* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 37.63 MB | |
| 2014-07-18 12:58:34 | |
 | |||||||
Nyilvános  1302 | 3007 | Muraköz 1894. 35-39. szám szeptember | Hiányzik: 35. szám 7-8. oldal Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XI. évfolyam. Csáktornya, 1894. szeptember 2-áti i IM I ím, 35* «öHítk > «MrkM*44T«l irUkraal l«k*t mim-i*MÍ 11 fa 19 kftsM*. — ▲ Up hmIImbI rimir* Toa*tkoa4 ■Ib4» tfeluUajr larglUI jréseef MttkMrti NTtn Kla«ékIvaUl1 FWmI rtUy - ktl4f<»k h«!(1mU»I dijak \' jitfqMi níiittiüú. Mtfetv "i;» 1 * 4 M » .;•«. . Ijfrt Fél «m ÍÍUnM in« . . . 1 fH KfT** Mtán 10 kr.( , itfTAE ét BORVÍT MYELYöí M£GJEU£NÓ TARSADA1II!, ISÜKRETTERJKSZTÖ 4 SZÉPIRODALMI HKTIUP. __Megfelonlk egyaaers v«f*árn«p. A »Murakőzi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »CHáktomyai takarékpénztár«, a .Muraközi i i. T. KokjfaU B. klni. írod Btombmi 8«k*]«k H., DUm M., Oypelik Á^ DmW 0. L. fa ttrMoál U WL Rrtnhtn: 8Um M. takarékpénztár« «at hivutaloa közlönye. Az iskola és az élet A\'polgári leányiskolát közoktatási szempontból általában csak mint középtanfolya-mot szokták tekinteni, melyben elméleti elők észültségét nyer a leánynövendék arra, hogy az úgynevezett női szaktanfolyamokra legyen bocsátható. S a polgári leányiskolák mai vezetésében általában az a szellem az irányadó, hogy az oktatás minden igyekezetét arra összpontosítsa, hogy a növendék az elméleti ismeretekben kifogástalan elő-készítést nyerjem. Midőn a nőnevelés szempontjából a polgári leányiskola hivatásával szemben fölállított. ezen tapasztalatokkal foglalkozunk, akkor egyszersmind az élettel számolunk, s ugy találjuk, hogy mind azok egy oidaiulag és ferdén fogiák fel a leányiskolák hivatását, kik abban semmi egyebet nem látnak, mint egy nöi közép tan-folyamot. Egy intelligens körben 6iő nőnek az iskolai ismeret és tudományos műveltség csak nagyon is kivételképec való arra, hogy belőle éljen és általa magának egsis-tencziát biztosítson, hanem szükséges ez azért, mert általános műveltség el nem képzelhető a nélkül, hogy az ember a tu-damányos világ nagy körvonalait ne is-merje. Már pedig egy intelligens körben élő nő az általános műveltség követeimé- 1-rTTTMPiffHi I nurmiTfl 1 m T ...................... I Jlanklftinzijt ...................... NfilUél ytiiUor* 10 kr\\ Fflrdői levél. (Glelcheoberg, aug. hóban.) Gleiohenbergnek m annyi vendége ran, »int még soha I A honnan e sorokai önöknek küldőm a méltóságteljes D\'Orssy-viJla demokrati-kua padlásszobájából (a ni fölött ne méltóztassék mosolyogni, mert a D\'Orsay villa valóságos magyar irói .tuskulanum." Például, hogy csak többet m mondjak, alatta« két emelettel lakott Mikszáth Kálmán) — oda beballszik az esplanadeoa zsivajgó élete, pedig a sta|er égbolt ultramarinját ismét a rozoga Íróasztalomtól, a nyitott ablakon át, szintén elérni vélem. Nagy szezon van. A podgy*««öB társzeke-rekröl Kifel tornyokat hevenyésmek a plozulák t ölként loodirjai. a vendégek ömlenek éa szinte byttzsgünk az ember-sokadalouiban. A szezon eiue virágjában a göthösök fürdője elvesztette asamarilánus Jellegét, bár még mindig szürkélik • paupsrizmus görcaö« egészség-kereaéae, de a platokráczk olyan smnckosan csillog, hogy egy a Mmsetgasdanágtannal foglalkozó társam véle méoye szeriu», ma Gleiohenbergben a ragyogó ékszerek értéke másfél millió forint. £• liazielettel alólirott, ki bár ttldő-foltozó stándékokkal Jött Gleiohenbergbe éa ki 1 kilo 8 déka horribilis hízással az 51 kiké nem remélt mriyáig bátorkodott meggyarapodni, nem ie kesereg a Miatt, bogy a kiee azelid lej tökön nyei alá esik s Így bírnia kell mindazon ismereteket, melyeket ezen kör igényképen tart fenn mindazokkal szemben, kik itt helyet követelnek maguknak. Kétségtelen tehát az, hogy a polgári leányiskola az élettel szemben égy befejezett tanfolyamnak tekintéLulő, miért is itt a vezérelvnek oda kell törekedni, hogy az a leánynövendék, ki a polgári leányiskolát elvégezte, annyi ismeretet vigyen ki az életbe, a mennyi föltétlenül megkívántatik arra, bogy a nő nemcsak mint feleség, anya- és gazdasszony, de mint a müveit társadalom tagja is, csorba nélkül tölthesse be szép és nemes hivatását. S épen azért a polgári leányiskolái oktatásnak nem arra kell törekedni, hogy a növendékek az elméleti ismeretekben vegytani pontossággal tudják felállítani a tudomápy elveit és szabályait, hanem hogy a fzabályok általános körvonalainak ismerete ; mellett, a tudományos világban az általános műveltség áltgl megkövetelt széles »tárgyismerettel bírjanak Tehát nem az a fő, hogy ha kévését tudnak is, de a tudásnak meg legyen a biztos alapja a szakismeretben, hanem hogy sokat tudjalak, hogy mikor az életbe kimennek : a nő előtt csak azért, mert ő nő, ne legyen teljesen terra inkognitó a tudomány egyetlen ága se. Ezt kívánja az általános műveltség Épen azért a polgári leányiskola ne szak most oly xajoa élet hullámzik. Unni nem unja magát az ember; a ki maga ia réast kér, vagy a ki csak figyelmes nézdelöje • tarka ember-vásárnak, az eleget foglal koštati a szemét a igy csak lepörög az a négy öt hót, a mire az otthon éden vágyaival megyünk viteza. Valóban nagyon soknál ssemlátomásf leket látai a gyarapodást A minap elkövettem azt a riporteri indiakréoiót, hogy meglestem Mikszáth Kálmánt, a mint kenyere« társammal a vidéki újságírásban Boros Samuval piquetlroztak, szinte láttam mint formásodik a zseniális magyar elbeszélnek második réndbeU tokácnkftja, arczu-lata meg olyan gömbölyű, mint ha nem is magyar iró, hanem a székesfehérvári káptalannak lenne tagja. Gyarapodunk itt megaanyian, kg-fOlebb a verseiben és testi mivoltában világfájdalmas Ignotus marad oly kesseg-hunu, bogy a zseniális palóc* nyomén as egész fürdőben „rosz matériának" bivják. Egyébként hallatlan sikeresről beszélnek, van egy honvéd kapitány, a ki\' nyolez kilóval nehezebb testtel megy haza a vékonydongájú sápadt menyecskék nem kis bóezu-ságára, a kik üveg-csöveken kiapadhatatlan türelemmel szívogatják a Klauseni forrás vastartalmú vizét. Mindez eddig igen szép dolog. De gondolják esak meg, bogy két hetenként a pazar ele-gánoziával berendezett kur szalonban szombaton — b.orrendum dloiu — bálák vannak. Hát hi-sien mért ne volna? Hiszen sok itt az egószsé gez. Persze sokl Egy pesti redoutbál valósággal szégyelje magát. A négyesekre százanként állanak meg a párok ée van benne valami tragiko-ml kum, mikor egy egy figuránál vagy a tán-ezos. vagy a tánozosné kér bocsánatot és a szalon ama korgony-edényeihez megy, mely oly Bzerüleg tanult, hanem müveit nőket igye kezzék nevelni, s ez csak ugy érhető el, ha itt az oktatás szelleme felszabadul a tudományos pedanteria chablonos szabályai alól s a nevelés szabad szárnyakat nyer, mely nem az ok és okozat közötti összefüggés vegyelemzésében mélyeszti és fárasztja ki az elmét, hanem egy feányiskolái növendék látókörének megfelelően könnyebb rendszerbe szedi össze s játszva állítja egybe az ismeretek \' azon halmazát, melyekre nem a tudomány, hanem az élet szemp nt-jából van szükBégök. Szóval a társadalomnak nem tudományos, hanem müveit lelkű nőkre van szüksége s a női műveltség hivatása nem az, hogy\' á szakismeret csalteHattormágával kösse és oldja a tudomány szálait, hanem hivatása, hogy a mindennapi élet körén kívül eső kérdésekben ne álljon egészen tájékozatlanul. Az általános műveltség nem feltételezi azt, hogy meg tudják határozni, minő ve-gyeleoiaési ellentét jiít érvényre a márványban és kvarezbaq, hanem az a fő, hogy ha elénk tesznek három darab követ, meg tudjuk különböztetni egymástól , , , . A polgári leányiskola oktatási rend-szere és vezetési szelleme tehát csak akkor felel meg az élet követelményeinek, ha vezérelvként azt veszi hogy a nő minden iskolai ismeretét a polgárt iskolában nyeri szomorú jtfUege a glelchenbergl fürdőnek, hogy a pájcslHára rakodott váladéktól ssabadatjoiu 1 A természet a fssor helyén a német számító szellem rafinált dolgai vesstegeUk meg a szemet. Ninos az az eidagott hely, a hol a német pepecselő kultura nyomai ne lennének, fia valóban jól esik ez a gondosság, m a korral való haladás, a melyet fájdalom, a mi magyar fürdőink nem fognak egyhamar lulérni éa tuU szárnyalni. A savó és forrásvis kura, a iris« tehén és keosketejnek kiszolgáltatása, a fenyő és sóiürdöt. maga a hidegviz-gyógyintéset gondos berendeaésü, leginkább ez utóbbi hagy kívánni valót fönn, mert a kabinjai a mai kereal*ítfaea képest nem elegendők ; de hái épen moat értesülök az igazgatótól, bogy már jövőre z hideg-vizosztályt megbövitik és tök\'tetesitA. Abból a körülményből, k>gy fölösen vannak itt a tárriadalom szegenyebh »satályai is, megállapítható, bogy Gleicbevberg nem lebet drága fürdő. A minthogy nem is drága, lakáat 1 frton keadve 8 frtlg napjában lebet kapni, az étkezés a magyar vendéglők árszabályait nem igen haladja luL E tekintetben tehát ne tartaon vissza senkit a kénytzertiség, ha orvosa a fürdőt javalja mert a mi a ^kert illeti, ez szinte kilátásba helyezhetQ. Mióta itt vagyok, igazán sok roskatag embert láttam, mint szedi föl magát, köztük persze legnagyobb örömmel magamat, ki azzal a boldog tu<?t(?*l röpülök vágyaimnak sólyomszárayán 6a a MAV-on hasa, hogy a fátum enged még élnetr egy pár telet. Hölgyeim és uraim, az önök 61 kliée tíes-telöjének düsaadó reménye ez 1... \' v\' * Vemer L&cheIö. és ugy annyi ismerettel bocsátja az életbe növendékeit, mennyi egy müveit körben éld nőnek szükséges arra, hogy mint anya, feleség, gazdasszony, szóval mint a család lelke, mint a müveit társadalom tagja, mint honleány, az élet küzdelmében reá váró nagy és nehéz feladatnak ugy felelhessen meg, mint a költő mondja: »Nö, ha betöltöd csorba nélkül szent hivatásod, kör* nyezeted boldoggá teszed, hazádnak oszlopa vagyl« "V Különfélék. 6. Este: bengáli fény és Staver-féle tüzijá* tök. Belépti-dij szsmélyenkint 20 kr, Az Ünnepély kellemetlen idö eseetén este 7 órakor 60 kr. beléptidlj mellett a »Hattyú«* vendéglő termeiben tartatik meg, mely esetben a osáktornyai zenekar hangver» senyt rendez. A hangversenyt tánoz követi. L néptlnnepély tiszta jövedelme a város szépitécóre fog fordíttatni, mely czélra, való tekintetből a felülfizetéaek köszönettel fogadtatnak. — 4 Qáspáilv obtlink e hét folyamán felállíttatik Leleplezési Ünnepély nem fog tartatni, hanem na az obeliszket körülvevő d isten vasrácsozat is elkészül és Gáspá-rita életére vonatkozó hiteles adatok mind megssereztatnek t ezen adatok alapján hi telei életrajz magyar éa horvát nyelven kiadható lest: az obeliszk ünnepélylyel megkoszoruztatik. Az obeliszk nagyon C4Í-noa és ügyes munka ; becsületére válik Tersztenyák, perlaki születésü nagy kanizsai kőfaragónak éa művésznek a díszére Perlak Városának. — 4 Qdsp&rltiöbillsikit legújabban a Pecaornik Frigyes féle vendéglő asztaltár saság hét frtot gyűjtött össze s küldött be szerkesztőségünkhöz. Ez az ujabb adomány a perlaki bizottsághoz lett áttéve mely összeggel együtt a osáktornyai bizottság gyűjtésének eredménye 179 írt 86 kr. - 4 csáktornym állami tanltóképesdébe felvételre folyamodott száznál több növejn-dék. kik közül felvétetett mind a négy évfolyamra 97 ; még pedig\' az első osztályba 28. a másodikba 27. a harmudikba 25, a negyedikbe 17 A javítóvizsgáitok szept. 4-én lesznek. A jelentkezés 4 én éa B-ikén történik, a tanév 6-án kezdődik. . t < - ixuaut. A helybeli községi elemi népiskolában a 1894 -96. tanévi beiratá* sok szeptember 1, 2 és 8-án reggel 8 érától déli 12-ig és délután 2-től 5-ig a népiskola harmadik osztályában fognak eszközöltetni A beiratásnál minden azülő vagy i/helyettesei; ciartozik gyermeke keresztlevelét vagy születésének anyakönyvi kivonatát bemutatui; azt a t. szülők és gyermekeik érdekében kérjük. Az I-ső osztályba csak azon növendékek vétetnek föl, kik életkoruk 6-ik évét 1894. évi szept hó l-ig mir betöltötték. Az ünnepélyes isteni tisztelet szept. 4 én reggel 8 órakor leend, délután pedig a ftlviteli- és pótvizagálatok fognak megtartatni, melyek díjmentesek; pótvizsgát tehet — szülője vagy gyámja lelenlétében 1 vagy 2 tantárgyból elégtelen (6-tös) jegygyei biró növendék. A rendes időben meg nem jelenő tanulók ugy a pót-, mint a fölviteli vizsgálatoknál 2 frtnyi dijat Űzetnek, mely összeg jótékony ozélra fordittatik. Vidéki tanulók 6 irt tandijt fizetnek, mely összeg azonnal lefizetendő. A távolabb lakó szülőket tisztelettel figyelmeztetjük, hogy jövőben sem lesz megengedve a tanulóknak egéaz napon át az iskola épületben tartózkodni, miért is azok nappali elszállásáról gondoskodjanak jó előre, hogy az iskolába valő járás akadálytalanul folyhassék. A miniszteri rendelet alapján fizetendő 16 krnyi összeg a t. szülőktől beiratás alkalmával fog beszedetni. Csáktornya, 1894. aug. 28. Az igazgatóság. - 4 kiptidti kőitattáihox szükséges péksütemény szállítását Kosenberg Lajos nyerte el, a ki egy 9 grammos zsemlyét 1a/,. krajczárért, egy 126 grammos kenyeret 18 krajczárért ajánlott szállUani. A husnemü szállítására Nuisy Mátyás adott be legjutánvosabb ajánlatot, a ki a marha-, borju- és sertéshús kilóját 40 krajozáijával fogja szállítani. Beadatott összesen 5 ajánlat — é S S <&■ érdekében dr. W a b-s í o s Gyula egyetemi tanár ur elnöklete alatt folyó évi szeptember hó 8-án délután 6 órakor a perlaki „Társas Kör" nagy-termében értekezlet tartatik, melyre a „D. K EV-be belépett tagokat külön is meg. hivta a bizottság • — ^theljnU. Wágner János Csáktornyái áll. tanitóképezdel segédtanárt a kun-főiegyházi áll. tanitóképezdéhez ugyanazon minőségben a vallás- és közoktatásügyi minister ur Áthelyezte. — £[ala-gt gruztin állami iskola fog a legközelebb felállíttatni. Kir. tanfelügyelő mult vasárnap tárgyalt ebben az ügyben a helyszínén Oszterbueber Lássló hii tokos sal, akinek a házát szándékoznak erre a ozélra bérbe venni. Két tanítói állás fog itt szervestetni. Ebbe as iskolába járnának a szt -kereszti, mikófalvai éa, bányavári tanulók, kik szám szerint mintegy 150 eu nem részesülnek az iskoláztatás áldá saiban. ; — 4 tüioltósiőnttig uj tisztikara : Mayer István (Z -E^erszeg elnök, Ha ós Mihály (A. Lendva) alelnök, Nag7 Antal \'{2 • Egerszeg) titkári Stefanecz József (Zala-Egerszeg) pénztárnok Választ mányi tagok : a) hmdesek : Koháry Jó zaef (Szt.-Gróth), KnOrczer György (Nagy Kanizsa), SzeWerth Antal (Csáktornya), Pöltz Pál (Keszthely),. Kovács GyaU (Lég-rád), dr. Kelemen Károly (Sümegh), b) póttagok; Alszeghy Alajos (Csáktornya), Sztanovazky Nándor (Cszeaztreg), Hajdú György (Kis-Komárom)* Tóth Sándor (Perlak) Pózxgár Gyula (Véged), Stár-zsinszky György (Galambok)/ Kosáry Aurél (Zalabér). A \'\'\' - \'H •> — 4 mrasMombaU gazdasági fiókegylet a — vasmegyei gazdasági egyesülettel karöltve folyó 1894. évi augusztus hó 24 én Muraszombaton — az országos Vásár alkalmával — díjazással egybekötött nemzetközi jellegű lóvásárt rendezett abból a czélból, hogy a lovak értékesítését előmozdítsa éa serkentse a gazdaközönséget, hogy mentől jobb minőségű lovak, tenyésztésére törekedjék. A díjazásnál különös tekintettel voltak a nóri (muraköz;) fajra, mely fajból a muraszombati gazdasági fiókegylet az 1896» évben rendezendő kiállításra jelölt néhány darabot A mille-niumi kiállításra kijelölt lovak tulajdonosai 1896 ig évig segélydijt is fognak kapni, a kiállításra történendő szállítás költségeit pedig a megyei lótenyésztési választmány viseli. — t$agyin$s facsíouték A földmi velési minisztérium azoknak, a kik kopár vagy futóhomok területeket be akarnak erdősi-teni, az idén is jngyen csemetéket juttat, a jelentkező épen csak a mérsékelt szállítási dijat viseli, a kik tehát e csemetékből részesülni akarnak, 50 kros bélyeggel ellátandó kérelmüket, annak megjelölésével, hogy mely község határában, hány kat. nagyságú, mely talajnemhez tartozó terület, mely fajból\'. Való és hány éves csemetékkel óhajtanak beültetni 8 továbbá, hogy a csemeték mily caim alatt, , mely vasúti állomásra s a jövő év tavaszán avagy őszén küldendők-e, a folyamodó lakhelyének pontös megjelölése mellett legkésőbb folyó évi deczember hó végéig a földművelési minisztériumnál adják be azt, hogy a kérdéses területnek közgazdasági szempontból való * beerdősitése szüksé- — gr. QflMiU Ifttis, választókerületünk orsz. képviselője fogadtatásának megbeszélése és előkészítése ügyében m. hó 29-én Csáktornyáról és vidékéről szép szám ban jelent meg a közönség. A dr. Krasso-vetz Ignácz elnöklete alatt megtartott értekezlet elhatározta, hogy felkéri Csáktornya város képviselőtestületét, miszerint a fogadtatás ügyét vegye kezébe és azt rendezze. Prusmáoz Alajos városbíró m. hó 80«án összehívta a képviselő testületet s a hivatalok s tantestületek fejeit. Ez érte kezleten kimondatott, hogy a fogadtatást a város képviselőtestülete veszi kezébe s a maga körébt vonja a vidékről vasárnap összegyűlendő választók részéről a kijelö-lendöket. A bizottság elnökévé — mint halljuk — Kraeovetz Ignáozot, társelnök-nek Pru8z4cz Alajost, alelnöknek Uirsch-mann Leót, jegyzőnek Zrínyi Károlyt akarják jelölni. A képviselőt Pruszátz Alajos üdvözölné s a beszámolásra Wollák Rezső kérné föl. — fömltbrilasMtáj. A szoboticsai ürese đ&ben volt másodtanitói állásra Terbóoz Béla oki. tanitó vá\'asztatott meg. — jikúrő. 8 z í I á g y i György Csáktornyái kir. postatiszt m. hó 29 én tartotta esküvőjét G r é s z Elek nyűg, köregyző kedves leányával Riza kisasz szonynyal. Az esküvő után Grész Elek ur házánál vacsora és tánezmulatság rendeztetett, melyen a rokonság és jóbarátok hajnalig vigadtak. Számos felköszőntő mon datott el főleg a fiatal párra és az öröm-szülőkre. A fiatal pár a lakodalom után Erdélybe utazott. Boldogság tíléije egész életük útját I — Sárközy Sándor a csák-tornyai zenetársulat karmestert eljegyezte özv. He I lige Katalin magánzónő Mária leányát Gráczban. — MA osáktornyai szépítő* egyesü\'et 1894. évi szeptember hó 9-én délután 3 órakor az ujvári-ut melletti »Jala*«-erdőben (rossz idő esetén a »Hattyú« vendéglőben) Nagy Népünnepélyt rendez, melyre a t. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Programm : 1. Szeptember 9 én d. u. 2 órakor a gőzmalomtót kim dúlva kivonnlás a varaz&di zenekar játéka mellett a népünnepély helyére. 2. d u. léi 8 órakor a Zrínyi térről kiinduló bérkocsik fognak közlekedni, melyek a közönséget 10 krjávai szállítják ki az ünnepélyhez. 3. As ünnepély színhelyén lesz : Ördögmotola, Panoráma, Versenyfutás, Miusfák mászása, Tréfás sorsjáték, Kormányozható léghajó, Elefánt, Négerpár fel-ereeztése stb. 4. Táncz két csoportban a helybeli és varazsdi zeneikar játéka mellett 6. O\'osó és ízletes ételekről, italokról és a szükséges evőeszközökről a rendezőség gondoskodik. Felállíttatnak : champagner-cognac-, ásványvíz-, frankfurter-, kenyér-, stb. csarnokok, török kávéház, laczikonyha. ges, akár az illető közigazgatási erdészeti bizottság elnökének, akár a kir. erdőfel-Ügyelőnek iratával igazolják. A kérvények benyújtására megszabott határidőn tul el-késvq beérkező, avagy fentebbi kellékeknek meg nem felelően felszerelt folyamodványok figyelembe nem vétetnek. C S A R N OK. Sötét felhő SOtét felhő tornyosodik az égen, Volt speretóm, de elhagyott a héten. Én Istenem, én teremtöm; Minek fa van szerelem? Vagy ha már van — ne lenne az Soha-soha gyötrelem 1 Hűtlen babám ; ne kínozd a szivemet! Felejteni, ugy eem tudlak tégedet — Én Istenem, én teremtőm I De sokat is szenvedek; A mióta téged htltlen, Oly igazán sietlek . . . Szépen szól az est-harangezó imára — Belevegyül egy kis leány sirása. Olyan rémes ez a két hang Együttesen én nekem : Én Istenem, én teremtőm 1 Minek is van szerelem 1 ? • > f Farkas Károly. f7 , _ A bánatos betyár. 5 / d- \'4 Fakó lovam, csak előre ! Nem messze van a becsali csárda . . . Három óra éa egy negyed ; Ott leszünk/ ott s ihatunk bujába 1 I l\'V « Kökéftyszemü csaplárosnéi Értsük egymást gyönyörű angyalom ! Szénái, zabot a lovamnak, Nekem meg bort, mert igen szomjazom .Hej galambom, puszták fia ! Hozta Isten ilyen kés5 este . . . Fakó lova, de tsjtéko« — Hova hova? Talán ki a lesre" »Bort ide as Árgyilusátl Csaplárosné — eszem a zúzáját, Három éve, hogy nem láttam : Pirozs-poz«gás, kerekded orczáját.« »Elég nem szép, hogy oly ritka Vendégem lett - két, vagy három évben — Lófuttábao — egyszer néz meg — 8 akkor is csak az éj sötétjében«. Ne foytasaa — «ép csárdásné — £ szavait, az egekre kérem ; Bort ide már a kupába I Enyhet, vigaszt csak ez nynjthat nékem. »Ejnje szivem 1 de roszul van — Szabad tudnom, a lelkét mi bántja t Talán bizony elhagyta a Kökény szem Q, szende Mariskája?!\' Hagyjuk, hagyjuk — »mi e mnlt, — Szép csárdásné, szivem violája! As már többé vissza nem jő; Vessünk fátyolt örökre reája I . . . > ■ • » Vén czimbalmoe, az áldódat t Ne nyújtózz ott - a kályha sarokba - Csengő* pengő száraz fádat Tedd elŐmbe, ide az asztalra! Megállj öregl Igyunk előbb, 8 aztán verjed est a nótát szépen : »Bánatos a betyár nagyon, Mert csillaga nem ragyog az égen*. Farkat«« Karoly. Az öreg 10 panasza- (Az állatvédő egyesületnek). ii Már mióta álldogálok I Hideg, zord a levegő És az eső csak ugy szakad, De a gazdám még se jő. Bent a meleg korcsmában ül S iszik egyre; szomja nagy! Engem pedig sötét éjjel Éhen, somján állni hagy Mért nem fogott engemet ki? Istállóba mért nem vitt? Mért kell nekem annyit állnom ? Mért kell nekem fáznom itt? Minthogy nagyon örég vagyok, Nem törődik velem már; Ha kidűlök, 0 nem bánja, Hiszen értem már nem kár ; Ha intik, hogy jobban bánjék Velem, igy szól és, röhög: »Ha fölfordul, majd veszek mást; Olcsó ily vőn lusta dög!« Jól esnék-e vén korában Az én drága gazdámnak Ha más durva emberek majd Vele is igy bánnának ? Sok évi hü szolgálatom Jutalmául dögnek hiv; Hogy lakhatik emberben ily Hlladatlan durva sziv? i i <• Thewrewk Árpául. / Mikor már késö» — Rsjs. — h lrU: Blbrt Lajos. Nem tünt fel senkinek ai egész városban, hogy Ligeti Bélánának udvarlói vannak, kik kö-rölrepkedték a szép asszonyt, mini as éji lepke a lobogó lángot. A férj is megszokta, hogy nejének udvaroljanak, ez öt is Ingerelte s tudta, hogy a sok üres és mézes bestéd után, ö következik a sorra. A kívánatos saép asszony meg kimondhatatlanul szeretett kaoxérkodni a férfiakkal, különösen Zádori Jenövei, egy komoly, magas, halovány emberrel, ki veszedelmes vágygyal, siomjas sóvárgással csöngött as 6 beszédes, rózsaszínű ajkain, hanem érthetetlenül gyáva, féléak. bátortalan volt. - .j Lett volna ezer alkalma hoazá a még sem vallotta be eddig a szerelmét. Egyszer azonban ugy Ösz tájékán, mikor a kert Iái már pergették avult lombjaikat, ott sétálgatott a szép asszony nyal a hársak alatt, ki fáradtan dőlt bele a puha pázsitba ügyesen, ingerlőon, hogy a picii, atlass-czipöcskék Ingerlőén kaozérkodtak e!ö a redős ruha alól. Zádori Jenő ki évek óta ábrándosott a szép asszonyról, oda vetette magát a parányi ozipöoskék elé. — Asszonyom, ha kínevet, ha alüz is maga mellől, megvallom, hogy szeretem önt, meghalok utána I — Engem?... De hát Jenő, az Istenért, honnan jut ehex as örült, bolond gondolathoz ? — a éles, csengő kacia]a áthat a lonrbokon a Ugy verődik viasza a pavillon távoli faláról. Nádorit ex a bohókás kaesaj megszédíti> égésien. Merészen, sriate lehetetlen bátoraággal öleli -»»ép asszonyt s össxeosókolja a kssét, azo-k»t a delejes, ingerlő fürtöket, a mi azomiát még inkább növeli, izgatja. — Szeretem} imádom önt, Inna 1... — Soha I... soha I — kiált kipirultán ligeti, Béláné a bágyadtan, kimerülten ismétli még egyszer, hogy : — soha l Zádori megdöbben, homlokán végig borong t hideg. — Bocsásson meg, asszonyom, izgatott voltam, hosszú évek titkos szenvedése adott okot és alkalmat arra, hogy elfeledjem, miszerint énnek férje van I... A szép assxoay feláll, kuszált haját rendbe hozza a mosolygós araaozal, ragyogó szemekkel paranosolja : — Most már menjen, rossz fiu, ne lássam többet, haragszom magárai Pedig nem haragszik. Selyem szempillái alél nevetve néz a halovány emberre s bucsuxóul megszorítja a kezét. Hanem aztán éjszakákon, magános estéken, mikor a férje nincsen otthon, s hs véletlenül mellette vas is, száras, unalmas, egybaagu üzleti dolgokkal mulattatja a szerelmes asszonyt, sokszor eszébe jut a Jenő, a kinevétett, elutasított, megszégyenített ember. A hosszú téli esték egyikén uagy, előkelő társaságot gyűjtött öesxe a háznál, melyre meghívták Jenőt is, ki a Kende-ressy családdal jelent meg s ugy mutatta--bs magát, mint Kendore^wy Margit vőlegényét. Vőlegényét? Ei a szó eversaerss ktonal vonoaglott végig a szép asszony lelkén s akkor este szokatlanul sokat tánczolt Jenövei, szinte kényszoritette rá az ifjút. Margittal táncolhat még. un I« eleget, vetem soha! — Asszonyom!... — Ne vonakodjék, aztán meg beszélni is szeretnék magával, még ma utoljára I — h vor»i* magával as ifjút az egyik parányi mellékszobába, melyben kellemes félhomály derengett. — Irma 1 — Jöjjéfa, most már ón kérem, ne szóljon semmit. Mikor magukra maradtak, a szép asszony megragadta a Zádori kezeit s oda borult a keblére. — Maga megcsalt engem, Jenő I Felhasznált egy pillanatot életemből, hogy felkeltse alvó érzelmeimet s mikor ezekkel már nem birok, akkor azt mondja hidegen részvétlenül, hogy megnősül, hogy boldoggát less mást..i — Ezt akarta esak mondani, aMzonyom ? — Jenő I... Zádori aroza tüses és sötét lett s kalapja ulán nyúlt, hogy véget vessen a komédiának. — Maradion I — mondotta hevesen az asz-ssony. — Mondjon le erről a házasságról a maradjon nőtlen ... Jenő, én szeretlek téged I... Az itjunak hideg mosoly vonaglott ajkán, mig az asszony reménytelen hangon könyörgött. Zádori nézte egy két perozig a rimánkodó nőt, ki a megsemmisülés örvényébe ékért rohanni, azután elhárította magáról az ölelő karokat. — Assxonyom, s«m én, sem ön, nem lehetünk egymáséi soha 1 önnek férje van, nekem maholnap feleségem leszi Hanem annyit vigasstalásul mondhatok, bogy ma ia szeretem, mindig s»eretni fogom I Azután kilépett az ajtóa, a komédiának vége volt. Kevesen tudták meg a világon, hogy akkor éjszaka egy ssmmi asszocynyal kevesebb, egy beoaületes emberrel több lett. De hát kit is érdekel az ilyen kiosl-nyesség? I... Felelős szerkesztő; M A R 64 TAl JÓZSEF. Laptulajdonos és kiad/*, ; FISCHEL FÜLÖP (STRAU8Z SÁNDOR) könyvkereskedése, v >< XI. te&u Vu Čakovcu, 1894 \'2-ga septembra. Broj 85 • u«!aik«« J« w»kl 4w gortriti mU II I I« — In pöMUk« HM* M riMk. - <•»• ■mi<M Mth wWilk. n óftkttVM. Predplata* ee*a |« t Na celo leto . . . 4 írt Na pol leta ... 9 Irt Na cetvert leta .. 1 fit brojl koKaJv 10 kr. fin r«cp<k« I M nSuu^fm. IOWi IWmI Filipov« pwipUta l iWaui potiljka. aasa htrvitok«« I MavjarakoM Jeilka Idaaeél irnitvenl luamtvenl I poFnélJIft llat pnk llasXauBl m-caüz:lvtUmd-mn j«<lo3alcrm.t 1 to: ttm »Tyúkra, \\ 31utbeoi glasnik: .„Mectyimtskofa podpomagajučega Cinovniőkoga druftvaT „Čakovečke iparkawe", „Međimurske sparkaMe". i L d. Gospodarstvo. Fond a nje grínte vudeteljiéCn. Grinta se najleže afonda, ako bs na sažarenom mestu vužge slama tak, da ne samo klic*, nego i žilic* ovog biljnog pa rasita izgore. Vnogi su si na ovaj način pomogli, ali ne sevsema. 8akaonsko gospodarsko družtvo isvráilo je vu ljetu 1892. jeden ovakov pokušaj (próbu) o fondanju griate a da nlje nanaéetih deteljica skvar* jena Na jednom deteljitfu bilo j* na vlile méstih grinte Koncem meseca septembra, kad |s tretja kodnja dobljena i deteliflće sa ponovne zaselenilo, iavrSena je próba fon-danja grinte na ov; način i Negažcno vapno, polije se sumpornom kiselinom tuliko, da *se vapno »drobi i postane drobno kak pepel. Ovim pražkom posipana su zaražena möata grintom. Prób» je k* pala vrlo dobre, ar na sarainih méstah, deteljicah se je oporavila i rasla, a od grinte nije bilo niti traga na Uh méstih Ked je isto deteljitte ljeta 1^98. poko\'eno drugi put, opalila se na drugih méstah fc rinta, ali je ona hitro sa istim uspjehom síondana — Na posljedku ova je próba avrftavana na istom deteljiióu sa vröme najvekfe vrućine vu mesecu juliuSa, uo onda je sginula sa grintom i deteljica. 8tepanje sada (voća). Vu narodu je zločesta navada, da dozreli sad stAplje (strósi) is dréva, £im se ■ , J«J|: rryn isto oaledi i tim nije sposobno sa čuvanje, a svun toga nemre se tak drago (skupo) prodati. Pazljive éinimo ovim prijatelje narodne, da opomenju narod, da nebi stepali sada, nego da ga nastoje sa dréva pobrati, ar ga je onda moći draže prodati t »i Luk Čerlones. Luk čerlenec večkrat prék zime pre-pane ili rano aa yrotnlfetje prekUje. Da ga od toga obuvamo, najbolje je, da ga vu jessn obéaimo nad pećjom, da se dobro osudi. Tak issudeni luk spravimo na suho uaesto, ter i vu aprilu i majuflu neće se kliti. i Ću vanje orehov. ti Orehe moremo éuveti I ljeto dni, ako im ostavimo selenu ljusku, ter ih na tenko rasastiremo, da se črea kojih četiri do Seat tjednov presude. Ovak osuđene orehe spravimo vu pfienične pljeve i na suhu mesto., ter tak budu ostali zdravi i prék ljeto dni. D i S e č e jabuke. u , / Večkrat se dogodi, da najljeple jabuko nemaju pravoga mirisa (vugodne duhe). Da im se da vugoden miris, delaju vu južnoj Tirolskoj tak, da jabuke alože vu kista ZABAVA. P (fersloge) i to jeden red--suhoga besgo-voga cvéta itd. dok ni e kiflta puna. Onda se frefllog čvrsto sapre i aa 4 do 9 tjednov dobiju jabuke vrlo vugoden miris. Fondanje miflov i A t a k o r o v. \'i}\'.\'. I (<> ) .."I \' • Nezdavnja opazil jd profesor Loeffler, da se poljski mtoi moreju Uvrstno foqdati bacili miijeg tifa (Mausetyphus), ter se ova prooedura upotrebljava i pri fondanju do mačih m i Se v vu hi£ah, hambari itd.\' Vsi miéi, koji se sarasé ovim baoillom, pvoirkaju i prenose sarasu na vse ostale* mifl, vu hiti ili hambaru. Sadržaj bacili« v« jednoj resgentnoj flaáici pomöla se sa sloju vu jednoj litri vode. Vu toj raztopini razpnoči se béli kruh vu komadih od jeden i pol centimetra, koji se razhiće po najži i!i hambaru gde su mili. Veó za 8 do 14 danov z bete ža ju gotovo vsi mi i ter vsaki dan morefi ih najti gotovo mrtvih na najži ili hamboru, pokenJob • se betežni mili počimlju grizti trupla mrtvih m i v, osobito mozgs, zaraze se odmah \' i vu kratkom vremenu pogineju takaj. ,„ Austryauike poljodelske novine" vu velike hvale postignete ovim sredstvom rezultate pri fondanju midov. Miflji bacillufl nije pogibeljen ft druge živine, a pokehdob vsi miéi pokibljn na polju, a né tu ljuknjsh, more se lehko konátatirati, koliko ih je afondano i nije se bojati, da bi trupla mifiov gnjila v u Ijuknjah i pod podom hilah. PoslahHi dobar navak — t — Istinita pripoiest — Pred 10 po priliki. leU dosU imuc&a gospodar Hsrger Milka tožen dejde dimo iz goric svojih. Zalita ni se badava lalostíl. Jer gorice, gde najbolje fino raslo, i koje jot njegov otec, koj več počiva va hladnom grobu sadil, i koje aa Upi grofi donesle k kili, vsad* so se počele saSUt Več lani je opazil, da se trsje počelo žutiti 1 suSiti, ali nije mislil, da bi to ttla velika kakova pogibelj i da se voniati sva, Sosftd i kara njegov čurilla Štef tali« ksjfte ide dimo i ptidrnfi féú k svojemu kana Miékl, 1 vsll; Kav, ali smo vragometoo, Bog nas je jako pohodil, poglouti nam hoće •ve ; ta je, još jadno lato tak, pak neba de kaple vina za piti a joi mtqj* za prodati. Za lita one va pijaa*4inn t oči nje ne kletve proti Boga tule sa ae va nebesa i nean mogle ostati bes kattige- Ako ntsmo spali pofttu vati boftji dar, dakle vzel je Bog od nsi. Kaf smo čiaeči v sada? Zmls «s nam dosta alabe, bar da na« sme fhU, telka vre meua živimo* Zlo bade, je dragi kam, ali ja al bodem več pomogel, da bode dobro. Ravno prek včera hodil le po seli oekakov Židov, i pro-povedal, da kak lepi život je tam vn Ameriki i kak {e lebko tam obogatiti. Zemlja, marva sve sa badavo dobi se, a niti porcije aetreba plaćati. Meni je sve jedno gde god živim. Sosed moj več prosi dogo vremena, da naj ma predam aro) grunt, i mislim, da mi bode dobro platil. Prodam sve i otidem s ćelom famlliom vo Ameriko 1 za par leta dojdi-m bogat dimo, za rodno mesto se niti najmanje no žalostim. Tak spomlnajuftl dostigli so domaćega plebanols, koj )s tolikajde iz polja iiel dimo. Vo dim se spomlnate dragi farniki, pita ple-banoi ? i oni ma sa reklif vo čem sa se dogovarali, Curilla, Ćorilla, vi ai vo dobrim ne terete glav«, ako Je nesreća vu naftim hataru, dakle zato treba osUvlti ave ? i etki vo tudjin« srečo iskat ? Dakle ovo lepa domovino, gde na i stari potiva)u vekovečaa san, koja aa toliko ljubili, bi tako lehko ftlovek ostavil 9 Ali nije ave slato Što se sveti. Mislite, da tam bes dela modi žiretl, mogoče pefteoi vrabci boda leteli va astt? ne mislite na to da i tam Ima siromakov, moguč« vile nego pri nas. Vas je aa stalno netko na krivi pat zapelal. jer ima dosta, koji aa svoj hasén vnoge zapelajo vo nasreéa. Pazite, da se bes železa ne vlovite, jer za stalno bodete oplakali svoj korak potle, ali bode več keano. Ako vel nas je pohodila nesreča nesmimo misliti na to, da kak hfti ostavimo rodno mesto; nego da kak ki sa marll-voatjom brže pomognemo. Dakle dragi plebana*, pita Corilla, čim da ai nadomestimo gorice nsle, koje so nam vile nosile nego imanje ? . * < • >#! 1 Cim, pita plsbaaui? zasadimo sadovim drevom zemljo jabukami, siivsmi i dragim* Da vezda nifléi se ne sbrigal za ceplenje sado vnoga dreva, ali veid*bi dobro doélo, da imamo vo ákoli par jeter čepov, da voaadimo celi breg. Kaj mislite, nebi to lepi dohodak nosilo. Bili, veli Ćorilla, ali neje vredno se stem močiti, imel sam ja par eepov a 1 vezda imam, ali niti nesam koital sada lojib Niti se nedozori, več deca sve potrgsjo, več mi je dosadilo se močiti ftnjimi. Naj mi ve* rajo gosp. plebaoaS, pri nas se nesplati saditi cepe. < \\» , , > , 11 • Žalostno, ako je tak, veli goap. plebanui, ali dragi prijatelji« m ai to moči pomoči. Strogo treba ksfiitgovati takovo djeco, koja kvar delajo. Ako bode avaki aadil, oebade nidći vo tudje diral. Sredstvo proti sen i oa m. Sredstvo proti stenicam je vrlo jednostavno ali sigurno. R&ztopinom od 7 grama ćerlenog kromo kalija vu litri vode ikropi se posteljina i drugo pohižtvo, pak ih nestane. ■ •• M,- .-ti , KAJ JE NOVOGA ? v Program o kraljevu boravku vu septembru- .Bud. Oorr." javlja: Neadavsja so pri-obćeni detaili o kraljevu putovanju noseća asptembra, koji se naslaftu podpono s Istipom. Aotent\'čan program glasii Njegovo Veličanstvo stiglo bude 2. septembra ob pol 8 vuri tu jutro is Išla vu Landskorn, gde bude pohodil oeke etablisemente i bude nazoćen vojnim vježbam. Dne 6. septembra na većer ob 7}v«r polazi kralj vu Lemberg, kam do. lazi 7? septembra ob 10 vari 6 minut pred poldan. Straojski vojni atUchei nebudu spre« adjali kralja vn Lemberg. v Doe 11. septembra na većer ob 8 vari odhadja kralj iz Lemberga vu Schönbranu, kam stigne 18. septembra ob 1 vari 35 ml-nat po poldan. Dragi din, 18. septembra nazočan bude kralj ob 10 vari pred poldao odkriću spomenika „na uspomenu oslobođenja Beča od Tarakah ljeto 1688." vu stolnoj cirkvi. Dne 15. septembra ob 8 tari 18 minat na većer polazi kralj vu Budimpeštu, gde bode vn nedeljo 16« septembra o poldan prijel delegacije. Vu pondéljek 17. septembra ob 6 vori 10 raiout putuje kralj iz Bpdim-peflte vu Nagy-Maroi, kam dojde ob 6 vari 10 miaat. Čest miuut kesnefle štita onamo iz Beća nadvojvoda Franc Salvator, prioo Aronlt bavarski i vsi vojni attachei. Ob 13 vari o poldan polaze vsi vo Balassagyarmat, kamo stižu ob 4 vari po poldan. Ta bude Njegovo Veličanstvo još istog dana primilo poklonstvo dvorskih dostojanstvenika!), klera, častnUtva, oblastih i deputacijah. Dao 18., 19, 20. i 21. septembra bode nazočea kralj velikim vojaim vjelbzm (manevrom) , 4« I 6, »bora ter 21. na većer ob 8 vuri 30 minat odpotovati va Gödöllő pa dugdi bpravek." Kraljica na Rivieri. Protusi vna prveinjój véSti, da Njezino Veliöanstvo kraljica Jalisbeta pntoje počet« kom septembra na Krf, javlja se denes, da Je već vse pripravno za odlazek kraljice na Riviera, gde se ona bade na rtu Martjnu kod Mentona nastanila. Kraljicu očeknju onde već 4. ili 5. septembra. Grofica Eugenlja Festetics. » ! Va Išla je vomrla li. aagosta, grofica Eagenija Festetics, rodjena grofica Erdödy, vdovica bivšeg mgjarskog ministra grofa Gjure Festeticse, a poxnatog sportsmana grofa Ta-sila Festeticse. Bila je 88 Ijet stara. Nag jara ka nagnatska hita. Sredinom meseca septembra sestali se budu na poziv predsednićtva msgjarske mag-natske h<ie sjedinjeni < odbori pravosodja, gospodarstveni i politički, da večaju o zak. osnovana o recepciji židovah, orsačkih maticah, vjerozakonu döce i slobodi vjeroispovjesti. Zastupnik na magjarskom sabora, urednik klerikalnoga, lista aMagyar Állama, dr. Jotef Llortoványi polagal je pred svojimi galantaj skimi zbiraöi račan o svom zastupničkom delovanja, ter je tim povodom iajavll, da bode on 1 nadalje ostal nad strankami a pri tom bude odločnim protivnikom vladinih predlogah za cirkveno-poHtiőke zeforrae. On veida nije zato, da se ustroji posebna katolička stranka. Nebade li pako osegurana autonomija katoli-kah, ter njihovo slobodno pravo razpolaganje s njihovim imetkom i njihovim znotre*ojim odnoöajiuaa, onda bode 9 milijonih katolikab priaeiljno, da se sjedine i na politikom polja. Novi orsaćki tajnik ra magjarskom mi-nisterstva znatreinjih poslov Elnird Reissig rukel je prigodom nastopa svoje duinoiti sa-kupljenom činovničtvu govor, vu kojom Je iztakao potreba upravne reforme. Nova oprava ima biti osnovajaa na liberalnih naőelib, da se uzmognu razviti penite slobodne za ivsakoga pojedinoga gradjana- Budimpeštanske bečke noyine govore jot ovjek o gqvoru gjurskoga biékupa Zalka povodom kraljevoga rodjeudana, ter oštro osudjuju visokoga cirk-venoga dostojanstvenika, ar da se je usodil osobu Nj. Veličanstva u m Ma t i vu svojo po~ litiflko-klerikalno kritiko. Qpvor b li k apa Zalke i kardinala Ólaucha na ed ti m toge dpktujp, da biskupi ni vazda neće mirovati, več da če sborom i tvorom delati proti vpplanja civilnoga braka Ca^nitbe) vu život, ter se zhog toga obratiti i na samo prestolle (trónod) Bude anda istinita vést nekih klerikalnih novicah, da velika većioa kotrigov magjars-koga episkopata stalno odtujila nastaviti najenergičnija akcija proti sankciji zakona o civUooj ženitbi. — Povodom previinjega kraljevog rodjen -dana držali su dva magjarski biskupi vrlo zanimive govore. Vojobodvem govora prikfzjüie sa cirkveno-politi^ke reforme kaktl velika pogibelj po Vagjarska 1 narod. Velikovaradinskt biiknp, kardinal Sohlaach., rekel je, da je vjerski i narodni kozmopolitizam ne samo po-gibeljen po narod, već i po dostojanstvo vladara. — Gjarskl biflkup Zalka iztekoal Jé;\' kak je deneflnji položaj pogibeljeo po Ma-ajarako ter zaključil svoj govor ovimi rfičmi : Od ,Je ili né" Nj, Veličanstva ovisi: hoće li vu Msgjarsköj biti mir ili ne I — Vo nedelja polagalo je vite magjar-skih sblegatov račune o svom zaatupnlćkom delovanja. Malone vsi ablegati bavili sa se u clrkveno-politćkiml reformami. Kotrigi stranke neodvisnosti Meflko i Si ma vindicari sa svojoj stranki vsa zasluga za preotyadanje liberala ih osno vab, ar da bi prez nje ostala vlada (kormaoj) velikoj manjini. Budimpeštanske novinstvo osobito se bavi govorpra,kaj ga je drtal pred svojimi izborniki vu Szat-mára ablegat Ugron, koji je kak je poznato akoprem kotrig stranke neodvisnosti, glasoval proti cirkv-politićkim reformam. Ou je oprva-davaJ svoje stanolte time, da je rekel, da se prvlje svega mora osigurati autonomija katoličke cirkve. Oivllska žeuitba rufli moral i vjera. On da ie sloboda vjere, ali proti bez-vjerstvu. Pri koncu govora je oitro napal vladn i ministra Kaluokyja. ma ........ ■■ »i i wmmmmmmmmmm^mmmrrn^^ Pismo je malo jako »ape«aćeno sate svi velijo gosp. plebannla ; ovo pismo je moralo iz daleka dojtf a gosp. plebaqui veli, prav velite, da iz daleka dolio, jer 1e iz Amerike. Jedan drugooofi veli, da moguée pite Carine Žtef> da je obogatio, zato. sa prosili gospou plebanufla, da neka im pro£itoio, Pismo bilo je zaista od Carille 1 ovako glasilo. Dragi moj kam i dober sased t 1 HTrt, r,.. \' . t a Najpredi telim da Vna ovi par refit a, ćelom familijom\' Va aajlepélm zdravlja najda. \'Dugo sam premlilaval, da Vam pišem, ali me skorom sram opisáti vezdaönji moj stalit- Zakaj sam ne poslotal goapona, ple-banu»a, da sam poslohouo, nebi bil tok ta« loatan moj tjvot vežda, serce me boli.fcleko vo tudji zemjl, m^d todjimi ljudi jer kaj sa god gospon plebanod rekli sve se obistinilo. On koj me uagovorjo, da oaj samo idem vo svakako je od mene peneze izvabil na toliko, da sam doáel va Amerika, par forintov mi je samo o^o a on me ostavil Govoril mi je, da tona *deblm badava zemljo, marilo, dolo( dobi to sve Hovek za peneze ako ima. ■■! Kaj dakle, da asm čineći med ljudmi ölj jezik nerazmim. Dim o nesaoram iti, jer me sram, nemam peno..tena mi se maofo Tako spominijnći, dojdo do selu i lepo se oprostijo od gosp. plebaouáa. G< spon pUbiaud, koj je Daveke se dobro hotel svojim famikom, premišljava ovaj razgovor, kojeg je imel s Cnrillom, i sam vo sebi veli ;lpak je ćoden nal narod, kad .neče ovldsti hasnovitost sadovoog dreva. Ja sam samo psr let plebanoj ovdi pak kak je lepi vezda moj vrt, kojega sam čisto pustoga naftel, kak se veselju deca, kad jlm koja jataka dajem, i betetniki kojim va simi pošlem. Vidijo sve evo, ipak nrćeiu saditi slive i jabuke. To nemore dogo tok ostati, ako me bode i troda stojalo, jo ipak badem pokazal, da si človek more pomoči, ako hoče. Kak je odločil tak je vnčinil Ponaj-predi profil je od občine, da ma d| fundus. On to zassdi s cepi i svaku nedelo po blagoslove s dfcom Ide vo i rt I vući je cepiti i kak se morajo presadjivati. Stari Ijodi sa se smejali, jeden drngomu govoril, oa ie aabadavo svaki trad, ali ipak ,sa potli videli, da je dobro, ako se deca takovpg kaj vstiju. Corilla on olje hotel peelohnotl pametne r«ćit uego sve skup je prod«! kaj jé lmot 1 \' oprostil se od poznatih preselil vo Ameriko, gde, i* miplil obogatiti. Gospon plebanod svojimi vnčenlkt je napredoval, odmah drogo leto jo imal dve jezere čepov ze razdeliti med farnike, koji sa ,svoje ppate gorice vezćla s cepi aesadili. Svako leto pomalo ztsađjivali a cepi, opazili hu, da gosp. plebanni imajo prav, jer au lepe pepeze dobili za jaboke I slive. « , • 7 > f ; i- » • _ > 5 r • tfp !: *. i Miška Herger Curillov kom ide jedan pnt vn varal po posla i nije hotel prazen dimo dojti, dan edonree nekaj deci svújh Ide 1 hoče kopiti par jabok, istina i doma im*i ali ipak da boda ove se bole dopale domarom i pito poćem trži, čo|e da svaka košta 2 kr. Na ove reći se aAčodl i veli, to je predrsgo, dojdite vo moje selo dobite JoS lepSe dve za jedan krajcar, pri nas ima toliko jabok i sliv, da svinje hranimo šnjimi, jer nemremo prodati jer smo malo predaleko od varaBa. Trgovec pita za imó njegovo I sela l zapite sebi. ttllOtlil Pod jesen saista dojde trgovec va selo \\ 1 pokupi sve jabake i tok pomalo selo dojde ua glas, a ljudi svako leto lepe peneze do\' biju u sad. pčIo pomalo se tak pomagalo i nestalo slamnati krovov, Jer sa zidane hite sve. -"i*0 li Jedanput Herger MiSka s gosponom plebanoAom i dragimi sedi pred svojom hitom i aporainajo se u Ćurillo Stefla, kad njim piall birov donese jedno pismo iz poáte. PrtpvđajuN varal. . ! Lutheov rodni grad (varat) Eisleben čini m, bnde podpuno prepal. Va blizini varal« nahadja te nsjmre slano jezero od 4000 mekotab, koje je kupilo mansfeldako rudarsko druttvo, pokehdob aepod jezerom nahadjaja velike naslage kamenitog vugljenja (lapora). Kak je drufttvo aa počelo radnje aa izsusenje jesera, počela so je semlja vu varatu i ako) Id tresti ter pacati, ter je vesda več vekéi dél hifcah popuoal (razpo kal), d očim su nekoje več se vsema porutene i prepsle. Život za ptl litri runa. *\' s "f • , i i\' n\' \'Vi Vn Gramat Nenaiedlu na gjurakoj te-Ijeanici vadljali su ae dva dečki. Gustav Brauneber i Ivan Buchner, da Buchner nije mogući ispiti pol litre ruma na du-ak. Pokehdob je Buohner več vite pat izpelal ukov majsterttuk, pristal je na vadlingu i ov put vrlo rado. 1 abilja iztrolil )e flalu na du ak, ali kak ju je postavil na stol i hotel da prime oéftu vadlingo, aruiil se je mrtev na semlja* u ■nI Ako seroe a vek tvoje Ostati če samo moje. Tak hoče nam Ijabav cvaati, K tomu Joá i drage alasti, Koje tebi ja avaki dan Pribavit aam pripralvjan. Nt t« ljuba tdgtvori: « Sad ja istom pitam tebe, Ljubil li ia aeroa meue ? Onda nemoj već dvojiti, Da si moj jedeni ti. Moje aerce, to je tvoje, Tvoje aerce pak je moje, Moje aroe neg bu tvoja, A tvoja oaveke moja. Jeden drugog tak ljnbiju. Vu gornjim Medjumurju. Fr. C tárica. Popevka, Ljubcek tv aj •ín . Kaj si misli I kaj tek, Iskrao ü O, veli, veli 1 Najma nigdi iavan tebe, Veruj devo, kofa mene Mogla bi raavaaeliti, Ali toge od daliti. * . *. i iií ■. i . Ti ai meni obećala Da bat verna mi ostala, I da od vesda dragoga Nikad nebadet 1 j obila Ja ča tebi verea biti, Svo aa volju Učiniti, <gekaj ia kratik cas. ^ Gospon : .Kak vidim, frajlica, pijete rado friiko mljeko?" Frajlioa: .Ter kak rado, oaobito po ljetu, zato me morete nav k med kravami najti« Gospon : „Moja 1 obijena Helena, budite samo strpljiva, VaS gospon otec morpl bu nam ipak dati svoj blagoslov." s Frajlica t .Blagoslov je, — ali pe-neae nélu Gospa (vu tucanu): „Ali to nije nig-dar prava elefantova koat I* Trgovec: „Mislite, da je elefánt Imel morti folUns zobe?" plaće po cele noći od talostl. A ovoj talosti ja sam srok. Po vnogi protnjl dobil aam tet« kl posel, da tak od ranog jatra do krsne večeri tetko delajoč, svagdanji kruh priskrbim. Vite ne ftelim bogat postati, veselim ae, ds imam avagdanji krah« Oh, kak bi biagoslivso onsj daa, kad bi stapil va ivoje radno mesto, i da Vas kam i drage poznate vidim i zagrlim i goa« pona plebanot«, koga nraam hotel poalnhnati, raka kntuem. Prosim Vas lepo, rećUe dragim vasel-, ds nek si od mene vsemeja pelda, jer nek ai sa pamet ijo, daje doma bolta, korice kraha, nego va tndjini beli kola«. Jod jedan pst Vas sve »kapa pozdrav-ljam I proiim, molite ae drsgoma Boga, da mi dopasti jot jedan pnt dojti dimo, da ba-pem bar vam/eti mogel va svojem rodnom mesta. I ; . , Va Ameriki 18 .. , Curili« Őttf kam Val Vsi, koji sa tali avotaloitno piamo do saae sa se gonili i odlučili, da bada sa skup a«Mtali i poslali penoae za pat CarUli za dojti dimo. Dotal je arečao dimo Curilla, ali sav potrt, da aa ga komaj pripozasli. Gosp plebanut Telijo vezda, ako amo ga dimo od pelali, aaj ma damo i krah. Ravao je bilo prazao polarrsko mesto, to stoiba ima dali. Carilla stari vite pat vezds pripoveda va avojemiiela na vek a veli, draga deea kak ae badete morali maćiti goder, zato nemiilite nigdar ostaviti ivoja domovina. Selo koje bilo liromslko jer va goriee prepale, opet je postalo dobro atojeće po na stoja ja gosp. plebanuta, ćij spomenek jot dan danai tivl med ljadml, I blsgoslivaja njega mnoga mests, koj počiva va ćrnoj materi semli va hladoom gioba. Zato dragi mo|, koj bodel ćital ovu istinita pripovest, jer skojim se to pripetilo on sam mi je to ive prepovedal porabiti, da je dobro oaveke poslahnati poglavare, koji dobro nam hoćejo. Priredil i Kerle*« Ignác. Gost: »Zakaj Vi ne dale vun hititi onoga čoveka, ko, tolko larmu déla V" Krčmar: »He, moj göapone, pri vez-dainjih sloćestih vremenah moramo Ipa-rati sa pivci.* žganica jači i slabi. Doktor: „Dederte, draga tena# naterite malomu vaiemu aineku noge tgsnioom, i to a dobrom, — to mu bu ojačilo nogioe.tt Mužača : »Jeli bu, goepoo ? A mojemu mutu od tganioe noge nekak - — oslabe* , íj a / i Zlobnik. Kaj li haani, brate. Zlobne da ai ćudi? Kad presira tebe, Prav i tvoji ljudi I & Priredil: I Ad Ferenoz. Prisega. Sodec: »Pak bi le Vi podufall priseg-nnti ?u Tolvaj: „lm bi ja rad videl na kaj neb afal prisegnuti." > Vakradjeae hlsée. Sadec veli obtatenlka : pokehdob nemore se dokazati, da ite vakrao hlaće, retavate sa obtotbe i morate otlti. Obtoienik samo led.\' „Pak zakaj ne otiđete?11 Obtoienik: »Prosim ponizno, tam od zadi stoji onaj gospon, kojem iám hlače vakral, pak se bojim, da nebi je na meni prepoznal". .i .j Skrbliva tana ; „Gispia doktor ; — mnt m va koziraj leti • j Doktor. „Dobro, Idem odmah.0 2ena: .Prosim ponizno ioá dsnss nek ne dojda.* Doktor: »ZaktJ ne?« Žena: »Jer zatra mogaĆJ i kćer dobi, pak onda bada zaiedao obedva poradi strotka menjeg yraćill. Hertko Stef jedanput talostan dojde dimo iz občinske hite 2ena pit« : »Kaj ti ipak fali dragi mnt ?" Mot: »Kak nebi bil žalostan, kad mi stari bademo morali biti soldati sve 60 leta. \\ i 2«na : »No lepi soldat bode s tebe norea is ma napravi Pak Ičim badet iftel va boj ?" Mat: „8 packam i tablom." 2eoa: »Im sa tebe več nemaju oratje takov ii". Ma*: »Pitaš ma skimbiiemi iče ? dak-lom s tvojem jezikom, jer pred njim za stalno pobegne neprijatelj.* Í ■ Sohi jex:k. Potajo dva tandravei, i jedan reöe dragoma. A. Cujei, imai ti kaj za festi ? B. Odgovori, imam safai j*zlk. A. A dragi odgovori, ja pak imam vino. B. Opet pita, jeli si vnogo donesel, dakle daj, da koitam. B. Ov pije i nazaj ma daje. A. Daj dakle tahi jezik, B. Vezda već nemam, jer aam ga na močil. Kirítta XL évfolyam. 8urkM*t6T«l i rt« k »sol l«k«t »!»• 4*aaap 11 k 18 Ar« k»»Mt — A Up (mIImoI riuOr« vonatkoet »Ind«« kOaUninj. Hargitai JézsefnutkmU ntVir* ■ ktldtod«. v fl?! . . V .. Csáktornya, 1B94; szeptember 9-ön 36. sfcáiti. i: i iT ) >1\' CU4*)tH*Ul i Vlaek«! Fttlftp k6nyvkew«kcd4... U» kild«nd8k aa elöfU«U#l dljak »jriltUr^t 4e klrd*UMk. Hintések jittijtsu uiiilUUü. MA6YAR és BORUT NTKITKN MECUKLKKÖ TÁRSADALMI, ISMKRKTTKRJESZTÍ t SZÉPIRODALMI BITIM _We^eleulk hetowkhi^ egywer; v^ufarnap. »Muraközi tiszti ön«egélyt6 Bzövetkezef a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »MurakOzi takarékpénztár« sat Hivatalon köelöntyei laUbMUd Ar*kt Kgé*« évre . 1 . . 4 flrt MUrre . \' ^ . . I frt Negyed 4m . • . 1 firt Kfywi nitt 10 kr. HUliiUH Jrfj ilfcjiiittnilir tkUk«** 1. V. é. KokiUU a, Wlri. Báoabwi SekaUk Bt., DvkMlL, Oppellk Daab« O. L. fa t^raUál i« Hantfl, Brttabaa f SUni M. NflUté.\' pitit tora 19 Arw ■■u imr ^i^párlch-emlék felállításának , ; I\' ünnepén. H A* eszme testet öltött! Ott áll Perlak nak a placzán a díszes márvány em-lop! Egy szegény, muraközi horvát szülőktől származott egyszerű szerzete« emlé-kének obeliszket állítottak saját hazafias földiéi azért, mert a magyar haza szabadságáért mártírhalált szenvedett. Egy csáktornyai lelkes asztaltársaság keademényetésére s annak, valamint a perlaki bizottságnak bozgólkodása folytán a magyar nyelvű értelmiségen kivtll horvát ajkú iskolásgyermekek, lakodalmas nép, egyszerű szántó-vető emberek, szülő fóldüktöl távol lakó muraköziek, ismerő Bök, jóbarátok, küldöiték filléreiket a gyUj-töbizoltsághoz, hogy segítségére legyenek a hazafias ügynek. . S erre a tényre dobban meg bangó-sabban a magyar bzív, ebben találjuk mi az obeliszknek a leghatalmasabb ere,ét, ebben azt a varázst, mely minket muraközi magyarságot további munkára serkent, további teendőkre hevít. r> Nem kért a bizottság ezreket a néptől, osak filléreket, s e fillérek többet ér-nek a haza oltárán, mint a szegény gazdagoknak minden vagyona. A muraközi nép fillérei igaz tanujelei annak, hogy a Dráva és a Mura mentén lakó népben magyar aziv dobog; ezekben az összegyűlt fillérekben tengernyi érzelem és igaz ha zsszeretet rejlik; igaz gyöngyök ezek a haza oltárán 1 Egy szegény szer«etes megvetette földi nyugalmát megvetette as életet azért, hogy a haza iránti szeretben előttünk, Muraköziek előtt mind örökkön égŐ fáklya gyanánt világítson t Ne kutassátok tehát élettörténete részleteit I Hát nem elég nektek az, hogy a hazáért halt meg V l Ne merészeljétek fürkészni az Isenség létét, ne a sziv rejtelmeit, ne a hazaszeretet édes titkát I Higyjeték, s a hit boldogítani fog benneteket I Gáspárích hitt a hsza jövőjében, s e hit boldoggá* tette őt a halálban; mi is hiszünk öáspárioh tetteinek nemes és szent czéljaiban, s e hit boldogít bennün* ket az ő emlékkövének felállításában-Gáspárichnak ellenségei elöU egyetlen nagy bűne volt, hogy véghetetlenül szerette a magyar hazát s előttünk nincs nagyobb érdeme, mint hogy magyar hazájáért meghalt Ez nem lehet bün, ez csak erény lehet s mi nem tisztelünk mást öáspárioh-ban, mint a magyar hazaszeretet eszméjének muraközi mintaképét. llárom szent eszme vezérli az igazi magyar embert életében; az Isten, a Ki- rály és a Haza iránti tisztelet és szeretet. Ez a háromegy szeretet vezet bennünket is lelkileg Qáspárioh emlékkövéhez. A Mindenek Alkotója iránti imádás és örök szeretet, a ki szivünket és, elménket a hazaszeretetre teremtette, a felkent magyar király iránt való feltétlen hüxég érzete« a ki jogainknak és szabadságunknak a legelső védelmezője és mindnyájunk legjobb ura és atyja, s drága jó magyar hazánknak a szeretete, mely minket ápol, nevel, eltart a mely majdan hantjával eltakar. Vándor! — Ha mtjdan ezen, a muraközi nép és közönség hazafias érzete által áMtott és megszentelt emlékkő elölt meg> állasz, gyuljou fel a te kebledben is a hazaszeretet lángja, jqoely érzet, bátorítson téged küzdelmeidbep,. Jegyen szomjuságod eloltója, éhséged cs ilfapitój a, fáradságod enyhítője s vezérlő csillagod utaldon I S mi Muraköziek, ha e megszentelt helyhez zarándokolunk, merítsünk erőt és kitartást a magyar hatÍF \'iránti kötelességeink teljesítésében, hogy megvalósuljon Gáspkrioh boldog emlékű hazánkfia és föl-dink amaz utolsó kívánsága és reménye : ,Éljen a haza I — És a haza élni fog í Ragyogjon az a nap még sokáig, fényesen, had tűnjenek tora ama bántó érzelmek éa hadd áldja a magyar a legigazabb királyt: * * I; 1893. márosins 81 én, Csáktornyán, az Úgynevezett »VasaaztaN társaság körében Sendült meg as az eszme, hogy Qáspárioh [árknak, Muraköz vértanújának dráva egyházi szülőházát emléktáblával jelöljék meg. Az e«zme megpenditOi azon év június 7 én gyűlést tartván, bizottsággá alakultak és adakozásra azóliták fel Muraköz közönségét, miben szintén maguk járván legelői,, Az eszme élénk vl»hangra kelt és gyorsan bejárta egész Muraközt Bőt as első íelhivásrs nagyobb összeg gyűlt egybe, mint a mennyibe aa\' emléktábla került volna Uj eszme vettetett tehát fel, hogy ne csak emléktáblát kéasittessenefc, de em lékossloppal jelöljék ama helyet is, hol a vértanú hazája érdekében először felléped; Eme hely a perlaki templom elétt levő ■tér volt. ^ i i Folytatták tehát a gyűjtést az időközben Perlakon alakult máalk szoborbizottsággal és a szükséges öaszeg * ineg^ határozott időre összegyűlt. » s. Az emlékoszlop ruskitterai márványbó készült. 3 méter magas, gulaaluku. Homlokzatán babér és cserkoszorú közt keresztbe fektetve a vértanú szimbolikus keresztje és kardia van kifaragva; alul pegíg a követ-, kező felirat van a négy oldalra elosztva : .Öáspárioh Márk szent Ferenoz-randi szerzetesnek. 1810—1863. — A magyar *z*r badaág muraközi vértanújának. — Muraköz közönsége. — Éljen ... ós élni\' fog a haza ! Az emlékoszlopot Tevsztenyák Bódog, perlaki származású, nagy-kanizsai szobrász készítette. Ünnepélyes leleplezése folyó évi szeptember 8-án tartatott aaeg. • i > Dráva Egyházi szülőházát, az úgynevezett „Gáspárích házat" em\'éktáblávaj jelölték meg. Az emléktáblára a következő sorok vésettek ; .Itt Született Qáspárioh Márk KlUt, szent Ferenoz rendi szerzetes. A magyar szabadságért vórtanu halált azeavedett .Pozsonyban 18Ö3. szeptember 8-án." Qáspárioh Márk életrajzát a következőkben adjuk: • Qáspárioh Márk, szerzetes nevén Kilit, született Dráva Egyházon, Muraközben, 1810. április 7-én, horvát aiku szülőktől. Atyja : Sebestyén és aöiyja Szerpák Ilona. Az ifjú szivében a vallásosság gyöngyeit már korán csepegtették be. Kicsi korában otthon, később nagyobb korában Nagy Kanizsán, hol a gymuásium alsó osztályait végezte, as édes anyja által meg- Gáspárits Márk emlékezete. i Ha az, ki a test és lélek nyugalmát, erejét, lelkét és mindenét a hazának szeu-telte; ki a haza boldogságáért küzdött szóval, tettel ós fegyverrel; ki bármily pillanatban kész volt hazájáért száz halált szenvedni, az meghozta áldozatát, a hazA nak: ugy Qáspárioh Márk, a hasának sokáig elfeledett mártirja, tízszeresen adó zott mindenből; mert nemcsak a test és lélek nyugalmát« boldogságát és mindenét, mivel e földön birt. vagy bírhatott volna, hanem laton legdrágább hagyományát, életét is áldozatul nyujtá a hazáért. Qáspárioh, a barát, hazafi volt, olyan hazafi, ki megérdemli, hogy az utódok hallhatatlanná tegyék nevét abban a hazában, melyhez való szeretetét vérével pecsételte meg. / Más világ, más idők voltak akkor. Hogy a magyar nemzet sok százados napja lealkonyodott, a szolgaság átkos sötétségében egymás után hulltak alá a magyarok fényes csillagai. Ilyen csillag volt Qáspárioh is ; kisebb ugyan a nagyoknál, de fényes abban a körben, mely ő neki jutott. Bár napunk újra felvirradt azóta és fényes aroza, áldó kesével, boldogságot áraszt fiai hajlékába, de gyakran az emlékezet gyászos fellege vonul el fölöttünk. m* kezdeti vallásos uton haladt tovább. Tanulmányainak egy réssót itt befejezvén, hazament szüleihez és részint otthon, réailnt a mezőn segédkezeti azok dolgában. Egy nap kukoriozát tört a flu, a eate hogy haza ment, a vállal fájtak. Egyet gondolt éa másnap összeszedvén könyveit, visszament Kanizsára. Itt kivévén bizonyítványát, Vesz prémbe ment s 1827. október 23-án a boldogságos Szűzről nevezett szent Ferenc« \' rendi szerzetbe lépett. A legtöbb ifjú neve ilyenkor elenyészik a zárda osendea magányában, Gáspá-riohé nem O a fáradtságot már megazokva, sokszor ejt napot egygyé véve dolgozott. Olvasott, iri, ha nébány peroznyi szabad ideje volt. Ktllönöeen nagy hévvel olvasgatta a/ nem régiben újjászületett magyar irodalom termékeit Ki tudja ; ha a szabadságharca köabe nem jó, talán szellemi harozosaink egyik vezéralakjává lett volna. Még tanulmányai köaben önképző munkásságát már oly magasra emelte hogy az 1883-ban megjelent »Sollen wier Magyarén werden« ozimü röpiratra meg. győző ozáfolatot irt ée azt Széchenyi István grófnak is bemutatták, ki arról elismerő leg nyilatkozott* Müvei azonban hihetőleg az ifjú szerzetes szerénysége miatt, ekkor még nem jelentek meg nyomtatásban. ké-söbb pedig más országos események aka-dályozták azt. 1838-ban. április l$-án a nagy emléktl b. Szepesey Ignácz pécsi ptUpök által Po* zsonyban áldozárrá szenteltetett. Milyen véletlen összejátszása a sors nak. Egy, ugyanazon városban szenteltetett föl, ólt hajtották rajta végre a degra^ daeaiót és ott lett fölavatva vértanúvá is. Tanulmányainak befejezése után 1834-ben Türjére küldték segédlelkésznek. Ezen minőségében még 8 kővetkező helyeken találjuk : 1886 tői 1837-ig Pesten. 1838-ban pedig Szt.-Antalon, de itt nem sokáig ma radt, mert az 1888-iki nagy árviz által sújtott pestieknek lelki vígasztalául küldték őt. Csak itt tünt fel valójában Gáspárich Márk. A - vész, a pusztulás közepett a rombadült város lakói ezren, meg ezren már a kétségbeesés szélén állottak. Túlvilági segélyként jött tehát Gáspárich tüne* ményés szava a hivek segítségére, ^Osztály és valláskülönbség nélkül járultak a Fe-rencziek terjplomába »Gáspárich barát« szónoklatát hallani, s a, ki hallotta, megnyugodott szerencsétlen sorsában. Újra vigaszt és bátorságot nyert és a jövő boldogabb reménye megedzette erőit A vész multával ismét visszament Szl-Antalra, a Csallóközbe. Itt egyszerűbb és nyugodtabb életű lévén, egyházi beszédeit dezte és a midőn 1889-ben ismét Pestre küldetett, azoknak egy kötetét sajtó alá bocsátotta.*) Nagy gonddal, éles itélő tehetséggel és szorgalommal összeállított eme müvének folytatása azonban nem lett. Másnemű szépirodalmi dolgozatai azonban többször jelentek meg az akkor létező lapokban, sőt egynek, az Orosz József által szerkezteit »Hírnök. •nek állandó munkatársa volt A már széltebb körben ismert Gáspárich Fehérvárról í844-ben Szombathelyre küldetett. Elöljáróinak valódi szónokot kellett ide küldenie, mert a szombathelyi előde, Gegő Elek Níczefor, jeles szónok volt. Gfis-párichban nem is csalódtak. Helyét derekasan megállotta, s az előbbi szónok helyét is teljesen betöltötte. Szombathelyről Német-Ujvárra helyezték. Ezen áthelyeztetés valami büntetésből történt, mivel előbbeni állomásaihoz képest oz jelentéktelenebb hely volt. A ki azonban ismeri a szorzetes rendek szigorú és sok-szvr szőrszálhasogató törvényeit, az nem fog csudálkozni, ha ez egy olyan szabad lelkű, fölvilágosodott és szabadságszerető férfiúval történik, mint Gáspárich Márk. Ezen áthelyeztetése mélyen bántotta az önérzetes szerzetes lelkét és állomásáról 1847-ben, miután a kért szabadságot megkapta, eltávozott, hogy édes anyját, kire a távolból is mindig a leghálásabb szeretettel gondolt, meglátogassa. Ezen idő tájban halt meg édes atyja is. Vágyott talán látni szülőföldjét is, és találkozni gyermekkori társaival. Az volt talán- a czélja, hogy még egyszer látva, megnézve mindent, szivébe vésse ennek a földnek minden részét, hogy újra elvonulva kolostora szent magányába, vigyen magával emléket, melyekhez gondolatait haláláig fűzhesse-, De sorsa máskép volt megírva; neki nem a csendes magány j- magasztosabb sors jutott. ( Itthon más életet, más világot talált a férfi, mint mikor az\'ifja azt elhagyta. Az egész hazában elterjedt reform mozgalmak nagy változást idéztek elő min • denütt A jobbágyság eltűnt: megszűnt get követve, maga körfll gyűjtötte azokat és intette, figyelmeztette őket a haza szeretetére. Baljával magasra tartván a keresztet, jobbjával pedig reámutatva mondá : »gt a haxdt irtrttí, fstiut turiti] ki i/-dtülja a hátit, ast uugriti u Jstia / íls Muraköz magyarnak vallotta magát, az volt, az maradt; harczolt a nemzeti szent ügyért, szenvedett az eljbukás után. (Vége köv.) nemesség és parasztság lenni. Ur ós szegény egyenlő fia\'lett a hazának. A szabadság éltető légkörében a haza gyorsan fejlődósének indult. De mielőtt az uj 4let jótéteményeit jobban élvezhette volna, az alávaló onelszövés, a a kaján irigység által támasztott vihar letörte az ezer éves, de megiljodott nemzetet. A bécsi kamarilla cselszövónyei ellenünk ingeilék eddig békés horvát testvéreinket; lázadásba vivők délen a szerbeket, Erdélyben az oláhokat, fönt északon a tótok egy részét. Házát sem építhette föl a ma. gyar, máris tűztől kelle azt oltalmaznia. Egy végtelen »jaj* hatott végig a ha->zán és megkezdődött a nemzetek harczá-ban legszentebb szabadságharca. Gáspárichot a haza sorsának e vészes fordulata itthon találta. Itt, kétfelüt is közel a határhoz, szűk ség volt egy apostolra, ki szülőföldjének szeretett testvéreit a hasa szent szeretetére intse. Itt maradt tehát és nem hagyta el azt, s többé nem is ment vissza szerzetébe. Különfélék. — gdröiöljúk kerületünk szeretett oraz képviselőjét dr. Wlassits Gyula ur <3 Nagy- ; ságát a csáktornyai választókerületben I — Legyenek a körünkben töltött napok oly kedvesek, mint a milyen Őröm fogja el keblünket a viszontlátás napjaiban} Iránta érzett tiszteletünk ós szeretetünk igaz,* őszinte ós általános, hisz ő nemcsak a mi örömünk és büszkeségünk, hanem az egész hazáé és a tudományos világé. Isten hozta körünkbe I Isten tartsa soká I t — gapbtüd e hó 9 én Csáktornyán: * 1. D. e. kilencz óra után gyülekezés a városházánál, innen kivonulás a képezdó-hez \'J, 10 órakor. 2. Tiz órakora képviselő ur fogadtatása ós bevonulás. 3. Tisztelgések. 4. Délben bankett a »Hattyúban«, ö. Délután 2 óra után a népünnepély kezdete jó idő esetén. 1840 ben Székes-Fehérvárra helyezték át,\' hol az 1843-ik óv végóig maradt Itt léte alkalmával a hívőknek oly nagy bámulatát és szeretetét vívta ki, hogy mindenki csak »szent barátnak« nevezte. ___ i (* ,As Ur, Igauág ft* filét, Vagy la A Megváltó Sselid Lelke 8«erelettben & Igasrtgt-ban, Melyei Több Ueaaédekben IlallgatóWnl I*-uierleiie tiaapárloh Kilit, Ss. rerenoi Rendi 8*er-sete« É* Hltaaéook. Featen, 1839. tíelrael Jóasef ibtaivel." (Aidor Imre. Egy elfeledett vértanú.) Keresztet ragadott kezébe, mint egykor szerzetesrendü társa, Kapiszlrán, és fölemelte szavát Muraköz népeihez. Még élnek többen itt Muraközben, legtöbben Perlakon, kik Gáspárich gyújtó beszédeit hallották.*) Misét mondott a templomban, az alatt kérvén ki munkájához a Mindenható segit eégét, majd a templomból kijövő közönsé- (• Kxen a helyen áll as emlékosslop.) — gauUóvilaistíj. A draakoveczi róm. kath. iskolához Sray Ferencz oki. tanitó, a csáktornyai tanitóképezdének m. tanév ben végzett növendéke Választatott meg tanitóuL — M^Sít MárUmból irják, hogy ott mult vasárnap Fekete Géza oki. tanitó rendes tanitJvá egyhangúlag megválasz-latott. i — gtsitilt vilasztópotgirok I Wlassits Gyula dr. ur, kerületünk országos kép viselŐ|e folyó hó 9 én, vasárnap \'Caáktor nyára érkezik. A fogadtatásra megalakult nagy bizottság megbízásából van szeren* csénk erről a t választóközönséget aszal a megjegyzéssel értesíteni, hogy t. képviselőnket a választók vasárnap, reggeli 9 órakor, a tnnitóképzőintézet előtt való téren fogadják E ozélból a nagy bizottság, — melynek zömét a város képviselőtestülete képezi, — 9 óra előtt a város tanácstermében gyülekezik ós kivonul innen, élén a városbíró úrral, az emiitett intézet elé, hogy bevárja képviselőjét, ki Perlakról jön s hogy városbeli lakására innen elkísérje. A képviselő urnák méltó fogadtatása megtÍ8eteiő magára a polgárságra if ; fölkérjük tehát ez okból a t. választó közönséget, hogy a fogadtatásra minél tömegesebben megjelenni szíveskedjék. Csák tornya, 1894. szeptember 4 én. Hazafiúi üdvözlettel I A végrehajtó-bizottság. — &öttnyisttők /Itfilnibi 1 A nagyméltóságú magyar királyi föidmivelénügyl minisztérium által a mura-vidéki Nóri fajtára engedélyeseit lótenyésztési jutalomdíj osztás az alsó-lendvai járásra nézve Alsó-Lendván folyó 1894. évi szeptember hó 18 án délelőtt 10 órakor, — a csáktornyai ós perlaki járásokra nézve pedig Csáktornyán folyó évi szeptember hó 19 én délelőtt 10 órakor fog megtartatni. — Juta-|omdijakbau részesittetnek a nevezett járásokban nevelt oly 1 és 2 — illetve l\'j, és 2\'/, éves Nóri fajta kancsa éa ménesi- kók, melynek a bíráló bizcttaág élfal jutalmazásra érdemeseknek találtatnak Az egye« jutalom dijak a biráló bizottság által megállapítandó összegekbeu oeatatnak ki as illető tulajdonosoknak. A díjazásra elővezetendő csikó f évi szeptember hó 17- óig as alsó-lendvai Illetve csáktornyai fő*zolga birói hivatalnál bejelentendők a tulajdonos nevének éa lakhelyének, az elővezeteudő csikó korának és származásónak - illetve az apamén éa anyakanozáuak meg elölésé vei Kelt Zala Egerszegen, 1894, évi augusztus hó 26-án. Zalamegye lótenyész-bizottPága. &tlükrbl folyó bó 6-áról értesítenek ben-n ttokét, hogy ott ogy a Gásráricb-emlék le* leplezésére, valamint orsz. képviselőnk fogadtatására, nagy előkészületek történnek. Az ünnepély sorrendje a következőleg állapíttatott meg: Szeptember 8-án d. o. fél 4 órakor a mara királyi vasúti állomáson orsz. képviselőnket Sxabó Imre földbirtokos üdvözli. Ionea bandérium és kocsisorral bevonulnak Poriakra. A képviselő or mint a város vendége, a városházánál száll le, itt a városbíró Üdvösll. 4 ća fél órakor lesz a Gasparicb emlék leleplezése. A leleplezés ünnepélyét Periak város képviselő-testülete rendezi a következő programmal: 1. Tóth 8ándor al* kalmi beszédet mond. 2. Kele György alkalmi ódát isayal. 8 Glavina András Gáspáricb életét ismerteti. 4. Gáspárích Vincze magyar és horvát nyelven Gáspárích család részéről mond köszönetet. 6* As emlékbizottság átadja a város közönségének az obelisaket. 6. A városbíró átveszi azt. — D n. 6 órakor a I). T. K. E. ügyében dr. Wlzssits Gyula képviselő nr elnöklete alatt gyűlés tartatik. 6 órakof képviselő nr a tisztelgő küldöttségeket fogadja. 8 órakor társasvacsora. - £ MyMt kereskedő ifjak önképző egylete helyiségében f. hí 16 án Zrinyi Károly polg. isk. tanár felolvasást tart, — A felolvasás után Fodor ur Kiss József »Jehovah« czimü költeményét szavalja — Az előadás után zene. A rendes« pártoló és kültagok, valamint- ezek családja Bzivesen látatnak. .. s — Hasai hírek, i nyolczadlk nemseiközi közegészségügyi é« demográfiái koDgressrus Bu. dapesten tarija Qléstit; a kótezeruyi före menő vendének«* nagy ünnepségekkel fogadtak a fővárosban. . — A nagykikiudai gimnázium alapítására begyült félmilliónyi összeg felületes gaadálkodéa révén elkallódon. — Zen ián huszonötezer frt. költséggel halastavat szándékosnak késxlttetni. — G y u 1 a melleit a füzegi pusztái* egy veszett eb löbb tehenet a egy bikát ösazemart. mikor a rettenete« nyavalya a bikán kitört, ex négy gulyát harapdált Ösaze s több emberben okozott kárt, mire lelőtték. — Székesfehérvárott egy Solez Ödön aevö kispapot szédelgés miatt letartóztattak s mint katonaszökevény Is elítéltetett. — Kossuth szobrára eddig két-sUzezer frton felöl gyÖlt össze. — A H o r t o-b á g y o n Tóth János csikóst egy szllsj ló össze-törte, csak holttestére akadtak rá. — gtlhtréi g gfűmiluUjmuitikhői Az országos magyar gazdasági egyesület most azon dolgozik, hogy egy könyvben össze gyüjtae az ország nevezetesebb gyümölcstermesztőinek neveit, lakásukat, valamint azt, hogy miféle gyümölcsből és évente mennyit termesztenek. Ez a könyv nem csak arra való lesz, hogy Itthon tudjuk mink van, de a külföldi kereskedők is, a ki gyümölcsöt akarna nálunk venni, tudhassa, hogy hova forduljon. Ugy hiszszük hogy nemcsak egyes termesztőket vesznek jegyzékbe, de szívesen látják az olyan községeket is, a hol több kisebb gszdánál kapni egyforma és jó fajtájú gyümölcsöt, olyat, a melyet érdemes külföldre kivinni akár mint asztali gyümölcsöt, akár ha sok van ós elég olcttf, mint gyümölcsbornak valót i s. Hogy hogyan kell a dolgot bej* lenteni, azt megírja az országos magysr gazdasági egyesület; (Budapest, üllői ut Köztelek, ha ez iránt levelező lapon kérdési tesznek hozzá — ^cAtujrfa <jf. csász. és kir. udvari hangszergyáros, a közel egy fél század óla fennálló üzletét zenemükereskedéssel és kiadással hozta kapcsolatba. Ennek vezeté sével Menner Sándor urat bizta meg, a ki már 18 óv óta e téren üzletvezetői minőségben működött- Schonda urnák jó hírneve elég garancziát nyújt, hogy uj vállalata is a mai kor igényeit minden tekintetben ki fogja eiégiteni. CSARNOK-Góspárits emlékezete. (Alkalmi óda.) Muraköz népe ma ünnepel, Földobog itt a honfi kebel, Áldozni jött el szép hazánk neked : Vértanúdat aengi itt a dal, Ez az ünnep, e fény diadal Imádja a te drága nzent neved. Bus idők emUke e szobor. Itt bánat éa öröm összefoly: Fájdalomról beszél a mult ezen ; De nem folyt a vértanú vére Hiába, mert a gyász helyébe Öröm könyet hullat im a jelen. J itt . , Dicső halott, nemzet-vértanú ; Szeretni a hazát megtanul Tőled e nép, hő« lelked itt ragyog, Mint szövétnek örök időn át, Büszkén tekint az ivadék rád: Általad lett nemesebb és nagyobb. Prófétaként nehéz időben Te vezetted a népet itten, Mint Istenaxó, ugy hatott lángszavad: Mit hirdettél legszentebb a tan : A hazáért küzdeni bátran És meghalni, ez legszebb föladat. • •/ •» í\' M .\' \' v 1\' • \' s. \' í\\ é < " \' »i Téged e hon szentjei közt nevez, Muraköznek a legszebb kinose lesz Aa emléked; ide zarándokol Igaa fia kegyelet végett Hazafivá avatta véred, Honszeretet oltára e szobor. Boruljunk le itt mi honfiak! S lelkünk a tiszta öröm miatt Hálaimát rebegjen e helyen : Hogy itt a határon őrtüzet Álljon a szent hazaszeretet S ez minket is hősökké szenteljen. Kele György. Közgazdaság. • i. • t ■ • •\' >> 1\'M " 1\' ■ COQnaclparunk haladksa (Az Eszterbázy-féle cognao-gyár.) Kevéa oiikkben emelkedett a fogyasztáa aránylag oly »agy mértékben nálunk, mint a oognaoban. É* miként a magyar ipar minden modern cikkre úgyszólván .rávetette maaát, ugy askilektldt a eofnaclsrmalésnak éa aránylag rövid idfl alatt e csikkben ia órláM verseny fejlődőit ki. á Ez a verseny nem mindig a legtisztább eszközökkel dolgosolt s egyik-másik előtérbe nyomuló őségnek — ha lehetett volna — minden rosszat ráfogott volna. Kat tndva, bizonyos kíváncsisággal fogadtam el egyik régi nagyrabecslilt barátom meghívását, hogy a grót Esslerhásy-iéle oognaogyár-részvéaytársa*ág telepét tekintsem mag. As olsö. a miről ez alkalommal meggyőiőd-tem, as — a mit a nagy közönség bisooyára neír tud, — b >gy a társaság részvényt! (8200 darab 100 forintos, = 640.000 korona teljesen betisetett réovény) a legelőkelőbb kereskedők kezei köaött van. Olyanok keiében, a kik a legkiválóbb intésetek élén is szerepelnek s a kik-nek kereskedelmi Bgyekben nálnnk döntő szavuk van. Ebből még biaalmat merítve, megtekintettem a termelést magát, mely ugyanazon rendszer szerint történik, a melyet a Cognao-városbeli legelső gyárak követnek. > A keselés Uaztaüága semmi kétséget nem hsgy fenn s a termelés jelentény aránya biztosíték arra nézve* hogy a nagy kereslet mellett U jókora mennyiség marad meg mint ö oognao, mely as évek Bzámaival tudvalevőleg értékben folyvást növekedik. A termelés arányai is nagyobbssarttek-Egy k ölön borpinoze a társaság feldolgozásra kerülő jó minőségű borainak nagy mennyiségét foglalja magában, oly mennyiségeti melyhez hasonlót kevés előkelő bortermelő Ind ma a fővárosban fölmuistni. A termeit kész oognso egy külön asgyssabásu piooaében van, melynek 10 löl egész 80 hektolitert tartalmazó bordói as 1- 4 csillagon, s ebes képest minőségben foly-vást^javnló italt foglalják magukban, három nagy hsjö s ezek mellékfolyosói tele vannak ilyen hordókkal, melyek számozva és feloslllsgosva rejtik magukban a jó, jobb, legjobb és legeslegjobb minöaégö árul, a miből önként következik, hogy a jő s legalsó fokozat, mely ezekre ráillik. S a ki ebben kételkednék, annak kérelmére megnyilik bármely önként kiszemelhető bordónak nagy vagy apró caspja s a gyöngyösé itsl mag-Ülése után érvéuyesQt az a meggyőződés, hogy e társasig a cognacjával a verseayképesség igen magas fokára emelte nálunk a cognao-gyárat. Bizonyság erre nézve a társaság főkönyve, mely első sorban igasolja. hogy a főváros és az or*zág legelőkelőbb kereskedői tartoznak állandó megrendelői közé« mert a* egyes tételek szerint a megrendelések gyakorta ismétlődnek; a mi kétségtelen jele annak, hogy a kereskedő éa a fogyasztó közönnég igényei ki taitek elégítve s bizalma a Bzép iránt iolyton marad. Má- sodtorban látjuk, hogy a kölföid is igen jelentékeny togyaaztója a társulat oognaolának és általában, hogy az napról napra nagyobb tért hódit itthon ia, a külföldön is. Érdeklődtem még a társasagnát divó ellenőrzés módja iránt. Éa itt oly rendszer meghonosítását láttam, a melyet bátran ajánlhatni minden előkelőbb ipartelepnek. Van itt egy napi je-letésl rendxzei| mely minden nap számot ad as ellenőrző bizottságnak arról, hogy mennyi oogna-oot termellek asnap. mennyit tesz as őssskésslet hordókban és palaozkokban, mennyi adatott el axnsp és az egéas évben az UUtS napig, kiktől éa mennyi pénz folyt be. mennyi as adósok számlája, mennyi a napi költség s aa önköltség as illető aapig hogy áll a hordószámla, as Uvaaszámla, mennyi áru küldetett ssét aaaap és kinek sib., szóval egy tüsaios áttekintés as Osleti élet minden apró mozzanatáról, ugy hogy minden peresben tisztán áll a társaság ker*>iedelmi forgalma, üaleli eredménye és vidéke. Ez ia a mellett ssól, hogy ssolid kesekben van tf. megbízható vesetés alatt áll ez intézet, melynek nemcsak belső tevékenysége s üzleti eljárása, hanem termeivényeinek jeles minősége és alismert, mindig emelkedő versenyképessége méltán kelt bizalmat a közönség legtágabb köreiben as orsság halárain belül és kivll egyaránt. Kgyetértés. felelős szer\'% stö ;. HARGITAI JÓZSEF. Lap tulajdonos és kiadó; FI8CHEL FÜLÖP (8TRAU8Z SÁNDQB) könyvkereskedés«. ■! • • \' I , 1; <t D i ! ■ iü> XL tacaj Va Öakovou, 1894 9-ga septembra. Broj. 36 8 arodnlknm tnoíl )• «r»kl du govoriti m*d II 1 IS vörosű, — Bm pAillJk« Illa«« m Hdnt^l* rílak, i«j M P0»I1J«JB nt taM KmiIM i*feiW »MÍtlü n átkOTM l\'r«dpl»tn» oenm |e t Na oelo lato i 4 fit Na pol lata . , >i , i {rt Na őetvert leta . . I fet ^ ** Jul10 1»; ObntM M poUt w&iU I ntfeMjm.\' i MiMbtni lifiitar* VímM FiHport kui m yrt4pltta 1 »Imiih« p©«!|«Ju. -v mm kwrratakor i I au^jarakoai jeilku lxlais«él drnžtvenl snnnntwul I pevuéljlvl lini mm pssk. ITtiI>Ti1 »TraJdV\'tl3«dL®xx jedmnJcrAt 1 to: vn »-vaüKru. n*đ*lJVL. . 31uibeni glaaojk: ,JMe4jlmur«kc^a podpomagajuöega Clnovoiökoga druítva\'*čakovečke Sparkasse", „Medjimurske sparkasse\'4. i t d...... f4V.lM.lo Gasparits Marko- re— <VS,.< \\ Ako ae je onai alduval m domovinu, koji je njoj posvetil mir tél« i dute avoje i vse kaj je imal; ako se je onaj alduval •a domovino, koji ae je aa njeainn dobrobit boril ne aamo rééju već i dnom i oružjen, i koji je bil pripraven aa nju «}o mukah preterpeti: to je Gaöparié Marko mućenik domovine deaeterokrat vide alduval od vsega svojega; ar ne aamo, da je posvetil domovini mir téla i dude avoje, i vee kaj je imel i kaj je jod mogel imeti, nego alduval je sa domovinu i najdragái dar Gospodina Boga: iivot svoj. Frater Gadpartf bil je domorodec i to takov, koji jo vreden, da mu je ime neumrlo vn domovini, ar je svoju ljubav k njo) krvjum zasvedočU. Onda je avöt bil drugi, a bila bu i draga viemena. Kad je magjarskoj domovini potemnelo črez vile etoleća svetleče »unce, »nameniti bu joj ljudi pod tudjim jarmom jeden sa drugim popadati. Takov je znameniti čovčk bil i Gaöparié; latina da je bil menjši od onih velikanov, ali je ipak svétil va onom krugu, vu koji je i on dodel. Ako prem ae je od onoga vremena svetlo sunce opet pokasato i doneslo je blaženstva, mir vu nade bile, ipak vnogo puta ide nad nami oblak tnlnoga spo* menka. Svéti nam anda sunce sjajno jofl vnogo Ijetab; Čuvstva, koja bantuju čoveka, nek neatajn i nek blagoslovi vsaki ain ove domovine najpraviCneSega kralja. I \'l I Kad je dovnül Gadparioh avoje navuke, avojim marljivim delom dotiral ja tak da* leko, da su jedno rgegovo delo pokasali grofu Széchenyi Štefana, koji je to delo pohvalil. Verojatno je, da su jod onda dela mladoga samostane«, zaradi njegove čednosti ostala nedtampana a potladnji dogodjaji pak, koji su se dogodili vu orsagu, 8U to isdavanje njegovih delah iapr0čili. \'\'» ^ \' ; I ; » \' • 1 Redjen je bil za svečenika vu Poionu vu meseou aprilu )j*ta 1888. Sljedeće ljeto postal je cirkveni prodikator (propovjednik), nu nije dugo ostal vu svojoj domovini, ar au poglavari njegovi epoznali nje gove Osobite vjeítine (znanosti) kaliti prodikatora, pak su ga poslali vu Ternovu vu Češku, gde je onda koleia haračila. I Gafipat ich se nije boja! od najgadneáe vrsti smrti, on je zaboravil na to da i njegova duda samo smrtno télo nos«, on je poizkal ono mesto, gde je kuga imala svoje gnjezdo, pak je tam prodekuval batrivene Božanske r£či. fit! V.\'. I res .01 GWparich Marko, po kloftterskom imenu Kilit, rodil se vu Medjimurju vu Cirkov-i jani (Dráva-Egyház) 7-ga aprila 1810. od horvaUkih roditeljah. \'* t i: Svéta véra bila mu je več sa rana vu njegovo mlado srce zaaadjena. 1 domaj, kad je bil mali i potlji kakti dijak, stupal je putem svete vére, koji put mu je mati njegova pokazala (naana ila). Kad je dovrdil jeden dél svojih navukov — na Želju avoje majke » i sam je več od zdavnja tak ho» tel, — stupi 1 je tu klodtereki redovnički stalil. Bil je 17 Ijet star, kad je atupil vu red svetoga Ferenoa nazvanoga od blažene djevice Marije. Mogel bi öovék mislit\', da bn mu nestalo imena med kloSterekimi zidinami; a ipak nije tak bilo. Trud i počinek nije poznal, a vide krat je dan i noč delal. Útal je i pisal, ako je imel kaj prostoga vremena. Osobitom revnodču (marljivostim) je čtel döla ne zdavnja preperodjene ma-gjarske kn iževnoeti (literature). Jba nlje med ti m to ga nastal rat (buna), gdo sna, nebi li bil na književnom (dudev-nom) polju jeden od prvaka (prvih). Najbolje je pokasal svoju plemenitu dudu ljeta 1838-ga, kad je bila vu PeSti velika povodnja. Kad je zvrdil svoje zvanje, premestili su ga vu poštanski klodter. Tu je pogibelj velika bila, grad (varo ) se je rudil, a 8tanovnikiu jezere i jezere bili su već blizu zdvajanja. Kak da bi iz neba dođle, dodle su GaSparioheve rőíi na pomoć vérnikom. Vsi su i Ali vn fratérsku oirkvu prez razlike stali a i vére, da čuju Ijepo prodećtvo fratra Ga4parichaT — i gdo je njega ćul, on ae je vmiril vu Hvojojnesreč-noj sudbini, on je bil obatriven i postal je kuraten a ufanje, da mu bnđe srećneda budućnost ojakflala mn je sile* < -i. Kad je pog bel j preMa otláel je vu Szent-Antal (vu Csallóköz). Pokehdob je ovdi jednostavne?! i mirneéi ftivot sprevadjal, Uredjival (slagal) je svoja prodeétva, pak je od tih jeden zvepek itampati dal Ove su propovedi (prodećtva) bile s velikom pazl|ivostjum sastavljene, ali nastavku nidu imale. On je i o drugim stvarima pisal vu ondednje listove (novine) a pri jednih no-vinah („Hirnök") bil je stalen suradnik. Kad je VU Székes Fehérváru bil, pri-bavil si ie takovo štovanje i toliku ljubav od strani vjemikab, da ga je vsaki za „ivetoga fratra* z val. Ime Ga\'pariohevo bilo je vu Širokom krugu poznato, kad su ga ljeta 1845. iz Fehérvára vu Szombathely premestili, \'\' f < t f , Poglavari njegovi morali su simodob* roga prodekatora poslati ; ar mu je i szombathelyski precUastnik bil izvrsten prodekator. Vu Gafipariehu se nisu vkanili; on je svoje mesto podpuno izvrlaval. D»é ljeti je boravil vu Szombathely u. Na koncu 1847-gk ljeta ostavil je ovo mesto, da pohodi svoju dragu majku, na koju je vu daljini navék s najsabvalnelom ljubavju mislil. Želil je moguće videti I onu zemljiou, vu kojoj se je rodil i avóje pajdaše, s kojemi se je kakt: mali dečeo Igral. Mo guće je, da "je i taj oilj ime!, da si fyfl jedenput vse pogledne, da vu srce zasadi vsako mesto ona grudice, ter kad bude opet vn kloáter idei, da si sobom odnese spomenek, na koj bu vse do smrti mislil. Ali mn je sudbina drugać b la zapisana, njemu nije bil sudjen mirni život. Kakti odrasel čovćk je dr-del dimo, pak je vezda drugi život naiel, nego je bil onda, kad je svoj dom kakti mladić ostavil. / i- i Po cSloj domovini nastala je povsud velika prememba. Kmetija je izniknule: prestalo je plemenita tvo i seljačtvo. Gospon i sirom <k postali su jednaki sini domovine, vsaki je postal magjarski gradjan. Sa sjedi-njenimi silami skopdani k srou domoviue, i kak jednomu, tak i drugomu postali su jednaki judi. Sloboda domovine Be hitro razvijala, ali dok bi se mogla na novi livot prebuditi, napafltuvala je proti njoj i nazlobom grdim jalom osakatila je jezero ljetno po« mladjeno narodnost. Bečka kamarilia ponubüa je proti nam mirnu braću horvate, na jugu arbe, vu Erdélyu vlahe a gori na severu jeden dél tóté Niti si nije magjar sezidal hižu, več se je moral proti ognju braniti. Nije bilodrugaö, nego ustati na orutje. — sa sloboda. GaAparicha je pogibeljna audbina domaj vu rodnom mestu znadla Ovdi je bilo po-trébno jednoga apodtola, koji bi vu gornji\' i srednji granioi drage domorodce pobudja* val na ljubav domovine. Ovdi je anda ostal i nije ostavil ono. Prije) ja križ va roko, kak ntg<U Ka-pistran Jauod i podignul je r6či uaodjimur-skomu puka. Jol iivlju vile njib vu Medjimurju, a najvide vu Preloga, koji su pred preloókom olrkvom poslušali Gadparioh&ve po-budjujuče govore.Medu je služil i prosil je Svemogućega za svoje delo pomoć, — a po me£i atupil je pred cirkvu obkoljen od naroda i pazljive je včluil na ljubav domovine. Vu Ijevoj ruki drial je visoko križa, a desnom rukom kazal |e na njega veleči „Gdo ljubi domovina, Boga Ijobi j koj pak izdaje domovina, onoga Bog kadtlgujel" — I Medjimurje nazvalo se za magjara, to je i bilo, to je ostalo: harcuvalo sa sveti narodni cilj, a terpelo po zgubiöka. .. i • Kad je bana sa slobodo buknula, p»nu" dil ee Gadparić va službu taksj Koasuth Lsjodu, ali uije znati sa zrok. zakaj ga Koesutb nije prijel. Ouda je bil Perczel Mór poslani sa bonvédi proti JelaCiču horvatakom banu. Kak se zna, Percze lje navaljil na horvate a Jelačić je zaprosil mir, pod izlikom po&ika. p. ko}«*« i« opeirébii noći, d* )e od straha pobégel. Kad« je Perczel Mór to Medjimarje doflel, ovdi se ssést-l b» Galpsricbem. Peresei ga na molbu dragovoljno prijel i imenoval sa tsborsog redovnika. PočemSl odtod je Gaipa-rich znamenito deloval va bojo. Potljijo Per-ezel iz Medjlmurja bil oazsd pozvani i vrel je öaSpariéa sobom. Pri bitki Szent-Tamil s jednom rokom drla) je razpelo, a i drogom sabljom se boril proti racom. Batrivel Je vodeđ honvédé na bitko, i batrivel je vumi-raj uče. Za bjegovo vitežtvo Imennval ga je Percei sa majora. Dvostruko je služil obožavanoj domovini; vitežki aoldat je bil vo taboru, po Ubora pak i sam ossbljen od napora i truda bil je i nadalje soldsčki redovnik. Tojóval je poprečno vo vsoj revoloeljl. Po nesrečnem pada slobodne borbe Cbitke) pod todjim imenom blodil je po postavžoj tudjjo domovioi. Gde-gda je, kak i va Esztergoma se pisarenjem bavil. Nije vlival za dugo nemirno tajno sloboda. Tajni Ipioni moči soldaéke narinnli su se vu najaveteSa méeta i Wvinakom besnoćum zapirali su vo temnice, rešte ili na galge vlekli vsakoga, proti komu-je bila sumnja ali samo tenja. Moral se je opet udsljati. Kakti begunec bil je va dopisivanju s begonci izvanjskih drža-vah. Jednoga lista poftlljaiuč vn London sn va Požana vlovili, po kojem sa aastrianci 8 poznali ga i né za dogo vio vili- Odpratili ga vn Pešta v temnicu „Uj épület" zvanoj, vu kojoj je ved po voogobrojoih mnčenikah na glasu bila. Težko kabnrenje vu reita, pod-naSal je strpljlvno. Na pitanja ratnoga soda, nije nikaj odgovsrja). Nje Ujil, ksj je bil, ali aikaj valuval. Stalno mučanje jo3 je vile razljutilo porotu 1 prevarom hoteli su zeznati njegove Ujne. Izrazili su se, da le nóri, ali on je odlučno pfuti tomu proteétiral. V« to doba druga dva fratra sa taksj v lovili i v« Beč poslali. Tihom i mirnom dolom bi) je jeden drog, uto je odloČil Gaápsrlch, fla svojim ftivotom njega oslobodi. Ali se je vksnil, ar ovi dva sa, kaj su znali vae na GUlpancha srinoli. Kad se je osvedo-čil, da se Jo v kanil va ovih dvčh, predal se je Bodcem. Nije tajil nikaj, delajte s menőm kaj hočete, ja izdal nebadem nikoga! I ob-drtsl je i«č. Kakti svećenik nije hotel izdati nikoga, ako prem je znsl, da ako bi dragoga isdal, da bi potočića dobU i smrti se vagaal. : v Na gslge sa ga aameravali i na srmt obsodili. Kakti dragi sin domovine, oa onoj zemlji hotel je vumréti, gde je za sloboda krv i vse alduvsl, molil je za milost, da ga né vo Beča, nego vu Msgjarskom orsaga skonfisja. £fadci, ako prem su ga Ovdi botell vmo-riti, ispunili sa ma ipak prošnja, i ped jakom strsžom odpeljali in ga vn poftanska voza (temnica).; ;i ) i (i A I Irmedja kloflterske brsče pohodili sa g« nekoji, a med njimi onde sji poglavar reda. Na ošter ukor očokival Je Gažparić od svo-jega pred postavljenoga) i *toga je za opro*čenJe molil. „Nisem hotel - rekel je - kloáter-koj braći žalost srokuvatl, msd ostalim, za draga domovinu delal sam vse to, sbog česa ■u me vezda na smrt obsodili. Zs svoje oslobodjenje nedonsla nikaj nsprvo, ali ki| je včinll, včinll je vu ime Boga i\' domovine, - kaj nije žaloval jo« vesda, nebode žaloval nit do unrti, Muke, nevolje i žpotnic*, kojim jo bil va režtu podvrženi, plemenitom dužom i s kršćanskom poniznoityum je vse podnsflal. Niti jedna jedinu nezadovoljan réti nije nikad isvustil- Kak god va starom težtanenta Job, se povdai i trpel vse i čekal je minuto, va kojoj as vsa trpljenja bada dokončala, pretrgla. Spovedaik, nökskov mladi svečenik pod imenom Bchlmatiou dožel je va straha vu reét, * „Neboj se — odgovoril je Galparič, — ja znam, kaj imam činiti. Vnogo krat sam mislil na smrt, zadovoljen sam. 8 menom nikakve brige nebuda imeli. Na sadnje osvanal je dao, na kojem je magjarska slobodaneprijateljeai opet povnolala broj mičenikah domovine. Smrtaa osuda je bila odredjeoa na 8. septembra ob gesti vari v jutro« nego kak da bi se bojali od pobožnoga i nemoćnoga rei-tsnta, ili su mortt hoteli mu poveklati make, več iu 2. septembra po poldan ob íertalj oa Sest var sprovsdjali s konjsniki va zaprtoj kočiji na mesto pogubljenja, gde okolo stsh jedna kompsnija soldatov I éereg kano-nirov. \' s Ovdi je pokazal Gadpsri svoje odniev* ljenje. 0611 ftereg soldatov sa podigli, taksa Be bojsli njega — fratra, koji ako ga i nabi atražill, nebi pobégel iz rokah frajmsna. Kakti redovnik, kakti soldat gledal je va oči smrti. Sabljom i križem illa je smrt va orssgu; vu jezero, pak jessro formah doéla je smrt proti njsmo, ali nise boja! niti niti plaül nigdar. Kakti oiuga gospouov, ^U praven le bil na to gda god. Ds bi semorti bojal bil, pred njim sa več\' bili; narodni močeniki. i «•!> " Kada je sa pod nožni k stopil, sa avetlim licem gledal je okolo i sadsje réti bilo sa: „filjen... živila bode domovina!« — i izpunil Je želja preganjajaölh neprita teljab. , v Na galgsh je vomrl,f kak i večina na rodnih mačenikah. , ((. j Pre po viđano je bilo njega vn rako spraviti. Tak sa ga pokopAli, kak" je i vomrl i tam gde sa svoje delo dovrflili — pod gslgsoü. Kad sa njegovo mrtvo tfilo iz gslgsh doli vseli, položili sa gs poleg pripravljene jame, a nazoénomu ljudstva dopa&eoo je bilo iz daleka takaj gledati, Pak je ilel bliže m sušnimi oélma i koj jo dospel do njega ka guval mo jo roke, oprav«, vse — kak jednom svetca. • < t; i/ \'ti;.: . Ali sase ljudstva nisa se dopadale nem« Ikim sadcem, sa palkami pretirali su ljude nazad. — — V Pozdrav ablegatu Čakovečkog kotara Kosponu dr. Wlassits Gyalí. f (Pisma od nataču , „Kossuth Lajoa ai* tlzonte.«) 7 < Tesao sunca trak nam atya, Milog ovetja list raavlja,\'s" • Vesel glas lami vu gori,\' Medjimursklh rsjalb doh\'/ „Dobro dožel, Bog te Uvi Ljubljen ablegatl- > . i Radost rala i tim ja veča, Ar dopala nas je srtča, Na »noj zemlji pozdravit te, Za koje ne poznal truda, i Samo da bi mogla svoja Sreča aitignatl l i.! v ili # rfi) U®\'» Dobrohotnost, ljubav tvoja Pokazal si Medjimurj*, Medjimurafci puk tetlavi,; Ar si njegov otec pravi, Sreću a domovina ( koje jesi Verni sin l Staomo sitno Msdjimurei, Izkriknemo z nslih erdeih: Bog porivi ableBata Wlaaaitt Byulti izabrat« Otca medjimorskog peka Vnoga, vnoga ia&f Bog te živi vnogs leti, Uživaj se radost sveta! Bog te živi domovini, „ NaloJ miloj otačblni,. u -Bračsn bodi, kam god stupif «»-• -1\'" Želimo tt ml t 1! 11 • ! \'ti"\'. •! • 1 I "f—....... ■ ■ i ""i\' . t m,\' ifi"Ki \' Poleg orstčkdg* pata, koj va Nsg;-Szombst vodi, na Ijevoj strani počiva Gaá-parié. — Točno, gdé, m kojem mesta poći vaj o njegovi kosti, več vezda itetoa nigdo. Na soldsčko zspoved so grob njegov — zravnali i »gladili, samo da nigdo nebi zeznal zs mesto, gde poöiva, Poljodelsvec, kad onad orje plugom, ns mučeničkom groba postane, psk nekaj nasladu-le.— vsemelkerlaka doli, i tak sdihavajač proti neba gledi i veli: „Gtospone, odvzemi od nas srditost tvoja 1* 1 \'.» A\' - \'j .\'.> il| i;»t»!. f i n!yiwijv; ii > , > / i ir. ,(..\'. t> i 1 KAJ JE NOVOGA? \' < . • i ■ • < \' K . Gaflparltsev spomenik. Gaőparltsev spomenik ja- postavljen va Proloka. Löpi spomenik njegov postavili sa mu ssmi njegovi nsjbližnji domorodci Medji-mueci; gospoda, muži, dkolaka deoa alduvali su na ov cilj. — Dragi itedjimarci 1 Otajte životopis njegov, i ako ate ga prečitall, dajfo Bogu hvalo, ds ste takvoga dićnoga domorodca imeli, koj f je za sloboda msgjarske domovine toliko včioil i takov aldov prenesel. Zemite doli Ikrljake pred ovim spomenikóm i ročite glasno i slobodno ona réc, koja je <m pred svojana imetjam rskel: Živila domovina 1 . . , I domovina in ela bode ! t . » . f ^ y ( i k Putovanja vti Bi«. .1 . w .(\'I i i) ■ O več i po u a mi javljenom pata »a« gjarskoga primsas Voszaryja vaEím, dozna j« „N. 1 r, Pr.a, da je kardiaai Vasaary poavan va aredini septembra od liamiai« va Rtov P»k je tlm povodom papa samolil kardinala Ga-llmbertija, da doti čas odgodi svoj put aa dopust. Neima dvojbe, da je primasov put a, svesi sa birkveoo-političkimi pitanjima. Tim povodom raspravljala\' se kade v« Kimu o agitaciji klerikalnih msgnstah, proti sankciji civilne žeaitbe. Knez priwa* Vasaary drtal sa jO/ daisko od agitacije, iza koje tojsv yaogi austrijski centralistički magnati. Cüj anda ovog« pata bode/ Uk bar javlja „Egyet értóaVpo kojemu to priobéujqmo, da primas upati papu o razpoloženju đahovah vu Ma-gjarsko| prema cirkveuo-političkim reformama. j j, J . , \' Í •« • \' \'\'i . \' > •\'\' t » • " i Kak je poznato, primas Vaizary je bil povrnai klerikalni list „Magyar Állam", jer da se neslaie sa pisanjem ovoga lista, va pogledu agitaoije proti ćirkveno-politlčkim reformama. Ovih danah douosi spomenuti list (novine) ua uvodnom mestu članak sa nad« pisom „Vaszary i Magyar Állam" vu kojem veli, da je taj list od mkoga materijala neodvisen, da je asmo odvisen, od navuke ka* toličanske cirkve, ter da jo imel i imati hoée i buduće dovoljno odvažnosti, da se upjeflno bori ne samo proti vanjskim, več i unutarnjim neprijateljem. Biskupi i uadbiákupí, ako će se dati upotrebití proti katoličkom prava, ili neće biti sposobni, da ga xaitite, biti će i na dalje oeadjivani vu ovom lista. Nadvojvoda Jožof. Nadvojvoda Joief nahladil se na zadnjem lovu (vadasij!) va iaml kod Kis-Jenóa ter su prizvani, doktori konttatovali vutganje pluéah i poprsnice. Beteg ima vesda blagi žnaćaj, zimica jp popustila,, ,. Vu zaveza s ovim javlja se, da se je nadvojvoda Jotef odloČil definitivno raziti s Margaretsklm otokom va Budimpeáti ter ga prodati. Pri tom ga vode famlHjareki obziri. Da nedade otok va roke kakvih ipeknlaatab, bankah ili kočjorcijah, ponudi) ga bude nadvojvoda varaflu Bndlmpiiti, koj bu za stalno ponuda i prijel. i. ■ " . r, , Vu Ri»ti, 29. augusta. Papa Leo XIII. namjerava, da doskora sazove vu Vatikan konferenciju, koioj bi prisustvovali i patriarki i nadbiskupi grčko-katolkke clrkvö. Konferencija bade vččala o modalitetih, uz koje bi bilo mogade nekato-ličke cirkja sjediniti s katoličkim pod pontifikálom papinom. Papa namjerava, da predloii konferenciji sledeóe pradloge : Papa trati da bade priznam vrhovnim poglavarom cirkvah, ali dozvoljava i osjegurava lm uporaba \'nji hova jezika* dogmah i vanjskih »bredab (ceremonijali). Vatikanski krugovi nadaju se od ove akcije nspjeha, ar se ona već dogo se sakupili vnogobrojna aristokracija, ali I vsl brijači madridski. Taj se dogodjaj sbil va jednom cirkusa. Pri kouca predstave, dovlačena je va eirkas velika kerletka sa đsst velikih oroslanov, na kojimi je krotitelj po-kazival svoja majstorija. Za tim stupll Je vu arena čovck sa bőlim robcem prők lőve ruke, a vu desuoj raki je dr/.al aopnua í tanjlra za podbivanje. Publikum burno pozdravi doflljaka, majstra Penju, poznatog brijača (barbéraj koji je izjavil, da bade vu kerljetki obrijal krotitelja oroalanov i odrtal je réi\', barem na pol. B/ijač se ponisno naklonil pred publi tom i uuUel je va karljétku med orosUne. Za ov čas nssopunil je krotitelja i jednim obrijal mu je pol lica. Vu taj mah poćeii oroslanl da se gibljejo 1 da gundraju. Majster Peuja se na to obrnal publiki i rekel je : Mislim, da je to od mene dosta; nek vezda unidje drogi\' pak úek vezda obrije svog gos • podara i s druge strani.* Rekel je i uz barno tapkanje vslh brljaćor vu cirkasa Izlflel je iz kerljetke. Medtlm toga prlpovčdaja dalje, da je krotitelj sbog one drage strani lica moral Iti va brijačnica, kojoj néga oroslanov. -i <11/ -i - • \' je s kim vo najnovele vréme társéen i rčćmi: »jemljem vu sveto hittvol" Promet vu 8uozu. Sueskim prekopoc lanjskoga je ljeta va vsem plovilo 4841 ladja sa 7,696.000 tonab. Pribod Je iznosi) 71,112.182 franka. Naproti ljetu 1892. ukazaje se za 218 ladjah i za 2,777.000 frankov menja. 01 brodev, koji 4u prolii kanalom, bilo lb Ja t 2405 engleskih, 272 prajzki, 196 franceaklh, 178 holaadezkih, 71 auatrianski, 67 talijanskih, 60 uorvefklb, 34 tarskih, 29 španjolskih. 24 ruska, 10 portugizkih. Srödnje poprečno vréme, va kom se ladje prevaljivale pat va kanala, iznosilo je 10 var 44 mfaot, toj est" za 22 minute meuje od ljeta 1892. u IV »n ! Svati ta korbaéent. Ifitől iüK aprema. >1. Viher i tuca. Pred nekolikimi dnevi po poldan okolo 5 vnr tyé^nüa je vo bečkoj okolici, a naročito,, okolo Vöslan, Galniarna, Slevringa 1 Grinktga silna oluja s toćoa, kakove se ni najStarefll ljudi nezmlflljavaju. Vn 10 minnt je zevsema tača potukla vso vlnogrkđe (gorice) i voćnjake (sadnjake). Za tučom zléval se detdj kak i rebra. Bbodobna véati javljajo Iz Erzberga va Stsjérskoj, gde sa padali kbmadi leda se 70 granah kak itkaj 1 iz Waíaehlsch-Meserttscha va Moravskoj. Istoga dneva bésnii J* silen orkan vu Ólezkoj i va cčloj Galiciji, koji je spréöil ves telegráflftkl 1 ve kii dél tehničkog prometa. Va\'Celovcu Mašila Je 29. augusta po poldaa ob 4 turi strelna oluja s točo« Od 18. juli* náa 1864. nije onde bilo takvog nevremena* Viher s detdlom je nsiitil vnogo priroda, Ukofenil drévje, razbil obloke i naneael drage k varé. Toplota je opala od 26 na 18 gradotov. •i;! 1 \' . \' \' ?"• < v .. \\« 11 Brijač (barbér) med oro«»ani. «• " "tir - I\' I. i U m 11] ,, I j, I; i , Španjolske novine vn Madridi piseja o jedno« zanimljivom 4ogodjaju Od skora aa koji Va Springfeldu va orssgo Obio. pobegli sa od roditeljskog doma dvoje {Jkolske déce, dečak dvanajst Ijet star I devojćica 14 Uet. Velika ljubav odtlrala Ih je vn tudjinn, da tam daleko od oétroée roditeljab, kak i dragi ljadi, stupe vu ieoitba. Na devojđn otec na hitrom se opametil, da sa ovi pobegli, pak se poiaril u zaljubljenom parom i dostigel ih na sasednoj vahtaruici. Oaud ih je peSic* s korbačom tiral vn Őpringfild, gde je ljudstvo skupljeno po v ulicah őekalo čudno vite svate, zaplakane mladence i otca, koji korbaćem daje blagoslova. Tak dospeli do devojačkib vrata, érez koja je otec porinul mladu, a mladoženja sa nekoliko vudareov poslal je ojegvim roditeljem.\' Za tim se ponizno obrnal k ljudem i izjavil njim je, da je vcer emocija zvrflens*. Talne o tenah. ii »i \' \' I \' . • • 1 . Taine pisec piđe od Ženah sljedeóo í Privučamo se tri tjedna, ljubimo se tri meseca, svadimo se tri ljeta, trudimo se trideset ljet, a dčca poflijamo onda Iz nov«- — Ako se tvojoj budućoj čadil, kak ima rnž\'časte obraze, modre oči, onda nezaključuj po tom, da je angel, nego da ide ob deveti vnri vu postelju i da vrlo dobro brani. — 2-ni izobraiavUi rasom, davati joj misli i dub, toliko je koliko detetu datf oster nož. — Ni jednu tena mažkarec ne raame. Obedva dojdu do toga, da ae trpo ili podnatAja1 budi zaradi lénosti, budi sbog prijatelstva ili \\t pukoga sauče\'ća. LOTERIJA Buda 1-ga septembra 1894 15 41 M Sft 19 Gabona árak. — Ce*m zli ka. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent Urt_kr. Buza Pöenica 6«80 —t — ; t Zab Zob lt 6.60 - Rozs Hrt. 4 25-4.70 Kukoricza ó Kuruza stari ® \' » nj " ,novi I \'" • Árpa Ječmen > ,i 6-6 50 Fehér bab uj Grah beli .7.26 . . • Sárga * » » žuti 6.50 Vegyes > „ s zmčfian 6.76 Lenmag " Len 10. - Bükköny \\ ! x \\ i * • » i Grahorka — Nyilttér.* Sud o mužikl i želudcu. (Vtl- Jeden preitimani oAtarjaš vn Njo Jorku, izrazil se o želodca i mužiki ovak t Ćudnovito je, koliki upliv ima motika na želudec. Za večeri, kad baada igra Wagnerove komade, iztočim pet pat vile piva nego navadno. Kad , se < . igraja Mendelsohni komadi, ae ne kapnje nigdo ianke, a kak od nje zaslužim 86 procentih, ne držim vnogo do Mendelsohna. I. Strauss je skladatelj, koji je zrok, da se rado pije vino. 81ulaJoć njegove valcere, razveseli/) se pak naru iS par flalah dobroga vina. :,1! Selyem hamisítvány Ég«spffak «l egy mintát a venni szándékolt fekete >el]remb01 s a hamisítás rftgiőn kiderül: Mert mig a valódi 8 jól festett selyem aa elégetésnél nyomóén ötsaepődörödik és csakhamar ki-ala-ük, maga után csekély világosbarna ha-p/ut hagyván, addig a hamisított selyem (mely zsiroa szinü ssallonás less s könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostssáliai a festékanyagtól telitlelten tovább lsssnak) és sötét barna bamut hagy maga ulán, de valódi selyem módjára soha Össse nem pödö-födik, csak meggörbül. Ha valódi selyem hmnuját öassenyomjuk, elporsik, s bamUit-ványé nem. — Ilennebern O. (os. kir. udvsri sxállitó) »elyemgyAra Zörioh-ben, háthoz szállítva, postabér és vámmsn tesen ssivesen kaid bárkinek ia mintákat, akár egyes öltönyökre való akár egásx vá-gekben levó valódi selyem ssövetslböl, Svájo-ba ciimzstt levelekre 10 kros és levelezőlapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. Esen rovat alatt köslöltskárt nem vállal felelősséget a Sxerk. ODOOVOBNI UHfcJÜWIK MARGITAI JÓZSEF Glavni sureduik GLÁD FERENOZ Árverési hirdetmény. telek-bogf Sredstvo proti kaliju. Jeden šaljivi plebannS va Bostona plfle, da je najsigarneie vračtvo proti ksllja objava sarnka. Ako najmre vu cirkvi sa prodečtva kaflljsju vsi ljudi, prestal bade katelj, kak pjebanud sa prodekalnice poéné obzuanjuvati A perlaki kir. járásbíróság, mlat könyvi hatóság által közhírré MteUk Svenda István aisó-mihályovsozi lakó« végrehajtatnak Habián György mint Habián fiva hüly« gondnoka vullárisi lakós végrehajtást szsavsdstt elleni végrehajtási ügyében 76 frt 66 kr töke ennek 1893. évi dsozember 12 töl járó 6°/. kamatai, 14 frt. 85 kr. per, 9 frt. 60 kr. kielégítési végrehajtás kérelmi s ezennel 8 frt. oö< krban megállapított árverés kérelmi költség bs hajtása czéljából a nagykanizsai kir. törváoysxék (a perlaki kir. járásbíróság) területéhez tar to»í. á perlaki 741. sx. Ijkvbeo. A f 1326. hrsz. i. Svenda isi yAu (nős Loncsarioa Máriával) Svenda Terézia kiakora 6a HabiAn Éva htllye axobotiosai lakóaok lulajdooául felvett iugatlan 12 frt becsértékben ai 1881. övi LX. t. oz. 1(5«. g-ának a) pontja alapjAn, az ugyanazon tjkvban A f 182Ő. hrsz. a. ugyanazok tulajdonAul felveti ingatlan 24 frt beosértékben as 1881. évi LX. i. «z. 160. 8-Anak a) poDi|a alapjAn égőmben, ugyanazon ijkvken ▲ f 2829. hrsz. a. ugyanazok tulajdonául felvett ingatlan 128 frt becsértékben aa 1881. év LX t. oi. 156. §-Aaak a) pontja alapjan egészben, az ugyanazon tjkvben A f 2881. hraa. a. ugyanazok tulajdonAul felvett ingatlan i 14 frt becsértékben aa 1881. évi LX. {. oi. 150. Iának a) pontja alapján egéasben ezen kir. JárAsblróség, mint telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében éa pedig aa esen ingatlanokra C. 1. a. öav. 8venda Györgyné azöl. HorvAth Mária lapátbegyi lakóa javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti szorgalmi jog épségben hagyásával 1M4. ifi októbir hó 1. napjának d t 9. órájára tovAbbá a azoboticzal 17. az. tjkben A L 231. hrsz. a. Svenda Teréz kiskora, HabiAn Éva hülye és PoszmAndi LénArd nagykorú nőtlen szobolicsai lekosok tulajdonául felvett ingatlan 72 frt. bees-értékben az 1881. évi LX. t. oz. 166. §-An>k a) pontja alapján egéasben, a azobotiozai 177. az. tjkben A f 258. hriz. a. felvett ingatlannal kiakora HabiAn ÉvAt illető \'/• része 94 frt becsértékben és pedig a mennyiben ezen ingatlan fele részére Q. 4. a. 8v«nda György javára bekebelezve lévő holtiglani haszonélvezeti szolgalmi jogot megelőző jelzAlogoa követelések biz. tositására asOkaégeanek mutatkozó 670 irtot a beiaért vételAr meg nem Bt né. ez esetben az Árverés esen ingatlanra hatAlytalaunA \'vélik s as ingatlan a azolaalmi jog lentartAsa nélkül, az alAbb kitűzött határidőben ujabban Árverés alA bocsAjtatik, a szoboticzai 181. az. tjkben A f 17. hrsz. a. Svenda Teréz kiskora, Habián £va kiskora hülye és KircsmAr Albert (nős KossAk Katalinnal; tulajdonosAul felvett iniatlan, as ehhez tartozó legelő és erdő illetménnyel 17é frt beos-értékben az 1881. évi LX. t. oc. 166. fi ának d) pontja alápjAn egészben, a szobotiozsi J82. sz. tjkben A f 179. braz. a. (elvett ingatlannak HabiAn fcva kiskorú hülyét illető |/,-ad része 87 frt. beo* ért ékben a szoboticzai 208. sz. tjkben A f 187 braz. a. 8venda Teréz kiskora, Habién 1 > m-i- ti.! rr ... lékál iránti végrehajtási Ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a oaáktoroyai kir. ibiróság) termetén lévő nedelicjri 159 tk. 169(9. hrsz. a. iogatlan 481 frt; • 2098|8. hrsz, a. 46 frt; és 2811; hrsz. a. ingatlan 4 frt kikiáltási árban ; továbbá a nedellczi 08«. tk. 518|b|l. hrsz. a. Ingatlan 416 frt kikiáltási árban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt iogatlan u .f \' • . k \'\'.i \' •\' 1894. éri mptiabtr Ad 21-én d «. 10 órakor Íiui uro*. «. u.vm»» —------, ------- va kiskorú hülye ós Svenda Teréa férj. HorvAth Jakabné azobotiozai lakosok tulajdonéul felvett ingatlan Hl frt beosértékben sz 1881. évi LX. t. ci. 156. g-Anak a) pontja alapjAn egészben, a azobotiozai 209. aa. tjkvben A f 98- hrsz. a. felvett ingatlannak HabiAn Ćva kiskorú hülye szobotiozai laköst illető \'|/ad része 78 frt becs. értékben SzoboMcza község bAzAnAl 1894 irt októbtr hó i napjának d n 3 órájakor CsesznAk Jézsef felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöltével megtartandó nyilvAnos árverésen elfognsk adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsAr. Árverezni szAndékozók tartoznak a beosAr 10*|,-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban kiküldött keséhez letenni. Vevő köteles a véteíárt 8 egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől azámifandó 16 n p alatt, a másodikat ugyanattól 80 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 46 nap alatt, minden egyes réazlet után az árverés napjától számítandó kamatokkal együtt az árverési feltételekben meg-batArozott helyen s módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsAjtáséval egyidejűleg megáHapi-lőtt Arveráai feltételek a perlaki kir. jArAsbirósAg telekkönyvi osztAlyánAl Perlak és Szobotioza köwég elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kelt Perlskon a kir. Ijáráabiróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1894. évi junius hó J 4 napJAn. 683 1—1 * ** • »v; i .í/.í\'. . »i \' "uit ,aa»VQ( H ft nedelic&i község házánál megtartandó nyiU váuos árverésen a megállapított kikiáltást áron alól is eladatni fognak« Árverezni szándékozók tartoznak aa in* gatlan becsárának lO^.-át készpénzben vagy az 1881: LX, t. ez. 42. § ában jelzett árfolyammal számított éa aa 1881. évi november hó 1-én 8888. sz. a kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §.ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t. es. 170. §-a értelmében a báaatpénaaek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított saabályszerü elismervényt átszolgáltatni. K r- jbiróság, mint tlkvihatóeág. Árverezői atáodékoaők tirtoioik li fogát lan becsárának 10°|,-át késapéntbeo, vagy aa 1881: LX. t.-et. 42 §-ban jelzett árfolyammal számított és as 1881. évi november bó 1-éo 8838 sz. a. kelt igaaságügyminiszteri rendelet 8 § ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezébe« letenni, avagy as 1881.\' LX. t- cz. 170. §-a értelmiben a bánat-\' pénznek a bíróságnál e\'öl eges elhelyezéséről k i Alított szabályszerű elismervény t átszolgál-tatnl. V V ~ Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Csáktornyán^ 1894. augusztus 28-án. 181/94. sz. í * \' \\ ■ * ) \'. I Árverési hirdetmény. u.* Alulírott kir bir. végrehajtó at 1881. évi LX. t.-cz. 108. § a értelmében ezennel köthlrré teszi, hogy a Csáktornyái kir. já* rásbiróság 2016/p. 92. száma végzése által Szfnkovlts Mátyás végrehajtó javára Palai Zsigmond ellen 51 frt 68 kr tóke s ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végre« hajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 850 t frtra becsült pej szőrű herélt lóból álló Csáktornyán, 1894. évi julius hó 12 én. jngós4g ny„,An08 árverésen leendő aladatása 579 1 — 1 elrendeltetvén, ennek • helyszínén, vagyis Csáktornyán leendő eszközlésére j r f :.\'.! .;>. i• • ■ i■ • .* • ; }\', »•/,!.\' 1894. évi szeptember hó 20-i k napjának d. u. 2 órája 4748 tk. 1894- Árverési hirdetményi kivonat* A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Piichta Kázmér ős lárssi végrehajtatónak Guttmaon Jórsejné szül. Bell Rozália végrehajtást szenvedő elleni 188 frt 88 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék a (Csáktornyái kir. járásbíróság) területén lévő adráva-vásárhelyi 2. sz. tk. 151. hrss. a. ingatlan és tirtozékainak V« része 522 frt kikiáltási árban ai árverést ezeunel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan as >i 1894 ért ntpUmUr hó 29 ik napián dililttti 10 órakor if a dráva.vásárhelyi községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltás ároo alól is eladatni fog. ■ Hit . l\\ határidőül kitüaetik és ahhoz a veoni szándékozók ezeooel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron siói is készpénz fizetés mellett eladatni fog. Mindazok, kik eltőbbaégi jogot vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbuli Jelentéseiket aa árverés megkezdéseig alalirt bir. végrehajtóhoz adják be. t » ♦ , * • Az elárveretenód ingóságok vételára aa 1881. évi LX. t-cz. 109 §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán, 1894. évi szept. 1-én. 681 l-l Molnár kiküldött bir. végrehajtó. mmwm m^s^gg ^tii^^ktliiiifefa^ži, \'i í\'-\'i* *" 4158. tk. 1894. . . Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közbirró teszi, bogy Zalamegye összesített árvatára végrehajts tónak, Ballcs István és oeje Zajecz Regina nedellczi lakósok végrehajtást szenvedettek elleni 288 frt 16 kr. tőkekövetelés és jára- Ezennel van szerencsém a n. é. Közönséget értesíteni, miszerint tisztelt vevőim óhajának megfelelve, elhatároztam, hogy 47 év óta fennálló s legjobb hírnévnek örvendő cs. és kir. udvari hangszergyáramat i i i\' folyó évi juliua havától kezdve zeneműkereskedéssel és kiadással kapcsolatba hozzam — Zenemű kereskedéaemben, — melynek vezetésével egy e téren már 18 éven át üzletvezetői minőségben működött szakférfiút bíztam meg, — raktáron lesznek a hazai és külföldi itgjobb aeneirodalom összes termékei és ágai. Kitűnő tisztelettel itn 678 1-8 ICIHIIUA Ve Ja cs* ős kir. hang8zeigyáros zeneműkereskedő és kiadó Budapesten, IV. ker, Magyar-utcza 18. szám. i i \'i* Árverési hirdetmény. A periaki kir. jblréság ,mint tkvi hatéság közhírré teszi, bogy Giész A Ujo« flgvéd per laki lakóa mink néh. Sároai Láazló volt csáktor. nyal ügyvéd irodája részére kirendelt ügygondnok végrehajUUÓoak Goricsánecz Jáuos benkoveczi lako* végrehajtást szenvedett elleni vég. óhajtás! ügyében 17 frt 90 kr. tőke, eunek 1889. évi július 28-tól járó 6o|0 kamatai 6 frt 67 kr. per 4 frt 90 kr. végrehajtás kérelmi. 8 frt 5 krban jelenlég megállapít tott kéltség behajtása czéljából (a n-kanizsa-kir. törvszék fperlaki kir. járásbirótág területén levő a benbovecz 282. sz. tjkvben A | 22. braa. a. lévé ingatlan Goricsánecz Jánost illető *|4-ed rés«« 800 frt becsértékkan. 1891, eri siipttmbts hó JMa i. í. 10 kakor • t • \' * V i Beakovecz községházánál Gréaz Alajos fél* peresi ügyvéd vagy halyéttese köabenjöttéfel megtartandó nyilvános árveréaea el fog« oak adatni. i * \' * \' «> » .\' j} J < Kikiáltási ár a fentebb kitett beesár. i l. Árverezni ssándékosók tartoznak a becsár 10^-át késapénaben vagy óvadékképes érték papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt 8 egyenlő részletben még pedig se elsői az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanattól 80 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 45 nap alatt minden egyes részlet ntáo az árverés napjától számítandó 6*/, kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a perlaki kir. jbiróság telekkönyvi osztályánál és Ben-kovecz község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. i . • Kir. jbiróság mint tkvi hatéság. 682 1—1 I, bog7 a »k. mlr.l a kellru nw</ II olajfwtikn«* 4. a* olfJtaVknik tajilla, alkeraitetik Knall.tt * katlaiUU oljrao .( jrtMrfl, hog/ ktkl ma« a rír.iU.t . a.iioliat A pallA rtodfM lirfTfjr.l f.llírBlb.W, aoilkil, k<*J .l»<...t«o4 (iayíl M*f k.ll klílCnM.Ulnl | sslmssstt sxobapslló - fénynást, •arai(barnát 4a mahagóni barnát, m.ly akii- eaak aa olaj fafflJTk. r<4dl b« a pallót • jattal Wurl I. ad. Ka4r» »»rarint dl xlma.hatA r4(l yi,t aj faliéra TOj***)* MM »1*4 *n foltot, korábbi iáWUS atb| ran aaatia *isst* fénymás (»rinexetlen; Hjltai lókra 4. park.tr«. ro.ly etapu Mnyt mi. KOl&nSt.a pttkatr. . ola\'íft.t^kk.1 mar b«mia»lt .»í.i.n aj paliikra való. C.ak Uajt ad, ennélfogva mm fWI .1 a fama.trii. Po.tar.oma-, kftrtllk*lfll V> tt<tr.x»« mtr. (k4* k«*4pna-m1!" »Obira ..14) »frt. «0 kr., »a«y %\'L Mirka. A kSavetlen mefrendel4«fk minden rárotfcan, ahol Wfcfárak vannak. Ide küldendők. Mlntamiaoliaok 4« proip •ktuiok lnjrou 4« birmaotr. kflld.ln.k, A bori.irli.nil I«. 4k JjM vlajrianl a cifr. a a fjrárt le»yr», nlr.l *tt a Ulbb mint ISM4»et4t**J ajírtmánft .oVf.K utánoiiak 4. bamltltjik, * tokkal r».«*bb, * »akran a riloak »M a»a M<U mluttaá*-botlik forgalomba. Chrlatopfi ferene, A Tiiiii íiolawliMííjlaü: íiiuiilija ú társéin nirtéji, Práara. F. Berlin. Zürich Csáktornyán : * .\' CRAHrER TESTVÉREMÉI. Faraktár: Budapest, 1894, augusztus HM saját házban VI., Váczl-kilrftt 57i si, KÜHNEEDE 1 rf ií OH gazdasági gépgyár Mosonban, (alakult 1856-ban) ajánlja általánosan kedvelt, egyszerűségében felülmulhatian s több mint 14000 példányban elteijedt HÜMGARIi DRILL és JUBILEUM DRILL ?/U<V (1 sorvetögópoit leaaállltott árakon. hullámos frfll.tr« NM O S O N I D Rl L L" ^ U 8ack-féle ekék, két és többvaeú ekék. Laacke-féle szántóföld boronák l^féle nagyságban. Uacfchfto kedvet rétlwoirtk. Rosták, Konkolyon Kltünö szelelő anflUf-fotla (33 frt), tgjgjl VENTZKT-HIl FÜLLE8ZTÖK. Szioski-éiröpavágók st& irjeáyiékéi béraentre. Főraktár: BUDAPEST, 1894 augusztna 1-töl saját ház VI., Váozl-körát 57l J. • i rf| ..... f J V \', " Leiblamakh s«4*aer a lem, fei*n/M«ás, él Hfjréhh i lésé Selvgaiiek ellent! Tökéletes fertőtlenítés I Teljesen szagtalan I ÖIWCKMTÓlRGSIÓIlédf X^T NKTTKK / i®^ i/ B-ftMIé. külföld. ffl^Z!\' maki Scobal ixnjtiuii-/ 4O" jfi/nltó to«eg. kak mindenféle tetsw- J/ Por I Tí««^. aloui I Minden, nema tőzeg- ^ A7 y KUlünlegesség: ^^ emberi és városi hulladé- ipari-éa gattUsAgi ér- ......... ^ _________ ^ Tekkel, költségretée^kkel ét ere- d«U bixonjltrtajokk&l uiresen ssol-(44 m igftxgmtAság. An mrmmé^mm kSiegéaa^K. AaM mnaciálinl iSbbNBlrl-»•« MjAnl v « I 11 tőt alak ban Árnyék- ■sík-berendelek kdtkixak, Ukta nyák, i »kolik, fpsrráUahi-tok. tókesitéw Vároitiut tási éa elfuvaroz&si rálUJatok a«er- \' TKéH. irtás. Kéarietee ter- •OOOOOOOQlOOOOOOOa Kiadó lakás. g O o Csáktornyán a Széna-lé-en ifj. giamaun fáksa (előbbi Hochflussj íéle házban egy két «aobaf konyha éléskamra slb. álló . V " \' \'-n h. utežni lakás azomial kiadó. 5Ž q Bővebbet a háztulajdonos Q o $eumann 0ksáadl ftákiornyán. 575 8-8 , ;; \' ■ o o •OOOCOOOOIOOOOOOO# Haszon béri Drára-Vásárhely község előljárfeága réazéríl ezennel közhírré tétetik miszerint a dráva. vásár hely i Nagyvendéglő a hozzá tartozó méözárszék éa 2\'|t hold ezántófölddel együtt v žjt \' . • ■» ÍM / " * 4 * \' t évi szeptember hó 17-öa d. e. 10 órakor ! a községi irodában megtartandó nyilvános árverésen 250 frt kikiáltási ár mellett 1696 ik hl jurmix Itól 3 in, haszonbérbe adatni fog. Kelt Dráva-Vásárhelyen; 1894. augueatiw 29fén. 57? 2 2 &z elölj dr ósdi v. > Nyomatott Fischel Fttlöp (Strauw SAndor) köny^yomdajíban Ceiktomyin. XI. évfolyam. Csáktornya, 1894. szeptember 16-án ÍV/B 87. mm. mmmhmmmémmí\' flwkeMlíri! irUk.ut lek.t h!». é.antp Il i« 18 óra k&iöU. — k lap bmDmbí ritstra voaatkoal Mia<Ua kösl.méaj Mar«ttat Jézssf mwImuM mtíti ■ ■ , Kiadóhivatal t VllOp kflajrffc«mk«Mss, Ha ktUUudík aa «16fl*«tt»i dijak ajrlltUrak 4a klrd«U«»k. BiideUd; jiUijosu uáoilUtuk. MAGYAR és HORYÁT NYBLYEN MKGJKLKNÍ TÁRSADALMI, ISMERUTKIÜKSZTQ 4 SZÉMODALriCTiLAP. __Megjelenik hetenklnt egy »ser: vaiárnap. A »Muraközi tiszti önsegélyzö szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« »at. hivatalos közlönye. WMartl* ár*ki Bgész ávr i . . . 4 M Fél ám . > . ÍJ ftt Negyed évre . > , 1 frt Egy«« szám 10 kr. T ; HLráatlaw >0« »lfbgađlataaJk t BadapaWa; \'JoldUn.r A. V. 4s KcktUlu B. UWL íred. B4<*b«u Bci.Uk É., Dakta M., Opp«llk A., Daab« O. L. I* UrmiuU U H*tb4L Brlnboa; HUre ML NyiUlér pitit tora 10 kr. 1 L J Dr. Wlassits Gyala orsz képviselő Muraközben. E hó 8-án és 9 én régen várt emlékezetes napokra virradt Muraköz közönsége. Dr. Wlasaits Gyula orsz képviselőnket, a hírneves tanárt és tudósi üdvözöltük Őszinte szívvel és igaz lelkesedéssel. Muraköz két főpontján, Perlakon és Csáktornyán dr. Wlassits eljövete alkalmából az öröm azért is volt Őszinte és általános, mert Muraköz közönsége pártkülönb ég nélkül benne nemcsak az akadémikust és jogtudóst, hanem Királyi Pál méltó utódját üdvözölte. A fogadtatást, a mely a milyen lelkes, ép oly őszinte volt, a kővetkezőkben irjuk le t olvasóközönségünknek : A murakirályi vasúti állomáson nagy közönség, élén az alsóvidék értelmiségével fogadta képviselőnket, kit Szabó Imre föld birtokos üdvözölt a választók nevében. Innen bandérium és hosszú kocsisorra) vonult Perlakra, a hol nagy számú lelkes választópolgár fogadta és éljenezte mozsárdurrogás között a várva várt szereteti kép viselfo, kit a városbíró üdvözölt. Ezután a GáspArich-emlék leleplezési ünnepélyén vett részt képviselő ur, melyet nagy tetszés között elmondott beszéd kiséretében megkoszorúzott Később részt vett s elnökölt a D. K. E gyűlésén, majd tisztelgéseket fogadott Tisztelgett a város képviselőtestülete, a tanitói kar, Kottor, Hodosán, MuraCsány, Szobo ticza stb. községek, testületek és egyesek. Este 150 terilékü bankelte rendezte telt, melyen megielentek Perlak és a vidék értelmisége, hölgyek, urak egyaránt, s a választóközönség, többen Nagy Kanizsáról ós Csáktornyáról. Fölköszöntéseket mondottak: Kostyál Ferencz főszolgabíró nagy szabású beszédben a képviselőre, dr Wlassits Gyula nagy hatás között politikai lartalmu beszédben a választókra, Skrobanek Florid pozsonyi provincziális meghatóan Gáspárich emlékére, Konyári László a Gáspárich emlék kezdeményezőire, a csáktotnyai vas-asztal társaságra, dr. 8chultz Ágoston aljárásbiró szép és tartalmas beszédben a képviselőre, dr. Wlassits Gyula képviselő Skrobanek Florid provincziálisra, Gáapárich Vincze és Gáspár ch Lipót horvát nyelven a haza szeretetre és .hazára, Gáspárich Vincze Sipos Károlyra ós a _ vas aöztalra Kele György versben a képviselőre, Yargha Lajos ügyvéd Szabó Imre földbirtokosra s volt 48 as őrnagyra, Bátorfy Lijos a kép viselő családjára, stb stb. A minden tekin tetben sikerült bankettet, táncz követte, mely a kora reggeli órákban ért véget. Másnap reggel 9 órakor nagy számú közönség jelent meg a vendéglő előtt, hogy elbúcsúzzék szeretett képviselőjétől, kit Perlakról a járás határáig hosszú kocsisor kisért. Itt Sipos Károly, a fogadó-bizottság elnöke, búcsúzott el képviselő úrtól méltó szavakban. A Csáktornyái járás határán a csáktornyai fogadó bizottság várta, a hol dr. Krassovecz Ignácz elnök lendületteljes sza vakkal üdvözölte képviselőnket- Incén hosszú kocsisorral vonult be Csáktornyára; az állami tanitóképezdénél Pruszátz Alajos városbíró Csáktornya város nevében üd vözölte őszinte szavakkal- A nagy számú inpozáns tömeg éljenzése, a mozsarak durrogása között fellobogózott ntczákon keresztül vonult a »Hattyú« vendéglőbe, a hol a tisztelgéseket fogadta Tisztelgett t A város képviselőtestülete, a járás községei és Jegyzői kara, a tanítóképezde ős pol* gáriiskola tanári kara. az izr. hitközség stb. Délben fényes bankelte rendeztetett a képviselő ur tiszteletére, melyen Csáktornya s a vidék szine java nagy számban részt vett- Pohárköszöntőt mondottak: Dr. Kra-sovecz Ignácz a fogadó bizottság elnöké Ő Felségére, Wollák Rezső ügyvéd a képviselőre, dr. Wlassits Gfúla képviselő nagy figyelem, a jelenlevők gyakori tetszésnyilvánítása és éljenzése köpött mondotta el beszámoló beszédjét, melynek végén a ióravaló hazafias muraközi népet és a választópolgárokat éltette. A nagy hatást keltett beszámoló után Pálya Mihály igaa- Dr. Wlassits Gyula beszámolója. Dr. Wlassits Gyula a csáktomyai választókerület orsz képviselője e hó 9-én Csáktornyán a tiszteletére rendezett banketten a következő beszámolót mondotta : Vraim ! Z %otgírtár8ak ! Az ép most elbangiott érdemeket messse túlbecsülő, baráti ióindulatból fakadt szép beszéd tartalma csak ujolsg megerősít abbeli felfogásomban, hogy nekem ason politikai állásnál fogva, melyet as öoök nagybecsű bizalmából birok, kötelessége« es alkalommal is a politikai helyzet aktuálli kérdéseire is kiterjeszkednem. Távol van lölem formális bes*áraolóbes*ód tartása. Lehel, hogy tévedek, de határozott meg-gyösödéaem, hogy e formaszerü beszámolóbessédek ma már Idejüket multák. Ma módjában van a politikai küadelmek után érdeklődő minden polgárnak figyelemmel kísérni a parliament működését és képviselőjének magatartását. De magára a képviselőre nézve is Igen sikamlós tér a formális beszámolás. Mert vagy sxáraxon felsorolja a lörvénytárba beiktatott törvényeket, a mi mindenkinek hozzáférhető, vagy — a mi nálunk divat, de rosa divat, — a képviselő a traga hőstetteit énekli meg. Es itt ismét Soylla és Carybdis között mozog, mert vagy álszerénységbe osap a képviselő — vagy saját fontosságától nagyon is áthatva, tutólénk színekben ecseteli betöltött szerepét. Egyikkel sem használ természetesen a közUgynek... De, ha t. Uraim, a íormaezerü beszámoló- kat a sajtó mai elterjedése mellett túlhaladott álláspontnak tekintem is : annál szükségesebbnek, sőt elkerülhetetlennek tartom, hogy a képviselő minél többször érintkezzék a választókerület po\'gáraival. Az a kölcsönhatás, melyet a képviselő a választókerületre és viszont, a választókerület a képviselőre gyakorol, a legbiztosabb emeltyűje a valódi politikai közHzellsrnnek, mely nélkül igazi parliamentarl<mu<», a nemzeti akarat meghamisi-tatlan érvényesülése nem képzelhető. Én törekszem is erre a folytonos érlnlka-sésre és ha tőlem nem függő okokból, melyről nyilt levélben számoltam be R L választókerületnek, a mult évben meg nem jelenhettem, legalább közvetve iparkodtam a folytonos érintkezést nem csak magántermészetű, de közérdekű ügyekben akkép fentariani, hogy a köztünk levő erkölcsi kapocs minél szilárdabb legyen. Es itt is kijelentem, a mit már más helyütt is (ellem, hogy én a képviselői hivatást ugy fogom fel, hogy annak betöliése nem ér véget a budapesti Sándor uioiában, bármely ragyogó szerepléssel sem. A képviselőnek kötelessége a kerület társadalmi, gazdasági, kulturális mozgalmaiból és küzdelmeiből is kikérni a munkát és ezt bec<Ule. lesen teljesiteni. Már csak ebből az okból is szükséges, hogy a képviselő minél többször legyen közvetlen érintkezésben válanaiólval. És. ha bár nem tagadom, a jelenlegi politikai helyzetben rendkívül jól esett az a fényes szíves fogadtatás és különösen felemel az a tudat, hogy ebben pártkülömbség nélkül része-sültem és ezért újra és újra osak leghálásabb köszönetemet nyilváníthatom, mégis igen I. Uraim sűrűbben csak ugy jelenhetek meg, ha engem jövőre cgak ugy tekintenek, mint legegyszerűbb muraközi polgárt, ki, ha ida jön, hasa érkezik s kinek csak egy igénye van : as önök baráti jobb-ját kiérdemelni. Ezek után nagybecsű engedelmükkel igen röviden érinteni fogom aktuális politikánk néhány főkérdését. Mindenekelőtt, minden félreértés elkerülése végett kijelentem, hogy, habár amá tábor egy igénytelen közharozoxa áll önök előtt, mely tábor a lefolyt parlamenti küzdelemből győztesen került ki: én nem hoziam ide a győzelmi zászlót azért, hogy ilt körülhordozzam a mi d losős égünk re. Hanem elhoztam azért, hogy politikai ellenfeleink, kezébe a béke olajágául adjam át és kérve kérjem őket a haza és egyháx javának szent nevében, hogy egy pefczig se érezzék magukat legyőzötteknek. Inkább fonják e zászlóra reá saját dicsőségük babérkoszorúját is. Mert ha nemesen, méltóságteljesen megnyugosxnak a magyar állameszme díadalábso, az állam törvényei előtt tisztelettel hajolnak meg és békében a bit ós az erkölos fenséges fegyvereivel küzd minden egyház a saját hatáskörében a maga eszményi cxéljaiért : akkor ők egyenrangú osztályosai lesznek e nagy küzdelem dicsőségének, a győzelmi xásxlóhoz annyi joguk lesz, mint nekünk. Különben is, I. Uraim, az ellentábor legjelentékenyebbnek látszó érve, hogy ax egyházpolitikai reformok gyűneve alá foglalt törvényhozási intézkedések a vallásosság vitális érdekeit sértendk, — erös meggyőződésem szerint csak a lu\'ságos — elismerem a legbensőbb hitéletből fakadó aggályoskodásból származott félreértésen alapszik. Hs, t. Uraim, igy lenne, én, mint egy ha~ zámnak hű fia. de velem együtt egyetlen gondolkozó politikus sem szavazott volna mag oly írató, Kollarics Mihály aljárásbiró, Vargha Lajos ügyvéd, Simon Gábor ügyvéd a képviselőre mondottak tetszés között felköszön* töket, LOb Simon csabrendeki tanitó a választó kerület polgárait és képviselőjét, Pruszátz Alajos városbiró a leien volt horVát aj^u népre való tekintetből horvát nyelven a képviselőt köszöntötte fel. Dr. Wlassits Gyula köszönetet mond a közön ségnek, a városi képviselőknek, jegyzőknek stb. kik ide fáradtak. Majd ismét éltette Wollák és Vrancsics a képviselőt, ugyanőt horvátul muraközi szokás szerint Toplek István, Simon Gábor ügyvéd a képviselő családját, Wollák Rezső Molnár Eleket sat. ven Másnap képviselő ur számos családnál látogatást tett, majd dr. Krasovecz Ignácz fogadó bizottsági elnöknél ebédelt, melyre kivüle a végrehajtó-bizottság tagjai voltak hivatalosak. Képviselő ur este felé Perlakra távozott, a hol másnap számos látogatást tett A többi között megjelent az óvodában .is, a hol a kis Grész Gizike csinos beszéddel Üdvözölte és hatalmas csokrot adott át képviselő bácsinak. Képviselő ur meglátogatta az állami iskolát is. Délután a Dráva-szigetekre ment fáczán vadászatra, a hol három darabot ejtett el. Este a társaskörben kedélyes vacsora rendeztetett tisztele tére, majd eljővén a válás órája, a városi elöljáróság éa a notabilitások kíséretében a murakirályi állomásra ment. a honnan a legjobb ós legszebb benyomások hatása alatt, s a gyakrabbi viszontlátás biztosításával búcsúzott el a muraköziektől, s távozott Budapestre. nyáról, Muraköz s a megye máa részéről összesereglett nagyszámú értelmiség állották körül az emlékoszlopot, a midőn Tóth Sándor állami iskolai igazgató hazafias érzéstől dagadó kebellel, lelkes szavakban mondott szép ünnepi beszédet, mely alatt b lepel a közönség lelkes éljenzése között lehullott A nagy tetszést aratott ünnepi beszéd után dr. Wlassits Gyula orsz. képviselő gyönyöiü szavak kíséretében helyezett koszorút az emlékoszlopra. Majd Kele György körjegyző "szavalta elszé-pen és lelkesen ünnepi ódáját, mire G I a-v i n a András perlaki polgár horvát nyel mondotta el hosszabb beszédében A Gáspárich-emlék leleplezése. t * * \' . V A hazafias Muraköz impozánsan nyilatkozott meg e hó 8-án Perlakon a Gás párioh emlék-oszlop leleplezése ünnepén. Szép ünnep volt az. egy édes álomnak tetsző való, az alsó vidék gócspout-ján 1 Nagy napja Muraköz magyarságának 1 Tanuló sereg, lelkes honleányok, százakra menő jóravaló muraközi fbldmivelő nép, országos kípviselő\'f Perlakról, Csáktor Gáspárioh életét éa működését. Az éljenzés leoeillapultával Gáspárich Vincze, a mártír unokatestvére szónoki hévvel s ha« hazafias lelkesedéstől sziporkázó és gyújtó szavakkal mondott köszönetet mindenkinek, a ki az emlékoszlop létrehozásához hozzájárult. Végül Málék István városbíró magyar ós horvát nyelven mondott hazafias beszéddel átvette megőrzés végett az emléket. S ezzel az ünnepély mozsarak durrogása és a közönség lelkes éljenzése mellett véget ért — volna. Igen. nem ért véget, mert az ünne pély méltó betetőzését a nagyvendéglőben megtartott banketten érte el. Mindenki előtt örökre feledhetetlen marad főt Skro. banek Floridnak a Pozsonyban székelő, boldogságos szűz Mártáról ózimzett szent Ferencz rendi özerzettartományi főnöknek látományszerü megjelenése* a ki eljött, hogy részese lehessen annak as ünnepélynek. a melyet Muraköz hazafias közönsége egykori szersettársa emlékének szentel. De nem osak ez a czél vezette ide a tiszteletre méltó provinoziálist, hanem hogy tanúbizonyságot tegyen arról, miszerint Gáspárich csakugyan szent életű azerzetes, hírneves prédikátor, becsületei", ós rendíthetetlen hazafi a a magyar szabadság igaai mártírja, később hontalan bujdosó volt, a ki sem királygyilkosokkal, sem rablókkal soha összeköttetésben nem állott s nem is állhatott, mint a kávéházi tudatlan hősök és vidékünk hazafiatlan elemei szerették volna Gáspárichra ráfogni Isten kezét látjuk a javaslatokat, melyek az államot minden törvénynél erösehb támaszától, a vallásosságtól fosztanák meg. Ily kába megssédulést még feltenni som szabad Magyaróra*ágnak csaknem egéaz intelligens középosztályáról, mely e reformjavaslatok igazi hordozója volt. T. Uraim I Én épen a vallásosság érdekeinek szempontjából igen körülményesen fejlettem ki a képviselőházban két Ízben is álláspontomat. £s midőn ctorenesém volt a vallás szabad gyakorlatáról azéló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság nevében e^gadásra ajánlani, egyenesen nem szónoki fordulatul, de a legbensőbb realitással — a vallásosság magasabb érdekelnek szempontjából ajánlottam a törvényjavaslatot elfogadásra. lla engem politikai életben eröa meg fyözödéaek vezetnek — pedig goadolom, bogy azok vezetnek — ugy a legerősebb meggyöaödé-. sem az, hogy a vallásosságnak nincs nagyobb ellensége, mint az államnak a vallás beléletébe való Kényszerítő beavatkozása. Minél nagyobb a vallás szabadsága : annál inkább izmosul, fejlődik. Azért a szabadságtól senki ae féltse a vallásosságod Csak a szabadság éltető légkörében fakad as embtr legbensejéböl, szivéből a vallásosság. Aa ily önkényt nyilvánuló vallásosság az; mely aa embert a mindennapi kenyérküzdelem ködös párájából kiemeli. Az ily vallásosság blr osodaerövel, varázszaal, vigasztaló balzsammal. Aa ily v al 1 áa o a érzfllat az, mit aa Ur kiván tölünkéa a mit jutalmaz — nem pedig, mely az állam kén ys zere folytán alakoskodásból áll éa melyet az Ur kezeroéltán b tt n t s t. Az állam kényszere helyett legyen a mozgató író aa egyház térflalnak buzgó tpnttáaa, pél dáa éiete éa a hivek odaadó, önkénytea lelkesedése. Nem mutat nekem aenki a világtörténet egyetlen szakára, a jelenkor egyetlen népére, hol a házasaági jog terln, vagy az anyakönyvek rendezésében az álami természetes hatáskör helyreállítása vallástalanságra vezetett volna. A hol ez a rendezés megtörtént, a hol ismerik a teljes valláaazabadságot, olt mindenütt virágzásnak indult a belső vallásoaság; ott mindenütt igazi erkölcsi hatalom, nagy társadalmi éB kulturális erö a vállá a o s a á g. ípen a katholikua vallásnak nlnoa oka v* azedelemtöl tartani. Épen hazánkban a katholikusok szabadságjogaik tekintetében fényes eredményekre számíthatnak az uj reformok következtében. Hogy többet ne említsek, méltóztassanak csak a katholikus autonómia tárgyában tett kőtelező kormánynyilatkozatokra gondolni. fin tehát, t. uraira, nyugodt lélekkel támogattam Magyarország jelenlegi politikai vezetőit az egyházpolitika tarén kifejtett tevékenységükben. Semmi kétségem aem volt, hogy a vallásoaság érdekei mit sem szenvednek. Meg voltam győződve arról, bogy az állam éa egyház kőzött támadt Osazeütközésből c«ak as oly megoldáa vezethet tartós charakterü békés kibontakozásra, ha az állam és egyház hatáskörét a házassági jog és anyakönyvezés terén szétválasztjuk éa mindegyiknek független hatáskörét sértetlenül biztosítjuk. £n e politikai magatartással hü maradtam a Magyar földről nőtt, hagyományok áltul megszentelt szabad-olvüaéghez. Tehát hü maradtam a h h o a az alapirányhos, mely politikai é 1 e te m e t megs a ab j a és a melyet e tiszteletre méltó prövjncziális megjelenésében 1 Meghatók voltak a banketten mou • dott szavai, tüneményszerű annak megjelenése és eltávozása Ez volt a legméltóbb betetőzője a szép és lélekemelő ünnepélynek, mert a hívőket fellelkesítette a a kétkedőket megnyugtatta, a a mártír emlékét sértő mende-mondáknak egyszer a mindenkorra véget vetett. Te pedig emlékoszlop áll) sok, sok évén át, . . . örökre 1 és hirdesd a mura-köziek hazafiúi szeretetét és vesd mindenkinek a szivébe Gáspárich szavait: »Ki a hazát seerti, Istent szereti! Ki elárulja a hazát, azt meg veri aa Isteni Gáspárioh Márk emlékezete. Ekkor küldetett Perozel Mór a hon-védelmi bizottmány álul a lázadó Jola-chich horvát bán ellen. Gáspárioh Letenyén kereste föl Perozelt, ki által w szívesen fogadtatott és tábori lelkészévé nevezte ki Perozel Mór táborában ettől kezdve tevékeny szerepet játszott a szabadság« harozban. Később Perozel Muraközből más térre szólittatván, • ő is vele ment. Szejii-tamás ostromakor egyik kezében kereszttel, másikban karddal küzdött a ráo/ok ellen. Bátorította a csüggedŐt, harezra vezette a honvédet és lelki vigaszszal látta el a haldoklókat. Feltűnő vitézségéért éa vakmerő, halált megvető bátoraágáért Perczel Mór Őrnagygyá nevozte ki. A szabadságharca szerenoeétlan vége Után álnév alatt bolyongott az idegenné vált hazában. Nóhol mint Esztergomban, Andrási, másutt Vörös álnév alatt iruokos-kodott. Titkos szabadaágát azonban sehol sem élvezhette sokáig. Pozsonyban két hétig lakott a Zöldfa vendéglőben. Bujdösása alatt levelezésben volt több külföldön levő bujdosóval. Egy Londonba czimzett levelét aztán Pozsonyban elfogták, miáltal személye ismeretessé lett aa osztrákok előtt, ekkor as elfogatás elől me- helyütt ia annak ideiében eyiltan magaménak vallottam. Ahhoz as alapirányhoz, amelyen a jövőben ia állok, vagy bukom. Hü maradtam „a haza bölcaének" a haza és k ü I 0-nöaan e megye 1 edönt ha te 11 en büszkeségének Deák Ferenoznek politikai végrendeletéhez. Majd annak idejében Ítéljenek magamtartát-a felöl. En különben e minden várakozást felülmu ó fényes fogadtatáa után nyugodtan várom Ítéletüket. De egyről biatoa is vagyok, hogy ásóknak, akik moattalán a kedélyek viharaásában nem é r te-nekvelemegyet, aa idö be fogja bizonyítani, hogy a valláaoaaág érdekei nemosak hogy nem szenvedtek, de egy ujkorazak, agy t é-nyes virág Kőkorszak fog következni Magyarorazág valláserkölcsi életében. És különösen osak nyereröbenéahatalom az a vallás, a melyhez azerenoaém van ne* k e m is és a m e I y h e z e választókerület nagy többaége buzgón r a-gaazkodik. A múltról nem is kívánok többet azólanl — hanem áttérek a jövő kérdéseire. Méltóztatnak tudni, hogy nem egyes képviselőnek, hanem a politikai siet vezetőinek, a többségből alakult kormánynak a feladata a jövő parlamenti munka keretét megazabnl Semmi kétség azonban — és aa agy " miniszterelnök, mint a belügyminiszter uraknak a parlamenti szünidők alatt tett nyilatkozataiból világos, hogy a közigazgatási reform kérdése fogja a jövő parlamenti küzdelom jellegét megadni. nektltt Gáapáwch a Bakonyba (mi sokak elölt igen téves magyarázatokra adott okot,) Noszlopi ezredeshez, ki ott néhány Baáz, Világostól menekült, honvéddel még tartotta magát. A sereg száma azonban napról-napra fogyott; Noszlopi elfogatott, nemsokára Gáapárich i>. Elíogói. a sok mártir nevéről, hirhedtté vált Újépületbe ssállilották Pestre. Kinos, sanyarú fogcógát türelmesen viselte. A haditörvényszék elölt semmit sem felelt azok kérdéseire. Nem tagadta, ugyan, hogy mi volt, de nem vallott senkire semmit. Állandó hallgatása dühössé tette ellenségeit éa osellel próbálták titkait kivenni. Tébolyodottnak nyilvánították te hát, mi ellen azonban határozottan tilta-kozott. Ez idö alatt más két szerzetes társa is elfogatott, éa hogy azokkal szembesít-Pék, Bécsbe szállították. Caendes, szelíd lélek volt aa egyik, elhatározta tehát azt, akár saját életével is megmenteni. Hanem társai kislelküségén megtörött akarata, s magára huüt vissza minden baj. Gáapárioh mit sem vallott ellenük, azok pedig a mit tudtak, Gáapárichra tolták. Elfogott levelét olvastatták föl vele, mely titkos jegyekkel volt irva, s melyet ö a valóditól . eltérő értelemmel olvasóit föl. Eaután társaival olvastatták (öl, kik a valódi értelmét mondák el. Mikor meghitt barátaiban igy csalatkozott, átadta magát biráinak : »Nem ta-gadok semmit, bánjatok velem, a mint tetszik, de senkit el nem árulok.« — és megtartotta szavát, bár tudta, hogy ha másokat is megnevez, könyitve lesz sorsán, sőt a halált ie elkerülheti. Főbűnül rovatolt föl neki különösen az, hogy ez 1852-iki forradalom ujraszer-vezésében tevékenyen működött és ennek sikerülte esetén, tekintélyes állást lett volna elfoglalandó; különösen a bécsi kormánynyal akkor már titokban elégedetlen horvátok és szlavonisták felkelését szervezte volna Kötél általi halá\'ra Ítélték. Mint a haza édes fis, azon a földön szeretett volna meghalni, melynek szabadságáért küzdött;\' azt a kegyelmet kérte tehát, hogy ne Bécsben, hanem Magyarországon végezzék ki. A bírák, mivel az ostromállapot Béoa-ben már megszüntettetett, de Magyaror-országon még fönállott, könyen teljesítették kérését ós erÖ* őrizet alatt a pozsonyi vár börtönébe ezállitották. Szerzetes társai közül itt többen meglátogatták, köztük Stortecaky, az akkori rendfőnök is. ilevee kitörésekre számított Gáspárich renfőnöke részéről, azért bocsánatért esede-zstt. „Nem akart -r- úgymond — szerzetének szomorúságot okozni, de mindenek fölött szeretett hazáért tette mindazt, a miért moBt halálra ítélik.\' Maga mentségére nem hoz fel semmit, de a mit tett, tette Isten és a haza nevében, mit nem bánt meg eddig, s nem fog megbánni haláláig. , Az Ítélet szerint papi tisztségétől is megfosztatott és az augusztus 80 áu Sohe-rier apátkanonok által hajtatott végre. Daczára azonban az ilyenféle meggyaláz-tatásoknak, a hazafias szerzetes sorsa mégis általános részvétet keltett minden szívben. Scherier apátkanonok, Stortecaky pro-vinczíália éa még több szerzetes küldött^ Bégben járult a Pozsonyban állomásozó Ruokstuhl veaé őrnagyhoz, hogy az ebiéit számára kegyelemért esedezzenek. A térparancsnok válasza azonban tagadó volt, mivel az itélat Bécsbau mondatótt ki, tehát ő nem tehet semmit. A szenvedéseket a nyomort és a gyalázatot, minek börtönében odavetve volt, nemes lelke alázatával tűrte. Türelmesen várta a perczet, melyben szenvedéseinek vóft-e szakad. A melléje rendelt fiatal pap, Sohima-tius, pozsonyi káplán egészen zavarban volt, mikor elősaör ment hozzá. Gáspárich bizalmasan bátoritá őt : „No féljen fiatal barátom, tudom én, mit kell tenni ! Én nem féjek! Sokszor nézlem a halállal szembe, majd én segíteni fogom teendőiben. Velem nem fog lenni semmi baja sem.« Szeptember 1-én meggyónt és meg áldozott. Halálos Ítéletében szeptember 8-án a reggeli 6 órát jelölték meg, mikor ki fog végeztetni, de mintha féltek volna a jámbor, tehetetlen fogolytól, vagy talán gyötrelmeit akarták fokozni, már 2 án reggeli hat órakor lovas kiséret mellett, födött kocsiban, kivitték a vesztőhelyre, mely körül egész század katonaság és tüzérség kiszegezett ágyukkal képeze kört. Egész csapat katonaságot mozgósítottak, ugy féltek tőle, a szerzetestől. Mint pap, mint katona ugy nézett a halál szemébe. Karddal és kereszttel járt mindig a halál országában; ezer, meg ezer alakban jött feléie a halál, de nem félt, nem remegett soha. Mint az Ur szol gája, készen volt arra bármikor. Ha félt volna is, elölte voltak már a nemzet nagy vértanúi. Egy röpke gondolat azokra, érczczel övedzik a tévelygő szivét. Még ellenei is rettenhetetlen-n e k mondták. Midőn a zsámolyra lépett, megdioaöült arczozal tekinte szét és végszavai voltak; „Éljen ... és élni fog a hazai" Akasztófán mult ki, mint a nemzet sok mártirja. Szerzetes társainak megtiltatott, hogy testét koporsóba tegyék és ngy temették el, a hogy meghalt és ott, a hol kivégez ték, ruha nélkül, az akasztófa alatt Mikor levették a testet a bitóról, lefektették az ezalatt elkészült sir mellé. A népnek pedig megengedték, hogy közeled hetik h«zzá. És a nép odatolongott könyes szemekkel, s a ki hozzá fért, csókolta a gyalázat fán megölt kezét, ruháját, mindenét, mint egy szentét. De a nép könye nem tetőseit a német bíráknak és elhajtották őket onnan. Az országút mellett,, mely Nagy Szombatba vUz, balról nyugatik .Gáspárich, az úgynevezett disznó dombon Pontosan, hol, s melyik helyen feküsznek csontjai, ma már tán senki sem tudja. Katonai parancsból almára taposták sírját, földdel egyenlően, hogy senki rá ne akadhasson. Megjósolta, hogy tiz év múlva megváltozik a haza sorsa. Jóslata, — ha épen nem tiz évre is, de beteljesedett. Gáspárich Márk a hazáért halt meg. A nép ssabadsógért rajongó lelke nem tudott kibékülni a fegyverletétel után kö vetkező napokkal. Ha talán a reakozió emberibb módon foly le, nyomtalunul tü nik el ő is a nagy tömegben. De hogy 1851, 1852-ben a reménynek némi sugarai vil lantak be a hazába, remélni keadett és raj ongó hazaszeretete öaitaes lánghevével adta magát erre. Es oka aa 0 halálának. Legyen áldott érette emlékesete. TerentlaB. (Vége.) Különfélék, — & igwántult kultúregyesület érdekében Perlakon e hó 8 áu dr. Wlassíte Gyula orsz. képviselő elnöklete alatt gyülén tartatott, melyen az elnök körvonalosta a / D. K. E. czélját, különösen kiemelte » kivándorlás ellen megindított akoaióját, g azt, hogy Muraköz mindig jó példával járt elől a hazafiság dolgAb.*u. Horváth Csongor járásblró bemutatja a gyűjtőbiaottság működésének eredményét, melv szerint 7 alapító; 74 rendes; 13 pártoló tag iratko-kozott a kultu\'egyesületbe; a vagyon 2252 frt 50 kr Indítványozva, hogy a D. K. E-nél kérvényezve a gyűlés, mi«zerint as alapszabályok oda módositteasawí^ hqry egyes járási fiókkörök is alakulhassanak- Az indítvány elfogadtatott s igy ha az indítványt a D K E. magáévá teszi, rövid idő mu\'va a D. K. E. Muraközi Fiókegyetrtllele létesülni fog. Dr. Wlassits Gyula kérfsel« lelkesítő beszéde után a gyülós befejeztetett. (ftdtkit adatot szolgáltatott GAspárioh életéből egy lelkes honleány, a ki a hírlapokból értesült az ünnepélyről. Perlak város elöljáróságához nevének titokban való tartását kikötvén, a következő aorokat irta ; • Repülve sietnék Perlakra; ha nun lennék lezötve, hogy résztvegyek a Gyöngyölön, 1H62. febr. 9-én Pankerék házánál elfogott Gáspárich Márk emlékének szentelt ünne* pélyen. De fájdulom, a sors megtagadta ezt tőlem; nekem o<ak as jutott osztályrészül, hogy midőn Pestre szállították, nekem, ki koosiáíg kisértem, saját kezűleg akkor rögtönzött imáját és még, mi lelkemen fekszik, egy kis nemzeti szinti, selyem szallagokból ké*zült kis zacskót adott át emlékül és megőrzés végett, a melyot a nyakában viselt; édes anyja és édesatyja hamvaiból van reá jegyezve. Mindig lelkemen feküdt eltűnő ifjúságommal, hogy kire biszam e szent ereklyét; sokat háborította e gondolat álmaimat. Ha önök ajánlkoznának méltó megőrzésére, igen megörrendeztetnének l" — A perlakiak az er^alyéket a budapesti ereklye muzeumnak fogják küldeni megőrzés végett lapunk mult és jelen számával együtt, a mely a gyűjtés megindításának első perczétöl kezdve kötelességéhez hiven igyekezett közreműködni a czél érdekében. — £domáajr. A Gáspárich-emlékosalop költségeinek fodeaésére Varga Lajos nagykanizsai ügyvéd 5 frtot adományozott. Mivel a felállított emlékoszlop költsége még nem gyűlt ösBze teljesen, a gyűjtés tovább folyik i . — mai ulpünatpllf. A csáktornyai széptő egyesület népünnepélye alkalmas idö esetén ma d u. 2 órakor kezdődik. Fel* hívjuk a közönség ügyeimét erre a mulatságra, a mely ritka élvezetet fog ayujtani látogatóinak $ azt a követkeatetéat az elö késBü\'*"*kb& merítjük. A. mulatsá,, helye oly oa.noa f »éietei oly nagyszabásúak, hogy bármely nagy városnak dicséreté*« válluék. — Csáktornyát ttkéxá tgyuHit * W 13-án a Baumhack-féle kertben tekeversenyt rendezett. Nyolcz értékes tárgyat tűzött ki egyesület, melyekért a küzdelem mindvégig élénk érdeklődéssel folyt. Felelős axerkesatö ; HARGITAI JÓZSEF. . Laptulajdonoa és kiadó; FISCHEL FÖLÖP (STRAU8Z SÁNDOR) könyvkereskedése. XI- t©6aj t % Va dáfcovou, 1894 16-ga septembra. Broj. 97. 8 urednikom moil j. »raki daa goTcriti 11 i II turo«. — St. poAlljk. tlíaó. M »adriUja »o-viaak, n»J M potiljka a« i*M ■M|IM MmUtk arcaik* T« Óakrrao. Xkv^UlJatro i sušara Vtaahal »Uljwra kaa aa |**tjUU i obaaaaa poUljaJ*. M laorvsitakor i I Predplstns muh |e s Na celo leto ... 4 írt Na pol leta ... 2 frt Na četvert let* . . 1 frt fojadial broji koMaJ« 10 kn Obaaana at pola« tagodba I kl ralaaajm. ■ ■ \' • ... iHKjnrakoM Jeiiltn lxltieé! đrnžtvenl znanntvenl 1 povuéljlvl li«t m puk« Trr.i m.rr.1 »-vfiOcl tlj »đ.«!! 3#dL®xllcrat 1 to: vu »Traűsru. Službeni glasnik: „Međimurskoga podpomagajučega činovničkoga družtva* C „Čakovečke Iparkasae", „Medjimurake sparkause". i t đ. TTZ Dr, Wlassios Gyula ors. ablegat vu Medjimurju. 8-ga i 9 ga o. m. doflel je öekan den, dr. Wlassits Gyula ors. ablegat i visoko poötuvani snaneo doflel vu Medjimurje, da pohodi svoje abiraće. Velemožni gospod n ablegat bií je Brdaflno i ljubezuo sa velike m svečanostjum prijet tak vu Preloku, kak vu Cakovou, kak se to dohaja onom, koj ie vréden nasldénik negdaflnjega ablegata Királyi Pavla Lépi doček njegov budemo aljedeče op\'sali naíim poflt. čitateljem. V Mura-Királju ga je gospodin 8zabó Imre sa lépim govorom pozdravil vu na-sočnosti vnogih zbiračov. Od ovud su se vnogimi kočijami i 8 bandériumom vozili vu Prelok, gde je vnogo ljudstva čekalo na ablegata na piaou. »Éljen* se je čul is atctinah vustih, muftari su puoali, kada ga }e Malek István preložki birov pozdravil na varaških hižah. Počela se je Ga6paHčeva*evečanosf, na kojoj je velemožni ablegat lépi veneo polotil na spomenik i s domoljubivnim srcem govor držal. Po svečanosti su pohodili nodina ablegata občine Prelok, Kottor, oflan, Mura-Csány, Szobotica, navuii-telji preločki i druge komiflije. Večer bil je veliki bankett vu veHkoj ofltariji, gde je nazočnih bilo do 150 per-flonah iz Preloka, dolnjeg Medjimurja, Čakovca, Kaniže. Kostyál Ferenc« var-megjinski sudec, pozdravil je sa lépoai f napitnioom gospodina ablegata. Na njegove r ći odgovoril je gospodin ablegat vu dugim i izvrstnim govoru i pozdravil svoje zbirače, koji su ga tak lépő dočekali. Govorili sa ua dalje Skrobanik Florid požunski provinciai o spomeniku Gáspáricsa, Konyáry László notariufl o postavljenju spomenika i pozdravil je čakovćance i med njimi urednika Medjimurja, koji su prvi bili, da se spomenik podigne. Dr. Sohultz Ágoston sudec je lépu napitniou rekel na gosp. ablegata, dr. Wlassics Gyula ablegat je pozdravil veličastnoga provinoiala Skrobanik«, Gás-pários Vince Siposs Károlya, Gáspá ica Leopold magjarsku domovinu, Isele György vu vernih gosp. ablegata, Vargha Lajoi odvčtnik Szabó Imrija, kakti bivflega majora vu 1848. letu, BátoríTy Lajos familiju gosp ablegata, Margitai Teratenyska, , koj je Gasparicsev monument delal i t. d. — Po lépim baukettu bil je ples, koj je po polnoči trajal. Drugi den, vu nedelju ob 9. vuri od iiel je naft visoko vrftdni ablegat vu Čakovec. Vnogo kočilah ga Je sprevadjalo do sv. Križa i do Čakovca. Cakovčanci čakali su gosp. ablegata sa vnogimi kočijami pri meji fare Čakovca Tu ga je pozdravil gosp. dr. Krasovecz Ignácz. Vu Čakovcu pri preparandiji je vnogo ljudstva čekalo na njega, gde ga je pozdravil gosp Pruszatz Alojz varaflki birov vu ime varafla Čakovca Med „éljen" vikom i pucanjem muiarah se je vozil gosp* ablegat vu veliku ofltariju, gde je JU.\'-i..OiSEI» stanuval Ovdi je prijel pozdravljenje vara\'a i drugih občnah, notariuflov, navuéite\'jov i drugih komisijah. O poldne bil ie na čast ablegata ve liki obed, na kojoj je prvu napitoicu rekel gosp. Krasoveta Ignácz doktor na Njegovoga Veličanstva kralja, Wollák Kezaó fi kaliufl pozdrayil le vu ime zbiračov gospodina ablegata. Na to Je gosp. ablegat dugi i lépi politički govor držal i na konou svojega iavrstnoga govora pozdravil je napitnioom med imurskoga p .ka, koj more avim drugim vu dornoljubavju na peldu služiti >Pili su zdravice na ablegata jofl: Pálya Mihály ravnatelj, Kollarits Mihály sudec, Pruszatz Alojz birov, Wrancsits Károly varm. sudec, Toplek látván po medjiraurski, Simon Gábor i drugi. Dr. Wlassits se je svira zahvalil, da au< ga tak íépo prijeli. Vu pondeljek je gosp. ablegat vu Cakovou, a vu tork vu Preloku vnoge pohodil i spričal se je s tem obećanjem, da bude čim predi nazaj do9el, da pohodi i druge občine, kaj vezda nijé mogel včiniti. ZABAVA. Vitezi. U stan doba, kad so vitezi iz svojih obiancanih gradov samo na mimo prolszeče putnike samo vrebali te ako su bili bogati ih tskodjer porobiti znsli, a u prazno vrieme okolo atola sedeči samo su bes avake miere razno vrstnimi jostvinami i pitjem trbuh si trpali, u ono vrieme sn jednoč do dvanajst takovih vitezah pri jednem hercegu za stolom oedeči, te opet, kak več navadno, bes miere jeduti i pijoči bučili. Dok so oni okolo Btola sedeči svoje iale tlerali, a čisto vino kak zlato se im je n ogromnih čslab, tako svanib pokalih iskrilo, donese hercegov flofltar par ogromnih, posve novih ćižem za viteškog predjaflca. To so takove velike čiime, u koje več podpuno oblečeni I obut jaftac ssmo svoje noge pot ine te onda kakti a dvomi lagvići na svakoj strani konje jsáe. Kad |e herceg čiftme prijel, metne jednn na stol. te ju najfinijim vinom da niponiti, a droga dvorjanik odnese vsn. Z»t!m na ves glas progovori domačina: „Vitezi izabraoi 1 Evo vam ae ssd prilika prufta za dokazati, koj je prvi jonak o pila i on, koj ova na-punjenu CÜmu na doftak izpije, noka od danas nosi ime mojega prvoga i najhrabrijega viteza, sli veliko issmehavanje bude nt onoga opalo, koj ako bi počel piti a nebi mogel dovrliti, zato svaki, kojemu je volja prvim vitezom biti okričen, neka dobro prije promisli, jeli mu bu i moguée zadaéu rieöiti, sa da neostane issmehavan i n ipotu.* Vitezi gledaju do deset poličov držeča čižmu na stolu, ali akoprem bi Be svaki rad prvom vitezom nazivati, ipak se nijeden neufa početi, jer je u strahu, da nebi u sredini več malaksal te se občenitomu izsmehivaniu izvrgel, i svaki uvidjava, da toliku kolikoču vina izpiti nije flala i on koj bi to učiniti se podstupil, moral bi, kak se veli, od dobrih roditeljov biti. Jedan je medjntim med njimi, kojemu je iz očiuh moči deti. da bi si vrlo rado ovom pril.kom tltuluő prvog viteza priakrboti. On pregledava od svih stranah napunjenu ogromnu ćižmo, on ju opipava i ved skoro da ju nije k-ustam prinese), on se sam sobom bori ali ipak se neufa. Ovak u svojoj velikoj uzrnjsnosti i stiski na jedan krat se od stola stane i otide van. Gasparitseva-8veóanost Vu Preloku se je 8 ga o. m obdrlala ona lépa svečanost, koju nigdar nebudu oni Medjimurc pozabili, koji su Um na« z očni bili. Okolo Gasparitsevoga monumenta su stala flkolsk* deca, gospe, nekoliko stotin Ostali to videči, akoprem se niti oni na čižmu nisu ufali, ali ipak su se po tihom iz onoga podsmibavaU, jer sa vidli, da je njegova želju bila najveća sa ovo junačko dielo izvršiti, a ipak ma je falela gjegjernost Zs kratko vrieme dojde ov iz rana natrag u sobu i puu kurste izjavi, da je on pripraven čiftmu izpiti, na to ja iz stola vzeme. k-ustam prineae i na dudo na jedan dugak u se sleje, Herceg ga na to odmah prvom vitesom proglasi a ostali vitezi mu jedan za dragim gratulirsju i ruke stidču. Kad je nemir jedno malo popustil te au svi n prvoj volji okuli sedeči u spomenek doflli, zapita ga jeden : „A dragi nafl prvi vitez, kak si se Ti pod-ufal na jeden duöak toliku kolikoću vina izpiti, a nisi se bojal, da bui nam svem na smeh u sredini zastal ?\' / „Je moji dragi/ — odgovori on — „Ja se spočetka nisam ufal, nego kad sem ono iz sobe vsn otiftel, onda sem si dal od dv rjanika onn drugu takovu čižmu vani s vinom napuniti te sem najprije iz nje vani probal, a kad sem videl, da sem mogel onu na duáak izpiti, onda stoprv sem se podufal ovu sobi izrnsiti.* farnikov,\'gospoda iz Čakovca, Velike Kaniže, gosp. ablegat i t. d., kada je Tóth Sándor ravnatelj duflevno lčpi govor drial i spomenik Gasprichev prek dal varaflu i občinstvu Medjimurja, da se od Gáspárioha vuči evaki domovinu ljubiti. Gospodin dr. Wlassics Gyula ore ablegat je vu svojem lépim govoru di il Medjimnrski puk i občinstvo, koje je ovoga lépoga monumenta za dičnoga avo jega domorodca postavilo, zatem pak je Jeden lčpi venec položil na spomenik. Kelé György notariud je vu verdih slavil spomenek Gáspárichev, Glavina And-rafl pak je život Gáspárichev vu svojem domoljubivim govoru oćitoval. Gáspárich Vince, rodjak velikoga domoiodca je s dobrim glasom i jako lépimi reflmi zahvalil svim, koji eu aldove za spomenik doprinesli Nazadje je Málék Štefan birov vu ime varaőa prekvzel monumenta i obečal je, da bude ga za naveke občuval. Na večer bil je bankett v u velikoj o»dtariji, gde smo — kaj se Gáspáricheveg žvota i monum nta tiće - osobito važne reći čuli iz vuatih veličastnoga gosp Skro-bánik Florida provinciala potunskoga, k kojoj provinciji je i Gáspárich uegda spadal Do.^el je gospodin provinciai, da bude na-zocen pri svečanosti i da svakomu na znanje daje, kak je Gáspárich vu življenju dober svećenik, glasoviti prodekator, posten človek i izvrsten domorodeo bil. Sam Bog je toga vrődnoga redovnika na svečanost poslal, da pred svakim glasno osvedoći poštenje Gás-párichevo. A to je i dobro bilo, ar su se nafili nekoji jalni i bezdutai ljudi, koji su kaj kaj počeli govoriti o životu Gáspárioha kak vre to ide vu tem jalnom i čalamom sveta. Gospodin proviucial, koj iz knjige — matice fralrah vu Požuuu stojeće cčli život i srni t Gáspárichev dobro pozna i od jod denes živućih iratrah, koji su poznali Gáspárioha, sve zna, pretigel jeza navčke one govore, koje su nekoji izmislili. A ti spomenik stoj dugo i dugo letah, za navćke, pak poveć svakomu ono, kaj Je Gáspárich prodekuval: „Gdo ljubi domovinu, Boga ljubi; koi pak izdaje domovinu, onoga Bog kafitiguje.u Žute cipele. (Hamoreska). Bilo je pred dvemi ljeti, nekak okolo Petrova. Šetal sam se a mojim dobrim prijateljem Petrom ! brbljah snr^j kaj leta. Kad na jenput zastavi se moj Pett.y psk ml na pol ozbiljnim,\' na pol smejučim licem reče: „A znafl li ti, da ja idem sutra na ugledev (v Bonoboke) ?" — Meni za malo da me nije zimica zgrabila od čada, ali ne stoga, kaj nebl svoga Petra bil drtal s posobnlm ženitbeuom kandidatom, — im bil ie kreden čovčk i imel je Ijep drnfttveni poloiaj — nego ar mi se je ta misel činila snvite nevjerojatnim Mi smo dodufle gusto zdihavali ta ieuitbtnom srećom, osobito kad smo od večerje iáli va puste nale sobice, ali da je ovaj bitil kocke, to mi se je ipak Činilo nekaj — prerano, sr nam je obedvem bilo „stopram* — trideset. •Ti se lalid", odpovrnem mu, iza kak sam so od toga vudarca razabral, .Budefl videl, da se nešalim 1 Ti veé znad, kam idem.u — I znal sam. Blizu Ćakovoa vu mestu N. bila je ta odebrana. Ljepa i malo prekiena plavka, drugać po domaća uzgojena uz ,oatala" dobra svojstvs, bila je dobra partija, a ime joj je bilo Marilka. „E pa sreóno bilo; — mene bud morti za starešinu vzel 1 ?■ Iza takvih Saiah na jenkrat zapital me Peter: V „Kajti so čini, da 11 je ovo moje ljetno odelo (oprava) prezprikorno ?" „K%k da né", ođ^oHI bmi; Bpak valjda m će ta ladanjska djevojčica gledati, kuliko imaš gombov na kaputu ; samo mi se čini, da bi joA bilo uputno, da obujeá kakve Ijetue cipele, troje bi bolje k tvomu svAtlomu odčlu pristajale, — znad, onak tute ili smedje,tf • i« .Treftl si I Ajdemo, da jih kupimo la I gennli smo se vu prvi étacun. Tu me je pa ukorom ostavila strpljivnost, ar mojemu Petru n<su nijedne cipele bile dosta sgodne: jedne so bile preširoke, druge prevuzke, tretje pre* (inge I t. d. tak, da svlačenja i oblačenja uije bilo ui kraja ni kouca. Stopram napokon Peter zuojen od toga posla odeb.al si jedne i zapita za cénu, t trgovec, kak da bi na. gadjal, kfikva je važna mialja tim cipelom naménjena, i opet da se ar svoja danguba . namiri, vzeme od mojega prijatelja 6 for. 20 kr., obrazloženi ta visoku cöau tim, kaj sa to najflneie cipele, koje ima na akladitttu. I kad je moj Peter svojih žuhko zasluženi 6 for. 20 kr. platil, zdržal ae je kavalirskl od vsa koga prigovora,, moral je jod vzeti za 70 krajoarov nekakve maiče za konzerviranje (mazanje) tih cipelab, ar kak je poznato, tute se cipele neameja navadnim črnim bikflom mazati. Po tom smo se rözMIi, vsaki sa svojem mislima i očekivanjem, a ja nisem prepustil, da ma joá jenkrat nezaftelim dober uspjeh * ♦ * * •s * Iza toga minuli au dva dnevl. rA% to sem viéme neprestance razmišljava!, kak je mojemu Petra bilo na ogledih, i takaj sem čudil, da ga nemrem nigdl zéetati. Slutil sam zlo, jer da je na ugledima dobro preáel, veó bi me on bil poiskal, da mi svoja sreća izpriča, ali sam opet pomislil i to, da ljudi va svojoj sreći gusto zaborave na vss drugd obzir«, pak uiivaja na Uho, vu sebi. Tak prerciiljavajućl na jenkrat opazim na jedno trideset koračajov moga Petra, gde ide proti meni. Poveselim se i pokuJam odmah, da po izraza njegova lica zaključim uspjeh. Ali sem se vkauil, ar lice nije pokazivalo nikaj, onak po priliki, kak i vu Covéka, koj nezna, jeli bi se sme)al, ardil ili žalostll. I tak mi nije preostalo drago, nego da ga sam pitam, kaj je i kak je, MedUmtoga ae Petru nije dalo spomitfáU, ter sam imel dosta make, dok sam genul, da mi svoje sgcde i aesgode iapripovéda. Evo, ksj mi je prlpovédal; Kak zna«, ja sam na samo Petrovo pred poldan otilel a cugom i za pol vure dospel sam vu N. Skrb sam vzel veó prvlje, da Mariškina familija bade sa to znala; nota-jug jim je po mojem naputku povedal, da hudem taj dan doiel vu pohode. Makar da sam tora II. U Jednom vitežkom družtva su okolo stola sedeli vitezi te au pili . kak lakovnice, ili kak bi pokojni Mikoljski plubauu, rekel: kak lutorani. Med njimi je bil jedan vitez sa avojum mlad um goapum. Kad su već na sve moguće záravice bili pili, doucso domaćina pokal na stol, koj j« sigurne dva pol\'če drial, te metne predlog, da bude sada nazdravljeno prijatelatvo, a ovo zdravica mora svaki iz toga pokala piti. Predlog bude prijet, prijatelatvo je nazdravljeno i pokal več ide od ruke do ruke. Svaki ga do vrba natoči i do kaplje izpijc. Kad to vidi mlada vitezova gospa, koja je polag svog muža sedela, prnaptne mu u uho, da kad pokal do njega dojde, on nek ga neizpije, nego neka neopaženo vino pod stol zleje, a da bu to mogel neopasno vriniti, bude ona tobož avieću vkresuvala I u tom ju kakti pripetce vgasne. Muž Joj na to neodgovorl nikaj i one je bila tim aignrneđa, da joj je muž na njezin predlog pristal. Suaed pri atolu već pHčme za našega viteza pokal natakati i kad ga jo do vrha natočil preda mu ga, da ga za prijtaelatvo do kaplje izpije. Vitez prime pokal u ruke, a gospa pričme uslied tobožnjeg dogovors avieću vkresuvati, ko;u tom prilikum i vgaane te mu po tihom veli t »Sad hitro zlej vino pod stol, sad neba nitko videl-. „Ali Bog bi videli* - odgovori vitez, te pokal do dtía Izpije. Jedna jagarska. i Di jagari at rahovito znadu lagati, to je po cielom svietu svakoma poznato, jer koža se čovieku ježi, kad jednoga takovoga atarog8 lovca posluša pripoviedati, o svojem psu, o svojoj pu?ki iz koje nije moguće zajca faleti, o avojem doiivljaju prigodom ovoga ili onoga lova i. t. d. To njemu sve iz vust teče kak sam med, a ipak niti jedna rieč uije istina. Ima vide takovih jagarskih laž\'b, koje hoću z vremenom dojti i moje čtevce jedno malo znjimi zabavljati, sa sada evo jedne; U niekom drnžtvu, gde je najviše jaga-rov skupa sedelo, pričeli su o mudrosti svojih lovnih i sov pripoviedati; jedan je svoga psa radi njegove mudrosti u lova do oblakov zdlgal, drugi opet o svojem tak nevierojatne stvari pripovedal, da sa svi prisutni Oaak nekak čudno i neverojatno glavami klimali. Na Jedan krat pričme jedan stari gospon i svojem iarku sliedeću, bi reći neverovanao pripovest pripovedati: Moj Sarko zna dobro aportirati te íks, ma dsM dva krajcara, on već odmah zna, da je to za njega te odmah betil a naproti ležeći Itacun pftk si za nje jednu žemlja kapi, Ja sam ma više vriemena daval svaki danpo dva krajcara i on si je za nje svaki d%a done8el domov žemljo, koja je sa vrati s spetitom pojel. To je tak jedno vrleme trpelo, e.ii aa jedan krat opasim, da kad sam no dal dva krajcara, kak navadno,-on je iste vzel, van odneael, ali icmlja si nije doaesel. Sad sam bil snatifteljan, kaj on s tlmi novci del»j kad na jedan krat vidim peti dan, gde si is Sta-cuna čarka nosi. ... Anda vidijo moja gospoda, kak je to spameten pet, cn si je pet dni, svaki dan po dva krajcara spravlal, dok ]e naspravil deset krajcarov, i onda si je sa ove rajfti čarka kapil, nego svaki dan jedna žemlja. Jeli to nije pametan pas sa ćnđo? Em. KolUy s , i u ... Rt..\'- .\'.>\'. .. i. Ugodom imel Wái Aojorn dragi paiskupa,ipsk saso jedno aa drogo saalK Dobri su prijatelji sa to skrbeli, da je navek bila sa njenom nazdravlje«, kadgod je tu N. bilo kakvo droitvo, vo kojem Ja i ona bila* a opet a vsi Bsmo ste mi nj« aa drugaricu pridavali, kad .smo se po medji murskih Statutih saoavljali. Vu ostalom ona mi se i sa istinu dopada, a čnjem, da i ona rado slula o meni prlpovédatl. Tak ti ja sit oajljepflcml ufanji doflel sam vo njesin salon. Otoa nije bilo dona a i, ali mati i Mariska primili su me Ijepo. Rszgorarjalo se kaj česa; Mariikina vugodna pojata I njesina bezbrižna prekflija, koja joj dobro pristaje, osvojila me zevsema, a i ja „doflel sam vo ogenj.« Ja sam hotel počad 0 svojem aaofaoja i t d., ali se vo isti čas odprla vrata i čujem kreltečim glasom govoriti: dobro jutro drage moje, ksk ste, doála s#m is cirke, denes le pri plebanoflu druitvo, — i sam nek vrag sna, kaj je nekakva stsre gospa, koja je vu tom bipn nuter Ma — aa jaa mah isbib-ljais. Znal, ja poltajsm starost, ali taj čas bil bi ju posial aa dno pekla, ali ona se nije dsla. Ostala je i pripovődala dalje, a ja sam va doli preklinja! to • smeisrijo posjeda — pardon pohoda, a Msriftka je samo kadkad pogledala proti meni i aiorade se smejsla. Ta me je situacija vabljala i ja sem se oprosti). Na reztanka pozove me Marilkina majka — te dobra iena — da dojdem po pohan na jožinu k njim. Pokala mi bode svoj vrt i sčucc, Pogledsjoć vu Mariiko, zahvalim ves srečen prijel sam taj pasiv. I sebe i Schmidt; general majori: Beck, Gat teaberg, Hofuaeister, Weiss, I)ret»midt, Pit reicb, barua Komers i C«eyda/ tercöli áereg viijih đtopskih olclrah. Vo glavnom stanu manevrom nadvojvode Karlo Ljudevit i Ksioer ter minister domo* branstva fzm. grof Weisoriheimb. Nadvojvoda Eogea zapovćdal je svojoj brigadi. Četrti dsn vojnih vježbah pokvaril je deždj. Po 12 vuri počelo je upravo zlčvati, ob vuri dal jo kralj nalog, da se manevri obustave. i f / Vu Beču, 6. septembra. Očekuje se Imenovanje princa Feranca Llechtensteiaa aostro magjarskim poklisarom aa roskom dvora. Ovo se imenovanje drži velikim i važnim dogodjajem. i Princ de Paula Liechtenstein brat je vladajoćeg kuesa Ivana Liechtensteini, sad e navrflil 41. ljeto ter je grand aeigneur vo pravom smislu rčči. poraeajkaaja dola, a agrarnih reformah. da ustreba velikih Vkradjenl svata. V (Konec aljedl). KAJ JE NOVOGA? Polltitti govor. Gospodin dr. Wlassits Gyula ablpgat je veliki politički govor držal vu Cakovou Baski car voli videti poleg sebe kskti ssstapoike stranjskih saverenah osobe odlićoa položaja, akoprem je odnoflaj Austro Magiar* ke na proti Rusiji, naročito dvora na proti (voro bll je vu sadnje vröme vrlo srdačan, se more očekivati, da se bude taj odnoflaj delovanjem princa I iechtensteina još prija tu i-im stvoril. Princ Lieohtenstein n je isvaćen diplomat, ali je već vide putsh de\'ovsl va osobitih diplomatskih poslanstvih. Telegrsf is Padove iavija 8. laptembra. Is ovdefoje cirkve Del\'artella ove je noći vkradjeno vo raki leteće balssmovano tíslo svetoga Antons Padusnskoga s bogatimi ds« rovi. Neposnsni zlikovci preprli su cirkveaa vrata i odnesli rsku s télom I zevsemi kinči. Vn jotro dočolo se je, da se Je vu bližnjoj flumici nsfilo tčlo, dsksk orobljeno i osakaćeno. Na tu vest dohrlilo js célo sveáeastvu parala a pučanstvom vu Samio«, ter jo ođuuud va bajnoj raki nasad donsalo aa velike ceremonije moći sv. Antuna. Ljndatvo je a ovog svetogrdja siloo spuntano. Vu Beču, 5. septembra. i vf , . j, Nadvojvodkinja Marija Valerija i njasio tovara«, nadvojvoda Franc Salva tor iolli budu dojdućega meseca na dugii boravek vu Gödöllö, kam bode i kraljioa s Krfa doflla. t Rimski dopisnik. Vit »-ga 0. m. Paátuvanto Čitateljem budemo vu doj du čim br öju o v lipi govor t \' "—----\'V-—-—^---— Vu horvatakim jeziku opisali. Kralj vu Lemfeergu. -- V Njegovo Veličanstvo dolio bode od velikih vojnih vježbah kod Lsndskrona vo Lemberg, da pohodi tamoflpja zemaljsko išlo;, bu i da bode nazoren otvorenja medicin, ikog fskalteta vn sveačilUUn. Kak deoes javljajo, doiel je s kraljeas vo Lemberg i češki namjestoik grof Thon. Vo Lembergo pozdravil je kr^jfa i bakovluski zemaljski prežel s ieputso\'jom zemsljskoga odbora i (eraovićkog grad. ssstapstvs. Zvon toga bili su nazoCni mi u is tri Bacquehem i grof Wow»-bi a ud, a Rumunjska ja pcelala m bistra vanjskih poslov Lahovsrya. Velike vajne vježbe kod landskrona. Va r-soćoosti Nj. Vetóacslva oata I kralja Ferenc Jožefa započele sa 8. septembra vu aorj« velike jesenske vojae vježbe (manevri) 1. 9. vojnog sbora na čosko<moratakoj granici va okolici Lsndskrona. Vježbama opravlja! je feldmarial nadvojvoda Albrecht, koma jo pomsgsl ftef glasnog Stopa, F Z U, barun Beck i ratni minister geaoral konja* nićtva Ksieghamaaer, Ssrsgom zspovčdsl jo: I. s borni komaodaat fml. grof Uexkflll Gyllenbaud i 9. sbora iborni komandant fml. Kmaooel Merta. Kakti porotni sndci su fongirali: podmaršall bsraa Albori, barun Gageni, vitez Hold, Soccovatj, barun Wer- Rimski dopisnik klerikalnih novinah grofa Ferdinanda Ziokyja „Fejérmegjei ftapló4 po* bija vést liberalnih novinab, kjk da je va Vatikana zavladalo mnenfr. da se ima poputiti va borbi proti magjsrskim cirkveno-poliiičkim reformama. Va Rimo, veli dopisnik, nemisle ni izdaleka na to, da preporuče magjarskim katolikom obustava clrkveno- > političke borbe, nego Vatikan nejma navadu, da vsaki čas podiže svoj glaa, ved on teli, da vérniki sami odluće, glede svoje stvari, i da delajo. Ovo držanje zavzel je Vatikan i va prajskom kultarkamfu. Dopisnik spominje nadalje bižkupe I niži kler, da nečekaju navök na nove napotke iz Rima, već da se drle onoga, kaj im se je pred dveml ljeti iz Rima poročilo i da tak delajo. Va Rima d* želija, da svfd^oetve, bilkapi i puk sami aktivao rade, da podupiru svoje podo&etne vodje, ili da im bar nastavljaju zaprekah. Minister med socialisti. a Preflestnog petka bil je nszočen magjarski minister poljodelstva grof Andor Festetics vu H.-M.*Vásárbelju spraviiču sooialistah, da se na svoje ofi i vuhs os*edoči o že jab i tegobah tamošnjeg radničkog (dolavnog) pučanstva. Znajući, da bi delavci bili drngać sprććeni o slobodnih izjavah, doflel je minister va skopSđna iucognito ter se poslužil imenom „dr. Andrafl Bzelesztey, — flflkaijaö." Pod tim sa ga imenom vpeljali vodje vn skopićina. Minister je razgovarjal p vodjami delavcov o vaih nljhovih željsh i tegobah, pak se je otvđodil, da veé nezadovoljstvo potiče a Dobre žepne I Stöne vure sa fal cene moa dobiti pri PoUak Bemtau vuraru vu Cakovcn (Pijac, Šparkaass). Pri n,em se uzlmljeju vure takaj za popravek sa fal- cčua. <Nekaj za kratek cos. Oficir pital je jednoga bedastoga regrata vu dkoli *. „A čemu ima čovek oči?" i Regrat: „Da lk zapre, kad spava." . Kaprol: , Po već ai ti baka hitro i va kratko, kaj znal o pisku pres dima?" ^ Baka (u dqgim premlflljavanjem) r t0n dobad|a vn malih flaJicah neposredno is Beča, vmarja nesnago, i z>ve se „Oaherlln". Dužnosti radi. Gospon; „Kaj bi Vi včinili, frajlicat kad bi ja vas vesda kuflaul?" Frajlica: „Ja bi iz vsega glasa vikala." Gospon : „Ali Vala viku nebi nigdo óul.\' Frajlica: „To ja znnm, ali v«6 dužnosti radi moram vikati]" lz pisma jednog soldata. » . . .0 Kata, Kata, kak vidim, Ti me već neljubi* I Drugač nebi Ti pismo od msh \\o kopert složila, već bi ga kak oavék prvlje, okolo klobssice omotala!" Miren konj. Goepon : „Poveéte ml, jeli ov konj dosts miren.* Prodavač: „I ter kak, na njem moreta proz straha poleg Vuže punice prejahatilu Priredil: Gtl&d Ferenoz. Hi Graz 8-ga septembra 1894 42 ai 30 34 H Uabona érák. — Cena luka. m-.mázaa. - 1 m.-cent. frt kr. Búza Pflenica 6.70- — Zab Zob 6.60 - Roza Hrš 4 60-4 70 Kukoricza ó Kuruza stari 6 60 X • " novi Árpa Ječmen 6. - 6.60 Fehér bsb uj Grah beli 8— Sárga a » » žuti 6.80 Vegyes » „ > zméflan 6.76 \' Lenmag Len I 10. - Bükköny Grahorka 6 - Nyilttér.* Hennebeig GK(cs. kir. udvarisaállitó) se* lyemgyAra Zürichben, a privátoaegren-delők lakjára kö*vellenQl nxállit fekete, lehér éa aiinea selyemszöveteket, coétarenkint 45 krtól lt frt 65 krig poatabér és vámmentesen, sima, caiko«, kooskáiott éa rainiáiot-takat, dama»*tot atb. (mintegy 240 kűlönbözö minőaég é* 2000 különbötö »»in éa árnyalatban.) Minták postafordultával küldetnek. 8vájoiba cximielt levelekre 10 kroa éa levelezőlapokra 5 kroa bélyeg ragaaatandó. E«sn rovat alatt köalöllekért nem vállal felelő«« éget a •\' Sxerk. Hirdetések. Házeladás. Csóktornyán a Köld-utcza 240|t. szóm alatt levő téglából épült cserépfödelü 1 a k Ii á z szabad kézből eladó Ezen ház a következő helyiségekből áll: 4 szoba, konyha, éléskamra, istálló, pajta stb* Bővebben értekezhetni a tulajdonosnál Korusec/i Mihálynál \' Zöld utcza 240/1. 2670. tk: 94. Árverési hirdetmény. A perlaki kir. jblróság, mint telekkönyvi hátóság közhírré teszi, hogy Simon Gábor ügyvéd nsgyksnizsai lakós végrehajtatnak KercsmAr István mura-csányl Iskos végre-ha|tást szenvedett elleni végrehajtási ügyében 168 frt 80 kr. tőke, euoek 1898. évi már-esios 18-tól járó 6°|o kamatai 26 frt 85 kr. eddigi 10 frt. 66 krban esenoel megállapított jeleulegi költség behajtása czéljából (• n-kanizsal kir. törvszók (perlaki kir. járásbíróság) területén levó a mura-csányi 246. ss. tjkvben A I. 947, 1084, 1367, 2100, 2148, 2884, hrsz. a. végrehajtást szenvedd tulajdonául felvett ingatlan és az ehhez tar tozó legelő és erdő illetmény 821 frt becs. értékben, a m-királyi 497. as. tjkben A f 1946. hrsx. a. ugyauannak tulajdonául felvett ingatlau 42 frt. és as ngyanaaou tjkben ugyanannak tulajdonául felvett A f 1968. brsz. ingatlan 37 frt és as ugysnazon tjkben A f 1971. hraz. a. ugyanannak tulajdonául felvett ingatlan 19 frt becsértékben, a mura-királyi ingatlannal! a Mura- Király községházánál * 1891. *ri októbír hó 2 ia d. i. 10 ómkor a ra. csáoyi ingatlan pedig Mura-csAuy községházánál 1894. tri októbtr hó Z<in i. u. 3 órakor Simon Gábor felperesi Ügyvéd vagy behet-tese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen el fogusk adatol. K i kiállási ár a fentebb kitett beesár. t ■ . \\ • • * * *\' * Árverezni szándékozók tartoznsk a bccsár 10*j#-át készpénzben vagy óvadékképes érték • pspirbsn a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt 8 egyenlő réssletben még pedig az elBŐt sz árveréa jogerőre emelkedésé* tői Bíámitandó 20 nap alatt, a másodikat ugyanattól 40 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 0*/. kamatokkal együtt sz árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény kibocsájtásávsl egyidejűleg megállapított árverési feltételek a periaki kir. jbiióság telekkönyvi osztályánál és Mura* Király s Mura Osány község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. jblrőság mint tkvi hatÓBág. Perlakon, 1894. évi junius hó 6 án. » ■ • t 684 1—1 Főraktár: Budapest, 1894, augusztus HM saját házban VI,, Váczl-kűrút 57isz, KÜHNEBDE gazdasági gépgyár Mosonban, (alakult 1856-ban) ajánlja általánosan kedvelt, egyszerűségében felülmulhatlan s több mint 14.000 példányban elterjedt HUNGÁRIA DRILL és JUBILEUM DRILL sorvetfigépeit leszállított árakon. H*«y««, hullámos UrOlatr« „M O 8 O N I DRILL« l«fluj«bb, l«a»BVM*Hkl»b amatSi Sack-féle ekék, két és többvasú ekék. Laacke féle szántóföldboronák 12-féle nagyságban. Laacke-fóle kedvelt rótboronák. Rosták, Konkolyozók, Kitűnő szelelő magtár-rosta (33 frt), meglepd VESTZK V-f41« FÜLLESZTÖK. SzAosVa-rópaváQók sib. . ÁrJegyzéM bérmentve. Főraktár: BUDAPEST, 1894. augusztus 1-től r saját ház * VI., Váosi-körút 57t Ezennel van szerencsém a n é. Közönséget értesíteni, miszerint tisztelt vevőim óhajának megfelelve, elhatároztam, hogy 47 év óta fennálló s legjobb hírnévnek örvendő cs. és kir. udvari haügs/^rgyáramat folyó évi julius havától kezdve zenemükereskedéssel és kiadással kapcsolatba hozzam — Zenemű ke" jskedéaemben, — melynek vezetésével egy e léren már 13 éven át üzletvezetői minőségben mflködött szakférfiút bizlara meg, — raktáron lesznek a hazai éa külföldi legjobb zeneirodalom összes termékei éa ágai. Kitűnő riztelettel _ iCIlVUDA V. J. cs. éa kir- hangszergyáros zenemükereakedő éa kiadó 678 2-8 Budapesten, IV. ker , Magyarutcza 18. szám. tootooooooof o Kiadó lakás« / Csáktornyán a Széna-téren ifj. i &nmann &iksa (előbbi Hochfluss)-féle házban egy két Biob», konyha élóakatura stb. álló q utczal lakás azonnal kiadó. Bővebbet a háztulajdonos i«, (geamann ffliksindl 3 fiáktornyúi. 575 4-4 , . ooocooooiooooooo* ellMiiI /v Tökéletes fertőtlenítés\' Teljesen szagtalan! ÖNMÜKÖíftTdZKGSIÓHÓ clo SKtTKK. BelfftMi é< külföldi saabadal-. _ iS? fertőtleníti ét azagtal* nltó tőxog-por I Tőxtg-alom I Minden, neniö tő tog-gyártmány nagy raktár«. maki 8«ob»i árnyékaié -kek mindenféle teUxe-tí» alak ban Árnyék- / ■»ék-berendetfsek kórházak, lakta- nyik, iskolák, / Különlegesség: iparvállala- / ^ j^/embori >s vároal hulladékok ipari* és gatdasági értékesítése Yároitfszt táti és el fuvarozási vállalatok szervezése. A/ Műtrágyagyártás Részletes ter-7 vekkel, költségvetések«! é. eredeti bizonyítványokkal »zlvescn ásol-gál aa Igs igatóság. Aa rnrmmágmm Uöie(é«i*íc Ogjl immÁemdliml tUhhmMéré-•tn aaJAnlvaalll toiaoli* »1*11 I huioiluilu él a )M»d, ra«»dA. »tiradi*, ----;--.-----»^JiUa, elktrOlteUk. » oljran *tr»m4rti, borj klkl mi(> rk«hMl »t. A p«Jtó DadTaatirfrajral falUIrtllhaU), aailkul, b 4 (iayit. M*C kall kílfcnW.Utnl | bon » .«oUk i »H i I olajlakkuik kW |vb«t£W taail, bofy a_____ tűik, roÍT«l a metUn lualy na ©l«jr«Uku** éi KioallaU a \' • miaoliat. - ,__ alraaitaoi Hajit. U*C kall kB15nM»Ulot | oxlneaott »»obapalló -fényuiáxl, aArgáabarnAt i» mai»a«onlbarnAI, malr .kir cuk aa ol*J r*.Uk f&dl b. a pallót ■ avultai Hajt U ad. mirt acrarii. aUalmaabalé ritf ragr ul pillér. T«Mc««n b«tM mindai toltot, korábbi nUxolAat .ft. i »aa u útin 1«t4 fénjrmáa (ixineMtl«n; oj »«U4kra i» parkrtre, maly uopu Mart ad. KOIiafean ptriatra • olajtoaUkka\' -- -< \' ■ ••\'• C«ak Un I ^ F ■!.<; ..nJI M, aviD.QHa ;4kkal mar b««ii»«lt «J pallikra rali. "\' »n> födi •) a famu.uit, nitj.itg ratr^Wi kC*4p«a- >«»k tiujt ad, aaoil fórra o \'•aUcaMaajt, kftrfliwial S6 •»obira Tali) t trt. »0 kr., r*fT »\'/. m L mm A kOmvctUn me«r«udrU«(k mlndrn TÍro«b*D, ahol tak, Ida kfliđcnđAk. MlnUatiiolJUok ié pro.p _ ia binaaatra küldMoak. A bariairlianil •,t4»r* * » Jafyra, mlval ad a Wbb mini t It te «Va IM<«4 ajr árta>Aa;t MkfaU uUnoiaak U bamUlUik, ^Urr^v^ * e4u*k m** D*a Chrlstoph Ferenc, i tuki tuunwi -íium (iiuiiiéji k ktmui nirtiii, ÜPráira. K. Berlin. Zdrlch. Osák tornyán : " OSAffER TESTVtüXZXtL. • | Ajándéktárgyak nagy választékban. | i JjC H <D 00 H N U \'00 UD <u M V M 14 (U N 00 jO ja O \'S? <D n-3 POLLAK BERN AT - . órás és ékszerész Csák tornyán. Főtér, az uj iakarékpénztíri. épületben. \\ i Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,* ezüst- és chinai ezüst-áru ; raktárát. 1 , Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a leg« olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. I O/cmó árak mellett TI 00 3 V) ar a \\ NEMZETI ÚJSÁG. 5 A „Nemzeti Ujsáff" alig bogy me«indult m*ri. öné«euel mondhatja el 77 \' ° magéról, hogy Ö8UDle »zókimonaftBAval, caörŐBt- osavaraat nem IQrO ellenaéki irányával, oly sikereket ért el. minőkkel kevóa lap dioae-kedhetik. . »j. , K hiven lörakaalk arra, hogy a mii programmjában A ^l\\emzell Ujsag jfjórt, becsületesen be is véllsa. Megalkuvást nem ismerő módon, nyíltan és egyenesen harczolni a jelenlegi kormányrendsier ellen, nem ten\'tva szem elölt mj%Ht, mint a mogyar nemzet jogos érdekeit. ITio^nrtt ■Z0D van» hogy p°n,08an é\' gy0r8au informálja\' A „nemzeti Ujsag olvasóit minden eseményről Levelezői vannak az orpz&g minden helyséKében s a kontinent* minden fontowabb pontján, ugy, hogy a NemxeH Újság a legelső forrásokból nyervén értesüléseit, hírszolgálat dolg&ban b&ti\'an kiállhatja a versenyt minden raftn hírlappal. -T . IT. , , vezérozikkeit a felelős szerieaatön kivUl gróf A vL\\emzetl Llj8Ög%fc Apponyl Albert. Horánszky Nándor. Bartha Miklós, Boglár Ferenoz, Botlik Lajo*. Deésy Zoltán, dr. Sághy Gyul», gr. Zioby Jenő, dr. Aoaády lgnáos. Benedek Elek. sib. írják. Tftrczarovntába legkiválóbb íróink dolgo/nak. kőztük : Benedek Elek, gr. Bethlen Miklós, Tóth Béla, Hook János, Braasal Sámuel, Bede Jób stb. Kiváló gondot fordil a >IVem«etl UJ«&g< arra, hogy minden egyea rovatában élvezetes olv«amányt nyújtson olvasóinak. Van kiváló gonddal Hxerkesziett ujdon-HÍtgi, tanügyi, egészsögngyi, közgazdasági rovata. Nagy figyelemmel viseltelik • »Nemzeti U|«ág» a vidéki élet minden Qgyes-bajos dolga iránt. Hetenklnt egyaaer, vasárnapon a Nemzeti Újság d I v a I mellékletet ád. Azonkívül minden hét póntekjén adja a ii* y e r ozimü rovatol. mekszobában A .Nemzeli Újság" felelős sserkeaxlője : GŰUTEER AX7TAL. A ,,Nemzeii Újság" helyette« szerkewtője: • ZZEREDL1 LEÓ. A „Nemzeti Újság" előfizetési ára t Kgém» ivr* rélévre ia ín. III f frt. líl JVmgj rd^rre Kgy hóraa . S frt a« kr. 1 trt »O kr. Egyes szám ára 4 krajczár, vidéken 6 krojozár. A .NKHZKTI UJSA«« A „IVBÍW1KTI VJ8Á6\' szei keHztósóRe : kiadóliivatala : Budapest, VI., Petőfl-ntoza 16. asám. Budapest, VI., NagymezÖ-utoia W5. nz. \\ •■wXi", Nyomatott Fiachel Fülöp (Slrausa Sándor) könyTnyomdájában Céáktornyán. XL évfolyam. Csáktornya, 1894* gzeptember 28-án 3& szám. •xarkasatSTsl irUkonl Uk* mlx-1m»P 11 fa lft óra kthUttt — A )«i> tmWmá rWn vmutkost »i»4«> ktalwtMy Kargltal lilllf iMktiM Mitn Kladóklv&Ul i / IMmI r»löp kttnjri karaakad Uh keiáaadSk aa aleftaatbt dijak ■yllttarak U kirdaUaak. liráíUtók jjUijwi izisilUiiik. HA6YAR ét HORYÁT KTKITÍN NtGJKlfflG TÁRSADALMI, ISIERriTIRJBCTÍ 4 SZÉPIRODALMI HETILAP. • Megjelenik hetenkiut egynzer; vuNárnap. A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet\', a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár* sat. hivatalos közlönye. \' 1,1 ..........■ —~ i n ii^ i i.. . , > i tar(nwaawwMii— -* KUHaeiért árak. vre »• • i i M W évre , . * . vi W H agyad ént . . . i firt Egyes ssám 10 kr. , lürlrtlitk a*ki Bu4.pa.Unt Ootdto** á. Y. I • fekateti B. kird. Írod. Moabam Sckalak H., Doka« M., Oflpalik k., DaaW Ü. LimtináaM Brtakwt BUrs M. NyilUér jHtiUorm 10 Wv A közegészsége és a társadalom. Azt tartjuk éa bizonyára velünk együtt még m&8ok ia azt tartják, hogy a népek müveltaégére abból lehet legjellemzőbben Ítélni, hogy az egészségi viszonyok milyeu lábon állanak. Sajnos, hogy ezen tapaazta-lati igazság a mí arany kaláazokban bővelkedő hazánkra nem egészen áll, mert bár a műveltségnek — saját Ítéletünk sze-rint - megfelelő fokára jutottunk volna mégis a közegészség tekintetében igen kezdetlegesen vagyunk. Természeteden itt is, mint mindenütt, a városok járnak elOl a példával A falvak egész lelkesedésüket, pénzüket, vagyonukat a nagy városokba hordják, beczézgetik, dédelgetik azokat és gyakran egyebet nem visznek onnan haza magukkal: a beteg a é g e k e t. Be van bizonyítva, hogy a nagy városok a tulajdonképen i telepei éa meleg ágyai minden veazedelmea betegaégnek. A por, a bűz állandó a városokban. A tisztaságot csak hirbol ismerik a áldásairól csak könyvekben olvasnak. Törmelékekből építkeznek a igy nem csodálhatni, ha a lakásokban nem az ember, hanem a poloska meg a avábbogár uralkodik. Különben is a lakások rendszerint zsúfolva vannak és vaaidegzettel éa csodagyomorral kellene birniok az embereknek, hogy az ilyen helyeken egészségesek maradjanak. Nem csuda, ha a gyermekek ezrei a lassú, de biztos elpusztultának vannak kitéve, mint egy bizonyítékául annak, hogy nem akarjuk, vagy nem tudjuk a köz« egészséget oly (okon tartani, a mint az kívánatos volna. Oda jutottunk már, hogy a rombolóbb ragadós betegeégek állandókká lettek az ország némely vidékén. i • . •\'» 1 Nem csupán az oláhok, ráczok, szer* bek ós tótok ellen kell ma már küzdeni, hanem a piszok, a szenny, a be\'egaög ellen is kell állandó és irtó harezot folyj tetni, pénzzel, észazel, emberi erőveKé« a mi fO, öntqdatosaággaL De erre egyedül magában kevés az állam és kevesek a hatóságok s külömben i8 minduntalan panaazkoc|aak, hogy mindent az állam veaz a \'r Álljon elö már egyezer i t t i a a társadalomi Egymáasal kezet fogva, áldozatokat hozva, mentsük gyermekeinket, teatvéreinkét, polgár-társainkat. Ne nézzük tétlenül a pusztulást. Segítsünk a hatóságoknak s azon igyekezzünk, hogy a hatósági intézkedések keresztülvitelét lehetővé tegyük. Az orvoei tudomány mai állapotában egyedül a tisztaság gálolia a ragályos betegségek tovaterjedését s ez a leghatalmasabb, legfélelmetesebb ellensége a betegaégnek éa egyetlen barátja az egéazségnek. A hatóság pedig a legnagyobb vas-erélylyel, kegyeletet és kíméletet nem is-merő szigorúsággal szerezzen érvényt intézkedéseinek. Ha mi is éa a hatóság ia megteszi kötelességét, semmitől sem félünk, de akármelyikünk erőlködik is, a másik nélkül csak keyésre mehet Még nincsen nagy baj, de a sok körülmény int az óvatosságre, a mindenképen kívánatos tisztaságra, mely tulajdonkép életszükséglete, életeleme az embernek és kell, hogy rendes szokása Ja legyen. M. \\: K megyei közigazgatási bizottsági ülés. ■ ■ V • . ; ■ —i.. ......... . ....... Svaat.ifs Benő főispán ur őméltóságának elnöklete alatt f. hó 10 éa tartotta gyűlését a megyei közigazgatási bizottság. Az alispáni havi jelentés tudomásul Vétetett- i A vármegye területén átvonuló állam-utakon ez évben teljesített szállításoknak, valamint a végrehajtott építkezéseknek fe-lülviesgálására a közigazgatási bízottság Dr. Wlassits Gyula beszámolója. (Folytatás.) Önök Legjobban tudják, mindennap érkezik, hogy érettebb gyUmölos a reform termöfáján ninos, mint a közigazgaláa rendsséaének kérdése. En, mióta politikailag gondolkozom, mindig a leglelkesebb bive voltam és vagyok annak a rendszernek, mely as állami közigazgaláa végrehajtását ügy a közép, mind ax alsó adminiaatráexió szervezetben állami közegekkel biztosítja. Ez a modern Magyarorsxágnak, a magyar nemzeti állam megszilárdulásának, a magyar állam tekintélyének éa hatalmának elengedhetetlen követelménye. Aa adminisatráosió — t. i. ha jó, a legnehezebb tudomány, a legnehezebb művészet. Jól mondta egy nagy tudós :ea aföldi gondviselés. A földi godviaelök rfll azonban a törvényhozói gondviselésnek ugy keli gondos kodni, bogy nekik ne lagyan sok magán gondjuk éa különösen ns legyen ásása sorsuk kitéve egyes érdekcsoportok, ollquek szeszélyeinek, hatalmi játékainak. De viszont. midőn én állami közegekre kívánom bivol, aa államközlgaxgatáa végrehajtását, aa adminiaztráezióoak ugy aleó, mint középszer, tszetében is — a kivételről alább szóllok — ezt oaak oíy (altétel alatt tartom haladáanak, ha éfyrészről a legszélesebb, da egyúttal a legtartalmasabb önkormányzatot biztosítjuk éa másréaröl a miudennól becsesebb kösaaabadaági jogok a lsgbatályoaabb védelemben részesülnek. Nem oly buraaukratikua gépaaetet kívánok én, melyet osak felülről moxgatnak, én axt kívánom, hogy a törvényhatósági bizottságok, képviselőtestületek — □ Rvesték ezeket bármiképan — a leghatályosabb ellenőrzést gyakorolják és módjában legyen a felelősségre vonáa hánt is a kedveaményexö lépéseket megtenni. Természeti sen nem értem iit ax egész fegyelmi jognak az önkormányxati teatüle* tekre való átruházását és ezt bizonyára a .nagy közlegény" Tisxa Kálmán sem ugy értette nagyváradi beszédében, a mint ext neki egy kormánypárti lap ia tulajdonitolta. Különösen a városi azervezetben és városias jellegű községekben aa önkormányaat mellett még aa állami igaxgatáa végrehajtását is aaját helyhatósági közegeikre biinák. Általában a magyar nemxeti állam érdekében különös fontoaságunak tartom, hogy minél több éa minél hatalmasabb kultur-k öx pont o k ba n eröa magyar tára*-dalom vegyen részt aa igazgatásban. Igen vesxedelmeeoek tartanám, ha ax ud-minisxtraozió-hivatalnok állami kinevexéaének gondolataihoz a közvélemény axt a téves felfogását osatolná, hogy most már mindea k Ö s-igaagalási feladat teljesítését ax állam köaegeitöl követeli a k. A magyar táraadalomban rejlő évexredea önkormányxati erőnek as uj axervexetben is érvényesülni kell éa mindea intézményes biztosítékot, mint például a köxigaxgatási biráako-dáat, szabatos k ö x i ga s ga t ás i eljárást mag ksll teremtenünk, a melyek a közsxa-badsági jogkör bixtoaitására hlvatvák. A mint az eddigi kormánynyilatkozatokból kivettQk, a Inlajdonképeni adminisstrativreform a köxaégek rendezésén fog kezdődni A aorrsnd ellen nino* kifogásom, aöt már program beszédemben is bangsnlyoatam ennek a sorrendi poli tikénak előnyeit. De megvallom, aemmiesetre sem (ártom hosszabb időre elhalasxthatónak a megyei raforaaot sem, éa minden esetre axok köxé fog lartosoi, kik ennek napirendre való hoxatalát erélyesen fogják sürgetni. Nagyon sajnálom, bogy sen. a mlnisxterelaök ur, sem a belügyminiszter nr a sxünldök alatt tett nagysxabásn beszédeikben a bizonyára még axövegében teljesen nem késs köztégireíorm-munkálatokröl krtvuiményeaeb ben nem nyilatkoztak. Így ninos módomban nekem »em, a kö/aégi axervexeft ÖNrányalra, \' sem álláspontodat körvonaloani De biztosíthatom t. polgártársaimat, bogy osak oly községi \'törvény-javaalatot támogatok, mely a föntebb Vázolt elvi álláspontomnak megfelel, mely a vároaabb jellegű községeknek nem osak fa önkormányzatot, de aa állami igazgatásban a végrehajtást fo biztoeitja, mely a kisközségekben, melyek ma a községek 86 *}0-át teázik, a körjegyzőket nagyfontosságú munkakörükhöz méltó állami állásba helveai éa oly aegédlettel látja el, hogy feladatuknak meg-felelhelnek éa véget vet annak a axégyenieljea állapotnak, hogy ebben a nagy oraságban mind össze 180, a községek által rendszerezitek segéd-jegyxöik ssáma, hogy eaetleg husx köaaég {a jut egy körjegyzői kerületbe éff;806OO.IÖl 126 holdig teijedő területeken van egy kőrjegyxó- Én a magam résxéről nem fogom elmulasztani a majdan beterjesztendő javaslatot, ha megengedik. e kerület nagyérdemű főaxolgabhriival és körjegyxőifsl közölni és méltóxtaaaanak gazdag tapaaatalatokon nyugvó nagybeoaő véleményüket értékesíteni. Biztosíthatom az arakat, hogy a jelzett főirányok axemmeltartása mellett szirénén leszek sxósaólójuk aa ünök által adott értékes gondolatoknak. Vajha nálunk is £ magyar társadalom minden tagja, kft tapasztalatai, isme- kebeléből kiküldettek; Farkas Jóaaef a Zala*Lövőtől Csáktornyáig, dr. Vialendvay József a Csáktornyától Nagy-Kanizsáig terjedő\' államuttak felülviaagálatára. Andráaay Aladár gróf éa a letenyei hitbizományi javak haaaonélvezőjének apéos-varaiadi államuton levő hidakon vámsze-dési jog engedélyesése tárgyában beadott kérvényét a közigatási bizottság feltétlenül elatasitandónak javasolta a kereskedelem-flgyi íninisternél* A közigazgatási bisottaági javaslattal szemben a miniszter a kérvényt érdemleges tárgyalás végett leküldötte. Kir. tanfelügyelőnek havi jelentése szerint a miniszter folyóvá tette a gánicsai állami állandó gyermekmenedékház bérösszegét; a hodoaáni gyermekmenedékhás bérszerződései felterjesztettek. — A oaák-tornyai egyesületi kisdedóvoda 150 frt államsegélyt kapott. — Esen időszakban tartotta meg a aalavármegyei tantestület éri nagygyűlését Csáktornyán, amelyet főispán őméltósága, nemkülönben a közigaz gatási bizottság kiküldötte éa számos tan-ügybarát tisztelt meg becses jelenlétével. — Kir. mérnökkel és járási főszolgabíróval a Mura Szent-Kereszten felállítandó állami iskola helyisége ügyében a helyszínén tárgyalt. A kir. péuzügyigazgató jelentése sze rint augusztus hóban befolyt adóban 858.846 frt 18 kr., a mely a múlt év hason saa-kában befolyt 802.514 torint 88 */, kiral szemben 50 881 frt 29J|, kr. növekedést iftntét fel. — A f. év augusztus végén az \'adóhátralék: összesen 4,044 766 frt 05 kr Az árvaszéki elnök jelentése szerint julias végén a fogalmazói karnál hátralékban volt 3 788, augusslus hóban beérkezett -2 4\'JO s igy elintézés alá került 6 263 ügy-darab, amelyből augusztus hóban elintéztek 2.681 dbot s így augusztus végén hátralékban maradt 8.682 db. Különfélék. \' frastlU £tnö főispán ur ő méltóságáé hó 18 án A.-Lendván, 19 én *) Csáktornyán időzött, a hol résztvett a bizottság élén a relei erre íoljogorü-uiak, réast venne a törvény-előkészítés munkájában. akkor sokszor jobban sikerülnének, tartósabb életűek lennének törvé-uyeiuk, uiint jelenleg. NA köxlgaxgatáa törvényhozási kéruéaeiröl szólva lebetlen kitérni azon hatásnak a viaagálataalöl, melyet a javaslatok a parlament pártközi helyze-lére gyakorolhatnak. Nem aa én ieládatoin annak megállapítása, hogy a közigaagatáai reform % sorsa a parlamentben biztosítva vau-e? Éu azt hiszem, hogy a magyar nemzet teljesen érettnek tartja a reformot. Oly hallaaztbatlau köxaxüksóglet kielégítése a magyar nemzeti állam konsolidálásának oly mélyen érzstt nagy ézdeke követeli azt, hogy ccm tehetem fal a magyar parlament többségének ellenállását. Egyre azonban bármely viszonyok közt feltétlenül számit oki hogy a jelenlegi kormány a közigazgatási reiorm elpoeványosodá-aát nem fonja megengedni. A mennyire megmutatta a legközelebbi pultban, hogy elvi alapon állva kéaz koozkára tenni a hatalmat, ha, a nézete szerint, legoxélaxerübb megoldási módról van mó : ép agy (ellehetjük, de minden esetre el ia várhaljuk, hogy a magyar nemzeti állam kiépítésének nagy müvében az adminisztratív reformban la hasonló erélyt fog lanuaiiani éa, ha épen ugy alakulnának a viszonyok, hogy máakép nem biztosíthatna a többségei, még attól aam iog vUaxa-riadni, bogy még a parlament ovklua lejárta elölt a nemzetet kérdezze meg a reiorm szüksége és iráaya 1*161. Csak azt nem szabad megengedni, — hogy a mint az már egysser megtörténi. — a reiorm ügye szétmáljék, mert ennek aa országnak ninos vesztegetni yaló ideje arra. hogy végre valahára földmivelé8ügyi minisztérium által a muravidéki Nóri fajú lovak jutalmazására enge dólyezett dijak kiosztásánál, ő méltósága Csáktornyáról 19-én az esteli vonattal Nagy Kanizsára utazott. góth &d3iló nagy kanizsai kir. törvényszéki elnök ur ő nagysága e hó 19-én Csáktornyán a kir járásbíróságnál rendes hivslal vizsgálatot teljesített s a hivatalos ügyforgalomról szerzett magának tájékozást, ő nagysága a legnagyobb megelégedésének adott kifejezést <ggr fíür jótékonysága. Bellatinczról Írják lapunknak: Ritka szćp ünnepet ülteke napokban Bellatinczon, mikor a gróf Zichy Ágost által emelt diszea stílszerű kápolna felszentelését foganatosította Hidasy Kornél szombathelyi megyés püspök. 2ichy gróf a 40.000 frt értékű kápolnát neje, néhai Wimpfen Hedvig grófné emlékezetére építtette- A remek, kupolasze U tetőzettel ellá tott kápolna a plébánia templommal összeépítve s azzal lépcsözet állal össze is van kötve, vele egy bevégzett, Összefüggő szép egészet képez; felszerelése pazarfényü, remek oltárral. Egyik oldaltalán a grófné emléke »Comitissa Hedvigis Zichy« felirattal van megörökitve A kápolna alatt fekvő, fekete és fehér márványpadozatu sírbolt a maga természetes egyszerűségében is im pozáns; szóval az egész építmény valódi művészeti alkotás. Mikor a püspök az ünnepélyes felszentelés szertartását bevégezte, akkor mintegy meglepetésül egy másik épület felavatásához hívta meg a jótékony főúr a közönséget, értjük ezalatt azt a szttretelházat melyet a hazafias érzelmű gróf minden előleges publikálás nélkül a magyar ny$lv gyökeresebb elsajátítása és a kézimunka begyakorlása végett isko Iából kikerült vend lányok számára szerelt fel s három magyar apácza vezetése mel-, azonnal át is adott Sok ilyen derék főurat a hazának| - 4 Csáktornyaf kirukidtlmi H/ak ön-képző-egylete e hó 15-én este egyleti helyiségükben felolvasással és szavalással egybekötött estélyt rendezett. Az egyesü let helyisége tömve volt külön meghívott s (■■■nm a modern magyar nemzeti állam léifö!tételeinek legfontosabbikát megteremtse. Hátra volna még sok mindenről nyilatkoxnl, különösen szeretnék még azon Igazságügyi kérdésekre kiterjeszkedni, a melyekkel a legközelebbi parlamenti munkának föltétlenül foglalkoznia kelt, de erről más alkalommal. Most, hogy e három fő aktuális kérdséröl szó -jak, igen röviden érintem az ujabbaa mindinkább komolyabbá váló nemzetiségi kérdést. Általában azt hiszem, bogy >9 kJrdést sem luloxnl, sem kioslnyleDi nem szabad. De mégis nagyobb vea«ed el me t látok abban, ha e kérdéanek kiaebb jelentőséget tulajdonítunk, mint a mivel az bir. Annyi tény, hogy, ha valahol: ugy e nemzetiségi mozgalomban jól kell dislingválnl. Van oly propaganda, mely ax államot szétbontással fenyegeti: ezek ellenében, kik a magyar állam területi Integritását támadják meg, csak a »Büntetőtörvény-könyv" szakaszait lehet és kell érvényesítenünk. Ezek a politikai megbeaxélés keretéből maguka-•xá m űzték. Van oly propaganda, mely a nemzeti, néiekoek, mint jogi személyeknek kiváltságokat akar b i s t o a 11 a n I. Különböző nemveiiségek szerint külön admlalaz-Irativ terület, az állam hivatalos nyelvének, a magyarnak hkiratoláaával, vagy épen mellőzésével adogmálják I Ezt a propagandát, — mint a magyar állam politikai Integritásába ütközőt — a magyar egyslgea nemzeti állam soha sem fogadhatja el. De igenis, kötelessége a magyar államnak aa melegen érdeklődő közönséggel.. Az estély teljesen sikerültnek mondható, a mihez hozzájárult a közönség érdeklődésén kívül a közreműködők sikerdus fáradozása. A felolvasó Zrinyi Károly polgári iskolai ta nár volt, a ki a régi magyarok osaládi éa táiaadalmi életéről tartott érdekes fel-olvasást, a mely mindvégig lekötötte a jelenlevők figyelmét A felolvasást zajosan megtapsolták. Ezután Fodor Jenő egyeatt leti tag \'igen ügyesen szavalta Kiss József »Jehováját* és szintén élénk éa általános tetszésnyilvánítást aratott. A közön Bég ezután a fehérasztalhoz ült, a élvezte Sárközyék szép nótáit, miközben Hirsoh-mann Henrik Zrinyi Károly és Fodor Jenő közreműködőket. Zrínyi Károly a keresk. ifjúságot, Hlrochmann Henrik az egyesület elnökét Benedikt Bélát és alelnökét Bach-raoh Síegfriedet éltette, dr. 8chwartz Móritz az egylet felvirágzására, Margitai Jósaef az egylet működésének nemes irányát méltatván, a keresk. ifjak egyesületét pártoló hölgyekre mondott felköszöntőt s amit a hölgyek nevében Hirsohmann Henrik köszönt meg. A mulatságot tánoz fejezte be. A jelenvoUak azzal a meggyőződéssel távoztak. hogy a kereskedelmi ifjak ily szép eatélyok rendezése által nemes feladatukat: a kedélyképzést ée társadalmi finomodást saját érdekükben hasznosan segítik elő egyesületük falai között. — gipűnaipély, A rof!« idő s egyéb körülmények miatt oly sokszor elhalasztott népünnepély végre megtartatott. Szép szeptemberi nap kedvezett a szépitő-egyesület által rendezett mulatságnak, a mely egy nagy búcsúhoz hasonlított. D. u. egy órakor már özönlött ki a közönség, ki kocsin, ki gyalog, ugy, hogy 8-4 óra felé már mintegy 2 ezerre ..menő \' ember lepte el a legkényesebb igényeket kielégítő, valóban ügyesen megválasztott éa elrendezett térséget. A helybelieken kivül sokan voltak jelen Muraköz minden vidékéről ; főleg Varazsdról jött sok (pár száz) vendég. A térség közepén a varaasdi fúvózenekar jktszott, kivül a Kingelspiel kintor-nája szólott. Volt panoráma, több pecae-sütő-, »béosujhelyi frankfurter«-, hidegsült-, kenyér, BÜtemény , boros-, sörös- stb. objektíve métfányox kívánalmakat teljesíteni, a tényleg lótezö közigazgatási és társadalmi bajokon segiteni. De axtlazután ez a magyar állam, mely egyenlő jogokat ad polgárának v«|||a és nemaellségi különbség nélkül, elvárbalja, hogy a magyar hazánakbü fia legyen minden polgára nyeI v küIönbség nélkül. Jöjjenek a románok és sserbek közül a pártütők ide a kies Murakiizbe I Itt megtanu1-hatják. hogy saeretl a horvát ajkú muraközi polgár a magyar hazái I Hogy ragaszkodik ehhez az anyaföldhöx I Hogy áldozza (el, bogy ha kell életét a magyar hazáért I Nem kell példáért meajtze mennünk : Tegnap leplestűk le egy horvát aiku mur a k ö zi p o lg á r e m I é k o a x 1 o p á I, a ki a magyar axabadságharcs vértan u j a voli. Hogy áldox a magyar közmüvelödéeügyeért I Innét nem kell messze meunflnk a példáért-Tagnap sorakoztak tOmegeaen hor v á t a i k u polgártársaink a D. K- E. xásxlaja alál Ida jöjjetek románok és szerbek, tanulni haxáaxeretetet éa honpolgári erényt 1 Poharat emelek erre a nemes gondolkodású, igaa népre, választó kerületem mindan polgárára I (Vége.) bódé; kőt óriási május fa, melynek a tetejébe a suhanc« sereg próbált felmászni, versenyfutás Mákban, kötélhúzás, tánoK a gyöpön, ivás, evés, élénk csevegés, vig aa) és nevetés. Söiöskancsót, tányérát, villát, bicsakot mindenki vehetett magának pár krajozárért, ba enni, vagy inni akart Elefántok, léggömbök, négerpár szállottak fel a magasba éa tűntek el a semmiség ben Este kigyúltak a lámpák, majd megkezdődött a tűzijáték. Szebbnél szebb rakéták repültek fel a magasba, a hol nagy csattanással, pattogással explodáltak és hullottak alá A sikerültebbek után fel-hangzott az éljen. Szóval: volt elég látni való. A szépítő egyletnek ez volt első mulatsága, melynek rendezősége már ezzel a mulatsággal is érdemeket szerzett magának. Főleg annak elnökét Morandini Bálintot, a ki a térség Ügyes elrendezésének munkáját és Ozvetkovits Antalt, a ki a szép tüzi.átékot rendezte a a nekik segédkezeket illeti a főérdem a panoráma futtatás stb rendezőin kívül £tts. Folyó hó 14-én délelőtt Ságodban gyermekek gyufávali játszásából tüz keletkezett. A nagy szélben, mely akkor dühöngött, óriáai gyorsasággal terjedt lova a tüz; alig néhány perez alatt több, mint 20 lakóház, de még több gazdasági épület, gabonaasztag és takarmány kazalok lettek a pusztító elem martalékaivá. A lakosok legnagyobb része Zalaegerszegen heti vásáron volt s mire hazaérlek, sokan már csak füstölgő romokat láttak csendes otthonuk helyén, — mindenük odaégve. A kár leír hatatlan 1 Számtalan családnak nem maradt mint a r$jta lévó ruhája. A környékből 12 tűzoltó-egylet fecskendője volt leien s működött; de a tüzet lokalizálni mégis lehetetlen volt, mert, mint megvadult fergeteg pusztított mindent mi útjába akadt t — é (ftepklch-tmlékotdop elkészíttetne és felállításának költsége 405 írt 2 krba került- Begyült 859 frt 74 kr. Hiányzik tehát még 45 frt 28 kr. Ennek a hiánynak a beszerzése végeit újabb adakozásra hivjuk fel Muraköz t. közönségét Ha több folynék be, vasrácsozat tal lesz az emlék körülvéve Kérjük mindazokat a kik a felállított emlék hazafias ozéljaival egyetértenek ; szíveskedjenek adományaikat Sípos Károly biz. pénztárnok úrhoz, va^y lapunk uerkeastőségéhez beküldeni f ■ ; i . , í • &ladé. Egy 5 oktávás teljesen jókar ban levő harmónium- — biztos jótállás mellett részlet fizetésre is. - Tudakozhatni: Pastinszky József polg. iskolai tanárnál Csáktornyán. — ádomdayok kimutatása, melyek a Gáapárich-emlékre 1. a hodosáni körjegyző, ség ivén befolytak : Kisfaludy Gyula, Gáspárich János, Kramar Iván, Turoaiacse község Htascsán község, T. 8. György, A.-Pusátákovecz község, Vlasslca György Turcsiscse 1 - 1 frtot. Szabó Imre Alsó-Puaztákoveczen 1 frt 20 krt Palinovtcz község 2 Irtot. Osebovecz község, Hódosán köz-ég 3-8 frtot. Blazseka Antal, ifj Matica Józaef, Habus Lénárd, Illiaa Má tyás Szolár Elek, Hirachmann Lipót 60 - 60 krt. Hosnyák N Mihály, Kramar András 80 - 80 krt Turek Lénárd, Vuk Lénárd 8inger Lajos 20-80 krt. 2. S i r o s Károly gyűjtőivén : Gáspárich L\'pót. Vargha Lajos N-Kanizsa 6-6 frtot. V.zteleki Frigyes 1 frt. Balogh Ferenöa 60 kr. 8. M a 1 * k István gyűjtőivén : öoril Károly, Glavina András, Glavina János, Barsoh Henrik, P. 8oste- rics 50 — 60 kr. Goricsánecz József. H«r-mann János, Reichwein Antal 80-80 kr Malek István 20 kr. — «4 ftáktorarai kpltö figytiM által f. hó 16 án rendezett népUnnepély alkal mával felülíizettek : Sulegg J 4 frt, -Regula K, Kautzhammer 2—2 frt, -Sonnenberg Flóra 1 80 frt, - Hasenpichl Leopold 160 frt, - N-, Löbl 130 -1.20 frt, — Bencsák Stana, Bencsák Emma Hajas Varazsdról, Hirschmann F , Munkácsi Graoz, Marciáa Grácz, Martincse vica Graoz, Koosz Graca, Prsteo Gracz, Spiranec Graoz Muray R . Kollay L., Pollák Mihály, dr. Schwarz, Ungár ígnáoz 1 - 1 frt. — Csury Anna 90 kr.. — Kollarits J., Pethő J.. Neumann S., Zakál L , Morandini, Hirsch-mann S, Benedikt fí., Mayer H., Singer Szobotio, Kántor B. Benkovec 80 80 kr., — Mózes B . Sohlesinger M, Baumann, Heinrioh M.,. Tóth I., >\'Pruszacz, Megla János, dr Krasovec Ignáczné, Molnár József Morandini B. 60- 60 kr, — Löbl R Neumann S., Neumaun M., Straohia K., Neumann B., 60—60 kr. — Péc N Haokl Saidi. Nóvák F., Pálya M, Seppel\' feld, Síeber, Wollák, LŐwy I, Neumann Albertné, Ziegler Kálmánná. Vranoslcs K. 40—40 kr. — Oakathurner I, Löwensohn Schwarz Samu, Orsi Gy.. Baumhak, Hoff-mann L, Baohracb, Mareiás Mihályné, Vrancsic* Jenő, Sztraohia Marj, Zindl Antal, Krics G., Sommer Mór, Wirth. dr. Fárnek, dr. Hajós, Strschia F, Sáfrán, Spitzer, Mraz, Salon, Srey, X, Y, Kram-pats, Kiszelák, dr. Wolf, 80-80 kr, -Svagell V , Pintários P., Jambrovics István, Frász, Zdelár, Hoffmann, Hoohsinger Bölos Béla, Kornfe\'nd, Szinkovlcs , Masztnak Jó zsefné, Rák, Neumann MiksA, Tódor József, Zrínyi Győző, Pollák Samu 20-20 kr. — Gráner Miksa, Vurdics József, Csários A, Sirnica A , Altmann K., Blau k. a., Bamhack 10—10 kr Fogadják az egyesület legforróbb köszönetét. Az elnökség. »ólsá\'&tadra és vidéke phylloxera és peronospora ellen védekező egyesület« f. hóban a Balaton menti szőlők tanulmá nyozása czéljából egy tanulmányi kirándulást rendezettt. A kirándulásban részt vettek Szmodics Viktor egyesületi elnök vezetése alatt Issó Ferencz ügyvéd, Magéthy Géza herczegi uradalmi felügyelő, dr. Józsa Fábián körorvos, Matyasovszky Vincze takarékpénztári pénztárnok, Koller Ferencz egyesületi titkár, Ehrenreich János körjegyző, Csaplo-vits József városi pénztárnok, Vida János, Gyuricza Ignácz, Simonka Ferencz és Jakab Mihály községi bírák. A kirándulást Fuss Antal vinczellér iskolai iga/gató kalauzolta. Megszemléltetek Lesencze-Tomajon Wiriusz Vincze ültetvényei, Tapolczán az állami telep, Badacsonyban az ottani községi telep, herczegi szőlők stb. A kirándulás kiváló eredménye abban nyilvánult, hogy a kirándulók azon meggyőződésre jutottak, miszerint a phylloxera vésszel sikeresen meg lehet küzdeni. Igen jónak bizonyult a másutt elért eredményeknek a községi birák előtt való bemutatása, a kik az állal a szőlők regenerátiójának lelkes híveivé, a vidéken terjesztőivé vállak. A kirándulók azon tudattal és biztos meggyőződéssel tértek haza, hogy Magyarországnak nem volt szölöszete, hanem lesz. — &ilhlrd* az ország kereskedőihez, kereskedelmi válUlataíhos, pénzintézeteihez és biztosító-társaságaihoz. As 1896 iki ezredéves országos kiállítás kereskedelem-pénz és hitelügyi osoportjának előmunkálatai immár annyira e\'őre haladtak, hogy rövid időn a szükséges terület megállapí- tása s as épUletek tervezése fog sorra ke* rülni. Ez azonban nem lehetséges mindaddig, mig a csoport programmjának keresztülvitelével megbizott végrehajtó-bizottság nem ismeri azokat az anyagi eszközöket, melyek a költségek fedezése tekintetében rendelkezésére állanak. Fölkérjük ennélfogva mindazokat, a kikhez a csoportbízottságnak 1893. évi deozember hó 80 án tartott ösazUléséből kifolyólag felhívást intéatüuk az iránt, hogy a csoport kiállítása költségeinek fedezéséhez járuljanak, valara\'nt általán mindazokat, a kik a kereskedelem , pénz- és hitelügyi csoport által közvetlenül érdekelve vannak: az ország kereskedőit, kereskedelmi vállalatait, pénzintézeteit és biztosító-társaságait, szi. veskedjenek hozzájárulásuk iránti cyilatko-zatukat folyó évi szeptember hóvégéig az ezredéves országos ki • állítás igazgatóságához (Akadémia u. 8. az.) beküldeni, a hová ugyancsak a felajánlott összegek is beküldendők lesznek. Budapes-ten 1894 évi szeptember hó 1-én. As 1896 iki oiredéves orsz kiállítás kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoportjának elnökeit Dr. Falk Miksa s k, orsz. képviselő. Lukács Antal s. k. a főrendiház tagja, a magyar földhitelintézet igazgatója. — fiáhnt <gdt, Magyarország legrégibb gazdasági gépgyár tulajdonosa Mosonban, kinek budapesti főraktára eddig Váozi-körut 21. sz. alatt állott fenn, uj raktárát, mely a főváros látványosságai közé sorolható, kiválóan filésesen épült saját házában Váczi körút 67|a sz. alatt a nyugati pályaudvar közelében nyitotta meg. Egy a legjobb ízléssel berendezett nagy, impozáns csarnokban mindennemű saját gyártmányú gazdasági gépek éa esiközök gyűjteménye van kiállítva, mely minden szakértőt bizonyára érdekelni fog. Felelős szerkesztő; (HARGITAI JÓZSEF. ix^tatajdonoa és kiadó; FISCHEL tÚLÓP (STRAUSZ SÁNDOR) könyvkereskedése. — £ gtmzitl $)idg rövid fennállása daczára máris a legelterjedtebb és legkedveltebb lapok egyike. Nem osuda A legőszintébb hangon beszélő lap ma a Nemzeti Újság, mely csQrést csavarást nem tűrő ellenzéki irányával hamar megszerezte a publikum rokonszenvét. Nagy része van ebben a sikerben annak a körülmény • nek is, hogy a Nemzeti U.ság, melynek élén Güntfycr Antal felelős szerkesztő és Sieredai Leó helyettes szerkesztő állanak, nagy gonddal és figyelemmel, igen élvezetesen van szerkeszt/e, ugy hogy ma nincs lap, mels előMőbb irodalmi niveuun állana, mint a Nemzeti Újság, vezérczikk-irói közt országos emberek vannak, köztük gróf Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Hock János, Boglár Ferencz, dr. Sághy Gyula, Deésy Zoltán, gróf Ziohy Jenő stb. Tárczarovata is mindig változatos ; W civálóbb íróink dolgoznak be, köztük Benedek Elek, Tóth Béla, Bede Jób Gulliver, gróf Be\'hlen Miklós stb. szóval a Nemzeti Újság minden tekitetben ki érdem J r. a közönség rokonszenvét. He tenkint egyszer a Nemzeti Újság külön divat-melléklelet ád, azonkívül adja a gyermekszobában ozimü rovatot. Regényei miudig érdekftMzitőek, vonzók. As október 1 i uj negyedév alkalmából nem lehet má« lapot jobban ajánlaui, mint a Nemzeti Újságot , XI. tečaj Vu Čakovcu, 18Ö4 23-ga septembra. Broj. 38 Predplatn« vena j« s Na celo leto . . . 4 frt . 2 (rt . 1 frt Na pol leta Na četvert leta 8 nrtdalkoa noći j« trak I du fOTarltl mod .11 i 19 Turom. — St. potiljk. Uiofc aa udríUj* ao-TÍ»»k, naj m poliljajo aa Ibm ■»r*U*i : >Š*f» urad alka m \' óakarao. " . "v Mateljetvai filtra FUohal Filipora kua aa pradplata i obsaana poiUJiJ«. un horvatakor t 1 Max|ankon Jeslkn lslaieél đrnžtvenl zuanatveni 1 povuíljl vi list ia puk. __^Txlfcgrt. »yJdOtlJ«dt<Ma JeAarQcrat 1 to: ttu. svaku rfdLljn. Olutbeni glasnik: ..Međimurskoga podpomagajučega činovničkoga druživa\'1\'\' „Čakovečke íparkasse", „Medjimurske sparkaíwe\'Ci t d. fojadial breji kottaja 10 kr. Obnaaa aa pol«« pagodb« I ftj raflnuajn. 0 govoru óakoveökog ablegata, J! \' i \' ?>*" \'» , \'>4 \'» " ; \' * < > Obećali smo, da budemo o • govoru nagega oblegata, go«p. Wlassicsa dra, kojega je držal 9-ga o. m. vu Čakovcu vifle pisali nadihi poSluvanim čitateljem. Zato budemo vezda o tom govoru aljedeóe označili : Gospodin ablegat ae je najpredí zah valil, da je bil tak löpo i sidaćno dočekan 1 pozdravljen Prosi, da ga drugda bez ikakve parade dočekaju, ar on hode samo kakti jednostaven Medjlmureo dojti med svoje zbira će, koj se za srećnoga drli, da more\'biti takovomu puku^ ablegat. na orsačkom spravifiću, kak je medjimurski puk Reće na dalje* da je vre lani hotel pogledati Bvoje dobre zbiraće, ali je zbe-težal, pak zato nije mogel svoju dužnost zrvfiiti, kaj ae polioda tiče. Ali zato se je trsil, da je svojimi pottuvanimi zbiraói vu svih svtarih, potrebočah i pitanjih, tak vu osobnih, kak vu političkih sklopljen bil. Ar on tak misli, da ablegat ne mora samo veliku politiku tirati, nego mora takaj znati, kaj se doma vu svojem zbirnim kotaru pripeća vu napredku kulturalnih, gospo darstvenih i drugih poslih, da more i ab< legat sa svojimi zbiraći sudelovati za dobrobitjo svojega kotara, braniti svojega kotara na ors. sprav iflóu, pri vladi i gde je treba To ie on i včinil. Nadalje: govoril je o onih političkih pitanjah i zakonah, koja su se dovráilavu ors saboru. Rekel je: kaj ge o novim ženitbenim zakonu govoii, naj nigdo ne* misli, da bi korman komu veru hotel vzeti, ali pak deou na neveratvo vučiti hotel. I on se ia srećnoga drži, da k katoličansko) veri spada! pak nije, niti nemre biti stra-hom/ da bi.njegvd veru kakva pogibelj dost gla zbog novog zakona Nasuprot, od vezda bude svaki svoju veru bolje branil kak dovezda. Misli i osvedoćen Je, da za par letah svi oni, koji au proti novim znkonu bili, budu prevideli, da se vera i mater cirkva vu jakostju dike. Govoril {e nadalje o ravnanju občine i v*rmeg ije i o občinskih i varmegjinskih činovnikah i oblasti. O n h o će, da budu občinski ivarmegjinski ći-nov-niki od vlade imenuvanl, a ne z bi rani; ali hoće, daibude kontroliranje občinstvo vide zvriivalo vu poslih činovni ka h, kak dovezda — Hoće, da budu občinski notariuöi državni činovniki, koji budu vrćme 1 volju imeli deiuvati za sveobće dobrostanje pukovo/ i da bude vre jedenput kraj tomu, da vu naSem velikim orsagu ima i takvoga notariuđa, k o j 20 občine ima pod svojom rukom, a pod nekoju notarlja* Siju do 80 jezer mekot zemelj spada. Govoril je nadalje gospod n ablegat o puntanju, s kojem rumunji i druge narod- nosti hočejo orsaöki mir i red pjretrći. Nekoji puntari dodaju proti magjankim jeziku ; puk sam pofltuje zakone, ali pun-tari njihovi,, koji z toga življu i koj« se spuntanja obogatiju, au krivi, zato najoA- treöe regule je treba proti njim vuraditi. « * » * Magjaraki or.ag svakomu avojemu sinu, budi kakve god narodnosti, OuU istu pravicur v alo-boflčinu daje, i svakoga jednako brani makar je on vlah, horvát, nemeo, magjar srb, rumunj, ali kakvegod narodnosti. Ali nasuprot potrebuje takaj, da bude vu tem orsagu BVaki dober domorodec, ali ne •zdajioa. Lépő je bilo, kada je gosp. abl. rekel, .Níijideju rumunji i srbi vulépo Medjimurjase vučii: kak je treba domovinu lj a bit.il Medj imureo ako j e treba i ž u votsvojaldujeza domovinul — Ne zdavnja srao podigli i posvetili vu Preloku Gasparicsev monpment, koj je kakti medjimurski ain za magjarsku domovinu vnogo trpel i smrt podnesel. Ho dite rumunji i druge narodnosti vu Medii-murje i zemiteai peldtr i vučite se da« moljubav od Medjimurcov I t i\' j i . Na zadnje zdigel je gospodin ablegat Čadu na plemeniti i Istiniti pnk medjimurski i na svoje medjimnrake zbiraíé ZABAVA. Lažipeter Il-i. Za jednu cielu glavu vekši od ostalih seljakah, znal je Pargsrov Andrai u krčmu dobidjati i onde o svojih junačtvih, koje da je tobot jod bivfli soldat a Itslii poiini), pripo-viedati. Svi su ga rado poslušati te ma je mnogi kupica vina, koja je Lažipeter pripoviodajuč — onak u zamišljenostl spred njega vzel i popil, privulćll. Te akoprem ga je stareii sviet znal psovati, da je danguba, lažljivec i pijanec, te da je kak i smola, koje se sve rado prima, do deBa dojde, mlajfli ga je ipak dobro mogel trpeti zaradi načina, kojim je on znal svoje raznovrstaa junačtva u ltalii pripovieda ti, — a to je na8 Lažipeter znal, kak da bi med tekel. SUrefii si g*< Jofl i ogovarali; da je oflepavel. kad je li Miikove hruflke skočil. Milka, vele, da ga je jedan krat u svojem vrtu pričakal i pošteno mu gaée isprali! Ali drogi sa it njegovog pri poviedavanja aeznal\', da je Andrai iliti Lažipeter u ltalii ofiopavel, kad mu je jedan oeprijateli c\'eli naboj palke u koljeno apra* žil. On je toga \'stoga Uljana kundakom svega zmečkal kakti kruéku a onda ga obiesil na glivo. Jodan pat, — pripovieda Audrafl — prikradem t>e ja taljanskim kanonerom, bašs u namerili top (kanon — átok) na naáe, kad sa se pred naflim cesarom • defilirali. Vidim ja, nebu dobro za naáe, ako top vužge. Ja ni pet ni flest, skočim pred top pak porinem raku u njega. „Beži zrukom" — veli taljan — „da mogu top zpražiti." — „Nebafl, bogme nebu!" — velim ja — „dok je Par-garovomu Andraža junačka na ramenu glava." — „Vzemi vuku van iz topa, jer droga« nemogu pacati« — veli opet taljao. — „A tko ti i veli da moraš pacati" —odgovorim ja. „Bieži* velim ti« — opet, krikne taljan — „drugač bam te sudu taž«la. — »Tati« — odgovoram ja — „pak makar cesara, ali pacal nebaá, dok je Pargarov Andrai liv« — u tom ga sve prebadam mojim oštrim pogledom. Iza toga sa nali dovrlili defiliranje pred cesarom, ja vidim, da sad već za naže ta neima pogibelji, zpuknem ruku van, a top: da—u—u — u kakti grom, ali pukne u prazno. »Nebnfi ti samo onak nale ubijal* — vlknem taljanu, dofluljam se do žikarja i a njem zaikuem, te srečno po grmlja se skri-vajaó, dojdem do nažib; U naiem tabora sa već svi zaali, kakva sera psiou napravil Uljanom, ali ja s*m se samo modro držal, kak da nije nikaj bilo. U tom zaori zapovied: ,U rede I Cesar ide I* — 1 mi ae svi, kak svlače jednake, »u postavimo u rede. — Oesar dojde i israyen k-meni, stane pred menom, pogleda me od glave do pet, za tim zapita; „Jeli si ti Pargarov Audral ?• Ja ma odgovorim ; „Svietli cesar 1 Jetem ja i nitko dragi". Na to mi pruži ruku, a ja mu ju stisnem, da sa mu suze na oči navrele. „Bog m a junak" — veli — „kakovoga jo5 do tad mati nije rodila, niti nebi u svojem cielom imetku na» Sel medalje, kakva bi ee tebi pristojala. — A jeli ate vi svi i& tvojega sela takovi jo-naki ?u zapiU me nadalje. — „Mi srno Pargarovi svi kak jedan — prava i živa žerjavka« —- odgovorim |a. Oesar na to da zapoved/ trublje utrobe, babaji aabubojaju, officlri pred meoom pre-sentiraja, a meni se samo kapa na glavi zdile od milinja i gizdosti. *\' \' n í> ^ \'\' - [ li t • " a^»\' ^>J|fc*.ri i{t I A ti to jol nije nikaj — pripovieda na" dalje Lažipeter. -- Vi si niti nemrete pred* staviti, kakov sem ia bil junak kad smo a ognja bili. Ja sam a jednoj minuti iz moj« puške snal do petdeset I lestdaset skeprija-teljov streliti. Ali prosim te Andrai — veli ma oa to M lika — naj opet Uk stralao lagati, — em sa ouo vrieme nije bilo padakab kak de-ues, koje bi se od odzad nabijale, nego ste |e morali ladžtokom od odagor nutar a dev aa* ♦ • Žute cipele. (Humoreska). „Stvar ae razvija dobro, moj Peter", prekinul sam Petra. „Je, kad nebi bilo nevolje, kaj as« je po poldan saaftla. Kak je bito doba k obedn, a niaem hotel, da kojega poznanca ieuenadim, otiflel aam vn ofltariju, tojest vn malovaralki botel. Po obeda legel sam1 na kanape a baaaknechta M a teka predal aem moje zlosretne cipele, da jih očisti. Kak je bll vraé dao, naskorom sam zaspal, i stopram sam se okolo Četrte vare prebudil, prav kad je Matek dolel s cipeli va sobu, ter pokazajuć nje proti snncu, zapoćel je t »Naj oproatiju gos pon, zločesta sa kožo t. brali, pak se nikak nedadu čisto počmeti, aem ae dugo mučil, dok . . . „Puška te božja ošinula, koj si napra« vil 1 zakričal sam od strahote, opazeć svoje cipele; — premisli — taj je bukveš moje žute cipele poćruil I Pak da jih je mogel barem čisto po miti, hajde de, ali sa cipele na nekih mčstih žuto-barnasto odsévale, kakti kakti kakva zamazana kaferna posada, a on nesrečnik si je mislil, da je zločesta koža, pak se bedasto Čudil, da mi nije vgodil, a ipak jé vsa svoja madro znanost vu to mazanje ulolil. Kaj bude vezda? Gde bum vzel ja druge c pele, da Idem na južinu k Marinki; pak da vn njih dojdem, blamira! bi se pred njimi za céli iivot. Te su mi se misli naglo križale vu glavi, dok je Msjek vu me zijal. Pripraven sam bi! ga van hitit*, na ná hitrom sam1 ga nazad zval, ar sem se zmislil, da bi mi mo") prijatelj R. mogel vu nepriliki pomoći. Napisal sam va kratko svoju nepri lika i želja, i za čas sam dobit drage cipele. Ponekaj su bile tésne i iiel sam malo teftko va njima, a zvun toga bile sa dosta zglodano. Ali čovdk vn nevolji kaj kaj čas pretrpi, tak i ja, dužu vu se, pat pod noge, pak sam genul k Mariškini hiti. Primili su me jod Ijepie nego pred poldan. Ja sam se klanjal almo, klanja! se tamo, ali cipele su me strahovito tiičale. Dok Ham hodil ili stal, bilo kojekak, nu kad sme si seli vu vrtu v söoca pri južini, počma moje jadne noge protefltirati prati posadjenim ci* pelam. Čas mi se je meglilo pred očima, a čas ja bljeskalo, jedno« peklenske make sam trpel. Ni]e dado, da sam se na stolou obračal, nastojeći, da spretneüm polo-lajem tél« make poménjlam. Ali vse badava, ti ičiju ter ti ičiju. Mati Mari&kina kak da |e opazila nevolju, Marilka pak samo kad kada pogledala me zaöudjena, dok zadnje! nije rekla: „Im oni zlo sediju, gospone 1 Kaj ćete dervene su klnpe I — „0 kuflajem njim rake frajlica, niti najmenje," i tak dalje. Ali česa sam se bojal, to je i nadoélo. Mariika je, kak mi se je činilo već duže vremena pogledava na moje cipele, pak je iznenada glasom, od kojega mi je srce zdrhtalo; „Kaj se oni, gospodine, viiekrat aa dan preopravljaju ?• I nećekajuć odgovora, nasta-vila dalje podsmebavajać se podrugljivo: „Veli se, da smo mi devojko himbene/ ali sad vidim, da su gospoda jol vide; meni na példa nigdar nebi na pamet palo, sobom nestl dve fele oprave ili dva pare clpelsb, kad idem na jeden dan kamo vu pohode. I tak bi ona bila nastavila dalje, da ju mati postranoi nije pogledom opomenula, da je to bad né vredu spočitavati. Ja sam samo vn eebi smiiljal, da ja osvedoćim, da ja nisem himben, i da me nosme držati smölnim zaradi hirabenosti, pak malo da se nisem iz-priial da imam prutina, na sre\'om sam se domislil jol vu pravo vréme, da bi to bilo odvile bedasto, za to sam zmislil vse vu jodno, 1 povedal sam istinu. Za pripovedanja nisem se podufal niti vu oći joj pogledati, a kad su nam se pogled! sreli, videl aam okplo vastah pridušen sméh, dok su joj se oči zlobno kresile. Ona je očevidno utirala vu mojoj nepriliki..I kad sam dokončal, prasnula je va glasen imöh, a ja sam samočul uzklike : Ha, ha, ha. „To je divno, to je doista smöiuo 1* * I opet emöh iznova. „Nabiksane žute clpeleJ" I makar ja jemati špotala! pazljivo včinlla, da je samo bedastoća slagkna- kriva toj nezgodi, nije se \' dala smesti vu svojim glosama, neg; mi je, da moja zabana povekfta, (oš ponudila „tatekov** cipele! Koje ml sigurno neće biti tösne. Jol bi mi to trebalo, im bi ja vmrl od erama, da eam se videl v a kakvih iirokik Ikorojah, ar koliko je zlobna bila, sigurno nebi bila odebrala najelegantnije; A onda bi joj se pričinil jod sméineflim. Kak \' bi se stopram ona smejala, da Je samo slutila, koliku važnost sam ja tim prokletim cipelama podava!, kad sam jih kapóval. Rázme, se, da vu takovoj situaciji nije biti niti govora o cilju moga pohoda. I Bog naj sam znu, kaj bi jofl od toga vsega bilo, da Je né doHa se sőoce opet ona stara, koja1 mi je o poldan toliko jaéa zroka« vala. Vezda sam ju poadravil kakti oslobo-diteljs "makar ju listi motivi nisu dopadali tam. Oaa je prevzela glavna rtč, a ja aam zd gel da se oprostim. Mati se ispričala za* radi nedostojnoga Maj Iklnoga ponataja i očitovala ufanje, da se bademo skorom opet videli, dočim me Mariika zaprosila za oprol-ćenje, ar je rekla, da se morala smejati, ali me nije hotela zbantuvaii, a tom sam se osvedočil, ar je, kad sam njoj stiBOul ručicu —» malo pečerlenila i leptnula „do vidjenja"« / * \' i Kak Je već bilo kesno, bojal sam se, da nezakesolm cuga, pak odlepeiem (odplan-tam) isravuo na banhof i eto me tu. Marti a vu Zagrob, Martia iz Zagreba, >-• * i „Kaj bal ti rékel na to," zapi tal Je Peter, poklám kak je svojo pripovest dovršil. „Nikaj, Nejdi drugi pat aa oglede (snoboke) vu lutim cipelama." I neću. Ček%l budem de lime, dok se ide vu črnih cipelah. Tak je bilo: Otilel sam, vide! samt I preobladal sam, a ona je aev*ljanka^ denes — Petrova lena. ; tf Priredil: GH&d Ferenos. bijati, a ti bogme pri tom nisi bil mogaći u jednoj minuti svoja patka niti pet krat nabiti a kam bi lestdeset krat sprufiti. Gledajte osla — odgovori Lif;peter — ja sem znal, da ti nikaj nesnaf i da si bedast kak žrebe, kad med troja kol« dojde. Ti mislifl, da je tam tak, kak da ti ideg a Varjadov na race, odkud onda prazen domov dojdefl, jer neznaA nikaj pogoditi. — O moj dragi, tam ti to čisto drugač Ide I Ja sftm onde, kad smo počeli na neprijatelja puoati moju pu*ku nabil a onda pnknul, zatim nabií i opet puknul, opet nabil 1 puknnl, a kad smo več jako u oganj dolli, onda nije bilo vile vremena za nabijanje, onda sem samo pacal. Na to se svi grohotom nasmija i jer je ved bilo malo kesno, < raziđu obećanjem, da badoću nedelju opet dojda skupa, za da dal-uje pripovedanje Lalipetra poslnlaja. Samo streljeni zajec je dobar- Jednoć je gospon Pollak li Hodotana dobil od Kuhaočeve snehe maloga zajčeka, kojega je ona jedan krat, dok je u kuruzi trava t«l*, oaU nali« i ulovila, Gospon Pollak metne odmah zajčeka u jedan belltajak te ga njegova gospa onde svaki dan mliekom, deteljom, zelniml listi i ostalim rsznovrstolm zelenjem hrani tak, da je zajček hitro rasel i konačno is maleg zajč«ka on pravi sajéu-rina postal. Gospa Bad veli gosponu Pollaku, da je već vrieme, da se taj zajčarina, koj po be-litnjaku kak žrebec skače, jedan krat zakolje 1 speče, jer narasel je prilično a tust pak je zadosta. Gospon Pćllak odgovori, da anda dobro, ali zajec nevalja, ako se zakolje, nego on mora kak svaka dlvljaćlna streljen biti, ako Čoviek hoče, da ba meso dobroga, te po diviačinl Imalo teka. Zato on veli svojoj gos poji, nek zajca na flpagovinu za zadnju noga privftZe i onda ma ga donese. Gospa to učini te donese zajca iz belitnjaka u sobu, kojemu je daga flpagjvina za zalnju noga privezana dole visela. Sad gospon Pollak vzeme pod paaduhu zajca a na rame pulka, nabitu zalčarom te hajd zbogom van iz Hodo*ana proti Venti, gde zajca za jeonn drvo s-onom za noga zvezanom Ipagovlnom priveze te se onda na trideset koraka od zajca postavi. »Čekaj ti zajec, taki bul ti onak prav po jagarski sa kuhoju; gotov, a ja bam mogel povédati, da sam u svojem življenju ipak jedan krat barem zajca streli!."— Ove reči kad sam sebi zgovori, vzeme pa ka i ramena, navine ju, metae ja k-oka, načilja i — d-a—a^a—r.» j v Ali da ste sad videli, kak je zajec skočil ? — On je tak bežal proti Trnavi, kak da ga je tko batinom a roki nagaajal, dok se je obrnal a polje i onde za viek viekoma zuiknul. C U tom hipu bal je od ónud,! kam je zajec svoje koraki obrnal, doflel jedan Ho-dolančan, kojega gospon Pollak zapita, jelf je videl jednog« zajca bežati 1 jeli je isti Ivlcal (švicati vele jagari, ako je zver uastreljena pak krvari), »lodoiančan nerazmevll ov ja« garskt izraz, odgovori; „Jesem ga videl, bal je tam ne daleko a karocu odbeisl, ali. to njim verek nemrem povedati, jeli je ivioal, nego ako ba tak fart bežal, kak sem ga videl, tak segamo bu za kratek čas Ivical, da ba curkom znjega voda curela" • \' i * \' • • Gospon Pollak je najme zlo zajca nacilja), pak miesto zajca |e žpagoviaa prestrelil i tak se je rirtil pečenke, koju je gospa doma najvećom marljivostjum kroz četiri mieseca hranila. < >< Kaj je domov dojdull zclfral, kad ga je gospa za ziica upitala, nijo ml poznato, ali sadim,\' dk si je oekakokovog zgovora našel. E«. Koliay \'.íi - -h »\' "* ■ » ■ Jiii b- - f KAJ JE NOVOGA? Varaflki hajduk te liće. Va Čakovca se jeden hsjdak Iflće u vsriSku služba. Plaća ma bode 300 írt na leto, 60 frt stanarina i oprava. Molbenice se moraju pri varaflkih bilah do 16-ga oktobra nutri dati. • * . * 5 f,, Kuliko put konci tovék nt ljeto dni ? f » t *. . Jeden flvajoarski doktor broji! je na pedometra korsCaje, kaj ih je vsaki dan črez jedno Ijete načini I. Oa je nabrojil vu ljeto (godini) dauah 9,760.000 prevaljenih kuračajah, ili popröőuo na dau 26.640. Vzeme li se da su tri korséaji dva metra dogi, onda je on vsaki dan prevalil 11 6 kilometra. i O \'" C Rt) ve dčla Edison ? » Edison j« nesdavnja vu svom laborato-riju vu Nja-Jorku prijel viSe osobah, kojim je pokatavsl svoje najnoveše radnje. Bdlson ddla vezda o tom, da elektricitetom usavrii hitrinu (brzino) parobrodarske plovitbe i da (sloil) ladjo, koja bi za tri, najduže Četiri daar. prevatlla put is Amerike va Earopu. Zvao toga konstruiral je fotofonograf (grafo. \' fon;, maflino, kojom se prenaSa glas i spodoba govornika ili pévaőa vu daljinu, ter miali i na električna mašinu za letenje. , Nova lokomotiva. 10. septembra stavljena je va promet na đtreki Beč — Qmflnd aostrijanske cr-Bai\'ke teljeznice fela novo kooltrnirane tel-jeeničke lokomotive va brze vlakove (duel coge), koja bude, ako Be izpunija očekivanja stručnjakab, podpuno preobraziti hitri promet. Prezeő ora. željeznicab dr. Bilinski dal je ovo pitanje temeljito prouCHi (preštudirati) po inžiDirib, naročito izpitati, da li se na vezdaőnjib kolotečinah dade polučiti hitreái promet. Po raćanib strućnjakab a po sistema inžmira Göl8<i«ría dogradjena je vu strojarnici (va fabriki masinah) va Glorisdorfu tova lokomotiva, koja ima va bod će put od Beča od Ohoba vu Češkoj (Pemskoj) prevaliti za 6 vor, doCim deoes najhltrefli cug trdba do onde pak 9 var. Prva próba, koja je izpeljana s novom lokomotivom uspel« je sjajno. Na itreki od Nenlegbacha do St. Pöltana (28 kilometri|). prevalila je nova lokomotiva put za 16 minut) d očito sa nju trčba izhodni ekapreioi cug 26 miuatab. menjti od stroftkov, koji bi bili potrébni "ai zdržavanje občine na vezdaflnjem fundusu. Vrčme. Nagle promeiube va barometra, kak god smo ih doživili ovih dnevov, nekaj sa pres~ Ule. Maksimom barometrijskog tlaka oahadja se vezda na zabodn, zaradi česa bode vo oaálh krajih bliinjih vedro, soho I po dano toplefle vréme. Noči bodu hladne i rosne, jatra meglovita. i Ko I era. Vo Lemberga se je 7, septembra poja-vrla kolera, od koje već prve dva doi je zbetelalo osem perion, a vumrlo 4. — Ve-ojatno je, da je kolera anelena iz okotenih krajov Galicije, ar je ovi h danov povodom boravljenja kraljeva va Lemberg nahropilo muotina ljudstva. Vezda je va Galiciji oko-leno 87 kotarov ter varsSi Lemberg i Krakov. Do vezda je vo tih kotarih zbete-talo 606, a vumrlo 292 perflone. Vo Bukovini dogodilo se je 17 slaéa jevlh betegov, a vomrle sa 22 osobe. Velikom űlom hara kolera vn Busi,i. Zadnje nedelje meseca aagasta zbeteialo je va 81 gaberniji europske lluaije 6376 Ija-dih, od kojih sa vomrle 8192 osobe. Rodino gnjezdo. * Na imanja grota Patockoga vo Galiciji dogodil se je ovih danah vo jednoj familiji Blućaj, koji je morti jedini vo svojoj fell. Mati, kći i vnučica rodile sa jednog ter istog daeva po jedoo zdravo muiko déte. Mati je stara 48 Ijet, vezda je rodila 16. dftte; kćeri io 88 ljeti stare ter već imajo 8 döce; — a vnuka zamuft je išla lani 15 ijet ■tara ter je već majka vezda. Nlezln? mati i babica bile su za par mesecih mlfj»e, kad •a prvi pat postale majkom; _ Dobro lepne i stöne vure sa fal oeoe moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Čakovcu (Pijac, őparkassa). Pri njem se uzlmljeju vure takaj sa popravek za fal- cénu. Nova lokomotiva znato je vekia od navadnih, ter ima tetina od 46 touah : Ptóbe su dokazale, da ona more zo varu prevaliti do 126 kilometrah 1 na nsjvekćib savojih, > .) / : i* r. . Prept^juia občina. !i Po naloga ministartstva — kak javlja L• boravit je ovih danah va Fiumi kulturo i ioftioir Pavel Hohlfeld, da iztraii oduolaje tla vu občini Grohovo, koje je vcč opetovano pak osobito lanjskoga ljeta, stradala odronom bregs. Hohlfeld iziskal je obližnje vrhunce ter je doflel do uvjorjenja, da ima samo jedno jedluo sredstvo hza •p« öt\'euje dalnje katastrofe, — a to je pre seljenje občine na drogo, menje pogibeljno mesto. Gospon Hohlfeld dokažuje, da bi tro ki pere Beljena cčle občine bili deset pat ProScenje, Proiloga leta bil Jeden lepi den. bister kak ribje oko, pak se je na tom proštenju pohotni medjimorski pak spravil, od svi stran, va jedna cirkvu, gde se obsložavalo protčenje, nego nečem da kaftem, gde je to bilo ? i kakov svetek je bil, več Be Bvski bade domislil, koji le prisostvoval pri toj pobotnosti Nad medjimorski pok sa ista pobotea i po hadja vrlo rad pohadja svoje z»govare i proččenjt, gde se more svevilnjemu Boga skrušenim srcem i čistom lobavjum pomoliti, i svoje teőkoCe, nevole kroz vruće molitve preporučiti, da bi sve višu ji gospodin Bog njegovo tivlenje zlehkotil. Tak skap spravleai poboten pak medji morski polag navade stare, i glase zvona idači pohotno vo cirkvo, da priaast7u)e pri sveti meSi 1 prodiki, koja je ljadstvo tak na poboftaost genala, daje vnogi i vnogl iz clrkve suznim okom iz iSel I proti ivomo doma se odpravil. Ali kad smo iz clikva van dotli, opet na talost, opazim, gde na sami)! sedi jeden nevoljni stari slepi profljak, kojemn so glavo pokrivali tak beli sedi laai kak soeg. Vidio mu se na lica toga [i žalost, znam radi rajske lepota on siromak nikaj nežna, ali i tak peva i pesmo kroz gosle spravadja. Okolo nJega skopilo se motkog i ženskog spola a svakojaki leti. Vidim kak tanske plača a motki oboreni cći talostno o zemljo glede i aloftaja. Tak sem I ja oa to doSel mlsleć, koj more biti? ali da i meni aa voha hab, pak tem se Uk Bogca namestil, tak sem ila-Sal pesmo talostoo,koja jeovak, glasila kak nit« do|i sledi: najmre. . Mali siremačae! « Vmladi dni sgulilo, Dede mater milo, Prićme odraSčati Pita, gde je mati ? Tata, ah moj tata I Gde su mama alata ? Japa odgovori, Žalostjom se tH>ri, Mama je zaspala, Nigdar nebu ostala, Tam nf pokopališči, Poleg vrat ju iSći Dete to slupalo, Na grobje d beža\'o. Zrokioom kopalo, Groba dno skopalo, ^ • • K raki dokopalo, Žuhko se plakata Ah jen glasek apu»ti, Mama sladki vusti, Nemrem ti je reči, 8mrtna sila preći, I na srou kamen, Peče kakti plamen, Pojdi dimo samo, Imai drugu mamu Mali neće iti Neg se doli hiti, Žalostjom se bori, Pak ovak govori; Ah ta ni tak mila, Kakva ste vi bila, Kruh mi rtie bleda, Trikrat ga ogleda. Kad mi vi davala. Ste mi ga mazala. ćeSe me po glavi, Lasoe mi krvavi. Vi ste me ćesala, Sladko obimala. Kad nožioe mi je, Vile put me bije, Vi ste mi mivala, V čelu kuiuvala. Da mi kiklo pere. Se nad menom dere, Vi kikliou prala, Sladko popevala Maram zato mamu, Kad vaa.nomam mamu, Mama ga pod vuča, Bogu pre po ruča, Idi milček zroćil Božjoj se pomoči, V kratkom dojde k tebi, Pak te vzemem k sebi. Dete se vrnilo, Glavu ^poloülo, Prvi dan zbolelo, Drugi odtrpnelo, Tretji pokop melo, I rodjeni majki, Svoj je dospelo. i -M t , i ti IJ Láczkovics Tamás t .i > .*. ai rani Buda lfi.jfa septembra 1894 23 73 ftO I? 42 ti a bona Aruk. — Cena li i ka 1 m-.mázsa. — Buaa Zab Boza Kukorlcza ó . «4 Árpa Fehér bab uj Sárga » » Vegyes » , Lenmag Bükl-öny Pflenica 6.70 - - Zob 6.60 .- Hr* 4 25- 4 60 Kuruza stari 6 20 • novi 6.- Ječmen 6 6.60 Grah beli 8.— » žuti\' 7. ~ » zméSan 680 Len ; 10. Grahorka 6 - vasutlmenetrend CSÁkTOKHYAlV • . Indul / ö Oyors- Napszaka J5 1 pA«ts és •o (M vsjpotvoaAt Kanixaa felé. Béggel 39 gyorsv » Délben tl 39 « > fejjel 10 07 pOfllHV. » Béggel 6 52 vegyes r. Pragerhof leié Reggel 6 06 . poetar. • Délután 4 16 \' » * Éjjel 1 17 gyorsv. Zágráb felé Heggel 6 60 vegye"*. f Délután 4 20 « Varazsdig E«te 10 17 -1 * Délben 11 44 n Bobára Reggel % 05 » Egeí>aegre Délután 4 28 ■ Rrhaslk » t t Kanizsa felől Reggel 6 51 postav. Délután 4 01 n m Éjjel 1 14 gyorav. » Este 9 82 ▼egyesv. Pragerhof felől Reggel 4 86 gyorsv. » Délben 11 29 postav. » Kijei 9 65 ■ Varazsdról Regg»l 4 22 vegyesv. » Délután 3 60 • Zágrábból Délelőtt 11 17 s * Í Kxie 9 80 • Egerssegről Délelőtt 8 62 > M Bobáról Este 9 42 ■ Njilttér/ Egészseiram, mlntá ott Fouláríokat (mintegy 450 különböző fajban) méterenként 76 krtól 8 irt 65 krig, valamint fekete, fehér é« asfnes selyemaaőveteke 46 krtól 11 Irt 46 krig axAllit — »ima, kooxkáa, ■ Csikó«, virágon, damaaxolt minőaégben (mintegy 240 féle dlnposilió és 2000 külőn-bőxősain « Árnyalatban) »»állit póstabér éa vám mentesen a privAimegrendelök\' \' la* k Áfára Henneberg <3. (oá. kir. udvari aaAllitó) selyemgy&ra Zürichben. Minták pó«ta(oHnlóval köldetnek. SvAjoaba ozimzett levelekre 10 kroaéa levj-jező lapokra 6 kroe bélyeg raga»«tandó. Ezen rovat alatt köalöllekért nem vállal felelősséget a \' ö*erk\' - -r j■»- - ODaovoBirr UBEDNIK MARQ1TAI JOSJÖEF U tilavni »urednik GfXAD FBRRNCZ I Ajándéktárgyak nagy választékban. j a Jat -CS »- O X> 4) oo N •mm KJ W -OŰ ja w a; M <D V N oo JQ X3 O •p u a> POLLÁK BERNÁT i órás és ékszerész |!l| C s k torny á n, Főiéi\', az uj takarékpénzári épületben. v 4 * „ * m Ajánlja dúsan felszerelt SVAJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a leg« olcsóbban, lelkiismeretesen éa gyorsan eszközlöm. 0B a ÍQ O-t ay *r • I MT Oícmó árak mellett >XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX( T NEMZETI ÚJSÁG. fj A Nemzeti UÍ8áiru bogy megindult, márU őnéraettsl mondhatja al J 6 magAról, hogy őszinte azókimondAsAval, oaOrést-asavarást nem türö ellenzéki irányával, oly sikert ért «1» minőkkel kevés lap dioar kedhetik. \\t i* TTJ a U biven törekszik arra, hogy a mit programmjában A „ivemzeu lljsag* ig«rt. beo*Blet«fe«*) be ia váltsa. Megalkuvást nem ismerő módon, nyiltan és egyenesen harczolnl a jeleálegl kormAnyrendszer ellen, nem tartva ezem elfttt m&«t, mint a magyar nemzet jogon érdekeit. M l\' IH i U *l0n vaD\' pontosan éa gyorsan informálja A „Nemzeti UJsag Olvasóit minden eseményről. Levelezői vannak az OrazAg mindenhelységeben s a kontinens minden fontosabb pontján, ugy, hogy a Nemzeti Újság a legelső forrásokból nyervén értesüléseit, hírszolgálat dolg&ban bAtran klAllhatja a versenyt minden m&s hírlappal. 1\\J .. . , vezéroztkkeit a felelős szerkesztőn kivQl gróf A „Ivemzell Ujsag^ Apponyi Albert, Horánazky Nándor, Bartha Miklós, Bolgár Ferenc«, Botlik Lajos, Deésy Zoltán, dr. Sághy Gyula, gr. Zlohy Jenő, dr. Aosády Ignáoa, Benedek Elek, stb . írjak. Tárcaarovafiiba legkiválóbb Íróink dolgoznak, kőztök : Benedek Elek, gr. Bethlen Miklós, Tóth Béla, Hook János, Brassai Sámuel, Bede Jób atb. Kiváló gondot fordít a »Nemzeit arra, hogy minden egyei rovatAban élveit tes olvasmányt nyújtson olvasóinak. Vaa kiváló gonddal szerkesztett TXjdonsági, tanügyi, egenzségügyi, kozgazda«&gi rovata. Nagy figyelemmel viseltetik a »Nemzett UJeág« a vidéki élet minden Úgyes bajos dolga iránt. Hetenkint egyszer, vasárnapon a Nemzeti Újság divat mellékletet ad. AzonkivQl minden péntekjén adja a syeriuekHXObábaii osima rovatot. . A „Nemaeli Ujt»Ag* felelős aserkeaztője : A „Nemaeti Újság" helyettes acarkentOjt: GŰUTSER ASTT&L-,. S2EKEDAI LEÓ. j • J.V\'U A „Nemzeti Újság" előfizetési ára t - X évre ........ 14 frl. |j Hmm** . Ö.ÍJhr\' ......... t frt. II Kar Vlór*.......1 frS a® br. Egyes szám éwa 4 krajcaAr, vidéken 5 krajosér. Kk** réiévr* A .NBIIZETI UJSAü" özet keHztÖHóge : Budapest, VI., Petőfl-ntoza lfl. szAm. A „NK3MZK3TI UJHXU* kiadóhivatala j Budapest, VI., Nagymező-utoza 86. n%. Eladó. Egy 3 és fél éves piros szőrű markos o ny ma azonnal eladó. Bővebbet a tulajdonosnál jgprcsecM (Jprfoii 688 l-l §tv*a-&tyhkt.a. lie*l>l»foa»bl> »fötaer n h« lera, Imi/iuáa, hm eijrébb fi iémA b«ia|aé|«h «llen!M Tökéletes fertőtlenítés/ Teljesen szagtalan t OnmOk0iAt6zegszóró clo omu, Belfíldi é* külföldi uabadal (maki Saobai áruy<k«é kak mtodenfé\'e tetne 5* *lak ban Árnyék uék berendelitek kórhixak likta nyik. íikoUk\'/ Iparrállala tok. uál lodák itb.ré\' Fertőt- Í4 f» uagtala ni ló töseg-pori T&og. alom I Mladen, neafl tfaeg-gjirtminy nagy raktár«. Különlegesség: emberi f* várod hulládé- r tékeí ti« YárortJaat UŰI ét jrarojdul vállalatok asor-vtzése. >V Mfltrá«a«yártá». Kéwletea tor-vekkel, kOlteégreté*kkel é< ere-deti blxonyltvinyokkal eshretM f gál aa Igaagatóaág. Y Aa arcaágaa «S)I laMÍMáUal lIHb.lCrl ü«*a ajánlvalll Pályázati hirdetmény. - i i 1847. »a. kig.8Öi7 A Csáktornya városnál üresedésben lévő, évi 200 frt fizetéssel, 60 frt. lakbérrel éa egyenrubázattal javadalmazott közrendóri állásra pályázat hirdettetik. ■ * \' y, » | , , Pályázni kívánók felhivatnak, hogy jogosultságukat igazoló okmányokká) felszerelt kérvényüket Csáktornya város tanáosához czimezve aa elöljáróságnál folyó évi október hó lAdikélg nyújtsák be, mert a később érkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Csáktornyán, 1894. évi szeptember hó 19 én. I IU l—1 AT elöliárAságs U Ezennel van szerencsém a n é. Közönséget értesíteni, miszerint tisztelt vevőim óhajának megtelelve, elhatároztam, hogy 47 év óta fennálló s legjobb hírnévnek örvendő cs. és kir. udvari hangszergyáramat folyó évi julius havától kezdve zenemükereskedéssel és kiadással kapcsolatba hozzam — Zeuemű kereskedésemben, — melynek vezetésével egy e téren már 13 éven át üzletvezetői minőségben működött szakférfiút biztam meg, — raktáron lesznek a hazai és külföldi legjobb zeneirodalom összes termékei éa ágai. Kilünö tisztelettel ICHVIDl Va Ja cs. és kir- hangszergyáros zeneműkereskedő és kiadó 578 8 -3 Budapesten, IV. ker, Magyar-utcza 18. szám. Kiadó lakás. f Csáktornyán a Széna-téren ifj. Neumann JMlkaa (előbbi HochflussJ-fóle házban egy két »zoba, konyha éiéMktdmra stb, álló utczai lakás azonnal kiadó. Bővebbet a háztulajdonos . i | t1 u (geumann <Jj£iksdndl $*ik tornyán. Pályázat Mur»-Vid község (Zalam.) r. kath. kántortanitói állásra i ( r^- pályázat hirdettetik. Jövedelme 426 frt. készpénz fizetés havi előleges részletekben, két Bzobából és konyhából álló lakás, kert, istálló és sertéaól, 7 hold 800 □ öl szántóföld és szokásos stóla. VáiatziáMt határidőm M&94L október Il ike : t ■\' J C J tűzetik ki. P&lyázati kérvények megelőző nap délután 4 óráig alulírotthoz Mura-Vidre (Zalam ) küldendők Tannyelv magyar és horvát. ) * $ t Kelt Mura-Viden, 1894. szeptember 16 án. Golub János • > r. kath. plébános isk.-sséki elnök. Nyomatott Fischd FttJftp (Strauea Sándor), könyvnyomdájában Csáktornyán. XI. évfolyam. flaarkaastÖTal trtokwui lek* mim- ««ad»P U li lt órt köxött — ▲ lap MMllnai riasira Ton»tkoaé ■Indon kfolezriay Marfltal József itttkMUI ■•Tir« ktldandf. KUdókivatal t Ilaekel Fftlöp könytk.rukedU.. Ide ktldandOk as •I6flm«t*»t dijak t,; ajiltierak u ktrdaOatk. 4 \' \' ( • • » j BirktM jitíijttu uimitUtiü. Csáktornya, 1894. szeptember 30-án \' 39. szám« i i,. MACTAR és BORYÁT KYRLVKK iMttÉ TÁRSADALMI, ISMERETTKRJESZTÖ * SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik hetenklnt ejjjHiept taNárnap. A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet*, a »CMktornyui takarókpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« »at. hivntalos közlönye. Kgéaa érre , . . 4 fü Fél ém . ... % frt Negyed évre , . . 1 firt Egye« azára 10 kr. HlideUMk mig »lfectAataAk i Badapaataa: öoldUrjw A. V. te feketsf* B. klrd. ind. B*«W*i Sckal«k H., Ditkw M, Oppalik A., IHttb. 6. L. 4a UrU*U I« H*r»4L Brftnbaai »Ura M. ; Hyíl1//r pttittora 10 kr* =5= Alispáni jelentés. Csertán Károly megyénk alispánja az okt. 1-én megtartandó megyei rendes közgyűlés elé terjesztendő jelentéséből a következőket közöljük : A felnőttek közegészségi állapota a lefolyt egész időszak alatt nem csak kielégítő, de a megye legnagyobb részében teljesen kedvező volt. és csakiB a két rendezett-tanácsa városban, valamint a sümegi, leodvai és csáktornyai járás némely köz 8égetben emelkedett május és janius hónapokban a betegforgalom. A heveny fertőző betegségek legveszélyesebbje, a roncsoló toroklob, mint járvány szintén .örvendetes apadást mulatott mert mig a mult,téli félévben a megye 21 községében uralkodott, a most lefolyt idö szakban csak 11 községben. Himlő járvány volt Nagy-Kanizsán, Mura-Szent Mária, Alsó-Mthályoveczés Mura-Vid községekben, megbelegült 98 (a,lakós ság 0„7,-a), gyógyult 64 v68807j. meghalt 26 (27950\'o), ápolás alatt maradt 3 (3.tt7o). K járvány ellen tett intézkedések felülvizsgálása czél|ából május és junius hónapokban Nagy Kanizsán és Mura Vidon a vármegye főorvosa személyesen megjelenve, a betegeket egyenként meglátogatta, az óvintézkedések mindenült szigorúan végrehajtattak, az elrendelt teendők a perlaki járásban a^ főszolgabíró, Kanizsán pedig a főkapitfttrfTteemélyes ellenőrizése mellett teljesíttettek, a baj tovaterjedésének mielőbbi megakadályozhatása czéljából a kisdedek beoltása s az ujraollás azonnal végrehajtatott , azoqkivül Jt felnőttek ujraoltása is ftyfány a perlaki járásban rövicNtw^iöttyfeljesen megszűnt, s Kanizsán is Izütrtífélbenf van. A megye 3 járásában uralgó trachoma járványra vonatk&ólag van szerencsém jelenteni, hogy a gyógykezelés mikénti teljesítésének felülvizsgálata czéljából junius 26-től 29-ig dr. Féuer Nathániel kir. egészségi felügyelő ur a vármegye főorvosával bejárta az egész járvány-lepte vidéket ős Kotor, Mura-Vid, Mura-8zent*Mária, Alsó Domború, Dra$kovecz, Mura Csány, Hodo-sán, Mura-Király, Perlak, Szoboticza, Csáktornya, Mura-Siklós, Alsó Lendva. Kapcza, Caeiencsócz, Bellatinci és Turnischa községekben mint rendelési központokon megvizsgálták az jly betegekkel bjró^ 86. Jtös-ségböl megjelenteket, az összeirt 1876 egyén közül megjelent 1612, a távol maradt 263 legtöbbje oly munkás, kik már kora tavasz óta a barcsi vasutKelepen foglalkoznak, vagy nyári munkára vállalkozva szomszéd tartományokba távoztak; a megjelentek közül trachomásnak találtatott 1296, trachoma gyanúsnak 44, mint gyó gyúlt a lajstromból törültetett 271. Az ösz- beteglétszámból 30 esett a csáktornyai járásra, mig a többi a perlaki és alsó-lendvai járások közt oszlik jpaeg. A megjelenés pontossága, a betegek elővezetésének rendjet valamint a községekben a szükség kórházak és rendelő helyiségek berendezése felelt a felügyelő ur elismerését \'fejezte ki az illető főszolgabirák előtt, kiknek erélyes és buzgó eljárása teszi lehetővé, hogy e betegségnek komoly ős súlyos voltát legtöbb esetbea nem ismerő köznép a hatóság emberbaráti intézkedései elölt ma már meghajol és a jó eredményeket • látva, a gyógykezeléstől nem idegenkedik. < A gyógykezelés mikénti beosztását és a betegek orvosi ellátását illetőleg okvetlenül szükségesnek találtatott, hogy a működő orvosok Maporiltassanak, miért is a tek. közigazgatási jbizottság által . a nm. belügyminisztériumhoz kérelem intéztetett az iránt, hogy a lendvai járásba egyelőre Turniecha székhelylyel államkÖKségre jár-- .YftWHMEVP* alKiMmazlaspék, továbbá a fcotori körben, hol assinlén majd négyszázra emelkedik a beteglétszára, a jelenlegi körorvoa, ki egyéb teendőit pontosan teljesiti, korára való tekintetből a trachomások kezelése alól felmentetett, s helyette Szabó Zsigmond dr. domborul községi orvos bízatott meg havi átalány mellett a szembetegek gyógyításával. / Minthogy továbbá a azembetegek közt A „MmkSz"Unüj&. Az aszfalt^yár F«-Dernán, Irta: JancBó Gyula. Margitéról indultunk el a reggeli órákban. Kocsink lejtőa hegyi utón halad az etdöig. Igazán azért van fán ai ut széle szilvafákkal aürün szegve, bogy aa a fekete ábrázatú néhány Léménykotró legény, a ki éppen erre bandukol, föllázadt gjomra követelését osilapitBa le A kocsiút a mély erdő sórüjén is keresztül húzódik; honnan magas fennlapályra jutunk. A hátas feun-lapályt törökbúzás és zabos földek köritik. Már innen láthatók a levegőben repülő .kutyák*, ahogy sötét tartalmukat kőszén alakjában szállítják a t e 1 e p r e egy közeli tót faluból. A kutya nem egyéb egy iv alakú fülön fOggö nyiott vas ládánál, mely az erdő felett magasan elfutó erős drótkötélén himbálva viszi terhét ős pályája kösepén békésen köszönti a t e-lépről szénért ballagó kutyatársát. A sodrony-kötelet a telepen fölállított hatalmaa gépezet tartja működésben és I é g p A 1 y a nevet visel. Éppen a gépbAs felál!itásával| foglalkoztak, midőn a felső-dernai aaaialt-gyárba érkeztem. A nap osa k ugr per»selt. 8 daozára a forróságnak, a munkások hangyaszorgalommal nyüzsögtek. Itt sárga földet ástak, ott fekete agyagot vájtak ; innen a pőröly zaja. onnan a gyalu osiszogáva hangzott;,a tetőkön aa erdő öreg tölgyeit fűrészelték, a völgyben meg szaru-gerendákat véstek egymásba, Egyik munkás tar-gonozán, a másik fejére emelt kosárban czipelte terhét} még aa apró gyerekek se maradtak távol, kiknek serdöltebb része a fűtő szerepét vitte, apraja pedig délebédet hozott verejtékező apjának. A merre tekintetlem, mindenütt ember ember hátán mo/gott, kiknek sorai közt az aszfaltos kis kocsik futkostak apró vágányaikon. Úgy nézett ki a telep, mint valami megriadt hangyaboly. • Legélénkebb volt a aűrités a légpálya háza körül. Kilestem, kinek szavára hajlik a munkás tömeg? Egy szürke ruháa ur volt, kihes menten hozzá furakodtam s a gyár igazgatója utár kérdezősködtem „Én vagyok« — feleié — s készséggel engedte át fiát vezetőmül. A fiatal teohoikus magyaros szívességgel vitt be a telep minden zege~*ugába. Kimondta, hogy a gyár még osak bölcsőjében van s alig 15—20 éve dolgozaák föl iöldje rejlett kincsét, melyre mintegy 80 évvel előbb bukkant a terület akkori tulajdonosa, a nemes Bárányi oflalád. Sajátságos ez az aszfalt 1 Szőlővel határolt menedékes hegy hosssura nyúlt gerinozén vagyunk, hol kőnek éa forrásvíznek nyoma sincs. Magunk előtt 6 — 12 méter magas vágott agyagfalakat látunk meredezni, melyek tövében már barnulni keid a talaj, míglen alább ásás következtében szénfekete rétegre akadunk. Ez a koromsötét agyag — az asa-I al t. Állaga o»alódásig hasonlit a lúggyantához éa ép oly szívós. Ásóval és kapával nagyon kínos i enne hozzáférni, osakis osákány segélyével vág- ható. Legalább 4—6 csapás kell egy egy tenyérnyi darab elválasztásához. Igen isiros tartalmú vastag tömegben húzódik a föld gyomrában ugy 5—12 méter mélyen. ► Á«ás közben valóságos aknák éa tárták keléi keinek, de ezek elöállitásáhox osaknem évek szükségeseimért aa aszfalt kutatásához, kiemeléséhez éa tisztításához temérdek munkás kés kell. Maga az aszfalt-anyag számos alkatrészből áll. ~ • A nyers ásatagot óriás kazánba öntik, hol egy bizonyos hőfoknál megolvad. A kazán akként van szerkesztve, hogy a feloldott aszfaltból a homokot aa utolsó szemig kiválasztja és gyorsan mozgó kerekekre illesztett apró serpenyők segítségével magából kiveti. És mily tiszta homok ea 1 házépítésnél megfizethetetlen volna. Mikor áa aszfalt-anyag a homoktól meg-ssabedu\'t, egy jól fűtött másik öblös kazánba kerül, itt újból bevitteiik. Eunak a kazánnak az a rendeltetése, hogy aa aszfaltban bőven elrejtett nedvességet elvonja és néhány csatornán elvezesse. Megszabadulván a homoktól és viztöl, a folyékony aszfalt hasonló lesz a legfeketébben ragyogó tintához, melynek (Őlületén zsíros foltok iisznak.\' \'\' \'. ■<■ • •> Ily állapotban helyezik át a harmadik kazánba, mely még nagyobb fokú hevítésnek van kitéve. Ez a kazán addig a addig főzi. forgatja és Utaszlja a oaepfolyóssá lett aszfalt-anyagot, bogy teljesen elkülön(f| annak gazdag olajtartalmát, mit vékony osöveken a hűtőkéaxülékbe csapol, hol aa olajban még bennrekedt idegen pf,ik leverődnek a előáll a vastag kőolaj, mylyet tet« . ll a perlaki járásban olyanok ia voltak, kiknek baja matóti beavatkozást kívánt, az itt volt egészségügyi felügyelő ur emberbaráti érzéstol indíttatva augusztus hó folyamán Perlakra ismét lejött és itt egy kórházul berendezett helyiségben 18 szegénysorsu szembetegen teljesített sikeres műtétet. Az állategészségügyi viszonyok a több helyen felmerült járványok miatt kielégítő nek nem mondhatók, mert az elOzO hóna pókban szűnni kezdett sertésorbánc újólag járványosán lépett fel, melyhez hozzájárul a sümegi járás 6 községében a ssarvasmar hák ragadós száj és körömfájása. A folyó évi április hó 1-töl augusztus hó 81-ig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 39 volt, melyeknél az ősz* szes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzökönyvek szerint 112.118 frt 70 krt telt ki; melyekből biztosítva volt 60.147 ftnyi érték s igy a biztosítatlanul szenvedett kár 61-956 frt 70 krra rug. A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 5 esetben gondatlanság, 6 esetben gyújtogatás, 8 esetben villámcsapás és 26 esetben kiderithetlen volt A lolyó évre előirányzott közúti fed-anyag nagy részben már kiszállíttatott s a szakbeli utibizottsági tag urak közreműködése mellett át is vétetett, sOt némely he lyen annak elhasználása a szükséghez képest megkezdetett «& törvényhatósági utszemólyzel tevékenysége általában kielégítő. Vasutügyünk terén emiitőst érdemel a Szt.-Gróth—zala apáti, Sármellék—balatonszentgyörgyi h. é. vasút, melynek közigazgatási bejárása megtartatott. Élénk érdeklődés mutatkozik ezen kivül a Tapolcza — keszthelyi balaton melléki vasút vonal kiépitése iránt, melynek közigazgatási bejárására a nm. kereskedelem* Ügyi m. kir. minisztérium által folyó évi október hó 2-ik napja tűzetett ki, valamint a Sümegh - keszthelyi vasút-vonal kiépitése iránt ia. Pósta és távírda ügyek terén említésre méltó mozzanat nem fordult \'elő. Gőzkazán 268 darab van üzemben, melyek közül ez évben szilárdsági próba alá vétetett 11, megszemlél tetet t 23. Említést érdemel azon körülmény, hogy a tek. közigazgatási bizottság határozata folytán a vármegyei és áilami közutak men tén levő községek tüzifecskendőit és lüzol tási eszközeit az államépitészeti hivatal tag jai alkalmilag megvizsgálják, mely gyakorlatnak azon üdvös eredménye van, hogy a községek tűzoltó eszközeiket folyton jó ós működésképes állapotban tartják, s több esetben,ezek használatára ki is oktattatnak. A vármegye törzsvagyona áll 6400 frt iöldtehermentesitési, 800 frt magán kötvény és 3669 frt 66 krnyi takarékpénztári - betétből, vagyis a törzstőke 9769 frt 56 kr., kamat 50 frt 40 kr.; — ezén kamat hát ralék, valamint a törzsvagyont megillető 450 frt hátralékos bérkövetelés behajlása iránt az intézkedések megtétettek és igy ezen befolyandó cselekvő követelésekkel együtt a vármegyei törzsvagyon állaga 1894. évi szeptember hó 1 ón 10.269 frt 95 krt tett ki. ESe» Képviselőtestületi közgyűlés. Csáktornya város képviselőtestületének folyó hó 26-én tartott rendes közgyűlésén Pruszáos Alajos városbíró beköszöntője után Ziegler Kálmán kir. közjegyző meleg szavakkal üdvözölte aa ujonan megválasztott tisztikart. Tárgyalás alá került az 1895 évi s a pénzügyi bizottság által átvizsgált költségvetés előirányzata, mely szerint a 29186 frt 99 kr. bevétellel szemben 38840 te t 20 kr. kiadáa van a jövő évre felvéve; a fe-dezetlenü: maradó 9668 frt 25 krnyi ösz szeg pótadó utján nyervén fedezetet, ez a mult évi 87*|o-al szemben 29 éa fél—30°|# ra fog emelkedni A költségvetés részletes tárgyalásának kapcsán Ziegler Káimán indit ványkra Krasovecz Ignácz dr. módositása mellett, — többek hozzájárulása után egy segéd.egyzői állás szervezéae elhatároztatott oly formán, hogy az eddigi városi írnoki állás beszüutetvén, pályázat utján tölti be a képviselő testület az nj állást. A városi tanácsosok 25 frt diját — mely összeget csekélységénél fogva tiszteletdíjnak sem lehet mondani, a felhozott nyomós indokok alapján tö. ölték, az igy fennmaradó 250 azás szerinti mérvben éa mennyiségtan juttatnak a finomító medencze számtalan veszlöjóbe. % Megmarad tehát a tiazla aszlalf, mely haj aaálra olyan, mint a hígra olvasatott fekete szurok. £at hordóba öntik, a kihűlt állapotban áruba boosátják. » Van még egy f Ö z ö k^o n y h a, mely ugy veszi ki magát, mint valami nagyobb szájú falusi hűt födetlen kávája. Szerkezete akár z közönaé-goa mosókonyha satlanos ^emeoozéjaé: hatalmas réxBat alatt vaskos fahasábok lángolnak a ai Üstben buzog a fénylő aszfalt. Sokáig bibelödnek vele; mint a axilvaizt, épp ugy (0zik ; uoég kavarják iu. Mindez azért van, hogy a három kazán hevítés« daczára még aelán ax aaafaltba saorult bármily lermésaetü idegen elemet illó pára alakjában magából kitlxaöa a ha ez megtörtént, elóall az úgynevezett assíaltlaok. 8zins fénylő feket« a oly fiuun, hogy olaifeaték vékony* aágu réteggel vonhatók be vele a tárgyak... Mint látható tehát, ax aszfalt-talap, bár te-m érdek műveléssel jár, da dúsan is fizet. A gyártelep Örökös Illatfelhővel van fedve, mely axónban inkább az illó részek párájából verődik össxe. A levegő nehéz, mext ax illó olaj megtellll. De korántsem egészségtelen, sőt ax orvosok véleménye szerint a mellbajokat megakadályozza. Nem is emlékexnsk a munkáaok osak egy tüdővéavea esetre m... A telepen a napszámosok hajszálra egyforma háalkói egyenes utoaá-kat alkotnak, minden épület ban 8 lakrésx van ji minden osztály 1—1 moba, honyha éa élés- kamrából áll. Kivételi osak ax Igazgató lakóháza kép x, melv a hegyoldalon jó magasan fekszik, mintha osak egykor feoakék rakták volna oda. Előtte terráaz, oldalain lankás kert. Vize a telepnek nlnoa. E hiányon ugy se gitenek, hogyl az ivóvizet a szomszédos Alsó-Dernáról azállitjn 2 axomoru csacsi. (Erre ugj nevezik „isten lova"). A munkáhox kellő víz-mennyidet pedig a völgyben oeatoraákkal körül -hálóxott deazkabélóstl medenozébe fogják fel esős Időben... Tanulságos az a azilárd Összetartás, a mi a telepen az intézők és munkáaok közt éaxlelhetö. Bezzeg ninos itt m unkás kérdéa I Pontoean áll helyére mindenki a gép egy bőg ö-axavárai ez jelzi aa ebéd idejét s az eat beálltával a foglalkozás végét... Nlnoa Ünnep vagy vasárnap, hogy ax erdőn kedélyes mulatságot ne rögtönöznénez. Tudják is ezt a margittai ozigányok s hiváa nélkül is olt teremnek. Csapong ilyenkor a (esztelen jókedv s az erdő kerek tisztásán ép oly vigan járja a csárdást ax igazgató kedves (elesége, mint a soknyelvű munkáscsaládok nötagiai... Ziurlődást nem ismernek i béröket minden szombaton megkapják s mert nehés munkát végeznek, — jól ia élnek. Mnyi ösízeg, valamint a pályázat utján 200 írttal betöltendő városi állatorvosi állás rendszeres illetménye mellett az eddigi 800 írttal szemben fennmaradó száz frt egyszerűen töröltetik a a kiadások rovatából. A tisztviselők pragmatikáját és illet* ményeit szabályozó statutumok sürgős meg. szerkesztése kimondatott; a szabályzat jóváhagyás végett annak idején a törvényhatóság elé fog terjesztetni. Megejtették az iskolaszék, ipariskolai, építészeti éa egészségügyi bizottságok újra választását a következőkben: Az iskolaszék tagjai lettek : Czvetkovita Antal, Deák József, Krasovecz Ignácz dr., Nuzsi Mátyás, Pru-száoz Alajos, Schvarcz Albert dr., 8zeiverth Antal, Szilágyi Gyula, Tódor József, WoU Iák Rezső, Zakál Henrik, és Ziegler Kál-mán. Az ópitő\'-bizottság tagjai: Bencsák Ferencz, Benedikt Ede, Debics János, Hirsohmann Leo, Morandini Bálint, Rosen-berg Lajos, Szakonyi Zsigmond és Ziegler Kálmán. Az egészségügyi bizottság tagjai : Wéber Vinoze, Bencsák Ferenoz, Fink János, Jenei Gusztáv, Krasovecz Ignácz dr., Schvarcz Albert dr, Pálya Mihály, PethŐ Jenő, Szakonyi Zsigmond és Sohwaroz Ja* kab. Az ipariskolai bizottság változatlanul a régi maradt. A kaazá\'nya felépítése ügyében a közelebbi tárgyalások foganatosítására Ziegler Kálmán, Pruszácz Alajos és Hirsohmann Leo tagokból álló bizottság választatott. A déli vasútnak tervben levő államosításával, az ez ügyben forgalomban levó íirek alapján indítvány merült fel az iránt, hogy a város illetékes helyen lépéseket tegyen az itteni állomásnak vasúti köz ponttá szervezése ügyében. Tervszerű megállapodásról ez idő szerint természetesen szó sem lehet, de Ziegler Kálmán taná:, oaosnak tüzetes fejtegetései és Pilicz állomási főnöknek felvilágosításai után három tagu : Ziegler Kálmán, Pruszáoz Alajos éa Hirschmann Leo képviselőkből álló bizottságot küldött ki a képviselőtestület azzal a felhatalmazással, hogy minden, legjobb belátásuk szerint szükséges lépést tegyenek meg a város érdekében. Az elmondottak szerint kilátásainkat röviden a következők ben lehetne vázoln\' : Remélhető, hogy Csáktornyán az átvétellel járó u raszervezéa kapcsán, mint határszéli állomáson forgalmi főnökséget lehet szerveztetni; ha Csáktornya állomásittatnék, ez esetben a tehervonatok, talán a személyvonatok is itt állomásittatnának, fűtőház, javítóműhely, vasúti szertár azerveztetnék. Hogy ezen körülmény a város fejlesztése szempontjából lehető kedvezően használtassék ki, t. i-az államosítással járó újjászervezés, azt elsO sorban most a kiküldött bizottságnak éberségétől, kellő körültekintésétől várhatjuk. Hogy a letelepedő 60-60 családból álló személyzet a városnak fejlődését ujabb építkezések stb által mily mértékben fokosná, fölösleges fejtegetni. Tárgyaltatott a szépítő-egyesületnek azon kérelme ia, hogy egyrészt anyagi tá mogatásban részesítené a város érdekeit szolgáló egyesületet a képviselőtestület, másrészt: engedtetnék át az egyesületnek a lefolyt népünnepély alkalmával is haaz-ná\'t terület, mely befáalttatnék és bekerítve nyári mulatságokra alkalmas térnek használtatnék. A kért területet készséggel bocsátja rendelkezésre a képviselőtestület; az anyagi támogatást azonban e pillanatban, a városnak éppen a számadásokból is látható terhes kiadásai miatt, bár sajná\'attal, nem adhatja meg, mihelyt azonban a város anyagi viszonyai azt megengedik, szívesen támogatja a nemes ozélt szolgáló és szintén a város érdekében működő egyesületet 61 Ezeken kivül még apróbb, részben személyi ügyek tárgyaltattak. Különfélék. §t Jj&aagtn fiiioly kir. tanácsos, megyei főorvos e\'liő 27-én Csáktornyán gyógyszer-tári vizsgálatot taitott. Ö nagysága másnap a stridói fiók-gyógyszertárnál teljesített hí-vataloa vizsgálatot. — M»tű** Csáktornyán, f. évi oktober hó 6-ik napján íog megtartatni Jeney Gusztáv igazgaló-tanitó ur, a csáktornyai népiskolánál eltöltött 25 éves tanitói működésének jubileuma a következő programmal: d e. 10 órakor ünnepélyes isteni tisztelet, ez után a népiskolában a tanuló ifjú ság elénekli a himnuszt, mely után Rhédey Antal népiskolai tanuló üdvözli a jubilánst s átadja a jubiláns volt tanítványainak ajándékát, erre Zrinyi Károly polg. isk tanitó ur, volt tanitvány üdvözli, illetve méltatja a jubiláns 25 éves működését, végül a népiskola ifjúsága énekkel fejezi be as ünnepélyt, melyre az érdekelt t. szülőket, volt tanítványokat s a tanügy barátait tisztelettel meghívja a rendeső bizottság elnöke Nuzsy Mátyás. 4 4ftépltő-<ggpntUit választmánya Mo-randini Bálint elnöklete alatt e hó 24-én gyűlést tartott, melyen a kővetkező határozatokat hozta: 1- Alszeghi Alajos beterjesztette a folyó hó 16 án rendezett népünne péiy költségeinek és bevételeinek kimuta-tatását a mely szerint az összes bevétel 828 frt 05 kr., a kiadás 714 frt 88 kr. Tiszta jövedelem 168 frt 86 kr- Az érdekes számadást a következőkben ismertetjük • B e v é t e I: 1828 belépő jegy után 264*68 kr. Felülflzetések 62 40 frt Pano ráma ős legyezők 58 02 frt- Tányér ós korsók után 28-57 frt Kenyér után 88 40 >1, frt Ördögmotolya 6 frt. Kávé után 18 55 frL Hus után tiszta 20-90 frt Bor után 166 08 írt. Sör után tiszta 5000 frt. Szalámi, sajt stb. 82*52 frt Különfélék 4292\'/, frt- Ki a d á s: Zenészeknek 10188 frt. Verseny-futók ós előleg 7 88 írt. Tűzijáték 82 83 frt Erfurtból 6167 írt Borért 118 85 frt. Tá nyér- ós korsókért 30 78 frt Mázolóknak 17*50 ít Kenyérért 38 frtVászonnemüek 13 81 frt Vasnemüek 16*07 frt. Nyomda Varazsd 17.15 frt. Nyomda Csáktornya 21*40 frt. Panoráma apróság 10 67 frt. Szalámi, sajt, kávé stb. 11207 frt. Deszkákért 6-20 frt Napszámosoknak 58-86 frt. Kiszolgálóknak 44*96 frt Adóhivatal 2 frt. összesen 828 05 frt bevételiéi szemben áll 714 88 frt kiadás. Készpénz maradók 11317 frt s ehhez hozzá jön a leltár szerint átvett tányér, korsó, lámpion stb. értéke 46-19 frt; az összes tiszta jövedelem tehát 159 86 frt. 2. A választmány Morandini Bálint, Czvet-kovits Antal, Salon Péter, Masztnak József, Neumann Albert, Alszeghi Alajos, Sztrahia Károly és a többi rendező uraknak, vala mint Herlinger Olga kisasszonynak, Kohn Herman ós Löbl Mór uraknak részint a rendezés, részint az elárusitás, nemkülönben deszka és egyéb anyag kölcsönadása körül tanúsított szívességükért jegyzőkönyvileg a legmelegebb köszönetét szavazta. 3. A választmány elhatározta, hogy azt a helyet, a hol a népünnepély tartatott, a város képviselőtestületének beleegyezésével eleven-kerítéssel veszi körül s általában egy állandó nyári mulatóhely s esetleg nép kert czéljaira berendezi ós beülteti. Evég- ből a városi képviselő testületet megkeresni elhatározta. 4. Ugyancsak a város képviselő-testületét megkérni elhatározta, hogy a szépitő egylet czéljait rendes évi subventió-val támogatni szíveskedjék. 4. A létesítendő park kérdése egy külön gyűlés tárgyául ki-tüzetett. \\ — <M«prősttís, A zágrábi szentszék Bezenhofer Mihály tüske-ssent-györgyi róm. kath. kántortanítót jelen állásában végleg megerősítette. — iQitiáfos tttifyjLiilóiat A kereskedelmi minisztériumban a telefonnak olyan kifejlesztését tervezik, hogy első sorban az összes megyei székhelyek a fővárossal, azután a járási székhelyek a megyei székhelyekkel. továbbá a jelentékenyebb községek a járási székhelyekkel és végül a fon-tosabb központok egymás között is telefonnal köttessenek össze. Ez az országos hálózat a posta- ós táviró reformját is maga után vonná, a mennyiben a hálózat a távíróhálózattal közösen telefon- ós táviró igas gatóeágok alá rendeltetnének, mig a postaigazgatóságok hatáskörében osak a posta ügyek maradnának. — tftatUitlka. A Csáktornyái járásban folyó évi April 1 tői augusztus 8 l-ig terjedő időszakban született 675 egyén, meghalt 504 egyén; szaporodás 171. A perlaki járásban született 717, meghalt 868 egyén ; szaporodás 354 — $zólórtmök adományozóit. A törvényhatóságok, községek, egyesületek és szövetkezetek által közérdekű ozélokra létesítendő amerikai szőlővesszőket a földművelésügyi miniszter ingyen adja, ha folyamodók magukat a következő feltételeknek alávetik: 1. A szőlővessző szaporító anyatelep a folyamodó saját tulajdonán vagy ezen ozélra legalább 12 óvre bérelt területen állítandó fel. 2. a telep megfelelőn rendesendő be, a fenntartásáról és a kerü\'eti szŐlŐszeti éa borászati közeg utmutatáaa szerinti kezeléséről folyamodó saját költségén tartozik gondoskodni 8. A telep földjének előkészítése (forgatása) a vesszők adományozásáról azóló értesítés vétele után azounal megkezdendő és még őszssel befejezendő. 4. Az adományozott szőlővesszőket csakis a köz érdekű szőlővesaző-szaporitó telep ozéljaira szabad felhasználni. A folyamodásokat miuél előbb, de legkésőbb október hó közepéig kell az ottani kerületi szŐlŐszeti és boráazati felügyelőhöz benyújtani. — tfiltópénuk bironisa. A régi 20 és 4 krajoj\'ároaok bevonásának határideje de czember 31-én jár le, A régi Uzkrajozáro-sok, egykrajoiárosok és félkrajozárosok, valószínűleg 1895. deczember 81-ig marad* nak osak forgalomban és helyettök koronaértékre szóló uj niokel és bronz pénzeket fognak kibocsátani. A bevonás már is megkezdődött oly formán, hogy a kopottabb pénzdarabokat az állampénztárak visszatartják. — Iaterview KdiaonnAl - A nsgy amerikai határozott ellensége minden iaterview. nek: Ediggelé móg egyetlen Izptudósitónak sem sikerült a feltalálóval hossxabb beszélgetést folytatni és élelvlssonyait kifürkészni, a mi az ismert élelmességü amerikai ripotereknél sokat mondó dolog« Kost nem rég slksrült e gárda egyik furfangos képviselőjének a sárkózott amerikait alaposan meginterviewolni- Riporterünk egv nagyobb társasásban találkozott Edisonnal. A beszélget éa vidáman folyt Edisonnról és találmányairól. Penny kapván as alkalmon, érintőleg e kérdést vetette föl: Melyik volt az első találmánya Edison űr? Edison, a ki addig élénken vett részt a társalgásban, észrevette a tudositó szándékát éa lehangolttá lett. A felelet elmaradt A tudósító azonban jól Ismerte az amerikai nők kivánosiságát és ezek v ostromainak Edison sem tuddtt sokáig ellentállni éa végűi igy kezdé: „Mint szegény újságkihordó gyerek, az utozasarkon árusítottam el kis újságaimat és eszmékkel telt fővel, de meglehetős üres -zsebekkel, gondolkodva baladtam végig az utosáu. Újságaimban olvastam, hogy városunk gazdag bankárjánál, 3. urnái, az utóbbi napokban Yakmerö betöréseket követtek el a »belöréa elleni bixtonsá«u" pénzszekrényeibea és hogy e rendkívül gazdag ember kétségbe van esve afölött hogy kinosei nincsenek biztonságban Ilyen támadások ellen." Ez aegithet rajtam, gondolám, éa rövid >dö múlva a bankár ,elölt álltam, a kl csodálkozva kérdazősköUvü kívánságom után. „Uram én hallottam aa önt ért szerencsétlenségről, nékem van egy találmányom, mely minden pénzszekrény tolvajt pár óra alatt az Ön kezeibe szolgáltat. — Ah, és mit kér ax ön találmányáért? — Nem kav«, sebbet, mint szépségéről hires, egyetlen leánya kezétl\'1-,,Lehetetlen. Ajánlok 10,000 dqllárt találmányáért, féltéve, hogy találmányának sikeres működését bebizonyítja; Legyen, de leánya ke-xét aztán biztosan akarom 1 No hát áll, felelte a bankár, ba leányom bele fog egyezni." — E re-ménynvel fogtam munkámhoz. Két nap múlva ismét fölkerestem a bankárt. Agyban találtam.— .Uram,-—mondám—„tegnap esti 8 óra után ön pénzszekrényét vizsgálgatta.. — „Igenis." — „A sár érintésekor villamos ütéat kapott minek következtében ma reggeli 8 óráig eszméletlenül maradt és ez idő axerint jól érzi már magát ?" — „Igen, de igen tisztelt uram, ez az én találmányom, mindenkit a ki irodazárás után az ön pénzsxekrényeit hívatlanul megérinti, eszméletlenül marad fekve a pénaazekrény előtt mindaddig, a meddig ön akarja... akár föl se kel többé, ha ugy kivánja lu — Ez volt as én elaö találmányom — végezte Edison. — És a bankár leánya? — „Tudvalevőleg nem az én féleségem*. — fis melyik az Ön utolaö találmánya?« — kérdé az interviewoló. — „Ax imént elboazélt történet...... (Közli: Bergl. mérnök). i: u Érdekes közgyűlés. E napókban tartatott meg a gróf Eszterháxy Géza-féle oognao-gyár résavénytáraaság évi közgyűlése. Mikor a közgyűlés véget ért, aa igaxgatóság meghívta z résavényeseket a gyár éa plnozeheljlaégek megtekintésére. Kivánosi érdeklődéssel halgatta a osupa előkelő kereakedőkböl álló veodégowport a vezérigazgató magyarázatait: miként deezliUálló-dik mel«f utón a jófajta bor oognaooá, mint erősbödii >*ben, aromában hova tovább való pihenése alatt stb. atb. Mikor azután meglátták a részvényesek az óriási hordókkai talt plnozeraktá-rakat, a hol érték szerint külön-külön fekszenek az egy ós több ostilagos oogoaook, mikor raeg-kóalolgatiák a hordók illatos, zamatos tartalmát tisztelettel tekintettek a drága hordó-óriásokon végig (némelyik 8,000 ée 9,000 liter tartalmú) éa mintegy vezényszóra hangzott fel ax éljen, melyet visszhangoztalott a részvényeseknek a borpinoxé. ben koatolgató osoporlja. Késő délután volt már, mikor a részvényeaek bizalomteljes lelkes hangú . latban a gyárból távoztak. t F Szerk. üzenet C s á V i orn y a. »Elismerést az érdemnek«. Hozzíuk küldött sorait egyrészt pártfogoltja érdekében, a kinek nem akar -jok szerénységét sérteni, másrészt azért n« m közölhetjük, mert nem ütik meg a közölhetőség mértékét. Észrevételei egyébként i a tárgj .alanná váltak. ,, Felelős szerkesztő ; . (HARGITAI JÓZSEF. Laptnlajdonoa éa kiadó; ,;>,\' FISCHEL FÜLÖP (8TRAU8Z 8ÁND0R) könyvkereskedése. Vu Čakovcu, 1894 30-ga septembra. Broj. 89 XL težaj -- 8 arad.iiko« po«l Ja avakl daa IjoTorHl Mad Ili 1» varoa«. — gye potiljka utaéa aa aadrtaj* *o-»iaak, a^J aa potiljku »a ta* ■aivttal lalaft »rrfilh n (Vkvreo. Mm1»1 WiUper* kw aa pradp)ataJ,<*maaa»«*iH%|ft-" , «B h»mtekori I viRjiinkoM Jeilkn Izlazeći đružtvenl znanstveni I povnéljirt Ilit W» pnk. ^ygOjaatl »vina^tlj>den 3ad.«xi*crert 1 \'to: -rro. »vaku n»d.»13-u.. aiofbenl glaanft i ,,Me4jtintirsk»ga podporoagajučega Clpovni^ga^dmitva1 € „Ćakovećke \'P*^8*36\'\'^^6^^ 1 i 4 -A Pr*dflalaa««Ma f e » Na celo leto . ^ . 4 (rt Na pol leta ... 2 frt Na őetvert leta\' . . 1 hi fojadlml broji kottaja 10 kr. » i hi rtfabaja. , . Jos jedanput o kgvomj đr. Wlaa- vu koje«! daje račun • djelovanju v u ortačkom epravldčul na kraiu pameti mi nije, da bi formalni račun dal o svojem delovanju. N*«oam, jeli imam prav, — ali toje,moje osvedočenje, da au formalni govori već né vu navadi. Dene« more vsaki, koji ima volju aa politiku »natl, kaj »u spravlja vu orsaćkom spravilću i kaj idöla ablegat Ovakvi govori nisu niti »a ablegata dobri. Ar ili same nabraja\'»akone, koja w stvorili, a do tih more veaki dojii, »li kai je pri nas vu hndoj- flegl, da\' ablegat aebe i svoja dćla hvali, pak se dogodi, da ae sam preveč izkiti ; a ni jedno ni drugo nebasui. Pa* -mislim, da su ovakovi formalni računi predli svoju medju, poleg tak |«ko razorene štampe ; zato drlim aa vek Su pfttreboću, da Re ablegat već krat »ide avojim abiiačom. Delovanje ablegata na kotar, idelova-nje na kotara na svojega ablegata je najbolfta polHWka mera, prez ko|e ae na ispunjene narodne volje ni misliti nemre. I ja idem za tim; Pak ako sam lani iz stanovitoga zroka né mogel dojti, to sam va odprtom pismu dal račun svójemu kotara, pak sam ae ovak trnil, da budem sa svojimi pofltnvanimi zbiraći Bklopljeu vu vel h stvavih, potrebočah i pitanjih, tak v u osobnih kak vu političkih I tu izjavljujem, kaj sam već na ovom mestu völnil, da je zvanje ablegata; da zna, kak je kotaru vu kulturnom napredku, vu gospodarstvenih i drugih poslih, da more braniti svojega kotar« na orsadkom spraviéCu i delati za dobro svoj b zbira\'ah. Nego je zato potrebno, da je ablegat večkrat vu svojem kotaru. Akopróm mi je vu vezdalnjem poli tiökom stanu bilo jako milo, kaj ste me ne g\'edeč na stranjku — tak Ijepe dočekali, pak vam ee zato opet Ijepo zahvalju, jem; Ipak budem ja samo onda mogel večkrat med vas dojti, ako sira dojdem — dimo dojdem, pak kojemu je samo jedna stvar na srcu: da vaflu prijateljsku desniou zasluti. \' h A vezda budem a vaflim dopuštenjem govoril o nekojimi glavnimi političkim .pitanjima. Vi vai čutite potrebu reforme o ravnanju občine i varmegjije Ja, odkad po-litićki mislim, navdk sam zato, da se ravnanje občine i varmegjije preda vladi (kormanju). To iflče magjarski orsag\' to iflče ugled (prefltimanje) i moči njegova Nemrem pi ja uvoje stanoviflče naznačiti ■amm ZABAVA. Mudri sultan. O sultana Bimbambuma se pripovieda, makar i neistinita, ali dobro znajdjena pri po-, vest aledećeg sadržaja: To je bilo još a prastaro vrieme, kad je sultan Bimbambnm jedne noói sanjaj, da je sve zobe zgubil. Kak je već za onda to bila navada, a i danas uieki na to pruaiovierje puuo drže, dal si je dopeljati gatara, koj je najmre znal seoje raztolnačivati te ga zapita, kaj bi ova njegova senja imala značiti ? — Gatar potegae sve svoje mudrosti , u jednu ta KAvikne: .Oh aetrečal Bvaki zgabljeai zab znači gabitak je4aof-!.Tfog rodjaka !■• • .Kaj si mi gatalo U pseto«"— zakrffti sultan — „Pak si se ti p »detupi I to meni u oči reći ? — Odpelajte ga odmah van 1 vudrite mu sto-balto, za da bu znal, kak se svemetaomaiiiltaoa pearećiu prorokuje I\' ^»tim baie -dragi gataMopeljan i sa pit^,^aj on;do,ove senjedrti i kaj bi mogla znamenovati t — Ov opet sve sioje mudrosti u jeinu zakupi 1 re e: ,Oh velika sreć»! Neizmerna sreća nažaga premudroga 1 sve* mutnoga gospodare ček", jer mu jo od sve- mogućega Allaha dosudjeno, da bu sva svojo rodbinu preiivel lfl Na to aaltan dobrovoljno se siiieleč reče: »avala ti dragi prijatelji Idi odmah k-mojemu cassirn i nek ti hiljadu dukatab izplati, jer ti si je polteno zaslutil." Kad je otiSel, te novce zdignul, zapitaju ga potajno dvorjaniki, kak je ob do hiljadu dukatah do*el, akoprem nije nikaj drugo rekel nego i oa prvi gatar, koj je za to dobil sto batinah, odgovori im lokavo se smiefteći: „Reči je slobodno sve, ali je glavna stvar ua koj način l kik se kaj reče.\' Vračitelj* i bolestnik. Nieki bolestnik dojde jednoć k liećniku te ma se potaži, da mu u olih tami i da slabo Önje, Liečnik ga pregleda i pronajđe i pronajde, da ima kitarrb a srfednjem aha. iz sim i tem izpitavauja zezua, da bolestoik rad pano žganice pije; posto pak se katarrb neda izlieé ti, ako se bolestnik jakog pila ne* ostavi, zabrani mu liečoik od sada vi*e tga* uieu piti. Kad bolestnik obeća, da se bu zabrane drtal, ordinira mu kaj }e bilo pot rekao te ga odposti tim nalogom, d* za osem dei opet k ujema dojde, za da more pregledati kak bolest stoji i\' kaj je jo* potrieboo. gledeć jna to, kak , budu obdine uredjene. Ali vsa koga moram osegurati, da budem samo tak zakon pou tpiral, koji je preyma mojim vam već poznatim! načelima, koji osigura vektim občinam, da se sam« ravnaju, koji bude uoUurjude va drtavnu službu postavil s takvom pomoćjom, da budu no* tarjufli mogli svoju zadaću ispuniti, i da bude vre jedenput kraj tomu, davuuaSem velikom orsagu ima i takvoga notarjuSa koji ima 20 občinah pod sobom; a pod nekóju notarijafliju,spada do 80 j^zer mekot zemlje. Od svoie strani nebudem zapustil, kad bu taj zakon vu orsaöko spraviflče doflel, a da ga nebi poJLuvanim velikim sudcem i notarijuSem ovoga kotara predal, da budu mogli ono, kaj o tom zakonu misliju meni oa znanje dati. Ja morem gospodu osigurati, da ih budem drage volje zagovarjal Bilo bi dobro,>da bi pri nas vsaki kotrig drnžtva, koji ima toliko znanja, imal dél vu pripravi za ■ stvaranje zakona. Onda bi nafti zakoni dugái život imeli, nego li vezda imaju. Jod morem spomeauti narodnostno pitanje. Obtfenito mislim, da ćovek nesme nhi p etéravati niti pomenjšavati, ali ipak vidim pogibelj, ako ćovek tonui pitanju menja važnost daje, nego je. Jedno je družtro, koje hoóe oreag razoepkati. Ovi koji delaju proti jedinstvu magjarskoga orsaga, moraju se kažtigovati. Kad je osam dni prefilo, dojde bolostnlk k doktoru, a ov ga poznavii i znajući, da na uhih boluja te da je glab, zapita ga malo glasnefle : ,No, kak je ?\' »Netrebajn tak vikati goapoa doktor" — odgovori bolestnik — Ja sam njihov navuk posluhnul* nepijem vile zgauica, i od onog vriemeoa dobno čujem"\', Llećolk ga sad opet pregleda te kad vidi, da je sve u reda, dade mu mali nauk, kak se ima nadalje zadržavati te ga opet kakti zvračenoga odpusti Nije toma niti četmajit danah prelio i eto li nalega bolestnika opet pri doktoru. Ov misleći,, da mu sad Opet neka) drogo fali, zapita ga .navado*« tihim glasam j bi radi dragi prijatelj?« .Kaj sa rekli?- — zapitag» bolestalk. — .Prosim nek mito gUsaijp govore, jer j» opet nećajem." .Valjda ste opat žganloa pili ?u\' zapita ga liečoik« • .Jesam l- — odgovori botestnik — n1er od onog vriemena odkad sem dobro ćui; sve kaj sem goder éufy nije bilo vrledno Jedne čaflfce Žganlce, pak sem\' zato natrag poče piti.* - l : \\ ••». • >,.: !:; . ÍI.víí . < -1 •Sí Jedno draftfro je, koie hode d« poje« dine narodnosti dobiju posebna slobo8čine. Da bi pojedinom kraju već narodnosti vsigdi bil drugi službeni jezik, a magjarski jezik bi ae zahitaval. — Ovo družkvo, koje je proti jedinstvenoj politiki magjarákoga orsaga, — nemore magjarska nigdar poprijeti. Ali je dulen magjarski kormanj dati im ono, kaj ih po pravici ide, a popraviti im ono, kaj je vu uptavi i vudrnžtvuzla A ovaj magjarski orsag, koji stoji na fun-dušu ravnopravnosti na^proti/vsakomu, koji da je jednake sloboSóine, vsakomu negle-deć na vérű i narodnost, potrebuje, da mu bude veren vaaki ain ove domovine prea razlike na narodnost. Nek ideju Rumunji i Srbi . vu ljep° Medjimurje ae vučit, kak je treba ljubit« domovinu 1 Medjunureo, ako je treba, i život svoj alduje za domovinu 1 Nemoramo dalko példu iskati. — Ne-sdavnja emo podigli i posvetili vu Prelogu Galparičev spomenik {monument), koji je kakti medjimuraki sin za magjViku alobodu mučeničku smrt podnosel. Hodite Rumunji i Srbi vu Med imurie i vzemite ai példu i vučite se kak se ljubi domovina 1 V f Izpisal, koj je sluflal: » Jeden Medjlmurec. KAJ JE NOVOGA? VakrtaJ privilegiju« hanke. Ovih dansh véc\'ali su vu Budimpešti do-"bremena msgjaraki ,minister-prezefl đr. Wekerle i austrijski minister financijah dr. Plener. Predmet vééanjajbil je nastavak ure. djenja valute i pitanje o privilegiju banke. Ualjed deneSnjega stanja bankovnoga pitanja nije moguće, da se nastave sa bankom formalni pregovori, ar moraju prije vsega obedve vlade biti suglasne glede osnovnih načelah, na kojih hode, da va buduće urede poslove sa btnkom. Nedvojbeno je, ;di bada vlade ustanovile Itakti glavno naéelo pouovljenje ban-kovnog privilegija ter preotimanje izplaćiva-njah vu \'gotovom. Zvoni pitanja o valuti i privilegija banke, ministri su ;ofl vftćali i o zasnovanih reformah glede neisra ulb porezah. Knez primas Vaszary. Vse budimpeštanske novine razpravljajo vezda o pozdravnom govora, kojim je knez primas Vaszary vo Balassa Gyarmstu pozdravil Nj. Veličanstvo. Kaez-prlmWe spomenut je tim povodom i clrkveno-politiĆke reforme, kojimi da suzo i o prava cirkve i da su zato bolno dirnota srca katolikab, ali je nadonal, da ako ti zakoni budu i vpeljani, da to ipak neće potreati njihovo podanička, vjeđnosti. Ova dva padala primasova govora predmetom su novinarskih rasglabanjaV ter jih budimpeštanske novine tomsAd vsaki si svoga utano-viflta. Liberalni i radikalni Ijstovi (novine) misle, da se je knez^prlmsl tim govorom sa uvék odrekel vodstve agitacije proti cirkve no-političkim zakonom, dočitn klerikalni listovi m:sle, ds je ovaj govor najbolji dokae, da se bode knez primiš povroul vo svoje staro kolo. Odgovor Nj. Veličanstva bil je jako topel, ali se ni is daleka doteknnl pita nja cirkveno političkih reformah Kralj je sa mo opomenol sveóeoBtvo, da ustraje u vjernosti prema kruni i ljubavi k domovini. Ne* koje novine smatrajo odgovor kraljev dokazom, da bodo ci kveoo-polijtičkl zakoni potvrdjenl. Vu Budapetti. 18- septembra. > — Izmedjo wagjarskogs i austrijskoga ministra trgovine vode se već nekoliko danah pregovori glede donavskog parobrodarskog drofttva i prelaza £ožae željeznice va driivna upravo. Kak „Pester Lloyd« doxnaje, postignuto je suglasje vu vsih tofikih ter će se zaključki ovih danov objelodaniti. — Vo BodimpeSti iezzval je govor prežela msgjarske delegacije, grofe Tisze, vo prvoj sedoici. delegacije senzaciju i vnogo ko-mentarab. Natlcanja o neopravdanih Izvanj- skih nplivih tendencioznim aa načinom protegnula/sad na Rumunjsko sad na rimska kuriju, a dapače i na grofa Kalookya. Većina, kak se pripovéia, i nije zadrvoljna s tim pasusom Tisaina govora, a novine opozicije dovode ga vu savét s govorom Kolmaca Tisze Velikom Varadinu te naslučnju vu njem intriga proti kabinetu Wsteerlevom. C lm se, daVbode posljedica vsemu tomu, da se vu magjarskoj delegaciji povede mirna umjerena diskusija i time odstrani vsaki Žalec. Stranka grofa Aponyia ogiafiuje ta;»vojlh organih da| neima nikakova povoda, do oponira grofa Kaluokyu, pak da boda prepustil tak zvanoj nTissinoj kliki", neka vnogn komentevanu izjava grofa Tisze dopaija u sklad s predstojećim volumom poverenja grofa. Kalookya vu odboru za vanjske posle, p - */ * Ureduje granice na Visli I Sanu. t. Uređaje grinloe na Visli i Sano iamedjn Rašlje i austro-msgjarske monarkija napreduje vrlo dobro. Kak javljnja iz Petrograda, ruska vlada je sklona, zadovoljiti po mogadnosti željam, kaj so ih, aastro-magjarski delegat-isjavili vo zadnjoj konferenciji stalnog medjui narodnog povjerenstva (kosailije) za urodjenje Visio i Bana. — Kak javljaju telegrafićoo iz Petrograda, vu ruskih merodavnih krugovih je pre9tolnl gevor Nj. Veličanstva delegacijam izazval najholfli utisak, i da očvrAčoje nade (ufanja) na vseobći . evropski mir. dovine „Novoe Vremja"\' velijo, da sp izjave kralja i cesara Ferencz JoZefa i njegove vlade 0 političkim odnošajima evropskih državah najbolji dokaz, kak je mir vsim jedasko potreben i dobro doflel, a tim osegoran. Kakova slova da rabe ilagarlza razni slog ? Objave poroda — „petitom*, vöstí o kursu ,carslvomu, vésti o zlatom gostovanju —-„antlquom*, sa senzacionalne véstl o raspi-tanju ženitbe najspretuesa je — »fraktura", z« razmatranja o fluancialuih i orsaćkib dugov — •borgis", sa i«vő3taje o kazaliötuih zvéz-dah — diamant\', sa govore popoltaflnjlh Velika pmejanost tatov. Pri jednom bogatafla n Rimu su tati razbili stan, to odnesli, \'kaj jo samo moći bilo odnesti, ali u nagloati ipak\' niso bili mogućo sve klltice i kutanjke pregledati, te im je tak jedoa velika bankoota od 600 lira neopa* iena na svojem miesto ostala. Sve novine so o toj veHkoj krsdji pisale a med ostalim i nspomenule, da so tom prigodom tati bsnko od 600 lirah neopaieoo onde ostaviti. Kratko vrieme aa tim dojde <k*tomo bogitsfla jedan gospon, koj se kakti tajal policista mo predstavil i povedal, da je poli-oija već na traga tatom,i a aj hov jedan pomočnik da je dapaće i ulovljen te j* već 1 ive priznal. Bogata! se je oa to kroto razveselil. — »Ulovijedi4 — tak pri me policist« dalje pripoviedati — .tvrdi, da sa tsti i sa krivotvoritelji novac u asveso. Radi toga je joi posebna htraga potrebna, jer olovljoi tvrdi, da so tati i njihovo gospodine, banknoto od 600 lirah odnesli, a zi da jo bodu mogli lahko zmeniti prije nego nego se za tatbinu zeznslo, »podmetnu« so njim jedno krivotvoreno. „A jeli mogoče — kaj mi to povedajo« — askr\'ći obkradjeni i donese iz droge sobe rečena banko. „Izailjs I" — veli policista^ poklamkam bi bauko točno od svih straoah bil pregle daval — ,Ova banknota je isbllja sumnjiva — papir nekak ćodao pod prsti roti". »Nije mogoče lM odgovori okradjeni. »Znaju kaj gospodine ?m — nadalje policista „Oni ovo banko nek neizdado, jer bi mogli velika odgovoruost na se potegnuti, nego ju nek pošalju na oblast, onde se bo odmah oatanovllo, jeli je banka..,prava ili krivotvorena. Neka svoju kobarico z-menőm poflalju, ja i onak sad idem k oblasti, i za pol ore bodo zaali, jeli je banka prava te im ju u tom sluisjo kuharica natrag domov do* nese. Hi pak je krivotvorona/ o kojem slo čaju banka pri oblasti ostane a kuharica će njih o cielom obaviestlti, za da bodu mogli odmah potrebne korane poduzeti.* Tak je bilo i vćinjeno 1 PoHoista vzeme sumjiru banku k sebi ,kuhsrlca bo obleče i ide sa policistom k-oblssti, a obkradjeni doma zvedljivo ćeka oa povratak kohsrice, za da bo na čistom glede svojih 600 lirah* Zs pol are dojde kuharici natrag, ali bes banknote. Policista joj je na pijaoa „Via Natlonale" med mnoftinom n stiski cginol te ga vile oije mogla najti. Sad odbeži okradjeni bogatil sim k-oblasti pitat, kij je ni stviri, ali ta o svemui nitko nlflt rasi nije te je okridjeoi bogata* dođel do 09vied0Čenji, di so tati ono, kaj so prvi krit pozabili, ssds nadomestili i sib3-rivljeno banknota si nikmdao odnesli. D o g o d j a j. U Pe*to nadojde jedan strinjski gospon ai jedno miesto, gde mnogo ljudstva bilo iskupljeno. Neznajuči kij ta hrpzljadihaoamenaje, ide bÜ2e i zapita oade stojećega Soitarikoga inoáa, kaj ae je zgodilo. 0Ak dragi gospooe, stralnol" — edgovori ovaj — „B>rba za obstojanjenl — Dva so na miesto ostali 1* Gospon ves blied pita dalje: „Ah u Boga miloga, pak kik se je to zgodilo?*\' „Posve jedoostivnoM — odgovori mali floltar —■ „ Jeden officir je doJel se je hotel e fUkerom dalje peljati, ovde sn dva ..stali, i on aamegne jednomu, ds se h(^Se voziti. Sad se ovi dva počmo svaditi, koj ga bo vozil, jer svaki od njih je tvrdil, da se njemo na-megnnl. U tom dok se ovi dvi svadej vosi ae jedan tretji, slačajno prazen mimo, ovoga offioir zadrti, sedne u kočija i odpelja se daljei a ova dva sa ta na miesto ostala, gde su bila-- . , trn, Kellay govornikih — .cicaro,- a pikantne notic« iz kaielistnog svöta — „corpusV Vésti o vulovljeuju. zatvoru treba slagati ,vn zapor, kah*, včsti o Deveovn oklopa — fprobaSeno*, vse vésti o manevrih — »stegnuto«, * vse lati — »mastno*. ŐMtO čutilo. Ovih danah zestana se va Beču 66 kongrvi njemačkih piirodoslovacab i doktorah. koji ved ljeta 1882. i 1867. ondi vččai. S kongresom bade skopčan« i medicinsko prlrodoslova izloiba, koja je ved va nedeljo odprta va Ijeplh prostorijab bečkog sveučilišta ter izazivlje obča senzaciju, Izložba ima tri déla; Obči prirodopisni odél, historlčki odél, i odől srédojih Školah. Va prvom odélu nahadja se vnožioa aparatah i modelah, a medja njimi zanimaju vse krageve aajviie predmeti fislologiskog zavoda bečkog svenčiliflta, koji predočoja modele funkcijah novo odkritog Šestog čutila, tak zyaaog čutila ravootete. Ovo sa ćatilo odkrili profesor Mach va Prag« 1 dr. Breoer va Beča, šesto ćatilo je ono, koje omogoćaje, da se i zaprtimi očmi moremo va prostora ■nalti. Uniiti li sa ov organ,^ neznaju betet-nlki, da 11 se nahadjaju gori ili dolji ter nemreju ravno iti Brzi vlak (ánelcuQ) Beć-Cheb * - y 1 - I ■ . \' J: • Bilo je već govora o novogradjenoj lokomotiva za flnelcoge, kaj ih kani prezeS Bilinek! vpeljati na državnih austrijskih željesaicab. Vezda je izpeljana i glavna próba. 18. septembra i* jatro ob 9 var 44 minate aredjen je i poslan prvi za próba flnelciig iz Aeća va Oseb, ter je stigel onamo ob 2 var 60 minat po poldan. Prevalil j0 suda pot od 466 kilometrov za 6 var i 6 minut, dok lam dovezdaSnji Snelcogi trebaju za taj pat 9 var i 20 minat. Oug je anda poprdčno aa vatu prevalil 76 kilometrov ter je prit* paral 9 vare i 18 miont navadne voleje. Novi cug imal je lokomotiva i pet vagonah, a vozili sa se oa njem dvorski savjetnik} Biichof Kargl i Fichler, prometni direktor Gerstl i inspektor Gittek. Uspjeh je vse Uk zadovoljil, da se bude več budnče protuljetje vpelalo pet ovakvih lokomotivah vu promet Medtimtoga je s istom lokomotivom prevaljen put od Wesaelya do Gmttnda tak, da je maSina aa jednu vnru prebetala 110 kilo metrah, pak se more očekivati, da to bade na taj način ves osobni promet preobrazil. , Duhan vu Dalmaciji. > i Ljeta 1893. bilo je va Dalmaciji 7852 \'gojiteljah dobam, koji so pripovatf 20,566 784 strokah (kite o v; duhana, ter prodali državi duhana 649.108 kilograma. Za tekuće ljeto dozvoljeno je pováti 81,600 kitéflov. Pr» o vrćtvao prati otrovanju. i\' ■ , . \' i i < » * Vzeme se oveća kavinska Ilica toli i za {ol toga m-^tarde, pak se to rtzmati vu uplcl vode i da betežuika. Od toga bu nastalo bluvanje, a za tim se da betetniku belanjek od jajoa 1 Sallca dobre črne kave .it Franje*a*kl kloiter vu Sarajevu. 16. septembra posvečen je svetčanim načinom novi samostan (kloiter) Franjevacah vu Sarajevo. Posveta je obavll nadblikop Stadler, koji je i melu služil i prodekoval. Na koralo popévali so preparandlati. Novi kloiter sagradjen je vo gotskom Stila, ima 42 sobe, nekoliko dvoranah, Ijepa kapélu i jprestran rafektorij; í ni Kristuá i sv. Peter. Kristal sveti, Peter, Dok sa ta liveli, Velka siromaštvo, Oni sa terpeli, Već gladni i žednji. Po sveta hodili, Po peska, kamenja, Jeau se trudili. Brege i doline, Jesu prehodil^ Po celi daa nesa, Jeli niti pili. Hi 8ve dobre duáice, Oui sa izkali. Dobroga tolnača, Navuka jim dali. Na jedno guvno jenkrat, Ravno sa dospel), Kad mlatci k obeda Iti jesu Šteli., \' Obed je bil fini, I — to mastua para, A kre pure bila, Z vinom je čatora. Prijatelji mlatci 1 Daj tak dobri bili, Kaj hi nas putnike Malo nahranili. f,:-\'s, )\'•: . ... Bog bi vam dul mertük, Obil za dobiti, Da bi vi nas átéli, Malo okrepiti. .fA Ali mlatci nato Hudi bu postali, I s cépl iz guvoa, Su je pretirali. Kristul jim |e onda, Mahom ovo zrekel, Da već mlateč vino, Sčutore na vlekel. Ar pečenko nebu Mlateč vile imal, Nego Bira, luka, Kraha se ba vžlval,. Jesti bode moral, Vifle pute trenca, Za napitek bade Imal voda z denca. A iitka nijednoga, Nebu čisto zmlatil, Makar bi sva slamu Oa na nikaj spravil. V ül UJ t. »\'(i i> !:U Takvo sa kaltign Mlatci zadobili. Slromaflne darujte ČUatelji miül \' Kristus svetim Patrom, Tak terpe teSkoče, Od tud odpotuju, Do mlinarske kuće ■ * í . • i Mlinar prav na prago, Južinu užije, Buhi kruScc jede > Uladna voda pije. > O prijatelj mlinar, Ako Boga znate, Da malo nam potnim Vi južine date. Mlinar gori stane, Nuter v koću teče, I — pečenu guska S police on vleče. i , ( Í • . , V jednom kata kače, Zmore polič vina, > Tak podvori Petra, I Boljega Sioa. r. , . t < Zatem Jezni KriataS Buku zdlgae gori, Za to sve mliuare Lepo blagoslovi. ■ : -"\' i\' \' Potem mlioar oigdar, Siromaštva nab vtival, Kruha, mesa, vloa, Dosta bade imal. i Samo KriatnS reče JoSče jedno ondi: Svaki mlinar meru Naj pravično^ vodi. Ouda bo po8mrti Z menom v nebo bival, Gde bu se veselja, Nebeskoga vlival, i ti í; M " s i) •• ; Sada ova pesma Imala bu kraja, Nam Bog daj dobiti Nebeskoga raja. mv\'bjHl ntit. ■ j \\ Lácikovícs Tamás. (íj)6kaj za kratek cas. Veroost. Va nalega ivetlog kralja, Ima dost vojnika, Vse jonakl, bistri morki, Vseg kraljestva dika. Vsaki soldat pöva, strčlja, Brani dom 1 kralja, Kad vu boja koji pane, Pane kako valja, I ja imam tvog soldata, Kom sam srce dala, Žujlm da srečna va boj pojti, Makar aUT pot pala. Pred sudom. Sadeč; „Nije dosta, da ste ii ofttarije vulll, a niste vaS račun platili, nego ste joő dvö žlice sobom odnesli". Obtuženl: „Ja sam to do d«Se včinil, ali samo vu poltenom nakanenjo.* Sadeč: 9Kakvo je to „polteno nakane-nje" moguće ?u Obtoženi: .Bole moj, zevsema poSteno, — ja sam hotel llice zalotiti, kaj bi mogel račun platiti.* — 9 \\t|i] Jako ljepo. Jeden muž izvlekel je jednoga gospona iz vode. Gospon: „A znate H vi, koma ate vezda življenje oslobodili (spasili)? Vašemu tisztar-tóvul" .Muž; .Pá kaj zato, prosim ih, naj ai netera glavo, ira je jen vrag, — da s a se oni v topili dolel, bi drugi, morti joS tri put goril.* Priredij : GlAd Foroucz, LOTERIJA Gras 2?-ga septembra 1894 41« O 10 47 65 - (j a hona árak. — Cena zlika 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pšenica 6.70- — Zab Zob 6.60- .— Rozs Hrl 450- Kukoricza ó Kuruza stari 5 -6 20- • novi 6.-0 6 Árpa , Fehér bab uj Ječmen 6 25 -650 Grah beli 8— Sárga a » » žuti 7.- Vegyes » „ » zméőan 68 0 Lenmag Len V10. - Bükköny Grahorka 6.- VASÚTI-MENETREND CSÁKTOJKNYÁN. iNdMl 1 Napazaka i (S Gyora-pösU- éa vegye»Yon*t Kanizaa felé Reggel 4 39 gyorav » Délben 11 39 n » Éjjel 10 07 postav. » Reggel 6 52 vegyesv. Pragerhof felé Reggel 6 06 postav. • Délután 4 15 n • Éjjel 1 17 gyorav. Zágráb felé Reggel 6 60 vegyesv. Délután 4 20 ■ Varazsdig Este 10 17 k • Délben 11 44 a Bobára Reggel 6 05 • Egerszegre Délután 4 28 » Érkulk Kanizaa felöl Reggel 5 51 postav. Délután 4 01 » • Éjjel 1 14 gyorav. » Este 9 32 vegyesv. Pragerhof felöl Reggel 4 36 gyorsv. > Délben 11 29 postav. > Éjjel 9 55 • Varazadról Reggol 4 22 vegyeay. » Délután 3 50 • Zágrábból Délelőtt 11 17 • Este 9 30 ■ Egersaegröl Délelőtt 8 62 K Bobáról Este 9 42 • Nyilttér.\' Hennebevp: Q.(cs. kir. udrarlaxAllitó) se-lyemgy&ra Zürichben, a privátmegren-delök lakására köavetlenül ssállit fekete, iehér ós »zineš selyemszöveteket, méterenkiat 45 krtól 11 frt 66 krig postabér és vámmentesen, sima, csikós, koezkásott és mintáiot-takat, damasztot atb. (mintegy 240 kűlönbözö minőség éa 2000 kűlönbözö szíd éa árnyalatban.) Minták poatafordultával küldetnek. 8vájo«ba czimiett levelekre 10 kros éa levelezőlapokra 5 kroa bélyeg ragasatandó. Eten rovat alatt köztöltékért nem vállal ie lelöaaéget a \' s«wk\' ODÖOVOBICI trsKDifiK MARQITAI JÓZSEF tílavnl aurednik GLAD FERENOZ íH 4652. tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat. v A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyv hatóság közhírré teszi, bogy az államkincstár vógrehajtatónak, Zsganecz Balázs és neje Hukl Mária dráva-szent-rai-liályi lakósok végrehajtást szenvedettek illetve ö.ököselk elleni 68 frt 78 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a csáktornyai kir. jbiróság) területén lévő dráva-ezent-mibályi 22. tk. 42/a és dráva-flzeut-mihályi 246. tk. 42/b hrzi sz. a. ingatlan együttesen egy becsárban vagyis 516 frtban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1894. éri októbtr hó 22. napján i t, 10 órakor a drava-szent-mihályi közeégbiró házánál meg. tartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak as in* gatlan becsárának 10*|,-át készpénzben vagy az 1881 : LX. t. cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számitott és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §.ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t. cz. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiáilitott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir jbiróság, mint tikvihstóság. Csáktornyán, 1894. évi ang. bó 15 én. 693 1—1 4584 tk. 1894. > Árverési hirdetményi kivonat* É f A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy sz államkincstár végrehajtatónak, — Vincze tics János és neje Kovák Mária végrehajtást szenvedők elleni 21 frt 85 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényazék — (a csáktornyai kir. járásbíróság) területén lévó dráva szt.-mihályi 115 tk. 80|a hrsz. a. 208 frt; 80/a brsz. a 53 frt; 128/b hrsz. a. 30 frt; 176/c hrsz. a. 130 frt és 266/8 hrsz. a. 141 frtra becsült ingatlanokra az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1894. ért október hó 16 tk napián diUVtU 10 órakot m 7 V a dráva»sst,-mibály i községházánál megtartandó nyilvános árvetésen a megállapított kikiáltás áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak a beesár 10° ,-át készpénsben vagy az 1881 LX. t- cs; 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott ós az 1881. évi november bó 1-én 3383 sz. a. kelt igazságügyministeri renlelet 8. §-ában kijelölt óvadékkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy aa 1881: LX. é. cz. 170. §* értelmében a bánatpénznek a biró« ságnál elOleges elhelyezéséről kiállított sza> bályszeiü elismervényt átszolgáltatni. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Csáktornyán 1894. augusztus 9. 590 1—1. HIRDETMÉNY. X közös tőzsdei spekulatiók keresztülvitelére egy társaság állíttatik össze. t Uy módon egy 100,000 frtnyi tőke hozalik ő§*ze, melylyel a lelenlegi kedvező tőzsdei helyzetnél nagy eredményeket lehet elérni a nélkül, hogy, mint a kis tőkénél, a tőzsdei áramlatok veszélyének ki lenne téve. A betét jótáláson kivül még 6ó/°-kal kamatozik. Alulírott bankház által keresztülvitt operátiókról a résztvevők, köz vetlenül a kivitel után egyidejűleg fognak értesíttetni,. az elért nyereség pedig havonta elszámoltatik és kifizettetik. Belépési nyilatkozatok $anitz bankházához §niapesten 4fls htd-ataa 8. (alapíttatott 1885-bui) ■ S in intézendők, melyhez 10 frt melléklendő, mely után as eredeti okmány 90 frt utánvétellel küldetik el. ,<j Kik ezen konsortiumba, a részesedés osekély volta miatt, nem akarnak belépni, saját nagyobb spekulatióiknak keresztülvitelére fentnevezett bankháznál, külön számlát nyittathatnak maguknak, ós azon előnyben részesülnek, hogy a konsortium szakszerűen keresztülvitt operatióiból, Baját javukra fordítható tájékozást meríthetnek. , 591 t ■ j\'í t-1 iiil Pula giliszta fejestől 6 pero« alat teljes i biztonsággal a gyomorból feltétlenül kibajtatik a páfrány tokocakák által. Eredeti minőségben e-gyedtll csakis SCHNKIUKR JÓZS V gyógyszerésznél kapható Uesiozán (Délmagyarország). E kitUnő gyógyszer biztos hatásáért jót állunk. Életkor megadása szükséget ; utánzástól törvényesen védve van. Egy eredeti doboz ára 3 frt 50 kr. jPoatautánvft mellett az egész világon b92 1—5 szétküldetik. Ajándéktárgyak nagy választékban._| • K Védjegy. I.h.ldví (Mit, hory a iiobik * mitolit alatt l kaainiltaitu-.iuk, inltol » keílrwetUn »»a* *» a ra»adó. ««ir»di., maly u á* at olajukkaak aajáíla, elkerlllUtlk. Kinollott a kattnilala olyan Ky»"r«. *<>f7 klkl inafa vÍMtholl • miioli.1. A palló uodvM tárcyiyal f*1«SrttlheWS, ai>4lkUl, bw alTMitaná fényit Ifoc kell kBIBnb#tUU»l t alratitand fényit Utg asinazatt azobapaUó - fónymást, aárgátbarnát U mahaftonlbarnát, maly »kir caak ai o)«J lUk i(t tmtt »J . ---- foltot, korábbi mAxoUat tvb| *an atutiu ft.Uk födi b« ft pallót • »(jrutUl Unj\\ I. »4 »11 xlinaihatA\'ráf 1 t»«7 H| paliéra DTt 1» ad. Ktiri *((y»rAnt Teljnen betod minden Issta fénymia (ssinezetlen; nj pallókra U parkot re. moly wapan fányt ad. Külín8.«o parkalra • olajfaatákkal mar bemiiolt ogéi««n uj paliikra »aló. Caak fínyt ad, onnélfogy* nam födi ol a famuitrál. Fottacaomaa, körUlbolOl 55 négy.«»g mtr. (kél kötípna-g/.ifu .tobira rali) 6 frt. »0 kr., ra«y •\'/, márka. A kösretlon Biefrendtléoek mlndrn váróiban, ahol raktárak vannak. Ide küldendők. WntamitoUtok i» protp aktatok Ingy.né. bírinont.o kltM.tink. A bo* á.irli.nil toi ék J«1 rltyiaoí a cifre • a ryári legyre, mlrel ett a több rolnt ltliO évelitek gyártmányt .oVf.lé utánonak i* hawlUtJÁk, • .okkal raaiiabb, a gyakran a célnak ma| o«m felet« mlnd.ég-ben kották forgalomba. Chrtetoph Ferenc, i Tüki tutavtllMürlitt íaltalálója ét uyidtll gyáaója, Priora. K. Berlin. ZOrich. Csáktornyán : GKAUEH, TESTVÉKEEBÉI, Kiadó lakás. | Csáktornyán a Széna-téren ifj. Neumann Mlkna (előbbi Hochflu8s)-fóle házban egy kél »zoba, konyha élésktdmra Htb. álló TV Vj! i. i.\' utczai lakás azonnal kiadó. Bővebbet a háztulajdonos j . ■ > uj. $mmann $Iíksdndl Giáktoinyán. POLLÁK BERN ÁT órás és ékszerész \'Csáktornyán, Fölér, az uj takarékpénzári épületben. Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst* és ctmai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. fiű Minden e szakmába vágó javitásokat jótállás mellett a leg-olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöra. 9 I g^ Olcnó árak melleit • . NEMZETI UJSAG. A Nemzeti Uisáí?*\' me8i»dult, máris Önérzettel mondhatja el " i » magáról, hogy őszinte szókimondásával, osürést- csavarást nem tűrő ellenzéki irányával, oly sikert ért e1, minőkkel kevés lap dicsekedhetik. iy TTiűArvií \'örekszik arra, hogy a mit programmjában A „nemzeti Ujsag iRért, beosöletesen be is váltsa. Megalkuvást nem ismerő módon, nyiltan és egyenesen harczolni a jelenlegi kormányrendszer ellen, nein tartva szem előtt mást, mint a magyar nemzet jogos érdekeit. «j |> |j, , azon van, hogy pontosan ós gyorsan informálja A ,,l>emzeil Ujsag olvasóit minden eseményről. JLevelezöi vannak az OrÉ*zAg minden helységeben s a kontinens minden íontosabb pontján, ugy, hogy a Nemzeti Újság a legelső forrásokból nyervén érle^Uléseit, hírszolgálat dolgában bfrtran ki&llhatja a versenyt minden más hírlappal. 1YJ .. wt. . , vezérczikkeit a felelő« szerkenztőn kivQl gróf A „nemzeti Ujsag* Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Hartha Miklós, Bilgrár Kerenoi, Botlik I.njos, Deósy Zoltán, dr. Sághy Gyula, gr. Ziohy Jenő. dr. Acsády Ignácx, Benedek Elek, stb .irják. Tikrcaarovatiiba legkiválóbb iróink dolgodnak, köztük : Benedek Elek, gr-Bethlen Miklós, Tóth Béla, Hook Jánoj, Braasai Sámuel, Bede Jdb stb. Kiváló gondot fordit a »Meiliaeii arra, hogy minden egyes rovatában élvezites olvasmányt nyújtson olvasóinak. Van kiváló gonddal szerkesztett újdonsAgi, tanügyi, egészségügyi, közgazdasági rovata. Nagy figyelemmel viseltetik a »Nemzeti UJ«ág< a vidéki élet minden ügyes-bajos dolga iránt. Hetenkint egysaer, vasárnapon a Nemzeti Újság <1 I v a l mellékletet ad. Asonkivül minden péntekjén adja a g y v r m e k a « o l> al h a n oiimű rovatot. A „Nemzeti Ujhág" felelős szerkesstője: CÜHTHER A ITT a. L A „Nemzeti Újság" helyettes szerkesztője : S2EREDAI LEÓ. A „Nemzeti Újság\'\' előfizetési ára : BfftfkZ ivre Félévre la frt. II IVevird^Tre .....» ír$ tO kr. 1 frl. || Kg j hóm.......1 fr| IU Ur. Egyes szám Ara 4 krajczAr, vidéken 5 krajczAr. A ,K«!IZETI IMSÁti" szeríceBztósóge : Budapest, VI., Petöfl-utoza 16. siAm. A „NIÍHI5ÍKTI UJ^AO" kiadóliivatala : Budapest, VI., Nagymezö-utoza 20. sz. .•>\' ! V;\'\' -»\'T Nyomatott Fischel Fülöp (Strausi Sándor) lfitpt)« n CtáktorayájL |
