* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 15.56 MB | |
| 2010-02-13 22:05:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  1177 | 3586 | Zalai Közlöny 1902. 049-052. szám december | Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 40. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 49-ik szám. XLI. évfolyam. Előfizetési ír: Egítc érre . . 10 kor. — Sll. Fél iire ... 6 kor. — flli. Negyedéire . . 2 kor. 50 flll. Erros BKira 20 flll. HIRDETÉSEK 6b»iibo»pctit«orb/iD 14,má>odiior 13, ■ miodoo tOTÜblti lorért 10 fiit NYILTTÉRB&N petit (oronkóat 20 fillérért Tétetnek fel. mm ZALA KÖZLŐIK. A lap Kellemi réuét illeti minden közlemény a felelős srerkesitŐ nevére, A* Anyagi résrt illető köx-lemények pedig a. kiadó nevére cimzetton Nagy-Kaniz»ára bérmentve iotézeodök. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok YlBBzanemkDldetnek A nagy-kanizsai .Ipar-Testület/ „a nagy-kaoizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," ,nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskör,■ a ,nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izt. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Zür-zavar, Nagykanizsa, 1902. december S. Tudományban, irodalomban, művészetben általáoos a zür-zavar. Ezeknek a világoknak mindegyikében nagyon sokan vannak, akik nem tudnak többé tájékozódni. Olyan nagy és sürü a köd. hogy nem is sejtik többé, hogy messze vau a cél, amely felé törekedtek, hogy előre, vagy hátra kell-e a hajót irányitani. Komor szavú próféták hangja hallszik fel, akik azt hirdetik, hogy be kell a vitorlákat vonni, a hajót pedig sorsára kell bizni . . . Utasai szálljanak magukba és az égre irányított tekintette! várják be a véget, mely úgysem késhetik soká, mely okvetlenül be fog következni. Mivelhogy tudomány, irodalom nem tette jobbá az embereket, mivelhogy egyik sem tudott igazi eredményeket elérni. így süvölt bele & khaoszba a Brunetiérek vésztjósló huhogása . . . És töméntelen a kishitű, aki prófétának vallja a tudomány csődjének hirdetőjét. És töméntelen a híve a többi reakcionárius prófétának is . . . Nem csoda, az emberek legnagyobb része gyönge és csak akkor bizik magában, ha erős kéznek vezetését érzi . . . Csak akkor hiszi, hogy előre jut, ha forgatagos hullám sodorja magával. És ilyen hullám most nincs. Mert korunk átmeneti kor. A forrongás, az erjedés ideje, melyből csak ezután fog valami kialakulni. A szellemnek sok ezernyi munkása a zseni számára egyengeti az utat. A nagy, hatalmas férfiú számára, ki azután magával ragadja a milliókat. Magával uj utakra, uj szellemi régiókba . . . De most még homályba vész el az alakja. Nem látszik belőle semmi. v Előbb le kell folyni a vajúdásnak. Előbb ki kell választódniok a tisztátlan anyagoknak, amelyeknek kellemetlen szaga ott érződik a szellemi élet minden terén . . . Ezt az erjedést nézik a könnyen ijedezők a pusztulás, az elmúlás előjelének. Ezt a vajúdást halál -gyötrelemnek. És mert nincs hullám, mely az emberiség hajóját szédítő sebességgel sodorja előre, könnyen hitetik el magukkal a tömegek, hogy 8 hajó egyáltalán nem mozdul, megfeneklett. Jaj volna az embereknek, ha ez a hit általánossá válnék benne, ha nem akadnának, kik a ködbe biztatva kiáltják, hogy csak előre, előre I Ha nem lehet egyenes vonalban, akkór változtasson a hajó irányt. És mindjárt meg is mutatják, hogy hogyan, miképpen. Mindjárt fordítnak is egyet a hajó kormányán, ugy, hogy az egész nagy jármű megrecscsen és ingadozásával még jobban megrémíti a félősöket. Ezért a nagy elkeseredés az irodalmi és művészeti szecesszió iránt. Azért kiáltják ezren és ezren jajveszékelve, hogy az uj irány az irodalom és művészet teljes elzüllését jelenti, hogy a hajó menten elsüljed. Pedig dehogy sülyed! Egyideig ingadozni fog, azután diadalmasan rohan előre. Diadalmasan és uj erővel, virágos partok, uj célok felé. Akkor sülyedne el a hajó, ha a halálmadarak huhogására hallgatna a legénység, ha elernyedne minden munkás kar és mindezeken erőt venne a csüggedés. Az uj irányokat keresők, a szecesszió zászló-hordozói, a refor- mokat sürgetők leszuek az irodalom, a tudomány, a művészet megmentéi. Ők segédkeznek az uj kor meg-szüleiíséné!..\'Ok egyengetik az utat jövök zsenijei számára. Ők vetik el a magot, melyből azok az egész emberiség üdvére és javára áratití fognak. Ők öntenek bátorságot azokba, kik még ellent tudtak állani az általános letárgiának. Mert megmutatják, hogy az emberi szellem még nem merült ki, tud a múltra való támaszkodás nélkül is ujat teremteni, van benne erő, uj századok megtermékeuyitésére, a jövő feladatainak megoldására. Persze még kezdők ezek a derék ujitók és messzi vannak a tökéletességtől ... Ki is tudhatja ma még, hogy mi lesz a tökéletes azon az uj csapáson, a melyre ráléptek ? Az övék csak a kérdés dicsősége. Az általános elismerést, a nagy tömegeknek tetszését késő utódok fogják kivívni . . . De ha már nem jutalmazzuk őket, legalább ne bántsuk őket . . . Különösen nem azok, akik a haladásnak, a liberálizmusnak barátjai. Mert a szecesszió harcosai mindannyian a haladásnak útkészítő katonái. A szecesszió táborába tartozó festó, szobrász, épitő, iró éppen abban az irányban halad, mint a szociálista vezér, a liberális politikus, a kísérletező tudós: előre, mindég előre I Ebben egyeznek az ő útjaik, bár a közvetlenül kitűzött cél tekintetében elágazók. Valamennyien hisznek az emberiség jövőjében és haladó képességében. Amit hinnie is kell annak, aki a dolgok mélyére tekint és nem felületesen, a látszat után Ítél . . . TÁRCZ A. Modern nyarraskek. Itu: Jibi dl U fiadén. — A .Zalai Köilany tiicija. — A báli hangulat elérte a tetőpontját. A villamos tulipáutokból kékes világitás árad síét az óriási teremben, amely valami túlvilági kísérteties szint ad a tarka jelmezes. forrongó tömegnek. A zene egy francia négyes ütemeit intonálja. A táncoktól félre egy sarok díványon Bajor Izabella cseveg, a páncélos, vértes V Károly német császárral. Az ordekes párt a közelből egy nem kevésbé érdekes pár figyeli. Edmée (18 éves. modom költónőnek öltözve.} Kérem csak semmi bók, semmi gyerekes udvarlás. Raymond (25 éves, nomád cigánynak öltözve, rettenetesen stilizált jelmezben.) Pedig higyje meg. hogy el vagyok a szószoros értelmében ragadtatva es mindazt igazin érzem is. amit mondok. Edmée. Na ezt pedig eleg rosszul teszi. — Óh, igen jól tudja, hogy « ilyen érzelmes szentimentalizmus™ neküni. éppenséggel nincs szükségünk. Es kérem, ne jöjjön oly közel hozzám. Ne feledje el, hogy mi csak ma találkozunk legelőször életünkben, óh, hogyha tudnák, hogy ezt az ó mai összejövetelüket nem a véletlen, hanem mi raa81"\'* készítettük aló. Es én részemről szentül meg vagyok győződve róla, hogy^J" I ismeretséguek kölcsönös szimpálhia lesz a következménye. Raymond. No, egyelőre még semmi következmény sem fejlődött közöttük. Miud a kelten vigasztalanul unatkoznak és ásítoznak, mint a halak, ha kiveszik őket a vizból. Edmée. Pedig olyan gondosan öltöztettem fel a mamát. Magam fésültem, puderoztam, magam sütöttem ki a baját, még egy kis kármint is tetiem az arcára és az ajkaira. Az összes családi ékszereinket is mind reá raktam! Kavmond. Nekem is annyi bajlódásom volt papával. Mindent elkövettem, hogy lehetőleg daliás és harcias logyen a megjelenése. Edmée. Biztosítom önt, hogy mama föltétlenül jó benyomást kell. hogy gyakoroljon egy komoly és megállapodott férfire. Olvasta Byront és tud gitározni. Bégen énekelt is, most azonban egy kicsit mór disztonál a hangja, hogyha borult az idó. Kaymoud. Papa rendes körülmények kőzött nem nagyon szellemes társalgó ugyan, de hallgatását lehet lelki mélységnek is tekinteni. Edmée. Ah udvarolni és olcsó szellemes-kedéseket akármilyen ostoba, éretlen tacBkó is lud mondani. Annak ugy sem lehet értéke egy finomlelkll nő szemében. Raymond. De legalább egy kicsit merésznek kell a férfinek lennie a hölgyek körül és az én papám olyan mondhatatlanul félénk. Edmée. Hát ez egy kicsit mindenesetre kellemetlen. Raymond. De gyöngesége már annyira megy, hogy például üzleti ügyeket sem bizhatok reá. A kedvenc foglalkozása az. hogy parafadugókból várakat épit. Aunyi ilyen vér van már a villánkban, hogyha vízözön zudulna a földre, ami házunk okvetlent)! a vizek tetején úszna, miut boldogeinlékü Noé apánk hires bárkája. Hát nem megindító naivság ez ? 1 Edmée. Hagyja el 1 Legalább nom lesz utunkban, hogyha egybekelünk. A mamáért meg éu felelek. Raymond. Csak ne elleneznék a házasságot. Kdméo. Eh 1 Azt elvégzi majd a kölcsönös szimpáthia. Végre is be kell lát-niok, hogy mindketten igen jó! választottunk. Önnek vau akaratereje és ügyes-ségo. Kitartással és egy kis taktikával pedig rendesen célhoz ér az ember. Ónnek nincs ugyan valami kiváló tudása, a nézetei sem egészen tisztultak, de a tömeget mégis frappirozhatja velük, ha a politikai pályára lép. Az én szememben sokkal többet ér egy olyan férfi, aki okosan, céltudatosan gondolkozik, ha szegény is, mint egy ostoba pénzeszsák. Mert az a szegény, de llgyes ember okvetlenül pénzt fog szerezni, emez pedig elveri a magáét. Én alaposau ineghánytam-votettem magamban a dolgot és ugy találtam, hogy mi foltétlenül illünk egymáshoz. Raymond. Hátha mi ketten összefogunk, az mégis csak valamit Edmée (Bajor Izabellára és V. Károlyra mutatva.) És végre is őket is csak meggyőzik majd összeköttetésünk eredményei. Nincs igazak a baglyoknak, kik azt hirdetik, hogy az emberiség nem tökéletesedett. Óriási utakat tett meg, bár olykor-olykor egy-egy lépéssel visszafelé haladt. És a rosszhiszemüek, a gyöngék, a pesszimisták ebből az egy lépésből következtetnek. Igaz, hogy sok-sok bűne van a társadalomnak, de régen még több volt. De nem látszott mindég annyinak, mert nem törődtek vele annyit. A természettudomány vívmányai óriásiak, az ethikai eredmények tekintélyesek. Az emberiség egészségesebb lett testileg és egészségesebb lett erkölcsileg. A vér nem az az olcsó és értéktelen folyadék többé, mint régi századokban és ezredekben. A gyilkolás a fő-bünök közé emelkedett és a becsület nem kiváltságos osztályok luxusa többé 1 A zür-zavar, mely a szellemi életre került, ki fog tisztulni. A vajúdás ideje elmúlik. Megszületik az uj kor, uj eszmékkel és uj ideálokkal. És ez ideálok egy fokkal magasabban fognak állani az elmúlt korszakéinál. És az ezután következő század vagy ezred születését megelőző vajúdás szerint csak uj és magasabb ideálokat fog szülni ... és így tovább az idők végéig .. . Ez a hit hatja át mindazokat, kik a haladás zászlaja alá csoportosulnak. Különböző jelszavaik mellett is ez egyesíti őket olyan hatalmas táborba, mely győzni fog a társadalmi és szellemi reakció gj\'iszvitézein . . . Mert csak a fejlődés, tehát az élet ellen küzdenek, amazok pedig az életért, amely a maga soha el nem ernyedő erejével diadalmasan segíti őket abba az irányba, melyben ő is halad: előre 1 soboz Andor. Raymond. Hanem azért még is csak \' nagyon óvatosan kell előttük terveinket említenünk. Edmée. Helyes! Hiszen roppant köny-nyelmüek. Raymond. Valóságos gyermekek. (Nyugtalanul). És nézze, még mindig nem tudlak összebarátkozni. Izabella mama 1 ugy néz ki mintha aludni szeretne. Edmée. Hauema magaV. Károlya is olyan, mintha kartonpapirosból volna kivágva. Raymond. Legalább érdeklődést tudna kelteni a mamájában a dugó várak iránt. Edméo. Na olyau hirtelen nem mehet a dolog. Az öregedő emberek rendesen visszaesnek a kamasz korba. Éppen olyan Ügyetlenek leszuek megint. Raymond. Talán ha megéheznek, a bűffetben még is csak összebarátkoznak. Az olyan semleges terület féle. Nem táncolnánk egy tourt szép barátnőm? Az emberek kezdenek ide figyelni. (Kitáncolnak.) Egy negyed órával később falatozva találják Bajor Izabellát és V. Károlyt. Lord Byronról és dugókról beszélgetnek. A királyné gyöugypártája a jobb fülére van csúszva és ő felsége V. Károly császár és király a diván alá dugta a sisakját. Edmée (örömmel). Semmi kétség 1 A jég meg van törve. Már barátkoznak. Raymond. A szavuk csupa gyöngédség. Edmée. Mama lesüti a szemét. Raymond. Papa is rendkívül élénk. Edmée. Meg vagyunk meutve! . . . Az öregek tűrtetnek 1 Lakáj-sfilus. A madarat ha tolláról ismerik, vájjon az ember jellemét nem a nyelve mutalja-e meg? Akárhányszor a nyerB, durva nyelv uem tisztább léleknek-e a tűkre, mint a sima, alázalos, émelygősen cifra beszéd? A magasabb régiókban — azt hiszik sokan — hogy csak ezen a cifra nyelven lehet megszólalni és ha a már meg-Bzokott és elfogadott formákat valaki megvett, parasztnak, műveletlennek nézik. A köszöntések is e formákba tartoznak. Ma h legtöbb ember már még a legkedvesebb barátjának sem kiván ,jó napot I" mert ma így köszönnek: „Van szerencsém I" Ma akármilyen szépen megköszönünk valami szívességet, a felület rá: ,0b kéretni" És ebből aztán értsen meg az ember valamit. Ezzel szemben a magyar paraszt az ő egyszerű paraszt eszével, ha cifrán akar bsszélni, „szerencsés jó napot\', .nyugodalmas jó éjszakát* kiván. Es ba valaki a szívességét meg találja köszönni, bizooy rámondja tüstént: .Nincs mit!" íme, csak e pár szó mily\'különbséget árul el az uri és paraszt társalgásban. Mig az uri ember érthetetlen szavakat rak egymás mellé, addig a paraszt udvariaskodnának megvan a maga belső tartalma is. így vagyunk a címzésekkel íb Erre már a parasztot is rá kényszeritette a sora, vagyis az urak biusága. A cimék ugyanis arravalók, hogy hiu emberek füle gyönyörködjék bangzatos-Bágukban, mint akár a kis gyerek a cieogő-pengö játékban. Ha a sarki boltost már .tekintetes ur" cimmel Bzólitgatják, a patikárus a „nagyságos ur" cimet követeli. Nagy városon már a szobacicns régóta nem Panni, hanem .kisasszony", ezzel szemben természetes, bogy a házikisasszony okvetlen „nagysám", a háziasszony ,ő nagysága." Nagyon természetes, bogy ,ő nagy-ségáuak* már kedveB életepárja sem lehet más, mint „nagyságos ur." És ez az apró dicsőség olyan olcsó mulatság is. KávéházbaD, korcsmában, uton-utlélen rendre ugy megszokja az ember, hogy végre sérti igazán a más cini. S aztán olyan is ez, mint a ragadós Álom. (S. Hugi.) — A .Zalai Köiiöny* eredeti tlrcAjx. — Már hajnalodni kezdett, mikor az első indítvány tétetett, hogy bizony ideje volna otthagyni azt a termet, araetybeu még alig pár órával ezelőtt vígan futkosok körül a párok, a táncok ütemeiro otnehe lábacskáikat. Az utolsó galopp elhangzása után mint közönségesen visszavonultunk, részint gondolataink kicserélése végett az oly fényesen sikerült estről, részint pedig, hogy poros torkunkat az uj refoszkóvaí kissé lemossuk. Mikor aztán a szép szó és a jó bor is a végére járt, jónak láttuk befejezni a dolgot, hogy fáradt testünket a váró másnapi munkának kipihenjük, s álmainkat tovább szőjjük. Rózsika állt előttem kedves mosolyával, reám mereszté gyönyörű bogárszemeit és én csak annyit mortem mondani: „che bell" 1 „Micsoda", kérdé, de már ő is észrevette a közelgő csónakot, melyből mindjobban és érthetőbben lehetett hallani a „sotto il ponté" — velencei dal akkordjait. Előttünk a végtelen tenger, mint egy kiterített üveglap terült el, melynek gyenge hullámai a miramari kikötő lépcsőit mosták. Jobbra a természet örökzöld szőnyege, szebbnél-szebb apró virá-. gok tarkasága, mindenütt az ünnepélyes, titokzatos csend, mintha a természet a szerelmesek búvóhelyeként alkotta volna e nagyszerű helyet, s mindez felgerjesztette bennem a vágyat megtudni, hogy Rózsika, zz a kis hazai fecske azért Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. DECEMBER 6-án. betegség: terjed folyton-folyvást. De amig a ragadós betegségek a nyomorban, a piszokban terjednek, addig ez a betegség mind feljebbíeljebb törekszik. A házmester megnagyságolja a kishivatalnokot, a kishivatalnok a hivatal fejét. A hivatal feje a kollegáját, nyilván azért, hogy ebből tudják meg azt, hogy őt is ilyen cím illeti. A közélet már rég megállapította a magyar cimek skáláját és csodálatos, hogy ettől lefelé soha, de felfelé rendesen eltérnek. És a legtöbb ember milyen jártas e labirinthusbanl Milyen ügyesen tudják alkalmazni, hogy abból a hallgató — de nagyon ritkán a címzett — megértse: a cuny, vagy a hízelgés sugallatából eredt-e? És ha csak félórát idóz valaki valamelyik minisztériumban, jóllakhatik címekkel. Azt, hogy kikről beszélnek, csak Bejtheti, de meg nem tudja. A miniszteri tisztviselő szótárából a miniszter, miniszteri tanácsos, osztálytanácsos stb. hivatali cimek teljesen hiányzanak; ezek helyett kegyelmes urat, méltóságos urat, nagyságos urat mond mindenik. Idegen ember azt hinné, hogy ide a király mind csupa méltóságokat küldött, még az iró-deáki szolgálatra is. Ez a cimzéa az Írásokban még émely-gősebb lesz. A miniszter ,ö nagyméltó-p&Ka • 8 mánik ,ö méltóba" & har-má\'dfft „ő nagyfák!*,• naityon tfrmés/eti\'s, va\'ameimyi megkapja b különös tisztelet jeléül még a nagy Ó bf«üt i* I\'ypnkor látszik m*K, mekkora kár hocy a nagy betű\' külön kimondani nem lehet 1 Kerestem ennek a kü\'önlege* címzésnek az alapját a törvéoykönyveinWben is. Nem kaptam raee s»-hol. C-upán a bünMŐ törvénykönyvben találunk annyit, hogy aki jogtalanul azért használ valamely őt meg nem illető cim^t, hogy ezrei másokat megtéveszszen büntetéftérd^mel. Azt azonban magara is ki tudtam találni, hogy ezek kö/é a magát megnagyaágoltató patiknrus ur nem tartozik, mivel ezt a törvényt első sorban az üzleti érdekek védelmére gondolták ki. A király minisztert nevez ki népének, de népe a miniszter helyett kegyelmes urat kap, az egyetemen a tudóst azért ültetik a kathedrára. hogy az ifjúnak legyen tanítója s voltaképpen ez is nagyságos, méltóságos, vagy éppen excellenciás urat kap. Tehát ma senkit sem lehet a hivatala vagy foglalkozása utáo ismerni. Ma hsjlongani kell minden egy fokkal magasabban álló ember előtt, mert neki csak az kedves. Ma kis ember nagyobbhoz nem szólhat lakáj-szólásmód nélkül, mert ezt igy kivánja az a nagy ur. És vájjon ki a hibás? Kit kell megtámadni azért, hogy az emberek ilyen csuBzókká s a szép magyar nyelvünk ilyen lakáj-stilussá sülyedt alá? Az-e a hibás, aki eltűri ezeket, vagy az, aki hajlong, alázatoskodik? Éo azt hiszem, mindakettő. Aki eltűri, azért tűri, mert kellemesen haogzik, mert hiúságának kedvez. És aki adja a határtalan tisztelet? Oh, ez biztosan Bzámit; ő jól tudja, hogy ember számítása csak akkor biztos, ba a mások gyarlóságára épit. És aztán miért ne hajlongjon, miért ne címezzen? Előtte állanak a példák. Látja, hogy a kevésbé hsjlékony polgártársát mindenki szánjs, hogy elöhaladása milyen nehéz, miért ne hajlongjon, miért ne pazaroljon címekkel, hisz ugy sem kerül pénzbe I S aztán ... igy tanították már az iskolában. Év YÓgén minden valamirevaló iskola értesitőt ad ki. Ebben rendesen a legfőbb helyet az igazgató jelentése foglalja el. Ebben astáo megtalál a tanuló sok mindent, az iskola egy évének a történetét első sorban. . Ha aztán az ünnepekről irnak ezek az urak még csak akkor igazán udvariasak. .Nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium kegyelmesen elrendelte ezt meg azt." Szöveg között a kormány .magas kormány,\' a miniszterig rendelet |magas rendelet,\' a tanlelögyelŐ intézkedése .nagybecsű leirat" és még folytathatnám tovább is, de azt hiszem, ennyi is elég, hogy belássuk: az igazi lakáj-stílus melegágya az iskola, kertészei az iskolák emberei. Valameddig tehát ez igy meg}, addig a magyar demokrácia üres fogalom; adilig hiába várjuk a világ megváltozását, a mig az i>kolák folyton nevelik a lakájokat. A/t azonban egy csöppet cem helyteienitenök ha a niii-iayt^rek maguk in rend-lkeznének. Például, ha a tisztviselőin. k megmaeyarár.n*k,bOt:y Magyar országon a törvéuy semmiféle rangot n"tn iám**!-, houy a/t, aki pénzért uol-co\'ik, még ha miniszter is, különös h*jlonKánok meg nem illeMk és végre, hogy szabad, független emberben nem illő a lakájkodas. A Magyar Tudományos Akadémia is tehetne valamit. Mondaná ki, hogy a magyar belyesirá< csak a nyelv törvényeit ismeri és semmiféle gyarlóságokért ezeket a törvényeket megsérteni nem szabad. Amig a/onban ezeket meg nem cse-lekpzik. a betegség terjed és dühöng tovább 8 az igazi lakájok kétségbeesnek, mert az urak tőlük mindeut eltauulnak 8 maholnap nem is lesz szükség rájuk. Földe* Géza. Figyelmeztetés a postát Igénybe vevó közönség érdekében. A karácsonyi postacsomag forgalom fokozott mérvben Yeszi igénybe a postai alkalmazottak tevékenységét a oly rendkívüli mérveket szokott ölteni, hogy ha a fennálló postai szabályok a közönség által szorosan nem tartatnak be, a kir. posta a legkiterjedtebb intézkedések és a legnagyobb erő megfeszítés dacára sem volna képes a közönség minden igényének eleget tenni, minek következtében a közönség maga szenved kárt, ha küldeményük vagy nem érkeznek meg rendeltetésűk helyére, vagy ha megérkeznek, nem kézbesíthetők, vagy végre, ha kézbesíthetők is, a tartalom meg van sérülve, romolva stb. szállt-e az én házam eresze alá, hogy ; ott az élet legvégsőbb határáig megmaradjon és hogy az én védelmem alatt boldogítson, avagy csak pihenőként rakja le fészkét nálam addig, mig egy jobb és szebb ereszt talál, hogy aztán elrepüljön tőlem egy más gazdát boldogítva? Előttem egy nyílt könyv: égtem a vágytól, hogy kiolvassam belőle sorsom, de féltem, hogy a bánat soraira fogok bent lelni, jobbnak láttam tehát olvasatlanul hagyni, még várni. Egy sétát proponáltam fel a hatytyu-tóig, a kaméliás-kertig és nem volt boldogabb ember nálam, mikor Rózsika elfogadta karomat, hogy könnyebben feljöhessen a lépcsőkön. Ö mily édes teher volt az nékem s mily szívesen hordtam e terhet most mái-sima fasorokon keresztül is. Pajkos volt, mint egy gyermek, daloltunk, nevettünk és ha hallgattunk, szemeink tekintete többet mondott, mint száz könyv tartalma és az 6 mosolya nekem felért egv világ tapsával. Minden egyes küldemény a tartalomnak megfolelően, de mindenesetre jó anyaggal és tartóan csomagolandó. Élelmiszerek, játékok, gyümölcs, szövet, kalap, ruha, fehérnemű külön-külön burkolandó. Ezüst és aranynemüeket, továbbá pénzt a fennebb felsorolt tárgyakkal együvé csomagolni nem tanácsOB, mert esetleges kártérítésnél figyelembe nem vétetnek a már a nyomozásnál és a tényállás kiderítését hátráltatja. A csomagoknak általában ugy kell göngyölve lenni, hogy egyrészt a göngyöiet, (burkolat) a küldemény tartalmát külső befolyás ellen megvédje, illetőleg hogy tartalmukhoz a burkolat éa a pecsétek megsértése nélkül hozzáférni ne lehessen, más részt, hogy a tartalom más küldeményeken szállítás közben kárt ne tehessen. .Jelentékenyebb értékű tárgyak jó szerkezetű erős faládába csomago\'.andók. Ékszerek drágaságok tokbnn elhelyezte azonfelül vászonnal körülburkolt erős fadobozba, vagy faládacska zárva és jól körülkötözve és lepecsételve edandók föl. Csekélyebb értékű tárgyak csomagolásához jó minőségű és többrétű csomagoló papírba burkoltainak és egydarabból álló erős xsineggel többszörösen kőrül-köttetnek. Oomaeo\'ás nélkül csak bevárt uta7Ó-ta^kák, böröndök, jól abriucsoit hordók, erő-- heszeg»-/ett ládák továbliá már nem ■vér/ő egy-egy darab vad adható föl Tönb drb. vad, pl nyw, fácán, fogoly sih. cs«kis csomagolva 8dhn\'ó postára. Bécs városim és annak kerületeibe 8ró ó balküldemények uongyQie\'ére könnyű feúsmerés céljából egynegyedrét vöiös papiros rag sav tan dó. Fődo\'oe, hogy a cim 8vabato-an, tisztán és olvashatóan legyen magán a csomagon lebetőlpg jó nagy betüxkel kiírva. Pécs, 1902 november 28. Posta- távírda igazgatóság Rózsika elfáradt és igy pihenőt tartottunk. A művésziesen nyirt örökzöld sorozatot fapadok szakítják meg, egy oly padot választottunk, ahonnan a tenger meginduló dagályát láthattuk és a lenyugvó nap utolsó sugarait, melyek mintegy aranyszegélylyel vették körül a tengert a láthatáron. Körülöttünk néma csend, melyet csak az esti széltől rezegő falevelek és a teuger dagályának hullámai háborítottak. Ismét feltűnik előttünk a távozó bárka és hallom a rMi batte il cuor, non so perch\'e" (ver a szivem, nem tudom miért) melankolikus dallamát. Rózsika tekintete ismét rajtam csüng, bársony kezecskéjét kezemben felejté, egész valómat megloghatatlan érzés hatja át, nem birom tovább titkomat, de — e pillanatban felébredek. Cellámban látom magam az ágyra dőlve, még rajtam a baili öltöny és nyakamon a gallér mély bevágódása. Szezonképek. A korcsolyíLsok kudarca. — Kecíkeroétby — Viszály a v&rosok köxt. — Év régo »x üzlet-riligban. Ismét megCRalt bennünket a lecszeszé-lyeaebb asszony: az idő. Bizonyára nem istene, hanem istennője volt neki a görög mythologiábau. Csak asszony lehet oly szeszélyesen változékony érzéseiben, b tetteiben, mint a milyen az idő. a hideg h meleg, a csapadék és szárazság produkciójában. Hogy megcsalja a kereskedőt, iparost, földmivelőt, azt még csak meg-bocsájthatnók neki, de mélységes haragunk átkait szórjuk reá azért, mert megcsalt bennüuket sportb-.\'li számításainkban. Hogyan ? Mi meghívókat nyomatunk, b küldünk szét, összeülünk gyűlésezni, b feláldozzuk vasárnap délutánjainkat, befektetünk tőkét, fáradságot stb. stb. és e szeszélyes asszony, akiért elvégre is nem mi vagyunk, hanem aki miértünk van, fagyasztó gúnyáját, melyet megtévesztésünkre felvett, érdekeink és számitásaiuk ellenére leveti magáról és olvasztó, meleg gúnyát ölt, hogy felol-vaszsza jegünket, besározza utainkat. 8 berozsdásilja korcsolyuinkat ? Ámde bízzunk a másik időben (Zeit), hogy jóvá teszi druszája hibáját, 8 oda fog hatni at illetékes helyen, hogy ne lett legyen hiábavaló az alakuló gyűlés, melyen választottunk, a pénz, amit lefizettünk, a korcsolya, amit beszereztünk. 8 az öröm, amit előlegeztünk. Ettől a téltől különösen sokat követelüuk; azt, hogy pótolja, amit elődei elmulasztottak. Már vagy 5 esztendő óta alig űzheti az ember a korcsolyázás nemee sportját. Miért kell nélkülöznünk azt az egyetlen élvezetet, hogyha már annyi göröngyös uton kell haladnunk az életben Herkules ereje nélkül, legalább legyen egy helyünk az esztendő egy szezonjában, amikor a sima, fényes jégtáblán sikló sebességgel rohanhassunk fáradság, k feltorlódó akadályokkal való küzdés nélkül. Ugy tetszik, mintha a Föld. ez a mi nagy golyónk, pályájának irányához való hajtásában néhány fokkal megváltozott volna, 8 a mi égövünk alá valamely más hemispherá-nak éghajlatát helyezték volna át De ez nem bizonyos 1 Mert az, ami a másik hemispherán történik, sohasem bizonyos. íme ki merne megesküdni rá, hogy Kec8kemétby megvolna. Elfogtak-e valakit, 8 ha igen, kit? Nem él-e Keca-keméthy ma is farmjának közepén berendezve magának olyan életet, amilyet Cropée regényeiből biplagizált, a a Pin-keston-vállalat detektivjei helyett talán a rézbőrűekkel veszekedik rettegve gondolva nem a btkv. 340. §-ára (?), hanem & tomabawakra, melylyel megscalpolják fejét, amit spanyol brigadérossal tán igen, de kuruccal mai napig bizonyára még nem cselekedtek meg? Szóval Kecs-kemétby Ügye ma függő állapotban vanl S az ő függő állapotáról jut eszembe a lenbeváltó-telep függő kérdése. Az asszikuraciót t. i. igy magyarázom: Kecs-keméthjnek neve utáoi szülővárosa Kecskemét és a szomszéd Nagykőrös már örök idők óta versengenek egymássá!, hogy miért, nem tudom. Most e két hires város példáját követi a mi városunk és Csurgó. A harc ugyan egyelőre még elég békés, csak két újságnak szolgáltat laptöltelékre anyagot, de nem tudni, hogy mit rejt magában a jövő méhe, nem fogja-e áeyu éa dioaroit felváltani az irótollat. Mert a küzdő felek egyike sem hagyja magát. A csurgóiak világvárossá való fejlődésüket remélik egy lenteleptől, a kanizsaiak pedig csak i»zért sem engednek a negyvennyolcból. Volt idő, nem is olyan rég, hogy Kanizsa ezt a vitás telepet minden háborúság nélkül megkaphatta volna, csak a kezét kellett volua érte kinyujiani, de akkor nem kellett. Most kell, m**rt nem engedi magát lepipámi. H igyisnel Egy kis mező-városka vigye >el orrunk elől a telepet, egy Csurgó, akinek a létezéséről cuak mo.it vesz Kmizsa tudomást. £/. a kis mezőváros valóban megható módon ragaszkodik a lentelephez. Csurgó az iskolák és a lateinerek városa, amit iparnak és kereskedelemnek szoktak nevezni, az ott teljesen ismeretion. És most egyszerre kapnának egy — lenbeváltó telepeti Uram Iiten, hisz ezután már csak egy-! két dock kell és Londonban vagyunk, C<ureó még bizik az ilyen .ajándékok-I ban." ók még csak megszületését sem iátták iparnak, lorgalomnak, nemhogy azoknak bukásáról lenne fogalmuk. Oh, mi már tul vagyunk e naiv állapoton, adhatjuk bátran a közönyöst. Nekünk nem létkérdés a lentelep, nálunk beállott az általános hanyatlás 8 egy lentelep csekélység ahhoz, hogy pusztuló, kereskedelmünket éa iparunkat ujra?, éleszsze. Igy gondolkoztunk mi akkor, mikor még módunkban lett volna a telepet megkapni s talán ez ma ia Kanizsa titkos véleménye, de a len-telepet még sem hagyjuk, mert azt is kellemetlen elveszteni, ami meg a mienk Bem volt. Van okunk azt hinni, hogy a háborúságból Kanizsa kerül ki győztesen. A csurgóinknak megvan az a pechjük, hogy idegen vállalkozó ajánlkozik náluk a lentelep létesítéséhez, mig nálunk egy K/övetkezet vállalná magúra e munkát ■ és a haszon itthon maradna. Hogy azonban ennek dacára is megkapjuk-e a lentelepet, abban kételkedhetik mindenki, aki Kanizsa mesés szerencséjét ismeri. Minket — a bajokon kivül — raindeu elkerül. Szomszéd városaink ifjú erővel fejlődnek napról-napra, gazdagodnak anyagiakban és intézményekben, mig Kanizsa már évek óta tartó folytonos dekadenciában van. Jó lesz, ha megkapjuk a lenbeváltó telepet, de sokat az sem segíthet rajtunk. Végére érüok mindjárt az esztendőnek. A kereskedők egyenleget vonnak, vona-loznak a főkönyvben, este becsukják a boltot és egy-kettő többé ki sem nyílik. A mérleg rosszul ütött ki, e2t az évet nem jegyezzük oda, ,hol jó éveink feljegyezve Yannak." Sokan haltak, buktak, mások a fizetésre lettek képtelenek, több lett a végrehajtás, több a koldus, drágább az élelem. Rajtunk segítene még egy lentelep?! Bolondság, vannak emberek, kiknek még a budai keserűvíz sem használ. N. S. hírek. — Királyi kitüntetés, ő felsége a király Ferenc? János kiükomáromi kör-jegyrőt, a községi és körjegyzők nagykanizsai járáskörének köztiszteletben álló elnökét, a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Ötvös Emil magy. kir. adóellenőrt a helybeli adóhivatalhoz pénztárnoknak — MegycgyMés. — Zalavármegye törvényhatósága december hó 9-én rendes közgyűlést tart. A napirenden Kanizsa város közönségét érdeklő ügyek nincsenek. — Házasságok. Braun Nándor földbirtokos-Szalmatercaen f. hó 9 én tartja esküvőjét Samuely Olga kisasszonynyal, özv. Samuely Henrikné leányával Budapesten. Bangenbergi Sterbecky Ferenc Nagykanizsa vároB katonaügyi előadó f. hó 2-án Tivolt Matbild úrnővel házasságot kötött \'— Halálozások. Fialovits Lajos, az ismert Fialovits huiorkereskedő cég beltagja november 30-án élete 25-ik évében elhunyt. A boldogult atyja halála után aoyja vigasza és a jó hirnévoek örvendő cégnek támasza volt. Halálát özvegy anyján kivül öt testvér és számos rokon siratja. Az elhunyt hűlt tetemét f. hó 2-án délután "1,4 óraker temetlék a Csengeri-ulcai gyászházból a közönség nagy részvéte mellett. Koszorút (ettek a ravatalra: Az ö drága Lajosának, megtöri szivü édes anys. Felejtbetleo Lajosunknak, Kálmán, Muczi, Béls, M»ri»ka. Viszontlátásig, Gyurcsi, Gizella és Gigi. Isten veled, Toncsi, Józsi. Utolsó üdvözlet Mariskától. Tisztelet jeléül, Steiner Nándor és családja. Fajó üdvözlet Hajdú * családtól Bsráti szeretetük jeléül, Morandini család. Őizinte részvélük jeléül, Mair család. Isten veled Almásiék. Klein család, őssinte részvéttel, Wajdits család és 2 felirat nélküli koszorú. Trébár Lyos a Társas-körnek évek óta íőpincérje és szolgája f. bó 4-én az utcán hirtelen rosBzul lett. Mentőkocsi vitte lakására, de mielőtt első segély érkezett volna, a 68 éves aggastyán kiadta lelkét. A Társas-kör Trébár Lajosban kipróbált hü szolgát vesztett el. — Gazda-kör. Jerfy Adolf récsei bérlő hívására f. bó 1-én a városház dísztermében népes gyűlés volt azzal a céllal, hogy Nagykanizsán gazda-kör alakuljon, melynek célja a gazdák érdekeit előmozdítani. A gyűlésen megjelentek: Hertelendy Ferenc orsz. képviselő, a Zalamegyei Gazdasági EgyeBület elnöke, Voigt Ede egyesületi titkár, Vécsey Zsigmond polgármester, Viosz Ferenc főszolgabíró. Diicsny Károly szölőszeti felügyelő, Jerfy Adolf, Slugel József, Nusazer János, Stern Sándor, Elek Ernő, Knerodl Imre, G.lubics Lajos, Sommer Ignác, Lázár Soma, Tóth István, Kovács Antal, dr. Plihál Viktor, Sélley Pál, Bsán Barnabás, Vizlendvay Sándor, mádi Kovács, ifj. Jerfy Adolf, Erényi Ignác, Hűvös Armio, Deutacb Lajos, Sobestény József gazdálkodók, GrOnhut Henrik gabonakereskedő, s Bzámos kisgazda, lelkész, községi jegyző. Az értekezletet Jerfy Adolf nagybérlő nyitotta meg. Hertelendy Ferenc orsz. képviselő, a Zalavérmegyei Gazdasági Egyesület elnöke jól megokolt beszédben fejtegette, hogy miért tartja szükségesnek, hogy Nagykanizsán gazda-kör alakuljon. A gazda-kör következőképpen alakult meg: Elnök Jerfy Adolf, ügyvezető elnök Galubics Lajos, titkár Tóth István. A rendes tagok dija évenkint 10 kor., a pártoló tagoké 2 kor., kisgazdák is csak 2 koronát fizetnek. — Az Ifjúsági egyesületek. Az ifjúsági egyesületek érdekében Dr. ltuzsicska Kálmán Zalavármegye: kir. tanfelügyelője a következő körrendeletet bocsátotta ki: Zalavármegye valamennyi áll. elemi iskoláinak, áll. segélyzett községi elemi és községi elemi iskoláinak igazgató tanítóihoz éa tanítóihoz! Miután a Zslavái megyei Általános Tanítót Testület, a oméltóságu vallás- éa közoktatásügyi miniszter urnák az ifjúsági egyesületekre vonatkozó, a „Néptanítók Lapja" 1902. évi 14. számának 12—13. oldalán található 21,015. sz. körrendeletét, nemkülönben az ahhoz csatolt alap* szabályokat járásköreinek gyűléseiben dicséretes buzgalommal és érdeklődéssel megtárgyalta: itt az idő, hogy ezen nemzeti és társadalmi szempontból egyiránt fontos és azent ügyben, Zala-vármegye tanítósága zászlót bontva hozzá-lásBon ifjuságunk érzésének, hajlamainak, erkölcseinek, általában egész szivvilágátak ----- irányításához s szeretetteljes Selyem-blousok 2.35 frt. ét feljebb — 4 meter - valirsiot mindig a legiyabb fekete, fehér én síines .Henneberg-Selyemben 60 kr.-iól 14 frt. 66 kr-lg - Ilma, livoaott, kockázott, mintázott, damasztok itb. 65 kr.-tól 14 frt. 65 kr.lS.-foalard mintizott 65 kr.-tíl S (rt. 65 kr. 65 . 14 , 65 . Bili-selyem 60 , 14 . 65 . Menyamony-ielyem Selyem-damasztok 80 s -Miztr. rubinként 8 frt. 65 kr. 42 . 76 „ |8el;em-gTonadinok méterenként portó él költiégmentejen hizhoiKillitTa. — Hintik azonnal küldetnek, keltói lexélportó 8»*jcba. HENNEBERG G., sel?em?iifos, Zürichben c<. ur. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY A hidépitömkrinjek » ri-ik ssimig elkéaaOltek 4. oly .ok pompái Wdépitési.ininta- l,pok«? iÍml»„U. hogy egy \'i azokat kieeé8»ité»al besseremi. B6™bbet találtuk erről és a .S»torn tl .Mtlwr OJ mki.iiilékoliröl ai ni képes ánegyxékbeii, a mely ingyen és bérmentve bekoldetik Bevá- mert valamennyi másféle k5épit6.zekrti.y osnpan > Blohter-féle Midéi! tyártmáay U\'án"apb«t<Sk a bel- és kolfíld valamennyi finomabb játéksser-Uileteiben. Rlchter F. Ad. és Társa, Csá»z. és kir. udvari és kamarai szállítók. Iroda és raktár: 1. Opernjasse 16. Bécs, Gyár: XIII, (Hielaing) Rodolstadt, Nürabírj, Ollón, Rotte-daai, Sll.-Pélorvir, New-York, Uty. gyógyítása biztosítva. Azonnali eredmény minden kor és nemnél legújabb szabadalmazott eljárás következtében. Bizonyítványok és prospektusok Ingyen. B. Harlmrg, Bécs, V., Ramperstorffergasse 19. Akácmagot bármely mennyiségben vásárol a Faragó Béla, Zalaegerszegen a hova ajánlatok küldendők. Indulás Havre-Ml mindcD iroinbaton. Menetjegyek a írancia tonal által. Jó és gyors átssálliUu. BtínS ellátás borral él likőrrel. KMelebbi felvilágosítást ad Josef Fischer 5; Bécs, IV. AJJeejrasse 69, 25 nélkülözhetlen háziszer. Kapható mindenütt. é Minden | Parquet Linóleum és ? puhalafénymáz koronája „ Takarékos és egyszerű a hasz-nitatban miután folyékony és J mosható | szép fényD és tartás! a. 3 Uj bemizolAs évente « I. legföljebb 2-sxer, így olc«ó- C tágban mindent felülmúl, c ~ j. toron* és Ts* Egor, Csohorsxág. "S Kapható Nagykanizsán: Armuth -g N. és Neu «a Kleinnél. 1902. DECEMBER 6 án. T. ez. Örömmel van szerencsém a t. közönség szives tudomására hozni, hogy könyv- és papir- kereskedésemet egy uj üzletággal Gyermek- és Ifjúsági Kölcsönkönyvíárral bővítettem kL Általános óhajnak vélek ezzel eleget tenni, amikor egyelőre 400 kötettel, de azzal a szándékkal nyitom meg kölcsönkönyvtáramat, hogy azt állandóan böviteni fogom a MAGYAR GYERMEK- és IFJÚSÁGI LRODALOM legjobb megjelenéseivel. Nem az volt a célom, hogy mennél több könyvet halmozzak össze, hanem, hogy csak kitűnő könyveket adjak az ifjúságnak, olyanokat, melyek az ő Bzámára íródtak, amelyekből szórakozik és tanul. Kölesöndij egy hónapra 60 fillér. Egy napra tehát mindössze 2 fillér esik. Számba sem vehető csekély összeg ez, s méltán, remélhetem, hogy minden házban, ahol ifjú olvasók vannak, igénybe veszik könyvtáramat 20— 25-ször cserélheti ki a könyvet az ifjúság havonként, mindannyiszor ujabb örömöt, ujabb szórakozást szerezve magának. — Nyárban, ha a forró nap elöl menekül, télben a meleg szobában, egyaránt a legkedvesebb, leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása a fiúnak, leánynak a jó könyv olvasása. Aki csak teheti, minden szülő szerezze meg ezt az örömöt gyermekeinek. Magamat a t. szülők jóindulatába ajánlva maradtam Nagykanizsa, 1902. julius hó. Kiváló tisztelettel Ifj. Wajdits József könyv-, papír- és irőszer-keresked&B Nagykanizsa. Kiadó üzlethelyiség, Marcaliban a piacon, a város legélénkebb forgalmi pontján egy nagy tágas boltból, raktárakból és egyébb mellékhelyiségekből álló -= üzleti helyiség a jövó 1903. március 18-ra bérbe adandó. A helyiségekben 45 év óta virágzó vaa- és faszerkereskedés áll fenn. Ajánlatok özv. Isztl Nándorné címére Haroalibn intézendök. — Egy jó házból való fiu, nyomdász tanoncnak ifj. WAJDITS JÓZSEF könyvnyomdájában azonnal felvétetik. w Melléklet a „Zalai Közlöny 1902. évi december hé 6-ikl 49-ik tzámához XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY Párizsi világ-kiállitás 1900: „Grand Prix." Legmagasabb kitüntetés! Előbbeni 7 kiállításon első érmekkel kitüntetve. Napi gyártásunk 40.000 pür! K r ^\', p r t 1 Egyedüli szerződöttek Messtorff, Behn & Co., Bécs, I. Kicsinyben! eladáf minden jobb clpO, guinmi és dIratára cikkekben. Kiég csak uéhány uapig. Húzás már 1902. deczember hó 30-án. r ür. ii s]átel főnyeremény 150.000 korona. — •\'?, A.v. összes nyeremények összege 365.000 korona. Sorsjegyek á 4 koronáért kaphatók: a m. kir. lottójövedéki igszgató^ácná1 Budapesten (Csepelrakpsrt, Vámpalota), továbbá: valamenuyi posta-, adó. vám" és sóbivatalnál, vasúti állomásokon s a legtöbb dobáoytőzsdében és váltóüzletben. Budapest, 1902. julius hó I-én. M. kir. lottójövedéki Igazgatóság. A Rlchter-fóle Llnlment. Cm. comp. Horgony - Pala • Bzpelior egy régi kipróbált háziszor, a moly már több mint 33 ór óta megbízható bodörzsöl&ül alkalmaz tátik WuYtlfiti. ct&xill és at|kiUui»tl. Intéö. Silányabb utánzatok miatt l j bevásárláskor óvatosak le-gj\'ünk ós caakis onxieti üvegokot dobosokban a„H»rj««fM vódj.\'gygyol ós a,.RiclJtr" czógjegyzó&x-l fogid-junk ol. — 80 f., 1 k. 40 f. ós 2 k. árban a legtöbb gyógyszertárban kapható. Főraktár: Török József gyógyszerésznél Budapesten. MctlerF.Ai/.éslárss, csi» Rudolatndt. uniiiujk GRAND PRIX PARIS :yv \'900/^X CHOCOLAT N^ACAO JiSZTASÁGERT ^EZESKEDEM ^ítünő mínőseg. 1902. DECEMBER 6 án. ia>»44K \\ leghíresebb és legnagyobb kolbász raMm w éa (astölt áruk gyára. A bécsi Kóser Mészárosok ipar szövetkezete. Fórnkt&r: Bocs, II., Proterstrasse 52. Ajánlja a tisztelt közönségnek és árusoknak Béliben és a vidékon kitttnó készítményeit az összes KALBÁSZ. SZAI.ÁMI, FÜSTOLT MARHAHÚS és NYELV FAJTÁKBAN. /^i Elsőrendű hizott marhahús z®*^, csakis saját, vágású. FOLYTON FRISS ÁRUK A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ. -^v Napouta posta ós vasntl szétküldés. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. — Telefon Nr. 4109. u. Nr. 13051. Osztr. postatakarékpénztár számla 802.454. Magyar postatakarékpénztár számla 7984. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. DECEMBER 6 án. tédelmébez. Miniízter ur idézett k5r-reodelete alapszabályok tervezete és a megyei tanítóságnak ezen Ogyben lolytatott eszmecseréje teljesen kimerítvén az ifjúsági egyesületek macasztoa célját, okos és tervszerű megalakításának körülményeit: most már azon kéréssel járulok címhez, hogy ezen (elhívásom vétele uiáti a vezetése alatt álló tantestület, saját városa, illetve kózeége erro hivatott társadalmi tényezőinek lelkes belevonasá-val az ifjúsági egyesületek szervezésének áldásos muukáját megiuditsa s a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb alapszabály tertezetet, a nméltöságu miniszter ur jóváhagyasd céljából három egyenlő példányban ez évi decemoer hó végéig jelentése kiséretébeu hozzám beterjessze. Zslavármegye tok. közigazgatási bizolt-aá,ja foibivta az összes járások főszolga-bírált és a rendezett tanácsú varo.ok polgármestereit, hogy a megyei tanító-sagut ezen korszakos íntézmeoy szerve zésélien és fejlesztésében hazafias felke--aedessel támogassák » ugyanerre or. összes elöljáróságokat is buzdilaák. Eltet a remény, hogy Zalavármegye tauitó^aga e téreu is kiveszi a nemzeti munkából niélió részét, mely őt számáuál, hivatsa-azoreloténél és szellemi súlyánál fogva egyképen megilleti 1........ Zila- egerszegen, 1902. évi november hó 15-én. Dr. Ruzsicska Kálmán b. k. kir. tanácsos, tanfelügyelő. . . — Hitközségi közgyűlés. A nkauizBal izr. hitközség folyó évi november hó 30-an tartotta évi rendes (őszi) közgyűlésit Gelsei űutmanu Vilmos kir. tanácsos, hitközségi elnök Vezetése alatt. A napirend első tárgyát az 1903-ik évi költségvetés képezte. A Grünhut Henrik gazd. szakosztályi elnök által bemutatott nagy részletességgel egybeállított költségvetés igaz képe a bitközség tagjai azon közismert áldozatkészségének, melyet a jótékonyság gyakorlásában, a vallásosság ápolasábao és a helyitauügy érdekében, sokszor erejökot meghaladó módon gyakorolnak. A kiadások összege 96.488 korona 18 fill. melylyel azemben a bevétel 68188 kor. 18 fill. az ekként mutatkozó hiány 28.000 korona, mely összeg az egyházi adóban lesz kivetve. Az elöljáróság egyházi és irodai hivatalnokai számára nyugdíjalapot is létesített. A nyugdijszabályzatot Dr. Schwarz Adolf jogügyi szakosztályi elnök mutatta be. £ szerint a hitközség 25.000 koronával nyugdijalapot létesít, akként, hogy a már meglevő mintegy 6000 koronára rugó nyugdijalap javára évenkint 1000 korouát vesz fel költségvetésébe mindaddig, míg az alaptőke a 25000 koronát el nem éri. EzeukivQI évenkint fizeii a hitközség az alapban az ÖBSzes tiszti fizetések 5°l,-át. Maguk a tisztviselők fizetuek alapdíj gyanánt 10\'!, ot fizetésök után, ezenkívül évenkint fizetésűk 3°|0-át; fizetésemelésnél a többlet 30l,-át. Nyugdíj tiz évi szolgálati idő után a fizetés 40V*. azontúl évenkint 2\'|,-»l több. A hitközség ez alap megteremtesével saját terbéu is könnyít, de tisztviselői számára a méltányosság és emberbaráti érzelmek Uiktálta intézményt létesít s ezért dr. Neumann Ede ugy saját mint összes tiszttársai nevében szép szavakban mondott ugy az olüljáróságoak, mint > közgyűlésnek köszönetet. Ezzel a közgyűlés áz elnök éltetésével feloszlott, — Gazdag koldus. Rongyosan és látszólag éhesen csavargott az utcán Fehér Ignác kialakosi lakós. Bejárt az egyes házakba és szivattépó siráokozások között könyörgött egy kis alamizsnáért, vagy egy darab rossz ruháért, nehogy a zordon hidegben megfagyjon. Elénk színekkel festette azt a végtelenül nagy nyomort, melyben maga és családja van. És sok jószívű asszony sietett « oyomo-rultnak látszó kolduson aegitem. Jól mehetett Fehérnek a dolga, mert a város külső utcáit végig portyázta, míg egy rendőr el nem csipte és be nem kísérte. A rendőrségen aztán kitüDt, hogy Fehér Iguác nem is olyan ezegény, mint a minőnek magát mutatja; mert zaebéoen egy csomó pénzt találtak. Kihallgatása alkalmával azt is megállapították, hogy Kislakoson vagyona is van, ott bérlő éa 200 koronán felül fizet caak bérletet. Miután a tiltott koldulásért megbüntették, eltoloncolták haza, a hová a nála talált pénzt utánaküldték, legalább a kislakosiak is tudják meg, hogy mit mivelt Fehér idegenben. — A r&ros egészsége. Az elmúlt hónapban történt halálozások okai a kővetkezők voltak: gyomorhurut I esetben, tűdőgümókór 4, vizkór 1, tüdő-bántalom 10, ránggörcs 4, diphtaritisz és torokgyik 2, megégés 1, állgörcs éa verme 1,\' béibprut 3, vele Bzületett gyöngeség 1, kimerülés 2, veselob I, méhrák 2, tjphusz 2, gyermekaazály 1, agyszélhűdés 3 esetben. Halva született egy űu- és hároiu leánymagzat. Az összes halálesetek szama 43, arányítva ezt a születési esetek számához 54-bez, azt tapasztaljuk, hogy a születési esetek száma 11-el haladja meg a halálesetek számát. Itt megemlítjük, hogy városuuk-bau rnult bóospban 687 egyén jelentkezett tartózkodásra és 730 egyén eltávozásra. — Káülorprőba. Mult szombaton volt a varosunk megüresedett kántori állására pályázóknak próbája. A bírálóbizottság első sorban mint értesülünk R ic János kézdivásárbelyi kántort jelöllo. Második belyen Gaál Sándor székelyudvar-beiyi kántor jelöltetett. — Pang a halászat. A mult lieti kemény bideg a Balaton kékes-zöld hullámait jégkéreggel vonta bo, minek folytán a halászok hajóikat nyugalomba tenni voltak kénytelenek. A kemény hidca időt azonban hóesés, majd enyhébb idő jáiás vállolta fel e igy halászaink sem hajón, sem pedig az enyhe idö által olvadásnak indult jégen nem mebettok halászni. A keszthelyi vendéglősök, kávésok, cukrászok, mézeskalácsosok teljea erővel láttak hozzá a jég hordatásához, nehogy a mult téli Csalódásuk — jég nélkül maradásuk — ismét,ödjék. Lapunk zártakor azonban ismét kemény hidecre vált az idő s a korcsolyázók vidám tömege vigan siklik tova az óriási jégmezőn. _ A Kalh. Legényegylet koréból. A Nagykanizsai Katbolikus Legényegylet felolvasó cyklusa második vasárnapja is fényesen sikerült. Kircbeuknopf József egyleti tag szavalata azépen megállta helyét. Csizmadia Vilma urnö cimbalom szóló játéka hosozan tartó és megérdemoit tapsot csalt ki a közönségtől. Mátyás Józsel tanár ur felolvasta a vasmegyei lakodalmi szokásokat. Jó, magyaros szavakban és oly élénken, hogy az egész lakodalmi ceremóniát miutegy elvonulni láttuk magunk előtt. A vőfélyi humoros versek nem egyszer hozták a közönséget derült hangulatba. A Szauermanu fivérek hegedű- és cimbalom játéka nemcsak a művészetet, de magát a tanító meBtert is dicsérte. Stokker Annuska ulolíó számnak elízavalta Petőfinek „Árva leányát." — Közgyűlések. Nagykanizsa r. t. város képviselő testülete 1902. évi december hó 6-án d. u. 3 órakor a városház nagytermében közgyűlést tariott, melynek tárgysorozata volt: 1. Nagy Dezső v. közigazgatási előadó tanácsosnak állásáról való lemondásának bejeleutése. 2. A legeltetésről és v. mezőgazdasági bizottság szervezetéről és ügyrendjéről szabályrendelet tervezet előterjesztése. 3. Oszterhuber László v. képviselő lemondása a v. szervezési szabályrendelet elkészítésére kiküldött bizottsági tagságról. 4. Alpár Mór tanitó kérvénye "lakbérleti szeríődesének idő előtti felmondása iránti kérvénye, tanácsi javaslattal. 5. Harkányi Ede pótadó törlése iráuti kérelme tanácsi javaslattal. 6. Strém Bernát és fia cégnek pótadó törlése iránti kérelme tauácsi javaslattal. 7. Berényi Elek DkanizBai illetőségének megállapítása iránti tanácsi javaslat. 8. Hocke Frigyes gyároB gráci \'lakósuak kérvénye — honosítás esetén — községi kötelékbe leendő felvétele iránt, tanácsi javaslattal. 9. Tanácsi javaslat a főgimnázium h. rajztanár 960 kor. fizetése fedezete tárgyában. 10. A nagykanizsai izr. hitközség elöljáróságának jelentése, a gelsei öutmann Henrik-féle alapítvány 1902. évi kezelése tárgyában. A nagykanizsai ipartestületnek folyó évi november hó 30-ikára egybehívott rendkívüli kőzgyüléBe a tagok kevés Bzáma miatt megtartható nBm volt. A közgyűlést folyó évi december hó 7-én délelőtt 11 órakor újból megtartják. — Mulatság felolvasással. A Kereskedő Ifjak Önképző Egviete nagykani-zsán 1902. évi dec. hó 14 én a Casino dísztermében zártkörű táncestélyt rendez, amelyet Sterneck Zsigmond zenetanár ur vezetése alatt nagyszabású hangverseny a tiszt. Murányi János ev. ref. lelkész ur felolvasása fog megelőzni. Bővebbet a kibocsájtott meghívók. Jegyek előre válthatók Alt éa Böbm urak üzletében. — BlróválasitiiBl mnzgalmak. Keszthely város elöljáróságának és képviselőtestületének törvényszerű három éves mandátuma e hó végével lejár. Sem a képviselőteatű et, sem pedig a biró ás elöljáróság választásának határnapja nincs ugyau még kitűzve, mégis megmozdult már a polgár-ág egy része, hogy Nagy István jelenlegi városbiróval szemben egy megfelelő ellenjelöltet állítson. Ez időig már több tanácskozás tartatott ezen Ogyben, amelyekből csak annyi szivárgott ki a nagyközönség köré, hogy több jelölt van, akik közül azonban Bozó Géza gyógyszerész személyében történt megállapodás. — Népkonyha Keszthelyen. Festetits Taasilo grófné szül. Hamiltoo Mária hercegnő jószívűségéből a téli időkben , már évek hoBBzu sora óta fennállott népkonyha december hó 1-ével újból megnyittatott. A népkonyha vezetésére a kegyes szivü grófné az irgalmas nővéreket nyorte meg. A népkonyhában a hirtelen beállolt hideg idő beálltával naponkint 30 — 35 iskolás gyermek és ugyanannyi keresetképtelen elaggott háziszegény részesül meleg ételben. A szegények sanyiuu helyzete iránt oly melegen érdeklődő grófnő e nemes tette nem szorul dicséretre. — Szegény gyermekek felruhlizása. A iizvgéuy gy.-rmekek felruhs/áaára a legutóbbi napúkban befolyt öaszeg 40 kor. Névszerint adakoztak: Özv. Plihál Fereocué, Bogenrieder Józsefné, Özv. Kuausz tíolriizsárné, EperjesBy Gábor 10—10 kor. A kegyes adomáoyokért köszönetet mond a Koresztéuy Jótékony Nőegylet elnöksége. — A Zoltán-féle csnkamíijolaj kedvező hatásáról a hiresebb orvosok igen oiisnioröleg nyilatkoznak, mert köztudomású dolog, hogy teljesen Bzag és iznéküli, erősítő tápszer ugy felnőttek mint gyermekek részére. Nagyon kívánatos, hogy meghonosodjék nálunk is az angol Bzokás, hogy gyermekeink 2—3 éves koruktól Zoltán-féle csukamájolajat igyanak, miáltal a scrophulotikus bántalom kifejlődésének meggátolható. A gyermekeket erőteljessé csak e azer neveli. Készítője Zoltán Béla gyógyszerész, Budapesten, üvegje 2 kor. a gyógyszertárakban. — Öngyilkosság. A 48-ik gyalogezred helybeli 2, zászlóaljának kürtöse Radovics Márton őrmester f. hó 4-éo este 3j,9 órakor a laktanyában levó lakásáo szolgálati pisztolyával kétszer mellbe lőtte magát és meghalt. A gyorsan oda érkező katonaorvos már csak a halált konstatálhatta. — Tisztelt olvasóink figyelmét felhívjuk Konrád János óragyáros és kiviteli üzlet Brüx (Cseh o.) hirdetésére a ajánljuk az e cégtől gyártott árukat, melyek kiválóságai arany és ezüst kiállítási érdemekkel é» a császári sas használatának engedélyezésével lettek kitüntetve. A cég mely ugy kűl, mint belföldön jól megérdemlett hírnévnek örvend, csak valódi a cs. kir. fémjelző hivataltól fémjelzett arany és ezüst órákat szállít es írásban jótáll az arany és ezüst finom tartalmáért éB jó pontos járásért. Gzzdagon illusztrált árjegyzékek kívánatra ingyen küldetnek. — A varrógépek, Kiss József egyike a legnagyobb költőinknek, költeményeiben már megénokelte a varrógépet, oly ezépen és magasztosán, hogy nemzetének szivében örökké fennmsrad emléke. A varrógép, melyet megéuekel, nem többé a bolt néma tárgy, amely csupán terhes kenyérkeresetre alkalmas, életet ad segít egy magányos leánynak saját elárvult testvérei részére fészket épiteni, ö a mindenkitől elhagyott hősnő leghűbb barátnője kinek elpanaszolja Teréz ifjúkori keserveit, akinek beismeri a késő szerelmet, mely Bzivét remegésbe hozza és végre magáuyOB bánatját. Es ugy miut e költemény hősnőjének a varrógép valóságos jótevője, ugy ezer meg ezer család bázikincse. Varrni, szőni, hímezni, foltozni segit a jártas kéznek, a legzfiomabb tühimzések a legrövidebb i<lő alatt állíthatók elő rajta, ugy hogy a munkaidő semmi arányban sem ál) az elért eredménynyel. A Singer Co. varrógép részv. társaság előzékenysége által most az összes hölgyeknek lehetségessé válik, hogy a mű éa névhimzést az általuk rendezett ingyenes tanfolyamokon elsajátitsák és ha a nagy mű\\ termekben, gyárakban körülnézünk, a kerék zúgása közt már a karácsonyi angyalt véljük hallani. Oly szorgalmasan zakatol a tű hogy a nöszorgalom és munkaöröm dicsénekének hangzik. De valóságos öröm is ezeken a kitűnő gépeken dolgozui és minden háziasszony legfőbb vágya az, hogy munkaszobájában egy ilyen varrógép legyen a Bzoba legértékesebb disze. vegyes. — Egy olcsó b/Lzlszer, A jó emésztés szabályozására és megtartására, ajánlatoz a sok évtized óta elismert valódi „Moll-féle seidlitz-por," mely kevés költség mellett a legjobb eredményt nyújtja az emésztéii zavargásoknál. Eredeti doboi 2 kor. Naponti szét-kQldéi utánvéttel Moll A gyógyszerész c«. és kir. udv. szállító álul Bécs, Tuchlauben 9 — Vidéki gyórytárakban határozottan Moll kéuit-méoyét kérjük védjegy és aláírásával. Nyilttér Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség Köszönetnyilvánítás. Mi odázok □ tik, akik boldogult férjem elhalálozása alkalmával részvé tűknek személyesen, vagy Írásban kifejezést adtak, a magam és családom nevében bálás köszönetet mondok; Nagykanizsán, november hóban. Özv, Kohn Emiiné. Y©86, húgyhólyag, hügydara éa a koszTénybántalmalí ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Lithion-forrás SALVATOR sikerrel rendelTe lesz. Hngyhaj tó hatása! Kellemes nű! | Köoojeo eiuésilhelő Kapüató ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A SaWator-forráa igazgatósága Eperjesen HIRDETÉSEK. Jó órák legolcsóbb lorrás»3 éviirii-beli jótállás mellett HANNS KONRÁD óra és ar&nyáru kiviteli háza BRÜX8EN (Ciebország.) Saját gyártelep óragyártáshoz és fémmunkákhoz. Jó nickel Rem.-óra frt 8.76 Valódi ezüst R.-6ra 6.25 Valódi ezQstlánc 1.20 Nickel ébresztő óra 1.75 Czégem a birodalmi czimerrel van kitüntetve, — arany és ezüst kiállítási érmek és ezernyi elismerőlevél van birtokomban. Képes árjegyzék Ingyen és bérmentve. Sxcrkesttö/iéff : JOr. Villányi Henrik, felelői szerkesztő. Kiadó : Jff. Wajdits JOxsef. 7227.|tk. 902. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvszék mint tkvi hatóság közhirré teszi, hogy Szmodics Ferenc nagykanizsai lakós mint Takács Anna f. Plander Ferencné jogutóda végrehajtatónak Varga (Makár) László által képviselt kk. Varga László és Joli nagykanizsai lakós végrehajtást szenvedettek ellen 98 kor. töke ennek 1895. évi január 3-tól járó 8°|„ kamatai, 34 kor. 30 fill. hátralékos eddigi, 12 kor. 20 fill. elóző árverés kérelmi, 12 kor. árverés kérelmi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó s a nagykanizsai 1255. sz tjkvben kiskorú Varga László és Juli tulajdonául felvett A f 3022{a hrsz. cserfői szőlő 1878 kor., — u. ott f 9043|b hrsz. al. felvett jadai aiántó ós rét 394 kor., — 8 u. ott f 36081b hrsz. al. felvett récaei utmenti szántó 188 kor. becsértékben 1902. évi december hó 31. napján d. e. 11 órakor ezen lelekkvi hatóságnál Sebéstény Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilváoos árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°/o-íU készpénzben vagy óvadékképes pupirban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi november hó 14. napján. 7224]tk. 902. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék mint tkvi4 hatóság közhirré teBzi, hogy Sebestény Lajos Ügyvéd nagykanizsai lakós vhaj-tatónak. Rácz Erzse mint kkoru Dávid Rori, Mihály és József tt. gyámja gelsei lakós vhajtást szenvedett ellen 172 kor. 90 fill. tőke bátralék, ennek 1902. aug. 17-tŐl járó 5*|0 kamatai, 14 kor. 80 fill. lejárt kamat, 18 kor. 30 fill. árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti vhajtási ügyében a nagykanizsai kir. tszék területéhez tartozó s a gelsei 145. sz. tkben felerészben Dávid János, felerészben kiskorú Dávid Rozi, Mihály és József tulajdonául fölvett A f 166. hrsz. ház, udvar és kert a végreh. törv. 156 §-a értelmében eRészben 800 kor., — u. ott fölvett A t 1370. hrsz. hegyaljai szántónak kk. Dávid Rozi, Mihály és József tulajdonát képező felerésze 342 kor., — u. ott felvett A t 904. hrsz. kökényesi szőlő és pincének u. a. kiskorúakat illető felerésze 600 kor., — u. ott fölvett A f 1012. hrsz. újhegyi szőlőnek u. a. kiskorúakat illető felerésze 468 kor., — u. ott fölvett A t 1091. hrsz. öreghegyi szőlő és pincének u. a. kiskorúakat illető felerésze 490 kor. becsértékben, — továbbá a gelsei 455. sz. tkben felerészben Dávid JánoB, felerészben kk. Dávid Rozi, Mihály és József tulajdonául felvett A f 173|b 2. hrsz. szurbolai szántó és rét a végreh. törv. 156. § a értelmében egésiben 286 kor., — ugy a gelsei 286. sz. tkben felvett A f 882. hrsz. kökényesi szőlőnek nevezett kiskorúakat illető \'u része 488 kor., — valamint az ottani 712. 8z. tkben felerészbeu Odrovics Anna, Rozi és Mári, felerészben pedig Dávid János, kkoru Dávid Rozi, Mihály és József tulajdonául fölvett A I. 310. hrsz. nyugoti kertaljai szántó a végreh. törvény 156. §-a értelmében egészben 104 kor., — mégis a gebei 742. ez. tkben felerészben Sebők Ferenc, felerészben Dávid János és fentnevezett kiskorúak tulajdonául felvett A f 293. hrsz. nyugoti kertaljai rét a végreh. törvény 156. §-a értelmében egészben 96 kor., — végül a gelsei 507. sz. tkben felerészben Rácz Anna. felerészben Dávid János és nevezett kiBkoruak tulajdooául fölvett A f 384. hraz. uyugoti kertaljai szántó a végreh. törvény 156. § a értelmében egészben 108 kor. becsértékben 1903. február hó 12-én d. e. 10 órakor Gelse községházánál Sebestény Lajos ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kiváoók tartoznak a becsár 10°J0-át készpénzben, vagy óvadékképea papirban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi nov. hó 7. napján. XXXXKXttXKKKKKX a drí^ForU-fóle sebtapasz. Még eddig semmlíéle tapasz nem érte el enuek a Jd hatását! FortI László eredeti gyártmánya. RendkivQli gydgy- és fájdalomcsifapitd hatása mindennemű sebeméi, égéaekndl, daganatoknál stb. Azonnal csillapítja • fájdalmat, oszlatja a daganatot és rögtön gyógyítja a sebet, a nélkol. bog)- vágni kellene. A nöl eralügjrolladásnál bi.tos eredménynycl alkalmaztató. Ara 2 kor., kisebb 1 kor. és a legkisebb 70 filL Kapható a gyárban, Fort! László fiadape*t, II ker , Iskola, ntca 24. szám és a tőraktárban Budapesten, Tőrök József gyógytárában, Király-n 1*., valamint Bndape»ten minden és a vidéken a ^-tt-s. nevezetesebb L^ 0 w- flg^&JUsvtat Ax eredeii dr. Forti-féle sebtapasz külső csomagolásán, mely F. L. betűvel van lepecsételve, az Itt Is látható védjegyet, sajátkezű aláírását a Budapesti kereskedelmi ós iparkamara 6080/1899 az. végzésével megerősítetté. A számtalan értéktelen és ártalmas utánzatok arra indítottak, miszerint az at&nzd ellen a törvényes lépéseket megtegyem. A ki egy olyan tapaszt beleüld, a mely fönti aláírással és védjegygyei ellátva nincs, jutalomban részcsal, mert a tapsszhamisitdkat folytonosan törvényileg üldözöm. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902 DECEMBEB 6 ín. Tisztelettel ludaljuk a n. é. közönségei, hojry (lusan felszerelt raktárunk összes czikkelnek, MINT NÖI ÉS FÉRFI DIVATPOSZTOK, PARGET, VÁSZNAK, CHIFFONOK, SZŐNYEGEK STB. ARAIT TEIEMESEN LESZÁLLÍTOTTUK A KABÁCSOIYI\'tS ÚJÉVI idényre bevásárlásaikat nálunk fedezhetik legelőnyösebben. Tisztelettel TESTVÉREK. Eredeti Sing11 ¥arrógépe FAIUS 1900. családi használatra rAitis 1900. ParisISOO. &ranfl Prix ás minden iparág számára kiváló szerkezetben és kivitelben; öltésük szép és munkaképességük utolérhetetlen; nélkülözhetetlen minden iparágnál épugy mint csíladi hasznalatnai. Dijtalan oktatás a divatos mühimzésben. Paris 1900. (iraifl Prix -Elektromotorok Varrögéphajtáshoz. gfj*-—-. SINGER CO. VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Nagykanizsa, Deák Ferenc tér 2 Nagyon fontos gyomorbetegeknek! ÉlTájrjtalansíis, syomorbajok, ros.mllit, föfijlv ro»« em<Mt<lMl KT°-morfjrengesíp. etné*até.l zararok atb. megszQatfttiek ai limert Brady féle Hláriacelli gyomor-cseppek. MISBEN GYÓGYTÁRBAN KAPHATÓK. Sok ezer kószönS én hila Irat. KtT Otcr irt haiioilati utaiitájtal Oíjűlt SO 611. Kettői Oiei 1 kor. <0 611. FSrakUtr Najykniií.in: Boltit La|t>. ii Prájfr Bíla gyieyUribau. HanlaltáloktAI ívakodjmk - a valódi Hárlaoztlll jyo- C,/AüU\'r rait moroioppekoek védjegyet cl kell viielai. Ojyeljonk arra. tiogj rígi hirneTOí TalOdi Brady félő Mlriacelll gyomoroieppek tlTtgje 80 SÍI. KeltCa üxcg 1 kor. 40 í. kerül, mert a nem valödiak uliozatok olcióbb Iroo le£tobbi«<sr S5 kr. ért leleoek tladra. □DaDDQDacjoaDOoaooaoaoaaooanDaaaaoaaoDanDC melyek már évek óta jók- £ nak bizonyultak és hírneves r orvosoktól, mint köpni II £ hashajtó feloldó szer : ajiiniuttatnak, £ az emésztést nem zavar- » ják és teljesen ártalmat- r lauok. Cukrozott minősé- C íMc kövűtlceztébon mée gyermekek által is szívesen bevétetnek. j Bf?y 15 pilnlát tartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, i tehát 120 pilnlát tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél j eev tekercs bérmeolve szállíttatik. ■ ll/CD II IMI/ Nensteln F. hashajtó labdacsait. Csak akkor il\\UnuUni\\ valódi, ha minden doboz hátulján a mi tórvé-loyileü bejegyzett ,Szeut Lipót" védjegyünkkel van ellátva I vörös fekeie nyomással. A mi törvényilec védett dobozaink IUtasitáiaink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NÉU8TEIN a I APOTHEKER aláírásnak kell leunt. NEUSTEIN FÜLÖP „Szent-Lipóthoz\' cimxett Kjógysxcrtira Z. K. , O W1KS, 1., rianki-osasso C. H = Raktir Nagj-K.tmtia: BELCS LAJOS éi RKIK GYULA Ryíjyizcríuekoíl. g oonaoaaaaaaoDnaaoDDaosaoDnanaaoanaaaaaaaaoaa cxaotxxxxxxaooonnooooooooaooooaaiQDcacxxiDOOQOo Z.K. n/55 902. MOLL SEÍDLITZ POR Ceak akkor valódiak, ha raindogyik dobos Moll A., vódjogyét éa aláírását tüntotl fol. A Moll A.-félt Seldlltz-porek Urtó« gyógyhatása a IcjjmaVaMabb gyomor- é» te»tbánUI«uk, gyomorgörcs íi gyomorhóv, röRíött székrekedés, májbán ulom, vér tolülát. aranyér és a legkölftobóíőbb nól betegségek ellen, o jeles hánisxcrnek évti*ed*k 6U mindig nagyobb elterjedést sterxett. — Ara egy lepeoiételt «re-dstl dosoznak 2 kor H a m is i tá 80 k törvényileg fenyittetn e k. TM O LL-F ÉLÉFRA^NCIA] ZsH b& mindegyik ive* MOI.L A. vó.ljeeyét tOntati lel ,A. Moll* felirata ónozattal r«n zárva. A Moll-féle ti a»Tezet«iCn mint fa|dalonosillapltó hedörzsílest aztr Csak akkor valódi, frasozla borozciz és köHr.fi\'ny, csos és a me^haK\'S c?vt\'fi kAvftkex\'nényoinel logismoretesebb nepsser. — Egy ónozott nredetl Dveg örá I kor 90 flll. MOLL Gyermek szappanja. Legfinonabb, legojubb módsxor ixorint ké»*itek gyermek és hölgy sxappan a bör okszerO ápolásira gyermekek és felaittek részére. Ara darabonkint — 40 flll. Öt darab — I kor. 80 flll. Minden darab eyermek.&zappan Moll A. védjegyével van ellátva. Fő8zétkQldé»: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. 8z. Vidéki megrendelések naponta postaatánvét mellett teljesittetaek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni: * Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. X9Ú00t3tX300aDQ000aail0QQQ0Ó3QUOC^^^ 6189 t-záoi[tk. 1902. Árverési hiriletméiiy- \' A nagykanizsai kir. törvényuzék mint telekkönyvi hatóság kö/.hirré te«íi, hogy Krajczár Katalin özv. Száotó Veodelné végrehajtalónak, Szántó Katalin férj. Beke Imréné és Szántó József bakóoaki lakós \\éQrehajtá8t szenvedettek ellen 110 kor. és 70 kor. töke és jár. iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó s a bakónaki 1363. sz. tjkvben felvett 1075|2. hrsz. erdő a nyugoti dűlőben 185 kor., ; 168015. hrsz. száotó és sürü cserháti i dűlőben 300 kor., 1745|2. hrsz. rét a | sárhid berek dűlőben 130 kor.. 2151J& brdz. szőlő az öreghegyen 216 kor., továbbá az 1412. sz. tjkvbe átjegyzett i f 122612. hrsz. szántó és rét a bükkaljai | dűlőben 36 korona becsértékbon a Délzalai Takarékpénztár utóajáulata folytáu , 1903. évi január hó 9 ik napján , délelőtt 10 órakor BíkönaK közscgbáíáoál hivatalból meg-j tartandó nyilvános bírói árverésen el-i adtitui fog. Kikiáltóit ár az ulóajáulati ár, u. m.: az 1075J2. hrsz. iugatlaora 23 kor. 10 fill., az 168015. hrsz. iogatlanra 28 kor. 60 fill.. az 1745)2. hrsz. ingatlanra 12 j kor. 10 611., a 2151 Ja hrsz. ingatlanra 17 kor. 60 fill. és az 1226)2. hrsz. ingatlanra 5 kor. 50 fillér. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°jo-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez leteuni. Nagykanizsán, a kir. tv.^ék mint telekkönyvi hatóságnál. 1902. évi november hó 11. nap án. Férfiak ingyen kapnak, olyan u> tal&linányu o;rva*&got, moly ax elvcutolt ertft ujr« meghozía, I\'róbacsoroagot i egy stit oldala* könyvet povtin, jöl bcctoma^olvo. .ingyen kapják mináaxok x kik írto inuk. Ka a legbi-mulaltainéltóbb «odaorvo»»Ag, mely megmentett cireket. a kik fiatalkori kihágások folylin nemi hajokban, nilfilUbcn, valamint elvc^iitctt férfierő ben Mcnvednck. Kx okböl elhatirOit* ax intézet, So>;y egy ingyen o:vo»Agot magyarixö Vf»ny%rvel együtt mindenkinek ingyen kOlJ. txwl a há/ior-vot<4ggal a baj otthon győgyithatö, i mindazok a kik a fiatalkori kihigáiokbOl »zArmax6 némi bajokban, vxellemi elgyöngOlésbcn.vagy kröniku* bajokban nenvedoek, otthon gyógyíthatják magukat. Ex a gydg)"«er köivetetlenQl azokra x uer-vekre hat. a hol a mcgerü«ödés íxük»ége< c«odi-lato» eredménynyel gyögyitja ax évek óta tartó betegségeket, öteg. fiatal egyarint ithat State Medical lnvtilutnak xi alant jelxctt cimre, a honnan a csomagot rögtön elküldik. Ax inléxct leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kexelé* céljából\' a* otthonukat nem hagyhatjik el. A próbaoomag megmutatja, hogy mily könnyen kigyögyithatók ebből a rettenetei bajböl otthoa. Ax intézet kivételt nem tew. Mindenki ithat érette bárhonnan magyarul, mtre titokurtái mellett poita-forduliával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még ma. A csomag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmit senki sem fogja megtudni. A levelet igy kell címezni: State Medical Instituto, 1" Elektron Building, Fort Wayne, Ind. Amerika A levelek mindig bérmenteiitend&k. Öli Juj! Hegfojt ez az átkozott köhögés! Köhögés, rekedtaég és elny.Uásodás ellen gjors és biztos hatásúak az étvágyat nem rontják és kitUnö izüek. Doboza I kor. és 2 kor. Próbadoboz 50 fillér. Kő- é. ixílkoldtsi raktár: „NÁDOR" GYÓGYSZERTÁR Dadtpe.t, VI., Víci-kOrut U. Eljeu! Egger meilpasztllla csakbamar mee£Tö£7itoit. Kapható Kagykanizsán: Belus Lajos, Práger Béla, Reik Gyula és Csáktornyán: Pető Jenő gyógyszertárakban. GYÜMÖLCS., FŐZELÉK. ÉS HUSCOMSERVÁKAT, aszalt főzeléket ajánl a legjobb minőségben az „ELSŐ KECSKEMÉTI CONSERVOYÁR" KECSKEMÉTEN. Mr ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. H Faekdási hirdeiinéDy. Az esztergomi székes fókáptalan Tapsony község határában levó birtokán, a móricfai és terebezdi Ozemosztályok folyó évi kihasználásra esó vágásaibao, összesen 17 V. holdon 614 darab 437 m\' haszon és 683 m\' tűzifára becsDIt magasabb méretű, túlnyomóan tölgy szálfa tövön eladó. Venni szándékozók Írásbeli zárt ajánlataikat, melyekhez 10—15\'/, bánatpénz csatolandó, egyenesen Esztergomba, a székes főkáptalanra címezve folyó hó 15-ig bezárólag küldjék be. A fókáptalan, tekintet nélkül & megajánlott összegre, az ajánlattevők között tetszés szerint választ. Az eladási feltételek & szobi uradalmi erdógondnokságnál megtekinthetők. Urad. erdőhivatal. Nyomatott Ifj. Wajdiii József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán, HftGYKAKIZSA, 1902* december hó 13-án. 50-ik sxám. XII. évfolyam. Előfizetési ár; Ks/\'sx óvrc . . 10 kor. — Ali. Fii <*vrc . . . !> kor — fili. AVjfjvd^trt- 2 kor. !»:• till. Kgjrax **ám 20 fiII. HIRDETÉSEK 6 ba»£Uo* p<*tit?orlixn l4,roaK><t*r.«r 12, » Diimloo iov&bl»t sorért 10 fill NYILTTÉR8EN petit \'soronként lílhirért vétet- A lap sxclloroi ríiixít illeti minden kOr.lomény t fnlplós Bzerkes\'.tÖ nevére, ax anyaöl réaxt illető kö*-leoíények p^dlg n kiadó nevére citnxettCD Na?jr-KanÍ7Jtárft bérmentve inli^zendök. Rérmcntotlen levelek nem fojtad- tAtDftk cl. Köziratok vis&zaneni küldőinek A nagy-kanizsai „Ipar-Testölet,e „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,c á „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,„nagy-kanizsai és a gnlamboki ttukéntes tűzoltó egylet/ a ,nagy-kanizsai kisdedncvclö egyesület,* a „nagy-kanizsai tanítói járáskör,* a\',„nagy-kanizsai keresztény jótékony oőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápinfezete,• a „katonai hadastyánegylet.0 a „soproni kereskedelmi, iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ;.; Városok kölcsöne. Kawkauix»a, 1ÍH>2. december 12. Valahányszor szó van a magyarországi városokról, meg azok anyagi és erkölcsi prosperatiőjáről: sohasem szabad tekinteten kívül hagyni multjukat, meg jövendőben való feladataikat. A magyar városok múltja más, mint a külföldieké. A magyar városok csak mostanság válnak a nemzet egységes és egyéni fejlődésének azon tényezőivé, a melylyé a külföldi, a njugati nemzetek városai, erős ckarakterü polgárságával kezdettől fogva váltak. Nálunk mindenkor gyenge volt a polgári elem és e mellett nem volt mindenkor magyar. Közérzület, a köz érdekében való áldozatkészség ez okból nem is tudott kifejlődni. A magyar városok legtöbbjének idegen nyelvű, idegen érzésű lakossága volt, amely mellét verve hirdette magát jó honfinak, ha adóját pontosan megfizette. Szívben, lelkesedésben, műveltségben idegen volt és gyökeret sohasem tudott verni. Yágyó lélekkel nézett a nemességre föl, amelynek szokásai, erkölcsei, jogai és kiváltságai irigylése tárgyát képezték. És mivel azt hitte, hogy a vagyon eljuttathat mindenkit a nemességhez, gyűjtött, dolgozott magának, miközben roppantul megnőtt önzése és mérhetetlenül leszállt a köz érdekében kifejtendő áldozatkészsége. Városaink híjával is vannak azoknak az .institúcióknak, amelyekből kifejlődhetnék az erős gazdasági élet és ezzbl kapcsolatban a nemzet közös jólétét\' előmozdító nemzeti kultura. Pedig\'most már meg volna a vidéki városokban is az az elem, amely a gazdasági élet követelményei iránt érzékkel bir és a kultura eszközeit á nemzet határozott egyéniségének a kifejlesztésére ki tudná használni. A folyton erősbödő magyar intelligencia már bele tudna helyezkedni az olyan kulturális és anyagilag is fejlődő milieube, mint a minőkkel bővelkednek a nyugati államok. A nemzet megerősödéséuc-k legjelentősebb tényezője a nemzeti érzésben is példát mutató város; a nemzeti kulturának támasza, ereje, fentartója a városi művelt és kényelemben élő lakosság; a uerozet anyagi jólétének fokozója, fokmérője az a vállalkozó szellem, amely a Yárosok kulturális, társadalmi és közlekedési, meg közegészségügyi intézményei között képes csak felvirágozni. A felsorolt okok miatt nem szabad kicsinyelnünk semmi olyan kezdeményezést sem, amely a városok érdekében történik; különösen is nagy méltánylást igényel minden vállalkozás, amely a városok anyagi jólétének előmozdítására irányul. Anyagilag erős városok, a melyeknek financiáit előrelátással és pedáns gondossággal látják el: a legbiztosabb támaszai a nemzeti kulturának. Nem azt jelenti ez, hogy a városoknak ne legyenek adósságaik. A városi hatóságok gazdasága nagyon rokon természetű az állam gazdaságával, az állam pedig nem akkor a leggazdagabb, ha nincsen adóssága. Az olyan országban, mint hazánk, a melynek városai bőséges híjában vannak a kellő számú kulturális, közegészségügyi és gazdasági intézményeknek, nem dicsekedhetnek-^ városok azzal, hogy nincsenek Adósságaik. Ne is dicsekedjenek. í$e"csak jól gyümölcsöző, a polgárok egyéni gazdaságára termékenyítőén visszaható, a városok nagy erkölcsi céljait előmozdító vállalkozásokra koutrahál-janak kölcsönöket! Beruházások, középületek, a közegészségügy nagyobb-szabású alkotásai, a közgazdaság, a közlekedés uevezetesebb intézményei, a kultura szolgálatában álló alkotások nem fedezhetők a rendes bevételekből. Még az se baj, ha gyakorta csak azért vállalkoznak a városok hasznos befektetésekre, nagyobbszabásu alkotásokra, mert előnyös kölcsönökhöz juthatnak. A mozgó tőke áldásait használják föl a városok azonképpen, mint az államok. A bün öröklése. A laikus ír sok meggondolni valót találhat abban n körülményben, hogy K/.ok & büntetések, a melyek hajdan a bűnöst sújtották, századok óta mindinkább enyhülnek. Tudvalevő dolog, hogy a középkor végéig a tolvajt egyszerűen felakasztották. Angliában még e század elején is hasonló büntetésekkel találkozunk. Súlyosabb vétségek a kegyetlenség oly nemével toroltatlak meg, a melyekhez képest.a halált ralóban megváltásnak lehetett\' nevezni. A kerékbetörés, feloétíjelé?, máglyára vetés és rnás ehhez hasonló büntetések alkotják a jogszolgáltatás eme fejezetét, amihez még a nyilvános szégyenpad, tehát a morális tortura is járult. Ezek a büntetések mind az úgynevezett elretteotéiM teóriából eredtek. A humanizmus szakított ezekkel az elvekkel, mivel az elrettentési teória teljesen eredménytelennek bizonyult. Mai napság a tolvajt sem tekintik többé ördöglakta szörnyetegnek. A büntetések enyhültek, a halálbúutetések csak a legsúlyosabb esetekben és némely országokban egyáltalán nem alkalmaztatnak s ugyanily gyökeres változást észlelhetünk a börtönrendszerben is. A lánc, amely rövid húsz év előtt még ott csörgött a fogoly lábain, ma már egyáltalában eltűnt. Mindenütt nacy, világom, szellőztethető börtönépületeket emeltek, a melyekben a rabok a modern hygienának megfelelő eíbánásban részesülnek. Mindezt a humanizmus létesítette, amely a gonosztevőt sorsüldözött szerencsétlennek tekinti. Ma már megint előbbre haladjunk egy lépéssel. A humanizmushoz a tudomány társul szegődött, hogy a bűnös természetét kikutassák, megállapítsák. Az a tudomány, mely a bűnösök testi és szellemi különlegességét vizsgálja és kutatja a befolyást, amit ez a különlegesség magára a bűntettre gyakorol, — ez a bűnügyi anthropologia. E tudomány megállapitója Ceaare Lombroso, a híres turini egyetemi tanár aki egyszersmind az authropológiai iskola feje is. Lombroso a L\'uomo deliquente (A bűnös ember) cimü hires-művében e téren szerzett első tapasztalatait telte közzé s ezek epy átörökölhető gonosztevő tipus fölfedezésére vezettek. A gonosztevő koponyája nincs kellőeu kifejlődve, agyveleje rendkívül csekély eulylyal bir, a fülei elállanak, fájdalom és örömérzete kisebbmérvű, homlokán pedig a ráncok abDormis irányúak. Lombroso 3850 gouosztevőt vizK^ált meg, összesen pedig mintegy 50.000 embert, őrültet, normálisát és vadat egyaránt. A gonosztevőt morális őrültnek mondja, amely fogalmat az angol bűnügyi tudomány morál inaanity névvel jelöl meg. . Itt körülbelül arról lehet szó, hogy a gonosztevő a morális fogalmakat össze-. zavarja, mikép a szellemi beteg ís logikusan gondolkozni megszűnik. Másrészt pedig lombroso a vadaknál számos gonosztevő typusra akadt, ez ennélfogva anthropoiőgiai szempontból az emberi fejlődés egy alantabb fokát jelöli meg. Az örökölt gouosztevő típus magyarázza még tehát a gonoszteltek folytonos terjedését és a büntetések teljes eredménytelenségét. A bűnbe való visszaesés a rendes szabály s ez alól kivételt csakis oly egyének képeznek, akiket rendkívüli körülmények ösztökéltek a. bűnre. Lombroso szinte emberfölötti szorgalommal és rendkívüli éleselműséggel hordja össze a gonosztevő tipus karakterisztikus vonásait és állapítja meg azokat a változásokat is, amiknek az kor- és nemkűlönbséfí szerint ki van téve. Egy helyütt például oly községekről, városokról beszél, a melyeket csupa, gonosztevők laknak. Olaszországban^^ \\ egy község: Arcona, a melynek lakósai^ az átörökölt gonosztovő-lipus betegei. K község domboldalon (ekszik, zöld űde ordőség közepette. A természet enyhe égalján kívül pazarul elhalmozta áldásaival, lakósai előtt szűkölködés, szegénység ismeretlen, tehát valóságos földi paradicsom. Az arconaiak atonbau mint gyilkosok, rablók, betörők messze vidéken ismeretesek s mára középkori krónikában in ilyenekül vannak említve. A község történetét a kisebb-nagyobb bűnesetek egész láncolata képezi. Hiteles statisztikai adatok szerint Arcona község a többi Olaszországhoz képest a bűnösök hatszoros kontingensét szolgáltatja. így például Olaszországban 100.000 emberre 9.38 gyilkosság esik, ugyanenoyi arcooaira 58. Az útonállás és rablás statisztikájában pedig ugyanolyan arány mellett az olaszok csak 3\'67 emberrel, az arconaiak azonban nem kevesebb, mint 113*75 útonállóval és rablóval szerepelnek. A pöriratok tanulmányozásából pedig kitűnt, hogy Arconában az igazságszolgáltatás előtt századokon át ugyanazok a nevek ismétlődnek. Arconában számos tagból álló gonosztevő-famíliák, a kiknek üzelmeivel szemben azonban az igazságszolgáltatás, a tanuk korrumpáltsága miatt, tehetetlennek bizonyult. 1890-ben mindamellett egy roonslrepör32 elitéltetéssel végződött. Nagyon természetes ily körülmények között, hogy a „született gonosztevő* szabad akarata és beszámithatósága Yita tárgyává tehető. Ez különben álláspontja a Lombroso által alapított pozitív büntetőjogi iskolának is, amely szerint a gonont-tevő nem büntethető, hanem a társadalom vele, valamint az Őrülttel szemben is, csak preventiv,- elővigyázati rendszabályokat alkalmazhat, egyszóval csakis ártalmatlanná teheti. TÁRCZ A. A helyettes. Kémeiből. — A »Zabi KOilOay tircija. — A jour elérte a csúcspontját. A zongoránál egy ur Olt és nagy igyekezettel verte a zongorát; egy hölgyet kisért. aki már egy jó órája énekelt. A vendégeken meglátszott a teljes kimerültség, de minden énekszám után megtapsolták az énekesnőt és kényszerítőitek a továbbéneklésre. Láthatólag azon erőlködtek, hogy megakadályozzák a szalon-poétát legújabb vígjátékának felolvasásában, aki már ott állott készen, kezében egy testes kéziratot lobogtatva. Semmi áron nem volt szabad az éneknek megszűnnie. Valóságos taps-orkán jutalmazott minden énekszámot. Az urak isteni módon mulatlak a dolgon. Csak ó nem törődött a társaság apró intrikáival. Lustán visszadólve l\\lt szókén és szórakozottan kavargatta teáját. De hát ő szerelmes volt s ez a körülmény mindent kiengesztel. Szerelmének tárgya pedig éppen az a kis leány volt, aki ott a zongora mellett csillogtatta énekművészeiét, tudom is én hányadszor kezdve újra kicsi dalocskáját. Figyelni azonban nem igen figyelhetett az énekére, mert éppen az járt az eszében, hogy milyen módon vallhatná meg neki szerelmét. Sehogy sem tudott azonban elkészülni a tervével, pedig a félénkség nem tartozott a hibái közé. És éppen most. mikor nem muló, könnyelmű kalandról, hanem egész életboldogságáról van sző, most mérhetetlen gyávának érzi magát. — Hát veled mi van ? — kérdezte mellé telepedve egy barátja. — Hiszen ugy ülsz itt, olyan álmodozva, iniutha szerelmes volnál. — Ahi te vagy? — válaszolt a fiatal ember fölrezzenve — hagyd el kérlek, kétségbeesett hangulatban vagyok. A másik mosolyogva nézett rá: — Tehát csakugyan szerelmes vagy? — llgy, körülbelül. — Ismerem? — Igen. — No hát ki az? — Klára kisasszony — válaszolt a fiatal ember s fejével könnyedén a fiatal énekesnő felé intett. A másik összevonta szemöldökét: — Nos ... és? .. . — Nem merem neki megmondani.\\ — Na ez igazán istoni; te kis bátortalan iíju, to! — Barátom! Ne csúfolódj; de hidd el, én magam sem ismerek magamra. Nem merek. — De hát mitől félsz? — Hogy elutasít. — És te inkább választod a bizonytalan reménykedést, mint a szomorú bizonyosságot? — Igen. — Te! Beszéljek én vele? Megteszem szívesen. — Te?... — Igen. Én. Én különben is körülbelül ugyanilyen helyzetben vagyok, legalább gyakorlom magamat egy kicsit, mielőtt a magam dolgához fognék. — Tel Hallod ez nagyszerű lennel Tudod mit? Aztán majd rcvanzsáloin magamat. En meg helyetted beszélek. — Kezet rá! — Becsületemre! A zeuének éppen vége volt. s a poútá a vendégek általános rémületére belekezdett felolvasásába Aki tehette, menekült a szomszéd termekbe. A fiatal emberek kezet szorítottak, s az önzetlen jóba rá t egyenesen Klára kisasszony felé evezett. Karonfogta a kipirult arcú leánykát és az erkélyre vezette. Beszélgetni kezdtek. — Igazán nagyon szépen énekelt kisasszony. Igazán nagyon szépen. — De hiszen ön nem is hallgatott oda, — válaszolt a kis leány mosolyogva — én nagyon jól láttam, hogy amíg énekeltem, ön egész idő alatt 3 barátjával beszélgetett. — Esküszöm önnek, Klára kisasszony, hogy éppen ön felöl beszélgettünk. — En felőlem? No ugy bizonyára gúnyolódtak. — Na de kisasszony l -Hogy is gondolhat ilyet? Éppen ellenkezőleg. Azt mondtam neki, hogy ön igazán elragadó, édes, bájos egy teremtés. — Na .. . Na! Csak no nagyítson. — Bizony Isten Azt mondtam. Nem hazudok. Éz az én becsületes meggyőző- És a barátjáé? \'\' — 0 egészen az én véleményemen van. Mennél jobban áradoztam én, ő | annál jobban toldotta. J — Valóban? Ezt igazán nem hittem volna. Pedig a barátja nem igen törődik velem. Minden hölgy számára van egy bókja, egy lekötelező szava, csak engem nem ve.-z észre .soli3. Eu igazán nem is értem, hogy miért rajonganak érte ugy az asszonyok. Én sem. Hiszen igazán nincs rajta s^rnmi. Ugy-e bár önnek sem tetszik? — Nekem? Na mondhatom, hogy nem. En gyűlölöm azt az embert. Akárki más szimpatiknsabb nekem, mint ó. — Talán még én is? — Igen, még ön is — hagyta helyben a leányka mosolyogva. Igazán ennivalóan bájos volt a kis lány. amint ott ült aranyszőke fejecskéjét szendén lehajtva. Egy kicsit zavarban volt. De a fiatal ember is furcsán érezte magát. Egypár pillanatnyi szünet állott bo. — Klára kisasszony! — kezdte aztán némi habozás után. . — Kérem. — Lássa Klára kisasszony, az fáj nekem, hogy én nem vagyok önnek szimpatikusabb. mint a többi emberek. A leány szokott mosol.vlyal kérdezte: — És ki mondta azt önnek? — Ón maga. Hiszen talán, már észre vette ? — Én nem vettem észre semmit. — De . . . de . .. mégis! — Nos jó. észrevettem. Elég ez önnek? — Nem; nem! Tudni akarom, Klára kisasszony, hogy ... — Hogy?... — Hogy ... Nos hát igen . . . hogy nem lenne-e a feleségem? Bent a teremben 3 poéta éppen a végét olvasta vígjátékának s mire odaért, hogy a hősnő zokogva a hós mc|óre omlik, akkor már a Klára kisasszony aranyszőke fejecskéje is ott pihent a helyettesítő jó barát önzetlen kebelén. A másik még mindig ott ült a teáscsészéje mellett és türelmetlenül várta vissza barátját. Mikor meglátta őt, izgatottan sietett elébe: — Nos, mit mondott? — kérdezte. — Rendben van — felelt a másik. — Tehát a feleségem lesz? — A tied?... Nem. Az enyém! Leszel olyan szives az anyjától számomra megkérni a kezét? Különben hiszen megígérted becsületszóra . . , A ruha filozófiája. — A »Zalai Kvxlvny< tircija. — A ruhában nagy adag életbölcsesség rejlik, ámbár a legtöbb ember nem is gondol rá: Ha ugy este, a nap fáradságos munkája után levetjük azt az öltönyt, amelyben egész nap hivatásunk után jártunk és átöltözünk, hogy a test fölüdité-sére valami szórakozás után induljunk, olyan kellemes érzés fog,el, mintha ezzel a ruhaváltással egész énünket kicseréltük volna, mintha a „kenyérkereső" ruhával levetettük volna a mindennapi gondoknak •"nagy részét és mintha pusztán a másik ruha már fölüditeríé-egész valónkat. Más szemmel uézünk a világba, más pillan- Lapunk mai számához féiiv melléklet van csatolva: XLI. ÉVFOLYAM. alai közlöny 1902. DECEMBER 13-án. A társadalom feladata tehát nem a gonosztevő megbüntetése, hanem a bűntettek meggátlása, ami főleg célszerű nevelés és a fiatal gonosztevők megfigyelése által érhető el. A kríminalistak buzgón (áradoznak, hogy Lombroso nyomán tovább haladjanak. Minden jel arra vall, bogy a büntetőjogi igazságszolgáltatás egy uj érájának küszöbén állunk, amely végre a rettenetes szociális csapast megismervén, a büntettet gyökerestől kiirthatja. Szezonképek. Nekrolőg. Meghalt egy ügyvéd, mondják az ügyes-bajosok;\' meghalt egy versíró, mondja az olvasó; nagy korles balt meg, igy a politikusok; ogy munkatárs, mondjuk mi. Nem éppen a „Zalai Közlöny" munkatársa volt Tuboly Viktor, de egyike volt (,- is a keveseknek, kik Nagykanizsán irodalommal foglalkoznak. Egy-két alkalmi köiteinénye — csupán ezt a genret művelte — megjelent lapunkban ia és ifjú volt még az ő öreg alakja ia. A gyászjelentésből tudtuk meg, hogy öreg ember volt, mikor meghalt; valóban háromnegyedrészére sem becsültük volna éveinek számát. Itt hagyta ő ia ezt az unalmas várost, mely az ő halálával is vészit érdekességéből. Nem akartunk róla gyászdalt zengeni; amit elmondtunk, önkéntelenül jutott eszünkbe, mikor halálának hírét vettük. Jellemrajzunk hiányos, mert csak a költőről szóltunk, pedig Tuboly Viktort azzá a jóizQ alakká, imilyeunek mindnyájan ismertük, ügyvédi-működése egé-Bzitette ki. Az ügyvéd benne épp olyan volt, mint a poéta, ügyvédi működését a stylszerüség kedvéért köllői működése rímjének nevezhetnék. S ez a rim hiányzik jellemrajzunkból, de épp e hiány^ által vagyunk hűek hozzá, mert az óriási rimtelenséget tőle tanultuk. iV. S. hírek. — t Tuboly Viktor. F. hó 7-én hunyt el Tuboly Viktor. Nem puszta dicsőítette március 15-ét, vagy egy név- i frázis, ha azt mondjuk, hogy ismert napról emlékezett meg. Ez a bizonyos névnap volt Tuboly Viktor költészetében a tengely, mely körűi egész irodalmi munkássága forgott. Névnapi versei oly pontosan jöttek minden évben ugyanazon napon, mint a reggeli napkelte; nem marsdtak el soha, ezeket megjelenésükben nem gátolta semmi sem; se az időjárás, se politika, sem az ihletség hiánya. Különösen ez az ulóbbi nem. Az ihletnek alkalmi költőhöz méltóan, nem sok fontosságot tulajdonított Tuboly Viktor. Lehet, hogy iíju korában ö is kergette ezt az áldott pillanatnyi állapotot, de aztán letett az eredménytelen hajszáról. Megélt ő ihlet, poétikai szabályok és egyébb felesleges szerszámok nélkül is. Az ihletet pótolta az ambiciő, a metrumot pedig a cérnaszál. Azért olvasó akadt bőviben, Négy kötet verset adott ki az elhunyt és bizony elkelt mind a négy kiadás az utolsó példányig. Tuboly Viktor — s ez volt az 6 eredetisége, melyben minden más embertől különbözött — erősen hitt a maga költői tehetségében; ugy hitt benne, mint szónoki képességeiben, pedig azokban nagyon hitt. Valószínű, hogy az ön-vizsgálás és biráleatás perceiben egy sorba helyezte magát a világirodalom jeleseivel. Egyszer igy szólította meg egyik ko leírtjának kis gimnazista fiát: „Szervusz Palil Hogy vagy?* „Köszönöm, jól." „Hál szoktál-e olvasni költeményeket ?" „Hát — igen l" „Aztán természetes, Vörösmartyt, Tompát. Arany Jánost ia kell ám olvasni, nemcsak engem.11 Ha versei nem is voltak komoly irodaimi alkotások, de ő maga irodalmi alak volt Boldogok lennének az írók, ha sok ily ember járna közöttünk. Tipikus képviselője volt egy letűnt kornak, avult fogalmakkal, nézetekkel, határozott;-Sággal és önbizalommal. A régi eszmék -— ő a helyes voltukért tűzbe ment volna — ifjan éltek benne, mint ahogy alakja volt társadalmunknak. Régi tipust képviselt, egy letűnt kornak volt élő képviselője: szolgabíró a Bach-korszak-ból, poéta és iró az 1860-as évekből, ügyvéd az 1867-iki kiegyezés idejéből. Ezt a három korszakot egyesitette humoros egyéniségében ; a rohanó érek csak fizikumán vontak barázdákat, egyénisége nem haladt a modern korral. Ebből az ellentétből domborodott ki az az ellenállhatatlan humor, mely minden nyilvános szereplésén végigvonult. Mint hazafi a 48-as elveket vallotta magáénak, de ez a törhetetleo ragaszkodása nem akadályozta öt meg abban, hogy nemzeti párti képviselőt is segítsen győzelemre. Mint poéta a rég elhunyt Hölgyfutár pongyola irányát követte, mint jogász nem akceptálta a kodifikált jogot, hanem megmaradt az elmúlt idők elavult törvénykezésének ma már alig ismert álláspontján. A nyilvános életben szeretett szerepelni és kereste is a kiuálkozó alkalmat. Legizgékonyabb volt a képviselőválasztások alkalmával, amikor vagy mint jelölt, vagy mint pártvezér szerepelt, de közönyös sohase maradt. Örült, ba az epedve várt elismerésnek csak apró morzsája is jutott neki. Legbüszkébb volt nem mindig költői nivóo álló verseire és ezeknek szeretett érvényt és olvasó* kat szerezni minden\'áron. Lelkébeo sok vonását lehetett észlelni a naiv gyermeknek és ez tette szeretetreméltóvá fonákságait is mert ezekkel derültséget okozott, de uem ártott senkinek. Lapunknak is munkatársa volt. Most örök nyuca-lomra hajtotta le jellemzetes fejét. Mindent nivelláló társadalmunk egy kiemel-i kedő egyéniséggel szegényebb de az egyvivásu kor még sokáig meg fog emlékezni a jó magyar, a poéta néha borsos verseiről és derültséget keltő mókáiról. K. hó 10-én temették a közönség nagy részvéte mellett. A család a kővetkező gyászjelentést adta ki: Özv. Tubolvszeghi Tuboly Viktorné szül. Czike Mária a saját valamint gyermekei Tuboly Aranka férj. Schubert Ferencné. Roza, Margit özv. Várbogyai Bogyay Elekné, Feri, Ida, Lajos, ugy alulírottak és számos rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy felejthetlen szerető férj, édes atya, ipa, nagyatya és rokon Tubolyszeghi Tuboly Viktor ügyvéd 1902 évi december hó 7-én esti \'í,9 órakor életének 69-ik. boldog házaasága 26 ik évében a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után elhunyt.\' Schubert Fereuc m. kir. bonvéd százados veje. Schubert Jancsi, Lujza, Ágota, Várbogyai Bogyay Viktor uuokák. — Halálozás. F. hó 8 án hunyt el özv. Ollop Samuné szül. Horschetzky Betti, a jótékonyságáról ismert előkelő urnő. Férjének 1884 ben bekövetkezett halála után csendes visszavonultságban töltötte el özvegységének éveit, de élénk étdoklődésael a szenvedők szomorú sorsa iránt. Az elhunytban Ollop Ernő, Dr. Ollop Mór és Ollop Fanny férjezett Hoflmaoné, továbbá Ollop Imre, Richárd és Lajos anyjukat gyászolják. A boldogult hült tetemeit í. hó 10-én délulán 3 órakor helyezték örök nyugalomba a közönség általános részvéte mellett. A nőegyleti választmány ezen érdemes tagja elhunyta alkalmából kedden délután ülést tartott és elhatározta, bogy a boldogult érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti, nevére 300 koronás alapítványt tesz, a temetésen testületileg résztvesz és a gyászoló családhoz rész.vétiratot intéz. A kegyelel jeléül adakoztak: A gyászoló család 100 kor., Horschetzky Sándor nyug. főmérnök és uejB 20 kor., Fischl Roniéó és neje 10 kor, Weiszmayer Márk 5 kor., Özv. Mayer Józsefné és Mayer Odöu 20 kor., Dr. Villányi és neje 6 kor., Dr. Haves Hugó és neje 10 kor., Lugósi József és neje 15 kor., Dr. Blau Simon és neje 4 kor., Grüohut család, Dobrin Benő és neje 10-10 kor. Összesen 210 kor. A család a következő gyászjelentést adta ki: Mélyen szomorodott szívvel jelentjük, bogy szeretett jó anyánk, nagyanyánk, és illetve testvérünk özv. Oilop Samuné szül. Horschetzky Betti tegnap éjjel 11 órakor életének 67-ík évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült tetemei f hó 10-én délután 3 órakor fognak a helybeli izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nagykanizsa. 1902. december hó 9-én. Áldás l és béke poraira 1 C-endes részvét kéretik. — Zslavármegye közigazgatási bizottsága Dr. Gróf Jankovicb László főispán einöklete alatt folyó hó 10-én tartotta havi rendes ülését. Az alispáni jelentés szerint a felnőttek és gyermekek közegéazségi állapota, ugy a hawz.ios házi állatok egészségi állapota kedvezőbb volt a mult havinál. Bűncselekmények a vármegye területén nem fordultak elö a általában a személy és vagyonbiztonság apróbb lopási esetek leszámításával megzavarva nem lett. A közgazdasági állapot általában kedvezőtlen, különösen a kis birtokosok a lefolyt gazdasági év kedvezőtlen eredménye, az alacsony gabona árak miatt, a mindennapi megélhetéssel küzdenek. Az őszi vetést általában a gazdák szerencsésen bevégezték, azonban a hirtelen közbejött hó és fagy miatt az ugar szántás igen sok gazdánál uem végeztetett be. A pénzügyi adminisztráció lassul viszonozzuk embertársaink tekintetét, a vidámság, a kedély egy bizonyos köny-nyedsége tükröződik arcunkon, ismerőseink köszönése is ugy tűnik föl előliünk, mintha őszintébb é.s barátságosabb volna, mint mikor napközben találkozunk velük. Már ebből is látható, hogy .1 ruhaváltás igen kedvező befolyással van az ember kedélyére és mégis nagyon sokan vannak, akik ezt nem akarjak elismerni, mert uem tartják komolyságukkal összeegyeztethetőnek a többszöri öltözködést és az öltöny változtatást a hiúság, söl [léha a léhasáp jelének szeretnék bélyegezni, pedig ezeknek az uraknak lelkivilágát sem hagyja ériutetlenül. ha porhüvelyük talán ritkábban, de a körülményeknek és a nap szakának megfelelő más ruhába bujtathatják. De azért van elég igazán komoly férfiú, ki szeret ruhát váltani és ebben rendszert is tart. A legjobb példa erre II. Vilmos, a németek erősen kifejlett egyéniségű császárja. Annak, a minden tekintetben önállóan gondolkozó uralkodónak igen nagy ruhatára van s minthogy szeret a nyilvánosság előtt szerepelni, nagyon sok helyen megfordul, de sohasem látható kétszer egymásután ugyanazon ruhában. E gyakori ruhavál fásban része lehet annak is, hogy az imperátor szereti a változatosságot és minden egyhangúságot föltűnően kerül: de elsősorban — azt hisszük legalább — a fóoko abban kereshetjük, hogy külső megjelenésében mindig ki akarja fejteni a fejedelmi pompát és szereti, hogy személyétől elválaszthatatlannak képzeljék hü alattvalói a fényes királyi méltóság külső jeleit is, a nélkül, bogy ezzel éppen tüntetne. Célját el is éri. Igazolja azt egy adoma, mely nemrég bejárta a német és amerikai lapokat. Néhány amerikai lanárt európai tanulmányútja Berlinbe is vezette és a császár, akinek figyelmét semmi sem kerüli cl. egy udvari estélyre meghivatta a profesz-szorokat. A mikor az eiókelő társaság összegyűlt, megjelent a császár pompás bíbor köpenybe öltözötten, igazán felséges látványt uvujlott, amint díszruhás kamarások hozták előtte a koronát és a koronázási jelvényeket. Az egyik nagyhírű yaukee tudós odasúgta a szomszédjának, a német udvarhoz tartozó urnák: \' — Tetötól-talpig republikánus vagyok, de ha valaki meg tudna győzni, hogy a monarchia szükséges intézmény, csak ugy tudnám neki elhinni, ha ilyen minden porcikájában aranytól csillogó uralkodót tudna mutatni, mint a császár. Másuap a német ur\'\' egy kihallgatás alkalmával elmondta fejedelmének az amerikai tudós megjegyzését. A császár jóízűen nevetett. — Igaza van annak az urnák, —- szólt, — szegény Don Pedro brazíliai császár bebizonyította, hogy a trónon nem lehet . büntetlenül köztársasági gondolkozású az 1 ember. Kicsiben, a maga légköréhez mérten igy gondolkozik az angol ügyvéd, orvos vagy kereskedő is. aki. mielőtt napi foglalkozása után látna, lesétál u folyó partjára és egy órai evezéssel edzi izmait. A mig esolnukázik. egészen csoluakos. ehhez képest öllözködik is. könnyű, világos Hanellruha fedi testét. A mikor azonban vége a szórakozás idejének, fekete redingot-ot ölt. fejére magas kürlökalapot tesz és a kedélyes vizi patkány átvedlik a sokat gúnyolt, de még többet irigyelt John Bullá, a feszes üzletemberré, akire nézve üzletén kivűl nem létezik semmi. Szabad idejében azonban a feszes ruhát könnyed tenniszöltönynyel cseréli föl ismét és a komoly gentleman olyan könnyedén, virgoncan mozog a „play-grouudon-. mintha egész egyéniségét kicserélték volna. A ruhaváltás ezen módja kellemesen és üdítően hat az ember kedélyére és meggátolja azt, hogy a folytonos egyhangúságban automatává sülyedjen. Sokkal nehézkesebb mindenben az, aki nap-nap után, mindenkor egy és ugyanazon ruhában jár-kei, mint az, aki köznapon is, de munka után mindenkor ruhát cserél és majd világos ruhában, majd kék öltönyben, majd pedig redingotbau jelenik meg a társaságban, a szerint, amint a nap szakához, az időjáráshoz vagy a szórakozáshoz ez vagy amaz illik jobban. terén fennakadás nincs; a kincstári adók és egyébb köztartozások bár a legnagyobb erőfeszítés mellett, de az év Ved részére már befizettek a remény van, bogy a folyó évre előirt tartozások a folyó hónapban legnagyobb részben befolyni fognak. — Névváltoztatások. Ciffrai Károly éskísk. leánya Edith nagykanizsai lakÓBok c-aládi nevének „Csolnaki"-ra, kiskorú Frank Andor és György tapolcai lakósok családi nevének „Fodor"-ra, Krausi Sándor zalaszeutgróti lakós családi nevének „Kertész\'-re kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Uj kópezdei tanár. Mihalik Lajos szabadkai áll. tanítóképző intézeti rendes tanár Csurgóra helyeztetett át. Az uj tanár a Petbea János távozásával megüresedett tanszéket foglalja el a szaktárgyai a német nyelv és a paedagógia. Állását a napokban foglalja el. — Uj vasút. Ha az előjelek nem csalnak s tél apó még jobban meg nem makacsolja magát Balaton-Szt.-György és Tapolca közt a közelgő évben rövid időn belül megindul a va>uti közlekedés. Vele nemcsak városunknak és tisztelt szomszédunk Tapolcának, de a Balaton nagy vidékének is régi vagya teljesül. — Gyanús halál. Bálcskei Juli szakácsnét, aki a Vida-féle korcsmában hirtelen meghalt, f. bő 9-én boncolták a törvényszéki orvosok. Az orvosok agy-azélhüdést állapítottak meg a halál okául. Kovács József rendőr Bálcskei Júliával régebben viszonyt folytatott és éppen együtt volt a leánynyal, mikor ez hirtelen rosszul lett. A rendőr maga sietett orvosért, de a leány halála rá nézve végzetes volt, mert gyanúba fogták. Most azonban teljes ártatlansága kiderült. — A Keresztény Jót. Nőegylet koréból. Főméltóságu hg. Battbiány Straltman Ödön 3 (három) öt tűzifa adományának megváltásául 66 (hatvauhat) korona ért. összeget adományozott a Nőegylet pénztárának. Dr. Szekeres Józsefné 10 koronát küldött szegény gyermekek felruházására. A nagy lelkű adakozóknak adományukért ez uton hálás köszönetet mond a Keresztény Jót. Nőegylet választmánya. — Zsnr. Az Izr. Jótékony Nőegylet vasárnapi zsurja élénk volt. — Az ozsonna után Heimler Anna k. a. lépett a pódiumra és a vendégek nagy tetszése közt előadta, a bakfisok keservét. Majd két kis kedves gyermek lépett a közönség elé: Kobált Jankica és Révész Jancsi. A gyermeltpár egy táncduettet mutatott be. Mayersberg Fridi a közönség általános kívánságára bemutatta a XV. Lajos korabeli Boston táncot. A. zs.urt az ifjúság tánccal zarta be — A Munfcásképzó-EgyesQlet esté-lye. Az egyesület szétküldte meghívóit kotillionos táncestélyére és azt vasárnap a Polgári Egylet nagytermében minden előzetes lármásabb zene-bona nélkül meg is tartotta. — A terembe lépve, ujabb meglepetésnek voltunk részesei. A terem nélkülözte az ezen egyesületnél divó, szinte látványosságba menő költséges dekorációt. A krónikái bü\'ég kedvéért megemlítjük, hogy a legtöbb kotilliont az egyesület közkedvelt táncinstruklora: Ofenbeck Vilmos érdemelte ki. — A legtöbb levelező lapot Győry Rozika k. a. kapta, második dijat Zalay Lujza k. a. nyerte el, s az eladásban pedig Rotter Micike kisasszonynak volt a legnagyobb része. Mind a három nyertesnek egy-egy szép ajándéktárgygyal kedveskedett a rendezőség. — Az első négyest nem kevesebb, mint 60 pár táncolta. — Az első áldozat. A korcsolyázásnak már megvan az első áldozata. Szerdán délulán Kovács Lajos tanuló, kiment a kanálisra korcsolyázni, a korcsolyázás élvezetébe elmerülve, nem vette észre, hogy a befagyott vizén egy lék van és amint azon keresztül ment a gyengén fagyott jég betörött és Kovács a vízbe esett. A jéghordó kiskanizsaiak húzták ki és vitték haza a (élelemtől eszmélotlen állapotban levő gyermeket szüleihez, hol most súlyosan beteg. — Betörés a felsö-templomba. F. hó 7-ról 8-ára virradóra éjjelen a helybeli felső-templomban betörők jártak. Hétfőn reggel, amint a felső-templom azolgája & templomba akart menni szoká-sós teendőit végezni, észrevette, bogy a sekrestye külső ajtaja nyitva van és a belső ajtó előtt nagy vértócsa van. Rosz-szat sejtve a rendőrségre ment, hol elmondta a látottakat. A kiküldött rendőrtisztviselő konstatálta, hogy a sekrestye külső ajtaját átkulcscsal nyitották ki a betörők, a belső sjtót pedig egy nyolc szögletü feszítő vassal akarták kinyitani. A szerszámot a tett színhelyén hagyták. Munkájuk közben az egyik betörő való- színűleg kezét nagyon megsértette és az ebből származott fájdalom következtében munkáját abbauhagyta és tártával elmenekült, otthagyva a bűnjelül szolgáló feszítő vasat. Rendőrségünk nyomában van már a tetteseknek. — Hangverseny. A Kereskedő Ifjak önk. Egylete Nagykanizsán 1902. évi december hó 14-én. vasárnap a „Casino" disztermében saját segélyalapja javára zártkörű tánc-estélyi rendez, amelyet Sterneck Zsigmond zenétanár ur vezetése alatt egy uagyobbszabásu hangverseny fog megelőzni. A műsor egyik pontját ti azt. Murányi János ev. ref. lelkész ur felolvasása tölti be. Kezdete eBte pontban fél 9 órakor. Belépő dijak: 1—2. Bor 3 kor., 3—4. sor 2 kor., a többi aorok 1 60 kor. Karzati ülőhely 2 kor Állóhely 1.20 kor. Tagok részére állóhely 1 kor. Jegyek előre válthatók: Alt éa Böhm urak üzletében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és_ hirlapilag nyugtáztatnak. Műsora a következő: 1. Poppur D : Adagio. Előadják: Horváth Böske k. s. zongorán Sterneck Zsigmond ur gordonkán. 2. Bach-Sebastisn: Quintett. E\'őadják hegedűn: Ivanics Ilona k. a. Fesselhoffer József István ur. Szigeti Kálmán ur, Strém Ottó ur zongorán: Sterneck Zsigmond ur. 3. Felolvasás. Tartja: tiszt. Murányi János ev. ref. lelkész ur. 4. Sterneck: kanizsai emlék, ábránd. Kettős: Horváth Böske k. a. zongorán Sterneck Zsigmond ur gordonkán. 5. Rübinstein: Trio. Előadják: Neumann Józsa k. a. zongorán Fesselhoffer József István ur hegedűn. Sterneck Zsigmond ur gordonkán. 6. a) Mohr: Polonaise, b) Moszkovrski: Spanyol táncok. Előadjak 2 zongorán 8 kézzel: Horváth Irma és Horváth Böske k. a. Neumann Józsa és Neumann Elsa k. a. és vonóskarral: Ivanics Ilona k. a.. Ebrenstein Győző, Gürtler Ferenc, Gürtler István, J&ger Istváo, Sterneck Zsigmond, Strém Oltó és Szigeti Kálmán urak. j — Zsebmefszó. A f. hó 10-iki heti-vásárou egy rendőr Szabó Lajos varsányi illetőségű munkanélküli szabó-aegédot a zöldség-piacou épp akkor csipte el, mikor egy úriasszony zsebjébe nyúlt, abból a célból, hogy meglopja. A rendőr a zsebmetszőt bekísérte. Kihallgatásakor tagadta ugyan, hogy zsebmetsző volna, de csavargásért mégis megbüntették éa haza toloncolták. — Gyermekmenhely. A szombathelyi állami gyermekmenhely a belügyminiszternek leirata Bzerint, önállóan 1903. évi január hó 1-én kezdi meg működését. Ezen intézet hatáskörébe fog tartozui. Vas-, Sopron-, Mosón-, Komá-rom-, Győr-, Veszprém- és Zalavárroegyék, továbbá Komárom Győr és Sopron törvényhatósági joggal felruházott városok területén talált, vagy hatóságilag elhagyottnak nyilvánított hét éven alul levő gyermekek gondozása. Ezen intézet veszi továbbá gondozásba azokat a gyermekeket is, kik a fenti vármegyék területéről ez idő szerint a bécsi, vagy 0 gráci lelencházban vannak elhelyezve. — A nagykanizsai Kathollkus Legényegylet felolvasó cyklusa negyedik és ez évben utolsó felolvasó délutánjának műsora: 1. „Vár és Gunybó." Szavalja Klein Eiek ur egyleti tag. 2. 1 J. Verdi „Trovatore" (Roccartlo) IL Kriz Margitka lengyelke, III. .Betyár -világ" operából Galamb-dal, zongorán előadja Morandiní Stefiké kisasszony. 3. Felolvasás „Karácsonyi szokások." Tlrti» Horváth György főgimnáziumi igazgató egyleti egyházi elnök ur. 4. „Bozsnyák Z>ufi" Tompa Mihálytól. Szavalja Kollants Rózsika kiiasszony egyleti tag. 5. Magyar dalok: Zongorán előadja. — — 6-„Férjhez menjek? Monolog. Előadja Schável Annuska kisasszony. A felolvasás a főgimnázium emeleti rajztermében tartatik. Kezdete délután 4 órakor. Belépő-díj egyleti rendes tagoknak 10 fillér, nem tagoknak pedig azemélyenkint 20 fillér. — Védekezés a gyermekbetegségek ellen csak akkor tökéletes, ha a gyermekek ellentálló képesBége gyarapodik. Ez legjobban ugy érthető el, ha hidegebb évszak alatt csukamájolajat fogyasztanak, mely célra legajánlatosabb a Zoltán-féle, mert kellemetlen ize, szaga nincs és tápereje igen nagy éa könnyen emészthető. Üvegje 2 korona s gyógyszertárakban. — Mnnkas öllönyök szállítása. A m. kir. államvasutak igazgatósága pályázatot hirdet munkás kék öltönyök szállítására. Az ajánlatok benyújtási határideje f. évi december hó 6. A kerüiett kereskedelmi és iparkamarn. — Pnho tűzifa-szállítás. A gj«r\' sopron-ebenfurti vaant üzletigazgatósága 600 köbméter putu tüzelőfa szállítására m~ Melléklet a „ZalalJ<8zlttnr 1902. évi december hó 13-lkl 50-lk számához. xi-i. P.vfolyam. ZALAI KÖZLÖNY 1902. DECEMBER 13án. pályáittot hirdet. Ai ajánlatok legkéíőbb í. évi december bó 5-ikén. A kerületi kereskedelmi éa iptrkamara. — Kivitel Bulgáriába. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur közlése szerint á Bulgáriába kivitt minden áru számlájának tartalmazni kell « kiállító gyáros vagy kereskedő cég aláírását vagy pecsétjét, a csomagok Bzámát, jegyét és nemét, továbbá oz áru elegy- és tiszta súlyát, az áru egységárát és mennyiségét az eladásnál szokásos mértékek szerint. Amely számlákon ezok az adatok nincsenek meg, azokat a bolgár vámhivatalok visszautasítják. Miről az érdekelt köröket tájékozás céljából ezeonel értesítjük. Sopron. 1902. évi december 9-ikén. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — A Kuthreiner naptár 1903 ra küldetett meg nekünk, me:y ezurtal mint csinos és elegáns fali naptár jelent meg. A Kathreiner-féle kávénak miuden barátnője bizonyára szívesen akasztja majd azt dolgozó asztalkájának közelébe. Az a művészies kivitelű kép, amely e naptárt diszlti, minden Bzemlélő arcára ke\'lemes mosolyt fog varázsolni. Egy csinos. vigkedélyQ parasztleányt ábrázol, egy fiudzsa Katbreiner-kávét kezében tartva, amelynek kellemos illata jóleső képzeletet gerjeszteni látszik. Mosolygó arcát az elóélvezetben hsmisao félre (ordítja, mintha azt akarná mondani ,Egy findzsával er. a legjavából I" Ez a meginvitáló felbivás mottója is a képnek. Ugy értesülünk, hogy a Ksthreiner cég ezeket a csinos naptárakat minden üzletben, ahol világhírt! cikke, a Ksthreiner féle Kneipp-maláta kávé árusittatik, a vevőknek iogyen osztogattaija. IRODALOM Az öjmagyarok nyomai. TOrtí-oetQnk néhány rejtélyének magyarázata. Irta Halit Ittvia. 1902. A karácsonyi köoyvpiacnak megadózott Halis Istváo, Nagykanizsa szorgalmas, nagy tudásu és tehetséges írója is. Könyvét azonban nem a karácsonyi ajándékozók éa megajándékozottaknak szánta; ezúttal nem szépirodalmi dolgozatok kerültek ki tolla alól. Visszatért a történelmi kutatások terére, ahol már alkotott a komoly tudás szempontjából is dicséreteset és hasznosat. pAz ősmagyarok nyomai* is történeti munka, mely egynéhány magyar régirég magyarázatával éa a magyarok eredetének kérdésével foglalkozik alapos készültséggel, sok szeretettel és a merészségig menő meglepő eredotiséggel. A munka naRy anyagot ölel (el. melyet azonban aránytalan kicsiny terjedelménél ÍORva csak nagyon külterjesen dolgoz fel. De e skizzelö eljárásért nem Ilalis Istvánt, hanem olvasóközönségünket éri a vád, amelynek irodalompártolásában nagyobb munka erejéig nem lehet bizni. Az iró kutatásai egymással összefüggő, azonban a tárgyalás folyamáo egymástól mégis szétválasztható bárom fókérdés körül csoportosulnak. Az első a Konstantin császár által emiitett Gllas és Karchas szavak, a második az Attila kincsei neve alatt ismert leletek, a harmadik pedig a magyarok eredetének kérdése. Mind a három kérdéshez uj megfejtéssel szolgál az iró a bár az ő eredményei merészek és a rövid munka folyamán uera eléggé indokollak is, mégis elég tudományos komolysággal és megbízható logikával vannak levonva a gondosan összegyűjtött anyagból éa megérdemlik, hogy szélesebb körökben figyelmet keltsenek. A Gilas és Karcbaa szavak szellemes magyarázata és Attila kincseinek gondos tanulmányozása mindenesetre nagy dicséretére válnak az irónak, ő azonban müvében a magyarok eredetére vonatkozó fejtegetéseinek tulajdonítja a legnagyobb fontosságot, amit azok megkapó eredetiségüknél ÍORva meg is érdemelnek. Szerző meréuzen átvág a megoldatlan kérdések tengerén, mely egy közelebbi korból tárul elénk 8 a magyarok erdeiének a tudomány által eddig nem kutatott őstörténetére igyekszik világot vetni. Hogy ebhez, mennyi önbizalom és eredetiség kell, azt feleslege* magyarázni. A Tigris és Eufratea folyamok közében véghezvitt ásatások alkalmával felsainre került emlékek feliratainak nyomán indul el szerző és arra ax eredményre jut, hogy Dél-Ázsiában, Pamir táján történt a Scyta népfaj kiválása és innen származtak el az ősök. a ma már sejtett későbbi hazákba. Az iró e nézetének — mint mondtuk — naey fontosságot tulajdonit éa konkrét indítványt tesz, hogy ez irányban kutassanak. Hslis István nézetéhez csupán be-avalottabb ember szólhatna hozzá és kívánatos, hogy akadjon is ilyen, aki hozzászól. Azonban e hipotézis magának az irónak előadásában sem bir a meg-dönthetetlenség jellegével, egyrészt a bizonyító anyag hiánya miatt, másrészt pedig az iró feltűnő subjectiv módszere folytán. Következtetéseit nem alapítja uj adatokra, hanem csupán a meglevő anyagra. Ezekből sem tár elénk annyit, hogy meggyőzhetne bennünket, de munkájának van mégis értéke. A művelődés történet bizonyítja, hogy a nagy felfedezések sohasem alapultak szigorú bizonyossággal felállított praemissákon, a gondolkozás ez esetekben mindig lyukas volt s nagy szerepet játszott azokban a sejtelem. így fedezte fel Kolumbus Amerikát, Newton a nebó/.kcdés törvényét és Herwey a vérkeringés tanát. Talán Halis Istvánnak is igaza van. A. S — Mezőgazdasági Lapok. Mezőgazdaságunk nagy átalakuiason megy most át. Nehéz időket, küzdelmes napokat él a magyar gazdaember. Szemben áll vele az általános gazdasági depresszió. Mellette, a saját erején ^kivül, alig valaki. Tíz esztendeje, bogy « gazdasági közönség előtt meRjeleutünk. Tíz esztendeje annak, hogy kiadtuk a jelszót: nem kell az idegentől kölcsönzött tudáal Minden izében magyar szaklapot akarunk adni a magyar gazda kezébe. Szaklapot, mely a hazai tapasztalatokból szűrt és praktikus szakismeretek terjesztésével törekszik arra, hogy a gyakorlati gazda minden igényét kielégítse, őt verejtékes munkájában támogassa. Ezt a programmunkat beváltottuk. Most sem igérüok ujat. Maraduok a régiek. Kitűzött célunkhoz biten, hozzá fogunk szólani a gyakorlati gazda teendői kórében felmerülő minden íontosabb kérdéshez: a növénytermesztés, állattenyésztés micdon ágához; a tejgazdaság, hizlalás és az ezzel kapcsolatban álló kérdések fejtegetéséhez. Méltatni fogjuk a szólöszet, az erdészet, valamint a mezőgazdasági ipar körébe tartozó nagyfontosságú kérdéseket. E mellett figyeljük, tárgyaljuk a gazdasági, társadalmi és közgazdasági kérdéseket is. De nem politizálunk. A mezőgazdasági érdekek szigorú őrei leszünk mindenben. Késen állunk mindig és nem csatlakozunk érdekcsoporthoz. Aki jól vet. az jól arat. Mi nyugodt lelkiismerettel állhatunk a nagy közönség elé. Amire vállalkoxtuuk, anoak megfeleltünk. Az a törekvésünk, hogy magyar földön gyűjtött tapasztalat, a magyar gazdálkodás viszonyaiból fakadt irányeszmék által jöjjön segítségére a magyar gazdának — meghozta az eredményt. Be akarjuk bizonyítani tehát^hogy v nem vezetnek önző célok, azért lapunk előfizetési árát gazdatisztek, pBpok, tanitók és községek részére újévtől — kedvezményes áron — 10 korouáért adjuk. Munkánk azonban csak ugy lehet sikeres, ha a maRyar közönség komoly, józan törekvéseinket méltatja és lapunkat továbbra is ugy szellemileg, mint anyagilag, szives lesz támogatni. Ezt kéri most a .Magyar Gazdák Lapja\' kiadóhivatala. VII. Baross-tér 14. Szerkcnxtöaéff : JOr. ViUAnv\'t Henrik. telelőt s.crkeittö. Kiadó: Jfj. Wa)dit9 Jtnsef. VEGYES. — Egy niptzer. Mint ilyen ran a fájdalom csillapító, izom ét idegerőtitő bedörzsölő stcr „Moll Ferenc-pilinkája és tója" eliimerro, mely tagstaggatis ét a meghQlótck más köret-kexoényeioé a legáltalánosabban ét eredményo-tebben let* batxoálra. Egy üreg ára 1 kor. 90 fill. Napon ti szétküldés utánvéttel Moll A. gyógyszerész ct. és k. udrari icállitó ál\'al Béct, Tuchlaaben 9. Vidéki gvógytirakban határozottan Moll készítményét kérjQk védjegy ét aláírásával. Nyilt tér Ax e rovat alatt kóxlottekért nem vállal _ folclftn éget 4 txerketxtgtég._ Hirdetés! Bogyay Istváo örökösei tulajdooát képező 3 drb. kanizsai takarékpénztár részvény, zárt ajánlat utján, készpénz fizetés ellenébe eladó. Felkérem a venni szándékozókat, bogy zárt ajánlatukat hozzám, alanti cimre 1903. éT január 3-áig beküldeni szíveskedjenek. Az ajánlatok közül a legmagasabb ajánlat vétetik figyelembe éa készpénz fizetés ellenébe a részvények kiadatni fognak. J>r. BAJÓS KÁLMÁN Ogyvéd, mint az örókítök jogi képviselője. Budapest, Doháuy-alca 78. Vese, hngy hólyag, hugydara és a köszrénybántalmafc ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthlon-forrnn SALVATOR sikerrel rendelve lesz. llunyhujtó hattan! Kellemes ni! -•» | Kőnajen emésiUet® Kapható iirlayvlzkereskeiésekbsn él gy^gyliertirakbin. A Salvitor-íorrli igizgztJiijí Eperjeion HIRDETÉSEK. 4703. 5007.|lkv. 1902. Árverési hirdetmény. A letenyeí kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság közhírré leszi, hogy Schleainger Jenő letenyeí Ukósnak, Spitzer Arnold és oeje Mandelbaum Juli jelenleg Ivamcs Klostóri lakósok elleni 46 kor. 66 fill. tőke, enuek 1901. évi december hó 24-tól járó 5°í0 kamatai. 33 kór. 00 fill. per és végrehajtási, 13. kor. 50 611. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (n letenyeí kir. járásbíróság) területén fekvő Cíörnyelőld községi 679. sz. Ijkv-ben A t 400|b hrsz. alatt feivett váltság-katele8 ingatlan 866 kor. kikiáltási árban, a csörnyeföldi 690. sz tjkvben A t 976. hrsz. ingatlannak és a rajta épült 85. népsorszámu háznak Spitzer Arnoldot illető felerészére 397 kor. kikiáltási árban Csörnyefőld közBég biró házánál 1903 évi január hó 14. napján d. e. 10 órakor Zskál Gyula letenyeí lakós felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár. Árverezői kívánók tartoznak a becsár J0*j,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyéo, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi okt. bó 28. napján. 7l45|tk. 902. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, bogy Sebestény Lajos ügyvéd nagykanizsai lakós végre-hajtatónak, Nagy Rozália orosztonyi lakós végrehajtást szenvedett ellen 84 kor. tőke, ennek még pedig 42 kor. után 1900. április 30-tól. 42 kor. után pedig 1901. április 30-tól járó 5°|0 kamatai, 2 kor. 40 fill. per, 14 kor. 20 fill. végrehajtás kérelmi, 15 kor. árverés kérelmi és még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvszék területéhez tartozó e a golsei 6. sz. tjkvben felerészben Llofler Auna, felerészben pedig Nagy Klára Ferenc, Lajos, Rozália és Remete Géza tulajdonául felvett A f 6[a hrsz. ház 320 kor. becsértékben a végrhjt. tőrv. 156. §. értelmében egészben, ugy a f 8. hrsz. beltelki szántó 235 kor. becsértékben u. azon törvszskssz értelmében szintén egészben 1903. évi február hó 24. napján délelőtt 9 órakor Gelse községházánál Sebestény Lajos felperesi ügyvéd vaRy helyettese bőzbe-jöttéve] megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár lO\'/.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi november hó 14. napján. Kiadó üzlethelyiség. Marcaliban a piacon, & város legélénkebb forgalmi pontján egy naRy tágas boltból, raktárakból éa egyébb mellékhelyiségekből álló üzleti helyiség a jövő 1903. március 18-ra bérbe adaüdő. A helyiségekben 46 év óta virágzó vas- és föszerkereskedés áll fenn. Ajánlatok őzv. IsztI Nándornó címére Xnrcallba intézendők. 6622[tk. 902. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék mint telekkvi hatóság kőzhirró teszi, bogy Dómján Julianoa végrebajtatónsk, Koltay László és neje Czigány Gizella végrehajtást szenvedettek ellen 9132 kor. 15 fill. tőke, ennek 4000 kor. után 1901. április 7-től S\'lo, — 1132 kor. 15 flll. után 1901. augusztus 10-161 5°|0, — 4000 kor. után 1901. október 7-től 8°|,, kamatai, 472 kor. 84 fill. per, 56 kor. 30 fill. végrehajtás kérelmi, 60 kor. 75 fill. árverés kérolmi és még felmerülendő költségek iráoti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvszék területéhez tartozói a hahóti 1149. sz. tjkvben f I 410. hrsz. kertaljai szántó 658 kor., — a bshóti 1243. sz. tjkvben t H3G. hrsz. belsöhegyi szőlőnek Koltay\'Lászlót illető része 1724 kor. — a hahóti 1352. sz. tjkvben f 296|c hrsz. eámosi rét 144 kor., — a hahóti 1376. sz. tjkvben 41 [4 hrsz. kertaljai szántóföldnek Koltay Lászlót illető része 560 kor., — u azon tjkvben f 543. hrsz. bereknek ugyanazt illető \'|j része 439 kor. becsértékben 1903. évi február hb 10. napján delelótt 10 órakor H.hót községházánál Sebestény Lajos felperesi ügyvéd vagy holyettese közbejöttével megtartandó nyilvános birói\'ár-verésee eladatni fog. Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár. Árverezni kiváoók tartoznak a becsár 10\'1,-át készpénzben vagy óvadékképes pspirban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi október hó 16. nap án. lípiir gyógyítása biztosítva. Azonnali eredmény minden kor és nemnélv legújabb szabadalmazott eljárás következtében. Bizonyítványok és pro*pektu*ok Ingyen. B. Marburg. Bécs, . V., Ramperstorffergasse 19. nélkülözhetlen háziszer. Kapható mindenütt. Férfiak ingyen kapnak. olyan uj talMminyu orvo>.Sgo:, mely ar. clvculclt etv\'. újra meghoxu, I\'xóbacsomagűt i pgy »ti,: oldalas könyvet poilán, jöl bedOauRolvk. ingyen kapják mindazok a kik cr\'.c útiak. Y.i a legbi-mulatraméltobb Ciodaorvojtig, mely megmentett ezreket, a kik fiatalkori kihigitok folytan nemi bajokban, ttiftlisben, valamin: clvewUctt f6rfictü ben uenvednek. Hz okböl elhatározta az iniízct, hogy egy ingyen orvoiigot magyarázó könyvvel együt: mindenkinek ingyen kttld. Kxzel a házior-vostiggal a baj otthon gyógyítható, * mindaxok a kik a liatalkori kihágásokból xrármazO nemi bajokban, Mellem! elgyöngűléibcn,vagy kfónikut bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magukat. Ez a gyógyizer köivetetlcnQl azokra a »xer-vekre hat, a hol a megerősödés .izük*6gcs csodálatos crc<Itnenynycl gyógyítja ai evek óta tartó betegségeket, öreg, liatal egyaránt írhat Stalo Medical laslítutnak a: alant jelzett címre, a honnan a csomagot rögtön elküldik. Ax intézet leginkább axokat akarja megmenteni, a kik kexelts céljából az otthonukat nem hagyhatják el. A próbacsomag megmutatja, hogy mily könnyen kigyógyíthatok ebből a rettenetes bajból otthon. Az in:exet kivitelt nem tesz. Mindenki irbat érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett postafordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. Írjon még ma. A csomag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senki sem fogja megtudni. A levelet igy. kell címezni! State Medical Institute, IT.EtckKon Huilding, Kort Wayno, Ind. Amerika • A levelek mindig bérmentcsítcndök. Öli jaj! Megfojt ez az átkozott köhögés! Köhögés, rekedtség és elnynltásodás ellen gyors és biztos hatásúak Hm \'Mlpszlái az étvágyat nem rontják és kitllnö izüek. Doboza I kor. és 2 kor. Próbadoboz 50 fillér. FJ- él szitkaidéi! raktár: „NÁDOR" GYÓGYSZERTÁR Büdapcil, VI., Vici-kSnit 17- Éljen! Egger mellpasztllla csaüamaniiemiEJitíti. Kapható Nagykanizsán: Belns Lajos, Práger Béla, Beik Gyula és Csáktornyán: Pető Jenő gyógyszertárakban. Köhögés és rekedtaég ellen nincs jobb/a RÉTHY-félo PEMETEFŰ CÜKORKÁNÁL, de vásárlásánál vigyázzunk és határozottan RÉTHY-félét kérjünk, mivel sok haszontalan utánzata van. M7 z doboz ára 60 fillér. Csak RÉTHY-félét fogadjunk cl! ISlIil • ..... f^mm Pár !-S:i90e. 1902. DECEMBER 13-án. A Rlohter-féle Linlment. Cm. mi GYÜMÖLCS., FŐZELÉK. ÉS HUJSCOHSERVftKftT, aszalt főzeléket ajánl a legjobb minőségben az „ELSŐ KECSKEMÉTI CQNSERVGY ÁR" \\ KECSKEMETEN.. • \' ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS. BÉRMENTVE. ÍM _ Egy jó házból való fiú\'; nyomdász tanoncnak ifj. WAjDlTS JÓZSEF könyvnyomdájában azonnal felvétetik. Horgony-Pain-Expeller egy régi kipróbált háziszer, a moly már több mint 33 óv óta megbízható bedörzsölésfil alkalmaztabk kímíifíil. cjótoil és otshölHílail. IlltéS. Silányabb utánzatok miatt ■_ ■. i ... bovásáriíískoróvatosak lo-gyünk cs csakis eredeti üvegeket aobo7.okbana..Horsoaf" védjegygyol ós a „Riciier" czógjcgysésscl fogadjunk el. — 60 f., 1 k.40f.ó*2 k. árlvin a legtöbb gyógyszertárban kapható. Főraktár:Török József gyógyszerésznél WQ Budapesten. f,\' hlcúlúr FJd. és társa, fi g etktx.t* Jclr. udvari »íáJ!»ii\\. KNJL | ffi kiadóhivatalában, ffi Jó órák legolcsóbb lorrása 3 évi ir&i-^KjctknM beli jótállás mellölt ^m^ HAWNS KONRAD /OW^Jftiís Arányim kiviteli háza Ilíjwij\'rSlB BBDXBEN (Csehország) Saját gyártelep (Srscyirtis-tsjX^MtjS1 hoz ós fémánlt/kákööz. .1| JS niekel Sera.-6ra frt 8.75 W Ül Wffi Val<illi R--4™ 526 Valódi i\'zttstUme 1 20 Wickel ébresatö úra 1.76 Cr.égem a birodalmi czitnerrél van kitöltetve, — arany is czQst\' kjáliii\'ási érmek és ezernyi elismerölovét van birtokomban. Képes árjegjzék ingyen és.. bérmentve. Sehnic-Ií Henrik Bécs,I.,Wo!Mie it, íöldsnnt esi. emeld Alapitlatolt 1873 ® Telephon 800. A ca-k postatakarékpénztár Closring.szám- lája 804. SIC. ajánlja magát hirdetési mefibizáaok nyers ás olnaó. elintézésére bel-és kílfüldi ujesjek részére Szaktanácsok, hirdetési tervezetek, árszabások díjmentesen. Leflnjabb nagy hlrlap-ár[egyzek hirdetőknek Ingyen ós bérmentve Saját gyűjteményes-hirdető rovat a „far Ftfir IW; ős JfllíS \\Vr- Taglalt" hírlapokban inindeBuemfl hirdetés részére, tuiui: Adás-vételi közlések minden Ozlet-ájnak, Tars. képviseleti. Bjynokl, állást-kereső, ejánlatí hirdetések stb. A Pesti Napló karácsonyi ajándéka Ö Vastartalmú táp és erösitbszer, vértképzö és ideperösitö ízletes és könnyen felszívódik. Kérdezősködjünk az orvosunknál. Főraktár Zalamegye részére: |5 Pfáger Béla gyógyszerésznél ^ Nagykanizsán. íi^ : t^XPCDCQOXíXIXIXXXXXXXXXIXDaXXXIX, Ml itt a ingyen tilt. pOstu \\ kóUifcg I elleniben Hiata iagyen! 20 fill. posta-kéltség ellenében Indulás Flavre-ból minden sf-oiobaton. Menetjegyek a francia vonal által. Jó és gyors átszállítás. Kitűnő ellátás borral és likőrrel. Közelebbi felvilágosítást ad fiCILESffitffl ÉS UQW&K &OL0ZSW&RT oly acetylen készüléket szállítanak, mely minden kiváoalomaak megfelel. Ezzel minden hiányt megszüntettek: Robbanásbiztonsóg, Automatikus és gazdaságos gázfejlesztés, Elérhetetlen tiszta és gyors utántöltés, Solid kivitel és egyszerű kezelés. Saját szabadalmak Európa és Amerika legnagyobb államaiban Ajánlják magukat továbbá Acotylen telepek lótasltésere minden kivitelben és nagyságban. (Prospektusok, elismerö-iratok, költségtervezetek ingyen és bérmentve.) El8ÖrendU Carbid folytonosan a napi árakért ___szállíttatik. Fémnyomdal munkák k°rg»n,, f\'P\'f*?\'*- _i__rajzok vagy minták szenot gyorsat) és olcsón olke- ízittetuek. J Az installatlokban jártas, tisztességes képviselők kerestetnek. egy üícn\'záűiós hajaoraszlÖsm, amilyen Európában eddig W80 $oha SÍM xolt. lígy csomag ,rlpe"-hagymáfaöl minden gyermek maga kéazlthot mintegy á liter „Ipe-hajtizit" a melynek ízeazáíiÓJ hatása valóban mindenkit meglep. A haj már k a/, clsü mosás után háromszor olyan lüra lesz a U^Zs mint előbb volt. A haj soha meg nem ÖíZÍl. —_ A haj íürfiíödesaírt felelősséget vállalunk. --Korpa azonnal eltSolk 1 nagy csomag valódi Jpí-hagymát" 2 frt. fól csomagot 1 friéri sx&llinmk minden világrészbe, (az ősszeg ,, X beküldése ellenében, escileg bélyegje- i. • . gyekben vagy ulánréttel) Mindenkinek saját érdekében áll, hogy i Ilyen csomag valódi ,Ipa-hagymát" megrendeljen. Egyébiránt szál- * : liiunk koaz „Ipe-hajrlzat" Is Üvegekben nagyság .szerint 2\'SO 1-60 ós I írtén OrlZZS 1080 mindenki ezsn hirdetést, mert ritkán fog megjelenni. Tessék a czimre pontosan a gyein 1 mert máskülönben fele lüsséget nem vállalhatunk. Első amerikai „O.OA" vállalat, Bécs, IX. Wáhringer3trasse 16 I. omolot. ———-----— Josef Físicher Bécs, IV. Alleeiasso 69, 3—4 középiskolát végzett jö házból valő GYAKORNOK szép kézírással, kl a . magyar és német nyelvet bírja, emelkedő fizetéssel azonnal felvétetik Ifj. Wajdite Józsefnél, Nagykanizsán. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. DECEMBER 13 in. CS.és KIR. ** AfelíaláJó D? AlEDÍNGER TANÁS/1LTAL kizár.jogosiíoffgyára. UDVAR! SZÁLLÍTÓ ff es fi ez-AáJylwA^ -heim mm --J> SUT___2.? » , F, „\'^ÖT^—^ Heim féle folyfonégő-szabályozó.-szellöző káiyiiák TÖBBM//VT65. OOP MASZNA LATBA//. u\'alássa\'aziff álló tód Utánzatoktól MEIDINGER\'OFE^ óva intünk H.HEIM ^ jTplyíOft é&ó MINDEM RENDSZERBEN, MINDEN TÜZELŐ Afi/YAGflAK FÜSTMffíTFS.tŰZ£l£SS£L. EGY KANDALLÓ TÖBB HELVISÉGET FÜGGETLENÜL BEFÚ\'rHET. Sxe//azfefési berendezéseA, MINDENNEMŰ SZÁRÍTÓ B E RE. N0E2ÉSEK. NÖVH NYHÁ2 D FŰTÉS EK. leffjoóórefere/7C7/J/(. - frospefasoA és/co/fséffvefés eA ingyen és be\'rmen/ve. BUDAPEST, THOHETIÍDVAR Eredetiben-kaphatók bécs,obér-dobling. CSAKIS GYÁRUNKBAN BECS, I.K0HLMARKT7. VAGY FIÓKJAINKBAN. ^ FRAGA, HYBERNERG.7. aMHBaMaaaraBBaBaeagMgtgBg Mindenhol megbizható egyének kerestetnek, kik egy kényelmes ügynökség átvételével, könnyen és becsületes módon nagy keresethez óhajtanak jutni Szakismeretek nem szükségeitek. Ajánlatokat „M. K. 7." jVgjr alatt Rudolf Moage, Wien, I,, Seilerst&tte 2. továbbit. ^j\'ftvrtlj\'ftíörés. Ki űehézkórbsn, görcsökben éa más ideges állapotokban szenved, kérjen ezekről brocburát. Ingyen és bérmentve kapható Sclrwfinen Apotheke, Frankfurt aJMain által. ERindpa Parqost linóleum és -puhatafónymáz koronája Taka.-ékos és egyszerű a hasz-ná!a1S>ar» miután folyékony..és mosható szép fényű ós tartós! Uj bcmázolaS évente I. legfeljebb 2-SíOr, így olcsó-Ságban mindent felülmúl. Mindazoknak, kik a gyomor meghiltése, vagy túlterhelése, rossz, nehezen emészthető, nagyon meleg, vagy hideg ételek elvezete atlaJ, vagy rendelten életmód következtében gyomorbetegséget, mint Gyomorhurut, gyomorgörcs, Gyomorfájdalom, nehéz emésztés, vagy nyálkásodást kaptak, ajánlunk 1 egy kitűnő háziszert, melynek kitűnő hatása már ivek óla ki van próbáivá. Ez a Hubert Ullrich\' fele növényből\'. ! Ezen növónybor kilünó, gyógyhatásúnak talAlt füvekből, jó borral van készilvc ós I : crösiti. életre kelti ar ember emésztő szervezetét. — A növénybor megakadályozza az emésztési zavarokat és előmozdítja az egészséges vér ujjáképzödését. A növénybort idejekorán használva, gyomorbetegségek még a csirájukban elfoj-tatnak. Symptomák mint: Főfájás, feiböfögés, gyomorégés, felfuvódas. rosszullét hányással, melyek chronikus (iilos) gyomorbetegségeknél oly gyakran előfordulnak elmúlnak néhányszori ivás után. <;uue^ kellemetlen következményei, mint $zoru)is, kólíka, sziv- ozcrickcuw(Wi()1!ÍSi álmatlanság, valamint vériolulás a májban, epében és a nagy Z^iger-érben (Arany-ér bántalmak) a növénybor által gyorsan megszüntetnek. A növénykor megszünteti az emészlhctlcnségct és. kőnnyü székelés által eltávolíttatnak a gyomorból és belekből alkalmatlan részek. Sovány, halovány kinézés, vérszegénység,elerőtlenedés, legtöbbször a rossz emésztés következményei, hiányos vérképzodés és a máj beteges állapotáé. lUvágyhiánynál, ideges bágyadtéAg és rossz kcdélyhangulat, továbbá főfájások, álmatlan éjjelek következtében ily egyének lassan egészen elpusztulnak. t5Ű5"" Növény" az elgyöngült életerőnek új lüktetést ad. g®?* Növénybor fokozza az étvágyat, emésztést és táplálkozást előmozdítja, elősegíti az anyagcserét, gyorsítja a vérképződéit, megnyugtatja a feldúlt idegeket és életkedvet szerez. Számtalan elismerés és hálanyilvá-nity.S igazolják ezt. Növénybor kapható 3 és koronáért a Nagykanizsai, Újudvart, Ki$-Kowáromi, Csákányi, Nemes-Vidi, Tapsonyi, Hühöayei, Nagy-Bajomi, Pelsü-Segesdi, CsurgOi, IScrxcnczoí, Clólai, Léj^Adl, AlsO-Domborut, Kolórii, Mura-Csányi, Rátkai, Podlureni, Szelnie/ni, Alsó-I.endvai, Pákai, Baksai, Novai, liaki, Pólöskei, Pacssi, Alsó-Rajki, Nagy Radai, Réthelyi, Marczalii, Kaposvári, Nagy-Atádi, \'Parányi, Virjei, St.-Ccorgeni, Kalinovnei, N\'ovigrndi, Kaproncai, Perlaki, Csáktornyai. Varazsdi stb. gyógytárakban és fiUzcrüzleteklieu, és az osztrák magyar monarchia legtöbb gyógytárában. A kanizsai gyógylárak 3 és több üveg növénybor rendelésnél eredeti árak mellett kilbük szél mindenüvé a monarchiában. Utánzásoktól óvatik. Kérjenek csakis Hubert Ullrich\' féle növénybort. Még csak néhány ^ Hu/is már 1902. deczember hó 30-án. ^JJ Majöar l\\i jítélOBjcii államsorsjátÉi főnyeremény 150.000 korona. Az összes nyeremények összege SíffiS.tMÍ© korona. Sorsjegyek á i koronáért kaphatók: a ro. kir. lottójövedéki igazgatóságnál Budapesten (Caepelraltpart, Vámpalota), továbbá: valamenoji posta-, adó-, vám-éa söhivatahiál, ?a6uti állomásokon s a legtöbb dobáüjtózsdében és vá\'nóQzletben. Budapest, 1902. julius hó 1-éo. M. kir. lottójövedéki Igazgatóság. T. cz. Örömmel vao szerencsém a t. közönség szíves tudomására hozni, hogy .könyv- és papir-kereskedésemet egy\' uj üzletággal Gyermek- és Iljusági Kölcsöűkőnyvfárral bővitettem ki. Általános óhajnak vélek ezzel eleget teoni, amikor egyelőre 400 kötettel, de azzal a szándékkal nyitom meg kölcsőnkőnyvtáramat, hogy azt állandóan bővíteni fogom a MAGYAR GYERMEK- és IFJÚSÁGI IKODALOM legjobb megjelenéseivel. Nem az volt a célom, hogy mennél több könyvet halmozzak össze, hanem, hogy csak kitűnő könyveket adjak az ifjúságnak, olyanokat, pielyek az ő számára Íródtak, amelyekből szórakozik és tanul. Kölcsöndij egy hónapra 60 fillér. Egy napra tehát mindössze 2 fillér esik. Számba sem vehető csekély összeg ez, s méltán remélhetem, hogy minden házban, ahol ifjú olvasót\' vannak, igénybe veszik könyvtáramat-20—25-ször cserélheti ki a könyvet az ifjúság havonként, mindannyiszor ujabb örömöt, ujabb szórakozást szerezve magának. — Nyárban, ha a forró nap elől menekül, télben a meleg szobában, egyaránt a legkedvesebb, leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása a fiúnak, leánynak a jó könyv olvasása. Aki csak teheti, minden szülő szerezze meg ezt az örömöt gyermekeinek. Magamat a t. szfllók jóindulatába ajánlva maradtam Nagykanizsa, 1902. julius hó. Kiváló tisztelettel Ifj. Wajdíis József könyv-, papir- és irószer-tereskedís Nagykanizsa. XLI. ÉVFOLYAM. Tiszteletiéi MINT NÖI \\ ZALAI KÖZLÖNY 1902. DECEMBER 20-án. limaijuk a n. é. közönséggel, hogy dúsan felszerelt raktárunk összes csikkéinek, ÉS FÉRFI DIVATPOSZTOK, PARGET, VÁSZNAK, CHIFFONOK, SZŐNYEGEK STB. ARAIT TETEMESEN LESZÁLLÍTOTTUK A KAHÁCSOITI ES UjlYI idényre bevásárlásaikat nálunk fedezhetik legelőnyösebben. Tisztelettel FANTL TESTVÉREK. Paris 1900. M Prix Erid©ti Singer Yarrógépek paris 190® családi használatra pakis ieo«. és minden iparág számara kiváló szerkezetben és kivitelben; öltésük szép és munkaképességük utolér-\' hete\'len; nélkülözhetetlen minden iparagnál épugy mint családi hasznalatnaL__ Díjtalan oktatás a divatos mühimzésben ■gs Elektromotorok Varrógóphajtáshoz. SING E R CO. VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Nagykanizsa, Deák Ferenc tér 2 _ Paris 1900. (liaiü Prix Nagyon fontos gyomorbetegeknek! Étvágytalanság, gyomorbajok, rosszullét, főfájás, rossz emésztéstől gyo-morgyengeség, emésztési zavarok stb. megszűntetnek az ismert Brady féle Máriacelli gyomor-cseppek. MINDEK GYÓGYTÁRBAN KAPHATÓK. Sok ezer köszönő és bála Irat. Egy üveg ára hiizoálati utasítással egyott 80 fill. Kettős ttveg 1 kor. 40 fill. Főraktár Nagykioíz.án: Beim Uo|oi éi Prájtr Béla gyógytárában. Hamlilláioktál dvakodjtuk „_ alái- a valédl Máriaozelll gyo- fiAhitiOr ráit moroiippeknekYédJtgyetés kell vinlli. Ügyeljünk arra. hogy régi hírnevei valódi Brady félő Máriacelli gyomorcieppek Öregje 80 fill. Kettős meg 1 kor. 40 f. kerül, mert a nem valódiak utániatok olclóbb áron legtöbbizőr 86 kr.-éit lennek eladva. > oaooaaaDaocxxjooooooacxxraraoooncHjnooaaaooaaat ű "\' —melyek niir ívek óta jók- \' - te^ffí^^E^T^il nak bizonyultak és hírneves ■{ím/C orvosoktól, mint kónnttt hashajtó feloldó szer ajállltatlatnaL, _ sz emésztést nem zavarják é8 teljesen ártalmatlanok. Cukrozott mioősé-w eilte következtében még gyermekek által ia szívesen bevétetnek. S Efy 15 pllnlát tartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, □ tehát 120 pilnlót tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél eev tekercs bérmentve szállíttatik. I/TD Iliiül/ Sonsteln F. hashajtó labdacsait. Csak akkor ftttlUUllft valódi, ha minden doboz bátuljáu a mi törvényileg bejegyzett „Szent Lipót" védjegyünkkel van ellátva vörös fekete\' nyomással. A mi törvényileg védett dobozaink utisilá-a\'.iik és\'csomagolásainkon PHILIPP\'S NEUSTEIN APOTHEKER aláírásnak kell lenni. NEUSTEIN FÜLÖP „Szent-Lipóthoz* címzett gyógyszertára Z. K. 1 /,, IVttS, 1., l\'lankeneasse C. g Raktár Nagy-Ksuizián: BELl\'S I.AJOS ét RKIK GYULA gyógyszereizcknél. Q □□□0000000000003 □□0022000 aoaoooaaaaoaoaoooao a anoooonoooononoooooooooonooapioauuaoooooooa El 3 Z.K. "A. 902. l\'aak akkor valódiak. ha mindegyik doboz Moll A. vódjogyót és aláírását tünteti fel. A Moll A.-féle Setdlltz-porok tartós gyógyhatája a legmttkzcssbb gyomor- és al-testbánlolmak, gvomorgarcs \'s gyomorhév, rögzött székrekedés, iná)l>ántal««n, vár tolulás. arauyér és a iegkftlönbőzőbb női betegségek ellen, e jelei háziszernek évtizedek óta mindig nagyebb vlterjedéat szerzett. — Ara egy lepeosétilt eredeti doboznak 2 kor H a m i gitások t őr v é n y i I e g f e n y i 11 e t n ek. I MOLL-FÉLE FRANCIA! BORSZESZ ES SO Poak akknr Valódi ba mindegyik tlveg MOI.I. A. réjjegyét tnnwti tel Usak aKKor vaiout, A Ho||i"(e,irttu ino,ll(Ai „n lkr„. A Moii-réie fránozla bortzetz ét ló nevezetesen mint fá]datomoslltapltó bedarziölesl ezer köszvény, csuz és a mughnlés egyéb következményeinél legiimoretciebb népszer. — Egy ónozott eredeti üveg ára I kor 90 flll. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek él hölgy szappan a bór okszerű ápolására gytroiekek is felníttek részérő. Ara dnrabonklnt — 40 flll. öt darab — 1 kor. 80 flll. Minden darab gyünnek-szappan Moll A. védjegyével van ellitra. Főszétkttldóa: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Iíécs: Tuchlsubett 9. sz. Vidéki megrendelések naponta poiUutánvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláirásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. odocmíöőoSbaoooooaaiiaooao □aaöáooooooaioaaocKxf Akácmagot bármely mennyiségben vásárol a jaiyar lioratfl-Gyár" Faragó Béla, Zalaegerszegen a hova ajánlatok kUidendök. 6453|\'lt. 902. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Málék Ferenc és neje Magdics Juli fityeházi lakós végrehajtatóknak, Matolics József fityeházi lakós végrehajtást azevedett ellen 260 kor. töke, ennek 1901. évi aug. hó 6-tól járó 8°|, kamatai, 20 kor. 60 611. zálogjog előjegyzési, 35 kor. per, 18 kor. . végrehajtás kérelmi, 21 kor. 30 fill. 1 árveréa kérelmi éa még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvszék területéhez j tartozó és a fityeházi 195. sz. Ijkvben \' Matolica Józaef tulajdonául felvett A I. I 1—3. soraz. Bzéntó éa rétből álló urb. birtok 739 kor., — a 194- az. tjkvben felvett A I. 371|» hraz. berkiréti rétnek Matolics Józsefet illető réaze 617 kor., — a 368. "z. tjkvbeu \'b réazben Matolics József, részben Novék Márton tulajdonául felvett A I. 310|b és 538. hraz. két drb. szántó a végrh. tórv. 156. §-a értelmében egészben 297 kor., — a 366. sz. tjkvben felvett A I. 268|a hrsz. valetit táblai szántónak Matolics JózBefet illető l|, réüze 621 kor.. — végül a 63. sz. tjkvben felvett A I. 71. hrsz. 54. sz. ház. udvar és kertnek ugyanazt illető »|, része 933 korona becsértékben 1903. évi január lió 15. napján délelőtt 9 órakor Fityeház községházáuál Dr. Tripammer Rezső felperesi ügyvéd vagy helyettese kőzbenjőttével megtartandó nyilváoos leírói árverésen eladatni fog. Megjegyeztetvén, hogy a fityeházi 195. és 63. az. tjkvkben foglalt ingatlanok 3104|97. iktaz. al. 5zv. Matolica Józsefné javára bekeblezett holtigtartó haszonélvezeti jog épségbeotartáaával bocaáj-tatnak árterés alá, de azz»l együtt CBak az eaelben adatnak el. ha értük a szolgalommal terhelten a megelőző :jel«álogos hitelező Délzalai takarékpénztár követelésének kielégítésére BzükaégeB 1450 kor. beigértetik, elleneaetben az árveréa hatályát veszti, b az ingatlanok fenti Btolga-lom nélkül adatoak el. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10\'lo-át készpénzben, vagy óvadékképei papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi okt. hó 14. napján. Párizsi világ-kiállítás 1900: „Grand Prix." Legmagasabb kitüntetés! Előbbeni 7 kiállításon első érmekkel kitüntetve. Napi gyártásunk 40.000 pár I H ^v o ü , r> t * V Q C JV* AOS1 Egyedüli szerződöttek Messtorff, Behn & Co., Bécs, I. Klcslnybenl elada, mindeu jobb cipő, ínmu.1 is divatáru cikkekben. Ezen rgynáit tervizerüea klegélzltó HorgonyBZékréoyek még mindig a gyermekek kedvíáo Játéka; nagyszert ■agaiét hldépltmönyolkkel felnőtteknek w érdekfeszítő izörakosáit nyújtanak és 1 ezért egy kirátsonyía alatt ia htányoi-lánák. A hldépttőisekrények a 12-lk izámig elkéizoltek él oly lok pompás W^P\'!^®^\'\'" U^ka? umfmáz\'nlk. hogy egy aorgony-Kőépitőszekrén, I"^r.\'™.," ti azokat kiegétiitéiol beszerezni. Bővebbet találunk erzol és a .ítivm »• nj rikálijátékokrdl .. uj képe. árjegyzékben, a mely Ingyen és Mtrn^t" beWdeUt Wv lárlá. alkalmával otak a Mret .Horgony- vMj«ygytl •Hátatt l íSáftliW mert valamennyi máiféle kőépitőszekréoy Ol.pá. t Wohter-téll trolletl gyártaa.y Bli°"ápb«tók a bel- ét költőid yalamennyl finomabb játékizer-Ozletelben. Blchter F. Ad. 6a Társa, Csász. és kir. udvari ás kamarai szállítók. Iradt és raktár: 1. Opernjatsi IS, Bécs, Gyár: XIll, (Bktzlng) FadoliUdt, Nlrablrg. Ollia, Rotterdill. Szt.-Péttrvár, Ntw.Ytrk, City. Nyomatott Ifj. Wajdita Jó«ef kOnyvnyomdíjábto Nagy-Kautzanu. 51-ík szám* XLV. évfolyam,, Elöfixetégi ár: Erósz évre . .10 kor. — fill Kól é>vre . . . í> kor — fii,. NVjty.-d^vre 2 kor fvti till. ficycs sr.ám 20 flll. HIRDETÉSEK v 5hasábos potitsorbsn I4,roásodtxor 12, s cuiudcu további sorérc 10 61! NYÍL TTE R BEN petit aoronkéut 20 fillérért vétetnek fel. A lap szellemi részét illeti minden közlomény t felelő? szerkentí nevére, *z anyagi részt illet5 köz. leniények p^dig a kiadó nevére címzetten Xagy-Kanlz&ára bér-meutvo intéxendök. Bérmentetlen levelek nem fogad-tarnak cl. Kéziratok visszanőni küldetnek Íf A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,8 „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet/ a , nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskör," a „ nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,- a „katonai hadastyánegylet,8 a „soproni kereskedelmi iparkamara/ nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Lovagiasság. Nftyjk&nlzüft, IlKŰ. december 19. Ami minden becsületes felbuzdulásra hamarosan kész közvéleményünknek iránytalauul sok dolga akadt a napokban. Törvény elé állítottak egy leányt, akit a lóverseny-játék szenvedélye idegen pénzhez való nyúlásra vitt. Kivégeztek egy bűnöst, akire a törvény mondta ki a végítéletet. És véglil eldördült megint egy pisztoly, amelynek golyója buta röptében nem íurt egyszerűen lyukat a levegőbe, hanem tul a rendes hivatásán, megakadt egy puha, meleg, lélekzó \'tüdőben. Az áldozat nyomban meghalt és a közvélemény gyászbeszéde, a párbajról szóló viták ezre kisérte utolsó útjára. Azutáo szétoszlott a részvét és mint egyébkor, most is ment mindenki tovább a rendes napimunkája után. Tul vagyunk már azon, hogy ezeknek a becsületes, de gyökértelen impressziók foganatosításában nagyon bizhassunk. Ezek a levegőben és teóriában okosan és higgadtan megoldott kérdések erőtlenül oszlanak át a praxisba. Hiszen a köz, mely itél, a saját dolgait itéli és ad magának alkalmat a saját magafeletti bíráskodásra. Valahányszor a lóverseny ellen tör fel a közönség egy-egy-áldozat iránt érzett szánalmának a hangja, mosolygva gondol az ember arra a beláthatatlan áradatra, amely minden lóverseny délutánján tengerhullámokban önti el a lóverseny-teret. Ez a közvélemény, amely vádlott, vádló, fórum és spadassiu egy személyben, gyenge ahhoz, hogy a maga Ítéletét tulajdon magán végrehajtsa. A tények mindig a gyakorlaté, az Ítélkezés foganatosítása j is odaégett. Szemtanuk mesélik, hogy ttindíg a teóriáé. Mondom, tul vagyunk j fdrendjelezett urak, csupa tekintélyes azon, hogy ezeknek az impressziók nak erejében túlságosan bízni merjünk. De azért vannak tanulságok, a melyekről érdemes beszélni. Az a lovagiasság, amelynek jegyében élünk, alkalmas egy pár pillanat-felvételre. Schopenhauer, aki sokat gondolkodott az emberi lélek szövevényei felett, beszél becsületről, jellemről, — lovagiasságról sohal Arait a szerelemről mond, áll talán a lovagiasságra is: kisértet, amelyről mindenki beszél, de még senki sem látta. Próbálja meg valaki definiálni ezt a szót. A renaissauce, a maga nagy egyéni kultuszával éa az egyéniségnek minden másfelé való helyezésével, művészi és vallási törekvéseiben, a haza és a nő fogalmának glorifikálásában bizonyos dolgokat eszményi magaslatra emelt. A lovagkor minden nagy eszméje letűnt azóta, máig késlekedő hajtása, a lovagiasság, amely eszményeit pajzsával, kardjával a saját vérével fedezte, a lovagiasság még megmaradt. De miben? A vallásnak ma nincsenek keresztes hadjáratai, a nő fogalma az egyre térthóditó feminizmussal egyszerre más képet nyert, tudomány és technika rácáfol minden hagyományra, csak a lovagok éluek tovább, miután eszményeik mind kihaltak? Valamelyik nagy hajószerencsétlenség leírásában olvastam, hogy aA menekülök, férfiak, elérve a mentő-csolnakot, baltával fejtették le1 a csolnakba kapaszkodó, életükért jaj-veszéklő nők kezét. Mindenki emlékezni fog arra a pár esztendő előtti tűzveszélyre, amely Párisban valamelyik jótékonysági bazárban tört ki, amelyben többek között az aleugoni hercegnő köre a lovagiasságnak. alig pár perccel előbb még a legmélyebb megtiódolás-sal beszélgetve hölgyeikkel/ a tüz hírének hallatára nőkön, gyermekeken, egymáson áttiporva, öklökkel csináltak utat maguknak a kijárathoz. Statisztikai tény, hogy az odaégettek legnagyobb része nő és gyermek volt. Meg egy pár béna, öreg férfi. Hol keressem ezekben a tényekben a lovagiasságot? Azok a kötetekre menő lovagias jegyzőkönyvvel ki-próbáit urak éppen olyankor adták fel eszméiket, amikor persze erről bajos lett volna jegyzökönyvet felvenni. Az államjog egyik sarktélele, hogy az egyéuuek le kell mondania az önbíráskodás jogáról. Ez az első vétsége a párbajnak az államjog ellen. Az igazság elleni vétsége éppen ily szembekiáltó és csak annyira tartozik erre a lapra, mint akár a középkori istenítélet. Erről uem is akarok beszélni, unottig letárgyalt dolog a kérdésnek oz a része. De súlyos párbajokról hallván, mindig\'eszembe jut híkeedzett hadvezérek leírása, akik legvitézebb katonáikat is látták sirni a csata hevében. Azok, akiknek életét folyton a harc gondolata edzette, akiknek egész szervezete a katonai szellem alatt fejlődött, közel érezvén magukhoz a halál leheletét, egésk bátorságuk belcrezdült ebbe a gondolatba. Akiknek vannak az életben komoly céljai, kedvesei, azoknak ez a félelmetes pillanat hamar feléje kerekedik a személyes bátorságnak. Yalóban a bátorság csak a gyávaság eltakaró tudása, tehát szintén csak gyarló emberi hiúság. A lovagiasság a szónak a mai értelmében szintén nem más és minden látszólagosan imponáló, daliás megjelenését porrá j zúzza az egy pillanatfelvétel, amikor a hős reszketve áll meg az ellenfél pisztolya vagy kardja előtt, kiszolgáltatva gyakran a buta véletlennek ! vagy egy reszkető kéz fegyelmezetlen szeszélyének. A paraszt a maga falusi bírája elé viszi az ügyét, ha sérelem esett rajta, de h» felülkerekedik benne az emberi iudulat, szebb az ő elégtétcl-vevése; azt legalább a brutális, de megfékezhetlen szenvedély váltja ki belőle, nem kerülve meg a háborgó indulatokat százféle tárgyalással, segédek és barátok belevonásával és főleg nem lovagiasságának jegyzőkönyvi hitelesítésével. Ami főleg a mások számára készült lovagiasságának még az emberi fclhevülésok meg nem fékezni tudása sem ad ilyen módon • valamelyes művészi reliefet, i Ha beleütközünk egy párbaj-\\ vétséggel törvénybe, igazságba és józan észbe, azt az egyet mégsem fogja senki elmondhatni rólunk, hogy legalább nem voltunk lovagiasak. h.«. Ujj bank. Tágra meredt a er.em annak a hallatára, hogy a fővárosban uj bank van keletkezőben. fiát talán niuceen elég? Avagy akkora a pénzbőség, hogy a részvényekben keresi az elhelyezést? Vagy akadt uj gazdasági á;:, valamelyes jövedelmezőnek Ígérkező gazdasági tevékenység, amely egymagában képes ellátni egy uj bankot munkával? Nem! nem! nemi Bankjaink bizony elég S7ép számban vannak. Legalább ia elegendő számban arra, hogy ellássák auii szerény hiteligényeinket. Nagy központi bankjaink imponáló tulajdontöke és tiszteletet követelő idegen pénzösszeg fölött disponálnak. Összeköttetéseik messzire nyúlnak és nom egy dicsekedhetik vele, hogy idegen ország pénz-fölöslegét is el tudja hozni, ha Bzükség van rája. Egyelőre hát sem a bankok száma, som pénzereje nem sürgeti egy ujabbnak az alapítását. Már csak azért se, mert épp oz idő szerint (olyik kettőnek is a liquidálása. Pedig mind p. "kettő nagy is, erős ie volt. De áz egyiknek ném volt üzlete, a másiknak pedig az alapításai szerezték veszedelmét. A pénzbőségünk, értem alatta a közönségnek tőkeelbelyozést sürgető fölös tőkéjét, szintén nem követeli az alapítást. Kinek van rosuapság péuze részvényekre? Ez az a papirosfajta, amelytől a legjobban félünk. Csak azok a jól fundált régi intézetek, a melyokuek ereje, renoméja olyan, mint a szikla, dicsekedhetnek vela, hogy részvényeiket keresd a tőke. A többit erő6en kell kínálni, hoiyy vevője akadjon. így is leginkább az üztír veszi, hogy alkalomadtán jő áron túladjon rajta. A kamatozás érdekében legszive-^ sebben csak a kötvény kél. Gazdasági tevékenységünk mezejo sem változott Egyotlen olyan foglalkozási águnk sincsen, amoly olysu ujkeletü lenne, hogy a hitel terén most kellene magának utat törnie. Fájdalom, sem iparunk, sem kereskedelmünk nem gyarapszik olyképpen," hogy a hitol terén uj utakat kellene megásnunk. A gazdasági élet egyetlen alkata sem mutat olyau formákat, amelyek sürgetnék, hogy pénzkőzvetitő intézeteink rendes foglalkozási ágától eltérő banküzleti ágak számára uj bankok keletkezzenek. Ami speciális bankűzleti ág eddigien uj bankot követelt, aa már mog is van. Som a kereskedelmet, sem az ipart, sem a mezőgazdaságot ujabb formák kőzött szolgáló bankra, éz idő szerint, szükségünk nincsen. Mégis ugy hírlik, hogy az az uj bank, amely keletkezőben van, egy speciális üzletág szorgalmazása érdekében akar támadni. A vidéki pénzintézetek váltóinak roescompját akarja szorgalmazni. Kettős őzzel a célja. Az egyik, hogy mogteremtse a vidéki takarékpénztárak középpontját, a honnan dirigálódjék majd a vidék TÁRCZA. — t\'>chbCl — -- A .Zal.i Köilöiijr. tát^j*. -Itt*: J.n Nai-tfda. Konstantinápolyból gőzhajóval Prinkipó szigetére rándultunk át. A társaság uem volt nagy. Egy lengyel család: spa, anya. leány és a leány vőlegénye, no meg mi keltén, ebből állt a kis karaván. Ah igaz! Majd elfeledtem Az Aranyszarv fahid-jániJ egy fiatal görög csatlakozott hozzánk. Valószínűleg festő lehetett, legalább erre engedett következtetni az a nagy vázlatkönyv, amelyet a hóna alá szorítva cipelt. Vállára hosszú fürtökben csigázott le selymes, szénfekete haja, az arca sáppadt v.ilt. szenvedő és mélytüzO, sötét szemeiben valami kifejezhetetlen szomorúság ült. .Kii az első pillanattól fogva érdeklődni kezdtem az érdekes megjelenésű fiatal ember irfot. aki különben maga volt a megtestesült előzékenység és udvariasság. Csak egy hibája volt: bogv egy kicsit sokat beszélt. Es ez a hibája már rövidebb együttlét után is kellemetlenné vált. azért lehetőleg kitértem a fiatal ember útjából. Annál kedvesebb volt azonban a lengyel família. Az »f>3 és az anva egyszerű, derék emberek voltak, a vőlegény pedig egy elegáns, szeretetreméltó modorú fiatal ember volt. A család a leány kedvéért ment Prinkipóra -- nyaralni. A szerelmes szép menyasz- szonv egy kicsit betegeskedett ugyanis i\'-s enyhe, egyenletes klímára volt szüksége. A szép. sáppadt leány vőlegénye karjára támaszkodva sétálgatott, koronkint száraz, színtelen köhögés rázta mog a mellét, s olyankor ineg kellett állnia egy kicsit, pihenni. A vergődő szép leányt vőlegénye minden ilyen rohím uián fájdalmas, szomorít pillantással figyelte és agsődó gondoskodással vette körül. A leány hálásau tekintett kedvesére s nagy, beszédes szemei mintha mondták volna: ne törődj vele, én boldog vagyok! És mind a kotten bitlek a jövő boldog- fiatal görög a partraszállásnál elvált tőlünk. Mikor azonban elbúcsúzkodott, még egy nlolsé szívességgel akart szolgálatunkra állni és azt \'tanácsolta, hogy a magaslaton levő penzióban vegyünk szállást. Tanácsát megfogadtuk és nem volt okunk megbánni. A közös asztalnál reggeliztünk, aztán, hogy a déli nap heve egy kicsit engedett, nekiindultunk a magaslatnak, hogy a kilátásban gyönyörködhessünk. Alig telepedtünk le azonban egy szép árnyékos zugocskában, a fiatal görög már előttünk állott. A fiatal ember köszöntött, aztán néhány lépésnyire tőlünk szintén letelepedett és elővéve vázlatkönyvét, rajzolni kezdett. — Azt hiszem, — szóltam halkan társaságomhoz — azért ült olyan közel a sziklatömbökhöz, hogy bele ne tekinthessünk a vázlalába. — Hiszen nem muszáj oda néznünk, — válaszolt a fiatal ember — elég látni- valót nyújt ez a \\idék igy is, azl hiszem, lemondhatunk érte a művész ur klasszikus n-inek,-ról. K^yébiránt ugy veszem észre a lokintgetéséból. hogy bennünket is belerajzol staflage-nak. Valamennyien mosolyogtunk a fiaial ember szatirikus megjegyzésén. llát látnivaló akadt tényleg bőségesen. Nincs a földnek gyönyörűbb és áldottabb fnltja Prinkipóuál! Ott élt lréne. Nagy Frigyes kortársnője egy havi —■ száműzetésben. Én csak egyetlen egy napot töltöttem abban a földi paradicsomban és nem fogom annak a napnak emlékét elfeledni soha\'. . . soha! Ha az a boldogság volna számomra lontartva. hogy életemnek egy egész hónapját olt élhet- sziuben játszott; a két. sziget közölt égő narancsvörösben\' szikrázott s a partnál, a lábunk előtt kékes-zöld volt. mint egy átlátszó, tiszta zafirdarab. Sehol egy hajó az. embertelen egyedülvalóságban. amely a véghetetlen nyugodalmat zavarná, sehol egy hang, amely fölverné a természet fönséges hallgatását. ■ Csak a delphinek cikáznak villámgyors iramodással a vizek felszíne alatt. A felhőtlen égbolt horizontján egy hatalmas saskeselyű kóvályog méltóságteljes nyugalommal, mintha a végtelenhez szokott 1 tekintetével a két világrész közötti távol-óságot méregetné. Kz az egyetlen élő . . . Lábaink előtt a vöigv csupa virág, csupa rózsa, amelynek édes. bágyasztó nem le abban az Islen-áldotta zugban, illatát idehozza hoizánk az enyhe fuvalom annak az egy hónapnak emléke hosszú .,. , - , . -.. ?iU és megrészegíti, elzsihbasztja véle érzé- esztendók keserűségeit megédesítené. Ali keÍTlket egés2 v,lónkat. Aztán egyszerre az az egy nap! Müven volt az a nap! ....... A levegő lágyan, hízelegve ringott, szinte beleveszni éreztem a lelkem a véghetetlen tiszta messzeségbe. .Jobbról, a tenger fölött, Ázsia hngyóriásai meredtek sötéten az ég felé: balról Kurópa, a civilizált világ kék ló partjai derengtek át a mérhetetlen vizeken; szemben a szigettel Chalkbis . szigetének sötét ciprusz-erdei szomorkodtak, amelyek fölött mintegy gyötrelmes, sivár álomkép lebegett egy szomorú ház — a chalkhisi elmebetegek menedékháza. És mindent, mindent befogott a véghetetlen, az örök-tenger. A viz alig mozdult, olyau volt, mintha aludnék; csak opalizáló színtörése kacérkodott a napsugárral. A távolban -tejszinü volt a vizek teteje, amely fiuonun rózsa- lágy zsongás kél a levegőben, a esöndes-ségnek valami bűbájos hangja támad, 2 , kávéház terras7.áról a zenének egy egy elmosódott akkordja téved ide hozzánk a | magasba. Megejtett, megbűvölt a helyzet, Némán Qltíiuk, hallgaituk a csöndességet és bele-. veszett a lelkünk a templomi áhitatba. A fiatal lengyel leány a pázsitra omolva feküdt, szép feje ott pihent szerelmese ölében. Nemes metszésű balavány arca egy kicsit kipirult a belsó megindultságtól és ártatlan, ibolyaszinti szemeiből nagy könycseppek peregtek alá. A férfi megértette szerelmesének néma fájdalmát, lehajolt bozzá és lecsókolta a könyeit. A másik asszony, az anya is csöndesen sirni kezdett és nekem is olyan nehéz ; lett a szivem. — Itt meg kell a lélokoek és a tost-j nek is gyógyulnia, — suttogta a lány. | — Istenem! Nekem nincsenek ellenségeim, — szólt az öreg lengyel — de •ha volnának, ha volna egy. halálos ellenségem, itt annak is mogbocsátanélf.1 Ks reszketett az öreg ember hangja, amig a távolba tekintve balkan suttogott.\' És újra hallgattunk és olyan boldogságot éreztünk szivünkben, hogy nem mertük egymást hívságos emberi beszéddel fölzavarni. Do mit is mondhattunk volna, ami kifejelhette volna azt, amit éreztünk!? \' Merengésünkben észre sem vettük, hogy a fiatal görög idóközben elkészült vázlatával, könyvét becsapta és futólag köszönve elmení. Késóbb — mikor az ég világos kékje lassan a sötét violába hajlott — mi is tolszedelózködtünk és nyugodt, könuyü kedólylyol lementünk a magaslatról, vissza a szállóba. Az alkony gyönyörű volt; kiültünk a terraszra beszélgetni. / Alig foglaltunk helyet a kertre nyiló gloriettetíen, lent a lépcsók alján lármát, veszekedést hallottunk. A fiatal görög festó vitatkozott a szállótulajdonosával. Hallgatózni kezdtüuk. A lárma Dem tartott sokáig. — Ha más vendégeim nem volnának — morgott a szállodás a lépcsón fölfelé cammogva. Lapunk mai számához aegyediv melléklet van csatolva. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. DECEMBER 20-án. kamatlába; a másik, hogy nivellálja a vidéki intézetek péuzanyagát éa Begitaen kiegyenlíteni az itt-ott mutatkozó egyenetlenségeket. Egy kicsinykét olyanféle banknak készül az uj bank, a minót sokan óhajtanának valahányszor arról van szó, hogy a vidéki pénzintézeteket reformálni kell. Mert maga az uj intézet is tudja, hogy álomnak is merész dolog volna egy olyan bank tervezete, amely kezébe vehetné az összes vidéki pénziutézetek reescompt-üzlclét. Erre nagyonis kovés az a tiz millió korona, a mennyire tervezik az uj bank slsptókéjét. Tudja ezt maga az a csoport is, amely alapításban fárad és olyképpen Írja körül jövendó munkássága progr\'ammját, miszerint a reeacomptot majd közvetitooi is fogja, mindenütt ott és akkor, ahol a legolcsóbb és gondoskodik idóközönként magejtendő vizsgálat kapcsán arról is, hogy o vidéki pénzintézetek ügykezelését ellenőrizze. E lspok hasábjain, bizonyára többször és bizonyára behatóbban, mint bárhol másutt, szóba került a vidéki pénzintézetek sorsa. Soha sem elleneztük, hogy támadjon valamelyes középpont, amely a vidéki pénzintézetek ügykezelését kiküldöttei által ellenőrizze. A formája közömbös. Mi legjobban szeretnénk, ba az angol public accouoty intézmény mintájára szerveződuék az ellenőrzés. Do ha másképpen nem tudnánk a dolgot nyélbe ütni, mint egy bankszerű középpont árán, meghajolnánk ez intézmény előtt, ba egyéb baját nem látnánk. De a tervezett központi banknak látjuk egyéb baját is. És ez első sorban az, bogy programmját semmiféle módon sem lesz képes megvalósítani. A reescotople-üzlet központosítása merő képtelenség. A reescompto-üzletnek első íőfoltétele, , hogy olcsó legyen. Már pedig merőben lehetetlen az, hogy egy uj bank tízmilliós alaptőkéjével — nem veszünk sokat 1 — 1000 vidéki takarékpénztár váltóanyagát fel tudná venni. De tegyük fel, hogy képes lenne rá és teremtendő összeköttetései révén ezt majd megteheti. Az a kérdés, hogy milyen áron? Olcsón semmi esetre sem. íliszeo a tulajdon tőkéjét legalább is ugy kell gyümölcsöztetnie, hogy részvényei meghozzák a kellő kamatot, az idegen tókék bovonását pedig nem teheti ingyen, \' hiszen a közvetítésért is csak kiván valamelyes dijat, meg a felelősségért is. Nálunk olcsóbb pé.izt, mint az Osztrákmagyar bank ad, tömeges reeskompieuál el sem lehet képzelni. Pedig az Osztrák-magyar bank a lehető legnagyobb elő-zékenységgel vette föl mindenkoron a vidéki pénzintézetek váltósnyavát. Na-gyobb kulanteriával, kevesebb huzavonával, mint jegybankunk teszi, egyetlen bank sem válthatja magához vidéki pénz- — Kérem uram — szólt a fiatal lengyel a koresmároshoz — ki ez a fiatat ember és hogy hívják ? — P^ti! ki tudja, hogy hívják ezt a csavargót, mi itt esak halálmadárnak nevezzük — válaszolt a szállodás dühösen. — Festő V — folytatta a lengyel a kérdezősködést. — Igen. (esté, hogyha a kontárokat is ugy nevezik. Nem fest ez egyebet halottaknál. Ha valaki itt a környéken, vagy Konstantinápolyban meghal, ez a halál- , madár rögtön megjelenik és lefesti. De. nemcsak ezt — ez az ember halálra ítéli az embereket — előre dolgozik és sohasem téved, akit ez lefest annak meg vannak számlálva a napjai. Az öreg lengyel asszony kétségbeesetten sikoltott tel. inert a leánya, mint egy | letört liliom rogyott a karjai közé. Valamennyien megvoltunk rémülve A vőlegény nyerte vissza lélekjelenlétét K-g- j először. A kétségbeesett férli keresztül-vetette magát a korláton és rávetette magát a festőre, hogy elvegye tőle a vázlatkönyvet. Mire utána rohantunk a lépcsőkön a két férfi már ott hempergett a kert porondján és élethalál harcot vivtak. A vázlatkönyv pedig ott hevert mellettük kinyitva s az elsó lapon ott volt művészileg megrajzolva a szép lengyel leány feje. mirtuskoszoruval és lezárt szempillákkal . . . intézeteink elfogadható váltóanyagát. HÍBzen az Osztrák-magyar bank fiókintézeteinek a főnökei mindenféle támogatásban készséggel részesitik a kerületükbe eső vidéki takarékpénztárakat. Sokszor valóságos instrukciókkal látják el őket és semmit som látnak szivesebben, mintha vidéki intézetek forgatmányával kapnak jó váltóanyagot. Virágzó kereskedolem és ipar bijáu a vidéki takarékpénztárak váltótárcája az Osztrák-magyar bank után a fővárosi nagy pénzintézeteknél ürült ki. A postatakarékpénztári giro- és clearingforgalom, meg az Osztrák-magyar bank giro-szám-lája révén a lehető legnagyobb könnyebbséggel ment eddigien a vidéki takarékpénztár váltóanyagának reeskompteja a fővárosi pénzintézetek által. Az utóbbi évek során nagy könnyebbségére volt ennek az üzletágnak az a körülmény, bogy a fővárosi nagy pénzintézetek többfelé nyitottak a vidéken fiókiutézo-teket, amelyek valósággal összpontosították a reeskompte üzletet. Nagy kár lenne ezeket a megteremtett hitelhálózatokat megbolygatni. De végre is lehet, hogy a konkurren-cis ezen a téren is segítségére lesz a vidéknek. Kétségtelen, hogy az olcsó pénz jelentőségét és áldását a vidéken nem igen ismerik. Ha az Osztrák-magyar b8nk megmozgatja kamatlábát, annak hatását nyomban megérzi a vidéki intézet. Nem igy a fővárosi nagy bankok kamatlábának irányzatát. Ezek arra várnak, hogy a verseny hatása biztosítsa a visszleszámitolásba küldött anyagnak az alacsony kamatlábat. Ámde gyakorta ez sem szabály. Tavaly óta, különösen az idei nyáron, nem egy fővárosi intézet kinálta vidéki takarékpénztáraknak olcsó pénzt reeskomplera és amennyiben ezek a vidéki pénzintézetek felhasználhatták a kínált összegeket, jövedelmező üzleteket csináltak. Hanem mindezek olyan esélyek, amelyeknek a speciálisan csak reeskompteal foglalkozó intézet is ki lesz téve. Egyszer olcsóbb, másszor drágább lesz, a szerint, amint jobban vpgy kevésbé erősen nyomja a verseny. Ha pedig arra vállalkozik, hogy ágense legyen az idóoként olcsóbban kínáló fővárosi intézeteknek és olyképpen szerveződnék a vidéki intézetek reeskompto-üzlete. bogy az a központi reeskompte-bank kezén menjen keresztül: hossza-dalmas is. drága is lesz az üzlet. Hiszen minden láncszem, nmely a pénzt kereső és a pénzt kínáló közé ékelődik, csak megdrágítja a pénzt. Egészen más elbírálás alá esik az a jelzáloüintézet, amely a vidéki takarékpénztárak jelzálogkövetelésének libollá-lását vállalta magára. A jelzálogkölcsön, természete szerint, mindenkoron drágább a váltókölcsönnél. Ennél nem annyira az olc-óság. mint a megmozdítás került szóba. E mellett különben sem lehel a verseny barása annyira nagy, mint a máról holnapra kináit pénznél. A jelzáloglevél tőzsdei papiros, amelynek árfolyamában tükröződik vissza a jelzálogos pénz olcsósága vagy drága volta. A váltókölcsöo ára leginkább alku tárgya, amelyet a közvetítés csak drágábbá teszen. Ebben 8 szerepben éppen nem tehet az. a tervezett reeskompte-bank szolgálatot a vidéki intézetekuek. A vidék olcsó hitelét, a fölsorolt okok miatt, nem biholó, hogy képes legyen biztosítani a tervezett központi roes-compte-bank. És ez érthető. Mert a vidék első rendű pénzforrása nem a reescompte, hanem a betét. Ez pedig a vidéken még mindég magasabb, semhogy belőle olcsón lehetne hitelt engedélyezni. A vidéki hitel drága volta nagyrészt onnan van. hogy az általános kamatlábcsökkeoés nem hagyott nyomokat a vidéki kölcsönök legbövobb forrásán, i a betéten. Majd ba a takarékoskodók hozzászoknak, hogy betéteik nem jövedelmeznek 4—4 Vla-ot. olcsóbb lesz a vidéken is a pénz. A reescompte ma is megviszi oda, amit megvihet. A rendszeres ellenőrzés kedveért pedig nagy kár volna megbolygatni a régi, megszokott és bevált összeköttetéseket. Az ellenőrzést meg lehet ejteni másképp is; ahhoz nem kell bank. irodalmi élet a vidéken. J>r. Beri-nvl Pál Hatalmas centripetális erőt tartalmaz a mi gyorsan fellendült fővárosunk a vidékkel szemben. Magába felszívta a politika, kereskedelem, ipar, tudomány, művészet és irodalom egész életét. Sehol a világon nincs mása ennek a nagymérvű centralizációnak. Páris csak a nagy világgal szemben képviseli egész Francia-országot, ámdo azért a francia provinciának igen élénk közélete van. Anglia, Németország és Olaszország pedig példái az egészBéges decentralizációnak. Magyarországon azonban minden Budapest és a vidéknek csak annyit hagyott meg mindent magához ragadó központi ereje, amennyit a nélkülözhetlen szükségletek fedezése megkíván. Az irodalmi élet éppen az az ága nemzeti tevékenységünknek, amelyet teljesen letarolt a vidéken a főváros. Pedig valamikor — igaz, csak irodalmi életünk kezdetén — a vidék volt az irodalom közpootja. Bessenyei Bécsben, 8 később Szatmármegyében élt. Kazincy Széphalmon, Berzsenyi Niklán, Kiss János Sopronban, Kölcsey a Szilágyságban, majd később Vörösmarty Tolnában, Kisfaludy Sándor Zalában éltek, Csokonai pedig kóborolt szerteszét az országban. Budapesten nem élt senki sz írók közül, s központ egyáltalán nem volt. Pest csak akkor kezdett az irodalmi élet központjává emelkedni, mikor Kislaludy Károly megalakította az Aurora-kört, mely a fiatal, tehetséges irónemzedéket egyesitette, 8 melynek korszerű iránya az ósdi klasszikusokon csakhamar diadalt arat-váu: Pest felé irányult minden író-, s irodalompártoló ember szeme. S ez a fejlődés hatalmas aranyokat öltött, ugy bogy ma már a vidéken irodalmi életről alig beszélhetünk. Egyedüli számottevő irodalmi vidéki városunk Szeged. Mellette Nagyiárad említhető az í Szigligeti körével, de egyebütt a középiskolai ön-képzőkórököo kivül irodalmi életnek még csak nyomát sem találjuk. íróink közül ki él ma vidéken? Számakat az ujjain-kon elő lehetne sorolni. Hogy az. öreg Lauka Gusztáv elhalálozott (no meg, hisz most nálunk boldogemlékü Tuboly Viktor is elköltözött ez árnyékvilágból), egy nevezeies egységgel csökkent a szám, b a vidéken jóformán csak 4 vagy ő író lézeng manapság. Miud, minő Pestre törekszik, s a vidéket azzal, bogy elhagyjak. nemcsak egy iróemberlöl fosztják meg, hanem az irodalompáriolásnak egyik legerősebb lugójától, s az irodalmi | életet a lelkétől. .Mert sz bizonyos, hogy érdemes iróornbernél nincs jobb vezére, ) éltetője sz irodalmi életnek. íróink tehát részben maguk is okozói vidéki irodalmi életűnk peiljhüdt álapolánsk, s ezzel a msiruk bajinak. Hisz ők érzik meg legközvetlenebbül az irodalompártolás I hiányát. Budapestből egymagából meg nem élhetnek. Megélhetésük leggazdagabb forrása a vid>\'k lehetne, ha ők niaguk ia nem srra dolgoznának, hony ez ti forrás ápolás hiányában beduguljon, a elhagyatva ne táplájon. Mert bizony az irodalompártolás a vidéken alig számbavehetó. Megjelenik egy jó könyvi A fővárosi lapok egekig magasztalják, természeteit, mert megérdemli. A vidéki könyvkereskedések szorgalmasan kiteszik a kirakatba. A járó-kelők meg is nézik, de mér. bogy pénzt is adjanak érte, arra nincsen kázus. A szakkönyvek még csak kelnek azok közölt, kiknek számára írva vannak, de a szépirodalmi művek bizony csak visszavándorolnak a bizományostól a kiadóhoz. Annak, hogy az írók a vidékről távoznak, azt hisszük, egyéb következménye is van még pedig az irói termelés szempontjából. A fővárosi élet sohasem nyújt olyan, s annyi impressziót a munkára, mint a vidéki. Első bizonyítéka ennek az a körülmény, hogy íróink •]10 része vidéki nevelésű b a főváros msga Írókat nem igen nevel. Nem kutatjuk az okot. Talán a vidéki élet naivitása, talán a természet közelsége, tán a nyugalom, mely szemlélődésre nyújt alkalmat, szemben a fővárosi élet rafinériájával, mesterkéltaégével, rideg üzleti lármájával azok a tényezők, melyek az irói munkásságot fejlesztik mennyiségbon épp ugy, mint minőségben. íróink a vidéken nyert impressziókból, s tett megfigyelésekből táplálkoznak a fővárosban is, ámde az összegyűjtött auyag kifogyhat, mig az állandó vidéki tartózkodás állandó forrás uj és uj impressziókra, s megfigyelésekre. Magyar nemzeti vonásokat csak a vidéken találunk, igazi nemreti élet csak itt folyik, ha mindjárt a jogászok Pesten tűntetnek is. Poezist a vidék lehel az ő nyilt természetével, a nem a főváros zárt palotasorai. A vidéknek ezt az előnyét hanyagolják el azok, akik hasznukra fordíthatnák. De e szomorú valót nekünk nincsen módunkban megváltoztatni. Ha már az irók elhagyták, a vidéki hírlapirodalom kötelességo a legfőbb támaszaitól ..megfosztott irodalmi életet valamiképpen fellendíteni. Az ö és a vidéki irodalmi körök kötelessége ez. Irodalmi köre majdnem minden városnak van. De azt hisszük, valamennyié annyit ér, mint Kámzsáé. Semmit. Egy-két ostély éven-kiot, egy-két felolvasás s ezzol kimerül e körök működése, mely irodalminak éppen nem nevezhető. Pedig e körökuok hivatása vau. Nem ugyan az, bogy segítsenek megszülni néhány irodalmi becs nélkül szűkölködő terméket, tartalmatlan versköteteket, sovány novella-gyűjteményeket ; b plakátokon hirdetendő színdarabokat, 1 hanem hivatásuk az irodalom meg-kedveltetése s a jó könyvek terjesztése. Például: a kör évenkint bizonyos somtna pénzt áldozhatna könyvek vásárlására, j a ezeket a tagoknak a lagsági dj fejében — melyet természetesen nem 4 koronákban, hanem nagyobb összegekben kellono megszabni — kiosztaná. Ha a tag tudja, hogy évenkint 10 jó könyvet kap befizetett dijáért, 30—40 koronát is áldozna a tagságért. A kör kivihetné. hogy olcsón kapja a könyveket, hiszen a magyar kiadó számtalan sok kedvezményt atl, csakhogy fogyjon a könyv s olcsóbban is adbat, ha eíöru tudja, mekkora fogyasztásra számitbut bizonyosan. Azután nsm évenkint kell tartani egy esiélyt, baoem belerikint. Az érdeklődést állandóvá kell lenni s az estélyeken nem muszáj éppen az ainbiciósos vidéki Írónak egy-egy uj sütetü müvét beadni a közönségnek, hanem lessék olt ismertetni az uj könyvöket, abból szemelvényeket felolvasni, arról beszélni s esetleg vitázni. Belépti-dijakat szedni nem volna éppen szükséges, a melleit azonban nem volna kizárva a vigalmak rendezése sem, a melvekből pénzelni lehet. Mindezeket csak példakép hoztuk (el. Sokféle ulja uiódja volna aonak, bogy az irodalmi körök az irodalom megkedvelését s pártolását előmozdítsák s magukat a vidéki irodalmi élet valódi ápolóivá avassák. Igaz, hogy ebbez. már egy bizonyos I lókban fejlődőit irodalmi érzékkel bíró társadalom szükséges. Azt hiszszük azon-baD nincs Magyarországon olyan vidéki város, melynek társadalma ennyire ne fejiödött volna ma, mikor a műveltség I megszerzését a hírlapok is oly nagy mértékbeu elősegítik. Kanizsa pedig éppen nem az a város, | mely irodaimi s művészeti tekintetben e követelményűek ne felelne meg. Hiszen I ha jó színtársulatunk vsn. az, penzzel megy el tőlünk meg a fürdő — szai/On-ban is. Kanizsán tehát nt. Irodalmi és Művészeti Kör ha akarná, irodalmi missióját teljesíthetné. De persze itt is az a hiba, hogy nincsenek vezető embereink. Újítani, reformálni, — ettől irtózunk. Mindegyikünk kényelmes, tehát senki se vállalja magéra a kezdeményezés szerepét. S igy vezetők nélkül marad minden a régiben s élünk unalmas inlrikákkol telt kisvárosi életet. Irodalmi életei pedig semilyent sem. A* S, ügyekért és arra törekedett, hogy olvasó közönségét a mindnyájunknak üdvét képező közügyek istápolásával magához kösse. A „ZALAI KÖZLÖNY» emellett nem jeledkezeit meg arról sem, hogy nagyrabecsüit olvasóközönségét élénk tárcákkal és gondosan szerkeszteti hírrovattal szórakoztassa és a városunkban vagy a vidéken történt eseményekről hiven informálja. A ,ZALAI KÖZLÖNY•• ezt az irányt jogja követni a jövőben is, ha törekvésünkben a közönség párt-jogására számithatunk. — Biz\'osak vagyunk benne, hogy ezt a pártfogást nem Jogjxtk elveszíteni, hanem az uj év küszöbén az meg is Jog újulni. Ezen reményben kérjük tisztelt elöjizetöinket és a bennünket pártoló olvasóközönséget, hogy az előfizetést kellő időben megújítani szíveskedjenek. A .Zalai Közlöny\' előfizetési ára: Egy éwre . . 10 kor. Fél , . . 5 n A „ZALAI KÖZLÖNY" szerkesztősége és kiadóhivatala. Előfizetési péntek a lap kiadójához: ijj. Wajdits József könyvkereskedőhöz és laptulajdonoshoz Nagykanizsait, küldendők. "hi rek. — Karácsonyi legenda. Mikor Isten a világot megteremtette, a paradicsom kertjébon Borban állott roinden-félo fa az ő nemével. Csak a fenyőfa panaszkodott. — Mindegyiknek adott — úgymond — az Ur ruhát, ékességet, csak én vagyok árva a fák kőzött. Nincs lombom, csak tüskéim meredeznek az égnek, olyan vagyok, mint a csontváz. É* mondá az Ur: — Kis teremtmény, várj s.orodra éa tanuld meg azt, amit a nagyoknak is meg fog majd mondani egykor egy választoltam r Mig az ember boldog nem volt, addig meg nem halhat. Hallgatott a fenyő. Évezredek multak el azután. Előfizetési felhívás. Január 1-én XLll. évfolyamába lép a ,ZALAI KÖZLÖNYV Nem a magas kor, melyet egy hírlap elér, határozza meg annak értékét, hanem a kör, melyet betölteni képes. Minden öndicséret nélkül mondhatjuk, hogy a , ZALAI KÖZLÖNY" eddig meqjutotl pályáján mindig síkra szállt Nagykanizsa város és vidékének érdekeért; elfogulatlanul és minden személyes él nélkül bírálta a közéletünkben mutatkozó Jerdesé-geket, kitartással lelkesedett a köi- Künn a havas erdő széléti örökké zöld ragyogásban állott egy kis fenyőfa. Közeitlen kis kunyhó, abban egy szegény ember. Rettentő hideg volt s az ember keservesen panaszolkodott a feleségének : — Megfagyunk mindnyájan, ez » nyomorult kis féreg is. Azzal kis fiára tekintett s átlábolva a nagy hóluváson, utat vágott magának az erdőig és visszatért a kivágott kis fenyőfával. — Dobjuk ezt a tűzre, melegünk lesz mindjárt. A kis fiu pedig ránézett a fenyőfára, zománcos tűire s csak azt mondta: — Milyoo szép ez a kis fal Ne dobjuk a tűzre! Megfogadták a szavát az öregek. Es amikor ez történt, az a nap legnagyobb napja volt az esztendőnek: a Krisztus születése előtt való nap estéje: Alig bogy a gyermek kiejtette kívánságát, a fenyőfán apró fényességek gyúltak ki itt is, ott ís, kis világok, a melyek ragyogtak és melegítettek. Mert csuda történt akkor: csillagok hullottak le a menyorszáeból 8 mint más fára a harmat, ezek a csillagok ugy estek a karácsonyfára. Mikor pedig ez történt, egyszeriben fölsóhajtott a Bzegény embor és a felesége: — Milyen jó meleg van itt, ez a fa melegít, pedig meg sem gyujtottuk. A kis fiu boldogan tapsolt a ragyogó fának. Igy van ez évszázadok óta. Az a fa, mely a héten szobáinkba kerül, miodig melegít, mert ami rajta világit: az a szeretet. — KlneTezés. Bortin Ágoston, a nagykanizsai törvényszék jegyzőjét a király a csáktornyai járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Fonlard-selyem 60 fcr.-tói 6 frt. 65 kr.-ig valamint folytonosan a legnjabb fekete, fehér és síinél Honneberg-ielyemb" 35 kr.-töl métere oklnt, 14 frt, 65 kr.-ig sima, sávozott, kockázott, mlntiiott,.damaíxtok "»■ Menyasszony selyem 65 kr.-tól 14 frt, 65 kr.lS.-foulard mintázott 65 kr.-tél S írt. 65 kr. Seljem-damiiilok 65 , 14 . 65 , Bili-aelyem 60 . S -báíxtr. ruhánként S (rt. 65 kr. 42 . 75 , ISclyem-grenadinok 80 . 7 . Bt. , méterenként portó és költségmentesen hlzhoilUUltia. — Minták azonnal küldőinek, ktttói lovélportó 8vajcba. HENNEBERG G., seljera&m, Zürichben c. kir. „dm,-..^- XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. DECEMBER 20 án. — HÍYatal08 vizsg&lat. — Csertán Károly Zalavármegye alispánja Szulc-berger megyei főszám vevővel kedden fejezte be a városi ügykezelés szokásoe évi megvizsgálását. Szerdán a nagykanizsai szolgabiróság Ügykezelését vizsgálta meg. — Eljegyzés. Dr. Kondor Jenő, törvényszéki jegyző Nagykanizsán eljegyezte Lusztig Ilooa kisasszonyt Jászberényből. — Házasság. Dr. Hajós Soma orvos Nagykaoizsán f. hó 25 éo tartja esküvőjét Kramer Hildegard kisasszonynyal Károlyvárosban. — Halálozás. özv. Lusztig Józsefoé rövid szenvedés után f. hó 17-én elhunyt. Lusztig Arnold, Dr. Lusztig Alfréd, Sándor és Tódor, valamint Sal Miksáné az elhunytban édes anyjukat siratják. — A lenierinelés fölleadltése. — Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a lentermelés föílendítése céljából nagymennyiségű rigai lenvetőmagot szerzett be, melynek szétosztására most tétetnek meg az intézkedések. Csurgón ezer hold lentermelésre rendezkednek be és a Bácskában is tesznek kísérleteket És Kanizsán mire rendezkednek bo? — A muraközi apácák Ügye. A közigazgatási bizottság örömteljes megnyugvással vette a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a miksavári és kotori iskolánál, illetve kisdedovodánál alkalmazóit azerzetesnök ügyében, a közigazgatási bizottság és a királyi tanfelügyelő jelentései alspján tett azon intézkedését, hogy nevezetteknek oklevelük nosztrifi-káíáBára a magyar nyelv megtanulására szoros kivételképpen a jelen tanév végéig terjedő határidőt adott. Egyben pedig a jövőre nézve intézkedik, hogy olyan tanítónők, kiknek nincs Magyarországon szerzett elemi népisko:ai oklevelük, magyarul tökéletesen nem tudnak s nem magyar honosok, alkalmazást ne nyerjenek. — A köxsógl Ó8 körorvosok nioz galma. A zalavármegyei orvos-szövetség mozgalmat indított a községi és körorvosok helyzetének javítása érdekében. Küldöttség járt Jankovich László dr. gróf főispánnál és Csertán Károly alispánnál, hogy őket az orvosok törekvéseinek pártolására felkérjék, amit meg is találtak, mert mclug és rokonszenves fogadtatásra találtak mindkét helyen. Az orvoászövetség emlékiratot dolgoztatott ki. amelyet a vármegye törvényhatósági bir.otuágáboz terjesztettek fel- Ez az emlékirat a fobruári közgyűlésen fog érdemleges tárgyalás alá kerülni. Az orvosok kérelme minden esetro méltányos és jogos imert nemcsak teendői a közszolgálat, közegészség érdekében nagymérvben szaporodtak, de a nehezebb megélhetési viszonyok és feltételek is megindokolja a kérelmet. A memorandum kéri a vármegyei törvényhatóságot arra. bogy a 700 korouá* évi dijat 1000 koronára, az uti átalány 400 K. 600 koronára omeije s h községeket kötelezze természetbeli egészséges lakás kiszolgáltatására. vagy megfelelő évi lakbér illetmény megadására. Kérelmüket indokolják a többi közt azzal is, bogy a közegészségügy javítását célozó töméntelen sok miniszteri, közegészségügyi, vármegyei szabályrendelet sok munkát és terhet ró az orvosokra, milyenek: a statisztikai adatoknak, a baleseteknek kötelező részletes bejelentése, az összes italméréssel foglalkozókoak rendszeres évnegyedonkéoti ellenőrzése, az élelmi ezerek felülvizsgálása, a cséplőgépek, ipari telepek, tejgazdaságok időnkénti megvizsgálása, a községekben letelepedett idegenek, a szabadságolt katonák, a cselédek s a sokszor néhány százra meuŐ aratónak és iskolás gyermeknek ellenőrző szemvizsgálata, a hulla boneolá-t elrendelő megyei szabályrendelet mindmegannyi sok és uj terhot ró a községi meg a körorvoBokra minden további díjazás nélkül. A fuvar átalány felemelését pedig azzal indokolja a memorandum, hogy a legkönnyebben bejárható közegészségi kör látogatása is havonta legalább 4 egész Dapot vesz igénybe, napi 10 K. fuvardíjjal, ami egy évben kitesz 48 fuyart 480 korooa értékben. Ebbe azonban nincs, beleszámítva a járványok, fertőző kórok alkalmával és a bimlő oltáskor ós rendőri esetekkor teljesítendő fuvarok, a melyek szintén kitesznek évente 15—20 külön fuvart.\'\'— _ Estély. Mult vasárnap, f. hó 14-én volt a Kereek. Ifjak Önképző Egyletének estélye. A műjor első Bzáma Zeller keringője a „Bányamester* cimü operettből volt. Ezt két zongorán Neurasrk Ilona, Sterneck Zsigmond, Szabó Erzsi és^Zvrerina József, barraoniumon Neumann EÍza, vonóskarral Kobáld Janka, L*vati Xíoca, Gráf Jolán, Kauffmann Jenő, Láng Béla, Melcer Jenő. Szabó Imre, Tellemaon Sándor, Tellemann Fülöp, Schossberger | Ármin és Rosentbal Gyula adták elő. i Popper D. adagióját Sterneck Zsigmond ; adta elő gordoukán, Horváth Böske i zongorakisérele mellett. Bach-Se\'oastian | Quintett-jét előadták Ivanics Ilona, Fesselhoffer József István, Gürtler Istváo, Strém Ottó hegedűn, Sterneck Zsigmond zongorán. Sterneck „Kanizsái ábránd*-ja i következett ezután, melyet nagy tetszéssel | hallgatott a közönség. Remok gordonka- j játékát Horváth Böske kisérte nagyon j ügyesen zongorán. Az estély gyöngye tegadhatlnnul Rubinstéin szép triója volt, melyet Neumann Józsa zougo\'rán, Fesselhoffer József István hegedűn. Sterneck .Zsigmoud gordonkán adták elő. Murányi János lelkész felolvasásáért is\'hál\'ás volt a közönség ós azt mindvégig nagy figyelemmel hallgatta. — Meghívó. A Nagykanizsai Társaskör 1902. évi december hó 31-ikén a könyvtara javára Sylvester-estélyt reudez. Kezdete este 9 órakor. Belépti dij: személyjegy 2 kor, családjegy 5 kor. — Hitelszövetkezet Lesence-Toma-jon. Mint értesülünk dec. 8-áu Lesence-Tomajon hitelszövetkezet alakult. Az országos központot Pirovich József elleuőr képviselte. A megalakult hitelszövetkezet elnökévé egyhangúlag Her-telendy István, plébánost választották meg. • — Mindenki tudja meg. hogy a legbiztosabb szer külóuféle gyermekbetegségek (vérszegénység, angolkór, sápkór. skrofutózis, tüdővész) keletkezéseinek elhárítására a Zoltán-féle csukamájolaj, mely teljesen azag- és ixnélküli, tápereje nagy és könnyen emészthető. Üvegje 2 kor. a gyógyszertárakban. — A szent-gotthárdi óragyár üzembe helyezése. A szent-gotthárdi óragyár 3 évi szünetelés után Üzemét ismét megkezdte. A gyárat a budapesti Stern A utal S^ óranagykereskedő \' cég vette meg, melynek élén rnost Szerb Károly és Forrai Miklós állanak A gyár, melyet november bó 17-én vettek üzembe, a kormánytól 5 évre fölosztva 100.000 korooa államsegélyt kapott. A cég egyelőre csak zsebórák gyártásával foglalkozik és különös súlyt helyez sz úgynevezett conunerce-áru gyártására, melyet Ausztriába és a Balkánra is szándékozik exportálni. Lassankint mindenféle fali-ingaóra és egyébb óra készítését is be fogja vonni gyártási körébe. Azonkívül foglalkoznak a Dávid Perrent-féle villanyom órák meghonosításának tervével. Kívánatos volna, hogy e gyár annyi balszerencse után végre zöldágra vergődjék és jolenlegi évi 20 millió értékű zsebóra beho?ataluuk egy részét itthon álíit-hatná elő. — Behozzak a sotnogy-szobbl vonatot Keszthelyre. A somugy szobbi é* zalavölgyi vonatokat B&iaton-Szent-Györgyről a koszthelyt álloiná>ra fogják behozni. E végből ott rendednek ,be"\\ megfelelő fűtőházat. 1 V — A Nagykanizsai Kuth. Legényegylet folyó évi december hó 26-án azaz karácsony másnapján saját könyvtára javára a Polgári Egylet összes termeiben megnyitó szavalattal, zenével és pásztorjátékkal egybekötött táncestélyt tart. Műsor az esi élven adatik ki. — A Divat Szalont, ez elsőrangú, tartalmas, érdekes és tanulságos női lapot ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ebben az időben, mikor a gazdasági ismétlő iskolák tervezése által maga a közoktatásügyi kormány is olyan komolyan foglalkozik a leányok gyakorlati taoitásá-val, mely egyedüli mód arra, hogy házias és hasznos nevelést adjunk leányainknak, jól esik feljegyezni, hogy a gyakorlati oktatás kellemes módját már majdnem tizenhat év óta követi a Divat Szalon. Lipozzuk csak át ennek a derék családi újságnak egy pár évfolyamát és örömmel fogunk meggyőződni arról, hogy ez a lap, melyet feleségünk és leányunk olvas, a kellemes, kedves csevegés hangján tulajdonképpen életkérdések megismerésére. megoldására vezeti olvasóit. Jobb tanácsadót, mint a Divat Szalont, melybe szerkesztője Szabóné Nogáll Janka, az Ő iámért nevelésügyi buzgóságát beleviszi, nem szerezhetünk leányainkoak, do fiatal asszonyainknak sem A divat, melyet ez a lap gyönyörű képekben, jó leírásokban tanit, a magyar uri asszony szolid, takarékos és mégiB színvonalon álló viselete. Ebbe a keretbe vág a kézimunka rovata, mely már az ipar művészet terére lép. A szépirodalmi olvasmányok pedig a legjobbak: t. i. érdekesek ós becsületesek a nélkül, bogy unalmasak lennének. Biztosan tudjuk, hogy egyetlen mutatvány-szám már mindenki meg fog győzni ajánlásunk jó és uemes szándékáról. Tessék egyszerűen a Divat Szalon kiadó- hivatalához\' fordulni, (Budapest, IV., Eskü-ut 5. sz.) honnan készséggel küldenek mutatót és előfizetési feltételeket, melyek szerint a Divat Szalon, a legjobb női lap ára: egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. — Ingyenes dlszmú ajándök. Aki e cimet elolvassa, akaratlanul is Amerikára, a képtelenségek hazájára gondol. Pedig ezúttal sokkal közelebbről, Budapestről, kél szárnyra e hir. A Pesti Napló Magyarországnak e legrégibb pártoktól és klikkektől teljesen független, szabadelvű és szókimondó napilapja lepi meg vele karácsonyra olvasóit, ajándékul adván — teljesen ingyen — a gyönyörű kötésű, remek illuszirációkkal diszitett Zichy Mihály albumot. E valóban értékes és nagy irodalmi becsesei bíró müvet, — melynek az Atheuaeum kiadásában megjelent eredetije 90 koronába kerül — a Pesti Napló uj kvart kiadásában karácsonyi ajándékul megkapja a Pesti Napló minden allandó előfizetője. És megkapják díjtalanul azok az uj előfizetők ií, akik egész éven át fél, negyedév vagy havon-kint, de megszakítás né;külN fizetnek elő a Pesti Napióra. Szerkesztői üzenet. — Olvasóinknak. Lapunk karácsonyi száma f. hó 27-én fog megjelenői. Szerkesztőséi/ : l)r. Villán}/i Henrik, teiclős sterkesztő. Kiadó: J/J. Wajdits József. ■ VEGYES. — Tárosl lakok, hivatalnokok stb. Emésztési zavarok éa nr. Qlő életmód és megerőltetett ezellemi muoka következménye ellen ,Moll, seidlitz pora" az emésztést hathatósan szabályozó és enyhén hashajtó tulajdonságai következtében teijeaen nélkülóxhetleu háziszer. Egy doboz 2 kor. Naponii rzétköldés utánvéttel Moll A. gyógyszorenz cs. és kir, udv szállító Alul Bécs Tuchlanben 9. Vidéki gyógy tárakban határozottan Moll kés«itményét kérjük védjegy és aláírásával. Nyilttér Ax e rovat alatt kózlöttekért nem tállal felelősséget a szerkeazlíség__ Hirdetés! Bogyay István örökösei tulajdonát képező 3 drb kanizsai takarékpénztár részvény, zárt ajánlat utján, készpénz fizetés ellenébe eladó. Felkérem a venni szándékozókat, hogy zárt ojánlatukat hozzám, alanti cimre 1903. év január 3-áig beküldeni szíveskedjenek. Az ajánlatok közül a legmagasabb ajánlat vétetik fígyelembe és készpénz fizetés ellenébe a részvények kiadatni fognak. I>r. HAJÓS KÁLMÁN ügyvéd, mint az örökösök jogi képviselője. Budapest, Dohány-utca 7$. Ye8e, hneyhólyas:, hugydara és a köszvénybóntalmak ellen, továbbá a légzó és emésztöftl szervek hurnto8 bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Lltblon-forrág SALUATOR sikerrel rendelve lesz. Hngyhajtó hatásul Kellemes unl | ** Köunjen emésxlhelö Kapható ásváoyvizkereskedésokben és gyógysxortárakban. A S&lvator-forrá* igazgatóság* Eperjesen HIRDETÉSEK. 4186. szám.|tkv. 1902. Árverési hirdetmény. A letenyei kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Zalamegyei Gazdasági takarékpénztár végrebajtatónak, Hozján György és" neje Gál Eszter elleni 9000 kor. töke, ennek 1902. évi junius hó 9 tői járó 6°|0 kamatai, 7 kor. 5 611. irási, \'IA váltódij, 113 kor. 77 611. per és végrehajtási, 35 kor. 75 611. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében, továbbá a csatlakozottnak kimondott letenyei önsegélyző egylet 600 és 400 kor. töke s jár., a nagykanizsai gazdásági önsegélyző egylet 600 kor. tőke é$. jár., Tüchartl Mári nagykanizsai lakó.s 460 kor., tőke s jár., a nagykanizsai segélyegylet, illetve az alsó-lendvai vidéki takarékpénztár javára átruházott 2700 kor. éa jár., Korkas Károly tótszentmártoni lakós 200 kor. tőke $ járl, a letenyei takarékpénztár 5469 kor. 80 fill. tőke s jár., dr. Csem-pesz Kálmáu és Leitner József letenyei lakósok 360 kor. tőke és jár., Kohn Sándor tótszentmártoni lakók 1028 kor. 5 fill. tőke s jár., alsómuraközi takarékpénztár 920 kor. tőke és jár., Friedmann Bernát 4700 kor. tőko a jár., Halder Ignác budapesti bej. kereskedő cég 211 kor. 33 fill. tőke és jár. iránti végrehajtási Ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. járásbíróság) területéhez tartozó Tótszentmárton községi 423. sz. tjkvbcn A f 1295. hrsz. a. felvett váltság köteles ingatlan 516 kor. kikiáltási árban, az 1296. brsz. váltság köteles ingatlan 286 kor. kikiáltási árban, az 1301 Jb hrsz. váltság köteles ingatlao 244 kor. kikiáltási árban, az 1306. hrsz. váltság kötelos ingatlan 246 kor. kikiáltási árban, 1309. hrsz. váltság kötoles ingatlan 292 kor. kikiáltási árban, az 1310. hrsz. váltság köteles ingatlan 296 kor. kikiáltási ár-bari, az 1313. br.iz. váltság köteles ingatlan 288 kor kikiáltási árban, az 1325. hrsz. váltság köteles ingatlan 292 kor. kikiáltási árbau Tótszentmártou község bíró házánál 3903 évi január hó 22 napjanak d. e. 10 órakor dr. Tripamnier Rezső nagykanizsai lakós felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével Megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett beceár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°je-át készpénzben vagy óvadékképeá papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi ht&óságnál, 1902. évi nov. bó 17. napján. 6714|tk. 902. Árveíésí hirdetmény* A nagykanizsai kir. tszék mint tkvi hatóság közbirré teszi, hogy a msgy. kir. államkincstár vbajtatónak. Tóth Jánosné sz. Sxilicsán Katalin vhajtást szenvedett ellen 40 kor. 36 fill. töke hátralék, ennek 1900. dec. 19 tői járó 5°|0 kamatai, 16 kor. 50 fill. árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti vhajtási Ügyében z nagykanizsai kir. tszék területéhez tartozó s a mere-nyei 105. sz. tkben fel veit A | 523. hrsz. kurugbegyi szőlő és kaszáló pin-cévol 904 korona becsértékben 1903. janxíár 19-ón d. e. 10 órakor Merenye község házánál megtartandó nyilváuos árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°|o-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez leteuui. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint te-lekköoyyi hatóságnál, 1902. évi október hó 22. napján. Akácmagot bármely mennyiségben vásárol a Jaoar MaoerEeti-Gyár" Faragó Bála, Zalaegerszegen a hova ajánlatok küldendők. 3—4 középiskolát végzett jö házból való GYAKORNOK szép kézirassal, ki a magyar ós német nyelvet bírja, emelkedő fizetéssel azonnal felvétetik Ifj. Wajdits Józsefnél; Nagykanizsán. HIRDETÉSEK. a dr^Foxíf-félc SEBTAPASZ. Még eddig semmiféle tapaszj nom érte el ennek a jó hatásat! Forti László eredeti gyártmánya. Rendkívüli Gyógy- és fájdalomcsillapító hatása miadennemQ sebeknél, Ugósoknél, daganatoknál stb. Azonnal tsillapitja a fájdalmat, osxlatja a dagansto^ és rögtön gyógyítja * sebet, a nélkül, hogy vágni kollcoe. A női emlögynlladáspkl bUtos ercdménynyel alkalinastatik. ^ kisebb 1. kor. és a legkisebb 70 fill. Kaphatói gyárban, Forti László Badapent, II kcr., Iskola-utca 24. sz&ro és a főraktárban Budapesten, Tőrök József gyógytárában. Király-u. la., valamint Budapesten minden és a vidéken a 77^ nevezetesebb O Az eredeti dr. forti-íólo sebtapasz külső csomagolásán, mély F. L. betűvel van lepecsételve, az itt is látható védjegyet, sxjátkezü al&irását a Bndape3tt kereskedelmi és iparkaraara 60S0/1S99. sz. végzésével megerősítette. A számtalan értéktelen és ártalmftS/Után-zatok arra ioditottak, miszerint az \'utánzó ellen a törvényes lépéseket megtegyem. A ki egy olyan tapaszt bekQld, a mely fönti aláírással éa védjegygyol ellátva nincs, jutalomban réízesöl, mert a tapasxhamisitókat folytonosan törvényileg Qldözöm. gyógyítása biztosítva, Azonnali eredmény minden kor és nemnél legújabb szabadalmazott eljárás következtében. Bizonyítványok ós prospektusok ingyen. B. Marburg, Bócsj V., Ramperstorffergasse 19. Ezen egymást tervszerűen kiegészítő Horgonyszekrényík még mindig a gyermekek kedveno Játéka; nagyszerű magaa-bt hldépltményelkkel íelnőtteknek is érdekfeszítő szórakotást nyújtanak és ezért egy karácsooyfa alatt se hiányozzanak. A hidépitőszekrények a 32-ik számig elkészQltek és oly sok pompás hídépitóai-minta-lapokat tartalmaznak, hogy egy Horgony-Kőépitőszekrény birtokosa sem mulaszsza el, azokat kiefjészítésül beszerezni. Bővebbet találunk erről és a .Satum" és .Meteor* nj rakásijátékokról az uj képes árjegyzékben, a mely ingyen és bérmentto bekOldetik. Bevá-sárlAs alkalmával osak a híres .Horgony4 védjegygyei ellátott szekrényeket fogadjuk el, mert valamennyi másíélo kőépitőszekrény oeopán a Rlchter-féle eredeti gyártmány utánzatai. Kaphatók a bel- és külföld valamenoyi finomabb játékszer-üzleteiben. Rlchter F. Ad. és Társa, Csász. és kir. udvari és kamarai szállítók. Iroda és raktár: 1. Operngaese 16, Béci, Gyár: XIIÍ, (Hietzing) Rudolstadt, NQrnberg, Ölten, Rotterdam, Szt.-Pétervár, New.York, City. Nagyon fontos gyomorhefegeknek! Étvágytalanság, Kjoroorbftjok, rosszullét, főfájás, roSSZ emísrt-íatól £jo. niorsyengeség, cméfzMsl xararok !)tb. tnegszílntetnek az Ismert Brady féle Máriacelli gyomor-cseppek. MINDEM GYÖSYTARBAX KAPHATÓK. ■Sok ezor kOHzímő én háta Irat. Egy üvee árft baizpilati atasitizsal cgyűlt 80 fill. Kettő! Q»e« 1 kor. iO 611. Főraktár iíitgykjtois.áii : Belua Lojüt (8 Práger Béla jtyófiytárában. , . Hamlritáioktél civakodjunk _ " oUI- a valódi Mtrlaozelll gyo- St/i-taayy riit moroieppekaek védjegyet 6a kdl viadal.\' Öíycljflnk arra. hogy régi hira eres valódi Brady féle Máriaeelll gyomorcaoppelr Qregjo 80 fill. Kettős üveg 1 kor. <0 í. keral, mert a nem valódiak utánzatok olcsóbb árou Icgtóbbscór 85 kr.-ért lennek eladva. §lm>£cr varrógépek mintaszerűek a szerkezet és kivitelben. Siuger varrógépek nélkülözhetetlenek a háztartás és iparban. Sillgcr varrógépek a legelterjedtebbek a gjári üzemekben.* Stttgcr varrógépek utolérhetlcnek szolgáltatási képesség és tartósságban. Singer varrógépek kiválóan alkalmasak a divatos műhimzéskez. Ingyenes tanfolyamok minden házi varrási munkában, valamint a divatos műhimzéshen. Himzöselyum- raktár nagy színválasztékban. A családi használatra való egyes varrógépekhez elektromotorok. ^—--, SINGER CO. VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Nagykanizsa, Dsák Ferenc ter 2 Kiállítások: Temesíitr, 1891. arany írem. Pozsony, 1899. estist érem. Világkiállítás Párizsi világ-kiállitás 1900; „Grand Prix, Legmagasabb kitüntetés! Előbbeni 7 kiailitason ölső érmekkel kitüntetve. Ceak aKkor valódlak. ha mindogyik dobos Moll A. vódjogyót éa aláírását tünteti fel. A Moll A.-féle SeldlItZ\'porok tirtÓB gyóeyhat&sn a legroAknesiibb Qyomcr- é» al-teílbántsInaK, gyomorgiírcs ít gyomorhév, rögzött »zékrek«dó», majbánuloin, vér toluláí. aranyér éa a legkülönbözőbb nól betegtégek elleo, e jeles hAxisxernek évtizedek óu. mindig nagyobb elterjedést szerért. — Ára egy lopoo»6t*lt eredeti doboznak 2 kor H a misitások törvényileg f enyittstnek. Napi gyártánuiik 40.000 párt Minden Parquet Linóleum és puhatafénymáz koronája Takarékos ós egy szerű a használatban miután folyékony ós mosható szép fényű ós tartós! [MOLL-FELE FRANCIA Csak akkor valódi, ha »«o<lcgyik öreg MOLL A. TéJjegyM tnntHti tol __— „A. Moll\' felirata éuozfttt&l v$n aárva. A Moll-féltt íraooila bortzm e$ ti nevezetesen mint fájdalomcsillapító bed5rz»ölísl arer köszvény, csoz éí a meghaló* egyéb következményeinél lcgiaraereiesobb népszer. — Egy ónozott eredeti üveg ftra I kor. 90 flll. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legnj&bb módszer szerint készítek _ gyermek és hölgy szappan a bőr okszerű ápolénára gyermekek és felnőttek részére. Ara darabonklnt — 40 flll. Öt darab — I kor. 80 flll. Minden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével Van eMtva. F ós zétküldés: Moll A gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tuchlauben 9. hz. Vidéki megrendelések naponta postautinvét mellett teljesíttetnek. A ráktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Ráktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. Uj bomázolas évont« I. legföljebb 2-sxor. igy olcsó-s.iyban mindent felülmúl. Armulh Egyedüli szerződöttek Wiesstorff, Behn & Co., Bécs, I. Kicsluybenl elada* mindonjobb clpÖ, ganimi divatára cikkekbon. Xyövalyatörés, Ki oehézkórbsn, görcsökben és más ideses állapotokban szenved, kérjen ezekről brocburát Ingyon és bérmentve kapható Scbwanen Apotheke, Frankfurt alMain által. A nagykanizsai izr. hitközség elöljáróságátbl. Férfiak ingyen kapnak. olyan uj találmányú ocvo>ágot, mely az elveszteti eriit újra meghozza, l\'róbaeiűmagot s egy site oldalas könyvel postán, jöl becsomagolva. ingyen kapják mindazok a kik írté irnak. Kz a legbá-mulatrarncltóbb csodaorvosság, mely megmentett ezreket, a kik liatalkori kihágások folytán neuii bajokban, KzililUben, valamint elveszített férfierő ben szenvednek. Ez okból elhatározta az intézet, hogy egy ingyen orvoiágot magyarázó könyvvel együu mindenkinek ingyen küld. Kizel a házior-vossággal a baj oution gyógyítható, * mindazok a kik a liatalkori kihágásokból szárfaazó nemi bajokban, szellemi elgyengülésben, vagy krónikus bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magukat. Kz a gyógyszer kózve:eilenill azokra a »zer-vekre hat, a hol a megerősödés sziiktáges csodálatos crcdmínynyel gyógyítja az ivek óta tartó hetcgsOgokct. öreg, fiatal egyaránt irhát Snue Mcdical lnstilutnak xi alant jelzetl cimre, a boti-nan a csomagol rögtön elküldik. Az intézel leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából az otthonukat nem hagyhatják el. A próbacsomag megmutatja, hogy mily könnyen kigyógyíthatok ebbul a rettenetes bajból otthou. Az inieiet kivitelt nem tesz. Mindenki irhát éretle bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett postafordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel egyUit. írjon még ma. A csomag oly szépen bo van csomagolva, hogy a tartalmát senkisem fogja megtudni. A levelet igy kell címezni: State Medical Institute, 17 Elektron Huildiug, Kort \\Vayne, Ind. Amorika A lovoluk mindig bérmenteslcendÖk. nak bizonyultak és hírneves q orvosoktól, mint könnyű Q hashajtó feloldó szer § ajónltattátnak, Q |||^nasnat)IO 1HuC13CSQÍ^|| az emésztést nem zavar- g lí *\'"^"-^ —g ják és teljesen ártalmat- n ......... ","",M f -B íanok. Cukrozott minősé- Ö Rük következtében méfj gyermekek által is szívesen bevétetnek. g Efry 15 pllnlát tartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, p tehát 120 pllnlót tarUlraaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél ^^^^^ . ecy tekercs bérmentve szállíttatik. g^Jl/fn 111Ml/ Nön8téícrF. hashajtó labdacsait. Csak akkor g Hl\\CllÜUlli\\ valódi, ha minden doboz hátulján a mi tőrvé- & nyileg bejegyzőit (Szeut Lipót\' védjegyünkkel van ellátva C vörös fekete nyomással. A. mi tőrvényilec védett dobozaink S utasításaink és csomagolásainkon PHILIPFSNEUSTEIN K APOTHEKER aláírásnak kell lenni. C ^ HEHSTEIH FÜLÖP g .Szent-Lipíthez* címzett gyógyszertára Z. K. Ő WIEX, I., Plonkeosasso 6. S Bakter Nlgy-Kaniziim: BELUS tAJOS íl BEIK GYULA jyójyjzoríszekníl. g aooooa Boanopon q onoaosoaq onooooaooanooooaoao feusíeinjtfülö A nagykanizsai izr. hitköüség elíljárösága elhatározta, miszerint a szarvasmarha, valamint a stárnyas-gabellát &z 1903. évre bérbeadja. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik a gabellát bérbevenni óhajtják, hogy az e célból f. hó 28 án vasárnap d. e. II órakor a hitközség tanácstermében tartandó nyilvános szóbeli árverésen megjelenni szíveskedjenek, avagy zárt ajánlataikat.és 400 kor. bánatpénzt f. hd 28-án d. e. 10 óráig a hitközség titkári hivatalában nyújtsák be. Ugyanott a gabella-szabályzat betekinthető, s a közelebbi feltételek is megtudhatók. Nagykanizsán, 1902. december hó 18-án. AZ ELŐUÁRéSÁe. Nyomatott Ifj. Wajdits József köuyvnyoiudáj&ÍMu Nagy-Kaiiusán, n i r it ír rt 7 t ft h v 1902 DECEMBER 20 áo. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY _________________________ Tiszíeletíel tudatjuk a n. é. közönségei, hocry dúsan felszerelt raktárunk összes ezíkkeinek, MINT NÖI ÉS FÉRFI DIVATPOSZTÖK, PARGET, VÁSZNAK, CHIFF0N0K, SZŐNYEGEK STB. ARAIT ■ TETEMESEN LESZÁLLÍTOTTUK 1 I1IAGS0IYI IS WJIWI Idényre bevásárlásaikat nálunk fedezhetik legelőnyösebben. Tisztelettel f L }rESTVÉMK, NAGYKANIZSA, S902. december hó 27-én. 52-ifa XLD. évfolyam. ElSflzetési ár: Egén évre , . 10 kor. — fill. Fi-l írre ... 0 kor. — fili. Negyedévre . . 2 kor. &0 fill. Kffjes szám 20 fill. HIRDETÉSEK 6 hisíboí pptitiorbin 14, mieod.ior 12, t miniiec torkbbi torért 10 fill NYÍL TTÉ 8 BEN petit íorookent 20 fillérért Tététel fel. "I" A lnp azollcmi rtfuzőt illotS minden közlemény a íelol5» srcrkciuttf nerérc, ax anyaji részt illeti közlemények pedig a kiadó netéro címzetten Nagy-Kanizsára bér-mcotvo ínlézccdök, Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak cl. Ktfxlratok visszanőni küldőinek\' A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,* „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság/ .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet/ a , nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a ^nagy-kanizsai tanítói járáskör,• a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. _ HKTBNKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Szeretet. NnejrVBnlxía, 1002. december 26. (B. E.) A Megváltó születése napján olvassátok a szent Bibliát s bizony mondom néktek: ha tlres volt eddig a szivetek, megtelik Szeretettel. Megtanuljátok, hogy e földön csak egy törvény vagyon: a Szeretet törvénye. Hogy ,az egész törvény egy beszédbe foglaltatik bó, ebbe, tudniillik: szeressed felebarátodat, mint magadat." Jertek velem s olvassátok tovább a Szentírás örökéletű igazságait, amint következik: .Ha. embereknek vagy Angyaloknak nyelveken szólnék is, a szeretet pedig nincsen én bennem, ollyá lettem, mint a ze.ugő érc és a pengő cimbalom. És ha jövendőt tudnék is mondani, és minden titkokat és minden- bölcsességet tudnék^ is; és ha egész hitem volna is, úgyannyira, hogy a hegyeket elvinném helyekről, ha szeretet ntűcsen én bennem, semmi vagyok.\' (Pil apostol I. levele a korinthusbéliekhez. 13. rész.) ( .Mindeneknek el6tte peájg áí" egymáshoz való szeretetre hajlandók legyetek; mert az atyafiúi szeretet elfedezi a vétkek zug az: mert aki nem szereti az ó attyafiát, akit látott, mi módon szeretheti, az Istent, akit nem látott.* (János apostol I. lerele •í. rész.) Olvassátok a szeretet könyvét s kérdezzétek meg önmagátoktól: követtétek-e mindég az isteni törvény parancsait. Nem tettetek-e különbséget ember ós ember között? „Akinek, pedig vagyon e világi gazdagsága és látaudja az ő attyafiát valami nélkül szűkölködni és bézá- randja szivét az előtt, mi módon marad meg Istennek szerelme abban?" (János I. levele 3. rész.) Tekintsetek a szivetekbe: megvan-e abban Istennek szerelme? És nehogy mondhassátok, hogy én titeket oktalan szeretetre akarlak serkenteni, olvassátok el Pál apostolnak a korintlius-beliekhez irt második leveléből a S. rész 13. és 14. versét: .Mert nem azt mondom, hogy egyebeknek restségre való alkalmatosság legyen az alamizsnálkodás, néktek pedig fogyatkozástokra legyen; hanem hogy hasonlatosképpen, mint a ti bóségtek, azoknak fogyatkozásokat most felsegéli: azoknak bőségek is a ti fogyatkozástokat felnek szól az ő levole, mely maga a szeretet és a bölcsesség. Hajh, de mi nem olvassuk a szent Bibliát, e világnak legszebb s legbölcsebb könyvét s akik olvassuk is, meg-megfeledkezünk tanításairól, a szeretetnek örök törvényeiről. És midőn azt híszszük, tele a szivünk szeretette), megszegjük a szeretet törvényét untalan: gyűlöletet vetünk, gyűlöletet aratunk; testvért testvér ellen tüzelünk; ember és ember közé kőfalakat emelünk. Az újkor apostolai is az igazságot keresik, de vájjon igaz szivvel-e? A szeretet törvényét hirdetik, de megtartják-e vájjon? Nincsenek-e többen a farizeusok, mint az igazi apostolok ? A farizeusok, kiknek mondá Jézus: , Mikor estve vagyon, ezt mondjátok-* tiszta idő lészen, mert az ég veresd És reggel ezt mondjátok: ma háborgó idő lészen, mert a szomorú ég veres. Képmutatók, az égnek ábrázatja között választást tudtok tenni, az időknfik pedig jeleit nem tudjátok megválasztani!\' (Máté evangyelioma 16. rész.) Hányan e! : mi irgal- i másságot nyerünk, mert irgalmasok ; vagyunk. Mi meglátjuk az Istent, i mert tiszta a szivünk. Mi Isten fiai vagyunk, mert békességre igyekezüuk. Mieuk a mennyeknek or*zága, mert mi háborúságot szenvedünk az igáz-i ságért! Mind szeretnénk boldogok lenni, de megtartjuk-e a törvényeket, melyek a Krisztus által hirdetett boldogság feltételei ? Ó, szálljatok magatokba a szent estén s leljék meg szivetek szeretettel, | az igazságért való harcnak szent ; hevületével! Ó. .szóljátok mindnyájan ugyanazon egyet, és ne legyenek tiköztetek hasonlások, de legyetek egybekötöttek egy akarat és egv értelem által." „Ne legyünk hiu dicsőségkivánók, egymásnak ingerlói, egymásra irigykedők." ... A Megváltó születése napján olvassátok a Szent Bibliát s bizony mondom néktek, ha Üres volt eddig a szivetek, megtelik Szeretettel. mtel WtbUtal. Csgliostro bűvös vesszőjének hatalma a képzeletbeli regék költői világában elvesztette az erejét; a próza erősebb nála. De mégis ketlvem volna arra a felkiáltásra, amit valamelyik régi mese elkényeztetett hercegéről olvastam, — amikor a főrangú nevelő a szegény emberek tartozásairól beszélt előtte: „hogyan, hát a szegény emberekuek is vannak adósságaik?\' Hiszen csakugyan, a puszta megélhetés nagyon olcsó, ami pedig ezen felül van, az n»ár fényűzés, nmely csak a gazdag emberek életmódjának a járulékai És a hitel. — azt taláo a szegény emberek azámára találták fel, amikor bolond, aki anoak hitelez, akinek nincs, amikor aonsk is hitelezhet, akinek van. Szomorú volna az a perspektíva, h*. a rendes polgári megélhetésv anyagi fedezetével rendelkezők köréből teljesen hiányoznék az adósság fogalma. Csakugyan bajos eldönteni ugy puszta szemmérték uiáo, a szegényebb vagy a gazdag osztálynak van-e több adóssága. A nyomor kergeti-e anyagi zavarokba az embereket, vagy a fényűzés. És ha a felsőbb vagyoni osztály^ emberei között nem léteznék az adósság, viszont szerényebb jövedelmű emb\'-rek között nem akadna nagyon tekintélyes kontingens, akik adósság nélkül tudták intézni gazdasági helyzotüket. kérőn volna a vád a hatóságok ellen amely emberei zavartalan megélhetéséről nem gondoskodik kellő mértékben. Továbbá érdekes volna az a statisztika, nmely megállapítaná az érdeklődők számára azt a tanulságon adatot, amelyből nemcsak azt tudnáuk meg, hogy melyik os\'/iályó az elsőség a tartozáxok terén, — de egyúttal art is, hovj kik a hitelezői ezeknek a fedezetlen összegeknek. Az ékszerészek, virágkereskedők, művészeti dolgokat árusiiók — csupa a megélhetés foga\'ma fölött álló dolog — azt hiszem, igen súlyos adatokkal szolgálhatnának. De hogy ennyire ne is fokozzam az ellentéteket, előkelő vendég-lók főpincérei sokat tudnánsk beszélni arról, hogy pezsgők, ínyencétkek és egyéb ismét csak a közvetlen megélhetés fogalma alól eléggé kivonható dolgok hány százaléka kel el komplikáltabb fizetési módozatok kőzött.. A levessel és marhahússal, sörrel és egyszerű asztali borral sokkal primitívebb tőrlosztési módszer divatos. Hiába, nálunk nera ugy élnek az emberek, ahogy tudnak, hsnem ahogy \'tudnának. A számok köuyörtelenek és bosszúállók. Szakasztott az a szabály az qdósöágcsináiásra .is, mint a vagyonszerzésre, csak a legelső nagy ősszeg megszerzése nehéz. Az adósság Is, mint maga a pénz. fiadzik. Sőt nagy veszedelme abban van, hogy a hitel élvezeténél nem érzőm azt a fáradságot és nem teljesítem, a munkát, amely ellenértéke a kapott ősszegnek, hiányzik is ennélfogva a pénznek, mint a munkának megbecsülése. Mindenki érezte, hogy a könnyen szerzett pénzét könnyebben/ adja ki mint a melyért nagy munkával kellett meg6zetnie. A legszerencsésebb kártyajátékosok is. a kiknek szinto .csalhatatlanul kedvez a játék géniusza, ritkán tudnak vagyont szerezni / olyan összegekből, amelynek jóval /kisebb részéből pénzarisztokralákká váltak a munka emberei. I Különös, hogy abban a világban, amelyben a polgári bee ületen felül szfiz szines nüanssza grass/ál az önérzettnek, a l0v«gÍK8»ág\', amelyhen a gentleman és a becsületes ember egészen mtísl jelentő fogalmak, abban a világban az önérzetnek az a legprimitívebb formája, hogy élek a magam énjéből és képségeim-bői, — éppeuféggel nem kö elezőYdolog Aki a k«riyjiadó>ságot 24 óra alatt meg nem téríti az nem ur többé. De\\aki szegényebb sorsú embereknek pénzét vin«za nem 6/.eii, az továbbra is megv maradhat a legkényesebb kaszinói becsületében is, még, ba maga a törvény sem tudja a más euiber pénzét megvenni rajta. Az adÓM)k börtöuét eltörülték, minden fentartás és az adósság keletkezése módjának tekintetbeveteie nélkül; Magyarom zugon a/óta sokkal több szeplőtlen becsületü nagy ur van és sokkal több adós is egy személyben. Széchenyi István a ,Hitel* cimű epocbáüs munkájába:: szól erről is. De ez csak irodalom. Egy párbaj-kodex döntőbb tekintély nálunk minden egyébnél. Taán ha a párbsj-kodex révén lehetne segíteni a bajon? Egy bi/onyos: vagy az adósságok, vagy a párbsjok csökkeunéuek ezen az utón. De ezekről a reformokról még nincs szól Azt hiszem, egyelőre nem is leszi Szóval nem hiszem, hogy akik eladó-■sodva élnek, azok a méltányosság elvénél fogva hivatkozhatnának szűkre mért fizetési helyzetükre. Elvégre is mindenkinek megvan a maga felelőssége és anyagi helyzetemmel nem akkor kell tisztában lonnem, amikor már egyáltalán nem lehetek vele tisztában, hanem akkor, amikor hozzá kell mérni ez élotmódomat o meglevő anyagi viszonyaimhoz. Úgyis oly nagy nálunk sz igazi, a nap szük- TÁRCZÁ. A csodálatos házaspár. _ A .Ztlul Közlöny* úrcij*. — Ami az igaz szorolmi boldogság alapja bizonyos lényeknél, ami gyöngédségük titkát képezi, ami megmagyarázza bizonyos házaspárok hű összetartását, legtöbb esetben valami rojtélyes valami, valami csekélység, amelynek komikuma ijesztő volna, ha közelebbről óhajtanék azt bonc-kés alá venni. Az ember érzéki furcsasága nem más, mint egy színes pávatoll, melynek szemei bevilágítanak a lélek téliekért! és megismertetik vele saját belsejét. Az- 1793-ik év márciusának egy verőfényes reggelén Fouquier-Tinville a hires polgár dolgozó szobájában ült Íróasztala előtt, néhány iratot forgatva kezében, összeállítva az elitéltek hosszú listáját, akiket másnap délelőtt kellett kivégeztetni. Hirtelou lárma hangzott az ajtó mögül, az őrtálló katona és valatni látogató civakodott. Felemelte fejét és hallgatódzott. Az egyik parancsoló hang megreszkettette őt. Ez a hang igy szólt odakünu: „Én Thermidor Montonnet vagyok, a nemzeti tanács tagja. Jelentse ezt be." Krre a névre Fouquier-Tinville kikiáltott: „Engedjék be." — Lám! tudtam 1 hangsúlyozta belépve a szobába egy harminc óv körüli omber, meglehotósen kedélyes arccal — bár abban valami meghatározhatatlan alatto- mosság lappangott. Jó napot í én vagyok kedves barátom ! kél szavam vau hozzád! — Beszélj röviden, 3z én időm nem az enyém. A látogató helyet foglalt és barátjához hajolt. — Hány fejet jelöltél ki most leg-közelebbre ? kérdé a listára mutatva, melyen írója vonásokkal jegyezgetett meg egyes neveket. — Tizenhetet! felelto Fonquier-Tin ville. — Maradt még egy kis hely az utolsó után ? — Mindig! mondá Fouquier-Tinville. — Egy gyanús fejnek? . .. — Heszólj! . . . — Mindjárt megmondom. — a neve? — kérdé Fouquier-Tinville. — Egy nó — akinek része V3n az összeesküvésben . . . aki . . . Mennyi ideig tart a per? — Öt percig, Sfeve? — Tehát még ma lehet lenyakaztatni ? — Neve? — Az én feleségem! . . . Fouquier-Tinville összeráncolta a homlokát és eldobta a tollat. — Jól van; most sietek — mondá — majd később tréfálunk. "^^--^fín nom tréfálok, én vádolok — kiáltá Montonnet polgártárs hideg komolysággal és ünnepélyes arccal. — Vannak bizonyítékaid? — Vannak! — Milyenek? — Gyanuokok. Fouquier-Tinville végignézett Montonnet barátján. — Thermidor — mondá — a te feleséged derék sansculotto. Mult csütörtöki pástétomja, amit a három Üveg régi j Vonvrayvel (amely a t<í pincédből került 1 ki) együtt küldött, nagyszerű volt, kitűnő volt. Add át szívélyes üdvözletemet a i polgárnőnek. Ma este együtt ebédelünk I nálad. így lesz vagy megharagszom! ... Thermidor Montonnet e szigorú feleletre térdre esett és összekulcsolta kezeit, könyekkel szemeiben. Tinville — hebesrte felocsúdva a majd-\' nem fájdalmas meglepetésből — mi gyermekkori barátok vagyunk, téged második i énemnek hittelek. Együtt nőttünk fel a játékok mellett. Engedd meg. hogy közös emlékeinkre tigyolmeztessolok. Sohasem kértem tőled semmit. És most megtagadod az első szívességet, amelvet tőled kérek ? — Mit ittál ma reggel? — Józan vagyok — felelte Montounet I tágra nyitván fel szemeit, mert nem értette meg kellőleg a kérdést. Amit tehetek — szólt Fouquier-Tin- 1 ville egy kis csönd után — az, hogy j hallgatok ma este az asztalnál a te illetlen | magaviseletedről. Nem hihetem, hogy i tréfálni mersz itton, ha csak meg nem örültél; habár azután, ümit kértél, ez az ! utolsó feltevés megengedhető. — I)e én nem élhetek Lucréciával! sóhajtá a kérelmező./ — Ugy látszik th\\ hiszed, hogy meg- > csal a feleséged? \\ — Hát te visszautasítasz ? — Mit? levágassam a nyakát, mert , összevesztetek ? \\ — De nézd csak kedves Tinvillem, barátságunk nevében, ird azt a nevet a papírra nagyon kérlek: nagy örömet szerzel vele nekem! . . . — De most már egy szót sem többet, különben a le nevedet írom oda! pattant fel Fouquier-Tinville újból megfogva a tollat. — N\'o még osak az kellene! kiáltott .Montonnet sápudtau kelve fel. Jól vau — sólujtá — megyek! De — tevé hozzá nagyon kfiíónös hangon — bevallom, nem tartottalak képesnok arra, hogy oly hosszú barátság után meg fogod tagadni első kérésf-met, ötninek teljesítése csak egy tollvonásba kerül. Jöjj ma este hozzánk ebédre, de ne szólj a feleségemnek, köztünk maradjon ! . . . végezte be komoly hangon, mely most már természetes volt. Thermidor Montonnet eltávozott. Egyedül maradva Fouquier-Tiuvillo polgártárs kissé elgondolkozott, azután mintegy befejezésképpen felvonta vállait, elővette a listát, összehajtva széles borítékba tette, ráirta a címet és lepecsételte, azután csöngetett. Egy katona jelent meg. — Adja át Sanson polgártársnak! szólt. A katona átvette a borítékot és távozott. , Fouquier-Tinville pedig egy nagy arany zsebórát húzva ki szines virággal beszőtt nuHenyéből, az órára pillantott. — Tizenegy óra — mondá — men- j jfink reggelizni. « Harminc évvel később I $23-ban Lukrécia Montonnet, — uegyvonnyolc év körüli , gömbölyű barna nó — és férje Thermidor I » osás/.;;t>ng ágyúdörgés? élői Heígiumba menekültek, hol virágzó füszerkereskedést\' nyitottak a főváros egyik kis utódában. A fentebb elbeszélt eset óta csodálatos tünemény állt elő a házaspár életébon- A Möulomiet házaspár, a k-gtökólete. sebb. legédesebb és legizzóbb boldogságban éít azok közül, kiket a szenvedélyes szerelem Iont körül pompás kötelékeivel. Ugy éllek, mint a galambok, mint az ifjú gerlepár. Megvalósították a házas élet mintáját. Eletük egén sohasem merült tol a legcsekélyebb zivatar felhő sem. Hűségük a szélsőségig ment. szerelmük példa-nélküli, bizalmasságuk kölcsönős. Ha valaki olvashatott volna lelkük mélyéit, bizonyára nagyon elcsodálkozott . volna, behatolván boldogságuk igazi titkába. Thermidornak minden este, mikor asztalnál ült hitvese mellett, akit imádott, ezek a gondolatok jártak fejében: — Te nem tudod, hogy le akartalak uvakaztatni. Ha te ezt tudnád, nom simulnál hozzám olyau szerelmesen. Ha ha ha! de ezt csak én tudom egyedül és ez az, ami engem égbe emel! . . . Ks ez a gondolat újra éltette, mosolyra késztette, gyönyörködtette, izgatta és örülésig szerelmessé te1 te. Fej nélkül látta nejét és ez mámoritólag hatott érzékeire. Másfelől Lacréciára is elragadt ez a hisztérikus gyöngédség és ó igy gondolkozott: — Ugv-e most nevetsz? Meg vagy elégedve! Ravasz vagy. Még mindig kellek neked, mert azt hiszed — hogy nem tudok a Fouquier-Tiuvillenél tett -a* XLI ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖN 1902. DECEMBER 27-én. légleteiben kimerülő nyomor, hogy nem szükséges nz ujabb fejezetekkel gazdagítani. Ha a népnek ninca kenyere nem ehetik kalácsot; mindenesetre sürgősebb b fontoaabb a kenyérkérdés, mint a hivatalnokok kimondott kalácakérdése. A deputáció. A mult héten kilenc helybeli iparos és kereskedő fennjárt Budapesten deputá-ciéban Darányi éa Láng Lajos minisztereknél. Mit akart a deputáció? Ki küldte őket? Mit végeztek? Ezekre a kérdésekre válaszolva nem lehet dics-himouazt zengeni. Homályos cél, miniszteri vállveregetéaek, szépen kikészített szónoklatok és tüzes rögtőozések. Az eredmény pedig — semmi. (Adja Isten, hogy rossz jÓ3ok legyünk.) A küldöttség, mielőtt útnak indult, ki akarta kérni a polgármester támogatását, azonban erről lekésett s igy a deputáció nélkülözött minden hivatalos jelleget, mely körülmény nagvbBn elősegítette az ut eredménytelenségét. Mit akart a küldöttség? Segélyt kérni egy város pusztuló ipara és kereake-delme számára. Hogy e Begély miből álljon, azt a deputátusok maguk sem tudták. A minisztereknek azt mondták, hogy iparvállalatokat akarnak. A föld-miveléBügyi miniszterhez valamivel határozottabb kéréssel fordultak hozzá, lenbeváltó telepért folyamodtak. A keies-kedeími miniszter ugy látszik a atyl-azerüség embere, 6 a határozatlan kérésekre nagyon határozatlan nyájassággal felelt, elmondván, hogy Kanizsa neki különösen a szivén fekszik s kész e városért minden tőle telhetőt megtenni. | Ahhoz persze gongolkodási időre van szüksége, hogy megtudja, mi íb telhetik tőle. A földmiveléaűgyi miniszter már nem látszik a hangulatok embere lenni. Ö nem tartja újságnak, ha tőle valamit kérnek s mert a pillanat heve öt nem ragadta el, nem is ígért Bemmit, csupán megnyugtatta a küldöttséget, hogy Zala-megyében is szándékozik valahol len-béváltó telepet felállítani. Szükséges még megerotiteui, hogy a keresk. miniszter tudni kivánja, hogy egy esetleg Kanizsán felállítandó ipartelephez mivel járulna hozzá a város. Ezzel elmondtuk a deputáció egész történetét. Ez a történet eseményekben éa eredményekben Bzegény ugyan, de tanulságban gazdag. Először is szemünkbe ötlik a küldöttség nagy készületlensége, ami azonban nem a deputátusok hibája, inkább kritériuma ez kereskedelmünk és iparunk betegállapotának. Ha a küldöttaégnek lett volna egy határozott, ha mindjárt merész kívánsága, melynek teljesítésétől orvoslást várhattunk volna, akkor még remélhetnők viszonyaink jobbrafordulásét, mert azt a szükséges egy fellételt, akármi ia lett (volna az, valahogy csak megszerezhettük volna. De mikor magunk sem tudjuk, mit akarunk; csak érezzük a pusztulást s nem tudjuk, annak mivel álljunk útjába; vágyódunk jobb viszonyok után s nem találunk eBzköit. amivel azt elérhetnők, e kritikus állapot közepette valóban reménytelenül kell a jövőbe né/nünk. Egy másik feltűnő körülmény az, hogy mily csendben ment végbe az egész küldöttségjáréB. Alig tudott róla valaki Kanizeán. Panaszazal tele vagyunk; panaszkodik nálunk mindenki, aki csak kinyitja a szájét és mégis, midón akad egy-kettő közülünk, kiben több az agilítáa, ki tenni ia akar valamit, nem veszünk tudomást róla. Egy ilyen deputációnak nagy fontossággal kellene bírnia nálunk; egész társadalmunknak kelleno támogatni a küldöttségei s előmozdítani a küldöttség utjának eredményét. Csodálatos, hogy ez még sem igy történik. Ugy látszik, hogy vagy nem vesszük komolyan a bajt, vagy hogy a reménytelenség kiölt belőlünk minden tetterőt. Akárhogy ia áll a dolog, annyi bizonyos, hogy nem a .küldöttség tagjai lesznek abban hibásak, \'-ha utjok-nak semmi eredménye sem lesz A harmadik és végső tanulsága a deputációnak az, hogy minden Bzervozet és hivatalos jelleg nélkül az ilyen küldöttségek hiában fáradoznak. Ha a miniazterek megkérdezték volna a depu-tátusokat: ki küldte önöket ide, valószínűleg ez lett volna a válasz: Kanizaa nyomorgó kereakedői éa iparoBai. És ez a válasz nem lett volna kielégítő. Ha som a kereskedelmi kamara, sem maga a város tanácsa nem kiván semmit a miniszterektől, hogy teljesíthetik azok kilenc egyén kívánságát? Milyen jogcímen kérhetett e depuláció lenbeváltó és ipartelepeket? Kezeskedhettek ők a város támogatásáért, vagy csak e tekintetbe ígéretet is tehettek? ók legfeljebb jóakaratot kérhettek a miniszterektől a azt kaptak is. Erről az utolsó tanulságról sokat lehetne még beszélni és meg lehetne kérdezni, hol marad a vátos maga hivatalosan, mikor a kereakedók a minisztereknél előszobáznak. Gazdasági I életünk pangása nem mai keletű, régóta húzódik már, de még nyomát sem láttuk, hogy ez idő alatt a város érdeklődött volna e nagy baj iránt. Ha kereskedőiuk deputécióba akarnak menni, azt kezdjék meg itthon, a polgármester előszobájában. Mert bizony a város támogatása és erősebh szervezet nélkül BOha semmire sem mennek, habár könnyebb a miniszterek roiot némely városatya szivéhez eljutni. látogatásodról. Ha ha ha! milyen gonosz vagy! Le akartál nyakaztatni! De én mindezt tudom. Tudom, hogy te mit gondolsz, anélkül, hogy te tűdnél róla. Alattomos vagy, ismerem vad indulataidat. De nevetek rajtad, mert boldognak érzem magam. Ekkép az érzéki őrültség az egyikről negatíve átragadt ft másikra. Ékkép éltek, csalva egyik a másikat és megcsalatva egyik a másiktól, ebben a szörnyűséges állapotban gyönyört találva a folytonos halállal való gondolatokban, ekkóp haltak meg. előbb a nö — aztán a fóri. anélkül, hópv valamikor felfedték volna egymás elótt különcködésük, hisztérikus örömük kölcsönös titkát. És Thcrmidor. mikor neje meghalt továbbra is özvegyen maradt — bár kevés evvel élte tul. De különben is melyik nó helyettesíthette volna az 6 kedves Lucréciáját. A karácsonyi vásár. Ilyenkor karácsony előtt, amikor a kirakatok ezerféle színárnyalataikkal csábilják a vevőközönséget, a legmegdöbbentőbben tűnik elénk a magyar ipar szegénysége. Ha belevegyülünk a zsibongó üzleti életbe és bámulva nézzük a kirakatokat, önkénytelenül jő ajkunkra a kérdés: vájjon szükséges-e, hogy mi a szeretteinknek szánt ajándékok vételével a külföld iparát tápláljuk, kikerülhetetlen-e, hogy ami pénzüukön idegenek fejlődjenek. Kérdezzük, helyén levő dolog-e, hogy a hazánk diazére váió statisztikai hivatal iparunknak még mindig lesújtó bizonyítványt kénytelen kiállítani és olyan behozatalról ad számot, mely fájdalmasan figyelmeztet arra, hogy a mi karácsonyuük idegenekoek gyümölcsözik. A szorosan vett karácsonyi ajáodékok legnagyobb réBze a díszműáru és a gyermekjátékipar körébe vonzza ti vásárló közönséeet. A karácsonyfa alatt találják a gyermekek kedvelt játékaikat, melyek lelküket t..plá\'ják, képzeletüket foglalkoztatják, a felnőttek azokat az apró táníyacskákat, melyeket a művészi izlés lehe\'eie érint é* melyeket a díszműáruk fyüjtő neve alatt szoktunk összefoglalni. Merhetlen fontos iparcikkek ezek, melyekben a szükséglet úgyszólván naprói-napra fokozódik, a gyermekjátékokban a népes-Bég természetes szaporodása és a díszműárukban a műveltség haladása, az ízlés finomodása folytán. Ezekben az iparágakbaD, melyek a mindennapi szükséglet tárgyait képezik, érint a legfájóbban iparunk elmaradottsága. Lakásainkat idegen ipar termékeivel díszítjük, gyermekeinknek idegen földön készült játékszereket adunk kezükbe. Szinte hihetetlen, mennyire vagyunk kiszolgáltatva a külföldnek. Bronz- és ónöntvény alakocskákat, kép- és tükörkereteket még mindig nem készítenek hazánkban, noha megvolnának a gyárak, melyek a/, öntést végezhetnék, csak a kisiparosok hiány-zauak, kik az adjustálási munkákkal foglalkozhatnának. A behozatallal szemben elenyésző azon bársony- és peluche necessaírek, mappák, dobozok, keretek, melyeket hazánkban készítenek. Ami hazánk dicsekedhetik talán a világ legelső majolika- és fayence-gyárával, a Zsolnáy-féle teleppel és mégis az úgynevezett középáru kilencven századrésze a külföldről jő be hozzánk. Csehországból, mely még Németországban éa Franciaországban is piacot teremt egyszerűbb fali dísztárgyainak, virágtartóinak, asztalbetéttábláinak atb. Nem szolgálhatna az óriási karácsonyi szük-; aéglet útmutatással a Zsolnay-féle gyár nak, hogy az ilyen commerceáru gyártására is berendezkedjék és hogy ue nézze tétlenül a külföld hódításait, mely azon kis rész kivételével, mit Kosauch Jáuos fedez, az egésr. magyar szükségletet hasznosítja a maga javára? Nem állunk jobban a nagykereskedelmi forgalom tárgyát képező cbina- éB alpacca tárgyakkal Bem. Telepeink, a Szandrik-féle és a Kranz-féle túlságos drága tárgyakat állítanak elő és nem sokat törődnek a közforgalom tárgyát képező árukkal, a minőket pl. a külföldi Müoch-meier, Hacker, Köhier és táisa cégek készítenek. Ép oly kedvezőtlen a benyomásunk a gyermekjátékok terén. Kezdjük a babán. Amily jelentéktelennek hangzik e bzó, olyan vagyonokat vírz ki a külföldre. Történtek ugyan nálunk is gyenge kísérletek, de ezek mind kudarcot vallottak azért,_mivei, uem a gyárszerü alapra helyezkebvekPíiazánk közgazdasági megláncoltságát élesen világítja meg a babaipar helyzete. 1881. előtt babákat úgyszólván még Ausztriában sem készítettek. Az 188l-es vámszer-ződés óriási vámtételeivel lehetővé tette ez iparág meghonosítását Ausztriában. Ausztria tehát hasznot húzott ezon vámszerződésből, de mi nem. A különbség részünkre csak az. hogy ma babaszükségletünket Német- és Franciaország helyett többnyire Ausztriából fedezzük. Ausztriában ma nemcsak a baba-gyáripar virul, hanem Eok ezer nő lel tisztességes és hasrnothozó foglalkozást babák házi iparszerü öltöztetésével. Véleményem szeriut nálunk a babaipar meghonosítását az úgynevezett bébé-babák gyártásán kellene kezdeni. Ezek mozgatható babák, melyek egész teste fából vagy papirmachéból, feje porcellán-ból van. Ha a fejek gyártására berendezkednénk, a testek készítése csekélység volna. Azonkívül kitűnő kiviteli cikk volna Ausztriába, mivel szükségletének •|,t részét babafejekben Ausztria még a külföldről fedezi. A magyar gyermekjátékipar csak igen kevés olyan ipartelepet vallhat magáé-nak, melyek uralkodnak a magyar fogyasztási területen. Ilyen a Nagyar Ruggyantagyár, gummi alakocskáival, mely nemcsak hazánkból szorította ki a külföldet, hanem még Néiriétorazágból és Ausztriából is kiverte a franciákat. Itt van a Werther-féle bérifai játékgyár, mely posztóba öltözött papirmachébabáival (nemzetiségi typusok) Ausztriában is nagy tért hódított. Sikerekro tekinthet vissza a Magyar fém- és lámpagyár is különféle öntvényszerü diszmütárgyakban. Ebből látható, hogy ezen szakmánkban gyáriparuuk alapjai meg lennének vetve. Díszműáru- és játékiparunk mai fejletlensége mellett nem marad egyéb hátra mint hogy szeretettel karoljuk fel azokat u szerény kísérleteket, melyek ezen a téren történtek. A körön-ségre e tekintetben fontos szerep vár. Intézze a vá-árlóközönség minden egyes esetben a kereskedőhöz azt a szerény kérdést, v&jjon ez vagy az az iparcikk I magvar kivitelben is kapható e? Ez a s/erény kérdés többet használ mindeu passziónál és egy folytonos | finyt\'lmeztetés lesz a ba/sfiaa kereskedő-: nek, hogy fokozott mértékben gondoljon 1 mindig a magyar diszmű-és játékáruipar fejlesztésére. Ttiuk Sándor. sunkban vagy a vidéken történt Előfizetési felhívás. Január 1-én XLII. évfolyamába lép a ,ZALAI KÖZLÖNY\'. Nem a magas kor, melyet egy hirlap elér, határozza meg annak értékét, hanem a kör, melyet betölteni képes. Minden öndicséret nélkül mondhatjuk, hogy a .ZALAI KÖZLÖNY\' eddig meqpitott pályáján mindig sikra szállt Nagykanizsa város és vidékének érdekeért; elfogulatlanul és minden személyes él nélkül birálta a közéletünkben mutatkozó Jerdesé-geket, kitartással lelkesedett a közügyekért és arra törekedett, hogy olvasó közönségét a mindnyájunknak üdvét képező közügyek istápolásával magához kösse, j A „ZALAI K< nem jeledkezeit mt nagyrabeosiUt olvai ■LONY\'" emellett arról sem, hogy \'közönségét élénk tárcákkal és gondvsdn szerkesztett hírrovattal szórakoztassa és a váro- eieményekről hiven informálja. A „ ZALAI KÖZLÖNY" ezt at irányt jogja követni a jövőben is, ha törekvésünkben a közönség párt-Jogására számithatunk. — Biz\'osak vagyunk benne, hogy ezt a pártfogást nem Jogjuk elveszíteni, hanem az uj év küszöbén az meg is Jog ujulni. Ezen reményben kérjük tisztelt előfizetőinket és a bennünket pártoló olvasóközönséget, hogy az előfizetést kellő időben megújítani szíveskedjenek. A .Zalai Közlöny" elöflzetéii ára; Egy éwre . . 10 kor. Fél . . . 5 „ A „ZA.LA1 KÖZLÖNY" szerkesztősége és kiadóhivatala. Előfizetési pénzek a lap kiadójához : ijj. Wajdits JÓZ8BÍ könyvkereskedőhöz és laptulajdonoshoz Nagykanizsán, küldendők. hírek. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Rózsa Lőrinc letenyei járásbírósági aljegyzőt a debreceni kir. törvényszékhez helyezte át. — Halálozás. Trcsztenyák Mihály a 20. honvéd gyalogezred puskamiveae hosszas szenvedés után elhunyt f. hó 22-ikéo. Temetése f. hó 24 én délután volt a szokásos katonai segédlet mellett. Az elhunyt három évtizeden ét volt az ezrednek puskamivese és technikai ügyességével sok szolgálatot tett ezredének. Ügyes orgonajavitó ia volt. — Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Vfeisinger Károly sümegi állami reáliskolai rendes tanárt éa Takács József zalaegerszegi állami főgymn. ideiglenes rendes tornatsnitót rendes tanári, illetve toroatanilói minő-Bégben véglegesen megerősítette. — Iparos tanonciskola! felOgyeló. A vallás- és közoktatásflgi miniszter a helybeli, csáktornyai, zalaegerszegi, keszthelyi és tapolcai ipariskolákra az 190211903. 1904|1905. tanévek tartamára a szakfelügyelői teendőkkel Tordai íoirét, a kere8kedelemügji míniaztériumba szolgálattételre beosztott Bzakipariskolai igazgatót- bizta meg. — Deák Ferenc születésének századik évfordulója. A jövő 1903. év lesz a haza bölcse, Deák Ferenc születésének századik évfordulója. Söjtör község kép-viaelőteatfllete Zalavármegye törvényhatósági bizottságához kérelemmel fordult az iránt, hogy a vármegye nagy szülöttének születése századik évfordulóját ülje meg. A vármegye törvényhatósága tárgyalta Söjtör község képviselőtestületének indítványát, melyet egyhangú helyesléssel fogadott és c-ertán Károly alispán elnöklete alatt egy nagyobb szamu bizottságot kü diitt ki azzal hoty az ünnepség módozataira nézve a törvénjható-ág jövő évi február havi rendes közgyűléséhez tüzetes javaslatot terjeszszen elő. — Hivatalos másolások ára. Az uj közigazgatási rendről kiadott utasításokban a belügyminiszter megál<apilja azon iratok hivatali másolásának az árát, amelyeket a felek az egyea hivatalokban működő dijuokokkal másoltatnak le az alispáti engedélyével. A rendelkezés elég csiuos árakat Bzab meg. — Egy oldal másolás I korona, minden további oldal 50 fillér és egy oldalon 32 sornál nem muszáj többnek lonni, de ennyinek okvetlen, mert különben nem lesz korooa. De elébe vág a miniszteri előrelátás a dijnoki csendes furfangnak íb arra nézve, hogy a szavak elnyujtáaával éa a Borok szétszórásával meg ne növessze a dijnok a másolás árát. — Ilyen esetben a dijakat, — igy rendbeli az utasitáa, az irattárnok a felére kötetes leszállítani. — Jótékonyság. Özi. palinl Inkey Kálmánné 40 kor., Keller Mátyámé 2 kor. a szegény gyermekek felruházására. A nemeslelkü adakozóknak hálás köszönetet mond a Keresztény Jót. Nőegylet elnöksége. — Föloszlott nzövetkeiet. Szövetkezeti eszmével megindult zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítési szövetkezet, a zalaegerszegi kereskedők örömére fölOBzlik. A föloszláBt a közgyűlés batérozta el egyhangulag: Nem az alaptőke elvesztése, hanem a rendetlen fizetése at oka a főloszlásnak. — Eljegyzések. Kun Kálmán Árpád Kaposvárról eljegyezte Filipovícs Tónika kisasszony Filipovics József és neje Bátorfi Emília leányát, Bátorfi Lajos, a .Zalai Közlöny" néhai szerkeíztőjénck unokáját. Maacbler István, posta- és távirdatiszt Nagykanizsán f. hó 25-én" eljegyezte Bartos Szidóuia kisasszonyt, néhai Bartos Béla fogorvos és neje bzüI. KovácB Teréz leányát Ángyán János árvaszéki hivatalnok Zalaegerszegről december hó 26-én tartotta eljegyzését Sável Irénke kiaasz-szonynval Nagykanizsán. — Zsnr. Az Izr. Jót. Nőegylet karácsony első napján zsurt tartott. A buffet pazarul meg volt rakva finom készít-ménytl süteményekkel és hideg ételekkel. A bevételen meglátszott, hogy a konyhai készítmények Ízlettek a közönségnek. A programra változatos volt és a megjelent közönség jól mulatott. — Meghívó. A Nagykanizsai Ker. Jót. Nőegylet saját alapja javára 1903. évi január hó 10-én, szombaton, a Polgári Egylet termeiben zártkörű jótékony-célu műkedvelői előadásokkal és tánccal egybekötött mulataágot rendez. Az estély: ,Egy este Titipu" bau cimmel és japáni jelleggel rendeztetik. Kezdete este 9 órakor. Helyárak: -Páholy 20 kor., ülőhelyek I—II. sor 4 kor., UI-VI. sor 3 kor., a többi sor 2 kor., karzati ülőhelyek 2 kor., belépő-jegy 1 kor. 00 fill. Jegyek előre válthatók Irmler József urnái, előadás napján délután a színhelyen. Felülfizetések tekintettel a jótékony célra köszönettel fogadtatnak éa hiriapilag nyugtáztatnak. Műsor az estélyen lesz kiadva. — A Caslno Szllveszter-esiélye. A nagykanizsai Casíno Szilveszter alkal-, mával hangversenynyol éa felolvasással kapcsolatos táncestélyt reodez. Műsor az estélyen lesz kiadva. — Növendék színészek Tlzsg&ja. F. hó 20-án este Rákosi Szídi azinéaziskolá-jának növeudékei Ferenczy .Pogány Gábor\'-át ad iák elő vizsgálati előadásul az üránia azinházban. A nagyrészt jó-barátokból és ismerősökből álló közön-Bégtől sok tapaot kaptak a fiatal növendékek összhangzó, magas színvonalon mozgó előadásukért A szereplők közül llülönöirtn Klíma Irnjo, Szentgyőri Lenko és Zolái Czettl Margit tűntek ki ottho-noB, Ízléses játékukkal. Jó volt még Tesztory Juliska is. A férfiak közül, akik általában gyengébb Bzinészek, mint a nök, Márton Ernő állotta meg helyét. — A magyar földért. Somogyvár-megye közönsége akciót indított abbao az irányban, hogy a magyar föld idegenek kezébe ne juafou. A statisztika szeriot Magyarországon két millió hold föld van idegenek tulajdonában. Magában Somogy-vármegyében 25 ezer hold földet nem magyar állampolgátok bírnak. Somogy-Tármegye feliratot iotézett a képviselőházhoz, amelyben kifejti, hogy az idegenek btrtokvásárlásának gátat kell vetni; különösen pedig védeni kell a magyar földet a nemzetiségi pénzintézetek támadásától. Fö det kell adni u magyar népnek a telepítési akciónak minél szélesebb alapon való folytatása állal. A kezdeményező vármegye ennek elérése céljából oly törvények alkotását sürgeti, melyek a mugyar földnek magyar kézen vaió megtartását a legnagyobb mértékben lehutővé teszik. Somogyvármegye felíratat a többi törvényhatóságoknak ia megküldi. — Koszorntpótló adományok. F. hó 18-án elhunyt Lustig Jó/.seloé szül. LatiÍBlau Czilli úrnő iránti kegyelet jeléül adakoztak: Lustig Viktor és neje 30 kor., LuBtig Gusztáv, dr. Lustig Alfréd, Goldschmidt Ignác. Berger és Kaatcr család, Klein. József 10—10 kor.. Weisz Zaigmondné, Scbwarzenberg Ign. éB neje, Schall Miksa éa neje, ifj. Stern AJolí 5—5 kor. Összesen 100 kor. A nagykanizsai Chewra Kadisa. — Számtalan elIsmeróloTél éa hírneves orvosok ajánlják, hogy vérszegény-Bég, angolkór, mell-tüdőbaj, gyöngeség, skrofulóziB és hasonló bajok elhárítására és keletkezéseik meggátolására fölül-mulhatatlan jó szer a Zoltán-féle cauka-m áj olaj Kellemetlen azaga, ize nincs, miért gyermekek valamint felnőttek szivosen veszik be. Nagy táperejénél fogva kiváló erősítő és könnyen emészthető szer. Üvegje 2 kor. a gyógyszertárakban. — Pásztorjáték. A Nagykanizsai Katholikus Legényegylet f. hó 26 án este sikerült pásztorjátékot rendezett, melyen a város intelligenciája ia nagy számban részt vett. A játékot prolog és zeneszám előzte meg, melyek a legnagyobb precizitással betanulva gyönyörködtették XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI/KÖZLÖNY a közönséget. A játék utolsó jelenetét egy sikerült élőkép fejezte be, mely az aogyalok karát ábrázolta. Az előadás után öikerölt. (áDcmulatfláf? következett. — Az Uj Idők irodalmi palyázataL Az Uj Idők az 1903-jki évfolyamot jeleötékeDy irodalmi eseménynyel kezdi: pályázatot hirdet eredeti regényro és eredeti elbeszélésre. A legjobb regény jutalma kétezer korona, a legjobb elbeszélésé ötszáz korona. Herceg Ferenc hetilapja e szokatlanul nagy jutalom-összegekkel bizonyára eléri célját: a legkitűnőbb magyar tehetségek érvényre juttatását. Nem lehetetlen, bogy a pályázat uj, eddig ismeretlen talentumot vinz a nyilvánosság elé. A pályázat épugy érdekli a magyar írókat, mint az Uj Idők olvasóközönségét, amely már megszokta, hogy e lap gyűjtőhelye a hazai szépirodalom legjobb alkotásainak. A pályázatok feltételeit az Uj Hők újévi száma közli. IRODALOM — Uj Idők. A magyar családok lapja, az Uj Iilők, most kezdi ajeg a kilencedik évfolyamát. Hü barátja, szórakoztatója és sok esetbeu tanácsadója is volt az olvasó közönségnek. Csaknem minden kiváló iró és festő az Uj Idők munkatársa. Herczeg Ferenc, a szerkesztő kizárólag ennek a lapnak szenteli működését. Előfizetésre, most. újévkor a legalkalmasabb időpont, de bármikor szívesen küld k kiadóhivatal (Andrássy-ut 10. sz.) mutatváoyszámot annak,, aki eziránt levelezőlapon megkeresi. — A „Honi Ipar", a magyar ipar-pártolási cb iparfejlesztési mozgalom eíen közlönye, egész kötetre terjedő, igazi ünnepi számot adott karácsonyra. A számot Szterényi JÓ2»ef min. tanácsos egy nagyérdekü cikke vezeti be, mely a keroskedelem missziójáró értekezik az iparfej löszt éabeo. Az általános közgazdasági helyzetet Kunz József vázolja. Tsuk Sándor a karácsonyi vásárt irja le ipar-pártolási szempontból. Sugár Ottó a megszavazott szubvenciók ki nem utalásáról, Gyárfáö Oszkár az állatié és szállítói közötti viszonyról értekezik. Igen érdekesek a „Honi Ipar\' cikkei pz egyes iparágak helyzetéről 1902-beo, melyeket a legkiválóbb szakemberek imák. Így Moiret F. Ödön a papíriparról, Szana Zsigmond a gyujtóiparról, Neugebauer Sándor a cipőgyártásról, Schwarz Imre az üvegiparról ir. Egy igen érdekes hírrovat és egy nélkülözhetetlen köz-S2álíírá8i rovat egészítik ki e díszes számot, mely bű tükre a magyar ipar helyzetének 1902-ben és. mely igazolja azt\' a ragaszkodást, roelylyel gyárosainkén kereskedőink a „Honi Ipar\' .iránt viseltetnek. — Á Magyar Könyvtár gazdag gyűjteménye ismét két érdekes füzettel gyarapodik a december havi számok által. A 315-ik sz. a nagy belga írónak, Matirice Maeterlinck-nek, a szimbolizmus mesterének uj drámáját, a Moona Yannát adja először a magyar olva^ókö^-öuség kezébe. Maeterlinck uj irányának ezt a legszebb termékét, mely a jövő héten kerül színre a budapesti Nemzeti színházban és a mely Ábráuyi Emilben hivatott fordítójára talált- — A 316-ik füzet különösen a középiskolák magasabb osztályainak . diákjai — de meg minden művelt ember számára is. — szórakoztató és hasznos olvasmányt nyújt Ez KŐnig Dénes Mathematikai mulatságok cimű könyve, melyet előszóval Beke Manó egyetemi tanár látott el. Végül a 311—314. számokban közzéteszi & ,M. K.\' Jules Yerne-nek, a tudományos fantasztika\'vVnagymesterének leghíresebb regényét, az „Utazás a főid körül 80 nap alatt" címűt, melyet uj és igen gondos fordításban Telekes Béla. magyarított. — A gyűjtemény minden száma 30 fillér; a teljes új jegyzék, mely a *M. K.u szerzőinek száznál több arcképével van díszítve, kapható minden könyvesboltban, valamint a kiadócégnél: Wodianer F. és Fiainál, Budapesten, Ándrássy-ut 21. — Uj napilap a fővárosban. A fővárosban, mint nekünk írják, nagy érdeklődéssel néznek egy uj politikai napilapnak, a Magyar Világ-nak a megjelenése elé. Ez az érdeklődés érthető és jogosult. A Magyar Világ, melynek felelős \'szerkesztője Benedek Elek, a magyar -irodalomnak ez a régi, kiváló munkása lesz, december 20-án este jelenik meg először. A felelő* szerkesztő köré sereglenek hazai Újságírásunk igen jeles erői és kétség nem férhet tehát hozzá, hogy a Magyar Világ eleven, érdekes módon lesz \'szerkesztve, hogy tartalmilag ez a lap magas színvonalon fog állani, A Magyar Vitég lesz a főváros legolcsóbb napilapja, mert az előfizetési ára egész évre mindösszo 8 frt. (16 korona) félévre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy hóra 1 kor. 40 fillér. Ez a páratlanul olcsó ár lehetővé teszi, hogy a legszerényebb viszonyok közt éiő család ia járathasson napilapot, amely igényeioek minden tekintetben megfelel. Mert a Magyar Világ nagy. olcsósága mellett is a müveit közönségnek készül. Bátor szókimondás, erős nemzeti irány, a szó nemes értelmében vett szabad-elvüség, hamisítatlan demokrácia, a magyarság erősbödéseért, terjedéseért, az ország gazdasági érdekeiért és a nemzet igazaiért való küzdelem: ez a Mngyar Világ programmja. Kerülni fog ez a lap minden botráoyhajhászást, minden Ízléstelenséget, léhaságot, ugy, hogy a szó teljes értelmében a családok lapja lesz. A Magyar Világ kiadóhivatala, mely Budapesten, a.VI, ker., Váci-körut 23. sz. alatt van, kívánatra készséggel küld mutatványszámot. \'A Magyar Világ este jelenik meg s igy már másnap reggel az ország legtávolabb fekvő helyiségeiben is ott van. Szerkesitönéo : jDt. Villányi Henrik, felelős szerkesztő. Kiadó : J/J. Wajdits József. VEGYES. — Egy elterjedt háxl^eer- A folyton omel-kedo kereslete „Moll\'Forencpálmkája és sója- : Dak<l bizonyítja az eredményes basín&latát, | ezen különösen mint fájdalomcsillapító bedör- | xsölő au\'.irbeumatikus szernek Üvegenként 1 I kor. $0 fill. Napon ti szétküldés utánvéttel Moll A. gyógyszerész C8. és kir. udv. szállító által Bécs Tucblauben 9. — Vidéki gyógyárukban határozottan Moll készítményét fcérjttk védj egjr és aláírásával. Nyílt tér Az o rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Nyilatkozat. Bozzay Pál somogy-bükkösdi földes urat f. hó 20-án délután a csurgói/ korona szálloda éttermében többek jelenj létében felpofoztam s a helységből kutya^_ korbácscsal kikergettem, igy akarván ÓV lovagias mérkőzésre kényszerítem az ellenem elkövetett szemtelen magaviseletéért. Sajnos célomat élnem érhettem, mert Bozzay Pál a sértést gyáván zsebrevágva még csak védekezni sem mert a beigazolta azt, hogy a korcsmáros fia ha földes úrrá lesz és lovakat hajt, még nem elég nemes arra, hogy a legsúlyosabb sértést is el ne tűrje. Csurgó. 1902. évi dec. hó 23. Dr. Étin Kálmán. 1 Minden | Parqust Linóleum ós ? .puhafafénymáz koronája „ Takarékos és egyszerű a hasz- •o .nálatban miután folyékony és 2 mosható | szép fényű ós tartós! a jc Uj bemAzolils évente « I. legfeljebb 2-szer\', igy olcsó- © Ságban mkidon^fclölmul. .? J. Loronz 05 Tsa Eger, Oaeborazág:. ^ Kapható Nagykanizsán: ArmutK -a \' N. ós Neu és Kloinnól. Vefie, húgyhólyag, hugydara és a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légzó és eméaztöai szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthion-forrás SALVATQR slkeoreJ rendelvo lesz. H n k y h aj tó hatású! Kellemes ni! | Köoojeo emésilbeló Kapható iBványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A Sal7a(or-forrás igazgatósága fipcrjesea HIRDETÉSEK. Jó drák legolcsóbb forrása 3 éri Írásbeli jótállás mellett HANNS KONRÁD óra ét aranyáru kivitelt háza BRÖXBEN (Csebomág.) Saját gyártelep óragyártás- hox és fémmunkákhoz. Jó nickol Bem..óra írt 8.76 Valódi ezüst R.-óra 5.25 Valódi ezüstlánc 1.20 Nickcl ébresztő óra 1,76 Czégera a birodalmi czimerrel van kitüntetve, — arany ós ezüst kiállítási érmek és ezernyi el ismerőlevél van birtokomban. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. a drl\'^rí-fele SEBTAPASZ. Még eddig somiul féle\'1 tapasz nem érte el ennek a jó hatását l Forti László eredeti gyártmánya. Rendkivüli győgy- és fájdalomcsillapító hatása mindennemű uebo^néJ, égétteknfcl, daganatoknál stb. Azonnal csillapítja a fájdalmat, oszlatja a daganatot és rógtön gyógyítja a sebet, a nélkül, hogy vágni kellene. A mii emlögyuUadásnal bi»tos eredményuyel alkalmaxtatik. Ara 2 kor., kisebb 1 kor. 6i a legkisebb 70 fill. Kapható a gyárban, Forti í.ászló Budape.it, 11 kir., Iskolautca 24. szám és adóraktárban Budapesten, Török József gyógyiArában, Kírály-u. la., valamint Budapesten minden és a vidéken a nevezetesebb gyógy tárakban. Az eredeti dr. Porti-féle sebtapasz külső csomagolásán, mely iV h. betűvel van le --pecsételve, az itt látható védjegyet, sajátkezű aláírását a Budapesti kereske-jlifeués iparkamara COSO/1890. Sz. végzé- t sávéi megerősitettv. A számtalan értéktelen és ártalmas utánzatok arra indítottak, miszeriut az utánzó clleu a törvényes lépéseket megtegyem. A ki egy olyan tapaszt beküld, & mely fönti aláírással és védjegygyei ellátva nincs, juta-lombau részesül, mert a tapaszharoisitókat folytonosan törvényileg üldözöm. V a , • 0 O/V tú J.CLVXMO. Akácmagot bármely mennyiségben vásárol Faragó Béla, Zalaegerszegen a hova ajánlatok küldendők. Sclialek Henrik ! HIRDETÉSI IRODÁJA! ; Bécs,IMM26ilel!Jíösáüt esi. oMct. I Alapíttatott 1873 » Telephon 809. ! A cs k. postatakarékpénztár Clearing-szám- { Iája 804. 816. J \\ ajánlja magát hirdetési megbízások gyors í l és olosó elintézésére bel-ée külföldi ujsáook í részére. j < Szaktanácsok, hirdetési torvezetek, áma- j \\ bások díjmentesen. ; < Legújabb nagy hirlap-árjegyzek hirdetőknek ■ v Ingyen és bérmentve. i \\ Saját gyűjteményes-hirdető < s rovat a J | „ütne Freii! Presse" és „Neues Wr. TagM" I í hírlapokban mindeanemü birdötéa részéri-, í ; mint: Adita-vételí kőztétek minden Diiet- : ■ ágnak, Társ, képviseleti, ügynöki, állást- í ; kereső, sjánlati hirdetftaek stb. i 3—4 középiskolát végzettjei házból való GYAKORNOK szép kézírással,; kl a magyar és német nyelvet bírja, emelkedő fizetéssel azonnái felvétetik § \\ CL </> o oCo z < 2* oa £ H A leghíresebb és legnagyobb kolbász és íüslölt árjuk gyára. I^iij A bécsi Kóser Mészárosok szövetkezete. Fóraklíir: Bécs, II., Prnferstrasso 52. /Ajánlja a tisztelt közönségnek és áru-oknak Béc-ben és a vidí\' kitűnő készítményeit az öj»zes HALBÁSZ. SZALÁMI, FÜSTC MARflAHÜS\' és NYELV FAJTÁKBAN. Elsőrendű hizot.t marhahús tg?r— csakis saját vápásu. folyton friss áruk a legnagyobb választékiban kapiíatö, \\ Naponta posta és vasúti szétküldés, Árjegyzékek ingyen cs bérmeutve. — Telefou Nr. 4109. u. Nr. 13051. Osztr. postatakurékpéoztór ijzáiula 802.454. Magyar postatakarékpénztár számla 7984. éh jaj! Megfojt ez az átkozott köhögés! Köhögés, rekedtség és elnyultáaodás ellen gyors és biztos hatásúak az étvágyat nem rontják és kitűnő izliek. Doboza I kor. es 2 kor. Próbadoboz 50 fillér. Fo- és szétkűldéai raktár: „NÁDOR" GYÓGYSZERTÁR lindnpest, Vi., Yáci-kflrut 17. JEEjCIl! Egger mellpasztllla csafctiaiiiar meggyúgTltolt. Kapható Nagykanizsán: Belus Lajos, Práger Béla, Reik Gyula . «s Csáktornyán: Pető Jenő gyógyszertárakban. Ifj. Wajdits I Józsefnél, Nagykanizsán. divat- és szépirodalmi közlöny. SzcrkcsEtí r Fanghné-Byujtó Izabella és Szabóné-Mogáll Janka. Az 1896-iki berlini nemzetközi kiállításon az arany éremmol kitüntetve. DÍVÁT SZALON m-cí:ic-lci— .mind?a.kó ^^^^ K*ns kiállítása s klilwnOscu miivtl-siies kivitelű S2Íno. minden szalon-ssttalnak UJ SYERBEKOllfATTAL együtt <Hvalcinílapja által Oíss divat szalon ^risrqL" HÍVAT Q7AÍHN <Xi!0nkIvü,\' h°g>\' <livatk6p«i nz uralkodö divat tükre, .. OLut\\Li\\Jl\\ folyton kűzúl kípeket Pirisból, Londonból, Berlinből is. S cs által az idegen divatlapokat fclc.slc£css6 tcwi HÍVAT QyAínN rcn<Jc:(<ín egyszerűbb toiletteket is és módot, I, OLHLWn Utasítást nyújt a hölgyeknek arra, hogy ruhAikat takarékosan s mégis csinosan otthon kékíthessék s ennek megkönnyítésére nlfldtfl számhoz mbás-lr tao mellékelve. FlíVAT <S7 A T HN min,!e,) clöllíctöinok mérték után ingyen készíttet 1/1 Y l 0£jt\\Li\\Jl\\ szabásokat; ct oly kcdvcimény, melyei egy divatlap sem nyújt. DIVAT SZALON Í&SS? ST^\'5 ,e"ics ^ kézimunkáig mindent bemutat s érlhctöen tanít. legritkább, legdivatosabb wj DíVAT Q7 A T DN $í®P|rod}llai r®SZ8 oly dus, <irdcke5 és változatos, « . . OLHLUn hOxy minden más szépirodalmi lapot pótol. Munkatársai közt ott van irodalmunk mindén jelese és gondot fordít arra, hogy a nők lapjába tehetséges, kedvelt ironök is gyakran írjanak. a lap szelleme mindig tm-tességes. Keresi a szépet, a neuiesitöc sl kizár mioáej. frivol közleményt. Lapunkat flatsl uánjfok is bátran olvashatják. DÍVAT 97AÍON mutatja be klu\'IÓbb höl^lk «rc- TT 1 ^/-itlltkjm kepall: a művészet, irodalom s a jótékonyság nevezetesebb nőalakjait. DIVAT Aí ON A1,;indó r0valoí ^rAírdéjikáí falai a tik k&zlésére. I ,, f K rovat minden előfizetőnek teljesen díjtalanul áll rendelkezésére. \' HIVAT <n7AÍ HM öss"s ingyen kapják I9O3. ív/e ér Vv 1 igen csínos jegyzék naptárát. DIVAT ^7 Aí HM .clöfuctís! ira: ogéíz évre 12 korona, félévre 8 XJl tni koront, negyedévre 3 korona. DíVAT Q7 AT HM k\',adéM"-u,B Wi\'ánttra bárkinek küld Butatrány- Ul Y t\\ 1 O-ort JL.UJ.N jzámokat Ingjen ós bérnBntrí. DIVAT SZALON KmT"* "■■6-(l"""1 XLL ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. DECEMBER 27-én. Tisztelettel tudatjuk a n. é. közönséggel, hogy dúsan felszerelt raktárunk összes czlkkeinek, MINT NÖI ÉS FÉRFI DIVATPOSZTÓK, PARGET, VÁSZNAK, CHIFFONOK, SZŐNYEGEK STB. ARAIT ÍETEMESEN LESZÁLLÍTOTTUK A KABÁCSOIYI IS ÜJÉYI .\' idényre bevásárlásaikat nálunk fedezhetik legelőnyösebben. Tisztelettel \' ****** ** ******* A legh&ssaosafab újévi Világkiállítás Parisöan 1900. „M Prii" L<pí»iaHiilijtíics Sinjcer varrógépek mintaszerűek a szerkezet és kivitelben. Slllger varrógépek nélkülözhetetlenek a háztartás és iparban. Sillger varrógépek a legelterjedtebbek a gyári üzemekben. SInger varrógépek utolérhetlenek szolgáltatási képesség és tartósságban. Slilger varrógépek kiválóan alkalmasak a divatos mühimzéshez. Ingyenes tanfolyamok minden házi varrási munkában, valamint a divatos műhimzósben. Himzóselyem- raktár nagy színválasztékban. ^—A családi használatra való egyes varrógépekhez elektromotorok, ffr—, SINGER CO. VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Nagykanizsa, Deák Ferenc-tér 2 Kiállítások: Temesvár, 1891. arany erem*. Pozsony, 1S99. ezflst erem. A Rlchtor-féle Llnlment. Caps. som. Horgony - Paln - Expallar egy regi kipróbált háxiszcr, a mely már Wbb mint 33 ér ót* meg-bizliatóbedörzsóléaűlalkalmaztatik kiuftiyaíl. csizall és ■t|kil£iikiti. Intés. Silányabb utánzatok miatt ... . ■ \' bevásárláskor óvatosak legyünk és csakis eredeti üvegeket dobozokban a „Hcf uj" rid jegygyel és a..Elckler" cégjegyzéssel foldjunk el. — SO f., lk.H0í.é»2 k. árban a legtöbb gyógyszertárban kapható. Fűraktár: Tórök József gyógyszerésznél Budapesten. hmirF.Áí.tsmsi, Indulás Hayre-ból micdca ir.oiobatoo. Menetjegyek a íraocit vonal állal. Jó él gyors áUiállitái. Kitün5 ellátás borral étlikSrrel. KOzelebbl íeliilíswiláit id Josef Flseher S Bécs, IV. Alleegasse 69. Xt !*}•» valjatörés. Ki nsbézkórbsn, görcsökben és máö idecen állapotokban szenved, kerjeD ezekről brocburáL Ingyen és bérmentve kap* ható Scbwanen Apotheke, Frankfurt ülMaiu által. CS.és KIR. HEIM m 1 ^Nes/iu \'-\'ká/yfiáAT^ Heim féle folyton égő-szabályozó,-szeIló\'ző kályhák 7VBB M///T 65. OOO HASZA/AIA TBAN. Utánzatoktól MEIDINGER-OFEN utalással az itt óva intünk H.HEIM ^ álló védjegyre Folytort é(/ó\\ s kajydcrl/óA KÖZPONTI FÚTÉSEK MINDEN RENDSZERBEN, M/NDEN TÜZELŐ ANYAGNAK FÜSrM£/VrFS TÜZEIÉSSEL. EGY KANDALLÓ TÖBB HELYISÉGET FÜ06ETLENÜL BEFUrHET. &ze//azfe/ési bere/tdezése/c, MINDENNEMŰ SZÁRÍTÓ BERENDEZÉSEK. NÖVÉNYHÁZI FŰTÉSEK. legjo66refere/rcz/áA. - fros/?e/i/soA éskö/fséffveféseA ingyen és bérmen/ve. r BUDAPEST, THQNETUDVAR CSAK IS GYÁRUNKBAN BECS, I.K0HLMARKT7. VAGY FIÓKJAINKBAN. PRÁGÁ,HYBERNERG.7. iqpooooocxxxxaoaaoDOOOoooooooogji nélkülözhetlen háziszer. Kapható mindenütt. 5099 Az.jtkv. 1902. Árverést lilrdetuiéuy. A letenyei kir. járáxbirósáe mint tlkvi hatóság közhírré te«ii, hogy Simon Gábor nagykanizsai ügyvéd végrebajtatóoak, OproTcsiD Jakab erdősfai, Oprovcaán Borbála (érj. Plemecz Varga Andrásné petri lakósolc elleni 62 kor. 30 fill. léke, ennok 1901. éri március bó 16-tól járó 5"1, kamatai, 19 kor. per, 10 kor. 60 fill. végrehajtási, 19 kor. 30 GIL ezuttali kéltségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. járásbíróság) területén fekvő Sötnjéo-löld vagy Erdósfa községi 131. >t. tjkvbeo A L 1—6, 8—14. sor. 214|b, 226]b, 281 |c, 336|b, 31 l|d, 469|n, 679|b, 620|b, 800. 992|b, 10591b. 1125|a. 11651c brsz. ingatlanoknak Oprovcsáo Borbála és Oprovcaán Jakabot illotő \'I,—része 632 kor. kikiáltási árban, az erdősfai 334. «i. tjkvben A t Ö73[a brsz. ingatlannak a. a. illető \'|j—\'k része 80 kor. kikiáltási árban erdó\'fai község biró báránál 1903. évi január hó 15. napján d. e. 10 órakor Simon Gábor nagykanizsai lakó* felperesi ügyvéd vagy belyetto-e közbtmjöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10*j,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnsd, 1902. évi nov. bó 17. napján. , Z.K. <>/,. 902. MOLL SEIDLITZ POR Caak aakor valódlak. ha mlndogylk doboa Moll A. vódjeiryét éa aláírását tQntotl fol. * Kell A.-rtll Saldlltz-porak Úrtól ty4jt)hltl«« > legmikaciabb gyiatr- á> al-tHtbáslalaak (tronior£Srcs \'1 ^yomorhír, rtgxött azikraktdéf, m^jbáatalom, vir tgiBlái annvír *« « lenknliciboiikb ail btl»««*aek elleo. e jeles háilnernek S.tised.k 6U mindig n»«r. bb «lterjod«it >i«rs«tt. f- Ara egy llpioaétslt t\'t-dill d.ooznsk 2 kar Hamisitások törvényileg fenyíttetnek. BmX^^LEF\'RANCTAl EEE^^GgBai Csak akkor valódi. haaozla borizeiz éi >4 nevezeteien mint fá|daloino«lllapltí bidírziülísl »z«r koixtéoy. MUZ ÍI » mei\'hnlíi eeyíh kSretkMmínjeioíl Irjiimereiczebb népzzer. - Egy ésozstt irailill üvtg ara I kor 90 <11. MOLL Gyermek szappanja. Lcífinomsbb, leitojsbb m6d..cr •zeriot kílzitek gyermek ál hslty zz.ppan t bír skizerB ápslá.ára jyarplksk é> f<la»lt«k r««zér«. Ara darabonklnt - 40 üli. Ót ilir.b - I kar. 80 III. Minden darab gyermek-lztpp.n Moll A. TédJsaytvJl van \'\'lUtta._ Fószétkttldéa: Moll A gyógyszerosz, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tuchlauben 9. sz. \\ Vidéki megrendelitek DiponU polt»atáorét melleit teljetittetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával íi védjegyével ellátott készítményeket kérni. g Raktár: Nagy-Kanizsán Ro8enfeld Adolf és Fia. Bt3a»üoaocwoöücxMoiiaöot>obútxxxxxwaoaiuac3oc5a5Q M 8 atxxxwooooooooooooooooooiotxiooooocxio I melyek már évek óta jóknak bizonyultak és birneves orvosoktól, mint könnvfi haahajtó feloldó 8ter ajánltatUtnak,_ az-emésztést nem zavarják és teljesen ártalmat-laook. Cukrozott minőségük következtében míg gyermekek álul is szívesen bevétetnek. Efr 15 pllnlát tartalmazó dobot SO, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllnlnt tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 46 f. előleges beküldésénél eey tekercs bérmentve szállíttatik. I/ÉQ Iliui/ Nensteln F. hashajtó labdacsait. Csak akkor IXtnÜUUft valódi, ha minden doboz hátulján a mí törvényileg bejegyzett .Szeut Lipót" védjegyünkkel van ellátva vörös fekete nyomással. A ml törvényilee védett dobozaiok uUsi(á«aiDk és csomagolásainkon PHILIPP\'S NEU8TEIN APOTHEKER aláirásoak kell lenoi. MUSTÉIN FÖLÖP .Szeot-Llpólhox\' elinzett gyágyzzertira Z. K. 1\'/r WIKN, I., Plaakeo(tas«e 6. , „ Eaktir hajj-Kanlzzán: BELL\'.S LíiOH ét KEIK GYULA nrígyitoréuekníl. iaaa300naaa0a0aaqr^ncyir.r^Ta0000Q000aacx»00g: Nyomatott Uj. Wajdib Józsefj könyrayomdájában Nagj-KanixUn. |
