Zala-Somogyi Közlöny 1873 035-043 május.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	7.47 MB
Keltezés:	2010-02-10 21:41:15

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2313
Megtekintések száma:	8140
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1873. 035-043. szám május Zala-Somogyi Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 12. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIX8A, 1873. május 1-én. 35-llc azÉim. Tizenkettedik évfoly&in. El<diatéil ár : egé»r érrt . . 8 írt. (ól irr.... ♦ , negyed érre . U , JCffi/ $xAm 10 kr. Hlrdiféitk Jutánytiat II NYIIiTTKBBKN I soronkint 10 krért téli ■ tetoflk fel. RJr_____«.r,,-...rJ Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkillönhen a „zalamegyel gazdasági egyesület" es a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparDank" ugy a .Zala-Somogy- gőzhajózási részvénytársulat hivatalos értesítője. A itjl szellemi rétXtt \|; illető iöziemeuyek a \\ \| /xerkeaitrihoz, — n h. inyKi resset : koiifinenyek pedig kiadóhoz bérmeiiivi-tézendék: NAGY-KANIZSA Wlaaalcabai. linó lleteiikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő v egyes tartalmú lap* A nőne vei és.) „Nőnevelés" mily hétköznapi hangzású rövid szó, mily sokféle alakban ideá-lizált fogalom, hányféle hangváltozaton keresztülhurczolt felkiáltás, s mégis oly jelentőségteljes rejtély, melynek gyakorlati megoldása a jelenkor gyermokeinek ifjú vállaira oly ólomsülylyal nehezül, hogy az elére törekvő szellem szinte belegörnyed a sok, kierőszakolt, ellentétes elméleti meghatározásba. Talán nincsen a magyar szótárban kifejezés, melynek hangoztatásával az állam és egyes honpolgárok oly sokat áldoztak volna a népszerűségnek; s talán nincsen a nemzeti átalakulás sikeres keresztülvitelére s az általános világművcltség elérésére szükséges eszközök "között életrevalóbb, nagyobb horderővel biró eszme, melynek gyakorlati megvalósítására állam és egyesek, az elméleten kivül, tettleg oly keveset tettek volna, mint amit e sokféle alakban elkoptatott hétköznapi hangzású rövid szó: „nőnevelés" magában foglalna. De vigasztaljuk magunkat. A XIX. század második felében legalább elértünk nemzetünknél annyit, hogy a „nőnevelés eszméjével állam és egyesek, ifjak és öregek, tudósok és tudatlanok, mint nagyfontosságú kérdéssel, pro- és contra érvekkel éléuken foglalkoznak — elméletben. Tehát vigasztaljuk magunkat, hisz a hajdankor hangtalan nyugalmához képest a jelenkor elméleti harcza is már eredmény. A jövő nemzedék feladata leond a jelenkor elméletére a jövő gyakorlati irányát felállítani, mert rendes viszonyok közt a gyakorlatot elmélet szokta megelőzni, s Így keletkezik, ezen alapul a fokozatos haladás. ) Mutatvány niertSnek iajti nU rendcicit .Irányit, mik a neveiét körébfil" ctimft infivéuek máiodik kOteiébSI; I. muukatáriuiiknak o raimfi cliG köteti) kfxrliimercMel fogadtatott uuud a higgadt journallaiika, mind a népnevelők • taufíitíak rédérSI; OrtrndUnk, hogy a <>ép tebeUég aiorgaliní-nak ci ujabb terméuyével találkoiuuk. Kierk. A haladás csatára kel a múlt ódon-szerű fogalmaival, hadat üzen az elavult intézményeknek, összetöri az elviselt régi jóts állit helyébe jobb ujat. A haladás természeténél fogva ront és teremt, számtalan akadálylyal megbirkózva, örökös hurcz-, folytonos küzdelem közt feltartózhatlan erővel törtet előre, ha iránya helyes, nemzetek üdve fakad ki nyomán, jólét árad szút az emberiségre, s a népek áldása kiséri lépteit ; de ha a haladás iránya téves, vészt hoz az országra, halált a nemzetre, meg öli a népek erkölcsi életét, s mint a haragos áradat, elpusztítja a virágzó ligeteket, magával sodorja, zavaros hullámaiba temeti az eredményeket. Hatása eszerint javitólag vagy rontólag — irányához képest — következetes. Ezen, a haladás természetéből folyó igazságpk, magyarázzák meg azt, hogy a nőnevelés körül a haladás utján az első lépést már mi is megtettük akkor,mikor a nőnevelés lényegéről, jelentősége- és fontosságáról táplált hajdaui elavult fogalmaknak hadat üzentünk, a reformok terén elöretörek-szünk, s a régi helyébe jobb ujat teremteni igyekezünk, mi lesz az eredmény: azt az irány fogja megmutatni; de a mit — fájdalom ! máig is csak tapogatózva keresünk, pedig ez a fődolog: Sokat beszéltek s beszélünk különösen az ujabb időben a nőnevelésről, nők munkaköre-, nóemancipáció- és nókérdésról, de egy egyetemes, határozott irányt, mely ezen kérdések sikeres megoldására biztos tájékozottsággal reávezetne : máig sem ismerüuk. Ismerjük az anyai nevelés jelentőségét a családi életben, tisztában vagyunk a női befolyás kiható roppant horderejéröl, melyet az nemzetre, társadalomra gyakorolni hivatva van ; tapasztaljuk a nőkép/és hiányait, látjuk ama mélységes sötót ürt, mely a vagyontalan, magános nőt a munka, a keresetképosség forrásától elszigeteli, átvagyunk hatva a gondolattól, hogy eme tátongó hézagot átkeli hidalnunk; megvagyunk győződve arról, hogy a nő eddigi helyzetét mind a családi, mind a társadalmi életben, az ujabb-viszonyokhoz alkalmazva. átkeli alakitanunk, mint ntalfkult rniiga a családi élet s átalakultak a társadalmi viszonyok; tudjuk, hogy a nóképzés elhanyagolásával veszélyeztetjük- u családot, a nemzetet, a társadalmat: érezzük, hogy c tekintetben is tennünk kell valamit hogy haladnunk kell valamely irányban; de hát mit tegyünk, hol kezdjük, mely irány bau haladjunk, ezzel vagyunk megakadva, ebben nem vagyunk bizonyosak, itt nem bírjuk magunkat határozott biztossággal tájékozni azért kapkodunk bizonytalan zavarral jobbra-balra. Ezen szánandó bizonytalanság magyarázza meg, hogy elméleti -okoskodásaink többnyire a végleteken mozognak. — Azt liiszszük, hogy minél messzebb távozunk merev következetességgel a régitől, annál biztosabb, annál Icgyózhetlenobb erővel fogjuk megorvosolhatni a felismert hibái, annál lchctlcncbbé tcszszttk a rettegett ktir megujulását. Azt mondjuk, hogy uőeman-cipáció czimén ragadjuk ki a nőt családi szentélyéből, hogy ne legyen a uó ezután a család szive, hanem legyen az oftzág esze, ne legyen csupán anya, hanem legyen tudós nő, ne őrködjék egyedül a kisded bölcső ártatlan lakója fölött, hanem víras/b/a ál éjjeleit a száraz, tudományos müvek mellett, l-egyen jogász, pap, katona, szónok, képviselő épen ugy, mint a férfi, más szóval: legyen most már a nő is — férfi; — ha ez irányban tovább haladunk, a férfitól meg logice már azt kell megkívánnunk, hogy a paritás elvénél fogva a férfi meg szükség esetében nófoglalkozást teljesítsen. így lökődik az ember egyik végletből a másik végletbe, mert érzi, hogy szakítania kell a régivel, sezt ugy véli leglel ki ismeretesebben teljesíteni,ha a régitől merőben ellciikozó nj irányt hajthatlan, merev következetességgel követi, törhetlen makacssággal haladva a régitől minél távolabb, miiiél messzebb. A női egyenjogúsítás e végletes, iránya az amerikai mintára vont politikai nóemanci- páció, melynek szélsőségét kezdik már belátni, nemcsak nálunk, ez eszme szülőhelyén Amerikában is, s melynek hivői ennélfogva egyre kcvesbUlnek nemcsak nálunk, hanem az üzleti szédelgés, vallási rajongás, társadalmi hóbort; de c mellett gyakorlati munkásság hazájában, Amerikában is. Ezt a végletet tehát legyőzzük, s minél több végletet legyőztünk, annál előbbre vagyunk a haladás utján. A nőkérdés megoldásának e bukófélben levő végletes irányából egy másik irány küzdötte magát felszínre. Ennek hivei már nem kívánnak amerikai mintára vont politikai emancipációt a nőnek, hanem magánjogi egyenlőséget, mely nem állítja a not. a politikai statiszták semmittevő sorai közé, nem utaztatja ót diplomáciái küldetésekben országról országra, egyik nagyhatalmasságtól a másikhoz, nem kívánja tőle, hogy Pá-/ ris\'ellen hadat vezessen, mint valami Bis-mark, s a vérengző csaták gyilkos tüzében j hosileg öldököljön, mint valami Mantcufel, I (ezt a jogot a férfiaktól is megkollcnc vonni) I de kívánja, hogy legyen a nő továbbra \\s a i család lelke, a gyermeknevelés papja, a férfi I órszelleme,fajunk szebb, gyöngédebb, nemesebb része, mely a családi boldogságot megalapítja, nem pedig megrontja, az erkölcsö-j ket tisztítja, nem pedig bekeveri, a társadalmat emeli, nem pedig sülycszti. (Folyt kOrclkealk.) „Tiszteletet állásunknak." I Ezen elvből indulhatott ki a „kit-komá-J romvidéki lióktanilóegylet ükkor, midőn a „Komoly szavuk" czikkbon a néptauitókra \| alkalmazott timplex „mutter, mentoruk" esi-i ni\'it tekintetet Szabó I.njot elnök ur által vitt-azautasitja. Minden tetlületnek joga van meg-kivinni mindenkitől, hogy Állásáról az ujabb h műveltebb kor fogulili\'tíuak megfelelő hangon szóljon mindenütt, du különösen a nyilvánosság előli, s l.a ezt vulaki esak fitymálva, meggondolatlanul elhanyagolja, a testületnek urkolett kötolettégo azt rendreutasítani. Kötelességévé leszi ezt u testületnek nem a szemelvet, hanem mngn az ügy érdeke, melyot a let- TÁRCZA. Ilonka szemeiről. Mondhatnám, hogy (tép ■MmedrOl Olyasom la boldogiágom ; Mondbatnim, hogy >iép (temedben Én a raenyoriiágot látom. Hogy aaamednek tUie mellett Halványulnak a csillagok, Hogy nemednél nagyeaerlbben Aa égen a nap aam ragyog. De nem mondom, minek mondjam, Ilin «lég, hogy étiem, látom, Hiemedben vau mlndao, mit caak Kívánhatok • világon. Mart eteket túlhaladja, Amit Illírem ott felltlhet. Hogy mily nendén rooaolyog kl Baép iiautdbSI még aaebb lelked. 8ZLÍVT ANTAL. A tengerész küzdelme. — Deuély francaiéból. — (Folytatás.) Nevetve nyargaltak tova a rablók. Hihető, hogy a marquit halála felőli hivatalos ér-tetitét a rablók tudtával t kiszámításával törtéut a törvény embereinek megérkozótök. Most azt határozik: hogy aa országot nem hagyják el, hanem valóságot nevök felvételével a kitörő forradalom közepébe vetik magukat, ami nekik jó eredményt igérhot, haetak — mint a lovag jaegjegyié — üillird "VMenne szavát meg nem szegi. K perezbon r>z Asylba elrejteni határozik magukat, hová Carfor utasiti őket, t hol őt befogják várni, t a második beetet zsákmányt, Avonnet bírhatni hivék. Azonbau nem vovék észre, hogy atziklák közt őket egy alak folyvást kitéri, t ligyelemmel tarli irányulásukat. A kősziklák rejtett utaiból kibontakozva, a magaslatot elérték, honnan a nyilt tengerre lehetett látni, itt a gróf megilliti lovit t igv Mólt: — Hifael! látod azt a hajót, moly Pen-mark felé vitorláz. Én fogadok: az Mareof j Tummlerje! i — Lehet, de Mareof nincs a hajón, hisz ő csak 12 nap múlva térhet vittza, felelt a lovag ijedten. — A Tummler toha tinct kapitány nélkül ! Jocelyn majd mindent elfog Marcofnak mondani, t ő bennünket kutatand. Kn ismerom Marcofot ét tudom, mit .tarthatunk tőle. — Igasad van, ő ax ördögtől magától tom fél. — Tehát iparkodjunkt hogy a Luimperro érjünk. Még lett alkalmunk őt nyakon csípni; uokom előérzetem van I Addig is legyünk meggondolással, t no tegyük jövőnkot játékra. E szavak után mindkutton megtarkan-tyusák lovukat t Luimpor felé tiotónok. X. Mareof. Míg a Lugger teljes vitorláival a part \| felé úszik, addig ogy ember, ki a hajó irányára I ügyelni látszott, a parton fel és alá járt. Ez ( Keiueo volt, ki tUrolmotlomégét fékozui nom birván, csónakát a paritól eleresztő, s »gy kis vitorla alatt a I.ugger leié Motelt. Horvie még-isiueré azonnal t kötelet dobott neki, mivel ó a hajóra kúszott. Mareof cajütjében mély gondolatokba volt morQlvo, mert Keittec bolépétét nnm yevé észre. — Marcofl szólt a bolépő kövét szünet után. — Ah! Koinec to vagy ? csodálkozék a kapitány, t arczán mosoly lebbent cl. Mogjo-lenéted ép oly bizalmat,mint szavaid,!ezért kezet szoríthatunk, nemde V — Un még tommit sein tettem, mormogá Keinec, és mindketten megrázák egymás kezét. —Jó liirt hozok magunknak,mond Mareof. — Et én aunál roszabbat részedre; több iibon hallottalak szorotettol beszélni Konnu mar-quitról. — Igon, én tzerotom ól, mint lelkemet, föleit Mareof érzelomteljosen. — Végy tohát erőt magadunk ! — Erő, vagy bitorság mikor hiányzott nálam ? kérdé Mareof ügyelve. Pokol és ördög I szólj ; no nézz ugy rám. — A marquit tognap meghalt! -—Meghalt? ismétló a kapitány olmé- lyedvo, és mi módon ? \'— Agyában. Mareof arczába n vér szökött, keiMiő-iét nyakáról lokapta, hogy lélokzotet szabadabban vehossbn ét tábori székére hanyatlott; fájdalmat, tiránkozó hang tört elő köbléből az edzott férfinak, t összekulcsolt kezeire könyei pörögtek. A vaskemény tziv is meglágyul* szeretett halálának hiréro. Keinec részvétteljes hallgatással tekintő reá. Mareof végre felugrók, s cajütjében fel és nlá járt. Keinec, beszélj körülményesen, hogy történt halila, mióta tzünl meg élni? j — Tegnap reggel óta. — Tegnap reggel óta! ituiétlé a kapitány, mi közben kiinyoi újra előtörtek, szabad folyá i sát nem birá megakadályozni. Koinec, te cto-j dálkozol, engem igy szenvedve látni, engom, I kit oly gyakran látál hidegvé. úon a halál tze-\' mébe nézni. Neked nevettégetnek tűnik fel i Marcofot sírni látni, kit a matrózok vattzivfi-i- nek neveznek. Oh te nem tudod, hogy a marquit \' mindenem volt n világon. latonotn, Iitonem! \| kiilt ő megindult fájdalommal, rémitőnn bün-teltz, engemet kellett volna találnod t. azt meg-kimélned . . . Keinec, hiszed-o, hogy még jó-i kor érkozüuk a temetési szertartásban rétit vehetni ? — Nem, Mareof, már késő; ne is táplálj reményt. Aiuiut a partról elindultam, már megkozdotett az ünnepély, t most a tett már a várkriplábftn van. — Es éu nu láthassam már többé toha, kiáltott kétségbeejtő mély hangon Sfarcof, a elfedte arezát kezeivel. Hirtelen felegyenesedett t közöl lopott a tengerészhez. Koinec, M«-rottt to ongem, ugy-óY —- Igen, Mareof.\' — Hft vagy hozzám? \' — Igon 1 — .Számithatok reád ? —; Igen, Mareof I — Jól vagyon, tzükségom van reád. El éjszakán akarsz-é segltségomro lonni ? — Ez éjszakán ? llármikor! Parancsolj, llá\'ny órakor? tület képvisel; ez tohát nem sxemélyos dolog, \' azért t. Szabii ur visszautasítását helyeslem; \| do ép az ügy érdekében nom helyVMlhetem I\' azt, hogy midőn visszautasítja a „mester" czi- , met, épen akkor lelkesedik a „kántortanító" I czimért, s az olőbbit ez utóbbival kívánja he- \| lycttesituui. _ Mi az a „kántortanító?" Egy rendkívüli viszonyok folytán összenőtt, egymáshoz ragasztott abnormis fogalom, melyoLfclcgtnlálóbban •tsak a „siámi ikrük" íjyzote képes kifejezni, a kik úgyszólván egymást felváltva czipelik. ^ törvépy nom ismer „kántortnniióű-t, haliom tanítót (kántorra még nincs is, törvény I nem ismerhetek kántortanítót, mint akár ártörvény, akár az ujabb korszellem által sanctionált fogalmat én sem,<le ismerek igen is .néptanító" t s erre a czimre aztán liilszke lobotjnindeii falusi tanitó, még ha mellette kántor is. Ha homogén eleinek testületin alakulnak, a testületté alakult egyesek éi-Hegének természetes consectariuma les/ a testület jellege is, és mégis ki halíott valaha , kán torta nilo .egyletéről „tnuitó-cgylot"\' vagy „néptanító egy-lol" helyett. Ha c két. cziin között: „mester" vagy „kántortanító" a néptanítónak választania kellene. az ujabb kor gyenneko bizonyosan a régi „mester" és líein a .kántortanító" czimot vá-laszi/ká, mely sem a hivatásának inngasztofsá-gát (néptanító) ki nem fejezi, sem n társadalmi élethi\'ii ncuráll vulami előnyös ronoinméoban, amit a .cantorei amnnt humoréiu \'általánossá vált közmondás is bizonyít; míg ellenben y „mester" szó, habár ép ugv elavult, miiira „tiskális" és sok liiás, a használatból kimaradt régi, idegen szó ; de azért mind fitgalinánál, — mind jelentőségteljes múltjánál fogva a „néptanító" szó fogalmának teljesen megfelel; egyedüli kifogás ellene csak a/. lehet, hogy elavult, ennéMogvH\'Hiiiat márszokitlan szó ez is, mint vele sok mái régi Aki tudja, mi volt a ineiter, ma- giiter, magiiter artium \'Ittitrviium, magi\'ter equitum, magiitratui, az tudni i\'ngja a mester szó miigiitraturdját és a mes\'crl nom adja a káutortaiiitóért, de igen is a néptanítóért. r-Azon körülmény, hogy tanügyi rendezőt-len viszonyaink miatt a tanítóknak többnyire, fájdalom ! a kántori tu-udóket is kell teljesíteni, még nem igazolja a „kántortanító" elnevezés helyességei, vsgy ha igazolja, ugy igazoltnak lehetne tekinteni a rlfirango;ókántor-tanitó" elnevezést is, inert sok helyen a tanitó nemcsak kántor, hanem u lK\'ti)Zet szégyenére még harangozó is. Ámde akármivel foglalkoz-\' zék valaki mellékcsen, két fóhivatá\'aa sohasem lehet, csak ugy ; — s a többi mellékfoglalkozás mindig csak az egy főfoglalkozás rovására történik. lidrmeiinyi mcllH;foglalkozá»t toljanak mért fi néptanító nyakára, egy flihivatáii, mely tiép ét mngaiztoi: a tanitdi, mindig ki-mugaiúl. Ez a nép él magaiztoi föliioatdi pedig uem érdemli mrg azt, hogy mint <i kántor tág /tlggeléke, a kántor tzó után kullogjon (kántor-tanitó) hanem megérdemli igen it azt, hogymint önálló hivatdit kifejezii önálló nő „néptanító" elneveziuel önállólag kép vitelje az ál-tála kifejezeti magaiztoi hivatáit. KGY NÉPTANÍTÓ. \'/.alamegye keizthelyi járóidban fekvő Keizthely mezVvároi, mint nagyköziig, szabályrendelete. A képviiclötoMlllet M«i«sMljrMI, »« clfiljiröság- ti uolgaitsmMysct l<l«ámáról • e««\'k treuüOiro »onst-koiú kBtclességekrül. (Folytatás.) d) A jogyző toondói. 1. A törvények és törvényhatóságoknak az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit jegyzőkönyvbe veteti, azokat — a mennyiben szükségeltetik — a bíróval cgyotértöleg végrehajtja. 2. Teljésiti az ftfl.nui adókivetés alapjául szolgáló előmunkálatokat éa összeírásokat, vezeti a földadó nyilvántartást. 3. A törvény és törvényhatóság rendelete szerint a közmunka-összeírást, valamint a megváltásra nyilatkozók feljegyzését teljesiti. 4. A vcdkötolesckoi a bíró és tauácsno-kok közbejöttével összeírja, az összeírást a járási szolgabíróhoz beterjeszti, — és a bíróval egyet ér lóleg gondoskodik, hogy a védkötelcsok a sorozó-bizottság előtt pontosan megjelenjenek. f>. A község évonkénti költségvetését a biróval, pénztárnokkal ogyetértóleg szerkeszti, és azt az oszi közgyűlésben a képviselőtestület •lé terjeszti. ^ Ü. A képviselőtestület tagja levén, annak gyűlésein jelen van, vezoti a képviselőtestületi Ulésok jegyzőkönyvét, fogalmazza és a bíróval együtt alairja, a község nevébea intézendő jo-leütéseket, levelezésüket és bizonyítványokat kiállítja, ellenjegy zi; általában a községi rendes ügyvitelről goudoskodik. 7. A haláleset felvételénél és a hagyatékok .előleges biztosításánál a biróuak sogédko-zet nyújt. íj, A biróval cgyetértólcg szerkeszti a közgyűlésen a felveendő tárgyakróli jegyzéket. U. Bíráskodási ügyben az lötiö. évi 54. t. cz. 47s», 470, 477, 47ö, -17ü és 4ÜO. értelmében jár el. 10. A közigazgatás terén még a jegyző teoudői közé tartozik, hogy a felsőbb hatóságoktól érkezett országos vagy helyi érdekű rendeletek szétfut} mint az ügy fontossága ki-yáoja, vagy nyilvánosan köztudomásra juttassanak, vagy nz elöljáróság-, illetőleg a képviselőtestülettel miheztartás végeit közöltessenek. 11. A tartalékos és szabadságos katonák, ugy a honvédek nyilvántartását vezeti, köteles lóvén az azok között történt változásokat, szaporodást ugy, mint fogy atkozást tüstént — személyes felelősség alatt — a község elöljáróinak tudomásra hozni, hogy a nyilvántartás rendszeresen kezeltethessék. 12. Kézbesítés végett a törvényhatóságtól vagy bármely királyi bíróságtól érkezett, a községet vagy egyeseket illető ügydarabok pontos kézbesítéséről intézkedik, és a kézbesítési elismervényeket az illotő hatósághoz beterjeszti. »13. Egyesek irányában szerény báuásinó. dot kövessen, éskészséggel adjon tau ácsol min-denkinek, — fókép a népesség azon részének, moly képesség hiánya, vagy ferdeértuliuezés, miatt gyakran ellenkezésbe jón az országos törvények- és hatósági rendeletekkel. o) Pénztárnok. 1. A községi költségvetést a biró és jegyző az összes tanácscsal egyetértóleg szerkeszti, és minden évben az őszi-gyűlésen a képviselőtestület elé torjoszti. 2. A város magán készpénzboli bovéte-loit ugy kiadásait orro megkívántató napló és főkönyv kezdésével vezoti, s mindozekot, ugy n bovétcit, mint a kiadást, a városbíró illetőleg tanács utalványa szerint teljesíti. .3. A város anyagi szereiről rondcs szám-, adást vezet, s ugy erről, mint készpénzbeli be-v.ítélők- és ^.kiadásokról számadást pontosan évonkint elkéseti, éa n/.t a tavaszi közgyűlésen a képviselőtestület elé terjeszti. 4. A törvény hatéiig helybouhagyásával megállapított puliidénak egyenkénti szabályos kis/ámítását éa nyilvántartását kezeli, azt különvezetett napló sserint beszedi és a 3. pont alatt előirt szabályok szerint arról rendes számadást vozot, s alt a tavaszi közgyűlésen átvizsgálás végett szinte bemutatja. 0 Adószedő. 1. Az állami adó bőszed ésén él az előirt naplót vezeti, és a befizetéseket a B. főkönyvbe beiktatja, és az egyesek adókönyvecskéjébe bevezeti — saját novo beiktatásának feljegyzésével. 2. Ezen állami adónak egyenkénti olóirá-sát a B. i\'őkönyvbo a fennálló törvények és pénzügyi szabályok értőimében beszedi, felelősség mellett kézi és az összes államadót vételis-morvény mellett az illető holyro szállítja. 3. A hanyag adótlizotő község lakósokat évnegyedenkéut iutőjegygyol figyelmeztesso auHfÓfízetésro, moly iulö-jogyet — vételismor-vény mellett — kézbesittcsse az illetőnek; — ezen első intésért nem .vehet fizetést, azonbau ha ezen évnegyedi hátralékért második, sót épen harmadik intés kívántatnék, ezen második intésért ö krt, a notnni 3-ik iutésért pedig 10 kr. fizettessék, folo a kihordó, fele pedig a szegéuy pénztár számára. 4. A királyi adó-hivatal utján kiküldött végrehajtó elébe az adószedő csak az«n hunyrtg adót fizetni tartozók névsorát terjeszti elé, kik a harmadszori megintés daczára nem fizették bo a hátralékos negyedekre fizetendő adóikat; mely ismételt mcgiutésoket vétolisinervénynyel köteles igazolni. (Kolyt. követkoílk.) Zula-Szent-Grótli, 1873. apr. 23-ftii. F. hó 20-án Némotli Zsigmoud,\' holyboli kereskedő itrrendezéso mellett lánczvigaloramal összekötött műkedvelői szinelőadás tartatott a holyben felállítandó kórház ja7ára, mely alkalommal Szigligeti „Két pisztolya" került színre. A darab sikero minden várakozásunkat fclülinulá, habár az omlitott darabhoz több erő felhasználása kívántatik, a tagok mégis oly pontossággal játsztak, inolyot vidéki színpadokon valódi színészeknél is találni alkalmunk ritkán van. — Az összos működők bomutaták, hogy feladatukat felfogva, szeropök tanulmányozása által oly biztosan léptok a csiuos színpad deszkáira, hogy a nagyszámmal megjelent közönség tetszését mindegyik nagy mérvbou kivívta, és ha nohány nevet kiomolni bátorko- dom, csak azért történik, hogy ezek kitűnő és szabatos játékuk által különöj? elismerésben részesültek. A hölgyek közöl Prangor Anna kisasz-szony (Lujza) Steiner Sarolta k. a. (Szeréna) Glaszor Tinka k. a. (Bibi) Berger Vilma k. a. (Lonko) Némotbiné úrhölgy mint (Itossi) bc-inutaták, hogy özek értelmes és művelt hők, kik honleányi lelketodéssel minden szép- én jóért kitudnak a síkra lépni. — Az urak közöl Németh Zsigmond ur, mint (Kugli) kitűnően játszott és torniészetcsen adott komikuma által többször megnovuttotott bennünket, Geszner Bertalan ur (Sióin) kétségbe vonatta velünk jeles játéka által, váljon műkedvelővel vagy valódi szinészszel van-e dolguuk, csak Szirt-foky báróra irányzott pisztolya mondott csütörtököt, nn az által, hogy iskolatanitó létére fegyvor használásában kovesut jártas, megbocsátható.— Ezon kis akadály Oszvald Lajos\' (Szirlfoky) ural még som hozá zavarba és ösz-szerogyott, ennek, ugy Varga Károly f Bájkerti) Simonfy István (Stuczli) és Hm vath Lajos (Sobri) urak játéka és utóbbi kollcinotes éneke dicsérotro méltó. Említendő, hogy Puly István helybeli orvos ur a felügyeletet olvállalta éa ezt tapintatosan vezette; továbbá, hogy a színpadot, ugy ennek minden diszitményét Németh Zsigmond ur szívességből kéazitó el. Az előadás anyagi oldalát illotólog minden várakozásunkat fölülmúló eredmény mutatkozott, a szép nagy színterem zsúfolásig telve volt, ugy, hogy körülbelül 300 Irt ösazes bovétell eredményezett, mi is Némotli Zsigmond urat, a műkedvelő-társulat derék elnökét folbálorltá, nokünk még több ily kellemetes és élvezoldús ustélyt szorozni, biztosítva lehet, hogy olismoró és háladalos közönségre találand. Pünköathétfőro a .Három kalap" czimű darab előadása tétotott kilátásba, mire már olőro is örvendUnk. Soraim végével legmélyebb köszönetet inóndok mindazoknak, kik szullomileg vagy anyagilag hozzájárulnak a szegéuy beteg embertársaink gyógyítási holyének minél előbbi felállítására. L.\' P. 111 r o k. — fíyöxelem. llajgató Sándor barátunk zalamcgyei iskolatanácsosnak 33 szavazattal megválasziatott. Örülünk az elismerés o szép uyilváuulásán; lapunk ót, tekintvo szakképzettségét, tanügyi tovékouységét s minden nemes eszméért lánglélekkel hevülő buzgalmát, melogen ajánlotta az illető választók figyelmébe, o benső meggyőződésből oredt közleményünkre egy valaki „Beküldetetlképen" a „Somogy hasábjain érotlen, gyermekes megjegyzéseket tott,mi nem tartottuk méltónak fülelni rá, most azonban a tény, a győzelem kér-lelhetlon logikája oly válasz, mi nokünk fényes elégtétel, s véleményezésünk lapunk nyilt teién ozut.al is a többség, s igy a közvélemény hű tolmácsa volt. — Kenxthcly, april 24. 1873. Két boldog pár egyesülésének voltunk tanúi o mai napon; Keszthely két szép leányát," Honez Turka és Kuglor Tinka kisasszonyokat röpiték I el a mcsszo Torontál mogyébo Baár Józsof és I lioncs Uyula urak, hovu őket mindnyájunk — Tiz órakor találsz a hegyekben, a\'park kerítése mellett. — Olt leszek . . . Tovább ? \' — Más semmi. Közel vagyunk Penuiark-hoz, lépj a fedélzetre, vedil át a kormányt, hogy biztosan érhesaeii Luggcrom a parthoz a sziklák között. * Kcincc távozott h Murcof pamlagáhi dóit, hogy fáj<lalmának egészen áteugedhesu magát. A matrózok megvoltak lepetve. hogy kapitány-jókat nem láthaták. Berviekáromkodott czif-rábbnál c/ilrábban, de Keincc szigorúan meg-tiltá a cajütbci belépést. 1-isto nyolcí óra felé Marcoí felkel fUggönyös nyughelyéről, s több kulcsot tett zsebébe, két pisztolyt pedig tftsző-jébo, ogy rövid vésőt és egy kH,Up«csot is vutt magához, melyekpt felöltönyébe elrujtutt. Fu délzxtre lépvén, Bervic mellett szó nélkül elhaladt, s a partrn kilépett. Az éj sötétes volt; a hold még nem jelent meg látkörüukön és sűrű köd boritá cl a földet. Igy ért a Itouan várhoz.To vagy Keincc V kérdi a felegyenesedő alakot, midőn a park kerliéshoz ért. Ez szó nélkül nyujta neki kezet és Marcof egyik kulcsával felnyitá u falban lövő kis mellékajtót. Mindketten bolépven a parkba, hol két sor fa labirint jén átsiettek. A vár alatt megjelenve, Marcof egy. alacsony vas-ajtót nyitott meg, moly saiokvasaiban nagyon nohezen mozdult; őzen keresztül egy nedves és rodhadt levegő tódult ki.-Marcof tűzszerszámot vőn elő és fáklyát gyűjtött meg1,\'""melylyel a sziklákban vágoU lépcsőzeten lelépett. Keitioc a várpin-czébo hallgatva kövoté. — Midőn egy hosszú boltozatot áthaladtak, vasrostélyos ajtónál találják magukat, ! melyen belül Kcineii u fáklya világosságánál ■ I egy egész hosszú sor koporsot látott. Marcof a \| I hozott kulcsok egyikével felnyitá az ajtói és igy j \'a koporsók során elhaladván, az utolsó elé érve, [ I áiiyttV Keiiiccuuk a fáklyát,\'letérdelt s buzgón \| iiiíadközott. Ez után bz utolsó, még igen frígen \| I kusziilt temetkezési üreghoz lépett. — Keiuec, töró meg a borzasztó csei:,i>;t, itt nyugszik ő, fogjunk hozzá. — Marcof! mi a szándékul V — Ezt n követ felemelni és a koporsót felnyitni, hogy n mur<\|uist még egyszer, utoljára láthassam. — Megszelitséglulcnitcd Igy egy halott vallásos nyugalmát! — Nem, a menyre, nem 1 Jogom van ezt caelekcdhetiii. Keiuec, sugitségedet megígérted. — Igaz, s mégis tartom azavaiuat. — Tehát fogjunk hozzá. Azonnal kezdek a kőfedélzet ragaszát bontani, mely u koporsót zárta. Azután a véső segítségével kifeszítek a sírkövet. Marcof egy másik fáklyát gyujfott meg, moly köpönyegjébe rejtve volt, s egy kötelet vesz elő, lemegy a sírba, és a kötelet nagy erőfeszítéssel sikerült a koporsó alatt áthúzni s igy nehezen bár, de fclhuzák a koporsót és a kőszobor mellé he-lyozék. Borzasztó volt e két embert e gyászos munkánál látui. E pillanatban, mi/lőn a koporsót n földre tevék, szokatlan, tompán rezgő hangot adott magától. Keini^ elhalaványulva visszalépett, s kereszt^j^etott magára sokszor. Marcof is megborzadt, s mindketten hallgatva, ilézék\' egymást. — Hallottad V kordé Keincc csondesou. — Mi volt az? — A marquis líltol Ő vissza tért I — — Marcof hagyj fol, bocsássuk vissza a ko-porsót. — A munkához Koinec, szavadat adád nekem I felel a tengerész, és vésője, kalapácsa, segítségével folleszfté födelét és a szemfedő ruhát léire liuzá. Kezei remegtek,haja fölfelé borzadt,szemoi elmerevedtok s néhány perczig mozdulatlanul meggörnyedve volt. Koinoo! — kiált végre kilörő örömmel, a marquis nem halt meg I Koinec azon gondolatra jött, hogy Marcof megőrült; ez azonban a szemfedő ruhát lekap-váu és a halott helyett egy vörös réz sodrouyt omolt fol, mely előbb hangot adott. — Csoda történt 1 kiált Koinec. — Nem, nem csoda, felel a kapitány, hanem a marquis igy rendolé azt. — Mi czélra? Nnin tudom. Jer, megfulladok örömömben. Es kifelé rohantak. Az öreg Jocolyn majd megfog mindont moudani I Midőn kiérkeztek s a sírboltba vezető rejtekajtót iámét bezárta volna, ogy másik, .falba rejtett ajtóhoz értek. Itt, itt nom azabad belépnünk, menjüuk a külső ajtóhoz és csöngessünk.Do előbb esküdjél Koinec,lolked üdvösségére, hogy amit tapasztaltunk, senkiuék sotq mondod. Keincc vonakodni látszott A kapitány komolyan ránézett a már fogytán levő fáklya világánál és megszólalt: Esküszöm, ltonan -inar<\|UÍB részemről halott, mint mindenki másnak . . . l)o elfeledtük a koporsót helyérő tenni és a sir nyitvu maradt I — Nem t«sz«euiuiit; Joeelyu ős én, ket- top vagyunk az egyedüliek, kik e boltozat kulcsait bírjuk és én azonnal fogok vele szólani. — Hallgatva siuttok a parkon át, a kívülről lövő fóbojáráshoz. Marcof meghuzá a csengetyűt. Kövid várakozásra mogjeleuik egy \'szolga, ki Marcofot megismerte. E szolga cl-moudá, hogy Joeelyu a várat azonnal olhagyá, amiül a hatóság a hagyatékot folvové és a le Íiccsétclést bovégzék, s a boldogult marquis loltteste oltoméltotott. Sonkiaoin tudja, hová ment Jocolyn. Állítják, hogy olkoserodott szomorúságában véglotro votemodott. Marcof meg-üté homlokát görcsösön szorított öklével. Hol, az Iston azerolmoért, hol lehet ? Mormogá maga elé. Koinec, jer velem a hajóra. — Nem mehetek I Avonno legközelobbi napokban férjhos megy. — Nos? Tudod, hogy Jahouát-- — Még mindig ez a szörnyű gondolat vau agyadban ? — Mindig I Marcof gondolatokba merült. » — Mit csolokodtél visszaérkozésomig V — Semmit. — No hazudjál 1 — Igazat mondok. — Tohát valakivol tervozgotél V felölj! mond Marcof, midőn Koinec hallgatott. — Esküdtem : nom szólani I — Ugy ? Most már oltalálom. C\'árfornál valál. -»• Lehet I — Ó az, ki a roszra hajt. — Nom, szándékom rég eltökélj. — Akkor előbb verte agyadba. En tudom. Keiuoo mogdóbbouve látszott louni, Mar- jákivápatai, min} . iititirsak, kisércuíik. — L>eluian i> órakor az egéz lóutcsa, — tomplom utuiu ter, a maya a tuuiplom szokatlan embertömeg alul volt ollepvo, inolj»-mélió kivan-caiaabat eaak V»ü órakor olégithuté ki; ugyauis vi lUobou indult ki a1 lenyes íiáUzuép 24 koceiu Uutouuy János ur házából. Náazasazouyok vul-uk : llencz Antalné Nagy-Kanizaarol, Csepro-giué i\'eatról, ttiodl Ödönné. Násznagyok: liö-rondy Lajoa, özep Laa/lo, liórondy" János és Kiedi Ödou urak. íNyoszolyo-leanyok: Szijjárió Jahka, Voilunger Pora, V ulf llku, kuglor Mái-cai, Vlaaica Uabriella, Iluucz Hunor, Kaynor Íren, lloiyey éa Fiszieror kisasszonyok. Vőfélyek: Caeszuak baudor, Roller látván, llencz Uuzaő, hugy liyulu, Iluucz tiuazti, özozonií/.ky Uyulu, Imturoy l\'uia, hzabo Karul} óit Nagy l.ujo ilruk.Az esketem szertartást Svaaiics apai ur Bzoiiiclyooüii vegze, melynek\' befejezte uiau u most mar boldog paruküai az cgc«z naszuep iiabocliay azalloüujaba téri, hol mintegy 1UU terítékű caioii várta az érkezőket, l\'oliamoszóu-tosokoi mondtak: Jiorondy l^joa,. Caoszuák bauilor az\\)roiuízUlokori; Nagy Lajos a uaoz-asazonyokéu. öziraka Uabor, oat, ourátaagos es kedeiyes tancz kovolto reggelig, moly uiun miuüuuki boldogságot kívánva az uj párokuak — távozott. • . — Aley jelent éa beküldoiott hozzánk: „Magyar neputuilo." Tanügyi tauacsado ea ul-lonói, a „Mugyurhoui tauiio-ogylolok országos Bzovotsogonok" közlönye; 1-so luzol,szcriicszti Kul Jutóul. Áru ovenkiui -l Irt. Elónzoihoini ltoaeuborg lestverok kouy vkereakedésébeu, Bu-Uupoaion, Lgyoteiii-utcza 2-ik szaiu. — A uiuUii caUHKiirjilviló a tavaszon nagyazertt aiaiamiáson megy at. A tulajdonos szerzőt cs liirscbler Fulop uorlő vaiiveivu unu-liuutolkóvoiuok, tmgv »zv csínnal ós kényolmo-sun beroúdozsék, leííérmárvauy kádlürdőkot, azonkívül aüa, vas, frauczonsbaüi, maláta iszap, méríoldi cs egyéb asvauy-lurUókui allitauak. A gózlurdó uj tarsuigaai termei uy«ír, kényelmes boronuozesaol. Jouovü veudogióat szerződ-tottoK. llaroin jo katouai z»uokar log naponkint tauyorozas ucUul íulraltva dolulótt oa ucluiau játszani, bzóval minden irauy ban goudoskodva mázon arrol.hogy a lurdővonuógok oa a látogató közönség uiogcicgudoso KivívjuwiCk. — Jhyliiru. A „suiuugh-vidóki tanitő-ügyiül- majua 110 ta ón a ruiulanoda liolyisó-gebun tartaudja rcggoli 1U urakor a rondus \'/, ovi kózgyUlosot; moiyro a rondus tagok, ulupi-tók cs pártolok, valkuiint azou vidÓKOuli tauuó urak is, kik niug oddig a» ugylotbo bo nuin lepiuk, tisztolotiol meghívatnak,.A gyűlés tárgyúi: l szór a toldgómu isiuortoVosui ulóadju: l\'olgar Jáuoa, rcaltanár. 2-szor üruckor Alajos ugyloti jogyzó bovozotö ulóadasa, a rajztuuitas-lioz. a-avr a pályázatra kitűzőit kórdcaro ór-kozott dijiiyoncs dolgozat lololvaaasu. 4 szúr púnz- ós könyvtári kimutatás. O-szor indítványok. SUmugh, april lióbau 1873. l\'olgiír János, ülnök. — A „Lúfixtó fth\'dö-intéxel" tulajdonosai ^agy-Kauizsáii, a .Zöldla-vuudógló mollott, ajánlják a t. cz.közönségnek a in4r óvon at johirbon álló, — iiiognagyobbilou s csinosított, kényelmes Kád-óa kóliirdővel, olugoiuló vizmoiinyisoggol, s csinos virágos sótuKoritul ollatott ldrdöuitczo-tUkot; — u lürdőárak lohutólcg caokoiyuk: egy kádfürdő — l\'ürdó-ruliával csak 4U kr., egy köpölözós i\'Urdövol közös szobábun «U kr., kü- lön\' szobában 1- írt, — s egyazersmint a t. cz. közönség becses pártlogás&t kérik.\' — Vexnpi\'émben a himlő é« vörheny kozd uralkodni, azonban még eddig semmi aggályos beiugscg, vagy nngyobbszorű járváuy-nál ulóloruuiui szokott halálozások nem történtek. . — \'/An-x vidékén, Olaszfalu ós lCplóny- 1 ben 27-cn reggelre oly nngyon muglagyott, j hogy a jeg uz embereket megbírta, — az a J szerencse, hogy ezen á vidéken a vcgetatio későbben van; tormcsz^les fekvésénél fogva, mint másból. * — Megjelent uj bélyeg-törvény, ára 20 kr.,valamim lS7^-ik évi torvenyek,ára 1 Irt 2Ukr., melyek Wujdits József köny vkcrcakedé-seben ololmbeu vauuuk. — MÖVÜlhirek, A pesti uj reáltanoda kerülni. — A dorubachj cr-dóbeu egy bécsi jeuykcpész két leánya, Kmilift ,11). és Oubriella 21 eves, megmérgezték önmagukat. — .Miudon vulláafelukezetü pap ingyen a/allitiatik bármerre a nyugati vaautvonalon. —Urszaguuk első inegyóje,nop<iktatábi tekintetben, Mosouy.v— Ugyanon a magyarnyelv la-nuasat minden iakolabau életbe léptették. — , A beca-újhelyigózmozüoiiy gyárbuu ^uoomuu-kus siricKe ol. — Szabódon ^Erdély) tűzvész űuhóiigoit, csak az egybáz káru 20 ezer Irt. — A bécsi postakocsisok uj egyenruhát kúpnak. -A képviselőház mujus J-au összeül. — (Jizella lligno ovi üija a Király pénztárából 130,000 In, ferjée lu,uO0 déli nouiot ertéktt Irt. — Tu-heranbvl* a sah uliudult európai útjára. — A pecai torna- es tűzoltó-egylet záazlu szentelési uunepélyén jelen leaznek Treiort uiiuistor, 2>zu cüenyi uüon gr. is. — Lajos, bajor király, nz uz eiuunyt Liebig-tágyósz özvegyének reazi vevú iratot iniózuii. - - lljlaivi Karoly Junúut, ki tobb kilünó magyar iro inuukájatiorditjaes ismerteti fruucziu lapukban. — öimonyi Krnő egés&égobon javulvu,liaza érkezett. —buust gr. londoni üiszuüedjcu egy toaszijat\' igy vegezie: éljen a király, kiralyué, eljön u luugas hazas-parl ^t. \|. Oizulla iliguó es férje;. — Szerdahelyi umlekcre eddig 4000 irt gyűlt bo; áz adakozaaok folynak. — ilollán Lruonek tábornokká leendő kiuovozliiléséró! beszélnek. — Jámbor l\'al, Virgil Aeuoisét fordítja. — Kbun táborszernagygya\' iiovoztoiett. — (Jaaba tiyu-lu, umzágg} uioai kepvisűjő meghall. — Dunán reudezenuo első csoluakverseiiy máj. 10 éu fog megturtutui. — Az orsztrák-magyar államadóssága lö72. évi deczembur végeu ^.óSU,0yJ,y02 Irt volt; kamat: 105.\'Ji)3,21o-lorint. — ltuda-pesten a uyaron £> bolyén loguak magyarszini-előadások lartaini. — A nemet, augol ea dán berezegek u napokban liécsbe érkezuek. Szegeden at Ö r d1> g 1 y u k-u t c t a lakói folyamodták az utcza nevouek ,s z o 11 o m"-rei ai-valiozutásaórt (,Nagy ugrás !j. — A szegedi várba már hordjak a szónál az oda költözendő huazárok lovai azámirav* Ttfrtéueti nuptúr. Máji 1401. Corvin Mátyás egybekelése l\'odiobrad Katalinnal. — 1»4\'J. az orosz beavatkozás Magyarországba kihirdettetik. 2.1270. IV. Uóla király halálozása Margitszigeten. — Irtl\'J. Kossuth, mint kormányzó, liiiuistoriuinot alakit lJeb- czenben. — 1864. Moyorbeer lialilo-zása. — 3.1481. II. Maliomed, török zultán, halálozása. — 1810. Byron átúszott a Dardanellákon.—1849. a nagy szebeni tünlotéa. 4.1702. Szent-l\'ótervár alapköve lotóte-tók. - 1849. Budavár ostroma kezdő-tét vette. — 18öf>. az oroszok kirohanása Sebaatnpolból. f). 1704. M. Terczia a Szent-Iatván-ren-det alapitá. — 1821. Napoleon halálozása, Szent-Ilona azigoten. 0.1744. M. Terozia hadat izen Franczia-országnak. — 1849. Kapuvárnál a magyar fölkelők megveretnek. 7. 1770. Berzsenyi Dáuiel azülotésnapja. — 1727. Vajda János születéanapja. — 1849. I\'erczel győzelme llzdinnál. — 1859. Humboldt Sándor lini.\'ilozásá. Szorkesztől üz«ne(> 0»í». H. A. KcliS.IIrtdyAn. V. <yi «pril l-»3l8l ** n»u«« •rtmokst \|>u>Ura tettak. lUrom ncBredírre i f!."tl«ftí. Ü írt G<K>. II. J. Intvxludtllok. •i\'.M. /.. K. Kramrmbsil. KDileniíuyril »/i»c-l«n vcimök j mi i« síi\' imáiiuk: íljeu a limai 6V2. Hr.. A. V«>«pr4ui. A kedvea l.«lr\|(uok job-liuliil kivAnunk. •iy.\'l N. „Ai crdSk jelenlagi állapoUrOl irl kKfIrnirnyl limni fogjuk. 631. ,Tara«ia<al a lametSbeu- rxiuiB raja kO-lOllnlS, c.akhogy a lrcía-kfl«lomiiiy me^nakfiiiál neai OrOmral trtniUk. C\'Ji. H—t. A .nagy-kauinai dalAi.la UKy»i kö-««k jd akaratul van Irra, aioulian vírjuk be a ku«g)(lléii; hlrroraluDkbaa cgyíbiránl ina^cralskv- \' 6«l6. U K. P\',1. Aa illttS helyit kíiMÍggrl rn.gkOld.lstt a lap. 007. I—r Kebckikui Itt kollaméiiy nsio ko- idlhflü. 098. lt. 8 ipron. KO^Clni fogjuk. GW. Caányl.a JHjtST ö-íii Zalaiutgya ívuegya-dc« gyaiéie levén, uur l ikén ull kell lennünk. IU nein leu kétüo, májút 1 l-én Ktailbalyau lalálkuiunk. PI a c z I á r a k N«gy.Kaniteáo,l873. éri april bú .10 in Oabo. neinllek : aliú aualr. mérő aierinl Huta 87—Ull fuiit 6.^0 kr. tó - 8«i font 6.-- kr, 83-8i font 6.M) kr. Koaa 54-78 fonl 3.80 kr. Árpa aaifj.éiro IW-5U font 3.:j0 kr. Árpa vlrténre 320 kr. /.ál> I Üli kr Kepeié —.-- kr. Litxtueinuek : bécsi iniiia »ierint l.iaat legínoinabb 15 - kr. Xtauilplixi 13.— ,i. Kebér kényén.il II — kr. Kekele kri.y-\'diaal v. kr l\'.n-ladat \|i) kr. Hiia 20 — ki llilv.-ly,-.rk: »M uatr. luéfi Kertül : IWr.ó 8.- k> IUI> ,\'>.— kr l.eu-c«e K.— kr. Knlsi —.— kr Hajdina ,\|.oi.iika) 3.00 kr. Kukoricaa 3.00 kr. Ilurgonya I C > kr. Ilus : bécsi \'főül stviml. — Marbabus sb kr. - Uisaudb\'ji 3i kr. Jublius — kr. llorjubut 21 kr. Z.irfélék : béc.i fonl ./érint Uisindasir M kr. Marhatiir 00 kr. Xialouna til kr. Htappan \'U kr. Umpaulaj JO kr. Klearin-(íycrlya 0,\'i.kr. Kaggyii-gyertya 32 kr Ilor: als.5 auilr. aki, 40 pint iierinl Ó-bor lő.— kr. UjborJI.-kr. 8Ör: altó-auilr. srtrakó, piul tierinl. I.egmaga-»abb T.— kr. l.egalactonyabb 0,— kr. TUiifa: bé cal 01, 36 hüv. homu aieriai. HOkkfa M.— kr. TOlgyfa 10 — kr. Kőiién egy bécsi tuáasa saeriul 70 kr. Kaaiéo egy mérő 7l> kr. Ilécsi másta sterint "éna 2 — kr. 8«alina 1.20 Napaiám-. egy férli •!• liláatal .— kr. KlUláa nélkül .— kr. Kgy nő «\|. lálásial —.00 kr. Klliláa nélkül —.80 kr. Kgy gyermek clUUaaal —.— kr. Kilátás nélkül — 60 kr. KSaaeg, aprilit 23. 1»73. lluia 0 8<>-7.1ő kr. ltoas 4.10 -4.20 kr. Árpa 3.6Ü-3.60 kr. Zab 2.20— 2.40 kr. Kukoricaa 3.80 —.— kr. Itepcae 7.Ő0— i.— kr. Marbabua flja 20 kr. llorjubut fija 20 kr. Disandbus flja 28 kr. Ujbor akdja 10 frt. Óbor akúja 14--fit Keményfa Olo 14--írt. Síéna mái táj a 1.80 kr. Sialma m. 90 kr. Tannéoyak állapota kOzépaaerU, IdSjáráa msleg. Saombalhaly, aprll 26-én 1878. Buaa 6.80—6.60 kr. Rom 4.- 8.80 kr. Arps 8.30-8 60 kr. Zab 1.60-1.90 kr. Kokoriíia —.—a^Okr Hajdina 3.80-3.40 ír. H.éna 1.60— .90 kr. 8talaa 60 - kr Qubaea .---- kr. Oyapjn 140 frt -100 frl Kepcie .----. kr. Fehérbab 4.--. - kr. nttrgouya — .80-60 kr. Bükkfa 14.--^ .— kr. Cteifa 12.—. . - kr. Tölgyfa 10.--.- kr. SUmegb, aprilia Ső-én. Buaa 7.—6.60 kr.-- ltoaa 3.60-3.20 Vr. Árpa 3.--2.80 kr. Kakerícsa 4.--3.60 kr. Zab 1.80- 60 kr. Marhahu. ftja 24 kr. Ilorjuhua flja -->2 kr. Dittnóbua flja 26 kr. Ujber akdja I4-I2frt. Óbor akdja 19-18 frt. 8«éoa masja 2.2tl— . -kr. frt Kialma m. . 80— kr. Ktnaényía Cle 12-14 frt. IdÓjáráa büvea napok. VaHutl naponkint! menetrend: Indul S. Kaniaaárdl Barcara ét líomborárra raggal 6 dra 18 paroa. délután 2 . 43 . Budára reggel 6 , 18 , délután 1 . 48 , eatra 10 , 48 , Bécsbe reggel 6 , 48 , •) . délután 2 . 18 . . eatre 10 . 68 , . , Trieaatbt raggal 6,3, , , , délután 2 . 23 . . . . eatve 11 . 38 , Krk. Harca- éa Uomborárröl N.-Kaniasára raggal 4 dra 19 parca , , N.-Kánisaára déluUn 1 , 21 . , lludárdl , raggal 4 , 48 , . . , délután 1 . 46 , atlra 9 . 20 , . Iléetbfil . reggel 4 . 33 . délelStt 10 . 27 etiva 10 . 18 , . TrietalbSI . reggel 8 . 60 , délután 1.9, aatrs 10 . 22 , •) Csak Siombatbelyig. Itt 7 drai rárakuaáa. Érték- és váltófolyam april 30. 5/, moUliquea 70.35 j b\'/$ nom. kölc«ön 72.90: IHÜU-ki álladalmi kőlcaön 102.60;bank-réezvények 947; hitelintézeti réatvónyók32ö.2& London 108.90; magyar (öMtehermentéai kötvény 80.50; tencavári loldtehermentéti köt-véuy 78.50; erdélyi főldteherinontéai kötvény 78.— ; horvát elavon íöldtehermentéai kötvény 81.—i ozUat 107.90; c«. kir. arany 6.19; Napoloond\'or 8.74. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. iVyllttér.\' mr stein mw, m ékszer-árus, arany- és ezüst-műves, PESTEN, Kirdly utcia, 48-ilc iz. Akdczfa-ulcta ttögUUn. Ajánlja miudeufélo, úgymint aaját kéui-tott kéiz muukájit, ügyazoratnind veaz, caerél avult arany- éa ezUatot, elfogad minden javi-táat, úgymint kő éa ércxmeUséát, melyekkel logolcaőbb áron azolgáland. Kapható nála kitűnő jóságú arany-, ozllat- éa avájozi-érák jót-állás mollott. Vidéki raegreodolésok éa javitáaok leg-gyoraabban éa olcaón azámittatnak. cof pedig gyanúját érlclé annak minden arcz-izmain v»ló vizagálódásával. — Még egvazer. Velem jiiaz a hajóra, alélt a kapitány hatalinaa hangiiyomatókkal. — Nom! — Vonakjdol-? — Igonl •l — Akkor akaratod ollen fogaz jönni, kiált Marcof éa reá rohaut;óriáai erővel a földhöz terité, Ugy, hogy Keitiuc nom ért rá magát vddolnioz-ni; egy pillanat alatt azája be-, kerei pedig hátra kötve valának. Marcof vállára vové éa egy tiaztw bokorba lefektelé, éa eg) encaeii a vár rejieknjtajához tartott, mi közben dörmögé magában: a vaaazckrényboa levő papirok talán igazat fognak nekem mondani. Ott ha^yá Keiuecot, hogy majd viiazá-jövőt magával vigyo. Alig hngyá azonbab el, •>Ky magaa, azikár ember Keineohoz cauazog éa egy zacbióböl kivett késael ketté metszi a kötelet, niclylycl keze hátra vala kötvo éa agájáról a kendőt leoldja. — Köazönötn Carfor, mond a inogazaba-dllott a TOagát rendbe ignzllá. — Jer, hamar, felelt Carfor. Átkozott pl-, rát! mormogá tovább, mialatt Keincc őt a aziklák közé követé. Tudd meg gőgöakupitány, kivel ran dolgod, megtanítlak éu, orro ca-kUazöm. .Szóváltás nélkiil aiettuk (\'arfor barlangjába. Marcof ozalntt iámét a parkba lépott, meg-nyita a kia ajtót, melyet ezelőtt megkímélt éa fobiiotott a aötét lépcaőzeton. A köny vtár-azoba ajtaja bevolt pecsételve. Marcof azonban tudott magán segíteni: a corridor ablakát folnyitá ca párkányzatára állván, kivfllről macakai azokáa-Hál fulkuazoU »x ablakhoz, itt ogy fiókot bexut- ván, folnyitá belliiről s bebújt. Egy ott álló gyertyát meggyújtván, folnyitá á azekrényt éa nma bizonyoa iratokat megldlto benuo. A ki-váncaiaág öaztönzé azokba uillanatot vetni: egyazerre az olvaaáabán mogáll .... — Szegény Fülöp I oh én mogtalállak I A papírokat magához vutte éa vissza aietott úrra a helyre, hol lícinecot hagyá. — <"> olmoutl Kiált inegdöbbonvo. Es Carfor inilvo bizonyosan. Meglesett buiiullukot, ■ ő mogazabadilá. Szeroucaétlon Jahoua ! aze-géuy Avounut De oakllazöm, to átkozott sáfár, meglakolsz ezért, minden caepp vér, mely te állálail folyik, bőszül kiáll ca a végrehajló éu li-Hsok! Ezsol sioteit Luggoréhez, moly a len-geren himbálózott. Koinec ollogult volt, midőn Carfor barlangjába lépett ■ méginkább, mert annak nrczán pokoli mosolyt látott vouagluni. — >lost már látod ifjú, mért kiván Marcof hajójába hurczolni. -r- Sejtem. Mond Keincc hidogon. — Hiszed ia, mit már előbb mondék. — Nom emlékszem már. — Azt mondtam, hogy Marcof\'téged gyüliil » to nz ellenkezőt álIWM- — Most ia állítom, ha Marcof engem gyűlölne, azt gondolod, moghagyta volna éhemet? v — Talán a bátorság hiányzott uálal — No hidd, Marcof mindenre elszánt; a biitorság nom hjánysik C nála soha. — Ila szeretett volna, ugy boszúdnak ellont áll. _ — Talán.....dc no beszéljünk Mafcof- ról, mond Koinec, ő az én barátom, to nőin lógsz az ellonkozőről bizonyítani. — Megbocsátod neki osen basáskodást ? — Igen, lehet, hogy totto jó volt. /— Így vagyunk 1 mért nom bocsájtasz j meg Avonuenak ia, • köszönd inog, hogy Jahoua elveazi. . —Hallgass Carfor---Hallgass I — Nom ma lesz oakUvőjo V — Tévedsz, olhalasztatott. Ugy tudhatod, mint én. Carfor nom felolt, hanem gondolatokba mélyedt. Végre kiMpott barlangjából és az égre tokintvéu, a csillagokat vizsgálta. — Három óra elmúlt! mond viaazatérvo. Keinec, itt hagylak, nekem távozni kell. Várj íueg napfelkéltig. Szükaégea ezt tenned czélod üléréaeérl; a pillanat közelebb vau, mint gondolod. Akarsz megvárni ? — Igen. — Carfor hallgatva vevé botját éa eltávozott Luimper irányában. A kereaxiuton megállt, körültekintő és ogy alakot lát feléje közolegni. — Megtaláltad az l.vot, mely tanácskozá-aunk -Szerint a faodúban volt\'/ kérdé a közöl érkozett, a már olőttünk iamor<\'tcs lovag. — Megtaláltam, a mit akaraz / kérdi Carfor. — As ördögbo, elfeledted a 10 darab I<ouisdort, melyet foglalóul adtam, a az ötvenet, mit Ígértem. r — Kétszázat Ígértél. l)o még várnod koll, mortAvouno osküvéso olhalaaztatott. — Nem tudom, nem akaiok várni többé. Ma megkell történnio, magam fogom az alkalmat mogniondani.Tudom kételkodéa nélkül, mi-azerint ma Fousnanbau zavar losz, a meglehet, j ollen-forradalom tör ki. — Nom tudok o folől aommit. I — Mi, to aemmit aom tudás, éa ágena vagy a forradalomnak. Szép, hallgass meg: llretaguebao egy felekezet omalkedik a papság mollott-- — A conatitutio osküje tárgyában, melyet teljositniök koll, igen, de eddig papjuk csendben maradt. —A türvényadó-gyüiokozot egy decretumot bocsátott .ki, mely szerint akik as uj szervezetre esküjüket lo nom teszik, az isteni szolgálat megtartásától letiltatnak. A dopartement hatóságai ezen meghagyást kapták: a papok iránt szigorú lenni, a templomokat bezárni, a minden pnpot, ki nem akar engedelmeskedni, elzárni. Ma a csendőrség a lousnani lelkész ollen megy, minthogy a lakosság ót nagy tiszteletben tartja. Neked könnyűjesz a népet ellenállásra izgatni, folharagiUni. Ók leányaikat, nojeiket és gyermekeiket a zavar szinholyétől távol fogják tartani . . . értesz ? — Teljoaon I — Ea to a helyedon fogas lenni ? — Teázom. Hány órakor jönnek a csendőrök V — Este felé. — Jó, tehát légy hét órakor egy serény lóval és ogy bizalmas szolgáddal a falu bejárásánál, a fokote kőut mollott. \' — Avonuot hozzám hozed ? — Jót állok érte I — Carfor, to valóságos csoda-ember vagy. Kell más segítség, — Semmi. Caak a csendőrök tegyék kö-telossegökot. (Folyt ke»atkeslk .) • Einzig in ihrer Art in Európa i,tdiBgrÖMt«,vielioitigauigeM:ichiieto ente w jkals. kön. Hof-Wáscliefabrik \| dls E. Fogl, lu Wien, •25 Nleaerlasen Stidt, Karntnerslraiie 27, lelpforlfMii Mari a Ml/, ne Haaptitrasia Zv, j „;uin JirxJierxoff Kari\' • «»lch. dui. b .UniK.to Boltdtltt <iod »Uf jodaui .SlUek vVa.re • r.Ur„„ .r.lchlllcli.n Pr«l« e. l>.i ll.rer Ma.ieiiprodnetion dalim ge-4) tin.-ht hM, d». lio dein KzporW, Kngroi- .owie l)et«jlverk«ufo keiiivui der nnpreiienden Haqdli • íich MlíiVei "uud He.iei, uiiler volliter U.rauli • dm ProriiiKH »uí bricflí.-K.-s Yerlai 0 undet and Nichtpassen • Kugl. CVi ifion-Hrmden • uder ohue llalskrXgen.»clil>ne • I.cincii (bei fcriefllcher lleatellung • iitder llslaumíiuig ii«ugebeu)dar • Minek H. I.8D. 2,2.60,3-3 50.l>»i • KUg.nteatr und l\'rskll.cheite. ? UuutburH.IMtieiillerren-T ZfcwidrrttJUl.umíaiigaiiiugaban! T ,u \|\| d s, 6, ti die »llerb«leu. 5 UtüakrUvrn. neu.it.r K»<jon, 0 per Diid d. \'i 3 - 4 I). (llnlniiuifaug 0 soiugebea.) • llrrrrii-üruitilcn oder Hn- • lonhlmleii per Xuick J • VbLí.tS. • Iltrrtn- l\'iilerhost • 1.M>.«,».60— Sd.Keiu. Il.ingon uipt JMinen- Unlrrrörkr u» l\'er- • etil oder ftinilem Itu. k-lUichent • iu m, mit Hliekerel-KInsIUsen fl. 9 .\'», ti— 8 fl. I>timeiiA<rll>nii/\'e odor ller- • mt Fittumocktii, J« Dudü.ö, • >,8—10 11. di« íeiiieten. • lMimemillfl\'r xuin SchnUieu • Tsillenuniíung III aniugebcu) »u • H.3,4 6ti • ].rlnrn-Tinr/ienltt- # r/irr «» d. J..\'iO—J U. gröa.er.- uud Ő i merő iu Ü \'.\'.60, 3.60,4, 6 —8 d. • 1 Dud y.tvim- MMist Tfíc/ier 9 ! I d. 6; 7, » 10 d. dle fcimleu. • SercleUen -d. I In mll (teher, ., Uud uur d..\'». ti, 7—9 H. inC# WqJUue OeaUHdhelt* - ./«- • ckentu «., 3, 4,»ui Seide fl, 7. • oder gcwlíkle I j^fr/iO- • l.eíiwii - Itailieii - llrmtlrii • gl.tt, «u d. 1.60,2, íoiiigeaclilungm\' • d. 2.60, so»io Hchí•l««rf»riu, gmu • li6ur Korínén mii Hlirkfrrivu iu 11 • 3,3.6\'\\ 4.6, »o kürti alleríeili.te l.ri • ■ und H»li«llirnidtii uiit «lick. • ri. nuoh Hpit««ii, «u d. 6. h lu i! • lMunen Xtli lit- od.r H intcr ® heimlrn mit Ungtn A«rmrlu mu M • 3.M>, »»cb g»«iioki 11 T tíd. ® Itomen/toten, »u« l.ciucu, I\'. - • • eil»bdrr ILrch.ut d. -J, V.ftl> il 9 mit Hliok«ni. ® ÍM ni rn- Ntytigt .ider XncM i corurtf iu fcin.lem llurrlicut in f d. V-J &0, • ilmífll \| (Htl\'uinl ^ (lliixuininux nuiuEVUvu.) • Brieflicl.e ■ Bestellungen 0 gíiyAidi - lYrh-</arnltur t aii Kilelt farbivt Uellteiiff, a , j,.si. ind. 7,8,:uo-l«d. Z 311 KIUh iluiuli/arn-l.eln- * .,•.«««» gelil.iclit, oucl, Itoppéi- ^ , iwiin uugelileirbl «ufl. 7..\'KI,\'.1.60, jj 13 l\'>d 1 Bt. 30 «lligc • , br« irger \\inuxiiid « Kllen voitOglicli )» <- Z ,,.UinU<lll<i{\'U íeiucr llrtl- m „ ho oder l\'J l)ineii\'lleniden)fl. Z , \|5,l».W-«d. ^ 18 clligc brignclie Ifeöeit- z Inu iinii »u il. ■/!>, 30-36, J jo uud 64 KII mii uuvergl gule » Kuinburffer ..dcr lloilaiuler Z tien (lUudgeipiDiiit und br. J ii. :k), >, 40, Mi i belnbiger Spmrlit; •I Prt II Oeldienduu- ge.cnd.t. -16.) • B. f o GL, W ien, k. k. Hoilieforaut, i • Mariahllferstrasae 25. S inkmife von jo ll. 50 ti Öt. UatisltUchu gratia. • Friedmann A. urnák Hécsben. Ai On tohinfoió-gjpe igen lényegei javltiaa ai •ddigi fcjó.kéuiilókeknek, • aionki»nl aion elínynjrei >lr, hogy a fejéit gyonabban éa hlatoaabban régal. Kőnek alkalmaxáia tehát minden termeló-intéxetbei flldnjröi haianilhatóiiga régéit nem eléggi ajinlhaW TUitelettal Hálbling J„ C. ga«d. tanár Gép tUlfcUl mtOéppel.^l Tehenek, örüljetek! AxritiWa rori4 141 . {\|\| I(l> fotlM ■(({ruiUiitl fll- hl.i<. UH4«t, • ub. olu.l 6,.,.lllUUMlai«l fM.i ilkutll • ki-lUu UIHllH (llkkUI a cb. klr. osztrák birodalom részére raktárt ifkital. El u amerikai szabad, tehénfejő gép. A tlMtni ■!•«•• (•(•Ibii Mtleiluk i u widumtte"; t(>imtí\\ mii "/.éíljv- I Ai í.f.>4 . I<k«.i, >jl4k«ji. k.1. al»k k<T«tknUk«a m U>t ■ U» WcaAlji, • «í»r pmci »lill»l HlU <Mppl\| ■(( m í«Jtii •Ik, . Ml. . f.ji. >1.11 1 r.» »\'.«, • u .t Ma ■ I uut k io./tUka, k.(r u illat k.il.ia.llta altinalaakaak • S^ÍL\'av\'rJtíMí 4inak ú laa- ,U,la\'.,4...«k illal -- I a. k »ir ». \|f/\|. n IrKltM. illáiból TBu\'kííIVtVe, Kai\'liítú az. agirdúli fiSraktarban Vrleilmann A.-nál, Bécs, Praterstrasse Nr. 26. Óvá* Miután ezen gép jogoiitatlan egyénektől! lem az ahhoz való nemtelen érczból utáuoztatlk, oly rczból, mely ártalmai a teheneknek, o régből a kö-iOniéget iáját érdekéből li<yelmezlctjak, hogy a valódi izabadalmazott amerikai fejő-gép tiizta citlitből ciu-pán az egyedali főraktárban Uéct, Vruterslrasxr Xro 20. kaphatók, i azon kellemoi holvzetbeo vagyok, hogy a nagy ke-iendőiég folytán a gépek árát Ü írt 60 krről 6 forintra izállithatom alá. Pályázati hirdetmény. Sient-miriai fel: iikolntanitói éa kántori illái lőrén mog. Uroaodvo, 316 frt kéazpénri éri dij, 8 öl.tjUifa, 8 éa fél holdnyi ! küilcgolflból fordított BíántéftSld, térca kort, kántori uiollékjövo-dőltnek, caiuoa lakással ellátva; — önnek betöltéee tekintetéből eiennul pályázat birdottetik. A pályázni azándékozék felkéretaok, miazeriut a Unitéi oklevelekkel éa tuáa szUkaégeaokmányokkal lelazerelt folyamod-váujokat alaó-niurakőzi alcapereaséghcz o f. évi juniua utoljáig beterjeaateni axlveakodjenek. (1064— 1) Kelt Sst-Márián, apr. 27-én, 1878. BELLOVARY FERENCZ, isk.-sz.éki elnök Értesítés. A .pápai takarékpénztár* ezennel tudatja a t. cz. közönséggel, hogy f. hó 12. napján 1 tartott választmányi ülésében hozott határozatához képest a takarékpénztári betétek után f. 1H73. évi J május hó J-sö napjától keedve rytóll kamatot llzcl, s hogy ily kamatoztatás mellett a legkisebb összegtói a legnagyobb összegig terjedő betéteket elfogad. Pápán, 1873. apr. 14. í (1M4-3-2) A a Igazgatóság. RömerJfad (1033—2) (steirische Gastein) 4urdő-i(lény kezdetét veszi máj. 1. •Ujeromágl győgyhely, a dili vaipályáu (UécabCI 8\'/,, TriaiitbCI 0 óra) igen erCi hegyi léggel H. 30\', klllODOieu batékuuy a kön-^ víny, C«ni, idegb»j, lenyvtdéi, gyengOléi, n8l bajok, vírkeringiii\' akadály, ciont- ii ciuklyá-betegiégben iát. KürdCorroi: Dr. Folwaroiny Károly tauár ur KOrayákecve kellemei kiránduló él árnyékot Műhelyekkel, bérkociik- • lakájokkal vau ellátva. Kelvilágoiitó érteiiUit isgyeo t bérmenlve kaid a BÖMER-FÜRDÓI IGAZGATÓSÁG Alió-Biaj^rortiágban. —r-—-.....- - A bécsi, bizományi bank VÁLTÓ-ÜZLETE (1028 -4) ÜHT Schottenrlng 18.\' kibocaát VISZONYLAGOS IVEKET alább jelzett aorajogyc»oport«i/.atok, iituly öaazotétolok tnár azon oknál fogva ia % liigolényOaobbek ki>zé azitmititiidók, minthogy minilon ugy ily viazonylagoa iv tu-lajdonoaáuak l»holiógea a fú mellékiiyeroményokot cgycilAl kaphatni, és o inul-lett atO frrot nraii) liun t;« ll>frtot pnpirbnu, inint kamatjövedelmet, élvnzni. Jk.. csoport (óvenkint 16 húzás.) llavuukéuti réízletl\'uetés: 10 Irt. Az utolsó réazlot kitizotéao utáu miuden réaztvo- vő kövotkoző I aorajegyet kap: 1 .» perc. 1860-ik évi lOO frion HllniiiHort.jp(()\'et. Főnyeremény 800,000 frt a húzott aorozalok visazalizotéai jutalmával 400 frt. 1 3 perr. ix. UkrOU 4i>0 frt-im állnttiNorhjigyet. — Főnyeremény l>00,000, 300.000 fro aranyban. I hi rrzt\'K braun-afhWfiKi 40 talléroH itornjomyet. Fónyeroraóny 80,000 tallér minden levonás nélkül. I imiHbruelai (Tyról) HiirnjeKyrl. Főnyeiomény 30,000 frt. B csoport (óvenkint 13 húzás.) Havonkénti réazleitismé ti frt. Az utolaé réazlot lolizetéao utáu inindcu résztvevő következő aorajegyeket kap: 1 3 perc. cm* törftk 400 Ircon nllmiiiurhjfKy■«•!. — Főuyeromeny (500,000, 300,000 fre aranyl.an. 1 hcrrit\'K brauitHch\\v«i\|<i SO tnlléroH HorMjogytt. — Főnyeremény 80,000 tallér mindon levonáa nélkül. 1 niiíhs iiii liiinKriti nor»je\|(yet. Főnyeremény 45,000, 16,000, délnémet frt. Továbbií vl»soiiyl«KOH ivrk ÖUWI 5 Hiúiul. ÜO-nn óllainnorifjrgyekre. y Havonkénti réazlot ti frt. Továbbá vlMionyl. Ivek 1804. ené"! nllamitnrHjeKyekre. Hav. részi. 10 frt. Továbbá vImi. Ivek fél állauiHor«jogyel,rf. Havonkénti réazlottizetéa 4 frt. Továbbá vii0l)ylnK0H Ivek fél ninKynr Hornjegyfíre. Hav. részlet 3 frt. Továbbá viHiotiylnKOM ivek brnuiiHchwcigi 20 tnllérns Hornjegyckre. Havonkénti réazlet 2 frt. Tovább.\'t viaionylMKON Ivvk immbrucki xornjegyekre. Hav. réazlot 2 frt. bank-, ■ Ezenkívül elvállal a bécai bizományi bank minden néven nevezondő válté- éa tőidoi Uzlotot. Váltók és utalványok Európa éa Amerika minden nagy holyére a legolcsóbban kiíratnak. — Helybeli éa vidéki megrendelések gyoraau, lolkiiamoretesen éa pontosan teljcaittctnúk, és a tőzadoi iroda által megváaárolt értékpapírok a leg-olcáébb foltételek mellett áruaittatnak el. Az • üzleti helyiségük naponta reggeli dórától eati ti éráig folytonosan nyitva maradnak. Külső megrendelések (1028-3) >oiitoaan a utánvét utján ia oazközöltotfiek. luziUi ívok mindon huzáa után bérmento- acn, ingyen küldetnok. BELOVÁROTT egy vizí- s hozzá gőzmalom, lakház, jó karban levó gazdasági épületek, egy hold belsőség, s 11 hold szántóföld- s réttel együtt — szabadkézből eladatik. A malom évi forgalma 4—5 ezer f. — A feltételok közt etányös az, hogy 3 ezer foriut árvapénz, 8 csak a kamatokat kell fizetni. Az egész igen jutányosán vehető meg.$ Értekezhetni ott helyben Pélovárott.__(ums-s) á Ingyen, sőt lerélbcU kívánatra még bérmentve ls!\' készséggel szolgálUtlk mindenkinek \\ leggyönyörűbb női ruhakeim ók nagy választékú talnUrT8J^BÍnTÍTel nAIRRKROBR ADOLF ■livatárukereakodéaóben PEST, ori-atosA l-«8 ssim. E»«dt kas anlvéaytk dljtalaT yáltataak ka. es A soproni leszámitoltí-bank nyugot magyar jelzálog hitel-bank FIOK-ELEPE NAGY-KANIZSAN. Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtehermen-icsitósi kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad. Pántok folyó számlára és betéti könyvecskékre 6\'/, kamatra fogadtatnak cl. Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyok már a kiállítás utáni naptól 6Vo kamatoznak. Tőzsdei megbízások a legjobb ós legolcsóbb feltételek alatt telje-1 -j sittctuek. j \\_____Esedékes a i a I v éayak dljtalaBMl váltatnak be. t WajdiUs József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos, gyorssajtónyomása Magy-Kauizsán XAGY-KANIZSA, 1878. május4-én. 3Q-11C szám. j*" EJCflzttitl ár: «\|év. éM . . 8 írt. fél érro.... 4 , ; negyed ívre . 3 , i Kgy sxám 10 kr. ! Hirdetitek jitáiysna. NYII-TTKEBKN loronklnt 10 krórt vé- Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben r a „zalamegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tamtó-egylet, a szent-balázs-, kis-komárom és sümegh-vidókl flóktanltó egyletek, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparöapk\' ugy a „Zala^Somogy- gőzhajózási részvénytársulat HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Tizenkettedik évfolyam. í* A lep szellemi ré»ét\'■ \|) íU\'ó kf\'ili\'inóu) ck a !j \| UMkétStóhéz,--!i anyagi részit illet-\' kösleiuénjrck pedig kiadóhez béraentre in- • tétcodiik: NA0Y-KANIZ8A WlanleUiáz. J Hetenkliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. K. évi május lfvón, csütörtökön délután V.,4 órakor Sopronban, a casino kisebb termiben a dunántúli lóverseny egyletnek fog tartatni, melyre nemcsak az egylet összes tagjai, bunem a Sport s a lótenyésztés min -deii barátja ezennel meghivatik. Tárgysorozat: 1. az alapító választmány jelentése. 2. az alapszabályok tervezeteinek , a a nagyméltóságú Ül agy. kir. belügyministerium arra vouatkozó kogyes intézményének előterjesztése. 3. az elnök-, az intéző választmányok-, a más egyleti közegek megválasztása. 4. az első övi költségvetés. 6. Netáni indítványok. Sopron, 1873. évi april 2í)-én. Gróf SZÉCHENYI KÁLMÁN, ideigl. elniik. A nőnevelés. (• o I y\'l alá..) Kívánja, hogy a nó legyen az élet fenkölt szellemű uemtóje, az érzés angyala, a boldogság eszménye, ki az erényt ismeri, valódi értókét felfogja, becsüli, az isteni szikrát szive mólyóbon folyvást órzi, nem pedig azt gűnykaczaj közt, Nbünös könnydin fiséggel eltiporja, kívánja,\\hogy a nó le\'-gyou képzett, hogy képzettsége ne legyen divatos külmáz, gépies sálon dressura, fél-szög egyoldalúság, vagy felületes csillám, mely ót majd veszélyes örvénybe, majd szánalmas nyomorba, sokszor tragikomikus helyzetbe sodorja, hanem legyen képzettsége alapos, ismeretköre széles, ilélótchctségc kifejlett, határozott, biztos; hogy ne kényszerüljön egy képzelt, magasabb hatalomtól várni azt, mit semmiféle hatalom meg nem adhat, amit ennélfogva csakis magának a nónek lehet és kell kivívni: önállóságot a magán-családi- és társadalmi életben. Ezek a szellemi erőnek azon fegyverei, melyek \| felszabadítják a nőt a gyámság alól, melyek j kezébe adják a keresetforrás hálásabb ne-l inoit, többféle módját, változatosabb e,szkÖ-• zcit, s eredményezik azt, hogy a csaladnél-\| kül maradt, magára hagyott nó nem lesz \| gyámoltalan, nem lesz elhagyatott, hanem tud lenni önálló, fentudjá magát tartani becsülettel önállóan is, mert a szabadságnak, az önállóságnak, a kereset képességnek előfeltétele, alapja a szellemi képesség. Hogy ezen, a nőkérdés megoldása körül felmerült s általunk egymás mellé állított irány^közól melyik jobb, melyik helyesebb, melyik czél- és korszerűbb, erre ezúttal nem kell felelnünk ; feleljen erre a műit és jelen. Nézzük meg, mi volt nemzetünknél a nők munkaköre hajdan, mi most; hogyan töltötték be a magyar nők hatáskörüket hajdan, hogyan töltik be most. Eltekintve a nő-azon általános hivatásától,\' melyet a nónek maga a természet ujja, mint természeti rendeltetést, népfaj és nemzetkülönbség nélkül kimutat, eltekintve azon kötelmek teljesítésétől, melyek előtt a nőt, legyen tagja bármely nemzetnek, tartozzék bármely népfajhoz, a természet örök és változhatlan törvényei meghajolni kényszerítik, mi ezúttal csak azon befolyást fogjuk röviden körvonalod, melyet a magyar nő nemzeti életünkre, társadalmi alakzatainkra hajdan gyakorolt, s gyakorolni hivatva volt; mert, hogy a magyar nók nemzetünk életében mindig tényezőkként szerepeltek, az bizonyos; hogy társadalmi alakzatainkra mindig jelentékeny befolyást gyakoroltak, azt eltagadni neiu lehet; habár ezen női befolyás nálunk magyaroknál nem is öltött magára oly világtörténclinileg kirívó szint, mint a milyent a franczia forradalmak töi\'ténetlapjai véres betűkkel megörökítettek^ melynek korlátozására a hírhedt „Code Napoleon" is kiterjeszkedett, a mi egyébiránt nemzetünk egészségesebb, józanabb gondolkozásáról tesz bizonyságot. őseink legrégibb eredete, a történetírók állítása szerint, a nemzet ajkán elhalt TÁRCZA. A H a J k a. Kgy kiadod sajka len* A tenger afk vlién . . . .(Tenger, e Midi 11, A kiadtd sajka ín.) Árbocs gyanánt a b I t lleuii\' fúl magaara nyál, S lia J5no vé«, vllur! Keményt b(r horgony ül. Derék kormányon At égi! a a • r e l e t, Veiérli blitoaan K kilded járwHvrl A aajka gondtalan Tovább-tovább halad\', Vidáin aaemélyaete Zeng tréfái dalokat. 8aépen moaolyg at ég, Nincs egy fslliScake rajt\', Ki aejtue inoat veiiélyt ? Ki (ejteni a bajt t Nincs roeaaio iio\' a rév, Már-már eléri ait.., A balaierencie most Kjty rémet felriant... Aionnal elborul Aa ég, a láthatár, llaljdilatún kiált, Rikolt a véatmadár. A aiél sttvOllhi keid Irtdalaidi., vadul, A sord\'vihar kitör, \' 8 a tenger felindul. Siáguldva roiit elő Kgy bűn hullámtere^, A. árboc, ingadoa . 0 a horgonyII kiált: m hallja aeúki Ct, 1 aajka fut, rohan.\' Csüggedten térdre hull A sajkái nép, • kiállt .Nagy ég \| oh küldj raak egy, Caak egy mentS aiigárt." KKDÉI.YI KÁROLY. A tengeréBK küzdelme. — Ilct.éljr franeaiábdl. — (Folytatás.) Mindkettő elvált. A lovag nyergébo votc magát, s Carfor utána néz. A papok tohát üldözve lesznok I dörmögé magában. Vadászatot tartanak roájok, a parnaztaág természetesen fölfog kölni. A háború betör az országba, vagy hamarább kitör. Kevés hónap múlva,magam is kivihettem volna . . . . D\'o mégis mit árt? A többiek, megmaradnak nokom, és Jahoua az olíő fog lenni I Mind meglóg halni, és én _ gazdag éa hatalmas loazok I lüggeazté hozzá rcazketog hangon. XI. A. nör ab Ián, Mint már mogjogyoztilk, Hretagnoban 17\'vll-bun a l\'olkyU\'a nnJg uum tűrt ki nyíltan, misztikus regék és ábrándós mondák homályában vész el. A népek bölcsőjében, ázsiai őshazájukban, a túlnyomó számú rabló szomszéd uepek gyakori támadásai által leégetve, veszélyeztetve látták életöket, vagyonukat, szabadságukat. A föld, melyen éltek, neiu volt a hós király Attila hagyománya, nom volt örökségük, nem kötötté hozzá őket nemzeti kegyelet, nem volt érdemes érte meghalni. Élni idegen földön, szolgaságban nem tudtak, pedig csak e kettő között volt a választás, — tehát hazára volt 8zükségök. 1 lazára, aliol lehessen élni szabadságban, s ha kell, mégis lehessen benn halni a szabadságért. Ilyen hazáról ábrándoztak, ilyen hazáért lelkesültek, s ilyen hazát ók nem ismertek. De az öreg, ősz emberektől hallották, hogy ilyen hazát hagyott utódainak örökségül a világverő hós hun király, s ilyen hazától fosztották meg utódait az átkos pártviszály és az ellenséges szomszédnépek önző foglalásvágya, ez a haza volna a magyaroknak — mint Attila maradékainak — jogos öröksége; ez a haza azonban messze, más világrészben, a fehér hegyek- és kék vizeken túl, valahol Európa belsejében van, s ebben a hazában most is idegen- k luknak idegen népek uralkodnak. Ki fog e ha,.iba a késő utódok közöl elmenni, ki fogj^ azt ázidegenektől elvenni, ki fjgj.i azt az örök séget ismét sajátjává tenni. Elmondották ezt az öreg, ősz emberek gyermekeiknek azon a bánatos, kifáradt, csüggeteg hangon ugy, a mint ók is elbeszélni hallották ősapáiktól, kik már régen a föld alatt porlanak, s a kik ezt ismét dédapáiktól hallották, s a hagyomány utódokról utódokra szállva, századokon keréfctúl a nép ajka az ó ciulékczclökuek is l\'eniar-totta. Öröm és bánat, vágy és csüggedés közt hallgatók az ifjú magyarok, a regényes elbeszélést. Örültek annak, hogy vau hazá-jok, milyent maguknak boldog álmaik közt képzeltek, bánat váltotta fel örömüket a gondolatra, hogy távol hazájukban idegenek uralkodnak ; sasszárnyakon tovaszálló édes vágy dobogtatta meg keblüket, magával ragadva a bátor gondolatot, e szép hazát a másik világrész belsejében valahol felkeresni, s reménytelen csüggedés verte le íelke-sedésöket, midőn őszökbe jutott, hogy ezt ezer veszélyen kercsztülküzdve, sem fogják talán feltulaini. — Ekkor egy eseményre volt szükség, mely látszólag kisszerű, de lényegében jelentőségteljes, alapjában fontos, s a keleti tüzes képzelemuek, a magyar ábrándos gondolkozásának leginkább megfelel. Most egy hatalmas lökést kellett adni az égető houvagyuak, mely a.báuatot eloszlatja, a csüggedést elfeledteti, a lelkesedést felébreszti, s azt a felrázott, bátor tetterő öntudatában fentartja. És ezt a hatalmas lökést megadta egy magyar nó. — Emese, Jieiidegti/uak neje álomalakjában. Eiuese álma sokkal ismertebb, mint sem azt itt ismételnünk kellene. / A honfoglalás eszméje kifejezést nyert a nó: Emese álmában, s az eszme megtestesült a fér ti vezér: Álmos alakjában. llogy akkor, mikor még őseink kiút Ázsia sivatagain nomád életet oltok, mi volt a magyar nó munkaköre, a nemzet életére mennyi volt befolyása: arról nem beszél a krónika; a nói befolyás csak ez cgyctlcu példáját ismerjük\' amaz időkből, ezt is — mint általában nemzetünk életének akkori egyéb mozzanatait — a hagyomány tartotta fenn számunkra, de mégis feutartotta ; s nekünk ama (íoiualyos időkből ennyi is elég, ez egy példából is sokat lauulhatuuk. Ez egyetlen példa maga megtanít bennünket arra, mennyire hatotta át a nó már a legrégibb időben nemzeti életünk alakító viszonyait egészen annak szívveréséig, s az eredmények igizolják^. hogyan teljesítette a nó hivatását a. válságos mozgalmak kőzött. Eáijuk továbbá, hogy a honfoglalás hosszú Htjában ezer veszély közt mily híven követte a magyar nó vitéz nemzetét, hós tiakat nevelt fajának, bátorságra lelkesítette a félénket, megkoszorúzta a győzőt, eaak alattomban érlelődött. A conatitutio proc-lumotiójának hivatalosan törtöm közlútu óta mély súrlódás volt a papság óa az uj hatalom között, éa ez veatólylyol töuyogotó nemcsak a papságot magát, hanem n községek elválasztását is. Alig, hogy XVI-ik Lajos király ezt a törvónytadó gyülokezot eld .terjesztett decretu-mot aláirta, nagy rdszo a papságnak flllono emelkedők. I\'árisból magából 800 pap közöl hatszáz visszavonta magát, kinyilatkoztatván, miszerint szivesebbon lemondanak hivatalaikról, mintsem o rendelvénynek engedelmeskedjenek. A kis városokban szinte oz az apositio törtónt. llarminczíít püspök közúl caak udgy teljeaitá a kivánt esküt, a többi azl, mint lelki ismerotükkel összo nom egyezhotőnek nyilvá-nlták. A lakosság legnagyobb része mellettök volt. így Bretagneban is nagy lőn az ingerúlt-sóg, főleg midőn a hatóságok ö tárgyban erőszakos eljárással léptek tel; ekkor az isteni szolgálat alattomban a helységek házaiban tartatott inog. Végre, hogy ez is meggátoltassak, a papok elfogatása lón elrendelve. Amint a lovagnak Carlorrali beszédóból tudjuk, a departoment olhalározá a fousnani lelkész olfogatását is. Hét óra felé, uiidőu a nap ópon az Oczuánba lehatiyatlani akart, a falubau megiolen 1 dandár osztály-parancsnok 12 csendőrrel. Mindenki az ablakhoz sietett, hallván a lovak döbogáaát. A gyermekek örömujjon^va BMiladgállnk utánok, s nom hiltok az emberek mást, minthogy özek őrül\' jöttének. A falu szélén maradt hat vitéz, az osz-tály-paraócanok szinto hatod magával a falu középterére érvén, leszáll nyergéből a lovát a többiek egyiko átveszi. Kzok egyenesen a plo-báuia házához mentek, midőn egészen véletlen találkoznak a lelkészszel, amint ez a templom ból kilépett. A paraucsnok tüstént hozzá lépett. A parasztok elhagyák házaikat,.s ide csoportosniván, kört képeztek. Egy közölök a parancsnokhoz közelgett, kit felismert, a még mielőtt a lelkészhez szólt volua, beszédbe állt volo. - , —Jó napot Kristóf! Mi hozott titeket ide ? - — (\'sóka-vadászat, öregem, föleit a parancsnok. — Mit jolout az? — Tudjátok mog tohát! felelt ^s a parasztot félre tolván, a lelkész olé állt. — Un a fousnani lelkész? — Igon, mit kiván tőlem ? - Kérdeni, váljon ön a törvény kivánaU szerint u cons\'tifitióra letotte-ó az esküt! — Kgy szegény isten szolgája nem törő dik a politikával. —Semmi kitérés,ogyones foleletet akarok. K perezbeu a parasztok közt morgás hal-j látszott. — Csend I ki szólni raor, az letartóztatva lesz. Kiált a parancsnok, a ismét a plébánoshoz fordulván, kérdezi, ha lototto-é osküjéi a törvény szerint? A lelkész noiu fololt. — Jgy ön az ellouszogülökhcz tartozik. — Ku csak gyermokoimmol foglalatoskodom, felelt ív lelkész a parasztokra mulatva. — Kz esetben vegye magához u legszuk ségesubbokot s kövessen engem, folytuti a paraucsnok kemény haugon. — Mit, ti ongein elakartok fogúi? \'— rarbieu! akarom, igen! — K< hová akartok vinni? 10527015 megsiratta a csatában elhullott kedveseit; de megvetette, eltaszította magától a gyávát, ki elég gyenge volt többre becsülni életét a bátor küzdelem, s hflshalál dicsőségénél. Ennek igazolásánál elég lesz csupán a történethirüvé vált „Magyarkák" szomorú sorsára hivatkoznuok. Midén megtalálta a magyar hazáját, melynek felkeresésére egy magyar nó álomszerű ábrándja lelkce^tette fel, s gyakorolt ezáltal a kedélyekre elhatározó, döntő befolyást ; midőn megvolt törve c hazában az idegenek uralma, midőn elcsendesült a har czi zaj, s a baza belrcndezéséról, szelídebb erkölcsök meggyökereztetéséről kellett gondoskodni : ismét megtaláljuk magyarjainknál a női befolyást. GYÖKFKY JÁNOS. > (Folyt. kö»lkí»ik ) Nyílt levél Sxubó Iaif"N, kántortanító í elnök urnák, Galambokon. Uram! midőn ön a kis-komáromi vidék la-f 11 itói fiókegylet évnegyedes gyűlése kifolyásából a lapok hasábjain rendreutasít, múlhatlan megkell lennem rövid éizro vételemet, nehogy fel-)épé«<ikot, felszólalásukat, határozatuk- ó- végrehajtásukat helyeselni lálszus.Mtiii. Hogy nagyon j«\'«! megértsük egymást, Ili-valkorom önnek lorairn. (Jgymond: „A megbízást a fioR-egvlet évnegyedes tanítói gyűlésben nyertem, moN czikkiró ur csak oly egyszerűen, minilia a lanügygyel foglalkozó falusi kántortanítók il.\'-i.; nullák volnának — mester.— mestere!; nel, nevezi, holott mi ma e pusila, .< ön által — képzelt megnevezéssel » ^ nem elégszünk, mert mi kántortanítók vagyunk, • mint ilyenek a pusztn — mester — megszólnám visszaiitasiljuk. — Odautaliuk egyúttal, hogy rólunk oly kicsinylő ezimmeí jövőben ezikket ne irjon ! Wnt. Önöknek e holytelen határozatuk és határozatuknak ily utón a niódoni végrehajtására nem tudom,- nevessok , ^ggy sajtiiilkozátomat fejezzem e ki. — Ugyhiszem, -legilletékesebb a kettői egyesíteni. Megfoghallan, mikép lótezhot a mai században oly tanítói liok-egylet, moly egy Ónálló egószsógi czikkbül, >ninó volt az enyim, kiragadva a .m o s t o r* szót. e felett oly határo-zatot és nyilvános végrehajtást képes megállapítani I (Nevetség és sujnálkozás. Önook, tisztelt kántortanító és elnök urnák lett volna feladata az ily határozatot visz-szautasitani és megakadályozni annak végrehajtását, legkivált azért, mert beláthntta, hogy az által netn közelisraorést, hauum igen is szellemi homályt, mondhatnám, mély, tehát halálos szivdöfést fog létro hozni az egész egylet szellemi életére. Tisztelt tanítói fiok-egylet és elnök ur! Nagy becsben tartom önök elismerését. Önök határozata és határozatuknak végrebaj-tása folytán megismerem, hogy vétkeztem, s • mint ilyen, magamat bűnösnek is tartom, azért bocsánatot kérek. Önök olisinoréso legyen az én elisinoré. som. Ígérem, hogy jüvőbon önök.egyletét vidéki énoklő (kántor) tanítói liok-egylotuek fogom tartani, nz egylet tagjait pedig éneklő (kántor) tanilókuak nuvozui és solui mentöveknek. llgy hiszom, midőn önök tiltakozására u kicsinylő mester czim helyett hajlandó vagyok jövőben megadni a mayasió énekes (kántor) tanítót czirnot, a noheztelést köves tollharczczal kiegyenlítettnek lekintondjük, — azért is ezúttal nincs egyéb kérni valóm, minthogy ön, mint a kis-kotnáromi vidék énekes tanítói fiók-egylet elnöke és éiieklótanitő, e megtérésemről nz egylet it a legközelebb tartandó évnegyedes gyülé-Mm értesíteni szíves-kedjék. TERSÁNOZKY. lt e II e \\ 16 k Simon Vendel urnák a „Sopron" f. évi 17-ik ttdmdban „Vfizedelmei nipitokdi" ciimil etikklre. A „Sopron" f. évi 17-ik számában szomorú képét tünteti fel egyes honi községekben dívó népszokásoknak Simon Vendel ur, midőn a „l\'esti Napló" f. évi 80-ik számában .Női erény Sárközben- czit........ megjelent újdonság által egészen meghatva, állítólag biztos tudomása alapján arról vádolja az országot, Sopron s közötte fekvő közvetlen szdmszéd-mvgyék kivétő-lével, hogy a köznép közt szokássá vált: moly-szerint egy-egy családnak csak egy élő gyermekkel szabad\' bírnia, - ellenkezőleg az anya erényteleiiség gyanújába esik. t.\'sak akkor engedtetik ineg egy másik gyermek szülése, ha a már meglevő gyermek esetleg elhal. Hogy \\\'an ily község,inelylu-n v sajnálatra méltó szokás dívik, azt az illető Simon ur által czik kében említett lapok állítása ellcnéboujjiég eddig ki som czáfolta inog, — de, hogy~íTtalá-nos népszokás volna, azt meg Simon Vendel úron kívül még ki sem állitá: pedig nem hiszem, hogy nem találkozott volna, ki ez állító lagos általános szokást szintén fel no fedezte volna épen úgy, mint Simon ur, — hatényloges alappal bírna; mert szilárd bouuem azon meggyőződés, miszerint még vannak számosan, kik az állam jólétét és érdekeit szivükön viselik ; o társadalmi fogyatkozásnak nyomára mégsem jutottak. Többi közt azt is állítja, hogy Z . . . megyében van egy község, .inely 400 családnál többet Bzámlál, s a pap és tanítókon kívül egy család siucs, mely többet, mint egy gyermeket mutathat fel." (,\'zikkirtf ur nagyon természetesen Zalamegyét érté, mert a „Z\' betű után 3 pontot alkalmaz, s én, ki szintén o megyo szü-löttjo vagyok, s igy az elleno emelt vádakat kívánom constatálva látni: azért felszólítom ezúttal Simon Vendel urat4 határozottan megnevezni a megyét és községet, hol e szokás dívik, — ellenkezőleg a vádat, mint hazug ráfogást, visszautasítom. — Kgyuttal figyelmeztetem czikkirő urat; hogy a hírlapirodalomban az illető iró, ki váddal él vulaki vagy valami ellen, mindig megszokta nevezni uz illető személyt, vagy tárgyat, moly ellen a vádat eineli, hogy ezáltal állításának előlegesen is néini valószínűséget kölcsönözzön; ellenkezőleg darázsfészekbe nyul s igen mogeaipkedtotödik.— Hiszem, hogy nem fog soká késni az óhajtóit felvilágosítással. ZALAY LAJOS. Znlamegyt keuthelyijdrdidbanfekvUftenthily metövdros, mint nagykUtiág, 1 Hzatoályr endelete. A k<i>vlicl8te«IUl«t kámabálysirél, »t •ISIjiróság- ti íruIgMiciuttytel liusímáról » e««k l«»u«lwlr* rousl-küiá kOUlti4g«kr8l. (Folytatása <« »íge.) g) Városi or vos teendői. Habár az orvosnuk teendői hivatása-, és hivatalos esküje által körvonalozva vannak, mégis főfigyelmot az élelmi szerek minőségének . b/.igorú felügyelete, a kórházban és ezon kivül 1 a szegényoknek dijnélküli gyógyítása, a bábák teendőinek lelkiismeretes ellenőrzése, nomkü- j lönbert a kéjhölgy éknek estenként ós idősza- : konként! megvizsgálása képozik. j Egyáltalában felügyel a városban és ennek területén a közegészség fontartására. j h) Csend biztos toondői. A biró és helyettesbíró Altul reábízott hi- I vatulos teendőket és végrehajtásokat teljesiti, a közcseud és rendre a városban feltétlenül felügyel, a katonai boszálláiolásokat a h- lyett-s-biró rendeleteihez képest feltétlen pontossággal teljesíti, a városban az éjjeli közbátorsá^m u melléje rendelt hujdukkal őrködik, o tekintet- , ben miként a hajdúk, ugy az éjjeli őrök is reu- t delkozéso allatt állnak, ugy azouban, — hogy \' minden tapasztult rendetlenségről a helyottes- \| bírónak, ennek távollétéboo a birónak azonnal jelentést touni tartoznak. i)Szolgaszomélyzot teendői. 1. A hajdúk a biró- illetőleg a helyettes-bíró-, tanácsnokok-, jegyző- ós rendőrbiztos , rendelkezése aiatt állnak, az ezek által béren- j delt feleket megidézni, községi közmunkák ki- j rendelésénél, előfogatok kiállításánál a biró 1 rendeletéhez alkalmazkodni, hirdetéseket a biró-, holyottesbiró- és jogyző rendelőiéből tol- ] jesiteni; minden időben a városházánál tartóz- > koüni, s a feniiériutettek parancsára szigorú engedelmességgel készon állni kötelesek. Rendkívüli esetekbenazonban, p. o. ut-czai zavargásoknál, éjjoli lármáknál, verekedéseknél, a köziekedért hátráltató bárminemű zavaroknál, nz ültetvények sértésénél, egyszóval a közrend-, a bzemély- éa vagyonbiztonságnak bármi néven nevezendő támadásánál — ha ennek vagy szemtanúja lonnéuek, vagy mások által rá tigyelmoztetnék -- azonnal közbe-lépni kötelesok, a miről azonban illető felobb-valójuknál jelentést tenni tartoznak. 2. Az éjjeli őrök tartoznak október l-jétől április 1-jéig esti \'j órától reggeli b óráig, april 1-től szeptember 30-ig esti 10 órától reggoli 4 óráig a városban folytonosan jőve-monve ébren lenni, minden mozzanat- vagy lármára tigye-lemmel lenni, az utczákon lármázókat csendéi hazatérésre utasítani, a gyanús ogyéuoket feltartóztatni éa a városházához kisérni, tűzvész esotét rögtön a birónak bojelentoni, tol-vajlás vagy rablás éazrovétele esetén — ha idejök nem volna — a rendőrbiztost rögtön értesíteni, a legközelebbi házak lakosait kötole-selc segítségül hivui, a ha lehotséges, a tetteseket kézrokeriteui, minden esotben a közcsend és biztonsúg megőrzése végett a rendőrbiztos I segítségére lenni. 3. Mező-csősi kötelessége éjjel-nappal a határbeli vetésükre, rétekre fölügyelni, a tapasztalt kárlevőket, tolvajokat, vagy külön le-gelletőkul azonnal a holyettcsbiróniflc feljelenteni, szükség esetén zálogolni, bitang marhákat behajtani, dűlő és közlekedési utakra, hiduk-, vizgátok- és árkokra ielügyc.lni, s bárhol is hi ányt tapalztalna, a birónak bejelenteni; küte les a helyettesbíró intézkedéseit — különösön a moző rendőrséget illetőleg — toljesiteni, és minden tAp.isztilltről a helyettesbirónak jelen lést tenni. Szolgálati béreket az eddigi szokás szerint az egyes birtokosoktól nyerend. 4. Az erdőpásztor teendőit ós kötelessé geita választott városi erdői bizottság határozza meg, a képviselet hozzájárulásával. Ak elöljáróság és sxolgasxemélyxet /I metéltéről. 1. A biró évi rondszeresitott fizetőse 400 osztr. értékű forintban állapíttatott meg, azonfelül, midőn a határon kivül hivatalos utazásokat tenni kénytolun, — esetről esőire fog ezen költség meghatároztatni. 2. A helyettesbirónak rondszeresitott lize-lése SJbO frt lészen, ha azonban hivatalos teen-dúibui a község határán kivül működik, arra nézvo u község pénztárából esotről esetre" fog ezen költség megliatároztalni. 3. Négy tanácsnok rendszeresített fizetése egyenként 50 frtban állapíttatott meg, nyolez tiszteletbeli tanácsnok tisztelotdija évenként egy cs. kir. aranynyal jutalmaztatik, ha azonban hivatalos foglalkozásban a haláron kivül a biró által megbízatnak, arra nézvo napidijok megfog határoztntni. 4. A jegyző rendes övi fizotéso, ide értve a szállásbért és & általa felvett segédjegyzőt, 700 frtban állapíttatott meg. i>. A közgyáin a községtől mi javadalma zásban sem részesül, miután részére nz. árva vagyon kozelése után a ü®/„ bizonyos része törvény hatóságilag biztosítva vau. U. A pénztárnok évi fizetése 80 frt. 7. Az adószedőé 120 frt. B. Rendőrbiztosé 2Ö0 frt és ruha. 9. A bajduk évi fizetése egyenkint lí>0 frt és ruha, moly 3 egyén övi ruházati költsége 250 frlou túl ne törjed jen. 10. A felső toronyi harangozó évi fizetése 52 frt. 11. Az alsó toronyi haraugozó évi fizetése 40 frt. 12. Az órás évi fizotéso 50 frt. 13. Az orvos övi fizetése 100 frt, mely a kórházi alapjövedelemből tizetondő. 14. A feulobb elősorolt elöljárók — a jegyző kivételével — ha egyes lakosok magán ügyeiben fáradoznak, uz érdeklott féltől időn ként meghatározandó dijl húznak. RADY UYÜKUY, válMitm. jegft\'i. li 1 r e k. — EsxUsryomból írják uekünk, hogy Trofort Ágost minister ur április 30 ikán oda érkezett s a város minden tanintézetét ineglá galta, még az ovodákat is beleszámítva; kedves, megnyerő modora nagy hatást gyakúroll * nem feledik a polgárministort, ki oly meglepő folytat áit a in etféMrtiy — Luiinperbe! — A fogságba tehát V — Lohol, azon nein törődöm én, nekem önt a hatósághoz kell szolgái látnom. — Istenem ! mit teltem én? — As esküi megtagadta \' — Parancsnok ur! — Semmi vonakodás! cl vele, parancsol a brigadeur, s a plébános vállára teszi kezét. As öreg megdöbbont. A tömeg k»zl zúgolódás tört ki, a a legénység előtolulván, a pap és as osstály-parancsnok közé veték magukat. Asörog Avon is ide siotott most, kezében furkóa botját szorítva. — tiuk, szerotett manjuis urunkat méreggel megeteték, s most plébánosunkat is elakarják rabolni. Tűrhetjük mi ezt? — Nom, nem, kiáíták egyhangúlag á parasztok. Tömöttebb kört húzzunk. A parancsnok trombitására parancsolt, hogy támadót fújjou. Ez engedelmeskedett. Ekkor elővette a departement parancsát és Ion-hangon felolvasá, mire egy kevés csend lőn. A parancsnok használni akarván az ul kaimat, a lelkészt körbo fogni parancsolá, de a parasztok roá rohantak és plébánost olvevék. — Es erőszakos ellentállás! kiáll dühösen s nyergébe ugrott, de látván mégis, hogy embereivel, habár kellő fegyvorreltel bírnak is, ennyi népnek ellent nom állhat. IJjra szólt: — A nép, a király, a törvény novében parancsolom nektek, engedelmeskedjetek. — Nem, nem! Kiáltanak n parasztok. —• Gyermekeim, kérlek, engedelmeskedjetek, acólt a lelkész, haugja azonban a lárma által elnyomatott. Látta, a gyermekek mint i hozzák utyjok védelmére a botot, vasvillát, s i több of ólét. A brigadeur parancsolá u kurdkihúzást, ; ezek csörögve villantak elő hüvelyeikből. A parasztok kissé visszahúzódtak. A pillanat vu-I szélye megérkezett. E perezben ujolag hallat-! szőtt a patkók zöreje, — s egy uj osztály érke-i zett meg a katonaságtól, pedig már uz ehna-radt hat vitéz is ide vágtatott. ✓ — Csendőrök, kiált a parancsnok, vagdaljátok szét e csoportot. — Lo a csendőrökkel! volt a viszonfe-lelet. Lu a\'kékekkel! Eljön u lelkész! Len constitutióval! — Ah, ti akarjátok a lázadást kezdeni! kiált alhadnagya a másik osztálynak. Ügyeljetek, a lázadó foglyokat soraitokba vegyétek ! A csendőrség a tér közepét foglalá el. A parasztok minden közlekedést elzártak. Az ösz-szeUtközés elkerülhetetlen volt. Az asszonyok sírtak, gyermekeik kiáltoztuk, a parasztok hidegen s csendesen kaszákkal, fegyverrel, vas-villák- és dorongokkal felfegyverkezve voltajc, s nyugodtan várák a lovasok rohamát. A lelkész, kin u katonaság nem bírt halaimat venni, a templom főajtajánál térdelve imádkozott. Avon, midőn látá, hogy a katonák soraikat rohamra összehúzzák, luká\'sára rohant. — Avonne! — Atyám! szólt a leáuy reszketve. — Hol van Julioua ? — l\'enmarkban! — Mikor jön visaza? — Már rég várom 1 —I^áÉguss1"meg gyermokom, folytatá uz öreg, mi Közben fegyverét a falról lovové. Hagyd el « házat a kerten kereeztül, a keresd fel az országutat l\'enmark feló. Menj Jalioua elé, mond neki, siessen, oly dőrék legényre szükségünk v\'un. — Nagy Isten I tohát megütköznek! ? — Alkalmasint! — Atyám, oh atyám, vigyázz! — Légy cscndos loányop), engodolincs-kedjól, tégy ugy, mint mondáin. — Igen, atyám, s homlokát csókolásra engedve, incghujiilt. Avon szerotettel átkarolá és kivezeté uz udvarajtón. — így legalább biztonságban lesz! gondolá a jó öreg és a többiekhez sietett. Negyedórával előbb, hogy a csendőrség jőve, nyargalt Jalioua a fekete kőuton át, semmit sem gyanítva. Jó kedélylyel volt, dalolt, fütyöli, amint kedvo szerint jött. Már meglátta a fousnani tornyot, midőn egyszerre lova nagyot horkunt, megáll, majd ágaskodik, prüszköl. Jalioua szét néz és az ut melletti árok bokrai közöl Keinoc bontakozik ki, arcza halovány volt, szomoi villoglak. Jahouáuak semmi fegyvere nom lovón, mint lovag.vesszeje, uiegijodt, mert Koinec kezében puskát tartolt. I\'ár psrezig o két ombor mozdulatlanul maradi, szemközt állva ogymáat merően nézegetők. Jalioua bátor volt. Tudta, hogy ellenségével élet-halálra vívni fog,de most mindamellett nom tudta, mit levő legyen I de azért külsejo semmi félelmet sem árult ol. — Mit akarsz Keinoc? Kérdő erős hangon. — — Doszúin véghozvitelét. Nem félsz ? — Mért féljok ?! Mi szememre vetni vu lód van, hogy boszúról beszélsz? — így morsz beszélni Jahoua l Szükséges emlékezetedbe hoznom Avonno esküjét és hftl-lonségét! ? — Keinec,csöndesedjél,én már rég korestem az alkalmat voled, tanuk nélkül, szólani. — Te? Kérdó a matróz csodálkozva. — Igen, mert szükséges, hogy értsük meg egymást; Avonno szoioncséjo és nyugalma függ attól. — Koinoc, to eogom vádolsz, miszorint én vagyok oka mindpnnek, pedig csalódol. Aztán Avonnot vádolod, hogy esküjét megtöré! Mindkettőnket boszúddal fonyegotsz, s hogy o gyalázatos totted eddig elnom köveléd, Isten őrködésének tulajdonítom. S csodálom, ha még tovább is táplálod magadban o szándékot; mondd, igaz az? — Igen! — (>ondold inog Koinoc, midőn ily büut akarsz elkövolui: Mit tottom én ellened? Nem tudom. Te holtnak tarlattál az egész országbun. Én mogláttnm Avonnot a megszerettem. Koinec fogyvoréhoz kapott, de Jalioua nyugodtan fulytatá: — Ellened tettem eh ezzel, midőu nem tudtam, hogy élsz még ? Avonno maga részéről rég megsiratott, ő tégod annyi év után olvo-szettnok gondolt! Kívánhatod, hogy ő fiatal és szép korában örökös magányra itéljo magát I ? — Jalioua!\' én nom azért lestolok, s nom azért jövök szombo voled, hogy különféle lecz-kékot hallgassak végig, hanoin boszúm töltsem rajtad. — Mint látod, fegyvertelen vagyok, Igy csak rablógyilkos támadhat meg. (Folyt. kOvstkoiik.) Melléklet a „Zala-Somogyi Közlüny" 1873. bizonyságát túlin n korigófiyolle kellékeknek. _A(liorcicgpnmásnáríéiiyes ébéd volt,a k»5t fíur p.ihárkbszttntéséböl u lcgmngyarosabb nyilatkozat tükröződött vissza. Örvendetes liirképun\' irja tudósítónk, hogjh»Tr<if<>rt minister «r utt ogy fAreáltau<>du léteaitését megígérte. — JPallavlelnl Hypolit, őrgróf, hon-véd-lovas-fébadnagy, i» városunkban 8 vidékünkön Állomásozó összes tisztikar egyik közszeretet- ós tUaüolotbon álló tagja, századossá neveztetett ki. — ÜJ- Utcza, Lapunkban omlitvo volt, hogy az izr. hitközség tűiken «j Utcza megnyitása terveztetik; a képviselőség erre nózvo május l ón tartott illésébeij egyhangúlag ellia- > tározta annak kliukerezését olyformáti, hogy h költségek (i-lót a hitközség maga ajánlotta nit\'g; valószinilleg még ez jív loívtán keresztül i« vitatik. \' — Uyyanvzvn ülésben n városon ku-rusztUl vonuló államiunk\'szándékolt megszüli-totóau ollón küldöttség neveztetett ki, hogy a miuislerokt országgyűlési n más hofolyásos egyéneknél terjeszszék elő n szándék hátrányát, gazdasági, kereskedelmi s stratégiai szempontból. Kgyiittul ez. érdemben az országgyűléshez kérvény iutéztetik. — A ráróni Írnokok iizetéso 85 írttal einultetijtt. • / \' — Májifyr-^-só napjának hajnalán tn-raozkozás és zeneszó keltett lel álmunkból, kellemesen esett ugyan.de azon lanyar gondolát tette az ártatlan élvet keserűvé, hogy az april . utolján jött fagy nagy sok kárt telt. Felkelve pedig, arról győződtünk inog, hogy a hús arát rögtön 3—4 krujezárrul felemellék ; valjoú nein lehet o kéuykedésbo senkinek se bele szólni? Hírlik, hogy a zsemle is két krajczárról három krajezárra emeltetik., Altalábau minden élelmi szernek felszökkent az ára. £-terlakról irják nekünk: Folyó évi április hó 27-ről 34-ik számú „Zala-Somogyi Közlöny ••ben azt olvastuk, miszerint Kollay Kókus, sz\'jlgabiró ur — állítólag — hivataláról lemondott volna. Ugy hiszsztlk és bizton reméljük, hogy Kollay Kókus szolgabíró ur, aki közlünk nevelkedett föl — és aki minkéi min-don tekintetbeu ismer,viszont akit mi szeretünk,\' és nlondom, épen most,\'mikor reá legnagyobb szükségünk van — nem fog jelenlegi hivataláról lemondani. KSrjiik a tettes szerkesztő urat, szíveskedjék becses lapjában a reánk jövő megyei gyűlést nevünkben nyilvánosan megkérni, miszerint az — Kollay Kókus szbiró ur iráuyá-bau tekintettel louni méltóztassék. .Muraköziek. — Nemet\' Vidon május hó 14-én a szakácsi égottok fölsególyezéséro hangvorseny tartatik. —Cnlyu-Hilrgöny. Curiosumképeu közöljük, hogy szerkesztőségünkhöz apr. UOán egy sürgöny érkezett, feladatott íjiölöfcgn tlél-előtt 10 óra f>0 perczkorumolyben egy jó barátunk kér fel beuuUnkot az indéliáználi lalko-zásra, s ennek két óra előtt kellett volna mogtörténnie, azonban a sürgöny 1 óra í>0 perczkor érkezvén Kanizsára, 2 éra 25 pereikor kaptuk meg. Mind ennek oka, mint halljuk, a huzalok rosz állapota. — Veszedelemben forgott a napokban a helybeli főgymnasium köztiszteletei igazgatója; ugyanis a Csongory-iilczábaii telte sétautját, midőn a takarékpénztári épülu t mellett haladt el a Marschal féle bolt előtt a járda, szinte állandóan bevett sz"kás szerint, bútorokkal tele levén, az utcza körepére kollo kitérnie; de ekkor az utcza miudkét végéről sebes vágtatva hajtották a busái kényelem s nobátsd-virággá omolt falusi paraszt kocsisok ; különös szerencse, hogy a városi fuvarosok lassabban, hajtottak s özek kocsijánál vonhatta meg magát, o megdöbbentő körülmény sürgotőlog indit ben-, nünket, hogy n városi kapitáuyság erélyes intézkedését komolyan kérjük; a járdák teli rakása ninüs rendjén, azon az összes közönségnok joga van kényelmesen ■ életveszély nélkül járni. — Sok oldalról vcszszük a lovorő liirt, hogy az utóbbi hideg időjárás a szőlőkben nagy kárt tett, a gabnanemüekben szórványosan szinto tetemes a kár. — A zákányt déli vasútállomásnál lövő hivatalnokok ollon nagy a panasz, először, másodszor és harmadszor, mert egy szót som tudnak magyarul. — Venprém atrlckol. Sajátságos időket élünk, most már nemcsak az iparososztály .strijkol, hanem i» publicuin is, a sütőmesterekkel szemben, — ez utóbbiak jónak látták, maguk közt elhatározni) hogy az eddigi apró zsömlék holyott ínég apróbbakat süssenek, s a 10 krért adott 6 db sütemény, helyett csak ö-ül adjanak, — természetes, hogy e jó indítvány in nmini consonsu elfogadtatott — do természet tes következése más meg a közönség részéről szinto nom lehotott, minthogy maguk elkezdtek saját házaiknál reggelihez való kalácsot sütni, moly gazdaságosabb is, s a pékek süteményoi-kot eszerint kellő mennyiségben el nom adhatták, mai napon Ninár az olóbbiuél nagyobbak voltak láthatók. — Jr\\>hérmeyyébe.n a hon véd-ujonezok oly- nagy mennyiségben vannak, miszerint nem képesek ott őket kiképezni, hanem egyrészét, évi 36-dik \'számához izáinszeriut 80-at, a veszprémi zászlóaljhoz kül-.) dölt a kerületi parancsnokság, kiképoztetés égett. \' \' \' . —Stlf/llcz régiségi mAtárlata Fejérvárvárról Veszprémbe érkezett, meglepő mennyiségben látható nála a világ minden uemesfajú köveiből, durva éa köszörült alakban, érmek, s mamiiiutli fogak, s egy kidolgozott ember bőr, — leg-ligyeleniro méltóbb azonban három, Afrikában ezelőtt 2000 évvel guggoló helyzetben eltemetett egyén, kik saütromos földben lóvén, megtartották fogaikat, körmeiket és lmjukat, a bőr természetesen egészen fekete, és száraz alakban van a csontokra tapadva, nagy figyelmet költött még a három indus-főnök tejei, melyeken még a tetovirozás is látható, csatákban estek el, s ti fejeken kapott sebhelyek igeu jól láthatók ma is, - végre egy gyptzkoporsóban elhelyezett múmia, mfdr 2G00 éves, a tulajdo-no#Jovó hitelesített okmány szerint. • Táryyaló terem. A íi.-kanizsai kir. törvényszék biinfonyitö osztálya előtt I. évi május folytán a következő bünperek Vonatnak tárgyalás alá: Május 8-áuIJnger .lózsef és társai ellen sikkasztás, hamisítás cs zsarolási büu-perlieu vegiárgyalns. — Farkas Károly és társa ellenif tolvajlás\'i bűnügyben végtárgyalás. — Hali Úyörgy elleni súlyos teslisérléa- és tolvaj-lási bűnügyben végtárgy. (Klóadó: tiózony Ferencz, kic- törvszéki biró.j Május \'J ón Gyöpös. János súlyos testisértési büuperében végt. — Szovár András elleni tolvajlási bűnügyben .végtárgy. — Kicsik János és társa elleni lótól-vajlás és könnyű testisértési bűnügyben végtárgy. — (Klóadók : (Jabelics J. és tiózony F., kir., törv. bírák.) Május ló-én fizita Józset és Tislér Uyörgv, hamis okmánykészitők elleni bünperben vegtárgy. — Horváth István, és társa elloqv sertéstől vajlási büiiper.beu kir. táblai itéletkihirdetés, — Báliul Domonkos és\'tár-sai elleni büupjrben kir. táblai itólot kihirdj-tése. — Kiiu, yagy Kása Dániel elleni súlyos testisértési bUnügybcu kir. táblai i. k. (Klóadó: Üózony Fere.icz, kir..törv. biró.) .Május 10 áu Szlavecz Ferencz és társai elleni súlyos testisértési bűnügyben végiárgy. — Khrlich Veronika elleni gyermekvesztés! bügperben legfőbb ítélőszéki ítélet kihirdetése. — l\'ap Illés éí társa elleni\' lótól vajlási bünperben kir. táblai i. kih. (Klóadó: tiózony F„ kir. törv biró)Májúi 23-án Horváth József és társai ellőni sulyoi testisértési bűnügyben végtárgyalás. (Klöadó: Uabelics Imre, kir. törv. biró.) A fontirt nyilvános üléseken részlyonni óhajtó közönségre vonatkozó utasítások, a már ismertek. Kiadta: Zalay. — Marczdll, april Ült. IRT.t. Hogy mily háládatlanok a jelenkor színészei,(tisztelet a kivételeknek) tapa sztaltuk azt mi,marczalink — és annak környéke. Szupor Károly, színigazgató ur, egy óv óta folytonosan zaklatta a marczaliakat avégett, hogy ő színtársulatával hadd jelenhessen meg pár havi előadásokra; — első izbcy ugyan jelenlegi vendéglősünk elutusitá abbeli kérelmét, hogy szini előadásait a jelonlogi kávéházban tarthassa, — do roiutáu Szuper K. ur ezek után sem szün^iiieg kérelmével, hanem folytouosau csak iMarczaliba akart jöiini,-felhívatott tehát, hogy jöjjön el személyeseu, s csinálja meg a bérletet. Mire Szuper K. ur mégis jelent, s dicsekvés nélkül legyen mondva, e kis mezóvárosbau, nz intelligens közönség számához képest, meglehetős számú bérlet jött össze, mind magából Marcza-liból, miud a körülötte fekvő falvakból; mely bérlet megtörténtekor Szuper K. ur kinyilatkoztatta, hogy ö okvetlen megfog jelenni színtársulatával a bójt első napján, azaz 1873. évi február 2ü-án nicgkozdcudi előadásait, — moly határozatba a közönség belo is egyezett,\' sót kimondotta, hogy február 2(í-tól kezdve tartja meg a bérletet. Megjött 20, do megjött inárczius hónap is, s színészeink mégsem jöttek meg, — egyszer csak kapuuk egy levelet Szegszárdról Szuper K. úrtól, amely.ben irja, hogy ugy látta jónak, előbb Kaposvárról Szegszárdra, és s zárd búi Marczaliba jönni; tohát kéri a közönséget, a bérletet april 20-ikára tartani font, mivel april 26-án okvetlen megkezdendi előadásait; — sőt mi több, előleges színházi jelentésokot is küld, o mollií csatolván egy leveiet, melyben becsületére fogadja, hogy eljön, kitevőn benne, hogy a bérlotre tettes Klazer Uj-ula urnái előfizethetni. Most tehát hittük, hogy csakugyan megjön a várva-várt színtársulat; do sajnos, hogy ezon magyar kifejezéssel kell élnem, Szupor K., ur\' másodízben is inegrágta a szijjat. Végül azzal zftrom be levelemet, hogy a novezott színigazgató ur mindenhol ugy tartsa meg adott szavát, mint mi nálunk, akkor jobb lesz, ha ma — nem, hát holnap mondjon le a színigazgatói pályáról, inprt ily vtett csakugyan nom válik dicséretére, — különben megismertük most Szupor K. urat, kopogtathat még egyszer Marczaliba, do hiszem, hogy többé a közönség • nem hagyja magát rászedni. Szabó János. — liiivld hírek. A nemzetközi kiállítást ő Felsége máj. 1-én inegnyitottnak)nyil-vánitá. — Ugyanez alkalommal Károly Lajos íhg-, Auersperg ministerelnök- és Jlécs város polgármestere által, ó Folségo üdvözlő beszé-dokkol fogadtatott.— Kőrösmogyopénztárnoka 17,000 Irtot sikkasztott ol.— Esztergom városa az ebudót életbo léptette. — 1\'ortó Hicobsn a rabszolga fvlszabaditási törvény elfogadtatott.\' — Kurliunek V vaspálya udvara-, 43 piacza-, 034 utczája-, 24 színház-, 2!\' plébánia- és 48 .temetője van. — Bismarck hercegi diplomája 0 hónapon át kéutllt és 0 lapra terjed. — (ír. lk-nyovszky Zsigmoud, meghalt. — Az állandó népi/inház nem a Teréz-, de a Jotsef-városban lesz építve, — Az ezüst árkeletpótlék máj. hó-b.m 7 \'/,%-kal számitandó.—Ualicziai minister-nek Ziuiialkowski nevóztetett ki.— l\'écs 30 év nl»U 10,01)0 lélekkel szaporodott.— A carlisták több vercségqt szenvedtek. — A jánosvölgyi ÍM- I I éves fiukból álló zenekar jelenleg Szegeden mílködilc. — A r< iehenhalli uj szinliáz, melyet juii l én akartak megnyitni, leégett. — Tolna- és Baranyában több segédlelkész szabad idejében sdfeédtanilóskodik. Követésre való példa! -- Herbeck, a bécsi operaház igazgatója, veszélyes beteg. — (ír. Szá-párv ti villa, bélügy minister, llevesmegyo ti-szH-abádi kerületében képviselőnek választatott. — A l\'árma ezred már bevonult\'Budára.— Madridban a kormány elhatározta a nemzet gytllés feloszlatását. — A miif/i/ar kHz ponti bizományi Iroda l(udupenlon.ii)ixkran történik, hogy valakinek l(u<lapesteu bárminemű teendője .van, s azt" olfoglaltatás, távolság, csekélység s mis egyék okok miatt személyesen el nem intézheti. Mindazoknak ajánljuk gyorsan, pontosat! eljáró és felette mérsékelt dijt igénylő irodánkat, mely a legnagyobb készséggel minden ueven nevezendő, a becsületességgel megférő még a legcsekélyebb ügyet is felelősség terhe alatt magara v:.llal és teljesít. Hogy irodánk minden tekintetben megfelelhessen u t. ez. közönség igényeinek, gondoskodva van arról, hogy minden ügy szakember által végeztessek, miért is irodánkban jogtudósok, technikusok, kereskedelmi, gazdasági és szakembjjKok alkalmaztattak. A Icykiitblf, tigytzólvdn irUk nélküli mty-biz-it ép oly i>onlotKig- ét yyori<i$(i<j<jal t\'ljetit-telik, mini h" legnagyobb. Könnyebb tájékozás okáért felemlítjük itt a leggyakrabban előforduló teeudóket és az azokért járó dijakat, u. m.: 1. Kgyszerú sürgetések, tudakozódások vagy beadványok eszközléséért (ha ezek egy óránál tobb időt nem igényelnek) m n -ieriu-mok, törvényszékek, vasuu hivatal k, polgári és ki<°.ouai hatóságok, hitelintézetek, területek, ügyvédek s más magán egyénüknél 1 Irt. 2. Folyamodványok és más egyéb ügyiratok szerkesztése, franczla, angol, olasz stb. fordítások eszközlése, — rajzok készítése, másolatok vétele s hasonló teendőkért, ha azok egy fél óránál több munkaidőt nem igényelnek — 1 Irt — nagyobb teendők előleges megállapodás szerint a lehető legmérsékeltebb díjért. 3. Bármilyiieinü czikkeknek megrendelése, bevásárlása, (a legcsekélyebb ügy is gyorsan és pontosan teljesíttetik) vagy továbbításáért b frt értékig 20 kr. — í> Irton leiül az eljárásért minden Irt után I kr. dij lizoteudó. Megjegyezzük, — hogy az iroda a megrendelőnek miiidenról eredeti számlát küld, cgyszcrsinint szavatosságot vállal mindon bevásárolt tárgynak megrendelés szeriut való jósága- s valódiságaért. 4. Kölcsönök eszközléséért (f> frton kezdve a legnagyobb összegek erejéig) jó hirnovrt pénzintézetek- és privát egyéneknél 20 írtig.í> %■ 20 frton fölül lÜOfrdg 2"/0,100 frton felüli összegek tói 1% "z intézet eljárási dija. í>. Budapesten nom lakóknak, kik bár-minemű alkalmazásra egyéneket koresnek, — nemkülönben olyanoknak, kik alkalmazást keresnek, az iroda közbenjárását felajánlja. 0. Időleges megrendelés folytán nagyobb s kisebb lakások kibérlésére, szállások megrendelésére, rövid időre akár privát háíakban, aká^ vendéglőkben, az iroda készséggel ajánlkozik. 7. Bárminemű tárgyaknak elállását, nemkülönben elárusitaudó czikkekből állandó raktárt elfogad. 8. Az irodának óriási kiterjedésű levelezése igen alkalmas hirdetések terjesztésére, — melyek a hirdetőro nézve sokkal elónyösebbek és nagyobb hatással birandnak,,mjut íiapila-pókban; — elhatároztuk o^ért leveleinket ugy intézni, hogy azoknak 3-ik és 4-ik oldalán, nomkülöiibou a levélboriték hátlapján hirdetések a feladók kivánata szerint 3—4, sőt tizenkét hónapon át folyvást a közönség szomo előtt leszuok. Kzokot a t. cz. közönség tájékozhatása végett felemiitettük. — Itt fel uein oinlitett bárminemű, a becsületességgel megférő teendőket az iroda szivesen elvállal s csekély eljárási dijért teljesit At el tű m. közp. bízom. iro<la BUDAPESTEN, . I.ip&tvárai, Mi\'rlcgutcis 4. •(. 8H9 Mindazok, kik kérdőlovoloikre választ kívánnak, kéretnek 20 krt, nemkülönben az eljárási dij legkisebb összegét is készpéuz-ben, vagy lovélbélyegbcn mollékelni. Béíinen-tollon lovolok ol nem fogadtatnak. Papírszeletek. - Az UrdÖK A rtrfl — vsgy a nűnemliei tar-;otik V Egy ur e« utóbbit illiti, m«>t A oábitii mei-Ifrsígít gyt)kíic»ru irU, — Kii pedig mt áililoin — legy.é m«g így u5, hogy a fírfinoml.ex Urtosik, mert ■/.fttvknl\'U«l.Miu<lkoM«n t^veditlirn v«iinsk,válusoU iiuvttre egy jrlon volt ur, a« OrdOg TáltoiUtjit nomít i »Uk(jKl<il><"i ki\'■> b o r ra s p b r o d i t a I — Hány íres Un, kiiatiionykáin ? kérdé «gy itr bUonyoa bsnkilr leányától. — TíienBI, volt a vilii.. — TixenOt, akkor uem.okárs.maniájs bóns alá fog nyalni. — Ali noia, >I nein fog meglOrtónui, vá-lik</olá a kii liolió, a mama nagyon ctiklaudós a ^ — X .... Ogyvíd ogysdilli fogislkocáia abban áll. Iiogv barátait kiháaotja, rendc.cn aioubau ko»í-» .ícrcuc\'».\'v«-l. ~ Lgyan mi ördügbn avatko.ol ilyen dolgokba ? — kírdí tőlo uein tig egy bcuaö barátja. - Hogyan V Lát le nem írle.l, felele neki X...... lii-zen midSii barátaimat kiliáiiuitotn, klien.ekro te ./.-k »<ert; c pillanatban Is lOl.b mint Otrcn válóp- Kgy berlini liiiniuriilikus lap klvel-ke;;jelenlí.l boa: .Honnan berctegnö KaaielbM «t-nlazolt, minden érl^ksi vagyonát magárat viv; fár-j«, a rála.ító lejedelsm, bon uiaradl.- riue/iiúrak X»gy.K«iii».áii,l87a. évi april liA M án. Oabo- t llnt l font ........................ font &.W kr. ... It ín font 4.— kr. Árpa .clW.re GU-70 at 3./.0 kr. Áipa .-tcló.ro 3 4U kr. Zaba.— kr. Kop —. kr. I.iulncmaek : báoi mátta iieriDl. Lilit gtinomabb l».— kr. 7.i«ml«IWit 13.— kr. Cebár •nycrii.it 11.— kr. K.k.tn k.uyérlitit H.bO kr. Uu-idara 1» kr. Ilii *).— kr. IlUvelyeiek : aUd itr. móri) ..érint Ilor.ó 0.- kr. Hab 4.— kr. L«d-C H.— kr. Köle. li.M) kr. Hajdina (pubánka) 4.50 . Kukorica 4.— kr. Ilúrgonya 1.00 kr. Hu.: bíc.i nt titrilil. — Mar/iabu. Ub kr. — Ui.iuóbu. 3; kr. ibbui — kr. Itorjubu. M kr. /..irttlák : bíc.i font oriiit. Oi.iuúsiir .\'>0 kr. Marbai.lr W) kr. Hialoana J kr. Hxnppau 2t kr. l.ampaolaj kr. Mleariur .. itja tó kr. Kaggyú gyeilya JÜ kr. Hor: alió au.tr. <6, 40 pint .jerint Ó-bor 16 — kr. Ujbor 10.— kr. ír: aUó-auilr. .ör^kd. 42 pint ..érint. I.egmaga-ibb 7.- kr. l.egalae«onyabb 0.- kr. TUiifa: bé-ií dl, 30 btlv. boo.u iigriht. llUkkfa 14.— kr. illgyfa 10 - kr. Ko.iín egy bíc.i mi..a ...rint 1 .0 kr. K«..cn egy mérő <0 kr. Ilócal máua neriot. i ./.-na •-\'.— kr. .Hialma l.ZO Kaptiám; egy férti 4U1-1 incié..el .- kr.clclmcxc. nilkUll.-kr.Egy uli íl.l-I mcxé.íel—.00 kr. éleluisxéx uálkOl —.íUkr. Kgygyer-1 mek vlvlmei/t.el -.30 kr. 4lclm«i«. nilkül —.40 kr. , Kc.ítbely, maj. -i. 1M73. Iluxa ti.30-li.60 kr. Itox. I_____3.5W kr. Árpa 3.10-3.— kr. Zab ií.-- ! l.W kr Kukoricxa 4,—3.80 kr. Hepcxe 7.Ö0— 7.— kr. Marliabut flja M kr. Itorjubux ftja Zli kr. . l\'i.xuóliu. flja kr. lijbor akdja 10 frt. Óbor ak..ja 14-— írt Keményfa nlo 14--frt. S.ána j mái.ája 1.30 kr. tilalma u>. iW kr. Termények álla-: Tcuiit\'-uyek AllpoU: At apri: lié \'.\'H-án reggelre a : IApályoi helyeken a xxSIS elfagyott. Kon, buxa 4i :xo igen .tépek, tddjirái: vallóié. Érték- és váltófolyam május 3. 0% molaliques 70.40; &/• nem, kölcsön 72.5)0; 18i>0-ki álladaluti kölcsön 102.60; bankrészvények U43; hitelintézeti részvények32ó.2ö I/ond\'on 322.—; magyar íöldleberineutési kötvény 180.2á; te ncsvári földtohermonté»i kötvény 80.2;>; erdélyi földtohermontési kötvény 7H.Síú; liorvát-slavon földlehermeutési kötvény V2.—; ezüst 107.öö; cs. kir. arauy .— ; Napoleond\'or b.73\'/j- Heti naptár, Hijui 4-141 10 lg 1873. Ild- é. heti- Kalholiku nap- I\'roleatáns l< n»P •ár naptár 1H--Ki. dó múlva látni fogtok engem. Ján. XVI. 1 Vaisraap E 3 Jubll E 3 Jubll. IH Hétfii l\'iu. p. I\'iut, Jámb. 1H Kedd Jánox f. £> 7 fxerda Uiiclik Oixella a (\'.tltlrtdk Mihálv a. Ákos a Péntek Gergely (lergely ÍÍ, 10 Hiombat K. Antal Hermina 4J Felelős szerkesztő: Bátorfl LajQS. xyllttér. Idült va»y kezdetleges titkos betegségeket és teüetetlenaóíet ha.on.xonvl gyégymdd aieriul gyégyit ár. Eriit I,., I\'e.ten, bálványnlexa Ü. «. 2. em. 16. ajld. Kendelé.i idő délután \'J—ti drálg. fe betegségek gyakran, hogy axonnali eredmény ére.aék el -- ktiinyelinSen nagy adag idd vagy kénexövel ke.oltetnek. Ax Igy gyö-gyúllak vunban » legboria..ldbb utiVbajokldl lámadtatnak meg ; annyira, hogy a kOunyelmS gydgykeioléa miatt ké.ő vénxégükig ixenved-nck. Ily vcitélyek ellen menedéket uyujt a ha-■on.xenvi gypgymd.l, inert nemexak a legrégibb bajokat meggyógyítja, do lm ti. a oly Jítékony, hogy uldbajoktdl félni nein lehet. Ax élelroud mellette oly egy.xerfi, hogy inindenkitSI meg-Urlhatd. tV l.ovélilcg is oiskaiOltetik reudoléx. fi ■ • H, I H_ E3 T El S fi K Testgyakorlás cs láiiczlaiiií.isi\' lilnleliiiéiij\'. § Alóliogy»ott tisztelettel ajánlja magát a nagyérdemű közönségnek, nevező- ( 1 tnaon gyermekek- s (oluótteknok a testgyafcuríás és táaozuiavősíotltoa való alapos oktatására. Ilngy mennyire fojleazti a crósiti mindkettő a tcatet, a utóbbi, nevezeteaen <\\ táucztauitás mennyire azükaégea keleké a művelődésnek, azt »!•>,\' szitkbégca többé példákkal igazulni"; mivul l-l óv óla rcAmliizott tAne/.iakolám bev.nt ismerve, hogy általa nyeri a teat mozgásaiban azon MnjAtazeril, kecateljea könnyűdaéget, h társaságokban oly élvezetek tényezőjévé válik, melyeket a tánczolni uum tudó kedvetlenül nélkülözni Kénytelen. - Midő......n.k elsajátítására alkalmnl" nyiijtani azándékum, ytf , tisztelettel megjegyzem, miszerint a tanyzlaiiiias nalam iniuduu divatban levő HKI<- ^ és KÜLFÖLDI TANüZNKMKKUK kitörjed, molyok alapoa módszerem nyomán ^ \| köuuyOu betanulhatok. (A lanitáa njár .\'» évea korú gyermekiekkel kezdődhetik.) i\| A táneztanitási díj havonkint 4 frt. )■•>.. Hü Kgyazeramind bátor vagyok jelenteni, miszerint F^N YKKI\'K.S^K\'ITKL ia foglalkozván, igen kiolégity f<iiiyk«í\|xtket a legjutányoaabb áron készítek. Midőn magam ezeknél íogva a t. ez. szülök a a kétnemű iljuíág becses ligyel- VW rného\'-ajánlaiiáin, « bccaoa pártfogásukat kérném, egyazeramind biztoaitom, liogy azt (jfty kiérdemelni leend íötörokvéaem. ^j* / Relner íűHels, (.\'.aradi astll.) tryakurl.i lám-smc»trr í« fény kí\|ií». /O&N TánoiUkolim lótoaik : A „ZÖLDFA" voudÓRlö toromóbou oati 7 órától O-ig. IMV Ikgyen, (Öt levélbeli kívánatra méfi bérmentve ls! ^ késailgga) szoltfáltatik mindenkinek y \' . leggyönyörűbb nöi ruhakeim ók n»cjr Tálaiitéku mlntayjrŰJteménjrável .ÜAWKrsUJEK ADOLF <llvut(iriiUoroMlioclówól>uu PEST, uri-utoia lstf síim. HlltfHSTMÉNY. A pesti papnövelde kis-komáromi uradalma részéről közhírré tétetik? hogy U kis-komáromi belső majorban (1048-1) 22 darab hizott marha eladásra felállíttatott, s melynek megtekintésére! u venni szándékozók ezennel meghívatnak. Kis-Komárom, 1873. évi april hó 22. Az urad. íisztsco;, JÓ ES OLCSOÜ K O P F M A II L K R K A lt O L Y, órás Mag-y-KanlZBán, Ajánlja legjobban felszerelt óraraktárát, hol mim/enúemll, jól szabályozott óra ungy választékban, egy évi jótállás mellett k-ipható. Számtalan twbőra legfimmabb min < y-ben. A cs. kir. arany- és eziistbélyegzii-hivatal által megvizsgálva. Valódi lleuontoir, szabadalmazott külön inuiatónuis/orrcl . 22-ugyanaz kettős fedéllel, jogezet \'üveggel . . •. . . 32-Igen linóm nói^aranyórák, 3 sz. forint. Ezüst henger órák, 4 köre . 9 — 12. ugyanazok kottós fedéllel\' 14 -16. ugyanazok jegezett üveggel 14-1 í>. Valódi angol horgony . . . 1G--19. ugyanaz kettős fedéllel . 18 —21. ugyanaz jegezett üveggel 17—21. ugyanaz kettós fedéllel . . 20 -26. Valódi Xejiiuarin Remontoir horgonyon^ fülénél felhúzandó 23—33. Arany Ke inon toi ró rák . . . Vadás/ és dolgozó Ucuiontoirórák talmiaranyban, 14 frttól fölfelé, ftbresztók, igen jól járók, darabja (i frt 50 kr.-tól fölfelé\' . . Ingaórák naponként felhuzandók...... ... 10 minden nyolez napban felhuzandók......19 38. aranyból, 4 rubinnal , ugyanaz, zománezozott . ugyanaz, jegezett üveggel \' . Nói órák kettós fedéllel ugyanaz zománezozva 70—80 — 90- 25-28. 27«-31. 25-29, 40—4(J, 50 —Gl. 100 frtig. 20 frtig. -13 frtig, -23 frtig, ugyanaz, órát és félórát ütők . . . . •...... 30—40 frtig, ugyanaz, negyedórát ütók és ismétlők . . ..... 48—70 frtig; hónapszabályözók............... 28 —39 frtig! Javítások egy évi jótállás mellett a leggondosabban eszközöltetnek , vidéki megrendelések előre beküldött összeg, vagy utánvét mellett pontosan megküldctnck a nem tetszés szerinti órák minden szó nélkül bccscréltctnck. Itégi órák becserélésro lefogadtatuak. Minden tőlem vásárolt órához egy igen csinos Uluii-araiiyláncz és jótállási barcza ingyen adatik. (94—73) m • • • 08, szép, es jo már régóta az én „Jelszavam", molyot daczára annak, hogy valainonnyi papírgyár óa a munka-oró 2r>u/o\'áromolóat nyert, ozontul ia követek, óa azért bátor vagyok áruimat a rógi inosvazerű jutányos árak mellett ajánlani: ? (8ft0_ló.) ino <tb látogató Jegtf, ö perez alatt elkóazitvj......- 100 ,, tei\'élpupir névvel vagy kezdőbetűkkel......— 100 „ „ , fekete nyomáa....... •• . borítékkal azép papirtokban . . . tOO ,, Uzletl levél névvol, fekete nyomás........I . ogy ogósz rizama levélpapír váaárláaával a név ingyen nyoinatik reá. (\'zimiiek, oljogyzéai éa eaketéai jegyek, tánezrendek éa.árua24mlák legújabb HiiM rikiii KvornHiijtiíiiioti le&jutányosabban kóazittetnek. Irodai .ia ezimtáblák 10 perez alatt olkéazülnek, darabja 50, Hü kr. 1 frt, a legnagyobbak éa legazebbek 3 frt, urak éa hölgyekre nézve, kUlönüaen utazAaok alkalmával igen czélazerüek. l\'apir-gallér éa ké^dornak tuczatja 30, 3;\'» kr; utl-, vnrro- én Ird^iükHÓnletek. útitáskák, kiinyvtárezák zárral éa zAr nélkül darabja 8(t krtól ogéaz 10—15 ftig; továbbá: urak, hölgyek és gyormekok réazéro való ajándékoknak igen alkalmas külfinféle jutáuyoa éa azép áruezikkok. KlIlonOioii ajánlom a diralo. k.<uK» n.Wvuiiá»ukat is rilmokrl, mílyok nyom^yii-ramliaii levelűken in l.l.nl.\'k..kon arany- el «gy«b iiinskben leKfiuoinabliau it leKPoiujtánabban keatüluek, nem különben a miK iniudiK lKen ritka franeiia rocooo leveleket, n.W.«ednt: Neptnn, Hllhuuette, Kgyptien, Uuíique, l)iaboll4u0\| Joujou, Atoul, llibé, famíe «at. .Koi> juláoroa Arou M) kr. KANITZ C„ papir J$<liitmil&ru k«rtik<-.déif,Ui>rt>Hyn-utctn IZ.tz.a (eelótl Deák Forencz-utcza.) Iráibtll mfflblíaiok leijei megelégedne éi utánvét mellett azonnal teljesíttetnek "M Weissberger Zsigmond Nagykanizsán, a főtéren ajánlja gazdagon ellátott mimUmiemil alre m lólteli homokkő-, márvány-i, grún tt köböl kó.rtllt raktárát. Szintúgy igen jó fajtájú" mnlom-kövek nála kaphatók. Kiváltai képrámázáaokat atb. (.7VÜ—161 álaizték u ÉRCZKO POR SÓ raktárát beii{y.t«áf«al «j-yOU. Ily érczkoporaiik olcsóbbak a fakoporaónál, pedig tartósabbak éa diazeaebbok a igen ajálhatók mindazokuak, kik övéik végtisz-teaaég tételénél szomorú kötelei-aégot teljbaitonek. " Vidéki megrendeléseknél érci\'k0p0r8Ók s ugy halottias készleteknél, történjék az bár éjjel, a legközelebbi vf..,pálya állomáshoz azonnal szállíttatnak. Keller Ignácz^ KTajfy-Kanlzaán. Ajánlja gazdagon felazerelt urak-, hölgyek éa gyermekek azátnára való topán-rak-tárát, a legjobb minőségiteket a lohotó jutányos áron. Ug) szinte ügyeimébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonasága t. közönségnek, hogy megrendelcaeket a legjobb bel- éa külfoldi bérből elfogadok éa kóazitek, ax árt legjutáuyo-cabban azámitoin. Az én raktáromban vásároltakat kijavi táara elfogadom. Kmptieblt eein reich aasortirtca Láger ftller Qattungen Horron-, Datnen- und Kiu-der-Stitletten von beater t^ualitiit und zu möglichat billigeu Freiaen. Ferner macho ich daa k. k. Militilr und verohruugawürdigea Publikum aufiuerkaam, daaa ich allé Hoatellungon vom beaten In- und AusliindorLcdcr vorlortige und prompt und billigat beradme. AuchAvird von mir gokaufti Waare zu ropariernn angenommon. Faraktár iiicoiiyítás Lcgrádon. Alulírott tiHzteiottul jelentőm,\'iniszorint Stájerország- óh Karinthiá-Jjól H/iUlitott tiíaiiyagokból Légrádon it Mura és Dráva pariján raktárt nyitottam s mindennemű ópiílett\'a, denzkft, Itícz ant. a/.ulnm jiiMnyoniui i!» u lugpontosnbbnn kiízolgáltalimk. Mogje^yzendö, liany t. ve.vöim ri\'»?.úro a raktár mullott t\'ekvd di\'li vusiiton a megrendelt anyagok gyaraau » köiniyen Hzíllithatók. Valamint nagy-kanizsai f\'aüzletembou szilárd ds ponton szolgálattal vagyok t. megbízóim iránt, ugy czntánra is bizodalom™ midőn fol-ki!rm!in, ajánlom a nagy-kunizsai fii- <Sa ]>!grádi fiók-faraktáranmt BACHRACH GYULA, fakerettketlü N.-Küntznán. sj Vau szerencsém a tisztelt közönséget értesíteni, miszerint grftzí raaiagtattsí sírt \' hordók- és palaczkokban gyorsan, frissen, a legjobb minőségben szolgálom ki amerikai modorban épült sörpinczémból, azonfelül valódi s jó sodavlz-gyáraniat U027~:!) Süivcs figyelembe ajánlom kii és nagy üvegekben ugy szifonokban nagy és kis ijiimituiiiban nálam ininiienkor kaphatók. Nagy-Kanizsán, april 1. 187.\'!. Wuoaltloa J. Hirdetmény. nnm7. Tfí Bécs várói, Bognerutoza 2-lk szám. A követkeaő potla fordultával kérem Int utánvétellel 3 üveg .011 elónyös jó anatherln szájvízből küldeni. Tiixtcleltel Ktnsky Erzsébet grófnő, tilll. Thun grófnő Prága, Hiberner-utcta 7-lk txám. Iloi autánvételli , 13-ik aaim. ekem a< Kn megliiothetlen ana-1/ Üvegei. Zichy lltváa, ca. kir. kamarás. Alólirott hiWleiitem a ca, kir. udvari íogorvo. Or. J. ü. POPP urnák kéltséggel éi ,« Igauag érdekében, hogy aa 5 anatherln szájvizét régibb idő ó\|a ha.tiiálva, ne.ncisk jó.ájol, do kel-lemei itléit nyújt, a iniórl ii mindenkinek a legjobban ajánlom. Béca. Eizlerházy Erziébet herctegnB.. Kaphatók: Nagy-Kamuin: llei.it Jot.ef gyogyue., Ito.enber,.-ioienfeld, Wellsch, J. é» Felielíiofler J. kere.kedéiében. - Pápán : Tichepeu J., Keiithelyen : Pfiixterer gyógysieréit, Hinger M. Welsj A. Zala-Kg.rsxegen: Itóó K:, gyógyiieréit. Kaproncián: Werli gyógy, ueiéit. Varaidon : llaller gyógyiieré.t. HUmegen : Oorner Kajet. 8iom athelyen: Pillicli Ktrvucs éi Kudólf gyógytaer. Ilatárőrvidéki 8x.-Oy5r-yön. Kibic K. C. Vei<pré>nben : Meyr Tuiikau, ugy Uuthard Tivadar « tiainál. — Síéke.fehérvárott ; I.egmann A. Ilraun J. gyógyír. I.ovn-Berényben: lleiiler gyógy.t- Kalocsán : Horváth K. gyógyiierén. Keci-keméten : Milbofer él Machleid gyógyat. Pakson: Flórián J. gyógyu IIDrmenden: Horvéth J.8oinionrend gyógyaa Kaposvárott: Koliu J., lISgl, llelua éa 8chrőder gyógyu. rtaegatárd: Hrahaay gyógyír. — Konyhádon: Krainolin J. 8tigeivárolt iltarwartb, Halamon gyógyu. — Kaján: Jlichilach 8t. éa liertfeld fiai, ugy llenog Ignácmál. - Pécsett: Ziolnay W. ói K. 7.ácbbHlpSkh gyógyaa. Kárádon: Zadubáimky gyógyai. Marctaliban: Kin gyógyia. Tolnában : Oratf gyógyaa. — WmiatMd-várolt Lukács gyógysx. - Haenl-OyOrgyOn : Nötbig. - Alió-I.endván, gyógyia, Kohom-ton: Simon gyógyiaeréta uraknál._ A Somogymogyfiben fokvó lakőcsai alapítványi uradalom részéről kozhirré tétotjk, miszerint a romlezmónyébcn meglövő 1872. évi termésű 3,000 méri) zab f. évi május hó 20-án, Lskócsán, a tiszttartói irodában, délolőlti 10 órakor tartandó nyilvános árverésen -- táviratilag eszkozlendő fclsóbbi jóváhagyás fontartátfávul, < : .g adatni; moly napra éa helyre a venni szándékozók elegendő bánatpénzzel ollátva, exen-nol meghivatnak. —- A fenti termény eladása érdemében 50 kros bélyeggel ellátott,zárt Írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak,ha azok mellé a megígért összes árnak 10%-ja bánatpénzül, és uz árve-; rési felte-telek ismerőiének kinyilatkoztatása és elfogadása csatoltatik,s ha azok (. május hó lDén,esti 0 óráig n tis/.tlarlósághoz boadalnak. Az árverési feltételek addig is a tiszttartői irodában megtekinthetők. (1068-1) Kelt Lakóeaán, 1873. évi april 30-án. A kir. alap. urad. tiszttartóság. MÖKI bármely állánbeUek egy — eddigi szokásaikat és teendőiket nem háborgató — jövedelmező mol- lékfoglalntosságot nyerhetnek. Ajánlatok (\'. S. alatt válasz-bélyoggol ellátva, a „Magyar központi irodához" l\'esten, Mérleg-uteza 4-edik szám alatt eziine-zendók. (1051-1) j Doktori diplomákat leveleiéi utján ISrvényci móáon en-jköaöl a tudomány bármelyik ágában \'mindun lúfivelt egyínuek, iktat tanú lók-, lobíuek-, fog-, srem- és nyelv-\'orvotoknak ; hivatalnokoktanárok . igasgatók-, Iparotok- fii vegyinek \|nok; gaxdáitok-, gyógysxeréixök- ét íjogáisoknak; infitSk -, nyelvéixe\'x-, írók-, feltők-, reuéiauk-, mfivé-aek-ét gepciivkuek nb. Kolvilágoaitái ingyen adatik bér-mentett > kBvetkezS -iiu> alatt küldött kérdeiŐikqdéiekrc (1063—1) ftlCtliCUS Jersey, (KiiKland.) : Margllszlgctl gyógyfürdő meleg artéti i.uykéaiülókh inét berondut forrái, poroxeliáu é 1 11 ;l, nngyaaerlt kert, kii tl ttoba, táraalgaai te I Jiiidap\' st főváros közvetlen közelében. Í35\' H kufilrdők tu Bjea kéuyeleii IlUid. lapok, a Kóralakok, — melyek ellen a nurgltuige I hevvlz kedveit R §eredraénynyel használtatott: ü SKo.tvény - ax uilieluk, at iimok, a ciuulbárlyák éi id.-g- M iiilvelyek idült ónixa, idegbot-gaégok éa pe.lig cxúx, kdixvciiy, fl u ur.iinUvi behatái, ólommórgexts, liagyqáa .1 dipbuma ulau fellépő u BluKléiek; bjnabak ; 0) görciöa állapotuk ; ü; iiii-uaaomli bajon, A Sgorvélykor mirigyJ igokkal éi genyedónel, 1 luli bórbctcgi.\'gek, „ St-aonlbant.ii.i.ak, angolkór, caonliiú, ixllleti btjuk, lekíiyek 11 kUl- U Paek, liugykövrk vt vixelleli iiehóxaigvk, inúli- ca iiUVcIybáutalmak, ? ? lit fitteknél, ttyy a fürdő- ét vitmtjiyyekntk eyyíltt«$ ~ A váltd$únal arelenytdet adatik. 8 m A izlgeten lakájt, ugy afúrdó, minta menetjegyeknél, elóny- „ \|B ben réuesillnek. I Fricdmaiui A. urnák]Réc.sbeii. Ax iin tnhénfi\'jé-gépe Iniyc^-j .javítása ax ddigi l\'ojó.kéixülékeknuk, s azonkívül ttio„ rlónynytl úr, liogy a fejést gyorsabban ei bixtoiabban-végxi. Knnek alkalmaiáia u-liát miuJcu lurtnclé-iuiexetbei. lónyöl hasinálhatóiága végeit mm eléggé ajánlhat.\'. Hölbling J, C. gazd. tanár Géppel.-0 Tehenek, örüljetek! # . . """ ••• •to Hl Ifaa Nllee n..ír.Hl.,,U f»l. UiU.1, a Ml.. tlUtl tMaaVllUUMmiO f»,,» tík.rtll I kl- MTMttM ctikkMI 1 ot. kir. oiztrák birodalom részére raktárt kifkattl. El u amerikai szabad, tehénfejő gép, s k/ lu[Mkn( * U.,n m I.Ut r.\|ll»l Mlla.t.. U>< Ml.i„ .ük . k«xr ul ■«( fj.in.k , u MtÜUeiUl »!/ ái\'{if.jl . t.W.r ^"itTwí^i\'kV I jJMU ki X BlMk kt..tknU \'•f.ii" l\'l\'V ÍuÍ "k w.ilúk » rfíl.Ujfc^k 411 .ai.u , Una K a<>\|> n IraOnoi, rtrn pontot iilM.im.. Kapható ax Iixl.1. eniaiból vau ml r«)OU o frt. au egyedüli fóraktarbxn FrletJitiitiiii lt.nál Bécs, Pratqrstrasse 26. Óvás. Miután éxen góp jogoiitatlan ogyénektól i«m az atihox való nemtelen órcxból utánomtik, oly rcxból, moly irtalini» a tclieaekaek, e végból a k.i <óniíg.!l saját érd ikébíl ftgyolmcxtctjnk, hogy a valódi xabadalmaioit ara-rikai fejA-góp tiixta exüitból c»u-•le ax egyedüli fóraki írl.an lUrg, Praterslrane Xro 20. kaphatók, i aton kollemos belvxetbon vagyok, hogy a nagy ke-.•II lóiig folytán a gépek árát U frtöO krról 5 forintra uállithatom alá. Wajdits József könyvkiaditfltivutaliiban N. - K u u i zhá n megjelent damiiulen hiteles kony vdruanul kapható: „Ea^ta ötik vigadjI" I közkedvességü dalkönyv nagy teljes kiadása, mely minden j eddig megjelent dalkönyvet felülmúl, 50 ívre terjedő tarta-lomuiül, díszes keménykötéásel, szinnyomatú borítékkal, jára 1 fit yo kr.; dús arany nyomás- és arany szegélylyel, diszkötésben 2 frt (J0 kr. „ftajta pii-ak, t&aósQlJaak l" Legújabb mngynr tánezkünyv. Ára 1 frt 40 kr. „Halljuk a szép szót!" Magyar lelköszőntó (toaszt) könyv. Ara 1 frt 60 kr. L E N 0 It MAN1), a híres eiigánynó Igumondó vetőkártyája .Ti srineiett kártyával magyar atáiráiaal éi axöv«ggel. Ára 60 kr. IW Postai megrendelések azonnal teljeilttstnek. ................ Íw" A fővárossal óránként 2-er gózhajóktízlekedés. » 1SÍ3. nyári idény megnylttatékmájus 1-Jón. i \| Megrendeléseket lakásokra átvesz a margitszigeti 1 4felügyelőiig Margitszigeten, utolsó posta Ó Jiuda. b , Á MARGITSZIGET IGAZGATÓSÁGA. ■ 1048-1) (lliánnyomat nem dijaatatik.) \| A valódi >. aaab. legujabbaa ő Kclaégo állal ki váluácgal kltnnteieit, at orvosi kartól megvizsgált, a iike-lotnek talált oterféloképeu kipróbált titkot .ter a patkányok, házi i meiel egerek, vakardok éa svábok t.lje. kl-irtá.ara, (melyet aokfelé megpróbáltak l.amiian iilán..xi.l a á.ulni.) hamlslllan ininSaégbén Nagy-Kanizsán ^ ROSENFELD ADOLF ur •kedéaébcn, l\'ealcn Kchneider U. Llpót-utcial kereikedé lében kapható. S Kgy nagy bádog 1 frt, kii bádog SO kr. Kgyea hádog icvgrendeléio li utánvétel msllett gyorian tel-jeaittelik. Ugyanott kapható oiltrom-kenóot egyedüli axer a fagyhó-lysgok éa tyukeiem ellen, egy tégoly 60 kr. Kivonat egy, naponta érkező hasonló diesérő-lovolekből: Ktiveikcdjék nekem iámét U adagot at ün a r o a n u m j á-ból küldeni, mely magát itt fényeícn Igazolta. Teljeitliitolettol, __Batthy&nyigrtffiié. M OLL A. SE ID IilTZ-POll A. K porok reiidklvlllii a legeltérőbb etetekben bebixonyult.gyógy aláauk állal min.len, r.ldig limert l átl .terek kOxOtt, tagadhatatlanul at eliő helyet foglalják .1 j mint ax tok eter, a rsáaiári birodalom min.len rétiéből keieinkhet kül.l\'ilt l.ála-iralok a legri\'i\'xleteiebbeu tanúsítják, hogy C porok ittginti szorulásoknál, eméuthetetlenségeknél, gyo merhévnél. továbbá gtfrotök. veie- éi Ideg bajokban, ezlvdobogátnál, Ide genég okoaia fófa]as, vértolulás, végül hysterlára, búkór éi huiamos liányáira bajiamnál a legjobb likerret alkalmailatnak, i a leglartóib gyógyhaiá.t ercdményeitak. Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt. c " á legmegblahatóbb otvoiiaer a iienvedö einboritég teged. mére minden belső íi ktlliS gyuladái, leginbb bctegiSg, mlndenue-mQ iob-, fej-, fül- éi fogfáját, régi aérvek és nyitott ael-k, rák, feue, •aemgyulladái, bénulát éa mliidenuemS térlllét ellen, ilb atb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. (93!\' - Dl_________ A legtiiitább éi leghallialó.abb orvoii axer "Norvégia hegy nem cserélendő fel a mealeriógnen tintitott halinájtiir-olajjal. A valódi Oopich-halmájzilr-olsj mell- é* tüdó-bsjoknál, soropho lul- ét raohllls-botegtégekben\' legjobb gyégybatánal vau; mcggyógyilja a IcgidtiliebbkSszvóny- étoiúzbajokat, valamiül aa idő.taki bórkUtegeket Ara I üvegnek használati utasítással I frt. lluhtáruk Nunu-KánixHiin: Helus J. gyógysx. Lovák K gyógysx. KesselhotTer J.-és Hosenfeld F. uraknál. BelOVárttt l.akovica 0. Csáktornyán Kárátt II. Csurgón Kreiiler l)ávid Káposváfott Kolin Jakab Kapronozán Werli Hánd. gyógy v Keszthelyen Wünach V. Kereszten llreyer Jakab fial Kieisgea Ciacsluovlu Istv. gyógyu • Einzig tn ihrer Art in Európa , • jkais. kön. lioMVisciiefabrik í S dcs K. Fugl, lu Wlon, • a Nleaerlagen • 1 l)P Murlahtíf, Í)C Sl.il Klr.l.K.Ir.il, 27. • • " ........... ZO, \| • ! J "\'c\'he durcb itrengito Holiditál und auf jedoin Htück Waare mit • • eru oraichtlichen Preia bei ihrer Matieuproducliou dali in g«- • • hrat.\|1( hat, dal lie dtm Kiporle, Kngro.- iu«i, Üeiailvorkauf« • I • von keiuem der anpreiaondeu llandler Krreiclibtrei, auuerordent- • \| 7 "c\|> Biliigei und licitet, uuter vollitor Uaraulie bietei und naeh • i® den Provinteii auf bricdichci Verlangen lleilelluugen prompt tu-,# ° s. iiJet und Niclilpaticii.lca retour uímnit. # Kugl. c/ilfí on-j/eimten mit Jfainen- Untet vOckt aui p.r- • • oder ..íme Halskrageii.srhUner ali\|cail odet feintlem Kock-Harcbeut • 2 l.einen (bei brielilcher lletlellung;tu Ű. 4, mit Hliokercl-Kiutál.en fi. # • iit der llaliumfang anaugebenjdaa 6, tí - ti Ü. 0 • Slllck II. 1.80,\'A2.60, 3 —3.60.Daa JHimeiuiIríliiipfe oder Jlei- • • Kleganteate und Praktlicheite. jr«» FiHuu/ockeit, das Utad fi. 6, # • , , „ •>, 8—10 fi. dio feiuiten. • • JMímcnmletlcr aum Hchoüre^ • « //e/m/wHllalaumfanganiugeben), _ ... f . . Z 0 tu II. a, 3. i, 6, 6 die allerbeilen. fJ^" " 6 a »\'"«e>-eu) au • • iífír?•M,4,^lH,7 yT\'\\ ü!ld ^n.Ta^ua. • • per fiad fi. H, 3-4 tl. (Ilaliumíang(<.;lír 1U a. 1.60—a fi. grönere und • • autugeben.) júiuare xu fi Z60,3.60, i, 6-8 a. »OS PÁLINKA és SÓ. IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Herrei^Oruvfiten toder &t- 1 L>iid ^tc/rft- lia/fw TOchtr J - tonltlixlen por 8iüvk Jó kr., a. I • a bii a. k 9 Jlerrcii-Unterhaneii au 11. 1 • 1.60, i, a.60-3 fi. lteiuchuitt, fran 0 aoiische, oder uugaiiache Kaijon. • Wollvuo OcHiinilhelts - Ja- • ckeilxu fl.3,4,aiia rtelde fi. B, 7, 9 gepeltlo oder gewirkts Vnterho-9 \'J. í, Schuts gegeu Oioht. • l.e/iien - l>amen - llemden • glatt, tufi. 1.60,a, feni goichluugeu\' • fi. Ü.60, lőnie Mchwuixerform, gant • neue Vormen mit Hticktreleu au a. • 3,3.60,4,6, io auch allerfeimte Lel- • ueu- und llatlalhemden mit 8ticke • lei, auoli Spitsen, xu a. U, 8 lo 0, • Ihunen-XarlU- oder H inta-z\'AfOfdcil mit langeu Aermelu xu fi. • 3,-ftO, auch geitickt II 7 -tífl. ? Damenhonen, aui l.einen, Por-J cail, oder »archut fl. a, a.60-3 fl, ? .oit Stickerei. - JJamenSeffligt oder XiicM-2 corsetn aui feintlem llarchent au Z fl. a-a 60, aui franiOiiichem Ba-Z ililmit Stickerei au a. 3.60, 3 fl. 0 (llaliumfang auiugeben.) • Brieflichc Bestellungen fl. 6, 7, » - 10 fl. dle feiuiten. iterületien od. //andtüeher, • per Utad uur fl. 6, ti, 7—9 fl. lu # Leinen- Tisch- Oarnitur « fOr H Veraonen (1 Tiichtuch mit f 4 panendtu Kervielleo) m a. 6, ti, m \' -10Ű.,fUr la Pert. da; Doppelte. X 30 Kllen fürbige iltUaeug, A da. 81. au fl. 7, 8, 9, 10—Iá fl. X, 30 Kllen llantli/arn-l.ein- Z wan<l geblejcht, auch Oóppel- A avriiu ungebleicht au d. 7.60,9.60, X 10,13 - 15 a. X 1 8U 30 allige \',,-breile Hhm- X burger l.etnwaiul au tl ia, 13, X 16-18«. X 40—4a Kllen vonUgliche He- X üen-linwuntl(i\\i feiuer Beit- ^ n-lleindeii) fl. la l)ai t4,16,18, aa-a4ú. 48 ellige belgiich tt\'tben-Leinwanil iufl. aa, ti.\\ 30—36, iteichnet ich.\'.n, _ 60 und 64 Kllen unvargl gule Z Hamburger oder lloll/liuler Z tt\'eben (Haodgoapiumi und »/, br. X ■u fi. 30, 36,40,60 —tiO fl. S in beliebiger Spracbe aui den Pro- Z Bánok-Szt.-gy5rgytn Kibica J. ef. Szombathelyen Pilich Kereuct gy. Sopronyban Metey András gyógyít. Zágrábban Miiielbach Zi. gyógyis , Coyleck J. J. gyógyu.., , l\'rneiii Pr, gyógyis. vrerdeu gegen Oeldiendun- S,; 9 gen oder Poiluachnatime uuter Qarantie Oberallhlu lugeiemlel. — ff ^ llrlefe au adreiilren. (952—16.) 0 • ES. F-Oca-L, Wien, k. k. Hoflieforaut, • S Mariahilfer8tra88e 25. • Beim Einkaufo von jo fl. 00 6 St. BatisttUche gratis. • ""WnTTT rrnTHTír THTTTTTT1 ......... ^ A soproni íeszámitoló-bank Sr és uyiiíiioI magyar jelzálog liilcl-liaiik IIOKTÉLEPE NAGY-K ÁNIZS AN Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsóbUséRi és föjdtehermen-tesitési kötvények arany s ezüst pénzeket vesz és elad. Pén lek folyó számlára, és botéti könyvecskékre «Vo kamatra fogadtatnak el. Kölcsönök házaktja, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól (>/• kamatoznak. Tdesdeí megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt tc\'lje-> sittetnek. ^ szslvénysk díjtalanul váltatnák ttt Táneztanitási hirdetés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség tudtára adni, hogy tánczis-kólámat május hó 6-iká 11 a nagy-kanizsai i\'őgymnasium nagy termében megnyitom, hol a legkellemesebb szalon, társalgási körtánezokban, valamint a plastikai állás-incnésmódban alapos oktatást fogok adni, mit már 7 \'éves gyermek nemkülönbség nélkül kezdhet. A pagyérdeiuú közönség kegyes pálifogásaért esedezik A\'KTLMANN 31 ÓK, táneztanitó Pestről. Hoirások történ hotnek lakásomon, l)r. Prcabnrgor házában, reggol 8—10 éa délután f»-ö óráig. _ (1057-1) Uj kézi cséplőgépek Ifj.Weil Móritz jelentékenyen javit vn, egés/e.-, vortvna ból, előny ös kéazitéa inód-és ím inog kiálli ban 1 30 frtért szállít jsaais télül xxgtoo. naxxit. valódi tisztózott (907 — Ití) H A L M Á J Z SÍ R - 0 L AJ Vt n^er Vilmostól Bitesben. A legelső rangú orvosoktól lón megvizsgálva, ajánlva és rendelve, mint a legtisztább, legjobb- é; iijnuészctí hatással bíró gyógyszer mell- és tüdőbetegségek ellen, görvély-, bórkütegek-, mirigybetegségek-, testelgyeugülések stb. ellen, melynek eredménye elismerésben rtTszesül. Üvegje 1 Írtjával, ugy nálain. gyári raktáramban: BÓCS, BSckerstrasse Hr. 12, mint a birodalom legnevezotusobb gyógyszertáraiban és füszorkeroskedé-seiben valódi minőségben kapható; és többek közt a következő czégeknél: Nagy-Kanizsán: Belus József gyógysz., Itosenfeld & llosenberg Ferencz kereskedőknél; Wara8don: Hallcr Sándor tudor, Eellisz Ede lovaggyógysz.; Szent-Györgyön: Kibic A (\'. gyógyszerésznél-, Zala-Egerszegen: Isoó Ferencz gyógyszerésznél. A cziinok uémet nyelven kéretnek. J\'ravkfrirt a/M. Se.ilrrstrasse AV. \'J. Jhxtbc-n, Fmnzc.nsbruckcnitr. „ /.\'{. NAQY-KÁNIZSAN Scherz Louise kereskedése. W A bécsi bizományi bank VALTÓ-ÜZLE TE (1028-4 . Schottenring 18. -"^B kibocsát VISZONYLAGOS IVEKET alább jelzett sórsju\'gyosoporlo/.ttok, meljc összetételek már azon oknál fogva ín a lugelónyosebbek közé számítandók, mimhogy minden ogy ily viszonylagos iv tulajdonosának lehetséges a fó i;s moil&knyereinénycket egyedül kaphatni, és n inni-lett 30 frrot (irmiybuii é < 10 Irtot pitpirbiin, mint kamatjövedelmet, élvezni. A., osoport (óvenkint 16 húzás.) Havonkénti részletfizetés: 10 frti Az utolsó részlet kili/.oléso után minden réaztvo-\' vő következő 1 sorsjegyet kap : 1 i perr. l8«0-ik évi lOO frlo* állniiiHornjegyct. Főnyeremény 31)0,000. frt a húzott sorozatok viaszalizotési jutalmával 400 frt. 1 3 pt-rr. t-a. török 400 frooH álliiiiiHi»rnjegyct. — Főnyeremény 1500,000, 300.000 t\'rc aranyban. 1 herozeg l>r«uiirliwrlgl talléron aornjegyet. Főnyeremény KO/XK) tallér minden levonás nélkül. 1 iinmbrurki (Tyrol) M<ir<«jt>g/ct. Főnyoiomény 30,000 frt. B csoport (óvenkint 13 huzáa.) Havonkénti réulotfizovés ti frt. Az utolsó részlot lotizotéso után minden résztvevő következő sorsjegyokot kap: 1 3 perc. t-a. lörrtk Ilit) frnr állniiisorHjcgyel. — Fóiiyoremény i!00,000, 300,000 tre aranyban. 1 ht\'rrzi k brautUM\'liWflgl ÜO talléron aornjegyet. — Főnyeremény 80,000 tallér minden lovonáa nélkül. 1 ««« iiieiiiliigeni niirvjegrct. Főnyeremény 45,000, 15,000, délnémet frt. TovÁbbn vloziiii) Iiikoh Ivek ölöd 5 mázni. UO-iim lillninHornji-gyrkrf. Havonkénti részlet ti frt. Továbbit VÍHZOM) I. Ivek 1804. egén* nllitiiiHorjrgyfkrt>. Hav. részi. 10 frt. Továbbá vIh. Ivek Tél lillriiiinorNji\'gyekro. Havonkénti részletfizetés 4 frt. Továbbá vi«>oiiylitgoM Ivi\'k fél mngynr MorMjegyokre. Hav. részlet 3 frt. Továbbá vlHionylitgoH Ivek brnuiiHcIiweigi 2(1 tntléroH Hornjcgyekri\'- Havonkénti részlet 2 frt. Továbbá viniouylugoH Ivek imitbrucki MorJ«gyekre. Hav. részlot 2 frt. . Kzeukivlil olvállal a bécsi bizományi bank minden néven nevezondó bank-, váltó-és tózsdoi Üzletet. Váltók és utalványok Kuropa és Amerika minden nagy helyére a legolcsóbban kiíratnak. — Helybeli és vidéki megrendelésok gyorsan, lelkiismeretesen és pontosan teljesíttetnek, és a tőzsdei íroda által megvásárolt értékpapírok a log-olcsóbb feltételek mellott árimittatnák el. . Az üzleti holyiséguk naponta reggeli \'.lóriitól esti Ö^Pg folytonosan \' ayit\'va maradnak. liilllv/í lUOtri\'^IldolAvoL l,on,osan " utánvét utján is cszközöltetnok. nuiau inunl IIIUUUSIII Huzási ivok minden húzás után bérmonto-nlw (1028—») son, ingyon küldetnek. Zum Königtrank! l)cr K\'jiiiglrauk, finn mit vieleu \' wilder l\'ll tniensiiflcn brreitete l.cuiundr, K"i,»te\' liygikulicli.diktrtisclici L»l>>»l »0r Kraakc, Uriieiende und OotundH, Ut niclits nouiger ala , Medsrin* , od«r tlali«immittrl; or llelert deui Ur^pniainui vilié Külle von Urauiidlitittitoffeu, diuoli welche di« Natúr dursli Hlut- and KKftelioierug) so uiugewsndvlt vrird, d«i dl Kraukliolti-Uriaclieii und dadnrrh dlc Kmnkheit iclbit vorsckwinden. Salt llabnemoun und I\'ríoiniW Ut niclits su Kratamiliclie* au( dem Oelilete der Natúr-keilkund* (etchchen, írlu dia wuaderbaren Kurcu, tvclcliv durrli den Konigtrauk bon.rkt m-ideu. Krttlier Ihchdte Jedcriaauu Ubrr so nuflaubllclie llingo und daclits, dan »1eder olno (;ru«».irli^u TiuncliUiig d«< Publikum, bcubilchtigl wiirde- DipiTliaUcbtn b«w«issn, d»« wirklicli eiuo gruaortigc Krt. Iieinuiig an d«n Taggctretcn, wclrbe ali dvr Anfang «iu«r noueu Acra der ileilkundo botr..t-litan iit. — Dem grgeutlbor muss nuu eine uialte Wabrlirlt, daas div N.itur der beate Ar»t > Durcli den Ktnigtrank und genrian l\'stienten in srbwercn Wtiudca (•clmell, dbne WmidÚsbei und faet ubu* Hchmurirn !); an allén llrustloldcii (als : Antbuia, Kugbtiitig keit, llru>tbekletoniuiig, Kur«atlonigkeit , llruitversrlileímungt; bei A\'tbnia uft keiue Iliire Abivbruug ,liier aucb lang<ain.) Mugeukreba und gluiliclioí .Magenveocliliei-suug (selbst in llt-ilmuieii in llerliu, der gr\'liitvn lluilanat«lt l\'reuaatna): l\'atient pbekam aeit drei Tg« weder ri\|>oiae und Trank, ooch .Msdliin* ; ttW d«Jr Trank ober diriiete M\|>eisri>litc uud Msgeu, und ilie ^grStsliclion Hi-bmerit-ii aclmandeii hald d«-ratif; voii den Aersteu aufgegoben, alaiel er <loob mn lincbatrii Tage wieder mid giug iiacIi der 4. Klkacbe wieder an aeiueu llerufl \| den (ilillioiien llerikrankliciten auch mit \' liüullgen llerikiHiupfi-n in vielen Kallen ;! ilie Krkui\|ife mitunter vom erateu Triukeu Ali furt; eine aolche Krnnke, vu.i cinem der geli-brteaten Aerste llcrlin\'a drei Munat ver-gebena lieiiaiidelt, var von ihiu nacli mebr-maliger grilndlieliar lluteraueliuiig mit der KrklHiiing vorlaaaeu : gegeu dieaea l.eiden gii\'bt ea kfino .Medicin- und er or- warte in Uiigatena drei Tago den Tud ; aucb are aber ataml dorh sebon am liKcliateu \'l\'age A\'ifder grkaliclis llerckraoipf »ar vuin erateu Trlnken aa Hi>gg<.uliebeii, der Aerxt aber wullte ajiktcr dureirsut nirlit glau-ben t^ daaa aje gtucacn, aie Irat airb aber IH\'iS verbeiratet ; rxlleu Augeii-Kraiiklieitcu, aucb uubeilbaieii Krblinduugcii, Í^»o aucb Ovsratlonen niclit mnglirh waren, u. a. dureli HeaorpUou dea kryataliairtsii Waaaers der l\'upille aerlia Jalireu totál Krblindeler ^llelevuv\'b&L an Clrolora uud Clioleriuo I "VV Trier) erbielt aein Augenlicht durcli eine jut Kcuchhuateii (in.l.lcna acbuell) HcbnKinmo; ....... •-----! . ..ii.. . argen Veraclileimungeu eimigeKlateli.elnaiidsrtrdurrli 13 Klaacb daaa aie achXrfer und weiter seben Augc-iicntinndiingen durcli Triukeu iinT warung Umarblkge (Miaebuiig mit warmcii Wasaer,. Mageuleideii uud an 0—40 jülirigcn Ma-genkrltm\|ireii (bler am scbnelatrn, narlidem allerlci Kuron und Mittel urgeacbadct; ytj—30 jklirigen Itbeuinatlaiuua mit l.kbiriuiig (olt schon nacti elnsr Klaarbo, aucb IJIIiuiuug ■lor /.unge); l.uiigeueutsindungeii aelbat im liOchiten Hla-dium, atets nacli einlgemat Trinken, nle tr.dleiidcs Kia anweaden I (lauirarme Hm-arliIXge!) Iieiaru llrand und beatlgatem Wuudaieber, nacli elnigemal I^Trinkeu und llmacblkgeu aelbat bei der Milibrandvergiftuiig alelie j.ibcul)! wenn der llraad lm Kuoelioii, daa (llied eine Stuodr binelhgelegt \| der llrand vrird abgeatoaaon, daa brandige Kiciacb rerrettert uud dio a^Wiindun beilon sclinell; allén ltnaeti oad Kiebero auch Kindbett- uud Ncrvenfiober (beim Kisbér srfolgt aucb Krb. reclien- durcli HtXrkung der Mageiincrvcn, niclit wle beim lirecbmlttel durcli HchwXchung;) acbweren nkoifclu u. DrOaenlsiden ott scfion oarli eluer oder wenlgen Klaschen ; Auaflllirllch llrosdrltrea Ob Tbeorie llewuuderuag erregen, welche die bestktigt. Ilau\|it-Kraukbeiteii, aucb Klecliteu und Uc- arliwUrvn (aehr achnellj Distberitia (trinken uud lialbatdadlicli reclit warmen Umacblag wie bei llriiume) :vciiii Daa 1,\'ebel niebt aua der \'l\'ieae k.onint, ateta acbuelle Heilungl lirkune heiaa trlnken: uud recbt warine Umacl.lkge auí Wolle um dio Keble \\ ducii uiebt mehr in hochaleti Htadiuiu , allén llalaleiden beaonders Keblko\|>f-Kiil-itludiihg (bier aehr acbuell; Miaebuiig unt heiaaeu W\'a.aer I), aucb llalaachwindaurtil aelbat im bűben Stadturo, wo acbou viei gebeiat worduli j Kpilrpaie oder Kallaucht (.bllaea Wcaen"), rnitunter acbou voin erateu \'J\'riiikon an nicbt wicderg.\'komnien, wu\'a jaluelang l»«t Ikglich kam ; olt koine bielfu ; lliulbr.cbeu (acbuell, init faal augcnblick-llclior Iterubigung dea griiieu Kurpera); lleuiorrboidon iKuoten o(t acbou am uKcbst.\'ii TaB\'c fort), aucb hlmorrohidalur lieiaclilui- lllaaeu- und Nierensttineii (mitilnter acbou narh wrnigeii Tagén die Autlöauug der Hteiuoj; (li.-lit (iu scbwereil Veraleifuugcu iler Uo-leuke laugaaui, olt keino llille; Kopfkolik und Kopfkrauipí ^aebr aduiul wenn vom Mageii borrllhreud ; ItUckeumarksdarru iui hőben r>tad<iirir (von der königl. Kegieruug xt\\oi Jaiiro ver-gebena iii div Illdcru gvachickt, fort- wkhivnd viel Hclitiierieti, niclit nivlir die KUaae atifactzni W1 uacli <ior 10. Klaa.\'lie schou a\|iaaiercn gebén ktluiien : MV aucb aeit Jalireu geauuil gebliubcu. Diarrbtlo und Krbrseheu (dieac aebon nacli dcin ersteu Triukeu; IWbsf Kkuglingeii Irinkt Mutter oder Amine ; Appetil- und Scblalloaigk It (bler meiatens acbou ain erateu Tago j allén Aiuteckungskrauk liciten, aucb l\'ockou dieaulbe fallen nacb dem erateu Triukeu aua recbende l\'ocken verachwlndeii tlber Nacht apurloa, ao daaa l\'atient geauud iat, »ie aiivoi; Krebau. Kiiochoníraa* (auch hlvr ofl achuoll, selbst .bel holton Uradé); auch MalaHuaa (hler nicbt so achuoll); allén Wassersuchton (starko Anschwellnngon der Ulieder oft tlber Nacht fórt); •chwereu Meuilruationaleidcii ( gj^. Jaliro laug* lllutfltlaae, aW-HÍe auch Jabrgangca Anableibon nacb einigémal Trlnken ■V\'Uber-haftpt Krauoukraukbeiten, auch an llleiobaurht (hicr langaain,; lm oírs Kamiiio tretond, íaiid Jacobi die lláuaírsu schwor krauk, vom Arat auagegcbeii) der Mauu relchto ihr den KOniglrauk, uud am andern mittag Mfucte rn" selbst d«m Arató dio ThUro, dor Trank in der lland ; Hchwindsucht und vlolwOchontlicheu hekt. Schw- iaaeu (eritere lm Itohem fítadtum a,-lton nach 3 h\'laachen, dio Istateren nacb vlnlgo- •ríaI Trlnks«) Itborhaiipt; • den KOnigtrank iiebat taufer deu von Attoitou, síim grouen Theil atnllifh oder gorlchtlloh, in H Kklli-n aogar cidlich beglaublgt, worden auí Verlaiigcn ilberall franco und gratia gcakndt. (!)79—I) Krfiuder und alleiuiger Kabrlkant dea KOniglrauk : Wirkl. Oosundheitaiath \|llygieiát\| Carl Jacobi In llerlin. Die Klasche KOnigtrank-Kitract, au droimal so vlel Wasaer, kostet in Wien, II. 1.60, in den tlaierreich. l\'rovlnien D. 1.60,\'resp. II. 1.70. Zn bstichcu durcli dio Genoral-Agentar fűr Oesterrelch-üngarn bei H. HAACK, Wien, Wslhburggsue 22. ím Depot 1n Pest, bei Apothokcr J. v. Terek. \| Ainiiitcen-Kipoditl- ii /eidlerft <\'o Wien. W«,i(Jití\| József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos, gyorssajtónyomása Nagy-Kanizsán NAGY-KANIZSA, 1878. m&Jus 8-án. 37-1H: &zám. I « Előfizetési ár: .ígétr ívre . . 8 ír:. "1 iivre .... 4 rgyed évre K<J\\I nxAlt Hl K-r, Hirdstéiek \|Hláayssaa. NYH.TTKRBKK loronkiut 10 krért Tétetnek fel . ..... ...... Zala-Somogyi közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatósagának. nemkülönben „zalamegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tanító-egylet, a szent-balázs-, kis komárom és sümegh-vidéki fióktanitó-egyletek, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank" ugy a ,Zala-Somogy- gőzhajózási részvenytársulat IÜVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Tizenkettedik évfolyam. ftr^-\'^"-\' "•■\'"""iá r A, U\|> ixolletai részit \|i \| illetó kóxletnények t {i j izerketztóhex, tuyagi réttét illctA fi kútlFutényp.k pedig j\| j kiadóhoz bérmentve in- 1 téinmiék: i NAl.Y-KANIZSA f, Wlmtlcthlz. Ka.___■ Heten kint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. F. évi május lft-éu, csütörtökön dél-uíán \'/,4 órakor Sopronban, acasiuo kisebb termében a dunántúli lóverseny egyletnek alakuló közgyűlése fog tartatni, melyre nemcsak az egylet összes tagjai, hanem a Sport s a lótenyésztés minden barátja ezennel meghivatik. Tárgysorozat: 1. az alapító választmány jelentése. 2. az alapszabályok tervezeteinek-, s a nagyméltóságú magy. kir. bolügyministeriiim úrra vonatkozó kegyes intézményének előterjesztése. 3. uz elnök-, az int^óVálasztmányok-, s más egyleti közegek megválasztása. •1. nz olső évi költségvotcs. f>. Netáni indítványok. Sopron, 1873. évi aprii 29-én. Gróf SZÉCHENYI KÁLMÁN, A ni u ni k « a i kérdő ». — Iloitadik kfltlemény. — Dr. Ilaynald Lajos, kalocsai érsek ur levele a , Muraközi kérdés* -hez. Tekintetes ur 1 Igen kedvesen vettem az előttem is nagyfontosságú .Muraközi kérdés"-t tárgya//) jeles értekezés két példányát, melyet m. hő 31-én beküldeni szíveskedett. Midőn az irántam tanúsított ily becses ügyeiméért t. uraságodnak köszönetet mondok, egyszersmind irodalmi működésére az Isten áldását lekérem. Egyébkint pedig teljes nagybecsülés-sel maradok Bécsben, 1873-iki apr. 15-én. T. uraságodnak lekötelezettje % l)r. HAYNALD LAJOS, s. k., kalocsai értek. A iiiiiriikttm^Stértlés. Tiztukilpuc«;<lik. kililemúujjnok folylatá.a. — .Magyar Újság\' (89.sz.apr. 18/ 1873.) „.A muraközi kérdés, ez a ezime egy nagy csínnal kiállított műnek,mely Nagy-Kanizsán: Wajdits József kiadásában megjelent, mely a , Zala-Somogyi Közlönyben o tárgyban megjelent czíkkeket külön lenyomatbau foglalja magában. Muraközt a zágrábi egyházi hatóság alól a szombathelyi püspökséghez csatoltatni nom régiben több izbeu vitatt&tott, e munka arra vonatkozólag több érdekes adatot tartalmaz, s sok ügyszeretettel van írva. — .Vasmegyei Figyelő (13. sz. apr. 20. 1873.) .A muraközi kérdés" külön lenyomata —■ kiadva Bátorli Lajos, a „Zala-Somogyi Közlöny* szerkesztője által — szerkesztőségünkhöz beküldetett. Ezen kiadvány, mely inig egyrészről Muraköznek azon helyzetére vet világot, hogy az, politikai beosztás szerint, Magyarország kiegészített részét képezi és századok óta Zalamegyéhez ■ tartozik; egyházmegyeileg azonban Horvátországtól, a zágrábi érsek Hégtól függ; — másrészről tüzetesen tárgyalja ezen, reánk Magyarokra nézve nemzetiségi, politikai, tanügyi és egyéb szempontból káros helyzetet, és annak helyes megoldásához törekszik — minden honpolgárnak, de egyházmegyei szempontból különösen Vasmegye közönségének érdekes s tanulságos olvasmányt nyújt. A38 lapra terjedő, kitűnő regálpapiron legnagyobb negyed-rétben megjelent kiadvány ára: ? kapható Nagy-Kanizsán, Wajdits József könyvke-reskdésében és a kiadónál. — „Somogy* (17. sz. apr. 29. 1873.) Irodalom. Uátorti Lajos, a .Zala-Somogyi Közlöny* szerkesztőjének kiadása alatt megjelent közelebb a .muraközi kérdés külön lenyomatban* oly elegáns k iái lilással, nagy album alakban, hogy — a belső érdekes tartalmat is tekintve — bátran ajánlhatjuk a t. olvasóközönség figyelmébe. i . A .Somogy* után ugyanazt a közle-i méiiyt hozták szőrül -szóra a „l\'érs-baranyai i \| Lapok* is. A nöneveiés. A keresztény vallás eszméiben uj vi- j lág tárult fel az emberiség előtt; ennek i melegítő sugarai hozzánk -magyarokhoz is ■ elhatottak, A keresztény vallásnak a lélek kiképzése, a sziv kiművelése, az érzés nemesítése s a hadúr szolgálatában eldurvult erkölcsök szeliditéso képezte alapeszméjét, ennek befogadására isteni hivatását érző, fogékony kebel volt szükséges, inilycira harczi-zaj vad zivatarjai közt nem szokott születni, s igy a mi magyarjaink sem birtákez eszmét egész magasztossagában fclfogni,cgész nagyságában megérteni, természeti tehát, hogy nálok is bekövetkeztek a meghasonlás válságos napjai j harezra keltek egymással a haladás ellcntét&s eszméi s a honfoglalás, a vagyonszerzés harczai helyett az elvek harc/.a kerekedett fölül. A keresztéuy vallás elvei harczoltuk a nemzeti isten a .Hadúr* imádók elveivel. Ezen harezot más szóval az erkölcsi elvek har-czának nevezhetjük,mely hivatva \\ olt erkölcsi életünknek uj\' alakot,erkölcsi haladásunknak uj iránit adni,de ugy azonban,hogy erkölcsi öletünk mind alakjára, mind irányára nézve nem csak ujabb.hanem cgyszersmiiit amannál jobb, lielycsebb, korszerűbb és biztosabb legyen. A ki csak némileg is ismeri hazánk torténeimét s vissza tekint ama nagyszerű mozgalmakra, melyek nemzetünknél a Xl-ik században egyrészről a keresztény vallás meghonosítása, másrészről a nemzeti isten régi oltárainak elkeseredett, makacsvédel-méból eredtek, minden nagyobbszerü mozzanatban megfogja találni, felfogja ismerni a női befolyást. Midőn kitört hazánkban az elleutétes erkölcsi elvek megrázó viharja, mely a nyers erő féktelen hatalmával megingatta, összetörte királyaink trónját, meg- rázkódtatta a/, egész nemzetet, romboló ára-dal hullámzott az ország egyik határától a másikig: a viharok zajában,a hullámok felett a nemzet nemtójekint tűnik fel szemünk előtt a magyar nó, mint az uj elv képvise-lóje, a gyógyeszme ápolója, s a kóresxme sülyosztójo. A mily rajongva csüngött limese a haza az édes otthon eléréscélt, a mily gyújtó hatást tudott gyakorolni nemzetérc ábrándos képzelmével,oly lelkesülten karolták fel utódai a keresztény vallás szelídebb tanait s annak mclcngetése, terjesztése által oly csillapítótag tudtak hatni a nemzet fellázadt kedélyére. A történelem tanúsítása szerint a keresztény vallás első meghonosulását nagyrészt a fogékony keblű nőknek kell tulajdonitanunk s midőn ezt kimondjuk, egyszersmint azt is el kell ismernünk, hogy a magyar nemzet erkölcsi életének uj alakját, helyesebb irányát, melyben a nemzet előtt egv uj világ tárult fel, mely a nemzet európai polgárosodására oly szükséges volt s oly jótékony befolyást gyakorolt: a magyar nők tevékeny részvéte nélkül tán századokkal később is osak óriási nehézségekkel sikerült volna megalapítani. De monjünk tovább. Nem akarok ama szomorú időkről szólni midőn a szent hit vakbuzgósággá a vallásfele-kezeti fanatizmusai sülyedt, a mennyiben e gyászos korszak sötét eseményei a női befo lyás kérdésével összefüggésben állanak, később bővebben fogok ezzel foglalkozni. Nem akarok beszélni a duló török háborúkról, melyek közt hazánk Európa védbástyáját képezte s nenionk szabadságunk, de nemzeti létolünk, fenmaradásuftk is komoly veszélyben forgott, hisz arról, hogy mi volt a magyar nó hivatása ama veszélyes időkben, hogy mint fogta /öl, hogyan töltötte be a magyar nó ezen hivatásit, arról ragyogó hetükben beszél a történelem, ékesen szóló tanúságot tesznek arról amaz idők fenma-radl élő emlékei: Eger,Munkács, llesztcrcze s mindazon helyek, melyeket a magyar uók most élő késő ivadéka még elszámlálni is alig képes. * i- TÁRCZA. Ko manczero. Nem-t vitét, Don Valero, lífin aacrrti «6p llianeát, lla fii látja, kéjheu uotlk, Nem hall ..minit é> mütem Ul. Olt a templom márványive Tauuja volt lioa .tavának, KI .em látta, kl sem liallá. Amint egylllt tullogának, I\|(M etkUd >iép vitéiem 1 Igát amll mondtál itten? K templom aaent Máriái, 1 .elkein pedig lilja lalen. l\'lgy akkor jer, — éjfél után l.oinb.álorhan várlak léged, Oh : elvárlak, nép rlléirm, Hallgatni itép ctevegéied. Éjfél mán lomb.átoiban Hultoguak a iiereline.ek, Titkos égi iierelml kéjt l.oinblevelek ia lebelnek. AtaitlrSdik • loinblálrnn Kaendo féuytt hold világa, Don Valero nomea vitét -Kebelén nyllá virága. C\'iitkrél auttog a ítli-rél, l\'.\'íkol lát a holdvilága. Csákot lehel Dou Valero Hifit kedveiie ajakára. CtAk, .terelem, égi mámor, Holdvilág — eltllnede.nek, Htép Hianc\'a .ugáratemei Utátiok, — uh mint könyetnek. Igat e.klld, nép viléteiu I Igát, amit inondlál itten 1 Holdvilág, lúgot, ralinile Tiuuink — é. a nagy IiIoii. Kjlél — é. iámét a lúgoabau riuttoguak a tterelme.ek, »té\|. Illanta ángyul to.te 115 .terelmi kéjtll remeg. At.jillrödve a Mmlnátrou Hteitd* holdvilága nélte, Htép Itianca hó kebelén Dou Válero. nép vitéte. KI el hall,tik titkot éjben Mteut, maganlot teinploui-éuek, Meuuyei navu lantija Htép Blanca ateralinének. Stép lllanca tokai kSnyes, lliiba kAnyet ulána, K\|fél.nV]l a Ings.ha Mind hiába vár reája. Soha.cm jön Don Valero. Nem nét már ategény. feléje, l\'edlg »«eme uiml ia ragyog, Mint a> énak Illtet fénye. Termete! mint kare.u pálma, l.u.ta, uiut at Ct meué.e, Hangja, mint a rolmiléneh, I^gbájoiabb ánekléte. H uégteni JC a nép Valero, Akinek Heréimét adU, H nxerelmével talvél, lelkét 1U mindenét vexni hagyta. H nerelembfil lett g/ttlliUl, tt gyOleluibSI hl bonovágy, 8 kulybébeu mérgei rejt már a lllatu-ugsrl rejtő virág. Véget vetve álinaiuak. Donna llianca halva fekttik. Klhall.tik a templom-ének, Hiivében egy tőnlöfét, <-tak Aldotala ..ereimének. ilOFKMANSt MÓII. A len«erész kll/Ucluic. — Ile.tély franciából. --(Polytatá..) — Nem lo ülted-e inog szerencsémet ? — Igy megtámadni az embert uton, ulá-vuló gyávaság! — Jól vagyon, tehát gyávn lo«zok. Juhnuu elhalaványull, do nom- mozdult hplyébfll. — Nom akarok lelkeden boszúl állítni, uzért öt porczet engedek, végezd imádságodat. v — Nem akarom, s nom hiszem, hogy oly nyomorúlt, hitvány jellemű légy,s egy védtelent rohanj meg! — Nom akarsz az Istonnol kibékülni V — Az Iston mindkottónkot lát, szivüuk-Wl olvas s elfog itélni bonnünkot. Mondj lo hát A vonneról! bitóba I — Jaj nokod] Jalioua! Magad mondád ki itélotedet! Halnod kell, halj meg tejlát imádság nélkül, mint az állat. — E szavakkal noki tarlá puskáját, czéloz és ogyot dördül, de tompán. A lópor nem ki, hunom viss/u fi-le ütődött, s Igy Keioceot érté meg, afogyvorszéuzakadt. Keinee boszúkiáltást tón, mialatt Jaboua leszállt lováról. — Sobesithetlen! t\'arfornak igaza van. — Keinoc, most to is lovagy fegyverkezve i pusztán állsz, mint én. K szavakkal oda ugrik a/, útszélre s Koinocrel szemközt, mintegy három léj>ésnyire megállt. A birkózás elkerülhetlen volt. Klkesercdve a düh- és buszútól, mindketten farkas szemet nézének. K perezben bállalszölt Fotisnan felől katonai trombita hang. — Fousnanban összeesküvés van I kiált Jahoua. — Mi az? kérdé Keinou, a falu felé fordulva akaratlanul. — Avonno veszedelemben leheti — Jól van, ha az az eset, hogy Avonnet veszedelom fenyegeti, akkor ől menteni fogom Jahoua I kiált és ugyanezen pillanatban reá ugrik, s nyakon ragadja ól. Jahoua meglepetve, megrohanva hanyatlani látszott, do ezért ember volt ó a gáton, s nem engedé inugát meggyőzni, míg erejében bízott. Szemeik vérben forogtuk, majd az egyik, majd a másik volt fölül. Krejök egyforma levén, a parasztviadal gyózolmo kétségesnek látszott. Minthogy azonban a birkózás as ut magaslatán törlént, félni lehetett, miszerint as árokbn zuhannak. Jahoua lába már lecsúszott, de összeszedvén minden erőjét, megragadá társát és nyolez lábnyira lehömpülyögtek as ut kövezot közepére. Mindketten szó nélkül él-ereszték egymást s felkeltek, de alig pár perea múlva ujult dUhvol megkezdették a birkózást. Azt gondolák, do nem mondák, hogy egyiküknek halni kell I Jahoua usár gyengülni érié Vessünk egy rövid, futó pillantást e \' helyett a^on közelmúlt időre, midóu az értelmi fejlődés elvo a magyar nemzet gon dolkodásAt is a haladás egy eddig nom ismeri s a hajdankor Ahal nem is igényelt uj irányára kezdette figyelmessó teiuii. A népek lélulét felforgató háborúk, melyek nemzotoket ilztek egyik világrészből a másikba, lejárták magukat. A szabad meggyőződésből eredő szent hit olvont tanait soutiniiV\'lo zsarnok hatalom nem erőszakolta senkire, a felekezetek szabad vallásgyakor-latába az államkorintinyy a\' fegyveres en> többé bele nem avatkozott,\' az crkiihsi elvek alapját semmiféle- zavaró körülmény többen em fenyegette, a Ilit, a meggyőződés, a \\allás küzdelme ennél fogva ép ugy le-- járta tuagát,ép ugy elcsendesült mint n lion-kerésó népek vándor csatája.\'A/, európai kuhui\' államuk értelmi haladása, mind a honfoglalás, mind-a vallás küzdelmeit, é\|> oly érthetlen, ép oly jogtalan küzdelmekké \\áltoztatta. mint a^tueiiiiyire érthetők, mrnt a mennyire jogosak s a viszonyok kényszere által igazoltuk voltak e küzdelmek hajdan, a hajdankor! viszonyok kéuyszcritő liatal-mái-\'i befolyású alatt. likkor azt hihette a magyar nép, hogy minden ellenséget legyőzőit, h-.gy most már nyugodtan, a béke áldásai közt élheti keresztül lételét, hogy itt benn Kurópa szivében semmiféle ellenség nem fogja többé veszélyeztetni szabadságát. Itogy nem fognák többé fejére zudulni a létkü/delmek viharos napjai, azoubsn csakhamar kezdte érezni a nemzet, hogy reményeiben im nnyirc, mily óriás mértékben csalódott. 1 . GVÓHFFV JÁNOS. (Folyt. M-v.ike.ik.) VoszVtleliiit\'s nép.s/.okús. Már jó ideje birok tudomással egy, hazánk némely vidékén nagyon elharapódzott, ■1l mondhatni, általánossa vált olynuiuA (Ize lomról, mely magyar nemzetiségi szempontból iukább, mint bármi egyéb, megérdemelné a, tíg^ elmei éa kormáuy unktól fogva a legalsóbb tényezőkig ölelkezhetnék minden bjtfolyás, hogy azt, ha nem la véglog elfojtsa, do legalább azük korlátok közé szorítsa. / Meg ne ijedjen szerkcsztŐMir, a tárgy, melyet felazinro hozu^, nem politikai, hanem táraadalmj. Kégon készülök már hecsos lapjában ez Uzvliuet szellőztetni, — de a láfgynuk minden emberi gyengéd érzSt s erkölcaöt mélyen sértó nem ielonségu .mindeddig visszatartóztatott j — inig moat « „l\'cali Napló\' nak folyó, hó ti iki Hl). azátnu lapjában közlött emez újdonság: „A nói erény Sárközben., Egy vidéki lap meséli, mily furcsa fogalmaik vaunak a sárközieknek (Tolna) a uói eréuyról. Ottugyuuis azt tartják, hogy egy háznál csak egy gyermeknél szabad leuui. Az ellenkező esetet utsárközi; közvélemény kérlelhetlenöl elitéli, nói erény tolcnség- nek (ledarálja, s az egyesek készek — lia a szállongó l.ireknck Intelt lehet adni az eré-I nvősség ezen áll«\|>otát egyenesen a büntető tör-. vény könyv szabványai alá eső tettekkel ta a maguk részére biztositaui", - kényszerít felszólalni. , . , , , Ma e közleményt adó vidéki la^> tárgyá-ník nevűt is adott, akkor meg nem foghatom, I hogy olv tekintélyes lap, mint n , Pesti Napló" I ily könnyedén, mintegy tréfa ajakban, bánik cl o "kérdéssel. Igaz ugyan, hogy \\>z olyan, minta \| forró kása, mdylyd száját megégetni senki sem akarja; du uióvégrc mégis csak kell, hogy , valaki kifejezésre Imzza,inert különben nekünk i magyaroknak ez iizcleiu előbb-utóbb bizonyos elfogyásunkat, tehát nemzeti halálunkat i idézi\'fel. En tehát nevet adok a sárközi uók jelzett 1 eiénvének és < z sem több, sem kevesebb, mint I rendszeresített gyermekvesztés I! I A sárköziekről én ez erényességot (?) csak a fenti közleményből veszem tudomásul, do sajnos, uvvol egyező, határozott tudomásom vau egy Ab vidékek hasonüzelinéról is. Ott nyilt titokként tudja.mindenki, hogy egy családban uz dlsó megfogamzott gyermeknek, ha szerencsésen napvilágot láthat, szabad csak élnie; ha ez nem szerencsésen születik, vagy utóbb elhal, szabad.másikunk is születnie, hogy ivadék legyen; do egy gyermeknél több egy családban nem élhet. Az ottani nők általánosan ismernok egy, alkalmasint ivadékról ivadókra szálló módot, melynek alkalmazásával a incglogamzott gyermek uiár az anya méhében elenyészik, vagy iukább uláu onnét eltűnik. \'/.megy ének egy községéből?^ moly •100 családnál többet számlál, a pap és tanítón kivill egy család sincs, mely többet, mint ogy gyermeket, mutathatna fe\|. De tudnék akárhány más községot mog-nevezui, melyekben a szaporulat épen ily szomorú lábon áll, és valahol csak e jelenség leii-lorgolt, a szaporátlanságot sem egészségtelen éghajlat, sóin rendetlen életmód, sem semmi egyéb felhozni szokott körülmények nem,hanoin egyenesen a gyermek vesztési üzelem idézi elő, ugy látszik, e körülményt statistikusaink nem akarjak meglátni. Ami mindoiHtk fölött aajnos, ez üzelem kizárólag magyar községekbeu, különben erőteljes nép között, uralg, h még kirívóbbá válik az által, hogy több ily község közvetlen közelében levő idegen nyelvű lakosság szapo-rasága seiuini kiváuni valót hátra nem hagy. Ez üzelinet az illető járási és megyoi hatóságuknak nem tudnia lohctotlen, de még talán az Országos kormány előtt sím ismeretlen, mégis turcsa, aligha volt még reá eset, hogy o nagyfontosságú tárgy akár itt, akár olt discursióba hozatott, még kovésbbé, hogy elfojtására rendszabályok alkalmaztattak volua. Még fürcsább az, hogy az illotó községek lelkészei, kik- pedig állásuknál fogva az erény első védőiül éa u bűn kérlolhetlen üldözőiül volnának hivatva, a jelzett Uzelmot aem a közönségnél szószékről, som egyeseknél magánúton megtámadni nem merészük. Ily tonnán púdig o baj\|nemcsak,hogy soha el nem enyészik, de sőt bizonyos, hogy rikfo-npkiut mindig mélyobbeu eszi magát a nemzetünk legnagyobb zömét képező családok száporodnál viszonyaiba, ugy, hogy fajunk bizonyos kivoszésu lolott csak uz időtartam fog határoxni. A gyilkolás! bűntény törvényoink legszigorúbb megtorlását idézi föl, holott egy, vagy csak kevés élet, esik áldozatául, az itt felhozott gyermekvesztés! üzelem pedig vég-nélküli számát nz ivadéknak.emészti el,és ezt a könyörületes társadalom összetett kezekkol nézi. Annyit azonban én is látok,-hogy megtorló rendszabályok kedvoző eredményre vezetni nem fognának, inert tulajdonkép a bűnnek tényálliuléka som constatálható, szerintem itt n népnovolés kettőztetett felvirágoztatása lelietue az egyedüli gyógyszer, s talán gyéritené a bűim* üzclm\'et olyfélo intézkedés, ha tapintatos utoii megrovott vidékuknok értelmes férli népessége az üzelem ocsmány és népgyilkoló vol tárói meggyőzetvén, arra biralhatnék, hogy nő tagjainál u kárhozatna büngynkorlat felhagyását a házassági viszony nyújtotta befolyással eszközölni törekednének. Még csak annyit kell megjegyoznom, hogy ezen aljasuak eléggé nem bélyegezhető üzelem Souron és a szomszédos megyékben nem észlelhető, nz elszomorító rajs egy kissé távolabbi vidék fény . . . akarom mondani, árnyképe. SIMON VENDEL.) Jegyzőkönyv, ti tzentliaUiiividéki "/uSk-tanitú-egylel 1873. évi mdjui í-én UyUdvaron tarlótI értekezletéből. Jelen voltak: Hajgató Sándor elnök, Tán-ezos István, Venczel Kezső kis-kanizsai, Schiiiidt Józs. h.-komáromi, Kumszauer Simon fűzvölgy!, Pulay Károly hahóti,Andalics János azt.-balázsi, Andera Károly szepetneki, Széphegyi Oáspár n.-szt. miklósi, Sabján József kaczorlaki, Kovács János gelsei, Monda Forencz g.-szigeti, l\'eer Antul sormási, Ágoston János uj-udvari, Sáringer Károly inagyarszerdahelyi néptanító Urak. N. t. Fekete Gergoly szt.-balázüi segéd-lelkész, Stingl Károly gelaoi körjegyző, iakolaszéki alelnök és Horváth József iskolaszéki tag urak, mint tanügy barátok. 22. Á multértekezlet jegyzőkönyve hitelesíttetik. « 23. Eluök megnyitó beszédében üdvözlé az egyleti tagokat, a örömét fojozi ki, hogy a természet o nagy üunepén az egylet működéséről fényes tanubizouyságot ad. Kéri a tagokat, hogy no csüggedjenek, han«m azon boldog re-ménybou törüljék lo homlokuk verítékét, hogy azon nappalnak, moly utódainkra teljes erőben aütni fog, logalább előkészítői vagyunk és hogy a tanítók leondó jobbléte, a haza boldogsága a nemzetünk felvirágzása egyletünk csekély köz-remunkálásának is gyümölcse leeud. 24. A nagy-kanizsai járás közigazgatási t. szolgabirája azon hazafias rendeletét, melyben gyülésok alkalmára a néptar/ftók fuvar- és vgy forint napidíjjal olláttattnK, az egylet kö-szöuettel fogadja. Szolgabíró r/megéljenoztetik. 2ó. Jogyző felolvass^, t. Krób Pál mtan-fdügyolő ur ez évi 129.,az. alatt a balatonfüredi szeretotház segélyezése tárgyában a tani- •) 1 .apunk elflbbl ..AraAUli \'/.slay l.ajn. ur álul tolt felliWia kArtlIlráa • a felrelt Mimecaere lelj^jnegirtlictí.o vígett kO.öljitk a .8o\|.roi>í-ban mrKjrC?»t c.ikkot egí.. terjedelmiben, fölhívjuk »r. Ir&t csattal it a ponl"«»U /,., . raugye mogneve.é.í-re. « lia — mint kíuígct nem KSnveit — Zalauíe-Kjrit írictie, ugy a kö««4g megnevsséi^l i» kírjllk. Ily rvlt\'«utú vállal nem liallgMliatnnk sg/un. tókhoz intézett felhívását; azt a pályatársak figyelmébe njáulja. Tudomásul vétetik. 20. A kis-líomáromvidéki fiók-tanitó egyl let megbízásából a .Zala-Somogyi Közlöny" !14. számában „mester— mesterek" elnovozése ellen hozott visszautasítás, mégis 3ü-ik szám bau „néptanító" elnevezés mellott fclszóllaló ozikk az értekozlet nagy vitatárgyát képozék. Egylet a mester,mint elavult,ugy a ^káu-tortanitó", mint nem helyes elnovezért niódu-sitván, nz önálló hivatást kifejező .néptanító" elnevezést állapítja meg. 27.. Elnök bontatja és olvassa Liohhnld Uéni györgy-bányaioloiii — JJaraiiyuuiegyo -néptHiiitónak az egylethez intézett üdvözlő íra tát. Nevezett néptanító ur legújabb irodalmi munkájából .A gazda kalauza a\'földművolés torén" az egylet számára hat példányt küld. A derék tnnit\'őtárs érdoklődéso felett az egylet köszönetét jegyzőkönyvileg fejezi ki. 28. Jegyző tudomásul adja: Inyy köztiaj. toletben álló elnökünk Hajgató Sándor zalaiue-gyei iakolatanácsesnak szavazatiul luegvá-lasztktöttrAzjegylotitagok örö\'ino .éljenekbon\' nyilvánult. 20. A gyakorlati előadást Hajgató Sándor az nlkotmánytanból kezdi meg, szakavatottság gal keresztül vitt előadását bezárva, Sáringer Károly a népiskolában a gazdaságtan mikénti kezdéséről beszél. Előadja, hogy növénytermelés éa álattenyésztés mellett fő aulyt arra kell fektetni, hogy növendékeink a háztartás és házvezetés alapelveiről oktatást nyerjenek, mert úgymond— a caaládi jólét előmozdítására nehi elég csak vagyonnul bírnunk, hanem szükséges, hogy a fáradsággijmirzett vagyont észszerűen felhaszuálni, házi dolgainkat vezetni tudjuk. Minthogy ez idő a szedermag — Morus alba — vetésének ideje, áttér a szederfa mikénti asaporitáaa a kezelésére,gyakorlati előadását a helyi faiskolában a szedermag vetésével\' végzi. Venczel Kozső a nyelvtan hővezetését tanítja, áttér a szó, azótag és hang érteményére. Sikerülten viszi keresztül. 30. Jövő értekezlet alkalmára a következő tétel Írásbeli megvitatása tűzetik ki: Mily szabályokat kövessen a tanitó az önfertőztetés meggátlására, fellodózés- és gyógyításában ? 31. Leendő értekezletünk inegtartásáru ez évi itilius hó 24. napja Szt.-Balázs tüzelik 1 ki, mely alkalommal előadásra magukat feljegyeztették : Venczel Itoz* "> a mondat ismertetése, Monda az irvaolvasás-, Kumszauer a számtan, Hajgató a termény rajzból az állattan ismertetésére. Elnök lelkesítő zárbeszédo után, melyben óhajtja, .hogy éljen a népneveléaben hazánk boldogsága" a tanácskozmány végot ért. K. m. f. HAJGATÓ SÁND., SÁKINGEKKÁK., egj-l. rlaOk. egyl.Jcgy.fi. II. I A talamegyei ált. tanitó rgylet klizponti vdlatzt-í mdnydnak Nagy-Kanitidn, 1873. évi mdjut hó I 2 dn tartott UlátérM. Jelen voltak: helyettes elnök Nucsecz József, jegyzők: Hajgató Sándor, Néjnuíb lg-nácz, pénztárnok: Koaunblüh Lajos, könyvtárnok: Hécsoy György, Téesz János, tJdvardy Ignácz, Eichborg Adolf, Horváth Pál, Györlfy erejét; Koinec ellenben, ki gyakorlottabb volt, l megkapá derékon ellenfelét és a levegőbe eind- \| vén, földre forité. A vér mind a két részről omolt, a lassú \' hörgés hallatszott a múltokból. Végre Jnlioua egy elkeseredett 0 rő leszi-téat tón, (wazeszoritá elloiifotu oldalát, ki ugy : lépéssel hátrált lélbkzetut venni, ezalatt Jahona 1 felugrik, újra összeszaladtak s mindkettőn el- I eatok Keinee alul .volt. Jahoua használni ukar- j váu aa alkalmat, torkoa ragadá ót, ki rukedt hangon káromkodván, óriási erővel taszltá fél- \' re, felemelkedik és az újból földhöz teritett el- I Imiidére ugrik. (\'sak még egypár peres a kettőből csak 1 egy maradhatott volna életben. Most egy. ^rüs i p.nkií ilotiogá* hallalszik M öbölutban, mindig kózelb u birkózókhoz. Ezek nem Ügyoltek arra, \| erősen átkarolva igy mást, oak «gy kivánsá- ! guk, egy gondolatuk volt: egyik halála. j Az idő alatt, Riig a csendőrök k lelkészt , j.lfogni nkarák. Avonno atyja paranc.siiru si- eioy/ l\'enmark leié. Epon az öböl-ut bojárrtsilál, 1 bokrokkal körülvett utbaii szemlesütve haladt, \| midőn magát két erős egyén áital megfogatva • tapüsstalá. Avotine védelmezni akarta magát és ki- \| állani, du a szája villámgyorsan ogy kendővel [ betömve lett, s némává létutott, karjai pedig j hátraköttettok. Három.ember állt körüle; tzó nélkül fel- emuié egyik karjaiba, a a bozótba ugrik, ott \| egy lóra felhelyező a magát isfeldobá. A másik i kettő nWéro .így orarényt .h\'di oda. Avonnet \| jobb kaljára véve, baljával u gyepiül fogva wegearkaiuy úzá lovát, s tov» vágtatott. • \| Az i\\j setétu kezdeti leorcszkedni a tájra. Alig tull néhány száz lépést a nórabló lova, az Útban mozgó árnyékzutot lát. A ördögbe! mi ez? dörmögő magában lovát megállítva. Deegy hirtelen határozón következtében az elájult Avonnet mindig erősebben mngához atwritvaj lovának aarkantyút ád, a a kél birkó/. i át-ugrntá. Az ugratás r.l/kódása Avonnet eszmél\' tro liezá. Fölnyitja a remegő szűz szemeit ós meglátja rablója arczát. Elkes;eredett erőfeszítéssel egyik kékét elszabadítván, a kendői kikapja szájából és egy kétségbeejtő kiáAást hallatott. — Átkozott! rivall a lovag a kezével azáját betartva, isméi megsarkantyúzá lovát. E kiáltás hallattára a kél birkózó megdöbbeni. Egy ugrásra mindkettő lalpo-.i állott. Hallottad ? kérdé Koinec. — Igen, igon! felelt Jahoua. . E peresben (tallalssottt,roppant fegyver-robaj, puskalövés tttjolról. . Egymást nézvo,\' olfoledék mindketten, gyilkoló szándékukat. Szerették Ávonnot, i hangját lel is morék .... * — A faluban verekednek ! Mi történi itt ?\' — Jahoua! folytatá Keinue, bátor vagy, tapasztalom. Esküdjél, hogy holnap, napfelkeltekor, megfogsz jelenni. Esküszöm 1 — A kiáltást hallottad ? A lovast láttad felettüuk ugratni? Avouno volt, ő veszélyben van ? — — Mentsük meg őt, azután becsületes módon vivjuuk meg. — Történjék a faluban bármi, én nom bánoih, du a lovast üldözöm. Felelt Koineo. — Nem, éu nem hagylak tégud, ha erő- szakot követnek Avonnén, — oh én akarom menteni. — Do csalódhattunk, a faluban verő-kesznek. — Jól van, mond Jahoua, tohát menj be Fousnanha. — Nom, én ozt a lovast akarom üldözni. Szólt Kniooc, s szemeiben féltékenység és bo-szú sugárai égtek. Jnlioua lehajolván, egy tunrok kavicsot vett fel a földről. — A sors határozzon, mond, páros, viigy páratlan, ez utóbbi Fousnanba küldi egyikünket. — Iláros 1 felolt Keinec. Jahoua kezében hat kia kavica volt. Mind-kelten ellenkező irányban elsiettek. Koinec Jalioun lovára ült. , Vjuisnanhan ezalatt a csendőrök az al-hadnagy\' parancsa szerint foglyaikat — a Iá-tangók \'főbbjeit — soraikba vették. A briga-dour ismét felolvasá fouhangun a törvény parancsát, és midőn ez som hassnált, jolt adott a megtámadásra. A lovasok a parasztokra rohantak, do ezek nem vsnták vissza magukat. A lövés elhangzott s három paraszt összorogyott. Csata kezdődött. A brotagnoiak részökről is megterék az elszántság és bátorság jelét adni, do ezek nem lóhottek, mert a katonaság körbon volt. Több ló eleaett a kaszák alatt, a katonák össze-tömörültek, a tölteni kezdettek isinél. A párnáztok rostul levének fegyverkezve, ugy látszott, hogy az első rohamot is csak a sokaságnak lőhetett tulajdonítani, s kitartha- ták. Do kétségtelen volt az is, hogy előbb-utóbb a csendőrök losznok győztesek. Mindamellett uiajd ogy óráig bátran tárták magukat, s mind két részen több sebesült és halott volt már. Az olső sorban a bátor Avon hadakozott. Moat érkozék meg Jahoua is, hogy részt vehessen, do a csendőrség nagy előnyben luvéu, a parasztok vissza vonulni akartak. E pillanat-jött mintegyliarmincz einber puska-,dárda-és bárddal fogy verkozve a parasztok segítségére. Tumiuler matrózai voltak, vezotvo Marcof által. Egyik kezében bárd, másikban pisztoly, Igy rohant Marcof, mint ogy jaguár, az ellenségre. Dörgő hangon kiáltá: — Viaaza nép I a a maga embereihez fordulva: Utánam fiúk 1 Tűzzel előre! — lla^ál a haramiára 1 rivalt a csendőr alhadnagy;. Eljön a nemzőt I _ — Eljeu a király! I.o a constitutióval! felelt Marcof, midőn szekcrczéjével az alhadnagy főjét kettévágta. Most kezdtek ezek a harezhoz szokott matrózlegények rémítő vagdaláat. A katonák Marcof köré csoportosultak, do találó csapásai éa einberoinok szemos őrködése, meggátolák a katonák czélját. Egyszerre négy hős s elszánt katona Mar-cofra rohant, mérték a csapást irgalmatlanul. A;kapiláuy,miut ogy oroszlány védé magát, do négy ellen egy, utoljára is kimerül. Marcof o perezbon látja, hogy a négy közöl kottő ogy-másután elesik, megnézi, ki ez a bátor harezos. — Keiuec I kiált Marcof kitörő örömmel. Rajta dőrék ifjúm I A harcz újonnan kezdődött. A csendőrök azonban csakhamar boláták, hogy már cssk János, Rózsavölgyi Antal,, Ilolíinanii Mór, lia-ronkay Károly, Goldschinied Dávid, Tóth István, Juhász Péter, Páros Kndru. Mult ülés jogyzőkönyve fölolvastatván, ülnök a gyülóat megnyitja. Tárnyai: 1. Győrfl\'y János fololvasaa az alapszabályoknak a ministori szabályrcndulet értelmében kidolgozott módositványál. Némi vitatkozás után elfogadtatott, « « íolterjesztéssel olnük meghintik. Átdolgozásáért a választmány jegyzőkönyvileg köszönetet szavaz. 2. KIniik a pályamúvekrc vonatkozóing r«lkéri a választmány határozatát. Több pályamű ez ideig sem érkozvén bo. , Az apa, anya ad ja iinkfink az o m b o r i s é g o I, du csak növelés a* o m b\'O r sóge f jeligés s a bírálatot kielégitó pályamii szerzője: Főtér József dobroiioka,! tanító urnák az egylet pénztárából 2 arany; boldogult Légin Mihály domborul plébános állal kitűzött 1 db arany pedig Kiéin Mór tanító urnák adalik ki, — Megküldésén; pénztárnok felhivatott. 3. Hoflmnnn Mór bemutatja a K Magyarhoni tanító-egyletek országos szövetségének szerződési okmányát, továbbá a soproni tanitó-egylet, népoktatási törvényeink módosítása iránt, az országgyűléshez intézett kérvényéi. Végül Kill József által szorkesztett .Magyar néptanító czímQ folyóiratot. Klsőrn a választmány kellő tanulmányozás után fog nyilatkozni. Másodikat magáévá teszi. S a nevezett folyóiratra előfizet. Ezek uián a gyűlés befejeztelelt. K. m. f. Jegyzett.). NUCSKOZ JÓZS., HAJOATÓ SAIND. gyl.\'«lui>k. Hírek. — \'Aala megye évnegyedes kii/gyűlését május :\'» én méltóságon Herteleudy Kálmán ur, Zalamegye közlisztoíetfl főispánja,nyitotta meg; a bizotimányi tagok szép számmal jelentek meg; a gyűlés leírását lapunk jövő száma -- A xaUimcgyct gazdasági cgye-Hlllet-nek inájus ó-én délután 6 órakor tartott közgyűlésén nagy számmal jelentek meg, mi örvendetes jelenségre mutatkozik az egyesület uj életére nézve. Főispán ur ó méltósága szinte jelen volt s élénk éwlnkeltséggol vett részt a tanácskozásban; (lróf\\ Batthyány Zsigmond egyleti elnök ur lelkesült hosszú beszéddel nyitotta ...... a közgyűlést, do nohézségbo ütközött azon körülmény, hogy a titkár nem voltjelen; a jegyzőkönyv vezetésével Szily Dezső ur bízatott meg. A szakosztályoknak újbóli szervezkedése halároztatott el, s erre nézve lapunkban mielőbb fölhívás intéztetik az egyleti tagokhoz. A gyűlés rövid vázolását azért leszszük, mert óhajtjuk, hogy a jegyzőkönyvet mielőbb közölnünk alkalom lehessen, s erro nézve az i\'Uylot nomcshuzgalmú ügyvezető alelnökét, Arvay István urat, bizalommal felkérjük. Nap. jainkbttii iiz egyletek iránt csak ugy s ükkor lolkesül a ni.gy közönség, hu miiidon tevékenység gyorsan s tüzetesen köztudomásra jő. A. gyűlés előtt testületileg megtekintettük az egy- let kortjét, hol a kitartó szorgalom, szakismeret és helyes berendezés örvendeztető nyomait találtuk. — Hagy vasúti Szerencsétlenség. A Szögedről jött vegyes vonat> az őr vigyázatlansága folytán egy újonnan rakandó sinou, tegnap d. e. 11 órakor, "u pesti állatkert alatt kisiklott. Minthogy a gépvozető nem állilhatá meg a gó-put, a mozdony a sínén átszaladt és mélyen bo--vésődött a homokba, maga után vonva a vasúti kocsikat.Azok egymásra hullottak s három szétromboltatott.A jelenet borzasztó. A kiugrott nők, firó gyermekek kiáltása olrémitő vala. Mint hírlik, húsz személy agyonzuzatott; míg a sebesültek száma ötvonre tehető. Kgy orvos azonnal megjelent aszcrencsétlouségszínhelyén; a közollovő korcsmáros vizet s vásznat előhozott a sebük bekötésére. A hatóságnál jelentés történvén, Tliaisz főkapitány, Halász, Simon s néhány kapitányi tisztviselővel a szerencsétlenség színhelyén jelentek meg, s bérkocsikat s társaskocsikat rendeltek ki. A vasúti igazgató-ság egy gózmozdonyt küldött ki, és a Kőbányára indult vegyes vonat azonnal oda utasíttatott, hogy visszatérve, a sebesülteket Pestre szállítsa. Az utasok azon része, mely nem sebesült meg, a városligeten át tért a városba. — \'/aila-EgeraxegcH 12 tagból álló vivó-kör alakult; Zalubéri Horváth Mór, kir. kamarás ur ó méltósága, több vivó-eszkózt volt szíves ajándékozni a körnek. — An elfagyott rozsot több helyütt kaszálják, hogy helyébe még kúkoriczát illtethessenek! a ropezébon csekélyebb a kár, mint első napokban látszott. A szőlészek szinte azt mondják, habár jelentékeny is a kár, bor mégis bővüli lesz, csnk ujabb csapás ne nójjön. — Ajtai öröm értoHolVimmn Mór t. munkatársunkat, mig neje egészséges útival örvendeztette mug, addig 6\' egy szép költemény-uyol lopte inog hosszú hallgatás után a közönséget, melyet lapuuk mai száma hoz. Mind az újszülött, mind az édes anya tul vannak a ve-.szélyen. — Pápa vidékéről írják nekünk: a földgömb mintha csak kizökkent volna sarkaiból, uz időjárás, az évszakok egy idő óta oly abnorinisak. Telünk folytonosan lanyha volt, úgyannyira, hogy IJéb községben — mint halljuk — próbára egy gazda elvetett még január előtt egy holduyira való árpát s az oly szépen kifejlődött, hogy iir.vholiinp aratják ! Most pedig, midőn a május már beköszönt, hideg éjszaki szél dühöng, havazik, az ős Bakony tele hóval, éjszakánként nemcsak esős dér, hanem fagy, 28-áu két foknyi hideg, mely által a kerti votoményok, a gyümölcs-, szóllében tetemes kár okoztatotl. Tavaszi vetéseink a lolytoaos hideg szél miatt sokat szenvednek, itt-ott már egészen mogsárgulnak. — Ójzi vetéseink ritkák nagyobbrészt, azonban alig hittük, hogy a korai ószi votések, melyek hogy szárba no menjonok, egészen legázolva és levoltak öletve, hogy még ennyire is összeszedik magukat. — Somlyó vidékéu april derekán orós dörgés és jég volt, mely a híres Somlyóhegy, Vásárhely és dobai részét nugyobbára tönkre tette. Ugy látszik, intő jel, hogy az idén a gazdák jég el-leu idejében biztosítsanak ! — JillsmerénKel közöljük a nomcsbuz-galniu kanizsajárási szolgabírói hivatal követ kőző körlevelét, azon örvendetes megjegyzéssel, hogy a május 1-éu Uj-Udvaron tartott egyleti gyűlésen az illotő tanitó urak mindannyian él- heton vannak vozető nélkül, s jelt adának a megadásra. Marcof szünetot parancsolt. — Ti bátran megteltétek kölolességte-kel. Jó katonák vagytok, do siessetek vissza Lilim perbe, mert itt nom állok érettetek jót. A katonák kardjaikat hüvelybe tevén, és távoznak a parasztok „llurrah" kiállásai mol-lett,"kik a lelkészükül körül állák, « azt karjaikra felvevők és a templom bejárásához vitték. Itt e tisztelt öreg kurjait kiterjesztő s áldás közt rebegő: — (gondoskodjatok először azokról itt, s n sebesültekre mutatott. K máskülönben csnndoa falu folytonos mozgásban volt: Marcof attól tartott, hogy uj katonaság jő, miért is a magaslatokra őröket állított fel. Az emberek Avon házábau gyülc-. keztek össze. itt az örog ujolag találkozott Jahouával, ki vérrel rolt fedve. K második veszély útán hozzá lépett és az öreget kérdé Avonno hollétéről. — — Tehát nom tudod, hol van ő? \' 4 — Hogy tudnám ?! — Hiszon olejbéd ment! — Mikor ? — Az összeütközés kezdetével. -- Ka ő nom jött vissza! ? — Nom, felelt Avon, megijedvo az i(j\\i arczkifojozésétől, s a gyauútól. — Isten a mony bon ! tehát ó volt valósággal ! sóhaj(á Jahoua halálhalványan. Nem akarta teljesen elhitetni magával a tapasztaltakat, s azért a hás mindon zUgát folkutatá. De mint már előro tudhatni, oz uton koroscsci \' eredmény nélkül maradtak. I Marcof jött most a többi parasztokkal. Jahoua elmondá öaszotulálkozásat Koincccol, viaskndásukat s a borzasztó esetet, mely őket elválasztá s véget vetett. — Itt vagyok! kiált egyszerre Keincc a tömegből. — Hol van leányom? szólt az öreg Avon hozzárohapva. — Kn semmi nyomát sem találtain, felelt Koinec elfogult hangon. S elbeszélte most, mint sietett a fekete kóuton (".\'yenesen Ponmark lejé, majd n sziklákon keresztül, hogy magánul: irányt vegyen, miután hallott bizonyos patkó dobogást. A faluba megérkezve, semmit sóin hallott aztán. Azon hiedelemben, hogy a rabló talán n oarthoz sietett, a tengerhez ment, itt ogy kis hajót a vízen gondolt. Innon a magáéhoz sietett, kötelét feloldva találta, hihetőleg a hullámok csavarták fol és vivék magukkal; minthogy más hajó nem volt közelében, tehát a Tuinmlorhoz iparkodott. Itt hallá, hogy Mar cof és emberei FousnanbHii vannak. Zavarban volt, nem tudta, mittovő logyon. Végro a fotis-nani lövésre émlékozvín, oihatározln ide sietni abban a remény bon, hogy Avonno rablása alkalmasint csalódás volt. Mély levertség uralkodók mindnyájok Jolott. Bizonyos inger, bolső ösztön késztető Ja-Ilonát és Koinecet, hogy ogym\'ásnak béke jobbot nyújtsanak, ha még oly nagyon gyűlölik is ogy mást. Marcof eszközlé is ezt, s így szólt: — Mi Avoniiot megfogjuk találni, hanem egy szükséges hozzá. — Mit kívánsz Marcof? kérdi Koinec. — Felkoll hagynotok a boszús személyeskedéssel. (Folyt. kö»«tk«.lk ) vezlék n rendelet jótéteményét, az alább novo-zott községek legnagyobb készséggel teljesítették azt, olőfogatot adtak s napi dijt utalványoztak, nz elöljáróságok o dicsérotos készségét" jól esik registrálhntnunk : l-lóiVsz. Körlevél. Unj-galó Sándor, kis-kauízsai néptanító ur, mint a >zt.-balázsvidéki fiók tanitó:cgylet elnöke, hivatalomhoz az összes néptanító urak nevében azon kér- lemmel járult, miszerint azon alkalommal, a miilőn a tanítói ogylöt vidékekon gyülésoit tarljn.iíji illető községek által a tanitó urak fuvar- és \'napidíjjal láttassanak ol , annyival is inkább, minthogy a tanítói egylet gyűlései éveiikint csakis 5—ti-szor tartatnak, tokintvea népnevelés szent Ügyét, annak üdvös voltát, nem lehet az illotő tanító uraktól azt kívánni, hogy azon cselekben, a miliőn ók a népnevelési ügyben, - mely a legkiválóbb érdéke és kincse a közönségnek,— önbiizgóaágiikból Iára-doziiak, ők a fuvarozást és élelmezést Ujukból fedezzék akkor u midőn, taiiílói fizetésük ugyis a legmérsékellebbi :n van kizabva, hanem őket ily cselekben mulhatlanul t^iiiogaliii kell és kötelesség. Nom kétlem, sőt bátran roméion), hogy Kis Kanizsa,Homok-Komárom, Fűzvölgy, Némot-Szont-Míklós,Magyarszerdahely, Uj-Udvar, Knczorlak, (Selsc-Szigot, Paliu, Szepetuek, •Szent-Balázs és Hahót községek, mint jelen csőiben érdekelt községek, valamint eddig igen ízép tanúbizonyságát adták a népvallás iolka-rolssa t-s előmozdítása ügyében, ugy jövől>on is tobb más község példájára is azt még inkább kitüntetni f..gják. Mindezekből kiindulva, te kintvo a tanító uruknak ugyis zilált anyagi helyzetüket, — a midőn a népnevelést minden a tőlük kitclhctőképoii előmozdítani igyekeznek,—felhívom KisiKanizsa, Homok-Komárom, Fűzvölgy, Német-Szent-Miklós, Mugyarszerdu-hely, IJj-Udvar, K\'uczorlak, Szoiit-Haláz és Ha hót hözségok elöljáróit, hogy uzon alkalommal, a midőn a tanitó urak egyloti gyűléseit tartják, a kitűzött helyre az illetú községbeli tanitó urakat fuvarral és naponkint 1 frt o. ó. napi dijjul az iskolaalapból ellássák. A kanizsai járási sz.-biróíág. Nagy-Kanizsán, 187-á. évi april 2t»-án. Mészáros, tvszbiró. — Aemcn tett. Zerkowilz Ztigmoud ur, a helybeli izr. iskola-bizottmány egyik érdemes tagja, minanában történt látoga\'tása alkalmával" a kereskedelmi osztály tanulóinak egy írásbeli dolgozatot adott fel és a legjobb munkálatért 2. 1 az utána következőért I arany pályadíjat tű- , zött ki. — Egyszersmind foni;.rtotta ni;.gáiiak, i hogy a dolgozatokat ó maga fogja átvizsgálni és megbírálni. Az utoiső napokbou ezen nemes iskola-liarát lovéibeii érlesilé e tanoda igazgatóságát, hogy a beküldött luunkaUtok megelégedését annyira kinyerték, hogy indítva érzé magát a kitűzött 3 aranyat ii aranynyal megtoldani, és így még ti dolgozat lett egy-egy aranynyal díjazva, l-ovolében az igazgató urat u dijak kiosztásával megbízván, azt is meg-jegyzó, hogy a lauulók e jeles munkálatait az összes iskolai bizottmány elé fogja torjeaztoni. Kz valóban oly jól alkalmazott bőkezűség és utánzásra méltó nemes cselekmény, hogy általános elismerést érdemel. — A\'yllatkoxat. Kgerváry Károly és Thassy Iliire uruk közt a „Ilon" 1873. évi 10-. és a ,Zala Somogyi Közlöny- 1 «7:í. évi 8-ik számaiban közölt hirlapi czikkok folytán ki fejlődött vitás ügy előttünk .— mai napon — a becsülot szabályai szerint elintéztetett. Zala-Kgerszegon, 187ÍJ. évi május hó 3-án. Hárdossy László m. k. t.Wrtán László ni. k„ C\'sillagh (Jyula m. k. Károlyi Antal ni. k. IstÖczy Sándor m. k. \'— A .l\'axárnajil U}áy a bécsi nagy kiálliták ideje alatt rendes közleménycin kivill külön mellé\|clctekot ad olvasóinak, melyükben a megnyílt nagy világverseny általános érdekli novezetcsb részletei és főbb mozzanatai képekkel illusztrált, leírásokban lesznek ismertolvo. E molléklotokot, melyekből uz első szám a .V. U. május 4-ki száma mellett küldetett szél, akiadó „Franklintársiilat* inlézko-déso folytán a „Vasárnapi Újság- összes előfizetői mindon különdíj nélkül kapják hotonkiiit a loppal együtt. — Jtörid hírek. Fojérmegye egyik főura 114 ezer frtos díszmagyar ruhát készíttetőn, melyben a bécsi közkiállitáson fog inegjo-lonni. - Vilmos császár Szt- l\'étervárott van, királyunknak a kölcsönlátogatást f. hó L\'ü éu adja vissza. — Ligeti Dániel, Szeged város fő-bírája, meghalt. - Bécsben a. bérkocsisok strickooltak. — Kgy honvédkapitány éji jelzőt és világi\'ó készüléket talált fel hadi használatra. — Baranyai József, -18—4»-ki honvedőr-nagy, meghalt a Usászárfürdőben. — Lcndvny Márton Aradon gyógyul, honnan Bártfára fog menni a nyári idényro. — A pesti dologházat a keropesi útról elfogják helyezni. — Szóko Bélo, u .lliharmegyoi takarékpénztár" vezértitkára, eltűnt. — Bögötön (Vasmogye) tűzvész dühöngött. — A spanyol kormány a spanyol rondjolukot megszüntetto. — Sz.-Oy. azóllősi majorgazdának egy sorléso olől^4-et, rá öt hét múlva 5 öt malaczozotl. — Egorben ,Uo-lvoc" czini alatt élezlap jelont meg. A „Ilon* megjegyíí: Kár volt szülolnio. — Trefort ministor Bihjirmogyéii ál folytatja körútját. -Ab olasz király mindont olkövet, hogy a kabi- net lemondását vissznvegyo. — Kcrkapoly mí-nister beteg volt: — A Temos yis kiáradt s a azubáiyozáai munkálatokat lerombolta. — Ung-mogyóben, LytitHn hclyaégben a lakosság a szolgabiróság ollen zcudűléirt csinált. — A királynő arany biilikomát gr. Sztáray nyjrte el. —- Budapesten máj. lÜ-én országos postamesteri értekezlet fog tartatni. — A vaauti tapfo-lyam hallgatói i. fővárosban m. hó végén tették le a szigorlatot. — Kszakotueriku d* Skandinávia közt nostaszerződés jött létre. -- Dobro-ezonbun . Klczlapo\'." indítanak inog. — A mn-gyur tábornokok szánin cgygyol szaporodott ói ez: Pongrác* Sándor.--A esőlédképző-,ogylot javára Jőkaiué és Prielle asszonyok közrcniAkö-désével színi előadd* lesa. — I\'j mag vár nemes, neve: Moritz von Fischer. (!?) - Londonban nem Kégibeii Ököl viadal volt. Törléiieíi naptár. Májusi). 753. Kr. sz. e, Konuis, iWmn egyik alapitója. agyonüiteték. - 1(587. Caráffa újra mrtködék az eperjesi iné«árszéken. — 1H4U.\' Il-ntzi másodszor bombáBlatia. Pestet. J r 10. 1481. Mátyás király 6* Fridrich csájzár közt béke kötteték. — 1848. véres összeütközés Lederer miatt, a katonaBÍgs nép között Budán. — 184\'J. Perczel Puncsovát elfoglalja. . 11. 1380. béke Zsigmond magyar- s Károly nápolyi király közt. — 17»J3. Mucsányi János költő\'születésnapjs, Ta-polezán. — 1800. Garibaldi Siciíia fnlsza-. badítását megkezdé. n 12. 184Ö. Hacsányi halálozása Líncrben. — 184U. Forencz József császár • hadsereg vezényletét átvnvé. „ 13. 1717. -Mária Terézia császárnő s királynő születésnapja. — 1849. Kenui harmadszor bombáztatja Peslot. n 14. 1849.-Kossuth mint kormányzó és , miiiistoroiDebreczcnben loteazikaz eaküt. . 15. 1809. Na\|H)loon lelliivja a magyar nemzetet, hogy - Mákoson tartaon gyűlést, válaszszon királyi. —I848.Az oláhok Bálástul ván o szerbek. Karloviczon haza-ollones népgyűlési tiirtaiiak^; Zágrábban István nádor s » magyar minisiorek arca-képei s rendeletei nyilvánosan megégettetnek. — 1849. Hentzi 3 gyújtóba jót indit a budapesti hajóhíd ollen. P1 a e z i á r a k NsB)-.Ksiii,.á.. l-»7:t ó»i máj,,, hí 7-ía Oabo-nriiillek : aliú au.tr „,í,fi s.íriiu Ilma H7—90, font ,V"1k,r; M:\' Rli f<"" 7 ■ kr, «\' -V&0 kr. ! ., .\'" /°"1 kr- "rrW.ésre •!«—70 •<>. Ai\|ia i-liit.\'-«f« ;l,ill kr. Zab i - kr. Kep. hr. ................. bécsi mia.a aa.rlnl I.lsíl IngAimmsbb 1» — kr. XiemlflliiM 13._ kr. KrMr kni/Jriisil l\|._ kr. Krkrl« kanyértlsal 8 60 kr llu-r.a.Ur» l« kr. Itis »). - kr. Hllví\|y«.,.k : alsó u«tr. mérií saarinl-. Ili.raá 8.- kr Ital. 4— kr. I,„n-r.«Hkr. Köle. .ÍÓO kr. Hajdina (pohánka) 4.-.U kr. Knkoncsa 4.^-fc,. \|\|.\|,K.„iyK \| «o kr. Hu. i bécsi f..nl sx-fint. — Uarliabiia VH kr. — l)i..»óhus Bt kr. Jul.hu. Z> kr. Borjuhus M kr. /..iríéték t bécsi font ./cini Diaan.\'.asir M kr. Marhaasir ÜO kr. Haatunna l« kr. Hiappau U kr. I.án.paotaj Sli kr. Hl»arin-?>«">,« Kagg/iU-yertya TJ kr. llor: alsé auslr. aU, to pint aierint. O-bor, l/» - kr. Ujhor li.— kr. •lé-au.lr. s«rakA. fi pi„( •é«rinl. l\'.vgmaga-alacsonyabb «,— kr. tűslfa: bé- c.i .11, hllv. ho>.an sierini. Illlkkfa M__kr Talgyfs 10.— kr. Kő.,én l.éosi máa.a ...,inl <o kr. Kssién egy mér.! 70 k«. Ilécai máisa asarlnt. axéua i — kr. H.atma.l 20 N\'apsiám t tgy férfi éUI-mcséíiel .— kr élelmeié* nélküli —kr.Kgy ur, éil-mcsésael—.IJO kr. úlnlnuxés nélklll — .70 kr. Kgy Kyer-iiick clvlinciérsel - M» kr. élclmo.és uélklil - to kr. ibb 7.- k Érték- és váltófolyam május 7. t>70 motaliques 69.96; 6/, nemz. kölcsön 72.70; I8tíü-ki álladalini.k<ilcsöp 101.- ; bankrészvények 932: hitelintézeti részvényok32ü.—\\ London 109.10; magyar földtohermentési köt-vény. 80.—; tomcaviri föld tohormontési kötvény 78.— ; erdélyi fóldtohcrmontési kötvény 77 60; horvát-slnvon fÖldtehermentési kötvény ezüst 108.—; cs. kir. aranv ; Napoleond\'or 8.72\'/r _, \' Fclolós szerkesztő: Bátorfl Lajcs- JNry-llt-téir.. STEIiV SAMU, ékszer-árus, arany- és ezüst-műves, P E 8 T K N, Kirdly-utvza, -i8-ik tx. Akdcz/a-u(cta stögUtin. Ajánlja raindouféle, úgymint saját készítőit kész munkáját, egyszersmind vesz, cserél avult arany- és ezüstöt,, olfogad minden javítást, úgymint kó- és ércsmoUzést, melyekkel legolcsóbb áron szolgálatid. Kapható nála kitűnő jóságú arany-, ozüit- és svajezi-órák jótállás mellett. Vidéki uiűgrotidolésok és javítások leggyorsabban ós olcsón számíttatnak. HC I 3R. 33 EJ T 3SX__S___3É1 \' JBC í)(>r porsünliclie Sc.Iiuíz Um«.-lil»K vírMí"!! . T * ii • e n d f * (20 j I h f I K o Krí* Laurentlus llilíc uud II ff I Iu NCWíiClllí- IWlUndtn d » « miniil \'I e » n li I o c li I ». X r r v « n I r i d e n ít .".4 Folgen itrrüHtnder Oiunle und gesohlecMIlcher Excesae. Úuroli Jffde II ii i- li li » li -I I u ii ic in W i \' n \\mi C » r I I\' o lm Wollnile <0. XII beaifflirn- I\'r.\'i« 2 II kr. mit l\',..l«.\'ii.\|iin,s l\' lu kr. Vor den Nachahmungtn i)nd Ausiilgfn unin.\' IlurliM, d ahnllohen, > holi ritiiiiKon drelst un.l Jnarklschreieriach ang.k \' 1 \'\' h t « Aiugnb®. dl- V OrlglnalAuigabe von laurentlus GO analooi. Abblldungcn SUhUtirh bildat und mit dem Xameii»Moin\|ul des Veri •Irgclt lat, Nota Beae. - Von meiueln lluvl.o lieí«n b-rrit* I I tuugeu III. framdcin Spruilioii vor -tor .1 i n i . li « n, .c Hirdetmény. A Somogy megyében fokvő lokóctai alapítványi uradalom-, részéről közhírré tétetik, miazoriiit a rondezmónyében moglevő ; 1872. évi terméső 3,000 mérő zab • f. évi május hú 20-án, Lakócsán, a tiszttartói irodában, délelőtti j 10 érakor tartandó nyilvános árverésim táviratilag oszközlendó i felső bhi jóváhagyás l\'entartásával, olfog adatni; moly niipra és i helyre a vonni szándékozók olegendő bánatpénzzel ellátva, ezon-! nel meghívatnak. A fonti termény eladása érdemében 50 kros I bélyeggel ellátott,zárt irásboli ajánlatok ia elfogadtatnak,ha a/.ok j moilé a megígért összes árnak 10°/o-ja bánatpénzül, éa az árvo-! rési feltételek ismoroténok kinyilatkoztatása és elfogadása csatoltatik,s ha azok f. május hó 19 én,esti ti éréig a tisztturtósághoz \' beadatnak. Az árverésj feltétolek addig ia a tiszttartói irodában í megtokinthotők. (1068—1) Kelt Lakócsán, 1878. évi april 30-án, kir. alap. urad. tiszttartóság. MlláüISI MÍNMMCTL Milhofer Sándor, ékszerész Nagy-Kan ixtián, I\'öutcza 80H. sxfan < i pedig : Arany keresztek 1 frt ííO kr., 2, 3, 4, 5 egész 10 forintig. Ezüst keresztek 50 krtól 1 frt 40 kiig. Gyűrűk 3 frttól 20-ig s feljebb. Függők ezüstből 80 krtól feljebb. „ aranyból 2 írttól feljebb. Inggombok párja 2 frttól egész 10-ig. Oralánczok ezüstből 3 frt 50 krtól egész 20-ig. Egyúttal ajánlja dúsan felszerelt arany- s ezüst ékszerraktárát, hol minden, e szakmába vágó czikk, legjutáuyosabb áron kapható. Megrendelések pontosan, posta utánvét mellett, eszközöltetnek. (íoGo l) w Testgyakorlás és táncztaniíási hirdetmény. Alóljegyzott tisztelettel ajánlja magát a nagyérdoi teaen gyermekek: a felnőtteknek u közönaéguek, testgya&örüs és táttozMvészetfeíR \' való alapos oktatására. Ilogy tn-1 VJyre fejleszti s erőaiti mindkettő a testet, s utóbbi, nevezetcaen n táueztanitás ment:Vii- szükséges kelléke a iiiflvolödéstick, azt alig szükséges többé példákkal igazolni, mivel 14 év óta reámbizoit táncziskolám bovan ismervo, hogy általa nyeri a test mozgásaiban azon aaját»zeril, kecateljes könnyiUlíégot, s társaságokban oly élvezetek tényorőjévé válik, im-lyokot a tánezolni nem tudó kedvetlenül ^ nélkülözni kénytelen. - Midőn oiinok elsajátítására alkalmat nyújtani szándékom, ^ tisztelettel megjegyzem, miszerint a láncztanitá* nálain minden divatban levő BEL-\|á és KÜLFÖLDI TANOZNKM EK KH kiterjed, melyek alapos módszerem nyomán könuyen betanulhatok. (A tanitás már ;> éves korú gyermekekkel kezdődhetik.) A tánbztanitási díj havonkint 4 frt. Egyszersmind bátor vagyok jelenteni,,miszerint FIONYKK l\'ÉSZETTKI. is oö foglalkozván, igen kielégítő lény képüket a legjutáuyosabb áron készítek. Midőn magam ezeknél fogva a t. ez. szülők s a kétnemű itjuság becses ügyeimébe\'ajánlanám, s becses pártfogásukul kérném, egyszersmind biztosítom, hogy azt kiérdemelni leeud főtörokvésem. («»»»• •-\') TEi.ona.GT: Ellaa, (c\'.-sradl sslll.) icynkorlA iAueimo»Ur í» fínyki\|ií»«. * Tánosiskolám létozik: A „ZÖLDFA" vondéglö toromóbon ostl 7 órától 0-ig. A soproni leszámitoló-bank és nyiigoí niitgyar jpl/ilog hitel-bank IlOkTELEPE NAGY-K ÁNIZS AN. Mintlcunciiiú állaui és hitelpapírok, állami elsőbbségi ós földtehcrincii-tositési kötvények arany s ezüst pénzeket vesz és elad. Pénzek folyó számlára ós betéti könyvecskékre G7o kamatra fogadtatnak cl. Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiáilitás utáni naptól 6/® kamatoznak. Tőzsdei megnizások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt telje-sittetnek. ^ !_ f. sfdekes szelvények díjtalanul valtainak be___ Táncztanitási hirdetés. I Van szerencsém a nagyérdemű közönség tudtára adni, hogy tánczis-k p 1 á m a t május h ó G-i kán a nagy-kanizsai főgymnasium nap:yt«rnióboii .megnyitom, hol a legkellemesebb szalon, társalgási körtánezokban, valamint a pl&stikai állás-nronésmódbau alapos oktatást fogok adni, mit már 7 éves gyermek nemkülönbség nélkül kezdhet. A nagyérdemű közönség kegyes pártfogásaért esedezik NEUMANN MÓlt, táneztanitó Pestről. iieiráaok ttírténhetnek lakásomon, Ur. l\'resburger házában, reggel 8—10 és dél- uUn 5-4Ö óráig- . ^ e (1057—1) A bécsi bizományi bank VA LTÓ-ÜZLETE (1028-4) w Schottenring 18. kibdciit VISZONYLAGOS IVBKEiT alább jelzett sorajegycaoportozalok, moly összetételek már azon oknál fogva is a lugolőnyösebbok közé számitandók, minthogy mindeu egy ily viszonylagos iv tulajdonosának lehetséges a fő és melléknyereményoket egyedül kaphatni, és o mellett 30 freot nratiybuti én IDfrtot pupirbati, tniut kamatjövedelmet, élvezni. Á.. csoport (óvenkint 16 húzás.) Havonkénti részlotlizotés: 10 frt. Az utolsó részlet kilizotéso után mim! n résztvevő következő -I sorsjegyet kap : 1 ,> perc. lSÜO-ik évi 100 frton nllniUHor»\\jeK>et. Fónyoreméiiy 300,000 frt a húzott sorozatok visszafizetési jutalmával 400 frt. 1 \'i perc. c». törüli 400 frcim nllnniMtirHjDgyet. — Főnyeremény tiOO,UOO, 300,000 fre araliyban. 1 berezeg braunncliwelgl 20 tnllcroH nornjegyet. Főnyoromény 80,000 tul- lér minden lovonás uélkUl. 1 liuiHbruckl (Tyíoi) Hontjogyet. Főuyoiomény 30,000 frt. B oaoport (óvenkint 13 húzás.) Havonkénti részlollizotéa ti frt. Az utolsó részlet lolizotéao után minden résztvevő kövotkező aorajegyoket kap: 1 3 perc. c». török 400 freon <illani»orijoK>\'i\'(. — Főnyeroméuy (>00,000, 300,000 Irc aranyban. 1 berezeg brauniichweigi <50 tallcroH 8ori«jegyet. — Főnyeremény 80,000 tallér initiden lovonás nélkül. 1 HZIIHX iiieiuliigeni MOrajegyet. Főnyeremény 45,000, 15,000, délnémet frt. Tovnbbti vlHzouylagoH ivek ölöd 5 aiíásal. OO-iih nllainHoinjegyekre. Havonkénti részlet ti frt. Továbbá vlasonyl. Ivek 1804. rgéax iillomHiin«jegyekre. Hav. réazl. 10 frt. Továbbá viax. ivek fél állaiii»»r«jvgyekr<\'. Havonkénti réazlotlizotéa 4 frt. Továbbá vl»»onyla^oa ivek fel magyar borhegyekre. Hav. részlet 3 frt. Továbbá vlHiouylagOH Ivek brauiincliwelgi KG talléroH Mornjegyekre. Havonkénti részlot 2 frt. Továbbá vlNZonylagOH ivek imiHbrucki Hornjegyekre. Hav. részlet 2 frt. Ezenkívül elvállal a bécsi bizományi bank inindon néven nevezendő bank-, váltó- éa tőzadei üzlotot. Váltók és utalványok Európa és Amerika minden nagy holyére a logol-caóbban kiíratnak. — llolyboli éa vidéki megrendelések g/oraan, lolkiisinorotoaen és pontosan toljeaittetnek, éa a tőzsdei iroda által megvásárolt értékpapírok a legolcsóbb feltételek mollott árusittaU^k.ol. As üzleti helyiségek naponta reggeli Hérától esti ti éráig folytonosan nyitva maradnak. kftk/í míM>TPmlpl<>VPk po»to»an««lánvátutián ia eszközöltetnek. RUlliMJ Ilitől tllUtlUOth Huzási ivek minden húzás után bérmonto-(1028—3) son, ingyen küldotnekr. Lőpor- és a keszthelyi mészraktár. Van szorencaénk tiszteletlel értesíteni a nagyérdemA közönségot, miszerint a magyar kir. magas miniaterium engedélyét a lóiwr árulására kinyertük, és hogy a lőporból mindig meglehetős uagymeunyiségő készlotot tartunk. Alkalmilag szinte jelentjük, hogy helybou egyodöl minálunk találtatik a hirnovea keszthelyi mész, melyet szinte ajánljuk a mólyou tiaztelt közönaég azives figyelmébe. Teljes tiaztolottel STRÉM és KLEIN, (1059-1) Nagy-Kanizsán. Wajdita József, kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. SíGY-KAJÍI/íSA. 1873. iii&Jiih ll-fin.\' 33-lte szám. Tizenkettedik évfolyam. I «ff.\'.F-vr« . . 1 frt. fél «vr.....» , aegyed -ívre . 2\\, KűV nxtím 10 krt Hirdetések \|«tUy»ító\' nyii.ttkrbkn jornnkint 10 krért ti- -.otuok fel. 1 Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben „zalfcjegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tanító-egylet, a szent-balázs-, kis komarom és sütnegh-vitléki flmlanitó-eoylatek, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparttank" ugy a .Zala-Somogy" gőzhajózási részvenytársulat A Up szellemi részét illető Mziemenjek a ■Txeaztóhi\'z, -jnyagi réiz»»t tllr>t<"> közUmonyek podig a kiadóhoz bérmentve in-teendők: NAHY-KAN1Z8A Wlaislcshái. Heteiiklnt kétsaeejg HIVATALOS fiUTESlTÖJ 15, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú Zalniiiegye évnegyedes kii/,gyűlése. — Májua f>. lHÍ.\'l. — Méltóságos Hcrtelendy Kálmán uiy Zalamegyo köztisztelctfi főispánja, 10 órakor a nagyszámmal megjelcijA . bizottmáuyi tagok éh\'Mtliéljcnzése közt a terembe lép> vén, érzelmes szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, körvonalozván jelenünket; aggodalmat szült — úgymonda német császárnak Szentpétervárra történt Utazása, azonban ö c látogatásban a béke zálogát látja; a bécsi közkiállitasban 3l)U év óta\' elóször szerepel hazánk, mint önálló ország, hol az ipar és szorgalom diszkoszorújab>n .-írbH^az utolsó helyet foglaljuk el, ebben is a békének zálogát szemléli, s igy általában a béke áldásos malasztját élvezve,, magasztosán esik tudhatíjfi s biztosan szemlélhetni, hogy nemcsak hazánk, de megyénk szellemi és anyagi haladásán együttes erővel működik tuihcTenki. Még egy örvendetes Körülményt cmljte meg főispán ur, lángszavakban jelezve, llogy ö Felsége a király leányát nem az udvari szokás, hanem szív szerint tette boldoggá, e megye vele született benső kegyeletes résztvevőssel osztozik a felséges uralkodó ház örömében, kérve a Mindenhatót, hogy teljes boldogság koszorúzza frigyüket. Többszörös és zajos éljenzés kisérto a megnyitó beszédet. Nyomban Csertán Károly bizottmáuyi tag Interpellálta alispán urat árvaügy és egy szolgabíró intézkedése ellen, azonban a ministeri szabályrendelet 13. íj-ánál fogva az !ott a határozat, hogy interpellátióját irásbelilcg adja be, s ugy fog tárgyalás alá vétetni. Olvastatott az alispáni jelentés, melyet később egész terjedelmében közölni fogunk. Nóvák Fcrencz, ny. hétszemélynök ur ó méltósága, sok jóakarattal szólt az «lis-páni jelentéshez, melynek -úgymond—nom formalitásnak, hanem a közigazgatás menetéről szóló hú és tüzetes jelentésnek kell lenni, mert a mujtbau a közigazgatási rend- j szert a közvélemény elítélte, a megye szervezésével általános oltaj teljesült, hogy joiib közigazgatásnak nézünk elé,azonban e szervezés második évében is nemesük a joiirnalis-tikn, hanem a közönség minden rétegében hangok emelkednek, miszerint o. közigazgatás jelenleg roszabh a réginél. Tagadhatatlan, Ifogy a felelős kormánynál-a reform és elóhaladás zászlaja kitűzve van, s a korszellem nyomása miatt dicséretes tevékenységet fejt\'ki, azonban teljes czéltneiu érhet,^nert a megyék fenek lenek meg, hasonlít a jelenlegi helyzet, a chinui paphoz: feje mozog, de lába, kty.e tétlen. Kiismeri szónok, hogy az alispáni jelentés érdekes statistikái adatot foglal, magában, de foinomeutumnák kellene lenni: az utak -roszaságát, javítását bőven leírni, a községi szabályok életbeléptetése, vagy megvizsgálása jelentve nincsenek, a hiányosság miau közvetítőről kell gondoskodni ; az alispan látogatásáról tüzete^b beterjesztést, nemkülönben a szolgabiráknak a jegyzóségeknel tett látogatások eredményét alispáni utón u közönség tudomására kell adni, igy mind -az iskolaügy, mind a közlekedés, kereskedés és gazdászat fóemcl-tyú, az utak állupota, nemkülönben a közmunka fcihaszlidlusaról teljes tudomásunk lenne. Bcsseiiycy JSrnó bizottmányi tag ur felvilágosítást ad, hogy a községi törvények miért nem léphettek teljes hatályba, mert — úgymond — a szabályrendeleteket minden község maga készíti, s azt az alispani hivatal kijavitgátva, visszaküldi, s igy tiUU-nál íöWj község munkálatának rendszeresítésé sok időt vész igénybe, azért járáson-kint egy szervező bizottságot iuditváuyoz életbe léptetni. Erre Csutor Imre alispán, Svastics Benő főjegyző, idősb Skublies László és Szigethy Lajos urak hozzászólása folytán megmaradt a községek szervezési munkálatainak elrendezése az alispán munkakörében. Alispáu ur indokolva jelenté, miszerint hivatalos látogatásokat tett Tapolczán, Sümegben, N.-Kanizsán, l\'erlakon, Csák- tornyán, sat. S ezentúl tüzetesb jelen rést tesz, kedves kötelességének ismeri í megyei .bizottmány kiván^túnak lehetőleg eleget tenni. .Nagy lelkesedéssel fogadtatott főispán ur ő méltóságának azon örvendetes nyilatkoznia, hogy a megyében körutat tesz, s a tapasztalatokról, személyes meggyőződéseiből jelentést fog tenui a megye bizottmányának. Jelentetett Skublies István szolgabíró ur lemondásának visszavovése, engedvén a közbizalomnak és megtisztolo felhívásnak, hivatalos működését folytatja azou óhajjal kapcsolatosan, miszerint 48 ezernyi lélekből álló kerülete terjedelmes lcv.éu, a legjobb akarat mellett sem felelhet.meg hivatásának tüzetdsen; miért is bizottság küldített ki, mely bizottságnak feladatául tétetett, hogy erre uézve véleményes dolgozatot nyujtsön be: adassék-e még egy vagy több írnok a szolgabíró ur mellé, vagy u] szolgabírói jurás létesíttessék ? Skublies István szolgabíró urnák lemondása, majd lemondásának. visszavovése hosszas pro ct fontra beszédre adott alkalmat; hozzászóltak Csertán Károly, Svastics Benő fój-gyzó, Bcsseiiycy Krn >, Ula-vlna i.ajos, Séllyey László s idősb Skublies László, bizottmáuyi tag urak. Ifj. Skublies László tiszti főügyész az árvaszéki bizottmány elnökének kérelmét terjesztő, be kiiueritóieg indokoltan. Olvastatott a honvédelmi minister le irata, mely szerint a Ludoviceum-alaphoz\' kéri csatoltatni a megyében netán letozó gyüjtolékpénzckct sat. Tanulságos és a megyei nemesség hazafias érzelmétől áthatolt jelentése olvastatott válaszúi a zalamegyei nemesi pénztár és mugáu alapítványokat kezelő választmánynak, melyből látható: mennyi jótékonyságot gyakorolt ez intézmény s mily jol rendezve működik, s mily biztos kezekben van, egyébként is magán tulajdon levén, senkinek másnak jóga hozzá nincs. Olvastatott Tóth Vilmos volt belügy-minisier huivsiizó-levelo, id. Skublies László indítWtnyáru a megye jegyzőkönyvileg Sajnálkozását fejezi ki tavozui miatt, egyszers-iniiii teljes elismerés és hálával jelzi a megye közönsége ama feledhctlen s az egész megyét megörvendeztető cselekményét, hogy Zalamegyének főispáni székébe a megye egyik kiváló jeles, niunkás szülöttjét, iler-telendy Kálmánt helyezte; az indítvány zajos éljcnzéssel fogadtatott. . Nj ómban olvastatott gróf Szápáry Gyula, ujounan kinevezett belügyminister levele. Kljcnzéssel üdvözültetett. Főispán ur több tiszteletbeli kinevezést eszközölni kegyeskedvén, a gyűlést bezárta. Osi szokás szerint főispán ur díszebédet adott, melyre számosau valáuák hivatalosak. Fűszerezte a díszebédet a* Vidám ke-délyhangulat, a jókedv s amaz általános öröm, hogy a megyének saját szülöttje viseli a megyei legtöbb tisztet. A jókedv csakhamar kitört, a pohárköszöntések szakadatlan sorában. Svastics* Károly, keszthelyi apát ur, kezdette uieg harsogó éljenzés közt emelte poharát főispán ur egészségéért; Séllyei László Deák Fercnczért, id. Skublies László, Skublies István szolga bíróért, mint aki újból a közügyeknek áldozza fel munkaerejét, Bcssciiyoy Kinő a főispánért s családjaért, majd főispán ur emelkedvén fel szívhez szóló s bc\'fisó érzelemből éltette a n.egye bizottmányát, jelezve, hogy a haladás és reform zászlaját magasan lobogtatja, de ha e zászló hunyailanék, vagy a czélnak nem felelne meg, visszavonul, visszalép, s mint közharezos ezentúl is tántorithatlauul küzd a haza s Zalamegye érdekeiért minden időben. 10 hatalmas nyilatkozatot szűnni nem akaró éljenzés kísérte. Később főispán ur a „muraközi kérdés" sikeres megoldásaért, majd e lapok szerkesztőjéért emelte poharát. Kovák Fcreucz ur ó inga gr. Batthyány Zsigmond urat, ki országgyűlési teendői mellett egy peiczre sem felcdi a megye TÁRCZA. lHlrger kttUcmóiiyeilml. C Ita a/rtonl fog nyelvével a kegyetlen rágalom — Kelneyolek. K« magamat Imigyen vlgaaxtalom: a darán la, hogyha zsongva a fát körül repdeai, a inoaolygd gyllmtllca k-íi\'itt Nem a fvrgeat kereti ii. a axerelem latensnek Keltóa hegyfl nyila van — H mikor nom i»\' hinnéd, várnád, tyaivodbe 16, t>lx\|ó»an — — ki lia talál — amint mindig, Megnő klaérUd kivonni, Két begye van,.hátra hajló, H a«ivedct kitépheti. m. kai.mAu iií:i,a. A tengeréi küzdelme. — Heazéljr frattoaiából. —r (Folytatás.) A két ifjú egymásra tekiutott. — Koincc, moudá Jahoua, — mi mindketten szorotjük Avonnot, Meggondolatlauaág volna, hu moaf mi egyntáat üldözzük, midőn karjainkra aztlkaégo van. Héazemról oaktlszöiu, iniiulatldig, inig Avonnot nlyjn karjaiba nem teazazük, aemmi boszút nom viaelek irántad. Akarod-é to i»V > — Igen ! folclt Keinee. Filggoazteasék fel minden gyűlölség köztünk, mig Avoiiiioinuiitve \' nenl l«end. i — Derék itjuk vagytok, mond Mareof. • Nyújtattok kezet. Kpeii moat lép be egy durva kinézetű I egyén h azobába. Kz a foualiani azabó volt, egy . pu\|>oahiUú ember, ki az egész vidéken, mint uj-í aágltordó éa liázaa»ágazei /ő i«mertetatt,a alattoin-! ban n roynliaták pártjára \'dolgozott, ő az öreg Avon felé rohant. — Leányod Avon, leányod hol\'van V kérdi lélekazakadvn. — Tudaz valamit felőle ? kérdő Mareof élénken. A azabé fejét rázd. ..... Kiraboltatott? kérdd. — Igon. — Ma oato? -\'Igon. — A fekoto kőuton át ? — l\'ogy tudod ? — A rablét lAttainN — Ki az ? moud Koin«c a azabó vállát megfogva. — Kn ugyan nom iainorom, de némileg mogjolőlhotein. Kinlékoztok még arra a kél ismeretlenre, kiket a vár közeiében többször láttunk ? í % — Igen, igen I azólanak a parasztok. — Egyik volt közölök, ki Avonnot olr\'o- bulta. — IJizonynyn! tudod ? kérdé Mareof. — l\'oraze, a boldogult mari\|tiia haiála napján követéin őket a bokrok közt eleinte, később n sziklák közt elbújva éa hallgatám az egész besíélgetújökot. Jigy nő elrablásáról ta- j nakodtak, de novet nom hallva, uo\'in gyanitha-J tám, hogy e incrény Avoh kedves leányát illeti. : Ma este, hogy l\'enmarkbél visszajöttem, \\y kikötőből nz ut felé iudulék, ekkor látátn, a tetazék, hogy az iQabbik. Kgy árnyékban megálltam, nem láthatott. Kgy nőt tartott karjaiban, de mielőtt még segítségért -kiálthattam volna, egy bárkába lépett; a két ember segítségével eltűntök a parttél. S a holdvilágnál gondoláin, miutha Avonnet láttam volua, do° bizonyon nem levén, siettem Fousnanba vissza, inegluduntb* a valót. — .Mely oldalru vitorláztak ? kérdé Avon. — Ugy tetszik, mio-tha a halotti öböl felé. — Valő, igaz tehát .... szólt szakadozottan Mareof. Ilollá, legények! Jalioua és Koinoo, kövessetek engem. Kmbereimet a falu segítségére, itt hagyom, liervic parancsnokolni fog. Mi, alkalmasint virradóra, még visszajövünk., Addig is barátim, rejtsétek el a lelkészt jól, mert a csendőrök bizonyára visszajönnek érette. Kzon szavuk után megfogá a szabót, ki-vozeté a clkello mondania, hogy mit hallott ama két egyén beszélgetéséből, midőn a marquis temetéséről eltávozának. K szabó volt tehát az, ki utánok leskelődött, mint annuk idejébon mi is omlitéuk. Kltnondá a többi közt azt is, hogy Carfor nevét többször hallá omlegcttctní áitulok. — Varior keze működik ez ördögi csői-szövénybon! kiáll Mareof összeszorítva ökleit. Miutha éreztem volna T Köszönöm, függesztő hozzá u\'szabóhoz fordulva, jöjj holnap Lugger hajóuiru a a pénzt átadom, mit szolgálatotok ért Nőire mar«\|uis küldött. Negyed óra múlva Mareof Koincc és Ja-houával eseudosoo, do eiotvo foly taták utjokat az öbiil felé, melyben a Lugger horgonyt vet-ve, himbálódzott. Csak két ombor állott őrt, de \'ezek d«rék emberek voltak a helyükön, mert a jövők még uein láták azokat, midőn már, ki vagy ? hangzott, s ogy fogy vercsottcués hal-luiszUlt. A felelet helyett Mareof kezét szájára tette, s mint egy éjjeli bugoly huhogásához ha-•aonlólug tón. K jeladást egy másik követé, egéaaen hasonló, do közelebbről. — Mi ez? susogá Mareof csöndesen, ex a j"l n partról jön, és én nom álliték ott senkit fel. Kísérőinek jelt adott, hogy maradjanak veszteg, a ö a sziklák közé lépett. Itt a jelt ismétlő, ámbár gyengébben s azonnal felelőt helyet egy ember emelkedik ki a szikla üregből. — Te vagy Joan Chonau? kérdé Mareof megdöbbenve..Mit keresel ? — Mar nyolczjiap előtt értesültem »dcc-retumről, melyet a departeinenl kiadott, felölt a historiailag iaoicrt nyugati oloöke a forradalomnak. KgyedUl uzért jöttem,megtudjam magam a coruailloi nép bungulatát. — Tehát tudod, hogy ma tétlenek nom valánk. — A lóustiiiiii. nép magát hősicsen viselto. Te paraucsnokolál ? — Sajnálatomra, csák ölvon emborem volt. De azért győztünk. — Holtiup ötszázan lesznek Honnalia mezején. Noiro marquis volők lesz. — Igun jól van 1 —• Kiutlűk értesíteni, hogy a csendőrök virradóra visszaléruek Fousnanba és a bérlők házait felgyújtják\'. As embereknek jó volua tudtokra adui, .,« ügyeit, a nagv ttatthyányiak mcitó utódául . .Jelezve éltette, később Svastlcs Károly apátért emelte poharát. Nedcczky .Jenő Ko-nigm&yor Károly apáiért, majd a következő szellemi röppentyűvel szította a kedély tüzet: ivittek tetteiből minden jó nó. éljen Hessenyey Krnó! Kóiiigmnyer Károly apát ur szokott lángszavakkal köszöntötte fel a főispánt, hogy mindig oly vidám jó egész-ségbeii legyen köztünk jelen, mint most. Ilogyay Máté (ilavina Lajosért, Ho.zciédy Klek Séllyey Lászlóért omcUo poharát, j legnagyobb\' vidámságot keltett Kiss hajós Iűrjei jószág-kormányzó ur lövid.de talpraesett pyhát köszöntése; a tiszte-ó.»z féili fel-\' áll, kezében a pezsgős pohár pi\'zsg. ajkán vidám mosoly játszik s hangján elomló\' naivság eseng: Uraim! az ifjúság nevében" szólok. (I\'ei ezekig tartó kedélyes nevetés, * halljuk!) .Mindenütt, mindenhol s mindfnki jtrról panaszkodik, hogy a/, idó mostoha bánásmódja következtében elfagyott miittjen, egynek azonban a hideg romboló ereje nem ártott és cz a r ó z s a v i r á g, é I j e n JI e r-tel.cndy Kózsn ! . ... mondott még ne-hánv/ázót,\' de a dörgő éljenzés és tapsvihar közt nem lehetett érteni, noha e sorok írója majdnem szomszédja volt a szólónak, alkal-masint azt mondhatta: Ki nem esik Iti 1 a rózsa hirén:-éljen llcrte-lendy Irén! Mondattak még lelkes toastok Séllyey László általa muraköziekre, különösen Lá-pnsyMárton plebános.e kitűnő mngyarérzésű J lelkészre, majd Kaán Kerenezre, Svastics s • Benő föjcgyzórí\\ Nedeczki Jenőre sat. I)e ki tudná mindezt elősorolni. Ujabb nyilvánulása volt itt észlelhető a megyei élet fel- i Virágzásához, szükséges egyetértésnek és vidámságnak, mely a munkásságot, tfcvé- j kenységet élénkíti, fűszerezi. \| HATÖÍÍFI. I A ii ti II c \\ <k 1 ó > Hekellott végre nemzetünknek* is látni azt,auíjt Kurópatöhhi népei már régen beláttak, hogy korszellem mértéke, nagyot változott ; uj elvek, uj tér, uj hatalom merült fel a nemzet előtt s "hívta fel a hódító érit\'; uj irány jiivto fel ff haladás-vágyat. Fz uj elv volt az értelem, uj tér a tanulás, uj ha-tahfííi ii tudás, s üj irány a tudomány fejlődése ; ha a nemzet az uj elvet fel nem fogja. az uj tárt el nem foglalja, a/, uj hatalmat meghóditani nem igyekezik, haladásában a/.uj irányt nem követi: lassú bár, de elkerúlhetleU megsemmisülése bizonyos, ép oly bizonyos, miftt a mily bizonytalan az ujraéhredés lehetősége. Kgy. vesztett e.«atát I a természeténél fogva életerős nemzet ki-liover, a sebek, melyekot ogy nemzet tes-J tén szuronyok ejtettek begyógyulnak, a i yyorserő által megsebzett nép előbb-utóbb J felépül betegségéből; de az erkölcsi halál-\| bői, az értelmi megsemmisülésből nincs fel-[ támadás, mert az erkölcs világa, a tudo-i inány fáklyája nein holtaknak, csak ölöknek 1 világit. A fegyveres támadást visszaveri a személyes bátorság, a nyers erő ellen megvédnek az izltlos karok, melyek súlyos buzogányt emelnek, a kardnak ellenébe lehet állítani a kardot; de a tudomány mindezt kikaezagja, az ész fegyverétől csak a tudomány képes megmérkőzni. .Mindezt belátták a nemzet jobbjai, s egyszürsíuiiit belátták azt is, hogy a liosz-s/as anyagi harc/, után bekövetkezik az értelmi liaiez koizaka. a mely korszakban a pihenés az öngyilkossággal határos vétek, nemzet elleni htln v.lna. sekkor fejlődött, ki hazánkban ama i»agys/.»;rii szellemi mozgalom, melyet a történeti ró a nemzeti ébredés korszakának nevez,. s melynek kezdeté vcl a XYIU-ik századot jellemzi. Szomorú idők voltak azok ! Talán szo-moníbbak, mint a honfo^alás korszaka, talán csüggesztóhbek. mint a török invásió nehéz tiapjni. íróink voltak közönség nélkül, színészeink szinhYtz .nélkül, tudósaink akadcinia nélkül; múlón maga Kölesei is : Mit tettek ekkor a magyar nők ? Keveset, nagyon keveset. Csak egyes jeleseket látunk kofonkint feltfiuni hazánk borult egén, a kik — mint kivételek - részint a hazai irodalom csekély közönsége közé vegyülve, részvéttel fordullak a nemzeti irodalom leié, részint fárasztó tanulmányozás után, mint,az irodalom apostolai maguk is nagy szorgalommal igyekeztek annak egyes ágait művelni, a nagy rész azonban, mely a magyar nők ösz-szegének többségét, zömét képezte, távol tartotta magát a mozgalomtól, közönyösen szemlélték a hazai tudomány fejlődését, sót sokan hidegen fordultak el az uj korszak teremtő szellemétől. Ámde nem hiányzott, megvolt ná\|ok amaz erkölcsi alap, mely megtanít bennünket másokkal\' jót tenni, szenvedélyeinket korlátozni, á szülőket tisztelni, a fensóbb-ségnek engedelmeskedni, s jgy megtalálták még akkor is tevékenységűk terét a nélktít, hogy a nemzet uj irányával, az értelmi fejlődéssel. ellentétbe jöttök- volna, habár a tudományos kiképzésben a férliakkal nem is szövetkeztek, habár a művelődés terjeszti-\' sébetutctileges részt nem is vettek. És cz , természetes. j Olyan korszak kezdete volt ez. mely j nem a képzőimet, hanem az érzelmet, nem ! az érzést, hanem az észt, liem a szivet, ha-\' ncm a főt vette főleg igénybe, és o korszak-, kai kezdődik a magyar nő befolyásának nem i hanyatlása, mert e h folyás; bármely alakban nuiidig megmarod, hanem befolyásának fordulata. Addig, inig őseink Ázsia belsejében, főkép a keleti éghajlat és természeti erők hatalma alatt állottak, mikor még a kedélyre, a szívre, a képzclemro gyakoroltak a legyőzhet leltnek látszó természet erői, az éghajlat megragadó, nagyszerű tüneményei döntő befolyási, addig a női befolyás üdvös eredményeket volt képes n nemzet életében \|,jVv előidézni; inert ott nem a tudás, hanem wfkáf, kiil ép oly\' veszedelmes haladási tényezó, mintái tudomány erkölcsi alap nélkül, mint a tudás érzés nélkül. (Kolyl. k\'ívctkoiik ) GYÓltFFY JÁNOS. Kuksit, utajus 1. is?:i. képzelet világában élt a magyar, s erre a no mar idegrendszerénél fogva is sokkal, nagyobb képességgel bír. A niint azonban uj. hazájolH>an, a\'mérsékelt éghajlat uj viszonyai .közt, az értelem kezdte legyőzni, meghóditani s hatalma alá hajtani a mérsékeltebb erővel működő természetet, midótt a képzelem alárendelt tehetséggé sülyedt, s az erkölcsi érzés mellett a tudás, fóhataloiu-má kezdte kinőni magát, a női befolyás roppant, változáson ment keresztül. A magyar nők Kúrópa földjén a tudomány ébredésével ép .oly kevéssé voltak képesek felismerni uj helyzetüket, uj hivatásukat, mint a mi^ képtelen volt ezt felismerni az egész nemzet. Azon természeti s erkölcsi rokonságnál fogva, mclylyol a két nem, férfi és nő, egymással összeforr, azon hagyományos1 szokásnál fogva, melylycl a magyar nők és férfiak társadalmi, állami alakzataikat eddig együtt, közösen alkották, soha sem lehetett a magyar HÓ a férfi rabszolgája, hanem élettársa, a mit igen találóan a jellemző „feleség* szóvá) fejezett ki; ámde mind aSnagyar nők, mind a férfiak megfeledkeztek arról, hogy a nők eddig csak éreztek, a férfiak meg cselekedtek; hogy a nőnél a szív, a férfinál a kar, a hadi ügyesség ereje működött; hogy az eddigi nemzeti előhadás lini.v\'lnias rugóját a női képzelem- és a férfiú fizikai erejének egyesülése alkotta; a\'.ért, midőn a tudás lett a haladás rugója-, akkor is azt hitték a magyar nők a férfiakkal együtt, hogy a nőnek ezután sem lesz más hivatása, mint ami eddig volt: érezni, s a nemzet haladására, mint eddig, ugy ezután is az érzés hatalmával hatni, pedig n történelem fájdalmas eseményei sokszoroson bebizonyították, hogy az érzés, egyedüli világa,az erkölcs, s az erkölcs tudománv nélkül; az érzés tudás nél- Ntfgy Lá«z\|ő jegyző elhunytával a bnkimi kiirjogyzfaóg üresedésbe jővén, uj jegyző választásra határnapul april ttO iku. iüzoiuit ki. Három p.ályázó jelentkezett: ilj. l\'áslok János, .Soós József és IJertalanll\'y Kálmán. A választási gyűlést tekintetes Vasdény-nyey Lajos szolgabíró ur 1U órakor megnyit-ván, a szövetkezett községek, szép száminál megjelent, képviselői á szavazást megkezdették ; szavazás közben liertalanlfy Kálmán iát-va, hogy egyetlen szavazatot som)iycrhot, lo-lyaiutfdványát visszakérte, 8oós József párt-\'ikeitycdig előre látva kisebbségbe maradása-............onultak, s igy 72 beadott szavazat- J, nagy lelkcsüléssol ilj; l\'áslok János váianz-tutolt meg. Nagy fehünésiokozott s általáuos fájdalmat gerjesztőit a baksai járás uibiztosi állási a Uá»pár Feronez ismeretlen egyéniségnek kinő-vezeso, mellőztettek Üdvardy Imre mérnök, hon véd-főhadnagy és Soós József, kiknek,mint helybelieknek kérvényeit n szolgabíró felterjesztette. Ilirszerint, Gáspár Ferencz nőszabo I igen óhajtandó volna, ha u magas pártfogó, ki a kinow^t keresztül vitto, nyilvánosságra merné ftWiTi azon érdemeket, melyeket a szabó műhely ben jobbau lehet az utbiztosi állásra szerezni, mint u mérnöki foglalkozással. Kénytelenek leszünk a járásunkbeli szakértők mellőzése s a járásban általános ingerültséget kelteti kinovozé miatt, főispán ur ő méltóságát alázatos kérelmütikkol a kinovezés visszavoná sára kérni. JJ, 0. V 6 g i r a t ~ <i Uctct lopok h\'itdbjnin megjelent „Reflexiók\' Jldru. A Kellexiók ezorzőjo mindhárom feleletében tennen hangoztatja u t-zcmélyeskodés elleni ellenszenvét, — s nem luija, hogy ő maga alatt vágja a fát, mert mindaddig, míg a hibát tényleg meg neiu mutatja, mig a téves eljárás-ra nyíltan nem utal; míg csak bővobbon u vakandok módjára működik, és épen o titkos működése, áskálodása állal bizalmatlanságot ébreszt önmaga iránt, s e bizalmatlanságot igyekszik ébreszteni a közönségben : mindig csupa személyeskedésnek fogom eljárását nevezni, mindig uz ügy szentsége elleni merényletül fogom eljárását odaállilní; — hogy joga vnn — mint polgárnak — az ügyhöz szólani: elismerem, mert a nyilvánosan működő közegnok minden egyes polgár ellenőreűl szolgálhat, sőt tartozik is ezen közeg-a reábizottakról számot adni; do illetéktelen—jobban mondva — alap nélküli csipkedéseket eltűrni nem köteles. — Hogy nadrágban is lehet basáskodni, feltételezem, de uiug nem ougedom,,mo\'ri ha valamely polgár hiányt vesz észre, ligyoluiezlesso az illető felügyelőséget a lényre, do nem elfödve, hunom nyíltan, magyar jellemhez illően, (öl- — Megteszem. — Hadd a lelkészt a mezőre jönni, s embereidet is hozd oda. — Mindenesetre. — Ez minden, mi noked mondani valóin van, Marcof. — Kljén Jcan < .\'honhu I , —.\'A viszontlátásig! Az insurgensek jövendő ezredese, kinok neve mMg okkor ismeretlen volt, — ellüllt. Marcof kisérőjeihez visszatért,^ mindhármnn a l.ugger hajóra siettek. Marcof fegyvert és lőszert tolván nekik, egy bárkára.eies/.kedtek a a tenger sima tükrén valának. — A halotti öböl leié! parancsold Marcof. — ("arlor barlangjába V kérdó Keinee. Mi okéiból y — A szemfényvesztő mondja meg hu klink, hová lett Avonno, ki vitto «<l V felölt Marcof. Atyám lelkére mondom, gyónnia keti! lveinec és Jalioua hatalmasan eveztek, Marcof a kormányt tartá. A szabó nem csalódott, midőn a rablóban Tessy lovagot gondolta mogismorni. (Jarfor lervo jól ni került. Mig a lovag rabolt kincsével a parthoz ért volua, mir Carfor és egy szolga egyenes irányban u sziklák közt szinto elértek a kijelelt helyre. Itt Keiueo bárkáját elmetszették, az egyodűlit, inely a .kikötőben volt, és siettek az öbölbe, hogy itt intézkedhesse\'uek. Uurfor (igyos tengerész volt, és a luyó uyilsebességgél röppent leapart hosszant.Avonne még mindig eszmélet-, lenül, ájult volt, tni a szöklotéat, illetőleg rub> lást, könnyité. Kgy óra inulva cihaladák a halotti öhölt. Magaslaton fekvő Amlieriie alá megérkezve, egy kellemetlen öbölben a partra zál\|ottak. Itt már vártn őket a gróf lovakkal. A lovag értekezve (\'arforral, hogy irni fog neki, mihelyt zsákmányát biztos helyre telte, és a lovel. t az öregfn\'odvábá helye/ téti. Krre eh álluk. A !• Avonnel felemelte a oyerégbe, » mind a I, . lo vas elvágtatott. (,\'.\\ilör pétiig ismét a bár!-.dm szállt. — Dieg.i, kezdi Káfael, midőn magukat biztosnak gondollak, inegvagy elégedve a hely rejtélyességével V \' \' — Kitűnőn helyes! Senkisem fog bennünket keresni. Ily régi kolostort, honnan az np.c.ák a (lepárlóméul parancsa folytán .•lii- j zetíck, hová én engadelmct nyeriem kjdloAöd hetni, s b^reiidezteurjiingamat kényem, kedvűn\' I szerint. Tiz iiiértföldnyi körben -i< Í;rilo»tori i iuimluiiki\\elhagyatoliuak tartja. Az éj vége leié közelgett, a hajnal plf zornánezozá n környéket. Avouuo mély sóhajtást hallatva, Wllérit tette fejét, s ugy látszott, iriintli)! ujolag elájult volna. Do hirtelen lel-eiiielé tekintetéi s mérgesen a rablóra liézvo, lenhangon segitségjirt kiáltott. — Hála az Kgnek ! czélttnknál vagyunk. Kiált a gróf har.ig.Haii, épen egy nagy éptllot udvarába lovagoltak be, melynek épiuM\'modora, berttndeztise, ájtatoskodók agykori lakhe-lyéro mulatott. XII. A plof/untett xát\'du. A plogasleli zárda néhány éra távolságban a tengerparttél, a Kíiiistcrro dopartoinont-ben lekvék. Itég idő óla ismeretes menhelye volt több nemes család leányainak. A Szegény apáczák ilt éltek csendesen, mit sem tudva, mit -- Vaiu.nk benne nla^ítnk V - VT"\' K0"ll"lv" " \'\'.rroiigd\' politieáról, midőn - Tjeinúrdek és kitMhÖk \| FöldálattUa^ /«gy«zorro meghagyást kapnak a törvénytadó kokat is tisztogatlattain, hogv ha tetv/ik, z.ák- ,"k,"?,W\'\'1 l,,0^\'"en,lt hizonyos idő alatt máiiyodat oda helyezhéíd. oszoljanak tel, s kiki rokonaihoz távozzék. A -Mért valál oly elővigvázatlanV s az V omborcknck sejtelemre adál okol. ; ""^"^""\'rf. ^"\'"V"!\'. ,,un.1 a ^^ At -- ltálaol, kjnek tartani; engem V -8en. ! ki más niucs ott, mint Hcrmoza és Henrik, hű Jázminnál, föleit a gróf a hála inogott nyar- I galó szolgára mulatva. Jázmin ! Lovagolj előr> \' ; bouVI Apáczák • záratott i ellát « s jelonlsd.a báriínénak azonnali megérkezésün-\' kel. --, Kn már látom a kolostor tornyát, ftlg-geszté hozzá. Mi közben a szolga előre vágtatott. — Avonno ismét magához jöu I mond a lovag és valóban folnyitá szép szemeit s ijedten tekint maga körüli : w cl elűzetlek; a kolosto :« egyházi tulajdonoknak nyilvános árveréson leendő eladása kihirdettelett. l)o minthogy egyetlen ogy vevő sem joleutkezott, az apátság urathui lön. A gróf megtudván, elhatározta ez épületet lakhelyéül választani és sikerült neki az engedélyt kinyerni, miszerint henuo luklmtik. Unnál jobb s alkalmash választása aliglia lett volna máshol, mort szükség esetében az abban lövő alagutak, melyek a szabadba kivezettek, jó szolgálatot igérkeztok nyújtani. De továbbá o tájon a parasztok sem ismerek őkot, igy szükség esetében könnyen olillauluilnak. A gróf azon részét vové lakásul az épületnek, melybon a fojedolomnő lakott volt. \| Amint mindketten ax udvarba érkeztek, a lovag vové a kiáltó, s magát védolmozui akaró Avonuot karjaira és bovitto a zárdába. A gról megelégodő tekinlotot votott maga : köré s követé társát. ! — Corpodi baocöI dörmögé a nápolyi, , tömd be a száját, hisz a fülemet hasitja kiabá-; hisa. Jer ido o lolyosóra, függesztő hozzá, amint , a zárdában találák magukat. Fektesd az apátnő i szobájába, azon jé závárok vannak, j A lovag Avounot ogy pompás táinlányba . helyezé, de ez folugn.lt, hogy magát annak j karjaiból felszabadítva érzé,s az ajtóhoz rohant. A gróf karjánál megfogta. -- llollá lepkém! olőbb ismerkedjünk nieg , . . . Valóban bájos alaki dllimmögé s a szegény leányt végig mérogeté átkozott mosolya kíséretében. i — Mit tegyünk, hogy megnyugtassuk V ; kérdé a lovag. j — Semmit I Szerelmi nyilatkozat még \| most nincs helyén. Az ablak jól bovan rosté-lyozva, menjünk és zárjuk lio, Később vissza jöhetsz. KlőbbmenjUuk Herinozáhox,beszélnünk kell volo. A nők értik majd egymást! — Jól van, felelt a lovag, nem szoretnék könyökei látni I (Fol)t. kövotkpilk.) tárt sisakkal. A t. haioti hogy még nem volt Schulinspoctor", azt ssivoson olhiszem, mert frálymodorábói kitotszik, hogy a tanfelügyelői képoaséget meg som közoliti, különbon több ér-tolommol szólott volna a tárgyhoz. — A tanfol-ügyelő igon is ollonőrködik működésünk felett, mogtoszi figyelmeztetését; de nom alacsonyiljo le a néptanítót, nem fosztja meg embori móltóságától, mint oz olőbbi időbon gyakorta törtónt 8 ha szolgálatkéntelen lón, kupolt tiO frt nyugdijt, nini az óbenháláshoz sok, n megélhetéshez kevóe I Tanító vagyok r pedig már nohány öven át, ismerom a gyermekek lolkülotót, tanulmányoztam hajlamaikat, b tapasztaltam, hogy a gyormokoknek egymásközti vonzalma sohol sem fojlesztothotik ós nüvoltethotik czélszerüb-bon, mint a közös Iskolában, mert akkor kezd e viszony tágulni, mihelyt a gyermek észreveszi, hogy közte ós lársa közt különbség létezik, s e különbséget mindjárt társa kisebbítésem és gúnyolására igyekszik kiaknázni. — Azért ha épen több haszon nom volna, meg van az: hogy u i-vorTnoki szív mogtartatik a szerotettoljes, minden szép és jó iránti eredeti fogékonyságban. Tunácslom a t. hazaiinak, hogy novolion előbb gyormokekot vagy olvasson nevelési szakba vágó könyvöket és aztán jó tanácsait mindenkor szívesen olfogndom. Keszthely, april 4. 1873. LINTEK N. JÁNOS, kOtiégi Uultá. Illrek. — Gróf Sxapáry Géxa ur ő oxcol-leiitiájji a napokban utazott keresztül megyén-kon mura szombati birtokára. —j[>Usj>ök ur ő méltósága f. május 20-án délután érkezik Nagy Kanizsára; a bérmálás y másnap veszi kezdetét; eddig2088 bérmálandó iratla bo magát. Marczali és vidékén, mint értesülünk, 14 ezer bérmálandó jolentkezott. — Kozma Sándor, kir. főügyész ur, a Nagy-Kanizsán építendő miutubürtön ügyében ide érkezett, mint halljuk, hogy a tervrajzot a ministerium helybenhagyta; ha pályázat lesz hirdetve, valószínűleg élénk vorseuy fejlődik ki. Főügyész ur ó méltósága innen Csáktornyára távozik. — Hója Gergely, volt zalamcgyoi tan-felügyolő urat, nagy csapás értő; ugyanis egy hozzánk érkezett távirat szerint édes anyja pénteken, május !l-én reggol 15 órakor meghalt. Fogadja o megyébon szép emlékezetben élő taufelügyelő ur őszinte részvétünket; az elköltözött ritk£\\jó anyának és nemes honleánynak legyen könnyű a told. Áldás emlékezetén I — A ,,xala-eyersxeg vidéki" tanító-egylet május l-én tartott rendes gyűlésében\'határozatba ment az egylet önállósítása, elnök Kovács Sándor Söjtörről, ululoök Wois Jool, jegyző Bődy József, pénztárnok Stern Miksa lett. Tagsági díj Iiuvolikint 00 kr. Jövő gyűlés f. évi aug. ö én, Söjtörön tartalik meg. A terjo-delmes jegyzőkönyvet nom hozhatjuk, kivonatban mindenkor készséggel. Jegyzőkönyvöket különben is csak azon egyletektől közlüuk, melyeknek hivatalosorganuma vagyunk; igy hozza o»i a dolog rendjo is magával. — Leveröleg hatott reánk nz a hír, hogy n nagy kanizsai önkénytes tUzoltó-egyiet iránt a város vagyonosabb polgárai közt a részvét, u pártolás lazului, hidogedni kezd ... ha meggondoljuk, hogy ez intézmény disze, java a leghumánusabb csolokedet díjtalan teljesítésében áll, sót eshotőlog mások vagyonát, nem gyéren a tűzveszélyből! ártatlan kisdedok megmentését saját éloiük koczkázásával eszközlik, pusztán nemes-, emberbaráti indulatból, foloba ráti szeretőiből; lehotollou, hogy fájó érzemény no szállna inog bcnnüuket akkor, ha a jobbmő-duak kicsinyes fukarságuk állal nz emberiség erkölcsös ér tőimét tépni szemléljük ; nem hisz-szük, nem Hihetjük, hogy oz egylet iránt kö-zönynycl vjsttliotne a közönség. — Interpellál lo. Ez élénk lap hasábjain lefolyt polémiából olvastuk az Iván-utczá; bau levő gödrös járdának a tavasz kinyillávnl törlénend< elkészítését. Ugy gondoltuk, hogy oz a f. 1873. tavaszával vétetik eszközlésbe; kérdjük u közgyűlés végrehajtó bizottságát, melyik óv tavaszát kell tulnjdoiikép értenünk V N. L. Ik K. ós Sz. — JlaláloxáH. Joliéi közbirtokos Sza-lay Imre nojo, született Feronczy lika, május 2-áu élte 2ü-, ós házasságuk ó-ik évébeu mellbajban meghalt. — Amci eslgasürgünyt illotőleg,melyről inult számunkban tettünk oinlitóst, a következő felvilágosítást kaptuk. Megkell különböztetni az állami távirdát az üzleti vagy vasúti távirdától. Mig e z kedvező körülmények közt feladatának teljesen megfelelhet, addig a ni az magánsürgönyök felvételével nom toholi. Már uovo mutatja, hogy nála az üzleti dolog az olső, miből kifolyólag számtalan eset adta olö mogát, hogy ütloti dolgai halma-zottsága miatt a feladott magáusürgöny később jutott rendeltetése helyére, mintha gyalogpostával továbbította volna. A kérdéses sürgöny is vasúti állomáson adatván fel, nom érhetett rendeltotéso helyére azért is, mert előbb az úgynevezett állami gy Ujtő állomásnak adatott át, mely Kanizsára továbbitolta. Ha egy sürgönynek több kézen koll keresztül inon- \| nio, s hozzászámítjuk még az akkori esőzést, szélviharokat, melyek a taviró-huzalokat megrongállak: nem lehet csodálkozni; ha a 1U óra 60 p. feladott nürgöny csak 1 óra 50 perczkor érkezett meg. . Az eshetőségekre mindig koll számítani, b ép azért igen tanácsos lenne, ha a közönség is előre gondolkoznék az ily dolgok folől, — nem ükkor, midŐu a gyertya közére égett! —(_]— — Meteorológiai észleletek a n.-ku-nizsai főgymuásiuiiiiial 1873. év uprilis havá-ban. — Közép légnyomás: 742-87 milliméter; legnagyobb légnyomás: 702-4 mm. 10 ón 7 ó. r.; logKisebb loguyomás: 732"7 mm. 7-éu 2 ó. d. u. — Közép Jlőiuówéklel: tl 2Ü"C; legmagasabb hőmérséklet: 20 ó"C ltiáu2o.d. u.; legalacsonyabb hőmérséklet: 0 0°C 24-én 7 ó. r. — Közép páraliyomás: 7\'1 mm. — Közép nedvesség: »14%! — legcsokélyebb nedvesség: 44u/e 21)-én 2 ó. d. u. — Közép folhőzot: Svü. ÍJO észlelet kozól egeszén derült cg észleltetett 7-szor, ogészeu borult 21-szor, — Közép szélerősség : 22. Észleltetett északi szél: 12, északkeleti : 14, keleti: 4, délkeloti: 11, déli: ü, délnyugati : 10, nyugati: 6, északnyugati: 20, szélcsend: 8-szor. A csapudék (osó, hó) havi összege; 85 mm. Eső esett 13 uapon, bó esett 4 napon. Ez idei olső villámlás és mouydörgés volt lD-én d. u. 3\'/j órakor, mely alkulommal a környéken jég is esett. 24-én reggol hózivatar volt erős cszakuyagati széllel, miulatt a hőmérő fagypunion állott. 28-án reggelre erős dér volt. F. L. — Meghívás. Alólirolt által Nemes-Vidon, a nagy vendéglő tormóbon folyó évi május hó 14-én rendezendő jótékouyczélu reue-, ének- s szavalati estelyre. Müsorozut: 1. „Nyila uy. l\'otpourri, ludigo operoitoból 1. szám." — Zougoruu 4 kézro elóadvu Moluur János és Kiss Sándor uruk áltul. 2. .Világosvári kesergő", énekli Háry János ur, zongorán kiséri Kiss Sándor ur. 3. „Unka kcsorgí jo" zongora és hegedűre alkalmazva és olőudva ^lolmir János és Kiss Sándor urak által. 4. „Evek után" (beszély); szerkeszivo és lelolvusvá Kalmár Jiéla ur altul. ü. „Brillant Walzer" zongorán \| előadja Molnár János ur. 0. .Bordal" (négyes) Ernani operából előadják Háry János, Km Sándor, Molnár János és Kalmár Béla urak. 7. .Változatok magyar népdalok lelőtt" zongorára alkalmazva és előadva Kiss Sándor ur által. 8. „Tiszteli a mujs/tram!" (humoreszk \| szerkesztvo és felolvasva Kalmár B>:la ur által. \'J. .I\'.iraszt és a költő" (románcz) zongorámé* he;: dün előadják Molnár János és Kiss Sándor urn... 10. „A^nagy-idai czigány" kesergő,-.ónok s cziinbalom élethű utánzásával, előadva Háry János úr; másodhogedü és gordonkán kisérve Molnár János és Kiss .Sándor urak által. Záradékul: „Kákóczi Induló" négykézro alkalmazva, zongorán előadják Molnár János, és Kisa Sándor urak. — A tiszta jövedelem a szakácsi égetlek felsegélyozéséro fordítlatik, moly czél-bél kiindulva, a rendezőség bizton rcményli, hogy ki-ki lohotsége szerint rakja filléreit az áldozat oltárára, llolyárak: Körszék I fit. Számozott ülőhely 80 kr. Földszint ö(J kr. Karzat 30 kr. Felüllizetések köszönettel fogadtatnak é* hirlopilag nyugtáztalak. — Kozdoto esli 8 órakor. A rendezőség nevében : Kiss Sándor. —Mtiraköxbölvait tudósítás után írhatjuk, hogy az utóbbi fagy igou csekély kár-, toll. — Alsó-Dombomból irják lapunknak : hogy olt mult vasárnap délután 7 óra tájban a villáin a toronyba Ütött, déli részén, az óra fölött épen a párkány 7»tbv, — az éjszaki oldal felé tartva egy kis szántást tett a vakolaton, mindon jelentékenyebb kárlevés nélkül eltűnt. — 7.a\\amegye uj főtnnfelügyolőjénok kinevezteléso legfelsőbb helyre terjesztetvén, már a közel napokban várható. — JitírlU lilrek. Az angol trónörökös a fővárosban idő/. — Fényképezett bankjegy hamisítványok vannak forgalomban. — A budai helyőrségi kórház f>()0 beteg számára nem sokáru elkészül. — A mura szombati választó kerület képviselője, Harkányi Frigyes, deákpárti, lett. — Zuruud- és Alsó-Fojérinegyékben kőszén-telepeket fedezlek lel. — Egy kecskeméti iparos,láb-bajban szenvedő lo éves Kányát kuruzsló asszony tanácsára oserfttrdőbo ültette, meghalt biz uz tó\|»! — Olasz munkások honli-társaik szegény özvogyoi felsegélytf/ésére hangversenyt rendeznek Hozsnyón. — l\'écs város két községi tanítót fog küldeni a közki-állitásra. — Az olső tuji pipát l\'eslcu Kovács Károly készítőire 1723 bau. — Sün-Salvador földrengést szenvedett, 40,0<»0 lélék van hajlék nélkül. lÓOév otuM-ik eset. — Szemesen (Sonim.) egy magyar tehéntől szőrtelen borjú lett, nevelik a iiiuseum számára. — llaranyavár vidékéu a mezei egerek pusztítanak. — Debreczenben ogy 60 éves ember él, születésétől fogva ész-és szem nélkül. — \|$áró Vuy Miklósnak, a a tiszán inneni prot. egy házkerület főgondno-kának ÓO éves jubilacuinát tartották meg. — A budai színkörben Fehérvnry Antul társulata fog szerepelni. — Vorospatukon ^Erdély) upr. 28-án u legsűrűbb havuzás közben villámlott és dörgött! — Az ,Üit. Ökonoinist" a közki-állitásruí rándulásra szept. és okt. hónapokat ajánlja. — A főváros pár utczáját próbnkép faburkolattal látják el. — Ö Felsége fejedelmi vendégeivel Budapestre fog jönili akkor, Iih a némul császár in. gérkezík. — Baján Tótli Kálmán arczképének leleplezése alkalmával ünnepély rendeztetik. -- Ugyanott német-jnpot szándékoznak megindítani. (V!) — Debreczen lóvonatu vasutat készit. — A walesi berezeg Zichy Mihály Olga leányának luolllüi küldőit. — Széli Kálmán, orsz! képviselő anyja meghalt. — (Ír. Szspáry Islváu, jász-kun-keiületi lőkapitány, saját \' életo veszélyeztetésével, két honvédet mentett meg a Zagyvából. - A budai gőzsikló pályáját és a kocsikat javítják. — A dunaparti görög-templom tornyait építik. Szerkesztői üzenet. 700. Kii-komároml poita-bélyeggol egy őérte-tu csikk érkeaetl höstsuk * Iclolyt kántor j tsnilól ifl\'sira Ífáeniílíín ; yértólon ezikkeket nom fogSilha-nnk el,,legalább az irdnak uevvl n szerkeiztSiéggel nilalni kell, b. a c.lkk alá nom Iilvánia is kitétetni; orát\'bá au ai affniro emUat lapiinkbau bcfűjoavc ran. 701. .Anyámnál* caimfi érielmej költemény a ÍOÜ. ll.J ()< Kr.otnbatlicly. Igen sajnálom, ifit -aoiláloin, liogr lapodban t .Muraköil kér.lée- rCI lem teliéi cnililéit, holott lapodat kfVnxlehbrBI ér-lekli A példánjtil.at cgytzerro adlam fel a V. Fi- 70».-rt. ily. K K. Intézkedtünk. 7(U I. 8 Hxegcd. Mag\'áiileveUt irtain. Érték- és váltófolyain május 10. í)/„ inetaliijues (JU.W); 6% nem, kölcsön 72.80; 18U0-ki álladalmi kölcsön 101 ;bank-részvények i>3\'>; hitelintézoti réúzvéiiyek31í».-Kondou I08.y(); magyar földíehefmentési köl-vény -—.-—j 10\'iicísvári fiildtohorineutéai kötvény -.— ; erdélyi fiildlehermentéai kötvény .— ; horvát-sluvon fbldlohermenl<íi kötv^uy —•. f-j ezüst 107.70 j es. kir. srwiy ; Nnpoleond\'or 8.721/,. Heti naptár Mljus 11-161 17-10 1873. líérmálási ajándék! is Figyelembe venni kéretik. W\'njdits Jóíief \'Xagy-Kanizsán, ajánlja mint legezélszérübb bérmálási ajándékokitl a lehető legnagyobb választékú imikönyvtit, pa-pir-, bór-, bársony- és elefánt csont kötészetek, -30 krtól egész 20 l\'rtig. Postai rendelések, azok vétele után, azonnal eszközöltetnek. Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket és teüetetlenaóffet haicnfxcnvi gyégymdd iierint gyágyit ÚT. Emil L., l\'oiten, bálványiilr/a Ü. li U. om. 10. ajtó. > ltendeléai IdS déluUn 2-fí áráig. K belcgnégok gyakran, hogy azonnali eredmény éresavk el — kiíniiyelinflgu nagy adag jid- Ycy kénesívol kezeltetnek. A* igy gyá-gyúllak axonban a legboi zawlíbb utAbajoktdl táinadlalnak meg \| annyira, hogy a kAnnyelmfi gyógykekflé,. .miatt ké«8 véiuégdkig Menyed\'-nek. Ily ve«iél)-ek elleu inonedókot nyújt a ha-ioii>aenvi gyógyinéd, inert liemcaak a legrégibb bajokat moggyígylija, do h:ilá«a oly jélékony, hogy utAbajokt-il l\'élni nem lehet. A* életrend-melleit" oly sgyazelfi, hogy miiideukitSI megtartható.. BW" l\'Ovélileg is eaikiSidltetik rendelél. H R £2 Ingyen, söt levélbeli kívánatra még bérmentve Is! késziéggsl ssolgáltatlk mindenkinek "> ^ j leggyönyörűbb női ruhakelmék L »»»7 válssitéku mlnUgyOJteményÍTel ^II4miRVRGEH ADOLF dlvtttáralcereakoiliiióbon PEST, arl-atoia l i5 M&m. BELOVÁROTT Így vízi- s hnzz4 gőzmalom, lakliíz, jí karban lovó gazdasági ópOlolek, ogy hold belsőség, s 11 lióld szántóföld- s réttel együtt — szabadkézből oladatik. A. malom évi .forgalma 4—6 ezer f. — A feltételek közt elóuyös az, hogy 3 ezer forint árvapónz, s osak ■ a kamatokat kell fizetni. Az egész igou jutányosán vehotő meg. Értokczhotui ott holybeu Uolpvárott. (iom-j) 1 TesiayakorJús és táiicztanltási hinletmcny. < I Alóljegyzétl liszteleltol ajáulja magát a nagyérdemű közönségnek, noveze- , tosun gyermekek- s feluőltekuek u f,ostgya&oi.lás 6s t&aeművésxstlieft való alapos oktatására. Hogy mennyiro fejleszti s erősíti míiidkottó a testet, s utóbbi, novezotesen n j i táucztnnitás mennyiro szükséges koíléko a művelődésnek, azt alig szükséges többé i példákkal-igazolni; mivel 14 év óia roámbizoll táncziskoláiu bevan ismerve, hogy általa nyeri a test mozgásaiban azou sujálszerű, keiistoljes köuiiyüdségot, s társusá-gokbuu oly élvezetek tényezőjévé válik, melyüket p-táuczolni nem luiió kedvetlenül \' nélkülözni kénytelen. — Midőn ounek elsajátítására alkalmat nyújtani szándékom, I tiszteletlel megjegyzem, miszerint a táncztanilas nálain minden divatban lovó BEK- , éa KÜLFÖLDI TÁNOZNEMEKKE kiterjed, molyok ulopos módszerem nyoinin i könnyei! betanulhatok. (A lauitás már :\') éves korú gyermekekkel kozdódhotik.) A taneztanitási dij havonkint 4 frt. Egyszersmind bátor vagyok jelenteni, miszerint FENYKKPÉSZK\'ITEL is , 1 foglalkozván, igon kiolégilő fényképokel a logjulányosabb áron kélitek, í Midőn magam ozoknél fogva a t. cz. szülők s u kétimmü ifjúság becses figyol- móbe ajánlanám, s becses pártfogásukat kérném, ogyszérsmiud biztosítom, hogy azt I kiérdemelni leond főlörokvésom. (íoio-a) ^ n©lrL©r Bllaa, (é-ar«dl salll.) gyakorié táneame.ler él fénykéi-—. Tánoalskolám létoalk: A „ZÖLDFA" vondé^lö toromébon ostlJ7 órától 10 lg. f Beiratások eszközölhetők : „Zöldfa" vend. 20. »/.. «. d. e. 7-1II-, d. u. b -ü-ig. £ l 3NTÖK1! bármeli/ állásbeliek I egy — eddigi szokásaikat ; és teendőiket nem hábor-j gató -r jöv delmozó inel-I I ".foglalatosságot nyer-I hotnek. Ajánlatok C. S. alatt 1 válaszbélyeggel ellátva, a ! „Magyar központi irodá-i hoz* Pesten, Mérleg-utcza I 4 edik szám alatt czime-: zendök. .,(1051-1) I Doktori diplomákat jlev.leaAs alján tOrvínyeá mádon lkom! a tudomány bármelyik ágában; minilen mfivelt egyénnek, miut tanti; Iák-, aebíaiek-. fog-. siem- ia ayelv-jorvoaokusk ; hivatalnokok-. tanárok . \'igaigatdk-, iparoaok- és vegyin.-V-;iiekj gaadáiaok-. gyágyaaeréaaek- ía, ijogásioknak ; mítSk , njclréssek-, ir.tk-. featSk-. aeuíatek-, mflvéasek ; \'<« gépésssknek stb. K«lvilágo<itáa ingyen adatik bír-j ímeiitett • kftvetkeió riim alatt k»i-jdött kérdíiSsködéaekre (1053—1) )M\\m Jersey,! Frledwunn A. urunk Bécsben. Ai ön tehiíníejó-gépo igen lényeges javítása ddici frjJ.ktSssUlékcktn-k, « azonkívül azon el.lnynyel ir. hogy a fejéit gyotsaliban ót biztosabban végzi. — Innék alkalmazása tehát minden termeid-intézetben előnyös haisnálhatósága vége\'i nem oléirgé ajinlható. Tisztelettel Hölbling J.. C. gazd. tanár Margitszigeti gyoo-y- IiiulajHHt főváron liiizvt tlcn köM !ianykr<< .•.A margilszigsil hévvlz kedvezi mok, a rsoiithártvák .\'« ideg-hüvelyek Idült caiiaa. ideghetegi.\'g.-k .\'a pedig a) rads, klia/v.\'-ny, • rűuiflvi behatái, úlomiiiérgeií., Ing/mii ía diphteria után fellépő hu.leiek j b) -taábák ; c) gPrcafta állapotok ; d) méh.sendl bajok, görvélyk.Sr mirlgydagokkal gyi.yedcaael, idillt bőrbetegségek, eaontbáptalmak, angolkór, csviitasá iiUleti bijok, fekélyek v« kttl-aértéaeket követő elvÁlloij.ok: i:\\j.lalmaa hegek, mereva.\'g, I.Udé» aek, hiigykOvrk éavltelleti iiehéa.égek, méh- <•• hUvelybántalmak, méhtömlllet. bcasámi rendelltnesaég >al Birleleknd, ugy a fürdő■ <fs menetjigyekntk egyllttet vdltdidndl •IreUngedii adatik. A szigeten lakik, ugy a flirdí, mint a menetjegyeknél, előnyben réi\'MÜlnek. A fővárossal óránként 2 or gőzhnjóközlokodés. 1873 ..yári Idény nn^nyltlaték május l-jén. Megrendelésüket lakásokra átvesz n niargitizigeti I fUlgy»l<híg Aíargitnigeten, utohó potta Ó-Duda. » MIWOITSZICET IGJZGATÓSiGA. a Gélt nélkül \'■Oéppel.\' Telienek, örüljetek! AiaarikiVaa tfviS lii . ín \|((a u. nulauStnatt fal-!•!■•!• UiUat, a aakan elUol lau.lMLU.<lB>l htts alkutlt a kl-• tlSaa htwIm cilkkWI a c». kir. oazIráP birodalom részére raktárt ka,Utal. Ka a. amerikai szabad, tehénfejő gép. A kJ,.tt„5 .14.,n niaj.K f.,.l..l Mtlaalaak i K Wa.tl.k ka..ciU« ft.« talaSae . • i e4aill«it/« «l; •»•!«.«, kan »< "U t7>"»ak I. »>utk!.MJ i\' j j j j;\'?8\'14 \'^Íí í " I Kspható u egyedüli füraktarban PHiMÍímaniii Bécs, Pratergtrasse N\'r. 26. Óvás Miután ezan gép jo^ositatUo egyéne ktAI lom az althoz való ncmtelcu ér.\'diól utánoztitik, ol) ■rrzbél, mely ártalmas a teheneknek, e végból a kö-mniégd saját írdokóból llgvelmoztotjük, hogy a valódi jabadalmaiott amerikai fejö-gép tiszta czUitböl <án az rgyednli f.iraktirbsn lUrn, Vniterntratsc Sro 20. kaphatók, kellen hely. Hirdetmény. A Somogy megyében fekvő lakácsai alapítványi uradalom részéről kőzhirré tétetik, miszerint a rendezményében meglevő 1«72. évi termésű 3,000 mérő zab f. évi május hó 20-án, Lnkócsán, a tiszttartói irodában, délelőtti 10 órakor tartandó nyilváuos árveréson — táviratilag eszközlendó folsóbbi jóváhagyás fentarlásával, elfog adatni; moly napra és helyre a venni szándékozók elegendő bánatpénzzel ollátvii, ezennel meghívatnak. — A fönti termény oladása érdemében f>0 kroa bélyeggel ellátott,zárt írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak,ha nz«k mellé a megígért ödázoS-árnak 10%\'jft bánatpénzül, és az árvo rési feltételek ismeVetének kinyilatkoztatása és elfogadása csatoltatik,s ha azok (. május hó lü én,esti G óráig u tiaztlarlóságho/. beadatnak. Az árverési feltétolok addig is a tiszttartói irodában megtekinthetők. (1H6U-1) Kelt I.akó. sán, 1873. óvi april 30-áu. A kir. alap. urad. tiszttartóság. béuálásh kJÁummmh ajánl Milhofer Sándor, Nayy-K(inixnán, Fötttcxa SO.\'t. nxám <■ Jiedlfi: Arany keresztek 1 frt 50 kr., 2, 3, 4, 5 egész 10 forintig. Ezüst keresztek 50 krtól 1 frt 40 krig. Gyűrűk 3 frttól 20-ig s feljebb. Függök ezüstből 80 krtól feljebb. aranyból 2 frttól feljebb. Inggombok párja 2 frttól egész 10-ig. Oralánczok ezüstből 8 frt 50 krtól egész 20-ig. Egyúttal ajánlja\' dúsan felszerelt arany- s ezüst ékszerraktárát, hol minden, e szakmába vágó czikk, legjutányosabb áron kapható. Megrendelések pontosan, posta utánvét mellett, eszközöltetnek. (iofin i> Esedékes szsIvnyrk d I j I a váltatnak dc HIKDETES ALSO-DOMBORÚN, (utolsó posta ós vasúti állomás KOTTOIU, Muraközben) alulírottnál 200 mázsányi igen jó, lónak való s z é n a eladásra készen áll; — ® személyileg, vagy lévé] ben értekezhetni nálam. \'JS Tisztelettel j® l\'ah\'s Ferciicz. \| (IÜ02-1) A soproni íeszámitoló-bank és nyílból magyar jelzálog liitcl-hank IIOKTÉLEPE NAGY-K ÁNIZS AN. Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi ós földtehcrmon-tesitésí kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad. Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre 6% kamatra fogadtatnak cl. Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. ^ Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól 6% kamatoznak. Tőzsdei megoizások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt telje-n sittetnek. . Jutányos, szép, es jó!!! ^^ már régóta az én „Jelszavam _ melyet daczára annak, hogy valamonnyi papírgyár és a munka-erő 2ö°/o áremelést nyert, ozontul is követok, iis azért bátor vagyok áruimat .1 régi meseszerű jutányos árak fllBÍKftlj mellett ajánlani: ,8.^-1.\'.) M^J^ 100 <lb látogató-jegy, 6 perez alatt olkészitv ;......— frt 50 kr. 100 „ tevéllMtpir névvel vagy kozdőbotükkol . . . . . . — „ 50 kr. 100 „ „ . fekete nyomás........— , 70 kr. 100 ,, ff . borítékkal szép papirtokban . ... 1 , — kr. 100 „ ÍXxletl levél névvel, fekete nyomás........1 . 30 kr. egy ogész rizsma levélpapír vásárlásával a név ingyen nyomatik reá. Czímnek, oljogyzési és eskotési jegyük, tánezrendok és áruszámlák legújabb ntnerlkiti uyorMHiijtóiiKin legjutányosabban készittetnuk. Irodai és czimtáblák 10 perez alatt elkészülnok, darabja 50, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak és logszobbek 3 frt, urak é» hölgyekre nézvo, különösön utazások alkalmával igon czélszorüok. I\'apir-gallér és kézfodornak tuczatja 30, 35 kr; \'utl-. vnrró- és irú.nzüktéglétek. útitáskák, kiinyvtárczák zárral és zár nélkül darabja 80 krtól egész 10—15 (tig; továbbá: urak, hölgyek és gyermokok részérő való ajándékoknak igen alkalmas különféle jutányos és szép áruezikkek. Kulflnlsen ajánlóin a divatoa kettKa iiAvvonáaokat i\'« rtimeket, melyük nyonnígyá-raniban leveleken éa borítékokon arany- és egyéb aiinekben leglinomabbaii .\'-a legpomp.\'taabban kéaadlnek, nemkülönben a még mindig igen ritka franrala rOOOOO leveleket, névszerinti Neptiin, HilhouotU, Kgyptiea, Mualqae, Diabolii(ue, Joujou, Atout. Ilébé, Camée aat. igen julányoa áron KANIM C,, papir iidiitmUAru k«retkditcl)itraHyn-utcjn 12.iz.a.(ezelőtt Deák Foroncz-utcza.) M. írásbeli me^blzAsok teljes megelégedésre és utánvét mellett azonnal teljesíttetnek- vények dljtala váltainak be Lőpor- és a keszthelyi mészraktár. Van szerencsénk tisztelottel értesileni a nagyérdomű közönségei, miszerint a magyar kir. magas ininísterium engedélyét a lőpor árulására kinyortük, ós hogy a lőporból mindig meglehetős nagymennyiségű készletet tartunk. Alkalmilag szinto jelentjük, hogy hely bon egyodül minálunk találtatik a hírneves keszthelyi ínész, melyot szinto ajánlunk a mélyen tisztelt közönség szíves figyelmébe. Teljos tisztelettel \\(1069—1) STRÉM és KLEIN, Nagy-Kaniesán. Táncztanitási hirdetés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség tudtára aíni, hogy t á n c z i s-kólámat május hó 6-i kán a nagy-kanizsai főgymnasium nagytermébon megnyitom, hol a legkellemesebb szalon, társalgási körtánezokban, valamint a plastikai állás-mcnésmódban alapos oktatást fogok adni, mit már 7 éves gyermek nemkülönbség nélkül kezdhet. A nagyérdemű közöuség kegyes pártfogásaért esedezik NEUMANN MÓR, táneztanitó Pe s t r ó I. \' lieírások törtéuhotnok lakásomon, Ur. Prcsburgor házában, roggol 8—10 dél- után 5 —G óráig. iioá7-n WajdiUi József, kiadó-, lap- és njumtlatulajdoaüu gyorösajtó nyomása, ííagy-Kaoizsáu. NAGY-KANIZSA. 1H7S, müjus 15-én. 3Q-llt azftm. Zala-Somogyi Közlöny Hlrd.t.i.k \|,tány>... i ,, . , L . . ............^ xmTTíRBEK \| Nagy-Kanizsa varos helyhatoigának, nemkülönben lórinké ío\'itiri \|\| a „zalamaqysi gazdasági egyesülőt", a zalamegyei általános tanító-egylet, a szent-balázs-, kls-komárom és sllmegh-vidéki flóktanltó-eg/letek, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s ipariamé ugy a .Zala-Somogy gőzhajózási rószvénytársulat hivatalos értesítője, Tizenkettedik évfolyam. £l«fli»ti(jr: •»sr irr« . 8 írt. Ül Htt. ^ ■ , Rgy itám 10 kr. \\ mii nellrml rétiét 1 HI\'-tA liöilcmenyk a \| JXITXl\'WtrthPI, -- \| ínyagi részét illaté Ü köiiemeiiyrí pedig a Ú ; kladóhoa bérmentve In- \| NAOY-KANIWJA Wlatiloiház. Ji\' Heteiikliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás a zalaviegyei gazdasági egyesület tagjaihoz. A zalamegyei gazdasági egyesület f. 1873.évi máj. 5 iki közgyűlése 5. szánni végzése folytán az egyesület azon tisztelt tagjai, kiknek tagsági időszaka e folyó évben jár le, (elhivatnak, hogy tf folyó 1873-ik évi augusztus 4-iki egyesületi gyűlésig Ár vay István, egyesületi ügyvezető elnökuél Írásbeli nyilatkozatukban jelentsék ki, ha jövőre tagok lenni ncm^íkarnak: különben az ellenkező vélclmentetvén, továbbra is ai egyesület tagjinal/tekintctnok. EgyszersmindStz összes egyesületi tagok felhivatnak ugyan Árvay István .ügyvezető elnökhöz áz iránti nyilatkozataik beadására: hogy melyik szakosztályba kívánnak beosztatni. ÁRVAY ISTV/, Ugyr. .Inük, SZIGETHY IMRE, titkár. Felhívás az allgaui szarvasmarhák kedvező megsze-rezhetése érdemélten. A nmgu földmüvelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium f. évi április 26-án 5846 sz. a. kelt értesítése szerint az allgaui szarvasmarhák biztos és megkönnyített beszerezhetése tekintetéből — az alább egész terjedelmében közölt leiratában foglalt intézkedéseket tette, s követendő eljárást állapította meg, mi is a ezélból, hogy a kedvezménynyel élni akarók a kínálkozó alkalmat használhassák, a megyei gazdasági egyesület f. 1878. évi május 6-iki közgyűlése 6. sz. a. kelt végzése folytán a gazdaközönség tudomásaúl közzététetik: ,A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. ministerium intézkedése folytán az allgaui szarvasmarha-behozatalok ötödike fog közelebb eszközöltetni, melyre a gazdaközönség azon megjegyzéssel tlgyelmeztettetik, hogy az allgaui tenyész-marhát szerezni szándékozóknak ezúttal ked- Jvcjtő alkalom nyilik tenyészállatoknak a legjobb forrásokból való beszcrezhctésérc. —. Ezen czélt előmozdítandó, ti ministerium a jelen behozatal alkalmára következőleg intézkedett. Az allgaui szarvasmarha vásárlását Allgauban, és a szállítás felügyeletét a liécs melletti penezingi vasútállomásig méltóságos-Berzeviczy Egyed ur, a szepesmegyei gazdasági egyesületnek c végből felkért elnöke, fogja eszközölni, ki az eddigi négy behozatalnak is szíves intézóje volt. A penezingi állomáson az állatok ugy, uiint a múlt őszön eszközölt behozatal alkalmával is történt, sorshúzás utján fognak a megrendelők közt elosztatni) s azok által átvétetni: A behozatalt lehetőleg megkönnyítendő, a ministerium azon megrendelőknek, kik eziránt folyamodni fognak, az állatok szállítási s egyéb mellékköltségeit a fennevezett penezingi állomásig megtéríti, ugy, hogy a megrendelőket csak az állatoknak Allgauban fizetett eredeti vételára fogja terhelni, valamint I\'enczingtől az állatok rendeltetése hely ők ig leendő.szállításának költsége. Ezen kedvezmény azonban csak az első száz drb állat megrendelői számára szorítkozik. Az ezen kedvezmény érdekében szükséges kérvények május 20-ig a fennevezett ministe-riumhoz iiftézendók. A megrendelések, ugy minden, a hozatalra vonatkozó kérdések, Bcrzcviczy Egyed, cs. kir. kamarás, a szepesmegyei gazdasápi egylet elnökéhez, (Szepes-Nagy-Lomniczán) legfeljebb május hó 25-éig intézőnek. A vétel június hó első felében fog történni. A megrendelők álul beküldendő pénzösszegek megközelítőleg a következők: hágó-képes bikáért • . . 250 frt. fiatal bikáért .... 150 frt. nehezebb fajta jó fejótehénért 320 — 400 frt.; könnyebb fajta jó fejótehénért 220-280 írt; nehezebb fajta üszőért 300-350 frt; könnyebb , , 220-250frt; egy éves üszőkért 12o -170 frt; borjukért ... 100frt; ; Ezen magas árak részint, az állatok keresett volta, ruszint azok kitüuő tulajdo- J nai folytán elismert értékűkben találják magyarázatukat. \'Az eddigi hozatalok alkalmával bejött állatok vevőitől teljesen kielé- ! gitó jelentések érkeztek, melyek szerint az állatok, ugy az égaljt, mint a takarmányt, jói megszokják, kitűnő tejelés képességgel birnuk, s e mellett ivadékaik, mint tenyészállatok, igen jó árakon elkelnek. Ezen je- j leütések összefoglalva, a gazda-közönség tá-.j jékozása czéljából legközelebb közzéfognak ! tétetni. Az eddigi megrendelők: a szepes- ; megyei gazdaság, egylet 12 állatra, a tren- í csénmegyoi gazdasági egylet 8—10 bikára. , A későbbi megrendelések szinte köztudo- j uiásra fognak hozatni." ÁWVAY ISTV., \' SZIG KTHY iMRE, : Ugy\'vez elnök. egje.ület, tiikár. ! j A n ő n e v e 1 é s. (Folytatás.) Mily veszedelmes az emberiség müve- ! lódéséuek elóhaladására az értelmi felvilágosodást nélkülöző erkölcsi elvek uralma, azt fényesen igazolja az erkölcsi elvek küzdelméből eredt vallásmozgnlmak korszaka. A pogányság üldözte a kereszténységet, s késóbb a keresztéuyaég üldö/te a pogányságot, és ez üldözési egyik sem tartotta bűnnek, hanem erkölcsi kötelességnek. Ami egyik népnél eretnekség volt, az a másiknál erény lett; amiben egyik üdvöt keresett, abban a másik kárhozatot látott, amiben egyik kárhozattól rettegett, abban a másik boldogságának örült; pedig mindegyik előtt egy magasztos czél: az erkölcsi tökéletesbülés czélja lebegett, s mindegyik saját irányát, saját felfogását tartotta helyesnek, a másikat elítélte. Róma keresztre feszítette a keresztényeket, s a keresztények megégették az eretnekeket; Róma elpusztult, Spanyolország a művelődés terén hátramaradt. Ebből látszik az erkölcsi elv gyámoltalan ingatagsága; ebből látszik a tudatlan erkölcsi elv kicsapongása, sezt a számtalan szélsőséget, ezt az elfajult vakságot, a fanatikus türelmetlenséget erkölcsi szempontból még elitélni sem lehet, mert a jóakarat: embertársainkat az üdvözítő erkölcsi elvnek megnyerni, a tiszta szándék: embertársainkat a kárhozattól megmenteni képezi a legtöbb s legvérengzőbb üldözéseknek hatalmas rugóját. A tudománynak, az értolmi felvilágosodásnak kellett a türelmetlenséget megszüntetni, az erkölcsöt a szélsőségekről a józanság korlátai közé visszavetni, $ a \\ak-buzgóság által megzavart erkölcsi egyensúlyt ismét helyreállítani. Az erkölcsi elvek a sziy érzelmein alapulván, a nók — mint kiválóan a szív uralma, az éi\'zés hatalma alatt álló lények — gyermeteg kedélyük egész hevével, fogékony szí vök\' egész rajongásával ragadták meg a vallást; de inert az érzés tudomány nélkül csakhamar szélsőségbe megy át, veszélyes végletté, elfogult fanatizmussá sülyed: a nők végletes természetüknél fogva a vallás-üldözésekre nem okadályozólag, bánom elő-segitóleg folytak bo, mert .végletes a nó, ha jó, sokkal jobb, ha rosz, sokkal roszabb a férfinál angyal vagy ördög mondja {tz író, és igaza van. A magyar nó amaz erkölcsi uralom korszakából, midőn theologia és háború, pap és katona, csata és hitszónoklat képviselte az ember szellemi életét, a XVIII-ik század tudományos mozgalmai közé áthozta magával egyedül a theologiát. Áthozta ezt a nélkül, hogy ama középkori elfogultságot, ama szánalmas előítéletekét, melyeket a középkor tudatlansága a theologiával össze kevert, levetkezte — a nélkül, hogy korlátolt látköréból a tudomány haladásával kiemelkedett volna, s így csakhamar bekövetkezett ama\'szomorú tapasztalat, hogy a nők azzal a befolyással, mclvlycl hajdan* a társadalomnak használtak, azzal a befolyással, mely a megváltozott viszonyok folytán TÁRCZA. A n y á m n á 1. \' KpadC vágy\' • lorárgáiim Uui íjért beilltött- a viuontlátái napfénye. Anyámat ölelem, Ct, 8t..... llit-biugit böbli ihletiéggel A nenredéi nent kereutjén N«w ciUgghtt, mint nemem fényt, Ai C éde« tekintetén. 8 a kereittrfil tobb Meretet Ntm raoiolyga a világra, . Mint arciárdl, raidffn lugta : .Édei fiam !* a rám borula. Jlily lldvn.it.; pillanat I Ajkam ajkáfi, stiram nlvén. A« ű kánya homlokomon, A< ruyim meg áldó keién. Oh, a» ai ajk. kéi, éi a iilr I — Caak én tudom, mily klnei nekeui - Sióit, — munkált ■ ériott mindenkor (Jyermekiírt, — Önfeledten . . 8 mily tnagaiiloiult gyönyörűn Olvasva a történetet, Melyet jóiágoi arciára Bok ér ujja feljegyreiett. B látra, a tömött serwknak Mincien egyetlen bellije, Mely a feláldoió hSlég 8 neretolröl na beiiélne. Ide omlóm lábaihoi, Áldva St é< a végietet, Hogy a legjobb, s hflbb anyának üyormeke lanni engadett. GUOTU OYÜLA. A tengerész küzdelme. — neiiély franciiábél. — (Folyta lia.) \'— Erzékony embor.vagy, do nem azép, egy olaazhoz nem illik, mond a gróf. A nók könyoi elfogulttá teaznek, ennok bizonyítéka volt az utolsó eati kéjmulataág a tarenti öböl-ben. lía te reád hallgattam volna, mogklmélem azt a azoazke azép kia franezíanót, mi lett volna ma velünk I ? To a lazaroni rongyait viaolnéd, éa talán a nápolyi király egyik hajóján ülnénk ! A lovag megrezzent e szavaknál akaratlanul. Jor,mondáő erős hangon, a egy tekintetűt vetett Avonuera, ki imádkozva a reszkotve ott térdepelt. — Mindketten kiléptek éa az ajtó závárait roátolták. Erre aiottek egy hoaazú corridoron át, éa egy előszoba forma hajlékba rohantak be, melyben három gyortyatarté állott massiv ezüstből\'llároin különfélo ajtó vezetett eszobából. A gréf mcgetnolé az egyik függönyét. — Entreé CarQ mii raondá moaolylyal. llermoza panaazkodék ajson, hogy már24érája nem látott. A azoba, melynek küazöbén Diogo él Itáfael állának (nevezzük éket valóságos nevükön 1) az apátné imádkozó azobájk\' volt, a még minden ai 6 bútorai valának. Violaazinü aolyetn tapetta, to\|e azérva ezűat\' csillagokkal, fedé a falakat. A aaent képek aMegnagyobb mflvéazektól készültek, a függtek az oldalakon. Az apáezáknak elüzéae oly hirtelon éa váratlanul történt, hogy a caondérök rájoktöréae alkalmával a kolostornak drága ékazoroit aom birák megmenteni, éa drágaaágok a caond-őröktől bocabon tartva, milidea folügyolot nél- kül viaazabapy va,maradtak fenn, ki aom gondolt azokra mindokkorig. A azoba hátterébeu egy nagy, puha pamlagon nói alakot pillanthatunk meg, ki hanyagul fokvék rajt. A lérliak beér-koztokor felkölt. Metszirél tekintve, szépnek lőhetne mondani; lia azonban közelebb lépünk, j arcsvonáaai elárulják, hogy az ifju-kor határait már rég átlépto. Tömött, azép, fekoto hosszú haj, molyot a divat daczára, liajpor még sohasem érintő, körözé azép a tiszta homlokát; római .orr; picziny bájoa azáj, gránát virág azélei-vel, két aziciliai ázom, mauritáni azoinoldeivel ivezvo, égéaziték ki azépségét. S ha hozzá veaz-szűk még hófehér nyakát, göndör inollét, parányi közét s egyenes, tiazta növést, o nó még mindig caábitónak mondható. E nő az, kit mi itt llermoza néven hal-lunk nevezni, a kiroemlékezhotnok szép olvasónóink, Mária Auguazlina név alatt emlegettük. A világ őt Eugeray Mária Augitaztinának éa e két olaazt teatvérjénok ismerte. E nó az, ki Konan marquis szerelmével visszaélt, miként \'t arra omlékezhetünk. E pillanatban, hogy a két oruber a szobába lépott, llermoza mellett mintegy 8 —10 évea gyermek játazott egy vadáaz-obbel. — E családi kép olfogulttátonno, liánom volnék oly éhea I mond a gróf. — Pfuj Diogo I felelt llermoza, ugy bc-azélaz, mint egy paraszt I — Mort oly étvágyam van, mint egy parasztnak. — Jól van, majd szolgálunk, válaazolt a azép nó. Jó napot Itáfael, függéazté hozzá a lovaghoz fordulva, a kezét noki nyújtva. Sikerült a azorelmi kaland ? — Mint mindig, igon I llermoza \'cacngotett a Jázmin által azon- " nal azolgáltatott ennivaló u azoba egyik aaög-lotében lovó asztalon, i — Moat íolytatá llermoza, — meaéld , el az éjszakai expeditiódat Háfael. — Annál nagyobb örömmel, mivel taná-, caodra volt szükségein. A kia bretagnoi nó ugy viaskodott, mint egy oroszlán. — Ah, tehát ő volt az, kit előbb kiáltani hallék! U idogzetea, lekell csillapítani. Itáfael olkczdé mondani az előttünk* ia-i meretea történetet, i Térjünk a azogény Avonnohoz. ! Amint magát egyedül látá, felkelt kö-i nyei mogazüntek, a hirtelen egy eazme rohanta \| meg agyát. Fel éa alájárt rzobájában, megkísérté, bovhn-\'é az ajtó zárva, kívülről erőien ! bovolt reteszelve; az ablakhoz meq,t, az ia igen oróa vaaroatélyzattal volt ellátva. I — Istenem ! Istenem ! hová jutottam én ? \'Mit akarnak itt velem ? sóhajtott imaazerúleg, I s forró homlokát a hideg ablakhoz érinté. Mi történt Fonsnanban távollétem alatt? Mit gondol felőlem szegény atyám V éa az a két ember, kiket a fekete kőutban látni goudolok. Ugy rémlik olőltoin, mintha azokban Jahouát éa Keinecot ismertem volna fel. Nagy latén 1 mi történt I! Innét hatalmat vett rajta a kétaégboeaél. Nagy zokogáaban tört ki a fájdalom éa ijedt-aég, a azékébo viaazadőlt. Mintha őrjöngés rohanta volna inog; a vér agyvelejére tolult; üt-^ erei hideglázasan vérének ; azemeit a vér futá 1 el, arcza égott--éa önkivülotbe eavén, i azékéról félig a fóldro csúszott. Még e^ysrer \| lelébrodt, do idogláz rohanta mog a egéaaen a elévült; dc a melyet mégis gyakoroltak, uiost már nem használtak, hanem ártottak. Belátva lassankint a magyar nők azt, hogy a? erkölcsi, elvek terén a nézetek ha-záukban is megváltoztak; belátva azt, hogy a felekezeti szélsőségeket a felvilágosodás, a tudománya térről leszorította, hogy az erkölcsi ábránd, a vallásos rajongás, a túlcsapongó képzelem fölött a tudomány hatalma uralkodik; belátva, hogy befolyásuk, melyet eddig a természeti lényüknek megfelelő téren juakoroltak, a tudomány előtt homályosulni, hanyatlani kezd: közönyösek kezdettek lenni az erkölcsi elvek iránt is, s mert tudomány nyal nem bírtak, a látszatunk, a külszinnek pedig női felületes természetüknél fogva is védelmezői, átkezdték magukat engedni anuak a veszedelmes v.onz-erónek, melyet egész lényökre a látszat, a külszín gyakorolni szokott: elharapódzott köztök, a magyar nők között is a divat, mely Francziaörszág erköhsi, társadalmi életét már oly sokszor annyira megrontotta, hogy csak nagy nehezen tudta magát ismét összeszedni\'. Azt hitték a magyar pök, hogy ók a divattal fognak-ezután hódítani, s nem vették észre, hogy őket hódította meg a divat, szeszélyének összes ncvctségességével. Öltözetben, szokásaikban, s egész maguk-viselctélK^^egragadták, fölkapták azt, a mi uj, ható oízarr is, utánozták azt, a mi külföldi, habár furcsa is, és különösen rajongtak azért, a mit fitogtatni lehetett. — Befolyásuk e téren sem hagyta őket cserben, dc minő volt ez a befolyás a hajdanihoz képest! A" családi élet kötelékei meglazultak, a gyermek a családban elhanyagoltatott,\'a nemzet anyagilag szegényedni, erkölcsileg sülyedni kezdett, s mindezen romlásban a nói befolyásnak legtöbbet tulajdonithatunk. Ennek a romlásnak megakadályozása, a nói befolyás átalakítása volt most a fóczél, s e ezél elérésére legsikeresebb módnak gondolták anök egyenjogú vitását,más szóval a nók emanczipálását; — ámde óz nem megy oly könnyen. Felruházhatjuk a nőt politikai jogokkal, felruházhatjuk őt minden kigondolható hatalommal, ha tudományt nem adtunk neki, ha nem neveltük, ha női rendeltetését vele meg nem ismertettük, ha ter-raészetszerinti hivatásának betöltésére elő nem készítettük, jogait nem lesz képes eszé-lyesen gyakorolni, hatalmát csak önmaga és „ a nemzet romlására fogja érvényesíteni. Első az: hogy neveljük a nótv nz emanczipácziót, aztán maga fogja magának kivívni, ha ennek szükségét látja. . / Az általánosságokkal azonban hosszasabban foglalkoztam, mint ez szándékom volt, térjünk át azért a nagyobb fontosságú részletekre s feleljünk meg azon kérdésre: hogyan neveljük a nőt? \'(Folyt kövsik\'ezik ) . • . g yórffy jánüs. Válasz a .Zala-Somogyi KotlOmj" 20. itámúban köt-téteti JU flexiók" Ill ára. „Ú-ii» l\'oppoiilloa Un- S.-gnr, A franczia író eme szavai lebegtek .lelki szeműim olőtt, midőn „haza ti" urnák a .Keszthely társadalmi tekintotbou" czímű ezikkének 1 I-vel jelzett részére bírálatom, illetőleg czáló latomat — mely a .Zala-Somogyi Közlöny-17-, 18- és l\'.l-ik számában megjelent — meg-irám. Sokáig haboziam, váljon Vállalkozzam-e h: ur emiitett ezikkenek bírálatára, belátva, miszerint olyanba kapok, muly nem kis nehéz-ségékkel jár, élénken emléke/vén egyik ma gyar írónak a kritikára vonatkozó eme javaira: .Síkos a kritikai pálya hasonló a téli itt -hoz, melyen a lanyha éjünk eí- jét jé.-gé vilioz-tatá a hajnali felszól. Mint czeó, hacsak szegekkel Vt\'rt sarút nem viselsz, » mi.u-\'d uezéihcayü botoddal .notn támogatod, - megísusytmrrdya, olyant hökkensz a fagyos göröngyre, hogy napokig is érzi sebes oldalad az esést." Do nom valók képes lelkem sugallatán «k, moly a birá-lat megírására ösztön/ött, elleiilállni; inert el nom hallgatható téves nézeteket találtam h. ur említett -czikkéliuti: mert megvoltam lelkemben győződve, miszerint a birálat irása által kettős ezélt fogok elérni: egyrészt h. urnák a polgári oskolákat Illető tévelycil eloszlatni, másrészt pedig nz olv isó-klizönségol ez uj in-tézményuyel kifcelcbb megismertetni, tudván, sót tapasztalatiig is több izb. ii meggyőződvén arról, mily tévésimízeihralg sokaknál ez uj intézményt illetői dg. A megtett lépés után azon nagyfontosságú kérdés mcriilfel eli tem: váljon mennyiben feleltem míg u kettős íeludatotnnak? Ami az olvasó-közönséget illeti. hogy t. i. felszólalásom által mennyiben és n-inó mérvben tágitám a polgári uskolákra vonatkozó t\'idáskörUkot: erről joggal nem szólhatok ; mert-sókkal is kisebb azon ténykedési kör, melyben mozgok, semhogy alkalmain lett volna arról tapasztalati utou meggyőződhetni, do tán hízelgés nélkül elmondhatom éu is, — mint tövé h. ur, — hogy azón kevesek, kikkel ez ügyre-vonatkozólag szóltam, fellépésemet helyesnek, s olyannak tárták, miiit molylyel amaz ügynek, melynek védelmére léptem, csak használtain. — Hogy mennyibon oszlattam el b. úr téves nézeteit: erre lelclotct ad általa a „Zala-Somogyi Közlöny" 20. számában közzétett .Hellexiók\'HI-a, amelyben ugyanis kizárólag czáfolatommnl fog-\| lalkozik, mely „Hellexiók"-ut végig olvasván, I azt tapasztaltam, hogy állilásaim közöl többet, \' bár hallgatagon, elfogad, míg egy-kettőt kriti-: kai buuczkéso alá vesz. — Szándékom tehát \' ezekre felelni annyival is inkább, mert erre be-\' vezetésében mintegy folis hl. Do eleve is bekell i vallanom, hogy kellemetlen érzéa közetiett fog-i tain e válasz megirásához, mert e „Kclloxjók- at olvasván, arról győződtem meg, hogy oly egyénnel állok szembe, ki daczára az általain idézett törvény czi k kel}-ének, dac/ám e felhozott észokoknak, mereven rugaszkodik régi állításaihoz. Hogy nem légből kupott ez állításom, az alábbi fejtegetésből meggyőződhetik az olvasó közönség, mi végből szükségesnek tartom h. ur „Hclloxióu-jában foglalt minden egyes tévállitást megezáfolni, daczára annak, hogy ii>ra már előbb közzétett czáfolatomat többé-kevésbbé szintén lehetne alkalmaznom. Előbb magára az intézményre vonatkozó állításait vizsgáljuk, s ugy térjünk át azokra, mikot a polgári oskolai tanárokra vonatkozólag mond. II. ur szerint a polgári oskolák egyoldalúak ; mert csak polyioehiiikumra képezik az ifjakat, do nem egyoldalúak a gymiiasiumok \',-s reáltanodák. A polgári oskolákból h. ur szo-ríni a növendékek a gymuasíuiii- és reáltanodákba nem\' léphetnek át, a így már a normál iskolát végzett tanuló a polgári oskolákba átlépvén, választott életpályát magáuak, melytől-ez intézet egyoldalúsága miatt nem térhet el, nem léphetvén át sem gymnnsiiim , sem reáltanodába. — Ez eszmemenetéból önkényt kiderül, miszerint h. ur a polgári oskola tantervét nem ismeri, különben ay badarságot nem ima. Mull czál\'olatoniban a t.Yrvéiiyczikkolyéből iiiu-t .tUim ki h. urnák, hogy a reáltanodákba miu-den fuivétuli vizsgálat letétele nélkül átmehet azifjua polgári oskolákból, s a latin is u/ért taiiiltlitik itt, hogy a netalán gymnusiumbn át-tn-itni szándékozó uöv. ndék, nz uinlilolt tan \' tárgyból tett vizsgálat leléte után, agymnaai-tun megfelelő osztályuoa mindenkor felvehető. Ha.ön h. ur ilv bizonyíték után is igy nyilatkozik : ugy nem tudom, mikép ítéljek önről, ki az igazságot igy elferdíti; akkor kár volt „Itelloxió\'-iunlc végéro e szavakat irnia: .Ami-cus personae, umicior causao, amicisaimus juati-tiae veriintis", mert ugjaii homlokegyenest ellenkezőleg beszél, mint unit ulcz! %-,• Állítja h. ur, hogy a gymnnsium- és re-áltanudát vogzeli ifjú elég ismerettel bír nz iparos pályára, nem levén itt szüksége az elmefe-szilö theoriál.ra, vngy száraz ulméleti ösinorc-tekre. Nagyon helyes h. urnák ezen nyilutko-zata; de legyen szabad kérdenem, hogy hol táplálják nagyobb mér lékben ily theoreticus ismeretekkel az ifjiikat.a polgári oskolákban-e, avagy a gyiunasitim- és reáltanodábau ? Ha h. ur ismeri e három intézet tananyagát, \'— ha továbbá elfogulatlanul akar nyilatkozni: ugy azt kell bevallania, higy ily theoreticus ismeretekből legkevesebb jut az ifjaknak a polgári oskolákban ; mert ép az az előnye van e tanodának az iparos osztályra úézve, hogy az isme-reteket inkább practíco s nem theorotice igyok szik a növendékek szellemébe ültetni. — Midőn tehát feiíítebbi véleményének adott kilcjozcsl, engem önkénytelenül is azon következtetésre ; vezetett, hogy vagy nem ismeri a polgári os-j kola tantervét, vagy ha isineri s mégis olyat képes állítani: ugy csak a roaz akarat vezérel\' J hette amaz állításának kimondására! I (Folyt, knvetkeslk ) Hírek. — Deák Furencx, nagy hazánkfia, mugyénk szülöttjo életéből egy nevezetes nap emlékét ujilja fel május l-soje. Ugyanis o nap volt 40-ik évfordulójoDeák Ferencz törvény- : hozói munkálkodásának. 1833-ik évi 1 máj. l én váltotta\' fel Deák Antal táblabir..t I Pozsonyban, a „karok és reudek tábláján." Az j 1832— iJü-iki országgyűlésre Zalamegye tudvu levőleg Deák Antal táblabírót küldötte fól, ki I azonban inegbizatását csakhainur letévén, e \| fölött sajnálkozó követtársait e szavaival igyekezett megnyugtatni: „Küldök én noktek egy i tistal embert, kinek kis ujjában is több\'ész és tudomány vuu, mint egész bonnem, öregebb bátyjában." E fiatal ember u\'ínég akjior 3U éves Deák Ferencz volt, ki bátyját 1833-bau május l én, ozelött 40 évvel, váltotta fól a törvényhozó testületben, s\' ez idő szerint Deák Ferancz á legrégibb törvényhozó a magyar par-liamentben. A fiatal képviselő csakhamar vezére lett sz alsóházi szabadéivá pártnak, fellépését mindenkor önzetleuaóg, mély értelein, éles ilélö; erő és tudomány bőség jellemezte. Fiatal korútól lógva egész luiii napig, mindig ő volt az ország bölcío, kinek szava mindig döntött, jóllehet •vozérszeropro, fényes erimre sohasem vágyott. Deák Ferencz önzetlen szelleme és működése bizonyítja, hogy a legfényesebb ezim az. amit a. közbizalom nyújt, a mi a magyar nemzet ezreinek imaszerű ohajtáaához örömmel egyesitjük a magunkét: Zala nagy-szülöttjét, ar. önzel len honpolgárt, a bölcs törvéuyhozót az ég ura ínég számos éven át éltessel — C\'Hvngvry Antal, országgyűlési képviselőnk, a kis-kunizsai polgári olvasó-egylet könyvtárát ujabban a Corvina könyvkiadó társulat ösazea népszorű kiadváuyaiból egy-egy példánynyal (óaazesen: 33 füzet) gyarapítani szíveskedett; a szépérzolinű figyelméért fogadja nemes adományozó hazafias elismerésünket. Eszmolánezolatnál fogva Jiiogomlitjük, hogy a nagy-kanizsai fógymnasium tanárai könyvtára számára nz-akadémiai kiadványok nagybecsű gyűjteménye, inolyot az akadémia megszavazott, foulilztolt képviselőnk külön, ritka becsű könyv-adományával bóvitvo, a napokban fog rendeltetése helyére megérkezni. — A nu k. belttyyminliter a folyó hó ö-án Kőbánya ós Budapest főváros közti vonalon történt sulyis vasúti szerencsétlenség által károsult családok felsegélyezésére az egész országban kónyörndományok gyűjtését rendelte el. Ezen könyiiradományok a magyar királyi belügy ministor utján fognak, érdekeltok részére, megküldotni. Mi is s/.voaen ajánljuk fel a/.olgálatunknt, a tért nyitunk a t. adakozó közönségnek. — Tubuly. Viktor munkatársunk a főispáni ubéd alkalmával a következő talpraesett s általános l«lkc»edést szült rögtönzött áldomást mondotta kötött beszédben : kimeraugek sok»or éa a multoak álicáu, Képsrlalvin fsol jár, olt fenn lluila váráu l.. Hol réi (lltcti\'tt a >>ol\|;a>ái{i)ak járinúu, (lyőtUtt a «iabad.i\|{ boaflv<\'ruek árán . .. — . — M képicletbvii vk«\|i a magúban járván, Mint lleros, tllnik fel 11 • r 111 on d y K i lm á u ! — 1)0 0 maga.stos gondolatról elrálrán — A bar. x alán 3 moit béke apuíluU, Ti«zteli fit a hou it hallgatja Zala. .. 8 ól(InkIn C ekép, ugy roiut apánk álltán, Tudom nem maradunk sóba, suba árván I S nem árt nekünk balsors; csapás, avagy járvány : Éljen a f.\'ilipán, HerteUndy Kálmán!!! • — Hirtelen halál. Mult póntoken a reggeli buda-prágerhofi postavonaton a nagykanizsai állouiásuál egy trevisói olasz egyén halva találtatott, halálát mellbaj okozta; a hulla N.-Kanizsára vitetvéu, a köztemetőbe lett ültemelve. földre hullott, a fejével a székhez ütött, nagyot kiáltott éa magánkívül, lott. Az ajtó mognyilik, Hcrmoza és u lovag léptek bo. — Egy ágyat, kell ide helyezni, parancsolt Hcrmoza, és Káfael sietett azt Jázmin alt il eszközlésbe venni. Amiut a két nő maga maradt, llertiiozu Avonúot női gondoskodással «z ágyba fukteté. A von no felébredi ugyan pillanatra, de nagy lázrohamban szenvedvén, ujolag magánkívül lett. Hcrmoza a grófot hivatá. — Te egy kissé doctor vagy Diego,.moud hozzá. — Mit csináljunk o nővel ? A gróf az ágyhoz lépett, a meglnpintá iit- erét. — Káfael bolondságot, követett el, nem fog haszna lenni belőle. E nőnek agyvelő láza van, a minthogy gyógyszereink nincsenek, 48 óra alatt- mjigfog halni. —. Avonne meghal ? kiált Káfael, u pereiben belépvo. — Mint mondám. — S nem segíthetsz Diego? . — Semmikép, különben egy érvágást mégküérthetűuk. A kétszáz aranyat az útra dobtad; hiába. ■A gróf egy k>s zsebtárczát vesz elő, melyet mindig uwtgXval hordozott, s abból egy parányi tullkf&t húz ki, \'a inggnyitá vele u le-ány erét. Avonne mintha semmitsem érezne, nem mozdult. A vér azonban csergedezve folyt. Mint emiitettük, ez apátsági zárda azon résTét választá lakhelyűül a gróf, mely a teje- dolouinö lhkását tevé, t. i. balszárnyát. E kolostor Iiretagneban egy, a leghíresebbek közöl. Volt idő, midőn 400 apácza is lakott heuno. liégcnten egyszerű kis kápolna volt e helyen, idővel azonban tekintélyes zárdává alakíttatott, s a bretagnei berezeg lelügyelése alatt állt. Több ízben a berezegi család leányai ide vonullak a világi életből, s innen képzelhető Imgy jövedelmező, gazdag forrásai luvén, válób n a leggazdagabb zárdák egyike is lott. A park és a kert, melyek azt környerék, nagyszerű s ízletes berendezésű volt. Az épület, nyugoti szárnyán laktak az npsezák; kik egyszerű, kia, sötét szobácakákkal bírtak. Ezeket látta ugyan a gróf, de nuin vette igénybe. A fóbejárásnál voli azonban még egy osztályzat, amely sok más réinülelesb helyiséget tartalmazott, do melyet a gróf uem ismert, nein látott, a nem tudott. , Semmisem áruláséi o rejtett osztályt kívülről, csak titkos módon lehelelt oda jutni ;• egyik mögorva falon levő tollat kelle\'megérinteni, s a lépcsózetró vezető ajtó megnyílt. Más osztályban semmitsem lehető észrovenni, mi u rejtek helyre mutatott volna. Mint sok ele le középkori épülői, rejtett ez is fiddalatt^i fogságot, boltozatot, titkos helye-ket^fjp E pillanatban az alagulakba vezetjük I olvasóinkat. \| Ezen szlik és setét földalatti lakosztály nak egyik helyiségében, hová a nap világossága I mesterségesen rejtett nyíláson hathatott igen kis mérvben, lálunk ogy szép líatal asszonyi, \| kellemes kék szemekkel, s félig nyitott föveg j alatt rejtett szőke hajjal, iniutegy 3U—35 éves j lehetett. Ö az^páczák öltözetét viselte Plogas-télből, t. i. ogy fehér paiuutruhát,\'iehér vászony^ fóvoget és violaszínű túsz< jiTiSsu emes arcta s az öltöny ízletes rendezése, angyali szépséget kölcsönöztek noki. — E szobában csak egy ágy, egy asztal és faszék állott. E perezben, hogy annak küszöbére . lépünk, a uő az ágy mullott térdepel, az olvasó összetett kezeire fűzve, ájtatosan imádkozok, az ágy felutt függő szentséghez fŰgguaztvo kőnyos tekintetét. Hirtelen az ajtón kopognak, az uiegnyii lik. Az apácza felkél. Egy magas termetű s köpenybe burkolt férfi lép be. — Jó napot barátom 1 mond az apácza, a vidékinek hófehér kezét nyújtva, melyet az nyájas előzékenységgel és szonvftdélylyel megcsókolt. - % — Jó napot drága Júliám ! viszonzá a jött. Hogy töltöd nz éjt? — Jól, köszönöm í Hanem te, ugylátszik, szokni kezdesz az élethez, melyet magad korestél. — Igen, a szerencséhez, hogy léged láthatlak, imádott Júliám. — Csendesen, Fülöp, ne, (elojtsd az öltönyt, melyet viselek. — Oh Júlia, épen ezen ruha okozá nekem a legfájóbb lélekmardosáatl — No szólj igy I mond, hetettod a rojlek-ajtót jól ? — Mért o kérdés ? — Mert tegnap óla uj vondégcink vannak n zárdában, kikéi nem ismerek. — Majd megfogom ismerni! — Az Isten szerelméért I óvakodjál meggondolatlan lenui Fülöp! — Ne félj, mi itt biztos helyen vagyunk. — Hol van JoceJyn? kérdé az apácza. — Itt vagyok maripiisué asszonyom, fe- lelt az öreg szolga, Konan marquis háta megett \' megjelenve a küszöbön. — Jlivd ót Julin t\'Stvérnek hü Jocely-noiu I muiid a marquis, és az upác/a mellett foglalt helyet. Jocolyn némi eledelt adott fol, s neki is az aaztalhoz kellő ülni, ámbár e külö- I nos megtiszteltetést eleinte elfogadni vonnko-, dott. — I — Mily szeroncsésiiok érzem magamat j ma tíz év óta I mond a marquis sóhajtva; de még szorencsésobb volnék, ba az én jó Marco-\| fom mellettem volná I I — Fülöp, mond az apácza, még ezelőtt, hogy Honnevben voltunk, sokszor emlitéd e nevet. Ki ez az embor ?. — Oly embor, ki iránt a sors oly kegyet-leu, mint te hozzád! Ö az én testvérem. — Testvéred Fülöp I szólt at apácza megrezzenve. — Igou, testvérem I Hocsánat, hogy e titkot oly soká rejtegotém, moly nem egyedül mugamat illetett. Mh már szabad közölnöm veled, minthogy én a világ irányában mint halott, el feled vo vagyok. Marcof a származását rejtő fátyolt nom akarta taellóztotui. Az apácza, ki nein más, miutOírou Juliá, a marquis 2-ik neje, kivol megesküdött volt, mert magát szabadnak gondolá. Mondom, az apácza szeinoít a legnagyobb foazüttaéggel a figyelőmmel függesztő férjére. — Jocelyli, keresd ki papirjaink közt, melyeket a várból velnnk hoztunk, aztafokelu bársonyba kötött kéziratot. Jocolyn engedelmeskedett. Közbe adjúuk a mi kíváncsi olvusóuknak is tartozó felvilágosítást a közelobbi körülményes eltemetésról, s a marquisnak a világbóli eltűnéséről. — A fővárosi lapok gúnyolvacmliték, hogy u béési világkiállítás alkalmával <»ak u rendes hadsereg tisztjei élvezhetnek kedvezményt, biztos forrásból közölhotjük, hogy a hir téves, mert 6 Felsége legfelsőbb meghagyása folytán a- honvódek is élvezik a kedvezmény jótékonyságát, sót 600 egyén felváltva 11 napon át az egész kiállítási időtárt ttn alatt, ó Felsége legraagasb intézkedéséből teljes szállás-és ellátásban részesjllnok. — Örömmel értesülünk, hogy Zsla-megyóben az igazságszolgáltatás gyorsabb alkalmazása miatt a nagy-kanizsai és a letenyeí kir. járásbíróságnál egy-«gy uj albirói állás, zala egerszegi kir. törvényszéknél pedig egy tőrvényszéki ülnöki állás rendszeresittetett. — /taksa s vidéko kir. járásbíróságot uyert. — A xala-Wvöt iskpla jelentékeny pénzsegélyben részesült. -Névváltoztatás. Báron lgnácz,keszthelyi lakos vezetéknevének .Báron yi"-ra kért átváltoztatása a belügy ministofíumtói megengedtetett. ■ — „Képen KIAllitÚHl iM/tok". 1 só száma megjelent, szerkesztvo Steinacker Udön által, Bécs, II. Nordbahn Straaae, 28-dik szám. Előtizetéai ára : negyedévre azaz 2f> számra 4 frt; félévro azaz 50 számra 8 frt, megjelenik hetenkint kétszer. Jelen füzet tartalma: Olvasóinkhoz, b. Schvrarz-Seoborn Vilmos (képpel) uz 1873ík évi bécsi világkiállítás főigazgatója; .Magyarország a bécsi kiállításon, Körcsarnok (kéjmel), Magyar erdészeti pavillon (képpeh, TöröE"%azár (képpel), Orosz vendéglő (képpel), A fényképészet a kiállításon. Lakásviszonyok a kiállításon, Megnyitási előkészületek, Kiállítási szemle, Vegyesek. A tartalomdús és csínnal kiállított lapot, mint a kiváló érdekeltségi köz-kiállítás egyedüli magyar orgánumát, ajánljuk t. olvasóink figyelmébo. — A bécsi nemzetközi kiállításra szállítandó állatok iránt a fóldmiveléa , ipar- és kereskedelmi minister ogy körrendelotet bocsátott ki, melyCen a kiállításra szánt állatok körül mogtartandó óvintézkedések adatnak elő. — Eszerint 1) az állatszemlére szánt állatok a kiállítás által megküldött, törvényileg előirt egészségi jártatokkal látandók el. 2) Ezen ál latok Murchegg, Lajta melletti Bruckban, vagy Bocs Ujholyun az c czélból kiküldött állutorvo sok által lógnak megvizsgáltatni. Ez állatorvosok működésűket május 20-án kezdik meg. 3) A kiállítók kötoloztetnok az illető orvost a szállítmány mogérkozto liánjáról és arról, hogy az állatok hol vaunak elhelyezve, táviratilag értesíteni. 4) Aki állatokat szándékozik kiállítani, orról az illetékes szolgabírói vagy város-knpitányi hivatalnak jolontést tenni tartozik. 5) Az illetékes közigazgatási tisztviselőből és állatorvosból álló vizsgálati bizottság által meg-állapitaudó, váljon az elküldendő állat egészsé-gcs-o, erről a bizonyítvány az illotékes törvényhatóságnak megorósités végett bemutatandó, és ozáltal külön bizonyítandó, hogy a törvényhatóság egész terülotén semmiféle állatbetegség nem uralg. 6) A vasúti állomásokon csakis ily bizonylatokkal ellátott állatok vehetők fel, és felrakodás előtt újból mogvizsgálaudók. 7) Az elszállítandó állatok számára olyan vasúti kocsik tartandók készon, melyekben előbb sem vágó marha, sem nyers hus nem szállíttatott. 8) Ha a kiállítónak oz iránt aggályai volnának, a kocsik fertőtlenítését újból követelheti, 9) Ha a vizsgálati állomások valamolyikén a kiállításra szánt állatok közt ragályos betegség merülne föl, az illető szállítmány tovább szállitáaa beszüntetendő. 10) Az ország belsőjében különböző pontokon (Déva, Si. Fejérvár, Kolozsvár, Temesvár, Arad, Nagy Várad, Debroczoii, Mis-kolcz, Hatvan, Kassa; Nagy-Kanizsa, Sz.-Fe-jérvár, Szombathely) állatorvosokkal ellátott vizsgáló állomsok állíttatnak föi.Az ország bármely részéből éikőző és Budapesleii keresztül szállított állatok ugyanitt a közp. bizottság által újra meg vizsgálandók. Kilépti állomások : Sopron, Győr, l\'ozsony. 11) A Bécsbe érkező ál\'-Mok a kiállítási téren állásaikba való clhe-Í;.,\' j.«tésük előtt az ottani -állatorvosok által uiogszemléltctnek. — Megjelent az „ Apolló", tenomű-fo lyóirat H-ik kötetének 3-ik száma következő I tartalommal: PriUide, Feiglor Viotortól; „Er- \' dti, erdS, ttírtí erdő árnyában", „Marhkám fi „lith tok erdőt, bihiok yuntdt bejdrtamu, három magyar népdal-átirat Ábrányi. Kornoltől; Ifjúkori emlékeim. I. Cirkuibun, 11. tiiOLIikut, 111. Sttrflmi bú, Bauer Lajostól Két népdal: L Tied minden gondolat ja, IL Alig várom, Hegedűs Endrétől. Előfizetési dij félévro 2 frt 60 kr. Szerkeszti : Fellegi Victor, Budán. A-bérkocsitok maga viselőiéről több oldalról érkeztek panaszok hozzánk, miszerint a vasúti indóháznál az utazó közönséggel nem a leghumánusabbsn bánnak el. Ha valaki jobbnak véli gyalog sétálni be a városba, azonnal készok^caipós és nem a legszebb megjegyzéseket teuni. Nem lesz ártalmas, ha a kirendelt rendőri közegok figyelmüket az ilyouokre is kiterjesztik. — Koch Jóxsef, helybeli mozdonyvezető — ki első ízben f. évi jan. 22-én Konu\'.r-város közolében a siueken két katonát észrevéve, saját ébersége- és ügyessége kövotkezjé-ben a vonatot kellő időben megállítva, — menté meg a két egyén élotet; másodízben í. évi apr. 27-én Barcs felé menve, egy részeg embort hasonló szerencsétlenségtől óvott meg : mindeddig nemhogy valami kitüntotés-bon-, de még csak elismerésben sem részesült. Nem örömest tettük ezt közzé, de vigasztaljuk magunkat azzal: Sok a ii vannak a hivatottak, de kevesen u választottak!.. —Ax eUii tiijlővésxet f. hó. 18-án lesz. Jövő számunkban többet. — Ajánlatot kaptunk Szombathelyről ®8)\'ik gymnasiumi tanár úrtól, melyben két jóvisololü,ötödik lalinosztályu tanulót ajánl bár hová segidtauitókul.At. olvasóközönség figyelmébe melegen ajánljuk o két fiatal embert, s tudakozóifásra, vagy a feltételek általi megke-resésro szívesen löszünk közvotitők. — A nagy-kanizsai főgymnasium iljusága e hó 2ü-én megtartja tavaszi mulatságát. A meghívók szétküldése logközelebb megtörténik. — llövtd hirek. A kiállítási .magyar csárdát* magas vendégok látogatták meg. — A budai ördög-árok boltozáta 4 öl és 3 láb hosszúságban beomlott, hároin olasz munkás halt meg. — A tiszta magyar városban, Kecskeméten ily felírás olvasható: „A fehér Gád-tsáho" (alias kacsához). — Ax amerikai nők lehér hajat visolnek, nom porral, hanem vegytanilag fohéritvo. — Gr. Pálffy József, IV taonym. - örökös főispánja, meghalt./ — Az Amint a marquis Diego Káfael körmei Jtözt érié magát, hogy bocsületét tovább nem képes megőrzeni, cselhez folyamodott. Chomiai ismereténél fogva, volt oly szer birtokában, mely néhány óráig való totszhalottá varázslá. Elérkezettnek hitte at időt, használni e szert, inert ő oly omber volt, ki becsülotét a világ előtt raindenok felott tisztán mogőrzonl iparkodott. Amint Fugeray Mária Augusrtína hűtlenségét megtudá az eskotési idő után, el-határozá e kötelékét folbontani, melyet igazságos csclokodotnek ítélt. Második házasságánál nejét lisztéivé szerette, becsülte, azonban a gróf és lovag ördöngös működése folytán, tönkro silányittatott. Ez esettől fogva, egész élete zilált lón. Giron Júlia kolostorba menekült. A marquis álsógorainak folytonos zaklatása, ingerlése és személyökuek volt kitéve, hogy tehát ezt elkerülje, föltett szándékát tottlogcsilé, s csak hű szolgájával közié és roá bízta magát, minthogy Marcof a longeron volt. A sikert ismerjük, csak még azt függesztjük hozzá, hogy Jocolynnck magának kellő a koporsót bezárni, hogy midőu a nép a temetkezési helyről eltávozik, a testot ai oltár hála mögötti fülkébo helyezhesse, a helyotte egy vörös rézből való pléh-so^ronyt tárjon a koporsőba. Éjjel a marquis totszhalottaágából felébredt és Jocolynra támaszkodva azon órában hagyá ol a várt, midőn Marcof l\'enmarkban kikötött. Mindketten a plogastoli zárda folé siettek, minthogy a marquis tudta, hogy nojo\' nem régiben oda menekült. Do azt nem tudák, hogy az a\'páczik elűzettek oton kolostorból. Annál nagyobb volt rémülésök, midőn napfelkeltekor ide érkozve, azt olhagyatva, üreson találák. A marquis keresztül futá as Uro« épü- I lotot, a olhatározá magát az alsó hajlékok egyi-\| kében estig elrejteni. Jocolyn ismerte az alagutakat és osztályzatokat, minthogy atyja itt kertész volt, és ő mint gyermok, sokat jáiszott azokban. Mindkettőn leléptok s alkalmas ho-lyet kerestük maguknak. Ez alkalommal világító sugarat vettek észre, mely ogy félig nyitott czella ajtaján tört elő, s kétszeres örömkiáltás tövé emlékezetessé a perozot, midőn a két házastárs ogy más karjaiba estek, midőn á marquis egy itt elrojtott apáczában drága Júliáját is-merte fel. E mély szorelmű kedves nő híven s igazán szeretvén a marquist, mit az által ia tanúsított, hogy szépsége- éa ifjúságától lemondott a az apáczai éjotot vové fel, csakhogy férjének nyugalmat szoroazcn, s a sora boazúját enyhiUi felette. Előbb Honnovbo tételét, de aok osdésé-re sikerült" mognyornio, hogy Piogastolba jö-hessen, hol férje hővé* gyakran hallhatja emlegetni, s közelebb lesz hozzá. A csendőrök elől ido rojtezvo, olhatározá, hogy itt fog élni s férjeéri imádkozni. Csak egy öreg pnra»zt asszony tudott az ő ottlétéről, ki közolében lakott, s hozott neki naponkint enni s inni valót, melyet a rojlokajtónál letolt. így találkozott a szerotő házaspár ismét, nem sejtvo a voszedelmot, moly folotfök loto\'e-podett. . Jocelyn elhozá a fekoto bársonyba foglalt kéziratot, moly lakattal volt ellátva, kulcsát a marquis mindig magánál hordozá. -- Juliánt, most családomnak mindon titkát mogfogod tudni, mint szinte to is hű Joce-lynom. No feledjétek ol, amit hallani fogtok, s ígérjétek még mindkettőn, hogy ha előbb meghalnék, mintsom kötelességem teljesíteném, ketten, egyesülve fogjátok esxköiölni utolsó erdélyi katli. autonomiai gyűlés egybohivatott. — Tóvölgyi .Ezüst vitéz-e a" .Messagiere Italian6"-bun jelenik meg. - Bartholomoides Károly, nyíregyházi evaug. lolkész, családja köréi,ól eltűnt. — Wagner .Bolygó hollandi-• ját sikerrel adták elő szombaton, a nemz. színházban. — A nemzetközi hangversenyek a bécsi világtárlaton wept. végo felé tartatnak meg. — Londonban 1800/70-ben járművek éalovnk áltui 533 egyén ölotett meg és 7494 sérülés történi. Kormányozható léghajót ogy hazánkfia készítőit, novo: Erdélyi Mihály. - Buda-pesten .Akadémiai olvasókör alakul. — Gö-inörmogyébon k\'nolera-osotok fordultak elő. — Az angol trónörökös jelenvolt a nagy esóuak-versenyen a fővárosban. — A bécsi börso szünetel, nagy az aggodalom. A hzöIöh gazdáknak vigasztalóul. E hóban a dér tóbbhelyen kárt okozott a szőlőben, mennyiben azok korán fejlődött hajtásait lefagyasztotta. A kár nem volt általános, mert jobbára az alant fekvő térülőtökén mutatkozott1. A magaslatokon nincs kár, s a mi van, azót som érdemel. Azt lehet tapasztalni, lii.gy a koránérők szenvedtek legtöbbet, főleg pedig a korán meg metszettek, mert azok nedvbe indulván, rügyeiket csakhamar fejlesztették, midőn ellenben a későn érő fajok, későn metszenek sok alvó rUgygy\'el bírván, az elfsgyottakat pótolui sietnek Lesz tehát bor elég, azért nincs okunk bu-sülni, csak máaódboli háborgatást ne szanved-jenek tőkéink, terményeink. Annyi bizonyoa, hogy az elfagyott tőkék elkésvépfterméseik fejlődésében, nem adnak legjobb minőségű mustot. Áronban ennek ellenében a borászati vegytan sokat segíthet annak, aki osszotolt kézzel, alvó éazszel nom várja szerencséjét. teksAnczky. Papírszeletek. -Naiv. Kgy idegen megssólit egy tvissbs-deni siamárhajcsárt: Hány siamár van itt ? — .Jó uram ! — feleli sinsi - «< mindi,. fardfivendigek .»Ámt4l íllKt; meui.il több a Vendig, simái több «ny » .ár cgi. s tivi,.,.,»!. — Igent No miuak örvendek!-..Iroii Is kirsm, cssk sít as egyel te«,\'-k mrgmsgjrnriini, hogy imki\|> is jön ki ■ Uvil ><„1, x kit lyukon ?• — As egyik kArbásImn r„y eiiglnybsk* i> lil boovidujoncs betegen feküdlek. A cjigíny fájdalmát, - de a tót I.ionyúsD jaj- l.atlgatva — Ugyan no ordiU ugy, bibas, — siói régre auisi bossútau — lilék volua inkább agyon. Krre a lót kiadta lelkit A clgÁit/ koinoly/n felijo forditá fejit, a magában dörmögi : — Migis ba.mÁll neki a sxip íiu! — Hogy lehet valaki Un magának nagyapja. Egy yailkee öngyilk.xií leli. A esl«-massárában liálrabagyott levele ekkinl vetett fényt lette indokolására. .Nöol vettem egv ffivegyet, kinek már síinlin i-ladó leánya volt. Apám iárogalott a básbos, egysier csak elSáll, mini leáhykiro s iiSill vessi mostoha leányomat. Essél alyim vöm, leányom — mint atyám uejo — anyám lön; nöm pedig saját leányának menyivi leli. »gy ív molva nőm meg-ajándikoioll egy fluval. Es a cseciemC, mini alrám nejének testvére : nagybátyám, atyámnak unokája s egyúttal sógora ISo, s eiek sierinl anyámnak saját testvérinek síinlin unokája is. A követkeaC évben kivánatom. Júliáin caküdjél, hogy te Marcofot mindon körülmény között teatvéreijül tekinted, a to Jocelyn auuak, mint uradnak, ongedolmea-kodni fogaz. Mindkettő megcsküvék s a marquis folnyitá a lakatot, s olővoltn a kéziratot,melyot mi csak kivonalilag ismertetünk meg. XIII. A fiatalabb testvér. Az 175C-ik évben Sz.-\'Máló szigetén egy Marcof nevű halász lakott egyedül. Csendes magányában olvouultau élt, nem törődve aen-kivel. Egy estén csoudes merengés közi ült kunyhójában,-midőn hirtelen ogy nemesember lépott bo hozzá, egyik kezében gyönyörű kis gyormokol vezotve, másik kezében súlyos or-szényt hozott, mit lotovéq, zörgése után aranyoknak lenni gyanlttatott. Az idegen kérte, hogy o fi üt fogadja gyormokeül, s az aranyokat vegye növelési dijul. Marcof istenfélő ember levén, a pénzt nom nkará elfogadni, do a gyermek iránt száualmat érzett és igy végro boleogyezott. A nemes azon megjegyzést tevé, hogy szomszédainak azt mondja, miszeriut a gyermeket egy hajótörés után a tengerparton lelte. Midőn elbúcsúztak, a\'nemes mély megindulással és bolső fájdalommal omello karjaiba a azoritá keblére a gyermeket. E nouies omber atyja volt Konan mar-quianak éa -e gyermek második fia. Egész életében opoazté ót a gondolat, hogy gyermokét megtagadván, vidéki omhernok adá át. Halálos ágyán azonban o titkot felfedő, » felvilágosítást nyújtott: mi módon lehet föltalálni. (Folyt köveikesik.) atyám-nejének i« fia ^Illetett,ki is nrkem testvérem is unokáin volt, s nőm, mint atyára liának, aiaa leitví-remusk uagyanyja, nekem ia nagyanyám I60 ; mivelhogy pedig a nagyanyának firje nagyapa, as unokának leitoiije pedig ssiutéii unoka) ebből asoo ab-surduiu állapot tUnik ki, melysierint in önmagamnak, b« tetsiik nagyapja,\' ha tetnik nuokája vagyok.* — Válogatós monykö. A .Hsegedi Híradó* irja: llílf-in délben a dorosmal csordába lecsapott a mei.ykő, i egy tehenet sgyonUtUtt. Et volt Doroimin a legiiebb tehén, mlirt nemciak gazdája, hanem mindenki sajnálja..A doroimaiak ei eset folytán a magyar kösmoudiaok sián.ál a követkesível akarják siaporilnni : .Válogatós, ni int a dorosmal in e u y k Ü." E magyaros példaboisidet rissUnkrlSI vlfogarljuti.\' TOrténeti naptár. Máj. 10. 462. Allilla Aquiloját rohammal be-veazi a fílldig dúlja. - 1707. Az ónodi országgyűlés megnyitása. — 1848. Az első\'hon védek esketése. — 1849.Puch-. nort Bőin harmadszor szorítja Oláhországba. — 1801. A híres felirati vita kezdetet! meg az alsó házban. . 17. 428. Kr. o. Plató szülotésnapja a 347-bon ugyanez nap halálozása Athené-beu. 1895. Mária, Magyarország királynéja, meghalt. — 1848. V. Ferdinánd Innsbruckba költözik. . 18. 1750. Fessler, hires történész szülotésnapja Zarándfalván,Mosonymegyébon. — 183l.A lengyolok Dembinszky alatt Osztrolenkátbovossik. I84U.- A magyar nemzőt óvást tesz az orosz bevatkozás ellen. .. 19. 1488. Mátyás királyunk a meghódított Bécs szabadalmait megerősíti.— 1849. Abrud-Bányát másodszor ia feldúlják az oláhok. . 20. 1092. László király Szabolcsban egyházi gyűlést tart. — 15ÍI0. Kolombus Kristóf halálozása. - 1594. B. Balsaaa Bálint költő Esztorgom oalrománál elesik. — 1795. A magyar jacobinusok lefejeztetnek. — 1859. — Jellasics József báré, a reactió szomorú hőse és saját nemzetének ámitója, meghalt. . 21. 1271. V. látván győzelme Győr körül Ottokár cseh királyon. — 1849. Budavárát a magyarok rohammal beveszik.- 1849.azoszirak-és orosz császár Varsóban a Magyarország, olleni hadjárat módjait megállapítják. . 22. 1382. Janka, - nápolyi királyné, — megfojtatása. — 100Ó. II. Rákóczy György "a budai pasa által megverő, tott, s megsebesült. — 1813. Wagner Richárd születésnapja. — 1848. Por-, ezul másodszór támadja inogTitolt. - — 1853. Forenczy Teréz, költőnő, pisztolylyal meglövi magát. Vasúti naponkint! menetrend: Indul N.-Kaoissáról Harcára é« Uombovárra reggel 6 óra 18 peres. . - délután a . . Hildára reggel 6 18 . délután 1 . . 10 . Hicsbe reggel « .\') dituiáu a 5» , Triesslbe reggel • f> . 3 , délután 23 , ii . . Varra- iá Dombóvárról N.-Kaii Is«ár» reggel i óra N. -Kauitsára délután 21 ^V^ Hildáról ■ reggel- 4 , 43 . délután 1 . 4fi . W . llic\'.bfll 33 . dilelCtl 10 . M IU , Trietilbül 3 . 60 , délután 1 . eatvo 22 . ») Csak Hsombathelyig. Itt 7 órai várakosis. Érték- és váltófolyam május 14. 5/( metaliquos 00.— ; 5% noms. kölcsön 71.75; 1800-ki álladalmi kölcsön 96.- ; bankrészvények 928; hitelintézeti részvényok290.— London 1150. ; magyar íöldtehoriuontéai kötvény 70.60; tonesvárf földtehermontési kötvény 70.— ; erdélyi f.ildtoherinenlési kötvény 75.50; horvál-slitvou fiildtehermunlési kötvény —.—; ezüst 109.50; cs. kir. arany .—; Napolcond\'or 8.95. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. Xyllttér. Sf ItcrmáláiSi iijáiidék! ^ Figyelembe venni kéretik. Wajdite Józtef Nagy-Kanizsán, ajánlja mint legczélsrérűbb bérmálás! ajáiidékokul a lohotő legnagyobb választékú imakönyvtit, papír-, bőr-, bársony- és elefánt csont kötészotok, 30 krlól egész 20 írtig. Postai rendelések,\' azok vétele után, azonnal eszközöltetnek. • A maga nemében egész Európában f • legnagyobb, tobb oldalról rendjelek- a 12 éremmel kitüntetett 5 FOGL E.-féle • első cs, kir, udvari fehérmííek gyára • Béosben, i linktár: 25 Mnrinhlir. llnupIhirH^wc 25, • taely aaoroa érlelembeu veit aillárdsága a miuden darabon ná- • inukban látható árak, a gyártmányaiuak roppant uiérvli elóál- • lilás által már anuyira vitt, \|iogy. a nagybani kivitelt, valamint • a kiaabb réiilelekbcoi eladást illetOleg semmiféle kérkedC kc- • reakedft által elérhetSt, eseníelRI teljes jótállás m.llett reudkll • vflllleg olesó a legjobb ruluSségU árucikkeket nyújt a biatoai- • l.avélbeli kivána a gyora rabok s ia^ételn< Angol í^ffon lnflík gallérral \' aaélkUI, aívlibuk, mint a vássoc ei.delések ogéaa Magyar-Safllteluek, a a nem !<(- Nél alsó sioknyák polkáiból v. tinóin barch. tból 4 frt, himtelt ingák (levélbeli megrendeléaek-jbetéttel 6, C-6 frlig, us.álylyal oél a nyak környUInlmérlékemin jvagy dlaaóllöaelbea. dánkor megkIvAmaiikj.dbja 1 írt Nöl harisnyák vagy féri! kap-80 kr., 2, * 40,-3~a.,V), a Irgoal- Oíák. tucatja 6, ti, 8—1" írt.g a o...«bb a UggyafOrlatiaSbak. legfinomabbak Humburgl vasjon férfiingek, (a Noi fUzályiileöre (a derék kOr-nyaltmérlák megkiváutatik) lí, 3, nyitlotméríVke megkívántatik) 3, 4. frt a legjobbak. 4, 6 frl. Gallérok, legújabb minta, I tu-i I tueial vasionlaebkendé 1.60 o.at ára ü, 3-4 frl(uyakm. ni->g-l2 frl, nagyubb a finomabbak Ü .\'Hí, kívántatik. j.\'t.fw,. 4, i—« írtig. Férd uyakravalók vagy uloa 1 tucaat oiérna ballulkenüö .\'>, nyakkítík dbja ip kr. 1, -J, 3 (ni!?, 9—10 friig a legiinomabbak. alegolabb. ! Adlil- vagy tírUlkíló kwdék Férfl lábravalé\'. 1 frt, 1.60.2, tucatja «eak 6, «, 7—» frl.dam. 2 6o, 3 fit, lovagaaabáa, franciái vagy magyar mintára. \' ; autllteriték vászonból 6SIS- fly«P«legéll»éBl,ljji»ok tJa.-mélyre (I abroasaial aho« iIlC aely.^bril ll frl, kedi ravalék V, 3—4 írt (véd ti Iab t, (fen ajánlható. val 6, »—10 írt. I 4,,. Nél éji vagy ttliingaK boaasu iij-Hon jal 3.60 kr., himactiel Ü -7 frt.g ii: Nél lábravslék. vásson perkál, 48 vagy^barehetböl 2., 2.60—3 írtig, J5, 31 - Nél poagyola vagy é\|loortel(fk legfinomabb chirtingbbl Ibja 12. 13, 16- Pályázati liiideíinéiiy. Szent máriai fel: iskolatanitói és kántori állás levéu meg U reved ve, 8 ló frl készpénz! évi dij. öl tűzifa, 8 és fél holdnyi ktfzlogelőből fordított szántóföld, téres kort, kántori mellékjöve-delinek, csínos lakással ellátva; •- ennek betöltése tekintetéből ezennel pályázat hirdottotik. A pályázni szándékozók felkéretnek, miszerint a tanitéi oklevelekkei és más szükséges okmányokkal felszerelt folyamodványokat alsó-tuuraközi alespeiességhez 0 f. évi junius utoljáig beterjeszteni szíveskedjenek. (1054-1) Kelt Szt-Márián, apr. 27-én, 1873. BELLOVARY FERENCZ, isk.-széki elnök. . színes ágynemű, darabja Nél válton-lngek. simák 1.60 \'uüióf lehintett keil fonálvá 2 írt, Unom hurokvarrkaal\'2.60 »ioil. a dupla eaúrnából lelu-ritet. krj. valamim avájci fJlma , ujhen 1 60 kr.. S».6o, lo, 13— aaélta; 30, • 3.60, 4 frt oo.w.u„-u, 9 LEVÉLBELI MEOBENDELESEK (bármely nyelven Írva) 0 dékról kéiapéna beküldése vagy utánvét éa jótilláa mellett gyor- 0 0 s.n a pontosan eaakOaOltetnek. 0 • ir A m.grendeléal levelek ekkép ciimiendSk • , # • B.FOGL, Wien, k. k. Ho/UclWanti • • (Mariahilferstrasse 25.) « • ML- 60 frtig terjedi! bovásárlásnál l\'biinaett női garnitúra rátdá- • • • sul adatik. tatOOIMMttftlttOMttlftUMtiDt* Fiicdmann A. urnák Hécnben. lénrrgi\'j javiii^a Ai rtu tehélifi\'jő-g ÜJigi fojó kéasUiókekiivl ilr, hogy a fejé»t gyom Omi.-k alkalui.iá.a teli olónjn- lutaiiálhatojtga híjl nrl/clll Híiblln, 1. C Tehenek, ürüljetek! lü.riklVaa ilrll I4( • 111 mi I«i fclloa u.iir»i4í.uu ral. fiiul, UfU.t, i mI» .11..I ii.i.i\'tt.u..\'m(i41 f,.,. ,lk„(\|t , u. • lUu aIíl.t.4 (litkWI a ct. klr. osztrák birodalom részére raktárt k;rk.t.l. K.u amerikai szabad, tehénfejő gép, u IU..U. «l, .„.!,.», J„ .11 Ml, í",■aakYs\'1 "/la\'Cjt! it Í.Í.JÍ . taUara Hk.t. ....k UvaU.iUW. .. a t.j.t ..k. »„ . Uh. . r.ji. .1.11 ),..( ,.„ . 1..! r.a Vooilja. Kaplutó at egyedüli fóraktarbau Frl^4liBBiiniB A.-nál Bécs, Praterstrassc ^r. 26. Óvás Miután ejeu gép jogoiiiatiau i-gjriuekló lem az áhlioi való nemtelen érrihól utinoiutik, ol\\ rciból, moly ártalmai a teheneknek, e vegból a kO óoségel aaját érdekéból flgyelmeztotjük, hogy a valód tabadalmaiott amerikai fujó-góp tinta ciUttból ctn \'án ai egyedüli főraktárban lttca, I\'riilerstntH.ie Nro 2tl. kaphatók, ■ &I0II kelluniei Myictbeu vagyok, hogy il nagy kc-\'■ndéiég folytan a gépek árát ü írt 60 krról 6 forintra .lállilhalom alá. íl jjáaaÁLÁsi: AJX.xdékqkiíl \| ujául Milhofer Sándor, ékszerész Nayy-KunixHán, Föutcna 803. sám én pedig: Arany keresztek l frt 50 kr., 2, 3, 4, 5 egész 10 forintig. Ezüst keresztek 50 krtól 1 frt 40 krig. Gyűrűk 3 frttól 20-ig s feljebb. Függők ezüstből 80 krtól feljebb. . aranyból 2 frttól feljebb. Inggombok párja 2 frttól egész 10-ig. OralátlCZOk ezüstből 3 frt 50 krtól egész 20-ig. Egyúttal ajánlja ddsan felszerelt . arany- s ezüst ékszerraktárát, hol minden, e szakiuábaWágó i-zikk, legjutányosabh áron kapható. Megrendelések pontosan, posta utánvét mellett, eszközöltetnek. (joCo i) IOLL A. SE 1DLITZ-1M) 11A. MK porok reudkivllli a a legeltérőbb ea«tekben bnbltouyull gyógy-batáauk által minden, eddig iameit l.áii aaurek köaUtl, tagadliautlii-riul ar elaö beivel foglalják el; mint aa sok ea-r, a et.feiátl blro^H^s minden réaréb\'il keteinkhei kllldntt hála-lralofi a legréailele.eblien tahii-•itják, hogy e porok lögaütt siorulAsoknál. emésilhstsllentégiknel, gyo mnrhevnel. i.nál.i.Á görojök. vess- és Ideg-bajokban, silvdobogtsnál, ide gesseg okorta fófajas. vtrlolulás, végül hyslerlsrs, búkér é. huzamos hányasra bajiamnál a legjobb sikerrel alkalmailatnak. a a legtarlosb iryógjhálást eredinényealek. Ara I oredoti doboznak használati utasítással I frt. S OS PAlílNKÁ és SÓ. {biabaióbb orvoaaaer a s. b.lsö éa klilaö gyuladáa, l< ,\'•1 fogfájás, régi sérvek \' I palaczk ára használati utasítással 80 kr. ís8 ORSCH-HALIAJ-ZSIBOLAJ. Icgbalbat eraégea májciir-\' ajjal. A valódi Dorsch-hslmájislr-olsj mell- é» tild5-bs\|oknál, soropho lus- «•< rachllls-l\'etegsigekbeii legjobb gyógybatáasal van; meggyógyítja . legldilltelibkSlZvény- é.o»tllba\|okat, valamint aa idí.aaki bérkUtegekSl. Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Raktárak Nngy-Kanixeán: Bolus J. gyégysz. Lovák K gyégysz. FessolhoCTor J. és Kosonfold F. uraknál. Belovárott l.ak Csáktorsyán Kárá.t II. Csurgén Kreialer Dávid Kaposvárott Kobn Jakab Knpronoián Werli Hánd.g\' ógyat. Keszthelyen Wnu.cb V. KtMSiten llroyer Jak .b fial Késiegen C.aeainnviw latv. gyógjaa leienyen Kaliroda J. gyógy.a. MaroialIbsD lastl Nándor Báaok-Szt.-gylSrgyéa Kibici J. g> Sismbsthelyea l\'illch Kereuea g> Sopronyban Ueaey András gyógyaa Zágrábban Uittelbach Za. gyógysr. . Csyleck J. J. gyógyaa.. Esedékes izelvinjek dlJtaUnu\' váltatnak be A soproni leszá,mitoló-bauk és nyirkot ina^yar jckiiloo liítci-biiiik = IIOKHŰ IM. NAGY-K ÁNIZS AN Mindenneiuü állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földt.ehcmicn-tcsiíési kötvények — arany s ezüst, pénzeket vesz és elad Pénzek folyni számlára és betéti könyvecskékre ü\'/, kamatra fogadtatnak el. Kölcsönök liázakra. földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól 67. kamatoznak. ult 1-\\_ Tőzsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt teij\'i- dljta Lőpor- -fe a keszthelyi mészraklár. Van stcro\'iicsénk tisztnlottel érlositeni a. nagyérdem A közöuséget, miszerint a magyar kir. magas ministeiium engedélyét a lópor árulására kinyertük, és hogy a lőporból mindig meglehetős nagy mennyiségfl készletet tartunk. Alkalmilag szinto jelentjük, hogy helyben egyedit! minálunk találtatik a hírneves kcsEtholyi mész, melyet szinte ajánlunk a mélyen tisztelt közönség szives figyelmébe. Teljes tisztelettel v . STRKM és KLEIN, 1059—1) Nagy-Kanizsán. (rJ, Ingyen, s8t levélbeli kívánatra wr még: Riérmeiitve Is! készsággol ssolgáltatlk m\'mdenklnok leggyönyörűbb női ruhakelmék najrjr választéka mlntagyUJteményárel n&nBVKGGK AOOliF <Uvatárultorc«liod£«ébon PEST, url-utoft 1aÖ saárn. HIRDETÉS. AIjSO-DOMBOUÍTN, (utolsó posta ós vasúti állomás KOTTOIU, Muriiközben) alulírottnál 200 mázsányi ij^on jó, lónak való s z ó n a eladásra kószen áll; — személyileg, vagy lévélbon értekezhetni íláluin. Tisztelettol Falcs Fcreucz. ti 062 — 1) 9 \\Vajdits József, kiadó-, lap- és nyomdatuíajdoups gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. m N\'AQT-KANIZSA, 1878. m&Jus 18-án. 40-11E &zam. » Elífli«t»l ár: 1 egéu ivrs . . 4 írt. (ál érre. . . . t . ucgysd «»r« • - • Ugy txám 10 kr. j Hlrdítéiek \|«táay«iaa NYILTTKHBKN j loronklnt 10 krérl v. ■ Minek fel. j íu Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város hoiyhato^ igának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasagi egyesület-, a zalamegyei általános tanito-egylet, a szent-balázs-, kis-komirom ós sümegh-vidóki flóktanitó egyletek, a „nagy kanizsai kereskedelmi s iparüanr ugy a ,Zala-Somogy gőzhajózási rószvónytársulat HIVATALOS ÉETE8ITŐJE. Tl/enkettcdlk évfolyam. A lap szelletül rtuei i I\' illető kbilemeuyek • ! anyagi roszet illető I közlemények pedig a \| <i«diihoi bérmentve iu- 1 táarudők: NAtiV-KANIZKA \| Wlsssloikáx. lletenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Al erdők Jelenlegi állapotáról. Nem tompa, síri hangon, hanem eget-földet sarkából megmozgató ítélettel halljuk feljajdulni valamint a fővárosi, ugy provincziális lapjainkat Magyarország és a hozzá tartozó társországok erdeinek jelen szomorú állapotáról. Nemrégiben a ;Reform hasábjain olvasható volt a diakovári püspöki erdók ama pusztítása, mely fölött még a lelketlen állat is megiadul. — Ezen egy contiguitásban 46,000 hold kiterjedésű, zárt erdőállomány rendellenes kezelés által akép taroltatott le, hogy ott mégutáunövekvósre sem lehet szá-mitaui, fájdalom I de ugy vau, és igy látjuk erdeink szomorú állapotát, ezélirányta-lan kezelését széltében, az ország, kebelében is, de miért ? mert valamint az országgyűlés, ugy a megyék könnyen veszik ezen ía-teu, ember és a nagy természet ellen elkövetett vétkes devastátiókat. — Tehát nincs törvény ? nincs igazság ? mely ezen vak dühében elkapatott pusztításokat fékezni, — rendreutasítani képes lenne? — Az erdó, mely nemcsak anyagilag, de szellemileg is táplálja lelki érzékeinket, előidézi azon hathatós vonzerőt, mely képes felvidítani sors-Uldözte óráinkat, ha megunjuk^ vagy gyűlölni kezdjük az álnok világot, ugy a természet ölében keresünk szórakozást, kimegyünk a reményteljes zöldbe, a hegyek és völgyek közé, hol üdítőbb a lég, hol szemlélhetjük a természet alkotó nagyságát, hatását! azért éneklő a koszorús német költő (Heine) Auf die Hergo wlll ich iteigen, Wo die fromuien HUtlni atelion; Wo dia llru.l slcb frei er.ch1iu.it I Uud die Ircieu l.llfio nebcu I A költő festői ideálja erdő-, mező- és virágokról beszél legérzékenyebb müveiben, de ha majdan nemzeti létünket minden tekintetben istápoló és még itt-ott szemlélhető erdeink végleg tönkre tétettek: ugy ohajtauám ismerni az utókor ama költészetét, mely a meredek és kopárhegyekre pil- lantva, mint fogja xujtólag elítélni a jelen kor vaudal eljárásait. — llégi az, hogy aki csalódik az elsó szerelmében 1848., az csalódik a másodikban is: mi, az általános nemzettest, csalódtunk mindkettőben ; mert nein látjuk előttünk ama szent czélt, mely minket az Ígéret földjére vezetne! A honszabadság, alkotmányos jogaink tért nyitnak á felszólalásra, valamint az idő követélménye erdőgazdaságunkra nézve tintik a cselekvés terére azon fértiakat, kik általunk megválasztatva, mint honatyák, képviselik ügyeinket. Ne legyen az országgyűlés folytonos tárgya a pénzkölcsön, adófelemelés, ne folyton hadiszerck bevásárlása, méntele-pék felállítása, sugárut kiépítése, stb. - - lu bár özek is talán olkcrüHietlcn szükségesek — felett vitatkozzék a nagyérdemű országgyűlés, liauem iparkodjék törvényt, és po dig okszerű, czélirányos törvényt alkotni, mely hanyatló erdőink végelpusztulását az utókor számára megóvja, és,aazt épületessé, nagygyá alkotandja! ez legforróbb óhajtása a józan gondolkozású magyar nemzetnek! A műveletlen, közönséges pór nem törődik azzal, váljon az erdők tönkre jutnak, s az utánunk élőknek lesz-e még valamijök vagy sem? — Ismertem és megnevezhetnék Tolna-, Baranya-, Zala-, k i v á I ó l,a g Somogy- és Veszprém megyékből több tekintélyes földbirtokost is, kik erdói-Vket irgalom nélkül letaroltatták, és voltak ésotek, hol az erdésznek állását kelle odahagynia, mert a kezelése alatt álló erdő pusztítását, urának ellenére, akadályozni akarta. A dolog természetében rejlik, hogy ily féle elmélkedésekkel foglalkoznak az er-döpusztitók, és kapzsiságuk kéjvágya egyesülve, azt czélnélküli s igen gyakran tékozló használatában az önszükséglet határain ki-vül messzeüzik. Ma már vége azon erdőállományoknak hazánkban — kivévén az egy Göcsejt — melyek technikus czélra használható fanemeket szolgáltattak, — nincs egyéb már megvédeni való, mint az, hogy a legégetőbb szükségünket fedező tüzelő- és gazdasági szerszámfánkat szolgáltató erdők a végpusztulástól megóvassanak, és azon erdótérek, melyek parlagon hevernek, újból befásittas-sanak !... Azért mindenekelőtt törvényt kérünk, melynek palástja alatt élni fog hazánk egyik kiváló kincse: az erdők. Erről a jövőben többel. NEUSZlDliER. J e g y z ő k 0 ii y v, mely a zalameyyeí yntiiatdyi egyei«\'«i( 187!i-ik ivi nuljui liófi-iii tartott kötgyUUslrül felvitetett. Jelen voltak: tlróf Datilij utiy\'Zsigmond elnöklete alatt méltóságos llertelondy Kálmáu főispán; báró l\'utheány (ieza, Arvaí István, üessonyey Krnó, méltóságos Horvátit Mór királyi kamarás, No-duezky Jenő, Koi.ignjayer János, Koller Ferenc/, nagyságos éa főtisztelendő Svostics Károly apát, Svaaties Klok, Isoő Alajos, Skublies László, Koller István, Töreky Aladár, Thassy Lajos, .Mayer Jakab, Dorvarics Akos, üzigány Bertalan urak 8 többen gazdas. egyesületi tagok. (Jról Batthyány Zsigmond elnök, melegen köszöni meg elnökké lett megválasztatását s nyilvánítja o feletti örömét; ígéri,hogy az egylet érdekeit mindenkép előmozdítani fogja és megnyitja a közgyűlést: megelégedését fejezi ki a tagok ily szép biammali megjelonéso felett, s azon biztos reményét és hitét fejezi ki, hogy ezen oly hosszas idő óta uotn mutatkozó részvét folyton állandó iegyon; de hogy ozon részvét folyton fon-tartalhussók, sztikségoauuk véli uz egyleti tagok anyagi érdekét is láthatólag az egylet működése altul eloinozditaui, melyet kiválólagolykép gondol kivihetőnek,hogy a szakosztályok rendelkezésére uz egylet vagyonából kellő tőke bocsát-tütnék reudelkozésro, melyek ezélszerűnek is-mart gépük, tenyészállatok és nemzetgazdászati munkák vételo, azok ismertetése és torjesztéso által emelné a megyo gazdászatát és jólétét.— tízzel kapcsolatban az egylet tudomására hoz-zt, miszerint ingatlan javakra adandó kölcsön-udás végolt ulakult jelenleg Pesten 10 millió ierint tókévol egy bauk, mely mérsékelt kanta-tek mellett a megyei gazdasági ogylotok utján gizdasági terményükre előleget ad, mclyuok isidón jótékonyságára az egylet tigyolinét fölhívja, ezen eszme terjesztését az egyes tagok-tak ajánlja és u közgyűlést megnyitottunk nyilvánítja. 1. Arvay István alelnök jelenti, a* ez évi február 4-én megválasztott egyleti titkár Németh Sándor ur nem menthető inódoni lemon-dását. fr A közgyűlés tudomásul veszi sajnálatát fej\'izvo ki a lemondott titkár ur eljárása felett, azt elfogadja h Arvay István ügyvezető alelnök urat megbízza egyleti titkár választására és kinevezésére, e hó i-től kezdődve, az eddigi titkári rendes lizotés utalványoztatása mellett. A jelen ülés jegysüfctinyvo szerkesztésére Özily Dezső tagtárs ur kéretik fel. 2-or 1873. évre ügyvezető elnök választásáról. Folyó 1873. évre Ugy vezetőül Arvay István egyleti alelnök ur közfelkiáltással megválasztunk, miről illető ügyvezető elnök ur jegyzőkönyvi kivonattal értesítendő. Eteti évi február 4-iki közgyűlési határozata felett, hogy az egyleti ulupszabályok kinyomatva, u tagok között szétosztassanak, indítvány tétetvén, uz odamódosittatik, hogy ezen határozat kivitele halaszlussék el addig, inig az egyleti alapszabályok átdolgozására kiküldött bizottság javaslatát beadja és ahhoz képest leszuek megváltoztatott alapszabályok kinyumataudók. •1. luditványoztatváu, hogy ez évi február 4-iki közgyiílé8 végzése, melyszeriut a borá szati szakosztály uj alakításával Nedocxky Jeuő és bájó l\'utheány Géza uruk kéretnek fel. üdaváltoztatik az ügy gyorsítása tekintetéből, hogy a borászati szakosztály elnökéül Nedcezky Jenő ur megválaoztatván, az alakítást eszkö zólje, ki erről jegyzőkönyvi kivonatban érte sitcudó. 5. Az egyesület uj alakulásáról. Az egyleti tagok az egylet közlönyében a „Zala-Somogyi Közlöny\'-ben felhívatni fognak, hogy jövő augusztus hó gyűlésig az elnök-séguél Írásban nyilatkozzanak, ha jövőre tagok leuui nem akaruuk, különben az ellenkező vé-lolmeztetvén, az egylet tagjainak-tekintetnek, egyszersmint az ysszea gazdasági egyleti tagok felhívatnak az iránti nyilatkozatra, liogy mely szakosztályba kívánnak beosztatni; o nyilatkozatok az ügyvezető elnökuél adandók be, ki az illető szakosztályi elnök urakuak azt tudomásukra hozza. 0. Az erdészeti szakosztály olnöko főtisztelendő Ilaudisz Oyulu ur a hazábóli távozása miatt lomond. Az egyesület o lomondást mély sajnálattal veszi tudomásul éa mély fájdalma veszteségének kifojozéaét jegyzőkönyvbe határozza felvétotni; azon reményt csatolván hozzá, hogy TÁRCZA. Kb leányom születésekor. (1873. május G-án.) Megjöttél hát picii kis Jósságom I ? Ilogy veted la nójJOn boldogságom j Iloaott Itteni gyere csak Olombo, Ne »irj, less tej, caucli, ká.a, .teirle Nagy a világ terje, Kifért a to még, elférsa t« még Uuue. Kálor.áu, Viktor, Marcaa s to kis UJos I Lármáaiatok, legyen a háa aalos ; Ismét tobb lett sserettoliik tiáuia, Kílre tollam) eb dotgoalk má\'»a. Nagy a világ lerje, L>olgoaa4k más, dolgotiák más bsune. Nekeui mindegy, akár fl, akár lyáuy ltepUl hoitám Ooudvlselás stáruyán. Aa áu atlvem, mintha ctak nap volna Hugarait cgyeulSeu oaatja. Nagy a világ terje, Klfártlnk mi, eltárUuk mi bonne. T« ragy ápon a hatodik vendég, llitouy lit ti áldáa igy jdu miudág, Kát tucaatról egástre vergődünk, De mi aairt egy iteppet sem fáIUuk ; Nagy a világ terje, Megélünk ml, megélUnk mi benne. Kiáaearvkut nom kell hagynom néked, - Ugy is férjbe, vilinek majdan téged, Mert hogy magyar leáuy vagy, ai már is Milliókat érS kapitális. Nagy a világ terjo, Ttrom legény, terem legény bemu-. i A logcltő, s legfSbb kívánságom : ^ ltogy haiáját senki o vllágou Ne siero.ie hőbboo, jobban, miut te, Ciak ea legyen saived, lelked klnrie. Nagy a világ terje, Do ctak egy hon, csak ogy hon vau bonno Meglehet : hogy ait aa idSt, melyben Kebled súgja : ,J o b b I e a a i I n i k o I t e n, Hem jó anyád, tem éu meg uoin órom, Tanácsomat most mondom el vérem : \|:Nagy a világ törje, I)o nincsen tobb, mint egy apa benne:) Ha keiodet irmot ember kéri, Kosaraid meg, s fordíts há\\at néki j Hidd el édetl uinraon nagyobb vétek, Mintha velUnk elegyül a német. Nagy a világ terje, Terem olég magyar legáuy benne. HOltVÁTII UVU1.A. A tengerész küzdelme. — lletiély franc.alábót. — (folytatás.) A halász szavát tartva, a gyormokét kitűnő gonddal neveié, de a pénzt kiosztá a szegények közt, ■ csák egy kis részét tartá meg. A gyermek felnövekedvén, nevelő atyjával a tongerre boosátkozék, hol ritka ügyességet és erőt fejte ki, s tii év után a leggyakorlottabb és legbátrabb halászok egyikovfón. Az öreg Mareof mog-botogedvén, ágyához liivá őt és bovallá neki, hogy halála óráját érti közelegni, s hívjon egy papot. Maroof meggyónván a gyermek iráuti titkait és ioltárá, s tanácsát kéré. Kunok következtében a fiúval tudatlatott helyzetű s származásáról annyi, amennyit az ■örog Mareof tudott. — 11a at ón atyám elhagyott, feleié a gyermek határozottan, ugy bizonyos okai valá- uak; én azokat nom kutatom s rokonaimat nom keresem, ha ók magukat szégyenük miattam. Add áldásodat atyám, én a to tiad kívánok maradni! Másnap röggel Mareof halva találtatott. A gyermek kesoröen megsiratá, s-a tíz aranyat, melyet az öreg visszatartott, tomotéséro használta fel. Ezután a szigotet olhagyá. Nohánv nap mulra lirestbe érkozott, s ogy hajónál alkalmazást nyert. Kapitányfőuöko szigorú ember levén, koményon tartotta őt. E hajóval Indiába ment, innen Virginiába. Tizonkileuez éves korában az ilju Mareof, mórt e nóvhez szigorúan ragaszkodott, már minden tengeren ismeretes volt. Siámtalau vihart és öt hajótörést élt át. Ügyessége, szorgalmával szoroncsóje és bocaüloto is nőtt, s általában kcdvoltotolt. Egy Kapporhajón pedig különösön kitüntető magát olszántsága- éa bátoraágával, s parancsnoksággal tisztoltotott mog, inibon pedig csak nemesi családból származottak részesülhoténok. Emiatt több ízben gunyolák is őt, do ó nevetvén eszto-lenségökot, ernyedetlen buzgalommal 8 híven folytatta hódításait, olannyira, hogy végro is félni kozdénok tőle a hatalmától. Azonban miut cgy kétstátozer livros birtokában levén, ollia-tározta, felhagyni u további vérontással és llrestbo visszatért, honnan l\'árisba vette útját. Itt néhány hó alatt minden pénzét elpazarolta, mintegy szántszándékkal szórva stót, s igy innét visszatért a Kapperhajéru, mely a földközi tongoron volt. A mái Isi magaslathoz érkotyén, egy dühöngő (orgotog a hajót olasz-partra dobá, min-dentélo inentó-kis^rlet siker nélkül maradt. A hajti összetörött a kulábriui parton. Mareof volt az egyodüli, ki a «zomélyzotből mogmenoked- holott, s szerencsésen elértő a kikötőt, do itt elhagyta ót erojo, s a parton magáukiv&l feküdt. Hogy felébredt, ogy nagy ,szobában leié magát. Nappal volt a rémületére több ismeretlen, vad kinézésű embereket látott maga körűi; ruházatokról Ítélve félig a hegység lakói, félig a katonákéhoz hasonlított Mindnyájan pisztoly-és tőrrel voltak ellátva, s egy uiarsaillesi borral tolt kancsó forgott kézről-kézro köztök. Mareof mogmoxdult s az omberek hozzá léptek, kiktől inni kért. Egy közölök, kit s többiek kapitánynak neveztek, a kancsót neki nyujtá. Amint Mareof egészen magához tért, uz emberak is olmonésre készülődtek, s hallá, hogy a kapitány meghngyá Pietro novezetünok, miszorint őrködjék mellotto; holnap visszafognak térni 8 a fiút magukhoz veendik, kiből al-kalmasegyén válik. Távoztuk után Mareof őrétől megtudta, miszerint egy abruzzai rablócsapat kött van. — Es válóban másnap azok parancsnoka, bizonyos Cavaccioli, azon őszinte nyilatkozatát-terjesztó neki oló, hogy vagy beálljon a bandába, vagy készüljön a halálra, inert különben közölök nom távozaud. Morcolnak menekülésre semmi kilátása nem levóu, rövid időt kért a meggondolásra. Megadatott neki. Nyilatkozat előtt este a hegyekbe vivék magukkal, o» alkalommal Markol\' a puskái villára votve, s pár pisztolyt magához vévy, velők ment, azonban eltévedt, do szándéka mégis az volt, hogy a táborba \'visszatér. Egyszerre pisztolydurranást s ostorpattogást hull, éa sobes lódobogást vett észre maga mollott. Megrémülve atou, hogy, • postakocsi merészel o tájon járni, mollék-j útba surrant. / A lárma mindinkább élénkült. I Hallgatódzott, a fegyvertüteléa mog-megstüut, c kitűnő szakképzettségű, — buzgulmú tagot éa,szakosztályi elnökölnöm veszti\'ol véglege-són, k azon körülményeknek, molyok távozását előidézék, valloztával » haza és o BW(dniági egyesülőt őt újra körében láthatni fogjad— Az erdészeti szakosztály elnökéül Arvay István ur választatott meg, ki jkvi kivonatban arról értesíttetni rendeltetik. 7. Arvar István ur, Ugy vezető.alelnök jelenti, hogv iiz\' egylet szállása folyó IS73-ik \' évi Szént-Mihálv utánra félmondaton. Krrőli .kellő intézkedésiét^ végett ügy vezető elnök Arvay lustán\' •! láoó Femnez urak kéretnek fel. kiknek nz jkvi kivonatban kiad ii t,\|>.. " 8. Isimi Ferenc/. ur beadja 1871 - 72 évek rőli kertészeti szakosztályi számadását. ^ Melynek megvizsgálására Isoó Alaj-w, Skublie* László Kaiser Zsigmond t. urak küldetnek ki, kik erről jkvi ktvonajbun érte ■ stieudők. • 51. Thnssy Lajos, egyleU pénztárnok ur benyújtja 172. május I (ól 173. május l-jéig a bevételekről és kiadásokról ké-/Ílelt s/ám ad ásít t, a vagyoni állas kiniúwláiíáviil együtt, jelentését. Melynek megvizsgálására Isoó Alajos, Skublics László,.Kaiser Zsigmond urak v.iluz> talmik meg, kiknek c. megbízatásuk jköuyvi kivonatban kiadatni rendeltetik. , . 10. Skublies László ur a 2 év előtt VásA\' mit • Sieti tenyészbikák állásáról tudomását közli az egyleti;\'! é* indítványozza, hogy ezek árverés áljáu\'ad.isMUiak el; Határoztalik, hogy az állatién) észtési szakosztály elnöke a jövő augusztusi köz\'gyii-" lésre\'jelentését adja be,hozfáe.salolván az egyes állomás-tarló. uraK, iizidéig bekéri imlt tapusz-taLtuikat, E végzés Bauo Kálmán ur. állattenyésztési szakosztályi elnökkel, Végzéoileg \' közlendő, avégett, hogy a mutatkozott ered-méuyhez képest azok megtartása, vagy eladása liánt a közgyűlés intézkedli.-ek. ILKunok kn].^áb.\|^llyey László ur u bikák utáni ercdményróL-^/jVtókouy veknek uz illető állomás tarló uralt mszéróli be.iilalását indítványozza. ivz iuditvány tégzésm emelt-iik é* az\' illető urakkal az ullnUenyiwzlési (t/ukosziályi* elnök ur utjáli jkönyvi kivouatbaii az indítvány értőimében a törzsköiiyvek beadatása eszközöllotése végett közöltetik. 12. Méltóságos ll.rlelendy Kálmán ur iuditványozza, hogy a keszthelyi országos gaz diinági tanintézet javára tett alapitvúuyok éa adományuk, unnak egy csatolt mellékletein kimutatásával kéretnék tel a fóldjnüvejés, ipar-és kereskedelmi minislerium: annuk egy bor-csarnok felállítása javára az adományozók részére részvények kibocsátásábóli átengedésem: "Közhelyesléssel elfogudtalváll. u borászati szakosztály elnökének végzésíleg kiadatik. 13. Koller István ésTöreky Aladár urak G évre Óvdijas tagoknak lel vétetni kivánmik. Az illető urak írásban beadott kérvénye elfogadtatván, az egylet tagjai sorába felvétet- j nek és Koller István az állattenyésztési, Tó-mky Aladár a borászati szakosztályhoz osztatnak be, miről az illető szakosztályi elnökök jkvi kivonntban értositendők. Az uj tagoknak • l\'e\|vét.-lw.pkiratok kiadatnak, és tagsági jelent- J ! .kozéseik jkönyv móllet) loiiturtatnaR, az egy- • letj Ingok nyilvántartásába bevezettetni hatá-rozii.ttak. . \' ... \'.(Vígé kUTotkeiik.) 4 Jegyzőkönyv. FiilvfMtU Oroizionyban, a Kin KomJromvidík Janitól Jiók-egylot gyüUtt alkalmával. Jelen voltak az egylet tagjain kívül: Kernele üoza országgyűlési képviselő, Gerócs Lajos ügyvéd, Kisfaludy Sámuel és Árpád, Szalay Sándor á \|k latin osztályi tanuló, és nulói olil a jótékonyság élvezhotésének utjátl ( keltethetünk: akkor a közönség is felfogja a: Megístj iiiilót rak,miul tanügy- il vendégeket : l\'ap Ign iez, \\ bmólola leöl. Szil;. Hol-yerniekeknek s\'ágái, éltekét diéskáli ok és vendégek. . Kínok üdvözlő a jnegjeh egylet tagjait. — Tárgyai, idai tanító ur értekéiéit a lésből, a szomzéf é.i sipolni -, b.-magyarodi tuiiitó ur .. és hallásról gyí érleli e ette velők cz< k Ims/m következéséi. Seli d- é» értülein-gyakorlutbiil tarloti előadást. Kii tor László és Szila Boldizsár uruk a mull ülés alkalmával folton és általiiK vállalkozott kérdésre felolvasást tartollak, - aiui uz égy let tagjai által mcgvitattuiott. Szóba jött Tersánczky ur állal a védliimló ojtásrói szóló ezikkébeii\'u tiuiiigym vonatkozó-lak telt, és általános kifejezései, mim Szabó ............nevébou .áll .- I J)o meg honuan meríti h. ur, hogy a polgári ■ oskolák hat osztályát elvégzett ilju szégyenol iparos lenni, s oz okból csak uz atyai ház terhe lesz? Honunkban ozt még nem.tapasztalhatta, \| miután eddig fölsőbb osztályok meg egy honi városban sincsenek I Vagy talán u külföldi pol-1 #ári oskolák credményozik ezt, s -abból von u. \| honiakra is következtetést? De ezt som leheti; mert ha.uz állna, ugy polgári oskolák u külföldön nom virágozuán.iK olyannyira, s akkor "lik súlyosan kellene \\ ádoluutik a kormányt, hu i. i. oly intézményt, moly a külföldön ily ! káms eredményeket h/.ül, nálunk honosllaui js,ukar\'! Enn/.oiilmii bátran kimondom, hogy o vádul isinél k/oii clíciozonv sugallta önnek, Mielylyel.il polgári oskolák iráuyábun viselte-lik. h melynek kifejor.cst is ad „Rellcxió-.já-bnn, midőn írja, hogy önnek „kifogása van at iiihtitutiönuk, mim «tmének, a hazábuni exi-íUutiájának czfUiertltlMégében" V.z állilásá-nuk igazolására .uolgáliiak mintegy eme szavai : ,Eten mhíííhíio m- revpedauticus haladdti synitoimíkbuit tengődik.\' Us/.intéii megvallom, h.\' urnák e szavai föleit sokat gondolkodtam, váljon mikép érleliiu-zzuiu. agpknt, de sehogy tudtam reájőni; mert bármennyit gondol- felelni. Jövő értekezlet (i fog megtartatni, a how rátok tiszteletiéi megli l\'ap Iguácz u niiigyiu előadást, Uoros Ferencz a lem Sühmáll János a számtanból é< .Sz főnév ismertetését adja elő. Orosztony, april I7-én, 173. SZAHH LAJOS, SUHMALI. bimezon julius 24 é tagok és tanügy-bi unak. - Tárgyak rá, pontozásáról íny raj: iból, 5ÁND0K. jrgyz.i Válasz <i. ,/íiÍh Somogyi Küzlőny .^O. tzdmában közzétett ,HeiIrjriök\' Ill ára. (Folyta tán) Keszthely anyagi viszonyait felderítendő, irja, hogy ott a szegény középosztály a túlnyomó; az ifjak eddig a négy gymnasiulis osztály elvégzése után töbl;nyiro uz. iparra léptek vagy egyesek könyOradományaiuuk élvezc\'e mel lett másutt folytathalták tanulmányaikat. Ue mi-történik most? A hat polgári oskolu el-Végzésé illan az iskolákat a/ iljuk nem folytathatják tovább, mert szülőik segélyezni őket nem képesek ; az iparra akarják fogni,mit azon-•bun á hal polgári oskolát vegzell már szégyenei, » igy csak a szülői huz terhe leeud. -l.z ismét szép okoskodás I Tehát a négyoszlá-I\\ it gymiia.niimol vegzett tanuló mások segélyezése által folytathatja tanuliiiáuyait, du a polgítri oskolát végzetteK ilyenre nem számíthatnak. Ilykép a jótékony szivek olólt is privilégiuma van a gymjiusiumoknuk s a polgári oskolák ez elől eizárvuk ? I Nem foghatom le), honuiili inerité h. ur mimlozek\'ot ? Hu talas a társadalmi intézmények megrontására tórő ifjakat - nevelnénk ez iskolákban, ueiu csoiLil-náui, ha elevu már a jótékonyságnak egyéb-\' kéül i» bárki előtt tárva álló kapuját előliünk egyszer mindenkorra elzárná; do miután az említett körülmény épen nem áll, nem tudom elgondolni, miért zárja el a polgári oskolák tu- izélja és eszköi ;ő éreilméuy felett, merev proclumált syinlomákban ii láttam. -- Nagyon kár. nem részletezte, legalább magát az ember. Vagy ta-dani, hogy n gyakorlat, a intézmény védelmére? — íletu, midőn irja, hogy lár, könnyű a papíron í jövőjét kuli nézni I —-polgári oskolákat, mint nifézinéuyt, csak papi- }- kodti az ezek által elérli peduntieus hnladái azt tengődni megs-hogy h. ur o szuvi tájékozhatta volnn ms láu azt akarja monda tapasztúlat nincs ez ín Legalább ezt sejteti v könnyen beszél egy ti defendáluí, de az iljusi Igiiza van h. urnák ; a lioiimjkban egészen uj ron védelmezheti most nívmuor, meri nem na-ludt még annyira, hogy gyakorlati eredményeket mutathatott volnn fel. De én teljesen azon meggyőződésben vagyok,hogy a polgárioskolák-kul is ugy vagyunk, mint voltunk a reáltanodákkal, melyek szintén csak akkor honosíttattuk meg, midőn már külföldön a legszebb eredményeket mututták lel. S mégis mit taousztal-ilink ? Számosan kellek fel ép ugy, mint ön h, ur jeleuleg, a roáltanodák ellen olyannyira, hogy oz által a szülők mintegy elidegenedtek attól, b vonakodának gyermekeiket azon intézetekbe adni. S mit látunk most? Hogy oly városok bun, ahol azelőtt u .......asiumbiin 5— Ü-7IK) növendék volt, ugyanezen helyeken most alig van 2 -300 ifjú, m\'.g o városok reál-tanodái oly népesek, hogy nz alsóbb- osztály \' han parallel osztályokat tani 1 Mi ennek tatta, hogy c/élirányosak azoiAiiité/etek, hogy ifjúink számára biztos, jövőt teremleueU. Tehát esak ükkor, midőn sikerdús erediiiényfiuutat-tuk fel a reáliskolák : karolta fel azokat a közönség olyannyira, hogy amily hidegség-\' és közöny nyel viselteiének irányában létezésekor, ép dy mérvben karolták azl fel u közel múlt évtizedben, valamint napjainkban is. Hasoneljárást észlelünk a polgári oskolák iránt is, melyek szintén a külföld virágzó polgári oskidái nyomán ós szellemében hozattak be honunkba, s ez okból erősen hiszem, hogy ha tapasztalati-Ing ineggyőződhoiünk azon eredményük valóságáról, melyei most — ismervén az intézmény szervezetét — ubból elméletileg kövot- Miír teleuek folálli- joblmn. karolni, s nem lesz iráuyában oly kö» nyös, mint jolonleg, s akkor nom lesznek oly oílniiségei annak, minő h. ur is. Csakhogy lulán nom at ifjúság jövőjének féltéséből védelmezi \' h. ur a gymnuHiumokiit, hanem mert fél, hogy u polgári oskolák megszilárdítása által az általa annyira magasztalt gyinuusium ismét szűkebb turrenumra szorittatik ! Kellexiójában ismét azzal áll elő, hogy a keszthelyi gyniuasiitm annyi képzettségül, sót többel is nyújt, miul a polgári oskolu. Csuk nem ukurja h. ur, hogy az 18(18: XXVIII. ^-t, melyből ezen allitátfáuuk helytelenségét kimutattam, még egyszer idézzem; mert megvagyok győződve, hogy okos emberrel állok szemközt, kit ha egyszer az onibor valamely dologban lel világoíft, nézetét változtatja; do mit ítéljek h úrról, ki tolt felvilágosításom daczára inaku csítl ragaszkodik téves nézetéhez ? Ami végül azon óhaját illuti: miért nuu, szerveztetetl a polgári oskola helyett Keszlhe-lyen u gymnusium hatosztályuvá, lulán nem veszi szerény lelonségnek tőloín, ha — mint polgári oskolai tanár — a gymuasiumot illető ezen javaslatához is hozzászólok, lucouice kije lontvéu, hogy aiiuál helylulenubbül — tekintve a jelen Uuügyi viszonyokat — sohasem lehetőit volua tenni ! — Vugy nem tudja ön, mini gyiunasiiimi tanár,mennyire megvan az ily tauu luknak helyzete nehezitvo uz érettségi vizsgálatot illetőleg, midőn ugyanis mint hetedik osztályunknak kell gymnasiumot változlulniok ? A gymiiusium sikeres végzéséhez mindenkor szükséges, hogy az illetf rijak a u.égy felső osztályt egy helyen végezzék. Hogy messze ne moujek állításom igazolására, itt vau Kapói-vár; ezek is érzik a hatosztály ti gymnasiiim hátrányos voltát nz iljak kiképzésére, a azéri igyekeznek azt nyolezosztályúvá átalakíttatni. Talán megjáriu ez azon-időben, midőn az érett ségi vizsgálat még nem volt, do jelenleg ezel-szerütleusége eléggé imiokolva vau ezáltal. Kz válaszom h. ur .Kelloxió\'-jának azon részére, melyben magával a \|>olgári osko Iával — mint uj iiitézménynyol — foglalkozik. Szükséges még néhány sorbau azon pontra is válaszolnom, melyben u polgári oskolák tuuá rairól szól. . . (Ví\'ko knv«ik«ik.) li I 1- I\' K. Jlaxánic a kiallinis , kiállítói mát tekintve, a harmadik helyet foglalja el, mert Horvátországgal együtt 4700 kiállítóval vesz részt óh leginkább, mint földmüvoló ország, fog a szó teljes értelmében kitűnni. A tér, uui lyet elfoglal, 20,1)00 négy szögmoter,mely bői uz iparpalotára esik 21)72 négyszögmeier. Magyarország lehat jelenleg nagyobb tért foglal el egymaga, mint a mennyit 1807-ben a párisi kiállításon uz egész osztrák-magyar birodalom. — J\'jftlcly tartatott pénteken a közös- és honvédliszti-kar általa „Koroua vendéglőben. Krdok\'es loasztokut mondottak Koller és llcnnc-berg ezredes urak gr. Deym őrnagy úrra,ki meleg szavak bnn köszöntő meg és.élloté a két testvér ozredüt. Az egészbou legjobban vette ki mugát a nétne l szónoklatokra hursogó .éljen.u - A bénmWml szertartásra nagybun folynak a\' készülődések. A tomplomokut zöldágakkal díszítik, a magán dalkör éz alkalomra betanult dnrabjait elő fogjn adni. u mintha egy kitörő kiállást hallott "Volna, ugy telszék nuku Hirtelen elhatározottsággal níeg-vizagálá pisztylyait, csákányát jpbbkeiért) , akiiNZtva, sietett az iitrn ki. A* éj előre haladva és a f..\|hő elterülve volt. A csillagok gyéren tündöklenek elő. Kóvi.t menés után sikerült neki ux országul oly pontjához írni, hol a kősziklák- megkeskenyitek. A lövöjdözés megszűnt, de nionnél olőbbro ment, annál johbuti hallatszék a kiáltás,\'melyet már előbb is hallott. Most más hangok is tovék ílgyélmesMt, daloltak, nevettek, és e lárma közt \'. égy assrony kétségbeejtő jajgatása is hallalszék. A sziklák közöl egy kis nyíláson fáklya világosság Hint elő, lelw jolt s egy csoport rablót látott, kik közt egyesek fegyverükre támaszkodva állottak, mások letelepedve koczkár.tak. Közel hozzájok két ifjtt ember fekvők meghalva, egyik kettéföft tőrt\' fogott göresöaen kezében. Nein m.-M/.o pedig egy- félig lotépott ruhájú hölgy térdelt öHS/etett Közökkel, kinek keserves jaj-gaiiisaivál a rabíók mitsem törődlek. A posta-koiviis szinte v-lfik koczkázott. Kalábriábun a korcsmárosok és postakocsisok legtöbbje a rablókhoz\'tartozék, velők egyet értenek\'. Murcof é#zrav«iyé, hogy níiéri látszanak. Szemeivel lálá az elvetéinedettek utálatos mesterségét, kiknek vendégük Á is, S kik közó állani kellene. Minthogy pedig egyet sem ismert közölök, azt gon do\|á, másik buudára akadt. Szive megvetéssel tolt el e szörnyű látványon, s figyelmes elővigyázattal leercszkfcdék a szikla oldalán, s elérte a barlangot. Megjelenése zavart idézett ől. Három, négy puska íh irányoztatolt ft.\|éje, csákányávalí sebes ütés következtében azonban vegyszerre félreiité, s e prezben vetotfjök elébe lépett, kit felismert ■ t-avaccfoli bandájában, hol Diegonak neviz-tetoll. Kz is mcgÍHuicré Murcofot, s kérdé, mi j vezető ól ido?" \\ j — Én Cuvttceiolit olhagyám, gyalázatos ; t :tteíf megutálám. Tólelek kívánom, hogy e \| szoieifcsétlon asszony s/.abiuton bocsátlassék.KÍ. állá Marcóf, kezét a/, asszony vállára téve i - - Lehetetlen! - vissza tőle! I — Kívánalomhoz ragaszkodom, feleié gyorsan Marcof s bátorsággal, mi a rablókat ii-gdöbbenté. Diego félrelépett, hogy puskáját legtöltse. — ltáfaell kiált ő felhaugon a másikra. — Mit akarsz ? kérdé uz, oda lópO hozzá. — A papírokat biztonságba hozád, mit a lostukocsiban lelénk. Itt vaunak, felelt ltáfael, egy kis ládi- uilalvi v, hozd ido Herinozának. Készen ! legyen, mindjárt nála leszek. De mindenek le-j lett a papírokra iigyoljotok, mert jöv.\'nkre i nétve rendkívüli haszonnal lelmtnek. \| Marcof ezalutt átszemlóló a helyet. A rablók helyzete begyözé őt, hogy az összeeskü-I vés elkerülhclleu. Felhasználva u meglepetni, 1 hirtelen u rablókra rohant,a ezuk kapitányukra \|;lekiutének, két pisztolyával kettőt lelőtt, a ( többiek reárohantak ugyan, do u bor erejénél I fogva exélozui nem tudtak, u részint elfel.-dék j megtölteni. Egy lövés azonban megsebzé vállán Marcof.it, de jelentéktelenül. E seb még inkább ingerié ót, dühbe jött, s csákányával rohanta I boros rablókra. A kallabriniuk nyill összeül-I közésbeii gyávák a naNXtiuW, alattomos for-I télyktnláshoz értenok^(P:u. ^larc\'ol\' rettentő ütései következtében szél/.aludtak, gondolván, hogy magával az ördöggel\' vau dolguk. Kalael és Diego szinte eltűntek. Marcof a szegény ilju asszonyt Iclkurolá, s gopdolnt szerint irányt vell a tengerpartnak. Napfelkeltével valóban el is éré azt. Marcof örömkiállása felkelté az elájult "hölgyet, kit Marcof loültetvén, segély után nézett. Több kérdésére nevetéssel felelt a hölgy. Megtébolyodott. Több órai keresés utát^-kcso sikerült neki egy szegény halászt feltalálni, ki ugyanez épen Messzina toló akurt hajózni, ltögtön megegyezett vele, hogy a szegény nőt Messzinában lébolydába adja bo. Megtörtént anélkül, hogy n hölgy neve- éa származásáról-felvilágosítást szerezhetlek volna. Nem látta többé a hölgyet Marcof, egyetlen cmléko volt tőle F. betűvel jelzett zsebkondő. A betű felett gróti korona volt kihiinozvo. Marcof Francziországba visszatért, s ekkor tört ki az amerikai háború. Elhatározta magát a függetlenségi harezbau részt vonni, llt következik életének második ezukaszu, — mely u magaméval legbelsőbben váll összenőve. 1780-ik évbeu Júliámtól kellé elváliiom, s keserffségomben .db. is Amerikába indulók, részt ven ni a háborúban. Lufuyolto, generálba-rátom, a legszívesebben fogadott. Az egyes ütközetekel, melyekben részivovő valók, nom Bor\'olhaloiii el, csak egyetlen egyet emiilek. 1783. év kezdetén néhány óukénytessol Virgínia Initárán angol katonaságra rohanók. Támadásunk hátulról ,történvén, vívtunk, mint ogy oroszlán, azonban már kétszer megsebesítve érzém magamat, s embereimtől elszakadva, az ellenség körül fogott. Felszólítottuk, hogy adjam fel magamai, feleletem pisztolylövés volt. Reám törlők. A vérveszlés által gyöngülni kez-dék, szemem előtt a tárgyuk elhomályosodni kezdettek, karom nohezobb lőu. Epén hátra hanyatlók, midőn egy erős hang üté meg füle-mot. Bátorság, pujtás! kelten vugyunk ! Kiáltott a segítségemre érkezőit. Kegyetlenül apri tolta uz ellenséget, \'sebjóivei mitsem törődve, védett engemet, s hnrczolt egyre. Végre embe-roim segítségünkre érkezének. Különös szeren-hozta magával, hogy hat hónappal később inber mentett meg a haláltól. Ekkor igoii nagy sebet kapváu, három hétig élőt és halál közt yolt. Felgyógyulván, mogkértom, ki ö és hol született? Ó ugy nyilatkozott, hogy születéséről mitsem tud, sem szűreiről. Lelenc/, és Sz.-Máló szigeten egy halásznál neveltetett fel, nóvszerint Marcofnál, kinek nuvét viseli ó is . . . . Sz.-Máló, a halász, — o két szó, mint villám, átjárták egész lényemet. Sikeretleuül járám bo egész Bretugnot, hogy elveszett test-véremot felleljem, s jóvátehessem, mit utyám rajta elkövetett. Az örog halász már rég megvolt lialva és senki sem tudott annak egyetlen lla hollétéről semmit. BegyőződvO ar\'ról, miszerint ő rég kereseti testvér, mégis olrejtém az örömet \'magúmban. Atyánk várábau kivánám a. titkot felfedezni. A háborúnak végo lotl, b mi egy Irt I Frun eziahonba visszatértünk. Váruukba megérkezve, kérdezém\' őt: atyjának megfogna o bocsátani, hu innét megtalálja? Megbocsájtuui ? kérdé ő.- Egy gyormek\'nok atyja ellen i:\' hocsájtuni valója, ellen keresetet,. vagy maga bocsájtja meg, i kével. (K..\|,t. k aszt -joga, hogy az tegyen. Irften ya tesz gyerme- — IlUka himlők. A k-wztholyi országos gazdasági tanintézet a liééiMÍ kö/kiállitásra kel oly ritku nagyságú biv<dt küld, melyeknek súlya: 32 vámmázsa. Hz oly jelenség, mi nemcsak minket, do a világiáriai látogatóit in bámulatra fogja ragadni. — fírctt caeqefixnyc,. Daczára annak, bogy időjárásunk változékony éa gyümölcs fáink több helyütt totemos sórüléíukut szenvedtek a májusi hideg idők miatl: péntokon már sokak ineglepotésére, piaezunkon cseresznyét árultak, és pedig oly méreg drágán,hogy a közkiállitás-uuk som válnék szégyenére. — Nem less érdektelen tudnunk azt, hogy kik a kiállítási magyar biztosság tagjai. F.zek a következők : b. Orczy Béla tlnük, Németh Imre magyar kormiinyhizlo\', Wagner László a íjtitdtwigi-, mgyÍKfti; és ijíyiiseti kiállítás biztosa, F«llor Jo/sef Ulny-Uziii , (Sönczy l\'ál a tudonuliiyot\'fatiiiHterek-, Posnor K. Lajos az iynri csoportok, W\'osi\'ily József eriUiteli-, lleuBzItíiaiin míivészeti-, llcrzfcld a hmlílyyi-, hmyeriffti-, Mziipur- s női munkák kiállításának biztosa. Horvátországot én Szia-voniát Farkas Vukotinovits Lnjos főispán képviseli. , - A stálcáéul égettek javára Noiues-. Vidon í. hó 14-én tartott zene, ének- és sza-valati estély oly diszes közönségnek örvendett, bog) hasonlóval bármely viiléki városka nem dicsekedhetik. — Pénztári ereihnény 208 Irt, melynek tele a felültizetések összege, s melyért a sújtottak nevében köszönetet szavaz a rende-zőcég. — Még megemlítést érdemid az, hogy az előadás végeztével a uéző-terem táuczhelyiséggé alakíttatott, s 2 zenekar vetélykedóse mellett reggel 3 óráig vigadóit — aki akart. - A „ Képen Kiállítási Lapok(\'-\\>»\\ már három szám jelent meg. A második számot Ureguss Ágostnak a kiálliiás megnyitására irt ünnepi költeménye pjy^ja meg,csinos kezdő vig-nettel illusztrálva; a harmadik élén gr. Zichy József kereskedelmi minister arczképét és életrajzát találjuk. Miudenik számban számos kép vau, melyek ré-izben a kiállító népeket,./részben a.kiállítás helyiségeit és tárgyait ismertetik. Igy az első szám a nagy körcsarnok belsejének látképét, a magyar erdészeti pavillou, a török b.mir, orosz vendéglő rujzát és b. Schwarz-Sen boronák\',- a kiállítás főigazgatójának arczképét közli; a másodikban a császár-pavillon, a lupplandi és szamojedesoport, a norvég halász-ház, s a magyar kiállítási szckréuyok mintájának rajzai ; a harmadikban gr. Zichy József arczképéu kívül az egyptoui alkirály epületét, az elzászi parasztházat, az augol virá^kioszkot, és a Duiiagőzhajó-társiilat pavillonját találjuk. Mindenik szám a kiállításra vonatkozó sok csikket és terjedelmes .Kiállítási szomló"-t tartalmaz, a melyekben fótekiutet van a\'magyaror-szági dolgokra. Ez egyetlen magyar nyelven megjelenő kiállítási lap iránt, mely a Franklin-társulat kiadásában jelenik meg, mint\'értesülünk, már is szépen mutatkozik a közönség részvéte. A „Képes Kiállítási Lapok"-ból, melyet Steiuucker Ödön liécsbou több szakférti kiizreuulködésével szerkeszt,heteiikint kél szám jelenik meg, s előfizetési ára ogy negyedévre 4 frt. félévre H frt. — Katonai nyilvántartási okmányok bélyeginontesitése. A honvédelmi minister egy piinzügymiiiislor\'i körrendeletre hivatkozva, értesítette a törvényhatóságot, hogy a szabadsa- gos és tartalékos katonák, a tongerészok, és honvédek részéről szerkesztendő beadványok és okmányok, amennyiben kizárólag a katonai nyilvántartásra szolgálnak, bélyegmontességet élveznek. Kzon bélyegmontosség kitorjod novo-zotpsen azon beadványokra, melyekkel a szabadságolt és tartalékos katonák, tongorészek, nemkülönben a honvédok hazajöyotolüket, tar- \| tózkodási helyük megváltoztatását, vagy teeu dó utazásaikat, a fentomlitott utasítás szerint, i bejelentik ; továbbá azon cskotéai bizonyitvá liyőkra, molyoket az illetők, ha házasságra lép iek\', az ellenőrzési szemle alkalmával előrou-tatni, s illetőleg beterjeszteni tartoznak. A nevezettek oly beadványaira ollenbeii, molyek saját érdemeikben keletkeztek, mint pl. a l\'egyvergyakorlatoktól való felmentést, ellenőrzési szemléről elmaradás igazolását, n nősülést engedély-adást \\árgyazókra a bélyeg inon lenség nem \'.erjed ki. — Táryyi&u terem. A uagy-kanizsai kir. törvényszék biiiilenyitö osztálya folytatólag f. évi május hóra még a következő blliiperekben tűzött ki végtárgyolási határnapot; u. m.: Május 23-án Nagy Mihály cs társai elleni l.ótol-vajlási büuporbun végtárgyalás. (Klóadó: Oó-zony F., kir. törv. bíró.) Május 29cn Kun József cl le ui tol vajlási bUnügybcn végi. — troldmauii Adolf, szigetvári lakos elleni betörés és tolvajtasi bünperben végtárgy. — Horváth Vincze elleni súlyos testisérliisi bünügybon •végtárgy. ( Klóadók Uózony F. és (Jabelics J., kir. törv. birák.) Május 3U-áu Krizsován József és társai, elleni hamis ^okmány-készítés miatti bünperbeii végtárgyálás. -r l\'cti Imre ellei lyos testisértési bünügy ben végtárgy.— Ország . György és Polai József elleni bünügyben.kir-I táblai itélelkihirdclés. (Klóadók :\' (Jozmiy F. I és Uabclics J., kir. löryszeki birák.) Kiadun \| X.l.y, — A nayy-kanlxsal czéllöyész-társa-ság tagjai ezonnel tisztelettel értesitte\'lnek,hogy \| o löidéuybeu az 1 só dijlövészut (BesUchiossen) ; ma vasárnap, május lö-áu, kedvezőtlen idő • esetén pedig 1873. május 22 én a délutáni órákban fog meginrtatni. A dijlövészel d. u. 4 órakor kezdődik, » a beiratások 0 órakor bezáratnak. Kéjt Nagy Kanizsán, 1873. május hó-l ban. A választmány nevében: Kocli Adolt, 111. i k. főlövészinoster. j — A helybeli Jógymnasiuin tanuló if-j jusága, mint már mull számunkban onilileltük, zártkör A majálisát olotlázhallanú! megtartja f. hó 2S> én a .Kerekes- erdőben, mely hiszszük, az eddigihez nemcsak hasonló lesz\', de felüi fogj. múlni. •i bécsi bOrse bi élyes kereskedő házi! birodalmi főváron do hazánk nagyobb városaiban is sokakat renditett és magával rántott. A veszteség rop-pant nagy. — A keszthelyi lövész-egylet által folyó hó 13-áu rendezett versenylövénZot alkui mával az első jutalmat (iu^o I.ajosnó Schüücr Flóra urhijlgy — mint legtöbb kört lövő — nyerte el. — A „Kanizsai Dalárda"-nak az 1H73. május 10-én tmoit tisztviselői választásának ereitniényu: elnök főtisztelendő Kottek Nándor, másodeluök Téesz igazgató. Titkár: Hóirmaiiii Iguácz. Pénztárnok: Mitzky Lipót. Leitárnok: Kekstein Mór. Karmesterek : Kózsa-vólgyi és Kohn llenr. Választmányi tagok: KarUohinaroff Leo, Zerkovritz Vilmos, Derecz Imre, Milliofer Ödöli, Schapringer Samu, Sin-ger Sándor, Ollóp Imre, Wolhoim Bódog, Löwy 1). M., Dentsch Mor,. Schtilz, Kbenspanger Leo. Póttagok: Kohn Ödön, Schwarz Adolf, Bachruch (lyula, Löwinger Lajos. - A bécsi kiállítás tervrajza fog legközelebb a Franklin-társulat kiadásában m> \'unni, mely nélkülözhctlen lesz mind a kiállítókra,\'mind a kiállítást látogató közönségre, s azért előre is szükségesnek tartók o torvrajz- noly három nyelven: magyar, német és frauezia szöveggel adatván ki, magyar kiadása az egyetlen magyar nyelven mcgjolonő tervrajz hisz - a figyelmet fölhívni. — litivid hírek. Pesten a inult évben 14 1)04,050 forint házbért tizettok; — az idén ir..51J,f)42 Irt. Andrássy Béla, iljan elhunyt iró műveit, kifogják adni. — A fővárosi katonatiszteknek u fejedelmi vendégek ottléte alatt nem szabad nyilvános helyen zitbbouyban megjelenni. — Ilj. gr. Almássy Kálmáu 150 loriut útiköltséget adott minden tisztjénoka világtárlatra.— Krkel Ferencz testvére János meghalt. — Nagy-Váradon felsőbb kereskedelmi tanodái állítanak. — A belgakirály o hó 28 án érkezik Bécsbe. — Az osztrák műegyletnek a német trónörökös és neje részvényes tagjai. — A svédkirályi pár koroijáztatása Stockholmban hétlón volt. — Kápolnai Istváu „Harczászat-ezimfl munkát ad elő."— A Császárfürdő bérlői a közös és hon véd lisztek nők a fürdóárak elengedik- — Kedden a lóversenyre Cül kocsi uieol ki. — Nagy-Váradat! az árviz tetemes károkat okozott. - A bécsi börseválság miatt több öngyilkosság és tébolyodás történt. — A rákos keresztúri evaug. templomban vasárnap volt az első magyar isteni tisztelőt. — Debre-ezen ben juliusb.au tartják a négy ref. egyház nagy konventjét. — A gyula fehérvári katli. gyűlés\'b. Jósika Lajost válasz.á az igazgató tanács világi elnökévé. — Sárvárott a himlő nagyban kezd uralkodni Sn> « iovícs Józsof borbélylegény ugyanott & köt. történ, n inkát ír. ; — Trl-ncsénbcn egy lőporj.orony \' robbant. — \| A lapok kijelentik, hogy a péter iri merény- j let Vilmos császár ellen merő koholmány. — j Krdély\'hen több helység viz alatt van, a vasúti j közlekedés bizonytalan időro megszakadt. — j A tolna-battai dunai védgát zsilipje Bálán be- \| omlott. — lléthy lgnácz, váczvárosi polgármester a .Vácz" kéziratát karhatalommal követelte kiadatni. (Nesze ttok ed sajtészabadsági) — N ínys Magasiban (Vasm.) egy őrmester a lováról leeső katonát mellbe rugdosta, pofozta, é* egyik fülét kitépte. Ainaz nzégvoiiébon viz-be ugrott, omez megszökött. — Oróf Majláth Antal, az utolsó magyar dologatio.elnöke, meg-luílt. -A dobsinai hegyek közt april hó 28-áu kél pásztor megfagyottan halva találtatolt. ~ Zágrábban a szabólegényok bcszüntotték a — A iiazdu-köxöjitfjffrc nézve előnyösnek mondható az* a kézi cséplőgép, mely ! rövid idő óla használtalik az osztrák-magyar pállani területén, o gép két egyén által kezelve, \'bámulatoseredmény tmu tat.Mindennemügabna-félét tisztán kicsépel ugy,hogy a hüvelyben szem nom marad; egy óra alatt annyit végez, mint három cséplő ogy nap alatt. Ara igon csekély, jósága és hasznosságához képest. Kapható fel-találója s készítőjénél IPsit A/, juniornál Frank- • furt a/M, ós lUahtn Franzensbrücka 13, ugy szinte Nuyy-K>iuit»án Ncheri Loulia kereskedésében-. Ábrákkal ellátott árjegyzékek in-gyen kaphatók. _ Szerkesztői üzenet. 705. (1. K. Pest. Megkésett. J6iü •utuuukbsu \|iutuk. At\' Ígéretet várjuk. ÜJvOtlet 700. K. I.. KI. Hcmml életjel I Mi ok hsllgs tagixguilnsk \'{ leveled várom. 708. .Egy li»«jti"-n»k. Incidil iu BcylUm, ^ul . viilt vilsre (.\'linrjbilim !. .. orgu : tsccrel 70Ü. ti. 8. OroMtvny. A ttcrkesslS ur távul van, tUrelein, inig s> inegérkeiik. JM a e z i ú r a k sióimii,ÍH7>).évi mája. bA M én U«b«-,i siietr. iiiólő turiut ltuis «7 -»ü fuut Hl. r..iit ö.so.kr. na - »7 foul 6 60 kr. font H.ü.\'i kr. Ar\|.« aerlCiéirp «»—70 Ai\|>« ctfténre 3./.0 kr. \'/ni.-.\'.- kr Kep l.ixtneniUek : liéc«i ináoa oerinl. I.i««l 18.— kr. /.auiulelual 13.— kr. Kebár I - kr. Kokrlo kSnyérli»l tí.bo kr Jlu kr. Kita »). - kr. IlUvelyeaek ; álló eriut t llurií kr. Uab 4.— kr. Leu-K.iI.k 15.50 kr. lUjdins\'(pohánka) 4.VO » t.ao kr. Ilurgouya 1.60 kr. Ilua : béc«i - Maitiabiu Zö kr. — ÜUiuóbu. it kr. ir. llurjubui -.\'8 kr. /.alrlvUk : bí.li Iont látair 50 kr. Marbaaiir 00 kr, Saaluuua ■án \'-M kr. I.ámpaolaj kr. Mteariu-•ÍW\' zyertya i\'i kr. lloralai auttr. " - kr. Ujbur 11,— k 4\'j \| iierinl. l.«ginaga 7.— kr. l,egalar«ouyabb Ü. - kr. Tüaifa . bí ll, 30 liilr. boaaau saerial. llUkkfa 14.— kr ,ia 10 — kr. Küetéu egy bécai mátaa aierlol r. K«4i«u ugy uiéró 70 kr. Utcai mázsa aaerlut. > 2 — kr. Sialma 1 iW Napaaáui; rgy lirü álel-<iel .— kr élvlmeiéa uílküll — kr Kgy nO 4UI-aael—.ÜO kr. élelinecéa uilkUl — .70 kr. Egy gwr-élelmeavaaol -.30 kr. élelmoéa nélklll — 4o kr. Kv»tlivly, máj. Ili. 1873. Huta Ü.60-Ü.V5 kr 4.40—4.:í.> kr. Árpa 3.10-3.— kr. \'/.»b U.----- kr Kukorica* 4.^5—4.— kr. Kepcie 1.50-kr. Marbabua Oj* 24 kr. llorjubua ttja Z4 kr iiilma flja UD kr. Ujbor akúj* Ui frt. Óbor > 20 - frt Komíuyf* ol* 14— írt. 8»íua áj* 1.30 kr. Üaalui* n>. \'.•& kr. ldSjáráa váltóié. Heti naptár. Majui \|8-ttl 24 lg 1873. \\ ClUtört. -.11 Péntek 24 \| Haumbai Kalbolikua nap- Proleatáua tár naptár i vnlamit novnnbo kirendelek. Ján. XVI. I E 5 Rogat. , E 5 Rogit. Ivó p. ) a Mennyei llern»t,3 ^s.ili. ■ Ktilárd) :p llálinl Áldozó csUt. I Aldoii o. i lleteér Uosiér\' \| Julianna j Janka Folelós szfirkesztó: Bátorfl Lajos. zntyirttéx-. SP Bérmálni ajándék! n Figyelembe venni kéretik. ir«jdi(4 Józtef Nagy-Kanizsán, ajánlja mint icgczélszérúbb bérmálási ajáudékokul a lehető legnagyobb választékú imakVnyvtit, papír-, bór-, bársony- és elefánt csont kötészetek, 30 krtól egész 20 frtig. Postai rendelések, azok vétele után, azonnal eszközöltotuek. IMJ ÍS \\13Í «ÍÍ5\'t I \|\| S\'K-I 44tSÍÍ i 3! I i 3 S; \'■•»> 213 •3 I H\| fí-53 33 i S „-.j- s 1 i\'Jil r sjf \|ítf=t \| ttm 1 0 « TiíiVi. I mi 4 YMUlíui IIm ■ \'■fii JÍ-SI1 \|l\| H-í « lif-s I I lift \|5.Es\'!lJI,isS=lsí ^\'fS-ÍÜS^ÍlJ iti "fi sí ill s 1- -31 llS II J-s 3_PJ I i : stílus ^ .3 0 - a. < . o •\'■!■.!fs= sa ílsía-ansj; s ná-jsjalsi: 1= Sisjű ii\'s i\'ss.\'íij _i.-. s ..3 3 s a a s >Vl íS-SáMiSi j.i"s" tiil1íáíi\|"l8\|iTiÍJt ii.i .d i É S" s s fli igiairtiijf1 íí I! !iíilllí5llilllil3litl4líi4ialalli5 6 sli^ a as s \' e ■= " \| > ül 8JJ \| -a a \| B 5 . ™ 3 " a ~ r Uíifí S 2^ -O 3 ia-3 ÍU.HWÍS « 3 • V 8«-S <í i.9á-s 5a é 2 >1 3-5 g E»3 STs s-g Z~i s a S s I "8a® a "fü & k ki ;\|li\'á\| ff m í Sí 3 Íí-i is! \| f a t S-3 11 \|a\|\|\|\| ií! = •3-s a .. ilIM\' iiPffl !a\|í\|í Sít tHi >Ííí"síi liimi ! sil\'ll if í 3 SiSli ,\'JjU.p.s ii\'s iü?í\|\|! l-í\'-íí »■ >1?1í ■s í-e s E ". ffSl! ! BÍSS-SJ\'b ÜtJlHái M "í\'t\'-i \' l i tJÍ >• a 3 a s -. .3 3 - IIf- E "B w e. ffl s "l- 1 li s Sí ■ 1° í s" í \|r°» i=: s ős a «•» i i» Ci 2 ÍS ; i: SÍ ■5 - 3 j 9 S ° S\' iHhM ■ilt^ííl ifi £ -o .5 ^ S5 - 0. <J > IIiHiií ?t Q B k K \'l lí Doktori diplomákat NÖK! bármely álláabellek ogy — eddigi azokáahikat é* teendőiket nem háborgató — jövedelmező mellék foglalatosságot nyerhetnek. Ajánlatok (\'. S. alatt váloM-bélyoggcl ellátva, a „Magyar kdnontt irodához" \'l\'eiton, Mérlog-utoza 4 edik szám alatt ezime-zendók. (,1051-1) \|köiöl uJon r bármi \'orvotoknak\'; hivatalnokok-, tanárok , igaigatók-, iparoaok- h vegyél- k-nck; gaidánnk . gy.\'.gynerónok «•« \'jogái<oknsk ; mfllfik , nyelvének-, iiók-. feiiök . lenének-, mfiréiiek-íé. gépészeknek .il.. Kolrilágu.itái ingyen adatik bér-menteit » köveikig". ""<\' alatt kül-■lóit kíriln«"»k;til.\'wkro ^ (lOM-T MC(II(!UN Jersey, (Hugimul.) lyiargilszígcíi gyiígy-flirdő Ihulajtcst /óváros közvetlen közelében. 35 It. meleg nrtííi forrás, poreiellá.i .\'•« márvány ká.l- ,ugy k.\'fdrdfik suliauykíiilllékkol, nagy<«ierö ken. kililn- f.g. •.\'"» Kljei kéuyeleminel bereudeiett noha, tánalga.i terem, kill- bel-föl.lf lapolf; naponl* »e\'n«. . . , , ^ Köralakok, melyek ellen a marultailyeil hevvli kedveit irtdmtnynyel hauaáltalolt: / ( hüvelyek idillt . oroinüvi behaláa degbel ;örvélykór mirigydagol tonlbánlaimak, augolki érthet követő elvált ek, jVugyköv.k éi visel Áll apu (••el, kóly.-k és klll-relybáutalmak, ! "" JlérUttknií, ugy a fürdő- ti mtMtj«</y«knek egylttlef j ud/fdwlndt (\\rfl«ny«lit átintik. A.zlfletrn lakik, ugy a fUrdí, mint a menetjegyeknél, elény. ben részetUlnek. fftgT A fóvárosaal óránként 2-er gózlmpíközlokedé. ! lS?:i. nyári idény uívgiiy ItlaCuk ihAJuh 1-Jóu. Megrendeléaek^t lakásokra átvesz , a margitstigtti \| tlUgytlMy Alnrgitisigeteu, utolsó }>oit<i O Jiudn. . A MARGITSZIGET IGflZGATÚSAGA f (UlAnnyomat naut .lijaitatik.) jj Prlorimann A. urnák Mécsben. Ai ön tehéiifcjó-gépo igen lényegei javitiia a igi íejé.kéiiUlékoknok, i nonkiviil azon elónynye hogy a fejéit gyorsabban él hiatoiabban végsi. -Ennek alkalrnaiáia tehát mindcu termoló-iotéaelbei> •lónyöJ hannálhatóiága végeit nem eléggé ajánlható Tiiatelettel Híibllnfl J., C. gazd. tanár. Gép nélkül m~Utl>l>cn+ Tehenek, örüljetek! .>...!.. onm-ii a ci. kir. osztrák birodalom részére raktárt tlfkaUL Ki U amerikai szabad, tehénfejő gép, A kl..»..J .W.y.lk ralit,, (•(•lait r.llliaiUtk l .t""."4"" fJ!í\'u" \'4 "iaJis .aV.il ut(lTl, . "llj. \' »«p»«j<-li Í.Í.J5 . 1.14.i. Jlllkoiin k.t. Bilik klr<tk«UVM m • Ul.l • U.l Ux.llJ., . ,éf, p.,C, .1.11 >1 ll.M<HF,i\| ».( ... f,l„; •lU.Wa .,W..-1 .»W f.i . 1.11.-. ...« ..»,.. kiiyl-wu.. Ht«i i> v.i.ir>i, n.ii ira». ■i »ízk Xnvj\'.iá^í\'sj, vv« * üt* "" * .,\'iVi,i«ik»»u"«j",\'»it,\'/v ;r4A.jt,i? k4UU >,k J\'J í\'"\' K M.llia r.nJH.al (,... i\'lllMlHI • (UlltMOt (. ai r^\|llU)J>MMk 111.1 kii • \|f»l ki,--illik - klilUUll .a.. Í,i» Vi..-„wk.k ni, ,Ut Vli e.l/k.> ■l\'ijiaa.k .» erl.«.„k«. K K\'l> « lrKUnoi.ml,l. r.ll.lböl Bn haaallve . ara poMio. nla«H«.,al ,KyUll a frl. 00 kr. Kaph.\\t<> ai egtedüli fóraktarban W* HIIHIIII -IlilB. Becs, Praterstra38e v\'r. 26. Óvái Mintán ezen gép jogoiitatlan t\'gyéucktóll •cm ax aiiliox való nemtelen ércihól utánoztatik, oly •reabál. mely ártalniM a teheneknek, e végból a kö-■loiég.!l iáját (■rili-kéból ligvi\'lmeztetjUk, hogy a valódi sabadalmazott amerikai foji-gép tiizta ezüitból ciu •in az egyi\'iilili fóraklárban Hf-r, J\'rnlernlrat.te S\'ro 5f«. kapkalök, aioli krlli-met helyzctlion vagyok, hogy a nagy ke--ndóiég folytán a gépek árát ti frtf>0 krról l> forintra (állithatom alá. \| Pályázati hirdetmény. I Szent-máriai fel: iakolatanitéi éa kántori álláa levéu megüresedve, 315 írt kéazpénzi évi dij, 8 öl tűzifa, 8 éa fél holdnyi í közlegolőból (ordított szántóföld, térea kert, káutori mellékjövedelmek, CJÍnoa lakásaal ollátva; — ennek botöltéao tekintetéből özönnel pályázat hirdettetik. A pályázni azándékozók folkérotnek, miszerint á tanítói oklovolokkol éa máa azilkségeaokmányokkal felszerelt folyamodványokat alaó-inuraközi aleaporeaaéghez o f. évi jttniua utoljáig beterjoaitoni szíveskedjenek. (1054— I) Kelt Szt-Márián, apr. 27-én, 1873. BELLOVARY FERENCZ, isk.-széki elnök. Lyukas fogak betöltósóre uincs •rodménydúialil) é» főbb ««er « fogói ómnál POPP J O.-tSI llécl, város, ltogner-utora V-ik Káin, a melyek.t u>in<Unki könnyen éi fájdalom nélkül a lyukái. lovakba helyeihet, a ml ai-ulán a fogmaradék- éi fughuibe> alTKénl tapad, hogy a további romiáit éi a fájdalmat ntlntetl I)r. POPP J. O. Anatherin-fogpa8ta i. kir udvari fogorvoitól Uéc utcia a ik iiám. V Kien prkparat fentartja aditli timaiágát a légvételnél, eieu- klrlll Iiolgál a fogaknak liiita fehér fvntartáiára, éi eiek romlását óvja, valamint a foghuit erSiiti. (992—VI, 1) Fo^toetegsóg- ugyninte foghuibetegiégek ai a u a t h « r i u i i á j v I t által l\'UPP J. ti ce. kir udvari fogorroitól Iléci, várói, Uogner utcia 2 dik • iám, korlátlanul él nagyobbrént teljeien gyógyitj l\'alaczkja I frt 40 kr. Kaphatók: Kagy-Kanltiáú : tlelui Jóuef gyógyí.e., Koienberg loienfeld, Weliieh, J. él KeiielhofTer J. kereikedéiében. Pápán fichepen J., Keiithelyeu : Pfluterer gyógynerén, Hiuger M. Weii. A. /.ala-Kgeriaegen : lióó Ki. gyógynerén. Kaproneián : Werll gyógy réaa. Varaidon : llaller gyógynerén. HUmegen : Dorner Kajet. Hiom bathelyen: Piliieh Xerenci éi Kudolf gyógyner. HaUrArridékl rts.-Oyör-gyön. Kibic K. 0. Venprémben: Moyr Tunkau, ugy Guthard Tiradar íi dalnál. — Haékeifehérrárott ; l.eginami A. Ilraun J. gyógyn. I.ovai-HerénybenS^JIeiiler gyógyn., Kalocaáu : Horváth K. gyógynerén. Keoi-keméteu : Milhofer éi Maohloid gyógyn. Pakion : KJorián J. gyógyn HOrmenduu t Horváth J.Hounenrend gyógyn. Kapoirárott: Kohu J. ilögl, Itelui éi Hchróder gyógyn. Hsegnárd: Urabiajr gyógyn llouvhádon: Kraiuolin J. Síigeirárott illarwartb, Halamon gyógyn. Kajáié: MichiUch Ht. éi llerifeld fiai, ugy llenog Ignácinál. - Péciett: \'lolmy W. éi K. Zách, HlpUkh gyógyn. Kárádon: /.adnbánnky gyógyn. Marosallban: Kiu gyógyn. Tolnában : ürafl gyógyn. — Dináraid-árott I.ukáci gyógyn. — rtieiit-GyOrgyOn : Nölblg. — Alió-Lendrán, IIm gyógyn, Hohoncm; Hlmon gyógyn.-r.\'-r orakiiál. ingyen, iBi loyélbell kívánatra \' mé« Ikérhieiiive Is! készséggel ssolgáititik mindcnkinoV , leggyönyöriiblj nói ruhakeltuók ^ naválaiztéku mlutagyfiJteményÍTel i .IMISRIJItOER AttOIiF «livotárunorcaiUodAai6J>on PEBT, tirl-utoia l-aö asám. \'m Jutányos, szép, es jó!!!\| már régóta az én „Jelszavam", melyet dacaára annak, hogy valamennyi papírgyár é« a munka-\' " " \' itul is követek, éa azért bátor erő 25°/o áretrioléat nyert, vagyok áruimat a régi mollett ajánli irrt jntAnyoi árak (850-16.) 100 ilb látogató -jegy, 5 perez alatt elkéazitv j . . . 100 „ levélpapír névvel vagy kozdőbotUkkol . . . 100 „ f, , fekete nyoniáa..... 100 „ „ borítékkal szép papirtokban . 100 „ nxlctl levél névvol, lokoto nyomás - frt 50 kr. - „ 50 kr. - . 70 kr. 1 . - kr. 30 kr. ügy egész rizsma levélpapír vásárlásával a név ingyen nyomatik reá. Ozimnok, oljogyiéai é„< eaketéai jegyek, táue.zrendok é^ruszátnlák legújabb amerikai KyorBaajtonion legjutányosabban kéazittotnok. Irodai éa ezimtáblák 10 perci alatt elkéazUlnok, ilhrabja 50, 80 kri 1 frt, a legnagyobbak éa legazebbek il frt, \\ urak éa hölgyekre nézve, különösen utazások alkalmával igen czélszorUok. J\'apírrgallér éa kézfodornak tuezatja 30, 3f> kr j Útlvt varró- én lrdi»Üknégletek. útitáskák, könyytárczák zárral éa zár nélkül darabja 80 krtól egéaz 10-15 ftig; továbbá: urak, hölgyek éa gverinbkek részére való ajándékoknak igen alkalmas különféle jutányos és szép áruezikkok. Különösen ajánlom a.divato. kett«» iiévvonálokal éi cáimaket, m-l)ok nyo.nógyA-rambau leveleken él borítékokon arany- és eflyéb ninekben legfinomabban legiioiupáaabban kénülnek, nemkülönben a még mindig igen ritka francia rooooo leve «k«M, néviaeriul: Nephln, Hllhouotte, Kgyptieu, Muii<\|iie, 1)iaboliq«e, Joujou, Atout, ltubé, Camée iát. igen julányoi áron K ANITZ C., vapir éadia«mftám-iíríaksdéa«l>ori»ttya-utcn 12.ia.n.(ezelőlt Deák Forenez-utoza.) Bfe. írásbeli MCfibiiáiok tal\|«a mefleléíedóara él utáavét aiellalt aicnaal teljesíttetnek. ő csász. 6s kir. apostoli felsége legkegyelmesebben elhatározni méltóztatott, hogy a megtartandó íf XV. állMi-\|{ílckon;$ági-i!orcjálck jövedelme ax Inneni birodalomul f^lgárl •aii épitendS, nflIS- éi leleiieiintéseitel egyeiitett K..r ia-inléietre, é. a bevétel mérve lie^\'iit aa érintett j .ira fordiltaaiék. Kien Ugfelaöbb parancs \'olylán a ca. kir. I i XV állam jótékonyaági lorijávékot, a mely 4368 . továbbá a Göriben levC ilket imfél ínég máa jótékony csél- I föiiyerem. I ny 100,000 fi 30,000 , . 2,000 db c;. telje 400 . . 200 . , , 100 , , . 1,000 otüll forint :(lit járadék 1873. juli> lyu arany." 4I elő- éi utó-nyord , 1000 loroaat 30OO , i HGD-iki állankölnOn ötöd-. »iény 20 10 njeVyelben A húzás okvetlenlil 1873. junlus 26-án történik. Egy sorsjegy ára 2 frt. 50 kr. oszt. ért. A kitUufilog kOihamiu ciél, melynek esao lonjáték tinta jövedolme nentelve van éi a lorijegyrevÖk rénére kilátáilia helyeiett rondkirUÜ nyereméuyek feljogoiitják a ci. kir. lotto\|0vedékl Igaigitóiágot aiou biitoi riméuyre, hogy oien vállalat különösen élőnk rén-vélnek fog örvendeni. A c«. kir. lotto-jövedéki igazgatóság. Héciben, l«73. márciiui 17. V0LKMER EDE, ci kir. udv. tanáeioa éi lottó Igaigaté. A torijegyek lléeiben a ei. kir. lotto-iöredéki igaigaté/fg épületében léteiS, a jótékony eiélikra alánt állainiorijátékok ontályánál, (belvároi. Halígrlei 20. n.) ugy egyenkint, mint nagyobb rénletekben váiárolhatók, vagy a járandó pémönseg bekuldéie mellett írásban megreiidellietök. Kaphatók továbbá lléeiben : minden lotto-gyüjtöknél é« dohánytSndébeu, a ea. kir. éi m. k. omágokban podig minden lolto-hivatalóknál .él lotto-gyOjtSknél, as adó- él poi-tahivataloknál, dohányárulóknál, vaipálya- éi g3«ha\|óállomá.okon, nemkdlSnbeu a birodalom vároialban éi helyiégelbeu felállított lorijegyiruló kOiegekiiél, Árlejtési hirdetmény. 1223. sz. A városi képviselőség által elfogadott és az izraelita hitközség tóikén az Iván-utczából a kapronczai utezára nyitandó utcza klinkerroli megépitése 5,399 frt előirányzott költséggel f. évi tuájus hó 26-án délelőtt 10 órakor fog nyilvános árlejtés luellott vállalatra kiadatni. A szóbeli árlejtésnél éa az írásbeli ajánlatokhoz 500 frt készpénz, vagy evvel árfolyam szerint egy értékQ óvadék teendő le. A tervek és költségvetés a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1873. május 16-án. (1065 -r-1) Az épitési bizottmány nevében : Vó>icner Károly, Wajdits József, kiadó-,.lap- és nyomdatulajdonos gyoissajto uyomísa, Nagy-Kanizsáu. NAGY-K ANIZSA._ 1878. Ju£ju8 22-én, 41-lk azám. Tizenkettő,dlk évfolya in, Elótlistési •■gesz ivrs • • ^ I fél vr« { • ; negyed «vr* i . K«/\|/ niiin 10 kr. j Hlrdstéssk \|utá»yo»M ( JíYII.TTKRrtKS \| mronklot >0 krArt vé- H -.etnak fel J Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa váras helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesület", a zaiamegyei általános tanitó-egyiet, a szont-balázs , kis komarom és silinegh-vidáki flóktanitó-egyletek, a „nagy kanizsai kereskedelmi s iparaank\' ugy a .Zala-Somogy- gőzhajózási részvenytársulat HIVATALOS ÉRTKSITtÍJK rt-tr ..... A litp szellemi réuet « illotó\' körten^ek a P ut^ktuuilii\'c, anyagi restet íUntó \| közlemények pedig a !• kiadóhoz bénnsutra in- \'i tézeudók: \\A<Jy-KANIZSA ij WIslllosMl. fcá.. -A HetevikiiK kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás a zalamegyei gazdasági egyesület tagjaihoz. A zaiamegyei gazdasági egyesülőt f. 1873.évi máj. 5-lki közgyűlése 5. számú végzése folytán az egyesület azon tisztelt tagjai, kiknek tagsági időszaka e folyó évben jár le, felhivatnak, hogy a folyó 1873-ik évi augusztus 4-iki egyesületi gyűlésig Ár-vay 18ván, egyesületi ügyvezető elnöknél írásbeli nyilatkozatukban jelentsék ki, ha jövőre tagok lenni neui akarnak : különben az ellenkező vólelmeztetvéu, továbbra is az egyesület tagjainak tekintetnek. Kgyszersmind az összes egyesületi tagok felhivatnak ugyan Árvay István ügyvezotó elnökhöz az irán.ti nyilatkozataik beadására: hogy melyik szakosztályba kívánnak beosztatni. ÁRVAY 1STV., 8ZIGETHY ANTAL, llgyv. elnök. titkár. Ismételve közöljük e felhívást, mert lapunk 39-ik számában közlöttnél a név hibásan jelent meg. Nagy-KanJzsa, máJuH 20.1873. Azok, kik folyton mosolyogva tekintettek a mindenható Bécs felé, s a szerényen munkálkodó magyar embert lenézve fitymálták : hosszú orrral járnak-kéliiek. A bécai cylinder behorpadt. — A németnyelv utczai hangzat* elha-lóbb s kezdünk hallani Magyarországban már magyar szavakat is. 8 mindezt az a potom 800 millió forintnyi bukás idézte elő, melyet a bécsi lapok emlegetnek. Biz éz szép dolog 1 Csak nemrég azt hangoztatá a bécsi bankvilág: Magyarország talaja nem bir hitellel; a magyarországi váltó nem accep-táltatott, pénz nem adatott, de Ígérvény, szelvény, s actia akár waggonszáinra küldetett a hiszékeny, türelmes Magyarországba .. . Most Magyarország talaján magasan látható a hitel pálmaerdeje, melyet szorgal- munk ültetett, becsületes munkánk ápolt, honfi erényünk megőrzött, és sznbadsághar-ezunk hősi vére öntözött. ... A dudva, gyom veszni kezd, elkorhad, elrothad, s a szél sepri pláne 800 millió értékben .... 110 persze, amennyiben a szemétnek, gyomuak is vau értéke ! Hanem az ilyféle értókból nom instá-\' lünk többet. A jó gazda tisztitó vihar után többszörös erővel lát munkához; illó, hogy a magyar kormány is — mint a nemzet kormányosa, ügyeinek iutézójc, rendezője és számadója — a bécsi baukválság romboló szele után kétszeresen igyekezzék odahatni, hogy hitelünk pálmaerdejét sem alulról, de különösen felülről ne érje veszély; alul a gyököket őrzi e nemzet egészséges ereje, törhetlen munkaszeretete hiven,osak valami kolumbáczi-íéle legyek képében,bécsi sáskák ne rágják le a leveleket, s a gyenge hajtásokat I erre vigyázni a kormányon magasan ülók sastekintete, s a komoly iutézkedések eleve megtétele szükséges. Nyugodtak lehetünk, a kormányos intelmét megértjük, — mert anyanyelvünkön szól hozzánk, ez elótt csak intettek, s nekünk meggörnyed ve,még azt is köszönni kellett; de azt se várjuk ám,hogy az a kormányos ott fenn éberen őrködjék, — alul mégis helyettünk dolgozzék.....ez a mi teendőnk, — 8 ha mindenki honpolgári kötelességének eleget igyokszik tenni, a magyar nemzet boldog, nagy és dicsó lesz 1 Nagy és dicsó volt a harcz mezején. Nagy és erős legyen a munkásság terén is.....ebez pedig Arany Jánosként nem kell más Mely elöbb-t BÁTORFI. Nyílt levél Ütlich Jiic/ulrd vi. kir. honvéd ezredei úrhoz. Folyó hó 19-én nagy számú katholi-kus közönség, és az összes tanuló ifjúság, hivatalos tanártestületeinek vezetése mellett vallásos meggyőződését követve, egyházi körmenetben ájtatos énekeket zengve. Kis-Kanizsara ment. Útközben azonban oly J botrányos eseménynek voltunk szemtanúi, mely minden jobb érzelmet, de leginkább vallásos meggyőződésünk érzületét, mélyen sértette. 8 ez unnál fájóbb, mert a botrány épen honvédcink által kövottetett el; azon honvédek által, kiknek fentartásához a meggondolatlanul kigúnyolt közönség is járul. Ugyanis Halassy kapitány ur vezénylete alatt a honvédség Kís-Kanizsára vonult, 8hallatlan botrány!a körmeneten folytonos dobszóval tört keresztül, elnémítván az éneket. Ha a kapitány ur egy ifjú badnagygyal találkozik, elhallgat a dob, s a legénység meghúzott fegyverrel némán vonul el a tiszt ur elótt. A keresztet pedig dobbal gúnyolja ki, s a legénységnek szabad a fecsegés, szabad az ájtatoskodók kicsúfolása. — Kgy közember fülem ballatára kiáltotta tanítványaimhoz kaczajjal: „ugye most nem lehet imádkozni, a teremtését I" Nem ismerjük a honvédségnek rend-, szabályait; de orról megvagyunk győződve, hogy azok néma publikumnak sértegetését, de annak minden körülmény kö/.utt ti-z-toletben tartását, s.lia szukaég, védelmet is parancsolják. Vagy talán a kápituny urnák a vallásosság nyílt kifejezése nem tetszik ? Mindegy ; de azért mi mégis joggal követeljük íueg, hogy uz ifjúságnak romlatlan szívóból a vallásos érzelmeket kiirtani elő ue segítse. Mibe került volna a kapitány urnák a dobot elhallgattatva, a legénységet a kereszt előtti tisztelgés mellett szótlanul átvezetni s így mind magát, mind a közönséget megtisztelni?! Ez által megkímélte volna tanítványaimat azon éretlen kifejezés hallásától, mit nem hiszem, hogy a kapitány ur is helyeseljen. Higyjc cl nekünk, mi nem akarunk oly honvédet adni a kapitány ur kezei alá, mint az is, ki magát az említett kifejezéssel megbélyegezte; mert a minden-uapi tapasztalás után kapitány ur is meg lehet győződve, hogy az államnak vallástalan emberekre nincs szüksége: mert a vallástalan ember mindenkor veszedelem volt a maga nemzetének. Azért czimoztem pedig c sorokat Méltóságodhoz, hogy bccacs ügyeimét a szánandó történtekre egész tisztelettel fölhívjam, egyszersmind alázattal kérve, miszerint a jövőre nézve akként intézkedni méltóztatnék, hogy hasonló eljárástól mind az ily tekintélyes vallásos gyülekezetek, mind kü-löuösen a tanuló ifjúság megkíméltessék. Végül kijelentjük, hogy egy második esetben egy perczig sem fognáuk késni, bizva a jobb érzelműek erélyes táoiogusásában, jogos követelésünkkel egyenesen a magas kormányhoz fordulni. Nagy-Kanizsán, május 19. 1873. PINTÉR KUKK, .J e k y » tf k ö 11 y v, mely n tiilaiiiégyrt giuilaidyi eyyf.tlllel 1813-ik évi miijut luSb-in tartott kö»yyUUUrlilftlvit»Mt. (Folytatása él vége.) 14. Báró l\'utheány tléza, lótenyésztési bizottság elnöke, bemutatja a löldmiivelé-, ipar ós kereskedelmi minister fölhívását, melyben a szakosztály u elütik urat felkéri, hogy mérvadó korok meghallgatásával az ez évi megyei lótenyésztési kiállítás és díjkiosztás helyűről a idejéróli javaslatát adja be. A közgyűlés kiállítási helyed! Szent-Ilonát, időül szeptember 21-iki délutáni lá órát véleményezi, mely a lótenyésztési elnök úrral végzésileg közlendő. li>. Báró l\'utheány (Jéza ur kéri a mull évi szokás titán a lókiálliuison megjelentek kii zól a messzebbről jüvók útiköltségein; és mellékdijakra f>0 frt kiutalványozását. Krre a közgyűlés bovárandónak határozza az egylet vagyoni állása megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését, és csak azután hozatal végzést a kért ÖO frt ki- vagy ki néni utalványozása felett. 10. iiáró l\'utheány Géza ur az aJapszn bályok 40- és 47. § ai megváltoztatása vógett indítványt tevén : TÁRCZA. tim1é k1 a p helyett UAJUATÓ BXNUOKNAK. Jsligs :.............silvetn örvényen resg — s alámordl. Orbán l\'etö. tO, ba Illába ébrsgsUs, kedv Nem taduk iroi dalt ; Nebái kttidelmek kttit megtűrt a uenvedéi Költö-eröin kihalt. Nincs nekem már többé sserelml érietem ., Keblem komor, sVUt.. . . l.antum öisietépve .... lelkem Osueégve — Klvesité lánghevét. Csak egy leng elültem halovány silnével l h fi < léke Ka egyetlen sugár, mely tört siárnyán visisa Uiibb mul tamli 01 veset. Kt\' egy vendégem is ma-holnap elmarad ... Kl — í. no vétlenül, H es slliagyatt kebol romjain virasstva A tél viharja dl. KUideui igy tovább a bu áradattal A léleknek uohés, Mig a kegy i.tenek ssereiicso fiának Csak játék rí egéss. Mit ér, mond hát a dal c fájd kebelnek II* vigasit már uem ád I I IU ■•írnok-hatalom fénylő síép egének Letjpte eslllagát. Mit ér a dal nekem, ha csupáu vinhsngja Kimúlt nép f.löknek (?) Ú nem lelek enyhst... s5t kínjaim mindinkább Óriássá nSuek. Ai elhagyott remény nem hajt több levelet A kistáiadt fára____ bsepl&telen lángban nem sokáig lobog Uúll keblein oltára. A hald termésiet hideg sieiufü ICje A inrgS levslek, Hunyd életemnek végit! pereseihez F.pen jdl Illenek .... Ériem, oagysu ériem, hogy a fold halálát Utóstor (IdvöllOin, 8 mint «s hervadva hunyt: én ii lomám-i nélkül Utána költöiöm. Hiába ébregetsi tehát a e m e s I é I a k, Nom iihatok lObb dalt - .. Nohét kdideliuek köd\'motort a sienvsdé, KQllfl-erSm kihalt. Uelysltem, kOltSI lánggal égf, kebled F.i bfivai ajakad Zengjen dalt...barcsi dalt, moly szabad népeket Utána vont. . . tagad. Ai én gyenge hangom ... a utolsó hang, mely Ajkaimon lebeg : Hient haiám neve, éa a kOltésaot képe, Asial halok \'majd meg. SZ. A. A tengerész küzdelme. — Hessély franeaiábíl. — (Kolytatái.) Marcofnak t;gész lelki, nagysága fekvők őzen szavakban. Én atyám arczképét hozám elő, s megmutattam neki. Maréul\' ügyelőmmel nézé, egyszerre vissrahanyatlék, kezét homlokára tevén, olhalaványult. Kz az oinbur volt, ki engem a halászhoz vitt Sz.-Málóba. Marcof, folelék neki. Ez a te és az én atyám volt! — Kgy más karjaiba rogytunk. Kltem utóbbi titkát nom mortein neki előadni, mórt képes lett volna Versaillosbe siotni, s a gazembereket leszárni, kik Bzuronosémet feldúlták. Megkértem őt, hogy vagyonom egy részét vogyo át, s a brovelay jószágot magáénak to- kintse, s mint ifjabb testvér, a nemesi czitnet vegye fel, de ő ítiindezokról lemondott. Fülöp, szólt ő, én matróz vagyok, s nem neveltetvén nemes emberként, az kiváuok maradui, ki valók: Marcof. Ha le engem nyilvánosan testvéredül togadsz, ugy a törvény multamat kutatja a uzou körülményért, hogy a Kapper hajón valók, mint tengeri rabló, Üldöztetném, s L\'a-lábriábani tartózkodásomat, mint utonállóét, lógják tekinteni. Maradjunk, amik voltunk. Te a gazdag Ronan marquiB és én a szegény tengerész. Óvatosan láthatjuk » szerethetjük ogymást. így maradt ő miudon kérésem mól-lett továbbru is tengerész. Amint tőlem elfogadott, az egy sommá pénz volt, melyen hajót állított ki, 8 ügyes legénységgel látta el. ííoin. sokára Lttggerjával vitorla alatt tova meut, s majd két évig nom láttuk egymást, mely idő közben az indiai vizeket járá meg és a pirátákat vadászta. Azután ismét visszatérő Amerikába, hol ábrándjaiban élt, mi legkedvesebb szórakozást nyújtott neki. Most, midőn a fordulatok Frauozinországban a trónt akarák ingásba hozni, Marcof a royalista párthoz állt. Itt végződik Marcof történőié.--- Mint tudjuk,Marcof a papírokat sajátjává totto, melyeket a mariptis halála után tel bontani és elolvasni kelletett. Marcof tudta ugyan már, hogy mit tartalmaznak az okmánybk, melyeknek magához való vétóiéhoz joga volt, miután köztudomás szerint a marfűi* megvolt halva. \' A manptis megparancsold most hfl szolgájának, hogy uiég hz éjjel elhagyja a kolostori, a Marcol visszajöttél várja be, s adja tudtára, hogy életben van. Kélté ót, s sojté, Kii-siorint a halálhír hallatlára azouual a várba siet, s a papírokat magához veondi, de attól is j íélt, hogy veszélyes bajba oshotnék elkesere detlségében. Kgyszerro gyengo zörrcnée riasztá fel I őket. Júlia olhalaványult. Jocelyn felugrók, j a marquii pedig pisztolyt vett elő tüszőjéből. I Kiszálltán lepett ki Jocelyn a ozollából, s csen \| des-jn lépdelt a setélségbon a titkos kis ajtóhoz, i mely ez ismeretlon részi, az alantibb térségeket \| és boltozatukat, ugy\' az alagutakat egybeköté. Itt megállván; csöndesen hallgatódzott. Kle iuto semmit sem hallóit, azután rendetlen lép tokot s tört sohajokat vélt hallani. Ugy let-szék, mintha közeletluéuek a lépések a titkos ajtóhoz, s mintha egy kóz támaszkodnék arra. Jocelyn félt minden szempillauattól, hogy az ajtó megfog nyílni. De nem hallott többet, mini tuély sóhajtást s egy kis zuhanást. Kzutáu minden csendességben maradt. XIV. A zárda bőltoxatal. A szegény Avonnot azon percubán hagy tuk el, midőn a gróf erét vágta meg. Ügyeién bpköté, mindhárman visszavonultak. Itáfael a lovakat ment meWiézni, Diego ós llermoza pedig a szobáW-tóftek vissza. — A szegény lovag! mond llermoza ma vgát a -pamlagra vetíe. , — ltészvélod után lehelne gondolni, hogy ót szereteti. — Kllonkozólog, gyűlölöm ót. — Annál jobb! — liogy-hogy ? nem értelek. — llermoza, — folylalá a gróf az ajtót szorgalmusau betéve, a rouaui várból mintegy A folyó évi február 4-dikí közgyűlés \' végzése Meriui uz alapszabályok átvizagáláaa éa a muUtkoió azükaégletek azerintjOitdolgo-sáas végott megbisott küldöttségnek adatuk ki. Az idő késíségo miatt a közgyűlés bezáratott éa jövő közgyűlés napjául holnapi nap májas C-ika délutáni 4 órára tüzelik ki. Május 0-iki jegy zólr íny v. Jelenlevők: Árvay István, ügyvezető elnök méltóságos Hertelendy Kálmán, lb ssenyoy Ernő, Szüli Dezső, Bellus Károly, Thassy Lajos urak - gazdasági egyesületi tagok. 1. Árvay István elnök ur bejelenti, hogy a f. 1873-ik évi május f> én Urlott közgyűlés 1. számú végzésével nyert megbízásánál fogva • gazdasági egyesület titkárául Szigethy Antal — zala egerszegi ügyvédet — választotta es nevez to ki. Tudomásul vétetvén, a személyesen megjelent Szigethy Antal kiueveztetéseért meleg köszönetét fejezvén ki s teljes tehetsége szerint hivatalos kötelességei lelkiismeretes teljesítését ígérvén, titkári működését azonnal megkez-dalte. 2. Árvay István, szakosztályi elnök ur, bemutatja Veszprémniegyének a faiskolák fel-állítva és kezelése iránt hozott a földművelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriuni által Zala-megye utján megküldött szabályrendeletét. A kertészeti szakosztálynak f. 1873. évi augusztus 4-iki közgyűlésre beadandó vélen.é-uyezés végett kiadatik. 3. Thawy Ujos pénztárnok ur jelenti, hogy főtisztelendő Koroncz I-ászló, veszprémi kanonok ur ő nagysága alapító tag kötelezőjét Mórocza Kálmán kerUleti pénztárnok urnák kiadta, ki azonban mindeddig sem a kötelezőt, ▼ agy a netán befizetett alapitói ö»szeget, sem a netán fenforgó akadáíyo&^nt.\'-sét be nem terjesztette. Mórocza Kálmán ur o végzés kiadásával felhivatik, hogy az ügy mibenlétéről értesítését beadni szivoskedjék. 4. Thassy I.ajos pénztárnok r jeleli, hogy fótisziolendő Osete Láazló, veazpréini kanonok ur ó nagysága, 2U0 frt alapitói díj-\'a kamatjaival tartozásban van. Szigethy Antal titkár ur ajánlkozása folytán megbizatik, hogy Pap Koroncz veszprémi ügyvéd úrral ez iránt magát érintkezés-• be levén, az eredményről az alapitói összegnek behajtása iráut netán teendő egyéb iutézkedé-sek eazköcölhetéso végett jelentést tegyen. 5. Árvay látván elnök ur jelenti, hogy a földművelés-, ipar- éa kereakcdelaii m. kir. mi-nialerium az orazágoa gazdaaági egyeaület utján két tonna rigai lenmagot küldött egyes értelmes Ion termelők közötti ingyeues kiosztásra, oly kötelezéssel, hogy a nyert vetőmag meny-nyiségét más gazdának leendő ujon kioaziísi czéljából ai ősz folytán a gazdaaagi egyletnek visszaszolgáltassák, — jelenti továbbá, hogy a megérkezett két tonna rigai lenmagot a miniszteri leirat másolatával együtt, eunek értelmé-boni eljárás végett Horváth György, muraközi fiókgacdaaági egyeaületi elnök urnák, meg küldötte. - A,-teljesített intézkedéa helyeselletvén, s jóváhagyatván, tudomásul vétetett. 6. A földművelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium az allgaui tonyésimarha \'behoza- tala iránt tett intézkedéseiről a azok megazorez-hotésu iránt előirt s kövcloudő eljáráaról a gazdaaági egyeaülotet értesíti. A ministoriumi érteaités a .Zala Somogyi Közlöny "-ben boiktattatni s közrotétotni ren^tllolik, hogy a kedvozménynyol élni akarók az allgaui szarvasmarhák hírszerzésére nyuj-tott kedvoző alkalmat használhassák. 7. Árvay István oluök ur előlorjcszti, hogy a földművelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium a magyarországi hulászali iparnak a bécsi világkiállításon képviseltelése czél-jából a balatoni hidászat eszközei- és terméke-iuek legalább fóvonilsokbmi leendő kiállítása végetti intézkedésre, s az egyöntetű eljáráa megallapilása tekintetéből a souiogy-és vesz-préuímcgyei gazdvsági egyesületekkel a kiállítás módozatai iráuti ériutkezésru a gazdasági egyesületet felhívta, minők folytán az ügy sürgősségénél fogva, elnöki utón Somogy- és Vesz-prémmegyék gazdasági egyesületekhez az előterjesztett érdemű megkereséseket elküldött®, onnét azonban mindeddig válasz nem érkezeit, továbbá a balatoni halászat legkiválóbb tulajdonosa gróf Fcstolich György ur uradulini kormányzóját a kiállításra kívánt alkalmas halá-szuti eszközök és termékek szolgáltatására (elhívta, honnét a halászat bérnökségéhez utasíttatván a megkeresés, a béruökség oly értelmű értesítést küldött, liogy a balatoni halászat teljesen primitív állapota miatt kiállításra elfogadható halászati eszközök és termékek, nincso-nok és csakis egy csomag sózott, száraz halat szolgáltathatnának, s ezt u kiállításra készüli tartani fogják; mindezekről a körülményes jelentést a\' földművelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriiimhoz beterjesztette, d< onnét további utasítás nem érkezett. Jelentő elnök urnák tett eljárása helyesel letett s tudomásul vétetett. 8. Thassy Lajos pénztárnok ur bemutatja az egyesület pénztárában levő készpénr.mcnnyi-ségről a kimutatást, mely szeri ni 1873. május 5. a pénztári állás volt í> db ezüst húszas és 7!>2 írt 22 kr. Tudomásul vétetik. 0. Thassy Lajos pénztárnok ur jelonti, hogy a m. 1872. évi november f> iki közgyűlés k/it sz. kolt végzése folytán a porlaki szedres kert adóhátralék fejében a 235 frt 13\'/, kr. befizetés végeit a perlaki elöljáróságnak meg küldötte, onnét azonbnti azon értesítéssel küldetett vissza, hogy a csáktornvai kir. adóhivatal értcsitéso szerint ezen adóbátralék a megye állal uiár befizettetett, kér tehát további utasítást, és az oda- és visazaazállUási postaköltségek fejében [>0 kr. kiadás utalványozását. Az b(> kr. postadíj.kiadásbu utalványoz-tátik, a 235 frt 13\'/, kr. az egyesület pénztárába egyelőre boutaltatik, s bováratik a lek. megyének felhívása, moly szerint a gazdasági egyesület a szedreskert használati birlalása időjére eső adóösszeg megtéri lésére folhivalni fog, azon fölhívás folytán az ezen időre aránylag J esondő adóösszeg kifizetése most akkorra utal-\' \' ványoztatik. Pénztárnok ur ekkor szóval jelouti, hogy I ő az 50 kr. kiadás és 235 frt 13\'/, kr. osezeg bqyétolél illetőleg a végzésből i utalványozás értelmében járt cl, s az 50 kr. kiadás kiadásaiban előfordulván, a visszaküldött 235 frt 13\'/, bovétol betétetvén, az 1873. május 5-iki 792 frt 22 kr. pénztári állományban a 235 frt 131/, kr. már bcnfoglnltatik. 10. Th-iasy Lajos pénztárnok ur bemutatja a folyó 1873 ik évro elkészített költség-vetést, mely szerint a remélhető eahotólegos kiadások 2350 frtban vétetuok fel. A kimutatásban 1 — 8 oáinjolsoroll kiadások, mint szabályozott s kifizotendő évenkénti rendes kiadások, özönnel utalványoztatnak a 9 — 11 sz. folhozott cshctőléges kiadás.ik figyelembon tartás végotl feljegyeztetnek; de utalványozásuk az illotő szakosztályok jelentkezéséig fölfüggesztetik. V Alany. „/.nitt tiomo.jyi Közlöny- 20. izámábitn köz zitttt .U«Hexiók" 111-áru. Hogy mily morov állást foglal el h. ur a polgári oskolák ellenében, azt az olvasó az eddig fojlegetottokböl önmagának kimagyarázhatja, de leginkább meglehet győződnünk ez állításról akkor, ha ,Reflexió"-jáuuk azon paa-ausát, mely a polgári oskolák tanáraira vonatkozik, ^igyoleiiimel végig olvussuk. Kii több ízben megolvastam h. urnák .Hellexió"-ját, s azt tapasztaltam, hogy h. ur teljességgel nom tudja, kik tohotik lo a polgári oskolai tanár vizsgálatot; mert ogyébként uem nyilatkoznék újból is oly felületesen. Olvassa csak meg h. ur az állami képezdékbou tartandó vizsgálatok szabályrendeletét, s annak egyik pontjában fogja találni, miszerint csak olyanok bocsáttatnak vizsgálatra, kik vagy ny\'olcz gymnasialis-, vagy hat reálosztályt végeztek, vagy okleveles néptanítók. -- Kzokről állilia, hazafi ur, — hogy uem képesek oly • -atíerrel működhetni , mint u gymnasiumi tanárok ? - Ami az elsőket, t. i. a közép-tanodákat végzetteket illeti, ha nem allogult ön, bekell ismernie,\'miszeriut a kiállóit vizsgálat után mindenkor képesok a főgymnasiumok-bati a szakmájukba vágó sludiumokat sikerrel ellanilhntui. Ezt tagadnia nem lehet; — mert egyébként ugyan malosus köyelkeztolésokot lehetne levonnunk tagadásából.On előtt ugyanis — mint ki a tanügy terén már saját vallomása szerint megőszült — tudva levő-dolog, miszerint a gymnasiumi luiiárvizsgálnl csak a közel múltban hozatott be. Mily ismerőiekkel felruházva tauitának tehát ezen intézmény létesítése előtt a gymnasiumi tanárok ? Nomdo azokkal, miket főgymnasiumi pályájukon sajétjokká tevének? Tehát akkor képet volt,ily ismeretekkel biró tanár tanítani, de a polgári oskolai tanár, ki a középtauoda bevégzése után még vizsgálatot is tesz, a tanilásraCnom volna képes? — Avagy háuy középtanodai Uoáft lolálunk napjainkban is, inint fógymnasiumbau működőket, kik csakis a főgymnasiuinokban szerzett iamorelok alaprján tanítanak ! Terméazetea, hogy ezeknél fötényoző: at ÖnmlloeUt, melynek vezérfényénél az ember szUntelen odatörekszik, miszerint szaktárgyát minél inkább kiművelje, s lépést tartson uzon haladással, melyet tárgya — az akörül tett tudományos észloletok és búvárlalok alapján — időnként feltüntet. De ezen önművelést felkeli tételeznünk a polgári oskola tauárainál is; mert hisz az önmfívelés oly lényeges tulajdonát képezi a tanügy \'erén működüknek, hogy nélküle tanárt uem is lehel képzelnünk. Vagy talán o tulajdontól is megakar bennünket h. ur foszlaui ? — Ami podig ar oklevolos tanítót illoti, higyjo meg h. ur, hogyha már az ilyen a vizsgálat letevéséhez fog, ssaktárgyát nagyon is kikeli művolnio, hogy a vizsgálattól el ne üttessék. De meg lássn, én ismerek olyanokat is, kik tanítói oklevolökkol középlanodákban működnek. Mikáp lehetséges ez, mikor h. ur még a polgári oskolai tanárvizsgálatot kiállt népti. ni tő sikeres működésében is kételkedik ? ! Egyébként h. ur o töprélyei a közel jövőben szétfognak oszolni. — Valamint minden intéz, inény csak lassanként szerzi inog az élet szívós Hágához, felvirágzásához szükséges motivumo kat; valamint a gymnasinm is csuk honunk-bau feunállta ólu a korszellem, a műveltség igenyelte változásokon ment keresztül, mind magát az intézményt, mind az intézmény czél ját előmozdító legfőbb közegeket, a tuniirokut illetőleg: ép ily ujitások fognak itt is a közel jövőben létosüliii; mert ha nem elfogult ön, be^ kell látnia, miszerint embernek egyszerre teljés tökély est, — mely semmi czélirányoa változta tásra nem szorult volna, — létrehozni még nem sikerült. így már a vizsgálat ia, mint arról aze-mélycs tudomásom van, a jelenlegi ulakbau csak ideiglenes szervezet; módozatokon fog az keresztül menni. Ezen és hasonló intézkedések által talán lassúnként lefog dőlni azon óriási válaszfal, molyot h. ur jelenben köztüok fölállított; mort minden józangondolkotásu befogja látni, hogy a polgári oskolák felsőbb oszlályai — tekintve az ifjakkal közlendő ismerutekot - nem állnak oly távol a gymnasium és reáltanodák hasonosztályaitól, s igy koll, hogy no legyen egyúttal oly éles azon különbség, mely joloulvg fennáll a uovozetl két intézetben működők közt! Ami.pedig azon anathcmájál illeti: „A polgári oskolai tanár uem lehet soha gymiiii siumi tanár, kár ily axiómákkal föllépnie; mert ozt vajmi nehezen tudná bebizonyítani! Megfeledkezett ugyanis h. ur arról, hogy a polgári oskolákban múköduek olyanok i», kik az ön által aunyira emlegetett taiiárjelöltégi etir-sust teljesen befejezvén," alkalmuk volt olt u szükséges ismerőinket megszorozni arra, hogy ép oly gymnasialis tanárok lehessenek, mint ön, s ép ez okból már magam sem sznretnéin, ha valósulna h. ur fentebb idézeti jóslata. Az ily, minden tudományos alapot nélkülöző jóslatokra nem adunk semmit, \'.- figyelmeztetjük h. urat, hogyha már jósolni :,kur, legyen alapja, melyből kiindul, s legyen szellemi támpontja, molylyol egyúttal jóslatát védelmezhesse! Ez válaszom a tanárokat illotő passusáru. Fájlalja végro h. ur, hogy czáfolatom teljesen nem ment a személyeskedéstől, amennyiben — mint állítja — zársoraimban a tiszlán tudományos fejtegetéstől eltérve, a személyen kodéa lőrére léptom. E Vádat azonban csuk ón olvashatta ki ubból, hacsak azt nem vette személyeskedésnek, hogy tanácsoltam, miszerint no lépjen fel csikkével a taliügy terén, vagy ha felakar lépni, ugy olőbb azt tanulmányozza! Teltem pedig ezt, mert czikko után önt min doubok, csak tanárnak nem ismertem; képzelheti azért bámulatomat, midőn .Kcllexió-já-nak zársoraiban felfedezi előttem, hogy a tanári téren már megőszült!! — Daczára azon ban, hogy ön o téren már megőszüli, é« igy nem kis korkülönbség létezik közöltfink : köztünk kifejlett polémia alapjáu elmondom egész nyíltsággal, hogy ínég a gymnasiumi tuntéreu jártasságát abból kiismerni uem volt szeren- 60,000 tallér összeget liozánk el, az alosztás után igen kevés jut ogyre. Mit gondolsz, ha Ráfaeltől megtagadnánk uz osztozkodást. Vagy halála után eszközölnénk az uráiiyos\' felosztást. — Hisz ó fiatalabb, miut mi. — Azon lehot segíteni. — Hogy számot tartlfiss a szép paraszt l\'ányáhos, nemde eltaláltam?! — Ab a szerelemféltés I felöli mosoly lyal c, gróf. Egyébiránt meggyőződhettél édea ller-mozám, hogy téged azeretlek, a Henriket csupán. Ha Uáfaol meghalna, Henrik örökölné oaatilyréazét. — De liáfael a legjobb egészségben van. — Ugy látszik, do mit szólsz ez üvegcsére. Néhány csepp ebből a borba töltvo, elo-irite csekély fájdalmat okoz, azután hirtelen hatással lese as agy velőre, s néhány óra alatt bekövetkezik a halál. Hermoza hallgatott. . A gróf folytatá: átadom neked az üvegcsét, töltad a poharába, do óvatos légy, nehogy az én poharamba tedd. Ezután kilépett a szobából. Eközben Avonno ájultaágából felébredt. Agyában felült s körülnézett. Essmélelo teljesen visnatért. Hirtelen kiugrott ágyából, s tekintető az ágy felett levő szontségtartóra esett. Annak alján a feliratot olvasá, moly igy liaug-4k: „Emlékül a\' plogasteli zárdának !" — A plogasteli zárda! kiáltá megrémülve Avonno. Emlékezők, hogy erről hallott már sokat beszélni, többi\'közt az apaczák erőhatalommal elkergettetlek és igy az épület elvan hagyatva. Emlékozék azon omborokro, kik őt ac udvarba hoták. Minden, mi vele történt, felujult emlékében. A Jázmin álul hozott ágyou-kivül a szobában caak két azék, egy diván ébenkarfával ellátott, és egy kia ládika, mely a falhoz támasztva IáUzott lenni. Heszketegon közeledett a ládikához, remélve hogy abban talán némi tárgyat fog találni, mely menekülésére szolgá-land. Félt, hogy minden perezbon beléj -mik rablói, azért sietve felnkará nyitni azt. Két ajtaja volt, do mindkettő erősen bezárva levén, nom bírta fertörni, noha a feszegetésbon már ujjai vérezni kezdénok. Az idegláz újra meg-rohaná, elgyengülten visszaesott. E porozbon kivül lépteket hallott, de sonkisom lépett be. összeszedő minden erőjét, hogy felköthessen, do nom birt, s ogy kiálló oazlopzat karimájába fogódzott, oz azonban ongedott, s egyszerre megnyílt mind a két ajtó és Avonno egy fal nyílását votto észre, moly o szobából kivozot. Ily rejtett útról a leány már sokat hallóit mesélni, gondolá: talán inonokvést fog találni. Mindon orőinogfcszitéssol folkolt és a végtelen sctéUégbo vezető lépcsőzetro lépett. Nom látott semmit mást, mint lépcsőzetot. ltövid imádná-got mondva, bohuzá mögötte az ajtókat, hogy olillanását azzal takarja, magát az ablakhoz támasztva, megindult. Mély sötétség volt körülötte, s oz ut hová vezet, nem tudta; talán előtte a halál feküdt, do rémesebbnok tűnt fel olőtto annál is az, mit liátn mogett hagyott. Több óráig bolygott e sötét boltozatokban anélkül, hogy kimenetelre ajtót talált volna. Hideg veroiték ült homlokán, majd minden lépténél megbotlék, kénytjjjfc voit a nodvos falhoz támaszkodni. Mind^r nedvesebb lott ruhája. Agyában borzasztó gondolatok koringtok. Ili-dogláza visszatéri, mely különös alakokat festett Bzoino elé, sárkányt, kígyót látott, 8 órzé, hogy lábai nom bírják. A falhoz támaszkodva érzéktolnnül, megállt; feje lecsüggötl, szemei bezáródtak ; kínos láz futá át minden őrét. — Isten az égbon, könyörülj rajtam! sohajlá, s a boltozat rémesen viszbangozá. Tagjai reszketlek, térdei ingadoztak, ogyucrrátogj^ tűnt fel neki, mintha a fal oldala ongeuett ! volna, azonbau elvesztő az egyensúlyt, s mély \| sóhajtással eleseti. Ezon sóhajtás és esés volt ni, molyot Jo-I colyn hallott, midőn lélokzet visszafojtással a \| titkos njtónál hallgatódzott. Amint miudou el-I csöndesedett, Joeolyn visszatért a marejuishoz, s elmondá élményeit. A marquis pisztolyához I kapott, s boakará győzni magát, hogy mi történik a boltozatban, de Júlia esdő, hogy no ereszkedjék veszodolembo, s mogujitá figyelmeztetését, hogy ezon épülőt egyik szárnyában laknak, kiket nem ismernek, s ha azok a boltozatokat felfedezék, rémítő mészárlás történőnél. A manjuis engedett; Joeolyn megígérő, mihelyt az est bekövetkezik, ogy körüljárást fog tenni a zárdán, meggyőződjék, kik legyenek az uj lakosok, s elhatároztatott az est bevárása. Hogy az mogérkozott, Jocelyn Unácsos-nuk tartá nem a boltozatokba lépni, hancm@LÍ\' külső titkos ajtón a szabadba menni. A set/r ség segedelmével elértő a zárda udvarát éa ití egy oszlop árnyában olrojté magát. Innoii lát-hatá az épület jobb szárnyának néhány ablakát, melyek világítva valának. Egy alakot is látott, ki keresztben áthaladott az udvaron s betért a jobb szárnyra. Jocelyn. nem lelt volna paraszlruhájábau ismerhető, de mégis jobbnak tartá magát meg nem látUtni. Amint az udva-rou senkit nom látott, elkozdó k&iUletjeit. Egy lajtorját pillantott meg s uzt a kivilágított ab lakok egyikéhez illesztő. Bátran felmászott, egy kis sebes tekintet a szobába őt elszédité s anéi-kül, hogy tudta volna hogyan jött lo, a létrát helyére visszavivé és a Manjuishoz sietett, hogy elmondja kiköt látott, t. i, olső nőjét, a grófot és lovagot, amint az asztaluál ettek. E hír a Manjuis és Jtiliára ugy hatolt, mint a menykőütés. Az előbbi azt hívé, hogy ol van árulva s oly mozgalmat tőn, mintha azonnal roájok rohanni szerot\'no. Júlia karjába dőlt. Most erős megfontolás kellett. Joeolyn könyes szemmel kóré urát, hogy még időben menoküljön. — Menokülni Ide hová? szólt a Marquis. E tájon uiiudonki ismer engem. Oh csak Marcof tért volna vissza! annak hajóján biztos menedéket találnék. , — Fülöp, szólt Júlia,- egy gondolatom van. Az öreg parasztasszonyról tettem említédl, ki az egyedüli tudomással bír ittlétemről. Heá bizhatjuk titkainkat. Az éj sötétsége alatt mindhárman elérhetjük házát. Fia halász és Auili-erno közeiébon a tengerparton lakik, ezzel ol-hajózhaUz Angliába s ott biztos helyen leszesz. — Es to Júlia? — Visszatérők o holyro. Jocelyn meglöré a beszélgetést és sietlolé a távozást. A Marquis és Júlia elhatározák további teendőiket a parasztasszony házában elreudoziii. Szerencsésen kiértek a zárda boltozataiból s Júliától vozetve, oltünlek az éjben.\' A szegény Avonno sorsára hagyatva, kö-nyörülotlenül maradt. (Folyt, köveikesik.) csAirt, do hogy a polgári oskolákoál nagyon is i primitív, bői fordo nézetei, ismeretei vannak, est nagy mérvben is tapasztaltain. 8 ha ün nekem — fel nem fogva, mily olvből kiindultam - azt tanácsolja, liogy no afleetaljam a phylo-sophust, én mog tapasztalt téves nézetűit tekintetbe véve, ast mondom h. urnák, hogy uo játszsza a tudós szoropét, no adjon leczkéket a polgári oskolákra vonatkozó ismorotekre nézve másoknak, mikor önnok nagyobb szüksége vau arra! Végül még pár szót. Miután .liellexió"-jábau — daczára közzétett czálblatomnnk — még tévesubb nézeteket fejteget,miut elsó csikkében tnvé, tartva attól, miszerint kedve kerekednék egy ujabb „Reflexió"-ben még téve-■ebbokel állítani, kijelentem : miizerint Önnel, h. ur, a vitdt rétiemről befejetetlnek tekintem ; meddőnek tartom n gyanít a vitatkozáit olyannal izimklizt, ki az érvek által megczá/olt dili-tilláihoz it rugat\'zkodik! Ily egyénnel izemben tfibU tudomdnyoi fejtegetimek ninci helye, leg-fe.lebb a izemílyeiktdéi terére kingizeriteixi at embrrt. Egy nagy-kuniztai j\'olg. oik. tanár. II 1 r « k. —Pribék Jutván, feTsient-lt püspök ó méltósága, l\'ólák József kauunok ur ó uag sága kiséretébon keddeu délután Ünnepélyesen fogadva,Nagy-Kanizsára érkozett, másnap szerdán a vidékbeli-, má csütörtökön pedig a nagy • kauizsai híveket bérmálta. Jövó számunk tű-zetesb loirást ad. _ Kinevexéu. A hivatalos lap i.eddi számában olvassuk: „A vallás-és közoktatási magyar kir. miniatűr Nucsecz Józsefet,.a nagykanizsai községi/slydák igazgató tanárát, elsó tanfolügyolővé nevezíe ki, egyelőre ideiglenes minőségben a u zalavármegyei tanfelügyelöségi kerülőt vezetésével bízta meg." — Zalamegyé-nek eszerint van fótanfolUgyelöje,/ kire sok, nagy, éa - nehéz munka vár, azeretjük hinni, hogy a szakférfiú mégis teszi kötelességét buzgón, erélyesen. Élolrajzát mielőbb közöljük. —Serenad. Tisztelgő zenével lepte meg mult szombaton esto 9 óra után a „Nagy-Kaui-nizsai Dalárda\' újonnan történt szervezkedése alknlmával megválasztott elnökét, főtisztelendő Kot tok Nándor, főgymnasiumi igazgató urat. A menet zeneazóval a dalárda helyiségéből indult ki, a a piaezon- és „Szcut-llárom-ság-téron át, a gymnaaium előtt állapodott meg, hol kört képezve, Vörösmarty „Szózat" át — a tagok csekély azámához képeat — elég eróteljcaen éa azabatosan énoklé; tuelyuok végezte után HolTmann Mór inunkatárauuk lépett a középre, a tolmácsolva a megtiszteltetés okát és u kör bizalmát az iránt, hogy főtiastuleudő ur vezérlete alatt egy azebb jövőnek néz elé dalárdánk: üdvözlé, mire a tisztelgők nagy serege haraogó „éljcnu-ekbcu tört kiiilindenszem az igazgató ur lakosztályának ablakaira volt szegezve, kiváncaian várva megjelenését: midőn meglepetésüukre, utat tör magának a sokaságon és a kör közepére lépve, meleg szavukban köszönte meg a megtiszteltetést és lueg-igéró, hogy mindenbon igyekezni fog a bizalmat kiérdemelni. Inuen Teesz János alelnök úrhoz meutek, hol ismét fenteinlitolt munkatársunk vivé a szóló szerepet, mire alelnök ur, meglepetve u nom várt tisztelgés által, röviden válaszolt. Kzek után a jolenvolt közönség elszéledt, élletvo most elnök-, majd alelnök urat. — Budapestről Írják nekünk: F. hó 15-én ünuopeltük Ábel Márton, buüa-tabáni igazgató-tanítónak, ötven évea jubilaeumát, — ki 53 év óta ritka buzgalommal, kiváló aiker-rel a hazafias lclkülottel mflködék a tanítói rögös pályán — és mi ritka esemény, egész 50 évig egy helyen, Budán, a tabáni iskolánál. Az ünnepély a bud.ai zóne-nkadomia dísztermében tartatott. A minister urat Kárfl\'y Titusz, os«-tál) tanácsos, képviselte — moleg szavakban üdvözölvén a tanügyi bajnokot, a közoktatási kormány elismerését s köszönetét lolkositőlog fejozto ki. Buda város tanácsa nevében Poreg-riny Elek tanácsnok mondott hatásos üdvözletet. Bója Uergely, fótaufelügyolő ur a fővárosi „tanitó testület" nevében * tanítói eréuyekot s érdemeket lángszavakban dicsőité. Péterfy •Sándor a népnevelők pesti ogyleto-, Loderer A. az oraz. izr. Unitó-egylet réizéről lelkesen szóljak \' az ünnepelthez. Üdvözöltotelt továbbá a protestáns tanítók részéről éa a tanulók novébon egy 4-ik el. osztálybeli tanuló könyezve, g könyökre inditó szavakkal fejezte ki a szereteté* hála tiszta érzelmeit, ltill Józsof, a budai néptanítók ogyletének élnöke által felolvastatott a dicsőitott tanitó tanulságos és igon érdokes életrajza, molyot a novezott nagy gonddal állított össze. Délután a budai regényes hegyek közt —n.Fácránnál" — társas-ebéd tartatott,hol ielke? felköszöntések mondattak a felséges királyra és királynéra — az ünnopeltro, az iskolai hatóságokra, a tanügy összes barátaira, a egyes jelen- s távollevőkre. Igy végződött őzen valóban ritka ünnopély — mórt alig van eset, hogy egy néptanító ugyanazon bolyén 50 évig oly közszeretet- és tiestelotben, a oly fényes sikerrel működjék, mint az Unnopelt tan férfiú. .. — Demonstrálás. „A soproni leszámítoló hitelbank fióktelepiét — Zala-Égerszögen — f. hó 19 én virradóra kellemetlen meg-lopotés érte. Ugyanis: valamely\' ismeretion egyén a föliratot vaatagon mészazel mázolta be, az ajtókra pedig nagy fülekot rajzolt. Ezen ol-torzítás az époii, arra uionő körmenetnél a hívok áhítatát nein kevésbbé csökkentette, minthogy u figyelmet nagyban magára vonván, a kellő tiszteletről sokan megfeledkeztek. A teltea — mint gyanítják — a bécsi „Börse\'-ról jöhetett, o műtétben kísértendő meg utolsó játékát. 0 — A helybeli főgymuasiumi ifjúság által tartandó zártkörű tavaszi mulataág f. hó \| 29 éli ueiu — mint mult azámuukban eiiilitők \| a „Kerekes"-, hanein a „V ár,osu-erdöbou fog mugtörténni. Kedvezőtlen idő esetében a 1 mulataág napja hírlapok utján fog közöltetni. — lAiréüf-egylet. A f. évi májua 18-iki , dijI(ivészutaIka\'t \'~}yaI igen számos sazép vendég- i sereg volt jelen Liusnakon, a u.-kanizsai lövész- \| egylet lőterén. A díjtáblára 18 lövész által ösz- j szeaeii 24U lövés tétetett. A diadalt ezúttal ! keszthelyi lövészbarátuiuk aratták, GődeLajoa ( ottani lövészii)eater az l-aő-, Traztyauazky ha- i jos lövéazineater pedig u második dijat uyer- \| ték, miut kik öt lövés közól aráuylag a legtöbb /.egységet lőtték. Ezek utáu legjobban Vesztor Imre, helybeli lövészmester lőtt, s a .1 ik dijat uyerte. A véletlen ugyi.karta, hogy a dijlövé-azet folyama alatt seukiaum lőtt 3-as körnél jobbat, s igy a legmélyebb lövésnek szánt 4 ik díj ki sem osztathatott. Alig, hogy a dijlövészét be/árátolt, egymást követték a iiégycs körök. A. tekepályán uz l-só dijat llofer J. cs. kir. haduagy, a 2-dikat Oszcazly Antul nyerték. Este le le táüczinulatság röglöuözlotoft,inoly kedelyeson folyt majduein éjközépig. — Kar<uloii ^balkon-somogyi magyar királyi 70ik honvédzászlóalj májua 25-én tartja zászlóazenteléaét; a szép ünnepélyre nagy készületek tétetnek; a meghívókat Frivisz Ferenci, őrnagy ur bocsálá ki a tisztikar nevében. —A „liesxthelyl női-dalkör" folyó évi május hó 24-én az „Amazon* vendéglő nagy termében tánczczal öaszekötött dalestély t tart. Mftaorozat: 1. szakasz. 1. Ilymnua. Köleseitől, énekli a* dalkör. 2. Kettős duett:. Un tor den MandelblUimeii. Hichardtól, éneklik: Szallós Erzsi, Bauer Murisku, Nagy Karoiiu, ós Gröbor Lujza k. a. zongora kísérettel. 3. Entllieh mit mir, Mendelssohntól, énekli a d. k. 4. Sobri dal Drcyachocktól, zongorán előadja Weltner Adél k. a. 5. Ka liel oiu Keit. Mendelssohntól, énekli a dalkör. \'/» t-""H\' azünct. 11. szakasz. 0. Auf ihrom Grab. Meudelssohutol.-énekli ad. k. 7. Duett „büvöa vadáazból" Webortól; zongora kiaérittel éneklik Kaiaer Irón és Király Vilma k. a. 8. Minek ia vau a aziv, a a azivben azere-lem. Tóth Kálmántól. Szavalja Nagy Etelka k. a. 9. Koveil du Lion, Konczkytól 4 kézre, előadják Király Vilma k. u. ós IJelko.Tivadar ur. 10. Ima Nabucoóból Verditől, énekli a dalkör. Belépti dij 1 frt. — Kezdete pout 8 órakor. Jegyek előre válthatók Lázár lguácz urnái és este « pénztárnál. Működő éa pártoló tagok aza-bad családi jegyet kapnak. A t. cz. vendégek\' kéretnek a teremben nem dohányozni. — Irodalom. A következő művek küldettek be szerkesztőségünkhöz: Suo Jenő, „Párisi titkok", ü kötetbon, ára l\'üzvo 7 frt 50 kr.; Stürzonbaum „A métermérték éssulyrendszer", ára 20 kr., Dumas Sándor .Férfi-nő", ára 1 frt; Federzani „A gyóutató-azék áldozatai, ára 20 kr. Mindezek kaphatók: Budapesten, Pest, Kaiap-utcza 4 szám ulatt Mélmer Vilmos kónyváruanál. — Továbbá: Az alföldfiumei vasút nagy-várad-oszéki része részvényeseinek Budapesteu 1873-iki máj. hó 17-éu tartott második rendes közgyűlésének kivonata, melyben a statisztikailag kimutatott jövedelmek éa kiadások figyelmes átvizsgálása után kitűnik a fontemlitett Vasúti vonalrész élotre-valósága, keresettsége és forgalma. — Tüxultó-eyyletUnk parancanokaága ál\'al megkerestettünk a követkoző aorok fölvételére: .Vonatkozva egy régebben a „Z.-S Közlöny-bon megjelent czikkro, melyben a tűzoltók által rendezett vak-lárma több okbol holytoloiiitlotik: az egylet parancanokaága kijelenti, mielőtt cgy ujabb vaklármát rendőrnő, hogy a folsorolt okokkal azembeu niiís fotítosabb okokat ismor, molyok a riadót nélm néha azükaégossó tuazik. — Czikkiró tehát & a közönaég azon részo, moly taláu volo egy véleményen vau: bocsásson inog, ha legközelebb álmaiból felriasztatik, és legyen nyugodt akár vak-, akár igazi tűsi lármát hall, mert épen o lárma bizonyítja, hogy a tűzoltók ébreu vannak, lloncz Antal, főparancsnok." — Követésre méltó példa. A bara-nyainegyoi gazdasági egyoaület a lorvozelt- ho-lyi kiállítás ós versouyazántáa holyett — 2 néptanítót a 14 földművest küld a világkiállításra Bécsbe. A megválasztott néptanítók egyike Liobbald Béni ur —: lapuuk munkatársa. Egyúttal gratulálhatunk az egyesülőinek helyes választásáért; mort Liobbald úrban noiucsak buzgó néptanítót, hanem a gazdászat, irodalom tovókony munkását is iamorni azorencsénk van. — TaláU 16. A inura-keroszturi apát ur konyhakertjében május 18-án reggel egy négy éves, sárga kancza-ló találtatott. - Péc-H, május,18. 1873. Ma délutáni ti órakor az ég ívén nyugatról tornyosult és városunkon átvonult vészterhea jégfelhők hajine rcsztó villámütésukkel összekötött borzasztó ki törése egy órán át szóló- éa votésuinkot, — nemkülönben a nyugatrólí összes ablaktáblákat egytől egyik tökéletesen megsemmisítette. A jégzápor diónagyságban, siirüii hullott alá. A • laki,-hág jajveszékelése ez\' ítéletnaphoz - minőre öregek nem emlékeznek -- hasonlítható iszonyú olcmi csapás alatt s utáu aziv hasító volt. N. A. - Ax egervári uradalmai gróf Szé clienyi János eladta gról Széchenyi Gáburnak. A nemes gróf teljes osztályt eszközölvén, a le-áuyág részére szükségelt készpénzbeli osztalék miatt a nevezett, s jól kezelt uradalmat olkulle - 110vhl hírek. A német trónörökös és nejű u fővárosból Tricstbc utaztak, honuun Mailaud- cs Veleiiuzéu ál létnek haza. - Dc pretis, osztr. póu\'zügyér, u börsovalsúg uiialtje-inuud, utódjaúl llopfent emlegetik. -- A papa egészségű javúl. —■ Az eltűnt Barl\|)oloinuides nyíregyházi ev. lelkész holttestét a Tiszából Tisza-Luczuál fogták ki.— Losonczon a „Vér-biró- cziiuű azinmú elóadalásat a megyei ulis-páii betiltá. — Kléppel nevű férfi Némelor-azágbau cserebogár olujt készít. — A délma gyarországi tortéueluii, régészeti társulat e hó li»-ón tartá 2 dik közgyűlését Teinesvárott. — Huok, angol vegyéaznuk sikerült vízből oly gázt előállítani, mely hó- és lényt lejt ki. .— A fóld összes vastermelése 1871 ben 208.140, 000 mázsát lott, miből osztrák-magyur biroda lomra 9.020,000 ím. esik. - A legyen ezeket az államnyomdákban szedőkké képezik ki. - Egy lraucziu ujouc/ a fegyvert visszuutaaitá csak uzér;, meri az ct.nigelium tiltja felebarátainkat megölni; egy évi aulyoa börtönre itéltutott. — Szabadkán egészaégi szempontból egy orvos állítása szerint nem szubad a házakut fehérre meszelni. — A iieiiizeti^jnnház élére isméi lóuri inteudáuat állítanak (J V!) — Szapáry István gr. Pest-Pilis és Solt megy ék főispánjává uevoz letett ki.t— Ballá Károly, a m. tud. akadémia tagja, meghalt. — John Stuart .Mill, korunk Isgnagyohb bölcsulóje és államilicoretikua, Avignonban elhunyt. — Kőszeg város \|iolgár-mestere lillinann Sándur, meghűlt. — Nagy-Ekemoző községben (Erdély) lüxvésx dühöngött, moly.70 lakházat a huzzálarlozó épületekkel hamvasztott el. — Szitdován egy férj UO\' jére petrolouinot óniült és meggyujt\\,., halálra perzselé. — Egy kőszénnel terhelt hajó aűlyodi 01 Pcsieu. — Viddinben kholer i uralkodiK. — A pécsi színházai jövő léire Károlyi Lajos színigazgató uyerte ol. — Budavár üuvétcléiiek év ^furdulója tegnap volt ugyan, du a szokásos is teni tisztelet ca a sirhozi zarándoklás ho\|na\| tartatik meg. Tiirt6nv(l naptár. Május 23. 1707. Linné születésnapja. - 1848, Mészáros Lázár, badügyininistcr Buda pestre érkezvén, uagy népgyűlés tarta lott. — 1849. a debreczeui országgyűlés Uörgeit altábornagynak nevezi ki. „ 24. 1430. a hussiták Magyarországba törnek. — 1829. Miklós czár Varaóban lengyel királynak koronáztatik.— 1848. Kossuth magyar bankjegyeket bocsát ki. „ 2b. 032. Mahoincd próféta Medinában meghalt. — 1Ü03. II. Ulászló ltákoa me zejéro orazággyülésl hirdet. — 1840 Na poleou hami fogaágából megazökött. — 1853. gr. Teleky Blanka, 10 évi>várfog-aágra itéltotott. -n \' 20. IÚ52. Dobó látván, ordélyi vajdáuak novoztoték ki. — 1831. nz oaztrolonkai caata. — 18á0. Kossuth gyermekei Ka rádi kiaérotébon szüleihez, Kis-Azaáiba küldetnek. — 1800. Garibaldi Palermot rohammal bovoszi/l\'üköry Ifalálosan megsebesült. „ 27. 400. <Kr- e. Sooratea a méreg poharát kiiazaza.— 1205. Danto születésnapja.— 1840. Paganiui halálozása. „ 28. 1045. ltákórzy György N.-Szombat<it . megszállja. — 1080. Batthyányi Moliá csot rohammal elfoglalja. — 1849. Görgői a hadügyininisteri tárczál néhány napra átvettu. Szcrke8zt<Ü üzoiict. rslűUsr 71(1. Xi. A. Kr«I. \' 3 kí.ii :. Mocsáiia icni l«li(t< pcdlK a fűvái 711. I»r. U. (I. H4c». A vlláKklállitá«ra •terksailCi^Kl j>-\|f>«ró«lt«}» munhstAroiink Állsl már lgcn>lie t» vít.. Ili. ,llt míg i« raugyV" kOsOlloliií fog Annak sorja, rondjo it m.\'.üja siarint. UlóUbi u.dó.l-táaoil jókor érknott, im-rt vgy luntink ktil.tmi távirat aierint * <<>«8Ubla leviteMt <\|UMl ..gj-.írt. Imruu-k lehelet! vmitil s HAkbauk mrgbuklával. . e m II. 8. (Jlgíu. tvg/cii\'saives a leivobb ír-toiití. vígott .Scb«>/ Kálmán g/mu, Isnár urlioi íor-diítm Htomballieljrre. 714. \'.listánk Ipara tt kercik<-a«lmt Kuropa államaival tűimben.\' KOtOljllk. 710. .Minő laninlúiot louue logo/cU«. ifibb Za-la-Kgorticgen" rtlmfi aiakavatotl ínck«tv<t kCsUsít a jövő ttáinbru mogkotdjuk. 710. 0. P. At .Önváddá)! rzikkat* vatták, s iiol6l>b hónuk. 717. \'/,. Ü A .Boproo* ÍO-lli stártibsn k««»lt iiiimi Vcudel ctikkrr a megj\'gytítrket tárgjhalmsi ilktt k^iübb vehetjük fel. Tobb csikk tortáról t felelet nálkllf maradi Is-rlekre jr,v8 itámban váltitoloiik. Érték- és váltófolyam május 21. :")•/» motaliuues 08.—; 6/» nomz. kölcsön 2.—; 1860-ki álladalmi kölcsön 101.76; bankrészvények 905; hitelintézeti rése vény ok295.— I.oudou 110.— ; magyar löldlehermeutósi köt-•iiy 77.— ; teuieavári földtohermentési köt-üiy 70.— ; erdélyi fóldtehermentési kötvény >. ; horvát-aluvou földtehermentési kötvény ; ezüst 109.75; os. kir. arany ; Napoleond\'or 8.77. b\'olclös szerkesztő: Bátorfl Lajos. Mindenkinek különös figyelmébe ujáultalik a l)r. Forty-félo ultulános & JEi JQ-T A P A S Z, roel/ reiidkivall gyóg/oreje, olválatxtá, árlelfi ít fáj-üalmst rsillapitd baláaa állal leggyuratbb, Ugbitlo-anl.l. . .-gj-atermllid g/llkcrea gjógyuláat .-itkü.OI klllniinroifi bajokban. - Ily bajok a torokgynlladáa, l.\'grtüliuruli b ő r k ú s-barnatág, liárt/át\'g/ik (Croup-angina) uiiuJciK-mfi megtérlítek, barapá-, tturáa, vAgáa vagy égi\' által támadható t e b e k. mvgforrá-tá.ok, daráxa- vagy míli.turátok, konok-fekilyek, rutátok (euatoti.\'.k) - m. glepíi gyort fájdalom . tilla piláaaal — rügxOlt daganatok, gílműk, lályogok, pokol var (rarbiinrulut putlula maligna), megkományedások, grn/rdíaek, vírMíaek, minden mirigyb.legaógek, gbrvíl/ra fekélyok, fagydaganat, ujjfíreg, korömmí.íg, vadlmt, lagaiivara, Caonl.ié, kiűrxsinlláa é> miy^n dnlátok, hol/1 i mW j továbbá a ttlllés folyláni láb-fvllakadáaok i> tebek, fájó. fek«lyaelt vagy már geuyé aoi moll. — Huk nő már cairábau volt nmIS .áklúl, — a kal.toben vlkortllhelle.. Jlelvexllyst tebvati inKlítlirk iiit-IISiásóvcl — eg/edlll rten jelet achlapats liaamiálata állal ni.-nekult mog. Végre a tealbo loljeteo beaiólyedt bárminema .tálka, vagy darát* éa míhfnUnkja .inpán tteo tapMtosk rövid idoi humálata folyláu annyira elS-tflnik, hogy atillán a leitb.\'il komuaégeaen ttabad kértei, aclWatl m6lít ét fájdalom nélklll kitonyeu kihuiliató, mire a aeh gyógyulá-a nem.okára beko vetketik. Kten mogbacalllheUsa g/dgyster, melynek jeles-»ége leghitelesebb .gyének atáinot a kUllnOa kivá untra bármikor felmutatható blt..nyitványal áltat máa régen a legfényiicbhea ellimertetell — rendklvllli, t legkaltinuvintlhb eit-tekbcn megpróbált halátáuál á. MtllnS aikerdás .eredményeinél fogva, melyek ha./nál megalapitolt é. elterjedőt! Iiirát kíuégbovonl.alhnu- Kgy hgy írtuyi a/álllll Kiitponli kUl.lomii.yei8 raktár: Pesten T«r»k József éyógyateréat urnái király-utcta 7 ik ttám alaU Továbbá kaphatók : Nagy-Kaalisáa ; WAJDIT8 JÓZSEF urnát. Pakson: Malalinatky S. Pécsett ; Sipóca J. - Silm?8tn: Mlamboritky. Sz.-Fehervá-rolt: Itraun J. — Szombathelyen Pilllok F. Vesiptémben ■ Kereacsy K. - Zágrábban: Ultlbsel. Z.. Sopioaban li.uk J. . . A l. ci. nyigytterítt i» kereaked." urak, kik\' raklárl elvállalni hajlandók lennének, felnóliitatnak, niiiierliit e rittbeni ajánlataikat c-.en gyúgyater kén, tőjéhe. FORTY LASZLOHOZ . timetve ; lludára, (Káct. várót, főutesa, f>W. ttám) beküldeni .tfve.kedjenek, ki mogreiideléieket it jionlotau leijetit- IV* Vidéki bérmeutea levelek általi ui.-greu delétek at árnak kéatpémbeni bekttl.Uae, vagy pottai ulalváuy vagy utáovél mellett lUilánl ét legponto-tabbau loljeaiUetuek. STEIi\\ SAMU, ékszer-árus, arany- és ezüsü-müves,-PESTEN, h\'irdly-utota, 48-ik iz. Akdczfa-utcza itligltUu. Ajánlja mindenféle, úgymint aaját kéazi-tett kdsz munkáját, egyszersmind vesz, cserél avult arany- és ezüstöt, elfogad minden javítást, úgymint kő- és érezmotszést, melyekkel legolcsóbb áron szolgálatid. Kapható uála ki tüuó jóságú arany-, ezüat- ét avajczi-órált jót állás mellett. Vidéki megrendelések és javítások leggyorsabban és ojcsón számíttatnak. Idilli vagy kezdetleges titkos betegségeket és teh.etetl.enaég\'et hafoutienvi gyíg/iníd aterinl gy.(gyil <r. Ernit L , l\'eaten, l.álványiitrta •>. at, U. «. ff». ajtó. Keudelétí Idő délután U—ti éráig. K betegségek gyakran, hogy atouusll ered-niiny éiettik el - kOmlyelmfleu nagy adag jód vagy kénetSvel keioltelnek. At igy gyógyultak .ionban a leffhortaa.tóbb iitAüajokldl lámailutnak meg; annyira, hogy a kUonyálmS gyógyketeléa miatt kóa.) véntágüklg tteured-nek. Ily vr.télyek olleii menedéket nyujl a ha-sontzouvi gyógymód, m.\'rt uemrtak a legrégibb ü.joK.t moggyógyitja, do baláaa oly játékon/, hogy utóbajoktól félni neiu lehel. At életrend melletti! oly egytxerA, hogy mludeokltSI meg-tarlhald. ff l.evélileg la enkÖiOhe.tik reudoUa. Beregh-íeg<# haszonftórbc-aöása. Az üszöghi uradalom tulajdonához tartozó baranyá-egerszegi határban fckvó 235 hold, elisiuort kitűnő minőségű beregh-legoló, f. évi junlus 1 tí-án reggeli. 10 órakor az üszöghi uradalmi irodában tartandó nyiívános árverés utján, 1874. január 1-tól kezdve további 3 egymásután következő évre — a legtöbbet-Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. - Vállalkozók a szükséges bánatpénzzel ellátva, tisz-; telettel meghívatnak. (ioci-i) üszögh, 1873. évi május hó 15-én. üszöghi uradalmi felügyelőség. Van szerencsém a. tisztéit közönséget értesíteni, miszerint gr&txi reittiügliftini sört hordók és palaczkokban gyorsan, frissen, a legjobb mindégben szolgálom ki amerikai modorban épült sörptnczémbol, azonfelül "valódi s jó .sodavlz-syáramat " szíves figyelembe ajánlom kis és nagy üvegekben ugy szifonokban nagy és kis (\|uautipnlnin nálam mindenkor kaphatók. Nagy-Kanizsán, april 1 1873. WUOBklOB JT. Dor pcrgOnllcho Schutz scwaciic- \| 1 « 0 ll t und geii juittnden I r. m X » n I <1 e * c h l, o 1.1», N e r v « n I e I d ert <• den folgen zerrtlltender Onsnie und gesohleohtlicher Excesse, Durcli jede II u r li li mi -11 u n g ...... Woltaelíe 20. ni bcilehen. I\'r\'cls a ■10 ki Vor den Naohahmungen und Auszügen meluca Huches, k I o i ii .mi M u d « I * f li r I f I ll n. din uuter\' den Tlti In Mugen frouud, .SelhatcrhalluiiR und tihnllohen, (aiigoblic\' li u li .i lullagcu ll) In den 7.i uerdrii - in bjkon C li i drelst mid marktsohrelerlsch augckiin ,>ird wuhlmciiiriid gwarnt. Ilnlier achti> mm .Ih. Originál-Ausgabe von laurenlius n, wálche rlnon Orlni.ll.inil ven •.\'ll\'.\' Kelten mii . 60 anatom. Abblldungen ilitieli Iliidet und mit dem NamoiiMlcmpel déa Vvrl.i< ;etl i»t. Nota Bene. V..ii múlnom lluclie liegeu berclls 4 I • fremdem .-be 11 nd i i Duchhaude! > hon), nd. L .(lOlfi OLL A. SEIDLITZ-PORA. K porok rendkívüli a a legeltérőbb etetekben boblsonyult gyógy. lí.Má.nk állal minden, eddig i.mert I.Aii .inrok köillll, tagadliatnlla-« el.íi helyet foglalják el; mint ai .ók out, a ciáaaári birodalom minden réasébJil kvieinkhea kílldftlt hála-italok a legréálletejobhen tanú-tiiják, hogy e porok lUgaStt szorulásoknál, emészlhetetlcnséfleknel, gyo morhévnél, továbbá gírosSk. veit- ét Ideg bajokban, izlvdobogásnil. ide \'gesség okom. fífájaa. verlolulás, végiil hysterlara. búkór <•< huzamos hányasra hajlamnál a legjobb sikerrel alkalmasainak, a a legiail\'Ub gyógyitalául eredményeitek. Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt. SOS PÁLINKA és SÓ. A legmfgblahatóbb orvossier a ainnvedS emberisig i mire minden beliíl .\'■« klll.ő gyuládét, legtrtbb betegéig. miuJeimr-uin seb-, fej-, íl/t- éa.fogfijá., régi sárvek ét nyitott tel • k, rák, fene, •aeuigyulladás, bénulás és mindennemű sérülés ellen, ttb atb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. IORSCH-HAUAJ-ZSIROLAJ. DC_____________________________ " A leglimlnbb é« legliaih.it<>vabh orvosi sier Norv.gia hegyeibe: nem cserélendő íel.a ii.-slersíg«»n tlsilÍMHiijmjjuájasir-olajjal. A valódi Dorsch-halmájzsir-olsj mell- • < tüdí-bajoknali seropho lut- éi r»ObllU-l>elegtégekben legjobb gyógy halánál van j mcggyógyiij\\ a legidlIlteblikÜMviny- ósoidlbajokat, valamiül ai idö.iakt bőrkütegekol Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Itaktárak Nnny-Kaníxnán : Holus J. gyógysz. Lovák K ft ógys/.. KesselliolTer J. Belovárott l.akovie. u. Csáktornyán Kárán II. Csurgón Kreiiler ÍMvid Kaposvárott Knhii Jakab Kapronoián Werli Káud. gyógyaa. Keszthelyen Wiin.eh K. Kereszten llieyer Jakab fiai Kénesen GWsinuvil Islv. gyógyír. ifeld F. uraknál. Lotenyen Kalivod* J. gyógyu Marozallban lutt Nándoi Bánok-Szt.-gySrgyin Kibic. J. gy. Szombathelye* Pilirh Kereuía g). , Sopronyban Meioy Audrál-gyógyaa. Zágrábban Mitielbaeb 7.s. gyógyu. , Ceyleck J. I. gyógyu.., t\'rwein Kr,«&gy«. > HIRDETES AJiSO-DOM HORÚN, (utolsó posta ós vasúti állomás KOT\'PORI, Muraközben) alulirnttnál 200 mázsányi igen jó, lónak való szón a eladásra készen áll;— személyiIfig, vagy levélben értekezhetni núhun. gj Tisztelettel , ® Falcs l\'creiicz. \| (IÜ62-I) Árlejtési hirdetmény. 1223" A városi képviselőség által elfogadót, és az izraeljta hitközség telkén az Iván-utczából a kapronczai utczára nyitandó utcza kiinkerreli megépítése 5,399 frt előirányzott költséggel f. évi május hó 26-án délelőtt 10 órakor fog nyilvános árlejtés mellett vállalatra kiadatni. A szóbeli árlejtésnél és az írásbéli ajánlatokhoz 500 frt készpénz, vagy evvel árfolyam szerint egy értékű óvadék teendő le. A tervek és költségvetés a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők. - Nagy-Kanizsán, 1873. május lü-án. (1005 1) Az építési bizottmány nevében : \\ Vágner liaroly, Weissberger Zsiginon<1 Nagy-Kanizsán, a főtéren ajáulja gazdagon ellátott mindinntmü. ■S síremlékek homokkő-, márvány-é< yránUköböl kássült raktárát. Ssintugy igon jó fajtájú moiom-köv»k nála kaphatók. Elvállal képráinázilsokat stb. n s y y választékú Í1RC2KO POR SÓ raktárát iieágyaaásaal •gylltl. Ily érczkoporsék olesóbbak fako\|iorsónál, pedig tartósabbak és díszesebbek s igen ajálhatók mindazoknak, kik övéik végtisztesség tételénél szomorú köteles-8éget teljesítettük. MT £3<a.ca.ijs- leiül nem mult. -f^g (907- 18) HALMÁ JZS1U-OLAJ ^ Maager Vilmostól Bdcsbén. A legelső raugu orvosoktól lón mogvizsgálva, ajánlva és rendelve, mint a legtisztább, legjobb- és természeti hatással bíró gyógyszer mell- és tüdőbetegségek ellen, görvély-, bórkütegek-, mirigybetegségek-, testelgyengülések stb. ellen, melynek eredménye elismerésben részesül. Üvegje 1 frtjával, ugy nálam, gyári raktáramban: BÓC8, BMer8tra880 Nr. 12, mint a birodalom legnevezetesebb gyógyszertáraiban és füszerkereskedé-seiben valódi minőségben kapható; és többek közt a következő czégoknél: Nagy-Kanizsán: lielus József gyógysz., ltosenfeld & llosenberg Kerencz kereskedőknél; Warasdon: Halter Sándor tudor, Lellisz P.de lovaggyógysz.; Szent-Györgyön: Fibic A. 0. gyógyszerésznél; Zala-Egerszegen: Isoó Fcrencz gyógyszerésznél. A czimek német nyelven kéretnek. * Vidéki megrendeléseknél érczkoporsók s ugy halottias készleteknél, történ jé\', az bár éjjel, a legközelebbi vaspálya állomáshoz azonnal szállíttatnak. #----- "TT777 k s a szelvények d I j t váltatnak be es A soproni leszámitoló-bank magyar jelzálog hiicl-liank FIÓKTELEPE NAQY-K ÁNIZS AN. Mindennemű állam és hitclyapirok, állami elsőbbségi és földtehermen-tcHÍtési kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad. Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre •>\'/. kamatra fogadtatnak el. Kölcsönök házakra, földekre s má£ ingatlan jaVakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bucüáttatnak ki, melyek mára kiállítás utáni naptól 6/. kamatoznak. Tózsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt telje- Testgyakorlás és liüieztiuiitást hirdetmény. Alóljegyzett tisztelettel ajánlja magát u uagyérdemü közönséguok, nevezetesen gyermekek- b feliMtteknek a testgyakorlás és táaemfiYőszetlm való alapos oktatására. -Hogy mennyire fejleszti a orósiti mindkettő a testot, s utóbbi, novezotoson n I táneztanitás mennyibe szükséges kelléko a mflvclódésnok, azt alig szükséges többé példákkal igazolni-; mtyel 14 év óta roámbizott tánc/iskoláin bevan ismorve, hogy \' általi; nyeri a test mozgásúiban azon sajátszerű, kecsteljes könnyildséget, a társaságokban oly élvezetek tényezőjévé válik, melyeket » tánezolni nom tudó kedvetlenül nélkülözni ^énytolon. — Midőn ennek elsajátítására alkalmat nyújtani szándékom, I tisztelettel mogjogyzom, miszerint a táneztanitás nálain minden divatban lovŐ BEL-; és KÜLFÖLD! TÁNOZNKMEKltK kiterjed, molyok alapos inódszcrom nyomán . kijunyen betaiíulhntók. (A lanitáa már 6 éves korú gyormekekkol kezdődhetik.) A táncztanltásl dlj havonkint 4 frt. Egyszersmind bátor vagyok jelonteni, nmcrint PENYKÉPÉSZUTTEL is foglalkozván, igon kielégítő fényképeket a legj ti lányosabb áron készítek. Midőn magam özeknél fogva a t. ez. szülők s a kétnemű iljuság beesos figyol-\| mélio ajánlanám, s boeses pártfogásukat kérném, egyszersmind biztosítom, hogy azt I kiérdemelni leond fótörokvésom. i (lül9~2> Relner Ellias, (ó aradt síUI.) gyakorló táncameitrr . « fényképén. " Táuoalükolám lótoalk: A „ZÖLDFA" vondóglő toromóbon ostl 7 órától 10 lg. * Uei\'ratások eszközölhetők: „Zöldfa- vend.\'jt). «g. ,d. «, 7-lÖ-, d. U.Ö-r^-igl \' 6 » « < t k « » t z»I» é n IlLlll ll váltatnak be Wajdita József, kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsái). SAQY-KAtttgS\'A; 1878i\'infiju8 85-én. -3bsa-llc szám. ElóAietéil ár: «gés "ivre . . 8 írt. fél évre. . . . 4 , negyed évre . 2 , . EűU szám 10 kr. IHlrdltiMk lutányoua. NYILTTÉRBKN soronkint 10 krért Tétetnek fel. . 6a..............A Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tanító-egylet, a szent-balázs-, kls-komárom és sllmegh-vidéki fióktanlto-ogylötok, a „nagy-kanlzsal kereskedelmi s Iparbank" ugy a .Zala-Somogy\' gőzhajózási részvénytársulat Tizenkét ■f......... —"<■ A lap axellen\'i résiól \| illető közlemények a j \'szer kei* léhez, — I anyagi részét illető II közlemények pedig a ! kiadóhoz bérmentve it>-I tézcndóki NAGY-KANIZSA Wlauloshiz. HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE, Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalm Nagy-Kanizsán, május hó 28. 1873. Tekintetes szerkesztő ur I Szíveskedjék e néhány sort becses lapjában közölni. ltógi dolog, hogy az állam valódi boldogsága és virágzása, a polgároknak erkölcsi és értelmi jeles kimflvcltctésévcl együtt jár, valamint az is, hogy ez a gyermeki kis polgárok művel tetősével kezdendő meg.— E szent czéltól áthatva, indult ki az 1868-ik törvényhozó testülot is, midén a népiskolai közoktatás tárgyában a 38-iki törvény-czikk 124- és 128-ik szakaszában a népoktatási intézetek ügyeit az oktatásügyi miniszter által kinevezett tanfelügyelők sat. kezelésére bizta. E szép, de terhes hivatás jutott nekem is ez alkalommal jutalékul. —■\' Dohisz a rózsa sem virít tövis nélkül, eredmény sem eszközölhető erő nélkül. Azonban érezhetlonnó válik a tövis szúrása, látva a bimbókból újra fejlődő virágot, köuy-nyüvé a teher, látva az önkényt ajánlkoió s közreműködő jó barátot. Amint a szokásos, de magában erkölcsileg mély hatású eskü letétclo után Budapestről hazaérkeztem, jól esett lelkemnek a közcllevő jó barátok kézszorítása s szóbeli üdvözlése, a távolból pedig a tanító egyletek — egyos tanítók- és rokou^rzésü jóakaróimnak levelek- és táviratokban előléptetésem felett közlött örömnyilatkozatok. Minthogy azonban jolenleg annyi levelet és annyi felé nem irhatok: vegyék mindezeké ért mindazok e lap utján hálás köszönetemet. — Egyúttal tisztelettel értesítem\'\'az illető hatóságokat, vagy egyeseket is,, ha volnának a helybeli tanfelügyelőségnél né-mú elintézendő dolgaik, azokat halaszszák el még néhány napra, míg átveszem a másodtanfelügyelő úrtól a szükséges hivatalos rendeleteket, s egyéb iratokat; — ha pedig valami rögtön elintézendő leune, akkor forduljanak Zala-Egerszegen t. Krób Pál, másodtanfelügyelő úrhoz. Mikor kezdhotem hivatalos működésemet, azt a .Zala-Somogyi Közlöny "-ben közölni fogom, mely alkalommal egyúttal a nagymél- TÁRCZA. A lepke. Tarka lapka kerlbo tévedt, Játaal gyermek, amidőn HUlldogálna, — Báni keadte, Éa a lepko fogva lön. Fogva ISI lo árva lelkem I 118 aaeroluiem hajnalán; Játaal gyermek volt kedélyed Hiép aalvedbe, kla leány. Ka minS a lepko aoraa, Mit a gyermok elfogott 1 Játaaik vele, mlg megunja, Akkor aalán f(1l5r« aujija, Ka kacaagva hagyj* olt. GÉZA: A tengerész kllzdeline. — lteaaély francaiából. — (folytatás.) XV. A méreg. A legdrágább borok valának, Káfaol, Diogo 6* llermóza asztalán, melyet Jocolín a létráról látott. A vendégség vidámon folyt. A loyag szop foglya bájaira gondolva a fol rozsén t, dalolt, majd az abrussialak egészségére koczezintvív ivának. Eltették Cavacoiolit, majd uomével as ördögi félolomnok Marcolra is üriték poharaikat. Diogo alattomos tokinto-tot váltott Hornosával, os vonakodni látszott, tóságu vallás- és közoktatási magyar királyi minisztériumot is értesítendem. Végre addig is, míg iskolai látogatásokat tehetek, üdvözölve fölkérem Zalamegye egész területén az összes néptanító urakat: miszerint magasztos hivatásuknak élve, fáradhatlan buzgósággal s ernyedetlen kitartással neveljék és tanitsá^a gondjuk alá bízott növendékeket, mert — noha még mindig csekély a népnevelők anyagi jutalma — azonban ez érdemben is közel van a nemzet hálája és elismerése, a méltó tanítóra. NÜ08K0Z JÓZSEF, elao-tanfelügyelő. Minő tanintézet lenne legezólsze-r(ll)l) Zala-Egerszegen. .Magyarortaág nom volt, hanem leaa, Biéchsuyi István gróf. Ha valamikor, ügy főleg napjainkban láthatjuk megvalósulni Széchenyinek, a legnagyobb magyarnak, látnoki szellemo sugallta eme jóslatát! Számtalan s különböző oldalü érv által bebizonyított és a tapasztalás által is megdönthetetlennek igazolt tény ugyanis, hogy míg valamely nemzet létét nyelvének, e legdrágább kincsének, szűzies megőrzése biztosítja, tudván, hogy „a nyelv a nemzet éltető igéje, némulta a halál előestéje": addig bármely nemzetnek is más nemzetek között fölényt csakis nyelvének minél tökélyesb kiművelése és a tudományok minél nagyobb mérvben! kifejlesztése körül intézett törekvése teremt. —■ Oly időket érünk ngyanis, midőn a háborifk zaja lejárt, midőn a nyers erő hatalma megszűnt, s az uralmat egyesek úgy, mint nemzetek felett az ész, emez isteni szikra, s a tudomány, mint az ész megtestesült igéje, gyakorolja. Ha honi oulturalis viszonyainkat tekintjük : joggal elmondhatjuk, hogy a tudományok eme századában mi is törokszünk más nemzetekkel lépést tartani, ha nem is a tudomány egyes ágainak fejlesztésében, do végrn mégis használva az alkalmat s észrevétlenül Káfaol poharába Önté os Uvogcso tartalmának felét, melyéi köszönotUl mosolyt nyort. Felvételtok a poharak s hatalmas jó kodvvol fenékig Uriték. Káfaol fölkelt, hogy kedves foglyát Avonnot meglátogassa, azonban főjét szédülni érzé s ismét a székbe ült. Corpodi Haccol kiált Itáiael, közével homlokához kapva, folcmolkedott ujolag, do az ajtóhoz alig érve, lábai inogni kozdottok s kénytelen volt u legelső szék utáu kapni. Miközben Diego ragyogó szemekkel kiséré a mérog hatását. Hortnoza ugy tett, mintha sommitsoin venno észre, még mindig kozébon tartván a v^gzotos üvegcsét, arczára kesorö, ijesztő kifejezés tolult s csöndesen, do biztosan irányozá közét Diogo\' poharához. Azonban hirtelen más gondolat rozzonté fol a looroszté közét. Diogo semmit som vett észro. E közbon Káfaol arczát a méreg láthatólag .eltorzltá; nohozon vott lélokzotot. Hiába iparkodott felkelni, mindannyiszor visszaesett. — Mint ég a fejem! kiált fol. Mérog, mérog, os Cavacoioli mérge, tl adtátok nekem bo ... a őrült fájdalommal tőréhoz kapott, hogy mind a kottőt leszúrja, azonban szomei elhomályosodtak s nom látott sonkit, semmit. E porosbon Ilormóza a mellékszobába lépott a az ajtét maga után bozárá, a ktít om-bort magukra hagyván azon titkos roméuy-nyol, hogy Káfaelnek sikerült Diegot keresztül döfni s ö egyedül fog maradni fiával a kincs birtokában. S valóban, ugy látszék, mintha reménye hajétörést nom szenvedőiül. A bőszít-tői ttUelve, kétségbeesett orővol nikorlllt Káfaelnek felkelni. Irtóztató látvány inutatkozék. Diego kikerUlvéu őt, a bútorokkal akará körül . mert hisz nekünk századok szunnyadó, par-\' lagon heverő erőinek mulasztását kell liely-I repótoinunk, de legalább az azt előteremtő legfóbb közegeknek, a tanintézeteknek létesítésében, mely tanintézetek habára külföld hasontanintézeteit tűi nem is szárnyalják, do minden törekvésünk odairányul, hogy azokat necsak megközelítsék, de cl is érjék 1 Hacsak a lefolyt évtizedben létesített intézeteket veszszük figyelembe, önkénytelenül is szemünkbe tűnik ama sikerdűs törekvés, melyet a tanügy terén hazánk felmutat. Legnagyobb erélyt fejtett ki azonban a középtanodák és hasoniránya intézetek létesítésében olyannyira, hogy joggal elmondhatjuk, miszerint nincs megye, melynek kebelében nagyobb vagy csekélyebb számban •ily intézetek ne létozuének; nincs város, mely, ha ily intézetekben szűkölködik, ne törekednék mindent elkövetni, hogy előteremtse a közegeket, melyek által ezirányu óhaját megvalósíthassa. A tanintézetek létesítése körül kifejtett emez ügybuzgóságot észleljük jelenleg Zala-Egerszegen is. Mint Zalamegye székhelye, érezte régóta a hiányt,melyet egy tanintézet nélkülözése szül, de anyagi áldozatok hiányában e bajt a c-nk M-gíini akaró, de tenni nem tudó s igy puszta igyekezőt nem hárithatá el..Kedvezőbbre fordult azonban ügye, midőn a jelen év kezdetén a zalavári apátság jövödelme egy részének tanintézet létesítésére fordítását a magas kormány elhatározta, 8 másrészt ugyan e czélra egyesek nagylelkű adakozásai által nem csekély összeg gyűlt egybe. Miután bármely intézmény létesítésénél az achillesi sarkpontot a\'péuz, az anyagi áldozat képviseli, mely azonban az említett két körülmény által elővarázsoltatott: azon kérdés foglalkoztatta a várost, váljon minő legyen a szervezendő tannitézet ? E kérdésre vonatkozólag c lapok hasábjain olvastuk a hirt, miszerint azok, kik ezen ügy élén állnak, algymnasium felállítását hozták javaslatba. E hír késztetett bennünket jelen so- i&k írására, melyek czélja kimutatni, váljon minő tanintézet lenne legczélszerűbb j Zala-Egerszegen? Lehet, hogy némelyek I előtt feleslegesnek tűnik fel eme felszólalá-, sunk, azon szempontból kiindulván, hogy í kik egy város közbizalmával fölruházva, áll-\| nafc ez ügy élén, legjobban tudják ezen kérdést elintézni; de miután nézetünk azokéval nem egyez meg, késztetve érezzük magunkat tárgyilagosan az ügyhöz szólni, az iró ama szavai állal vezéreltetve, hogy .ellenvetések, viszonos igazgatások, illendő figyelmeztetések, igazságos bírálatok által jó napfényre a sötétebb leplekbe burkolt igazság. * Jelen czikkünkben kifogjuk mutatni, miszerint Zala-Egerszegen mig egyrészt a gymnasinni felesleges, másrészt leginkább szükséges ott a polgári oskola, igyekezvén egyúttal ez állításunkat érvekkel indokolni. , Hogy minő tanintézet állittassék valamely "városban, — e kérdés eldöntésénél figyelembe veendők legelőbb is magának a városnak helyi viszonyai, de nem kis befolyást gyakorol c kérdés elintézésénél, váljon a közelben fekvő városokban minő tanintézetek léteznek? E kettós körülményt fogjuk szem előtt tartani, s ezekből kiindultál), beszéljük meg az ügyet. Hogy főgymnasium, vagy íóreáltanoda nem állitható Zala-Egerszegen, ez — úgy hiszszük — a dolgok, a viszonyok természetéből önkényt következik. Ily intézetek felállítása tetemes áldozatokba kerül, melyek előteremtése egyhamar nem eszközölhető. I)e felesleges is ott mind a főgymnasium, mind a fóreáltanoda. Felesleges a főgymnasium; mert hisz oly közel van Zala-Egcrszcghcz mind Nagy-Kanizsa, mind Szombathely, mint mely helyek ily intézettel elvannak látva, de meg korunk reális irányú törekvéso közepett, — amúgy is a más irányú tanintézetekhez képest elég számmal levén honunkban egyelőre a fő-\' gyinriasiumok, — ily intézetek lcgfelcbb nemzetiségi szempontból állíttatnak fol a kormány által. Ily szempontból állíttatott sánczolni magát, do Káfaol elhalaványodvn korgeté. Montségéro felkapván a gyertyatartókat a az asztalt tolboritá, do a gyertyák is ola-ludván, sötétság lőn ogyszerro. Káfaol mogérté bűntársa torvét s az ajtó felé visszatántorgott tőrét görcsösen markába szorítva fogcsikorgatás közt várá. Diogo ogy kést vett fel a Káfaol olcsondosedését kimerültségének vélvén az ajtó folé közelodott. — Gazember! kiáltá hirtelen Káfaol s midőn ellenét megragadná orős lökést érezott. Kz által olvosztvén az ogyonsulyt Diego raegra-gadá s tovább dobá őt s az ajtón kirohant, molyot maga után bozárt. Midőn llerroózához ért, Henrikével\' fel-készülvo találta a tovább utazásra. — llová ? kiált Diogo bizalmatlanul — Brestbo, felolt határozottan. Jázminnak megvan parancsolva a lovakat nlővozotni — Miért? — Elkeli monnük, itt nom vagyunk biztos .bolyon. Torvomot később közlöm Ékszere, ink ama zsákban vannak, azokat volünk visz-szűk.— Diogo olointen határozatlan volt, do no-hány perez múlva bolátá, hogy csakugyan log jobb foss iunou elillanni A szolgának azt mondák, hogy a lovag itt marad a kolostorban foglyával s majd később ogyütt fognak jönni utá-nok. Az ékszerekkel terhelt zsák Diego nyor-gébo tétetvén, Ilormóza a gyermeket magához vévo, Jázmin kisérotével Ürest felé vovék utjo-kftt az éjsotétségében. Diogon kivül sonkisom goudolt a szegény Avonnera, ki mindonesetro szorotett volna még velő találkozni, de Ilormóza féltékonysége mindon léptén nyomán síüatolou kísérte, s uom i hirt magának időt és alkalmat vonni. Igy a bizonyos éhonhalásiuk lőa martalékul hagyva. Az olvasó omlékozni fog Avonna elrablása , estéjére, mikor a csendőrök a fousnaui oarasz-\| tokkal összeütköztök. Mareof, Keinoc és Jalioua ! utrakoltok, hogy a nőrablót felfedezzék. Tudták ezt a fousnaui szabó beszédéből, hogy a gróf és\' lovag közt folyt uárbeszédbon C\'arfor j novo emlittotott. Mareof teljeson hivő, hogy itt 1 C\'arfor alattomos köze működik, do Keinoc is ( mindinkább holyet oogedott ebbeli moggyőző I désénok. Midőn mindon nyomát a nőrablónak elvesztették, C\'arforhoz inonni határozák ol ma-I gukat. Láttuk később MarcofT.il mint s mit bőszéit a royalisták vtftotőjo Chonan. Ezután I nyilsobességgol a halotti öböl felé ovoztek. Közel érvén, parancsolá Mareof a két ifjúnak, hogy az ovezőkot tegyék félros Keinoctől kivátt-ta, miszerint az osti veszélyben! elŐfordulatokat . hivon s röviden adja elő. a Koinoc szabad szivvol olmondá, hogyan találkozott Jahouával, • mint viaskodtak élot-re, halálra. — Tehát gyilkosságot akartál olkövotni ? — Igon, fololé Koincc rövidon. — 8 mit mondott? — Ha Jahoua halva lesz, Avonnoonyim I — Szegény balgatag, nom látád át, hogy volod csak játékot űzött. Einlékosni fogsz, miszerint Caffor téged felkért a megltagyá, az éu titkaimnak alattomos kitudását, s nékio leendő olárulását. — Mit, s to o»t tudod ? kérdó Koinoc fogulUn, A közöl múltban főgyranasium Nagy-Kani zsán. Ily órtlok azonban Zala-Kgcrsxeg mellett nem harczol. Do felesleges- Zala-ligorszogcn a fóro-áltanoda is, miutáfi azt\'Zala-Egei szeg. — tekiutvo pénzviszonyait - elótoremteni Motu képes; mert hogy mily ^Idozatokba kerül egy fóreáltanoda telje.- felszerelése, o tekintetben hivatkozunk Sopronra, mely — mind lakosainak gazdagságát, mind magának a városnak bclrcndozését tekintve, — sokkal előlire áll Zala-Egerszcgnél, s még is, daczára, hogy már az 18(ií> — 70. tan-évbeu nyittatott meg a fóreáltanoda első osztálya, tejjeseö most sincs felszerelvo, a mennyiben a hiányok mind az épületet .magát, mind a taneszközöket illetőleg, még most is sok tonni valót igényelnek, habár némileg állami segélyben részesül már két éven keresztül. De felesleges Zala-Kgersze-gen másrészt azért is a fóreáltanoda, mert erre nézve Szombathely.által megolőztetik, hol erélyesen1 működnek egy,, az állani kölcsönös közreműködése- és segélyezésével, szervezendő fóreáltanoda felállításán s kilátásban van, hogy az 1874—5 tanévben már rnegia leentl nyitva. Kimutatván ckkép, hogy/fógymnasi-um és fóreáltanoda feleslegesek Zala- lígor-szegen, és másrészt az efféle tanintézetek létrehozására szükséges anyagi áldozatot Z.-Egerszeg előteremteni nem képes: azon kérdés merül fel,váljon álgymnasiuni .alreál-tanoda, vagy polgári oskola legyen-e Zala-Egerszegen ? K kérdésre a felelet önkénytelenül az: hpgy a három közöl amely legjob-\' ban megfelel ^ala-hgerszeg lakói igényeinek. Lássuk tehát, melyik a három közól felel meg legjobban a kitűzött czélnák ? (Vjípe Wv.tkaslk.) UDVAKlA\' IGís\'ÁCZ. .Megjegyzések Simon Kenetei urunk a .Sopron /. évi 20. írd-mdban e lapok ha$dbjaio megjelent „litjlrxió* ■ imra ejtett vdlaitirnidrii. Mindig, de különösen a legutóbbi Időbon élénk figyelemmel kísértem a .Sopron" egyes megjolonő számait ftiou biztos roménybon,hogy az abban Simon Veudol urtél megjelent ^Vo-azedolmea népszokás" czimft ozikk tárgyában,/ általam o lapok haaábjan intézőit kérdésre vo( natkozó határozott foleleiet nyerentlek nxollető ezikkiré urtdl; - sajnálattal (jlvnaom azonban, hogy ő\'a várt foleletet szerkesztői letétbe helyezvén, engem azon váddal illet, — hogy in-terpellatiómmal nem óhajtottam mást, mint köztünk hírlapi polémiát alkotni, ^ hpgy azonban miért? azt ö nein tudja; mert ó nem ázol gáltatott arra alapoa okot » felszólalásomat .czivakodási viazkotog\'-nok uovozi. — Végül még azt ia o\|akarja az olvasóval hitetni, bögyén czikkouibon goromba voltam, s az uto\'aó sorokban ő maga gorombáskodik. Mindozekro következők megjegyzéseim: t-ször. 1 la csupán polémiát óhajtottam volnalétoaitmii, akkor nont olyképon alkalmaztam volna a kérdéít, hogy egyszeri!, do határozott válasza olég loendjou arra nézve, hogy a czivakodáai anyagot klmo-ritao, a loftígyv orozzon. 2-szor. 11a cxikkiró ur nem tudja, hógy mi ozélból tevém a felszólamlást, ismételve elmondom : azért tovéui, inert oly vádat láttam megyénk ollen emelni, mely núgyjolonlőaégü, s tény esetében a megyét num valmi fényeaou tllntotné fel, s azért, tniolfltt nx elítéltetnék, az olvasóközönség által, kívántam\' a vádat constatálva látni. 3-szor. Arra nézve, hogy ozikkembon eaivakodási viszkotegot lát? megjegyzem: hogy őzen állítását ép oly kevéssé tudná" bebizonyítani, mint azt: hogy Zalá-, bmi i* dívik n» állnia emiitelt , VoszSdolines népszokás.* S végül 4 szer azt, hogy czikkem-ben goromba lettem volna, Simon ur maga sem hiszi el, azon állítása csuk .krnmpusx", molylyol t\\/. olvusó ügyeiméi, válasza végsorai, ba beleszőtt sa ját jó adag gorombaságátél ol vonni igyekszik. S így nzt hiszem, nont szoru Inuk polémiára, miután a kérdésre ohojtott és kért lololot szerk\'.sl\|1i letétben van, moly csak magánnton nialyányo/iutik ki a letétből; én nzonbau nom kísértein meg kiutalványozta tásál, mert félek azM-shetóségoktől. Megolég-s/.epi azon tudattal, hogy Simou ur nomeaak, hogy többet állított, mint bizonyított, hanom nagyon ia sokat állitolt éa semmit aom bizonyított, s így rosz philoaophua. Megyénkről pedig elvonultak a .Veszedelmes népszokáat" illotő gyanú fellegei. ZA1.AY LAJOS. LeAnynevélés. B o \|i r , löJ3. máj. 20. . Sopron várót képviaelőleatületo az 1871 — 2-ik tanóvbon általános kívánságra egy magyar- némut tannyelvű, jól felszerelt, két osztályú felsőbb leány-tanodát állított fel. Első tanévben volt az iutézotnok 32. növendéke, moly szám iiiagálian véve ugyan nem nagy, de ha hoxzáteszazük, hogy az inlczetbo csak oly nö< vondékok fogadtatunk be, kik már 12 évesek, a hatosztályu elemi tanodát bevégezték, vagy a megfelelő képességet magánoktatás által sajátították el, éa ezenfelül még felvételi vizsgát teurii kötelesek, akkor ezen szám boly viszonyaihoz képest — első évben nagyobb nom le-botett. — A rákövetkező tanévben 1872—3. e szám tetemesen növekedett, mert jelenleg az iutézotnok ötvenhat 12—1G éves növondéko van. Mindenki üdvözli intézetünk előbaladásál, .minélfogva a városi képviaolőtcatülot f. é. apr. 2-án. tartott gyűlésében olhatárózá, hogy a sop-ronv\'ároai felokezetkülönUség nélküli, felaőbb leány tanoda jövő tanévbon (1873—4.) egy 8 ik otttölylyul b6vit(enik. I.eánytanodánknak czóljaaz, hogy a pii-vcndék.ek alaposat éa tökéloleat tnnuljanak, nevelés- és művelődésben oly irányt kapjanak, mily uláu képesek legyenek hivaUituk egitt terjedelmét minden oldalú és iőkélotos előkészítés állal megismerni, s oiuberi rendellotéaök köréboiroumunkásság által feladatuKnak meg-felölni. A magasabb leány művelődés szükségét a vidéken fakó szülők ia bolátváy, leányaikat intézetünkbe anuál iukább küldik, minthogy I btimlakd\'iiövtiuléktkit telit! elldldrrct a legju-idnyotubb feltételek mellett <ia ignugalóot- I foyul K. Hírek. —Cnengeru Antal, országgyűlési képviselőnkhoz Kis-Kanizsnváros képviselőtestülete a kövotkoző köszönőiratot intézett neon szíves fáradalmaért, moiysenrini a nm. vallás s közoktatási ministoriumtól u vallásalapból templom-épitési költségükhöz mintegy 1700ftnyi segélyt eszközölt. .Nagyságos ur! mélyen tisztelt körülöli képviselőnk! Midőn alólirott Kis-Katiizsa város képviselő testülete Nugyságodnt, a városunk köbölében épított uj templom épitési költségei fodezhetésére a nagyin.\' ui. kir. vallás-ée közök-lalási miuiatcriiimhoz benyújtott segély iránti kérvényünk támogatására s annak elnyerhető seérti szíves közbenjárásra fölkérni bátrak voltunk, Ubiii vezérelt bennünket más, mint egyrészről azon határtalan bizalom, moly Nagyságod személye irányában koblünkbeu mogörö-kitvo él, másrészről pedig azon szilárd tömény, hogy a fentérintett magas-ministoriuni tokintvo Nngyságoduak a közügyök torén fáradhatlan tevékenységei munkássága által kivívott érdemeit pártfogoltjai kérolmoit nom fogjaegészen mellőzni. 8 reményünk nem csalt, mert a magas vallás és közoktatási minietorium kérvényünket nemhogy ol nom vototte, hanom kegyes jótékonysága gyakorlatában reményünket jóval meghaladta, mert oly tetemes segélyben részesített bennünket,.molylyel szent czélunk-hoz a loí.viió legrövidebb utat választhatánk. Mindezekért a legnagyobb bálára vagyunk köteloivo Nagyságod iránt, mert csakis hathatós támogatása állal érhettük el oly uagy mérvhoni felkarolásunkat a magas íuinistorium részéről, s szivea körbejárásának köszönhetjük, hogy van imaházunk, melyben a Mindenható-. hoz jdltevőinkért is rebeghetünk szívből fakadó1 imát. Fogadja tehát Nagyságod szívós jótékonyságaért o város közönségo nevébon is a logfpr-róbb köszönotünk\'et és hálánkat; adja az tg, hogy a haza, s polgárzata boldogitására s vá-lasztó-korüloto örömére még aoká, nagyon soká éljen, s mi nom szüntluk drága éloto s jóléteért azon imaházban, melynek létét nagyrészbeu Nagyságodnak köszönhetjük, Istenhez naponkint hő imát küldeni, s midőn alázatos köszönő tünket iamétolnók, kérjük nagyaágodat beji-nUnkot továbbra ia szíves jdiudulatába megtartani, moly után maradtunk Ngodnkk hazafias üdvözletünk mellett Kis Kanizsán, roárez. 25. 1873. alázatos szolgája a közönaég novében Hofer Feroncz, városi jegyző. Hegedűs László, vbíré. Az öaaees képviselőség mogbieáaából Flander Károly, Bolf Józaef, Vagnor Ferenc." — Qelaén iua, vasárnap, május 2ö-én nagygyűlést tart a kauizsabeiki vizszabálysó társulat. — Kenxthelyen torna ogylotléteeitéién busgélkodnak. Üdvözöljük a derék kossthelyi-eket a notnes törekvésért I — A fenéki hidat, moly Kesztholy és Szent-György között a Zala folyón Zala- és Somogyinegyét össeokörf/Jjelentékony mérvben javítják. Nagyrészbon uj oszlopokat raknak lo. A Zala vizo még mindig ogyro árad. — KiUön vonat. Május 31-én reggel 5 órakor külön vonat indul Nagy-Kauizsáról IWcsbo a világtárlat megszemlélésére, llővebb érsesités lapunk hirdotési rovatából, ugy szinte az állomásokon lövő falragaszokon nyerhető. Tokintvo, hogy ae árongedmény 50%i B hogy o iegyok a visMajövotoIro 14 napig érvényesek, számosan vesznek benno részt. Lakásokat olcsón eszközöl a ,Woltausstollungs-Conlral-burcau fűrKeise und Wohnung" Bécsben; egy azoba egy személyre naponkiut 75 krtól 3 frlig kapható. — öngyilkos. Koszthelyen valumí l\'usztaí novft foglyár a mull héton — ismeretlen okból — rovolvorrol u szájába lőtt, fejét a lövés teljesen szétzúzta. — Ugyancsak Keszthelyen Sósián novft koriész múlt hétfőn délután a kórház udvarán ittas állapotban felmutszetto torkát, uolin összovarratott a folmotszott torok, még mindig élútvesrélyce állapotban van. — Uf bankintézet Nagy-Kanizsán. F. hó 10-én délután 4 órakor á* ■ Arany Szarvashoz" czimzott szállodában tartatott meg a nagykanizsai bankegyeslllqj,- alakuló közgyűlése, melyben olnökül: Fülokkotocsényi Karczagh Béla ur, a berezeg Batthyány család hitbizományi uradalmainak főbéríője. Igazgató tuuács-nokokul: Dr. Habi Józsof, k. tanácsos, a triesti bankegyosülot alolnöko, Funk Antal, a triosti bankegyosülot igazgató Unácsosa, Ebonspangor Lipót, Lövringer lgnáos, Sommor Miksa és Storn J. Móricz urak választattak meg. — Megjárta. Egy kis-kanizsaí lakos bérmáláson levén, a bérmálási jegy helyett az adóintő ozédulát adta át, tévedésből otthon elcserélte; a segédkező lelkész csak Adóintő ozédulát, b á komoly foglalatosság között ia oltitkolhatlan mosolylyal iuté a tévedés jóvátételére. így van az, aki olvasni nem tud, s aki nom iizol: adóját rendcson. — Földbirtokosok és bérlők bankja, melynek székholyo Budapest, megalakult, a za-lamegyei gazdasági egyesülőt olnökségénél ezer darab részvény irható alá, darabonkint 2U0 frt. névértékben 40u/u befizetéssel; az olőlegos be-jolentésok Szigethy Antal ügyvédhez, mint az egylet titkárához, küldendők május 28-aig éa pedig részvényonkint 10 frt biztosítási s 2 frt alapítási járulék bofizetésóvol. — Tabon nemrég két asszony épon déli 12 órakor a rabiuus háza előli összevoszott, ole-inte pöröltök, később homokot szórtak egymásra, az egyiknek szomoi tele lőttek poriul hintve, s hajrá, a másik földro torlté őt és ogy adag paprikával ruhái Siözt oly roftveletet vitt véghez, melyet lehetlon loirni; a szegény asz-szony élotveszélybon van, a tottes olzáralott. — Zala-Egersxcgről irják nekünk: a bécsi tőzsdeválság nagy kárt idézett elő, a zala-ogerszegi érdekeltok vesztesége az egy száz. oor frtot megközelíti; nom lehel tehát csodálni,ha gyarló boszából egy ottani liókbauk \'ábláját s ajtaját bemoszelték. — Játékbankot foglalt looíélyes rond-őrségünk egyik éjjol a Kloiníélo kávéház helyiségében. Az olkobzott összeg 20 frton fölül vau s a holyboli szogényok javára tordittatik. — Lapunk egyes számai, noha jelonté-keny mounyiségbon több nyomatutik, ugy elfogynak, bogy egyetlen szám sem marad nálunk, szívesen s köszönettel veszszUk, ha a f. óv 31. 86. és 30. •zámokból visszaküldoni szíveskednének előfizetőink. -- Tudom,- mert kéinuímmel folytonosan \'kísérem a aáfár működését. A köztetek folyt boszélgotés barlangjában történvén, a kémem keveset \'értheteit belőlo. Keinec, ez ember téged ia megrontani iparkodik, ő gyilkosnak akar ellenem fogadni, irántami vonzalmadat liasz-uára akarja fordítani. Neked igérto Avonnet, miközben egy nyomorult rablónak ongodé át, ki a hölgyrablást aranyokkal fizoté. — Igazuil van Marcof, Istenre esküszöm, tövé hozzá Keinec ünnepély oson, hogy\' Oarfor ezért lakolni fog, szonvedjen a kínokért, melyet nekem\' okozott. A vére cseppenkint folyjon; teatét darabokra metélem, a a vészmadaraknak dobom . . . --\' Esküdnél foglak I viazonzá Marcof. l)e mogigércd, hogy a boszút akkor fogod kivinni, ha megengedem V Addig Oarfor az onyim\'. — Megígérem. — S mégis logod tartani, s lift barát le-ondeaz mindaddig, míg Avonnet folkeroasük \'/ kérdé Murcof. — lgou, hangzott a felelőt. — Jól van, fogjátok az ovozőkot I Minden zaj nélkül leoreszkedtok Oarfor barlangja közolóbon. ■>■ A barlang üres völl. Ittlétüket hogy visszatértekor észro no vogyo mindjárt, liajóes-kájokat a szikla mögött a ptuikoíköték, s a barlang szélein loaro heveredtek. Egy óra tolt cl ily várakozásban, midőn egy hajó ér a parthoz éa bolőle Oarfor lép ki, s a csövekhez kötve hajóját, csendesen lépdel a barlang felé. A benyiláanál hirtelen megmar-, kolva érzé magát. Marcofut megismeré a csillagok fényinél. — Mit akarsz? kíálta Keínecet inogpil-lantva Oarfor. Még nincs mindeu olvoaüvo, a bomontok a barlangba, melynok bejáratánál a két ifjú őrt állt. — Honnét jöaz? keidé Marcof vullatáaát. — Mi gondod arra ? — Tudni akarom. — Do nekem nincs kedvom megmondani. — Ördög és pokol I megkell mondanod. Kiált Marcof egy kötéldarabot megragadva, moly a földön feküdt. Kését tftszőjéből előve-vén, szétmetszé azt, és miuláu egy szikla előállásra lőport öntött, a kötolet b-luforgntá, • így gyujtó-kanócz lőn. — Még egyszer kérdezlek, megmondod ? — Nem I — Kössétek meg őt I parancsolá Marcof az Ifjú emberüknek. Ezek mogragadák mogkötözék ugy, hogy hüvolyk-ujjai szabadok valának. Hogy oz megtörtéül, a sáfár hüvolyk-ujjai köi-é ho-lyezék a k-anóezot és meggyujták, mi hivmar leégett az ujja hegyeire. >N — Fogsz-o moat szólni ? kérdé Marcof, midóu látá, hogy a sáfár fájdalmában márrán-gatédzani kezd, mikösb\'bn a tftz húsát porzselé. E fájdalom pokoli lehetett. Oarfor arcza halott-fehér lőn, hidog verojiék-cseppok hullottak ulá homlokáról, ta^ai reazkottok. — Akarsz-o most szólni? Ismétlé Marcof. — Segítség, segítség I — Valld meg, hol van Avonne. El^bb bocsássatok fel. — Az igazat fogod mondani? ; — Igon. A kanóezot felbontották. Keinoo vizot hozott, hogy az égő sebre enyhülést nyújtsanak. — • — Tudod, hol van Avonno? — Igen. — Elrabolni segitéd?! Oarfor hallgatott. — A kanóezot idei parancsolá Maroof. — Már vallok, kiált Oarlor roszkotvo. — Nemcsak magad voltál ? — Két ember volt inollottcm, egy ur és szolgája. Hogy kik voltak, nom tudóm, nem lamorem. — A kanóezot ido I >— Kegyelem, kegyelem I — Novc % rablónak ? kérdé Marcof kezó-bon a kanóezot tartva. t — A lovag Tossyből. — Miért rablá el Avonnet ? — Mórt szoroté .Noken 200 aranyat fizetett, hogy segítségére valók. — 8 hol van Ayonné ? — Audiernenél hagy Ari el. — Sehová vitetett. — Nem tudom. Mit bogyŐzö hangon mondván, Marcof a kihallgatást folfUggesztoni határozá. — Ki a kísérője o lovagnak? — A Fugeray gróf, fololt Oarfor. Marcof parancsolá az ifiu embereknek, hogy tüstént hajóba szállj unak.Carfort egy sziklahasadékba boly azé, jól mognézve kötelékoit, hogy el uo szabadulhasson. Olt senki sem fogja találni ót, míg én ujolag fölkeresem. Mormogá magában, a az elazabadllott hajóba lépett. — Mindeu orőmogíesaitéaaol hajtott hajó-jokon az audioruoi kikötőt csak azon idő körül érhotték ol, midőn Jocolyn a létrán nézé az ét-kezéat. — Felkutaták a várost a annak logkö-zelobbi tájékát, do senkiaom tudott hírt adni az elrablóikról. Végre elhatárolták rögtön lovakat fogadni fel, hogy a vidéket ia átnézték. Ez megtörtént. A körülmény őkot is a plogasteli zárdához vozoté. Mint egy órával később érék el a zárda épülotét, midőn a marquis, Júlia és Jocolyn távozának. A parkba mogér^ozve, mindhárman lo-ugrának nyergÖkbőT,.»lovaikat a főbejáratnál mogkötvo, bosiettek az udvarba. — Qyertyavilágot látok abban az ablakban, mond Jahoua, kinek arczába szökött a reménység pírja. Nyilsebességgol futottak a kő-lépcsőzeten fel, a nom sokára ott voltak a hosz-szú corridoron. Félig nyitott ajtóból világosság tolult ki. Ez llermoza lakása volt, melynek ajtaját elillanásakor elfoledé bezárni. Marcof berohant. A szoba üres volt. Keinoo ezalatt más ajtót fedezett fel, melynek kulcslyukján aziuto gyortyavjlág tört ki, s mintegy hallá, miszorint bont ol-olhaló sóhajtás toszi rémítőbbé a magányt. — E szoba lakva van I mormogá a az ajtót kinyitni akará, de bovolt zárva. — Halld csak, mintha ogy haldokló nyögése volna o hangi szólt Jahona. — üssétek bo a> ajtót, parancaolá Marcof. Koiuoo ogy ütéssel betaszitá azt. ltémUlvo to-kintének szét a ssobában. Diego távozta mán Háfaoluak sikerült ogy télig leégett gyertyát ujolag föligazitani, do keze nom bírta sokáig tartani, ismét felfordult, a láug mogfogá az abroszt, b innen a ablakfüggöny hoz kúszott. (Kol)t. kOvotkeilk.) — Zala-Egerszeg röl kövotkoző sjro-kat kaptunk: Néhány napilapban azon hirter-jesztotott, miszerint itt a soproni hitelintézet czégo levétetett. Ennélfogva fölkérjük, szivcs-kodjék brro vonatkoré felvilágosításunkat nagyrabocsült lapjának logközolobb mogjolo-nondő számában közölni. Itt más intézőt, mint „Soproni loszámitoló bank" és a „Nyugatmagyarországi jolzálog-hitolbank* iióktoíopo, nem létozik; molynok tagjai a czég lovétoléro lcg-kovésbbé sem gondolnak. A vélotlon ugy hozta, hogy hétfón roggol a némot feliratú czég-tábla — a magyar feliratú, bolyéról nom moz-dittatván —■ mogmosás végett lovétotott; ezt egy jollomtolon, gonosz szándékú egyén fölhasználta arra: hogy a tekintélyt és az általános bccsülést, moly bon az intézet részesül, ily módon megingassa. Ezoii intézőitől érintkezésben iovó közönségnek mi,mint magánemberek is elegendő biztosítást nyújthatni vélünk, minélfogva uz ilynomű koholt híreknek hitolt nom tulajdonitaud. Kelt Z.-Egorszogon, 1873. évi május hó 22. Tisztelettel a soproni loszámitoló-bank fióktelepének választmánya. Mayor Jakab, Fisoher Miksa, Nagy Károly, báró Gussich Alajos, Königmajor János, Hosonborg Sándor. — Haláutélet helybenhagyása. A log-fóbb ítélőszék Bónis Sámuel olnökloto alatt tárgyalta és boly bonhagy ta azon első bírósági itélotot, moly Zsoldos l\'Alra kötél általi-balált mondott ki azért, hogy mult évben Balaton-Kajáron egy éjjel fejszével agyonvorte apját, anyját, testvérét és onnok nejét. — Uj könyvkereskedés. Kókai Lajos, könyvárus l\'oston a Károly kaszárnya-épület 25 ik sz. helységében könyvkereskedést nyitott. Felhívása igy hangzik: Üzlotom borondozésénél a hazai irodalomra kiváló figyolmot fordítottam, de gondoskodtam arról is, hogy a külföldi, novozotesen: angol, franczia, némot stb. irodalmak termékei szintén.kollőlog képviselve leg/cuok üzlotembon.- Az Összes hazai s külföldi kónyvüzlotokkol egyenes összeköttetésben állok, s onnok kövotkoztébou minden, s bárhol inog-jelont mflvot gyorsan, s az oredoti áron vagyok képes megszorozni. Hogy a t. vidéki közönségnek mindon tokintelbon elegot tohéssok, papír-, iró-, rajzszerok és zenomúvok megszerzésére is ajánlkozom. Van szeroncsém továbbá tudatni, hogy üzlotorohoz (ódondászatot (Anti-iiuarium) is csatolUm azon czélból, hogy az irodalom termékoit kovésbbé teLetségesok részére is mogszerozhotővó togyom, minél fogva hasxuált jó könyvokot illó áron mogveszok éa eladok. Ajánljuk t. olvasó közönségünk pártfogásába. — Elismerőleg iriák hozzánk Qigéről (Somogymegyo), hogy Sohlesinger\'Mór ur nagy áldozatkészséggel teszi virágzóvá azotUni izr. hitközségi tauodát, melyben jolonlog 32 tanköteles nyer oktatást. A tomplomépitésro pedig harmadfél ozer forintot adományozott. Tudósi-tónk melog szavakban éltoti a jótevőt. — UJ könyvek. A „Franklin társulat\' könyvkiadó-hivatala (olőbb Hockonast Gusztáv) Budapest,Egyotem-utoza 4. sz. a kövotkoző érdokos könyveket küldöttok bo sxorkosztősé-günkhoz: a) „Nem bo ti Lant\' magyar költik válogatott vorsoi, Kaziuozytól maig. Üsz-szoállitotta Kuliffay Ede. A szépkiállitásu, tömött, 448 lapra torjodő könyv ára 2 frt. b) Jókai Mór munkáinak népszóra kiadásából a 74-, 75-\' és 713-ik kötet. „Árnyképek\' 3-ik kiadás. 40 kr. ogy-ogy kötetnek az ára. o) Népiskolák könyvo, 6 ik rész: Magyar magán- és közjog-Un. Irta Márkií Józsof tr. Ára koménykötésben •10 kr. d) A dinnyotonyésztés foglalatja és a legjelesebb honi és külföldi csomogefajok is-mortotéso. IrU dr. Farkas Mihály. Ara 24-félo dinnye-ábrával ellátva 50 kr. o) Ax 1872. évi törvények, ugy az azok ólotboléptotéso éa végrehajtása tárgyában kibocsátott m. kir. miniszteri rondolotek gyüjtoményo. Hivatalos adatok utján köxli Sxeniczoy Gusztáv, ny. kir. váltó-foltörvényszéki biró, V-ik kötet, második fü-xoto; ára az 528 lapra torjodő nagykötoiuek 1 frt CO kr. f) A magyar törvények rondoxott és . kiegészítőit uj kiadásának 7- éa 8-ik kötető. A 7 kölot tartalmazza: Magyarország ós Erdély I birósági Bxorkoxoto s holyközségeiuok legújabb \| bírósági felosztását; a m. kir. igazságügy minis-tor által rendelt későbbi módosítások-, illetőleg változtatások szerint kijavítva. Ara o nagy-hasznú kiadványnak 1 frt 20 kr. A 8-ik kölot: Függelék a (örvényhatóságok-, köuségok- és az oIbő folyamodványu bíróságok rondezéíéro vonatkozó törvényok és kir. ministori rondolotek gyűjteményo. Egybeillesztő Szoniczoy Gusztáv. Ara 70 kr. — Szakácsi, május 20. A Nomes-Vidon folyó hó 1-1-én tartott zono-ostélyen átlag hevétől 208 frt, kiadás 37 frt 77 kr., tiszta jövő. dolem 170 frt 23 kr., mi is a város biráiáuak kiosztás végott átadatott. Folültízettek: Sobes-tén Pál 11 frt, Stephaits Pálnő 1 db cs. kir. arany, vagyis 5 frt 23 kr., IJomaniczky CIo-montino 4 frt, Véssoy Sáudor 5 frt, Barross Ignácz 5 frl, Seinelko Antal 5 frt, Deszáth Géza\'4.20 kr., Horváth Sáudor 4 frt, Szakács Károly 2.40 kr.,N. N. 3 frt, Erdélyi For. 2 frl, Kuliu Sándor 2, Németh Pál 2, Lorch Antal 2, Krausz J. fia 2 frl, Boskovils Salamon 1.40 kr., Knusxli Gyula 1.20 kr., N. N. 1.50 kr., Kulicli János 1.20 kr., Legény János 1.20, Nagyfi Jó-xsof 1.10, Oz Gábor"1.20, Háry János 1 frt, Bayor Ixidor 1, Kolgyosi Károly 1, Szalay Józsof 1.20, Zvorina Károly 1, Weis Náthán 1, Boronkay István 1, Veress Géza 1, Hodászy Ignácz 1, Bock Miksa 1, Kovács Farkas 1 frt, Burkovics Kálmán 50 kr., Bárány Foroncz 70 kr., Tomay Lajos 1 frt, Méhes Vondol (30 kr., Boskoyics Sándor \'JO.Kapitány Foroncx 70 kr., I\'áhy Ödön l frt, Bergor Károlj;50 kr., Berger Bonjamin 50, Gyúrom AnUl 50* Dozső Mihály 50, Haxgha Rezsó 50, Szontos Sándor 50, Bos-kovics Antal 50, Csonka János 40, Rutich Béla 50, Stom Samuol 50, Pál Lajos 20, Major József 50, Pap Forencz 40, Tompa Boldizsár 40, Szabó László 50 kr., Kern Sándor 50 kr.,Böhiu Dávid 1 frt, Boór Gábor 50 kr., Zigö;i Sándor 20 kr., Major N. 20 kr., Molnár János 1 frt, Böröcz Iraro 20 kr., Boskovics N. 70 kr., Kertész Józsof 1 frt, Ma ró ti Pál 50 kr. Molyéri is a tisztolt adakozóknak a szonvedők novébon köszönetet mondok, jutalmazza meg szép tottö-kot lolkiisinerolök nyugalma, köszönet egyszersmind azon uraknak, kik a rendezésben sogéd-kexet nyújtani szívesek voltak. Kiss Sáudor, rendező. — Veszprémből írják nekünk : A bécsi Börso nagyszerű bukása városunkban is több vagyonos családot érzékonyou sújtott,különösön Dr. Halassy Vilmos ur 35,000 frtot, Kuprioz Imro ur 13,000 frtot, Vurda M. és fia 15,000 Boguor Vilmos 5000 frtot vesztettek, do mégis elegendőt arra nézve, jiogy jövőro „Fortuna" isten-asszony kogyoibo föltétlenül oly nagyon no bízzanak. — A lapunk mult számú hirdotési ro valában Nagy-Kanizsa város Unácsa által hir-dotott útépítés árlojtésénok határnapja — a helyboli vásár miatt — bizonytalan időío ciha-lasztatik. — TU& Kis-Komároinban f. hó 2I-én délbon nagy tüx volt, mintogy 30 ház s melléképület esett az ólom martalékává. Töokro jutott 37 szegény család, kik a vész alkalmával távol voltak u mezei munkánál, s mire haza értök, csak füstölgő romokat talállak, a nyomor nagy. Megvagyunk győződvo, hogy Kis-Komárom s vidékének lelkes intolligontiája ismert nemes-lolküségök s ligyolmes oinborbaráll szorololök készségos tanúsításával o czélra jótékony műkedvelői előadást rondeznok. Addig is azon moggyőződésnok adunk kifojozést, hogy szavunk nom hangzik ol a puszUbnn, s a I. közönség lolkosült pártfogással fogadja. Pribék István püspök ur ő niga amint a szerencsétlen-ségről értesült, nyomban 15 frtot adott át Ko-váts János Bzolgabiró urnák a logszogényobbek részéroi kiosztás végett. Szomorúan esik hnlla-ni, hogy csak -1 ház volt bixtosltva. A tüx vi-gyázlalanság kövotkoxtébon, konyhából tört ki. — Helyreigazítás. Lapunkban omlitvo volt,hogy Baksán kir. járásbíróságlétoeittotott, illetékoa helyről vott értesítés nyomán oda mó- I dositjuk, hogy csak tervbon van, a véloraéuyo-xés és előmunkálat toljesitéséro a csáktornyai kir. törvényszék hivatott fol, * illotőlog az igaz-ságügyministorium részéről uUsiltatott. — llövUl hírek. „Raaber Lloyd" mog-szüut. — A „közp. ellenzéki kör" Jókait olnö-kévé válaszlá. — A kholora-járvány tartama alatt hazánkban mogbotegült 30,305-, muggyó-gyull 17,070-, meghalt 12,305-, ápolás alatt maradt 270 ogyén. — Nagyobb városainkban katonai tűzoltó csapatok fölállítását holyozto kilátásba a közös hadügyér. — Panamában forradalom ütött ki. — Pozsonyban a botüsxo-dők strickooltak. (Nunc otiam lioül) — A szo-gfdi gyártelep jégkészitó gépet hozatott. — Merd Zsigmond bankigazgatót mcgcsiplék, s tolonczolják vissza Szögödre. — Bóba-JAnos- ! házán olvasókör alakult. — Dobreczonbon 1038 .Kiss-- éa 1002 „Nagy\' uovű egyén van. —■ A lánczhid vámmcgszüutotéséről folynak a tanácskozások. — A „Károly-luktunyábiui" katonai lovardát épileuek. — A bolügyminis-terinm a czigányok polgári és társadalmi viszonyait szabályozza. — Tolnapuigye főispánjának Vizsolyi Gusztáv képv.\'emlegetik. — A szegedi műkedvelőknek jolmozt karhalalommnl kellőit kicsikarni Mansbcrgcr színigazgató ^fezéből. (Homities piaci I). — A pesti városligetben uj vendéglőt építenek. — Az egyotomi könyvtár épületét a foroncziok torén állítják fel. — Pest logöregobb polgára, Langonfeld Frigyes, moghalt. — A fővárosi taiikötolesok száma, alig 10,000. - A kávésok több városban megpróbálták felomolni a lőro árat. (Vidoant consuloa!) — Révész Imréről azon bír, mintha visszaakarna lépni a nyilvános pályáról, nem igaz. — Kassán egy hitelező adósát beperel to ogy krajezárért. Vivát! — A szegedi „Hitel- és zálogintézot" megbukott- — Az angol fóhorczeg annyira megazerotto Berkes baudája által u magyar zouét, hogy mo^hivta Angliába. — Egy ráczkovi mostoha anya három mostoháját akarta megmérgezni. Atyák ! . . . . —A müncheni magyor cgylot f. hó 13-án vitto mog küldöttségileg Gizella flignőnek üdvkivánaUit. — Győrmegyo 10 legszegényebb sorsú iskolája számára az oki. ministerium több tanszert küldött. I fslusi gyermekek ez\' meglátták, megfogták littnüi IAmuUí in rögtön ítélő birósAgot tartottak f.lUllo I és 42 virgácsra Ítélték. K büntetés könyörtáUnöl végre is hajtatott rögtön a Ifluöiöo. kik a\'tíul azon-follil gyalAzatosan kilassltotlAl\' kltrllkhöl. K\'slilAri-Ali« eljArAs é. as ni kövalíf kilÚBllá\'elannyira meghatotta a gyermek!, hogy igéizoű magába tőrt és javulni lAtizik. A gyerrookok padig nsgy elégló. téllel benélték el s dolgot a K......a koresttai uUsó járAsbiröiiak, ki raog dicsérts Sket. Papírszeletek. — Kgy bátor .fő rj makaó bankóit adott N. közhelylségébou; nagy halmaz bankjegy beveri a jAlizók elüli, midőn n bankadó egyik ismerősé Ijedten a terembe roban e Havakkal: .jön a feleséged !« A bankadó eisA\|.\|>adl. nagy lémtllbl kilsöll ide a lova stala.lgAI, ajtót kei. , do e«ak -gyet lAt, uielyeu felaiígével kellene lali\'ilkoauia. v.\'/„• lelkeu-detve a< aastal aU bújik. Ai nji.\'. esakl.amar nyílik, asou egy nítl alak Up bu, egyenesen a« .tíIaI felé tart, l.ol kényelmesen lollt i me,-\|iillaiitvAn as aiilá-Ion feledeti nagy péushalmasl, ke/d. abból inegven-dégelui a jelenlevS s belyök\'-n nyugodtan maradt MattiitAkat. Ak asstaCalatl guggoló férj egésoégére latnak, kit most esek hallatára Ájultan húsnak ki, — folIoesiljAk, s mi esodAk csodája I a pénsböl vendégeskedő iifibeu jó barAtjAl ismeri föl, ki mtg-IréfAlsArs u8 ruhába Oltösködölt. — Ke re s t fo rrás o k 1\' Arisban. l\'Aris-ban ktllönni keresetforrAsok vaunak. Némely szorgalmas fiatal IcAuy mint „bcvégsŐnS" él meg, aiat 8 bevégsi a megkezdett vagy mAr inegkeidve vA«A-rolt himléseket oly hölgyek siAmAra, kik restek asou késimunkikat, melyeket elajándékozni akarnak, bevégezni miuél serényebbok a leAnyok, annAI jobban foly dolguk. Vannak tovAbbA .órafelbusók\', kik évrCI évre uagy házakban a falórAkat, regulatorokat sat. felhúzzak, mivel a magas ura>Agok erre uem érnek rá. — V. Ke rd in and mint megkorouAsolt király a harmincai években Átutazván az országot, városunkat is uieglAlogatta, a kecskeméti halArban tfizvérfl lovai megbúkroiodvAn, kocsijAt elragadt Ak; a kocsis nem fékezhetvén a lovakat, aaok a kocsival egy mély Ároknak rohantak a azon pillanatban, luidSn a kocsis az Arok szélén volt, egy ti a I a I p a-rasal erős késsel ragadja ineg és tartja fenn a rohauó lovakat. A nyugalmAt visszanyert király az\', mondja aflatal parasatnak: .Kmbervagy liam; rolt kivAusi jutalmul.• --- .Hogy felséged szava igas legyeu, tegyen emberré.\' — .Nemes emberré?4 kérdi a király. „Nem, hanem legye meg \'feliéged, hogy a paraszt is embor Ügyen.\' — .Igazad vau\' — roondA nyájasan a Király . . . És as 1»1« ik törvények szentesítésével a király c bajt orvoslA, midőn a paraszt Is ember lőtt — Oysrmekok törvényesé\|ke, Mint. a. Haladás irjaK......községben egy özvegy asszonynak igen rosa eugedeuen fia volt, ki uem egyszer a legpliakoiabb szidalmakkal llletto édes anyját. A húsvéti nagyliunepek egyikén annyira ineut r. rósz gyermok, hogy édes ssOlüJél megdobta, ugy hogy a igény asszony arczAt a vér elöntötte. Midőn a többi Szerkeszt/)! üzenet. 7lH. IlŐgyétzro. Ileloppauázodal .nindahkor őrömmel fogadjuk, éa várjuk. 710. K. Sopron. Minden bitoiiyr.yal hoztuk. \' 7\'JO. O. .Képzeletem berepül\'. . . igeu jr6i. 7ÍI. 8. 8. Orosalon. A kit koiü.iroiui Unilói Ilók-egylel novébon kijelenti ön „vAlaiz * nyilt-levélra" rtikkben, hogy az egylol megbizla ugyan cloökéi at odavetőleg liaatnAII „meslor* szó vistza-jUsiiAsára, azonban az egylol nvm a kAiilortanitó, haHom népla-uiló elnevezést kiváu ha^tuAlal sat. A erikkot uem közölhetjük, meri a< eg,esUleti Általános szabályoknak nem felel mog ; a jó szándék ilyenkor uem elég, a megbízott elnök eljárását a JtgyzŐ nem javíthatja ki, csak maga at egylet, a czikkben pedig at egylol gyűlése, » igy ömiok ot érdemben! megbízása jelezve nincs. Mini inagAnnézole, ez Ugybeu fentebb kijolant- T2i. Tiszapartinak. A szerző novét minden to-kiutotbou tuduunk koll. 723. O. Pest. A tArcratér most olvan foglalva: a közlemény mogizakltAsAl ciak napi lapok tehetik. Piaozl&rak Nagy.Kanltsán,1873.éfi mAjus há Ül-én. Oabo. nomUok : alaó austr. mérő szerint lluza öí—VO font V.— kr. Bő font U.60 kr. U3-8Í font 0.M kr. Kozs 74 -70 font 4.U0 kr. Árpa serfőzézre Gö-íü (ont 3.60 kr. Árpa etetésro 3,20 kr. Zab V.— kr. Uop-cto —kr. Listlúemaok : bécsi inAzsa szerint. I.istt legűuomabb 18.— kr. /.semloliizt 13.— kr. Kehér kenyérliszt 11 — kr. Kokoto kenyérliszt 8.60 kr. Búzadara 18. - kr. Kizs ÍO.— kr. lltlvelyesok ; alsó u»tr. mérő szeriül; Korsó 8.— kr. Uab 4.—kr. Lencse 8.— kr. Köles .- kr. Hajdina (pobAuka) 4.H& kr. Kukork-za 4.2Ü kr. llurgonya 1.00 kr. Ilus: bécsi font siorinl. — Marhahús -.\'8 kr. — Uiisuóbus 3* kr. Jubbus — kr. Uorjuhus 28 kr. Zsirfélék i bécsi fout szerint. lJiztoótsir W) kr. Marhazsir 00 kr. Htalouua \' 40 kr. Hzappan 24 kr. LAmpaolaJ 38 kr. 8to»rlu. gyertya 06 kr. Kaggyii gyertya HU kr. llor-. alsó austr. akó, 40 piul szeriül. Ó-bor 16.— kr. Ujborll.—kr. Sör: alsó-austr. sörakó, 42 piut szerint. Legmagasabb J— kr. Legalacsonyabb Ü. - kr. TUsifa: bécsi öl, 30 htlv. hosszú szuriat. IJUkkfa 14.— kr. Tölgyfa 10.— kr. Kőszén ogy bécsi mAtsa szeriül .0 kr. Kaszéu egy mérő 70 kr. llécsi mAzsa szeriül, széua 2 — kr. Hzal.na 1.2U NapttAin: egy lértl élelmezéssel kr.élclmezés nélküli.—kr.Kgy nő élel-ineiessel—.tíO kr. élelmezés nélkUt —.70 kr. Kgy gyermek élelmezéssel -.30 kr. élelmezés uélkUl —.40 kr. ÖOrnegh, inAjui llf-én. lluza 7.-G.&0 kr.-- Kozs l.íü-3,70 kr. Árpa 3.20—2 80 kr. Kukoricza •I.--3.G0 kr. Zab 1.80-60 kr. Marhahús ftja 24 kr. Uorjuhus flja 22 kr. Dissuóhus flja 20 kr. UJbor akója 14-lOfrl. Óbor akója lü-12 frt. 8téua intsja 2.20— . —kr. frt. Hzaluia m. . 80— kr. Keményfa öle 12—14 frl. IdőjArAs : lanyha, meleg. Érték- ós váltófolyam r í 24. 6/o motaliquoa G7«— noms. kölcsön 71.—J lbtíO-ki álladalmi kölcsön \'Jtí.Tö; bankrészvények Ul)3; hitelintéioti réasvéuyok^öU.— London 110.7Ö; magyar földtöhorinoutési kötvény 77.25 j touiesvári földtohermontéai kötvény 70.— ; erdélyi fóldtobermontési kötvény 74.50; horvát-slttvon fÖldtehormontési kölV)5Uy —.—; ezüst 110.— ; c. kir. arany ._ • Napoloond\'or 8.ÖÜ. Heti naptár. Májút 25-tíl 31 lg 1873. ÍIó- és helí- Kalholikua na •j f\'rolaelAns" "P___ l-íl 21) Ha eljövund a vigasztaló. JAn. XV. és XVI. Vatárnap E 6 Exaudl 1 E 6 Exaudl 27 Ktllüp 1 Fülöp 28 fiz «rd a Vilmos I Vilmos t\'iUtörlök Maximii 1 Maii 30 l\'éntck :il Bzombtt l\'otrouil. f ! l\'elrc.illa Fololőa szoikcsztó: Bátorfl Lajos. H R 33 E3 -Zt L Keller Ignácz IXTa^ary-BCaniassétri.. 994-17) Ajánlja gazdagon lolszorolt urak-, hűl* gyok és gyermokok számára való touán-rak-tárát, a legjobb minőségüokot a lohotőjutányoa áron. Ugyuinto tigyolmébo ajánlani bátor vagyok a ca. k. katonaság s t. közönségnek, hogy mogrondolésokot a legjobb bol- éa külföldi bőrből elfogadok és készitok, az árt legjutányo-sabban számi tom. Aa én raktáromban vásárolukat kijavi iMr* olfogadom. J \| Empliohlt sóin roioh assortirtes Lagor allor Gattungon Horron-, Dámon- und Kin-dor-Stitlottou von bestor Quulitilt und eu möglíoli^t billigon l\'roison. Forner macho ich das k. k. Militkr und vorohi-ungswürdigos Publikum aufmcrksam, dósa ich allo Bostollungen vom beston In- uud Auslftudor-Lodor vorfortigo und prompt uud bílligst boroohno. Auoh vrird von mir gokaufto Waaro ■u roparieron augonommou. • Faraktár megnyitás Légrádon. Alulírott tisztelettel jelentem, miazoriut Stájerország- i!s Kurinthiá-I kól szállított faanyagokból Légrádon a Murit és Dráva pariján raktárt nyitottam s mindennemű dpületfa, deszka, Idcz. sat. azonnal jutányosán ds a legpontosabban kiszolgáltatnak. Megjogyzendő, hogy t. vovőim rtísztíro a raktár mellott fekvő ddli vnsuton a megrendelt anyagok gyorsan s könnyen szállíthatók. Valamint nagy-kauizsai faüzletembeu szilárd ds pontos szolgálatúd vagyok t. megbízóim iránt, ugy-ezutánra is bizodalömra midőn fül-k^rndm, ajánlom a nagy-kanizsai fő- da ldgrádi fiók-faraktáramat BACHRACH GYULA, fakoreskedö N,~Kani«átu -nTTTTT válUlmkTa" A soproni Íeszámitoló-bank és nyíigoí magyar jelzálog hiíel-bank MOKTFJJÍPI NAGY-KANI7.SAN Mindennemű állam fa liitoli>n\|>irok. állami clsóbbaégi ó« fóldtclicrmcn-tcsitósi kötvények - arany a ezüst pSnzohst vesz és elad. Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre 6\'/. kamatra logad-tatnak cl. , ,,, KOIcsdeOk házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól ti-/, kamatoznak, í Tózsdei megbízások a Imyobb és\'legolcsóbb feltételek alatt telje- > sittetuok. _____( \\ ------- fc.»»m«l" ■■.Iviny.k n III . U ■ u I ..ll.tn.l b >■___ r •íö" r» Világkiállítás 1873. A pünkösdi ünnep alkalmával a vilíRkiállitáslioz május 31 -én reggelórakor Külön onat indul Nagy-Kanizsáról Bécsbe, melyre a jegyeket Nagy-Kanizsán, Székes-fejérvárott, Barcson, Szoiiibathelyen és más állomásokon, ugyszintc a mohács-pécsi és Duna-drávai vasútvonal állomásain felette jutányosán állítják ki a II. és 111. osztályra Bécsbe és vissza. Kzen menetjegyek 14 napig érvé-nyesek s visszajövetre minden szabályszerű vonaton érvényes, kivéve a gyors- és helyi gőzösöket, azonfelül 50 fontnyi szabadtehervitel van vele összekötve. A cs. kir. szab. Déli vasúttársaság minden nagyobb állomásain igen jutányosán kaphatók lakás-szelvény könyvek. (io«G-l) Közelebbi értesítést minden állomáson nyerhetni. A VILÁGKIÁLLÍTÁSI utatáv és .lakásssertésl központi iroi Becsben IX Llehtenstelnitrasse No 9. Jutányos, szép, és jó!!! ^mu már régóta az ón „ J elszavam44, melyet daczára annak, hogy valamennyi papírgyár ós a munkaerő 25% áreinolóst ny.ort, ozontul is kövotok, ós azért bátor vagyok áruimat a rógi meseszerű jutányos árak mollett ajánlani: (860-19.). 100 (10 látogató-jegut 5 poroz alatt elkészítvj . . . . . . — frt 50 kr. 100 „ levélpapír nóvvol vagy kozdőbotükkol......— „ 50 kr. 100 „ „ , fokoto nyomás........— . 70 kr. 100 ,, ,, „ borítókkal szóp papirtokban .... 1 „ — kr. 100 „ ilxletl levél nóvvol, fokoto nyomás........1 „ 30 kr. ogy ogész rizsma lovólpapir vásárlásával a nóv ingyen nyomatik reá. Czimnek, oljogyzósi ós oskotósi jogyok, tánezroudok ós áruszámlák logujabb nnitTikni uyoriiMnjtómon legjutányosauban készittotnok. Ir odai éa czimtáblák 10 poroz alatt olkószülnok, darabja 50, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak ós Icgszebbok 3 frt, urak ós hölgyökre nózvo, különösön utazások alkalmával igou czólszorüok. Papír-gallér ós kózfodornak tuczatja 30, 35 kr; utl-. vnrró- 6h irÓHzflkHÖKlctok, útitáskák, könyvtárczák zárral ós zár nőikül darabja 80 krtól egész 10— 16 ttigj továbbá: urak, hölgvok ós gyermekek rószóro való ajándékoknak igen alkalmas különfólo jutányos ós szép áruezikkek. • Különösen ajánlom n dlvatoa kellfii nóvvoiiáaokat ót calmokot, inelyok nyomógyá-rainban leveleken é borítékokon arany- és egyéb aainekben legfliiomabban éa legpompáaabban kéaiülnck, nemkülönben a még mindig Igen rilka francaia rooooo lovolekol, névazerint: Neptun, Silhouctto, Kgyplien, Musique, Diabolique, Jonjou, Atout, llébé, Camée sat. igen jutányos áron KANITZ C., papir- étdiizmllAru-kereskedóigDornttyn-utcMn 12.is.a.(ezelőtt Deák Foroncz-utcza.) M- írásbeli megbízások teljes megelégedésre is utánvét mellett azonoii teljesíttetnek. — Doktori diplomákat leveleséi utján törvényes módon ess-közöl a tudomány bármelyik ágában minden mívelt egyénnek, mint tanulók-, tiobészek-, fog-, azem- és nyelv-orvoaoknak; hivatalnokok-, tanárok , igazgatók-, ipatosok- é» vegyészek-nokj gatdássok-, gyógyszeréazek- é« jogászoknak; mötök , nyelvéss\'k-, írók-, fostök-, senéssek-, mfivéasek-éa gépészeknek stb. Felvilágosítás ingyen adatik bér-mentett s következő cslm alatt klll-Jött kérdozoaködésekro (1053—4) MetliCIIS Jersey, (Knglnntl.) Margitszigeti gyógy-fllrilőj Budapest főváros közvetlen közelében. \|,-a kéuy elemmel befedezett nzoba, íóldt lapok naponta zene. Kóralakok, - melyek ellea a oredntéaynyel használtatott: ^ lillvelyrk idillt csúza, Idogbetfg.égek i.aalgáa. te. largitszige i hévviz kedvezd § ;ek és pedig a) ízóz, köasv : agyraáa ^da • dipliteila iitá.i fell/pol hildésok: b) caábák ; c) görcsös állapotok; d) méh.xendl bajok, \| g.irvélykór mirigydagokkal éa genyedéssel. idült bőrbetegségek, \| o.ontbántal.nak, angolkór, csonl-aá. izületi bajok, fekély,-k éa k-aértéaoket követő elválto«á«ok: iájdalrias bégek, ineievaég; iiU. »ek. hiigyköv. k éa vixelleli nehézségek, méh- ía lillvelybáiilalmi ciulitömdlet. béssámi rendelleneaaég «at. Dérieteknél, i«jy <i fürdő- é, menétjiyyeknek eyyiltre, h odltdiÜndl ilrelemjedit adatik. l! A szigeten lakék, ugy á filrdó, mint a menetjegyeknél, eliny- ö ben részesülnek. , . , , ,. § MM&- A fővárossal óránkérit 2 er gőzlia\|óközlekcdes. R W&. nyári idény megnyittatok mAjua 1-Jén.\| Megrendeléseket lukasokra átvesz^a margititigeli \| fcltígyelMy Margilttigelen, titoltó posta Ó-Iinda. A MARGITSZIGET IGíZGJTÓStGA. 1018—5)\' (t/tánnyomat nom dija.tatik.) !] vTH ntann^A. urnák Bécsben. Ax ön tchéiifi-jó-gépc igen lényeges javítása iligi fojó.ké^alékcknek, s azonklvOl azon elónynycl . hogy a fejést gyorsabban és biztosabban végsi. — ;Kanok alkalmazása tehát minden tcrmeló-intésntbon ióuyös liasinálli.itos&ga végott nom eléggé ajánlható Tisztelettel Hülbling J.. C. gaxd. tanár. Gép nélkül SMT Oéppel."^ Beregh-legi lő hasztMilicrbe-adása. Az üszöghi uradalom tulajdonához tartozó baranya-egerszegi határban fekvő 235 hold, elismert kitűnő minőségű bcrcghrlegolő, f. évi jm\'iius 16-án reggeli 10 órakor az üszöghí uradalmi irodában tartandó nyilvános árverés utján, 1874. január 1-tdl kezdve további 3 egymásután következő évre —- a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni. — Vállalkozók a szükséges bánatpénzzel ellátva, tisztelettel meghívatnak. ^ (tóét—a> Üszögh, 1873. évi niíVjus hó 15-én. 7 Üszöghi uradalmi felügyelőség. Tehenek, örüljetek! . . ,-----H«t4 iSÍ .Utl M WrU.1, a Mk.n otlul tm.1 •iUu MTMtw niUMI a ct. kir. osztrák birodalom részére raktárt W»Wtal. K. aa amerikai szabad, tehénfejő gép, JUVaf.] •n a taV4i wratg.,, .... alt álén ilmuk\'is\'Úasáyíí" ■i \\ \'in m:.^1 :* liat.l- i../w.u- « Wíeáija, .."in . V.JI.. ■A ••■(^•••^•••••••••••eaaeaeece** • • • A miiRn nutuéboit egész Kuropámm . l.\|a..,ol>t>, töhb ola.lríl r.mlJ.lnV . ].! ■ . ,111-] hitüiit.l.U FOGL E.-féle első cs. kir. udvuri í\'ekórmdok gyára Bécsben, linktár: 25 Mnrinhiir. llnuptHtritHHt- 25, mely saoros értelemben vett aailárdsága a minden darabon siá-mokban látható árak, s gyártmányainak roppant inérvd előállítása által inár annyira vitto, hogy a nagybani kivitelt, valamint a kisobb réasletekbeui oladást iiietőlog semmifélo kérkedfi ke-reskodS által elérhetSt, eienfelfil teljes jótállás mellett rendki t vfililog qIcsó s legjobb minőségű árueslkkeket nyújt s blstoa1-I.\' cs. rovSInek. W Levélbeli kívánatra a mogrendelések egéas Magynr-gyarorsságra gyoraau éa pontosan esaköiöltetnek, a a nem teat-hes 1116 darabok vlassavétetnok. •: »: «í\|> n li-KltiioMinbb eiUattiftl ti.„ hSa.ii.. tr» \|iOBlo« Hin»lia..nl raytttl 0 Irt. so kr. Kapható az egyedüli féraktirbau 1<VleriHii&iiu A.-nál^ Bécs, Prater8tra880 Ur. 26. Óvás. Miután őzen gép jogoiitatlan ogyónektól m az ahhoz való nomtelon érczból utánoztstik, oh ércsból, mely ártalmas a teheneknek, o vígból a kö\'-íönségat saját érdekéből flgyolmeztotjOk, hogy a valódi uabadalmazott amerikai fejő-gép tiszta eztlstból eiu-pin az egyedüli főraktárban Mf > PraterítraaH Uro HU. kaphatók, íW kellemes helyzetben vagyok, hogy a nagy kólóiig folytán a gépok árát 6 frt 60 krról 6 forintra Angol ohlffon-lngek galli\'rral anélkül, aacbbek, mint a vásoon-Ingek (levélbeli megrendeléseknél a nyak köruyflletmértékomln denkor megkívántatik),dbja 1 frt 80 kr., 2, 9.60,8—8.60, a legcsinosabb a leggyakorlatiabbak. Rumburgl vászon férfllogek, (> nyakmérték megkívántatik) U, 8, I, fi, 6 frt a legjobbak. Gallérok, legújabb minta, I tu-caat ára ti, 3 — 4 frt (nyakm. megkívántatik. Férfi uyakravalék vagy sslos nyakkötók dbja 74 kr. I, 3 frti; a legújabb. Férfi lábravalók 1 frt, 1.50,2 2 f)0, S frt, lovagaiabáa, fraueais vagy magyarTiifírtitr^. Gyapot egészségi ujjasok (Jac-ken, ü, :í, -I frl, aelyombSI 0—7 frt, ködmönOs vagy saövött 14b-ravslók 2, 3—< frt (véd a köszvény ellen.) Nól vászon-Ingek, simák 1.60-2 frt, Unoui hurokvarráasal 2.50 kr., valamint avájcsi forma, uj mióta, hiiniéasel 8., 8.60 4—5 frt ugyaainte legfinomabb rumburgl váaioningek himaésseléa csipkével 0,8—10 frt. NóléJI vagy télllogsKhosaau ujjal 3.60 kr., hlinaettel 0-7 frtlg. Nól lábravalók, váason perkál vagy barchetböl 2,, 2.60—3 frtlg, hitn léssel. \' NŐI pongyola vagy éji oorssttek legfinomabb chlrtlngbül 2., 2.60, francala batisitból, himiésael 3., 8.60, á frt. Nilalsó szoknyák perkálból v. -. finom barch. tból 4 frl, hiruaett betéttel 6, 0—8 frtig, uaiálylyal vagy dissKltöaethes. Höl harisnyák v»gy férfi ksp-ozák, tuoaatja 6, G, 8—10 frtig a \' gAnomahbak Nól fUzók, fllslire (a derék kör-ayllletmértéke megkívántatik) 3, I, 6 frt. i tucaat vászon zsebkendő 1.60 2 frt, nagyobb a finomabbak 2.60, 3.60, 4, 6—8 frtlg. 1 tucaat ozérna bstlsztkendó 6, 7, 9—10 frtig a lotf finomabbak. ■ ......m.: ....... 9 frt, dar asztalterlték vászonból 6 szentélyre (1 abrosaasal ahos 1116 kendőkkel) 6,6, » -10 frt, l2s«o-mélyre mégegyaser aniivi. 80 rKI színes ágynemű, darabja 7,8, 9-t-IO frtlg. " ríf fehérltott kézi fbaálvá-izon, a dupla csérnából lehárltet-len 7.60 kr., 9.50, 10, 18—16 írtig, Igen ajánlható. 30 rSf/, saéles rumburgl vázon, dbja 12, 13, 16—18 frt. 40-42 röf kltflnS takáos-vá •18 r6f belgái takáosvászoa 22. i6, 80—35 frt kltUnljleg sa.ép. 60—64 r<f basonlithallaii jómi-tiíiaégü rumburgl vagy hollandi vászon (kéaifonat s »/, aaéles) 80, __________86, 40,60—60 frt. . LEVÉLBELI MEGRENDELÉSEK (bármely nyelven írva) a vl» dékrül késspéna beküldése vagy utánvét és jótállás mellett gyorsan s pontosan esakösöltetnek. WT A megrendeléai levelek ekkép cslmtend6k i E.POQL, Wien, k. k. llonicfertuit, (Mariahilfersti-asse 25.) « 06- f\'l\'K t.rjf\'lr; !,0Y.ií.rlí.iiJLI 1 hlm.sll nSl g.inlla,. ri.dá- • «.l lilatlk. .■safc. Wujdits József, kiftdó-, lap- <!s nyoimíatulajdouüa gj\'orssíytó nyomása, Nagy-Kanizsán NAGY-KANIZSA, 1873. mftjus 29-én. 43-lit azéLzn. Tizenkett^lk\'évfolyaui. Hirdetitek \|utányoan HYILTTKRHKN jj loronkint 10 krért v«- Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazda.ágl ogyesUlet", a zalamegyel általános tanító-egylet, a szent-Dalázs-, fds-komái\'oml és sllmegh-vidékl flóktanitd-egyletek, a ..nagy-kanlzcai kereskedelmi s iparbank" ugy a .Zala Somogy\' gőzhajózási részvénytársulat HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. VT\'—........ " " »{J f A lap szellemi resxét i .\'.Illeti közlemények a \| jj »tJrko«a4db<i, j\| anyagi ráaaát llltld l köalenéoyrk pedig a kladóbos bérmentve lu téaendék: NAUY-KAMZHA WlauleUM. Hetenkint kétszer, vasárnap- s esütrtrtőkoii, megjelenő vegyes tartalmú lap. Mlnö tanintézet lenne legczéta- \| rííbb Zala-Kgemegen. It\'olytatáaa és Tége.) Ha vizsgáljuk, hol szerveztettek eddig algymn£8Íumok,a tapasztalás által azon felvilágosítást nyerjük, hogy leginkább oly városokban, melyek kevcsbbé képesek, s melyek lakóinak nagyrésze az iparososztályt képviselte, s ezek mindazon idókben lettek felállítva, midőn még a reáltanodák vagy csak elvétve voltak észlelhetők honi városainkban, s midőn a polgári oskolák mintegy ideált képeztek, a nélkül, hogy megtestesült volna eszméjök. Azon időben, midón még ama balhitben éltek az emberek, hogy ki gymna8Íumot nem végez, az a kor igényelte műveltség szin-fStrilán nem is állhat. Mai nap azonban e gondolkozási mód nagymérvű változáson ment keresztül; napjainkban a gymnasiumot több, a művelt osztályt teremtő pályán nélkülözhetjük. Mi haszna van Zala-Egerszegnek az algymnasiumból? Mondhatjuk joggal, hogy semmi. Zala-Eger szegen az iparososztály a túlnyomó, ennek érdekei állnak tehát első helyen, tizen osztály érdekei pedig az algymnasium által legkevesbbé elégíttetnek ki, mert a négy osztályú gymnasium elvégzése mellett elég sok életbe vágó szak marad hátra, melyről ott tnég Jogaimat sem szerez magának, melyeket azonban a polgári oskolák Jelsöbbosztályaiban elsajátíthat.Napjainkban hogy az algymnasium felállítása mily czélszerütlen intézmény,azt eléggé igazolja, hogy a közel múltban ép ez okból ily intézetek sehol sem állíttattak fel, s ekkép a tapasztalás is eléggé igazolja ozélszcrüt-lenségét. De talán czélszerúbb volna alreálta-noda? .megvalljuk, ha az 18G8. XXXVIII. törvényezikk által a polgári oskolák intézményehonunkban életbe nem lép: ügy azonnal erre hivnók fel Zala-Egérszeg lakóinak gyeimét, do miután az említett törvény értelmében a polgári oskolák honunkban is behozattak, amely oskolák alsóbb osztályai teljes mérvben lép& tartanak az alreálta-nodák hasonosztályaival, igy ez utóbbiak Zala-Egerszcgen teljesen feleslegesek. — A polgári oskolák létesítése által tehát legtöbb irányban ériink Zala-Jüjerszegen czéli. Egyrészt, mert a polgári oskol.ák teljesen pótolják az alreáltanodát, s igy az ezt óhajtók igényei egészen kíelégitvék; pótolják továbbá azalgymnasinmot is, főkép ha az ottani oskolaszék akkép intézkedik, hogy a tanterven némi változtatást tesz, s a lat in nyelv, két óra helyett négy órában adatik elő a polgári oskolák alsóbb osztályaiban, mely változtatást annyival is in-kábbjehet tennie, mert az alsóbb osztályokban a heti órák összege jobbára 24, s az 1868. XXXVIII. törvényezikk 73. §-a megengedi, miszerint egy-egy osztájy növendékeinek heti óraszáma 2tí-ra felemelhető. E felemelés által nyerhető tehát két óra s igy már a latinnyelv számára négy óra lenne, nem is emlitve azt, hogy vagy a tornászati, vagy a hit- és erkölcstan órákban két-két oSV.tály csoportosítható, 8 ezáltal e czélra újból két, illetőleg négy óra nyeretnék, mely esetben azonban a latinnyelv tanszékét rendszeresíteni kellene I — Ki lennének ilyszerü intézkedés által azok vágyai is elégítve, kik gyermekeiket gymna-siumra szeretnék adni, miután ily intézkedés által a latinnyelv rendszeresen taníttatnék, a többi tantárgyra nézve pedig úgy sincs különbség az alsóbb osztályokra nézve gyqjnasium és polgári oskolák közt. A polgári oskolák felállítása által nélkiilözhetii-vé válnék az ottani népiskola két felső osztálya, czélszerübb levén az 6. és 6\'. népiskola látogatása helyett a polgári oskolák 1. és 2. osztályába adni a gyermekeket. De ki lenne leginkább elégítve Zala-Egerszeg lakosságának zöme, az iparososztály, nyervén ilykép egy oly intézetet, melyben gyermekeik az iparosnak szükséges ismereteket kerek egészben, minden megszakítás nélkíil, megszerezhetnék. S végre ami nem csekély ok arra, hogy polgári oskola szerveztcssék i Mi ez igéiét felállítása által Zala- Egerszeg eleget tesz az J8G8. XXXVIli \\ törvényezikk 67. §-ának, mely szerint mna- ! gyobh községek, melyeknek anyagi ereje en- I gedi, kötelesek felső népiskola helyett s/>ol- \\ gári oskolákat állítani és tartani fenn, a község lakosai számára, felekezeti különbség iiélkiÜ." A törvénye czikkolyét, hiszem, Zala-Kgerszeg is magára érti, s azon abnor-mis állapot, következhetnék be már a közel jövőben is, hogy midőn\'a most tervezgetett algymnasiumot — mint mely helyi érdekeinknek épenséggel nem felel meg — felállítják, a törvény értelmében kötelesek lesznek a polgári oskolát is felállítani, mely esetben az algymnasium szükségtelen volta ugyan eclauii^u indokolva lenne. Vegyük még mindezekhez azon kedvező körülményt, mely életbe lép a polgári oskolák létesítése elvének elfogadásával. A nagylelkű adakozók részéül befolyt összeg; melyről biztos tudatunk nincs, de hiszszük mégis, hogy elegendő magának az épületnek felállítására, s\' megvagyunk győződve, hogy ha Zalamegye tanfelügyelője, erélyes lépéseket tesz, úgy neki is sikerűi, mint sikerült volt szépemlékű megelőzője buz-góságának ugyancsak Zalamegye több városa számára kieszközölni a tanárok fizetését; mert érdekében áll a kormánynak,h >gy azon intézetek, melyeket ó teremtett, s melyek mintegy édes gyermekeit képezik, mindinkább elterjedjenek annál is inkább, mert megvan győződve amaz előnyökről, melyek ez intézetek által népünkre háramlanak ! Ilykép tehát a mellett, hogy a polgári oskolák elfogadásával a másik két intézet t. i. az algymnasium és alreáUanoda teljesen pótolva lesz, még azon Jigyelmen kivill nem hagyható érv is harezolez intézet mellett, hogy annak felállítása igen is csekély anyagi áldozatába kerülne Zala-Egevszrg-nek; talán lehet mondani a telek, melyen épiterdölqimeaziskolafazintézetfelszerelése, mely kettős kiadás az adakozás utján fje-jött pénzösszeg által nagy mérvben s mondhatni, teljesen JuleztetnJi; mci l azt nem tételezhetjük fel, hogy ama nagylelkű ada kozók kizárólagosan az algymnasium létesítésére áldozták volna fel n összeget, hanem szerintünk feláldozták azt egy magasztos ügynek: a népnevelésnek, mely a polgári oskoláknak szintén feladata. Ezek azon érvek, melyek aUipján bátran kimerjük mondani, hogy mi Zala-fyerszegen a polgári oskolák felállítását Icgczélsznrllbbnfk tartjuk, főleg ha ázott módosítás is megtétetik, amit Jejtegetésiink közt Jelemliténk! Hogy mit eredményez e felszólalásunk, azt csak a közel jövő fogja megmutatni; de mi, kik a mondottak Igazságáról lelkünl.ben teljesen megvagyunk győződve, s mint kik a tanügynek honunkban felvirágzását szivünkön hordjuk, szükségesnek tartottuk a felsoroltakat azok figyelmébe ajánlani, kik a nevezett ügy élén állnak, b akiktől ilykép a fejtegetett kérdés végleges eldöntése függ! Csak annyit akarunk még megjegyezni, hogy ha valahol, ügy a tanügy terén kárhoztatandó a késedelmezés, a halogatás. Évről évre halogatni valamely,a város szellemi fejlődésének előmozdítására czélzó intézetet, ezt tennünk nem lehet, hanem igyekezzünk azt mielőbb előteremteni, hogy igy Zala-Egerszeg városa rég óhajtott vágya már a jövő tanévben az intézet létesítése által beteljesüljön, mely intézet vajha ar. lenne, melynek előnyeit jelen sorainkban elég kimerítően megbeszéltük 8 elég figyelmet érdemlő érvvel támogattuk I ÜDVAHDY IGNÁCZ. Szölénzet és borászat. A itnjJoriliUrn ItgalknlmnionM tttílö/njok tjtiUmtii/rfíl. V. ! Értekezésünket upril 24 én hagytuk ab- ban a 33-ik hasábon, foly tatjuk oxuttal, hogy i életünknek jelét adjuk a a vállalatot becsülettel befejexxük. Jellemeztük : a fuhér. olaarriealinget, a »»• i lédi fohér burgundit, a fehér kUwnort, • tóid TÁRCZA. Kikeletkor... Irén ntlUtéiuapjára, máj. 1. üit- a atorelmet uio.olyg mlud.it Ha jü a fxép kikelet; Mennyel kéjt ad a lllvnek, fl a virágnak életet. ltmerek én egy virágot, Égi tintán bájolót, Nlnca, nem lelem lebol párját, Ném oly aaépet, viruldt. — K legdrágább gyOngyvirág-aaát Te vagy kedvei kii leány, Dinc, fénye e tavaiinak, Élted derült liajualán. Maradj fénye, tllndckolj ob A uifivéi>et nép egén, Kl uo riltggedj, törj elfire I B tied leit a .Old babér. Bánat ne eméiine aolia Ábrándot kit taivedet, Merre Járta, Oröm.lrágot Hoiton a nép kikelet) A tengerész kllztlelnie. — Betaély franealábá!. — (Kolytatíi.) A mindinkább gyengülő Káfael pedig a füstben fuldokolt, s ide a tova mászott. Mig végre a láng az ö ruháját is megkapá s elesett, nom levén képes oltani, sem felkelni. Igy fok- vék a legnagyobb kinos szenvedés közopett a földön. Tagjai égó sebekkel voltak befódvo, s azon perezben, midőn Mareof kísérőivel beié-pott, már a felső test ruhája u égott. Mareof gyorsan beüté az ablakot és az égő függönyöket lotépé. Koinec a viztartét fo-gá, melyben Jánnin a bort ható, éa annak tartalmát lláfaelra Unté. Megfogák a szerencsétlent és llermoza szobájába vivék. — E szerencsétlen nem tud már nekünk semmi felvilágosítást adni. Itt nagy gaxtott kii-vettetett ol, kutassuk át a kolostort. 8 ugy cselekedtek, össze-vissza kutatok aa egész zárdát, azonban senkitsem fedeztek fel. Jahoiía mégis egy szobában egy kis arany-keresztet talált, inelyet Avonne elvesztett. Kétségen kívüli volt, misserint ido hozatott. Visx-szasietvén n szerencsétlen hoc, azt haldoklás közt találák. Mareof kezét szivére tette, és érsé még dobogását. —- Mint lehotno még szólásra hozni! töp-renkedék Keinec. — Kutassátok meg ruháit I parancsolá Mareof. Megtörtént, s egy papirt találtak zsebében, melybou Carfor keze írása ismertetett fel, a moly Tessy lovaghoz volt oximoxvo. — Tehát megvan ogy. mégis o nyomorul lakból I mond haragoaau Mareof. Tovább kém-lolve 6t, folytatá: ugy tetszik, mintha ox arozot isméméin, nom tudom hol, do már láttam. Káfaol a bevett friss viltól kozdett magához térni; do csakhamar becsuká ismét, amiut Marcofot raegpülanti. — Ismersz engem ? kérdó Mareof lehajolva bowá. V»ld meg, hol vn Avonne ? — Oh te bőszülni fogsx nemde? nyöszörgé a beteg, felemelkedék, s karját megfogá Mar-cofnak. Engem itt megmérgeztek. — Hol van Avonno V sxólt Jahoua. — Én ... én nem tudora I gróf Fuge-ray .... — Testvéred ? kérdó hirtelon Mareof. —■ Oh nem I feielt a haldokló. — Ssélj igazat I \' — Teszem, én ismerlek. Abruitiábnn láttalak---- — Abruziiában I ? ismétlé Mareof homlokához kapva. Isten fi menyben I lehetséges volna ez? To volnál sxegény testvérem rablóinak ujabb áldozata. Nom foghatom fel, besxélj ; tovább, beszélj. Mária Augusxtinának valódi \| testvére voluál, valld meg, különben . .. A haldokló testét görcsös rángatódzás futá \' át, néhány érthetetlen szét rebegott ajka. Mély csend lón. Lassankint inindon tagja megszűnt , mozogni, gyenge lehelot — és megszűnt élni. i Avonne koresxtjénok mog találása tanu-sitá, hogy nékie itt kellett lennie. Ismét eloszlottak ujabb kutatáshoz fogni. Mig Keinoc és . Jahoua távolabb kutattak, addig Mareof elha-tározá, hogy azon szobát, melyben a kereszt találtatott, a»igorúan fölkutatja. A szoba állapota is. hiven mutatá, miszerint Avonne is itt volt. A bútorokat kexdé átvisagálni. Megfogá a szekrény félét jelző s falhoa támasztottnak látszó vastömeget, do nom bírta megmozdítani. Csákányával reá üt, de inkább boborpadiak ütései alatt, végro megnyílt, s Mareof ax alagút nyílását maga előtt lálá. Most hagy iuk el ót, náxsünk köHll. ürest bői a zárda folé ogy lovas siet. Ex a gróf, ki tnidóu Hermosát elhelyexé, vis»»térpi iparko dott, megnyugtatásául hagyván, hogy c»A 1U fael haláláról kíván tudomást sxerexui. Azon I ban valósággal a txén fogoly végett klvánkoaott 1 a zárdába jönni. Mikor e aárdába először jött, lehetőleg átkutatá, s csakugyan ax épület tnn-ger felé néző részén a parkban rejtett helyet" i talált, melyből ax alsó boltozatokba lehetett \| érni. Ezen akart ó most a kolostorba lopózkodni, s a szerencsétlen Avounet meglopni a ugy cselekedni, miként aat végxé, a gonosz ssivébsa j elrejtve tartá. A park slá megérkezve, a vessxősbe meg-köté lovát, meggvujU egy vele hozott gyertyát, s lement a kolostorba. Diego gondolatokba mélyedve, haladt előre. Agyában egymást vál-togaták az osxmék, a meglepetés, a kéjérxet,egy • sxerre lába egy előtte olterüít testben megbotlék. A gyertya kiesett keséből ijedtében, s kialudt. Visszahúzódott cgy kissé, remegve hallgatódzott, s mintha tüxes szemmel tekingetnének reá. Midón mindent csendesnek Ulált, a gyertya után tapogatott, megtalálván, azt ismét meg-gyujtá. Egy nő, caodálkoxék, midőn ax elterült testet meglátá. E« Avonne volt, ki amiut elesett, mozdulatlan fekvék itt. Félelmesen lehajolt hoxaá, a kezét sxivéro hely ox4, melynek dobogását érsé is. Meg vau, a sxobájában alattomos kijáratra bukkanván, engemet ablakán át meglátott, s elébem siotetl. Ob kéj, oh gyönyör I por Uaoco, ltáfael ízlése nem volt rosa; de mit tegyek most vele. 0 ma gánkivfll van. Bixtos helyre visxem. Henaoxá-\| vaJ megosztom a kincset siotve, s elhagyom a ; vén banyát és o fiatal róxsával éleudek I 1 Epén felemolni akará, midón laüá járást hall. Feltekint és fáklya-fény ütközik sxemébe. Ex M»rwf volt, ki fölfegyverkezve, fáklyát! át phos osirlíaudot, m plro* és fehér traminit, uioat jellemezni lógjuk a többi fehér fajokat. Ör<j*mll furmint. Furmint van ritka fürtű) upró é örwjszomfl. A három kőiül egyedül >s utolsó fajnak vun\'.beose, a löbbi semmit nsni ér, eunél fogva beau jrzóskőr nőin elegendő csak furmintot kérni, hanoin egyúttal bottá Ml\'tanul as Öreg sieim-l is. Vannak vidékek,tnuljrekbw Stigeli néven iimerik, németül: Zapfner, Moaler , Lutten-bargi,(diákul: Jaanuea princips u ue» •■. Fürtje nagy, tiiiuött; bogyója tolás förmn, kÍMé vas tagbőr II, puhahusú, leves, ílUseres éa . édes; kedveié hegyoldalon, jé ositeudőben aszú I •sernek et h> 01. Virágját el nem rúgja, bor., jé I hegyoldalon édes, axosses, tartós, báróm év utáu ( sajátos zamatot nyer, dqoat 7—8 éves korában elvessti, azért is legjobb att á harmadik év ul\'án > eladni, hogy 9 eszteudőt ue tölthessen a piu igében. Ebből késiülnek a soproni sszuborok. Télre bekell födni a termé csapokat, mert a , hideget nem sierctí, legjobban díszlik délnek j lejtó* hegyoldalon. Buján fejlődik, a metszés-f bn am válogat. FhlUr miit. Fürtje uugy, bogyója vé . konybőrü, puhahusú, leves, igen (mézes) édes, j kellemos. Itossru csapra, szálvesszóru kell inét j •zeni, különben sok vesszőt hoz; soványabb I földben rövid osapra kiván műveltetni, lla a tavasti fagy taromja a zöldhajtásokat, uj hajtásai újból. meghozzák a fürtöket; ba korán kurtitiatuak be a vesszők, oldal (könyök ) hajtásai, másodrendű fürtöket hoznak, mélyek jó őszkor meg is érnek. Igen bötermó, jókor érik, nedves ónkor rothad. Bora lüt, zamatos: Oriliibi iiiryn. Fürtje nem nagy, igen tömött; bogyója kicsiny, vékony bőrű, puhahusú leves, édes és kellemes. Siernti u tömött, agyag fóldst, homokod-laza földben kivesz, szereti a meleg évet, igen sokat teroin, a három éves töke már jól tízet. Alacsonyra kell művelni, rövid csapra metszeni, eltűri a szálve«»zózét is. Ta-vaui fagy után\'az alvó bimbók mind meghoz-sák a fürtöket. KJ»y tőke képes 40 - i»0 fürtöt hosni, hátránya az, hogy nedves évbtu hamar rothad. Bora Igen jó, édes, füszsres, mégiscsak ugy tartó, ha más nyertebb faj Mólóvei »zü-reteltotik. % A zöld- és íuhér-úrtli«bi»uem bírnak ily könyökkel. v FÚir király Fürtje igen nagy, kissé vastag bőrüfpuhahuiu, léves\', édea, kellemes. Virágzásának semmi sem árt, roppant so kat terem, jókor érik, bornak és csemegének való. Ugy .művelendő, mint a gyöngyszőlő. Fallugosnak nagyon czélszerü. Nedves Őszkor nem rothad. Bora még nem oléggé ismert. TótnöllS. Fürtje középszerű, bogyója vastag bőrű, leves, vlr.es, meleg esztendőt, száruz . földet szeret, bora kemény,nem kedvelt, meleg, száras földben sokat torem. Csapra és izálvész szőre kell megmetazenl, Igy terem legtöbbet; nedves, hideg földben a tőke elmehosodik és korán kivesz. Gyöngyszőlóvel javítható a bora, Annak való, a ki sokat ueret s nem gondol tereli a kissé nedves földet. .Szőlőhegy- uuk III hati fájj. való telkek telepi!" ii rothad, öreg bog; .1 -vette nye: ajóf OyOn/yitölS fehir fi pina (OHugpeh.s croquant, rougo). Fürtje nagy, nyugodt, televénye* földben 1 fontot i* nyom egy-egy> álUiláu sokat terem,bogyója vékony bőrű, kellemes,ód- a, lövés, jókor érik, a földben nem válogat, szereli a szál vewzŐt. Jó izü, bora szelíd, édes, zamatos, más savanyu borok javítására igeu ajánlh-itó. Legtöbbet, legszebbel terem a hegyaljakban, érc kiválóan ajánl kat hoz. E kél ■ok it franűzia szólómüvettok a . ílág piiiezhin. Mindenféle művelést eltűr, atlig ; van év, molyIwn nom disslonék. Magánssitrt boruk éde-.riesliiiggel sokkal tartósabb. Bécsben föinja 80 krajezár 1 forint, holárowia az\'ái t a fürtök éa bogyók nagysága. Húsvétig is oltárt hatók a fürtök, mert nom rothadunk. A francziák a fehér ropogós gyöngyszőlóvel igeu jövedelmező keresetet állapítottak meg, fagymentes, nem igen száraz, nem is igeu nedve* deszkaházakban teleltetik ki, lemetszik a fürtöket vesszőstól és apró üveg lujesfazokakban vizzel táplálják, u vízhez kevés szénport tejnek, hogy a-viz könnyen rothai\|ásba ue menjen. Bécs mellett sok élőiét tartutik ilyuukép s mégis a francziák állnak előtérben, mert utóké a legszebb termény, e azéVint n haszon is. A franosiákuak sokfelé ágazó üzletük lévén, azoké mindenütt a dicséret és előny. A fehér és. piros gyöngyszőlő nálam is jól diszlik, logszebb és legtöbb förlöt teremnek mégis a szólőaljbau levők. Felette Antal turkevi néptanító urunk ,1872-beii hozzám irt levele ...... tanúsít mást, minthogy e Iájuk szaporítását mulhatlan AltalA-uosituni szükséges, ugyqjond szeptember 10 én irt levelében: . ,Üly talajra talált nálam a gyöngyszőlő, hogy egy 3 éves tőkéről saját kezűleg szedtem le 30, mond harmiuez fürtöt és általábau 20— 24 fürlö* húzott az erősebb tőke forgatallaii, de századok óta pihent gyeptörésben, lapos, do tinóm természetű földben, s fürtjei nagysága pedig vetélkedik egy 10 éves tőke természetével. Jövőre ha szorencsém lesz, küldök mutatóba néhány fürtöt. E szép eredmény után kérek újból 14,000 szál sima vesszőt utnak iuditani.* Megkell jegyeznem, hogy az első ülto-tésre is én voltam szerencsés vesszőket megküldeni, nem is gyökeres, hanem sima vessző minőségben. llgy tapasztaltam, hogy a gyöngy-szőlővel! telepitést elónyösebb simavesszóvel, mint gyökeres tőkével tenni, mert a gyöngy-szőlőnek gyökerei nagyon érzékenyek a szél, meleg éa lég iránt. Tehát ha folytonosan vizes lepedő, — gyékény, — moha közt nom tartatnak ültetés közben, csakhamar inegromlanak. Kzek azon fehér szólőfájok, melyeket én az általános szaporításra kiválóan ajánlani bátor vugyok. Jó lélekkel mertem tenui a választási, mert tiszta meggyőződést szereztem a tapasztalás teréu részben mások, részben pedig saját .fuagam telkén. A ki őzen elősorolt fehér borfajokat a fo-bér és piros muskatály fajokkal együttesen, helyesen szűroteli, azok inuslját vagy borát aránylag összeházasítja, az úem csuk hegy sokat, hauem jó, becses, értékes és tartós bort is képes előteremteni, mely mindencsetro vagyo-noscdájiát fogja tetézni. Ugy lesz pedig helyes a szüretelés és ösz-szoházasitás, ha az édo* fajokból 3, a savany\'u és muskatály fajokból "gy-ogy rész erleszletik eg/utteson 48 óráig, az első évben évnegyeden-kinl megtörténik a fejtés, uz utolsó évnegyedben pedig a derítés. Ily olbánás után áruba mehetnek uz uj borok, hevítés után akár p\'a-laezkokban. Következik a fekete borfajok jellemzése. " TfiltöANCZKY. Nagy-Knnlzimv4iro8 ufczálnak Jlntíl--ztfse Ogyál>Qiiv lla már elkeli ismernünk klinkerulaink ezélszerüségét és számos előnyét, mégis másrészről tagudhatlan, hogy ogy tekintetben előbb annyira nem értett kellemetlen bajt Idéztek elő városunk lakosaira nősve, a meqnyibou a klinkc niiik kímélésére használt fövény réteg száraz időben legkisebb szél állal magasba hordntyán,, szemeinket és tüdőnket jobban rontja.,mint az előbbi agyagból illó porfelhők, melyek színié nem voltuk\' igen kellemesek, de mégsem ólya\'n ártalmasak látási és légzési szerveinkre, mint u jelenleg klinkerutuinkon el-szóM fövény, melynek csikorgását fogaink között is érezzük, midőn szeles időkben uz ulczák-ban járunk. lla már haladás utján vagyunk, ue maradjunk hátra.semmi tekintetben sem, hu már inegvunuak klinkerutaink, öntöztessenek is. Ne emlékeztessünk minduntalan, hogy porból leltünk és porrá leszünk, ne rontassanak el ruháink, bútoraink, kereskedőink drága árui, de uii legdrágább egészségünk, szemeink és tüdőnk sz iszonyú ártalmas fövény állni, azon költség megkímélése végett, melybe utczáink öntözése kerülue. Felkérjük erélyes városi hatóságunkat, mely bitouyosun maga is-érzi a bajt, segítsen rajta. Terjeszszon városi képviselő testületünk jövő, minél előbbi közgyűlése elé fa-vet és költségvetést, melyszorinl különösen, kliu-kerutaink öntöztetése élelbelépjon, mivel ezek fentartása ia az öntözés által kevesebb költségbe kerülne, miután nem volna szükség annyiszor sz elszórt fövényt frissel kipótolni. A támadható költségek fedezésére sokan igeu készeid volnának önkéuytcsen havonkint fizetendő összeggel hozzájárulni, amiül ezt már u kórhát ulcza egyik részében láthatni, hol a nagyon tisztelt távírdui igazgató ur kezdeményezése folytán az ottani lakosok és azon kereskedők, kik ott nyílt boltokkal bírnak, önkény teaen,kiki tehetsége szerint, havonkénti járulékkal uz utezáknak öntözését életbe léptették. Dr. SCHKEYER. A közUiállUáHról. Ilécs, máj 2:1. Mellőzzük a bevezetést. Mondjunk lo a dicsőségről, a „közkiállitás" igen náladatos eszméjének egetverő képletekben hódolni. Ne .folyamodjunk történeti visszaemlékezéseinkhez, s ne hasonlítsuk virágos nyelven, következető* okoskodások mellett, a tizenkileuczedik század közkiálliiását a classicus ó-kor olyinpiai játékaihoz, mint ezt ma a hasonlítások korában általán tenni szokás: hauem egyszerűeu elismervén Ben Ariba szíves\' mondatának igazságát, mit a költő „Uriol Acoslá"-ra o\|y szépen alkalmazott „Alles war sehon dagoweson\' — menjünk azonnal in medias ros. Örömest inennéuk, ha a Dana nem utánozta volna a Themsé-t s a Szajnát, mint ezt f költői kedélyű újdondászok mondani szokták. Más szóval, örömest beszélnénk mi azonnal at iparpalota remek müveiről, ha a bécsi kiállítás hasonlóképen el nem késett volna, mint ahogy annak idejében a londoni^} a párisi kiállítások is elkéstek. De igy előszőj is azt kell jeleznünk még ma is a szép tavaszi hó huszonharmadik .lldilő reggelén, tehát majd csaknem egy hó miifva nv. üiin-pélyes\'me,.nyitás után, hogy H pralpri ki.-illitás készületlen. Kgy óriási műn-, kás lelép jellegét még ma ia inkább magán hordja a prateri tér, mint a közkiadás bevégzett egé#soknok méltóságosan nyugodt vonásait, i . Részleteiben nyújt igen sok bámulásm j méltót, sőt egyes nemzetek már Jeljoson bereu dezték az iparpalotábán számfikra rcndolt\'cíár-uokokat, do ulig élvezzük a Svajcz vagy Belgium mesteri termékeit uchány uorczig zavar tulanul, már « s\|ioimuéd Fruneziországból lármái ilöhArgés, \'munkás raj zavarja ésvlnh-tein-\| kel. Klmerengünk .Italiá-bun a véső remek művei előtt, s bámuljuk az olasz mesterek d I szoborcsoporlozatát. A rózsát nyújtó kis leány \| kecses vonásait, naivan mosolygó s mégis annyit , kífejo/ő szciurit vizsgáljuk, midőn Htobortaniil ! Hiányainkban egyszerre recsegések zavarnak I meg bennünk — ismét u köztársaság vulume I lyik ouvriére-je egy óriási ládát vonttt),it \| F r a n e z i a o r s z á g 11 á I i á-bau sem enged \| nyugodtan lennünk. Fiucsa ország oz u Friin. \| eziaország ! még a közkiálliláson is zavarokat csinál — mondaná valamelyik porosz, pedig most sem EI»záfcz-I^thrTngeytíIl, aijm a milliárdokról niuc* szó. . u No de uemcsak a tengeren inneni, hanem u teugerou túli köztársaság is elmaradt. Amerikában is még ogész puritán szorgalommal dolgoznak gyönyörűbbnél gyönyörűbb ipar-ezikkeik kiállításán, s még itt is csak ládatorlaszokkal találkozik u szemlélő. Németország som rendezkezett még el teljesen, ámbár itt már nem sok muuka van bátri^ A porosz korona-berezeg ittléte alatt majd mindennapos vendége volt a kiállításnak, s buzdította mind a bizottságot, mind kiállítókat ut ernyedetlen mfliWr,, Volt-alkalmunk a porosz korona hercS^Jö/o-lében lehelni, a hullhatni uzon megjegyzéseket, melyeket az egyes kiállítókhoz intézett. Barátságos, leereszkedő, mondhatni,polgárias modor* távol a kimért udvari szertartásos feszességtől, mindenütt jó hatást kellett. A bécsi nép nagy lelkesedéssel fogadta mind őt,mind kissé nagyon ír egyszerű nejét. A porosz korouu herozeg nemcsak u legőszintébb tiszteletben részesült hanem a bécsi nővilágnak még ideáljává iá lőn. Legalább a „Salonblatt* melyben — hu igaz - bizonyos gyöngéd női kezek vázolták a korona-herczeget — a férliúi szépség tökélyé, uek doclarálva,sa uói ku/.véleméoy ugy látszik elfogadta. No de ö most már a szép Velenczében nyugszik bécsi babérjain, mi pedig folytassuk körutunkut az ip.irpalotában. Mindeddig a nyugati főcsarnokban voltunk, Németországot elhagyva, a színes kő röudbe érünk, moly vz iparpalota központját képezi. lOz a legóríásabb terem a világon, mii egy födél takar. Maga az épület is egy uevezet. s kiállítási tárgy. At oldal-karzaton ugy, mint a leromAöxopén, egy uránt novozetes iparczikkek tarka osoporija díszeleg. Ezer a ozer ember síi r<g-forog itt szakadatlanul, s szakértő ugy, mint laikus egyaránt bámulja nz építészet e novezetes müvét. Alig bontakozunk ki bámulásunkból, midőn már is hivólag vonz bonnüii-kot a most még nom nagyrészt rendesetlen köröndön keresztül a keleti főcsarnok. A kelőit főcsarnokban olőször Ausztria kiállításával találkozunk. Gyönyörű carlouage-muukák, eail lámló ékszerek, üvegcsillárok a legmcsleribb alakban gyönyörködtetik itt a szemlélőt. Az boltosat mélyébwi elObbru-előUbru haladt. Kgy »Uk mozgását látva, rákiáltott, de (.enimi felelet. — Ki vuay ? szólj, különben rádlttrelok. Kiálta ujolag Marcof éa a pisztolyt reásütésie irány zá, azouban mielőtt lőhetett volna, olda lába x ellen golyója fúródott ós összerogyott — 1-övésl kiálták Keineo éa Jahoua egy-err«, kik épen Avonno szobájába érkezének-Hamar e litkoa-ajlón előre. Die^u lármát hallali, eloltotta gyertyAiát, karjára oiuolé u leáuyt éa kisietett, K peresben éré el a két iiju a vértó Marcof ot. Diego bezárá mögötte > barlang ajtaját és eltűnt. A két ilju mély fájdalommal s hallgatva állottak meg a magárkivüli Marcof mellett, kit meghalva lenni hitlek. Boszút lihegve tekintének egymásra. At-láiák, hogy e pereiben hiába mennek a gyilkos utáu, egymásnak kezökot nyújtják. — Jahoua, mond Keineo fogcsikorgatva, ha Avonnot te találod mented inog, esküszöm, hogy békén élhetss vele. t- És ha le leeudest a szerencsés, én is visszalépek,* boldog léhota? vele, feleié Jalioua. — Jól van, tehát aáé less, kiöl mogiuenti. — Ugy logyeu 1 s mindketten Marcofot felrivék a szobába, hol gondos ápolás követ-keStóbsn magához jött és két hü emberére tá-masskodva, kimentek a zárdából. Midőu Carfor barlangját elérték, nupfel keltf volt; tovább akarták kikérdesni, azou twtn nyomtalanul eltűnt, a Carfornak, kit erősen mogkötöive vissiahagyáunk, csak hűlt helyét mőuk. XVL A íiantenl vérfürdő. Egy időssakot ugrunk át, hogy as 1793-ik évet elérhessük. Franciíaorstág történetköny-vében e lap vérbelükkel van teleírva. A börtönök föladásig tele valának royalista1.1.ul; majd lialomta lövöldözteltek.s a vér palak-l, ban folyt. — A parasiUág hegyek közé futott; a falvak porig égettettek, s mindenütt dúlás, rablás, és ísionyú kegyetlenség nyomaira bukkanunk. A két párt elojéu találjuk hőseinket Ismét. Marcof sebéből kigyógyulva, « royalisták fáradhatlan vesetője volt. Keineo és Jahoua, kinek háta hamuban állott, s minden vagyonú elveszett, oroszlánt bátoraAggal harcsolának oldalú ineliett. A ronuni marquistisaionsr.omi.ru sora érte, mi sok más bretagnei nemes embert. Szerencsétlen ütközetben a forradalmisták keiébe esvén, miuden perctbM várta vógétanaa-tosi börtönben. Giron J\|lüa Marcof által .biztos helyre tétetett, t. i. Luggerján volt, honn un annyi kárt okozott a parton levő forradiumi-Iáknak. Gróf Fugery aristocratikus nevét Isié- j vén, egyszerűen Diegonak nevozl.eté magát, s l a naulesi proconsul Carríer ügyes kéme volt, melyét llermota segítségével nyort el. ligy ; Carfor is hatalmas szerepet játsztftt e véres drá- j mában, mint.att közelebb megfogjuk látni. Etrek és etrek vslának áldozatai a nan-trsi guillotionak, és raég mindig folyt a kivégeztető. A börtönök száma nem tudatott, me-lyekbou at aristocratia éa ezokhez szító, s gya- J nusoltuak hittek elsárva valának. At említett év tavaszán ogy napon reggoltól estig szaka- j dalian folyt a kivégoatetés, mig végio százatj., \| kint lövettek ágyjiyal. vagy kartácscsal agyon. A bAmulók tömege som hiáuyzott.\' Ezek közt találunk egy gruppo vad, bizurr öltözékben at ugy nevetett Marat compagneit, kikbon ismét Koinec- é Jahouát pillantjuk meg, majd később Marcofot é« Boishurdyt. Négyen besurrantak a forradalmisták városábu, Nantesbo, hogy Ronun inarquist alattomban megmentsék. Már három napig tartózkodtak itt, kémeik által megtudák, miszerint a niarqui* még mindig fogva van. A véletlenség ugy hotta magával, hogy a meghalt lovag toslvérjót, gróf Fugeraytegy alkulommal felismerje, kiben a megmérgezettnek tört nyilatkozata szerint, abruzzai rablótársára talált. Most % tehát Marcofot nemcsak a testvéri édes kötelesség, hanem iv boszú érzete is tettekre lelkesítő. Keineo és Juhoua örömnfel sojték, hogy Avonno nyomába sikerülend jönniük. Legnugyobb na-glepetésökre, azon este, midőn u napi. vérfürdő sza\'poritása megszűnt, mindnyájan hazafelé, ballagnának, Keinoo Ogy kfttonát pillantott meg, ki>mellett egy embor meni, mellén vérrel befeckwnjto^ott háromszínű szalagot viselve, A kábult tlfmég diadnlkiáltás-»ul fogsdá, kiáltván: éljen l\'inard I Éljen a köztársaság I Visszajetsző mosolygás, s elijesztő toravonAsu- fejbólintással köszönő\' kiáltását a sokaságnak. — Carfor! kiált egyszerre Keineo oly vi-gyAtatlanul, hogy a UörülAllók ót erősen meg-uéiék. E pereiben Marcof boszusan karjánál ragadá őt, s elvoná magával. Jahoua éa Maruof Pinárd személyében Carríer olső hadnagyát ismerők föl, ki nem más, mint Carfor. Most óvatos eljárás kollett. , Carfor tudta ugyan amarquiselfogatását, ■ neki,mint a Currierjobb kezének, véleményes fölvilágosítást kellő adui neki állása- s múltjáról. A inarquis megszabadítás többszörös sür-gotést igényelt. Marcof a népből csakhumar kiszemelt egy emberi, kit előbb Biliárddal látott. A többieknek jelt udva hallgatás- éa vigyátáara, óvatosan beszed be eredt velo, és sikorü\|t a legközelebbi korcsmába csalni s kivenni belőle, hogy l\'inard . rég idő óta Carríer hadnagya és Diego csak néhány nap óta vanjtfantcsben, mint a nép képviselője. 1\'árishól küldetett ide, hogy u foglyok Ügyeit sürgesse. Lukása l\'inarduál van. Esutáu elváltak, j Most azt kellő inegtudniok, Carfor melyik < hátban lakik, a alkalmasint Avonne is ott lest. I E gondolatra Keinec arczAt pir futó el, s Marcofot félre vezető ős sugá neki, hogy ő azonnal j elmegy Carfor lakAsAt fölkeresni. Marcof neui J szívesen ndlir bóleegyozŐBŐt. Koliiecnek meg-í kellő ígérni, hogy sommitsein fog cselekedni I nála nélkül. i Most kövessük Keinoc lépteit, ki fórra-dalmias álruhájában köunyen megtudakolhatá Carfor lakását. Esetlog a félsötét ittczábau egy kis, világítás nélküli hát mellett mentei, midőn egy ombor sietett felőjo. Óvatosan nz Árnyékba szoritA magát. At .emeletről azinto lenéztek, honnan Diego név hallalszolt u beszélgetésből. A jött feltekint, a felkiált, Diego már itt vau! s ezzel at ulczaajió csongetyüjét megráutá, a szivarját tirősen stlvta. Keineo lélekzetót visi-azafojlvu, a kezét tőrén nyugtatva figyelt. Ax ajtó nem sokAra megnyílt. Egy nő nyitotta fel. (Koljt. k1v»tk«ik.) ipar legfejlettebb s legclőhnladolluhb állap..Iáról taiiuskodjk kétségkUfll az osztrák kiálliiá. Mimi u bal, mind u jobb szárnyuk kiil< n..s figyelmes megtekintését ajánlhaljnk\'olvnsóink-nak. Ausztriában igon nagy buzgósággal karolták föl o kiállítás ügyét, mi különben a köz-il-ség miatt terinészotes is. Nyolczozer méternyi lért foglal ol maga Ausztria az ipurpalnlál.i.n, inig u nagy Németország, csak hatozernyit. A mennyiséggel azonban a\'minőség\'ia karöltve jár. Minden szemlélő megelégedetten liugyja el itz osztrák kiállitást, oly ízléssel s válogatottan vannak az osztrák ipar kitlöon. mA ágiii\'i a küzkiállitáson képviselve. A b.Vdisz\'iomikák-bun, a galnnterie c/ikkckbei. határozol lan Ausztriáé ii diiVŐség oroszlánrésze. Seni Anglia, sem Frnűcziuország nem nyiijtnnnk n tekintetben ily müvekol,mig ;iz ipar mii* ágúiban termés/élesen felülmúlják Aftszlriál. Akárho-■ I0 »" W\'\'iiyönko.dlliik ia az osztrák kiállításon, in.gis alig várjuk, hogy már u Lujláu líil légy link, azaz: Szép hazánkban. A czimbuK m Jiangja már áthatottuk Ausztriába. Kgy gyönyörűen készített igen kellemes hidigu czimba-lom hangjai ezek, melyet egy pesti műazoráTUS ké»ziteti, s egy czigáuyzenéa/. Ilii rajla a szép magyar dalokat. Alig. hulolhulunk keresztül, ugy kiírlll veszi a sok idegen a lllzzel játszó czigányt, s bámulják a hangjegy nélkül is oly ítgy.sei. játszó zenészt. Igen kellemesen hat • reánk a nemzeti eziuű zászlókból alakított ív, mely nemzeti önállóságunkul hirdetve, válasz-falul szolgál az osztrák kiállítástól. Csak a tetején IIe Ibuuo az a szerencsétlen német fölirat: „ (j ngarn." No do épen um utazott fel KVl.-ti min. \'tanácsos a magyar feliratok rendezésére, mely aUuyi port zavart föl, s n.-m is «lap.nélkül. Á magyar korniánybiztosságru nézve nem nagy bizalmi szavazat Keleti delegálása. Csodáljuk is, hogy német kir. birlos ur, ki különben szaka vatott ügy buzgó tovékeuységut tanúsít, kiuek\' munkásságáról személyes meggy őződést szerezni mindennap alkalmunk van, e tekintetben oly cst kély figyelemmel járt el. Más nngy nemzeteknél az igen másodrendö dolog-lehet, hogy anya vagy egyéb európai müveit nyelven vaunak-e a lölÍrások, d« nálunk a legkisebb körülményre is tekintottel kell lennünk, melyből nomxali önállóságunkra á külföld hátrányos következtetéseket vonhat, llisz csuk a minap interpellálta egy angol egy magyar-lap levelezőjét, melyet ö köztudomásra is hozott, azt kérdezvén tőle: „l!át önök semmi jelét s-m mutatják unnak, hogy nem tartoznak többé Ausztriához <" Ilyen félreértések s bnlmagya-rázutok végett okosan tett a kormány, hogy erélyesebb intézkedésükhöz nyúlt. A mi a magyar kiállitást általában illeti, igen kedvező benyomást tesz, Gold^chmidt opál ékszerei közbámulás tárgvni a a logmagu sutib bel- s külföldi fejedelmi\' vendégek ia n legnagyobb megelégedésüket fejezlék ki a magyar opál bányák o gyönyörű tormékoi fólötl. Thonet bútor kiállítása egyike c genre ban a legelsőranguaknak méltányolni is fogja annak időjében — hiszszük — a jury. l\'ositcr Károly Lajos is uevezotcs könyvészeti czikkeket állilott ki. Beregszászi zongorája egyike u legjobb s legkellemesebb hangú zongoráknak stb. Egyál-talán iparfejlődésünk- s haladásunknak prilg-nans jeleire találunk a magyar kiállításon. C.-ak az elfogult s ellenséges indulatú osztrák sújtó az, mely szünui nem akttró gáncsban s ócsiirIá-sokban tölti gyermekes kedvét. i\\ honvédcso-portozat, mely a hoiivédszorolvények fóltüiile-tése végett állíttatott ki, folytonosan egész seregét vonza maga körül a látogatóknak. A viasz-b.il készült honvédalakok élethűen vuiiuak ábrázolva s csinos festői tableau l nyújt az egész. Hajói tudjuk a nemzeti szinháfc diszmestero Lehman reiidezto u csoportozatot. Idegenek igen nagy számmal keresik fel a magyar kiállítást s huztimoab ideig tiirtózkod,-uuk a magyar csarnokban. Jövőre folytatjuk körutuiikat. NHMü. III r i> k. — liertelendg Kálmán, anlamogyei főispán ur ó méltóságú, u megyében körútját tevéu, mindenütt u legszívélyesebb örömmel fogadtatott. Nagy-Kanizsára Kötényéről vasárnap estefelé érkezvén meg, a „Szarvas" vendéglőbe szállt; csakhamar szétfutott az örvendetes hir.hogy a közszeretet- s tiszteletben levő főispán körüukueu vau. A tisztelet uyilváuulá-»át> rögtönzött fáklyászonével sieielt o város tanusitaui, s u városház udvarán gyűltek össze a fáklyavivők, » u roppant néptömeg hullámzása közt vonult a munet zeneszóval a főispán ur szállása olé, hol az egyesült \'.Dalárda" Kölcsey „Hvtnnuszának" két első versszakát szu-batosan énekelte. Utána Tándor Ferencz, Nagy -Kaiiizsaváros főjegyzője hatásos szavakkal üdvözölte ő méltóságát a város nevében, melyre főispán ur a sziv érzeményél hőn tanusitó be-Bzéddol válástólvu, megköszönte a város polgárainak őzen iránta tanúsított tisztelgést, s Ígérte, hogy o haladó város érdekeit kitolhbtő mérvbou pár tol ui fogja mindenkor, minden időben s mindon körülmény között; zajos él- jenzés szakította több ízben félbo A lelkesítő beszédei. A dalárda ezután még két darabot éuekolve, ,a Itákóczy-indulóval visszatért a fiiklyásinonet. h csak ekkor látszott a város lakosságának nagy zömo mint hullám/, tt a fő-1 ulexán. I lót főn délelőtt főispán ur l\'uliiibuu, >\\\'agy-Kécscu, déluláu pedig u városban többeknél ; tett láthatást. \| Kedden délelőtt u királyi törvényszék, I különféle testületek tisztelgése után u városi I polgármesteri, ugy a szolgabírói hivulalhun ! volt, a az Ügyek,hivatalim kezeléséről meggyőződést szorzott magának, moly fölött a legnagyobb dicsérctét fejezte ki. Délben a „Szarvas" vendéglő teremében turloll diszobétlre gyülekezve egy, órakor lépett u terembe főispán ur, s szívélyes éljunxéssel üdvözöl letelt. A pohár-folköszöntések hosszú sorát főispán ur ö inga kez-i dotte meg,midőn első izben ö felsége a királyért, ! másodízben ő lelségo u királynéért emelte po-burát, melyet fennállvtt, háromszoros éljennel viszonozták a ungyszámu jelenvoltak, Babochay János mint legidőab polgár a főispánra .méltó poharát, éltetve ól uiiut u mogyo szülöttjét, felemlítve, hogy édes ulyju nagy-kanizsai szil-h\'téiü a itteni lakos, háztulajdonos volt, Tuboly : Viktor a „kör* rajzát ulukiiá u főispáni kürtit-ra, sép ekkor e díszes körbe megjelent Királyi; l\'ál, Zala egyik nagy fia s mint a villám,derült kedélyt idézőit elő váratlan megjelenésével. Varga Imre őrnagy a főispánra, miut volt honvédre. I\'lihál Ferencz egy régi irat alapján gyönyörfl szavakban últotto Deák Ferenczet, Dr. Luky Kristóf a főispán két szép leányát éltette igen találó hasonlattal. Főispán ur a véd-erőről szólva a közös hadsereg s honvédség közti egyetértést éltetve emelte poharát Ké-ler ezredes úrra, Királyi l\'ál megszokott ékesszólással,egész figyelmet lekötő hasonlatok közt a popularitás hajhászatát szépen foltüuletvo, Za-lumegyo értelmiségét, Tuboly Viktor u főispáni,\' mint a megyei gazdasági egyesülőt volt elnökét igen sokszor találó rimokben éltette, Királyi a honvédséget, Dr. l\'ressburgor gról\'Szapáry Gé-zát vo.lt főispánunkat, Uátorli felomlité, hogy Zalában nincs királyi város, do van Királyi Pálja, orro Királyi N-igy-Kauizsnváros közönségét, Tuboly Svastics Benő főjegyzőt a mogyo tollát, Svastics Királyi Páll, Győrll\'y János Nucscez József olsó tanfelügyelőt, Nucsecz József a főispánt, mint a köznevelés buzgó párto* j lóját, Kéler ezredes német nyelven igen szép s találó pohárköszöntést mondva a hit, remény s szerototbou nz ogyotértést éltoté, melyet zajoe taps és éljen szakított félbo. Dr. Horváth Antal a nagy kanizsai törvényszék elnökét Wlassica Antal uratsbirótársait éltette,Wlassics ur őnga ezután a municipalis közegekért emelto poharát, mert úgymond, örömmel tapasztalja, hogy uz igazságszolgáltatás gyors, teljesítésében személy- s vagyonbiztonságot illetőleg készséggel b gyorsan nyújtanak segédkezet. Főispán ur a kegyesrendi tanári kart s általában a nép-növelőket éltette, Királyi Pál-, Séllyoy László- és lukoy Lászlóért, később Gychy Kálmánért, Hirschl Kde a nagy-kanizsai (örvényszék tagjai- s Laky Kristóf Ügyészért emelte poharát sut. .Minden egyes pohárköszöntést lelkesült éljenzés követett, általában vidor jókedv uralgott, s Kuorctor Frigyes vendéglős teljes dicsé-retet aratott a pontosság és jó étel-ital kiszolgálásért. A társaság csak 5 óra felé kezdott ritkulni. Másnap délelőtt főispán ur a város összes tanintézetét meglátogatta, 8 a déli vonallal Keszthelyre utazott Királyi Pál társaságában, ki \'azonban egyenesen visszatért u fővárosba, uz Kg vezérelje szerencséson; mindnyájunk tisztelnie s szeretoto kiséije őket. Közörömre válnék, lift minél többször lenne szerencsénk .körünkben üdvözölhetni. — IMvöUte. A veszprémi katonai és polgári közös lövölde tisztviselőinek megválasztása u „Korouá" -hoz ezimzetl vendéglő termeiben f. hó 18-áu — szép számmal megjeleni tagok réa/.véio mellett — megtörtént. Zombat István honvédulezrcdca, mint ideiglenes elnök, szép szuvukbun tolmácsolá a magasztos czélt, mely összeköttetésbe hozza a haszuost a mulattatóval, felhívja a közönséget, miszerint ideig-Ionos elnökségét leteszi, helyetto uj elnököl vá-luszszauiik, mire egyhangulug a következő vá-luszitU megtörtént: elnök Késmárky József; fő-lövészmosterok: Dunszt Ferencz, Musehok Emil százados, Vlllax Mihály; jegyzők Pon-grácz Dániel, Benedek Bélu hudnugy; pénztárnok F.renczy Károly ; számvizsgálók: Gyö-röcskov György, Kasonczky János, Czövok Ferencz főhadnagy, Balogh Károly, Woisz Klek; válusztináuyi tagokúl betűrendben: Androvits Imre, Brenner Kőrincz, Csoluoky László, K»z-terliay Ferencz, b. Fiáth l\'ál, Forster Béla százados, üábrieli József század w, Halasi Vilmos, lluber Károly, Kurcz Rudolf, Kutassy Ignác* őrnagy, Mentzl Adolf, Pintér Mihály, Kns.m-thai Nándor, Simonica István főhadnagy, Suli Antal, Stoll $liklós, Szabó Imre, Szulmuy Antal főhadnagy, Szente Ferencz, Wagonlmller Milíály főhadnagy, Wungel Mihály, Vunur János, Véghely Dezső. Ezen 2-1 választmányi tag három osztályzatba sorozvák, minden osztályba uyolctau, egy-egy lövóazinostor oluöksé^o alatt, az ogyjk csoportnak hatásköréhez, tartozik a szépitészel,.a másiknak a lövészet, a harmadiknak a gaziiúi\'zat. Ezeu osztályok az alap- és u ház szabályai értelmében tartoznak eljárni. A löyöldo ünnepélyes megnyitása l\'ünkösd másnapjára tüzetott ki. •— Megdöbbenve hallottuk, hogy Bá-tlior 1 téza urat 8 családját nagy kegyetlenkedések I. "zt Szlavóniában kirabolták. — 0} postahivatal. F. éviytnájus 16-áu zulamegyei Alsó-Kralievecz községben posta-hivutal lép életbo, mely levél- és 10 fontot fúl\' nem haladó kocsi postai küldcményckuok érté-kiik megszorításit nélkül való fölvételével, továbbijával és leadásával fuglalkozand, s a buda pragerholi 2UI. és 2Ó\'.l., valamiül prager-hof-budui 202. 201. számú vasútvonalokkal lesz összeköttetésben. Kézbesítési kerületéi: Csehoveczj Derzsimorccz, Goricsán, Alsó lfras-tyán, Alsó-Kraljevecz, llodosán, Palinovccz és Tursicscse községek és Svitijuraj utemju puszta képezik. - BekltIdetett a „Magyarország és nsgyvilág- czimA érdekes tartalommal szerkeszteti s gyönyörfl képekkel ellátott lap utóbbi száma, ugy szinte a nagyszerű múiuolléklet „Dóré- által rujzolt az ai igyalok harcza a dé- ■ininiikkiil. Ily mrimülliklíiül ,„í,: ...... ,„1„\|\| i\'gy lu\|........ Hl ölti ii folkiiltljntj n kllílin«t\'K lÍKV.ilm.H ; n ,1I«í,-«\' ..........kjji, mini u UóUl.cli liMlvilrok kiállilil.i Hry», l»(yn kípviiolni » Lút^i kiiikiiiliilií.oii a In tzui képnyomó-mAvé-szelet. A lap áru évnegyedre 2 frt 50 kr. — . Fraiisennbadról Írják nokünk, hogy ott minden lépten-nyomon magyar szét hallani, a több oltlovó magyar hazánkfia közöl említi tudósítónk Dr. Sehweigort Pestről, Dr. llolzrrt és Dr. ISr.yert Pécsről; az ottani színház derék kariiKsterét, Cz^rny Károlyt, Pozsonyból; Cornelli és Dictrich opera énekesek szinte magyarok. - Kővetkező sorokat vettünk: A tok. városkapitányi hivatalnak ogy 20 frtig terjedő játékbank lofogluláaát illető tapintatos eljárására vonatkozólag, cszmetársitás folytán, egész tisztelettel figyelmeztetem a fentnovezott ts. hivatalt, miszerint vannak a városban oly egyének, kik üzletüket évek óta elhagyva, hasard kártya és tekejáték jövedelmeiből élnek. Kérem a tok. kapitányságot többek nevében, e társadalmi salakok ellen — kik közöl n-hányat magánúton kívánatra inogis nevezhetek, több izben tanúsított szigorú oljárását a lognagvobb mérvb\'-n érvényesíteni. — K lapok egy munkatársa. — AUtó-Lendván lüzoltó-ogylot szervezését indítványozta llujés Mihály aljáráabiró ur; hiszszük, hogy o humánus intézményt a lelkes alsó-lendvaiuk életbe is léptotik. - MeghIván. A .Kcsztholyi Dalogy-let kirándulúskép folyó évi junius hó l én a marczali nagyvendéglőben táncz vigalom mul egybekötött dalostélyt rondez. A tiszta jövedelem a marczali rom. kath. és Izraelita iskolák javára forditutik. Mílsorozat: 1. Dalár-indulé, zongorokiséroltol. 2. Téged látlak, Zaskovski-tól. 3. Kips Itaps négyes, ^irixnertől. 4. Bordal Eruániból, Vordilől. 6. Étlap. 11. Koreley, Sil-churtől. Záradékul Kákóezy induló zongoraki«é-rottel. A szünotek a marczali zenekar által töl-tetnok ki. Bolépli dij: szomélyjegy 1 frt. Csa-ládjegy 3 frt. Kezdete 8 órakor. — C\'urloHumkép közöljük a kővetkező nyelvticzamitó levelet: Legnagyobb Tisztelőitől Alolirot ezennel Bizonylton), azon Föha-szony, mollon a kiskanizsai Ember meglétéi fogwali, a fú aratás wéget, az Enyém, én tíze-zotokrola, és azon Éber először mt-glot Zálogol-wali az Gráltol,másodszor mogin aratta és LoplA a Föwoinot, akarnieg én wottom ol a Sarlóját, éa még mnllotto igon goromba volo, Kanizsa lő/V, 1U73. M. Koichonbach Pálafőlúgyollő. - Jtővkl hírek. Thiers, franczia köztársasági elnök lomondott, bolyét Mao-Mahon toglultu cl. — A franczia korntányi válság a tőzsdo piaezro loverőlog hat. — Mac-Mahou katonai erélyélől toszi függővé a bolbékét (V). — Lénárd Máté, Szabutlka éa Zoinbor városok főispánja, egyszersmint Baja város főispánjává io kineveztetett. — A belgakirály Bécsbe érkezeit. — llaynald, kalocsai érsok, as ordélyi urbériségi kárpótlást C(),000 Irtot örökös alapit-ványkép tetlo le az ottani kath. egyház különböző czéljaira. — Maros-Vásárholy\'t .írói kör" alakul. (Előro székelyek I). - Manzoni Alos-sandro, Olaszország legjolosb költője, meghalt. — A magyar opera tagjai egy havi időtartamra Bécsbe rándulnak, hol a wiedoni színházban mulatják he magukat. — A mult héten * fővárosban 184 gyermek szülotett, 2ÓU személy elhalt. — Pécsről egy, 10 éves gyermek gyalog ment fel Bécsbe. — Gköriton egy fölbirtokos tohonw ölöt borjazott. Nem éltek meg. — A köskiálli-tást igon koveson látogatják. — Hazánkbau eddig a khohira-járvány áldozataul 12,305 ember esett. — A nemzeti színház juliiu hóban zárva lesz. - A városligeti színkört „II. 1U-kóczy Ferenca\'-ozel uyiták meg. — A bajor király „P.....asszony legyezőjo" cziraűdrámát irt. — A woiinari zenoünuepélyro több művészünk ment ol. — Iíónyay Menyhért gr. mint a in. tud. akadémia elnöko,.díszebédet adott. — Mező-L»k ós Vinár kö«t egy három mázsás követ gördilettok a sittekre, flierenesetlenség neui történt. — .Pozsonyvidéki lipok* elismerőleg nyilatkozik Bokody társulatáról. Egv szabadkai néptanító UnKyánrAi, roerioin, az \'ablakon dobta ki. (Abeutdit nekiI) — A váczi. fegyenczek a rósz táplálék roiati fclzen-dűllek, r- A budai honvédsirokuál CsiLírSio} dór^iariott emlék beszédet. — A !(Wk kormán/1 jövőro\' a keresztyén tisztviselőket vasárnap is munkára fogja kényszerítem. — Az olssz.Vo .00 Veritaf. indokolja f.zt, hogy miért keil »t ifijí pápának olaszunk lenni. — Ilaüfpusa, tti-térRliiök, meghalt\'. — Tarnovbac a benczjsík. isteni tiiateletc alkuimával a miséző papra több fanatikus pisztolylyul lőtt. — Komárom mtu sokára miudeu oldalról teljesei) köriUvetl ^rű-dltmány lesz. Az .-uropai koronák közt idő-korra legrégibb a rómui német császád korona 800 bél, legifjabb az uj néme«-i»Utdrt korona 1871-ből. - A dorozsmai ftlrdő meguyilt. Ilurbide, hasounevü mexiói osássir unokája, mint kávéh\'ázlulajdonos, Párisbau meghall. -A Tóvölgyi Titusz ollpq emeli sajtó per, ennek felmentésével végzŐdrftí. - Carina k. a. „Hu jgnották- ban nagy bravourral éuekelt a nnme. színpadon. - Kuza , Uománia »xt>jedelm« meghalt. TOrténetl naptár. Május 29. 120&. II. András koronáz tatása. — 1103. Konstantinápoly eleste. — 1848. Az utolsó erdélyi országgyűlés tuoguyi tása. — 18(37. Az alsóház véglegesou elfogadja a kötösügyi títrványjaraslatol. „ 30. 1431. D" Arc Janka megégettetik. — 1778. Voltaire halálozása. 179U. Kubinyi Ágoston születésnapja. — 1849. Hayi.au tcljhatalinufőparancsnokká neveztetik ki.! „ 31. li)(J3. A tuilloriák építésének kezdete. - 18011. Haydn halálozása. J.iuius 1. 1485. Hunyady Mátyás Béoaet meg-hódítja. - 1622. II. Lajos cseh királynak koronáztatik.. rr 1848. A magyar sorkatonaság az alkotmányra esküszik. „ 2. I3<)7. Wernor László budai polgármester kegyetlenkedése. — 1849. A* oroszok l\'osonyba vonulnak. „ 3. 1045. Aba Sámuel Győrnél o\|eeík. — \' 184. A magyar miuiiterium átveszi Erdély kormányzását. „ 4. 1387. Mária királyné Novigrád várából kiszabadul. - 1849. Perczel győzöl-mo a kamenicsi sánezoknál. — 1859. A mugontai csata. Szerketiztöt Üzenet. Zouschuer K. Kr ■»ü. Jövfír. U sat- 7\'J.V II. A világkiállítási irt írdikM kn«U. míiiyl nem Irsozeáljuk, már régebben felkédllk « m«i-•námnnkhan holott kOibmény MeriSjét, kl e>( folv-tstnl meg is Ígérte. T2>\\. H«. Pest. Aa s)>r. H-ki saáoiot elküldöttük, do a májn. l-adi aaáiamal aajnálalimkra i.em aa.»l-gálhatnnk, 127. T. J. Homo propóult, Dsm dliponit . . , Mindenesetre eleve luddaitlak, ha 1JH. .TemetSben- kilanljnk. 72ÍI. M. lludapesl. UrSmuai Udviwdljnk I A most knldstlok kSafll raak a ,IteKuihox" írottat lehet k\'ltfllni, a tShblben is meg: »»n ug/an aa alap-es.me é< ér.i., de a vers technikai rétiének hiányos->ága miatt kOiOlhetlta. JJaucm atek a r.»iuUok gon-.1..lkodéba ejtetlek bctiMlnkat. ■ ;«). A «tlin..glividéki tanító-egylet kOigydléaé-nok jegylőkiínyvél vetUIk, / .mielőbb kllz4lj<lk. 7Í1I, A karádl siUkMaaentelé\'. Onuepily leírásit sajnálatunkra, csak Jitvi! aaimuuk hoabalja. 732. .Kéaaa Háadnr éi a HOrso krach hösel\', kevés módosítással koaSIhelil. A uapokhau magánlevelei Írunk. Érték- és váltófolyam május 28. 5% metalio\'ues 00.70; 5•/, nem, kölcsöu 71.15; 1800-ki álladalmi kdlnfla 99.—; bsuk-részvények 925; hitelintézeti részvények 277.— London 111.25; rnagyár földtohftrntoniési köt vény 70.50; temesvári ftildtohermentési kötvény 74.50; erdélyi toldloheriuentési kötvény 72.— : horvát slavon fÖldtc\'herraentési kötvény —.—; ezüst 110,25; cs. kir. arar . - , Napoleond\'or 8.89. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajot. r^rylltt^r. mr STKI.N SAMU, ékszer-árus, arany- és ezUst-műves, rKSTEN,^ Király uteia, 4B-\\k rs. Akdctfa-uUtattligltUn. Ajánlja mindenféle, úgymint saját k^asi telt kész muukáját, egyszersmind vesz, cséréi avult arany- és ezüstöt, elfogad minden \|«vi tást, úgymint kő- és érczraeUaést, melyekkel legolcsóbb áron szolgálatid. Kapható nála ki tűnő jóságú arany-, osüst- és svajozi órák jótállás mnllott. Vidéki megrendelések javitátok lej-gyoreabban ós olcsón ssámittatnak. H \'I R D B „T M 8 B H , i«l« Uj kézi csépfögópek s Ifj.Weil Móritz tí . OY-KANIZS AN jolentékonyon javit-egészon vertvaselőnyös készítés-mód- éa csinos kiálli-ban lbO frldrt szállít Frankfurt a/M. Seilerstrasse Nr. 2. liécsbcn, Franzcnsbruckentlr. „ 13. ScherzLouisu kereskedése. Ő csász és kir. apostoli felsége legkegyelmesebben ellíatározui méltóztatott, hogy a megtartandó XV. állain-jótékonysági-sorsjáték U.u jövedelme az Inneni birodalomról polgári o/Hlalrs, novssoteteu « Inntbraekbu ijon»» épiténdS, \'í.alS- ét Ulanc.intéteHel .-gyuitelt kórbátrs, továbbá a tlOribcnlovi. t.K« »4«U-lnUwlra. é. a bevitel mérve aaerint aa érintet! birodalomul míg máa jótékony céljaira fordillaxik. fiten Ugfeltöbb par.no f-lylAu a •«. kir. .ten X>,állam Jólékony.ági aoraiálikot, a ni.-ly 4368 1 BSnyeremíny 100,000 Irt eaüat jAi ........ ) . 30,000 . . 2,000 dl. «--.. ülje 400 ... m o jövedéki igatgatótág megLyilja ■ rőt lartslraaa, a pedig \'\|873. juliui MSI vali kamaUlveiellel : 1,000 eittit f 800 . 600 . 1UI) 60 40 remény 20 ) eitlit forint 1000 90 Ót . 100 Z \| 3tXK> 44 elő- (■ _0t4.ny.Ml n 1860-lki álla.i.kölrtön ötöd-aorajegyelben. A húzás okvetlenül 1873. junius 26 án történik. Egy sorsjegy ára 2 frt. 50 kr. oszt. ért. A kitdu&leg köahaaii.o -é. a .or.jogyv.v8k rétiére kllil...h« lotlojöveíikl Igatg.ló.ágol tton bi> vétnak fog Örvendeni. Bictbsn, 1873. márciiut 17. ielyn.-k i ■játék ti.ata jövedelme aientelve van nyeremények foljogotilják a ca. kir. bogy öten vállala! klllönóien élénk rítt- nidki A cs. kir. lotto-Jövedóki igazgatóság. V0LKMER EDE. < . udv. lanácaos ét lottó-Igatgati. A tortjegyek Béetben a ca. kir. lotlo-jövedékl igaagatótág ipületíben léletS, a jóié-kony eriiokra liánt állami/.-.játékok ottUlyánál. (belvárot, Haltgrlet 20. aa.) ugy egyenkiul, min! nagyobb réttlelekben vátárolbalik, v.gy a járandó pintOmeg beküldése mellel! irátbau megrendelhetek. Kaphatók továbbá Béetben i minden Iolto-gy0jl3ki.il ét dohánytSt.dében, a ca. kir. ét m. k. orttágokban pedig minden lollo-hlvat.loköál ét lotto-gyUjtöknél, »t adi-.iipoi-uhivalaloknál, dohányáruliknál, v.tpálya- éa g8.ha\|óállomáiokon, nemkülönben a birodalom _ várotalb.n ét helységeiben felállított tor.jegyároló kö.egekuil, Jff ígyen, j alt levélbeli kívánatra - riT méfr bérmentve la! w késsaéggsl aaolgálUtlk mindenkinek \\ i leggyönyörűbb női ruhakelmék nagy választékú mlntagjrflJtímíttjrÍTsl 1 kHAn«I!H«KR AOOIF PEST, url-ntou . I-iő axim. Testgyakorlás és táiicztanltásl hirdetmény. Alii jegyzett tisztelettel ajánlja magát a uagyérdomtl közönségnek, nevezetesen gyermekek- a felnőtteknek u tertgytóarHés és ttoisxművé8zet&e» való alapos oktatáaára. Hogy mennyire fejleszti a eróaiti mindkettő a teatet, s utóbbi, novezotesen n \| l táncatanitáa mennyire szüksége kelléke a müvelödéanek, ast alig azükaégea többé \| páldákkal igazolni; mivel 14 év óta reámbizott tánoziakolám bevan iamerve, hogy \' általa nyeri a test\'ínoagásaiban azon aajátazorfl, keosteljos könnyüdségot, s táraaaá-I gokban oly élreaetek tényezőjévé* válik, melyokot a tánczolni nom tudó kedvetlenül ! nélkülözni kénytelen. — Midőn ennek elaajátltáaára alkalmat nyujUni száudékom, I í tisztelettel megjogycom, miszerint a táneztauitáa nálam minden divatbau levő BEL-Wrfa. KULi\'OLDI TANCZNEMEKHE kiterjed, melyek alapoa módszerem nyomán L Könnyen betanulbatók. (A tanítás már f) éves korú gyormokekkol kezdődhetik.) \' A táneztanitási dij havonkint 4 frt. Egyssersmlnd bátor vagyok jelenteni, miszerint FÉNYKÉPÉSZETTEL ia foglalkozván, igon kielégítő fényképeket a legjtiiányosább áron késaitek. _ Midőn magam ezeknél fogva a t. ez. szülők s a kétnimd ifjuaág bocaes figyel-\| mébe ajánknám, s becaoa pártfogásukul kérném, ogyszersmind biztositom, hogy azt I I kiérdemelni leend fAsttrekvéaom. [ Relner Elllaa, (ó-aradi atlll.) gyakorló láncjme.ter éa fényképéaa. * TánoaUkolám lótoalk: A „ZÖLDFA" vondóglŐ teremében ostl 7 órától 10 fg. L^Hr Belratáaok eiskötólhetóÍT-~\'Zöldfa* vond. 20. d. e. 7-10-, d u.5—ö-ig. EMdé kss sislvéayek díjtalant!1 váltatnak be A soproni leszámitoló-bank és nyugot magyar jelxiiloo; hitel 1 lOkTKI.I\'.PI NAGY-KANIZSAN. Mindennemű állam ós hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtchermen-tesitési kötvényelf --- arany s ezüst pénzeket vesz és elad. Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre G/e kamatra fogadtatnak cl. Kölcsönök házakra, földekre 8 más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól 6/. kamatoznak. Tőzsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltétolek alatt telje-•^sittetnek. ^ EssYt kossis í vTn y a k ú I ji s l ali w í v á l t a t a a k > >. Zum Kőnigtrank! U.ir KOolgtrank, .lue mit vleleu nllder PllsntentSften berellele I.lmonsde, grö.atea hygiXnlat\'h-diKtetitehet Labaal fllr Kranke, Uenetende und Ueauude, lat uicht. Keniger alt .Medicin* oder Oelieinmittel; er lleferi dem Organiamut élne KUlle vou UeaundheiiiatolTen, durch welche die Nstu-i -VTúrali Blut und Hkflebeueruag) to omgeoaudelt nird, da.a dia Krankhelta.llr.arhen und dadurch die Krankheit aolbat verachwlnden. Selt Kabnemonn und I\'rietauiU Itt uichla to Kritaunlichei auf dem Gebiete der Nalur-heilkuiido getchehen, wle die wiinderbareu Kuren, welche duroh den Königtrauk bewirkl wrrden. KrUher IXchelte Jedcrmann Ubcr ao anglaubliche Uiuge und daebte, daa wieder eine groa.artige Tkuachung dea Publikuma beab.lchtlgl vrllrdc Die Thalachen bevrelaen, dat wirkllch eine gronartige Eracheinung an den Tag getreten, nelohe ala de\' Anfang einer neuen Aera der lleilkunde au betrachlen Itt. — Deui gegentlber mutt nuu eine neuo Theorle Bevrnuderung erregen, »\'elcbe die uralte Wahrhelt, dati die Nalur der betto Arst tel, betUligt. Dnrch deu Königtrauk tlnd genoteu Pstlenleu schweren Wuuden (tcbnell, ohue Wundfleber und fatt ohno Schmertent): allén Brutücideu\'(al< Attlima, KngbrU.tig-kelt, Bruatbeklemmung, Kurtalhmigkeit , llruatverachlelmung)-, bei A-lhina ofl keine Hllfe; Abaehruug vhl«r auch langtam.) Mageukreba und gSnallcher Magenvertchliei-aung (selbtt In HT Uelhanleu lu Berlin, der grOtilen llcilaint.lt Preutaent); Pstient f b.kam aeit drel Tage weder Speite und Trank, noch .Mediáin"; <W der Trank ober OlTnete Hpelteröhre und Mageu, und die ^grXtilichen 8chmert>-ii lohwandeu bald da-rauf; von den gap Aeriten Vanfgegeben, ttand er doch ato höebaten Tago wledei \|Tanf nnd ging nach der 4. Klaacho wieder an aelueii Uerufl; \' . den tödliehen llerakraiikheileii auch mit hXullgen llertkrHinpfeu lu vielen Palleu j1 die KiNmpfo mitunter voiu erateu Trinken au fort j eiue aolche Kranke, vo.i eiiiem der gelehrleiteu Aertle Berlin\', drel Mouat ver-gebena behandolt, war von ihui nach inchr- \| msliger grilndlicher Uiiterauchuug mit der I KrklXrung vcrlaaten : gegeu dle.ua l.eid< \' giebt et koiuo .Medicin\' uud er e warle iu IKngatena drel Tago den To.l; au. .io aber atand docli arhon aili hoch.ien Tage auf; der grXtillcho llenkrampf war von eraleu Trinken aa wcggebliebeu, dei Artlabvr wollle aj.Xtor dnrcbaua ulcht glau ben Sf»« da«« aie gSueien, aie hat aich abc. I««» veihoiralet; nllvli Augen-Krankheitcn, auch unhrllbaiei Krblinduugen, SW-wo auch Operatiouen nlchi mliglirh wareu, u «. durch Keaorption dei kryalalltirleu Waaaera der Pupilla; eln aeit aecha Jahreu totál Krblindetcr (Belevue bel Trier) erhlelt aeln Augeulloht durch eine eintlge Plaacha, eln andererdurch 18 Plaachn ; daaa sie scbXrfer und welter aehon ; Auge-uentsUndungen durch Trinken und wtruir UmachIXge (Miach.ing roll warmen Waiaer, Mageuloldeii und au SO~40 jkhrigen Ma-genkrXmpfen (hler ain achnellttcn, nachdem allerlei Kurou und Ülttel vergetchlage.n) 20—30 jXbrlgeu Hheuinatlimui uiit I.Xhuiung (ofl tchon nach oluer Plaai-ho, auch IJIlimuug der Zunge); Lunganentatlndungen selbtl lm höchtten Stádium, ateta nach oinlgemsl Trinken, nle tödtendes Elt anwendeul (lauwarme tlm-achlXge I) helten Brand und liettigitem U\'nndfleber, nach olnlgemal M^Trinken und tlmtchlKgen telbit bel der Milibrandvergiflung alehe obenl): wenn der Brand lin Knochon, daa (Jlled eine Htunde hluelngelegt \| der Brand wlrd abgettoiien, dat braudlge Plelteh verreltert und die M9>Wunden hellen acbnell; allén Koten und Piebern auch Klndbatt- nnd Nerveufleber (beim Pieber orfolgt auch Erb-recheji durch HUrkuug der Magenuorveu, nicht wle beim Brechmittel durch HchwXchung;) schweren Bkrofeln u. Drtlaenlelden oft tchon nach alncr oder wenlgen Plaachen Ilaut-Kraukhelleu, auch Plecbten und Oe-acbwaren (tehr achnell) - \' DiplerlUa (trinken uud l>.\|l..iandliuh recht warmen Umtchlag wle bei llriiuue): S^wenn Uaa l.\'ebel nlcht S^ au. d.r Tiefo komint, ateta acbnelU lleilung! BrXune heiaa trinken: und recht waruie UmtchlXge auf Wolle und dio Kohlé ; doch ulcht mehr in böcbileu 8tadium ; allén llalileiden betondera Kcl.lkopf-Knt iQndung (hler tehr tchnell; Miichuug mit heinen Waaaer I), auch llaliichwindtucht aelbat im hoheu .Stádium, wo achon viel gebeit! worden ; Kpilepiit oder Pallauchl (.bOtea Weaoii-), mitunter achon vom eraleu Trinken an nicht wiedergekommeu, wo\'a jahrelang fait Ikglirh kain ; ofl kelne Hilfe -, Blulbri\'cheu (achnell, uiit fat! augenblirk-licher Beriihigung dea grntoii Körpera); llemoirholdeu (Knoton oft achon aiu uKchatcu Tage fort), aucli hkmoirohidaler Verschlei- iiiflötungder Hteino); Ulrlil (an arliweren veralelfuugen der Ue-lenk.\' langaam, oft keino Illlfo; KopfKolik uud Kopfkrnmpf (aehr arhiitll wenn vom Magcn hcntlhrond; Ktlc.kenmnrkadarro im hohen .Stádium (vou der königl. Rvgierung xwol Jahro vur-gebvna iu dio lIXder gearhlckl, S^- forl-wXhreud viel Hchmerxou, nlcht mehr dia - na eh .ter 10. Flaache t Jalire Sehc, .. auud gebliebeu. Ularrhöo und Krbrecben (dieaea ai dem er.leu Tiinken) Sa«>bei SXuglin Mutter oder Amme ; in Choler. uud Cholerine I >ii Keuchhualen (mri.tena achnell) HchwKuune; ,n argen Verachleimungen; n Appelit- und Uclilallotigk.lt (hler melttens achon am er.ten Tago ; n_ alleu Aniteckungikrank helten, auch Pocken ^"atwelbe falién nach dem er.ten Triuken aua recÜaude Pocken veraehwiudvu Uber Naclit apuriót, ao daaa Patlent gesund Itt, wle tuvor; n Kreba u. Knochenfrata (auch hler oft tchnell, aelbat bel hohen Urado); auch n Halsflua* (hler nl«ht so achnell); ii allén Watiertuchlen (atarke Anachwollnhgen der Qlieder ofl Ober NacM fort) ; d achweren Menitruatlonileldeu ( Jahra lange BlutStlue, S^wie auch Jahrgangea Autbleiben naob elnlgeinal Trinken SW-dbrr- u Prauenkrankheileu, auch an Blelchaucht (hler langaam); In eine Pamlll* treteud, fand Jscobl die Hauafrau schwer krank, vom Artt aufgegeban; der Mann relchte S^ Ihr den Königtrauk! and am andern MltUg rtifuete sa#< .ell/.t dem Arsle die TbIIre, den Trank In der Uaud; u Schwlndiucbt und vlelwöcheutllcheii liekt. 8chw..\|uen (eritere lm bohém Htadlum tchon nach S Plaachen, dio Ultleren nach einlge-naI Trlnkea) Ubarhaupt; Autfuhrllch Broaohrtlro flhsr den Kőnigtrank nebit tauseuden voo Atteiteu, tum groaaen Thell amülch oder gerichUicb, In 8 PXlI.n aogar eidlich beglaublgt, werden auf Verlangeii Uberall franco und gratia jrotaudt. ^79_jj Krflnder nnd allelnlger Pabrlkanl dea Kőnigtrank : Wlrkl. Uetundbeiluath \|llyglelat\| üarl Jacobl In Berlin. Die Plaacho KönlgUank-Kitraet, au drelmat ao.,-vlel Watter, köttet lu Wle " 6. 1.60, retp. í. 1.70. Zu bealehen duich die öiterrelcli. Provlnte II. 1.60, In General-Agentar für Oestorreich-üngarn bei H. HAAOK, !»♦• Wien, Welbburggasis 22. lm Depot In Peti, bel Apotheker J. v. Török. Wajdits József, kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyoresajtó nyomása, Nagy-Kanizsáu. Annoncen-KzpedltlonZeldlerACo. Wien. 1