* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 29.25 MB | |
| 2014-07-18 11:15:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  1457 | 3856 | Muraköz 1894 18-21. szám május | Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XI. évfolyam. Csáktornya, 1894, májas 6-án 18. szám i flMrkMsi«v*l irtekunl leh«t »U-4«uap 11 to lft in ktafttt — A t»p BMlIeml riwUr« Tonstkoaé »Ind« ktoUulny Kar*! tat JÓIUf aaatkassUJ MTirt 1 ktldaadl. Kiadóhivatal l Flaektl Fílöp könyvkertakodéM. a* «löfl«elWI dijak ^ " U hird.ti.4k, m szioiilUtoik. MAGYAR és nORVÁT NYKLYEW IIECJELENÖ TÁRSADALHf, iSMKRKTTERJKZtö k tílMm HETILAP. _Megjelenik heteaklat ^ynxerx vaaárnap. A .Muraközi tiszti önbegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. biratalos közlönye. XIMmIM 6r*ki Egész érre ... 1 4 M Fél évre . . . . 8 frt Negyed érre . . . 1 flrt Egyes nám 10 kr. w r HlrdrfUak Mi« alfot*dUta*k t BadapaaUa: GoldUntw A, V. ia XokHdM B. ktrd. Írod Bfeabaai Bokal »k H., Dakaa M, Oppatlk A., Daiba 0. L ti tiralnil 4« JBanrfL Brftnban: BUra M. _ \\ NyiltUr pitit tora 10 kr. j J___ij"i Közügyeink gyakorlati téren. Nálunk is, meg másutt is az az általános tapaszialat, hogy közélelünk kávéházi és malomalatti politikái tereferékben nyilvánul és sínylődik Közügyeink iránt nincs akkora érzék, mint kellene. Keleti fatalizmussal nézzük" a mint közállapotaink alakulnak, indulnak és elintéztetnek- Még átlag csak egy kis sereg ostromolja szívós kitartással a közélet fórumát: az a kis sereg, melyet strébereknek, kapaszkodóknak nevez a közforgalom- Polgári önkénytes és ideális munkát alig kereshetünk, mert vagy a demagógiát szolgálják (persze szájjal) a t. szónok urak, vagy a saját érdekeiket Legtöbbször azonban semmit és senkit. És ez a baj. A közügy asztalánál határoznak rólunk nélkülünk, rendesen nem Ínyünkre. Ebből teremnek ki a kávéházi és malom alatti sérelmi viták és rekriminácziók. - A duzzogó férfiú pedig a sérelmi vitáról arra a hamis következtetésre jut, hogy a közügyet nem érdemes szolgálni, a hol ilyen képtelen határozatok teremhetnek. 1 \' v Nagy igazságtalanság volna azt mondani, hogy a ki a polgári bizalom és meg tiszteltetésnek ezt a nobile oíflciumát elfogadta : egyáltalában érzéketlen lenne. Szó sincs róla ! Van az ö alkotmányos kötelességtelje-sitésében egy időpont, melyben alkotmá A Jmkh"lániája Süldőszerelmesek. Irta: Kövee^y Albert. Személyek : Szalay Károly posta én táviró-liszt, Nellike fiatat leány a ki férjhez Baeretne menni. K o m e 11 Tehát ^ön csakugyan elutazik Nellike P Nelli: Muszáj. A néni akarja. El kell ki-térnem a fürdőre. , Kornél; De hát mi les* én velem. Kn kétségbe fogok esni . . . Megállítom a vasúti órát, elibe állok a gözmasinának, ráfekszera a ▼»suti cinekre. Ne Ili, Majd felkel, ha fütyöl a vonat. Kornél: Oh ne gúnyolódjék. Tudja, hogy én komolyan beszélek. Hát uiit csináljak én azalatt. N e 11 i: Törjön. A törőké a menyeknek országa. Kornél: Hisz már egy év óla török s u»ég*em jutok be a menyorsiágba. N e 111: Már egy éve, hogy ismerjük egymást ? Kornél: Augusztus 14-én Um Üzenkét hónapja, Ugy emlékszem, mintha ma történt volna. Maga Tiszafüredről jött hasa • nénivel, én Poprádon ráálltam (öl. Belépek a kupéba a nyos jussát törik- vagy szakad, de hűséggel gyakorolja, ugyanis, ha választás van repertoáron. De mihelyest leszavazott, siet az első vonattal, vagy kocsiszerrel haza, a közügyeket pedig jobbára a legkétségbe ejtőbb közönyben tárgyalják le. Világos, hogy a mi zöld asztalainknál a polgári bizalom részeseinél, a nobile officiumok birtoklóinál, — a kötelességér zetnek emelkednie kell, mert az bizonyos, hogy érdeklődés ős munka nélkül nem valósulhatnak. Aztán az amerikias gondolkozásnak ideje kell, hogy kezdődjék. Hiszen eddig a zöld asztalnál jóformán mindég arra csu csosodott figyelmünk, miképen kellene valami humánus, fillantrophikus közczél valósítására kiadásainkat fokozni. De mindennek van hatéra: immár nagyon itt az ideje, hogy községi és megyei kormányzatunkban a gyakorlati, hasznos beruházások domináljanak. Ugyan uraira ne néoztfhk mindent ke; leli fatalizmussal. Tanuljunk az európai nyugati nemzetektől, melyekkel szokás és igényekben assim lálódunk. Olt az önkor* mányzat nem lesatnyitásra és kimerítésre törekszik: de a produkczió erősítésére, minden modern állam alsó önkormányzatai, a maguk helyi szükségleteit, melyek egyébként hasznot hajló beruházások, lefoglalja önmagának. Lóvasut, helyiérdekű vasút, közfürdő, tégla és egyéb gyár külföldön leg- többnyire községi ingatlan- Egy külföldi ember minket községi közvagyonunk állása felől megkérdezve nem menne a fejébe, hogy mi minden közkiadásainkat pótadóval fedezzük. Mindenkinek, a ki aülylyal emelheti föl szavát a zöld asztalnál, a gyakorlati térre való átmeneteit kell erale* getnie. Elő kell készíteni a talajt a jövő* nek: a magas politika nem soká kivonul a megyei székházak, a gyüléstermekből. Meg. marad a reália munka Becsvágyó embernek ezért küzdeni méltó ambicsió, mert a ki reális sikereket mutat fel a köznek: az mindenkorra biztosította \'magának polgártársai becsülését. t Különfélék. ~ £j*đr*. Gréiló Jánoz ál\'ami iskolai tanító, oki. tornatanár szerdán d. u. 6 órakor esküdött örök hűséget Szy Lsura kisasszonynak, özv. Szy S&ndorné, Ugyvédnó kedves leányának Ciáktornyán. - glórián napja Folyó hó 4Lén .Flórián napján, mely h városnak fogadalmi Ünnepe, délelőtt 11 órakor ünnepélves mise volt, melyre a Csáktornyái tűzoltó-egyesület is testületileg kivonult« — ájns tisiji n m volt hü régi ne« véhez. Reggel borús, nyomott idő járt esőzéssel. A kora reggeli kirándulástól teh&t mindenki tartózkodott. A« állomásunkról ott látom as én aranyos Nellikémet, aki mint a (ónylö nap hintette el sugarait. N e 11 i: Maga meg otak ült velem szemben némán, egy szót sem szólt hozzám. Kornél: Eleinte nem volt bátorságom, mert bAjal lefegyvereztek. Másfél órai utazás után végre egy alagúthoz ériünk, olt bátorságot kaptam s bemutattam magamat. Nelli: (nevetve) Alagutnál mikor sötét volt. Kornél: Csak a maga szemei fénylőitek. Szerencsére a néni aludt és mire fölébredt... N e 11 i: Maga beszélte el a dolgot. Kornéh Mi alatt maga ellopta a szi- V6QQ6(i Nelli: (pajkosan) Sajnálja? Kornél: Ob, dehogy 1 Ha kettő volna azt is odaadnám. Hisa oly boldog vagyok. Szeretném kikiáltani az egész világnak: Nézzetek ide, itt van végre egy posta-expeditor, a ki véletlenül nem maga sikkasztott, hanem a kinek elsikkasztották a szivét. Nelli: Igen I De mit szól a bácsi ? Hisz egyszer már megtagadta a kezemet 1 Kornél: Megkérlek még egyszer, százszor, ezerszer, addig mig bele nem fogok unni és küzdeni, harozolni fogok, képes leszek mindenre. Ellopom a bácsi parókáját, (elpörkölöm a házát s az égbe nyúló lángnyelvek közepette vállaimon viszem ki as én drága Nellikémet egész az oltár zsámolyáig s ba egyszer össaeköt bennünket a pap, áldása... N e 11 i: Hó, hó, most most már más szisztéma járja : polgári házasság. ........ ..... Kornél (ragyogó szemekkel): Még pedig kőtelező. Hidd Nellim, a valóra ébredünk. Nelli: Adja Isten. Kornél: Hat év múlva I Nelli: Hat év múlva? Kornél: Igen. Te akkorra egészen betanulsz a gazdasszonykodásba. Reggel fölkelek. Felhúzom a papucsomat. Magamra veszem a hálóköpenyegemet, a reggeli mellé ülünk. Te hozod a kávét. Négy darab czukrot teszel a csészébe« Nelli: Csak hármat. Kornél: De én nagyon édesen szeretem, Nelli: No jól van legyen hát négy. Te. falánk I Kornél: A reggeli alatt fecsegünk, nevetgélünk, egyszerre csak észrevesszük, hogy az abroszon egy iekete folt van. N e 111 : A mit te csináltál. . Kornél: Dehogy, nem én, hanem Oyu-rioza. Nelli: Mioeoda Qyurioza ? Kornél : Hát a ml Uyuriczánk ! Nelli: (Eltakarva szemét.) Miket beszél I... Kornél: (lelkesülten) És délben ? Hazalövök a hivatalból. Kérdezem. Mit aszünk ebédre. Nelli: Kelkáposztát. Kornél: Kelkáposztát. Oh mily boldogság. Nelli: Szereted ? Kornél: Én ?.\'.. nem. Nelli: Hát akor miért örtta neki ? Kornél: Mert a Böske szereti. induló vonatok a legszebb hónap eliő napján Ünnepi díszt öltöttek. A stájerből jövő több vonat gőzmozdonya meg volt koszorúzva, • teherszállító kocsik ős őrbó-dék felgalyazva. Az ukki vasút minden vonatán nemzeti sássiók lobogtak, zöld galyak s kosxoruk lógtak. g/abb adományok Gáspárits-emlékoszlo-pára. A lefolyt héten ismét IS írt küldetett be a Gáspárits emlékoszlop czéljaira. Adakoztak: Handler Károly zalaegerszegi polgár, volt nemzetőr kapitány és Gáspárits iskolatársa s barátja 10 irtot, Terbócz István min. osztály tanácsos 2 irtot és Ziegler Kálmán kir. közjegyző 1 frtot. Ezen ujabb adományokkal együtt a lapunk szerkesztője által kezelt s a Muraközi Takarékpénztárban elhelyezett tőke a mult évi kamatokkal együtt 168 frt 7 krt. tesz ki, a mihez fognak járulni még a jau.-juliusi kamatok. garant mulattig. A ceáktornyai nőegylet e hó 8-án választmányi gyűlés* tartott, melyen elhatároztatott, hogy az egyesület jun. 2-án jótékonyczélu tavaszi mulatságot rendez« A mulatság a tanitó képző-intézet tornacsarnokában íog megtartatni. Lesznek étel elárusító bazárok, zene, táncz sat. Italokról vendéglős fog gondoskodni A mulatság iránt általános az érdeklődés. kisebbedik. A felírás 75 cm. megfelelő helyen lesz. A csáktornyai bizottság egyik tagja személyesen tette magát érintkezésbe az obeliszk tervezőjével, a ki bemtalta a készítendő obeliszk anyagát és alakját természetben. Az obeliszk ugy anyagára, mint alakjára nézve díszére fog válni Perlak piaczának. Az obeiiszken esz-közlendő dombormű faragását maga a tervező Tersztenyák ur fogja eszközölni, a ki teljes ambxzióval igéri, hogy~megfelel a belé helyezendő bizalomnak. 4 QatpárlU.tmlekosilop Ügye a megvalósulás felé közeledik. A közel napokban fogja n^gát a csáktornyai gyüjtőbízottság néhány tagja érintkezésbe tenni a perlakiakkal, hogy a Csáktornyán ős Perlakon összegyűjtött s elhelyezett adományok összegét megállapíthassa s az emlékoszlop elkészítésével a vállalkozót Megbízhassa. Az emlékoszlop elkészítésére Tersztenyák, perlaki születésű nagy-kanizsai kőfaragó adott be egy megfelelőnek látszó tervet. Tersztenyák terve márvány obeliszk, elő lapján kard, kereszt, olaj- és cserág cso portositvánnyal, mely jelvény mint dom bormü faragtatik ki. Az obeliszk ruszkiterai fehér márványból készíttetnék. Az obeliszk terméskő szikla alakú alapon nyugodnék. -Magassága mintegy három méter; az alap szélessége l méter, amely szélesség az obeliezk magassága irányában arányosan N e 11 i: Micsoda Böske. •S K o r n é 1: Hát a mi Böskénk. N e 11 i: Már megint ? Kornél: 1>« hísi az hat év múlva less 1 ... Éh este ? Hazajövök. Mondom: kát jegyet hoztam a nemsetibe. Ne Ili: De ha ön a népszínházba »seretek járni. Kornél: Sajnálom! A jegy ^ már meg van. Vedd fel a foullord-ruhádat. N el 1 i: Nem vessem. Kornél: (tll*e»en) De ha parancsolom. N e 111: Akkor sem. Kornél: Ne vigv a végletekre, assiony I N e 11 i: Te pedig ne erőszakoskodjál. Kornél: Sajátságosnak találom mindég és mindég ast a népsxio háiat. Talán ax udvarlókért van ex, mi ? N e 11 i: Ex o^éltatlansái uram. Talán öa adott a nemxeliben légyottot ? **»* Kornél: Utoljára kérdem, akar-e velem jönni? N e II i; Önnel, Boba I Kornél: Akkor el fogunk válni. A gyermekeket magammal viszem. Ne Ili: Ho, hó a gyermekek az enyémek. Kornél: A fiu as apáé. N e 1 li: A leány ax anyáé. Kornélt Nekem miodkettö kell. Kel III Nekem is. Kornél* (Dühösen) Assxonyom ! N • 11 i: (Dühösen) Uram I Egy darabig farkassxemet néznek, axután Kornél1 Oh mily boldogság. így foguhk élni hat éy után. (Megcsókolják egjrmásf.) — Statisztika. A lefolyt félévben a Csáktornyái járásban született 790, meghalt 768 egyén; szaporodás 22. A perlaki járásban született 970, meghalt 657 ; szaporodás 318. A lendvai járásban született 1006, meghalt 789 ; szaporodás 217. A letenyei járásban született 694, meghalt 486; szaporodás 208. Feltüuő a Csáktornyái járásban a halálozások nagy száma és az egészségügyi viszonyok hanyatlása, a mire alispán ur is felhívta jelentésébe a megye törvényhatóságának figyelmét. A Csáktornyái járás mindig a legegészségesebb vidékek közé tartozott Jó volna az okokat kutatni a társadalmi uton is tenui valamit a meglevő baj ellen. A hivatalos közegektől pedig kérünk móg erélyesebb intézkedéseket! — sok tsöxis köntkituenyt A drávai kompközlekedés a magas vízállás miatt fönnakadt; kedden a ludbregi országos vásárra induló mesteremberek nem kelhettek át a Dráván és vissza kellett térniük. A Mura is szerfölött kiáradt; a muraszerdahelyi hidat megrongálta, Kotort é» Légrádot veBzély fenyegdi. — dili vasat meniirendjt. A Déli Vaspálya Társaság üzemében levő vonalo kon május 1-én n^ári menetrend lépett életbe a következő fontosabb újításokkal: A bu-dapest-pragerhofi vonalon a Budapest és Kanizsa közt forgalomban levő 2 i 5. és 216. 6z vegyes vonatok lényegesen gyor sitva lettek és ped g a 215. számú vonal indul Budapestről 2 ó. 25 perczkor délután, érkezik Kanizsára 8 óra 44 perozkor este az ellenkező irányban a 216 szAmu vonat iudul Kanizsáról 10 órakor délelőtt, érkezik Budapestre 4 óra 31 perozkor délután. Ezen gyorsitott vegyes vonatoknál, melyek a nyaralásra oly fontos Balaton vidéket A fő ós székvárossal nagyon elő nyö8en kötik össze, a mérsékelt menetille (ékek továbbra ia érvó >yben maradnak. A 207-ik számú személyvonat csak 20 perez-csel korábban, azaz 9 óra 25 perczkor indul Budapestről s ezen vonatnak Csáktornyán közvetlen csatlakozása van a Magy. Kir. államvasutak Boba és Kis-Czell felé közlekedő személyvonatához. A 208. »zárna személyvonat mely Csáktornyáról este 10 óra 7 pereikor indul, reggel korábban, vagyis 6 óra 29 perczkor érkezik Budapestre 219. számú vegyes vonat, mely junius Ló 1-től szeptember hó 15-ig közlekedik, 3 óra 10 perez helyett már 11 óra 5 perczkor indul Budapestről és 3 ó 10 perczkor érkezik Székes-Fehérvárra, Sió/okról Bu. dapestre közlekedő 212. számú nyári személyvonat lényegtelen módosítást szenved ; indulás Siófokról 8 óra 15 perczkor este, érkezés 10 óra 55 perczkor este A nagykanizsai barcsi vonalon N.-Kanizsával elő nyösebb össeköttetés létesítése végett Barcstól Nagy Kanizsáig egy uj 926. sz vegyes vonat hozatott forgalomba. Indulás Barcs ól 6 óra 80 perczkor reggel, indulás Zákány ból 8 óra 41 perczkor d. e., érkezés Ka nizsára 9 óra 40 perczkor délelőtt, hol ezen vonatnak a Budapestre közlekedő 216. sz. gyorsított vígyesvonathoz közvetlen csatlakozás van. Csáktornyáról Nagy-Kani-zsáig kötlekedő vegyesvonat is gyorsittatott ós változást szenvedett. Ugyanis; Csáktornyáról iudul reggel 5 óra 62 perczkor, Mura-Királyról 6 óra 33 perczkor, Kotorbóí 7 óra 8 perozkor, Kanizsára ér 7 óra 59 perczkor. (Kanizsáról Budapestifelé folytatva 10 órakor indul a vegycsvonat). A vegyes vonat Kanizsáról Csáktornyára indul d. u 6 óra 50 perczkor, Kotorban van 8 óra 2 porcakor, Mura-Királyon 8 óra 42 perozkor, Csáktornyán 9 óra 82 peroakor. (Euuek a vonatnak a Budapestről jövő vegyes vonattal nincs összeköttetése.) A csáktornyai menetrend lapunk más helyén is látható I — M\'ÍY\'1 Mnk. A zalamegyi gazd. egyesületnek 8000\' frtot adott a föíd-rniv. ministerium, hogy azon tenyészbikákat „ vásáro\'jon s a filloxera által sújtott községek közt ingyen vagy 20-25% en-engedéasel ossza szét. Az egyesület mozgalmat inditott meg a gyümölcsbor széles kötü készítése érdekében. — Keszthelyen jul. 1—8 qapjain az ipartestü. let munkakiáHitá^t rendez. Ugyanott az iparos ifjak önképző kört alakítottak. El-nöko U lmann Jákó — Tapolczán Szent-miklós^y Gyula főszolgabíró 10 évi hiva-taloskodásának jubileumát ülte meg a já-rás jogyzŐi kara. - Balaton József plébánost a szombathelyi püspök apáttá be -nedikálta. — A keszthelyi,takarékpénztár alaptőkéjét 45,000 frtra emelte föl. / — &asal htiik Mária Valéria főherczegnőnek a mult héten született meg harmadik fia; a legifjabb főherozeg keresztelője tegnap volt. — A horvát tartó-mánygyülés tagjai május 19-ikén külön vonattal Budapestre utaznak — A g e-rinc-sagylob járvány a tiszántúli megyékben folyton terjed. — A m i 1 1 e-n i ú m i ünnepségek alkalmával népszámlálás is losz — Egy pozsonyi vendéglőben ^chlesinger Áron nevű bpesti fiatal ember nagy társaság jelenlétében, zeneszó mellett lőtte magát agyon. — Az alföldi szooziális mozgalmak után májúi elsejére ujabb zavargásoktól tartottak, de ok nélkül- — Horvátországban Jellaohich szobrát, Petrinye mellett teljesen ezétrombolták. — A koleraa külföldön már megkezdte rettenetes körút á\', Galicziában már több halálozás volt. — Kalina Ferenoz bpesti pénztá ros 8000 frtot sikkasztott; körözik. — Főtér dunamelletti községben a vízimalom kerekei egy uri ember holttestét fogták föl; az öngyilkosban llalm nevű kétszeres gyilkost ismerték föl. — Az állatkertben a sudániak karavánja ós rögtönözött kis városa már látható. — Tizenöt tagu tolvajbandát itólt el 8 - 4 évi 8 ennél kevesebb fegyházra a budapesti törvényszék, 12—15 éves kitanult tolvajokat. — tlső ptrmitirfs Időszaka küszöbén nem győzzük szőlőgazdáinkat eléggé sürgősen figyelmeztetni, hogy a permete zést( melyet különben a magas minisztérium már kötelezőleg is elrendelt, kellő időben foganatosítani el ne mulasszák, mert csak ekként vehetik elejét a veszedelmes szőlőragály, a peronospora terjedésének. A permetezők beszerzése dolgában jó lesz óvatosnak lenni, mert sok rossz permetezőt kínálnak mostanában mindenfelé. Mellesleg emiitjük fe\', hogy a jó permetezők közt a legjobbnak találtuk a Mauthner budapesti magkereskedő „Unioiutn" nevű permetező* lét, mely igen könnyen jár, kitűnően per-metez, solm el nem romlik és a mellett a legolcsóbb is, a mennyiben az egész per. metezőnek ára 14 frt 75. — Mbiutt a gjrtrtyabél mosására, Mint hogy azt tapasztalták, hogy a gyertya szabályszerű égését előmozdítjuk, ha a belek lehetőleg jól megtisztíttatnak és az ásványi anyagoktól mentessé tétetnek, azt ajánljuk a gyertyagyártóknak, hogy a beleket a mártást megelőzőleg destillált vízben, mely 1—-2 száza\'ékos erejű ammoniakfolyadók-kal alkalizálva van, azután higitott salétromsavban, mely mintegy 10p/. coneent-rált savat tartalmaz, és erre ismételten destilált vízben mossák meg. — „tfalkán* lámpa/őiö (Seelig rendszere). Seelig C.-töl egy uj lámpafőzőt gyárt ós hozott forgalomba Dopler és társa mtln-cheni czég. A nevezett készülék leírására vonatkozólag csak annak sokoldalú hass nálhátóságára szorítkozunk. A lámpafőzőt ugy asztali-, mint függőlámpákon is lehet alkalmazni, mely utóbbi esetben a főzőlapot toldalékai segélyével a lánoztagokba kell tűzni. A lámpafőzőve), mely a konyhában, lakásban és laboratóriumban egyaránt jól használható, a lámpáknak eddig teljesen használat nélküli fUtőereje a legnagyobb mértékben értékesíttetik és egyúttal világító erejük gyarapittatik, mint hogy a főzőlap alsó oldala mintegy reflektor gyanánt szolgál. Minden veszély, füst, korom vagy szag teljesen ki van zárva. A A lámpafőző szilárd, de csinos és szétszedhető állvány, ruely minden álló és függőlámpáson azonnal használható főzésre, sütésre, melegítésre, pirításra, puhitásra, vasalásra valamint folyadékok elpárologta-tására és kitűnően inhaUálásra. gogf ktll bi/Ővú? Ez a kérdés foglalkoztatja a jó gazdasszonyokat, mikor a gyümölcsérés ideje következik be. Mert a jó gazdasszony eleségtáráról a hosszú téli időre jó előre szokott gondoskodni. Erre a kérdésre legjobban felel meg Erzsi néni ; Hogy\' kell befőzni? czimü a befőttek készítéséről szóló könyve, mely május 1-én most már 3-ik bővített kiadás ban fog megjelenni. A könyv közel 400 reczipét tartalmaz és ára csinos kötésben 1 frt lesz. Megrendelhető Lévai Mór könyvnyomdájában Ungvárt, valamint minden hiteles könyvkereskedésben CSARNOK. 01), mint • > . Oh, mint csalódtam, mint csalódtam, Hogy tudok bizni, küzdeni, Szerelmed szép, jó tervemet, mind A biztos czélra vezeti I Nincs lehetetlenség, nincsen álom Mint el ne érnék általad, Hisz\' dicsőségem, büszkeségem Te vagy egyedül, egy magad .... Oh, mint csa\'ódtam, mint csalódtam, Mily gyenge vagyok, most tudom ; Gyors szakitásod, rászedésed, egAliit im, a félúton. 9 hogy nem czélom, sem erőm nincs : Nagy gyötrelemmel érezem, Mit egy fabábot; porszemecskét, Ugy buktat el balvógzetem. Oh, mint csalódtam, mint csalódtam, Hogy tudok bizni, küzdeni 1 Lelkemet, hogy magamra hagytál, Az árny is megremegteti ; Most .nár jövőm nincs, hitem eltűnt, Életem képe oly komor, Mint azé a rózsalevélé, Melyet a vihar elsodor I . . . Dura Máté. Ha ón volnék tavasz. (Anyámnak.) > Kertté varázsolnám Egész életedet; S abban fülemile Zengne bűv-óneket : Ha én volnék tavasz, Kertedben gyönyörű Virágok nyílnának; S azokon aranyos Lepkék szállanának: Ha én volnék tavasz. Abban éltetőleg Tiszta lóg lebegne ; S ahhoz balzsamgazdag Illat-ár terjedne: Ha én volnék tavasz. Zöldelnének ékes Lombtól fák óí bokrok; B azokon csengnének Vig madárcsoportok: Ha én volnék tavasz. Há felhőtlen égnek Mosolyogna képe , S ragyogna a napnak Büvüsbájo* fénye : Ha én volnék tavasz. Keitté varázsolnám Egész életedet ; S nem hagynám el soha Tündérszép kertedet: Ha én volnék tavasz. V&ros8y Mihály. Panasz a lányokra. Csinos, sötét szemű, piros ajkú asz-szonyka lép be a biró ur komor szobájába s kedves halovány arczárói leri a nagy szomorúság, valami mélységes bánat a mi oda fészkelte magát a pruszl\'k alá, hogy két ragyogó könnyet sajtoljon a sötét szempillák közé Nagy Borja van szörnyen. A birót zavarba hozza könnyeivel, azzal a nagy, komló fekete hajával, mely oda hull egészen fehér homlokára.Q — Nos, mi járatban van, asszonyom ? A csepp asszonyka megremeg a hivatalos hangra s mig piczike, patyolat kendőjével letörli a gördülő könyeket, akadozva mondja: — Hát van két szép, nagyon szép leány. Reggeltől — napestig repkednek az utczán s aztán.....aztán mosolyognak. 4 — Igazán borzasztói - feleli a biró s egy csomó sárga, poros aktát tesz az aroza elé hogy a szégyenlős asszony ne lássa nevetését. — Bizony, borzasztó kérem, a mit azok a lányok mivelnek az utczán- — Nos, mit művelnek ? — Hát mosolyognak a férfiakra. — És ezért haragszik maga rájuk ? Elpirul nagyon a csepp asszony s lesüti szemeit mélyen a földre. — Mert .... mert hát ugy tessék venni, hogy az én uramra ia mo-sj> 1 y o g n a k. A biró nevet, a pauaszos menyecske kitámolyog s keserű érzések támadnak nyughatatlan szivében, hogy miért is nem lehet megtiltani a virágnak a nyiláat, lep* kének a repülést? .... A visszavont panasz. — Ehun — el — mondja Demeter a biró előtt, ■ egy folytonosság hiányban szenvedő orrszerü daganat felé bök mutató ujjával- — Mi az? - kérdi a biró. — Ez? — mondja Demeter — Hát az Orrom a kit beütött az a koma a tegnap, vagy mi. — Én? — szól a mellett« áUó subái. — No hát. — Ejnye sógor, hát nem kend verte be az fejemet? ~ Hát nem hát Jó is vóna I — Hát ki ? — Hát mit tudom én? Be vót kend rúgva. — Ahán l — mondja a koma, eszmélkedvén az italközi ügyek tárgyaláBa közben a múltra. — Hát emel kend panaszt, aógor? — Hát kend ? — Dehogy, nem ón I — No hát én se. S szépen kiballagnak a törvénytudó szobá|ából, bizonyítva, hogy mégis van igazság a földOu. Szerk. üzenetek, i — iiaja ü. örülünk, hogy mint írja : „rógi ismerősét ós szülőföldje hírmondóját* a „Muraközt" kedvesen fogadja s a megérkezését alig várja. így van ax ember, ha a sora távol tartja a kedves otthontól. A „szülőföldem szép határa" reminiüoentiai más földiekben is hasonló érzelmeket gerjesztenek. S nekünk a kik itthon vagyunk, örömünkre szolgál, hogy lapunk által ebben az irányban szolgálatot tehetünk. A küldeményt köszönöm I A vendekről írtakat is élvezettel olvastam. Üdvözlet 1 — Szigetvar. Ismeretlen. A közleményt kössönöm I Szép, hogy nem felejtkezik meg a muraközi népről. Bárosak mindenki ugy lenne 1 Maga a szerkesztő os-k egy ember s csakis ma-sok segítségével fopes a lap czéljait előbbre víudí. Szíves igéretét köszíiuattel fogadom t Horvát közleményt kérek inkább, mert magyar munkatársunk jobban akad. — Htridó. K. és IP. Nem tudom kivenni levelükből, hogy mit csináljak a beküldött Értesítő s védlevéllel* s az emiitelt esernyővel ? A szölöváltsagrél szóló magyarázatot köszönettel várom. — Csáktornya. S. L. A versen előbb javítást kell , ^közölnünk, csak akkor közölhetjük. FELELŐS SZERKESZTŐ HARGITAI JOZSÜtfT XI, tečaj Vu Čakovcu, 1894. 6-ga majuša. Broj. 18. t—i... .1 ■ 8 a radnikom moil j« •▼tki đu govoriti m«d 11 i li *nrow. — Rt* pošiljk« tiioć« m ndrftfj* no-riaak, »aj M pollljaju na ima Hariltal laiefa urednika n Ćakorac. * l\'r«(lpl»(u« ceu« Je: Na celo leto . Na pol leta . Na őetvert leta 4 frt 2 frt 1 frt fojođlul,broji kottája 10 fcr. Obmana M pol« pogodbo 1 fal raínnaja. XxdfttolJatVtf > Kantara fiaobal Plllpova kam n prodplata I obmane polilj^jn. qn horvátikor I | maK)arskom jeslkn izlazeél đružtvenl znanstveni I povnžljlvl itat *a pnb,^ tTzleuzJ. joderOcrat 1 to: vu svaku nedelfra.. t— i nii ■ m i i i milini i ■! 11 -f^—-- ^^ao&jmMmmmmmmmmmmmmmwmKrnmem^\'t^tm^mmamtmmmmtmm^t^^^\'^^mmmmmmmmmmmmBmmmmm^^m\' -rraat *mammmmmmMsmamMmmmnmmt^mmmarnmmm0Xzzc^\\.i~ ""^\'-^^waMawaMMiMaiaMr VBMBMMa Službeni glasnik: ,.Međimurskoga podpomagajučega Činovničkoga družlvt, C C.nkovećke Spnrkasse", „Mftdjimurake sparknsse". i t. d. ___u_. ~ Zdrávoslovje. Ali čovčk ne mora samo jesti nego i piti; on gubi neprestanim izlučivanjem: znojem, mokročom (scalinom) stolikom itd vnogo vlage, a ovu mora opet nadomestiti. I zato treba, da pijemo,\'da se jestvine vu želudcu raztapaju i da se krvi dosta tekućine dovadja. Ima ljudi, koji nepače odu-čavaju se piti. Pri ovih ljudi jela se jako teško rastapaju, sokovi su gusti i oStri, odlučivanja i izlučivanja neuredna su, zbog toga nastaja vsake tele betegi : betegi jetra, hipohondrija itd. Pred jelom, pri jelu i odmah posije njega, nevalja vnogo piti, ar tim se želudaflni sok odviáe raz* redjuje i probavu oteščava. Nu slobodno je med vsakim jelom malo vina ili piva piti. Koliko čovčk vsaki dan treba da pije* ovisi kod vsakoga od posebnih uvjeta (pogodbe). Več slara regula veli : nepij prvje, nego si žedjeri, i samo toliko, koliko ti je potrebno, da 2edju vgasiš. Odo odviše pije, tomu bivaju i sokovi vide vodeni a vutroba omlitavi, šeludačni sok tak ae razredjuje, da probavnu moć sasvim gubi. Onda se 2eludeo neumjern\'m pilom jako razširi, nemare viče dobro, da se steže, ter po tom nemore ni mekinično na jela delovati. a to je zrok slaboj probavi. Prvlje ili kesnefte zbete?a vsaki pijanec od vodenoga betega ili od drugih betegov, kojim je zrok poreme&enje trbušnih organa. Najbolfla pitvina je voda. Gotovo pri vsih drugih naravnih ili umjetnih pitvinah je pogibelj* da se sokovi stranimi ökodlji vimi stvarmi poméSaju. Voda mora da bude friftka, prez farbe, prez teka ; ali nevalja nigdar piti mrzle vode kad smo vrući. X Ako vnogo vode na jedan put pijemo. odviSe se znojimo i oslabimo. .Dobro je takaj kad se pije voda tulikajJe gibati se (kretati se), ar ono drugač rashladi i slabi. Dobro je, da se navčiš na večer prvlje nego legne«, popiti kupicu vode, ar pospješuje drugo julro lehku stolicu Vu predelih, gde nejma dosta vode, dob o je piti i pivo, ali ovo nesmije da bode premlado, a ni prejako, jer jako pivo odviflé tira krv vu glavu. Debeli ljudi, kojim krv pomali i mlitavo obtife tčlom, nesmeju pivo piti. I mljeko je jako zdravo pilo, ono né samo da žedju gasi, nego i hrani. Mljeko je vu obče jedno od najnaravskeöih i naj-priprosteöih i najleže probavljivih hranilah. Ono télo jači, ali ga nepodratuje. Osobito déci mljeko Jako godi, ter se more friiko ili kuhauo, si cukorom ili prez njega piti. Kuhano mljeko neokisili se tak hitro, kak nekuhano, ter pokehdob nejma vu ujem ugljišne kiseline, nismo od njega naduti Ali i nekuhano mleko ima dobrih svojstva : le2e r.e probavlja, ter ima vnogo balzamičnih delov, kojih neima vu kuha noćna* Kisela i kuhana pila nevalja skupa sa mlekom piti. Mljeko negodi hipohod* rom, on\'m koji vnogo alkoholićoog pila piju, ter mi strukovnim ljudem, koji vnogo sediju. Toplo mljeko izpod krave i španoi-ranje ua frižkom zraku viakomu godi. Jako zdrava pila jesu osobito po ljetu: kiselo mljeko i frižke stepke. Ako topla pila vsaki dan pije*, omli-tavili ti budu miéice i Vlakna, cftlo tčlo ti se slabi, ter budeš zagod star. Kava neákodi zdravim ljudem, koji su so nft nj a privčili, samo nesme biti ni preslaba niti prejaka. Nu ljudi, kojim krv rado navali vu glavu i dčca bolje budu činili, ako ju nepiju. Vnogo gorje od kave deluje čaj, osobito ako ga vsaki dan piješ; on bn narkotično deluje, ter slabi žedulec i prčći probavu.; L;udi, koji piju čaj, ponajviše boluju od betega trbuha. Ako se je gdo tak navčil na čaj, dci*fca se odevčiti nemre, nek barem nepije zelenoga kinezkoga, nego črni ruski čaj (teh); ter nek nepuSCa vodu tak dugo na listju, dok ova počrni. Najvige moramo pazljivi biti, kad pijemo alkoholična pila; ona bo krv raz« draiuju, ter ako ih odviše pijemo fondaju naše sile. Zganica nije niti potrebna, niti hasnö-vila za život. Žganica Škodi zdravju i slabi pamet, kotrigi pofneju drhtati Ona slabi probavu, tak ti se neraći jesti. Ima doduše ljudi, koji su oslarili pijuć tganicu ; nu to ZABAVA. Plivač. m Nekoj visokih tkolah dijak imal se je iz Calais u Eoglezka po morju prepelati. On dojde k-ladjostaji, prtljaga na ladja, kupi voznu karta za se te otide, jer je jofi dobta vriemena bilo dok se ladja gene, malo si okolica Vazgledati. Raigledavajuči sve kaj ga je zanimalo, a nepazeći na vnro) dojde k ladjo-staji, kad je več daleko u\'morju bilo na patu o Eoglezku. Ladja je dodale z-očmi mogel videti, ali kaj basni, kad po morja nije moči biežftti za njom. Bil je a velikoj nepriliki, jer njegova prtljaga bi a je na ladji te je bez njega n Eoglezka putovala, dočim je opet vozna karta samo za ova valjala, ako ba sad na dragoj hotél se a Englezka vozit\', bade moral po dragi krat za skape novce karta kupiti, Ovakse na obali toieči, dojde ma Jeden ladjar na proti te m« reče: »Za jeden dolar vis ja odpelam do vale ladje, koja je eno onde u moru-, jer ona mora onda radi plitkog morja daleko okolo krotiti, p mi s moj\'m čunom idemo samo jednako i tak sa jednu vara jošče pred nju dojdemo, tara se samo zgrabite za vužo, koje iz ladje visi i po njem oplazite gore na paluba. — Hočete ?• „Hoča!" odgovori dijak, plati jedan dolar ladvara, skoči a njegovu ladjicu a ov odtisne od brega, I zbilja kak je ladvar rekel, tak je bilo. Velika ladja morala je krniiti, a on je svojom ladjicum još pred oja došel, da ja je joi nekoliko minutah moral čekati. Iza toga je već i večer zastal, pak kad je dijak iz barkice a morje skočil te se ladji za vole zgrabil i gore palubu doplazil, nitko iz ladje u tmici nije videl barkica u kojoj se dijak dopola), samo sa na jedan krat videli dijaka, koj nije bil na ladji, kad je ona od ladjostaje, odhadjala, a sad tu ves moker na palubi (Verdack) stoji se saái. Svi ga obkole te znatikeljni pitaju, ođ-kud i kada je došel na ladju ? — On pak im odgovori: „Ja sam na váccacije odlučil u London oditi te sam došel u Oalais, da se u Englezku po morju odpelam, ali kad sam već svoju prtljagu na ladju preda) i vozna karta si kupil, otiflel sem na šetnju, medjutim je dofllo vrieme za Odlazak ladje i ona se od- tisne u morje, a ja sera baš došel, kad sera ju več daleko u morju videl, gde s mojom pttljagom put Englezke Jadi i. Kaj sem anda bil čineći? — Odlučim se hitro te skočim ovak oblečoni u morje i plivam za ladjum, dok sara ju sretno dostigol i sad sam eto ves moker kak mid.« Svi ga začudjeni nad njegovom viešlinom u plivanju, poslušajo, a jedan Englez, koj se je takodjer med putnici na ladji nahadjal, pristupi k-njemu, prime ga za rame te mu reče: „Ako hočete, vi morete pri men], kad dojdemo va Englezka, liepa dama novac zaslutiti a dielo nebudete imali baá nikakovo. Vi pojdete z-raenora u moju kuču, onde budete imali stan i koštu, kočiju s-konji na razpolaganje, u kojoj se morete na šetnju vozili, kad volja, k-tomu na miesec 600 dolarah plaće, tak dugo moj plan dobro izpadne, a na koncu, kad budete od mene odbadjali, dobijete na put još 1000 dolara, (jedan doiar ima na£e 2 frt) Jeli bočete moju ponudu prim\'ti „Hoću I" — odgovori dijak — I sad je bil Eoglezov, koj ga je odmah dal, otrde onde na ladji već, po gospodaki dvoriti. Kad je ladjo prispiela a Eoglezka, odpela Eoglez dijaka u svoju palaču, koja b\'la tak elegaatia nije dokaz, dt žganioa nelkodi, jer sigurno bi bili joi vekftu starost dočekali, da nisu žganicu pili. Cukor i mirodije ponekaj oslabe lestinu ajkohola, ali su ipak likeri Škodljivo pilo. Ako pijemo mertučljivo vino razveselilo nas bude i jačiti nam tčlo. Ako pak prekomerno pijemo ili do pijanstva, mesto da nas jafli, slabi nas; veselost preobraća vu nujnost. Kaj je človek mlajši, to menje tréba ovoga podraiujućega sredstva; nu starim ljudem jako hasni, ako ga mer tućljivo pijeju onda vu istinu izpunjuje svoj cilj} najmre razveseli i jači, (Drugi put dalje.) Grot Albin Csílky, • magjarski miuister za bogoštovlje i nastavu. . — \\ Ovih je dnevo\'r iziőla na raogjarskom jeziku knjitica ministerijalnoga tajnika Viktora Molnara, vu kojoj ima obdiren životopis vezdašnjega magjarskoga magjarskoga ministra grofa Csákya, a iz nje izvadili su političke novine najznačajnijih crtah iz života ovoga jako vućenoga muža i odreiitoga ministra. Te su crte takove, da zanimaju vsakog obrazovanog čovč\'ca, pak bi ga zanimale i onda, da je grof Osáky minister kojega god orsaga. Od tud nade uvjerenje, da budemo ovim kratkim izvatkom iz Molnarove knjižcc vgo-dili svojim ćitalcem, prez razlike,, da li dru-gać pristaju póleg cilja, k< jim ide grof Csáky, ili su njegovi protivniki. 0 grcfu Albinu Csékyu i vu domovini samoj se malo čulo i znalo kakti o javnom dolaycu na polju naiodne prosvjete, dokle nije postal ministrom bogvátovje i nastavu. Prvi njegov govor vu orsaćkem spravidću včinil je na njega pazljivo sludatélje,-koji razmeju ocrnjivati nutreánju vrčdnost govora h orsačkoga spraviíóa, ispitujući više njegove misli nego li oblike i zvonkost govornike rčći. Lična pojava ministrova odaje čovčka veoma ozbiljna i zoačajua, ali trézna i uz« trajna; Suhonjavih obrazab, prvlje mrgiv nego li pun, stoji za govora pognut i miren; jedino drugać mirno i blago oko rakresi se gda gda ognjom, a vusta odavaju nznljanose drhtavim smčžkom. Pisec veli o njem; slat« li so čovčk sa ministrovimi uazori, ili ne, priznati mu mora, da su to nazori neodvisna, svojom glavom mislečega i ovjerenoga mota. Odlučnost i sigurnost njegova sada odaje muža, koji je ne samo kakti magnat i£il\' pomno odgojenje, već se obrazoval za dale* kovidna "državnika s obilnim izprobaojem i visokimi navuki. Več kod prvoga njegvoga govora vsaki je bil o njem na čisto, ter se blafao motrenje ovoga muža prometnulo vu podpuno simpatiju, Već ona usrdna pohvala, kdju je izrekel o svom prediastniko, pokaza, koliko ovaj mol plemenito misli, a čednost njegova najde izraza yn Obećanja, da bode stnptl njegovim tragom. Niguo u.Lr\'e porekel rekel je jednom ptilikom — d . je uspomena pokojnoga baruna Ečtvčla i Augusta Treforta osigurana od omalovaije, ar je najvekši dél deneflnje magjarske prosvjete delo ove dvojice. Prvi je stvorit svojom postojanom delavnost-jam okvir (rame), vu kojem vezda delamo. Najprvlje trebalo je stvoriti fundament, a to je včinil Ečtvčs svojim idealizmom ; onda je trebalo naglo dalje graditi, a to je mogel Trefort svojom neumornom odvaflnostjum. Vezda pako tréba Čvrstih odredbah, a kojih neznam, hoće li mi pojti ta rukom, no ja hoća pokadati. Jenkrat ja jeden ablogat, da obrani sbog onih smutnjah, kaj ih je rodila naredba o prekraćivanja (tojest, da je dušobrižnik dožen podati duflobrižalku včre kerđteiiikove izvod iz matice) ter rekel, da je tu naredbu minister nasledil po svom predSastniku. No grof Csáky se stal i izjavil, da je ovo mnenje krivo, ar je ovu naredba on sam iz delal ter za nju i odgovarja. „ Ja se neigram sa načelima niti nedozvoljojem trgovine oko načelah", Ovak je rekel neg^ia grof Ciáky, kad se o tom delalo, da ili ostane pri svomu načelu, ili da odebere kaj je udobnije i lehkeáe. Vu omčkom spravidću vrlo se vugodno dojimlje razboritih ljadih ona spremnost, ko jom grof Cs&ky tudje mnenje slola, prosodjuje i napokon, ako je dobro, ter obećaje, da je bude uvažit ili izvráil. Isto je tak dobra navada, kaj grof Csáky, polatući vsako ljeto orsačkomu spraiišću račun o svom delovanja, vsaki pot razlaže, zakaj je ovo ili ono vČiull, a za kaj je koje kaj drugo, kaj niu se preporučilo bilo hitit iz pameti tli zakaj toga nije naogel speljati. Vsako njegovo obećanje je veksl, koj mora da je do termiaa Isplaćen. Pa komaj rődko o be čaje, pak se tim Ijape lufti od ostalih drftavnikab, koji kaj lesa obričeja, a nikaj nevčine. Njegova je röé sveta i kaj jo obrekel, to je reket bi gotova stvar. Jeden novinar, koji je {fano negda delal, obrnul se na njega sa molbom za podporo. On je hotel pomoči; ali nije imet va ti) cilj vile od 80 for. To je doziiačil, a v a platnenoj odluki, kojom se Ima! molitelj o podpori obavčititi, napisat je sastavljač va mlottUrstva primetbo, da molitelj more raćanati üt obilnega podpora iz proračuna za budoće ljeto. Minister je ztfpoveđ*?. da se U primetba izojitavi; ar bi moglo zgoditi, da i opet nebode penez vtn kasi, kad bode ovaj Čovčk, iskal jpodpora. \\ Grof Csáky )e sam razam i zdrav sad. On vsaka stvar razmiftlja soho i hladno i neda se nigdar svladati fantasiji, koja stvara prikaze i kvari sad Graf Csáky toliko obuzdava čuvstvo, da g« neoatavlja trésen sad ni onda, kad sudi o nezahvalnosti ili zbáatdvanju, kaj je samomu njemu izkazana ili vČInjena. Vsaku svoju neVigodnost tolnači kakti posljedica čovččje slabosti, a uklanja (vugiblje) se sam vsakoj slabosti Lak nigdo dragi. Ar ne déla nikaj, o Čem nijo zrelo razMžl^l, stoga je glavni biljeg njegova bića odloćnoot i temeljitost- On razpltava vlaku osnov«, vsaka namjera prvlje nego ti ide, da ja izpelja. Nu poklamkam je jednoö odločil, onda neod-N vlaOi ni malo, ar sna, da ne dčla lakoumno. Pravičen je beskrajno ter se o pravica nije morti nikad ogréáil. J<$noč mu se predložilo, da povisi dnevntčarom dnevieu sa 80 kr. na 1 forint. » —i Koliko plaće dobiva redoviti podtérnik? zapital je minister. (Koneo sijedi). kak kraljevska. — Tu Eoglez odmah nabroji 600 dolara, kakti miesečnu plaću nnprvo za jedan miesec te mu pokaže njegovu kočiju i dvorjaniks, a zatim odide u svoje sobe, koje su se na dragoj strani palače nahajale. Dijak, koj nije bit mogući prerazmeti, kaj to sve znamenujo i kaj bu stoga, ostal je ta, dobro je živel, puno se zabavljal i vozil se sim i tam, kad i kam je hotel, čekajući konec ove zagonetke. Jednog dana dojde Eoglez jod u jutro k-dijaka u sobu te mu sad odkrije, zakaj ga je a takovom plačum u svoju palača vzel: „Ovde u Engleskoj" — veli on dijaku — „Je jedan Lord, (kak pri naB grof) koj ima jednoga Arapinn, taj isti Arapin more plivati četiri ore daleko u morje, te je rrčeni Lord već mnoga vadlingu stim svojim črncem dobil. Na kad sem ja ouom prilikom videl, kad 8to vi ladja plivanjem dostigli, da ste vi bolje plivač od lordovog Arapin«, odmah sem zamislit lorda roge potreti njegovoga črnca kakti razkiićanoga prvoga plivaća obraniti, a jod k-toma od lorda pol miliuna dolarov na vadlingi dobiti. U to ime Bem se včera z-lordom za rečenu svotu zavadtjal, a danas po poldan ob jednoj vuri počelo med lordovim Arapinom i vami plivanje za vadlingu u morje. Priredite se anda junački, za da dob\'mo vadlingu od pol milijuna dolarov te lordovoga črnca za navek obdanimo. Vafl diel joflće zvrha pogodjene svote, nebude manjkal." Dok je englez ovo govoril, bilo je dijaku sad zima sad vruće, jer toga se nije nadjal, da bu svoju dobru plaću, grofovsku dvorbu na ov način morat odslužiti. Premiálava sira, premidlava tam; nikaj mu nemre na pamet dojti, kaj bi ga iz Škripca vun vzelo. Ako ide sa Arapinom plivat, zbogom je, jer zna lak plivati kak živec kamen, neide li, opet je zbogom, jer dojde zbog prevare pred sud. Kaj je anda čineći ? Na jedan krat mu sine u motdjanih te onak u nepriliki zamrmlja: „Dobro je 1 — Mozbit bu ovak idlo. — Bum probal, sad je već sve jeduo, puklo kud puklo l\' Po poldan u obrečeno vrieme dojde k morju Arapin sa svodim lordom i nsl díjak sa svojim bogatim englezom. Arap i dijak bili su a plivać-hlače oblečeni, a dijak je joi zvrha toga noail prilična ikatalju pod paz* duhom. Kad je eraao pti svojem takmacu zpazil pod pazduhom lkatulju, postai je znatiželjan, kaj tu more nntri biti, mozbit je kakova malina za laglje plivati ? — Pristupi anda k-njemu te ga aljad no zapita i B Moli m vas, kaj imate a toj ikatalji ?\' „Nikaj\' l" bil je odgovor. Crnac na ov odgovor postane jofi bolje znatiželjao. Sad je za stalno držal, da ov ima u t\'»j flkat-ilji, kaj olahkuje plivanje. Pristupi anda opet k njemu te ga liepo zamoli, da mu pokaže, kaj to nosi u flkatuljl. No kad ste tak znatiloljni«, - veli sad dijak — „Pak bí peglednite!« — Stim odpre flkatolja i pokaže Crnca. U Ikatalji se je nahadjala jedna salama, hleb krtbé i flafla vina. „Pak kaj badete stim?« upita ga ornac zaćudjefto. „Kajti ja plivam na dva do tri dana daleko u morje* — odgovori dijiak — „pak mi je onda strošek treba*. Crnac na té rieći presen éden stopi stopi k-svojema lorda te ga zamoli, da vad-lingu izplati kakti »gab^eou, jer ovak i onak je vsdlinga zgubljena, ako boda počeli plivati, poŠto oa samo na 3-4 vnre daleko more plivati, a ovak ako neboda plivati, barem neba crnac oblanjen. I ovak je včinjeno, lord )e eoglezo vadlingu platit, akoprem njegov dijak niti nije znal plivat5. v . Em. MU* KAJ JE NOVOGA ? Ceterdeset godišnjica vjenöanj«. i 24. aprila navršilo se 40 Ijet od vjenčanja Nj. Veličanstva cara i kralja Ferenc Jožefa s caricom i kraljicom JalSabetom. Tiho se je slavil ov spomen-dao vu cezarskoj hiti i vu celoj monarkiji austro magjarskog, ali sato ne manje srdačno i iskrenom radolća. Vsi narodi monarkije zahvalno osjećaju pre-blagofltiva brigu i milost svoga vladara, koji im je tečajem dugotrajne svoje vlade prutil vnogobrojnih dokazah svoje naklonosti i pomoći, pak se stoga i vst kraleno mole Bogo, da im još dugo aidrÜ čila i zdravu, modra i britna cara i kralja Fereno Jožef i njegova prejasou drolico, carica i kraljica Jalžabetu! Povraček kraljice vu Beč. Pred dvemi tjedoi ob 8 vari povrnula se je carica i kraljica Jalžabeta nakon viiemjesečne odsutnosti vu Beč. Kraljica je na banhofa dočekal samo kralj, ter se je finjom povrnal va cesarski dvor vo Lainz. Pohod hečke izložbe. I i Izložba za počka prehrana vu Bečo pohodilo je na dan otvorenja 2800, — 21. aprila 6818, a 22. aprila 24.427 perlonah, — ili skopa va tri dana 88.040 perlonah. Tretji den izločeno je 160 hektolitrov pive, 160 fllagah Sampanjica i 6000 boteljah vina. 8am jeden pražki klobasičat prodal je 2000 parov kloba&ićah i 600 velikih klobasov. Potres vu Grčko. Iz Atene telegrafnali sa 20. \\aprila : Denes Je va cöloJ Grčkoj bil potres. Vo Thebah i Ohalcisa - pornleno je v^e hižah. Od Ijnd^h nije nigdo zaglavil, ali ima viSe ranjenih. Đalnje vösti glase: Zaradi potresa oštećeno je vile hitah va Ateni, va Livadiji i A talanti. Sredina včereflujeg potresa bila je pokrajina Larisisa. Ta je raaorono (traleno) vile méatab,ter 20 dčcfe pokopano va ru»evinaq jednoga kloStra. Va Thebah je kvar aoameoit, ali nije ni jedna osoba osmrčena. Va Chalciso je osmrčeno 6 Ijodih. Va Ateni je skvarjeao vnogo biSah. . ^\' Vösti, koje stiSa iz Lokride o potresa, vrlo od žalostne. Broj aldovov vékái je, nego li se je a prva mislilo. Hüe sa poroSeae, stanovalki borave pod vedrim nebom. Vlada je poslala pomoč, Daluje včstl javljajo, da je potres bil va Solaau, Trlpoliti, Vola, na oteko Milo, vu Patrua, Megari, Koriotu i Lamifi. Vo vnogih méfltih porušile su se hite, najvile vo Thebab, ali sestoji, da bil bi ves varas poroten ; Jako so stradala mésta Skanderaga i Palla. Minister Basidis boravil je célo noć va telegraflčaom ureda i prijemal včsti, ter ih poiiljal kralja. S otoka Zaotea, koji je pred dvemi Ijetmi stradal, menjkaja včsti. oltre odredbe, da se kobilice kaj vifle moguće sfondaja i zaprčći njihovo Sirenje. ■ & , • % Zapleteno rodbinstvo. - Vu Felső Sipko va Magjarskoj pripetil se je ove dnevc ovaj rödki dogodjaj: Mati, vdovica, i njezina kči Ule su samot jednoga ter istoga dneva za otca i sina. Mati je vaela sina, a kči otca. Blatna djevica Orleanska. * Iz Parisa javljajo 22. aprila. Denes po poldan bil je va stolno) Notredamskoj cirkvi svečani Tedeum povodom proglašenja djevice Orleansko blaženom. Kardinal-nadbiákup pa« ilSki Biharú obavil je sam glavom cirkvoni čin. Oirkva je bila dobkom puna. Med oasočoimi bil je ratoi minister, general Mercler, guverner Pariza, general Saoasier papinski nnncij Ferrata, poklisari aostro, magjarski t roaki, prince hUe orleanske-vnogo notabiiitetab, senatorah i zastupnikah. Stroflkl Kbssuthova pogreba. Magjarske novine javljaju, da stroki Kossuthova zakapanja (sprevoda) iznose 60 do 70.000 forinti. Stroike plaća grad Budapeflt. Krivotvorene potdesetate. Vu Fürstenfeldo vo štajerskoj naftli sn ovih danab kod roSenja stare jedne kolibe bliza ciglane vu ^stčni 54 komada iolifinih petdesetačah. Protestnoga so ljeta va toj ko» libi Btanovali talijanski ciglari, od kojih so dva vlovili zaradi izdavanja krivih baukah. Po svoj priliki su Talijani i ove krivo banke ndi skrili. Neočekivana herblja. Iz LoAonca pred nekolikimi dnevi vu-mrla je ovdi 84 Ijet stara gospá Balovsky, koja je ves život sprevodila va najvekiuj skromnosti. Kak 80 Ijet stara starica idla je zamoS za mladoga človeka, koga ja sama čavala i dala na njega paziti. Pri odpiranju njezinoga teMamenta ae samo da sa se začu. dile oblasti, već najvile sam njezin tovaroS, koj nije misül kai ga čeka. Ostavila je najme 17 litrov prstenja i jedou košara zlatnih varah. Cölu ostavinu cöue na BO.OOOido 100.000 forinti. Glavni herb je njezin tovarufl. Dobre žepne I stene vure za fal cöae moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vo Čakovca (Pijac, SparkasBa). Pri njem se usimljeju vure takaj za popravek za fal- cčua. Kolera. Iz Lemberga javljajo : Zadnja kolera bulletin javlja, da ta od 7. do 20. aprila vo kotarih Borszizov i Hasjratin od kolere zbe-tetale 28 osobe. Od tih su 2 osobe ozdravile, 10 ih je vumrlo, 11 jo3 na vraCenja. Skakavci (kobilice) S otoka Sardinija javljala, da ia kobilice ondi opustolile 86 ©fcđnab. Vlada Jo izdala (tfekaj za kratek cas. Horvat: Ćudno je, da nemrem spati, kad god pijem teha." Magjar t Barátom, pri meni je uprav protivno, ar ja gda spim, nemrem piti teha." Gost; „Kak je ovo vino, kaj ste mi ga dali?« Kerčmar : „šomleuer" Gost; »To mu je brž čas samo krstno ime". Oteo (sineku, koji je bil prvi put vu Školi): »No Ivek, kak ti so dopalo vu Školi ?• Ivek: .Na svőtu néga\' premembei Domaj me natežu za vulia a isto tak i vu ikoli." A : „Zakaj ova gospoda nose tak Ijepu opravu ?" B : „Da im se nevidi ćrna dula. i ^_ Malar: »Neznam, kaj bum od Sa\'oiti, miti su mi pojeli gotovoga kipa: „Mačkina familija." Sluga: .Naj se vmiriju gospodin, ar ako su miši kipa izgrizli, to je znamenje, da mačke nisu bile dobro namalane\'« A: „Ova zaručnica, koju \'si mi preporuči!, nije za mene, bogata je, *li vučena." B: E pak dobro, preporučujem ti Katu, ona je siromašna i bedasta." Izbavljenje, v- Jo\'.ka se prebudil ves prestrašen. - Mati: „Ali kaj ti je, sinek, im se ti ves Iresefl od straha i znoj te poléva ?\' Joflka 1 „Oh, hvala Bogu, da je preSlo senja\' sam, da sam se ženil. Prijatelj. Muž: „Anda kaj fali mojoj žani ?• / Doktor: „Neopa am nikaj pogibeljnoga". Muž • „Jeli ste vidli Kali jezika?" Doktor : „Nisem" Mut: ,No, onda ste né videli glavnu stvar." • Priredil: GH&đ. EPeranojB. nu Buda 28-ga apriliSa 1894 23 78 13 II 40 VASÚTI MENETREND rNAkTOIlNViv. Indaal Napmka ■S 1 A , Gyors-pósta- 6a / ►H láfjeiYoiut Kanizsa i elé Reggel 4 39 gyors v » Délben tl 39 n > Éjjel 10 07 postav. » Heggel 5 52 vegyesv. Pragerbof (elé Heggel 6 06 postav. » Délután 4 16 n » Éjjel 1 17 gyorsv. Zágráb feló Reggel 6 60 vegyesv. » Délután 4 20 Varazsdig Rste 10 17 > * Dólben 11 44 „ Bobára Heggel 6 05 » Egerszegre DélutAn 4 28 ■ Krk«Blk Kanizsa felOl Heggel 6 61 postav. n Délután 4 01 » a Éjjel 1 14 gyorsv. > Este 9 32 ▼egyesv. Prafferhof felöl Heggel 4 88 gyorsv. > Dólben 11 29 postav. > Éjjel 9 55 • VurazMÜról Heggel Délután 4 22 vegyesv. a 8 50 • Zágrábból Délelőtt 11 17 a ■ Este 9 30 • Egerstegr 01 Délelőtt 8 62 n Bob&ról Este 9 42 a Cena žiika. — Gabona árak 1 m-.mázsa. 1 m.-cent;. frt kr. Búza Pflenica 6 — Zab Zob 6 60 Rozs Hri 5 — Kukoricza ó Kuruza stari 4 80 „ novi Árpa Ječmen 6.- Fehér btb Grah beli 5. - Sárga * » žuti 4.— Vegym » » zmédan 4. — v . 1 NYILTTÉE* Egésiselyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 450 külttnbözö fajban) méterenként 75 krtól 3 frt 65 krig, valamint fekete, fehér és ssines selyemsiOveteke 4n krtól 11 frt 65 krig szAllit — sima, koczk&s, csikós, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositió és 2000 kQlön-bözössin s Arnyalatban) ssállit póstabér és vám mentesen a privátmegrendelök lakására Heixnebei\'g G. (os. kir. udvarj sxállitó) selyemgyAra Zürichben. Minták pó«taíordnlóval küldetnek. Svájc tba ozimxett levelekre 10 kros és leve-leiöjapokra 5 kros bélyeg ragasztandó^_ ♦) E rovat alatt költöttekért nem vállal felelősséget a S*erk. ODGOVORNI UREDNIK M A R G I T A I JÓZSEF Glavni Burednik GLÁD FKRENOZ Hirdetések. t i 1680. tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. jáiáabiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirró teszi, hogy az államkincstár végrehajtatónak, Hollnb Oszkár, Hollnb Ferenc« 6a Nathália végrehajtást szenvedettek elleni 215 frt 60 kr. tőke követelés és járulókai iránti\' végrehajtási Ogyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a csáktornyai kir. jblróság) területén lévé IV. hegy kerületi 286. tk. 445. hrsz. a. 436 frtra becsült ingatlanra ar. árverést ezennol megállapított kikiáltási árbin elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1894. éri májas hó 25 In d. e. 10 órakor a IV. hegykerületi község biróbázánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni srándékozók tartoznak az ingatlan becsárának lüf.-át készpénzben vagy az 1881: LX. t. cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §.ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénzuek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság, mint tlkvihatóság. Csáktornyán, 1894. évi April hó 15-én. 622 1 — 72. szám tkv, 1894. január 7. Árverési hirdetmény. A perlaki kir. jbiróság, mint tkvi ható. ság közhirró teszi, hogy Zakál Henrik ügy. véd csáktornyai lakósnak. Blázsekovics Ágota fór|. Ribics Lénárdné m.- csányi lakós elleni végrehajtási ügyében 31 frt 39 kr. hátráló-kos tőke. ennek 1893. október 8-tól járó 6°|0 kamatai ezúttal 8 frt 50 krban megállapított költségbehajtáa* czóljábál (a n-kanizsai kir. törvszók (porlaki kir. jbirÓ9ág területén lévő a m.-csányi 423. sz. tjkvben. A f 909 hrsz. a. végrehajtást szenvedő és Bl&seko-vica Ilona Granatér Andrásné ée Blázseko-vica Borbála kiskorú m.-csányi lakósok tulajdonául felvett 51 frtra becsült egész in* gatlau az 1882. évi 156. §. a) pontja alap-ján sz n. a. A t 2500. hrsz. a. ugyanazok tulajdonául felvett 73 frtra becsült egész ingatlan ugyanazon t.-cz. alapján, az u. a. A \\ 4185. hrsz. a. n a. tnlajdorául felvett 73 frtra becsült <gósz ingatlan u a. t.-oz. alapján u. a. A f 4558. hrsz. a, u. a. tulajdonául felvett 12 frtra becsült egész ingatlan u. a. t.-cz. alapjá\'i ugyanott A f 2452. hrsz. a. ugyanazok tulajdonául felvett 158 frtra becsült egész ingatlan u. a. t.-cz. alapjón ugyanott A f 1817. a. hrsz- a. ugyanazok tulajdonául felvett 48 frtra becsült egész ingatlan u, a t.-cz. alapján 189i, eri mdjus hó 23 áa d. I. 10 órakor a m.-csány község házánál felperesi ügyvéd vagy hel>etteae közbenjöttóvel megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett bocsár. Árverezni szándékozók tartoznak a bocsár 10*|é-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezóhoz letenni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben még pedig t>z elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 45 nap alatt, a másodikat ugyanattól 75 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 105 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6*/. kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a perlaki kir. jbiróság telekkönyvi osztályánál és M. Csány község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság Perlakon, 1894. évi január hć 29-én. 512 1—1 Szagtalan és nyomban szaradó Valódi ciakis egy fél é« t Kilós Üveg palacakokban kapható. Utániáaoktól óvakodjunk 6* határozottan Cbrlstoph-íéle lakk k£r«nd0. Christoph Ferencz szobapalló-fénylakk u Isbstóvi tMil, hogy • uobik k mi«öli. alatt I haasniltattas sanak, mtvol a kellemetlen lui ós a lássd, ragadó. ««ir»di», mely 11 olajfsstiknek is u olsjtakknak sajátja, elkerflltetlk. »T kíVl tirürnral felWrUI el vosstenó finjrit. Meg k.U kttlönbóitotnl i Kinellett a hasuálata olyan sgy.isrü, bog/kik 1 ma«« réreihetl a másolást. A palló nedves lirgygyal foIUJrtllhetö, aeilküí, bo«y ■xlnexett nobapalló - fénymáxt, sárgásbarnát mahajjonlbarnát, mely akár oak as olaj festik fMI be a pallót a »1 tató rógl vagy uj__________________ foltot, korábbi mázolást atb; van asntán fWI be a pali4« s "egyúttal finrt Is\'ad. Bairt egvarint alkalmai ható rifi rag/ "J pallóra Teljesen bclód minden a fánymáa (wineietleu; uj pallókra U parketre, maly oaopan finyt ad. Kiilónósen parketre s olajfeetikkel mar bemásolt ogi.sen oj pallókra Taló. Caak fioy Vostaeso: gy.igu »obira.... ..... _ a kOxvetlen megrendelések minden városban, ahol rak U rak vannak, Ide küldendők. Mlntamisolisok 4« prospektusok Ingyen óa birmentvo küldetnek. A bevásárlásnál tes.ek ]«1 ajfeeiikkel mar bemisolt ogiasen oj pallókra való. \'(ínyt ad, enikilfogva nem AMI el a famustrát. csomag, kBrtllbolOI U nigyssbg mlr. (kit kósipna-Lra való) S frt. 90 kr.. va«y »\'/, mirka. _ i Ingyen i Jól v Így ásni a cigro a a gyári Jegyre, inlvel esi a Wbb mint 1810 íve létező gyártmányt sokfelé utánoxaaki. hamisítják, a sokkal rosssabb, s gyakran a eiilnak meg nem felold minősig-ben bossák forgalomba. ; Christoph Ferenc, k valódi notapalló-íiiyUU Klialilója és tsrUlli íiiriíji, Prága, K. Berlin. Zflrlch. Csáktornyán: CKAS7SE TESTVÉRESSlfL. ooooooooooooooooooooooooooooooooooo § Gyapjúszövetek § Bel- és Külföldi Divatáruk S Kamgarn, Cheviot, Tricot Egyenruházati- Lovagló- Vadász- Erdész és Libéria-Szövefek Peruvien és Dosking a magas papság részére Kocsi- Bútor és Tekeaszlal-Posztók ^egjobb minőségben és legolcsóbb árak mellett szállít vidékre, megrendelések utján ANTON SU ESS gyári-raktára Orácz (Styrla) Alapíttatott- 1744-ben. / , Minták kívánatra ingyen és bérmentve ftüldetnek. Elárusítóknak külön engedmény 1 500«-* IOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 911 tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat« A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Czeczarkó Julia ós özvegy Vreszk Györgynó síül. Ozeczárkd Mária mint Nenmann Albert engedményesei végrehajtatóknak, özv. Cze-czárkó Andrásnó sz&i. Mlinarica Mária mint t. óa t. szerinti gyám által képviselt kiskora Czeczárkó Jć^sef, Katalin, Mária, Julia és Amália vég rebajtást szenvedettek elleni 802 irt 19 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási Ügyében a nagy*kanizsaikir. tör-vényszék — a Csáktornyái kir. járásbíróság területén lóvó csáktornyai 146. tk. 191.hrsz. a. ingatlanból kiskorú Czeczárkó Józsefet, Katalint, Júliát, Máriát és Amáliát csáktornyai lakósoka.t illető \'/s részére tlöB frt kikiáltási árban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1894 éri májas hö 23 tk napián délilöttl 10 órakor OzeciArkó Julia ős tóária végrebajtatók vagy helyettesük közbenjöttóvel megtartandó nyíl vános árvetésen a megállapított kikiáltás\' áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartósnak az ingat lan becsárának 10°|9-át kószpóozben, vagy az 1881: LX. t.-cz. 42 §-b*n jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november bó 1-én 8838 sz. a. kelt ígazságügymlnisaterl rendelet 8 § ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy m 1881. LX. t-cz. 170. §-a értelmében a bánatpóuznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt itszolgá\'tatni. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Csáktornyán, 1894. évi márosiua 15 én. A&l: IhtI 680/94. sz. Árverési hirdetmény. i Alnlirott kir. bír. kiküldött az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a csáktornyai kir. járásbíróság 848/p 94. számú végzés által özv. Molnár Jáuosné bagladi lakos végrehajtó javára Molnár József csáktornyai ellen 124>t, tőke i ennek járulékai erejéig el rendelt kielégitési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 516 frtra becsült szobabútorok és szarvasmarhából álló ingóságok nyilvános árverésen leendő eladatja elrendeltetvén, ennek a helyszínén,vagyis Csák tornyán leendő eszközlésére 1894. éri május hó 8 án i. t. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán* dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a- legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is készpénz fizetés mellett elMatqi ÍQfpak. Mindazok, kik elsőbbségi jogot vólnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli je« leütéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bír. végrehajtóhoz adják be, Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t cz. 109 §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetc^M Kelt Csáktornyán, 1894. évi április 28-án. JfiindéMárfff/ak nagy választókban. 1 órás és ékszerész ||j Csáktornyán, főtér, az uj takarékpénztári épületben. - >oe»ogiL 620 l-l JkovqcsfcM József b!r. kikü\'döt*. Ajánlja dúsan felszerelt svágexi zsebóra-, arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru » * raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. a 3 _ > a * ^ I Olcsó árak metleII ■ y >K*K*XX*X*X*XXX*H IXX*X*X^*XX*K****0 M X X * Kiadó lakások. v- \' v iv A szűk utczai 248/189. számú házban Egy nagyobb lakás Egy kissebb lakás- ós Egy bútorozott szoba kiadó. Bővebbet a házmesternél. 517 1-* A Riohtor$S& TinoL Captiei oomp. Horgony-Pain-Expeller elnevetne alatt igen jó hirnóvnok örvond. v..nn ---:i,_ 1 ... .... <"• uwii lugjun tyjiuuuiag omiei Ezon tinktura már 25 év óta, mint leg " \' !szor általánosan kodvelt (m ennélfogva már további (^ánlásra nom szorul. C8okoly ára, üvogonkónt 40 kr.. 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lohotové toezi, ezon kitünö liáziszomek boszorzósót. Bevásárlás alkalmával a „Horgony" vó^jogyro ügyelendő, nohogy utánzatot adjanak, mort csak a vörös Horgonynyal ellátott üvogok valódiak. Ha a valódi Pain-Expollor holyben nom volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Richter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prágában vagy Török Józsof gyógyszerészhox Budapesten. Nyomatott Fiachcl Fülöp lapfalajdonosnál Csáktornyán. XI. évfolyam. Csáktornya, 1894, möjus 13-An 19» szám . BMrkwstfiTel irtekeml l«k»t min-<»nn»p 11 te 18 óra köa&tt — A lap SMllemi rteaira vonatkoaó atind«n kOiUaitay Hargitai J ÓK 001 aaaikeaaU) aarir* ktldwdt. tal i j ^MdaffdtFaa ^ófftetfcl dijak \\ t.—r. flirMM joUojoan számillalnak. MA6YAR. és íiORYXT NYELVEN MEGJELKNÖ TÁRSADALMI, 1SMKRETTKRJKSZTÖ * S2ÉPÍR0DALMi\\HBTlLAP. _Mc)j;)clenlk hetoiikhit egyxzcr; vnnáninp. A »Muraközi tiszli önhogélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« 8at. hivatalos közlönye. xi6a*«u«i trak i Égés* évra . . . ; 4 w Fél éne \' \'. . . . fi frt Negyed én* ... 1 frt Egyes axám 10 kr. j Hlrdaiteak mit alfor^tataak t Bndapaataa: Goldbarg« A.V. te Kekatola a klrd. ind. Bteabaai 8okal«k H., Dnkaa M , OppalJk iu, DanU O. L. 4. Urain« 4» HaraéL Flrönben: 8Un» M. NyiltHf petit tora 10 kr. 1 Birtokviszony és hitel. Pénzügyi én hitelviszonyaink — mint tapasztalatból tudjuk — tetemesen javultak. A pénzforgalom hazánkban jelentékenyen emelkedett. Hitelünk a külföldi pénz piaczokon javult. A. valuta a teljes értékét biztosítja 8 rövid idő múlva azt fogjuk észrevenni, a miből sok van: a pénz. J Pénzintézeteink nem állanak a betétek után arányban a keresettel. Nem szenved-het kétséget, hogy eme péniUgyi viszo nyaink íh tetemesen javultak, és jobb jövőnek néznek elébe. A földbirtok értéke rohamoian emelkedik. Olyan földbirtokra, melyet néhány év elŐtl ötvenezer forintért vásároltak, ma 10000 forintot adnak kölcsön és rme viszonyaink javulásával a magyar földbirtok értéke a külföldi birtok becsértékének színvonalára emelkedik és nagy mérvben emeli hacáuk hitelképességét örömUuket az ronija, hogy a Magyarországi földbirtokok nagyobbrészt külföldi kölcaönö\'tkel terheltettek, mely kölcsönök törlesztése éveken át le van kötve. Pénzintézeteink a nsgymérvü betétekkel szemben egyfelől éi a csekély pénz kereslettel más felől a belétek után a kamatlábat leszállítani kénytelenitettek. Azon hitelképes birtokos, kinek a külföldi hitelintézetnél hitel nyújtatott, mely olcsó kamat és előnyöd fizetési föltételek mellett szerezheti be pénzszükségletét hazai pénzintézeteknél és nem szükséges külföldi kölcsönt igénybe vennie, mi által hitelünk a külföldi pénzpiaozokon tetemesen emelkedik és hazai pénzintézeteink forgalma i^ hasonló mértékben emelkedik. A mondottakból önkényt értetődik, hogy hazai pénzintézeteink, nagyobb haúlommal fognának birni a nyílt piacz felett és állásuk kielégítően csak abban az esetben szilárdulhatna meg, ha betétek a kölcsönökkel paraleli egymás mellett, folynának. Szokjanak le pénzkezelő földbirtokosaink szón téves felfogásról, hogy a kül-löldi pénzintézeteknél 30-40 évi részlet törleszié\'re felvett pénzkölcsön olcsóbb kamat mellett szerezhető meg, mint hazai pénzintézeteinkben, de meg kell emlékez ntlnk kisbirtokosaink hitelviszonyairól is, melyek minden esetre figyelmet érdemelnek s megérdemlik, hogy ezen ügygyei bővebben foglalkozzunk. A kisbirtokos gyakran szorongatott helyzetben vau és a várandó termésre kisebb-nagyobb pénzköl özönt köteles felvenni. Kisbirtokosaink ezen szorongatott helyzetükben fűhöz Iához kapkodva, gyakran álon kényszerhelyzetbe is jutnak, hogy vagy kénytelenek birtokoktól megválni, vagy pedig várandó terményüket a kereskedőnek potom áron előre eladni. Nem lehet ozándékomban kereskedőink ellen panaszt emelni, és nagyon téves azon állitás vagy nézet, hogy az ily módon eszközölt pénzkölcsön a fóldmivelőt a tönk szélére juttatja. Nagyon téves azon nézet, hogy a kereskedő által meghatározott árak a termelő érdekeire és gazdasági viszonyaira károsak volnának — mert a mint tapasz* talatból tudjuk — az ily előre eszközölt Vétel és eladásra felvett kölcsönöknek gyakran a kereskedő vallja kárát, a menynyiben a szállítási határidő alkalmával az átvett ós előre megvett gabona sokkal olcsóbb árniveon áll, mint tényleg megfizetve lett, i De van egy más módja is a megszorult földmivelő segélyezésének. Pénzintézeteink nagyon helyesen cselekszenek, ha időről-időre különösen tavasszaf és aratás kezdetén a pénzsegélyre szorult egyei községek lakóinak\'— az illető községek elől* járói utján — kölcsöneiket felajánlván, segítségére lennének a szenvedő vagyoni viszonyok mellett szorult helyzetbe jutott fó\'dmüvelŐnek, kinek mód adatnék a felvett kölcsönt részletekben fizetni. A közgazdaság megjavalásán fáradozó vezérférfiak figyelmébe melegen ajánljuk ezen eszmék ápolását s bzzel megvalósítását. Megyei közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága május havi rendes közgyűlését Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 1. és 2-án tartolta meg. „ A „Muraköz" iá r o z á j a Emlékezés Sürosy Gyulára. írta : Leövey Kl&ra. As 1802 ik évnek vége felé hozták Sárosy Gyulát as uj épületbe. Én már akkor régi lakója voltam a foglyok által úgynevezett Babylónnak ; olyan „Piros Pisla- valék az V. pavillonhan. Ismertem a rabság minden nehézségét, szigorát. Nagyon éreztem az anyagi és szellemi nélkülözéseket. De a hosszas fogság alatt megtanultam azt, hogy miket lehet némileg könnyíteni a helyzeten, hogy a tökéletes szellemi nélkülözés folytán : eltompulá« vagy elmezavarodás ne szállja meg a lelket. Ennek tudása erkölcsi kötelesség vo t. Midőn annak hire terjedi el, hogy Sárosyt az Újépületbe hozták, egész rémletesBégben állott elöltem a köliö helyzete, hogy minő szörnyű lesz állapota azon tétlenségben, midőn ezer gondolat ssihong az agyában, s azt leirni nem ssa* bad óm nem teheti titokbau sem, mert nincs semmi Írószere. Tapasztalásból tudám, hogy egy darabka rajzónnak se volt szabad lenni a fogolynál. Sárosyt én soha se láttam, ciak költeményei voltak előttem ismeretesek, s ezeknél fogva tisxloMem a nevét És mint politikai fogoly már testvér volt; mert az igazi testvériség: a közös szenvedésben fejlődik. Első gondolatom volt, midőn megtudtam Sérossy Gyula ottlétét, hogy DÓmileg segitsek a sorsán. Papirt s hozzávaló Írószereket küldtem neki. Igaz, hogy ez nagy merény volt, mert ha kisül, hogy nei^em papirom van, a legnagyobb börtöni szigornak lettem volna kitéve, pedig már különben is nagy mérvben éreztették azt velem... De csak azon gondolat vezérelt, s es felejteté el u történhető veszélyt, hogy fogolytársamon segitsek. Másnap azon az uton, melyen a papirt küldtem, egy becse* kölleménynyel tisztelt meg Sárosy. És igy ment ez tovább. Én is irtam neki olykor s ö gyakran küldölt egy-egy költeményt, melyekben az Újépület titkait örökíti meg. Nevesetea volt ezen levelezés módja. Voltak az Újépületben alföldi iöldészek, \'mint politikai toglyok, kiknek némelyike már el voll ítélve, néhány hónap vagy félévre, s némelyik még várta az ilélelót, Ezen foglyokat felhasználták a fát hordani a szigorúan elzárt foglyok számára. A jó. földész honfitársak a legnagyobb büntetésnek lehellek kitéve. Két névre emlékszem, ezen földész fogolytársak közül- Egyik Győry István volt Orosházáról, h másik Mezei Sándor. Az első kiszabadult, az utolsót szegényt: az Újépületben végezték ki I Szerencsére darab ideig naponként ugyanegy ember Jött, s ez voll az én levélhordóm s a SArosy Gyuláé. Ha reggel behozta a fát. bedugja az ágy alá, s ezzel együtt odatévé a parányi tekeroobe göngyölt levelet, s halkan mondá: „Van Gyulától." Ha nem volt, akkor nem szólott semmit. Egyik levélben leirta, milyennek képzel engem. Termószetes, hogy fogolyábrándos képzeltével, érdekesebb képet irt a valónál. Levelét azzal végzé, hogy egy szellemi csókot kér tőlem. Véletlenül levelének ezen pontjára nem le-* leltem. Megtudván később, hogy Sárosy Gyula egy krajozárral sem rendelkezhetik, minden pénzt elvetlek tőle elfogatásakor. Ekkor a mi hüségfis levélhordónktdl küldtem neki öt forintot. Erre irta azon tréfás és mégis komoly tartalmú költeményt, h melynek II. része igy kts-dődik: .Nem kaput tőlem több verset Klárikám. Levontál egész a prózfcba. Szellem csók helyett küldöttéi nekem öt p*ngö forintot, hiába 1 Az Újépületben hozzám küldött költeményeinek általános ciime volt: „Klári kádok.* És több nevezetes ujópUleli tapasztalás volt némelyikben leírva, de melyeket fájdalom nem volt szabad megtartanom. Sárosy határozottan kérte azoknak elégetését. Erősen állitá, hogy 0 minden költeményét, melyet már egyszer leirt, könyv nélkül tudja. Ezen versekből oaakugyan jelent ls meg néhány, a Sárosy Gyula kiszabadultával, szépirodalmi lapokban, de ugy mint Balassa Bálint versei. Bájok ösmertem. A Sárosy Gyula össsea költeményeiben, melyek utoljára megjelentek, következők Írattak a fönnebb emiitetten kivll as Újépületben: Elnöklő főispán üdvözli a megjelent bixott-»ági Ingókat; jelzi, hogy a törvény értelmében • közgyűlésnek fő lárgyát ax évi xársxátnadások képeiik, továbbá oly admiuistrátixnális ügyek, a melyekben érdemlegesen intézkedni a közgyűlés hatásköréhez tartozik. Majd raegemlékeavéo a közel múltban a munkás nép között felmerült siocsialistlkus mozgalmakról h aiok káros következményéről, örömmel Jelezé. bogy vármegyénk ily kóros állapotoktól meni. Kegyeledel emlékezett meg Ciukelter Józaetről, a vármegye fáradhatatlan buxgalmu elbunyt fösxámvevőjéröl, a ki 32 évig önxetlen munkásságával s/olgAlt« a vármegyét s indítványéra a közgyűlés Czukelter Jówef főszámvevő elhunyta lelett jegyzőkönyvileg fejezte ki mélyen« érxett fájdalmát A törvényhatóság állapotát feltüntető alispáni jelentés tudomásul vétetett. Tárgyalás alá votle a közgyűlés a gaxda-aági egyesületnek a földmlvelésttgyi minisxterhex intése 11 és onnan nyilatkoxás végett leküldött felterjesxiését, melyben a ssölővessxő forgalomnak a vármegyében való szabaddá tételét kéri A közgyűlés már 1891-ben hozott határozatával azon kivánságát jelentette ki, hogy a szőlővessző bevitel a vármegye egész területére szabaddá tétessék. A közgyűlés pártolva • gazdasági egyesület felterjesztését, ma is aion óhaját fojeti ki, hogy a szőlővessző forgalom a vármegye egész térülőién teljesen szabaddá tétessék- Amennyiben pedig ext a minisztérium egyes községek bejelentett tiltakoxásai miatt a vármegye egész területér« kivétel nélkül elrendelhetnek nem találná, kéri a közgyűlés, hogy a sxölövessxö forgalom korlátozását osak a bevitel ellen tiltakozó községekre nézve tartsa fenn. A közgyűlés határoxatilag kimondotta, hogy a vámpénztár pénzkészletét, illetőleg a tartalék-t alap tőkéjét értékpapírokba nem helyezi el. A Sümegtől Keszthelyig, továbbá Alsó* Lendvától Hegedéig tervexett helyi é. vasútra nézve, a melyekre vonatkozólag a vármegye törvényhatósága az elvben való segélyezését már előző köig/ülétébeu kimondotta, továbbá a Ta-polczától Keszthelyig tervezett h. é. vasútra néxve, a melynik elvben való segélyezése most mondatott ki, a vasúti bizottság javaslata alapján a közgyűlés amas egyértelmű határozatot hoqfa, hogy mind a három b. é. vasútra nézve az érdekeltség tegyen tüzetes jelentést a vasút hossaáról, a felépítés költségeiről, valamint az, érdekeltségi kör eddigi boaxájárulásának nagyságáról a mely adatok alapján fogja a vasúti bizoCság javaslatát megtenni mindegyik h. é. vauira, « , vármegyei hozzájárulás nagyságára néave. , J Bórtöndal.\' „Bevezetés. Verhür. Iszonyú puffanás. Éjjel. A.Babilon imája" is az Újépületre vonatkozik, mert az V. parii Ion van értve alatta. Ezt a Sárosy .Arany Trombita" ezimü ujtágábao olvastam elösxör. Sárosy Gyulát az Újépületből várfogságba vitték, előbb mint engemet. S igy szakadt meg a mi nehéz uton v«ló levelezésünk. > 1869-ben Stuttgártban létemkor megküidiók nekt.-n, akkor megielent költeményeit Sárosy Gyuláuak, s ezen versek közölt találtam egy költeményt, nelyet bizonyosan fogságon kivftl irt, mert axt nekem nem küldé meg ax Újépületben A versszak eleje igy van ; „Egy csókot kértem s te megtagadtad." Ez «ma fönnebb emiitelt szellemi ctókrs. vonatkozik s as n költői jóslattal végződik: „Te még sem adsz hát osókot életemben ? Majd azt ott fenn az angyalok. Te roep csókold meg egykor a keresztfát — Ua majd hazámhoz hiven — meghalok 1" Sárosy Gyulával néhány levelet váltottam kiszabadulásunk uián. MegkQldé nekem aroaképét. De soha személyesen nem találkoztam vele. Még eddig a keresztfáját se lálhatám, mely-nek meglátogatása honleányi kötelességem. Zala-Egersiégen . harmadik gyógyszertár, Kestlhelyen és Csáktornyán második gyógyszertár felállítása tárgyában beadott kérvények egyikét sem párto\'ta a közgyűlés s ily irányú jolen-tést terjesxt fel a minmterhez. A kereskedolemügy í miniszter leiratában tudatja hogy a törvényhatósági közutakon levő műtárgyak helyreállítási költségeire 6000 frt segélyt helyez kilátásba. A» vármegye monogfafiája ügyében ax illető választmány megkerestetik, hogy saját hatásköré, ben tegye meg a legszükségesebb imózkedéseket ax iránt, bog/ a vármegy« ir.onograíiéja mielőbb befejeztessék. • A kéményseprői dijak szabályozása tárgyá ban javaslattétel végeit a vármegye alispánjának elnöklete alatt bizottság küldetett ki. Koller István bizottsági tag indítványára a közgyűlés a kormányhoz leltfrjestíóst ir.ióz olcsó gazdasági aónak kiadása tárgyában s ex irányú kérvényét pártolás végett az ország összes törvényhatóságainak megküldi. Csáktornya község képviselőtestületének a villamos világitás tárgyában, Mura-Csány község képviselőtestületének a hiteltelekkönyv másolata megszerzése tárgyában hozott határozatai törvényhatóságiig jóváhagyást nyertek. Szobotloza és Jutcsevecz községben községi ingatlan szabad kézből történt bérbeadását, va-valamint Mura-Füred község képviselőtestületének telekkönyvi kiigazítást tárgyazó határozatát a közgyűlés jóváhagyta. Gerenosér . György drávavásárhelyi taniló özvegyének nyugdija 133 frt 33 krban, Tiszai András dekanoveoii volt tanitó nyugdija 286 frtban megkllapittatván, egyúttal közgyülésileg megállapiitatolt mindegyiknél azon összeg, amit as illető községek nevezetlek réséére a» országos tanítói nyugdíjalapból kiutalt nyugdijilletéküknek kiegészítése végett fizetni tartoznak. v K Q15« fél ék. — gúnkösd. Ragyogó, mad\\r-da!ós, vi-rágillalos szép Ünnep, oh jövel a mi leikeink megvigasztalására I Hiszen te is egyik kivételes normanapja vagy az emberiség nek, midőn a földi sa\'aktól. az ünnep ki vételes nagy alkalmába megtisztul az em ber : midőn kenyérgondjainkat leszereljük én közöl vagyunk a léink absolut jóságához, a vallás-nyújtotta gondolathoz, hogy lelkiharmóniánkat a földre szálló istenség adta. Szép tavasz I a legpoetikusabb ünneped a madár dalos, pünkösdi-rózsás Pünkösd. Az élet viszontagságos, az ember bánatra született a földön. Ám azért egy-két csapás, avagy balsiker esetén ne zsugorodjunk össze, megujuló hittel, bizva-bizva, a remé nyek feszülő vitorlájával . indítsuk már-már elmerülő sajkánkat, s e nap, a mely vígadozásunkra adatott, találjon meg meleg érzései közö t és emeljük felebaráti szere tettel embertársainkat keblünkre ezen a rzép tavaszi ünnepen. Bo\'dog ünnepeket lapunk t. olvasóinak I £f#gAfrd A csáktornyai jólékony nőegylet 894. évi junius hó 2 án segélyalapja javára a m. kir. állami tanitóképzöintézet j kertihelyiségeiben tavaszi tánczmulateágol rendez Rendező bizottság: Bernyák Károlyné, elnök Czvetkovics Antalné, Dittrich Jánoané, Hackl Károlyné, Dr. Kras30vecz Ignáczné Margilai Józselné, Pethő Jenőné.Tóth Lajosné, Woll&k Rez3Őné, Ziegler Kálmánné. Fink Antal, Dr. Hajós Ferencz, Kovács Emil, Mayer József, Mesterics Aladár, Molnár Ferehcz, Nsgy Elemér, Neuman Salamon, Szilágyi György, Thorday János, Timár Mihály, Vaucsini József, Vázsony József, Weltendorfer Bertalan, Zakál Vilmos, Vran-csics Jenő vajda. Kezdete d. u. fél 6 órakor. ! BeléplidíJ: személyjegy 1 frt családjegy 8 i frt. Felüifizetések köszönettel fogadtatnak. A mulatság kedvezőtlen idő esetén is meg-tartutik A hölgyek kéretnek lehető egyszerű ruházatban megjelenni. — 4 nS- # <fu*be ujabban a kö-vetkező tagok léptek be: Barsch Henrik szállodás Perlak, rendes tag fhetett 2 frtot , Kele György jegyző Kotor rendes tag; Rabenste\'in 8amu tkpónztári^ igazgató rendes tag, Kollay Rókus földbirtokos KotOr rendes tag. Spiegel József gyámolító t«g Kotor (fizetett 1 frtot)! Pol ák IgnáCz gyámolító tag Kotor (fíketett 2 \' frt fiO krt); Pollák Lipót gyámolifó tag Kotor, (fizetett egy frtot); Pollák Henrik gyámolító fag Kotor,, (fizetett 1 frtot); Vlasios Remus gyámolító tag Kotor, (fizetett 1 frtot); Elirenvald Béla gyámolító tag Kotor, (fizetett 1 frtot); B U. gyámolító tag Kotor fizetett 60 krt) ; Sáfrén János gyámolító tag Kotor, (fizetett 1 frtot) ; Rózsai Mór gyámolító tag Kotor, (fizetett 1 frtot); Szálai Géza gyámolító tag Kotor (fizetett 1 frtot); Kele István gyámolító tag Kotor, (fizetett 1 i tot); Kotori takarékpénz. tár Kotor, rendes tag; Eugl Ödön Kotor rendes tag; Domínics Mihály Kotor rendes tag, Pataki V. gyámolító tag (fizetett 50 krt.) — ^ murajiomhit gvaaafalvat ugy az alsó lendva-muraszombati és muras.ombat-regedei vonalak kiépitéaéoek ügye jelenleg a bécsi pénzvilág fgyik lege\'őkelőbb tagjának kezei között van. Közegei közelebb bejárják azon vidékekel, melyeket a tervezett vonalak átszelnek s a nyomjelzési munkálatok, kidogozott tervek s u benyuj« tott pályázatok most a jelzett pénzügyi tekintély közegeinek tanulmányozása alatt állanak. Körülbelül 10 nap alatt eldől, hogy számithatunk •e a vasútnak ezen részről való kiépítésére. — <§ik&lditftt Csáktornya város számadása az iskolai alapvagyonról (1893 ) Alapvagyon 1893 ik év végével 7462 frt 98 kr. egyéb alapítványok 1197 frt 46 kr. Az iskolai alapvagyont kimutatja Pru-szátz Alajos városbiró. A kimutatásban benfoglaltatik 22 alapító neve is Az ekő alapító Bogatics Ferencz felső királyfalvi korcsmáros volt, a ki 1803-ban 100 frtot adományozott h csáktornyai iskola részére 200 frtot hagyományoztak Steinbauer-Kiozhoffef Mihály Csáktornyái lakós 1804-ben, Hauük Mihály zágrábi érsek 1846-ban, Mihálicz József zágrábi apálkanonok 1846 ban és Marinovics Miklós csáktornyai ügy véd 1856-ban. Legutolsó hagyományozó Királyi Pál volt, a ki 1892-ben 2000 frtot hagyott végrendeletileg a csá><tornyai elemi és polgári iskolának.\' — & ÍQ96 ivi 0rsxdgos kiállítás zene és színművészeti előadója: Dr. Válí Béla, a .Zene és Színművészeti Lapok" szerkesz tő;©, mint értesülünk legközelebb városunkba jönni szándékozik a zene és színművészeti ereklyék megtekintése végett. Nevezett szakférfi tisztelettel felkéri ezennel mindazon mükedve\'őket, a kik valamely zene avagy színművészeti ereklye, ós pedig régi hegedűk, zongora, orgona, tárogató, hadi sipok, kürtök, hangjegyiratok, levelek, naplók, színlapok stb effélék birtokában vannak, nemkülönben aaokat, a kik városunk egyes régi művészei kőiül valamely emléktárgygyal avagy utbavezető adatról tudomással birnak, hogy azok felől nevére ozimezve egy levelező lapun érte itsék. Budapest, Korepesi-ut 81. *zám alá czi-mezve.) $aifl) JÜfik. A polgári házp-s ságról szóló törvényjavaslat a főrendiház előtt huszonegy szótöbbséggel megbukott. — A memorándum pört a héten tárgyalták a kolozsvári törvényszék előtt. — Hihármegyéből kolerahirek kellek szárnyra; Kondoros Mihály kocsics kojeragyanus tünetek közölt megbetegedelt; a megyei tőorvos rögtön a helyszínére utazott. — Hódmezővásárhelyre egy század katonaságot helyeztek el a szocziális mozgalmak elfojtására; a katonák egész aratásig ott maradnak. — A rózsaleányünnepet az idén Szent-Ivánon tartották ; a megkoszorúzott és megesketett rózsaleány Han Mária, vőlegény Stocker Ignácé volt. — Posilovics zágrábi érsek pápai prekonizácziója f. hó 18-án lesz. — Az első magyar tengeri uszódockot Fiúméban mopt bocsátották a tengerbe. — A mult vasárnap véres összeütközés volt az oláhok és magyarok között, melyet a dorbézoló oláhok kihivó viselkedése idézett elő; pópa és Petrán szemináriumi tanár vezetése mellett szemin. növendékek vitték a lő szerepet. — Az aszódi javítóin t é z e t b e n Zima növendék egyik társát agyonlőtte. — Az ország jelentékeny részében voltak fagyok, havazás és dér a mull héten. — Mosógép (Zaraki János Varsóban). Gzen mosógépnél a mosandó ruha sima, barázdált vagy púpos hengerek között megmunkáltatik, melyek mind egy és ugyanazon irányban forognak és forgásuk közepette egymástól eltávolíthatók, vagy egymáshoz közelíthetők, hogy igy a mosandó ruha kivánat szerint többé vagy kevésbbé összesajtoltaspék. Qázleg-motor. Egy ujszerll motort talált fel Diesel berlini mérnök. Légköri levegő 90 légnyomás alatt hirtelen sllrit-tetik, miáltal az nagyon felhevül. Azon pillanatban, melyben a dugattyu visszafelé tart, széngéz vagy gyúlékony gáz bocsáttatik a hengerbe, mely a hőtől rög tön meggyulad Az igy bekövetkező robbanás erejé hajtja a gépet. Az egy lóerőhöz szükséges szénfogyasztás csak 0*22 font. Mivel a gép méretei egy hasonerejfl gőzgép méreteinél sokkal kisebbek, ezen mo tor nagy theoretikus haladást jelez. CSARNOK. Hol van a gyerek, Irta: Rónnpz GuaztAv. Jókai Mór koszorús irónk sok évvel ezelőtt már megírta: Kálmán Királyunk és Almos herczeg szomorú históriáját, termé szetesen drámát csinálván belőle Könyves Kálmán czira alatt. És mennyire bizonyos, hogy soha el nem képzelte volna, hogy milyen bohózat lesz belőle a drámából Szinnyér-Váralján a vendéglő udvarán, Thalia templomává avatott szekérállásban annak idején Bájligeli szinigazgatása alatt. Ehhez hasonlót még olt nem produ káltak többet y A darab teljesen uj volt,* a színészek pasaióval tanulták a gyönyörű verseket; már ki is voll hirdetve, arról beszélt egész Váralja. Hja, abban az időben még a hazai történelmi drámák iránt is érdeklődött egy kissé a publikum — legalább Szinér Váralján. , Blau Kóbi, a ki különben sárközaljai nagybirtokos és bőrkereskedő volt, de a saison alatt Váralján mint elsőrendű gigerli szinházudvarló, színészeknek kölcsönadó ós reklámcsináló gavallér szerepelt, naponként hordla a próbáról 8 híreket a ezukrázdába, gabnaosarnokba, a hol csak megfordult a darabról, — egekig* magasztalván, hogy még ilyet — Jókai sem irt És a mit Kóbi mondott, azt szent Írásnak vette mindenki, mert tudták róla, hogy nagy összeköttetései vannak a kulissa körökkel. No, de büszke is voll erre Blau Kóbi. Pár nappal az előadás előtt ismét szóba jött a gabonacsarnokban a Könyves Kálmán. « Kóbi anzagolt szokása szerint. A társaságban volt Fuchs ur is a gabonakereskedő Medgyersről a ki szintén beleszólt a társalgásba. Mi az Kóbi? A Könyves Kálmánról beszélsz? Jaj I az nagyszerű egy darab, én lóltam is Szalmáron; van benne egy gye* rek is. A hallgatóság ránézelt Kóbira, a ki eddig elég csodálatosan sohasem emiitelte a gyereket. És erre KóbU elöntölte a düh. Hogy egy közönséges, gabonában utazó többet merjen tudni színházi dolgokról mint ő, ezt mftr nem engedheti meg; büszkén és hirtelen odavágla a Fuchsnak: *» i Tudsz is te ahhoz I hiszen abban a darabban nincs is gyerek I A hallgatóság iKóbi urat művészi dolgokban csalhatatlannak tartván, természetesen az ő pártjára állt; de Fuchs ur nem tágított a gyerektől. Széniül erősítette, hogy ő már látta a darabot, igen is látta a saját szemeivel egy forintos zártszékről - és volt benne gye rek — szegénykének még a szemeit is kiszúrták I — hogy ő gazember legyen, ha nem igaz I Blau Kóbi tekintélyére nézvést azonban mindennek daczára tagadásba vette a gyereket. Fuchs annál jobban állította. A hallgatóság ingadozni kezeett. Kóbi tekintélyét veszélyeztetve látváu, azzal vágta ketté a vitát, hogy henczegve oda kiáltott Fuchs urnák : — Hát fogadjál velem 100 foriütba, hogy nincs benne gyerek. Fuchs ur kénytelen volt fogadni. — Blau megmentetle tekintélyét. Mert ha ö egyszer 100 forintba fogadni mer, akkor neki van igaza. Blau azonban nem volt ilyen bizonyos a dolgában ; az igazgatót kérdezik meg. — Van e a Könyves Kálmánban gyerek ? — Van bizony, felelte a direktor — még a szemelt is kiszúrják- Kóbi meg voll semmisülve. Hümmögött egy darabig, végre el mondta a fogadást Sajnállak, de biz aöban van gyerek I ezt a fogadást elvesztetted l Különben mi neked száz forint ? vigasztalta a direktor. Mit, hogy Fuchsnak legyen igaza, soha1 Tudod mit pajtás, neked adom a 100 forintot, ha nem lesz gyerek a Könyves Kálmánban ? —- bőgte oda foghegyről az igazgatónak. Száz forintlll Bájligeti nem lett volna igazgató, ha el nem fogadta volna. Meg vagyok róla győződve, hogy száz forintért magát Könyves Kálmánt is kihúzta volna- A fogadásnak hire ment az egész környéken- Lesz-e gyerek, vagy nem lesz gyerek ez lett a napi kérdés Váralján. Ez az általános érdeklődés eredményezte aztán, hogy a Könyves Kálmán előadására ugy megtelt az állás, hogy csak azért nem nyomiák ki a falait, mert nem voltak falai. Fuchs ur a nézőtér jobb, Blau a baloldalán foglaltak helyet, ők voltak pontjai az érdeklődésnek. A darab sem keltelt már érdeket, mindenki azt firtatta lesz-e hát gyerek? Kóbi ur diadalmasan nézte Fuchs urat, a ki biztosan érezyén magát, nyugodtan várla a gyereket. A gyerek pedig csak nem akart előkerülni. Vége volt az első, második felvonásnak, lement a függöny harmadszor is, gyerekről szó sem volt. Fuchs ur kezdte magát rosszul érezni, de azért még bizott a kél utolsó lelvonásban. Kóbi meg nem állhatta; hogy felvonás közben át ne kiáltson. Látod Fuchs, nincs gyerek. A mire a publikum részéről szörnyen megt&paolták. Meg is hajtotta magát. Csak várj, csak várj — felelt vissza a másik 1 okvellen kell annak a gyereknek lenni. Igy lett vége a harmadik és negyedik felvonásnak gyerek nélkül. Az egész publikum Kóbi pártjára állt, de Fuchs nem hagyta magát. Várj csak várj, kell annak a "gyereknek lenni. De bizony nem volt. Lement a függöny utoljára visszavonhatlanul. Gyereknek híre hamva se volt. Fuchs le volt főzve. A publikum éljenezte Blaut, Blau le-nézte Fuchsot Fuchs pedig fizetett. Legalább megmutatta, hogy gavallér. Slande-pede ott * pubikum előtt átadta XóbV.ak a százast. Blau Kóbi hajtogatta magát és diadalmámorában büszkén vágta oda Fuchs barátjának : Látod Fuchs, hogy nem volt benne gyerek, de már most fogadjál velem másik száz forintba, hogy ha még egyszer előadják a Könyvest, akkor lesz benne gyerek .?,,uchs azonban semmi szin alatt nem akarl fogadni. FELELŐS SZERKESZTŐ MARQITAI JÓZSUA XI. tečaj- Vu Čakovcu, 1894- 13-ga majura. Broj. 19. 8 a radnikom mo«I J« «T»kl 4m gororlti med II i 1» Torom. — 8t» poHIJk« tliai« M ud rt »j* mo-Tisak. b»J M\' poliljajn nm Um SÁmrgíW J«S«r» urednika va Ćakov*«. Pred p latna cena )«t Na celo leto . . 4 (rt Na pol leta ... 2 frt Na četvert leta . , 1 frt /Pojedini broji koltajn 10 kr. Obima« m polu p>gođb« I hi ratanaj*. blaMJitr«) l^UTU rtMb«! HllpOT. k IM M prod pl *U I obauano polllj^jn. uh horvalakor i I magjarsUom Jnfkn izlazeći đružtvenl znnniitvenl I povaéljivi Uni r.n puk.^ ^Izaazd. 3©ca.oixlcra.t 1 to: vu e-g-gOca nodloljTa Slutbeni glasnik: „Međimurskoga podpomagnjučega činovničkoga druživa t .Čakovečke Sparkasae", „Medjirnurske sparkasse". i t. d. Zdrávoslovje. 4- Oprava. Jzbirajuć opravu, trebalo bi, da vifle pasimo na cilj, vu koju ju nosimo, ne pak kak to nav\'aduo biva, da 66 vide po himbe-nosti i modi ravnamo. Pri opravi moraö paziti na ovo : a) da odgovarja podneblju, godišnjoj dobi, dobi dana, vremena, broju Ijetah, telovnomu ustroju, spolu i navadni. b) Da vse déle tMa jednako g<ije, ali da zrak ipak do njib dopréti more. Oprava nesme b ti ni pretopla, niti prehladna. Gdo se odviše toplo odčva, odvifle se znoji, koža taj inoj vpije, vlakna tim oslabe, ter se lehko čovčk prehladi. Ovdi kak i povsud najbolfla je sredina, isto tak Škodi prehladno se »đgvati, kak i pretopio. c) Oprava mora, da je navčk čista* Opravu i rubje treba višekrat mčnjati i tak isto posteljinu. Gdo nečistu opravu noái, mora zbetežati, ar koža izhlapljivanja iz zamazane rubenine, opet vu se prijemlje. d) Oprava nesme biti pretésna. Pretésna oprava Škodi : ona atiflće i nagrdjuje tčlo, ili posebne déle njegove, ter prčči cirkuliranje krvi. Vu ljeti onu kožu draži, na vekflu delatnost, ter nas tim več ma slabi; vu zimi pak nas nečuva dosta od hladnoče. Zato se trčba čuvati tésnih ovratnikov (golérov), kaputah i pruslekov ; pretésnih i prevuzkik rukavov. fitomiah i obuće. Osobito pako treba se --------U__1" oslabjuje žilice, zrak nemre do nafle kože dopréti, izparivanje kože nemre iihlapiti. Krzneninu morali bi samo stari ljudi, ter vu oitroj zimi nositi. Upotrebljujuć posteljinu valja Opaziti na zdravstvene regule. Perje smije ae samo za malo dfcu i za stare, slabe ljudi opu trebiti, drugaö nije zdravo. Gdo na perju apava i perjem se pokriva, vnogo se bude znojil i jako oslabil. Osobito v ljeti nevalja na perju spavpti, ar jako izparivanje kote vu se prima. NajbolSi material za posteljinu jesu konjake grive i rep, osobito za madrace, kak takaj i za vankoi- Vunenim pokrivalom (poplonom) pokrivati se je najzdraveie. 5. Stan. » Pri stanu valja prije vsega paziti na poloiaj. Ov nek bude takov, da aa vsih stan more do njega dopréti frižki zrak (luft) golica stana mora biti prijazna i suha ; ako je vu blizini voda ili močvara, dobivaju stanovnjki, koji vu blizini stanuju, zimicu i druge betege. Isto tak je vnogo zdravefle vu visok h predelih, nego li vu nizkih, ar je tam zrak navćk čisteii i zdra-veSi, ter epidem:Čni betegi vnogo hujfle haraju, vu nizkih predelih,, nego li vu visokih- Sobe nek su visoke, suhe i prostrane, svetle ter proti sunou obrnjene. Jako zdravo je vu blizini stanov drévje posaditi, ar jako čuvati pretésnih steznikah (miderah), ar prsa se onda nemreju dobro razvijati, kaj je zrok, da matere nemogu svoju dčcu kojiti, a gustokrat zbetežaju prsa i dobi Be rak rana. Srce nemre pravilno delovati, želudec i črčva se stieću, cirkuliranje krvi je nepravilno. Istom vu potlanjih Ijotah opažamo, koliko stoo sebi naškodili prejakim stezanjem. e) Gornju opravnu ponajvi e dčlamo iz biljevnih ili livinskih vunenih stvarih, rubenimu. pak iz platna. Vu novele duba vnogo se nosi Jaegerova rubenina i oprava, koja se pravi samo od životinjske vune, a nAne ju i stari i mladi i vu ljetu i vu zimi. i Glavu neumemo pretopio pokriti, ar se onda odviše znoji. Topli flkerlaki tiá ćiju takaj glavu, ar to zrokuje glavobolju. Potrebno |e navčk na to paziti, da bude glava hladna, a noga da su tople. Nu ako glavu zimi odvi\'e izvrgnemo, isto nam tak čkodi, kak da bi bili duže vremena prez Bkerlaka na suncu. Po ljetu valja nositi lehek béli flkerlakü:Po noći nositi spavaču kapu nije zdravo. Mokre haljine potrebno je *a suhimi zameniti, da se neprehlad:mo. Pod nikakov način nije smeti nositi opravu, koju je betežnik vu svojem betegu nosil, ar se ovak jako lehko beteg prenaáa. Nekoji ljudi navadni su navčk, da-pače i domaj nositi bundu (kožuh). Ova navada negodi ni najmenje zdravju, ar ZABAVA. Vlovila ga je. Jedan par zaručnikov išli sa u cirkvu vienöati dati, ili kak se to pri uas veli, ifl\'i su na zdavanje. Uz put v cirkvu bil je mla-denec tak nespreten, te mladenki an oprava nehotice stal, ova malo naglo naravi i ne bofl obilnoga izobra2enJa/ odreže mu srdito; „Bedak" ! — On se na ta reč osupne te sada stoprv spozna narav svoje zaručnice. Akoprem več bliza cirkve, ali ipak dosta zagod za občuvati se za cielo svoje življenje od vraga. Dojdući pred oitar, zapita svećenik najprije njega: .Pitam te Andrafl, jeli hoČeS ovu pofltenn dievojku Margetu za svoja tovariišicu vzeti ?" — Ali moj Aodraé hitro odgovori: „Neću 1« tOva rieč je sve prisutne osupnuta. Matere an jedno malo omeglele, otci sa se pričeli jedea dragoga ipotati i krivnju jeden dragomu predbacivati, podekliči su na jedan krat dobile črevobol a sama mladenka se je tak lecnula, da su joj noge kakti da ledu podletele ona svom sdom na cirkveni tarac, kak da bi bil najfineli kanapej se je sela. Pomoći ovdo nije bilo, te akoprem su otci i matere zaht\'evali, da zdavanje n~ka samo ide svojim redom te neka se obavi, očitoval je svećenik, da to nikak biti netnore niti nesmije, ako mladenci ovde na glas ne očituju, da jedan drugoga hoče, a poito je mladenec izri^no očitoval, da mladenku neče, anda neka idu svi skupa domov u imo božje, jer zdavanje Be nemre obaviti. Otidu anda svaki k-sebi domov te se je zaručnica nekaj od žalosti a nekaj od srama nad tim dogodjajem hotela a suzah raztopiti, kakti cukor u vodi, oči su joj bile uviek zaplakane a lica črlena od brisanja rubcem suzah. Ne samo, da ju je Andrafl ostavil, ali sada, ovak na flpot detu nebude n ti drugi nitko hotel za ženu vzeti, te joj je cieli život pokvarjeni; — „Ovak nesme ostat\'." — „To se mora popraviti." — ,To mora dru-gač biti" — misli ona, te jedan krat, kao je nj?7Ín nesudjeni mimo njezine hiže prolazil, izide mu na susret te ga ovak liepo nagovori: wVid^ft dragi moj Andrafl, ja sem izbilja ialela, kad sem te na putu u cirkvu bedakom nazvala i ti si se na to mene odi ekel, ali stim si ti meni za celo moj žvot fl*odu napravil, jer ja sam kroz to izsmehavanju izvrgnuta i nijedan dečko uebudo po mene v fle doiel. Ja znam, da tvoja lelja nije, makar me i ti aam nećeA, pak te zato prosim, da me ovoga flpota rieSifl. Tebi to nebude nikaj Škodilo a meni bude hasnelo." „Ti napr«vi nsjmre ovak, mi pojdemo jod jedan krat u cirkvu kakti tobož na zdavanje, pak kada dojde na noe pitanje jeli te bočom, onda ja odgovrim da neću te se iz cirkve raziđemo. To tebi nebu nikaj škodilo a zmene on fipot, koj sad na meni žmehko sedi, odmah opadue i ja bum odmah imala med ostalemi pucami prebaju." Kud je ov spameten govor Andrafl ču), privolil je na to, jer je izbilja videl, da taj čin njemu nebude niti najmanje flkodil a Margeti bi pak mogel liasneti. — Jer kaj ga je briga, ou Margeti drugać nije bil neprijatelj, samo ju za svoju ženu, nije hotel vzeti, a po nju potlam makar i najbogateái dečko dojde, to on njoj nije bil nenavideu. Zato anda na njez;n predlog privoli te se je odmah pričelo u kući kakti tobož sa zdavanje opet slagati, jer sa se tobož mladenci pomitih. DojJe vrieme zdavanja i svati jod bolje nakinčeni, nego prvi krat, te u puno vekiem broju genu se iz mladenkine kače u cirkvu. Onde mladenci atape pred oltar te svećenik zapita: „Andrafl I Pitam te pod zavez Tvoje viere, bočei li ovu poltena dievojku Margetu za svoju ženu uzeti i* — I Andrai odgovori „Hoću 1* — Na to zapita Margetu: *IIo-ćefl li Ti ovoga pofltenoga mladenca Andraöa za svojega mula vzeti ?■ A ona miesto da odgovori, kak je bilo dospomenjeno aNeču!a — odgovoii ona hitro takodjer „Hoću I —; Čiste arak, zato sa stani vu vrtih ili vu iumi osobito zdravi. Jako Škodljivo je stanuvati vu novih hilah, tu novo beljenih ili ličenih sobah. To zrokuje vnogo betegov, osobito betegi trbuh«, iimiou. reumatizam i kostobolju. Ako su gde prilike Ukve, da moraá vu novo zezidanom stanu stanovati, treba barem koliko moguće včiniti, da ćdktonii Škodljivu mokrinu i izhlapevanje. Prije vaega valja gustokrat i izdaSno zračiti (luftati), onda valja poldragi ili dva kilograma gaflenoga vapna vu jednoj posudi vu kutu sobe postaviti. Dobro je takaj vu vlalnoj ili novo lijenoj sobi vu» gati ffO do 60 grama sumporovih niti ili oprezno aapaliti malo puSčanoga praha Posteljina, kaj je vu stanu, zastore itd. treba večkrat isprašiti i izkefati, da se tim od praha i izhlapljivanja očiste- Toplina vu sobah neka nije pigdar vtkSa od 13" R, *ato bi Irebalo, da je vu vsakoj lobi toplomer, ar nas lastonto o»Sćanje vu tom pogleda gustokrat vkanjuje. Grof Albin Csaky, v / magjaraki minister za bogoštovlje i nastavu. Na ljeto 300 for., odgovorili su ma. — Onda nedozvoljim; ar bi vanredan sluga imel vekia nagrada od redovitoga. Žujlm toliko isključivo lada um, da se ukazuje osoritim i hladnim, pak je ipak veoma b)ag i dobroćudeu, dapače vu dri žtvu svojih pdjateljah kad kada i Šaljiv. No vn službi i pri blužbenom posla govori malo i drži suzpregnuto. Zevsema je drugaČ, kad pred njega atupa čovčk iz naroda s kojom željom ili molbom. Ovakvom prilikom biva toliko Ijobezan i srdačan, da se molitelj gotovo pods\'guru i bodri na iskrenost. Grof Csáky zanima se za I vsakoga, s jedne strani za to, kaj to zahtéva njegov sluibenl položaj, stranom pako, kaj nije subjektiven, već se za vse drago viSe, nego li sam za se. No grof Csaky nastoji, de neoći tnje toga svoga zanimanja, ar zna, da je večiifa I j adi h kak déoa, koja bivaju nečedna, kad vide, da im je Covék prijateljen. Grof Csáky misli, da jedna polovica svčtske mudrosti stoji vu reguli: „Vjty ljubiti niti mrziti,* a druga va načela: »nikaj govoriti i nikaj tvrditi.« ; \\ Minister je példa Čestitoga činovnika. On je toliko proniknut b dušnim spoznanjem o valnosti svoga zvanja, da réSava najneznat-neSe stvari Ba jednakom pažnjom, kak i najvaftnije. Dok je bil drjžtva za oplemenji vanje čudorednosti, delal je toliko savjestno vu svojoj zadrugi, kak dóla denes vu ;minis» tarstvu. Vu ared ide navčk vu vréme, pak to potrebuje I od svojih činovnikah. Gustokrat ostaje va uredu prek uredovne vure, ako nije mogel da ičil posle. On zaostatkov nejma nikakvih, ar ostaje do ti čas vu uredu, dok je réöil cöli kup splsah. On se nedrži one regule stanovitih\' Ijudib, da spisi Imaju va aredu dozreliti. I najza-pleteneSa pitanja s mesta reSava, zvun ako je stvar ni zadosta razjasnjena. No pravo govorećaa njega niti nejma zapletenih pitanjah, ar i vu najteftem predmetu pogadja bitnu točku stvari ter nahadja iz nje pravičen izlaz. Toliko se smatra dužnim provečiti vsaka stvar, da se obazire i na anonymna pisma, ako svojom sadržinom i načinom udavaju istina. On navék iáée istinu ; istina ma je toliko dragocén^ da vrédi nekaj napora i muke, da se dozna. Protekcije neljubi, osobito, kad le o tom déla, da jednoga svoga činovnika predpostavi drugomu. Svojim je podčinjenim CU novnikom • prepovedal, da. mu Be dohadjaju preporučivati za izpraflnjeno viSje mčsto. »Pri meni protekđja neodlnčnje", rekel je jeden krat, .Ja prosudjujem svačije zaslugi i sposobnosti i prem tomu odluflujem. Ako se koji put vkanim, to je ljudski; no to znam, da mi je duáno spoznanje Čisto.\' No nesroatra protekcijom, ako ga nese I svećenik im hitro ruke skup spoji, blagoslovi i do koncem kraja oženi. M\'adenee je a prvom hipa bH zabezek nut, a kad je k sebi doSel, bil je več popre i povduft oženjen. — On je dakako počel proti toma govoriti, jer da je to samo Sala, da je dogovor bil drugič, ali ma je svećenik odgovoril, da ovde neima nikakovih áalab, već da je tu s«e istina, te da ovo sveto miesto nije miesto za komedje igrati. Zatim ih još jedan krat po običaja blagoslovi i a ra^ru boljem odpusti. — AudraS i Margareta ostali su oženjeni. Zločinec. Nekoj krivec bil je jednoC zaradi ne-kakovog zločina po pandurib vlovljen, svezan i pred oböinsko poglavarstvo dopeljan. Kad 8u se starešini skup zebrali, za da vide jeli je ov krivec samo toliko kriv, da bu nad njim občinsko poglavarstvo moglo svoju odsudu izrefli, ili pak je njegova ktivnja tolika, da bu moral viljemu sada predan biti, poslaSal je rečeni krivec pazljivo njiüove zaključke n šedriji. A kad je doSlo do tog zakljuć ka, da krivnja nije tolika, za da ide viSji sud, ali ipak je krivnja, koju ovo obč\'nsko poglavarstvo kaitigovati mora, piičel je okrivljeni se braniti i dokazivati, da on nije nikaj kriv i da je nedužen kak bieli golnb ili vuzmeni janćec. Dugo je svoju neduž\'iost branil, ali dokazi su sve to jasneSe proti njemu govorili i on je konačno videl, da iz tog kripca nebu se zmeknul; pričane anda psovati Boga, kralja i cielo občinsko poglavarstvo, jer, kak je bam rekel, sad več je sve jedno. Stara\'ini se od čuda nad takovom prev letnostjum skoro okamene i jer »u to sa strasnu uvriedu držali, da je nje jedan hudodelnik pošpotal, poslali bu deputaciju pred samoga kralja, da on u tora svoja odsudu izreče postoje i njega zločinac opsova!. Kralj Friederik veliki izreče na toslie-deću odsudu, po kojoj je rečeno starešinstvo imalo dosta za mofati; »Da je krivec Boga opsoval, dokazuje, da ga nepozna, a k tomu Bog netreba moje pomoći, da krivca za to ka*tigujem. — Da je mene opsoval, to mu odpraSćam. — Zuradi toga pak, jer se je podufal plemenito občinsko stareiinstvo opsovati, zaslužuje o*tru kaStjgu te se ima na pol ure u Spandau v reét zapreti." Em. Kollay bićen Covék kod valnih méatah pažljivoga čini na stanovita perSonu i njezine sposobnosti. Onda Bravnjuje službeni opia takove peráone 8 onim, kaj mu je;o njoj rečeno, ter dela kak mislli da je pravično. On aam nije nig<1ar nikoga preporučivat, a nepoznatoga čovAka nije preporučal ni na najusrdniju molbu svojih prijateljah. Iz prva dal se koji put predobiti, držeči takve prepruke suhim zlatom ; no kesneie se osvedoćil, da je to navadno prema franceskoj poslovibi: „porcalaa za porculan« ter vezda oeveroje nikomu. Pri podelivanja mestah gleda na sposob« u os t i i na karakter. Izverllvanje dužnosti nesmatra za nikakvu zaslugu, ter se gde koji put začudil, kad je gdo koga tim pohvalil, kaj zvrđavil dužnosli. Im to mora biti. Grof ösáky poznaje svoj delokrug savršeno. Postavci ministrom, botoli su njegvi izvestitelji, da se jednostavno pozi viju na xakone. No on je obredil za regulu, da vsaki donosi sa sobom vu sednlcu dotićni zakon ili §. vu originalu, ter ga čita. Ovak je va kratko vréme minister vse zakone predfltndéral i takaj po8t<gel bezuvjetnu sigarnoat va nji« hova tumačenju. Grof Osáky sluSa pazljivo i neprekida govornika raaW i nižega, nigdar. Oči vupira vu govornika, kak da mu bode iz duše čital, kaj misli; nikaj toliko nedrma njegovim povjerenjem prema govorniku, koliko opaiaj, da je strastan. Gdo hoče, da mu grof O&áky veruje, nek govori mirno i prez strasti. On govori prez velika naglasivanja, ostavljajuó slušatelj u, da sudi, jeli pravo kaj veli. Va evoju vlast neda dirati nikoma ; no ni sam nebrazdi vu tudjo polje. Koliko nedozvoljoje, da se gdo mflU vu njegovo posle, toliko dopuSČ«, da nad njegovi m odred • bami vrli konjtrolu sabor i javno mnenje. Novine Čita posrano, a najpače one priob^aje, kaj zasfeaja vu njegvu područje; no sam nije se novinstvom nikad sluti I, da Siri svo|e ideje, joiće menje da postigne popularnost. Krive je vésti rédko kad dal ispravljati. / NajviSe ga boljelo, kad bi došel vu nepriliku sbog organičenosti sredstvah, kaj ih orsački proračun podaje njegovomu ministarstvu Biva da bi trebalo, puno zaslužnih nagraditi, a kad töm nema sredstva niti za najzaaluleneSe. Kaj je tu Činiti ? gparati I I va istinu grof Csáky kupoval je sara glavom Bagove (tepihe) za svoje urede, da kaj pr ipara, a pohittvo je iz staroga fundacionaluoga kaštela« Iz cőlog opisa sijedi, da minister,üsáky spada medju ljudi, koji ako i nisu morti puno ljubljeni, vsikak su obćenito itofani. KAJ JE NOVOGA ? Vu Budimpeštu, I. majusa. Pod predsedničtvom baruna Bánfya bila Je konferencija ablegatov svih stranjkah. Konferenolja vCčala je poziva kotrigah hrvatskoga sabora vu Budimpeéta va pojiode. Delalo se o tom, da Be uepozova samo intrigi narodne stranke, već i opozicije, pak da im se pruži tara prilika spoznati se s magiarskimi odno*aji s bliza. Konferencija je odobrila program ablegata Hoitsya. Kakti dani pohoda ustanovljeni su 19. i 20, majuS. Po programa ablegati budu razgledali vse znamonitosti Budimpešte, nazočni buda banketa 1 gala-prodstavi va teatru. Grad Budimpešta bule nazočen kod ove svečanosti. Majuski promaknuto. Orogodiiuj« majuiko promaknuće je jedno od uAjtekiib, kaj ib je ikada bilo tu miru. Imenovana su: 2 generala kanonirstva, 1 general konjanićtva, 18 podmar.^alov, 42 geaeral-majora, 44 oberstera, 88 oberstlajt-118 majorov, 192 kapetanov I. rasreda, 281 kapetan II. razreda, — 420 oberlajtnantov, Ö41 lajtinant. Nove glgerloke modo. t Parižki .Moniteur de la Mode" od 26. aprila oglaflnje sljedeće iskone ze fićfiriće Gigerle, koji vréde (gÜtaju) do 1. oktobra. Okolo vrala moiaje da omotaju ra mesto dovezdaánjih kravatah ogromne Široke rubce s jednim vozlom, — a okrajci takvoga ovratnika privćvrltjuju se komaj na trbuhu prstenom ili pod remenom velikom iglom, koja prikazuje glavu clowra Ovi su ovratniki ili zeleni ili modri. Znarfatelj tih ovratnikah je heioeg N., koji je zaradi vratobolje omotal vrat, tak je dođe! vu klub i ondi zrokuval senzaciju, Za pohode rabe se flvodske rukavice od lososab, za jahanje bč\'e ili ćerlene od peBje kote, za soireje i teater ftute. Za pksove i slcžbene obede dozvoljen jo rnbec od bélog batista, — drugać pak Bamo od pisane svile. ut Dozvoljenome piincu Walesu za volju nositi eamo jednu rukavicn, a diugi sglob tetovirati. Na mtlom prstu nose se tri mala prstena s tri velika kamena : rubiuom, si firom i diamantom. Vura se nosi prez lanca vu žepu vu hlaćsb, a peneii va ptusleku,^ Narukvice (maucbete) kapőiju se oval nimi dupliinimi gombi, spojeni lancem. Vsaki fićfirić mora imati dvé batine Prva je od citrunov*, palmina ili maslnova dröva, da se vidi, da je vlas\'nik bil vu zimi na Rivieri; druga batiua je od bara busa i tak debel*, da ae vu njoj ski iti more bodež, ambrelo i Brebrni plajbas. Prva batina je zevtfcma neobdelana, jednostavno vurezar.a, ali na glavi okovana zlatom ili kiistalnira gombom, vu korn^se uahadjaju bouboni. Oipele se nose,, od krokodilove kote. Pravi je gigerl dakak vubil krokodila s*m na Nilu./Za osti\'u opravu ima se pobrinuti finajdar. Kolora vu Rueijl. vu Od 10. do 26. aprila abetežale su Vaiiavi od kolere 4 osobe, od kojih su dvč vumrle. Va gnberniji kovnenskoj zbetežale su od 18. raaroiuáa do 21. aprila 68 osobe, a vumrle 84; vn gubemiji plockoj zbetežalo je 27, vumrlo 16 osobab. Vu Podoliji je od 6- do 23. aprila zbetežalo 20. vumrlo 6 osobab. Vu Radmu od 6, do 21. aprila zbe težalo 20, vumrlo 10\'osobah. Atdovl Honte-Karla. Ruski bercog Nikolaj Karsjuv strelil se je na gKobju vu Kandamini. Knez je hiV vn Monte-Karlo. gde je vu kartaflnici s prvince imal sreću, ali je na zadnje zgubil 800 000 frankab. — Bogata Englezklnja Miss Watt ston zaigrala je vu Monte-Karlo 2 milijuna lirah, a zatim\'se vu svojoj palači otrovala (fergiftala) opijumom. « Nadvojvoda Albrecht vu Boinl. Nadvojvoda Albrccht pohodil je ovih danab prvi put Bosnu i Hercegovinu, da pregleda ondeflnje soldate. Vu pratnji uadvoj-vode nahadjaju se gcneral-raajor SđiOnaicb, krilni adjutant major Somogyi i dtopskl doktor dr. Huebel. Nadvojvoda ostavil je 8. majuša Beč, dočel je 9. majuia vu Jutro vu Brod, a po poldan vu Tuzlu. Iz Tuzle putuje nadvojvoda va Sarajevo, kara je stigel 12. majuáa, i tam je o&tal črez trojaike svetke. Za tim putuje 16. vu Mostar, od kud bude 16. iftel vu Metković, gde si bude sel na jahtu ,Greifw i po morju pohoditi nekoje dalmatiuske varaáe. Već 22. majuáa Btigue nadvojvoda Albrecht vu Pulj, od kud Be izravno povrne vu Beč« Krč enje nadvojvode. 6. majtiSa ob 10. vuri pred poldan doiel je kralj Ferencz Jolef vu Wela, odkud se je odpelal vu bližnji kafttelj Lichtene^g, da bude nazofen vu familijarskem krugu kršćenja svojega vnuka. Taki iza dohodka \'traljeva va Lichtenegg preduzelo se va velikoj dvorani prelat i dvorski plebanoS dr. Mayer kraćenje malog nadvojvode. Kum je nadvojvoda Rajner* Na večer povroul se je kralj opet vu Beć. Ogenj vu Nedeliiću 7. majuia izgorele su vu Dráva-Vásár-helyű dve bižc i jeden ikedenj. I Betežnik: .Vu postelji -Doktor: .Kaj vam fali." Betelnik: .Zdravje". Doktor: „Jeli bi vas previsiteruval?* Betežnik : „To znaju najbolje sami.a Doktor: „Ako budete tak odgovarjali, nek vas vrag vrači." Betežnik: „Zovite\'ga i onak nemrem s vami nikaj opraviti." Dvoboj vu Belgiji. s Vu Belgiji su vu taj i\'as uajodlućepei6 navalili na dvoboj (duel), da se skinu s dnevnoga reda Novi izborni red oduzimlje na vide Ijetah izborno pravo onomu, koji je sudeloval pri dvoboju ili mu nazoten bil kak»i svedok, ter zato bil kaátiguvan. Senat pak prihvati! jo privoljenjem i odobrenjem miuisteriuma novi zakon, po kojem se dvoboj najoitrefle kaitiguje, a délniki, avedoki i deveri, kak i noviue, koje se o dvoboju bave,\' osadjuju se na oátre ka. tige i globe. Odbor spravičć«, ne samo, da je pristal na taj zakon, več je dapaće kaátige još povisll. Izazivači i nadalje oni, koji javno osramote ili zbantuju osobu, koja ie dvoboj odbila, kaitigujn se s temnicom (reStom). Svedoki bivaju kaltiguvani na dva do jedno ljeto dana i oa 200 do 1000 franakah penezne globe. Podraži vanje na dvoboj kaStiguje se sa 6 meaecib do pet Ijet voae (reóta) I sa 400 do 3000 franka gW.be. (Tak bi bilo dobro pri na« vpeljati). - Pred sudom. Sudeo: .Kaj vi nemate nikakvoga srama?11 Obtu\'eni: „Kaj nebi imal, vem prizna jem, dragi gospon sudeo, da sam tat i lenjak; ali znaju i takvih ljudi trčba.g Sudec: ,Kak Vi to mislite?\' Obtužeui: .Nu znaju, gospon sudec, kad bi mi svi tati i lopovi postali poflteni, od ćesa bi oni vendar živeli." Dobra slbžba. Iliiegazda : „Pri nas je vse vu redu, kak vu kasarni; ob Sesti vuri so stanemo, ob dvanajsti jedemo, a ob 10 vuri na večer idemo spat." Dek\'a (služkinja): „Akodrugoga posla DČga, onda sam s tom službom zadovoljna !a Dober odgovor. Gigerl: „Kaj vara Vata debljina nikaj nesmeta ?" Muž: ,Bafl niti raalo, samo me srdi, kaj me vsaki bedak za to pita." \' Svim pofltuvanim čitateljem želimo lčpe, dobre i v ugodne trojačke svetke 1 v . Oficir: tPoveft ti meni, pjeSak Miáka, zakaj nesme soldat nigdar glavu izgubiti ?u Pjedak : „Ar bi jedna kapa previde bila.« \\ Priredil: Gl&d Ferenoz. Dobre žepne i stčne vure za fal cöue moći dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Čakovcu (Pijac, Šparkassa). Pii njem se uximljeju vure takaj za popravek za fal- CČUU. <£feka] za kratek cas. Vugoden betežnik. Doktor ; .Jeli ste betežen ?• Betežnik : »Dakak, drugać nebi bil v postelji", Doktor; Gde ote betežni ?« Jedanput jeden činovnik, svojega prijatelja tužio pred poglavarom, da ia kase krade peneze. Poglavar pako smeáeC ovako odgov ori Ja kradem . . . ti kradel, on krade, pak smo si jednaki, Cigan je jedan nekaj zlo vučini!, i zato je obsudjen na 60 batina. Jako je kričel već predi, nek su počeli batina mu brojiti po hrbtu. — No, kaj ti fali cigan, zakaj tak jako tulifl? pita ga sudec — J®Ú, pog\'aviti gospone, ovakov fine koze élovek, i slab kak sam ja, lehko se mrtvo probudi pod 60 batina, — jednu bar nek mi oprosti u. — No dobro 49 dobifl J — Hvala lepa, ku.\'ujem njim ruke, al« samo naj prvu mi oprostiju. Na ovu misel, kojom je oigan hotel svih60 batina se rešiti, su mu oprostili polovicu Priredil: Kerleža Ignác. NYILTTÉE* Hennebevg Q. (cs. kir. udvaris»állitd) ae-lyenogyAra Zürichben, a privátmegren delök lakására közvetlenül szállít fekete,tehér és ssioss selyemszöveteket, méterenkint 46 krlól 11 írt 6& krig posUbér és vámmentesen, sima, csíkos, kooxkáiott és min»áiot-lakat, damasitot stb. (minlegy 240 kűlönbözö minőség és 2000 kűlönbözö ssin éa árnya-latbao.) Minlák postafordultával küldetnek. Svájcába c/imiclt levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasslandó. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal (e-lelSsséget a 8»erk, ODQOVOBNI UREDNIK i MARQITAI JÓZSEF Glavni surednik GLAD FERENCZ A Qrac 5-ga majfla 1894 40 fll 51 14 30 Cena zlika. Gabona árak. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Páenica 6 26 Zab C Zob 6 - Rozs Hrl 6 — Kukoricza ó Kuruza sUri 4 90 uj n nov\' Árpa Ječmen 6. - Fehér bab Grah beli 5 - Sárga » > žuti 4.— Vegyes » • » zméöan 4. - 666. tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat, A csáktornyai kir. jáiásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Varga Lajos nagy-kauizsai ügyvéd végrehaj-tatónak, Szeppelfeld Máté Csáktornyái lakos végrehajtást szenvedett elleni 300 fit tőke követelés és járulékai iránti végr« hajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lévő Csáktornyái 644. tk. 198|a hrsz, a. ingatlanból Szeppelfeld Mátó csáktornyai lakost illető fele része — melyhez a 188 .számú tljkvben felvett 198|b hrsz. a. községben lévó bejárás és udvartér tartozik — 1928 frt becsárban az árverést ezennol megállapított kikiáltási áiban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1894. éri junlas hó 8 áa d t. 10 órakor a Csáktornyái kir. járásbíróság telekkönyvi irodájában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan beceárának 10*|,-át készpénzben vagy az 1881: LX. t. cz. 42. § ában jelzett ái folyammal saámitott és az 1881. évi november bó 1 én 3383. sz. a kelt Igazságügyminiszteri „rendelet 8 §.ábau kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: 60. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénioek a bíróságnál elóleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átssolgáltatnl. K<r. jbiróság, mint tikvi hatóság. Csáktornyán, 1894. évi február hó 25-én. 624 1 — 1 |OOOOOOOOOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOOOOOOOO Gyapjúszövetek Bel- és Külföldi Divatáruk Kamgarn, Cheviot Tricot Egyenruházati- Lovagló- Vadász- Erdész és Libéria-Szövetek Peruvien és Doskiqg a magas papság részére Kocsi- Bútor és Tekeaszlal-Posztók legjobb minőségben ós legolcsóbb árak mellett szállít vidékre, megrendelések utján ANTON SU ESS gyári-raktára 1 Gráci (Slyria) Alapíttatott 1744-ben. g Minták kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. O Elárusítóknak külön engedmény ! Bo6í-4 O íoooooooooooooooqooooooooooooooocoo Kiadó lakások. A szük utczai 248/189. számú liázban Egy nagyobb lakás Egy kissebb lakás- és Egy bútorozol! szoba kiadó. ■i- Bővebbet a házmesternél. \' 517 3-* A Itiohtor-fóto Tinct, Oaptiei oomp. Horgony-Pain-Expeller elnevezés alatt igen jó hírnévnek örvend. Ezon fíydalomcsillapitó bedörzsölés valamonnvi köszvény, osúi és tagszaggatásban szenvedő egyé-noknok oz uton logyon ajánlólag omlékozetbe hozva. Ezen tinktura már 26 év óta, mint legmegbízhatóbb *\' \'\'szer általánosan kedvelt és ennélfogva már további (Uánlásra nem szorul. Osokoly ára, üvegenként 40 kr. 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lohotövó teszi, ezen kitűnő háziszornek beszerzését Bevásárlás alkalmával a „Horgony" védjegyre ügyelendő, nohogy utánzatot adjanak, mert csak a vörös Horgonynyal ellátott üvegok valódiak. 11a a valódi Pain-Expoller holvben nem volna kapbntó, r.kkor forduljunk a gyártók gyógy^r\'-árához: Richtei gyógyszertára „az anyi^ a;zlánhoz" Prágában vagy Török Józsoí gyógyszorészhoz Budapesten. \\ ALAPÍTTATOTT 1S41. ÉVBEN. A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK váltó-üzlete t _ , BUDAPEST, V. DOROTTYA-UTCZA 1. SZÁM saját hálában. Részvénytőke 10 000,000 frt. Tartalékalap 4.460.0Q& frt. Vasz és elad mindennemű értékpapírt a hivatalos tőzsdei árfolyamok alapján ; 1 s tSzidoi műveleteket a legjutányoaabban eszközöl ; pénztlgyi műveletekre nézve szívesen Szolgál szaktztrü felvilágosítással ; íg&rvéayekst minden húzásra bocsájt ki: •151«g*t nyújt értékpapírokra; v dijmentoiea mogvizcgálja a sorsjegyeknek éa sc*> landó értékeknek huzksait; kisorsolás által érhető árfolyamveszteség ellen biztosit sorsjegyeket éa soro\'andó értékeket. 628 i—S Szagtalan és nyomban száradó Valódi cukia egy föl éa l KIlos üveg paUcskokbau Gp7^ # »phntó. Utámáeoktól óvakodjunk 6» határozottan Cbristoph-félo lakk kérendő. Christoph Ferencz szobapalló-féiiylakk Uhrtóró imii. hogy n .lobák a luáauUa alall I he^ualUllaa- • anak. mlvol a kellrnirtlen >im éi » laeaó, ragadó. .Uradi«, mely u olaJtoUknek é. aa olajtakkaak aaJÁtla, elkrrOltetlk. Kuioll.lt k h»»«nAUla olyan agyaaorU, bogy hl*! ma*a »«**ahell • miiolial. A palló nadre* lárgygyal fel tórOl hetö, anílklll, b<*y •itmiuo<s moytl meg kall kBl»nW>u«tnl: ■xlnezett izobap&lló - fdnymásí, aárgAabaruAt <•» mahttfoulbarnát, mely akir caak u olaj-fe.tek fodl bo a pallót a nyúllal Mnyt la ad. KiJrt egvarint alkalmaiható rigi »agy ul pallóra Teljefen betöd minden foltot, korábbi mAioláat aibi van aautin lista fénymái (ixinczetlen; nj pallókra <* parketre. moly c.upan Mnyt ad. kíiiídbmo parkéira a olaJfeeUkk«) mar bemiiolt ogliton uj pallókra való. Caak Mnyt ad, ennélfogva nom f»dl el a famuatrát. Poataraomag, kSrfllbelUI 3i nígy.ióg mlr. (kel köiípna-gy.igu »obira való) 6 frt. 90 kr., vagy »\'/, mirka. A kOxvetlcn megrendrlraf k minden vArotban, ahol raktArak vannak. Ide kűldeiidok.jMIntamáiolieok íaproap-eklu.ok Ingyen <a bírmontro kllld.to^k. A botaiárláanil to«.ék Aaní a eófre a a gyiil Jogyre, mivel eat a több mint A betáiirlianil to«. Jól vlgyiaől a eógre a a gyirl logvre, mivel eat a tíbb ml lliO ere létexA ayirtmánjt .okíeU utánoiiak <í« haiulaltjik, a aokkal roMaabb, a gyakran a célnak meg nem feleli mloötég-ben boaaik forgalomba. Christoph Ferenc, i Ytl&ál ssoftapalló - íiiylakJc feltalálója b tirtüll srinója, Práara, K. Berlin. ZOrlcb. Csáktornyán : CKAtJER TESIVÉKEEUÉL- Ajándéktárgyak nagy választékban. órás és ékszerész JfgJ Csáktornyán; főtér, az uj takarékpénztári épületben. Ajánlja dúsan felszerelt sváfcxi %sel>Ara-. V arany-, ezüst-, és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszkőzlöm, ^ f a O t cső fira k me t te 11 Kérjen csalt JfiACUERLlNT" inert 6i a leggyoraftlbrtn éa legblitobaüban mAhtídö szer luindeimemü férgek kipiiAzdláslirn^ Semmi nem bizonyíthatja jobban elérhetetlen erejét és jóságál, mint óriási elferJedÓHB- nek sikere mely szerint nem létezik egy második szer, melynek forgalmát, a /III legalább néhány luezat szór felül nem múlná. Kérjen azonban min denkor lepecsételt üveget és csakis „Zarherlln" névvel ellátottat mert minden más értéktelen hamisítvány 11 Gsáktor&yta; Slrahia Testvérek Graner Testvérek Heinrich Miksa özv. Göncz L. gyógysz. Álsó-Le&cfoa: Fuss Nándor gyógysz. Freyer Fülöp Graner Testvérek. Pirlak: ICramarils Viktor, Soslerics Pál. Folitrau : Max Robič . Az üvegek ára; 15 kr, 30 kr., 50 kr, 1 és 2 frt; a Zacherlin-pórszóró-készülék darabja 30 krajezár. 996 8 _ 7 Nyomaton Fischel Fülöp laptulajdonosnál Csáktornyán. XI. évfolyam. Osftkto^a, 1894. 20-án 20. %z(im rkMitOT«l 4rUk«inl ]«K«t mla-iwaap 11 «• 18 köafttt — A lap M*U*mt rinit« voaatkoaé »lnden kOaUminjr Hargitai JfóSh»f unkmUI kWmO, "f mHmM inkt 4 M !fi Hi* 10 nyel, de meg van győződve arról, hogy az ügy iránti belső érdeklődés minden esetleges nehézséget leküzdve, diadalmasan (og a kitűzött czélhoz érni. Felolvastatik azután az 1H9G ki ezred éves országos kiállítás részletes csoport beosztási programmjából a VI csoport mely a »mezőgazdaság, gyümölcsészet, ker tészet, szőlöszet, borászat, méhészet, állat tenyésztés, állati termékek és állategészségügyet, továbbá a Vll-ik csoport, mely az »erdészelet és vadászátot« foglalja magában ezekhez képest a helyi bizottság tagjai. A Helyi Bizottság tagiai szakosztályokba osztattak ; még pedig I. a mezőgazdasági csoportba: Koller István felső-rajki földbirtokos elnöklete alatt 2G tag, közöttük vidékünkről Tamás Ádám lelenyei földbirtokos- II. a gyümölcsészeti és kertészeti csoportba: Vessey László földbirtokos Várhely elnöklete alatt 14 tag, közöttük vidékünkről Ziegler Kálmán kir.közjegyző Csáktornya. III. Szőlöszet borászati csoportba: Skublics Gyula dörögi- ÍÖWbirtokoa elnöklete alalt J 9 tag. IV. Állattenyésztési csoport, állati termények, lókiállitás. állat egészségügyi csoportba: dr. Haudek Ágost jószágkormányzó Zala-Apáti »elnöklete alatt 32 tag; közöttük vidékünkről Szabó Imre földbirtokos Puszlákovecz Vrana Frigyes földbirtokos Bányavár, Wlasils Nándor uradalmi tiszttartó Bellatincz, Hajós Mihály ügyvéd Alsó Lendva, Szmodics Viktor földbirtokos Alsó Lendva, Tóth látván tiszttartó Csáktornya, Wlasits György ispán Turcsiscse. V. Kisérlelügyi csoporlba: dr- Csanádi r f r» J * \' ZTJÍ12 LZtZ^Z Um * mU] R™ mmÖ mm> "MÖ * SZÍHRÖÖALII BIT1LAK u b«rd.t*u _MeK)ele.itk lietoi.kliat egy»w> vauUkrna^ ^MnSI* 4/*\\ / -u . t A ,Muroküzi ,,8zli önbegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztárt, a »Muraközi i JlUllJOflll SUffillUlDU. takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. f iwiywiiim ......i . j----------------------1. i 1 • - A míUfinaum ős Zalavármegye. 7IW Ezredéves kiálütás ügyében Zala vármegye gazdasági egylete m. hó 17-én Keszthelyen gyűlést tartolt.\' Főispán ő méltósága elnöki székét elfoglalván, üdvözli a megjelenteket kiknek ezen országos fontosságú ügy iránti érdeklődése már ily örvendetes számban történt megjelenésében is nyilvánul. Behatóan ismerteti az országos ezredéves kiállítás kulturális, nemzetgazdasági, ipari és még számtalan más, országunk és annak minden egyes honpolgára érdekeit egyaránt érintő nagy fontosságát; kifejezési ad azon meggyőződésnek, hogy Zala vármegye törvényhatósága, gazdasági egyesülete, a me gye minden birtokosa és polgára egyaránt teljes odaadással fognak közreműködni a nagy mű fényes sikerének biztosítása ér dekében. Felemlíti, hogy mint az országos rendelő bizottság tagjának, alkalma nyílt povg-győződni arról, hogy a magas kormány minden lehetőt elkövet s nagy anyagi áldozatot is hoz a nagy mü oly szabású létesítése körül, mely mélló legyen netaze tünkhöz 1 Ezután felolvastatik a megyei helyi bizottság névsora. Elnök ur felhívja a tagok figyelmét arfa, hogy ezen bizottság lesz hivalva már most az e^fóz működést teljesíteni, mely mmden esetre kellő gondot, megfontolást tapintatosságot és teljes ügybuzgóságot igé- HlrfcMMk BadapwWa: Golil**« A. T. éa B. Mrd. Íred. BMhüi ífckaUk H, Dák«*., Opp*ltkA^ Daab« (i. h. fct tirani! RrSnb«: BUra ML * \'\' - VÍ» Hyilttir piti!*>ra 10 kr\\ ---- - Gusztáv gazd. tanintézeti igazgató elnöklete alatt 8 tag, vidékünkről Margitai József tanitóhépezdei igazgató Csáktornya. VI. Erdészeti szakosztály és vadászati csoportba: Csertáu Károly alispán elnöklete alatt 12 tag, közöttük vidékünkről Balázs Béla és Kárpáli Lajos uradalmi főerdéaze* Alsó Lendva Az ekként megalakult bizotUvág a kővetkező határozatokat hozza : Az állat kiálülás keretébe tartozó, de külön létesítendő lOkiáliit&ara vonatkozólag kimondja a bizottság, hogy feladatául te-kintendi, miszerint a megye minden vidék-beli és mind$p fajú lóállományábó! és nem csak egyes vidék lovaiból rendezi kiállítását. Kimondja továbbá, hogy , Zalamegjíe területén bőven található tőzegből ia fog kiállítani ős áz első vagyis mezőgazdasági csoport keretébe oaztja be Svaaiics Benó főispán elnök felemlíti, miszerint tervben van egy ofy falu felépi lése az ezredéves kiállítás , alkalmul, melyben az ország összes megyéiből egy-egy ház lenne felépilendő; egy ily ház felépítési és berendezési költségei 2500 írtban vannak hozzávetőleg megállapítva, felkéri a bizottság plenumát, hogy e^ep indítványt, melyet mát 30 megyéje az országnak elfogadott, a legközelebb tartandó törvényhatósági bizottsági gyűlésen támogatni szíveskedjék. A bizottság egyhangúlag megígéri hozzájárulását az indítványhoz. Ájurakií" tárnája A libapásztor. — Rajz a pusztáról. — Meleg, rügyet fakasztó tavas*! napsugár ömlik végig a pusxtán s meglebben a távolban, ai elmosódó kunhal <n tövében, a tünö délibáb. Valami langyos, illatos szellő leng keresztül a sik rónaságon a a virágos akáozok halvány zöld levelei, X>tt! a stikes ér szélén, légy sson-gással verődnek öasze a csendes légáram- Megoslllan » harmaton buzaveté« s szemkápráztató hullámai benyúlnak messzire, egészen a fehér tanyákig. A dölöut kigyós vonalán, apró, osipegö Jósságok nyomában, lépked egy Dalai leány, a libapásztor. Haja két tömött, nehéz fonalban omlik a színes pusziik*, mely róasáa árnyalatát vissza véllV napsütött arczrá, mintha még ezzel is nevelni akarná a fekete szemek\' villog©\' lényét. Piczike, meztelen lábaival gyöngéden kerülgeti ki a dülöut saerény vad virágait, nehogy rátaposson s ijedteh veri el magától a »ttmmögö méhet, mely ajkairól akar szedni mézet. Hosszasan elmerengve tekint végig a sziken s kellemes pir önti el voná*ai>, mikor a delelő kutnftl, ax exüsllevelü nyárfák alalt, megpillantja Pistét, a Bogáti János uram bojtárját, ki selymes birkákat legeltet a kökénybokrok között. fts azután egyre inkább fogy kettöjök között a távolság- A libapásstor valami régi divaiu, unott ndtába kezd, melynek hangjait a szó) felkapja s elviszi a kutig, a hol megszólal rá a viszhcmg és búbánatos szavú kis tillinkó köszönti rá Julosára a reggelt. Fenn, a napsugaras messzeségben, énekes pacsirta csattogtatja össze szárnyait s versenyt repül a \' színes lepkével, mely bokorról-bokorra száll. — Adj Isten húgom! — szól Pista a mosolygós libapásztorhos, mikor közel ér / hoizá s erös izmos karjaival körül Öleli a lány derekát, a mely hajlik jobbra-balra, mint as ingoyányok nádja \' • — Adj, Isteo I — teleli Ju\'caa s szúró, égető tekintetével oda tapad a barna férű arotba, a mely szerelmesen vágyakozva tekint r#4. — Valami rosszat, félelmet álmodtam az éjjel, húgom. Zimankós, hideg fergeteg tombolt a pusztán, szakadt a **por, • s*lkk*dt érben meg-gyülemlett a viz s elragadott téged magával az ár. Csicsergő bohókás nevetés bangiott el a leány ajkéról. m — S aztán?... Hát uein tudja kigyelmed, hogy az álom eafis időt jelent ? Mi rossz vqlna abban? \' • \'\' A legény homlokán egy borús, homályos árny vonaglott által n megfogta a libapásztor kezeit. — Féltelek Julcsám I... — Eogem ? — Lásd, azt hitzem, hogy a hevsesr. tüaö napsugár meglopja szemeid fényét, a ^uttogó szél elhervasztja a\'rczod rózsáit, hogy megcsalsz, elfelejt«« egykor..\'. Pista t — szólott a leány ■ a prossl\'k alatt hevéáe\'n kezdett dobogni a szive. — Irigység, káröröm jár « mi nyorwuok-ban, rózsám. Sok as ell«aaégüuk> axutáft meg-- — Nos, mit akar kigyelmed V -r- Hát látod, te is lány vagy, olyan mint a többi I... Ezekre a keserű szavakn* már kitört a leány kebléből a luldokló zokogás n oda borulva a legény ziháló, sséles mellére, onnan *ördelte tel a * i ró szavakat : — Hogy milyen rossz ember kigyelmed ? Van lelke hozzá megvádolni engem, pedig ha tudná, mennyire szerétem t... \'f Kicsike fülemile édes dalától csendült meg a szomszédos bokor, mintha a csók csattauását akarta volna hallatlanná tenni. A városházból (Csáktornya m^jus 16.) Városunk képviselőtestületének mai közgyü-léiéu kél igen fontos tárgy került napirendre. £1*0 sorban a lovassági kaszárnya építésnek Ugye foglalkoztatta a képviselőket sím tárgyban hoiott határozat sserlot mér csak rövid idö válás*t el bennünket a kérdésnek végleges meg-oldásától. De a mai higgadt, tárgyilagos tanácskozás egyúttal arról I« meggyőzőit bennünket, hogy eien kiválóan íontoe. városunk közönségét oly nagy mértékben érdeklő ügynek elintézése elé i« a legnyugodtabban tekinthetőnk ; városatyáink gondos körültekintése, a város érdekei iránti Őszinte jóakaratul párosult bölcs Íntózíe dé«el minden esetre oaakls közös érdekeinket fogják előmoiditani. Több pályamű érkezett be a kitűzött határidőre, esek k ősül azonban osak Soukup Adolf kassai mérnöknek ügyesen késsitett terveiele érdekelhet bennünket, a mennyiben ezt fogadta el a képviselőtestület résiletes kidolgozási a. A modern, pavlllon-rendszerü építési tervezet részletes kidolgozása és a költségvetés elkó-saitése kétezer lorlnlba kerül. S ezen, aránylag csekély összegnek két-hárömszorosát kitevő más ajánlatokkal szemben Soukup mérnökének as as előnye is meg van, hogy készítője, mint építési terveiö a legutóbbi időben is több hasonló munkálatot dicséreles eredménynyel végeseit, hozzánk is\'hat-hét, általa készített olyan tervet küldött, melyek uláu tényleg nagyobb kaszárnyák , lettek felépítve. Így már egyénisége is nagyobb garan-ctiát »yujt hü iránt, hogy első sorban a saját érdekünk as, ha a íontoe munka keresztülvitelével őt bizsuk meg. E*en munkálat alapján a tervexetl kassár-nya költségeinek a katonai kincstár által szerzö-désileg bislosithatő jövedelemmel leendő össz-hasonliiása i&án less végleg elhatározva: lesz-e hát kaszárnyánk, vagy nem. Ha azon kellőleg biztoeiihátó jövedelem a város által beterjesz tendö töke iránt biztos tedeietet nyújt s es álla* ▼árosunk fejlődése, előrehaladása csakugyan várható, ugy felépítjük a kaszárnyát. De ha as össsehasonlitásböl as tűnnék ki, hogy a szerződés megkötése a városra nézve hiHrányo« volna, aai »em természetesebb, mint hogy as egén* Ugy a napirendről egyszerűen lekerül. Várjuk tehát a minden esetre legjobbat. Második, szintén igen fontos tárgya volt a közgyűlésnek a lőtér s az ebből kiágazó állami utak kövezésének kérdése. Az állam most építteti a város legélénkebb vonalain áthúzódó állami utakat. Miután a golubovecxi suzott kövei való burkolás csak négy méter szélességben ter- S, indítvány merült fel az iránt, hogy egyidejű a kérdéses vonalakon a város költségen egé-Isék ki a burkolást. Szakonyi mérnök ur részletes tervezete szerint 5095 négyzet-méteri tesz ki a kiegéssitendö felület. A képviselőtestület olyan fülemben hozta meg határozatát A nap is magasabbra hágott a ragyogó boltozaton, sugarai hevesen tűztek le a széles rőnára, mikor Pisla bojtár virágos szűrét leterítette a gyep puha bársonyára s ráültette a zokogó lányt. fr FaJök fölé sötét, hüvöi árnyat borított a nyárfa lombja s vallomásaikat nem hallotta más, csak a puastai kutgém tetején álíó jjólya mely hossza csőrével fésskét rendezgeté. Lassan asután eltűnt a délibáb. Hűvös, enyhet nyújtó szél kerekedett nyugatról h aa akáczok mögött lenyugvó nap utolsó, vérvörös sugarait hintó azét as alkonyba boruló sikou. ,t , • Külön otoportofta verődve baladtak a tanyák felé a \'jósságok, csak a keresztút végénél álloUatf meg egy-egy pillanatra, hogy a szerelme« bojtár a még szerelmesebb libapásztor el-booKuzhassauak egymástól — holnapig. — A sután ősszel rózsám 1 — Saüret után I — feleli a leány a csillagok fényénél csattan el az utolsó, buoau csók. Mikor aztán elmúlik a nyár s beköszönt a virágokat hervasztó ösz, Pista bojtár is neki fog a gólya mesterségéhes s fészekrakáshoz kezd . Irta: Bibó Lajos. hogy a felhasználandó anyag költségét, mely pontos számítás szerint 1874 frtra megy, a várós érdekében megszavazza, hogy Iin az állam kiépítésnél alkalmazott munkaerőt ée a nagy hengert, es iránt kérvény által megkerestetvén, hajlandó lenne átengedni. A tervezet szerint a kiépítés vonalába esnék — négy méteren lul kocsi- és gyalogjárókat számítva — a nagy vendéglőtől a plaoztérig, innen, as egész piacz-lerel is belavéve ki az Ujvári-uion fekvő Zozo-liné-féle házig ós ugyancsak a piacztérröl a Deák-utcza, egészen a hidlg terjedő részletek, ila a terv sikerül s a kisérletképen készítendő kőburkolat tökéletesnek bizonyul, akkor fokozatosan, évről-évre aa egész város területén hasonló utakat fognak készíteni. Az iskolaszék javaslata alapján elhatározta a képviselőtestület, hogy az elemi iskolánál egy helyettes tanítói állást sservez; as alkalmazandó tanító véglegesítés nélkül, minden, a város iránt felmerülhető más kötelezettség mellőzésével óránként 60 kr.. de legfeljebb évi 200 írtra »erjedhető díjazásban részesül, ha a rendes tanerők betegsége esetén tényleg helyettesit. Ezen áilást Ctompó Andor helybeli kántorral tölti be. Elhatároztatott továbbá as Ujvári-utczában fekvő Welsz féle hásnak 2000 frton leendő megvásárlása; végül a toronyóra javítása iránt benyújtott s 153 frtra menő költségvetést fogadiák el. Meghívás! Minden népek szellemi, anyagi erősségének létalapja műveltségében gyökerezik. Aa igazi műveltség meghozza ae esz-közük tisztaságát, csíkig ez szül közös törekvéseket, egyesíti a legtávolabbi világrészeket, hozza ÜHHZe egy haza polgá alt A tudomány nagy vívmányai megédesítik az egyes életet, boldogítják az összest A kulturának csak áldásai vannak mindnyájunkat táplálnak gyümölcsei Az élet ezétMÓrja a testvéreket, élő hlrök ae hallik. Szétvált utakon küzdenek a létért, összeolvassza őket az édes szülői kebel. Műveltség gyengédebbé, szorosabbá fűzi kötelékeinket édes anyánkhoz. Földi életünket megédesítő ezen magas eszményi czélok szolgálatában áll az E M, K. E. Tiz éves fennállása, meg. r^ HŐdéae hathatós tényező hazánk kultúrájának előbbvitelére. A hatalmas társadalom, sziveink önkéntes megnyilatkozása, ezen legelső kulturegyletünk keletkezése, fen\'é-tének alapja, e közös érzület teremtheti csak meg egyetlen anyánk, magyar hazánk iránti gyermeki vonzalmunkat* A nagy múltban ia a felvilágosodás zászlaját elől lobogtató Torda városa, és segitő társa az E. M- K. E. torda aranyos-vármegyei választmánya az őb múlthoz hiv, mikor Hazánk legnagyobb kulturegy-letét falai közé hivta. Egyúttal áldozni kiván ez alkalommal az eszményiség nagy apostolának, a magyar regényirodalom megalapítójának, halhatatlan szülöttjének br. Jósika Miklósnak. E kettős ünnepélyre az 1894. junius 8 án tartandó nagy közgyűlésre és Jósika-emléktábla leleplezésére a „Muraköz" t. olvasóit ezennel tisztelettel meghivjuk. A részletes programmot az érdeklődők a .Muraköz0 kiadóhivatalában megtekinthetik. Tordán, 1894. május 6-án. A 100-as bizottság nevében : Valit« Ödön, Sándor Kálmán elnök társ-elnök. Gróf Bethlen 6éia, tiszteleti elnök. Különfélék. — §ióí gistiüct itnó ur e h<5 11.én külföldi útjáról hosszabb tartózkodásra Csák. tornyára érkezett és zala-u)vári kastélyában szállott meg — QáspáriU imlik-osslopára Perlakon Sipos Károly gyógyszeré* ur gyűjtőivón összesen 60 frt 80 kr gyűlt össze, mely összeg az Alsó Muraközi Takarékpénztárban van elhelyezve. Ujabban adakoatak; Mi h ács János Perlak 40 krt, Preleo* látván Perlak 1 frtot, Hajdinyák EI«k^Per* lak 1 frtot, Németh N. vasuáT ő/fM^n Király 2 frtot. A gyűjtést líalek István perlaki bíró ur egy külön i ven folytatja. Gáspárits Borbálya, férjezett Kutnyák Mi-hályné a boldogult Gáspárite Márk édes testvérje hajlandó as. eml&j^flitásifó szükséges téglát adni a egv alapttvávyfai. ván tenni testvére emlékére évenként szolgáltatandó misére.. — 4 msgytl általános tanítói közgyűlésre, mely Csáktornyán a nagy szünidőben tartatik meg, Hajgató Sándornak a nagy-kanizsai járáaköri gyűlésen tett indítványa folytán a központi választmány a varaisdi tanitó-testületet is meghívja vendégül 4 csáktoinjral nötgyltt állal janius 2 án rendezendő tavaszi mulatság sikere érdekében mindent elkövet a rendező bizottság, ügy haljuk, hogy a rendezőség a mulatság (ánczhelyiségébe, az áll tanítóképző tornacsarnokába s kertjébe villamos ivlámpákat szándékozik bevezetni Nagyon helyes a rendező bizottságnak az az intézkedése íp, hogy az ételneműeknek megszabott áruk lesz Egyik sátorban hideg ételek lesznek adagonként 20-25 krjával, a másikban melegek 30-35 krajczárjával s a t. Va razsdról is több vendég ígérkezett. <4 kűtönség Űgftlmibt / Csáktornyán a kir. postahivatalnál f. hó 11 tői kezdve rofrgeli 8 órától megszakítás nélkül esti 9 óráig adhatók fel minden néven nevezendő levélpostai, egyszerű, ajánlott és express levelek, nyomtatványok, áruminták stb. — galáloxas. Tóth Kálmán hodosáni áll. isk. igazgató-tanítónak három éves Erzsike leánya e hó 12 én meghalt Enyhítse a szülők fáidalmát számosak őszinte részvéte. gslúltités. Egy budapesti napi lap városunk közönségét alaposan felültette. E hó 16-én d. u. 2 órakor érkezeit a hírlap elárusító könyvkereskedésbe a következő sürgöny; Budapest. Lapunk óriási senzátiót kellő politikai leleplezést közöl »M< A A hirlapelárusiló kirakatába tette a sürgönyt s meg volt az eredmény: városunk lakói nyugalmának felzavarása. Tömegek verődlek össze a könyvkereskedés előli, mindenki a hírhedt sürgönyt akarta olvasni; a kávéhá* zakban éjfél utánig fennmaradt a közönség, mely egyébről sem beszélt, mint a másnapi leleplezésről. A találgatásnak se hossza, se vége. Ministerek, főrendiház, herczegprimás, csalás, sikkasztás s tudja Isten, kinek a nevéhez és mi mindenhez nem fűztek combinátiókat. — Megvirradt végre a várva várt nap s a budapesti vonat is megérkezett a »Mf-gal. Csakhamar elkapkodták az összes példányokat, de azonnal csalódva félre is dobták. Lett pedig az órási szenzátiót keltő politikai leleplezésből óriási felültetés. Morál: ne higyj a szenvedélynek 1 ~ MWl hirtk. A megye terület én rendezendő fás- és zöld szőlőojtáai hazában, mely a kölcsönösség elvén alapult, igen szilárd helyzetnek Örvend a midőn az elnökség és igazgatóság köszönetet étdemel működéséért, az egyestllet a nagy közönség figyelmét is a legnagyobb mértékben megérdemli. — Papir füxesnádból. Amerikában kísérleteket lellek a papírnak ÍUiesnádból való előállítására. E kísérletezések a kívánt eredményre i« vezettek óh most New-Yerseyben egy társaság van alakulóban, mely ezen elegendő nyersanyaggal rendelkező uj iparágat nagyobb erővel szándékozik Umi. -Óriási léggömböt ké*zitett el legutóbb Spencer é* fiai balloway-t (Angolország) ozég, a mely (ellenen megtöltött állapotában — körülbelül 17 méter átmérőnek megtelő-lOen — nem kevesebb, mint 2700 köbméter gáxt toglal magába. Világitógázaal megtöltve a gömb 2200 kgr. horderövel bir, ugy. hogy ai —• 1100 j kgr.-nyi önsúlyát levonva — még 11(!0 kgr. terhet képes szállítani. Hir szerint a léggömb meteorológiai megfigyeléseknek óh vizsgálatoknak van szánva és szándékoznak vele hat napig tarló, megszakítás nélküli utazást a magas légrégiókban megtenni. Hogy e mellett a gázveszteség lehetőleg raegakadályozlassék, a lepel két vég selyemszövetből kósxülti a melyek kenőével vannak egymáHsal összekötve; az egész hasonlóképpen selyemból készült hálózatra Ö\'|( kilométer asinor voli nzükségen. A léghajó ára körülbelül 60,000 márka; egyszeri megtöltése pedig 400 márkába kerül. A ludományos vizsgálati utasán befejezése u\'án a léggömb Londonba szállíttatik és iit mini Copiiv-lóghajó tog használatba kerülni. — Beszelő alumínium aozól-b ó I. li a az aczólhox kin mennyiségű alumíniumot adunk, ez rendkívül alkalmassá leszi azt reszeiők előállítására ; kezdetben puhább lesi, a mi a iogak bevágását lényegesen megkönnyíti ; az erre eszközlendö keményéén állal rendkívüli keménység éretik el. Az igy előállított reszelök igen szolidak és tarlósak. — Sebkimólö. (Lucas Edónó Cassel-ben.) A sebkimólö egy hurkolatból áll, mely a megsebzett testrésznek megfelelöleg vsn alak-kitva ós atóle rugós ciaisxerü betétlel lesx nyomva, hogy igy a sebet megóvja a rothadási csirák slb. belépésétől és egyszersmind megakadályozza, hogy az iileiö testrész nyomás vagy lökés által utólagosén megsértessék. tanfolyam szorgalmas hallgatóinak jutal mazánára 10 drb. 10 frankoa aranyat utal ványozott a gazd. egyesület — A k e h z t-helyi- zsinagógába ismeretlen tettesek betörtek a a perselyekből 8 írtot elvittek. — Nag y-K a n i z e a város 600 f tot szavazott meg az ottani ev. ref. m\'S*zió egyház részéi e. — K n a u s z Boldizsár, h délzalai takarékpénztár főkönyvelő e 49 éves korában Gyulafehérváron W e n n i n-K e r Mátyásné 23 éves korábin Zala-apátiban, Beszterczey Batáza, lég-rádi segédjegyző Nagy-Kanizsán s 8 z e g ő Gyuláné, azlil. Hirsobler Fanni 42 évében N-Kanizsán elhunyt. — Légrádon az idei májusi vásárt 21 ón fogják megtartani. — K o m á r o m város közelében egy öreg asszonyt elgázolt a gyorsvonat. — U n g á r J., nagykanizsai szatócs h felrobbant petróleum lámpától életveszélyes égési szebeket szenvedett — &éliktatlő ünutpélj folyt le a budapesti első leánykiházasitó egylet u| palo tájában a folyó hó első napjaiban A zár-követ tették le azon épülethez, melyet az egylet a Teréz-körúton, három utczára néző homlokzattal emeltetett. Az egylet előkelő állását és kipróbált közhasznú voltát eléggé bizonyltja az a körülmény, hogy az ünnepélyen a székes főváros ve-zérférfiai: Gerléczy Károly éa Márkus József polgármesterek, a Lipót- és Erzsébet-város országgyűlési képviselői: Mezei Mór és dr. Morzsányi Károlysiámos más kitűnőséggel együtt megjelentek. Az ünnepélyt dr, Reich József igazgató nyitotta meg, kinek bevezető szavai után küldöttség hozta h terembe Schwa\'tz Ármin elnököt a dr. Wittmann Mór tartott az egyesület 31 évi, folyton erősbödő működéséről fe- .érdekes beszédet. Az emberszeretet nemes érzelme a legerősebb védbástya a század végének fenyegető rémei a socia-lismu* és anarohis.r.us ellen. Az első bu dapesli leánykiházasitó egylet e nemes czél szolgálatában, a boldogság terjestté sében futotta meg eddigi pályáját a gazdag múltja kezeskedni fog egy még szebb jövőért. Az ünnepi beszéd után beillesz tették a Róna József szobrász által ké«zi-tett művészi zárkövet az épületbe és ekkor általános nagy érdeklődés közt a székes főváros polgármestere, Gerlóczy Károly kir. tanácsos emelt szót. A polgármester köszönetet mondott az egyesületnek a fő* város nevében ezen kiváló közhasznú intézet létesítéséért, a melynek párját nem leljük a hazában. A közszolgálatban eltö\'-tölt hosszas és sokolda\'u tevékenységének emlékei közt örömmel Őriz egy kis emlé ket, azt t. i, hogy ő volt, a ki 80 évvel ezelőtt, mint Pest város hatóságának egyik jegyzője, az első budapesti leányhézasitó egylet alapszabálytervezetét felülvizsgálta és a város hatóságának jóváhagyás végett előterjesztette. Örömmel emlékszik erre, mert az akkor elvetett mag kikelt, az ő szemei előtt nőtt a fa nagygyá, a árasztotta jótékony gyümö\'csét ezrekre és ezrekre. Aa egv\'et saját ereje, saját munkássága állal évtizedekről évtizedekre nagyobb siketeket ért s ma jól esik szólónak konstatálni, hogy megelégedéssel tekinthetnek vissza az egylet vezetői a megfutott Pályára s ama nagy közgazdasági missióra, a melyet az egylet betöltött s betölteni a jövőben ii hivatva van, A polgármester szavai általános lelkesedést keltetlek. Reich József köszönetet mondván ugy Gerlóczy polgármester urnák, mint a többi jelenvolt előkelőségnek n szives megjelenésért, a minden tekintetben sikerült ünnepély véget ért. Az egyesület, mely első völt a magyar CSARNOK. Modem szokás. Lányka I mikor legelőször Csókoltad meg ajakam . . . Túlvilági érzés futott Végig-végig én rajiam. Imádtalak, szerettelek Jobban, mint tán mennyemet ; Csakhogy hamar semmivé lett E lángoló szeretet. Jött egy ifjú - nem Bokára — Megkérni a kezedet: * Elfeledtél, megtagadtál S neki adtad kezedet 1 Farka« Karoly. Uj találmány* (Közli : Bei\'Kl Sándor sxabadalmi és raü-fzaki irodája. Budapesten VII. Erzsébelkörut 38) Miként jutott Dove elöazör a „golyóálló,, pánezéljának eszméjére, azt tréfán módon beszélte el nem rég egy szerkesztőnek. Ex azt kérdezte ugyanit tőle: „Hogy jött Dowe ur tulajdonképpen arra a gondolatra, hogy egy golyóálló pánoxólt készit-aen ?M — .Hát tudja, dolgozom én aron már liz éves korom óla." — „Lehelellen !• — »Atyám áldott jó ember volt, csakhogy nagyon könnyen lobbant haragra ; ha rossz bizonyítványt hoztam haza, akkor czudarul elnáspángolt. Egy napon ismét nagyon rossz iskolai bizonyítványt kaptam. Előbb az a gondolatom támaafy hogy Amerikába szököm, mert tudtam, hogy mi vár reám otthon. Végre más utat találtam. A hátamat ós más lestrészemet kípárnkxtam, még pedig oly ügyesen, hogy atyám ütéseiből mitsem éreztem ; sőt mulattam rajta, hogy mint erőlteti meg magát a dologban. Mikor axtán egyszer későbben, egy pisztolypárbajröl-hallottam, melynél az egyik fél elesett, axt gondoltam magamban : „Ha az ugy cselekedett volna mint én, hixonyosan nem történt ez vele I" És igy jöttem lassankint arra hogy egy golyóálló pánczél feltalálásával tog-lulkoxzam." Népdalok. i. Kétszinü a bogáncskoró virága Kétazinü vagy te is »sivem bálványai Mn még nekem, holnap másnak igéred Szerelmedet; — nem hiszek én tenéked. Fenn az égen esti csillag integet; Ne hitegess, ne csalogass engemet 1 Nem hiszek én, nem hiszek a szavadnak, Maradj, maradj barna kis lány magadnak! II Késő este szépen szól a csalogány/ A szivemet ellopta egy barn* lány — Barna kia lány, add vissza a szivemet I Kétszer nyilni a virágnak — Egy tavaszon •— nem lehet. Elhallgatott, elné\'nult a csalogány, Haragszik a kis tolva) a - barna lány — Visszaadott, visszaküldött egy szivet, A magáét — és cserébe Olt fogta az enyémet. Göcsej felöl fuj a szellő hidegen, Az én rózsám e vidéken idegen . . . Mit tehetek, mit tehetek egyebet? Cserébe hát neki adom Örökre a szivemet. III. Nem messze van tőlünk egy malom — Búbánatot őrlenek a*on. Elviszem hát oda bir,atom 8 reggelig azon lejáratom. Mura vize jaj de zavarost Az én rózsám nagyon haragos . . . De kitisztult h Mura vize S meglágyult az én róssAm szive. Farkas Károly, FELELŐS SZKHKKaZtO MARGITAI JOZSJbJF XI tečaj- Vu Čakovcu, 1894. 2ö-ga majura. Broj. 20. 8 uradnikom »otl j« irakl dan govoriti mod II i 1« *uron». — Hv« poilljk* tllué« »• nulrt*j»»o-riaak, »«J »• Polliján na Im MarglUt i*kT> urtdaika n (Vkoroe. l\'redplatn» mun |e: Na celo leto . . 4 frt Na pol leta . . ,4 2 frt Na četvert leta . . 1 frt /Pojedini broji koitaju 10 k ob poln r*fodbt I Cd r*inn»Ju. Xs4*WU«tru K^iUr« *U®b«l Filipova kam m yn4plaU i obanana poliljijn. horvatukoj a I mađarskom Jeslku fzlazeél društveni znaimtvenl I povuéljtvl Unt Ka puk. JedLarOcrat i to: ttul svaku nedalju. na Službeni glasnik: „Medjímunkoga podpomagajučega činovničkoga družtvo\'C^Cakovečke Sparkaase", „Medjimurske aparkasae" i t. d. Zdravoslovje. Kretanje téla. Vsakdafcnje kretanje téla na frižkom zraku potrčbno je, da ostanemo zdravi. Gdo ae gustokrat vu frižkom zraku apredje, krv živahnije i pravilnije obtiče fcélem, Blajfle jede, lehkefle probavlja, mirnefle I krepčeie upava, koža mu se bolje iahlapljuje, tivoi se jačaju, mišice i vsi organi bu krepćeii i elastiéneái. Hodanje najzdravefle je kretanje tfele, vnogo zdravefle, nego Be vozili i jahali, samo se mora ovo naproti zdravstvenom stanju urediti. Voženje je zdravo, ja4enje zdraflveše, hodanje najzdravefle. Vaaki dan treba se kretati jednu VUru na frižkom zraku, bilo Ijepo ili grdo v réme: tim nam se télc jadi, na premembe vremena se privći, mogli bi reći uzduhom se sprijatelji, izkustvo nas vuči, da ljudi, koji navék vu sobi sede, najviše trpiju od hunjavice i kostobolje. Vu jutro odmah, kak ae stanemo, novaija se naporno i dugo kretati, ar odveć frifek prelaz od mira na delatnost, nena ravan je ter slabi i vumori. Dobro je vu druftvu Šetati se, ter gusto mén)áti predele, ar se tim i duh razbistri. Šećemo li se sami, nevalja vnógo misliti. Hodati nevalja ni odvifle hitro, ni odvile po lehko; ako odvifle polehko idemo, premalo se pojedini déli téla kreću; idemo li opet prehitro, odviSe se razjarimo, ter sile nam se preko mére oslabe. Bežanje zdravo je, ako nebeiimo pre-guato ni predugo. Bežanjem veoma se vežbaju trbuflne mišice, ter se dihala £ire. Ljudi slabih prsih nesmenju bežati. Najvažnije pravilo (regula) kod vsa" koga makar kretanja je: polehko početi, ter isto tak prestati. Počimijemo li se na jenkrat hitro kretati, krv na jenkrat od vide hitro kola (cirkulira), žile se od vifle razfiire, pak onda zrokuju téskobu, omeglo-vicu i druge nevolje. Gombanje (turnanje) jako godi, nu valja pri tom navék paziti, da se kakva nesreća ne dogodi. Turnanje razveseli i jači tölo i duh. Osobito onim, koji iz ma kar i kojega zroka nerareju se svaki dan prefletati, jako zdravju godi gimnastika vu sobi, prvlje nego leleju spat i kad se staneju. I ples moremo med zdrava kretanja téla ubrajati, nu Jalibože većkrat neumjereno, odviše hitro pleflu ili sred pleaa mrzle vode piju i tak zdravju jako Škode. Gdo odviše dugo i hitro plefle, ne samo da zdravje svoje zevaemu kvari, nego more i naglo vumrčti. Treba i paziti, da po plesu nejdu dimo, dok se nisu zevsema ohladili Vu obče treba, da pleSu odrasli ; dćvojčicam vu razvoju jako Škodi. Betežljivi i slabi ljudi, koje zvanja sili, da su vnogo vu hiži, mešteri, pri kojih jeden dél téla naporno déla, a drugi zevsema miruje, dobro bude vči\'nil, ako célo télo frotira (riba). Frotiranje komadom flanela i to tak dugo, dok se ko2a ugrje, nadoknadil bude jim kretanje téla, ako ovo frotiranje vu jutro i na večer ponavljaju. Črez to nara,sokovi po télu hitreSe cirkuliraju, nigdi i nigdar ne zapinju, a nepotrebne stvari uredno se izlučuju. Ljudi, kojim je télo jako slabo, raz maženo i razdraživo, bolje budu činili, ako se samo rukom ribaju, ter ne odvifle dugo na jeden put, nego rajfli većkrat ponavljaju. Vu obće valja paziti pri ribanju, koliko télo podnaša, da fle ovo odvifle ne ugrije i ne razdraži Ribati treba najprvlje glavu, onda Ijeda, pak ondi^ruge déle téla. Ako pri delu stisnjenimi i prignjenimi prsi sedifl, nemogu ti se pluća dosta Siriti, nemrefl za dosta i pravilno dihati, a to je jako znamenito za priugatavljenje i kolanje krvi, pak za sama pluća more da ima 090bit0 zle posljedice, to je bo nnj-važneSi zrok, da ima toliko Ijudih, koji beteguju od suflice (heftike) ZABAVA. Anda dieca, kaj hoćete jesti? U nékem vekšem varošu dojde jednoć sriednje dobe gospon sa dvemi de\'eci a jednu ožtariu ; tam si svi tri za jedan pružni stol sednu i gospon tak na glas, da iu ga svi okolo čuli, zapita dieca: „Anda dieco, kaj hočete jesti ?" Dok su Bi dieca prenoifllavala,. reče on : .No Čekajte malo. — Kelner 1 Donesite im najpredi svakomu jedan par klobasic i obo-dvem skupa jeden kriglec pive, — meni pak donesite pržolica sa ialatom i flašu dobroga vina." Kelner odbeži i za nekoliko minutah bili su, tak dieca kak i gospon, najtočnnije podvoreni. Gospon opet dozove kelnera: „Kaj imate jofl zt jesti? — Dieca i ja smo jofl, gladni, — Kaj no dieca?" Dieca glavami kimaju za znamenje, da je tak. — Kelner poćme jeden regiment jestvin po redu diktirati, dok nedojde d> najflneše ribe. „Haiti od ove ribe porciju meni donesite, a sad pove lajte daljo" I — I kelner broji daljo česa sve ima u kuhinji, dok opet dojde do jela iz melje i cukora — nekakov sladki kolač — »Haiti" — opet ga zaustavi gos* pon — „od toga donesite d eci svakomu jednu porcija! — Kaj ne dieca ?" Deca opet posve zadovoljna glavami daju zname-nje, da je gospon njihove misli pogodil i žilica im našel. — „Meni jofl k tomu donesite još jednu fllašu od ovoga vina, Vino ovo je fino, meni se dopada i ja bum od danas a-mojom familinm hodil u ovo gostionu kobedu i k-večerji.a Kelner se zadovoljno nasmehne i u drugoj sobi gospodaru gostione nekaj u uho prifleptne. OáterjaS se odmah odputi u onu sobu, u kojoj je gospon i adiecom veflerjal, da ga složbeno-nljadno, kakti svojega budućega stalnoga gosta dostojno pozdravi te mu se službeno^aljadno prepotač\'. I to je anda bilo obavljeno po reguli, kek to već mora biti, a zatim se gostioničar opet udalji i u druge sobe, k ostalnim gostom otide. „Kelner 1" — zazove gospon — „Deće» com donesite za konfekt jofl svakoma jednu kruflku, a meni pak jofl jeden fertal s kiselom vodom/ Kelner otide, donese jedno i drügo, te kruflke preda dieci, koja su je komaj čekala, a fertala s kiselicom zmeflanoga metne na gosponovo mlesto na stol, — gospona nije bilo u sobi kod stola, — on je malo van otišel. Prejde kratko vrieme — prejde i dugfle — a prejde ve:a mu i ciela vura, ali gospona neima i vino s kiselom vodom u kupici vei; je vso počrnelo. — Pristupi anda kelner k stolu te zapita zabrinjen dečeco: „Gde je vafl tatek tak dugo, kam je otišel ?" „Ali, em to nije nad tatek mi ga niti onepoznam, — odgovori jeden dečec; — „Ja sem dimnjačarov a ov drugi je maái-nistov. Mi smo se u onoj ulici, tam prek pijaca igrali, kad je ov gospon k nam pristupi! te nas zapital, jeli hoćemo würfltlne jesti. Mi smo odmah svi veseli odgovorili, da hočemo tc na« je na to sobom pozval, sim dopeljal i ovak fino podvoriti dal, kak još nikada podvoreni bili nismo. Ali ovoga gospona mi nepoznamo, niti ga nigdar predi videli nismo." Kad je kelner to Cul, znal je odmah, koliko je vur vudrilo, makar i na vuru nije poglednul. Dieca su naravski bila odpuščena i domov poslana, a gospona neima jofl niti danas večerju plaćat. Pijte i vi. Prjie jeduog manevra u Pruskoj/ k-kojeinu je za onda vladajući kralj Friede\'rik veliki osobno došcl, pozval je kralj jednoga ober* etera pred se te ga je za njegove podtinjenja Oni, koji pri delu sediti moraju, treba da se jako čuvaju vsih vuzkik haljinah, ovratnkah, itd ar onda krv jofl teže more obticati télom. Kod poala, na koji tréba vau pazljivost i napor obrnuti, treba na čase prestati ter duboko udisati i izdisati da kolanje krvi bude pravilno, onda treba, da »e kaj ravnefle sedi, prsa nek se ne-pretisnu k stolu, a noge nek se ne deneju jedna preko druge. Dobro je tnkaj nekoje vréme, stoječ, a nekoje opet sedeč delati; stolci od dréva ili trstine bolfli su od gtoloov sa vanj k uéi, ar ovi su jako topli, ter večkrat ftulje prouzrokuju. Ljudi, koji vnogo sede, nesmeju vnogo jesti, niti piti. Sile našega tcla jačaju se i onda, ako se\' vozimo ili javimo, ar onda brže dilemo, krv hitrefie obtiče télom, apetit se spunta, ter lete probavljamo. Nu kak god vs\'gdi, treba i tu, da smo mertučljivi, ar lakov-nostjum bivanju i najhasnoviteie stvari Škodljivimi. Dva brata. prime konj« za rep, da ga zdigne, a kaj se mu pripeti, rep mu konjov ostane vu rukl. Gozpodar konja videói to, odmah potrebuje, da mu konja plati, jer ga on nemore imati bez repa ; pokehdob to nije hotel vučiniti i ov ga predal sudu. Vezda svi tri skopa idu k sudu, put njihov opet je vodil pöleg jedne jas^e.v gde lončari zemlju kopaju. Idu po malo svi\' tri, dužnik pak si premišljava, kaj bi napravil š njim i, da se njih re»i. Vidi ovu jamo, ali nije videl, da uprav vezda lončar kopa zemlja. Misli si, najbolje bude obedva nutri porinnti. Kak je mislil, tak i vučini ; no ali oui se mu po8meknuli iz ruk, a jedna velik* grada zemlje pak opadne lončaru ravno , na glava. Vezda ga je 1 ovaj predal Budu. Dojdeju pred sud : i sudee sledeči sad izreče na obtuženika. Dve preostale krave bratove badu tvoje i tolikajfle konj, kojemu si rep spukel, a ti si dužen tvojemu brata dati od ovih dveji krav teliče, tollkajfle bivSemu gospodara kobile trebe. — A kaj si gruda zemlje lončara na glava hit i, duten si ti iti va ona ista jama, a lončar pak gori, i naj on vezda na tvoja glavu jednu grudu vruhne; aH lončar nespreten nije pogodil njemu glavo. Sud izrečen, ide dimo, prevzeme od brata njemn dosudjene krave i konja od gospodara, pak dobro gospodarajnč postane bogat človek. Vu jednom selu iivela au dva brata StareSi jo imel pet krave a mlajfli pak samo jednu. Napravili medju sobom takovu pogodbu, da s kiavami budu skupa delali, i da mlajSi bude šujirni *e«t dnevov oral bratu, a sedmi den pak sebi\' Ali na nesrečn, sedmi deu je bila nedelja,, a<i on ipak iflel na posel, orat. Ali vu jutro čim je počel orati, pogine mu jedna krava, u poldan druga, a posle poldan Irotja. Jako se razsrdil brat njegov, čiin je zaćul, da sa mu poginule tri krave. Odmah ide k bratu i potrebuje, da ma krave plati, i pokrhdob se je ustručaval plati.i mu, predal ga sudu. Kad su išli k sudu, put je vodil poleg jedne velike grabe. Kak idu pomalem, čuju glas^ćlovečji, da *a pomoč kriči, ideju za gla6ora i kaj videjn ? vu grabi jednoga človeka, gdo skupa sa konjom opal n nutar. €> Obedva brata sa se prijeli posla, mlajfii Priredil; Kerleža Ignác. _ ------^--r------ Gospodarstvo Deset zapovedi za hranjene marbe. 1. Hudi marhi prijatelj, a nebudi joj neprijatelj. 2 Barataj sa marhom strpljivo i blago, naročito s plašljivom i ćudljivom, ar je bufl samo na taj način vmiril i pripitomil. . 3. Pazi vu staji na čistoću i dober red. 4 Postaraj se, da bude zrak (luft) vu staji navék friški i čist. Za hranu odredi ■ si navék izvrstno- vréme i po jednako obroke. Hrana je navék zdrava, a pijač« voda čista. 5 Operi gustokrat kipučom vodom jasle od kud marha jede i posudu, ia koja pije. 6 Drii marhu kaj ćisteše mora*; to joj poviflava vrčdnost i unapredjuje tčlovno i dulevno razviče. V 7. Podaj marhi potreben odmor (po-Ćinek i postaraj se, da navék na dobroj i čistoj pfostirici (nastelju) leži i apava. 8. Pripazi na jarmove i hamova, kak i na vsa ostala sprežna sredstva, d* nisu skvarjena, da marhu pri delu muče. 9. Ne zlostavljaj marhu vu nijednoj priliki; nebuhaj bičem živinće. kad ne treba i upotrebi samo onda, kad je skrajna sila ; na taj bude ti način marha pxiver* lenefla i voljnije sledovati tvojim žel am. 10. Pri rabljenju marhe. kakti tvojim pomagačom pri izvrflenju trikih poslov, pomišljaj uvek na to, da je vsako aečovačnj baratanje aa marhom protivno i volji Božjoj i da navék, »le posljedice sa sohom povlači. Telenje kravah. / Da se moreju krave lehko i prez pogibelji oleliti, nek ina se tri tjedna predi daje vsaki dan šaka kuhanoga ienskoga semena vu napoj. To takaj i najbolfla hrana, od koje krave vnogo mljeka dobivaju I prav zaradi toga imalo bi se ovo sredstve na vök, pred eteliibom rabiti. Kuhano lensko seme jako\' je vraćtv^" klfo iivinče zbeteta, imenito od vtt*£nttjá;; Hi ako je zaprččeno izlučivanje izmetinah (lajna). Ako pri kravi zaostane pri stelitbi posteljica, smije se im danomice samo tri put dati po jedna litra na rčdko skuhanoga Ienskoga semena, pak, se bude posteljica najduže za 48 vur obrnula. AlWWkfftvam tri (jedna pred stelbom daje kuhao© lenako seftie, onda se bude rčdko gda dogodilo, da bi poateljica vu tčlu zaostati mogla. mu offlcire iapitival. Oberstar je jednoga za drugim pred kraljem hvalil, samo kad jo dofllo pitanje kapitana Doma, skrene spleći te izrazi bvo.o želju, da bi najmre kralj dopustiti hotel, da se ov ofOcir od njegove legimente k-kojoj drugoj premesti. Kralj, kojemu Je poznato bilo, da Oberstar toga kapitana netrpi, zapita, zakaj bi so ov oificir moral k-drogomu regimentu premesliti ? — Oberstar znajući, da je kralj najveći neprijatelj pijančevanja, odgovori, da ov kapitan puno pije i da je već m dielom u svojoj slažbi pijan. Drugi danje zapo el manever, pri kojem jo krulj opazil, da su svi oberstam nahvaljeni offlciri so samo po srednje kakti soldati izkazali, nasuproti pak on pokudjeni kapitan, na kojega je pri manevru kralj osobito p&zku ima), da je sa svojom kompanijum sve hvale vredno i kakti pravi soldat u manevru baratal, tak, da je on sa svojom kompanijom bil najvrleši med svemi. Poslie manevra pozove kralj oberstara na stran te mu reće med četiri oka: „Znate kaj gospon Oberstar? Pijte i Vi I" Guska« pod stolom. U Vratiflincu su bili gosti. Pofltuvani starešiua je svoju kč«.r zamuž daval. Vien čunje u cirkvi je obavljeno i gosti sa se u kući mladenke na veselo gostuvanje sabrali O gani pod vodstvom pokojnoga Paly-a au veselo igrali a kuharice su jedna jestvinu za drugom aa stol nosile. Na jedan krat dojde i vrieme, kad su gusku z mlinci donesle, ali ni naročita Aelji kapitana, ne rastrančerana, nego clela, Kapitan je najmre hotel pokazati svim prisutnim, kak on zna gaska trančerati i s kakovom lehkočum taj posel njema, koj takovu pećenku višekrat na svojem stolu ima, jer je mlinarski majstor, od rake ide. Gaska anda donesu cielti na stol 1 nafl kapitan vzeme nož i vilica a rake te po običaja prićme nož o vilica brusiti. — N« jedan krat zabodne vilicu u prsa pečena guske te priőme nožem po njoj svoju umietnost kazat. Ali kak je bilo kak ali ne, neznam, samo toliko znam, da je pii tom poslu zdela s guskom nekak čisto na kraj stola doSla, — sad joi jedan potez nožem po guski i pufl posmekne se zdela a guska je pod stolom. To sad nebi bila najvekéa nesreća, da nebi pod Btolom susedov veliki šarko čekal. na kosti, koje bada gosti pod stol hitali. Svi se sad zabezeknu, koji dapače i prebledoju, ali kapitan se samo slavodobitno posmehava i z-o mi mite: »Nikaj se nebojte- _ veli — „zabadav ju šaiko cuka, neba ju dobil, ja s obodvemi nogami stojim na njoj.* Em. Kollay Kak bude« teliče čaurt od vušifi? Tel ići budu postali vufiivi, ako se slabo hrane. Da;efl li teličem nekoliko dana aa hranom lenskso seme, ostavila je bude nesnaga na skorom. Dosta je dapače. dao samo čistiju s keíom, koja je namoče?« va lensko ulje. Ka k o v s e k r a m p i r sem e ? uzimlje i a Francezi gospodari velijo, da se t« seme moraju uzimati kaj vekfti krumpiri, ar onda klioa ima vu prvom začetku vile hrane, pak se iz nje razvija bolša cima i boHi debleSi plod. Sa krumpirom ima se onak kak i saj ostalimi aemenjkami; čim je seme. arno, razvijenefle i bolje, tim bolja žetva. Iz ovoga sledi, da drobni krumpir nije probitaćen za sadjenje. áp&ranje vu ovom pogledu more samo Škoditi. Razmer plodnosti naproti temenu je od prilke ov : ako od velikega semena dobimo 100 kilogramov, od srednjega budemo dobili 90 do 95, a od drobnoga 60 do 65 kilograma. Luk za hrano pio i,k o m. Da piščanci (piceki) čim prije porsatu i zdravi ostanu, preporuča im se za hranu luk, koji se ima vsaki tfedan po dva ili tri puta izkosan pomčšau črnnm meljom davati. Piceki se moreju toga najesti koliko hočeju. Tina ne samo, da »e slabel piceki pomoréju, nego ja I zdravju odraslih kokoíih haanovito, ako se i njim luk sa hranu daje, je naročito ako boluju sa vuž-ganja vrata, očih ili glave, ar va luku im« ulja, koje ovakovu vutgauje ublatuju. Im poznato je čmelarom, da od čmelinoga ubooa (žalca) nestane otekline, ako se ubo< deno mesto lukom natare. Kak se vrbe sade. Jskópaju se barem 1 i pol šuha gli-boke jame, na dno se dene komad kamena, najbolfe komad cigla, vrba se sadjenica odozgor poprék odsčće ili joflće bolje odpili, zatim se luknja zatapa dobrom zemljom i zatoče* Kamen ili oigel je zato, da vrba gliboko korenje nepuflča i da drži vlagu potrebna uspčvanje vrbe. Sijanje 0 p inata. Ako želimo od Špinata imati kaj vekflu haaen, dobro je, da ga s protuljetje kaj moguče prvlje posijemo, ar samo rani špinat razvije veliko listje, doklam vu kes noga zakržljavi« telegraflčklm putem svoja zahvalnost blagoslov. Vu Budimpešti, 13. majusa. i KAJ JE NOVOGA ? izlet horvatsklh ablegatov vu Budimpeštu, Za Uji izlet sastavljen je o putovanju i boravljenju va Budimpešti ov program : 18. majofta 1894. ideju ablegati ob 10. vari Iz Zagreba osobitim cugom. Bilo bi ahodno, da se vsi ablegati skup apravili va Zagrebu i od pvud zajednički krenuli, ali ako k toma koji od gg, ablegatsh nikak nebi mogel prispeti, mogel bu va cag dojti vu Dombovara ili va Kelenföldu, d* tak bar vsi zajednički prispiju vu BadimpeStu, kam bude cag 19. majuia stigel ob 9. vari pred poldan. Ondi bude izletnike na banhofa dočekalo odaslinstvo aradskoga zaitupstva i ablegati orsaćkoga. Žnjimi budu se ooda odpeljali črez ve* liku gradsku pojasnu i črez Aadráaijevu volića vu hotel „Hangarija". Tu bufie poči-nek, odmor toileta i kava. * Ob 11. vari pred poldan pokehdob se razgleda Budim, obiSli budu izletniki preosvi-ftenu gospoda ministra-prezefia vu zastupničkoj aabornici i gradonačelnika vu novoj gradskoj alii. Zatim buda razgledali nova saborska palača, fabrika maliaah magjarske orsačke željezuice, Ladovlceam, fabrika orutja, klao niča, elevátor. Ob pet i pol vari po poldan odpelali se budu ablegati sa „zaklotvenoga piaca" ns »Margit sziget" na obed.\' Od onud povrnule se bada ladje oh 10, 12 i 2 vure v noči. 20. majuda ob 10 vari pred poldan razgledali bada ablegati muzeam, akademiju i izložbi slikah, kipov. Ob 1 vari po poldaa buda na obedu kakti gosti glavuomu i preetolnomu »rtda. Ob 8. vari po poldan utrkivanje konjab. % Ob 7 i- pol vari na ?eöer svetčana predstava va operi. Posije predstave vraćaju se oblegati osobitom cuga vsaki k svojemu doma. Vu Budimpešti, 12. majusa. Rimski otec papa Leon XIII. doznavši xá t-esaltat glasovanja va velikaftkoj hi/.i o civilno) žaultbl, poslal je primata Vatnrju Carska turska vlada priobčila je ovamo, da le Porta oapustila osnovu, da priredi va Oarigrada 1896. izlošbu, ar «ultan želi, da Taraka bude aazoćna pri magjarskoj milenijskoj izlolbi. Silen\' potres vu Venezueli. Iz Karakasa, glavnog grada južno« amerikanske republike Venezuele, telegrafirali pu, da je ondi v noči od 9. na ^0. majuda silen potrea podpuuo zruSil varaflo Meridu, Lagunillas, Chlguara i San Juan. Okolo 10.000 ljudih Je usmrćeno. Aldovl golubovačklh komarah. Srbske službene novine oglaSuju, da je vu Srbiji od 21. do 29. aprila od nboda giftnih golubovačklh komarah poginulo 11 konjah, 810 glav rogate marhe, 23 ovce, 16 kozah i 137 svinjah. Zatvoreni patvorlteljí penez. Furlanska je od nekad skupščina gnjézdo patvoriteljah auBtrijanskih bankah, a gnjézdo jim je va varašu Udini. Neprejde ni par mesecih, da nebi ondi vu rešt zaprli po kojega patvoritelja (koj foliSne peneze dóla). Tak javljajo vezda iz Udine, da je ondi zaprt vlastnik najvek&e Stamparne, Botii Viktorijo, koji je sumnjiv, da je Stampal folišne austrijanske petdesetače. Zvun njega zaprti su va Osoppu gradjevni poduzetnik Perchiaratti, a vu Bujah krčmar Miohelatti i težak Pezzetta. Do vezda se vsega skup nahadja vu refltu 82 peršone, zapleCene vu ova affaira. Razdrapal ga medved. i Iz TemiSv«ra javljaju: Rumunj Titr.ii| Živojnev, koji je dnže vremena obhadjal po jažnoj Magjarskoj sa svojim pitovnim medvedom, stigel je 1. majuša va ramanjsko selo Gllmboku. Nekaj pripit, Živojnov je nemilosrdno tnkel ivojom okovanom batinom medveda. Medved je na to pnWsnil, pretrgel i onak slabi lanec ter je nahrupil na svojeg gospodara, kojega vadril i raztrgal. Tetkom makom mogli sa medveda odtrgnati od mrtvoga téla ter ga streliti. Stopsko-oflcirski kurs dokinut Pred par dnevi izdani vojno-naredbeni Ust preglasuje naredbu ratuog minislerijuma, kojom se oglaSuje, da je Nj. Veličanstvo previsnjim r&fienjem od 19. aprila o. I j. premilostivno blagoizvoljelo odrediti, da se štopsko-oficirakl kursoB koncem drugog turnuöa ljeta 1894. okine, a ovoljetni prvi turnuš snizi na öetlri, drugi turouá na tri mesece, a va potlamjem pomenjla broj oflcirah. Tuli kaj Se se odred|uje, d« budu vu buduće vsi kapitani i ritmajstori, koji aspiriraju na majorski Oia, polagali pred komisijom vu Beda eglamen, vu kom imaju da dokalu svoje sposobnosti. Ustanove, koje se tiču toga egfamena preglasaju se istodobno. Ovo je |edan od najvažnijih premembah pri Boldačtvu. Vubil otca. Is TemiSvara javljaju ; Občinsko sudec vu Zorlencu, Peter Miok, ustreljen je ovih danah vn ared sela od svoga sina, poznatog pijanca. Ubojica sam se je stavil suda. Devojka etreljena od vojaičke stra>e. Iz Poiuauja javljajo : Devojka, Imenom Karcmarek smetala je soldata, koji je stal naj straži pufičAooga praha. Stražar je del voku vlovil, ali ma je ona pobegla. Soldat* je Sest put devojka pozval, da stane, a kad se je ona ni odezvala poziva, streljal je na nju ter jo streljil. Zapuščen varaš. I ovo samo more b\'ti va Ameriki. Vu sčvernoj Dakoti na zahodnoj obali Bew>Bivera leži joden varaš, nakinćen silnimi Jjepimi ližtmi, ali prez i jedne ftive dufle. Varaš se love Vest-Line i zezidan je vu jpfanja, da bade jeden od prvih i najglavneiih banhofof željeznico pačifik. Zemljišče se za varaS vrlo drago prodavalo, vnogo je plačeno po 20.000 maraka. Vata> se hitro podignnl, poljepflan Sctalisti, javnimi sgradami i pijaci. Za kratko vrčme se napanil stanovništvom, ali to nije dugo terpelo. Pacifik željeznica bila je sa-gradjena, ali na žalost nije došla na blizu West-Line, ter se stanoviki počeli seliti na izhod, gde je bilo viSe pobla i za malo, pak je varaš ostal pust i prazen- Komaj ako zahladi va njega koj putnik, vtiča ili divja živina, onda opet po malo oiive puste vnlice. Osobito dober mig za nekoje medjimurce, koji si vu Medjimarju hite i zemlje tržija pak idu vn Slavonija si imetka kupuvat i naataniti se ; ar tuleč se, da v Medjimurju nije moći yeč živeti; zato bi bolje včinili takvi nezadovolniki, da idu vu Ameriku vu varaš Vest Line, gde bi vsaki si vzeti par hi ž mogel, i prez brige živel, a koj je vrč sit va onom varaőu, on niti jesti neprosi • .. -v. Albis tunel- Dneva 8. majuSa probuše (predrt) je vu frvajcarskoj vu Kantona Zuga Albis tunel ur željezničkoj stroki iz Zür eha naGothard. Albis tunel ntjvekšl je ir* Gothard-tuocla vu Svajcarskoj. Dobre žepne i stene vure za fal céne moći dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Čakovcu (Pijač, Šparkassa). Pri njem se uzimljeju vure takaj za popravek za fal- céuu. Sekaj za kratek cas. I to je odgovor I Majka : „Kad si kral kolače, kaj si mislil ?« Sinek : „Mislil sam, da me nigdo nevidi." Kata I „lteči mi, dragi Karlek, hočei li me i onda ljubiti, ako ti priznam, da imtm umjetne zube?" Kari: „Hvala Bogu, ve ti i ja morem odkriti, da nosim baroku." Prednost, KočiS: „Gospon doktor,\' ja odpovčdam službo." Doktori „A zitkaj ?" v Kočiš : „Naj oprostijo, ali mi dohadjamo vsaki dan kesao dimo, i zaradi toga dobivam hladno jelo." Doktor: „Nu i ja tak.« Koči : „Znam to dobro, ali uto Oni ipak oemreju odpovedati, ali ja morem." Izgovor. Sudec: „Vi Bte cipele Vašeg prijatolji, koje on naručil, vzeli i prodali.« Detlő; „Pak kaj zato? I muž vsome i proda kokoiine jajca, koja on Dlje znesel 1« Pojmljivo. Qospon: „ZaistÓ čuducivito, ov mesec, vnogo menjAi račun meiarov nego navadno.4 Gospa : »Naravski, da mora menjái bili, kad Je kaprol iuSo kuharico na manevru." Priredil: Ql(\\d f\'erencz. VASÚTI MENETREND <-MAKTOKjNY:iiV UDU Buda 12-ga majfla 1894 54 10 11 06 t ODGOVOBNI UBEDN1K M ARGlTAI JÓZSEF Glavni surednik GLÁD F EK£ N O Z Indul Ksnizsn f elé Pragerhof felé > * Zágráb felé > Varazsdig ■ Bobára Egerazegre Ćrkolk Kanizsa felöl H M > Pragerhof felöl Varazsdról > Zágrábból Egerssegröl Bobéról Napszaka J § (U öyor>-> póata- éa vegye»Ton»t Reggel 4 39 gyorav Délben 11 39 »> Éjjel 10 07 poalav. Reggel 6 52 vegyesv. Reggel 6 06 po«tav. Délután 4 16 ff \' Éjjel 1 «7 gyor«v. Reggel 60 vegyebt, Délután 4 20 E»te 10 17 > Délben 11 44 Reggel 6 05 h > Délután 4 28 » Reggel 6 51 postav. Délután 4 01 Éjjel 1 14 gyorsv. Este 9 32 vegyesv. Reggel 4 36 gyorsv. Délben 11 29 postav. Éjjel 9 65 • Reggel 4 22 vegyesv. Délután 8 60 • Délelőtt 11 17 n Eh le 9 80 m Délelőtt H 62 ff Eate 9 42 . 1 1 Cen,m ztiika. — Gabona árak. 1 m-.mázsa. — 1 m.-cent. frt kr. Huza Zab Rozs Kukoricza ó Árpa Febór bab Sárgh * Vegyes » Pőenica Zob Hrž Kuruza stnri » noviíi Ječmen . Grah beli » žuti » zmčfian 6 -6 — 4 60 4.80 5.60 6 -4.— 4. - NYILTTJfiR* Nyersselyem Bastruhákraalkalmas kelméket öltönyönként 9 frt 50 krért éa jobb lajtájuakat is — valamint fekete, fehér és szines selyemkelméket méterenként 45 krtél 11 írt 65 krig — »ima, koozkánott, csíkozott, mintázott és dam&ssolt stb. minőségben (mintegy 240 fajtában és 2000 kü-lönbözö szín h árnyalatban) széllit; pósta-bér és vámmentesen a privátmegrendelök la kására Henneberg Q-. (cg. kir, udvari aaállitó) selyemgy Ara Zürich ben. Minták postafordultával k ül detnek. Svájozba czim-/elt levelekro 10 kros s levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. ♦) E rovat alatt közlőitekért nem vállal leéget a ^ öserk. Szagtalan és nyomban száradó Valódi ctakis egy fél fa l Kilós Üreg palaoakokban kapható. # Utánzásoktól óvakodjunk é* határozottan Chriatoph-félo lakk kérondő. Christoph Ferencz szoljapalló-fénylakk lak.lSvá l«»il, bot/ » aiobik a máioláa alall I bmuiluii.. •anak, ml val a kallrmetlan aiaf i« a lai.it, ragadó* .iir*\'ti., inaly ai ©UJUaUknak <« ai olaJUkknak aajáija, elkcrOltetlk. Kraallatt a haaanilata olyan agy.i.rtl, hogy klkl ni(t váraabatl a máaoláat. A patU nadvaa tárfyryal f«lt«rUlbatö, anátkUÍ, byty alvaaataaá Mayát. Maf kall ktílönböuatnl i falnsxett ssobapalló - fé&ym&xt, aárcáabarnát 4a mahagonlbarnát, maly akár caak aa olaj-fa.Uk Í8di bo a pallói i a»yiiltal fánrt li ad. Kaárt airraránt alkalmaihalA réfi <>|r ul pallóra Teljíieu belftd minden foltot, korábbi máioU.t itb; van aaután 4lsxta féaymás («*inezotlénj uj pallókra áa parkatre, maly ciupan Mnyl ad. KülónS.on párlatra $ ol^Jfaatákkal mar bamiioll efć.itn uj pallókra való. Oaak frfnyt »4, annélfotra nam födi »I a famu.trát. Po*t*e«oauu(, kUrUlbfllUl 3J n<*y.i)>f mtr. (kál kSilpna-fy.á«u aiobára rali) 5 frt. 90 kr., va*y 9\'/, márka. A köavetlan mef reudílMek ml ml ni váróiban, ahol rakUrak van»ak, tde küldendők. Mlniamáioláwk 4. pro.p-aktotok Infvanl. Mnnaatra kllldatoak. A bavá.árláanál toa.ák ISI vlcyáanl a cifra a a gyárt J»iyre, mivel eil a tflbb rolni ÍIM era lét«a£ gyártmányt tokfaiá nUnoiiak ót haml.liják, * tokkal raaaaabb, • cyakran a célnak mag nem falotó mloííiég-ban koiUk forgalomba. Chrtotoph Ferenc, A valóéi lulmlli-liiylitt (illililóla és uyeitll zyártója, Prára. K. Berlin. ZOrlch. Csáktornyán : CrKAUER TESTVÉREKNÉL. Uu Élete és Működése. Irta : Gracza 6 örgy; Cserépy, Homicsko, Kis Markt, Njemea és Szem-lér rajzaival gazdagon illusztrálva Ára a 232 oldalra terjedő kületnek 1 írt 20 kr. Diszkiadásban velin-papiron fűzve 2 frt, diszes vászgnkötésben 3 frt. Kossá Lajos arczképs tm A liichtor-fólo Tinót. Oujuici comp. Horflony-Pain-Expeller elnevesd alatt igen jó hirnóvuok örrond. Ezon fijdalomosillnpitó bodöruölós vaininonnvi köaivóny, ceúz ós tagKMggaüUban szouvodö ogyö-noknok oz uton legyen ajánlólag omlókozotbo hozva. Kzon tinktura már 25 év óta, mint legmegbízhatóbb \' \' \'azer általánosan kod volt ós ennélfogva már további ajánlásra uem szorul. Csókoly ára, tivogonkónt 40 kr.. 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lehotovó toszi, ozon iitüuó háxiszornok boszorzósót Bevásárlás alkalmival a „Horgony" vódjogyro flgyolond«, nohogy utánzatot adjanak, mort csak a vörös Horgonymai ellátott üvogok valódiak. Ha a valódi Pain-Expollor holybon nom volna kapható, akkor forduljunk a gyái tők gyógyszortárához: Hichtor gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prá-gultan vagy Török József gyógyszorószhoz liudajiostou. könyomatu kivitelben 70 cm. magas 66 cm széles Ára a rendkívüli képnek 1 í t 20 kr. KOSSUth ÍlllDS Klí UMl min,áz,a Róna József hírneves szobrász Turinban i 1890-ben- Ára Terrakottában 3. írt. Diszilve 4 frl Csomagolásért 60 kr. külön számillalik. Kossá Bmlek érsni csengő sárgaszínű fémből, mely a nagy hazafi igen s ke-íéWUHUVU UWíw ?i rüU arcképével van ellátva Egy drb ára 20 kr. ,,2 szinben nyomatott legsikerültebb arczképe 88 cm. magas KOSSUlíi 30 cm széles. Ara 16 kr. Kossuth gyas/,jelvények ^To\'u^ Mve\'} " Kossuth Lajos é9 ha\'4\'a- Ir": B< rű8 V"m°3 ~ A »Képes folyóirat« U08ÍUTII füzete. Ám 30 kr. • > A Csáktornyai pályaudvaron lefolyt Kossuth gyászlkrcepélyt ábrázoló fényképészéti fölvételek darabja 1 frt. 50 kr. Kaphaló: Fist^liel F« könyvkereskedésében Csóktornyán. KOTZÓ PÁL GÉPÉSZMÉRNÖK Budapsst, Ülloi-nt 18. szám alatt benjöttével megtartandó nyilfános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is el* adatni fognak. Árverezi szándékozók tartoznak az ingat* lan becsárának 10°|,-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-cz, 42 §-ban jelzett árfolyammal számított éa az 1881. évi november hó 1-én 8333 sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8 §«ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881\'. LX. t-cz. 170. §-a értelmében a páuatp^nxnek a bíróságnál előleges elhelyezőéről kiállított szabályszerű elismervényt átizolgáltatni. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. üsáktornyáu, 1894 évi piározius, 26 án. 526 l-l Aj ánl 2•/„ 3. 8«/, éa 4 lóerejü SZÖGES CSÉPLŐ K ÉSZÖLETEKET továbbá 4, 5, 6, 8, 10 éa 12 lőerejü sines gőzcséplőkészleteket, Iiomíu ezalmarázókkal, alsó saelelövel éa rendkívül nagy feltilettl rostákkal, árpshéjazóval éa válasstóhengerrel- 7a- és szénfütéaü éa eradeti azalmafütŐ GŐZMOZDONYOK AT yjf* Továbbá R. QARRET & SONS íelQlmulbatatlan 40 °|0 tüzelőanyag megtakarító. (§ompoand gőzmozgonyokat legjobbnak, elismert brandtfordi önmülcödö amerikai kévekötó aratógépeket. Eredeti amerikai szénagyüjtöit 1 vagy 2 ló befogására alkalmazható kombinált rúddal. Sorvetö és szórvavetö gépeket és mindennemű egyéb kisebb gazdasági gépeijet. Jutányos árak 1 — Kedvezó feltételek 1 . 627 1—6 ttOOCKXXXKKXIXK*xxxxx Ajándéktárgyak nagy válaaziékkan. 1102 tk. 894. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, h gy az államkincstár végrehajtatóknak, Bzklepics Mihály végrehajtást szenvedett elleni 55 frt 19 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási Ügyében a nagy.kanizaai kir. törvényszék — a csáktoruyai kir. járásbíróság területén lévó podtu/eni 721. tk. 17* hrsz. a. ingatlanból Szklepica Mihályt "(nős Pozigai Rozáliával) podtureni lakót illető \\ része 209 frt becsértékben a podtureni 723. tk. 582. hrsz. a. ingatlan egészbe 60 irt ; a podtureni 1060. tk. 1061. hrsz. a. ingatlan egészben 69 frt; a podtureni 728. tk. 1608. hrsz- a. ingatlan egés\'ben 106 frt; a podtu reni 1010. tk. 667. hrsz. a. ingatlan egészben 144 frt becsértékben és ezekből az 682. 1608 és 657. hraz. a ingatlan a vógr. t. 156. §-a értelmében az árverést ezennel megállapitott kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1884 éti janlas hő 9 tk napián déltláiU 10 órakor á podtureni község biróházánál dr. Tuboly Gyula felperesi flgyvéd, vagyhelyettew köa* I órás és ékszerész |g} Csáktornyán, főtér, az uj takarékpénztári épületben. ——■aggHn.uii,.., i— Ajánlja dúsan felszerelt Vy m •Ss »vájcxi xselióra-. arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó áraké rí. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellet) a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyor$pi\\ eszközlöm. OtcMó árak meHelt ALAPÍTTATOTT 1841. ÉVBEN. A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK i J tt fáltó-AiJeie BUDAPEST, V. DOROTTYA"UTCZA 1. SZÁM Haját házában. Rés zvóntőke 10 000,000 frt. Tartalékalap 4 400.Q.00 frt- Voaz és elad mindennemű értékpapírt a hivatalos ttfzBdei árfolyamok alapján ; tSztdei műveleteket a legjutányosabban eszközöl ; pénzUgyi műveletekre nézve szívesen szolgál azakaztrü felvilágosítással ; ígérvényeket minden húzásra bocaájt ki ; •lílaget nyújt értékpapírokra; dijatntai« megvizsgálja a sorsjegyeknek éa sorsolandó értékeknek husfcsait; kisoraolás által érhető árfolyamveszteség ellen biztOiit sorajeírveket és sorolandó értékeket. J \' , 528 2—3 Nyomatott Fiad*] Fülöp laptulajdonoenAl Csáktornyán. XI. évfolyam. Csáktornya, 1894. május 27-én LLUUU-i-J.\'l— BMrkmt«T«l irUkunl l«b»t «!»• d»on»p 11 4a 18 ór« köiött. — A Up iMlleml ritsir« vonatkoa* mlnd.n kttiUmlny Hargitai Jéumtt «MikM*tO Mvir* ktldmdf. Kiadóhivatal i Fiacktl F«l6p kOuyvker«akedW iá* ktUUndök u «10tW<>tfci dijak »/UtUrvk 4a hlrd»U.U, BirMak jütíojomi uMUUik. ■ u MAGYAR és BORVÁT ITUm* _ IffoKjflenlP I, J^^PqU SZÉPIRODALMI BCTIUP. eK^zé^TAáriinp. A .Muraközi tiszti öiibogélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár« takarékpénztár« »at. hivatalos közlönye. * \'\' —-------------1 a .Muraközi Xl»«Mt4d kr+k t Kgé«* évre .... é frt Fél évre .... 8 frt Negyed évre ... 1 frt Egyes Mám 10 kt\\ i HiWUUMk («4« dfegtđtatMki Budipwtw! A. Y. «a Kok»u>i» kM. i rod *k»W»i Bofetltk H., »ak«.M., ÜpfMik A^ O. L 4a iiniail 4« Han4L Hrüub*«: KUrn M. «. Nyiiilét\' pfiitštrm 10 kf\\ -1 j. Szövetkezzünk I A »Muraközben« ben már löbb izben volt alkalmunk gazdasági és pénzviszonyainkról szakemberek czikkeit olvasni, s ba azokat figyelemmel kísértük, azt ta pasztaltuk, hogy csak mindig azon tana kodnak az emberek, hogy és mikép lehetne a földműves osztálynak olcsó kamatláb mellett kölcsönöket kieszközölni, hogy ekként mostoha helyzetükön javitva le gyen. Nem vagyok e részben szakember, de tapasztalataimból kifolyólag nem tartom czélszerünek azt, hogy az amúgy íb már tulnyomólag eladósodott földműveseinket u|abb és ujabb kölcsönök kieszközlésével terheljük, mert ezen kölcsönöket vissza is kell fizetni, hololt a visszafizetés mai nap ság i^en nehezen megy. A földműves a kölcsön vett pénzt titkán használja ugy fel, mint kellene, mert könnyű módon jutott hozzá, s rendszerint birtokának vagy szabadkézböli, vagy birói uton leendő eladásából jut csak azon hely \' zetbe, hogy a kölcsönt megfizethesse. Szerintem csak egy mód van, a mellyel földműves osztálvunkat a folytonos eladósodástól megmenthetnénk és ez volna a szövetkezetek megalakítása, melyek már városunkban amúgy is a régebbi időktől fogva fennállanak, s a mint ott forintok M2" gyűjtésével rendelkezhetnek ;<,iiw>flTCheljűk azt falukban fillérekkel. Hisz nagyon meg lehelünk már győződve arról, hogy a föld műves az 1, 2, 3, sőt 5. és több hatost — miglen legalább egy forintja nincs, nem tudja megbecsülni, mert azon — úgymond — ugy sem segíthet magán semmit; pedig téves ezen felfogása, mert a mint tudjuk, krajczárokból gyűjtünk hatosokat, ezekből forintokat és igy tovább. A beszerzett adatok alapján minden lehetőt elkövettem, hogy Botlornyán önsegélyző szövetkezetet hozhassak léire, ami jó indululu barátaim közbenjárásával és segélyével sikerült ösak. Ezen szövetkezetnek van vagy 150 tagja — 80 — 100 írt befizetéssel. így aztán alkalmat adtunk a földmüve seknek, hogy hetenként 10, 20 és löbb krajc.zát megtakarított pénzét elhelyezhesse, a legolcsóbb kamatláb mellett saját megtakarított pénzét kölcíörf-veheöae s ez által más adósságait lörleszhesse. Tudtommal tcsak jegyzőségem területén a baromfi és tojás forgalomból 10— 12.0tft} frt évi jövedelme van a földműves osztály nak, hololt legkevésbbé sem láthatjuk azt, hogy ezen összegből bármi is adósságok törlesztésére fordíttatnék, sőt ellenkezőleg löbb és löbb ujabb adósságot tudunk fel mulatni. Ezen összegnek csak 30 - 40 */„ át tegyük fel, hogy ily szövetkezeti tagok ■ ta ■-• gyűjtik össze, egy 220 hélből álló csoport feloszlása ulán legalább 25.000 Irt adósságot törlesztettünk le hatosonként. A jövő egyébként majd megmutatja, ciak.egy kis türelem, hogy az ilyetén megtakarítással elérjük-e czélunkat, és akkor bővebben fogunk foglalkozni ezen kérdés megoldásával. Kollay Lajow. Kisiparosaink érdekében. -Mióta a magyar nemzet értelmiségének kö zéposstálya; a polgárság öntudatosan halad azon az ulnn, mely a newzeti vagyouo*odáa leié vezeti a kinvároeok jövöju óm jeleulöaóge nemcsak nemzetgazdasági szempontból emelkedett kiváló fontosságra, hanem a müveit magyar ip*ro«os*lály értelmiségének törekvéH« nemzsli eaempontböl is figyelemre méltó. A magyar nemnél megizmosodásának egyik ÍÖ(elW>teh» ma már kétségtelenül »«, ho^y képesek-e a vidéki &kvárosok érdekeinek érvényt szerezni? A legtöbb vidéki kisváros mintegy középpontja a hozzá terméarftszerüen csatlakozó vidék anyagi emelkedésének szellemi műveltségének s igy mindig ciak attól függ az illeti vidék fölvirágzása in, hogy helyes irányban, helyes mddon tudja-e valamely kis város ezen teladalát megoldani. Annak ellenére, hogy mi agrikultur-ország vagyunk, iparunk is némi rószt kór a világversenyben. A mezőgazdaság terményeinek feldolgozásában, jelenül a malmi é« bőripar t^ién moud- A Jmkk\'lámája Hadar halála. — Költemény prózkban. —- I. A szürkület aozéls*ine borongott a Lomniczi csúcs (elétt. A hegyormok körUl felhők kavarogtak B a legmagasabb szirten haragos arezoxal ült a meny dörgő Hadúr. A tündérek félve bújtak el források ölébe, kövér moha közé. A pajkos manók ia komoran gunnyasztottak egy furcsa felhödarabon. Glöbb emberi koponyához hasonlított az a felhő, aztán szétfoszlott a olyan lett, mint kél egymásra do bolt lábszárcsont, axulán meg lett belőle ke-oreszt. A Hadúr balján valamivel lejehb guggolt a rötszakálu ármány, oldalt a szakadékban boszorkányhad pihent. Osendes volt a magyar Olympus, mint zivatar elölt az erdft. Egyszerre megnyílik a felhőpadló és sisakos, páuczélo* vitéz lép a komor isten elé. A vitéz nyomában ájialos barát lépked, félénken tekint körfll. aj i g birják lábai a reuketéslöl. — Iladur isten — azólt a vité« — betölt a sorsom lent a földön, meghaltam. Itt vagyok elölted. Ez a barát itt ezolgám, karddal öltem meg, hogy velem jöjjön a másvilágra. — Nem jól van az, vitéz. Ennek nem volt fegyvere. Megint beállott a (wend. Az alacsony Tátra felöl menydörgós közeladik. Villámlás, ógaengés közt nehéz felhő repül, elöl magas felhő párkányán kardját villogtatja Csaba királyfi, nyomában hun s magyar daliák. Kardjuk villanása villám, mozdulásuk ég zengése, haragjuk az ellenség voszle. A néma lég besötétül. Nincsen az égen , osak egy fényes oiillag, az is mint ba a föld teló I közelednék. Száll as égen fényes ívben, lehull j izzó ragyogással, akár ciak az emberi sziv, hogy ha felgyújtják a vágyak. Hulló csillag oda hullott az istenek sálorá hoz, hulló csillagon egy angyal, fehér, fényes, szőke. Elhalványul as istenek aroza, reszketve néznek reá a hősök. — Mit akarsz itt ? — kláltá Hadúr és rettenetes szavaira megdördült a felhők széles bo\'tozala, bömbölve hulloltak alá a gránit-sziklák t tajtékosan rombolva bukott a völgybe a tarpataki vizesós megakadt árja. Az angyal fölemelle jobb keséi ós megszakadt a hangok és elemek vad háborúja. Az angyal letette jobb kesét a barát vállaira ; — Ezt akarom. Ez nem a tietek. Olt a csillagos magasság fölött várj reád a Láthatatlan. Ármány keserű mosolygással tekintett a Hadúrra. Senki sem felelt. Mintha megkövültek volna. Es az angyal elrepült a barát lelkével a csillagon magasság föló, a hol már vár rájuk h 1 Áthatni lan. Heállt az ój már, mikor egy nehéz fóln»jtás tört elő az öreg iuteu kebléből. Aztán felkel« és kezébe kspta rettenetes buzogányát : — Ezt a földet ón szereztem, enyém p nép, aki lakja. Ki meri elvenni lőleua ? Ti a.< -enyémek vagytok itt köröttem. Utánam. Jó kardunkat nem gyösle még .ellenség. Foglaljuk vissza ezt á földet megiut. S lenzállollak nehéz ködben a l\'oprád völgyére. Elmentek a Hernád völgyén -azöku Tiszáig, szőke Tiszától öreg Dunáig, át a Dunán arr; felé, a hol lakik a mag/ar fejedelem II. \\ Lenn a földön akkortájban üésa lejedelem országolt, ez a békés fejedelem, a kirö! azt Írják a krónikaírók, hogy elég gazdag volt arra, hogy két Iftent szolgáljon : azt a régit, a ki Ázsiából ide\' hozta tiépéb me;< azt aa ujat, a kit német papok terjesztettek. Kehérváról nem messzire, erdő mélyén pihent meg a csapul. Egy-két manó bekullogott a városba, hogy megiudjai mi ujsfig. A többi - had nyugalomra tért, el in aludt, o*ak Hadúr nem ludott pihenni. Fárasztó a pihenése, nem jön álom sehogy a szemére. Nehéz éjjel volt már. Megérinti valaki sm isten vállát. Magas, szikár férfi állt előtte. — Kelj föl. hatjuk: jeleotekeny helyen állunk s esse] már * kdJfSidnek 1« számolnia kell. Nam csodál k ózhatunk tebát, hogy a mezőgazdasági gépgyártás la oly fényéé fejlődésnek Indult, hogy a külföldi toka b megtelepedett nálunk, malynek kamatai az épen ki la vándorolnak/ a mi világos kárunkra. Az utóbbi időben a nagyiparnak versenye nincs valami lelkiismerete« tekintettel a »serényebb anyagi erővel dolgozó kisiparra, mely pedig nam versenyezhet rnáaaal, mint szolidságával éa beoaQletetsségével. Ast ma mindenki elismeri, hogy a kisipar kérdés« fontos napi kérdéssé lett. 8 mély belátás« államférfiak, avatott Demzelgazdáazok törik elméjüket e kérdés helye« megoldásán Hogy •IkerÜl-e, es a jövö titka. As államerejének biztosítása lenne e kérdés megoldása esetén, mert egy oaziáJyt mentene meg jóformán aa elzüllés és prolstárlatus elől, mely osztály eddig beesüle-tes murával kereste kenyerét, A nemzeti fejlődés és nemzeti társadalom kifejlődése bizonnyal várható a kisipar virágzása esetén, mert a kisiparos beosülele* munkája nemcsak vagyoni függetlenséget ér el, hanem önállóságot is. A pénst és vagyont arányosabban osztja el, ay iparos a azabadságszeretetnek alap ját la nagyobb mértékben vetheti meg. A független és vagyonos oailály mintegy gerinoxét képesté mindenkot\' as élő nemsetnek a est a középosztályt, ba pásslulni kese, minden ároo meg kell menteni. Első törekvésünk legyen tehát, hogy a középosztály anyagi boldogulásának útját ne vágjuk, banem a társadalom intéző férfiéinak oda kell hatolok, hogy böloe előrelátással a jövőbe tekintve, minden közügyet, mely « kérdésééi összefüggésben van, a kisipar érdekében kell elintézni. De magának a kisipariak cem szabad tétlenül néani • viasonvok elakulásái; nem szabad arra várni, hogy mindig és mindenben az államhatalom jöjjön segítségre, önnönmagának faladata a saját érdekében • küedö-tért teljes mértékben elfoglalni, mert nálunk a kisipar fejlődére igen fontos, nagy és nemzeti érdek, melynek előmozdítása hazafiúi és érkölosl kötelesség- Ast mondtuk, hogy • kisiparnak msgának kell elaő sorbab magán segíteni, est azonban oeak ugy éri el, hogy a viszonyok helyes fölismerésével ugy találja meg a kibontakozást, hogy as oeakugyan áldásos lágyan ét nagy időkre hasson ki. jegyzőnek, közszolgálat terón szerzett érde mei elismerése«! a koronás arany érdemkeresztet adományozta — iitmél^í Air. V i z k e 1 e t h y Imre nyűg pénzügyi tanácsos aion czélból. hogy a volt horvát bánok arczképeit összegyűjthesse, vidékünkön s néhány nap óta vá rosunkban időzik. Mint Um^WU^ amateur«| festő, nm^a másolj* JftAV^ffi^^í müve-kepedig Órtóaesdolgot,\' azért közeWklP ^ftaerítően térünk vissza működéinek mélUtására. — 4 snipltitgya<t e- hó 24-lkén Moi^iftftAlfaY elnöklete alatt közgyűlést tartouS»#lyt)n gróf Festetics Jenő urat egyhangúlag az egyesület védnökévé választották meg Elnök bemutatott két vá rosi park-tervet ; a jelenlevők többuége elvileg a Mesei utczában lévő Baumhak-féle telek mellett nyilatkozott, melynek megvétele és befásitása tlgyóben a lépések meg fognak tétetni. — fiösxöait nyilván tiás Tóth Sándor perlaki áll. isk- igazgató-tanító ur két pör-beli tanndiját — 4 frtot. — a helybeli szegény tanulókat sególyző egylet csóljaira adományozta. Fogadja ai egylet hálás kö-rzönetét I Csiszár József egyleti gazda. — <§otloinjin „Botlornya és vidékének önsegélyző szövetkezete- czimmel egyesület alakult, melynek czéljait lapunk más részében írja le t. tudóaitónk. Az uj pénzintézet lapunkat választotta hivatalos közlönyéül. A szövetkezet igazgatója Kollay Lajos bottornyai közs. jegyző. — #lihitól A muraközi Unité kör ez évi rendes közgyűlését f. é juuius hó 7-én d- e 10 órakor a csáktornyai közs. elemi népiskolában fogja megtartani, melyre a köt;, t tagjai és a tanügy barátai ezennel tisztelettel meghivatnak. A gyűlés főbb tárgyai: 1. Elnöki jelentés. 2. Pénstáros jelentése. 3. Eötvös alapról szóló jelentés. 4. Tisztujitáa- 6. A hitelemzós történelmi fejlődése 8 módszeres kez«lése az elemi iskolában ; előadja : Matyi Máik csáktor-nyai hitelemző ur. 6 A magyarnyelv tanítása a horvát anyanyelvű iskolában; előadja Kovács János mura-királyi tanitó ur. 7. Nutáni indítványok. Csáktornya 1894. május 23. Jeney Gusxtáv körelnök. — 4 Qájpditíi\'tmlék ügyében e hó 28-án a Csáktornyái bizotUág kiküldöttei: Vrancsita Károly ós Margitai József érintkezésbe tették magákat Perlak közönségével ugy a perlaki bizotuág megalakítása, va-1 mint a még hiányzó pénz összegyűjtése czéljából. Perlak városházán szép számmal összegyűlt, melegen érdeklő közönségnek Mar-ital József 1. bemutatta a csáktornyai bisottság álUl elfogadott obeliszk Urvrajzát • a perlakiak álul leendő elfogadásra ajánlja azt; 2. jelentést teáz a gyűjtés eredményéről; 8. a még hiányzó ös»zegnek beszerzése ügyében hiv|a fel a jelenlevők figyelmét; 4. a perlaki bizotuág megalakítását ajánlja. VrancdU Károly a Gáspá-rits-emlék gyűjtő bizottságnak keletkezését ós eddigi működését ismerteti a felhívja Perlak város közönségét hogy az emléknek mielőbb leendő felálliUsa czéljábél tegyen meg mindent. A Jelenlevők közül többen hozzászólván az ügyhöz, elhatárolták : 1. hogy g , Különfélék. - £Há*t»Ui. A király B o t f y Lajos zalavármegyei tb. főjegyzőnek és első al feláll, A férfi sselid xeuéjU hangon mondja i — Jer velem. Ssötlan indultak el Fehérvár (elé. Megint a férfi szólt: — Tudom mit akartok. Karddal akarjátok kiirtani az u j hitet. Hasztalan, a ki kardot von, karddal véss el. — Idegen férfin, megölitek est a népet, ha kanfját elvessitek. — Minősen ott ellenség, a hol meghonosul a szeretet. A ki as ly vallásban hlsseo, ha meghal is él. — A szeretet... — Kiss oda. E« a csillagtalan, setét égboltozat ketté nyilt Angyalok éneke sengeit w éjszakában. As angyalok között egy msgdieeőQlt cöi alak. — Ki aa ott ? — A mig néped öshits minden vonását el nem veti, országod védő asszonya. A lovagias gondolkodás előtt iatsuitett ideál. Kivéts a pusztító kaid, de megmarad a bátor lelksesdés. És elejti kardját a bátor hadverö és • férfi ölébe hull. — A fény megöl... Ki vagy idegen ? Látod g a jövőt? Nem fslejt-t el népem ? Nem »sas-e satnya, megvetett? — Lengjen fölötte szellemed. — Ki vagy ? . ftu vagyuk, a ki eljöttem, hogy életemet adjam s világ bűneiért. . . . , as zokogva sirtak a patakok, fiák., virágok tündérei. Hadúr nem volt többé. ilumvsus Jóssef. csáktornyai bizottság álul ajánlott obeliszk-tervet elfogadja s hozzájárul annak elkészíttetéséhez , 2. a még hiányzó összegnek főleg gyűjtés utján leendő b6«*erzését a je\'enlevők magukra válalták ; 3. a perlaki bizottságba megválaiztatUk: Kostyál Fe-renoz elnök> Dr. Böhm Sidnei, Horváth Csongor, Grósz Alajos, Vargha János, Sipos Károly, Tóth Sándor, Malek István, Banelly Sándor, Gáspárits Vipcie, Biráná rits Ferencz, Glavina András. — A megalakult bizottság az obeliszk helyének kijelölése ügyében tanácskozott, azonban végleges megállapodásra nem jutott. — Az obeliszk Ugye ezzel végleges megoldást nyert, amennyiben Tersstenyák nagy-kani-zsai kőfaragó az elkészítéssel megbízatott, aki 3 hónap alatt az obeliszket elkészíteni tartozik, 8 igy aug. végén ast rendeltetésének át is adja. &írindülát A csáktornyai tornaegylet Űrnapján egy napi kirándulást telt a szomszédos Horvátországba. A kellemes, és tornászati szempontból is becses kirándulásra Varazsdon át Turcsinig vonattal, onnan a regényes fekvésű, hegyes völgyes vidéken áthúzódó utat gyalog telte meg a társaság Varazsd-Tepliczig. Valóban kellemes emlékű, érdekes epizódokban gazdag, de különösen tornászat! szempontból becses kirándulás volt ez. A tornászat iránt igazán lelkesülő férfiakat a gyaloglás egyáltalán nem viselte meg, ezt leginkább bizonyítja az a jó hangulat, mely Turcsínra vissza gyalogolván, a horvát testvérek nem csekély gyönyörűségére szép magyar dalokban tört ki: még a Kossuth-nótára is spr került, Karlek karmeatersége mellett. A társaságot Teplicz környékén P. J. igazán fáradhatlanul kalauzolta; az ő gondos utánnajárásának köszönhető a kitűnő ebéd, valamint a szőlőkkel, lugasokkal ékeskedő »Tonimirt-en, pihenés közben, jó piros bor mellett élvezel\', pompás kilátás! Este 8« meg nem fogyva, se meg \'nem törve (no az az egy láb nem számit h ugyanazon az uton gyalog, illetve Turcsintói vonaton érkezett vissza a társaság. £ fual-jloaal országos vásár a mult héten kedden, kedvező időjárás melleit igen népes volt. Most nagy számban voltak a lóvásáron külföldi vásárlók is, kik az előző napi lendvai vásár daczára, élénk forgalmat és rendes jó árakat biztosítottak a nagy számban felhajtott lovaknak. Különösen a szép lovak iránti kereslet volt élénk, ugy hogy a mintegy 3000 drb. jószágállományból hivatalos adatok szerint 693 drb. ló kelt el, melynek jelentékeny részét Ausztriába, sőt Szászországba ős Galicziába vitték; vasúton még az nap elszállitotUk következő helyekre: Nagy Kanizsára 4, Görzbe 6, Kuhmdorfba (Karinthia) 6, Bécs 2, Mürzuslag 6, Laibach (Krojna) 10, Laase 6, Klagenfurt 4, Adelsburg 4, Gráczba 63 drb, Marburg 1, Maréin 18, Szempcz 2, Sohwarzenstadt 8, Budapest 86, Lemberg (Gácsország) 9 darab kiváló minőségű lovat, melyek közül első osztályú muraközi tenyészkanczáért átlag 4—600 frtot, mé nekért Ö - 600 frtot fizettek; páros lovak ára uri fogatokba páronként 800 -1000 frtig ment, kiváló árukat véve; közönséges lovak kevésbbé voltak keresettek, de áruk kielégítő volt. — Aránylag a körülményeket figyelembe véve, most még élénkebb volt eladás tekintetében a szarvasmarha-vásár, ugy, hogy a 2000 darabra tehető felhajtoit jószágból mintegy 26*/., 486 drb * marha kelt el elég kedvező áron. A kirakodó vásár kevésbbé élénk, de ugy felhozat, mint látogatottság szempontjából népes volt. — Megyei hírek. ZalaEgersze-gen megalakult az újonnan választott városi képviselőtestület; megválasztották ai iskolaszéket, jogügyi, pénzügyi, közegészségügyi stb. összesen 18 bizottságot. A képv. testület 34 virilis és 84 válaaztolt tagból áll. — 8ümegen díjazással összekötött tenyészállat-kiállítás lesz juu. 25-én. -Nagy-Kanizsán K. Hegyesi Mari, a nemzeti színház művésznője bárom esiéu vendégszerepelt Rakodczay társulatánál. — Keszthelyi kir. közjegyzővé Lénárd Krnő ottani ügyvédet nevezték ki. — B a I a t o n-H e n y e és M o n o a a 1 6 községek határaiban nagy zárt telt a jég. — A gabnaáraka kedvező időjárás folytán az megyében hanyatlottak. Megszűnt a kereskt, az üzlet teljesen pang. — Hazai hírek A berszeo/ówi kerület, ben kolerajárvány lépett föl. — As olasz uralkodóház családi tanácsban elhatározta, bogy az olasx trónörökösnek a magyar uralkodóház valamelyik herozegnöjét kell elvennie. — Budapesten *m orezágos levéltár oklevélkiállitása e hó 17-én nyilt meg. — Manger Tivadar lüstnélküli loko-motivját mutálta b« a Bécs Znaim-i vonalon f. b. 19 én. —■ Maszloka falu Hansa mellett e hó 20-á a teljesen leégett. — Dr. Posilovios György zágrábi £raek állásában meg lelt erösitve. — Kossuth Kerenoz elfogadta a Tarnóczyféle tüz-oltószer és gépgyár teoljnikai vezetését s Jövö deczemberben elfoglalja állását. — Felméri Lajos\' a kolozsvári egyetem tudós tanára e hé 22-én hirteleo meghalt — Leon l»a Pontois PiHsburgban geuiális találmányt tett, a telektros-kopot találta lel* mely a szemnek ép oly készülék, mint a telephon a fülnek. A \'i i • ■ i , CSARNOK. i • ■ i i <. ■ ■ ■ , \\ Kéziratok. Serdtlltebb ifjúságunknak a« a része, mely már lul van Fenimore Cooperen b Jelky ^.ndráson, a szünidő alatt kétségbe-ejtő szorgalommal képzi ki magát abban : hogy cea 1 Ad i szerencsétlenségek okozzon papíron e olyan dolgokat Írjon meg, a mik újságban napvilágot lássanak. Ezután jönnek a levelek, vastag éa tekintélyes külsővel, a melyeknek novella a tartalma s mellette van a szerény hangú kisérd levél, hogy ha jónak találtatnék, tessék kiadni Természetesen a törekvő if.u, a ki már túlesett a középiskolán s ez idő sze rint a bajussnövesztéai gondokkal küzkÖ-dik, meg van lelke mélyén győződve arról, hogy okvetlen jó, jelea és kitűnő dolgokat produkál és Sassváry Uzobáld grót, a novella hőse, a midőn főurainknál eddig még nem tapasztalt hanyagsággal dili a kandallónak, miközben bágyadt mo-solylyal nézi illatos havannája füstjét, uto\'ćrhetetlen alak. Eaen dolgok indítottak arra, hogy némely tanácsosai szolgáljak élemedettebb fiatalságunknak a« iránt, hogy alak>ival és történeteivel mily módon lehet a legti keresebben a tökéletes elsülléses állás felé hajtani ason embereket, a kiknek aztán a bánatos alakok pokoli kinokat okoznak. Mert, ha komolyan és lelkilsmere t eaen teljeaiti valaki a rábizottakat s elolvas hetenkint ölvén ilyen gréfl tragédiát, okvetlenül örül a lelke mikor látja, hogy taily bámulatos egyöntetűséggel dőlnek hanyatt kényelmes karosszékeikben a grófok • aa eső e kőiben halkan veri odakint aa ablakot. Ea emberek testére mindig elegáns öltöny simul, el\'enben ha ft grófuő aa erkélyen Ul s mig lent *b aratók vig danája hallatszik, tekintete végig száll a pusztán, hajával könnyŐ szellő (E. E- K-irány) játsaik. A gróf rendesen keresztbe rakja Ukkczipfe lábait, ellenben a grófnő hintaszéken ül és BÖtét fekete szemeiben a bánat méla homálya borong. A grófné rendesen arra h jubászlegényre gondol, a kinek mélytüzű szemmel vannak, férfias ar-ozát pedig a nap égeti. Az eső ezek közben folyton veri az ablakot. A gróf néha fölháborítóan könnyed kézlegyintéssel a kandallóba veti, aa általánosnál jóval illatosabb ozigaretljét, néha azt mondja: át kozott | Ha kutya van a szobában, az ilyenkor a gazdája térdeire fekteti a fajét és néz. R«ndesen okos szemeivel néz h daczára e tekintetben} jártasságomnak, még nem találtam egyet sem, a melyik a fülei» vei nézett volna. E kutyák rendesen dog gok a as még rejtély, hogy miért kell okvetlen dánnak lenni a doggnak s miért dogg minden dán. E novellákba gyakranként szünetek állnak be, a melyek miközbennel végződnek A miközben többféle. V«n olyan miközben, a midőn a grófné idegesen topog kicsiny lábaival a szőnyegen, lábdobogás Biőnyeg nélkül nem megy. Ellenben lehet oly miközben i\\ a midőn a gróf kezeit nadrág|a zsebeibe mélyeszti, tí tekintetben ninos teljes egyöntetűség a dolgokban, s igen kívánatos volna, ha közös megegye* zésre jutnának a szerző urak. Az például bizonyos jóleeő meleg érzéisel tölti el az embert; hogy a jószágigazgatók okvetlen öregek, s a kastélyhoz vezető uton jegenyefasor van. E jegenyefasor kétségkívül sokkal szebb lenne, ha a tiszteletre méltó sserző, mielőtt a dolgába kezd, felköti Önmagát egyik szép puha fóra s ugyanaz a szél, a mely a grófnő baját megbontja, lengetné Őt is — m<g odalen az aratók danája ballatszik. a -íiAV ............ ._.; Igen érdekes éa megszívlelendő helyzetek azok, a midőn a grófnő nevet. A grófnő mindig ezüstös csengő hangon nevet és semmi érzékük nincs as arany, valutához ezeknek a grófnőknek. A grófnők egyáltalában nem foglalkoznak egyébbel, mint hogy selyemzaebkendŐket tépnek össze. Végezetül megtudja a gróf a valóságot, hogy a birtok elúszott. Rettenetes sok grófi birtok megy igy a novellákban tönkre. A gróf azonban ennek daczára még mindig bámulatos egykedvűséggel« hanyagol dől ide, vagy oda, de mindig valami szilárd tárgyhoz dől és egészen nem dől fel. Azután a szemei rémessen villannak, a foglalni jött fiskális pedig aranyóraláncsá-val játszik. A dán kutya megmagyaráz-hatlan érzelmek által megkapatva, üvölteni kezd hosszan. Ugyanekkor Babtiato, a hü komornyik (minden komornyik hü, pedig valóízinű, hogy az urai ingeit viseli a gazember) elfojtottan zokog aa előszobában. Odakint va«y az aratók vidám stb. vagy vagy az eső veri satöbbi. Jön a nagy Jelenet. Már volt dühös ka\' czaj, görcsös kaozaj, a melyekpt azonban a fiskális vérlázító aranylánoz-játékkal fogad. De most hirtelen őrült kactajra fakad a gróf 8 elrohan Hová rohan ? Egy csiga-rettáért, hogy aatán egykedvűen verheaae le gondosan ápolt uj.ával a hamvát ? Nem A gróf a fegyvertárba rohan A gróf lea kaszt a falról egy pisztolyt. Rendesen plaz-tolyt akaszt le s nem velenosei tükröt Természetesen es utóbbit hiába irányozná a homlokának, pedig most ea következik. A gróf a pisztolyt a homlokának és sohasem a lábujja hegyének irányozza.\' Azután egy dörrenés és a -gróf lelke, mintha osak fertály Volna, költözködni kezd. Hova költözik a gróf? Talán az Anclrássy-uton emelkedő büszke palotába? A gi4iuő idegesen toppant, satöbbi, az eső veri, satöbbi, a fiskális játazlk vastag arany... a a négy lábú dánus okosan néz* szemeivel mindezen dolgok közé. V l\\ Ha o . . Ha elnézem csöndes estén A csillagoe eget, Azt hiazem, hegy te is ott vagy, 8 beszélgetek vei ed. Te mosolyogsz, lelked derült, llennem sir a bánat . . . Sirásomra bánatomra. Enyhe szellő támad. Tudja isten, mi van azon ; Sirnom kell, ha látlak . . . Nézem, nézem a csillagot S könnyek között áldlak. Bartw Gyúl* Ablakomnál. Ablakomnál csöndes slráfl Hallatszik, Ki ki nózek. ki as* aki , Nem alszik ? A teli hold beragyogja Az éjét. . . Barna babám, mi baj történt Ma véled ? Mért airsz a bus szellővel ? ítaHJrt|..... „ Nézz szimembe, tán lelked Kiderül ? Rám sem tekint. . . zokogáa a Felelet Fáj a szive, beszélnie Nem lehet. Uázló Rózsi VASÚTI MENETREND T8Á KTOKN Y A Indul Napszaka j •I 1 rt. Gyorsposta- és • ________ 1 vagye»*on»t Kanizsa i elé Heggel fi 39 gyorsv » Délben 11 39 a > Éjjel 10 07 postav. » Reggel 6 52 vegyesv. Pragerhof felé Reggel 8 06 poatav. » Délután 4 16 n » Éjjel 1 17 gyorsv. Zágráb felé Reggel 6 60 vagyeav. » Délután 4 20 .. ■ a Varassdig Este 10 17 • Délben U «* H Bobára Reggel 6 Oö Egerszegre Délután 4 28 » Krk#»llt Kanizsa felöl Reggel 61 postav. a Délután 4 01 M • Éijsl 1 14 gyorsv. Este 9 32 veiywv. Pragerhof felöl Raggal • 4 86 gyorav. » Délben 11 «9 postav. » Éjjel 9 66 Varazsdról Keggol i 22 vegyesv; > Délután * 60 • Zágrábbél Délelőtt 11 17 • ■ Kate 9 80 • Egersaegröl Délelőtt 8 62 - ( Bobáréi Kate 9 42 ■ M—m-ahc x.Ttft-.\'-as—amai —MÉ—tstxst^.. M "so^1 FKLBLÖ8 HZK&KJtSZTO MAKQITAI J O 25 Ö JbiF , JL tefoj- Vu CakoTOn, 1884. 27-ga majaš«. Broj. 21. 8 uMdhlkoM laoil ]« »»aki iíii govoriti II i 1» T»r»». — Bn ÜHi* M Mdrí^Jnn* V l-t® ■•r|(Ul ittofli twíilki n í (Vk«T»o. ananem ProdpUíaa MM )•« Na celo leto ... 4 frt Na pol leU ... í frt Na öetvert leta . t bt foj«Hnl broji kctUj« 10 kr. ObsMu« M pri«« ^Hrodb« I M r*6ao*Jn. lUaMJitrot K^pfk.\'-^ Filipova U«^ rr^pUU I Ilniui poWIJiJu. mm $H»x>vat*|fm a 1 MnKjfir«k«M Jezika l*la*e«l đružtvenl znanstveni í povuéljlvl !*•* sa pnk^ I 1 tp: -sna. m^gUcu. na<lalM. \\ 3letbeni gíaanl* i „Međimurskoga )>odpőmagajuflega činovničkoga druttvavC „Čakovečke iparkaaae", „Međimurske sparkqaae". i t fl. I U —I). ux j- —u j Zdravoslovje. Dufie vui napor. Kak god kretanje téla jako utiče na nafte zdravje, ito tak i duševna delatnost. Dnflevno del« jadi télo, kak god i télovno komu je duh »aobsaien, tomu je i tölo humaitije i »ugetlnede- Prekomjerni duáevni najp9/r pak iako slabi živce i probavila, osobito ako nerado koji dudevni posel obavljamo. Prekomjerni napor duha slabi télo. Vu noćno dobft ili vimenom probave neka duh miruje. Jako je Škodljivo Ukaj umj^uo avqj PW*«:1^ alkohol-nićim pilom, kavom itd. Najfoolfle je vrčme za duševno Duševno dela valja navék pred telov-nim delom \' obavljati, a ne posije njega, sedeti I misliti posije napornog« telovnoga dela ili\' kwtapja nezdravo je. Ra^gov^ranje je za duh, kai je kre tanje za \';té!o, ar mu je pajnaravnija i najhaanqviteS* delatnost, koja oaobito basni duhu i téla. ako se kod nie ne uzrujsmo. Razgovqraiqő duh se bistri, a dihala ae véftbaju i jaeiju. Potres duže ili g e n u 6 e erce Da nam se zdravje dobro zdrfli, po trčbno je, da se öuvamo vsako genuóa arca. \'Ako smo vesele dud«, krv hitrado ob-tiče telom, nutr^inji i izvanjski organi téla tivlje delaju, vsako vnživanje nam je slajše, ter lebkeše podnadamo nevolje života noapunjene telje, ufanja itd. Dobra volja, zadovoljatvo i ppkoj dude najvekflo su obrane natega zdravja, a žalost uniUuje, rekel bi iivot vu nami* Zato trebamo gledati, da smo navék dobre volje i vesele ćudi- Žalostna genuća srca, koja iznenada na nas deluju, je kakti gift, koji vse nade sile unifltuje; iskustvo vući, da najvekfli broj betega téla i uma. proiztiče iz nenad-janoga afekta straha, srdjbe, nesreću« ljubavi itd. Kak god vsake fele genuća srca veoma utiéu na naile zdravje, tak jol vide utvaranje. Nebi čovžk véruval, kuliko pre-membah prouzrokuje ovo vu pa\'em tćlu- Utvaranje nas čini ve betežnimi, ve zdravimi, a najvide deluje pri Ijulih slabih probavila; oni utvaraju vu sebi betege, kojih nemaju, ter su tak vu iatinu nesretni ljudi« Žalostna ganuća srca vsaki Covék menje vide doživljuje, ar podpune sreće nejma na svčta; nego ae moraju arećni dani sa nesrečnimi\' izmenjivati, ter nemo-ákfl sreću prez nopr«če, veselje prez žalosti niti pomisliti. Nu neleži vu naSoj naravi, da smo uvék mirni i veselji, za harqao* n éni razvoj telovnih i duševnih sposobnosti, značaja i talenta potrebno je žaloati. i ve selju. Nevugodnosti popisuju užitek vu* godpoati. Dug« težka ž«loat, koja télo i duh vubija. nikaj nebi hasnila, niti bi nam izgubljeno blago povrnula, niti okolnoati poboljšala. Odveő velika ftalost nesrečnika još nesrećneSim čini, Ako hoćemo ipak žaliti nad nečim, kaj nam srce razlUloali, tréba, da idemo vu proatu božju narav, tam udi* sujuć frižki zrak, hoćemo biti men e žalostni. Sen 1 s Koznuvanje. \' Najvažnija pogodba zdravj« je, da vu stanovito vréme céli organizam miruje. Ima najmre dvé fele mira, — onaj J gde samo pojedini délovi t&llt iflirojij, to je poćinek i zabava; onda mir, gdé céli organizam miruje, to je sen. Na e telovie i dudevne sile nemreju navek delati; ako bu du*e napete, iztroSe se i oslabe. Ove sile pako opet se olivljuju i jaíiju vu snu. Najbolje budemo zaćuvali svoje zdravje, ako toćno opredelimo vrčme, kad budqnqo apaiig ter kad akoznuvali. Gd> premalo spi, nemre biti zdrav ; nego trpi od glavobolje, slab-ljine, mlitavoati, kapi (bo^jj bič) itd. Zato se valja strogo vsega čuvati, kaj bi nas moglo buniti vu mirnom snu. Jer samo miren sen o2»vljtye na5 or^-izam, hrani, kíépi, razveseli, daje nam veselje i jakost za delo. Koliko da zdravi čovdk spava, nemre se za stalno opredeliti; to visi o starosti, spolu, téla i navadi. Déca spavaju navadno vise, i>ego odrasli, debeli vile nego suhi, — 6 do 8 vur mirno spavati .dosta je za staro i mlado. Samo slabi l{udi i boležljM moraju vifle spati. Ako odviše spavamo, duh nam ae otupi, ftivici oslabe. Najbolöe je rano leči i rano ustati; gdo vu jutro akozen još duže vu postelji ostaje, ökodi téla i duhu svojemu. Sen po obedu nemremo vu obće pre- ZABAVA. Jopec ga je zvraćil. Jedan veliki gospodin bil j« ljubitelj raznovretue živine. U njogovom gradu se je oabad|alo epglezklh konjev, franeezklb cuckov, Ivajcarikifr krav, amerikanskih kopovov, afrikanskih mačkov, australskih kokoših, morskih pajcekov i. t. d. — J^ed optalum aitfismjaji im^l je i jednoga soaloga jopčeca, koj je prost okolo pp spbah trčal a pnno krat i jcvara doata napravil, nu te mu je bilo slobodao, jer je Ul osobiti ljubimac ■vöm gospodari} a k tomu |e svojimi emie! nimi uvójattri uvim i|a zabavu služil. Ov l^ft eo ai je za svojega dobroga prijatelj*, domaćeg« m te ie je rad znjim igral, dim je «p«t svojega gospodara više krat tnal zabavljati i na smieh uaganjati. Jednoč taj gospodin, oajmre gospodar tega grada pogibeljno zbeteža, u vratu mu se je iznatra sapravil piUč, koj ae je gnojil i m to vil« rasel. Doktori tw o4 svih stranah dohadjali, ali do prigča, koj je bil duboko notri u vrata, niti jedan nije mogel aa instrumentom dojti, da bi ga predrl. (To je nsrovski bilo u jako staro vrieme, jer danas bi mu već do njega sigarno doflli) — Ovak sa anda reéenl vrači tel ji okopostelje, nezaajnči, kaj su čineći, stali i zglavami kimali, dok nisu do tog zaključka došli, d« ako se ba morsl z« dva tri dana doda spasti U. Naravski, da gospodinu to nije bilo «ve jedno, »li kaj si je hotel, kad mu niti naj-vučeuiji doktori nisu mogli pomcči. Moral je trp«tl — i trpel je. Jednoč sam u sobi na postelji ležeči, t- vrat mn je V(č na toliko otekel, da je aamp jod slabo dihati mogel, — premislaval je čalgrnost ovoga svieta, vučenost svojih vračiteljev i svojega zadnjega cilja, jopčec ia svojim prijateljem psom su pri peči spali, letali iu pak slačajno tak# da je jopčekov uos bal pr) pesovoj zadnjici ležal. Ovo đroje je gospodin i* postelje gledal, kad na jedsn krat nekaj naravskoga is pesove zadnjice jopčeca pod nos pnhne, ov se osupne, skoči gore, gledi, »li jer je sad opet mir nastal, leta se nitrag, sli op«t onak, kak je i piije lejisl. Nije dugo tomu bilq, i opet jopéeku pod nos nevugodna daha puhne. Ov se opet gore skoči, pregleda sve okolo psa, koj je mirno dalje spal, i kad vidi, da je opet mir, legne se i opet u istom položaju, kok je i prije ležal k svojemu prija-teljn, medjutira ipak z*olmi požmrkava-juč>, jer sad vide nije hotel zaspati, poflto si je sa stalno naprvo vzel iviranjek toga smrada, koj ma svaki ću u nos vudii, odkriti. I nut 1 — I po treći pat ma vadri takova jaka duha u nos, ali sad je zpazil, odknd to vun psiće. Ves zadovoljan nad svojim odkrićem, skoči opet gore, beži k postelji svojega betežooga gospodina, vzene iz medicinske flašice, kojih je pri postelji P> omariću doata bilo, jedan zatik, beži žnjim k-spavajučemu svojemu prijatelja pri p«ći, te mu pofimé s tim zatlkom zviraajek on\'h hudih dnhah zatikat*. Betežni gospodin, koj js to već od početka sve iz postelje gledal, sad se tomu tolikom silura nasmije, da ma je pričć a vrata paknnl, gnoj izcnrel i on za nekoliko dans posve ozdravel. Ova lata pripovest, samo na dragi način, se pripotieda od kardinala Antoni Sa- poručili, osobito punokrvni ljudi nek po obedu pod nikakov način neapiju ; starim, alablm i boležl|ivim ljudem jako bu dobro do lo- Po obedu nevalja dute spati od pol vuro, ütfo nemre lehko sa»pali, nek ae malo preípanoira na frižkom zraku, ali ne, dok bi truden bil, ar onda bi joö teže zaspal. Vu obče nevalje tčlo ili dub od-vifle naprezati prvlje nego idel spat. Hpavafta soba nek )e visoka i prostrana, da se zrak (lufi) vu n oj odviže fridko nepokvari. Nevalja takaj vu istoj sobi apáti, vu kojoj stanujemo i vu lo*eno| sobi, ar ja zrak va onoj aobi iskvaren, a ura« jetna toplina razmazi (izoarta) tölo. Ako viče ljudi vu jednoj sobi spava, treba o tom nastojati, da m arak vu njoj nepres lance izmenjuje — venti\'acijom - ili vrata aasednih sobah odpréti, da se more zrak dovoljno obnavljati. Psi, maćke, lampaii, cvčtje, zamazana ili mokra rubenina (rubje) vu obće vse, kaj zraka kvari, nek nije vu spavaöoj sobi, Punim áeludcem nevalja nigdar ili apat» ar onda nemirno aenjamo, znojimo se, ter gustokrat le prebudimo- Dobro je prvlje nego idemp spat, c\'vlo tölo ili barem trbuh (Crčvo) ribati 8 do 16 minut. Najboláe vrénpe za aen Je noć Ljuto se vkanjuju oni, koji misle, da ako po »o4i neapaVaju, da budu, to nadoknadili po dnevu. Po dnevu kajčesa utiće na télo: svetlo, toplina, buka, vika itd., aato sen po dnévu w\'gdar tuliko neokrépi, kuliko po noći. Osobito pred pol npčju zdrav je sen ; moglo bi se reći, da je zdraveSe spati dvč vure pred polnočjum, nego četiri po polnoći. Ako legnemo apqt, treba vae do ru bače h16£í. ar ako opravljeni spavamo, krv nam nemre pravilno obtičali, télo ae od-yUe razžari, ter nemirno spavamo. Isto tak nam je sen n>miren, ako va postelji ćitatno, gr nam Čitanje duflu uznemirje. Nevalja glavu niti previsoko, niti prenizko položiti; ako previsoko leliopp, stisnuta au nara prs*- i terbuh; ležimo li prenizko, nas zaboli glsva. Na ledji (hrbtu) ležati, nije zdravo; najbolje je, da ležifl sad na jednoj, sad na drugoj strani, ar ako na-vek nu j§dqoJ »Urani ležie, ov* se odviše krvjum napuni. Vusta treba vu snu zapreti, Nezdravo je, ako vi&e Ijudih skupa livian, koj je ffkaj imal iatolakovoga prlScs u vrata i je^opga j pca. Kada au doktori već povezali kardinalovim dvorjanikom, da za beteflnika neima spasa i da je aa svaki uaćio zgubljen, pričeli su ovi krasti, kak je tó ved a takovih slučajevih zločesta navada, te sa več i Iz kardinalove stvari odnašali. Ksd sa već skoro sve odoesli, skoči jopec gore, te ifče i on kaj bi odnesel, ali već nikaj takovoga cijo ta bilo, jer je veó skoro Bte bUo pokradjeno, — zgrabi audslkatolju u kojoj je bil kardinalski ákrljak, odpre ja, vzeme Akrljsk vsa, metne si gs qs glsvu i hajd zbogom k-vrati, kad je videl, d* W ostali sve vkradjeno nosili, hotel je i on srojim plenom oditi. Ksd je kardinal ta smielnu figur i a ksrdipjtlikem Ikrljaku videl, a k toma ma je još čez mpiJjsae prelio, kak i isti jopec neti* ow* prilikam bez pliena ostati, jer kad svi krađa, hoče i on, vuflel mu Je tsk ailen sraiob, da mu se je priíö a vrata predrl i od i krátko vrleme ozdravel. vu jednoj postelji leli, qsoVi^ »ko su razne dobe i različitog ustroja tél a, Jer razna izlučivanja jeden od drugoga udiSe, kaj pod nikakov način nije zdravo ; naj-vide ne pako valja čuvati, g betežuikom vu jednoj postelji spati, djkpate ako se za radi pažnje vu jednoj sobi spavati mora treba gustokrat ruke kar bolnom otopinom prati, vetfkrat čifitu rubje öblééi, ter ako je beteg priljepćivi, treba, da se tarbolna otopina vu sobi razmeće. Ds morefl skororn zaspati, dobro je vse brige i misli iz glave izbiti; nevalja, da si uzrujan i razdraften, kada lepned vu postelju. Zdravomu bude dobro na vefcer kuprcu vode ispiti. Gospodarstvo. Kaj\'nam prlpovčda krt? • . i « \' . \' i , Ja scm jedna jako čudaovits stvar, pod zemljom živim i tsm si iSĆeai i lovim kukce, gliste i črve. Žal mi je, da sem 4o vezda joáOe né mogel predobiti ljudi za moja atraa; nego mali i veliki, gde mo nsjdeju, mene fojidaju. Tomu k je zrok to, ar me joiče\'dobro uepozoaju, im vi gospodari poslušajte kaj bum vam ja povedal, kak živim i iz česa živim pod zem\'jom. Pod zemljom si sam gelam stana, koj j je okrugel i kotla spodoben, i t,n si največkrat poöivam, a sam si delam od atans mojega vsikam pute. Poleg ataua ai jedna mulu grabiću skopam, gde ae voda skup zide i to je moj zdeneq, kojega ja na dan većjirat pohodim, da si žedju pretiram. Oni krtorovnjakl, koje večkrat ate vidi\', to au pó moji atani, nego to vam kažo kud sem hodil za brauom. Möj\'krsrtir je* 1 do 2 metra glibok pod zemljom. s Pod zemljom Imam samo jednoga pajda»a, koj me vsikam eprevadja, a to je — „glad I" To me čini, da aera grabežljiva iivint. — Va mojih putili, koje delam vsaki dan, pre-bežim, da si glada malo pretiram, i jaj onom siromakom kukcu, sli črvu, koj onds pred me dojde; ako pak nepsjdem Crve, onda pojem i žabe, koje predme dojdeju. Negda se pripeti, da si i svojega fajta pojem, koj pre i me dojde. Mi krti amp samo va basen tak na vrta i ii m i mmmmmrnmmmmmmábmmm^mmammmmmmmm Obsuđjenl. > i* * • > U niekom varofla b i je jedan zločinac na smrt obsudjen, pak kad je i njegova fa-milija i branitelj dsl molba zs pomiluvsnje at vladara, Čekali su svi znatiieljao, ksj ba odozgor dofllo. — Vladar medjatim moral je b*4 zle volje biti, jer je molba ss po* milovanje polsg svojega stoleka a kolara hitil i naredil, da ae pravici laa zadovoljiti. Zaradi toga anda bil je odsudjeni dopeljsni iz teran\'ce pred gospodu gore v sala, gde sa ma onds odluka vladarovu na glas pročitali, a kojoj je stalo, da ov kudodeloik za svojs črna dlela ka4tigu pretrpeti, koja ga ba glave koštala. U to Ime sa na oads gospoda svoje askaneBje odkrila te ma objavila, ds od denes xs tri dni bude došel iz Peflte Kozare k, koj g* ba aa vulinča sa vrat obesil i na stapa tak dugo visećega ostavili dok kraj kooca van amre i dala ma se is njegovoga greánoga tiela na dragi sviet preseli. Jeli |e ovo odprto i iskreno očitovanje Íos pode obaudjenomu bilo po volji ili ne, Iqg wiá, — tollkp je istina, da kad ta ga i na polja i n* tenokoiab, da bi Dam gospodari morali zahvalni biti, kaj ujlm tuliko črvov i gosenic pojémo. Jedeukrjt jp jeden vučeni profesor\' prp^a, napravil, da iz Česa živimo »ai krti ? 7)va krta je dal live vu jedna đrevenu Ikato^i zapreti i va semlja zakopati, a |«*t* iim je dat na tri dans 390 tompošov i glistah I leđnoga vcrknjenoga miša. — Vse ovo sa ovi dva krti pojeli; Idi jiua to ne bilo dosta, i tak je jak I krt svojega slabe* lega pajdaši jo?čd k toma pojci. A\' onda je pak dal tomu, koj je joi ostat živ, korenje i oraču* ali od toga je taj krt poginu). Niti nije moj fajt k toma išel, ksj bi korenje jel. rajši Je poginul, sr mi samo od kukcov, črvov i glistah ftivimo. Vesđa niti je potrebno, da se hvalim, ar dragi gospodar, ti aam badeš previde!, da ja, néa korenjem nego samo iz črvov, glistah i kukcov živim, i tak sem tvoj rajkóiéi" prijatelj, ka\'ti basen délara, sr na ljeto vise jezcr kukcov i veakojrikih Črvov koji su tebi aa kvar. Tak anda naj misliti, da mi od korenja i žilicah Živimo; ar va krtrvopa želadcu je joi aigdsr nigdo nogel korenje Ili trava. latina, da i kvana delam, nego on mali kvar napravim, se lehko s malom delom poravna , ali ov kvar je aé tak velik, oego ti je na haaeu, ar ti kukce i Crve, koji od korenJa živiju, fondsm. Jezere i jezera je takveneaaage, koji ti kvara delajii, ali ja |e vse vu jednim ljetu s fondaa«. Zato te prosim dragi gazda, aaj me preganjati i fondati, nego drži zs tvojega uajbollega prijatelja. Krta- . KAJ JE NOVOQA ? ; i . , • i / f Bftriin Vay Mikioš. . i .:■ > i Senior evropskih držtvoikah i jeden pd asjvilih dostojanstvenikik magjarskib, barun Vay MikloS, vomrl je va Budlmp^t^ . 14-majuöa va jatro 93 ljeta star, Jofl do uez-davna slavil je pokojaik vu ,pril>£qoia iidravju avoj 93 — roijen dan, ter bu se njegovi prijatelji aadjall, d& bude stanec prebolel posljedice influence. Ovo ufaaje bilo je .vkanj" ljivo, jer barna Vay tak naglo propadal, 4a iz sale nazad u tamnica soldati vodili, kimal je nekak nezadovoljno glavom. DoSel je I taj tretji dan, kada bade najmre Kosarek svoje probe na njem deiai. Deidj je caril kak *s\' Ikafa tak,\' da kak se ono veli, človek nebi alti p«« iz. hite tiral. Vrieme zs potovanje je doaknii obsudjeni zlde na pripravna kol«, kuja -su ga imala do galgih, jedaa ura od nitasta odsljenib, dopeljatl. Otec dahovni se as kola polag njega sedne te ma pričme iskthi saviesti, sko jofl ima a njem, kaditi te> ga joi a zadnjem času k Boga ubrsdatj, stsvljsjać ma pred oči, dn ovo sada aa vrst visenje 1 \'skvarenje tUla nije niát proti oaoma akvsrenju dude na drugom svieta, ako se sad ea svoj« grisbe aapožaluje I k Boga neobrae. Dok mu je otec duhovni ovak liepo a dala govoril, ogleda se obsaájeai «»o na okolo te veleé: ,Ala nego bafl grdo deidj cari\' - pak bafl dsaM I* • \' ,Eh tebi okeieojak je lahko* odgovori vriedni svečenik — „jer ti tam »slana«, ali mi ostali se neimatco^nikaj veseliti,koji bamo oads jas jedna ara morálé po njem nasaditi.« - \' tm. K«II«y sije vite mogel niti tu magnatskti bliu đojti, da onda po avojoj želji glasuje za civilnu ienitbu. Vumrl je vu hotelu „k englesko, kraljici*, gde je od oktobra 1808. stanoval. Bsrun Vay rodil se je 29. aprila 1802. ljeta to AIs6-Zsolc*i to borlodskoj varmegjlj od otca generala barona Vay Mikloáa 1 barunice Ivane Adelsheim. Pravoalovue navoke Uvučil je to Beču i postal velikim notarju-lem zempliaske varmegjije, skoro xatim posta! j« viciflpan, ablegat tu orsačkem spravIMu ter velikim žapsuom (Mispau) iste varmegjije, LjeU 1889. postal je septem virom, a ljeta 1844. Uebrau je čuvarom kornoe. Vu tih razmih službah Vay je blagotvorno deloTal kakti pomočnik naroda úr so odlikoval za vréme glada, poplave i nemirab. Jod 1846 postal je komauderom reda sv. Ótefana. Ljeta 1847. bii je poslan va Erdély, d« onde kakti vladin povierenik primiri Komouje — i to ga zatoče imanovaoje magjarskoga miuistra-preze*a Iza odstopa Battbyanyeva. No prvlje jofl nego li je ta č«»t prijel, imenovan je ministrom-prezešom barun Adam Béoaey, a Vay je pozvan, da ustraje v« Erdeljo. Malo zatim Vay je položil vse svoje čssti, zvun časti ćuvara krune ter se p vukel va privatni ftivot, ar se nije slagal sa stanjem strarib, nastalih za KosiuthoTe. ete. Pokehdob je ljeta 1860. odb\'l čast msgjarakog guvernera, bll ie zaradi pisma, kojom je odbil ta e«lt, zapleten vo pravda zaradi veleizdaje i osadjen na smtt oa galgah. Kralj ga je onda pomiloval na 4 ljetni zatvor*a Imanja sa Urućina njegovim sinom. Puflčen kesnele is relta, iivel je zabitno vse do ljeta 1860., kad je 20. oktobra imenovau magjarskim dvorskim kancellarom va Beču. No več 10. oktobra 1,861. on se je tahvali], postal opet 1866. rtlikim Zupanom (fóispán) boilodsklm, nakon vpeljanega dualizma čuvarom korone, kaj je ostal do smrti. Od l|eta 1884. bil je podprezefl, a od ljeta li}88. prezefl velikaške (rasguatske) bite. Oáobite ie saslage stekel u protestansku clrkvu, kojoj je bll jedea oJ glavarah. krčmar ? Zatažll je birovs, šakaj ima občina metijiu moru, nego li on, — Ovak je liromslki birov tagazil vo Imfr, pak bi se lehko tak pilpeOfo, kak ataro prirečje (poslovica) veli: Koj pod drogim jamu kopa, da se vo njo sam zokopa. Kardinai Schlauch |»r! kralju- VelikoTaradioski blflkop i kardinal dr. Lovro Schlaocb, najduhovitiji prelat magjars-koga klera, bil je vu pondeljek o poldan od Nj. Veličanstva primljen vo privatno audijenciju. Is Bela Vrenol je kardinal vo ülm. gde bude iz papinih, rukah prijel vu budučem konzistoriju kardinalski klobok, t Prva električna željeznica. .<»/ i , r .. » ; : . Do vezda so električnu željeznico rabili samo vu Tsrafiih i na manjih lokalnih Itrekah. Medtimtoga javljaju vezda iz Pariza, da je 9. majala otvorena električna željeznica iz Pariza Vu Nantes. Prri cug s električnom lokomotivom po sistema Heil-mznova p< šel je ,9. majnfla iz zapadnoga kolodvora (bauhofa) parižkog ter je za jeduu vara prevalil 120 kilometrov i prez potež-koćah avlaoal Tie nepravilnosti tla, a nije se ne malo drmal. Od bodočega ljeta vea bode a* promet iimed Parita i Nantesa obavljal 6íékfricuom iePjeznicom. Oplenjena porezna blagajna. Na večer 15. majui* oplönjena (porob Ijena) varaftka porezna blagajna (kasa) vo Jászb rényu, a zloflucem neima niti trag«. Kolika je svota vkradjena, jol se nezns, — ali ona nadilazi 15.000 forinti. Provala kradja tim otajstvenije, C m je vu Istoj agi adi smőátena i poltcajim\' strala. Blagajnička i soba i sama blagajna odprte au kl)učevi i odpirači. Originalno je, da so tati sa sobom odnesli samo velike po 1000, 100 i 50 forinti, dočim au forintače ostavili. Vu Budimpešti 19. maju*a. Iz Budimpeite piieja sljedeće : Doček nagih horvatskih gostih bll je veoma srdačan. Gojti sa pod vodjenjem saborskog prezofta Vase Gjnrgjevióa Btigli posebnim cugom ob 8. vuri 80 ukinut. Dočekalo ih jo na izhod nona banhofu do 60 magjarakih zastapnikab vsih strankah sa podprezffi)m zastupničke hifte Perczelom i ober notarijnflura Kullman, kekti zaptopnik glavnoga grada. Na perrono sa nadalje bili horvátéi minister preozvlgeni g. Imbra pl- Josiporič, prezed liberalne stranke baron Fridrik Podmaniczky, direktor Tökölia anuma 1 narodni sastapnlk Popovlć itd. Kad je cog doflel to banhofkso palačo, zaorili so borni uzkliki »Živili I* i »Éljen I4, a nato je sarodui zastopnik Holtsy goste mngiarskim jezikom uajsrdaflnije pozdravil, dol lm je narodni zastupnik Beasenyei Ferencz pozdravil horvatski. Vu ime glavnog i prestol nog grada pozdravil je horratske goste ober-notarjuá Kollmann. Na vse posdrave odzdrave je podugfiim horvatskim govorom saborski prezel Vaco OjorgjeTič, davfll rečitog izrasa oeječsjima Horratab. Migjarski se je to ime gostih zahvalil fóispán (veliki župan) g. Kovačevič Ob 11. Tori pohodili so horvatski zastupnik! va zastapnidkoj hiti prezeia orsač-koga spravi čapreusviienoga gospodina barona D. BánfTy-a, gde se nahadjal i biikop križevački Druhobeczky. a okolo 12* vare rssgledali su novo palaču parlameotS, zatim aa razgledali ostale ioltitacije, kak je to programa aetaaovljeDO- Pohodivii Ladovlcej, odpelall so se okol pol leete Tire na Margaretskl otok, gde je ob 6 Tari bil sretóaai banket. Drogi deo bili aa va sarod nim mozeju tu akademiji,pri miutstru pre> zidenta, to kraljevskoj palači i va operi, , Hrvati sa aa svim sadovoljoi odputorali tu Zagreb. Papiaaki konzlsterlj. Is Rima telegrafiraja : Vu deneAnjem tajnom konzistoriju imenoval je papa Aest kardinalov i prsoooival med oetelnimi; nadbiskupa Posilovida sa Zagreb, biikupe Maroelića sa Dubrovnik, Starka sa Krk i Mečellinia kakti administratora sa Kotor. V ^j-t- Trinajst aamoubojstvah. Vu Beču i okolici se je vu zadnja tri dana trinajst osobah usmrtilo. Vu tork počinjeno je Seat samoubojstvah Jeden dobro voljec ae je strelil, trgovefrki akademik Löff ogiftal zaradi nesrećne ljubavi, agent ogiftal saradi kaznene prijavo, fijaker Suh se je obesil, kaharioa Paula Festberger skočila je vu Dunaj, Švelja Barbara Wacha ispila je kupicu foeforove raztopine. Krvavi izgred. » . ■ * Iz Soprona javljaju: Va bližnjem selu 8ohtltzen sukobili su pred par dnevi na plesnoj sabavi dečki is Sohfltzena i Ceprega. Kad je nazočen žandar hotel posredovati, bil je napadnut, pak je moral itréljati. Več prvim iusom strelil je jednoga dečka i njegovu tanoaricu. Na to je sledila obča borba. Žandar je streljil jofl tri dečke, a ostali su zaklali njega. Barun I barunica Seefried vu Beču. ft Od par dan ah boravi vo Bt én princes« Oizsla bavarka, a tim povodom doili su oaamo i baron i baronica Seefried (princesa Elisabeta bavarska) ii Opare va Beč. Baron i barnnica stanuju to güotel k grala Frank ter ih je onde princesa Qizela pohodila Jjđan dan prvlje hoteli sa pohoditi pred poldan barun t barunica nadrojTOdkinja Štefanija va carskom droro, pak sa dopelali to fiakera tb tak zvano švicarsko droriate. Dvorski stražar, koji ih nije posoal, hotel jim je preprééiti ulaz. Hm« jod se, ziáli su baruu i baronica Heefried s kočijah ter saspoili pe-Siee va palače kraljeTne-Tdovice. Okolo 11 vare odpelali sa se princesa Gizela baron i barouica Seefried to Laina to pohode carici Drogi dao povruul se Mladi par to Opavo, gde je baraa to posadi- Birev, krfear I liter. Nekojeg dasa i meseca ovoga l«U dogodilo se |e to naflem lepom Medjlmurju, gde jedea selski blrov iiel je saai k nekojemu krčmara pregledat (vizetiral) stekla (flafle), nebi li ko) liter premali. Ovom prilikom je i birov nekoliko stekel ^flal.h) vzel od kičmara i vn občinsko kancalarju dal odnesti, da njj oads aprobaje i j- zmeri. Pak kaj se je pripetilo ? Kada je biroT krčmarova itekla s občinskim cementom (litrom) meril, dokazalo so Je, 4a krčmaroT liter TeMi,. aego li občinski. Va ovosa posla kaj je včiail Dobre žepne 1 atčne vure sa fai céne moči dobiti pri Pallak Bernatu vuraru vo CakoTcu (Pijac, Őparkassa). Pri njem se uklailjeju vure takaj za popmek za fal- očna. $ekaj za kratek cos. Iz jednog zabitog mesta sa doflli dvoj\'ca ra jedan varafl. No ooi niso nigdar j<ft videli velika bükapova cirkva. Kad sa spasili, jedan sav zaflođjen veli »ovo zaista velika Cirkra" ; drogi ma veli ma odgovori »Istina da je Tel ka ali i nsfla farna je talikajie veliki.« Opet Teli pvi( »ali ipak bi nada vleznola va nju; opet veli veli drugi : to eamogoče. Da se ipak osvedočimo, da istina govorim, „hajda idema probat." ŠalamonoTe reči. Dvoje potrebno, da bodemo na Bvetu blaženi : dober želodec i pokvareno srdee. Ali koj je blažen tb takorim blaftenetvo, zaista nemoremo ma biti ne navidoi. Naj se tužiti, da je svet sločest, I da so huda vremeoa; jer mi ljadi sami činimo svet. Trsi se, da bar onaj del, kojegt U činiš, nebude najgorli. Priredil; Kerleža IgnAc. .i.. LOTERIJA Buda 12-ga maji« 1894 65 3H Í4 48 10 Vena zlika. — Qmhona árak. 1 m-.raázsa. 1 m.-cent. I frt kr. Buza Pöenica 6 - Zab Zob 6 — Rozs Hrl 4 60 Kukoricza 6 Kuruza stari 4 80 , uj M novi Árpa Ječmen 5 60 Fehér bab Grah beli 5. - Sárgtz * > žuti 4.— Vegyes » » zmftšan 4.- NYILTTÍJR* Eflészielyem, mintázott Foulárdokat (mlnteav 450 különböző fajban) méterenként 75 krtjí 3 Irt 65 krig, valamint fekele, fehér éa «>ines selyemsaöveleke 4ö krtól 11 frt 66 krig asálht — alma, kooakáa, csikón, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositió és 2000 külön-böxőazin s árnyalatban) s*állit póslabér éa vám mpnleaen a privátmegrendelök lakárára Henneberg G. (os. kir. udvarj száliiló) aelyemgyékra Zürioh-ben. Minták . póetaíordnlóval küldetnek, Svájc ^ba czlmzett levelekre 10 kros éa levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasstandó. Eaen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a Baerk. KÓTZÓ PÁL GÉPÉSZMÉRNÖK Btiiaf ist, Öllíi-it lt. m alatt ,./** ~» * V, f-.VlAWA- |tS^f , \' WY* Ajánl 2\'/,, 3. 8«/, és 4 lóerejü SZÖGES CSÉPLŐ KÉSZÜL ETEKET továbbá 4, 5, 6, 8, 10 és 12 lóerejü sines gözcséplőkészleteket, hoaszu sxalmaráiökkal, alsé welelSvel és rendki-völ nagy (elOletO rostákkal, árpabéjazóval és válasatöhengerrel. fa- i« sslafttlaü éa orsdoti »zalmafútő GÓZMOZCÍÖ3YOKAT Továbbá R. QARRET & SONS felülmúlhatatlan 40 «|0 tüzelőanyag meg-takarító. (Qompoand gözmozgonyokat legjobbnak elismert brandtfordi Jnmüködö amerikai kévekötó aratOgópekek Eredeti amerikai széaagyojtöit 1 vagy 2 ló befogására alkalmazható kombinált rúddal. Horvetfl e« »sórvavetA gópeUet és mindennemű egyéb kisebb gazdasági gépeket. Jutányos árak 1 — Kedve*« feltételek I 527 2-6 539 tk.94. árverési hirdetmény. A perlaki kir. jbiróság, mint tkvi hatóiig közhírré teszi, hogy Cseszaák József oerlaki lakóftVégrehajtatónak Bártolics Bálint, Bártolics Margit, Bartoliea Zsuzsanna, Bartolici Mária szent-márlal lakosok vlgrehajttat szenvedők elleni végrehajtási ügyében 145 frt tőke ennek 1893. szeptember 2-tól járó 8oj0 ka-matai, 8o|. késedelmi kamatai, 28 frt 23 kr költség ós ezúttal 8 frt 66 krban megállapított költség behajtása czáljábál (a u-kauizsai kir. törvszók (perlaki kir. jbiróság területén lévé a szent-márial 142. sz.i tjkvben. A I 1—-85 soriz. a. felvett ingatlannak Bártolics Bálint, B«rtolica Marg\'t ifj. Pongrácz Ta-másné, Bártolics Zsossanna, Bártolics Máris 8zent»márlal lakosokat ültté 597 frtra becsült fele része 189i éri pntns hó 13 án d. i 10 órakor l Osesznik József felperesi ügyvéd vagy helyet« fese k őzben jötté vei megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsir. Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10*1.-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Ve»ö köteles a vételárt 3 egyenlő részletben még pedig az elsőt az árverés jogerére emelkedésétől számítandó Ifi nap alatt, a másodikat ugyanattól 80 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 45 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számitandó 6*/. kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény klbocaájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a perlaki kir. (bíróság telekkönyvi osztályánál és Szcut-Mária község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság Perlakon, 1894, évi4 február hó\'27-ón. 612 1—1 A Riohter-félo 7W (hptici oomp. Horgony-Paiii-Exjpeller elnevez*« alatt hírnévnek örvend. Kzen tinktur« márttévita, alat leamegbizfeatébb \' \'szer általánosan kedvelt 6« Minélfogva mir további ajánlásra nem szoruL Osokély fra, üvegenként 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lehetővé toszi, ezen kitűnő háiiszernik beszerzést Bevásárlás alkal- I helyben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Kiohter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prágában vagy Török József gyógyszerészhez Budapesten. Hirdetmény. „Bottornya és vidékének önsegélyző szövetkezete* részérói ezennel közhírré tétetik, befizetések f. évi május hó 27-én veszik kezdetét. Továbbá, hogy az alapszabályok 5. §-s értelmében a tagok felvétele az I csoportba hogy a történhetik. Bottornya, 1894. május 20-án. 628 1-2 f. évi junius h* végéig 4« igazgatósig- \' ...... \\ ♦ ALAPÍTTATOTT 1841. ÉVBEN. A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK váltó-üzlete BUDAPEST, V. DOItO\'ITYA.UTCZA 1. 8ZAM aaját házában. Részvénytőke 10 000,000 frt. Tartalékalap A.400,S00 frt. i Vesz ós elad mindennemű értékpapírt a hivatalos tőzsdei árfolyamok alapján ; tSzadsi müvslotskst a legjutányosabban eszközöl ; pénzügyi műveletekre nézve sziveaen szolgál szakszortt felvilágosítással \\ Ígérvényeket minden búzásra boosájt ki; slSlofst nyújt értékpapírokra; dijmsatOBsa mojvizagálja a sorsjegyeknek éa <oraolandó értékeknek busásait; kisorsolás álUl érhető árfolyamveszteség ellen biztosit sorsjegyeket ós soro\'andó értékeket. W ) Szagtalan ét nyomban száradó Vittdt cudcl« egy 01 fa t Kllos üveg palacakokbm kapható. U tán iáitoktól óvakodjunk é* határozottan Chriítoph-fále M lakk kérendő\'. Christoph Ferencz sz.ül)<i|)alló.féiiylakk l»krlo>4 IMII, h»iry a .lóba* a auuulu «.<11II mumw »anak, mlral a kellrinetlan ataa 4. lualy ax olajfáknak 4a «i olajlakki K ni »lltil a kanoálata olyaa fjmtrt, kofy klkl ma*a»4t«« a »4«oli»t. A palló nadrM üJfy%J»l f.ll«rOlk»W, anilkul, bW _______» mlfi v4f«ih«0 OrfTf/al f»ll«rfl elvaaitea4 (4»>4t. Mac kall kSlSaMilaUl i amlnaxatt »aobapalló- fénymást, tárcáabarnit 4a nuütafoalbaraat, m.ly »kir c»ak aa oli\\J fa.lík f8dl ba a pallót a e»yuttal " allMmaabMi rifi ra»r ul pallóra fttdl be a pallót • e«yutlal Muri Ja ad. E«4rt »graránt \' Tt|Y ul pallóra Teljeeen betod minden foltot^ korábbi máioláat atb ; vu uutin lasta fénymáa (aiiucr.ctlonJ r] pallókra 4a paxketre, mely taopan f<Snyi ad. Külöo&ten párkaira a ola)feet4kkel Bar bamAiell ngitmn <0 pallókra való. Caak finyX ad, ennólforva nam fSdl al * famuXril. PeeUwweBMh k»rtUbel»IM n4tye»6«mlr. (k4l ktta4pna-«y»if« uoUira vali) 5 frt. »0 kr., ra«y »\'/, mirka. k kOivetlen mefrendetteek minden vároaban, ahol rakUrak vannak. Ide küldendők. WlnumiiolAwk 4a pro«- Isktu.ok lofran 4« b4n\',enl»» kOldaloak. A b»»i»irU»nil t«.»4k UH vlcriiol a efara 3 a »yirl Ja»rr», mlral eit a t8bb mlol 1140 eveléUmi gyártmányt »oktaU uUnoiuk/. bamUlyik, a »okkal reaaaabb, a ayakran a c4Inak m»g nam falot« mla£»4f-ban botaik ferfalomba. Christoph Ferenc, i TilÜl iMliwlló-íhylttic Kitalálója és ujeitli ariftója, Práara. K. Berlin. ZAricb. Csáktornyán : CRAUER TESTVÉHEOÉL. Ajándéktárgyak nagy válatzifikban. j X -sc k * 3 •M M •Ö i •0 S S * € m •Q © órás és ékszerész ||gj Csáktornyán, főtér, az uj takarékpénztári čpuletbao. T""""*-"\'" v Ajánlja dúsan felszerelt sviljczi zsebóra-, aranya ezüst- és chinai ezQst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. O te hó árak melleit ...tU d 3 a o. a. * KXIOO<X*XXX*XXX*HIXX*X*XXXXXX^*X*«0 Kérjen csak „ZACHEKLiNT\'\' mert ez a leggyoraabban éa legbiztosabban inflltödö azer inlndeiiiieniA férgek LIpnAztit^firn. I Semmi nem bizonyíthatja jobban elérhetetlen ere-I j ét és jóaágát, mint óriási «lter|edéHé-a«k sikere mely szerint nem létezik egy második szer, melynek forgalmát, a ummm legalább néhány tuczat-szor felül nem múlná. Kérjen azonban min denkor lepecsételt üveget és csakis ,Zachfrlin\' névvel ellátottat mert minden más értéktelen hamisitvány 11 Caáktorny&n; Slrahia Testvérek Graner Testvérek Heinrich Miksa özv. Göncz L. gydgysz. Alsó-Lendva: »* \' Fuss Nándor gyógysz. Freyer Fülöp Graner Testvérek. Poriak: Krama rita ViWor, Sosterics- Pál. folitrau ; Maxilobiő, Az tWegek ára! 15 kr , 30 kr., SO kr., 1 és 2 frt; a Zacherlin-pórszóró-készülék darabja 30 krajczár. 996 4-7 Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosnál Csáktornyán. |
