Muraköz 1894 001-004sz január.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	33.56 MB
Keltezés:	2014-04-28 14:36:23

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1527
Megtekintések száma:	4374
Leírás:	Muraköz 1894 1-4. szám január Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Csáktornya, 1894 janurtr 7~én SsmIimsMtaI kUkrol l^.tlbűjta. 4«on»p 11 ki 18 ór* kftsttt — A lap »Mlleml rits4r« vonatkoaé wlnd.n kOsUminy Hargitai )6iaf MMikMstO atvir kUdwttl HlrdaWMk mig »lfo^tatmaki BuđaiMaUn: GoMbsrj« A. T. U KckaUia B. klrd. Írod. nittbwi 8«kaUk H, Dukaa M, Oppalik A-, Damba ö. L. ta Urainál ia Hanrft. BrAaban: Stara M. , .. SJtfYÍR ft HORVÁT KYELYRN IMltó TÁRSADALMI, ISMKRETTERJESríő * SZÉPIRODALMI HETILAP, WeK)clenlk lietciiklnt egyugert vasárnap. A »Muraközi tjgzU önsegély« szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi AO^X takarókpénztár« sat. hivatalos közlönye. Vfeektl Ffllftp könr^J\| Ida k»ldwd«k am nyilttarak 4a hlrdttfaufc KyHttir ptliltora 10 kr latnwrw m.<er A tej megvizsgála^Ql Mennyire^ fontos lápanyagaink tiszta, hamisitlan vollái ismernünk, azt mint régi igazságot csakugyan emiékezetökbe akarom hozni a kedves olvaaóknakVs ujbó! hangsúlyozom t nézzük, vizagáljuk meg inkább háromszor az ételt, mielőtt megesszük, mert csak egészséges étel válhatik hasznára testünknek s ne felejtsük el egy nagy ember mondását, melylyel minket mint egyedüli ismertető jellel az állatoktól megkülönböztetni akart: >Az ember méreg keverőt« fcuphraaia. ^ésre következtethetünk\' mit egész biztonsággal is a következőképen lehet kimutatni. Néhány csepp \\ tejbe" pár pprszem diphenylamint teszünk, ha kék ^színeződés mutatkozik, salétrom van a tejben, mi csakis kutvizzel kerülhetett a tejbe, u mennyiben a salétrom a hamisítatlan tehéntejből ki van zárva, minden kutvizben főleg pedig az oly udvar kutvizében, melybep tehenet tartanak salétrom foglaltatik, melyre a diphenylamin rendkívül érzékeny reagens, Persze, ha )ep6ro!t vizzel történt a hamisítás, pem vagyunk képe sek a viz fölöslegét kémiailag kimutatni, de vigae\'lalhat ama körülmény, hogy a mi közön ségeb tejhigitóink legtöbbje nem ösmeri a destiláll vizet. Ha furlangos tejhamisitóva! van dolgunk, az, vizzel föleresztvén a léj«t, bizonyosan ösmeri a tej fijsu\'yát is. s igyekezni fog a hígabbá lelt folyadékot egyéb anyag belekeverése által a kellő sűrűségre hozni, amikor a tejmérő — hazudik. Többnyire keményítőt kevernek a tejbe, mit jóddal lehet legköny-nyebben és legbiztosabban kimutatni. Jód-tinklurából egy cseppet öntve a tejbe, az megkékül, ha keményilő van belekeverve. Legnehezebb a tej, vaj és sajt tartalmát, illetőleg ezek faggyuvnl slb effélével hamisítását kimutatni, de szerencsénk, hogy ezek hamisítására egyrészt romlott erkölcsű, másrészt redkivül furfangos ember szükséges, a milyen csak nagy városokban akad, hol megint az ellenőrzés is annál éberebb, annál gondosabb módon vitetik keresztül. Legfontosabb s legjobb tápanyagaink egyike ugy a táparány, valamint a tápérték tekintetében a tej. Ezt nem akarom hosz-szabban bizonyítani; hiszen, hogy a tej •vagy magában, vagy mint a legtöbb ételünk lényeges alkotó része különösen a gyermekek életében mily jelentékeny szerepel játszik, az közludomásu dolog. Jelen soraimban éppen csak rá akarok mut tni arra, hogy tápanyagunk e legfontosabbikét, hogyan lehet megvizsgálni, váljon tisztáé nem hamisított-e. mert bizony mi tűrés tagadás, benne van az emberben a nyereség vágy, k<vésből sok hasznot szeret huzqi, eladni valóját szaporítani szereti s legalább is vizet önt a tejébe, mi a sok közül még a legártatlanabb hamisítás volna A jó hamisítatlan tej (tehéntej) össze tételp az egyes alkotórészek mennyiségét illetőleg is igen keveset különbözik: alig fér él tehát a más és más tehéntől származó tej fajsúlya is egymástól, ugy, hogy a szesz vagy mus(Jmérőhöz hason\'ó tej-mérőt is készítettek, mely magában véve is meglehetősen tájékoztat a tej normál vagy hamisított voltáról- A kellő sűrűséggel biró tej a viszintesen tartott hüvelykujj körmére cseppentve, nem folyik széf, hanem csepp alakjában megmarad rajta. A mint a tejmérő a kellőnél higabb folyadékot mutat, vagy a tej a körmön szélfolyik : vizzel való föleresz M.rm-rrr- Dr. Kuzsicuka Kálmán, Zalavármegye kir. tanfelügyelője a magyarul nem tudó, nemkülönben oklevél nélkül működő tanítók Ügyében kibocsátott körrendelet alkalmából, a muraközi népoktatásügy közel tis éves malijának igen fontos mozzanatait felölelő s a közelebbi oktatások körvonalait is óriDtő jelentést terjesztett a közigazgatási bizottság elé. A ncfktomyai állami Unitóképendében 1882. óta oklevelet -nyert tanítók közül, hetvenen nyertek Muraköz és a zalavármegyei vendség régi vagy ujabb állomátfúo alkalmazást A városok és földrajzilag jelentősebb góozponlok kulturális fejlödáeét méltatva, a muraközi népoktatásügy tervesetében egyik legfontosabb mozzanatnak tartja, az iskolázás tekintetében előbb legmostohább határszéli hegyvidéket, hol a horvátajku növen- i Jurakh" tárnája Herakles. Irta: TJjlaki Antal. Hámor Alberlnó 22 éves, 53 egy negyed kiló ; testének hömérsóke 37.90 0; fogai siámszerint harminczegyen ; épek 6» fehóiek, bAr osak magyarul lud, de ezen az egy nyelven is többet beszél, minttiz nyelvtudós. Nyúlánk, dagadó keblű kerek szemében állandó lüz ragyog, leánykorában egy szelid poeta a milhosi Dianához hasonlította. Minden mozdulata, szava, egész hikkes megjelenése elárulja a jól és gondosan nevelt uri nöt, de minden műveltsége mellett is sokáig szeg volt együayü asszonyi fejében az ékes hasonlat," a melylyel még leánykorában tömjénezett neki bolondos poéla ismerőse. Hámor Albert, mondjuk 47 és fél éves, 87 kiló, testének hőmérsóke 36.10 ; tizenkét lyukas, tizenöt blombirözott (og tulajdonosa; vörös orrú, poozakos url ember, elegánsul roskadozó alakján is van valami fensőbbség. Időnként hirtelen kimerüli» vesa rajta eröt, fáradtan ereszkedik n divánra • szeme mohó tekintettel pihen mag neje vonzó alakján. 8 a gyanú, mely annyiszor föléled a könnyen gerjedező epés ember szivében, ismét elenyésiik. Hámor Albert bankdirektor ajkán még e gyönge pillanatban Is gyanús kihívó mosoly lebben el. Ha lálná a régi kompánia, hogy ö azután ai ó\'et után íj mennyire »seretelt férj, ha látnák, hogy egy tUndériesen szép asszony életének minden pereiét neki áldozza, neki, a kit pár óv előtt haszontalan, semmi embernek teitotiak achantonok Ma arezu hölgyei, fis ellágyulva szól. — A neoosiszert megrendeltem. Nem azt az i Icaót. hanem azt a piros plüssel bordázottati mely igazán ékessége lesz szalonodnak. Az asszonyka pedig állt mint egy szobor, osak azután oosudott föl. — Köszönöm, ta igazán nagyon kedves, nagyon jó vagy Albert. De a regatta bálra ugy-e elviszel? — Majd megbeszéljük. Most.... — Kiakarsz menni ? kérdezi ijedten a menyecske. — igen. A\' páholyra kell mennem. — És azok a fsnköltszelleaiö szabadkömivesek mind olyan emberek, kik otthon hagyják nejeiket és éjjel vánszorognak hasa P — De édesem, én nem vagyok éjszakás. Én nem szórakozásból idözöm a páholyban, hanem kötelességből. is mikor meleg kézszorítás és ősök után kisiet a férj s a pazarul bútorozott, de azért oly üres sióba közepén egyedül marad a fiatal asszony, vivódó Iáikéból fölszakad a küzdelmes kérdés,, — Ilát én?... • Egyszer osak Összetalálkozik az ulosán egy bo\'ondos emberrel, a hajdan á ti i vorny ázott\'éjszakák kenyeres pajtásával, aki szemtelenül jnyakoo osipte. — Te Is ?... — A páholyban voltam. Sietek hasa feleségemhez. A páholyban voltál ? Hitesd el a tücskökkel. Hahaha I Te is bujdosol az utozákon öreg czim-bora. Miért bujdoiol ? És miért bujdosok ón ? A szerelemtől, az otthon várd boldogságtól futunk; ml.... Otthon az élet legnagyobb gyönyörűsége vár reánk s mi mégis az ulo<án bujdosunk Öreg pajtás. öreg ozimbora az üdvösség mennyéből aaám-üzve vagyunk örökre. Egyet taszított a karján és durva kaozagás között távozott. • Az u\'oea Qres volt és hideg. Oiikk-otakkosan szitáló hópelyhek bujdostak a ködös sötétségben. Minden olyan egyszerűnek, olyan közönségesnek látszott. A bankdirektor összehúzódott felsö-kabátjában s e pillanatban ismét a« a kellemetlen szorongő érzés fogta el, mely a fiatalkor küzdelmes éveiben annyit gyötörte. ~ Több jövedelmem van mint a miniszternek. A puwta kózszoritásoin fölemel éee haragos pillantásom lesújt. Mert valahányszor a csüggedés szállta meg, folyton a pénzével, a hatalmával kérkedett önmaga és mások elölt is. De moet bátortalanság vett rajta eröt.... Tizenkét óra. Csöngetett. Kaput nyitottak előtte. A ház in eh ter izmos karjával világitott s a mint (elbotorkált a szőnyeges lépcsőn, a bankdirektor némi keserűséggel konstatálta, hogy ez a válságos helyzet minden estéjén megismétlődik. Az sKoay fennvirasztva vár, mig ö az utozákoo bujdosik a midőn halálosan kimerülve loppal visszatér, m dékek sehol vagy a szomszéd Stayeror-szágban, általában pedig nagyon is szórvá nyoean iikolástak, Mos* már öt állami iskolában kilenc« tanerő van itt beállítva. A muraközi és vend vidéki mindenféle jellegU és fokosatu Iskoláknál 1884 óta negyvennyqjoz teljesen uj ianitói állás szer-veztetett; ai iskolázó horvátajku növendékek szarna az utolsó tanévben 8941«ig, a vendeké 2185 ig emelkedett. A magyarnyelvet oktató képességgel nem biró, kizárólag . felekezeti iskolákban működő tanítók száma ötre olvadott- Ezek is \|óréssben előrehaladott koru tanítók, kik a magyarnyelvet póttanfolyamokon sem bírták elsajátítani; vagy pedig a kántorko-dás helyi viszonyainál fogva tílrettek meg állácikon; különösen azon oknál fogva, mert a Csáktornyái képezdében végzett növendékek jelentékeny része, az ország más vidékein is nyervén alkalmazást, a régiek eltávolítása oeak a viszonyok és oktatásügy érdekeinek együttes elbírálásával, esetről esetre történheteit Addig ia a lehe tőséghez képest a magyarnyelvben teljesen jártas tanítók alkalmaztatnak melléjük, Részben a vidék viszonyainak megfelelő tanítók elégtelensége, méginkább egyes községek szegénysége miatt szórványosan dfvó zugiskolázás kiirtása ozéljából nyoloz uj állami iskola felállítása hozatott a mini«* térnél javaslatba. A magyarnyelv tanításé nak még tizenegy iskolában mutatkozó sj-kertelensége miatt a közigazgatási bízott-eág megkereste a» érdekelt egyházi tóba tóságokat, hogy intézkedjenek hatáskörűkben, miszerint a stébanforgó iskolákban, a magyarnyelv tanításának törvényes tervezete, az Illető tanítók állásból elmozdittat^-sának terhe mellett szigorúan feldolgoz-tassék ; az ismétlő iskolát teljesen szervez-tessék és fejlesztéssé k y a tultömött isko Iákban pedig a törvény rendeltetéséhez képest kellő tanerő alkalmaztassék. Muraköz egyházi főhatóságát külön is megkeres te aziránt, hogy az egyházi kerületi tanfelügyelők a rosgyar nyelvet oly mérvben birják, hogy a közvetlen felügyeltük alatt álló iskolákban a magyar nyelv oktatásának törvényes \'mértékét kellően elbirálni képe eek legyenek. A nem képeeitett tanítók ügyéről azt jelenti a királyi tanfelügyelő, hogy az általa 1884-ben átvett nyolczvankőt nem ké- pesített tanító, daczára az újból szervezett s jórézben nem képesített egyénekkel be töltött segédtanítói állomásoknak - ez idő szerint barminozhétre olvadott. Esek kösül tizenegy több. vagy kevesebb képezdei tanulmánynyal bir. Ekkép Zalavármegyének hatszázötvenhat tanitója közt haszonhat, ké pezdei előtanulmányokkal nem biró egyén működik. Nagyrészt 800 frtnál kevesebb fizetéssel díjazott állomásokon A nem kő pesitett tanítóknak 1893 - 4. tanév végéig állásukról eltávolítása ügyében is az érdekelt egyházi főhatóságok megkerestettek. nőkké Hirschmann Leó, atelnöKké Hősen berg Rezső, pénztárnok ká öráuer Miksa. Választmányi tagokká : nRosenbérg Lajós, Morandini Bálint, Kohn Herman, Caa. kathurner Herman, Benedikt Béla, Hein* rich M\'ksa. jftghlró. A csáktornyai önkéntes tűzoltó egylet 1894 január hó 13 ána »Hattyú« szálló dísztermében tánczvigalmat rendez. Belépti díj 1 frt- Kezdete 8 órakor A tiszta jövedelem az egyesület alapvagyonának gya -rapílására fordkt^ksjbíülfizetések a legnagyobb kőWfylMír fogadtatnak és a Muraköz« bén nyugtázlatnak. % 4 csdktorayai tössolgabiiöl hivatalnál a m. évben elintéztetett 7291 ügy, levél elküldetett 6390 drb* »mi a hivatal nagy ügyforgalmáról tesz tanúságot. * 4»&4kfrdttitt. Van szerencsém »a perlaki szegetfytanulókat segélyző egylet« nevében azon kéréssel leikérni a t szerk. ural, miszerint az alábbiakat becses lapjában közzé tenni szíveskedjék! A mult hó (1893 deczember 31 én) volt a perlaki szegény tanulókat segélyző egylet tánczmulatsága, mely, tekintve az előzményeket, rendkívül jól sikerült. Nevezetessn egy ilyen jótékony-czélu mulatsággal szemben, egy tisztviselő kontra mulatságot akart szeivezui ^már 8-ad . izben), hála községünk intelligeucziájának, nemcsak hogy vele nem tartott, de teljesen sikerültté tette. Felülfizettek: Dr. Wlassits Gyula, országgyűlési képviselő 5 frt. Grész Alajos 5 frt. Gsesznák József 4 60 írt. Tóth István 2 50 frt, Verly Ernő 2 frt. Korpics János 2 frt Spitzer József 150 Irt. Eben spanger Miksa 150 frt. Vizteleky Frigyes 1 frt, Safranics Ferencz 1 frt. Horváth Csongor 1 frt. Kostyál Ferencz 1 frt Blazsincsici György 1 frt. Verly Ferencz 1 frt. Kles-tinszky Dezső 1 frt Banelly Vilmos 50 kr. Babics Sándor 60 kr. Varga Jakabné 50 kr. Kollarics István 50 kr. Prelecz János 50 kr. Máték látván 50 kr Málék János 50 kr- Mihárz János 50 kr- Banelly László 40 kr. A \'.iszta jövedelem 71.83 frt. 1894. február 3 án az »Óvoda felfigyelő bizottság« fog fényes álarczos bált rendezni. — dogüact• és líqatigyái fisáklorayia, Hochsínger Sándor kereskedő csáktornyai eczetgyár telepén legközelebb cognace- éa liquergyárat fog létesíteni. A gyár létesítése köiüli előmunkálatokat és felszereléseket a tulajdonos már minden irányban megkezdette, s remélhetőleg rövid idő múlva a gyár abban az állapotban lesz, hogy az üzem megkezdését jelezhetjük. — ffalábids A következő gyászjelentést vettük; Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett és felejthet len anyjuk, ille őleg anyósuk és nagyanyjuk özv. .besenyői ée velikei SkubJts Gá bőmé, szül Kohanovszky Antónia urnő nek, életének 75-ik éyében folyó hó 81-én d. u 4 órakor rövid szenvedés után szívszélhűdés következtében történt gyászos el. hunytál A drága halott hűlt teteme 1894. évi január 2 án d. u. 3 órakor fog a római kath. hitvallás szertartásai szerint be* szenteltetn1 és a zala-sit mihályi róm. ktth-sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat 1894 évi január 3»án de 10 órakor fogaz ottani plébánia templomban a Mindenhatónak be-mutattatni Zala-Szt -Mihály, 1894. évi deczember hó 31én. — A Isi gomboiu a, az ifjuág által m olvasókör pénztára javára rendezett Szilvesz* ter-estély kellemes kis mulatsággal végződött. A nem nagy számú, de díszes társaság a legjobb kedvben volt együtt az uj év első hajnaláig. Anyagilag is sikerültnek mondható, mivel vagy 20 irtot hozott az Olva- Különfélék. asszony félig felöltözve ott bevsr az ottománon. Talán még álmában is várja a rossz férjél.— Az ebédlőben vak sötétség. Hanka eloltotta a lámpát; Hámor Albert gyulát gyújt. Csönd. Hála és öröm : az angyal atssik. Alszik, Igazin alssik. Tisztán hallja egyenletes lélekzetvételét. Bátrabban Íön előre. A kis feleség csakugyan az ottománon levert. Ajka nyitva volt pillája gyöngéden lecsukva kis kesével képes folyóiratot szorongatott. A bankdirektoron kinos izgatottság vett .eröt, Letérdepelt a szőnyegre, bogy lássa a képet. Herak-les volt, az ép, egészséges, igazi férfi mythoszi alakja.Hámor Albert szinte megkövült az ijedségtől Egyszerre kinyitlak szenei. Megértette azf a kis drámát, melynek az ö kis (elesége önfeláldozó, szomorú főhőse, aki arany kalitkában, sorvad el a boldogság nélkülözése miatt. Ne« ziregö pénzéit, susogó selyemért hanem azért marad jó, mert annak nevelték. — Boosáss Meg — börögle kétségbeesetten. Adok neked mindent. Habod leszek, kivánj tőlem bArnit Az asszonyka fölrezzen. — Mit akarsz t... — Kivánj tőlem bármit, mindent adok, sokog k megtört ember. Férjének kétségbeesett, bűnbánó srosa szinte földerítette e\'ötte as. iszonyú valóságot szomorú sóhajtással susogta: — Küld viasz* a drága ékszereket, add el a lovaidat, nem kell.... Adj egy csepp boldogságot! Kérelem Kérjük t. előfizetőinket, szíveskedjenek az első negyed alkalmával előfizetéseiket megújítani s a ^--•ókokat beküldeni! ftüttsstír ssttly Qsáktoinyán Társaséle-tünkben mondhatni egyetlen egyesület a korcsolyázóké, amely a fiatalság szórakoztatására — értjük a tánczmulalságot — évenként kétszer is alkalmat ad.Dehát a régi jó időket ma már hiába keressük, az ugy-nevezelt boldog világ elmúlt s nem tekintve, hogy a családias bizalmas összejöveteleken, a fiatalok házi mulatságait ma-holnap csak a kalendárium csinálók fogják, mint az elmúlt idők ritkaságait följegyezni, még az ilyen rögtönözött, tehát kevés költséggel járó sem tetszik közöségünknek, mint a korcsolyázó egyesület, illetőleg annak elnöke által proponált Silvester esti mulatság. Avagy már ezután nyilvános, nemes, üdvöa szóra • kozásra szánt mulatságok rendezése még olyan tekintélyes palladium alalt is vakmerő kísérlet számba fog menni? Igazán nem értjük lársaséletünk közönyét a Silvester esti mulatsággal szemben 1 Hiszen ilyen kis városban, ha annak társadalma consolidált, az ilyen egyszerű fesztelen mulatságon mentül tömegesebben kellene megjelenni. No de azért nehogy azt gondolja a nyájas olvasó, hogy az a silvesteri mulatság nem sikerült, sőt ellenkezőleg : olyan jó kedv volt ott, hogy ritkítja párját A szépnemet - ha Jól emlékszünk a teljes névsorra - a kö vetkezők képviselték: Bernyákné. Dobosiné Fejér Józsefné, Felmériné, Dr. Krasovecz Ignáczné, Kajser Lajosné, (Újudvar) Molnár Lajosné, Pethőné, Pollák Gy.-né, Tóth Lajosné, Weisz Miksáné, Ziegler Kálmánné úrasszonyok ; továbbá Fejér El\'a, Krasovecz Etelka, Kaiser Alexandra és Irén úrhölgyek stb. Mindjárt a mulatság elején Krasovecz Ignácz dr- korcsolyázó egyleti elnök mint házi gazda lekötelező szivélyes modorával élénken demostrálta, hogy őt bizony a kevés szám nem allerálja mert ma mulatni akar. Képviselve is volt ott a nemesebb mulatság ós szórakozásnak ugyszólva minden neme. Cigányzene mellett vacsorával kezdődött, utána táncz volt s hogy a nektár — sör, bor, pezsgő stb. — jobban csússzék, még a tószt sem hiányzott. Felméri Albert ugyanis felköszöntötte Krasovecz Ignácz drt., mint a Korcsolyázó Egylet jeles elnökét s azután Ziegler Kálmánt. Folyt aztán a bor s különösen a pezsgő az Ur 1891 ik esztendejének 8 ik órájáig. »Boldog újévet« hangzott azlán mindenfelől s a víg társaság hazament. — csáktoinyal kttisk kasilnó újév napján tartotta rendes közgyűlését a tagok élénk részvétele melleit Az évi je\'entéa és számadás előterjesztése után az igazgató-választmánynak a felmentvény megadatott. Következett ezután a", uj igazgató választ mány megválasztása. Megválasztalak : el- sókörnek is . újévi ajáudékul. Felülfizetni Hzivenkedtek : Ilirsohler .Miksa 9 frt 60 kr. Hiraohler Jakabné 6 Irt. Szegő Qvula Nagy-Kanizsa 3 frt, Hirzchler Ödön, 8ohle-singer Isidor 2-2 frt. Dr. Szabó Zsigmond 1.80 frt Czimeruián Ferencz plébános 1-60 frt. Lábos Mihály 1 20 frt. Faios Ferenozné t frt LŐwe Adolf, Pick Jenő, Fischer N. Nenfeld Henrik, Vidde/ N-, Ehrnvald Béla\' Kmetykó Gyula 60- 60 kr. Herczer n! 90 kr. Szivea adományukért fogadják e helyen is a rendezőség meleg köszönetét. — $ékal ünntpiljr. A Csáktornyái állami fanitóképzó-intézet^ttuképzőköre e hó 6-án d. e. 9 órakor Jókai-Ünnepélyt rendezett a következő programmal: „Borue az Ég* férfi négyes, Alkalmi beszéd Felméri A tanár önképzőköii elnöktől. A holt költő szerelme Jókaitól, szavalta Trinkl A. nö vendék, Jókai Mórról felolvasta Berlek Qyőző növendék- Jókai félszázados jubile urnára, Komócsy Józseltől, szavalta Tóth Pál növendék, Ilymnus — 4 Csáktornyát túioltő tgjisOlit XlX-ik évi számadásait a mult évről kimutatta az egylet buzgó pénztárnok« Deák József. A bevétel rovata 1491 frt 34 krt., a kiadás rovata ugyanannyit tüntet fel. Vagyon 4940 ftt 18 kr. főleg felszerelésekben tűzoltói eszközökben* A segélyalap vagyona 2781 frt 50 kr — <$[igyil hlrtk. A zalamegyei gazd egyesület elhatározta, hogy Z.-Egerszegen Baross-emléket állit, melyre 100 irtot sza vazott a tagok pedig eddig 66 frtot irtak a\'á — Zala-Egerszegen árvaszéki ulnökökk dr. Czinder István és Oberaohn ügyvédek választattak meg — Vachot Sándor, jéhirü költőnk özvegye szül. Capó Mária urnő, ki most AlsóLeudván él, mindkét szén ére megvaku\'t — Keszthelytn 1893 ban szü letett 410 gyermek, meghalt 871,-megeskü dött 107 pár — A nagy kanizsai malatagyár és serfőzöde összes vagyona 488,896 fr értékű. — (SíT hdayos apa megtudva lapunkból, hogy városunk jeunes dor(6»i ismét többrendbeli bálokon, tombolás murikon és kraencheneken törik a fejüket, a következő tiltakozó poemát küldötte be lapudnak: Tiltsák be a bálokat. \\ Mélyen t\'sztelt szrrkesztő url Hat lányom van, csodaszép, Jár utánuk mint az árnyék Bolondul a férfinép. Eladók mind, kérem széuenl Hiszen ez a bajom éppen, Egy nap más után haad 8 egyet sem visznek,-r- hiába! írja ki hát az újságba : Tiltsák be a bálokat I Mélyen tisztelt szerkesztő url Nagy az adó, sok a gyerok I Mikor Jákób cselédkedett 8 ugy kapta meg Rebekát ? Oh, ha hat Jákóbra lelnék, Drága nőmmel nem pörölnék: Ugyan szégyeld már magad; Mé t tánczoltok adósságra? írja ki hát vs ujuágba : Tiltsák be a bálokat. Mélyen tisztelt szerkesztő ui\| Kok adó van, sok a gyerek \| Hát a tánczért is fizessünk ? Hogy »z isten áldja meg 1 Szabó, fodrász házibutor. Mind megannyi exekutor Farsangi szezon alatt. , Hol egy cipke(hol egy tü kell. írja kérem nagy betűkkel: Tiltsák be « bálokat 1 . Mélyen tisztelt szerkesztő url Nem tudja ön mi a bál, Majd megőrzi, ha önre is Hat nagy leány kiabál. Papa,hogy mehessünk férjhez? Mikor más ruhája izép lesz, Moár, tüll és patyolat. A mienk még szemet sem szúr írja ki már szerkesztő qr t Tiltsák be a bálokat. , Mélyen tisztelt szerkesztő ur! Hol a kormány?— kérdezem, Mely a hitvány filokszerát, 8 járványt iitja rémesen, Arra néki nincsen gondja, A mi legjobban megrontja A derék polgárokat, írja ki hát, pr,;don nélkül, Avagy — vegye feleségül Mind a hat leányomat. kcsergi családapa. / — ifi kai és a gyttmtkik. Pósa bácsi gyermeklapjának Az én Újságomnak kis ol vaséi egy gyönyörű albummal kedveskednek Jékai Mórnak jubileuma alkalmából, a ki nekik annyi szép elbeszélést, bűbájos mesét irt Az én Újságomba. Ebből az albumból több mint ezer aranyos gyerrnekarc fog mosolyogni a koszorús költőre. Jókai, a ki Az én Újságom ból megtudta gyermekeknek ezt a gyöngéi figyelmét, nagyon örül ennek az aranyos megemlékezésnek éa vi szonzásul As én Újságomnak egy hosszabb mulattató elbeszélést küldött, mely a mos-j megjelent első számban A medvék Or-• lágában czim alatt kezdődik. Ezenfelül legújabb éa legjobb arcáképA is megüldte sajátkezű aláirásával, mely igy szól: Jókai báci „Az én Újságom olvaróinak". A nagy mesemondónak ezt a sajátkezű aláirásával, ni látott fény nyomatú arczképét Az én Uj-\'. st.gom minden olvasója megkapja a második zásmhoz külön mellékletül Szerk. üzenetek. L é g r á d £ Köszönet a tudósításért! Máskor is ! P e r 1 a k A hiit hoztuk a név elhallgatásával. Alig hihető, de szomjú állapotok 11 N.Kanizsa, <§. A venet besoroztuk- CSARNOK. Befellegzett. .. Befellegzett a tiszta ég felettem\' Az hagyott el, kit igazán szerettem, Jobb lett volna nem ismét ni, jobb talán? Sa;gó szivem nem fájna — oly igazán, Felejteni szörnyű kin és gyötrelem I - Kózsa között a tövis bár megterem. — ?elejtnólek — hej de késő, nem lehet, Kubbá tetted szegény, árva szivemet I Rabod vagyok, mint az árnyék kisérlek ; . Hisz riélkUled teher nekem az élet I És te mégis ugy játszol a szivemmel, Mint a szellő a megsárgult levéllel. Magáll), megállj hűtlen leány megbánod I — Less mág idő, meghallom a sírásod. — Sirva -ríva visszakérsz még engemet.* De szeretni egyszer — többször - nem leheti Farkasa K&roy. . Kilencz ágra . . . Kilencz ágra van befonva Ejhajad ; Ha látom a gyönyör engem Elragad. Hát mikor még annak Arnya Rám esik I Érzi szivem a menyország Üdveit. : > 4 Kilenoz ágra befont hajú Szende lány 1 Kökényszemed szűz egével Nézz reám Szemed párja boldogító Két egem .«. Oh, e két ég nem csal* meg, Istenem l 4 " V&rossi Mlh&iy. Elég! Bete^ a sziv, lélek, Féreg van \'a fában 1 Unalmas az élet, Nem mint hajdanában. Itt fekszem ágyambam, Betegen elhagyva; Kis szobám fűtetlen, Magan összefagyva« t 1 / Nem jő hozzám senki, •» < Ninoe ki szánakozna) --De volna bor, kalács, Sok vendéget hozna I A sok hervadt virág, Egykor szobám éke, Mind pasztulást hiN&t, Mind mondja, b&g^ . végei Nen sokáig tart már, Vigaszul a tudat, . Megnyitják nekem is, Fel, égbe, as utat 1 . A halál rózsája Arczomon kigyúlt rég; Hallom jönnek értem, Mondják: ennek elégi B. Benicasky Lajos. Könycsepp, Van boldogság, — Hiszen tanitóm, Az irás is meséli, mondja . ... . De nem, nem itt — csak tui a siron, Ha lehullt a test földi rongya. 8 ha volna is e földi létben t Nekem, nélküled nem —- ne légyen; Téged sehol föl nem találván, Bolyongjak csak ioke*a árván. , . Majd tol a siron — igy tanitál Biztass hitem vigasztalAr Tán messze sincs — Lfes ast a siri mir Könyem patakja ássa . . i. Tóth JrtBsef. wlijü 11 r iwarncJMMMMMBoi 11» mv.masaaammmmmmmmmmmmmmmtKMmmmmm , i \' FEL KLÓS SZERKESZTŐ M ARQITAI JOZ8B1F XI. tečaj Vu Čakovcu 1894. januara 7-ga Br«j 1. 8 srodnikom atoii j- rr»kl din goro rit I H 1 1Í mro«. — Sr« potisk« Ulać. m ndr»>no-vimak, uj m polUJtJo u Im IMIIM J«t«r« IMÜth TI - lredpl»tam «cna )e: Na celo leto . . . 4 frt Na pol leta . . . 8 trt Na četvert leta . . 11 bt ^Jodlal broji kotoj« 10 kr. Obn&a« m poln rottol\'fc) rafala. MiMJitfii VlMbol »ilipoT* kum m podpUU i obsn&n. polil j »Ja. u* horvátokor t I Mir\|ar»koaa Jeslkaa lfelazeél družtvenl znanntvoui i povući)! vi lt»t sa puk. y ■frXgaqgl jrsr«Ocl<tljod.»:n jodLonlcrat 1 to: -sru. evaHru. nodolj-u__ Službeni gíasnik\': „Međimurskoga polpomagojuCega činovničkoga druživa\'C „Čakovečke flpnrkaaHe", „Me.ijimurske spurknsae". i t. d. i, X- -X-\'-U^-U J\'—. -ilil-J V Poziv na pređplatu. i Pokehdod je već počelo novo ljeto, slobodni smo po tuvane naše pretplatnike uljudno zamoliti, da isvole »pređplatu na buduću godinu (ljeto) oWviti \'4 to čim prvlje, da se redorvlló, nerprtkinuto odpre-mar\\je novinah uzmogne sa tfalje uredili. Predplata, molimo, nek nam se izvoli pripoSiljati isključivo pofltanskimi naputni-cami, koje eu sa to najshodnefle, 6amo treba, da ae na njih točno označi adresa pred* platnika. Céna „Medjimurju - Muraköz" osUje i za ljeto 1894. nepremenjena i to I Na oftlö ljeto 4 for. Naipoi ljeta \'2 for. Na fertal ljeta 1 for. Gospodarstvo, Divji kostanj izvrstna kima sa/blagd< Žalostno je reči, da se pri nas stotine i stotine oentih sfonda divjeg kostanja* — Izprobanjem je dokazano, da je divji kostanj izvrstna i pitna krma za blago. Kad ..j.hr=~ l.u-iL-i t vu jeseni plod kostanja padnei onda ga marljivi vrtlar skup spravlja Drugi pak, nebrineéi se za to voće, ostave ga na zemlji gnjiti i prez obzira hodaju po njem dok ga vu zemlju ne zgaze- A nije li grehota na ov način baratati ovakom izvretnom krmom, koja se more slobodno prozvati živinskim kruhom ? Preporučamo vruće gospodarom, koji imaju divjih kostanjah, nek ze pobrineju kaj vide moreju, da takov tad pobereju, i na prilično mesto spraviju i ovakvom točnom i zdravom krmom svoje blago hrane. Prez posebne priprave, prez •troSkov mom se pripraviti izvrstna pitvina ovcam, >a najviőe kravam dojnioam, koje s ovakvom hranom daju bolšu felu i vide mljeka, nego li, hraneč ih kojom god dru gom krmom On čas, gda ste pobrali divje kostanje razmečite je gde god po najti ili po kakvom drugom suhom i zračnom méstu Moraju se večkrat pomöftati, da nepl esnive ar hraniti e plesnivimi kostanji odviše je pogibeljno. Prvlje nego ste nakanili davati kostanj marhi, mora se nakvaeiti vu kakvoj posudi napun)enoj hladnom vodom, vse dok se\'nenaffuíhné i \'ne razpuoa. — Vu -vudi nek se drži dok poćme vonjali (smrdeti) kak vinska kiselina, a onda stop-ram nek se daje marhi. Kravam dojnicam podaj vsarki dan vu dva obroka četiri litre. Ovakova hrana vnogo je hranive9a od ikakve druge, koje se kravam dojnicam navadno daje. Kada jako ovakovoj hrani ae privćiju, onda odvifle za njom hlepiju. Čuvanje tivinah vu simsko doba > Veselim vtićicam neka se daje vsaki dan friftka hrana, n. pl. vsake (ele smje i semenje. Nek im ae dohitavaju ostanki jela, kak drobtinice od kruha, drobno sr6-zani komadi (falačeoi) mesa itd. Ovo nék se vse stavi na desku s \'koje se prvlje snčg spuhal, a vtioe budu vre tam dotle i nahranile se. Ovu milosrdnost proti vtieaa naj döca obavljaju, ar Ih 4to bude jáko ve-seMo. Za domaće pse potrebnome napraviti dobro pokrite hitice. a leiiflče se navčk drži čisto, pak tréba i slamu \'vtićkrtft ménjati Siromaškoga psa, koji jct na lancu ili na vojki (Striku) privezan, treba ga vsaki dan par vur pustiti, da se razveseli i nas -kače. Hrane mu fréba davati vige, nego vu ljeti. Vodu za napajanje treba" prék dneva ménjati i posudu vsaki dan očistiti. Konje treba pokrivati, kad <bu izvan Staje, te je dobro, da ne stoje dogo na hladnom vremenu Vuzde treba držati ua toplóm möstu, a žvale nesmeju biti amoml-njene, jer uz hladno željezo prilepi se to pel jezik ter bude ranjeu, kaj prosroku^e veliku bol. Kad je konj zaprežen pod kola pak ih vleče, onda ga netreba pokrivati, nego onda stopram kada stane. Vu obće preko zime potrabno je živini davati vile hrane nego po ljetu štale nek su dobro zaprte i nek nebude propuha ZABAVA. Mnienja glasovitih ljudih o ženah. L Milton glasoviti planik, rkoj je bil sliep, bil Jo po tretji krat otenjen,a svojom tretjom tenom nije baš najbolje živel. Jednoć je Lord Bukiogham mu tena bvalil i nami ja je ružom. Milton odgovori: jPo njesinoj fsrbl jo nepozaam, jer sam sliep, ali po njezinom trnja avidjam, da prav inatja.* Dragi krat opet je netko istoga piesnika pital, Jeli on nebi svoja kler hotel dati vite jezikov učiti? — „Ne" — odgovori on -.Za ženn je jedan jezik dosta«. Na pitanje: Zakaj se a Engleskoj prestolonaslednik more a četirinajstom leta svoje dobe koroni ti, a ženiti ae lemre dok, osemnajst liet neispunl, odgovoril je Milton: »Jerbo je tete jedna temi nego i/aljestvo ravnati.4 II. Jean Paul je vrlo liepo o t-nah reke\', on je najme jednom priUkum rekel : a2vna je navadno zadoji prijatelj, koj človeku a nesreči stalen ostane.* •1 III. i> Napoleon I. koj je znal tilente ženah cieniti, je rekel: lina ženah na svietu, koje to jedinu ftliagu imajo, da niso moti." IV. Glasoviti niemački piesnik Schiller, pnno je drztal do razboritosti i čednog ponašanja tenab, te je rekel: „Ja poznam najboljiu drtava po tom, po ćem ti najboljiu tena poznaš, a to ti je dragi prijatelj, da se o obodUma niflt oegovori. Ovo znamenuje toliko t Države i žene sa samo one najsrečneše, o kojib je nlflt negovori-" V. Jókai Mór je jednom prilikam rekol : »Na svietu so dvovrstne tene, najme takove, koju imadu ardce; ove ljube Jednoga, i ta kove, koje neiraaju srdoe, one ljube svakoga, koj im u piiliku dojde.* VI. Grčki filosof At istid je jednofi svojemu prijatelja, koj ga je zapital, kakova tena bi ma svetuval, odgovoril : „Nemoga ti niti jedna svetuvati, jer ako je llepa, \'bude te vkanjuvala, ako je grda, onda si se sam vkaoil i budeš nezadovoljan, ako je siromaška, doj-deá na nikaj, ako je bogata, budeš joj sloga, ako je visoko izobražena, bude te za nikaj\' dižala, ako je neizobražena, bude ti injom dug čas, a ako je zločesta, onda ti bade kak a peklu. • Najliepši nakit. Jedoa gospa iz Pongau (okrofje Solnog-rad) piáé n Pilgeru sliedeći, (vriedno za nas-leduvati) način nakiućiti bí tielo. Ona veli: „Našo babice i prababice sa bolje male nego danas mi, koj i« najznamenitiji i najliepšl nakit naiega tiela. Nj m je bil križ okolo vrata najdraggi kinč i najliepše znamenje. Odkud to dojde, da je negdainji liepi krit, po kaj kakvih bezam^hnih gjungjlh okolo vrata ? Ta dojde odtud, jer premalo mislimo, — da bi mi vide mislili, tak bi nam jaaco postalo, da je kršćanskoga dieteta, dievojke 1 tene najliepfii kioč : krit okolo vrata. Ako m-v ouglufta.) Jasle treba navék očistiti prvlje nego ee daje brana. Nastelj nek se takaj većkrat ménja, ar čistoća prodi vno go marhi. ZmrZjena jajca. Zmržjena jajoa opet postane j u dobra i baanovita sa hranu,;Tako se postave vu frižku vodu, vu kojoj se nekaj soli rastopi. Na taj naOin «e izvleće zima iz jajca. va Beč, kam je prl#pel nt večer ob 9. vari 10 minut Vu Kttlnu, 27. decembra. Norine n>Kölu. Ztg." dajo ma nnanje, da je kraljevaa -vdovioa, nad vojvodk inja Štefanija napokon po želji kralja Ferancs Jožefa privolila na udaju (zaraul) s nadvojvodom Ferencom Ferdinandom od Austrile-Este. ienčanje imalo bi <ee na skevom (obaviti. KAJ JE NOVOGA? — Prosimo poituvane naše predplat-nike, naj nam na početku zadnjega fer-talja predplatne zaoBtatke po pošti poflleju i pred plate za novi fertal ponoviju. Cena nadih novin je : Za jeden fertal 1 frt, za pol ljeta 2 frt. J Božičevanje Njegovog Veličanetva. Car i kralj Ferencz Joief sprevodil jo božičnje svetke vu krugu familije avoje kćori uadvolvodkiuje Marije Valerije vu L\'hteneggu kod Welsa. Nj. Veli anstvo stiglo je vu nedelju 24. decembra o poldan uel cugom iz Beča vn Wels, gde su ga na banhofu dočekali aaoao nadvojvoda Ferencz Salvator i njegov komorski predstojnik, barun Lederer. S kraljem je Ukaj dost I i glavni adjutaut grof Paar i nekoliko kabinetskih činovuikah. Pokehdob je vaaki doček bil prepovódan, podli su visoki gosti vu dvory Lichteuegg, gde su cél dan ostali vu najvužećšm krugu. Kralj je b nadvojvodkinjom, nadvojvodom, grofom Paarom i barunom Ledererom po poldan éetal vu dvoiskom parku, a >za tim su vsi ob 5. vuri nazočni bili vu najvu/.eflem krugu delenju darov kod božičnoga drévca. Vu pondéljek, na božić, čitane su pred pol-dau propisane tri ineSe vii dvorskoj kapelici po gradskom plebanuáu Flotzingern, — a nažoien je bi[ céli dvor. V tork po poldan ob 4 vuii 48 minut odputoval je kralj nazad Imenovanja. t Magjarske službene novine od subote preglasile su imenovanje pet novih doiivot nih kotrigov magnatske biže. Imenovani su Daruváty A\'ajoá, bivfll drogi prezefl kr. kurije, vezda vu penziji, 67 Ijet star; —• Lechner Auguatin, prefesor dri. prava vu sveučilištu vu Budlmpeflti, 57 Ijet star; — veleposjednik Horthy Štefan ; — Ludvig Julio, prezefl ravnateljskog včća magj. or-88čkih ieljeznicah, penzionirani savjetnik 52. ljeti star, - I bivfll tajnik unutarnjih poslov dr. Ssalavszky Julio, vezdaflnji főispán pV> »unski, 47 Ijet star. Prajzka vojna deputacija vu Beču. / Nadvojvoda Albrecht primil je 28. \'decembra ob 10 vuri pred poldan prajzku depo« taciju, koju je vodil »general pukovnik barun Loő. »Nadvojvoda .bil je opravljen vu prajzku felilmardalsku uniforma, ter je okružen s tojom vojnom suitom, primil iz rak vodje mar flalsko žezlo i ručno, pismo cara Vilima. Za tim je nadvojvoda razgovarjal s kotrigi deputacije: Žezlo (palica) je 20 colov dugo i poldtug ool debelo. Od čistoga zlata,, odje veno modrim baiftuuom i obloženo nemaćkom kopunom i prajzkim oslom, Na vi lm ima »pruskog Orla s diarpanti, a na kraja va bri* IJantih slova W. R (Vilim rex.) Va dopútaciji su general majori Lan« geubeck i Plossen ter podpukovuik Moltke. Prajzki gosti odseli su vu »Hotelu ImperlAa" O poldan primilo ih je vu audencija Nje§evo Veličanstvo, a prvlje nadvojvoda Albreéht, komu su uruöili maráaleki itap (palicu). Wu Čast gestom vdal je nadvojvoda obed, a drugi • dau su bili goati va cezarskom dvora. Oficirski dvoboj (duel) vu Intbruku. Pred dveml .tyedni vu tork pobili sa se v^u Insbruku na pištolje regimentski doktor dr. Viktor Wagner i sanitetski oberlajtnant Teuiker Ferenc, pri iem je dr. Wagneretek teško s kugljotn pogodjen, da je malo sa tim vumrl. Povod dvoboju dala je svadjs, ar ja oberlajtnant doktorovoga dečka (forééca) kaat^gaval. Veli se, da je dr. Wagner opot-robll zbantuvaue rćči i nazval Teucbera kukavicom. Touoher je pozval Wagnera ua dvoboj. Pri ustanovi pogodbe dvoboja interveniral je osobno sam brigadir general Laaič. Teucher je prvi streljal i tréfli Wagnera vn lalovku i gornju, stran glave. Dr. Wagner ostal jo za öas kakti okamenjeq, a za tim je opal i za pol vare vumrl. Bil je >stppram 36 Ijet star ter je hotel vu aveőiliáta ios-bružkom polučiti docentoru. Pogreb (zpoka-pmjti) nesrečnog doktora obavljan jeva sredu. K sprevodu doőel je karat (feldpater) ina-bruike posadne (aoldačke) bolnice ($pitala)y Skaöel, va priprostom habita. Komandant abora, podmarflal Hoicher mu Je na to rekelI Onda netrebate niti nazočen biti na sprevoda." Kapelan je odiflel, a sprevod je obavsjjen prez cirkvenih ceremonijah. Znameniti pokojniki ljeta 1893 -a Od znamenitih osobah (peraouab), koje sa vamrle tečajem 1898. ljeta, ,spominjemo sljedeće najznarneoiteie : Amerikanski general Benjamin Buttler, — amerik. preaefl Butite. főid Ilayes, ruski mineralog N\'kolaj Kokftt-rov, —• Španjolski političar Kristino Matoi/\'^ — panj. pjesnik Josó Zorills, — amer. državnik James Bialne, — poljski pjesnik Teofil Lenartovic, — francezka glumice Augustln1 Broban, — franc, bakrorezec Panl Girardet, — kardinal Filep Place, — nora veikj orientalista Krlstian Mohn, — franc, filozof Hipelite Faine, — franc, državnik Jultes Ferry, — austrijaaski general Leopold barun Edelsheim-Gyulii, — kardinal Achill, Apolloni, — franc, botaniker Alphoase De oandolle, — franc, admiral Edmond Paris pak ga Jofl k tomu damo po domaČem gospo dina plebanatu ili po kojem redovniku (a kloštra) posvetiti iliti blagosloviti, tak nim bude joá dragii." „Jedna žulencija bi. đ. Marije £a srdeu i križec na vratu —- po tom se pozna krfée nik Ukaj i izvana. To je onda agnnflec bez para. — On nas ćava od pogibelji tiela i \' dude ; zločestoga neprijatelja na daleko več \'od nas odbija, nečisti pogledi i govori nss nemogu doseći — oni se na križa, kakti od kakove debele željezne table odbijajo." .Vrlo je dobro, viáe krat se na muke naflega zveličitelja zmisliti ; a življenju se ithko pripeča, da človek radi ostalih svojih iskrbih na to zaboravi, te ovak n skrbi za ■•vakdainjim kruhom zaboravi na onoga, koj asu ga daje. Tko medjatim na sebi nosi ovo amamenje krMeniks, kak mu bude sve lahko, fcaj ma se je prije težko i preteiko činilo, a jpri tom nam još dojdu na -pamet batrlevne tíieől onoga, koj je svoj život za nafle zvell-<4tenje alduval, „NakinČite onda vade kćeri na dan prve »resveto priéesti sa oUm najlíepáim kinčem: riiecom, te Im točno raztolnaĆite zaamenn-\'••nje istoga. Nekake aviek opominja na po-koraoat, blagost srde,\' kriepostan iivot i svak-dadnju pobotnost, te da nikada neizgabe ispred oćih cilj svojega življenja". „ Je, mi žeme na nas je red — nko-čemo krila, kakti jedino vriedni kr&čaaeki nakit, opet pri naflih kčerih i pri nas samih opel áti i okolo vrata nositi. Nala parola seka bude :U otori znamenju mor«i obla dati." Ovak piie i dela jedna Žena gore n Austriji,a nebili to bilo dično i ihvale vriedno, da to nale med\|imnrske pročitaju te i one isto tak pričmu delati, sebe i svoje köeri s ovim najliep£im klnčom pričmu kinčiti. Ned-vojim, da sa malim nagovaranjem duhovnog pastira, kojega pak najvifls sinfla, nebi ova liepa navada uspleti mogla, a najpaće pako, kad bi se pri školskih dievojčicali započela. Zakaj só posti F / Ja bi skoro imal volju tvrditi, da se med svemi cirkveneroi zapovedjami, ona o posta najille kril. Pokvaren i zločest človek ja naprosto nedrli, jer sa pred njegovimi očmi sve zapovedi u obče, bolje i clrkvene tamo jedna bedastoća, koja je samo za prosti pak ovde. Manje pokvareni pak ja stoga ne\'drfti, jer kak veli, on fe dosta postil, dok nije imal kaj jesti, a k tomu miti aao saije ieh, kaj ide u usta, v<!Ć ona, kaj dohadja iz vast. I dok ovak svakoma jasno dokaznje, da nepostiti to^e grieb, misli, da je sad stra no spametno govoril i da ov mudar razlog nitko na svieta i ničim, nebi bil mogoči opovrčl, dapače je u toj bludnji, da ima jod i to prebedasta misel, sad se ba svaki, koj ga je ćal, 1 toga držal. Ovsk je jedan svećenik, jednoć aa \'potovanju doflel u jedna gostionn. Tu je bilo raznovrstnih ljadih, finijih i prostih, te si rečeni svećenik sedne k-stola,gde su več nekoliko dragonerskih officirah sedeli. Bil je bat petak i svi sa poleg svega toga meso jeli kak na bežič. Samo naö eve-ćenlk ai zapovedi jajca v mak kuhana i fala* čec sira. Jedan drtgonerski offieir, kej je bil izmed onih, koji do posta tamo onda nekaj drfte, ako kafl neimajo kaj {tsli, zapita svećenika: »ZaHaj oni gospon plebanufl neču meso Jesti?" nJa bum gospodina kapltiuo na ovo pitanje odmah odgovor dal, čim ma ion od* govori, zakaj nosi 6rlené hlače- — veli ive* dok, „Jerbo je soldaćkim sakonora tak nare* djeno i zapovedano* — odgovori kapitan. — meksikmski prezefl Mauool Gonzalea, — évajcarski kipar Kobert Dorer, — prvi grflki kirurg Teodor Aretaies, — engleski državnik Kdvard lurd Derby, — kardinal Luigi Glor dani, — kardinal Luipi Sepiaccl, — maki general Aleksander knez Dondukov-Korsakov, — prene« rumunjske akademije snanostib G j uro Barlto, — talijanski vraflitelj Arnoldo Oantani, — danski historiker Gaspar Wege-ner, — kardinal Tomo Zigliara, — holan-daski fiziolog Jakob Molescott, — ansr. državnik Anton Schmerling, — d naki lirik PeUr Holat, — ruski lit. hist. Jakob Grot — amerikanskih glumac Edvlo Bootb, — magjarski glasbotvor Erkel Fereoc«, — ived-ski geolog Antun 8jögren, — talijanski fllo cof Silvio Spoventa, — prvi švedski psihiater Nols Kjellberg, — franc, novelista Goy de Manpassant, — aostr. ratni minister general Ferdinánd Hauor, — francoski romanopisec Mario Ucbard, — franc, slikar Aogust Glaize, — franc, vračitelj Jean Ooarcot, — poljski risar Elviro Andriolli, — ruski pjesnik Alek-Bcj Apuhtio, — auierik. drž. Hamilton Fish. — franc, general Franc is Miribel, — ivajc diž. Louls Rochonnet, — ruski pjesnik Alek sej Plesčojev, prajski general Arnold Kameke — talijanski Komponista Coto Pedrotti, — franc, mardal Mak Mahoo, — franc, komp. Oarles Goonod, — nizozemski archeohg Konrad Leeinana, — poljski slikar Jan Matejko, — kardinal Oailo Laureni, — franc. dri. Pierre Tirard, — roški glasbot* botvorao Petar Čajkovski, — amer. historiker Francls Parkman, — njem»čkl pjeviC The« odor Vachtel, — austr. general grof Alek-sander Hartenau, — magjaiukI državnik Ladislav Szögyíny-Maricb, — englezki fiz!-koB John Tyndall, — srbski minister prezeö Lazar Dokif, — francezki publicista Viktor Scbeclcher i franc, filozof Viktor Oonsiderunt. Tajinstvena smrt. Na Štefanje naill su vu Budimpešti upravo naproti carlnari (barmici) na dunavskoj obali mrtvo tölo elegantno opravljenoga ćovčka, vu kom su kcsnefle prepoznali grofa Ivan SomSiča. Nežna se prav, da li se je sam vubil ili mu se je dogodi\'a nesreča,^ jer na vanjskom (öli* neima ozlcde. Iztraga bude atvar ustanovila. Grof SomÜé, koj je bil 63 Ijet star, iabadja od prefltimane i bogate familije vn Somogyskoj varmegjijl. lieibajué velik imőtek, dal Be je ljeta 1871. izobrati za ablegata- Istoga se je ljeta eienil s Irmom Krail, — ali je ienitba bila vrlo nesrečna. Grof je živel lazkoáno, reziiel se ženom vsel je drugo ženu od jednoga gruotaéa. Kad Je potroáil ves imetek svoj, postal je trapista vu Bosni, kosnešo Franjevac (fráter,), a sa tim ae je akital po svétn. Na zadnje je postal pak je brž čas vn pijanosti opal s dunavsko obale i vumrl. Vu Budimpešti 30. decembra. Minister trgovine preglaiuje provedbenu naredbu k novom patentnom zakonu. Vu področju korane sv. Štefana delila bude od vezda pateute samo magjatska vlada(kormanj) Molbe imaju se vu Magjarskolj upraviti na magjarskom jeziku ministru trgovine, iz Horvatske i Slavonije na iiorvatskom jeziku Kratke novosti. — Pred par dnevi je vumrl vu Beču dr* Adolf Jelinok, rabin bečke izraolltske bogoátovne občine, vu 78 ljeta. Oőuili su ga kakti orientaliutu i prodikatora. Njegov s;n Ojuro poznati je profesor medjunarodnog državnog prava vu Heidelbergu. — Po najuoveőem izkazu ima Beč 2272 voliće, 2670 vsake fele družtvah, 748Ö protokoliranih firmah i 886 vsake fele noviuali i časopisali. Dobre žepne I sténe vure za fal cőne moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Čakovcu (Pijač, ŠparkaBsa). Pri njem se uzimljeju vure takaj za popravek za fal cönu. Kapitan : „Dobro ! — Gospon straž meflfer, ov baka ima tak dugo dobivati polovicu menaže, dok mu hlače nebudu dobre lu Fal recept. Bete. nik : »Gospon doktor, prehladi I sam s», pak imam strađnu kihavicu, hu-njavicu. Kaj bi imal kakti najbol\'e rabiti ?\' Doktor: „Uuboa." Moderno. Frajlica ; Ja neznam, kaj se Mariák« tuliko napuhava. Ja sam za cčlo tuliko put bila zzručena, kuliko i Ona. Priredil : Gl&d P\'erencz ü Grac, 30-ga dec/.embra 1893 22 tf 33 3 11 Cena zHka. — tíahona Arak 1 m-.mázaa. — 1 m.-cent. Buza Zab Rozs Kukoricza ó i " ui Árpa Fehér bab Sárga > Vegyes > Pšenica Zob Hri Kuruza stari1 n novi Ječmen Grah beli > žuti » zmčšan frt kr. 6 25 6 — 6 50 4 60 6 — 5 -4.10 4. - V gekaj za kratek čas. Pri raportu. Baka: „ Gospon kapitan, pokorno javljam, da su mi te hlače preveč vuzke «i ODGOVORNI UBEDN1K MARQITAI J O Z S E F i Glavni »urednik G L A D F E B. E N O Z BUDAPESTI HÍRLAP. 7 K I o I i z élésre liivjuk fol tisztelettől a n. ó. olvasóközönséget a „Anda" — veli sad svečenik — i cirkvenimi zapovedjami je naredjenc i zipove dano se po petkih i aubntah od mesa zdrža-vati«. „Dobro- — veli kap tan — .ali ja mislim, da je to vrlo težka stvar, se od mesa sdrlavati." »To je mognóe, ali" — zapita ga »ve* ćeuik — .zakaj vi poepodiu kapitan nosite ttžkn kacigu na glavi?" .To je takaj zapoved- — odgovori offi-cir — ,a izvan toga icnebka kaciga naa (uva od vndarcov,koje neprijatelj močom proti nadoj glavi dela.* „E.< na !• veli na to svtóeuik — pos ti• i je takaj zapoved, i post čuva naflu dVAu od vudarcev neprijatelja naflega, vraga, kojimi on na nja napada«. Offlcir nI je dalje n<ftt spi taval. Em. Kollay M894 ik évfolyamára (XtV. évfolyam,) A* ujságoMnálás egyik főfeladata: a közönség helyes, gyors s ponlos értesi-léae. Még száz éve ainos annak, hogy a magyar »ajtó oaak a Bécsből kapott legmagasabb engedélylyel vehetett ludomAat a külföld eneményeiről, igy ia coak hetek múlva. Ma ?4 óra sem múlhat el, hogy a kttzflnnéget ne érteaiinllk nemcsak hai&nk, hanem as ^egésx világ nevezetenebb eaeményoiröl. Táviratai, teleton, éber levelező a világ mind a négy tájékáról a as ornzág minden népesebb pontjáról hirt adnak mindarról a ml igényt tarthat a mUvelt ember érdeklfldésére. Tudósításaink e regetegéböl kiválogatni éa megrontálni, Ügyesen éa tetszSen feldolgozni n»t, ami a közönségre nézve axűkaéges hasznos és érdekes: ebben a Budapesti Hirlap íennáliA«a ötu eddi« utói nem órt póldaadA^Hal jArt elöl, mert sierkeszlöségünket az a meggyőződé« vezeti munkájában, hogy a közönség nemmit uem várhat el annjlra újságtól, mint azt, hogy pontosan, megbízhatóan és lelkiismeretesen legyen tájékoztatva. Ez a közönség igasi anyagi és közművelődési érdeke, ez a mai zsurnalisztika fejlődési iránya. Olt pedig nevezetesen azokban a rovatokban, a hol magának a Budapesti Hírlapnak a véleménye, Ítélete, iránya karaktere; egyszóval egyéuisége nyilatkozik meg, tizennégy évi tdzpróba után már mindenki tudja, hogy mit várhat a Hudaposti Hírlaptól. Az előfizetési föltételek a követkszSk ; Félévre 1 Irt Hgé8z éyre I I irt- Ugy hónapra 1 Irl 20 kr. Negyedavrt) * frt 50 kr. Vidékrftl legozélszerObb a postautalványon való e\'tüflselés. Clm : B U D A P É S T I H 1 R L A P kiadóhivatala lUJDAPBSTHtf, yjjj kuáltt, $őkk f/tlárd atcia 4. stdm fáitt/ kőrút 5. síim. Ibi6 tk. 1898. Árverési hirdetményi kivonat* A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Ssikubala Jakab rácskaninal lakos végrebaj-Utónak, Knecbtl András végfalvi lakoa végrehajtást szenvedő elleni 128 frt 48 kr.\' tőkekövetelés éa járul&kai iránti végre-1 hajtási ügyében a nkanizsai kir.törvazók a csáktoruyal kir. jbiróság területén lévő III hegykerületi 271 tk. 177 hras- a. ingatlan1 470 frt becsárban 1894 éti január hó 27-ik napián \'délilőtt 10 órakor a III. hegykor öleti községi bíró hátánál, a végfalvi 84. tk. 52. hrsi. a. egész ingatlan esen ingatlan a végr. t. 156. §•» értelmében 281 frt becsértékben ós ugyanezen tjkvben 186. hrax. a. ingatlanból Knechtl Andrási jlletó fele 109 frt becsárban as árverést elrebdelte éa hogy s fentebb megjelölt ingatlan 1894 M januar hb 27 Ik napján délután 3 órakor a végfalvi községi biró házánál megUrtandó nyilvános árvetésen a raegállapitottJilkiálUU1 áron alól is eladatni fog. Árverezni stándékosók tartoznak ss ingat lau becsárának 10°\|,-át készpóazben, vagy ai 1881: LX, t.-cz 42,§-ban jelzett árfolyammal azámitott és as 1881. évi november hó 1-éu 8838. ss1 a. kelt igasságügymioiszteri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhes letenni, vagy as 18R1. LX t-cz, 107. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elólegea elhelyezéséről kiállított szabályaserü elismervényt átssolgáltatni. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Oaák tornyán, 1893. november 19 én._944 655 - 1898. v. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881.évi LX: t.-cz. 102. § a érielmében finnel köz-hirré teszi, hogy a perlaki kir. járáibiróiág 1893. évi 4346 számú végzése következtében dr Werkner Mihály budapesti ügyvéd által, képviselt R-senzweig Sámuel budapesti lakos\' javára Mihoczi Simon pálinoveczi lakos ellet 267 frt 29 kr s jár. eiejóg foganatosított kielégilóti végrehajtás utján lefoglalt és 801 frt 70 kr becsült 2 drb varrógép, szobabútorok, egy tehén, különféle férfi és nói uj ruha s posató, ládák, egy sátorfa ponyvával és egy álványból álló ÍDgóságok nyilvános áiveróseu eladatnak« Mely árverésnek a perlaki kir. jbiróaág 4392—1893 p. számú végzésó folytán 267 frt 29 kr tőkekövetelés és a már megállapi tolt költségek erejéig Pálinovecxen alperes lakásáu leendő eszközlésére 1894. évi január hó 14-ik nap-jónak délelőtti 8 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni atán dékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg,hogy as érintett ingóíágok az 1881. éviLX. t.-cz-107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Perlakon, 1894. évi janflár hó 4. Stern Frigyes, 946_kjr. Jbiróság! végrehajtó. Házeladás. Csáktornyán a Perlaki-ulcza 280. sz^alalt levő ház szabad kézből elad. Bővebbet a tulajdonos Schiesinger Mórnál. I^OOOOOCOOOOOOOOC PSERHOFE ROJ.-f é 1 e , B\'^ógy•zeartáx > < BÜC8I1EN, 1. KEH, 8INGERSTUA8SE 15. 8Z. A. „zutn goldenen Reiohsapfel." Véri l«il<é UlHlHCHok, eselótt álí«lAno» Ubdaoaok neve alatt; e» atóbbl nevet telje Joggal megérdemlik, mivel csakugyan alig létesik betegség, melyben omu labdacaok caodáa ha. Uiukat tMrtwrMtB b« nam bixonyltották volna. fcvtixedek óla exen labdacaok általános elterjedáenek Sr-vendenik i« alig van család, niolyben exen kitünö háflasorbúl ké»lot nem volna található. Ssámtalan orvoa által -sen labdacsok hislasorill ajánltatnak éa ajánltattak minden oly bajoknál •elyok » roaa eméaatásból éi nxékrokediaból erednek : mint epe-savarok. májbajok, kólika, vártól nláaok •rányit, béltét lenség i hsson\'ó Uta aigeknál. Vértisstltó tulajdonságuknál fogta ki ünft hatással vannak vérsseginység a as abból aradő bkoknál ia : Igy aápkórnál, Idegesaégból asármasó fejfájásoknál »tb. Kua vártlsstlM labdacaok olv könnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat aam okossik, a annak folytán » laggyengébb »gyének,, de mig gyermekek álUl li minden aggodalom nélkül bevehetök. A axámtalan hálairatból, melyet a labdacaok fogyásból a legkillönbönöbb és legneheaebb betegaá gak ntán egéssségük visszanyerése folytán hoaaánk InUatak, caan halyan caakla néhányat említünk aaon megjegyaéasel, hogy mindenki, a kl aaan labdaciokat ígysaer haaanálta, mag vagyunk gyöaödva, aaokat tovább fogja ajánlani. Köln, 1893. április hó S \' án. Tlaitalt Paarhofar url Lagym oly salves 4a küldjön nik.m tamil tS tekercs, t aa ön röllilinulhatatlan véniaatitá labdacsaiból utánviteilel. Kogadja ex ut.xi la a legmilvebb ku.xönetemet l»bdao\| .-aodahatáxáírt. Mer«<lok telje« t\'.Kelettel Pawljetik Kerekű, Köln, LinSenUial. _ Hra cha, Klódnlk mellett, ISS7. axapt hó It éa. Takintalaa Űr! latoi akarata volt, hogy ai 0« labdacaai kexeim köti kerűlltk, melyeknek liatáaát eie«ii»l magirom: fen gyermekágyban meghűltem olyannyira, hogy eemini munkát eem vnlum többi kip«* vigetni U blxonyár* már a holtak kőit rolnik, ha aa On caodálatr* miító Ulxlaceei engem nem mentettek vol«»a Ineg. Ax leten il<J» meg Önt exirt exeraxer. Nagy bisalmam van, hogy exec labda aok engem la tftkileteeen kl fonnak gyógyítani, a mini mlr miaokuxk ia agitsaigUk viaaaany.rieire aagiteigül axol-íáltak. ____Knlícx Taria. Ttáca ÚJhaly, 1887. nov. 9 in. Mélytn tlaatalt Ör I ^J A legforróbb köexóiiateirtat mniidom exennel O.inek 60 ávaa nagysiuim neviben. Al Hletó S iven át axenved«tt gyomorburutben ia viakóraágben, már ilelit la m«Konla, iveiyrAI egyibkint la la mokd»tl, mljón viletlen egy dn. bőit kp;tt On kltünS vértlaaütó UbdacMlból aa<>knak állandó bxaxnálata folytán tökileteien kigyógyult. Ugíóbb tlaatalattal__Walaaattai Joaefa. Eichangrabaramt, Qföhl mellett, 188» márca 17-án. Takintataa Drl Alú\'lrott lemitelten kir 4 eaomagot aa ön valóban haauioa ia kilQnÓ Ixbdacaaiból. Kl nem mulMxtbatom leg nagyobb eliemerieeinat kifeJeinl exen l»bd»e«.k irlike fa-lati ia »»ok, a hol oaak alkalmam nyílik, a a»en»edóknek legmelegebben fogom ^inlanl. Kxen hálalratom tetaxiaeaa-rinli baaxnáláaára Out exen u el felbatalinaxom. Tejea tlaatalattal____Hahn Ignáca. Qotachdorf, Kolbacb mallatt, SalUaia 1888. okt. 8 án T. Ürl Kulkirem, miaxerlut ax ön virtlaatlló labd.e-all.ól 1 eaomagot 6 doboxxal kOld.nl exi»eekedjik. Caákla aa ön cecrdálatoa labdacaaioak köaxönbetem, hogy egy gyomor, bajtól, mely eugem öt iven át gyötört, inegaaaUdullam. Kr.en labdacaok nflam aobxaem fognak klí»aynl, a mldón legforróbb köaxönatamat kifejeaam, vagyok t\'aaleioltel 2wl«kl Anna. Esan vártlaallW labdások oaakls a P««rho fer J.-féle, ax „arany birodalmi almáhoi" MlwaaU IfágyiaacUrbM, Héeafceá I , Min-\|fratraaae 15. aa. «. kéaslttettnok vnlódi mlnü-aégban, a egy 10 aaam labdacsot tartalmán) döboa ára 21 kr. Kgy caoatag, malybaa 0 dobos tartalmas-Utlk, 1 frt 05 krU korfll ; birmentetlon utánvótel VBldéanál 1 frt 10 kr. Egy csomagnál kevesebb nem küldaUk «1. A> Oasug elöbbaul beköldé.énil (ml legjobban postautalvány nyal easkósölUtik) bérmantes klldéaa«! Pearhofer J.-fála vártiaaUtó labdaoaokat kftvaUlni ár <u. klaasok tekinthetők valódiaknak, malyeknak has«. aál. ; Utaaltáaa a Paarhofar J. nivalálráaaal feketo ssiuban ia minden egyaa dobon fedele ugyanaiOK alá-IrAaaal vörös »sínben van ellátva. Amerikai lÉtvWfiflto, SS^iÍSTi sser minden kössvényaa ia caásoa bajok. n. a: gcrincs agy-bántalow, tagaaaggatáa ischlaa, ralgraiae idegen fogfájás, töfájáa, fttUsaggaUa stb. stb. aUaa 1 forint 20 kr. PMrkahr J-.töl Évek hoaaaá sor« Tannochinin óta valamennyi hajnöveístö aser kösött orvosok ál tal a lo.\'jobbnak ellamorve nagy asJencsivel 2 forint Általános tapasz tal a lo.\'jobbnak alismorva. Kgy elegánsan kiállított lencsével 2 forint. Nteuelel MnárUI es&rás által oko ■olt sebokuil, márgea daganatoknál, ujjkukacs, se-bas- vagy gyuladt-mall vagy máa ily bajoknál, mint kltünö sser lön kipróbálva. 1 tágely 50 kr. Bár mentve 75 kr. Fagybalzsam idült aabra, mlut legl intoaabb sser alismerva. Kgy köcsöggel 40 kr Bérmentve 65 kr. rt+ifrinn/ltr W általán aan Ismert kitBnöháal- • UÜ11UI1ÜUV, iMr harnt rekadtaég. görraóa kii- hógéa atb. ellen, 1 ttvegecake ár* 50 krajo. 2 ttveg bérmentve 1 frt 50 krajcsár. Élet-esszenczia ffiK-t^\' S ás n<inden»«ma altesti bajok ollen kitttuO hásisser, ,1 ttvegecake 22 kr. 12 tlveg 2 frt. Altalános tisztító só u?"2Ő6Abá5: sser a roas eméastás minden kOvetkesményei, a. m. fSfáJás, saédttlós gyomorgörcs, gyomorhév, aranyér, dugulás stb. ellen. 1 csomag ára 1 forint. Angol csodabalzsam, 60 Por a lábizzadás ellen. f^uTauT iasadást s as asáltal képsödő kellemetlen saagot, épen tartja a lábbelit és mint ártalmaUan aaer van kipróbálva. Égy dobossal 50 kr. Bérmentve 76 kr. Golyva-balzsam, bérmentes kttldéaael 65 kr. fa Helsó vagy egés/.sós-só gyomorliurnt és minden a rendetlen emááfUaMI •sármasó bajoknál. Kgy caomag 1 frt. Ksen IU falaorolt késsitményeken kMl as oaalrák lapokban hirdeUtt óxasea bal- ás kfUfSMl gyógyateréssoti klMnlegeaaégek raktár«« m»»k éa _______ t ■ 4 ^ , a késKletban netán nem levftk gyorsan ás olcsón twag- St?!\' \\hi ? kr" 2 ítl V0kr 1 «ere,tetnek. - Postai megrendelések a Uftyomb- 4 C0m,í r\\f!r^J" M.V^lUUek, ha a pénaó««g aWra bStída^f, mag 5 frt 20 kr. áa 10 csomsg 6 frt SO krba korili. ntgrűbb megrendelések utánvéttel küldetnek, - Sir- I. Nagy elterjedtségük kOvetkastébiu f ......... a legkülönfélébb nevek éa alakok alatti___„_____________, ntUoatatcsk: eanek kóvetkestében kéretik eniakli« i sokkal mérsékeltebbik. MT NB. Hagy elteHedtaégük kóvetkastéb\'iu ! mentve caakTa oly eaetben történik a küldés, ka u •Ma labdacsok a legkülönfélébb nevek áa alakok alatt \| óssaeg etóre beérkesik, mely eaatbea a posUköltaágek iXXXXXXXXXXXXXX Bérhettdás. Slübot\'Csán két lakház Oirlas, v »8 8 évre azonnal bírbeadaudó. As egyik liáz kővetkező lit lyiségekból áll : 2 szoba. 1 konyha, 1 karara, istálló, pajta és pincsébói, tQvábbá hozsátartozó 2 hold szántóföld. A másik fa ás pedig: 1 szobából, egy mellékazoba, konyha, istálló, pajta, kararából éa boziátartosó fól hold kert és fél hold szántóföld. Bóvebben értekezhetni Singer Salamon 941 2—9 tulajodonoMál S i o b o I I o i i o. Binger 8. vu Sobotiei na rendn daje jedno za drugem na 8 letab 2 h i z e koje moći je tski^prekvieti, Jedna hiža stoji: is 2 sobab, knhnje, komore, fltale, Skednje ; sim spada joft pol mekot vrta t S mekotsh oranice. • • Druga hlfta stoji: is 2 sobe« knhnje. fltale, Skednje, komore; sim spada jod pol mekot vrta 1 poldragi ratov i oranice. Vu 8obotici 1898. 22 ga decembra. i Singer Salamop. o lOOOOOOOOO009000000I Valódi I gyógy malaga-bor. a Klosternepburgi cs. és kir. borklsárleti állomás szerint igen jó valódi malaga, kilünö erösitöszer fl/engélkedők, betegek, lábbadozók és gyermekeknek stb. vérszegénység és gyomor-bajok ellen igen jó hatással van, Kapható a VINADOR spanyol bornagykereskedés Béea c Hamkur. törvényileg bejegyzett védjegye alatt \|B és \'/• eredeti üvegekben. Tov&bbá különfele igen finom külföldi bc/jk eredeti üvegekben, eredeti árak mellett úgyszintén poharankénti kimérés <§xeiverth <£ntal ur vendéglőjében C&ékk tornyon. A Vinador jegy, úgyszintén a bejegyzett Q védjegy pontos figyelembe ajánllatik. mert valódisá Q gáért csakis akkor vállaltatik teljes jótállás. es2 6-6 Q ÍOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOo Előfizetési felhívás a L éi ^ Kosi vény ée ca&bn uenvedóknek oxennel a ^ legtágabb körökben Horgony-Pain-Expeller olnovozéa alatt dioaérőle* iamorotossó vált Tind. Captici conip. ajáfllólag légyen emlékozotbo hozva. Ezon népszerű háziazer 2ö ota, mint lojpnegbizhatóbb fi\\jdalonieaillapitó bodörzaölé« ismerotcs os mindnyájak által, a ki» használták igon kodvoltotik, úgy hogy további ktilőnÖH ajánlásra nem szorul. Üvegje 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 krnyi áron a logtöbb gyógyazor-tárban kapható. Azonban a „Horgony" védjegyre iigyc- nyal ollátott üvegek londó. mórt oaak a vörös valódiak volna kapható, akkor forduljunk a gyá gzerL.\'ához: Richtor Ryófcyszertán ífe Ha a valódi Pain-Kxpellor helyben nom ..........rtok rft ,,as arany József gyógj- oroszláahoi" Prágában vagy Török gyógyszeroszhei Budapesten., ■ ■éplradalail hm litmercillerjeKlIö kép«« htlllap Idtl évfolyamára. Megjelen minden vasárnap, diizei kiállításban, tetszetSs borítékkal. A „Képes Csal&dl Lapok* a legelterjedtebb, legdtoieeebb a legolcsóbb képee hetilap, a mely »»ivet és lelket nemeaitó. hasiDos és ismeretterjesztő olvasmányokat nyújt a magyar müveit olvasóközönségnek. A . Képe« <C»alévdi Lapok" a legmagasabb irodalmi nivón álló lep, mely körűi nemied irodalmunknak első rangu irói éa írónői tömörülnek; igy az 1894. évii első nám a követ-keaö Íróktól hoz közleményeket: JÓKAI MÓR: .Hogy is volt ez a dolog?\' (Beszély). BENICZKY BAJZA LENKE: „A sora kockája." (Jfcegény). TÖLGYESI MIHÁLY s „A gyémánt gyürö." (Humoreszk) P. OSOKBA ÁKOS : „A boporu» partján." (Raji). 8T1LLER tanár: „A füzöröl." (Orvosi csikk), stb. stb. Költeményeket irtak e aaámba : KOMÓC8Y IOZ8EF, VARSÁNYI GYULA, PELEKI SÁNDOR dr. A regény mellékletet LAUKA GUSZTÁV irta. cilme: »Páaatortüz és lldérozfény." — A képek az uj év alkalmából valók a igen találó rajzok. A mi különös érdeket kölosönöz e s?ámnak az, hogy az abban megjelent köles-mények Íróinak a ozképeit n sajátkezU aláírásaiba veszi ai olvasó. A .Képes Cnal&di Lapok" évenkint a saövegbe nyomott több regényt ad, elsőrangú irók tollából. . A i Képes Családi Lapok- kéthetenkint megjelenő melléklapja a ,Hölgyek Lapja" hftrlartási éa divatrésszel ellátva, teljesen nólkulöxhetövó teáz minden más divatlap tartását, A „Képes Családi Lapok" a fentebb emiilett azöveg között megjelenő regényeken kívül évenkint több önálló- eredeti beköthető regényt ad jutalmul előfizetőinek. 8 mindezen előnyök daozára a „Képes Oaládi La-pok"-nak a „Hölgyek Lapju" czimü divatlappal éa génymelléklettel együtt előfizetési ára caak e«ésr évre 0 frt, íélévre 3 Irt, negyedévre 1 írt BO kr. Az elő-flveléaí pénzek a lap kiadóhivatalához : Budapest. Nagykorona utcza SO. szAm küldendők, amely kívánatra mutatvány számokat díjtalanul küld bárkinek ba az iránt levelezőlapon megkereatelik. IC A^l eé» évre aaólő • Irinyi eléflxetáal 8«i. ■ ■e«e» NO kr eismaitláil éa noalniitillliAtl 4IJIal évre heltftlá minaU a reseu/t, — aki félévi 8 fr\| •léflaeiéal AiHiegei é* 40 kr raoiiiacaliit éa poXmartl- • HAal dijai küld he. annak * re«énr<, atl 1 tri 50 kr nesyodévl elóQaeléal dljnl a tO kr esőmnsoláal és poi- • ••Ujai eacysaerre küld he, amink ey eredeti rctéilrl kiild ajánlva éa díjmentesen jutnlmul a kiadóhivatal A „Köpés Családi Lapok4\' kiadóhivatala 937 8—6 Budapeat V. NHRykorona\'Uto/a 20. 628—1898. v. sz. • } Árverési hirdetmény, Aloliit bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.c. 102. § a értelmében ezennel közliirró teszi j hogy a perlaki kir. járásbíróság 1898; évi 4574- p. száma végzése következtében Zikál Henrik Csáktornyái ügyvéd által képviselt Neofeld Adolf alsó-domborui lekoB javára Kr\'zssy Mihály mora-klrályi lakos ellen 471 írt 50 kr l jár. erejéig fo-ganatoöitott kielégítési végrehajtás utján le-foglalt és 490 frtra becsült 2 drb sertcs, 1 pajta, 1 herélt ló ós 1 tehénből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a perlaki kir. jbiróság 4982—1898. p. sz.végaéae folytán festi tőkekövetelés és eddig összesen fiO frt 55 Jurban bíróilag már megállapított költségek erejéig Mars-Királyon »Iperee lakásán leendó eszközlésére 1894. évi január hó 13. napjának délelőtt 8 órája határidőül kitütetik és ahhoz m venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénz fizetés mellett a legtöbbet igérónek becsáron «lul is elfogoak adatni. Kelt Perlaken, 1898. évi 4cesember bó 31. Stern Frigyes, 945 kir. jbirósági Yégrrrtujtó. llllY VU\\ órás és ékszerész Csáktornyán, főtér, az uj takarékpénztári épületben. Ajánlja dúsan felszerelt svájexi zsebóra-. arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. o 8 a O te hó árak melleit KX»00OCOOKKKKXXXKXKXKXKK^aCMKXKKÍ Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosnál Csáktornyán. XI. évfolyam. Csáktornya, 4894 , január 14-én 2, szám- BkarkasstOvsl 4rt«k«anl l«kt min-dtanap 11 fa la óra kteAtt — A lap aulleml riaaira ronatkoa »Iad«» kSa]M»iajr MargUat JilMf aMtkaaatl atrtr. kttldmdS. KladóhivaUl i Fiaclt«! fftlttp kS«yvkarSakcd4aa. Ida klldsndSk as alOfUttfci dijak ■jllttarak is klrdatWk. flirfct&ek jitiijosu uániltalsii. ■ ■ MAGYAR és ÖORVXT HYKLYIK ftlKGJELKMS TÁRSADALMI, ISMgRSnKEJKSZTÖ * SZÉPIRODALMI HETILAP. _ Megjelenik UetenUInl e^Meri vnnárunp. A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztári, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. K«éas, , . 4 fin Fél érre . . . . 8 frt Negyed érre . . . 1 fH Egyes szám 10 kr. ^ Hird«UMk mig alfcfadtataak I Badapwteai Qoldbwrgst A. T. I« «ck.Uia B. klrd. Írod. HioaUot Bokalak H., Dakaa M., OpftHk, A* D.uU G. L. im iinimU ta Hff»«L BrtnUa; SUra ^ . SyilVér ptlUpcum 10 kp 1 > j snp iji ^ Jegyzőkönyv. Vételeit Csáktornyán, a csáktornyai llőegylet 1894. Január 7-én tartott rendes évi közgyűléséről. Elnök: Nyuzsy Mátyás. Jegyző : Al szeghy. Jelen voltak: Dr. Schwarcz, Molnár József, Bencsák, Pruszacz, Szeivert.Moran-dini, Krampacs, Debica, Nóvák Ferencz, Marinovils, Godina. Kukovec, Vengerl, Bu-jsnica, Zrínyi János, Tróják, Horváth Péter, Iloffmann, Bohin, Hampamer, Kipke, Dorner Blau, Baianics, Megla János, Czeízek, Pulay Kelemen, Krizsan, Adelraann, Sztrahunya, Horváth György, Dőring, Szőke, Fürszl, Hernslein, Partlics Megla Anlal, Hanzsel, Vrbnyak, llorvatics M., Deutsch Gyula, Neumann Samu, Heinrich Mór\'cz, Pálya Mihály, Wollák Rezső, Rosenberg Lajos, Baumhak, Deák. , •> 1. Nuesy Mátyás alelnök ur üdvözli a megjelent tagokat, a közgyűlést az alap szabályok 6. §-a értelmében határozat ké pesnek és paegnyitottnak nyilvánítja és a mai közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Molnár József és Neumann Samu tag urakat kéri fel. 2. Elnökség jelenli, hogy a választmány a folyó ügyek elintézése czéljából a mull évben két ülést lartoU, melyek egyikén! szomorú kötelesség hárult az elnökségre: bejelenteni néhai Sárosi László egyletünk elnökének halálát, azon férfiúét, ki egyesületünknek (1883. jan. 7) választmányi tagja, majd alelnöke (1884. jan. 6.) és 1886. január 10 iki közgyűlés óta egyletünk buzgó elnöke volt, ki teljes odaadással és szeretettel karolla fel mindazon intézkedé seket, melyek humánus egyletünk előmeneteléhez és fölvirágzásához hozzájárullak. A választmány nem is késett annak idején legmélyebb részvétének kifejezést adni néhai elnökünk bánatos özvegyénél, ma pedig, évi rendes közgyűlésünkön arra kérem önöket, méltóztassanak elfogadni, bogy néhai Sárosi László Volt elnökünk emléke jegy zőkönyvileg örökittessék meg Választmányi ülésünk más tárgya volt a XV, X és V év óta egyhuzamban működő tagok számára a szolgálati érem meg rendelése Az érmek megérkeztek és a mai ünnepélyes alkalomból fogja egylelünk fő parancsnoka a jól ^ kiérdemelt szolgálati érmet az illető működő lagok között szélosztani A mi az egylet vagyoni á\'Iapolát illeti, van szerencsénk jelenteni hogy az egylet vagyona készpénzben 962tffrt 88 kr n segélyző-egylet készpénz vagyona ..... 2781 frt 68 kr .t Kár szerint ... .__. 4054 frt kr összes vagyon: 7797 frt 96 kr. Tudomásul vétetett. i „Mtrakíi"lárízája Uti vázlatok Bulgáriából, u . Ju\'ius 4-én tel lük az első kirándulást a Burgastól délnyugatra fekvő, a Vajakiöj édesvizű tó déli pariján hu«jdó Kara-Tepere. Utunk as enollietl tó és a Fekete lenger kőst elterülő keskeny ísthmuton vitt keresztül. I^pos, kopár ho-mokierület, mondhatnám sivatag e, melynek néhány vizenyős tübörödésében pár aál sás, nád tengődik s az egész isi htomon, kivált a vizenyős, lápos helyek körül rendkívül kellemetlen kigőzölgéa érzett. —. Ezen isihmus közepe táján vannak Burgaa kuijat is, honnan egylovas szekereken, hordókban szállítják a véros összes víz szükségletét. Jó ivóvize nincsen tehát Burgianak s a Vajakiöj tó homokon átszűrt, nem éppen egészsége* vizét is messziről kell a városba szállítani. Innen van, hogy Burgas környéke igen egésxaégtelen ■ ezért vettünk be mi is naponként egy gramm cbinint csupa óvintézkedésből sx o»t folytonosan uralkodó váltóláz ellen. As, isihmus déli végén szelíd dombvidék emelkedik, melyet egy igen tüskés cserje, a Paliurus bozótja teljesen benőtt. £ Paliurus cserjék között szerencsés voltam mindjárt clxö kirándulásomon Bulgária legnagyobb ritkaságát a Oentaurea monscanthát, egy nagyfejű sárga búzavirágot, melyne\'t fészek-pikkelyei oiak egy tövisben végződnek — megtalálni. E nagyszerű növényt tulajdonképpen Janka volt budapesti muzeuraőr fedezte fel Fekete tenger pariján Ahlolo kő elében a tikon 1871 ben, de o<ak néhány pé!dányt talált s azóta nem szed\'e senki. Ugyanotak elsfi nap gyűjtöttem még agy 8 sxögletes szárú sárga virágú ernyőst, a Colladonia triquetrát, mely két becses növény remélt támasztott bennem arra vonatkozólag, hegy je\'en utam ép oly nagyszerű eredménynyel végződik, a milyen szépen a mult évben a Khodopéba tett utam sikerült. Ebédelni Mügrís köziégben akartunk. Nem vítitink magunkkal semmit; ds egyebet sem kaphattunk, mint asaxlt olajbogyót és meglehetős rossz bort. Kenyér nem volt. Kénytelenek voltunk tehát estig koplalni, a mikor aztán Burgasban az ebédel is helyrehoztuk. Jolius 5-én a Burgaslól éjszakra húzódó, az AMianas ló és a tenger köst elterülő isthmusrá rándul unk, mely as előbb említettnél még jóval keskenyebb, sőt egyes helyeken o<ak 20—26 m. széles. Növény egyáltalában nem volt látható. Leöltem a tengerpartra, mely oly sekély, hogy a viz szinébe éppen belefut. A homok tele volt kagylókkal, sőt a legtöbb helyt ciak kagyló, tengeri rák stb. efféle állat maga. vagy osak a váza volt egyedül látható. A tenger, mely előtte való nap oly csendes volt, hogy éroztökörnek tetszett, háborg tt. — Magas hullámok torlédlak rendes időközökben a part fel«, függőleges gátak képen, mint [valami, léposö-fokok ; a parthoz égésién közel hirtelen lehanyatlottak s a viz egy kissé beljebb ömlött fel a partra, a lábamig; egyszerre osak elöntött egy hullám. így ismétlődött tovább a hu lámok játéka mi pedig xsebefnket kagylókkal teletömve, ered* mény nélküf tértünk vissza Burgasba, hol koosit a fogadtunk másnapra Eminébe. 8. Parancsnok jelenti: A működő tagok S£áma az 1892. éi/Jvégővel rvolt 46, belépett 1898-ban 8, kilépett 2 és igy az 1893. deczember 81-én a létszám-,47 tagból állott; ehhez hozzájárul a rendfenlartó osztály 18 taggal Tartott 11 gyakorlatot, 8 közgyűlést, 8 választmányi ülést, 4 se-gélyző-egyleti gyűlést Tüzeset 3 vplt és pedig 1898. ápril 14 én Csáktornyán szal-n..akazal ég8f ápril H én Százkőn épujetek szeptember 14-én Dráva Szent-Mihályon épületek 1898. ápril 15 én leslOWilég vonult néhai Sárosi László elnökünk temeté sére és az egyesület nevében koporsójára koszorút helyezett — Tudomásul vétetett " ■ v « -í 4. A számadások felülvizsgálására kiküldött bizottság jelenti, hogy a számadás sokat rendben és helyesen közelinek találta s kéri a pénztárnoknak a felmenlvény megadását. A közgyűlés a bemutatott zárszámadást tudomásul vette s Deák József pénztáros urnák köszönete nyilvánítása mellett a fel • mentvényt megadja. 5 Parancsnok bemutatja a segélye-egylet száraadásait, mely szerint az évf bevétel 128 frt 80 krt, az évi kiadás 62 írt BO krt tesz ki, ez utóbbiban van az országol tűzoltó testület Begélyző szövetségébe 1893 évben beküldött tagsági díj 18 Éjsaaka nagyon esel t as esö. Vártuk reggel a koosit, ne n jött; végre 8 óratájban eljött a koosis, visszadta a foglalót azt mondván, bogy ilyen ts3 után nem lehet Eminébe menni. Mit teheti ttok ? Elmentünk a piaezra más kocsit fogadni s nagy sxerenesének tartottuk, hogy egylovas), ki fi-vinében sohisem volt s azokat ai első kocsistól hajszálra elsorolt akadályokat nem ismerte, föltogadhaitunk. 10 óra tájban vigaa haladtunk már a pod-gyászunkkal megrakott kooi mellett ason az jisthumuson, melyen előtte való nap szedtük a {kagylót. A kerekek mélyen bevágódtak a homokba. ,Lovunk minden 5 peres után megállott. Kwel ugyan nem érünk Eminébe, augtuk egymásnak a i toltuk a kritikusabb helyeken a koosit is. Roppant lassan haladtunk. Délután 3 óra lehetett. Beborult és nemsokára hnta\'mas záporeső hullott alá. A koosi megakadt. Lovunk sehogyan sem ment odább. Esőköpenyeinket magunkra öltve a koosi mellé husódtunk a szidtuk ai első kocsisunkat, kinek a nagyobb méretű kocsiján legalább mi is elfértünk volnj. 2 órai veHateg\'és után újból útnak indulhattunk. A lágykeblü talajbt már most csakugyan tengelyig mérlyedt bele • koosi. Mindhárman segítettünk a lónak s esak össses erőink fölhasználásával sikerült estig a közel Hanba (útszéli csárda) „Juisuf Efendi-bs eljutni. Kedves olvasóim legtöbbje bisoayára nem volt még bolgár csárdában, nézzünk tehát egy kissé jobban körül benne. Vályogból épült padosat nélküli egyszerű »soba ea (as előkelőbbekből való) teteje deszka s «gyik zugában nyilt iü<helyet találunk a földön, mely fölött kémény rezet a axabadba. Parázs mindig van készletben a a parázs fölött osappal ellátott üstöt láthatunk, melyben mindig forró viz van; mellette lóg valami pipasxurkáló / frt 50 kr. Az egyesülői vagyona készpénzben ma 2781 frt 58 kr. Tudomásul vétetett és Gonda Miklós pénztáros urnák köszönet szavaztatott 6. Elnök bemutatja az egylet szerelvé nyeiről felveit leltárt 4054 forint értékben. Tudomásul vétetett. Egy példány De-bics János szertáros urnák átadatni s egy példány az irattárba helyeztetni rendel tetik. 7. Elnök jelenti, hogy a választmány a közgyűlés utólagos jóváhagyásának rémé • nyében az évenkint megtartani szokott tánczinulatságot f. hó 13. napjára tUzte ki b az erre szóló meghívókat ki is nyomatta és szét küldötte. A közgyűlés a választmány előrelátó intézkedését a tánczmulatságra vonatkozólag nemcsak helyeslőleg, hanem tekintve az idei rövid farsangot, köszönettel vette tudomásul 8. Sárosi László halála folyián megüresedett elnöki állásra a közgyűlés egy hangulag Ziegler Kálmán kir. közjegyző urat válaszlá meg s egyúttal Pálya, Morandini, Bencsák, Kiéin és Krampacs tag urakból álló bizottságot küldött ki a közgyűlés ezen határozatáról Ziegler Kálmán urat értesítendő. A bizottság távozásával elnök a gyűlést felfüggesztő, és az emiitett bizottság visszaérkezésével azt ismét megnyitá, midőn is Pálya Mihály ur a bizottság nevében előadja, hogy Ziegler Kálmán ur köszöni a közgyűlésnek belő helyezett bizalmát, üdvözletét küldi minden egyes tagiának azon Ígérettel, hogy ő ké&z egész tehetségével az egylet érdekeit szolgálni, de az elnöki tisztet semmi szín alatt sem hajlandó elfogadni, ellenben az alelnökséget, ha a közgyűlés bizalmával megtiszteli, a lógna gyobb készséggel elfogadja. A közgyűlés Ziegler Kálmán kir. köz jegyző ur óhajának eleget teendő elnökké Nuzsy Mátyás urat, alelnökké Zigler Kálmán tag urat vá\'aszlá meg. 9 Ziegler Kálmán választmányi tag urnák alelnökké történt megválasztása foly féle drót darab; a tűzhely mellett levő \|\|lványon pedig különböző fogantyú« pléh edények, kávén csészék, meg egy skatulya láthatók. A nkaiu\'ya egyik felében porrá örlölt kávé, a másikban törött ozukor van. A szoba valamelyik minik »ugában hasonló nagyobb állvány foglal helyet, melyen különböző nagyságú palaozkot (pálioka, bor stb) s hozzávaló pohárkéselflet találtok. Egyszerre legfeljebb 8 cséste kávét födhetnek (nagyobb ^jléhedónyük ninoa) » minden alkalommal frisöeu készili k, oly formán,\' hogy a bádogedényt teleereszlik a készletben levő forró-vlzzel, beleteasnek egy kis kanálnyi kávét, ugyan annyi ezukrot, összekavarják és beleAllilják az edényt a parázsba. Egy ideig forrni hagyják, majd a vendéghez jöve elölte öntik — természetesen as issappal együtt ~ a csészébe. Egyáltalán erös és Jó kávét ittam Bulgáriában mindenütt a egy csésze ára, mely a mifaita kávénkból 5-tel is fölér s a éti pénzünk szerint 2 ki ba kerül. As ivóazobához rendesen egy kis fülka is tartozik, a bolt, melyben a legszükségesebb portéka (gyufa, dohány, uborka) kapható. Meg kell itt ettlitenem, . hogy egész . Bulgáriát beutazván, igen gyakran 8—10 éves gyerekre találtam rábiava a Han vezetését, ki egész önállóan látta el ugy a boltot, valamint a korosmit ia Szülei osa k 1—2 hónapban efcyszer néztek utána. Gyakran csodálkoztam e fölött, körömmel vallom he, bogy én a bolgárban, annak arozkiíe« jezéseiben, megjelenésében mindig valami vela-skületelt magasabb fokú intelligenliát fedez\'em fel s ha igap less, mire Iferder ia meg Humboldt ia rámutat, hogy aa emberiség tovább faj\'ődéaében a most még barbarnépek frissilik föl majdan a nyugoti népek boasau küzdelemben elromlott vérét a a jövőben esetleg a szláv elem kerekednék felül; akkor ezek között feltél lenül a bolgár nak jövendölöm as eiső helyet. A tűi körül foglaltunk helyet, szárítottuk sáros lábbelinket a kérdezősködtünk Kiülne felöl. As olt levő vendégek rendkívül rosas karban tán a választmányban égy tagsági hely megüresedett, mely helyre Bernyák Károly ur pártoló tag egyhangúlag választmányi taggá megvá\'asz faltot. 10. Elnök bemulatja az 1894. évi költségvetést, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. 11. Szeivert Antal parancsnok ur föl-hivá egyenkint azon működő tagokat kik XV. X és V év óta egyhuzamban tényleg az önk. tűzoltó egylet szolgálatában állottak s lelke mélyéből fakadó örömének adott kifejezést, hogy itt ezen ünnepélyes alkalommal üdvözölheti őket mellükre tűzheti a szolgálati érmet azoknak, kiket nem az anyagi érdek, henem egy nemes, \' fennkölt érzés lelkesít ős táplálja bennök a férfias önzérzetet, hogy akkor, midőn a kürt szava veszélyt jelez, férfias bátorsággal vegyék fel a küzdelmet a bősz elemmel ós nyújtsanak segélyt veszélyben levő embertársaiknak; ugyanekkor buzdítja a fiatalabb működő tagokat, hogy kövessék e szép, pél dát, támogassák egész erejükkel szép egyesületünket, maradjanak a működő tagok soraiban, hogy alkalma legyen őket is mi nél előbb feldíszíteni a szolgálati érem mel I Szolgálati éremmel fel lettek díszítve: Maszlnak Józsel XV. arany érem (8197). Klein Mór XV arany érem (8198). Kukovecz Ferencz X ezüst érem ^8199) Godina Miklós X. ezüst érem (8200) Adelmann Ferencz X ezüst érem (8201). Dőring Emil X ezüat érem (82 >2) Morandini Bálint V bronc érem (8203). \' ~ Kelemen Ferencz V. bronc érem (8204). Krizsán Ferencz V. bronc érem(8203). Szlrahunya Ferencz V. bronc érem (8204.) Czeizek József V. bronc érem (8207) Pullay Henrik V. bronc érem (8208) Krampacs József V. bronc érem (8209) működő lagok és az érmet viselni engedő igazolvány is minden egyes tagnak átadatott- 12. Elnöklő Nuzsy Mátyás ur üdvözli a szolgálati éremmel feldíszített bajtársakat, köszönetét nyilvánítja a tagoknak ily szép számmal való megjelenésük fölött, a gyűlést pedig ezennel bezártnak nyilváni tja. Kmf. Alnzeghy, Nuzay Mátyás, jegyző. \' elnök. Hitelesítjük : , i MolnAr Józ«ef. Neumann Samu. * jacf^-«".---t----atr- •■■.......-tt-.——-------, ■-- Különfélék. Kérelem. Kérjük t. előfizetőmbe szíveskedjenek az első negyed alkfcf^ mával előfizetéseiket megújítani 8 a hátralékokat beküldeni! — 4 QáspáiHi sioboira Csárics Fereoz Végfal várói 1 frtot küldött a szoborbizottsághoz. — únatpilyt rendezett a helybeli polgári fiu iskola is e hó 8-áh délután. Aa ünnepély programmja volt: „Jókai«, Ko-mócsifól, szavalta Habermann Károly, IV. o t.; Jókai életrajza, fölolvasta Németh János, V. o. t. J „Magyar divat", Jókaitól, szavalta Tódor József. IV. o. t. ; „Egy nemzeti hadeeregt Jókaitól, /elolvasta Baum-ateiger Mór V o. tanuló A« ünnepeltet Zrínyi Károly\' a kör vezetője méltatta. Az ünnepély elejón, melyet az intézet igazgatója megnyitott, a Hymnust énekelték. — Mighivö. A csáktornyai korojo\'yázó-egyeuület I894. évi janui- hó tl én Csák tórnyán a .Hattyú* szálló dWermóben zártköiű tánozkoszorut rendez . Belépti díj : szeméiyjegy l frt \'íezdete 8 órakor.V — <£ pulakl áll. el. iskola növendékei, tantestülete és gondnoksága által folyó hó S v levőnek festették as Kminébe vezető utal; ugy annyira, hogy emberünknek teljesen elment a kedve a tovább meneteltől s elvégre is Ő maga fogadutt az olt lévőkből számunkra egy kocsit, melylyel, fö\'téve hogy korán reggel indulunk, estig Eminébd érkezhetünk. Meg volt az alku, sőt a nap tüzes golyójH még a tengerben úszott, mikor már az uj szekerünkön, egy ökörszekéren folytattuk utunkat éjszak felé. Délután Monastirkiőjbe érkeztünk, majd ott haladtunk a tenger partján, annak a félszigetnek adéli oldalán, melynek legkeletibb osuesa a Cap Kinine. Csakhamar tapasztaltuk, hogy a korcsmában volt bolgárok igazat beszéltek. Az ökrök íj alig tudták elhuani a kocsit, oly rendkívül rosz karban volt az ut. Kélméter átmérőjű szikladarabok is heverlek szerteszét s bármennyire szerettünk volra it a mult napi fárasztó ut után a kocsin ülni, nem lehetett, ugy összerázott, hogy belepusztultunk volna. Aggódni kezdtünk, hogy ma aetn érünk Kminébe. Csakhamar beesteledett. Nem juthatunk ma Kminébe, monda kocsisunk, tölisUk az uton az éjszakát. Mit is tehettünk volna egyebet. Hol az utat a legközelebbi osekély kia patakocska átszelte Ott állottunk meg s noha azóta, a mióta Burgast elhagytuk gyönge lázat éreztem, ki kellelt tennem magam nagyobbtzerü meghűlésnek is s tűz nélkül plaidbe burkolódzva, egymást az Őrködésben felváltva, töltöttük az éjszakát. Még az órit sem nézhettük meg, ugy hogy a csillagok által megtett iv hosszt aaerint körülbelül 2 óránkéul költöttük fel egymást. Ily uton ugyanis a világért sem saabad éjszakásba alkalmából tüzet rakni. A tüz mesaze ellátszik. Jól ismerik a környéken az állandó pászlorlUzeket. Kgy-egy újonnan felmerülő tüx magára vonja a figyelmet. Rablók látatlanul kőzelithelik meg az utazót, Bulgáriában pedig még mindig nrgyon ajánlatos as éber figyelem ; tapasztalatból aján\'hatom ezt bárkinek, mert hisa engem is osak egy hajszál mentett meg a halál torkából. Kora reggel tovább folytat luk utuokat s 8 óra Iáiban Kminében voltunk. — Urnine fekvése azonban oly érdektelen, oly keveiet igérö, hogy le sem pakoltunk a kocsiról, hanem néhány órai körültekintés ulán otthagytuk a Balkán legkeletibb részét, hol oly sokat reméltem gyűjteni, bol még olőkészüleleim alkalmával nem egyszer csat-(angolt a legvérmesebb reményeket táplálva a lelkem. Visszamentünk a még a félszigeten fekvő Monaslirkiöj községbe, melynek környéke gazdagnak, érdekesnek tetazett. A (aluba érkezve fölkerestük a birót (kmet) » miniszteri okmányom alapján lakást kértem. Kimondtam nagy hévvel s még nagyobb fáradtsággal mi jó hozott ide, hogy miért kérek száraz lakást, hogy azt nem ingyért kívánom »lb. h mikor a mondókám végére értem tagndó fejbóliniá«sal rámu\'atott a bíró a nyelvére, ö kelme bizony nem tud bolgárul. Monastlrkiöj görög község. Mi a nyelvvel nem sikerült, asl azután kézzelfogható módon tapogatódzva adtam értésére » érdekes, a lakást nehezen értette meg, de hogy fhetni akarom, azt asonnal megértette. Megkaptuk a községházát a falu közepén épült egy szobás épületet, melyben egy félig elrothadt gyékénysaönyeget, a falon egy szegre akasztva pedig egy egészen elpenéssedett a ugyancsak léiig elrothadt szalmakalapot találtunk. (Valamelyik alazó viselhette 20 évvel ezelőtt, talán Janka I) Mindenekelőtt nagy tüzet raktunk bele, ez kitisztította a Hzoha dögletes levegőjét s 3 napig olt idöziünk. Sok éidokea dolgot szedtem Monastlrkiöj hörnyékén, negyednapra pedig ugyanavval a kocsissal, ki oda vitt minket, négy napi u\'ia indultunk Slivno felé. Wugner J«\\noa. 6-án rendeseit Jókai jubileumon Koalyál Ferenc« főszolgabíró miniaterí iskola látogató Hat indítványozta hogyha magyar nyelvben legjobb előmenetelt tett gye\'mekek jutalmazására .Jókai »lapot" állítsanak, melynek 6 íh azonnal 50 f o r i n 11 a 1 a legelhő tagjává lett. — 4 M- frontul t. hó 21 -ón d u. 2 órakor rendes közgyűlést la\'t, melyre a ta^ok e« uton is tisztelettel míg-hivatnak. Tárgysorozat : h számvizsgáló bizottság jelentése : a mérleg bemutatása ; tisztújítás, indítványok. — Csáktornya, 1894. január- 9-én. Alszeghy Alajoa, elnök. — S helybeli @iididóvó\'(ggyesülit ma d. U. 8 órakor választmányi-, 4 órakor közgyűlést tart. — ifikai üaaepily <£tsó $omboian. Az a\'só domborui olvasókör ig megünnepelte haiánk n»gy Írójának Jókai Mórnak 60 éves írói jubileumát. Folyó 6-án e^te már 8 órakor minden tag megíelent az előre feldíszített kör-helyiségben. Vidd r Kálmán budapesti mérnök, olvasókörünk legújabb é demes tflgla méltatta lendületes beszédben az ünnepelt életrajzát és érdemeit. Mondhatni, cs\'nos székfoglaló volt: Ezt követte a kedélyes társas vacsora, a szebbnél-szebb felköszön-tökkel. Jutott mindenkinek. A Hymnus Szózat ós magvar-néplalok éneklése mellett mulatott a sxép társaság éjfélutánig. Kétféle czélt értünk el ünnepélyünkkel : leróttuk a költő iránti hálánkat és tiszteletünket; ápoltuk éi fejlesztettük a velünk tartó muraközi po\'gártáraa\'nkban a hazafiság nemes érzelmét. Vajha részesülhetnénk még több ily kodélyes ünnepélyben ! — §yásxhir. özvegy Hegedűs Bé\'áné született Peaty Etelka ugy a saját, mint testvérei : Pesty Gyula és Pesti JBéla ; továbbá sógorai: Hegedű Géza és Jenő, — nemkülönben sógornő: Hegedü3 Etelka férjezett Molnár Elekné éi Hegedűs Irén özvegy Konyárl Mihályué és a mélyen sujtott összes rokonság nevében megtört szívvel jelenti felejthetlen drága jó férjének, illetve sógoruk- és testvérüknek Hegedűs Béla urnák gróf Festet:cs Tassiló ur ő Excellentiája főazámvevőjónek, Keszthely város kép-\\ ÍHeló testülete és iskolaszéke tagjának ó\'ete 42-ík, — boldog házasságának 18-ík évében fo\'yó évi jinuár hó 12 ón reggel 9 órakor törtónt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó 14-én délután 1 órakqr fognak a Szent Miklósról nevezett temetőben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent miae áldozat pedij hétfőn, folyó hó 15 ikón reggel 9 órakor fog a róm. kath plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni Keszthely, 1894 jánuár hó 12-ikón. A\'dás, béke és örök szeretet lengjen a íelejthetlennek drága hamvai fölött <getlak, 1894. január 9 Tekintetes szerkesztő url Szivesked ók a z alábbiakat b. lapjának folyó évi l. számában a „Be küldetett" czim alatt közö t hir részbei. kiegészítéséül, részben pedig helyreiga/.itá-sául közölni I A petiaki szegónyUnulókat sególyző egylet SylvoUer estólye tombolával volt egybekötve, mely hogy olyan jól sikerü\'t, legnagyobb részt a tombolatárgyak nemes szívű adakozóinak érdeme Tombola tárgyakat adtak : örész Alajosnó, özv. Sipos Károly né, Sípos Károlynó, Verli Ernőnó, Csizmadia Adél, Vizmathy Gizella Banelli Hermin, Korpios János, dr. Bölim Sydney, Barsch Henrik, Lange Kelemen, Horváth Csongor, So.slerita Pál, Tóth 8án dor, Sipos Elek, Egy társaság. A felülfue-tök közül Spitzer József ur egy tanudiját (1 frt fiO kr.) sajátkezüleg - Tóth István ur (ö\'áktornya) egy tanud\'ját (2 frt 60 kr) pedig — megb\'zásbói — Viener Ferenc* albiró ur volt szive* az egylet czóljaira az eatóly alkalmával lefizetni. Klestinszky Dezső aljbiró ur pedig 50 krt, a belépti, dijjal, 60 krt pedig U;évi üdvözletek megváltása csimén fizetett felül. Maradtam tisztelettel Csiszór József egyleti gwzda. — é kaabsai főgimnázium segély: ónek* és zeneegyeaülele javára 1894. év\' január hó 24-én Nagy Kanizsán a .Polgár* Egylet* nagytermében tánozvjgalomma* egybekötött zártkörű hangversenyt rendezi Személyjegy 1 frt. Páholy 10 írt. Felülfi. zetések köszönettel fogadtatnak s birlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 7 és fél órakor. Műsor: b Üdvözlő, Kreutzer K -tói. Előadja a főgimnázium: énekkar. 2. Nyitány. Herold iZampa* ozimü müvéből. Előadja a főgimnáziumi zenekar. 8. Szavalat. Előadja Sárecz Károly 8 o. t. 4 Tánczdal, Bel\'mantól Előadj* a főgimnáziumi énekkar. 5. II Magyar Rhapsodia, Liszt Fe-rencztől. Zongorán előad a Fiif»ch Károly 6. o. t. 6. Tenor solo. Énekli Kripácz La jos 8 o. t, zongorái kiséri Sallér Aladár 5. o t. 7. Bellini „Kein Gedatike" cz. qu ntettje Előadja a főgimnáziumi zenekar. 8 Népdalok. Előadja a főgimnáziumi énnekka r. 9. lUkóczy Rodostón Melodráma Ábrányi K-tói, zongora gordonka és czim-balom kísérettel- Előadják Kopácsy György 8.# Fuohj Károly 6 , Sohreyer István 6. és Ilajgató Béla 7. osztályú tanulók 10-Jux induló, Schildtől. Előadja a főgimn* ónek- és zenekar. — & perlaki vdsáiokat némely naotár hibásan jelezte Ez okból e helyen is köz tudomásra hozatik, hogy a legközelebbi orsz vásár húshagyó kedden tartatik meg. — £ kisithelyi ipartestület kebelében alakult bizott ág 1891. évi január hó 27 én az „Amzon" szálloda nagytermében Nagy Istvánná uruő védnöksége nlntt az ipartestületi könytár javára zártkörű Uncz-oatélyt rendez Belépti-dij 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. A könyvtár részére azánt szives felülfizetó.sek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugiáztatnak. — M\'g7tl Zalavárinegyóben magyarul nem tudó tanitó van 5 a magyar nyel vet BÍkeresen nem Unitja, 11 tanító a zúg iskolázás beszüntetése czéljából pedig 8 állami isko\'a fölállítása iránt tétetett fölterjesztés a közök minisztériumhoz. — Zala-Egerszeg virilis képv. testületi tagjai közt elsők : III dmsy Kornél, püspök, Takarékpénztár 13 i-laton József, Skublics ImreJ N.jm pénztáj\', Arvay Lajos Kiiser József- Fisclnr L\\xz\'ó utolaó Ka8ztor Sándor. — J-V<hí jubileumit a megye öasz\'S inko\'ái megünnepelték ; a városok közül NagyK»»n:zs», K-sztluly Zla-Egerszag, Sllme/, T«polcz\\ és Zftl.i-Szt Gróth — hr h tköi é^i tisztviselőkké választattak l\'apo cz m : elnöt dr. Hnff n un László, alelnök S.eiiier Lipót, pénztára Lőwy B, ellenui Frisoh Kász\'ó; Zalu- sent Gróthon ; elnök Stern Silamon, atel lök Kluger Sámuel pénztárnok Morgenstern Hnirik, templomgondnok Misuer Dávid. — $oka)\\ cogaac név alatt forgalomba hozott cognac egyike a leg zletesebbekn )k; sőt felülmúlja az eddig gyártott borkivonatokat tiszta minősége fo\'ytán Főraktár Csáktornyán Straohia testvórekuól. A gyir cz me : .fcJlső tokaji Cognac-gyár.* Felhívjuk a t. olvasóközönség figyelmét lapunk mai számában közölt, ide vonatkozó hirde lésünk-e. — meghűlésekből gyakran igen súlyos betegségek keletkezhetnek, lm alkalmas szereket nem használnak a baj ellensulyozául Mint rendkívül hathatós szer a 25 év óta Horgony Paln-Expeller népszerű elnevezés alatt jó hirvuévnek örvendő Tinct. Caps. comp. bedörzsö\'é* igen jónak bizonyult. Csuz, köss vény, fejfájás ellen gyakran már egy bedö\'Záölés elegendő a fájdalmak csillapítására E rég jónak bizonyult bepörisölő szernek egy háztartásban s^m kellene hiányozni már azért sem, mert majdnem minden gyógyszertárban kapható, 40 krajezároe, 70 krajezáros ós 1 forint 20 krajosáros üvegekben, tehát nagyon olcsói Minthogy értéktelen utánzatok is vannak, ajánlatos a vételkor a aHorgony" védjegyre ügyelni. Szerk. üzenetek. Nag y-K a n i z • a. <§ A verset meg • kaptam. Nem közölhető. A múltkor küldött már megjelent lapunk első ^számában. A lappéldány ügyében szíveskedjék lapunk kiadóhivatalához fordulni. — P e r 1 a k <£s. Amint láta közöltetett. Máskor H kérünk a szegénytanulók egyesületéről kimerítő tudósítást i A I s Ó-D omboru- gadósltó. Köszönjük a tudósítást, mely főleg has »fiss moüvumainál fogva hazafias olvasóközönségünk körében e\'ismeróst fog sz°rezni. — Tó t S z. Pál, <§ A muraközi mesék folytatását kérem. A beküldött dolgoza közölhető. FELELŐS SZERKE8ZTÖ MARQITAI JOSZüJF NYILTTÉR* Henneberf? O. (ca. kir. udvariszállltó) solyerngy&ra Züriohben, prívátmeg-rendelöknek köxvetlonül aiállit fekete, fehér és sxioes selyemszöveteket, méterenkínt 45 krtól II Irt 05 krig postabér éa vámmentesen, sima, csíkos, kooxkáiott és mintázol-takat, damasatot stb. (mintegy 240 kűlönbözö minőség éa 2000 különböxö szin éa árnyalatban.) Minták postafordultával küldetnek\' 8vájO\'ba c imxett levelekre tO kros éa leveleölnpokra 5 kros bélyeg ragasztandó. E rovat alatt köröttekért nem válal fe- Szer k a Pályázati hirdetmény. A szoboliczai róm. kath. felekezeti iskolánál egy tanítói állomás üresjdésbe jövőn, arra ezennel pályázat hirdettetik. f Fizetése 350 frt készpénz, lakás az iskolaépületben, mely áll 2 szoba, 1 konyha, egy éléskamra és 1 pinczéből 2 hold szántóföld haszonélvezete és 2 öl rücifa Ezen javadalomért köteles ^sz az első osztályt önállóan vezetni, vasárnaponkv&f az ismétlő iskolásokat oktatni és az iskolakertet kezelni. Tanítási nyelv magyar és horvát. Folyamodványok kellőleg felszerelve folyó hó 28-ig alulírotthoz küldendők, a mely napon a választás meg fog tartatni, < pályázók személyes jelenléte pedig megkívántatik. Szoboticza, 1894, január II. 950 l-l Imre(/ Ferencz, isk. széki elnök. MBm> i. XL tečaj Vu Čakovcu 1894- 44-ga januara. 2 Broj. S aradnlkoai moíl J« avakl dan govoriti »ad 11 t 12 varo«. — Sv« poáiyka tli a i« a« aadriaja aort mak, naj M potiljaja »a laM ■argtta! JmUrm nrodnlka vv Óakorao. i ZftfeUlJstTO! Cajilara Waohal FiU^va kua m yradplata i obznane poMij^n. •J& Pređplatna ceua \|e s Na celo leto ... 4 frt Na pol leta ... 2 frt Na őetvert leU . . 1 frt fojađlal broji koUj« 10 kr. ObnuuM aa pola« ftfibi I fcj raMnajn. mm horvatukor ( \| mađarskom JexJku Ixlaxeél drnítve nI snanMtvenl I povnéljlvl H«t sa pnk.j fXxlazi avaldadlan jadlanlcrat 1 to: vu »Trónra, nodalj-u.. „ 31uit>eni glaanik: ..Međimurskoga podpomagajufiega činovničkoga druživa\'C „Čakovečke iparkasHe", „Medjimurake aparknase". i t. d Poziv na predplatu. Pokehdod je več po?elo novo ljeto, slobodni smo po\'tuvane na?e predplatnike nljudno samoliti, da itvole predplatu na buduću godinu (ljeto) obnoviti i to éim prvlje, da se redovito, neprekinuto odpre-manje novinah usmogne n dalje urediti. Predplata, molimo, nek nam se izvoli pripofliljati isključivo pofltanskimi naputni-cami, koje su sa to najsbodneSe, samo treba, da se na njih točno osnać« adresa pred-platnika. Céna .Medjimutjn - Muraköz" ostaje sa ljeto 1894. nepremenjena i to : Na oéló ljeto 4 for. Na pol ljeta 2 for. Na fertal ljeta 1 for. A , r Upliv vode na zdravje. Is predavanje, kaj ga je nezdavanju držal S Kneipp vu Dusseldorfu. Zdrav hoće, da bude vsaki fovék. Pitajmo, koja je poprčćna starost ljudskoga roda. DeneSnji den veli se 28 Ijetah, a pred nekoliko ljeta 84. Kaj je tomu povod ? Jofl prvlje 60 i menje Ijetah vidjevalo se dosta ljudi od 80 do 90 Ijetah, vezda su vnogo redkeéi Kaj je opet tomu zrok ? I ja sam tasmiftljaval o tomu pitanju. Pred 48 ljetni nebi ja bil dobil ni tri forinte sa moje življenje, da sam je trži\', vezda sam 72 ljeta star, pak ja se, kad nebi bilo starosti, nebi món;»l za zdrajve s nikim vu ovoj palači — tak sam naj mre zdrav. Kad ma nije bilo pomoći od nikud, nameril se je na jednu knjižicu, vu kojoj se je govorilo, kak je voda dobro vračtvo Poćel je izpitaviti (próbati) pak se je oa-vćdotil, da voda blagotvorno deluje na decu kak g<d i na staroe Mladost čuva od mehkote, a starce krépi i pod atare dane. Dozvolile, da vu kratko raztolnačina kak voda Sini da čovćk otvrdne i da mu neákodi VBaka premenba vremena Vsaki ima domaj malo mento, gde more bos ho dati po mokrom kamenu, I kak je lehko vu jutro rano a\'duvati jednu ili dvö minute, da hladnom vodom poléje koljena pok onda onak frižek ideš na posel Kaj se tiće kupanja, to vnogi ostanu pet, éest pak i osem minuta vu vodi, a to je prav naopak. On ne daja tolnača niko* mu da ostane vu hlidhoj vodi duže od dvć do tri sekunde. Du\'eSa kupelj oduzimlje čovčku toplinu i oslabi naturu. Tolnaüa, koga drugomu daje, nasleduje on sam. Vu samoj zimi ide vu vodu, ter je već vile puta moral predréti leda, da dojde nuter. On se je tak nViil na hladnu vodui da je već i nerazlikuje. Toj navadi zahvaljuje on, kaj je od četerdeset Ijetah pak do i denes zevsema adrav. Broj Ijetah dakak uemre pomenjSati, ali tu je zdravje i jakost. Komu smeta neznatno baratanje vodom, taj ne-razme céniti zdravje. Da otideíe jenkrat vu Würiihofen, videli bi, kak tam do 3000 stranjskih idu boši. Ljudi se nemoreju dosta nahval.ti, kuliko jim to basni. Odo ima vrta, kak bi mogel lehko da hodi bos vu jutro deset minut ili pol vure. On bi se čutil kakti preporodjen. Nestalo bi glavobolje, reuma-tizmuSa i oćnih bolih. Da znadu žene, nebi nigdar kupale svoju décu vu toploj vodi, ar od toga ona slabe« Vsako jutro nek ma;ka porine déte jednu ili dvö sekunde vu hladnu vodu Prvi put déte bude zakričalo, drugi put već menje, ter se bude. na za inje zev-Berna p ivčilo na hladnu vodu i bude vnogo zdravefle. Ali hladna voda nejati samo telovnu, več i duflevnu jakost. Vnogo déce došlo je vu Wörishofen, koja n\'su mogla da govore vu ćetrtom ljetu, ali im je voda doskoro pomogla. Malu decu od jednoga do dva ljeta zadosta je jedenput na dan zaroniti (porinufi) VU vodu. Kupali\'će je lehko napraviti. Baratanje je vrlo jednostavno. Déte ZABAVA. Car Nikola i soldat U li j s k oj je navadi, da sena vuzmenn nedelju poalie gorestajsnj«, svi koji se na ulici sretajo.sa „Hristus voskres pozdtavljsju. To znamenuje po horvstskl: Kristus se je gore stal. A odzdrav na to je; „ Voistinu voskres" Hiti po horvatski; a istinu gore je stal: Btlm pozdravom je u niekih miestih 1 skopčano, da se pozdravljajući onda kuinn, kaj oni imeonja : kuflec miri. Cesar Nikola (vladal od 1826 -1865) nije nikada ovu kršćansku navada zanemaril. Zs rana n jutro je on na svaki vnzem a gala nnifurmi po svojem cielom grada okolo prciel, fitim pozdravom svakoga posdraiil i knlec mira ma dal. Ovak je včinil 1 na zadnji vnzem tvojega llvljenja. Dok je po grada okolo hodil i svakoga pozdravljal, dojde i do jedne strate. Odmah ide k-soldata i doC\'m ga knlne reče svoj t „Hristos voskres". A U soldat nije odgovoril: \'Voistinu roekres", nego: „Niet, ne voskres, car" — po horvatski: Ne, nije se gore dal, Oir! Takovoga kaj se csrn svih rus>h jod nikada za llvljenja nije dogodilo. On je t« stal, kak da bi zauemel od osupncnja. Maráal palače mu je medjutim cielu stvar odmah razložil, 8o!dat najme, kojega je car na straži pozdravil, bil je Udov. Jedno vrieme je car mučal, zatim reče : „No, ja nemogu potriebuvati, da oni, koji su Kristuia ubil1, budu sada njegovo gorestajanje priznali i svetkovali, jer to bi toliko bilo, kak da hoću siliti, nek svoje pradede pro klinjaju, ali od sada Maršal, gledsjt", da mi na vuzmonu nedelju nebude vide iidov pred vrati na straži stal, nego soldat pravoslavne vlere", wBude na zapoved vaőog veli(\'an9lva" — odgodori ponizno Mardal. Dojdućeg vuzma već car Nikola nije bil med živimi, nego je na tronu u sedel njegov sin Ahxander, koj )e ovu navadu pri ruskom dvora zspaBtil. Vadlinga- U jednom družtvu, koje je sastojalo od arlstokratsh 1 drugih visokih dostojanstvenika!), n Moskvi, spomlualo se je o razuovrstnih prevarah i tatbinali, koje bu bafi u ono vrieme a Ruskoj viio cvele, te se je druitvo najbolje čudilo jednoj takovoj, onih danah počinjenoj tatbini, kad je najme nieki varalica, koj je bil jednomu ruskomu generala slufisjno vrlo spo* doben, se pred Stscun jednog zlatara u generalskoj uniformi oblečon, u kočiji dopeljsl, onde si za nekoliko hiljadah rublov dragocenostih zebral, kojo je njegov poslužu k u kočiju odnese\', a general zlatara za popoldan po novce dojti odredil Kad je zlatar k geneÜ ralu doiel, ov ga je zaéudjeno gleJal, jer nikada jofi nije nikij p i ovom zlataru kupil, a najmanje pak danas pred poldan, kad niti nije bil iz bite, jer je malo beteften. Potlara je drfllo na svietlo, da je nekoj lopov, koj jo generalu spodoben, zlatara vkanil. Zeznalo se eikada nljo, tko je taj varalica bil. yTakovoga kaj se pri [nas nebi * moglo zgoditi, bez da mi tata nebi ss 8 dm\', najduže nagli". Veli a druitva sedcći petrogradski geueral policije, »jer moji policisti poznaju sve ovakove lopove po njihovoj izvanjdini, i kak se gde malo vekfla tatbina dogodi, odmah ga imaju." .Pak ipak" — veli polsg sedeči grof Samoiloff — „ja se vadlam sa sto jezer rublov proti njihovoj samo jednoj jezeri, dl njim, general, bundu iz pleć ikradnu, bez da ga najdo, tko je vöinil." aGilta* 1 — voli general policije i vad\' liuga je bila sklopljen«. — Proilo je nekolik\' is postelje ili iz sibke, pak vu vođu i onda nosnom vu postelju, ler je čiSćenje t;m gotovo. D« dftoa otvrdnu, nek hodaju bosa, a da mogu kaj bolje uspjevati \|k sebi dojti) nek im se daje zdrava hrana. On je napisat knjižicu o uzgoju dčce, koju bi morali uvažavati učitelji Jako je žalostno sa zdravjem dece, Na jezere ih vmira vu \'najljepdoj mladosti, a devoj ioe dobivaju bićdobolju. Spodobne su biljčicam, koje rastu vu pivnici ter nemoga, da podnose ni vrućinu ni zimu. Kaj je tomu »rok? To, da nisu VU m\'adoati dovoljno otvrdnulo i da nisu imale zdrava brane. Nastupi li jesen i z\'ma, vse se pita, kak se bu obiéke], a nigdo nemis\'i, kak bi kaj vi-e, otvrdnul Oponašajte vtioe, na-vuča plebanod Kneipp One imaju vu ljetu lehkeSe odőlo, koje ih ćuva od vrućine, a po zimi nekaj gu8t Že, koje ih čuva od zime. Govornik pripovéda, kak se on zimi i ljeti jednako odévs (opravlja oblači), samo po zimi \\zeme si lehki kapuf, da 8b občuva od o\'uje. Kak ljudi omlehave, ako se pretopio odévaju, pripovőda častni pio banofl ov slučaj. K, njemu je doáel vu Wörisliofen jeden gospodin, koj je imal nasebi sedmere hlače, pak se ipak smerza val. Nu kad se je četiri tjedpa kupal vu hladnoj vodi, bile su mu dosta jedne. Za zdravje je neobhodno potrében I čist zrak. Za dokaz navadjá, kak su zd^aveSa ona deca, koja se rodiju vu protuljefju, nego ona pod jesen, jer se prva iznose vi\'e na zrak. Ta razlika more Be pri deci opaziti i vu kesneflih Ijetah. Ali voda ne samo da jači već ona i vrači ter je gotovo vračtvo za vae betege. Ko^a voda neizvrači, tomu nejma pomoći. Veli, da mu nije pcznat nijeden slučaj, gdć voda nebi hasnila pak da bi onda pomoglo drugo koje sredstvo.Voda pomaže ćov^ka, pak makar bil koje mu drago dobe. Nezdavnja doneSeno mu je, dM\\ koje je bilo sljepo, da nije moglo razlikuvati dneva od noći. Pii sebi je imalo doktorsku sve-doćanstvo, da mu nejma pomoći; Za flest tjednov vračenja h vodom, pregledalo je dčte i počelo se te\'ovno oporavljati. Kak sam mu pomogel ? Šprical sam mu vsaki dan vu ići dvö kapljioe meda i vproteb ljaval navadni način vraćenja vodom. Nek pové gdo drugo sredstvo, koje bi tak pomoglo i bilo tak ial. Blagotvorni upliv vode vse le vide priznaje, za nju je narod zavzet. To ave-doči vnogobrojno pohadjanje W.Orishofena i mnogobrojno občinstvo, koje pohadja njegova predavanja. Po malom muCanju pripovedal je govornik neke slučajeve, koje je uspješno vodom izvraćil. Zvun spomenutoga déteta izvraćil ih je vide od sljepoće, i to jednostavnim zaronivanjem vu vodu, pak kap> njem meda vu oći. Jeden gospodin, koji je bil upravo na predavanju, bil je sljep četiri ljeta, pak ga je Kneipp izvraćih a taj gospodin bil je, već 62 ljeta star. Jeden pivar is Würtenberga do3el je k njemu vu Wöriihofen. Dotičnik je imal na jednoj nogi ranu, a na drugoj je nosil 30 Ijet. Prosil je plebmođa, da mu au izvrači, a sa drugu nije iskal pomoći, ar je mis\'il, da joj néga vračtva. Kad je govornik videl tu nogu, rekel mu je: Stavite vi 10 forinti, a ja budem 100, da jo bum izvraćil i da bude zdravela, nego ona, na kojoj je bila raia. „Kad vi pos tavljate 100 forinti na mojih 10,* odgovoril je pivar, „onda mora da ste sigurni i ja se nećem vadljati." Za pet tjednov povmul se je on dimo prez stroja (dkaklje). Iz Augsburga dopeljali su k njemu roditelji nekoga mladića 14 Ijet staroga. Dečko nije mogel hoditi prez ikaklje, koje su ga ((ostale 2000 forinti. On im je rekel, da ostave -kaklje i da napraviju, kak p\'ebanuš hoće. Oui o tom niti ćuti, već su se povrnuli dimo. Ali za 44 dni opet su došli Z* 8 tjednov bil je mladić zdrav.\' — Nekakvoga gospona iz Tirola zabole\'a je ruka. Doktori su ga vra ili dvé ljeti i nazadnje odlučili, da mu odrézu ruku na k\'iniki vu Insbruku Ondase on mislil, da bu i\'el vu\'Wörishofon i lak se je onda odnud za 8 tjednov zdrav dimo povrnul Jeden gospon, koji nije za nigurno imel heftikn. ar je vagal 38) funti, dolel je vu Wörishofen, ter je za osem tjednov bil Iehkedi za 79 funti. Posije ovih dokazov, zaključi govornik nemore nigdo tvrditi, da Je vračenje vodom aljepanija Na koncu je govoril proti stez« nikom (Mider) koji su gustokrat povodom telkih betegov pri ženah ; pri plesanju bilo je slučajov, da su devojke pale mrtve, ar su bile odvide stiinjene. , Iz toga predavanja, rekel je govornik, morfc se previdet\', kak valja da live óovék ako boće, da bude zdrav. —--—_--- KAJ JE NOVOGA? \' — Prosimo poituvane naie predplat-nike, naj nam na početku zadnjega ter-talja predplatne zaostatke po podti podleju i predplate za novi fertal ponoviju. Cena nadih novin je: Za jeden fertal 1 frt, za polleta 2 frt. Kraljevo ručno pismo Jókai u Iz Bndimpedte javlaia: Minister na kraljevskom dvoru, grof Ljudevit Tisza, pri-R^slal jo slmo prevldnje ručno pismo, kojim Njegovo Veličanstvo cesar i kralj Ferencz Jožef gratulira Jókai Móra povodom njegovog 60 — godidnjeg književnog jubileuma. Pismo je va svetčanoj sknp.-tini vu sobotu odprl presed svetčanostnog odbora, baron Roland Eötvös. Njegovo Veličanstvo 41° je za svojo privatuu knjižnicu nablviti jeden primerak Jókai-evib djelah va svetćanu islanju za 600 forinti. — Glavna proslava Jókai jabileama bila je 6. januara va redatnoj dvorani, gde bile sa vnogobrojne deputacije. Jókal-u predali su se silni darj, — a glavni dar tfsstoji «8 od 100.000 forinti vu gotoviui. Odbor je najmre prir^U posebno izdanje vsih Jókai, eveb delah va 1000 primjerskah i ustanovit im cfiuu sa 200 for- Dj vezda je veé taj broj prekoračen. Izdavanje samo stoji 100.000 for., a draga polovina zapala je šatora kakti nagrada. tjednih i nas general već nije niti na vad lingu mislil. Jedne večeri su se opet oui isti prijatelji poznanci u jednom miestu zestali te su se 7abvljali. Najedan krat bude general p<>l cije u prvu sobu pozvan, tam je najel polvornika föidtice Galitzin u svojem svima poinatem „livrée" (odeča) sa zlatem portom čez rame, koj livrée su samo rečene fürétioe dvorjaniki nosili. Fürstica Galitzin je bila jedna osamdeset godidnjs gospa, koja je uiekoč bila najbližaja prijateljica cariöius, matere Nikole I , a i sad je bila moćna pri carskem dvoru. »Njezina projaanost Fürstica Galitzin, da vaíu Excellentiu prositi, da dojdete malo k njoj, — ali sad omah— veli pred geue-ralom stoječi gallonirani dvorjanik. „Tak kesno ? Kaj hoče Fórfitics zmenom ? pita general dosta ozorno podvorn\'ka, jer je bilo vrieme, gde bu taki večerja iUa na stol. „To vašoj excellenciji neznam povedati* — odgovori dvorjanik — vaáa cxcelleniija bude to već od njozine prejasnosti ćula". Ves zle volj«, radi toga, kaj mora druitvo ostaviti, dade na se metnuti svoju bundu te otide žurno po Stengah dole, gde su ga već čekale od Fürstice poslane sane. za kratko je bil pred fUrstičinom palaćom.Oa odmah skočil u 8»ojk, gde je naáel pri lojenoj svieči dre-majuóega fQr8Ućiaoga áveicera; (kakti pri n .8 huszár) po cielom gradu je tiáina. U tom mu on podvoroik, koj ga je dopeljal, vzeme iz pleč te bundu te ga zaprosi gore po iten« gah se potrudi! Hitro odbefti general po átengah gore ; prostrane i visoke sale su prazne i nerasvietlene. Teda negda najde pred spavaćom sobom ftlrfltice jednu staru podvomicu u naslonjaču driemajuću. Nju prebudi te joj zapove, da ga odmah pri njezinoj prejasnosti najavi, da je došel. Stara ga zaćudjeno gledi, sli poznavajoči ga, mora se niegovoj zapovedi pokoriti. Ali kak se je vani osupnul, kad je iz spilnice van začul rieći, koje nisu o njem najlieple govorile, jer već od naravi nestrpljiva ftlrática razsrdila se je kak ćeiner, da jaje podvornica iz nj zinog prvog sna, bez razloga probudila. General, koj je prekesno zpazil, da je navodjenir odbeži po Stengah dole, te si na-prro vzeme, drugi dan se Fű^tici spričatl oditi, te joj stvar razložiti i svoja nekrivnju dokazati. . Dodavji dole u ganjk, neoajde nikoga izvan onoga još dremtjućega avsjcera. — Ga lonirani podvoroik je zuiknul, a i generalova bunda zujim, i samo se po sebi razme, da bu i sane nastale. Sever snegom je fuflkal i on je moral pedioe bez kepenjka, bes banda natrag se k-svojemu društvu povrnnti, kam kad je do* del, je svoja bunda o sobi već na čavla viseća našel.Nitko nije opazil, tko ja je natrag,donesel ( a potlam pak, polag svega njegovog zeavedanja i po njegovih policistih spitavanji, nije nikada mogel odkriti one, kojiml se je pri tom grof Samoiloff služil, za da je vadlingu dobil. Najveća lukavost Jednoć jé pokojni T...... a drnžtva, kam je on bip iz lova doáel, pripovedal: „Vi mi rebi vierovali kak je Ksica lukava. Oua je pametna i potmajna; premislite si samo, kaj se mi je danas dogodilo? Ja a jutro idem u lov i odmah onde iza grmlja vidim, gde lisica u keruzu beži. Obrnem se te idem, da pred nju dojdem. I zbilja svaki čas Ju vidim izvan knrnze i opet a kuruza odbelsU.0 — (Svi ga posludajo, da skoro aiti nedehna, I fiškal L...... je poleg, — i on posluds, kaj bu hi te lisice.) „No ti hrdjavka me dobro za nos vodiš\' — pripovieda T...... dalje — „Kad ssm se cieli predpoldan sa njam nsbežal, -zmučil se i ves spotil, dojde mi na jedaa krat okolo jedne ure po poldan na bit. — Ja namerim —, — pufi —Dobro sem zgodil, tu lei\'. Idem tsm, hoću ja sdiči, — — — Ob prokleU ti lukava lisica I Dapaőe i ta me je vkanila, jer niti nije bila ons, nego L......kov hrdjavi pes. (Svi se grohotom na- smejo, sástó L...... široko pogleda,) Em. Koifaj Nadvojvoda Jožef Augustin- Nadvojvoda Joieí Auguatín povriiul ho jo sa suprugom, nadvojvodkinjom Augustom, 81 decembra iz Egipta i Palestinu vu Fiumu. Čakovečko ognjogaeno družtvo. Čakovečko ogujogasuo družtvo je 7 ga o. m. obdržalo svoje v liko apravidde- Zebrall su sa prezeba Nuzsy Matjaflo, za podpreseia Ziegler Kálmán. Družtvo ima imetka do 8 jezer forinti, članov 60. Oni člani, koji su 15, 10 ili 6 letah aluAiíi pri druitvu, dobili su medalja; i to zlatnu Mastuak i Klein, koji bu 15 let člani, siebernn Kukovec, Godiua Adelman i Dőring, koji su 10 let č\'aui, br n/uatu Moraudini, Kelemen, Krizsán,8ztra-liunya, Czeizek, Pullay i Krampacs, koji su 5 let dugo člaui druitva. Senjem vu Priloku. Vu Mekojih kolendarih nije bil preločki senjem dobro oglasen, zsto se ovdi popravi i uasaaoje daje, da se bude prvi senjem na Minski tork obd-Ial. Gde su zlatne krune ? Vu gradaćkih novineb čitamo : O bož\'ću hotel je jedeu ovđe9n\|i goapodin da nabavi deset komadah po 20 kiuuah vu z\'atu. Obhodil je vse menjačoice vu varaflu, konŠtatoval je, da vu (ölöm Gradcu nije mogel dobiti niti jednog jedinog komada. Obrekli su mu s uslufaostl, da jih bndu nabavili iz Beča. Za tri dni stiglo je iz Beča pet komadah po 20 krunah s pilmetbom, da se niti vu BeCu nije moglo vMe najti. Kain hu te zlatne krune prispele, nezna se, ali se sudi, da se ono nahadjaju već vékái tož o. Ministra fmancia vsikak nei\'e veseliti ova Činjenica. Zima vu Italiji. li M\'etikah javljtju: vu cé\'oj Italiji, á uaroCito vu srednjoj i juž«oj Italiji nastala Je oátra zimi. Barometer je vsigdi duboko opa!. Željeznička štreka Salmona-llim zametena je snegom« Kod Omzana leži snčg na dva metra visoko. I vu C\'pitaoati i Apuliji preprčćen promet. Cug iz napulja blokiran je kod Sa-vignana. D\'pičo i vu toploj Kalabiiji zapnhane su őtreke snegom. Prelaz prčk Abruzzah zevsoma je prepr^Oen. — Iz Rima javljaju, od \\öera jutra pada ovdi srég. Telegrafi ka sveza s jutnimi pokrajinami i Sicilijom pre kinuta je. Nekaj za lutrijafte Iz Budimpešte piáu ; Dno 23. decomber bil je za magjarsku lutrijsku upravu nesieöen. Vu maloj ovdeflnjoj lutriji izvle\'eni su broji 2, 6 i 10, na koje so Jie tuüko ttavjalo (8ecalo). da so, 3ada are\'ni dobitniki mćoprc vu uredu javljaju. Akoprcm jo već do veada isplaćeno 10,000 for nti, dohadjaju vu kat>u jod uvek ljudi sa novimi tedkoDt\'.mi Austro-magjaraka-francezka trgovina vinom AastrO\'MagjarSr.a izvo/la je tečajem 1 jota 1892. vu Fraucuzku 18 606 hektolitrov vina vu l8gvih i fljš.h vu vrödnosti od 800.140 for ; a vu podru-je monarkije našo dnpeljauo je iz Francuzke 10 853 btl. vu vrödnosti od 1 267 040 for. — Samoga šara punjera dopeljauo je iz Francuzke 7415 heeto litrov za 1.044 190 forinti. < Edisonov najnove^i popravljeni phonograph. i Eiisonov najnovedi popravljeri phonograph prispel je ne zdavnja vu London, terse smatra najsavrkcncSlm strojem (mašinon) za govorr koj ga ima do vezda. Tim novim phonographom moro se govor, áeptanje ili popftvanje izraziti vuogo jakfle, nego li ga dot\'fina osobi izvadja Da dokažemo kak to biva. Recimo, da trgovec diktuje pismo vu phonograph, ou more tak tiho govoriti, da ga on, koji mu je levsema blizu, nećuje. Posij-nam phonograph opetuje te rööi onom h tri nom i onom jakostjum, kojom hoćemo. On more jak&\'nu originalnoga glasa dapače tak povekŠati, da se čuje vu cölo\| hiži, a more se i pomevjfliti i vu Septanje. Put nadvojvode Otta. Nadroivoda Otto, komu se je, kak jo poznato 7. Aucerobra dogodila nesreća, tor se je na na/llaktici ozledil hitcem iz revolvera, već je podpuno oslravljen. Drugoga januara ob 7 vnri 20 miunt odputoval je nadvojvoda sa svojom tovaruflicom, nadvojvodkinjom Ma-rijom Joseftuom i maiira nadvojvodom Karlom iz Beča\' put Trsta I odovud dalje vu Mcntone. Vu njihovoj se prstu,i j<>6 nahadjaju dvorska gospa, grofica Zimojska i komornik baiun Berg. Nadvojvodski tovaruii stanovali budu vn Meotouu vu jednoj privatuoj tilli inkognito pod imenom grofa i grofice Bottensteio. Njihov komorski predstojnik, grof Ovriani, već se nshadja vu Menten . Nadvojvoda ostajo vu Mentouu 10 do 12 datm, a za tira p >lazi s grofom Bissiogeuom i barunom Bergom prek Bindila vu Aleksandriju i Kairo Istom ovdi bude se ustanovilo dalnje putni program, ali ja izveatno, da nejde vu Indiju, već po svoj priliki do drugog katarakta na Ni\'u. Nadvojvoda se bude po svoj ,frijiki povruul prék Jeruzalema i L banona. Putovanje bude traialo f > rréieca Nadvojvodkioja Marija Jos- fiua ostaje sa svojim sinekom vu Mentonu. Sudec . Vi obtuženik, jeli ute ote-\'-njeni ? % Lopov : (na amčh ae dižeO) : Morti imaju pospodin audec kćerku ? Vumrčti ili beda t postati. Genet al (pregledavajuC aoldački Spital); Vae je vu redu, vae je öiato. A molim Va pokalite mi težke bete£nike. Doktor : Evo ovdi leti aoldat, koj be-teguje od tituHa. General : Straíen beteg I Tu ae mora vumrčti ili bedast postati. I ja Bam od toga betega betejguval.t \' i Pri regrutaoiji. Doktor : „Jeli ima$ kakvu talingu ?\' Regrut.\' , Je, ja sem kratkoga pog\'eda (kratkoviden). Doktor: Pak kak buš to dokazal?\' Regrut : „Jako lehko. Jeli vidiju gospon doktor onoga čavla na stini? \' Doktor : .Vidim". Regrut: „A ja ga pak nevidim M I to je sud. Sinek : „Tebe su hvalili, mernika, pri suaedu," Mati: „Kak to, délemoje? Sinek : .Rekli su, da su je jod gorCe brbljavke, nego Bi li.u Priredil: Gl&d Ferencz »% Buda, 5 ga 11 O januara 1894 33 3 13 Vena iéiha. — Uabona Avak Evropski vladari. Deiiea je najstareái evropski.^adar papa Leon XIII., koji bude-7 za dra meseca navráil 84. ljeto. Za njim sijedo 76 Ijet star velevojvoda luksembutžki, 75 Ijet stAr kra\'j danski i velevojvoda saksen vajmarski i 74 Ijet stara kraljica engleska ter velevojvoda meblenburg-strelicki. Za njimi sijedi 11 vla-darab vu dobi od 60 do 70 \'Ijet, — 6 vladaiah sa prek 6:0 Ijet, — 11 vu dobi od 40 do 50 Ijet, - 3 vo dobi od 80 dd^40 Ijet, i 2 vu dob: od 20 do 80 Ijet. Tri najmlajši vladari jesu: 17 Ijet star srbski kralj Aleksandor, — 14 Ijet stara kraljica uizo-zemska Vilelmina i 7 i pol Ijet star flpanjolski kralje Alfouso XIII. — Po vladarnju najstarefla ;: vezda kraljica engleska, koja vlada već 66 i pol ljeta, sa njom car i krti Ferencz József (46 liet\\ - velevojvoda badenski (41 ljeto), i velevfjvoda oldenbuižki i suksm-vajmar« siienoftki (40 Ijet). Vsi ostali tladaju \' kr»jfto rréino, a tri. od ljeta 1893. \\b PSenica Zob Hrž Kuruza stari a novi Ječmen Grah beli » žuti » zméöan i m .mftzaa. - 1 m>-cenl. frt kr. Ruza Žab r Rozs Kukoricza ó Árpa Fel? \\ Sárg^ Vegyes 6 60 6 60 6 60 4 50 6 60 6 - i.— 4. - ODGOVORNI UBEDN1K M A li G I T A I J O Z S IC F Glavni surednik GLAD FElt EN OZ Hirdetések. $ekaj za kratek cas. Pobegle irajl co. .Kaj niate nijedné stare frajle imali na balu (zabav) po polnöéí? Ali kak je to moguće ?• tĆisto na prostom, Oglasili smo taki na većer, da bu najatarefia frajla izmed publike po polno/i dobila prezent (Častni dar) I zato su vse pobegle llái.ela€láse Cöúklornyán a Perlaki-ulca 280. 8Z. alatl levfi h á z szabad kézből eladó. Bővebbe tulajdonos 8chleainger Móru A csáktornyai takarékpénztár részvény társulat t. Cl. részvényesei 1894. február hó 5-én délután 4 órakor Csáktornyán, a társulat saját házában tartandó XXII. RENDES KÖZGYŰLÉSRE tisztelettel meghívatnak. A ianác»kozá» tárgyainak »örvendje: a) Elnöki megnyitás b) A köigyülén jegyzóköanyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. c) Az igazgatósig éa felügyelŐbizottaág jelentésének felolvasása és a felülvizsgált évi számadások feletti határozathozatal ős a felmentvény megadása. d; Határozathozatal a tiszta jövedelem mikénti felosztása Iránt. e) Jelentés a szCvetkezoti állományról. f) 7 igazgatósági tag ča a felügyeló-bizottfág megválasztása. g) Lóbl Jakab volt takarékpéaztári\'könyvelő özvegyének kegydijazása. h) Netán! indítványok. Csáktornya, 1894- évi január hó 2 án. Az Igazgatóság. 42. §. A tanácskozási és szavazási jogot a közgytlósben mindeo részvényes személyesen vagy törvényes meghatalmazottja (41. §.) által gyakorolhatja; de ezen jo« gyakorolhatásara megkívántatik, hogy a részvényes legalább 20 éves és részvénye a közgyűlés előtt legalább 2 hét óta> társulatjkönyvében az ó nevére legyen boirva és végre, hogy az szintén a közgyűlést 3 nappal megelőzőleg, azaz 1894. évi február hó 2-áig az intézet pénztárába letétessék. Meghatalmazványok csak részvényesek nevére állíthatók ki. A megvizsgált évi számadások nz üzleti jelentén és a felügyelő-bizottság közgyűlést 14 nappal megelőzőleg a részvényesek által betekinthetók. «4 .. "U.« . • 4 -v a társulat üzleti helyiségében a 947 1—8 A Csáktornyán székelő innralUiiJ lalttnrébpéir/Jár részvény-társaság* 1894. évi február hó 8-án délután 3 órakor saját helyiségében XIII RENDES KÖZGYŰLÉSÉT tartja meg, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. N A P I R K N D: 1. A gyűlés megnyitása az elnök által. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. 3. A zárszámla beterjesztése s e fölölti határozat. A mérleg jóváhagyása. As osztalékok meghatározása, és a felmentvény megadása. 4 Négy igazgatósági tag és a felügyelő-bizottság megválasztása.) 5. Neláni indítványok. G. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes tagnak megválasztása. AZ IGAZGATÓSÁG. ) 69. g. A tanácskozási ó« szavaxási jogot a köxgyülésen minden résvényes axemélyessn gyakorollm a, de exen jog gyakorol« hatására megkívántatik, hogjr a rémvénye« loftalább 20 éves a résxvénye a köxgyülés előtt legalább 4 hát óla Irsaaág könyvében M « nevére legyen beirva éa végre, hogy at stia a közgyűlést 3 nappal megelőzőleg aa intését pénitárába lété lestek. ▲ válawtási jog atonban neme« -cemélyesen, hanem a távollevők által h szabadon gyakoroltathalik, t. i. a meg nem jelenő résxvénye* egy másik résxvényast axavaxatána/ gyakorlására különösen felhalalmushat, axonban sxintén szdkségea, hogy aa ily megbixott állal saavaiő résxvényes legalább 20 éves legyen és réssvénye 4 hétlel a kőxgyQlés előtt a társaság könyveiben ax ö nevére beirve találtassák. Meghatalmazványok csak résxvényesek nevére állithalók ki. 948 1—8 Házeladás. Csáktornyán a SsUk>ntcábau özv. Pé« torfy Mihálynó tulajdonát képezd, két lakás neit ós tágaB udvarral biró lakház azonnal eladó. BArebbet a tulajdonos özv, Póterfy Mibíllynónál. 958 1 — 2 Csáktornyán. BÚTOR szolid kósiitmény, bámulatos olcsó árak nagy választék. Toljos berendezésnél ármérséklés. Há zassiigi kelengyék ízléses kivitelben olcsóbbak mint bárhol. Jelinek II. Á. és fia Budapest VI. Kerepesi-ut 8. sz. A Pannónia szálló- 9B1 l-l dával szemben. Minisig fiatok Csak akkor valódi ha Tokaj város czirnc-róvel és beégetett dugaszszal van ellátva- Förakt&r: Strahia Testvéreknél Csáktornyán Kxcel§íor iLáíé. a legjobb } üi költ szemes kávé, eró, zamat éa 8zaporaság tekintetében az elkényeztetett igényeket is kielégíti az UJWÁÍiU saját mód szorinl pörkölve, a legkiválóbb fajták keveréke és Bókkal jobb, mint a többi forgalomban előforduló minőségek, melyekhez 25 °j0 megtakarítást nyújt és hónapokon át megtartja erejét zamatját. Minden takarékos háziasszony togyen az Excel8ior kávéval egy próbát éa pyfoódjön neg se ját tapasztalataiból annak kitűnő tulajdonságairól. Kapható HEINRICH MIKSA fützerkorotk«dó3Íben CSÁKTORNYA N. és pedig i fél ós npgyed kilós törvényeién védett ét vöüjegygycl ellátott csomagokban A . finomabb UO-ás szá\'nu minőségűek ár* 2 frt 50 kr, középfinom O-ás számú 2 frt 25 kr kilónként.J Klsö magyar gözkávé pörkölde Ilu<laiMHteii 932 1-3 OOGGOOOOOOOOOOO oooooooooo 8 Valódi 8 O 8 O a Klosternenburgi C3. és kir. borkisérleti állomás szerint igen jó valódi malaga, kitünö erősitöszer gyengélkedők, belegek, lábbadozók és gyermekeknek stb. vérszegénység és gyomor-bajok ellen igen jó hatással vau, Kapható a VINADOR spanyol bornagykereskedés Méaa HHioulmr #r törvényileg bejegyzett védjegye alatt és \'/, eredeti üvegekben. Továbbá klllönfele igen finom külföldi borok eredeti Üvegekben, eredeti árak mellett úgyszintén poharankénti kimérés (Sseiverth $ntal ur vendéglőjében Csáktornyán. Előfizetési felhívás a A Vinador jegy, úgyszintén a bejegyzett védjegy pontos figyelembe ajánltatik, mert valódisá gáért csakis akkor vállaltatik teljes jótállás. 982 6-6 ÍOOOOOOOOOOOOO ooooooooooi A Richter-íélo l\\nd. (Japtici comp. 0 Horgony-Pain-Eipeller olnovozos alatt igon jó hirn^vnok örvond. Kzon fa\'g<tnlonicMÍllapitó bedörzsölő« valamennyi köezvóny, vaúz én tag»zaggntút)aii szenvedő tyyo-neknok o* uton legyon i\\jánlólag einlékezotl>o hozva. Ezen tinktura már 25 év óta, mint legmegbízhatóbb háxiiizer általánosan kedvelt óh ennélfogva már további ajánlásra nom szorul. Qsekély ára, üvegenként 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lehetővé teszi, ezen kitűnő háxiszornelc boszerzéaót. Bevásárlás alkalmával a „Horgony" védjegyre ügyelendő, nehogy utánzatot adjanak, mert csak a vörös Horgonynval ellátott üvegok valódiak. Ha a valódi l\'ain-Kxi^íler helyben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Riehter gyógyszertára „az arany oronzlAnhoz" Prá-gában vagy Török József gyógyszerészhez ltudapesten. aaé\|i Irodalmi é* InuivreHerJe-Blö ké\|iea hetilap IA91 évfol) amilra. Hcgjclcn minden vasárnap. díszes kiállításban, tetszetős borítékkal. A „Képes Csalćidi I,ápolt" a legelterjedtebb, legdíszesebb a legolcsóbb képen hetilap, a mely szivei ó* lelket nemesítő, hasznon óh ismeretterjesztő olvasmányokat nyújt a magyar müveit olvasóközönségnek. A .Képen Családi Lapok" a legmagasabb irodalmi nívón álló lap, mely körül nemzeli irodalmunknak el»6 rangu írói és írónői tömörülnek; igy az 1894. évifelaö mám a kővetkező iióktól hoz közleményekel : JÓKAI MÓR : .Hogy ia volt ez a dolog?" (Beszély). BENICZKY BAJZA LENKE: „Asorslocz-kéja.« (Regény). TÖLGYESI MIHÁLY: „A gyémánt g^drU." (Humoreszk) P. OSORBA AkOS : „A bosporu* partján.";(Rajz) 8T1LLER tanár: „A iüzöiól." (Orvosi czikk). db. síb. Költeményeket iriak e számba : KOMÓC8Y IÓZ8EF, VARSÁNYI GYULA. FELEKI SÁNDOR dr. A regény nellókletet LAUKA GUSZTÁV irla. czime : »1\'ásBiortÜz és lidérczfény." —^AJképak az uj év alkalmából valók h igen Inláló rajzok. A mi különös érdeket kölcsönöz e számnak az, hogy az abban megjelent kölez-mények íróinak a ozképeit h sajátkezű aláirásailja veszi a.t, olvasó. A .Képe« Családi Lapok" évenkint a »aövegbe nyomott több regényt ad, elsőrangú.irók tollából. A »Képes Csalíidi Lapok" kéthelenkint megjelenő melléklapja a .Hölgyek Lapja" bárlartási és divatrésszel eliálva, teljesen nélkUlözbetövó tesz minden más divatlap tartását. A „Képes CsalAdi Lapok" a fentebb emliielt szöveg közölt megjelenő regényekon kivül évenkint több önálló, eredeti beköthető regényt ad jutalmul előfizetőinek. S mindazon előnyök daczára a „Képes CsalAdi Lapokénak a „Hölgyek Lapja" csimü divatlappal és Regény molléklettol együll előlizelési ára caak egész évre Ö frt, íélévre 3 Irt, negyodévre 1 frt 5() kr. Az előfizetési pénzek a lap kiadóhivatalához: Budapest. Nagykorona u teza SO. wzAm küldendők, amely kívánatra mutatvány számokat díjtalanul küld bárkinek ha az iránt levelezőlapon megkerestetik. MAUI eiéis évre oxólé 0 frlnjil eléflselésl 0»s. ■■•<««1 NO Ur rNumiiKoliUI ém \|ioM\|«»sAllllásl íIIJJmI yrt> \',ekaid h »nit U 4 rr«Mi;<, -aklf^livll frt elöficetéal 0«N/.f\|e\| 40 kr nomaialisl Is potlaiaill-HiAmI dijiu U Aid be, Ríniuk * regényt, hI, I I frí AO kr "®«>cdivl flóllioiétl «IIJm< • tO lir raomasolAsI és ■»••-©> »erre kúld l»e, Kimali ertdell »e«éitrl kuld itjiiiilvm és üljiiieiilvseis julalmul «k kladéhlvalal A „Képes Családi Lnpoku kiadóhivatala 987 4—5 Budapest V. Nagykorona-ulcza 20. Nyomatott Fiachel Fülöp laptulaj (Ionosnál Csák tornyán. XI. évfolyam. Csáktornya, 1894,2januör 21-én 3, szftin. i 8MrkMit0T«l rUk.»nt Uk»t min-ímmp 11 te II te« kötött. — ▲ Up ím) Umi riuiri roattkoal ■lud«B kötWminjr Xarfttat Jisilf ra«ikMitO mirt kSldtndl. +> Kiadóhivatal t Vitek«! Fülöp könyvkereskedő«. Id« kttldtadök i> elöfUetfcl dijak uylltterek te hirdtltetk. Hirdetések jsUajosao számittatoak. MA6YAR és HORVAT. RYRITDI NftJKLHtf TÁRSADALMI, ISUKRKTTRRJESZl\'6 4 SZÉPIRODALMI BÍTILAP. _hetenkiiit efcy^ri VftwAnia\|M • Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »(ísáktornyai takarékpénztár^ takarćkpćnztAr« sat. hivatalos közlönye. KUMüutt* iraki fe^^a* évre . ... 4 frt Kél évre . ... * Art Negyed érre . . . 1 frt Egye« wíám 10 kr. Htrfotteak mig «lA>td-UUk t BudapwUa: 0<>Vlb«rg«r A. T. te VeUtel* B. klrd. írod, BfcUt SektUk H., »uk«, M-, Oppcilk A^ U»nbe 0. L. te tiratail te H^nkdL BrttaUa: ÜUrn L ^ \' __v NyiH\'.ér pttUtor« 10 kr. "■--t..1- Nök az alkotmányban. Nem a Tóth Kálmán színdarabjáról akarunk irni. A cim ötletét az adja, hogy törvényeink vajmi kevés szerepet adnak hölgyvilágunknak alkotmányos életünkben. Csupán az egyetlen községi törvény az, mely némi jogot ad a nőnek. Nevezetesen bizonyos megszorításokkal választhat képviselőket, természetesen községi képviselőt a másik joga a virilisi intézményben van biztosítva. De minő ez a jog is. Személyesen nem jelenthet meg, személyesen nem gyakorol hatja az urna mellett jogát, hanem csakis férfi megbízottja által. Most ujabban a törvényhozás e tekintetben liberalisabban in tézkedik. Az 1891. évi XV. t. c. 22. §-ának második bekezdéséi érijük, mely igy szól: A megalakult felügyelő bizottság kiegészíti magát a községben, illetőleg hitközségben lévő tekintélyesebb a a kisdedóvás iránt érdeklődő nőkkel. Ezek száma azonban a megválasztott tagok számát meg nem haladhatja.« Ez helyes és méltó terrenuma lehet egy, a közügyekért lelkesülő nőnek. _ A törvény szerint a községi óvodák és menedékházak igazgatása a képviselő-testület állal, a községi válaszlók sorából megválasztott s legfeljebb 6 tagból álló felügyelő bizottság utján eszközlendő. És ez a bizottság egészíti ki magát női tagokkal. A női tagokat { tehát nem a képviselő testület választja, ha • nem megalakulván a bizottság, ezek válasz-\' tanak női tagokat. — Kulturális ós filantro-pikus igazgatás körül, roppant horderővel bíró feladatok körül a magyar nővilágnpk községi közigazgatásunk keblében jelentékeny szerepkör van kiosztva És ezen szerepkör jelentősége a lelkes magyar nök becsvágyát fel fogja költeni. Hiszen a mi vidékünkön egy eddig majdnem teljesen ismeretlen intézménynek népszerű sitésére, az okszerű gyermekvédelem és ápolásra kell törekedniök. A lelkes magyar nőknek, kiknek lelkesedése ez irányban csak társadalmi összetársulás utján, mindazonáltal itt ott fényes sikerekkel jutott eddig kifejezésre; OkoB törvény, mely igy nemesi mun-Ura gyűjti össze a magyar nőket, a kiket szivök sugallata és a törvény esküje fog e szent feladathoz lánczolni. Okos törvény, mert ugyan hol lehetne a magyar nővilág tevékenységének méltóbb tér, mint a gyermekvédelem ügye, melynek országos rendezését csak a magasabb mű veltségből származó emberszeretet valósította mely nemes ügynek célzatai a női sziv és jkedélyvilág körében kelthetnek legélénkebb visszhangot. Okos törvény az, mert a társadalmi és kulturális igazgatásnak nincsen egy ágazata sem, mely hasonló mérvben hatna a női sziv ős kedélyvilágra. Mindezeknél fogva csakis^ legnagyobb elégtétel és elismerés érzetével üdvözölhetjük a törvényhozásnak emez Intézkedését, mely a reálizálás felé részben csak most indul nálunk is A magyar közigazgatásban a nőknek törvény szerint való hely foglalásától sokat várunk és sokat remélünk. Hiszen a magyar nővilág az ő ön-kénytes ezirányu közremunkálkodásával szinte kihívta az illetékes körök figyelmét, hogy őt nélkülözni a czél érdekében ne lehessen. És biztosak vagyunk abban is. hogy ninc. vidékünknek olyan pontja, a hol öl lelkes női ne találjanak, kikben az ifjú és nagy czélokra hivatott intézmény a maga rendíthetetlen akaratú proselytáit meg ne találja. 4 Ám ki hát a cselekvés terén, a nem»á vetélkedés buzogtassa a szivet és bárhol törvény rendelkezése az uj meg uj mene dékházak létesítését kívánja: ne feledek ki a magyar nőket, kik alkotmányos jogokat elsőül törvény által ott kaptak a mely legdícsöbb és legfontossabb, a kultura me zején. És ő állaluk lesz legbeczéz«tebben őrzött ügye a köznek a most még lenézett nem sokra tartott kisdedóvás. Áldás a nőkneknek emez alkotmányos munkájára. A csáktornyai nőegylet közgyűlése. A csáktornyai jótékonyczélu nő egylet folyó évi január hó 14-én tartotta meg rendes évi közgyűlését, melynek főbb tár ai voltak : 1. Titkári jelentés, melyben behatóan foglalkozik az egylet 3 évi működésével 8 annak szellemi állapotával. 2. Bencsák Ilona pénztáros részletesen beszámol az egylet vagyonával, neveze tesen : Bevétel: Kiadás: ea havi se- Az 1892. év végén a vagyon 2211 Tagsági dijakból befolyt 241 Adományokból befolyt 186 A tombola jövedelme 833 Sorsolás tiszta jövedelme 16 Bírság a vál. gyűlésről — Tőke után két félévi kamat 117 írt 79 kr frl 84 kr frt 60 kr frt 20 kr frt 90 kr írt 60 kr frt 02 kr összesen : 8066 frt 86 kr 279 frt - kr Rendkívüli segélyezés • 194 frt st? kr Fölszerelés 26 frC> 40 kr Szolga fizetése , 12 írt - kr Karácsonyi ajándék _ 80 frt — kr Összesen: 690 frt 40 kr A vagyon tesz 24,66 frt 46 krt. 3. A számadások felülvizsgálására ki küldött bizottság jelenti, hogy megbízatásának folyó hó 10 én tett eleget; a számadásokat megvizsgálván, azokat rendben, helyesen s mintaszerűen kezeltnek találta, miért is k$ri a közgyűlést, hogy a pénz tárosnak a fölmentv^ny megadassák. A közgyűlés a számadásokat s a számvizsgáló bizottság jelentését tudomásul veszi s Bencsák Ilona pénztárosnak szíves fáradságáért s az egylet irányában tanugi-tott jóakaratáért a felmentvényv megadása mellett, leghálásabb^ jegyzőkönyvileg kő • szönetet mond- 4. A tisztikar 3 éves mandátuma lejárván, tiszteletbeli állásáról lemondott. I 6. Jeney Gusztáv jelenti, hogy az eddig bejegyzett tagok száma 88, mely szám oly tekintélyes, hogy az egylet minden tagja büszke lehet rá; főérdem Kollarits Mihályné és Beruyák Károlyné tagokat illeti, kik fáradságot nem ismerő buzgósággal és odaadással gyűjtötték a tagok szép számát, miért is ünnepélyesen a fentneve-zelt két buzgó úrnőnek érdemeiért hála fejében az egylet részéről a legbensőbb hála és köszönetet mond. Ezekután kéri a közgyűlést az uj tisztikar megalakítására 6. A tisztikar egyhangúlag a következőleg alakult meg: elnök Bernyák Károlyné, alelnök Molnár Józsefné, jegyző Ffecher Dugovits Betli, pénztáros Ditrich Jánósné. Egylet Ügyvédjéül felkéretett Zakál Henrik ügyvéd ur. Választmányi tagok : Baranics Andrásné, Bencsák Ilona, Bellák Józseíné, Czvetkovits Anlalné, Dobosy Elekné, Hakl Károlyné; dr. Krasovecz Ignáczné, Margitay Józseíné, Mayer Salamonné, Mencsey Károlyné, Pelhő Jenőné, Probsxt Ferenczné, Tóth Lajosné, Tódor Józseíné, Vrancaics Károlyné, Wollák Rezsőné, Ziegler Kálmán-né, Zrínyi Jánosné, 7. Több szegény részesül részint rendes részint rendkívüli segélyben. 8. A közgyűlés molag határozatilag kimondotta, hogy azon választmányi tagok, kik a választmányi üléseken meg nem jelennek s elmaradásukat irásbelileg nem igazolják, 60 kr büntetést fizetnek. Lapunk mai száma 10 oldalra terjed- Közigazgatási bizottsági ülés. \' A megyei köaigasgatAtii bizottság ülését Svasits Benó főispán ur őméltósága eluöklete alalt f. hó 9 én tartotta. Az alispáni havi jelenté« helyeslőleg tudomásul vételeit. Előterjesztetett emuién a központi tisztviselői kar 1893-ik évi tevékenységéről szóló kimutatás. Ezulán az egye« bizottságok alakitfallak újból, eaet!(g pótoltattak ki a következőkép: A gyámi felebbileli küldöttség tagjai: Chértén Károly alispán, (»ózony László főjegyző, Caesznák Sándor árvaszéki elnök, Árvay Lajos ra. t. fóügyéa — hivatalból Eperjessy »Sándor, Skublios Jenő, Skublios István a közigazgatási bizottság nésséröl választva, SkubMTtTyok, dr Qyömörey Vinoe, Bogyay Málé — föispánilag kineveive. A fegyelmi választmány tagjai: Skublice Gyula, Eperjessy Sándor, iláosky Kálmán, Osernya László, dr. Ruzicska Kálmán, Lányi Kálmán. . . ^ \' Az erdészeti albizottság tftgMl jJ^pWTíá-roly alispán elnöklete alatt fláínrt^--Kálmán, Skublios Istváu. A* erdei klhágási másodfokú biróság tagjai: Skublios István, Skublios Jenő, Háozky Kálmán, Karkas József, Koller István, dr. Gyömörey Vinoe, Bogyay Máté, dr. Vislendvay József: A pótadó egyénenkénti kivetése tárgyában beérkezett felszólamlások elbírálására hivatott bizottság tagjai: Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vinoe, Skublios István, dr. Vizlendvay József. A zala-ogerszegi és nagy-kanizsai kir. törvényszéki börtönökre felügyelő bizottság tagjai: Skublios István, Hácky Kálmán, Eperjessy Sándor, dr. Vizlendvay József. A perlaki, alsó-domborui és kotori rév vámokon a távirdal küldtfnczök biztosítása kérdésében te(t (elterjesztésre a miniszter utasítja a közig, bizottságot, hogy ezen vámmentesség engedólye-zéséro az illető községek képviselőtestületének határozatát eszközölje ki » azt a további elhatá rozás ozéljából terjessze fel. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy ezen idösxakbVn befejeztetlek és le\'.terjesz-tettek nt Íb92 ~ 8. tanévet felölelő slatisstikui munkálatok. A stridói pótépilkezósek felülvizsgálata a a még szükségeseknek mutatkozó pótmunkák felvé tele ügyében jelentést lett. Hészlvett Csáktornyán a pótlanképesiiö vizsgálaton, valamint az igazgatótanács Ülésében. A képezde uj helyiségei, a növendékek fürdő berendezése, uj zenelerme, hálótermei, természettani és vegytani előadás lerme stb. rendeltetésűknek nwnden irányban átadatlak. — Dráva Vásárhelyen értekezett érdekeltekkel a harmadik tanerő beállítása s a gyermek-menedékháznak e nyáron megnyitása ügyében. Mura Szerdahely több lakosának kérvénye aa iskolai adó leszállítása ügyében — jelentéstéte végett a kir. taufelügyelőnek kiadatott. A taoi\'ói és kántori illetaények elkülönité-»ének Ügyében a késa jegyzőkönyvek felterlesz-telnek; as Ügynek további folyamatáról a miniszterhez jelentés tétetett. Áz 1898-ik évben egyenes adóban befolyt 2,784,865 frt 70 kr, mig 1882. évben 2,716.110 frt 79 kr a igy as 1898. évi befizetés 60.744 frt 91 krral kedvezőbb volt. . Országos Magyar Kneipp Egyesület. > > Kneipp Sebestyén plébános „Vizkuiám" és „Igy kell élnetek" czimö, 8 év alatt 48 kiadási kiadást ért két müvével éa különösen az egész sógrö! naponkint elmondott -leadásával az egész müveit világot meghódította. Százezrével vándoroltak a beteg emberek hozzá, igy Magyarország-ból is sokan. S a kevesen kik nem nyerték vissza az egészségüket, mert vagy nem fogták tel teljesen as ő tanításait, vagy nem követték hiven taniúaait, vagy hogy bajuk oly nagy loku, oly régen, lén a bölcsötöl fogva elhanyagolt volt, vagy nem Is nyerhe\'lek gyógyulást, vagy csak igen lassan, de enyhülést minden körülmények közt; mondom ezen kevesen is mégis hoztak magukkal annyi lelkesedést, annyi bizodalmat az 0 vizkurája Iráni, hogy ezen remény U fölér egy egészséggel. Mondják hogy Magyarországból eddig már körülbelül I01KX) émber volt Wőrishofenbrn ; olt hallgatták az egéasség ezen apostolának arany szavait ; áhítattal ültek lábainál h magokba szívták az, éltető remény sugarait; kitartással ós az egyszerű életmódhoz való visszatéréssel ós ragaszkodással visszanyerték az éleire nézve már elveszeltnek hiit és évek hosszú során át keresett legdrágább kincsei, — ax egészséget. Drága kino« az egészség I csak az ludja megbecsülni, a ki elvesztette, de az ilyen annál hívebben ragaszkodik hozzá, ha azi megint visz-szanyerhetle. Térjünk vissza a természethez és az egyszerűséghez; kövessük a természet szerinti ölelés gyógymódot. Mi a Kneipp uevót irtuk egyesületünk homlokára. Kneipp nevet azéri, mert a természetes gyógymódok közül övé a legtermészetesebb, a legkevósbhé mesterkélt, övé a legtöbb reménynyel biztató s már is ezreke. és ezrekel boldogító. Munkaiervünk a szenvedő emberiséget lesii bajaiban jó tanácsosai támogatni, e gyógymód eredményeit évről-évre előtte feliárva kimutalni, miként szabadulhatunk meg kínzó ellenségeinktől: a betegségtől. Kiválólag nemes ós nagy horderejű lesz hivatásunk a szegény embsrtárssink szenvedésének enyhítése körül, kik anyagiakkal nem rendelkeznek s igy eddig gyógyulásokai alig remélhették, de ezen egyszerű óh felette olosó, majdnem azt lehet mondani oiak néhány fillérbe kerülő gyógymód által könuyen segiihetnek tesii-lelki á\'lapotukon, mely gyógymód éppen azért hivalva van a nagy tömegek, az égés/, nemzetlest BÖt az égést emberiség javára szolgálni, annak egészségét fennlarlani, bizlostlani, sorsát enyliiieni, meggyógyítani s lóvén hz egészség a legfőbb kincs : azt boldogítani. Nagy nemzetgazdasági, nagy kuliuráliu ós nagy emberbaráti jelentősége van ennek, melyei hála legyen mondva, a magyar szellem világban oly fenkölt gondolkozó, mint ő császári ós királyi fönsége József föherczeg teljesen méltányol át-órez ós egy országra szóló hadiszorvozet felett való felügyelés nagy terhei mellett még egy más országos gondot is a legmagasabb kószsó^gel magára vállal, midőn azon legmélyebb kérel , műnkre, hogyha ningerösődünk és virágzásnak, indulunk s a védnökség elf gadát-áórl esedezni fogunk, a fönséges ur válasza ez : .Ily nemes törekvésű egyosülotlel szemben már most is elfogadom a védnökséget, ro\'vel ez proaperálnl fog ós jövője is lesz•■ Ugyan ö nagy költőnk Jókai Marhoz irolt egyik levelében Egyesülelünk védnökségének elfogadásira utalva, igy tartja székfoglalóját: „Az erős törzs remónyli biztón, hogy családfájának lombjai, melyek vele egyült és ugyan azon áldott földből nötlek fel, örökké hálásak is maradnak e föld iránt. — Egyelőre iparkodik a törzs uj eröt szerezni ai öreg Kneipp keze alatt. Csak utókura : mert edzeni akar, hogy még szolgálja tovább is hiven királyát, hazáját. — Itt igen jól érzem magamat, mert minden léptemen hallok magyar szót hazámfiai száján, mivel a vendégek túlnyomó része magyar ós az öreg plébános ezeket legjobban diosóri, mint jó és, ragaszkodó embereket. — Igaz is, hogy rendszere nálunk legjobban terjed ós reménylem, hogy ezentúl még jobban is terjedend, mert as eredmények valóban nagyszerűek, mind a melled, hogy sok sok orvos üldözi e rendszert ós nem méltatta tanulmányozására. A túlnyomó része az ilt gyógyulóknak olyan, a kiket hz orvosok hiába gyógykezellek és sok, a kit halálra Ítéltek s mégis itt fellábadnak. Oly annyira csudával haláros, hogy még szép regényre is adhatna anyagot. Remélem hogy a most keletkező Kneipp egyesület melynok védnökségé\' átvettem, a tekintetben is üdvösen müködend, főkíp a szegénysorsa sienve dök érdekében. — Igaz hogy a gyógyszerészek és sok orvoB ferde szemekkel nézendik, de első a felebaráti szeretet." Józfiof, föherczeg. Tehát olv magas pártfogás segítségével, Kneipp nevével magunkra vállaljuk azon nemes és nagy emberbaráti törekvések végrehajtását, melynek ö egész éleiét szentelte. lepjenek be tisztelt Hölgyeim ós Uraim a f. évi deczember hó 8-án megalakult „Országos Magyar Kneipp-Egyesületbe." A szegények és elhagyottak egészségére ügyoln\' és arról gondoskodni akarunk, ép ugy hivatásunknak tartjuk odahalni, hogy a nép- ipar- 03 középiskolákban a tornáxás éj játékok mollolt az edző leöniések ós fürdőzések behozassanak, mivel o<ak ép testben lakothalik egészséges, nemesebb eszmékért buzogó lélek. Orvosaink és tagjaink \'által tarlóit népszerU felolvasásokkal a munkán és napszámos népet iparkodunk meggyőzni arról, hogy a fárasxtó napi munka után mily ttditö ti a hidegvíz nz emberi testre ; e czélbói anyagi viszonyainkhoz mérten több helyen díjtalan öntöző helyekei is fogunk felállítani és játékokat, játéktereket szervesni. rendezni és terjeszteni ugy a gyermekek, mint a felnőttek közölt s igy Uz utóbbiakat egyrészt megszabadítjuk az unalomtól, más részt h zsúfolt, füstős, romlott levegőjű helyiségektől elvonjuk s igy lesii megerősítésükön dolgozunk, hogy jatékközben a szabad levegőben élenyült vérük megkapja az ellenálló és tápláló képességet, testük pedig ez ulou eröt nehéz napi, heti munkáik elvégzésére. A kik ugy saját jól felfogott érdekűkben, mini pedig a közügy érdekében szivesek hozzánk csatlakozni s Egyesületünkbe belépni, kegyeskedjenek pénztárnokunknál: Wagner Dénes urnái (lakik : Budapesten 111. ker., Lajos-utcza 17. sz. irásbelileg vagy szóbelileg jelentkezni sabeiratási dijakat valamint a tagsági dijakat hozzá beküldeni. Beiralási díj személyenkint egy korona, mely <t belépéskor egyszer s mindenkorra asonnal fizetendő. A rendes tag évi díja 8 korona ; a pártoló tag évi dija 1 korona. Az alapiiólag egyszersmlndenkorra 100 ko. rónát fizet. A kilátásba helyezeit, a rendesnél olcsóbb kedvezmények egyelőre: 1. 0 fensége József főherozeg legkegyelmesebb engedelmével az Egyesület központja a Margitszigeten lesz. 2. Az öntések és alkalmazásoknál 50% nyi árengedmény. 3. A rendesnél olcsóbb jegyek a Margitszigetre. 4. Olcsóbb orvosi kezelés. Megjegyezzük, hogy okosunknak megnyerhettük Bauer orvos urat, ő fensége orvosát a Margitszigeten. Midőn mindezeket a nagyérdemű közönség nek szive* figyelmébe ajánljuk s minél nagyobb számban vaUi belépésüket kérjük marad- tunk Budapesten, 1893. deczember 21. hazafiúi Üdvözlettel V Budinszky Károly, Szalkay Gyula dr. i«gyzö. elnök. Kft lön fél ók. Kérelem Kérjük t. előfizetőinket szíveskedjenek az első negyed alkalmával előfizetéseiket megújítani s a hátralékokat beküldeni \\ — fiinirtiés. Glád József mura csányi azülelécü, Zágrábban alkalmaiott kir. pőnz-Ugyi titkár az eszéki kir. pénztlgyigazgatósághoz neveztetett ki helyettes pénzügyigaz-gatóvá. — fitatrtxis Za\'avármegye kir. segéd • tanfelügyelőjévé a miniszter ur Kőrösay Sándor pestm^gyei tanfelügyelőség! tollno-kot nevezte ki. — (gljigyzéstk Balez Aladár melinczi ispán el,egyezte Graaanovits Gizella k. a.. a cserencsóczi kürjegyzó kedves leányát. — Szöoí Lajos belatincii grófi kertész eljegyezte Bakó Irén k a. — ganllórdlojatás. A dráskoveozi Üresedésben volt másod tanitói Állásra Petrovič* Mihály pioboÜczai okleveles tanító válasz tátott meg. — ^ Csáktornyái tdtolió tgyisú\'it e hó 18 án rendezte szokásos tánozmulataágát, amely minden teklntetbeu jól aikerült. A tánczteremnek villamos főnnyel való kivilá gitása teljesen sikerűit A lánozos párok a legjobb kedvvel reggelig járták, a négyesek nél 20 párt olvastunk ösaze. A nem táncxoló közönség két részre oszlo\|t; az alsó helyi-cégben a pezsgőző Butaság, a szinpad he lyiaégeiben a tűzoltóság mulalutt. Ez utóbbi helyen a szünóra alatt a felközüntŐkben Bem volt hiány. Beszéltek ; Knorozer (kanizsai főparancsnok), Szeive t, Margitai, Nuzsy »at. Felköuöntötték: a kanizsa\\\\ 3 a c«á k tornyai tűzoltókat és parancsnokokat, ft kanizsai és osáktornyai hölgyeket Csáktornya köaönaégét, éltették Nuzsy, Zieg er, elnököket, a közigazgatás képviselőjét Bölcs Fftndort sat. Szép volt, hogy a kanizsai tűzoltók is képviselve voltak. Tizen jöttek ÍŐparancinókukkal, ami jó benyomást telt h csáktornyalakra.Az anyagi eredmény sem megvetendő. FelUlfiiettek a következő urak, (kiknek e helyen is bá ás köszönetét nyilvánítja a rendező bizottság) U m. : Morandini Bálint 6 frt. Húschmann Nándor Murai Róbert Beliczfc 4 4 frt. Nuzsy Mátyás. Wollák Rezső 3-8 f t, Bernyák Károly, Hirschmann Leo, Mózes Bernátb, Megla István, Molnár Lajos, Rosenberg Lajos, Löbl Mór, Dr. Schvac« Albert, Strausz Sándor, 8uleg János, Szeivert Antal, Tóth István, Ziegler Kálmán és Kollarits Mihály 2 - 2 frt. Boanyáko ica Amália, Dekkert József, Fleiacbakker Ignácz (N. KanizBa), Dr. Fárnek László, Frász Tamás, Hajós Ferencz, Hirsohmann Samu, Hirschmann Adolf, Ilartm-mn Adolf, Knorczer György fŐparanca (N.-Kanizsa), Margitai József, Jurakovic8 Mária, Neumann Salamon, Pet-rios Pálné, Petbő Jenő, Neuimnn Bernát, Schrenk testvérek, Szalon Péter, Dr Wolt Bé\'a, Weisz Miksa, Zakál Lajos, Bachrach GyözŐ és Probst Fere.icz t -1 írt. Hirsch-mann Henricb, Márcziáa Miliályné és Neumann Mór 50 -50 kr. Mayder Albert -20 kr. öfBZesen 71 frt 70 kr. — ffaldlotás. Saáry Vincze keszthelyi kir. közjegyző, volt csáktornyai llgyvéd e hó 13-án elhunyt. öztegye leánya és nagy számú rokonsága gyászolják Aidán emlékén I — tfigAM A perlaki kisdedóvoda javára dr. Böhm Sidneyné, Cgeaznák Józsefné, Gréaz Alajosné, Horváth Csonkomé, Kot-tyál Ferenczné, Sípos Káolyné és Verly Ernőné uri ők védnöksége alatt a perlaki szálltda nagytermében 1894. év február hó 1-én tartandó jelmezbálra. Kezdete 9 órakor. Rendező bizottság : Dr- Wlassics Gyula diszelnök. Dr. Böhm Szidney elnök Grész Alajos másodelnök. Sipos Károly háznagy. Horváth Pál jegyző Tóth Sándor pénztárnok. Wiener Ferencz ellenőr. B nelli Vilmos. Banelli László, Chityil Pál, Csesz-nák Józset. Ebenspanger Miksa, Horváth Csongor, dr. Kemény Fülöp, Klestinszky Dezi«Ő. Kostyál Ferencz, Kramarica Viktor, Lange Kwleraen, Malek Ialván, Miháoz Já no«, Molnár István, Németh Gyu\'a, Piichta Kázmér, Sólyomi Tivadar, Spitzer Nándor, Stem Frigyes dr. Tamáa, János, Vargha Tivadar, Verly Ernő, Dr. Vizteleki Frigyes, Wtlsztner Henrik, Személyjegy 3 korona, család;egy két személyen felül 8 korona, Jegyek ameghivó előmutatá^a melleit Sipo« Károly ur gyógyszertárában és a bál estéjén h pénztárnál válthatók- Felülfizelések hírlap lag nyugtáztatnak, — yucsi/lcs fstrán halála. Cserei Vucse-tica István zágrábi kanonok e hó 16-án Gyertyánoson ötvenöt éves korában meg halt Halála nem jött váratlanul, már régóta gyengélkedett. Vucsatics volt tudvalevőleg a iptgyar kormány jelöltje a zágrábi ének székre. A nagy tudományu és magyar érzelméről ismeretes kanonok nem juthatott az érseki székbe, mert a római azentszék határozottan ellenezte a kinevezését\'A kanonokotutolsó óhajához képest nem a zágrábi székegyház kriptájába, hanem a torontál-megyei Csernvén lévő családi sírboltban helyezték el. Az ünnepélye gyászszertartást >T\'met József /elszentelt püspök végezte ucseticé Muraközben 1892. őszén szerepelt utoljára a légrádi iskola felszentelési ünnepén. Itt, valamint A Domborun nagy örömmel fo-gadták érseki kineveztetéaének hirét a mi ez időben lott közhírré, amit azonban Rómában , nem hagytak helyben. Nyugodjék békében ij — föaláloiás. Macskásai Sándor képezdei tanár nejét súlyos csapáa érte. Anyja Szűcs Lajos miskolozl törvényszéki biró neje szül. Bernát Johanna aaszony e hó 18 án, 62 éves korában elhunyt. Béke porain ( — galamigyíl bál. Meghivó Zalavármegye fiatalsága által a létesítendő megyei árvaház alap javára \'Cala Egerszegen 1894. évi február 3-án a vármegyeház termeiben rendezendő zalavármegyei bálra Belépti dijak í Személyjegy 5 ft; caaládjegy 3 személyre 10 frt; több személyre 16 frt; karzatjegy 3 frt. Jegyek váltható\'i Czukelter Lajos megyei aljpgyző ur hivatalos helyiségében h a bál napján a pénztárnál. Lakás ról előleges bejelentés esetén a rendező bizottság fog gondoskodni Felü\'fize\'éaek — a jótékony ezél i ánti tekintetből — köszönettel fogatadtnak és hirlapilag fognak nyugtáztatni. — (gaikasok. A Dráva befagyása folytát) Horvátországból két éhes ordas Jött át Muraközbe. A zelenai erdőben fát vágó munkások látták őket. Amint halljuk, az uradalom elrendelte a vadászatot reájuk. — ,<£fsghlvó A bottornyai önkéntes tűzoltó egylet 1894. január hó 28 án Weber Mihály vendéglőjében tánczvigalmat rendez Belépti dij 60 krajezár. Kezdete \'8 ó akor A tiszta jövedelem az egyesület alapvagyo-nának gyarapítására fordittatik. Felülfizeté-sok a legnagyobb köszönettel fogadlatnak és a „Muraközben" nyugtáztutnak. — 4 csáktorayal kir postahiratal forgalma 1893 lan. í Érkezett: LeVÖt 99280 darab. Levelezőlap 69860 darab, nyomtatvány és áruminták 39410 darab Ajánlott levél 9755 darab. Csorna 14236 darab. Pénzeslevél 2920 darab (2,183.250 forint értékben;, Utái /ételes csomag 3429 darab. Utalvány kifizetés vége\'t 11877 darab (760 626 forint összeggel).Postai megbízás 287 darab. Hirlap 73000 darab, Takarékpénztár és Cheque 16678 forint összeggel. II. Feladatott: Levél 102930 darab. Levelezőlap 90520 darab-Nyomtatvány és áruminták 306 60 darab. Ajánlott levél 9866 darab. Csomag 5475 darab. Pénzcslevél 3220 darab. (2,776,195 forint értékben). Utánvéle\'es csomag 647 darab. Utalvány 144 32 darab (516 447 forint ÖBBZtggel). Poeta megbizás 142 darab Hirlap 983 darab. Takarékpénatár és Cheque 409 859 frt összeggel A pénzérték összes évi forgalma: 6 694 694 forint, jövedéki bevétel 22739 frt 16 kr. e között távirdai bevétel 3157 írt Ć8 kr. A hivatal kézbe sitŐ kerületébe 40 község, 4 puszta, 2 major tartozik. — Tinti személyit : 1 főtiszt, 1 tiszt, 2 segédtisz\', 1 segédtisztjeit, I altiszt, 1 gyakornokjelölt, 6 Bzolga, 1 lávirati kézbesítő. Feladatott 8381 darab távirat É- kezett 12457 darab távirat (közte 3728 drb transitó. — &égrádról írják, hogy ott január 13-án ejtetett meg a községi tisztújítás, amely alkalommal megválasztalak : bíróvá nopek József,helyettea bíróvá id. Pöcsét .stván, pénztámokká: Grangya Emil, ta-itácanokká: Peveoi Mihály, K\'Si János, Gáspár István, Czvetnica József és Benczei István, közgyámmá Torma András Ugyanitt az önkéntes tűzoltó egyjet által folyó hó 13-án megtartott zártkötü táuozmu\'atgág — a várakozáson felül sikerült, mert a látogatottság oly nagy volt, hogy a helyiség nagyon is szűk éa kicsinynek bizonyult Azonban ez nem befolyásolta ami fesztelen jókedv és igazán ritka magyaros, jó hangulatot, amely a jolenvoltakat a reggeli órákig együtt tartotta A mulatságon két zenekar működött, még pedig a tAnoateremben a légrádi czigány huzla a vidám tAnoioló fiatalságnak, a belső helyiségekben pedig az alig néhány bele megalaknlt légrádi Önk. tűzoltó zenekar fújta a nem tánozolóknak. — A légrádi tűzoltó bálról még a következő értesítést vettük : Légrádon az önk. tűzoltó egylet f hó 18-án szépen sike ült táncz-mulatságot rendezett Vidékről is, különösen h szomszéd Horvátországból számosan érkeztek a vendégek. A aikerü\'t mulatságot az 1 hónappal ezelőtt megalakult tűzoltó banda nyitotta meg az általánosan ismert hangulat csináló „Ta-ra-ra bum-d\'ou-val, majd pedig a banda húzta a talp alá valót de ugy hogy az éltesebb vendégek is tánezra kerekedtek. A fesztelen hangulat kivilágoa kiviradtig, még azon tul húzódott A tűzoltó pénztár javára felülfizetni szívesek voltak : Főt. Gadó Mátyás plébános ur 4 frt 50 kr N. N- 4 frt 60 kr. Kováta Gyula ur 1 frt 45 kr. Mosgai Mária k. a. 1 frt 50 kr. Süköd András ur 1 frt. Murkovioa Fereuc« ur 80 kr. özv. Masznyákné 60 kr, Goldsmien Fülöp ur 40 kr. Halamon Ferenc« 60 kr. Mikler Győzd ur 65 kr. Neu-singer Béla ur 60 kr. Beszterozey Balázs ur 60 kr. Suber István ur 30 kr. H lacsek Martin ur 10 kr és Frász Ferencz cr 15 krt Fogadják a nemes saivü adakozásért ez uton is az egylet háláa köszönetét. - £figyst hirtk ZaUtnegye közigazgatás1 bizottsága a központi hivatalnokoknak egy jegyzővel éj egy számtiszttel való szapori* tását kérte a belügyminisztertől. A megye területén deczember hóban 342,798 frt adó gyűlt be. — A Balaton zologifját a balatoni bizottság több kiváló tudóssal iratja meg köztük Lóczy Lajossal, dr. Ent<! Gézával dr. Szigeti Károllyal stb. v mi e tava.zon német nyelven is meg fog jelenni. — Ta-polczán a fillokszera által sújtott vidék fölsegélyezése czéljából dohánygyárat fognak fölál itani. — Sümeg virilistái közt elnök: br. Hornig K. püspök, \'Parányi Ferencz, Szak>náy József, Mild Mihály, Mojzer József Takács A\'ajos, Eitner Sándor, Dervarios Imro stb. az utolsó Barcia László. C S A R N OK- 8zóp voltál te,... Szép vultál te lánynak nagyon, Édes kedves kis angyalom, Már akkor ia nagyon Szerettelek : Hogylányt jobban nem is leheli Mióta az enyém lettél, Azóta még szebb j lettél. Szebbé leszeaz napról-napra — Te egyre szebb, Én peg ftindig szerelmesebb I Ha igy bzek soká ve\'ed : Nem halunk mi sohasem meg. Fentmaradunk — édes kedves Feleségem : A nótákban a mesékben 1 Hzabolcska Mih&ly. $đflakon bérbe, esetleg örökáron el-adatik egy nagyobb belsőség, melyen bár-we-f üzlethelyiségnek rs alkalmas és jó kanan lévő nagyobb épület áll. További föl világosítást a kiadóhivatal ad. 967 1 3 FELELŐS SZERKESZTŐ HARGITAI JOaZWF XI. tečaj-. VuvCakoYCu 1894. 2i-ga januara. 3 Bruj. 8 nrtđnikou luoil j« ivaki dan govoriti mod 11 i 1» torom. — Sr pošiljk« tl«oé« m Mdrftftjft ao-vlitk, b»J •« pollljaju na Im« HarglUI J«»efn ur-vdnlka va toro«. Predplatna ceu« \|« t Na celo lelo ... 4 frt Na pol leta ... 2 frt Na čet vert leta . . 1 frt Pojedini broji koiUj« 10 kr. Obmana m poUc r>codb« I fal raCnaaja. Is4«UlJatTo: Cajiiara Visahal Fillpora kata m predplata i obinan« poMljaJu. un horvátkor i \| mađarskom Jomlkn Izlaxeél društveni »nniiatvcul I povućljivl U»t za puk. , p IzilšuzO. »■vaJacitHlJad.exi JedLantorat 1 to: Tra svaku sieAelJ-u i t. d. Službeni glasnik :\\.Me<jimur8kogn podpomagajučega Činovničkoga druživa-G..Čakovečke flparkiisse", „Medjimurske 8Park:m.se". - ■ ■ 1 ■ - ■ ...... r Poziv na predplatu. Pokehdod je već počelo novo ljeto, slobodni amo poituvane nae predplatnike nljudno zamoliti, da izvole predplata na buduću godinu (ljeto) obnovili i to čim prvlje, da ae redovito, neprekinuto odpre-manje novinah uzmogne za dalje uredili. Predplata, molimo, nek naOK se izvoli pripošHjati isključivo poőtanskimi napútok čami, koje su sa to najshodneáe, samo treba, da se na njih točno označi advesa pred-platnika. Céna „Medjimurju - Muraköz" ostaje za ljeto 1894. nepremenjena i to I Na oöló ljeto 4 for. Na pol ljeta 2 for. Na fertal ljeta 1 for. Jókaiev jubileum. Magjarska je nevidjenim slavljem proslavila 50 — godilnjiou književnog rada (delovanja) svog prvog romanopisca Jókai Móra. Svečanosti su započele 6. januara, kad je Jókai pofcel primati vnogobrojne deputacije iz oéloga orsaga, koje su mu gratulirale^rčdku slavu i donesle nebrojene dare. Na večer istoga dana bila je evetča a predstava vu narodnom kazalištu (teatru) gde se je predstavljal prvi i četrti dél Jókaiova komada ,A sz\'getvári vértanuk", Igrala srečana ouvertura od Erkela i KöN oseyev „Hymnus" ter na koncu prikezala apbthaosa 8 ovjenčanjem Jókaieva poprsja. Intendant teatra, grof Zichy, dočekal je Jókaja na ulazu i odpeljal ga vu ložu, a občinstvo ga je odlikovalo burnimi usklici- Iste večere biU je vu pučkom teatru svesčana predstva, gde se je glumil Jókajev komad „Bogati siromaki." 1 tu je Jókaju priredjeno ovaoijah. i p Dne 6. januara ob 10 vuri bila je svetčana skupština vu redutnoj palači. To j je bil glavni moment proslave ZiMo se je vu palači vse, kaj slavi imenom i pologa jem vu Magjarskoj. Poklam kam je prezeš odbora i prezeő akademije, barun Eötvös, odprl HkupStinu kratkim govorom, poslana je po Jókaia deputacija, a kad je Jókai nuter doSel vu dvoranu, nastalo je uznebesno klicanje. Za tim je Eötvös pozdravil jubilarca znosnim ričima ter preftel sljedeče previflnje ručno pismo : »Povjeravam ovime Momu magjarako mu ministru oko Moje perdon^ da Mavri Jókaiju povodom njegove kujiževne 60 godišnjice izjavi Moje dobre želje, a za nje gove odlične zasluge za m gjaraku književnost izrazi Moje podpuno priznanje. Vu Beču, 2 januara 1894. Ferencz Jožef v r. Grof Ljudevit Tisza v. r. Dugotrajno klicanje nastalo je na to a Jókai se je vu kratko zahvalil kralju na previőnjoj milosti. Za tim je pozdravil ju< bilara minister grof Csáky i dalje su po redu gratul rali akademija 2Danosti (Száaz), nadnnčelnik glavnoga grada Rath (predajuč diplomu počastnog gradjanstva). Za tim magjarske gospodje, Petčfljevo družtvo deputacije varmrgjijah i gradovah, družtvo novinarah i vnožina ogtal\'h deputaoijah. Jókai je vsakoj deputaciji odgovoril. Oko tri ferlalje na 12 kad su gratula-cije bile dov.íene, prečtel je podnačelnik Gerlóczy listinu deputaoijah ter su predani darovi svetčaru. Deputaoija dece predala je jubilarni album od 2000 fotografijah dra^estne déce Primljena i deputacija bečkog novinarskog družtva „Concordie".» Napokon je vu pokrajnoj sobi predana Jók a u nagrada od 100,000 for. za njegove književne radnje. Jókai je sam željel, da mu se nepredade javno Barun E\'Jtvös predal mu je zaprt kuvert, vu kom se nahadja doznaka kod nutraSnjogradske Sparkase na ZABAVA. Car Pavel i oficir. Kak po svih vekSih, tak je i n Petrog rado, stolnom varoin Busije, prepovedano se naglo voziti po ulicah. Car Pavel je ponovil i poétri 1 Uj zakon, jer je ba$ onih danak bil netko na nlici povoften. Jednog popoldana se je na lahkih kolcib speljal i oar na šetnjo. Iz daleka spazi je nog offiolra, koj je na jednoprelnoj koćijici sam kučirajoči n dogem jakem trabu čez pijač prebežal. Car videči gde ae officir naglo vozi, srdito nabere ćelo te svojemu kačiiu zapove oficira dostići. — KučiS odmah obrne konje za oflicirom. Kad je ov zpazil, da se za njim car vozi, oberne svojim koztčkim konjem u drugu ulica. Car za njim. — Officir obrne na desno opet u dragu ul\'cu. Oar tik za -njim. Sada stvprv je spazil, da car uprav ujega proganja. Nikaj dobra nesloteći, ipak nije za sigurno mogel zaati, šakaj ga hoče dosfciéi, te zato popusti sv jema kozaka vojke, koj na o i ćvrato zagrabi. A\|i čim hitrije se je on zil, tim bistrije ga je car sliedil, te je već bil simo kakovih trideset korakab za njim. Offlcira pođikne od .^straha mrzli znoj (pot), jer ako ga car dostigne, misli si, tak je zgubljen. — Sad se je delalo z* njegovu sreća — za životi — Na svojega kozaka se je mogel i zanesti ; — popusti mu opet vojke i leti po jedan milja dugoj cesti, kakti bez pameti. Sve, ljudi, kola, iiviua, sve so jo na stran vogibalo. Lahki kotači su se samo obračali, da nije bilo ferliče vidi ti; a iski inje je od tvrdog taraca samo frcalo. Car je bil tik za njim Officir se ogleda i vidi cara za sobDm — preblede, zakrići na konja i sad ga bičem prvi krat osine. Sad ali več konj nije Mel po zeral.i, nego je bil i s kočijicom skupa nviek u zraku. Za nekoliko minutah je cesaru iz vidika znikoul. Kad je car videl, da beiećega nebude dostignut, ves zle volje da obrnuti i u grad se odpeljati. Tu odmah zapove svim homistom skupa puhati, te dadei zapovied, da onoga offlcira, koj bu falel, imadu sutra prijeti i pred njega dopeljati. P«i svih regimentih residencije je falelo dvadeset i Bedam officirah. Oni svi oU bili u vriomenu, dok se je skupa puhalo, izvan vaioša, a kad suposlie u varod došli, bili sa po zapoviodi prijeti i drugi dan pred cara dopeljani. Tu su stali u velikoj jednoj sali a nad poznati bieguuac med njimi u sredini. Car stupi črez velika vrata a sala, pogled mu je tmičen, lice namrgodjeno, te jo svaki nad srditostjum samovladara zadrhtal, kad mu jo u oči prglednul. Car ide polahko mimo a glidi postavijo« uili offlcirov, te svakoga pojedinoga čvrsto pogleda, bez da i jednu rieč progovori, a\'i nemre prepoznati onoga, kojega iflće. Kroz to joi bolje razdražen sidito im reče: „Jedan je med vami, koj je včera n meni zlu volju probudil. Ja sam strogo prepovedal po varuških ulicah se naglo voziti, jer se mora nesreća dogoditi. Ovaj jedan je navlast proti mojoj carskoj prepovedi delal to je onak, kak se je sanao naj bi trije mogel na moj očigled, vozil. Na to sam dal sve regi-monte skup zezveti, da vidim koj bu tu falel, ali nut: dvadeset i sedam officirah nije bilo na svojem miestu I Ja stoga za peldu ostillm mojim offlcirom, vas sve skupa odsudjujem na jednogodilnjo robstvo u Sibirija i gubitak officirske čisti. Kola za put sa vrč prirodjena." Ciela glida se je od straha okamenlla I Sad na jedan kr\'.i iz sredine stopi jedan mladi 100,000 for. 8 kojlmi more jubilar vsaki čas razpoglati, Na večer je bila velika zabava i plea vu operi. Iztnedju prezbrojnih gratulacljah i odlikah, ko,e au Jókaija zapale, spominjemo aljedeče: Knez Ferdinand iz Sofije gratuli-ral je telegrafično, — Srbski kralj Aleksander poBlal je red Sv. Save II. reda ; pismeno ili telegrafično su gratulirali knez Hoh^nlohe, Vilim Tóth, Georg Ebers, minister Kállay, biskup Droholeczky, guverner banke Kautz itd. KAJ JE NOVOGA? — Prosimo poituvane nale predplat-nike, naj nam na početku zadnjega fer-talja predplatne zaostatke po poflti poöleju i predplate za novi ferlal ponoviju. Cena nafiih novin je: Za jeden fertal 1 frt, za polleta 2 frt. \' Vumrll su. Minuvši tijeden vurarli su: Vucsetics István zagrebački kanonik vu 67. leti svojeg življenja. Pokopali su ga vu Csernyi, To-ron\'alvarmegjiji. — Hegedűs Béla bivái grofovski ityan vu Sz.fl Keresztu. Pokojni vumrl je vu Keszthelyu. — Takaj vu Keszlhelyu vumrl je Saáry Vincze kr. no-tariuS, bivfli čakovečki fiflkaliuS. Zima i sneg. Nenavadnom hitrinom razprestranila se je za Bož\'ćoro zima po célom naflera konti, nentu, — a od nekoliko danah cöla ae Eur. pa zmrzava ter dapače i aa drugaö toplog juga dohadjaju glasi o snégu ! ledu. Ofllri vetri aa severa i izhoda haje zrakom, jad* raiisko je morje silno zburkano- Oii su nam vetri doce9li s polarnih krajov ledeni i suhi zrak, lata Sicilija i topla Rivier« opravila (oblékla) ae je snegom, — a kim pak sever- ni I izhodni kraji. I« Francezke. javljajo do 18 gradoiov Oelsluša, Iz Prajzke do 16, iz Monakova 25, iz Aaatro-Magjarske dapače 12 do 24 grada o v (Tarnopol i Lemberg prouotovali su 4. januara — 24 gradu** O.) iz Trsta 10, s dolnjeg Dunava do 19, iz arédnje Rusije 10 do 2B, a iz Moskve dapa\'e 38 gradufia Cela. izpod nule. Veliki je snég zapal va jažuoj Majjatskoj, na Balkana i vu alpinakih predelih. Na zabod i je počel baro meter padati, pak te ov tlak fii^i na izhod. Sbog toga očekuje se£va nalih krajih bližnjih danah, da bode i\'ma popustila 1 anég bu padal. i Is Madrida »javljaju : Početkom ovoga Ijedoa vladala je ovdi uajljuteia afižna »ima, koje se dobro imiflljavamo. Toplomjer opal je na 8 gradoiov izpod lediséa. Vse su valice bile pone snega, a voda ae je smrzla va vodovodnih cevlli va hižah. Val željezni cugi stigli su prokeeno; dogodilo ae je i nekoliko neareéah va varafiu, Dapače jeden gradski čiuovnik zmrzi.nl se je na konja. Va Italiji traje podjedno snežita mećava, anég je do dva metra visok, Réka Rajna zamrznuta je na célom svojem otoka va Svajcarskom Va Pari£u I okolilici zmrzlo se je i-januara 18 ljudih. Redarstveni aredi svake sa noči puni liudib, koji iideju obramba proti zim\'. . Is Belgrada javljaju : Potniki méstnog damWa „Paočevo", koji je 3. janaara zadnji put iz Belgrada plovil va Zemun, doživeli su veliku nesgodu, Daroflif se je na pol puta zastaVil va jeda ter sa putniki morali oatati do 4. jauuara na većer vu toj nevngoduoj situaciji, dok se je povrflina réke podpuno zamrzla, da su mogli po njoj iziti. Tak su boravili na damlifu 60 vur, ter im je veé bilo ponestalo brane. Sndžna mećava traje podjedno. Sava je zmržnjena. Val cugi do IjadjaJu keano. Na erdeljskoj željeznici Brasó-Vásárhely obustavljen je aáradi snega promet. Flskaljual vu Cislajtanlji. Početkom ljeta 1893. bilo je vu vaih austrijskih krunoninah i zemljah 8836 flflka- ljulov, za 100 vile nego ljeta • 1892. Pri »tauovnićtvu od 23,896.418 dufiah dobadja anda po 1 flškaljua ua 7163 duda. 0?o je razmerje dakak vrlo rizlittto vu rasnih fiska« ljužk ih\'komorah. Va obsega bečke fiflkil jufike komore, kojoj pripada Dolnja Austrija ,a 2.661.799 du»ab, dobadja n. pr. na »aako« od 868 fifikalifiov 8067 dufl»h, vu Ćeskoj- s 836 filkaljuSa i 5,848.094 dude po jeden ua 6989 dnialt. Po zadnjem popisa budimpelUnske fi\|« kaljoike komore bilo je koncem ljeta 1893. va njezinom področja 1029 fllkaljaU, od kojih 988. dohadja na samu Budimpešta. Regulacije valute. Obedva ministri flnancijah, dr. Piencr i dr. Wekerle, dogovarjali aa se tri dneve va / Bndimpeltl o dalojih raduj <h sa regulacija valate. Zaključeno je, da ae lj ta 1894. i 1895. po 100 mllijooah forinti oručkih notab, i to najprvlje oatatek od 67 milijouah notah po 1 for., koji ae jod nahadjai« va prometa, zatim note po 5 for., i 60 for. izméne. Izména ovih 800 mjlijunah forinti orsačkih notah izpeljati ae hoće tak, da se bađe vu promet stavilo 80 inilijooah srebernih foriatih, 80 mllijanah forinti vu banknotah i 40 milijonov forinti vu s.ebrnlh kronah. — Onih 80 milijunab srebernih forlutih i 80 milijonah banknotah vzele se badu li auatro magjarske banke, vu koju bode se ololilo 160 milijaoah va alata (prema ključu 112 mil. for. Austriji, 48 mil. Magjarska), a ono 40 milijuoov foiintih vu kraaah vzelo ae bude iz blagajnah (kasah) obedvih kor-manjov. Nadalje bode se porzumno k obedvemi kormanji posel ta s tro-m a gj irske banke a da vUama proširiti, od česa ae o ekuje i po-boláanje prida (alti)). Dogivori glede obnove bankovnog privilegija Izpeljati se ho^a va meseca febraaro. \' . \' i . Prora un varala Sarajevo. I t Gradsko zastupstvo glavnog grada Bosne prijelo je sljedeći proračun za ljeto 1894. Dohodek obredjen je sa 270-910 for t prtiiaa tomu preoetaje višek sa 3872 for. i vitki officir pred cua, ruku metne na prsa nakloni ee i reče: „Nemilost Tvojega veličanstva neka jedino na me opadue — »a me samoga ; moji ka-meradi nisu niSta krivi. Do sada nijo bilo prepoviedano offiolrOm, kad su profili od službe izvan varafla se »etatl i zabavljati. Ja ledini sam krivao". Vie nije mogel reči, jer mu se je od uzrujanosti dihanje zapiralo. Krv mu je otiöla iz lica i on je prebledel, te počel na tielu drhtati, kak fiiba na vodi. Car ga mieri od glave do pete, grobna tilina vlada u sali. Za nlekoje vriemo zapita ga car: »Tko si ti i kak se zovefl ?• „Ja so zovem Ivan . . .", bil je odgovor. Oar jedno vrieme muči, njegove oči nepomično su uprte u liepoga mladoga offlclra, zatim reče : qOdkud imaš tvojega kozaka ?" „Od mojega otca — odgovori offlclri — on ga je sam odhranll i meui prikazal." „Tvoj otac" — veli na to car smieieé se i metne lajtuantu svoju ruka na rame — j »Tvoj otac je jednoga vrloga kozaka odrhanil, ali jod boljšega sina 1 Ti se moje srditoati nisi boja), ti si branil svoje kamerade, to je liepo, to je hvale vriedno I Tebi za volja odpraíóam tvojim kameradom. Ivan, koliko ti dam za tvojega kozaka8. „Oh moj ggremllostivi car" — zavikne od careve dob1 ote genjeni mladič i padne* pred njioj na kolena —■ wOv konj mi Je najdragáe mojega 2:vljenja občuval, najmre Tvoja milofiču, za ovu veliku cienu ga Tvo jemu Veličanstva prikazujem 1* »Stani se Major I Od lajtnanta car ne prima prikaz. Hvala ti liepa za konj I" Ako je car dal, dal je cesarski. Polag tog priredja bilo je i eqniranje novoga majora uredjeno, koje ma je car drugi dan poslal. 1866. Poeilie bitke pri Oaetoaizl. Med ranjeneml leži ta i jedan taljanski soldat iz Lombardié. Iz rane vi§e nevri krv, vcó samo kaple, ranjenik hrgli sve po menje o bojnoj kriki i viki, naradnje prestane 1 Uho \'hrglenje, — soldat je mrtav. Polag njega kieéi jedan aastrijaaski officir 1 moli, okolo na okolo stoje aastrijaaski soldati i žalostno glede neprijateljskoga mtivo-ga soldata i svojega offlclra. Kaj more $} prizor znamenavati ? Stvar je posve jednostavna i skupa genu tljiva, koja t. j. k-srdcu ide. Dok je prije bitke kod Oaatozze jo! Lombardia i Venetia naia bila, bili sa mfii soldati oaad i nastanjeni, em ib i danas jod ima i\'varib, koji sa a Veneta, Maylaadu Padnl, Veroni n garnizoni stali. Ovak je i f ov officir Baron D ... sa svojim bataillo-nom u Veneti! ležal. Jedna talijanka 1a Lombardije bila je dojka njegovog dieteta, Kad se je poslie povrunla domov, dobila ]e od offidrove gospe fotograficu dečeca, kojega je gojila, a od offlclra sviedoćbo vrhu pometenoga vladanja. Sad je baknol rat, te je i dojkln muž moral u vojsko 1 pri Custossi bode smrtno ranjen te je ouakov dospel n nalih soldatov roke. Po ratnom obiftajo sa ma odmah njegov telerak i torba previzitavali i natri jedne fotografija i jedno pismo nalli, koje so sve skopa svojemu offlolro predali. Ov to ave pregleda i vidi svojega dieteta fotographiu i svojum rokom pisano svi«- \' dočbo. 2000-godlínjl rodjendan M. T. Cicera. Dne 8. januara bil je Bpomendan u vso izobralene ljude. Tuga se je najmre dana ispunilo 2000 Ijetab, kaj se je vo Arpinumu rodil veliki rimski govornik Marko Tallio, Cicero, koji]joi i dencs toliko upliva na naio Ikole. Englezko pučanstvo. Ve ad a se službeno oglaluje resultat pučkog popisa vu Englezkoj i Wa\'eau, obavljenog 5. aprila 1891. Pučanstvo ima 20 002,625 dudah t j. za 3 028,086 vifle nego li ljeta 1891. Vu tom je deaetgodiitu iznoail prirast 1166% na prema 14 86% vu prveinjem đeeetgodistu. Vu Waüakih grofovijah pu\'anatvo je pomanjšalo. Ima 62 grada (varafla) sa stanovničtvom preko 60.000 duflah. Jedini Livespool je opal za 6.2V. London ima 4.211,743 duSe, t. v 896,199 ili 10-40/„ viáe nego ljeta 18£ Sjedinjene kraljevine Engleska, Škotska Irska imadu popisu od ljeta 1891. — 87 782,992 atanovnikah, ko\|i se na 814 628 kilometrov dele. Cčla britak« država ima 372 milijuna atanovnikah na 26 milijunali kvadrat klaflrov. Klobasice od čovččjega mesa ■ > Vu temnioi (vu refltu) vu Porto-Allegru vumrl je ovihdnevov neki Guiseppe Ramas koji je pred 30 jetrni bil obsndjen na doživotno tamniou, reflt, ar je delal i proda« Val klobasice od čovččjega mesa. Kod glavne rasprave dokaiano je, da je Ramao vu taj oilj vubil. Kaj je vrčden čovčk? V Amerikanci (a gdo bi diogi to i delal?) odredili sa prva vrčdnost vsakog živog stvora. Zi tim so predli na procénu harapinov (crncov) i flerlenokožcov. Na posljedku sa precenili i bé\'ogA čovčka I to ovak: Novorodjeno ddte od tetaka roditelja vredno je 27 dolara, vu desetim ljeta vrč ino je dv^ put toliko. Kad naraste, da več more delati, vrfiden je 800 dolarov. Va dvadeset drogom ljetu dostigne najvekfiu svoja céia 1200 dolare. ZUim mu polebko pada vrčdoost: va potdesetoj godini (ljetu) stoji ukupno 600 delara, — vu 70 ljetu pak je i vnogo 6 dolarah. Starefli čovek od 70 Ijet nije vröden nikaj, \'nego jo samo ne kvar. ■ Novo zlatne rude vu zahodno] Australiji Vu Zabodnoj Australiji odkrili su zlatne rode, koje uadhriljoju svojim bogatstvom vse, kaj se je do vezda uaflh- Novi rudnik nahadja se va okružja CvoJgamie, kakovih 560 kilometra od Partha. Već va globljiai od 6 metrov nadli su zlatnu žilo vu vöinosti od 120.000 forinti. Vezda je "rov 60 metrov gli« bok ter vade se njega ogromnb množino sUta. Prem va blis\'ni nema vode, nego je uvedjen ledoviji dovoz. Vezda déla vu rova 600 ljadih. — Pulag ovoga novoga zlatnoga radnike stiče se osobitim obiljem zlata i radnik Moout Morgan vu Kveeoslaqdu. OJ ljeta 1886 do 1890, izvadili su iz njega 28 000 kilograma zlata va vrödaosti od 60 milijunov marakab. Kritični dnevi vu ljetu 1894. Po Falba imala bude godina (ljeto) 1894. ovekflih broj kiitićnih dnevov, a velika ih većina bode prvoga reda. Kakti najkritiőneái dan notira Falb 80. augnsta. Za njim do» htdjaju ostali vse raenje i menje kritičai dani prvoga reda : 29 septembra, — 20. februara, — 21. ranrciuáa, — I. augusta, — 6, aprila, — 21. januara, — 6. majufla i 29. oktobra. Krit čji daui drugog reda jesu: 7. marciuša, — 14. oktobra, — 20. aprila, — 8. juliufla, 16 szepterabra, 13. novembra, — 4. jauiuáa, — 12 decembra i 6 februara. Pukehdob bude 16- septembra potemnenje sunca, drži Falb, da bi i to m iglo biti kritičen den prvoga reda. Kritični dani tietjega reda jesu: 16. augusta, — 27. novembra, — 19. majufla, — 7. januara — 17. joliuéa, — 27. deceaabra i 18. juliuáa. I palaču sa glasba ter napokon i veliku palauč slobodnih urejenostih Dva egnjogasei su po-stradali. Vu sam« j drugo/ sgrali ima kvar~ za 200 000 dolarah, Vu počast nadvsjvode Forenca Ferdinanda. Nadvojvoda Karlo Ljudevit primil je 10 januara kakti protektor geografskog druUva njegovo predsedničtvo, vu kom su: direktor i dvorski savjetnik Hauer, odjelni predstojnik Lorenz, generalmajor Arbter i kapetan linijsjkog broda Kalmar. Predsedničtvo došla je, da zamoli dozvolu, da smije nadvojvodu Fereno* Ferdlnánda osobitim načinom vu svetćanoj seduioi počastiti sa zasluge, kaj ih je on svojim putovanjem okolo zemlje stekel sa unapre-djenje etnografije i geografi;e.K sesiji budu pozvani i vsi oficiri, koji su nadvojvodu poputu zpratili ter mu pomogali kod nje- f;ovih znanstvenih radnjah. Lajtnant na inijskom brodu Antun Sanohez de la Ćerda vu toj bu seduioi držal predavanje o nadvojvodinu putu okolo zemlje. iÉMÍ Clito je, da je ž-na svojemu mužu ovo dvoje sama u tclečak spakovala u posve dobroj i opravdanoj misli, da ako bi ga nali .zarobili, bi mu ta sviedoćb* njezina \' mogla od veliko pomoći pri nalik loldatih biti, pofito je od austrijskog offlcira, a najmre pak kip dieteta, ako bi soldat bafl oteo deteta o roke doflel. Kad je officirt kip i svledočba pregledava), svaki si more misliti, kak mu je pri duši bilo Ovde kip njegovog dieteta, ovde pismo dojke dieteče, a na zemlji dole leitči muž. one, koja )e njegovomu dieteta prva hranu davala. Očevidac toga prifcorla veli, (kad mi je dogodjaj pripovedal) da se je officir razplakal duboko si zdehnul to rekel: .Ako je već tak moralo biti, Žalosti me samo to, da je taj sironak bii od mojih ljadik moral pasti-* Nadalje mi jofl očevidac pripoved«, da ae je reteni officir Baron D . . ., kaj ja l vrlo bogat, sa vdovtca pobiinil. E«. Kollay Samoubojstvo dinamitom. Vu ovom dinamitskom otoljetju počela su več i samoubojstva dinamitom. Va jednom rudniku bliza Šemnice vubil so dinamitom ueki delavec po Imena Fabijan Potočka. Ves je oa falate raztrgan. Velika prevara vu magj. orsačkoj kasi. Kod orsačke centralne kase vn carinari vu Budimpeiti doAli su va trag prevari •\'speljaooj velikom lakavátinom. Revidirajući knj ge i poslovanje preflestnog meseca, odkrito je, da je 26 Decembra na temelja foliflne napotnice kr. magjarskoga ministartva poljo-delstva uplaćena svota od 194 000 for. Na-putnica odnoso kvitancija, koja je* napisana na blanketa miaistarsva poljodelstva i providje-na izvi stao patvorenim podpisom ors. tajnika Elmonda Miklósa, predana je kod kase, kak je već ustanovljeno, po nekakvom mladom ćovčku. Iztraga je s mesta povedena. Katastrofa na morju. i Iz Antverpena javljajo strahovit dogodjaj: I) namitom nakladjena ladja, vlečena belgifs-kim remorkverom,, razpršila se je na odprtom ■orjo za vožaje is Havra vu Antverpen. Obedve ladje sa zdrobljene, a vsi Ijodi gori nahadjajoči sa usmrćeni. Požar vu Cikagu. Is Čikaga telegraflrali aa : 9. januara va »tanju kasina vu islolbi porodil se je ogenj, koji je aoiitil célo stanje, prijel drugi ganjk Kratke novosti — Kraljevski financijalni tajnik kra* ljevskoga financijalnoga ravnateljstva vu Zagrebe Glad Jožef premeščen je kr. finano ravnateljstvu vu Osčku, ter mu se povjeravaju agbnde\'zamjenika kr. finano ravnateljstva« — Nezdavnja je vu Odesi predaval ruski vučenjak Lebedirmki glubljinu Črnog morje morja ter je pokazivat Ijepo izdelano reliefnu kartu morskog tla. Nijedno mor,e na svétu nepada tak naglo vu glubljin kak črno morje. Uz obalu na kratku ra maku dosiže komaj sto klattrov, a zatim se naglo ruši vu glubljinu od 1260 klaftrov. Azovsko morje gliboko je samo 7. klafa trov. — Vu Majlandu vladala je 4. januar takva zima, kakve već 20 Ijet nisu ona opazili — Gustav Alker, drugi podnačelnik grada Budimpeflte, vumrl je 9. lanuara vu 57. ljetu nakon težkoga bolovanje na mož-djanih. — Na Crnom morju bésni več vhe danah strahovita oluja viher, od koje je posti adalo vnogo brodov. Iz Simferopole javljaju, da su tri damflifi (ladja) propala zevseroi ljudmi. — Njegovo Veličanstvo kralj dolel je 16. januara va Budapeštu, gde bude vláe tjednov boravil. — Vu Sofiji očekuje se jog ovoga meseca radosten dogodjaj vu familiji princd Ferdinanda. Roditelji kneginje i princesa Klementina dojdu sbog toga vu Sofiju. — Vu Dráva-Váaárhelyu lada jako influenca i difteritis. Dobre žepne i stčne vure za fai céue moći dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Čakovcu (Pijac, šparkasit). Pri njem se uzlmljeju vure takaj za popravek za fal eéoa. Graz, 13-ga 8 41 januara 84 80 1894 O Cena ziikGabona árak 1 ra-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pöenica 6 60 Zab Zob 6 — Rozs Hri 6 60 Kukoricza ó Kuruza stari, 4 60 » Árpa Ječmen 6.60 Febé. \'v:ib Grah beli B. - Sárga * » žuti, 4-7 Vegyes » > zraéflan "rrr VASÚTI MENETREND C8AKTOB1ÜÍYA\\. OOOOOOOOOOOOO DOO OOOOCO JO XI. ÉVFOLYAM. Ö Á csáktornyai takarékpénztárral egyesült őm$egé/frzó szővel kezei t. a. tagfni , folyó, évi feWr • hj 11-bb Éta 3 órakor, Csáktornyáit, § i \' a Csáktornyái takarékpénztár részvény társ u lat helyiségében tartandó KÖZGYÜLÉSR E hivatkozva az alapszabályok 20) §.ára, tisztelettel meghivatnak, Indul j Napuaka 1 £ Kanizsa f elé Reggel « 4 44 » Délben 11 39 > Éjjel 10 07 Pragerhoí (elé Heggel 6 22 » Délután 4 15 Éjjel 1 17 Zágráb felé Reggel 6 50 » Délután 4 20 Varaasdig Este 10 17 ■ Délben 11 44 Egersreg felé : Reggel 5 05 » Délután 4 80 Érk«alk Kanizsa felöl Reggel 6 14 Délután 4 01 ff • Éjjel 1 14 Pragerhof felöl Reggel 4 41 > Délben 11 29 » Éjjel 9 55 Zágráb félő Reggel 4 81 » Délelőtt 11 17 f) Délután 3 59 Este 9 80 Egersaeg felöl Délelőtt 9 30 « Este 9 40 Öyor«- pósU- él T«gye»vont gyorsv postav » n gyorsv vegyfl8V. * > n poalav. n gyorsv. » postav. * vegyesv. T d II G i M H. 1. Az igazgatóság jelentése, 2. A felügyelő bizottság jelentése 3. A folyamatban levő V. és yl. csoporti számadások fölötti határozathozatal és a íelmentvény megadása 4. Négy igazgatótanácsi tag és a felügyelő bizottság meg« választása. 5. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. 6. Nelóni indítványok. Csáktornyán, 1894 január 18 án. Az igazgatóság. ) Hogy a^közgyülés érvényes határozatot hozhasson, arra^legalább 20 szö 8 vetkezeti tagnak jelenléte szükségeltetik, kik 500 törzsbetétet képviselnek. Ha a közgyűlés nem válhatnék határozatképessé, akkor 15 nappal kéeöbbre Q egy uj közgyűlés biváhdó össze, mely a t elaő kö/gyülés tárgyai fölött tekintet nélkQl a tagok vagy törzsbetétek sgámára, jogérvényes határozatokat hoz. ií A megvizsgált évisjzámadások, az üzleti jelentós ás a felügyelő bizottság W jelentése a társulat üzleti helyiségében a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg a ré«vénye-O sek állal betekintbetők. oooooooooooooo ooooooooooooooooooooi NYILTTÉE \\ Egészselyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 460 különbözö fajban) méterenként 75 krtól 3 Irt 65 krig, valamint fekete, fehér éa saines selyemsiöveteke 45 krtól 11 Irt 65 krig sxállit - sima, koozkás, csikós, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle diapoaitió és 2000 különbözö ssin s árnyalatban) siállit póstabér vámmentesen Hennoberg ö. (cs. kir. udvari szállitó) selyemgyára Zürioh-ben. Minták póntafordulóval küldetnek. 3vájozba ozlmsett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. * E rovat alatt közlöttekért nem válal ie lelőss^get a Scerk ODQOVOHNl UBEDNIK MAUGITAI JOZ8BF Glavni surednik GLÁD FERENCZ (11II UUI órás és ékszerész Csáktornyán, főtér, ax uj takarékpénztári épületben. ^^"in./1, Ajánlja dúsan felszerelt »vaje! zsebéi\'A«, j . arany-, ezüst- és china\|( ezflsUrü raktárát, / Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért, Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. a s a ©< i a. * Otaó ovak meiielt 5882 tk 98 Árverési kórvény Neufeld Henrik »Ibó dombot ui lakosnak Hitfi Vinco és neje Végzés. A kói vény költség juek 4 frt 70 krban való megáll api tisa mellett a kir. jbiróság a kóbora folytán kibocsátja as alábbi hirdetményt. Árverési hirdetmény. A perlaki kir. jbiróság, mint tkvi ható-ság a kérelem követettében közbirró teszi, miszerint Neufeld Henrik alsó-domborul lakos kérelmére HU t i Vincze s neje Fazekás Piroska alsó domborul lakos árveróaeni vevók éfl késedelmes beflzetók ellen a viszárveróa az 1881. LX t.-ci. 185. §. értelmében a n kanizsai kir törvényszék (a perlaki kir. jbiróság) (erilletéu fekvóf alsó domborul 12 sztjkvben A f 21. hrsz. a. felvett ingatlan 400 frt becsértékben késedelmes flaetök hátralékos 489 fit 40 kr vételárának és ettól 1890. évi deczember hó 16-tól Járó 6 kamatoknak ugyanezen kérelemért feutobb megállapított költség kielégítése végett Alsó Domborun a község házánál §884. éri ftbtuáx hó 19i» d #. 10 órákor Zikál Henrik csáktornyai lakos folp3resi ügyvéd / igy helyettese közbeojöttével meg tartandó nyilvános árverésen elfognak adatni, Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni szándékozók tartoznak a bocsár 10\|é~át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevó köteles a vételárt 3 egyenlő rőiülerten még pedig az elsót az árverés jogeróre emelkedésé tói számítandó 45 nap alatt, a másodikat ugyanattól 75 nap alatt, a harmadikat ugyan attól 106 nap alatt minden egyes részlet otá\'i oz árverés napjától számítandó 6/. karaitokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — Eeen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a perlaki kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és Alsó-Dombot o község elöljáróságánál a h;vatatos órák alatt megtekinthetők. 956 1 -1 4841 tk 93. Árverési hirdetmény A perlaki kir. jbiróság, mint tslekkö\'iyvi hatóság közhírré teszi, hogy Fischl Sáodor mura-királyi lakos végrehajtatásak Mikulics Mihály mora-csányi lakos elleni végrehajtási ügyében 411 frt tőke, ennek 1898. évi október 12-tól járó 6% kamatai 51 frt 90 kr. perbeli s ezottal 18 frt 05 krban megállapított költségeknek behajtása czé\'jából a nagy kanizsai kir. törvényszék (a perlaki kir. járásbíróság) területén fekvó a mura-csányí 1869. sz tjkvben A f 239. brsz. ingatlan 160 frt, a 984. sztjkvben A f 472b hrsz. a. foglalt ingatlan 39 frt, a 958\' Bzt bvben A f 4785 hrsz. a. foglalt ingatlan 72 frt az u. a. tkvben A f 3088. hrez. a. foglalt íq. \| gatlan 12 fit és »z 1725. sztjkvben A f 4989 hrsz. a. foglalt ingatlanból végrehajtást szen-\| vedett nevén álló felerész 48 f.t becsárban\' 1894. kri /tbrair hó 10-tk napjiu d. t 10 örakoi Mura Osányban a község Ultinál dr. Schvarcz ; Adolf nagy-kaDizfa\'« lakos felperes Ügyvédi vagy helyettese közbenjöttével megtartandó\' nyilvános árverésen el fognak adatol. Kikiáltási ár a fentebb kitett becaár. Árverezni szándékozók tartóinak a beosár 10% át készpénzben vagy óvadékképes órtók papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevó köteles vételárt 3 egyenló részletben, még pedig az elsót az árverés jogeróre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 8 hónap alatt miuden egyes részlet után az á-verés napjától számítandó 6\|. kamatokkal együtt az árverési feltételekben megbatározott helyen a móiozatok szerint lefizetni. — E\'en hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg meg állapított árverési feltételek, a perlaki kir jbiróság tikkönyvi osztá\'yánál ós Mura.Csány község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Perlakon, 1893. évi november 2. 958 l-l A Hichtor-fólo Tinel. Loptici comp. Horgony-Paln-Expelier uluevozes alatt igeu jó hirnóvnuk örvond. Bron fájdalomcsillapító bedörzsölje valamennyi köezvóny, oeúz óh tagszaggatásban szenvedő ogye-neknok óz uton legyen i\\jánlólag omtékezetbe hozva. Ezon tinktura már 25 év Ma, mint legmegbízhatóbb h&ziuzor általánosan kud volt óo onnelfogva már további ajánlásra nem szorul. Csekély ára, üvogonkónt 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lohotővó teszi, ezen kitűnő háziszernek boszorzésót, Bevásárlás alkalmával a „Horgony" vódjegyro ügyelendő, nohogy utúiuatot adjanak, mert csak a vörös Horgonynyal ellátott Uvogok valódiak. 11a a valódi 1\'ain-BxpeÜor helyWn nem volna k..pható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Richter gyógyszertára „nz arany oroszlánhoz" Prá-gában vagv Török József gyógyszerészhez lludn\|>oston. \\xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: ■ v PSERHOFE ROj.-fé 1 e gyógyszertár WÉc\'s U KN, T. K K H , SI NIÍ H S T It I 8 Š E 15. 8Z. A. - „rum goldenen Reiohsapfel." Vértlszliió labdaciok, ezelőtt AltalAnoa labdaosok neve alatt; ez utóbbi nevet (eljos j• • fCKn 1 megénleiuilk, m!vl csakugyan alig létesik lietogség, melybin ozon labdacsók csodás ha. tlsukat ezorsxoresen he nem bisonyitnüik volna, évtizedek óta ezon labdacsok általános elterjedésnek örvendenek ós alig vau család, melyben ezeu kilünó házistorből kécslet nem volna található. Számtalan jrvos állal őzen labdacsok háziszerfll njánltatnak és ajáultatlak minden oly bajoknál melyek .1 ross nmésxt\'shöl és székrekedésből erődnek : m rut epe-aavarok, májbajok, kóliks, vértólulások aranyéi, béllétlonség s linson\'ó betegségeknél. Vértisstitó tulajdonságuknál fogva ki ünö hatással vannak vérszegénység s az abból eredő bajoknál is : Igy sápkórnál, idegességből származó fejfájásoknál stb Ezen vártisztitó labdacsok oly kónnyeu hatnak, hogy a logcsokélyébb fájdalmakat sem okozták, s önnek folytán még h leggyengébb egyének, de még gyermekok által is nandun aggodalom nélkül bevohetők. A számtalan liálairatból, molyet 0 lalslncsok fogyasztói a legkülönbözőbb és legnoliezebb betegsé gk ntán agésxségiik visszanyoréso folytán hozzánk intéztek, ezen helyen csakis néhányat emlittink ason megjegyzéssel, hogy mindenki, a ki ezen labdacsokat egyszer liAsználta, meg vagyunk győződve, azokat tovább fogja ajánlani. Koln, I893. áptilU l.ó 3 án. Tisztelt Pserhofor url .....y s«l»os és küldjön nikcin Umit 15 tekercs-t u 0uJlI.iI ■■"-\'•"Al,-1"\'—Labdacsaiból utánvétellel Kogadja rz ni\'.d (• PRjMWtbD kimenetemet labdacsai caodalialá-Aérl. Mara I -k telju IlaxteUllel Pawliellk Kérőn".«, Kulll, l.nnloil\'ll\\t. Ili a cho, Plódnik melleit, I897. nept hó 12 én. Tok inte\'os Úrt Wttn aharsla volt, hogy «t Ou labdacsai ke/eim kőié kerüllek, melyoWnek ImU.it ezennel megírom . Kn gyr-mektgybau inegliQliem clykuiiyira, ln>uy .emun munkil Mm vnllAin tObbi k\'pes végeim ét blxnnyárt már » holtak kőit vo\'nék, hs «1 ön c«odl»\|rA mtílA lnbdaf«i önjein nem mentetlek voln« meg. Ax I.teu álilj* meg önt exért eicr.ifr. Nxyy blznlinam van, hogy e»en InlnUi-tok tngem t* tdkileUeen ki fognak gyóg)llanl, a mint inir mátoknak is egé-xégi\|k viMsanyerAaére aMKÍUégul »»olgáilak. Kniflci Teria. m^i \'um ^ ar -. . . — ■■ . Héc« Üjhely, 1887. nov 9 in. Mélyen tisztelt Ór I A legforróbb kúiröueleinet nioiitbnn o/.ciintl Omuk 60 ivet nagynéném invébeu. Ax lllelO f> ivón ál eii-uvedell gyomorhurulban éa vixk<5reágban, már élőiéi U megunta, ■ elyröl egyébként In U tnonđotl, rnUlftii véletlen egy d<> boxt kapott On kilUnö vérllaxllld labdacsaiból 4 ai inak állandó haaxnálala folytán lökéleleeen kigyógyult. Ugfóbb ll.xleleltel Welniellel Joaefa. Btchengrabera-nt, Oföhl mellett, 1889. márci 27 én. Tekintetes Url Alulírott ismételten kir i caomagot ax ön valóban hatraioa éa kilünó labdacsaiból. Kl nam mulaexlhalom leg nagyobb elismerésemet kUojexn! axen labdac iik eriéke felett ti axok. a Ind csak alkalmam nyílik, a axeuved&kiick legmeleg.ebbcu fogmn ajánlani. Ksen liálalraloin lets<ia.xe-rinti haaxuálására Out exenuel felhatalinaiom. Tejes tiulelatiel____Ilalm Ignicx. OoUcbdorf, Kolbach mellett, Sslliila 1888. okt. 8 án T. Úr! Felkérem, miszerint ax On virlieilitó Isbd .c-álból I csomagot 6 doboixal küldeni axlveskedjék. Csakis ai ön csodálatoa labdacsainak kóexónhetam, hogy egy gyomor, bajtól, mely engem öt Íren át gyölört. iiiofjubadullain. Ksen labdacsok nálam aohaaem fognak kifogyni, a inidón legforróbb köexönetemtt kifejexem, vagyok tUslelellel 2wickl Anna. Kaen vértisztltó labdacsok csakis a Paarho far J.-féle, as „arany birodalmi almáhoa" oaluanett gyógj»a«rirk»«, lieeabfiu «., Min. gerstraiMe 15. mb. a. késxittottnek valódi minő. ségben, s egy 16 szem labdacsot tartalmnzó doboz ára 81 kr. Kgy csomag, melybon i» doboz tartalmaz-Utik, 1 frt 0} krba korttt ; bérmentotlen utánvótol küldésnél 1 frt 10 kr. Kgy csomagnál kevoiobb nom küldetik el. Az ősszeg döbbeni beküldésénél (uii logjobbau postautalványnyAl osxkózöltetik) bérmentos kildéssd együtt; 1 csomag 1 frt 86 kr., 3 osomag 2 írt ÍO kr 8 osomag 3 f t 85 kr., 4 csomag 4 frt 40 kr., 5 csomag 6 nrt 20 kr. 4a 10 csomag 9 frt Í0 krba kerül. , ff? M«. Nagy elterjedtségük következtében labdacsok a legkülönfélébb nevekésalakok alatt Faerltofer J-.töl 1) Evek hosszá sors Picihofor J.-.élo vértisstitó labdaosokat követelni ér c. kis azok tekinthetők valódiaknak, melyeknek haaa-nái. i utasítása a Pserhofer J. névaláírással feket« színben éa minden egyes dobos födele ngyauasoa alá írással vörös sziliben van ellátó. TBfl t " v Amerikai MszvÉDjMcs, SiZ^tSK szer minden köszvényos és csAzos bajok. u. m: gerincz agy-bántalom, tsgszaggatás isebias, mlgraine idogss fogfájás, tő fájás, fülazsggatás stb. stb. «ll»n l forint 20 kr Tannocliinin óta valmuennyi hajnövosztő szor kőzött orvosok által a lo.•jobbnak olisinerve. Kgy elegánsan kiállított nagy sz-lönczévol \'2 forint. Általános tapasz fáTLSííKS: zott so\'H-kuúl, mérges daganatoknál, ujjkukaca, sebős- vagy gyuladt-mell vagy más ily bajoknál, mint kitűnő szor lön kipróbálva. 1 tégely 50 kr. Bérűm n Ive 75 kr. Rno-vhíllytanm "\'■erl»of«r J.-től. Sok év 1 ilT>J UtllASUUl ÓU a fagyos tagokras mladen idillt s.)bro, m iut logl latoaabb sxer ellamerv. Kgy kbcsöggol 40 kr llérmontve 05 kr. I 11 I IYi nofl V/ Ky san ismerO kitűnőháal- UtllUlieUVj gy.or hurut rekedtság, ^örcaöa köhögés stb. ellen, 1 Uvegocsko ára 50 krajc. U ttveg búrmsntvo 1 fit 6<) krajezár. u.t/o tott gyomor, rosz omészlés és mindou\'/emü altesti bajok ellen kitűnő báiisaer. ,1 üvgec.-ko 22 kr. 12 üveg 2 frt. Általános tisztító szer a rosz emésztés minden kövelkezményei, u. m főfájás, szédülés gyomorgörcs, gyomorhév, araayér, dugulás stb. ellou. 1 csomag ára 1 forin\'. Angol csodabalzsam, fí}cg4V.,g 50 Por a lábizzadás ollcn. izzadást s az azáltal képződő kellemetlen szagot, épen \'art a a lábbelit és mint ártalmatlan szervas kipróbálva. Egy dobozsal 60 kr. Bérmentve 76 kr. Golyva-balzsam, béimentőt küldéssel G6 kr. fv Holsó vagy egés\'ség-só kgX-r, gyemorhiirnt és minden a rendetlen eméiatásből származó bajuknál. Kgy csomsg 1 fit. _ Ezen itt felsorolt készítményeken klvil M os/.trák lapokban hirdetett összes bel- ós ktUföMl gyúgyszorészeti különlegességek raktáron vaaaak éa a készletben netán nem lövök gyorsan As olosón nteg-szereztetudk. — Postai megrendelések a leggyorsabban eszközöltetnek ba a péuzössseg előre beklldetia j nagyobb mogrond-déaek utánvéttel küldetnek, — Bér-! mentvo ra.ikis oly osetbon történik a küldés, ha as „n,. ... , . ^ r . ------—«■«.» «<ssz\' ; olőie licérkealk, mely osétbea a postaköltségek nUaoaUtwk; eaaek következUben kéretik canUíH sokkal mérsókeltebbjk. ezen xxxxxxixxxxxxxx: A csáktornyai takarékpénztár részvénytársulat ■ \' . "V . \' 1 iT. {, , r t ck. részvényesei 1894. évi február hó 5-én délután 4 órakor Csáktornyán, a társulat saját házában tartandó XXII. RENDES KÖZGYŰLÉSRE - . ; i tisztelettel meghívatnak. a) Eluöki megnyitás. b) A ianácakoiás tárgyainak sorrendfe: , A közgyűlési jegyxőkönnyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. c) Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentésének felolvasása és a felülvizsgált évi számadások feletti határozathozatal és a felment?ény megadása. d; Határozathozatal a tiszta jövedelem mikéuti felosztása iránt. ^ e) Jelentés a szövetkezeti állományró\'. f) 7 igazgatósági tag és a felügyeló-bizotteág megválasztási. g) Lóbl Jakab volt takarékpénztári könyvelő özvegyének kegydijazása. h) Netánl indítványok. ) Csáktornya, 1894. évi jmuár hó 2 án. Az flirazgatőság:« N 42. §. A tanácskozási és szavazási jogot a közgyűlésben minden részvényes személyesen vagy törvényei megbaUlma-zottja (41. §.) áltól gyakorolhatja; de ezen jog gyakorolhatásara megkívántatik, hogy a részvényes legalább 20 évei é« részvénye a közgyűlés előtt legalább 2 hét óta^a társulat könyvében iz ő tevére legyen beírva és végre, hogy az szintén a közgyűlést 3 nappal megelőzőleg, azaz 1894. évi február hó 2-áig az intézet pénztórába letétessék. Meghatalmazványok csak részvényesek nevére állíthatók ki. V \' ( i \' X A megvizsgált évi számadások az üzleti jelentéi* és a felügyelő-bizottság jelentése a társulat üsleti helyiségében a közgyűlést 14 nappal megelőzőleg a részvényesek által betokinthetők. 947 2-8 A Csáktornyán székelő : iuiiralUi/1 U aréb pénzt ár résKYény-tArsasáii 4 - » » 1894. évi február bó 8-án délután 3 órakor saját helyiségében XIII RENDES KÖZGYŰLÉSÉT tartja meg, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. N A P I R K N D: a ~ « 1. A gyűlés megnyitása az elnök által. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. 3. A zárszámla beterjesztése s e fölötti határozat. A mérleg jóváhagyása. Az osztalékok meghatározása, és a felmentvény megadása. 4 Négy igazgatósági tag és a felügyelő-bizottság megválasztása.) 5. Netáni indítványok, 6. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes tagnak megválasztása. AZ ItiAZGATÓSAG. ) 69. g. A tanácskozási ó szavazási jogot a közgyűlésen minden részvényes személyesen gyakorolhatja, de esen jog gyakorol« hatására megkívántatik, hogy a részvénye« legalább 20 éves s részvénye a közgyűlés előtt legalább 4 hét óla a társaság könyvében ax 8 nevéra legyen beirva és végre, hogy ai szintén a közgyűlést 3 nappal menülözöleg as intézet pénztárába letétessék. A választási jog azonban nsmciak személyesen, hanem a távollevők által is szabadon gyekoroltathatik, t. i. a meg nem jelenő részvényes egy másik részvényest szavazatának gyakorlásira különösen felhatalmazhat, azonban szintén szükséges, hogy ai ily megbte&tt által ssavaző részvényes legalább 20 éves legyen és részvénye 4 hétfel\'a közgyűlés elÖttca társaság könyveiben az 0 nevére beirve talál-tassék. " 2* Meghatalmazványok csak részvényesek nevére állíthatók ki. »948 2—8 Házeladás* Csáktornyán « Saük-utczábin özv. Pé-iorfy Alihálynó tulajdonát képező, két lakás keit és tágas udvarral bíró lakház azonnal eladó. Bővebbet a tulajdonos özv« Póterfy MihályDéuál. 953 1 — 2 Csáktornyán. Házeladás* Csáktornyán a Perlaki-ulcza 280. sz. alatt levő h á z szabad kézből eladó. Bővebbet a tulajdonos 8chlesinger Mórná), 4719 tk 1898, Árverési hirdetményi kivonat. A csáktcrnyai kir. jáiásbi^éság mint telekkönyvi hatóság közhírré téazi, hogy Varga Ltjos ügyvéd. nagy-kanizsai lakos végrehajtatónak, Zadravecs Mikié) bükösdi (bukoveczi) lakos végrehajtást szenvedett elleni 61 frt 20 kr, tőkeköretelés és járulekai iránti végrehajtási ügyében a n-kanizsai kir.törvazék a csáktornyai kir. jbiróság területén lévő VI. hegykerületi 64 tk. 2886 hrsx. a. egész ingatlan 418 frt 88V, kr becsárban; ugyaÉtt 177 hrss. s. egész ingatlan 120 frt bccsárban ; ugyanitt 2828 hrsz. a. égést ingatlan 9D frt brca* árban a vége. t. 166. §-a értelmében és ugyanitt. 2288>sx. a, ingatlanból a Zdra-veoa Miklós vég\'ehajtást\'-^zenvedeltet illető J/4 réssé 220 frt becsárban, val«mint a VI. hcttfkerületi 998. tk. 2887. hrsz. a. ingatlan- 160 hogy Tiszta borkivonat. Ittsig folfllmulhatatlan. Csak akkor valódi ha Tokaj váios czirne révei és beégetett dugmszal van ellátva Főraktár: Strahla Testvéreknél Csáktornyán. Kxcelslor Kávé. a legjobb pökölt szemes kávé, erő, zamat és szaporaság tekintetében az elkényeztetett igéuyket i9 kielégíti az saját mód azorinl pörkölve, a legkiválóbb fajták keveréke és sokkal jobb, mint a többi forgalomban előforduló raluöiégek, melyekhez 25 °\|0 megtakarítást nyújt ós hónapokon át megtartja erejét zamatját, Minden takarókos háziasszony tegyen az Excelsior kávéval egy próbát éa győződjön meg saját tapasitalataiból annak kitűnő tulajdonságáról. Kapható IIEINRICH MIKSA fimerkeresktdéiébea CSÁKTORNYÁN. és pedig i( fél és nrgyed kilós törvényelen védett ét védjegy gyei ellátott csomagokban A finomabb OO-ás számú miuüségüek ár« 2 frt 50 k", középfinom O-ás számú 2 frt 25 kr kilónként. - x » lílsö magyar\'gőzká vé pörkölde UadAposfeii 952 2-8 Előfizetési felhívás a ból Zadravecs Miklóst illető •/„ része frt becsárban aa árverést elrendelte és a fentebb megjelölt ingatlan Í894. éri tibiuár hó 14- ik 10 órakor napián délilött . i a VI. begykerQleti községi biró házáuál Vsrga Lajos felperes vagy helyettesének közben-jöttével megtartandó nyilvános árvetésen a megállapított kikiáltás\' áron alól ii eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az iugat-Isn becsárának lO°\|,-át hészpé ízben, vagy az 1881 : LX. f.-cz 42.§-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 8838. bz a. kelt igasiágügyiuloiszterl rendsiet 8 §ábsn kijelölt évadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. t-cz. 107. §-a értelmében a bánatpéuznok s biróságuál előleges elhelyezéséről kiállított szabá)yzeiű elismervényt átszolgáltatnl. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Csák tornyán, 1893 dcczombcr 3 áu. 956 ■ ■iplrodalml hm lniuercllerjenil« ki\|»ea lielllap IS94 évfolyamára. Mogjclcn minden vasárnap diizea kiállításban, tetszetős borítékkal. A „Képes Csal Ad i Lapok" n legellerjediebb, legdíszesebb ■ legolcsóbb képes hetilap a mely szivei ós lelket nemesilö, hasznos ó< ismeretterjesztő olvasmányokat nyújt a magyar müveit olvasöközöuségnek. A .Képes Csal Ad i Lapok" a legmagasabb irodalmi »ivón álló l«\|>, mely körül nemzeti irodalmunknak eltő rangu irói éH iróiiöi tömörülnek ; igy az 1894. évi első Mám a következő Íróktól boz közleményeket: JÓKAI MÓR: .Hogy is volt ez a dolog?\' (Beszély). BKNICZKY BAJZA LEN K K: „A sorskocz-kéja." (Regény). TÖLGYESI MIHÁLY: „A gyémánt g>ürü." (Humoreszk). P. OöORBA ÁKOS : ,A boi-porm pariján." (Itajz) STILLER tanár: „A lüzöröl." (Orvosi ciikk). stb. stb, Költeményeket. írlak e számba : KOMÓCSY IÓZ8EF, VARSÁNYI GYULA, FELEKI SÁNDOR dr. A regény melléklelet LAUKA GUSZTÁV irta, csime: .Pásatortüz ós lidérozfény." — A képek az uj év alkalmából valók s igen találó rajzok. A mi különös érdeket kölcsönöz e számnak az, hogy az abban megjelent kölez-mónyek Íróinak a ozképeit s sajátkezű aláirásaitjis veszi ax olvasó. A .Képes CnalAdi Lapok" évenkint a szövegbe nyomott több regényt ad, elsőrangú irók tollából. A »Képes CnalMi Lapok" kéthelenklnt megjelenő melléklapja a ,Hölgyek Lupju" hárlartási és divalrésszel ellátva, telje-en nélküíüzhetövé tesz minden más divatlap tartását. A „Képes Csalftdi Lapok" a fentebb említett szöveg közölt megjelenő regényeken kivül évenkint több önálló, eredeti bekölheiö regényt ad jutalmul előfizetőinek. ; 8 mindezen előnyök daczára a „Képes Cnal&dt Lapokénak a „Hölgyek Lapja" czimü divatlappal és lie-Kény melléklettel együtt elöllzelési ára caak egész évre 0 frt, íélévre 3 Irt, negyedévre 1 frt BO kr. Az előfizetési pénzek a lap kiadóhivatalához: Budapest. Nugy-korona utcza SO. szftm küldendők, amely kivánstra mutatvány asámokat díjtalanul kUld bárkinek ha az iránt levekző-lapon megkereatelik. MT Aki r«e» «vre »aólá • frlnyi •lilict^al l«a. • i«\|el NO Ur c«omui«láil ém uoalunaállltá«! díjjal •Kéül évre h«UAI4 ónnak 4 regén;«, — aki fi liv I9 fr« tléflzaléal AaSaeael é* 40 kr fa«nia\|lial la atoiláaaill-HlAal dijat küld be, annak • reg^nrl, aki a fra «0 kr MS>eilivl tléflaaléal dijai a tO kr raonancwláal ia l«aijal ««J8lerre kOtd l»e, itatnak e\|y eradell •■•aart kúld ajánlva éa dljnienleaen jutMlanaal a kladólilv»tnl A „Képes Családi Lapok4 kiadóhivatala 987 5—6 Budapest V. Nagykorona-uioza 20. Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosnil Ceák tornyán. XI. évfolyam. Bsarkaastdral irtekeanl ltkit min-dannap 11 ia 18 óra kötött — 1 lap asallaari riasira voaatkoad ■iad«a köaUminj Karcital JAlllf aawkaaaW aavira milil. Csáktornya, 1894. január 28-án 4 szám- Kiadóhivatal t riaek«! Fttlöp könjrfkerwkcdiM. Ida, kfitdandík mi alötUatt! dijak aylltUrak 4a hlrdaUatfc. Mlbtl jitíijwi siáiníllaloak, MAGYAR U BORVÍT NYELVEN MEGJELENŐ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ SZÉPIRODALMI HETILAP, _Megjelenik heten k in t egjnzer: „vnaáritAp. A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közitínye. KftflseUei árak: Egész évre . . . , 4 frt Kél évre .... 8 frt Negyed évre . . ; 1 frt Egyet síim 10 kr. Hirdatisak ®if altogadtataak i BvdapatUa: Goldbariar JL Y. Is Kckstela B. klrd. Írod. Bi<»b«at Sckalak H., Dnkw M., Oppaltk A., D.nb« O. L. ia táradnál ia HarndL Brönben: Starn M. NyiHUr pttiltora 10 kr. ) a— gyvan már, mint volt régen. Majdnem az embere^ lelkébe rögzölt a közmondás általános igazságával ható alrereolyp mondássá vált, »hogy nem ugy van már, mint volt régen«. Azok a régi jó idők 1 melyekben az emberek annyira bol dogok és megelégedettek voltak I Mennyi ember sóhajtozik vissza e csak hirből ismert régi időkre, a nélkül hogy voltaképen ügyet vélnénk arra, hogy emberöltők közhelyként adják át a múltért való sopánkodást és majdnem egy szemernyi jogosultság nélkül. Hiszen az idő halad, az emberiség egyete mes czéljai már kifejezésre jutnak. Csak egy kis tekintet a múlt koloncaira és az egyéniséget eltlpró előítéletekre, — és az ember be fogla látni, hogy elégedetlen őseink-nek több okuk volt a sóhajokra, mint nekünk.- ... Nem csupán a multak iránt való kegyelet fakad ki az emberben, midőn sóhajtozik érte. Pedig kissé veszedelmes, ha a tekintet hátra néz és nem előre. Szent igaz, hogy a mindent nivellirozó műveltség az ő általános térfoglalásával ijesztő módon öli ki az eszményeket; szent igaz, hogy a patriarchalis élet és erkölcsök kellemeiből kivetkőzünk , de ha Összehasonlító kutatásokat leszünk, mivel és mennyivel rosszabb a mi korunk, arra a tapasztalásra kell jutnunk, hogy általában a modern esz mék és nevelések az embereket tisztábbakká, igazabbakká és ha szabad elmondani: jobbakká telte. Mert ugyan régente talán nemesebbek és tisztábbak voltak az erkölcsök? Talán nagyobb volt a jótékonyság és számosabb az emberbaráti cselekedetek ? Talán nagyobb volt a szeretet az em berekben egymás iránt? És bün, avagy ocsmány cselekedet ritkán esett meg ? Avagy talán a hazafias téren volt a régi kor dicsőségesebb? Hogy az erkölcsök durvábbak voltak, erről valóban hajmeresztő bűnök krónikája szól. \' Minden körnek megvannak az ö elér hetetlen ideáljai, fáradsága és nyomorúsága de veritékes hom\'okunk nem derülhet e fel arra a gondolalra, hogy egyenlők vagyunk a törvények előtt hogy mert rongyokban szü lettünk nyílva van a pályatér mindenki számára. Hogy a zsenit nem rejthetik véka alá buta előítéletek- Hogy állami szerke /-etünkben mindenki életét és vagyonát közbiztonságban védve és ha támadtatott, megtorolva tudja. Igaza van a nemzeti szabadság geni« alis bajnokának, Irinyi Ferencznek következő mondájában: A kereszténység éa a íranczia forradalom a világtörténet legna- gyobb eseményei. Az első azt mondotta: Minden ember egyenlő az isten előtt; a másik: minden ember egyenlő a lörvény előtt« Aq: emberiség egyetemes közczéljait a két esemény hajija, nélküle visszaesnék az ember a szolgaságba és barbárságba. A régi korban az ember érezelt bár még oly lelki szomjat, szellemi kiképezteté sének alkalmát nem találta. Soha a társadalom nem mutatott oly együttes törekvést a közművelődés előmozdítására mint most. Vagy azon kelljen keseregnünk, hogy az igények szaporodván, a szorgalom nagyobb szükséggé, nagyobb kötelességgé vált? Hagyjunk fel a lamenlálással, a polgárosodás nagy müvében való előhaladá-sunk, az eszközök, melyeket a szellem küzdelme teremtett, képesebbé tesznek bennünket az emberiség sokféle czéljainak előmozdilására, mint a régi jó időkben, melyeknek küzdése eredményét örökbe vettük, ugy, a mint az ulánunk következő nemzedék íép birtokába az általunk kiküzdött és létesített szellemi és anyagi javaknak. h) a történelmi ftícaoportra, o) a jelenkort főcsoportra vonatkozó épitkeiések. ■ ---------- v fc\'-.cfcr- u Az 1896-iki ezredéves országos kiállitás előmunkálatairól. — (A kiállítási bizottság jelentéséből. -) I. A kiállilési terület. Az országos bizotlBág határozata értelmében és a kitüntetett pályamüvek alapján mindenek előtt megallapittatott a ki&\'lilás elrendezésének tervezete, s ez alspon az országos bizottság el u Ok e leiratot intézett Budapest ÍŐ- és székváros közönségéhez a V&rosliget kijelölt részeinek a kiállítás czéljaira leendő átengedése tárgyában. A iö- és székváros junius 21 én tartott közgyűlésében átengedte a városliget kért részeit s az átengedés (öltételeit tüzetesen megállapította. A. 1896 iki I iállitás teiülele 472,000 m« t tesz a tó területének levonása ulán, a 96-iki kiáltáson rendelkezésre álló tér Összesen 172000 négyszögméterrel nagyobb az 1886 ikinél. II. Építkezések. Megállapi:ialván a kiállítási terület elrendezésére vonatkozó főbb elvek, szükségesnek mutatkozott a kiállitás műszaki irodájának szervezése, A műszaki iroda megkezdvén munkálkodást a kereskedelemügyi miniszter állandó építési bizottságot saerveaett, melynek feladatává tétetett a létesítendő épületekre é* oialornázásokra, a parkírozásra, bekerítésre, világításra stb. vonatkozó terveket és pályázati (elbivásokat felülvizsgálni és mint a minister tanácsadó műszaki közege közreműködni. A mi az építkezéseket illeti, ezek három íörészre oszthatók és pedig: a) Általános érdekű, 1. Az általános érdekű építkezésekre nézve mindenek elő\'t kiemeljük, hogy a terület besxtA-< sára vonatkozó főbb elvek m egállá pilis« után a dolog természeténél (ogva ív, első sorban ax állandó bid építésének előkészítése vétetett toga-, nalba. Minthogy a szóban forgó hld hivatva lesz egyréazt az országos kiállitás első főbejárata és a Nádorsziget közötti ÖBszeköttéléat létesíteni, más-résit pedig arra is, hogy az a kiállás után közlekedési föere maradjon a ligetnek, a tervezéskor különös gondot kell arra (ordítani, hogy a bid a s/abad kilátást ne zavarja, a könnyű szerkezet benyomását keltse fel, és hogy megfelelő kiálliiasssl akként terveztessék, hogy a forma és arányok szépsége tekinietébon Budapest (ö- és székváros legszebb ulczájának méltó folytatását képezze. As állandó jelleggel, kőalapépltménynyel és vasszerkezettel tervezendő hid osakis a gyalog közlekedésnek és a személyszállító forgalomnak fog szolgálni A hid építési költsége a 300,0 0 három zázezer) koronát meg nem haladhatja. A jid 82 méler hosszú és 16 méter széles lesz. A hídépítési munkálatok még a tavassaal megkezdődnek, A második tervbe vett éoitkezéa a kiállítási nagykörút. Ex ut a nádorsslgbs\'re vezető hid által megnyitott ut folytatásaként aa egész kiállitási területen végig vonul és a Stefánia-niig terjed. Hosszúsága 1430 méter. As ut költségei 36,98-* forint 11 krban irányoztattak elő. A tetvek értelmében a nagykörút uttestének makadam burkolata és járda szegélyezés 1894. April hd l-ig kész lesz. A nagykörűi előmunkálataival kapcsolatban szóba jött egy villamos közöli vasútnak a kiállitási területen való eseileges létesítésének kérdése is, a melyre nézve 3 ajánlat nyújtatott be as igazgatósághoz. A ktfzlekedéaügyi csoportbizotiságnak egyhangú javaslata alapján, a kiállitási országos bizottság elnöke elvben beleegyezését nyilvánította, hogy a kiállitási területen megfelelő kÖL.edési eszköz létesilteeaék. Erre a ozélra a kiállítási aagv korút jelöltetik meg, mely elég szélftv, hojv vasúti kőxle-kedért megbírjon. E körív e kiállitás egyik kiindulási pontján kezdődik éa átat-i- vén az egósx területet, a kiállitás ellenkező végpontjáig terjed. Ax egyik vasuM végállomás tebát a Nádorszigeten tul, a kiállitás egfik főbejáratának közelében, a pálya másik végáílomáaa körülbelül a Stefánia-és Islván-ut sarkára, tehát oly helyre eauék mely egész közel van * városba vezető lóvonatu vasúthoz, másrészt i-Jzelében lesi a villamos kiállításnak, ugy hogy a végállomás a társaság kiállításával némi kaposolatha hozható. A vasút üzemben lartáaa kiiáré^g az ezt lélesitő társaság föladata, de ez a köz v dO közönségtol az ezredéves kiállítás igaigatósugával egyetértőleg megállapított Bsálliláai dijakat ssedbet. Különös gond volt fordítandó továbbá » király-pavillon létesítésére. Első sorban ö Felsége a király, kiállításunk legmagasabb védnöke iránt Lapunk mai száma 10 oldalra terjed- való hódolat kéaaiet bennünket arra, hogy a király-pavJilont a kiállítás egyik gyöngyévé emeljük. Erre való tekintettel a* ujabb megállapodások ezerint a király-pavillon a nádorszigeten a tó partján fog felépülni, oly formán, hogy a tóra néző terraazról a ki&llitáH legnagyobb része Áttekinthető legyen, A kiállítás legmagasabb védnöke Beámára emelendő ex épület \'ervezése oly feladat, mely méltó arra, Mgy a legkiváldbb tehetségek vetekedjenek annak sikerea megoldása körül. —- K azempontból a kereskedelmi miniszter ur felkérte a mérnök- ós építész egyletet: hogy ez épület tervezését magára vállalja. Az igazgatósági épület a tópartjára, a Széchenyi szigetre vezető hidtól balra eső területen oly formán lesz elhelyezve, hogy a közönség a kiállításon kívül eső területről is beléphet aa épületbe, vagyis hogy azok a felek, a kik osak az igazgatósággal akarnak érintkezni ne legyenek kötelezve beléptijegyct váltani. II. A történelmi főcsoport épUlete. Az épület a városligeti „Széchenyi szigeten14 helyeztetik el. A történelmi kiáliitási épület architektúrája ugy terveztetik, hogy aa a hazánkban eddig divott főbb építészeti stílusokat — tehát a románt, a csúcsíveset, a renaissanoaot és ez utóbbinak válfajait: a barakokat és rokokót ~ egészben véve szellemükben, részleteiben pedig nevezetesebb hazai műemlékeink hü utánzataiban tüntisse fel, minek folytán az épületnek egyet részei, p o. egéaz épületszárnyak, vagy csak egyes résaletek p. o. kapuk, ablakok, kandalók stb, maguk is mint az épitészeti csoport kiállítási tárgyai fognak szsrepelní. A történelmi főcioport kiállítási épUletének költségei a 400,000 forintot nem haladhatják meg. III. A jelenkori főcsoportok épületei. Ide van tervezve: 1. A bányászati és kohászati osarnok, mely a bányászati és kohászati csoportok befogadására 4000 m9 alapterülettel fog birni. E ciarnokban belesznek mutatva a bányászat, a fém és vas kohássat összes anyaforrásai, továbbá a bányák és hohók összes müveleli felszerelései modellekben miadennemü nyers, fél és kész gyártmány stb. 2. Á gépcsarnok. A csarnok szerkezete vasból van tervezve. Az egéss szerkezet vas rácsoszlopok és rácitartók rendszerére van alapítva, az oszlopok alapozása pedig betonra fog történni. A gépcsarnok ugy van tervezve, hogy az n kiállítás után vasúti indóház, szerelési műhely vagy raktár, esetleg más ilynemű czélra használható legyen, — erre való tekintettel a vasszerkezet oly erőa lesz, hogy aa a hó megterhelésének és a nálunk előforduló szélnyomásnak kellően ellent álljon. 3. Közlekedési caarnok. A tengerészeti kiállítás számára a tópartján egy külön pavillonnak építése czéloztatik. Egyrészt a helyi viszonyok miatt, másrészt pedig abból az okból, mert kívánatosnak mutatkozott, hogy a közlekedési csoportnak a folyam-csatorna ós tóbajóaáara vonatkozó kiállítása a városligeti tó partján a tengerészeti kiállilás szomszédságában létesüljön & bizottság eltekintett attól, hogy a közlekedési csoport egy nagy pavillónban mutattassék be. — Esek folytán a folyamhajózási kiállítás számára kilátásba vétetett az uj korcsolyázó csarnok, melynek átengedése iránt a korcsolyázó egylettel moat folynak a tárgyalások. A posta, távírda és távbeszélő alcsoportok számára szintén külön pavillon terveztetik, valamint külön csarnokban fog kiállítani a M. Á. V. gépgyára és a diósgyőri állami gyár. Ezen csoportokba a közüli jármüvek, díszhintók és egyéb személyszállító koosik, valamint a kocsi és kerékgyártással kapcsolatos iparozikkek is tartoznak. A vasutak kiállítása számára mintegy <\'5500 m* területit csarnokra lesz szükség. 4. Az építési ipar csarnoka. Az építési ipari csoport magában foglalja az épitö iparhoz tartozó összes főbb termelési ágakat és mindason ipari készítményeket, a melyek épületek alkatrészeit képezik. Az épitésl ipar egyes ágai basánkban aa utolsó években annyira fejlődölt (az egyei vállalatok éa iparosok ssáma oly örvendetesen szaporodnak, hogy ezen fontos Ipari oso ponlozalnak együttes és lehető teljes bemutatására kiváló súlyt kíván helyezni az igazgatóság. — Ez okból ai építési iparciarnokban a vas és fém párnak tárgyai is lesznek kiállítva, ugy hogy as e ojoportba iaftozó tárgyuk «a épilésiparl Csoportban kiállított vas ós fémipari tárgyakkal azerves összefüggésben, egységes, áttekinthető kiállításban lesznek bemutatva. Az épitéxjpari csarnokban bemutalásra kerülő alcsoportok anyagai ós tárgyai a kővetkezők ; a) a kőmivesípar és a kömivesipar ápal felhasznált anyagok (tégUmósz, oement aib.); b) a köfaragóipar ós a kőlaragóipar által felhasznált anyagok és azok feldolgozása módjai; c) ácsipar (fedélszerkezetek atb.) modellekben, fakötések, gerendák stb. ; d) tetöbefedésl munkák és fedanyegok (pala, cserép, bádog, fazsindely, fedélpapir lemez, facement burkolatok stb.); e) épülelbádogosipar (ereszcsatornák, tetőablakok ntb); f) épületasztalosipar (ablakok, ajtók, kapuk famennyezetek, faburkolatok, faléposök stb.); g) épülellakatosipar (ablak és ajtóvaflaláso\'t, zárak rugók, felvasalások, pántok, lépcsöráciozatok, vaskapok stb.); h) mázolómunkák (épület-ant\'• losmunkák mázolása, különféle szinekben es fautánzatokban); i) üvegesipar ós az üvegeiipar által felhasznált anyagok (közönséges ablaküveg), solintáblák, homályosított, mintázott, edzett táblák ajtók és ablakok számára színes táblák, üveg-festmények stb.; k) padlók ós padoUtburkoIatok (közönséges deszkapadlók, parketák, czement és egyéb lemezek, terazzó, aszfalt atb); I) födémszerkezetek (kő, műkő. fa, vas, beton ós egyéb anyagokból): m) építési dizitmények (fősz, műkő fa, vas, beton és egyéb anyagokból); n) világítás (légszesz ós elektromos vezetékek), fűtés (központi fűtési berendezések é< készülékek, kandallók, kályhák, takaróktüzhelyek stb.), szellőztetés, (szellöcleiósi berendezések ós ezek alkatrészei) ;o) vízvezeték és csatornázás épületek berendozésóre (kagylók, fürdőszobák, oloselek ós pisaoirok), p) oly építkezések rajzai és mintái, me\'yek nem művészeti szempontból, hanem gyakorlati haszna-vehetöségüknél és a szerkezet nevezetességónéi fogva mutattatnak be (egyszerűbb lakópületek. gyárépületek stb.) 5. Oktatásügyi csarnok. Az oktatásügy mai állását a maga teljessógébon ieiölelö programmja sseriiit egy főépület, egy tornaosarnok, egy minta népiskola és óvoda terveztetik. Temetése e lió 23-ikán nagy részvét mel lett ment vébge. Béke po aira. — g hívó, A csáktornyai polgárság 1894 évi február hó 8 án a »Hattyú" azálíó dísztermében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij személyenkint 50 kr. Kezdete 8 órakor. A tiszta jövedelem a helybeli aze> gények között felekezetre való tekintet nélkül felosztatik. FelU fizetések köazönetiej fogadtatnak és a Muraközben nyugtáztatnak. — <4 Ma rakó! 3$iití &nssgélytö fiőret . kezet mul t vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését Elnöki jelentésében, miután a mult évi fontosabb eseményeit elnöklő Al-szeghy vázolta volna, bemutatja a fölülvizsgált zárószámadáaokat és mérleget, melyek 4096 frt 2 kr. forgalomról tanúskodnak. Az ezzel kapcsolatban fölolvasott föItígyeM sottsági jelentés alvpján a fölmentvényfr trtT érdekeltek minden irányban megkapták. A nyeremény feloszlására vonatkozó előterjesztését az igazgatóságnak a közgyűlés egész terjedelmében elfogadta. Elnöknek újból Alsseghy Alajos, igazgatósági tagoknak: Mrnosey Károly, Tóth Lajos, Rhédey Ferenoz j (póttag) választattak meg; fölfigyelő bizottsági tagok lettek Jeney Gusztáv, Thorday János, Pálya Mihály, Gaál Imre (póttag). — @ s ák tornyán f. hó 94 ón Bölcs Sándor szolgabíró elnöklete alatt tartatott meg a csáktorr.yai iparhatósági megbizottak megválasztása - MegválaBztaltak a következők : Kelemen Ferencz, Kollarits Sándor, Komár Ferencz. Lukofnák János, Mayer Nóvák Jakab, Nuzsy Mátyás, Premecz Miklóe, Prusatz Alajos, Roaenberg Lajos, műhelyek megvizsgálására. Tanoncz iskolák megvizg gáláaára: Dittrich János, Gácaár .látván, Lukáos István, Maaztnak József, Szoivert Antal, Bors István. Molnár Gáspár, Schrenk testvérek, Sztrahunya József Hatusel József ifjabb. $6síönetn/ilvdnltás Föt. Ttslér József esperes ur, szelenczei plébános, szives volt 20 frlot juttatni kezeimhez azzal a mégha gyással, hogy ez ősszegből 10 frt — egy az egyházi zenében kiváló szorgalmat tanúsított képezdei növendéknek, 5 forint - egy elemi iskolai és Ö frt — egy, a hittanban jeleskedő polgári iskolai tanulónak adassék. A mikor ez összegek átvételét legmélyebb köszönetem tolmácso« lásával itt elismervén, kijelentem, hogy ez összegek az intézetek igazgatói által az adományozó intenc\'ói szerint az iskolai év végén ki fognak osztatni. Csáktornya. 1894. január 24 én Ziegler Kálmán iskolaszéki elnök. — eghlrb. Alsó\'Lendva fiatalsága >4. február hó l én Alsó Lendván, az , Arany Korona" szálloda dísztermében, Horváth Jézaef zala egerszegi zenekara közreműködése me\'lett. felolvasásial egybekötött tánczeBtélyt rendez. A fe\'olvasást Szeredai Leo ur (Gulliver) Budapestről, a »Magyar Ili lap" h. szerkesztője és jelea humorista^ fogja tartani. Ilelyárak: az első két sor 1 50 frt a többi sor 1 frt. — Kesdete este 8 \'/a órakor. Jegyek előre vá\'thatók Gráner testvérek és Freyer Lipót urak kereskedésében. A tiszta jövedelem egy Alsó-Lendván alapitan 10 kisdedóvoda alap oséljaira fog fo dittatni Felulflzetóaek köszönettel fogadtatnak. Folytaljuk. \\ \\ Kö 15 n félék. — $lne7tcts. A vallás- és közoktatásügyi minister ur Beér Ferencz Csáktornyái áll, tanitóképezdeí ének - és zenetanárt a X ik fizetési osztályba tartozó tanárrá nevezte ki. — <£ csáktornyai Jtíadtdövó (ggyesület f. hó 21-én tartott közgyűlésen befejezte 3-ik cyklusát. A nagyszámmal összegyűlt tagok jelenlétében mondta ki határozatilag Ziegler Kálmán elnök, hogy as egyesület a tagok gyűjtését megkezdi; az egyesületet jövőre is megalakítja s az intézetet a maga erejéből föntartja. A fölügyelő bizottság jelentése nyomán a fölmentvényt a pénztáros meg kapta, kinek számadásai 328C frt 11 kr. bevétellel s 4124 frt 47 kr. kiadással szemben 2936 frt 1 kr készpénzzel záródtak. A tava\'yi szaporodás 161 frt 64 kr. jólehet a 2-ik tantermat is fö\'épitették Az ép\'tósi költségekhez a város ezer forinttal járult. Polyák Mátyásnak a pénztárnak pontos vezetéséért s a vagyonnak gondos kezeié séért jegyzőkönyvileg köszönetet szavaztak Dekkert Józsefné intézeti óvónőt állásában véglesitették. — A tagok gyűjtése javában folyik. Az uj cyklus a jővő hóban megalakal Az egyesület választmánya egyébiránt \'oŐjti mulatságot is rendez, mely hangversenyből és műkedvelői színi előadásból fog állani. A reudezésre vigalmi bizottságot küldtek ki melynek tagjai a tisztviselőkön kivül : Bernyák Károlynó, Pálya Mihályné, Wollák Rezsőné, Alszeghy Alajos rendező, Margitai József, Probst Ferenoz Wollák ltezeö — galáloiás. Horváth Péter helybeli é\|ület- éa mübádog03 és a Csáktornyái önkéntes tűzoltó egyesület működő tagja e hó 21-ikén életének 22-ik évében elhányt — kiküldetett a Csáktornyán székelő Muraközi Takarékpénztár Xlfl ik Vagyon-kimutatása és Mé>lege az 1893-ik üzletéről A mérleg számla egyenlege 4,69.941 grt 79 kr,, a veszteség és nyereményizámla egyenlege 42236 frt 16 kr Tiszta nyeremény nagyöbb elterjedtségnek Örvend azért, mert benne nem csak a képzett állatorvos, de a praktikus gazda tanácsát is fölleli mindenki. Ezenkívül a belsőleg adandó gyógyszerek adagja és adagolási módja, valamint ideje mindenütt világosan ős érthetően van kifejezve. A Bornemissza Zoltán »Allatgyó gyászatá«-nak egyetlen gazdánál sem volna szabad hiányozni, már azért sem, mert taz ára,-raeiy 261 oldalnyi terjedelme daczára csak 1 frt 20 krra van szabva, olyan hogy minden rendU és rangu gazda megszerezheti azt. A most megjelenő második kiadás legjobban igazolja a munka kitűnő voltát, mely Lévai Mór könyvnyomdász kiadásában Ung-várt fog megjelenni, hol 1 frt 20 krért és 10 kr. bélyeg beküldése ellen kapható. C S A R N OK. Apróságok. Ceelédvásáron. Még mi nem vagyunk ott, hogy oly „kifejlett" cseléd vásárjain k legyenek, mint a minőt a »Kofnevili-ban* mutatnak a meglátcsüvezett Serpolettók. 14646 frt- 98 kr. A kimutatás közli a részvényesek nevét A 200 drb. részvény 40 részvényes közölt eszük meg. A közgyűlés febr. 8-án d. u. 8 órakor tartatik meg. — alsó domboial olvasókor könyvtá rának gyarapítására tegnap aaját helyiségeiben jux-tombolával egybekötött zártkörű tánosvigalmat rendezett. A rendező bizottság : Korber János, pénztárnok, Ehrenwald Béla, Gadó Lajos, Hirschler Ödön, Gránicz Károly. Lőke Lajos, Vámosi T.vadar, ellenőr, Pick Jenő, Rosenfeld Ede rendezők. — ^ ramtl Jigyek megszűnési. A magyar államvasutak igazgatótanácsa Ludvigh Gyu la elnök igazgató vezetése alatt beható ta-náoakozásokat tartott, több ozélazerü reform életbeléptetése tárgyában- Egy irányban már nevezetes lépés tö/tént, t. i határozatba ment, hogy e vaaati személyjegyek megszűnnek Ezentúl már nem kell a vasútnál utazási jegyet váltani, hanem minden tőzsdében kaphatók lesznek blanketták, melyekre annyi levélbélyeg ragasztandó, a mennyibe a jegy kerül Pl Budapest-Bécsi vonalon a 111 osztá yban 4 frt, ennyi értékű bélyeg ragasztandó a blankettára, melynek élére az utazós vonala Írandó. Hogy a közönség a zónákban nagyobb tájékozást szerezzen, ugy a tőzsdéken, mint számos más nyihános helyen zónatáblázatok lesznek kifüggesztve Ennek a reformnak életbeléptetésével a vasúti ál\'omásokon be fogják szüntetni a személy pénztárakat és az edd\'gi személyzet más szolgálati ágba lesz beoiztva. A blan kettás utazó jegyek használata a közönségre nézve kényelmi szempontból Üdvös> mig a vasút részéről egyrészt az e\'lenőrzés felette megkönnyebbül, meit a kalauz egyszerűen kék irónnal áthúzza a felragasztott bélyegeket, másrészt pedig tetemes költségmegtakarításokat fog eredményezni a reform. f tgyil hirtk. Zalamegye közegészségügye decz« mber hóban nem volt kielégítő \| különösen a hagymáz, kanyaró és roncsoló toroklob öltöttek járványos jelleget. Boncavizsgálat 6 esetben telje&itetett, öngyilkossá got 7 egyén követett el. Stefania özvegy liónörökösnéa juliusi évadot Balaton Füreden fogja tölteni — Keszthelyen a városi isk szék Bányai Károlyt oz elemi iskolák igazgatójává választotta meg. — Exner Lajos, sümegi veterán tanító 38 évi tanítóskodása után 69 éves koréban elhunyt. — Keöd József, a Kisfalud! gőzös volt kapitánya 10,000 ftot adományozott a Balaton Füreden létesítendő r kath. plébánia javára. — Huszá Károly, keszthelyi gyógyszerészsegéd egy repülő gépen dolgozik, melyeta nyáron ki fognak próbálni. — Buchberger Fülöp keszthelyi adópénztárossá választatott meg — Mwltat »Ifjúságom" czimü költeményeket,tartalmazó füzet Farkass Károly lapunk munkatársától. Farkas* költeményei kőiül többet előnyeiről ismernek lapunk t. olvasói. A mfl a szerző sajátja, ára 1 frt Kapható a tulajdonosnál Zala Teskándou Ajánljuk olvasóink azives figyelmébe ! 4 gatdáaak Itgaagyobb s<ikstgi ran haszonállataira. Ennek természetes következ ménye, hogy már saját érdekében is azokat jó kondícióban kell tartania, megbetegedés eseteiben gyógykezeltetnie és minél hamarabb hasznavehetővé tenni. De számtalan esetbén lehetetlen a távol lakó állatorvos tanácsát idejekorán kikérni s akkor a gazda kilünő hasznát veheti egy oly állatorvosi tanácsadónak, mint a minő a Bornemissza Zoltán által irt \'Állatgyógyászai csimü muttka, melynek II kiadása a jövő héten fog megjelenni. Ezen kiváló munka a leg- Kinek jó szolgáló kéne Alázatos, dolgos féle, Jöjjön ide. ... Nótaszó nélkül is odafárad Tepertő Takács Ferencz ée a cgelédjolö tek között megbillegteli a derekát: Kinek lenne kedve hozzám állani ? a tenyeres-talpas Serpolettók négyen is elrik kantják magukat: Nekem I Nekem 1 — Hogy hívnak, tódítja Tepertő. Czibere Mari. — Rántanának be nagy böjtkor. Nem kellesz. Hát te, ki vagy - Zab Mari..-Nem kellesz 1 Soha se volt szerencsém :a Marihoz. Eredj zabot hegyezni. — Mi vagy te? — Kocsics. Kata — nagy hegygyei a leányzó. — Nem kellesz te se. Két dudás, akarom mondani két Kata nem fér el egy portán. Pedig a feleségem is Kata névre hallgat. Hanem gyere csak te kis penész virág te kellesz. Elveszi a cselédkönyvet és 20 kr. foglalót olvas a vézna leány markába. A mellőzött három leányban feltámae a bosszúság, a káröröm. Csúfolódnak : -No hiszen szép szolgálót fogadott. Van e közelükben doktor? Egy más caelédfogadó embernek is szeget üt a fejébe, hogy miért éppen ezt a véznát tudta Tepertő meglo gadni ? — Négy szemközt fakgatja ii; mire igy felel Tepertő. Tudja komám : a feleségem kezes természetű, a tavalyi szolgálónk erősebb volt és takarosan visza kezelte. Alig győztem orvosággal. Már ilyen szégyen ne érje a házamat. II. Bérest is kell fogadni Tepertőnek- Egy nagy fejű mafla legénynyel egyezteti a kommenció sorát, meg is -volna, de a béres még egy előterjesztéssel él. — Osztán gazduram május első felől tud e kigyelmed ? — Hogy értsem azt? — Ugy, hogy ha a píros má.uat k j nem ünnepelteti velem, nem állok el mert én cokiáli sta vagyok. \' Hát ez miféie felekezet ? Olyan felekeset a ki május elsején tüntet,dinamatyit dobogat és nem dolgozik. Tepertő nagy álmélkodással felesel vissza, Nohát, ha a cokiáliták ilyen felekezet, akkor már inkább nazarénust fogadok. És ugy tess, miként beszéle. Orgonafa. # . Orgonafa virágzik a kertemben, Szakítsatok egy virágot he\'yettem. Láthatjátok, ha én nyúlok utánok. Megrázkódnak, lehullanak as orgona virágok. De más kép volt az a régi, de boldog 1 Minden virág a szemembe mosolygott, S ábrándozni, ha ledültem álájok: Lehajoltak« csókolgattak az orgona<virágok. Vagy talán moat a szemeim romlottak V A búbánat rájuk borult hályognak ? Tán kifelé a világba nem látok, S osak lelkemben bulladoznak az orgona -virágok. Szfcvay Gyftla. Pusztui románc, Egész falu azt suttogja. A harang is azt kongatja: Ke ve Róza ravatalon. Fátyol Ferko meg rabvason. Kutatgatják, találgatják, A véneket tudakolják: — Uram bocsá\' hogy esett a\' Mindhiába... mindhiába. Keve Róza szép orczá\|a Talán ki van pirosítva? Vig a dala, zeng kaczaja, Holnap lesz a lakodé ma. Fátyol Fefkó pántlikája Libeg-lobog az utcába, Szivében a mennyországa — Keve Róza a mátkája. f . • Rohan a ssél zúgva hosszan, ...Gazdag úrfi lopva suhan. Hajlik a nád — Régi nóta, Ki hinné már s lám azóta Keve Róza ravatalon, Fátyol Ferkó meg rab vason. i R&tkal SAndor. ..-.a - \'- ■■ :^ gsrlakoa bérbe, esetleg örökáron el-adatik egy nagyobb bolaóség, melyen bármely üzlethelyiségnek ia alkalmas éa jó karban lévő nagyobb épület áll. További fölulágositást a kiadóhivatal ad. 9ó7 1-8 FELELŐS SZERKESZTŐ i " « - M ARQITAI JOaZhJF XI. tečaj Vu Čakovcu 1894- 28-ga januara. 4 Broj. S aradnJkom moći j* "»»kl <Un (ororiti md II i 18 varow. — St« poiiljk« ti«aé M wuJr!»J» »o-»I»»Í, »fj M pollljnja a« Im« ■m«1M J«l«r» indillti »i (VkoT«c. Predplatn« mu« Je: Na celo leto • . . . 4 írt Na pol leta . . . 2 frt Na četvert leta . . I frt foj«dinl broji k o»UJu 10 kr. Obnu« po»H godb« I fej ntfcuuja. IadaUlJstvoi >.JIUr» Flaebal Filipov« ka« m podplat 1 obsnaa« polllj^Ja. «a HiorvaiMkor i I magjarskom Jesfku ld^eél đrnžtvcnl znanstveni i pövuí^lvl ll»t ia pnk / ^lasleuiBl »valci^ti3ad.a3a JadLarOcrat 1 to: Bralcu naclolju.._ 31užbeni Klnsnlk 7 ..Međimurskoga jiodpomngajućega Činovničkoga druživa\'^„Cakovečke"gparkasae", „Medjimurske spark.-i8.se t t. d ----- t Dr. Štefan pk Vuchetich Csenyski. Pred par dnevi prijeli amo ialostnu vést, da le tu noći od 14- na 15. januara vu Gyertyámoöu kud TemiSvara vumrl dr. Štefan pl. Vuohetich, kanonik zagrabečki, prezeS diecezanski, inspektor konfesionalnih katoličkih Školah vu Medjimur.u, aroidjakon de GveSća i Since, predstavnik čazmanski i av. Petra de Požega, do nezdavnja prezefl nadb. ženitbenoga »uda i proainodalnog eksaminatoija, prisjednik duhovnoga atola itd. z$tupnik (ablegat) vu horv.-slav-da-lm. i vu zajedničkom magjarsko-horvat-skom aaboiu (vu oraačkom spraviSću). I tak je opal vu grob opet jeden od ličen, koji je céli avoj život iipunil navu kom, plemenitom patriotskom bo bom i dobrotvornimi dél«, CovÖk prečišćenih čvrstih nadbiškupah i da na njoj svojom svećeničkom revnoSću, svojim patriotićnim pregnućem, svojom 4uesebićnom požrtvooosti i svojom redkom dobrotvornomu ovjekovječi ime svoje- Ali mu nije bilo aud.eno, da zasedne tu uzvišenu stolicu, premda se je mogel podičiti povjerenjem svetle krune, jer je proitoj ljudskoj zlobi, netajenoj stranačkoj mržnji, a po svoj priliki i odurnoj nenavldnosti za rukom po lo, da mu one- mogući polučenje časti, koju je izohilno zaslužil. Vse ;e lo, vu ostalom, j^vva tajna a mi nećemo, da nad odprtim grobom po kojuikovim podižemo rekriminacije, kojih se je sam pokojnik vu svojoi čednosti ) pravoj svećeničkoj ljubavi prema bližnjemu revno i dosljedno ćuval Mora se ipak naglasili, da je postupak izvjesti.ili krugovah oi\'ito deloval na sdravje pokojn\'kovo, koje se je od dvč ljeti do veida tak pogorflalo, da je ovih dnevov došlo do katastrof Vuchetich bil je kakti svećenik čeden, a kao drug, znanec i prijatelj vanredno koncilijantan čovfik, koji se svojom vlaflću i moći nebi nigdar preuvelićal ; da nn onda nije hlepi! za častima ili morti materi alnim hasnam, nego je na \'Suprot navék samo tu želju gojil, kak bi m gel kaj obilnefle drugim pomagati ; jasno je, da ga se je moral naprija teljski i nedičui postupak izvjes\'nih krugovah silno kosnuti ter da je to moglo samo pohitriti preranu smrt muža, koji je sto« pram dospel na prpg dob, koja se more kakti starost nazvati . . . I tak je Štefan Vućiteć kakti kanoivk zagrabečki legel vu grob, i li spomenek njegov ostal bude sačuvan za buduća po-kolenja i kanoniku, kak god bi sačuvrn bil nadbiskupu, ar se dobra dóla nezabo.av-ljaju, a velik je broj onih, koji budu svojeuiu pokolenju predavali ime Ötefana Vučetića kakti ime svoga dobroCinetelja i podupira-telja. ) Vučetić je bil vu vsakom pogleda podpan čovők, gentleman od glave do pete, pak zato cenjen Štovan i ljubljen od vsih, koji su imali sreću ter au mogli s njim intimnije obćiti \' Lehka mu zemlja i vekvečni spomenek ! Blagopokojni dr Stefan Vuchetich rodil se je due 29. oktobra 1836. vu Cse-neyu. Oteo mu je bil Matija! Vuchetiob, a mati Matilda rodjena Vuchetich, koje je jod vu mladosti izgubil. Őkole je vuSil vu Temiđvaru, Aradu i Velikom Beőkereku, a kad se je posvetil svećeničkom ntališu, bil je poslan od čanadskoga biskupa na bečki bogoslovni zavod „Pazmaneum". Za razái-renje ovoga zavoda (škole) stekel je znatnih zaslugah opet jeden preded pokojnikovi i to kanonik Slefan Vuchet\'ch ljeto 1722.• do 1732. Tu se pokojnik hitro pokazal izmedjuh svojih sutTenikah, bivii navék »prvi odlikafl«. Kad svrjl sa odličnim uspjehom theologiju, stekel je naskorom diplomu doktora bogoslovja i povrnul se vu čanadsku biskupiju, gde je vu Karan-SebeSu postal kapelan. Mladoga svećenika, koji se je odlikoval osobitom znanjem i otmjenim ponalanjem, nisu ga zadr/ali dugo na tom mestu, nego je bil naskorom imenovam profesorom ma- Z A B A V A. Tildi us Kosciuszko. V Odlomek Iz poljske povéatf. Nazlobna guja ueDaviduosti podigla se je i do h najvifliöega i najsvetijega, kaj ću-večanstvo poátuje a povestaica slavi, te je sa svojim zakletim čemerllom nakvasila i okužila. Izmed hiljade svéloksh navodim ovde samo Demosthena i Scipiju, Seniku i Sokrata, Vashingtona i Bolivirs. Jedino Kosciuskova neokaljana i neoskvrnuta krépost svladala je tu slobenicu i »trla je klevetanju otrovni iilec. .Mora da ga ćovek mrzi i obožava", tak sa govorali od njega njegvi neprijatelji* „Da bi miudail odrubiti glavu, moral bi mu podiči časten spomenik", odgovéril je cesar ruski, gda su ma svetovali, da bi bolje bilo zarobljenoga vodja, kakti buntovnika obtožiti i odsuditi, nego ga na slobodu puSćati. Kosc\'uako rodjen 1746. 1. dobil je svoje soldačko odgojenje u Francuskoj. Gda je bukuol boj séverulh Ameiikancov proti samo sili kraljevioe, bil je on poljski satnik. -Njegov veliki duh ne je nogel mirovati On zaprosi i dobi urlbub, to požuri u Bjston grad pomorski i stane u boj za pravicc öové ćaustvs, pod zapovfidničtvom Vashingtona. Mladi Poljak postal je poboku pri glavnim vodji i boril se je a svih bitkah, kak razlju-deni lav. Njegva srčanost, ujegva podufanost, njrgva izmu8tranost i vrla karakternost pridobiju ma prijateljstvo Vashingtonovo i Laf-fai jetevo. Franki n upozuavfti ga najv;o, se s njim družil. Svi generali i državni vodje sévero amerikanski poštovali su gj i za znamenitoga ga di 2 ili. Kosulusko i Liffay ette bili en jediui Europejei, kojim je skupština izrekla zahvalnost oslobodjenog naroda i koje je ona odMkovala redom Ciueinata, Po svráenom narodnom oslobodjenju u novoj zemlji vrati se Koaciusko opet otčevu zemlju, i postavi se naskoro na čolo on h ljudib, ko]> sa bo trudili, da raztrgauu i potiđ tenu domovinu oslobodiju i odkupi,u odkonsčne prepadnosti. Pri ustrojenju narodne polske vojske 1789 léta povörl mu sabor i zipovőiniötvo nadjednom brigadom. On so očituje za slobodoumna držsvnu uiedhu i neustrašivo se odluči za poduzetnost velikog boja proti mnogo vekSoj si»i eusčdnlh neprijatelja, koji su zatim iJl^ da se čim prvlje zvrči poslédnja dóiba Poljske kialjeviue. Bitke léti 1791. i 1792. vkrunile su ga ueumrlom slavom. St 4000 momakah poljske naiodue vojske sdtžal Ijj dvadeset urah nahfuljeije jednog ierega od 16000 btaiib i sve izmuátranih ruskih to-data^h kod Dubienke, i srččno se s preoitav Som polovinom povleče a glavnoj vojski-Stlm je pokazal svoju vel ku soldaćku mudrost. Kosciuskoga sa sada hoteli za vthovnoga. jvéinika postaviti. 8labi I nemećni kralj otanko izgubil je svu podufanost i odlučnost za dalje upiranje proti mnogo tek oj sili neprijateljah, te se u nevolji i očajanju svo\'n izruči volji carice Katharine. Pekmenit Kosciusko, nemogavál, da podnosi toli uz»sni prikor otaébine svoje, polazi sve svoje službe i dostojanstva i nastani se u okolici Lipakoj. To je bilo lőia 1792. Buna u Francuskoj /avne je onda slavila svoju bUvu nadjavez-nom Europom, konvent preglasil \\e Koccis koga zapoéastnog fiancuzkoga purgara, i pozval je narod, da ga poštuje, kakti svojega najplemenitijega i najvekSega goita. Nu KociuBko zahvali se na svem odlikovanju budući nepristupenje hü svakomu drugomu ćastvu, zvan boli i žalosti za svoi poniženi narod, Ke8Dišo se ^skupi nekoliko Ijudih ie najplemeniteiih porodicah i koli Kociuskoga, i iz njihovih dogovorah o oslobodjenju Polj« ske zemlje« preiztekla je ona osnova, po kojoj tematike i fizike tu temlSvarakom liceju i prisjednikom konsistorija. Štefan Vučetić steče vu varaju Temilvaro kak takaj i vu cćloj dijecezi za kratko vréme ljubav i poštuvanjo puka, kakovim ae je malo koji svećenik mogel podmiti. Vu znamenje te ljubavi bude izebran 1868. od ćaoadske eijecéze velikom većinom za zastupnika na katolički kongres proti ondeSnjemu temeS-varskomu plebanu-u a potlaSnjemu kardinalu Jožefu Mihaloviču. \'\' Í! . ) Kakti poslanik na katoličkom kongresu i kakti ljeta 1867. vu žomboljskom kotaru izebrani narodni zastupnik započelje Vučetić svoje političko delovanje vu javnom životu, ft nastavil ga je vu sabornici, kam je po drugi pnt po istom kotaru izebran bil. Kakti ablegat stekel je prijateljstvo onciaflnjega ministraprezeSa grofa Julija Andf4say-a i baruna Eötvösa, ministra bo-šgotovja hnastave, na kojih preporuku vzel ga je ljeta 1870. novoimenovani zagra • beč\'<i nadbiskup Jožef Mihatović k sebi vu dvor i postavil ga za kanonika a »la-tere«. őtefan Vuchetioh bil je tretji kanonik od familije Vucbetichah. Strogo obderžavanje svojih cirkvenlh dužnostih znal je navök vu uklad dovesti sa svojim liberalnim načelima. Cölo njegovo biće karakterizuje kršćansku ljubav prema bližnjemu, uztrpljivost Vučetić je vu obče bil vrlo izobražen svećenik, koji je govoril malo ne vse evropske jezike, zanimal se filozofijom i imal je biblioteku od 10000 svezakah. Vučetić je stekel ne samo na političkom. nego i ha družtvenom polju velikih zaslugah, ter je poznat kakti dobročinitelj vučeće mladeži (dijakov). Vu njegovoj biži dobival je vse do njegove smrti velik b oj mladićah obskrbu. Prestrt stol ćekal je tu vsaki dan eiromaőnu mladež (dijake). On je toplinom svojega plemenitoga srca ponajviše prigrlil ttirodčad prez otca i majke, koju je na svoj strošak odgojil i izvućaval (izlkola ), dok ni;e sam sebi vsaki mogel kruha »krbeti. Najvekši dél svojega dohod- ka trošit je na podporu siromašnih dijakov. Čutljiva je bila avetćanost 29. oktobra ljeta 1891 , na koji je dan slavil, obsluta-val Štefan Vućetić 30 godišnjicu evo«a svećenikovanja i svoj 66. rodjendan. Taj dan odebrali iu njegovi štićenici (gospoda, koje je on zeakolal) — njih petdeset i ćetiri na broju — kakti deri ovaoijah svetćaru, da mu izraze hvalu iá vćinjena dobra. — Trideset Ijet svoga sveéenikovsnja upotrebi! je vrli meoena na to, da o4 siromašnih dečakah stvori vrle ljude. Petdeset i ćetiri Covéka zmisljila su se toga dana svoga dobročinitelja, kojemu imaiu vse zahvaliti-A gdo bi izbrojil vse ostale ljudi, kojim je Štefan Vučetić svojom darežljivom desnicom pripomogel. Ako mu pako vlastiti dohodoi n su dostajali ili ako su se tijam izerpili, obračal se je zaradi podpore tih m\'adicah na kardinala nadbiskupa Haynalda, nad biskupa Schlauoba, Szabó-a, Bonnasza i Zalka, od kojih su siromaSni mladići na njegovu preporuku dobili izdaSne pomoči. Upravo radi ovoga plemenitog i požrtvovnog dela. poStuvalo ga je cólo stanovničtvo grada Zagreba bez razlike strankah. KAJ JE NOVOGA? Nj Veličanstvo car i kralj. Njegov: Veličanstvo kralj stigol je 17. januara vu Jntro ob 6 vuri 45 minut vu Budimpeštu Na banhofu su ga dočekali samo veliki župan Benlczkv, vihovni Bačelnik Rath i gradski nadkapetan Bélley. I za kratkoga razgovora odvezlo se je Nj. Veličanstvo vu pratnji svojih glavnih adjutántab, grofa Psara i Bolfrasa ter cbefa babinetske pisarne Pápaya vu budimski dvor, gde je već ob 10 vari primilo vu sodienciju ministra-pvezeša dr. Wekerle-a,a poldan je pohodil umjetnički dom. Papinski konzistorlj. Sledeči pipinski kon/istorij obdiživslse bude vu Rimu meseca februara ter bude papa imenoval više kardlnalsh. Medju c\'rkvenlm dostojanstvenimi, koji budu dobili grimiz, za vezda se spominju : Nuncij vu Llsabonu Do menico Jakeblul, tajuik biákupske kongrega c jo Saltati, apoS\'olski delegat vu Braziliji Sa tol I i i Satolli i Msgr. Fausti. P. Steinhuber ostal bude i na dOje, „in petto. Verojatno je, da bude i koj francezki prelat postal kardinalom. Varmegjinskl Izdatki vu Magjarskoj Ljeta 1898. budu vsi vaimegjinski izdatki vn Magjarskoj 4,666.861 forint 10 kr. Trinajst varmegjijah imalo je strtgke od preko 100000 for., a med timi najviše varm«gjije: Pest Pilis-Solt 188.990 for. Torontal 169 204 for. 69 kr., Bać-Bo.rog 166.T21 for. 61 kr ; ti idesot i četiri vurmegjije imale su stroške od preko 50 do 100.000 for.; a petnajst varmegjijah od 28 do 60-090 for. NsjmenjSe izdatke imale su varmegjiie Turócz 34 000 for, Ugoća 38 020 for.. C ngrad 31 350 for., i Barš 28.826 for. - Pučanstva Rusi/e. Službeno se na znanje daje rezultat puč kog popisa od 1, jaouara 1891. Pučanstvo Rusije iznosilo je do toga dana 119 082Í750 du«ah. Pučanstvo ee ovak deli, vu gubernijah evropske Rus\'je stanuje 80 milijunah, vu Sibiriji 4.76 mil, vu srednjoj Aziji 61 mil., va Finskoj 6.35 milj. duSib. Vo zadnja tri ljeta pornr-itlo si je pučanstvo za 6 milijuna duflah. Psetarlna vn Parizu. Ljeta 1883. pobrano je vu Pariza i seoskom departementu za 130.796 psuv 978.860 fran. psetarine, a ljeta 1893. za 130.648 psov 971.900,fr. Psi I. reda plaćaju po 10 fran., a h žoi psi po 5 fran. Vu Berlinu 19. januara. Minister folijah Miquel predložil ja prajzkoj zastupuićkoj biži (orsaökomu spra-viiću) proračun, koji zrsčunava redovite na 1.891,449-981 marko, (naproti 1893.X se pomočjum narodnog prevtata imao izagnati nrprijatelj is domovine, i pieduzeti odsuden boj za sloboštinu i neodvisnost. Priprave od sareznikab, činile su se u najvekfioj tiSiuii vemo s.čuvaue tajne. Poljska bila je u to vrőme samo po in eno Gda najedeuput petrogradski jeden ukaz zapovedi, da se poljski soldati medj ruske po dé\'ija i, a Brediuue n izmerne Rusnije odpeljaja, onda bnkne i s listom btane razljućeni narv\'d i pred obrečenim vremenom. Sve, malo i veliko, mlado i staro, primlje se bojnega oružje, a Koclnsko bode postavljen vrbovnoge zapovč« nika. Kratko vréme bila je pretirana ruska posada iz Krakova, Varšave l mnogih drugih poljskih gradovab i povleóe se u festunge nazad. Koclusko pozove oieli narod, predstavi mu sva podafsnost« odlučnost i veličinu preduzeéa, razloži ma svetim nadahnućem,da je taj boj i * a njega avéti boj u kojem svaki nesrečni Poljak ima aldcvaji blago i življente za domovina dragovoljno, ako želijo, da kakti, da slavo predobitniki izidu iz toga krvavoga 1 svetoga boja.\' < b f\' Poziv je kakti stróla döloval. Malodulul pobegli su ; plemeniti I častoljubivi prijeli sa posla sa sabljem, poljodélevci kosab. 8va Poljska stala je nekoliko danab na nogah i pretira s vekšom stranom i prusku posado.U svih pokrajinah, koju Rusija od kraljevine poljske, preokupila bila podigne se buntovni meč. Na svih stranab skupljile su se vojne dobrovoljne őete (éereg) pod ravnanjem srče nib i vrlih vodjah, koji su sjedinjene neprijateljske Serege preprčćivali, municiju i prtljagu grabili i njibu sprevodnju ubijali. Ali sptrazuumno i zajedničko délovanje svib silah nejebilo moguće, da Kociusko prilagodi u t»k kratko vreme. Pruski i ruski vojui šeregi predrli su i udrili ze svib stranih. Kosciu8ko skupi u nekoliko tjednah vojBku, od 20 000 starih uvčžbanih vitezov i 60 000 narodne vojsko Timi Seregi moral je delovati proti öetiiim neprijateljskim vojskam, koje sa sastojalo Iz 170.000 sve u vežbanib i izebra-nib soldatah i 600 átukah. Njegva naj vekla moć bila je pouzdanje u Boga i samo sebe, njegvo junaćtvo, ljubav sugradjanov i odanost njegvih soldatah.Najstariji generali, 8 kojme je on služil podvrgli su se n;egvim zapoverim féli i béloglavi zakonodavci sabrali sa se okoli njega; mladi siaovi knezova pridružili su se k pojedinim đeregom. Isti sinovec kraljev, prije njegov general, ostal je njema po boku. JoS niti jeden narod né je pokazal vekše (odanosti i aldovanja za sloboda i nezavisnost svoja, kak to vezda Poljaki. i Kociusko nője bil samo vihovni vodja zapovednik vojske uego on jo opravljal pod-jedno i sve fele nutrfinjih i vanjskih poslov svigde IzvrSujać red, amanjujač troške, za-pre^njuć razsipnosti, izdajstvo, pribivljajuć neupé»ano nova pomoćna sredstva, gde bi Btara pomonjkala. U bojo spajal je Cezar (rimski car) s porgarskom krépostjum ljubav pravičnosti Aristi\'a, karakterna krepost Vashiogtona 5 državna okretnost Bullya. Mnoga ma noć probajila, da od velike brige za rod i dom nije oka nit zatvoril, njegva postojanost i strpljivost bila je zvanredna, Iz državnoga veća želil je na bojište, s govornice o bojno veće, iz pisarne u prokope. Vezda jo uredjl-val soldaćka osnovu, vezda opet zakon za dobro naruda i zemlje. Skrflil je robstvo i preustrojil w.iav sudbeni postavil narodno véle i preizpeljal svakovrstae popravke * premenbe, da samo usreći svoja domovinu i nepazeć na grahaoje Stokov, koje je rožUo po čeloj Poljskoj. i i > • Konec sledi. 43,986 181, m.), — redovito izdatke na 1.891,612.410 m.(naprema 1893-f47.609165 m.), — a Izvanredne izdatke na 68 036 981 m. (naprema 1898. -f- 8-826,976 m). . V«i skupa izdatki imose 1.949.649 891 marko, tor po tom iznosi manjak 70,200.000 m. (naprema 1893. + 12,400.000 m ) Oraj so deudt mora prokriti zajnom. Štibra (porez) vu Beču. Grad BeC uplatil je preSestno ljeto vu vsem 64 242.689 forinti poreza (porcije), t. j. za 3,897.807 forintu* vUe nogo li ljeta 1892. — Minuloga ljeta vubilo (skonflalo) se je Beču 366 Ijudib. Oplenjena regfmentska kasa. Pred dvemi tjedni vu subotu hottl je vu Mjflkotcu vu Magjarskoj npravni stražmel-ter Voudrak GJura od 6. pjefl. regm , da vu nazočnosti* kapitana odpre regimenta-kasu,i ar su morali aoldatora izplatiti. Tom v prigodom opazil je na jenkrat, da je kasa razbita i porobljena. Na sreću je pofllo- za rukom vloviti tata. Kradju je včlnil baka Ivan Antal, kojr je sa ćinom skočil ia kasarne, ali su ga dostigli bližnjem fcelu. nice najvekfiom rankom prebadjaju. Vifle ljadih je postradalo od zime. Dobre žepne i sténe vure za fal céae raoa dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Cakovcn (Pijac, ŐparJcassa). Pri nem se uslmelju vure takaj za popravek za tale Ceu u. Kraljev komerni dvorjanik. j Makisimilian Pachmayer, kraljev osobni komorni dvorjanik, vumrl je pred jednim tjednom vn Beču vu 46: ljetu od influence. On je LU najmlajši od četiri kraljevih d or jenikah. Služil je 22 ljeti Njegovo Veličanstvo tor je bil poznat kakti Ijopi Covék. Ostavil e ženu i 7 Ijet staroga sina. Nazareni v u vojski. Prigodom ueke soldačke parade vu Bu-dimpoiti nije pjeéak (baka) Štefan Csatlós, rodom iz Kaloče, botel da na zapoved (komando) .Pucaj 1« strelji Pozvan na odgovornost, oćitoval je, da je Nararenec i da mu religija (véra) prepovéda streljat; stoga da neće ni vu buduće stréljsti, pak makar kaj god žujim delali. Zaradi toga bil je Csat los ebog 8ttbordinancije obsndjen na dva ljeta reáts, a kad je kaflt\'gu odsedel, opet so je kratil da stiélja. Na to su ga odsudili na tri i pol ljeta tetke tamnice (rešta), pak mora vesla joS dvč ljeti slutiti pri regimenta b-. 38 vu Botni. Zima vu Italiji. Zadnjih danab. osobito 13., 14. i 16. januara ladala je vn gornjo italskih varcflih velika zima prez snega. Vegetacija je na vnogib méjtih jako oiteéena. Vn Milgna i Vicensi bilo je još 16. januara 8, vn Padovi i Bo-logsi 10, vn Turinu 16 graduflev. C ttpod nule. Zaradi ove nagle prememba temparature vn toploti počelo se je süno Siriti influenca, od koje je vu Tmina, Milanu i Genovi zbe-tožalo po 80.000 ljadih. Zima vu Enfllezkoj. Iz Londona javljaju Suég, zima, led i megla to su nevogodni gosti, koji su zaodeli ovih danah Euglezku, spiččili promet i zro kuvali vnogo nesroćab.Noć od čotrtka na pe tek bila je na hadneSa od 36 Ijet, a petek je bil nsjhladneil dan od 27 Ijet. PokehdOb je poleg toga pubal ofl\'er veter isbodi^ak,. bila je zima nprav nepodnošljiva Gornji dol néke Temze je zam«žujen. Va Lofldooa tak je otctćan promet zbog leda i snega da željes? (gekaj za kratek cas. Punica: „Gospodin sudec, ja sam prisi Ijena tulili ovoga mojega zets, on me je fergiftal. Već duže vremena mfi9a gifta (Itupu) vu vsaku branu, koja se meni daje". Sudec: „Gospon Pfeferitajn, kaj budu oa to odgovorili ?M Z;t: „Ja njim velim, da je to slobna izmišljotina, koja se more poroditi vu kustra-voj glavni m>je punice. Nu ako meni ncve jeju gospodin sudec,,naj dostoju dati moju punicu parati (SekciraM).* Dober počitek. Direktor: „Kak mi je na znanje dano, tak ste Vi gospodine profesore premelćeni aim zaradi kaátige sbog velikog kartanja. Nu vezda morate se toga okaniti (habati)." Profesor : „Zuara, na žalost tak je! Vražji .tarok" vsema je kriv I« Direktor; „Kaj, Vi igrate tarok!" Profesor : „Je tarok 1" Direktor: „Ou-la je dobro, bafl nam fali ćetiti." Biciklié t». Frajlioa : Anda se vi za istinu, gospon doktor, tak h tro na -biciklinu vos te ? Biciklista : Velim Njim, frajlica. tak hitro, da kad vu Čakovca kihnem, več vu Nedeliflču mi viőeju : „na zdravje." Praktično. A : „Vu ovoj ofltariji netreba se őovók buditi dati". B; „A zakaj ne?" A : „Ar je tuliko stenicah vu postelji, da ćovčk niti vu8nuti nemre." Nepravilen s ét. Oitarjai: „Eto gledajte, vn ovih novinah stoji, da jedon profesor dokazal, da 48,000 muhe ide na jeden funt! A pri nas delaju ljudi tulike larme i komedije, ako najdu na jeduem falačecu teletine samo drč pečene muhe.® Pijanec (leži pijan na vulici): Ve već cölu vnru ležim ná cesti i nlgdi négt ni traga žandarom, da me zapreju, To Je strafino kak ie policija nemarna. A. : Jeste li vi musikalan ? Dijak : Je, ja fučkam na svoje duge, Sudec : Jeli vam je obtoženi obrčsl, da vas bode ženil? Svedokinja: Nő, nije mi niti to veselje vdali. Tat: Gospodin sudeo, kak Je to, da su mi za dvé vkradjene guske ljetos dva tjedna vile dosudili, nego lani? Kaj neznaju, da su prav ovo ljeto guske pano falcše I Cižmarski inal, koji je zaćudjeno jednu prekomerna debelu gospa već date gledal, rekel Joj smejuć: „Kaj ni milostivna gospa, Njih nije dragi Bog vu vréme posta itvoril ?" Őampanjer. • Pitauje : „Koja je razlika izmei pravoga.,, foliflnoga lampanjera ? Odgovori „Od foliflnoga boli glava ono , ga, koji ga pije, a od pravoga pak onoga, koji ga plaća." Nov šport. Jedsn afrički putnik pripovéJa;, „Eiafauti . se tak love, da se izkopa velika Jama,,„ova pokrije, pak čeka, dok se kojii elefánt.i, vu nju zruli. Tak se to fini p i črnih elefmtih, nu stvar je puno težega pri bölb, lelefautih. Da se béli elefánt vlovi, najprvlje se zeipe-\' kulira, put, po kojim oni idu na voda, pak se neialko nategne prek toga < pata ív fle jakih vužah (Urikov) Béli elefánt iduć\'k vodi, popikne se ua prvom vuteta (itilku), poglede si stvar pak mahajuć s glavom, ide ••< da>je. Kada se opet pop kne na drugo vute^i već ga stvar onda više Ij ti, — a pri tretjim < se vužeta tak već razljuti, da od žgarjavlcei i serditosti ves poćrni — a onda se ž\'ijim baraće i lovi kak s črnim elefántom,^- Nedeljna želja. „Daj mi vOini tu iedinu, želju, diaga žena, pak badi barem po, nedeljah, nekaj boláe volje, ar se bum drugač moral sramu-vati pred svojimi prveJemi zaruönioami." Vu srditosti. - — „Negovorite mi vifle od politike,, zi sto prebadasti." B: »Kaj ? Vi ma nazivate bedastim ? Kaj Vi hoćete, da ste spametoesi ? Zaparao, tite si tak bedast, kak sto Vi, ja sara vrć zdavnja, morti jod — bedaateSi l" Preporuka, Gospon : Kaj košta taj átokfia ? Hbar: Forint i pol, gospone I Gospon : Vse atiéle, im je to vnogo I Ribar I To njim se tak ćinL Stok (tó vnogo izdaje ; od njega njim netreba« »vnogo jesti — tu si raoreju već sa pol funta tak J.Hudec pokvariti, da buda imali pravo veselje. Iz ikole. Navočitelj: Koju spodoba ima (raca • guskom ? Dijak : Obedve se mtreju jesti. Kelnerica : „A kakov komad telju, da njim dara od race gospodin sudec ?■ 8udcc : „Vse, zvun glave draga Mi-óika !" Priredit: Q l&d Fer eno«. Buda. 20-ga l§ januara 41 50 1894 20 U Cena M/ta. — Gabona árak 1 m-.mázsa. — 1 m.-cent. frt kr. Buza Pflenica 6 60 Zab Zob i 6 20 Rozs Hrl 6 60 • Kukoricza 6 Kuruza stari 4 60 t » "j • novi Árpa Ječmen- 6 - Fehéi Sab Grah beli 5.\'- Sárga » > žuti 4- Vegyes » » zméflan VASÚTI MENETREND csAktohuyAn, Indul Napnak Kanizsa i elé > > Pragerhof leié » Zágráb felé > Varazsdig Egerszeg felé : m Érkwlk Kanizsa felöl \' » Pragerhof felöl » s > Zágráb felö > n ■ Egersseg felöl Reggel Délben Éjjel Reggel Délután Éjjel Reggel Délután Este Délben Reggel Délután Reggel Délalán Éjjel Reggel Délben Éjjel Délelőtt Délután Este Délelőtt Este 4 II 10 6 4 1 6 4 10 U 6 4 6 4 1 4 11 9 4 II 3 9 9 9 í (U 44 39 07 22 16 17 60 20 17 44 Oö 80 14 01 14 41 29 66 81 17 69 30 30 40 Gyors-póat»- éi TSgyeiToniit gyors, postav » gyorsv vegyesv. postav. n gyorsv. » postav. ■ vegyesv. NYÍLT TÉR Báli 8elyem8ZÖV6teket méterenként 46 krtöl 11 frt 65 krig. valamint fekete, fehér és színes selyemszöveteket is méterenként 46 krttl 11 frt 66 krlg — sima, csikozolt, kocikázott mintázott, damaszolt stb. minőségben (rainegy 200 különböző fajta ós 8000 különböző szin s árnyalatban) pósta-bér és vámmentesen szállít: Henneberg G. (os. ós kiiv)udvari szállító) selyem-gy&ra Zürichben. Minták póstafordu\'ó val küldetnek. Svájcba o<imelt levelekre 10 kros bélyeg ós levelezőlapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. ODQOVOBNl UBEDNIK MARQlTAI JÓZSEF Fa eladás* 125 méter öl 4Í69 Ik. 18Ö3. Árverési hirdetmény- A csáktornyai kir. jáiásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirió teszi, hogy ál\' iamkincstár végrehajtatónak Pol&ky Ferencz végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási Ogyében a csáktornyai kir. jbiróság területén lévő bányavári 16. sz, tjkvbeu 24. hrsz. s egész ingatlan 896 frt; a 144. hrsz. a. egész ingatlan 132 frt ; 167 hrsz. a. egész ingatlan 141 frt; 221 hrsz. a. egész ii.gatlan 24 f t becsárban n végrehajt, törvény 166. §»a értelmében, mégis ugyanezen tjkvben 144 brsz. "Katlanból Polszky Ferenczut illető eg> harmad része 86 fit becaárban 1894. éri /tbiaár AJ 10 áa d i. 10 órákor a bányavái i községi biró házánál meg tartaodó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni szándékozók tartoznak a bccsár lOVát készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban » kiküldött kezéhez letenni, Vevő kö* teles a vételárt 3 egyenlő részletben még pedig ?z elsőt az árverés jogerőre emelkedésé* tői számítandó 30 nap alatt, a másodikat ugyanattól 60 nap alatt, a harmadikat agyanettói 90 nap alatt minden egyes résziét alán az árverés napjától izámitandó 6/. kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozal&k szerint lefizetni. — Ezon hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a Csáktornyái kir. jbiróság telekkönyvi osztályánál és a Bánya-vári községi elöljáróságánál . a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság Csáktornyán, 1893. évi deczember hó 7-ér>r\' 4791 tk 1898. Árverési hirdetményi kivonat« / E rovat alatt közlőitekért nem válal fe-felössóget a " Sterk A Csáktornyái kir. járhbiróiág mint v telekkönyvi hatóság közhírre teszi, hogy Zakál Henrik ügyvéd által képviaeltSimunlts Mark bottornyai lakos végrehajtatónak, Quncz István végrehajtást szenvedett elleni 200 frt tőkekövetelés és járni-kai iránti végre, hajtási ügyében a n.kanizsai kir. törvényszék a Csáktornyái kir. jbiróság területén lé\\ó bottornyai 161. tk. 197 hrsz. a. 329 frt a. 668 hrbz. a. 171 frt, 596 hrsz. a. 138 fit, 638 hrsz. a. 69 fit, 1012 hrss a. 119 frr, 148.6 brsz. a. 95 frt, 1470 hrsz. a. 190 fit, 1876 brsz. a. 199 frt, 198 brsz. a. 23 frtra, az ezen t\|kvban felvett legeld és erdő illetmény 160 frtra, a bottornyai 738 tjkvben 906jb hrsz. a, 114 frt a bottornysi 80D sitkvb n felvett 1214 bt az a. 102 frtia, 1686 brsz. a. 68 frt, 1609 hrss. a 97 frtra, a bottornyai 801 tkvben felvett 1806 brsz. a. 22 frt, 1892 hrsa. a. 171 frt és 1906 hrsz. a. 18 frtra becsült iogatlanra ás árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan 1894 éti i tbiaár hó 2l-ik napi ín délilóit 10 órakor a bottornyai község házánál megtartandó nyilváuo« árvetésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fogT Árverezni szándékozók tartoznak az ingat-lan becsárán»k 10%,-át készpé.zben, vagy az 1881 : LX. t.-cz. 42.§-b»n jelzett árfolyammal számitott és az 1881. évi november hó 1-éa 3338 sz. a. kelt igazságügyminissteri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezébe« letenni, vagy az 18RI. LX. t-cs. 170. §a értelmében a báaatpdoznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállitott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Osák. tornyán, 1893. deczember 8 án 961 w I, Ajándéktárgyak nagy választékban. \| J I. oszt. vörös bükkfa 31 méterölenkint 10 írtjával Fridau állomáson eladó. Elárusítója (§aumaxui &ohan Hardek u. p. Fridau. 069 1-1 mii uu órás és ékszerész Csáktornyán, főtér, ax uj takarékpénztári épületben. art fflÓSEEi II. bór- és porczellán kereskedésében Csáktornyán 1 (anoncz azonnal felvétetik. Ajánlja dúsan felszerelt sváfcxl zsebóra-. u arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. / Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyor«an eszközlöm. ! » a s a t a. OIcmó árak melleit Hitaeladiks* Csáktornyán a Perlaki-utcza ^80. »z. alatl levő h á z Hjcabatl kééből eladó. Bővebbet a tulajdonos 8chiesinffer Mórnál 4646 tk 93. ^ Árverési hirdelmény. A perlaki kir. jbiróság, mi»t telekkönyvi bitóság köahirró tesz1, hogy Bezétby István ügyvéd végiebsjiatóüík Ivanovics Mihály m -csáuyi lakos olleiii végrehajtási ügyében 21 frt 35 tőke, ennek 1893. évi február hó 1 tél járó 6°/# kamatai 9 frt 82 kr. porbeli, 6 írt 80 kr végrehajtás kérelmi, 18 frt 90 kr ingóvégrehajtás fogauatositási, 5 frt 60 folytatólagos végrehajtás kérelmi s ezúttal 11 frt 46 krban megállapított költségeknek behajtása czé\'jából a nagy kanizsai kir, töivénys/ék (a peilaki kir. járásbiróság) területén fekvé a mura-csányi 1686 sz tjkvbcn A I 163,152 és . 203 bnz, a f-glalt Ivan vics Mihályné\' végrehajtást szenvedett Ivanovics Isidor nőtlen nagykorú Ivanovics Löiiuez és János kiskorúak, lvauo t«cs Lénárd, ugy Ivánovics Vi\'icao nótlen nagykorunk, valamint Ivánovics Mára özv. Pavhéz Mihályné nevén álló ingatlanok s az ehez tartozó aiáoylagoa erdó ós legelő iüetdcéuy 386 fit; az 1686, sztjkvben A L 2230 és 2346 hrsz a. foglalt Ivauovics Mihály, Izidor, Lőiincs, János és Ivauovics Mária valamint Mártin Tamás és neje nevén álló ingatlan 66 frt, a 138 azt.bvfeen A I. 1646 és 1647 hrss. á. foglalt úgyanezek és IvánoUca Lénárdnó uevóu álló ingatlan 61 írt; a 2860 sakvhen A I. 898. hrsz. a. foglalta nagykanizsai takarékpéi ztár. Ivano-vica Mihály, Lérincz, Mária és Zvonezek Mihály nevén áiló ingatlan 116 frt, az ugyanazon tjkvben A f 3293 hrps. a. foglalt ugyanezek nejjfn álló ingatlan 106 irt; a mura-királyi 426 sztjkvben A f 1168 hrsz a. foglalt Ivauovics Mihály, Izidor, János, Lőriucz, Mária, János ós Angela nevén álló ingatlan 74 frt; a ugyanazon tjkvbcn A f 1204 hrsz. aMoglalr ugyauezek nevóu á\'\'ó ingatlan 70 fit és a koto I 820. sztjkvben A f 6746hisz. a. foglalt Ivanovica Mihály, Izidor, János, Lőrinc«, Mária és iíju Ivanovics János nővén álló ingatlau 138 f • t becsárban Í894. ír/ fibtait hó 17-Uc napján d. i. 9 óiakor Mura Királyon/ ugyanaynap délelőtt 11 érakor Mura Osányban és Ugyanaznap délután 4 órakor Kotorbaü a község házánál felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével meg tartandó nyilvános árveté&cn el fognak adatul. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árveresni szándékozók tartoznak a becsár 10% át ké?3pénzbon vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles vétclárt 3 egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 16 nap alatta másodikat ugyanattól 80 nap alatt, a harmadikat ugyanattól\' 46 nap alatt minden egyea részlet után az árverés napjától számítandó 6. kamatokkal együtt az árveiési feltételekben meghatározott helyen és módosatok saornt hihetni, — Ef«en hirdetmény kibocaájtásával egyidejűleg mrg állapított ái verési feltételek, a perlaki kir jbiróság tikkönyvi osztályánál ós Mu a Kitály Muia.Csány, Kotor község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Ptrlakon, 1898. évi oktéb.r 16. kávé. a legjobb pö.költ »zemes kávő, erő, zamat és szaporaság tekintetében az elkényeztetett Igényeket is kielégiti az saját mó\'tt szerint pörkölvo, a legkiválóbb fajták keveréke és sokkal jobb, mint a többi forgalombau előforduló minőségek, melyekhez 26 °\|0 megtakarítást nyuit és hóuapokon át megtartja erejét ziímatját Mirden tekarékos háziasszony fogyen ez Excelsior kávéval egy" próbát é? győződjön meg saját tapasztalataiból annak kitOuó tulajdonságait ól. - Kapható HEINRICH MIKSA füszerkoreskedösóben CSAK TORNYA N. és pedig 1 fél és negyed kilós törvényesen védett éi védjegygyei ellátott csomagokban A finomabb UO-As s/á u u minőségűek ár« 2 frt 50 k\', középfinom O-ás számú 2 frt 25 kr kilónként. , Első magyar gőzkávó pörkölde Bodnpesfeii 952 3-3 ÍOOOOOOOOOOOOOOOOO JOO OOOOOOOOO JOOOg XI. ÉVFOLYAM, 7 O Á csáktornyai (ajkarékpénztárral egyesölt t ünsegéiyzú szövetkezet t, cz. (ngfat M 11-51 iéltttú 3 órakor, Csáktornyán, évi o o 8 S r a csáktornyai takarékpénztár r ó 8 z v 6 ny tá r 8 u 1 a t helyiségében tartandó KÖZGYŰLÉSRE hivatkozva az alapszabályok 20) §.ára, tisztelettől meghívatnak, 8 T A K G Y t H. 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. A folyamatban levő V. és VI. csoporti számadások fölöli határozathozatal és a felmentvény megadása.\' t 4. Négy igazgató tanácsi tag és a felügyelő bizottság megvá- lasztása. 5. A közgyűlés} jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése 6. Netáni indítványok. Csáktornyán, 1894. január 18 án. Az igazgatóság. •) Hogy a közgyeié« éwénye« haiározatot hozhasson, arra legalább 20 szövetkezeti tagnak jelenléte szükségeltetik, kik 500 törzsbetétet képviselnek. Ha a közgyűlés nem válhatnék .határozatképessé, akkor 15 nappal későbbre egy uj köigyQléa bivaudó össeo, mely a« első közgyűlés tárgyai fölött tekintet nélkül a tagok vagy torzsbetélek számára, jogérvé riyea haiároxatylűt A megvizsgált évi számadások, a/. ttzleti jelenlét Fa a lelUg\'yelö bikotlság jalenléaa a társulat üzleti helyiségében a k&KgyUlést 8 nappal megelőzőleg a részvénye «ek áltál betekiotketök. /.\' T \\ OOOQOOOOOOOQOO OOOOOOOOOOCOOOOOOOOOI I I A csáktornyai takarékpénztár részvénytársulat t cz. részvényesei 1894. évi február hó 5-én délután 4 órakor Csáktornyán, a ti .sulat saját házában tartandó XXII. RENDES KÖZGYŰLÉSRE tisztelettel meghívatnak. A tanácskozás tárgyainak sorrendje: a) Elnöki megnyitás. b) A közgyűlési jegyzdküonyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. v c) Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentésének felolvasása és »fölülvizsgált évi számadások feletti határozathozatal ős a felmentvény megadása. á) Határozathozatal a tiszta jövedelem mikéuti felosztása iránt. e) Jelentés a szövetkezeti állományról. f) 7 igazgatóflági tag és a felügyelő-bizottság megválasztása. g) Lóbl Jakab volt takarékpénztári könyvelő özvegyének kegydljazása. h) Netáni indítványok. * 4 Csáktornya, 1894. évi január hó 2-án. Ax 42. §. A tanácskozási ós szavazási jogot a közgyü\'ósben miuden részvényes személyesen vagy törvényes meghatalmaz zottja (41.f§.) által gyakorolhatja; de ezen jog gyakorolhatásara megkívántatik, hogy a részvényes legalább 20 éves és jószvé-nye a közgyűlés előtt legalább 2 hót óta a társulat könyvében az ó nevére legyen beírva és végre, bogy nz szintén a közgyűlést 3 nappal megelőzőleg, azaz 1894. évi február hó 2-áig az intézet\'pénztárába letétessék- * Meghatalmazványok csak részvényesek nevére állithatók ki. A megvizsgált óvi számadások nz Üzleti jelentés és a felügyelő-bizottság közgyűlést 14\'nappal megelőzőleg a részvényesek által betekiatbetők. a társulat üzleti helyiségében a 947 3 —8 « A Csáktornyán székelő iniiralctf/J takarékpénztár részvény-társaság* 1894. évi február hó 8-án délután 3 órakor saját helyiségében XIII RENDES KÖZGYŰLÉSÉT tartja mog, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. NAPIREND: t. A gyűlés megnyitása az elnök által. 2. Az igazgatóság és felűgyeló-bizottság jelentése. 3. A zárszámla beterjesztése s e fölölti határozat. A mérleg jó^hc&yása. Az osztalékok meghatározása és a felmentvény megadása. 4 Négy igazgatósági tag és a felügyelő-bizottság megválasztása.) 5. Netáni indítványok. » 6. A jegyzőkönyv hitelesítésére kél részvényes tagnak megválasztása. ____AZ IGAZGATÓSÁG. ) 69. g. A tanácskozási 4« szavasát jogot a közgyűlésen minden részvényes személyesen »korolhatja. de ezen jog gyakorol« hstáH&ra megkívántatik, hogy a részvényes legalább 20 4ves h részvénye a közgyűlés előtt legalább 4 .lói óla a társaság könyvében az ff ueyéro legyen beírva és végre, hogy as szintén a közgyűlést 3 nappal megelöxöleg as intézet pénztárába letélesték. A válasstáHÍ jog azonban nemcsak személyesen, hanem a távollevők által is szabadon gyakoroltathat ik, t. i. a meg nem jelenő részvényes egy másik részvényest siavaxatának gyakorlására különösen felhatalmazhat, azonban szintén szükséges, hogy az il megbízott által szavazó részvényes legalább 20 éves legyen és részvénye 4 héttel a közgyűlés előtt a (árttasAg könyveiben a« ö nevére beirve talál- trtHHÓW. \' (ff J Meghatalmazványok csak részvényesek nevére állíthatók kí. - 948 S-f-fM ! ! Valódi HAUSWALDT-káVé ! ! / A legjobb kávevegyiték, felülmulhallan színező erőben és illatos ízben. Fekete kávéhoz 1 kanál valódi Hauswaldt-kávé, i kanál babkávéval. Fehér kávéhoz i kanál valódi Hauswaldt-kávé 3 kanál babkávévaL Valódi Hauswaldt-kávé minden fíiszerkereskedésben hapható. 9e4 A Riohtor-félo l\\nd. Oaptici comp. Horyony-Pain-Expeller elnevez« alatt igen jó hirnóvnok örvond. v\' Ezon fájdalomcsillapító bcdorzsölés valatnonnvt köszvény, caúz te tagszaggatában szonvodő egye-noknok ox ulon logyon ujánlólag omlókozotbo hozva. Ezen tinktura már 28 év óta, mint legmegbízhatóbb háziaxer általánosan kodvelt ós ennélfogva már további ajánlásra nem szorul. CéekéJy \'ára, üvegenként 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lehetővé teszi, őzen kitűnő háziszornek beszerzését Bqvásárlás alkalmival a „Horgony" vwljogyre ügyolendö, nehogy utánzatot actjanak* mert csak a vörös Horgonynyal ellátott üvegek valódiak. Ha a valódi l\'ain-Expoller helvben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Richter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prágában Yagy Török József gyógyszerészhez Hildájától!. WU 9* 4904—83 tk. Árverési hirdetmény. A perlaki kir. jbiróság, mint tkvi ható« uág a közhírré teszi,, hogy Zalamegye össze* sitett árvatára végrehajtatónak Leppen József illetve Loppen István, Mária és Mátyás árveróaeni vovók ellen 139 frt 63 kr tóko, ennek 1880 évi január bó 1-só napjá\'ól járó 8 százalék kamatai, U frt 40 kr eddigi és ezúttal 6 frt 70 krban megállapított költ ségek behajtása czéljából a n-kanizsai kir törvényszék (a perlaki kir. jbiróság) területén fekvó, Turcsiscso községi 12. sztjkvben A f 12. hrsz. a. ingatlan ugy a legeló és erdó illetőség az 1881 évi LX. t.-cz. 166. §>a alapján egészben 180 frt becsértékben továbbá a turcsiscBCi 76. sztjkvben 118\|2. brsz. 100 frtra, 165]% brsz. 116 frtra- 206\|c hrsi. 124 frtra és 424\|b brsz, 83 frtra bo-CBlllt ingatlanok Tnrcsiscse község bázánáj 1894. éti /tbiaár hó 12 én d t. 10 órákor Arvay Lajos zalaegerszegi lakos felperesi Ügyvéd vagy helyettese közbenjöttóvel meg tartandó nyilvános árverésen elfognak adatni, Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni szándékozók tartoznak a bccsár 10\|é»át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számitandó 20 nap alatt, a másodikat ugyanattól 40 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számitandó 6/. kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a perlaki kir. járásbitóság telekkönyvi osztályánál és Turcsiscso község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. »61 1 — 1 ;xxxxxxxxxxxxxxxi)pocixxxxxxxxxxxx: PSE R II O F E ROJ,-féle \' gyóg-yszortár > <•■ H É C 8 I) 15 N, i. K E K , 8 1 N U E U S T It A S S E 15. SZ. A. „zum goldenen Relohsapfel." Vértlszllló labdaCHok, »x«lött általános labáaosok neve alatt; ez utóbbi Usvet teljes joggal megérdetuiik, n{rl csakugyan alig létexik betegség, melybin ezen labdacsok csodás ha. tásukat exersieresen bo nem bixonyitoiták volna, fcvtixedek óta esőn labdacsok általános elterjedésnek Örvendenek és alig vau család, melyben exen kitüuö háxlsxerböl készlet nem volna található. Számtalan orvo« által «xon labdacsok héxisxerftl njánltatnnk és ajánltattak minden oly bajoknál Melyek r. rosa oméssUsből és :;xékrckedésböl ereduek : mint epe-zavarok, májbajok, kólika, vértólulások aranyér, báltétlenség s hasonló hete s/goknél. Vértisstitó tulajdonságuknál fogva ki ünő hatással vannak vérszegényság R2 abból eiedö bajoknál is : igy sápkórnál, idegességből sxármaxó fej fájásoknál stb. Exen vértisstitó labdacsok oly könnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat sem okosaik, s ennek folytáa még a leggyengébb egyének, do még gyermekok Altat is minden aggodalom nHkül bevehetők. A számtalan hálair«tl>ól, melyet o lobdacsok fogyasztói a legkülönbözőbb és legnehotebb betegségek után egészségük vissxanyerése folytán hozsánk intéxtek, exen helyen csakis néhányat emTitünk aaon »•Slgyxissel, hogy mindenki, a ki ezen labdacsokat egyszer hassnálla, meg vagyunk győződve, azokat tovább fogja ajánlani. Köln, 1893. április bó í >.án. Tisztelt Pserhofor url Legyen oly salve« és kftbliöii nékem limit 15 tekercsM m On fóHiloiulhatallan vér.lixllió labdacsaiból utánvétellel Kogadja ex utun is a legmélyebb kO«xönetsmet labdacsai esodahatásáért. Maradok telje« tlsxteWtlel Pawlistlk Ke mis, Köln, f.iudenlhal. Hra-che, Plodnlk mellett, 1887. tsept hó 12 én. Tekintetes Úr! Isten akarata volt, liögy ai Ou labdacsai kexelm köxé kerültek, melyeknek hatását ezennel megírom i fcn gyer-mskigyban meghűltem olyannyira, hogy eemtni munkát s«m voltam többé képe« végeim és bizonyára már a holtak költ volnék, ha ai ön csodálatra méltó labdacs«! engem nem menteitek volna meg. Ax I.leu áldja meg önt exért exertier. Nagy bi/almam van, hogy exen labda sok engem is tökéletesen ki fognak gyógyítani, a mint mir másoknak Is egé«sségtlk visszanyerésére svgitségul szolgáltak. __Knlflcs Térés. Réce ÚJhely, 1887. nov 9 én. / Mélyen tisatelt Úr! ^J A legforróbb köszönetemet mondom ezennel ö.inek CO éve nagynéném nevében. Ax illető ft éven át sxenvedett gyomorliurutban éa viskórságban, már élőiét is megunta, melyről egyébként le Is mondott, midiin véletlen egy d > boxt kapott fin kitüoö vértlszllló labdacsaiból » ax.lnak állandó bassnálata folytán tökéleteeen kigyógyult. I.tgföbb tlsstslettei Welnxettel Josefa. Kichengraberamt, Olöbl mellett, 1889. márci 27 én. (j* Tekintetes Url Alulírott Ismételten kér i esomagot ax ön valóban has/nos és kilünó labdacsaiból. KI nem mulaszthatom leg nagyabb elismerésemet klfejoznl exen labdao<»k érték, felett és axok. a hol csak alkalmam nyílik, a sxeovedftknck legmelegebben fogom ajánlani. Kxen hátalratoin tetszéssxs-rinli baaxuálására Ont exenuol felhatalmazom. Tejes tlsxteletlel nah\'i Ignács. Gotichdorf, Uolbacb mellett, 8zilé<la 1888. okt. 8 án T, Úri Felkérem, mlsserlnt ax ön vérllsxtltó labd ic alliól I csomagot 6 doboxiai küldeni s»ivesko<\\iék. Csakis as ön csodálatos labdacsalnak kösxönhet.in, hogy egy gyomor, bajtól, mely engem öt éven it gyötört, inegsx.ladullam. Kxen labdacsok nálam sohasem fognak kifogyni, e midőn legforróbb kOsxönetemet klfejex.ro, vagyok lssteleltel Z«rlckl Anna. Exen vértiszliló íabdawok csskis a P»#rho-fer J.-fél«, ax „arany birodalmi almához" oaluiaett urógyMscriArbssts, Rtasbeu I., Mtu- gerstrass« 15. hm. m. késxlttettnek valódi minőségben, s egy 16 grom labdacsot tartalmazó doboz ára ai kr. Kgy csomag, melyUa t3 doboz tartalmax-tatik, 1 írt Oó krba kerUl ; t>érmontetlen ntánvótel " \| 10 kr. Egy csomagnál kevesebb nem küldetik el. Az összeg elöbbeui beküldésénél (mi leglobbau pftaUuUlványnyal eaaköaölutik) bértnentes küldéssel •tyatt; 1 csomag 1 frt 86 kr., 8 csomag 2 frt 30 kr. mag 5 frt 20 kr. 4a 10 csomsg 9 frt ÜO krba kerül. i K »\'H^\'Mk következtében labaacsok a legkülönfélébb nevek ás alakok alatt \' enjwk következtében kéretik e»»Uf» Pserhofer J.-féle vértisstitó labdacsokat követelni ér c.tkissxok tekinthetők valódiaknak, melyeknek használ.-; utasítása a Pserhofer J. néfalálrásssl fekete sxinbeu és minden egyes doboz fedele ugyanazon aláírással vörös saiuben van ellátva. Amerikai kÖSZVénykefidCS. K£u\\"oí!! sxer minden köszvényes és csftzos bajok. u. m : goriuez agy-bántalom, tagszaggatás ischiaa, migraiae ideges fogfájás, főfájás, felszaggatta atb. stb. elten i fori u t 20 kr. Tannocbinin hajkeüOCS 73HSíá\'i™ óta valamennyi hajuövesatö sxer kőzött orvosok ál tal a le.\'jobbnak olisuterve. Kgy olegánsan kiállított nngy nzeloncxével 2 forint. , Általános tapasz Sr^l^iT"!\' xott sebokuél, mérges daganatoknál, ujjkukacz, sebe.«- vagy gyuladt-moli vagy más ily bajoknál, mint kitűnő sxor lön kipróbálva. 1 tégely 60 kr. Bár-ment vo 75 kr. T^flO\'vhnl\'/űnm P»«rl»or«r J.-tíJ. Sok év 1 <lOj Utll^SiUIl óta a fagyos tagokras mizden idült sobre, miut legl iztosabb sxer elismerve. Egy köcsöggel 40 kr. Dérmentve 65 kr. ÚtifYínnrlv »»>\' N«lán san Ismeri kitűnő házi-UUUUUÜUYj tíer barut rekedtság, aörcaös kö-hngós stb. ellou, 1 Üvegecske ára 50 krajc. 2 üveg bórmsntve 1 frt 60 krnjezár. Élet-esszenczia és ininden\'/emü alteati bajok ellen kitűnő hásisxer. ,1 üvegecske 22 kr. 12 üveg 2 frt. Altalános tisztító sóffiBS.M5: szor a rosx emésztés minden következményei, u. m főfájás, szédülés gyomorgörcs, gyomorhév, araayér, dugulás stb. ellen. 1 csomag ára 1 forint. Angol csodabalzsam, SjclAttrv.9g 60 Por a lábizzadás ellen. 5KrauT ixxsdást s as axáltal képxödö kellemetlen sxagot, épen tartja a lábbelit és mint ártalmaUan szer vaa kipróbálva. Kgy dobozzal 60 kr. Bérmentve 76 kr. Golyva-balzsam, SFVysPEgS búrmoutei küldéssel 06 kr. a IIolsó vagy egés/sóg-só gyomorhurnt és minden a rendetlen emMstéaből származó bajoknál. Bgy caomag 1 frt. Kxen itt felsorolt készítményeken ki o«strák lapokban hirdetett összea bel- és t< - yseerésaeti külöajogeaaégek raktárOn ../letban netán nem levők gyorsaa 4« ol eztetnek. — Postai megrendelések a leag/orsab-ban eszközöltetnek, ha a pénzösszeg eUire Wrfi^eW \| nagyobb megrendelések utánvéttel kSléet«k, — «<r-mentve csakis oly esetben történik a küldi, ki hm összeg előre beérkezik, mely oeetbea a ptaUk<Uu4g«k sokkal mérsékoltebbik. :xxxxxxxxxixxxxx; Nyomatott Fischel Fülöp leptulajdonosoál OsUlornyán.