Zala 1878 05 május n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	28.51 MB
Keltezés:	2010-05-21 13:27:28

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1338
Megtekintések száma:	4671
Leírás:	Zala 1878 május Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ktorfanktHu QM im síi. M4«. fciSSistesí Arak Iffti #m 5 frt Filém • frt Nfjt4 ém I frl M kr kkM »iS—i Hf» ? kr, iMtata fcktafeMi Siljsfdij 10 kr ZALA SnrtMitf Ma HaV« » lip uelleinl rénet lllstó kffiUménjsk kíldondíju U] tároibái itoti 611 m \|iónn#iil»iUu Imltk ink iiinsrt IrosskM) fofkdUtiwk «) K Átiratok rima nem kftldntnuk pMft-«»r* 10 HkfaUarfcat f«\|v«Mtrk •. Badotf Mmm Dndaplcat Pmneikk b»-■AMI «■ — A. a. tt«Mb«f r llmWít Somnair utcui. — A. Oppílik BiubwWtri I n. - WeU Hát B4et II. T&kar-ifep/ll u IMnlih Jakab U Um Bifeinn Király Mm 11 n i. ifin. — H—muhi A Vcfltr Mm I. "ilHhrfcpm 10 MEGYEI ÉRDEKŰ. • \\ \' I* J közmű v elödési, társadalmiL GraIzdásíati/hetilak A Zulatnegyei QttxdaságiEgyesület, a t^loaiüzsai tiszti ömeyéLytf nzooet/cezef és több uaá egylet hivatalos közlönye 18. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Május l-én. V. évfolyam. 1878 Meghívás A zalamegyei gazdasági egyesület 1878-ib éri Májat 0-án délutáni 5 árakor Zala egerszegen saját tanácstermében rendes közgyűlésit tart, melyre a tisztelt tagok minői nagyobb számban megjelenni kéretnek. A közgyűlés fontosabb tárgyai: 1. a NagyKanizsán tartandó te-nyósz állat rásár és kiállítás, — s az 1878-ik éri nagy-kanizsai gabona- és borvásár iránti további intézkedések; 2. az 187ff-ik fvi költségvetés rir-gyiláss >t. . 3. folyó fljfeck. Kelt Zála-Egerszegfn l«7S-ik évi Apríl hó 9-én. Arvay Irtván m. k. ügyv. elnök. — Znl megye szabadéi vü körgy illése folyó éri május hó 5-én esti 6\'/t órakor Zalá-Egerszögen uz arany bárány vendéglő kistermében fog megtartatni, hová\' a párttagok tisztejettel meghivatnak. Tárgya loond : a korelnökük és tisztviselő választása ét a napi renden lévő kérdések megvitatása. ; Kelt Palinbari, april 20-án 1878. Ai elnökség. A nemzeti nyelv érdekében. Alább közöljük azon meleg bangón tartott felhívást, melyet nemzeti nyelvünk érdekében a magyar tudományos akadémia egyik közelebbi üléséből Pulszky Ferenciéi (gyulai Pál a magyar közönséghez intéznek. Azon közöny mellett, melyet ily dolgokbau még általánosan tapasztalunk, nem tartjuk a feleslegesnek e lelkei felhívást egy pár szó kíséretében olvasóközönségünk elé bocsátani, Két okból teszszük ezt Először e sorok irója maga is a nemzeti nyolv egyík sserény napszámosának vallja magit, ki e kincs megőrzésében, meg- védve és megőriz vü, de sőt biztosítva is Iái ja a magyar nemzetiséget magát ; másodszor pedig hazafias örömmel látja és tapasztalja, hogy nyelv kincsünk összegyűjtésében helyes irányban indult ipeg a mozgalom, amennyiben, a magyar akadémia 1. osztálya maga fordul a nagy közönséghez, hogy ez \|s a mennyire szerét teheti segéd kfzo.t nyújtson. A közönséget magát ítebár, annak legalább értelmesebb, a dolgot helyesen felfogó részét iparkodik megnyerni oly Qgynek, mely valóban mindnyájunk szent és drága ügyét képezi, s melynek felkarolása mindenkinek csekély munkáját és fáradozását megérdemli, mely e mellett annyi élvezetet nyújt, hogy bőven megjutalmazza a kis fáradozást, mely vele jár. S igy nyelv kincsünk Összegyűjtésében részt kiván juttatni a magyar társadalomnak. Igen helyesen, s úgy hisszük a lelkes felhívás nem is fogja útját téveszteni. Mindazok, kik e felhívást olvadni jfcgják, kik ennek nemes uzéljaít felfogni bírják, s kik e fáradozás nagy fon-tosságát belátni képesek, kis vagy nagyobb ^körökben tehetségükhöz mérten Iparkodni is fognajt e felhívásnak megfelelni, a mit nyelvünk érdekében őszintén óliajtunk is. Mert e tekintetben nálunk valóban oly sok még a teendő, hogy a biztos si-j ker és kielégít^ eredmény csak akkor várbató valóbán, ha az értelmiség az ily kis segédkezésekkel tömegesen részt vesz, elő In ózdit va a magai részéről j is azon szép ciélt, melyet a magyar tudományos akadémia első; osztálya maga elé tűzött. Szép Zalamegyénk bizonyosan nem csekély anyagot nyújthatna. Egyes vidékei, pld. a Göcsej bővében lesznek a ki nem aknázott kincseknek. Hogy tehát a magunk ré-\| széről is hozzájái uljunk a nemes ügy előmozdításához, ciénnel felkérjük t. olvasóinkat, hogk" azdiv esetben, ha egyenesen nem akaritfh\'k ay,Magyar Nwlvór4 szerloesztőségélies fordulni, szíveskedjenek közleményeiket\' hozzánk küldeni, mi azután az illetők nevei alatt a .Magyar Nyelvőr" szerkesztőségéhez juitatjuk. A felhívás itt Következik: Fölhlváa egy neiuzetl Rgy támogatására. A magyar tudományos Akadémia lelke* alapitóinak száudék i értelmében a tudományok iKÖv\'elésén kivül különösen anyanyelvünknek, nemzetünk e legdrágább kincsének ápolását tartotta mindig és tartja szem előtt most is folytéDOsao.lE czélból, egyéb iutézkedéseit nem említve, a jelen évtized elején egy folyóiratot, a „M a gyarNyelvő ru-t alapította meg, mely a magyar .nyelv kérdéseinek tudományos fejtegetésén a tisztázásán kívül, egyik főfeladatának azt tartja, hogy gondosan egy begyűjt1 sön minden olyan jehsnséget^ a -111 i a magyar népnyelvben bármi te kin tetben is figyelemre méltó, A „Nyelvőr* teljes hat évi fenállás óta e tekintetben már is sok örvendetest tud fölmutatni, őrömmel mondhatjuk, liógy első fólkérésüuk óta a magyar közönség köréből sokáli, férfiak s nők, valóban ( hálára kötelező szeretettel és buzgósággal karolták föl e nemzeti Ügyet, és a beküldött adatokban igazáu becses adalékokkal gazdagították a magyar népnyelv kincstárát. Hűségükért b részvételükért legyen ittj is ki-fejeeve a legforróbb köszönet 11 Azonban ezen örömmel elismert részvétel mellett is be kell vallanunk, igen távol álluuk még\' attól, hogy elmondhassuk : mind az be vau immár küdte, a mi beküldhető s egybegyűjtve, a mi eryebegyüjt-hető vala. .Sőt ellenkezőiig! Jó. érezzük , hogy még Csak elején vagyunk a gyűjtésnek, s igen sok még a lappangó iiyelvaincs. melynek napfényre hozatalához még több, még ujabb mfi és munkás kézre vaU szükségünk. Ugrania hazaszerte, aj hol a magyar nyelv lédes tzava zeng, vannak még nem csak ejgyes vármegylék, hanem egész területek, aVmelyek eddigelé egyetlen egy közleinénynvel som járóink vidékük nyel v-sajátságainsk megisineiteléséhez. Pedig ha fontolóra vesszük, hogy külöufélo okoknak egyre növekvő s folyton psszemjjködő hatásánál fogva e sajátságosak jikgy irésze , s épen a fontosabbak kivesző félben vannak s a mint a tapasztalás bizónyitjá, egy-egy vén emberrel nem ritkán síriba szállhat egy-egy olyan nyelvi jelenség Is a melynek megőrzése pedig a magyail nysljrtudo- Hiltl-táuos. RmUin Zaj, ünuepély van a grófi bálban — Fényes termekben sok fényes ér, A pompa nagy, a kedv sem fékesott .. Pohár csensg, tánosra hajt a húr. Kser sssmélvre ürült a kamra Sssgény, boldog jelen, ki künn ki bsna. Megilleti. Hilda a árét leánya, A hás virága esküdni megyen. Mors, íérje Isss; de mert apja kereste. Hibáúuaa j s ezernyi hold ara I Mi kéne több ? Cialádja sem mostsai. Kgaf régi tftras több századik fia. A ^Mmn lóhátról látta meg M«i«vassaoayát, alig fél éve még — Ai n savét a Bl#rMny-!a//u saámából Kéf Umerék miflt jeles B»yrl> t Mti ; tustesett; az ostort hdn keselts (Hot lé s kutya m<g is átkaau már 1} esrstai ? — oh \' Arthur esi ns tnéaá még I! ftoulinja sok - — be véve Mm a vár. ■j Addig taggalU a ssmÁ$ gysrmskst Mm aaáa fi felwts t hagv HíBa évé, drága ékkel kajsaiás ^ Mai; kisrtMMit fi, ma már ssjs lassen. • Jé cimborák, Arthurnsk hú bsráti. \|b fi fordulattal sorsuk jobbra vál i. !. , Dómbosteléli, Sieyhát e Luim puszták Jó „ferbli $atxu-ot fognak n\|U\|tani J . . „Étytn barátunk!* szólja pezsgős ajkuk S nem is hallják a termet nyilhuu. f A kettős ajtón halvány ifjú lép be, Tekintetén bú, bánat pontosul. Ajkán mosoly (de milyen ? I) s arc sötéts Ruhája mély gyászával párosul. Körültekint, nem tél ve s nem viakmerőn. A kit keria, Hildát meglelte már Egy néma bók, mit as illem megkíván. S több féle Btourf* mi ilyenkort kijár. Megtéve iáind. Most egy táticzra kéri fel És elvegyll a sajgó nép közé. Mit tudni másnak, hdgy mely érzelem A mi őket régtől Issseftsé. Hilda s Jenő essrsttek, s mi végtelen I Ajk elbsesélni azt, hívatlan itt! As ifin a gréti hás titoknoka Saivébeu hordta Hilda titkait, _ igas, saért eajlik a kastély - P séss HMg i "léé1 41) Strauss féktelen lejtemit játszva Ha.saui a aW, bŐss táooara késztye. mTied hntáfig súgta pihegve Hilda. És rá omojt Jaaé ssivirs. tKébit !* igy súgta ssflstaláft — 8 tincsükre már nézők osoporlja gyttjt. A pár rohaat... 9mn mnynfaanyink !u\\ Ortitosá néhány bortél-ksvtlt. „Én csak tiéd."* susogta lágyan Hilda Es arczával amaséhoz hajolt. Bágyadt ajkáról egy csók szálls el, j Mely hú szilvének nucsuclókja volt. vr I] Jenő megállt s hogy sika felfogá A holt kedvesnek véglebMIetét: Leroskadott I s nem hal Iák többé zengni Strauss zenéjének szilaj lejtemét . . kalmár Ma Don Carüoft. „Der Gerichts íorscher hat die Ereignísw ü neli-nien wie ai ginil, nicht, wíe jsfelsich is \'seinén Ge-liirna li-iedtiHpiogaluj- (rr Bisaar.) Valamint Schiller Tejll tárgyát Tschu di történeti művéből ve\'ttel ugy Don Car-los egész anyagát, melyet [oly gsoiális mó don költőileg kidolgozott Reál egy francia iratából merítette, mely éloször lölB-ben jelent meg, több iaben olasz és ipanyol nyelvre fordíttatott le és hosszú ideig nagy tetszésnek és elteijedésnék örvendett. A szerző maga művét történeti bészé ynek nevezi, és a történelmi kutatás már több évtíssd éto felismerte, hogy a esersaoeét-lea herozegnek asos msgwté képe, mely s drámában előulnk tekssik, csnpjén a költői képzelődés szüleménye. Mindenki tudja, hogy s történelmi Dso Gariss bármi inkább mist eszménvi ábrándosé jog és szabadságért, mint Marquíé Poss lolíesttlt tanítványa és hogy szerelmi vtssónys fiatal mostoha anfjábos Erksébet királvoé-hos szabad fsltsíálás A firrások, melyek a heroasg történetére vonatkoaaak, néhány mánkra nézve msgbeoSilhetetleu volna: a gyüjijea továbbra ballaaztáaa csakugyan nyelvünk ellenében elkövetett kötelesség-mulaaztás vádjával sújthatna bennünket. Rajta kell tehát lennünk, tisztelt közönség, még pjedig egész erőnkkel, köz akarattal s minden időhalasztás nélkül, hogy a mi as egyes vidékek nyelvi sajatságaíbój még megmenthető, az\' enyészettől megóvjuk, a a magyar nyelvtudomány, számára I megmentsük. A legmelegebben kérő szóval fordu-I lünk tehát busgó támogatás végett a ma-I gyar ajkú közöuséghes, » azon édes rc-ményuyel és bizalommal, hogy kérésünket az illetők nőm fogják közönyösen fogadni s viszonzás nélkül hagyni. Fordulunk különösen a vidél értelmiségéhez, s ennek tagjai kösöu a lelkészekhez, néptanítókhoz, megyei tisztviselőkhöz s községi elöljárókhoz, ügyvédekhez, orvosokhoz, gazdatisztekhez, kereskedőkhöz, iharosokhoz, azóval mindazokhoz, a kik hivataluk vagy állásuknál fogva a uéppel folytonos érintkesésben állatiak. A nép akkor beszél legtermészetesebben, mikor beszédének tárgys annyira\' elfoglalja szivét-ielkét, hogy még a magasabb álláauakkál szemben sem erőlködik ss ő válogstottabb kifejezéseiket utánozni, slksl- \' mázni. S épen ezen természetes, kei esetlen, minden czikornyától ment beszéd folyam a ~ közbeu halihatók a lesbe tők el rendesen a megfigyelésre s följegyzésre legméltóbb kfr fejezések. S épen ^fönnebb elősorolt ál--,, lásuaknak nyílik száz mog száz alkalmuk a néppel ilyen körülméiiyek között érintkezni, Níucí az a lelkész, a kinek hivatalos szobájábait egy vagy más följegyzésre érdemes kifejezés töl iTe hangzanék egyikmásik hívének ajkiról; nincs as a tanító, a ki növeudékeiiiek gyermekjátékaiból, vagy a szülői házból magukkal hozott kifejezéseik közül valóban érdekes adatokst (Öl ne jegyezhetne; nincs az az elöljáróság a melynek színe előtt a törvényházbsn msja-I nem nsponkéut szavak ne hangzanának, I melyek a beszéd árjában, hevében mintegy > öntudatlanul <jtve, jellemző vonássi a nép j gondolkozás médiának, esze. járásának, s ) meganuyi Lecses adalékok gyanánt szolgál-I. hatnak a nyelvtudományhoz,* végül egye-i beket mellőzve, nincs az a gazda, vagy ! gazdatiszt, a ki a mezei munka kösbetf \' tárgynevelriit ne hallana, s föl ne jegyes-j hetne olyanokat, melyek a közéletben szélűben használva különös figyelemre méltóknak sem tartatnak, pedig s nyelvtudót előtt — nem mondunk sokat, — valóban meg-bec«Qlhetetlenek. Hogy mindazok, a kik ilyen adatok gyűjtésében késsek lesznek fáradozni, s nyelvünk kincsét közleményeikkel gazda-gabbitaúi, milyen eljárást I kövessenek a gyűjtésben s a gyűjtött adatok lemásolásá-j ban, különösen mit és hogyan jegyessenek föl, erre nésve a Msgyar Nyelvőr folyó* évi szorgalmas közleméujrben oly teljeBségben fekszenek előtiünk. hogy további lénVege-i megfejtések már álig reménylhetők. A trs-I giksi sora, melybeu lt. Fülöp trónörököse \| részesült, egéss Európa figyelmét magára \' vonta, és igy természetes, hogy ssámtalan követségi jeleutés, mely reá vouatközik, tar-I totta fen magát Bécs, Paris, Velencze. Flo-j rencz s. t. b. levéltársában. Esek, valamint a Simancai országos spanyol levéltár iratai, I a tudományos buvárlat rendelkezésére állanak, és igy sst hinné az ember, hogy a Don Carlos fölötti ítélet, valamint vissonya Fülöp királyhos, végkéj) megvan állapítva. Mindazonáltal ez nem igy van. Bármilv különösnek láásék is, mégis igaz, hogy Németország két kitűnő történet havára Smidt, Adolf \') jenai, és Mausenhecher Vilmos ) bonni tauár, kik a kérdést szorgalmas és beható tanulmáuy tárgyává tették, a mindakettő által egy arául ismert, és ugyanazon teljességben feltklált anyag alapján, két egymástól egészen külömböső eredményre jutott, és hogy köztük igen élénk sőt heves vita keletkezett. Eltekintve más, kevésbbé fontos különbségektől, melyek köstük fennforognak, mindenek előtt azon kérdés jön tekintetbe! igazán elmébetsg volt e Don Csrloe, mist Fülöp király állttá, és elterjeszteni hsgvá, midőn őt 1568-ban január\'18. és 19-dike kösötti éjjelen Madridi palotájában elfogatá, vagy nem ; más-e esen állítás mint merő hasugság, mélyet s király esek ssért gondolt ki, hogy •} Adolf Schmidt, K(wsbce u\' KnUsztroínn. Berlin 1074. i Maurinbrtflber. ÜoS Carlos. 9. Aud, Us 1871, i I fioyamának V. fteete tog kimeiitŐ utasitá •okét kflsié tenni, Eb utesitásokst a Nyelvőr alerkesstMfe a gyüjteiű szándékozók kívánatára mindenkiuek síivosen külön ii megküldi, Az oU elmondandókat o helyen tehát nem giujgk ismételni. Csupán egyet jegy-tbk meg itt, a mire a lutrit küzöuaég figyelmét lölhiyjuk, ea pedig as : senkit Hasason yiuad a hoasá intézett kérelem tel* jeiitésétől as as álszerény vonakodás, hogy sa a néhány körlemény, a melyet egyik-másik gyűjtő beküldhető, oly csekélység, hogy azt talán beszolgáltatni sein érdemes. Sok kicinyből. sok lesz ; s lehet as adatok köat olyan, a mely láuék bármily jelentéktelennek, egy maga fölér talán saás mái-sal/is. Kérelműuk tehát oda terjed ki, hogy a legmelegebben fölhívjuk a magyar közönséget, férfiakat ás nőket, mindenkit, a ki nemzetinek legdrágább kincse, anyanyelve iránt érdeklődik, vegye magának kiki aat a csekély s mégin oly nemes fáradságot, hogy gyűjtögesse a körében felmerülő s megfigyelt uyelvsajáUágokat. Légyen aztán szivei, a koronként egybegyűlt adatokat a M. T. Akadémia Nyelvtudományi bisotUá«-gának megbízásából szerkesztett M a g v a r Nyelvőrbe beküldeni, melyuek épeu az az egyik fő hivatása, hogy a valóban becseset az elpusztulástói megóvja s az utókor számára föntartaa Anyanyelvünk őseinkről ránk maradt legdrágább örökségünk. Nbmzetképen addig élünk, mig e szent örökséget megőrizzük. Ebhez as örökséghez joga van mindén örökösnek, de van ii anyában mindenkinek kötelessége isi Kötelessége szeretni, kincseit megóvni, megbecsülni; s mi épen c szent, ezé? érdekében bocsátjuk a magyar közönséghez e felhivánrukat. „ Ktlt Iiúdapcitsn a Mijfjynr Tudományos Akadémia I.\'oiztrilyánok 187-8. mdreunt 4-kdn tartott üL iébfi\'. PULSZKY FERENCZ, GYULAI jPÁL, osztályeluök. osztálytitkár. lieveleró^. Keszthely, apríl 27-én \\ T. Szerkesztő uri. Ritkán fordul elő % várfokra vonatkozólag oly em\'ékezetes \'feljegyzésre méltó esemény, mint a folyó évi gpril 22-én hus-véz másnspjáa Keszthelyen végbement t o-r o n ya lap letételi Ünnepély, melyuek lefolyásáról óhajtanám ez alkalommal becsei lapja t. olvasóit értesíteni. As emiitett napou már kora reggel üuuepies öltönyben forrongot\' a uép as ut-caákon, melyek nemzeti sziuü zászlókkal gazdagou föl voltak dissitve, igyekezetét mindenki a templom felé irányzá, hogy eleve alkalmai helyre juthatván, a később végbemenendő alapkő letételi szertartásokat kényelmesen szemlélhesse. A levegőeget egyetlen ielhőcske sem baritá Pont 10 órakor Svastics apát plébános fényes segédlettel as ünnepélyt szt-uii-sével keadé meg. Megdördüllek akkor a \'aat.-káromság teréu Jelállilott moasarak, szintén mise kösepéu, végén, és as alapkő lététékor. Mise után ut. zsolozsinák zén- gedesése kfist a papság, kisérve a város elöljárósága, a kir, járAlbiróság és negyei •zolgabjróság áU\|l, a toinplomoól a W>ronv alap árkához vonult ki, hol az \'öiaei rendőri iaemélysetnek ugyancsak akadt (lolga a uagy néptömeg köat a kellő rendek feu-tartaoi. A szertartást végző papság most a forouy-alap árkába vosuiíu le; Svasties apát as árkát Irbszentolte; ekkor a műkedvelők BDa\|körcü Molnár János kántor szakavatott vezetése alatt ja „Hyututts\'-t zen- §é el kitűnő öszhangbau. Ezután egy érez obosba 6 db. magyarországi ércspénz és as utókor réssére pergamenre Irt „Emlékirat" tétetvén, a dobot beforraiztatottj Az így elkészített dobos apát ur o nagysága által as alapkőbe vésett üregbe helyezte fett, melyre az oda rendelt kŐiuivesek rá-hengeritették a követ. A szokásos kalapács ütések sorát Svastics apát kezdé meg a teljes sst háromság nevébeu \'titánná Göde Lajos járási szolgabíró^ K i r á I y felsége, Stocker Antal kir. jarásbiró a kösigasság, Qaál Mikijói segéd issolgabiró a h a a a, Gombás Antal, kir. jaljárásbiró áz egyetértés, Kúg\'.er Nándor Keszthely városbirája az (alkotmány, és idűttb Reischl Veuczel Keszthely m. város nevében .Apát u r ő nagysága az alapot újra bee entélyéii, emelvényre lépett s emelkedett szellemű beszédet tar tott, melyben ecseteié a Festetics család történelmi emlékesetü dicső tetteit s hogy Festetics T as a iíló gróf urj ritka áldozatkészsége emeiteti templomunk elé a nagyszerű tornyot, mely 35,000 ! Írtba ke* rüleiid. Beszédét magasztos imúvnl zára be, melyben az egek ujától áldását kéré a torony szerencsés .felépítéséhez, az egész Festetics családra, XIII. Leo pápára, alkotmányos királyunkra, a magyar nejinzptre, a megyés püspökre s Keszthely város összes lakósságára. Erre nyomban a „Dalkör" a .Hazához" czimű nagyszerű dalt énekléol. Következett az alapkőbe helyesett „Krn- egy örököstől szabaduljon, mely miut félté, saját életéuek művét szétrombolná. Á Don Carlos iránti érdek, nemcsak Németországban, hanem itt nálunk is.oly általános, hogy hiszem uem akadok réeavétleuségre, ha megkísértem, a lőbb mozzanatokat, melyek a kérdés eldöutéséoél tekintetbe jöunek, a „Zala" olvasóinak eiőadui. A szerencsétlen berezeg külső élete oly ssegény kiváló pillanatokbaii, hogy az hamar el van besaélve. Don GaVloa 1545-ben julius 8-án született. 0 első sarjadéka volt aaon hásaaságnak, melyet még fiatal atyja 1543-ban V. Károly nővérének leányával Máriával, Portugál trónörökösével kötött. A hercaeg nevelése, miután atyja, ^élete első éveiben többnyire Spanyok>rsaág-fót távol volt, nénje, Johanna heftaegnő vesetése alatt állott}. hanem sem testileg, sem ssellen.ileg, nem fejlődött áunyira mint járták. Midőu 13 éves lelj, tudós nevelője Honoráld Jüan jónak látta, atyját egy ti-íokteljesen szerkesztett tévéiben értesíteni, nogy a berezeg tanftlinányaibau nem teas nagy előhaladást j minek okát majd Fülöp maga fogja egy napon fiától megtudni Nem sokára atyja vassajövetele után 1560-ban a Castilai Ctrtes 3) küldöttei, neki mint tréodrökbsneW, jöttek bódulatukat kifejez* alj mig as Araguőier\'Cortes ezt több ízben elhalasztotta, mig aa végre meg sem történt. 1561-ben nagybátyjával Don Jüan d\' Aoaztiiá-vai, V. Károly leiméesetes fiával, aa Aicalat egyetemié ment, akol löG.-beu veaaélyesen megbetegedett; egy esés kö-vetkeaményci a pálóta lépcsőseiről két bóespig ágyboa kötötték őt 1564-bea már részt vehetett aa országos tanács ülésein, báiem évvel később annak fclnSke leU: ellenben forró óhaja, egy tartományt önállóan kormányosai, de nem teljeeült. R* kép ezen utóbbi körülmény még fokoata un tesftftltaége, mely aa atya, és nagyra-vágyó, tfbb önállóságét óhajtó fia köat már néhány év éU iét<awU; különösen boeW %sii\|ikeiBssgWH «• KshefUksa asgye- lékirat" másolatának felolvasása, inely főt. Kőváry Károly premontrei kauonek s gym. tanár által felolvastatván, az ünuepély 9Te DeumM-mal bezáratott. Mi pedig midőn sorainkat leérnénk, kérjük az egek urát: adjon neküuk s e drága honnak, sok oly nemes hazafiul, mint grófFestetics jTasiló, i nemzetünk boldog leend.) l\'ogúmjviri. Hcl)i megyei hírek, — (MájQH elseje) Hidég borzongás fut régig háitatnon. — Van-e szebb ragyogóbb rarázszsal teljesebb, mint az, mit az emtysri képzeleti a májú fogalmával egybeköt. A német sógor pláne Wonnemonat-nak (báj-hónap) keresztelte. Ks mégis, mit szokott a május elseje, de sokszor az egész május vagy annak legalább nagyobb része nyújtani ? Kfl lönösen a fővárosi szegény deákok, és a kezdő poéták nagy fájdalmára. -»i Éppen az ellenkezőt. A képzelem ragyogó színekkel állítja a lélek elé a iná- •) Levelezőnk iisiate óbajtásáhui rnu u meleg érzftlrtict caatlnkozunk. 4- . Szert. totla a bercaeget, ki akkor már oly korban volt, melyben román tartományokban berezegi személyek máij régen nőül mentek, hogy atyja a házasodást neki meg nem engedte. Házassági tervek ugyau már ré-gebbeu merültek tel; majd egy fcanczia hercsegnőről, mostoha anyjának egy fiatalabb nővéréről, majd nésijéről, a már említett Johauua herozegnéről, majd a szép skót királyiléről Maria Stuartról volt szó; komoly kilátás a valóiufásra azonban caak azon tervnek volt, mely; őt Anna hercaeg-uővel, II. Miksa császár leányával akarta egybekötni; a bécsi udvar sürgette ezt, és Don Carlos habár Annát csupán kép után ismerte, ezen egybekelést szorgosan kívánta, mig Fülöp, anélkül liogy \'elvi kifogást hoaott volna fel. a tárgyalások bevégzését mindég újból elhalasstá, mint mondá, a hercaeg állapota iránti tekintetből, meljr euuek a hásasooást meg nem engedé. Midőn a hollandi láaadás kiütött, mint atyja helyettese kívánt a láaaogó tartományokba küldetul, vagy őt legalább\' oda elkísérni; egy ideig reménylettc htigy ezen kívánságok netelje-eülnek, annál szomorúbban lett meghiúsítva, midőn aa általa oly annyira gyűlölt Alba hercaeg küldetett oda. Moat a szökést hai-tározta el: hanem az előkészületek oly vigyázatlan ul vitettek végbea, hogy Fülöp mindent megtudott: követkeaménye a trón-örökösnek már emiitett. 1564-ben IQrtént fogsága volt. Fogságáról kevés bietoi tudomásunk van, l56ö-ban julius 28-án n^eg-halt: mint utolsó betegségének okát nyeri jégnek .tulaágoi mennyiségbeni evése jelölték, anélkül hbgy ezen ^ont kellőleg fel* volna világoeinra. — A bercaég külső éleiének ezen rövid átnéaete után. viesaatérünk aaon kérdédbaa, melvből kiindulánk; elmebeteg velt-e Don Carlos, minit aa már 166p. óu Madridban eltárjedve vojt, vagy nem ? Teeti állapotáról elég adiutal pírunk, érről tehát nem le-bet kétaég. .Arcaa meglehetős ssabálysse-tű" írja loOi-ben a klilölnÖien meg buba tó osatrák követ báró Dieübchstein aeaéaaár-aak, gée nsme üt ki aa oaatrák nemből, aa egyik váll kissé magasabb a má- just. f- Odo, friss reggel, (Hatos lég, győAnbzó harmatdBepp a fák virágjain, araiyi üngaras ragyogó íjáják, \| mely a fia-taHélök előtt csm Ás liármoifiába olvad Önze, a melyből ar.utáa, keletkezik azon OTzegltő varázsa Lavaiá jáalj melybe a Nllogp szempár ép oly jkevéffé hiányoz* hátik, mint az ártatlanul a. pásztor felügyelete alatt a mezőre ügető! birkan/áj, mély totői stafiagdt kopd» » ragyogó tájékbös. — ,Ajcfcor még jirtalanok jvol-. tak az emberek, mikor móff ilyen májusok voltak, de most már, evejk óta már a szegény Tóvárosi deák ftóliajjtozya gondol téli \'kabátjára, jnely^t raj márcziosi tuelogben pausálni küldött {valamely felsőbb helyen engedélyezett 4ókzálogQzlet-be, s a szép május elsején] melyen az éjszaki szól udvariatlanul aívit keresztül az utczákon, dideregve nyit ,be a> kávéházba, hogy ott a dohány íttstje mellett melegedjék ; mig a szegény poéta a szürke égboltozaton hiába keres analogont a Szép- csillagpárokhoz, hogy Valami találó hasonlattal üdvözölhesse a hónapok leg-bájosbikának első napját; de még a y.ers sein igen akar menni, mert az a dnnra szél nem aeol hárfa ként, rezegteti meg a lant húrjait, hanem ugv beléjük kapasz-kodik, hogy csupa disharmonia az, a mit belőle kUaul. Pedig szépnek szabadna már lenui a májusnak, s felhagyhatna már ridegségével, irtózatos fagyjaival, a mit a szegény gazda nyög meg keservesen. Ha már május, legyeit is május, szép, igazán bájos és igéző, minő a költők képzeletében, fejlesztő, j életre ébresztő és keltő. Akkor azután ismét visz* szahelyezzük régi jogaiba, megtiszteljük fényes névvel és tisztéletben tartjuk; hát még a költők, és deákok mily hálásak Jesznek irányában. Annak csak az a sok tavaszi dal lesz a megmondhatója, mely mind szépségét dicsőitendi. — Es az is valami. — (Hymen) Három mennyegző jegyzünk fel egyszerre e hétből. A szép Soinmer Bordia kisasfzouy-és Fiseher Károly Győrből vasárnap \|eskUdtek^egymásnak örök hőséget s helybeli izr. templomban, mely alkalomból a ;templom \\állogatott közönséggel telt meg. Az uj pár Győrött tog lakni Ugyancsak Győrbe viszik városunk egy másik ssép. fiatal hölgyét is Lustig Jenny kisasszonyt, kinek esküvője Goldichmidt lg-nácz urr.il kedden délután 5 órakor volt. —1- Kedden reggel tél nyolcakor volt esküvője Stessel Josefiua kisasszonynak Pollák József úrral Bellatinczből. — Mindbárom párnak kiyánjuk, hogy boldogságuk zavartalan és örömteljes legyen. — — (mim is volna roiz.) A múltkor két uri ember sétált azon a kellemes kis ponton, aj főgymnásiumt téren, mely ezt előbbi duzitelen állapotából teljesen kivetkőztette. Az egyik sétakpzben valósziuüleg elfáradván, valami ülőhely után nézett. Valószínűleg azt sxerette volna, ha a fákkal üiknál, melle behajlott, vállai alatt majd gyomráig egy púp, bal lába szintén jóval nossznbb a obnál, ezombjai meglehetős erősek, hanem aráuytalanok; baugj ■ igen vékony és nehezen beszél, külöuöseu az R-et és L-et rosszul ejti ki, de egéazbeu véve inégis érthetővé tud\|a magáit tenni." A mint látszik tehát külio megjelenése miu* den iukább volt miut megnyerő, és egéss-ségi állapota is sok kívánni valót hagyott hátra; bár túlzott legyen is, ba a velencei követ Tiepolo beszéli, hogy Don I Carlos 15(i0 óta szüntelenül váltó lázban szenvedett , annyi azonban áll, hogy ezen. Spa-nyolországbhn akkor igen elterjedetl betegség igyakran és hevesen szállotta meg, a ininea gyengítő hatása, az ő ugy sem erős testalkatára nem maradhatott- lu. Általánosan azt hitték hogy betegségéuek főoka mérték let lensége az evésben ; 1564. Apriljában írja Uietrieiistein, eddig nem lehetett észre venni, hogy valami jóhoz hallanék,vagy általában valami iránt érdek lŐanék az evésen kivül. - Kitűnik tehát: a mit Don Carloi testalkatról tudunk, azon állításnak, jiojgy elmebeteg volt, legalább is nem áll útjába. Különféle eset említtetik, mely különöi világot vet gondolkoöási és cselekvési módjára. Egyszer (igy is Cabrora4) egy Ciane ros nevű szinésat hivatott magáhoa, hogy termeiben előadást tartson; Don Diego cl\' Espino sa a Csstiliai tanács elnöke, aaon-ban ennek megjelenéiét a palotában megtiltotta Den Carlos találkoaván a palotában aa elnökkel, ki aa oraaágban a legelső álláat foglalta el, tőiét rántotta ezen szavakkal : „Szemtolen ember te Cisnrbli akadály oaoi mered hozzám jönni; atyád életénél megüllek," Csupán mivel Urdén könyörgött, kerülte ki a balált Még jobban hitelesítve van néhány eseményL melyek jmutatjáky hogjy haragjában mennyire bagyta maflát elragadni liogy rnhámestérét iJuan de Loéont 1567-ben aa ablakról akarjta le- együtt mindjár^ egy pár aöld pad is termett vorua oda isten jóvoltából. Es azonban lehetetlenség. De nem lehetetlenség aa, hőgv valamely jómódú maecenáinsk még jobn. módú gondolatjs ne> lámadjon, i a ku süld sétány két alkalmas hülyére egy-egy padot ae varássolion oda, amiért talán sok sséo j-ejk is, habár titkon, dicséretét zengené, j Vérmes reményeknek nem engedjük át magunkat, de annyi bizonyos, hogy nem volna Lrois. — — (Társasköri előadás.) Farkú László főgymtAsiumi igazgató ur vasárnap feiezte ; be eUadásai gyalusát a villanyapságnó!. A Uársasköri Jhelyieég aaoabao teljeeea elég-T tel ennek mutatkaeván as utolsó előadás a városház nagytermében tartatott A- közönség o termet is rnegtőlté, sőt még a karzaton is voltak\' hallgatók* kik érdekkel figyeltek a telephonról < messzeszólóróij s^óló nagyérdekű fejtegetésekre. Az előadás végén a nagyszámú hallgatóság élénken megéljenezte az előadé urat, ki bárom előadásban teljeren kimerítette tárgyát s vonzó alakbaa ismertette a természettan egyik kiválóan érdekes fejeaetéi, aat a tudomány legújabb álláspontiából fejtegetve.-\' — Felhívás. A Zala-isabályozási-tár sulat rendes tavasai közgyűlése í. éri májas 20-ára Zala-Apáti vendéglőben délelőtti 9 órára tűseták ki, hova leendő megjelenésre a tisztelt tagok felkéretnek. Tárgyak : 1. Elnöki jelentés. 2. Az 1877\|,-ik évi pénztári számsdás. 3. Csepy Zsigmond volt pénztárnok ur áltat, általadott régi tartozáaok-ból be nem szedhetőkuek mutatkozó pénztári követelések kiutal váuyozása 4. Zala medrének Mekenyétől Szt.-Györgyvári határig adandó eset ásatásához szűkségleudő vizvezető árok.s mérnöki terveaet és Költségvetés. 5. Társulati pénztárnoknak fizetés megállapitáia. 6 Folyó\' ügyekbeni intézkedése az igazgató-Váíasztmáuynak. — Kelt Szabar, ápril 22-én 1876. Baán Kálmán Zala aub, tár. «lsük. — A párisi kiállítás megnvitásáuak szertartását a „Liberté0 a következőkben ismerteti: Az ünnepély május 1-én délután 2 órakor kezdődik a Trocaderon. A mar shell elnök fénves egyenruhában, katonai udvaiávil, a foméltóságokkal és a diploma-tiai kar tagjaival, külön emelvényen foglal helyet, mely a visi-terasie.közepén lesz fölállítva.. Ez emelvény mögött, a rotuoda oszlop folyosóján uiiutegy 1500 sa palota két oldalán, valamint szárny karzatain 5—6000 hely lesz fentartva a meghívott, mindkét nemű közönség számáré. A csapatuk a vízesés mindkét oldalán egészen a kiállítási palota főkapujáig a Msrbinezőn sorfalat képestiek ; mögöttük még 20,000 uéző számára lesa hely. A külföldi osztályok biztosai személyaetükkel jobbra, a trancaia osztály elöljárói balra, foglalnak állást a mars-palotai nagy terasse-on, hogy azután egyesülve menjenek a köztársaság elnöke elé. 2 órakor a marsall bessédet fog mondani s végül a kiállítást luegnyitottnak nyilvánítja. Ebben a pillauatbau a vízművek jét szaui kezdenek, a katonai zenebandák riadót fújnak és három, ágyujel adja tudtára Pária városának, hogy a kiállítás megnyittatott, A marshall ekkor fenyes kíséretével végigmegy a Mars-palota csarnokain, melynek kapuit 3 órakor a közönség számára^ is megnyitják. A parliament mindkét háaa hivatalosan lesz meghiva az ünnepélyre. \') Ma Rainon Csbrers (síel. IblO.). a spanyol KarlisU patt vsséie kl\'mar 18i2-bkn bsbliö-ayllotu hogy Ddn OaHos slms bfWf vdlt. dobni, és csupán uéhány embere által tartatott vissaa, egyike köaülök egy bi^ói _ eljárás alkalmával letéteményeste, hogy már-czius 18-án főudvcrmestei-ét Don Fsdrique> Euriquez-t tőirel fenyegette szinte biztos hogy spril 15-éu Alba herczegnek, lei hollandi utazásé előtt tőle buciuv vett, \'Bíőrt tett teitére, csupán azért, mivel atyja ■ titkát uekem akarta megmondani" ír) a Diat-richstein, aa előadók közül aa^ mely még legtöbb előszeretettel viseltetik iránta ; és egy Carlosboa intézett levélből, egyike legjobb barátaitól, Hernau Juarea-tŐtv egy jel-\' leroző tényt tudunk meg, melyet Schmidt hiába igyeksaik tagadói, — 1567 Márcsiu* sábau 5 órán át bezárta magát atyja istá-lójába. és ott nem keveiebb mint 23 lovat oly annyira kínzott, hogy azon borzasztó állapotban találtattak fel. — , Elállók attól, hogj^Nnég több eeetet ii em itiek, és csupán azt akarom raégegy-szer megjegyezni, hogy a iutási készületek oly ostobán vitettek véghez, hogy aaokat okvetlen fel kelle fedezni. Mind ezt öisae-vé ve, és ha meggondoljuk, hogy oly jól ta-dósitott diplomaták, p. Fourquevaule, tran-caía követ l^adrídban, a hercaeg eeae fölött a legkomolyabb kételyeket keltették,1) ugy hiaaem, nincs jognak Schmidt Ado Inal íEpoobeo m. Kataitroten. Uoffmann & Co. Berlin 1K74,) ezen nézetet, min\' roeaakaró rágalmazást visssautasitani. Anuvival in-kább, mivel Fülöp cselekvésmódját csak igen nehesen lehetne megmagyaráanl fisén rágalmazásnak már 1562-ben kellett volna hogy kezdődjék, midőn a hercaeg csak 17 éves volt, már 1564-ben kellett voksa hogy szándéka sailárd legyen, ót beonkatni. E« bármily jogos undorral is viseltessünk II. Fülöp uralkodási módja iránt; hogy 4 a legkényiaerítőbb okok nélkül, egyetlen fiának, gondolható legszomorúbb sorsot átérzett volna, es egy néeet, melyet más bi-sonyitékokkai kell támogatni, mint eddig törtét. — ttalmyi Emü. v) „Nincs remény htey valaka ssiss, « as malkodsshoz méltó lesi" isfn lSW-baa msj. il4a. C B helyen OMímlitjük, hegr a pá- isi ai\|;ir egylet (aobiété fltansesn de Henri muttsl, Rae Tureone 41. PAru) a köskiálUtásra a in a g v a r kösönség tájékoztatása végett kövotkesőket közölte a kir. kiáiÜtáti kormánvOlztoti hí vátsílal: Kik a párna utat kevés költségééi akarják bejárni, lássák el magukat a aiinbachi rag/ ■lirhwi vasati állomásokon élelmi szerekkel, mert aa állomásokon Páriáig csupa méregdrága vendéglők vaanak. A páriái ék" loaásnál mindig akad temérdek ajánlkozó, kik aa utasokat oly vendéglőkbe, szállo-. dákba kíaáJkoiutk clreaetni, hol német nó dirik. De ÉgyeJweattjik a magyar ktsöu-téget, kegy ea emberekre ne beleásson, meri A biaoayoa tőletek, eyerésskeaősaál-ledatilajdoeeaahrél fizetett ügynökök, kik a magyar utast oly helyre vezetnék, bot pár aap maira kiftrült erasénrnyel keserülnék meg hiseékeeységtlket. Jutányos át ké-uyetmec szállodáikul a következeket ajánljuk : 1) Hotel meublé Nr. 4. Rue Tuge (Grenelles). 2) Hotel meablé Ka< du Thé-atre eite There 2. (Greoelíe). E ssáUodá oak haszonbérlője egy derék hasánkfia. 3] liotel Bt. Sebeatien Rae St Bebeetieu Nr 37. 4) Hotel centennial et de Brézil, Rne S\\ fiergére Mr. 23. 5) Hotel raeublé, Rue Corneílle Nr. 6 -5) Hotel meablé Boalererd Bonraarchais Nr. 8. 1.) Hotel d\'Antin Rae l/Antin^ 8) Hotel meablé, Rae St. Leurent Nr. 8. V) Hotel meablé Rao Jagevin Nr. tt. 10) Hotel meablé Rae Baci Nr. 11.11) Hotel St. liale Rae Odesse N 2. 12) Hotel meablé Rae dee Foeeee St. Jecques Nr. 3. — E szállodák mindegyikében egy tisztessége* szoba 24 órára 2 3 frankért kapható Aaoa magyar atazók, kik a franezia nyelvet nem beafcélik tökéletesen, nagyon helyeedn teszik, bae Szállodák egyikébe n vagy esáéijcábao résznek lakást, mert a magyar egylet ftbl tagja lesz bennük, kik esten hazafias késséggel adnak útbaigazítást s tájékozta\'ut as érkező honfitársáénak. A raeati\' állomástól a vendéglőig a bérkocsisoknak 2 frsnk 50 ceuúmoa, áiuál-bákért pedig darabonként 50 ceutimee fi-setendŐ. A bérkocsik rendes árasobáss egy nappali óra után 2 frank, \'Ogy ejjelrérá után 4 írenk; es éjjeli óra éjiéi ntá^ogy érától szárait. Olcsó\' étkező helyek cznneit fölösléges fölírni, mert az éttermek bejáratéinál as étkek árri ki vannak függesztve e így mindenki erszényéhez\' méct étkező helyet rálessthst magának. Egyébként a magyar egylet választmánya Jfoíyó éri !eb ruár hó 17-kén tartott Ülésén elhatározta, hog^ a „párisi kalauzából a legszükségesebb tudnivslókst magyarra fÖrditja, pár száz példányban lenyomatja s a jelentkező magyar utasok közt dij nélkül kiosztja. A kiáJutás tartama alatt a páriái magyar egylet helyiségében eete 8 órától éjfélig no-, ponkint eey rendező hivatalos órákét tait • a hozzá fordulóknak minden irányban szi-resen szolgál tanácscsal s felvilágosítással. ~ Tltokizeru. Keszthelyről írja a „Magyar Jogász" levelezője, ho^y a mait bét egyik napján nz ottani kondás, a mint disznóit legeltette, egyszerre est rette észre, hogy négy esgy öt disznó nagy mohón rágicsál ralamit Odasiet, megdöbbenve látja hogy as a iralami egy már egészen össze-harapdált gyeriuekhulla. Fár lépésnyi táróira egy leralet abban pedig 400 forintot talált. A levélben as volt írva, hogy a ki a gyermeket föltalálja, vegye magános és neveli• gondosan, fáradságáért megtartván a 400 forintot; agysseremint as as ígéret volt téve, hogy ea illető számára évenkint agyauasoo a kelyen mindig 900 foriat fog lotéteményestetni. A kondás löljelentette a titoksserü esetet, s a vizsgálat már meg-indíttatott. — Rövid hirek. Lapok állításai szerint a mohaiumedáa fölkelés egyre tarjed. A falkelésre aa orosz bolgár kormányzat el-viseltet len nyomása adott okot. Bártfáa nagy tűzvész volt, a kár roppant nagy, a gyönyörű székesegyház elszomorító látványt nyújt, A nagyszerű műemlék tetőzete egóes a falakig leégett, a torony bedőlt és a ha rangok megolvadtak. — A Tisza áradása \'lÖrök Becsénél e .Torontál szerint ijeestő mérveket ölt. — Hasai művésznőnket Gers-tor Etelkát aa akgol királynő meghívta hogy egy május 20-éo tartandó udvari hangversenyen kösremdködjék. — A bécsi Burg-tzirhás számára a „Trónkeretől" fogják leordítani Szigligeti drámái közfii. A for-(lilással Bchuitaer 8. Pelóü „Jáaoe vitéa-ének étűltetője bízatott meg — Ep igen d£fik magyar tanár, (Őt Ltay Nándor halt mag legközelebb IXredon. IrodAlou. Mef jelent t [Amfwm T&riikorttágban . a fktg Uipitim u tíxwhüíLan irta ATé-Wsy //< {«: Ali Efendi, ea. törOk főhadnagy Áf» 1 £ri» iO lu. Kőráry Béla at, ki néhány hónapon átj Törökörszágon tartózkodott ée téayU-gU rését vett aa areeeok aHani háborabái a fentebbi caúai Fildtal FlUp könvnrom-dája állal igen eweaeae kiállttoii 224 lepra terja4ő maakibaa kja la topasetaláeait és atoíátyeit, kellemes ée voné modorban alva ka m élénk és eaemléiefes előadás karatéké a tértéül—leg jelaMéktayabk Mlyek éa rámákról szóló törUmotí oda-ftoÉHM k Úrén Béla «r balres f«lfo^Ueal tjfél U/mtotrfc rnMjrtmt. e aaok eg^ ■éeLm talé vw>etkeséet»ak feluléláeábaa ÜÉ mimi ét mk S^íiM el Leirásaí nem antatók ée máraeek, hanem könnyed stylusban irn\'kellemes szórakoztató olvasmányul szolgál e szépen ki-állított. k$nyr, a miért figyelmébe sjáaljuk oa! oluséialuiak. Hint már emh\'Jkie köóVv ára LA-tv 50 kr. ® A btxti tajló hirá \'óin a maféar mxb-ífoztituiigi hfak/avirodalomról. A ár Nen-manii-Öpallart ÍÖidm. egyetemi tanár által saerkesatett 08tatistiscbeMonatsehrift4< már-caiusi füzete a Váamor lAn^i kir. iműegyetemi tanár által jelesen szerkesztett „Föld-miveléai Erdskeiuk" és „Falnsi Fazdáw-ról köveikezőkép nyilatkozik: „Az öt ér óta fennálló jnUmmltrí ardéleiitk" és nFahui Üazda* cziniü mező gazdasági szaklapok, f. év elejétől fogva Wagner Ló: ó a kir. Józeefuiűegyetem ismert tanára által szeikeeztetnek. As aj szerkesztő szakavatott tollának, támogatva nagyszáma jeles munkatárs által, i sikerfiit ezen irodelmi vállalaton csakhamar! nagyot lendíteni. A -FMm. Krtl első számában kifejtett gazdag\' programúi a nemzetgazdaságtan és gazdasági statisztikának, továbbá a földmivelée elméletét éa gydíOrUtát tárgyaló ni bel- és kfllföldi jelenségek ismertetésének kttlön-kfilöu rovatot nyit A lap eddig megjelent asámsi tökéletesen ige zolják, hogy a szerkesztőség kitűzött prog-rammja minden pontjának valóban meg is felel. A magyar statisztika íő-uttörője dr. h\'(mk fiiínaor kir egyetemi tanárnak az aratási statisztikát tárkyoló (á F&ldmivelétí I Erdekeink11 1. 2 és 3-ik számában megje- \| nyers ternjékek szállitásáusk belforgalmát lent) tertalomdns csikksorosaiára, még tfi- f. évi 3360 bz- elett kelt és a közönségnek zetesebbeu foguuk vís^r.\'irni. A Isup nem- leküldött körrendeletem ellenére rizsgálat J zetgazdasági rovatából különösen kívánjuk alá vonják1, régre : hogy a szemlélő bizott-e helyen kiemelni Váradg Anfo^nak a ■ tágí eljárásokról rezetett jegyi ők öoy veket „Földm. Erd." 6-ik számában „FSidhirto- ] az 1873 évi 18111 számú rendelet figyel iotnulálg pusztulása, továbbá Diótugky l "£úi;i</f/-nak a „b* 7. és 8-ik számában I „létérti kiisdehiiünku cjúin alatt megjelent ivegyérdekQ czikkeiket, A „külőJélÁku-nok éí e rs kil/ő\'eU ooiialonr-uok is a szükséghez és érdekhez mértten tág tér j ven saentelve, valamint a bel- és külföld nemzetgazdasági, statisztikai és földmivef lési nevezetesebb mozaanatai is élig ter-s ■ jedelmeeen Ösmertetnek f Magyaroiszág haladó lapirodalma ugyan nem szűkölködik haeon iráuyn vállalatok-bon, bátron kimondhatjuk azonban : hogy I a VAfMr Lduló által szerkesztett mezo-gazdaaági hetilap tudományos és kiválóan uosafias iránya mellett, minden cheuviáis-! mustól ment magatartása folytán, e j teien vált Tapasztaltatott ngráttis: hegy a szem- ( lélŐ bízottságok működésükért a nekik járó , dijakat nem a hivatkozott rendelet 10 §>á-bsa megszabott kales szerint szedik ke e felektől, hanem sokkal nagyobb dijakat fi-eettetnék maguknak ; hogy a hivatkozott végrehejtáai rendelet ellenére e vett vize-gáfatí dijakról a szállttaiányok tulajdonosai- \' nak bélyeggel ellátott nyugtákét ki nem állítanak, — hogy aa ország teljesen vész-mentes állapotának idején ia, a\' végrebaj- \' tási lendelet 30 §. 7-ífc pontjának a) he-r tűje alatt fpglaltak ellenére ée ea il^tősUl Utók káréra, llletél^Olen rizsgálat alá vek-uak bickát, lovat, sertést és mindennek állati nyers terményt a. m : tökéletesen szé rasbőrt, csóntqt, patákat, és szarrakat, száraz vagy besózott marha,—\' juh és kees-kcbeleket, fagvgyui, zsákolt ée ^ön^yölt serte, marha és Kecskeszőrt, gyapjút; egyszóval minden o:y állatot és árut, melyek vészmentes időben szemlélő bizottsági körben Í\'trvetel nélkül nemcsak oson állomásokon, iol bizottságok léteznek, liánéra aa ország valamennyi vasati ée gŐizhejósáii állomásán szabedon fel és Uraknatók. Hogy a jongy ■sálütmányok közüli eljárásán vonatkozó 1876 évi jl0ti4ti sz. szabályrendelet "teljes mellőzésével, ezen szállítmányokat vámmentes időben szintén eljárássik körében vonják és azok akadálytalan forgalmát illetéktelen beaiiatkozásuk következtében gátolják; — hjigy a belkereskedelmi forgalom érdekében feladható friss állapotban lévő «/ jelenségnek tekinthető, mely programjához híven „érvényesíteni azon tényezőiéit, melyei, a haladót) + ivei ódét és áltaUinor .jólét alapfeltételei * as ország gazdasági fejlődésére bizonyára a legjobb hatással leend. Uj zenemű, Tá) orszky és Persch ze nemű kereskedésében Budapesten megjelent A .Falu Hossza* Tóth Ede pályanyertes népszinműrének össses kedvelt dalai: Tartalo m: 1. Itt vagyok ragyogok .... 2. Sárgán virágzik a repcae . . 3. Alig rirad alig alkonyul szerzé Szentirmay Elemér (Németh János) 4. Húzzad csak húzzad keservesen 5. Fogadásom tiltja szeretni . . . (Ereee alatt fészkel a fecske. \' 6. Én vagyok a fala rossza. — Ének hangra zongofa kísérlettel alkalmazna Ekk-lei uyula. E dalok akként vannak zongorára alkalmazva, hogy azokat ének nélkül is el lehet játeaaní, miután a zongora rész a dallamot is magában foglalja. — Magyarortzag et a Nagyvilág 17-ik számának tartalma: Szöveg: Pauley Ede — Fényes házasság. Regény a magyar társadalmi életből. (Wrtessi Arnold.) XVI. folyt Falon. Költ. (Jakab Ödön.) — Egr egyptomi királyleány. Történelmi regény. (Irta: Eben György, fordította: Huszár Imre.) XVI fi>lyt -- Fecske, Gólya. Költ (Tompa Mihály.) — As areakép. Történelmi klp az őlmar gyár- korból (Erra 1 jnjos. — Színhazak, (-ry.-; - Zene. 8. M.) — Horáczból. (Csengeti János.) A Hekln tűzhányó kitörése máros. 24-én. — A párisi nemzetközi kiálütás látképe. — Olroeó asztal. - Különfélék. -Szórejtvény. — Sakkfeladvány. — Szerk üzen. # Rajsok : Paalay Ede, k nemz. esiaháa dráma-igazgatója. —• A páijizei nemzetközi, kiállítás látképe. - Fecske, gólya 4 A Hekla tűzhányó kitörése márczius 24-kén. A i\\a megyei gAzdtslgl egyes Illet hlvau o> érteaitóje: hösgaedaaígl közleméoyek Másolat Földmivelés. ipar \'e kereskedelemi m. kir miniester 7649 esám Budapesten 1877 [ápríl hó 16-áo. Valamennyi törvényhatóságnak. Moha a1 keleti márkává elleni intézkedésekről sjzóíó 1878 évi XX. t. cs. illetőleg aa ennek foganatosítására kibocsátott 100475 esámrendelet 90 \|-á a vasúti és ksjóaáei állomásoknál a marba fal- ée lerakodás ellenőrzése ée a vizsgálatok teijneitéee cséljából soerreoett ssemléló bisottáágoknak eljáréeát a logsso-batoeabbsn körrooalosaa. mindamellett esea bizottságok némtlyikénél e\' kareekedebni érdekek valamint a megfelelő ráadni el jáiái kátrányára oly visszaélések észleltettek. melyeknek fsn ée Ofélyae megasüe totéee esea nagy kordarojC ée neenetkÖai érdekéi íntéimény sikerének biitoaitáae sseuipootjából sloaáakouUaual nükséfesaé men kivül [hagyásával nem a kitűzött időben terjesztik elő. — Mind ezen felsorolt ▼iánálságok gyökeres megszüntetése érdekében rendelem: 1-ör hegy jelen kör ín-tézvényem, a rongy szállítmányokra vonai-kozó 19i>4Ö 1876 az. rendelet, és a fries állapotban llvő nyers termékek tárgyában f. é. 3360 szám alatt kiadott rendelet máso- tokén. melyeken ezen szabály határosrá-nyai alapján alakéit állát egéazaég rendőri számláló bizottságok léteznek, vagy ahol azok a kely színére szállít hatók, és a fel-és lerakodásra alkalmas kellékekkel ellátrák, szervasmarha továbbszállítás végett fel és leraxhat4 / 2 or. Az állat sgéssség rendőri ssém-lélő bízott/gok, egr az illető törvéoykató-aág kebeléből kiküídétr közhatóság tpat-víselőbőj ét egy hatósági állatorvosból ola-kireddók. - Azon esetbea, he a fel- és lerakodási állomás közelében hatósági állatorvos nem teiáluonái, a szemlélő bizottsághoz egy magád állat - "vagy emberorroe is alkalmas- tiató, ki osonbaa a\' rizsgálat előtt, a kés-hatósági közeg által as orroti vizsgálat ki séges teljesítése tekintetéből, egyszer mss-kurra felesketendő. A tör vény hatóságok által a területükön fekvő vizsgálati fel- ée lerakodási állomásokra kiszemelt állstegéseség — rendőri szemlélő — bizottsági tsgok nevet és soékkeiyei nem csak a földmivelée, ipar és kereskedelmi megy. kir, minisztériummal, hanem fniuden ilyen vasati- és gőzhajó-állomás főnőkével, és ez utóbbiakkal ni rátáiéi utón oly felhívással közlendők, hogy \'ttoknak név és székhelyét köztudomápré-tei végetLf az állojnásl tŐnökök az indóhá\' seknál vagy vagy hajó állomási épületben kifüggeassoék. Az állomási főnökök ezen felhívásnak eleget tenni, és e fentebbi jegyséket hirdet-mény elekjében állandóan Kifüggesztve tar-tani köteletsek. 3-or. A bizottmánynak belybea léte eeetében e vizsgálatból származó költségeket a szállítmány feladója vagyia a tulajdonos tartozik viselni; a fel- és lerakódáei állomásoktól távol lakó bizoUmányi tagoknak fa var költségeit és napi dijait avssati szállítási dij kivételével — aa állam fedesi, a 4 ik pentban meghatározott kulcs szerint. 4-er. A vizsgálati költségek köretke-I zőleg haatároztatnok meg, ék pedig: a) helyben székelő szemlélő allator- lata, valamint az 1874 évi XX. t cz. fo- i trosnak 1 -10 dbig való szarvasmarhától 1 eanotositására kiadott 10641816 ss. rende létből a veiuti szál lilásokra vonatkozó és a 30 §-t szószerint taitalmazó szabályzaté-, nak ide mellékelt egy-egv példánya a közönség területén működő minden egyes szemlélő bizottsági tagusk haladéktalanul kézbesítendő, és azok átvételérő) elismer-, vény követendő, mely elismerr4uyek hozzám felterjesztendők. — 2-or. A melíéhelt \'.Hirdetmény" valamennyi vesuti vagy gőzhajói álloinás iőnöképek, az állomás nelyén való kifüggesztés végett a közönség által azonnal megküldendő — 3-or. A járási szolgabirák, rendőrkapitányok szigorúan utasitandók, hogy az 1874 évi XX. t cz. 30 liánok végrehajtása körül tudomásukra jövő bármely eltérő eljái£st rogy visszaélést a türv. hatóságnak feljelenteni elutashhatlan kötelességüknek ismerjék. — 4. A cziin kötelességében áll rögtön elrendelendő rizs-gáletok utján az I8i4 éri XX. t ez. 62 f-át kérlelhet len szigorral alkalmaani és minden egyes esetet ez Összes tárgyalási iratok felterjeaztéee mellett ide bejelenteni — Elvárom a czim részéről, hogy ismerve s kérdéses intézmény fontosságát, jelen rendeletem pontos végrehajtását a legságoru-ebben eszközölvén, gondoskodnod arról. frt. 10-30 darabig 2 ít 30 darabon felül minden darab után még egy krajezár. — A bizottsági vizsgálat alkalmával a fel- vagy lerakodási állomáson bejelentett s jelenlevő össsee, bár több msrhaoirtokos tulajdonát képező őszes marba létszám együ-tessen veendő számban, és ezen összes marha\'létszám arányához képest, állapítandó meg a leutebbi dij szabályzat saeriat a működő állatorvos vagy orvos darab- szám szerinti illetéke. b) A helyben !okó törvényhatósági bizottsági tagnak, tiszti rangjához mért fél napi dij fizetendői — c A fel- és lerakodási állomástól tárol lskó állatorvosnak fuvar költsége az illető állomásig s onnan rissze a vizsgálati díjon kivül napi díj fejében fél napra 2 ft egész napra 3 frt fizetendő. A törvényhatóság részéről kiküldött bízottsági tagnak tiszti rangjához mért, szabályszerű fél- vagy egésznapi dij és elő-fogati költség fizetendő Ha a közigazgatási tisztviselő és orvos ugyanazon helyen laknak, csak egy fuvarköltség számítandó \'fel, és pedig a rangidős b által — A szemlélő bizottsági tagok a befejő* bo^y hasonló visszaélések, mihamarább és xett hivatalos "eljárás után a (elveendő vize gjjj £ gálati dijakról a szállítmány tulajdonosa részére bélyeggel el átort nyugtákat tartósnak kiállítani, az útiköltségek és napidíjakról pedig kellően szerkesztett útinapló kit érvényesítés és utalványosás végett, a vize- teljesen megszűntessenek. — , Trefort s. k. As 1874 éri XX. törvényezik, és az ennek foganatosítására kiadott 10641875. számú reudelet 30 szakaszának szószerinti (Poijtatnsz kövétkezik.) tartalma 30. §. A szarvasmarha, juh, és gálát befejeztétől számítandó 14 nép alatt, kecske, valamint az ásóktól származó nyers ülctő hatóságaik utján, esen mimszterium-tenuéuyeknek vasuukon gőzhajókon való hoz felteijesstení. — fel- és lerakásokat megtartandó szemlélő biso\'tsági intézmény szervezete,; eljárása, \| vasúti kocsiki hajók tisztítása, fertőtlenítése és a vasúti kocsi és hkjó tisztítási dir \| jak szabályozása.. Az osztrák és magyar ál- ] lamokbus szükségletüket\' saját állnttpnyész- ; téeükbŐl nem ledezhetvén, kénytelenek nagy -mennyiségű vjágó marhát oly országokból i és országokon bessállitoni, j melyekben az állat egészségi rendészet éfjpen nem felel meg e nemzetközi e részbeni kívánalmak- I nak, vagy pedig kellő szigorral nemi gva- 1 koroltatik. Ezen fol) ton veszélyes szomszéd- > ságnál fogva szükséges, hogy as onnét for-gsJmi eszközökön hozzánk kerülő marha irányában, a mgély behurcznléaának kikerülése régett, L legnagyobb óvatosság és felügyelet gyakorol taasék De tekintve azt ja, hogy a vasati összeköttetések utján marka • nyers térmény azáilitniányok gyorsan eszközöltetnek] és es által —j felügyelet hiányában — a járványok tároli területekre is sséthurcsolUthatnának, ugy a kül»ldi kereskedelmi forgalom fentarthklásavlmint as országnak, a marhavész behurcsolása és al-tbijentésének veszélye elleni piatositása céljából a belterületen okvetlenül oly saaba-ips intéakedéeek alkalmazandók, melyek á jelzelt czélt elérhetővé teszik és e- mellett más államok kason intézkedéseinek is megfelelnek. Ennél fogra aa állatok ós nyárs termények ezen szükséges séemmel tartásának keresztülvitelé a törvéhyczikk által állandó ssemlélŐ bizottságokra bisiltík ao-lyeknek szervezete és aa a ikélbél mltlt rasati állomásokon végezsndl műköoéee> nem különben a vasati 1 gőahajóaáei rSalatoknak ezen intésménrnyel kapcsolatos, a tőrvény alapján kötelességükké tett taöpdője és köteleoetteége a következő utasítás által szabályos tátik 1-ör. Aaoa vasati- és gl^ijói állomé- Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1816 A bnda-pesfi idotmutatö óra szerint, indul Kanizsáról Vonít hova: báb órt pst Mi* 20!i KíZt\'t.HÓhici, Dombovír s Fiaméba 4 48 nf. tl6 „ .. , 2 »délu. 212 Boda-Peitre.......4 66 rtf. 2Ú-2 f. •..... . » 6 délu. 20! ......... . . 11. M sstv. 813 Bécsbe iSssm -tWIr. Béffrüjbety M45 S nj 301 ^ . . . ., ;.T. 11 48 ss#r. 315 Soprot bt 3 38 délu; 303 Triesitbe és Praferbofoa kmsstll Őrért éa Bécsbe 4 50 Nf. 102 2 47 dAa. Érkezik Kantztari honnét: 215 Ették, Mohács, D«uibcrirs FiaméWl 1 él déla. 301 „ „ 1111 ertv 308 Bséa-PssMI 4 10 isg. 301 2 5 délu. 911 „ 9 44 sstve S14B4sbil (Siombatbely Béct-üjbelj) MMlOfls* an . •* ».4J"t 116 Bopronbél U M ééfc. 314 BécsMI Griea. Mtrborg. PrtfwW felöl * 12 reg 303 Trisst- és BéoskóJ M \' » . I 31 tfs. 901 „ét VHlscbból „ .. 11 - est» Felelói uerkeaztó\'. HOFFMANN MOK HIRD.ETÉSE 0000000100000000 HtJDAI vizgyógyintézet • Mtiá}\'** twnUI h«t«k dili nyuM vó\|y£n«k Mpi \'jlíUUii hkmk a kwH»»U«p akute-Wi téjkeptxil; MriU Jiejrji larcjffliéník kíiünó [ t«Mt Ji^JoMán Mvmjiga u, htm hl >hi>JII»-tagak. ha t^yöJtalJtban ptgyMmtik. irinyls rfitfil Ml wn MAiImí. Ja iniéM Mf jr*c, mí^I ím hm<ni«<ii nri a WiwUfcakg-1 wwiiwiH ^vr^ístmtfí k}é (n<áik. A MfüMjrWf m VUm ím diaMaaa »t«U iiuaMt. ■CT h"tf f* n>«\' «Jíy»k fénywmtjfc lett / inU-iw\'fc; i zuhanj\'A is ujjxk M MnM u«M hőfok iImI (//\'Igáluak. IWU lipumkiiB unta a rhkin köveikéit k"««\|4t4Lwi nk Ama ert-lui. ■fi: I. Hiyaiuii bajaifái: mindenfri\' fájdalma k, fíjftjáj, üidtlh ilm.iUii-.^. fvfta&k-\|m\|MÍL rfnliHM, neliéx M(iii. luidrvlt. vidi mí gymgméf. ir«Mt • «ff, hntwim, t. VérkqMnAI k "uv<-ny, MBs, gőrréljr, buja , Mbm. JmI kór, ÍMik>a«)\| MÉIlMli\|. ráitiíLta M Ut«l«aji, vrr/e.gcny. Mg. 3. fii bajoknál fthiiMfti, i<u4aimán i&pkAr. 4 Egye* sacmkaél: kMd«tfe«« lüdV I ImJ, iMll Iwii (ép korát, llllkiplii. tymn hajók, htfiind, mumlAa. m»J[-, Ifpduifa. yo M^é, Mn\|bM\| kfiH liigytKuLr MM-, bír-, ewHlbftiiUlnúik. nnu)yér ulunítlt Imjni. A tmnkméá mtk"$tk& ffinühkinWu na, {kAa Imi a rígi UmUpiilil előtt tllsmlai«t t«r-aaikriítfk élűi Mnéaür BSvebb fclviUgiiiaa ax JyJWjl^M^ 000000000000000 Árverési hirdetmény. 5?SL ni. 878 Zalamegye törvényhatósági bizottságának 1877 sseptember hó S-án 3907 ni. 878 szátri alatt hozott határozata folytán közhírré tétetik, miszerint ZíjUvármeg) e tulajdonát képezi éa a tapolcpú 07 az. j tjkvbén A + 762 h r. az, a felvett és Í5.000 azaz tizenötezer íjtra bee tilt íaa-ház a hozzá tartozó udva\|- éa kerttel 1878 éri május 20-ik napján d\'ál elolt JO órakor a helyszínén a tapolczai wolgabiróaág hivatalos helyiségében önkény tea árverés folytán következő feltételek aíatt eladatni fog. 1-ör Kikiáltási ár 15.000 azaz tizenötezer Irt, becaár, melyen alul a birtok nem fog eladatni. 2-or. Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becaárának 10\'/, át készpénzben vagy óvadék képes papírban a kiküldött árverez/I hatóság kezébe letenni. 3-jor. Vevő kötelei a vételárt 8 egyenlő réizjetbeu éa pedig: aa eliót árverezés után ssonna1, a ináaodikat tíz árverezési naptól számítandó 3 hónap alatt, a Itar nádik Rt ugyanazon naptól számítandó 7 hónap alatt miuden egyes véleláii részlet után a birtokba lépés napjától számítandó 6°/o kamatokkal együtt a megyei pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utoleó részletbe fog beszámíttatni. 4-er Vevő a megvett ingatlannak azon- nal biríokába lép, adnáltogvá a megvett ingatlanj haszna és tefhai az időtől ót illetik, tartozik lazonban a lefonlegi bérlők b^Héai j jogait a! szerződési határnapjáig váfy; is fo+ lyó 1818. december hó végéig épségben thlUilli. I # / \' , ő-<\|r A tulajdonjog bjekeblezésthcsak a vételár éa kamatainak teljes lefizetés^? után fog megengedtetni.^ i \' \' Azj átruházási költségek vévŐt ter- \' helik. —\| \' \|\| fi .. A mennyiben vjevŐ áz árverési feltételek oá* melyikének eleget nem tenne, agy a jnegvett ^ngailan a bánatpénznek és lefizetett vétefári részletnek elvesztési mellett Ujabb árvfréi alá fóg: bocsáttatni. Kflt Zal<t-Ejirtúgen 878 ápril 21-én. HvaHtllB Jöenó alispán. Árverési hirdetmény. 3525 \| ui 1878. J ZaUtnegye törvényhatósági bizottságának 1876 évi október 2-án 7209-7286 217 jk. szám alatt hozott határozata folytán közhírré tőtetik, miszerint Zalavármegye tulajdouát kéneső és a szántói 40 számú tjkben A. -f W hr. szám a.felvett és 13^00forintra becstilt megyei épület a hozzátartozó udvar kerttel együtt 1878 évi májue 21-én délejőtt 10 órakor á belyaaínén a szántói megyei épületben öokénytes árverés folytán következő feltételek alatt eladatni fog: 1-Ör. Kikiáltási ár a 18,000 ft. becsár melyen alul a birtok nem fog eladatni. 2-or. >lrverezui kívánók tartoznak aa íogetJan beceérának lÖ\|#-át kéaapéasbeo tijff óvadék képes papírban kiküldött árverező bizottság kezéhez letenni. B-or. Vevő köteles e vételárt 0 egyenló részletben, él pedig: az elsőt aa árveréskor azonnal a másikat ugy/.uaaon naptól számítandó 3 hónap alatt a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 7 hónap alatt minden egyes vétel ári lészlet után a birtokba lépés napjától az ámítandó 6c kamatokkal egyött a megyei pénztárnál lefizetni. A bánat pénz az utolsó részletbe teg beszámíttatni. 4-er. Vevő a \' megvett ingatlannak aaounal birtokába lép, annál fogva a megvolt ingatlan haszna és terbei aa időtől őt illetik. O-ör. A tulajdonjog bekeblezéee csak a vételár és kamatainak teljes lefiaetéie után fog megengedtetni. Az átruházási költiégek vevőtterbefik. 6-or. Amenoribeu vevő aa árveréei feltételek bármelyiiéoek eleget nem tenne ugy a megvett iogatlau a bánatpénznek és a fiietett vételári résiletnek elvesztés-mellett ujabb érvéréi aláfog boceáttatui. Z\'ifri • Eyertug, 1878 apríl 25-én SvasíltH Bi\'iió, aliipán. RQBEY cs TÁRSAI hírneves gozcséplőgfepei. ROREYb, TÁRSAI 488 4-12 Inon ban), ít Javított gőmotdony. LINCOLNBÜL (A n BUDAPESTEN. Iroda: Gyár rhktár: IX Űlloi-ut 1 8z» IX. Bakos-ütem 7 sz. ajánlják országszerte legjobbnak isiiért t ü zanyago t megtakarító fv szén, & éi fcz&lmafÜtéere berendezett UOXnOKDOKVAIUAT téplfyrp- felQlmulbatlan ée bftrmHy IdOjArft vipzoMta^s.^nlimk legjobban ellentálló Tasgerendás cséplőgépeiket szabadalmason magán etetrt szerkezettel vagy anélkül. Kazal-épitrtket, lójárgányokat, kézi cséplőgépeiket, kaszáló és arató Képeket Malmokat, szecska és répavágókat, Bakériéle rostákat, trieurüket éa miuden m^i a gazdasági gépszakmába vágó esaköaeiket. Mindennemű javítások gyorsan és legolosóbbao teljeiittetuek. Bővebb tudóaitáseal ésárjegytékkeliziveien ezolgálnak : ROBEY és TÁRSAI Budapest; Üllői ut 1. szftra )00000«o>0000000( 00000000)0000001 8 Wítthalm C. i Tüfferi Cementgyára ajánlja ezennel kilfínö CeineDlfél meter mázsánkint a nagy-kanizsai pályaudvartól 1 Irle §0 krral egész vaggonrakalokhan ; 3 frttal, egyes hordókban. 493. 1-0. 0000000)0000001 OOOOOO000000000 LUHI MARGIT-FORRÁS S legtisztább sziké leges ásványvíz. Hazánk ezen vegyi önzetételénél fogva nevezetei gyógyvizét a lélegzési, einéaztóli ée húgyszervek idült burntos bántalmainál, torok- gége- lég\' caó- él börg-beteglégekben kiváló sikerrel használták éi használják: Dr. Korányi Frigyes, — Dr. Kováts Sebes tény Bodri), — Dr. Oebbárdt Lajos — Dr. Nayrattl Imre, ~ Dr. Poór Imre. — Dr Kétly Károly. Dr, Barbás JóZSOl egyetemi tanár éa közkórházi főorvos arak. —- Ezon tekintélyek! nyilatkozatai «erint a Margitforrás nemcsak méltó versenytársa a Seltersl —• ülelohenbergi — 01 esbflbll — Radeínj — Vloby — Emsl • baaoQ összetételű vizeknek, banem gyógybatásban azokat több tekintetben felül Is múlja. A Margit!orrás gyógybatáeát igazoló bizonylatok kívánatra bárkinek kéisiéggel megküldetnek. 1 < i Borral használva a legkellemesebb éa legegémégeiebb italt nyújtja. Dr. Karlovttzky utóda f\'orrás-lgazgatősága. ,, Kizárólagos főraktár liillltf \|L{ m. k. udvaii á^vAnyviz-^zlkllitónáil BUDAPESTEN, Erzsébettér l-ső szám alulit ÍKnpluifó minden fryófrytilr és füszerkireskedésljen. . KHux*******\\xu*uumnHuun I Umrath és Társa Prágában, jí Mezőgazdasági gép gyárosok \' \| 9 8 8ajánlják a szilárd kivétel^ Vönuyü járás, nag) fflflflkiképe«óg, fo tuzti csép lísni! legelőnyösebben ismert, ogy rámán álló mint kerekeden járó 8 K 8 A II i 8 8 8 IC kézi és járgány-cséplökészilleteiket l-töl 8 ló, vagy ökőreröig. Továbbá készítünk különféle nagyságú és elismert jó minóaégü tisztító rostákat kukoricza morzsolókat és szecska vágókat képes árjegyzékek ingyen és bérmentve: KXKKKXXKXKXKXX! KOTZÖ PAL ím 7—10 m BUDAPEST\\ pLLŐIWT 8. SZÁM, ajánlja as eddig utolérbetlen erejleti GAR14TT R. é» FIAI Horve/.ató gíipoil, ujabb, könnyebb éa legjobb szerkemtben, bnfl(íy Üjtóket, augol és ameri <ai renduerbén ; Wanvat takarító )Xi5e-mos^->nyol<at, fa- és aaéntttzelée, valamint ssalmaffltésre, tfAx^ép )6köt, ujonuau\' átalakítva sok és tiszta csóplésbez, jAr«auvtwéplÖket, általán elismert amerikai rend« esetben; s minden tnás egyéb gazdasági gépeket. Képes átrjegyeöjk ingyen ée bérmentve. Njnotxu^ja ái kíadjJ FiaoUl FllOp Mi0-Kaniiiáa 1«7S lll\|l%l I É III I UjrV»U« éw Ili (Un. (KiifiMi ir&k, Rf»t írt 6 fri FHim 3 frt K%t4 évte.l frl 10 ki HMrtaiétyaki I tni>M 1T—i 1 kr. Whwln U\'-.I.U.tUl I kr 90 kr \| NyHtttr: -NliúnuH k r ■Él lÁMl MEGYEI ERDEKÜ. IMikíMi llorá a lip tulltmi rénét UUtó tMMtfwf %<1<f Mtlfc. Dj Tárofbís alaia KIS u \' IWrnicnlll»n terelek auk ifio»rt k>i#kUI fo\'nltíli^V »l k»WAtnl ?ÍMt« hr kh!\'!i»tiik r Ilirir1\'-M l«\'l>r»/.iirk Uiblnlí M<« IIU.U\|ilril /,rwur,Uk W4 mi II. »•■■ A a- Oáltíiwrit r HihIiim-m Sruinalr utcai —kJ-«>\|.\|nlll. Ilri" HímWm.\'-\' * rz. - Wabi MAr Ktm II. TáW-. «1im» n «/ KuMiulH\') J\'UÁb b tkim Hihiiil Királj olrM 1T. úf I. - IU »♦«»<«?« Jt Vl«r IUc« I. W.llfi l(i KÖZ M 0 V ELŐD ÉS! í TÁRSA DA LM I Ah G A £ D f (5-Z.A T I HETILAP I /alameui/ei Qaxdnmlgl BgyetiUfít. a n haiiizmit tttztl oimfigélyzö\'sxovet/cczfít fxdbl, /W* Cf/yfj/ hlmtíítim Ic\'rjfnii/e 19. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Május 8-ái). >i V. évfolyam. A hamu mint trágya.) A gazdászaí fóczélja, minél olcsóbban, sokat és jót termelői Tehát t ki 50 kiló gabonát, vagy iiust a legolcsóbban bír jóminóségben előállítani, az legjobban gazdálkodik, A legolcsóbb trá-gyaszerek egyike a hamu. - Stepheas azt irta, hogy a fabamu ban ét szalmapernyében két fó anyag találtatik, egyik a vizben feloldható, a másik feloldhatatlan. Az oldhatatlan anyag közt legtöbb a mész, ez teszi a hamu súlyának felét, vagy még többet, a vilsa-vanyas földek nem haladják meg a 20 %-ot, Az oldékony anyag közt legtöbb a hamozsir. Az- ol^ékftiiy és oldhatatlan anyagok közti arány különbözik az elégelt fák éd \'szalma félék fajai szerint, p. o. bizonyos mennyiségű és sulyu te nyota, csak hármad rész annyi, hamut ad, mint ugyan annyi meunyiaégü és sulyu cserfa, vagy is tiz ezer rész fenyőfáit csak 83 rész hamut ad : ellenben 10 ezer rész cserfa 250 rész- hamut hajgy bátra. Innét van, hogy a fenyőfa kopár, sovány talajban is díszlik, a cserfa pedig csak háromszorta jobb földben tenyészik. ^ • Alkalmaztam a tölgyfa, ^cserfa hamut, száraz minőségben n£r 1850 dik évlwn, agyagos hideg földben Vetett silány bükkönyökre, és lóberekre, tavasz-szal, midőn a növények már elboritot ták a talajt, de sárgáknak mutatkoztak, 1200 □ ölre 8 -10 pozsonyi mérőt hintve: — mely hamut nagyrészben Rába közből, Himod tájékáról hozattam, hol 7—8 garas váltóba került méreje: — igy legfeljebb 6 váltó forint ára kívántatott egy holdra fuvarral együtt. A termés külOnböző időjárások szerint szinte nagyon elfltött egymástól. Volt olyan év, melyben a meg nem hamuzott növény alig volt lekaszálható, a hamnzott pedig kielégítő termést adott De több évi tapasztalatok azt bizonyították, mikép egy hold hamuzott bükköny,ngyszinte egy hold lóhere, többet termett a hamuzatlannál. 9 mázsával, melynek értéke 90 krjával osztr. értékbeu 8 frt 10 kr, Az otána termett őszi rozs, holdanként 3 p, mérővel több lett, melyet mérőnként 8. írttal véve föl, tesz 9 frt -- K klfc&oÖ Mukisraorottol Irtaikkal kftltaN Mft >iánl]ak ^iHakfiiAoaéfünk Igjrluiébe. öxerk. A szalma többet tett 3. kersztet, mely 80 krjával 90 kr Összeg 18 frt j—\' Leszámítván a költséget 2 frt 50 kajával 2 , 50 kr. Maradott tiszta haszon 15 frt 50 kr. Ez tett 10 holdnál 155 frtot. Nem uk nélkül irta Koppé .hogy a hamu trágyázást, valamely vad földzsaroló gazdálkodás módról, melyben az a nélkül is sovány földek trágyázatlanul vettettek, jobbszerQre való átmeneteikor, az-ily földekre kell fordítni.\' Csak azon egyre kell nagyon ügyelni, hogy a növényekre hiutett hamu egy pár hét alatt esőt kapjon, mert különben megégeti a növényzetet. Hol nedves, hideg földek vannak 4-inint Zalamegyének egy nagy készében — ott a hamut nem lehet eléggé megfizetni. Egy hold rétre $mérő száraz lugozatlau hamu elegendő. Ha pedig igen el vau raobásodva a rét, ta-vaszszal erősen meg kell boronálni, a felszaggatott mohát Elhordani s holdjára 12 mérő; száraz lugozatlau hamut hinteni. Biztosítom* a gazdát, hogy legalábn három annyi jó; szüleséget fog róla takarni, mint azelőtti s el fog tartani ezen egyszeri hamuzás ereje legalább öt évjg. — Németországban már ezelőtt 50 évekkel példabeszéddé vált: „Wer Asche für seine Wiesen kauft, dem kostet sie nichts; wer sie aber ersparen will/der bezablt sie doppelti" A kőszén hamu jobb a fa hamunál Jós talán némely helyeken olcsóbb is. I)e ennél talán még-olcsóbb a kilúgozott hamu, az úgynevezett hamu sár. Ebben mindig marad még oldékony anyag, mely a viz hatását kikerülte. Minden háznál található ily kilúgozott hamu. Hatással van különösen a mész szegény agyagos, kötött talajra, nedves időjáráskor a begyes vidéken és kova képlaü helyeken- Továbbá megjavulnak a kilúgozott hamutól a tar jános földek; kiirtatnak a nádak s helyette lóhere s más tqpdús füvek növekednek. Francziaofazág éjszaki megyéiben sokra becsülik a bal) polyva, és szárhamut s még többre a mák szárét \'és burgonya szárét; mert ezekbeu legtöbb ha-mag van és nagyon elősegítik a lén és dohány termelést. Általánosabban a kilúgozott bamnt, vagy hamusarat azért alkalmazzák, mert olcsóbb s kevesebb oldékony savat tartalmazván, nem oly könnyen égeti ki a növényeket, ha száraz idő következik hamarjában ; mit a nem lugzott hamu megteszen, ha vastagon \'terítik lés sokára éri esö. M SaussUre megmutatta, hogy a rendes lugzás csak egy kis részéi veszi ki a hamagnak s még sokat ki lehet belőle venni, ha hosszabb ideig nagy tömeg vizben áztattatik. Különösen nagy hatása vm a szappanosoknál hátramaradt hamusárnak, mert abban még jőmennyi-ségü mész is van, mely részint szénsa-vanynyal vegyült. v Szappanosoktól hátramaradt hamu-sárt hordattam egy darab rétemre, melynek termése lóheres ugyan, dé oly savanyu volt, hogy szarvasmarhám nem ette, 8 a gabona asztjigokra fedésnek kellett használni, U minden 1.1200 □ ölre, 60. mázsát, ~ s magvető ruhából kis lapáttal. szórattam el egyenlően terítve s az utánna következő termést, mely felénvível több lett a szokottnál, minden vonakodás nélkül elköltötték marháim. A hamusár különösen agyagos, vad vizfortásos talajra mutat kitűnő hatást. Minden terményeknek hasznos[ s minden évszakban ilkalmazható,\| a telet kivéVe. Tavaszszal korán hintve a rétekre s legelőkre, spha nem ^maradt el jótékony hatása* Továbbá nagy eredményt mutatott az árpánál, zabnál, pohánkánál ha vetéskor alkalmaztam. Végre vetettem őszszel buza és rozs magra i$ s együtt lett beboronálva. Szükséges volt 1200 □ ölre 60 mázsa, s termett közönséges években : 1-ső évben ! ugar földben, mely már az előbbi évnek őszén felszántatott, — vető magnak, arató és. cséplórésznek levonása után 10 mérő búzát, mely eladatott :! frt kr. 4\'\'frt 50 krjával s igy adott 45 — szalma lett 16 k. á SOkrksztje 4 80 2-ik évben adott árpát mindennek levonása után: H 12 mérőt, ez á 2 frt 30 kr. 27 60 szalmát 14 ktet á 50 kr. ktje j \|7 — 3-ik évben bükkönyt — len deket — 1G mázsát á 90 kr. 14 40 4-ik \'évben rozsot mindennek levonása után <7 mérőt ez adott á 3 forint méreje 21 — szalmát U ktet á 20 krktje 2 20 5-ik évben lóher szénát és\'saijul 24 mázsát a 90 kr mázsája 21 60 6 ik évben lőherlegclo iftely éri 10 — összeg 153 60 Miből kitűnik, hogy minden mázsa hamusár 2 ír 56 krt adott. ■ 1 Kémethonban, küíönösea Marburg környékén^ Wpiterauban ~ Hessen — . annyira becsülik ahamusárt, liogymesz-sze vidékokról sem sajnálják a hozatali költségét. Szoktam használni a hamusárt trá-gjával keverve is, s azt tapasztaltam, hogv vegyítve mindkettőnek hatása viszonyosán növekedik. Ekkor 20 bécsi mázsát használtam holdanként. Hatása eltart évig, ekfor ismételni kell. Csak arra kell vigyázni a hamu sárrali trá- , gyázásnál, hogy jól össze lehessen keverni a földszinével, e. tekintetből nem szabad vetőre mélyen szántani, hogy a borona foga elérje a fölszántott földnek egész mennyiségét s jól összekeverje a hamusárral, Hol oly sok a ?a, mikép csak ha-muzsir -égetés által lehet értékesíteni, ott kilugzott hamura könnyű szert tenni Thacr hírneves gazda szerint oly nagy hasznát tapasztalták hamunak az égetés kapcsában, mikép Angliában szokássá vált nemcsak a magas tarlóhagyás s annak leégetése, hanem az egész szalmatermésnek a szántóföldöm elégetése s a tapasztalat nagyobb eredményt mntat ily eljárás után, mintha ugyanannyi szalma trágyává változtatva hordatik ki. Gazdászatunk érdedében bátor vagyok gazdatársaimat felhívnia fentírtaknak megkisértésére. — Hol van több sovány föld? mint Zalamegyében, s hol van több olcsó fa ? mint ugyanott. Kü; lönösen borosány annyi látható némely vidéken, hogy a legeltetést akadályozza sűrűségével. Fedjünk be fahulladékkal és borosanyuval egy darab — már előbbi év őszén mélyen felszántott \'földet ráhagyjuk rajta annyira megszáradni, hogy könnyen éghessen s kedvező széllel gyújt-suk meg. Ily eljárás bizonnyal dúsabban fogja jutalmazni a fáradságot, mint az angolok gyakorlata, mert a borosány és fenyőfa hulladék azon időig míg kiszárad, árnyékával kövéríti a földet; továbbá dróebb tQ<c levéu, mint a szalmának, A f,£ala" tirezdja. IImIUhnh l)ányk«. llnllgast lyáiiyko, ért meg engci Kit világom, én taorelinein ; g Arrn kérlek már oi/ régen : * Mgy te m én feleségem. Megláad, mily esép l«e« ai étet, Klénk tár ki miuaen élvet; A reók ódéi eseut hevében Ki« gyönyörű ieleségem Te ii enyém, én a tied (touakJ>t}lk e két wivet I indd ujongjüii esereIliiében — l\'Joi kedvet feleségem. ér itt alva. L Ketten voltak* egy eiiv. egy lélek. A lereMtée, midőn <Sket wtgelkutA. ketté vá g»(t 9g9 aaivet, ■ «}beiy»«é i««lenkmt Iwb-leÁkW, Mfy a ketté esakheii esiv Mereteit MUtttaaépe legyen M emberieégnek. f Érwit lelkű iQu volt mimUkettŐ. Kfyi Im( ÜMMgvvéh Jetttok, * wáeiUt Kert- kaá Deeeíetk kivOk.» Ö/8»yörtl cml-1 kaittt erettikaá w tf^sker itttitfitó ámyeli, etéMa italt bomlokiik icirftl tat- j méítm mgiwir tátitok taéi eeéoleketo ftytpik ; etttMikktt ac iljfiaáf ábrándvi- * láge, b a férfiúkor nemei csélokért lobogó lángja ragyogott; terinetök karoau volt éa acséloa, mint a leopardé. Oly huonlók voltak egymáehos. — Mély komolyság tanyázott ifjú irciaikon a határozott jellemnek e az itenaniv érzAenek bizton kinyomatával. Csak Jopőnek ajkai körűi játozadoiott halvány téuye a boldog mosolynak. Ennek magyarázatát egyedül Elek tudta volna adni, ki lelkéuek legtitkosabb gondolatai* is bírta — Jenő azeretelt; forrón, kimondliatot-laoul, mint mindeu oly aziv, ki ccak addig éa agy tartja izentaéfftelennek a azerolmet, inig az önlelke szentélyében él, e nem ttoop-kolja be a világnak ereutaégteleu ajaka. A kit szeretett, egy árva láuvka volt; ki nagybátyja \'gyámsága alá lett helyezve. Békefillkánakhirták. Amily gazdag volt szépségben, ép oiyau, vagy tán százszor gazdagabb lélekteneég tekintetében. Arcán az ártatlanság róaaája virult; homlokán angyali lélek eagárzott; szemeiben az ébredd szív eszmén) világa tündökölt; ajkain a szű-aeeeég kannnta rezgett, halandó még nem érinté titkol vagtgyál i termett teljen ot volt ntég arurtmtő-Uuvész isteni alkotásának mifjden vonása, la szenvedélyvihar utm érinté inéU a remeket — Ilvtn iroltl az a lánv, kit oly nemes esiv, mint Som igy vári ienő , szerolmévol megajándékozott. A lányka viszont torrón tgtftttt Jenét; az első tstrélem ártatlaa-ságával, aa thra szerelem rajongásával. Egy tekintet, egy iUbét elég volt Jenőnek azt-metből, bogy liKt ftdvtfzW hogy egy éjt m ábrándok 1^ Idog világabau töTtzÖa. Oly Sstoiittiék voltok, annyira eaertt- ték egymást, de ez az érzelem oly szent volt előttük, hogy bűnnek tartották volua ajkaikra veuni Hogv is tudná nz isteni szerelmet "halandó ajk kifé\|bzui! - . Pedig mindaketten szerették egyniaat; s ez az éaes tudat elég volt boldogiáguk megteremtésérc. — likának volt egy barátnője; Bodor Idának hívták. Ida mindig őszinte barátsa-, got mutatott; de a szerelmiének élő lányka tartózkodó volt, s ez egyetlen barátnőiével, kinek őszinte vonzalmát pedig ftáskülimben viszonozta, ép ugy nem közölte boldog titkát, mint báijki mással. — Igen sokszor el-határózá. hogy kitárja szivétj barátnője előtt, de luiuaaiiyity\'iszor valami benfcő sngalat vissaatartá; különben is félj; hátha guny-inosolylyal fogadná ; ez pedig neki nagyou fájt volua. —i - \| II 187.... (máj. 3 volt Valami különös körülmény miatt Dezső és Jenő uem töltötték együtt a nap esti óráiit. Dpzső szomorúan végezé sétáját, s a rizokott idő előtt haza tért. — [ Asztalán jegy lepecsételt levél hevert. \|A czimiratban azonnal Jenő írására inntri Bcorongva borttá fel; mély Ütokzaiként tűnt fel előtte. Mm nem szólt véle íztmélyesen fearátja? • A levél tanalma okát adá; ez vplt btnne: ! .Barátom lfl • 1 . • t Ha Kerekesi DestŐ nem volnál mi- ] dőu t sorokat \| olvasod, már ikettő ik kjösől I egyiknek tzivij nem dobogná. Soilasém hit \' ien, hog/ benned csalatkoznom kelléna. —• I Légy boldog te ; én t boldogtalanságot választom. Jenő. — Dezsőnek lecsordultak könyei s csak bámult a kezében remegő levélre — Lelkére sutéten eresük fid tt a titok tátyola, s az első fájdalomban észre sem vevő, hogy n feltört levélbői még másik.két feltört levél hallott ki. — Mikor tompa merengéséből frlbcsudott, érzre vev\'é az előtte heverő levelektt, s az egyiket tclnyitá — Báiualato még nagyobb lőn, a levél legutolsó vonásig az ő írása volt. IlalottLAlványlptt, midőn a köveikeső sorokit olvasá : ..} „Kédves egyetlen Ilkám lB • Híytégedben teljésen bízom. Tudom, hogy Jenőt sohasem szeretted és nem is szereted, csupán csak eltűröd őt. Tetted helyts ; atnenyiiyibpn, fca egyszerre kiáb-\'rándítanád, tán életébe kerülne szegénynek \| — ami így is megtörténik. — Légy oly liű és okos, mint eddig s mi \| boldogabbak lessünk a menny minden an-! gyulánál Dezsőd." — Desző magánkívül volt; tombolt dühé-I ben ; a levelet földhöz vágá; majfd meg ajfe felvevé, hogy öss&etépje az álkozot rágalmat tartalmazó papirt, mely két egymásért bőn dobogó baráti keblet tán örökre ketté szakított. — „Deliem 1 — szélt a levelet fölemelve. \' — E levél fog egykor nyomár* vésetni ez 1 aljas, a jobb érzés tlőtt ismeretlen fondorlatnak — Ha van Isten, ártatlanságomnak j ki kell dei Ülnie.® \\ Azután vevé a másik levelet. Ebben I meg Békefy likának Írása volt a leghűbben \' Utánozva. Ilka őt látogatásra kérte btnne; I továbbá figyelmeztet* ütaeŐt, hogy szerel- ív pite megégni a hantokat a végre több hamut ad, mint a tartó* vágy a vékony ás ritka saalmával bíró közönséges rozs-termés. Általában bármily csekély nek látszó iegveo a trágya s bármennyibe kerül-\' jitu h u, még icm lehet pénzt jobban kamatoztatni, mint ha trágyára fordiUeí-tik. Mert a trágya progressiv oton szaporítja magát: ugyanis több trágya jól felhasználva, mindig több és több anyagot szolgáltat. .Éppen oly progressiv utón száll le a trágya erf, ha egyszer az ke* rés, mert kevosebb szalmát ad, ez ismét kevesebb trágyát, mig végre kimerül a talaj! - A trágya ha mégoly csekélynek lát-\' szik is eleinte, ha utrzai sárbúi, kertek i gaznö vényeiből, összegyűjtött állati csontokbúi. posztó és rnhirongy okból. szár- j nyas állatok tollából gyülekezik* is össze, s eompost alakban halmoztatik is fel. I oly nagy jelentőséggel bír a gazdászat-ban, mint az önbizalom, az erkölcsi világban, mclr nélkül nagygy senki sem lett a világban. Körmend. SimitnyáL Antal, Helyi in egyel lilrek — Mt\'tliUás. A znlamegyci ál t talúnoa tanitótcstiilet kOzponti \' vá-las/.tmán/n \|M^il;m<urliiI H/iiKiM/Já lyálliik t. tagjait a h/.oiiibufoii^ l\'o lyó lió 11 -ki\'ín íl/iluMin 3 «\'»rakJor, a síukott helyiségben tartamluv ülésre ezennel tisztelettel nwgiji\'vom Tárgy : A 3-ilik egyetemes tanító I gyűlés ÜudapesU^n. Nagy-Kauiaaúri. 1878 máj. 7-én. Iioffniann Mór, a . pedagógiai szak osztály Hntt\|t\\ — A május 6-án és folytatva tartott \' megyei bizottsági gyülésaffl laounk iövő szájba fog kimentő értesítést hozni} addig is utaljuk t. olvasóinkat aa alább közlött l«punk zártakor vett rövid Irfeuitre. " — Párisbs utazók könnyebbségére mindennemű felvilágosításra és\'\'lakás szerzésre ajánlkozik a- Bitrtatf <h fa roirt^iondiinr //oiilfrOÍMf. — \' 1. Felvilágosításnál az első leyél 3 franc z: 1 irt 20 kr. minden továbbinál) 2 Iranc zz 80 kr. czüsi:hmi küldendő be, 2. A lakások díjtalanul szereztetnek. Az ez ügyben való megbízásokat — n t. meghívó felek lakezimeik pontos ir.egjelö. Mao mollott — legalább két héttel előbb! kérjük beküldeni ac alábbi czi.n alatt Jin\\ Yfftn de la tón (\'sjioinh\')irc Jlantfioite l\'rir i •i\'( Jknkward, dé S/fannbotirg. A nagy-kanizsai tiszti önsegélyző sztfystkezet igazgatóságának mull lió 30-áu tárfott rendes ülésében hozott határozata szerint vau szerencséin a szövetkezet tág-iáival tudatni hogy az eddig szokáibnu volt szövetkozeli hivatalos űrák f. hó 10 élői kezdve oly kép módosíttattak, hogy ezentúl minden hó Ü első napján, valamiül a hó 8-ik és lÖ-dik napján, továbbá mindén héten egyszer és pedig csütörtökön fog iuspec.ió tartatni, de urtn inint eddig I— 2 éráig délután, hanem dé\'ttliin V óvá \\ 1\'ij. Ezen \| időn kivül azonban bármik ik érintkezhetni a szel vetkezet elnökével, akár lakásán (Batthyány utcza) akár hivatali iro dájában (távi aa igazgatóság I emejet) ugy szintéit a szövetkezet pétiz\'áruokával is ennék irodájában (távírda hivatal 1. emelet.) A iurdőjegvakujél f. hó: í-éljíl Birsekéi és Baélirsch fürdőintfaeti bérié iqrak 30%-ot engedvén, aa uj kezelési beosztás folytán ezok \|rláruitáaa a modosittuúitl, és pedig fürdópögyek ezentúl knpbatéjk : Sokál pénztárnok ínnál (<á ). Tersáusáky Gyula épülőt), Téjh István Károly postatiszt ur Ji\'zgí\'l szövetkezeti virdahivajal 1. emelői) urnái (törvényszáki lanái umal és Sirííou nál i posta hivatal.) A gsógytáú tárgyaknak árlejei gedés melletti kiszolgáltatására Prager Bé-la, gyógyszerész ur is9 felhívás n \'•Ijkül ajánl kőzni sziveikedvén, értesíttetnek a tagok, hogy megreiidéléjfeíknél ezentúl Ujtszéa Szerint bármelyik gyógytárhox lordolhatuak, Míg azonban a kiszolgáltatás nMenői zése keresztül \| vitetnék, czéiszei\'ü lesz, ba az orvosi re jdclrényie {recept) az illető neve „tiszti szövetkezeti tag" megjegyzéssel iia-lik reá. Miutjingy pedig egy vagy esetleg két szövetkezeti orvos felvétele iránt a kellő lépések ii\|úr fogan tba vétettek,\' (elhívatnak mindazok, kik ezen előnyős föltételek mellett létesítendő intézményt pártolják s a felhívás netán kezeikhez nem jutott voln. ez iránti szándékukat az alulírottnál jciejit-sek bej -i-, Kg)\'ultal fölkéretúek a tagok- hogy a hetéteb és előlegek lefizetésére nézve, a kiUizö\'t batáridőt\'pontoiim tartsák be, nehogy a kezelés rendes menetében zavar okoztawék. Mull alkalommal liozott közleménjreiu kapcsaban még . figyelnieztetnek arra is a Ingok, hogy sz ánva^taftozá^ök rendexésé-nek ideje a múlt hóval! lejárt s igy ások, kik azt le nem tizettékl kötelezettségeiknek annálinkább tegyenek elegetj minthogy elSenesctben az ily tnriézssok mint rövid előlegeH fognak kezeltetni s azoknsk természetéből kifolyólag a kamatok liavnnkint felfognak számíttatni ezeknek pontos be nem fizetése esetén,! az anyngtaitozá-sok eseijlcgí perutján fognak behajtatni. Végre közzététetik, hogy az anyag kezelési; osztály fcloszarása folytán még háti amaradt anyagok, mint rizs, thes, szappan á szövetkezetnél folyton vásárolhatók; ugy szintén ezen osztály résséről eladó I. tizedes mérld£, egy anyágtflrtó láda és egy bádog utcrólapát, kik ez Utóbbiakat ineg-\' venni óhajtják, azok ára Iránt, bővebb fel* világo itást nyerhetnek az alulírottnál. Minthogy az eddig közlöttekbő^ is lát* liutó nz, hogy a tiszti szövetkezet sok miiH üeuféle előnyökben részjssili tagjait és mintr hogy az igazgatóságnak minden törekvésű az előnyöknek minél tág Ibb és különbözőbb térre való kitérjeaztéséru irányiul: szövet* kezelünk, mely anyagilag is mindinkább jvsrapodík,.n pártolást íjiél^án megérdemli. Fclliivoui tehát iniudszon állami, városi, me gyei, vasúti é* a pénzintézeti rendes évi fizetéssel bíró tisztviselőket és szolgákat,-kik a szövetkezetnek .még nem tagi»i, de « f/.\'• -vetkezet áltat uyujtott előnyökben- részesülni kívánnak, hogy belépési H/.áudékukat velem közöljék. \'. Kgyuttal nem mulaszthatom el az ezen szövetkezet czélja iránt Mnusitott s az általános jólét-1 előmozdító nemes teltért ilirscluil és lkcbrach vállalkozó úgyszintén Prager IMIa helybeli gyógyszerész, araknak eIismerésünket nyilviinitani. A nagy-kanizsai tisSti önsegélyző szövetkezet ig:ugátófága nevében O/irisiu Péier\\ szövetkezeti elnök. 1 - Öngyilkosság. Galadalics István, 48 éveH, tisztességes keszthelyi polgár, diási szőllejének présháza gerendájára tv hó 2-áu —i valószínűleg éjjel — fölakasztotta magát Cselédje, ki f. hó 3 án reggel elede-eket viti utánna már halva találta. Megbízható foi^iásbóriialljuk. hogy iszákossági elmezavarban kereste ez ondók halálnemet. möket ^mindenki, de kiválóau Jenő elült \'mély titokban tsrtaa. A levél után egészen idegen vonásokkal a következő sorok voltak ftlggesztvo : levelokhez egész véletlenségből ju-•ottam ; s einbo^baráti kötelességemnek tar-tám a levélben az érthetőt lenség távolával lepleaett, titkot esélt felfedezni s Öiiuek tudomására juttatni. Ha a dologról bővebben akar értesülni, menjen ma estére a sétányra, ott a legutolsó fa tOvében a fű közltt egy levelet fog találui, melyben addig történendő titkos hallgat ódaásom eredménye le lesa írva. — A névtalen jébarát H — „Oaaság! jellemtelenség !tt kiátü magán kivit! Desaő. — Vájjon ki lehetett es orgyilkos, ki életünknél is becsesebb birtokunkat a nyugalmat, a boldogságot ölé meg Mheinkken ? K t ínég kell tudnom t Addig nincs ető, nines Istenség melye kebel dobbanását elnéinitná! Areaán a nemes harag lángja égett; sataei aaikrásiak, mint a duló ieileg vil! lásM. w 8 \| Kapta kalapiát s egyenesen Jenő la- • káaáhoa mltaot a kapott levelekkel, hogv • Ucilább annyit monajon neki: né karagud-jék 8 »á. H«rt 4 ártatlan, a ba egy év múlva W mm derili ártatlanságát a a nemtelen ISIliaaé—k nyomára nem j9a, vesse meg fcikrt; e ae legyen méltó aa 0emba4* név j Már kési Mr)t. Jenő lakáeán a háa-meater Uesaő tudakozódására aat felelte, hegy a JUgyságes m elataaett; csnpán pfí tNM vtH mufával ée eenkiaek sem menlá M»f ataaása eaálját. Ihué eaiffaátan tértláaa. Itt, ÍMtf po- haragja némileg csillapult, sűrű könvárbau tört ki roppant fájdalma. Kgv oly barátot veizteui. mint;Jenő, több volt j neki a kol m\'ndoD kinjáná).\' Ki \\alnltú kedves lénjyt vesztett, az tudja, l<ogyi minél többet gondolunk vesz-teségün(irc,! tuiuál fájóbb less annak tudata. — Ks tudja az ég: oz a fájdalmas merengés elválhátJana lélektől. Olyan az mint a haldoklónak beadott iodtlui, Imely^ jótékony tompaságot, túlfeszített etjőt ad neki, Logy könnyebb\'legyen a halálJ Egész éiel álmatlanul j tölte. Haor és ezer terv letett és balt \'meg lelkében, hogy miként tudná a titkos rágalmazót felfedezni IfiAba volt 1 Felkorbácsolt folyamban djrága gyöngyöt, viharos lélekben higgadt \|gondolatot kereani hasztalan. — 1 \'i Másnap -h mihelyt az Illem engedé — első dolgának lartá likát meglátogatni. Es a szokott nyájassággal ép gyermekded örömmel fogadta, likának sejtelme sem volt semmiről. — — „Kisassaony, mi egy átkoaoU fondorlatnak lettünk áldozatai.] Keadé Dezső. sHogy-hégV ? Tán csak no n akar velem ijeastegejpsiiit játszani, KeroCaenyi ur ? ügy-e csak ItéUU f - „Bátcsafc ugy volnnf Akkor élelem könyvében egy sötét lappal kevaaebb lenne egykor«fl A magával (hozott leveleket! átuyujtá Ilkának. tí .Ezek majd! elmondják aat, mit én al-beaaélni elég erős nem vagyok." — szólt. Ilka, amint a leveleket j>lvaaá. saintén Dessééhea hasonló lelki áilaéotba jutott - A présháakan levő asztalon e szavak vol-\| tak olvashatók : „Az éjjel 2 érakor édes feleségem öáuön kezem — j-4 * • Érdekes lelet Egy Buesu Szent-Lásslói paraszt emb-r a mait iiagy<\'sötr>rtök regg\'\'en fí kapA«>irsl együtt kiéieul szőllő heg* ére azt szokás«se«ínt inegnumkalni Mindönki dolga után látott é» midőo a szőllűsgazda legjobbsn kapálással logUlko-zik, agjrsaerre a kapa egy kuni,ény tárgyon megakadt, ki a mint mz sz akadékot eltávolítani akiuf.\'i, egy vasfaaék^lMs u^ényt • vett észre\', melyet \'\'Csakhamar, az Osssebi-vou mufiKésni Segítségével« földből Idsza-badiiott és. kiemelt. De ki i/ja le a párán .tuk - meglepetését és báuiésskodását, a mint a vasedény berosqjásedott f« delét levették, csupa ezüst pénz hujlétt ki lielőle. Rárohantak a parasztok a^vasfazékra, kíki ide oda ráiicsigálta. inig sz főidőit és az egiMz tartalom a- földre hullott. Volt aztán lárma cáivódás, rugdelás éi löködés, inig végre összeszedték aa eltzórt pénzdarabokat, a mivel is a szerencsés kincstalálók odahagylak a munkát, \' elindi(Jlak részint Kanizsára, részint ÉgerszögigIjol tí az olcsó ár/on js/ensett pénznemeket, potya áron elárusították. Ar összes talált jpéuz közel 1Ő00 drbJ lehetett, melyek ikdz) a kisebb pénzdaradok teljesen elrozsdásodlak, a na gyobbsk.l sz úgynevezett régi láasiások egészen tísztWk voltak. A pénzdarabok Zsigmond, Ferdinánd és Lajos sirályok idejéből valók\| így írja azt nekünk egy barátunk EgerszegtVíl. — (Kérelem) Tisztelettel felkérem a magyar írókat, művészeket s Általában mindazokat, kik a köztéten muköduek s érdemeket szegeztek maguknak, hogy életrajzi adataikat,]műveiket, ezek ineejelenését, szereplésük fföbb mozzanatait kjö/ölni szíveskedjenek. Budapest (Kerepesi ut, 08), lr{78 máj. 3 án Somogyi Ede, a nMagyar Lexikon" szerkesztője. — (A hivatalos lapból) A tnagy. kir. pénzÖgymimizter S\'tniififírfiyi l)?ső pécsi kir. törvényszéki ioggyakoruokot a nagy kanizsai kir. illetékssabási hivatalhoz ideiglenes minőségben II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. — — Említettük már e lapokban, hogy Keszthelyen Schillinszky Károly vendéglős saját telkén s tetemes pénzáldozat mellett is tcinhiit építésére határozta el magát. A derék vendéglős, kinek, már < z ideig is sokat köszönhet Koszthely, ama nemes elhatározását e hú végéig keresztül is viszi. A falak s Jjető inér Részen van, csak a be-tisztogatás és berendezés vau liálrs Ugy halljuk Miklósy színigazgató nyert a nyárra előadási engedélyt. — A gazdasági egyesületek országszerte buzgólkodnak gazdasági kiállítások által hazánk gazdászati érdekeit előmozdítani, nemes fát adózásaik által az anyagi iobblétot emelni. Lapunk egyik leközelebbi számában fogjuk közölni a „györoi<irl.i fia:-il witji njiji\'tilli-t úttal Gyűrött I87# rvi ]»-lm hó 20-íh\'tn rendezendő tíltnliiiios nyers gyapjú és gyapjúszövetek kiállításának prog-ramuiját, mely eddig egyéb közgazdasági közleményeink által kiszorult. — — A keszthelyi „l5-8su vigalomrendező bizottság május 4-iki táuczkoszorucs-káján csak a bizottság tagjai vettek részt. A Babos-Bizy egyesült czigánybsnda hiába játszá az „Amazon0 díszes nagytermében a legjobb láb alá való darabokat, me-" lyeknek csáljo; hangjai az egész várost ej* áraszták,\' csak nem jött seuai 10 óra után a lánczra késs vitéz hadsereg szomorúan hagyá el a termet. Es ki lehet ennek oka\'? a közönség e ,vagy a bizottság \|? Szerény nézetünk szerint az utóbb).. Májtó vau, a természet pijnipás termében, ti] ttab-dban kell most társas mulatságot tartani uem zárt falak között I Végre, remegve, liaíványati Dezső elé állt. „AzTégre kérem : adjönj felvilágo-t it A»\'! Mit nkhrnak ? Ki tői\'jötteke levelek? Szóljon j meri a kétség gyötör I > szólt izgatottan Ilka — — „MiijdciTe a jeleli pillanatban megfelelni én sem tudok; de vállvetve kettőnknek tán siketül a titok felderítése.8 — „Hát Somogy vári hitelt adott a leveleknek V O nem fog uekÜnk á kutatásban segédkezst nyújtani^ kérdé Ilka ki Jenőnek Dezsőhöz intézett sorait! nem ol- .Fájdalom : az ármány ő rajta győ-zedclineskedeit. A rágalmat valónak hitte, Is fájdalmát, csalódását felejteni elutazott." Ekkor szegéuy llka siftn birtá elfojtani a fájdalom köuycit. \| De csakhamar letörlé kvuyéii s gondolatokba mélyedt. A mélyérzésü lelkeknek bijöiue, fájdaltna egyaiáot ajszivbe rejtezik. Egysaerr^ mintha kÜiöbos, jó gondo-a!a támadt volna, igy szólt,:\' „Kerekes ur, elhiszi ön, hogy es niiud csak tré(ia. Bár ne ment volna mess-ste Somogjfvá<iy, vagy tudnék : hol van? sürgönyöznénk neki hogy ne haragudjék { s jöjjön vissza I - Tudja-e ki tette miud* eat ?■ — n\|lég csak uem is aejtbetem.* k — „Én, lássa, bármit msinék lenni rá, hogy az Ida, barátnőin eéinja. O már, mikor u iutézetben voltunk, nagyon tildta mindnyájunk iráaát utánozni; bisooyoaaa ki asarta, .fymogyváiyt aa én alŐayÖmre próbálni. En rögtön megtudom tőle. ~ Ekkor Deaeő is rögtfla homlokára il* Isesté kosét, mint kinek lálkAkw jó gon- Hiért fair a kai a Baisfoabss? K t\'sini alatt követkesőket ír a „ V—ss* : liaaánk lolyó- és állóvizeiaek LalM-ségs — fájdalom — csak vett hiros, msst már régóta kezd érvényre jutni azon ta- fiasztalásbél merített Sé.eioény, bogy aha-ak száma évről évru kisebb lesz. Hégeu volt az a boldog idő, midőii pl a bélyei urodalomban egy vénásra 500—1000 mázsa halat foglak ki a Dunából,, azóta annyira-megváltoztak a viszonyok, bogy ma mái \'•rról kell gondolkoznunk, hogyan lehetőé aa évenkiot nagyobb mérvben mutatkozó bsltocyatkozást pótolni ? — Mindeoekelői; • ^cipuunolandók azon okok, melyek eaa>>k Jteuést előidézik. Ez okok felderítése a szak értelemmel teUesitett Vizsgálatok és megfi. gye.ések eredménye legyen. Jelenleg az általános balfagyatkozást igeit sokféle okból származtatják, melyek közttl\'néaieiyek — tekintve a balatoni vissonyokat, hol a csökkenés szintén jelentkezik — figyelmen kivül flem hagyhatók, Először í« tel keli említenünk a- Balaiunlíak alaki változását, i mely a lecsaplás á\'tal állott be. ^ halak iváskér a napról átmelegített -sekélyes belvejtét^ö^eaik feí s ide rakják le.-peUüteTTw hely volt. a Balaton kelet-északi partvidéke, melynek a leeapolás után természeti viszonyai megváltoztak, most a aádas és i\'utöl\|ptnokos partszeletek váltak-ozuak, Á szelek és MJlúiok által a futóhomok a sekély parton összehalmozódik, houioktorlalokat képez, mely azután a lerakott halpetéaet a nagy víztömegtől elválasztja. A melegebb időkben a viz kisebb mederbe visszahúzódik s a peték, ba ki is kelnek, még is ot! vesznek, mert vissza neiu mehetnek a nagy víztömegbe — Másodszor számításba vehető okuak véleményezzük a halászatnak lelkiismeretlen kiaknázását a bérlők- és a törvény egész szigo rával büntetendő tol vaj jósát az orvbalászok r részéről. A három érdekiett megye (Veszprém, ZsJa .Somogy) törvényhatósága által hozott szabályrendeletnél fogva ápril és május havában li\'os a halászat, még is igen gyakrr-n találkoznak, kik a törvényt kijátszva kik halászati tilalom tai tárna alatt is lopva néba egész éjeken át baásznak és igy több évekeu keresztül érezhető károkat okoznak. — -Hogy lm ivarozás alkalmával a hal uem znvartauk, ellustul és e miatt a párzás sikertelen inarad; épen nem tartjuk való sziuüuek, sőt ellenkezőleg a hajak ivarozás alatt nyugodt, cseudes helyeket keresnek e végből vonulunk a tengeri halak iváskor a lekélyebb, a hullámzásoktól aiiy-: nyira nem zavart folyainokbs. Mt.\'.denek fölött tekáf kipulialoiamlók \' a>:ón okok, meryékből n halak uak évről évre nagyobb mérvben mutatkozó fogyatkozáss ered, s ezekhez inérni az eszközöket melyeknek mielőbbi alkalmazásai az állam tör véuyhozó testülete egy m&itányo* Jialássaii törvénj alkotása által biztosítani fogja. Iis még a mesterséges baltenyószdék felállítása is nagyot aegitene a bajon. Mig ezek keresztül lesznek vive, bízzuk a halak oltalmát aa eddig létező törvények szigorú megtartására és minden honpolgár nemes szivére. \'— A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet több növoudéke egyem uhát kezd hordani. Az egy emuba áll: kék teMhez álló kábáiból — a nyakon told* mezőben arany/ kalászszal, szürke nadrág- és\'katous^ tiszt-féle sapkából, melynek rózsáján a di\'wati jelvény loglal helyei. —!i LapunkAartskor vesizuk Zslasger-szsgröl Tegnap^tnáj. 5.) estve a zalamegy(ü szabaddv^köruek igen népes és élénk gyji-lése volt Sokan oda nyilatkoztak, hogy a szsbadelvü párt iniut ilyen szüntessék meg és nj párt alakuláshoz járuljon a gyűlés, Miutbogy azonban a meghívásban csupán (a szabályok értelmében) uj tisztviselők választása volt kitflzve, es alkaiommaha dolat születik ; csakhogy az Ő arczáu nem ötöm, hanem még uagyobb komorság tÜk röződölt tíensejéouti erős bárcz folyhatott,. mert srczáu a különféle indulatok szivárványa játszott; mialatt lika elkészül ve, Bodor Idához akart indulni, s a mélyen gondolkozó Dezsőt kérte kísérőjéül. — - Csak ekkor ébredt fel merengété-ből Dezső s aa induló lika elé állva, igy szólt: „Ha az ön barátnéja megtanulta mások irását uténOzni; én még megtanultam a sziveket és veséket vizsgálni. Esküszöm kegyednek, bogy mához egy évre, azaz 18iT máj. 4 én a titoknak és es átkozott fondorlat eszközlőjének nyomára jövök — Kegyedet csak arra kérem : legyen néma, mint a meghalt gondolat; a e tényről senkinek, még Bodor Idáuak se tegyen említést. — Ha est megifférí , egy év . múlva mind hárman boldogok leszünk." — „Ön Somogyvári urnák benső barátja s es elég ok, bogy ügyében, mely egysaersmiat a miénk is, feltétlenül tekintélynek ismétjem el az ön véleményét\' és akaratát." „Fogadja őszinte köszönetemet, ktsasz-zaony\' Szavamnak ara leszek u Deaső búosut vett likától, igéretét adva, hogy többször megfogja látogatni, s ba Jenéről kall valamit, veié is közölni fogja, hi. Egy év múlva I Est mondta DeaeŐ Ilkának ; s es a mondás, melybea esklje és beoeliétazava köté, örökké foglaikeatatá lelkét ébren ag.vt miut álwmkösbsn. — PMhhk KslyUrtass tftrslkistk, Elláé párt tiakalásba nem bootátkoa- nak saern elölt kell . tatamik, semmitsem i 8-or Osalt olyan tzarvatfatrha taállít- j bízotU&gí kzben jövetel nélkUl ei zk#zlendők« loh, kuse* aa eddigi ola»ktéf ét jegy , hagytunk ki; felvettük az ökiaei természet- máoyok vétethetnek vizsgálat alá, _ ___\|____JB\|____\|_■ \| ■■■P «f«ak •őség a»eghty4sa mellen h» t árusít ba maítt, \| tudományok kt i ttok gyakorlati alkalma- J ások számára jadathatik meg a feírakodási hogy aa elnök jwliae l-tő napjáig a tago- \| sását t ke\'rtikedelemben, asiparban, t aa«- engedély, mének aa 1874jévi XX ti ca dttágbau ; l^iUmös figyelmei fordítottunk a I 11 8-ban kttrlmrt, ét ezeu rpndeléthez L\'sa-törlénelemre, a földrajnra, az államtaura t I toll egyedül érvénycs marhalevél — íi>&nit^ egyet lértuk élilrtjzaira; statisztikai ada- teóriát kallóén] kiállítót. \| aláirt nyoáila-taiuknál o tudumáuyág legújabb megálla- tott marba ut evelekkel ollfctva ^rkesjnek pitásai irányadók; nem feledkeztünk meg meg a rakódáji állomáson, a* iparról, t k éamű vészéti ő( tem t kiilöuö-íru ügyeltünk arra, hogy miaden, nyelvünkben még oly kevéssé batanájatoi idegen tzó e műben meglelje íielyét, kiejtését ét ma- kai ni párt alakitasa végeit ösaaehinni kö (aletaéféaek tartaa. — A mai megyei gyűlésben a kiiüuőeu ttei ketztttt alitpáni jelentét általánoa tat saáttel ée elitmtí éttel fogad tátott el, aa ilujiit urnák köeattuet szavaztatott át ba* tareaalka ment. hogy a megye állapotát oty vüágoaatf kitOotetó alispáni jelentés ki* nyomassák ée a bizottsági tagokoak kiosz-tasték. A tyftlátuek második tárgyit, a Nini. m. kir. Telttgyiuiaitaterium f. évi 3793 ét .j24 #v. alatt kelt teu^eletei, melyekkel tübíj káaeégek járási beosztásuk módosítása tárgyában benyújtott lolyamodyáuyait tár- Marha le vjoleket vagy származási egész tégi bizonyítványokat, a taemlélp \'biajotl-tágnak kiállítani uem szabad. ] / A marhala nyert term jiityokj/fcviiajga" gyaráaatát. \| latáuak megtpilénto t eredménye a bízott- De a mi beuiiüuket e f uíű kiadására sági tagok áítijlj az utrevél hátlfcpjáu jga- főkéut indított, t miről porcáig tem feledkeztünk meg, az, hogy e mű magyar encyklopaedia akar louni. G/Jéluiik uem ctu pán a német lexikonokat fölöslegessé tenni, )U vegeit leküldte, képezte,\\ mely hanem oly művet uyujtaui, , mely hazafias eláwk át oosszabb viláta adott alkahnat, át a iiiegve közönsége szavazdtá uíján el-hataroata, hogy a múlt évi úciofai 22-iki gyalé* határozata válluztttték oly képen, hogy Nova helyeit, Lelenye legyen a 10-ik •solgabirótágnak székhelyé, mely értelem ben t magyar kormányhoz feltei jentét iog történni. —< — Április hó 28-án éjfél után egy óra tájbau, néhány ismeretlen férfi jött Pt^> ■ itt Vorga) Jáuot Kit Le ügyeli lakót ablakéra, ezen szavakkal bekiáltván : „Sógor i.\'tbon vagy mire ez az ágyról leszállt ót az ajtóhoz közeledett. A kin tállók azonnal az ablakon keresztül bais\'or lőttek a szoGába ét Pap Jánost a ezombján halálo-han megiértették, minek következtében ez hajnalban 4 óra tájbsn meg it halt. Neje ki az ablakon áiellejiéb»n lévő ágyban feküdi, szinte egy sróllivót^ kapott a jobb. lábikráján. A tettesek a lövések után azon-\' nal távoztak a színhelyről. A -meggyilkolt ejBjíéu kfllönbeii igen nvf hírben állt j éle tée!-k 16 évét a Uörlöiibeu\' töltötte, ét aa t^i vidék félt lök Eddig két Mileji ja kát gyanúból befogatott. — lr<Hluloni. * Magyar Lexicoo az. összes emberi it-mervtek tárháza, különö# tekinlettel a mar gvar viszonyokra, A magysr niiinzcthoj\'. ! Namzetflnk taallenii fejlf»uéa t irodafhiunk gyarapodata minden ágábau, égef^ tziik-téggé lesz oly művet, mely. azltozet tudományokat, a lártadalmi életnek Kiválóbb kérdéseit, röviden, mintegy diók iba szorítva foglalja uiagában, mely , minden konkrét kérdésre feleletei, minden vitás eaet-ben felvilágosítást ad, oly művet egyszóval, mely aa összes emberi ismeretük repertóriumát nyújtja. Távol áll Itflflnk ar e téren eddig. megj«lnt munkák érdeméből valamit levonni, Maivatao elitiue.jUk mi, t velünk mindenki, hogy encyklopaedikut műveinkből sok jóakarat, buzgalom, t szorgalom látszik ki; sót valljua meg azt it, hogy egy id?ig a kor igényeiuok it megteleltek. De uiig egy egyrétft uem feledhet \|Ük, hogy mind e művek már évtizedekkel ezelőtt jelentek meg , tehát nagyon hézagosak tem a tudomány mai álláspontján uem állanak, sem az ujabb történeti, statisztikai slb. Jiiozzaualokat uem ölelik tol, másrészt mind tartalomra, mind alakra uéavo auy-nyira távol esnek caéljuktól, hogy a jelen munkál e lareu úgyszólván utiöronok kell tekinteuüuk Egy másik, Örvendetet téuyről sont siabad megfeledkeanUiik. Nemsokára teljesülni fog a magyar nemzetnek egy forró óhaja: hazánk legtudósabb férfiaiból összeállott égy társaság, mely nagy encyklopaedikut lexikont készül kiadni. A magyar nemaet mély hálaérzetlel tekint e férfiak működése elé a óhajtva várja a pillnuatot, midón e nagy ueiuaeti ügy az elókészités stádiumábó< kilépve, megvalósulásának iu* dűl l)e mikor fog e pillauat megérkezni ? £ kérdésre nem lehet hivatásunk megfelelni, do óhajtjuk, hogy mentül előbb. Aaonbau kötetetsegünknok ismerjük kijelenteni, hogy a mű. melynek szerkesztésére ée kiaoácára mi válialkoatuuk, uem akar aa érintati\|ké* taüliben levó uagy lexikonnak veraen^társa Unni; sdt ellonkerólog: egyengetni kívánja paáaiára aa utat e éraemünkül fogjuk tekinteni/ ha a mi füaeteiuk kivánosiságot fognak kelteni a magyar közönségben az ido-v«l meglódulandó nagy lexikon kötetei iránt. A ,Magyar Lexikon" tehát szűk kor* Ütök köáé szoriteit tárháza lesz az összes ismore eknok j fél f g ölelni mindent, a mi . a társadalmi életben kérdés ós vita tárgyát mmAiIi • ki fogja emelui a lényegest s ttoJilaaí fogja a lényegtelen!; jeJauvuuk: 9Heattti tftbteí ukontül röfideobeu.\'1 M^jogymttk még, hogy a nagy anyag-halmaabot, melyet tsnyklopnodiai munkák- szél lemé vélj a nemzeti érdekek felkarolásával iparkodik a közönség jtettaétét még nyerni. Ma^ábnií fogja \'foglalni a magyar történelemnek összet kiválóbb alakjait, tel fogja venui az Qtzet inagyariállainférfiakal, írókat, művészeket t miiidazdkat, kik a köz- j élet teréu érdeinjeket tzerezt^lk maguknak — a legrégibb időktől fogva a tuai napokig, mag/ban fcigja foglalni \| az Ötszes magyar holységékett a legkisebb falutól kezdve hazáuk fővarosáig, szem előtt tartva aa uj területi beosztást s u legújabb Htatitztíksi adatokat tiomofjj/i Kde, aj ^Mmgyar Lcxik+n* swrkií/.l\'ijt- Az egész mű 50 füzetre van tervezve, miudegyik füzet 4 —0 .ív teijedolmli, á legdíszesebb kiállítással a apró,Ide mégis kö-nyen olvasható s a szemet egyáltalában meg i.em erőltető uyomátzal. Miudegyik füzet egy-egy értékei mellékletet fog hozni; igjr az eléő füzet njel lékleio a föld össaes hadi ét k ereik edeimi lobogóinak színezett képe louz. A következő füzetek mellékletei: Afrika ét lOgyp-tom térképe; az öiezei államok uevezeto-tebb rendjelei (színes kép); mi emberi lest; az öttt^es államuk cziuierei stb. Egy egy füzet árát 30 ikrbau állapítottuk ineg; ily olció árt, mely magyar könyveknél majd nem hallatlan, ezupáu azou reményben szabhattunk) hogy a magyar közönség, méltányolva jóakaratunkat és ha-aatiai buzgalmunkat tzives támogatásában lóg bennünket réázesit-eni. aoíaudó. Mariik levelekkel ellátőft, ii szemlélő bizottság által egé^ztégekuék talált tzarvatuiarua fél* és lefakoditáná] a szemlélő biaottiás. tartozik iarta ögyemi a) hogy különféle helyikről s^ármjazó ét különféle tulajdonosok tulajdonát képelő állatok elkülönített etopo^tokbrn raáat-táttauak fel, éi különféle helyről tzáraa: tó állatok egy \| ét ugyanazon vasúti kocti lián seha el ne helyeztessenek j b) gazdatági marhát vágó iiifcrliát;al Ugyanazon vouston szállítani ueut Szabad ; c) ha. a szállttás tartama alatt a vasúton szállítótól marhák köztt! valalncljrik megbetegszik vagy elhull, az illelő állomás főnöke köteles az egész madbassállitiu/nyt visszatartani, s érről a ininiizteiiámnak, Valamint a legközelebbi politikai hatótág--uak it azonnal jelentéit teuui. Ezen utópbi hatóság pedig kötelei a betegségek toi nőiégét szakértő bizottság áltfil rögtön megállapítani — d) ha a betegség marha véizuek is í mertetik lel én a izállitmány több és kü-\' lönféle helyekről tzármazó csapatokból va \| összeállítvt, mindazon marha, meiy.a mpg-! betegedett vngy elhullott darabbal egfhely-I ről származik, vissza tartván, lebunkózta-j tik és a 44-ik ét f4-ik §§ ban körülirt lel-.járás alá vonatik. ..* Azon fieiy, Imi ezen állatok - állták,\' \| lebunkóztattak, vagy bonczoltattak, szabály; I szerül cg fertőtlenítendő. c) A bizottság határoz a felett, vsaj-I jon a szállítmányhoz tartozó többi marha tovább szállitaudó-e ? mire nézve irányaidé I a fogyasztási hely távolsága, a tovább szállítandó Marhák száma és ebből folyólag \| azoknak mielőbb eszközölhető értékesítése A szállítmány rendeltetési helyének haló- ... , ifi -iiit < a n n/iauuuirtii > ipiuvuiiDsi iicivcuok imio- .írstí ü1 n «fl..«r4» Zít. - • Egy-egy kötet tiz füzetből áll « J Megrendelései, a „Magyar Lexikon -ra j miodeu könyvkereskedés szhitugy az az alulirt kiadó is miudeul or készséggel tfsz • eleget. í1 I I Kérjük a tisztelt megrendelőket, hogy { gyűjtőknek és ügynököknek semmi eietre te telieiitenek előleget fizetéseket. MutatványfÜseteket a kiadó kiváuaira késstéggel juttat kézhez. RAUTMAN FRIGYES, t ,M •(y ar l.t x i k u kiidóji. Budapest, k ronaherczeg-utcza 3. ez — Magyarország ós a Nagyvilág 18 ik ssámáuak tartalma: Szöveg: fényét házasság. Regéuy a magyar láitadaluii életből. (Vértessi Ar-uo\'d.) XVII, fo>; t Oh jöjj kikelet! Költ. (Papp Kálmáu.> — Egypto\'iii királyleány: Történelmi regéuy (hta : Ebe-s Öyörgy, fordította: Huszár imre.l XVjll. folyt. — lelöki Látzló tragédiája. (11 Kákay Aranyos.) — A természet könyvéből. Naprend* szerünk ét a csillagos óg. (Kemény Mihály.) Deleiét. J.) -i- La Valetta erőd Málta saigetéu — A páriti nemzetközi kiállítás. - Chtonii Emília. — KülÖnféíék. — Képrejtvény. - Sakkfeltdvány. 4 Szerkesztői üzenetek. Rajzok: Delelés. — A párisi nemzet-közi kiál itás. Az iparpalota főhomlokzata Aa osztrák magyar oiztály homlokzata, -j-Ctiiomi Emília. La Valetta erőd Málta aigetén. A zalamegyel gazdasági egyenü-let hivatni os értesítője, KO/ygaüdttHági küzletiiények t (tM/.sUs,. j j i Mintán Budapest főváros hatósága as erre szükséges javadalmazással ellátott kö- szállítmány megérkezéséről, a szállítmány tulajdonosának költségére táviratilag érle-ftitendő, és ily ujódou ezen marháknak meg-érkezétük utáni azöudlli levágatása előre biztoiitaudó. Ketes esdtekben, intézkedés előtt, a minisztérium elhatározását távira^ tilag elŐro ki kéli kérni. f) A rendeltetési hely hntósága gou-doikoani tartozik arról, uogy a marháknak megérke :teiől azoknak levágatásáig, — nem különbeu a levágatútuál is uiiua-oz mellőztetiék, mi a ragálynak elbnrc<(o-lását elŐiegithctné. — Az ily állatok állat-orvosi felügyelei alatt vágandók le. g Ha vmjutou szállított marhán, a vasúti kezelés ! következtében útközben, egyik vasuli kocsiból aagy hajóból másikra kiszállás utján fttadnndók a leendő átrakódósról as illeaő állomás már a felrakodás alkalmával, ja lelrakódási állomás vasúti vagy hajó főnöke által táviratilag értesítendő, hogy a/S az átrakódéinál közbenjáró bizottság meghívásáról ideje koráu g<Judoikodhassék. Az átrakódét alatt oly á\' vételek, inidőu a szállítmány egyik pa-lyáró\' a másikra ugyanazon koosib\|au \\\|é-tetik át, uein értetnek; azért az ily átvéti lék h) Hogy a marhának sáüktégei eU-téte ei itatása miatt; annak le- és felrako-dátt elkerültették, hosszú ideig tartó marba szállításoknál otak oly vasúti kocsik használandók, melvekbe\'i af etetés és itatás it eszközölhető Ahol azonban ily vas- , uti kocsik irincteotk, ott etető ét itató áU lomások. rendezendők be, melyeket a szükséges eszközökkek oly módon keit ellátni, hogy az előre beíklentelt tzállitiaáay meg-. erktízyén, a m\'irlftk nimdeu akadály nél-v kül a legrövidebb idő alatt megetethette (nek és megitáthassanak. — Az életé hely I[semmi csafW sem lehet az országút vagy a heíppégbfí vezető ut mellett, vagy eaek-Hpk Közelében. — * i) A. ztállilui&ny feladója, ha mar-fiáinak g) pont alatt való átrakódását, valamely vasul vag/1iajó állomáson eszközli! iii kívánja, tartozik előlegesen intésked-ni, hogy az átrakódási állomásra érkezés-kői a szükséges takarmány már az etető helyen legyen. Az itatásho* megkívántató váluk at vasútállomás által szolgálandók ki semmi szín alatt meg nem engedhető, hogy a inailia\' hajtói Imzcól-házra járjanak takarmányért, vagy hogy marhájukat legelőre bocsássák.. Kp ugy tilos az ily rnar-liánirk patakokból vagy közöt vályúkból való itatása. ki A mkrhatzállituiány egyet darab-jaiuak a felrakódó állomástól « rendeltetési helyig bármely sürgős indokokból, vagy már a felrakódáa alkalmával bejelenteU le — vagy eladása, csak , szemlélő-bizottság közbenjöttével eszközölhető, s ezen bizottság köteles hatósági közbenjövetel utján arról gondolkodni, hogy az igy lerakott marhák, a helybeli marha veszélyeztetése nélkül érkezzenek rendeltetésésí helyükre, Az ily módon lerakott marhák száma, a lerakás okáuak felomlitéséve , a tzemlé-lő-bizottiágáltal a marhalevélre fejegyaendő. I) A szemlélő-bizottság köteles eljá-rá a alkalmával a jelen rendelethez V. sz. alatt mellékelt ininta szerint jegyzőkönyvet oly czélból vezetni, hogy abból egyrészt működétére nérve mindenkor tájékozás szer rezte hetsék. máiréizt pedig, hogy az egyei száHitinányok ellenében netán utólag felmerülő panaszok vagy gyanú kovetkezté • ben elrendelendő kutató rendőri vizsgálatoknak biztos utmutatásul szolgálhasson. ui) Ezen főkönyvek kivonata ínindeu hó végével a törvényhatóság utján a minis-tóriumnak poutossan felterjesztendó, az eset -ben pedig, ha az egész hónak lefolyása alatt az jjlető hi/otlságnak egyszer setn volt alkalma működni, nemlegei jelenté" küldendő fel. n) A vasúti és gőzhajó vállalatok tartoznak miden év január 15>ig a ministeri-umhoz íésiletei jegjrxékét küldeni be, inind azou állomásaiknak, melyeken állatok éi nyer.iterinínyek szállítására a minisztérium által fl- és lerákódó állomások engedélyeztettek ; ugy uemkülonbén tartoznak ez alkalommal kijelölni aion állomásaikat, hol a kocsik és hajók fertőtlenítését eszközölni fogják, és az esetben ha a vállalat olv vasúti kocsikkal uem rendelkezik, melyekben a marha etetése és itatása eszközölhető, az e czélból berendezett etető és itató állomások szintén föijelcntendők. Tartoznak továbbá ezn.n jegyzékben foglalt állomások némelyikének beszüntetéséről vagy olyanoknak szaporításáról, — az erre nézve szükséges engedély kieszközlése czéljából, minden egyes esetben a miuiateriumhoz jelentést te-ini — (Folvt kov) Felelős szerkeszti}. 30FFMANN M Ő B. a LATZKOVITS A. u r i-d ivat és n o i-p i p e r c-á r 11 ö z I e t S^^fest^a, 22, neta>. éfiUt. Különösen ajáulja legújabb divatú és legjobb jirinŐségü onyol chijfon-, oxford- és fráncsia cretou i»üt\\t) darabja legújabb aláku 4-tzern gallérok tuczatja X n ff t 4-iteret kézelők ,J s/ prágaiglacu kesztyűk párja O „ kétszer tftaött, széles ki váránál •uauuHWHi VIWWM »W I m • , , vegekkel rendelkezik, é. az ilyiéla eljárás X hr™U\'tk rés^ iuczaljt . alkalmával meghatározott dijjakat is szed, \| >/ ^T /\'f " W™^ "\'f • • . .. _ . O [. . ff ff\'s.i sts/l^I Akt «t»s^Vat tiétnb /luiu lilu a szemlélő vizsgálati költségeket felsőbb : yr jóváhagyás mellett sajá hatáskörében állaj- I ^ pitja meg és ledeái. 5-öi A vizBgá\'at, i letőleá fel és Inra-kódáa anuyiszor I és akkor történhetik, s mennyiszer s uiikor szállítmányok bejelentetnek ; meg jegyeztetvén hogy as illető saem élő bizottsági tagok a szallitmány tulajdonosa részérő!] eziránt mindenkor léga-alább 24 órával eltfbb értesitendők. —- 2 írt 50 kr. . . . I frt 50 kr. 4 frt és 4 frt 50 kr. .....1 frt . . . 1 frt 20 kr. ctirna keszlyilk urak részéie ................25 krtól kezdve pamut Bsebbali tzinet aélUlf lucaalja jl frt 10 krtól kezdve egész 2 frt 80 krig vászon Msebbe\'i fehér- és színes széllel, tuczatja . 3, 4, 5, o és 7 frt 60 kr. 1 fit 10 krtól kezd re minden áron ........\'mindén árban aUo ingek és nadrágok^ darabja ...... 80 krtól kezdve minden áron chijfon és túszon lábravaló!;, darabja \|. . 1 frt 80 krtól kezdve „ R nadmigturtóki párja ..... \|. .. . 40 krtól kezdve „ . Feli ünő \|ol#ói &iak\|on ajánlja továbbá a legújabb és legízletesebb nyakkendőit nagy választékban, urak ét hölgyek számára, ugy izinte különleges csikkéit, mint illatszer,!> szappan, pénltestárczak, botok, wernyók, Inggorobok, ort-lánczok, harisnyakötök, sat. j^tíj Minták kívánatra bérmentve küldelnek, • ingek inéiték után 3 V nap alatt elkéaaitetnek. VCXX XXXXXXXXXXXX xxxxxxxx>c X X X X KOTZOPAL é4 1 M BUDAPEST, ŰLLÖIÜT 8. SZÁM, ajánlja aá eddig n tiolé r b et lén pír ed éti OAUETT U. FIAI s»i»vfíííotö i/^poit, ujabb, könnyebb és legjobb sairkeaetban, R^mtgyüjfőki\'t, angol ás ameri.ai rendszerben fűtőanyag Ukáritó u6z-tUoziz <nyo!<l\\t. fa- és széniOzolát, valamint szaluiarttéire, gön^tír lök] újonnan álaJakltfa tok és ti.\'aöi cséplésbez, júi^ny^éplőKet, általán elismert amerikai renü-szoiben, ■ minden más egyéb gudaaági gépeket. IsiT Képe? ttrjt^yKék ingVpii bérmentve. \'mM y! Ztzn m£jt!& iin^yban és kicsinylőn j ;í MMal I I Jal JfJI W^t y Ttg» Mqkr U M ^ HJ^\' 1 L^l I N\|ii\| ■ J H Q ££ ITst\'wwfe!bEJSiS 0 X va\|,flbroncai>aj hordók eladása W; I^HBP^ ^Wf \'> \'■ j [»1 IJ \|11 JI ■ I llT«J ■ i\| f \| WMMÉk ké !■#««. Q . V It\'L\'jutUI)Vi-tülltb áron W \| J^BR: i MfcP 11 8 ^MÉHrr 811Klt" tMAV0N,AI \|; Készülékek «" 0 ÍS^Íj.\' A jrfttíte S \|fv jfl lii szabadul u?nzoH Ara JH (rí t». éj j Jjj Q ^\'SfiL^X^íri 0 X 1,ek,4,Utorr 80 ^ ukó\' i iii vt SVT - víIhmó frbiucttk,CÍM-l C »Q ff 0 { llp» ii»> \'.ir«/.-<\'tápok h ,/,.Hc«tyiik \| \| mm, gérréij, lm}-, UgtM. / fc/.rf fS I W Ságban W \| ! N nii>i?i\|in váiiUás 11- imop^\' V \| A T jR ; gy«>ri raktam. 1 / f«JM«»\' frteifoiri, kúMkMŐéMr. O X Megrendelhetők; m i » i « „ « , , i i CfipSTj^\'^^®^: 0 M j • fi A r » k k ü I n j e k y, r. é k * i e r j n I, i 1 ^XWT&ttó^jr 0 fi fiutraann SL H. czógnél 0 - - „ ^ . - 0 ^s^^tó 0 £ SÍ .kámzsák. * OrrLsteizi Q S&XttBt\'"*-- X \| $ W3 ! 5 Bécs. Nibeíungen-Gasse 8-ik szám. vbOQOOOCOCXXXXXX^ OOOOOOOOOOOOOOO I . RQBE Y ^ TÁRSAI hírneves góxc sé pTTTg fc p H, >«»OOOft»ÖOOOOO< ((R OREY r^TAK S AI jv^Shaim c. \| fíBl^É^M IX Üllői-ut ] sz. IX. Rákon-iUcza 7 sz. J^^V^^^^^T pniMifi^l molpr I^HSÍpAM ajánlják országszerte legjobbnak ismert Q 1 wj^gjj^JJ^ tíizanyagot megtakarító i i má^ánkmi n nagy-ka- # R szén, fa é» szalmafutésre bercuderett \| r íli/>ai pályaudvartól \| 1 jattot y,tmnz<hny. (nOZMUSíDO 1AIH1T z frjt §0 krral egész 1 felülmulhatlau éa bArmelv IdOj&rA vinzonta^Aíralnak legjobbaa ellen álló K i . . i n fi _ -i ✓ ^ -i > x va?eonrakalokhan ; i f vasgeajendas cséplőgépeidet Xrmai, eg^bordóiban. isabadalmasott ma«:án etettf jizerkesettel vagy aoéikűl. Kazal-építőket, lójárg^pyokat, Kézi csépi^ép jiket, kaszáló é* arató A 493 2—0. l , gépeket M.Hm"ícni, szecska é* répavá^ókat, Bakórléle rostákat, trleoróket éa miudeu mri «ga/.dasúgi gépszákuiába vágó x , I J rkOreikel Mindennemn ja\\Há»ok gyorsan é» legolosóbbaD teljfaUtetnek. Bivebb tudóii^Ml éiárie^z<kkel»iive»eu ítolrálnak : _— —I ROBEY is TÁRSAI Budapest, Ürlöi ut 1 s/áin 000000000000000 54 LUHI MARGIT-FORRAS j i ic^iticic^^itKxtitKKKímicMitiwttmKKKie* legtisztább szíkóleges «sván)\|vi/i. \|\| ymrath é8 Társa Prágában. S 11 Hazánk ezen vegyi Oiaaetételénél fogva nevezetet gyógyvizét a lélegzési, M * - / 5 \| emósztéli és húgyszervek idült hurutos báatalmainál, forok- gége- lég- W ! Me^ogflXfiasági ffó\') (jíjííroxok J jj \' caó- él hGrg betegségekben kiváló rikerrel liasznállák és használják: Dr. Ko- w I V H 11 lányi Frigyes, — Dr. Kováts Sebes lény Endre, - Dr. Gebhárdt Lajos Q i 8 ajánlják., a szilárd kivétel könnyű járás, nagy munkaképesség, é* tiszh csíp ja - Dr. Navrattl Imre, - Dr. Poórlmre, — .Dr Kétly Károly, Dr, Barbás íl S 1,^,1 b^olónvösebbcn ismert, orj- rámán álló mint kerekeken járó j > JóZtet egyetemi tanár éa kbakórbázi főorvos arak. — Ezen tekintélyek nyilat\' M I Q fi \| koaatai szerint a Margitforrás nemcsak méltó versenytársa a Seltersi — 1 M z __ í1 (ileiohenbergl - Oieshübli — Radeini - Viohy - Emsi s haaon össze- w \|\| j ^gr M 19 tételű fiaeknek, hanem gyógybatásban azokat t\'ibb tekintetben felül is w S \' " " \' \|r : A muljá. A Maiglttorrás gyógyhmtánát igaaoló bizonylatok kívánatra bárkinek j J -•■ 2 A késaséggel megküldetnek. A X 4 "Wf\'W^\'\'" ~ " V- 8 X Borral használva a legkeileinesebb é: legegészségesebb italt nyújtja. M I M \' ™ Dr. Karhmzky utóda forrús-igazgatÓHága. X X kézi és járgány-cséplökészületeiket 5 q ^ Kizárólagos főraktár jk K, i.-töi 810, vagy okorerrtig. / ® jj jí XT %% ^í WW T V 8 Továbbá készilílnk különféle nagyságú és elismert jó minóségü A Ju \|lj) W) U JHy ut, jí Ju • 8 S^^^lrió rostákat kiiknricza raorzsolókal és secsk a vakkal fi , , A A . • fi X képen árjegyzékek ingyen é? bérmentve. g W m. k. ndvuti a^vrtnvvie-.-sRfUJitón\'il m m , t • Ír BUDAPESTEN, KméMiír Wö wim aUti j XXXXXXXXXXXXXKKXXXXXXKXX \'XXKXXKX 0 Kaphntú minden jryópytílr és ITiszerkereskt\'désbeii. 5 rnj^^^jr-^^jgiiiiiM\'Vi>Frfir\' Az első maayar jég biztosi tási-társa s ág mint szövetkezet Pozsonyban Aluli rótt vezérOgynökBég tisztelettel figyelmezteti a\'nagyérdemű biztosi tí». kö^nsóget a fentebbi társa&ág-; i . . nál váló biztosítás előnyeiről éa ennek biztositáeául a jutalék táriffittól a kOve\'kezőkci kezelni. rLpitPSZCll lTICSZCl - tar J00 frt biztositári érték után: Az alant áüó jutalékoJcból a biztosítottak XO frt.ju- V j 2 k ö T 3. Q 0 t tat ék fizetés után 10\\ rabatba részesülnek. n " Bíffí Pl 1H® I i Í l I I Pordandl Cementet l.tilf t s - * 1\'* 1 «f?\|-2s\'SS . -aSiiü is - í T 5 Porti ami elment kövctcti-táblákat intve- II C 1 i • « _ a: !•(! ( -IS 5 £ f üitea^k .ti »♦ • .c B I ..... mit g 1 4 11 Hál\'^í SiH1! agfolaslSt I * « 1 teiekl Kmummm - 40 * 76 - \| 80 1. \| 60 12 j 2f> , M b - í\'AHh í \|VTPnVPP\|V99VI! .. ____ _ ______ — __I ■íl ül u IIPl llTI I 1 I^iiniíií.iBiirnnii tfytisr AO — H<) 1 20 i I - r ö ! — 4 — « 60 ? ■■■ÉÉÉÉÉÉÉAAAÉÉÉÉfAÍ HMMM tmmm^immmm i ■ m i " i < < l ■■ , .. i \'~i I ~ ■■ ...... -■ ! ■ ■■■■■ ■ ■ \' 1 Mmr , I - 1 i 75 É j 60 4 $6 5 - 8 - kagylókat a; \| 1 , Íl \' II 1 \| \| - I , M1 I ■ — (aaját terménye) sat iát. • It lftt Ut Itt Ili tti Itt j I I t. ^flíír I ajánl éa kívánatra árjegyzékeket éa minU> Uy rWUÍ, aielyefc u utolsó tia íiben robbs/Ori^mint nytfcessor ért a jé^etapás, nenj vétetnek fel Di^lositásra. , MtadeBDemQ tudakoiódiara gyors ée kimeht^ felvillgositást nvujtanak 499 1~* CorTAIj llOAftr 1$J-kM\\uk 1878 május 6 áii. \' wwt awi i wwvm Oesterreiolieaí Testvérele: 4WI-Í ******** %k fia\' maifvar jégkár elleni b\|«to«itó társaság mint ssoveikezet főQgyni>ka6ge.. \| ftOOOOOOOOOOOOOOO 1 . \' Hyiiim és IU4Í ywí* Ftidp ya^v-Kialnáa 1878 Nkf Híj kiisiHii tQiittúU mmUL mű. K\|«u ém » Irt Félém I fri Macjeé ém I Irtü kr ptmm «(fH«r 9 Ér. Ma Béláéi} 10 kr. eySMr: f «ti\| un 10 kr y ZALA MEGYEI ÉRDEKO. s MniMMa Htti a lap mlietai rétiét HM! klilménjek kSIdíftdík, Dj városkái diái 611 \\nmm+i\\m !«r«lek csak inairt knekWl fogadtatnak al Kéiirfetok fiam mb Hidasnak Mrdetiacket ttraawak: Rodolf MhM Badapieal F«rtnctlk ha. II m-A a- OoWberg.r Bodapeat Saaaaair utcsai. —\'A-ka (UMmUI 2 a». - Wclw Mór tíia H Tibor Mniaaa 11 aa. Babiaataia Jakab ta táraa Badapaat KMly ntcuf 17 ic\' - IhaaaaaUia á Voftar Mta l WaUachfMW 10. KÖZ M 0 V ELÖDÉSI, TÁRSADALMI íw GAZDÁS^A/TI HETILAP j/ .* A. lé , I A Zalamegyei Ckmdasági Egyesület, a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet és több inás egylet hivatalos közlönye 20. szim. Nagy-Kanizsa, Szardán IB78. Május 15-én. V. évfolyam. 11 61—1678 Hirdetmény. A Zala-megyei gazdásági egyesület részéről közhírré tétetik, miszerint as 1878 éri junius hó f-ik és 3-ik napjára NiyTliirtn kihirdetett • reodezéee alatt megtartandott tenyéaz állat kiállítás, és tenyész állit vásár a úkeres ered mény elérésére szükségelt kellő számú bejelentések hiánya miatt a folyó évben meg. nem tartathatván, a jövő 1879 ik évi Nagy-Kanizsai pünkösdi országos vásár idejére halasztatik. A Zala-megye* gazdasági egyesület 1878-ik évi; május 6-án Zala-Egerszegen, tartott közgyűléséből. " Arvay litván m. k. elnök. Szigefhy Antal m. k. jegysó. A valódi műveltség. Szeretik koránkat a felvilágosodás korának nevezni. — Vári is igazság ebben. Minden tőre* a haladás biztató jeleivel találkozunk. A tudományok népszerűsítése pedig s lassanklnti elterjedése a nép minden rétegében legbiztosabb Jelének vehető az általános felvilágosodás-njűr. Korunknak azon jellemző törekvése pedig, melylyel az iskolát a legszegényebbre nézve is hozzáférhetővé teszi nem kevéssé bizonyítja azon tényt, hogy a közművelődés általános elterjedése köz-szükségletnek van elismerve, bár kevesebb belátással bírnak erre nézve azok, kik e jótétemény élvezésére sokkal kevesebb érzékkel birnak, mintsem hogy j képesek volnának t maguk részéről belátni azt, hogy mennyire függ önmaguktól saját socsnk javítása. Ámde az elemek forrongása mellett minden átmeneti kornak megvan azon jellemzője, hogy az ellentétek az eszmék és elvek terén élesekké válnak, még ölesebbekké teszik az ellentéteket az érdékek küzdelmei, melyek fölötte silány és alacsony szerepre vállalkozva nem igen válogatósak az eszközökben. — Hogy Qy körülmények között & küzdő felek nem egyszer hagyják el u erkölcs biztls talaját, az nem annyira a dolog természetében, mint az emberi természet gyarlóságában, a dőre elbizakodottságban fekszik, mely a szenvedélyesség kitörései közepette nem ér rá higgadtan fontolgatni, józan felfogásnak beütat engedni az akarat elhatározásába. -L\' S így valamint öldöklő háború után I dögleletei betegségek pusztítják az embereket, rendesen azokat, a kik távol álltak a harcztól, de nem a hullák által romlott levegő káros befolyásától, ugy az eszmék és elvek fölötti haruzbanJ habár a fölvilágosod ás győzelmet irhát a zászlajára, az erkölcstelenség dögletetes gőze gyakorolja káros hatását az emberek százezreire. 8 ugy mint az emberségesen viselt náboru kevesebb veszedelmet hord magában a dögleletes betegségek kifejlesztésére, úgy az eszmélj és elvek fölötti barcz, csak akkor nincs károrf befolyással az általános erkölcsiségre, ha rifem a külön érdekek sugallta szenveddiyesség-gel küldetik-; he tisztes fegyverekkel sr közerkölcsiség sértetlensége követelt ildomossággal, az ellenfél meggyőződésének tisztelésével viseltetik. — Ámde, mlg emberek lesznek, a szenvedélyesség bizonyára mindig nagy szerepet fog játszani, ami ugyan anyagi és erkölcsi téren fokozza a küzdelem iránti vágyat, a harcz hevét, sokszor az állel-kesedés tüzét, de a számadás tételénél, az eredmények és sikerek összegezésénél a rombolás, a kár mindig ennek rovására irható, mig a haszon, a jó mely általa eredményeztetik azon erkölcsi tényezőknek ismerhető be, njeljjék a küzdelemnél felhasználtattak. Minden yalódi vívmány kétségenkivül csak ennek köszönhető. S azért azon öröm melyet érzünk és éreznünk kell látva á haladást, a felvilágosodás terjedését, azért nem teljes, mert sok tekintetben látszólagos, felüle- tes, nem mélyreható, mert nem erkölcsös \| ▼ilágkiállitái fényes, nagyszerű és roppant y palota, mely-jen a világ van elhelyesve, de a mely vi- palotája terül el. Olyaú egy tx lágból a német sógor hiányzik, mert \| derogált neki ez alkalommal megjelenői a béke küzdterén No de nélküle is felségesen érezzük magunkat, azaz egyáltalán nem is éressük, hogy hiányaik valaki. Akár hiszi, akár nem, azerkeeztő ur a minap én voltam a 38000-dik a ki bement a Trokaderóba. Képzelheti, uram. hogy\' mint amolyan magyar emoer, legelsőben is kötelességemnek tartottam a csárdába ellátogatni, hol czigányaink pezsgő dárdáiéi mellett jóízű gulyáshúst lehet enni, pompás magyar borral. Az ember bizony azt sem veszi észre, hogy a gulyáahua tran-csia borjúból készült — Csak miután eleget tettem gyomrom jogos és méltányos sTrc jfltapon álló. — Köz ésv nyilvános élcr tünkben,! a családi életben és egyebütt a durvaság! és erkölcsi fogyatkozás oly számos szomorú, példájával taN&kozunJí, me* Llyek legjobban Mustrálják és bizonyítják von feltevésünket, hogy a valódi művelt-\' ség nem csupán a szellemi képességek fokozásában áll, hanem a hajlamok, a sáv érzelmeinek kiművelésében is, hogy méltán panaszra fakadhatunk „veszni indult erkölcseink" fölött. A társadalom nagy tömege igen téves fogalmakat \'köt egybe a felvilágosodás fogalmival. Egy rfe mindannak negatiójiban, u ga-1 ^tifc^tt^ dásában látja a felvilágosodást, a mi iránt elsőben jobban érdekeltek engem a józan érzésű ember kegyelettel viseltetik. Nézetünk szerint azonban a tagadás nem felvilágosultság. hanem inkább nagy lelki durvaságnak, fogyatkozásnak a jele. —\' Bizonyos téves fogalmak beszivárognak a nép elméjébe, elfoglalják lelkületét, irányadójává válnak cselekedeteinek a polgári, társadalmi és családi életben és annyira meggyökeredznek, hogy a józan felvilágosítás nem képes többé a balhiedelmeket, a tévfogalmakat kiirtani. Az « emberei; történekben azért látjuk, hogy a balfogalmaknak ^sokkal nagyobb szívósságuk van és sokkal jobban terjednek, mint az igazság, melynek napja csak ná-gyon lassan képes áttörni azon sötét kö-döh, mely a tévfogalmaktól elfogult elmét körülfogva tartja\'. Párizsi levél. Tisztelt Síerkeaztő ur! Miután a „Times-Utől keadve le egész a „Pifipóesi Hirdető-ig minden lap párissi tudósításokat hoz, illő, hogy éu is megkesdjem működésemet, s rendes tudósításaimat küldjem e világvárosból j mely jelenleg kétszeresen érdemű meg a világváros nevét, a mennyiben már körülbelül az egées világból látni itt embereket, s olyan nyelvbéli zűrzavar szemtanúja lehet az ember, a minő alig volt Bábel tornyának felépítésekor. — Égy szót azonban, a\' melyet egyébiránt legtöbbször hallani mindenki megért. Nem nenés eltalálni, hogy ez körülbelül nem más, mint aa az úgynevezett Trokadero, melyen a párizsi az emberek, a .kik a még nénúképen kiállitat- > lau kiállítást jöttek megtekinteni; azért hát valami jó positiót választottam magamnak a francain kiállítási osztály ipareaarnoká-ban, a ott nézegettem a ki és bemenőket. Egy párszor ugyan gyanús szemmel néztek reám s előttem ii ügy rémlett; mintha valami meglehetős elegantiával öltözött zseb-metszőnek nékett volna az egyik vagy másik, a minőknek ugylátszík Párizsban, mint minden toát nagy váróiban bőviben vannak, a miért\' is én, ha csak el nem felejtem magam, az egyik kezemet zsebem lapos erszényén tartom mindig, — de nyilt tekintetem éi az a sajátságot mosoly, mely bajutzom alatt megjelent, jobb gondolatra hozák szemlélőimet és én továbo folytat-hatám érdekes physiognomiai tanulmányaimat, melyeket azután rendszerbe iparkod- . tam hosni. Erről azonban később fogok megemlékezni, mikor azok nemzetek szerint lesinek osztályozva. Hogy sok érdekeset láttam, azt hiába volna nebisonyitani, arról valódi fogalma csak annak lehetne a ki ott állt volna mellettem v velem együtt bámulta volna azt a fpkozs-tos változatosságot, melyet £sj és nemzetiség rang és nem szeiiát az embereknél látni lehet Hogy csak egyet is említsek, pld. a hajnál, a vörös, szűke, barna és feketének nincs az finom nuánca, a melyet én nem láttam volna, különösen a nőkében, oly szín, melynek bajos nevet is adni. Asután a fekete, még itt volt alkalmam tulajdonképpen látni, hogy a feketénél van feketébb. Elkábultam ugyan a sok arcs nézésétől, melyek szépség és báj tekintetében és minden árnyalatban képviselve voltak, de mégis tekintsünk kftiül a franczia ipar-ciikkek csarnokában. Ez már készen van és valóban minden fogalmat felülmúló. Fran-cziaország gazdagsága a többi között ebben ii lekszik. Es valóban ez az a fegyver, melylyel egész Európát megveri, aa a é »íala" tiretija. Tótok közt. Haraat ittatok, miétá ka itt késtetek vagyok , Háraat éfotétt a nóta, f 8 mm volt kösti — hasítok 1 £in#fok fti pohártok\' — farancioloa f - magtara Mondok t > fl^jd ~ »t berálek, Nótát m éa hazámra 1 Áldott, hazám, as ée hasim. Valédfei A«ksH; mésnl felyá láeán, Bit feledal mbm amd I Hint t tMfsr, igy kelláauik Hm tusé me^ji; «t» beüt- hagy iwérsikl-áája Mái png «ét Mpel VaMákaa 4a tavában (iu agy kMMNf a né lal * uéánk Me Miafeee-A aek ülat ki ma kall is aWáa* ék té^tk, n ittkHÜi méta) ■mmí a h mhtom 1 Oyégyerfvel Mr vbé, n$mm érts ím Mgiiftea, NI lir aMi MHkimi - % (Irtai wüm lééraá, iSsttsBíis wp 0éí-mM* — leMak\' — Utmtáihi kmk N\' la )Mek«M eMt kall Naí WmSm.# + D • á k 0 t bírta nllai így 8 > é o a e n y i t nemzett > Áldott hasán ai M kásám. Valóságos édenkert, Tejjeí, mécsei foljtt lánáa, Kai feledni lohie merd 1 Feji pohártok, tót bítá^k Hitvány lakot és jru a, Ki méf sohtem feuiáltott: Éljen a magyar kása I fVOt Fülöp. Egy év múlva. (Folytatás.) m. I Nagy mondás volt boa ak I Egy év mily kevée idő, s mégis eser meg eser eseményt, sorsfardulatot rejteget kentében. Különösen ee aj mai világ igen különös, véghetetlenül gyénytjrködik a tra-gikai gyors és meglepő iordulatokban és íejUm£yekben. Ma édesen öleli a barit barátját, i egy év mnlva megátkoazák egymást 8serelmet, bőséget esi ítdik as Su ■esiyaiiiyáask i egy év múlva —> máit iMtaa oltárhoa. Ceókolja a gyermek art-negl agg aoyáaak ráncsoa keseit, • egy év multa á sors magas pflcara helyeai — nem iimW rá. A nyomor első pillanaUban öeeaotett kesékkel imádkpaík sogélvért a Mftvedó; de mindenütt a könyörtelenség jefo aária a aaivekst, a ep év múlva — atltoto sötétlik kooébén- Világsaabad • aáf lángetómUát kürtöli a itónok; a ion oaryot Mái kerekén, e ogjf év múlva \|d-kiüsfogjs aafrk-t. ét zsarnokuk lesa, kik elhitték saavait Ilyes különös bia a világi ^áilaiahhai lalélll a&Ndki De megvan asután ennek as ellenke-aőie is. As alkotó elég bölcs a ssomorujá-tékok kösé egy-egy vígjátékot illosstenL Ma még szstócsboltban guggol a kiskereskedő s egy év múlva 4- bekandit hozzá a lutri szerencséje, s bankár less. A fiatal* ember nyakig úszik adósságában, s egy év múlva — megnősül és kapitalista. Az ábrándos ifjak saerelmök első hevében egy nőért párbajt vívnak, halálos ellenségek; egy év múlva — kinevetik bolond tettöket, caimborákká leesnek. — A lányt, migsse-gény, eser meg eser hibával ruházzák lel; egy év mulya — valamelyik nagybátyja örökösévé teasi. i ő a bálok királynéja. A bukás révén áll egyik-másik fÖldesuracsks; egy év múlva megválaaatják saolgabirőnak, s morván mentve. Ilyen a világ komédiája I Egy év hosszú is, rövid is. Hosssu a szenvedőknek, rövid a boldogoknak. Dezső a baráti visaony tragikai fordulata által boldogságától lett megfoestva neki barátja nélkül egy év is örök időnek tetsaett Lassú szárnyakon as évből, melyet Deaső határidőül tüaött ki, már 2 hónap elvonult E két hónap leforgása alatt aa ifjú majdnem minden napos vendégje volt Békely IHjftiift, Ha magánoean voltak sokasor órákig tépelődtek : vájjon hol lehet Jeo4? — Deaső mindent elkövetett, hogy megtudhassa, de élőlény nem volt ki tudtára adta, volna-Egy napon a saokott látocatási órán han Deaső rettentő dalt aresoaal és ialdo-kolva lépett be Dkáhoa j kesében egy gyifca-tartott. — Ilka aa ifjú halvány árosától la kjöny- \| ásott szemeitől megrettenve, rémes kérdő-I jellé nyuitá arcaát —\' Azii]u néma köszöntéséi nem is viszonozva, oda rohant hozzá. — „Ugyan Kerekezi ur, as égre kérem, ssóljon : mi Islte I — „Legyen készen Kegyed a legro-azabbra4u — szólt Dezső reszkető hangon, mialatt a levelet átnyujtá. — A ssegény leány elhalványult, mnkta \| nap hevétől megfosztott virág, és rózsás ujjai közöl msjdnem kihullt a rá nézve iziv-mérget rejtegető levél. — „Tekintetes Orvos ur I, Legyen ön erői! Es előtt 2 nappal hunyt el kedves barátja, Somogyváry JenŐ.u .... Idáig olvaehatá csak el saagéi^yko a levelet.... Szemei egyét fordultak Üregeikben ; kezét felskjult szivére nyorná, s a másik pillanatban as oda rohanó Dezső ölébe rogyott élettelenül, halványan, mint a tövétől elszakított liliom. Ekkor vevé esak éesre Dezső, hogy mily rossul tett, mikor likának oly rohamosan adta be a méregadagot Gyöngéden pamlagára íekteté Ilkái, i üde vízzel keidé (ooaobii fiiig ésarevehetőleg lüktető halán tékaterét. — A műtét használt ,* Ilka lassan felnyitá bársony-ssempilláját; a gyönyörű szemekbe újra visszatért as élet vi-ljn. Zavartan tekintett körül, i mihelyt a földön heverő levelet megpillaotá, hangos aokogásban tört ki. ->-■ TeÜAt veeaélyan tul volt A síirás akár a nagy őrömben, akár a borzasztó fájdalomban a színig telt kebelnek jótékony érvégás; a minden ujabb feltörő könyesep egy-egy remény aa öröm vagy fáidalomtól megrepedni kécstlő saiv littfiaa. Jitékev \\ melylyel milliárdokat a jogar, a melylyel u mink rilág fölött uralkodik. Isiét, síin, ál művészi kéesité* tekintetében bubi is ári el egy hamar Frsaosissreságot egy mű-telt állam lem. —- Aaok a kii apró tárgyak, osikkecskék, csecsebecsék, a melyek néikűlözhetŐségűk mellett mégie nélkűíöz-betlenek, • ép ssért, inert olcaók, as említett körfllméúyuél fogva drágák. Táreysk, a melyek résarat kényelmi, réeaint nus-ssepági, réemat fényuséai tekintetből mindenütt találhatók, mert senki tem akarja nélkülözni, meséi kűlönféleségben vannak kiállítva, s aaon bámulatos ssorgalómról és találékonyságról tesznek bizonyságot melyek kllösöess a műipari, fényűzési cikkek terén annyira sajátságai a francáénak. £ tekintetben irigylésre méltó nép. No de már talán elég is less egy levélnek. Ha as Istea éltet ée a Tí ocadero palotája még eo-káig fennáll, akkor nemsokára jón második levelem is, melyben kfllönöeen as angolok és spanyolokról fogok megemlékezni s sson néhány érdekes ismeretségről, melyet rövid ittlétem alatt a diplomatiai testület személyei kösött is volt szereaeaém kötni. — Hogy a magyar kiállitást kiváló gondoskodással fogom megtekinteni és róla referál ni, arról teljesen biztositva lehet Már előre is mosdhatom egyébiránt, hogy Magyarország kitett magáért. — Honfitársaimnak, — különösen esoknsk, kiknek egy pár assás forintjak vsa, melegen ejánlhstom a "s Párisba menetelt. Bistoeitom őket srrél, hogy itt vslsmivsl többet láthatnak ss alkalommal, mint odahaza. A viszont találkozásig 1 f m Dr. Gundross. U. i. önnek megsngom, szerkesztő ur, hogy est s párissi. levelet véletlenül Kani ssán irtam: de mjárt nem lehetne est, mi kor oly sok harestérí reporter csöndes visz-•zavonnltságbsn írja meg harcztéri- tudósításait, csak ugy képzeletben járvs be a harci téit — Helyi és megyei hírek. • — (Az Izr. jótékony nósgyssúlst) legközelebb megtartott ülésén W e i s z H e d-rig urnő választatott meg alelnöknek. £ választásért csak gratulálhatunk a nőegye-sületnek, mely a megválasztottban egy kiválóan érdemes nőt tfihtetettáú bizalmival. —(A n.-ksnlzssl Társaskörnek )könvv-tára immár teljesen rendesve van. Elkészült és kinyomattatott már a könyveknek jograéks is s a mennyire tudjuk, a könyv-tárban Isvő jeles munkákat ssorgslmsssn el is hordják olvasás végett. A könyvtár rendesén körül s most távol lsvő könyv-tárnokon, Dr. Taboly Gyula úron kivül nem csekély érdemei vannak annak jelenleg buzgó hslysttesénsk Baboei László őrnek is, ki minutioiui fáradozással gondoskodik a könyvtár rendben tartása és a könyvtári teendők végesése körül s ki a mellett ritka körültekintéssel végzi a pénztárnoki teendőket is. A könyvtárnok áltsl kiadott könyvtári saabálysst és jegyaék eeorint, mely 80 krajoaárért minden tsg állal msgiaereahetö, s könyvtárban levő kötetek ssátns 121 irétél: 439 kötet; mindenesetre a könyvtár rendesén kezdetén oly ssép mennyiség, melvlyel a kör méltán dicsekedhetik. —Esek között nagy számú olassikns és tartós beostt md. vui, melyeknek rénletee tslemUtéeét azonban máskorra hagyjak. — — Vasárnap, f. hó 12-én Kanizsán a Magyar utcsában Lej ki Jóssef nevű suhanc a isőlőhegyről ittas állapotban jővén hass; otthon édes anyjával Öeesevessett s sst megverte. — De es nem volt elég, bsnem még saomssédjávaJ is Mhjbakanott, ki nem vérén tréfának a dolgot, jól elverte aa elvetemedett gonosz ifjút. — áram a sírás, melv a esivet ugy s túlságos örfm-, mint fájdalomtól megtisztítja. — Desső felvevé a levelet, jbely igy volt folytatva. „Minden ingó ée ingatlan vagyonának örökösévé önt neveate ki végrende-letilsg. — Est önnel, mint a boldogultnak végrendelet végrehajtója köslöm. K8 vagy három két elteltével önhöa fogok atasni a btrlokügyek rendesése végett Dr. Kovács. Desső még egy ideig ott maradt Ilkánál, de azután csendes buosut véve, eltávozott, — Tehát aa elhunyt Desső barátját tevé a roppant vagyon örökösévé. Kik egy ne-mee lélek gondolkosását átérteni nem ké-pessk, kik előtt a ssiv nemesség fensége Ismeretiem, aaok Jenőt e tetteért egyenesen a beleadok közé osztályozzák; de kiknek snive a nemesség oly magas ssinvonalán áll, bogv > kővel dobét kenyérrel tudják vímmmm1; e orrgyilkssak lelkeért imád-kosní képesek: ások feltndják fogni Jenő nemes tettét — Deeelt, ki egészen hasonló ötlettel volt félruhásva, nem lepé meg s hír. Egyet- 4t eUt- - (tnfyMttMfc) Tlmiiiás f . hé 8-és 1 egy aso befestő, eálált anyagi körtUssésyek miatt kötél által vetett Véget életének. — Ugy értsotltsk, hogy Bánoson Is a mull aapokbsa két ssegésy horvát ember pgy fára akasztotta fal magát]— s - (MipÉh\'áS.) A kessthslvi «n k r, dasági tanintézet ballgstdUga fele réesben a .Segély egylet fele Mesbsn a „Deákkönyvtár" javára 1878 évi junius l-én „Hév-vízen8 zártkörű tavaséi Lulatsdgot rendes Kesdete délután 6 órakor. Egy családjegy 2 frt 50 kr., személyjegy I frt. Jegyek előre válthatók as intézett olvasó-teremben naponkint délelőtt 11—12 óra között Kéretnek s t hölgyek lehető legegyszerűbben megjelenni. Roes idő esetén ugyan e hé 15-utén fog megtartstni Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlspilsg nyugtáitatnak. — — (Örvendetes ■ezsslem.) As msne-gédek önképző egyletet lüvánnsk alakit-ni. Iparosaink résséről e! kezdeményesést igen dioséreteenek tartjuk, s kívánjuk, hogy aa sikerhez is veseesen Erre azonban csai akkor lehet réményűnk, ha s kezdeményezőknek komoly szándékuk vas, — a miben egyébiránt nem kételkjedünk. életrevaló tervük kivitelére a helyéé eszközöket is megragadni. — Ajánljak [tehát figyelmébe olvasóioknak a következő felhívást: — Vasárnap, azaz e bél 19-én délután 4 érakor s ah.omló"-hoz csrimzett vendéglő termében egj „Ipar-segédek önképsu-egylet-ének alakítására szabad gyülekezet fog tartatni, melyre városonk t. (polgárai ée ipar-segédei tisstelettel meghivatnak. Tárgyso-rozat: 1. As „ipar-segédek önképző-erylet* ének cséljs es haszns, előadva a behívók I által. 2. As alspsaabályak kidolgozásán \'egy 7-es bizottság megválasztása. 3. indítványok. — Es egvlet életbeléptetélével caéfunk ss ipariegécfek mlvelteégén jelentékenyen jsvitsni. Szellemi tápot nyujtsni azoknak, e es áltsl s hazai inar fejlődését előmosditsni Könyvtárt létesíteni, felolvasásokat és előadáaokat rendezni, hogy ss ipsr-eegédek szabad idejöket nemes ssóra-kosásssl töltessék, s es által magokat kellően kiképeave ne legyenek kénytelenek pirulni, ha talán városunkból máshova köl-törnének műveltségi hiányuk miatt Tekintve as ügv fontosságát reményünket fejezzük ki, nogv varosunkban léteznek oly polgárok, kik s népbarát Aa-gssstos sesméit keblükben hordjak f bennünket e műveltség és tudomány elsajátításában támogatni fognak annál inkább is, mivel s fennt nevezett leendő egylet 0sakis s t polgárok kösreműködése és támogatásától tétetik függővé. Hozzátok sséivs: ipar-segédek, mink, kik moitoha anyagi vissonsink folytán Kénytelenek voltunk mar zsenge korunkban oskola helyett termelő munkáhos nyúlni, s igy elmuíssstottuk aaon drága időnek egy ressét, s melyben s műveltséget magunkévá tehettük volna; de a korszellem intő szó-sata hív bennünket pótolni mulasstásuokat, s íme as alkalom, tehát tö(nörflljetek hozzánk — tegyétek relre közönyösségtek, mert csskis sson hass lshet bpldog, s virágzó, s .melynek fisi művelt s felvilágosultak. Hogy Nary-Kanizaa város minden humánus ügyért lelkesülő közönsége pártolását tőlfink sem vonsndja meg, biston reméljük, ée ssámituok reá, bogy nsvssett egylet alakuló gyűlésén a lehető legnagyobb számban képviselendi magált. Sorainkat jeles költőnk eme jeligéjével \|zárjuk: „Hass, alkoss, gyarapit, és a haza fényre derül !u Door István i.kj Németh Simon e. k. behívók. — (Gyászhír.) Sümegről sson fájdalmas hírt kaptuz. hogy Bamasetter Vtncse lovag, ss emberosráü tetteiről általánosan és eséleeebb körökben ismert férfiú f. hó 10-dikén délelőtt elhányt Különösen meleg pártolója volt a tanügynek, a miért a loa barátja emléke sakkal szentebb volt te. fcegveem végakaratát visssautssithatts veílaa; de féltévé magában, hogy a birtok éti nemes csélni, p. aeegény taaa-taaitatátára fogja ssoatehi Ilkáiét el jővé,egyeaeeeu lakására ment, pf Isfáre éSU ée gedMalokba mélyedt. ,8aagéay Jeol - Aaé gondalaát — eeMÍ mataiá meg, heg? megbooeátoft, ■ Ugy aames leikAee a boesuállás gondolata «S asm tért — S ha vétksatem volna [eenjtaas egésa éle- lemr- - De én teH, »e>aytelen kebel lel állok. A titok felderítésével tartozom Jenő ssellemének, s est tenesitem is, ha kell életem árán. IV. 1876 szeptember lS-iljs,volt A bámulás ée ezerféle találgatás — és magyarásatok napja Z. . .. városban. M. l a lapok Hvmen-napló a következő sorokat kostákKereked Desső orvos, eljegyezte magának Bodor Ida kissSeaeayt, Bodor Gyula, Agy véd saellem — és \| kellomdús leányát. — Desső bsrátjsinak saemök isájok elállt; még csak nem is sejték a dolgot Egyedül Békefv Ilkát nem\'lepte meg a hír. — Előtte fejlődött a viszony, melynek ssentesitécét a lapok hirlelélL — Harmadnapra es eeemányctán Desső ssobájában annyira elvolt merfllve gondolataiba, hogy a kftlvilág mozssnstairól nem is látesott tudomást venni Egy kis pihenési idő volt neki arra, hogy lelkébe te-kietheeeen, íveseit dús hsjfüriieibe sfüyessté ée slrfln öeeseráncsolt homlokkal merengett maga §U.i —> Egjsemifc szemeire két kés tapadt j mire ömunmmL » tapogatni kendé a keleket — Keidé találgatni kilétét: tis hass nevet ie elmondott, de a valódi név eeaé-be nem jatott, sőt ha gondolatában felmert! t volna eem sf& ki. Vérre a titkolódzó msgeléglé a játékot, levővé Deaső saemei-ről keaeit Amint megferditá fejét, hogy látogatóját nemtől szembe lássa aa ijentség esms-mesését hsllmá, ártsa elhalvpnyult j a gon-megdermedt agyában: előtte állttee-leltestfl . . ■ . MmtéMk smlékesetébes* mist ss ottaai reáliskolának sagy jóltevője megörökité nevét Béke lebegjen hamvai fillött t —• A mini t olvasóink a aalacoegyei Gazdasági Egyesületnek lapuok élén kös-lött hirdetményéből látják a. Junius 2 és 8 napjára hirdetett és megtartani szándékolt tenyész Állat kiállítás és unyém állatvásár a kellő ssámu bsjelssléeek hiánya miatt aa idén megtartatni nem fog. Annál inkább reméljük, hogye kiállítás és rásár, 79-ben annál jobban fog aikerülsi. rí.t — Időjárásunk \'a inalt hét\'utolsó napjaiban félelmetesén Mvös vok, sőt hidege ugy, hogy ss ismeretes három sssnt közele;-désétől nem egy gazdának, kinek reményteljes vetése disshk és tanyásaik, borsód-\' sott s háta. Azonban esen is iSetencóéeen tál volnánk, as idő borusra.\'forduU s va-sá-nap éjszaka s félelmetea fagy belyett jótékony eső áztatta a földeket Enaek Kapcsában felemiitjük, hogy a vetések ál-lását illetőleg igen örvendetes dolgokat hal-lunk. Többek egyesé állítása sssrint gazdag aratásra van kilátás sk idén,- ha — a mitől as Isten óvjon — valami kfllönöe csapás sem éri* vetéseinket — Kívánjuk, hogy ne íb érje. * (Fiflyslö,) As Abafi Lajos által kitfl-nŐen szerkesztett -Figyelő" — irodalomtörténeti köslöny ÍV. kötetének 5. füsete e következő tsrtslommsl jelent meg : „Bács-megyey levelei. Dr Hnmriek Qwutdn. As ui népies irány költészetünkben, Harasiti Gyulától — A magyar verstanhoz IV. El a vers táblák kai, Torkos LásslótóL — Zrínyi lyrai müvei, Bauer Ferencitől. — Mikes Kelemen levelet, Aba/í Lajostól. — Ben-kő Jóssef levele, báró Radoánuky BéldtoL — Irodalomtörténeti repertórium, idősb Seinnhtj/ Jóteeftől. 4- Névmutató a „Figyelő" III. és IV. kötetéhes. — - A vallás- ée kázektatásiflyi m. kfr. minisztertől 7280/ As 1868. évi t oa. L§-ának értelmebon minden esfllő vagy gyám kötelei gyermekeit, illetőleg gyámmtjait nyilvános iskolába járatni életi&jük 6 dik évének betöltésétől egées a 12-ik, illetőleg 15-ik betöltéséig as esetre, ha azok a háznál, vagy magán intéseteknél nem oktat-. tahiénak Jóllehet a törvény fennebbi határozata világosan sst csélossa, mikép ss állampolgárok gyermekei, a mennyiben magasabb kiképezvetésűk nem szándékoltatik, a népoktatási törvény 48 §-ában foglaltakhoz képest legalább as slsmi iskola hat évi mindennspi ée három évi isinétié tanfolyamot teljesen bevégefeék, mindazonáltal tapasztaltam, hogy a "jelzett t cz. fennebbi \|-ának végrehajtása alkalmával több hatéság a tankötelezettséget ugy értslmesi,hogy s miatt s törvény emiitett intentiójs nem csekély mérvben illusoriussá tétetik. Hogy tehát az e tekintetben mutatkosó szabálytalanságoknak eleie vétessék, illetőleg ások örvoltssssnsk, szükségeinek látom az 1868. évi 38. t. cz. 1. g-s értelmeséséru nézve a következők kijelentését i 1) A gyermekek tankötelesettséjre idejének megszabásánál mindig as iskolai, és nem a polgári év,tar-tandó saem előtt 2) A tankötelezettség tartalmának első éve aa, melyben a növendék élte 8-ik évébe lép, utolsó pedig as, msly-ben 15-ik évét betölti S) A tsnkötelesek összeírásánál figyelembe veendő, mikép osak ások tekinthstok tanköteleseknek, kik a 6-ik illetőleg 14-ik évöket as öesaeirás alkalmával polgári év szeptember báváig betöltik, önként értetvén a közbeeső évek. 4) Ások, kik a mindennapi iskolában 12-ik s aa ismétlő iskolában 15 évöket a tanév folyama alatt töltik be, a mindennapi iskolából\'as ismétlő iskolába a tanév befejezéu előtt át nem léphetnek, illetőleg a tanév folyama alatt tartoanak a téli hónapokon át ismétlő iskolába járni. — Miről is a kös-öktatási bizottságot tudornál év mihestsrtái Arcsáréi a négy hónapi isenvedéi letépte as ifjúság vonáiait, szemeiből elrsblá ss ábrándok világát; hanem hsgyott s halvány arczqn férfiút jellemső szilárd lélekkinyo-matot, s a nemekben tisstelstet psranceo-lé sugárt „SzervuB I Hogy vagy, Desső ?« — saélitá meg az ijedteég — vagy meglepetéstől pár peresig ssétlsa barátját — .Hát .... hogy. ... mi . .élssf" - hebegé Dssső.M — — 8Ugv-e, barátom, vajmi kfilönöi as, mikor a holtak feltámadnak s eljönnek tudakozódni, hogy boldogok-s aaok, kiket egykor élőtöknél is jobbaa szerettek?8 — kordé Jenő. — „Én nem értelek 1 — • ssólt a kissé magáhos tért Dezső. — Hát beteg voltál ? Vagy más történt ? . . . . Hisz engem már csupán temetésedről tudósítottak 1" — ~ . Hallgass végié, édes Deseőml El fogom mondani s oolog msgysrása- tát____Mikvr ss előtt körttlbslŐl négy ée léi holnappal ama gyalásatos irománynak áldosstául estünk mindhárman, fttrdőre mentem, hogy Sserelmemet a távolban elfeledjem . . . J Távol tőletek felújultak lelkemben a mait emlékei, e feledéi helyett veszteségem tudata még reményemet ie mégölte. Így mait el körUbelfil 2 béssjf, midőn Ueoeretséget kötött velem a títaden Dr. Kováéi ügyvéd. Ónaetlea IsUtft, neaass, emelkedett gondolkozású egyénnek találtam Őt mindiárt első alkalommaLE vélemésyess-ben további ismeretségünk mindinkább megerősített . ... l egy hé multa Wnső barátokká lettünk - Kovácsnak feltftnt rémes f sHrt ésarevstlam, hogy mia- végett essaasl értesítem Bsdipest, 1811 márcz 31-én. — Tréesi. . -» Megysrsrtxá« és e ia\|yvüá« ISMk márnának tartalma: Ssövsg; Fényes básaeság Regény a magyar tánsdslmi életWL (Véfteaw Áradd.) XVIII. folyt Kicsiny imakönyved Kllt (Aradi Jéseef.) - Egy egyptomi- ki« nUyleásy. Történelmi regény. (Irts: Eben György, fordította: Hussár Imre.) XVOI. folyt. — A tsgméeeet könyvéből Mspread-•serünk és a csillagos ég. (Kemény Mihály.) Vége. — Vasárnapi táresidevél: Eetán és Sanvi. (P^raé.) — Színházak. (Be-i.) — Á VatüMtn kertje. — 8asttlios Vera. - Be mjtátás. (Forgó ,lános.) — Bártfa város és tegisftsi — A Dardanellák déli torkolata. >— Különfélék. — Betűrgtv. - Sskkfslad-vány. —- Szerkó üzen. Rajzok : A Vatikán kertje. — Sasu-lics Vera. — Bemutatás. — Á Dardanellák déli torkolata. - Bártfa város látképe. — A bártfii Ss. Egyed-templom. — Bártfa városháza. — Keresztelő medencss a bánfai templomban. — Régiségek s bártfai le véUárbsn. Á stUMegjrel gazdasági egyesület hivatalos értoaltdje, KÖEgazdaöágl köilemények (Fsljtattk) 7-er Valamennyi vasúti és gőshajé állomáson sssmlélő bizottsági kösbssjövstsl nélkül sddig, míg az országban keleti marhavész nem uralg, szabadon fel- és Ierek-hatók. a) Mindennemű hasznos házi állatok, beleértve a féléven alóli botjukat is — a szarvasmsrha kivételével, — és állati nyers-termények, u. m : tökéletesen saárasbőiök, csontok, bzarvak és unták, száras vagy be-sósott marha-, juh- ée keceke belek, felol-vssstott fagygyu, ssákolt és göngyölt serte marha- éi kecskeszőr, vslsmint gyapjú is. Nyersterménvekből vsgy juhok-, kecskékből ée borjukból álló, á Lajthán túli tartományokon külföldi területekre asánt rakományokat azonban véasmentes orsaágból való asármsrásukat bisonyité hitelei ok-mányokkal kell ellátni; b) ha pedig a marhavész as orsságbsn tényleg kiütött, akkor ss egéességse vidékekből ssármssó juhok, kscskék él borjak csak oly vasúti és cőzhajósáei állosiásokos adathatnak fsl és rakathatnak le, melyeken a marha ssállitmányok rendes vizsgálására amúgy is fennálló sssmlélő-bizottságok ,ál-tsl a szabályszerű zsemle eszközöltetik : az ország vészmentes helyeiről szármszó állati nysrstermények véss uralgáss idején sem kéjpesvén s vizsgálat tárgyát, szabadon mái-Uthatók — ^N^ A vészes kérőietekből szármssé nyerstermények ellenbsn. egysdül s minisstin-umtól nyert engedély folytán, s s tul^do-noeok költségén végbevitt szemléld bizottsági eljárái, és a törvénycsikk 12 §4kea adott utasításban előirt fsrtőtieaités után, csak a kijelölt fel- és lerakódást állomásokon rakhatók tel. — e) A b) pont sserint eszköslendő kivételes vizsgálat költségei fejében a bizottsági tagoknak, s isáilitmásy tolmdonoeáál-talfiaetendő fél vagy egées napi oij, és esetleg fnvar költség jár. d} Véesmentes helyről származó jtthok, keoskék és boijak levágott állapotbea, vé-isés, időben is, vsiuti- és gőshsjó szállításra, s husszBinlárŐl szóló szabályszerű bizonylat felmutatása mellett, szemlélő búiottsági közbenjövetel nélkll felvehetők. 8-or. Ha a szomszéd országok vajamelyikének területén a keleti marhavész kiütött s törvényorik 4-ik §-a áltsl slren- dent elkövet ssórakostatásomsa; de sssét-rombolt és eltemetett életkedvet nem birá feltámasztani semmi . . . . Kovácsnak ama gyengédsége hogy s ssivembe gyökeredsstt bánat okát nem tudakolá, annyira megnyeré vonzalmamat, hogy egy alkalommal önként fedeztem fel életem titkát^ .... Mikor körülményesen elmondtam neki mindent s megmutatása amaz emiitett levelet, melyben reád ée Ilkára a leggyalázatosabb rágalom van ssórvs, . j. • • mélyen keodett gondolkodni (Desső kösbs akart ssélni, de Jenő nem engedé, s folytatá.) . ...... Hosssn gondolkodás után Kováos felemelé fajét, a igy ssélt bossám; JEa ast hasas is,, Jenő, hosj te elhsmsrksdtsd a dolgot Hs aka-roa eléd tárom tervemet: miként lehat kárálod ée hűtlennek hitt kodveeed jellemét próbakőre tenni ..«.,«. 0 t^námlta nekem, hogy jé lass téged sa én halálssurél értesítenie, e a tények további fsjiődéee ok- vetlenül felderít mindent...... . . . . Tegnap előtt győaődtem mec arrél, hogy aa ellened valamely goaoea lélek által koholt tény, rágalom, lutdős Bodor Uávsi történt eljesfiéeedst olvssam......Előbb pedig már Kováceboa Irt leveledből kfóst, hogy s birtok jövedelmét mily aames célra veit snándéhod torditam. . é . .... ^Sok tartam neked, édes Deosém. bo meg harflediiah Könnyes Mmnmel ny^jtá kesét barát-ki moWpon meritá msg a feléje nyújtott remegi kenet e álAlelé Jealt — .De hát mondd msg, barátom: — méit Deeeő ~ mért kellett nekad maghalait Hogy sjánlhafá est Kevioe bttftel a mi jellemusataeágunk kipróbálásául?41 — dall mm Mciürfennállása kabeo,kll-Mdivifé marha —»4i uyersterméay tnál-litmeayfcaafc kisáréiag vzeuten vagy gfrka-jón e«t.\'6l<Mtx« külön muúaateri engedély aeeUe* vaiá bebsastslál vagy iifttmi\|ln átvitelét ugy nemk&lőnben aa átviteli .uam-toJaaáUMbyek Wlarlletea való átrakódá-eál illető hrtiroestah a tóivénycaikk 6, 6, fa tt-baa foglaltatnak: as un batá-roaatok alapján felmerülő eljárásoknál eee kad—ái so«tléló biwtuiűi küzbenjövetel fentebbi ff-hoa adott médéealai pedig a • jelen rendeleiben foglalt réezletee n\'4ni táe által által saabálynatataak. 9-er. A masnHiff bizottság a szemle nl kalmávfd tartozik ana ie feMgjelni, hogy a fairakódáua aaánt ti—ti kocák 6a ka-jók ssabáiyazerOen tieatitva és fertőtlenítve legyenek Aa e részben tapasztalandó hiányok aa illető kOahatósági kiküldött által saját törvényhatósága utján, a foldmi-velé-, ipar- és kereskedelem ügyi m. kir. raíniitenumnak azonnal feljelentendők. —• 10.)A Vasúti kocsik és hajók fertőtlenítése éa tisztításáért — tekintet nélkül a távolságra — a szállítmány tulajdonosa által fizetendő, s mindjárt a felrakódáanál számításba hozandó dijak, aa ez ügyben kiadott díjszabályzat szerint fizetendők. 11 er. A szemlélő-bizottság tagjai a szabályrendelet szerint való eljárásúkért a torvényozikk 62 J-a értelmében felelősek. A vasúti és gőshajózAsi vállalatok, valamint azoknak közegei aa 1874. évi XX-ik törvény czikk ben foglalt határozatoknak vtgy aa aaokaak alapján kiadóit rendeleteknek megsaegéseért, s nem pontos tel-ieeitásóért valamint aa esek következté ben keletkezett károkért felelősséggel tar-tozván, aa elkövetett £ulalstás vagy visz-szaélésért a törvénjrczikk 58. 60 és 61-ík ff-ban foglalt feóyitésijelbánás alá Mnek. 12-er. A fentebbiemben foglalt intézke déeeknek a törvény hatóságok, valamint a imlélő-bizottsácoa, vénre a vasnti és gőz-kajózáai vállalatok részéről leendő lelkiismeretes és egyöntetű foganatosítása tekintetéből, a központi ellenőrző felügyeletet a minisztérium külön megbízott vasúti biz-ai tos által gyakorolja A vas u (i kocsik él h a jó k liaati-tssaés fertőtlenítése. A yáfó marhák szállítására, hasanáll, vasúti kocsik és hajók vészmentei idVbea is,\' tehát Mindenkor a lerakódó vasút állomáson a vasúti vagy hajó vállawt szolga ssemálvzete által a lerakódás után azonnal oly módon takaritaudók \'ki, hogy a trágya és más nemű tisztátlanság tompé seprők ! kel, via segélyével, el távoli tutik. Az ilynemű trágya, alom, vagy ta-kármány-hulladékok semmi nemű caélra tol nem használhatók; hanem elégetendők. A vízzel és seprőkkel kellőleg kita-\' karitolt vasnti kocsik ée hajók fertőtlenítés oaéljából az e végre kijelölt ée aa ér-kesendő kocsik és hajók számáról távirati aton értesített állomásokra küldendők, hol aaok forró vízzel, vagy gőzzel leforrázza-\' dók és tolareeatett oarbolsavval (fél font\' egy koeeira) ledörzsölendök. A fertőtlenítésnek mindazon tárgyakra ki kell terjesztetnie, melyek szállítás köz- j ben az állatokkal érintkezésben jöttek, név-1 szerint aa abrak ládákra, továbbá a fel- és,; lerakodásnál használt eezközökre, agy m. a hágcsókká, rakódó hidakra stb. Végre miudason ssenzámokra melyek a kocsik ée eszközök takarításánál használtatták, tokát a lapátok seprők «tb, e-félékie. Hasonló szorgos tisztítás alá vonandó azon tasuti vagy naió saoba személyzet, mely a szállítmány tel- ée lerakódásával,\' a kocsik és esersaámok tisztogatásával log-\' ; tokozott, ée pedg mielétt más raaukáhoa A hajók tisz tütása. Épen ily módon tiaztfaadók ki és far-tőtlenitondők a vágó ma£ik szállítására heeenéll akár folyón, akáptengeren járó hajók. Koeai tisztítási \'dijak. j. Mindazon esetben, midőn vágó marha vagy nem göngyölt nyers termények kerülnek saánitásra és igy L vasúti koosik tisztítás és tertőtlenitée alá veendők, a fertőtlenítésért járó dijak, — ] lakúiét nélkül a távoliágra — mindjárt aj felrakodás alkalmával hozandók s&ámiUabz és pedig: aj egy 8 kerekű kocsiért, akár szarvasmarha, akár kisebb állatok (kivéve a sertvéit) vagy nyerstermények szállítására használtassák........4 frt b) egy négykerekű kocsiért, ugysnaaon czélból . .\'í . . . 3 frt. c) oly nyoloz, vagy négykerekű kocsiért, melyben csak négy kinőtt asarvaimarha vagy 10 darab kisebb vágómarha (kivéve a sertést) vagy pedig 80 avagy keveeebb mázsányi nyers termény szállíttatik . 2 frt. Bzopós botjukért, melyek anyjukkal szállíttatnak, és sertésekért koeaitizztitási dij nem jár. Ezen tisztítási, illetőleg fertőtlenítéeí illetményekből, —- ha több vasúti társulat van, a saállitásnál érdekelve, 10$ a feladó 90$ pedig a lerakódó vaspályát illeti, ennélfogva azok, ezen arány szerint oszt-tandók fel Száraz bőrök, gyapjú, izőr s rongy-zsákok, csontok, és szarufélék stb. fertőtlenítéséért, a fertőtlenítő szerek felszámításán kívül — más díj nem fizettetik. — A hajók tisztitáss és fertőtlenitéeeért a szállítmány tulajdonosa j által meglét i-tendő fertőtlenítéeí szerek költeégén felül dij nem fizettetik. — Földmivélét-i ipar-, és keresktdsUmügyi m. kir. nxniteUr Budapest, Í87.7 február 21-én 3360 uám. \' Másolat. Valamennyi törvényhatóságnak. A kereskedelem ée foíjgalom érdekében aa 1874 évi XX. törvénycaikkhez kibocsátott 1876 évi 1064 száma miniszteri randalet 80. §-ának 7-ik pontját olvképen találom bővítendőnek, hogy mindaddig, míg az országban keleti marhav^aa nem uralg, az idézett pont \| . a) alpontja alatt felsorolt állati nyeip-termények, a béltartalomban, valamennyi vasúti és gőzhajó állomáson szemlélő bizottsági közbenjövetel nélkül, friss állapodban is szabadon fel- és leraknatók. — Meg-iegyeztetik azonban, hogy a friss állapotban lévő nyerstermények szállítása csak aa 1814 évi vasúti üzletszabályzat 48-ik § ának 18-ik pontjában foglalt feltételek alatt eea-Földmivelée-, ipar- ée kereskedelemügyi ni. kir. minizzter Budapest, 1877. február 21-én 8860 szám. — közölhető. — Erről a törvényhatóságot tudomás vétel és kellő közhitté tétel végett értesítem. Trefort Ágoston el k. Máaolzt Budapest. 1876 Szeptember 29-én; 19,64611876. Valamemjvi bazai vas-uttárznlatnak s a cs. kir. saáb. Duna-gős-hajózási társulatnak. — A ronygy küldemények leállítása körűi ktlvetett eljárás iránt több oldalról panasz emeltetvén, ügy aa akadálytalan kereskedée ée forgalom érdekében, mint aa érdekelt közönségnek szükségtelen zaklatástól való megóváaa vő fjett, aaűkaégesnek találom a társulatot ál-omásainak kellő utasítása végett figyel-meatetni, hogy a rongy küldemenyek szállítása, 1) Magyarország egéez területének vészmentességé idejében, ugy a bazai (bel) Tjr mint a laitbántuli tartományokkal közvetített, forgalomban te^jeeeu szabad, aa az vésam\'entes időben rengykőidemáayák minden saániaaáei vagy egy^b bizonylat nélkül eissálllithatók. - 2) Ha Magyarország területén marhaváea uralg, ron^ykűldémé-nyéknek esállitáss, akár a kazaT^bel) akár pedig a Lajthán tuli tartományokkal közvetített forgalomban, oiak aa 1874 évi 20.610 sa. alatt e helyről kösaétett hirdetményben foglalt feltételek alatt van Megengedve, mieaerint: a) ha az ilyen rongyok hivatalos bizonylattal vanhak eHátta, melyből kitűnik, hogy, apók gyárig mosáson mentek kereeztűl,\' — b) ha aa ilynemű rongyok erős vászon zsákokban, vagygön-gvelekben (Botién) csomagolva, zárt ée plombirozott vaiuti kociikkan" közvetlenül\' aa illető gyárhoz lecközelebb fiő vasúti állomásig szállíttatnak az állomásoktól a nyárié pedig kizárólag csak jófogatókon továbbittatnak. Meglegyeztetik továbbá, hogy a gyári mosás megtörténtéről szólló hivatalié bizonylat aa Ulető közióg elöljárósága által állítható ki. — Végre meg jegyeztetik, hogy oly helyeken, hol\'-rongyok gyári rnosás^. nem eszközölhető, a gyári nosái helyett a rongyok p. zsákokba való elhelyezés élőtt az Ulető áll<U \'egés-ség rendőri izemlélŐ bizottság közbeqjöt-tével hígított Oarbolsavval oly módon £eos-kendezendők le, hogy rajtok ezen sa maga érezhető legyen, — vagy a rongyoknak erős zsákokba való elhelyezéee után ezek még kátránnyal erősen bekent szövetbe csomegoltassanak és erősen körűi kötöztessenek. —• A miniszter megbzgyásából: Reitz Frigyéé 8. k. miniszteri tanácsos. — Míuolaí. tiirdttménu a varuti ét gót-hajózási állomásokon fel- és lerzzódáirz kertté izarvzimarhák megvizegáláu körűi működő állatszemlélő bizottságok dijzzász tárgyában. — Kivonat az 1874 évi XX. t. czikk és az ennek végrehajtázára kiadott 1064)1876 számú rendelet 80-ik hza-. kaszából. 3-or. A bizottmányok helybenléte ese-tébeu a vizsgálatból származó költségeket a szállítmány feladója vagyis a tulajdonos tartozik viselni a fel- és lerakódási állomásoktól távol lakó bizottmáoyi tagoknak fővár költségeit ée napi dijait — a raMli szállítási díj kivételével., aa állam fedezi, a4-ik pontban megbatározott kulcs saeriat (Folytatása köv,) \' GaedáHzát és kereskedelem. Nagy-Kt/mmín, május 14-én. 1 A tavaisi id^árái lefolyása a vetésekre fbézve rendkivfllileg kedvező volt Minden gabnanem eddig kiválóan gazdag fleny&»zetü.-^-yA rtpcu a legkedvezőbb kl-wtaiok köat virágzott el s a le\|ezebb fá-ményeJcfe \\jogoiit; — A rozs már ii kalászba indul és ugy mint a busa sürfi tonyésaetft. Á tavaezi vetések ugyan még nem nagyon baladtak előre, azonban ennek ie a tegnapi ée tegnapelőtti esőzések kedveztek. — 1a-kzrmányfűvek, rétek és legelők sem hagynak kívánni valót fenn. — A kokon-• csavetée normális időjárás mellett be von fejezve, s már itt ott csírázó növényét íz lehet látni — A gabonakereskedés némi idő óta tol-\' jesen nyugszik. Az utolsó hét limitált for-l gtlma negatív eredménynyel véaaődött, és ( mindegyik csikk többé kevásbbe zlábbszál-: lott árában. —; E körülményt ugy a kedvezőbb politikai coostellatio mint a vetések állásáról közzétett örvendetes hirek idézték j elő. -t Eladók tulakaraak adi áruikon, de készleteiket csak oly árakon adhatják el, \| a minőket a kevée vevő ígér. — Mai jegyzéseink métermázsa surint : Búsa mercantil . .. 11 fit 20—30 Rozs . . 7 frt 80—8 frt Zzb . . 6 frt 70-^80 Árpa (serfősésre) . 0 trt-9 ft 60 Kukoriczz . . 8 firt Cinquantin . . 8 frt 25 Felelős szerkesztő; HOFFMANN H 6 B. I A legolcsóbb és legjobb Temesváry Móricznál kapbaták BUDAPE8TRN, kirtUjr-ntcza 2. szám br. Orcay-féle ház. Hölgyek szám r Ebariaadai vtfy b6r-komodtxip6k . . . I frt 80 kr KUriaattaf »n.r hfinkonuácapük aaHukkal M mrj t l«uu t»>komi.........t frt \|0 kr. BbtrUatúf íüxótopáuuk lofclt doplatalpptl, kkoml, jy eabáie .........t ti 70 kr. KlwrUrtiag toptok nwfi-ir 1^-1 Ukoml S«út>e éa rokoko-witok. ekfBoa dirmto 3 frt — kr. rüi&-topáaok ofia UrUU Ukoml é nOfdt dopUtalp-H «» USn..........S frt SO kr. Tcfiaok gummi-i iiwftl «rü» dugria- j buruvuU\'»r• tói öögelt él SnifoU dupUUlppul eaoi Időre tart (is jl ft. Ponpadour-topinok ízaIou maliul lakkbörból dupla talppal éa rococo-aarokjol finoman dicütVo . 5 frt CUi kr. Rcgattii félczipS szalon mainzi lakkb&rbűL magas sarkokkal leguiabb divahi ......7f frt Ujkr. Bagatta félczipA cliagrin bSrbfil vagy ubflrlasüa lakk\'.r-nü azépen dísütve szögeit doplatalpyal, magas parkokkal, legújabb divata.......S frt 30 kr. Urak számára: Blr vagr azűvet konodczlpi.....ifit SO\'kr. Tspáa ehagrin-Urból finom diszHvtü iRkaxegélylj-el, legújabb divatú.........!. S frt \'JO kr. : il i.. Tapéa boij u borból aaögaaatt, caavart kattóa talppal %«a «r6a .........SfrtSOkr Tupau. aalim frnymázo. malbii bSrbúl. knlti vagy ■ cliagriu urril. UgSoomabb Uonéaal I frt 40 ír. l\'áris íVlu-jiíjiul chagnabirbúl lakkclőrfozazal, tU- fiMU ktáflhva........S frt 70 ar. l\'ralt ehagrin vagy Aaywaoa bőrből rtaubaa, aiap í.mnaju magaa axirral . . . . S frt SO kr. Térdaaimák bitvarrattal éa caattal oron lakkos ba- ÍaruU\'irból. biromasoroa arMult dnpk talppal, lag -obb védaw, twdvaaéf dl»a . . ir frt 30 kr. Fio-topáu borjú ngf chagris&őrből srim aatetaaU kettőn talppal .......S frt 50 kr. LcHuy-topin eborlaatinből vagy bőrből, legfinomabb diazílésü lAkkazagclylyel . . . . . 1 frt SO kr. Üytonekcaipők eberbutin vagy borból 10 ktdl 1J0. Megremleléaek poatáa ut&nvót mellstt. vapr as összeg beküldése ulin gyorsan a pontosan telje-sUtetiiek Nem alkalmas lábbeli a legkéaucgcteb-ben kíeseréitetik. KcnMca árjegyzékek klriaatra bérmentve küldetnek meg. »s ám tail\'ffigáért felelőség biztosíttatik üOi 1-5. (OOOOCOCOCCOCOCOOOÜOOCxXXXXOCOOOl ^LÁTZKOVITSA. § \\ uri-divat és ü 6 i-p i, p e r e-á r ti üzlet X * ll4lfMtM, Titlt-itai M. MM. uiU«<« éfilfi 4 Különösen ajánlja legújabb divata éa legjobb unnőségU angol chijfon-, oxfordit /rsaciís ertton ingeit, darabja........ . . 2 Ért 60 kr. legújabb alakú 4-utrtt oalUrpk tuoaatja.........2 frt 60 kr. , , 4-tmrts Mik \| ....... 4 frt és 4 frt 50 kr. jprt^oi úiaeti ktutyük párja . .. . . . . • ^ . . « * 1 irt , kétaaer tüsött, széles kirarással . . J 1 frt 20 kr. mir— kestíyűk urak reezére ........25 krtól kezdve v pamut ittbbtH siinet utéllél, tucaatia 1 frt 10 krtól kezdve egész 2 frt 80 krif f •éuon ntbbtli fehér- ée ezines széllel, tucaatjz . 3, 4, 6, 6 éa 1[frt 60 kr. hmtnydk urak résaérs, tuoaatja ... 1 frt 10 krtól kaadva minden áron harisnya ník ét ommtkak réuérr} . . . , .. . . . f minden árban ttU4 bftk éa nssfc\'dwfr, darabja * . V . v . 80 krtól kezdve\' minden áron cAtjfoi ée edeeen l&ravatík, darabja . . 1 frt 80 krtól kezdve , „ nodr^teriék párja ...... 40 krtól keadve Keltűn A oloeó árakon aiáalia továbbá a legújabb éa j&Snlegea legízletesebb II tiagv váianztékban, vak ée hölgyek aaámára,\'ugy ssinte kulőnlegei csikkéit, mint Mateiir, szappan, péuntárczák, botok, tternyök, laiflombok, ora i NküooÉ, hirtmiyaWtWt, zat -—j-: — i Minták kívánatra bérmentve küldetnek, s ingek mérték után 5 S V uap alatt elkészítetnek, I vaxxcoooooooooooooooooooooooooc^ Ujon.nnn berendeatetett LAFERL V. Szállodája Budapesten, Ferencz József fér 1 és 2 emeleti utcaai saoba 1 ágygyal 1 frt. 60 és 2 frt 1 ée 2 „ V, „2 ágygyal 2.20 ée 2.60 kr. 1 és 2. 9 udvari szoba 1 ágygyal 70 kr. 1 éa 21 , n , 2 ágygyal 1 írt 40 kr. Szolgálat nem számíttatik ^Q i—l gOQ piqtou«\| » \'tfjytina ■ eflfl^l KOTZOPAL 1-10 BUDAFEST, ÜLLŐIÜT «. SZÁM, ajánlja as eddig utolérbetlen eredeti ^GARtíTT B. ée FIAI iorresetA gépelt, ujabb, könnyebb és legjobb aaerketzetben, i^nágyüjtöket, angol ée amerikai mdaserbea • fítőanyae takarító göss-mosgonyokat, fa- éjs széntüzelés, valamint italmaAtéere, gtaosép löket újonnan átaíakitvz sok ée tisata csépléshez, jArg&nyeeéplöket, általán elismert amerikai rendezet ben, a minden máe egyék gazdasági gépeket. 9ZT Képes áijegysék ingyen tm bérmentve. TCI — ■ Uj hordók eladása nagyban 68 kicsinyben vapabroncsos hordók eladása legjutányosabb áron Kitűnő minőségű SLAVONIAI és MAGYAR 3 éves száraz daagétakiól készítve \'/, hektolitertől 80-ig (1 akó-tói 160-ig tetazés szerinti nagyságban Megrendelhetők.: Gutmann S. H. czógnól H-SAN1KSÁK. 496. 2-3 ooooooiooooooooo Szállítható és njonan javított Légnyomási 1 THlékek {szabadalmazott Ara 1$ fH. o, t) Vihető jégpíuczék, Mous-sirozó-Csapok és iraellentyílk gyári raktára. Irak külön jegyzék szerint, Eicla/berger Oran-stein Bécs, Nibelungen-Gasse 8-iK szám. ROBE Y és TÁR SAI hírneves gózcséplogfepei. »OOOO«0)OOOOOOO< ROBEY » TARSAI 488 6-12 LINCOLNBÓL (A ja g o!l honban) BUDAPESTEN. Iroda: Gyár ós raktár: IX Üllőirut 1 sz. IX. EakoS\'tUcza 7 sz. ajánlják országszerte legjobbnak ismert t ü zanyagot megtakarító 0 rr széli, fa és szalmafötéire berendezett Javított\' gőzmozdony. GOK.UOSEDOH 14 Ili iT \' cUpW- falüJmnlhatlan és bArmely ídö]\'á.rá8 viszontagságainak legjobban ellentálló •vsusg\'orerLd.át\'s cséplőgépeiket subadalmasott magán etető szerkeaettel vagy anélkül. Kazal-épltöket, lójás-gányokat, kézi cséplőgépeiket, kaszáló és arató gépeket Malmokaf, szeoska és répavágókat, Bakériéle rostákat, tyleoröket és minden más a gazdasági gépsaakmába vágó takMkat. Mindennemű javítások gyorsan és legolosóbban teljesíttetnek. Bővebb tudósítással és árjegyzékkel saiveaen ssolgálnak: ROBEY is TÁRSAI Budapest, IJllöi ut L szám. X>oooooooooooooo(X3ooo(ioaooooooo^A LUHI MARGIT-FORRÁS g legtisztább szikéleges asványviz. * Hazánk ezen vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a lélegzési, emósztéll és húgyszervek idült hurutos bántalmainál, torok- gégs- lég-csó- és hörg- betegségekben kiváló sikerrel basznál fák és használják: Dr. Korányi Frigyes, — Dr. Kováts Sebes tény Endre, — Dr. Oebhárdt Lajos — Dr. Navratil Imre, — Dr. Poór Imre, — Dr. Kétly Károly, Dr, Barbás József egyetemi tanár és kűzkórházi féorvos urak. — Ezen tekintélyek nyilat-kozatai szerint a Margitforrás nemcsak méltó versenytársa a Seltersí — Oleiohenbergi — Qiesbübli —, Radeinl — Vlohy — Emsi s hason összetételű vizeknek, hanem gyógy hatásban azokat több tekintetben felül is mn\\ja. A Margittorrás gyógy hatását igaaoló bizonylatok kívánatra bárkinek kéaaséggal megküldetnek. Borral haaanálva a legkellemesebb és legegészségesebb italt nyújtja. Dr. Karlovszky utóda forrás-Igazgatósága. 0000000! Witthalm G. Tüfferi Cementgyára ajánlja ezennel kilünfi Cementjét meter mázsánkint a nagy-kanizsai pályaudvartól 1 (rle SÓ krral egész vaggonrakatokban ; 3 írttal, egyes hordókban. 493.8-0. >0001 0001 000000000 Kizárólagos ffiraktár deskuty L. m. k. ndvari áBvAnyvis-RsállitOnál BUDAPESTEN, Erwébettér l-eö szám alatt Kapható minden jryófrytór és fQszerkereskedéshen. XXWíOOOOOlíOOCXKXXíOfóSOOOQOOOO©^ \| Umrath és Társa Prágában, 1 K Mezőgazdasági gép gyárosok 8ajánlják, a szilárd kivétel, könnyű járás, nagy mnakaképeaség, és tiszta csép 8 lésről legelónvösebben Ismert, ngy rámán álló mint kerekeken járó isi: && U hí^ÉÉS i 0 05 i 1 kézi és járgány-cséplökésziileteiket l-töl 8 ló, vagy őköreröig. Továbbá késsitűnk különféle nagyságú és elismert jó minőségű letisztító rostákat kukoricza morzsolókal és szecska vágókat. W képeB árjegyzékek ingyen és bérmentve. HnHKHnnuxux Az elsó manyar jégbiztositáshtársaság mint szövetkezet Pozsonyban \| Alulírott vezérügynökség tisztelettel figyelmezteti a nagyérdemű biztosító közönséget a fentebbi táiaaág- ÉoÍtés%etÍ meszet nál való biztosítás előnyeiről és ennek biztosításául a jutalék táriffától a kővetkezőket kezelni. I ^ 100 frt biztosítási érték után: Az alant álló jutalékokból a biztosítottak 50 frt. ju- V IZÍ K ö T & Q 0 t talék fizetés után 10\\ robotba részegülnek. 1 Iwsi lliHW Porílandi Cementet II n 1 I l • ! e át 1 ■z n •i <S 4 ii 2 i i ■ m íat a Jj Klía^i6 \|\|i —— . ■ •m S !i bí * 0 tO B « M o í e M * a g a K c X 9 O sc • 8 3 I X Á 2 ► to j Cirtim , - 40 — . 76 80 i 60 2 25 3 60 5 - dl Hí 7LS íS 1? i 2^1 irl ihi i1!! l-ní* níl KI1 Egysiar - 50 — : 80 Pl 20 2 - 3 4 6 50 Mfctsr — 60 1 \' 1 75 S 50 4 25 5 — 8 i • at. lat aat • a t • a t. • at aat aa t f Mindennemű tudakozódásra gyors és kimerítő felvilágosítást nyújtanak. [ Pagy-kaBlaaén. 1878 május fráa. : Rfcjj U\\ Oesterxeic3a,er T©strréréie M els? majfvar Jígfír eÜenT tlziosító iársaaág mint asövetkezet fötlgynölaége. Hjm^í £U\|* IUmI W* ft^SMt lift T Portitmdcment kövezett-táblákat visvc-Betéti csöveket Lótakarmányi kagylókat (saját tehnénye) sat HL ajánl él kívánatra átiqffléktKM ét minta lapokat ttétküld Sartori Oscar Nagy-Iantain 496 * M 0000000010000000 , ) j i i ^OQCXXXjCIXJOVXXjC1 i\' i I i Jj\| \' \' ÖUfcAÍ " \\\\ 5 vizgyógyintézet x ! \' » ngteyM bodai lumk éitn aroU iSkj i«ik \| J \' j V mi Málém MúA * kMStbUg> Uttf«- . < 1 Ui Mjk«M»< «mIM L«í)! levcfejcMk kiwnft I J ) I J rolttt hjti\\ II faüc&rH)* M,hBlS rn*- A ( \\ ta(t»k, bk álulÁUa «riayl»« W J \| 1 Wríd US ihB Í.MlSh.r As intézet\' a«Jlc, fi , \\ é* \\i\\ni lÉifci i ainv • Miilitiahr X \' i 1 J M iiiIHiM Imj kM tarnak. A fi , 1 \|\\ IfcSlliiljh^ ...................... X \' \| J Mait. • eiÉMyek fc ^Qak U Mai* — M A I / UMi W ■»%ÉIm\|[ W 1 \| 1 IMU t^MfeUM nuiat » rákon f\\ I , \\ WmkMi rok úktttt X f I J T 1 IIIfi liiii : T I « üj O 5 I \\ ifaliwk, ftjaja, nédülés hntrt>mg, gSrowk, X ( 1 / hjnurik, ni i dob iifii, makit ligás, liíirnk, rH- Cl 1 \| \| lÉtm. HmjmmIi, Bécai lymtmm \'ág**- A C \| I mm, ginüy, boja-, higu, jód Ur, jwkiii<i f\| V . H iltlUp^. rhítMi M otóbkjü, Témcgénjr- V I I J Mf a.n bajoknál. fthérfolyig, bómmhüny. fi 1 I 1 , Mpkór 1 Efiea Bcrrakoál: kmietUfm t»áó X f / taft tnrnh, gft ham, rtkWWifnlé^ noMr- U 1 \| ) mk, béfearaL mj-, Upátgwm, re C t Mbftjok, bályaglwut, idült IájultiBt; sw-, y/ J { I Úr-, MMtMÉilit, majtr nlirtli bajju A Jj u I l nnnkiui wkiMirfl gomdmkndv* rmm. A kút V A I . I \\tkaAm • rtfi Uoyd iféht Mtt áüomimmó Ur- ÍJ 1 I 1 \| nakocük iltel MrtMk. B5»«bb Wvilágwiti< »» X (J 1 4\' toturtii ngy krélbM »di»k U ■ \| Hwdiat, wmrrmnjor SIS. \' \| / Dr VssktvHs Mass. V j \\ NUM. HJ liiHh u» ElianHal irtk. If«t Hr» ft M F«Mm I M Iti* 1 frt W kr y I I III" r IMII trmm 1 kf latwl B % ki &I kr Njttttér: l>Ht »"r» 10 fcr ZALA H««á a lap mllemi fiwét Illető kWaaUayak HlUilt D] várwUa itai 418. as MraHnMta Wvalak wik iiamrl kmkWl fofplUtáat «l Ké»ir»tok tííii^ mi k8id«m«k. \'.l-t UinUtfccket Unná Rodolf Kom Bodapic FercoctieL b». lát II. -i A- i. OoMbcrg\'.r MiiiH Bnauir okúi. — A-Ojkptlik B4n ftalímbútii «. ». - W«bx Mór Bfcs IL- Tibor Mm II n. BeVwuh J»kib és tim Mm iWtMk 17. w I. •». - Hi ni Midi k Vofftr Mca L Wtfltek^M lft MEGYEI ERDEKÜ. KÓZMÜV ELŐDÉSI, TÁRS AD ALMI fe\'GAZDÁfiZ^Tr HETILAP A Zalamegyei- Gazdasági Egyes&let% a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szfifieikkzet értőbb wU egylet,JhiwUalos hözlMge 21. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Május 22-évi. é V. évfolyam. 4t 51—1878 Hirdetmény. A Zala-megyei gazdasági egyesület részérói közhírré tétetik, miszerint az 1878 éri junias bó 2-ik és 3-ik napjára Nagy-Kanizsára kihirdetett t rendezése alatt megtartandott tenyész állat kiállítás, és tenyész állat vásár a sikeres ered méqy elérésére szükségelt kellő száma bejelentések hiánya miatt a folyó évben meg nem tartathatván, a jövó 1879-iJc J évi Nagy-Kanizsai pünkösdi országos vásár idejére ha-lasztatik. A Zala-megyei gazdasági egyesület 1878-ik évi május 6-ín Zala-Bgerszegen tartott közgyűléséből. Arvay Ittván m. k. elnök. Szigethj Antal m. k. jegyzi Munkátlanoág. nyomor és büo. (Ö; ÍH.) Az a. szerencsétlen merénylet, melyet egy nyomorait ficzkó a némétek ősz császárján elkövetett, njból ut a három szót hozá vissza emlékezetünkbe, melyet czikkünk fölé írtunk. A három között való fokozatosság félreismerhetetlen, * éptígy az is, hogy az egyik okvetlen következménye a másiknak. A munkátlanság szüli a nyomort é&>a bőn többnyire édes gyermeke & nyomornak. Olvasóink még emlékezni fognak azon i-zikkünkra, melylyel egy alkalomból a budapesti sociálisták hóbortjait kellő értékükre leszállítottuk, azon jó tanácsot adva nekik, bogy maradjanak meg szépen műhelyeikben, és munkálkodjanak szorgalmasan jólétükön, akkor majd megszűnik elégedetlenségük. Nem is szándékún1!; jelenleg reflektálni w socialisták űzőiméire, me.yek felé e jelen pillanatban különösen Németországban úgyis az általános figyelem fordul, mintán amaz órült bádogos legénynél egy csomó so-cialista röpiratot találtak, annál kevésbé van ez szándékunkban, inert még min- dig azon nézetben vagyunk, bogy nálunk sociálisták nincsenek, s azok a jó arak, kik ennok ne re alatt látszanak cselekedni és tenni, hiába iparkodnak nálunk a külról beimportált mozgalmat általánosítani, s éretlen okoskodásaikkal aligha képesek józan iparosaink és iparossegédeink körében visszhangra találni, hanem csak e ténvból kiindulva társadalmi kinövéseinkről akarok egyetmást elmondani, amelyre e sajnálatra méltó eset úgyszólván felhiv. Alig volt még idő, melyben a társadalom összesége saját czéljainak előmozdítására annyit tett volna, mint korunkban. Még soha sem ismerték fel annyira egyesek, a különféle anyagi és erkölcsi bajoknak egyesült eróvel való megszüntetésének szükségességét, mint napjainkban. De nemcsak ezt, hanem még hozzátehetjük azt is,\' hogy alig volt még oly kor, melyben a társadalom saját magáért annyit tett volna, mint koránkban. — Nagyon természetes. Az alkotmá^ nyos élet tettre hjvja a társadalom minden egyes tagját, az önrendelkezési jog a cselekvésbén való részvételt pedig megköveteli. Azért látják, hogy az emberi munkálkodás minden terén alkotmányos vi* szonyok közt az egyesülés, és egyesült munkálkodás szüksége áll be. így keletkeznek azon a társadalmi élet részben aovagi, részben erkölcsi czéljainak dó-mozditására szánt egyesülések, melyeknek tevékenysége az alkotmányos életnek igen fontos tényezői. S valóban, jaz egyénnek, kinek msgamagában véve.(sekély az ereje, itt nyilik alkalma, a maga részéről is hozzá járulni azon nemes és nagy czélok előmozdításához, melyek az emberiség erkölcsi küzdterén a fáradozásra érdemeseknek mutatkoznak. Az egyesülések különféle pemei között olyanokat is találunk, melyek tisztán humánus intentionak köszönve keletkezésüket, a résztvevőknek emberszerető érzelmeitől függnek* Azon egyesü- lések ezek, melyek a nyomor enyhülését tűzték ki feladatokul. A talaj, melyben áz ily egyesülések legjobban gyökeredznek. az emberbaráti szeretettel párosult mély vallttos érzés; azon tisztult humanismus, mely mindenütt ködytelen arcai szeretne látni, s mely előtt a nyomorgó ember a legfájdalmasabb látvány. — Jelenkori társadalmunknak habozás nélkül azt a bizonyítványt állíthatjuk ki, bogy jótékonysági segélyintézményei mennyiség és minőség tekintetébén kevés kiváani valót hagynak fenn. S ha daczára annak sem telelnek meg egé-ssen azon igényeknek, melyeket a szegénység, az ügyefogyottság, a nyomorúság irántuk támaszt, annak csak az az oka, bogy az emberiség tehetősebb része ném képes annyit Összerakni, ameny-nyit az emberiség szegényei elfogyaszthatnának. — De éppen itt fekszik a baj. A szegénységet kell kiirtani, ameny-nyiben és a mennyire lehet. Azt a szegénységet értem, mely a betevő falatra szorul, mely napról napra tengeti tovább életét Tehát nem azt a szegénységet, mely mellett igen szepen és jól elfér a becsületesség és az elégedettség, s mely éppen azért, mivel mindkettőt szorgalmas muokával szerzi meg, nem szorul a kegyelem (klánjára, A társadalomnak még sok teendője van és sokat tehet, ha akar. — A munka által kell pusztítania a szegénységet, mert a munkátlanság szülő anyja a szegénységnek. — Gyökerénél kell kezdeni a baj orvoslását 8 minden, uton módon kell oda törekednie, hogy részint a munkaterek szaporítása, részint a munkálod ás erkölcsi érté* kének emelése által a szegénység forrásait bedugaszolja — ez által a büo is kevesbedni fog. —. Afct nem tagadhatja el senki, hogy napjaiükbau a munka nem becsültetik annyira, nincs annyi érkőlcsi értéke; s ki legkevesebbet dolgozik, az dicsekszik legtöbbet, mintha a munkátlanság, « a munkálkodás nélkül való. megélés különös díszt kölcsönözne az embernek. A könnyen és fáradttág nélküli megélhetés hajlama elharapódzott kórtünete társadalmunknak, mely a társadalmi test egészséges részeit is fenyegeti. A társadalom némely rétegében nincs, józan érzék a munka erkölcsi értéke iránt, valódi polgár-erénynek pedig sokan azt tartják, ha minél több csapszék-politikát űzve életlen okoskodással verik el a drága időt, szidva a kormányt, hogy nem ért az állam rendezéséhez, okozza a népjólét hanyatlásáért, s a mi a legszomorúbb, önmagát hiszi annak, ki a népet -boldogítani képes volna, s e politizálás közben, megfeledkezik magáról, családjáról, mely kenyeret kér, s elfeledve ez éretlen politizálás mellett, hogy ő maga nem képes kis házát fentartani, éhező családjának kenyeret adni; persze ezek szerint sokkal könyebb az állam élén állam. Kevesebb politizálás a munkaerő fokozása és czélszerü felhasználása mellett, s ez által saját bajának orvoslása — ez az elo-. dázhatlan szükség. JegysSkftnyv. A Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Efjerssegm 1878-ik évi mjns hó 6-án tartott közgyűlésének. Jelenlevők : Arvay látván elnök, Glavina Lajos, Beloi Jóasef tiaat Satraka. Farkas Dávid, Ziagler Lajoa, Sttvegjártó Lajos, Gyömörey Gáapár, Szekeres Jóaaaf, Nedecxky Jenő. Tatnáa Ferenci, Saigethy Antal, egyesületi tag arak, ea utóiazor nevetett úgyis mint jegyző. — . Arvay látván elnök ur saivélyesen üd-vöaölvén a megjelenteket, s a közgyűlést megnyitván a következő tárgyak vétettek tanácskosás alá a intéstettek el. 12J52—1878. Elnök ur előterjeszti; hogy as 1877-ik évi october 7-ki közgyűlés 47102-1877 száma végzésével Nagy-Kanizsán 1878-ik évi juniuB bó 2-án jntalmaaással egybekötött teayéaa állat kiállítás és janius 3-án tenyésa állat váaár rendezése és megtartása elhatározva lévén erre a felhívási hirdetmények legtágabb \|mérvben szétküldetíék és kőzzététettek, sajnálattal kénytelen útónban jelenteni, hogy a rendező bizottság be- £ „Zala", tirezdja. Balaton gyöngyéhez Zajai BaUfa.n U Silif gyfiiattotn, tiftjwtleu rfj drága kíacaan Vi\|j te énaakftt. Ujai na»trm» ajkaidnak (-ii\'ikjaid iáján, 8 almeiengo fsivsd tejfelt Dabkeaátiaál. JaUii pirba\' fflnlik vtial tUvWló hava. t Ha ainnW bal sátfatéaek 141 tSsM njllaf. Mm! a lifk aj Urankvr Htik imsrtil, ÍV aaeretUk. ufj kfrwM « aftajlalik. H«tbatiV kér h tárnm. Agg ham koreai, InafMfe a^f nméayim I* . «lWbato\|C : Egy év inalva. (Mjtatáa.) 11L IV niNMÉ N\|i lángja* Miat a Mf ttaa, OitíiítsÖaa mk Is értri ff adnrn srtia. És aMÜM ka iá. as fájta ftcf** aaáaM. ... OiBMit Hrül Íg, Martak. 10 MM a IMS I MM\| mbmh é>ata métf M. Jenő rgy levelet vett ki asebjébó)\' i ily szavakkal nyé}tá barátjának: „Vedd és olvaad. Be fogod látni, hogy aa irisaitokat híven utánaó levelek és a most átnyújtott lévai tartalma által megingatott hitem viaaeaállitáaa követeié eljárásomat." — Dezső felnyitá a levetet éa olvarai kezdé. - .Uram I" A kézbesített levelek iróina^ eg? tjt-kos beszélgetést hallgatám ki. Ok abban terveznek, hogy önt egv átkos kelepcébe I juttatják. T, i. fi. I. mindaddig fogja ioly-\| tatui szerelmi játaamáját, míg nraaágod a legőrületeeebb lépést követi el, a nőttí ve-, szi. Ekkor K. D.\' közbejöttével ön siniő-dő betegségbe esvén, égy év múlva agais \| dacon hagyott özvegy aa orvoa nejévé le-esd. —. . . ... Áa íameretlen jóbarát Dezső komoly arcaozal kajtogatá öaa* aae a levelet, 1 „Most aáír értem - szólt v- eljárá-I sódat. A (oqoér rágalmazó azon ryanut I ébreeaté benned, bogy mi tttUydonaépeu 1 vagyonodra ékaalnk ;melyet bánaelvStAnk nyerendea volna el, a másikat boloogitot-I u volna . . .. . Kanak valótlanságáról ídeggvŐzrfWtél ugyan j de én felfogom ■§• keoTedezni a lükön ámánykodét is, métt I erre Ilkádnak eeklt tevék . . Csak ar-n kériek: ne autasd magadat aeakínek, hadd: gondolWi aa emkartk, kon meg-Mái . f t. Belaaf a kéedi órákban \| grófi kert kapujában légy, és titkon kövese I Jenő* bucsut vett barátjától, mialatt zsebéből álaaakált és — hajat véve elő ismeretlenné tette tnagát, a egyenesen a felvett fogadói lel ás felé tartott Itt szándékolt másnap estéiig lenni, f- Dezső a nála hagyott levelet a másik \'kettő mellé helyezve, igy aaólt: „Ezek fogják felderíteni, hogy lelkem szennytelen.... Pompás dolog I . . . Az ármányos önmaga ellen készité a fegyvereket.1 V. 187... szeptember 16-án Dezső. csak as esti órákban lépett ki szobájából, as egész napot béna töltötte. Gyönyört holdvilágos est volt Ezer \' meg eaer csillag féuye olvadt öaaae a vaj-I tok merengő ezernek sugarával. A holdjJaz . ég »bolygó zsidója," sápadtan haladt Örök I pályáján. Az éi varásslehe bűvös snellem-\| hangokat sugdosott; aat mondják as e air-\| lakók imája. A milliárd csillag köall egy-egy, pompás fényivet írva, futott I4 Ifyén-kor egy-egy saiv megszakad. A grófi kert egyik lucieáhao találjuk I Dezsőt jegyesével, Bodor Idával édes i oe,-saélgetésbe merülve\', a lány aaeroean simul \| vŐlegénvéhez, s ennek keblén rejti1 el ar-I czát, mintha félne, mintha valamit ném sae-I retna látni ,Boldog vagy-e Ida? Nész asj égtől ptt vannak reményeink képei a csiJIagok-kan, ott van a hold, a sápadt féltékenység. A lak lombjaival szerelmeién eiéveg a w-vaíorn..,. % , De mért remeges ? .* I. W szép aa est — Vagy tán a táVoü abvoni* tát ijtsat? . h Alt tartják, hegy u tbtk meglátják a halál angyalát, midőn sötét ssár nyán martalékért indnl. Ne félj 1* ,£u roftzat sejtek DezsŐ! Jer, menjünk haza 1 Én nagyon félek !* „Ne menj, kérlek! Megakarom mutatni a szegény Jenő által hátrahagyott leveleket Oly különös a világ k..,. Lázad van édea Idám ? ügy remegsz,.Vagy szerelmein nem bírja fel he vitai szivedet r Vedd és olvaad e leveleket 1 HQy különös e világ! ... De te síre.. Mi lelt, Ida? -■ _ — „Bocsáss meg, Dezső! szólt zokogva Ida — e leveleket én írtam. Büntess meg, tégy bármit, csak el ne lassíts értei" — „Te mindig jószívű voltál. Mért tevéd Ida? „Soksaor megnirattam tettemet, mióta megismertelek, Titkon eaerettelek, ismeretlenül, s mikor megismerkedtünk, aat hivém, bogy téged Uka jobban szent, mint Jenőt. Szerelmem rajongáaa likára utalta a.boaaut .... Hidd él: nem tudtam : mit tevék. •.. Ah Deaső, én örökre boldogtalan leszek. — Én nem hivém, hogy Jenőt a bánat sírba vigye. — Bftnös vagyok, érzem; de ao ta-aaita tl De«Ő !a Azután keserves könytkktl borult Detső keblére. Alig végéé btaaédét, a lugas megöl Jenő és lika léptek ki, Uvá Őket Deaső rejté. — „Mi megbocsátunk, — aaólt raeaketvi Janő, * karién vezetve likát — Rémülten ugrott tel Ida. vTthát él? ezólt -7 oh én boldog I... 8 Ilka tt is itt f . . . Éi még mtg is b* érkeaett érteeitéee ssarint csak Is bet bejelentő által !wim 15 kos, 20 anyabirka, It nyirett bárány, 91 saarvaamarha, 16 14 jelentetett bt, — felkéri aairt a kösgyü-lést, misaeriat aziránt hogy a kiállítás és véaár a gyér bejoiantés mellett is megtar-; §T halároani méltóztassék. Minthogy elnök urnák a rendező bizottságból nyert értesülése s a bejefenté-•ekrőli iktató alapján tett előadása szerint, eaak hat bejelenti által öeeaeeea 83 darab tanyása állat jelentetett be, ekkép igy a je-lentkeaések eiámál, valamint a bejelentő-tett állatok mennyiségét tekintve a tenyées állat kiállítás és vásár oly eredménynyel meg nem tartathátik, melyet egy jutalmazással egybekötött verseny kiállítás, ée egy a távolabb fid ékekre is kiható váaár ter-mészete aa eaekre megjelenő közönség igénye követelhet, s mely ama caélnak kellő sikerrel megfelelne, melyet a gazdasági egyesület aa által, ugy a megyei gaadakö-sÖnség érdekében valamint as állattenyéss-téa előmozdítása s arrei ösztönzés tekintetébon maga elé kitűzött és elérni saándéko-sott, sőt ily eredménytelen vállalat azon felfii, hogy. aa egyesfiletnek aa eredménynyel egy áltálján arányban nem álló költségeket okozna, még magát ez intézményt éa a vállalat jövőre reméThe\'ő jobb sikerét is kocakáatatná, mindezeknél fogva a közgyűlés elhatározta, hogy aa 1878% évi ju-mns hó 2- és 3-ik napjaira N -Kanizsára kitflaött általa rendezett tenyées állat kiállítás és vásár megtartatni nem fog. s ezeknek a megállapított szabályok szerint Nagy-Kanizsán leendő rendezése és megtartása a jövő 18?9ft évi^Nagy-kanizsai Pünkösd vá-\' sárra halaaaUtik? a tétetik át Erről a bejelentő Bakó Gyula, Neu-siedler Jánoé, Skublics Sándor, Roller István, Olament Lipót. 0. Mik\'os János urak saives érdekeltségűkért az. egyesület elismerése nyilvánítása, s jövőre, is részvételűkre felkérése kíséretében, mégis Glavina Lajos ur, mint a rendeső bizottság elnöke, s JŐelus József, Inkey Lásaló, Mártinkovics Károly, Séllyoy Láasíó? Talabér^sigmond urak, mint a rendező bizottság tanai ugy as 1878 évi február 25-iki közgyűlés lfll—78 ssámn végaésével megválasztott bíráló bizottsági tag urak tudomás végett a végzés megküldésével értesíttetnek!\'; egyszersmind Karcsag uraknak, kik az urodalmi Sáncai major helyiségeit a kÉUitáe és vásár tőréül oda engedni saivesek voltak as egyesfl-let jegyzőkönyvileg köszönetét nyilvánítván, orrol őket a jegyzőkönyv vonatkosó részes kiírása megküldésével tudósítani s egy-Msrsmint teljes bizalommal kérni határozza aa iránt, hogy a megyei gasdássat és kö-sönaég érdekében as egyesületet osen szívességükben továbbá is részeltetni, és azon helyiségeket a jövő 1879-ik évben N.-Ka-niaaáo rendesendő teoyéea állat kiállítás és váfár czéljaira átengedni szíveskedjenek. Aa as évben megtartatni szándékolt tenyées állát kiállítás és vásár meg nem tartása, hirdetmény kibocsájtása azon mérvbon mint a kihírdetéstörtént, közzététele alrandaltet-vén, foganatosításával ügyvezető elnök ur és titkár megbíaatnak. Helyi ée megyei hírek. — (Iskolaszék.) A nagy-kanizsai isko-lasaék mait szombaton, e hó 18-án tartá mag alákaló gyűléaét A megjelent tagok e polgármester nr kezeibe tevén le as esküt, megválasztanak aa elnök ée a két jegyaő, Elnökké Nacseca József volt kir. tanfelügyelő ur válaaatatott meg. ki a vá-laestást elfogadta. Első jegyző Dr. Freund Zsigmond ur, másod jegyaővé Németh Ig-náca ur válaaatatott meg. — — (Az ériál hordó.) A Gnttmann 8. E caég által Páriasban kiállított hordó méltó feltűnést keltett A mint otteui leve-leeŐk irják, valóságoe sarándokolást tartanak A kiállítást látogatók e hordóhoz, mely a magyar faiparnak épugy, mint a kiállítónak magának becsttletére válik. Bámulták annak faragvány át is, mely tjkellő díszben talajdonképen ceak Párissban készít tátott el. A fenék felirat, tf. valamint i faragvány egyébb részei dúsan aranyozva vannak, melyek sötétebb alapból igensaé-pen emelkednek ki — A hordó a csárdá-nos nem meesee, igen előnyös helyen van OeáUok nekem? Ugy-e, édes Desaőmi te sem veted meg bűnös Idádat ?.... Látod. éa ie gyűlöltem Ilkát, míg meg nem g/MŐdtem, nogy eaak barátságot érés irántad I Somogyváry arat ártatlannak ismertem mindig, s o rajta is boezut álltam. — Hőst aaaál jobban saeretlek benneteket — Bocsáss meg Deanő, biiz tudod: mily őrületes na 4a mrolmem Késs tolt a béke. A saecény Idának, kit rajongó saerelme ballépésre veaetett megbocsátottak. A balváuv hald mintha megállt volna merengni a stop jeleneten, sugarai halkan saMltek ál a Iák lombjain A csillagok saamsibsa örömkönyek rezegtek, Aa éji fa valóm isteni hangokon aengett Boldogok a üaateamviek I Boldogok, It msiWaáeai nagyobb bűnöknél! ~ kiknek 1876 májas 54a kettői eektvl tar-tartatott aa x . . . 4 temalembaa. E na-pea voaatte eltárboe Jsoé Ilkát, és Deasé Idát Egy év atahrs t Kmemgi\' felállítva. Örvendünk á likeroek, melyet egyébirápt könnyű volt előre is megjósolni. — Városnak Ipsres se«Mei le, a mint ■sár egyik előbbi számunkban emiitettük, moaognak ée önképaőkör létesítésén fára-dósnak j e eaálból as atolsó vasárnapon gyűlést tartottak a helybeli „loalóhoa" oaimsett vendéglőben as igen fontos ügy megbesaélése végett — A jelenvolt iparosok ée iparos-segédek kösűl többen tel-seóllaltak józan és halvas érveléssel fejtegetve as iparos segéden önképsétének fontosságát ée caélsaerüséget, sőt alodáahatlan voltát A gyűlés ea alkalommal arra sso-ritkozott, hogy a szólni akarók véleményét meghallgatva, egy héttagn bizottság tagjai kissemeltetvén leiadatává tétetett, hogy aa alapítandó önképaőkör alapsaabály tervesetét kéeaitae el. Esek után a gyűlés fel-oszlott. — Dr. Tamcslayi Imrs ur m. kir. honvédezredes, a „Szatmár" fáradhatlán és buzgó szerkesztője, Nagy-Kanizsára helyestetvén át, ide tette át lskását Üdvösöljük a derék orvost és írót városunkban és kívánjuk, hogy minden tekintetben jól találja magát — \\ — (A kanizsai dalárda) e hé 19-én tartá • meg \'közgyűlését. Lövínger Ignács ur a Dalárda eddigi fáradhatlan tevékenységű elnöke leköszönt s a tisztet ajra elvállalni nem akarta. A köagyűlés sajnálattal látta válni aa eddigi elnököt Aa uj vá-1 ásatásnál Morgenbessor János polgánsko1 lei igazgatóban, ki eddig a dalárda alelnöke volt, pontosait össze a bizalom, s ki elnöknek megválásátatott Alelnök pedig, a dalárda kitűnő és. buzgó tagja Milhoffer Ödön ur lett — Őszintén óhajtjuk, hogy e nemes csélu intéamény minél jobban meg-szilárduljon városunkban, hogy ne csak névleg létezzék, hanem tettleg működjék és minél többeaör adjon életjelt magáról, nemes szórakozást nyújtva önmagának és a város lakásainak is. — — Kettős oyiazhlr járta be Keszthelyt t. hó 19-én reggel, mely gyáss-ese-tökről mindenki a legmélyebb Mssvét hangján besaél. Dáua Nándor m. kir. adópéna-tárnok műveli lelkű kedves fiaid neje, született Sttly Mária, mait ki hosszas a fájdalmas saenvedés után s Jfira/jr Jótsef m. kir. postakeselő 27 évea korában. 1/fldás é\'s béke legyen noraikonl — t ur. Kovács Seb. Enifre, a magyarországi orvosi-kar egyik j fénycsillaga hétfőn. májas 21-én lőn örök nyugalomba helyesre. Temetésének nagyszerűsége méltó volt életéhes. A városi lovasrerfdőrök nagy saáma nyitotta meg a menetet, a tán na jött égy mennyezetes kooei két hófehér lóval, e Kocsi vitte a megboldogultnak roppant siárau koszorúit, melyeket tisstelŐi helyes-tek odá; utánna jött a hullakocsi hat fekete lóval, két oldalt hosssa sorfalat képestek a gyalogrendőrök. Est követte négy gyásakocsi a megholtnak családiozimerével és aztán a házifogatok meg bérkocsik toér-hetlen nagy saáma jöttek. Megható volt a résztvevők tömérdek ssámának aroaán látni a mély bánatot, melyet a hirtelen elhalt tudós fölötti bánatokban átérestek. — Legyen áldott a föld, mely a sokat szenvedett porhüvelyt nyugalomba fogadta. — Egy jelenvolt. — Gerőfy Andor igasgatáaa alatti színtársulat junius Hó elején fog Kesstbelyre jönni, hol Sohilljnssky Károly uj s díszes színházát ő fogja megnyitni. —j Hossa Isten minél előbb a jó hírnek örvendő de-lék társulatot; Scnillinssky urnák pedig gratulálunk a kedveső választásért 1 Po-gányvári. (Nsmzetl könyvtár). As Aigner Lajos\' által e oaim alatt megindított vállalat, magyar remek írók népszerű kiadása 1 fittjét 6 kis nvolcaadrét ivnyi terjedelemben Kazinczy Ferenca költeményeinek egy ré-saét foglalja magában. A kiállítás igen csinos. a papír jó, a nyomás saép és tisata, és harminca krájcaár valóban oly olcsó ár \| mely mindenkinek lehetővé teszi a némáét jeles íróinak és irodalmi úttörőinek műveit saép kiadásban bírni, A busgó kiadó haaafias vállalkoa^a a legnagyobb mél-tásyiáara és meleg pártolásra érdemes, s aaéft reméljük, hogy nem ie- fordult hiába a nemzethez s hogy vállalata élénken fel-karoltatni fog. A vállalatból havanként 2—4 őt-hat ivae füzet jelenik meg. Aa aláírási köteleaetteég 100 ffeaetre tesled. a kiadó csínos és olosó bekötési táblákról is gondoekodand. — A ki elére 10 flaetnek árát beküldi, as a füzeteket bérmentve fogja kéahez venni. — E vállalatot melegen ajánljak t olvasóink figyelmébe. — Szerencsetlenség Balston-Fúredan. Proder József, 45 évee ács-pallér, írja a „Veszprém mult szerdán, májas 164n reg geli 11 6 érakor a baláton-Riredi ftirdő-in-tésetben a tödölt sétány vasosalapai felál-litásáhos szükséges állványokat rombolta la két áee-lepény ée egy inas segítségével Gyorsan akarván a munkát végMai eaak-értők állítása aeerint egészen megfordítva fogottjboaaá; as állás leled oéaloaát eaa baaitojlta meg eldeaftr, niely két vaskapocs-oaal a téglafuhos veit erősítve, ée ugv akar ta a hoeesgerandákat léaaaákel odább tolat, mi által a hosaagereadák «al/a aa em-liteU eealaarél a súlyt elvonta, aa megssa-badalt, eldőlt a két keraest- és három hassa-gereedáaak élléere indultát msgakalélyos-nl nem bírván, Próder József Ilire agrott da vissza talált tekintem, mely nsraabea egyik hossagereada agy csapta halántékon, Wp minden testréakodás és vénás aél-kűTssörayet halt A négy psros molvajöu orvosi segély minősé erő mcffeeaitése dacsára som tudta sa életet viseaasdni Próder Jéasef ritka beosfileteaségü és munkás ember volt; egy özvegyetj ée hat neveletlen árvát hagyott hátra. \| — A „Magyar LaxtoN* első fűsate eddig annyi példányban \|ualt el, hogy e basanss vállalat sikere oiiategy kétségen kivűl van elhelyeave A mi a magyar irodalomban majdnem hallatlan — ezen első fűzet alig egy hét után kít eser példányban kelt el s aa orsaág minden féeaeiből ernorf Üdvözlő iratok, s a vállalatit\'helyeslő nyilatkozatok ftrr^l győznek meg engem, hogy e md ügy tartalmilag, mint\' alakilsíg mégnyerte a nagy köaönaég tetszését. EnnáL fogva,\' ha már eddig el^ voltam határoava, kitartó buagalommal és lankadatlan saor- ffalómmal a kitflaött yzél\' mié tartani, e elkesfllt s páratlan fogadtatás ezen elhatározásomat még inkább meg fogja szilárdítani. De mert megtösténhetnéa, hogy ué-mely, a Lexikonban helyet igénylő aolgok a szerkesztőség figyelmét kjkerfliik, hogy a köaönség igényeit minden tekintetben kielégíthessem, és hogy á inű, i^elyet nyújtani akarok teljes és tökéletes legyen, szívesen nyitok a .Magyar Lexikon" három borúén lapián tért a köaönaég felszólalásainak s lelkiismereti köteleaeégemnek fogom tekinteni, ily felszólalásokat akár a boritéklapokon, akár aa okvetlenül megjelenendő pótfűaetekben tekintetbe venni Kérem tehát a „Magyar Lexikon" saives pártolóit s olvsaóit, hogy netáni a mű tartalmát illető megjegyaéee kot velem köaölni szíveskedjenek s legyenek arról meggyősődve, hogy én saives figyelmeate-téseiket s útbaigazításaikat kösaönettel fogom venni s azon leszek hogy azok a Lexikonban helyet nyerjenek. Somogyi Ede, a „Magysr Lexikon" szerkesztője. — (Coriosua.) Wilhelm Kossvény és esdoz elleni vertísatitó theája Kossvény éa csuosos bajok ellen Vértisatitólag hat or-voairondelmeny alapján késsitvs Valódi minőségben egyedal Wilhelm Ferenoa gyógyszertárában Neunkirchenben kapható A esomag nyolts adagba vaoosstva, ebbölnaponta egy adagot háraommesaelvis-be fösűokmegolykepen, hagy amenyiséget egy fél pintre fősetjükbe, estmegsaflrvén, reggel éh gyomarra, ésestve lefekvéselött langy melegene gymeszelnyit kelluieginis-igynyoltanapig ssakadatlarul folytatny Makacs bajoknál, e theát állhatatosunkéit hasa-nálui mige bajelnem malik (mi aeonban sokszor egy agész csomag hasznalata folytán sem kovelxesikbe) Ha a melyen rejlő haj eltávolitatott essk s négyévssak, úgymint : otavasz , nyaross , és tél, kezdetén hassnalandv egyesomsg, mbsk folytán a etil lepedő helységi anyák a vizelettel s as alteetisservek által elkoleaitetik, a aa illető a bajok és seenvedésoktolmenekal A-theével gyógykeeeles folyamé alatt saoro-setrend tartandó meg, mindaaon etkek sita-tok mellöasndők, melyek a gyomort terhe-j lik, kövér, sós, savanyós eröeenfűo sssre-sett étkek nem ajánlhatók. A théatali gyógyítás atatt borral vagy sorral élni nem ssabad. Minden meghűlés vagy á lázás kerülendő. — Hontalan msgysrok Délmagyaror-síágon. Mélyen elsaomorodik a hazafi lelke — irja a „Torontál" — ha a délma-gyarországí termékeny rónákat, dúsgaadag német falvakat és saerb mezővárosokat bejárva, itt-ott egy magysr falucskába is bevetődik és saemtannia lehet a nyomornak, mely a magyar faj naaánk e legmegáldot-tabb vidékein anyagilag és erkölcsileg pusa-titja, sorvasztja. Szent-Mihály,Topolya, Tóba, Idvarnok, Torda, Kis-Oroski, Saaián, Pádé, stb. stb. Toron tálban, Eöivösd lled-ves és több más magyar telepek Temes ben a bizonytalan jövő iránt kéiaégbeesve, aa uradalmak szerződéseitől f&ggve, mint felesek kertésaek, mint béresek ás ssolgák máról holnapra kénytelenek ínséges viskóikban éldegélni, míg például a kikindai districtosban 119,255 hold mag var koronái (úgynevezett überlandiália) föld kizárólag sserbek használatában van I E roppant ko-ronaurodalomból 65,047 holdat,,tOubsaör isméteit világos tilalmak dacaára egyesek tulajdonítottak el msguknak, 52 208 hold pedig a tíz diatiiktnflis saerbköaség legprimitívebb keseléee alatt áll. Gasdálkodási elv a j,oape rape 11 A magyarságnak e roppant földterflle-tűkből mi sem jutott Minden ugy van, mint Mária Teréaia idejében. Saerb atyánkfiai egyre másra gasdagjssansk, as oreaág földbirtokából paaar bőkezűséggel dotálják templomaikat,. iskoláikat éa egyéb nemseti-ségi caéljaikat, míg a magyar nép koldusbotra támaaakodva, szolgálja őkét; képtelen birtokra ssert tenni, nem tarthatja teán iekoláit, szentélyeit, nem fedeahoti községi saakségleteit Talpalatnyi főid nélkül hontalan uját basájában. Ke e saomorn álla-ha valaha CMkogyan arra a saerenceét-gondolatra vetemednék a kormány, hogy aa flberlandi földek megváltását a aristríatttsiaknak megengedje, nemcsak nem fog megaaflnni, sőt halálos oaapás lees összes magyaí községeinkre néa-ve. A birtok s a birtokkal ahalalom örök időkrs idegen elem keaébe jatend s a dúsgaadag saerb kösségek mellet eaflkeégképea pusztulni fognak saegény véreink ^ A ItaaiMwlyHtaafc is volt alkalmak t hó 18-án d. a. nmük egyik osoda-saarfl Ulálmányával, a tefcpáonno/ — megismerkedhetni, rdt. Módly gymnaeiami tanár ar volt saives a gymnasiami museum pof, len győződ kairól, ősődött mais termében öeseegyfllt saép saámu köaöég. gol, alkalmáé beveeetás kapcsában a táv. saólét megismertetni Kantán a köaönaég egy része a muzeumból ae intését rsjater-mébe menvén át, azonnal megkezdődött a beszélgetés, mely tökéletesen érthető vo , —- de termésaetesen eaak akkor, mikor t legnagyobb csend uralkodott — Mk)őa a niadea egyes tagja teljesen me»-ea aj találmáay oeodaeaarű tit-köszönetet mondva AA/y és a közreműködő többi t, tanár uraknak, elégülten tért haaa. / (iaayar Laxkaa) [A. Somogyi EJ, sMsxeaatáséhen és Rautmann Frigyes la-dánestj \'könyvkereskedő kiadásában meg indult ^Magyar Lexieon" II. füsete jelent meg e napokban E füzet ismét 4 Ívnyi tor-iedelmü ugyanazon díszes kiadásban. Mellékletül csinos képboa a különféle országok csimereit tartalmazza. — A fűzet na Aigun szótő1 aa Állátervostan szóig terjed. Meleaen ajánljuk a lexioont olvasóink figyelmébe. Rendkívüli olcsósága pedig mindeákire nézve igen könnyen megssereahetővé tasai. -— — Mag ysrarazái ée a Nagy világ 20 ik ssámának tartalma: Szöveg: f László Jóasef. I— Lesz nekem még. Költ (Bknfalvy Lajos,) - Fé nyes házasság. Regény a magyar társádal-mi életből. (Vértemy Arnold) XIX folytatás. - Népfajok — Anglia fellépése Keleten. — A kik a nőket megigéaik. (K. T. K.) — Egy egyiptomi királyleány. Történelmi regény. (Irta: Ebers György,, fordi-totta: Huszár Imre.) XIX. folyt -+ (Hasi Ferenci (F.) — Színházak. (Bu-i.) — Horáczból. Költ (Csengery János) — Különfélék.— Betűreitvény. — Sakkfeladvány. — Saerk. üzenetek. Rajzok: Lásaló József. — Angol indiai katonaság. — Népfajok. — Layard, konstantinápolyi angol nagykövet. Gassi Ferenoa, énekmdvész. A z&lAin egy el gazdasági egyesület hivatalos értesítője, Kozgazdanágl közlemények. (Folytatás) 4-er. A vizsgálati költségek következőleg határosteteak meg. és pedig: a) helyben ssékelő szemléié állatorvosnak 1—10 darabig való szarvas marhától . . .!......1 frt/ 10—10 darabiff . . . . . 2 fn. S0 darabon felül minden darab után mó, egy krajdaár. A bizottsági Hssgálát alkalmával a tel- vagy lerakóflási állomáson bejelentett s jelenlévő Össitas, bár több marbabirtokos tulajdonát képáéő Összes ma -ha létsaám együttesen veeadl ssámba, és eaen összes marha létssám arányához képest állapítandó meg a fentebbi dij szabályzat szerint a működő állatorvos vagy orvos darabssám szerinti illetéke. A helybenlakó törvényhatósági bisoit-iági tagnak, tissti rangjához mért téinrjii dij fizetendő. c) A tel- és lerakódási állomástól távol lakó állatorvosnak fuvarköltsége aa illető állomásig s onnan viasasa a viasgálali díjon kivűl napidíj fejében fél napra (j tt. egész napra ......... 3 ft fizetendő A törvényhatósági iészről kiküldött bizottsági tagnak tissti rangjához mért t szabálysaerű fél I— vagy egéaz napi dij és elŐfogati költség fíaetendő. Ha a közigazgatási tisztviselő és o -vos ugyanazon helyen laknak, csak egy fuvar költaég számítandó fel, és pedig a rangidőeb által. A szemlélő-bizottsági tagok a befejezett hivatalos eljárás után a felveendő víz -gálati dijakról a szállítmány tulajdonosi részére bélyeggel ellátott nyugtákat tat-tosnak kiállítani, aa ati költségek és nspi-dijakról pedig kellően saerkesatett utinap-lókat érvényesítés és utalványozás Wége\'t a vizsgálat nefejeatétől számítandó 14 aa.i alatt, illető hatóságaik atján, ezen mink -toriamhoz felterjeszteni. — A fÖldmivelés-, ipar- és kereekede lemfigyi m. kir. mínissterium részéről. —\\ 1193 szám. 1877. Felhívás! As alulirt kereskedelmi- és ipar kamra szükségesnek találja, e kerületébeu fehv; községeket következőkre figyelmestetni. Verseceen tavai a aTortrix Pii« 1 e r i a n a" nevű lepke hernyója óríáai bn<;s-titást vitt véghea, a szőlőkben mintegy 1530 holdnyi terflletet annyira elpneatitván. hogv ott nemcsak saőllé nem termett, de<\|aniu>.-ban még levél, sem fiatal venyege sem volt található és as egées területnek oly külsője volt mint tél köaepén. K félelmes hernyóról idáig méckev^s volt hallható Mamroreságon. és véloi lehetett; hogy az Verse csen kivfll talán elő sem fordul; aaonkan a kamara csak imént legújabban a magjw-Övá\'i felsőbb gaada-ségi tanintéaet tanáraitól aaoa érteeité-1 nyerte, hogy aa már Mosony-mágyének több vidékén ieleatkeaett, szintagy tademéeérs\' jutott a kamarának, hogy a „Tortrix Ki\'o-riana11 « sonroni és restig ugy más ffrtdvi-déki hegyeegekbsa is tömegesen ésalaltatett. Feltehető tehát, sőt valószínű, hagy eaen hernyó kamanu kerületünknek mái vidékeia is Mordul. Uhet, hogy addig I Aa ha találtntik, a«or karajénak ttMMgyl) ^r-liii-- - \' \' " - • jjj-f\' • .-A — un kárt mág nem okoaott, de Appoa aaén kMl, boy nir moai kiirtaaton, mart most még csekély költséggel minden további baj magaldabatú, mig ellenben, he moat beaaá nem látunk, néháuy év múlva eaeu aaép, ««k bort termesztő kerületnek azőltöhegyoit ngyaneeon veszély érheti, mint a verteqaia-ket Ennek következtében e községeket önnön érdekftkben ezen veszedelmes her-uyóoak előfordulására figyeimeatetjtk, őket slraősen felkérve, miszerint a területükön lévő soőUőket (gondosan megvissgáltesaák téeét ée elégetését Makösölteegák. K hernyónak lét—és érői íjgen könnyen msggyőaődke4ni. Hoessa mintegy I oentime-ter, tele fekete, teste világos eöld, es oláa tokon egyes fehér pontokkal én e teet-gyli rükön egyes seŐrökkel, A hernyót magát osek ekkor látni, ke a. seőllőlevéí, melyet ftl-eméeatés előtt rendetlenül összegöngyölít, eoéuyittetik. As ekkor szembe tUnő hernyó még eaen sajátsággal is bir, hogy igen gyorsan tud hátrafelé haladni. A megtámadott leveleket nem nehéz megtalálni, mert — habár egésaen rendetlenül — össsevannak göngyölítve, és rendesen lankadtak s hervadtak, mert e hernyónak as a tulajdonsága van, hogy aa esetbeu, he a levél nagy, vagy kemény, a levél s.árát félig elrágja, ea által aa össseglngyölitést könyebben osskösölhetvén. As irtásnál oly módon kell eljárni, hogy e levelek öeeaossedetnek, zsákba vagy Köténybe rakatnak, és ha már sok egyflit ven, elégotettnek. , A j As össaesaedés termésaeteseh csal ekkor használ, ha, aa össaes >eeőllŐs nédák áT tel teljesíttetik,-; az egyesek tevékenysége sikerre\'nem vezet. * i ( Minden tévádéetelmellősése eséljából ! jó volna ha a" talált hernyóknak egyes nél-I dánjai a levelekkel együtt * kamarához küldetnének, mely ezeket\' e magyar-óvári \'kir. I gazdasági akadémiához a veszedelmes ber-I nyóvel való aaonosságnak megállapítása vágott áttenné. Sopron, 1877. junius 25-én, A kereskedelem* h iparkamara. Felelőt szerkesztő. H/O FFIiNN M 0 B HIEDET E \'K : tm fmmémm m ^Fontos gyapjutermelők- és gyapjukereskedők számára. „ Alulirt társaság üzletének most megkezdődd tizedik évében elvállal mindennemű gyapjúi ugy (/y úr szeri mosás, valamint bizományi eladás végett és csekély kamat mellett előlegeket ad. Raktári és biztosítási dij ingyen, 4 ezimUnk alatt hozzánk kllldölt gyapjúk a p&lya- éa hajóállomásokról általunk szállíttatnak el. Az osztályozás és mosás nrszerint gyorsan történik s egyenkint szigoruan elkülönöztetik, Aji eladás bel\'és külföldi gyárosoknak a lehető legjobb árakon eszközöltetik, — Programmok kívánatra bérmentesen küldetnek. V A társaság augusztus hónapban itt mindennemű gyapjúban gyapjú árverezést (Auctío) is szándékozik tartani, mi fölött a közelebbi részletek később közaéfeétetnck Első magyar gyapjumosrt és bizományi részvénytársaság Visontai Kovách László, elnök. 608 1—3 S 1759 ssám Üird.etm.én3r! Ujhordók eladása nagyban ös kicsinyben va^abroocans hordók eladása legjutányosabb áron. Kitűnő minőségű SLAV0MIA1 és MAGYAR 3 érts száraz dongáinkból Uuttrt \'/, hektolitertől 80-ig (1 akó-tói 150-ig tetszés szerinti nagyságban Megrendelhetők: Gutmann S. H. czégnél K.-KJLHUBÁK. 496. 3-3 :x)oooc<xxwxx* Csépló-gépek Mzegrendizer. Kézi használatra vagy 14r4 vonóerőre tisititó-késx lilékkel, elismert legjobb kivitelben, a könnyű járat fi nagy munkaképesség iránti jótállás és olcsó árak mellett. Megbízható ügynökök kívánatosak. Tovább eladók jelentékeny árkedvezményben részesüluek. Megkeresések czimezendók: Ph. Mayfart & Co. Gépgyárához,! FRANKFURT A. M. 1—18. <r-—- j xxxxx ^OOOOOOOOOOOOOOOOCxXXXXX LATZKOVITS A Zalamegyei központi hivatalos helyiségek 187 s/f [fitteséhez megkívántató 272\\ köbméter tűzifának biztosítása érdemében f. évi junius hó 4-én délelőtti 0 órakor Zála-Kgerszegen a megyei számvevői irodában írásbeli zárt ajánlati tárgyalás fog tartatni. A feltételek a következők; 1-ör. A szükséges tűzifa a megyei úgynevezett szállásház udvarára ÍV évi Jul^is hó végéig beszállítandó..— 2-or. A tűzifának száraz, 1 racter hosszú bűkfa hasábnak, azonkivül egészséges és minden korhadáé nélkülinek kell lenni. — 3-or. A megkívántató tűzifa ára beszállítás után fog kifizettetni, — 4-er. A tűzifa mennyiségének beszállítása iránt kitűzött határidő annál bizonyosabban megtartandó a vállalkozó által, minthogy ellenesetben szabadságában áll a T. Megyének a vállalkozó költségére bárminő árért a szükaéglendő tűzifát beszerezezni; — a bélyegek a vállalkozó által ^i-pelendől. — Miről mindenki azon megjegyzéssel értesíttetik: miszerint a vállal-koini szándékozó által beadandó ájánlati levél (Offert) a megyei számvevőséghez f. évi junius hó 3-án délelőtti 12 óráig beadandó, mert utóla-\' gosan beadott ajánlati levél tekintetbe nem fog vétetni. — Minden ajánlati levél a szabályszerű 50 kros bélyeggel és b\\ bánatpénzzel ellátandó azon hozzáadással: hogy a tárgyalás befejezése után a vállalkozó által letett bánatpénz biztositékképpen 10°\|0ra kiegészi tender mely ! vagy kéazpénz vagy állam-kötvényből állhat; — az ajánlati levél a vállalkozó által annak vezeték úgy keresztneve és lakhelyehozzá tételével aláírandó. —? Zala Égerszögen 1878 május 18-án. 111 Czukeher József 505 1-2 d ivat és n o i-p i p e r e-á r 11 tt z I e t h4«)nt«i. vkd-«t««t 22. mbk uUlfli éfiltt. * i Különösen ajánlja legújabb divatú ás legjobb minőségű angol chtfon-. ox/ori * i és franczia cretou ingei/, darabja........... 2 frt 60 ,kr. m. főszámvevő. 60C 3-8 u r a (l j o n n « ■ berendeztetett logujabb alakú 4-steres gallérok tucsatja . . . .-. . . . . 2 frt 50 kr. n „ 4-toref kézolők n.......4 írt és 4 frt 50 kr. prágaiglattékesztyűk párja ......... j . . .1. 1 fal . kétsaer ttlzött, aséles kivárással..........1 frt 20 kr. csérua kesztyűk arak ressére............25 krtóí k^sdrs pamut szebbéit tzme* teélUl, tuosatin 1 bt 10 krtól kezdve egéss 2 frt 80 krig M vászon zmbboU fehér- és ssioos stöllel, tucsatja . 3, 4, 5, 6 és 7 frt 60 kr. m \' harisnyák urak réztért, tucsatja . . . frt ia krtól kssd e míndeo áron karitnyu uők a gyermekek részért, .....[..... minden árbao alsó ingek és nadrágok, darabja.....80 krtól koadve minden áron tkifon és vászon Itibratalók, darabja . . 1 frt 20 krtól kezdve „ n nadrágUriók, párja ........ 40 krtól koadve „ . 11 KaUünö olcsó árakon ajánlja továbbá a legújabb éa legízletesebb syiftkssáilt oa^r válasstékban, urak és hölgyek számára, ugy szinte különleges eaikkeit, miot Hlatusr, sis^ipas, psaissUrczák, botok, sasraytk, la\|\|OsA«k, ora-Itemk, barHayskfttM, sat Minták kívánatra bérmentve küldetnek, s ingek mérték után 3 i nap alatt elkészítetnek. OOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXX)OOOOOOC LAFERL V. Szállodája „Iltfél rfttNS«(klIu Budapesten, Ferencz József tér n 1 és 2 emeleti utasai szoba 1 ágygyal 1 és 2 n I i „ 2 ágygyal 1 és 2 t udvari ssoba 1 ágygyal 1 éa 2 , U , 2 ágygyal 1 irt 50 éa 2 frt 2.20 és 2.60 kr. 70 kr. 1 frt 40 kr. Q^p Szolgálat nem számíttatik ^Q J55 M x l Jf^f? í «ff\| J/JT •.í^.i \' a. í* Ai m to-io KOTZÖPAL KB- BUDAPEST, ŰLLÖI-ÜT 8. SZÁM, tH ajánlja aa addig atoUrHsilsn eredeti QARKTT R. én FIAI «orvset6 géftelt, ujabb, könnyebb és lagjebb sserkesetben, «zénögyüjtöket, angol és amerikai rendssérben ; filmanyag takarító gom-iAon^imtokAt, fa- és saántfiselés, valamint saalmaffitésre, gósosiép-löket, ajonoan átalakítva sok és ÜsaU osépléshea, járgányosóplAket, általán elismert amerikai read-ssmben, s minden más egyéb gazdasági gépeket. tar Képes Arjegysék Ingyen éa bérmentve. Sl jppfip .\' SSEÜHB^ • \'•" Tvr "Í I i• j ,, /• r p.\'i r t.< V -3 Az áru és termény forgalom \| ssmtugy I _ i metAgaidásxali- ipar- heuyi é» erdei termények \\MBMmmmm Szállítható ég ojonan jat ltolt flbfeyí\' Áruk és termenatmények verése éc eladáaa bizományileg, minta ás bi- ^fljj^^ aomáuyi raktár, zziutugy páni előlegek bármily mennyiségben mindjárt \' ryjf"TTirj"T2rW Hfcríj adatnak ; nagyobb munkálatoknál asltkaág esetére jelentékenj Oassegek is 11JJ i\'11 V J Vl H mi lendolkeaáare állanak gyors éa pontos szolgálat mellett Általánoe keres J^^^Rj^H^^^l PlJAIlMI^II^PJJj áüT ^ kedelmí UgyuOkség ba- áa kiviteli bixomány okért képviseletekkel a bel- ^Hh wHL^^H MHHflflMHHBflH M éa kllfttld<»n legtiszteltebb összeköttetésekkel Európának minden nagyobb I^^BH flH^^B 1/x i&lll l ^jL kereekedelmi ipari éa kikötői városában Btoder Leónál ttécs, Kftrtner X^mWfSwm K68ZÜI6K6K Mf ring, l. éa 66 sz (ezen üzlet Bécaben 1864 és óta létezik ) R É \' \|i S Í ft^H* Külön osztálya a hivatalnoki ügy embehaerettt intézetének és mindkét V Hk ^J^(HinbadülmaMott Ara 18 fft. é. é.y • EggJ # nem magas rangja elhelyezésének, állást keresők a kereskedelmi, technikai! B ^ Hj^ Vihető jégpinczék, Motie- ^VSjj^L^^ erdei, gasdáasati, ipari, művészeti, zenészeti, tudományi, Unitéi ás nevelői szak- m^ sirozi-üsapok és zeflentyilk mában. Ezen utóbbiak nyelvi, ének éssenei ismeretekkel is már évek 6ta el is- j gyári raktára, mert szakértelemmel a tisztelt fltaökttk,j iparosok, intésetek, társaságok, magas / , i ü í •• t . . uraságok éa családok kívánsága és megelégedettsége szerint ajánltatik, tá- Arak k H I 0 fl Jegyzek 8/Z erillt, vol minden nyereségí vágytól, távol minden pénsbeli haszonleséstől, csu . e —^ \' m pán emberszerető szándékokkal feláldozó igazán atyai gondviseléssel egy mLZdZLGJCLlOOXgOX ÓZ wHELS tissta embraseretői osél követtetik. • • 444. ii—» DER LEO ^ _ Béc8, Nibelunflen-Ga88e B-\'* >zási. lí OgynBk, eien <mher»<retfii intéiet talmjdoDOM él aUpitdJt, t"^*MJtJ^J Bía, Klrtneritraue !>5. WÍW^SWÍwÍ ROBEY é TÁRSAI hírneves gőzcséplőgfepei. H»000<«000000tt fl ÜADPV TADQAI 488718 . XXXXXXX4XXXX xxxx zfeft. IlUbrJ EH 1 AhoAi ^^ i Kirtftk-Klaflhs x iMglMi LINCOLNBÓL (Angol\'li ónban) j^^MHA w UN Ivll IJMHUl 22 TWti BUDAPESTEN. ■■■■■■ Egy 17 holdból, malomház- ft J^KmUSR J,r°da „ „ * riktár V SS^WHSHr a ó. réttel egya^álló birtok »sa S 1X VU&i-Utl SZ. IX. RákOS-UtCXO 7 SZ. # b* ké^l dSandó. - 1 ^^■Hy^fQIBI ajánlják ornágsasrte legjobbnak ismert ^gnmmamgmxXgggg/B w ..... M JU^ff&fiM^^b t ü zany a 90 t IllBQtakaritÓ \|\| Bővebb tadósuást nyelhetni a J _ aaén, fa és aaalmafttésre berendeaett X 8 bOKnoKDOl l AIUAT cürw. X Varga László, X felOlmulhatlan ée bóirmely időjárás viezontagságainak legjobban ellentállé . j p 5 molnárnál. í VSLSg^e\'reaa.d.áLS cséplőgépeiket S Beleznán, o. p. Zákány. S szabadalmazott magán eíető szerkoaettel vagy anélkül. Kazal-ópiWket, lójárgányokat, kézi oséplCgdpelket, kaszáló és arató II gépeket. Malmokat, azeoaka és répavágókat, Bakórléle rostákat/ trfeuröket és minden más a gazdasági gépszakmába vágó ^______^ tsaOzeiksI. MindennemQ javítások gyorsan és legoloeóbbao teljesíttetnek. Bévebbtndósitással ésárjegyzékkeissiveaen szolgálnak: nHKMWMWmiOCICKWHIi ROBEY és TÁRSAI Budapest, Cp ut 1. szám ------ i------j - --------—-- QCX)000OQOOOOOOO §#—■#—■■ iiibii IMI a ibi a a i xxxxxxxxxxxxxxtxxxxxxxxxxxxxxxxxx • g A legolcsóbb éa legjobb • j: ... tz n • -u S • lábbeliek j SS Umrath és Társa Pragaban. HPp T^^j^A üx \' ál I ) Mezőgazdasági gép gyárosok I emesvary Ifiontzndl Z ; f ;ajánlják, a szilárd kivétel, könnyű járás, nagy muoksképesség, és tiszta rsép-5 Z kspbaték A i lésről legelónyósebben ismert, agy rámán élló mint kerekeken járó 9 BUDAPEHTEN, király-utx?a« 2. nrAm br. Orcsy-féle hás. * \| f \| I Hölgyekszámára: "4,mU\' T^lft/ttlíS \\ \' 8 __fi ■ S^HMdi ragr Mr SwJwipfrh . I frt i kr T»pu, (énfmáaot, miuxi Urbtl, kadfl ngj H T I \' dffC"""""" W fi ■ KbwtaMiag v«cj Ur fcommiríJpAk MftskluJ 4a mgy chagrto nkml, Ifflao—l»b hlwuint 4 ftt 40 kr. ■ 1 \| ^ JhT T K ■ tUfUt tÉokonml.......I Art 6" ír. PUMfthnpáitth ib«trinborWI UkkaMMaanal, «U> H I , « I T I if ■ KUdMÚDg (ZiSlwpSwk «Ogli SnpUulppaL Uk»m»J. ri&au kiálUlva........S lh 70 kr. H J > 7 1 #1 Z MfM MkbáM..... I frt 70 kr. CiünnSk ih»«t<n »«y flejrmásoa MrWI rtoctbm , Z 4 -r ■\'r^H^ -•»M w SWUatiag (uinmt < iu« l0pá»A nafMSMhaM lakunrai ; w#\|> (orn^ja iMfM aArnü . . ■ . S frt W kr. w ■! # > A , 4kdt>« éa rokoko-aarkok. aia^aM 41raiu 8 ftt — kr Téniaatanák hStvamtta) éa eaatuű oroai lakkoa A 1 j 1 Jr V fSaé lapéeck arto kArUi Uk«r»J a^elt dnptaUip- nrtakArt>6l, héffaaa«roa arotull dapá* UlSpal, Uf- * j T \| U B paJ aaAa ISSra........ . S frt mi kr J»bb rédairr, Daivaaaég altae . . II Irt 60 kr. A \| 1 L \' _ j ■ í óaanónu fioónlnliÁoiiilntaílf of fi K Topánok r»mm»-f«Ufjral ária chafrio- vmjt boratrabiir- rh tup4n buija vagy ekafiiab&rbftl artiaaa MSfeaaU K TT KÖZI BS ]HrQanV"C$6pluKoSZUl«IvlKol M ■ hü Muplt é» ar«(iiN iIu\|U4u!\|^ J m»4 iSAra Ufto* 311. k«UAa ulpp«l ........* frt Hl kr. ■ 1 , » 9 S r ■ fowwUottr-lBpiaak inlon maliul UkkbArtill duptul\|. Laé)Mi.p4n abartaalinbtíl »tf y bftrWI, lefinomabb B I \\ > ■ pi 4a MMMinkU Sa»aun dÍMÍlra S írt Ui kr. SteűlnaA UkluMf\'lfljal.....I ftt SO kr-H \' f ► 1-tÖl 8 ló. VagT ÖkÖrör\'Ulf. ^ ■ j^S— aaala aaául lakkbf«M< máfu aarkok Uytrmakcaiink abarlaaün ragj UrUl M> fctól U0 ■ A fÉ S a^KLX,, MrMI ragjr „ ,JfSSííS^Í ^ \| \| T°VÍhU ké»ÍtÖD^ ^ ^ jó minó.égü 8 X r^-Ü^T-Í^V^T11 TTLT -tt-toaT Mtm alkdaaa uYuil a , Z L "f , S Z tyTikTí 4 rn ári ^^ khiMt»j , l :tisztiic> rostákat kufcoricza morzsoiókal és szecska vágókat, fi IlirnDa«nlM<ipi.....1 ftt Su kr áxtl HffWfáért ffWSartf bfaoahtetík. Z í , t. ] 8 ^PTopchafria-bórbója»j«isiauirauwka/afaijijai.ia« o c ■ I kópés árjegyzékek incyenéBbérmeiitTe. g A álma..........S ftt SO kr. J 8 # r I——i—i xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Az első maoyar jégbiztositási-társaság mint szövetkezet Pozsonyban 00^J^>0?^)00 Alulírott vezérügynökség tisztelettel figyelmezteti a nagyérdemű biztosi tó közönséget a fentebbi táraaaig- j . . \' nál való biztosítás előnyeiről és ennek biztosításául a jutalék táriffétól a következőket kezelni. EpíléSZeti meszet $M 100 frt bUUmUúH érték után: A alant álló jutalékokból a biztosítottak 50 frt. jw ]l i i j It ft r 3 íl íl t talék fizetés után 10\\ robotba részesülnek. fltinuiayui meTj\| I I I in i , . —, L--... --—.. BlBII C«Bfltlt \'ifit 1 1 I M. ^Íftfj Pt\| Wiiy^ I 5 fl 1 Poriiandi Cementet f.tffll < J í lst tllllj^l iíiíj gJ 5 \| a Portlandcement rtw- illa H í j i ^irpil tl\|i\| \|i * _ J ^ ^ I^MMI - 1 40 — f — \| 60 1 \| 60 2 \| 15 3 1 50 6 }fV?PV1PPiliP9M i" , —————_ — , —— i. • u^ii\'í ■íjkiftiyiiKiini Cgysiar - 50 — 80 1 , 20 2 , 3 \| — j — 6 j 50 \|f\|=\|\|i Mum - 60 l U i fíT 2 fiof 4 \| 25 5 j — 8 L LljlJ kagylókat :I I__* I I I ! \|l\|£J\|f (saját terménye) sat aat. I « t se \| [ •Íj S > il Ili »al. sat. t « i * fi Ifi Riinl ^ ki?Antr,f érjegyaékeket és mir Uly vidékek,melyeket u áoBJ lia étbfn (Obbs^t m\|nt Lo^Milf\'ért a jégcaapáa, nem vétetnek fel biztosításra. talapokst ssétkttld^ Mindennöatü tudakotsódájra gyors éa kimerít^ felvilágosítást nyújtanak. W QAPI flcPÜÍÉ Nap-KMtaái, 1878 ^us 6áo. [. y ™ Odriün UMi.tfi Ö©st®rxeiclbé©x Testrróaíelc ^ ^ vwkmmiuí. . TI ; 496 8—8 aa első magyar jé\|kár elleni biztosító társaság mint szövetkezet fdQgyaOkaége. £OOOQOOIOOOOOQOO Nyosiatjs és kiadjs Misekéi Fülöp Wagy-Kanissás 1878 OMirtH ifik ftiw S M NUvn I M Kafjwi «r» I frt 10 t M 10 kr Miii«r» 10 ki ZALA MEGYEI ÉRDEKŰ. J-a % \\ y SíiémI Iné) . , ,.,V. II.,vR « Wp mailen,i réaiét f\|ía«6 k&liroénj<* íflldfiwiftk, Uj tároihá* Ékest 511 « R&óimitalián ieVeíék cwk in\|ert kskWI fogadtatna! at\' Kéiir^sok fians uarn MldatneY, HMaUaakal Mvaaaaak\' Roáalf Hornt Bodapiaat \'Feneedak bar Or II m- - A V. Cfoldberg« BttfcpMt Bemoair McaaL — A. Oppallk Bfca Swbanbwtat I «. -: Weiax Mór Bfca O. Tibor DmTu «• BMmUla Jakab la lám Budapaat Király ttcaa tf. H 1, ta. _ QuMDitaln A Voglar Béta l Walttachgaeaa 10. KÖZMŰ V ELÖDÉSI, TÁRSADALMI fis GAZD\'ÁSZATI HETILAP (j A Zalamegy ei-CkwlasdgiBgye&iUst, a n.-hanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet h \'több más egylet hivatalos közlönye ZL szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Május 29-én. V. évfolyam. Koros nemiedék. (H. M.) Mióta a statistikai tado-i»ány otj jelentőségre vergődött, a a népélet különféle mozzanatainak megítélésé-beo oly kiváló tényezőjévé lett, azóta számok alapján lehet elmükedni oly dolgok felett, melyek azelőtt meglehetős homályban átáradták s biztos ítéletet nem igen engedtek meg. Ha már a vidéken \' is meglehetősen rendezett viszonyoknak örvendünk, s a megyék lelkiismeretes buga lommal iparkodnak alsóbb közege, iknél odahatöi hogy a betegségi, halálozási s más téreken felmerfljó mozzanatok lehetőleg igű adataiban világos képét nyojtsák a népélet állspotjának. 8 az ily adatok nem kevés érdekkel birnak minden némiképen müveit emberre nézve, mintán oly tárgy ez, mely gondolkozásra serkenti, ösztönzi. A következókhtn nem vidékünk vagy megyénk adatai képezik kiindulási pontunkat, mert ez adátok nem állanak rendelkezésünkre, de azt is tudjuk, hogy a főváros egészségi tekintetben mindenesetre utánna áU a vidéknek, mely közönségesen jobb levegővel és jobb vizzel rendelkezik, a két fóté-nyezó as egészség fenntartásában. Azt is tudjuk szobán, hogy a vidéken, különösen pedig faluhelyen nem a mi érdé-műnk, hogy egészséges levegőnk és jó vizünk van, hanem Isten kegyelméből issszuk és szivjuk, és sokszor megátalkodott makacsságból nem eresztjflk szobáinkba; — mert a mi bőven van, azt rendszerint nem bírjak eléggé megbecsülni, s ha tudjuk ia, hogy mire volna szükségünk, annál rosszabb, hogy lakásaitok, házaink, még mindig nem olyanok, hogy joggal mondhatnók, miszerint teljesen megfelelnek az egészségi szempontnak. E tekintetben a Vidék körülbelül kiegyen liti arányát a fővárossal, habár azért a főváros kétségcnkivül aránylag nagyobb adóját fogja leróni a halálozásokban. — Eltekintve azonban most ettől, mintán a vidék illetve a megye népesedési adatai nem állanak rendelkezésünkre fővá- rosunk népesedési mozgalmából kiemeljük ázon sajnos adatot, hogy hazánk fővárosában az 1878. év első négy hónapjában 179-et tett a halálozási többlet s hogy a folyó évben ezen négy hónapban a mult évhez képest a születések száma mintegy 2\'/«-! csökkent, s halálozásoké majdnem 5•/#-! - emelkedett. A mennyiben a körülmények \' egybevetéséből következtetni lehet, a mennyiben figyelembe vesszük azon körülményt. hogy köznépünk még mindig idegenkedik az orvosi gyógykezeléstől, s hogy baját vagy egész a gyógyithatlan-ságig hanyagolja el, vagy pedig vén asszonyok, oktalan kuruzsolók által hagyja magát elnyomorítani; ha tekintetbe vesz-szük, hogy vagy a szülők gondatlansága éa oktalansága vagy egyéb okok miatt is a gyermekhalálozás igen nagy, talán r keveset hibázunk, ha felvesszük, hogy az arány általában a vidéken sem kedvezőbb mint a fővárosban. Ezeket egybevetve, azon sajnos következtetésre kell jutnunk, hogy gyorsan élő korunkban fokozatosan csökkenik a nemzettest ereje, mety nemcsak a születéseket többnyire felülmúló halálozásokból magyarázható ki, tehát nemcsak abból, hogy fajunk nem szapo rodik, hanem a halálozások nagy száma, (különösen a gyermekek között, s általában a 0—40 év közöttieket) mely a nemzettest elkorcsosulása elerőtlenedésének is jeléül vehető. — Arokok nemcsak pathologiai forrásokból deríthetők ki. —■■ Az igaz, hogy a statistikai adatok részletesebb egybevetéséből biztosabb következtetésre lehetne jutnunk, de általánosságban igy is felderíthetők azon mélyebben fekvő okozatok, melyek hatásukban oly szomorú elmélkedésre nyújtanak alkalmat. —- A czivillsatió terjedésével a bajok elhárításának tényezőivel gyarapodtak a bajok okainak tényezői is A gyors élétü kor igényei nagyobbak és ez által a. létért való küzde.em az erő nagyobb megfeszítését igényli, mint valaha; ha hoz-záveszszük ebez, hogy az élettel való elégedetlenség, mely a vágyak ki nem elégithetéséből származik, az ennek foly-! tán támadl keserűség,\' az élettel járó erőt és velőt emésztő, izgalmasságokat, akkor két irányban jutunk, a\' statistikai adatok áltat felderített tény belgazolá-sához, s annak beismeréséhez, hogy gyorsán élő korunkban az anyagi és szellemi élet között mélyreható disharmonia uralkodik és ha-rapódzik folyton tova, melynek tudata egyedül képes az emberi szenvedések természetisméjében némely jelenségek Jteljes megértéséhez vezetni T. i.* megmagyarázza nekünk az erőszakos halálesetek consequenter visszatérő számarányát s a természetes halálesetek nagy számát az ifjú és férfi korban lévők között. Ez oka egyszersmind a népesség csökkenésének első sorban s második sorban a házasságkötések csekély arányának. — Másrészt intésül \'és figyelmeztetésül szolgál nekünk arra, hogy ez emberi természet kérlelhetlenül megbőszül minden egyoldalú tulhajtást akár anyagi akár szellemi tekintetben. A szellemi és phizikai erők harmonikus gondozása, melyben mind\' egyik rész határozottan követeli magának járandóságét, teszi az egészség azon összegét, mely az embert erejének teljes érvényre hozatalában előmozdítja s földi rendeltetésének czéljaira minél alkalmasabbá teszi. Tulhajtás akár az egyik, akár a másik tekintetben elősegíti elkorcsosu-lását az egyednek ügy, mint egész nemzettesteknek, s Berzsenyi helyesen mondja: Csak sast nemzenek a sasok. 8 nem nem szül gyáva nyulat Nü-bia párducza. A phisikai létnek a szellemi létre való befolyását ma nem tagadja már senki, s amannak satnyulása okvetlenül maga ntán vonja ennek romlását is. Azért az egyiket a másiknak rovására gondozni mindkettőnek kárára van. De valamint az egyednek kötelessége, hogy mindazon erkölcsi és anyagi tényező Okszerűen használjon fel, mely emberéletének phisikai és szellemi tekintetben ép és\' egészséges fentartására vezet, ugy nemzetek is csak akkor tettek eleget minél tovább való ; fennmaradásuk érdekében, ha a civilisátió káros befolyású irányait kerülve, ennek mindenképen áldásos adományait a nemzetest szfcllwnl és anyagi erőinek fokozására fordítja. — Ez mozdítja elő a gyarapodást és szaporodást és életrevalóvá teszi a szervezetet, az ellenkező pedig okoz romlást és vezet el-korcsosulásra. Korcs nemzedék pedig nem életre való. Melyek azon tényezők, melyek valamely nemzetet az elkorcaosodástól meg-. óvják, arról talán később, Czigányaink Párisban ím a Rákóczy nóta. A párizsi lapok elragadtatással szólnak czigányzenénkríl, s a magyar csárda a kiállítási tér egy oly pontját képezi, mely a kiállítást látogstókra a legnagyobb vonz erőt gyakorolja. Sőt egy hazai lapunk levelezője arról panaszkodik, hogy maholnap a magyar látogató odaae fér; irancziák és más nemzetbeliek foglalják el átért, essik a gulyáshust s a kiállítás tartamára szánt tokajit már el is fogyasztották. No ezen még segíteni lehet, termett a Hegyalján még azonkívül is bor, a mit kivittek, s ha es volna legnagyobb bajánk, es még nem nagy volna. A nP. L.u levelezője lelkes szavakban iijs le azon hatást, melyet a czigány-zene a francsiákra gyakorol, és Berkeséknek, kik eser frankonkint küldik haza a pénzt, nem less majd min psnssskodi iok. Bámulják szt a kitartást is, melylyel czigányaink a szebbnél szebb nótákat mindinkább növekvő elevenséggel játszani képelek ; as tehát tény, hogy czigánvaink meghódították Párist. Kevésbé látszik ialelni a finom konyhához szokott franczia gyomornak a paprikás gulvásbus, ast mondja ugyanis egy nevezetes francsia lap levelezője, hogy a czígány sene mellett, a rósz gulyást is meglshet enni. — ■ Különös hatást keltett azonban a Rákóczy induló ennek elbűvölő lelkesítő dallamának hallatára, ujjongó lelkesedésben tör ki a heves vérű francsia. Ez indulóból ő is megérti a szabadság megindító, szíve rázó hangjait, melyek ép oly erővel nyilat-kosnak a „Marseilais(<-ban. — Olvasóinkat talán érdekelni fogja ha régibb lapök köslései nyomán itt es alkalomból uira felelevenítjük a Rákóczy induló eredetét: Van egy régi és költői asempontból véve is igen becses magyar dal, melynek é »I<úa" tirezdja. VI ga lomban Körötte© uj. rigaiam tu. örtmpir as araoxon I üindtiD satv a boMsftrffbaa, IsdrtsMsb— bfi rokon De as seyéa. as ée irtua Bér örömtől sem rsgyog. Mert mwayseból kituslm, a vak sőmél vsrt vagyok Minis tólaa, kikért Kivim Ssent hevében dobogott; Vmttt, miWU lelkem sókor Oly f\|SevArrsl álmodon. Vssbvs minden ! .« De szivemben a! méy, » butát a rtiöéay, Ben — amist sM«t boldogtalan Xgyser boldog lessek éa. Téa jé sayáa. M kedven. TwtvéreJffl, barátim W Más e vén «JvW» Mtghsl a KI} a Mb f J Uss tales mé\| MÉ vUéfsa, yI asbm h mjmm. I el inald. - eUnf 2- a dáíoaf Bilihssill a mm MWhf is tlvea^ la a eaaiaéM tMkwWUIttL PrtMtaai W^IÉMK* fSbmmf máCIm Uh* Ssd Ab első és utolsó kílltő. (TSltfeiet él próza:) A költészet ép oly mélyen fekssik as ember térméssetébón mint a nyelv, és ssint-ugy es mint amaa, aa ember lényegének természeti és ssükségképi fejlődése. Valamint a gyermek nem csak akkoi mikor valamely gondolatot közölni [akar, hanem sokszor minden külső csél néljköl, valami belső inger által indíttatva beszélj mert kellemesen hat reá a nyelv által való kifejezés; s a mint ezért gyakran legcsodálatosabb viszonyokat kohol, eseket kifesti, a mesésig fejleszti és igv gyakran öntudatlanul Isgváltosatosabb állaifttoket gondol ki; a mint játékaiban as efettalent megeleveníti a legkülönfélébb dolgokat egymással vissonvba nosza és ezeket egységw"képpé alakítja; egyszóval tehát a mint minuennél, mit tesz és cselek-ssik, költ: ügy aa embernél is anaál inkább mutatketrtr1 a terméááétei báj hite töltői alakítás után, minél kevésbé van megkötvs as élei külső viásonial áltiU: s igy tehát a poeticus erő a népek ifíukpiában legerőtel-•sebb, miét a népnél attafóan nundig nagyobb mint a miveltekftí. Eme költésheai hajlam annyira Wiilb váu ka emtó termé-ssetében, berjr még oly nléékitfiT ée gyermekeknél islátftfk, lir\'Aem\'fcfráut különös ssellemi képeseéggel. BtóléHt1\'utazók, hegy a lap^rit^lBkKd liPras menve, aa összes tárgyakat. meWVkVrutjókban találkoznak, i^^m/UWIAIi&kéaek-Gk : „Láttam most egy füt\'5\'lbfc egy uj tárgy mi. madár "el ueib tdtfltli&Iaöks. ée ekkor dra kesék j J»»tófita repült itt.M Bármily c^ÍMf HKÍ^WelIomi tevékenység, világos tanujsle hajlamoknak, tapasztalt és látott dolgoknak szavakban ki feiezést adni, nem valami külső csél tekinte-, ténŐI, hanem egyedül aaért, mert kedvöket lelik a nyelv különféle képzésein. Mily szépen fejosi ki Grün a poesis terméssetssertt \' szükségességét eme szavakban: Und singen einst und jubelnd Durh\'s alte Erdenbaui Zieht als der letste Diohter Der letae Msnsch hinaus." Mig emberek vannak lessnez költők, i mint az első ember bizonyára az első líölto \' is volt Tagadhatatlan tapasztalati tény tehát, 1 hogy a költészet már a legregibb időkben I dívott, a népek ifjúságában, s igy sokkal I előbb is mint a próza. A gondolkodó em-\| bét azbnbah nem elégedhetik meg eme tén^ felsorotáiáVal, s minthogy fel nem teheti, hOtfv hit a véletlen szülte, as okokat isku-tátja, mellék e korábbi fejlődést okozták. ,Hn öesfohasonlitjuk a költői ós prósai formát megtaláljuk as egyik o^oL A köl tősntbé\'n követelünk ugyan rythmikei sss-bálvokat, de a mondatsaerkeset szabadabb sz$liá(orjnj«l s a kötőszavak kihagyása ái-tai as inUy egyszerűbbé válik ^ prózában asonWn\'ái a ssép irályt megköveteljik, a taondáísserkeseL a lukerokitaU körmölj j mh aprőzai irály fenselí} díszét képe- I mV A\'verseiéinél minumi eltűnik : a mOn- 1 rfatsaer^ezet igen isaf léfén legkíeebb ne-h\'Mm^ ism támaszt. A ryihmíka pedig, j mety leö-^Tbb idővíj) a vers el^nsktéiével . ByMMtnat^ nem fordul \'eltf Ugyan a prósai i inlyul, di nebésséget nem okos. Mert valamint a költészet ép ugy az éneklés ii az ember természetében fékszik, sőt az egyik a másiknak szükségszerű következése. Ama emelkedett hang\|álatban,) melyben a költő van, emelkedett kifejesést is keres gondolatai számára, és eme\'kifejezést nemciak szavakban találja, hanem aa emelkedett hangban, melyet szavaira helyez. De minthogy igyekeznie kell, a hangét a szavakkal összoangzstba hozni és így1 hangját majd msgasabban majd meg mélyebben erősebben vagy gyöngébben naagostatja, fontosabb fogalmaknál hosszabban tartja mint kevéebé fontosságunknálJ — keletkezik a melódia, mely megörvendezteti flUét, mint megörvendeztette lelkit a kimondott gondolat. A dalolás együtt vson van adva a költészettel, mint azt látjuk a gyermekeknél. kik emelkedett hangulatban szavaiknak dallamot kölcsönöznek. S ha az éneklés ée költészet nem volna terméssetsaertfleg egybekötve, nem is keletkezhetett volna a költői nyelv, vagy fel nem vehette volna ama zenei természetét, mélyet már a legrégibb költői termékeknél ia éesreveulnk. Ebből érthető, miért egy és agyán as aa éneklés és a költészet, ée hogy csak akkor lépnek tol külön egyénekként költő és éeekes, midőn a költészet már annyira kifejlődött, hogy a dal segélye nélkül is megállhatott. Wackerna£el egyik beesédébeo „á nfélv eredetéről" hasonlókép nyilaik ősik; tíes-detbea a beatéd és ének lényegben egy és ugyanai, a középső korban küítésset és érnek legalábo szprpíafl vaa egybeíUavo,jkmí pe- * dtg a harmadik időeaakban ének tíólkül köí-Wek." Igy láthatjuk tehát sa egyodjüU ne- szövege kétségtelenné teaai, bogy a Rákó-cayforradalom ideje alatt eaereatetett Kiad nmiki\'i dalnak: pHajb régi aaép magyar nép" stb. a második« -Hajh BákéoaL Bercsenyi, Vitéz magyarok vezéri, Wesselényi* stb. f K költemény „Rákóczy nótája" neve-aat alatt a karuczvuágban és uóta a ielen azázad elejéig hasasaerte énekeltetett^ • él ma is a asibókörnyóki. továbbá a m- és zemplénmegyei nép ajkain. Dallama majdnem agéaaan azonos a mostani Rákóczy in-dalóéval, mtm réaaak legkisebbet sem kü-löuböanek. Miut Fáy András veterán írónktól értesültünk, (J 1796-ban Sáros-Patakon tanulván, ismert egy Vámoeey nevfi öreg agy ént, a ki tárogatóján — melynek éles eroa hangja félórányira is elÜarsogott, s ma* lytt Fáy többször forgatott keaében — igen aaépan tudta fúni a még apjától — ki a kurucavilárban élt — eltanult eaen Rákó-cav-nótát Midőn aa 1796 iki nemasi fölkelés alkalmával a zemplénmeeyei fölkelő sereg Patakra, a Bákócay-várába bevonult: előttük Vámoeey fajta tárogatóján a Rákóczy nótáját £ dalt aztán a zempléni fölkelő sereg indulójává fogadta el, és valószínűleg így került aa Pestre is, a hol a hires Bihari eltanulá. — Brftner Ferencz ur a pest-városi székesegyház karmestere bizonyítja hogy ő még élénken emlékezők , hogy í809-ben aa akkori nemesi fölkeléskor Buda és Pest utcaáin, téréin, mint jártak a toboraók Biharinak jeles zenekarától kísértetre; e toborzások alkalmával Bihari igen gyakran játaaá ama régi jó, kuruczvi-lági Bákócay-nótát, amelyet a tüzes vérű, harcavágyó ipaggar ifjúság mindannyiszor Brftuar urnák rkkor eleven emlékezetében ÍM „éljen !« viharokkal kisért A régrdal szépsége \| és joppant hatása föllelkesítő a aaintén Pestefa volt Scholl Miklóst, is aki aa akkori Eazterhásy-eared , hires, aeneka iának kárvezére- vaía. Schollt mind Fáy András, mind Brftuer jól ismeré, Ő akkor a birodalom legjelesebb karmesterének tartatott és kitttno aenésatehetség volt Scholl megkísérté a Biharitól fltanult Rákóczy nótát oly indulóvá alkalmaani, melyre ezredének masírozni lehessen. — Bráuer ur jól emlékszik aaon actuzra, midőn a Scholl által indulóvá alakított Bjkkócay nóta elaŐ alkalommal felharsogott Pest\'utcaáin aaEsa-terbázyezred Jdtfino zenekara által játaaatva. A marra a binda járt^aa utcaákat botölté a lelkesedett néptömeg, s eget rázkódtattak aa éljen 1 és vivát l kiáltások. Ez indulót Scholl aatán ki is adá Bécsben Mechet-tinél zongorára négy kézre, olyformán. mintha ő saersette volna — holott ő csak a ré-gibő1 alakitá indulóvá és uj dallamot bele nem teremtett —- „As Eezterbázi-ezred ked veqcz indulója" caim alatt, — a rebellis Rákóczy nevet nem mervén használni. Enges-ser zenedei tanár ur bírta a bécsi kiadvány agy példányát — Scholl kösép termetű iamos szőke ember volt, fia egy a bécsi kimthnerthori ssinháznál alkalmaaott fuvoláénak. Magöregedvén, nyugdijaatatta magát, s diadali sainhelyén Pesten telepedett meg. hol 1840-ben szélhűdés követkaatében megnalt; temetésénél két katonai aenekar iátsaott. Ab általa átidomított Rákócav-indu-íónák vagy két Üteme eltér az eredeti Rákóczy nóta antik magyarságától, aaért e két helyet a pZeuésseti Lapok-oan Hajdú Lásaló ur a régi Rákócay nóta hangjegyeinek ssabb ée eredeti fltemeivel óhajtja viaa-ssaoseréltetni. A íöntebbiek után tanát bizton állitható, hogy világhírű Rákóczy-induld kurucavilági nemzeti hagyömány, egykorú macával Rákóczyval, kinek nagy nevét hirdeti s hogy jelenlegi alakjára ocholl vitte át 1809-ben. Hogyha már caigányaink ia hódítanak Párisban, saeretnők ha iparosaink, kereskedőink a mások, kik a páriáéi világkiál- héaaég, mely netalántán a költői termékek előállításánál számba vehető egésaen elesik éa tagadhatatlanul bebizonyul, hogy a köl-téaaeti forma haianálata jóval könnyebb a próaánál. De nem egyedül a forma volt fŐté-nvező a költészet korábbi fejlőttásébeo, szint-oiy bahatártzl bírt erre neav a tartalom költi különbség. A költésaet nem esttkségel különös saallemi tevékenységet, tárgyát többnyire • képaelődés szolgáltatja, Tőleg pedig a költészet ifjúkorában. A próza aaonban tudományos Kutatások eredményét tüntétvén fal, érettebb fejlődést igényel. Már a gyermeknél ia látiuk, hogy mennyivel előbb tejlMik a képaelődés a komoly saellemi • gondolkodásnál, és a mint aat már fennebb láttok eme képaelődés szolgáltatja nekik a költésaet tárgyát Aat is Látjuk már, hogy a költészethez való hajlam aa ember termé-saatében meg van ée sokkal erőeebb a népnél, mint a mivelteknél. Eaáltal érthetjük meg eaak kellően a költőt Irodalmat, a mint látjuk, hegy a nép költői ereje mindig qj éa Í bimbókat fakaszt, akár bánysaor a költésaet megszűnik, a tudósok éa ■éveltek által miveltetni, a mint általában a népnél kitt keresnünk minden nagy és életreVe -ié forrást a nyelv, költésaet, arköloa és po- H£k* fenéi. Aa itt mendottskhel való szoros öea-■eflggés miatt nem hagyhatom érintet-ienül ama kérdés msrfeitéaét, hogy mi ma-taft Él iQialilmbb fsflUésft, a költ* vagy ggjjgll f Már előbb láttak, kon mily különb-séf van a éa • klKésaH tartalma litáat meglátogatják is hódítanának valamit, amennyiben gondos tanulmány tárgyává téve aa ott látottakat, aat itthon hasznokra fprditanák, s általa a hasai ipar emelésére buzognának. — Helyi ée megyei hírek. — (Szép űnaepély ) A kiededovoda növendékei ma/(kedaen) ünnepelték a kisdednevelő egyeeületnek közbeosülésben álló elnöke nagys. Martinkovita Károlvné ur böl^y névnapját. Miután a tisztelt elnöknő as íntéaetto le sem jöhetett, a derék intézetvezető Ranezai József ur a fiu és leány növendékek közöl töbet magával vitt a tisztelt elnöknő Iskására. a hol az ünnepi rphába öltözött kicsinyét, a szeretett elnöknőt űdjröaölték. kiket aaután aa elnök nő megnyerő szeretetre méltósággal megvendégelt \| A kisdedek óhajtásához a miaukét ia csapoljuk ée kívánjak, hegy a kis-dednevelée Ugyeért oly buagón fáradozó elnöknőt as ég sokáig éltesse és erőben egészségben megtartsa. — — A a.-kaaíml tiszti éaaegélyzó szövetkezet tagjait eaennel értesítem, hogy a szövetkezet hivatali helyisége ;f. évi junius hó l-\'től a városház épület L emeletébe (ott, hol a távírda hivatal van) tétetett át e a szokott hivatalos órák jövőben minden hó 6. első, valamint a hó 8 és 9-ik napján ugy szintén minden hét csütörtökén délután 6—7) óráig fognak megtartatni Egyúttal tudomásul hoaom, hogy aa anyagok as eddigi árnál kilogrammonlpnt 2 kraj-caárral olcsóbban adatnak s kik venni szándékoznak, 1 forduljanak e szövetkezet eddigi anyagkezelőjéhez. Nagy-Kaniasa, 1878. május 24-én. A szövetkezet elnöke ,Oprisiu Péter. — Balaton-Fflreden a fördő-eaison már megnyílt e a vendégek mindig nagyobb-na-gyoob saámmal érkeznek aa ország minden részéből s a külföldről. A, színtársulat melynek igaagatója Aradi Gerő, Pünkösdre keadi meg előadásainak sorát.— — A nagy-kanizsai dalárda szombat esti dalestéire minden tekintetben kitttnően sikerült. Szép számú közönség töltötte meg aa egyletkertet e a dalárda a műsor egyee darabjait szabatosan ée helyesen énekelte végig. Azután pedig jó* zene mellett tánca követkeaett, s a, friss, lábu fiatalság pezsgő kedvvel járta. Óhajtjuk hogy aa ily sikerült esték minél többsaör ismétlődnek. A műsorosat a következőkép volt fesaeállitva: L Ki a gonddal, Rieger Györgytől. II. Tanalied, Walaer, Santnertől. IIL Soló négyes, Familien-Polka Schaffertöl IV. Va-dász borbal, Zymaitól. V. Soló négyes, Jo-gerlust, Astholatól. VL Induló, Beokertől. — Az Orbáa napja is elmúlt s az any nyira féltett fagytól is saerencsésen megmenekedtek vetéseink; moet nem aggódhatnak a gazdák többé hogy aa időjárás kárukra átváltoahatik. — A vetések dááan és sokat ígérően állanak aa utóbbi eeő után. — lueje is már, hogy gaadáinknak egy dús aratása lehessen, mert már számos évek óta igen silány volt aa. —- — GrQnbaum József zenekara is eltá-voaott városunkból; mint halljuk aa idén is Rőmerbadba mentek. — — (Verekedés.) Lasnak es Kanizsa között a mult héten egy pár tartalékos katona össaeveeeett.s egy káplárt aa oldal fegyverrel ugy megvertek, hogy élete is koca kán van. — \' — (Gyászhír.) Hoffmann Ágost, aáká-nyi állomás-főnök f. hó 24-én hirtelen elhunyt — A boldogultnak littlt teteme f. hó 26-án nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. — — A rá.-óvárl gaad. akadémia tagiái, 3 tanár, és 69 hallgató egy nagy kirándulást tettek s atbaejték f. hó 23-án Keeathelyt is, hol Nmlgu Gróf Festetics Tasailó ur— között, és eme különbségből is leea magyarázandó, hogy a p\'róza egyenletesebben fejlődött a költészetnél. A próza folytouoh észbeli tehetségeken alapul. A legrégibb idők óta a próza folvtonosaa halad, minden egyes lépés, melyet tesz kimaradhat-lanul következtet másra és így tovább. Eme láncából egyetlen egy saemnek sem szabad hiányoznia, ha nem akarjuk, hogy aa egéea megszakadjon. Bármeívik tudomány fejlődéaét figyelemmel kieérifik, szemünkbe fog tfinni, mint fejlődött folytonosan. Legelőször tanultuk a tényeket eajat valójukban felismerni, esután merészeltünk caak törvényeket követkeatetéeeket vonni és csak igy vittük át használatát a prac-ticus életre. A mint igy tehát a próaánál a smgoru határozott törvények eaennti fejlődést látjuk, a költészetnél ennek nyomára nem akadunk. A költésaet nagyon is alá van vetve a véletlennek, mintaem hogy foko-aatosan fejlődhetnék. A költésaet mesejéo fellépnek olykor nagr tehetségek, melyek íeráava aa öaezes edaigi kötelékeket, egéea uj irányokat állítanak fel Lékjük továbbá ttt is, hogy aa egyes körtlméeyak mily befolyásaal tehetnek fi-régaéaira. Augustas, a Mediciek kora mily virágáé költéseetet feileaatrtt, mily virágáét aa ellantállás Mémetoraaágban Hagy Frigyes előazeretete miatt a Francaiák iránti Taesdhatatlan. hogy vannak a oréeábaa Is «aeuemek. kik egy lökéssel egész kotnaa-kot alőanek meg, de eaek sohaaem tehették aat a megkívántató előzmények oéJkfiJ Darwin sohaaem állítja fel geniális tlleori-á^át, ka előtte liué, Bafon Cuvier nem éi i ni, kir. gaad. tanintézet mintaeaarü uradalmát raegtekinfték. r- A fogadtatás aa indóháznál aa ösaaee tanári teetllet s a hallgatóság 12 bis, tagja által történt - — A aafy-kaetzaal dalárda volt e-nőkét Lövinger Ignácé urat, a dalárda kőről szerzett kiváló érdemesnek elismeréseid tiszteletbeli tarjává választolta, át disa-okmányt egv küldöttság nféjtotta át a tisztelt lérfiunak, ki maghatottan köszönte meg a megtiszteltetést. — A hon atyáira mu latságos nap vár a pünkösdi szünnapok után. A rumiba erűlet deMk képviselője Ibtócfy GMaő ut, „Jövőnk" czimű lapja ólén komolyan és minden ut&góndolat űélkül alvbeíátaivaf a következőket tudatja : .Tisztelt eTvbari^ tainkaít eaennel éiteeitjük, hogy e )apok szerkesatőfe, mint oiaa^sgyftléei . képviselő, a képviselőházban, a AUkÖedi szünnapok után. egy indítványt fog betetéijeeateni aaon a zsidó nép nagy réeae által is hőn táplált eszmét illetőleg, hogy a keleti kérdée megoldásával kapoeolatbap, Zaidóorsaác, akár a magas Porta fanhatósága alatt álló autonóm tartományként, akár pedig önálló asidó államként, az e czllból kellőleg megnagyobbított Paleetinában vfeeaaállitaeeék." — farkú garázdálkodik — írja a „Vadász és Versenylap" lendvai nempti uradalmakhoz tartozó csődéi vágásokban: — • mint ezt aa uradalmak főbérlőjétői hallottuk, már több birkát megeaaggatott és megölt As ottani erdőkerülő ugy haljuk ki is nyomoata tartózkodását s a napokban fognak reá vadászatot tartani. — Kovács Gábornak Budapest - Mar-gitszigeti működéséről mindenesetre örven-detee hírt olvasunk a „Csöndes órákéban Aat írja t. i. a nevezett lapr: A margitazi- eti felső vendéglőnél jelenleg Kováqs Gá-or n.-kanizsai zenetársulata működik, mely társulat nagyon alkalmas arra, hogy a pes tiik elől a oabérokat elvigye, a mennyiben igen saabatoean jó kedvvel s valódi magyar érzéssel játszák el darabjaikat e ha a közönség czigányzene mellett egy-egy órát 161 akar eltölteni, bízvást ajánlhatjuk a n -kanizsai zenészek meghallgatását — Fölkerettünk a kivetkező sorok közléeére. Kérelem a hazai tanítótestület érdemes tagjaihoz! Óhajtván az idén is — mint ezt már két év folytában az Üdvös ügy érdekében tettem — aa iakolai év bezárta után a hazánkban már életbe lépett „iskolai takarékpénztárak" állásáról a statisztikai adatokat nyilvánossági a hozni, ismétlem a már több alkalommal tett kö-vetkeaő kérésemet: Méltóztassanak a hazái tanítótestület aaon tagjai, kik már ka-aelnek iskolai takarékpénztárt, velem majd* junius köaepén ennek akkori álláaát szívesen közölni, ée pedie: nevét aa iakolá-nak, illetőleg aa osztálynak; nevét a ke-zelő igazgató, — tanár vagy tanítónak ; hány tanuló jár az iskolába (aa osatályba); hányan takarítanak és mennvi a jun. köaepén valóságban letett és akkor aa osatály-ban levő foöseaeg. — Azonkívül még köszönettel veszem közléseiket a tett tapasa-talásókról észrevételekről stb. melyeknek közléeei csak haaanára lehetnek as ttdvöe ügynek és így egész haaánknak. Budapest, 1878. évi május havában. Veiaz Bernát Fs-renca. — — Meghívás. A nagy-kaniasai „iparos segédek önképaő egyeattlet4,-ének alapja javára folyó 1878. évi junius hó 2-án a „kom-ló(t-hoa caimaett vendéglő caínossn diaaitett kertében nagyszerű tűzijátékkal egv bekötött Ünnepélyes táncavigalmat rendez. A rendező bizottság. Belépti dij 90 kr. Kezdete 8 órakor. Felülfiaetéaek, tekintve a jótékony czélt köszönettel fogadtatnak és nirlapilag nyugtáztatnak. Kuuveaőtlen idő eeetén a tánoavigalom junius hó 9-én tar-tátik meg. — Kovács Zsigmond veszprémi püspök haladtak volna ama téren, Bopp sohasem alapította volna megásössaehasoqlttó\'nyelvészetet, ha előtte nem mirelik ai ó nyelveket, nem igyekeanek eaekat ssigoru szabályoknak alávetni. Haszontalan volna a próaa eme egyenletesebb fejlődése miatt kővetkeaéseket vonni annak nagyobb hasznára^ égetőbb szükségességé re. A próaa az észt, a költészet a kedélyt műveli. Mit ér a legtúdományoeabb ember, ha nince érvéke a szép éej jó iránt I Határozottan állíthatjuk ellenkezőleg, hogy mindkettő egyenlőleg szükséges.\' mint a költészetet ugy a prózát sem nélkttlöaket-jük; hanem mindkettő kölcsönhatáséból meríthetjük éltünket, éltünk agéez boldogságát I - Bakonyt Emú, Ai utolsó fel köszön tő. Pólyáinkból minden viscsspp Ha kiseárad, SseatnkWl ha ktayftak többé Meg asss árad; Borunk pedig sgystisa cgy: Csepp sem terem, Ha kihalt m^jd keblünkül s Hoasserslsm; Lelkünkbe már asm lses Istea } „ Neve vésve, 6 erebkbso ssakad vérlak LUktetáse; Ha asfállzad örijkri s Nap fenem, 8 forró ssivtak Ugatelsé Dobbsaássi • májas 22-én Veeawémből Sümegre uUaott, hol a regényes vftr aljában kényelmes nyaralója van. Több veszprémi püspök itt töltötte as év nagyobb részét s Kovács Zsigmond, kit papi pályájának keads\'én ■ később, mint kanonokot Sümegen, .mindig a legnagyobb rokonsaenwel fogadták, saiatén fölkereste a kedvis ősi fisakat, mely nem egy érdekes reiiquiát tartalmak A sümegiek, mint a Magyar Korma irja, lelkesedéssel fogadták a szeretett főpapot. A várfokáról taraczklövésekkel jelezték megér-kezését s este fáklyásmenetet rendeatek. A derék főpásator két, vagy három hétig Za-lamegye a kies vidékén m^rod. 7\\J — A zala-agerszagi torna-tüaoitó egy let önk» tűzoltó ceanata által a zászló ava tási ünnepély költségeinek fedsnásére folyé májas hé 19-én a sörházkertben rendezett tavasai mulatság — dacaára aa ünnepélyes kimenet után 1 \\ órára keletkezett viharnak — babér nem a várt eredménynyel, — de mégiz megtartható volt — bejött 235 személyjegy után a 90 Mr. — 70 frt 60 kr felülfizetéeből 6 frt 66 kr. — Így aa öaz-szes bevétel: 77 frt 16 kr. — akiadáa tett 42 frt 10 kr. — Maradt tisata a fentnevezett ctélra 34 frt 66 kr. — Felülfizettek : Verháa Gáaztáv 20 kr 8chutte Péter 20 kr Kalocsay József 10 kr. Sípos János 20 kr István Imre 10 kr. Láaár Antal 70 kr. N N. 20 kr. N. N.- 10 kr. Vágner Ágoston 40 kr. N. H. 20 kr. Mártinkovioe József 70 kr. Thaesy Kristóf 70 kr. Fischer László 10 kr, WeisB Izidor (ügyvéd) 40 kr. Stern Farkú 10 kr. Liedeiuann Lipót 40 kr. Vir-ner N. 20 kr. Nagy Jánoe 10 kr. Grünwald József 60 kr. Pernitz Gyula 60 kr. Grünwald N. 40 kr M. N. 6 kr. - Fogadják a ne^ meskeblü feiülfiaetők és e jótékonyczélt pártoló n. é. közönség -as önk. tűzoltó csapat hálás köszönetét F. — Értesítés. Alólirt kiadóhivatal, Dengi János saexző úrtól, a „Csók-könyve" kiadását elvállalván, tisetelettel jelenti, miszerint aa a f. é. julius hóban már okvetlenül ki fog kerülni sajtó alól; egy szeri miud tudatja, hogy e mű bizonyosául Tettey Nándor és Társa jó hírnevű fővárosi könyvárus urakat is megnyeite. Aa előfizetési pénzeket kéri azért ezután akár hoazá Berettyó-Újfalu (Bihanne-gye) akár Tettey Nándor és Táraa könyv-kereskeskedeeébe a vastuskóhoa Budapestre czimezve t. é. junius végéig s pedig annyival is inkább neküldeni, mivel kéeőbben már csak a magasabb bolti ár lesz alkal-maaandó. Ajánljuk eaen — már csak tárgyánál fogva is felette érdekesnek ígérkező — művet a t közönség figyelmébe és pártfogásába 1 BerettyóUjíalu (Biharmegye). 1878. május 20-án. A ,8 i r r é kiadóhivatala. - Előfizetési fölhívás. A „Magyar Jo->rász íéi Curiái Értesítő) HL évfolyamú jogszaki és köaigazgatási Napilap mindenekelőtt a magyarországi ügyvédi kar ve-aaélyeztetett éraekeinek buagóvédőjf, a helytelen oodificátió erélyes ellenese. Érzett hiányt pótol a jogszaki irodalomban, és főleg az ügyvédi oeztályra s bírákra nézve mutatkozik valóban nélkülözhatlennek, a menynyiben mindennap taljee kivonatát adja a „Budapesti Közlönyének, közli a kir. .táb-láu, a legfőbbitélőeaéken és a semmitőszé-ken előadandó ügyeknek jerjraékét kifüggesztésük előtt, ugy a már euntéaettek lajs tromát as előadást követő napon, amiként törtéut eldöntés megjelölésével. Táiékoatotó cikkek, tartalmas hír-rovat, a külföldi jogélet neveaeteeebb mozzanatainak ismertetése, curiai döntvények, torvényszéki csarnok stb. képezik a „II agyar Jogán1 (k Curiai Értesitő) többi tartalmát. Ha tnegsiQnik soyaíSldtak Term-ereje. Ha enjéazik toattlnk ceoat>ás Agy veleje; Ha elnémul örökre as Ég zengése, 8 es ég áldásáért imánk Hebegést; \' Csillagai ssép egünknek Fényt nem adaak, Sxemgoljóink tfii-szikrái Elhamvzdnaic. Vértanúink hű emléke Fogy agyunkból. Ha válhatik eross-barat A magyarból; Ha nem ayflik viráayuakea Virág többé. Kanak i vasunk nem véd hasát 8 királyt többé; Ha Appádok s Haayadyak Vitézsége A történet lapjaiból Ki less tépve; Ha Rákóczy, Koat Kossuth és Nsgy Széchenyi Árulóknak elismerve Fognak leanl; Átalakul ftfizsé a vis 8 jéggé a tűz, ^ Mieda msgyar ssivs fölé Német-saet tás; I s szerb aava a világon Lses a döntó: Lest hazánkért ai ,a t e 1 a 6 fel köszön tör ffrrr FOLOF. 4 to stJftsetéei ára negyedévre 4 ti, ftUrrt 7 frt 50 kr. tféu ém 16 frt. A* iWmlii H"^ Mf, Jóaset-tér 8. mám alá küldendők. Kén L d t s l 6, Igjrréd, laptuíajdonoi és «erkeeető. — MkUMi Lapunk múlt WIBHÚ liirrö-nUUu » Dr. T— csáají úrról uiU fairben hátvéd aaiei all • M/tt. „»sr ed orrát", a mit ejpu-Rí btlypMfMÍimk. — Haiyiroruii él • Nsgyvilsg ) ik iá mának tartalma: 8s 8 v e g: f.Dr. Kovács Sebestyén Ködre. — Arámnak. Költ (Komnoloth Tivadar ) — Fényei báieaeag. Rigény a ma- ara láraadalmi életből. (Vértsééi Arnolnd.) ZX. folyt — Egy egyptomi királyleány. Történelmi regény. (Irta: Ebers György, ferdítette: üuesár Imre) XX. folyt — A fUlemüe ntaaáss (Hermán Utté ) — Vasárnapi levél: Karasbad Budapesten. (Porté.) — A \'páriái köakiállíláabé\'. — Ssemem. Költ (Viié Lajos.) — Kiilőnféluk — Képrejtvény. -r Saakfeladvány — Saerk. tizen. R a j i o k: f Dr. Kovács Sebeatyén Endre. — A páriái köekiállitás megnyitási Ünnepélye. As ériáeí kordé a páriái köaki-áliitás msgys. osztályában. — (Rövid birok.) Ksuts Gyulának vasárnap, L Lé 26-án adták át sson harmadéves joghallgatók, kik két éven át hallgatták nemzetgazdasági és politikai előadásait, a stárnára kéesített arany tollat. --Gaul Fereuca második vendég fellépte diját is jótékony csélrs adta. — Arany János most is gyöngélkedik. — Miután a törökök Ada-Kaleht elhagyták, est ss Oreo-ván állomásozó 78-ik gyalogezred megszállotta. — Aa erdélyi szorosokat védslmi állapotba hely esik, hovs is már több \'műszaki csapatok mentek •— Bácskában f. fió 21-én jég esett a kender vetésekben je-Isstéksny kárt tett — Vegyes. — Párisi ünnepélyek. A Voltaire ttn-uepély ellen sonyit kUaaUttek i pétiig nem s legnemesebb légy verőkkel ss ultrámon-. Unok, hogy annak megtartását hivatalosan betiltották. A reaotíonarius lapok kihiváe-nak nevezték es ünnepélyt, s vallás ss er-kölbsiség éi a hass ellen. Alakult is külön bizottság, mely Voltaira bisonyoe műveinek terjesztése által le akarja lántani aa álarctól a képmutatóról. Más oldaliéi azonban a tisztességes neveaeteeen pedig á köztársasági sajté ée aa irék egyesülete bizottságot küldött ki, mely s türelmesség és goudolatszabadság leghíresebb képviselőjének tiesteletére" ünnepélytfog rendesni Pária egyik legtágsssbb termében. Egyhangúlag elhatározták, hogy Viktor Hugó beszéljen, ki kötfll a politika, tudományiul véiset éi irodalom kitűnőségei fognak oeoportoiulni. A jövedelem a párisi ssegé nyeaet illeti. — Bastille ünnepélyt is rendes Pária városa julius 14-én, a Bsitil e ostromának évforduló nsnján. A párisi köz-ségtsnáos már el is fogsdta a progremmot, mely követksső pontokból áll: I. A köztársaság emlékszobrának lelepleaéee. 2. A középületek kivilágítása villamos fénynyel. 3. Kivilágítás a Szajnán. 4. Tizenhét zene-kar hangversenye a város külünböső pontjain. 6. Ünnepélyes elfogadáea a francsis-országi éi külföldi küldöttségeknek a Tro-oaderoban. As Ünnepély kőlteégeire s város 300,000 frankot ssavaaott meg. A tervet a kormány belyeili. —- TörtAuti emlékeink összegyűjtésére a nemzeti museum régiségi osztályának derék őre, dr. Hampel Jóseet igen jérsvsló mozgalmat indított meg. Elhatározta ugyanis hogy a magyar nemzet jeleseire vodatkosó emlékeket máeolatban összegyűjti s a museum lépcsőházában fÖláUiltatja. Aa ő buzgósága folytán a muaSumi ssemélyset egyik értelmes tagja, Molnár Viktor meg ie tanulté a gypesöntést, s miután már több ap-ró tárgyst kéesitstt (közlük Mátyás és Bes-i trit ssobrait is, melyek öntvénye s muse-uóiban folytonosan kapható), már aa idén megkssdstte s történelmi smlékek másolatát is. As első mű, mely megkéssűlt e pár napja ki van állítva a lépcsőháztí^n, laabella királynő gyulafehérvári síremlékének sikerült máeoísts Molnár aa erdélyi pflspök Fogetamy pOhálv gyámoHtása amllett kösel két hénaplg dolgozott e nagy munkán. A ssrkophsg tetején a királynő asobra fekssík ! s mint ooetame darab kiváló beoseeel bír. — Msga a Saraophag nem uagy művéasi jelentőség^ de eltekintve történelmi jellegétől i attól, hogy 16-dik századbeli magyar müvées munkája, igen érdekee egy nagy domborműrsjs rajta, mely a aamarítanús ismert történetét egéea naivitással ma-garsr jellegűvé ülteti át Keveaetesebb történelmi emlékeink egymásután fognak ily módon megörökíttetni. A m ints a museum-ban őristebk meg, hogy különösen s vidéki muzeumok számára megrendelések folytán, másolatokat lehessen készíteni: Közgazdasági közlemények. Kivonat a stékesfehérvári 1879-iki országos hidUitát általános szabályzatából, II. A székesfehérvári 1879-iki országos ipar-, termény-, művésset- és állstfciállitái Fehérmegye ée Székes-Fehérvár köztörvényhatóságának pártfogáaa alatt áll. 2. A kiállítás esellemi részére, nevezetesen as intéaő ée vesénylő közegek közti érintkeséare vonatkozó leveleséeek : „ Országot kiállítási végrehajtó-bizottság elnökéhez Szckes-Feh rvárotlu intézendők. 3. A kiállítás Ssékes-Febérvár területén s polgári lövölde ée méntelep helyiségeiben s esek szomszédságában levő sza bad téren rendeztetik. A kiállításra rendelkezés alatt áll 4284Q méter fedél alatti tér — és pedig a méntelep helyiségeiben 3813Q méter, a lövöldéi helyiségekben 471Q méter; — továbbá 40748(~j méter szabadtér — ée pedig a méntelep udvaraiban 10611. a méntelep udvarain kívül 17526, a polgári lövöldében 3611Q méter. Szükség esetén s szabad téreken ideiglenes épületek emeltetnek. 4. A kiállítás 1879-ik évi május bó 10-én nyittatik meg. 5. A kellő időben bejelentett lárgyak 1879-ik évi április hó 20-ig küldendők be. A küldemények február hó elaejétől fogadtatnak el. 6. A kiállítás tissts jövedelme orasá- Í;os, megyei éi városi jótékony acélokra og fordíttatni. ! 7. A kiállítóknak a szokásos bejelen-téei-iv megküldetik. A hssa. össsee vasúti vonalain nyerendő ssáliitási árkedvezmény, annak idején a kiállítókkal közöltetni fog. 8. A térdij fele a tárgyak bejelentésekor, másik fele\' a tárgyak beküldésekor fizetendő ; és pedig fedél alatti helyiségekben 4, fal melletti tér 2, faltér 1 forintjával, — ideiglenes épületekben 2, a; szabad téren I forintjával Q méterkioL Folyó sas-talokat a bizottság di) nélkül ád, s kiál-Utó cssk ss elfogíslt térséget fiseti. — Kívánatra a bejelentő terhére állványok is késsittetnek. 9. A kiállítóknak jogukban áll cség-jttk vagy nevök után sson bárminemű se-gédmuukások neveit felírni, kik s kiállított 7. Háztartási és butor-ipar. 8. Vas-ipar. 9. Nemes érez-, uemes kő- és fém-ipar. 10. BŐr-, csont- és kaucsuk f tárgyak 11. Mű-ipar és senészeti tárgyáé, épi-tésseti rajsok ée tervek. 12. Ktfsinivelődési tárgyak, tanszerek, tudományi és szépművészeti) tárgyak. 18. Gazdasági eezkösöa, ipsros szerszámok —\' és kési gépek. 14. Gépek, gőz-, víz- és lóerőre. 16. Halászati, hsjózsási és visépité: sieti tárgyak. 1(1. Állattenyésztés, állat-kiállitás. 17. Régészeti tárgyak ée műemlék-kiállitás. 10. Minden kiállítónak joga van külön képvieolőt tartani de a bizottság taár eleve gondoskodott egy általános képviselőről is, midőn hív. közlönyül a „Székesfehérvár és Vidék" czimü lapot válssstotts. melv a kiállítás minden mösssnstáró) gyors ée nifslse tudósítást adand. 11. Jutalmul a kiállításhoz bocsátott minden tárgy tulsjdonoss egy emlék-érmet nyer; kiváló tárgyak érdem-énpet s a kitüntetést indoklók din okmányt kapnak. 12. A kiállítók s essk munkásai, valamint s reedezésnél közreműködő tagok állandó aasbad-jegyet nyernek. A látogató köeűaeég réssé re érvényes 60 krsjesáros bemeneti jegyesek sdatnak. Beigtioít mun-kásokaés 14 éven alóli gyennfsek, ipáros tanoncsok és szolgálatban lévő katonák (őrmestertől lefelé) féláru jegtrsket nyernek. Ünnepélyei alkalmakkor N bsleptl-díj 1 forint 13. A kiállítók, hs kötelL^eiknek eleget tiattek, tartoznak táijysjk eltávolításáról a_ bezárási naptól ssámitendó 2) nap alatt intézkedni; ezen időn túl el nemvitt tárgyak, a kiállító terhére beraktároatatnak. 14. A kiállított tárgyak tilt-elleni biztosítását — á kiállító kivánatárá s végrehajtó-bizottság eszközli, t Az 1879-ik évi székesfehérvári orssá-íjon kiáüitás végrehojtó-bizóllságanak 1678. évi április hó 3-án tartott tilésml. Or. Zichy Jenő, Hávránek József. kiállítási «Mk. jbiiUitfoi b. olnök. Csitári Kálmánf kiálUtáirf tittyf\'. I Gazdászat és kereskedelem • Nagy-Kanizsa, májua 28-án. A lefolyt héten és pédig el hó 21- és 22-én jó esőnk volt, n\\ely a kevésbé buja vetéaekuek nagy előnyére szolgált, és uj tenyésserőt kölcsönzött nekik. A repeze szépen indul, i hs vslsmi káros eventualitái nem éri, előreláthstólsg igen kedvezi eredményt fog szolgáltatni. — Rozs legnagyobb részben kedveSŐ kilátások mellett virágzott el, s csak s léuyegesen kisebb rész, mely még a virágzás állapotában volt, vala a 24-én keletkezett, de csak néhány óráig tartó szél károa befolyásának kitéve. — Busa kalászba indul, amit néhány nap múlva az árpáról ii mondhatni fogunk. — E két gabonanem állapota valamint as öaesei nyári vetéieké nagyban éi egészben lemmi kívánni valót nem hagynak fenn. — A gabonakereskedésben való stagnatió telj e8. — A mérvadó piacsok lanyns tudósításai éppen aira valók, hogy a gasdá-aat ós spekulanlokat tartózkodókká tegyék, Ugyznuyira, hogy azok árukéazleteiken igen nyomott árakon kénytelenek túladni. — Az egyetlen nagyobbszerü Üzlet, mely köttetett 1500 m. mázsa ánquantin m. m. 8 írtjával. Mai áraiabiak csak momentán érvényűk van: Busa mercanfií frt 10.30-10.60 • \' Ross ....„\' 7J0- 7JJ0\' \' Xrpa 6. ~ 8.50 Ksaoricsa . . „ 6.-7. Cinquantin . . t 7\'L — 8«— • HerkeszUfl üzenetek. U. W. - N.\\8. - Már mult év ok-tóber óta várok. Az igaz, hogy egy szerencsés véletlen juttstts cziméta% utolsó napon •keí^iyibe. S habár sokszor szerettem volna. «zt égn ssért nem tehettem^ mert nem tudtam, hol és msrre van. — E sorok talán megtalálják, kérek életjelt í & — /. — B. F. As utóbb küldött vérs líem felel meg. A gondolat nem rósz, a kidolgozás azonban igen pongyola Saját érdekében félretettük, mert onnan jobbat is kaphatunk, Ás ígérteket skár mily név klatt asivesen és köszönettel vessSzük, kiÚ0nÖs#n faktumokat — A R. is F.-nek magán levetet írtunk. \| Felelős szerkesztő: : hoffmann mór. I Vasúti menetrend. Érvényei május 15-től 1876N , A buda-pesti idótmotató óra szerint, Indul Kanizsáról ( Vonat hova : "m„ , óra pspr i 805 Rsmi.HoUsű, Dombóvár s Fiaméba 4 4á\' rf. fiö , .. „ g a) dálo. 2151 Bnda-Pestre.......4 68 is\|. H • • . • . 2 6 détu. 204 ................11 30 estv. 318 Bécsbe (Stomiiatbelj, Bécs-Ujhely felé 5 8 reg. 301 .. ......11 48 estv. 315 Sopronbi 3 33 délu. 203 Triesitbe éi Pnftrbofoe. bresstU Qrács és Bécsbe } 4 50 reg 102 ■ \| 2 47 délu Érkezik Kanizsára honnét: 215 Esték, Mohács, Dombovár s Fiaméból 1 41 délu. 206 ,, .. 1,. „I U II estv 203 fiada-Psstril 4 20 reg. 201 . 2 5 délu. 211 ., 9 44 estve 314 Bósből (.Szombathely B&i-Ujhelj) felöl 10 27 est.\' 301 ,. .. 4 5 reg. 31 ti Sopronból \|\| 53 délu 214 Becsből Gricz, Marburg. Pragcrbóf felil 4 12 reg Utf Tríest- és Bécsből H .. \\ \'.M dél a 201 .. és Villacbból ..11 - ssU 1759 isám Hird.etinéii3r I A Zalamepyá központi hivatalos helyiséfjek 187 /9 hí fül léséhez megkívántató 2721 i köbmeter tűzifának biétositásu érdemében f. évi junius hó 4-én délelőtti 9 órakor Zala- Eger szegen a megyei számvevői irodában Írásbeli zárt ajáMi tár nyalás fog tartatni. • :V j A feltételek a következők; 1-ör. A szükséges tilzifk a megyei úgynevezett Bzállásház udvarára f. évi Juliűs hó végéig bespállit&ndó. — 2-or. A tűzifának száraz, 1 meter bosszú bilkfa hasábnak, azonkívül egészséges és minden korhadás nélkülinek kell lenni. — . 3-or. A megkívántató tűzifa ára beszállítás után fog kifizettetni, — , 4-er. A tűzifa mennyiségénok beBzállitása-iránt kitűzött határidő aW-nál bizonyOBabban megtartandó a vállalkozó által, minthogy elleneseiben szabadságiban áll a T. Megyének a vállalkozó költségére bárminő árért a szükségi4ndő tűzifát beszérezezni; — a bélyegek a vállalkozó által vi-selendők. Miről mindenki azon megjegyzéssel értesíttetik: miszerint a vállalkozni szándékozó által beaflandó ájánlati levél (Üffert) a megyei számvevőséghez f\| évi junius h\'Ó 8-án délelőtti 12 óráig beadandó, mert utólagosan beadott ájánlati levél tekintetbe nem fog vétetni. — Minden ajánlati levél a! szabályszerű 50 kros bélyeggel és 5% bánatpénzzel ellátandó azon hozzáadással: hogy a tárgyalás befejezése utan a vállalkozó által letett bánatpénz biztosítékképpen 10°\|0ra kiegészítendő, mely vagy készpénz vagy álEam-kötvényből állhat; — az ajánlati levél a vállalkozó által annak vezetéki ugy keresztneve és lakhelye hozfeá tételével aláírandó. — Zalai Égerszögen 1$78 május 18-án. Czukelter József m. főszámvevő. rnm Fontos gyapjutermelők- és gyapjukereskedők számára. Alulirt társaság üzletének most megkezdődő tizedik évében elvállal mindennemű gyapjút ugy gyáruerü mosái, valamint bizományi eladói végett ét csekély komat mdlett előlegeket ad. RtJdari és biztosítón dij ingyen, A czimünk alatt hozzánk küldött gyapjúk a pálya-és hajóállomásokról általunk saállittataak el. At osztályozás és mosás sorszerint gyorsan történik s egyenkint szigorúan elkülönőztetik. Ai eladás bet- és külföldi gyárosoknak a Ükeié legjobb érakon eszközöltetik. Progrummok kívánatra bérmentesen küldetnek. A társaság angnutns hónapban itt mindennemű gyapjúban gyapjú árverezést (Auctio) is szándékozik tartani, mi fölött a közelebbi részletek később koaaététotaak. 1 Első magyar gyapjumosó és bizományi részvénytársaság 8- 36 Visontai Kovách László, elnöke \| 1 I r A ff PB T"ír I A főtéren 1 " ■ . I JLi A JT JSI A AJ V m ■ I; : Termégielrilkiiagok CMrnoka. Második é§ ulolftókiál- K ■ 21 skllodá\|« U J >il8\' 8 I • I t.!,!, ______V______I ; I : \' flolnsp csütörtökön ftoz 30-ikAWl Jlogvs s nagy plevnai csau ö 1 ■ • I ,,mTmB » • ■ < \' látható, melybon több mint 4ü?>00 yrosá eseU el ; — lotábbá látható 8 I: Budapesten, Ferencz József tér : 11 i^ffi^JL^.\'auu. I ■ : 1 ». 2 emel.ü ut<«i .iob. I igj^ J trt. 60 * 2 fti. • I 1 Mttel> . . D I \|; . . . : \| i; b^^j^Thiborub61--Bo ^ 8 f;\|«« : . TiSS ii j ^^^JLSíI^ I JD^" 8zolgálat nem SZámittatik ^(D ■ : : - Mindeö kfaefcWrit a Ulragaaxok magyaráznak ___ I ; : Wodraschka Cölestin, W M 9S m V \'•j»un<j ■ •ftvil* ■ ! \| 509 1—1 tulajdonos Bécsből. 9 ROBE Y és TÁRSAI hírnevesgózcséplógfeftei, »OOOOMoWÖOOOOO( j ss^ iiemíei iflí^WH . ^ BUDAPESTEN. lfJ kiváltképpen a vidékr^ a DQ fímk, mlWEk rxr ; Tir 714;* Sa^^^^^a r^ kiknek némi ^^^ X kÉ^IiPt jáLrík Ugie l^bb^ ^rt* ^ "^MiWcSr^P^1 ^mÍ U van, agy igen ^JJ rr Bzén» & éj^szalmaflltéare barendeaett mellékkeresetre Javüott gótmoedony. 1 GOZfflOZDOM 1T A 1 fti AT 8uJ>. .vasgerendád cséplőgép. M tahinak SMrt. Zárt ajfa- íj /elQlmulhatlan és bArmely idoj&rá* viszontagságainak legjobban ellentálló vasg1 ©roza-d-áus csé>plőgépei3e@t ^ ^TL^. m ~ vj/ saabadalmaaott magán etető szerkeaettel vagy anélkül. Kazal-épitöket, lójárgányokfit, kézi cséplőgépeiket, kaszáló és arató w A ^ a gépeket Malmokat, szeoaka és répa vágókat, Bakértéle rostákat, trteurüket és minden más a gszdaaági gépsaakmába vágó TMW^mjmm^^JM f aköeeikot Mindennemű javítások gyorsan és legolcsóbban teljesíttetnek. Bővebb tudósítással éa árjegj^ékkelssivessn stolgálnsk: f^Y /KY O /KY jCXj ROBEY és TÁfiSAI Budapest, Üllői ut 1. szftm. ------—.—.—--:—j---OOWXKKKWOOOOOO if l^H AAA^H ttMi V VVH MVtHttl CKKKKKíCKXKKXKKIKXXX • m A legolcsóbb és legjobb • 1 [ ■ . _ . _ , .. \' W IV íáioioeiiek j \| [ Umrath és Társa Prágában. \| ■ ^^ y «____± a\|r \'xi I [ Mezőgazdasági gép gyárosok ^ M I emesvdry inunuzncll I öajánlják, a szilárd kivéUl, könnyű járás, nagy munkaképesaés, ésüuU csép S m ____kaphatók Z 8 lésről legelőnyösebben ismert, ugy rimán álló mint kerekeken járó 5 W BUDAPESTEN, kirölv-utcza 2. nzAm br. Orcay-féle hái. ft R \' ft S Hölgyek számára: mTMt ^J^^jJ 1 S S ^ W ■ eUrlMtloc vagy Mr ko«no4axipAk . . . I fti 10 kr. Topáa aalo* teyaáaóa, mŰDti börböt. kestü tmqf H Q I Wp, * fcl ■ ««riaiíiai »«fjr bHi««ü4c«pÖk aaitakkal éa omj cUfriu oárral, lagftaoaabb Miniéanl 4 frt 40 kr. H K • [tf. fv . V^-Jm ■ „/\'70- ........1 frt B0 kr, PkiW ícltopáook cbafitoUrbél lakkalliéanl, ■ . ZZ _ i flijT H__I II ■I KbwUftinf Ataötopáaok «aofclt lpyal Ukoml. rimee* kkilitra........I frt T0 kr. H JK x 1 1 m S .........\| frt 10 kr. ráitk ctecria vagy Onymisoc Mrböl itaeabaa , Z tt ^ i^Ji^WJ^ . ^ cU W SwHaetiai \|Wai-m\| fripkiA bhi—htw lakorrml nép formája M(U turrml . . . . S frt 10 kr. W ft in wii m jk A llnltii éa rokoka aaftok. alafsaa Aram I fti — kr TéilwÉwilk batrarrattol éa csatul oroas kkkot ba- A i W mm W iW-iopa4^erte bArböl lakacral éa aaOpk wUWr^k^oeannroe éapk talpal, Uf g ft K to^LíiZ 5 kézi ós jáTQánycséplökészQl8t8ili6t ■ NeeedoeMopaeek Maion Malaii lakkbkbftl ínpUulp LaányHupSa abtriutiobsi vagy bórWl, UgSoomabb I 8 . & \| pal éa mov^arokkal áaumaa 4iasltva . J frt S0 kr. diMiteati hkkwifélytyal.....1 frt 90 kr ■ ^ 1-tAl 8 ló. VaffV OkOrerölíC. f% ■ l^tsi DIMdI aaJoa aalnaJlakkbMMI aaffasMrkok- Oyamaksaipök ebarWiu vafy börböl 60 któl 1.10 ■ i \|\| \' S f i-ififit\' M JWSSfaS^ySírí pSÜS; tZl 2 Tovibbá különféle nagy^ éa sUamsrt jó minMgtt ff A yr dtt>UulPP^J "V ^ aíUaUek K«m alkalnua Ubb.ll a UinéMab- Z itf S Z üTík á rn á r a j ^^kW4tttem : Jfiszlitó rostákat kúkoricza morzsolókal éssiewkavágókit.1 ■ l»r rafy sndval koaode^pA.....1 frt 10 kr. áis tnilóalgáéit f16eaée binnáttatik. Z\'fi . . \' 1 . ! ; . I .,■ ... a 9 V t^ ckacrta-MrMi am oiadtéafl ukja«rdyiy«j. 6012-6. X fi K6pe8 árjegyzékek i n c y e n és bérmentve. j B a\|abb din ta •...•«..•, I fet N d. \| A I V \| \\z első magyar jégbiztositási-társaság mint szövetkezet Pozsonyban Aiulirotí vezériigjmökség tisztelettel figyelmezteti a nagyérdemű biztosító köxönséget a fentebbi társaság-1X " ál Taló bixtositis etónyeirdl é« ennek biztositáaául a jutalék táriffától a következőket kezelni. (]SCüIÖ"®\'\'éDPK w 100 frt. biztosítási érték után: A* alant álló jutalékokból a bixtostíottak ŐOfrt.ju-.a ? talék fimlés után 101, rabatba résxesűlnek. SA Q . ----- — • ___Q Kéri hamálitriTaol—4 voto- illi I - i 1 J ijl jn Pl 1 lt ílikiáli A I I 1 - I -í Qa6n Üszüt6-késiUléticol, elimert jfjts I ! í V, lUii^\'i H 1 I I 0 ^ ételben ajkönnya * \'Ilit i I 2 Ulffrl hx\'A C 1 \|\| \| 5 rtt. nagy mk nUUfiuig irtot llll1 n Uhu lilMi! j__LL , a^^^rv, -í« - 76 - \| 80 1 ] 60 2 \| 25 3 [ 50 5 j - IplT § —---;--1--- 1 ------ " ííilfjl Q k«y irke4»«»a4nybi fnr - \| 60 — [ 80 1 ?0 2 \| - 3 - 4 6 60 Q részesülnek. £ rTS""Tt"T¥ i 60 4 I 86 TT^TTT pMi X ***^^ C--1--1----1--i-r-J--U l\|l5\|\| Ph. Mayfart & Co íit I ■•t • a t n s t . ni »al j ^filft Q Qépsyáiikoi, \|vldikek,melyeltot u utoW ti« étben tabbwOr mint ge\\tnser ért a jégcaapás, nem rétetoek tel blttoutásra! \| Q FRlűJKOTET\' A, M. MiadeniKinQ tudakozödáara gyors éa kiiaeritó felvilágoaitált nyajtanc^k. 489 S—* Q 5Q9 , - Haiy-ISBleáS. 1878 méjua 6in. I Ó©ate3M:QicÍLex Testrrérelc p^^^^v ii elatf magyar jégkár allaoi bittotiió tftmaág mint nBvetkeaet főttgynöbége. ylGfi^lÜOfOOOÜOO^ -iqimt>. um T^JTVM* «>e.Wuü. 1178-1-•-- # !. I i I. ^fllul.s