* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 17.26 MB | |
| 2023-06-28 14:07:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  159 | 246 | Zala-Somogyi Közlöny 1866. 029-031. szám november | Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 29. szám 180G. ti^ottibei* hón Nagykanizsa. Ötödik évfolyam szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből mmmm «m u_ww—«w----mjm»m — ■ Meg-J elen: Mlmloii hó l én, 10-4a, ¿a 30 kán egín* Ivon. Hscrkt-tatól Iroda cm kindó hivatni WAJDIT8 JÓJWKK kflnjvkort»kcUÍ»¿bci». Elöflzotési pénzek ós hirdetések, .,..:.« Ufcy »»intőn o lnj> « i o 11 o m I tartalmit'' »11 • * rí k ü /. I r iii ó it >• c k, valamint vMi''ki luvcl.ik, bArniculre R kUilóblvaUllio» '' kUlJcu.l''.k NAMY*KAN1Z8.(UA. Hlrdetóselc: A hat ha«At>o« pctltnon''rt l-atnr 7 kr. 2-ntor 0 ¿t uilmleu totAbM lirlktAtáiírt JV kr. miyegilij minden cgyc.i buiktaUfvrt W kr. A .Nyílt tíren" 0;cy petit tor bnikuíiíl <lijn 10 kr. Előfizetési föltótelek : Helyben Káahoa hordimul ¿a vidíkr« poatAn küldve : Kk''«« ¿vn>: - 6 írt. — kr. Kél ívre - • 8 , — . ¿vnogyedro • 1 „ 60 . »tot, molyon nz omberi szellem nz irás képzésében fokonként haladt. Nom az ókori történelem szolgál e tekintetben biztos adatokkal; bevégzett tényekkel találkozunk itt már, molyok valamely történotelőtti kornak köszön-hotik orodotökot. Az irás kozdotleges állapotát, ntöké-lycslllés legalsó fokát, az ókori törté-nelem olőtt ismorotlen népeknél koll koresnllnk. Amerika fölfodozésévol annak vad, népoi közt szemlélhetjük ama kezdette* gcH alapot, molyet az omberi szellem gondolatainak közlésére minden mllvo-lödéstől távol, önmaga alkotott. E né«j pek Írása — ha szabad igy azólanunk — korántsem a nyelvvel, hanem a puszta Üres gondolattal van szoros kapcsolat-1 ban, 8 o gondolat egyszerlljol képezésé-bon áll. Vad érzékié«nép írása ez, mely az embori szollom működésének kozdot-íogos jeleit hordja alakjaiban. A legelső lépést, melylyel az omberi szellőm a további tÖkélyesüléB felé haladt, Aegyptora hierogliphei szemlélt«, tik. — Az acgyptomi föliratok végtelen sorában biztosan meghatározhatjuk az utat, melyet az emberi szellem a gondolat megörökítésében követőt», 8 a fokonkénti tökólyeslllés ez útját a oliinai, habár tökéletlenebb Írásmódban is, föl-találjuk. Do oz ut ozélhoz nem vozotett. Az omberi szellem nem a nyelvre, nem az élő szór*, mely a gondolat h(( tolmácsa, liánom nuigára a gondolatra, az érzék fölötti cszmóro fokteté nfősúlyt. Az eszmo mint egységes olválhailan egész lebegett folyton előtte sez egységet, o«ak kép által lohotott érzékiteni. A gondolat meg lön örökitvo, do nem azon kUlönfélo viszony , molyot az élőt körlilményei szükségessé tosznok. Az olvasó támpontot nyort o képokben az eszmo fölélesztésére, do nem fejthető meg önálló biztossággal a viszonyt, mely eszmét eszméhez filz. A viszony, mely eszmo és eszme, a gondolat s életszUkséglot közt létezik, osak kUlönféleségen alapulhat, do a képírás a különféleségot, mint az ogységos olválhatlau gondolat kifolyása, semmikép som jclozheté. Uj, s az előbbitől lényogesen külön-böző Írásmódra volt az embori szellemnek szükségo, b orro oly alapot koré-sott, moly az eszmo mint egység kifojo-zésébeu klllönféleséget biztosítson. — E klllönféleséget nz eszmo a gondolat hallható kifejezésébon az élő szóban tnlálá föl. Az olhnngzó szó megszűnt a búvárkodó szellem olött mint egész létezni, fölbontá azt egyos elemeire, 8 a hangok különféloségén /indulva jegyeket alkotott. \ Az időt, moly ben az embori szellem o hozzá méltó munkát bovégzó, mely-bon mosterilog szétválasztá a* egyllvé tartozót s na eszmo kifejozését egyes, ozclőtt soha nem ismert elemokböl kezdé összerakni, sejtenünk alig lehet. Az emberi szollein egyik legnagyobb mU-vei közé tartozik az, mely a tudományok egyik legszebbikét, n nyelvtudományt nlnpitá, b létét biztositá. A röpko szó, mely eddig az emberi szemlélődés alá nem eshetett, lon> U» gözvo volt az emberi azellem alkotó ereje által. A nyelv egész terjedelmében érzékitve volt n jogyek által, molyok uz eszme egységében rejlő kitlöuiúloMv^ot képviselők. A nyelv minden tulajdonsága az irás által jelöltetett, s igy történt, hogy n látható jelekből összeállított beszéd kimutatá o nyelv egyes sajátságait, felfedezé a töt és mgot,a magán és mássalhangzó közti viszonyt, az egyes szók alakulását, a gondolat inon-dattani viszonyát, szóval a nyelv rond-szores ismerete n tulajdonképi irás osz-közléso által volt osak lohotséges, Az írás belső összoköttotésbo lépett n nyelvvel, molyot részeire bontott föl, b a nyelv érzékitett képe lön. Nyelv és irás a test és lélok együttes fogalmát képviselé a természetben, » várható volt, hogy a művelődés torjedésével b a tudományok olöhaladásával a nyelv és az irás tnég inkább meg fogják közelíteni az eszmét, mely belső egyosülésükot C8zközölt0. Cr. RTKNO. Nyelv ós irás Nyilt lovól » nngy-borényl uiüikn o k és a * ő k o tn A j n nnk. Kndvneon vottein neon tudóaitasAt kogy.-l-madnok, melyben érti-aültcm, hogy ar. i » v. A-konok »uradról irt oaikkoiu oly jóté-konynn liatott iaaákoa kuioájAr«; közked-vcsaógbon részesülvén o aikorleljce olbánáaa, másokkal cgyotemloguaon, fájdalmasan ol-vnatuin nzon ng|{odaliiiát, miaterint fól a ko-lurátúl. Ily bvc»oa 6» netuoa éreéaU oiubor-bnrAt Iránt l»ki)tul<ixottiéggel tnrtosváu, axilndókoin oaultal k«gyalraqdet nrról crlo-aitoni, hogy mit t''igyon, miAltal lui''j; védheti mngAt óa ginlítcttviu kedvoa komAjAt a vó-lellen ellen, nujft nem koll feledni. }iO|iy a caüsK-avolgAlitt Aa ns iazAkoalAg oly kOrdl-inányek, melyek nagyon i« könnyen vusao-delembe aodorlintják as umbort. A c»öi»* kóittn-korAn jArja a inatöt, teliAl ki van tóvo minden viazontngaAgnak • nz iaaAkoa oinbern^k toato olgyongUlt l>Wóf, ennélfogva legfogékonyabb a kór elenjAti-tAaAra. — Kíuknól fogva tartson ön noiga körül : 1. Egy kovóa monnyiaógU ozitrom • f(1-v o t. llorb* mollaaao. í 2. Egy üvogcao ogyazorü mAkony-foatvónyt. Tinctnra opii aimplox. 8. Egy mciaxol kAnforoa aöprüpA-11 n k A t. AztAn lia tnogóvni, akarja ningAt a vólotlon ellen, ig)ók rcggolonkónt cs oato egy kis forrásától a fontemlitott barb.\fóbó), bÁrom ujjnyit elég félmcaazoly f«nó vi»-bon &-— lü porczig Azt^lnj, »ztAn l.ntjrv«, ogy kovéa:fehér uaukorrnl Jó forrón olkíd-toni, Hidjo cl kogyelinod, hogy ily óvnt >a-aAggal túladhat a kolorAn. A czitromfü hntalmaa orvoaaAg, nrórt mng ia érdemli, liog y mindon kortben ca Innyáu tormoltoaaék. Élteti az ¡dog- 4a edónyrond-asurt, caillapitja a göroaökot. clöaegili an izzadAat. MiutAn caorauynynl — titnoinuiu — Ij''tr, könnyödén cior^it éa korlátolja « azóklotet ia. Ennélfogva huaznna minden oly botogaégbon, molynok alapja as idíg-gyengeaég, gürca, az élotinUvea teatm k tét-lenaégo és potyhüdtaégo, jó aikerrol lirtaa-nálhatni a tuéhgOroabon, az émolygé^aol pá-roault hányáaban, haamonóabon, hányozéke-léabon, n göroatia- ¿a hóasámi kólikában, cat''teoa természetű küszvénybon, ai olmnrndt éa rondotlon hóazáni azabályozáaár.1 a, 1; t. Kdlaülog mint oezlutó, pép- vagy eaAraamo-leg borongutAa forinAban nlkalmaahatiii./. Már aztAn, mikor a torméazot Ily hUaha-táau növénynyol AldA mog a földöt, o»uk-ugyan nctn félhetni a k o 1 o r A t ó 1. Ajánlom kogyolmodnok figyolmébo.'' hogy axb-rencaéa lohosaok Yolo, Ön n kouve* komája élotét megóvhatni. Az egyszerit niákony-fostvény éa n k£n-foroa aöprU pálinka azért fogyon olölétlion, hogy orvos érkfízSévcl a aegélyt hnlndék nélkül ólvezheaao. IlAnználhntni a mákonyi '' featvényböl 20 — 1 ft i—10 ca^ppit ''/» óránként a vnlÓBágoa kolerikna rohnmrtk kifojlödéaé-vei, onnok elüzéaéro. A kánforoa pállnkárnl kenni, dörzaöjnl keli a görcalepto toatré»r.o-knt, általános mclog izaadáa éa bő vizelléa beálltáig. " '' '' "'' No feledkezzék mog kegyolmrd nzon jó komája foloaégéröl ia, ki a jó tanácaot egy vókn tyuk-tojáaaal azándékolta mogjutul-mnsni. lla oly azivoaon voondotto, tibboni jó ki-váliaágoraat, mint a minő azivoaon tevém, akkor jövüro ia kéaz kötolea szolgája maradtam. TERSÁNSZKy JÓZSEF, járAí-orvos. On (Oiirt, liúlna, Rjjtv* I» vorltó¡ KI la «»Iii» ral.it>» trlouiph« av«c la tenipi Voltaira. Az emberi művelődé« történetében a 18. és 19. század uj irányt jolez. A tudományos törekvések alanyi elvont jel-lomét, mely n tudományok újjászületésétől egész n 18. század első negyedéig nyilatkozott, —• oftörlé az ujnbb kor majdnem kizárólagosan tárgyilagos irányban működő szelleme; mely szellőm éltot kölcsönzött az emberi tovékeny-aégiiok: leik ölté az iuduotiv szomlélő-désbo merült korszollomot, erőt adott a Rubjeotivitás nyomasztó terhe alatt nyögő értelemnek , s azóta: életben és tudományban cgyíránt hulndást látunk, uj alak élteti a régi anyngot, h az omberi szellem a tökély eddig nom sejtott fokára emelkedett. Krtokozésllnk tárgya, a nyelv és írás közt» v>£Oiiy, o korhzakban lelt az embert vxelletn tiszta tudatává. Az általános mozgálom s tudományos átalakulás o koi''K''.akábnn történt ugyanis, hogy a nyelvészeti kut .tások elhagyva az eddig követett subjcotív irányt, kilé|itok az élet s gyakorlat mezejére. Megmérhot-lon tér, « gazdag aratás kínálkozott az «d^ig aránylag oly ki«szorü nyelvészoti munkálkodásoknak. — Az általános mozgalom Ölnyomá az egyoldalú nyel-vészkedést, nz emberi értelmet nngyobb * lw>*zá .méltóbb térre vezeté, kimutatá az utat, melyen ozélja felé biztosan haladhat : s az emberi szellőm kutatni kezdé a titkos köteléket, mely nyolv. és jiyolv közt cltojtve lappang, megteremtő a régi nyelvészek álmait izgató fanto-mc-ot, az összehasonlító nyelvészetet. A nyelvészeti törekvések ujult erővel léptek élotbo, b oz összehasonlító nyelvészet, midőn a régi föliratok olassious földjéro, Acgyiptomra, CyruB, Darjus, Artaxorxes fölirataira, Hctruria sírköveire, Umbria a Samníum'' töredezett táblaira irányzá a szellemi erőket, szoros viszonyba hoata a nyelvet azirdBsal, föl fedez to a láthatlán köteléket, moly nyolv és irás között bensölog létezik. Miben áll o viszony, mely nyolv és |rás közt kezdottŐl fogva létezik, s miként lép érvényre egyes népek helyesírási törekvéseiben, a mennyire o lap köro engedi, megkísértjük kifejteni. A nyelvészeti kutatások osak azon korra vihetők vissza, melybon az ókori történelem kétes világánál az omborisé-got nyolvok által olklllönözvo nemze-tokro felosztva látjuk; s igy nom mutathatjuk ki az időpontot, — mert a történelmi világ első szürkületén is tul esik — melyben a nyolv éa az irás, az emberi művelődés szolgálatába lépett. I)o annyit biztosan állíthatunk, hogy a nyelv létté nézvo megelőzte a» írást, s hogy valamint a.jn,yolv, ugy az irás a népek mlivolödé8Í fokához mindig határozottan ogycnoB arányban nyilatkozott. A történelem világosan kimutatja az Nyilt levél dr. Ditrichatein úrhoz OIiihi, oot. 25. 18GG. as-yr.i :•>---•;.• , .. ..xJj « .v;^'' ^v.... Midőn t. uraaágodnak azivea kéazaógoért, molylyel üazinto soraimra vAlaazolt, do molyot a fontoa ügy kUlönbon ia igényelt, ozon-nol részemről köszónotot mondanék, anjnA-lattal koll ogyazrramind kijolontenom, hogy olfljtetvén ön Által a tárgy loglényogcaobb róaso, nz ohajtott éa szükaégca ogyoaülés proiootált oazköao, a polgári házaiéiig „kényéé" kérdéeo: nz eezmoceero folytatását: fölöelogoenok tartom. A becsen vAluaz ogyca pontjuira, valamint II. 8*. M. urnák ön el''J ion intézett czikkéro aok mondani valóm-lonno, do miután mellékes dolgok a lényo-goe mollott eltllnnok (általán ezólvn,) a ön onnok mogragadáaától tartózkodik, mogjogy• zéaoimot ón ia tollban hagyom. Hogy pedig vérezorinti ogyoeülée a kérdés ntogoldAsA-. nak eino qua nonja, hogy ténylegoe, do tör-vényca rokonuláa nélkül a zeidók-omanói-pAtioja n magyar nemzőire, mint orkóleni ogésxro, inkább hátrányoe mint előnyős: minden méltányos fölfogna előtt tiaztán áll, a ost ön is épen az által vallott i bo nyíltan, hogy ogyób normalia oazköz hiányában polgári házaaaágot mort indítványozni. Sajnálkozásom kifojozéao mollott lohotot-Ion a fölötti csodálkozásomat le elfojtanom, hogy ön oly indítványnak, molyot önmaga koczkáztatott, értolmozósót, indokolását 0« megvédéeót „nagyobb oapaoitáaokra" bizza. Uram, itt olvok, érvok és tónyok hnrczol-nak, nom pedig pueztán tokintélyok. Külön''>on bizton romólom, hogy o tórou még talAlkozni fogunk „annak időjében," a nokom alkalmam leond tartozásomat kamatostul loróni. laton velünk! MEGSEKHATI. Ismeretterjesztő lap I L.$-v e X © i 6 b ''o ki-.\- ttoiuogysxéll levelek. P Halottak napján. A tömető íoló visz ol Wndennap utam, do még iolia oz óvbon nom kötötto la figyelmo-mot annyira n tomotő, mint ma. Nom ia csoda, hi»a ina halottak napja von. Engem is elég kcsorü emlék köt fAjó érzés-■ ol a tomotőhoz. Itt tehát elgondolkodva egy kcdvca fojfa tövébon, bánatoa lolkomnok asabad kifolyást ongedván, olgondolkodtam a múlandóságról; pedig feltámadása van roindonnok, mi ol van nyomva a földön. A nap újra kjt A fa újra «01.1 III. A vlrÍK újra nyílik, A tavaas újra virul. C<ak cgy''nora ólod újra, egy nom hervad aoha, mort ólto örök itt és tul a «irón. A szerelőm ós szórótól, ex örök élőt 1 . . . Mindon jó s»iv a múltnak ól n visszaemlékezés o szomorú napjaiban; még a gonoszokat is megrendíti a gondolat, hát ha van túlvilági élőt, a az olköítözöttek tudomással vannak ol vetomültaégekről. E hát tohát a halottaké, kik a nyugalom csöndes tunyáján békén alusaszák n tost örök ssonderét, és azoké, kik a földön járnak még, do megtört latkök a hnlottak országába tartozik. Bósan, búsan szólnak a harangok 1 Hányszor halljuk o szomorú hangokat az év mindon napján, ós hányszor mogyünk cl részvét nélkül a koporsó mellett, moly egy vagy több ombor egész földi boldogságát ta-• karja. A ki azt hiszi, az ombor olmulik, tudatlan vagy gyönge lelkű. Az anyag elporlik, igen; do a lélek, * szollom, maga az érzu; lem örökkévalói A ki halottját azért''Viratjn, mert nincs többé mollctto , mort nom csókolhatja a jólelkű drága anya kezét, mert nem simogathatja szive gyormokónek nrany fürtjeit, inert nom Ölelheti szeretettol a testvért, nom beszélgethet boldogabb jövőről a szeretett baráttal, — annak értjük szomorúságát ós vele bát.kódunk ; do a ki azt hiszi, hogy a koporsóval a szcllomot is a föld alá rojtotto a teraotő szomorú napszámosa, az nem fogja fel az emberi szollom halhatatlanságának nagy és magasztos eszméjét. . . . Minden mi anyag, olmulik, megsemmisül az anyatermészet vaskövetkezotosségü tör* vényo alapján , csak ogyet nom érint o hatalmas oro, mort nincsen hatalma folotto I Nem érinti szivünk érzomónyit; nem azelJo-műnk annyi javát; nom a szabadságot, a szőreimet és Igazságot, nom a szépet és no-mest, nem a jót és magasztost. Ezeket csak ai ombor undok keze érinti mog szontség-tolon tapintással, hogy pokollá togyo társának a földöt. ... De menjünk n temetőből A temető elköltözött kedvosoink porhüvolyénok lakholyo csupán, az elhunyt lelke, »zollomo nem hagyott ol egy pillanatm sem. Mollottünk van ¿s körülöttünk a lét mindou komolyabb no-mosobh mozzanatában. Csak azt feledjük, csak azt takarja ol örökro elölünk a koporsó födelén oly szomorúan kongó hang, kit num szorottünk ; szivünk valódi rokonát, lelkünk igaz hason-fölét nem feledjük soha 1 Do hagyjuk ez eszméket, szomorúak ezek a gyengének, inig az orőst felomelik, menjünk tehát a temetőbe''; . . . Halottak napja van ma, szenteljük o néhány porczet olköl-töxöttoinknek, úgyis nincs e sorok t. olvasói között egy som, kinek egy vagy több drága halottja ne volna. A gyász, a siralom, a szomorúság az örök-nyugalom hely ónok mondják a temetőt I Nom ugy van. A tomoiö a legnemesebb ombori érzelmek kertje, molyok virulnak a földön. Hol van » hálának, az elismerésnok aszó-rototnok é» n mindenható szerolomnok annyi drága mrgbocsülhotlon minden sainbon ragyogó virága, mint halottaink nyugalma« helyén ? Nem minden koszorú, mindon élő virág, mindon márványszobor és azerény fakoreszt »legnemesebb vonzalom élő olzonyitvá-nya-e ? > mind e kegyolot, mind o jó indulat n földben pihenj Iolkotlon tetőmet illetné csupán ? . .. Korántsom. Nom o porló osontoknak emoljük afojfát, nem az onyészö toatot koszoruzzuk mog legszebb viráftinkkal ; nom az elhalványult hajdan piros ajkakórt, nom oz érottünk egykor dobogó forró köbölért, nom <%^ozünkot azoritó baráti jobbért folynak kőnyoink ; a nacllom az, a lélok, a szív b a bonnn Inkott érzelmek, mikért vágyunk n tomotőbo vi-•sen, a midőn a hideg , rldrg fejfát megcsókoljuk, ajkunk üdvözült kedvesünk szellemével érintkezik. A tomoiö tehát nom n halál tanyája, nom a megsommUüléa jelképe, hanoin a sirontuli élet. a valódi halhatatlanságnak soha el nom porló omlékoszlopal '' A temető szebb, Jobb érzolmelnk tükre, d ha mindon ombor ugy érozno mindig, mint a tomotől^Yi, mojjuyivol jobbak volnánk és ftiily sokkal; nom^ebbok I ! Meojüok .tclidt a toinotőbc, s pn int,liogy nekem is vannak.drága halottaim, én is irie-gyak , loteszom o szomOru hangot adó tollat » iimádkóaom; Adj uram őrük nyugodalmat nekik • az elonyészliotlon világosság lonyos-kedjék nékik örökkön örökké. . . NAOYHKHÉNYI C8Ő8Z. Zala-somogyi hirek. » A (MükodvolŐi o lőadáa.) Az álta-lunk már többször említőit helybeli dőrék tanuló iQuságiealapitaudó u agy- gy m na-aiura alaptőkéjének gyarapítására m. hó 20-án diszes vondégkoszoru jo-lonlétébon kövotkoz« két jolos darabot adott olő : „Szamártnj." Enokes vígjáték 1 felvonásban. írták Gábriel éa Dupouti. Magyaro-sitá Csoproghy Lajos. — Zonéjét szorzott« Strauss. — „Kendkivüli előadás." Eredeti vigj. 1 folv. Irta Dogró Alajos. — Az olő« adást tánozkoszoru kövoté. —• Fájdalom, hogy c« alkalómmal az alávaló gánososke-dásnak ismét egy nőmét kellott tapasztalnunk, moly aljas tett n mcgcmlitést sora érdemli meg ugyan, do tekintvo a sz. czélt. moly iránt városunk, megyénk, sőt távol vidékü nk elismorésro méltó részvéttel visel-totlk, és tokintvo az cgyhogyült áldozó dl-azes vondégkogzoriit, molyre az clkövotott aljas tett czélozva volt, lohetotlon megrovás éa nchczlulésünk kifejezése nélkül hagyni. Az egész ugyanis obböl áll: ogy url öltöny bon öltözött suhanc*, a tánozkoszoru közo- Íictt léport hintvén szét a torombon, moly olszállván, n tánczvigalom folytatását lo-hetlonné tövé; ennek olkövotoju ajlas jol-loino miatt méltán inogérdemli, hogy jövőre néki a részvét ily társaságban, úogtiltassék. — Különben cl jő még az idő, mikor majd platr.ru állítjuk ő komét. A (Dalárda.) Hajói értesültünk, dalárdánk nov. 10-én olüadást rendoz. A (G y á * z j o 1 o n t ó a.) Üzv. Kvatsák Islvánné, szül. Sücktanz Katalina maga és gyormekoi: Katalin, férjezett Sövegjártó Mórné, L^opoldina, férjezott Hanny Andor-nő, József, szomorodott szívvel jelentik, szprotott- férjo, illetölog ód;« atyjuknak Kvatsák Istvánnak, élto 74-ik évében a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvételo után octobor 27-ikén d. u. s/»o órakor végelgyengülés okozta halálát, liült lotomoi oot. 20 én d. u. 4 órakor tétettok a keazthelyi sirkort-bon örök nyugalomra. — E gyász súlyának clviseléséro adjon az ég vigaszt és erőt a tisztolotro méltó özvogynok, és az elárvult gyormokoknok. A (U to t a • s o p r é s.) Egyik laptársunk arról panaszkodik, hogy az utcza-seprők seprés alkalmával nagy port vornok; mi nom panaszkodhatunk, mert nálunk igon korósnokjut osiébo háza előtt a járdát söpörni, — hát még «* utczátl Á (TC ogy étién tett.) Muraközben, Csáktornya vidékén, gaztettesek egy szabadságos katonát az uton megtámadván, és testének ogylk érzékeny részétől mogfoszt-ván 111 Sajátságos , hogy ozon alja« tett Muraközbon oly «okszor ismétlődik. — (Fölhívás a lel k i páantorok-hozl) „Vasárnapi a ünnepi egyházi boszé-dok, kézikönyvül a falusi nép szükségeiből alkalmazta Ro«xtóoiky Imre kaáli plébános", ily czim alatt indul meg tiz-tiz ivei fűzőtekben az ogri érseki lycoumi nyomdából a népszortt egyházi beszédek ol«ő évi folyama. Egy-egy füzot ár« 60 kr o. é. Mog-. rendolésok az egri órsoki lycoumi nyomdához ozimzendők. Az első tiz ivos füzot, mely Advent első vasárnapjával kozdődik , már nov. 10-én, postai utánvét mollott, haladéktalanul «zétküldotik. A megrendelések 50 krjával egy-egy füzotro mindaddig olfogad* tatnak, mig az ogy évi folyam tollason el tnem ké««alr ason túl a bolti ár fog beállani. — Rosztóozky ogyházi beszédei igazán a falusi nép szükségeihez alkalmazvák, miként azt a „kalh. Lolkipásztor'''' c/iiutt szent be-szádok gyüjtoményo, molybon az ő nevóvol gyakran találkozunk, igazolja; do igazolja főleg az , hogy o szontboszédek harminozöt lolkipásztori tapasztalás nyomán készültok. Eger, oktober ''¿4. 18C0. Az egri óra. lyo. nyomdaigazgatóság. A (Mogjolont u j könyvök.) Eraich Gusztáv kiadásából követkoző uj könyvök telohtok mog, és kaphatók Wajdits József ;önyvkorcskcdésébon Nagy-Kanizsán : 1) „ Vadászok ós tormészotbarátók óvkőnyvo." .Szerkeszti gr. Lázár Kálmán. Minddn természetbarátot érdoklő, diszes kiállítású mU, hat külön-nyomatu képpel, ét számon más famotszvénynyol. Egy kötőt ára 2ft. 2) „Ü«-tókös albuiu" mintegy 500 drb fametszotü képpel, molyok legnagyobb része Jókai köz-•kodvosségü nÜstökösu-éből van vóvo. ltaj-xolta Jankó János, motszetto ltusz. Két kö- tőt. Ara 3 ft. 3) „A ozlgány király.* Tőrt*-noti rogény, irta vioomto Ponaondu Torrail. Fordította Solymossy Pál. Négy kötőt. Ár* 8 ft. E regény irója csak ujabban lépott fol Franósiaur«/ágban, már is hlrro vorgődött. 4) „Cromvoll, vagy a nagyság átka." Történőt! szomorújáték b folv. Irta Ziohy Antal. Az 1805-ikí pályázat alkalmival az akadémia által a Toícki-dijrn órdombsitott mű. Ara 60 kr. 5) „Emloh Gusztáv nagy képos naptára 1867-ro''." Gazdag Bzénirodalml d is-mcrottorjoBztő tartalommal. Nyolciadik évfolyam. Uzámos famotszvénynyol. Ara 1 ft. 0) „Gombostű naptár." Hölgyek számára szorkoBzté Hajnalka. Diszes kiállítású, disz-kötésű, válogatott szépirodalmi tartalmú naptár,'' b. Ambrózy Mária nczélmetszotü cziraképévol. Ara 1 ft 50 kr. 7) „Holond Miska Naptára." Karikatúrákkal ollátott humorba naptár. Ara80kr. 8) „Ügyvédek naptára." Zsebkönyv. Szorkoszté Kassay Adolf. Harmadik évfolyam. Kömény kőtésbon ára 1 ft 20 kr. 9) „Gazdasági ««obnaptár 1807-i ro." Uzorkoazté Kodolányi Antal. Hetedik I évfolyam. A 12 hónapra szóló teendők és naplók külön fllzutokbm vannak hozzá mol-lékolvo, kemény kötésben ára 1 ft 80 kr. Knposvnr. b. Mult hó 17-én a mdkodvolök által adott „Jó barátokJ-at ismét szép közönség látogatta meg, i habár rövid idő alatt másodszor — mó(?i* mindvégig élvezőitől nézto a sok gyakorlottságot b tehetséget tanuaitó előadást. A tiszta jövedelomnok az „Egrcssy-szobor" tőkéjét illető s''folényinél valamivel kisobb részo 2U ft 50 kr másnap postára adatott, s a bizottmány elnökéhez, ¡jzorduholyl Kálmán úrhoz, elküldetett. h. A hosszú téli esték kollomos eltöltéséről gondoskodva a helybeli fiatalság a „Somogy Bzorkosztőjénok" indítványa és vozotéso mcllott, hír szerint társalgási-, kötő-, lutrizó stb. stb. cstétyok rondor.ésé-boz fogott. Az első ily — zono s kedvhoz képost néha táncz, társas-játékkhl összekötött — estély f. hó l-jén lonno a „Korona" vcndéglöbon. Majd ha az ügyről többot tudunk — visszatérünk még rá. h. Lajpnik kávésnak is jó ötloto volt az, liogy kávéházában egy omolvónyro jó zongorát állíttatván, néha-néha ónokoat, szavalót stb. kér /fol, a zongorához játékost ültöt, igy mulattatja vondégeit. No ozek aztán — ulismoréoül több sört, kávét fogyasztanak, többon jolonnek mog — szóval mug-jutalmazzák uz olism rést mog is órdomló vállalkozót. h. A h o I y b o 1 i dalárda pár hét ótn megrovandó téllentégho sülycdt. Nom akarjuk hinni, hogy az ügy ólén állók s az egylet többi tagjai is — oz álomhói ful so éb-rodjonek . . . Szulmatü* volt tán a hovüléa ? h. A városház á n mult napokban rond-kivüli élénk gyűlés tartatott. A város rendezése, vásártorok elosztása, a gyümölcsárusoknak utbóli oligazitáaa stb. stb. tartoznak a gyül/B üdvös határozatai közé. Mi oaak azt óhajtjuk, hogy a határozatok tettleg 1« klvítossonok. h. Mult napokban egy rondkivülisé- J;et volt szorencsénk látni, mely ismét a elen óv különezségéről tosz tanúságot. A rondkivüliség nom más, mint ogy fogás — u fagy, jég a aratás után kelt a megért árpakalász — volt, ép és toljos magvakkal, ki a csomót nokünk mutatta, azt í« raogerolité, hogy néhány holyboli gazdát Isrnor, kínok több folöntőro menő éa elszóródott magból kolt gabnája tormott. Fővárosi ós vidóki hírek. / — I'' r i ni á b ő cmja végéráiról a kövot-kozökot olvassuk: C«Ütörtökön minden ellenállás daczára » nom csekély mogorőto-téssel folkolt ágyából, roverendát éa karín-got öltött1, legfényesebb koresztjét hozatá olő s infuIával fején, foglalt h-.lyot karszékén. Misét hallgatott, s a pozsonyi ujon ki-novozott nagy prépostnak Jokclfalusy Vin-czénok olfogndta esküjét, «ajolon voltakra megtörött, do érthető hangon adta főpásztor! áldását. Délbon hivatalos »dolgokat, intézett ol, b megüresedett plébániát töltöttbe. A délután mindon aggasztó változás nélküli tölt el. Ejjol, mint a mcgolőző napokon, o|óg üdítő, bár szakadozott álomnak örvendott. Heggel hét órakor ágya mellett ¿Hó szolgájának azon kívánságát nyilvánitá, hogy másik oldalára fordittassék. I)o midőn o« megtörtént, néhány poroz múlva télegsoto megakadt, hörögni kezdett ós alig egy negyed óráig tartó küzdolem után — ugy látszik — uj szélhűdés végot votott áldtlsdus ólotónok. Mindez oly rögtön történt, hogy a káptalan és olorus tagjainak legnagyobb résto az érseki palotába sietvén, már csak totomeit találta. — Császár 0 Folségétöl még f. hó 13-áu ,o követkoző sorokkal búcsúzott ol: „0 osász. s apóst. kir. Folségéhozl Közöl j az laton 1 — Az irgalom ós igazság Ura hi 1 Kr. ö k/izébn ajánlom lolkomot. J— De mi-előtt oz élottŐl megválnék, nom mulaszthatom cl az irántam, tanusitott Bzámoa lógnia, gasb kegyelmekért logforróbb hálámat csáii, a kir. Fclsógod lábaihoz n logmélyobb tisz-tolottel lefonni. — Kívánok FoUégodnok hosszú élotot, Bzeroncsét éa boldogságot, s imádkozom Istonhos, hogy Folségod dicső uralkodásának síkoro az ogyháznak és szo-rotott hazámnak díszlétébeu és gyarapodásában nyerjo egyik bizonyságát. A Mindenható áhlja mog osász. a apóst. kir. Folségo-dot s a császárné és királyné Ö Felségét, a mi lcgkcgy.Jinosobb bonanyánkat, valamint G cs. kir. Fenségét, Rudolf koronahorezo-got b Gizella főhorezognőt 1«, és Iston áldása nyugodjék örökké az ösbzob fölséges Uralkodó-házon. — Uíbornok Boltovszky Já n os, primáB." Pesten az akadémia ¡xilotáján s más köz-épülotekon gyászlobogók jolentotték a prímás halálát. «7« A m ngy *r dohány árulók, kik Szögödön a városház és Zsótér-félo épülőt tövében alkottak maguknak piaozot, mult csütörtökön kollo metlon moglopotésnok lottók kitéve, mintegy 20 fegyvoros katona ugyanis körül czirkalmazván az egész pia-ezot, a tiltott portéka árusul közül 8 ogyént hokisért. Ugyané jelenség Ismétlüdött a kö-xolobbi boti vásár nlknlmávul Is, fölösleges-nok tartván Bokán az óvakodást, miután, mint állítják, tőlük már holypénzt is szodtok. — Dorisasztó tűzvész. Nagy-Sza-lók szcposl községot f. hó 18-án osto rómltö tűz sommivé totto. Csupán 21 épület maradt mog, köztük az ovang. templom és papi lak. A lakosság mindon takarmánya, mit voroj-tékóvol összekaparhatott, hamuvá íett «4 ombor-élot esett áldozatul, töbhon nohéa bo-bokbon foküsznok, miket c tUz okozott. — Képzelhető, minő holyzetbon van ozon 1300 lélekből álló község lakossága, melynek ogy csapásnál mindonét mogsommisité a pu««-titó tüz, hajléka, élelnic, innrliál mind oda, s épen most, n tel kozdotével. Nemcsak a fa-, hanem n kőházak is pinozéig locégtok. Ily szívaggasztó nyomornak segélyére sietni oinborbarátí kötolosség, a híszszük, hogy derék népünk oinborszorotő jótékonysága oz alkalommal sum hagyja pusztán elhangzani az inség kérő szavát. — Fölfodozott tol vojok.; Gr. Szé-ohouyi Ödön dunaparti lakásáról a mult nyáron nagy értékű ckszoroket stb. loptak ol. A kár log-ilább 10,000 frt. Most a tettesnek nyomára jöttök Décsben. Novoxotoson ogy 80 éves, magyar Öltözetű férfi, ki bizonyos grófnő komornyikjának mondta magát, ÓüO frt értékű gyémántos molltűt éa fülöu-füg- f;üt adott el egy bécsi ékszorárusnak. Ez a op >tt tárgyak ogyiko volt. — Börtönökboti sinylő hazánkfiai érdokóbon, kik Szolostoyvcl ogy idtf-bon elfogatván, különfélo várakban helyez-tottok ol, szót emol a „Postl Napló." A», ország, úgymond, tanusítá, sőt a kormánylapok ia olísmorók, hogy a porosa háború alutt az ország hanguluta nyugodt volt, ugy hlsi-szűk, aemrai akadály nem áll már utjálian annak, hogy még Űirtönben dny lő « a bel-jobhozés súlyos torhoi alatt nyögő hazánkfiai toljosen szabadlábra liolyoztotvo, haza térhcBsonok. Bécsi és külföldi hirek. — Klapka, a magyar logió zászlóit o az aranynyal gazdagon hituzott huszár-lobogót Páriába vitte magával. Mogyoródy huszár-ozrodos Hamburgba utazott. A logióhól 240 ombor maradt Poroszországban. A tinztok, (kik közt van két báró Balassa is — apa és fiu —és Czocz tábornok, Szabó s a t.) részint Poroszországban maradnak, részint Párisba monnok. — (Egy királyi család vége.) A legutolsó Plantagenot nom régon halt mog. Penny Istvánnak hívták, b elölib sírásó volt a sz. György tomotőbon, London, Hunnovor-Squaro. Hogy a Ponny-család''a l''lantagonc-toktől származik, azt már Bürke és Towlo íb bizonyítgatták. E régi királyi caalád egy másik ága egy walesi üstfoltozóvul mult ki. , —»-(Ezor fontos ágyu.) Pittsburgban Éjszak-Amorikában most fojozték bo ogy vaságyu öntését, moly valószinülog a világ lognohozobb ágy uja lesm. Csövénok átméroto torkolatánál 26 hüvelyknyi. A golyó, moly ezon lövogbo illik, 1000 fontot nyom, a lőpor töltés 100 fontból áll b 140 fontig szapo-rittathatík. Au ujabb javítások alkulmazána által a lognohozobb kaliberű ágyuk használata vízen és szárason egyaránt lehotségossé válik ; Amerikában öntött aozólágyukat, valamint hongoritott vasból i« készitonok. — (IIúb órtókositóae.) Liohig hirrf vegyész már régobbon bizonyos módot talált fol a húsnak oly órtékesltésére, hogy annak logtáplálóbb részoit kivonván''ós lehotő log-kisebb terjodolemro szorítván , tongoren tul p. o. Dél-Amorlkából Európába könnyen át lobomon szállítói. A fraybontosi huB-kivonnt-gyár Ka Ind o-Orion tálban mai napig, daczára a háború« időknek, mindig növekvő sikorrol dolgozott ób gyártmányának, moly jolonleg már 600 fontot teás naponkint, roppant ko-lendöaége van. A megrendelések oly tömő-goiiok, hogy 20 oly gyár mint a fraybontosi, som felelhotno mog azoknak, annálkevéabé, mivel Európa figyelmét magára vonta már n délamorikai tormelvóny, mely különösen tul-népostilt azogóny országokban megbecsül-hetlon. — A török «ultin egyik nojo a mult napokban egy fiuörököst szült, és mindon peresben várható még három fi- vagy loány-gyormok, és négy arany böloaő Bécabon már mogrondolvo van. No már igy nom félhot ö folaégo, hogy oaaládja kihal. Megholtak névjegyzéke. (Octobor hibán.) Biabó Qyörgy 87 irt». Kainer Margit három hí. Cieh Kuncgunda 46 ív. Ragul Thereila 80 ív. Gáspár Pál tOrv. 6 hei. Meikí Thereila 6 hí. TW hluga JánoinB 66 ír. Ku.Ary linre 88 ív. Farkas Pi-Ur 0 hínapei, 8»akio»lr« T«tván 3 het. Juhi«* llov-bila S ív. Varon * Jánoi a ív. íi 8 hinap. Vlnklor Tarait 7 nap. Pllik örxiíbct 6 hónap. Peeilci Ji-aief 8 hí, Takáca Thereila 28 ív. Kelemen Jixief tör». S hí. Hosaila Anna 00 ír. L.oral Verona vi ív. Horváth György 6 ív. Doha Ferenc* c*. k. ciendör S4 íva*. Tornyot Ferenci 18 hínap. Ilerk Teríila üt ív. Nemai Teríila 0 ív. Fuchi Márl 86 ív. Hakí látván 8 hetei. Pintek lgnioi 6 ívei. BenkS Jánoi j t irt». Petrovlea Borbála 87 ívm. Landal OAbor 8 hat. Simodlc* János 4 ív. Klrchmayar Amália 17 ír. Horváth Mari 6 hí. Nyílt posta. A nagyon Untéit munkatinakkal tudatjuk, mintán a mait hí míiodlk felit — lapunk i» UiletUnk eme-líie írdekiben — folyton otaiiiial töltöttük ; a be-írkaaett itámoi levelekre c»ak aiután felelhetünk ; addig U nlvot uiQkOdítelírt fogadják legSiilntíbb köaiönetünket. TÁRCZA. s/ , - Egy drága tetem fölött. Behánytad MÍp nemeidet, Hogy aa örök ílotbe 111» | Játíklt elveti nlved, Hogy keidjen aj vigadosást. Oly níma halvány Irakad, Hogy e«ak aokat mondhasson el, H hagy blija a panuiokat, Klmíd lommire aein figyel. Oh Igy van Jíl; beiiilj nekem A nebb vllágril angyalom, Hol c«ak virág, i moioly terem { De U ne halld mily •ih^jaM 1 Míad áldva as örök napot, A »«tintáién derűit eget, Bámuld a gyirrtánt harmatot, Caak eit ne Iáid, na könyematl Mnlauon Jó nlved neríny - Teitvírl köxt vigboldogan | Ciakait ne tudd, hogy aa enyim Honá köiel, a megtörve vanl . . . ZÓDOR. Az öreg száműzött. i. A sordon Siboria véghatárábanj túl a« átbatlan nylrfaordökön , molyok ijoBstő egyhangúságát mi som savarja meg, a 18-dik ssásad elején kiadod falu toraltol, raooaároa földdel körülvéve, a mintegy 60 ép oly sso-gényea viskót UrtAlmAzva, mint magok a oserencaétlenek, kiknok o viakók födelet nyujtoak. A falu nevoBoaorowA volt Jabuaka vadonban a több mint 1600 mértföldnyi távolban Moakvától. E falu ugyazólva Jobolak kl-egéasltő réaao a Siboria fővárosában bolyét nem találó szAmüzöttok gyülholyo volt. Mindnyájan a rongy födto parasztok a a tors szakálu rougikok, kiköt Dosorowa lakos-aága képoz, máa aoraot iamortok egykoron, éa aokáig jólétbon éltek. Nagyobb réazo n czár kcgyvcaztctt udvaroncusaik ök, kik moat kénytetvo vnnnak a rideg bányákban a földöt túrni, a arezuk izzadságával táplálni a terméketlenjeidet. Mindnyájan o sseronoaótlonnk között, kik o szomorú asámkivetésro volink kárhoztatva , nom volt egy aora, ki nagyobb megnyugvással türto volna ezen nyomort, mint egy öreg férfiú, kinek lotünt éloto fölött át-hatlan lopel fokldt. Vagy félt, hogy szellőztetvén balaoraa indokát, fölszaggatja as alig bohegodt sobo-kot, vagy áltól tnVtott. hogy fölfödöztotvén novo, megsommisiti laktárani közt nmn tiaz-tolotot, moly üst fürtolt körülfonta, az Öreg száműzött — mórt igy novozték öt közönaé* gcaon Hcaorowában, nom aknrtnaohn könyoi forrásának titkát olárulni. — Mint n személyéé bátoraág a megnyugvás példányképo, önmaga kéazité a vadonban kunyhóját, moly az erdőkből hozott faágakból készült, éa azorkozotének alakja által hosszú időig gyakorlott, vagy pedig a szeroncsétlonaég követ* koztébon ügyessé lőtt k»rokat árult el. — Három hold föld, ogy tehén a két ukraini juh képozto ösazea jóazágát, egy ifjú skót cainoa loár.y maradt mog még egykoron nngy a hatalmas családjából. 1742-ik év téli oatvéjovolt. Azörug száműzött, három gyormeko a ogy mugik, kinek azomoit félig ogy irtózatoa modvobör kucaina födto bo, ültök a fűzfából rakott tüz körül. Mély caond volt a kiadod kunyhóban, melyet caak a távolról hangzó alberiai kutyák cg*-holása znvará mog, molyok nyomokra akadva foketo rókát vagy fehér medvét üldöztek a vadonban. Az öreg a földön ül vo ritka ügycs-séggol sztítt egy hálót, molylyol majd Cha-langa patakjában tokhalászatra fng menni: mig azalatt & mugik nagy figyolommol forgatta a kis orosz bibliát, molynok tábláin aa. tíergiua éa Howskt az. Sándor durván ri\jzolt kópéi látszottak. Kgyazerro caak a viakót zárva tartó fakilinoa fölomolkedik, a ogy utas tiszti ruhában lép bo, kinok fakó színe a nrezvonásai hem mai embort árultak ol. Dulépvo, hidogtöl mogdormodt kozoivol a tűzhöz közoledik. II. — laton hozott I — azól az örog azám-űzött padot húzva közolobb a tüzholyhoz a egy koreó márora a darab fokoto konyérre mutatva — láae hozzá azomjad a éhséged csillapítására. — Áldjon mog érto az. Miklós — válaszolt az idogon; — 60 mértföldot jártam o vadouban anélkül, hogy máa ágyam lott volua, mint o köpeny, e más étolem, mint egészségiden gyümölcs, moly a mocsárok szélain tenyészik. Hogy hívják ozt a falut? — Iioaorowának — föleit az öreg. — Nagyon meaazo van Moakvától? — Ezorötazáz mértföldnylro. — Oh az- Sorgiual — fololt caűggodton a tiszt — mit fog nékem használni a Itusz óv, molyet a kamcsatkal vadonban töltöttem, ha nem gázdagitbatora mog Oroszhont föl födözéseim kincsévol?! Jó örog, — szólt folytatóing a számüzötthöz fordulva — én Monzikoff horezog régi katonája vagyok. Megbízatva általa üzonetot vinni Boring kapitánynak, kövottom őzen hiroa kalandort Amur tongor-portjain 5 résztvottem az addig iainoretlon tartományok fölfödözéaóbon, olér-tom Kaukáz vógaö hegyláuczáig, átjártam oly földrészeket, molyokot embort láb n«m t«po-aott előttem. A azorencao kedvozott a utazá-snim alatt untig olég drága jyöngyro s rubelra tottem azort, hogy akár Moakvában, akár Nowgorodon palotát vehossok. Azonban Ural hogyoibon végkép kiraboltattam; tár-aaim engem védolmozvo hulltak el éa azá-momra misem maradt mog minden azoron-caém dacsára, mint ruhám éa kardom. Mind* azáltal nom kételkedőm — azólt pillanatnyi ezünet után as idegen, hogy ha azorenoaém loas Pétorvárra érhotnl, régi tábornokom mog fogja fizotnl fáradságomat a kárpótolni fogja azorenoaétlonaégomet. Az öreg azámüzött különös figyolommol hallgatá végig os elöadáat; hoaasu ideig mo-rovon nézett as uUara, végro keeerü moaoly-iyal felolt: —Csalatkozol barátom I Monzikoff herezog nem gyámolithat aeukit többé. O szintén oly asogény, mint tán te éa bizonyosan sokkal ssoroncaétlenobbl — No bántad azt — vlssonzá a tiszt oly tagjártatáaaal, moly elárulta, hogy nom hias neki j — a miuistorolnök hatalma épon oly szilárd, mint uráé. 0 montó meg Pétert négy öaszoeaküvéatöl éa lángoszéro épon oly azük-aégo van a csárnak, mint hüségéro. - — Nagy Péter moghalt — válaszolt az örog, lotörülvo a könyot, mely rodöa arozán végig gördült, — Katalin osárné csak két évig ólto Öt tul éa MensikoiT Sándor moat azámüsotéaébon alratjamog azoreucaétlonaé-gét, hogy nom maradt mog továbbra ia mint pékinaa a kromlinl kla kalmár boltban. A tiszt caüggeteg lön. — Lohotaógoa? — kiáltott föl bámuló pillanatot votvo a azámüzöttro, a ha igaz, mindos mit elmondtál, hogy jöhottól to ozok tudó-máaára, ki Moakautól ozorötazáz mértföldnyi távolaágban s elvoazvo o vadonban ton-gödöl? . . . — Ez ei\ját titkom — asólott koaorü mo-aolylyal a ssámütött. Akármikép történt ia its f do maga Monzikoff sem vonhatja annak igazságát k éta égbe, éa ha épon óhajtod, el-beszólom hivon a körülményeket, raolyek okozták a követték kogyveastéfét. A tiszt igenlölog intott fojévol. Ekkor as öreg n kunyhó egyik ezöglotébÖl néliánv füzfaágot vontolö, melynél a félig kialudt tüsot iámét föléloastotto; mig az alatt a mugik bosárá bibliáját a kösolobb husta as eddig távol tartott lóosát a tűzhöz. III. — Nom omlitom előtted — mormogott as örog asámüzött — miként lott Monaikoff pókinaaból tüzérhadnagy, osrodeB, tábornagy, horezog éa miuistorolnök ; elhallgatom, miként látszott a Bsoronoaének kedvét találni abban, hogy öt kcdvozéaoivol halmossa ol, midőn mint szolgálót adta át noki azon mar-kotányosnől, ki később ozárné lott; mollö-zöm ogyréazről a dicaő győsolinoket, melyekben a Kaliak, Nooburg éa Pultava mollotti ütközotokbon részt vott; máa részről as öba-Bzocaküvóaekot, melyokot óbor buzgalma a czár fejéről olháritott; részint podig a vétségokot, molyokot nagyravágyása olkövo-tett. ... A« örog azomoit törlé. — Ezt to mind ép oly |ól iamored, mint ón — azólt folyUtólag — to szintén látád öt oly hatalmaanak, amint oaak ombor hatalmat lőhet. Mikor Pétor meghalt 1726 bon, Monsikoffuralkodott régiasolgálójával ogyet-érléabon. Azonban íölomolkodéao aokkal bámulatosabb volt, hogyaom azt ii bojárok , a született nomosok mogbocsáthatták volna noki. Ük öszpontoaiták ollf.no ollonaégoa tö-rokvésükot a mogdönték alapostul atoren-caéjo épülotét. Különösön ogy föur esküdött ongosztolhetlon gyűlöletet Menzikoffnak, moly caak a gyűlölt airia fölött éghot ki. A dicaöaéft o Zoilusa, a lángéaz oz esküdt cl-lono a tőhorozeg novolöjo a gy mnoka volt; novo í)olgoruki Orégoroyita Elek. A mugik gyenge vállvonitást tott, a irtózatoa modvobör-kucamáját még mélyobbon húzta asomoibo. — Mit mondjak még ? — változott hangon folytatta as Örog. Katalin nomaokára kövotto sírjába a nagy férfiút, kit liondornél mog-montett s ki hűségét koronával fisotto meg. Utódja II. Pétor, caak 12 évoa volt éa Dol-goruki aom olé^gé bátor olmévol, aom az oraságban hatalmas párttal nom birt, hogy koaolbo morto volna köríteni a hatalom gyoplüit, molyokot oaak névleg bírt még növondóko. Monzikoff tehát egyedül maradt ur as országban: azonban olvakittatva azo-roncaéjo fényétől, mogveastogetvo méltóságától, bünöa igényeknok ongodto magát át, ugy vélokodvén, hogy moat már mindont morhot; eljegyoztoté logidösb leányát az ifjú czárral a oasani ozékosogyházban. A felhők, melyek már régóta véBsthozólag fonyogeték Monzikoffot, öaazotornyoaultak s oly viharban törtök ki, molynok ollenállnia lohotlon volt noki. II. Pétor parancsa kövotkoztébon fogságba hurczoltatva, ollonaégel semmi-nomü gyalázattól mog nom kímélték : azo-mérő voték alacsony asármasáaát, vádolták tékosláaról, melyet aohaao követett el, éa oly vétkokröl, raolyoktöl mindig tiazta volt. — Példának okáért Elok halálától — mormogott a mugik halk gúnyoroa hangon, anélkül! hogy asomoit az öregro emolto volna. — Oh épen nem — kiáltott asonvedély-lyol a ssámüsött — o vád jogos volt Monsi-koff volt os utálatos morénynok ha mindjárt azorsöjo nom is, do miudonoaetre egyik fő csinkoaa. Ssólt molléro booaátva halvány és csüggő-tog arczát. A tiszt, ki a logkiváncoíabb ór-dokkol hallgatta végig az elbeszélést, megvárta, míg olmélkeaéso véget ér , "mialatt a mugik hanyagul kavasta oalsmája hogyévol a tűs vöröses hamvát. Monelkoff —• szólt tovább as öreg száműzött, kl omlékolvol fájdalmasan látszott küsködnl — oly torjodelmea jószággal bírt, hogy Llvától kezdvo Lithvániábau egész Porbostig mohotett Perzsiában, éa mindig saját birtokán hajthatta lo fejét; uradalmában több mint 160,000 oaaládot.azámlált, éa rabasolgái kösől 200,000 embort szólíthatott fogyvorro. Emo gasdagságától, emo oslmoi-töl, oson díszétől mogfoszták öt; olragadák mindenét hírnevén kivül, a midőn térdre oavo abirákelött, kiket a czár rendolt ki számára, ékoaazóló beazódben idézto volua viaasa omlókükbo Kalisokot, Nooburgot éa Pultavát, oaongvo tőlük, hogy hagynál mag kardját, ugy mint ogyssorü közlegény szolgálhasson as örsorognél , Dolgorukf Elek válaszolta, hogy aom tolvaj, sem orgyllkoa nom asolgálbat az orosz hadaorogbon. Men-zikoff főlomolkodók o gyalázat alatt. Loszag-gatd érdemkoroBstjoit ób tJrégorowítz lábai olé dobva asólt mogvetölog: „Nom siy''nálom annyira a azerenoaétlont, ki méltóságától megfosztatott, mintsem a gazt, ki azt kezébe korltoni törekszik." Birái kérlolhotlanok voltak , a Monzikoff elítéltetett hátralévő napjait ssámkivetésbon tölteni. EluUsék családostul megbecatolonitve a rabszolgák s mugikok között, kik lopás miatt itéltottok ol''. Asonbin nojo nom birta ol o borsaastó ut nyomorait, moghult Chasan kapuinál, ■ « ssoroncsétiun azAmüzölt mint pap és airásó adta meg noki végliaztelotét. As agg elnémult e azavAknál . . . fölemel'' kodék, mogrogadá a tiszt kesét s bevoná öt as AblAk-mélyodéabo, és hátra vetve fülel mögé öss fürtéi hosszú fonadékát, mondá noki : — Popoloff Potrowitsl föllelted-e e fújda-lomtól olaszott arcsban régi tábornokod vonásait? fbllamored-o Monaikoff hercseget ? A tlsst inoglopotéaében fölalkolta, s tlas-tolottol oaókolá tneg a kosét, melyet a ssám-Űzött nyújtott folé. Ekkor Monzikoff a t(U-hos kösolodék. — Nésd gyerraokoimot — mondá tovább — a viskó asöglotébo mutatva ogy parasst fiúra, kl csismál talpát foltogatta, és két cainoa pórleányra, kik tojea tálba mártogatták konyerök héját. A logídőab leányom 11. I''é-ternok van eljegyosvo. A mugik földmolkedék. — Éa én - kiáltott föl — földre dobva modvobör kuoamáját, moly eddig homlokát ób azomoit födto ol — és én VAgyok Dolgo-rukl Qrégorowits Elok. i. IV. A mint e nyomorult pórban ráismert a férfiúra,! kl el volt kárhostatva ssámkivetésbon töltonl bánatától emésztett s nyomorában móvoggol tolt életét: engosstelhetlen gyűlölet ki.«*o1oséao szállt as öas férfiú, kd-löubon caondoa éa nyugodt tekintete heíyébo. — Dolgoruki Elek — kiálta föl gunyoros moaolylyal s viazbangozó szavakkal — hol van gazdaságod, földoid, udvAroncsaid, rab-szolgáid ? Ilorozcg, hol vad nemoaaégl cal-med ? Tábornok, hová lett kardod ? Dolgoruki lohajtá főjét. — Oda vannak kltüntetéaelm, nemoaaégl ozlmoim; nincs aommi o ragyogó hluaágok» ból, molyokkol a méllóaág nyaklános^l ara-nyozvák, válaasolt nyugodtan Qrégorowits. Mi egyenlők vagyunk balsorsunkban, mint voltunk ssoroncsénkben. Monsikoffl fogjunk kosot, a nyomorultaknak kell egymást szorotniök; hisz a gyülüht oly növény, mely a vadonban nom vor gyökerot I Monaikoff oltaszitá a asámUsÖttet. — Nom, válaszolt, tán még megbooaáta-nék, ha caak magamnak ártottál volna; da itt közöttünk van nőm bullája a három örök-ségvoBztett gyormokorat Dolgoruki öaszototto kezeit az ősz férfin előtt. — Ha tudnád''— szól osdö hangon — minő lemondással hordozom Desorowában hat hónap óta kogyveastéaem fogy-övét éa bánatom koroastjét; — ha mogssámlálhatnAd lo-hullott könnyeimot, ha ballbattAd volna Istenhoz omolt imáimat, Mensikoff bisonynyal mogbocsátanál; mort ha klontandoÜ vérotu visasaazorezhotto volna bocaülotedet a rA^t azeroncaédet, örömmel ontottam volna as utolsó oaoppig; habozás nélkül áldoztam volna föll Pétor régi kegyonozo homloka kiderült, a a megindulás könyjo rozgett szempilláin. — Ládd Dolgoruki — azóla — hogy a aserenosétlonek rorqjai maguk alá tsraotik a asoronoaétlonaég okosóját. — Oh nagyon is Igaz I — viazonzá Orégo-rowitz, — éa az. Miklóa akarta ugy, hogy aoraom a tioddol szomorú öazhangzáabau lo-gyon. — Midőn II. Pétor mell-botogaégban moghalt Kremlinbon, Iwanowka Anna einrl-toték fondorkodásaim kövotkestében a trónra; mialatt Nagy Péter elstf nojo zárdában siratta meg asárnyaasegettségét a alacsony azármazáaát, leánya Erzaébct nődig Irigy azomokkel tekintett a trón felé, melytől megfosztva lön. Azonban bármikén történi is, akár hogy Erzaébot vétkes morény által monokodott meg a nőtÖl, ki örökaégét ragadta cl, takár podig, hogy as laton nem akarta azentositoni a jng-bitorláat, Iyranowk* Anna 10 év múlva meghalt, a nélkül, hogy bizonyosan loliotno tudni, VAljon halála a torméazot rondjo, vagy pedig orgyilkoaság ssülomónyo volt-o. As uj fojodolemnö trón-ralépto nom kegyolmi tényokkol, hanom asámüzotéal itélotekkol votto kezdetét; ö nom folojtó el minő résst voltom Iwanowka Anna trónraomoltotéaében — miért, ia ¿n voltara bossuja első áldosa^ja. Ellőném fio-battak a vádak, melyokot to ellenod szórtam ; roogfoastottak osimeimtöl s birtokaimtól; kotté törték kardomat, mint törték tiédet — a mintha a sors végzetünk még toljosobb össshangsását akarta volnA, nőm megvakult könyjei özönébon. a moghalt Siberia vado-nában a nélkül, hogy máat adhattam volna noki, mint airul lyukat a homokban, a sírkő helyott ogy darajb sziklát I Tanuló-növendékek fölvétele. vrTXl Ci. klr, osztrák, sM amerikai ¿1 angol sxabaditékkal oklevelexett ANATHERIN-SZÁJVIZ Kurtnecker Jóxaef nongora-mester és francxlanyelv tanító tf«(çr KanlxsAn, tisztelettel figyelmezteti a n. é. vidéki uraa/igokat, hogy náU né-ti Ait y tanuló-növendék szállás- /■» egész ellAtAsÁról kellőleg gondoskodva vau, — valamint a f.intnovoxetl lanulmAnyok alapos megtauuIásAbaii I» réaxcaittetnek. (I.akAaa n gjfmti«n|uin mellett 63. ax a ) Popp j. a. gyakorló fogorvostól llécaben. Ilognergasso Nro 8. — Kgy üveg Ara 1 frt 40 kr. becaoïnagoiA* 20 kr Ca. kir. szab. I OÍÍ-PKP ira 1 frt 22 kr. FO(i ÓLOM lyuka, s fogakra önhaszuAlatul ára 2 frt. 10 kr. Növény fog-por, egy dobos ára 03 kr. Alólirottak bátorkodunk a (. c>. kozönségaok tisztelettől kijelenteni, miszerint j ''j } fűszer-, anyag- és festék kereskedésünket ns eddigi helyiségnek átollonóbon ''(,fö-ut <103. ;»»• »,"ï[fokv(> saját (nzolott Tárnok Mi) házunkba tettük át. ~ At. közönség irányunk Imii tnmuitott jóakaratát továbbra is kérjtlk. ROSENBERG JÁNOS WELISCH JÛCSEF. K jeles késsitmény 16 évi fönAIIAaa óta hírre kapott és elterjedi Kurópa határain tul is. HasznAlata kíllönöaen Jótékonynak bizonyult be miudenncmU fogfáj A« ellen, a axAJ lA''gy réaxének minden haja ellen, könnyen vérxö Iny, akorbi-lt «tb. ellen. Knlolvat/t^ja a uyélkAl iniilul inegakadAlyoxxa a fogkő képződéséi, friaaitőleg és jyJésJ.VvItólsg hat a aíAjr.i, tehát teljesen inegax(lnlcll a rosx sxagot, mely maitorsé-ges vagy tlres fogak, étel vagy dohAnyxAs Által «némáik. Miután u siAJvix seminlkép so.n hat kártékonyán a fogak-''». *.''Őxájréaxokro tehAt klMnS sxolgAlatokat tesi, mint sxAJtUatit^^Ui ké«3 llreg korig teljos egészségben és frlseségbeu tarlj.% a "i£x*U*Z Magas orvosi tekintélyek blaonyltvAnyal elismerték ArtailausAgAt s kjAnlhatésAgAt éa sok Jele* orvos álul aJAnlútlk. Knphntó NaKyKan.ii»«»: Foaaolhofer Józsof, Wollisch, ltoaonfold A. ós ltoienborg J. és F.. uraknál. MUtolásob. Samu , fényképész, olnj- ás szobafestés« N.igy-KnnUeán. Tieztolottol ajánlkozik mlndonnomü tcniplnni-és Hzaba-fCHtCHXCtre, továbbá ajtó és ablakok mázolására, — valamint fényképeket borús, időben is legjobb elkorrel kéezit.. Jpi^pr Műtermet & piaristák temploma átellonébon. Dr. P o''p p fogorvoa urnák. Km Önnek Anatlierln Száj vizét tnegvlugáltam és ajAnlandénak találtain, Bécs. Oppolzer tanár Réctór inagnlf., a bécsi ti. k. kérőd* tanára. axAsx. klr. ud<. Um''-^o*. • -V '' kunykercskedésc, könyvnyomdája és könyvkötészete számára néHány tanoncz igon jó föltételek mollott felvétetik. Wajdita József kiadó-, lap- és nyomdatulajdo no« Nagy-Kanizsán — A a laton ignzaágoal — kiáltott HU Monaikoff I Ee a ezorenoaétlonok teatvérok — -rl-azonzá kitárva karjait Dolgoruki. Bármi erü tariá ia vissza a számUatfttot hogy kérlolliotlon maradjon, nem birta le, gyöanl mogindulását, a a két agg ogymás nyakába borulva, átkozá ol régi ollonsógos-kedésoit. V. Monzlkoff moghalt azámkivotésbon. Sirja ninoa a krém linl sirboltban a ezárok ravatala oldalán, amint szoroncséjo napjaibun álmodozók ; azonban ha tometéso som fénybon, eora ünnepélyességben nom volt is olyan, tnintínok remélto volna, mindazáltal őszintébb künyok hulltak fölülte, mintsoiu Sa.-Pétorvárott lott volna. Egésa Besorovra jolon volt az örog száműzött gyásztisztolo-tón. éa OrégorowNs önkozUleg omolt kis omlékkOvol, molyot e vidék hkosai még mutogatnak az utazóknak. Igy hunyt ol homályban, mogvottotvo öib.iria vadonjában, azon férfi, ki Péter sogódtáraa volt az ország ujjáuUkitásáb.xn, a 0 liires épiltf moator legjobb kümüvoao. — Manzikoff kiazonvodto | •aornnoaáiáben olküvotott btlneit a ldinm{ lás által, molyot azoronoaótlenségébon < tanusi-tott. Ujipóldát fagyott hátra a történetben, moly ujjal mutatja, mind voszélyokkol jár n n«gy méltóság, vagyis : hogy jobb pék-:inaauak maradni'', mint minísz-t 0 r 0 1 n li k 1 (i n n i. i - * (Monltour dj villes ct d.''* campagnft után; VÖLGYI. # à Üzleti hírnök. -r— fVngy-Knnlzan, oct. sa A gabnadxlet, daczára a kevés rorgalomnak , napról-napra szilárdabb Arsknak Örvend, és alig gondolható, hogy eieútul le-sxAIIAsnak Indulhatna. Ax C»sl termények egyálaIAu élénkségnek Orvendviiok, főkép klemelendők t uéx, gubacs és asxalt gyümölcs; csak as idei bor rés.esül lanyha keresetben, rosa mluQségo miatt. Mai Arjogyxékflnk kOvolka 8 t Jeltnlegi Arak a''só-ansxtrlal mérőként a helybeli placson 1 Uuia uj ÖÖ—88 fbs ft (VtOO kr—6 ÍH — kr. Rota uj «0 foutns 4 frt—4.80, Kukorlcxa 81—86 fos 3 frt—3.40. Árpa serfdzéshns val °>, 70—73 fontos » frt 3—30 kr. — Zab4A— 47 fontos 1 frt 70 kr. ..¿■i ,:.v,; "> f- :..)» it.-.. ■ PohAnka els8-rendil 2 frt 10 - 20 kr. Paszuly fobér 4 frt. tarka a frt 60 kr. Qubó elsü rendtl 0-7 frt má''sAJa. Szilvapálinka 20 fokú 21—22 frt hordóval együtt. rOrkölypilinka20 fok 18-Itt frt hordóval együtt. Mt< 13—18''/, frt. Jlorkó 26 frt. Nyersb8rök : (lanyha (Ixlet) ökör- é, tehén- 40—10, él busa-bürök 42 frt. niAwsAnként. llorok. fehér és vörös (schiiter) 18(12- lR03-ki — vidékünkbell — termé* 8 frt -9 frt. — VIIIAuyl és s<egs Ardi fok. to 180«. 10-12 n. llj houi b..r vörös (•chiller) és fehér 7 frt-9 (rl — kr. Halatonmellékl borok 1603- és 1806-lki fehér 10-16 frl. akinként. Vlasi. 00 frt — kr. Rés 44-46 frt. Kötön*é<cs tryapju Ara 76 frt. — Fehtr rongy Ara 7 frt 26—7 frt 76 kr, fekejéé 4 frt. '' IV.-knnliHAi piaeil úrnk ott. 31. llortó Itczéjo 12 kr. Lonro Ifxéjo 18 kr. I>.\b ltoxé|o 8 kr. Kölea Itci. 8 kr. Horgonya m''KJJo 80kr—I ft 10 kr. Marhahu* fojtja 16 kr. Juhhu* fontja 10 kr. Sert-''a-hus fontja 20 kr. 8<aloiiiu uiAxsAJa frt — kr. Zsir fontja 42 kr. I.AnglIszt iná sAJt II frt — kr. Zioin-lycllist mAssAJa 0 frl — kr. kenyéri!*''! fontji 8 kr. Kukoricxallszt fontja 4 kr. Arpa''lira fontja G kr. KölesIcAsa fontja 8 kr. ltiz»kV<a fontja 18 kr. Faolaj fontja 60 kr. Iti-poioolaj fontj.i 32 kr. Lenma^oUJ fontja 40 kr. Uj bor ItczéJ. 10 kr. — Óbor Itixéji 20 kr. Pesti sör llczéje 14 kr. Kaul saI sir It.''zéje 10 kr. Usbona-pAilnka Itcxéjo 60 kr. TörkÖly-p.Mlnka Itcaéje 40 kr 8sllra-pMink* UnxéJ« 00 kr. • Ny. ri faggyá mAzsija 16 frt. — kr Ontítt fa/ygyá-gverlya fontja 32 kr. HArtott fontja 34 kr. 8x>ipi>au fontja 24 kr. 8ó fontja 10 kr. Koményfa öle « frl - kr. Puhafa Bta 6 frt — kr. Ny.>r<fa ölo 6 frt — kr Fiizén n>A rője 40 !<r. 8 émt uiAxsAJa 0 IVI 80 kr. Bzalina m. 60 kr. Kondor fontja 60 kr. Len f>ntja 00 kr. '' 1 . ; '' -i '' '' Of'' l ItecHi priiz.irf ¿lyniii ocL 1 B% motaliqujs 51). 10; 6°/o nom/., kiile''f.n 00.40; I860 ki álladalmi killcsön 79 85 j b.tnk rész vény ok 7t>9.— fiitolintózoti részvények 150.10; L''indon 123.90; oztlat ágio 127.6Ö| arany darabja 0 frt 12 kr. i ; '' Felelő» azorkcsztüi WnjiliU JúíHif. ■ •. r Hirdetések. í y . 3 Hirdetmény! Majdnem fnlo Arárt JótAIIAs mellett, valódi, hamitil-hatlan és pouto» rőf-nértúkkel kOvetkexő'' vAszon.nemllek bocsáttatnak vég-eladásba, n. m.: vAsxon-xsebkendők, törüiköxők és asx-tal-teritékek n búi ul vnsxmgynr-rnktárbnn, Stndt, Tuehlaubeu ii. hí. alatt. I tuex, flnotn . fehér vAsxon-xseíjkepdő J—2 ft 60—2 ft 80 kr a leglliioniabb. 1 tuex. ti-en linóm rumburgl kendők 3-3 fl 00 kr—4 ft 60 kr a legfinomabb. 1 tùcs. finom vAszon batltl-kendSk 4—4.60—0 A a legfinomabb. 1 lues. rA''soa-törUlközők, 4.60—6—7 ft a legfinomabb I tncz. vAizouNlawasl-törUlköxők 8—7, B ft a legfinomabb. 1 darab 0 szeuiélyre való asxtal-terlték 6-6.60, 0 fijAval. 1 darab 0 sxeinélyre való vAszon damant aixlalterllék 7.60, 9 ft 1 darab ¡12 személyre való asztalterlték 8.60—9—12 fljAval. 1 db 13 »xcmílyr* való atlas dauast-assUlteriték 16 -20 ft a legfinomabb, VÁsson-töritlkösŐk, rőfrtnként 26, 30, 36-40 kr a Isgflnoraabb, 1 db 30 rfiftta fehérltetlen hAxlvA»«on 8—9 ft 60 kr. 1 db 30 rőfös frh''rfonál-vAaxon 10-12-14 fl. 1 db 30 rőfös ötnegyed sséles rumburgl vásxon 12—16 ft. 1'' db 4H rőfös ötnagyed széles sxövetvásxon 18—20 ft. 1 db 60 rőfös ötnegyrd aaélc* finom *«övéslLÍ2 *4—3i ft. 1 db 60 rőfös kéxxelfonott ixövet 28—30, 86 ft a Ugfiuomabb, , l db ruiubuigl batiat-sxövet 80 ft hely. o«ak 40 ft 1 tue». vAaxon aaxtal-kondő caak 4, 4.60—6 ft. 1 tues, finoin damnai- asztalkendő csak 0—7 fl. VAszon url ingek 1.60, 2.30, 2.60, 2.80. Finom vAfson urt logek 3, 8.60, 4.60 a legfinomabb Késs yAís« 11-gaiyAk 1,10, 1.60. 1.80-* ft. VAaxon női ingek, legújabb divat 1.80. 2.60, 3, 8.60. VAszon nő! Ingek kötött 8.60. 4—4.60 a legfinomabb. Url flanelt-Ingek vagy nadrAgok k legelőkelőbb Minden azinekbsn , 8, S,M, 4-4.60Í Ingek, melyek r teslhea nsrn állnak, vluxavétetnek. Megrendelések kevés rAfixetéasel mindenfelé teljesíttetnek. n . Louis Modern''« Contral-Dopot in Wien, UZim : gtft(Uf Tuohlauben Nr. 11. MF Feltf árért *xá»lt < urak-,.hölgyek- és gyermekeknek . — . nz ei>ö és legnagyobb vászon-raktárnak központi raktára MZF~ Dics, Sudt, TuchUuben 11. szám alatt a legolc»óbí> és. legjobb kész r A s x o n ce m 0 e k e t .''minden nagr-»ág i* minősegben,''valamint váaxon-gatyáltai, fehér é* pompás estnes ingritet minden Rigrsá^baa a leirajabb divat «serint, és oly meglepő o''.czó árakért, bogr a legkisebb megrendelés továbbra is a legnagyobb i icgrcudelcseket idvzi elő, Ax alant következő arak állításom j bizonyságául szolgájzuüc, és a n. é. közönség figyelmébe ajánlom. Kész mi-ingek, legjobb kézimunka. Fehér-fooaln vásxomagek. sima 3 frt — kr helyett caak. 1 ft 60 kr. Finom nemfl ráncaos mellel 4 ft 60 kr hely, caak 2 ft 30 kr._, Finom irhoni v. mpbgrgi ingek 6 ft hely, csak 2 ft 80 kr. Finom fcoUandi vásroningek 6 ft 60 kr hely, csak 3 ft. Kin, raab. kéxxclfont ingek 7 ft 60 kr hclyTcaakT ft 60 kr._ I.egfin. ramburgi inR*k, legszobb kézimunka 10 ft hely, csak 4 ft 60. Lcgfin. bclgiai batist vászonból 1! ft hely, csak 6 ft 60 kr.__ Fehér és szines shirting-ingek. Uri ingák fehér sbirtingből 3 Irt helyett csak 1 frt 80 kr._ LegSnopabb fraaczU~shirtingbőI 4 frt 26 kr hely, csak 2 frt 80 kr. Lcgojafrb detzina sxines Ingek 2 ft 60 kr hely, caak 1 ft 80 kr. Pompás axiaca shirting-ingak * ft 60 kr hely, caak 2 ft 60 hr.__ Valódi lrancxia sxines batist-ingek 6 ft 60 kr hely, caak 3 frt. Loggjabb fehér bál-ingek, Igen finom 6 ft 60 kr hely, caak 3 ft 60. Kész női ingek, legszebb kézimunka éa kézikötts. ?ima vásxon-nóingck húzása*! 4 frt helyett csak 1 ft 90 kr._ Finom sebweiezi ingek redős mellel 6 ft 60 kr h. csak 2 ft 60 kr. Uj divata aziv- és ravenrben kötSC 6 ft 60 kr h. caak 3 ft 60 kr. Kugenia, u;. divata. kötSC 7 ft hely, csak 3 ft 60 kr._. iiária-Antónia ÍOx^ny-ingek 6 ft 60 kr hely, caak 3 ft_ Viotoria, valódi Vaíracience-val kötött 16 ft hely, eaak 7 fL (Fiaom vászonból, ba.-icolva 6 ft hely, oak 2 ft 80 kr._ Divat-ingek, legfinomabb belfaat vászonból-horkolva 6.SO h. csak ZJbO. Női alsó-nadrágok legfin. x>;'':Í''ogbCI 4 C-''t- caak 2 ft._ i''öi nadrágok, kötve, lej ^ionból 6 caak 2 ft 80 kr. X5i éji mellényke, angol shirtiugből 6 ft 60 kr. hely, csak 2 fí 80 kr. *Diszea, szépen kötött mellényke 12 ft hely. *sak 6 ft 60 kr- ^ Lcgfin. mellényke, valódi valepcioane-vai hoty. caak 10 ft.'' _ X5i éji ingek hosszú njaki-al S—3^0—4 ft 6Q krig.__'' "'' V N >V Legűnomabb vászon férfl-gaty^. 1 frt 20 kr—1 frt 60 kr, — legfinomabb mrebnrgi S frt.20 kr. írhonFázövet. 48 róf 34 ft helyett csak 17 ft._. y LeRfiaumxbb irhoni va^v rumbnrgi, 60 rőf 60 ft hely, csak ft. Jó vászon-ts<-bkendők, fél tnctatja 1, 1 ft 60 kr, Í~8o kr—2 ft. Lcgfin. zsebkendők, batist-vásxonból, fél tnexatja 2—2 ft 60 kr. Divatos ori nyakkendők, fél tacaatja 1 ft ¿0. 1 ft 80. 2 -ft. Jó fehér és szines nri harisnya, fél tnexatja 2—2 ft 60, 3 ft 60 kr. A legjobb franczia flanell-ingek mindenféle szintitk, simán és redőz-ve, különösen" kösxvéay és meghütés ellen óvaxerül szolgálnak, 3 ft 60. 4 ft—4 ft 60 kr._ BV* A kelmék tisztasága és valódiságáért kezesség adatik. Ingek, melyek a testhez nem állanak, viaszavétetnek. - Megrendelések a legtávolabbi vidékekre ntánvét aclictt te>)e-sittftnek — Megrendeléseknél különösen kéretik a nyak-bősóg beküldése. (1 — Uj An das Central-Depot der ersten L«in''wü-Czim: sche-Niederlage des Louia Modern, Wien, Stadt, Tucltlaoben Nr. 11. Árverési hirdetés. Mely axcrinl » kia-komároroi naj»y vendégfogadó -jövő évi Szt.-Gy5rpy naptól axámjíandó három=3 érre, foIyfr éT; december hó 10-én az uradalmi gazdasági irodában tairtau-dó árverés utján hsuszonbérbe fog adatni. Kelt Kis-Komáromban, aug. 31. 18G6. > Az uradalmi tisztség. Nagy-Kanizsa. Ötödik évfolyam. 30. szám 1866. november 10-én. ! !«-11 .1 I'' 7 .í Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. «« MHíWW'' Megjelen: Mlndta hő t in, 10-é», 4» ÏO-kiln eg¿ii Íren. Hjwrkvhxlôl írod« én kiadó hivatal: WAJD1T8 JÓZ8EF k8nyvkír«ék«dMben. Hogyan lesz jobb, l*r«vlltn-ninK> «rok. vagy — zaldók? I)r. Ditrieludein urnák a „Z.-Ö. Közlöny* 22. számában megjelent rOszinta szavait" olvasva, o következüket értoF lem belőle; t. i. hogy: Mintán a saidúk emancii atiója már csak idő kérdje; Felszólítja hitRorso-*a»t, törekedjenek — addig is, mig ez bekövetkeznék — önkényt 8 lehetőleg azonosítani magokat azon nemzettel, mely nem tétováz — mihelyt törvényhozásának jogon birtokában leend — őket testvéreivé b jogainak osztá-lyossává fogadni. Második, a mit értettem, ozgn óhajtás vala, hogy vajha a polgári házasság behozatala által a zsidóságnak a nem: at-be olvadása minél hamarább könnyit-tetnék. Ezek körül forog a fennemlitett érte-kezén, a mi ezenkívül benn van, csak mellékesnek és a főozél t''mogatására számítottnak tekintlietjUk. Azt hiszem, hogy ezt senkisem érthette másként. Azonban, ugyan a „Z.-S. K.tí 24.szá-mábnn „Néhány szorény észrevétel" ozim alatt Hordd Szarvas Medvo ur I). ur értekezését akként magyarázza, tnintha ez a zsidók emanoipatió-jáé'', amaz óhajtott átmagyarosodástól kívánná feltételeztetni. S habár bevallja, hogy a magyar nyelvet nem kellőleg érti (tehát feltételezni engedi, hogy D. ur értekezését Bem kellőleg értette), mégis egész „Bzerénységgol" kimondja, hogy ez osak olyan z ni dómagyar agyban Bztllemlett képtől u n s ég. Tekintve azt, hogy hazánkban a zsidóság immár mennyi jogokkal bir, az «manoipatió alatt már 09ak leginkább a még hiányzó politikai jogokbani részel» totését érthetjük. D. ur épen ezen jogok elnyerésének esetére adá tanáosait. A magyarosodást, polgári házasságot nem mint feltételeit az emanoipatiónak , hanem mint főtényezőit az összeolvadásnak óhajtja. Különösen a polgári házasság ő általa is osak mintegy „pium de-siderium" említtetik. Azonban a nemzeties íránybani fejlődést mint lehetségest, méltányost és szükségost lelkéro köti hitsorsosainak. D. nr méltányosnak tartja, hogy aifidóság, mely anélkül sem nemzeti nyelvét beszéli, azon nemzetét fogadja el o?aládi és oktatási nyelvül, mely vele liazáját b polgári jogait megosztja. Szükségesnek is tartja, mert azon nngy hézag, mely a vallási intézmények folytán, a keresztény ós zsidó közt létezik: osak anemzothezi ildomos alkalmazkodás által hiszi valamennyire betölthetőnek, addig is, mig idők multán, egyéb okok befolyása által a teljes cgygyó olvadás lohetségossé ,válik. S Hordó 8zarvas Medve ur mincftjrro csak oly kicsinylőleg odavoti, hogy mindez képtelenség, szükségtelen; mert lám Franozía-, lám Angolországban oto., mintha uem i« egy nép Borsáról, hanem Előfizetős! föltótelek : Helyben hAiliox horiUMAl viJókrc poatin kQldve 1 >''.l»t''»* írre : / & írt. — kr. Kot érte - - S . — . KviKKjcdre - 1 . 60 . HlrdetéaeU: : V h.it h.nAbó» pejlUorirt 1-itSr 7 kr. 3->ior 0 i i m ind on to.TÁbbi beikUtAtírt 6 kr. UélycgdlJ minden ejeye» ÜeikUUlilrt SO kr. A .Njrltt tiren* így petit »or bolkUtA.il dija 10 kr. -T • csak orrúi volna szó, hogy köpenyeget vagy osorn) őt használjunk-e a — por ellen. Ad vooom Augolország. Nem mondaná el Hordó Szarvas Medve ur, hogy Hűssel hányszor és hányfélo ajakban léptetto fel a zsidókérdést az aí'',g<>l parliainentben, shogy mennyiro haladt ez ügy ottan? — Ki. vánosiak vagyunk rá. Nézzen szét kissé Magyarországnál ozivilizáltabb országokban ís. Vájjon ntindenlltt oly fényesen van niogoldva a zsidó kérdés, hogy már — haogy valaki egész jó akarattal ajánlja zsidó hitsor-soraojiainuk a nomzothezi közeledést — csak bízvást képtelenségnek nevezhetjük jószándoku tanáosadásaít? No ámítsuk magunkat. Ne legyünk közönyösök azon körülmény iránt : hogy hazánkban az emanoipatio kérdéso még mindig minden inkább, mint népszerű. Nom szabad felednünk, hogy majdan, ha törvényhozótestünk a teljes egyenV jogosítást kímonclondja , csak azon magasabb gondolkodású értelmiséget tol-máoholandja, mely a kicsinyes kérdések és egyéni szük láthatáron felülemelkedni képes akkor, midőn a haza és emberiségről van szó. Do épen nem a túlnyomó többséget, a tömeget. Képeelem, hogy mily könnyen veti Hordó Szarvas Medvo i;r oda erre: hogy hisz oz csak a tudatlan tömeg. Meglehet, hogy igazsága van. De olvégro ís tömeg, melyet nem szabad annyira ignorálnunk, hogy teljos fel sem vevéfl által, — akár aotiv, akár passiv irányban — hatalma érvényesítésére ingerüljön Ki mornó tagadni, hogy a tömeg bármelyik ezen irányban képes a legszentebb eszmék valósulását megbénítani. '' '' 1 '' S nem ís kell gondolni, hogy''ezun tömeg egyedül tudatlan emberok ösz-szege. Találkozunk ott igen számos, a mivoltség és ismeretek magasabb fokán álló egyénekkel is. Kik nom tudatlanságból, hanem tán szerintünk konok meggyőződésből vagy elfogultságból, avagy állásának minőségénél fogva nem tartja a teljes egyenjogositást hasznosnak s a tömegre ez irányban érezteti befolyását. Meggondolta-e Hordó Szarvas Medve ur, hogy azon különféle nemzetiségek, ¡melyek hazánkban néha oly féltékenyen tokintonek egymásra, egyben egyet fognak érteni, t. i. hogy, miután az emanoipatíó kimondását meg nom akadályozhatták, legalább haszonvehetlenné tegyék azon zsidóságra nézve, mely -mindeddig, — mint tudva van— egyik nemzetiséghez so tartozik, egygyel se rokon. Vallása, szokása, életmódja a embertársairóli nézete is egészon elüt azon nópiségekétől, melyek közt él. • Hogy tehát az egyenjogositás a zsidóságra nézvoáidásos legyen, mindenek előtt ezen válaszfalakat kell lehotőleg elhárítani, mely ozélra ogyelŐroD.ur által / ajjnlott közeledés egy igcri Hlkalmas tényező. Mit ha tenni elmulaszt, az cniancipatió könnyen illusoríussá válhat ik rá nézve. Csatlakozzék a nemzethez határozottan és őszintén — nehogy mogát elszigetelje. En azt hiszem, ezt óhajtja D. nr is, mint olyan ember, ki a mngyarországi népek gondolkozását ismeri, b tudatával bir azon elszigeteltségnek, melybo a zsidóság egyenjogositása után is jöhet a ker. népek közt ; ha a nyert jogokért viszont egynémely oly szokásának és nézetének feláldozásával nem járul, melyek őt a nemzethezi közeledésben gátolni képesek. Nom a nyolv az, mely miatt a zsidók a polgári életből kizárattak, s azt D. ur nem is mondá, mint lloidó Szhrvas Medvo ur állitja: hanem a nyelv az , moly az embereket egymáshoz, s ekként a zsidókat is a nemzethez közelebb hozza, s D. ura magyar nyolv felvételét mint eltflcgos zálogát acsatlakozni-akarásnak — ajánljn. J Váljon okszerűen osolekednék-e a zsidóság, ha tovább is ragaszkodnék oly nyelvhez, melyet még a hazánkbeli németség is, (melynek pedig ez nemzoti nyelve) nem vonakodik feláldozni az összeolvadásért ? A legfőbb ok , mely a zsidóságot a kereszténységtől annyira távol tartja, a mondhatni egész clientèles -val 1 á sí intézményekben rejlik. A vallásos nézetek ezen ellentétessége még mindig sokkal nngyobb, és a tárgy sokkal kényesebb, minthogy o tekintetben valamely jelentékenyebb módosításra kilátásunk lehetne hamarjában. A polgári házasság még mindig aok nehézségbo ütközik, s készen lehotllnk rá, hogy a törvényhozó testületnek évokro nyúlható küzdolemre szolgáltat alkalmat. Itt vagy egyik, vagy mindakét félnek áldozatot kell hoznia vallásos nézeteiből b váljon hajlandó lesz-o orro egyik vagy másik fél, és mennyiben ? Mily mértékben lesz a zsidóság nyelv, szokások elsajátítása én a keresztény népekhozi alkalmazkodása által, ké| es az ez utóbbiakban ellonök .nyilatkozó hangulatot megváltoztatni vagy legalább enyhíteni ? Ezek mind oly kérdések, mikro egy-előro felelnünk nom lehet, de miknek megoldása nélkül az emanoipa ió nem lehet teljos sikerű. Bizonyítványt hozott erre épen omli-tett Anglia. Hogy legújabban mennyiro haladtak ez országban a zsidó kérdéssel, nem tudom, s kérem Hordó SzarvaB Medve urat, mint ki oly bátran hivatkozik a külföldre, a ki tehát bizonyosan ezen kérdést tanulmányozta is, szíveskedjék rövid vázlatát adni a zsidó kérdésnek Európában. Annyira emlékezem, hogy még nem valami nagyon régen Angliában zsidó nem ülhetett a szőrzsákon. Podig Angliában a zsidók »zárna oly Előfizetési pénzek és hirdetések, wgy nlutín e Up mlUnl tartftlmát Illet* köxleluéuyek, v&lamlnt vidíkl l<\rel«k, hirmentro » kl»dáblr»Ulh»> knldendSk NAOY-KAN1Z8ÀHA. ; csekély , miszerint épen nem félhetnek attól, hogy „Statnst in statú" képezhessenek. A kereskedelmet sem félt he-tik, mivel ez leginkább angol 1 etekbe n von. S mégis mí volt az akadály ? Egyszeri en egy eskü-minta, tnelyro a követeket meg szokták esketni, a melyet a zsidók vallások t érelme nélkül le nem tehettek. S tán épen azon Rotschild, kinek nevét szerény észrevételében felhozza, -— volt az , ki a City részéről képviselővé választatván, az eskü letételét megtagadta s a teremből távozni nem akar* ván, onnan kivozettetett. Ez — ugy hiszom — nem titok Hordó Szarvas Medve ur előtt sem. Hiszi-e, hogy itt az akadály egyedül az eskümintában létezett? s nem azon ellentétben, mely a keresztény és zsidó vallásunkat még mindig bizonyos távolban tartja egymástól? Hiszi-e, hogy nem tudott volna az angol parliament ogy ép oly erősen kötelező s azon ozélnak , melyért a regi készült, ép ugy megfelelő .b a zsidó j ár-liamentí tagok által is letehető eskü-mintát fognlmazití, — ha osak egyedül ez volt volt volna a dolog bibéje? Vagy tán nem tudta a képviselőház, miért Bllrgetí Hűssel amaz eskü-mintu átdolgozását? Ugy tettek biz ott í«, — mint Hodónő asszonyom, kitől ha a bor árát kérték, azonnal mást másról beszélt. A mi Hordó Szarvas Medve nr azon állítását illeti, miszerint D. nr flg)<d-meztotéso már osak azért is fölösleges, mert Kanizsán a zsidó 6—6 éves gyer-mokek 9—10-ed része nem ís érti a németnyelvet, — következéskép a o aládi nyelvnek magyarnak kell lennie. Erro osak azt mondom, hogy a zsidóságtól nem az kívántatik, hogy némoiül ne értsen. Tessék nekik tannlni ann)i nyelvet, a mennyi tetszik, 8 a mennyire kenyere megkeresésében szüksége leend. A miről itt szó van, az a magyaros szellem nyilvános é* magán életében, nevelési és vallási intézményeiben. Hogy ne tekintessék idegen nemzetnek a hazában , mely egyhez is simulni nein tud; s hazája egységére féltékony nemxet előtt ugy tűnik fel, mintha „statust in statn14 képezni törekednék. Én még nem tartom azt magyarosodásnak, ha a zsidó megtanulja nyelvünket, mo.rt szükségo van rá, hogy a néppel, mely közt él, beszélni tudjon. Hisz ezt akár mely nemzetbeli kereskedő megteszi a maga hasznáért, anélkül, hogy ezt tőle áldozatnak vennők, vagy ezáltal nemzetiségéből kivetkőznék. Valamint azon kereskedőt, kinek bolti felirata magyarnlvan, som tekinthetjük magyarnak, ha családi, vallási és köz ségi élotét idpgon szellem lengi át. Különbe/i ha Kanizsán a zsidó gyermekek annyira haladtak a magyar nyelvben, mint Hordó Szarvas Medve ur állitja, ezt örvendotee tudomásul vehetjük anélkül, hogy a jó remény fejébon .M-d-Ui ''i-xlífiovoíf .íiitri- íí''/;v? még boringatni hagynók magunkat; Lévén már bő tapasztalásunk, hogy akárhány zsidó gyonnok ,Tkí kiskorában u német nyelvet nem értfc tto, végre any-nyira vitte, hogy elvégre in német lett ax ígazi nyelvo, s eat ők nem is tagadják, mert kiképeztotése éa szolleini életo német volt. Alig lm sikerüliio eltagadni, hogy még a mostani ifjúság — tisztelet a kivételeknek — mindig szívesebben olvassa a német«, {pint a magyar irodalmi müveket, miről a kölúsön-könyvtárak -tulajdonosai tehetnének legjobb tanúságot.» lMzonynem volna ex igy , ha a német nyelvet jobban nem értenék. ! Tehát u mngyar nyolv a zsidóságnál még mindig nem mint nemzeti, hanem csak mint hazánkban a kereskedésnél foglalkozó zsidóságra nézve szükséges nyelv niéltányoltntik. Ezt még nem novezem inagyaroso dásnftk , ennyit nz angol kereskedő is megtesz, hnosak ideiglen is vetődik közénk, •— ha érdoko ttgy hozza magával — anélklll, hogy megozlln-nék jó angol lenni. Nem tudom Pesten hogyan van, do kisebb városban, ha egy német színtársulat vetődik, kérdem: kiket látunk számosabban képviselve: a kisebb számú zsidóságot-e, vagy a nagyobb számú német polgárságot? Pedig az utóbbiaknak a német nyelv nemzeti nyel vök volnn. "Jó lonne példát venni rólok a zsidóknak. Végro a mi azon „fülsértő romlott" német-zsidó vagy zsidó-német nyelvet illeti, ezért bizony nem szükség senkinek valami messze fárasztania, Elég lesz egyelőre osak Kanizsán a „Kaffé Re i n dl "-nak tisztelt intézetbe belátogatni. — Vagyunk még ennek oly bőségében, hogy az ellenkező csak liszte-letro méltó kivételek közé sorolható. Bizonyításra — ugy hiszem — nincs szükség, miután 6 részben a tapasztalás-szerzés útja a közönség számára egészen nyitva ál\. * * ♦ Ajánlom Hordó Szarvas Medve urnák, hogy az itt elmondottak felett kissé gondolkozni szíveskedjék. Nincs ebbe semmi titok, sem pedig olyasmi mondva, mikről a kételkedő , de figyelmes vizsgáló-tUlsrn hajlandó onibur, mindennap bizonyosságot nom szerezhetne. . Hallgassa meg mindenek előtt a kör-hangulatot, mielőtt kimondaná, iiogy a zsidóságnak ninos szükségo arra, hogy Di.u''r, tanáOWt értelmében eddigi néző* teiből, «KoktWiból lehetőleg még az einanoipatió tdőtt is áldozzon. i A ki az emnnoipatiót őszintén óhajtja, a,akarja, hogy oz a zsidókra nézve no 0A*k irott malaszt, lmnem gyakorlati eredményű ia legyeit; be kell vallania, hogy: az<m ellentétek mellett, melyek a ker. és zsidá vallásban rejlenek s azonnal elhárithatCknak nem muiatkoznnk — addig is% inig idÖ.Jolytán akár vallási, egyházi nétetek alakulása, akár kölcsönös engedékenység avagy polgári házasság behozatala folytán ezen ellentétek élességükből veszt* nének — kell, hogy D. ur őszinte szavai értelmében lehetideg szorosabban simtdja-niik a nemzethez, és az ellentétek számát kifebbitséfc, . ¡jjeglehet, hogy Hordó Szarvas Medve ur mindezen mondottakban velünk tán egyet.is óit, s mi hajlandók vagyunk aptt.~r~-hogy ozikkének hangulatában ellenkező véleményt látunk átvonulni -r''azon, által a is bevallott körülménynek tulajdonítani, hogy a magyar nyel« vet nem kellőleg birja. Még egy jvégazót, Azon hang, melyen Hordó 8zarvas Medve ur ozikkezni szíveskedett, kissé iuparlamentáris zamatu. Higyje el, hogy azon „képtelenség" »aóokk* használata nélkül U ama csikk igen jól megírható lett volna. No birtelenkctyUpk akárkj^ek is véleményét képtelenségnek no vekni, különösön akkor , ha oz őszinto jóukarát-ból származott nak látszik. Tartózkodjunk azt hinni, hogy ha valakinek véleménye mienkkel nem egyez, ezt azonnal képtelenségnek ko-resztéihetjük. „Quot honimén tot son-siis." Ez magyarul annyit tesz , hogy: „hallgassuk meg egymást". Valamint I). ur ozikkjét, ugy önét s az enyémet íb nem mi ítéljük mog, hanem azon közönség, mely előtt írva van. 8 mely olvasásra n tán vitatkozáa tárgyává is.méltathatja. Hízzuk ezt hát a közönségro. Mi pedig mondjufc el véleményünket és tiidomáBUnkat egyszorün, őszintén, minden harag nélkül. óvakodjunk a nyilvános téron minden oly kifojuzéstől , moly által valaki | egyenest sértvo érezhetné magát. -A nyilvános tér nom osak annyiban különbözik a szóbeli vitatkozástól, hogy az tágabb, ez. meg szűkebb körben történik. Hanem abban is, hogy: „Vcrba volnnt soripta manent." Ugyanazon szavak, melyek szóbeli vitatkozás alkalmával tán nyom. nélkül tűnnének ol, nyilvános téren sértőiig hatnak az illelőro. Egyébiránt az is megtörténhetik vo-liink, hogy idővel, midőn ismeietülik s tapasztalatunk tágul, a higgadtabban ítezdünk gondolkodni, valakinok eszébe juthat, meggondolatlanul irt sorainkat szemünk elé tart*a. önmagunk előtti pirtdásra alkalmat nyújtani. A név-magyarosítást illetőleg ehhez nem szólok. Kinek tetszik a maga neve, érjen be velő. Kinuk nem tetszik, ma-gyarositsa. Hogy szükséges-e a notn-zetiség jelezésére, a felett nem vitatkozom. Nem hagyhatom azonban említetlen, hogy a mindcnna| i névmngyarjtási eseteket látva — ezen niózzutint, Önével elleiikez/f általános véleményről tanúskodik. A mi pedig ön magyarra fordított aláírását illeti , ez ön ellenében, mástól meglehető* vastag éloz leende. Do öntől « Ö unok komoly lonni akaró czikko aláírva — kissé trivíáli-sar: hangzik, különösen nzon számos érdemijének é« kerc»ztt-k felsorolása mellett., cikkel a közönséget szeré nyon megismerteti. Nem tndom, minő hutásra szátuitha-, tott ön ezzel? De aligha arra, melyet okozott. Legyen Ön meggyőződve, J«ogy önnek ozikkjét as olvasó-közönség nom az aláirás, hanem a tartalom sxorint mérlegeli. Az púdig. hogy kihány keresztot visel, ''ft, közöntígr^^zvo nagyon közönyöa d;>!og. — juév''énminden embernek elég ¡baja a ms^«; k e-resztjével. V & A többire nézvo 1Y t t íllr U n g u t." n.''ANOVics a iom á!Ul rámért tflbb rendbeli kerosalnek tulajdonosa. j Nyelv As irvs.'' ii. Tho writing in tlio tongue''s imago. J. KLLI8, „A nyelv képo taoudá az angol nyelvéazok egyik lv - ^lo«biko; a o szavuk-kai ¿lónkon jolzé ax «színét, moly a nyolv óa irás közti iszonyt iétrobosta. Ezon ceziao szakadatlan vonalban húzódik keresztül azon nagyszerű törekvésokon, molyokkol «a omberi szellem a gondolatot érzókitoU jogyekbo önteni iparkodott. Do a» ut, molyon as emberi szállóm haladt, nom volt alkalma«« arra, hogy az esz-tnónok, moly nyolv óa irás között asoroa kö-tclókot alkotni hivatva volt, megfelelő eredményt biztositson. A betűírás kéUég''jj 4^1 haladást jolzot» a képírás után as Irás f> •Xídésébon , do azösa- asoköttotéa, a visxony, molyot nyelv éa irás között iátositett, klj«*rá as >v2a fojlödésénok nomoaak lohetöségét, do valósalottaégét la. Minélinkább változott valamely nép nyelve, annál ijosxtöbb lott ns Ur, moly nyolvet és iráat egymástól eltávolított, a n betűírás saját eszméjének csakhamar tor?képo lön. Kevésbé tapasztaljuk ozt uzon nemzeteknél, molyoknek nyelve mindon erőszakos külbo-folyástól távol, lassankint s egy irányban fojUidött, — inig u franozia a angol nyelv, molyok hatalmas knlbefolyáaok követkoslé-bon aránylag logiukább változtak, oly any-nyira távozott as o nyolvekot érzékitö írástól, hogy a kottö közt öeszhangsatot találni moat már osnknem lehototlen. Az eszme, mely au irás Utelét biztositá, itt ^oljesen eltűnt, a az ombori szollom hosz-azas működését gúnyolja most az ür, moly a nyolv és iráa közt oly acoroanak hitt köto-léke;, mogeemmiaité. Do ez torméssotes, söt szűkségképos kö-votkozéso volt az eljárásnak, molyot az omberi szollom, a gondolat mogörökitéaében kövotott. A botüiráa alkotáaA által szétválaszUtott az egységes hang, mogkOlönhöztoitok a bo-tűk, molyok as auatomioo fölbontott aaónak olomoit képviaolék, a o szétválasztott olo-inuk aaolgáltak kiindulást pontul ogy egy.-aégoa Írásmód előállítására. A botüiráa mogörökité az élő azót az ol-liangzó beszédet, b ez által képosittotott vizsgálni a nyolvot, moly as iráa alkotásában végozólja volt. Ez által mogtalálta ugyan a biztos alapot, molyon az irás képzésébon biztosan haladhatott, do ozon alapot folhasználui, azon tovább müködui olmulaeztá. Kiég erősnek tartá azon külső viszonyt, mely a nyolv lángok általi nyifránulásának megörökítésében áll, a holyott, hogy a nyolv belső alkatát, melynek ismorotéro az addig követett uton jutott, fölhasználta volna az irás képzésében biztosabb alapul. Igy a viszony, moly nyolv és iráa közt létrejött, csak kdlsőségokbon találd alapját, már pedig ezükségképca összoköttotéa nélkül párhuzamos haladás még osak nem is képzolhotő. Az irás o belső kötolók hiányában csakugyan oly annyira elmaradt a folyton haladó nyelvtől, hogy több helyütt annak phonctb kai állapotát moat n valósággal tOkóletee ellentétben tünteti fel. Míg tollát a botüiráa mogtormé gyümölcseit ott, hol azt logkovénbé vártuk volna : a nyelvtudomány torén, addig a talajdonkó-póni ezélt — a nyolv érsékitéaót — ol nom érhoti. Évszázadokon át küzdött nz embori szellőm a folyton növokvő akadályokkal, hogy az iráat az oltitto lebegő oszmo azorint töké-lotositso ; míg végro a betűírás föltalálásával már-már olórtnok hitto a ozólt, moly után oly soká törokedott; a kövolkozmény asonbnn megmutatta, hogy az emberi szollom oz oazmo valósításától tán aohasora volt oly távol nr.ir.! ópon akkor, midőn lótoailho-téaót már blatosnaÁ íekintotto. _ Qr. 8TENO. Halottak napján. Szomorú az egóas tormásáét. tíürU ködfollogok szállonganak a légbon, elrabolván n napnak ragyogó augárait, molyok még kovóasol ezelőtt vidáman inoao-lyogtak a díszében álló föld fölött; — ke-vésaol ozelőtt a sötét ój után kövotkozett viszontlátás! perozeibon a reggolook a bérezek ormai a a városok magaalataival csókolódzá-nak a a kia virágkohelynok még ők ivák föl olső harmat-gyöngyeitj — kovéssel ozolött még százan éa százan örvendének vala föl-tüutökön, óa aiotvo törekodénok ki a szabadba, élvesendök a regg üdítő kollemeit. Most a fónyos hajnalpír holyott borongó homály terjong mindenütt, a bérezek ködbo rojtik üsz főjüket, virágok holyott száraz kórókat ingat a h(U sxél s a szabadba siiitők korai zaja holyott esőcsoppok verdesik ablakainkat. — Mintha urat ceorélt volna a vi-lág,"moly elleuo lóvén az előbbi Virulásnak, miteom kiméi mog annak toromtményiből. Uáparanoiol a fákra : rckjátok lo lombos koronáitokat lábaimhoz; to patak mogállj előttem, s hallgaia al habjaid locsogásával; a madun.k csevegése no zavarja esendőmet; •ngedolmeskedjetek lég éa föld, mert elUi-tijnt előbbi uratotíit: avirulást; ''most én uralgok fölöttotok;; én vagyok n romlás és homály, legyen tohát romlás és homály közöttetek 1 . 8 a zsarnoki ásónak mindon hódolni látásik. .... ,: . . ^ Do a fojhajtva ongcdolmeakodö tormészet-bon lótozik egy különös toromtmény, molyro ugy látsaik ninos hatalma a zsarnoknak. Áfákat és virányokat lolnrolbntja; még a legsebbenebbon zugó folyam hubjal> ''a luköt-hotl jégborókával, olnómithatia az össze* természetet, do tft még aoiu kópés kormányozni a czóljainak elóbo hasztalan gönlit akadályokat. Magasabban áll ő, liocysem hódolna a tormószo''.crŐ parancsainak, magasabb az ő alkotása a legmagaaabl természeti létezőjéénél is, mort a ki a Legmagasabb, az alkotá öt a égi szikráját zárá porhüvolyó-bo. KI volpa o teremtmény máa, mint az ombor? — Tagja ü is n természetnek. Nézi a tormószot játékát; gyönyörködik a Uvasx bájló képoibon a elszomorodik a horvadás nagyszorü jolonotén. tízomoí a távol ködhomályán pihennek, lelkének röpte a gondolata u világ fölött lebeg. Szárnyalnak gondolatai a oszméinek lánozolatát ogy inrggyözödéa látásik vosérelnii a''nap keleten olüuti eitgá-rával a tAjt • oatvo összeszedi fénysátorát a % fény halyett lesz sötétség; — az óv ason szakában, molynok elsőséget adáuk, liimos ruhába öltözik a föld s nz ember ürvond, mert élni ¿a mozogni Iát mindont j majd iámét jő ogy másik korszak, losznkgntjn m előbbinok hímes ruházatát, - szétrombolja ókolt, a aa omber szomorkodik, mert szeme előtt osak pusztaság a''halál terül a meggyőződött, hogy: »— csak igy jár minden aa ég alatt, Korgá vlssontság járma alatt qyOgtlnklf ) Igonl A mulandóság oszméjót. tükrözi vissza mindon 1 Akár a fonnyadó virágkoly-liokon csüglön is tokintoted; nkár n hulló és sárga lovoleken, vagy a roppant épfllótek rombadült halmazain alrjon fol szíved fájó érzető, akár a temotőnok szaporodó eirhalr main éo keresztjein függionok sóvár szo» inoid: mindonütt éa mindon azt sugal^A; hogv gyönyörködéseink csak időközönt! élvünk, hogy nincs megállapodás éa állandóság földünk határain, hogy éltünk porozol ogykor lojárandnnak a hogy végre mindnyár jan mulandók a halandók vagyunk 1 Do mig mindon csak a mulandóság beis-Uinorétiéro utttlja kutató elménket, inig az omberi művek óa'' tormészoti nlk.otmányok egyaránt csak a halandóság ofczmójét li»n« g.»//ák vissza n szivnok kérdéaeiro, addig as ombori kubolbon fölhangzik egy szó, nagy éa hatilmas s magasan omolkcdvo a lélok olé tüzl a szellemi élotro vonatkozó kérdést a hallgatva várakozik a nagy ¿a-döntő feleletro. 8 a lélek eltalálva az őnélotéro vonatkozó kórdéat, nom utalja már vissza a kérdő osi* mót a véges természetbe, hogy fol«l«tát ab; ban korosso fol. Oh e föld, melyen esák |u-tárok és korlatok futnak a kutató olőtl, oá nom hozand biztoe választokérdéere. Itt osak a mulandóságot tanulod mogistaorni oh ombor, s földi élotodbŐl lolkcd életérn kyyetj koztetésoket nom vonhatsz; s a külvilág hallgatagon áll előtted. „De tékliiti mV^ad,-ba a a választ fölleled | — szived nyugtalan dobogása, a vágy, mely kebledet fe-asitl: a remény, moly jövondődro int, azo)-r lemea a minden, ml boonod gondol, ál, szól( emelkedik, egyszóval folzajog: omber, to halhatatlan vagyl" (Eötvös.) VERES -SÁNDOR. Levelezésftk. Fé.-B, iiov. 7. T. szorkosztŐ ur 1 Ritka és fényes (liino-pélynck tanúja valók ma, az üuuepély nagy'' szerűsége egészen olábrándositott, akórt no vogyo roaz néven, ha az ünnepély végén —> u kellemes benyomásoktól izgatva — a prózai való holyott a pArnassuson mászkálnék, pedig a vidéki lovolozőiiok nom ez volna kötelessége. De térjünk át a tárgyra. WeidliH ger Imro Péca szülöttje fagott művész, ós Amtman Prospor ScHjo -fia fuvula müvés« szobrát leploaték lo ina, a művészetet azo-rotő Pécs szépszámú közönségo előtt. A szobor felállítását a póosi nemzeti kaszinónak közvetve podig Pécs városának köszönhutni. A lolcplezés kővotkozölcg történt: Asaókas-egyházban szent míso, ezután n szoborhoz menőtől törtónondott nagy ceremóniával; azonban az eső elmosta, igy tolult osak esernyők alatt. A szobornál az itt állomásozó 11. vadász zászlóalj zonokara trombitált cl egy hopsznszA-fclo „Walzert," ozután a péösi dalárda énokfó ol''a „MU" négvost, moly után a szónoklat kövotkozott. Molog szavakkal, ecseteié a kitűnő szónok (SxautOr "A. uéos> megyei áldozár és az egyositett taáiiitéíotök igazgatója, Uuitóképettdei fötanitó,'' » «Ká-laué" azorkosztője) Pécs közönségének a ■sobor felállítása «gyében tett lónéseit atb. Exután oléuekollotott az .Isten AI<1 meg", ói így eloszlott át átázott hallgató A* bámuló közönség, ki szobrot omolt „nagy fi«ln»k A művészet apostolainak" ób n kiket kövesen \amertok A» fognak ismerni, miután kttlfbl-dön A» néhányszor haráukbau ndott hangversenyükön kívül — ogyAb maradandót nem adának. A loloplezés jután a kaszinó banquetto-ot adott. Időjárásunk egész ootoborben sr.árn/. volt, annyira, hogy a gazdák votoménycikot a tö-mAntelon cgeroktől komolyan féltették. Ma azonban, ugy látszik, tartós osőnok nézlio-tUuk elébe, melynok igen örülnénk. Műit lió 20-dikán nyitotta meg Kényei ét Laczkó a színházat a „Nagyanya" czimü müvei kevés közönség előtt; do Azóta köszönot városunk művésxot-pártoló közönségének, eloszlott azon aggodalmunk, miszerint »zi-nétxcínk pártoláshiány miatt távuzni kénytelenek. Tamási, Siposné és Takács különö-sen klemclondök. Isten velünk. _ NYAupi. Zala-Bomogyl hirek. A (Ha I ott nk n apján.) Nov. 1-én a sírkert ¡sinAt megtelt. Az ombor szívó clsxo-morult, látván térdelni A sirliantok fölött « gyászolók hosszú srtrát, kiknok sebét még uera éuvhitotto ax »-rí. Itt az öxvogy fórjo sírjára borulva jtoVo/ott, ugy elpanaszolta néki, hogy minő elhagyatott, mintha aa a hftiott ott a fold alatt meghallapá a liti nÖ siralmait j amott néhány árva öntözött könyoi-vol egy frisson hAnyt »irt, alig lehetett ol-vonni őket onnan, mert felojthotlen édes anyjukat siratták, a. i. t. A sirok nagy részo föl volt ékosltvo koszorúkkal s bőven el-lAtva gyortvákkal és (Ampákkal, s éjfél körül Inssari-íassan kiuludUk, a zaj, panasz és sóhaj olhangzott. Végre egyedül maradtak a holtak a roppant némasAggal. Au „lonyész-hetlon világosság fényoskodjék nékik örökkön örökké. A (R a 1 A r d a.) A kanizsai dalArda szombaton 1800. nov. 10-kén pArtoló tagjainak a „Zöldfa" vondéglö nagy termébon Orünbaum József zenekarának müködéso mellett dal-estélyi rendezett, következő müsorozattal: 1) Nyitány „a pajkos diákok" operettéből Suppétöl > clpadá, a nenpkar. 2) A dalArda jeligéje („Szabad dal ól vidor sziv, dalnok ebe* maradj hlv".) Pylleman Fofoticztöl, Aa „Dnlra" népdal, mindkettőt énoklé a dalArda. 8) „Magyar variatiék" vadAszkürtre, Eokárd-tól,előadta a zenekar. 4) „Sold gegrüsst" Pyllomann Ferenoztiíl, éneklé a dalárdA. 6) „Cavatine" MAria Pedillo operAjAból, Vordi-tői, előadta a zenekor. Q) „üuza közé" népdal, én« kié a datArda. 7) Poutpourri „a szép Heléna" operettéből, előadja a zonokar. „A borpróba" bohózatos négyoadal, előadta * # * Lxt tAncrkoszoru követé. = (Csurgói dalárda.) A csurgói dalegyjet Által f. évi uovomber hó 14-ikén a „Daru"-hoz osimsott vondéglőben dalostélyt rendez követkoző müsorozattal : „Honfi bordal." Abráuvj 0-tói. „Legenda." Liszt F«. rencztül. „Magyar népdal." Doppler Károlytól. „Magyar AbrAnd." Zách Jánostól. „Kgy ének próbs.u Kunczétól. — Kezdete 7 órakor. — Nem-egyleti tagok 1 frt belépti dijt fizetnek. — A dalcstólyt tánozvlgalora kö-Yetendi. A (Vasúti seoronosétlonség.) Z.-KgcrszegrŐl arról értesítenek bonnünkot, hogy egy ottani t#rV.-Azéki ttlnök, klszállAs alkalmAval kabátját a waggouban felejtvén, m vonat után szaladt, és oly közöl ért a mozdonyhoz, hogy a kerekek ált.il olkapva — össxotlporUtott. A(Vígyá*atlan»ágból orodtha-1 A I.) A napokban egy helvboli Ácsnak nojo főzés alkalmAval gyomokét karJAn tartván, a íntut szobájába ment, addig a tüzhelv inellé ültette, a tűzön lévő fazék — melyben via forrt — feldőlt, és az Ártatlan gyormek 24 órai kinos szenvodés után n borzasztó elemnek Áldozatja lett. — Ismét egy intő nólda, mely számba vigyázatlan szülőnek figyelmébe ajánlandó. A (II o t i v A s A r.) IIotivAsArjnink oly élénkek,'' hogy píaczunkon a sok koositól mozdulni som lőhet, és vetélkednek az utóbb lefolyt silány országos vásárokkal ; különö-bcii káposzta kifogyhatlan monnyisógbon ho-Katik (»inczunkra. A (Rablók élifogptása.) Atovékony inkei itiendőrveaotőnok ■alkorült Márkus hírős rablót társaival együtt elfogni, és a hatóság kezeibe szolgálutni, különösen kiemo-lepdo, nogy ezen derék oaondőrvozolő oa évben már másod itbon kerített kéero ily jó madarakat: ml csnkis Ügyos éá vitéz eljárásának tulajdonítható, mert a lőpor a rablók részéről logkevésbé som kimóltotott. — Méltán m«-gérdcmll a dlcsórotet. A (Uj omnlbui.) Végro valahára szerencsések lehetünk jelonthotni, hogy Nagy-Kanizsán aa ottani indóházig és vissza az utAsok uj amerikai omnibuson 15 v^jkrért szállíttatnak ; de csak addig, még a szép idő engedi, mert a monstrumot alig fogja a két ló a feneketlen sárbAn elozepelni; mindenesetre jó esik a szép időben is 1& krért aa indóházig kocsizhatni, holott drága „szarvas" vendéglősünk, daczára az öt mindon tekin-totbun felülmúló koronái concurroncziának, ki eddig is vendégeit fele árért szállitá, nemcsak a roppant árból lo nem szállt, hanem néliA oly egyénektől, kik elfolojtnok kupocs gyanánt alkudni, ugyan borsoa árt U követelt. A többszöri panaszok végott figyelmeztetjük a közönséget, hogy mindon további kollemotlenség kikorüléso tekintetéből, a „Szarvas" vondéglössel előro alkudjon. , A (Olcsó aongora.) Egy kijátszott csinoa ét jó zongora olosó árért kapható, mindon közolebbit o lapok kiadó-hivatalában. » t KnposvAr. — Mult ''napokban Nemetkén, a finauezok ügyetlenségo következtébon, ronpant szoren-osétleiibég történt j ugyanis Tóth József nomoskei kovácsmester szöllejéböl jöve, a falu végén ogy financzőrjárattal Ulálkoza, kik dohány csempészt lestok ; midőn köze-lökbo jő ti saerencsétlon kovács, roá kiáltanak, hogy,))Ujon meg, ez azt vélve, hogy tán rablók, a lovak kö/.é vág s ol akar sietni, erro a fiánozok egyiko utánna lő a egéaz fél arczát ellövi, minek kövotkeztébon a kovács rögtön meghalt. Mikorra a falu népség a lövés, a a holt családja lármájára összesza'' ladt, a tloánoaok sxépon odébb álltak. Az illető gyilkos s az öriárat-veaotő a kaposi börtönben várják inélió büntetésöket. ítélje cl őket nomcsak a törvényszék, do a közvélemény is. — üctober 24-én tArtá Fiacher Lipót holy. bcll születési! a Pécamegyel áldoxár primi* ciAját számos buzgó hívok jolenlétébon, kik az újonnan felszentelt pap áldását olnyoren-dök , tolongva siettek az oltár elé nemcsak délelőtt, do ínég délután. Adja az ég, hogy az áldáa foganatoa legyen. — Octobor 30-kán a főispán ő méltósága elnöklete alatt nagyszerű gyűlés tartatott as in Bégügy boti. i — Méltó dictérotet érdomel Nőthlg Károly pékmoitor szép As Ízletes xsorolyéi s egyébb süteményeiért, úgyis rég nom ettünk már egyebet, mint gorabóezotzsomlyo holyett drága pénzünkért. Csak arra figyolmextot-jük , hogy maradjon mindig jó pék a a kö. zöutég Őrömmel barapsnd kiflibe. — A mult számban omlitett társas-esté-lyok részvét hiánya miatt már bukófélben vannak, ámbár hir sxorint az első most szombaton lonno megtartandó. Kívánatos volna, hogy a jótékony ozéllal egybokötött mulatságos ostélyok több pártolásban részosülnénok. — El nerit mulaaztliAtJuk mogomllteni Ama roppant hanyagságot, raolyot az utcza-világi-táa, illetőleg nomvilágitáa körül naponkint tanaaxtalunk 5 tuidőu as ugyia k«vés lámpa Alig pislog, ugy mint egy éjjoli mécsos, a másik ogésxon olalszik, s a járóknak, ha nom Akarnak lépten-nyomon orra bttkni, bizonyára kési lámpát kell xsobökbon hordani, ha ügyeik éjjel Yozotik valahová. — Már omlitök egyízbon a számos koldulók általi zaklatásokat, do oz már oly fokra hágott, hogy ogyilg koldus n: másiknak adja kozébo ax ajtó-kilincset, szoiutelon tolakodásuk által vérig kinozzAlc a szogény lakosokat. Bizton hitzszük orélyos hatóságunktól, hogy ez ügybon a kellő lépésekot mogtoondi. — Don Hidalgó igérotét birjuk, hogy utazásáról kalandokat fog közloni. Fővárosi és vidéki hirek.'' — Ffllhivás M a gy a r 0 r s t á g b o r-t o r m 0 1 ő i h ox. Több bortormolő Arra szól-littutván fel az orsz. magy. gzzd. Egyesület, hogy szőlőművelési szakosztályának közbenjárása által a hazai szölöinüvelőkot ogy országos értokozlet megtartására hívná fel, özönnel van ezeroncsém Magyarország t. cz. bortorraolöit hazafiúi tisztolottűl értosltoni, hogy ozon értokozlet f. évi nov. 23-án d. 0. 0 órakor fog mogkezdotni a Köztolken, (üllői. urifc Iz.) Pest, oot. 15. 1806. Az orsz. magyar gazd. Egyesülőt olnökségó megbízásából: Morócz István, egyesületi titkár. — Horvát bor. Zágrábból közolobb 30 tfzonhót Akót hordó bort küldtek Londonba, h pedig oly jó orodmónynyol, hogy azonnal ujabb küldoményhoz foghattak. — Horvátországnak |s novozoteaon Kőrösme-gyónok kitűnő vörös borai vannak, s hogy borkoroskodésénck szép jövőjo logyon, csak értolinos pinozekczolésro és az üzíotbon so-liditásra van szükség. — Szárazság. Orosházáról írják nov# 8-ról Oly szárazság és mologség van nálunk, hogy csaknom kánikulának is boillo-nék. Nagyon aggódnak a gazdák, hogy ró-gon nom volt • Yidékon eső; a vaskemény-aégü földöt szántani igen bajos. Sok uiagot elvetettünk, de földolnkon még hír« aínoa a votAs kikelésének. — A magyar országgyűlésnek f. hó 10-An kezdődő ujabb ülésszakára a felsőház tagjaihoB is szétküldettok már — a ház elnöko kir. tárnokmoster b. Sennyey Pál ő exoja álUl — az illotő meghívások. — A Poaten lévő képvisolök f. hó 4-ón a Frohner szállodában lakomát tartottak, mely-lyel Szentiványi Károly, a képviaolöház ol-nökének novonapját ülték mog. — Oorovo látván országgyűlési képviselő nyilatkozik, hogy a zsjoll molnárnöt nem ő, mint egy tudósitó Irta, hanem Oorovo János menté ki a Tisza habjaiból. - — Császár 0 Folségo csehországi kőrútjában nov. 4-én Jósophstadtból König-grátzbo érkozvén, ax iudóháztól azonnal a nagy csata színhelyére, a oblumi magaslatra hajtatott, s onnan Probluton ét Kuklonán át tért vittza a königgrtttzi várba. A háborúban károkat szenvedett járásoknak több otor forintot Adományozott; ezok közt a kö-niggrfttzinek 7000-et. — Földrongés. Tisza-Dobon,SzAbolos-mégyóbo^, oct. 24-rŐl 26-ro éjfélkor földrengés volt érozhotö, melyet mennydörgéshez hasonló tompa zugát előzött mog. Kárt nem okozott, otakhogy a rázkódtatás sok békés alvót felébrosztott. Egynohány tányér a szegről, s egy pár kö a káposztás hordókról loesott. — Sopronyban a városnak légszesz-világitással leendő ollátására kebolbeli városi társulst vállalkozott. Míndonesotro ör- .vendotes jol, ha a városok intézetoikot saját erőjükből kiállítani elég móddal s vállalkozási tohotséggol bírnak. — Vásári zajongás. Dobroozenbon mult sxordán röggel a zsibvásárban nagy - néptolongás vonta magára a figyelmet. E körülmény oka ogy magyar dohányt áruló ember volt, kitől 1 fiuánex a tiltott áruozikket lo akarta foglalni. Erro a nép inlnt a fölhá-borított méhraj zudult összo, különösön az asszony^''és gyermek-sereg. A mindig növekedő népáradattól csaknom elsodort fináti-oíok osxélyosobbnok tárták, gyors lépésbon visszavonulva, a katonai Őríakból sogélyt kérni, mlro a zavar színhelyén axounai fél-• század katonaság, föltüzött szuronynyal jo-I Iont mog; azonban nkkorrA a dohány-árus ~r fölhasználván a kodvosö szolot —■ már ko-rekot oldott. — A „Szogedi Híradódban olvassuk: Az inségügyben tartott tanácskozmánynak mégis lott orodményo. — Nom mondhatjuk uxt ugyan klolégitőnok, a monnyiben a gazdálkodók részérő utalványozott 16,000 frt a valódi szükségnek távolról som felel mog; do másrészt öszinto örömünkre szolgál oa ügybon jolonthotní egy olyan folsöbbl intézkedést is, mely mig ogyfolöl munkát nyújt az inségnok leginkább kitott dolgozó nép-osztálynak s ennok nyomasztó sorsán eny-hit, másfelől ogy hasznos mii létrehozását caélozza. Ugyanis, mint jó forrásból halljuk, a vödrösházi UszaI átmötszés terv« felsőbb helyen jóváhagyatott, s a mü kiviteléro 40,000 frt lott utalványozva. Moit mér tobát nincs egyéb bátra, minthogy ozon CzólazorU és mognyugtstó intéxkodés no maradjon so-kAig a papiroson, hanem a kenyéradó munka foganatosítása mielőbb megkezdessék ; mert proximus ardot ucalcgon, a 03-diki éhiuség megizmosodott alakban kapunk előtt áll, mint est szomorú olöjelok kótségtolonül bizonyítják. ... — Ajővöévi ujonozozást illetőleg a hatóságok azon utaiitáit vették a holytartóta-náot részéről, hogy az arra vonatkozó előmunkálatokat azonnal vegyék foganatba. Ujonoznzái nlá szólitandók az I84G, 4&, 44, 43''és 42-ben szűletott ifjak. — A nomzoti sain házban f. hó adták először Szigligeti „Próbakő" ozimü vígjátékát. A lapok nom sok dícsérottol nyilatkoznak róla. — Kolozsvárott néhány óv előtt nagy föltűnést tett egy bűnvádi osot. A vádlott 8zabó Qorgoly novü ogyón volt, s a roá sulvosndó vád az, hogy állítólagosán tnogiilto kedvesét • ogy zsákba kbtvo a Szamosba dobta. A végtárgyalás orodményo az lőn, hogy a tor-hos és öasxovágó gyanu-okok alapján ¡Szabó Oergolyt 10 évi fogságra Ítélték. A védő ügyvéd felobbozto az ügyet, melynok követ-koztébon ujabb vizsgálatokat rendoltok ol, s ezok, mint látszik, a vádlott olőnyéro dőltök ol, mert logközelebbről Szabó Qorgely szabadlába holyostotott. E dolog nagy moglo-potést okozott. , —Kalocsán 0 napokban rablás történt. Három rabló tört bo a város végén, a kálvária szomszédságában lukó özv. Tömlényiné asszony lakásár^ s onnan 60 db ca. arany, ogy 100 forintos bankjogyot s ogyéb értékes dolgokat raboltak ol. A rablók az össsocső-dült szomszédokra löttok s ozután Duna-Pa-tuj folé tűntök ol. — Soliwaroz .Oyula úrtól nagy album-alakban részlotesb tanulmány jelent meg á közoktatásról, őzen czim alatt: „Hogy vo- xessűk jövőr« a hazai közoktatástigy statís-tikáját ?u A bonno foglalt atatlatikai adatok öasxegyüjtéaévcl a azorxő mindenesetre Jó sxolgálatot tett. — A Csokonai-szobor Ügyét Illetőleg a „V. ÍJ." imk azt Írják Dobroczenböl, hogy az omlt''kk<:r''*Mraufat bizottmánya oU fogadtji az Imó Miklós által késxltett ssobor-mintát, sőt 0 művész hazánkfiát a szobor nagy mintájának készítésével is mogbista, a Izsó a jövő év tavaszáig elkészíti o munkál. A nyolez láb magas szobor bronozból losz öntve. Az eddig a szoborra gyűlt adományok ugyan még épen nem elegendők arra, hogy Csokonainak méltó szobrot lehessen omolui, do bizton hiszik, hogy Dobrocaon polgárai, kik előtt méltó példa áll, az oralékkcrt megalapítására 14,000 ftot adott Csanak Józsof és Szabó J.ijos urakban, városuk halhatlan szülöttének omlékaxobrára, tehetségük szerint a lognsgyobb készséggel fognak adakozni. Bécsi és külföldi hirek. — Togothoff altongornagy f. hó I4-én kezdi meg Atnerlk»! utazását Jbox ur társaságában. — A Mexicoból legutóbb Hécsbo érkezott postával 80,000 franknyl küldemény is érkezett, melyet az ausztrÍAi szabad tisztjoí küldöttek mint megtakarított összogot itteni rokonaikhoz. Számos mogrendelés is történt, ausztriai iparosok s kereskedőknél, a mindebből koránsom lehot azt következtotni, hogy a osászár közelebb elutaznék. Aa ausztriai azabad csapat összohur.ódott, s a legujAbb rondolkozésuk folytán MlktA otátsár közelében van, s bár az A legutóbbi idöbon súlyos vesztoaégokot azenvddott, mégis a legjobb sxollomtöl van áthatva, s niegosk''üdött, hogy a császárt még a legsulyosb helyzetben sem hagyja ol, s örömet, bánatot hiveu megoszt volc. Az ogészségí állapot kitűnő. — Azon kérvények száma, molyok Prágában 0 Felségóhoz bonyujtattak, oly roppant nagy, hogy a napokban ogy egész társzekér-nyi kérvény szállíttatott llécabo. TÁRCZA. Az anya sir ja. Kf(7 sir vsa a tomettfben, Moly kopárabb a többinél, M«l)cn «Ibenrad a vlrA*, Motjren eUiárad a nSvAny. Klí <1 *trf UlAn «1 uniók AUu«««» terhe» álmait T S á si«nr*<IOkn«k átkai IlervMitják «1 virágait t Nem 6 I nem M»rnok ilrja Kgy anyát fOd a »irhalom ; 8 nem átok, banem kát árra Keserro nebestll ason. Kit árra Jár naponta Itt, KM ArVa knnytelt nemekke), H a» árváknak knnyelUlt Hervad a »Ír vlrÁga el. Hi A renegát.*) Stambul ősi kikötőjéhoz török gálya kö-zoledék. Zászlója a hajnal kedvező snelében lengedezvo, méltóságtelieson lobogtntá fönt a magasban az ozmán félholdat. Látni lolio-tott, mint tünedeznek távolról Analolla magas hegyei, molyok havas ormai arany- a rózsaszint játszottak. Halról Európa s/áraa földjo szólos öböllé vájva terült ol nayy hajókkal megrakva j és a tenger kékes takarója fölött félkörbon omolkedéka koleti világ városainak királynéja Konstantinápoly, arAny golyókkal ékesített sugár minarotjoi-vel, márvány meosetoivol és fohér galambokkal néposltutt cyprus ordeivel. A könnyű bárka sobeaon ropölt a kodvoxö sxólbon, a török katonák, kiket hozott, komolyan ültök a födélzoton nagy boroatyányu csibukjokból sxiva, mig a görög mitróxok cgykodvflon s vidáman, miként Athéno virágzó napjaiban dalolák bangóra kiséret mollott régi balladáikat. Csak kót halvány és mélabús némot egyenruhás ifjú nem látszott az általános őrömben résztvonni. Hasztalan pompázott előttük a Caesarok hajdani királyi városa; hasztalan hozta feléjük Thraoia lenge szellője a rózsák illatát; érzékotlonül s hidegen szegezték lo ssemolket, lolkűk máshol volt. „Ugy látszik, önök nlncsonok elragadvA SUmbul büszke tokintoto által?<• szólt egy ifjú jancsájrtiszt, kinok dohánya már végkép kitogyott, s utolsó adag ópiumára szorulv* kózlékonynyé kezdett válni a felügyaleta aIaU állókkal. •) lilám vállá»ra tárt koroatáay. „A fogház kinézése bármily szép legyen 1«. as aohsora bűv öli ol «önkit," felelt »só-mórt» és határozott hangon a frauczia foglyok tekintélycsblkó. „A(Uh, il All»!i I — sióit a török — önök rabszolgasága ott fönt mog volt Írva." „Tegyetok ugy mint ml, toldá mog egy-koJvOon ogy görög, énekeljetok, táuosotya-tok éa adjátok meg magatokat — a boszu napjáig." Köszönjük a vigasztalást, szólt u uómot fWgi ly, do addig várva, mig o nagy nap ol jO, elég időnk less, nektok ugy, mint nokom is, a derest kiállni." • „A derest kiállni — ismátló a török nom-zoto jellemző gondatlanságával, — sokat osztogattam, sokat ksptam, — s én mludig Jól éreztem magamat. „Ks Öu ? saólt gúnyosan a fogoly a vidám hillénhn. „ügyén? az már más, noha mint gyer-mokoket gyakran megvert atyánk; do azért még sora tudtam egészen megszokni azt." „Allah nagyi viszonzá a jancsár, majd oz is megjö." „Kuropa molyik részéről jönnek ugyan önök ? kérdó a görög a két nyugotlt. „Swoiczból — válaszolt Frana a fiatalabbik. ySweicsból ? oz különös. — Hogyan lohot Swoiczból jönni ? „Ez kis falu a Kaukáa hegységáben — szólt a török tudatlanság egész határozottságával a jancsár tiszt. „Kikötünk Walthorl — kiált* föl Frana aa öröm hangulatával, nézd a hárem tetejét." A rabszolgák a szárasra vitettek. „Urla-rulal" (szerencsés utat I) szólt barátságosan a török, legyenek megvigasztalódva, ol vannak már adva Mehemot basának, ki palotáját önök iiomzetbclleivol szekta volt megtölteni, es már as ö asokása. Múltomét jó ur, a vannak okai a keresztényeknek kedvezni? „Igen I szólt hozzá a görög megvetöleg simogatva »sakállát, vannak okai." — „Hála Istennők I hadnagy ur, szólt Franz, csakhogy ogyütt maradunk." „Megláthatnám-e még valamikor önt jó vozór, hogy o kedves újdonságért háladatos lehetnék ?" kiáltott föl olragadva Walthor. „Vigyázz a asiuórro I szólt sunnyogva as ifjú hellén. A zsinórra . . . válaszolt a török mindon változás nélkül, oz a halál legtisztességesebb nome. Allahra ón bizony uom sokat törődöm veJLa- A hajós kapitány kösoledék a két IQu keresztényhez. s raogorősitvo a jancsár által emiitett kodvotő hir igás voltát, olvozotá őket a moroal basa lakhelyére, ki nohány j hét óta regényes holytartói kerületétől távol volt. A roppant nagy udvaron keresztül menvo, hol fokoto rabszolgák djorikkol mulaták mn-gukat, gyönyörű kertbe vosettottok. molynok magas falait rózsa-korlát ftJdte be. A nagyon szűk utak mozaik kövokkol kirakva, virágzó czitromfák közepotto kigyóztuk, a narancsliget végén márványnynl ékesitott fürdő-tó terült ol, molynek közepében kioszk díszelgőit. Itt várakozók Mehemot uj rabszolgáira. Alacsony torcrabe vezettettok, m«-lynok falai vakitó színekben Konstantinápoly több rajzait tüntették föl. Torzsa szőnyeggel boritott ut körül Aranyrojtos vörös bársony szőfa pompázott. A morcai basa himzott vánkoson fekve, lustán eregetó a füstöt gyöngyökkel ékesitott ho»iau pipájából. A két swoiozl ifjú a szőnyoguton közelebb jőv 11, komor tekintettol álltak mog, várva, miként fog a sultán magas tisztjénok tot-szeni sorsuk fölött rendelkezni. A pasa darab ideig feszült tekintottol vizsgálá ökot, ő még virágzó korbán lévő, sugár növésű a nemes magatartású flrflu volt, a habár fiatal '' még, mély barázdák ültek homlokán; azo-moi vad lángban égtek, sűrű szakálla mellét veré és a mély sobfórrá», moly arozán vonult át, arozvonásainak némi ijesztő külstft ailoit. „Oh Ég, mily csúfos I kiált« föl fejét cl-fordjtva Frans. „Kpon nom csúfosabb náladnál, ifjú gyaur I szólt nagy nyugalmasan sátáni raosolyíyal a pasa. E gyors, kevésbé bátorító válasstfasau i komoly hangon froiburgi szójárással ejtó ki. A szegény Franz maid fóldro rogyott. „Juj I as ördögi" síkolta fel kerosztot hányra maga előtt. „Légy nyugodt" — válaszolt a török sso-moru mosolyával, egy varjú aem ássa ki a másik szemét. Erra tapsolt: a a tisztok eltűntek. Egyedül maradva két rabszolgájával, arosvonásal fokonként élónkobb szint öltöttok. „Ti awelosiak vagytok nemde ?" kérdozó Sket orőt véve magán. „Freiburgtól két mértföldnyi távolban fekvő kis fnlubau szülöttünk." „L-ben talán? szóla Mohomét visszafojtott izgatottsággal. „Igen, válaszolt Walt''ior nagyon csodálkozva. „Ki vagy? hogy hinak ? „Walthor Farkas a novem, hadnagy va-gyok a gyalogságnál ö fölsége a német osá* szár szolgálatában; alig hiszem hogy aso-renosés Tennék, magasságod előtt Ismerve lenni." „Talán...... mondd mog anyád minden tivéro él még? „Mindnyájan egyet kivéve, ki 16 év éta eltűnt." „óh hála Istennek I" — a voszteség rem nagy; szólt vállat vonitva Frans, mert mindenki asI mondja, begy gonosz egy álUt volt? „Hogv hogy?" kiáltott föl Mohemot sötét tsoraöldökót rodökbo vonva. „Ah egy szökevény, bevádolt könnyclmfl, ki hogr gyalázatoa büuteté.ót • kikerülje, megszökött a seregtől. ( „Igon I — szólt lassan ijeaztő moaolylyal a pasa — el volt ítélve, hogy a fegyelem ol-leni kihágásáért megvcsssőztessék . . . ő n végrohajtási nap estvéjén megszökött S két napig Mórát halott házában elrejtőzött. \ holtak, egyodülí barátai, kik noiu árulhatták ol őt, nomcson kőitek védoluiérp az óliik düho cllonébon. E szoroncsétlen hátralevő története irtózatos álom. Konyoret koldulva bejárta egéss Sweiczot. Ólt hányszor bocsátotta fáradt tagjait volamely durva faragraá-nyu BUdonnA-azobor lábainul estónként nyugalomra, midőn Olasalion hegyoibon barAU- Íolt, a nélkül hogy más ágy» lott volna a omény sziklánál, más takarója as égboltozatnál. Gonosz sorsa a Calabrl il rablóbanda közé vitto öt; tengeri ütközetben fi.golylyá tétetve, kalózlánczot csörtotott ogy darabig, Konstantinápolyba vitetvn, a legdurvább munkáro kényszorittoték. Egykor ingerel-tetve, dühében Arozul csapta íJroí egyikét, Kegyetlen halálra itélvo, életei aj''ái.ltnk uoki, turbánt és kitüntetéseket. . . . Ö engedett a gyalázatoa 1 „A nyomorult I" szólt Walthor. „ifjú 1 kiálta föl dörgő hangon Mohemot — rojtsd el elölöm as ijesztő érzőimet,.mely arozodon visssatükrö ik.....nem látod, hogy saját történetemet beszéltem cll? „Warner 1" — sikoltn föl a hadnagy, főjét kozeibo rejtve. „Én vagyok 1" — szólt a tőrök szomorú határozottsággal — én vagyok Worner a asökevény I Werner a renegát 1 Oh l Allahra 1 rettenetes Ily sorsban lenni I - „Jobb lett volna a halál I mormogott tompán Walthor. (Folyt. köveik.) (MoutUur áss vllles et campagnas nyomán) VÖLGYI. Üzleti hírnök. Nngy-Klllllsita, ii««. to. KösépmlnSségd busa ltnyha (Uletbeu réssestll, holott Jobb uilnftséga busa még folyton előbbi ssilárd állásiban maradt. A vas. utl helyiségek kioainyek a bcasálliláa elfogadásira, ennélfogva a f. IvéU-1 a hiten Igen ssdk körro »sorit-Ultylt, egy körfllmény élénkebb Ötletre jogosít re-tnénylenQuk, nii-ly arra mutat, bog/ a behozatali fórrá» kiapad, és utnisokára áraink feljobb »sálinak. Mai árjegysékdnk kövotka S i Jelentagt Irak a''só-ausstrlal mérőként a hetybetl rlacsnn i Busa uJ85—8«fns 6 frt «0 kr —6 frt — kr. Hon uj SO foutos 4 frt—4.30, Knkorlcxa 84—86 fns S frt—3.40. árpa s«rfd»ésht s val\ 70 —73fontos 3 frt 8 — 80 kr. — Zab 45-47 fontos 1 frl TO kr. Pohinka els5-reud;i 2 frt 10- ÍO kr. Ptusuly fehér 4 f.U Urka 3 fit 50 kr. Uuhó <<ls8 rendit S—7 frt mi sfja. 4«llv*j>4lluka 20 foku 21 — 22 irt hordóval együtt. MrkOlypACnk* SO fok 18-10 frt hordóval együtt. >11, 13 —13>/t frt. üorkü 25 frl. Nyersb^rík i (lanyha IWlel) ttkHr- és tahin- 40—(0, is busa-börök 42 frt. mázsánként. Borok. frhér is v»i«s (sohlller) t80Z- és tSCJ-ki — vldikllnkb.-ll - t-rraís 8 frt -0 ht - Villányi is s.rgs irdi foot« 1800. tO-ti ft. llj honi bvr vil»6a (schlller) ia fihir 7 frt-0 (tt — kr. Halatonmeliíkl borok 1833- i» IHOö-ikl f«hir 10-16 frl. ak<nkinVv Vtass «0 f,» - kr. Kis 44-46 frl. KötUnsi^ iryapjii ára 76 frt. — K»hír rongy ára 7 frt 26—t SrX. 76 kr, frketiá 4 frt. * M.-knuIiHai placzl árak tiov. ití. Bors.) Itcsijo 12 kr. ráncai- itoaij > 8 kr. Dab ttckijo 0 kr. Itca. 8 kr. liurgonyn m «rJJ« 80 kr— t ft 10 kr. Marhahús fontja 16 kr. Jukhua foutja 10 kr. Sert''s-hus fontja 20 kr. 8/atonna inissája 38 frt — kr. Zalr fontja 42 kr. I.ingllsst mi sila tl frl — kr. Zsom-IvrlUst miaiija 9 frl — kr. KenyirlU.t fontja 8 kr. ^iikoricaal|s,t fontja 4 kr. Árpad ira fontja 6 kr. KAieikUa fontja 8 kr. Klsikita fontja »» kr. Faolaj fontja 60 kr. Hoposeolaj fontja 32 kr. LenmagoUJ ft»¡''a 40kr. Uj bor ttasája 10 sr. — óbor Itcsijo 20 kVsir Itesije 14 kr KanUsal s»r ttosij* 10 kr. itcsijo 60 kr. TdrkSIy-piUuka ltoaije ;''4C. Ír Haltva-pillnka Itr.sijo 80 kr. Kyors faggyá 1 miaeija t5 frt. — kr öatíU tagygyá-jiyorlya fontja 82 kr. Mártolt fonl|a 34 kr. Bsappan (ontja 24 kr. üi fontja 10 kr. ««min/fa ni. • frt - kr. Pukafa 8!o 5 frt — kr. Nyersfa 81« 6 frl - kr PatWn ni röjc 40 kr. Biina missija 0 frt 80 kr. Bsalma m. 60 kr Kender fontja 60 kr. Len fontja 00 kr. iWrsI péniárfiilyniM nov. 10. B*/» mottllquea 59.65; 6"/a nemi. K»''1 «''»n 66.75; 1 SCO-kl áltAtlalmi köicsBa 79.7Q b.inkrészvényok 719.— hltolintóaeti rósa-ványok 151.50; London 128.60; ezüst ági* 127.25) arany darabja 0 frt 21 kr. "1 ■ ■ 1 i i 1 p FelolŐs szerkesztői Wujdlt* Jóssef. Ifi rdetések. Hirdetmény! Majdnem fele árért játállá* mellett, valádi. hamisít-hailsn éa pontos rfff-mirtikknl kOvetkeaS vásson-nomdek bocsáttatnak vig-eladásba, u. 10. i visson-ssebkendÓk, tOrtllkOsók és aaa-Ul-tcritökck m bé< »»l vnxxuiigyár-raktárbnn, Ktadt, Tuehlnubeu '' II. as. alatt. t tucs. flno.-n fehér visson-ssebkendS I—S ft 60—S ft 80 kr a legfinomabb. t tucs. Uen Snom rumburgl kend6k 3- 8 ft 60 kr—4 ft 60 kr a logAuoioabb. 1 tucs. flitoni vásson batlsI-ksndSk 4—4.60—8 ft a legfinomabb. 1 tucs. vásson-tOrttlkSaSk, 4.60—6—7 ft a legfinomabb t tncs, vásson damast-t8rt!lk6s8k 6—7, 8 ft a legfinomabb, ít-larab 6 ssc»nélyn> valí asstal-Urltik 6—6.60, 0 ftjávat. 1 darab 6 ssemélrr« vat4 visson damast asstalterltik 7.60, 9 ft. t darab 13 ssemélyre valá aasUlUriték 8.50-9—12 ftjával. 1 db 12 sseuiélyre való atlas-dainast-asstalterilik 16— tO ft a leg-finemabb. Vássou-ltrftlklKriSk, rSfBnkint 26, 80, 36-49 kr a legfinomabb, 1 db 30 r">ffls febéritetlen háslvásson 8—9 ft 60 kr. '' 1 db 30 r">ft* fvhérfooál-vássen tO—12-14 ft. 1 db 30 rStÓt fltnegyed isélea rumburgl vásson 12 — 16 ft. 1 db 48 rSfns »tnegyed ssiles ssSv.etvlsson lS— 20 ft. 1 db 60 rőfHs ötnegyed ssiles Anom ssövésU tl—>4—28 ft. ; | |lb 60 rőfOa kéaaelfonolt ssövet 28—SO, 85 ft a legfinomabb, 1 db rumburgl batUt-ssOvet 80 ft helv. eaak 40 ft. 1 tucs. vásson asstal-kendS csak 4, 4.60—6 ft. 1 tues. finom damast- asatalkendS caak 6—7 ft. Vásson art Ingek 1.60, t.SO, t.ÓO, 2.80. k''lnom vásson art Ingek 8, 8.50, 4.60 a legfinomabb Késs vásson-gatyák 1.20, 1.60. 1.80-t ft. % Vision u61 iugek, legifjabb divat 1.80. >.50, S, 3.60. 7 Vásson n5i Ingek kötött 3.60, 4 —4.60 a legfinomabb. Uri ftaaell-tngek vagy nadrágok a legtlükelöbb ininden sslnekben 8, 8.60, 4 - 4.50, Ingsk, melyek a testhes nem állnak, vlsssavétetnek. Megrendelitek kevés rifiietésscl mlude^elé teljesiltetnek. n . Ix)uíb Modern''« Central-Depot in Wien, üzlm : Sladt, Tuolüauben Nr. 11. Ft le Mri »xállit urak-, hölgyek- és gjermckckiiek us els& éa legnagyobb ni " vászon-raktárnak központi raktára Béea, Rtadt, Tuchlauben 11. v.lm alatt a legolcsóbb és - legjobb ^éss t áS t j a sS • k r t minden nagyság ii mlnSsigben, valamint vása«*-^tyá|iÁ.;^*k4r i* pompás sslnea Ingókét minden nagyiá^t^ a icgnjtbo dirat sserlnt, és oly meglepS o!osé árakért, hogy a'' legkisebb megrenitr?,^ továbbra ia a legnagyobb megreudeléseket Idtai elS. Aa a> ^»»•tkesS árak állitásom bizonyságául szolgálnak,xéa C.x.i- ''"»ák* ajánlom. Kész nri-ingek, ^ogjob>> kózlmonka. Fehir-fooalu váasonlngek. sím* 3yfaí —j kr helyett caak I ft 60 kr. Finom nemQ rántaoa mellet 4 ft 60 kr bety. csak t~ft Stl.kr. finom Irhoni v. rnmburgt tagekf» ft kely. csak 2~fT 80 kr._ Finom hollandi váss"öníngek 6 ft tó kr hely, eeak 8 ft. Fin, mmb. kés.elfőni Ínyek K kr hety. feaak 3 ft 60 kr. Legfln. rumburgt Ingekyjjepteb''; >^nitnnnka 10 ft hely, esak 4 ft 60. Légiin, belglal «o^bT|V/í''>frhely. esak 67T6Ő kr. Fehér és szines shirting-lngek. Uri Ingek fehér shirtlng^ül 3 Irt helyett esak 1 frt 80 kr. Legfinomabb frauoskrytff&agbgl d frt 26 kr hely, csak 2 frt 80 kr. J.egujabl) desalas aslú-.''; gek 2,''ft 60 kr hely, csak 1 ft 80 kr. l''oinpás islnes shlrtlr^^f^k 4 KTo kr hely, csak t ft 60 kr. Valódi trancala sstuea baUst-lngck''o" ft 60 kir kely. esak 8 frt Legújabb fettir bál-logek, Igen finoro 8 ft 60 kr hely, caak 8 ft 60. Kész hői ingek, legszebb kézimunka éa késlktittn. Plma vásson-nliingek husásssl 4 frt, helyett caak 1 ft 90 kr._ Flnoiu ichwele»rTngek rcd/»~iiicllel~6 ft 60 kr h. eankJ 2 ft 60 kr.~ UJ dlvatn sslv- és raveut''ben kötött 0 ft 60 kr ^7caak~8 ft 60 kr. Kngenla, tyj d"lratü7köTött" Tft^hely, csak 3 ft 60 kr. _ Máriá-Antjnla ftlsöny-lngek 6 ft 60 kr hely, eaak 3 ft___ Vlolorla, valódi ValencTonue-vaTkötötl 10 ff hely. esak 7 ft. Finom vássonból, horkolva 6 ft hely, csak 1 ft 80 kr,_if blvat-lngák, IsgflmtMtaVi) balfaat vássonból hurkolva 0,''>Ö h. csak"fl.8Ö. N8Tafs"ó""nadVigok logAn. shirtiiigbSI i ft h. csak 2 fu Hff naitrígok, kötva, legán. vissoubói a ft hely, csak 2 ft »0 kr. HCl'' ájl mellényke, angol sblrUn|b8l 6 ft 60 kr. hely, "csak t ft 80 kr. Plsaes, szépen köteti melléuyko~12 ft''hely. eeak 5 ft 60 kr. , Legfin, meflTnyke, valódi vatenclenne-val 20 ft hely, csak 10 ft. H8Í~jjl~lngek hossau ujakkal 8—1U0-4 ft~60 krif. , /_ Legfinomabb vászon fóril-gaty&k. 1 frt tO kr—t frt 60 kr, — legfinomabb rumburgl » frt 10 kr. ÍrhonTs»Bvet, 48 r«f 84 ft helyett csak 17 ft._ Legfinomabb Irhoni va<ty nimbnrgi,''60 rSf ŐÓ ft hely, eaak 24 ft. jr.iiV^T.ebk.,,d3k, fél tucsatja t, ! ft 60 krTFeo kr-« ft. Uj^. SaebkendSk, batl»t-vásso^b3C1féí''tuesatja t-t ft 50 kr. Divatos u?l nyakkendők, fél tuesa''tja "f ft 60. I ft BŐ,"*«'' ft.__ Jó feh^r és sslnes uri harisnya, fél tncsatja t—« ft 50," 8 ft 50 kr. A legjobb Vrnnesia daneil-I»gek míndeuféIe silní, k, simán és reália-vo, különösen kösavény is meghOtéa ellen óvsaerill ssolgilnak, 8 ft 50, 4 ft —4 ft 60 kr._ - > A kelmék tisztasága és ralódlságáért kezesség adatik, tngek, melyek a testhes nem állanak, vlsssavétetuek. , -* Megrendelések a legtávolabbi vidékekre utánvét «elleti teljesíttetnek — Megrendeléseknél különösen kéretik a nyak-b8ség beküldése. 0-1«) An das Ceniral-Do|>ot der «rsten Leinwtt-Ozim: fohe-Nícdorlage des Louts Modern, Wien, 8tadt, Tnoltlunben Nr. 11. Haszonbér! hirdetmény. Csáktornya mozővárof részéről, moly Mur«j^6,líl/«n fekszik, az ugynevesott Iior Dáts 1867. évi januárhö 1-tbl kezdvo egy évre, ha pedig találkoznának, a kik több irrt haszonbérbe vonni akarnák, 1869. évi decomborhó végéig, — folyó 1866. évi deoomberhó 8-kán nyilvános árvorés u^ján hassonbórbo fog adatni. — Egyúttal piaczl, ngy vásári bolypénztzcdéti jog hassonbórbo fog adatni. " *..........*''" KtokI A féltételük esőn hivatalnál ipcgtekinthetök. ;\Vajdít8 József kiadó-, lap- >«• nyomdalulajdonos Nngy-Kaniesán. Nagy-Kaiiizsa. Ötödik évfolyam. 81. özám 1866. novombe* 20-áö. J Aj ! , . a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gajzpászat, tudomány és művészet köréből. „ Megjelen: Minden h6 t-<n, I0 ín, ét 20-kAn ! . ogé»a trón. !. . . . Nxerki''hatöl iroda éa kiadd hivatal: WAJD1T8 JÓZ8EK k«ayykeríjkedi»4bett. j'' É i . .. . r''L . Elöüzotési föltótelek : Helyben hixhoi hordA«««) it vidékre posUn knldve : Kj{<»» írre i - 6 frt. — kr. ívre - - 3 . — , Évnegyedre - t , 60 HlrdLetéBek: A hat hniAbo* peUtiorlrt l-.iflr 7 kr. nnr ü.i* mludeu tovibbi beikUlA«írt A kr. ,''* Uélyegdij inln<Un egye* beikUlA«irt 30 kr. A .Nylll tíren* c(ty petit sor belkUtAti dijs 10 kr. Előfizetési pénzek és hirdetések, ugy ülnUn e lop • » e 11 e m l t • r t • 1 m A t illetj k O x 1 c ih é n )'' c k, valamint vidéki levelek, bérmentve a kiadJhlvaUlh»« kOld.ndSk NAOY KANtZSAlU. Nagyobb vagy kisebb fajta teheneket hasznosabb-e tartani P Hogy nagyobb vagy kisobb fajta marhát gazdaságosabb-e tartani, hrgy a takarmányt jobban értékesíthess!''!'', ea mindcnosotro oly kérdés, mely minden gondolkozó gazda előtt nagy fontossággal bir. — Sok gazda azon véle tuényhoB látszik ragaszkodni, hogy A kisebb tehenek gazdaságosabbaki, a mennyiben a takarmányt jobban érté-ket>itik, mint a nagyok, jobban táplálkoznak s aránying több tejet adnak; sőt némelyek''még azt is állították,hogy két kis tehér.< ugyanolyan mennyiségű takarmányt, menny'' egy hasonló sulyu nagy tehénnek szükséges, jobban értékesít, mivel két élő állat többet képes tenni, mint egy. Szakavatottabb egyének ellenben, mint a milyen ThUr és Oumbaslo voltak, haszonhajtási tokin-totben mindig a nagyobb állatoknak adták az elsőbbséget. Ujabb időben, mióta a tudományos kutatások a táplálkozás folyamáról mind Inkább ntfgyobb feivilágoaitást nyújtanak; « kimutatták, hogy ugy a test fojlődése, mint a tej mennyisége egyedlll a termelő takarmánytól (Pro-dpotionsfutter) fllgg, azóta világopan látható, hogy kisebb tehenok, ha aránylag több tejet is adnak, ez attól van, mort ezek gyakrabban részcsUlhetnok annyi takarmányban, hogy jól lakhassanak, mi,nt a nagy tehenek, molyoknek adagjait rendesen igen Bziikro mérik s ezért'' alig. marad a folvolt takarmányból valami a tcnpoléüro, holott bő ta-kánnánytermő vidékokon vagy gazdaságokban az előny mindenütt a nagyobb állatok mollett nyilvánul. " . Ezen kérdés bővebb tanulmányozása főkép a német gazdáknál nagy érdekeltséget költött, és. többen közölök ki-sérlettételekre határozták magukat. — Ezek köiUl Wcokerlin volt az első, ki a hohenheimi királyi birtokon két oso-port egymáshoz lehető hasonló fáin to honeket választott, melyek ugy a korra ós egészségre, nn''nt testkínézésro, toje-lésro és az ellési időre, a mennyire osak lehetséges volt, hasonlítottak egymáshoz, ugy hogy a feltUnő különbség csupán a toatnagyeágban volt észrevehető. A nagyobb fajú csoportban volt 4 hasa« fejős tohén és 2 fiatal üsző, a kisobb csoportban ugyanannyi. A takarmányozás lehotő gnzdftgon történt azaz a test élő súlyának ''/»» ad része vétetett alapul, s akkép intéztetett, hogy minden izék, a mi ototés után fen-maradt, épen oly pontossággal vissza-: méretott, mint a takarmány-adagok, melyeket a, marhák elébe adtak. A téli takarmány, széna:, szalma, Bzeoska és répából; a nyári luozorna, voreslóher és zöldbükköny bül állott.1 Ezen kisérlot eredményo az lett, — hogy toljeu jóllakásig vnló takarmányozás mellett a nagyobb fajú tehenek a tojelés, az üszők pedig növés és hizás tókintetében a kisebb fajú marhával jó- val ozélszorllbbnek mutatkoztak, ugy hogy az eredményt mintegy u következő számokkal lehet kifojezni: Közönségesen felvett számitáH szo-rint lm,''vcszHzük, hogy egy font termelő takarmány egy font tojot ad, akkor 4 drb tehén a nagyobb fajból 1126 font tejjol adott kovosobbet, mintsem a felétetett termelő takarmány után várni lohctott; a kisobb fajú tehenek ellenben ugyanazon idő alatt 23H8 font tejjel adtak kovesebbot, o szerint 2388.font termelő takarmányt nem értékesítettek. A növendékmarhák közül a két nagyobb fajból való gyarapodott 840fonttal, vagyis ha 1 font hus termelésére .10 font termelő takarmányt számítunk, értékesítőitek összesen Ö460 font széna-értékét. A két kisebb fajú növendék marha ellenben csak 60 fonttal gyarapodott, vagyis 680 font szénaértékü Inkar^ányt értékesített, s így nagyobb fajú szarvasmarhák 2830 font szénaérték kel maradtak a kisebbok felett előnyben ; —• vagyis a hat darab nagy fajit sznrva*«-marhaj ha a tej értékesítését is hozzá-vessziik 1262 + 2830=4092 font takarmány értékesitésévol, 8 így darabonként és évenként 7 mázsa szénaérték--kel voltak előnyben a kisobb felott. Egy másik kísérletből, mely a kis fajú Ayrshiro és a nagy hollandi toho-nekkel tétetett, — kitűnt, hogy mig a 800 fontos ayrshiri tehenök teljes jól-lakásra minden 100 font élősúly után Ö3/io font ''szénaériékot szllkBégoltok, addig a 10 mázsás hollandi marhának csak 27io font kellott minden 100 font élősúly után. Ezen kísérletből tehát kitűnik, hogy ha a hollandi tejionoknél a felemésztett takarmányból az élősúly után Vio rész szénaértéket veszünk fel, akkor a kisebb fajú Ayrshiro tehenek-r nél V»o-részt kell számítani élotfentartó takarmányul. A kérdésben lévő tárgy még bővebb felvilágosítása végett a többek közül még egy kísérletet hozok föl, melyet egyik tokintélyos német gazda 4dbhol-landi tehénnél tott; ezen tehenek közül kettő a nehezebb fajhoz tartozott b együtt 2,112 font súlynak voltak, a másik kettő pedig 1B37 fontot nyomott; a kísérlet 16 napig tartott; a takarmány •tisztán zöld luozernából állott, melyből teljes jóllakásig ehettek, de azért a takarmány folétotés olőtt épért ugy mint a hátramaradt izék, pontosan megmé-rotott. Az oredmény kövotkező volt: a 2 nagy tohén megovett 16 nap alatt 4921 font luozornát, adott 272 puart tejét, vngyis 100 font takarmány után 6., quartot, és szükségelt 100 font élősúly után 14.« font luozornát; a 2 kisebb tehén felemésatett 8859 font luozernát, adott 192 quart tejet,''o szorint 100 font takarmány után 4.« quartot, 100 font élősúlyra pedig 16 font luozernát szükségelt, miből az a larm''ság t . v ! . . a) hogy egy nagyobb tohén teatsu- i lyához aránylag kövesebb takarmányt emészt, mint a kisobb, b) hogy a nagyobb tehén, ha jóllakásig otetik, a takarmányt szembctünőleg jobbnn értékesíti, o szorint o) a nagyobb faj a kisobb folott első bséget érdemel. K|ien az tűnt ki a hizlalással tett kísérletekből is, azaz hogy itt is legtöbb Osetbun a nagyobb fnju szarvasmarhák bizonyultak elŐnyöscbbwk. '' Az eddigiokból tehát láthatni, hogy a nagyobb fajú szarvasmarha hasznosabb mint a kisobb, do csakis azon esetben, ha a gazdaság elegendő takarmányról rendclkozhetik, és mindig teljes jóllakásig étuthoti állatait, mert lm a jószág alig kapja meg az életfentartó takarmányt, vagy kedvezőbb esetben egy kevés, do korántsom elégséges tor-melő takarmányt is, akkor egy nagy állattól toljos hasznot várni nem lehet, és ozélszorübb ily esetben ugyanannyi számú, do kisebb fajú marhát tartani, inert ozok legalább nagyságukhoz inérvo teljes hasznot adhatnak. (F. G.) _ K. 8. Levelezések. 8oinogy»icll levelek. X. T. »zerkcBxtő urI Boceásaon mog t. ezor-kosatő ur, hogy Jolon lovolom elojón mindjárt bátorsAgot voBzok magamnak, hogy tok. TorsAnczky JózaofjárAai orvoa urnák a „Z»-lu-ioinogyi Közlöny" 2l)-lk számában közlött nyílt levelére ón ón komAm nyilt köazönotet mondunk. A toklntotoa orvon úrban igon meglátszik, hogy ügyca orvoa, jó oaiborbarát,nomea éa gondos atya lobot, a hogy ax ia, mutatja oltf y(ókony jóindulata ón ét komám IrányAban. En hlazon annyira-inonnyiro o»ak átugrottam a cholorát; de boxaog a komára úgyannyira bouno volt, hogy caaknem bokhAlót mondott a vilAgnak. A csitromfüvet haasnálva az utánit ia azerlnt, talpra állította * komámat, noha még most la nagyon pApiata axine van azogénynek. Meghűlés okozta hAnyazékolé-5ót, a azóta annyira fél a moghtllóatöl, hogy a meleg dóri mellett ia bundában xuxza a kukoriczát. Midőn lek ít a toklntotoa orvóa urnák szivos előzékeny kéazaégéért méltó köazönotét küldi a komám, egyúttal ón ia azt kivánöm eaon nemes omborbarátnak, hogy a magyarok latoré öt móg igen aokAig éltesse a nemzeti irodalom emelóao és folvirAgoxA-aára; a h>»za, kö/.jólét a saonvedő omberlár-Baink segítségére, kedvoa drAga Övéivol ogyotombön, a lAaaa folvirulni mielőbb o azo-gény Hazát 1 Na ódoa axorksaztő url nokem is volt eze-ronoaóm átolvaani a „Somogyi naptAít" a valóban igon moglepott annak, mondhatom gyil-nyörlt, tartalma. Ajánlom mind az ífjuaág, mind a tiactakobld hölgyvilágnak b minden orkölcaös halandónak , hógy tartaon egy példányt házánál, mert abban igon azép, szívet, erkölcsöt nomoaitő mondatok vannak, tud-tommul nyomtatAaban még ilyfólo kifojozó-aoket noiu olvastam; aaonban hogy mi baja van o naptAr szorkoaxtőjénok n mogjolonondö „Zala-somogyi naptár"-ral, nem tuqom, any-nyival inkább nom érthetőm, hogy oly i^ovelt uri ombor, mintRobox ur, miért nevozi csáf-nóver. a „Znlu-Somogyu muukatáraait? Hiax A praodíoatumok móg nom épon roazhangzA-Buak: mort pásztornács, potrezsolom aat. •) Knge djo a» ég I Saark. olyas valami axükiégoa növények, melyeke. — ugy hiazom — Koboz ur ia használt valamikor; azonban hogy moat ax 8 földjében nom teremnek, s hogy a nevezett urnom bővelkedik, tán a kertész aa okai? Uraim I legyünk méltányoaak, a piruljunk önmagunk olőtt, hogy egy azomazédoa me-gyo, molynok azollemi élete követésre méltó, nem fér mog, mint jó aaomaxód egymáa mollett. •) Ha a „aomogy" anyagilag előfizetőkben gasdagabb (?) loatvérjlnél, miért kl-vAnja — mint Kain, ennek halálát I holott örömét kellene klfejesnl afölött, hogy a kor intő saavával e> ia halad, a élni kíván 1 — Van Kanitaán ogy igen bectületoa israolita^ hajói omlókasom, IMau urnák hivják. Ezon urnák pooaét gyQrt^ébon bovéavo oz áll: '' „Lobon, und lobon laaaon 1" Vagy aat hiszi tAn valaki, hogy a méltatlan aértogotés nom toas, okos viaazahatAst ? Mondom, kár ilyesmit tonnl, kiváltakkor, midőn a nép ia lapokból, könyvekből kiván épülni, a ópon ott olvaaaa a gytllöltsóg sorait, s látja olhintve n rágalom magvAtl**) A „Zala-Somogyi Közlöny" aohaaom rágalmazta, legalább munkutArsait a„Somogyu-nak nom czimesgettti holmi: SpArga Istók, Hürök Jánosi, Pipitér Fori aat. csiraokkol, miért tohAt ox épon ollonkozőlog? 1 lamorteia én mAr aok nagy embert, ki a Tátra felaö fokáról ogyíjzorro nagyot oaottj férjünk meg tohAt egyinAa mollott azépon, logyünk tcatvé-rek, móg podig éden testvérek mindenekb n, a ha egyikünk axorenoaéaobb, nom hogy irigyeljük, sőt aloaaflnk mogoaaUni ast velo; különben az idő éa körülmények majd ugyia megtanítanak bennünket. Őaxro váltoxott ax idő. Hullnak a fák levelei, hideg oaipőa szolok fújnak, délfelé azonbtat^ azép derült a nap. Vetéseink mindenütt sxépon kikoltok , ismét gyönyörű re-méiiynyel raktuk el a roméuymagot, bár a» laton óvna meg bennünket ujabb caapAató! I A napokban voltam Siófokon, a örömmel érteaültom, hogy a moatori lakot mogópitik. Na hiax idője la már, tanáoaolnáiu, hogy a múzeumba küldhotnénok bolŐlo valamely eroklyedarAbot, például a> egyik ablak-deaxkAt, melyen még talán II. Endre király néxott kl a Balatonra. Siófokon }a őszi as''n-bon van mindon, még a Bárány barátom ia kotorüon néx a hosszú tél elé, haosakaznem vigaaxtalja, hogy ogy pár tánazcatóly hox neki valamit a konyhára. A gabnakereako-déa la eaőkkonik itt, mert kovéa a azállit-mány. A kereskedők is olyan Aroxokat vág-nuk egymásra, mintha karót nyoltok volna el. Péns! pénz I A beesülotosségbon megőszült 72évosörrg a 62 évea magyar szinéax id. ilotényi József körünkben a legnagyobb elhagyatottságban nélkülözvén, mnea souki, a ki ezen öreg apoatolán nyelvünknek caak némileg ia kőunyitaen. Valóban oltollik a lélek éa való keaorüaéggol, ha elgondoUuk, hogy egy ily egyén • becsületes apa, ki 7 gyermekét hivatottul» a BzinÓBzotro kónozó, ki a nemzetnek annyi ólvezctos órákat axerxott, mo«t ösozetörölt öreg napjaiban kesorü nélkülözések közölt a koldusbotra támaarkodhatik I Oh 1 hogy Ily tohetotlon öregekről gondoskodni még ninca a nemzőt nogyjainak omló* koxéa l . . . Vagy az ifjú erőben eaak gyönyörködnünk lehet, a ha mAr a axonvodéaetc kimoriték, megtörték a testet, akkor az még ax omlókoxotnok som ól ? I Da most már monnam kell, hi a fele»égom, hogy toljam lo a malomba ast ax egy méroae kukoriczát, szoretno ogy ki) jó rétest sütni a komám Maxonynak^ mert egy kia fia azüle-tott, ki a kereaxtsógben Poll* nerot nyort. *) N*gr t''M bls aa, hogy mÍR Jd«» komokbza It oly tokát »iíli meg a bcc.mérli» (oa»*i •i«ll»n>», niinlha pirtrlsiAlybél »»ÖvBdník a mzgyarRelief ••) Mely kaputos kese ut/.n %« bujio *«>ja4«tk I . i | ftg«rk. Szegény komim eleget bosaankodott, hogy legalább fiát ogész Xro korosatolhették Voln«. II» na laton aogit — Iobbí tisztelőiét nom-aokára a NAGYHKHÍ.NVI CHÖ8Z. V«Hit«fg> e, nov. 8. T. szerkesztő ur I Innou-onnan vagy három hónapja már, hogy bnosos lapját a „Z. 8. Közlönyt" kapom, mort hogykl-, óa miért tisztelt meg engem? (szerkesztő úrral ismo-rotaégboii aom állok) nom tudora. ~18C3-ban mint „alföldi aaUkülködö" vetődtem ido a FolfÖldre, moat mog mint „felföldi károsult" mindon órán kósaon tartom kuflforomat: — hogy aa adó-exocutio elül visszaillauhassak a szép délibábos Alföldre — i n s ó g o s n o k. Esokut csak azért biaalmaskodtnm ol szor-keaatö umak : inikép meggyőződjél^ mily óHáai tévedésbon volt as is, ki talán ast hitte, hogy ii lap küldése áltat orkölcsilog kónysseritond as olőfizotésre. — Uram 1 Ab ilyen mugamfélo gasdásaattal foglalkozó halandóra borzasztó idők járnak 1 A ropezo akkor fagyott meg, midőu már as árának egy résso as adó-hivatal Wortheim-ládájában volt. (Honnét púdig som ozon, som a más világon visss« netu jön többé.) Elfagyott, a mint mondom annyira, mikép annyi sora maradt, miből olajt üttetvén, ezoket a kérgos bagariáimat raegkeuotholtcra volnál A rozs ogyharraadréssbon. a búza kótharraudréss-bon maradt mog. Árpát, sahot mnglehotőteu, kukorioaát mt-g krumplit btiségosan adott a jó Iston — as igaz. Mindon tormosztmény-nek jó ára vau, az Is igaz ; do a miből több. tarmotl, caak épon hogy elégséges less a hiányok födösésérq, igy tokát oladásra ml som kurül. Ily körülményük között, hogy fizessen old a gazda valami szellőm! tápra? Podíg bizony tessék elhinni, nohezon esik nélkülöznlya lapok olvasását olyan ombor-nük, ki a korral haladni szoret, és jobb időben 3 — 4 lapot is járatott. No do — „quis contra formunta ? Hogy azonban tartozásomat legalább részben loróhassam : arra a gondolatra jöttöm, hogy megszorítom ozt a rozsdás vnstollat és irok „vidéki lovolot," és hu aztán beválik, hát mindaddig, mig nom,trombitál aa exeoutío, toszok lovoluzöjo, elleneseiben köszönöm a szívességet, és a hosszú téli estéken majd osak kukoriczát morzsolgatok, és a prósza élvezető mollott — gondolkodom a múlandóságról. Mint árendás logi-löször is mogirout, mily gonosa helyzetben vagyunk mi fóltl bérlők ? Do Igaz, hiszen már mondtam, hogy készou áll a ktiffor, hogy mi van bouno ? azt no kér-dezzo szerkesztő ur ; mort holmi kosorüség-gol irt jogyaotekon kívül, kámforos pálinka, ópium stb. van bonno, miktől pedig montson mog a jó Iston 1 As uraságok ? no ozokro is bisony ross idők járnak I várják az országgyűlést ós— számítgatják: mikor fog már adui aa Isten olyan terméét, hogy az n aok bukott árendás űzetni tudjon ? A molnárok dúdolgatják boldogult CzuozorGorgoly amaa tsuioretea paprikás versét, hogy i .Cseppents »ram csőt végr«-valahára k saomjusig-vrrte ia igyar Chknaánr».* A szegény fttldraivolő ember süti a fagyos tököt és krumplit, és erősíti, hogy még som igaz az a kösmoudás, hogy i „VoX popull, viotDeil" mert akkor még som jöhetne az ••xeuutio. A szabók forgatják a már többször ki és beforgatott budákat, hogy csináljanak bolólök uj — bokoosokot. (Az enyitn épon, most van a 3 ik kiadás alatt.) A csizmadia foltozza a hétköznapon elszaggatott csizmát, Ünnepire; .Ábrahám boltját bezárta, éa tömi a ludakat (énmeglosom: mikor szalassza a kukoriczát gégéjébo, mert es aztán nom „Maer.") A korcsmáros egész nap passzláncsot rak, azt akarja kisülni: vájjon hóz-o a inanó ogy tyúkásat, a kitől egy garast árulhatna— kötélre ? Es mindezekből láthatja szorkosstö ur'', hogy itt bisony — csehül vagyunk I Politikai hlrrol le szolgálok. Livolnm bezárta előtt hallom, mikép megjött a falunkba az n tyukáss, ki a roiohsratb urak számára liferálja a réozéket Bécsbe, és ez biztos jele annak, hogy — minlsztoriumunk leszi A kolera — hála Istennők — még nálunk nom pusztított, hanoin őszi-, különösen rozsvetéseinket a féreg igon pusztítja. Marha-vé«z is volt Felső-Patyban, do már inog-saflnt. A vissontlátásíg. PILLANGÓ. Könyvismertetés. „Népnevelői állá»." Közművelődési értekosé*. M á rk i J ó s s e f tdr, volt pesti kó-pozdoi tanártól. Post, 1866." •) (Ara 30 kr.) CsóMa « munkának, melyet szerző épon Akkor bocs átott sajtó slá, midöp jolon or- *) K munka tuftgreiulolbetá *ser*(aál i Pest, keea-ketaéU utcsa 6. **,, A rt egy ttssteletpéldány adatik. ssággyülé* imár csaknem küszöbön vala, a ktfató minél hathatósb, klterjedettebb esa-közléso végett egybegyűlt honatyák figyelmét nópnovelölnk anyagi sorsának, és igy magának a nép növelés ügyének igazságos és kivihető javítására irányozni oly javításra, melytől logföképon fUgg, hogy o hon, édea magyar bogunk lakóinak lógna-gyobb része, a népzöm, a néptöraog, lohotő-log m üvölt a onnok követkoatóbon oly boldog legyen, miszorint méltán ol lohoa-son mondani: „Magyarországon kivttl nin oson élőt, ha van élőt, nom oly élet." „Szavaimat, motulja a szorzö előbeszédó'' ben, Jelenlog azokhoz irányozom, kiktől függ, hogy aa ur szőlejének auia munkásai munkájoknak méltó bérét a jutalmát nyor-jék, — a hon atyjai, ar, ország, különösön a népnovolós kormányrudjának bölcs és igazságos voBOtflibes. — Illan ők azok, kik a népnovolést „logyen" szavak-kal, habár nom egyszerre, do biztosan, azon pólósra emelhetik, moly mlndkottőt isteni és ombori igazság szorént mogiiloti." Szerző notn is kételkodik azon, hogy a föntisstolt honatyák nevezett országos ügyben mindont olkövotondonok , mit bölcs belátásuk szerint s hazafias érzetüknél fogva czélszorünok s a dolog fontosságához illőnek találandanak: reményét azonban ama fölté-tőihez köti. hogy a „hon boldogító napja, moly — miként — a nyáj a a olVasó tudfa a fájdalmasan órai — még mindig várakoztat magára, „téli távolábólTcöaolobb jöjjön ; s gyér és hideg fény holyott éltotő melegét s tiszta világát ugy ömloszszo reánk , miként ast esor-évas jogunknál fogva toljea remény-nyel várhatjuk, — a midőn a közjólót kor-mánygyoplüit , melyokot századok előtt ssont, nagy és igazságos királyok (I s t,Y á n, László, Lajos és Mátyás) tartottak s intéztok, végre oly fejedelem voendl át, kit főleg » bölcs raolléknév fog uj századok multávul a késő unokák, a késő világ évkönyveiben mások fölött kitüntetni a halhntlanitani, s ki az olsö nagy lépést o kltüntotésro — mindon jol oda mutat*) —-milliók, a jobbak, öröiuríadása között, már meglőtte." Munkáját szerző Xll czikkro osztja, molyok közöl I-ben (V ó l o m ó n y e k) a népnevelő állásának meghatározására vonatkozó a ogymással homlok^otcyonost ellenkező vé-loményokot sorolja elő s fejti ki; II-ban (As ombori foglnlkodáaok főnéin e l) as ombori tuhetségok a erők (teatj olmo, szív, akarat) négy rondéhes képest as összos ombori foglnlkodasoknak, munkásságnak négy főnömét, rendét különböstotl mog, a mint ozok a tost, olmo, szív vagy akarat körül s órdokébon történnok inkább; moly valamennyi müködésnomokhos, mint ozoknok mogalapitója, a népneveié s járul. E csikkből kitotszik, hogy a mennyire más ombori foglalatosságok közöl némelyek ulán a népnnvolésl eljárást, működést beltorjro nózvo fölülmúlják, ép oly mártékbon haladja tói kültorjro vonatkozó-lag népnevejés a többiokel 5 tárgyát, a foj-lotlon omberi erőkot, a< embert osemetét, tekintve pedig fölüláll osakuom rulndany-nyln. '' III. czlkkbon (N é p n 0 18 l ífiM^essé-gek) a „nópnovolés" szó órtnlmd, vagyis 100 — 200 gyormok novelósónok (nora asajkóilng ogyro-raásrA imigy-Amugy bota-n 11 ás á n a k roppant föladata fejtogottotlk : mig a IV-ben (Anyagi dil) a kötolossé-génok pontosan raegfulolö, herkulesi (félisteni) mónkáját ügyesen a hlvon teljesítő népnevelő anyagi jutalma, hol az élet olcsóbb 600— hol drágább, mint nagyobb városainkban, 1200 ftban állapitutik mog. „Pirhusamok" ozira alatt (V. ozikk) • népnevelő felsőbb tanintézeti (reáliskolai, gymnsslumi, egyotoml) tanárok melló ál-litUtik | VI. csikkbon a fönnobbi pénzösszegek elővarázslasának épon nem boszorkányos, hanoin itt-ott már az élet, a gyakorlat álul támogatott módját, k 1 v 1 h c tősó g ó t mutatja meg szorzö. 8 minthogy nemcsak konyérrol él a népnevelő, hanoin — nzolloinl jutalommal is: őrről a VII. ozikk értokozik. Mely dolgok után. azokban ast igyekezvén szorzö ecsetelni, hol k u 11 e n o hazánk népnevelőinek állanlok mind miveltség, mind anyagi s szolloral dijaztatás tokintotóbon — áttért azon álláspontok vízsgálásár«, raolyekot omlitett népnevelők valAtnint műveltségi szempontból (VIII—-X.) ugy AnyAgi s szellemi jutalom tokintotóbon (XI. XII. VttlósággA 1 elfoglalnak. Erdoraesnok tartom a VI. csikkből, moly „Kivihetőség" ősimet visol, » kővetkező sorokat különösen szó szőrén» idézni: „Ha ogyszor elismertük a népnevelés ssflkségos voltát; hA ősulntón Akarjuk, hogy gyermekeink Iston dicsőségére, saját magok s egymás hassnára nőveket\jonok Hjl i lehotlon nem Akarnunk n tényosőkot is, molyok ozon ozélok eszközlésére okvetlenül ciegklvánUI nak; minő tényezők loi;inkább: Akikép sott (esak.ivatott, lelkiismeretes, buzgó) n 0 p u 0 v 0 I Ö k, és : onokr. ob illő anyag juta lm az is a. Mert lőhet ugyan bárányaink molld, azoknak birkákká uöveléeéro, 200—800 ft óvi bérért AlkalmAS pásstorokat találnunk sfogadnunk: Ioliot, minthelylyol-köszol némoly szűk elméjű ét szük keblű, banoui annál szabadabb szájú, a népnevolö választásává — fájdalom 1 — befolyással biró kisbiróh 1 községi lakosoktól hallhatni, — lőhet, mondom, korpára kutyát (II) elegot találni: do gyarraoUeink mellé, azoknak ér tol mos, IHendfi sjimbor magavlsoiota 0 ab orekké novai-totéséro ugyanannyi díjért, ha Utálnánk, so keressünk ; már osak Azért so, nehogy ombor rovolést és állat-növelést a bár és dij-azonosltáss által összozavarni, •gyrobocaűlnl látszassunk — ombori méltóságunk nom osokély Icalacsonyltására; s ama szűk elméjű, szük koblü, de túlságosan szabad szájú atyafi ik gondolják meg, hogy „korpára csakis kutyát lehet találni"; hanem Aztán a „kutyára" legalább gyormokolk nevolésót no biseák , mort bizony „kutyául" voszlk hasznát s kutyául megadják as árát." Ismortotásomot azon óhajtással fojesom bot vajha jolon munkát as illetők (óa ki nom Illető ilt?) figyelemre mélUtnák I S A népnevelés ós népnovelő valódi állását, fontosságát iteosak hangos sstvakban, hunom ogysserro már t e 111 e g is, a hASA üd • vénok kétségtelen érdekébon, elismernék I » - CSILLAG. Zala-somogyi hirek. — (Katonai aaolgá lattól való raogváltási dij.) A jövő 1867. évre a katonaságtóll váltságdíj 1000 Aban állapíttatott meg. A (Gy mnas lum.) A holyboli gymnasium-ban az 18U6/7.tAnévben kövotkozőnt. kogyos-rondi tanár urak működnek, u. m.: Könnye Alojos igazgató. Borzay Elok házfőnök a hittan tanára mind a négy osztályban. Dolmányos György VI., Il|ósházy János III., Gün-thor Altul I., Modorer János II. osztály tanár urak. Az ifjúság létszáma oz: Az I. osztályban &D, és 7 magántanuló. A II-ban 46, n III ban 44 , a IV-bon 30. Összesen 179. — Rendkívüli tantárgyak : ének, franozia nyolv és gynrsirászat adatlak olő. A(Ut aa I nd óh ás lg.) Végro valahára volt szerencsénk láthatni néhány higgadt vérű lassú kapanyél forgatót as indóházi uton működni, kik végro 0 hpsastt és rossas-ságáról ismert utat ugy hfntotték meg kavicscsat, mint a fukar mostoha Anya a lovost sáfránynyal, valóban nom osoda, ha drága „ssÁrvasa-uuk oly pAprlkás ártakat kffvotol a szállításért, A (Izraeliták magyarosodnak,) Hajói értosültünk, a helybeli iar. tanodában « magyar nyely mint Unnyolv fog behozatni. 8a^jnos, hogy ezen üdvös intézkedés már rég élotbo nom léptetett, — (F i gyei moat 0 tés.) A sonokedvolő t. közönaégot figyolmeztotjük aa ujon megindult „Zonészoti lapok"-r«. E lap, ologans kiállítása mellett, szép magyarsággal van Írva, sok hasznos és érdokes czikkekot közöl a zonészot köréből, dorült humorral irt több érdokos újdonságokat is hosván. — A csinos lap oly szépen lllonók urhölgyoink songorához szokott hófehér kosecskoikbo. A lap igon olcsó s ha olőzzotnl óhajtanának, mi mog szivosen elvállalnók bisományaikat. — (Márton ludja.) Márton napián már rég időktől fogv.i ludpoosonyét szokás asztalra tonni. Esen ugynovazott Márton-lud-étkozés orodoto a kövotkoső : Mainz volt azon hely, hol sst. Márton iránti tisztelőiből évonkint nagyterű ünnopélyok tArtatUk; nép s a papság összejött s előbbiok as utóbbiakat legszebb ludjaikkal fojodolrailog vondégolték meg. E szokás sstán a magánházakba is bovatto magit,'' lassankint ason> ban kissoritja Azon körülmény, hogy sok, hajdan jobb módú OMlid, jolonleg a ludpoosonyét nélkülöSni kénytolon. Magyarhonban az izrAollták a koronásásl holyről visz-nok a Fojodolomnok szép két koppasztott ludat, ezok kiváló gonddal hislaltatnnk s hogy Béosig susódást ne ssenvedienok, gyalog küldöttok viszik fel. A (Hangrorseny.) Vísssa fognAk t. olvasóink emlékezni Németh HotU k. a. városunk szülöttjére, ki oly szép és erős hanggal bir> hogy a közfigyelmet magárA vonta, ós jóltevősógóről ismort Guttmann asszonyság ólóu több noraeskeblű öt Bécsben ónok-művésznőnek képoztotik, jövő holnap utoljA foló ozon már művészileg kiképzott hölgynek javárA vároounkban hftngvorseny ron-dostotik, melybon lfju művésznőnk is kőiro-müködond. Ajánljuk rair olőro is a n. ó. közönség figyelmébe. *) No feledjak, hogy a mnnka, mini fBnnebb említve volt, mig a mull ávl országos meggydaSdás bs- folyása alatt bocsáttatott küare. — (II a I á I - o s a t.) Z.-Kgersregén 8mAÍ-kovlts Mihály mogyei első főorvos több évi buzgó hivataioskodásában „véres agyvelő SutaUtésben" meghalt. Számtalan család fáj-álammal érzi 0 veszteséget, mert a«on kivül, hogy benne a n. é. közönség egy busgó hivatalnokot, egysserumind egy tudományosan képazett ügyes és tovékeny orvost vess-tett el. Bé''te hamvainak. A (U t c z a I akAdályok.) Hogy városunkban a sár végott nohozon haladhatni elöro, nem újság; do olihoz még as a koll -motlenség is jön, hogy as ombor mindunta-lati egy áruozikk-ládában, Uro» hordóban akad meg, molyokot a koroskodök utoza-díszítésül koreskedésoik előtt brillirozUt-nak, egy-egy malom köbön, moly a szobrokat holyottosiUr, végtére egy-egy nem kis szoinét-domban, mely városunk tisztaságát jollomzi; mindost összovéve, osztozunk a férfin szavaival, ki igy kozdto hoisuu beszédjét : „Küzdolom, folytonos küzdolom as élet." A (Gyors rendelkezés.,) A holyboli sn. Forenos-rendű sirdA olött valamit javítani kivinUk, í?) kót hónapja már, hogy é ozólra tégla ssállitUtott 5 do feltűnő az, hogy a< igAzitás foledékonységbe jött, és as ods s,.állított tégU lábakat kapva • nélkül hogy folhassnálták volna, a holyről oltünt. A (U j o n 0 s o ■ á s.) Czolszorünok tartjuk városunkat flgyelinestotni, miután több város a jövő évi ujonozokat önkénytosokböl kivánja kiállítani, nem lonno-e ozélszertt 0 végro már elÖre is lépésokot tonni? A (Kölosön-köny vtár.) A hosszú téli esték kollomes és hasznos töltéséra Wajdits Jóssof több mint két az«r kötotböl illó kölcsön könyvtárát ajánljuk as olvasóközönségnek ; az olvasó dtj havonkénti 1 ft-ról 60 krra szállíttatott le. '' — (Táncs • koszorú.) Lakatos Sándor Unosmüvész deo. hó 2-án f vasárnap) adja olsö tánczkoszort\jit. a „Zöldfa" vendéglő nagy temébon; többfélo uj láncsokat fog bemutntúi a Uuok-kodvolöknek, s olöszörí lát ás ti mogtanulhatják. Ajánljuk a t. uii-hölgyek és ifjaknak tigyolméb». — (Hó.) F. hó 19 én est foló as Idén először köszöntött bo a hó, s n.intogy féllábnyi magasságban boritá ol a vidékei. — (Naptárak iHOT''rn.) Wajdits Jdssef könyv-keroskedésóben kaphatd naptárak 1897. ívre, u. tu t .tlolond tdlska naptára« sok képokkel 80 kr. .Családi naptár* I ft. .Falusi gazda naptára*, saerkvszU Dr. Farkas Mihály 80 kr. .(Jasdasági zsebnaptár" sterkessU Kodolányl Antal, ára 1 ft 80 kr. „Oom-bostQ naptár« hölgyek asámára aserkesstá Hajnalt», ára oslnos kötésben 1 ft 60 k(. .István bácsi Kaptára* sserkesstl Mnjer István ára 60 kr. .LldároZ^naptár'' ára 60 kr. .Magyar gatda tárcsa naptára* sserkesatá ■ Kágly öáudor, ára 1 ft. .Kmloh Ousstáv nagy képes naptár»* számos fametssvénynyel, ára 1 ft. .Ilu-esanssky nagy képes naptára" ára 43 kr. .Protestáns képes naptár" szerkessté Uallagl Már, ára 60 kr. »ügyvédek naptára*, sserkesslé Kassay Aáólf, ára 1 ft *0 kr. Tová bbá mindon más, megjelent ás Jete-nendS naptárakkal szolgálhat, — valamint kereakedá-síben minden bel- éa külföldi német naptárak élőiéiben vannak. Fővárosi ós vidéki Ixirek. — A kipvlsolök háaa aléaelt, mlut a „M. V. IrjA, — f. hó 19-én már mogúeedé. A folsöhis számára csutUl a museutn nagy tormét rendesték be. — Ason hir terjedt ssét a napokban Pesten, hogy Dóik Forenos lemoud a képviselőségről. E hirt a „P. N> tnogozáfolja, do mogosifoltA A nAgy hazafi is. * ssogedi küldöttséghoz intézőtt bossédévei. — Orömmol értesülünk, hogy a budfí népszínház mognyitisA érdekében törtéhii''Tépések a tikor reményével kéosogtotnek. Eddig a főskadály as volt, hogy nem Utálkozott sonki sora, a ki kollö bistositékot tott volna lo, mit a hatóság elengedhotlen föltételül követőit. Most Hubspr ur, ki a népszínházért folyamodott, késk oautlót is letonni, melyből a fizotések netalinl folfüggosztéso osotébon , mi ssinhi.sl vállalatoknál épen nom Urtóslk a ritkaságok kiisé, « tagok dijait s egyéb folyó kiadásokat fedosni lehes-sos. Hubay oly drimnl tirsulaf S ''oíy ssiné-szotl rondszor élén ill, moly köspirtolisfa'' méltó, s os Győrött Habay és tirsulstinAk osztilyrészoűl Is jut, — A soprony-possonyi vasút ügyében Sopronybon alakult bizottság Iögköse-lebb ülést Urtott; és elhAtirozta, hogy á po-ssonyl oonsortluranok az összoe szükséges sdAtokkal szolgálni, ós mind Sopronyban, mind a megyében a vasút mollott a logeró-lyosebbon működni fog. Őszintén üdvözöljük e vállalatot, moly nomcsak a vidéki ér-dokoket tsolgálandja, hanem majd ogy magyarországi körpálya ogyik linozossraójét is képozondi. — (Z s I d ó k b a b 0 n áj a.) Pápáról Írják, hogy olt eddig logtöbb áldozatot vittra járvány a zsidók közül; azt gondolták tohát kl az olőljárók, hogy összoszodtok 200 frtnyt készpénzt a kössógbon s azzal egy árva flul éa leányt kihisasitottak, éa a tomotöbou es- . kotték összo tikot. A halottas kamra elölt volt mogtorltvo a lakodalmi asztal, > mlg a vigadók zcnoszó mollott aiottok olfogyasz-tani a mindoiifolől kihordott lakomái étkokot óa voroa bort, addig nyolca halott)», vitloL ol mollettök óa temettek ol hátuk mögött. Kató 7 órakor aztán fáklyákkal, zenoazóval, Eóanákra kötött kendők > lobogtatva kioói lo o tömórdok nép az uj párt a városba, orő-aon kláltosva, hogy az laton vigyo ol Pápa városról a oholorát. miro a gyorruokok torkuk szakadtából éljonoztok. Nom hatatlan a XlX-ik század második folóbon azilyon vak-hit, — kiált föl a tudósító — óa ép''on a zsidóknál, a kik között annyi olvasott ombor van, a kiknok vallási) oly azigoruan tilt mindon bálváuyosáai ós varásalati babona-'' ságott — Jutalmak solyom tonyósztök-nok. Egy bécsi lap irjn: „Miként történhe-tott, nem tudjuk, do tóny az, hogy a Magyarországban selyomhornyó-tonyésztéaro, epnrfaültotósro, gubótermoléaro kitűzött jutalmak több óven át nom oszlattak ki. Csupán most hosszas sürgotésro kapták ki az il!o.ttf)c.Jufj})mall{at. ós,a nyert pénz vidákon oly örömöt okoz, nilszorint a jövöbon a legnagyobb szorgalommal ós gondoaaággal fog amUvoltotni a gazdaahg o mollókága. — Kottonotos vadászati szoron-csétlonaógröl órtcsül a „Pr. Ztg" Kendéről Pozaonmogyóbcn : Gr. T...y ott mult hó-ten nagy hajtóvadászatot rondozett, molybon a szinten meghívott Paloty István is részt vott. P. ópen ícsholyon állt, midőn egyik a vadásztársaság urai közül föléje kiáltott, hogy löportartója megnyílt s tartama kihull. P. orro löportartóját rendbo akará hopnl, azonban kemónyen töltött fegyverét nem tövé fólro. A kakashoz! szerencsótlon súrlódás folytán olaült a fegyver, P.-t földro to-riló, s móg két más vadássatkedvelőt ugy mogsebesitett, hogy gyorsan a kastélyba kollo üköt vinni. P., kínok a lövés arczán vágódott keresztül, néhány porca múlva kiadta lóikét. — A párisi kiállítás ügyébon Alakult magyar országos bizottmány oct. 27-én d. e. Korizmics ur elnöklete és Voticz urnák, az ausztriai bír. kiállít, közp. bizottmány által a VI. osztály rendozésévol megbízott küldöttnek jolonlélébon tartá üijjtét a Köztelken. Kiállítási biztos Mngyarorsxágra nózvo csak kottö lévén engedólyozvo, az orsz. bizottmány egy föllratban ujolag óhajtását fo-jozondl ki a korábban kért 4 biztos mogha-gyám iránt; azon esotbon azonban, ha oa teljességgel nem volna olérhntö, legalább 8-nak okvetlen ongedélyoztetésétfogja kérni, (gyet a gazdasági, ogyot az ipari éa egyot a művészeti tárgyakra nésvo. A kiállításra isánt tárgyaknak Peatro a köztolokro logké-söhh jílvö évi január 10-re mulhatlanul bo kell küldotniök. A tömogos bojolentésok folytán olkerülhetlon roduotiókat az albl-nottmányok fofják végrehajtani a bírálás alkalmával. A gazdasági gépek próbája, n bor és liaztro nézvo leérkozott utasítások egésa terjedolmükbon fognak a közönség, tudomására juttatui. A birodalmi bizottmány gondolkodni fog, hogy a kiállítandó tárgyak számára Parisban ogyonlő szokrényok Készíttessenek , melyekért a kiállítók oao-kély dljt ficotnek; a kik azonban ozt nem akarják Igénybo vonni, oziránt Alegrövidobb IdP alatt kell, hogy értesítsék az országos bizottmányt; do oa esetben a közlőiken és % kereskedelmi kamaránál kitévo lévő szók-r Jny mintákhoz szükfég a saját költségoi-kon késsltondöket alkalmazni. Egyes kíálll-<4k (Megbízottak által ia képvlseltolh''otlk .oag^ft a, egy Ilyen kópvisolö több kiálló Vm is meg lesz bízható. A párisi sogéd-tanács tagjait és a jury-tagokat, valamint aa ^^ igos biztosokat is , egy legközelebbi ü^vífíip»'' fogja az orsz. bizottmány névszó-rtíVt j^/aslatba hozni. Bécsi és JsMföldi hirek. — A drágán megvásárolt béko Idején az ourópni hatalmasságok közt létro-jövondö szövetségokről bőszéinek. Majd az oroszt szövotségesítík a poroszszal, majd Ausztriának Franozia- és Olaszországgal kötendő szövotségéröl szólnak, míg ujabban azt Írják, hogy Ausztria Franozia- ób Poroszországgal fog szövotkezni az.or&sz ellen. E szövetség logföbb teondöjo leend Lengyelország visszaállítása, molyot aa orosz ol* nyelni készül. Longyol királylyá Miksa, joloologt mcxlcoi császár van kiszemelve. Tavaszkor -— Írja egy lap — midőn már a franozia gyalogság uj fogyvorokkel lesz ellátva. Poroszország roorganisálva a Ausztria kellői og mogorősödvo leend, oly dolgokat fogunk mogélni, molyok azt blaonyltandják, hogy a ssövotségok korszakában vagyunk, melyek egyesült erővol dolgoznak Európa újraalakításán. — Kossuth —„mint az „Alig. Ztgu Írja — Bolognába érkezvén, mint a magyar oml- f;ratíó fejő, olŐtorjesktotto a magyar Irgió eloszlatására vonatkozó határozatokut. A to\|oB feloszlatás jövő fobr. vagy márczlus havában loss bovégozve. Az olasz kormány a légionisták szolgálatát tölo tolhetökép igyekszik megjutalmazni — orro nézvo három osztályt állit fol : az 18(10 óla szolgáló, — az lHl!2 ik reorganiaalió óla szolgálatba lépőit éa a legközelebbi háborúban i\jonnan szolgálatba lépott logíonistákat. Ez utóbbiak félévi zsoldot kapnak és Olaszország inog-igéri, bogy tölo tolhotőlog közbenjár az ogyosok büntetésmontesou Toondő visszajö-hotésébon. Aa ogyes határosatok közaététolo után elbúcsúzott Kossuth a logíóktöl, molyok valóbau utoljára léptok ki lobogó zászlóikkal. — (Aa uj franoaia lőfogyvor-ről) a „Patrlo" a kövotkezőkot közli. A lőfegyver nem ogészon oly nagy, mtut az, mely a franozia hadserognél jelenleg használatban van. Össaoson nom nyom három kilogrammot. Szuronya hosszabb, mint a minő aa oddigi löfogyvorekon volt. Csövén, molynok calibcrjo 11 míllmetornyi, négy ro-VAlék van. E lőfegyvorrol négy porcz alatt 60 lövést lohot tenni. Csatasorban egy porca-bon tizszor lőhetni volo, Katonák, kik ezé-loznak , ogy porcz alatt 7 — 8 lövéat tehetnek. Ez orodraényok túlhaladják azokat, molyokot a poroaz íöfogyvorrol olértok. — Poroszország tongori orojo nagyot gyarapodott a bokoblozések állal ; Jelenleg 4864 hajója van 605,690 tonna képes-séggel. — — Voronából írják nov. C. Az osztrák hadiszorok átadása csak most kezdődött. j Három lőporraktár, golyókomonczék ós roppant tömog tüzérségi anyig képozik e hadi-szereket. Voronát az osztrákok Olaszorsság logorőaobb holyévó totték. Három osstrák hadigözöa fohér-vöröa lobogó alatt átállítja ol ozon hadiBzorokot, melyekre Olaszországnak nincs szüksége. — Óriási vállalat készül Londonban. 170 mértföldnyiről akarnak a városba jó vízot vezetni. A költségvetés 11 millió fontsterling. A vállalatot Batomann híres mérnök torve»to és Yozotí, ki már Glaagovban is létesített nagyszorü vizmüvot. — (A müvészot hatalma.) Iro Aid-ridg» legutóbbi vondégsrerepléai utazása Alatt Pótervárott aa v„Othollo"-f játazá. A jelonolbon, midőn a szorecson megfojtja l)cs-domrnát,. a közönségből valaki így kiáltott föl: Kegyelem) kegyelem I hisz ö ártatlan. S a ki ozt kiáltá, halva osott hátra ülőhelyén. Az oroszt annyira meghatotta a játék, hogy a felindulás folytán egy vórodényo mogro-pedt. | dia ; ugyanit 10—40 kottl aaAnit oda gabonát, exek '' eg)««<rre rohannak a raktAr eli, aa «gitt ulctal köa-lekodéat elAlljAk, a lk<o kl, •« bo aa utciába koctl aem mohét, ilt ka legalAbb a kik lerakodtak, (lret axekerflkkel menniuek a nagy gabona-tirrc, it no tarlauAk aa utcaAt fAI napnil la tovAbb elxAtva Tíutelettol k^rjnk biui;ö tOrokv^aU it orélyct vA-roikajiitAnyunkat , U-gyra kogyea oilndonro klUrjedS fljjjcliníl orro 1* klt«rj<a>toni. Több attldfa-utcaal bAa-blrtoko*. <; Hasznos tudnivaló. — Thoa-forrázás. A ki tud hozzá, A gyengébb eledolt is izlotosaé tessl, míg el" ienkuzöleg a Jót Is ol lehet rontani. Gazdasági ssompontból nagy a különbség, ha a thoa-kóasiteahoz lágy, aaas oaö, hó vagy folyam-vlaet veasUnk, vugy pedig kömény kuti vizet. Soyer szerint a monnyi thea kömény vizaol három cséazéro való, ugyanany-nyl lágy vizzol öt caéazéro ologondő. Aa som mindegy , .hfgy míly«i» edénybon forraltalik a víz. Tapaaztalt házinök azt állítják, hogy a horgany (zink) edény bon for-rázott thea aamatoaabb volna, mint moly másféle odényben készül. Ezen állítást a tudomány még nem állapította meg; ntonban annyi bizonyos, hogy a vlzforraló edénynek a lőhető legtl saUbbnak kell lonnl. '' '' INTyllt posta. 8*. A karácsonyt ajAudókot ttlveton fogadjuk, IA-logaaton mog kodrea munkAUUral benndnket mlaéli löbbtiör. KapotrArra, Sok asorcacaít aa útra, át mlnAl elSbbt ▼la oallálátra. „Kgjr borvaaatd karActony-íJ" , fogadja Art« hAIAn-k»t, anuak tdojAboo felhatanAljuk. V. Sándor Kotatholy. 11a mlndjArt kítSo It, do ni<gli mogjOlt, ctak folytatta ön. Sa. M, kOaromt-kOdAt^nok mt la Oralank. •> II. Jóitof Pacaáa. KArjak a kOldomAny folyUtátAl. InkAre, ax oredoti lovél valahogy «llAvodt, BtahadkAra. Adni nem lehat. 1 D. B. l''íct. Ctak türelem, ha kibontakozunk a halmot teendőkből, magAn-lorolQnkel fogjuk tilnak Indítani, addig ia keroaten föl tlgybarAUtral beuuQn-kot mlnAl többaaSr. 8». M. V. KArjak 1 Oy. B, P—a. Ugyanatt. PŰanOTlta. SiAÜllmáuyunk útnak ment — uiogAr-kőzett T Nyilt tér.*) A aö''dfa-utcaal hAatulaJdonotpk ét lakotok ürültek bölea vArotl tanAcaunk azon gondoláljAn, hogy ax oa uteiAban 1Av8 volt megyei IitAlldt haaaonbArbo adta raktAruak, remAnylvAn. hogy axon trAgya-halom, mely a levcg3t It rontotta, At ax arra JAr<5-kel5knok aem krdvea látványt nyújtott, — nem leta többi j ea Igy la van. Do van mo*t o helyeit mAa, ml nlnca a maga ren- TAhCZA. ö s z s z e 1. Hullnak mAr a fAk lombjai, Koly ax Id5 volo | Kimúltak a kedvei napok, Pá ax Ott hfit txelo. Hangot ttlcikök tlrAtat Qyortan letlluloiiek | — Nem kergetnek többi lepit VldAm kit gyermekok. Megritkult aa Arnyat liget. Nem tailnak inokok, Nlnct hajnalban madAr-lmá, Molyot xong a berok. Hepülj to It vándor-madAr Kerett ogy txobb haxAt: — Vlg fectko, gdlya ia dara Hol a til jobb barAtl Ha rAnt la Stx kOvetkexIk 8 borura vAll egem : KogedJ axliil'' uiottxe ttAIInl el — HatAdba Itlonom I OYULAY. *) A a exen rovat alatt nem vállal a txtrketxWJtig. köilöltekirt felolSttéget A renegát."*) (Vige.) nA halált Oht gondolod tán, hogy nem korostoin azt I a kogyetlonnok, nom kollet-tem. . . . Neki monl-iin a voszélynok a ton- Íoron, a ciatatéreu, a kartácsokkal szómén ; húszszor rombolták r-ét az ágyú- b puakagolyók a aort, a molybon egyedül maradtam meg . . . azt mondták, hogy átok őrizi éltomot. A helyott, hogy meghaltam volna, dlcaőség környező, a sultán tolo marokkal soórta rám az aranyokat, hogy be-födjo gyalázatomat, do én mindazáltal nom kevésbé voltara mogvotés tárgya a nép előtt; mint a féltékenységé a magas rangúak előtt, llitohagyott voltom Káin szégyou-bé-lyogét füté reám; mindönki loolvasá ar-"oaomról, még tulajdon rabsaolgálm Is, kik porba csuasnak előttem, maguk köat renegátnak hivnak. Hogy balsorsom toljoo legyen: a vallás, molyot olhagytam, a nélkül, hogy hinni raogazüntem volna, sötét árnyékként Üldöz mindenütt. Könyök füröszlik drága nyugholyomet aa éj sötétében, s ha jótovö állam zárja bo azompIllálmAt, mindjárt sxülöföldüuk hegyos tájainak enyhe ölóbon lolom magamat, a szülői tanya havas kápolnája mollott, szomközt a korossttol, molyot lábaimmal tapostam ; egy nő takarja ősa fürtéivel átokkal tolt homlokomat, köny-nyejvel áztatia ar.czomftt; egyaserro csak gunykaoaaj közt o rotionntea aaavnk hang-aávaksBéti „Enö, ki itt imádkosík és sír, a renogát auyja lu Lorogyva ez álomképek súlya alatt, molyok saivemot tépik szét, ar-osomat a földro sülyosztvo, segítségül hivom a hatalmas Istont, kit gyáván mogtvgadtAm. Barátim 1 földioim I no maradjatok köröttom, hisz átkot hozok azokra, kik felém közolog-nok, monjetok hazátokba; o pillanattól fogva szabadok vagytok, — ajándékokkal torhel-ten távozzatok s anyámnak vigyotok néhány ezer arany-aochinát (tötök pénz), hogy kényelmesben élhesson. Mondjátok meg noki, hogy sirasson meg éltombon lobban, mint siratott halálomban; mondjátok mog noki, hogy a renogát imáiba ajánlja magát; ugy-o to est mog fogod mondani noki öcsóm, néném ogyetlon gyormeko lo? „Elbukál, mint a pártütő ungyall — kiáltott hAtározottan Wulthor. — Oh jöjj volora, nagybátyám I jöjj hagyjuk ol ez átkos palotát. Lehototlonl szólt a nagy vezér — Tőrök-országhoz vagyok kötvo arany ós gyémánt lánozokkal; a sultán leányát adá nőül. — E ki tűn totósok között, molyok képeiok a közönséges erabort elfoledtotni, én a nép ^j-kán még sora vagyok ogyéb, mint fogoly.— Különbon is — szóla tovább a kótségboosós kcsorü nyugodt hangján — es nom lenne'' más, mint gyalázatot gyalázattal váltani föl. Ha az emberok itt nom is boosülnok, do log-alább külsŐlog tisztolotot szinlolnok olőttom, melyot roájuk gyakorlok; — távolról ugyan gúnyolnak, do legalább közolről leborulnak olőttom. Mig cantonunbv együgyü b jámbor népoi olőtt az irtózat tárgya lonuék. Walthor szólni készült: a pasa közét gyöngéden ajkára tette. «Hagyj föl, mondá ssomorun; tudom mit akarsa mondani, d<* nom akarom, hogy meggyőz«." — Hallkaa folytatá, mintha magábau beszélne: „MAr negyedéve királyi horoaegnő férje, a nélkül, hogy iit ua <k ogysaer ia látkattAin volna; csaladom nincs, nem tudom, mi roe« szellőm sugallja, hogy tartsam itt magamnál aa Alpeaek o noiuos gyormokét, akit oly gyöngéden azorottem, nővérem fiát; én gazdaggá éa nemessé tenném öt; folomolnóm az ország eUö méltóságaira. Ezt már ugyan nem fogod tenni I sxólt hl-dogén az ifjú tiszt. „Nem — válaszolt kesorün a nagy vezér — nom morém tenni. En olyan vagyok, mint az amoríkai ordök ama magányos fája, mely a dél égotö hovéhon kiterjeszti torjedel mos zöld lombozatát, magára vonzza mosssiröl az utas azomeít, aki podíg árnya alatt találja halálát. . . . To látni fogod gránit szikláidat Alposok ífju vadásza; to viszont fogod látni a tanya esti körét, to még a tavaszkor völgyeid ibolyáit szeded, te még látod a szivárványt, mely suhatagaldat koronázzál s mikoron tiszta élted, miként a csondop tó hullámgyürUjo édesdedon eloszlik, vigasz-dús vallásod enyhe ölében, egyszerű korotz-fogja jelölni pázsitos slrhalmodat; gyermekeidnek pedig, mivtöbbet ér mindon nagyságnál, reddhotlon novot hagysz örökké. . . Nom, fiam, nom, to nom fogsa itt maradui, nom tartóztatlak többé.- A pasa lassan, búa toklntottel s lovnrvo tWezók a kioszkból; paranosa folytán rab-t zo^gák ogy csoportja jelent meg azonnal, unny tálakban di\s obédet hozva, molyot a két svájezi ífju elé tettek. Kyolos napon keresztül a palota minden lakóaa totssésüket lesvo vetélkedvo sürgött szolgálatjukra; a kilonozodik napon genuai hajóba Bsállíták ökot. A moroaí pasa nem fogadá ol Walthor bti-csuzását, a a fiatal hadnagy aranynyal s drágr\ kövekkel terholton szomorún kösolodék a kapu folé viaszA-visaza fordítva szemelt a három magas er\élyo irányában. C''vprus lomboktól félig eltakart magas alak áll* itt, mozdulutl|inul, mint síremlék ; csak midőn Walthor az urany-rsarv(Konstnntinápoly kapuja) folé vezotö utón haladva utolsó pillanatot akart vetni Mohomét fényos lakára, votto óezro a palampor (olőkolók által viselt török achiválj solyom redözoténok lobogását „Iston hozzád"-ot susogva. Az utazás rövid és szerencsés volt. A« ősz vös estvéjén, amint a hótól felíér, *) blám vtilAtra tárt keret»tiny. I kis templom falusi tornyát mosssiről >r.eg-plllanták, öaazoölolkesék a két barát. FrUna a göröngyös földro borulva, olragadó örömmel csókolá a szülői földöt. NNézd ott pásztorkarámunkat — kiáltott föl azután elragadásában, nézd alpoal szikláinkat. Halld, e légi sonn, mely a longodetö esti szollön hintázik a fenyők zajló moraja és a csorda bögéso között: es az alp''isl csor-datáncz lM Nom sokára értcsülvo mogjöttllkről, egész falu elébök mont, a renegát anyja sxintén eljött. Walthor félrovonván őt, kimélattol bossélto cl fia rondklvüll sznroneséjét. A szegény asszony halványan fejét lehajtva hallgatta az olbeseélest. Elérkeztek a falu nagy teré''ro. Walthor ''elŐvosettbtto ai»''Vá-kat, melyok a nagy vezér gazdag ajándékát hozták, éa átnyújtván a parasztnönck ogy ében szelonczét, mondá néki t ttIra ogéaz jószág mit lábaid olé teszek.4 Wornor nokom aranyat küld — kiáltott föl a szegény Atiya szlvaggasztó hangon — ö nokom elküldi lulko árát, el voled pokoli ajándék! E* az élos ssikiaosuoshos oaapva a szelonczét, a pénzdarabok a nézők lábai oló gurultak, kik ineghökkenvo visszaléptek. „Fiain ogy gyalázatost —kiáltott a holvét nő ogész testében rcmogvo — ő megtagadta az latont és mindon szentot. Notok; o nyomorultul szerzett aranyat lábaitok olé dobomI kinok kell? „Sonklnok sem t kláltának föl a falu lakói, koresztot votvo magukra. A falu lelkészo lassan köBel^ett görcsös botjára támiazkodva. „Ab alamizsna megtisztít, mint a tüz — szólt aa ősz férfiú — oszszák cl maguk közt o roppant össaeget a szegények." „Nom kell egy darabka som belölo" — kláltának a legszegényebbek — Iszonyodunk ez aranytól." „Jól! szólt nyájasan a bocsánat Istenénok apostola — adjuk tohát o pénzt közösen on-gosatolésül aa egyháznak, mely a büuös megtéréséért fog imádkoanl." — Aa Arany két nagyszorü gyortyatartóvá lett átalakítva, melyeket a froiburgl székesegyház főoltárára helyoztok. A svájezi ifjak szintén oda akasztották lánczalkat, molyokot Törökországban visoltok. Az ogyhás sokáig imádkozék a renegátért. — kí a sultán parancsából megfojtatva halt mog. (MoaiUar de« vlllea ot campagnea nyomAu) VÖI.OYI. ! ÜZIjHTI HÍRNÖK. (V''flg.V-Knitixsn, nov. SO. A gabonaár rnég min-dlgrendliluiKmHl ssllárd AIIAspontot foglal «1, éa kévé* '' bizonysággal állíthatjuk, hogy totőpontjAt még ueia-érte: volua el i » korén beköszöntött (Agy akadályoztatja a hajóvall közlokcdétt, és mindazon vidékek, melyek, arra hivatva vannak i téli szükséglete1 még nincsenek'' fellesve. Kltekiutve attól, hogy a kivi. tel ínon jelentéktelen, éa Londonban a tUaU buta Ara néhány shilingget frljobb ment. ■:.!:'' ; -r .'' !. .. ••: ! . •■■ • f Jelenlegi Arak alsó-ansstrlai mérőként a helybeli |-lncxou i Unta uJ86-88(ns ft frt 70 kr— ojrl 10 kr. KoVa nj 78-79 fontos 4 frt 40. Knfcorlca 81-85 fna'' 3 ftl—3.40. Árpa eerfósésh*» val ■''•, 70—73 fontos 3 fr 13 60 kr. — Zab46—47 fontos 1 fit 70 kr. Pohánka dsö-rendll 2 frl 60 kr. — Passuly fehér 6 fl 26, tarka 4 frt «6 kr. Onbó eW3 rendil 8 frt 25 kr. inA «AJ». PsllvapAllnka 20 fokn 10-2''.« frl hordóval rgylitt. rrtrkHlyp4llnka20 fok 10 -20 ftl hordóval enylltt. Ml. 13—18''/, frt. llorkő 26 frt. Nyersbőrük t (lanyha üzlet) 8k8r- és tehén- 44 frt. és bitsa-biirUk 48 frt. mázsánként. llorok . fehér é* vórBs (sclilllor) 1802- éa lR<16-kl — vldékUükbeli — l''rniés 8 frt ''10 frl. - Villányi él ítegs árdl fekete 1860. 10-12 fl. Ijj honlbor vörös (schlller) és fehér 7 /st-Ofrl— kr. Ualntonniellékl borok 1803-és 18«&-lkl fol.ér t2-|6 frt. akóuként. 1 Viass 00 frt*5-* KtT Rés 41''-4Í frt. KSxÖnséges gyapju Ara 76 frl. — Fehér rongy Am 7 frt 26—7 frt 76 kr, feketéé 4 frl. J—_~ rvinn. mn i i H I R D BTB S fV.-knnlisni pincsi árak nov. 20. DorsA llcséjo 13 kr. Lones« lt>«é|* 8 kr. Hab tlesé|o 6 kr. Kölos itca. 8 kr. Uurgouya mirője 80 kr— t fl 10 kr. Marhahús fontja 16 kr. Jubh''is fontja 10 kr. flort''a, hu» fontja 80 kr. fl/alonna mázsája 38 frt — kr. Zsír fontja 42 kr. LáuglUxt tak sAJ.». tl frt — kr. Zsoin-lyellsst mAzilja 9 Irt — kr. kenyérllt/t fontja 8 kr. Kiikotlcx>\U«Jt fontja I kr. Arpadira fontja 0 kr, Köleskása foutja 8 kr. Kinkávv iuntja 18 kr- Faolaj fontja 60 kr. Repetoulaj ft>ntj» 32 kr. LonmagnlaJ fontja 40kr. UJ bor Itojéj. 10 nr. — Obor Itfaéjo 20 kr. P<sU *8r ttcsó|e 14 kr Kani <sal ső* ltoséje 10 kr. O»bor>a-pálinka ilczéjo 60 kr. Tórkjly-páliuka Ilczáje 40 kr Hzllva-pMinka Ite.zéJj 00 kr. Ny.M . faggyá oiáxsAja 16 frt. — kr Öntdlt taíy^yá-gyertyá fontja $2 kr. Mártott fontja 31 kr. Sstjipau fontja 24 kr. fontja 10 kr. Keményfa Me 0 frt — kr. Puhafa ölo 6 frt — kr. Nyerefa öle 6 frt — kr Kaetén ml r»ije 40 kr. HzénS mAssfja 0 frt 80 kr. Hialuia ro. 60 kr Kondér fon!|a 60 kr. Len fontja 60 kr. IIvchí péiixiírfolyniu íidv. 10. 5•/, motalujucs 50.76 ;&-/o noui». Mc»<in «0.75 j, 18|K) ki nlladalini kölcsön 81.46, bankrészvények 710. — hitolintézetl ró»»-vények lölÜOt London 120.00; ozdst ágin 120. — | arany darabja 0 frt 4''/» kr- ___< ; ^ . '' f r . . Fulollin azorkosztűt Wujdltrt JtSjnpf. Fele árért »x/tlIJt HjítQ urak-, liőlgyek- és gyermekeknek as elad ért legnagyobb . < vászon-raktárnak központi raktára lléoa, fltadt, Tuelilauben II. ssAm alatt a legolcsóbb ós legjobb késs vAsxonno in (löket uilnden nagy. sAg és ininőlégben, valamint vAsxon-gatyAkat, fehér ét pompAs sslnes ingeket niludeu nagysAgban a legújabb divat sxerint, és oly incglepS olesó Arakórt, hogy a legkisebb megrendelés tovAbbra is a legnagyobb megrendeléseket Idésl c 1 <5. As alant k&vetkes3 Arak AllltAsom bisonysAgAul ssolgAlnak, és a n. é. k«s«n»ég fígyelinébo ajAnloni. Kész uri-ingek, legjobb kézimunka. Kehér-fonalu vA«soniugck. «Ima 3 frt — kr helyeit «ssk t fl 60 kr. Kínom nomft rAnosps nyslUl 4 ft 60 kr hely, raak il fi 30 kr. Piuom irhoni v. rumburgl ínyek 0 fl hely, csair~2~ft ü) kr. Finom hoíiaudf vAssonin^ek 0 ft 60 kr hely. esak 3 fi. • Kin. ruinb. késselfont Ingek 7 ft 60 kr. Iiclj^ csak 3 ft 60 kr. l.egá n. rumburgi ingek, logssebli k^iimunkn |iT ft hi-íy. c«nk 4 ft 60. Lcjcfin. belgiai batisl vAssonb.il 12 ft hely. csak 6 ft VÓ TT Fehér és szines shirting-ingek. Uri Ingek fehér «hlrtingbSl 3Jrt helyett csak 1 írt 80 kr. i.egfinoiiialib fraucsla shlrtiiigbCi 4 frt 26 lir holyTclsk •J fríTo íTr. l.egujabb ^l«s»lna sslnes Ingek 2 ft 60 kr licly. rsak 1 ft Ro kr. PompAs jsinos rliiiting''iiigi-k 4 fl 60 kr liely.''""cs"nk~3 ft~6Ö"krT Valódi irauexia sslnes batlst-iiigek 0 ft 60 kr hely. csak .''I fit. Legújabb fehér bAl-liigek, Igen linóin 0 ft 60 kr hely. c»ak H á 60, Kész női ingok, , legszebb kéililtankn és kóxIkOtrH. Plma yAsaon-nőIngek husAssal 4 frt helyett csak 1 ft-po Xr. Finom schweicsl Ingek red«"s mellel"6"?t" 60 £7 li. cii>k~2"ft 60 kr. UJ divatú sslv- és raventben kMftlt 0 It 60 kr Ik f»nk 3 ft 60 kr Kugcnla, nj illval''n. kwtMt''7 ft hely "r«ak 3_ft 60 kr KfirivAutXiiíi\ lílüüny-lngck O ''ft 60 kr hely csak~3rft " ~ ríotoria7val«5di'' Valepcienne-val íftimt ÍÖ ft~hcly. csak 7 ft. Finom vAssonból, hnrkolva 6 ft hely. csak 2 ft 80 kr. ''¡i iVWat-í''ngek, legflnoinalibJbfTfast vAsspnból hurkolva 0.60 h. csak n.Boi RsTTiísóöíaifrAgyk"Tegtin !~shIrtliighitír X ft ''h.'' ¿sak 5 jT~ • Híl''uadrAgoV," kntvo, icgfln vAssonból 0 fl hely. csak 3 ft 80 kr, ÍÍBl éji meilénykeíangöl shirHngbC"r6~ft~60 kr. hely. csalTi"» 80 kr. Í)rs7es,''"s3pbn"ki>tntl nieílénykn'' 13 ft hely; csak 6 ft~6Ö kr. -Legtln. mellényke, valódi valenclenne- val 20 ft Ucty. esak 10 fi. Ngf?jringck hosssu ujakkal 3-3.50 - 4ft ¿ÖXrjy. '' "* Legfinomabb vászon férfl-gatyák. t frt »0 kV—1 f''t 60 kr, — leftinomahb rumburgl 2 frt SO kr. Irhoni'' aiaveCirflff*^l"ft''''líclyet"t c.ak 17 fu ....._ " Lefffinomabb Irhoni vágy rumburgl, 60 rSf 60 ft hely. r«ak 21 fi. Jó vAeson ssebkendík, fél tucsatja 1, 1 ft 60 kr, t 8(Tkr~S ft. I^gtTn." asebkendOk, batlst-vAssöiibiíb fél tocsatja" 2~-3 ft 60 kr. D]vatös~u"rÍ^ nya"kkcuji6k, f?l tne/atja Tft 60. 1 "fl 80, 2 ft.__ Jó fehér és ssines ttrl harisnya, fél tnosatja t —3 ft 60, 8 ft 60 kr. A legjobb franczía flanell.lngek mlmtenfélo »ilnfl. k, tintán és redősre, kfilttnl.t''ii kft.xrény éa megbUtéa ellen drtxeríll sxolgAlnak, 8 ft 60, 4 ít-i ft 60 kr.__ '''' • • A kelmik tisztasága éa ralédisAgAért kezesség Adatik. Ingek, melyok * fMhox nem állanAk, Ylusarétstuek, ■ ! ■ ..)••■'',: ! Mcgrendolésck a legtárolabbl vidíkvkro utánvét Mellett telje* élttetnek. — Megrendelőieknél ktlIUnOsen kéretik a nyak-bfíség be-kftldése. ''* ''• (Í-IS) An dns Ccntriil-Dcpot der eraton Leinwil-Ozim: *olie-Njederlngo de« Louis Modem, Wien, " Stndt, Tnolilttuben Nr. U. ES ..... K. ■sr .. ; : i.''. .i ;< i.i t Cs. kir. osslrák, elsC amerikai éa angol szabaditékkal okleveleseit ANATHERIN-SZÁJVIZ 1.1 i '' '' i i • , • • t t f Popp j. a. gyakorló fogorvostól Décaben. Ilognergasso Nro 2 — Kgy Oveg ára 1 frt 40 kr. becsomagolás 20 kr Cs. kir. szab. KOM-l»EP Ara 1 frt 22 kr. FOG ÓLO.II lyukai fogakra OnhassnAlatul Ara 2 frt. 10 kr. Növény fug-jior, egy doboz Ara 63 kr. K jelos késsltmúny 16 évi fönAIIAsa óta hlrro kapotl és elterjedt Kurópa határain tul is, HasxnAlata kUlönöseu jótékonynak bizonyult be mindennemű fogfájás ellen, a sxAj lAgy résxéuck uiiudcn'' baja ellen, könnyön vórxii iny, skorbult stb. ellon. Kölulvasxlja a nyálkAt miáltal megakadályozza a fogkQ kópzSdósét, frizsltöleg éa Islésjavitólsg hal n ssAJra, tehAt teljesen inegszitiitetl a rosz szagol, nielv moslersé-grs VAjry tlres fugák, étel vagy dohányzás által sulruiaxik. Miután o sxújvlx sominikép sem hat lnlrtékonyan a fogakra és a ssAjrésxékro tehAt kitüu>i sxo1|(Alatokat tesz, mint aiAjllsxlitó-szor Is; és ké«>''( r,ro^ korig teljes cgiWxségbcu és frisesógbou tartja a fogakat. Majras or-votl tekintélyek bizonyilványai elismerték Atlatlaiiságát s njAulh.itósAgát i''a sok jeles orvos által ajánltatik. • *% Knplintó Nnuy-KnnlzHint t Fessolliofor Józsof, Wellisclt, Hosonfeld Ji. és Rosonberg J. ás F. uraknál. I)r. I''opp fogorvos urnák. Én önnek Anatlierln Szájvizét megílzsgAltam és ajAnlaiulónak találtam. II ó o s. Oppolzer tniuír ltector inagnlf., a bécsi i;s. k. kóroda tauAr.y *«A«». kir. ndv. tanácsos. mm ■ !''».■ girfiir~i1trt i——- i ■ • .....- ---- i -f, iv Hirdetmény, A sa''ainrgyol gaxdasAgl E^yestllet r.''ssVJ! közbirró tétotlk, mls-eriiit u> <pyl<tl kertekbon tííbb ezer darab igy év s gyökeres s.ttlőreessS ela-''Asra késsen Ali, e kKvrtkezo fajokból i Pzigeti (Fiirinin, Zspfner, Moilt r, Poschipcl ) HaJihI risz''iug, Opoito (friiko Portugi, ser ) lta^sx i''8 iflllbcrwil«*.) T..I s $18 (Lepevlns.) Cs. ko. Kék i ol.irk« Ara: Kg/l tl tagoknak 6 ft, nem-Ugoknak 10 Oi ezer drbja. Ktenklr ,| kaphatók i gy évt s AkAc.i fa UWI la cs mi ték. — Kjry''etl ta^.ik ssAinára I frt 60 kr| nem-(ag«kuak 3 frt eu<r drbja. Cxomag''ilAa''rt 100-lg .20 kr, 600.|? 40 kr. M gr.-ndelésok a péui bek Id-''s^vel s n ss''.llllási mód határozott még''elnlésévcl bérmentve, al dlrlho I .t-WendÖk. IVóziiélk''lli m> greii''lrlés Agyeb inbf uein vén-lik. Kala-Kgersxeg, nov. 13. 18CŐ. AUVAV irtvAÍÍ, siako''stAlyl elnök. U-----—-- MUcoiaaoU Samu fényképész, olnj- és szobafestOsz N.<gy-Kanizsán. I,ó Tis/.tnlettnl njánlkozik mlndonneinO tenijil »ni-s ós HXubn-feitiéHSelri'', továbbá njtó ós ablakok má- ■ fz-dásáni, — vnlnniint fényképrkrt borus időben i«< "egjnbb sikerről kósr.it. ¡mr* Mfttcrnie: a piaristák tomploma átellenében/ Hirdetmény! Majdnem feloárórt jótállás mellett, valódi, hamislt-liatlau és pontos riíf-inértékkel következő vAmou-ncmtlck bocsáttatnak vég-cladAsbn, tl. in.: vAsznn-ziebkendók, IÖr(llkös6k és asz-tal-teritékck n bée*l vÁMiuiigynr*rnktnrlinu. Stndt, Tttelilnubou II. »x. ulntt. -2 ft 60-2 ft 80 kr a ■ '''' '' '' i i 8 fl 61 kr—4 fl 60 kr a l tucz. finom fehér vAsxon-zsobkendő 2 legfinomabb. I tucK. Igen finom rumbnrgi kendők 3-legűuomabb. I tucz. finom vászon batiit-kendök 4—4.50—8 ft a legűnomabb. I tucs. vAszon-tördiköxfik, 4.50—6 — 7 ft a legfinomabb l tucz. vászon dama«t-tOrtllköxGk 0—7, 8 ft a legfinomabb. I Idarab 0 siemélyro való aastal-terilék 6—6.60, 0 ftjával l (darab 0 izewélyro val''i vásson damast-asztalteriták 7.60, 9 ft l/darab 12 sxemétyro való sszUlteríték 8.60—0—12 ftjával. IV db 12 ssemélyrn való atlas-daniMt-SszUlleriUk 16-20 ft a leg-\ finomabb. Vászon-törtllköxők, rőfönkónt 25, 80, 36—40 kr a legfinomabb. I db »0 rőfös fchéritetlen házivászon 8—U fl 60 kr. 1 ilbKlO rőfös fekirfouál-vászon 10-12-14 ft. 1 ilb 30 rőfös lltnrgyed sxélvs rumburgl vásxoa ti —16 ft. I db 48 rőfös ötnegyed sxéles sxövetvásxoti 18—20 ft. 1 db 60 rőfös ötnegy. d sséles finom sxövéMl 22-24—18 ft. 1 db 60 rőfös késielfonott sxövet 28—30, 36 ft a legfinomabb, 1 db rumburgi batlsl-ssövot 80 ft hely. csak 40 ft. | luox. vászon asstal-kendő csak 4, 4.60—6 ft. I tucz. finom damasl- asztalkendő csak 0 — 7 ft. VAsxou uri ingek I.AO, 2.30, 2.60, f.80. Finom vAszon ml ingok 3, 3.60, 4.50 a Irgfluomabb Késs vásxon-gatyák 1.30, 1.50. 1.80 2 ft. Vászon női Ingek, legújabb divat 1.80. 2.60, 3, 3.50. VAsxou n''ii Ingek kötött 3.60. 4-4.60 a legfinomabb. Uri fiani''ll-iii<;rk vagy nadrA/ok a legelőkelőbb minden színekben I 8, 3.V), 4 -4.60. Ingek, melyek a lesthex nem Alinak, visszavételnek. Mcgrcudelések kevés rAfizetéssol iniiideiifeló teljcsittetnek. Louia ¿Modern''k Ccntinl-Dopot irt Wien, Studt, ''ruolilntiben Nr. 11. Ozim xt.n-.a. au ¿''.a m . ix''é. ''jtí/w JÁTS5Sé-lŰ¥Eíí; ¡4—48 darabban , mik kUztttt rrmok-utüveb hnrung JntissitHMiil, dnb- és égi hniigukk«! stb., továbbá JÁTSZÓ-SZELENCZtK 2—12 darabban , inM.yok kbsfttt némelyek netessnr, Htivnr-(ciU|*li»tn, Rvnjnl luíxnc-kn, fénykép-Album, trtf-MX'' r, Kxlvnr tör. /n, doliány-''NXfletiexp,'' vatW nsxtnl, tnnexoló bábuk, és valuinonnyl eenél. Mogrondelbetö i J. H. Heller nél, Bernben, (btlrmontve.) BW'' Ezon müvek, melyok bájoló hangjukkal minden kedélyt éléukitlk, fflképcn Ajánlatosak tormok-bon és betcg-ng\ aknái alkalmazni. — Haktár nngy vá Slasztékbati, javítások is olf<igAdtatnak. (I—8) limoiibcri hirdetmény. Csáklornyn mezfiváros részéről, moly Muraközben fokszik, az ugynovozott Bor Dátz 1807. évi januárhó 1-tÖl kozdvo egy évre, ba pedig tnlálkóxnAnak, a kik tilbb évro haszonbérbe Tenni nknrnák, 1800- évi dóeemborlió végéig — fnlyé ISi;Gv évi deconiborlió 8 kán nyilvános árvorés utján haszonbérbe fnjj ridntni. — Együtt«1 piiycsi, ugy vásári belvpénr.sr.<*déai jog bnuzonbórbe fng adatni. A föltételük ezon hivatalnál megtokintliotők. Wajdita Jóísef kiadt5-, lap- és nyomdatulajdonos Nngy-Knnizfrin. Az életerő. Dr.,Hawkin ÜT-Yorkban fentcz:mzett név alatt tiszta termény-anyagból növeny-kivonatot készített, mely már egés* Amerikában a legjobb sikerrel működik, é« csodálatos hatása miatt, okvetetlen egéaz Európába is el fog terjedni. — Hawkíns özszchasonliti a je-jelenlegi emberi életmódot-a természet által mopssabott életmóddal, éa azt állítja ; hogy az ember a természete« utrói igen eltért, éa nehezen hoxbató arra vissza. Hawkíns a majmot ösroeri az emberbez legközelebb állónak, — és azt mondja : lényegileg bár sokkal alantabb fokon áll az embernél, de egyciilö fogak- és eméaztö-azervekkcl bir: tehát mindkettő egyenlő tápszerekre van utalva. — Tagadhatlan," hogy a majom a természetes tápláléknál maradt, ennélfogva sokkal kevesebb bet-gsegnek van alávetve, éa testileg is izmosabb maradt, mint az ember. :— Néma növények hiá nya, hanem azoknak elrontása a különféle savanyu, zsíros stb. keverések által különféle természet-ellenes táplálékok keletkeznek, és ezáltal a vér elromlik, és beállnak —- az állat-nemben egészen ismeretlen — betegségeké '' Ezen nj anyag behozatalának főczélja, hogy az egészség fő tényezőjét — a vért — természetes hely setébe ismét visszahozza. >'' f A? terö ment minden keveréstől, egyedül tiszt» növénynedvből van készítve. . >." Robcrtson orvos erre vonatkozólag ezt mordja: Ilawkins él*t«Tfje mint gyógyszer a legtöbb betegségben a legeUöbb iirlyet foglalandja el. — Ismerteid, betegségeknél, u.ra. könivény-. rángntás-, tödöbnj-, szédt-lné«-, örülés, sot még a nemxö-wrvek gyen-fieaései gyógyításánál magam is az életerőt használom, és oly üdvös eredményt tapasztaltam, hogy ügytársaimnak is bizton Ajánlhatom. Amerikában minden család-, sőt parasztnak is van néhány üv<-g életerő előlétbcn ; és többnyire minden betegség keletkezésében elnyomatík. Amerikában még a clmlera ellen is üdvös gyógyszerül szolgált. — Tehát őszintén ajánljuk ezen elkerülhetlen házicyógy-szert minden családnak, kik körüllovőjük egészségét fentartaci óhajtják; ezen növénynedv behozataláért bizton reméljük,"hogy embertársaink köszönetét a legnagyobb mérvben elnyerendjük. tl—S) StF" Használást mód, valamint orvosi tanács díj nélkül mcllékeltetik. Krv Qv*r ár* 1 frt o. é. -:_;_-- V I Megrendelési czim: D. Deerkten, Hallcscho Comanication 38. Berlin. OLCSÚ ZONGORA. t Ejry kijátszott csinos és jó zongora olcsó árért kapható, bővebb értesítést e lapok kiadó-hivatalában nyerhetni. WAJDITS JÓZSEF konykereskedése, könyvnyomdája és könyvkötészete számára néHétny tanoncz | igen jó föltételek mellett felvétetik. |
