* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 138.97 MB | |
| 2014-03-03 08:58:25 | |
 | |||||||
Nyilvános  1332 | 5332 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.43 MB) | Nagykanizsai Friss Újság 1902. 121-151. szám május Hiányzik: 122. szám A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: II, évfolyam. 121. szám Nagy-Kanizsa, 1902 csütörtök, május 1. Egy szám 2 flliár, Előfizetős! ára: U«tyb«n háshos hordva egy hóra 00 flllír. Vidékre póttal küldéssel egy hóra 1 korona 20 fillér. F«1•16a sserkesstó: aoiTAi htjlo. X Kiadó tul«jd«no»ok: Krausi és Farkú. - , Sxerkesztósóg és kiadóhivatal: Krauss és Farkas papírkereskedés«- ------—. — ----- . . —-----|— ---------- - Megjelenik naponta korán roflwi. Nyomatott a .Na«ykamwal Friss UJsá«\' »MrtOdés^ nyomdájában. 14 sziámi trónörökös BaicJapesten- Nemzetiségi heccek* Magyar iparpártolás. Budapest, ápr. 80. A modern teknika egyik lognagyobb vívmánya, a lóghajó, melynek kormá-nyozhatóvá tótelét ínég ugyan nem sikerült elérni, végre hazánkban is pártfogókra akadt. A főrangú világ több tápja megalakította az aeroklubbot, a léghajóstársaságot. Holnap május hó 1-ón száll fel a társaság első léghájója a Turul. Minket nom a léghajózás terén elért vívmányok érdekelnek, csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy o léghajó alkatrészei vájjon honnan lőttek beszorozva ? Hol kéaiültl léghajó sely-mo, a köte\'ok, a kosár stb. ?, Ssázszo-ros pénzt ajánlunk fel ogy ellen,hogy a léghajóból semmi som késsült Magyarországon. Kit annál biztosabban állíthatjuk, mert nincs hazánkban oly ipari vállalat, a hol a ssükséges kellékek előállíthatók lennénok. t Hiába hangoztatjuk minden térea az iparpártolást, midón mindig minden téren akadályokba ütközünk. Miuden nap rulul visszaélnok a magyar iparpártolásával és mindig a jóhiszomü közönség rovására. A napokban pattant ki az újpesti Unió-gyufagyár botránya, illotóleg szédelgése, mely magyar címkével idegen gyártmányt árult. Tavaly vertük el a tomosvári Turul-cipögyáron a port, mely rut visszaélésével kizsákmányolta a magyar ember pénzét és vitte ki külföldre. De minden hazafiai felbuzdulás dacára mindaddig nem beszélhetünk jogosan magyar iparpártolásról, mig nom teremtünk magyar ipart. Az ipar terén hazánk csak most kezd fejlődni, mert eddig nagyon is szegény volt iparunk, alig hogy tengődött. Az iparpártolási mozenhnak tehát nagyon is jogosak valtak és hogy mégis olyan kovés eredményt tudunk felmutatni, annak egyedül az aí oka, hogy mindenféle Imn^/.alps ígéretnek hübelebalázs módjára felülünk, anélkül, hogy a dolog mélyére hatolnánk. A magyar ipar rovására szubvencionálunk idegen Vállalatokat ós nemhogy előmozdítanánk n kisipart, sőt r.rra törekszünk, hogy azt elnyomjuk. Ez az okn annak a nngy szegénységnek ós nyomornak, awelylyol hazánkban uton-uliélcn találkozunk. A magyar kisiparosoknak munkájuk nihes, elhalászszák előlük nz idegenből bevándorolt és itt csak telopet ahkitolt nagy vállalatok. Az adót azért az állam behajtja a .«regény iparoson, ha mindjárt az utolsó vAnkosát is kellene elvinni adó foj^bpn Q..,irp ,i<m,i revizor eoh vnn os * L. h Wlvlll ll (, ^ " . • és ha ez megvan, akkor beszélhetünk jogosan a magyar iparpáriolásról. Csak ahol ipar van, ott lehet beszélni ipar-pártolásról. Ipar nélkül minden felbui-dúlás hiába való. A testifenyiték, — Saját tudósilónktól. — Századunk a humanizmus jegyében él. Minden téren az ember és felebaráti szeretet kezd érvényesülni. A középkoruk isten itéletoit és tesiifonyilékeít a mai társadalom barbatságnak tartja és teljesen jogosan és méltányosan, mert százados példák beigazólták, liogv szép ssóval, humanizmussal mindig többre mehet az ember, mint korbácsénál és kaneaukávsl* Azonban sajnos a rabszolga rendszer ogyes felbábóritó kinövéso még sok helyen a mai napig és fenntartotta magát. Különösön az iparosok használják még mindig a testi fenyítéket inasaikkal szemben. A nadrágszíj, a láhsiij a legjobb tanít... |
