Muraköz 1894 022-025sz június.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	31.14 MB
Keltezés:	2014-07-18 11:16:44

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1158
Megtekintések száma:	4225
Leírás:	Muraköz 1894 22-25. szám június Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XI. évfolyam, ..................... ..........in 01 év v <j.u \' ■ &MrkMt0T«l trtekeani l«ht min-dtnntp 11 U 12 óra köaött — A lap «MiiemI Timkr* vonatkoad »lnd«n kSiUnUnjr Margit a! Jóisaí >«tk«uiO úrin ktUdwd«. Csáktornya, 1894. junius 3-án 22. szám L Kiadóhivatal: Fittbe! Fllöp könjvkeiwikedéM. Id. kftldwdök u tlöflutfcl dijak nylltt.rek ti Mrd.U.U, . y.t r MAGYAR ft HORVÁT NYKLVEN MEGJELKNÖ TÁRSADALMI, iSMKRmííRJKSZTÖ és SZÉPIRODALBÍ fíETILAP- __Megjelenik hetenklnt «Kywer; vaNárnnp. . A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. Hi«MtM árak: Kgéax évre ♦ . . . 4 flri Fél érre . , . , 8 frt Negyed évre . . . I firt Egye« sxám 10 kr. u Hlrdtiak még alfoadUUk t BadapMUn: OoldWger A. V. La Kok.Ula tt Mrd. ; ln>4. Bfc»t»«i Schal.k H., Dukw M., Opp«llk A., Daaba 0. b.U tininil ii HerndL Hrönben: Strn M. Xyiltt/r p4tUtóra 10 kr. Közegészség ós még valami. A kibocsájtott nép- mozgalmi statisztika örvendetes eredmór nyeket tüntet fel a mult évről s rövidesen érinti azon okokat is, melyek a születések óa halálozások adatainál ason fordulatot idézték elő, hogy az általánosan vett népesedésben növekedés állott elő. Nem szándékozunk a számadatok felsorolására! szemlét tartani azon tényezők fölött, melyek a népesedési arányra, a korábbi évekhez viszonyítva, módositólag hatottak, de meg ragadjuk az alkalmat, hogy egy< lelketlen bűnről beszéljünk, mely népesedési viszonyainknak legsötétebb pontja. Tény az, hogy a mult évben a népe-sedés kedvezőbb arányban haladott előre, mint az előző esztendőkben, mivel nemcsak a születések száma mutat növekedést, hanem az elhaltak végösszege is szembetűnően kevesebb. S ha ennek a két tényezőnek a szembeállítása megállapítja is a hidegen és felületesen szemlélő előtt a kedvező népesedési arányi, a komolyan vizsgálódót nem vezeti tévútra, mert az első tekintetre is tudatával bír annak, hogy a születések száma nem egyeztethető össze a népesség számarányával. A halálozási szám csökkenésére nézve maguk a közegészségí viszonyok gyakorolják a legnagyobb befolyást s annyi tény, hogy a hatóságok a mult évben, a kolera járvány fenyegető veszélynek hatása alatt áliva^a legkomolyabban vették az ellenőrzési intéwwéseket. Hozzájárult még ehez azon Á „Mmkk\'Unzája Szép asszony, , —- Haj, — Lábait, melyeken ploalke, virágokkal, mosolygós rózsákkal teleszött papucaot tánczoltat, hanyagul nyugtatja a bársonyos zsöllén ■ nevetve tekint arra a halovány fiatal emberre, ki sóvá-rogva, epedve kiséri minden mozdulatát. A kis szoba csendes. Az ezüstös kalitkába zárt éneke« madár ugyan néha megrázza bóbitás fejecskéjét, rendezgeti tollait a ostosergö dalba kezd. de azután ö is elnémul, elhallgat. Kinek daloljon és miről? Csak a virágok, a pompás délszaki növények suttognak halkan, rejtelmesen s terjesztik azt a nehéz, kellemes illatárt, mely felkavarja a vért, Ha idegeket ós édes gyönyört, lázas mámort okoz. A szép asszony megunja a némaságot, a csnedet. — No«, hát nincsen ma egy »ava sem hoazám, Elemér ? — kérdi a fiatal embertől s int, hogy jöjjön kflzelébb, egészen mellé s üljön a pamlagra. A halovány ifjú szó nélkül engedelmeskedik. körülmény is, hogy maga a nép is kezdi belátni az óvintézkedések szükségességét s kénytolen kelletlen bár, de végzi azon kötelességeket, melyek e részben reá há-ramlanak. De álljon a dolog bárhogyan, származott legyen a halálozás kisebb száma a hatóság öntudatos intézkedése, vagy pusztán véletlen körülmények által, az eredmény maga örvendetes és nem aggodalmat keltő, mint a születések adatai. A születések számának apadása ugyanis, — legalább az általános felfogás szerint — független a közegészségügyi viszonyoktól s inkább közgazdasági és erkölcsi okokra vezethető vissza. Kell és szükséges bizonyos fokú anyagi jóllét, vagyoni és megélhetési függetlenség ahoz, hogy valaki családot alapítson s gyermeket neveljen az élet súlyos gondjai s nyomorúságai közepette, de szükséges fenkölt és erős érzet ahoz is hogy ne vágja ketlé a természet útját s bűnös kezekkel ne markoljon bele Isten rendelésébe. Pedig ez történik nálank. Ezt mutatja a statisztika s erre a szomorú képre mutatott reá egyik hirneves emberbarát, felírna a hatóságoknak, mint erkölcsi területeknek figyelmét arra a bűnre, melynek neve: — gyermeksikkasztás. A vagyon utáni őrületes hajsza, a lelketlen és undorító számítás teremtette meg korunkban ezt abünt. Odáig jutottunk erkölcsi felfogás dolgában, hogy a sok gyermekkel megáldott tisztességes anyákat lenézik, sőt talán ki is nevetik, mert szá- Ábrándos, mély tüiü szemeivel beletapad a BZép asszony arozába, melynek rózsaszínű pirja alól mintha látszanék a forró vér lüktetése. Nézi hosszasan, mereven a szép asszony kavargó fürtéit, a mint oda simulnak a hófehér naphoz, ülttlve és osókolva a szép asszony vállait s azután borús bánatas, hangon megszólal; — MHga kegyetlen hozzám, asszonyom I — Én ?... — Nem hallgatja meg vallomásom, hidegen, részvétlenül nézi szivem vergődését a még reményt sem nyújt... — Bohó fiu, szegény Elemér I — nevetett fel hangosan a kívánatos asszony s melléről letépve az óda tűzött rózsát, hullámos, fekete hajába szúrta. — Hát igazán ftzeret maga engem, Elemér? — Asszonyom... — Ne kulcsolja össze a kezeit s ne beszéljen frázisokat nekem. Ha azarelmi vallomást akarok olvasni, felütök egy regényt, meg van az olt Írva iobban, szebben. — Nekem a lelkem, a szivem, a vérem háborog, asszonyom s a mit én érzek, az már nem szerelem, hanem örttlet, valóságos pokol 1 A szép asszony ajakán egy laasu mosoly, homlokán egy árny borongott kereutül. — örttlet, a melyből minden férfi kigyógyul egy néhány hét alatt. A halovány ifjú magasra egyenesedett s nemes vonásai haragos pírba borultak. — önnek nincs Joga est nekem szememre mításaikból kifeledték a vagyont, azt a da- ■ rab rögöt melyből annál kevesebb jut a gyermekeknek, minél többen vannak. A családi élet tisztessége, szentsége és az anyagi hivatás magasztos fogalma áldozatul esett a bálványnak, mely az Isten képmására teremtett embert az oktalan vadnál is mélyebben alaosonyitottaf És akkor lenne még a statisztika rettenetes sötét, ha ki lehetne böngészni az anyakönyvekből, mekkora százalék esik a születésekből a gazdagabb és mekkora a szegényebb osztályra ? I Míg a szegényebb szülők 4, 5, 6, gyermekkel megáldva küzdenek a megélhetés nehéz gondjaival s családi örömeikben keresik az élet nemesebb hivatását és gyönyöreit, addig a gazdagabb szülök házában alig találunk többet 1-2 gyereknél, mert — elég szégyen — gazdagabb paraszt-gazdáink eszét megmételyezte a két gyermekessvábrendszer. Jobban szeretik a vagyont a saját vérüknél, a saját nemzetségüknél és hogy szét ne daraboltassék, inkább ké- ! szek magzataikat szétdarabolni. iás ez a bün már rendszerré vált I A magyar fa} jövője érdekében itt az • ideje, hogy ezen esztelen és lelketlen büh 1 kiirtására minden tényező szövetkezzék. A lelkészek, vároaí Wős&gók; bíróságok s a • társadalom mindet* jóérzésű tagja. A ma- -gyar nép pusztulásának csiráit nem szabad felbuijáuozni engedni I Előttünk az e1-/ rettentő példa: a szászok pusztulása az erdélyi megyékben. hányni asszonyom. ön csalódott egy férfibén » ezért büntet ily keserűen engem ? — Én ?... büntetem ?... Lálja barátom, minket semmi kötelék nem füa egymáshoz b ön mégia lázopg, neheztel reám, mert életem egy szomorú tapasztalatát elmondottam. — Szerelem, asszonyom, haldokló szivem utolsó, erős szenvedélyével s töj hallanom, hogy ebben kételkedik. ((\' — S ha ón bánatot okoznék cserébe vallomásommal, ha azt mondanám, hogy nekem pihenésre, nyugalomra van szükségem az átélt szenvedések után, hogy ne* \'eh;:t>k soha, sohasém az öné?... A halovány ifjú ÖsszercMgelt. — Soha?... Jól van, asszonyom, legyen ugy. Még emlékezetemet is törölje ki lelkéből n feledje el örült, meggondolatlan beszédemet. Lehet, hogy önnek igaza van, hogy ez az érzelem, mely megfojtással fenyeget, nem egyéb láznál, a forró és nyughatatlan vér mámoros vágyánál a hogy as álomból (ölébredve...... A kis azoba rejtelmes csendjét halk zoko* gáa verte fel s a szép asszony arexán csillogó könyek gördültek égig. Valami lá§)( \'.songén is »züröüött be a nyitva hagyott ablukou s a napsugarak imbolygó fénye körül ragyogta a zokogó asszonyi. — Látja, Eletrér, Ön is igazat ád nekem s válui kéJMÜl. — Örökre, asasonyom \\ _ És nem tér többé riaazA soha barátnő-» > jéhes, az elfeledett, szenvedő asszonyhoz ? \\ Gondolják meg azok, a kik mindig csak a vagyon után esengenek s a sok gyermeket a vagyon pusztítóinak tekintik, hogy a gyermek az Isten legnagyobb ál dása s a magyar ember hazájának akkor tesz legnagyobb szolgálatot, ha gyermekeket nevel s azokat becsületes hazafiakká felnevelni igyekszik. Kossuth Ferenoz levele Csáktornya város közönségéhez. Csáktornya váró« birájától a követ-kenő »orokat vettük: A „Muraköz\' tek. szerkesztőségének. Helyben. — Kossuth Ferencinek a váró« közönségéhez intézett, másolatban idezárt levelét ssives közlés vé gett van szerencsém átkftldeni. Csáktornya; 1894. május hó 80. Tisztelettel Prowáti Alajos városbíró. gnria, i894. májtu 26 Csáktornya város t. klzlnségének. Elkésve bár, de annál melegebben köszönöm (öcsém nevében is) ason részvétet, mellyel a város t. közönsége minket megtisztelni kegyes volt Késedelmemet a nagy csapásból eredő körülmények okozták Ezen csapás lesújtott, mert a nagy halott nekünk míndenflnk volt — én ugy is mint fiu, agy is mint Magyar, édes atyámat vesztettem, a polgárosodott világ pedig, a szabadság eltűnt apostolát gyászolja. Dicsősége vo\'t Ő hazájának, a jelen azásad ragyog nevétől, melynek fényét mindig hazájáía irányitá. Egész élete a honfi szolgálatok, a honfi érdemek óriási halmaaa volt; halála pedig honfi érzelmekben, és nagy eazmé nye iránt lelkesedősben, egyesité az egész hazát ő ébrészté fel a nemzetet ő tette életerőssé, a nép millióit befogadva az alkotmány sánozaiba. ó adott öntudatot a nemzetnek, ö vezette önvédelmét, ő mutatta meg, hogy a Magyar tud is, akar is, szabad és önálló lenni. Az ifjú szomorú, fájó tekintetével sokáig vizsgálta a szép asszony könnyes vonásait s remegő hsngoo szólt: — Magammal viszem egy év történetéi, azoknak a perozeknek emlékét, melyeket annak közelében töltöttem s igyekezni fogok azok bél vigasztalódni \| — És én? — kérdezte a síép asszony, felállva a pamlag puha vánkosáról. Az ifjú hallgatott. Erezte ugyan, hogy a zzivébsn az érzelmek háborognak, hogy volna még sok mondanivalója, de csalódásában nem tudott éa nem akart annyira ssivtelsn lenni hogy megátkozza azt, kinek oltárt emelt szerető lelkében. — Élválunk harag és gyűlölet néikftl, asszonyom, mint Idegenek, a kik sohasem látták egymást. — S ha án nsm engedném önt elmenni, ha halvány lejét ide szorítanám a keblemre s megkísérteném a vigasztalást ?... — Asazonyom — Ha ast mondanám, hogy szerelem már régtől, évek óta s a titkolt érvelem sulja alatt a kínok klóját szenvedtem végig: akkor is elmenne ? sík. A halovány ilju görcsö» retgetéssel ssori tolta magáhoa a beszélő asszonyt s ajkát Iszárta egy szenvedélyes csókkal. S azalatt, mig a nap áldozó sugarai az OiepoezS pár feje fölött vibráltak, a kts madár I, Megszólalt a kalitban s vig osicosrgéasel danolta a szerelem Örökszép dalát. irta : Bibó JLujoa. , 0 tartotta lel az elnyomatás korszakában a nemzet létjogát, és Ő eme\'te fel a Magyar kérdést az európai kérdések színvonalára. 0 fenyegette az elnyomókat mindig és mindenütt, mig végre belé rettentek az okulásba; és midőn a kényuralom okultt s a nemzet biztosithatá jelenét, ő őrködött a távolból, ő intett, ő buzdított, 6 remélt, Ő bízott, Ő képviselt egy nagy jövőt — mind addig, mig meg nem halt — hon* talanul. Ez volt az ő élet története, ezt tanul-tam a külföldön a külföldtől, én, kedves halottunknak hü fia; és ezt fogja róla fel* jegyezai egykor a magyar történelem. Mély ÜMtotettel Kossuth Ferencz «k Horvátország bánjai. Lapunk mult heti számában érintettük már, hogy Vizkeieti Imre nyugalmazott pénzügyi tanácsos vidékünkön a vo]\| hor vát bánok arozképei után kutatva, nálunk tartózkodik és >tt is készített másolatokat. Az egyik másolat Nádasdy Tamás nádor nak a XVI. századból keletkező er.deti festésű arczképe után készült, mely ma Varasd város tulajdona ; az értékes régi munka után festett másolat becses mü, mutatja, hogy Vizkelethynek nem csupán ügyessége de a>nbíczója is van a festés hez, mely nélkül műkedvelő ilyen eted ményt csakugyan nem produkálhatna. A másik másolatot csak a hét folyamán fejezte be s ez ismert munka után készült, mert a helybeli Ferencz-rendU zárda képgyüjteményébeu levő Zrinyhképről való. Az eredeti Zrínyi-képet itt ismertetni fölöslegesnek tartjuk, bármilyen becses mQ legyen is az; mert a ki e sorokból érdemeinek találná az iránt érdeklődni, annak ugy is volt már alkalma is, kedve is azt valóságban láthatni a zárdában; bizony becses mü az, érdemes arra a csekély fáradságra még laikusnak is, mennyit megtekintés igényel. A másolatra nézve csak ismételnünk kellene fenti, legjobb véleményünket. Méltó párja Nádasdy képének, dicséretére válik mesterének. Miután a tágy alkalmi és bennünket közelebbről érdeklő, pár adatot kivánunk itt magára Zrinyi Miklósra, Kursaneczen elhunyt költőre, a tizenhetedik század ezen kiváló alakjára vonatkozólag egész röviden felujitani. Hazafisága, a trón és a haza érdekében kifejtett ritka buzgalma korának legkimagaslóbb alakjává, a nemzetnek örök bQszkeségévé emelték Őt. Alig volt husz éves, mikor a nádorrá választott Drasko-vich János helyébe Horvátország bánjának neveztetett ki. Mint tehetséges hadvezér is fényes pályát futott meg; a törökökkel vívott harcsokban egyik győzelmet a má sík után aratta, mig 1663-ben Montekukko lival, ennek a magyarokat megbélyegző nyilatkozata folytán igen heves összeütkö zése volt. A gyülölséggé fa.ult szóhacz után Zrinyi a közélet teréről visszavonult s hamar bekövetkezett haláláig Csáktornyán élt. Mint kiváló, éles elme jól ismerte nemsetének a haza iránti határtalan szeretetét, áldozatkészségét, de gyöngéit is. Ezekből folyólag, lángoló hazafisága mondatta vele látnoki szavait: „Nem szabad megengedni, hogy a német egyedül szabadítsa fel Ma< gvarorsságot a török iga alól, mert ezen áldozat fejében állami önállóságát, függetlenségét fogja követelni lu Féltette hazáját, melyet mindenekelőtt szeretett; tiszteljük emlékét Van e Csáktornyán valaki, a ki ennek a férfiúnak arczkópét ismerni ne kívánná, a drága ereklyét, melyet városunk falai őriznek 1 Ugyancsak a XV. században készült arczképeket talált Vizkelethy, Trakostján-ban is és pedig a Draskovioh családból több bánnak arczképét, közöttük Györgyét, ki bíboros érsek ós királyi kanozellár is volt. Ezek ma is a, Draskovioh család bír. tokában vannak. De itt van Corvin Jánosnak a képe is, ki 1495 tői 1504-ig szintén horvát bán volt s ekkor bekövetkezett ha lála után Lepoglaván temették el* Ennek a képnek a másolatát a TemeJWbfQn azé kelő délmagyarorazági mu^am-egyletnek szánta, mig a többieket Horvátországiak : hogy magyar ember is gondol a hbrvá" tokra. Czélja Fajátkezü másolatban egy egész sorozatot összeállítani, a báftQk aroz-képeiből ; az elsőt ISWJomAJWdi* el Khuen Héderváry bánnak7»i azt alkalmilag személyeién is megköszönve, elismerését fejeste ki az érdemes munkáért. Ez az első kép Zagoriai és CilHi II. Albert gróf a XIV, században volt bánnak arozképe, eredetijét a mult század végéig Lepoglaván, a Pálosok kolostorában őrizték, azóta a kolostor II. József által eltöröltetvén, most a fegyház tulajdona. Vizkelethy urnák ezen önzetlen fáradozása va\'óban elismerésre méltó. Czélja nemes; mint szórakozás, a munka és en> nek eredménye által kétszeresen gyönyör« ködtető. A VII. századtól napjainkig saázon felül, csak 1848 ig 118. bánra vonatkozó Írásbeli adat áll rendelkezésére t Kívánjuk, hogy még sok értékes, becses képet találjon h az általa elkészíteni tervezett oziklus hosszura terjedj. Különfélék. — §r §aislcska ¿(álmán kír. tanácsos tanfelügyelő m hó 26- és 27-én Csáktornyán időzött, ő. Nagysága elnökölt a kisdedóvodában megtartott nyári kisdedmenhely vezetőnők képesítési vizsgálatán- F. hó 1 én kir. tanfelügyelő ur Zala-Egerszegről Rácz-Kanizsára utazott, a hol az állami iskola építése ügyében tárgyalt az érdekel lekkel. — (Qióf (gtstitlu ¿idö ur a csáktornyai szépitő-egyesület védnökségét elfogadni méltóztatott Ő méltósága beleegyezését adta, hogy a Perlaki utcza kezdetén levő, tulajdonát képező ház kertjének kőkerítése lebontatván, egyenes vonalban építtessék újra, miáltal városunk ez a része is csinosabb és az utcza tágasabb lesz. — <4 khdtdóv ódában m hó 27 én fejeztetett be a hat hetes nyári menedékház vezetői tanfolyam, melyen két jelölt lett képesitve. A vizsgálaton jelen voltak : Dr. Ruzsioska Kálmán kir. tanfelügyelő, Z\'eg-ler Kálmán óvóegyesületi elnök, az óvó-egyesület választmányának nő* és férfi tagjai. A vizsgálat befejezése után kir- tan-feltlgyeő ur meleg szavakban mondott köszönetet a választmánynak áldozatkészségéért, valamint Dekkert Józsefné óvónő iek fáradozásáért, mellyel a tanfolyam létesítését és a kikópeztetést lehetővé tették. Kir. tanfelügyelő ur a november hóban meg nyitandó állandó menedékház vezetői 6 hónapos tanfolyamra nézve is kikérte a választmány hazafias áldozatkészségét. Z<eg-ler kir. közjegyző a tanfelügyelő ur szavasa válaszolólagja választmány nevében ezutánra is biztosította a kir tanfelügyelő urat az óvóegyesület áldozatkészségéről. — A ÍBfcépitö-Kffyesület Elnökségével gvóf Fe«letios Jenő ur ö méltósága a kővetkező szép és meleghangú sorokkal tudatta a védnöki tisztség elfogadását ; F. é. május hó 24 én hozzám intézett iratára vonatkozólag t. Elnök urat (elkérem, hogy köxöltessék as egylettel, miszerint CsAkldrnyán, egy szépltő-egyesfllet megalakítása nagyon Örvendetes előttem; miért íb a szépitö-egyleii gyűlés által felajánlott védnöki tiszt Hóuret kószaéggel és örömmel fogadom el. őszintén kívánok az egyletnek sikeres működést és felvirágzást. Mavadván TJjvár, 1894. május 28. Hoteltól gról Festetics Jenö. — gurakÖMit ós vármegyénkre vonatkozó érdekes, régi okmány van kiállitva Budapesten a régi oklevelek kiállításán. Itt látható a zalavármegyeí nemeseknek 1232-ben Kehidáról, Deák Fereocz későbbi birtokáról keltezett bizonyságlevele, hogy ők „a zavargós időkben, birák távollétében királyi engedélylyel maguk tettek Igazságot ügyeikben« Első emléke ez annak, hogy egy megyének nemesei egyetemben joghatóságot gyakorolnak s egyúttal első nyoma az autonóm vármegyei szerkezetnek is, végre azt is bizonyítja az okiratnak tartalma, hogy a Muraköz már a XIII. Bzázad elején is Zalamegyéhez tartozott. — SítgJÜrd A perlaki önk. tűzoltó-egylet 1894. évi juniuB hó 10 én az ottoki városi vendéglő helyiségében zártkörű tavaszi tánozmu\'atségot rendez. Kezdete d. d. 4 órakor. Belépti dij 50 kr. Egyenruhában megjelenő tűzoltók beléptidijat nem Özeinek. FelU\|fizetósek köszönettel fogadlatuak és hirlapilag nyugtáztatnak. — &iivhamlsltók illtélest Alsó-Dombo-run pár hónap előtt a csendőrség egy pénzverő műhelyt fedezott fel Czipót Istvánnak a házában. A hamisítás legújabb ágát, a koronák készítését is kuúiválta az érdemes társaság Tilafers Autal kőfaragó vezetése mellett; mint második segéd/ a házigazda veje működött. A budapesti töirényazék a mestert 8, a másik kettőt 6 — 6 hónapi börtönre maraztslta el. — Gyttmtk majális. A légrádi rk. elemi iskola tantestülete máius hó 26-án a gyér-mek-sereg örömére jól sikerült majálist rendezett az u. n felső-révi ligetbon. A kivonulás d. u. 2 órakor zeneszóval s nem zetiszínü zászlók alatt történt. A mulatóhelyen a gyermekek tanítónőik illetve ta nitójuk felUgyelete alatt játszottak, tánczol tak, majd az adakozásokból begyült összeg erejéig uzsonáltak, vacsoráltak b esti 8 óra után a legvígabb hangulatban a Kölcsey hymmiHZ éneklése után azétoszolva, nyuga lomra tértek. Az ünnepély anyagi sikerének megvalÓBitásához becses adományaikkal hozzá járulni szívesek voltak : Főtiszt. Gadó Mátyás plébános ur 16 frt, Mosgai Mária ny. tan. k. a. 2 frt. Haller Istvánná, Amtmann Jánoiné, Neusinger Jánosné, Herczer Józsefné, Salamon Mártonná úrnők 50— 50 kr. Kováts Gyula, Sznopek József, Glrangya Emil, Hirschl Ármin, Salamon István, Horváth János, Kis János, Lubits György, Andrasek József urak 1 - 1 frt. Draskovich Lajos, Friedfeld Miaka, Gold-Bchmied Fülöp, Goldschmied József, Weisz Simon, Neusinger Béla, Herencsics József, Mikler Győző, Grünfeld József, Murkovics Ferencz, Krompscher Pál, Löffler János, ifj Lubits István, Tassai István, Banelly Mátyás, Pévecs Mihály urak 60—50 kr. Mihovilics látván, Torma András urak 40—40 kr. Friedfeld Henrik, Ferenczy Kázmér, Breuer Salamon, Misner Sándor, Mianer Gyula, Topoloveoz Mihályné, ifj. Singelperger János, Fischer Mór, Kaszuu József urak 80 — 80 kr. Kaszll Jáuos, id. Lubits István urak 20-20 kr. Plohel Itezsö, Goricsáneoz György, Mátay Béla és Sámóczy Mihály urak 10-10 krral A nemes ezivü adakozók fogadják a gyermekek nevében a tantestület köszönetét. A tantestület készpénzben s nyeremény tárgyakkal mintegy 17 írttal járult e mulatsághoz. — A trieszti &ltal&nos biír.tosit«"»-thrHaBíig (Assicurazioni generáli) f. ( május hó 10-én tartott 62-ik közgyűlésén teri<*t< ttek he ju 1893. évi mérlegek. A zárszámadási jelentéséből látjuk, hogy a társaaág életbiztosító díjtartalékra 1893. évi dsozember hó 31-én 39.767,609 (rt 91 krra emelkedett, mig kár- én nyeremény részesüléai tartalékok ozimón 1 060,020 írt 07 kr. vezettetett uj számlára elö. 1893. deczember 81 én az érvényben vU élet biztosítási löke összegek 162.807,927 (rt 78 krra emelkedtek i as életbiztosítási ágban as óv folya mán bevett dijak 6.715,576 frt 28 krt teltek. A tUz- ós ssállitmány-biztositási ágakban a dij- ós illeték bevétel 10.888.780 frt 66 kr. volt. miből 2 729,196 irt 46 kr. mint díjtartalék és 996,191 frt 01 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre Atvite-lezve. 1898. deozember hó 81 én érvényben volt biztosításokért a jövö években esedékessé vkh dijkötelezvények összege 29.399,787 irt 68 krra emelkedett. Károkért as 1893-ik évben 9.302,328 (rt 93 krt fizettek ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk (ejében. 262.401,706 frt 51 krnyi igen is tekintélyes összeget űzetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 49.265,805 f r t QO k r esik, melyet a társaság 154,321 káresetben fizetett. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakitolt tarlalék 1893. deczember 81-én 1.190,544 frt 38 krt lett ki, daczára annak, hogy a sorsolás alá eső és a névértékükben beváltba\'ó érték papírok csakis névértékükben vétettek (el i mérlegbe, mig a nyereség tartalék alapszabály-szerű mérvében, a részvénytőke fele Összegében, vagyis 2 625,000 frtban, áfc ingatlan tarlalék 1.289,480 frt 92 krnyi összegben, ■ végre a kétes követelések tartaléka 80,000 irdal fentsrtatoit. A társaság biztosíték alapjai as idei átutalások lolytán 49.162 470 frt 81 krról 64.990,008 frt 34 krra emelkedtek én következőképen vannak elhelyezve : 1. Ingatlan é>. jelzálog követelések 8.747,260 frt 73 kr. 2. íüeibiztoxtoallásl kötvényekre adott kölcsönök 3.909,610 frt 96 kr. 8. Állampapírokra adott kölcsönök 36,170 frt 92 kr. 4 Értékpapírok 34.460,046 frt 62 kr. 5. Tárota-váltók 628,64 Irt 60 kr. 6. Folyó számlák (Adósok a hitelezők követeléseinek levonásival) 1.214,319 frt 82 kr. 7. Készpénz as intézeteknél és bankoknál 2.429.629 frt 79 kr. 8. A részvényeseknek biztosított adóslevelei 8 676,000 frt. O. ó 54 990,003 frt 34 kr. Ezekből több mint 15 millió magyar értékre eeik. Az elért 812,186 (rl 13 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékul részvónyenkint 120 frtot aranyban, vagyis 300 (rankot fizet. C S A R N OK. Tied pzivem . . . Tied szivem, sirig tied; Ugyan kié a te szived ? Borulj reám, karolj által ! Oh, tőlem a bu elszánjál. Lyányka! derült kőt kők szemed Igézett el ugy engemet; Ragyog onnan rám boldogság, Éled lelkem üdvtől folyvást. .1 * /• Nemes arezod kőt rózsája Kedvtelésem netovábbja ; Édes csókod, barna szentem, Nem f/yős gyönyört adni nekem. VkroHsy Miháüy. minek ? Elég, ha ismerik a váltóbirálók, A szeretett rövidesen báuik el a nevekkel, a társadalmi konveniencia m ig cziírázza. Egyébként egyszerű dolog. Váltéláz, Zsiránsra tartottam hajtóvadászatot. Miska \'bácsiban állapodtam meg. Jó médium. Jó sziv, optimismua és hipotéka Csak meg kell fogni. Mtaka bácsi nagy negyvennyolcasa, érzésben, ruházatbau és szokásokban egyaránt. Ha olyaukor kérem, mikor a« anyapárt kollizióbftn van az anyapárttal, akkor mehetek Beszariába trappistáuak ; da ha eltalálom a politikai farsang jóléttel teli napjait; olyan váltóval riiocanok be, hogy szájukat tátják rá a Kezes banki hí-hederek. Otthonos kényelemben találtam az öreget Nagy feje bánatosan konyult ar asztalra. Ijedten meredt föl, hogy „Jó reggelt 1" mondtam. — No, öcskös olvastad a lapokat? Nem? Képzeld: pártunk bele akar menni a delegáozióba- Ugrón, kérlek, Ugrón 1 . . De hiszen nem olyan komoly a dolog. Végre is: áll Buda ól magyar még. — Te elvtairadó szerencsétlen I Hát neked nincsenek érzékid? Poltron\' emberek 1 És ilyen nemzedékre lesz bízva * baaa sorsa. Keserű való 1 Olvasd itt van l — Elém terjesztette a nagy lepedőt. Nagyot bökött arra a kriminális passusra. Merengve bámultam. Kinzó lidérczek-ként tánczoltak előttem a betűk. Szemem* ben a kinzó nyughatatlauság könnye gyűlt. Azon megtört a sugár. Nem láttam semmit. Az öreg visszaesett hallgatag melancholiá jába. Képzelete ott kalandozott a Bándor-utcza körül, az enyém\'meg egy kis nyo* mórult papiroson, melyen ijesztő üresség rg/are (szett, hol Miska bácsi kövér betűinek kellő ölelkeznie- Erőt vettem fájdalmamon, erőt a gyöngeségemen. így nem maradhat. Meg kell lennie annak is, a mi lehetetlen. Es olvastam. Már addig eljutottam, a hol az Öngyilkosságok meg a himen hirek vannak. Semmi semmi. Egysze re a derű egyetlen sugara hu-zódott arezomra. A lÖbbek között azt olvastam, hogy Vadnay Andor, a kinek halála hírét az előtte való nap nagyban újságolták a lapok, nem halt meg, ÉH Én is élni kezdtem. A reményeim rügyei kívánkoztak életre. — Uram bátyám I — de hiszen Vadnay. — Bánom. is én, hiszeu az n\\a* neluk. — Dehogy, nem a Károly, a nagy irodalmi felfedező és miskolozi követ (akkor még az volt, hanem Andor I) Nem halt meg, ól. — Mutasd 1 Kapott az öreg a lap után. — Tessék I csakugyan ! No lám I De ez már megérdemel egy pohár papramorgót. Jól vagyunk már. Megszűnt a krízis. Meg van a váltó! A kis üstfőtt pálinka között belejutottunk a hangulatba. Talán mondanom sem kell, hogy az öreg ugy szólván ablnvizia girálta a váltómat. A kí nem hiszi, az utár.na nézhet a kezea banknál. Hogyan girálták egy váltómat. Miska bácsival kezdem, a mi Miska bácsinkkal. Az étiket szerint az ő nevét önök elölt most a bemutató alkalmával minden sujtágával el kellene reoitálnom, de unttaMHMi FELELŐS SZfeBKJUZTÜ MARQITAI JOZSAtíJb1 XI. töjjaj Va íakovcu, 1894 3-ga juuiufo. Broj. 22. 8 urálii lkom woíl J« tvakl Jau gnvoriti M«d II I II varon. — Br* potiljk« tliai** m »»dr«)« vi»«k, aaj M polHJaJu a» Um HmntUl J*r ardalka va áüWTM. Xs4UU\\Jatvoi Criara ltohal fIHpova kaia n ynaiplata I obaaaa« po»llj^)u. Predplata» ccu» \|e s Na celo leto ... 4 írt Na pol lela ... 8 fit Na őetvert let« . . 1 fit M««»i hrtfl JtoMaja 19 kr, OUmaa aa pola« »«godl» \| fcj aaa horriiisko; i 1 Mi^jarskoM j«xlku hJaze^l druitvenl xiiauaitveiil 1 povuéljlvl H«t iá pnk. > \|Ios1sl1 1 to: va »raku ne»<i«»lj-a. Giuibeni gtaanik : „Me^imurakoga \|>odpomagaju£ega ölnovniőkoga drüílvaX„Cakove6ke íparkaaae", „Mectjimurske aparkaase\'4. i t. d. ■ I 1 1 —i---I.I.1-L _I__IJL. . ~— ■X\'.-l. Zdravoslovje. Njegovüiije nubi i 1 a 8 í h. I zube i laai treba oaobitom paínjom njegovati. Dl li bu nam zubi adravi, od velike je vafcnoati a zdravje oöloga tél», ar zubmi ¿v»Cemo (koíemo) jel»; pokvareni zubi priugotavljaju »kvarjenjö aokove, tor i pri govoru nam smetaju. Da nam ae »ubi neizkvare, treba p&xiti na ovo : Zube trebc izpirati toplom vodoM vsako jutro i poalje vaakoga obroka, ar oatanki jela, koji med zubmi oetaju, pre-hadjaju vu gnjiloéu, kvnre aube, a dah uam nevugodno vudira. Kadkada moraju ae «ubi takaj őiatiti praékom i kefioom, i to gornje zube odoa gor dole, a dolnje gore. Voda, kojom aube izpiramo, neamt biti ni pretopla, niti prehladna ; ova prouarokuje roumatizam, oua pako vui-ganie Üvoov i zuberine. Zato treba vuata zapröti, kada idemo is tople aobe na ve-liku »ima. Kelica neame biti niti premehka, niti pretrda, ter ae mora navék poalje vsaké uporabe dobro oóistiti. Praflak m zube neame imati onakvih atvarih, kője bi mogli inbim naákoditi. Najjödnoetavniji prah j« najboljli. Novaija pretopla. niti prehladun jel» i -i—ii\' pila uzimati. Ako smo kaj toploga jeli, nevalja odmah mrzlo piti i obratno Nevalja jeati guetokrat kisele stvari, ar ove otupe zube, ter ih kvare. Ako amo takvoga kaj jeli, odmah je tréba sube, iz-prati. Nevalja navék jeati mehka i vodena jela, nego kadkada i tvrda, da se zubi velbaju. Treba se privéiti, da grizemo na obedvé strani. 1 Zubmi nevalja Cistlti stvarmi od ko vine, n, p iglami, vilicom idt.; nego ko* mandom ípiOaatoga dréva i 1* reaanim guse-dim perom. Ako nas »ubi bole. nevalja vsako jaCka aredatva na avoju ruku upotróbiti, nego valja vuőnoga subara ili doktora pi-táti. Suplji zubi najbolje se moreju ispu-niti gutaperchom, koja je vu toploj vodi raatopljena, I zdravje lasi od velike je hasne. Za¿o tréba, da Ceflemo lasi vsako jutro i da je dobrom kefom őiatimo od praha i prhota • ar ako to neóinimo, ne aemo da lasi nem. reju rasti, nego hs i iupljinice oglavine zatekneju, ter onda koia nemre de\'ovati kak treba. Lasi treba guatokrat malo pri-reiati, drugaö ae trgaju, ter se onda po a ule , Vu betegu i zimi nevalja laii rezati, ar «« onda lehko prehladimo Lasi nevalja preövrato \\eiati i pleati, jer se onda nemreju laai dosta hraűiti, vnogo ae iztrgaju i tak poitoje öelava, pljefliva glava. Onda valja pazit, kad upotrebimo zavojke ; ako pre£- vrato velemo laai, lebko budu izpadali. Laai treba takaj malo pokriti, da je ob-őuvan^o od atínoa, vetra, praha i deídja. Laai nam neuzpjevaju, ako télo i duh avoj odvifle napinjemo, ako odvifle ,talko-holnog pitja pijemo, ako se vnogo brinemo i ¿aloatimo. KAJ JE NOVOGA ? Magjarski mioiater-prezei dr. Wekerle bil je vu 8ubotu 26 ma^uáa ob 11 vari pred poldan vu Beéu prioaljen po Nj. Val i-íanostvu privatau audienciju. vu kojoj ]e izvoetil kralja o aituaciji. Audiencija je potrajala poldruga vuru a ,P. Javlja v tom 2C. majuSa : „Uazuie se aamo po sebi, da se o re-zultatu audiencije nedoccDaje uikaj pozitivoa, ali se mora oagodjati, da sa predlogi, kaj ib je miuiater dr. Wekerle stavil glede raz-prave o ciTÜnoj «euitbi va velikalkoj h ti ter gleda toga potrebnib garáncijab, pri Nj. VeliCanBtva naflli povoljnoga odsiva, Kabioet bude po avoj priliH od Nj. VeliCanslva do-b 1 zaiakane dozvole. Dogovori Nj. Veli-óauatva s mlqútrom — prezaéom Vekerlom glede toga jod uisu dovráeni, ter ae budu naatavili vu pondeljek.* „Korr, Bar.tf javlja 28. majuSa ; ,Vu deueáujoj audienciji podneaol je Nj. Vell-Canatva minister-prezel dr. Wekerle predloga o razpravi o civitooj Cenitbi va velika\'koj bi2i i naglasil potrebu rédonja, koje je pos-talo politiéki potróboim.* ZAB AYA. Kratkovldna dievojka. Nekoj bogát seljak imal je jedluu jedna kCer, koja je bila kratkovidna, Ako je bil Ciati dan te je saoce svietilo, mogla je na tri koraka daleCiue razpozaati, kaj oude atoji, jeli ono najme ölovek Ili kakova droga atvar, na ve^u dalaCiuu pak, ili ako \|fl bilo meg-leaof boa to nije mogla rasloCiti: tom pak, da je to dievojka kratkovidna je clela okolica znala 1 to aljé bilo tak baduónost na hasén dievojhi. U blizini re£eae dlerojke atauuvai jt jédaa bogati mladté, — ain bogatoga seljaka l ti) je ielel re^enu dievojka aa 2eoa vseti. Jerbo pak sa mu avi govoilli, da ja a nospodarstva nebude mogel trebat1, jerda je vrio kratkovidna, vzema si uaprvo, sam ae o tom osviedoöiti. jeli \|e to istina kaj sviet govori. — Ova wladUava aaaoiera, bila je dievojki potajuo isdaca i ona je aekak o tom aaznala te odluéila\' b»ft protlvni dukae mu pr**ti te ga osviedoCiti, da ljudi, koji O njoj govoro, da je tobot kratkovidua, da krivo govore. U to lme oua ve<5 za rana zatekne a vrata od guvna igla. Kad je mladié popoldan a pohode doSel te ga je ona pri odhodka iz kuCe van ^provadjala, zavikne aaiedau krat, kaktl tria gazdarica: ,Ah tko je onu iglú tam na ikedenjskih vratih saboravil ?" Nad ovim biatrina vidom ae je nladió a prvom hipu vrlo rasveselil; ali kad je dievojka hotela prek dvorifl a proti ékednju po iglú prebe Zati, popikue se na sredini dvorilCa na krava, koja je onde letala te preiivala tak. da jle kak je duga i Siroka ¿ez nju opala. Igla oa flkeduju je vidl», a kravu^pod nogami ae 1 — To ai je mladió zapameln i nikad se vite povruul. Fiékal redovnik. Nieki fiákat, koj je svaka pravda dolil, doéel je tak na glas, da ga je svaki, koj je kakovoga posta imal pred sudom, za svojega zastupnika lli braoitella imati hotel. Kad je taj fiiknl veö malo staroviCen postai, odluCil je, da se za svoje griebe poftaluje te stupi u jedan red a kloflter, gde je za kratko vrieme svojim uőenjem bogoélovja tak daleko dotisal, da je bil za avcőenika iliti meánika zaredjen. Ako bu aada ouoga reda kloátra redov-niUí sa aadom radl ovoga ili onoga imali kakovcga poBla, to su uviek atvar predaii prije reCenomu redovaiku, koj ja aegda tak glaauviti fiflkal bil, da on to pred aadom po eakonu, kojega ima u malom prsta, zastapa i k povo juomu rieienja dopelja. — Ali o»S páter polag avega avoga aapora i zoanja, nije bil aretan u pravdaajq, jer je riadko koja pravdu s&d dobil. „Mi ae <Judlmoy — veii oaa jedan krat opat reda — „da ate negda riedko kad pravda zgubili, a sad ja riedko • kad ,dobite, kaj Je torna zrok ?u ,Toma se najte nikaj Caditi — odgo-vori redovnik negdainji flskal — .jor ja sem u klolter stopli, da vüe nebum pravdal, aato vifle uemoga niti1 jedna akoro pravda dobiti." „Badap. Korr." javlja : „Minlater pre-refl dr. Wekerle ízvéBtil je krunu v clrkve-noj-polltiókoj situacíji . »a Magjarskoj ter onlh modaüteUb, pod kojima bb oanova o clviluoj 2enltbi pouovno ima vu volikaökoj hifti pretresti. Ovi predlogl iziskuju stanovite priprave. Vezda se more zevsema segurno reCi, da bude velikaflka hi2a osnovu o clvil-noj ftenítbi joá teöajem 6. juuiuia űzeti vu ponoVnu razprava ter Ja prijeti. Mluiater-prezeS dr. Wekerle povraal se je joi vu Bubotu ua veCer s. (amilijaiskih razloga vu Bndimpoéto, odkud je qa veCer opet prispel vu Beé, da vu ponovnoj audienclji pri kralja obrazlofti Bvoje predloge. ,P. L.« JavHa iza Beőa: „Mislimo, da le nevkanjujemo, k ad nztvrdimo, da se na najvilem m ata déü uvjerenje o potreb», da osnova o civílnoj zenltbi Cím prvlje posUne zakonom, i da stoga valja vse v&niti, kak bi se oauovi vu vellkaSkoj hifti osigurala veCiqa. Doskora bude obőe uvjerenje, da ae tróba vognuti vsakoj politifkoj komplikaciji, koja bi mogla teknutl kabinet i liberalnu atranku, — a to daje céloj aituacijí odluCuu i prava signatura. Ovi Be budu nazori i zrcalili vu vidljivih odredbah najmerodavnljlh íaktorah tak, da o tom ueóe moői uigdo aumnjati. Vuogo spominjani dvorski des-tojanptveoiki nebudu doflli k drugoj raapravi o civilooj ftentbí vu velikadka hüu. Cesar Viliin na putu. .»J, í . ¿v:.< ví . v Ccsar Vilim zapatíti se hoée 22. janiul ia Kiela na brodu „Hehenzollern* vu ÍDOzem8tvu. Najprvl.e kani pohoditi holan-dezki dvor vu Haagu, zatim Amsterdam. Odovud polazi car vu Englezku i Skotaku, a morti i preko vu Norveftku. 8 cesarom puktuje i pomaraka glasba (banda) od 50 mufti \|<aiov, pojaöana pjevaőkim. aborom, koji bude pod ravnaujem direktora i kapelnlka izvadjal holandezke narodue pöame. Francezka mlnistarstva. Ofii vsih politidarah vu ovom Caau su vuprte vu Pariz, gde je pred dva tjedna neuadjano buknula miuisterska kr>za, kojoj Be «1 izdaleka nemre prorokorati konec i rftseuje. Zanimivo je stoga oavrnusi se ua franeaok* ministaratva t re tje repablike. U lovu bez lovne karte. Kak se sad strogo na to pazi, da svaki, koj hoóe y lov hoditi, mora ai priliiuo skupu lovn* kartu kupiti, a bez nje nek se uitko uepodstupi u lov pojti, jer bude li zatefeu u Ioyo bez karte, bit őe plaCanja kaitigo, da bu sve kofta pueala, to je svakomu poz nato, tko nelma lovnu karta 111 si ja aemofte kupiti, uj makar je i pozvaul kam v lov, tak neide, jer bi ga mogel ftandar sastatl. kad bi najmirnije s puökom na pleClh po polju hodíl, te zapitati za lovnu kartu, koju svaki lanrae Ima prl eebt n tepn noattí na zahtier odmah pokaaati ; a ako ju ouda nebi imal, ka) pnda ? -r- Zato be? lovne karte ▼ zape-dek sede t a ne vlov I Nije toma dago, da je goapon H. iz Saerdahelya pak goapona M iz Lendave u lov posvat. „Ali ja nelmam lovne kartel\' -TM veli gospon M. — „Nikaj zato,- odgovori «ra gospon H. - .Ti aam. dojdi, a za pl dk a I lovnu karta je meae briga." I zbiljal — Gospon M. dojde a Szerda« hely, a gospon H. ma dade pu»ku te ga utiftri, da se ia lovna karta ulflt nebrina, negó ako bi kakov «andar, finánc ili dragi Od kad je franoezka narodna skapátina po krvavom taborn franceiko — prajikog postavila 17. februara 1871. na telo ekse-kutivne vlasti Thiersti pak do deoes isménila je Francezka 81 ministerstvo, ito: dva za Thleraa^ 8 sa Mac ?«íahonaf 12 za örézga i 9 za Camota. \' i . • , J Vsa ova mluisterstva stajala su do de net> vu slulbi 28 Ijeta 1 8 raesece, po öemu na jedno ministersvo dohadja popre(!no 9 mösecih alu2bavonja, ali ih je bilo 16, kojlm je 8lo£bavanje bilo krajie. NajdugSe je büo vu slu2bi prvo Tbiers — Dafaurovo ministerstvo od 19. februara 1871. do 18. majnfia 1878., anda puna 2 Ijeta i 8 méseca, a za njimi drugi Ferrev kabinet od 21. febraara 1888. do 6. aprila 1885., anda 2 Ijeti, 1 mésec i 15 danab. Joá su preko 1 Ijeto bili vu alolbi: őetrti Freycinetov kabinet od 17. marciuit 1890. do 27. februara 1892, Bochebouetor kabinet od 28. novembra 1877. do i. februara 1879., Jales Simonov kabiuet oi 12. marciana 1870 do 18. 1877., Ferryev prvi kabinet od 28. septembra 1880. do 14. novembra 1881., Firardov drugi kabinet od 22. febraara 1889. do 17. marciuSi 1800., 1 RufTetov kabinet od 10. marclala 1875. do 9. maroicüa 1876. • Nr¡jkrajie su vréme bili vu sluftbi\' Drugi Dufaurevov kabinet od 18. majuda do 25. majufla 1878, i Falliéresov kabinet od 29. jauaara 21. febraara 1888. Iipod dva mésoca viadal je prvi kabinet: R botov od 6. decembra 1892. do lf. janaara 1898., a i izpod tri meseta veliko ministerstvo Qam-belUno od 14. 1881. do 80. janaara 1882. i dragi kabinet Ribotav od 12. janaara do 4. aprila 1898. \'V 1« ú <i i Za Tbleraova predsjedniCtva sedilo je va ministerstvo vsega skup 86 u Mac Ma-hona 78, za Grévya 143, a za Oaraota 98 ministrov, — ili akupa 855 miniatrov ter prema tomu popreCno aa jednog dohadjaju 28 dana slu¿be. Miűistri-predsedniki bili su od Ijeta 1871. do denes ovfm redom : Thiers, Dafaure I., Broglie I., Broglie II., Cissey, Buffet, Duffáre II., Simón, Broglie III, R-xíhebouet, Waddiagton, Freycinet 1., Ferry I., Gambetta, Freycluet IIV Duclerc, Falliéres, Ferry II., I tko takov, na koga to spada, k njirn dolel, onda se gospon M. nek tak zadrftava i miren bude, kak da bi lovna karte u ftepu imal, a kad se ov ili on od njega udaljl, onda nek samo mimo u Szerdabely natrag otide. Reóeno, vóinieno l — Ovi dva otldu u lov i komaj da su aa jedno dva zajce puk-nulii oto ti fluaaca, koj ide izravea proti njim, — Gospon H., koj Je avoju lovna kartu u ftepu imal, kak je spazil fiaanca, priCme bieftati, kaje igda mogel, financ se spusti za njfm 1 za das ih je med grmljem nestalo. Za niekoje vríeme dostigne financ gospona H. i poave siguran, da je vlovil krivca, zapita ga za voznu karta. Gospon H. posegne a ftep i flaancu poka?.e. karta. Financ ga zapha : „Pair zakaj ta bteftali, kad imaja lovnu kartu ?" ,Em je nisam aaradi lovne karte beftal — odgovori goepoa H. — \'negó aem si boljfte miesto za lov iskal"; Iza toga vrieiieDat aaravaki, gospon M, koj dije imal lovna karta, miraé damov odidel. •\'\' «i Poma je bilo smteba dosta, a financ ie zami}i)eno niekoje vrleme lamo z giavnm kimai. En. Kollay Brisson, Freycinet III., Goblet, Roavler, Tirard I.r Floquet, Tirard II., Freycinet IV., Loubet, Rlbot I., Rlbofe II., Dapuy i Perier. Vanjsklh minbtrah bilo j* va ovom razdoblja 83# za unutamje poslove 89, za tabor 80, za pomorttvo 86, a aajdafte sa sln^li kakti minlstri: Freycinet\'kakU minis, ter-prezeif mioister vanjskib poflov i mbtstec tabora; Cocberi mioister poátab i telegrafah; vojvoda Decaze kakti minjtter vanjskih poalov i Ferry kakti minutar-prewS^ «a»tave i bogofltovlja i vanjskih poslov. \' i l\' ■ i ¡ ■. \'<! 8trahovitl potra«. Javljaja ¡z Veaezuele^ vu Atnerikf, od 18. majada, da ja vu orssga Marakaibo flest velikih varaflov od potreaa zevsema zruieno, ter je polovica stanovniőtva (Ijudstva) vu tih varaáih postradalo. Vu Meridi usmr-Ceno <je va kiArnah 150 soldatov. Varada Laganillaa neataio je zevsema, a ua meato, gde je stajal, vezda se preetrlo veliko jezero (kak átalo mor je); öetiri dragi varoli pod-puno su zroAcn . — Due 19. majóla bil je po teoriji dra, Eadolfa Falba krítiően dan prvoga reda, na katastrofa, koja se zemlji grozi i usled koje kritiéni dan dobi va to obiijeije, more po toj teoriji oekoliko daaab prvlje ili potli DMtupiti. Izgaral damfllf. Talijanski damélf aPietro Morano", koji je vozil ea Sicilje va Grika aumpor, voftgal se je 40 miljah od otoka Zantea. — MomCad broda oalobodjena od jednoga eng-lezkoga damflifa, koji je za »Moranom vifte vur plovil, — va Casa, kad je „Morauo* potonul. Damiif i roba bila je aaekarirana za 700.000 lirah. Elaktri«ni ¿avék. Po vulicab Nju-Jorka lede ae od nekoga vremena najnoveAi prodokt amerlkr.uske eka> centriCnosti — elektriöni CUrik 1 Konstuiral ga je nekakov Harick. To je Wgura od dva metra visine, koja ae kreée hiWnom od 18 kilometrah za jednu vuru- Figura je od je od ¡teljeza opravljena frakom i b£lom kravatom- Cipele su od fteljpxa, ali podj^lajti od debele ko£e, Figura kre¿e ruke i noge pomoójuw manjiae Trio pravilao i korsca po vulicah vrlo elasttfno. Figura pop^va euglezke pésme i talijanske operne arija. Isunaitelj kani ja upotrebiti za podvorba vu velikih vrtik i ofltaríjah- üospodarstvo. . ; / i . . 8tjepo<Sa vu kanja. • • ! öljepoda vu konj» pojarlj^e se tak ga9(okrat, da se torna tröba lzkati re ¿«aga* a to tim vüe, kaj se ona ne \' opa«a pri dragih domaőih ftivinak, zvun preredkih Bluösjevab. Najvile se svaljaje krivaja na vlaftae i temne staje, ako pre« f»a konjah, koji oalöpiju vu suhih i svetlih stajah. Slöpi konj nije vréaen vnogo, makar pod teftkim ter hőm főleg dro^oga konja zrváava donekaj svoju dulnoet Joi je gor.:e sa konjCetom, koje se vytí* pod lehkl, terh, gdé mora beftati. Vu takvom sloCaju more biti koCijad osobito prikladen, ter neame Vuzde izpuéöatl iz ruk. Govore<3 o razlogih, a kojih kon^i osfe-piju, spomenuli budemo va prvom redu „sjenilo", tojest ona ko^a, koja m «tavija kouju aa atroue oöib, da hü tobóle oeplale. Vsakomo je jaauo, da je tojedeu od najval njlh zrokov, s kojih alabi konju vid. Vu uoveAe vröme délaju ta „cjenila" tak, da su po dalje od oéijob, ter ueőkode toliko, ali niso nisa ni do kakve hasue. Stara öu blla jo* gorőa, ar ué samo, da koaji nemoga da vida, vei im ona ko¿a zevsem p\'éCi vid, ter kad koaji be2ija, vudira Vj vsaki vu o<M. Ta koia rabi se, da 8e koaji neplale, no kad bi ae oni od raladosti privéili, da im se nemeée ua oői. uebi se plaflili. Ako konj, kak amo «pomenuli, komaj mora, da glada pred ae krox sjenilo, onda, gda zaokreoe glavom, vidi samo delomiőao koja atvar, pak ae preplafti, ar je oeprepoznaje, doCim kad mo oCi slobodne, prepoznaje atvari ter ib ae neeboji, ar na Djih ae prlvői od mladosti. Nejma sumuje, da ae konju oCi bolje Cavaja, ako so alobodne, negó ako mu se stave alabo udelena ajenila. Kad bi se, na példa, vola, kojl je célo Ijeto zapreften pod jármom, stavil sa atrani oíih komad atare laviaate ko2e, jada bi od prez aumnje xa koje Ijeto oslépal, makar da se danés malo ¿aje, da ima slépih volov. Zskaj se oaim konjem, koji se zapre2o pod terh, stavljaju sjeoili, doéim né oaim, na kojih se jade? Ve¿ ta okolnoat nuka na razmfeljanje. Va vnogih sloésjevih ta bo ajenila prave make za siromaftka Üviaa, ar nije li muka, kad ma ona k02a vaaki Cas vudira po oflih. Vnoga stvar zahitava Be deneiaji dau, koja se prvlje rabila, pak za* ka) se o ebi i to zahitilo? Va prvom reda trebalo bi xaprezati mlade konje, nestavljajué im ajenila na od. A ka] oije smésao, da se ona atavljaja i samim alépira konjem. All pri ovih imaja barem nakakov cilj, a ta} \|e, da im ajenila ukrivaju slépe oói, ter se nevidi, da je koaj slépl. Na pravomu poznavalea konja neóe ni to ametati, jer oí zna, da tskovo neareéno konje iipratava napré glava. Ovo amo slolili zato, da n\'dkoji gospodari poCmo malo po malo odatranjirati sa koala ova stvar, koja im tolika maka zavdaje, a nije od hasce, segó je od velike ákode. . • [i , Prodavaól konja. ProdavaCI "konja, slu2e se viake fe\'e varkami (vkanjilami), kad boéejn, da prodadu konje, koji ae ritaju ili grizeja. Va jednom gospodarskom lUtn fnovinab) éitamo ove dva slaéaje (dogodjaj«). Prvlje negó takov koaj dojde na senjem, vlije ae va njega ¡>ganica, da sevaema omami, ter tak aaboravi na svoje zie navade. Kad se one opet po* kain, naatana pravda, pravdanje. Svedoki ▼elija, da oni nisa vÚli nikakov znameuja falinge oa koaja itd., pak i sami vjeítaki moreju sa vkaníti ovakvom varkom- Drugi aluCaj je, 4a ae koojo dene va vaaka vaha «rao graba i graftca. Kad konj pofimé beftati, akaée va vahi oa gradeo, koj konju tak ixnenadi, dok oa aaboravlja na svoje zla uavade, i kopec je aasoleo. Ovi sluéaji dohadjaja pri prodaji Uk guatokrat, da kopec nasme na u\|ib za-boravljati. Medjimarske pésme. Zdravice. I. Hajdí popévájotój Bratci 1 to mi znajmd, Da amo dobre voljf, Piti xnamo bolje. KaJ butno zadeli, Vince bumo vseli, Ar je vioce aladko, V grlo teée gladko. Vino je priraslo, TeCe kakti maalo, Bree ba maulo, I vugodnoat dalo. Brea ba gorelo, Lice ba cvetelo. Kak va polja ro2a, Kad joj nije auáa. r ) > • \' Kopice naüjmo, C\'Sta van popijmo, Koj nebi Itel plti. Mora x med aas diti. Tam na drogom avetu, Nebo vine« v kletu, Tam bu taina doia, Ar bn aa njn suta. B bogom avio} tubernam, Bekvijem eternam, Bada 8popevali, Kad bamo vre v raki. u t II. Letos je prav takvo leto, , Vinca malo je na avetu, Danas je pray areCen dan, Viuoe pljem, Dam pijan. * \' • • t Mji.l\'iL Grdo grdo bi prav bilo, Ako bi Be aam z^dilo, Da bi se koj Uk oa pil, Da bi mu pot prevozek bil. V goricoj se trsje suzi, Piedi negó vince rodi, Tak oaj se adelom poti, Kojl vince pil 2e!i. V ■ . > Anda pametno ga pijmo, Da si pamet nexgobimo, Joá gorje bi to bilo, Ako nej zaali dimo. i , Gdo Be vince x redom tiiva, Od veselje v srce vliva, Ako arce dobro nije, Vince piti Desmije. Sada kopice nalijmo, Na xdravje tvoje (N. N.) pijmo, Zbog tebe amo ae aisli, Da nam bude Cu krajsi. Anda kopice zdignimo, Za njegvo xdravje popijmo, Nek Casice ido xvek, Da nam pojde vino v tek. Bkompoooval: Uczkavics Tamá«. ttekaj ga kratek tas. Otee: ,Kaj tullfl toliko?-Sinek ;. „Mama me je iBtokla i rekla, da oiaam xa nikaj.- Otee: „Rekla je istiuo.« Bioekt „1 rekla ja da badem takov nevaljanec kak i otee". Budec: „No, kad vam je obtuienlk dal plusko, kaj je onda bilo ?" Ta2itelj: „Onda mi je dal tretjo". Sodec: „Vi ste aigorno boteli reCi druga. ToAitelj : „Né, gospodin sudec — droga sam ja dal ojemu.* PraktiCen doktor. öoapa: „No goapon doktor, kak je mojemu mulu\'?* Doktor: „Tak, tak, najprvile je mir. Prepiaal aam par prahov od opijama." Oospa: ,A kad ma badem dala praba ?" Doktor: „Njemu? Ja aam prahe za ojih prepiaal, ar od tróba mira.« Iz aela. A : „C«ije$, novl navoCitolj ml se prav nedopada, odvile je oekak gizdav.« B: „Ja toga nisem opaÜI.« A :>BNo pogledaj samo, kak klobaslco jede 8 vilicom." Vmlrenje. Gospa: „Ah, gospoa doktor, da ste vo jotro pii aas bili 1 Morala sem kihouti barem petdeaet put 1 Kaj bi vi oa to rokli?" Doktor: „Petdeset pot bi rekel; na zdravje#. Buda 26-ga majafta 1894 61 51 M 1 m.-cent. frt kr! Cena zUk&. - Gmbonm árak 1 m-.m&z8a7 Búza Zab Rozs Kukoricza ó » uj Árpa Febér bab Sárga * Vegyes » Páenica 6 - Zob 6 - Hrl 4 60 Kuruza staVi 4 16 „ novl Jeémen 6.- Grah beli 5. - > 2uti 4.— » zméöan 4.- NYILTTÉR* Hennebsrg Q.(ca. kir. udvarlazAlUtó) ae-lyemgyftra Zürichben, a privátmegren delök lakáaira köiveilenöl asállit fekete,tehér éa axinea aelyemaiövetaket, méterenkint 45 krtól lt frt 65 krig poetabér éa vammen-leaen, alma, osikoa, kooikazott óa mintázol-takat, damaaatot atb. (mintegy 240 kűlönböaö minőség éa 2000 kQlOnbOzO azia ée árnyalatban.) Minták poatafordullAval küldetnek. Svájciba o^imiett levelekre 10 kroa éa levelezőlapokra 5 kroa bélyeg ragasztandó. E.en rovat alatt köilOttekért nem vállal (e-lelöaéget a w 8a«rk. ODQOVOBWI UBEDJUK MARQITAI JÓZSEF Glavni aurerínik GLAD ferbncz XÓHKYÓny ém oaátban sxöarodOknoJc mmumI a legtágabb körökbon ül Horgony-Pain-Expeller elnevozée aUtt dic«6rö!og ¡smero<o8»ó vált Tinc. Gaptici comp, jyánlólag legyen omlékwoU» hpara. Ezen nópszorii háxistor 25 óta, mint iogmogblxhatóbb f^jdalomoaillapltó bodörxsölés lameretM ee mindnyájak által, a kik iuuunálták igon kedveltjük, úgy iogy ...................L tJi " vagy 1 f."\' __ tárban kapható. Azonban a „Horgonyt védjegyre ügye- további különös aiánlásra nein sxoroL Üvegje 40 kr., 1 f. 2b krnyi áron a legtöbb gyógyswr- 70 kr. va laudó, mórt osak a vörös horgonynyal ellátott üvegek valódlak. Ha % valódi Pain-ferpellor helyben & volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógy-siertárához; Hiohter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prágában vagy Török József , gyógyszerészhez Budapesten__ 266. uim t. 1894. Árverési hirdetmény, ; - Alolln bírósági végrehajtó ai 1881 t.-cz. 102* 8-t értelmében ezeunel közhírré teszi* bogy a perltki kir. járásbíróság 1892; évi 4804\|p92. számú végzése következtében dr. Rothschild Samu n.-kanizsai ügyvéd álUl képviselt öiffer Vilmos fit n.-kanizsai cség Javára Beck szQl. Spitzer Lint alsó-domborui lakos ellen 68 írt 28 kr. i jár. erejéig foganatosított kielégítési végre bajtás\' utján lefoglalt a 686 frt 50 krra becsült tekeasztal felszereléssel, különféle szobabútor, szikvizgép készülékekkel és 120 drb. oziukupakoa szikvitüvegból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek t perlaki kir. jblróság 2170/1894. sz. végzése folytán .58 frt 28 kr tőkekövetelés, ennek 1692. övi szeptember hó 19. napjától járó 6/o kamatai éa pedig ösazeeen 41 frt 95 krban bíróilag már megállapított költségek erejéig Alió-Dombo-rau alperea lakásán leendő eszközlésére 1894. évi janius hó ll napjának délelőtt 9 órája batáridóül kitüxetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok az 1881. éviLX. t.cc. 107. és 108. §-a értelmében készféuz fizetés mellett a legtöbbet igérónek becsáron alal ia elfognak adatni. Kelt Perlakon, 1894. évi május hó 20-án. Stern Frigyes, 581 kir. jbirósági végrehajtó. Hirdetmény. „Bottornya ós vidékének önsegélyző szövetkezete" részérói eaeeael közfeirré tétetik, bogy a befizetések f. évi május hó 27-én r \| veszik kezdetét. \\v Továbbá, bogy az alapszabályok 5. §-a értelmében a tagok felvétele az I. csoportba j * f. évi junius h<* végéig \\ történhetik. * * ; A . . s .... í\' Bottornyi, 1894. május 20-án. 5282-2 _______; igazgatóság KOTZÓ PÁL ; GÉPÉSZMÉRNÖK Biii&[9sUlllHÍlE.szkalali i »W* Ajánl 2 \'/„ 3. 8V, és 4 lóerejü SZÖGES CSÉPL0K^8ZÖLETEKET ... továbbt 4, S, 6, 8, 10 <s 12 lőerejö sines gözcséplőfeőszleteket, hossxu szalmarázökkal, alsó szelelővel és rendkívül nagy felületü rostákkal, örpahójazóval és válawtóhengerrel. 7a- ét axénfütéeü és eredeti szalaafütő «ÓZNOZGONYOKAT Továbbá R. QARRET & BONS felülmúlhatatlan, 40 °\|o tüzelőanyag meg-takarító. ■ • r , . f f <§ompoand gőzmoxgonyokat legjobbnak elismert brandtíordl önpaoködö amerikai kévekötó aratógópeket, Ere-deli amerikai szénagyfljtólt 1 vagy 2 ló - befogására alkalmashaló komblaált rúddal. Horvetö és Rscórvavetö gépéket és mindennemű * egyótí\' kisebb gazdasági gépeket. Jutányos árak ! — Kedvező feltételek! 627 8-6 \' I 1809/1894. n. Zalavármegye kir. tanfelügyelője. i ....... Árleitéul hirdetmény. • i j • ^ A nagyméltósága vallás és közoktatásügyi m kir. minisiterinm 1894. évi május hó 19.én 21 891. sz. a. kelt magas rendeletével > i i itó állami olazzii iánk .. ■ i / ■ tú felépítési költségeit 9.471 frt 09 krban és a község által természetben kiszolgáltatandó 752 frt pénzérték^ 1258 napszámban állapította meg s ezen költségvetési összeg erejéig az árlejtést elrendelte. , Ezen munkálat foganatosításának biztosítása ozéljából 1894 ik évi jun us hó lUk napjának délelőtti 10 ór^ára a zalavármegyei ■ kir. államépitémeti hivatal helyiségében Zala-Egerszegen tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hird ttetik. Felhivatnak a versenyezni óhajtók, bogy a fentebbi munkálat végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség ntán számítandó és a részletes feltételekben előirt 5\'/,-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap délelőtt 10 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó mnnkálatra vonatkozó műszaki művelet éa lészletes feltételek a salavármegye m. kir. államépitéeseti hivatalnál a rendes hivatalos órákban naponként megtekinthetők. t ■< 532 i-1 Zala Egerszeg, 1894. május hó 26 áp. .... _ §r. fíazstcska Kálmán\' kir. tanitiioi, tánfélügjrild. ■»v- » • .: \'■ w* ,1 Értesítés. / Alulírott van szerencsém a n. é. közönség ssives tudomására adni, Miszerint Csáktornyán a Szeivert féle vendéglőben FOGÁSZATI MŰTERMET nyitottam. Tartózkodási\' idő Junius hó 1-től 10-éig. J .. j N Tisztelettel » ... Barlos Géza NagyKanisaáról. i ■ •¡.ríH ». i:F ,> Oglas ia Niie podpisani imam sredu poflt, obőinstvu na znanje dati, da vu \| Cakovou vu Sseivertovoj goationi \'.» . \\ ■ >Vj ■ ; * ,. t • \' t > » ! ■ U. \'-J U). vracim zubni bol, delam i popravljam zube. . a Zadriaval budem se ovde od 1-ga do 10« juniuSa. # < p ist -1\' , ¿xUb \'Bo Jtovanjom u\'ji O BART08 GÉZA ii V«lik«.Kml. \'-r* ■ f • • -• • r- v- i ^Vy^syj** ASSICURAZVOlft GENERALI 1893. ÉVI MÉRLEQE. mtOk A Nycrcség- A Utol novo f"?" 1 ^ 1. Díjtartalék a nM.lt 4r4l: a) t.bUtotitit . b) MilhwaáaybirtotiU» cj ^gbUtotltár . , leírtai* oly károkra, m«ly«k 1891 dcr. 11-4« mg fUgg6b«n voluk s V lAibutoaitát . b) MÜUtsánybUtotiU* íj Jégblrtotilát . . . ». Dijak a tóilétak Uvonátával : ai IfttbUtotilit . bl Mállitoiáiiybulotiláa . c UabUiotitát . 4) Wk«bi.lOMtát . . 3 : 4. VImaaUiíuU b»!««< károk VühsiMIM btkm jwtiWkík «. K4t4ayilWték«k i — a) i4rbio»l«i« • b) »•¿JfcminyblitotHáj c\| JégbUlOtitát . . . < 7. VOka alfetyaaéMk J4 varfalai« I a) JUüogk6v.t«té»«k kamatai . kelre adod «k5kg«k kamatai 4« értékpapi/ok kaavatai 4» outaUkai \' váhóUtrámitáiból, folyó Mamiitól él á«io ■A Myar«4« kúlóaí«!« értéketxéMk folytán A »»«kialoaititi áab. b«foglalvik r lukor-htatoairáabau eleit or«dmény«k. rnum ti 111347 M M 47474« 994411 7157 6 ti 71 ItOOKKM 47664 41 UW47 M 1 3190« «1 IOMM «I 11» 74 4000 1107 « 179197 14 14479 «I é^^e^tc^-sjiámla az A mérlcghez (1893)^^ Vagyon I ÖMn --? ------1 ».....— a ^ti.l IV < I V To ri t lít k frt lul f 674l»9 •74041 0434811 OH 1(4)01 96 »M^l\'4« mm N ¡fel "ftv7iV ^71 1608071 sr MJ4WM 847414t 974041 «5\' A Utol nova ___ ... i. VluOAlbtilMltitl dijak : a) tOrbirloiJria .,.••« b) arállitmirtyblitótiUi . V . « c) jégbirto«iti . . . • • t d) baUtetblrtolitit.....1\' 1. Károk : i vi . ... í.l kilU«t««t károiuegek a) tfttbUtoa.ta.}urt.wk m4f ki „„* kirokrJI b) Lrállilaiány- IkiAiclett károtuegek bUtOtília I tartalék még knxm Aj. károkra frt 1871618.11 . 440761 fit 90961903 ír, lltoö 68 10444811 01 18030l\' 90 KMOt1 43 443944 300064 71 imV iá ■V4 11841144 in Li . \\killr«i«it kártiuegek d) baleieibirtoikái......... J. Díjtartalék iKStJ dcciambai 31 «n m«g folyó butotiuiokra a) t&ibutotttát \| . b\| uálbimánybütoiitál > l«IJ«l«n t«)ieinienl«i . , c) Jégbiitoiilia I 4. J«talékok; aj iAiblrto»iiái..... 1.; aiilliUHM>>bu«Milái , , , c) j^gbirtoutát..... d) balctcihuiotil(jutal«k tl kó\'Ueg) 5. Alialinoi keteleii kolttégek a) l&jbutonlal..... ■\' b) tráUitmánybiito«itái . , , c) j<gbiilo>ill>..... 4 Adók 4» ilkiakek : aj t44bú<cxiUa...... bl ninilm»ftybiilo»ili» ... 4 J«(bW«iiUa 7. Ai «lláliai p4n<t4i kamatai . , r mérni I. Ujta/taUk a mull íti«1 . kf rkaoMbialoMtitok...... ». twtaták tata. dacaaaab«( 11 4« (űrt««,, UfS kírókra / a) bálik »Mi« aaóló Witoutátokra . а. MM"» t b) «1414» Móló bUloúUtokra I <j Jitadikokia MÓ1Ó butoaitiaokxa . 4. Ko4<4avd\'0k......... б. UütaitaUk ita4<XI »ta«ouibúto»hiolua «. BOntyaaM« tflMk Jóvadahn« : Nyereség- ét^ veMtcs^g-azánil a küiloa kóv««14Mk kaaaMal bl BrMkahl« adott «MUftk kamatai / %c Aua>\' 4< mxÁt 4tt4kpaoúok kamatai »oljA aaiMlik kaMatat • fit mylU»»k. úaata Ja»»d«l»a ¡ü«Uatoaú4tl kotr4i>y«kn ado4t ctóUgík kaaiaUi ■úbdt U Wvoava a tarttUk ráad«« jutaUkit atar^d 7. Ny</ca4< kifttefela Vt4ktM4«k folylin - • A bUf<ldl valutára uótó óuiegak a törvínyw •MtM M»>k«ll»k ét. Owa«m MS80M1 11t\'.8l WlWíM M «oaM\'«i 114104 804MM lilO 41 ia«6U4 M ItOM 11 18306,74 lM7tt 6« I7464U »J 1MM14 W I6MU M -- <i ad \'& HO)ólll7}7 -"r" 1047& 01] 1M1J 1M04M M 1488414 M I "♦ói»; mi 5t a a B mérlcfhez. — Életbiztosítási osztály (1893) OrlHH 444091 &4fl44JII44 44 - utum -saaajilu» IM418M 457 10 MI14& 6AM949 01 70111 17 lSWtttt 14 1480414 14«8I»> 88 4.r io I. ViuoatbUtoutiai .ItjaV .... 1. KuiUmIi e«d4k«» biitotitáiolitit s) balalaatlrc urólo butntltiiokérl • 3ol«l<r «tatet« tjölu butotitatoktrt Jir adekoktn..... LaVOOva vtuonbutoiititok í«)<()«n . KoTYény vImtvilirlitoW 4. Dil 4i kftlttégtar uUk aj 1884 ftt«-l •) 4 <ylKi a) Halál«utr u.ilo butotilát Kl«l<»(« • • Jirad4kbútoakia 484^448444 — Omckd Levonva a kitgiuitiii r4-<l«t«ket • Nettó tartaMk 4. Orvoal tlut«l«tdi)ak j 4 JutaUkok I ... .... 7. Koltxgtk f " \'«ly»" kUU«tv« 8 Adó 4« btlyeg ) a Kamatok a ny«i«m4nynycl butoiitotiak javára 10. Laiiia k4l«i kov<t«l<t«ki< .... My«m4f (Huden Kíupénib IMrtMtt 7« &1JHW 44 i tm.% («ti \' 1440690 81 bl 110,17 »6OSM74 dl Tártai« SS6I10M 41 MÓ41M 70 1410914 »4 40777404 tó \\ TtrtaWkb {i 14414 »7 IM19I SC 786 W 440590 W 11181 M 448109 44 1600474 41 K4Ut^tar( MOVTO 81 16607 46 616658 IV 40777694 16 áimui M 1644611 45 1 67440 t4taas »4 68141 7« at757aoa ti 669/6 40 S747II 81 66031 83 60844 71 199047 54 1764 44 -- I- 1000« 17 7741« M 14^140 I0S 4.-.197 m.v.. 67140 7! 1947609 »4 681441 76 1976760« H 55176 60 574711 n 609487\' 10 608(4 7* 100«« 47 71418 60 45440 10 I Az ASSICURAZIQNI GENERALI vagyonAlliUa 1893. dcczcmbcr 3\'^"- 1A1146 4^46468444,-TUHKM. tó A tétul novo A írt \|kr B írt kr ÖMMM frt jkJ I Folyó trim A tétel novo A írt íír B írt "¡ki Ossums frt "iL 6 6 7 4 9 10 11 11 >11 14 \' 14 16 17 A r4tvétiy«tek adótk«l«i a t4k« ba nem fu«lcit r4u«r4l locatbu> bútok : a) viroti lelkek......... b) földbirtokok (gardatigi Ultárral) .... C) 1893 d«<í«mb«r 41. m«g «1 nem adott gardatigi taimiuyek a Uitatag földbirtokaiból al Kólctftnok a tirtaaig lletbulotititi kotvenyair b) Akti» «Uljirad«kok «1 )«Lálog >lta\| bulotitott, a UUk halálakor f«U««nd6 t4k«k vitalára ... Kamatoió j«Uálogilag butotilou \\ , , ..... lók. kdktonoü iogallanokra I «) fo\'»" f\'« »74W00.47 a )«Uálog oartályba Urtoíók f biu.uiio» . 1746 Kol^tóoók Ktl4icn>á»y«reu ittaa mii «rtókoapirokra Állaat 4a mit 4rt«kpapirok • • . . . t\' 4rt«kpapirok V.hók a tireribaa . ........ . KMI«ek a JaUálogouUlyn. li (aUpu. I. cr. «) pont) I\'eajek folyi tiáatlia kuloobot« bankoknál et hileUnt4i«l«kMl K«a>p4na-k4ul«t a Irlatli «t >«l«acr«i igargalotágok peorlárában • K«a«p4nr kátaUt a fiókok pérutárában...... Maradvány a vlaroubiatoaitók uámláiból ■ • • \' < Maradvány ar Uktárat Sokjainak aiámUiból..... Maradvány m A mé.leg folyó »támlájából..... a) Adótok kúlónboid -triónk alatt...... b) Adótok klrálog UlicMnoki« Kálrátéfcot kamatokkal ; cl LeWwk IvtreMdf 44 bUto4i4fc gyt^btt . . . , t d) l^t«l Ooldackmiadt alapítvány ...,., Dijla\'riaMk áudoit clei vUaoabuiotiwUokra..... Bútor tat 4a vaaik>4nyk a ti/aatij ottiet hivatalaiban, crég lábuk, papír- 4« nyomtatvány ar óttrat raktárakban . / . ► Mlcgaratt jtrtaUkok 4a w«rv«r«n kolu4(«k .... Aa 1804 d«<r«mb«r 11 4a a J4v4 k6t«Urv4»y«k áitáka 4v«kr« 4rv4nyban maradó d(j\' frt 19599787.68 1447600 «0000^ 11644 94 5047004 4<a«a8m« a^iaoOM M 61806t 60 I 1167568 444188 97 46901 44 11118 70 849151 M 496914 07 1000 1058466 11 500"> 11799447 I 1857600 I 4148471 A3 149668 I 1^066 1.; 590ÍA60 96 4660 - { 1706746 4 I 14486 94Í I. 86918 8í 667695 61 506 5741 18756 64 116188 II 614791 6V 479615 31 6430 61 68806 99 \|4V049M6 5476000 - 4744091 14 I 10966 M 5909610 9« »1786746 47 •6170^14 46,4 ff lits-klr.usb. Aulcor&iUftl G^ssrall kíiponU liix^il^i TrUslbea: Bssio M.. 61K064 «0 8698 80 184961 6« 557114 67 70648 69 4199M 14\' 971446 40 614791 fiO 77UUI 58 74J<> 01 1411161 18 5000 1390696 .\\ 75m«l 06>»11909 60 9 10 u 11 13 11 15 14 17 18 Alaplókc........... Tókltiiell nycr«t«(Urtaltk....... Tartalék ar értékpapírok árfolyam ingadoiitinrk fede- tétére ........... Ingatlan larlal«k......... Tartalékalap kelet kóvcicteick fedeiétér« . a) I)>jtaital«k meg éiv«nyb«n levő bi totiiiaokra ar A mérUgcn , . b) • > * i H mérlegen . Tartalék bejelentett, d* decreniber 5l én még kl a«H Hjeielt károkra I a< A mérlagtn...... a 14 iaérUf«o...... OtrUlékalrp ar életbU-lotilttban nyara- 1616001 liiióooj— 771414 74 40000 -1739094 41 1616000.- 4160000 M4600O 1190644 55 1109480 91 80000 \| 179594 46 -4976790« 9lli»767«09 91 1411600\| 41416 67 1199400 91 40000\' 99794 halál«««! blitoaitái frt 976960.90 vagyat birtotitia • ll\'>961.8) ménynyal blitotitot-lak javára, . A hivatalnokok cllntiai penrtátinak vagyona J«liáloghiiclctók....... Kgyenleg a vitronbiitotitók trámláján . . , Kgy«nl«g ar intéict Bókjainak uátaláján a) lliteletók kulnnborfl crlmeken b) I.eleiek k«a«tieg et bitlotitek gyanánt A II merl«( folyó uinilájának egyenlege . , Gidom alapítvány...... Girrrd alapítvány ... . • « Ooldtchmiedl alapitváay . . « • • l\'cloulhaló nyeietéf .•«««• 66 14 7S 69936 03 1017748 40 »W9« -MM.S4 51 1058465 S 614<9l 69 6490 68 4977 60 5000 -47434,71 444109 411910 44115 66 6190 84 i669 18 688006 9« 997963 46 448109 34 61110 11 I 699556 06 I 1041863 96 40994 4 0)1816 41 1611161 8 611791 69 6690 64 4971 60 1000\' 411144 1 Jóvó evekben tili» di ak lajárandó t&rbUto- J 179041 frl tilKfíHM 4Jc4769141 ,06jS01 1909 64 iT- IT ¡i Dr. Carolllo verértitkir Bozza, Báró Bruck Otto, Dr. Caiatt R., Báró Merpurvo lóxsel, Searé Vk JÓUlCf. Maayarorsxácl VAxérUayrUJkaékr. Uudapaaton, Dorottya-utoz lO. mí., ab Intézat saJAt hAziban. Bővebb zórsKámadási jelentések bi alanti föügynökségnél kaphatók. Ugyanott felvilágosítások a legnagyobb készséggel adatnak és élet-, t ü z-, szállítmány- és ö v e g b i s t o-»? t á a 0 k Bt 4«tcuru7lonl füenerall, jégbiztosítások a Hlagyar léar- én vluzonblxtosllé rtev.-íftrsa^i és baleset elleni biztosítások •i Bi§ö o. Alt. baleset ellen biztositó-lsimaság: számára legelőnyösebb feltételek éi legolcsóbb dijak mellett fogadtatnak el. A osáktörtiyai fŐOgynökség Benedikt Ei és Fia. jt } •. / 689 í-1 ■m MyoauUoU Fiachel FttiOp kt^olftidoiMMnál OsáktocnyáiL XI. évfolyam. Csáktornya, 1894; junius 10-éti SMrkMstSTtl irtskrjnl lakat mU-iaaoap 11 fa 18 óra kötött — A Up MMll«ml rinér« vonatko» ■alnd.n köslaminy Mftrfltkl Jómf »MikMtatö aavira ¡kSldaad». Kia4óhlvAtl i Flsekel FBUp kíayvkerMkadfa«. Ida kftldandök u elöflaetfcl dijak nylliter.k fa hlnl.tW. Birártések joUiijomo níiitUtiü. z 21 mm MACYAR éi HORYXT KYKLYEN MKGJKLKNÖ Um\\\\M\\} ISIRMMTÖ -is SZÍPiRODUII Megjelewik lintenkliit eKyttxort va«ifcrnnp. HETILAP. »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, ? »Csáktornyai takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. M8É4#á kxákt Kgta érrs . . . . 4 frt FéJ érre . . . . 8 frt Negyed érre . . . 1 frt Egyes szám 10 kr. \' i Btrd««lMk »4« alfogadfatiMk j Bud.p^t.»: öoldb««« A. T. fa KckataU B. Mrd. Írod. Wcabw». Scbalak H., DskM M , Oppalik A., Dauba 0. L. fa tkfUél Hmrft Hrftnban: Stara M. Nfiittér pitit« 10 kr> A »Magántisztviselők országos nyugdijegyesülete" V^^\'iMi^enAomolyan gondolkozó egyén fHÜÍr töcökése oda irányul, hogy aggkorára nyugalmat és iáradékol biztosítson magának ugy, hogy élete alkonyát gondtól menten tölthesse. Szem elótt kell továbbá tar tani, hogy hány embert ér munkásságának közepette baleset, mely megbénítja erejét s családjával együtt nyomorúságnak és ínségnek leszi ki. Ezen tényezőket fontolóra véve alaki tották meg a »Magántisztviselők nyugdij-egyesületét.« , Jóllehet az alapszabályokat a minisztérium csak a folyó év április havában szentesítette, ugy, hogy az egyesület csak ea idö óta működhet szabadon és törvényes alapon, már szépen növekedett a tagok száma és szaporodik folyton, mi javarészt nemcsak a tagok dicséretére méltó ügybuzgóságának tulajdonitható, hanem azon körülménynek, hogy az egyesület módozata oly előnyős, mint egyetlen más intézeté sem. Nem szándékunk az előnyöket itt fej legelni, kiviláglik az az alapszabályokból, melyeket az egyesület szívesen bocsát az érdeklődők rendelkezésére. A Jurakb"Umája Az egyesület igazgatásában oly egyének osztozkodnak, kik közéletünkbe előkelő, befolyásos szerepet játszanak s akik meggyőződve arról, hogy milyen fontos tényező a »Magántisztviselők országos nyugdijegyesülete« társadalmi- életünkben, azt a jó ügyhöz méltó buzgósággal karolták fel. Az egyesület czélja, miként már a czime is mutatja, az egész ország magántisztviselőinek illetve a kereskedelmi alkal mazottnak módot nyújtani arra, hogy nyűg* díjjal aggkorát biztosíthassa s ezért szükséges, hogy ép ugy mint a fővárosban, a vidéki városokban is választmányok ala kuljanak oly hivatással,- hogy a környékbeli magánhivatalnokokkal ismertessék a nyugdíjbiztosítás előnyeit és hiveknt illetve ujabb tagokat szerezzenek. Az alapszabályok szerint 85 --40 éves tagok csak ez óv végéig, 40 - 50 éves tagok pedig az alakulástól száraitolt 6 hónapon belül, te* hát csak e hó végéig vehetők fel, mely körülményt az érdekeltek figyelmébe ajánljuk. A főváros nagyobb cxégei anyagilag is pártolják az egyesületet, alapító és pártoló tagokként lépve az egyesület kötelékébe. A nemes czél iránti tekintetből kivá natos volna, ha a vidéki czégek követnék e szép példát. _ \'.. "K ni \'JJ m\'^MLm r <y A nőegylet mulatsága. A csáktornyai nőegyletnek e hó 2 án, az áll.; tanítóképző intézet tornacsarnokában s egyéb helységeiben megtartott tafca»-szi mulatsága minden tekintetben sikerültnek mondható Szép közönség gyűlt öeaze ugy Csáktornyáról, s a közel vidékről, mint Perlak, A.-Lendva, Varazsd sat. szomszéd helyekről. A szabadban felállított sátrak alatt hölgyeink egész serege árulta olcsó pénzen és szolgálta fel a legízletesebb ételeket, amik az egyesületi tagok áldozatkészségéből nagy mennyiségben hordattak össze. Az italokról Knorczer vendéglője gondos •> kodott A tánezteremül szolgáló tornacsarnok csinosan fel volt diezitve s ugy itt, valamint kinn az étkező helyen egy-egy villamos Ívlámpa terjesztette pazarul a nappali világosságot A négyeseket több mint 30 pár tánczolta- A tánezban az arany fiatalságon kivül a korosabbak is részt veitek, a mi általános {ó kedvre enged következtetni. Különben a mulatságnak a nap kélte vetett véget A mulat\' Bág anyagi tekintetben is szépen sikerült, a mennyiben 400 frtnál több jött be belépti dijakból, felülflzetésekből, ételnemű és virágeladásból. Méltó dicséret és elismerés illet; & rendező-bizottságot, különösen annak no« A vér. Irta\' Meezlónyl Antal. Még úgyszólván gyermekek voltak Dóiia és Endre, megszerették egymást. Endre sűlöi fiuknak szánták Déllat, kinek anyja szerény anyagi viszonyok között élt. Délia szép\' növésű, üde leftny »olt, a város legszebb lánya. És ez büszkeséggel töltötte el Endre szüléit \' Endre mielőtt a fővárosba utazott.. tanulmányait folytatandó, est mondotta Dáliának. — Tanulnlfogok, emberré leszek, hogy érdemes lehessek kezedre. Esküdjél meg, hogy hü maradsz hozzátr. Dóiia ssivére szorította a kezét, az eskü elhangzott. ... És az ifjú rabja lett a tudományoknak. Dolgozott, tanult. Emberré lelt. Repeső szivvel jött vissza szülővárosába. Felkereste a fészket, melyben Déliát hagyta. Az a fészek Ores volt. Idegenek foglalták el a kin lakást, melyben anyjával lakott. Es mikor ezeket megkérdezte, eeak annyit tudott meg tőlük, hogy Dália nem költözött el a városból. Endre keresésére indult. Végre rátalált. Vakító fény, szédítő pompa vette körül. Midőn meglátta öt fényben, pompában, eazábe jutott, hogy nyomorban hagyta. Qjöirő gyanú ébredt lelkében. Délia hintaszéken pihent. Lábainál egy fundlandi eb heverészett, mely morogva fordult baloldalára, mikor Endre belépett. Délia fölrezzent. — Ki jár itt ? — Én... Délia nem ismerte fel mindjárt Endrét. A/slatt a négy esztendő alatt, még nem látta, férfi lett a gyerekből. Félénken szólott. — Ön uram. ha nem csalódom... — Oh. mond nevem... Endre vagvok I Délia agyában világosság támadt. Most már tudta : ki áll előtte. Önfeledten szaladt télé, de midőn szemeik találkoztak, mikor látta, hogy annak a becsületes aroznak minden vonása egy-egy élő vád, reszketni kezdett s érezte; hogy nem méltó annak a férfinak ölelésére, tiszta szerelmére. — Mi tartóztat visssa, hogy mint egykoron keblemre hajtsd fürtös fejedet 7 Gondolod tán kevésbé szeretlek, mint egykoron ? Leveleimben nem irám.e le érzelmeim hűségét, hogy hitvesemmé teszlek? En megtartottam eskümet. De szólj: mit keressz itt e pompában, vendég volnál te itt osak ugy, mint én ?... — Ne igy Endre, ne igy szóljon hozzám, — tördelé zokogva, kétségbeesve Délia. Eltűröm a bűnhődést. El\'üröm, ha bánt, sérteget, osak ne lássam szenvedni...\' Köszönöm, hogy eljött találkoznuuk kellett, hogy elmondjak mindent. 8 ha mindent tndni fog, hagyjon el, örökre... Vesse meg. QyÜlölje meg bennem eisö szerelmét, de szánja a nőt. Az anya bűne, lássa, gyermekeire száll. En anyám gyermeke vagyok. Annak az anyának gyermeke, ki idegeivel sae rette mindazokat, kik diadala szekerét tolták. A halál már ágya körül ólálkodott, midőn elmondá élettörténetét, feltalálta születésem titkát. Uünt szívtam be az anyatejjel, a bűn volt nevelőm, tanítóm, barátom, testvérem. A halálnak kellett jöhnie, hogy az anya elmondhassa, hogy ninos atyám, nem volt atyám. Mikor megtudtam születésem titkát, oda rohantam haldokló anyám ágyához, megragadtam kezeit, felráztam örökálomra szunnyadd lelkét, hadd hallja a gyermek átkát, ki anyját felelőWí teszi azért, mert atyátlan. Az átok folyt ajkaimról, mint egykor az imádság. É« mikor anyám összekulcsolt* a kezelt, mikor könyörögve nézett üvegesedő szemeivel rám, mikor homlokán a halál verítéke megjelent: megborzadjam attól, a mit tettem... O nem volt többé és én leborultam hideg teteméhes, csókjaimmal áraastám el száraz, kiaszó ti kezeit, költögettem... ébresztgettem... Nem ébredt... Tauitóm, nevelőm, barátom, a bűn virrasztott velem. Tanítóm, nevelőm, a, bün azt sugá fülembe : kövesd anyád példáját Küzdöttem a bűnnel. Arozomba neve* tett Te akarsz különb* lenoi anyádnál? És... hallgattam a bűnre. Nem volt erőm, bátorságom megmondani ennek, kinek a gyermeke vauvk. Elhagyottan a btín szegődött tanáosadójául. Megmutatta az utat. Ráléptem, azon haladok. Kivetettem a hálót, arany halak kerülnek Kele. Gyémánt, arany, gyöngy hul aa ölembe, k\'^ ant bosszúért, az anyámért; ÍU most tudja btt.tóm, hagyjon el. fin nem vagyok méltó arra, hogy a bűnből fölemeljen... Eadre megborzadva né«te eszményét \|ya* lázatában. Fojtogatta a levegő itt beat, szabadba vágyott- Aa 0 becsületes lelkének meg kellett találnia a kibontakozást. tagjait, akik fáradtságot nem ismerve, teljes odaadással működtek közre a mulatság sikerén. Jelen voltak : Alszeghy Alajosné, Bernyák Károlyné, Dr. Bőhm Sidneyné, Bar tosné (Szécsy Sziget), Dittrioh Já-nosné, Fiacher Endréné, Grész Alajosné. Gönczyné, (Kursanecz). Hakl Károlyné, Hajós Mihályné (A.-Lendva). Hirschmun Adolfné, Herlinger Mórnó, Horváth Csőn gorné (Perlak). Kercsmái Dénesné, Dr.Kra-Boveca Ignáczné, Rornfeind N.-né (Dráva-Vásárhely). Kujál Ferenoznó (Dráva-Szt.-Mihály). Margitai Jóaeefnó, Muray Róbertné, (BeUcza). Majhen Ferencznő, (Mura-Szt.-Márton) Megla Ferencznő, Némethyné, (Szó-cay-Sidget). Pálya Mihélynó, Pethő Jenőné, Pruszácz Alajosné, Stefaits Miksáné, Szeiverth Antalné. Tóth Lajosné, Tódor Józsefné, Vollák Rezsőné, Vranosits Károlyné, Vrana Frigyesné, Ziegler Kálmánná, Zakál Henrikné, özv. Ziegler Lajosné, Zrínyi Károlyné. — Bartoa nővérek. (Szécay. Sziget). Grész Irma, (Perlak)- Gréa* Riza, Hajós Ella (A.-Lendva). Horváth BlankA, Herüng^r Olga, Hakl Anna, Kraaovecz Etelka, Koch Zsófia. (N.-Kanizsa) Kollár Mariska, Kornfeind Mariaka, (Dráva-Vá* sárhely). Lescsanecz Antónia, Majhen Ma riska, (Mura.-Szt«Márton). Margitai Ilonka, Német hy nővérek, (Széosl-Sziget). Mayr nővérek (N.-Kanizaa), Megla Anna, Pruszácz Paula, ötefaita Paula, Vrana Gertrúd, (Pek-lenicza). Vranosits Iréné. Zakál nővérek, stb Ételnemüt ajándékozni szivesek voltak : Bernyák Károlyné: rántott csirkét, libát, 1 tál epret és sült csirkét. Bellák N-né: kenyeret, Bencsák Stana: borjuczombot, tojást, tormát, Baumhak Frigyesné: libát, csirkét. Bosnyakovics N-né: csirkét, özv. Baranicsné: tortát, süteményt- Beér Ferenczné: borjuczombot, kenyeret. Czike Edéné: czukrot, czitromot. Csury Hina : sonkát. Dittrich Jánosné: borjuczombot, sonkát. Dobossy Elekné: czukrot. Dugovits Pálné: süteményt. Dekkert Józsefné: czitromot, narancsot, czukrot. Fischer Endréné: czitromot, narancsot, czukrot, borjú vesést és kenyeret. Frász Tamásné: csirkét, salátát. Felméry Albertné: tortát, uborkát. Hakl Károlyné: libát, hajmát, burgonyát, — Isten önnel Délia, Nem teszek önnek szemrehányást. Bocsásson meg, ha megbántottam. Nem volt jogom hozzá. Éh a mint es a boldogtalan ember elhagyta azt a iényes pompás termet, melyben összetört a szive mikor még hangzott lépteinek zaja a boltíves lépcső kövezetén, az a szép bűnös teremtés Bikoltva futott az ajtóhoz, hogy visszaszólítsa azt aa emberi. De hiába, kiáltását csak a faiak viaszhangozták. E pillanatban komornája lépett be. — Báró Makróozy kiván látogatást tenni. Délia megigazította keblén a csipkediszt. — Vezesd be. Egy pillanat alatt rendbeszedte magát, csak sápadtsága árulta el lelkének belső harczait. Délia. ön ma feltűnően balaványl — rá-csolta a báró. — Üljön le Frici i. Haragítom magára. Elhanyagol. Ritkán mutatkozik, mint a fehér holló. Délia megnyomta a villamos csengőt: Hozzon madeirát. ... És Délia koczcsinlott a báréval, itta a tüzes italt. Szerette volna kiverni a fejéből Endre emlékét. De hiába gondolt másra. A régi emiékek, mint napnyugtával a csillagok egjre nagyobb aaámban zsibongtak agyában. 4s szilaj keserűség Öntötte el lelkét. Felkapta a teli poharat z fenékig hajtotta ki njra. A báró unottan kérdezte : — Miért van olyan keserű hangulatban ? — Semmi, vBgy mégis 1 . . . tudja mit. szakítottam egy gyermekkori ideálommal. kenyeret, vajat, süteményt ós tórtát. özv. Horváth Györgyné: rántott csirkét, salátát. Dr. Kraaovecz Ignáczné: hideg felszeltet, tortát, cseresznyét. Kőnig Ernöné: süteményt. Knorczer Károlyné: libát, nyelvet, tortát. Kollárics Mihályné: töltött csirkét, süteményt. Margitai Józsefné: libát, nyel vet, áspikot. Menosey Károlyné: rántott csirkét, kenyeret. Majer Salamonná: czukrot. Macskásy Sándorné: befőtt gyümölcsöt, özv. Mestericsné: csirkét, zsirt és czukrot. Molnár Józsefné: salátát, befőtt gyümölcsöt, süteményt. Nuzsi Mátyásné: kenyeret és zsirt Pruszácz Alajosné: borjú czombot. Pálya Mihályné: kenyeret, befőtt gyümölcsöt, süteményt. Pethő Jenőné: hideg felszeltet, cseresznyét,\' tortát. Probszt Ferenczné: rántott csirkét, salátát. Sulleg Jánosné: tortát, süteményt. Simon Lajosné : sonkát, tortát. Sálon Péternó: sajtot. Sza-konyi Zslgmondné: hideg malaczot- Szei-vert Antalné: tortát Szilágyi Gyulánó: hideg malaczot. Szommerné: csirkét, özv. Tódor Józsefné : boijuczombot. Tóth Istvánné: czukrot. Tóth Lajosné : rántott csirkét, kenyeret, süteményt, kávét. Tódor Józsefné: kenyeret, alajat, eczetet, sajtot, sót, süteményt. Vollák Rezsőné: libát, ugorkát, süteményt- Vranosits Károlyné: libát, vesepecsenyét, káposztát és kenyeret. Zakál Henrikné: libát, kenyeret, feketekávét. Ziegler Kálmánné: borjuczombot, csirkét, eczetet, olajat, parizert. Zrinyi Károlyné: süteményt. Özv. Ziegler Lajosné: tortát. epret ós kenyeret. Zrinyi JánoBné : csirkét. * Nyilvános köszönet I Hogy a helybeli jótékony .Nőegylet" által f. hó 2-án rendezett mulatság minden tekintetben oly fényesen sikerült, legnagyobb érdem a t közönséget illeti . A bevétel 418 frt. Fölül-fiaettek: Mólt. Gróf Festetics Jenő 26 frt, Bölcs Sándorné 6 frt., Hirachmann Feri 6 frt., Muray Róbert 3 frt-, Bernyák Károlyné 8 frt., Matánovics Péter, Kollárics Mihályné, dr. Hajós Ferencz, dr. Wolf Béla, Rák Adolf, Wollák Rezső, Vancsini József, Hirachmann Adolf, Sulleg Viktória, Molnár Józsefné, Simon Lajos éa Strausz Sándorné 2-2 frt. Filípica Lajos 1 frt 50 kr. Stefaics Miksa, dr. Farnek László, Ziegler Kálmán, Kujál Ferencz, Kercsmar Dénes, Molnár Elek, özv.Baranics Andráané, Löbl Adolf, Ángyán Aurél, Herlinger Mór, Fink Antal, Czompó Andor és Neumann Salamon 1—1 frt. Gönczi Ferencz, Petrica Pál, Szudeo« Ferencz 60—60 kr. Fogadják a nemeaszivü adakozók, fö lülfizetők, nem különben mindazok, kik a mulatság rendezése körül fáradozni, vagy annak sikeréhez bármi tekintetben hozzájárulni szivesek voltak — az egylet leghálásabb köszönetét Csáktornya, 1894 junius 8. Bernyák Károlyné egyleti elnök. Tanitóköri gyttlés. A .Muraközi Tanitókör« e hó 6 án tartotta közgyüléaét Csáktornyán, a közs. népiskolában Jenei Gusztáv körelnök elnöklete alatt. Jelen volt azémos vidéki és helybeli tanító és az áll. tanitóképzőintézet III éa IV-ed éves növendékei. 1. Jenei Gusztáv elnök megnyitván az ülést, megemlékszik a nemzetet ért gyászról, Kossuth Lajoe elhunytáról. Elnök indítványára a muraközi tanifóság részvétét jegyzőkönyvbe iktatni határozta. 2. Elnök és jegyző kimerítő jelentést tesznek a választmány működéséről, a mit a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul venni határozott. Gönczi ferencz indítványára a közgyűlés a választmánynak működéséért jegyzőkönyvileg mond köszönetet, 8. A pénztárt vizsgáló bizottság nevében Rhédey Ferenoz jelentést tesz a kör pénetári és vagyoni állapotáról, mire a közgyűlés a felmentvényt megadta. 4. Alszeghy Alajos az Eötvös «lapról tesz jelentést, mely szerint a Muraközi Tanitókör tagjai ez idáig 282 frtot fizettek az Eötvös alapra. A jelentés tudomáaul vétetett. 6. A kör tisztviselőinek mámffátuma lejárván, elnök a maga és tiszttársai nevében lemond és felhívja a gyűlést, hogy a tisztikart válassza meg. Megválasztattak elnöknek Gusz- táv, alelnöknek : Majben Ferencz)WyzŐtyk : : Mencsey Károly, pénztárnoknak - Thdf-day János- Választmányi tagokul: Rhédey Ferenoz, Polyák Mátyás, Pálya Mihály, Alszeghy Alajos, Szinkovita Ferenc«, Zrinyi Károly, Dobossy Elek, Margitai József, Felméri Albert, Paksy Győző, Macskásy Sándor, Gaal Imre, Fieoher Endre és Bencsák Stana. — Zrinyi Károly indítványára a volt jegyzőnek : Alszeghy Alajosnak, és pénztárosnak: Polyák Mátyásnak sok évi buzgó működésükért éa fáradotá sukért jegyzőkönyvileg fejezte ki a közgyűlés háláját. 6. Matyi Márk hittanár felolvasást tartott a hitelemzés történelmi fejlődéséről és módszeres kezeléséről. A figyelemnél hallgatott tanulságos értekezést a jelet\'-vők megéljenezték. 7. Kovács István a magyar nyelvnek a horvát ajkú iskolában való tanításáról értekezett. Az értekezés eszmecserére szolgáltatott okot; a vitában résztvettek Margitai József, Gönczi F. és mások. A közgyü. lée mind a két felolvasónak jegyzőkönyvileg mondott köszönetet fáradozásáért, mire a közgyűlés véget ért. Különfélék. — glairuéstk A király 6 Felsége dr. Szabó E<ek pécsi táblai tanácsjegyző albirót a szombathelyi kir. tőrvényszékhez biróvá, Gózony Sándor nagykanizsai kir. törvényszéki telekkönyvvezetőt ugyanoda albiróvá nevezte ki. — ¿thtlytút. Kubovios Ferdinánd tűske-szent\'györgyi káplánt a zágrábi szent azék Nagy\'Bukoveozre helyezte át. — 4 s/épltö igyuülot legutóbbi gyülé-són elhatározta, hogy legközelebb tánczczal összekötött nyári mulatságot rendez a .Fehér Galambéhoz czimzett vendéglő kerti helyiségeiben. — Gfírindnlás. A Csáktornyái állami tanitóképző-intézet növendékei e hó 6-án tanáraik kíséretében paedagogiai tanulmány czél iából Alsó-Lendvára rándultak, a hol megtekintették az elemi és polgári iskolát a meghallgatták a tauitásU Délután a hegyekbe s Szent-Háromság kápolnájához mentek, este pedig a vonattal baza. A tanulságos kirándulásnak az idő is kedvezett. , «»». .ií fá J\'t\'jl\'u >tK>i\'i(i » I — tflllamosvllágttáiuak, gőzmalmunk « gőzfürdőnk sorsa e hó 21-én dől el; az \' -3 t > napra Van az üzletnek ajánlati verseny utján való eladása kitíiive. A ciődtömeg 21204 frt. 7B krra van becsülve. — föaldloiis. Tkáltaics Elek hodosáni körjegyző, f. hó 7-én éjjel életének 66. évében meghalt. Már hoasabb időn keresz-ttll nehéz betegségben szenvedett, melytől a halál most megváltotta. A megboldogult számos éveken keresztül « hodosáni áll. elemi iskola gondnoksági, valamint az önk. tűzoltó egylet tevény elnöke volt, s ai is maradt haláláig. Elhunytát nején, •sül. Kollarics Mária asszonyon kirtU GK zella, férj. Kisfaludy öyul&nő, József, Etelka, Irma, Janka gyermekei, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése e hó 8 án kerületének, valamint a vidék nagyszámú közönségének igaz részvéte mellett történt meg. Áldás és béke ham vaira. — ¿1 áll. tanitókipiöbin a vizsgálatok • következő sorrendben tartatnak meg: 1. Osztály vizsgálatok. A IV-ed évesek vizsgálata május 19-én, az egészség- és élet mentéi)tanból a IIL és IV-ed évesek vizsgálata m&ius 81-én tartatott meg Junius 12-én d. e. lesz a „Te Deum* és a szór galmi idő befejezése; ezután az I. II- és Ill-ad évesek vizsgálata az ének-zenéből, tornából h a rajz és késimunka kiállítás. Junius 18-án d. e. tartatik a hittan! vizsgálat, d. u. a német- és horvát, nyelv osoportok vizsgálata. 14-én d. e. és d. u. lesz az első évesek, 15-én a II-od évesek és 16-án a III-ad évesek osatályvizsgálata. Az egyes osztályok növendékei a vizsgálatok befejezése után haza bocsájtatnak. 2. Tan képesítő-vizegálatok. Május 21-én d. e. tartattak az Írásbeli vizsgálatok a neveléstanból, d. u. a német- és horvát nyelvi tan-képességből, május 22-én d. e. a német nyelvből, d. u. a természettudományokból éc a gazdaságtanból) május 28 án d. e. a geometriából, d. u. a rajzból, 25-én d. e. a szépírásból. A szóbeli és gyakorlati tan-képesítő vizsgálatok junius 18-án és a következő napokon fognak tartatni. A tanképesitö-vizsgálat befejezése után lesz a gyakorló iskola évzáró-vizsgálata. — ffllimüiét. Hodosánban f. hó 4-én este nagy égiháború dühöngött s a villám beütött Pintários József fbldmives házába, tönkre téve a ház gerendázatát, kéményét, a a konyhában is rombolt. Szerencse, hogy * villám nem gyújtott. — (¡Jtrincsóczoa tartotta a szómbat-helyi egyházmegyei tanító egyesület alsó-lendvai köre f. é. május hó 80-ikán ta vaszi gyűlését Murkovícs János aleó-lend vai főtanító elnöklete alatt Jelen volt: főt. Kiss Pál, e>p. kerületi róm. kath. tanfelügyelő, mint tiszteletbeli elnök, Nfc Vug-rinosics Boldizsár pleb. mint pártoló tag, három segédlelkész és 88 tanitó. Az egye* sületi ügyek után felolvastattak a központ álul kitűzött tételek kidolgozásai, a) „H o-gyan kezelendők a reáltár-gyu olvasmányok az elemi népiskolában?* kidolgozta és felolvasta Tóth Ignácz reszneki tanitó. b) „Kívántatik a legújabb időben megjelent paedagogiai munka bírálata kath. szempont b ó !.• kidolg. és felolvasta Rácz Alajos lippai tanitó A dicséretre méltó szorgalomnál és tárgyilagossaggal kidolgozott tételek hosszabb eszmecsere után a kör bíráló bizottságához adattak át a központhoz való felküldés végett. — M\'t?* Mik. Kossuth Ferencz meleg hangú levélben köszönte meg Zala* megye, és Tapolcám város részvétét. - A Balatonvidék uj szőlótelepeit K i c h t e r Ferencz hires franozia borász megvizsgálta s a filloxera elleni védekezésről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. — Tapolczán, Messes-Györökön, Kő-vágó-Orsön és Dióson junius 4—8-án zöldojt ási tanfolyamokat tartottak. — A k e s z t h e 1 y — b. — fl^z t.-g y ö r g y i vasút 1898. évi tiszta nyereménye 8748 frt 46 kr volt, melyből részvényenkint 5\'/»V. osztalék jutott, t A v a a-z a 1 a-megyei takarékpénztár 1898. évi vagyona 984.864 frt 18,798 frt nyereményből részvényenkint 6\'J"\|. jutott. — K á 1 d y Gyula jan. 15 én Keszthelyen történeti hangversenyt rendsz. — Gőzgép-kezelői tanfolyamot tartanak a nyáron Keszthelyen. Jó emberek, mondjátok meg, künn a nagy világnak Hogy rab vagyok, hogy meghalok, hogy sohase látnak t S meglássátok, fel is kötöm magam utoljára Egy tilalomfára I CSARNOK- agglegény elmélkedései. Harminezhat év nyomja vállam S napról napra fogy a vágyam ... Érzem, hogy a garzon élet : Nem ad, nem nyújt több vig évet 1 Harminezhat év hosszú idő ; De nősülni mégsem késő I... Kapok, ha kell feleséget 8 lehet köztünk - boldog életi Hatszáz forint fizetésem ; Kétszáz ötven a lakbérem — -Nyolczsjáz-ötven ez összesen, Megélhetünk ebből ketten?! Lássuk I mit mond a krónika ... E), minek itt - irka firka I Két szoba kell — meg egy konyha— A lak bérem elég oda I ? r* Marad hatszáz .. . Ennek fele — Elég lenno élelemre . . . Háromszáz még megmaradna . . . Hja 1 hát aztán ruházatra?! Divat-bakák, most a lányok! Bizony Isten -• nem is mások; Kivált, hogyha férjhez mennek ; Mindent, mindent követelnek. A divat ma — még kikötő, Holnapután már bekötő: Szoknya, derék, tüll, mol, keztyQ, Kalap, ernyő, czérna meg tü... Az ám 1 ha osak ennyi volna ? 1 Hát mennyi kell a bálokra? Szakáosnéra, szobalányra! Varrónőkre s oziozomára! Brr, szörnyűség! mennyi minden Kell a házhoz — mentsen Isten!... Gondtalanul, csendben élek — Megmaradokagglegénynekl Farkas Károly. Dal. SzAvay Qyal&trtl. * Muzsikaszó rabja vagyok, hangos vfgalomba. S hejh, minden lány, minden aszony egy-egy tilalomfa Tilalomfák erdejében elbódulva járok, — Tán ki se találok! Nyilítér.- giáJHotnja rútot polgársága által ajobbam mg. valasMtMdó kiprUtlStutálíttuk ét iMjáiótígd\' uk ralatttál sutgal maitól Qskktomyáü. Ugyan ia, Ifibb a kötéposztályhoz tartozó Csáktornyái polgárembertől hallani már. hogy aa». suttogják: megváltozik itt nemsokára a világ. Vagyis a mostani agitáozió ezélja, nem oaak aa ez idfi «»érinti, érdemekben gazdag képviselő-testület ¿a elöljáróság megbuktatása iránt való gyűlölet azitáaa, hanem az is, hogy ífileg a polgárságban általános elégedetlenséget szüljön és igy arra bírja a polgáráig zömét, hogy aegitse az agiláoaió vezetőit, mindenáron a győzelemre., Ninos kizárva, hogy ennek • mosgülomaak bujtogatói ne legyenek. Eddigelé, még a polgárság higgadtabban gondolkozó elemei nem lenyeletnek ugyan, da maga aa a közöttük elterjadt hit, hogy valami készülődik, a polgárságot egyre izgatja. * Bujtogatók hazugságokat terjsaztenek agyan közöttük. Azt híresztelik, hogy a város ea idő azerinti érdemes képviselMaatöletének és elöljáróságának gazdálkodázi rendssere, a »árosi vagyont sérti, mégia, hogy a polgárság vállaira Oly túlnyomó terheket ró, vagyis, hogy oly intézményeket lótesit, a melyekre ««yáltalán szükség nincs. tMclycn tiix.tclt polgár tag / • A btytógatók eme állításai nem egyebek egy telje<«en minden indok nélküli, meggondolat lan és alaptalan hazug vádnál. Eat teljeaeo meg-o»áíolandó/ éppen aa ea időszerínli képviselöte-tület és elöljáróság érdemes tagjai voltak azok, s kik Csáktornya vároe vagyonát megőrizve, pola g&táraaiknak anyagi érdekei« azem előtt tartva-a város felvirágtáaán, (főleg ezen utóbbi évtizeden, át) nem kiméivé semmiféle fáradoásokat, éles tapintattal, a közös \' iólét érdekében közreműködtek. fis ime, fáradozásuk jutalma egy egén sereg bq\'topató, a kiket minden esetre anyagi érdekek hajtják. S ugylátszik, hogy ennek révén egyesek arra az álláspontra kivknnak helyezkedni, a melyet nekik, a bujtogatók oaatályrészül kíván. ^ Különben pedig már is köztudomásu dolog, hogy ugy Csáktornyán mint az ahhoz tartozó külközaégekben lakó potsáraág közt aláírások kolledáltatnak őeaae azon óiéiból, hogy a töSb mint egy évtizeden át helyit álló ez idöazerinti érdemes képviselőtestület éa elöljáróságnak bukását már előre elkészítsék. Mindazonáltal, mégis vajmi kevés aiker fogja koronásni az egyes biytogatók hóbortjainak várva várt, győzelmét. Hl« I Csáktornya város higgadtan gondolkozó polgárai ismételten meg fogják találni a helyes utat és vezetőik arra, a! kik készek\'leaznek tán továbbra is, Csáktornya vároe anyagi érdekelt lelkiismeretesen képviselni s polgártársaik által beléjök helyezett biialmát megnyerni. Elvégre pedig, mélyen tisstelt polgárság\' tessék csak visszapillantani az ezelőtt egy év-tizeddel Csáktornyán történt eseményekre, azokat a jelenlegi\' helyzettel összehasonUtva, aUól a konzekveaoziát levonni. Kelt Csáktornyán, 1894. junius hó 7-én. ♦ K. F. Ekén rovat alatt közlőttekért nem vállal felelőséget a Baerk. felelős SZERKESZTŐ MARQITAI JOZÖifiF I ■ j ! I XL teflaj« Vu tlakovcu, 1894 3-ga jimiufa. Broj. 22. ■ < . 8 ur.dnlkom «M>ti J« IT»kl d»» jowili mU II 11« TIUO«. -8t« poiJIJk« tildé« M Marian»-aaj M potilj^ju b» Im mmrgtua j«afii wíiiu « 6útm ir— Fredpl»tu« eea« Je i Na celo leto . , . 4 frt Na pol leta . . . 2 frt Na öetvert leta .»IM /oj^Hal broji ItoStaj« 10 kz. OblMM M pol«® \|K>fO<Ib« 1 ftj mamuja. XadaUlJatroi v K^jtfar» VlMb«l Fllipor» ktm m pr¡ylU I obaaau« poJHIf^Ja. na horvatukor i I aaK)arf.koai Je.lka Isiase«! dmitvenl mnanitvenl I povuéljlvl Uni xa pult jlaslatgd. JodUmlcrat 1 t6: tto. avaleva, nadlju. niutbeni gíasnlk: „Medjimurskofa podpomagaju¿ega Cinovniőkoga druttva\'C„¿«hove¿ke «parkasse", „MedJimurske sparkasae". i t d. Hiötorija i zemljopis. I. Svét. Jedna réC; „svétM kaie ti jeden put vae pod Bogom, nebo i aemlju, drugi put samo zemlju, a tretji put samo Ijudaki rod na aemlji. Vu vsakom se tom svfltu ka¿e éudo boje. Jezere Ijetah trudi se i muéi óovék okom i staklom iakajué i prebirajué nebesa, prez prestanka plazeéi povrflinom zemlje i zaljukavajuCi vu koru njezínu, a na zemlji slikajuéi oaobitu braéu svoju, Duh Ijudaki, kaj je i kak je ianaflel, zapifluje vu knjigu, i koljeno predaju koljenu. Velikoga duha Ijudi prebave takvim vuCenjem i pisanjem vea svoj vék, pak i opet vuuairaju zdibavajuéi,^ da bu malo znali. Ib velikoga avéta t. j. nebeeab. jav-ljaju, da komaj razabiru krajeve prvomu prestoru, ali on ¿aa vidi se i poéetek drugim rnorti jo* ogromneftim nubeskim proatorinam ; samo} pako zemlji nisu pre> átudirali joá zevsema níti povráine ili vanj-skoga üoa, menje joS koru a nutra avelika je zagonetka aam subi Covék sam, Ali vendar di vote su, kaj Ijudsko oko more videti, divne divote boSjih Cudesah, kaj ved ijudska znauost pripovéda. Moramo prvlje vsega zoati: gde amo ? pak hajde da br2e prekrilimo po tom bo<jem avéta 1 Zemlji. Mati nafa zeralja vu avőtu je sunéa-nom Sunce, meaec, zvézdo i nada zemlja to su vae zrna, koja se neizmernom preatorinom prez prestanka vrtiju. Jedno se zrno vrti okolo drngoga i vsa jedna gromada okolo jeduoga glavnoga zrna, i opet po yide takvih célih gromadah okolo jednoga. Vu gromadi, kam nada zemlja ide, sunoe je srce i taj kolokret, goneéi kakti vu kakovoj maiini kotaCe. Maleno se vid\' sunoe saradi daljine; ali bi se od onoga kolobara • moglo napraviti prék mlliun ovolikib, kolika je nada zemlja. Kak je daleko sunoe od zemlje, evo sudi I SproZi kanon (flluk) proti suncu, «ajahaj hitro na izhiéeno zrno i leti jednako, pak budeá doletel na sunoe najprvlje za petnajst Ijet. Inte nekoje zvézde vekéo su puno od zemlje, ter bi se na póldu od zvézde danice i veóernjice moglo stvoriti prék jezero ovolikih zmah. Meseo je petdeset put menjái od nade zemlje. Ima pak aunoab i sunCanib gremadah na vnoge milione, a njih puno veMih od naflega suuoa. Prema tomu premisli daljinu, kada se takove zvézde komaj pregledaju najoStreáim steklom (reV petérom)T a vnoZina aamo kakti pjeg oe. Ali nije zakaj 2aliti na gospodara, reéuó, da je öovéku odredil mali stan ; ar i zemlja je dobro omaéno zrno. Vu pasu je ona tak debela, da putuj vsaki dan deset vur, pak ju budei obiáel naokolo komaj za tri * dana. Zemlja je zevsema okruglo zrno, aamo kaj se je oblina na obedva kraja malo splosnula. Dugoljaato i raztegnuto okruglom putanjom obide ona aunce jeden put vu Ijetu dana (865 i 6 vur), i okrene se okolo sebe sa aaboda na izhod jeden put vu 24 vure. Nana se tini, da aunce izhodi i zahodi i da se vrti okolo zemlje; ali to je kakti kada se hitro na kolih ili na ladji vozig,"pak ti se priéinja, da mimo tebe leti drévo za drévom ili vsa obala. Obrañanjem zemlje okolo sebe postaju dobe dana, a obraéanjem okolo sunca postaju dobe godine (Ijeta) Najbli2je dojde ona do sunca 21. marciuSa i 28, septembra, kada BU dau i nod jednakf, — a najdslje 21 juniuta kada )e dan najdugfli, i 22. decembraj kada je no<J najdugfla. Neravna se anda dan niti 2arina i vruéina po tom, koliko je zemlja bliie suncu, negó tom, kak je zemlja vsa i stanovit kraj njezin k suncu, naklonjen, i kak traki sunCani kam sip»ju osovice ili omióice. Zemlja kak i vsa téleaa po nebesih lebdi vu prestoru niéim za nikaj prikovana zvun prirodnim zakonom pritega, po kojem télo vekfte priteZe k sebi drugo menjfle, kak god zemlja kamen hifién vu vis nazad pritegne. Nejma ona niti osi niti pasa; nu oblinu, slikr. njezinu sprekritali vuCeni Ijudi vsu linijami ili crtami obluoi-oami po vsoj diviini i flirini, a nekoje popreéki; érez riju pak prevlekia se osovina. Osovine jeden kraj gleda na vék jug, a \\ ZABAYA. Mudri liecnik (vraéitelj). Velika goipoda, kojim to tepi dopo&Cijo, dr2e si svoje vlastite lieónike, koji se uvtek okolo njih moraja sdrefavatl, sa da ako bi lm i kakva najme&jfla stvar pofalela, da je odmab imaju pri ruki, i da » je pomoé on bip. Ovi doktori staouja a istem grada aa svojim goapodinom, oni imaju svaki dan preriaitavati svojega gospodina, jeli najme zdrav, ili ma je mozblt Ce i ooé gde kaj pefalelo. Ooi imaju svakl dan poslie viaitu van ja gospodina, odrediti, kaj bqde gospodin dañas ilobodoo obeduval za da nezbetefa, i ooi so kouafiuo svaki dan z goepodinom pri «tolo, za da se oa ivoje oéi osviedoép, jeli se je aiíhova naredba glede jela i priprav-IJauja istog a kuhioji obdríavala i jeli ne-dojde kakova nezdrava jestvioa, koja bl mogla gospodiaov fteludac pretrAiti, na atol Takovoga tielesooga lieCaika je iioal i Sokojni kardioal, Fttrst Scbwarzeubeig, nad-iakop ó Praga. Jednoé sa njedao skupa sedeli, kardinal n^me i njegov tieloini lieénik, pri obeda, kad na jedau krat dojde na itol riba fogas, koja je doktor oüobito rad Jel te je ciela ribu sam ielel pojeati. Oa vudri anda svojim nolem po zdeli a kojoj je bíia to najflaeöa Tiba i reCe: ,Oto Éelu-dec nekuha." Taki zatim zapove kardioal, koj se je za svoje zdravlje bojal, zdelu i z-ribom skup van odaesti, a lieénik opet odredi po Üho, da se ave skap u njegovu sobu odaese i tani ua atóla ostavi. \\ Poslie obeda, kod kojega lieín\'k viáe níje hotel jesti, otide a svoja eobu, aedae se k-ribj i priCme ja bsd oaak neéemaroo ojetatl, kad najedan krat kardioal odpre trata, hoted ga nekaj pitati, te vidi, da doktor, akoprem je pri stola rekel, da je ova riba neprobavljiva t. j. da ja Zeludac uekoha, sad ja ipak sam kak mlatec jede. Kardinal ga anda radi toga odmah pobere oa red z rieémi „Kak moreju oni gospodin doktor oaa jestvioa jesti, za koja sa malo prije rekli, da je neprobavlja t. j. da ju Aeladec uemre prekuliati ?a ,Naj odprostija Njlhova emiaeotia" — odgovori lieénik — „ja nisam riba mislil^ koja u ostalom Éeladao posve dobro probavlja, negó sem z mojim nolem po zdeli va dril ter rekel, ovo 2eladao nekuha, anda zdela, a ne riba, je neprobavljlva-* Cuduovata prosnja za odproá-éenje« Cudnovato je to, da Be ime podtenoga éloveka, nepostenjaka niti Deprime. A JoS je Cadnovitije, da je nepofitenjaka moéi stiui, ako ga poStenim uazovefl, samo joé bolje po» dpotati. Da ove moje tvrdoje atoje, hoóu u sledeóoj pripovesti liepo mirno i ave éalom dokazati. Dva éovieka, Peter i Pavel sede jednog daña a selskoj krémi zajedoa za stolom te se iz poCetka liepo mimé i tiho pri kupici vina spominaja. Ali )edan od njih je stal na zlem glasn radi kaj óeaa, i to ja bil Peter. Niega i tvorca nije nitko rad videl a Bvojem dvoriflCa, jer kam sa ovi dodli, svigde je fallió ili a karatnjaka ili u kokolinjaka. Ali Peter je aviek bil tak Breden, da ma nikada nitko nika) nije mogel dokazati, 1 tak, akoprem nepodtenjak, ipak mu to nitko smel real, jer bl mogel i pred sad dojti. Onog anda daña, kad bu ova dvojica, Peter i Pavel na]me a krémi skupa pri jed-nem atóla, zegreli sa si dobrom kaplicura glave i poéeli malo glaaneée govoritl, dok nije rieé po rieé i dollo, da an se baA po Ijudaki svaditi poéeli. ,T1 uiitarija 1" — zakriöi u avadji drugi kraj se ver, po 8em se zove julni i •everni krajsk ili stoier (va svih jezikih jednako : «pol.) Kud upravo gleda severni stoier, ka 2e ti zvézda polarnica, koja more« najti ako od stra2njih dvejuh kole-sah nebeakoga roza ili velikoga medveda ravnó potegnefl malo prstom, dok dojdeá do zvfzde kakti bruksió Cavel va nebo z abite. Naklonjena je naprama avojoj putanji ogovinom navék za jednaku méru, samo kaj je naklOBjena jeden put na jednoj strani, a drugi put na drugoj. Kolobar okolo zemlje deleri ju sredi-nom msd stoterima na jednake dv¿ polovice zove se polovnik. Prek onih punktomov, do koüh ae oaovina napram puta naklanja povleóe se s jedne i adruge strane polovnika po kolobar, i ta dva kolobara, ar kateju, dokle se zemlja obraóa, (do kud sunce dohadja-Covéka uprav na teme) zovu se obratnici. Okolo vsakoga sto2era za tollko daljine od osovine, koliko su obratnioi daleko od polovnika, aaokrufti se po kolobar i onda se otl kolobari zovu ato2erni kolobar». Med obratnioima i sto2ernima ostane najiir&a obluóina. To se vse vidi, kak da su na vsakoj polovin» tri pasa, pak se zato vsaki njih i zove pas (pojas). Pojas okolo polovnika do obratnikah zove se vruéi pojas ; od obratnika do stoZernoga kólabara zove se blagi pojas, a stoierni zove Be le-deni pojas. Po vruóem vsem ide sunce na vrh glave i sipa trake osovno s malom premembom v«u godinu, sbog <!esa je tu 2arka vruóina ; dan i noó navék su jednaki, a samo njim dv dobe godUnje: au?.a i de2gj. Vu blagom pojasu jesu ¿etiri godiflnje dobe, a dan i noó samo dva put vu godini jednaki To su najguflóe premembe i naj-vekfle razlike, ter se blagota s jedne strani tari nom a s druge strani ledom pretvara vu dugaÉke strabote. Vu ledenom pojasu kratko je Ijeto i duga kruta zima, bliinju pako okolinu stoZera pokriva vékoveCen led. Dan traje pol a noó pol godine. Ved prama kraju blagoga pojasa vu ljetu postaje noó temna samo kakti sumrak, pak jofl i taj sumrak biva vse fcrajai, dok vu toj dobi godine nestane no^i zevsema, a zimi obratno biva tak s dánom. Mudro Je tak Bog naredil, da zemlja bude naklonjena, ar da toga nije daa i noó bili bi navék jednaki nebi biío godiánje premembe, veé bi stojeói sunce navék nad polovnikom ondi vse pogorelo od Zarine, a prí nasbilo bi neprestance protuljetje i nikaj nebi dozrelelo; prama stolerom pako dalje po gotovu nebi nikada okopnilo: zerolja bi bila za stan éovöku zevsema neprikladna. Da bude jo9 jakSe naklonjena, bila bi jak8a i vruíina i sima ter opet zlo. Jofl nam je spomenuti kolobar poldanik od jednoga stotera préko polovnika do drugoga, a kaié, da je vsim möstim pod tim kolo barom na istoj strani zemeljske krugline skupa vu isti óas poldan ili polne. Namek-neá ii takov kolobar nad Cakoveo, moréd videti, koja mésta imaju polne skupa s tim mestom. More se povuói poldanik prék vsakoga wésta, nego jeden raóuna se uvök prvi, i taj Beóe zemlju opet na d»é polovioe: izhodnu i zahodnu. Jeje jol kolobar obzornik, koj kaié, kud nebo svojim okruglim poklokom kakti klobukom poklapa zemlju, to je ka2e zemlji na razliflitom poloftaju obzor. / (Drugi put dalje.) KAJ JE NOVOGA ? • . * Renunclja 1 vjeneanje nadvojvodkinje Karolina. Povodom vjeuCanja nadvojvodkinje Ka-roline a priucora Augostom Lsopoldom Bacbseu Kobur2kira, doflel je vu Beó voj-Vi>ds Alfréd od Bichseo-Koburg.Gothe, sin englezke kraljice Viktorije i do laoi vojvoda edinburiki. Vojvodi, koj je prvi put d« fial kakti ladavec vu BeC, izkazane su osobite poéai>tI, ar ga je na banhofa doöekal sam kralj sa svimi oadvojvodams i vaotinosa odliönikah. Vojvoda je odsel vu earskom dvoru. Na veder istoga daaa stigli sa va Beő is Párizs razkralj Ferencz II. Bicilski i ojegov beat, Alfonso grof od Oaserte. 29, majuáa je va earskom dvora bila sretóaaa renunciacijt nadvojvodkinje, a drugi dan o poldan vjenöanje (zdavanje). Nadvoj« vodkioja Karolina köt je laoi uwrvleg nad-vojvode Karla Salvatora i sastra nadvojvode Ferenoa Salvatora, kpll je 02enil nadvojvod-kinju Mariju Valeriju. Karolina je vezda 25 Jjet stara. Njezin zaruóaik i vezdsSuJi tovarui, princ August Leopold Sachsen-KoburZki, za dvé je ljeti stareái ter je sin vojvode Augusta Koburgs, anda bratió vezdaiujeg kneza bagarskog, On je rodjen vu Rio de Janeiru. Va pilaói za audienclje spravili sa se sknpa pred 12 vurom zaraóuik i zaraCnica Karolina Marija Immakalata, ter vsi va BeCa zsdríavajuói se nadvojvode. Va palati tajnog sav jeta pako sakupili sa se ksrdiaaU uadblflkup Grula, vsi dvorski dostojanstveniki i miaistri. Punktum ob 12 vnri doáli sa va dvorana tajnog savjeta: Njegovo Veliéanstvo car-kralj s oölim dvorom. Kralj se je sasta-vil pred tronafiem, na desno pred malim stolekom nadvojvodkiuja. zarufiinca i zaruóoi-kom, a na Ijevo nadvojvode. Pred tronuflem stal je miaister vanjskih poslov i cesarske hite grof Kalooky, s orsaCkim uotarom. Kralj je s tronuia pozral vse nazodne, da bada svedoki ovog svetőanog Cina, kojim se nad-vojvodkinja odride za sebe i svoje nasljednike nasljednog prava (jala). Zatira je miniiter preőtel odnosoo drtavna itpravu, a nadvojvodkioja vu sjajnoj opravi od ru2ióaste ivile, poklonjla se Je pred cesa« rom, poflla k stoleka, na kojem stal je krü ter je poloZila dva prsta desae roke na evaDgeliaaa, koji je dr£al kardinal Grada. Vu lővoj ruki dr¿«la je formular prisege, koji je preótela# — a napokon le pri dragow stoleka podpisala reuunciaciju. Princ Aagaat Leopold S4cb86Q-Kobarg-Gotaki, koji je bil Pavel zloglasnoma Petra. — Tim bi jedeo^ koj to izbilja i je, mogol poave zadovoljau biti, a nebí mu bilo treba vise. Ali Peter nije bil zadovoljen, nego je nazad »pota! i zahtieval, da mu se dokaie, da nije podten. -— Bieé po ricC, i eto ti one podpuoe prave svadje, u kojoj je Petar med ostalem i moral éuti: fTi lopov, ti UtM i t. d, Bad ali Peter pak prav, nije bil zado-voljan, nego je oti el k-sudeu. — Badac pozove obodia pred se, pita jeduoga, pita drugoga i dril sad. Nsravski, da je pred sudom onoma, koj je épotal, najmre Pavlu, i$lo zlo, jer svoju rieC nije hotel opozvati, a dokazati opet nije mogel, ^er sa ono, kaj je izbilja o Petra i njegovih malodvrednih \'dielih znal, nije imal sviedoka. Bil je anda po suda obsadjen na jedan foriot globe i da mora rie<i, koje je Petru kakti Spotnice nametal, opozvati, jer pofltenoga Cloveka nije slobodno lopovom i tatom nazvati. Na ova odsada si je Pavel mislil: to je kiselo vino, ali pravici se je moral podvréi. Zvadl anda jeden forint iz Éeps, metue ga na stol i reCe: „Dakle jedan forint koita, proeim ponisno gospodina audea, ako netko podtenoga Co^ieka nazove lopovom i Utom ? — A kaj bi koétalo, ako bi netko onak pozabcfiki jednoma lopova i tata rekel, da pokten élovek ?• ; ,To nikaj nebi kofltalo, jer lüm nebi nitko se óatil podpotsnim" — odgovori sadac. Na to se obrne obsadjeni proti tuZitelju i veli: .Aada poiteni ólovek, jako mi je fal, najte mi podteoi Clovek nikaj sameriti — pak z bogom odtaoite poiteni ólovek lu Kad je Peter ova óul, raxsrdil se je joi bolje nego onda, kad mu je lopove i tate obelil, jer je soal kaj taj vpoiteni ólovök* znamenaje te je hotel opet tu2iti, jer se je sad sa bolje zbantuvanoga drftal, nego prije; ali sudac, koj ga je takaj dobro posoal, odbil me je tu2bu i rokel, da sad mu je dosta i stim more posve zadovo-Ijan biti. Iz suda. Pokojni fiikai Hriió, mnogim Cakov-dancom jo9 iz godinah petdesetjh poxuat (bll je okolo godine 1853—856 onde kod suda adjunct) branil je jedoo. a Hrvatskoj, gde je poslie bil fiflkal kod suda, jedaoga zbog l\|adomorstva obtufenog. Predsedoik suda F.. . bil je kod te audbene razprave osobito strog te je na svako okolilanje, koje je fiflkal branitelj nepotrebno na dugo i iiroko razvijal^ svoje primetbe metal i Hriióa korit; HriM alt toga praesldentovoga notar meáanja i njegova obrana i pretrgavanja govora, vea sle volje onak nehotice izgovori: ,Ov danadnjl sod je eiito onomu spodoben, kad je Pilatafl naflega zvelióitelja na smrt obtadil." Praesident odmah prerovodji: B Ja stradi ovoga izraza, diktiram gospodina braaitelju deset forint! globe." Filkal t „No to je prvi krat, da je netko na globa obsadjea zato, jer kritizira Pilatofia," President perovodji: „Naj pidejű 1 — Ja sa ov daljuji izraz diktiram gospodina branitelja daljojlh dvadeset forinti globe." Ova nova odsada fiikala jedno malojek nala,i on je zatihnal. Poslie stanovitog vriemeua reóu Hr2ió ; »Kakti drtavoi gradjan imam sa odaadi gospodina praesldenta pókodé Buvíad pako bafi aada neimam tih trldeset fórintih sebi — (vednom nikada nije imal novee) — a niti nevldim ovde a sali nlkoga pozuauoga, koj bi mi je posadil — (da je i tko [takov bil, tak njemu je nebi bil posadil, jer on je imal nesreCnu navadu, da nikad nidta nije povrnul) zato molim gospovL\' ia praesidenta, da mi je on, do sutra samo, posadi." Praesident perovodji: „Naj pigeju I — Gospodinu branitelja se odpn globa od trideset forinti, jer je drftava \\glje pregori nego jaM. tm. Kollay opravljen uniformom potnorca, podplsal je sa ujoro. Poklám kam je joi drlavni notar vudri] na izprave peCate vjerenikab, mrien je avetCanl Cin. Zatlm je bllo obavlleno ta augustinskoj ftraoj dvorskoj cirkvi avetöano vjenCanje (sdavanje) mlaveucov po kordloalu Groll. Njemaèka (prajika) vójska i njezlne po-1 treboCH, Za tekuée Ijeto amicho je vu nJemaCkoj proraaun potreboâa sa vojsku 1 mornarlcu od 470 mtlijauna marakah. Preaentno «tanja vojake iskazuje 22 662 oflcira, 479 229 moraakab i 96.844 konja, t. j. za 108 oflci rah, 10 802 momakah i 3889 konjah Tile od Uni. I potrebole su vekse sa blisa 6 milijunah. T«k se anda nemore govoritl o razoruianjn. Najvekil «eljeznlckl most nà «vêtu. Ii Lemberga javljaja : Dneva 10. majóla poatavljen je sakljuüni ka m en v a gradaja ¿eljeznICkog moeta na vodi Pratu pri Jaremoza na galiôkoj fltreki \\ Stanislav-Worronienka. Or moat ima najvekli luk na svétu, pak s toga ranima ne samo tehnlôare veó i nestrakovnjake. Oanova (plan) sa most isdelal je Ljudevit Hum, kotrig upravnog vèCa. Njegov luk iinosi 65 metrov, visina luka nad najaiieflom razinem vode 23 metra. Most je gradjen od kamena. Vrême vu Italijl. r ■ ; i , Is semlje gdô citruni cveteju, dobadjaju prat Cudna vèatl. Is Mautove najmre Javljaju, da je onde pred nekoliko daña opal tolik snèg, da je bll na yulicah preprfiíen promet. Tramrai je obustavil Totnjo. Val leljesnicki cugi sakesneli su. — S druge strani dobadjaju glaat, da je tu okolici Crema padala tak gusta tafia, da sa vse setve afoadane. Sfjrêla je vudrila tu bistorijska palafiu Bisleri, koja je pudpuno sgorela. Kvar iznoai dva railijuna. otrôla je takaj usmvtila markezu Boodoni. — Vu okolici Geuove potokl au tak nabnjali, da au vnogo selah poplavljeua. 12 Ijudib se je vtopilo. — Va Montechiaru strôla je vudrila ra cirkvu i vublla tri perloue. Protlava atogodimiico Pija IX. Va Sinigagllji, rodnom varafla Pija IX. alaviJi sa 18. roajufla njegovu stogodilojiou, akoprem je od rodjeuja faktiôno prello 102 ljeta. Ofa se )e slava opetorala 80 majóla va Rima, kam je tu tu svrha is cèle Italije etiglo vide jeser Ijudib. Va basiliki st. Lau-renclja, gde se nabadja ovjenfiana grobuica (gruft) pokojoog pape, slulil je toga dneva oarigradski pairiarka Gilio I.entl svetOane zadulnice, a kardinal-Tlkar Parochi drtal je prode«tvo, vu kojoj je pripovédal krôposti Pija IX., koje su ma pribavile Ijabav vsih ka^olikah- Poalje toga preusel Je kardiual vu fortaaloi posjed krypta> va kojoi leti pokojnl papa. Slavi je bilo nazofino 10 kardinalah, 50 biâkapab, pokiisari fraucerkl, âpanjolski i portugalski poslaniki Kolurabije i Mouaka, artotokracija i uarod. Papirnl penezi. Papirnih penes va orsaakih blagajnah (kasab) bilo je na .80. aprila ovoga Jjeta 46,870 008 forinti. Od te svote bilo je jexerkah va vrédnosti od 28 165i000, ta stotiàjarkah 2.086 800,va deseU«ab 3.059.120, skapa 82.260.920, — va bank-notab, i otsaCkih notah skopa 18.609.088 forinta, i to ta petdeaetalah vu 8#693.£OÖ, va peUíab 5 860.490 forinti, ter vu forintafia 4.094.988 foriatl. Orueki dug) céloga tvéta. Drlavni dugi céloga avőta isnoaili an ljeta 1862. akupa 82.662 müijarde forintov, - ljeta 1882. vei 67.425 milijarda forinti, — ljeta pako 1892. je «7.875 milijarda. Vu 80 lietih poskoíila je U svota za 44.813 milijarda forintih 1 Konjanlctvo. \\ -, • . < i ls Gradea javljaja, da Ce ondfloje konjaniötvo podnseti ijetos dva putovanja za vjeiba. Jedna ekapediciju vodil budo general major Mertens va Brzeaov vu. Galiciji, a draga general major Sieber vu Munkaő i LokomttWa prez dlma. Na 19. majufla pokuöaua je vo£oja 8a pr6sdimom od Beöa do Znojma. Lokomotiva se pokasala isvrstnom teCajem vo;,nje : is lokomotiva sturiila je sapa, ali nlje bilo dima. Izumitelj aparata je intlnér na severno-sahodno) ieljesnici Theodor Langer. Na temelju dugoljetnoga praktiönoga premat-ranja pollo je sa rukom g. Langeru da prenajde sakone o atvaranju dima pri vrlo zakudastom baratanju pri lotenja. Vu tu Hvrhu smjeflteu je na isvanjakoj atrani kotla neki atroj (maflina), koja puööa vu pe<! toliko zrak. koliko ga je potrébuo, da zgoriju pllvnovi, koji saCinjavaju dim, Kad bude doálo oto izoaSastJe vu promet¡ onda nefe iz lokomotlvah soptati iskre koraadiCl vugljena, dim i sadje, veő izbiöena para, koja je jedino potrebna za tiranje íeljeznice- Plebanos Sebastian Kneipp. Plebanofl Sebastian Kneipp vu Wöri8-bofenu pföe vu svojoj knigi „Ovak treba da 2ivite* o izvanreduo va2noj hranjivoati kaj ju ima zob. — >Zob je vrédila negda kak IsTrstno braniro, i gdo je hotel da bude jaki, taj se je branil sobenim krubom i zobenom kaflom. Kad bi ja branil petdesetero déoe zobenom hranom, pak ib prispudobil sa dru-gib petdeset, koja se brane kavom i finiml jeatvinami, videli bi, kak bi ova poalednja bila 1 daáeTno i telovno kr2ljava naproti prvoj. Poleg Tsega toga sapostavlja se denes zobuno hranivo, ar je protl njema moda. Morti bu ova opomena sklonula koga da posveti vekflu pazljlvoat prema tobi. Gdo pokula, nebude se 2alaTal< Bil sem srelan, kaj bu me rodil! roditelji, koji su poUuvali zob, ter imam vezdalnju aztrajnoat i jakost da uhvalim jedino hrani, koju aam prijemal vu ivojoj mladoBti". Sa^jenje lipa. j Lipa je drévo, koje daje najvile meda, sato neka gospodarí sade ovo drévje blizu Craeliüjaka. Zaradi bitroga rasta, gustoga 1 viaoke starosti sgodne sa lipe sa drvorede, ceate i javna mősta. Njezino mebko drévo vrlo Ijobe resbari, a vngljen se npotrebljuje sa risanje ter sa pravUenje puákinoga praba. Od dideCega ővétja déla se teh (óaj> Vsa ova dobra svojfitva ovoga dröva morala bi ponnkati goepodare I obdlne, da sade lipe kaj vl\|e, ar boljge nego jávor, piatan i kostán j. Zvonec na vratu kokota. cilj, da pretira tvórca, kaoa ill llslca od ko-kofiinjaka. Kad se ovi neprijateljl pernate 2ivadi dovleöeja da odaeseja kokoll, kokoil se aaemire( a snemiri ae i on kokot ta svon* cem, koji poőme svoniti 1 tak natira nepri-jatelje kokodih va bög. $ebaj xa kraUk tas. Sen i latina. i Keiner!ca : „Gospone, Vi dedea atlSóete oél tak saljabljeoo, kak da bi imali nekaj na pameti?" Gospon « „ Je, ja bi Vam rad reli, da bam denes duien octal Ia Izbégel, v Miada vdovica: „Gospon Mayer, nu»i se je ved tri pat senjalű, da se mi mu2 ï* Mayer : „Dobro, kad ja tri pat senjal budem, da ste moja tovaraiiea, onda se burao vselil4 Dober iigled. Plebanos : BKaj lujem, Miflka, Ti ka-ail tvoya Joéu dati sa pisara va varal, — a zakaj to?\' Mut: ,Nu snaja gospon plebaaad, ja mislim verek, da bi deCak mogel va varaia daleko dojti i Cadaj ii zasluíitl, kajti vesda ved sna pisati, kak vnogi filkal.8 r ii ir 9 öiatoda. Goat: „Na gledajte kelneríca, evo va mljeka plava muha." Kelnerica: „Kaj opet pak, — ah, ab, a mali Cas prejdi isvadila aam ib koje kakvih deset." A: ,Zakaj denes taliko svone ?" B: „Morti je vumrl koj glahi Covèk.* Nadgrobnica. Ovdi leii V bo2jem mira, Starec od atotina Ijet, Rodil se je, jel je i pil, Na sadnje je moral vmrét. Priredil: GlAd Ferenos. Kokota, pévca ima jeden gospodar vu ^argoma va svojem kokolinjaku. Zvoneu je Dobre lepne I ttöne vure sa fal cöue mo<íi dobiti pri Pollik Bernatu vurtru vu Cakovcu (Pijac, Sparkassa). Pri njem se usimljeju vure takaj sa popravek sa fal- céua. »The Greiham« Pr »The Gresham» svanom london-skom druàtvu (va Cakovcu je apravníCtvo pri Granero stacanaraX je moéi Üvot osi-garati. Tojest plati, gdo ai hole iivot o«i-garatl, po leta veklu ili menjia svota i to poleg toga, kak je gdo atar i kak «rota hoCe da dobi, pak ako bi vamrl, herbom imenato drntvo zplati oüu svota, na koju je bil lati oeiguren, ili ako doiivi ua p. 16— 20 letah, njemn daja lato svotu va rake. Tak je moíi ftivot ftenskah i decah oaigurati. Oto druitvo haa svoje glavno upravniótvo vu Bada-ptfltu. ODOOVOBNI UBEDH1K MABQlTAI JÓZSEF Glavni surednik ÖLÁD FBRBNOZ in Temiivara S-ga juniufla 1894 31 11 m IN 4S Cena ziika. — Gabona árak, — „Nemzeti TTjflfig." Mint nekünk Budapestről levelezőnk Írja, junlua 17-én a fővárosban uj politikai napilap indul meg, mely iránt méltán mutatkozik már most ia a legnagyobb érdeklődés. Kétséget nem szenved, hogy ez aa u\| lap, melynek ozlme „Nemzeti Újság" less: mindiárt kezdettől fogva a legelső helyek egyikét foglalja el ma]d a hazai sajtóban. Erre nézve elegendő garancziát nyújt a lap munkatársainak igazán fényes névsora. A iap felelős szerkesztője Qünther Antel dr., helyettes szerkesztője pedig Szeredal Leo lesz, a kiket munkájukban a kipróbált kitűnő újságíróknak egy egésa gárdája támogat. A lap vezéroiikkirói kőit vannak : Apponyi Albert gróf, Horánszky Nándor, Kovács Albert, Hódossy Imre, Bartha Miklós, Bolgár Ferenci, Benedek Elek, Hook János, Acsády Ignácz dr., szóval a lap igazán megérdemli, hogy érdeklődéssel várja minden újságolvasó. A .Nemzeti Újság" különösen nagy súlyt fog fektetni a vidék életére a vidék Ogyes bajos dolgaira, melyekkel fővárosi laptársaink bizony-bizony nem sokat foglalkoztak eddig- Mindjárt az első számban a „Nemzeti Ujsag" oly regény közlését kezdi meg, mely kétségtelenül a legnagyobb szenzáeziót fogja kelteni orezágszerte. A mellett a „Nemzeti Újság" egyike lesz a legol-osóbb napilapoknak, a mennyiben ára: egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyedévre 3 írt 60 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr. Szerkesstősége az Andráasy-ut és Petöfl-utcza sarkán (Petöfl-utcza 16. az. alatt) iesz, kiadóhivatala pedig Nagymező-u\'.eza 26. az. alatt. A most belépő előfizetők junius 17-ikétöl július elsejéig ingyen kapják a „Nemzeti Üjság"-ot. 1 m-.raázBa. 1 m.-cent. írt kr. Buza Pdenica 6 - Zab Zob i 6 — Rozs Hr 4. 60 Kukoricza ó Kuruza Btari 4.76 novi Árpa Jeímen • 5.- Fehér bab Grah beli 5. - Sárga » » tuti 4.— Vegyes » » zmédan 4.- • >\' < , • ■ > Hirdetések. Nyersselyem Bastrtahákraalkalmaa kelméket öltönyönként 9 frt 60 krért és jobb fajtájúakat is — valamint fekete, fehér és salnes selyem kelméket méterenként 46 krtól 11 frt 66 krig — sima, koozkázott, csikozott, mintázott és damaszolt stb. minőségben (mintegy 240 fajtában és 2000 különböző sxin a árnyalatban) szállit; póeta-bér éa vámmentesen a privát megrendelők la kására Henneberg Gh (os. klr, udvari szállító) selyemgy&raZürichben. Minták póstafordultávslkül detnek. Svájozba ősim-/.elt levelekre 10 kroe s levelező lapokra 6 kr°s bélyeg ragasztandó. VASÚTI MENETREND cs Aktoké yAiv. í Qjott- Indal Napszaka sS póttá- és vsgjMvoniyt Kanizsa felé Reggel 4 39 gyorsv » Délben 11 39 * » fejjel 10 07 postav. » Heggel 6 52 vegyesv. Pragerhof felé Reggel Délatán 6 06 postav. • 4 16 n • Éjjel 1 Í7 gyorsv. Zágráb felé Reggel Délután 6 60 vegyesv. t 4 20 • Varazsdig Este 10 17 » ■ Délben 11 44 n Bobára Reggel 6 06 » Egerszegre Délután 4 i 28 » árheslk ■ : . i Kanizsa felöl Reggel 5 61 postav. Délután 4 01 n f9 n Éjjel 1 14 gyorsv. » Sete 6 88 ▼egyssv. Pragerhof felöl » Reggel Délben 4 11 86 29 gyorsv. postav. Varszsdról fiijel Reggel Délatán 9 4 66 22 • vegyesv. » 8 60 • Zágrábból Délelőtt 11 17 N Este 9 30 • Egerssegröl Délelőtt 8 62 ff Bobáról Este 9 42 a 19.98 tk. 894. \' • 4 Árverési hirdetményi kivonat* A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, h<>gy Koczian Jeromos óa táraai bottornyai lakosok, miüt Kóczián Mihály örökösei végrehajta-tónak Matvár Mária férj. Kostyák I.nréné éa társai ferenczfalvi lakosok végrehaj tást szenvedett elleni835 frt. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtás: ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék — a csáktornyai kir. járásbíróság területén lévó ferencz-falval 59. tk. 387/a. hrsz. a. 77 frt; 139\|b. hrsz. a. 11 frt; 236\|a. hrsz. a. 37 frt; 260jb hrsz. a. 218 frt; 880\|b. hrsz. a. 89 frt; Ö94\|b. hrsz. a. 6 írtra; a 420 tk. 278\|a. hrsz. a. 62 frt; 277\|b. hrsz. a. 48 frtra ; a 421. tk. 2791b. hrsg. a. 64- frt ; 2811b. h.sz. a. 18 frtra; 122.\' tk. 279\|a. hrsz. a. 64 frtra; 281\|a. hrsz. a. 13 frtra; a 423 tk. 407. hrsz. s. 30 frtra becsült ingatlanokra az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1694. ért jüllas Ad dik nap/árt déltlátti 10 órakor a ferenczfalvi község blróbázánál Zakál Henrik felperesi ügyvéd, vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árveiésen a megállapított kikiáltási áron alól is el* adatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°\|(át készpénzben, vagy az 1881: LX, t.-cz. 42 §.ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 8338 ss. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8 §<ában kijelölt óvádékképes értékpapírban a kiküldött keiéhez letelni, vágy az 1881. IX t-cz. 170. §-a értelmében a báuatpóuznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átssolgáltatni. •A Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Csáktornyán, 1894. évi április hó 27 én. 587 1—1 1174\|tz. 94. Árverési hirdetmény« A perlaki kir. jbiróeág( mint tkvi ható« ság közhírré teszi, hogy LisziáJk József 6b neje ItezseK Teréz alsó domborui lakóeoknak Bzo» bocsanecz Ágoston elleni végrehajtási ügyében 180 frt töke ennek 1898. november 18-tól járó 6% kamatai, 27 frt 15 kr. per ó< végrehajtás kérelmi, 12 frt 30 kr. végrehajtás teljesítési éa ezúttal 7 frt 80 krban megállapított költségek behajtása végett (a n-kanizsai kir. törvszók (perlaki kir. járáabiróság területén fekvó A-Domboru községi 207. sz. tjkvbeu. A I. 1—14 sors, a. foglalt ingatlanoknak Stoboesanecs Ago. ton nevén álló V, része 166 frt becsérték\' ben és az a. ottaqi 718. az. tjkben 2038. hrsz. a, foglalt egész ingatlan 90 frt. óa 2696. hrsz. egész ingatlan 70 frt becsértékben ez utóbbi két ingatlan a végreb. törv. 156. §-a alapján Aloó-Domboru községházánál 189i. >.ri jultxu hó 6 ia d. I. 10 órakor dr. Tersáassky Gyula perlaki lakéi felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatol. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni szándékozók tartoznak a tacsár 10\|é-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküljött kezéhez letenni. Vevó köteles a vételárt 3 egyenlő részletben még pedig sz elaót az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt, a másodlkat ugyanattól 15 nap alatt, a harmadikat agyas-attól 80 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6/. kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — JSzen hirdetmény kiboCsájtásával egyidejűleg meg-állapított árverési feltételek a perlaki kir. jbiróság telekkönyvi osztályánál és Alsó-Dombora község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság Per lakon, 1894. évi április hó 6-án. 685 1—1 r ö .)\'>.! vn f V Kfouvfoiy és oaúibaa azenvedóknak «cwumI legtágabb körökbon Horgony-Pain-Bxpeller % olnevesás alatt díostrilM HH Tmct. Oaptid oomp. %jánlóUg Urfva ornlikexetbo hoavit. Kion népewrü hátister 20 óú, mint legmegbilutóbb fájdalomcsillapító bodörzsfllés ismerete« U mindnyájak által, a kik használták igen kedvoltotik, ágy hogy további különös ujánlásra nom ssorol. Ovegj® 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 krnyl áron a legtöbb gyógy*er-tárban kapható. Asoafaen s „Horgony" védjegyre ügye isndó, mert osak a vörös horgoaynyal «iiitoit tt.vg«k valódiak. Ha a valódi Pain-Rxpollor helybon nem volna kapható, akkor fordnyttai a gyártok gyógyszertárihoz: fiichter ^yógyaxartára ,,a* uvif szertárához: iflchter <<yögy»/.«itára „as „ orosxlánho»" Prágában vagy I&rik 3E-—— gyógyasertsihes Budapesten., KOTZÓ PÁL GÉPÉSZMÉRNÖK ioiftfiiUlVHt 11 m alatt w Ajánl »•/., S. 84/t 4 SZ06E8 CSÉPLOKÉSZÜLETEKET továhhA 4, 5, f 8, 10 « 1» lóerajü • • • dines ffözcsóplőkészleteket, botsán szalmarásókkal, «10 «Belelövel és roudki-öl nagy felületű romákkal, árpahájasóval, «s válawtóhencerrei. Fa- ós azánfutéaü ii eredeti azalaarfütS «UÚZMOZtiONYOUAT Továbbá K, QARRET <& SONS íelQlmuihatallan 40 •), tüzelőanyag maguk« ritó. ✓ fiompouad gözmotgonyokat legjobbnak elluoaart brandtfordi önműködő ainerlkai kévekötő aratéffépeket. Kra-daii «merikai sséaagyaiiöit 1 vagy 2 Mó befogására alkalmazható kombinált rúddal, Horvető óh HmtM vavetVS gépeket és miuiienueraü X egyéb fcUsbb gudoaAgi gépeket. Jutanysa árak 1 — Kedved íeltetelek 1 627 4-6 Christoph.Ferenc S10BAPALLÓ-FÉNYLAKK1 wúu4 laaal, IM« « «Uk i ttil.al t kNÍrHtiml M ateil I ku«>i\|t»llM . wlv«l a KMkMUM tűi «• t nitiii »Mu, U ^MduMk M »mukkul MMK »Ik\'rtlH« " lil t kunlhlt djru egywwt, kafjr klkl u\|> »1«« lik. Mty KomIUII " IM Matotall ^ MiMMt« -efaymfcu, Mr^iWmUI ii MituMllinUI, ».ljr aki» uik a. oU) feajk iMIWt mIIM • a«n<UI Mut« I« ad. Badrt ««;•.al a mWltrt A aadva iÍí«t$7»\' faltßukaMt, U4IK«I. ..............MM kM uir HIRDETMÉNY. \| • \\ ♦ " V Molnár Lajos Csáktornyái lakos caődtömegóhet tartozó a caódloltár 211 éi 212 tétel számai alatt éa a csáktornyai 1044 a>. tjkbon 462. a. 2. a/l. hrsz s. felvett ingatlan éa a csódleltár 6, 7, 95-124, 127-141, 144, 146, 147 149. 150 — 174 ós 918. tétel arám alatt felvett órtókek melyek efyQtt a villaxaviláfi-táai, gőxaaalom ós g&furdő vállalatot kópeaik és 2120£ frt 20 krra becsültettek a csóaválMstmányaak as Öaaahitelezók által is jóváhagyott határozata értelmében ajánlati vertfny utján szabad\' kóíból eladatnak. Venni siándékozók zárt ajánlataikat legkésőbb \' . i 1894. évi június hó 21 én déli 12 óráig Hipoch Gyúl« csód választmányi eluökuól Nagykanizsán benyújtani éa ugyanakkor óvadékul 2120 frt 47 krt átadni tartoznak. Az eladás mogtörtóatnek csak «¿kkor tekintetik, ha a vátasntmány e rósz beni határozata az Ösaahitelezők által jóváhagyatik ; sem a választmány, sem az összhitelezök a legkedvezőbb ajánlatot sem kötelesek elfogadni. VevÓ as ajánlatz elfogadásától nveit értesítéstől számitva három nap alatt a vételárnak kéaxpéazJben leendő kiüzetéae mellett a mrgvett vállalatot átvenni Urtosik; ás ingatlant ós ingókat tehermentesen kapja meg. Az eladási feltótelek egyéb részletei válssatmányi elnök urnái ugy tömeggondnoknál megtekinthetők, az eladandó tárgyak p .dig dr. Hajós Fereucs tömeg-gondnok ur közbenjŐttóiel Csáktornyán a helyszínén megtekinthetők. Kelt Nagy Kanizsán 1894. május hó 28 án. 654 1 — 1 Dr. Schwarcz Adolf ögj\'^éd, csőd választmányi jegyző. XXX*XIXXXXXX Ajándéktárgyak nagy vriíaMZiékban. Kii MtlM a a«rttal Mart 1« ad. Badrt "ti""1 al) tlaaakMi rif\\ ra«r >0 palli». T«1J.^«b kIU aliid»« «alUi. koWkkl lUMUtl Mk\| raa aantio \' <tea«» iénjmk (««««0«) \' < Ml likra «4 Mtkair. »aljr M«\|>aa (iajrl ad. KúIouOmo paaai<« • ola^MUkkal mar b«á.ll <4.>«a taj jaj likra .a)A Uak tia,l ad, «aaAHu.o >>«u f6.ll al a Ouaaafeii f»«H l-- JL UHkÖmUl M mit/ui* mlr. (kíl k»a4»M-nUfn mU^ rafí] S m »0 k»:, »aa »11. «A^»- t k»xvHl«B »»ri»4«IÍMh witiérm várMtan, ikl ralaiafaJL BMMMJL. 14« k»Ua#dk. M f»iaaaÍM4k 4a fff .ktaLV U«7aa U Urmaalr. klU.ln.k A U«»4a4íUa»il Ua tk )l .la/iaal a , a UA>I i*J\'. "»I\'al aal a Ikkk ralal 1SM ír. aiA«u*af« aaÜéM 4a teaateHUk. • Mkkat ütiŰMsa ¿¿IÍn a <Üuk MMM folMJ Waa k—ÍH\|akak ChrliBtoph Ferenc, k (tik aafemllé liaylatt UtuUtéta m mM111 lyittéü, Prágai ¥. Bariili\' Slrlek. Oaákternyáu : ^KÁSTXR TXSTVÍRÍCK2JÉL. órás és ékszerész ^J Csáktornyán, »tér, aa uj takarékpénztári épületben. Ajánlja dúsan felszereit Nváiexl XNebóra-, arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru i . % • \' ■ raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban • X olcsó áraké rt. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett • legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan easkOilöm« a OIcmó arak meitett S %4 NfOflaatott Vischel FtU5p laptulajdonoaniű CBáktornyán. XI. évfolyam. $ Csáktornya, 1894. junius 17-én i mi ......... ■ y 24. gzám SaarkssatÓTtl trUkMnl 1«k»t mi«-dtanip II te IS óra kOmfttt — A lap mllMit rtestrs voaatkoaé aladta kö»l.«4»r Hat* Itat Jóalef saatkssaUS mtín " klIdsodS. Kiadóhivatal t ftsak«! Fülöp k«D7vkhMkdiM. Id« kílcUodflk u alöflMttel dijak njrIIU.rík te hirdttte«k. Hirdetések jittijosiii síimitUfoik. MIMiaSési Axalit MA6YAR éi HORVXT NYELYEH MKGJKLÖÍŐ TÁRSADALMI/ ISMERKTTERJISZTÖ 4 SZÉPIRODALMI BITlíiP. Me\|()«Ieulk lieteukini «t^NKer: v«Náriiiip. A »Muraközi tiszti önsegélyzö szö:vetkezet«, a^£sdktornyai takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. ----» • 4 M M érre . ... 1 frt Hegyed évre . . 1 firt Bfyea szám 10 kr. „ HWrfteak «4« stfcji^tetMki ftUafsateat CtoMbargsr A. és KoUUia B. alrd. trod. B^tUai SckaUk H., Dók« M., Oppatik A, Daiba O. L. te tánteUÜ te ImA Brttubea: HUra ML Nyiltlér prtUtora 1« kn Országos vájáraink Iparosaink, kereskedőink, sőt még a vásárló közönség is, egyaránt sokalják már úgynevezett országos vásárainkat s mig az előbbiek kénytelenségből kirakodnak áruik, kai, addig az utóbbiak feléje sém néznek, azon igen helyes feltevésből indulva ki hogy szükségleteiket bármely időben, ép oly gyorsan és ép olyan árak mellett, vásár nélkül is beszerezhetik. Hogy a sok országos vásár mennyire nincs hasznukra, hanem inkább egyenes kárukra az iparosoknak, mutatja azon körülmény, hogy mindinkább kevesebb szám, mai keresik íel az idegen iparosok és kereskedők a piaezokat, hol megfelelő száza lékra árulni képtelenek És még inkább bizonyítja ezt a vagyonbukottak nagy tömegének a törvényszékek előtt hangoztatni szokott azon vallomása és védekezése, hogy tönkrejutásuk és bukásuk csaknem egyedüli álló oka a — sok vásár. Különben ez nagyon természetes, ha tudjuk, hogy egy vásár költségei mily nagy összegre rúgnak. Mert annak az iparosnak és kereskedőnek ki a piaezon megjelen, ha költségeit beszerezni s még némi kis haszonra is szert akar tenni, százakat és ezreket kellene árulnia, a mi pedig a mai viszonyok között a iehetetleuBéggel határos számítás. És az iparosok, kereskedők összes terveit halomban dönti még inkább azon körülmény, hogy a vásárok sürü egymás-utánban követik egymást, a mi annál na- gyobb veszteséggel jár iparosaink és kereskedőinkre nézve, mert áruikat a por és a szemét tönkre teszi s bevételök még sincsen annyi, hogy abból jóformán csak a kirakó* dás költségeit is fedezni thdnák. Azok az idők, midőn a vásárok még fontos közgazdasági tényezőt képeztek a forgalomban és nevezetes szerepet vittek a határidőhöz kötött fizetések teljesitése tekintetében, már régen elmultak s ma már nem a vásárok alkalmával egyenlittetnek ki a váltók, hanem épen megfordítva, vásárok után nyílik a legtöbb csőd. Egyik kereskedelmi és iparkamara évi jelentése híven tükrözi vissza a közgazdasági viszonyokat, a hol azt mondja: »Figyelemmel kísértük a vásárokra járó csizmadia- és czipésziparosokat és arról győződtünk meg, hogy azoknak az anyagi helyzete évről-évre mindig rosszabbá válik. Egyszerű oka pedig ennek az, hogy nyáron, a roppant hőségben, kint a szabad ég alatt, az izzasztó napsugaraktól felhevítve, a port nyelve várják a vevőktől a szerencsét, de hiába, mert azoknak a lábbeli olyankor sehogysem, vagy nagyon nyomott árakon kell. Télen pedig még ennél is rosszabb a helyzetök. Árulni egyik iparos sem tud, hisz a vevő sokkal okosabb, semhogy olyan fagyos időben szerezze be a szükséges ruházatot. Az iparos azonban törekszik és fárad, hisz és bízik, küzd télen és nyáron, mert kénytelen vele. Otthon a családja kenyérre, a bőrkereskedő pedig az anyag árára vár. És mi az eredmény ? Egy két pár lábbeli elkel, ennek az árából kenyeret szerez, de a kereskedőnek anyagra való nem jut, így aztán öregségére adóssága gyarapszik, de vagyona csőkken. Azt hisszük, ezek as állitások teljesen ráillenek mindenik vásárra s különösen most, midőn annyi panaszt hallunk, elérkezettnek látjuk az időt arra nézve, hogy a hatóság figyelmét felhívjuk a szomorú állapotokra, melyek közé iparosaink a sok vásár folytán jutottak. Véleményünk szerint az iparhatóság köréből mozgalom volna inditandö az iránt, hogy országos vásáraink száma redukáltassék. Ha sok költséggel és fáradtsággal járó országos vásáraink ekként összevonatnának, iparosaink és kereskedőink nagy kiadástól lennének megóva és a siker is sokkal valószínűbbé válnék. Különfélék. 1 > ■ . > — Hrtrsóczi Elek mura- siklósi kántortanító eljegyezte Puhán Lujza kisasszonyt Alsó-LendváróL igösiő nttnyilviuitis Czvetkovica Antalné urnő a nőegylet javára rendezett mulatság alkalmával »ételnemüek helyett« czimen 8 frtot volt kegyes az egylet elnökéhez juttatni, miért fogadja e helyen is az egyesület hálás köt&fct6i I 4 aütgjltm. A csáktornyai .jótékony nőegylet f. hó 14-én Bernyák Károlyné elnöklete alatt választmányi ülést tartott; i „MmMi"ünzája A csudaháti konkurreiiczia. — Egy hírlapíró naplójsgyzeteiböl. — A kasssa mellett gunyaszloltam és akkorát sdliajtotlam. hogy as asztal fehér márváuylapja elhomályosult töle. A mellettem pipeskedo kasszatündér sóhaj-t&somat, mint as epedő sserelem csalhatatlan jelét vette tudomásul és gyöngéd moaolylyal iparkodott velem megértei ni, hogy nem olyan köszivO ám 0, mint a milyennek — nem látszik. Pedig én másért sóhajtottam. Akkor váltam meg a „Kacaárdi Hirlepedö" szerkesztőségétől és nem akadt más lap, mely veszedelmesen heve« ambitiómnak tért nyisson. Ebben a perozben lépett be as ajtón B á-1 á m Józsiás ur, • „CsudahAti Harsona" telelőn szerkesztője. Hálám Jóisiáa úrral már ismertük egymást, öiümleljes sejtéssel telt meg a szivem. — Ah I ismert rám a szerkesztő ur. llát mega mii kerea itt ? Faczér ? Fsozér. — No annak őrölök. — De én nem Őrölök neki. — Épen munkatársat keresek, szerződtet\' hetem, ha akarja. — Ezer örömmel. — Tud az ur inni. — Talán irni ? — Nem; inni. — Mértéklettel és tartózkodva. — Az baj. — Tudniillik: nagy mértékkel és korcsmában tartózkodva. — Akkor szüret I Azonnal leviszem önt Csudahátra. Miosoda lapot osinálunk mi ketten I A nTimes" meg a »Daily New«" szégyenletflkben becsukják a boltot I Ami először meglepett as a íöliráa volt, mely a redakcaió talán kiabált : A szerkesztő ur a karcsmában vanl Igen, de melyik korcsmában. Üsudahátot hitlem olyan kurtahelynek, hogy föltételezhettem róla: otikép ott több butelejtö intézet virul. Neki indultam a saerkesatömet keresni. Rá-bukkantam a szomszéd »Igyál, sógor"-hoz ozim-zett toroköblögető helyiségben. — Hozta isten, kedves barátóm. Jő, hogy itt van. Fogja ezt a poharat. Erősítsük magún kat a nagy munkára. Tudja, hogy Ueudahátou iszonyú a konkűrrencaia ? — Állunk elébe. — A Csudahát és Vidéke minden előfizetőnket el akarja hódítani. — Nem eresztjük őket. — Van egy zseniális vezérozikklrőjuk. C a s-t e 11 e r Emil. Hazafi Verái János hozzá képest.... — Ah! — Még egy zseniálisabb tározairójuk. H e r-o z e g h Ferenoz bozzáképest valóságo* Tatár Péter. — Hah! — A riporterjtlk pedí? oly** élelmes, hogy be se várja az esésén yekéí, hanem a gondolatolvasás segítségével előre megirj* v tényeket. — Nos, hát Hserkeaztő ur. ha iiyea eröa versenytársakkal kell kttadenllnk, akkor hagyjak itt ezt a korcsmái és menj tok a műhely bo dolgozni. A szerkesztő roppant kioainyléesel nézett rajiam végig■ — Mit ? Hát jaga munkával akarja legyőzni a Csudahát és Vidéke redakozióját ? — Hát mivel ? — Fortélya var a dolognak. Bálám Jók%: aznap ollózott rendíthetetlen nyugalommal. Este hat órakor fölkelt helyéről» — Tegyük le a tollat barátoM I Aszal letette az ollót. — Kész a lap. Most jöjjön velewi főzzük le a versenytársakat. fObb tárgyai voltak: 1. Elnök elszámol a bevételek- éa kiadásokról; bevétel volt 419 frt 46 kr. kiadás pedig 126 írt 51 kr. s igy a tiszta jövedelem 298 frt 94 kr. A jelentés tudomásul vétetik. 2. Elhatároztatott 26 szegényt újból segélyezni 3 Margitéi Józsefuó urnOnek a mulatság alkalrná val kifejtett önzetlen szívessége és fáradtságáért, Margitai József képezdei igazgató urnák pedig azon készségéért, hogy azin-téaet helyiségeit a* egylet rendelkezésére bocsájtani szives volt és dr. Hajós Ferenca ngyvéd urnák azon fáradtságáért és jóakaratáért, hogy a helyiaéget villamos világi tásral látatta el. ami meglepően emelte az ünnepély fényét, jegyzőkönyvileg köszönet mondatott. 4. Wollák Rezsöné választmányi tagságról lemondván, a lemondás sajnálattal tudomásul vétetik. — Qy&tzhu. Szekeres József; gróf Széchenyi Béla gazdatisztje, megyei bisottaégi tag iskolaszékí elnök 1894. ju nius hó 18-án este 10 órakor,, életének 69-ik évében Bakon elhunyt. Tetemei folyó hó 16 én délután 4 órakor tétettek a baki airboltbau Örök nyugalomra* Áldás éa béke legyen hamvain I — 4 himlő Csáktornyán is felütötte a fejét. Mult pénteken hal eset jelentetett be. Alsé-Muraközben, a hol járványszerüleg lépett\' fel már megsstlntuek tekinthető a baj. Vajha a felső vidékről ia mielőbb ha sonlót írhatnánk 1 Illetékes hatóságunkban és orvosainkban bisunk, a kiktől a legnagyobb erélyt és tevékenységet várunk és ké üuk, hogy a baj elhárittassék I glrttlta halál. Miszlovics József turs-csiscsei földműves e hó 7-én a szántóföl dön összerogyott s hirtelen meghalt. — ¿rtiitttl A csáktornyai áll. ne gélyesett köss. polg. fiúiskolában ez évi zár vizsgálatok a követkeső időben éa sor rendben fognak megtartatni: Junius 23-án az összes osztályok hittani vizsgálata és magánvisagálatok Junius 25 én d. e. as 1. d, u a II oasiályok vizsgálatai. Junius 26 án a III. és IV osztályok vizsgálatai. A III. osstály viugálatának befejeztével as ösases osztályok együttes énekvissgája Junius 27-én as V. éa VI. osstályok vizsgálata. Junius 28-án d. e. Te Deum és sáróünnepély, mind e vissgálatok, mind a sárünnepély nyilvánosak, nselyekre * t. oz. szülők éa tanUgybarálok egész tisztelettel meghivatnak. Csáktornyán, 1894. junius hé 14-én. As igazgatóság. — géfiskolütn a záró-vizsgálatok követkeső rendben lesznek megtartva ; junius 28-án reg. 8 órától 10-ig rk. fiuknál, .10—12 ig leányoknál, junius 24-én dél-e\'Őtt izraelita vaHásu növendékeké, juniua 26 én 8- 12 ig I. II és III. fiuosstály, délután a J.V fiúosztály, 6 órakor tornászat van, junus 26-án délelőtt I. II. III laányosztály, délután V. éh VI. leányoss-tály- VisHgák Után kézimunka megtekintés &alaráirntgyt kőugvgatist bltoUiiga, e hó ll-én tartotta meg rendes havi ülését. A hévizi kénes fürdőben a rend fenntartásával a szolgabiróságot bizták meg. A közgyűlés folyamán \'Koller bizottsági tag indítványozta, hogy az uj kormányt és a távozó minisztereket feliratilag üdvözöljék. A kir tanfelügyelő jelentésében kiemelte hogy a miniszter gondoskodott az ipariskolákban a vallásoktatásról is. Megismertette a zalaegerszegi polgári iskola megszüntetéséről szóló rendeletet Jelentette, hogy a miniszter 1896. előtt nem hajlandó Zala megyének állami iskolákat adni. A pénzügyigazgató jelentése után végül kisebb ügyeket intézlek el. 4 .balatouíüttdl Erzsébet-szeretetházbau Tóth József kir. tanácsos, Pestmegye tan felügyelője, mint az országos közoktatási, tanács tagja, a Jelen tanévre az állami sze retetházak biztosáül a közoktatási minisztérium által kiküldetvén, a b füredi Erzsébet Bzeretethásat junius hó 7-én látogatta meg Kíséretében voltak: dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, zalavármegyei tanfelügyelő, Kovács Ábel a szeretetház igazgatótanácsának elnöke, fürdő-igazgató, Ka-novics György szeretetházi igazgató. Nagy érdeklődéssel volt jelen a reggeltől estig tartott vizsgálaton Lévay Ferencz, a közoktatási minisztériumnak ép B.Füreden időző osztálytanácsosa. A szép szellemi siker. különösen a felső osztályok növendékeinek a legszigorúbb igényeket is kielégítő szabatos feleletei, az intézetben és a köztartás összes mozzanataiban tapasztalt rend és tisztaság s a családi nevelés rendszeres keresztülvitele mélyen meghatották a jelen- ■■■■■■■■HMHHHI (Biíonyoopn valami szenáSciiós hir titkos forrásához veet, gondoltam magamban éa kullogtam utána az árnyék btUégév«].) Egyenest sz .Igyál sógor" ba nyitott. Ott már ftwze volt gyülekezve ai sgésx Csadah&t. Egy dohánygyárat asnap eats elfogyamt-battak : akkora volt a ÍOat. Olt volt a b. laptársunk redakeziója ia. A sárga arcsokról leritt ax éjjeli munka. VaoeorásUk ia nemsokára. Czihelódtek. — Hová, uraim, olyan sietve? Stentorko-dott az én redaktorom. — Munkába Várnak a taviratok. A kormányválságról kall vaséroaikket Írni. — A nóegylfct eslélyéröl tárosát. (Nekünk mindabból nem volt semmi, hat én a mehetoékség tQuurását éreztem a székemen.) — Jó, jó, maraaatalta óket a szsrkaastOm, vezérezikkre, tározára ráérnek as urak azután ia. De moat egy Qvsg karezost hajtunk föl as uj kollega egészségére I Maradlak. A konkurrena reporlor (elkószttotött engem. Amire én éltettem as uj rsportsrt oly sokáig, hogy ó Írhassa meg a világiiéletról ia a pontos tudósítást a lapjának. A pobárkóasöntó korcsmarengetO hatáat gyakorolt. össze-vissza köszöntgettük egymáat. Az én szerkesztőm egyre másra hozatta a bort Sser- kesttóm vállig emlékeztetett a szerződésemkor tett kijelentésemre, éa követelte, hogy annak meg ia feleljek. Meg is feleltem. Heggel négy órakor a Caudahát ós Vidéke szerkesztőségét as asztal aiá ittuk. Diadalt röppenlyösö ssemmel tört be má-nap reggel a aserkeextöm. — (íyőzelem, gyóselem I Lefőztük a Csudahát ée Vidékét a sárga földig I — Hogy íöxlttk le t — Uy, hogy ae vezérczikkük, se tárcsájuk I — Hát? Üresen jalent meg a lapjuk első oldala ? — Nem Hanem a korrektoruk irt egy csikket a liberális reformokról. Aki est elolvaaaa, az örökre meggyfllöl minden liberális reformot I így csináltuk szt minden nap I Egy hónapig kibírtam. A második hónap elején megszöktem. Mivel hogy klsfllt, hogy a szerkesztő ur reudsserének legközvetlenebb áldozata én vagyok, mivel hogy a konkurrena redektiét mindennap az én kontómra ittuk le. 8. EL i levőket. A növendékek lelket megindító éneke s Barbarics Győző családtanitó állal vezetett zenekarának előadása volt a szép nap méltó záradéka. — 4 ¿"\'taJtf önk. tüsol tó -egyletnek folyó hé 10 én as ottoki vendéglő Jielyisé-eégében megtartott nyári táncsmulatsága meglehetősen sikerült. A mulatságnak a kellemes idő is nsgyon kedvesett, s a látogatók száma ia elég volt As össses bevétel 54 frt 20 kr. melyből a felülfizetések 19 frt 70 krt tessnek. Felülfizettek ; Horváth Csongor kir. járásbiró 1 \'frtf Grész Alajos ügyvéd 1 frt, Sipos Károly gyógyy^S ezerész 1 frt, Keszler Gésa Léten y ér öl 1 frt, Bsrsch Henrik 1 frt, Babics Nándor 1 frt Horváth Mihály 1 frt, Trajbarics György 1 frt. Németh Gyula postamester 60 kr, Strahia N. Csáktornya 60 k%. Kollay Lajos bottornyai főparancsnok (ki testületileg jelent meg amhereivsl) 50 kr, Kerman J£noa Bottornya, 6$ kr, Dr. Bőhm 8. 60 kr, Molnár látván 60 kr., Verly Fe renos 60 kr.> Ebenapanger Miska 60 kr., Baranics Ferenos 60 kr és Hermann János 20 kr. $iionospora. Hazánk több vidékéről máris jelentik a peronospora viticola felléptét. Ne engedjük vagyonunkat kishitűségünk folytán elpusztulni, hanem mindenki siessen a munkához, mindenki permetezzen, ki hogy tud. Ajánljuk, hogy ki még eddig először nem permetezett, ezt minél előbb tegye; ki pedig már egyszer permetezett, a másodikkal ne várakozzék, hanem okvetlen még vizágzás előtt végezze el. Páter Béla »A peronospora viticola és Black-roU czimü könyve mindenről ad felvilágosítást. Kinek e könyve még nincs meg, jó hasznát veszj, ha meghozatja. Ara 1 frt 20 kr. Ezen csekély összeget pedig dúsan megtéríti praktikus útbaigazításai által. Megrendelhető Kassán, a »Szőlőszeti és Borászati Lap« kiadóhivatala utján. — gatal hlr, As uj kormány csakugyan Wekerle elnöklete alatt ala kult meg ismét; . gróf C o á k y, gróf Bethlen és gróf Tíhib nincsenek bent az uj kabinetben, ellenben báró Eötvös vallás- és kösoktatásflgyi éa gróf Andráasy ő felsége személye körüli miniszterek, mint uj tagok szerepelnek. — M\'ti- Z » I a-E g e r a s e g képviselőtestülete szabályrendeletet alkotott a községi közmunka lessolgálása tárgyában — Azala-éasomogyme-g y e i i z r. felekesoti tanulók, tanítók ,és iskolák segélyezésére kerületi isr. iskola-egyeeület alakult — A salamegyei tervezett h é- vauutak közül csak a készt-hely-sümegi vasútnak kiépítése bizonyos. — A Balaton partján a jégeső és felhőszakadás nagy károkat tett a gabonafélékben. - Zöldojtási tanfolya-m o t tartottak a mult héten Gyenes-Diáson, Tapolozán éa Kővágó őrsön. — SaárdiHomsioh Lőrinos volt somogymegyei másodalispán 76. éves korában elhunyt Kessthelyen. — A b a I a-t o n-f ü r e d i fürdőtelepetnagy ünnepséggel nyitották meg a napokban. CSARNOK- Kétféle csillag. Tudod-e, leányka, Mit mondottál nékem ? Bzived egén csillag Leszen az én képem. Én ii ast mondottam, Ast fogadtam néked : Szivem egén csillag Lessen a te képed. 8zavonkat beváltók , . Képem osillag vala, Csakhogy hulló csillag : Hamar leasalada . . . Ámde a te képed Álló csillag, a mely Csupán szivemmel, ei Éggel pusztulhat el VArcMBsy Mih&ly. »Korcsmftrosnö aranyvilág. Hajh« ne késsék olyan nagyon 1 Életem most egy gyöngyvirág ; Ad a hamar azt a jó bort, »Korcsmárosné, arany világ lu Hanem ne a lőrét adja 1 Elcsúfítja ez a pohárt ; Tudja-e, hogy ki vagyok ón? .Ide a legjobbik borát I\' Nem szeretem, hogy ha a bor Kölyök: egy-két éves talán! Óhajtom, sót követelem; „Vén legyen, mint a nagyapám!\' Kedvemen több virá^ lesz, mint Legszebb tnvasz napján a fán ; De csak ugy, ha öreg a bor „És tüzes mint ifjú babám * / v "V&rosHy Mih&ly. D e 1 i 1 a. r> — Rajz a pusztáról. — Ott ssületett valahol a délibábos ho-mokpusztán. lombos akáczok hűvös árnyában, utaséli czigáaysátor alatt. Apja, az öreg Zsiga csigány begön-gyölte a siró apróságot valami színehagyott rongyba, megmutatta a mosolygó rajkók nak a elnevezte Deliiának Ennyiből állott a keresztelési ozere-mónia. Ezután együtt nevelkedett a többi szurtos purdóval, vándorolta sxéltől hosszáig 6 is az országot, megtanult kártyát vetni, jövendőt mondani. A nyári nap rekkenő heve hamvas, olajbarna arczát pirosra perzselte, míg homlokát teleezórta hóval a téli éjszakák hideg aimánkója. És erre a homlokra ren detlen összevisszaságban ráhullott a hul\'á-mos, acaélíónyü hajsátor, miket fürtökbe göngyölített a kavargó fergeteg Mikorra felcseperedett a leánykorba, már mindenki ugy hivta: Delila a szép czigányleány. És as is volt- Igazi keleti szépség rongyokban. Mély tüztt. ábrándos szemeiben annyi forró vágy, lázas szenvedély, epedő mámor égett, a mennyi épen elég volt egy hosszú élet boldogtalanságának a megteremtésére Esek nélkül a ragyogó szemek nélkül, melyek tele voltak babonás delejjel, talán Bandi, az uraság számadója sem vette folna észre a leányt. Hanem, mikor bele- tekintett a mélységes szempárba, oda tapadt a szeme, a szive, a lelke. Valami megnevezhetetlen, őrült vágy szállta meg a szivét, lettyrui ezt a hárma" tos virágot. Meleg délben, mikor a nap az istAlló hoz terelte a nyájat, leheveredett Bandi virágos szűrére, tekintetével a aaür. sátorra tapadt s bánatos szavú tilinkOjávál igyekezett kicsalni a leányt. Egyszer aztán, szép csillagos estén, a holdvilág ezüstös fényénél találkosott a kútra siető leánynyal. Hirtelen, egy rövidke szempillantás alatt mellette termett, megölelte s megoeipkedte az arcsái. — Te, Delila, olyan vagy, mint egy dzent, maholnap buoaura járnak hozzád. 1 A szép leány megrebbent, miut a fészkén fogott madár s csak félve tekintett a bojtár kipirult artsába. — Jövendőt akar mondatni kigyelmed ? Bandi megfogta a remegő kezeket s karcsú derekát átkarolva, lekényeseritette magához a virágos gyepre. . , — Azt, jövendöt. Olvasd ki a sze meimből, szeretlek-e téged s azután mondd meg, mikor leszel az enyém ? Delila összerezzent. A forró vér végig bizsergett erein — A kendé ? ... Hát aztán mit osi. nálna velem, a szegény czigányleány nyal ? A bojtár két e»ős karjával magához szorilotta a leányt a csattanó a)kára rálopott egy csókot. — Hát fészket raknék magamnak az öledben ■ kiszívnám a leljed. Delila jóízűt kaozagott a legényen s kiröppenve karjai közül, gyors léptekkel eliramodott a sátor irányában. Hanem azért másnap ismét megjelent a kútnál. Megszerette a Bandinak a beszédét, az ölelését, a ki értette a módját, hogyan és mivel kell elbűvölni a szép czigányleány lelkét Az öreg Zsiga tudott is a dologról,, nem is. Látta ugyan, hogy Deliláaak egy idő ótA megszaporodtak a csilingelő aranypénzek a nyakán s hogy rongyos ruhái helyett selyempántlikás viganói vannak. Ast is hallotta, hogy a. nyalka bo\|tárról furcsa hirek keringenek, de nem törődött velők. Nem bánja legyen akárhogy, csak a leányát ne bántsa senki, mert..... A szomszéd sátorból áthallatszott a Delila elutasított kérőjének, Lajosinak a hegedülése s a szomorúan bugó hangok, melyek a czigánylegény uj ai alól röpködtek, messzi kirezegtek a csendes pusztára Delila ott hallgatta as elenyésző hangokat a Bandi ölében. Kaosagva, átszellemült arczcaal nézett a bojtár résedező szemébe, kiről azt hitte, hogy nem is ember, hanem egy isten. És es igy ment minden este.- A csók és as öleié« elfeledtette vele apját, anyját Egy borongós, őszi estvén aztán, mikor a Bandi szive fölé akart volna lapulni, hogy elmondja neki édee titkát, a legény egész durván ellökte magátöl. — Elég volt a játékból, Delila 1 Eredj vissza sátorba és menj férjhes, én is — megházasodom. Milyen jót nevetett ezen a leány t — Meg akarsz házasední, Bandi ? Hát nem vagyok én a te feleséged ? . . . S megpróbálta felkussni a legény széles mellére, hogy megbsllgaaaa a esiv verését, a szótlan ajkak sóhajtó mondását. Bandi vállára vetette a szűrét, tovább lökte magától as elsápadt leányt. — Te Is Jó voltál szeretőnek, de egy czigányleányt osak nem vehetek el fele ségül! Megfordult és elment. / Delilát pedig, mintha a borongó ősz szele csapta volna homlokon ugy Összeborzongott. Mikor a Bandi alakiát 4nye!te p eö tét, megfordult, tekintetével oda tapadt a füstölgő sátrakhos, sápadt aroaán végig gördült eg\\y könyoeepp s olyan hangon, melv a esivveróst is eláUitja, kiáltott bele as é\|be : — Apám, m?gosalták a lányod ! . : . Leroskadt a földre, a dérütött virágok közé s osak reggel tért hasa dideregte, fázva. \' . A czigányok megbámulták halovány-ságát, kisirt, fénytelen ezemeit, összeesett alakját, de nem kérdezett egyikök aem semmit, hanem segítettek az öreg Zsigának, ki illatos szénából vetett ágyat kimerült leányának. Delia beteg lett, tombolt benne a láz kezdett megaludni a vére, de azért as apja nem vigasstalta egy ssóval sem. A magány óráiban lelkének egész stró vágyával nyúlt a fautomok után. Bandinak a hangja kaozagása ott csengett folyvást a fülében, megfordult rá éjjei s felriadt érette nappal. Egyezer aztán azt mondta as apjának, hogy Ő meghal, hívja ide a bojtírt, hadd bnosuzzék el tői«. — Hát 0 bolondított eí ugy~e ? Delila elhaló hangon felölt, — Mikor olyan nagyon szeretett! Zsiga belemarkolt a hajába, megreszketett egész testében s elbeesélto a leánynak, hogy Band< fogva van, gyilkosság ós rablás vádja miatt ülnek törvényt talán a napokban fölötte s hozzátette, hadd Ítéljék el, npert megérdemli. A czigányleány homloka elborult, osak a szemei csillogtak. Ée akkor éjjel eltűnt a sátorból neas-telenül, minden nyom nélkül Neki ment a sötétnek, viharos é szakának, fáradt bet«-gea testtel keresztül vánszorgott a süppedékes lépőn, ssürke homokpusztán, hanem másnap ott állott a törvényszék előtt és igazolta Bandit. — Azon az éjjel, mikor a gyilkostág történt, ott volt Bandi a pusztán, az én ölemben, as én karjaimban 1 . . .. Hittel is bizonyltod azt ? — kérdezte a beteg lánytOl a bíró. — Megesküszöm az élő istenre 1 A bojtár, mikor a felmentő ítélet «tán kijött a fényes palotából, reszkető hangon kérdezte a lánytól: — Megbocsáthatsz-e nekem Delila? A czigányleány nem szólt hanem oda borult zokogva a Bandi Ölébe a hetek múlva, mikor ismét erőhöz utott, aa oltár előtt mondotta el az igent. A sátor azóta régen ekflnt a pusztárOfy de a nyáj mellett az öreg p^sátor többet is tud regélni a számadó és a czigányleány mesés boldogságáról. Irta: Bibó JUaJo«. FKLKL06 BfKHIBBfrO HARGITAI JOZökíF m XL teíaj Vu Öakovcu^íSöi i7-ga juniufo. Broj H g ur»d«fkuai »««i Ja svakl daa goTortti m* 11 i 11 Tara. — •ra po«Uka WMa aa aadriaja rlak, aaj aa poftUJaja aa lata lanttal JaMtk arWalka va (Wano. VImM riMpro kanaa I aWaa polil^« Predplatna ccua \|«, Na celo leto . . . 4 frt Na pol leta ...» frt Na ftetvert leta . . i fn fqWKttl brojl koJUJn 10 kr. Obi » polK s»«udba I fkl raSaaaJa. mm kmaüibWi 1 MitgJarakoM jexfku ldmeél drnitvenl znaunivenl 1 povuéljivl llat mn piik.^ alaclMsl J «deniers^t 1 to: ttul svoku nodLelj-u.. HiStorija i zemljopis. n. Sad vidimo der lioe »«mije. c Povr ine zemel\|ske po priliki drft au treC.no voda, a ledo» treóina suba aemlja ili kopao. Is vode podlgli su te vrlo ne-pravilno i nejednako podeljeua tri velika komada aube aemlje a vnoZinom otokah : prv kornad na isbodnoj polutki, otari avét: Alija, Afrika i Europa; drugi komad na zahodnoj polutki, novi avét: Amerika ; tretja Australija ili nova Holandija. Novi avét %ovíe a« Amerika i Auatralija zato, ar bududi od Europa Sirokim morjem raaluétne, snanoat i hi&torija «taruga svéta za nje nije auala, negó an keanefle preña djene. Po veliéini redaju se ove aemlje ovak: A tija, Amerika, Afrika, Europa i Auatralija- Kopno i\|i suba aemlja alegla ae je viáe prama severnoin sto£eru, pak je vu aever-noi polovini aemlja pretetn^a nje nije veltona. Ar ako vau povriinu razdeüfl na 100 délov, iaide is raóuua luhe zemlje délov 87 a morja 78. Od kopna pako vu severnoj polovini, od onih 27 tijam 22 déla, a na tu strau najvide kopna , ide na blagi pojas. Na isbodnoj polutki1 sémije vse su one velike tri krpettne zemlje i skupa se driiju, samo kaj je ljeta 1860. Francés Lesep napravil od Ahrike otokali velikib \' malih ; a malo fali da se vu ledenom pojaau nije svezala s Azijom Ti hí vu Europi, Ako ne anda obrnei proti ishodu : gledai vu Aziju, a preko nje i ailnih vodah vu Australiju, Ijevom rukom ako mahneâ na sőver, pokazal ai ledene kraje Europe i Azije, deanom rukom na juga Afriku i Juine okrajke Europe, a za hrbtom atoji ti sahodna polovina Europe i preko morja Amerika. Aziju od Europe luéi na Bèveru Ural p\'anina vu ruskom ceaaratvu, na izhodu kaspiÔka jezerina, viaoka Kaukaz plavina, èmo morje, kod Garigrada morski rukavi i grfika morja, sat\'m je puklo veliko eredozemno morje, kője pere tri strane svêta : Aziju, Afriku i Europu, a vele se tenkim rukavom na zahodu s velikim morjem med Europom i Amer kom Velik zaljev iz sredozemnoga morja, je naâe jardansko morje na jug i zabod, preko koga se med dva morp pru2ila kakti dokoljenica Ciirna zemija Italija. Suba zemija ili kopno forme je raaliCite : aim su se zdigle nad oblake i razaplele gore i planine, tam Ugrezle doline i prodolioe i pukle bezkrajne ravnice ; rr- Glulbenl glaaolk : „Me^jimurakofn podpomagajuőega ôinovniôkoga druítva\'C ..Ôakoveôke Iparkaaae", „Medjimurake aparkaaae". i t. d : \' zevaema otok, tojest med dva velika morja prekopal je vutinu kopnenu, kud vezda brodi, damflifi preñadjaju. Na istoj strani je vu kupu velikih otokah golema otofima Australija Na zahodnoj polutki je ssma duga otoCina Amerika 8 volinom simo grozna pedios, tam pak buja rast. Kaj se n»je adiglo nad tri jezero stopah (Suhov) zove se aamo brdo, do öetiri jezere stopah zove se gora i veé planina, a preko do 6 jezerah stopah zovu se viaoke gore i planine; a prék te mére Bkupnim unenom vu vsih jezikih „alpe". NajviSeáa gora na svétu (do dvadeset i pet juzer stopah, kak dalko ae je do vezda izmérilo) je Himalaja vu Aziji, Ima gorah, koje na eaae uz potrea, huku* i buku iz vrhunoa ognja rigaju, a ljudem naokolo zadavaju straha i nesrede, pak se zoveju vatromet ili vulkán Vu viaokih gorah piáu ae i broje atepeni: do kud je zraka za dibanje i dokle Zivotinja livi. zatim dokle bilina raate, zatira vekovefini led, i nad oblakom veki-veCua vedrina. Vu alpah dogadja se vsakojaCkih divotah ; tu rufii i grma stréla, poglavi bujica, ogromne table leda malo otoplenje puziju, zamrznu se s drugimi tablami i sa aténami, a keaneáe pognane dali\'i lome i gone sa sobom po céle kukove, tu opet kup anéga (lavina) ae namota jfetcéi níz brega, da zna z«ru8iti vu doüni po célo selcé gorsko Goram kak i kopnu vsemu broji se vidina koliko ,e nad zrcalom morskim. Ali ne samo da se visoko di£u gorski vrhi i kukovi, negó ima i c lili prestranih ravnioah viaoko lefeéih, za kaj se zovu Viaoke ravnioe ili visoőine (ravne gore) Najvifleöe . i ZABAYA. 0bcin8ko poglavar8tvo ! (Iatloita piipovest.) St- Blateuo ouo vröme, gda sn se pravice pri obdsskisa poglavarstva krojile; tak sasa Col mnoge Hadi zdihsvati. No, da vidisao takovu jedno obóinsku sednicu. Vu obéioi N. bil je blrov Cef Fereuc pod ÖJobj spravom se je aledfCe dogodllo : Jedau dan vu ijets. kad je najvekSa vruCius, postavl se pred birovom jedau mladié dosU dobro obleCen. Birov videói, zapita njega : „Dej mi reel, tko I kaj Ü ti? Ou odgovori: „Ja sam na sveta najglsdnefli i najrédneii diak-. Dakle tl si diak, ua kak se zovel? Isse mi je Matjal. ZuaJuCi to sve, dakle ja bi vas moral vu klsda metaoti. — Dobro, dobro anajte birov, da ja is pod svakoga klvca i lekota mórem van oditi no Ipák mi reóite, zakaj bl vi meue vu kladn metnoll ? — Zato, odgovori birov, jer sam Cul glas Mat)afta diaka, koiega drugaé zoveju Grobenciad disk, i da gde se os pok»£^, aavske nesreéna toCu donese, Pokehdob nr«6a i dobrostauje nase obéiae vn moje ruke je poloieoa, dutnost mi je, da sve ono odstsuim, kaj bi moglo nesreCa doussti. Jedva su Cali Ijudi seis, da je doáel k birovn GrobeooiaS, svi su doáli tam, kriósli na birova, da neka na alobodu pusti Grobenciaáa, jer drugsé oesreíu dónese vn selu, ako bode bantnvan. Imate prav vell birov, ali vu takovim poslu prez prisetaikov i gosp. notariufa nemrem nikaj vuóiuiti. Zato Be je obóiusko polavarstvo skupa sillo po poldau ob 2 vori i poradi velike vro&ine do 8 vure ua veéer 15 i pol litrov vino opilo, i kad se sve lepo popilo, gospon notarios ovo diktoval vn obCinski zapianik: „18 maju leta . . . obfiiusko pogla* varstvo na obóiuski strofiek 16 i pol litra vina popilo, dokonCalo, da ae Grobeu cisflu dobra veCera pripravi, da nebnde gladen ostal i nesreén napravil.* Grobeuc¡afl — dok so mndri Ijudi sednicu driali, bi lehko od glsds vmreti moral, ds ga nebi birovova tena nahranila sá 2ganci. Drugi den, ksd je otiiel Gjobencisfl, celo selo Je hvalilo birova i veselo bilo, da so se bes nesreCe reflili Grobenciada, samo iena birovova si sa furtovom snzne o£\\ brisáis, jer nekak se vn njega prevcó ssgledala. Nedugo poslo ovog dogodjaja dojde katana is Badimpetto ravoo k birovn, i preda mu jedan list, iz kojega je gosp. uotariufl sledeCe íital: .MI Mat)ak spoátolski kralj poáiljam ovoj ovoj obfiiui 100 frt., da se iz ovih penez siromadni putujuCi dijakl nahranlju, i nedopustite, da do veéera gladeju, jer se lehko dogoii, da takovog vae ¿ene ili kCeri pod obrambu vzemeju, a birov pak neka pazi a i drugi bolje »a svoje lene." Vu Budimpeflti i t. d. Dskle pozna kraljevog grobonciaáu? pita birov kstanu: — Kak nebí, veli katana, kad je on sam taj. Birov s priseftnikl skupa jako se prestraflil i deputaciju poslal vn Budimpefttu kralju, da se mu zahvali. Pribliátava Jakoplevo, kad mora birov rsCone poloíiti, pokehdob par litrov vina au spravili pijufii jedan di u^omn na sdravlje, poóeil su Be raCuni polagatl. Dakle gosp. noUriuS, veli birov, pilite, kad smo vicekomuáa Cekali, 111 smo vu varad molare kupovat, da mn strelamo: tamo idnói potrolili 100 frt dimo iduCi potroilll 100 frt dakle sve sknpa 800 frt. Dobro je, odgovoriju priseiniki. — Ali prosim pooiioo vel, malí birov lm oije-to dobro ier ssmo 200 a ne 800 frt. B:rov srdito odgovori : „vam je tiho i najpreatraneSe tak ve ravnicejeeu vu Azifi. gde tibetanska vifle Ie2i dva puta skoro negó najviáeía horvatska gora (deset jezer stopah-Suhov). Ima na kopnu i nizinah ni2eflih od morskoga aroala, í zovu se opet na prosto uiaine, najglibokfle su i najvekSe opet vu Aziji. Zvnn kaj su silne ravnioe jedne forme i tnrobne, vekflim su délom neplodne, jer su ili sarattle tu travarinu, i onda se zovu stepine, ili su mrtve kame nite ali péskovite pustare. NajvekSe su puntare vu Afriki i Asiji. Péakovita pustara kaie se otima kak morje, kak se nagadja, da i jesu negda morje bile. Najpreatranefla je vu Afriki Sahara, flest put vekfla negó je sva oarevina (cesarstvo) beékoga cesara ; kam okom kreneé, niti na nebu oblaíka i kaplje defdja, niti dréva niti grma zelenoga, negó raz2aren, drobni pósek, kojim 1 ve veter poigrava, pak ga taiasa i vita kak na morju vodu, a ovakvim vitiom sapisa gustokrat vse, kaj vlovi na stezi, po céle povorke ili karavane tovnrne marhe i ljude. Ima ravno na p^skovitoj pustari tu i tam kakti zeleni ot k (inzuía) obrafléene zemlje, s kojim zviraujkom vode i zoveju se oaze; ali avun kaj je rédko, nestaje zeleni od ailne naplave péskovite peskovite. Putuje se preko punta ve od oaze do oaze tjedne i mOsece. Sad hajde po malo pogledamo vode, pak budemo onda hitro jo* jeukrat prekri-1 i 1 a ves svöt. Morje se drti vse skupa. Ako je velika voda poVHud na okolo obtoCena kopnom (suhom zamljom), onda se zove jezero (tó), prem se jezeru velikomu, vu kojem i« voda 2uhki kakti moreka, takaj veli morje Morja morake raztaline. krajine, zatoki i rukavi zovu se po susednom kopnu, po narodih susednih, svojoj naravi osobito jfarbi, po jednom éovéku, koji je ondi prvi prebrodil i opisal ga. Za vedroga neba i tifline prava je farba morju modro selena; nu preménja se s premembom araka i vode. Ima morjah (pri inzulah zahodne biti, bolje bude, da dónesete na obCinskl stroáek 10 litrov vina.« Da pak lepi éator napravimo, kapili amo 30 rn2enic, dimo volnja 300 írt« (Ovi 30 rn2euic bi i za 15 frt dimo dopelali, ali poradi sparanja obfinsko pogla-. varstvo ovak je dokonfialo, da se na\' koli dopela dimo is jako atrbnog brega\' all kad bu dopelali, neiől se je zmialil\' da je obéinsko poglavaratvo dali doli akotati iz brega, nebi niti fertal koétslo. Poglavari mudri skup a notarinlam opet drtiju aednicu i dokonCaju, da ae poradi ftparanja morajn nazaj na breg apraviti ruienice, i onda doli akotati i ne voziti.) Nadalje da napomena oatane za naveke vicekomnSevoga pohoda, iz vnra2a amo dos-vali klesara kamena, da on naj vesel dogodjaj zarete, i to nigdi drngdi nje hilo ¡prikladnefie, negó na ledu obőluake mlake, to koflta 50 frt. Za kvar, da nai obdnski bik je pojel auaedne obóine celu flumu, amo platili 50 frt Na zadnje goap. uavuöUelja Ijetoflnja plaöa 5 frt. To ae ipak ne avidjalo goap. notariu n i oatalim priwÉnikom, da tollko plaéa obdna navnéitelju. Im je to preveó, veli jedán, im on dobl JO drvenka krampirá, 5 graba. Ali birov ipak veli, da je to ne velika pUfla i tak ae vzeme vu raCune 5 frt. Evo dragi éitatelji, kak bu se negda krojile p ra vice i raénni poiagale kod akog poglavaratfa. Priredil: ^ Kerleía Iflnác. obéin- Indije) \\!ak bélih i bistrih, da le vu\'silnoj glubljími na dnu bólom péskom poaipano vjdeti najmenjde stvari, a ladja Cini ae da plava tu zraku. Ima anda morja ¿erlenoga od vnotine Cerlenih koralja po dnu, a tak opet zevsema zelena kak senokofla od vno2iue travo, • Kak povrfiina kopna (sube zemlje) tak je grbavo i dno mqrsko: ima tu gorah i vrhov i opet nisinah i ravnich. Glubljina anda nije povsud jednaka. Méri se morje olovom na vu2etu (fltriku); ali nemore olovo gliboko, pak se je po takovu ismsrilo samo dvanajst jezer atopah (éuhov) dub 1 ine. Negó po drugom putu raCuna se. da najvekfla morska glubljina te2ko pres¡2e jednu milju, tojest pfcflkoga hoda ravno dvé vure. Morje se giblje neprestanoe: a pra-vilno se vsak ib Seat vur nadima, vsaki drugih est vurah iplahne, a obedvoje ae vidi na obali, pak ae pritok aove .pilma", odtok roséka- Med obra>.nioima je potok morski od izhoda k aahodu, ter npravo morje tefe, kaj bíva od vetrov neprestance onda puhajudih. Drugi potok ide od ato-ierah proti serdini* Zvun morja sééeju kopno vode tekuóioe razHéite du2ine i jedrine, od ftuunskoga potoCiéa i t\'o morju spodobnih rékah. Najvek»a réóiua na avétu je tak zvsna Amazonska vu jntnoj Ameriki, duga vu ravnoj Hniji 500 miljah, a fliroka tak, da Veó sto milijah pred utokom vu morje nije videti druge obale, a na samu utoku razkriljena vn dva ramena ñiroka je do 12 miljah. Za Amerikom najvekád su réke vu Aziji, ista Afrika ima dvé velike, a u Europi su najvekfle vu Ruakoj carevini. Ima zvirnjakov Ijekovitih, koji ae zovu rudni, ar voda ima raztopljenih rudah : soli/ sumpora, zemlje, kovinah, osobito 2eljeza i kufra, odtud takaj imaju Ijekovítu, (za vraéenje) moé* Rudne vode izviraju tople, sbog ftesa se kupaliséa na njih zoveju toplioe. Opazilo se je, da toplice anadu biti spojenje s kojom ognjometnom gorom Vodom ae je lice zemlje puno preobrasílo i jol se preobra2ava neprestanoe Za példu vu Dalmaci\|i vidi se pod morjem podrtiuah od zidinah, koje su negda bile na kopnu, protivno vara^i negda izker morja, kak Adrija i Ravena vu ItaHji» vesda su od merja daleko- Morje zna obalu odrabili i opet napljuskati péska za pune i fliroke obale. Kaj 6niju réke, znaju najbolje oni, koji poleg 2ivi\|u> Nekoje noae i péska, i takove poplavom pustoáe zemlju, a nekoje opet mulj, samu rodica zemlju, \' poplavom Cine zemlju plodnn, da na njoj raste vse, kakti samo od sebe. Noaíju réke nekoje i zlata zrnata. (Drngi put dalje.) KAJ JE NOVOGA? Viher vu Becu. * Vu BeCu bésnil je 7, juniufla takov viher a tuóom, kakvoga ae ni oajatareSi Ijudi neamidljavaja, a koj je ne samo. poéin 1 • •gromni kvar, ved su ialibcie i dvé osobe izgubile ftlvot, a velika vno2ioa Ijudib je ranjeno. Toődo ob tri fertalja na 1 vor va jotro, pokehdob su se oad varaáom uadvili silni érni oblaki, «apoéela je padati toéa os strahovltc bédnjeaje vihra (olaje). Céla ka- taatrofa (neireda) trajala je kontaj 15 5aov, ali je varaia gotovo preobraaila. Po méatih éinllo se je, kakti da fce je pripetila eksplozija i da je doilo do bitke. Va vsih varaflklh kotarov raabiti su (potril aa) na vaih kiftah obloki na straai, s kojpedal led ; a poleg toga opal je vec morfc sa itéaah. Vrti, javni naaadl, drvóredi I parki (vrti za flotan je) tak sa polamanl, da je naj-vekla lalost samo Ib 1 pogledati, valice i ceste pokrite sa zeleaifli llstjem i potrganim avrijem (granjeni). Ovétja je npravo nettalo, grmje vu letalildih je zamoljeno Voda je s tufiom poplavlla vnogo podzemnih stanov, rasrovala 1 zateknala kanale ter je vnogo Ijadíh va smrtnoj pogibelji. Beabrojne vtica, golubi, kosi, drozdi, vrabci ltd. na iere^e su popadali mrtvl. Po valicah legal- led tak viaoko kak anóg vu zimi, pak aa ga moral! na kolih od-va2«ti. Promet je vaigdi zapel. * Vau noé bebo se je oblaCÜQ a va jatro se je porodil silen viher i grmljavicom i bliskavieom. Olaja je doftla ed aevero-zahoda proti jaga-izhoda. Gasta toda padala je 15 minat va debljinl orehov i malih jajee ter je vse zmlatila. Za taéom po ela le padati prava ploba. O pojedinkoatih javljaja: Va cesarskoj palaói razbito je 600 oblokov na tretji i dragi koadigaaciji. Na Franjinom pijaca vu ceasrakom dvora led je letal prek jeden iah visoko. Obloki aa atanovih cesara, ceaarioe i oadvojvodkinje átefani\|e vai aa polnpani. Va paókom vrta afondan! in vai casadl, a drévje malo aé prez Uata* Na palafii erchercoga AlbrechU nije oatal niti j^a oblok céü. Taiijanako pokliaaratvo jako je izkvarjeao. Vnoge vulice Uk «a podpane a razbitim ateglom, da ae aemre niti ouud hoditi, . w , ; f. Jako je atreva i gradaka véénica, na kojoj au aamo ou» obloki ostali céli, koji aa providjeni brudenim glaftom. Nadalje au zoatno akvarjenl: ratno miniataratvo, konaer-vatorlj, Hotel Imperial, polidja, vae palaée na Sottenringn, damfmelin Romana Uhla, gde je razbito vifte od 4000 oblokov, — posta, carinara i kasarne, < _ f » Na TerezUnoraa ima préko 1000 raa-bitih oblokov. Bpodobno ae je dogodilo i V8em banhofom. Osobito atraino haral je led vu okoliei ubóeg javnog dpitala, gde je vnogo kvara. Telegraflékl i telefonaki droti na vaogih méatih aa pretrgnjenl. Va vaogih «kolah nije bilo predavauja, ar aa obloki polapr^ i v aa déca ni doále va flkola. Vu Pratera vabilo je drtvor koje je viher izkorenil, nepoznatoga éovéka, koj ai je preizkal pomoé pod avrtjem. Na dvarcen bergovam pijaoa vabijea je na avom ataja-liita fijaker WíJhrer od padajaóega leda. Naflli au ga mrtvoga na sedalu. Drnttvo za oalobadjanje imalo je pane rnke posta fe^ je vifle od atetlae morale prenettl va at#^ove. Na Biemerinftkom aoldaékom ve2balUk!a ▼eibale sa Be dvé bateri)e kanonirov. Viher je ib zatekel a vai ae konji akorom poplajlili od padajuéeg leda ter aa poéell beíati. Tak je nvstalo veliko méflanje kak va kakvom ta-boru. Konji ga belaü za kanoai (étukl), zhU till jahaOe i prevozili vnogo oaobah. Dva ofi^iri i dva momki aa te2ko ranjeni, 10 momkov malo le2eée ranjénl. Neznato oslo-djenta neznc. ae ni broja. Kvsrni aa hiíevlaatnlkl. Viher nije aamo béauil vu Bein, veó \' tu njegvoj daleflojoj ököllel na miije daleko-Célokupnl u* kvar jofl nemre ni pregledatl, niü preceniti. Novo mlnlotirttvo. ■7 Minister presad dr. Wekerle i avi drngi miniatri in ue abog civilne ienitbe zahvalili nad aluíbom, ali je Njegovo Veliínnatvo opet dra. Wekerlea imennval aa prezeia, koj je opet novo miniataratvo imenavati dal. I. raedjn bivflih miniitrah niaa oetali: grof Caáky, grof Bethlen i Tissa Lajos. Neogoda blflkupa. Ősnadaki biflkup Deaaewffy, koji je putoval vo lastovitih koóijah po Banatn, da deli av, firmu, prebitil ae je nekoj dau »u graba ter ai zkljuéil deana noga. Zaradi toga moral je hilkup patovanje prekinoti i poivati avo-jega poaveüenog biiknpa Németh«, da ga zarnéni. Francuskl generali. Koncem aprila 1894. ljeta franceskl se je generiilitet sastajal od jednog maréala (Oonroberf)\' 8 divizijska generala va dispo-zielji, 108 «ktivna divizijska generala, 208 aktlvnih brigadskih generalah, 66 dlvizionarah i 80 brigadirah vu rezwrvi i 75 divíaionaiah i 170 brigadirah va neaktivnom ilanja, — anda vu vaem od 695 generalah. Fo vrati oroftja divitijaki generali pripadaja : pjefactvu 45, konjaaiétva 28. kaooairstva 20, gnniji 11, glavnom itopa 8, iaadarmeriji 1, — brigadski generali: pjeSaétvu 100, konjaniCtva 44, kanonirstva 89, geniji 20 iandarmeriji 5. Zoljezniöka nesreöa- íz Koloflvara javljaju :¿eljezniéki oaobni eng ziéel je med Koloivarona i Abatridom ii traCuicah (flinjah), pri éem je 5 oaoba tt2ko, a 25 lebko ranjeno. Cim ae je zaCulo za neareéu vu Koloflvara, odmah au trdilt, da an Bomunji podrovali traCnice i skrivili neareéu. 14.400 vkradjenih jajec. Tergovec M. Medak va Beéu, koji trgnje s jajei, dobil je 25 majufla aviso, da pollje na orsaéka ieljeznlcn po stiglih 10 kldtih jajec, va vrédnoiti od 850 forinti. Aviso je firml negdo vkral i joñ iatoga dneva b\| foJifluim podpisom predal teljeznloi, gde je i dignal jajea. Firma je raspisala nagradu onomu, koji joj odkrije krivee. Kada tu novinoprezfltamparsklhfelingah? O tom pileju novine „Hamburger Oorr." aledeée: ,Novine prez itamparskih fallngah 1. Kad je pisec prez falinge napisal délo; 2. Kad je dobro délo napisal ¿itljivo; • 8. Kad je alagar va vse predela avojega ormara slotil prava alova; 4. Kad je iz togaormara vzel prava alova ; 5. Ova slova pravilno slotil; 6. Korektor korekturu dobro ¿ital; 7. S\'agar prvu korektaru dobro iipravil; 8. Korektor draga korektara pravilno obavil; 9. Blagar droga korekta dobro izpravil; 10. Beviaija valjano obavljena ¡ 11. Kad se avia tlm ljadem dadovoljno vremena za to > 12. Kad se jo vnogo toga sjedlni vn pri log atvari. A pokehdob je za veliki arkuflvu oamini tréba 50 do 55 jezer, onda se ove ave po-voljne okolnosti moraju pri novina od jednog arkafla opetovati 50 do 55 jeser pat. Prlznai bade vsaki, da to tad nije lehko. < ^ Hovl razlog samoubojatvu Va jednom mestu prepovédaJa je 2ena mnía, da nesme pniiti. Oí si je to prijel gllboko va arce, pak je Ijepo skoCil vu vodu i vtopil se. — Ovo nek ala Ai za navnk na-dim 2enam : ueka svojim mu2om dopuatij» i kaj vite, negó li samo pusiti, ar bl dragaé moglo biti pogibelji. — Va pamet, Éene 1 Kak bude izgledal ovét poolje 100 Ijeta- í VuOenjak Charles Biche Izdal je nerdav-nja jodno delo/ vu kojem se veil, da bnde poalje 100 Ijet vn Europi 799 milijuna Ijndih, va Atiji 1000 vu Afriki i Ameriki 685 a vu Anatraliji 80 milijnnah duflah. Od vslh orsagov na avétu Ida aamo Baaija, Kina i »amerlíke sjedinjene dr2ave velikoj budnénosti na anaret, ter dok bnde va Nje-mafikoj (Prazkoj) 1993 Ijeta 115 milljuna, vu Fraocezkoj 50 milijunah duda, bnde ib va Baeiji 840 mllijana. Biatra voda s daika teée, Joá na melin prav doteée t Bibe plajn vn vode, Jofl va mrefie dohodé. I ti ftivi va nfanja, Bog je atalen\'v obeéenju ; Kaj je koma aadjeno Hoée biti spanjeno. D. T. <$ekaj na kratek cos. sLU \\ Naravaki. Otee: »Draga kéerka\' ti moral pojti za barnna Oalida, ar znal, da aam jako vnogo zadu2en-- Kéi: Ali, japek, on je 49 Ijet atar, a ja pak 19 Ijet.* Otee: ,Prav abog toga moras ae pofla-riti, ar drugaé bu on atareflt.* Dobre íepne I aténe vure za fal céne motf dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vn Cakovcu (Pijac, Öparkasaa). Pri njem ae uaimljeju vure takaj za popravek za fal céua. Dobro znamenje. Gospon : »Jeli se povrnnl alnh gospon oten ?" Frajlioa: „Je dakak, viera je moral zateknnti vuha, ktd aam polola popévati." » Sparaoje. „Gospon kaaér, kaj se plaóa za atajaée meato na galeriji ?< „Ravno jedno korunn." „Znam, kad ae atoji na dvö noge. Negó kaj bi platil, ako bi atal na jednoj nogi?" Brativost vu tugi, Zakaj ardee I takve 2uhke* Proaim tebe, terpii mnke ? V dnevn jeai turobno, V noél apifl nepokojno. Vaa veselja i van radoat PreobraCaé ti na ialoat: NiCeaa neprepuati», Va éem ae neialoatii: Varu Bvaku, i hip vaaki Zaloat draga tebe trapi: Ali Cujefl, ali apü, Va taloati vae atoplá. Poterplenje imaj malo, Joi kaj Aeljii, huí imalo ; OI kak lehka je talost, Za kom dojde pak radoat. Gleaaj- ptiCe v zraku letéaó, Jelene po gorah ietéaC, Vendar dojda k jagarom, Ki nje otreZu za gorom. Zaletel se- GoBt: „Goapon krémar, ov zsjec nije oaobito friiok, ar ^ma meso veé arnrdi.* KrCmar: „Nije moguée goapodin, ar mi amo ja vCera zaklali." Jenkrat je tiral mesar dva volé, ajeden ga mimo idnéi áaljivec zapital: Kam idete vi tri ?- Mesar mu je odgovoril: „Mimo Cetrtoga". Priznal. Franoek: Draga mamika. Ti morad lati moje hlaCe bolje izprafliti I skefati, ar goepon navniitelj navék ae gati od velikoga praha, kad me god bije. Friredil; Gl&d Fereno». DomaCi avetek. Profeaor: „No Mika, zakaj oiai doáel denes va ékola? Miáka: „Imeli smo domatí avetek.8 Profeaor: „Pak kakü avetek ate imeli ?" Miflka: „Smo svinje klali." Star Clovek. Doktor; „To vam predatavljam goapoo profesor nsjstireflega íloveka z nslega varala, Oo jim Je ve<! atar 80 let, pak jim je navek jaki i zdrav, kak riba tu vodl." Profesor: „Ahí to nam d¡ Cada, ako njegvo meso dolo Btojl. u /. Pri ñoflUru. Gospon: „Poglednite gospon majster, kakvu nistailju mi ate napravili; potplattau kak novi a oglavi so veé are okolo zdrapaui.« Oofitar: „Aba I veé vidim ; drugoé jim denem slabele potplate". Prevolike ciirae: Gospou : „Ja nesnam, kaj je to ? vOera mi sa bile éiime premale, denes mi au pak prevelike ? I" Dekla : Ah, kaj neznaju, da im sera snoOka noge oprala. j Prepoved. Otec: „ Joiek ! doues se uesme» iti ko-dati, velU da te Crevo boli," Jotek : „Ali japa I to nikaj neikodi, znam na hrbtu plavsti." , \' - > \' Iz »kole. Strie: „No deCko, ali si avûjira navu-teljom ladovoljen ?" Ivek : „Ah kaj bi bil sidovoljen ; nikaj r> ueznaju navuCltelj. Navek oni menespiUvajo, denea bu me idôe pitali; Ito je Atneriku oséel ?* Priposlal : Stlmecz Gyura. gorati. Tojest platl, gdo si hoée iivot os!-gurati, po lelu vekéu ili menjéu svotu i to poleg toga, kak je gdo star \'i kak svoto hofe da dobl, pak ako bi vnmrl, herbom imeouto drnttvo zplati odu svotu, ns koju je bi> isti osiguren, Ili sko dolin oa p. 16—20 U»ah, njemu^ daju isto svoto vn ruke. Tak je moói livot iensksh i decah osigurati. Ovo drufctvo ima svoje glavno opravniétvo vu Buda-ppfltu. Lom Buda 9-ga juniaêa 1894 21 6H 10 50 2Q / Nyilttér/ Egészsel/em, mintázott Foulárdok&t (mintegy 450 különböző fajban) méterenként 75 krtól 8 Irt 65 krig, valamint fekete, fehér és asines »elyemssöveleke 45 krtól 11 írt 65 krig azállit — alma, kocikáa, csikós, virágos, damaazolt minőségben (mintegy 240 féle dispoftilió óh 2000 külön-bözöazin a Arnyalatban) azállit póatabér éa vám mentesen a privátmegrendelők lakására Henneberg G. (oa. kir. udvari siállitó) selyemgy&ra Zürichben. Minták póetaforrinlóval küldetnek. Svájc zba oslmzett levelekre 10 kroa és levelező lapokra 5 kroe bélyeg ragasztandó. Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal le-lelőaéget a »The Gresham« Pr »The Gresham» zvanom london-skom drnltvn (vn Cakovcu je upravniőtvo pri Grattera staennaru), je moOi iivot osi- Cena zitka. —■ Gabona árak. Hirdetések. 1 m-.mázsa. 1 ra.-cent. frt kr. Buza PSenica 6 - Zab Zob 6 — Rozs Hri 4 60 Kukorícza ó Kuruza stari 6- . S aj e no1 Árpa JeCmen 5- Fehér bab Grah beli 5 - . Sárga » » iuti 4.— Vegyes » » zmédan 4.- VASÚTI MENETREND 4 C8AKTOUHYAiV. Indul Nspnuks I Gyors-pást- «• veg je.voiut Kdnlxsa i elé Heggel 4 39 gyorsv » Délben 11 39 M > Éjjel Heggel 10 07 poslav. » 5 52 vegyesv. Pragerhof felé Reggel 6 06 poetav. > Délután 4 16 . s * Éjjel 1 17 gyorsv. Zágráb felé Reggel 6 60 vegyesv. I > Délután 4 20 ■ Varazsdig EsU 10 17 > ■ Délben 11 44 * Bobára Reggel 6 06 > Egeraxegre DéluUn \' .4 28 * RrláaalW Kanizaa felöl Heggel 5 51 poHtav. ff Délután 4 01 n m Éjjel 1 14 gyorav. » Este 9 82 vegyesv. Pragerhof felöl Reggel 4 86 gyorsv. • Délben 11 29 posUv. > Éjjel 9 65 • Varazsdról Reggel 4 22 vegyesv. » Délután 8 50 ■ Zágrábból Délelőtt 11 17 • Este 9 80 • Egersiegröl Délelőtt 8 62 •» Bobáról Este 9 42 ■ ODQOVOKNI UBEDNIK MARQITAI JOZ8EF Glavni auredoik GLÁD FERENÜZ 1992. tk. 1894. v Arveréai hirdetményi kivonat, A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy 8teinaner András végrehaj Utónak, Versit« Márton végrehajtást szenvedett elleni 100 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végre-hajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvény szék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lévő VI. hegykerületi 442. tk. 1584. hrez. a. ingatlanra 825 frt» ós ogyanftt 1887\|b lirsz. a. ingatlanra 768 frt. becsárban az árverést ezennel megállapított kikiáltáai árban elrendelte és hogy a fentebb megjelöli ingatlan az 1894. éti julhu hó iQ hu i. «. 10 ónkor a VI. hegykerüUti község blróházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in-gstlan beesárának 10\|,-4t készpénzben vagy az 1881 : LX. t. c. <4t. § ában jelzett árfolyammal számitett és az 1881. évi november bO 1-én 8888. sz. a kelt Igazság-Ügy miniszteri rendelet 8 §.ában kijelölt Ovadékképes értékpapirban a kiküldött kezéhez letenni, avsgy az 1881 : 60. t. ez. .170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni, v K<r. jbiróság, mint tlkyibatóeág. Csáktornyán, 1894. évi április hó 27 én. 640 l—1 266. szám v. 1894 Árverési hirdetmény« Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. éri LX. t.-cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi; hogy a perlaki kir. járásbíróság 1892; évi 4804\|p9. számú végzése követ keztében dr. Rothschild Samn n.-kanizsai ügyvéd álUl képviselt Siffer Vtissos fia n.-kanizsai czég javára Beck szül. SpiU«r Lioa alsó-domborui lakos ellen 68 frt 28 kr. s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt a 686 frt 60 krra becsült tekussul felszereléssel, külöuféle szobabútor, szik vízgép készülékekkel ós 120 drb. czinknpakon szikvlsüvégből álló ingóságok iryilváuos árverésen elsdstask. Mely árverésnek a perlaki kir. jbiróság 2170/1894. sz. végzése folytán 08 frt 28 kr. tőkekövetelés, ennek 1893. évi ssepUmber hó 19. napjától járó 6/« kamaUi és pedig összesen 41 frt 96 krban bíróilag már megállapított költségek erejéig Alsó-Dembo-rnn alperes lakásán leendó eszközlésére 1894. évi június hó 26. napjának. délelőtt 8 órája batáridőül kitdxetik é* ahhoz a venui uU-dékoiók oly megj egy xéssel hivatunk meg, hogy az érintett Ingóságok 11 1881. évi JiX. t.-c. 107. és 108. § a értelmében késapéua fiaeiéa mellett a legtöbbet ígérőnek beceáron alul is elfognak adatni. Kelt Perlakon, 1894. évi jajjina hó U-fti 688 l-l Stern Frigye?, kir. jbiróaági végrehajtó. KOTZÓ PÁL GÉPÉSZMÉRNÖK Iiii\|iriJlllM HL sík alatt »NEMZETI ÚJSÁG" ősim alatt junlus 17 én Budapestet) uj politikai napilap ind tókimondásaal harosolni nemied érdekekért. A meg, mely, miat a nemseti párt hivatalos lapja, Ossjute siókimondAsaal harosolni íog a jelenlegi kormányrendsser ellen és becsületesen fog küxdeni a t < AjAnl 2 •/„ 3. 8«/, és 4 lóarejü SZflfiES CSÉPLÖkÉSZÖLETEKET továbbá 4, 5, 6, 8, 10 és 18 Iderejti sip.es gőzös éplCk őszi eteket, boMxu sxalmarAxókkal, alsó atelelővel és rendkívül nagy leldlatü rostákkal, Arpahéjaaóval és V A laa» t óheagejrrel. 4a ntofutéaa M eredeti azalmafütő fiÓZMOZdONYOKAT 1 Mh TovAbbA R. QARRET & SONS felülmúlhatatlan 40 \\ tüzelőanyag megtakarító. Y §ompoaad gőzmoigonyokat \'egjobbnak elismert brandtfordl önműködő amerikai ké^fcotó i^ratögópeket. Eredeti amerikai íón<tnyftjiöit 1 vagy 2 ló befogá-sAra alkalmasható kombinált rúddal. Sorvetó és özórvavetö gépeket éa mindennemű egyéb ktaefcb gadasAg\| gépeket. Jutányu árak I — Kodvetó feltételek 1 627 6—6 u - \' i . . üh .................ajj ~ Xfluriaj éa paM aienrsdóknak waintl a legtágabb körökben ■srysy.Pala-liy.llsr •laeveai« alatt dloaárflsc iajnereteeaé váU Vinci. Oaptiei ecmp. ^jánlólag leayon emlákesetbe hoava. Kcon nipaierfl háaiaaer 20 óta, mint WgraagfaJuAóbb mm mindnrájak hogy fájdalomcsillapító bedörisölfa iameretea miudn által, a kik Woálták Igen kedveltetik, úgy további küJdnö« ^áaláaia. nem w.uL OtmM 40 kr 70 kr. thi 1 f. 90 krnyl áron a legtöbb ¿>ógy»wr riÍMtnvMti telelóa sserkesxtőle Qünther Antal dr„ helyetles »»erkesstöje „nemien UJSag Szeredal Leo, a kiket a magyar sajtó legkipróbáltabb, legkiválóbb munkásai támogatnak. A FVamvpti lliuáirtt e\'öre is felhívja a kftxönség ügyeimét kitünrt veaércxikkeire, „ivoui&cu melyeket többek kóxt Apponyi Albert gróf, Horánazjcy Nándor, Kováoa Albert, Hódosay Imre, Bartha Miklós,\'Boglár Ferenci, Benedek Elek, Hook János, Aosády Ignács dr. stb. írnak. Ugyanil\'y kiváló erök «»erkeaatik a IVomvaií \'«iudon egyes rovatát. Mindjárt, ax első nxámban SC szonzá- »"Omaőll UJStíg cziós regény köxlósét kedi meg a IVamvati IJlaáir" mely nagy súlyt fog fektetni arra.bogy gyorsan és megbishatósn, „ívuillteil ^elfogulatlanul informálja a köiönséget. BöveD fog foglalkoxni a Nomvati lliudír\'» ft vidéki élettel, adni fog bö közgazdasági rovatot, mely „ívcmztni UJ»Hg hassnoH tájékoatafója éa tanácsadója leai minden Ötletembernek és gaxdának. Less a Ispnak állandó divatrovuta, kitűnően sxerkesxtett egészségügyi és jogügyi rovata. A sxerkesxtói Usenetek rovatában díjtalanul és axonnal ad felvilágotilást a IVpmvoli ITiaát»u minden olvasójának, minden kórdónben. A lapnak az ország „rneiuztui UJBHg minden legkisebb helyén van levelezője, de a mellett külön levelezőket tart a vlláp mindeu nagy városában, ugy, hogy a ,,Nemzeti Újság" a leggyorsabban ós legmegbishatóbban fog köxölhetni minden hirt. A ív , ITiHiiír\'4 a koi-m&ny tulkap&oalnak szigora ellenöi\'e, s a „llUIIIZUII UJSHg magyar nép szabadságnak hü szószólója, az igazi egyenlőségnek lelkes harozosa lesz. A -b »INEMZKTÍ rJ8Á<a« egyúttal a legolcsóbb napilap U aa- ELÖFIZETÉSI ÁRAK: •f^aa évr®......U írt - kr. fél ivre ...... » fr» - kr negyed ivr» egy hén»prn M írt AO kr. i rn so kr. Egyeeszám ára B.-Peaten 4 kr,. vidéken 6 kr. — Kapható mlndun hirl^pelráusitónél, Most belépő elöflxeiők junius 17-éiól juliu«. t óig, tehát egy fálhónapon át Éír ingyen ~mm kapják a lapot. mutaiványHsámokat kÓH«ségesen küld a kiadóhivatal. „NEMZETI UJSAG" azerkesztósége Budapest, Petőfi ntoza 16 (ax Andrisay-ut é« Potőfi utrx» sarkán.) „NEMZETI UJSAG kiadóhivatala Budapest, VI. kor., nagymező-utoza 26. 639 1-8 fj OXX * aXXX^J* JUKX A Jv^ IM. M JKJ* M> M.JK A MM. MM. TkM JkJK\\ \| Afundehiúrgjah nagy vála$ziékban. \| órás és ékszerész j^j Csáktornyán, főtér, az uj takarékpénztári épületben. Ajánlja dúsan felszerelt NYájexi KMe«»ónt-. aranya ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszköxlttm. a 1 a t a. ap OIcmó arak me Heti Nyomatütt Fiscbel Fülöp laptulajdonoanál Csák tornyán. XI. évfolyam. i. l-^m.i. . i mi ■ 11 \| -g ÜMrk«atövel 4xUk«»nl lv»t mIm-4«ua»p 11 «■ IS ór» kt»ött — A lap smUmzí riastai voaatksaé ■(»a«« kftsUminy Hargitai Jóamí iMkwUI M?4I kSMsadl. Kiadóhivatal i ! •» -PalSp k0njr7k«rMk<lÍM. ^tttfWl^MdOk u •MfluU»! dijak T-V UiHfUttk jiUijiMi uiiitUimJí. Csak tornya, 1894 junius 24-én 25. szám MAGYAR és RORVAT HTKLTKM U6JN1RÍ TAftSADAUIf, lSMERgTTKRJgSZTŐ SZÍPIRűDAUI lífTUAP. __WÍ^J^lenlk Ueteublnt fgys^rt vmárnsp. • Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezeti, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi tukarékpéiizt.ir« aat. hivatalos közlönye, Mft&aetásá árafcri Kgéax évre . . . . 4 frt Fél évre .... II frt Negyed érre . . ■. 1 frt Egyes azátn 10 kr. _____ , i HlriM» at% «UbgUiaiaa» i Saáapwtm: A. T. «• Xokstrfa S. UWL irad. B4«W«I Sokaid H., D«k« ML, Oyyalfe JL, l)»nbe O. L. ¿4 tirsiaU U Hn4L Hiflnbon: tíUm U. .,> Nytitlfr pttUcm 10 kr. -1 .U. .11 -t&e Polgári leftny-iskolánk. Még néhány nap van hátra a tanévből, bevégződnek iskoláink mindénikében a köz vizsgálatok s azután az ifjúság elszéled, hogy a nyári szünidőben kipihenje fáradalmait a erőt gyűjtsön a további munkál kodásra. Különösen a szülök tekintenek várakozással, aggódó reménynyel a tanév vége elé, mert a közvizsgálatok és azok eredménye mutatja meg leginkább, hogy milyen sikerrel végezték gyermekeik tanulmányaikat s mi\'y mértékben kamatozott azon áldozat, melyet az ifjú nemzedék nevelésére fordítottak. . v -¡¡l Az iskolák szellemének befolyását a serdülő ifjúság lelkületére nem akarjuk kiemelni ezúttal, tisztában van azzal ma minden, csak\' némileg is müveit egyén s e tekintetben városunk közönsége nem csak nyugodt, de büszke is lehet, mert iskoláink a nemzeti szellem és törekvések valódi csarnokai, hol a különböző tudományok mellett a hazafias érzület is beollatik a növendékek fogékony lelkébe Magáról az eredményről, mely a szorosan vett tanítás körül éretett el, nem kívánunk szólni, de a tárgy és az idő épen alkalmas arra. hogy megemlékezzünk pár szóval arról az égelő szükségről, melynek leánynevelés a neve. Nem tagadiuk, hogy kitűnő 6 osztályú elemi leányiskolánk van, mely az általános népoktatási követelményeknek mindenben megfelel, de a mai világban a nőnek nem elégségesek azok az ismeretek, melyeket az elemi népiskola nyújt. Nem elégségesek pedig egyrészt társadalmi okok miatt, másrészt pedig azórt, mivel a nőknek megengedett bizonyos kenyérkereseti ágak kvalifikációhoz vannak kötve Csáktornyán égető szükség van polgári leányiskolára 1 Évek multak tervezgptéssel, igérelekkel ; ugy látszott, hogf a, tervezgetéseket és Ígéreteket az évek teljesen bemohosilják, a midőn maga a minisztérium — talán akaratlanul is — figyelmessé tette a csáktor\' nyai szülőket arra, hogV már jó volna valamit komolyan is tenni-i polgári leányiskola érdekében. Egyszerre 12 leánynak tagadta meg a csáktornyai polgári fiu iskolánál a magánvizsgálatok letevését. Ez az eljárás semmit mást nem jelenthet, mint t a hol egyszerre 12 leánygyermek óhajt az első osztályból tenni magánvizsgálatot, ott van még kétszer 12 olyan szegényebb sorsú leánygyermek, a ki szívesen megszerezné magának a szükséges ismereteket és örömmel tenné le a vizsgálatokat, ha volna anyagi ereje hozzá. Csak elismeréssel adózhatunk várme gyénk kir. tanfelügyelőjének, a ki Csák A Jtmktf\'ürgiiji Ketten szerettek. Kezeit az ég (elé emelve, könnyező szemekkel, kétségbeeséstol remegő hangos osak annyit tudott utána kiáltani: — Verjen meg ax Isten. AiutAn utat tört magénak a tömegben, a oda akart roakadni a templom előtt Alló disxfo-gt elé, melyre mezőhollósi Fehér Lásaló huszárfőhadnagy kifogástalan kőnynyedaéggel aegitette fel a feleségét, kinek az imént eskUdt örök hűseget. Durva bérszolga rántotta ▼issia s gondoskodott róla, hogy nagyobb botrány ne történjék. Nem is történt. Mire a szegény, reszkető leány magához tért, már a nászklaéret utolsó koosfja is elrobogott a nélkül. hogy ott osak valaki is észrevette volna. Betámolygott a templom oltárához, imára kulcsolt kezekkel roskadt a lépcsőkre s ott iamé-telgeite egyre. — Verjen meg as latén. Mesöhollösi Fehér Láaxló meghallotta szt sz átkot s meg 1« rendtilt tőle egy pillanatra. A másikban már édes szavakat suttogott, menynyei boldogságot igért annak az assionynak, a ki wak a »ért nem csalódott benne, mert alig tls peres ót* as övé. Mohó szamekke!» lángoló aroz- Oital, feszült figyelemmel leste minden szsvát a gyermekasazony s túláradó benső örömmel sugts vissza : — Boldog, nagyon boldog vagyok édea Laczi* A főhadnagy elégülten mosolygott. Bizonyos ; volt hite, hogy Felesége egy szót aem hallott \| annak a szerencsétlen leánynak kétségbeesett átkoxódáaából, a kinek voltaképen nincs is oka kétségbeesni, hiszen gavallér módon gondoskodik róla, s ezentúl még többet is teáz érdekében, csak épen a nevét nem adhatja oda gyermekük\' nek. De mire való volna is ax ? Ifty jobbán jár a gyermek, hiszen ha nevet ad neki, pénzt alig ha adhatott volna* már pedig hangzatos névvel a hunyó század végén nem lihet gyermeket nevelni. Astán az anyját, ugyia megunta már. Gyakran terhére volt naiv hitével, mély imádatával, végtelen gyöngédaégével, ellenmondást nem ismerő engedelmességével, s talán nem is szerette soha igazán. Házasságot is csak akkor igért neki, mikor elöazör a szeme közé nevetett az a gögiaaslö, angyalarcxu szöezke gyermek. De hát ki ne Ígérne eget-földet ilyen pillanatban, a kinek azive van, vagy osak valaha la volt? Szánalmasan nevetséges volna egy gyermeket a ki az övé, a kit szeret, egy meggondolatlan Ígéret, egy elhamarkodott eskü semmikép sem kötelesö betartásáért a nélkülözések össze« keserűségének martalékul dobni, holott házaaság révén olyan vagyont biztosíthat neki, melynek fénye megsemmisíti a származás homályát. Ez osak világos? No peraae, hogy aa 1 llolnap beszélni fog Margittal a mindent megmagysrás neki. Margit szokásához hiven löltétlenöl el lógja hinni mindet, szavát. tornya város több szülőjének ujabb felkérésére és az iekoIáSrék bQzgó kezdemé nyezésére az általa évek óta melegen ápolt Ügyet, a megvalósítás felé terelni elősegítette az által, hogy e hó 2l.én tartott iskolaszéki ülésen személyesen tárgyalta meg a; polgári leányiskola felállításának körülményeit. \\ Az iskolaszék haladéktalanul megkeresést intéz a váron! képviselő-testülethez, honnan a teljes indokolással ellátandó s miniszter úrhoz intézendő kérvény a kir. tanfelügyelőséghez küldetik be további intézkedés czéljából. . i: v A kir. tanfelügyelő és iskolaszék ár deklŐdése, nemkülönben az itteui társadalom közfelfogásában egy közös óhajtássá érlelődött ügynek rendkivüli fontossága egyaránt engedik remélnünk, hogy Csáktornya város leány oktatásának ügye már legközelebb jövőben u\| éa virágzó korszaknak néz eléje 1 Egészségügy. A közsápi és körorvosok országos egyesület n-etícziöt intézett a képviselőházhoz és a \'¿¿rendiháshoz, hogy a közegészségügy, különösen pedig a községi éa kör- Exek as alakoskodások csak látszólag nyugtatták meg. Nem titkolhatta önmaga előtt, hogy násxlakomáján többet foglalkozik a lánnyal, mint a feleségével. Teréz figyelmeztette is egyszer. — Nagyon azórakozott vagy. — Nem szórakozott, hanem osak elfogult, a mi helyzetemben nagyon természetes, hiszen szeretlek. Teréz hálásan mosolygott a aem is aeM, mennyire untatta férjét a figyelmeztetésével. Hitt neki, hogy annál nagyobb leg^tn a oaalédáaa.. A főbadn .jy mA-map csakugyan fölkeres* Margitot. Elmv. sotta, üogy boldogialan, nem axe-reti a (eleségét, s m^ Isten tudja, mi mindent el nem badart volna á mentségére, ha Margit izgatottan fel nem kiált: — 8em Öt, sara engem, hát kit saeretes te elvetemült eseber. Megcsaltál engem, megcsaltad a feleségedet, moit az Ö pénzével akarod megfizetni t;* in szerelmemet I Ex matatja, hogy minő nyomorait vagy. — De Margit, lásd be, ha valaha szerettél... — i -zudsx ) Nem, soha nem szerettelek a most met,« -tlek, meggyűlöllek. — Ma nsgyou ideges vagy gyermekem, majd ha lsasillapultál- visszajövök. Elment. Magára hagyta bánatával, kétségbeesésével. Margit nem aa a nö volt, hogy hitt és szeretett, a mégis mily nsgy volt as ö katasztrófája. Gyorsan határozott. mert nem tudott, mert orvosi intézmény mielőbb államositUssék. A peticziót, melyet aláírások végett elébb országszerte köröztek, valószínűleg a köze lebbi napokban teszik az országház asztalára. A mozgalom feltétlenül helyeslésre méltó; mert ax egészségügy manapság meglehess gyenge lábon áll a a községi éa körorvosi intézmény csak olyan, hogy épen van, de nem sok hasson háramlik belőle a községek közegósasógtlgyére. Az államosítással egyidejűleg reformálandó, csélirányosan és okszerűen rendezendő lemie azon intézmény. Manapság még igen kevéa községi és körorvoei állás van rendszeresítve a ezek is oly silányan vannak javadalmazva, hogy alig vállalkozik rá pályázó, vagy ha akad is orvos, a ki egy 4— 600 frt javadalmazással Járó állást «1 foglal valamelyik községben, nem igen erőlteti meg magát, hogy a közegészségügy érdekében szükséges intézkedéseket lelkiismeretet: pontossággal foganatosítsa. Csak akkor megy, ha hívják, s csak oda megy a hova hívják. Ez pedig nem elég az üdvösségre. A községi és körorvosoknak a köz egészségügyi törvényeket, az ez ügyben időnként kibocsátott Miniszteri rendeleteket folytonosan éber figyelemmel kell som előtt tartani a a községeket nem csak akkor kellene meglátogatni, a mikor baj van s a mikor hívják az orvoat, hanem a bajt megelőzőleg mentül gyakrabban s elkezdve az orvosi vizsgálódást a határosé J®n, ki kellene terjeszteni a figyelmet minden közegészségügyi tényezőre s a tapasztalt mulasztások, hiányok nyomban bejelen tendők lennének a hatóságnak. így lehetne a megrongált közegészségi állapotot javítani. De mostanság melyik községi vagy körorvosunknak jut eszébe községeit sorba járni, a lakásokat házrél-házra nézni, nin csenek-e tutyömve, nem egészségtelenekbe, szellőztetik-e rendesen? Melyik orvos ad utasításokat a községi elöljáróságoknak a felmerülő egyes esetekben, hogy mihez tartsák magukat? Vagy ha éppen van is elvétve egy-két eset, ki ellenőrzi az orvosi utasítások végrehajtását? nem volt ideje soka gondolkomi. A csalódás Íyötrelmei megedzettók, anya léidre is mag lu ott válni gyermekétől Mikor a főhadnagy hasatért, s a felesége szobájába lépett, arcába futott a vér. Teréz ölében tartotta Margit gyermekét s árosát eltakarva zokogott. Éssre sem vette férje érkezését. Lábainál egy levél bevert, melyet lopva emeli iel, a főhadnagy éa mohón olvasta át. Assionyom I Meg kell vallnom az ön szerelméért. Nevelje fel férje anyátlan gyermekét. Imád-kosni fogok önökért. Legyenek boldogok I Margit. A mint a végére érve s látta, hogy Teréz, a flnrermekasssony, könnyein át mosolyogva gyöngéden csókolja meg a leányát, lábaihoz térdelt, átölelte mindkettőjüket, resskető bangón kérdé : — Térés, egyetlen örök sserelmem, meg tudsz-e nekem boosájlani ? As asaxooy letörlé könnyeit keblére ölelte a gyermeket s kezét nyujtá. — Anyja leszek, fölneveljük, ugy fogom sxeretni, mint tégedet. Margit, mikor a hidföről a folyam augva rohanó hullámaiba ugrott, engesztelődre súgta önmagának a bocsánatot: — Áldjon meg aa Isten I Nagyon szerettelek. Irta: Casilly Ede. Ki felelŐB mindezekért? Senki Innét vau aztán, hogy pusztulunk, veszünk A nép nem sokat törődik az egészségével pedig es a legdrágább klnese. As Isten el is veheti. Csak nagy ritkán fordul a falusi atyafi orvoshoz, ha fordul ia akkor, a mikor már a bajon nem lehet segíteni Há-ziazer, babona, kurnzslás, ezek a falusi nép gyógyszerei, gyógymódjai. A közegészségügyre több gondot kell fordítani, hiszen az állami jóllétnek a közegészség a legfőbb alapja. A községi és körorvosi állások éllamositandók és sza-poritandók. Az orvosi javadalmazások emelendők. Minden 4 6 községnek legyen orvosa. 8 téleseég szigorú köteleaségévé a közegésaaég fölött vló őrködés. Majd ha az állam többet áidó* ax ország közegészségügyére a lesznek állami, községi ós körorvosok ós minden 4 — 6 községre jut egy orvos, a ki hivatását lelkiismeretes pontossággal, gonddal és fáradtsággal tölti be, akkor nem csak a szervi, de az erkölcsi betegségek száma is osökkenni fog. A közigazgatási bizottság ülése. A közlgaxgatásl bixotlság junius havi ülését Svastits Benó főispán ur öméltou^gának elnöklete alatt I. hó 12-én tartotta. Elnöklő főispán őméltósága üdvözölvén a köilgaxgatási bixotlság tagjait • jelenté, bogy a legutóbbi ülés óta ő Felsége a király Botiy Lajos vármegyei első aljegyzőt a közügy terén saerxeU éielemeinek jutáiméul a koronás arany-érdemkeresitel tüntette ki, amit a bizottság örömmel vett tudomásul. Aa alispáni havi jelentós felolvastatván tudomásul vétetett. Koller István bizottsági fag indítványára a közigazgatási bizottság az uj kormányi leliratilag üdvözli. Főispán öméltóaágknak előterjesztésére a bizottság sajnálattal vette tudomásul gróf Csáky Albin és gróf Bethlen András minisztereknek, a kik minisaterségük alatt oly kiváló érdemeket szerezlek, lemondását s erről őket feliratilag fogják értesíteni. Kir. tan\'elügyelö havi jelentésében előadja, bogy a miniszter ezen időszakban astridól állami elemi iskola épületének pótmunkAlataira 1258 frt 41 krt utalványozóit. A Mura Szent Kereszten, Ferenoifalva, Mikófa, Bányavár községek sxámára emelendő 2 tanterem és tanltólakfts felépítése, illetve a már tervbe vett épületnek felbecslése iránt a kellő intézkedéseket elrendelt«. Megtartotta a molnárii állami iskolai épületben as árlejtést. Volt Mura-Bzent-MArtouban, Kotor-ban, Mura-Venden és Alaó-Doeaborun. — Kétszer volt ea időszakban Csáktornyán ; egyszer a ké-pezde, máskor a dajkatanfolyambau részt vettek ügyében. — Meglátogatta a tnura-szerdahelyi k. iskolát. Sáfrán János kot-ni rk. kántortanító kérvénye napi dijai és fuvara ügyében véleményes jelentéstétel végett a kir. tanfelügyelőnek ki-adatik. Szinkovics J. Csáktornyai községi elemi iskolai tanítónak a sxabadságkérvénye jóváhagydlsg tudomásul vétetett. Kir. tanfelügyelő előterjesztést tett több. ax alsó-lendvai járásban levő r. kaih. iskolának rendezéséről. A járási főszolgabíró ielhivalik, hogy Csente. Firitfalu éa Pincxe csatlakozásával Völgyifaluban, másrészt Bftnuta és Hidvég osatlako xáaával Hosszufsluban felállítandó iskola ügyében az Ösazes érdekeltekkel tárgyalást tartson s eljárásának eredményéről mielőbb jelentést tegyen. AlaóLendva, Dráva-Csány, PalJna és Tur-nischa és Szentgyörgyvölgye közaégek elöljáróságainak a ki»dedvédelem tárgyában beadott jelen-léaei sürgős véleményezés ozéJjábói a kir. tanfelügyelőnek kiadatnak. Különfélék. — (gr. §uMítcska gilmáa kir. tanácsos tanfelügyelő ur e hó 17-én Csáktornyára érkezett, a hol elnökölt a tanitéképesitö-vizsgálatokon, 20-án jelen volt ZrinyifaIván az áll. iskola vizsgálatán, 2l én Csáktornyán a felállítandó polgári leány iskola ügyében tárgyalt az iskolaszékkel. Kíséretében volt Kőrössy Sándor kir. segédtan-felügyelő is, a ki a polgári- és népiskolát tekintette meg. — futsttcs i«ai gróf ur a Badeko-viosról nevezett (Bedekovicsevá gfábé) erdőségben több, mint egy kilométernyire kocsiutat vágat, a egy festői szép helyen, 8z.-György alatt, magas tornyot, urilakot és pavillont építtet. A parkírozás éa építés terveit gróí üjf személyesen készítette eí s rajzolta lej Gróf ur ismert művészi Ízlése ezzel a felső vidéken ismét egy uj tuskulánumot fog létesíteni, a mely bár magántulajdon, mégis vidékünk ama ré szének díszítéséhez nagy mértékben hozzá fog járulni. — 4 csAktoiuyat Ukolvtlk e hó 21-én Ülést tartott, melyen dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő ur. itt léte alkalmából á Csáktornyán felállítani tervezett polgári leányiskola ügyében személye-aen tárgyalt az iskolaszékkel. Az iskolaszék e nagyfontosságú ügyben hozott határozatait már legközelebb a városi képviselő-testülethez teszi át a így biztos a remény, hogy a jövő tanévben a polgári leányiskola néhány osztálya megnyílik. — Iskolai rtug&lat. A zrlnyifalvai áll. népiskolában az évzáró vizsgálatok e hó 20-án tartattak Jelen volt dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő, Dugovich Pál gondnoksági elnök és Vrancsits Károly főszolgabíró. A vizsgálaton bemutatott eredmény minden várakozást felülmúlott, a mi kizárólag Gönczi Ferenes áll. isk. tanitó érdeme, a ki fáradságot nem kímélve, minden erejéből igyekszik eleget lenni kötelességének. — 4 taaltókipisitó vizsgálatok e hó 19-én fejeztettek be a Csáktornyái állami tanitó-kópeadóben. Vizsgálatra bocsájtatott 12 jelölt, kik közül egy visszalépett, egy 2 tantárgyból javító-vizsgálatra utasíttatott, 10 képesittetett; még pedig 4 jeles és 6 jó általános eredmónynyel. — giróvtesgálat. A hodosáni magy. kir. állami elemi népiskola osztályaiban az 1893—94-ik tanévi záróvizsgát sz iskola gondnokság, a községi elöljáróság és számos tanügybarát jelenlétében e hó 20-án tartották meg. Ez alkalomból főt Peczek György tüske-szent-györgyi pleMnos és Purics Menyhért hodosáni közgyám urak a legjobb tanulókat pénzbeli adományokkal voltak kegyesek megiutalmazni. Fogadják a nemes adakozók a tantestület s a jutalmazott nüvendékek leghálásabb köszö uetót l — llatklállitás vasmtgyibin. A muraszombati gazdasági egylet választmánya felhívást intéz a gazda közönséghez előleges tá\|ékozásul az iránt, hogy f. óv augusztus havában ló- ós szarvasmarha kiállítást rendez. A lók ¡állítás augusztus hó 24-én Muraszombaton, a szarvasmarha-éa ezzel kapcsolatban baromfi-kiállítás pedig augusztus hó 29-én Bonéhegyen tar-táti k. Az ezen kiállításon kitüntetett állatokból küld az egyesület as 1896-iki miileniurai kiállításra ia, azért a részletesen megállapítandó programm megjelenéséig előleg© felhívást bocsát az egyesület választmánya a gazdaközöneéghez, hogy a kiállítást minél tömegesebben támogassák. — Kinövéssé». F e a t e t i o ■ Jenő gróf ur Varga Lajos nsgy-kanizsai ügyvédet bista meg Csáktornyái uradalmában as ügy védi teendők végiésével, — Nagy ünnepélyt akart a csáktornyai naépitö\'egylet Julius 8-án rendesni a város erdejé* ben. Lett volna két senekar, laosikonyba," pano. ráma, sorsjáték, versenyfutás sat., aat. As ünnepély augusztus hó egyik napján fog megtartatni. — Baleset. E bé 20-án as alsé-lendvai vasúti állomás közelében a Csáktornyáról jövő tehervonat mozdonya elütötte H. M. ügyvéd azé-násszekerét. A megijedt lovak még jókor átvágtattak a sorompó nélküli uton, azonban a szekér hátsé részét a mozdony elszakította s magával czipelfe pár méternyi távolságra. A kocsis nem vol* a szekéren, tehát senkioek baja nem esett. — Syátahlr. Lapunk zártakor vesz-szük a szomorú hírt, hogy Neumann József kereskedő, a Csáktornyai Takarékpénztár igazgatója, városunknak mindenki által becsült polgára tegnap dói-ben elhunyt. Áldás emlékén ! — M\'gf\'1 Űr\'- -Zalamegye közig, bizottsága megkereste a kereek. minisztert és a bal - gőzh társasá got, hogy a menetrend ugy áílapittassék meg, mmt tavaly, hogy a gőzhajójárat Keszthelylyel a jul. és augusztusi hónapokban hetenkint négyszer, május, junius ban szept októberben hetenkint kétszer közlekedjék. — A megye terüle t é n január hóban 126, 500 frt gyűlt be kincstári illeték gyanánt. — A keszthelyi iparegyesület tisztviselői lettek : tbeli elnök Nagy István v. biró ; elnök Láng János; alelnök Braun Rudolf, pénztárnok Salamon János, könyvtárnokok Hajdú János és Soheiber József — Jókai Mór szive« hangú levélben kö Hzönte meg Vidor Samnné elnökhöz intézett levélben a nagykanizsai izr. nőegylet jubileumi üdvözlését; a tisztviselők részére pedig 4 drb. ^ősképét küldött emlékül. — Zalamegy el e r ü 1 e t é n méjus hóban 257,728 frt folyt be adó czimén; az idén még 3,898,128 frt. fizetendő be — Z a 1 a-E g e r s z e g jelenlegi 665.000 frtos kölcsönét kisebb adósságainak törlesztése czéljából 800.000 frtossal fogja fölcserélni. — Szekeres József, gr. Széchényi Béla gazdatisztje 69 éves korában elhunyt Bakon. — A megyei főszámvevői állá-ra Szulczberger Alajos, belügyminiszteri szAmtiaztet nevezte ki 8vastite B főispán. — K i s f a I d u y 8 á n d o r, földbirtokos 71 éves korában elhunyt Badacsony-Tomajon — A készt-h e 1 y-s ü m e g i vasútra a szobb-barcsi vasút r. társaság 6000 frtot. Z -Szt. Gróth pedig a z.-szt.-grolh-balatonszt.-györgyi vaBUtra 4000 frtot. szavazott meg. párt egyik főprogrammpontját képezik s az Egyetértés nemcsak vallja, hanem mindenkor tényleg követi is ezeket az elveket, melyeknek meghamisítását nem tűri. Ha nem így tenne, nem is volna méltó arra, hogy tovább is az ország legelső lapjának tekintessék. Erre a czinre az Egyetértés kttlöraben is rászolgál, nt&afesak tartalmának gazdagsága és változatossága, hanem annak (öltétlen megbízhatósága s ama valódi hazafias szellem által is, a mely or szágosan népszerű, magvas vezérczikkeit átlengeti, melyekről kőzludomásu, hogy Magyarország legelső publiczistáinak és politikusainak tollából kerülnek ki. Közeledvén az előfizetési időszak, nem mulaszt haljuk el, hogy a közönség figyelmét az Egyetértés elvszilárd, hazafias magatartására felhívni, azzal a megjegyzéssel, hogy az Egyetértés kiadóhivatala készséggel küld kívánatra mutatványszámokat Érdeklődők kedvéért még azt is megjegyezzük, hogy az Egyetértés előfizetési ára negyedévre 5 forint. — Qfosnth guiacc Jön kata. A Tarnóczy tüzoltóaser- és gépgyár r. t. érdeme, hogy ezt lehetővé tette. Ugyanis ezen társaság szerződtette őt gyáránsk tŐ vezetésére ; mi által nemcsak, hogy magának oainált megfelelő hasznot, de egyúttal a nemzetet is lekötelezte ; mert igy hazánk boldogult nagy fiának idősebb fia, ki eddig külföldön volt kénytelen élni, most nazájában talált európailsg elismert technikai tehetségének megfelelő foglalkozást, és igy lövőben tehetségé szeretett hazá ának szentelheti, és munkájának eredményével gazdagíthatja azt. Hogy pedig Kossuth műszaki tehetségett kellően kifejthesse, elhatározta a Ursaaág, hogy gyárában a mezőgazdasági gépgyártást is meghonoeitja, mi által érdemeit még fokozni fogja, mert ez által hazánkból ki fog aaoruloi as a sok külföldi és selejtes gyártmány, mtrfylyel gazdáink nagy kárára elözönlötték az or< szágot és számtalan futóügynökeik által sok károsításnak tették ki a magyar gaz dát. most legalább lesz egy hely, hol tel-jes megnyugvással fog vásárolhatni a ma* gyár gazda jó ós aránylag olcsó gépeket E czélból 1,600.000 uj részvényt fog kí-bocsájtani a társaság és bogy abban min den szegényebb birtokos is résztvehessen a részvényeket 100 frtban állapította meg Az erre vonatkozó felhívást mai számunkban hozzuk A ki ezen vállalatot előmozdítani és bizton elérendő eredményeiben (ró-azeaülni akar, siessen az aláírással, mert minden bizonynyal nagyon tul lesznek jegyezve a részvények. • - nx\'zztzs-rx. CSARNOK. fr igyhiipoltUkat kétdistk s az azok nyomán támadt országos mozgalom valódi próbaköve lettek a napisajtó elvhüségének. Különösen a fővárosi sajtó volt erős kísértésnek kitéve és egyes pártok és szövetkezetek részéről óriási összegeket áldozlak, hogy egyes lapokat eredeti irányukból el térítsenek. Az elveknek e csereberéjéből előnyősén válik ki régi, jó hírének megfelelően, hazánk legnagyobb lapja az •Egyetértés«, mely elismerésre méltó ön zetlenséggel, fáradhatlan buzgalommal s a \'egnagyobb erélylyel küzdött és küzd az egyházpolitikai kérdések liberális szellemben való megoldása érdekében Küzd azért, »»ért ezek az elvek a függetlenségi és 48 as Dal. HaAvay Gyulául. Az Isten se tiltja. Nézek, sézek keresgélek A csillagos égen. Elvesztettem kót csillagot Egyre csak azt nésem, De szemeim az eget Hajh, hiába járják; Nem találom én azoknak A mosolygó csillagoknak >. Magas egén párját Én Istenem, azt a kettőt Teremstd még as égre. Egy pontján az én szemem .j Nyughasaon mg végre. Néztsi azt a másik kettőt Úgyis meg van tiltva; 8 embereken ur a végzet, — De hogy fel az égre nézaek. Az Isten se tiltja I VASÚTI MENETREND CgÁltTOKlWAN. \'t Gysrs- >M4«I NapvSka i l < póttá - » YSfJSJTOU.t Kanizsa felé Reggel 4 89 «ftfev • Délben tl 89 s » 10 07 poatav. • Heggel 6 52 vegyes. Pragerbof felé ■ Reggel Délután 6 06 postav. • 4 16 s • Éjjel 1 17 8Torsv. Zágráb felé Reggel 6 60 vegyesv. » Í Délután 4 se • Varazedig Este 10 17 > • Délben 11 44 ■ Bobára Reggel 6 06 • Eger szegre Délután 4 28 • És>k9alH Kanizsa feló! , Reggel 6 51 postav. ■ > f m Délután 4 81 s • 1 14 gyarsv. » Este 9 88 vegyesv. Pracerhof felöl Recgel 4 86 gyorsv. • Délben 11 89 postav. Varazsdról • ^ ftjel •Bsgg«5 Délután 9 4 8 8 60 vegyesv. f ■ • Zágrábbá Délelőtt 11 >7 • \' í S 1 Kató 9 80 • Egersaegröl Délelőtt 8 52 •i Hobáről Eate 9 42 / ■ ncLKLoe smnasnO MAROITAI JOZ 8HIF Értesítés. Van szerencsém « n. é. közön ség b. tudomására hozni, hogy lakásomat ZrlayMér, Aav. Zlegler Lajusné házába (Baumhack-fcle ven déglő mellett) helyeztem át. Csáktornya, 1894. jun 20. B»\\ Wetf Béim Dráva-Vásárhelyi körorvos OglaSe Imam sreóu poét. obéinstvn na znanje dati, da sem stan moj vu Zrinysktm trgi leleóu hiiu (Ziegler Lajotove vdovice, poljeg Baumhacka) premestil. Cakovec, 1894. 20-ga juuwáa Dr. H »if Bélmt Xl teönj VVi \' u ...JJJi-aa mmmam ; Vu öakovou,3l8Ö4 24-ga\' juniu«a. Broj. 52- 0 araiulkoM »oíi ]• «»»ki 4m (••vorlti U i II »w» — Sv« potiUk« U44« M MdríU^M-wtmtk, >«J M poUJ«J« u Um HMiltel i«fof» «Wilk» n fttem MmUI rillpcv« kMH IW^Ml I okuu* poAil^d. Predplfttn» ««■* Je: Na celo leto ... 4 írt Na pol leta ... 9 frt Na őetvert leta . . 1 frt fttjMU>l brojl Jkoateji 10 kr. Obwtów m pol« f^godU I Ad rmíuiuj«. mm horvailakor i I MaxjarakoM Jeilkn lilaioél druátvení inanatveul 3 povnéljlvlliat m pnk.¿ ^IgaaaBi 3#d.nlcrat 1 to: vu »vaukra Slutboni flasnik : „Ua^jimurakoga podpomagojuőega öinovniökoga druitvn C ..¿akovedtíe" iparkasse", „Medjiraurzke sparkasse\'4. i t d. _ j,\' 1__ K/ HiStorija i zemljopis. in .-\'. ■__m- Vaa okrugliua semeljaka obtoéena ja zraCnim morjom, arakom je vsa oblofcena kaktf vu kakovom toku. Zrak se obraőa «kupa aa zeraljom. Kak je zraéni okrug dobéi, nezna a« pravo; su to ae zna, da je debel prék deaet miljah, a da J nije povaud jednako debel 8 bog teéaja i top-Íme nad polovnikom okolo aredine aemlje je najdebljeöl. Kak morje tak ¡ arak «bog tetaja zemlje, abog raslitíte íopline, abog rasJiéitog ÜCa sémije i driigih spodobnih srokov vu nepratfianom je gibanju i pravi veter vaakojaka imena. Vu sraku se pare vode ne petvaraju vu obiaké, vu deídj, anög i led; vu njem biva po avetlosti,, stróll (munjini) i magnetinje (prítegi) rasno likih pojavah. Kakova sna veG kod nas biti bura, osobito vu primorskih ttranah, pak grmljavina, zna vsaki, ako rasme pa-siti i úpametiti si. Nego dokle more po bésniti veter, more (övék prav snati samo vu sahodnoj Indiji, vu Asi)i i na nafem morju. Pogibeljen zevsema je veter vruői afrikaniki, a naj tu bude apomenut naj- Sorfli, kaj ga Arapi sovu Samum, a Turki amiel. Ako je <ovéka vu prostom sraku (na prestoru) vlovil stojsőke i aadehnul ga-, vaaki na meatu padne mrtev i sa éca pofirni vea; a kad ga hoŐes sdignuti, oa-tane ti mrtveóka ruka vu ruki. Zna po* pubnuti kad kada, nego vu Btauoviio vréme, podrii samo dve tri minute, ne-pude nigdar rasom do aemlje, a vidi Be i éuti naprvo lata marha nagonom narav-nim ana trefiti, kad bude zapubnul, pak takti pritisne gubca k semlji • - Haj de da joi malo pogledamo, kak je gde na tom boÉjem avötu. Nad Asijom leglo je nabo vsakojako : na tcm prestoru sémije vsaka je prememba. Na jednoj atrani oko polovnika Sarka iega, na drugoj atrani k atoieru vekiveőna sima i hladnoa»; simo pade siloviti deídj tam stoji vökovita bistrina sraka, ter ljudi nesnaju kaj je obiak ni kaj je^snég i led ved jed\'na tenku meglica sns prekrivati ravnice t poljane. Ovdi vudira stréla sa atrölom da se semlj» treue. ondi opet nigdar nisu Culi grmljavion vu pripoveati. Tak je raznolika vu Asiji i povríina. Uz puatare i pustoseiine divne ljepote emeljake ! Jednomu drsga mati zemlja pruia gotovu hranu vu vuata, drugi pako od te maéuhe nití nepita nikaj, nego 2ivi o vadasiji i ribariji. — Afrika na polovniku i med obrat-nioima veéinom neareéna je zemlja, kojoj «bog tege (velike vruóine) i atotinu drugih slah i nepfrílikah do samoga srca joÖ nigdo 2iv is osúduga svt-ta doöel nije. Ima drövja vekflega nego ikud po ostalom avétu, ali oaamljeno i na rédko i malo prave Sume. Afrika je takaj domovina veükim zvérim, kaéam orijaiicam i klopotaCam, pak opi-cam, kako vu vruóem pasu povaud takaj vu Asiji i Ameriki. «r—s — Amerika pru2ila se avom jednom polovinom semlje, pak ima vae premembe, nu vendar vruóina oko polovnika nije onak 2estoka, kak je na istom pojasu po ostalom avétu ; zima pako vu simi vekda, nego po ostalom avétu vu istom pojasu ; ali je tu jakda vu ljetu vruéina takaj. Vu Ameriki su najguste<e dume i najvekáe prosto-rine travom obrasle, veékrat tak velikom, da konjauik na konju more nevidjen pre jahati. Amerika je Europi dala krumpira i duhana, pak vnogo Ijepo dróvo, a Europa njoj sa uzdarje najhasnovitedu domaéu iivinu. — Australija éudna je sa nas semlja zato ; jer onde meseoa Januara kada sever pude, najvekda je vrudina, a meaeca Ju liuéa kada jug pude, mrslo je vtéme. Lje tina, tojeat jesenina poéimlje ae ae\|ati pod njihovu jesen vu po ovioi Aprila meaeca. To Je tak, ar nam je na protUnoj julnoj polovinl. Zemlja je vekdim delom s malo truda plodna Cudó za nal ono je, kak vu Auatraliji raste vote (aadjo), a to n. pr. óréflnje a kodéicom zvuna, hrudka ima kliéek (drípk) na debleáoj atrani. Ix dréva nameato da pada liat,- pada kora, liat pako ñtríi vr. via i nedaje hlada. i Europa je najvugodneda i za prebi-vanje Covéka najprikladneia, Na semlji hroje ae tri caratva stvarih, a to au : ruda, trava i Üvotinja. Ruda je ili zemlja, ili kamen ili taljiv kov. Trave (rastlino, biline) broji ae do stotinu jeser ZABAVA. Codo ili sluéaj. Ouo, kaj vierujaél Cudo Imenuju, na-sivlju besviarni aluéa\|em. Kogs ss kaétígu bo?.ju ruke dosegne, vierujuCl to drie za («do a uevirejuéi sa aluóaj, koj se je posve naravskim üftCinom dogodil. I dok se moderna Ftlosopkia trudt vieru kakti znak plitkog rasuna prikizati, dopeljala )e bedake na put besvierstvs. Hoéu ovde joé prije nego moju pripovest sspoCmem, dodatl mudrn i«reku franceskoga autora Nodler^a o vierl, on vali: nZ u a o o 11 ja mozbit ae vkaojavati, jer se <oviek file krat na tenelju svoje sosuouati vsrs lliti vkanjuje. Viera je mudrost i sreCa. U fa nje je vraétvo i utieha avemu naleiau trpljeuju. L j u b a v je najliepfta krepost Oni bezvierci, o kojih aad potima moja pripoveat aigarno alia nikada Nodlerov isrss o vieri ili Culi, jer aa ae ns vieru najveélmi spotuicsmi aahitavali a svakoga viarujuéega sa tadaka driali. Najvek 1 pak im ta a oka sa bilí redovniki, koje «a a svojoj besobrasnoati sa bezposlene kruhojelce driali. iUdi toga su se nekoliko takovih mladih deranov sakupili i med sobom odlucili nad ovemi, bes svakog snan\|a, lieuemi klodters-kimi popi se fautiti te se is njih bafl onak po avojoj voljl iznmejati. To su znali, da njihova besobrazuoat nabude óastaim Patrom nikaj lkodila, jer k torno su ovi uliCnjakl bili preslabi, all posve budu sadovoljul, ako njim dlelo tak izpadne, da bude patre peklo a derani budu imali, opet vite roaterijala za besobrasno isamehivsnje, svegs, kaj je sveto. Ov saatanak drzovitih i bezbo2nih mía-diéah ae je obrdtavalu Savilli najgorji i ismed njih predlogl njim, ds se bu on sam vfiiuil toboí jsko betefteu, a oni onda nek ida po jednogs patra kakti toboi k-bolestnlku. Za da pako bade dosta smieha, bude onpatrov religiozni govor takove odgovore daval, koje ja ovde niti napiiati neuurem i neCa. K-ovoma proa to mu i grieiuoma juuaétvu sa ooi onda ai jeduu noé izebrali, kad je najgrde¿e vrieme. Tmica dedj kakti le ikafa, grmljaviea — i to ave samo sato, da bu aveCeniku grdede iti k-toboinjem poleatniku. Keano u uoéi dojdu anda pred kloAteraka vrata i aa lica mieruimi rieCmi poveja fratru vrataru sa kaj su dodli, ov odmah sbudi jednoga patra, koi nepazeC na grdo vrieme I tmiCnu no<\\ ostavi on hip svoju celicu i dojde knjim dolé, te se sad svi skupa odpute k bolestniku. Poklamkam bi éaatnoga patra po naj-blatnedlh vulicah predvarofta aim tam bili vodili, doapoli su teda negda na miesto odredjeno za dpotoice proti evetoj viere Po dtengah vode patra do jedne sobice o kojoj je tobo2uji beteiaik u poBtelji letal i skeCal. Njegovi pajdadi su ostali na ganjku i po tiho ae smejué pritiskali su ivoja vuba k-vratam, ss da Cuju ft¿ljeni spomenek s bolestnikom i smiedni kouec Istoga. Ali taj spomenak u sobici ae je ua dugo poéel u-vlaóiti. „Nal pajdaA je dugoéasauM—veli jedau v«ni — „Ili ga mozbit dobro sabavlja miserere mei Deus". „Ou pudía popa govoritiw — veli drugi — „za da ga onda na xadnje tim bolje ofline.u „AU ja bi ved rad au lalu éul.« Vel» opet prvl. „A ja bi pak veó rad popu u oéi raxHéitih felah, a tivotinje I vita «totin jezer. 1/ Eto ti anda, kak je oifrasti i fűden tai bojji «vét Tu je nabrojeno najveköe s ntjvekioœ merőm, a maleno more pri na« B tim priepodobiti vsaki »am. Za vsaku tu spomenulu stvar napisane sa i piôu se ne prestance velike knige, (Drugi put dalje.) Kriza vu Magjarskoj. Kriza vu Magjarskoj je réíena, — i reéenn tak, kak ae pred par dnevi za stalno niti najaangviniénefli prijatelji liberalue atranke uíbu mogli nadjati. Dr. Wekerie je opet magjarski mintatér prezei, a dr. Szilágyi njegov mintatér pravoaudja I Magjarski siuibeni üst oglaail je imeno-vanje novog magjarakog kabineta, vn kojem hu liataice ovak porazdeljene: Dr. Alekaander Wekerie miniater pres\'d i upravitelj financljah, — F Z M. barun Géza pl. Fejérváry miniater ta semaljsku obranu (honvéd minister); dr. Deaider pl. Szilágyi miniater za pravosudje; Imbro pl. Joaipovlch miniater za Horvstsku i Blavoniju ; Béla pl. Lukáca miniater trgovine; Karlo pl. Hieronymi miniater nutrainjih poslov , Roland barun Eötvös minister bogoüovlja I naatave (na meato grofa Cákya); Jnlio g of Andrássy miniater na previAnjem dvoru (na meato grofa Ljadevita Tisze). Naaijednik grofa Bethlenu vn mlnisteratvu poljodelstva jofi nije definitivno oznaéen; pokehdob ae vode dogovori a grofom Alekaandrom Appo-njijem i a nekimi drogimi magnati. Njegovo Veliéanatvo primllo je vn Budimpeflti 10. juninla ob 2 vure po poldan dr. Wekerlea vn podugöu andienoiju ter je odobrilo predlotenu miniateraku liatino Honvéd miniater, barnn Fejérváry prenzel je privremeno upravo ministaratva poljodelatva dok ae dovrle pregovori a grófom Alekaandrom Apponyiem. Miniatrom je joá iati veéer dostavljen dekret, a novo — imenovani kotrigi kabineta, barun Eötvöa I grof Audiásay zapríBegnuti sn o poldan, doéim atari miniatri uíbu ponovno polsgali prisege. Jol laté veéeri preditavili au ae nov miniatri iiberaloom kínba, gde au ih aimpa-tlCno doéekali, a tivahno se je razpravljalo 0 tom, gdo bnde postai miolatrom poljodelatvo 1 njegovim orsaékim tajnikom, Za őrsieké tajnike vn mlnisteratvu nutreflnjih poalov vn spomlnjn au poéprezel zaatupniéke hi^e Deaider Percsel i féiapán Bela Sándor. Vn Budimpeflti 12. Juniusa vn aealj\' zaatapniéke hite preddtavil ae je novi kabinet ter je mlnieter-prezeá dr. Wekerie preétel aljedeée oéitovanje „Vlada je podoeala oatavku, ar njezlnl predlogl glede oaegnranja cirkveno-politiéklh reformah vn magnatskoj hifi niaa nalli va célo odobrenje krune. Mi smo izkali, da ae ixravnajn diferencije izmed obedvih atrankah vu magnaákoj biti imeuovanjem velikalah i hoteli tim dok^sati, da vlada posjednje povjerenje krune Pokehdob sam sada prijel previöuje ovlaflteoje da isjavim, da se Nj. VeliCanatvo glede politiCke potrebe reformah s vladom alai», ter aa svoje strane dril, da je uzakonjenje tih reformah abaolutno potröbno, to se temeljito nfamo, da bnde 1 drugi sakonodavni faktor ovu potreboéu npoinal, pak amo tak mogli odaatati ol povektanja velikaőah kakti politiökoga sredatva. Stoga Bmo 8e poko\'ili zahtjevom krune i driali avojom dutno8t;um, da nenapuatimo naéth naéelah, veé smo ae izjavili pripravni, da ih izpeljamo. Mi oatajeino nenzkolebivo ni program, kaj aam ga veé va novembra 1892. vu hit« razvil. Jeden dél amo veé i otivotvorili, a drugl buderao nepremenjeu izpeljali, pokehdob se tiőe uarodno goapodar-skih pitanjah. MinUter-prezeö moll vse, koji au 2njim 8porazumnl, da ga podpiraju, a oni, koji atoje.na drogom temeljn (fuüdaraentu) neka presudjuju objektivuo (tíuruo odobravanje.) Zdravoslovje. Sok od 1 : m u n a vraétvo proti d i f t e r i j i. Dr. Laser pide vu novinah .Higie-niflche Rund\'chan- da je od 16 betetnih od difterijeh njih 14 isvratil sa tri dni, jedno je déte vnmrlo- Zvuu toga je 82 betetniks, koji nisu beteguvali na vratnom vutganju, od difierije vraéil limunovom kiselinom pak au ysi za dva do tri dana ozdravili. Po tom se nemore tvrditi, da je kisel\'na od oitrona speoiflíni lék (vraétvo) proti difteriji, ali se mora prisnati, da ona pomaie. Dr. Laser nabavi 5 do 10 pos-totnu raztopuu limunove kiseline i onda vseme toga ilicu pak vléje va kuplou vode, ter vekéa d£oa grgljaju v^aku rara po jeden put. Maloj d ci koja nerasmeju, nesnaju grgljati, da se njim vaako drugu vuru mala tlioica da gutnut, onak pri red jene vode. Zvun toga daje ae déoi da griakaju navadno lemunu, ter sok pregutaju, a mesgru vkrej hitiju. Nekoja su déoa pójela za 24 vure po dvé lemune, pak nije bilo slih posljedioah. — Vu o<talom, kad se poja vi kakva bol vu vratu deteta, treba poslati po doktora, a dok on dojde/ nek déte grglja lemunadu i grizka koru od lerauna Med, kakti vraétvo poti kihavioi Jeden Cmelar preporuCuje, kakti vraétvo proti kihavioi i influenoi, da Covek vsaki dan vseme nekoliko flioioah meda, da ga dene na jealk i ostavi, da ae po lehko otopi ; a ako je jaka kihavica, nek ae ras-topi med vu vodi, pa nek se gmrka, ali tak, da tijam is nosa vu vusía predere Bscil influeuoe, veli, vubija mravlja kiselina, kője ima vu raedu. VraCtvoproti bradavki. Vnogi 8e tutti na bradavice (bradavke), osobito, kaj one nekok navck najdu, da narastu na mestu, gde ib covék bafl nikak rado ne gledi, ili kaj mu smetaju poelu ili, pri devojkah i mladiéah, koje nagrdjuju. Da bi vnogomu pomogii, da ae rééi ovoga, preporuéamo ovo nar<<5no vraôtvo. Tréba vzeti fritku kiselu ja^viVu j srezati nju na retnje, psk s relnii ribati bradavku nekoliko put na dan Cim je jabuka fritkeia, tim bolje- To more trajati jeden tjeden pri zasta\'elih aluéajevihr ali bradavka biva vae menjia, dok sevaema neodpadne. Ako je «sac smejati." Veli tretji. I vn tom hipa ae pator pokaÉé na vratih. , A gde je betetuik ?" zapitaju avi tri smclaéi se. „Ou je um\'rl Ia odgovori mimo pater ,Kaj velite?« — zakriée avi tri — „Vi látete ili se hoéete is ñas norca delati". Singa bo2ji je zaóndjeno poglcda a onda reée; .Niti ,edno niti drugo moja Kospoda, ali kak vaa more njegova amrt na toliko iznenaditi, kad ate me sami k jednomu nmirajuéemu pozvali, za da mu bndem na skradnjoj arl a pomoéi ?■ Bvi tri atnpe sad u aobu mialeéi, da 9e je tobotnji bolestnik aamo potajil i da to mozbit upada k-komediji, koja au hoteli a patrom igrati, all u sobi najdu avojega psjdila u poatelji nepomiéuo leteéegs, bez f»rbe obrazu, zdenoga i tvrdoga — mrtvoga, on je avoje bezbotno i na neöovieCni naéin profauirano ¿ivljenje dokonCal. Ovo nije aluéaj, ovo je (Judo, ovo je W.je dielo, koje atoji ober naravakog reda stvarih- Don Bosco. Don Boaco bll je aveéenik a Turinu, on je bii na glaau a-avojo nCenoati, a naéin i pnn ljubavi govorenja njegovoga a prodeC-tvih nije bilo moguée ussledovati tak, da an ga n obée nazivali apoátolom ljubavi. Jednoé je taj apoátol ljubavi drial oaobno prodeétva obsndjenim i n tamnici éameéim zh Cinoem, bilo je to velikoga tjedna, kad se najme takova exereitije na cvetnica poéma a a tork po polaan dokonftaju. —. On je njlm tak liepo govoril, da je mnoge do 8uzah gennl. NsjtvrdokorneUm je metnsl avoju rnku okolo vrata te njlm je svum moguéom Ijnbeznivostjnm tak dugo a dula govoril, dok im je srdce amekéal te aa se avi odla&ili vuzmenu svetu izpoved obaviti i k piesvetoj prléeati priatupltl. Proti n\|egovomu srdsOnomu govoru i Ijubezulm opomenam nije bll nljedan u stanjn tvrdokoran oatatl. Kada su exercitia hila Bpovedjum i pri-éeatjnm dovrftena, piaal je Don Boaco mlniatra praesidenta BaUzzi-a te ga zajedno samolil, da bi nek dopaatil, da ae vuzniki, za nsgrada zato, jer aa ae k-Bogu obrnull te ae izpove-dali i priéeatlli, jedan cieli dan vani prosto, kakti aa majaliáu aloboduozabavljaja. Hatizxi, koj je Boaca svojega kakti na miesta éovieka poznal, napisal je jednoatavno i kratko na Boacov Hat: »dozvoljnno«. Direktor vazah bll je vea isvan sebe, kad je miniatrova dozvola proéital te je iz-kriknul : „Kakovo je to naleeanje ? vecina ih ae viie nebnde povrnnla natrag u asa, negó bnda, kad van proati iaidu, vela stran ih povufila." V8vi bada nasad d¿«ili - odgovori pos ve mimo Don Boaco. Jedoog liepog dana at preseueéeni gradjani tarinnski videll do tri ato aznikah bez avake strate, pod vodatom Don Boaca iz varait van maréiratl, onde Ih je psljal a veliki varaik i park, (vrt) ko) je sa on dan ma a ta avrha bi! >dpaMea. Ovde m ae airomaki vszniki jedan oieli dan na frilkem sraku dato proati aabavljali. Za tlelesan hrann ae je takaj D-a Boeco poskrbel te aíromake po mog«^œti podvorll. a bilo je i toliko Tina ta, da le na avakega poje-dinoga éez dan jedna polilaa Hada doAla. Na veéer ih je akapa zezval, kak su po parka, bilí rastreleai, te ih je odpeljsl natrag a azet Kitl jedan nije falel 1 To je moé viere 1 E«. Ktliay jabuka kiseleéa, bolje hasai, ar prar ona kiaeíina audi i izjéda bradaviou. Probava hrane. Dr. H* Crooe délai je sàm na aebi probo, kullko koja fela hrane oataje vu ¿eludou i koliko traba vremeaa da bude probavljen« (prekuhana). On Je pomoéu 2elndCane «onde éinil probe poslje atanovi tog jola, pak je iznaiel ovo t Vuv2eIudou oataje:.jabuka 1 vuru 50 minut, fcrêlnja, kuhana 2 vuru» érèdnja, sirova 8 vuru 16 minut, krumplr, kuhan 2 vuru 26 minut, ovètni kelj, kuhan 2 vuru 28 minut, Crni kruh 2 vuru 80 minut, povrtnîca 2 varu 40 minut, koloraba d vuru, ápinac 8 80 miaut, bob 8 vuru 66 minât, lefia i graíeo 8 ruru. 8adr2aj vu ieludou bil je gotovo navök po jednoj vuri probave prilifino tidak. Hrana ia ¿eludca da neizaj de na jenput, kak dokaluje Hichter, veő malo po malo. — Roeenheim je aaatavil ovaj pre- 1;led, kuliko pojedina jela oetaja vu 2e-udcu : riikaia 1 vuru, jajoe, lirovo 1 vuru 80 npinut, arnede meso, kuhano 1 vuru 46 min it, mljeko» nekuhano 2 vuru, kruh 2 vuru, bob 2 vuru 80 minut, krumpir 2 vuru 80 minut, riba 8 vuru, jajoe, vmak 8 vuru, avinjeóa peCenka 4 vuru, govedaka pelenka 4 vuru, érni kruh 4 vuru, kelj 6 vuru, tvrdo jajoe 6 vuru. KAJ JE NOVOGA ? Opis \' , ».«\'tí?1. • . \' f \' « $ , \' kotrigov novoga kabineU. Dr. Wekerle Sándor. # Rod jen je va mésta Moóra ljeta 1848. novembra 14-, gde na je otee pri grofa Lamberga kakti Upan bil Ljeta 187. Ostupil je k fluancminiBterluaau i ljeta 1877. ve<í ja postar! kooelpisU i poéemíi od ovoga vremeaa na hitrom je napredoval va slaibab. Ljeta 1881. u6 je postal odijeCni savjestnik, ljeta 1884. postal je ministeraki aavjetaik^ dok ljeta 1886. bil je imeuovan vu flnanel-jalnom ministeriumu sa orsaíkoga tajnika: Ljeta 1887. pri ibiranju abiegatab, bil Je isebrsn sa sblegata va kotaru Nagybányu i Banatkomloiu, a sadrial si je prvetega kotara, i tak onda Uk^j 1892- ljeta. 1889 ljeta novembra 9. imeaovao je fiaancijalnim miaiatronr, a 1892. ljeta postal prvi put miniiter-preseé. Barun Fejérvári Gésa. Rod jen Je ljeta 1888. — Zvrflil je toldatta akadenoiju va Beékom Novom Mestu, odkud je ljeta 1851. lutapll kakti lajtaand. Va ljeta 1869. postsl je kapeUn. I^eU 1864. bil je va tabora pri ftesvig-holstajoa, 1866. bil je imeoovan sa msjora i kraljevoga krilooga adjutanU. Va toj éssd do kraja je harcával va tabora 1866, — ljeta 1868. postal je obristlajtaant, a ljeta 1872. doiel je k honvédom kakti oberflter Í na htrom bil je imenovan pri bonvód ministeriumu sa orsaókoga tajnika. — Ljeta 1862. dobil je auatrljaeski baronat, ljeta 1882. va aradjaajs bonvódatva priakrbel ai je prisaaaje, i uto je magjarsko \'baruuaku ftsst sadobil, poleg kojega je I postal kotrig velikaiks hlo. Veé vu iatom ljeta bil je i Castjam generala i tajüim aavjetaikom odlikovan, a aé ss dogo Imi novuli iu ga aa Paldca.gmaiatra: i vu tom avojstvu preasel je ljeta 1884 honvéd-ska listoicu. Dr. Szilágyi Dezső. Rodjeu )e ljeta 1840. aprila 1. vu Nagyváradu, gde mu je otee njegov ugledan fiikal bil. Dovráed srédnje ikole, doflel je va Budapest vu velike ikole ,jukau poaludat, — malo satina je kakti figkal prskticirsl. Ljeta 1867. kad se je vtemeljll, posval ga je Horvith Boldifar, ondaSnjl minister vu mlnisterium pravosudja, gde Je najprvlje tajoik-m, potfjl odjelnlm savjetnikom poatal. Prvi glaaovitl njegov govor, prigodom stva-ranja izbornoga sakona ljeta 1872. je govoril. — Ljeta 1874. bil je Imenovan redovitim profesorom na univerzi iz kasnenoga prava i politike. Vu parlamento pripadal ja k Deákov? strai.ki, po 1876. IjeU fazij priklopll se je slobodooj strankl, ali ljeta 1877. na koaca godine sbog pitanje carine, oddelil se je is strsoke i preiel je va sjedí-njenu oposiolja, gde je i kskti vodja stranke postal. — Potli le i opet is ove strsoke isatapil i pri slobodni opoziciju ostsl Od ljeta 1878. do 1888. je va Badspe«ti, kotara JoAefvarol kakti ablegat zástupal. — Ljeta 1889 priatapil je kakti miaiater pravosudja vu Tissov kabinet. Lukács Béla. • i Rodil se va merta Zalatni ljeta 1847., gde je prigodom revolucije-ljeta 1848. njegva céla familija od vlabov vmorjeoa bila, i on jedini s ¿odnim dogodjajem se od amrti oslobodil. Nekol ko Ijet bil je pri orsaókom rpfiunarskom odjelu i uz flaaneministra Ker-kápolja sluibuval je pri fiaancmioisteriumu. Ljeta 1872. isebran je bil za ablegata, onda se je sshvslil ns alulbi ministeraki. Kakti ablegat je nredjival nekoje vréme novine pod imenoin „Közvélemény". Kad je bil Baross Gábor imenovan mialstrom komunikacijah, imenoval jo njega za orsaékoga tajnika. po amrti pako Baross Gábora ministra, prevzel je prék trgoveCku listinu. Híeronymi Károly. / Vu Budimu rodjen ljeta 1836. oktobra 1. — Svrlivdl navuke vu xnanstveuoj aka demiji, postal je ljeta 1856. gradjevni iffljunkt varada Budimar od ovoga zvanja se je odvrgnal i postal je iDÜoir vu Marmaroi varmegjiji do 1861. Ijets. Ovoga ljeta isobrali au ga ss varmegjinskoga nadinlinira. Ljeta 1867. bil je poleg Mikó Imre grofa miniatra komunikacijah imenovaa za predsjednlikoga tajnika. LjeU 1868. postal je odsjeéoi sav jetnik, 1872. inioisterski aavjetnik, ovo isto ljeto povjerili su mu poala orsafikog tajniCtva. 1874. oktobra 20. imeaavali aa ga namestnim orsaCkim tajnikom. Ljeta 1676. Isebran je bil va kotara Zomboljkom za ablegata, koja Caat i dan danaa obaafla. 1882. ljeta rasisel ae kakti orsaöki Ujaik iz slutbe, i postal je aa aaatro-magjarakoj pragi, vu mtgjarski ¿oljezoí\'ki Uuiji ravnajué\' prezefl, i kad je s regolacijom magjarske ieljeznice bilo gotovo, postal je miniater. Barun EötvOa Roland. Novo ixebrani miniater barun Eötvös Roland, nasljednik grofa1 Csikya, rodjeu je 27. juliufla 1848. vu Budimpdtl od otea barona Eötvös Jo2efa prveg ministra prosviete. Vafiil ae je va Badimpedti, ss tim pri Bun-seuu profesoru flsika vu Heidelbergu i uapo-koa va Königsberga. Veö 1871. postal je ivanrednim, 1872. redovitim profrgorom iveaéilidta voB ndimpeäti, 1873. dopisuim, 1888. radovitim kotrigom akademlje, 1888. po anrti Trefortovoj preseiom akademlje, a 1898. imenovan je kotrigom gornja^ hi2e. Eötvös je otenjea s köerju bivleg minlstrs \'pravosudja Baltasara Horváth, Qizolom, doöim je njegova aestrs Ohsrlota adata (xamaina) sa austrijaaskoga miaUtra fioancljah dr- Plenera. Do vezda se novi miniiter politióki nije iztical. Grof Andrám Gyula. < Grof AQdrássy Qyala drugi sin stóim e-uog mioistra, rodil se je 80. jauiuda 1860. Sla2il je kakti ataché kod poklisaratvah vu Berlina i Carigradu. LjeU 1886. isebran je va oraaőko aprsvi.\'őe, a IjeU 1892. poaUl je ¿rftavnim Ujnikom mioisterstvu aatraSajih poslov. Vezda je imenovan mlnistrora „a latere«. ^ Imanje mínistra-prezeda dr. Wekerlee. Novine ,Magyarorss&ga jsvljaja, da je minisier-prezei dr. Wekerle pred dvemi ijedni kupit MikiUev posjed (imanje) vu Pusti-DanoSa i to 260 mekot za 75.000 forínti. Vesda je imanje miuistra-prezida vu Pasti-Danodu arondirano na 660 mekot, od kojih odpada 800 mekoUh na kaitelj i park- Vse imanje miniitra obsi2e 2000 mekoUb. 2eljeznica. 4 2oljezuiéka mrejta na céloj zemljl (na cé* lomivétu) narasla je do konca ljeta 1892. na 653.087 kilometrab, tojest, ona je sa 12.80o kilometrab vekáa nego li je ke9tnajstkrstni obod semlje na ekv&toru, a priblfJBaje se na lsj4 kratnoj srednjoj udaljeoosti meseca oi zemlje. Vez\'a Amerika ima 852.280 kUo-metrah íeljózoicab, anda okolo 50.000 kilóm, vile, nego Ji vse oatale strane svéta «kupa. Na drogom méstu sfoji Eurosa sa -232.817 kilóm. Azija ima samo 37.867 kliom. 2eljes. nioah, ali se ta brojka bude znatno povekdala, kad bude lsgradjena ruska aibirzka trausver-salna pruga (átreka). Kvar od vihra i tuöe* Viher i tuCa nauesla je 7. juuioli vu Befia i njegovoj okolici velÜtog kvars, koj se vezla jod samo po prillki céoi na vide aili-jonov foriutov. Vu Bamoni Beöu razWJeno je preko 1 milijun obloéuih Sajb»h vu vr\' aoeU od 600.000 for. A gde su kvari poljaki na sövi, vu goiicah, vu vrtih i aadnjakih, gdo je oftteta perivojab i javnib nasadab, gde o>tete velikib vrtljarijab, stanja, cestah i mostov. « Katastrofa, koja je icnenadila BeC, oso-bito povoljno delovala na glatarski poael, ar je on öas razprodana vu zaljba obloénih aUla vu vrödnosti od 800.000 for. Fabrikati su si zaslulili na gla2ab vu osem níiout — tak dugó tuCa padala — 600;000 for. 8uklu je poskoői\'a cőna za 50 procent do 60 pro* cent. Samog maia (kita) ss obloke treba okolo 4000 centi, a pokehdeb se za cent kita potrebuje 15 for. ooda bu tréba za kit platiü 60.000 for Cena ziika. — Gabona árak. 1 m-.mázaa. 1 m.-cent írt \\ Buza Pdenica 1 6 - Zab Zob 1 6 R0Z8 Hri 4 60 Kukoricza ó Kuruza atari 6 — f . üj novi Árpa JeCmen 5.- Feb ér bab Grah beli 5 - Sárga • > 2uti 4 — Yegyea » ¡ » zmédan kr. LOTffili Grac 16-ga juniufta 1894 54 14 01 Nyílttéri Egészselyem, mintázott Füulárdokat (mintegy 460 külftnbözö fajban) méterenként 75 krtól 3 Irt 63 krig, valamint fekele, fehér ée színes selyemtiaöveleke 45 krtól 11 frt 65 kiig szállít - alma, koczkás, csíkos, virágos, damaasolt minőségben (aaint-egy 240 féle disponltló és 2000 külön-bözössin s árnyalatban) saállit póetabér és vám mentesen a privátmegrendelők la-kására Henneberg Q. (os. klr. udvar) szállító) selyemgy&ra Zttrioh-ben. Minták póstafordnlóval küldetnek. Svájc sba oslmsett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kroe bélyeg ragasztandó. Kaen rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőséget a Bserk. KOTZO PAL GÉPÉSZMÉRNÖK Budapest, QUii-ci 1B. szám alatt JWj, * ,«•" " » Ajánl 2\'/„ 3. 8«/, és 4 lóerejű SZÖGES C8ÉPLÓKÉSZŰLETEKET továbbá 4, 5, 6, 8, 10 és 12 lóerejü sines gőzcséplőkészletekot, hoasta szalrnarázókksl, alsó szelelffvel és rendkívül nagy felületű rostákkal, árpabéjazóval és válaastóbengerrel. Fa- él ué&fútéiű és eredeti szalmafütő <»ÖZ!HOZ€mÖNYOKAT Továbbá H. QARRET & BON8 felülmúlhatatlan 40 ^ tüzelőanyag megtakarító. (gompoand gözmoigonyokat legjobbnak ellamert brandtfoidi Önmölcfldő amerikai kévekotó aratőgépeket. Eredeti amerikai szénagyüjtőlt 1 vagy 2 ló befogására alkalmazható kombiaélt rúddal. Horvetó és Bnói vavetó gépeket és mindennemű egyéb kisebb gazdasági gépeket. Jutányos árak 1 — Kedvező feltételek 1 627 6-6 ^ Köszvény ée osázban szenvedőknek sssansl a ■ legtAgabb körökben Horgony-Paln-Eipeller olnovoifo alatt dicséről«« iameretosaó vált tmd. Gaptici comp, ^jánlólag logyen emlékezetbe hozva Kzen nópaterti háxiszer 26 óta, mint lo^mogbizhatóbb fájdalomcsillapító bodörzsölés ismeretes ée mindnyájak Által, a kik hasznAltAk igon ksdvaltetik, úgy hogy — - - •- i (Jy, további különös ^inlAsia nora szoruL Üvegje 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 5» krnyi ároa a Uwtöbb gyógyszer-tárban kapható. A ionban a „Horgony" vódjogyre ügye-Undó inort oaak a vörös horgonynyal ellátott üvegek valódlak. IIa a valódi Pain-Kzpeüer heh bon nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártok stertArihoz: Richter gyógyszertára feoro•zlAnhoz" PrAgAban vagy Tt -_gyógyszerészhez Badapsi tgyógy- ÍWl fe^fe^fe^tgoAfe^fe^tíftít Árverési hirdetményi kivonat, A Csáktornyái kir, járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, toay gróf Festetics Jenó végrehajtatnak, Wffc József,. Tóth Rozália férj. Kecznár Bemnsné, Tóth Ágnes férj. Vojkovits Rókosné ée kiskora Tóth Mária végrehajtást szenvedettek elleni 62 frt tőkekövetelés és járalékai iránti végrehajtási ügyében a nagy .kanizsai kir. törvényszék (a osáktornyai klr. jblróág) területén lévó gsrdinoveCzi 46, tk. 66. tiraz. a. ingatlan a hozzá tartozó legeló és erdó illetméoyoyel 468 frt. becsárban; 81. hrsz i. 19 frt; 188. hrsz. a. 72 frt; 840. hisz.\' a. 98 frt; 899. hrsz. a. 76 frt; 406. hrsz. a 107 frt; 502. brs«. a. 159 frt; 607. hrss. a. 72 frt; 696. hrsz. a. 44 frt; 882. hrsz. a; 189 frt; és 211. hrsz. a. 40 frt. becsértékben ; továbbá a gardinoveczi 484. tk. 866. hrsz a. ingatlanból Tóth Hozáliát Tóth Máriát, Tóth Ágnest ilietó \'/, része 169 frt 88 \'/, kr Wsárban az árverést ezen-nel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az k 1394. éri /tűhu hó 2-án A a 3 órakor a gardinoveczi község biró házánál megtartandó nyilvánoi árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók Urtoznik az in gatlan becsárának 10^,-átN készpénzben vagy az 1881 : LX. t. cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 8888. sz. a kelt igazság-ttgyminiszteri rendelet 8 g.ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60. t cz. 170. §-a értelmében a bánatpénaoefe a bíróságnál elólegei elhelyezéséről kiállított saabálysserü elismervényt átszőIgáltatni. Klr jblróság, mint tlkvi hatóság. Csáktornyán, 1894, évi április hó 20-án. 648 1—1 [ lakai«» 4 ta.il, kafjr ■ nobák a «»nak. mÍT.1 a kellraieUMi IUI 4* • 1 ■Mir U ol«J(^Uk».k 4« m »lajiakkaak Email««» » kMuiUu olyik fjmurt, k< • máaoláal. A p«JIA aadra* tár fr (Tal fal alraaaWaá íányá«. Mas kall kalfa •tár adá>, ak aajáu, alktrSltaták. ko« Uli mafa ri,>iiiil •Ilírlllh.t«, ai>álkBl, k<tr U all U aziaezett azobapaUé - (énymást, ttkarail 4a aaahafiMUkaniAt, ual;j akár tmk aa alaj-k «dl ba a pallót ■ afjretUI Umr\\ I. U. BWrl ^(varinl —aZart ráfi »aar ul pallóra T«IJe«< u WIM Mln4M (oltat, korákkl má(«Uat mb \| tu aaaO lnta rényxaáa (tzinesatlenj ■J pallókra 4a MrlMtra. »aly atapaa Wo/t a4. Kül4a«Mn panalra a »l^)fMt4kkal aaar baMiaolt v(4..«a «J pallókra »aló. Oaak fóajrl ad, annólfof.a nanlfMI al a (aau.uát. fllUlliaia, kóraibalal M Bátyai»« mir. (kól Ulli«, t7ár> «aobi.a »aß) 6 ftt. SO kr., »aar \'h «irka. A kfti»«tlen B({r(aiiU.,k aNdrn »Aroa\'.a«, a kai raktárak raooak, 14a küld ondók. MlnUaiaal4u.k áaproap i«ok Inyyao U bómaat»« kSIdalaak. A barlaórli.Bál toa-ók rigyáini a eó(ra a a fyárl Ja«rra, ralral aat a lAWb ralal 0 éva lótMÓ rvártaiAait .oVí.lá utAi aklaaok ln»yao U bónaanl» ktldalaak. A ba»<Uór! a.oáfra a a fyárl la«rra, mlral aat i fxá ajArtmán,t .«V.\'.U aUaonmakó. Malátáik, kkal raciaabt, a gyakran a rálaak ma« aaat falaW ilaSlá«-bvn koiaik forraUmba. Christoph Ferenc, A valóét zielapslié (éiyldicZ ltlulil«)>. H tfytflli zyáttója, Frásra. K Berlin Zörlch Csáktornyán : GRABSR TECTVtUEZlSéL. , „NEMZETI ÚJSÁG" czim alatt junlus 17-én Bndapeaten uj politikai napilap indul meg, mely, mint a nemzeti párt hivatalos Ispjs, Őszinte azókimondásesl hsrozolni fog a jelenlegi kormányrendszer ellen és becsületesen fog küzdeni a nemzeti érdekekért. A Namvoti ITlaíift-tt felelős szerkesztője Qünther Antal dr., helyettes szerkesatöje „LIHIIlzeil UJSHtf szerodat Leo, a kiket a magyar sajtó legkipróbáltabb, legkiválóbb munkásai támogatnak. A Namvoli ITicúi»" ®,ör* fölhívja a közönség figyelmét kitűnő veaéroikkeire, „uemztui UJhHX melyeket többek közt Apponyi Albert gróf, Horánazky Nándor, Kováoa Albert, Hódoasy Imre, Bartha Miklós, Boglár Ferencz, Benedek Elek, ( Hook János, Aosády Ignács dr. alb. Írnak Ugyanily kiváló erók szerkesztik a IMamvaii ITiaárrkíi minden egyes rovatát Mindjárt az első számban MC" p/enzá-^tiemzeu iJJBag ClB\|óf, regény ^ közlését kezdi meg a NamvPti IIlBáír" bm17 ío« \'«ktetni arra, hogy gyorsén és megbi/hatóan, UJBHg elfogulatlanul informálja a közönséget. Bőven fog foglslkoanl a Namvoti ITifláo-^ ▼<éld élettel, sdnl fog bö közgaziaeági rovatot, mely „uemzeil UjOM^ hasznos tájékoztatója éa tankosadója less minden üzletembernek és gszdának. Lesz a lapnak állandó divatrovata, kiiBnően azerkesztett egépzeég-ügyi és jogngyi rovata. A sserkeaztöi üzenetek rovatában díjtalanul és azonnal ad felvilágosítást a w m U ITiaáir4\' minden olvsaöjának, minden kérdésben. A lapnak az ország „memztJU UJBH^ minden legkisebb bolyén van levelezője, de a melleit külön levelezőket tart a világ minden nagy vároeában, agy, begy a „Nemzeti Újság" a leggyorsabban és legmegbízhatóbban fog közölhetni mind«-n hirt. A IVzkmvfkti ITi«iíru a kormány túlkapásainak eeigora ellenöie, » a UjBH^ magyar nép HicabAdu&ganuk hú ®«ó®asdlója, asc igaaui egyenl6«égnek lelkes hurezosa leeas. A. -hb »ttHMZBTI UJ8Áti« egjatlal m legolcsóbb ■apllap I. ■»- ELŐFIZETÉSI ÁRAK: (Mi cg4mm évre fél ¿vre . e • s • • • a • • 14 r»a — kr. jjj aagyaé irrm V frS - kr Jf egy kézaapraa t e e • • a s « • « S frl se kr i fra «• kr. Egyes szám ára B.-Festen 4 kr,. vidéken 6 kr. — Kapható minden hirlapolráaBttónál. Most belépő előfizetők junius 17-étOl julius l-4»g, léhát egy félbénapoo át ■r ingyen kapják a lapot, mulatványsaámokat készségeaeo küld a kiadóLivatal. ,NEMZETI ÚJSÁG" szerkesztősége Budapest, Petőfi utoza 16 (ai Andráasy-ut éi Petófl-utrs% sarkán.) .NEMZETI UJ8AG kiadóhivatala Budapest, VI. ker.. nagy mező-ntoze 86. tws 2—S ; . , I \' f « I « / J a * Tarnóczy tűzoltószer- ós gépgyár-részvénytársaság lAÍ .t újonnan kibocsájtott részvényeire. A Tarnórciy tüzoltószer-és gépgyár-részvénytársaság;, mely 1891. év óta áll fenn és eddigelé 500,000 frt alaptőkéje után az ttlUpN%«hály»zerÜ leírások és tartalékalapénak megfelelő do falié ja mellett részvényeseinek evenklnt 6 fri osztalékot fizetett, mi 6°\| 0 kamatozásnak felel meg, 1894. évi junius hó 17-ik napján tartott közgyűlésén elhatározta, hogy jövőre tűzi fecskendők, tüzoltószerek, sárgaréz-, réz-, áciéláruk gyártásán, továbbá viz-, gáz- és villám-vezetékek berendezésén é6 szakmájába tartozó melléküzletek folytatásán kivUl gazda-* sági, valamint szerszám és munkagépek nagybani gy&rt&st a vállalat munkakörébe felveendi és gyári telepén egy nagy raaöntődét is állit íeL " 1 <9f E czélból az alaptőkének két millió forintra való felemelése közgyülésileg elhatároztatván, aa újonnan kiboosájtandó 15,000 darab MOO forint névértékű bemutatóra szóló részvényekre nézve ezennel nyilvános aláirás hirdettetik következő feltételek mellett: 1. A 100 írt névértékű bemutatóra azóló részvények kibocsájtáai ára réazvőnyenkiut 110 frtban határoitatik meg, melyból réizvényenkiat S0 frt a tartalékaiapra fordittatik. i. A réaavéoyek aláírása alkalmával, vagy legkésőbb f. é. junins 86-ig bezárólag a Budipoat VZII 12, 2. kar. takarékpénztár réazvénytáriaadgaál Budapesten vagy ezen intézet által meghatározandó flzőtési helyeken részvényenként 30 frt fizetitadő. 8. További beflietéaek ugyancsak a Budapest VIII. IX. X. ker. takarékpénztár réazvéoytáraaságnál követkeaólag esz kézlendék: a) 1894. augnaztua l én réaziéujenkint 30 frt, 26 „ 25 b) 1894. szeptember l én c) 1894. \'október 1-én 0 „„ „ A befizetésekrér ideiglenes téritvéoyek azolgáltatnak ki, melyek az atolsó részletfizetóa alkalmával társasági részvényekkel fognak kicseréltetni. 4. A régi réazvéüyáaek minden egyea éazvény utáo ugyancsak 110 frt kibociáitáai árban és a fenti feltételek mellett egy-egy ujabb! részvényre tarthatnak igényt, de köteleaek e részbeni elévételi jogukat 1894. évi junius hó 2l-ig bezárólag gyakorolni és e czélból részvényeiket a folyó szelvényekkel együtt lebélyogzés végett a Budapest VIII. IX X. ker. takarékpéuz-támál a fenti határnapig bematatni,, mert ellenesetben e réazbeli joguktól elesnek és a fennmaradó részvények az aj aláirókuak adatnak ki. Az uj részvétetek az 1894-lk évi osztalékban a régi részvényesekkel egyenlően részesednek. 5. A résivényaláirás ?drhatárldejéül 1894. vi junius hó 26-ik napja tUietlk ki. Taljegyaéa esetén aa Igazgatósig fentartja magának a jogot a felea aláírások tetszés szerinti leazállitáaára. Ezen feltételek értelmében kibocsájtott részvényekre 1894 évi ¡unllls Iló 19«, »©•, »1., ¡93., 3B8e, »5. és 2t6-an (egyezni ¿« egyúttal « befl zetéaeket tetfeatteni tehet Budapeaten, a Budapeat Vili, IX. X\\ ker. takarékpénztár r éazvény tár aaaégnát, Budapesten, tilői ut 2. én a Csáktornyái pénzintézetek utján. Kelt Budapeaten, 1894. évi junius hóban, 1 Tarnóczy Ute- is gspgyar-rászvenyürsaság: Dr. ROSENBERG GYULA s. k. KOSSUTH FERENGZ s. k. ügyvéd, mint jegyző. élnék. ß47 1- 1 Nyomatott Fischöl Fülöp laptolajdonoaoál Csáktornyán. Melléklet a „Muraköz" 1894 évi Junius 24-ikI számához. 268. szám v. 1894 Árverési hirdetmény,- Alolirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. •cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi; hogy a z.-egerezegi kir. járáa. bíróiig 3189(94. számú végzése AlUl dr. Hajóé Ferenci tömeggondnok Csáktornyái lakós javára közadós Molnár Lajos gutorföldi lakói ellen erejéig elrendelt csódleltár alkalmával biróilsg lefoglalt és 490 frtra beesőit gőzmalom szerkezetből álló ingóságok nyilvános árverés ntján leendó eladstása elrendeltetvén, ennek a helyszínén vsgyis Outor-földön leendó eszközlésére 1894. évi junius hó 26-ik napjának délelőtt 10 órája határidóttl kitüzetik és ahoz a venni szándé kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett Ingóságok ezen árverésen, az 1881. óvi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet ígérőnek a becsáron alól is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. oz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint less kifizetendő. Kelt Zala-Egerszegen 1894. jonins hó 9-én. Nagy Sándor kir. bírósági végrehajtó. Árverési hirdetményi kivonat« A csáktornyai kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Sárossy Lásslóné végrehajtatónak Guncz István végrehajtást szenvedett elleni 86 frt 36 kr. tőkekövetelés és járnlékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék — a csáktornyai kir. járásbíróság területén lévó podturenl 161. tk. 197. hrsz. s. ingatlannak ugy az ezen tjkvben felvett legelő illetőségnek Guncz Istvánt illető V4 része 119 frt 60 kr. kikiáltási árban - ugyanitt 668. hrsz. a. 171 Irt; 696. hrsz. a. 188 frt; 633. hrsz. a. 69 frt; 1012. hrsz. a. 119 frt; 1436. hrsz. a. 96 frt; 1470. hrsz. a. 190 frt; 1876. hrsz. a. 129 frt; 198 hrsz. s. 28 frt kikiáltási árban; a podtoreni 788. tk. 906\|b. hrsz. a. 114 frt, a podturenl 800. tk. 1214. hrsz a. 102 frt; 1686. hrsz. a. 63 frt; a pod-tureni 801 tk. 1806. hrsz. a. 22 frt; 1892. hrsz. a. 171 frt ; 1906. hrsz. «». 18 f>t az árverést ezetiuel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az Í894. éti jülhu hó 5 ik napján déltlátU 10 órakor a podtnreni közaég blróbátáuál mogtar-taadó nyilvános árveiósen a megállapított kikiáltási áron alól rs eladstni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat lan becsárának lO°\|,-át késspénzben, vagy az 1881: LX. t.-cz 42 §-ban jelzett árfolyammal azámitott ós az 1881. évi november hó 1-ón 8338 sz. a. kelt igaaságügymiuiszteri rendelet 8 § ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenui. Kir. jbíróság mint tkvi hstóaág. 646 l-l 2i\\l. szám v. 1894. Árverési hirdetmény. Alulírott bir. végrehajtó ezennsl köz hírré teszi, hogy a letenyei kir. járásbíróságnak 1666\|P 1894. számú végzése következtében. Hajós Ferenoz Ügyvéd oaák-tornyai lakos tömaggopdnok kérelmére Molnár Lajos csáktornyai lakos ellen mint közadós ellen 1894 évi márczius 10 én foganatosított csődleltározás ntján öaszeirt és biróí zár alá vett 2830 frtra becsUlt cséplő garnitúra, a mely áll. a) egy gőz mozdony „ScbuttlevorthMéle 1186. számmal ellátva nyoloz lóerejU, b) egy m. kir. államvasutak gépgyárából Nrsz. B. 1267. számmal jelölt cséplőgép, o) a fenti géphez tartozó kézífecskendó és egy fürészpad körfllrészazel — nyilvános bírói árverésen eladatnok Mely árverésnek a fent hivatkozott számú végvése folytán a helyszínén Csö-mödérben az uradalmi majorban leendő eszközlését e. 1894. évi junius lió 27-ik napjának d. e- 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg,egyzéssel hivatnak meg, hogy az ói intett ingó tárgyak kész-péntfízetéu mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alnl is e) fognak adatni. Kelt Letenyén 1894^ junius hó 8-án. 641 l-l Schmidt János kir. járábirósági végrehajtó Árverési hirdetményi kivonat. . A Csáktornyái kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírt ó teszi, bog/ gróf Festetics Jenő végrehajtatónak, Hacsek József őrségi lakós végreha)tást szenvedett elleni 28 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lévő őrségi 698 . tk. 746. hrsz. a. 176 frtra, ugyanitt 960. hrsz. a. 174 frtra, 674. hrsz. a. 119 frtra; 804. tk. 898. hre. a. 128 frtra; az őrségi 688. tk. 102. bru, s. 408 frtra; az őrségi 73 tk. 475 hrsz. a. 167 frtra becsült ingatlant és ezen tkjkv-ben felvett legelő és erdő illetményt 80 frt. beosárban a végr. t. 146. § a értelmében egészben; mégis sa őrségi 892. tk. 727. hrsz. a. Hermsnn Péter és neje Hacsak Regina tulajdonául felvett rész — az egésznek \\ része 84 frt 16 /, kr. becaárbaa sz árverést ezennel megállspltott kikiáltási ár-bsn elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1894. évi julku hó 3-oü d a. 3 órakor Grósz Alajos ügyvéd, vagy helyettese közbenjöttével az őrségi közaég biróházánál megtartandó nyilvános árveréseo a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az in* gatlan becsárának 10\|.-át készpénzben vagy az 1881: LX. t. ez. 42. § ában felzett árfolyammal számított és , az 1881. évi november hó 1 én 3883. sz. a kelt Igauág-ügymlniszteri rendelet 8 §.ábao kijelölt óvadékképes értékpapirbsn a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60. t. ez. 170. g-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir- jbiróság, mint tlkrihatóság. Csáktornyán, 1894. évi április hó 20 án. 644 1—1 MAGYARORSZÁG. 4 TELJESEN FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Felelöa azerkeaztö és laptulajdonos : HOLLÓ LAJOS dr., orsz képviseld. REGGEL az ország legtávolabb eső részeiben is már az olvasó kezeiben van. \' A Magyarország plitiksi, közgazdasági és társadalmi tudósills»iva] az ösz-szes lapokat megelőzi. A Magyarországból a közönség már kora rsggel olvashatja az országgyűlés tárgyalásait kimerítő alakban, aa aznapi összes kül- és belföldi eseményeket, kimerítő tőzsdei tudósításokat stb. stb. A Magyarosság eddig is tanuielét adta, hogy fé»fcs bátorsággal küzd as ország függetlenségéért és önállóságáért, ós izembe száll minden korrupcióval és kösélstünket minden visszaéléstől megtisztítani törekszik. A Magyarország lüggetlen minden hatalomtól, minden msgánérdektől, senkinek slárendelve ninos, s igy álláspontját nyíltan és egyeneaen mondhatja ki bárkivel szemben. A Magyarország esen törekvéseiben a közönaég részéről már sddig is nagy támogatásban réazeaül, a igy mint a nyilváaoaaág és a közérdek orgánuma folytonosan fejlődve ós megerősödve áll jövőben ia a közöuaég szolgálatára. A „Magyarország" elő6zetési árat Kkósz évre . 14- frt —• kr. Hzerkesaí tÓBég: VIII. ker., Fhg Sándor-utcza 2 az. Fól évre . . Negyedévre . Egy hónapra 7 . - 3 1 ÖO SO Kiadóhivatal i IV. ker., Rostély-uteia 2 aa. 648 1—8 »\'».it-Í Jfattífc\'.^. ^ ntóu .uitít \'..-■xh tVr : i ¡ V " ï 1 \' \'/ » \' \' \' 1 \'j ft * » jsiîj -if tarît tíl/l c % > ■ -.i? * -h\' ¡\'{i, •;i -.y. m mm»* • tr <u . . 01 A\' ... . \\6i whit.\'hú ■••••• • ■ . ■■ • -s i if , ; s .. ,::iî, ■ ¡M iV\'jj ItV . t . « . . •Mtiágfia /! ; - H" r. s J0 Latehb. \' . - . t Éf\' • \\]\\\\ \'r\' p JtM JtOtUh«> ^vi.\'^f/A? •• . msty aitfà . j!i . • .) .. .»yd vîc^l ;.;iVf;<»••. •.... .. - i , •JIÂ-Vé^t \' >U , : -A î ••. . \' . mlkr^ > ill\' (V . > . f» jNifjfföif áfötíiii,)}* t. <<<: ,\',= • . , • . - .Oi f .> t :;! . í¡; . \'íj, íj íjittí. - ft\'» v:. ! pv . \' i : i il ïtùzîit.■ .ut os 0.1 Í-;Iii;* Ï • . • J .....1 " ü>ia¿M¿^ ttlár\'ivíf - \'¿a L. l i\'ftfè Jm uuu\'i 4>" . : i \' ; t ; • v_ 1 ,1 , i ^ .V / Vs.; •i,»>i> . • f •»>/»> )\\>i A. X 9 tm\' % \' > \' \' y Í ÊÊïÉ .S U fi ! K í 8 i I i t jöffi? ffi 171A V ií ii\\t,t\\Áfst ^ytóOjíiu t /íííj«; í IT, \' ■ ..J ••< , ___ riiir ? i VI / i. \\ ^ • ¡Kf: ÉV-m S .jh-íftivíra^ ^ f, , a si,..\';,. \' I ItWl t¡ jí^iJÍ!;Ay ■ \' ; "i \' fM-vi/^ ,.. , vi , \' S< I i ! H • • J^iií M« » \' \\ I JHNMn»» J.KjIaI.^/jíi.Í- v Í . v Imp ! . • \' »< aifcv iè<« híijí r» v\'"T - „ -\'ovííí.S.., c «auuirj,-.. < . V. 1 • f . . jit: ! .. w ;í \' li\'-.\'Viíi .x: wg - • \'V ^f li »«¿v\'iáiK M iitê/ 1 \' K \'" Sfr -i i-: M\'V fe\'" I r ■\'■i. i>.\\ », ■ » ■ ^iijisëâil 7v.a 0 ; \'MÍj\'jiíd o-. . \' fii. • lî À> ÏW.-t\'V\'. > a jrav^noi ! \' • \'V /j \' i •\')\' \'î(lîf)} \' 6» Ci t \' •íi . it. • &MÍ \\viti !. ■ • : $. \' . * ^ \' ■ \' " ï S- Vi > x». •«( <« » i- f li ■ } > 1 X • V. • ; v! » \'j rit ¿ : ¡ i-1 ; soi u 1 P «i V •¡ . S - .i i >.»•< 1 . • i J • !\' !ri \' "ï.\'\'\' .VI. - ^^ »xoitf pinttől! « . * . i. i ! \'Mti^tH g S \'Vi • \'Ä \'!.<, \'un tttá hmd f.; : • . \' • " x : t \'< i \' - • ;; f ^ ■kstH-