kik később Jöttök, axok osak a táncxolókban gyönyörködhettek. A „Kanizsa duláida" pártoló tagjai örülhotuok; mort ily bosxuságoktól Ts fölvantiak montvo, — mint a sxép énokek hallásától. S(Vágyvn várta) a főváros népo (> Sgét o héton ; n polgári bixottmány még Írogrmnmot la készított; do a magas von-ég elmaradt. □ Uí a * n n y i é lo x o t) olvlselt losonoxi vaspálya csődjo — végro valahára — e hó végóvol megszűnik. [_J (Ax ujpostl lóvonatu vax^it-társnság) oihatároxta, hogy állomásától még a városligotbo és a losonoxi vaspálya indóházáig mellékágakat ópittot. S(A,koroakoaö világnak) nagyon g napjai voltak ax olmnlt napokban. Mindönki iparkodott tőkésitott pénxolt kiszedni. Csupa aggályos nrozokat lohotott látni mindoiiütt. Még a logolsö pénxintéxe-töknél som lohotott pénzhoz jutni. De mégis -jött o nyomasztó viszony kövotkoxéso, mert 3—4 tekintélyes korcskcdöház bukását jo-lonték néhány nap nlatt. □ (Két u j hajó.) Volt alkalmunk ax ujpostl ideiglenes hajógyár gyors épitésétj látói, hol két nagy hajót „Fiumou és „Budapest," épltonok. E hajók hossza 296, szélessége 22V. láb. LJ (^ f o r o n o x v á r o s 1 tomplomot) Ybl torvo sxorint fogják építeni. Ugytu(\juk, hogy ak oxirka 170,000 frtbAkorülno, és nem szép. Stoindl torvo pedig gyönyörű góth alakzat és csak 160—100,000 frtba került. Ml lobot a kültségosobb torv elfogadásának oka, nom tudjuk. □ (A„P. Lloyd) azt írja, hogy 0 Fol-ségo ax idoi lóvorsonyokro moglátogatja o fővárost. '' »'' i n (A posti t o r n n''og y 1 o t) zászló-szoutolésl ünnepélyén a xásxlóanyai tisxtet b. Sonnyoi Pálné vállalta ol. Üzloti körökbon bosxóllk, hogy a hadügymlnlsztorlum részéről több nagvobh torménykorcskodönok tudtul adatolt, hogy Bzállitmánynlk, ha hadi sxdkséglotroigénybo yétetpénpk, ró»itiut készyénxbcn, részint hat U6 múlva fognak fisottetni. Ennok folytán ugyAn drágábbra fogják tartani árulkat, do mindamellett k0Y0»cl>b« fognak »«ok kerülni ugyhisilk, mintha nagy kamatra Vett köl-CíönpénBBel fiottettnónck ki. — magyarországi vasipar tárgyában, bécsi lapok szerint, o napokban ogy küldöttség ment volna Majláth u. knnozcllár ü nmltó-aágához, ogy folyamodás átnyújtása végett. A Kárvény tartalma ne volna, miszerint az angol behonatali kereskedőknek noongodtei-aouok nagyobb könnyítésok n vasvámokbau, mint ai 1866. april U-ki koroskcdolml szerződésben a vámogylolnck ougcdvo lottok. — (Hivatalosan betiltott játék • ner.) Ujabb idöbon „Fáraó kígyója" név alatt egy vegyészotl játékszer iött divatba » torjedt cl a közönség közt, moly általános mérgos hatásánál, különösön nagy porlékony-ságánál, leginkább podig azon köriUmóny-né! fogva válhatik veszélyessé az embori egészségre, hogy külsojóío nézvo csalódásig hasonlít a fohérárpaezukorhoz minélfogva épp«n a gyermekek,kiknek mulattatására van e játékaaer szánva; vannak laginkább a mérgezést veszélynek kitévo. Ennek folytán a magyar klr. helytartótanács szükségusnok látta e játékszert orvosrondttri szompontból a közforgalomból kitiltani s a kereskedésből annyival!« inkább kizárni, mivel őzen szór BomininomU szükséget nem pótol. — Vetósok állása. Magyarországban és Nómotor«zágb»n a vetésok, bö termést igérnok. Nom épon ily kodvozök a kilátások Európa nyugati országaiban : Angol- ét» Fran-czlaorazágban, továbbá Bulglum egy részébon is sokalják a» osötj n gazdák panaszkodnak, hogy a sok nedvesség ártott. — (A szék os fehér vári hölgyök) által kitűzött Vörösmarty díjért 47 költemény pályázott. A 80 db aranyból álló els» dijt Udvardy Géza, a második dijt pedig Ny i-1 a a Samu nyorto meg. Ezonkivül egy köíto-mény dicséretet nyert, do az onnok sr.orzttjét rejtő jeligés lovélko nom bontatott fel. " — N a g y-K ö r ö • r ö 1 a kövotkoző baráti sorokat kaptuk: Máltts els» napján a Hzéoho-nyi kertbon a fUrdöíntéaet részvényes tagjai regi ssokás szorint, a természet Unnonétkö-zobéd- « vlg iwhárköszöntésokkol ülték mog; midőn bukovinai szonvodö honfitársaink részére, O « b o d jr Gedeon és Farkas Elok lolkes hazánkfiai indítványa folytán 42 o. 6. frt gyűlt össze. Ugyanoa alkalommal I, o s önti u y JLászló, a város föjegyzőjo által fölkérve, egyik, ox ünn pélyro készített s köztotszés-ael fogadott költoményét szavalá ol, molynok vógsoral igy kangssnak: „Szép reményok közt dérülo „MáJws első napja ránk, „Oh tok Ints le nemzetünkro, „Népok atyja szont atyánk I „Elvonultán a viharnak „T.égyon áldás e hazán ; „Szebb jövendőt a magyarnak, „Annyi kinos év wt«Gi 1 — (Ab iparszabadság ollon.)A postl ipar-egyesületek választmánya, mint tudva vau, az ország ömzos iparosokhoz folhlváit intézett, hogy nyilatkoztatnák ki nézoteikot az ipar rendozéséröl.Erro majdnem mlhdonttnneu egyhangú roszaláa érkozott a korlátlan iparszabadság el Ion. A győri iparé-Sok emlékirata, moly m. hó 22-lkéről kelt, most van olöttünk b obben a többi között a kÜTOtkczöjavaslat foglaltatik : „Ezután csuk is ae olnyorni kéreimozott üzlotbon tökélote-aen kiképzett, s oson képzettségét az illótö testület előtt kiállott vizsgálatról szóló bizonyítvány alapján nyerhessen bár ki is ipar-jogyet, a gyárosoknál podig ezenkívül még a? Balét megkezdésére szükségelt pénzösz-szegnok kimutatása Is követoltossók." Nagyon helyoson omoli továbbá az emlékirat, hogy » katonai szolgálati idő leszállítása is azon tényozök közé tartozik, melyek olőse-glthotik az.ipar íelvlrulását. — A magyar föld hito lintézot eddig összoson 15. 800,000 frt kölcsönt ongod-mónyezott; oz oknál fogva a választmány s az igazgatóság, hir szorint, elhatározták, az intézet végleges szorvezéso végott, az olső közgyűlést minélolöbb, logfelebb is f. év június havában egybehívni. — Atangol-o««trák koroskodol-mi szorzödés értőimében, uiely a''mult évben, Nagy-Urittannla és Ausztria kormányai közt köttetett, a számszoros vámtételek megállspitása végett, értokozlotro hivattak mog a birodalom iparlestülotoi és a gazdasági ügyletek. Ez értokozloton, fölsőbb mogha- Íyisbólj a magyar gss^lasági ogyesUlot kül-öttei is véleményadás végott megjolontck. A vasiparra nézvo gr. Iiarkóozy János és gr. Ziohy Edmund t. hazánkfiai hallgattattak ki, kik a vámtétolokot illotőlog ngrlculturalU szempontból a szabad koreskedésí olv értől mébon nyilatkoztak. Wiuianor Albort''urps-dig a vegytani torményok, festés és zsiráruk tárgyában képvisolto a magyar fóldínar ér-dokeit, A iu. gaad. ogyosülot negyedik küldötte Korizmics László ur, csak ezután fog, mé&nz enquéto áltsl kihallgattatnl. — (Zrínyi Miklós.) Miqt tudta v^u, nálnnk nagyobbssorü olőkészttlotok történnek Zrínyi Miklós hároroíztlzados omlók-ünnepélyónok megülóséro. — Zágrábban szintén Ilyesmi történik. „Nik. Zrinjski, Sigetski" mogUnnepcltotéséro s April 29én e tárgyban ülés tartatott, mqlybon az lllotö ünncpélyi bizottmány elnökének Kukul- Jo v l c b főispán ur, jogyzönok podig Dozo-ics György ur választatott. Horvát atyánk'' fial tehát külön ünnoplik mog Zrínyi omlékezotét, ama dicső férfiút, ki a közös magyar horvát hazának hü polgára, legnagyobb hőso, 8 a hazafiság mintaképo volt. Zrinyi korszakában azonban tormészotcson nom léteztok Kukuljóvics-Mazuranics-félo pártok. — A magyar orvosok és torraé-sxotvízsgálók Rimaszombaton tartandó ülésére a meghívást mogkaptuk. Egyolőro csak annyit említünk mog bolőlo, hogy az ülés f. évi augusztus 2l-én voendi kezdetét s 27-én fojoztotik bo. Kirándulások is tétotnek Ajnácskő romjaira és fürdŐholyéro, üzd vasgyáraiba, Dobsiua, nikol, kobalt és asbest bányáiba s a világhírű agteloki barlangba. E nagy gyülésbon, valamint a kirándulásokban részt vohot a tormészottudománynak minden őszinte kedvolöjo, kiknok lőhető jutányos szállitásáról is gondoskodott az ügynökség, ugy a tngok elszállásolása és ellátása iránt is vendégszerotő intézkedésok tétottek; szükséges azonban, hogy a résztvonni kívánók jó olovo Igazolási jegygyel lássák ol magukat s erro nézvo augusztus ll)-éig Rózsay Józsof tr. úrhoz,a nagy gyUléB nénxtárnokához (Pest, országút 64. sz.) forduljanak bérmontes levő-lökben, melyokbo a fölvételi B fituyl díj is mollókeltossék. — (Dotik a „K. K.u szorkesztőjo, lapjában a felsőházról a többi köstt Djogjogyzi: Alkalmam lóvén a förondl ház tanácskozását hallani, kinzóan hatott Idogeintro ogy noháuy magyar urnák rot^eno.tos rósz magyar kiej--téso, Istenomre! csodálatos, hogy irodalmunk mostani fejlottségében lobot okkora ignoran-tia, oly nyolv irányában, melyet egy koronás uralkodónŐ pár év alatt olsj\játam képes vala. E jolousóg megmagyarázta nokom irodalmunk ujabbkor! pangásának okát. Nohóz óvok kizsákmányolták azon közép vagyonú osztályt, moly a nemzeti irodalom-produc-tlonak forgalmára áldozni meg nom szűnt, b azok, a kik ma is áldozni vagyis nem annyiban áldozni, mint saját nomzoti miveltségök s anyanyolvök iránti kötolosségökot teljosl-tonl képosok lohotnénok — egymással fran-óslául, némotül, angolul társalognak, — mort ez nolciek Jobban megy. Huszonhét év óta Járom Erdélyben a középületokot • országgyűléseket, do ily idogen légkört az anya-nyolv torén soha som íödőztom fel. / Bécsi és külföldi hirek. — E g y b é o s l lap szerint, rondolet kül-detott a birodalom éjszaki szélén lévtt qrtf-dök parancsnokaihoz, hogy az o:tani katonai fogyenezokot Komáromba és Aradra szállítsák. Egy más lap pedig tudni akarja, hogy a katonai iskola apr. 23-án fcloszlattatott, s a növondókok egy részo a hadsoroghoz lön bo-osztva. ''— Lóvag Uo''nedok, mint » gráozi „Tolografu-nak irják, tábornagygyá fogna kinoveztotni. — Prágai távirat szorint az ottani várkápolna egyházi dissitményoi s n Lorotto-kincstár, valamint V." Ferdinánd királv 0 Felségo drágaságai tegnap Bécsbo szá llit-tattak. —-HerpBOg Esztorházy Pál betog-ságo tegnap érkozott távirati sürgöny s»o ríni, veszélyes fordulatot vott s mindon pillanatban a logroszabbtól tarthatni. — Garibaldi fia. kit átalában a Vo-lenczo ollcn intézett legújabb oxpeditlo ve-sérénok tartanak, az olasz hadügymlnlssto-riamtól utalványt kapott 2000 fogyvorre, melyekot n forrarai fogyvergyártól szabad felvennie. Lombardiában és a Homagnakbnn a kormány ssomo láttára önkényt^sokot to-borzauak Volenczo elleni expéditióra, s ozon önkénytesok Drosolában épen ogy korroányl épületben helyeztették ol. — A> olasx készülődésekről folyvást Írnak a lapok, az olasz hadi terv is késsen volna már, moly szorint Lamarmora veszi át a fővezérséget — n minisztériumban addig Ohiavos vezeti az olnőkséget — Cisldlnl az alsó Pó vidékon működik, az egész had főparancsnokságát podig a király veszi át. A „l»atriouugy hallja, hogy a király háború esoléri 80,000 oinborrol a Mincio vonalt támadja ineg. — (Angol éloz a női fejókokről.) A gonosz „Mornlng.Post" a mostani divatú női fejékekről a kövotkoBŐ plquans raog-jegyzéiekot teszi: Dolnőink fojo —ugymoud — ogy nerno lott a muzeumnnk, moly az aranyszalagok, caméok, pillangók és az állig lefolyó futónövényok minden faját mutatja.^ Szépeink komiokán számtalsu kis fűrtöoskékot látunk, mlg a fej hátolaó részén ogy formátlanul uigy hÁ\|c»om.tg van ühszo-tokergotvo, tnolyot noiníiiálö lart iisszo, iniiit Jiéháby hóval czelŐtl, hanoin cgésze''í» fpStÁi, vad tekintetet nyújt. A kttzopén, nzjrtl kin helyen a két fodrásB-épitmény közt Valami piiziiiyko eszméje lobeg egy kalapnak, mely a plianlastious ogészuok valóban különszurü kinézést ad. Ila a fürtök ezon gazdagságát látjuk, moly o kis kalap alól klgyódzik, arra a meggyőződésre jövünk, hogy a szökő hajak behozatali üzleto éjszakról, s a foketo haj''nké délről jelenleg n lígjolontókenycbb kercsko-dolml Agak egyikét képezi. — (N i \ 1 i s iák.) Szontpétorvárott néhány nnp óta fiatal nőkot láthatni, kik rövidre vágott hajjal és szemüveggel, fejükön korok férltknlappal, hónuk alatt ogy esomó könyvvel és hangjogyokkel sz utosánfolsj alájárnak. 11a az ember azt kérdi, hogy kik ezek a fiatal hölgyök? válaszul »Bt kapja, hogy ezok nihilisták, Sz.-Pétorvárott ugyanis legújabban több nö-egylotet alakított, kik tényleg mogakarják mutatni, hogy a nőnöm filggotlonül is képos létozni és ltom kényto- . len épon a férfiak babjává; és törékony játékszerévé lenni. Ipio egy darab omoncl-patlol — (Mérgos csókok.) Újévkor Ant-Vorjwnbeii egy előkelő osalád ogy Ixmuot fogadott a gyermokekliCB, kik mindaddig, míg a leány a házhoz nom jött, kitűnő ogész-ségnok örvondtok, do t\jóvtő\| kezdvo gyöngélkedtek és elvoszték étvágyukat. — Hasztalan hivj\k orvost — a baj egyre növokedett. A szülök és a bonno cgylránt vigasztalhat-lanok voltak, sőt az apa mugvizsgáltatá a házat, vájjon nom ogéssségtelon-e, s habár a szakértők véloményo nom hangzott kodvo-zötlonül, lakását a csatád mégio olhagyá s légváltoztatás végott más városrészbo költözött el. Asonban daozára annak, hogy a szállással a kenyérsütő, mészAros, szóval minden felosoréltotatt, a l aj ido is elkiséré ökot. Ab apa végfll kikutatá a bonno szobá- Iát,hol egydobos port talált s midőn a leány ;érdöre vonatott, incgvallá, hogy festi magát. A por vogybontatás alá vátotett a kitűnt, hogy abban méreg van, molyot a gyermokok valahányszor a boiíno arcsát mogosóko)ák, öntudatlanul szívtak magukba. A bonno szolgálatából elbocsáttatott ugyan, do a gyermokok éloto még mindig voszélybon forog. — Amerikai hlrok s z o r l n t Asbotli F. hazánkfia, ki uj hazájában tábornokká lön, legújabban az Egyosült-Államok részéről meghatalmazott mlnlsztorré nevoztotott kl az argontini köztársaságnál. — A párisi uj női divat. A nők most ugy öltöznok, hogy az otnber az első császárság korszakába képzolhoti vissza magát; rövid, testhoz simuló ruhák (mort a krinolin orőson száműzve van), hajfürtök, molyok a homlokra hullnak, ■ felül görög íbIósü diadém által vannak öszfoglnlva — oly divatot alkot, melyotjgggal lobot az „olső császárság divatának" novostil. — Kávéfogyasztás Európában. Európában 1820-ban Összoson csak 1.400,000 mázsa kávét fogyasztottak el ; 1840-bon 2.200,000 mázsát, és Jolenleg a szükségtől már O.Vi millió mázsára rug, moly 100 millió ozüst tullér értékot képvisol és a külömböző AU«nipánistárakbaÜOmillió e»űst tallUr rám-jövedelmet hajt. F. G. Piporo ari/.tal. 1. lap. A 9-ik számban moglgértom, hogy kedves férjem távollétében korosztttl fogom lapozni aunak nagy boosben tartott • lakat alatt álló naplóját s tudomásul hozni a legkisebb tartalmát is. A závár tolo furfangossággal, azért is a - szeroncsés felnyitáshoz tiltott kulosot valók kénytelen igénybo vonni. ■ Sajátsxorü félelem közt tárám fel a nagy könyvet, nom tudhatván olőro, vájjon >tom loondok-o kéuytolon elpirulni /onnok tartalmán, Ismervén a naplók tormófczotét, tudva, azt, hogy az orvosok rondséorint nagyon is kOlönczök, férjom podig mindoubon kiváló különös.!'' ! , Az „első lap" ologondő, hogy magára VÖnja iigyolmomot, nom ugyan azért, mintha orro volna irva a legbíztosb szépítő rocopt, hanem azért, mort oz ogy nagyon is megható élotképot tartalmaz. Ab olső lapot tehát oly kép foglalja ol, moly képmása ogy nyáron /öldolö tévkertaok félnoldvilágítással. Látható ozon, miszerint o kort a mély osond hatalmas parancs uralma alatt ül. — Az arany ós ozűst szlnozeiü fény-halak tava körébon, hol az ugrókut vígan játsxadoB harmatfehér és tiszta osoppjoívol, van ogy gazdagon virágzó és illatdus rózsa gyüjtomény, mögötto két szomorú fflz. Ezek közepette tűnik szons olé két egymással zcnr-kflzt álló lény, t. i. ogy magas termetű, hófehér köpenybo burkolt, kollom arozvonások-kal kodvesen ecsotolt halvány nő, kiuek szépen rendezett haja szabatos fürtökben mélyon ereszkedik mellére, homloka nyilt, kóposaa-IjUohrii kerekded, sxofnni fíildro n(llyo«rtvr>, gömbölyű nyakát fehér fátyol övedzl é» védi a hűs lég csalékony ha(ána ellon, kcxoi a mellen egymáson kercszttlltévo nyugosr.nak, mintha ónak a sziv védelmére foglalták volna cl o helyet. Ugy látszik az alak, hogy e« egész valójába» rejtélyes és féltékeny. Lábai olőti egy, fekete köpenybe rojtődzótt bátor férfiú térdel, kitárt karokkal, mintegy esdekelve, éles és orö»ako« merev tekintettel igyekezvén öt testbon és lélokboii koresztül hatolni/ E férfiú köpeny gallérián két osonton nyngvó halálfö megpillantható, Jeléül, hogy a kisértot orvos s ha az arczvonáiai titán akarok véloinényeaní, akkor férjomot kell bonno felismerni, férlomet igon is, mort neki volt sajátsága a különczködés. Ugy van. O az. Folismortom én öt a jobb kéz háton létező azon sobhogről, molyet még tőlem független korában öröklött holtig tartó jelvényül < gy műtét alkalmával. Szívom lolé olső kosorvét e kíváncsiságom -nak és férjom iránti morénylotomnek, mi annál szorongatóbbá jtoszi helyaetomet, mert gyakori sojtulmoimnok alaposságát találám fel o zárt naplóban. I Jól sojték nom d<\, midőn az arospirulás juta oszombo ? Do most már késő, a töréa mogtörtént, haladnunk kell, azért''forditsunk lapokat, hogy lássuk a titkos gyüjtoményok özönét. Itt a második lap. „M o d o a" — Csitt, az ajtónál valaki csongot, félro a nagy könyvvel, tán férjom érkezott. Isten önökkel ujabb találkozásunkig maradok lilvo igérotomnek. ÜHVOSNÖ. ) .Meglioltnk iicvJcKyxóke: Máraiinsban: TflrOk 7.6ue( SO n. Kiliovlo« K¿il 4 hó. Dobrovotiii Anlnl 8» Av. A p r 11 1 • li o n i Ycrboree« Jónnf 10 hft<«f R«l-ler MakuIii OH ¿v. Tómale« Koroncx 4S Av. HorvAth Anna 4 Av. KU VouJol 6 bi. Drneslk UlvAn .1 Av. rro\|.«xt«>r .lAuo« 2 n. Hcinvcltor Ovni« iná«o(l''Al n. Ki«b¿ Vilmn 8 b. Ilorgurlc« Jéxs«f 83 Av. Gr«Hn«i Kuiirgunil« 17 Av. HorvAtb Ovnrifv 50 Av. HluholTer TrrAi 0 KA. til/« I.f)o« 1 (Av. VoltÁr Katalin 9 hA. F«1 Amia U h. C«lroa FranoiUk» 1 Av. l>etru»>nlk Fcronci .1 Av. Klumbart Roil I hA. Tachepeu MlkIA* 3 Av, L»tdv\|c» A guatón 3 hA. Baobor JAm«( t b. Kar-ksa Rosilla 8 h. V«,Uu (¡vr.r^v i 11. Kslroir Viirl •i6 Av. Koráo« VIoHan S n. R«ntlc» Mari 4 Av. MaJ-tlc.i LuJm 33 Av. OOUl Rosilla 23 Ave. Nyílt posta. I''lanovit«. RAg nemb«lliuk ön fslOl semmit. Kntnorn«k. A iirff komoly A« nom kefasord, «tV kAiIibb kjuauilhaljuk fel. kArflnk m<«t U. A fAnykA-prk Itt I* t«U«At arattok, aa illetS IgArítAt bírjuk a foljrtatiira, nem as Irta kit 0a gondol «okkal (Utalabb, a tarvvoyc utrAl eddig mlUom tudnnk, Uirid el van foglalva, mort f8i\Sko betog. Völgyinek Tolniban. Megkaptnk, a leveleket a« Illőtöknek iudtuk eaak a naptirba valAt kArjUk. Unkke«/. Nemiokára megK««d{ak a Balvatort, nxkt I* RrvendOnk. < • JlUkko«/. A «»crenrao krajoair megAikeaett, BannU firadballan aiorgalma df««Aretít Ardemel. Kiumlca. Igon «ok a bAk, «»Iveaen fogadtak a tör-tAuetl be«sAI/t. iUiAiA« után, f«lo U sok volaa a nap-tárba. 8. I. Som. KmlAketA* msgArketeU maj. I4-Aa 1695 6 f. 10 kr. lett klftsetve. U. 8«. L^rlnA«. Udvarla« levele ineglepAat hoi^tt, nem virtuk kO«<l\|\et Afte, majdan, ba lebvt, ««Aval tötiboU. • Kis sorshúzás április 28 Uéc» > ti. 53 3tf. fti. OrJtez: 90. ST. 28. 69. «V TÁRCZA. Egy-magyar festőművészhez. A mdvAsxet nem a föld ««tUöltJe , ¿giektSI «xillt a földre b>. i''.t aiArt van a vald mtlvAamek Lelke aunyl bijkAppel tele. Mlg a gyárié emberek a földan (''nak göröngyöt Mtn«k niiudenfltt ; Addig a mllvAai nlvAre a fnld Kaivlliga fAnyt ragyogva aöt •íyl : Mlg a gondteU ei»b«r a mriükün rtervadoinl látja a vlrinyt : Addig a inflvéa virigaA híjon Andalogva lit tovMtkoriuyC Doldogok bit a inllvcaaek Itten K mulaadA földi lét ö(Au ; Nincs ml eaorbit ejUrn «. e''Umöknek, KApsetekkel ipolt tlrömín. i Pe a müve«« n«m oanpin magának Alkot Ade« ibrindkApeket i Klvariaaol mtlve IhlelAvel, Ki teremt uiagaMtoa Alveket. Minden ArsQ ►«¡»nek dobbanása Hangoaabb le«« a HAiv álat). ,A midőn a kApaelet nevAboa lieoae tandór botdogsig fakadt. ♦) <;««k miuM elibb \|rpl««ie le ilu «> idea tlt kokat mert bnlgjelak »ürelmellenek. Ö«»rV I.ílja Srik e»ijloll ctatilt, I ilj* • »1 UteAg »•«ut I0.il ¿a » képek salaiba taAUaiuak, l.inji* keHlk buufl íittlA». Lig* a nagy H u n j f <11 a k htreiil. UUt hevülnek a karét metejéa. uga l r I a y i l virul ét eledül H hoafl kOujr r<!{ elborult tteuién. U^ja kí«ét a » o k A o » I vAtsnek. 8 tengerárként «ág aa éraelem Ha kSrfllnét, e U(ja i bogy basánknak, TArain oeak bAbAnat terem. NA« le, A mig 1» ateretjok Utal A batAnak gyáttot képelt. Mert • képek mindenik YOuilA Hont t«éretni IntMeg Unit. ¿ljaaek bAl a derAk mUvéttek, £lk a lelket fel-fel emelik i a keblek ssunnyadA erélyét Teltre gyúlva folyvAtt érlelik, ¿1) te It ««erény magyar mnvé«Bok I Legjeu áldva bHvöt rceeted I A komor fond oatromAn keretitől Törve mllködjék UagképseUd I A TeremtS tok jelet tuüridont Nyujta néked, hogy mdvAti Itheu ; Hogy teremt.3 lelked IhletAtffl Nyerve etamét még tok raflvet Cet». Illat basánknak avatott mflvAtie , Nyujta oekflnk tok lelki «rílmet. Keieted tOndér varAtta AlUl Adj uekdnk a múltból képeket. A laOvAatet éllel« vllAgai A dloe 8 tAg, melynek eugarAt . A múlékony élet »(rhomAlya \ Hasstalan ktttd köddel vonul át. A mUvéttel c«11IarAi fölmtod Lengni Útjuk, t kérjtlk ai eget, Hogy »ikerrel At a földi jólét Ölömével áldjon t«''gödrit. BÓJA OKROELT. A viszonzás. Elbeszélés H o r o li o n b n o h W-tői. Német eredeti ulAn kQili 8 « A v a y. (Folyta tát.) „Én bizom sz én Jonőmben!" Ha maga a fejedolem mondja, hogy osak-ugyun igaz, még akkor sem hiszem Jenötöl mngától akarom hallani, különbon mindenkit hazugságról fogok vádolni, kik o hamia hírt ismételni vagy terjeaz-teni elég meréazok lesznek," Szülei csakhamar moghagyák magukat nyugtatni, mert ök som hihették oször-nytl hirt. Weller ismert Romában egy művészt, ennek irt azonnal, és kérte, hogy tudósítsa öt, váljon igax-o o hír? Azonban csakhamar igenlő válasz jött, b többé már mit sem kétkedtok a hír alapossága felöl. „Kigyőt tápláltam koblemen" mondá a bírd; éa o kigyd mérges marásával gynrmekom élntét is megmérgozte." Mutild »irt, midőn atyja haragját ás anyja könnyoit látáj do ö a hirt még som hitte, » osak axért »irt, mort H/.Uloi, az ö gon-dolatja szerint, Jenője iránt igázságta-lanságott követtek el, ás magukat ok nélkül epeszték. A hir Jenő egybekeléséről napról napra jobban terjedt. A fejedelom vissza tért és a hir alaposságát orősité. Mindenki hitto, o.-tak Matild nom. Egyedül Közel né, Jonő anyja volt még az, ki Matild részén volt; nom hihette, hogy tulajdon gyormoke fény és gazdagság által elvakítva, jóltevőjét, angyali aráját megosalhassa, éa eladhassa. De a fojodolom állítása után már ö sem hitte Ha ártatlanságát. Fiának há< ladatlanságát oly annyira szí véro vette, hogy betegségéből, melybe osott többé főlsem is kelt. Matild ápoló karjai köxt mult ki. . Matild mindennap elment az erdőbe azon az uton, a melyen Jenőnok vissza kellett téjrni. Habár ol) sokszor már hasztalanul mont is, a remény még som halt ki szivéből. így mullott el a nyár, s oz ős közolcdett, a fák levelei már hullottak. Egy napon szokottnál beljebb ment az erdőbe. Elfárad vji Ult !o egy fatörzsre nemeit ax útra szegozé. A távolbél lódobogást hallott, a moly mindig közo-lebb jött, ■ egy lovag fejét pillantá mog, mig végre aa egésx alak Jenőt tUn-Utéelö. J „Jenő !" kiált* Matild oly hangosan, hogy a körül levÖ hegyek sxáxsxoroiva adák a viaxhangot. A lovag zavarodva állott mog. Bűn-nel telt szivvel tért vissxa, hogy Matildnak őszinte vallomást tegyen s tőlo bo-osánatot kérjen, azután podig utazását kis-Ázsíába, melyet a grófnéval mog kezdett, miután Némotország főbb városait boutaxták; továbbfolytassa. Midőn Jonő Matild átható barátságos üdvözlését hallá, bátorságát egészen el-veszté. Lassan szállott lo lováról, és a fatörzs felé tántorgott, a hol Matild az öröm miatt mozdulatlan ült. A mint lesütött fővol föléje közolcdett, Matild hirtolen fölugrott a a hűtlennek keblére borult. Jenő lelkiismerete fur-dálásával; „mily drága kincset vetettel magától" viszonzá aa átkarolást, mert tudta, hogy oz utolsó életébon. „Itt vagy, itt vagy1" ujjongá Matild. „Hála az égnok, hogy bíztam bennod, midőn miudnyájan olosügodtok. De most nálam fogsz maradni, semmi sem fog tőled többé olválasztani. Jöjj egy pillanatot so késsllnk." JenŐ mozdulatlanul maradt, tagjait hidogség futá át, s fogai vaozogtak. „Ah hát már hallottad, szegény Jettö, hogy jó anyád mog halt, s azért vagy oly szomorú, s azért reszketsz." „Moghalt?" kérdé Jenöfoított hangon. „Meghalt" válaszolá „dekarjaim közt mult ki. Midőn mindnyájan kételkedtek, és osak én hittem volna szilárdul, ö is olosUgedett. ö boldog az égbon, s most kétszeresen boldog, mert fiát Matildjához vissza téivo látja." , , Jenő o nyilatkozásnál könnyeit türlé lo arozáról, anyja halála volt gyalázatos hitszegés/nek első keserű gyümöloso. „Matiíd!" kozdé megtört hangou Jenő „én ö''.com mog anyámatJRajtam átok van, oly átok a moly téged összetör, téged és — engem is." Matild olhalaványodott: „As Istonért minő rojtélyos szavakatbosxélsx Jenő?" „Légy őrös gyormokem és hallgass meg végig. Mnident meg koll tndnod, hogy megszabadulj a bilinosoktől, a molyok oly sokáig kötve tartottak, s a melyok örökro kötvo tartottak volna, ha a gonosz sátán osábszavainak szivombon helyet nom adtam volna. Matild 1 az os-kUt megszogtom... ogy 8irenétöl ol-hagytam magamat osábitani.... Matild 1 megnősültem!" Matild o szavakra szóméit olmoreszté. Görcsösen zzoritákezeit köbléhez azután homlokához. „Mit mondasz? kérdé, aroza hirtolon olváltozott. „Megnősültöm" ismétlé Jonő alig hallható hangon. n No átkozz 1 Már úgyis tizszeroson hordom az átkot szivomben!" Matild megfordult, még Istonhozzádot sem mondva neki, lassan haza felé ballagott. Jonö pedig nyoregbo veté magát, s őrültként hajtá onnan lovát. Woller és neje a mint osondosen a hátulsó szobában üldögéltek, egyszerre valami körmoneti éneket hallottak éno-kelni. Az ajtó megnyillik s azon Matiíd lép bo. „Mit énekelsz gyermekem?" kérdé anyja. '' „Pszt! Pszt!" fololé Matild. „Ne za-varjatok ájtatosságomban! Még ezer mértföldqt koll bozarándokolnom.hogy tostének szontolt helyet találjak. Komából jövök, a szont atya adta o botot, hogy övvel az országokat bozarándokol-jam, mert Jonö meghalt a Saiaoonusok között. Még nom hallottátok? Szegény Jenő!" „Szont Iston! megőrült," kiáltának fel a szülök ogyszorro, a mint o ferde boszédokot hallák. Weller álkozá Jonőt ki gyormokét ily végtolonül szorenosót-lenné totte. „Pszt! osendoson! folytatá Matild Un-nopélyes magatartásával. Ne vádoljátok őtet, mivel mogkisérté az Istenekkel har-ozolni és mint a Titánok az egot ostro- molni! Én értem tette ozt. Nekem akarta Iston mellett a trónt folépiteui, do lota-szittatott, s ezért lolkének mindaddig koll a kétfejű kigyóval kUzdoni, míg én tostét olnom fogom tomotni. Nom tudtok valahol szentolt helyet?" Matild őrüléso oly hirtolonül és vé-.lotlonlll történt, hogy a szülék valódi okát hirtolon nom találták el. Matild osendos volt, nom dühösködött; hunom reggeltől estig vándorolt, és mindönkitől ogy sírnak való szontolt holyot kér-dozott. Ellőhet képzolni a szoronosétlon szülők és tostvérok fájdalmát! Wollorné bus komorságba osott és ogésfc nap a hátulsó szobában Ult. Wollor hivatalának ologot nom tohotvén, ozt letotto. A leghíresebb orvosok hivattak mog, do mindon hasztalan volt. Matild örült maradt.. távekot ugrunk át történetünkkel. A szülék bánatukban elhaltak, a tostvérok az atyai házat szinte elhagyták, s abban osak Matild maradt, ogy hü szolgáló ós az öreg koosissul, a kit már fönnebb omliténk. Mig Iloimborgbon o szomorú játék romlást hozó folyama tart kisérjük dr. Rozolt és Luoia di Capua grófnőt ogy kis figyelőmmel. Midőn már a szerelőm első mámora, a moly osak érzéki kéjen alapult, olmttl-lott; s midőn Jonö a gyönyör poliarát fonékig kiürítette; okkor votto osak észro lolkiísmoroto vádjait és szemrehányásait. Hasonlatosságot tett a tiszta, szonynél-kuli német leány énnojo vakító szépségo között, éu o hasonlítás mindig Matild részére ütött ki. Jenő saját álnokságát s gonoszságát egészen bolátta; s a lolkiismorot mindig jobban furdalta. A grófnő .Tonöthidcgnok tolálá.snem találá benno azon lángoló tllzot, mint a milyen saját koblébon lángolt. S ugy totszott neki, mintha az orvos valami Bzép, de illatnélkUli virág volna. Mindkotten unatkoztak a fényos kastélyban, sziveikboiíahézag napról napra nagyobb lett, sokszor kérdozé a grófnő magától.'' „miért pazarolta rangját,gazdagságát s mindonét oly omborro, a ki őtot sem nom érti, sem pedig komoly akuratjaninosenmagátkollemessé tenni." Telhetetlen Hzive ismét ujoszményképot szorzott. A régi viszony helyroállitására vagy legalább o komorság elűzésére az utazást választók eszközül. Ezon utuzáson történt, hol Jenő a mcgosalatott leánynak hitszogését bovallá. Nem akarjuk az utazókat városból városba kisérni, hanem ogyeneaon térjünk a pyrámisokhoz, 8 ott találjuk őkot; do e osoda müvok som voltak képesok őkot megindítani, sőt ollonkozölog a kölosönöa gyűlölség oz időbon tetőpontját érte ol. Azonban egy ogyszorü oso-mény a grófnébauj élolet látszott önteni. Ugyanis a mintegy este a királyi sírboltba mentek, ogy spanyol csatlakozott hozzájuk, a ki a grófnőt érdokolni látszott. Előbbi vidorságát és élénkségét vissza nyoré. Férjo 0» ült o fölött, legalább szabadon mélyedhetett .komor gondolat-jaiba. A grófnő nom titkolta, hogy a spanyolt férjo elébo tette, sőt ugy látszott, mintha készakarva idézne olö oly jelenetekot, melyok Jonö, mint férj jogaiba vágjanak. Végre Kairóban ogy esemény Jonö szemeit folnyitá. A Spanyol a grófnő tanácsa és kívánatára ogyütt vett volilk lakást. S egy napon, a mint Jenő szomorúan Lu''oia Bzobájába lépott, útitársa karjai között találta azt. dr.Rozol hirtolon ogy rovolvort vont ki zsebéből, és •lőtt, do határtalan dühében som nőjét som podig a Spanyolt nem találta el. Mindkotton elszöktek. '' Szivében boBzut forralt a föltové magában, bár mily áron is de mindkettőt megfogja ölni. Egy knrazékbe Ultsnojo visszajövetelét várta, de hiában; az nem tért vissza. Ekkor elindult nyomozására. Koustantinnapolyban fölfodezé őket, do a két gonosztevő itt is megaienoktllt u °r?y osolnakba ugrottak, moly i* parton mogorösitvo volt. A Spanyol megragadá az ovezöt, do a vízen járatlan lévén éa a osolnak ogy gőzhajótól olsodortatott és fölforditatot t, s míndkoten a hullámokban lolték halálukat. A hullák a halászok által a vixbölki-vétottok, Jenő a hulláknál állott, de nem érzott sem fájdalmat sem bánatot; hisz o nö fosztotta meg földi boldogságától. Most gazdag végtolonül gazdag volt, mort neje vagyonának egyedüli örökös« ő volt. I)o mit használt o roppant gazdagság? Megfordult a partról a oskUt tön, hogy sommit som fog olvinniabból a mi az olasz ¿íporáé volt. Mily szomorú alakot öltött minden Iloimborgbon! Szivtörö látvány volt, Matildot a hosszú bottal egész nap zarándokolni nézni és szontolt holyot kerosni. Néhány ¿él mullott ol a nélkUl.hogy Matild álapota változott volna. Ismét a tavasz közelgőit. Matild a gunyhóoskához mont, a hol Jonö olöször pillantá meg a napfényt, a hol Kozulné Matild karjai között kimúlt. Ugy látszik, hogy a kunyhó is osztozott a szoronosétlonségbon, mert a falak bedőltök, a tető beroskadt. Csak a régi pad állott a ház olőtt. Mutild leült a padra b kérdé magától titoktoljos hangon. Itt szontoltföld van? Itt ássam mog sirját ? A mint igy Matild a padon üldögélt, egyszerro a bokorban egy rongyos koldua alak lőn látható. Borzas fején itt ott ősz hajszálak, ssomei kialudva éa mélyen boosvo voltak. Amint az őrültet megpil-lantá, a bokorba bukott, honnan mély «óhajok, melyeket olfojtott zokogás követett, voltak hallhatók. Matild fölomolkedótt s körülnézett, de minthogy sommit som látott,mondámagában: „Az angyal soká késik, ugylá-tom, hogy ismét zarándokolnom koll, mert itt sem találtam szontolt földet; podig ol kell tömetnem, mert kUlönbon a hollók fogják fölemészteni! Jonő hol van róxsafüzérem?!- - % A koldus fölcmelkcdék és az örUlt folé ment. Az örült igen soká szemléié öt; aroza hulaványsága eltűnt és helyét pirboritá el. A hibás szemek feléledtok. „Ah ! mondá végre te vagy Jenő, to ma nom voltál az oskolában, mit fog majd a tanító mondani?"\| Még több oféléket beszélt, a molyokböl láthatni, hogy kis oskolás leánykának vélte magát lenni. Jenő mort osakugyan az volt mit sem szóllottr hogy a jolonetet no zavarja. Már tudta, hogy őrült; útközben hallá egy öreg asszonytól, ki neki olbeszélte az egész esotet. „Monj haza" mondá végre, „Majdmi-kor az éj beállott, elfogok hozzád jönl, sok beszélni valóm van veled." „Jól van" feleié Matild megfordulva, b hosszú botját eldobva, kis oskolás leányka módjára szaladt haza felé. Számozni kezdett: „Mire Jenő fog jőni mondá a kocsisnak, már késznokktilllenai-" Mióta megörült, o novot nom mondá ki. Hogy jolonlog mi történt? azt senki som tudta. Végo küvetkőzik. Kaposvári újdonságok.) h. (A nogosdi három rabló) Mészáros Pétor, Balázs János és Csonka Mihály ollon f. hó 7-én a statarium ösz-szoüjvén, 8-án a tárgyalás bofojoztotett — a vádlottak személyük minőségénél fogva a törvény rondos útjára utaaitat-tak. RemélyjUk,hogy Mészáros Péter — •) T.apnnk »Áriával érkeiett. H x e r k. Melléklet a „Zala-Somogyi Közlöny" 12. számához. ...... kit o alkalommal a kélnevlWg megmentett — * ki íöbüntts, ott nom fogja elkortllhetni megérdomlett bUnteU-sdt. h. (Városunkban tömórdok katona fordul mog ez idő szerint, ma elmegy frát—háromwáz, holnap jő ho-lyotto kétannyi. h. (A katonaságról) jutoszllnkbo; — miitap Bizi bandájának egyik primán is behivatott a katonasághoz, mint már régebben besorozott katona. Igen megható volt a buosuzás a kedves társaktól, kik körbe fogták a távozót, húzták azt u n jaj de....." éB sírt a szóm, sirt a hegedű — egész a várót végéig. A A közönségből is hedvea etemok hézték a »ftoretet oten kegyeletes eljárását t gyöngéd figyelmét. h. (A dalárda hang vorsony é-röl) bővebb közleményeket igért''lnk, ámbár ma már kissé későn szólunk tán róla. Az eredmény kielégítő volt, a kö-sönsóg élvezetes estében részesült, osak a kasszában volt kovés. A dalárda kara, — ugy az ogyos szoroplők igyekezete nom osott porba, mind tapsban részesültök. Maár zongorajátéka excollálti Kooh Adolf jól szavalt, Körmendy József jól hegedült — Némoth Ignáoz gyorsan olvasott, tín török ült a hátán. A május S-ra torvezott majális megbukott az cső miatt, do hogy a tervezett közebédro készített étkok a vállalkozók nyakán ne maradjanak, a dalárda-tagok ki mentők a Donnor-féle mulatóholyre, s ott kedélyes ebédet osaptak. Most a majális f. hó 17-ro tétotott át. h. (Don Hidalgó) munkatársunk egy nláirási ivet küldött bo hozzánk torjosztés végott, melyben a Kaposvárott megbukott Daguorreotypista képei méltánylásául omlékkönyvot akar kiadni''— ugyanannak állítandó szobor költségei fedozéséro. A szobor talpköve — hogy elég szilárd legyen, — jelentéso szerint azon vastag gorombaságokból fog com-ponáltatui, molyok képeiről késsel va-knrliatók. Hisszük, hogy e talpkő-oom-positióboz elég anyag fog találtatni. h, (Don Hidalgó) ugyanez alkalommal egy romanozorót is küldött, imo közöljük : Udvarolgattam Czoczilnok, — Czoceil kasazahölgy vula, — Szflmo csillag, foga gyöngyből És aolyombtíl a baja. Theát ittunk ogy hónapig. Én szerelmet vallottam , — 0 a thoát jónak lelto, Én firömmol záhloltam. Késlbb píi Ili-vallói nttncsr x cinolkodttlnk, ... ....lottuk miiHlk"Knj l!''''iry egymásért halunk — élünk. Ki Ismét csak fuottcin. Kgyssor C''rooso Kiehárd lép be , Cxcczilt itzépnok mondott — Aztán iuogcsi\|)to aa állát. Ki mngát ajánlott». Másnap levél jött C-soczilnok Aláírva ltidiárdtól. A bolsejc. . . ugy mondták, hogy tísáz forintos bankó volt. Czeozll uiost már thoát, puncsot Megunt inni énvelem. .. Aat is mondtat „som liisa nokem Hogy plátóként sioretom"... Szávai megcsalt drága Csécsii Czcczil kasszabölgy vala. . . Sn.me Csillag . .. foga gyöngyből Ka selyemből u hoju. ÜZLETI H I H N Ö K. Nn((y-Kauiz»a, mAJua 9. Utol.á J.lenUalink 4ta a hull v«»»My és aa .attal a«iu fjott omolke-¿4is Vnrcíkc''lclwl piaciunkon Yégtolcu hallat Iliitek «IS, caak miatt a gabna-n.mek, aab ia roia Irban omtlliedteV, napról napra 4rko«n«k a< utót>blakra ri«iri<5k a korminy r4a»írSl. A környékboll . ekíty lié»»l< t » l ereakodökot eg4a»eu leaujtja, mart ns ryobb sxiltlluUnyokra u«m vAllalkoahaln^W. A termények nagyobb i''rtíkealUao rémíthető. hajuoaan hat k«rny<5-kilakro a «»AllitA Vonatok botlltis.i, uiolynok l.uUtl M''gnyltiait alig vÚJUt koreak« dS''uket. Aa otulltet-tikcu kltUl a karai kos mr\|kirintat<l Urgjrak folytonosan ir.mclktáJsb''u tannak, kUlOnöaon Itivak, saar-raamarhlk kereatotnok. Hiis ára toteiueaen emelkedőit. A ttjoitaul piacai árakat körctko»5le# Jeyy.ibetJUk : J«)«nleft árak alsé-aosstrlal míríkint a belyb.ll faatly 5 frt 60—3 Ot 70 kr. Hon 80—81 fontos 8 frt 70—00 kr, Kukorioa 8 ÍYt. — 8 frt. 10 kr. Árpa sorfd^skna rali 73 fontoa 8 frt 74 fontos * frt 10 kr. Zab 44-47 fontos I frtSOkr. Pohinka els«-rendU 1 frt 70--kr. Passfcty fehér 3 frt, 60 kr.Urka í frt — kr. Oubé ola3 rcndU » frt - kr. máu^Ja, Sillvapillnka 80 fokú 80 frt hordé-taI egy Ilit Tdrköly pálinka 80 fok« 18-00 frt hordával ogylitt. Ilit — frt. Borktf 83 frt. Ny.rtbíröki tohén- ökör- it buaa-b8rUk 83 — 31 frt máxiinként. Ilorokt f.hér ía rcírKa (aohlllsr) 1808- U 1863-kl vldíkllnkbiill tirmía 7 frt — kr. — 8 frt. Villánji «a aicga-Ardi fokot. 1985. 10-16 frtbj h.nl bvr viWfta (•eUU«r)4s feUr T trt § frt QOk». MatouMlUU borok 1868- ¿s 1863-lkl fohér 9-11 frt. aVJnkéut Viass 80 frt — kr. Itt* 40-44 frt KttzSnaégcs gyapjúban Itt késalethUnjr mutatkozik, Ara 70 frt r.hir rongy ára 7 frt 86 — 7 frt 76 kr, fokot« 3 frt 60 kr. — 4 frt. Vtnüt kov/a mutatkoilk a hosiiuArt «0-66 frt, rörl lért pvdlg 86 — 38 frt ds.ttctlk. Juh-Wr Anoin 8 frt 30-8 frt «0 krjával rét.tlk. -kanizsai planl árak májuH 0. liorsd itcséja 16 kr. Laurso Itiaéjo 6 ki". Bab \|U4\|<< 8 kr. K61m itcsé)« 6 kr. Burgonya mérOJ. 0 frt 80 kr. Marhahús fontja 16 kr. Juhkus fontja 9 kr. Sort1»* hua fontja 80 kr. Bialonna miaafja 30 frt — kr. £alr fontja 40 kr Lingllaxt mts4Ja 11 frt — kr. Zaom-ly«llait uilaaája 8 frt — kr. KonyirlUit fontja 7 kr. Knkorlcaalliut fontja 6 kr. Árpadara fontja 16 kr. Kttleskiaa fontja 8 kr. Rlaaklaa fontja 18 kr. Faolaj fontja 60 kr. lUpoaoo''.aJ fontja 36 kr. LoumagolaJ fontja 40ry. UJ kor lt«i4Jol4kr O bor ikaíjo 10 -U0 kr. Pesti ItcjéJo 14 kr. Kanl/a^l siJr ttoiéjc 10 kr. Qabona-pAllnka Itciéjo 40 kr. Tdrkrtly-pillnka Itc^Je 80 kr Ballva-pAllnka itf.«4Jn 40 kr. Ny rs faggyt miaaija 10 frt. 60 kr. Öul6tt f\;y<yá-gyertya iontja 31 kr. Mártott fontja 38 kr. Ssappan fontja Hi fontja 10 kr. Keményfa öle 6 frt — kr: fontja 84 kr. kr. Pdbafa 61. 6 f,t - kr. Nyersfa" öjo ö frt — kr Fa«»« m* rSJe 34 kr. 8>éna miiafja 0 frt 80 kr. flaalma m. 60 kr. Kondér fontja 60 kr. Len fontja 60 kr. Uécal péiiKÚrfolyam május 8. 6% motaliqucs 64.25; 6/, nomzoti kőlcr.ön 57.1^ 18150-ki álladalml kölcsön 150.- ; bankrészvényok 618.— hitelintézeti rész-vényok 119.30: London 128. — y esüst ágio 127. —\| arany darabja ö Irt U kr. Felolős sEorkcsstflt Wajáltt Józ^fT~ H IRDBTÉSE3 3EC. —. hi első mn^yar biztositó-táimág biztosítási ez évre már megkezdette, és figyelmezteti a t cz. kC^gpséget, hogy a kukorieza, kalászo.8 tennónyek, olajnovények, (mint repeze, bivicz stbM) len-,''kender- ós hüvelyes veteraónyeknél dijait tetemesen leszállttá. Bővebb értesitóst nyiyt a nagy-kanizsnS kerületi ügynök JESSELHOFFER JÓZSEF. m i «11 fi alólirott vezérügynökségónek van szerencséje közhírré tenni, hogy nagy-kanizsai föiigynökéyé, Muraközre, továbbá , Zala- és Sómogy vánnegye alsó részére is kiterjedő hatáskörrel t. ROSCIlllCrg IZI itCl «rat nevezte ki. fKelt Pesten 18()6-ik év apr. hfváb"/ , A „Vietoriu- biztositó tórsaság vezériigynöksége Pesten. GüI^ÓCZy J. UM V. F0 ---------:--o------------- Előboesátott közzétételre hiva^ >zva, ezennel tisztelettel felhivom a t. ez. közönséget a nálam tűzkár ellen, mindenféle ingók és ingatlanok, épületek, áru- takarmány és gabnakészletek stb. Abiztositási dijak a lehető legolosóbbra szabvák, cgyszerro több biztosítósoknál különös kedvezések engedtetnek. A WYietoria" egyike lévén a legfiatalabb hazai biztositó intézeteknek, ígyokozni fog máris kivivott j<J hírnevét a "kártérítések alkalmával is méltányosság, igazság és gyors fizetés által megállapitani, s általában véve; mindenben a íegsolidabb eljárást követni, miről s a társulat kivállóan magyar szelleméről kezeskednek az intézet élén álló férfiak nevei; u. m. Elnök: báró L^jOS ur. Alelnök: főtiszt HIllGZ György Igazgató választmá- nyi tagok: gróf Andrássy Gyula, országgyűlésünk hazaszerte tisztelt alelnöke) gróf Horváth-Toldy Lajos, Pataky Sándor, gróf Károlyi Ede, báró Szentkereszty Zsigmond, Zeyk József, Simon Elek, báró Bornemissza János, stb. urak. Igazgatók: Dózsa Dániel, Kővár: László, Wagner Frigyes. Vezérigazgató: Galgóczy Károly. Feladmányi ivek ingyen adatni ^; mindenféle felvilágosításokat s utasításokat a legszívesebb készséggel szolgáltat az alólir ott nyictoriatt biztositó társaság főügynöksége N.-Kánizsán, 1 BOSENBERG IZRAEL. '' 1 H 1 •() ''ií-cV/ 3E3C I R D T Í1 B B A INr különös djjle,szállítások mellett köt jégbiztosításokat. Hogy az uralgó pénzhiány mellett a t. termelőkre nézve lehetőleg megkönnyítessék a biztosítás igénybevétele: váltóval eszközlendó díjfizetés mellett is nyujtatik biztosítás, mi iránt az ügynökök minden időben szolgálnak felvilágosítással. A pesti biztosító-intézet ügynökségei: Zíign G. J. fí''ÍUgynöksdgóbon Stiebekker Mátyásnál N. J. Kelemennél Pick Ignácanál Sopronyban. Kőszegon. Szombathelyen. Körmenden. Kohn Jakabnál . . . . Hubinszky Adolfnál . . . . Neuborger Mátyás főügynöksógóbon . ós Frisch József uraknál . Jánosháaáii. Z.-Egorszegen. N.-Kaniasán, Tapolczán. Alólirtnnk van szorenesójo an.é. közönsógook figyol-mébo ajánlani küvotkozü ásvány-vizeit, XI. m. Adelheitsqnollo, a.-alapi, budai: „Doák Ferenoa"-, Nouworth „Sz. látván"- éa „Rákóczi" forrásokból, gloi-ohenbergi, halli iblanyoa, ivándi, karlsbadi, roarlonbadl, parádi, pilnai, saidsohitzi, soltori, robitsi és borsaéki. Ezo>i elősorolt vizek f. ó. vagyis 18C6-ik évi töltésüok. Továbbá a« itt omlitottok közt nom található ásvány-viaekot, kivánat saerint a legrövidebb idő slatt jutányos árért raogrondolós végott magamra vállalom. FESSELHOFFER J., — 8 ftlsBorárus NKanlaán, a városház épületébon. Dr. Popp fogorvos urnák. Én önnek AnatUerln SSBóJviaiét raogvlugáltam ¿a njiulanddnak uUIUnii U t • «. Oppolzer tanár Itector magnlf., a bécsi c». k. károda tanára, nitt. klr. odr. tauáesos. ZERKOWITZ W. és A. fűszer-, gyarmat-, festék- és bor-keresk. bel- és külföld minden irányban! bizomány átvétolo, min-donnomü Asványvlaek ós votoményrongvak raktára, cs. k. nagy- ós kis dohánytözsdo 8—8 3XT."BIW.T11 gcaéni. A PESTI BIZTOSÍTÓ intézet ez idén különös dijleszállitások mellett köt jégbiztosításokat. Hogy nz uralgó pénzhiány mellett a t. termelőkre nézve lehetőleg megkönnyittessék a biztosítás igénybevétele: váltóval eszkozlendő díjfizetés mellett is nyujtatik biztosítás, mi iránt nz ügynökök minden időben szolgálnak felvilágosítással. a pesti blztosltó-lntézet «¡ügynöksége Sz.-Fehérvárott: WE11THEIM M.fiai. Daruvári fürdő Blavontótuan. Megnyittatik m^jus l-én. Ezen vasas 80—87° K^ hóvvisok réglsmort üdvös gyógyhatással birnak: általános gyongoségnól, sáp — As gürvély-kórnál; nz ivarszorok gyengoségoi és botogsógol-nól, meddőségnél, stb. a máj, lép és mirigyok daganatainál, idült börbajoknál kitünőon hatnak az iszapfürdők csúszós és köszvényes bántalmakban. — Jó sikerrel használtathat-nak olö — ós utógyógymódul a közollovö Llppiki ¡hiányos fürdőnél — Mindonnomü ásványos vlaok kószon tartatnak. Tqroiovác ós Voröoón keresztül a (Dráváig, jól épített országút könnyíti a küzlokodóst. Logközolobbl vasútállomás Sissok. A gyönyörű fürdőpárk kötolóbon álló czólszorüen fol-szorelt épületokbon kényolmcs lukbolyok kaphatók. Na- Íonkintl zono, tánozvigalmuk, kirándulások a regényes örnyókbo kollomotos szórakozást nyújtanak. Az orvosi foldgyolotot Dr. Siogol közeli, _Az nrodalmi fürdő-igazgatóság. Balatontavi fiirdő Siófok vasúti állomás A régóta ismert, do oz évben, nagy mórvü munkálatok által m''onan szorvozott, olcsó éa tnind6n>kónyoloromol ellátott, a Balaton- ós a déli vaspálya hasonnovü állomása mellett fekvő fürdő s i ó r o k a fürdeni kívánó közönségnek, különösön a köavotlon és erőteljes hullámosapások — molyok olkorülhototlon szükségletei fjey jó tavi fürdőnek — nomkülőnbon sima és kömény fövény fonckóvol ajánlkozik. Vari Siófokon ogy os. k. pósta és távirdai hivatal, továbbá a naponta dólolött ós délután Füreddel közlekedő „Kisfaludy" gőzös állomásit. A közvotlonül a tó partján fekvő holyisógben olcsó lakattok kapkatók, ugy ogyesok, roint családok revére. Nagy vendéglő. Szép tájék. Dólolött és délután jó zono mulattatja a vondógokot, tánozvigalmnk ia rondeztetnok. A ¡tóban urak éa hölgyek részérő különös uszoda és fürdő van borondozvo. Megnyitás május 20. VÉGH IGNÁOZ, 8—3 fürdőtulajdonos. Juli-eladás. Hosseufaluban Nedoczky Judith asszonyság 200 db-tonyósatésro alkalmatos anya-juhot elad, n vonni s/ándé. kozók o hó 20-ig értokozliotnok nz eladó asszonyságnál, avagy Z. Horváth Mór urnái Bzont-Aiiháloá. Alólirolt tisztelettel íile.HI n n. (■. köiöniíget, hogy »» általAtVtH vsudíglőt e li 18 An megnyitotta • nem klioAU költ«ígít, bogy ol Ugy belytisli, mint ridóklck » lígnsgyobb k4nye\|on»b«l> » pOOto» »»ol ,galatban rAj«e«(llhr»»ene>i, uil^rt 1« hódoló tl»»leleto melleit bátorkodik ugy a helybeli mint * vldil^l n. 6. kösönsíjc b«o»M litogatisiírt e««d«inl. N.-Kanixin, 18Ö0. spillU hóban. SCHMIDT GYÖftCY, rendígltfs. Wajdits József kindó-, lap- éa nyomdatulajdonos NHgy-Kanizsán. ¡^ Hirdetmény. 33 30 nap alatt leend az arak, hölgyek és gyermekek számára, minden gondolható nagyságban fölszerelt kész vászonruhák egésn raktára az elaó és legnagyobb yászon-rnha-raktár és varró-intézet központi depot-jában, Bécs, Tnchlauben 11. sz. feleároni eladása. A valódiság-, tisztaság- és a legszebb készítési módért, ugy viseletre alkalmas voltáért kezesség aytytatik, és minden darab, mely a legjobban nem illik, vagy nem tetszik, vissza vétetik- - - Kész uri ingek, legjobb kézi munka: '' frt. ki. frt kr. yikfafosfl-Ttaoiilsytt, «ima . 3 — helyett eaok 1 50 Fínosixbb nemű aoih-iaexokkal 4 20 „ » 2 50 Finom irhoni vagy ramburgi ingek_ 6 —_._ 2 80 Finom rambergi ingek, kéai fonil_ 7 CO . 3 .50 Legfinomabb rnmirarg? Ingek, kézi acaJcx 10 — . . & ¿0 ». - n Kész nő-ingek, legjobb kézi munka s kí-zi hímzés: Sima rinon aöinjtk hajtásul . . i — , » l 90 Finom «chwcicii ingek, mePráncxokkal . & 50 . 2 80 Uj divatn hímzett . . . . . 650 . .350 Eagenia, nj divata, himxett . . '' . ? — ._. 3 50 Maric-Antoinetto-fEiSovingck —1 ■ 6 50 ._. 3 — Viktória-, hiaaett ralódi Valencienael 16 — « 7 — Legújabb nő-pongyolák és haj-köpenyek: Elegáns, a lctfinopabb perkail-Vfl . 11 50 . 5 50 .ingol kelm<b81, hímzett . ... 18 — . 8 50 Kői jlUö nadrág »hirtiagből. legfinomabb T — . . 2 — >¡¿1 nadrág; hbaxtt váaao^ ... <> — . . * S<T K5i hÁlő fBidny. íjni .... 5 50 . . -i''y) Elegona, gazdagon himsett ftz&nrök . 12 — . 5 M ¿j5i háloingek, homo njakkal . 3—3 50—4 50 Legfinomabb uri alsó-nadrágok: 1 frt 20 kr. —1 frt 50 krig; legfinomabb rombargi 2 frt 20 Vr. írhoni szövés 48 röf . . . 84 — . „ 17 — Legfinomabb irhoni vagy rembargi 50 r5í &0 — . m "ZT Jó Tfcjjon-xsebkendő. 6 dbl 1 frt. 1 frt 50. 1 írt. K> kr. — 2 frtig Legfinonabb z«ebkeadők. rászoa.-battSJzt-Vúl U, 6 db 2 — 2 frt 50 S7 Ai iruezikk rzlódUigj,. ■ tiartüigiírt keze»»¿g syajttrik. Iagek, melyek nem a legjobban illenek, visszavitetnek. Tvri-nrfi,inarea^ 2í reaietóick Ttám-tt aeilett. Uri-ingek megreadeléscntl a'' or»kb3jóg bajcleatísc kéretik. : _ (9—11). szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. Minden hd 1-ÍM, lO iii, egéa íren, Bxrrkei»zt&l Iroda óm kiadó hivatali -•V WAJDttíMrtMKF kOayvköt^ekodAaíbeu. ■'' - -...........- — Előfizetési föltótelek : Holybeit háxhoa bordánál ¿1 viJókro poitán killdvo : - >''([£«» évro ! • 6 frt. — kr. - Fél évre - • 3 . . évnegyedre , 60 . Hirdetésed:: • A hm ha.áboi potlt.orért l-«iör 7 kr., l-.tor 0 éa minden további bflktatálért b kr. liélyegdij minden egye a brlkUtA.ért 30 kr. A „Nyílt téren cpy petit »or b.IVtatátl dija TO kr. Előfizetési pénzek és hirdetések, ugy «xlntén 0 lap «aelloml tartalmát Illet? k ö x I © ni é tt y e k, valamint vidéki Uvtlek, bérmentve a kladibivatalbe» ktlldertdők NAnV-K^KiaíéXlU? \ J 13. szám 1866. május 20-án. 11. osztály: Tojás/orma bogyókkal. II. A nt I n t n h ■ ö I ö n i o m e k : l osztály: Gömbölyű bogyókkal. 1. rond : Nagjr. t. rend: Közép. 3. rend : Apró. 1. reud t Nagy. 8.rend t Apró. í. Öömbölyllnek mondjuk azt a szőlőszemet, moly egyenlő hosszú ós szóles, vagy osak valamivel hosszabb, mint szóles. 1. Nagy az, melynokakereszt-átmé-rőjo 8 vonalnál több. 2.Közópnngyaz, melynek keresztátmérője 6—8 vonalt tesz. 8. Apró az, mely legfelobb 6 vonal koroszt-átmórövel bir. II.Tojás formának mondjuk azt, moly legfelobb 1 vonallal hosszabb,mint széles. 1. Nagy, mely 8 vonalnál hosszabb, 7-n ól szélesebb. 2. Közópnngy , mely 7—8 vonal hosszú, 6—7 v. szólos. 8. Ap r ó , moly logfelebb G vonal hosszú, logfolebb 7 v. szóles. III. Keoakoosoosünek mondjuk azt, mely 8 vonallal hosszabb,mint nélea. 1. Nagy , moly 9 vonal hosszú és G vonal széles. 2.Közép nagy, moly 8—8 >/. vonal hosszú, 6—67j vonal széles. 3. Apró , logfélobb 7 vonal hesszu, s 6 vonal széles. A szőlészet köréből. A /taxánkban mivelni szokott seölö/ajoknak családjuk szerinti rendszeres osztályozása (ampelographia) tárgyúban, a „ Zala-Somogyi KözlönyIl ik számában hozott cxikkemnek értelmében. 3 kafélyu. 8. 6 karólyu. 4. Mélyen bomotszott. 6. MP* Mai számúakhoz egy negyed Ív melléklet van csatolva. ÍM rend : Közép. A szülőnél legfeltűnőbb a szin és alak. KészilsUnk azért <i táblás kimutatást A. B. C. D. jelvény alatt; az A. alattiba jegyezzük fel a fehér, sárga és zöld szinU fUrtökot; a D. táblába voss7.uk a piroH és szllrko pirosokat; a C. jelvónyUbo iktassuk a vörös-, aötót- és fekete-kékot, és Mindegyikét osszuk 3 osztályra; az I. osztályba helyeztessük a gömbölyű bogyókat, a • < . II-ikba a tojásformájuakat, a III-ikb.* pedig a henger- vagy koos-keoseop.U idomuakat. * Mbídeg''yik'' uztályt ismét 8 rendre ke''5 szoritanunk, az 1-8Ő rendbo tesszük a nagy szőlőszemeket, a 2-ba a középnogyokat és a 8-ba az aprókát. Minden rondnok 5 rovatot kell tar-talmoznia. Az l-ben leíratik a fürt, a 2-ban a fUrt szára, a 8-ban a lovél,a 4-bon a család neve,az6-bena lap száma, mely alatt a osalád tormészettulajdonságával megismerkedhetni. A D. alatti táblás kimutatásban a fajok egy osaládi sorozatba huzatnak, nom tokintvén a gyUmölos szinéro. Egy osaládba tesszük azokat, molyok a fürtre éslovélro nézvö ugyanazonosak. Loirjukpedigelőször az igen nagy-,ezután a nagy-, ugy a középnagy- éa végro az apró fürtöket. Mindinkábbi tájékozhatás végott van szerenosém fölmutatni I. a szőlőlovelokot és II. a szölőszomokot a következő ábrákban, u. m. 1. rend t Nagy- Félig hasított. Egészon hasított. Kurtán bemetszett. rend t Közép. S. rend t Apró. i 1 ír '' A* emliroft ügyben, n kcrlllotokre szorítkozó bizottmányok n táblás kimutatások scgodellilével nagyon könnyen, gyorsan és egyenlő értelemben működhetnek, mngábnn értvén, lm mnguknnk előleges ismeretet szereztek n levelek alkatrészeiről, a fürtről és onnpk Bzá-ríír«tl, ngy nemkülönben n ssttflŐnzcmek minőségéről. Ha egy szőlőtőt szorosabb értelemben akarunk jellemezni, akkor ezeket kell felemlítenünk : 1. A család nevét ennek jellemzésé vei. Midőn a osaliidot megneveztük, jellemezzük is. 2. A o.-nlád jellemzése után elősoroljuk az ebez tartozó fajokat; úgymint : 1. 2. 3. 4. 6. stb. A családnévhez tévő a B/.int, moly 1)el bir. Minden faj felem-Ütésével elő kell sorolni a rokonnovoket, t. i. bo^y hol, inely megyébon és szőlőhegyben minő nevot vtsol, mort ngy vagyunk a gyakorlat torén, bogy ugyanazon fajnak majdnem minden vmegyébeii, vidékben és szőlőhegyben más nevo van. E különböző rokon-novek felomlitésével kibontakozhatunk a tévedésből. Napi események után lobot mondani: hogy a mely faj például a budai szőlőhegyben „Góhér," az a mi vidékünkön „bajor," 8 ha ezt mindon szőlő-mivea nem tudja, soha'' sem fogjuk egymást érteni 8 mogeshotik például, hogy épen Budáról rendelünk meg égy gőzös tehor gébért azon földnek betelepítésére, melyből épen a bajort irtottuk ki. * 3. A tŐko jellemzésénél folomlitondő onnok erőfejlődése, sajátsága, venyigéje. 4, A lovél és onnok nyele. 6. A fürt. G. A szŐlöszorh, és 7. Hol, kinél fellolhotő. 8. Elősorolandó annak mívolés módja. 9. Virágzásának és érzésének termé-szelő s végre lü. A becse. Ilyoiiképhalndva,Iehototlon az annyiia óhajtott „hazai szőlészeti tan"-tutk létre nom hozhatása. Képzeljük, hogy birjuk „a hazai szőlészeti tan tuoz ér telemben összeállítva, s tegyük tulajdonunké. mint ujoncz.kovesbé avatott hzőlőmivesek, átvivő a gyakorlati térre, meg fogunkgyő-ződni ennok horderojéről. E köny vetske segedelmével képesek fogunk lenni mindon ismeretlen fajt felismerni, még pedig ily formán: Kezotnbo veszem afürtöt, vonyigéstől és levelestől, aztán meghatározom a szőlőszem szinét, most előveszem a táblák azon egyikét, moly a zzinre nézvo határoz. Meghatározom, hogy melyik osztályba és rendbo tartozik. Megtörténtével önnek,összehasonlítást toszok, hogy melyik osalád fürtjével és levőiével ugyanazonÓB a kezemben lövő fürt és levél. így feltalálom a család nevét, de tudni fogom egyúttal azon lap számát is. moly utalni fog a szőlő tcrjodelmos leírására és felismerésére. Ezleond azután kalauzafajokok-szerű megválnsztbatásában. Ilyenkép lohetővé válik a hazai szö-lőmivelés és borkészitésnok kellő virágzásra leendő emolhotéso. Aki ez ügyben torjedelmesb tájékozást akar nyerni, annak ajánljuk az o ozélra kicsinyben összetett „Oonoolo-gia" czini al.att .1865-ben megjelent könyvecskét, „irányt ndó kalauz a hazánkban mí volni szokott szölőfajoknak családjuk szerint leendő rondszoros osztá-lyophatására és mi volésé ro", irtely"minden hazai könyvkereskedésben 1 frt megszerezhető.) TERSÁNCZKY. Szoróny indítvány á főgymna-> '' zinm ügyében. Alig van, mi szülőföldem órdekebon szí-voiuot kedvosobb örömmoi lopto volna mog, mint ama hir, moly a kanizsai fögymnazium fölsőbb Jwljon törtónt engedélyo folytán ogy tekintélyes bizottmány szarvozotót közló. — Valóban, ha Kaníziát a keroszturi apátság szókholyónok Kanizsára való áttótola szol-lomi műveltség s anyagi haladás tokintotó-böl, nagyon omolto volna, nem csekélyebb rugókat kölosönözno mindkét olöbb omlitott czél oléréséro a főgyranaslum fölállítása, a ha olég szeronosótlon volt a város róntobbi előnyét oljátszani, ugy kétszoreson érdokó-ben fokszik jolenleg erővel, mostan kodvo-zölog kínálkozó hasznát biztosítani s e czélra addig ütni a vasat, mig meleg. Én is, ha anyagilag, mint óhajtanám, a szerptném, jolonlog o szép osól valósításából nom járulhatok, csekély örömhöz képost egy por szemnyit adok a vakolathoz, moly az előmunkálatokra szükséges; s ha későn nom lépők ful, egy szoróny indítványt bátorkodom közrebocsátani. Hazánk összos ügyoi s boldogsága a zöld asztalra vannak letévo Poston. Gyakran olvasunk hlrjapokbnn mnjd o majd ama városból foly^ínodásokut, ic''órol-mekot, részint sogélykérósokot intézotokro, templomokra stb. Kíváncsian kerestem Kanizsa v. fögymnaziurai bizottmányától 1801. benyújtott kérelem elötorjosztését, de sajno-san tapasztalára, eddig még szomoim oló nom kerültök.) így ugyan még a kérolom épon nom késott el a valószínű, hogy a derék bizottmány figyelmét nom fogja e kínálkozó eszköz som kikerülni, ha azonban netalán olkorülto volna, o szoróny indítványomra figyelmüket bátor vagyok fölkérni. lln az ügy a hazát közelebbről nom érdo-dokelnó, ha minket o kórelom kis roinény-nyel nom koosogtotnoi ex indítványt elhallgattam volna. Azonban a haza üdvét szívón hordozó országgyűlési tcstülot, megértvo a hazára eredményezendő hasznot, nom fog késedelmeskedni, ügyünket ozélra vozérolní. 8 ki fogná kétségbo vonni, hogy a Kanizsán fölállítandó fögymnazium országórdekü ? kl nem tudná azt, hogy Kanizsa mint Horvátországhoz h''gközolobb osö gymnazíummal biró város, a magyarokkal rokonszonvozní készülő horvátokat nngy számmal fogadna fol tantermeiben, s édes hazánk nyolvót szivével együtt adná át a horvátnak, mint ozt 48 ötölt tövé, midőn 6 osztálya volt. — Ezenkívül Muraköz, mint Magyarországhoz tartozó föld, nem fogná Vurasdra küldeni gyermokoit, ha a közöl eső s könnyű közlo-kcdéiiü Kanizsában 8 osztályt találhatna, a i^y o kis földrész anyanyolvót mogtanul-hatná. l)o az ón romónyom még vérmosobb; én azt is vólom, hogy a Magyarország után, mint kedveso után sóvárgó F i u m o is el- küldené gynrmokol ogy részét magyarul tanulni, mely most a vnsut sogólyóvol igon könnyen történhetnék. De nem feledom azon kodvozö körülményt som, moly indítványom olötorjoszlósóbon leginkább ösztönzött. S oz : hogy kót kitűnő egyén ül a zöld asztalnál,kik saeróny gymoar ziuiuunkban loltók kitűnő tudományuk alapvonalait. Ok bizonnyal nom fogják feledni, ama kaskony kört, molybon novolto-tónek, s örömmol főrdítandják rá bofolyásu-kat és oroiükot czólunk kivitolóro. Már podig, ha hazánk bölcse Doák Forenoz, kl o kottő cg/íko mollottünk: ki van a képviselő torombon ollonünk; s ha Királyi Pál, ki a másika, romok szónoklata árjával ügyünk védolmóbon a kópvísolŐ házat elragadja: a kanizsai fögymnazium rövid idő alatt állni és díszelegni fog I Mi, hogy ugy logyon, szivemből kívánom. VÖLGYI. •) MlutAn ab « cikkben elWontaló pontokra jn- x3\AÍm »UexMirtfck, ki''iillk o 1au clUTiiát'' T. '' -'' v< Alapítandó főgymnasiumunk.ra nagylel-küleg tett adakozások s kegyes ajánlatok.*) Folyó hó 10 én a léiositondő főgymnasiu-munk ügyével foglalkozó bizottmány t. cz. Habóchay János városbíró ur olnökloto nlntl közgyűlést tartott, molynok mognyitáerával t. oz. Tárnok Alcgoa hízottmányi olsö alól-nök ur a jelenvolt bizottmányi tagokhoz rövid üdvözlő boszódot tartván, olőadá, miszerint: >.''. l) Főmlgu Batthyányi Fülöp ő horozogsógo nzon 10,000 ftnyi alaptőkét, inolyot 1704-bon boldogomlékű Batthyányi Lajos Magyaroi-Bzág nádora városunkban lótosltondő hat-osztályú gymnasiumra adományozott, mely azonban idők vihara s árváltozások folytán jolonlog csak 4000 frtot tesz o. értékben, 4940 frtnyl kogyadományáv<il ismét 10,000-ro ogószltendl ki, amint fögymnasiumuok mog-nyithatása kioszközOltetiK. 2) Ngos Engelhort, gottwioczl bz. Hono-dok-rondü apát ur a znla-apáthi apátság s hasonnevű urodalom részéről a n.-kanízsai fő-gymuaslumi tanárok fizetéséhez óvenkínt 1000 fttal járulni kegycskcdott, s már a mult évro szóló lOOOfrtnyí járnndóságot''aos. kir. budai- főpénztárnál lo is fizőttó azon nomes-szívű ajánlattal, hogy kész, idŐ lohotősógó-hez'' képest nagyobb adománnyal is clősogí-toni a ozélbavott főgyuinasíum lólrchosását. 8) A helyboli segély-cgylot f. óvl február 11-ón hozott határozata folytán, nomkülönbon a helybeli takarék-pénztár fobruár 22-ón tartott nagy gyüléso alkalmával « kogy-adományok összegéből eddig már a 430 frtból álló alaptőkét ismét 100 frttal szaporította, molynok idoiglones kezelését magának tartotta fol a takarók-pénztári választmány igazgatósága. z 4) Felolvastatott ngos Pallnt Inkoy László urnák az alolnökhöz intézőit l''ovolo, melybon értositia bizottmányt, hogy tktts Zalamogyo nomessógo pénztárából a fő-gyranasium építéséhez 1000 frtot méltóztatott utalvá-nyoztatni, moly összeget, mint az építkezés mog fo£ kozdotni, n mogyoi magán-alnpít-mány ki fog fizottotni. 5) JoIoqa bizottmányi alolnök, hogy 158 aláírási ivot és 76 részvétro buzdító lovolot küldött szét as egyházi ós világi tokintélyosb honfiakhoz. 0) Ngos Udvardy Ignáoz mura-koroszturi apát ur f. é. apríl 10-én kolt loyelóbon a bizottmányt azon kegyes ajánlattal sxoron-cséltotni méltóztatott, hogy a főgymnnsiumi költségek fedezéséhez megnyitásától fogva, óvonklnt 40 frttal fog járulni. 7) Ngos Szabó József anát ur és h pesti fiapnöveldo igazgatója april 18-án kelt lovo-óhoz 25 frtot oaatolni kegyoskedott főgyin-naslnmunk léteaitésóro. ; 8) 670 frt, 1 arany ós 1 ezüst frttal szapo-ríttatott a fŐ-gymnnsium nlnptőké\|o azon olőadás alkalmával, melyet lolkos mükedvo-lők apr. 29-én rendezni szivosok vnláuak.) ) Át lnilltvAnyniiíaok msrMxUU IiíUxaUh vsl»-hAra Attano, bliotlinAuyunk i> a ciclokTÍ« Ud- vö< teritrt^t^rtl 8 x o r k. •) Kírctnok a IiaiaI lA\|>ok o cxlkk Alvrttlrrt. 8x, '' -i . ; . ,-.. •! .Í. »5 Országgyűlési levelek. iii. Folyó hó 1-től a képvisolőliáz oly stádiumba lépett, hol tagjait nem a nyilvános i.lésok fényeskedő; do meddő harozai, — hanem a bizottságok Bzeré-nyobb, do UdvÖKebb működései foglalják ol. — Az elmúlt 10 nap alatt az első ttlÓB 7-én történt; amikor gr. Andrássy Gyula tett jelentést az országgyűlés föliratának ő FolBégénéli átnynjtásáról. Ezután Zeyk Károly, ki a Vörösmarty ünnopélyen megjelent képvisolőházi küldöttség olnöko volt; emlékezett meg azon szivos fogadtatásról, molybon a nemzet képviselői a sz. fehérváriak által részesittottek. Horváth Boldizsár az országgyűlési toendŐk iránti javaslat vágott kiküldött tizonkettes bizottság jelentését olvasta föl; oz''alknlommnl még a létezők mellé 6 bizottság alakítása lőn elhatározva. Doák Foronoz indítványára őzökre a szavazás a szombati ülésro lott kitűzve. Ez öt bizottság tagjainak szá-pia és pedig: a községek és megyék végleges rondezéso tárgyában alaki-tandó bizottságé 108-at, a kodifikatiora kiküldendőké 95-öt, a vallás és közoktatási bizottság 71 -ot, az anyagi érdekekre nézve választandók.é 100-at, aközintézo-tok ügyében működőké 53 tagot szám. lálna. Sikldsy Károly vorificultatott. Több kérvény is intéztetett ol; o kérvé-nyok között lognogyobb érdekeltséget költöttek azok, melyek a nagyvárnd-koloBvár-brassói ós az alföld-fiumei vasút kiépítését sürgetik. Mindkét kérvény molegon karoltatott föl. A 12-ki ülésben Andrássy Gyiila olnökölt,oz alkalommal olhntároztntott, hogy az orszdggyüléBÍ irományok minden főtanodénak megküldotnok. Azután a fentebb omlitott 6 bizottmányra szavaztak. A 14-i ülésben tapasztalhattuk, mily helyes tapintattal válogatja ki a képvi-selŐ-ház azon férfiakat, kik közinté- •) IIaxaI knxmdrelGdctUnlc érdökjben A lcR»xcbb reményekkel ¡eltelve botsuk emo B pont aUttl ered-minyt nyllrinoxiiKTA, Ciakhogy ogyaxer A meddő ohsjtoti«ok tömkelegéből ktbúiiUkualuok I V«jliA a kOxcl JOvS tAiiívro fokoxAtoa fclmenettcl mAr ax 6-ik oxxtAlyt U mc^njUli.Mnók, mit ax ¿líu Állók tov<S--kony liaxaflxigA blnnduk vslóbAn enged. — Mig U- Íiunk Axon «xorencxúben róixcxalhet, hogy tflbb je-ca AdAkexii núvaurAl kOxiUlicti, fogadjak A «xont flgyot tekintvn IiAIa iiyilvAnitAauukAt. Bserk. 1 í-li, zotoink érdekében szakértőleg munkálkodnak. E bizottság tagjai közül meg-emlitjük : B. Eötvös j., Dózsa D., Jókay, Királyi Pált stb.,E gyűlésen Szentiványi Károly elnökölt ós kérvények olvastattak fel. Kedden 15-én zárt gyülÓB volt, mely alkalommal nyújtatott át az alelnök gr. Andrássy Gyulának a sátoralja-ujhelyi hölgyek által küldött ezüst babér, koszorú. A jövő nyilvános gyUlés 17-én lesz, molyről jövőre bővobbon. NYÁKF1. LevelezéB^K"^" Keszthely május 8. Azon romény, molyot a fejlő tavaszba He-fyezók a végett, hogy talán e kor városunk- t nak egyhangúságát némllegmcgfogjazavarni, nom kis mérvben látszik inogvalósulni. Valamint kün a torinészotbon egyik virág.a másikat kövoti, ugy városunk jelontékonyobb eaomónyoi is egymásután aorakosnak a hirek koszorújába, hogy lovolozői igénytolonaégom segélyével t. szorkosztő ur által kitétosaenok azon vírágedónybo, moly a nyilvánosság asztalán díszlik mindaddig, inig hírvirágai el nom hervadnak • ujjakkal föl nom csóréi* tetnek. Mlndenok olőtt Mindszentivel szóllva: Ki koll gyöngyölni azt a zászlót, lladd lengjen nyíltan szabadon, . lladd lássa meg jól mindon omber Fönn lenn és mldon oldalon, hogy mily szép, nemoson büazko azon lobogó, molyot gr. Fostetics Györgyné ssülotett Er-dődy Eugénia ő méltóaág.i ajándékozott a helyboli gymnasiumnak s melynek föUaonto-lósí ünnepét csak a közolmult napokban ünnepeltük. Az ünnepet csak halvány ssinek-kol volnék képes ecsetelni s amellott hosszura koliono kiterjeszkednem, mitjulonlog mollős-vo csak azt óhajtom, hogy a tanuló tffuság a lelki bátorság és szellomi előhaladásnak o jelvénye alatt biztosan haladjon az ejrény és tudomány ösvényén. Ha városunk főterén valamoly vízsgaszom Bzéttekint, azonnal föltűnik olőtte azon fa-épitvény, mit Fourcaux lovarda igazgató éa tulajdonos . építtetőit, tuolybsn már néhány nnp óta előadásait tartja telvo n legszobb ügyosség ós ügyotlonsógokkel. Két nappal olöbb ogy komikus esőt is törtónt. Nagy falragasz hlrdoté, hogy itt láthatói az olsö ausztráliaiakat Európában. Sok in nem tudtak kiváncsíságuknak parancrolni n titkos boudoirba a láttak két torxonborz, tot-tovirozott alakot, és inognyogodtak bonne, bogy ők most valami különöset láttak. Azonban csakhamar kisült, l)ogy biz ők nom láttak mást, mint kót ál ausztráliait, kik rangmosatván tőkélyotes ozigányokki alakultak I Mondják, hogy az ozukot rautoga''ó ogyén Fouroaux úrral titkos conjunotióbaa állott volna. Azonban oltoklntvo aa ily im-llókesomé-nyoktől, komolyabb éa Urvendotcsobb fényt koll meg omlitonem, Győrök ur nyomdáját értvén, ki azt városunkban állított» föl s a „Fűrodi Napló" kiadatását Itt ésskOzlendi. Közeledik máj. 15-e a szinidóuy kezdőiének kijololt napja. A színházat még szorző-désílog Szupor bírja * szerepük hinni, hogy jól rondozott társasággal fúgjá estéinket kel-lomossó tenni. /> Végül, a politikailag zavaroa idíjk a városunkban fokvő kátonaságot ia elszólítják, a igy jelca zonoknrát is, tán rővidobb idő alatt, mint vólnők, ol fogjuk vesztoni. A tói''sonékre, bár mind a holyiségnok, mind a »önének kol-lomol ólvot nyújtani ajálkoatak.—- városunk közönsógo csak igon csekély számmaljolant meg. Azonban m^jd vároauukls ugy jár, hogy ; ------bonum, quod in nu tonot, non anto agnosoit, quam nmiserltl ___ t t A n.-kanizsai dalárdáról. Végro mcgolégcdéaünkro szolgál jolent-hotni, hogy mint oldott kóvo Bzótromboló félben levő dalárdánk éléről a voaotök volahára lomondásaíkat bouyujták,- melyek — hízelgés nélkül — szívesen fogadtattak, hisz nom elég ezimet viselni, hanoin tonni is kell es ik igy lobot az ügyöli sogitoni. A fontomlítottok kiivotkoztóhon dalárdánk élére fiatal, szorgalmatos örök álltak, kik onnok omelését, virulását szivükön hordják, s nom sajnálják ídejökot n szép ügy mivolé-sóro fordítani, kik áldozni készok, csakhogy o testület emelkedjék és hozáuk hiresobb dalárdáihoz hasonlóvá lehessen. Folyó hó 13-án történt meg az uj választás. Elnökül a zono kedvelő Hausor János, alol-nökül az ismort széphangu llláu Nándor választattak meg, mint kik oz állásra már a tormószottől is hivatva voltak. A választás ostójón, a bevott szokás szerint, az olnököt osti sorenaddal'' akarták mogtísztolní, do oz az Illető kérósóro ólma- radt, ezatán a lobogóval nz nlolnökhöz vonult a testület, néhány dal olzengéao után Baohrach Gy. pár meleg nzóval üdvljzttlto ni alolnöküt, ez »tép magynr kiejtéssel'' és válogatott szavakkal köszönte meg a mogtisztol-totóst kíjojontvón,hogy toh''-tségo szerint inln-dont elfog kövotnl n dalárda Javára, melyet « működök harsogó éljennel fogadlak, ugy bátran romélyhotünkszépjövőtdalárdánknnk VégUl karmester urnák Ib szivére kötjük, Igyokozzék n dalárdát magyarosítani, >niert eddig már eléggé bobizonyította, hogy a magyar zenét nom érti. Iparkodjék az tykorral olöro haladni, hisz eleget nyugodtak már a méltán megérdomlett hínárban. A dalárdának most omborro van szüksége, tenni Bokát lohot, csak akarat no hiányozzék. Könyves József. Zala-somogyi hirek. A (Uj onezozás.) Bécsi lapok szerint azon szomorú hírt vettük, hogy jun. hóban loond az oz évi 2-ik ujonezozás éa pedig 184B, Ab ób \|844-ik éybon szülöttekre, moly-ben még a tudcfmányoB pályán linlndó ifjakrn som losz különbség. A (CsoroHnyo.) Hogy oz évben bő torinést roraélünk, ez csak a múlt két sovány esatondö helyre-pótolóju loond ) do hogy korai betakarítást is várhatunk, ozt az időjárásból'' követkoztotjük, íme píaczutikon már kosár a kosarat éri mogrnkva szép piros csoresnyóvel, do nem igen szabad hozzá nyúlni, mert megpörköli a tárczát, A (Vásár.) Folyó hó 14-én tartolt or«a. vásár alig érdomli meg az omlUóst, mort a egész csak marha- és lóvásárlásokra szorítkozott. Hallomás szorínt vidékünkön a had-serog számára mintegy 4000 darab szarva«-marha éa ló vétutett .m.og totomoson fölesh gázott árért, nagyobb''részo már oiszállltatott. A (A p r ó pén t h I á n y a) a kereskedő-delomro érzölog hat, ismét elértük nzon azomoru időt, hogy ezüst hatosaink külföldre, uzsorások onssájába és pinozéibo vándoroltak. Ha röviden sogltvo nom lesz rajtunk, kénytelonek leszünk a régi mód szorínt az egy frtosokat cldarabolni. Olt koiorü vissza-imléketés I A (Hz u por színtársulata.) Vidékünkön Ismert Szupor színtársulata Marcz-osnllbn érkozott ói olöadésait már mégis kezdto, ott bevárja n fürdői Időszakot és onnan biztos holyéro, Keszthelyro megy át, A (Drágaság.) .Mindennemű áruozikk-Jóink emolkcdtok, esak pénzünk «zált ilább, kovéiébb ölosUbb U lett, oa különösön a külföldről boltozott áruczlkkck ób a harczl szükséglotoknél megkívántató tárgyaknál érozholő. A (Vasúti szállítások) a liarozl térre még folytonosan és oly mérvbon és annyifelé mennok, hogy a naponta csak egyszur érkozö posta vonat majd mindig elkésik. * A (Zord idő) május 10. ée 17-én oly hideg szolcs Idő volt nálunk, hogy o téli öltönyöket kollott igénybo venni, vagy a fűtött sfcobn falni közt martdni. A (Vara»d i u t oz a.) Tudva van, hogy a varosdi utoza hpró téglávali (u. n. klinkor) kirakása körülbelül 800,000 frtblt került, do azért nom ig.m Ügyelnek fol rá, romltUnnk megy át, miután elfelejtik, gazdasági a''xem-Dontból, azt olegoudöon homokknl ellátni. Memaokárív'' ugyan rossabb lesz, míut.Yolt ezolött. Nagyobb figyolmet kérünk az illőtöktől. A (W a j a 1 í b.) F. hó 16-án délutáni három órakor il helybeli gyninasiutuí Ifjúság lobogójuk körül «önétől, valamint mój> vondég-koszorutól kisórvo, ónok- és vig dalok közt az ugynovozott Báticzí inulató-kortbo vonult, hol ki« plhoués után Hit. Könyo Alajos Igazgató ur lolkos boszéddol nyitá meg a vigal-mat, molyot ének- szavalat és tánoz kővotott, több Jószívű magyar vondógazorotő házi asszony által az Ifjúság, valamint a meghívott vondég-koszoru, ló mogvondég< Ito-té»b"n részesült, a vigalom köz-mogelógo-désro, daczára a zuhogó északi szélnok, ostéli 10-ig tartott, fogadják az indítványozók, rendezők ób adakozók, valamint nz ugy a meghívott vondógok róazéről ¡■ a hála-köszönetot. —• H á 1 a n y j l v á n i t á s. Az önképzés éa Bzelleml munkásság komolyabb tondőível foglalkozó gymnaBluml ifjú polgárság f. h. 10-án tytván a szabadban tavaszi vigalmát, ez alkalomból mindazon t. ez. honftak s honleányoknak, kik a józanabb" közórzülot bol-dogító molegétöl áthatva nemosszívUlog nyújtott adományuk n buzdító résevétök által vi'' galmunkat a hazai közoktatás és novelészot érdekében fokozni kegyoskodtek, a norao-sebb öntudat kogyolotes hangján özönnel köszönotet szovaztink. Könnyo Alajos . igazgató. — (/.alnmogyo nemesi pénztári és alapítványi választmánya) f. 6. npril 9-én tartott ülésében elhatározta, hogy a Deák Feroncz-röl nevezett -íwpltvdny, moly 2 ifjú számára egyenkint 210 ft. ősziöndijból áll, egy harmadik ily ösztöndíjjal szaporíttassék. — Za-lamogyo or«. képviselői megkérettek, hogy tudÓBÍtnák erről Deákot, adnák át neki az illető ülés jegyzőkönyvét, ml f. hó 7-én történt meg. l)nák szokott szivélyosBÓgévol fogadta a képviselő urakat b melegen mog-köszöntő szUlöincgyéjo megemlékezésének o szép alakját. Fővárosi ós vidéki hirek. — Ausztria ti szabadcsapatok nélkill, melyek létszáma bizonyosan folvííiotö 40 — 60 ozer emborre, továbbá a raktár-zászlóaljak, a határőrezredek negyedik zászlóaljai, vógro a trioszti ób tiroli miíilia nélkül 000,000 katonát, és 1000 ágyút állíthat kl a síkra. Ez,v Olasz- és Poroszország mUködhotő aoregéhez aránylag óriási orö, föíog azt vovén tekintetbe, hogy — miként fontubbjolzők — az utolsó oraber még nom küldetik a osatatóro, és som a számos tartalék, som az uj tgono* illeték nincs n fölobbí létszámba betudva, pedig o uoiitigons egy katonai sza kfap szerint300,000 ombofio rug. E 000,000ombcrből lovonandó: Vvloiiczo óű a váruégyszög megszállására 100,000 ombor, a tongerpart védelmére 60 ozor, Végro a strategikus jolentöségro jutott északi várak, úgymint lírnkó, Oltnülz, Kö- nígsgrAtz, Josoplistadt ésThorosionstiult helyörs égé ro S0,000. A működő északi sereg tehát állhatna 310,000 cmborböl. E Borog annyi-valtukábbmoginérkőzhotik a porosz uoroggol, mort legalább 60,000 öukénytessol szaporit-tnthatik. — A hiv, „Sürgöny"-bon olvassuk :Tudva van, miként a pusti kereskedelmi s Iparkamara a pénzügyministoriunihoz fölterjesztést intézott az nprópénznok o napokban feltűnt hiánya folytán szUkség''os intézkedések megtétele vógott; s alaposan lehelvárni, hogy cb ügyben ajuárjncginditott tárgyalások megnyugtató credményro fognak vezetni; szűk-8ég.:snok látjuk mégis a közönséget saját ér-dokébon figyelmeztetni, hogy az cldarabolt vagy hiányos bankjegyük közpénztáraknál el nom fogadtatnak, a hogy az aprópézzel (Schuidomünzo) űzött ngiotngo, vagy bánul-nomtt üzérkodés fcnyilék torbo alatt tilalmazva van. — Nálunk már ab aprópénz is tokintélycs szoropot kozd játszani, s elpirulva a földön történő dolgok folctt, pínozékbe és fiókokba kozd visszavonulni. A rézkrajezárosok és hatosok reális jolontöségükro támaszkodva, nem akarnak a papírpénz társaságában tovább fórgolódnl, s igy már a vidéken ott állunk, hogy so nagy sem aprópénzünk nincson. — Klapka thk. kövotkozö lovolet intézett az „Itiüépeiulnncobclgo" szerkesztőjéhez: Uram 1 Ab „indepondunoo" ápril 80-kl számában ogy tévos újdonságot ol vastim, molyot kilgoBitanom meg fogja engedni. l''árísí lovolozője azt állítja, hogy olutasl-tollain volna nz ajánlatot, hogy ogy Poroszország javára Magyarországban oszközloudő mozgalomban közromüködjom. Másnap meg a bécsi újságok jolouték, hogy Klnpkn ajánlatul clutnslttaltnk. Miután sommifélo javnslottal vagy ajánlattal nom járultak hozzám, som elfogadnom som elutasítanom norn lőhetett. Különben nem a mintegy 17 év óta honunktól távol Bzáinüzöttokot, hanoin ígonís n Pesten ülósoző orssággyüléa il-loti meg azon kötelezettség, mogbntározni, hogy mit kollcnd Magyarországnak ogy általános európai összoütkőfés osotóbon tonni. Fogadja szorkosztő ur nagyrabocsüiésom ki lolon tó s ót. * Brüssol, május S. 1800. Klapka Oy. — Mint halljuk a foliévári ásatások újra , mog fogunk kozdotni.. Adjon Isten sikert az kozdoményezésnok; tisztolni koll a multat jeloiiüiikbon s moglartanl a jövönok.Emlékek j nélkül nemzetnek hiro csak árnyék, s azért ŐBzinto örömmel üdvözöljük nzon ogyénokot, kik sogédközeket nyujtának, hog.y a hazánkat illető érdekes omlékok a nemzet számára megmonthotökkó lettének. - — Szabó Józsof magyar színigazgató társulatával már Bóusbo érkezett s f. hó 10-én kozdí meg előadásait a Harmónia színházban. Szabó.Bécsben 30''előadást tart, népszínműveket, vígjátékokat * oporottoket fog színre hozni. 8 előadásra bérlet nyittatott. -x (A fogyvorok a lőkészlotok kiszállításának betiltása.) Ahívatalos .„Wionor Ztg." mai számában mogjolent n pénsügyminísto-riumnak f. hó 10-dikóro kolt kövotkozö ron-deloto: Egyotértésbon a cb. kir. állammísto-riummal, továbbá a cs. kir. külügy-, hadügy•, korcBkcdolml s rondörügyi mínisteriumokkal mindennemű fegyvorck, fegyvorrészek és lőkészletoknok a határon át való kiszállítása az ¡dogon Olaszarszág, n Svájc, vámegylnt s a tongor folé botiltatik. E rendelet nzon nnpon lép érvénybe, molyon a hivataloknak értésóro jut. OrófLarisch-Mönich stb. Bécsi és külföldi hirek. —- (Bócs városa) mult havi öngyil-kossAg.kisi-ploti, gyilkossági és szoroncsét-lenségi statisztikája kövotkozö eredményt mutat föl:/öngyilkosság huszonhnt fordult elö. öngyiikosBágí kísérlet pedig 30. Hat enibor moggyilkoltntott. Súlyos tostl sért i-raot szonvodett 23 ogyén. Hírtelonl halállal ötvennégyon multak ki. — (A háború kitöróso kor) Bécsben külön bécsi önkénytes csapat állíttatik, moly 4800 ombcrből fogna állani, azaz négy zászlóaljból, b ezok ogyonklnt 120omborböl, kik az 1859-ki önkénytosok egyenruhájához hasonlót foguak vísolni. — (L i n o b b Ö l) jolentlk, hogy ott as orss. alup költségén 1600 emberből álló önkény-toB csapat állíttatik fol. Szintúgy Prágában és Klagenfurtban is önkénytes csapat aluki-tására míndon intézkedés mogvnntévo. — (L i n o e b ö 1) írják: Egy városi rondör egy porosa borbélyt fogott ol, ki a katonák közti tolakodás valamint a vondóglőbon ojtott szavai által gyanússá totto magát. 160 Iiorosz tallér találtatott nála, s kisült, hogy riorouczböl jön. A helytartóság Passau felé klsértoté. — (Monnyit ér DUmark?) A „Dör-son-Ztg" kíizámitotta, hogy a híres porosz miniszter 250 millió frtot ér. Azaz, hogy az értékpapírok ós sorsjegyük —Bismork gróf politikája által oléldézott zavarok folytán — uz utóbbi Idöbon onnyít csökkontok. „Eny-nyibo van nekünk Bísmark 1" — kiált föl boszankodva a novozott lap. — (Zágráb és Sziszek közt a vas-pályavonal f. hó 2-án 200 öl hosszúságban kövekkel volt megrakvn. A vaspályán szállított határőrvidék! csapatok olszállítását akarták így meggátolni. Do korán észrevették a torlnast, a igy souimi szcroucBÓtloh-ség sem történt. A totto''soket nom sikorült kinyomozni. — (APárlsban lakó magyarok nt) ismortoti a nb\ L."-bnn Kövy Zs., olőször Is azokat omlltvo mog, kik a forradalom logyő-.zetéso óta mint számüzöttok körüliek oda. llyonek Kiss Miklós, egykori honvédozredos, kínok nojo ogy franezta főrangú hölgy; ni Írók közt Irányi Dániol és Szorvndi Frlgye«}-Slmonyl Ödön, kl a kereskedői pályára ada váu magát, iolonleg szép állással bír; Orizsn szintén volt honvédtiszt, s most — mint jolos nyelvész, tolmáos és fordító tartja fenn csnládját! Ouyon grófnő gycrmokelvol; a kecskeméti születési Oray Vilmos. Ott mog-tc-lopült magyar Iparosok: Wolsoh J. (Aradról) münsztaíoa; Kut, zongora gyáros, üzloto Amerika és Indiára is kitorjod; Ország fény képész j Turóczy szabó ; Pongor, Spilor, Csillag, Kokcs. jó szüoskorcskouök j lláth osip* kokoroskedö \| Doutsoh ékszorárus; Balog ügyes tnjtókpípa-fnrngó; Földvári A. borko-reskodő, éi még több mások, kik közül soknn tehetségük és íparkodásuk folytán örvondo-tcs önállóságra vorgődtok. Nyílt posta. Dobé I.Aiilóttak. Onnok «Jiil»Ut »ilvninn fogait-'' Jnk, cakl* Jii knltfiiiAnyckct fogadliatunk, nt ered-nu''iivről cink kt(«3bb «xólhatuuk. V. B. Ko»tb«tjr. TeUxéso x«rint Jártank el. 1). K. A ftnjrképok Iöv3 iiámbaa líínck. Kaniius borkl. C<skno)or valahira bekOisBatOU ön \|i, ilo c»«k n jnvS •■Ániltsn lohot. C. KJo t''cilou. öntől Jobbat kírflnk, bltx tnaguiik icm voltunk mrgclígodro. Ki>u I''. K<rjllk as orixíggydlítl lovolck pontoi bo kUldAíct. N. bcrínyl c»5»i. Jönl fog k0i<0not ¿rto. Z. Kgtrixcgro Bok dolog lolict ott. Doetorit. A mogbstiroiott rendoj Időt kiírjak no-roiatl mogtnrtnnl. C«, 8. 1''cítíO. Klfogyutt. kifliink uj«l. fl. lluiUn. C»«k ujdouxAgokra tírjcMio kl flgjrolraíl. TARCZA. Vörösmarty szobra előtt. (A 1o1cj>1o<4j alkaliuAvxl Szjkcx-Fehlnrirott 18CÍ. iiiAjm <l-án. .kIng)-aror«x/lg ujj A mclllo-ti$»l kornxakAnnk kflxdolmo, dl-MŐfjgC, g>''iUxa cgyixrrttnlnd az öró " Ortilil l''AI VlJrö»-martjr KlotrajiAbsn. IUpyogjon rAnk a nap i siakadj folbClopel, KírAljrok nirjaln a ncmxct tlnnopol 1 A földi tr>fn i király liádolnl k<5n>tclcu, Hol \ «(pllomklráljr hédltra mcgjclcn, 8 lmUlmn »(rokon Viliimként Atropül litert jobb kor felj vex<r»xöv<tníknl. FohArmcgyéiIk k«blín as ortxig sxlro vor : Jövőnk, bölc»3\|o lc»» cx 8»l hamyyodcr. A 8i4iil lolko ¿1, királyi toxtot tilt, 8 botxulvA Ion a mult, mely ujra tlrba dilit, bon még ogjrixcr ünnep, mert 6 1 d " d koll o li o n i K nín nxírt vigad oly bátran «frokon. Ily ¿lő ixont bitót bldcg sxobor föd ol, 8 a hölgykcbeiből hőtt repkiuy — o dal — ölel.) línx/ogjo» rAnk a nap i xxakadj tltoklepel, Hadd lAsmk Ot megint, kinyílt a xArt kobel! v ö r ö » tn a r l y n k I To vagy V Te vagy, a legnagyobb T BxellomklrAly, kinek nx ¿g egy tránt adott T To vagy a mely v<»x íx napxagiron át Időt ba«ít>a >//t titkos jOiőukbo látT To vagy ax óiiA», kl mllllét r«x«t, H a ki»Ö «»Axadok lilrável fog kesetT To vagy a CjialogAny, mely sxlvbo vért dalol 8 dlexő tavaxxt lebel a fagy, a hé alól? To vagy, Te vagy 1 Kl ne Ismerne meg ?'' Ilideg xxobrod előtt «xlvOnk káJUÍt remeg. Memnon varAxxxxava vihar- S pQxxtiba tön, Éx néma xxobrod in viharként nekünk. Fejdnk fölött sahog, robog faté Zalám Egy gyftselem s halll xok xiixadok útin, Mint Hercules e nép bötcaSben tör babért, Melyért egy exrcdéf vampyrja vérben élt. Majd Cserhalom felé vonni e »Irt had, Fölélve ktlxd a bolt halál fölött kactag. Még él r.s őxerő, OyulAnak rém hada. S a Katalauul éj még most sem vlrrada. VlrAglllat reptll a Délsziget folől, A kard pihen, a a hős selyempAxaltra dől. Aa élet bölcseimén mereng aa Sa vltéx, Ét «xomjaa siellomo Csongor xorxAba réxx A begyxorok mögött, hol borból xiAIl a gyöngy Komor Ssomssédvár Ul, mint két (ötét göröngy. Zajgé folyam fölött Hajó a vaxkarja gr 8», A völgyben Baéptak é( F.tel mint iengo 6» Lugoxban Saép Ilon, a fin Kla gerlu tír, R a bimbó titkait dalolja L i a s t a Zeflr. A puastanyéki hAs, ax anyaxxlv, a — hang, A bölcxŐmultból At alvet tengő harang---- Mereng ajhőx a xxlvút boldogsAg xxAllja megj — I)o fölriad mlkép vihardnlt tengerek i I.elkén tkf exredév jaja xikotta At, 8 a teageV gyöngyöt ss''iUt egv nemxet 8sósatát FölAll a J/ő», s vele a népek Alma »»Ali t Még J8nt fog Jobb kor vagy nagyaserO halál. Do nlra vln;ldlíl, — a fölött« axAmyala A Vén oslgány dala s a nemxet bAuala. Te vagy SxellemklrAly 1 e xajgó lég hasid, K tandértrón fölött ki no Uincnia ridT Örök babér almul esdxt fllrtödro, mely SajAt tongorvóasoil slmAn takarta el. K hunilok ax, melyeu a Máxxa. csókja ff, 8 ax ég rAlhletó Sxéchenyl axellemét. Hxemöldöd mosdu\Jon, • ax 8x had barexra txAll \| Pxemcd moxolyg)on rAnk, a kihajt a békexxAl. To vagy I I^égr Odvöxőlt xxivgycrmekld kötött I Hiix (xellemeil tőlUnk aobaxem költöxött. Do o no engedd axt, Jtogy, axent emlékeden Foluővo majd e nép Élő Baobor legyen I Ily mult, ily jóilatok! Nem, nem, es nem lőhet I Ninos veasvo, ss axavad, kl olnem cattggedott. 8 egy félholt népet la föllelkexlt a hit l A költő ilma majd ui«(t«rnl magvait. » Vihar a bálion köxött ml el nom cxQggodank, A Jók emléko éx aa Ixten van voltlnk. KlrAlyok airjain exxméd uj trónra lép, 8 a raartyrvér fölött nem élhet xxolganép. Mcgmontve Általad őxrégi hírnevünk, Megmenti — adja ég — a .nagy bölcs" JogUrflnk i 8 kl I. aurid tAmaxxa, ArvAld gyAma lett, QyAmoltalan mlkép hagvnA o nemxetetT Örökxégtll hagyAd o gyAmatyAt nokdnk, 8 ily gaxdag kincs mellet, ml koldiixuk legyünk T 8 kllies as ég, a kor nemietjavőt k''ltiStt, Zokoghat könyUngert egy nemxet-xlr fölött f Nem, nem I As Ixton él, Irgalma végtelen, Bakét nagy gondolat igás Jóalat loixen t A nagyxaortl halált sírodra tllteté, 8 a jobb kor, axebb jövő ea Írva uemxeté 1 Exeraxer Odvöxöl xxQlSmegyéd a a hon t A vArva virt tavass viruljon saabaáonI Ragyogjon rAnk a nap t xxakadj ssét soralaps), Hadd tlaxa föld s vllig i e namast 0 n n e p • 11 MKC8KKHÁTÍ. •) E költomény IrAxAra alkalmat adott a fchérvAri bölgyek Által kitUxött pAlya-jaUlom. A visíonzas. Elbeszélőé II o ro h o n bn o h W-töl. Német eredeti utAn köxli Bsivay. (Vége.) Eolo valaki zörgetett ax ujtőn. A ke-csín kinyitó nzt, 0» egy koldus beboosd-táHt kért. „Ismcrnom kell, kivagy?kér-dó n kocsin. „Egy férfin, a kit átok Üldöz mindenütt" föleié Jontf. Egy férfiú, n kinek o hajlékba lépni többé azabad nom lott volnA." A kocsi« ogy darabig viugálit öt éa azutdn fölomolt ököllel mondá neki: „Takarodjál, gonosz, vagy kotté zúzom fejődet!" „Ámbár ezt mogérdomlem" viílaazolá Jenő, do mielőtt meghalnék, enged ur-nödot örllléaétöl mogmontenom;" „Képes vagy azt tonni ?" „A Bogitaég Istennél van ugyan, do mindon tudományomat fölfogom használni. Enged tollát megkisértencm,« azután megölhetsz!" Ez alutt Matild is odajött, b mntatá mit dolgozott „Jól van gyermekem" mondá Jénff „de ma nem maradhatok okáit-, mort Bonnban a tanárok várnak." „Tohát to nem Jenő vagy?" kérdé Matild. „tín vagyok, nom látod a juUlomdi-jat, a melyet elnyertom ?" Matild szemeit dörzsölve kérdé: Mikor volt az?" '' „Aiou a >mj)on, a molyoi^''ergflr megkérő kezedel" válaszold Jenő. „Ah! emlékszem^reá, és azonunapon esküdtem nokod hűséget. Nemde hll maradtam?" „HU mint az arany!" válpszolá Jenő, do nem maradtak mindnyájan nzok, a kik akkor hivők voltak. „Ki nom maradt hü?u kérdő Matild. „Kllld ki a cselédekot, és megmondom« felölő Jenő. „Menjotok" s a koosis és szolgáié el-hunyták a szobát. Éjfél tájban szivropesztő sikoltás hangzott belülről. Matild a földön foküdt, Jonő pedig összetett kezekkel állott olőtto. „Megölted ör?u kiiílta a koosis heroint» va. " „Hála az égnek, mentve van !" feleié . Jellö. togyétok ágyba, mert még egy I nehéz betegségbo fog esni.dohngyjutok, engem őrködni mellotto, mig végképod inegnem gyógyul, mort. szülei hnlálát oly módon kell vele közölni, hogy ismét öi ülésbe no essék. Jenőnek osak ugyan >gaa volt, mert a betegség csakhamar beállott,« Matild a sir széléről vala megmentendő. Ejjol nappal mollotte volt, sommi fáradságot sem kiméit ős sikerült őt megmenteni. Midőn az eldöntő pillanat beállott, Jenő letérdelt az ágyelőtt, s buzgón imádkozva fogadást tett, hogy ogész életében bűnbánatot fog tartani, ha az Isten tudományát sikerrel fogjameglto ronázni. Kőréso meghallgattatott. A legközelobbi napon Matild fejét föL-omoló. » Jenőre nézve kérdő gyengo hangon: „Te vagy Jenő! „tfn vagyok Matild!" felelő. De többet nem szólhatott, a könyözön miatt, moly hangját clfojtá. E».y kis szünet múlva ismét kérdő Matild: „Mikor láttalak utószor? Ah! tudom, nzon a napon, a melyen röpülő ménen ama borzasztó hírt hoztad. Már régen kellett annak lenni, mert szivem akkof még vidám volt. Hol vannak Szüleim?" Ismét nj köhyözön árasztáol szemeit. „Ne beszélj!" Busogá Matild. „Ók elköltöztek. Nokik el kollott menniük. hogy gyormekökot oda fent fogódhassák cl. Ügy totszik, mintha álmomban láttam volna gyászmenotöket, a mintha én is kisértem volna. Jó hogy meghaltak. Jenö! bárosak én is ott lehetnék már!!" Ekkor meg fordult, és mélyen elalndt. Csak éjfélkor ébredett fol. Jenő min-don lélokvorését figyelemmel kisérte. „Most már elég erősnek érzem magamat" felelő föl emelkedve. „Mindont akarok hallani, Bemmit se hallga» el." Jonő miudent elbeszélt, semmit sem hagyott ki. A mint Jonő oskűszegősőt irále, Matild Ö8szorázkődótt de csakhamar összeszedő orejét, r a további folytatásra kérő.. Midőn pedig neje hűtlenségét beszélte, Matild 8zemoi könnyekkel teltek meg, hogy Jonőnek oly nagy fájdalmnt kellett kiállani. _ „To szükséget szenvedtél, arozodról és ruházatodról látom. Mit osináltál a grófnő gazdagságával?" „Megvetettem" feleié Jenő „és kenyeremet inkább koldulással kerestom. Csak egy kívánságom volt, még téged meglátni, s tőled bocsánatot kérni ős azután meghalni." „Szegény Jenö, moglehot, hogy érzékeid pillonatnyira megrészegítettek; do azt jól tudtum, hogV8zoretctodotörökro elfeledni nem fogod." „Tehát megbocsátasz, te angyal?!" „No novoz Jonő angyalnak, az vétek. Itt von kezem,megbocsátok." „Jenő megcsókoló az oda nyújtott, agykor oly kövér s most oly sovány kezet. „Ah szép napok voltak nzok Jenö, a melyokot együtt éltünk," folytatá Matild szolid hangon, „tís mily szépek lettek volna még, hogy ha oly nogy kisér-tetbo nom estél volna. To sokat szenvedtél. Eri is szenvedtem, érzem, hogy őrült voltam, 8 hogy ez őrüléstől to szabadítottál mog. Igen to, sejtem azt. Do minek o panasz? Mogtörtént dolgot változtatni nem lehet.!" Érdekemben állott Jenő tudtodra adni, hogy nem gyűlöllek, sőt inkább még most ísugy szeretlek mint az előtt. Noked ezt tudnod kell, hogy nyugalmad legyen, mert ma tőled bnosut fogok venni, és többé soha sem foglak látni." „Matild!" Sohojtá''Jonő; „Tehát az lehetetlen, hogy egy közös boldogságban részesüljünk ? „Üzd cl az ábrándot emlékedből, szegény Jonő. Egykor legf''íbb boldogságom lett volna, nőddé lenni, do többé már nem lehetIA holtak kelnének fel, frigyünket szétszakítani. Szeretetem tiod maradidé az ég arája leendők! No kísértsd meg e szándékot megrendíteni, erősön áll ez! Vodd ez utolsó csókot éa távozzál. Légy boldog! Oda fent látni fogjuk egymást!" Jenő lesütött fővel távozott, az ajtónál megállott, s még egyszer vissza tekintett b hangosan zokogva eltávozott. Lépteit az erdő felé irányozta g csakhamar eltűnt az utána néző kocsis szemei elöl. Néhány nap után beszélték, hogy a szikla hasadékban egy rometo telepedett le, n ki reggeltől estig kövön térdelvo kiterjesztett karokkal imádkozik. Matild csakhamar felgyógyult. Amint a szobát olhagyhatá, magához hí vá a cselédeket 8 mondá nekik: Vegyétek kö-szöuotemot mindazon jókért, melyokot nekem tottetek; nekem tőletek távoznom koll, fogadásom hí Jézus szívéhez ozimzett zárdába. Éljetek boldogul!" Nemsokára megkezdő a próba évet, az egész környék jámborsága és aláza-tosságáról bozőlt, maga a fejedelemasszony bevallá, hogy. méltó arra, hogy alattvalója legyen Matild. A beöltözés alkalmával lent a templom ajtajánál állott egy erdei remete, ki,mint Matildnak hoszuhaja levágatott, összerogyott, és ki kellett öt a templom, ból vinni. Azon férfiú a ki a remetót kivivő fel. ismerő és mondá f„a halál jobb lett volna neki." A romete fölnyitá szemeit s fbli. merő a kocsist. „Barátom" mondá: A Isten itélote beteljesedik imádkozzál érettem." E naptól fogva a remete többé nem volt látható. Evek multak el, ős a világban igen sok változott, de n zárdában minden egyformán maradt. Berta zárdai szűz jámborságának hiro messze elterjedt, mindenhová a morro osak járt az ombe-rok összosereglettok. Csak egy kívánsága volt: t. i. minél, előbb szüleivel egyesülni az őgben. De soká. kellett neki várni, még Isten e kérését meghallgatta. Húsz hosszú évig hordozá még az élőt terheit. . A fejedelem asszony halála után Berta egyhangúlag annak helyébo emeltetett, do e?t igen nehezen tűrte. Végre a huszadik év május havában bovégzé földi pályáját. Halála az egész környéket mély szomorúságba ejtette. Mielőtt teteme eltakarhatott volna, egy ismeretlen csengetett a zárda ajtaján j egy áldozár volt, ki Ázsia''ős Afrikában hirdető n vadaknak az Isten igéjét. Az isteni sugalat vezotto őt idegen országból hazájába, reá nőzvo ily fontos pillanatban. Az ajtónállónénak, ki kíván-ságát kérdő, válaszolá: „Eressz be, hogy a megholt fölött egy Miatyánkot imádkozhassak!" Midőn kívánsága teljesitte. tett, a ko) orsóhoz ment, a melynői mély buzgóságba merülvo soká imádkozott. A mint imáját bevőgzé, zsebéből egy rózsafüzért vont elő, s azt a halottnak összetett kezoiro tokerve ezen szavakkal: „Matild jövök! • a koporsó melló rogyott ős Meghalt. A kegyes olvasó ezen ¿Időzárban Jenőt fogjn fölismerni. Isten legyen Ír* galmas bllnös lelkének.!! Ü Z L T I I 3FL ÜXT ö JBZ. !VnK)''-KaniSft, rnljua 19. A« ntoWÓ kereake-d Imi tudéallAaiiUk óta, minden g»bu»iieiii • ha 1JA-rath« ikl\|(t enkttxBk » Árban JAv»l amclkedclt, Mju.''K nxonban, hogy > kere»ked»ert> itmul elÖnnyl ttru llr, uilntAn » t hcr-»Mlitó vnn»tok bcAllKA-•Avál » köil. kidí» kerrakvdrlml Catkkrkr nA.vo m R»»Unt. — A» iMrVMinarhk vAtArl»lnk lg n AUl k»k, aiéft JM fitcttclnck. llorjuéa aert>» keveaobb krre>t>''iik. — őrvidéki gyapjú maya» Arért vAaArol-UU».. De-ban nagyobb hlAn/t Arallnk naponta, km foljtoii . m. Ikedöbon van. — MAt>l kexdvo klIA-lAiban «»II újból a vaautl aaAlllUs, do »» » ttomoru kKrUlmény Jblt kö-ba, hogy »tok Ar* 10 ixiaalAk-k»l foljabb «ma''.iotrtt, így • JrAgAbb vAtelek, dri-gtbb »xAllltAaok » ker«»ke<l9n«k nam nyujUnak J4 ■ eméuit. — A pAnitni-k n»pont»l klaebWrtckn, « !■»■« link bl.nnvUUii MliW»«. » kalviötlen hid.-g IdöjiiA* n.igyon nohexltlk • kercakcdelcin bkladAiAt. Jrlenlegl Aruk »Uó-»untrlal mordként » bolyboll piacion i 11.ii» 80—89 fontig 3 frt «0—3 frt SS kr. Kok 80-81 fontoa 2 frt 80-00 kr. Kukorlexa 2 frt. 20—80 kr. Árpa a«rfJA»h<>« Tat'', Jelenleg hláiiyAb» ragynuk —ftl. — kr. Zab40-r47 fontoa I frt »0 kr, PohAuktt elaO-rendit » frt 80--kr. T»»iuly f.hír 3 fit, 60 kr.tarka 3 frt 20 kr. UubO el.8 rendU 0 frt 00 kr. mAta^Ja. HxIlvapAllnka 20 foka 20 frt bovdá. v»l együtt. TórkrtlybAllnka 20 fokú 10-00 frt h.>r.l<U v»l ««ylltt.MW — frl, Uorkü 20-20 frt. NyortUrSk > tebAa- ökör- él btiM-bOrSk 41-43 frt mAi.I Vinl. Koruk : fi bír ét vSrSi (»olilllor) 1802- in 18«£"tf Tid''Skltnkbi''ll torrai. 8 frt —8 frl 00 kr. VKlAny! • ipgi Ardl f«k»t0 1800. 10 — 10 frt.bj boni bor 0rtW (.chillui) h fehér T frt — S M 00 kr. ll»lUoii»i«tUkl borok IMtlX- d* 1803-lkI f«bár 12-10 frt. »k''-nkiut. I R D E VI»»i 00 fit — kr. Hit 44-40 frt. KOitini/g.« gyapjúban Itt mutatkoxtk, Ara 00 frl Febir rongy l ~ 7 írt 70 kr, fekatM 4 frt árak május 19. Kori4 ItcaAjo 10 ír. L«nca» KmiAJ« <0 kr. Bab ItcxAJa 0 kr. Küle* Itoiéjo 6 kr. Unrgonya niérOJo 0 frt 80 kr. Marhahua fontja 10 Itr. Jubbut fontja tO kr. 8orUa-hua foutja 24 kr. H -atonna mAnAJa 30 frl — kr. Zalr fontja 40 kr LAuglUtt mAnila 12 (Vt — kr. Zaoin-lyoll.it mAi^ja 10 ftt — kr. KenyArtilU fontja 8 kr. Kukorlciallait fontja 0 kr. Árpadara fontja 0 kr. KUloakita fontja 8 kr. KliakAa fontja 20 kr. Faolaj fontja 00 le/. Kcpoteolaj fontja 30 kr. Lanmagol^ fontja 40 kr. UJ bor lla.íjo 12 kr. ó bor ItriAJ 10—20 kr. IV»ti »Ör Iteaijo 14 kr. Kanliaal aOr UcíAJo 10 kr. (I iboua-pAUnk* Itr''i//.. 40 kr. TOrkÖly-pAlluka ttcaíj« ao kr H»ilva-pMin:,< llr.»Ajo 00 kr. Nycra fággyO TÉS E3 ÖÉt.\; ....... mAuiJa 20 frt. — kr. ÖntOU fagygyA-grarty» fontja 83 kr. Mártott fontja 32 kr. Stappaa foutja 29 kr. 84 fontja 11 kr. KonUnyfa öle 6 frt - kr. Pukafa 01a 0 frl — kr. Nyerafa fllo 0 frt — kr a4-rííje 34 kr. 8x4na tnAs.AJa 0 (Vt 80 kr. Baalma m. 00 kr. Kender fontja 00 kr. Len fontja 00 kr. Bérsi pémúrfolyeni május 18. 5''/« moUliquo 54.75; &/• nemm«tl kolooüa 01.25 j 1860-ki álladolmi kölcaöa 69.70 bünk részvények 601.— hitolliitésetí r4«s-vónyok 126.70; London 120.50} osüet ágto 127.50j srsny darabja 0 frt 04 kr. Kalglög »Korko»itfli Waj4lts fótntt. FIRNITZER TESTVÉREK pénzváltó-üzlot Pesten, Dorottya utoza 10-ik szám alatt ajánlják miudonnoratt órtékpnpirok vAsárldsát ró ssEletfUzseté e ele m ellett. A vovSnck ai eUO rínlet lefl.aUae alkatmAval egy levM kA<bt.lttelik, melyen a vAlArolt h-lékp»plrok ..Amál följegye»»c vannak, i mellyel » l.-gköaelebbl hiuAtban mAr JAUxlk. Át utol.ó n''.zlet lo-1 fi».(i«okor ax értékpapírok kiíiolgAltatnak. A rí».letnietí.<-k » vovö klrAa.Ag» .xerlnt Al apíthatok me^. Külön«»« n clÖnyöíek »« Áltálnak ron.leiftt társas-játékok ^sm mlndun »xouiély aa uto''ni rísilct IcAxeté.ekor 0 ■orrjivyet vet At. TovAbbA a« nnnylra megkedvelt tAr<aAgok H. A 4 frt 20 kr. nogyodiW ríwletben. •Euiii''l 20 aiemAly, mlmUnlku annak 20-ad rí-.»¿ró JAlnlk, a befi<eté»ek tartania alatt BWT" 40 huiánban évenkiut VAlamennyl AuaatrlAban kiadott aorjegyékre, egy badonl it.tvl,1 .oriijogy honAadA.Aval.éa 4lvo<lk eien írlíkpaplrokon folyO kamatokat la a bcAxctlsl nap. t''l keidve, — A aorajogyek TÍgro Vagy ula>L»tnak ■ n raendö «a»v g arAnvoaau feloaitatlk vagy ter-méitvtben kiaolg Altatnak. Alul''roit UrUminet Li ai IgaiaAg Ar-tehn4berv állítja, bogy dr. r»fp J. O. fogorvoa urnák AVATIIKHIV SZÁJVIZÉT roAr buakijioab Idö ¿la haj/a'' \i. i Igt nemcaak J.''s\ga-. baneut tlÁí&k V/"^-incaaégo vígett 1« mint lrirJoW«.»t aji . A halj. V ^ lKci. \ ílg} K8TKKH/ZY TK»^.''-^, . .V- -.. /"■''-■ i-r AJ tó blut acrajrg^ A frl 7 20, 20 h»vl.réaatetben. II. 10, . . . . . «/»itt , C» 10 ''\|804 100 Oo» . i * —• ■ . » U. 10 1804. 00 lto« , , 3,00. , havi , K. 10 1804. 100 ftoa . . 7-20, , «/»''» V. \|0 1804. 00 no» . . 9.05, . . , Kii ni11 10 aomíly JAtaalk 10 aorajegyre, inln-d«n » «mA''y tlardn''aibon. a mlftdan ríaatvertf t. I. n« uLÍlai rAa/Ift lrfii«te«ekor agy eredcU aorajegycl aPÓ0 Kndolf aortj^ityr« i í.«0, 10 bari tfailotben. Kni.U 10 »«emíly 00 Kudolf-aorjagyra jAlaalk, aiaa minden »»finíly, annak tgy tlaedríüAre, a . ¡K.línSaan figyele»« aa újonnan rondoxett K. lAraaaAg 10 atemAlyro 10 fortnlJAval 20 negycdAvi i<«»loUlaeté»a«l 41 aorajogyre, éa pollgi l eg^ai 1800-kt 000 frtoa. 2 cgiu 1804-kl. « Vg<» 1804 kl 200 (Vtoa, 1 egíaa 1830-kt 260 frto». 2 hitel, 1 eg<!»x trleaaU, 1 gOrhaJá''Aal, 2 E«»ter-hAty, 2 Valin,! 3 PAlfify, « flary,, 3 Ui)ol», 3 budai, 3 WlndiavhgrXt», 3 Wnldaleln, 3 K.gtevleh, ! Ku.l''ilf ó« a C«p\|0 aord -gyr«. , K/ort'' tAraaaA\|fOk bArmelylkíbo totaaí« aaerlnt mindenki beléphet, anélkOl, hogy »» egil) ríaatve«» » mAalkkal WrodnAk. Még arra I bAlrak vagyunk a t. ca. kdxönaig t Ogyelmeaftnl, hogy klvAiialra kUI«nnemll aora-AllUnnk 8al»í » aiokat aWrlntl hatArldíro t''írléiieiidJ réailetíxeléaokre Arub» bocaAtJ ik, melyet kUlSnOlen alakwlá magAu aor»Jeg)f,lfrulatyknuk aJAnlunk. I ., l.avAl Általi inegblaAaok gyonan ¿a pontosan toljialtetnek. TudakoxódAaokra axounal vAlaai laatlkj aalvAiiatra klmcrltlí r4«tUt4»«t4»t t«rvotok i• l8CŐ-\|k <vl aoraoUal naolArakkal axolgAluuk. llltomAuyoaokuak a legméll^nyqfb JuUilékk»! k«dvwank. (5—) II^ szőllő-clmlis. H.-K»nl>aAa • béeal tilcxAban 701. ixAm miatti bAi kAbyalmea url UU-''a Ml caa-1 Adnak külOn lakhelylyel fwtétol.k mellett «/abad k- ela.% JO. A 8 I.-OyörgyvArt he;''-.''4 egy ^¿«0 négjra .»g Ólra terjedő Vo'''' ''JbbA gaadraAgl Aa mA< eaaküxOk la ixábad kí.bM kiadandók. Venni > hajtók aalveakedjenek a fuunté-rlutelt hiaaxAm alatti tuUjdouoaaal Ar-takeiul. (7—'') ft :_ N.^)\g,iiz8Őn minden mélyen tételt jóakaróim, barátim ás ismorŐ8Ím fogadják tőlem újból ozivbőli Isten hoz-zánmt azon kérécBol^iogy ba-rátsilgos emlékükbon továbbra is megtartsunak. Dősh, 18G6. nmj''8. LEiNER GYÖRGY. Leopold AtadU Mlcabach Uiuafl No 14. 1 8toek. Daruvári fürdő siavonláitoan. Megnyittatik niAJus 1-éo. Ezon vasas 30—37° R. hóvvlzok réglimert űdrö« gyógyhatátoal bírnak : általános gyongoaégnól, sáp — á> gtírvóly-kórnál 5 az iv..ra«orok gyengcaágoi ¿a botegaágot-nól, moddőeógnól. stb. a míy,lépé» mirigyek daganatainál, idült bőrbajoknál kitünÖon hatnak as iaxapfürdök oaúiao* ós köízyónyos bántalroakban. — Jó sikorrol baaználtathat-nak olö1— óa utógyógyraódul a közollovö LIppikI Jblanyoi fürdőnél — MindonnomU ásványos visók kószon tartattuk. Torozováo ós Ycröcón keresztül a,Dráváig, jóUpM1 országút könnyíti a közlokodóst. Logközolebbi vasútállomás Sissok. A gyönyörű fürdö párk közolóbon álló csólaaorüon W-szorolt ópülotokboa kónyolmos lnkbolyok kaphatók. Kanonkinti zeno, tánoBvigalniuk, kirándulások a rogóny«« környókbo kollouiotos saórakoaást nyújtanak. Ab orvosi íolügyolotet Dr. Slegol ke«oU," Az urodalmi fürdő-igazgatóig'' Jüh-eladáSs llosszufalttban Nodeczky Judith aesaonyság íOO db-tonyósstósro nlknlmntos Anyajuhot olad, A venni spAáil. kozók 0 hó 29 ig órtokcahotnok as oladó as»onyságnál>'' avagy Z. llcirviítl» Mór urnái Ssont-Mlbálon. K ölesönpónzt amortisatiókra k«p-hntui Sohores M. J.-nél N.-Kaniwán, « Benczián-fólo házban. Wajdits József kiadó, lap- és nyomdntulajdor^i Nngy-Kaniesán.