* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 31 MB | |
| 2014-07-18 13:07:30 | |
 | |||||||
Nyilvános  1375 | 3714 | Muraköz 1894. 40-43. szám október | Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XI. évfolyam. 8Mrk«mt6T«l irtekosnl lek«t mia-é.nn.p 11 U IS óra kOi&tt — A Up »Mlleml rinUr« vonatkoaé Mind«n kOiUainy Hargita! JilMf iMikmU ■•vir« klllwil, CsAktornya, 1894. október 7-őn ---aa ■ iii m■ i , m m 11 *■ 40- szám. JuJSfcs.. vfUdÓklTfcUl | t ^rteftri FBlöp könjr*kerMk»dÍM. "fao kttldudSk mi etOflcetfal dijak ayiltt«r»k U hlrtUtW. Hirdetései jiUijosu uíbíIUIaü. *A€YAR és MÁT KYELYEK MK6JEUNÖ TÁRSADaLM!, ISMKRKTTKRJKSCTÖ * SZÉPIRODALMI HETILAP. _Megjelenik hetenkliU egydserx vasárnap. • Muraközi tiszti Ön&egélyző szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztári takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. a »Muraköz! WlMaséáal árak: árra • . . 4 flrt Fél (hti . • • « 2 ftt Negyed árra ... 1 £H Egyes mtém 10 kr. j ntriMfa* «ab*^N»tM*i »*«»«*< a i íkHl*rt«r Á. T. fa m MM. lr*J. BM«i BokaHk H., DakM M., Offpllk A., Daab* O. L. U tártánál 6« H»n»4t BrftaUa: HUr* M. .. * NyilUér p4tii«>r* 19 kr> A horvát ellenzék ós a magyarosítás. A horvát ellenzéki sajtó, főképp az Obzor ujabban azon buzgólkodik, hogy j propagandát teremtsen Zágrábban és a vi dék nagyobb városaiban a magyarosodás ellen védő egyesület alakítására. Az egyesület igazgatóságának szókhelye Zágráb volna, ahonnan az országos szervezést vezetnék. A horvát ellenzéki sajtó szükségesnek tartja ezt a védekezési, mert a horvát érdekeket nagy veszedelemben látja. A közpályákról magyarok szorítják ki a horvátokat ; a vasúti hivatalnokok gyermekei magyar iskolákba járnak ; a vasutaknál csak magyar munkásokat alkalmaznak: a horvát honvédséget kérlelhetlenül magyarosítják. És nagy a keserűsége a horvát ellenzéki sajtónak, mert a magyar kormány, mi több- a horvát au> tonom kormány maga is elősegíti az erőszakos magyarosítást Nem hisszük, hogy a horvát nép józanabb és túlnyomó részének lelkében vissz* hangra talál ez a feljajdulás, mindazonáltal szükségesnek tartunk néhány felvilágosítást A vasutaknál a hivatalos nyelv törvényesen a magyar8 ha a horvát vasutasok szintén magyar iskolába küldik gyermekeiket, azt bizonyára saját jól felfogott érdekükben teszik. A vasúti munkások dolga pedig tisztán közgazdasági kérdés. A horvát munkások mellőzésénél bizonyára nem a magyarosítás szándéka vezeti az intéző köröket. A mi pedig a horvát honvédséget illeti, a magyar királyi honvédség csupán a törzstisztektől kiv\'ánja meg a magyar nyelvet Mindez pedig legkevésbbé sem mutat erőszakos magyarosításra — Eny • nyit a »Politikai Hetis z emle», a melyből mi a fennti sorokat átvettük. De vannak nekünk is adataink arról, hogy Horvátországban magyarosításról a a horvát érdekek elnyomásáról szó sincs, sőt ellenkezőleg. Ezeket az adatokat czélunk felsorolni minden megjegyzés nélkül. ítélje-nek belőle azbk; a kikben van igazságérzet 1 Néhány magyar iskolát állítottak fel a magyar államvasutak vonalain azon gyermekek számára, a kiknek szülői a horvát vasúti vonalakon teljesítenek szolgálatot ad dig, a míg elegendő számú, magyarul is beszélő horvát tisztviselővel fog rendelkezni a zégrábf üzletvezetőség, a kiket^a magyarok helyett fognak alkalmazni emezek nagy örömére, a kiknél a Horvátországban való hivalaloskodáa méltán számkivetés számba megy. Az összes horvátországi vonalak men/ tőn horvát munkások vannak alkalmazva, s legfeljebb azoknak a munkásoknak kell magyarul is tudniok, a kik foglalkozásuknál fogva írásbeli jelentéstételre vannak kőte-lezve. Ilyen állásokra természetesen nem alkalmazhatnak magyarul beszélni a trni; olvasni nem tudó egyéneket. t Az összes horvátországi vasutak hita* talos helyiségei ős őrházai részére horvát-s országij varazsdi (Drach Vilmos) asztalo-szállitfa a bútorokat, sőt a magyar vonalak számára is. így p. o. a legközelébb megnyílt Kaposvár-mocsoládi, a 80mogy-Szobb-Balaton Sz.-Györgyi, - Htdegkul-Gyönk Tamási vonalak összes állomásai és őrházai részére szükséges bútorokat a varazsdi asztalosok készítik; nemkülönben a megnagyobbított Gyékényes állomás helyiségeinek összes felszerelései Varazsdon készülnek. A budafoki, siuaontornyaí 03 pécsi osztálymérnökségek részére szükséges asztalos munkák mind Horvátországban készülnek s Varazsdon adatnak tel.. < A vasúti tisztviselői kar egyenruháját Zágrábban Hermann czég késziti. Ez a czég szállítja nemcsak a horvát, hanom a magyarországi vonalakon, egész Budapestig al kalmazott tisztviselők egyenruháját. Az altiszti és a szolgai egyenruhákat pedifl a lepoglavai fegyházban készítik, a zágrábi vasúti flzletvezetőség horvát és magyarországi vonalain alkalmazott altisztek és szolgák részére. A JlmkifUmíja. ö szi verőfény. Egyedül unaikosik a kis lerem egyik homályos sugAban s hallgatja a szél sikongAsát, mely először megrezzenti, azután letépi a iák hervadt lombozatát és sodorja maga előtt tovább. Ki ladja hová?... ki tudja merre?... Olyan rideg, olyan kihaltnak látszik e!ölte most a puha fészek s mikor feláll, hogy kitekintsen a nyitva fedett ablakon, homlokát megérinti a hideg öszí »sellő. A kert utai elhagyatottan, némán merednek reá s egy-egy elkésett virág mellett ott gúnyolódik a száras, zizegő haraszt. Beteszi a széles ablaktáblákat s mikor megfordul, hogy a Kerevethez menjen, szemei oda tapadnak a lükör fényes lapfára, mely mintha mondaná: —• Szép vagy I... Arrood érdekes halvauy-"ága, szemeid fénye most is a régi, nem látszik s nincsen rajta semmi hervadásl... A szép asszony mosolyog, egy pillanatra megvillantja két szép fogsorát avután tagadólag int s belemarkolva leomló bajának tömött fürtjeibe, izgatottan választ ki belőle egy hófehér ssá-lat s reszkető hangon súgja: — Hazugság minden, itt az — ösz 1 Szame megtelik csillogó könnyel s a feltörő zokogást elnyomja a kívülről beverődő szélsikon-gás, mely rázza a száraz fának kopár ágait. Kimerülten heveredik 1« a paha pamlag virágos bársonyára s kihúzva a fantasztikusan díszített asztal rejtett fiókját, elmereng a múlton. Apró parányi emlékek hevernek elölte sorban, melyek mintha mosolyognának reá s körűlzsong-ják lelkét a visszaemlékezések a tovarepűlt, él-szállott ábrándok. Törékeny hervatag sainü rózsa fekszik elölte. Az áfölelő selyemszalag alig bírja összetartani a színehagyott leveleket, melyeknek illata régen el-szállott, de egy fájó kőnycsepp hátrahagyott nyoma még most is sötétlik a száraz virágon. Hollós Laozi adta egy héttel esküvője előtt — örök emlékül. Az a sarokban meglapuló szegld pedig egy szerelmes történet utolsó fejezete. Ketten Öltek Turi Gáborral a veranda árnyas csendjében, mikor a szelíd bánatos arexu ifjú oda térdelt lábaihoz s félve s félve, remegve mondta el első vallomását. — Nem törli ki szivemből est a szerelmet sem az idő, sem az enyészet hatalma I... Vegye azt a szegfűt s ha jönne pillanat, melyben meg feledkezném az önnek adott eskU szentségéről, mutassa fel nekem a én egy hiadu fanatikuságával fogok vezekleni újra lábainál, hogy kiérdemeljem egy mosolyáf, egyetleu csókját 1 Ée a merengő asszonynak vonagló aikát ismét elhagyja az a keserű kifakadás, melyet akkor mondott, midőn hirét vatle a Turi Gábor házasságának. ~ Az eskü szavait nem szokás gránit kövekre vésni, mert onnan nem tudná olyan köny nyan lefújni a azél I... Padig mekkora emlékosslopot lehetett volna teleírni azokkal a forró mámoros vallomásokkal, melyeknek emlékét egy-egy hajfürt, szalag, ootil. lion jelvény, kl» csokor Öisi, jelezve az utat, mely egy összetört sziv romjához vezet. Idegesen, a fájó emlékek hatása alatt elkedvetlenedve fordít hátat a merengő asssouy a némaságában is beszélő asstalnak s nisi as ablakon beverődő alkony vöröses pírját, « táncaoló napsugarakat, melyek körűlragyogják a selymes fészek fantasztikus bútorait ? Kaséit oda rákja feje alá, Melyről leomlik nehéz fgrtökbeo a haja mellére, gömbölyű nyakara, keretként ölelve körül a hnlovánv arozot. A hosszú selvmes szempillák is lassanként lecsukódnak, csak a saív ver lazasan a ziháló kébelben. 8 igy ■ mint félálomban szendereg, hallani véli a lombok suttogását, a csalogány panaszos énekét s ast a szelíd, könnyezve mondott átkot, melyet azon eltaszított, lenézett fiatal ember mondott sirvs, kit hidegen, részvétlenül utasított el magától, mert nem tudott szép Biavakban hazudni hanem becsületes őszinteséggel megkérte a kesét, a légvárak helyett a családi élet csendes boldogságát Ígérte. — Mikor egyszer\' majd, a szívű megtelik keserűséggel) fájó gyötrelemmel, akkor jussak eszébe én s az én hű szerelmem I... A szondergö asszony felriad s mint egy alvajáró öntudatlanul kérdezi: — Eszembe jutottál, hol vagy, merre kertt-selek, elvesztett édenetn ? S nem felel rá senki, csak az őszi szellő lármája suttogja : Ki tudja hot ? — ki tudja merre van ?... Bibrt Lajoa, Joggal kérdezhetjük ezek ulán ; vájjon a horvát, vagy talán a magyar érdekek vannak-e inkább elnyomva Horvátországban ?!! Jeuei Gusztáv igazgató-tanitó jubileuma, Szép ünnepély folyt le tegnap a csák* tornyai közs. népiskolában. Jenei Gusztáv népiskolai igazgatónak Csáktornyán való 25 éves működése emlékére ftnnepélyt rendeztek a volt éa mostani tanítványai, a szü-lők és jóbarátok, • , A jubiláris ünnepély d e. 10 órakor szent misével kezdődött, melyen részt vett a tanuló ifjúság és a közönség. A mise végeztével nagyszámú tanuló, aaülő, tan ügy barát jelent meg a népiskolában, hogy Üdvözölje az Ünnepeltet, - A tanulóifjúság által elénekelt nemzeti hymnus után Rhédey Antal népiskolai tanuló kedvesen üdvözölte a jubilánst s átadta a volt tanítványok értékes ajándékát, mire Zrinyi Károly polgári iskolai tanár, a jubiláns volt tanítványa üdvözölte, illetve méltatta a jubiláns 26-évea működését a következő szép és meleg hangú beszédben : $tdvu itali hadlak / gtdru barcUom I Ha voltam valamikor nehéz helytelben, ugy bizonyára moat vagyok abban ebben a peresben, a mikor megbízóim nevében tisitemben eljftrni azándékozom. Mert méltatni az érdemel, n a mellett a szerénységet meg nem sérteni; rámutatni valakinek a sikereire — s a mellett eltalálni a helyes utat, hogy a munkáját Önzetlenül végzett Wíflu é* iákén y« égét, önérzetét meg ne bántsuk : oly nehéz föladat, hogy ennek megoldása nem-csak ügyességet, de határozottan tapintatosságot ia igényel I S ha mindezek daczára méRis vállalkozom e kényes föladatra, teszem ezt először azért, mert a te érdemeld, Kedves Guszti bátyánk, bármennyire szabadkozol is, nemcsak megengedik, de határozottan követelik is a:; elismerést ; s mert meg vagyok győződve arról, hogy azivea slnézéceddel ajándékozod még egykori tanítványodat, ha föladatja megoldásában a kellő mértéket el nem találva, vagy a o-télon tullö, vagy a határon innen marad. Mert hát minket a szeretet csoportosított itt Ismét körülötted, Kedves Guszti bácsink, volt tanítványaidat I Most 26 éve annak, hogy a tudomány után való szomjúság vezetett ide ex épület falai köxé s me ,— 85 év után — ide jöttünk, ho«y fáradozásaidért köszönetet mondjunk. Most 25 éve mint apró kisdedek jöttünk hozzád, hogy minket az ismeretek útjára terelj s ma — 26 év után — tiszteletünket teszszük előtted { mint — meglett férfiak. Akkor talán félelemmel, vagy helyesebben mondva a bizonytalanság érzetéből támadt érzelmekkel járultunk eléd — a ma hálatelt kebellel öazínte elismerésünket tolmácsoljuk buzgóságodért, atyai munkálkodásodért I S minő buzgóság,, minő munkálkodás ez I Ha végig tekintek gyermekéveimen s szemeim előtt látom elvonulni azt a korszakot mely ennek a 25 évnek a keretébe beleillik, szivem reszket, •ttmeim könnybe lábadnak. De ne hidd, Kedves Jenei Bácxink, hogy talán a szomorúság vagy a fájdalom ai, mely ily érzelmeket bennem támaszt I Nem Kedves Guszti Bátyám 1 Nem a bánat t az öröm as, a határtalan öröm, mely egész valómat e peresben megrezegteti 1 Mert a mit a társadalom mutat, az a te kezeid nyomát árulja el. A mi haladást tett a társadalom, abban te neked volt és van részed. Akármerre fordulunk s akár mit megnézünk, mindenütt csak a te munkálkodásod sikereit bámuljuk ; miuden csak azt hirdeti, hogy a mi Jenei báosink 25 évi munkálkodása folyamán hasznos szolgálatokat tett a társadalomnak > a hasa iránt való kötelességeit emberül leróttál Íme itt egy egéss nemzedék ! A munkasse-retetet, a kötelességérzete) te tőled tanultuk I S azt hiszem, saégyent nem vallass velünk, hiss kötelességeinket, bár különböző irányban éa téren, de mindannyian férfiasan teljesítjük. A hazaszeretet lángját te lobbantottad 101 bennünk, az az nem — többet mondok i a magyarság csiráját te ültetted el bennünk, a te gondos kezeid fejlesztették annak gyöngéd csemetéjét terebélyes fává I Hogy magyarokul ér ünk ; hogy magyarokká lettünk, hogy szivünk ezét! a sxép hazáért dobog ; hogy sxivvel-lélekkel, egész valónkkal e szép haza hü fiainak valljuk magunkat, hogy még a sir se némítja el érzelmeinket, s hogy még utódaikban is élnek tovább elveink, » melyekkellenek ahhoz, hogy es a szép haza viruljon, hogy a Muraköz egykor teljesen magyarrá legyen: mind a te érdemeid i itt mondjuk ki nyíltan, mi, a te volt tanítványaid, nyílt homlokkal, tiszta lelkiismerettel — bUszkp öntudattal 1... * Mikor az ilju életének 25ik esztendejéhez közeledik, bixonyos önérzettel, sokszor büszke önelégültséggel tekint vissza gyermekségének, ifjúságának lefolyt éveire. Egy fordulóponthoz érkezett, mely egy tanulmányokkal, fáradtsággal, küzdelmekkel, sokszor nélkülözésekkel teljes pályát rekeszt be, izmai feszülnek, keble dagad, hogy tanulmányai alapján, tehetsége szerint, szolgálatait a társadalomnak, a hazának fölajánlja. Mikor a férfi éleiének máskaik stadionjához érkexik s önálló munkálkodásának, működésének negyedszázadán visszapillanthat a keserűségnek egy bizonyos nemével érzi ugyan, hogy életének delelőjén jóval tul van, de azért megnyug tatja az a tudat, hogy életének legtermékenyebb szakassa zajlott le ezzel, hogy az 0 munkálkodása meglátszik itt is, ott is. hogy megvan az ö tevékenységének a nyoma, megvan annak a súlya I Egy ily termékeny munkálkodásnak negyed századán te is tekinthetsz vissza Kedves Jenei Báosink I Látni, hogy a város meg van a te működéseddel elégedve. Hisz oly jubileumot rendezett a mai évforduló alkalmából a te liszteletedre, a mely az igaz, eszedbe juttathatja, hogy 25 évvel idősebb vagy mint voltál, mikor ez iskola küszöbét első Ízben átlépted, de meggyőzhet az ünne-pelletéi arról (s, bogy ez csakia a ragaszkodásnak, csakis a hálának, csakij a szeretetnek lehet a kifolyása I De azt hiszem meg vagy elégedve ön-nönmngaddal magad is> hisz az Isten megáldott egészséggel, megáldott aranyos kedélylyel, mely önmagában is megbecsülhetetlen adomány s ritka kincs upyan, de azért még sem irigyeljük tö!ed, mert igazán örvendünk neki a tiszta szívből gratulálunk hozzá I A gálya még nem búzta be árbocaalt 1 A hajós még ném fáradt bele a járómű igazgatásában I A mikor valaki 25 évi működés után ily kondi-tióban a minőben te vagy Kedves Guszti Bátyánk, igen alaposak lehetnek kilátásaink, ha t. i. minket is az latén éltet, hogy a másik 2B év után is, habár megöregedve ugyan, de hason\'ö érzelmekkel, ugyanazzal a szeretettel szem< yed iránt, ugyanazzal a munkakedvvel s munkaképességgel ismét találkozzunk. Eat az intézetet te virágoztat-tad föl, ezentúl se vedd le róla kezeidet I A derék tantestülettel, kart karban, vállvetve csak szolgáld tovább a tanügyet, a hazát I A mi tiszteletünk személyed iránt ezzel utak öregbedni fog. a te érdemeid ezzel csak fokozódni fognak I S most, a mikor helybeli tanítói működé sednek 25-ik évfordulója alkalmából a nagyközönséggel egyetemben, jelenlegi tanítványaid társaságában, mi, egykori tanítványaid is megjelentünk, hogy Bzívünk mélyéből üdvözöljünk, azt a kis emléket, melyet ifjú barátom, Rhédey Antal, te néked átnyújtott, fogadd el tőlünk is mint gyöngéd figyelmünk szerény megnyilatkozását. Ne az értéket nézd benne, bisz az itt mellékes, de vedd figyelembe, hogy szívből ajánlottuk föl néked, bizonyságául annak, hogy a mi ragaszkodásunk, a mi szeretetünk irántad nem csökkent I Meg fogaz ebből gyösödni arról is, hogy múlhatnak évek, változhatnak viszonyok, de a mi vontalmunk személyed irányában állandó marad. Átöröklődik e szeretet utódainkba is, mint hagyomány száll sxájról-szájra s férkőzik be szivbőUszivbe a kegyelet egyéniséged iránt. Légy üdvözölve tehát jubileumod napján 1 Áldjon meg az Isten, a magyarok Istene, a Min\' denható hosszú élettel, állandó egészséggel s aranyos kedélylyel a haza, a tanügy javára s mind-nyájunk örömére, még igen-igen, nagyon sokáig I Az élénken megéljenzett beszéd után Ziegler Kálmán kir. közjegyző a város kö-zönsége nevében\' üdvözölte a jubilánst. A szónoki hévvel ós hazafias lelkesedéssel elmondott szép beszéd nagy hatánsal volt a közönségre, mely ugy a beszéd közben, mint végén lelkes éljenekben tört ki. A jubiláns igazgató külön, minden ■ üdvözlő beszédre meghatóan éa elérzékenyülve válaszolt s köszönte meg a jóaka- ratot, mely ugy a közönség, mint a tanítványok részéről nyilváníttatott. — Végül a tanulóifjúság énekkara Dobossy Elek közs. tanitó vezetése mellett e^y magyar indulót énekeit, mire befefeztetett a szép ünnepély, mely a közs. iskolának élővirágokkal és zászlókkal gyönyörűen feldíszített udvarán tartatott meg Az ünnepély befejeztével számosan üdvözölték a jubilánst lakásán, a többfíír\' zött kartársai, a képezde\' tanári testülete, a képezdei tanulóifjúság kiküldölte: stb. Mi is őszinte szívvel lépünk az üdvözlők sorába s kívánjuk, hogy azok a babérok, melyeket a jubiláns 26 év óta becsületes igyekezettel aratott, sokáig igen sokáig zöldüljenek a csáktornyai népiskola javára, ő pedig élvezze azokat sokáig erőben, egészségben 1 Az iszákosságtfal járó veszedelmek. Az emberiség fejlődésének története világosan kimatatja, hogy azon válságok, bajok és kórállapotok,, melyeknek az emberi nem isteni rendelés következtében időnkint kitéve és alávetve volt, legtöbb-nyíre már magából a nemzedékből kiinduló megfelelő ellenszerek éi óvintézkedések által elhárittattak s orvosoltattak vagy leg« alább is enyhittettek, nehogy elhatalmasodván az emberiségnek fejlődését, mely az isteni gondviselés törvényén alapszik, meg-akaszszák és szellemi és physikai tönkretételét maguk után vonják. Az emberiséget jelenleg fenyegető bajoknak egyik legnagyobbika az iszákosság, mely az alkohol élvezetek kiterjedése folytán nem szünőben, hanem terjedőben van. De a baj kiterjedésével együtt nagyobb és nagyobb arányokat vett az annak elhári -táriára irányuló mozgalom, a kórállapot fékezésére s megszüntetésére czélzó kitartó s határozott törekvés is, mely résziot társadalmi téren, részint már elfogadott vagy javaslatba hozott törvényhozási és kormáuy-zati intézkedésekben nyilvánult. Az alkoholismas és az az elleni védekezés kérdése egyik logaotuálisabb, legsűrűbben tárgyalt problémájává vált a jelenlegi nemzedéknek ; tudományos, alkalmi művek és röpiratok százai, egyletek és pedig s régebben Amerikában, Angliában Németországban, Belgiumban Hollandban, a Skandináv államokban és Svájozban működő egyleteken kivül a Svájczban ujabban keletkezett egyesület („Verein zur Bekampfung des Alkoholgenusses"), mely több közérdekű közleményt bocsátott már közzé, foglalkozik az alkoholismus elleni védekezéssel; Bretnerhavenben, Tienken, Keresztély kiadásában havi folyóirat jelenik meg «Inter-nationale Monatsohrift zur Bekampfang der Trinksitten» czim alatt és az alkohol tartalma italokkal űzött visszaélések ellen már nemzetközi jellegű congressusok is tartattak ; legutóbb az 1893 iki (IV. nemzetközi) con. greasus Hágában tartá Üléseit. Az alkoholismus ellen irányuló eme mozgalom azon igazság elismeréséből indul ki. hogy a szeszes italokkal űzött visszaélések az emberi lelki állapotra és testi szervezetre rombolólag hatnak a testi és lelki erők épBége egyaránt fenyegettetik az alkoholismus által; orvosi szakértők kimutat ták káros hatását a lélekzési ezervekre, az emésztési rendszerre, a vérkeringésre, a vesékre, az agyra és az idegrendszerre, melyekben veszedelmes, sőt halálos kimenetelű zavarokat ós elváltozásokat idézhet elő. A halandóság is nagyon fokozódhatik az alkoholismus által A társadarai következmények is elrettentők ; az ittasság álul élőidé* zett btintények nagy köre statisztikailag kimutatható, az elkölcatelenaég terjedése megállapítható, az eladósodás és a \'vele járó közgazdasági miseriák pedig, valamint a tudatlanság és elvadulás is mindig szUksóg-képi kísérői e kóros szenvedélyek terjedésének. — Ki nit m Kérjük t előfizetőinket; szíveskedjenek az utolsó negyed alkalmával előfizetőseiket megújítani ■ a hátralékokat bekQldeni 1 Különfélék. S $tlségt a király névünnepe alkalmá ból, e hó 6 án a csáklornyai Szent-Feren cziek templomában ünnepi mise és Te. Deum tartatott, melyen Weber Vincze quar* dián fényes segédlet mellett czelebrált. Képviselve voltak a nagyszámú közönség és tanulóseregen kivül: a helybeli királyi, álla mi, megyei, városi és urodalmi bíróság és hivatalok tisztviselői, tantestületek. A kóru son Czompó Andor vezetése mellett a tanulók kara énekelt. Főleg a királyhymnus összevágó hangjai igen szépek voltak. 4 kiiáljassiony ő Felsége e hó 1-én éjjel 1 \'I, órakor utazott Pragerhof felől Csáktornyán át Budapestre. Az éjfél után jövő gyorsvonat a csáktornyai állomáson várta be ő Felségét vivő udvari vonatot. Minden átjáróhoz külön örök állíttattak fel. &ikürl Molnár Elek msgy* kir. honvéd főhadnagy f. hó 1 -én Nagy Szebenben örök hűséget esküdött Kun Albert főmérnök ur szép és kedves leányának Gabriella kisasz-szonynak Szivünkből kívánjuk, hogy frigyüket áldás ős boldogság kifiérje. galáloiis. Tomka György aUó lendvai kereskedő.folyó hó 8-án d u. 4 órakor életé nek 70-ik éveben elhunyt. A család a kővetkező gyászjelentést adta ki: özv,Tomka Györgyné szül. Péntek Terézia, ugy a maga mint gyer mekei György, Mihály, Géza, Lajos ifjú Tomka Györgyné szül. Molnár Jolán, unokája Miklós és az összes rokonság nevében szomorodott szívvel jelenti szeretett és fe. lejthetlen férjének, atyjuknak, apósának, nagyatyjának, illetve rokonuknak Tomka György kereskedőnek folyó hó 3-én délután 4 órakor, éleiének 70-ik, boldog házasságának 87-ik évében hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után tőrtént elhunytát. A boldogullnak hült tetemei folyó hó 6-én délután 8 órakor fognak a szent Háromságról nevezett sírkertben a rom. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 6-án délelőtt 8 órakor fog az alsó-lendvai plébánia templom-ban a Mindenhatónak bemutattatni. Alsó-Lendván, 1894. évi október hó 3-án. Örök világosság fényeskedjék neki! _ £á:kőiy iáadoi jeles zenekara min den csütörtökön a Seiverth-féle vendéglőben \'fog hangversenyezni. A n. é. közönség pártfogását e helyen is kérik a zenekar tagjai. ~ A *yastankerülitt> tanitó-testület muraszombati jáiásköre ez évi őszi gyűlését, valamint a kör kebelében alakult „Ma. gyarositó ós Közművelődési Szakosztály" naggyülését 1894. évi október hő U ón délelőtt 10 órakor Muraszombatban, az áll iskola helyiségében tartja meg. Mindkét ülésre a kör és szakosztály tagjai, valamint a népnevelés barátai is tisztelettel meghivatnak. I. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki Jelentós a folyó Ügyekről. 2. A jövő közgyűlés idejének, helyének« tételeinek meghatározása. 9 Indítványok II. A • Magyarosító és Közm Szakosztály* tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki jelentés a szakosztály mult évi működéséről. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése. 4. A szakosztály munkaprogrammja s ügykezelésének megállapítása- 5. A jövő óvj költségvetés s ezzel egyetemben a jövő évi teendők megállapítása. 6. Indítványok. Muraszombat, 1894. szeptember 26. Völgyi Ferencz a kör elnöke, Takáos R. István a ,Magy. s Közra. Szakositály" elnöke. mi lliaaalami kiállítás megnyitásának határnapja. Az 1896-jk évre tervezett ezredéves nemzeti kiállitás igazgatósága által közelebb készített szabályzat szerint a kiállitás 1896-ik évi május hó 1-én nyittatik meg ünnepélyesen a király, a törvényhozás két háza, az idegen hatalmak képviselői, a megyék, városok és hatóságok küldötteinek jelenlétében és tart ugyanezen év október év október hó 15-ikéig. A megnyitás napjától kezdve a kiállítási terület a látogató közönség számára nyitva lesz reggeli 8 órától esti 11 óráig, a kiállítási {épületek azonban csak reggeli 9 órától esti 7 óráig, illetve 1896. augusztustól kezdve a kiállítási igazgatóság által megállapítandó és annak idején közzéteendő óráig lesznek nyitvs. Az időleges őszi virág-, gyümölcs-, zöldség- és szőlőkiállitás október 6-től l3 ig fog megtartatni. Ism ákosság korlátozásáról dr. Csillag Gyulától Budapesten a Pallas részvénytársaság kiadásában igen hasznos füzet jelent meg. E dolgozatban, melynek kivonatát szerző a közegészségi ós demographiai kongresszus IV-ik szakosztályának f. évi szept. 5-iki ülésén olvasta fel, az alkoholismus veszedelmére utal s az ellen való védekezés módjait tünteti fel. A 71 lapra terjedő füzet tartalma, melyből mi is hozunk mutatványt, következő : Először I. Az iszákos-ággal járó veszedelmek. II. Első és fő ellenszer : közhatósági gondoskodás jó ivóvízről és nyilvános kutakról. III. Az egyházak befolyása. IV. A mértékletességi és önmegtar-tózlalási (abstinentialis) egyletek. V. Adó intézmények. VI. Az italmérési Üzlet ós annak rendészete. VII. Az iszákosok menhelyei. St. Gallen canton törvénye 1891-ből. VIII. Rendőri és büntető határozmányok. IX. Eredmények. — A művet, mely az iszákosság hatályos ellenszereit részletesen ismerteti és a mértékletességi egyletek eszméjét terjeszti, főleg lelkészek, közigazgatási tisztviselők, tanfelügyelők, járási orvosok és néptanítók által leendő megszerzésre és ter jesztésre ajánljuk Ára 60 kr. (guvardlj leszállítás takarmányra. Az államvasutak igazgatósága az ország határától legalább 80 kilométernyire fekvő bármely magyarországi vasútállomásra rendelt s ott tényleg feladott szálas takarmányne-müek. úgymint: széna, szalma,szecska, továbbá friss és szárított lóhere, luczerna és bükköny után\' a mennyiben a küldemények az államvasutak vonalain legalább száz kilométerre szállíttatnak, de legkésőbb 1896. méjus végéig terjedő érvénynyel, 400 kilométer távolságig kocsikilométerenkint nyolcz krajczárnyi, 400 kilóméternél nagyobb távolság ra való szállítás esetében pedig a 400 kilométert meghaladó távolság után kocái kilométerenkint négy krajczár mérsékelt díjtételt léptetlek életbe — gtcsétriasMTudak, közepükben béliéit uj és mindenesetre iger. czélszerü találmányt képeznek Ha meggondoljuk, hogy • pe* osételés munkája gyertya használata mellett mily bajos, ugy azonnal be kell lát* nunk előnyét az ilyen peosétviaszrud*kuak, melyek mint egy gyertya, meggyújtatnak ós melyeknél a peosétvlasz továbbégése a bél által éretik el. Készítése annyiban okozott nehézségekel a feltalálónak, minthogy annak gyorsabban égni a közönséges peosét-viaganál\' éa kormot maga után hagyni, vagy a hátramaradt részeknek a pecsétet elpiszkitani nem volt Szabad. Ez — mint Rergl budapesti szabadalmi irodája közli — megfelelő gyantákkal telitett gyapotbél alkalmazásával lett elérve. — Szélmalmok villamosság előállításira. Holland - és Skótországban ezen legolcsóbb hajtóerőt használták fel « dynamógépek hajtására melyek oly villamos acouraulato-rok töitésére szolgálnak, melyekben a villamos erőt felhalmozni lehet, és melyek aztán tetszés szerinti helyen mint világító erő vagy melegítő gyanánt haaanilhatók. Tanúsítvány. 500/1894. Qgyssám jegyzőkönyvi kivonat. Én, Gásxner Bóla budapesti kir. közjegyző hellyetteae, dr. Fdrtb Miksa ezennel tanúsítom as alább idéiett jeg?»ökönyvben fogjál t tények valódiságát A gróf Eszterházy Géza-féle Cognao-gyár részvénytársaság igazgatóságából alakult végrehajtó biacottság tagjainak megkereste« tolylan megjelentem a mai napon a ozimzett részénytársa ságnak helyben VI., KOlaö váczi-uton 23 szám hJhü (saját házában levő gyári helyiségeiben, a bol is mindenek előtt nevezett urak felmutatták előttem eredetben a fővárosi Vili. számú pénzügyőri bizottság által (elvett lelet jegyzökönyvet, a franozia 2 Egrott-léle készülékeken gyártott oognaoról hivatalos okmányokat, valamint a fővárosi m. kir. pénzOgyigazgatóságnak eredeti végzését. Ennek alapján konstatáltam, hogy a gróf Esterházy Géza-féle cognso gyár részvénytársaság gyárában a 2/496. és 3|478. saámu Egrot-féle cognac-fözö készülékek működésben vannak, éa hogy ezen folyton működő két készülék 1.752,000 liter bornak termelő képessge hivatalosan lett megátfapfrwa. További megkeresés folytán a oaimzett részvénytársaság raktáron levő kész cognaa (bor-destiHát) mennyiségének megállapítása végett elmentem a társaságnak ugyanott levőpinczélbe, valamint ezután a társaság által (a VII. KQlsö vábii-ul 17. szám alatti házban) bérelt pincehelyiségekbe és mindkét helyen az elöttam eredetben felmutatót\' raklárkönyv betekintése éa megvizsgálása és az egye* hordók megszemlélése és tényleges tartalmuk megvizsgálása állal megállapítottam, hogy a többször emiitett részvénytársaság mindkét raktárhelyiségében összaMn 178.262 liter oognao (bordest illáid hordókban és ezenkívül 18 243 palaozk cognaeoal töltve van raktáron; megjegyzem, hogy az egyes hordók Űrtartalma 8500 és 600 liter köst váltakozik. A társasági főkönyv idevonatkozó asámlá-jának megtekintése alapján konstatálom, hogy a részvénytársaság folyton főző adót fizet; és végOl ugyané főkönyv megtekintése alapján konstatálom, hogy ^ddifóié a részvénytőkére 420. ezer forint lett tényleg beBzeive. Minek hitelt sajátkezQ aláírásom ée bivalo« peosétemníel ellátott jelen tanúsítványt kiadom. Kelt Budapesten, (1894.) ezernyolozszáz-kilenoivennegyedik évi február hó (15) tizenötödikén. Dr. i\'ttrth Miksa s. k. Gászner Béla, kir. kocogj««. Felelő« szerkesstő; HARGITAI JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó; FISCHEL FÜLÖP (8TRAU8Z SÁNDOR) könyvkereskedés«, o XI. tečaj Tu Čakovcu, 18Ö4 7-ga oktobra. Broj\'. 4*0. naiuumi 8 urednikov mo«( j« »r»kl 4*» gttToriti rmU 11 I It two«. — STO |i««Dll«\'tl|i<«MuiriU4«M>\' VlatV MJ M potiljku n* i*M i«tef« smíaUm m .....i"—i- i . i ili ,-ii - y PredplatiM f« t Na odo leto . , . 4 (tf Na pol leta ... 9 tH Na őetvert leta * . t M tojT*«*, 10 OteMM m p*Uf rfiU t m mfcuuj«. VMt*l ftMpora kun i OVtMBI po*ilj«JiL mm harvKlakar i I maxjartikew Jeslbu lxlax«él đrnitvonl sniuintveiil 1 povnéljlvl Jlst *aa pak« p Tfrl i fTil amOd t*t!3 mdioa JoderOcrat 1 to: vu •v«J«ra. xi«ćL«lfcL ■ I III 1 ...........——— I I ■ Hl I I I - IMI II I 31užbeai glasnik: „Međimurskoga podpomagajučega činovničkoga družtva\'C „Čakovečke fparkasse", „Međimurske sparkasse". i t d. xmmimt DtŐ tri reci proti íganíci. Med vnogimi sli, koje haraju po svétn i kvare rod ljudski, nijedno se nije tuliko namirilo osobito vu zadnje vréme, koliko pijenje žganice, Ipiritusa i drugih tomu spodobnih. Pb orsagih doprinesla je tomu najvifle filoksera, koja. je poharala naáe vinograde (gorioe) Vino je potkupilo, a narod se lovi faleSega, no sto put pogibel-nedega pila a to je Spiritusa pomčSanoga vodom, ko;e imenuje za žganicu. Nebude Škodilo barem na kratkom pregovoriti o toj pitvini i to njezini pogubnim posije* dieam. Stari narodi nisu poznali žganicu Stopram v u desetom vfku »znaSli su Arapi nekakvu Šganioi spodobnu materiju, koju su rabili » mazanja lica (Schminke). Vu Evropi žgaii su valjda valjda najprvlje vu Francunkoj, Italiji i Engleskoj vino i to nazivati latinakim imenom t „aqua vitae*, tojast životna voda,, koja se je upotrebljavala poćemSi od 18 stoljetja kakti vračtvo. Veeda joićt nije se grozila nikakva pogibelj fovéftanstvu, dok se nije počela žganica piti po oStarijah, krčmah i domaj, gde poCeméi qd 17. i 18. stoletja zgrabila vse glibokái i čvrsteSi koren. No vu deaefinjem vJku poplavila je U nesreća i selo i varad, ter se nastanila vu domu vaaka fele ljudskoga društva, Alkohol — tpiritus je tekućina prez farbe, koja se lehko vužge\' a méfla se s vodom na različite načine. Őpiritus dobiva •e iz vina, voća (sada) a gustokrat takaj iz melje vsak« fele žitka, iz krumpira, div« jih koitanjov i drugih proizrodah. To je ona giftna pitvina; koja nemirne ćini Cové-ćanske živce i ćoveka dodufle za kratko okrépi, đa k esne\'e jnfl bolje oslabi. Čutenje jakosti i sposobnosti za delo, koje izvadja žganica, je časovito, ar Cim presttne delovanje opojnoga napitka, ćuti se čovek opet tak slabim; da se opet prijemlie istoga to viie, kaj ga kak i vugoduo stanje, vu ko-jem se čovek nahadja, kad pije pr«komérno zganioe, podiažu je i mami« Na taj način prepane öovek i telovno i duáevno Zahman prigo varjaju, da Sganica ćoveka hrani, ar ako k,oja pitvina, to je ona najmenje, sposobna da to izpelja Žganica stopram prćći prekuhavanje vu želudeu, pak se črni za to, da ljudi,\' koji ju piju, trebaju menje hrane Žganioa takaj nestopi čoveka. Vručina, koja nastaje, od iganice je samo časovita, ar izpeljana stop am razdraženjem. Ćemu, da nabrajam, kuliko se ie prav ljudi pijanih od žganiće zmrznulo, dosta je, da nap«*vo stavim samo to, da se je od |edne vojske Karla XII. Švedskoga kralja zmrznulo 4000 soldatov, koji su mislili, da se budu obftuvali od silne z ime stjm/ da re napiju ftganioe. Nego hajde, da si pregruntamo po tenj*e pogubne posljedice žganice, nebi li tak ipak koj ćtevec previde) pogibelj ter 11 t»-M se |oS za vremena bi obćUval\' ♦« kuge. Dok se je žganica igala samo iz sljivah, tropa, borovice i. t. d. i vutivala po malo, joS je né bilo takvo zlo; ^ego odkad se je nav. i, narod, da kupuje pr. trgovou fal tpiritusal koji se onda domaj poméPa a. vodqi% i od-kad pije i vu vuogimi krap oa$e Ijppe domovine to pitvinu i ataro i «ulado(. i mužko i fensko, neznam kam buma doAlj. Odićeni jeden biikup podvućaval ja i pažljive včinil svoje duhovne ovca već predi) Ijetmi na posljedice te pitvine vu poaebaom pastirskom listu. Pokebdob bi marti mogle te otćinske opomene hasniti dragom i milom narodu, ja bum iz njegvoga Ijepoga lista nekaj run izvadil i gde bu mogućega malo popunil. C ijte, kak govori veliki t4 biskup l Žganica, evala se ona šljivovica^ drot« djenke; rožoht ili kak mu drago, a ponaj-glavuefli őpiritus, gda ima najv ie kvar delajučih sastavina, je goreća, smrtna voda zdravju i životu pogibeljna. Ódo ntvejr >e nek posluda! 1. Žganioa osiromaá^e narod i fonda céle familije. Pogledajte takvoga pijacca. Vezda je blédio kak krpa, ve j čer-leni kak kuhani rak, hoda prdrapao i za. rapan i zamazaa i nemiru;e prvlje^ tftjk neproda zadnju stvar, koju ima dom«J Žena nejma k aj bi skuhala/ deca su gladna i zdrapana Najviše imetka bude prodan zaradi pijanstva, a občine moraju, da hsaoa i pijanca i njegovu décu. ZABAVA. Pak jeli to mora odmah biti? Negde a niemsćkoj zemlji je jednoč imal niaki seljak pravdo,\'.te je tirni svojimi toibami i rie*enji bodli sad a otj sad a on aredf — sad je pred ovi« sudcem imal stvar razjai~ njivtti, sad opet pred onem, na koncu je bil opet aođ pred četiremi sndcl na jedan krat, ta od ovih opet na drogi krat odgodjen. PosHe *ori mieseca je nafi seljak opet dobil poziv, te je opet hodil od sudca do sadea, od fiAkala do fiškala, dok oapokoo ciela stvar filje bila opet odgodjooa na dragi krat, te je onda opet oa isti način iilo,teklo i odgadja-^ se. PoŠto je već i godina — i dvie godine proSle a da seljakova pravoda joA nije bila rieőena, jer m je samo oviek odgadjalo i zatezalo (bafl kak pri nas), to ie je seljak razsrdil, pak oq hajd o varal k-ministru. kojemu se pritoži t tvojo ciela nevolja poradi tog aavlaćeaja pripovledi. Ministra se |e to čadno videlo ta akoro aije kotel vierovati, ali ma je seljak iz tepa potegnal pozivnica i pokazal orno oa bielo, da je pravda opat zateguutja a sud odgodjen na tri mieseca. Sad se je ministar uvieril o istinitosti svega, kaj ma se je seljak pritotil te |e uakauil jedna mala lekcija tim nezdušaim sudcem i fi kalom dati. Stoga veli seljaka: „Anda si pozvani pred eud za dana 20-ga oktobra — to je bal denes tri mieseca. — Ti idi tam, kak si pozvani te ako bi mozbit gde na hod niku ili na dvoriSća mene spazll, nepovedj n komu, jer on dan budem i ja onde, ali tom nesme nitko niti čmrge zuati, zato ako me i opazifi onde, Uho budi. Zatim otiđi u sudnico te čekaj audec i sud. Ako bi sudci ua koncu, miesto, da izreča svoj sud, raspravu opet na stanovito vrieme, kak navadno, odgodili, onda se samo stani pak im svim u oči, na moja odgovornost reči, da te svi skup nek — — —, Ali onda bieii, da im vajdeš, jer ako te alove, ja ti ni*ta kriv nebudem". Seljak na svoj poziv se točno 20-a oktobra postavi pred sad. Sudci i fiškali dojda te rasprava zapoćme. Jedan ima ovo primetauti, dragi ono i već seljak poćme slutiti, da niti danas do avog prava dolel nebude, kad na jedan krat sud zaključi, da stt razprava danas nemože k-koncu dotierati, već se na dragi krat odgadja. Seljak čuje, da niti danas ne* bode kraj, zapita sadce : »Moja gospoda, zar jol uebude kraj toj mojo| pravdi P" Sudci ma odgovore, da ne i da bu več poziv dobil za dragi krat — „Onda pak me svi skup... veli oa to sjeljik, hitro bo okrene i skoći km vrata a gaok pak biefti kroz itenge. Svi, sodci i fiškali se oad tom bezob-razoostjum osapoa, skoče, U svojih, sedaUh pak bieze za sellakom, jedan aa Škarjami, drugi linirom o raki te vUSu primite ga I — Kad sa van oa hodoik dobetaii, staoe mi * nister pred nje, koj je već prije kakti nepoznat oude u jednom kata sta>, te je aaoatavi: nIIo, ho, ~ kam bieiite i^apoda" ? sBvo on \'seljak* — odgovori jedan izmed njih — „koj tam po Stengah dole bieti, podstapil nam .se |e o sudnici reči,|ia ga svi skup neka ,. * „Pak jeli to mora odmah fciti veli u a to minister. — „Km U nestora odmah biti, da sa se taki svi sa ojtai spuaUli". Napoleon I-i 1 njegov soldat „Aha ti si. prijatelj moj dragi" - reče jednoć Napoleoo svojemu jedoomo staromu soldata, koj ga je oagovdril — „Pak kal bi ti vendar rad od mene ?" „Sire 1 (francazkoga cesara titula*) »nesreća mi se je dogodila — velika ne«re<»u. Covöku, koje pije ftganiou, nediSi mu posel, ar mu žganica fonda, teUvne jakosti kak kukec drčvo. Hižni krov pijanoa po kazuje rebra stajfc, mu je praaim, a polje neobdelano. Im kak bi delal. Ves trese, drhčei nemre nikaj, dok opet nepije Nu nit-Iganica mu nepodaje novih irilah, jakosti, ar je i onda kakti čovek vu vrućini sa čas jak, a kad ga yruóina ostavi, onda stopram ćuti mesece i meseoe slabljinu,. Delatnost žganice je kakti ona od b»Ca ili batirfe, kojom vudrii već zavsewa trudno marte -im potegne opet, ali. mi ipak baMna ne daje novih ailho jakosti. (Drugi put koneo). 0 o s p o d a r s-t v oA PoljodeU,t,vq Ovog meseca oktobra prestaju zimske s^tve, ter se preorava to sa protuljetne sétve. Mehenj (mahovina) M detelj iflćali * paSnjakov čisti se i detelji.\'će posiplje se sadrom (gipsom). Ovog meseca vrlo je dobro gnojiti sa umjetnim gnojem. Senoko*e se natapljajo, ter krtovlnjaki Ciste. Vinogradarstvo. Ovog meseca srváava se obrnila gorična bvatva, ter treba osobito na to pa*iti> d* se aa suhoga vremena bere, i da, sa nosrelo i gnjilo grozdje odstranje odstranjuje ter ne móSa aa sdraviqa grosdjen. Voćarstvo, Seme sa divjake se sije, zvrtava se branje voća (sada), ter se voćke mogu početi presadjuvati, ako je listje is njih Ispalo. Povračratvcr. Zimska Salata se sije. vu pivnice spravlja se kelj, mrkva, petrolej povrtnica, hren itd. Koncem ovogo meseca more se saditi i fiparga. Pčelarstvo, Ov mesec mora se vae vćiniti aa zimovanje pfelah, vse pohotine moraja se zamazati, a za m*Se moraju se miiolovke nastaviti K a m f o r (kafrá) proti mravljam. Vsakomu je poznato, da su mravlje vrlo nemili gosti, kada navalje na povrtljel ili na sad (vo6e), ter ih se ni e moči tak lebko rééiti. Kak U vrlo hasnoy<to sredstvo! proti njim rabi se vu nove4e vrčme kámfor (kafri), koia se po falačeo (komadić) dene vu blizinu, gde bu mravlje, pak bilotogde mu drago- Mravlje nemreju podmaftatl duhu od kaire, pak se razbežiju, a da vile ne povrneju na ono mesto. Ak<y jro pripetoe i povrueiu, treba opet deti malo kafre i tak ih odtirati. Bara t anj e • k on j i. Vu Lord Hamptonskih konjskih Stalah stoji sljedeći napis : Na brötr —« nutnči me. Tdol — netiraj me. Vn stali — nezaboravi me S ("na i sobi nekrati > mi. Cistu vodu podaj mi. Ceealem i kefom — nezakesni mi. čisto i suho letanje — neakrati mi. Trudnoga ili vrućega — neostavi me Betežnomu i ozeblu ne daj mi zebsti* Žvalami i vuzdami ~ ne trgaj me. „Hej gospodari 1" ako si vi ov napia vu stali nepostavite. to si ga barem dobro sapametite Sredstvosa umire njene mirnih kon j a h. Kakti vrlo dobro sredstvo za v miriti konja, kad se podkavaju prepornča se ulje od petroželja. (Petroielovo ulje dobi se vu apoteki). — Vzeme se na dlan malo toga ulja, pak se natere po ruki i ponese konju pod nozdrve (pod góbec) i on se bu taki vmiril More se takaj toga ulja nahariti okolo nozdrva (góboa), pak bude se poOutil isti uspjeh. Glasoviti kortitelj konjah Barey hamuval je to sredstvo. KAJ JE NOVOGA? I — Prosimo poSstuvane oiie pred plat* nike, os j Q|m *na početka zadnjega fertalja predplatne zaostatke po polti pollejo ivpred-plate za novi fertal ponovijo. Oena naflib oovin je: Zn ljeta 2 frt. jedea fertal ] fit, za pol I; odbori Atag/* ve likaik*, hl*er Sjedinjena tri odbora magjarske vs^kalke hiže drsali sa sodnica, va kojoj bu 3a*pff»vljaii 0 cirkveno—političkih, predlogi vlade, Odbora je predsedal čuvar Igrane, — koj je vezda po Nj Veličanstvu kralju iuae-aovao pre^oö^m magnatske hiže — Jožef. Od vlade bili au nazoöni u)iaUtri : Wekerle, Eötvös, Hleronymi, Sailágyi i losipovich. Kotrigi sjedinjenih trjh gfcrifi (ioflli su va dosta znamenitost broja. Vstti\' pet blSkupah, koji sedlja va tih odborih bito ie nazočno, i to: kardinal Slauch, nadbiskupi Samassa i Caászka, biflkupi Schuster ( Štel-ner. Nadalje bili sa oazo al • grofi : Ferdinand 1 August 2}ichy, Julio I Imbra Széchenyi, Károlyi Tibor, Andrásai Alad^ Supijry Štefan, Kegievich Ötefan. Esterházy M. B$lkr loá, Dessewffy Aurél, Ozlrkky Antan Zay Miklofl; baruni: Orczy Béla, Podmanisnky Gejza. Eadvánszky Béliri Gejza\' ftuáuyioszky Joief 1 19 dragih kotrigov, Preiei je odprl sedniea ob Ü. vari prod poldan ter je položil, da se vladini predlogi ovim logičkim redom vmezeju va razprava: prti predlog o slobodi véroizovjesti ; 1 rt- cepclja židovske vöroizpovjesti< 8. v^rotepovjert dece ; 4 državna matica. i • . \' i i j "it ili ■■\' O J bor je prijel prezeSo v, p odlog ter je uajprvlje vzel va razprava osaova nakoaa o slobodi včroizpovjestl. Prvi je govoril nadbiikdp Samassa, koji je va kratko motiviral svoje stanovište i etanoviSte i Bvoj votum qft proti predlogom. S religiozno Ćudorednog 8 Uno rdita mora se on izjaviti proti ovoj zakonskoj osnovi, a motira to ovak: v - • ... Vu Magjarsk.oj vladala je do vezda religija (véti). Kesneđo su nastale konfesije kojim su zakoni od ljeta 1790|l vatirane sloboičine. Deues se stvarja ztkon o neodvisnosti religioznih mnenjah, po kom se; neće smeti nijednomnjenje pobijati. Nastaje anda podpuua j slobodna. Religiozna mnenja i to najoprečoije obstojalo bude jedno poleg drij-goga poleg predpostave, da bude jqdno drogo „Valjda nepravednost, — mozbit sa te pri tvanzitanjn preskočili, jeli?" „Ne, Sire. Ja imam mater, koja je vrla lena te koja je sretao i sadovoljao iz onoga maloga živela, kaj smo jof mi pet sini, svj pet soldati ksk i js, kakti podpora po moguć-nostl pošiljali. Ona je stanovala a svojoj »aJo) kućici, a sad joj )e Ista do temelja izgorela* U joj nije nižt ostale iivsn sedamdeset osam Ust. na plati* i suze, — a to i* bogme malo ta daljo živeti." „TI anda hočel za nju nekakvu penzijic« izprositi? To je i pravo. Mati mojega vrloga soldata more slgarnostjam na ma računati. Ja se bam o toj stvari sa ministrom spominal. Jeli si zadovoljan ?" „«é, Sire« 1 „K blwu» s tobom je to2ko. Aada kaj hočsd ? Hočei, da tl dam cedulja na ksssu za aavce (Jigttöti?\'« pNe, Sire 1 Ne mozbit za to, da se ja u Njihov podpis nebi ufal, ili ga mozbit nebi za dosta dobroga držal, ne, ali isa tog vriemena, koje bo komisar trebal za registriranje, Ktemplsnje i n protokoli pisanje Njihove esđuHe ja viie matere nebum im»l. Nek me poslotnu rpoj svfctll cesar ja idem, Jednakim 1 cajkrajálm pwfcm. Ja sem k Njim dežel, da od Njih U rnk a rake novce posudim, a da pak nebi mislili, da Njih bodu prevariti, donesel sem Njim evo moja knjiga. Oni si sujom saoreju svaki mesec moj doplatak, kojega dobivam na moj zaslužni kril, a kassi digati Quartiermajetor Njim ga bu točno izplačal, kak god ga je 1 meni do sad plačal.w „Zadrži si tvoja knjigu moj junak ; med staremi pozuanci, kak smo ml dva, dosta je rieč. Ovde ima* sa sada "hiljadu fraukah (četiri sto forinti), pak mi je onda stoprv budel moral povrnuti, kad bas oberstar*. „Liepa hvala mojema milostivcomu i predobromu eesaru, ali a svojem vlastitom interessu, za da tim prije dojde vrieme za dug Njim namiriti, bi me ipak mogli kapro-lora imenuvati." Nekoliko dnl u tim dtfl% je sapoved, da rečeni soldat sa zaslalnlm križom je straftmeHer postal. Mi jo« neidemo domov* Ü Pel tu )e za vrieme kolere od policije izišla naredba, da svaki, koj če iz oStarije poslie desete nre na večer domov iti, ima mirno 1 bez svake buke, kak Je to do sad bila navada čednih ljudmi,, učiniti, a rak i pak koj bu domov iduć po noći okolo lar^aal, popéval i drugač po alicah bučil» budp strogo kaitigovan. Ječue noć\' ćuje policija a jednoj ulici larma i popevanje — naravski pripitih. — Odmah se ta povda odkad larma čaje, te na üce micsta dođavSi strkžari vide po ali/,i dole, popevajuó marširati do kakoviv dvadeset mladih ljudib, rećlnom dijakov. Odmah straža stane pred nje te je radi halabugenja na red pozove pitaiać je, jeli oni niso ČteI i naredba, koja zabranjuje u noći, kad tko iz krčme doma ide, po ulloi popovati i butUi ? Dakako, da jesmo čteli, ali mi sad još ueidemo domov, mi stoprv Idemo u dragu kr£cto. Ona naredba se sasao onih tfčq, koji idu po noöi iz krčme domov«, Ov hitri odgovor jo atažare zabezeknut i oni ia je mirno postili dalje iti i popovati. Dragi dan bila je naredba po vaglih pribita, da a obče se mora po noći po ulicah mirno i bez halabake hoditi, jeli dotMM jde (jomov iU kam drugam. Ul KfMt vpotflo i tim zjédinilo ljude, koje denes religija deli vo protivničko tabore. Materijalne posljedice tog dina dadu se Jeie unapred opredeliti od moralnih, koje *e stopram kesneSe raavijajo. Ćiu, koji je dobil neposlalooat na proti sakono, bude od vezda dužnost po sakona, a to bitno mnönje narav čina. Ar kaj je prvlje bilo smatrano nesrećom, budu ve buduće nnöelom, a kaj je prvljo bilo sredstvom, vn badočetvom, vu buduće se pokazuju kskti cilj. To Ie odlučen moment. A velika je razlika, postoje li koja načela samo vn knjigah I govorih, ali vpelja-vaje li se ona 1 praktičen život. Zakoni, kad jeukrat prejdn naroda va krv uavado, ostavljaju i trag, , Govornik neće reči, da pomeujkanje rellglozosti pokasoie kod Vaakog čovčka i po* menjkanje Ćudorednog čuvstva. Ima Ijudib, koji rupolaže vei kim umom ter se njim služe i velike navaćne svrbe pak ostaju veklim dólom moralni. No pri navadnih ljudih pomenkanje religioznosti pokazuje nam prasnu glavn i prazno sroe^ narod prez religioznosti neima ni prave duSe, Fokehdob se vu ovom zakonu vide udovoljava abstraktno) filozofiji nego li praktičnoj politiki, koja n«s vući, dokam smé oo poj ti, i pokehdob bude ov zakon religiozna čustva naroda pomutil — mora ga govornik odbiti. Minister bogoltovja i nastave barun Eötvös t Načela, na kojih se osniva ova zakouaka osnova, nisu samo sadrlana vu knjigah i govorih, već su ona usljed napredka ćovečanstva pre&a I vu javnu ivéat. Ove osnove nebantaje fćadorednog icvstva, već aredjuju medjakoo* fetiolne odnoSaje. Predlaže, da se primejo Karlo Szísz priznaje, da oačela ove. oaaove potiču iz duha vremana. Proti slobodoo ixpovódanjo religije on hakti protestant nej ma kaj da prigovori, no nije dobro, da se sloboda do ekstrema pretegne. Vsaki državljan treba, da je negdl zavičajnik, ali zakon nedozvoljava, da nebade nigdi zavičajan, i slobodo oboke dozvoljava, da bí svaki po volji {bira navuk no zakon nedozvoljava da bi gdo ostal prez vsakog zanimanja. Tak je i s vörom, pak je vrlo krivo kad zakon dozvoljava, beivératvo. I i praktičnog gledilta ima tomu teftkih prigo vorah. Bisvörstvo vodik iireo\'ju proselistva, a toj pogibelji nemre on izvrgnuti zemlju. S toga oo neprijimlje bezvérstva* Sigmund Beöthy izjavljuje se takaj proti beavératva. Grof Ferdinand Z\'chy neće se ovdi apud-táti vu debatu i pridržava bí to pravo za plenum. Već sada ipak mora izjaviti, da ne-poputića ni tlovca od svojih izjavah, kaj ih je dal prigodom rasprave o civilnoj ftenltbi proti toj instituciji. Barun Deaidcr Prónay dogovarja cčlo osnovo, anda i bezvérstco k akti logičku posljedicu. • v Baroo Eudnyinszky oeprima osnove ni u célotU, a odloftuo pobija besvfiratvo; i Grof Stefao Keglevich pristaje oz Próoaya, na kaj je osnova primljena za podlogu specijalne debrate. Vu ovoj aadeluju živo minister Szilágyi, biAkup Ss&ts, grof Ferdinaod Zichy i dragi ter je osoova ob 2\'|t vore po poldan prez premembe prijeta. «*t Orsackd redarstvo. Va magjzrskom mloisterijomo notraSojih poelov vö6t se va ov čas o ustrojstvu ortačkoga redarstva po céloj zemlji. Kaktl uzor (példa) slutila bude organizacija žandarstva. Prema tomu bnde eéla Msgjaraka podeljena sa. okrutna redarstvena ravnateljstva (direk toriju me), kak god je vezda podeljena na žao-daraka ukrožna zapovcdnictva* Naprvo vaakoga okružnoga redarstvenóga ravnateljstva stajal bode chef redarstva (policist^ koji bude dodeljen fóispánu (velikomu komeSu), a podložea jodiao luiuisterijumu nutreSnjih poslov. Va državoo redarst-poalevih podátopati će redarstveno okroino ravnateljestvo va kazneno-redarstvenih vu sporazamljeoju sa državnim nadfidkalom. Prva redarstvena okrožja bodu, vu Brdéljo i AlfOldu. Vu Budimpešti,, 28. septembra. Biikupska konferencija zaključila (dokončala) je prijeti osnovu zakona o religiji döce, a glede ostalih reformah ostati na te-meljo memoranduma, kaj ga je lani predala Nj. Veličanstvo; — odbija ih aoda va načelu. Nadvojvoda Franc Salvat.or Nadherceg Franc Salvator i nadvojvod-kinja Marija Valerija stigli sa 26. septembra oa Krf vu pohode carici Jalžabeti. Grof Tassilo Feštetlć. Grof Tasllo Festetics dobil Je ovoga ljeta na austro-magjarskih trkaliitih 121.635 forinti nagradah. To je najvekSa sv ota. koju je do vezda va jednom ljeta pri nas pootigel ikoji áportsmao. Znamenke evropskih lekslh varasov. Poznati patnik Kohl karakterizaje nekoje vekde evropske varaáe ovak: Amsterdam trguje ; Atena se roti ; Beč prekohava ; Bruselj razpravlja ; Carigrad se kaplje ; Dublin prosjaci;, Frankfart broji ; Geana se sméje : Hamburg jede; Hanover spralfva; Kodanj se liči; Llpsko Cta; Loodoo aéva; Lyon dél a t Manchester pospravlja; Mannhaim kano; Marsilja popéva ; Mon kov pije ; Mljetci Ijnbe ; Napolj se znoji; Pariz klafuri; Pešta brblja; Petrograd je tiho; Rim moli; VarSava ađi-hiva; Zagreb leojari. i : 4 • / , Covččja snaga jakost. Antropometrični zavod vu Londonu pre-iikaval je jakost Ijeve i desne strani čovčks, i do el je do rezultate : Da na 100 ljudi, vu 50 je desna raka jakša od Ijeve, a 33 imajo jakSo Ijevo kak desno. Istom so prilikom ispitali 1 dužina rakah ćovečjih, i naSli sa, da niti roke niti noge niso pojedoake dožioe. Navadno je defloa raka i Ijeva ooga dogSa. — Protivno ovomo nahadja se stopram 10*/«* Eto, se bar zna, da more ćovek imeti jedoo nogo krajáo ipak neplanta (nehramlje). Težački stališ. Staliái na sveto, Potrebita su I — takaj težačtvo, Meinik gospodstvo. Gospodstvo nas brani. Pravicu deli, A meénik po stezi Vu nebu vući. i Gospodu^ Meflnik, Sad zmisli spustim. Od stališ teZuckog V pesmi gomorim. , PoStuvat se mora Taj težački stan, Prvomu človeko Od boga je dan. V flvim dragim stališem \' Mul živiš deli, Sam sebe i svoje S teSkočom bskrbi. ; f > 4 » Kruh, vino pridela, Živinu hrani Muž A proti zimi S bundum se brani, Pi svojoj hižićki Ima gospodar Za svakog prosjaka Priprpvleni dar. Od zorje do mraka Vu posli zavzet. Sad orje, sad seje, I takaj pe tet. Sad\'mlati i veja, Sad klepe kosu, Had preSa i vince. Na prodaj pela. - ■. • •••.! -t Sud konje on hran j t Obroka deli, Živinu napaja, Pak se veseli. Kad seče, ka teSe> I vrtat žuri, Napravla si-kola, I Plote gradi, \' A \' On konje napraše, Naterpa blaga. Vu tudje oreage Na put ae povda. B«č poći, konj skoči, I nastran »leti, Tak voz se prehiti, I v grabi leži. On teško tak zdile, Ga hrbet boli, Nut volje je dobre, Kad novoe dobi. Železa si kapi Za voz i sa plug. I — rad si Si kupil JoS Jeden klobuk (Dragi pat dalje.) Láekovlcs Tomas. <iNekaj za kratek ćas. • • v* ■* i y. i. * L t\' Prefrigani trgovec Vu oštariji je sedel zapoveda|ući general sa oficiri, a k njim a* primeknul trgovec, ter je ponudil generalu kolendara, General je vzel kolendara, i reket je: To bum ja svojoj leni prikazal. Segne vu žep da plati; ali nema peneze pii sebi. ter je rekel: D j bésal ostavil sam peneze na o mariču poleg postelje. Oficir adjutant posudil je generalu, ter je platil trgovcu. Prefrigani trgovec otiSel ie brže bolje va stan generalov, ter je rekel goapi generalici : Njihova milosti goapon general hotel je kopiti vu oštariji kolandar, ali n^je Imel peneze pri sebi, ar ih je ostavil na ormarića poleg postelje. Gospa generalica vxela kolendara od trgovca i platila mu je, veseleói se, kak bude pri obedu iznenadila si mula kalendarom. \' 4 f Kad je doAel general k stolu, dal je kalendara na tanjér pod salvét svojoj leui, a nije opazil, da je to bila generalica već prvlje ujema napravila. Kad je zdigel aalvéta general, zaćndil se, kaj je kalendara tobože sebi nepazl|ivo del pod szivét, na mesto gospi. Ali kad je i generalica naSla pod evo im salvótom kalendar,- zabezeknuli sa se obedra — i počeli su va sméha pripovédatl, kak su doili do dva kalendara. Potlji za nekoje vréme doáel je opet onaj isti trgovec s kalendari va oštariju, gde je opet general sedel sa oficiri. I kak je opazil generala, bež on na vrata van> A general naložil je kelnem, nek mu dopelja toga trgovca. Kelner je vlovil trgovca ter mu je rekel, nek ide generalu, da ga on zove. Ali prefrigani trgovec je rekel ; Ja nemam vremena tam iti; ja znam,: gospon general želei bi kupiti jeden kalendar, Eto vam ga, platite ga i odnesite mu ga. Kelner je platil kalendara i odnese! ga generala, veleči: trgovec mora brže nekam jti, a ja sam kupil za njim kalendar, pak eto Njim. General je nekaj vu smöhu nekaj vu Brdtiosti rekel kelnern ; Idite do straiara, da mi vlovi toga trgovca. Kelner je kakti letel do straiara, i i rekel mu, nek onoga trgovca, koji se eno sa vogel biže obraća, vlovi i dopelja generalu. Stražar je bežal za prefriganom trgovcom, vlovil ga, ter ga hotel voditi generala. Ali prefrigani trgoveo rekel je: Ja nemam gda iti tam; znam/ general bi rad jpdnoga kalendira ; dajte sim* 60 krajcarov, pak mn odnesite kalendara. Straftar je knpil kalendara i otidel gone-ralu, pozdravil je generala po soldački i odsćće mu : Gospodine generale, trgovec nema časa) da sím dojde, ali ja sam kupil kalen« dar za vas, i evo vam ga. General je vudril sa oficiri vu smčb, kaj mu je prefrigani trgovec veó ćtrti kalendar prodal. Pak da nije prefriganec? Priredil : G löd Ferenoz. osiguren, ili ako doživi na p, 15—20 letab, njemu daja ista svotu vu rake. Tak je moči iivot ženskah i decah osigurati. Ovo družtvo ima svoje glavno opravnićtvo va Bada peötu. VASÜTI MENETREND CSÁKTOUNYÁIV. g (Jjrora- ln(l»r Napizaks i £ pöst*- éa . ▼egyoiYomt Kanizsa felé Reggel 4 39 gyorsv » Délben 1! 39 « • fyjel 10 07 postav. > Reggel 6 52 vegyesv. Pragerbof (elé Reggel Délután \' 6 06 postav. > 4 15 n » Éjjel 1 17 gyorsv. Zágráb felé Reggel 6 50 vegyesv. » Délután 4 20 ■ Varazsdig E»te 10 17 > ■ Délben 11 44 n Bobára Reggel 6 05 > EgerHzegre Délután 4 28 » • Krke.lk V* S Kanizsa felöl Reggel 5 51 postav. j, Délután 4 01 n ■ Éjjel 1 14 gyorsv. > Este 9 32 vegyesv. Pragerhof felöl Reggel 4 86 gyorsv. » Délben 11 29 postav. > Éjjel 9 55 ■ Varazsdról Reggel 4 22 vegyesv. > Délután 3 50 • Zágrábból Délelőtt 11 17 a g Este w 9 30 * Egerszegröl DéleWtt 8 52 M Bobáról Este 9 42 a Dobro žepne I sténe vure za fal cene moći dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Čakovcu (Pijač/ Öparkassa). Pri njem se uzimljeju vuro takaj za popravek za fal- cćnu. LOTU Buda 29-ga septembra 1894 51 41 40 00 55 ć . -Ij i Gabona Arak. — Cena žitka. 1 ra-.mázsa. - 1 m.-cent. |j frt • kr. Buza Zab Rozs Kukoricza ó Árpa Fehér bab uj Sárga » » Vegyes » „ Lenmag Bükköny Pöenica Zob Hrž Kuruza stari a novi Ječmen Grah beli » žuti » zméöan Len Grahorka 6.70- — 6.60 - .— 4.25-4.70 6 20-6.-6 26 - 650 8.— 7. — 6.70 10. -6.25 - »The Gresham« i * \\ y* • i i % \' Pr »The Gresham* zvanom londonskom druitvu (vu Čakovcu je upravničtvo pri Graueru stacunarn), je moći život osigurati. Tojest plati, gdo si hoće iivot oai-gurati, po letu vekéu ili menjíu svotu i to poleg toga, kak je gdo star i kak svota hoče da dobi, pak ako bi vumrl, herbom imenuto dru/tvo zplati onu svotu, na koju je bil isi Nyilttér/ Egészselyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 460 különbözö fajban) méterenként 75 krtól 3 Irt 65 krig, valamint fekele, fehér és salnea selyemsaöveteke 45 krtól 11 Irt 65 krig szállit — aima, koczkás, cnikoH, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle diflpositió óh 2000 külön-bö/ŐHzin s árnyalatban) szállit póatabér és vám mentesen a privátmegrendelők la-káüára Henneber« Q. (os. kir. udvari szállító) selyemgy&ra Zürichben. Minták póutafoMulóval küldetnek. Svájc zba ozimzett levelekre 10 kroa és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasxtnndó. Ezen rovat alatt közietekért nem vállal fe elOsséget a Sserk. 1§93—94-lki , termelési évad. Budapest vidéki magyar királyi péazügyifazgat6sfcg. 67642l_ X. 1894. V Qrof Esglevich István utódai budafoki cognac ós boftzeszgyáros czégnek. Kérelméra a budafoki cognacgyárban az 1893—94. termelési évadban feldolgozott bormennyiségről és a fizetett nzesza dóról szerkesztett kimutatás mellékelve ki-adatik. Budapest, 1894. aug: 14. Fináczy m. p. Hlmntaiás. A Budafokon levő Gróf Keglevlch István utódal cognacgyára Által az 1893 - 94 termelési évadban feldolgozott bormennyiség: összegezve: 1,195,780 liter ezután űzetett termelési adó Összegezve 12555 frt 69 kr. Budafokan. M. kir. pénzügyőri szakasz. .. 1894. aug. 9. Gurszky Rezső m. p. szemlész. Nyilvánosság elé ac* csakis ml *wm hoz« tunk tevékenységünkről hivatalos adatokat, ezzel Ismételten bizonyítékát akarjuk adni ama körülménynek, hogy cognaounk megbízhatóság tekintetében ieltll mul minden más gyártmányt. Tekintetbe véve, hogy gyárunk 1882-ben alapíttatott és az ♦ és •• cognac 1885 és 1886 ban » 1888-ban »*•* » 1801 ben hozatott általunk forgalomba, méltányos ama bizalom, mely gyártmányunkban he* lyeztetik. A fentiek által bizonyiték&t adjak mily kiváló 8Z0liditással dolgozik gyárunk, éa elvárjuk, hogy a fogyasztó közönség, mely igM&tó is U jó cognaora súlyt fektet; a kizárólag dísz-Oklevelekkel kitüntetett és mindenütt kapható Gróf Keglevich István cognac-ot fogja vásárolni. Gr. EEGLEVICH XStVAlff utódai pxoaos-torioognac éa berszaszgyár igazgatóága. KIADÓ. i \'< j ? f Csáktornyán, Főtér 262. sz. alatti ház-*-ban egy BORPINCZE és egy ISTÁLLÓ azonnal kiadandó. Bővebbet a tulajdonosnál \' " \'"\' v őzv. Szy Antóniánál Csáktornyán. > — J j II i < \'i 598 1—1 f 5000. tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat, A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhirró teszi, bogy Goricsánecz János mikófai lakos végrehajtatlak, Kodba József mnra-szerdabelyi lakos végrehajtást szenvedett elleni 80 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ttgyébvu a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jblróság) területén lévó mura szerdahelyi 789 tikvi 962/« hrzi «z. a. ingatlan 26 frt. 1186/8 hrzi sz. a. 28 frt, 1258/6 hrzi az. a. 80 frt, 1712/8 hrzi^sz. a. 12 frt, 2057/2 hrzi sz. a. 5 frt, a mura-szerdahelyi 745 sz. tjkvben 1761 hrzi sz. a. 55 frt, 1778 hrzi sz. a. 63 frt éa 1848 hrzi sz. a. 87 frt kikiáltási árban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1884. éri dtcumbit hó i. napján d t. 10 órakor a mnra-szerdahelyi községházánál megtar* tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alél is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az in* gatlan beesárának 10*|.-át készpénzben vagy az 1881 : LX. t. cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november bó 1-én 3883. az. a kelt igazság-ügyminiszteri rendelet 8 §.ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir jbiróság, mint tlkvihatóaág. Csáktornyán. 1894. évi azept. hó 19-én. 596 1—1 Mik giliszta fejettői 6 perez alat teljes biztonsággal a gyomorból feltétlenül kihajtatik a páfrány tokocakák által. Eredeti minőségben e-gyedül caakit 8CHNB1DKR JÓZS V gyógyszerésznél kap ható Resiczán (Dél- ■ VódieRv magyarország). E m veajegy. ^^ gyógy„er biztos hatásáért jót állunk. Életkor megadása szükséges ; utánzástól törvényesen védve van. Egy eredeti doboz ára 3 frf 50 kr. Postautánvát mellett az egész világon 592 2—8 szétktlldetik. vedflk elleni 80 frt — kr. tőkekövetelés ós járulékai iránti végrehajtási Ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék — (a csáktornyai kir. járásbíróság) területén lévó Csáktornyán 116. tk. 102. hrsz. az ingatlan 414 frt becsárban ős a csáktornyai 879 tk. 445 hrsz. a. ingatlan 101 fre becsárban és mindkét ingatlanra a yégr. tör. 156. § a értelmében egészben az érvényt ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1894. ért október hó 22 Ik napián d o. 8 órakor a csáktornyai kir. járásbíróság telekkönyvtárában Wollák Rezsó felp. Ügyvád, ugy he lyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árvetésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. »• Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10\'}.«át készpénzben vagy az 1881 LX. t. c>; 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott és az 1881. évi november hó 1-én 3833 sz. a. kelt igazságűgyminlsteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t. cz. 170. §>a érteimében a bánatpénznek a bíró-ságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átazolgáltatai. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Csáktornyán 1894. aogoaztos 18. 597 l-h 4684 tk. 1894. \\ Árverési hirdetményi kivonat* A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Tomasiet Mária csáktornyai lakos végrakajta tónak, — özvegy Kengyel Jsksbné szül. Horváth Ilona csáktornyai végrehajtást szen- OXXXXXOKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX % • Ajándéktárgyak nagy választékban. • Jjfl Ü O XJ <x> CD N N U > JD O <v M U <V SJ CD -o jQ O \'S? v POLLÁK BERNÁT órás és készerész ||jjj Csák torny á n» Főtér, az uj takarékpénztári épületben. \\ > . Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJGZI ZSEBÓRA-, . * arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a leg-olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. OfcMó árak mellett cd a T* m —i DO, TC I II Sorgönyozím: Gottachllg Budapest. GOTTSCHLIG ÁGOSTON tea-, rum- és cognac-nagykereskedő BUDAPEST. Központi iroda: IV. Váczi-utcza 4. sz raktAhak: IV. váczl- utcza 6 az. VI. Andrásai ut 23. A .Mandarinhoi" „Hong-Oong váro«khoia a városház-tér mellett. a kir- opera átellenében Kiviteli pinozék : X. Köbátnya, füzér utoza ö. sz. Kizárólagos bizományi-raktár Csáktornya és vidéke részére Stralila testvér uraknál* Közvetlen behozatal u valódi ohinai és orosz karaván teák, Jamaica-, Brazíliai- ós Cuba-rumok, franczia cognacok, likörök a legfinomabb minőségben, eredeti csomagok és palsezkokban, eredeti árak mellett. ^rjigjtók kívánatra ingyen ti ííimtnirt. "I Nyomatott Fischel Fülöp (Strauez Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XI. évfolyam. Csáktornya, 1894. október i4~én 8ft«rk«MUW*l irUkosol Uk.t min-iaiiip U fa 18 4ra kftafttt — A lap iMllemi rlestra voaatkoat »Indou kösltminy Hargitai JÓS««f »Mikata n«y*r» ktldwdt. Sl*«Ahhrat*l i FUektl Fttlöp kOnyvk«rMk«dÍM. IÍ4 kttld«nd6k aa olőfl»«t4»l dijak . aylKUrak ta klrdctW. Hirdetek jdUdjouo szánittalBik. 41 HZltltt. ■ ■ Wliiiriéil a*aki IASYAR és BORJÁT ITIWHI MKGJKLKKŐ TÁRSADALMI, ISIttüTKJCZrf * SZÉPIRODALMI HETILAP. Me|()e>eiilk hetenklat tgywert viwárnap. A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »C*akto7nyai takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatulos közlönye. évft,. . . 4 (H Kél étre . • . . I fH Negyed ívre . , . I ört Kgyea utám 10 kr. Hfa4«tt«k mig i a*4apaat«ai OoMte*« A, T. ta KckaUia B. Mrd. irad. B4«ak«.i 8okal«k H., »akta M.. Opp.Uk A-, Daaba O. L. tiraiail ta Hm4L BrfloUu: HUrn M... Az iszákossággal járó veszedelmek. Az államokra és a társad t lomra hárul tehát a feladat e baj terjedésének útját állani ; de vajion milyenek legyenek az életbe léptetendő ellenszerek ós a foganato sitandó rendszabályok ? Ha azon okokat tekin\'jak. melyek az iszákosság terjedését előidézik, igen hamar rájövünk arra, hogy legtöbb esetben a társadalmi v szonyok, a megó\'hetés küzdelmei ós nehézségei azok, melyek a szegény népet az alkohol élvezetre osábitják, a keilő táplálkozás, a jó ivóvíz, ruhásat é« lakás hiánya, a fázás érzete indítja a szegényt arra, hogy legalább rövid időre melegséget és mámort szerezzen magának és ez által gyötrelmes létezésének bajait habár csak pillanatokra is feledhesse és szomját lehetőleg csillapítsa. De ezenfe* lül a jobb módú osztályok közt is akad" nak e szenvedélynek rabjai, }*ik elcsigázva testi és szellemi tulifeszités. kedélyi izgalmak által, ezen élvezeti eszközre térnek át. hogy testüket felizgassák, annak némi muló ingert szerezzenek. Ha tehát az iszákosság okait elhá\'it-juk, vagy legalább azok kevesbitésére tö reksztlnk, egyúttal hatályos módon védeke-zllnk az alkoholismus ellen. Az okok valamennyiét nem igen lehetséges megszüntetni, de a nép gazdasági v^s^" BJl 1.\' A l ÜJÍmiifiánnja, Béres Mári. Irta: Szombatiul B. Szép, viruló fiatal leány volt ő is, de szegény ftrva. Ayját elragadták, agyon gáxolták a lovak, beteg éden anyja özvegy korában bejárt a majori ispánhoz mosogatni, hogy valamivel nevelhesse kis leányát, ltossz tüdeje meghűlt, egy délben meggyónt s másnap gyalulatlan deszka-koporsóban .kivitte a vén Kánya béres .szekéren a temetőbe Egyedül maradt. Felnőtt valahogy, mint az anyátlan madárfiók, melyet innen is, onnan is etetgetnek a könyörülök. Hej, hány módos leány irigyette azért a barna, tüzes szemű arozeri, megy-piros ajakért atikár fenyűhöz hasonló karcsú derekáért I Hét határban, ha szép leányról betöltik, azt mondoliák az emberek : van-e olyan »*ép mint a Bérés Mári, szebb.e ? — Mit azebb I Az oltárkép gesilenyehaju angyalkája sem szebb nálánál. Meg Is illette a szépség, egyebe sem volt Mézes virág volt az Ö szépsége, melyért hét határból szálltak módos, derék legények. Azt mondták úrasszony less, csak parancsolnia kell; selyemben jár, hintó szekéren repUI: még az angyalok köpenyegét is neki ígérték, a kik tehettók. Nem kellelt neki egy sem, megmondta röviden ; elmehetnek, nem várja őket. helyzeténék javítása, jobb táplálkd lakó-helyiségek megszerzésének biztosítása s a szükséges élelmi ozikkek csekélyebb megadóztatása sokat járulhat a baj elhárításához. És igy bátran állithatjuk, hogy mindazon intézkedések által, melyek a szegényebb osztályok jobb megélhetésére ki-hulnak, az iszákosság terjedése is ellensu lyozva leend. Itt azon megfigyelésekre utalhatok, melyeket a svájezi szövetségi kor. mány az alkoholismus kérdésének tanulmányozását előkészítvén, 1884 ben köz^étóte-tett. A jelentésben tanulságosan van előadva, hogy a páliukafogyasztás mily módon terjedt el övájozban, hogy a mily mértékben nehezebbé vált a lakosság házi éleime-zése, épp oly mértékben szaporodott a pá linkaivók száma s <4iol a háziasszonynak íb a gyárban kell dolgoznia 8 nem talál kellő időt az otthoni főzésre, hol nagyszámú munkás lakosság összpontosítása folytán a konyhák túlzsúfoltak Isinek vagy több háztartás egyazon tűzhelyre van utalva a egy jóravaló takaréktűzhely helyett igen fogyatékos petróleum tűzhely áll a család rendelkezésére s tf osalád nőtagjaí, kik koja ifjúságuk óta gyárakban alkalmazvák, a főzéshez nem jutnak vagy ahhoz nem is értenek ; ott a férfiak majdnem kónysze ritve vannak korcsma látogatásra, mely belelök alkoholistákat nevel. Népkonyhák és levesosztó intézetek, fogyasztási egyletek, Csak ha dolga végexiével kiült a béresház padkájára a nagy hárs alá és a Csuszlgáló felől ismerős kolompok alkonyali muzsikáját hozta c szellő, akkor érezte, hogy vár valakit, érezte, hogy hirtelen melege lesz és szive ugy ugrál a mellében mint az ágról ágra szálló csinege madár. — Aztán látja a porfelhőt mit a bárányok vernek, kihangzik a tilinkó ápolása is, aztán... aztán előtűnik mint az égi felhő mögül a nap, az ö napja — a Szekeres Gábor. Többet ér annak a szive ezer telkes legény aranyánál, selyménél I Szegény Bóres Mári, hiszen ha nem osaló-dott volna I Szép legény volt, tudta a szót kln-osem használni, a lelkét onnan mutogatni, a hol fényei, tetszetős. Pedig mikor aranyomnak, galambomnak, gyémántomnak szólította, két karjával az ölébe lógta, tudta már akkor, ludta bogy gyalázatban hagyja. Miért élte meg azt a keserves napot, melyen megtudta, hogy gyalázatos, melyen megtudta, hogy kiért azzá lelt, az a nyomorult, hitvény ember elment, magára hagyta, hirét sem tudja senki I Szomorú nap volt, mikor legkevesebbre becsülte az éleiét. Odaadta volna a malom árkának, de a mint partján sirdogkll. megeredt a felhő könnye is, s mikor belé akarta magát vetni a göd-rözö árba, széthasadt a felhő, reá villant a nap, mintha oda akarta vonni figyelmét az égre, az égben lakozó jó Istenre. — A napfényre megeredt újra az élet: pille szállóit, méheoske gyűjtött, fiókás madár szállt fáradhat!an kicsi lecske felé\'. Életben maradt. Kikerülte azokat, kik gyalázták, a dolgozott, éjt nappallá téve. Volt kiéri. Egy kis szöszke leánygyermekéri, a világon egyetlenért, kiért életéi megbecsülte. Kijárt a HyüUtr p»*iUorm 19 kr* rfgyehes főző-iskolák stb. sokat tehetnek e bajok elhárításához s a munkaidő helye« szabályozása is jótékonyan hathat * baj csökkentésére. A másik hatalmas eszköz, melyet aa alkoholismus ellen fel lehetne használni, egy másféle élvezeti oaikk volna, mely a szükségletet kielégíthetné, e mellett azonban ment volna az alkoholizmussal járó veszélyektől. Mint ily élvezeti czikkek ajánltat nak uémelyek áítal többek közt: a söi, a kávé és a tea. Ezek között azonban a sör, mint sz ntén alkohol tartalmú folyadék, sok ellenzéssel találkozik e hogy az egészen veszélytelen volna, éppen nem moudható. Különösen gondolkozóba ejt a sörfogyasztás óriási és rohaiBQS növekvése a legtöbb államban. Igaz, hogy a sörben as alkohol még leginkább hígított állapotban található s azon államokban, hol a sörivás leginkább van elterjedve, például Bajorországban, az iszákosság áital előidézett betegségek. ezek közt a delírium tremens ritk« jelenségek közé tartoznak, másfelől azonban a sörivás éppen azon vélelemnél fogva, hogy az az egészségre teljesen veszélytelen, mind szélesebb körökben hódit és éppen ezen nagy elterjedtsége és a fokozott fogyasztás komoly aggodalomra ad okot A német természettudósok óa orvosoknak Nürnberg ben 1898. szeptember 13 án tartott congrea-susán Dr. Strümpell, erlangeni tanár a sörre mezőre aratásra, takarásra ; égett kezében a dolog. Ha délebédre szólt a harang, leült az árnyékba, etette, aztán eljátszott gyermékével. Éjjelen mosott, s a hajnal újból munkában találta. Ar-czán as őszi hervadás pusztított, a sxép Béres Márinak csak a szeme beszélte, hogy szép volt, hogy párja nem volt. Dereka megroskadt, szép formás kezeit leszárította a nap. De mikor néhány perozre kezébe kaphatta gyermekét, csókolhat;«, kebléhez ölelhette, s egy könnyítő könnye pergett végig arozAn, akkor megjött « kedv« s még nótázni is meréazelt. Haltak az évek, a sok közönséges oszlendö telve dologgal és gonddal. A begyűjtött krajcárok áldása mutatkozott. Oreg asszony volt már, hiszen nagy lánynyA nőtt oldalánál a kis csúszómászó gyermek, olyan széppé, a minő anyja volt. A asellérség nyomorúságán segített egy kis tehénke, később kis báira is tellett, a ház mellé telek is kerUlt, s mindezt verejtékével vette gyermekéért. Az uj emberek, kik közé jutod, ha tudtAk is múltját, látták becsülete« munkáját, jó életét, s ha idegen kérdezett atánna. azt mondták : Béres Mári öivegyasszony, a férje meghalt már ré-gesrégen. Delén már tul volt, alkonyatra hajlott élete. A munka megrontotta, gyengévé, erötlenoé lett, a legkisebb hűtés ágyba döntötte. Haja. as a szép bogár hsj megfehérOlt. Azt mondi«, az a kere«ziág vászna, nem soktig tart már. Csak egyre vár még, csak aat engedje megérnie a kegyelmes latén, az ám... A lányát szeretné látni, mikor a pap oltár elölt megáldja azaal, kinek éfetpAij« le««. Ez a gond edzette betegségében, es lopta nya-gaszlaló álmait Életének emléke intette, figyel-meiiette. • iié*ve a következő figyelemre méltó nyilatkozatot tette: „Orvosi szempontból nagyon is tévesnek mondható aa a vélemény, moly szerint az alkoholtartalmú egyéb italoknak a aörital által való leszorítása as alkoholismus kártékony hatását csökkentené. «... Éppen ellenkezőleg, e látszólag köny nyU ialetes és hozzá még táperejű élvezeti eszköz csalékony álarcza alatt az alkoholismus kárhozatos belépést nyert oly körökbe is, melyek máskülönben zárva maradtak volna előtte. Mig máskülönben e szó „snapsz" a ]ó társaságban nem szívesen említtetik ; addig a sörélvezet tekintetében a német nép legalsó és legfelső rétegeiben oly nézetek az uralkodók, melyek a helyes orvosi be látással ellentótben állanak, mert nemcsak a százszoros tapasztalatok, hanem a ges viszonyok legegyszerűbb mérlegelése is megtanít arra, hogy a sörnek tagadhatatlan előnyeit más alkoholtartalmú italokkal szem ben háttérbe nyomják azok a hátrányok, melyeket ezen italnak gyakori és tömeges, mérték nélküli élvezete idézi elő. A sörivás a tikkasztó nyári hónapokban a szomjúságot kellemesen csillapítja, de ugyanezt el lehet érni jó friss ivóvíz által is, mely végre is a legtermészetesebb üditö ital. Erre szolgálnak továbbá az ás-ványvizek, melyek egyúttal gyógyerejüek is. Hogy a szeszes italoknak mértéktelen élvezete az egészségre föltétlenül kártékony és a társadalomra is vészteljes következményekkel jár. — eziránt semmi eltérés a szakértők közt nem forog fenn — azonban meglehetősen éles nézetellentét forog fenn köztük azon kérdés tekintetében, vájjon a szeszes italok mérséklete« élvezete megengedtessék-e, vagy pedig azok teljesen rael. lőztespenek ? Az úgynevezett abstimentis-mus vagyis teljes önmegtartóztatás hívei minden szeszes italt következetesen kerülnek, részint azért, mert az alkoholt kisebb adagokban is kártékonynak tartják a szervezetre, részint, mert csak ily módon, a teljes tartózkodás által, remélik gyökeresen kiirtani az alkoholismust, melynek veszélye folyvást kisért, mig a szeszes italok élvezete, mint kártékony népszokés feunáll. Nem lehet feladatom itt e sokat vitatott ellentétes álláspontok bírálatával foglalkozni, a legutóbb Hágában tartott congressuson mindkét álláspont hivei eléggé kifejtették nézeteiket. Legyei szabad erre nézve dr. Baernek megjegyzését idéznem : »Bármily üdvös szolgálatokat tett is az önmegtartóz tatásí tan és bármily nagy eredményeket létesítettek is annak lelkes hivei, mégsem alkalmazható aanak radikális szigora min den népnél egyaránt ós nincs is arra egyformán szükség*. ?!ább: „Hol a nóp sötét tudatlanságba hanyatlott alá ós erkölcsi hatás ós kitanitás segedelmével mértékletességre nem nevelhető és arra nem is téríthető : ott radikális rendszabályok és szigorú alapelvek megvalósítására kell törekedni oly mértékben, a mily mértékben egyúttal közre kell hatni az erkölcsök és szokások megjavitasára it». Az iszákosság elleni küzdelemnél is csak annak elérésére kell törekedni, a mi egyáltalán e érhető. Aif iszákosság elleni küzdelem eredményei azonban mindenütt annál hálásabbak és állandóbbak lesznek, minél inkább sikerű-lend a bajokat fenntartó okokat elhárítani s minél kevésbé ellenkeznek a nép jellemé vei az alkalmazott eszközök és rendszabályok.« Gyümölcseezet készítése. * Ha meggondoljuk, hogy mennyi gyümölcs rothad el minálunk a iák alatt, mennyi kerül valami különös haszonnélkül a serlések és baromfiak gyomrába, és hogy mindebből a boreozetnél nemcsak nem alávalóbb, hanem határozottan értékesebb eozetet lehetne előállítani: akkor valóban irigyelni vagyunk kénytelenek a írancziákat, kik az ily, minálunk még egészen elhanyagolt dolgoknak is hasznát tudják veuni és még oly dolgok után is vagyont érö hasznot érnek el, melyeknek mi még csak értékét is alig ismerjük. Vannak ugyan egyes vidékek Magyarországon, hol az eczeikészités erdei vadkörtéböl divatban van és ez nagj^n helyes; de ugy látszik, hogy ast még nagyon kevesen tudják, miszerint nemes és czukordusabb gyümölcsből, ha mindjárt rothadt vagy térges Is az, sokkal jobb ecxetet lehet késsiteni, mint a vadkörtéböl, mely értókesi-tésmód mellett még »« is tekintetbe jö, hogy Va a férges gyümölcsöt a fák alól mind fölszedjük ezzel fölszedtük a férgek álozáit is ós azt értük el, hogy esztendőre kevesebb férges gyümölcsünk lesz: mert ezen álciák a gyümö\'csböl kibújván, a földben telelnek ki, honnan a következő esztendőben előbújnak és az illelö gyümölcs virágait vagy gyümölcseit újból megrakják petéikkel. Már most a mi magát az eozetkéstilós módját illeti, az mindössze is abból áll, hogy az eozet-nek szánt gyümölosöt összezuzzuk, egy nyilt edénybe belehányjuk ós itt megerjedni hagyván, A nép leánynak sok kérője akadt, -volt olyan, ki ellánczolt, ultréfált vele, vett neki báb-szivet, színes ssallagot. Örült volna neki Béres Mári, de mikor néki is kínáltak, neki is adtak mindent, csak a szívókét nem. — Ne bigyj, vi-gyás< édes leányom, vigyA« galambom I Majd jön az igasi, ki megkér tőlem, kivel kezet fogtok, oltár elé léptek. Oh, csak azt megérjem, csak azt megérjem I... s köhögésbe fnladt mondókája. Megjött az igazi. Szegény, derék legény, kihez vonzódott a leány. Megkérte illően, jó ismerősökkel egy kis kézfogót is ültek. Oh, hogy örült neki Béres Mári I ki erejét összeszedte, öl-tögetelt, varrogatott, éjjelen át sirt örömében, a nem győzte köszönni Istennek, ki megsegítette szegénységében. Etérkezetl az esküvő napja is. Betegen ébredt, s egész napon át mindent viszájáról tett. Cserepet elejtett, a vlgsnójat kiforditva vette fel, pedig el akar menni a templomba is, mikor leányát a pap oliár elölt összeesketi vőlegényével. — A vendégeket le sem ültette, csak járt-kelt a házban roskadt testtel leánya után. Jó hogy előállt a násznagy s okos rigmusokban buosuztatia a leányt anyjától........................................ Oh szerelme« anyám 1............... Fizess« meg IsUn sok fáradságodat, Ék én mellatt«m tett sok dajkálásodat. Vegyen fel ezekért tég«d«t a mennybe, Vigadjál szüntelen örök dicsőségbe...... ...Vegyen fel, végy fel édes Istenem • i . mennybe! Sirásra fakadt, fuldokló zokogással borult leánya nyakába. Elindultak lassan a templomba. Oyenge ingadozó léptekkel ment Béres Mári a szekérig, melyen az Isten házába megy, az Isten házába, kinek annyi köszönetlel tartozik. Az oltáron fehér terítő, körül lobogó viaszgyertyák, közöttük a keresztre leszitett Megváltó. Mellette lakodalmi nép, as oltár előtt térdepel leánya, rfia. A jó Isten, ki a malomgálnál az égre vonta tekintetét, beküldi aranyos sugarait a leánya koszorújára. Mély csend van, mikor a osengö megszólal, s bejö as öreg tisztelendő. Fenu áhitatos hangou szól az orgona, lenn az oltár előtt szeretettel hangaik « két „igen." A tisztelendő azlán beszédet mond okos. szép szavakkal, ós megálc^ja az uj pkrt, Béres Mári odaborul leánya nyakába egy éles sikoltással. — Megértemi Hála Istenem I... \'Férje van a leányomnak I... ...Kinn pattogott az ostor, osörg ö\'ta koosi, mely Béres Márit holtan vitte hasa lánya lako dalmára. megssürjük és hordókba szedjük mindaddig, mlg megtisztul. Megjegyzendő, hogy & gyümÖlcaeozot-nek ugyan minden gvüaiöloa jó, de a nemes óH caukordus gyümölcs mindig jobb eozetet ad é8 gyorsabban elkészül, mint • ccukorszegény fuj. Nem ssubad azonkívül a gyümölcslevet zárt hordósba és hűvös helyre állítani, mert az eczetkép. zödés gyorBÍtá«H oxéljából jó a friss gyümölcs, lébe kevés, úgynevezett eczelágyat tenni, mely semmi egyéb, mint a régibb eozeies edények ie. nekén képződött börnemü nyálkás állomány. Midőn a gyümölojlé as első erjedésen átesett és a gyümölcs tömörebb részei részint a fölülefen, részint az edény fenekén leülepedtek akkor a lehúzott lé hordókba löllhelö, de a hordó szája mindig nyitva tartandó, mert igy as eczel jobbizü és a folytonos viselpárolgás folytán erősebb is lesz. Levelezés. gotor, i894. okt 10 Kotor község ós határéban az idei vizáradások tetemes károkat okoztak. Ámbár a Mura minden évben árad ki kisebb-nagyobb mértékben, de ily jelentékeny károkat, mint az idei tavaszi s mostani kiöntések okoztak, még 1879 óta nem tapasztatott, midőn a községet a legnagyobb ve. szély lenyegette. A rohamos áradás miatt f. hó 6 án éjféltájban, dobpergés és tüzoltókürt, riasztotta fel békés álmából a lakosságot, hogy a község mélyebben fekvő részeit elgátolják a vizbenyomulása ellen. Nem csak a község érzi ezen éven-kinti áradások anyagi kárát, a mennyiben tavasszal s őszkor a réven való közlekedést 1 — 2 hétre beszünteti, a révész kunyhóját szétrombolja, az utakat járatlanná teszi stb., hanem az egyes gazdák is a kik elszorult szívvel s könnylelt szemekkel kénytelenek nézni évenkint. véresverejlékeikkel szerzett munkájuk gyümölcsének az elpusztulását. Ennek azután az a következménye, mint £ppen Kotor községben, hogy, miután any-nyit sem képes betakarítani, miszerint a hosszú télen át szegény családját megmenthetné a koplalástól, de még kevésbé, hogy hazája iránti kötelességének eleget téve, az adóját megfizethesse, kénytelen Slavoniában jobb hazát keresni hol állítólag 2—300 frtért egész földbirtokokat, belső telekkel s házzal vehet, mely jobb hazába Kotor községből körülbelül \'20 család készül, s több mint valószínű, hogy el is hagyja születési helyét, hol kenyerének javát megelte. A közvélemény szerint, a melynek e tekintetben alighanem igaza lesz, ezen éven-kinti károkat, valamint a kivándorlási hajlamot, mely sajnos, de nálunk is kezd el-terjedni, nagyon csökkentené, ha a murai-vashíd mellett, a nagy víztömeg könnyebb és gyorsabb lefolyása czéljából még legalálb 2 kisebb hid volna, mert a vashíd oly any nyira szűk a viz átbocsájtására, hogy a hid felett a vizszine 1 méterrel is magasabb, mint a másik oldalon. Erre vonatkozólag már kérvény is intéz teteit az illetékes körökhöz, de mindez ideig eredménytelenül, holott a községnek minden évben több ezerre menő kára van, ezen hiány miatt. Nagyon kívánatos volna, ha a nép ezen óhaja teljesülnék, s ne kénytelenittet-nék, mint magyar érzelmű jó honpolgár ide gen országokban jobb hazát keresni. Különfélék. — Xéithm Kérjük t előfizetőinket, sziveskedjenek az utolsó negyed alkalmával előfizetéseiket megújítani a a hátralékokat beküldeni 1 — &tlktt orácttíban részesítette Zalavármegye közönsége e hó l én a megyegyűlésen páratlanbuzgalmu szeretelt főispánját Svaalits Benő Ö Méltóságát. A tárgysorozat előtt felszólalt Háczky Kálmán bizottsági tag s utalt beszédében azon alaptalan híresztelésekre, a melyek a közel múltban egyes budapesti napilapokban főispán Ő méltósága ellen közzététettek. Tekintve ő méltóságának a vármegye kormányzása kö rUl lankadatlan ügybuzgóaága és fáradhat-lan tevékenysége folytán szerzett kiváló ér demeire, indítványozta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki a vármegye főispánja iránt mélyen érzett szeretetét, törhet-len ragaszkodását és osztatlan bizalmát. Az indítványt a közgyűlés zqjos helyeslése és egyhangú lelkesedése közt emelte a vármegye alispánja közgyűlési határozattá, mire főispán ő méltósága meghatva mondott kö szönetet a vármegye törvényhatósági bizottsága részéről feléje iráuyult bizalomért, a mely neki, mint a közpálya emberének az egyedüli és legszebb jutalma; valamint eddig is törekvésének egyedüli tárgya volt tevékenységét szeretett vármegyéjének javára értékesíteni, azt fogja tenni a jövőben is s ettől semmi hírlapi közlemény ellántorilani nem fogja. A főispán szavait zajos éljennel fogadiák. — fcolgabliák dthtlytzési. A főispán ur ő Méltósága a vármegye alispánjának előterjesztésére Bölcs Sándor csáktornyai szolgabírót Perlakra, Sólyomi Tivadar perlaki szolgabírót Pacsára, Kolbenschlag Béla pa csai szolgabírót Csáktornyára, Kovács Rezső tapolczai szo\'gabirót Keszthelyre, a legkö-zelébb szolgabiróvá megválasztott Polgár Béla megyei IV-ed aljegyzőt pedig Tapol-czára helyezte át. — gUurixéi A vallás- és közoktatás ügyi miniszter ur Gaal Imre csáktornyai állami tanitóképezdei rajztanárt a székely-keresztúri áll. tanitóképezdéhez segédtanárrá nevezte ki. — pkolal ünnepély. A 26 évvel ezelőtt községivé nyilvánított elemi iskolákhoz meg-választott tanítóink egymásután jubilálnak. Szinkovics Ferencz, k> azelőtt is tanított Csáktornyán, már 3 évvel ezelőtt töltötte be 25 éves szolgálatát, a miről lapunkban annak idején megemlékeztünk. A napokban látluk, miként jubillálták a magyarosítás ügyének 26 éves évfordulójával kapcsolatosan Jenei Gusztávot, a közs. iskola igazgatóját 8 most értesülünk, hogy a harmadik tanítóról is megemlékeztek. Igaz, hogy ez a jubilleum a polgári iskola falai között folyt le csak, a nyilvánosság kizárásával, a kartársak s az ifjúság jelenlétében, azok által rendezve, de azért itt sem hiányzott a melegség, mely sz ily ünnepélynek a fényt, itt is megvolt az őszinteség, mely a tiszte-, letnyilvánitásnak a dekorumot megadja. Igaz-hogy Alszeghy Alajos az elemi iskolától el került időközben s a polgári iskolában foly tatja működését, tehát nem maradt ott, a hol Csáktornyára való jöveteleko- a zászlóra felesküdött, de azért az mit sem von le a dolog jelentőségéből, hisz működését a város tanügyének szentelte itt is; mind a 25 esztendő a város kultúrájának emelésére, az ifjúság megmagyarositására volt szánva, így tehát Alszeghy Alajos polg. isk. tanárnak jubilláltatása kiegészíti azt az ünnepélyt, melyet a város polgársága az elemi iskola községi jellegének 25-ik évfordulója alkalmából rendezett, őszinte szívvel járulunk hozzá mi is a jókivánatokhoz, a melyekkel a kartársak, a tanulók ós jóbarátok elárasztották, mert tudjuk, tanítói kötelességeinek Alszeghy mily lelkiismeretesen s eredménye sen megfelel; mert látjuk, hogy a közélet- ben mily tevékeny szerepet játszik, hogy az iskola falain kivül is a társadalom különböző mozgalmaiban mily hasznos tevékenységet fejt ki. Meg vagyunk győződve róla, hogy a tanügyet, a hazát a második negyedszázadban is ugyanazzal a tűszel, ugyanazzal a kitartássai s arabitióval fogja szolgálni, a hogy tette a lefolyt 25 évben. Adjon Isten neki hozzá erőt s egészséget 1 Ertesültségünk szerint f hó 10 én kellemes meglepetésben részesítették Alszeghy Alajos tanárt kartársav s a polg iskola Ifjúsága. A mire Alszeghy nem is gondolt, juttatták eszébe azok, kik hozzá legközelebb állanak, hogy pályafutásának egyik határjelzőjébe érkezett, hogy tanítói működését ő is 25 évvel mérheti." A zajoa éljenzés s Hymuus után, melylyel a belépő tanárt fogadták, a tantestület nevében Pálya Mihály igaz gató a tanulóifjúság részéről Rechnitzer Alfréd IV. oszt. tanuló üdvözölték. Mindkét irányban meleg szavakkal, mély meghatottsággal köszönte meg a nem várt ovácziót Alszeghy. A Pruizáoz vendéglőjében az nap este megtartott szükebbkörQ vacsorán, melyen Alszeghy kartársai mind jó barátjai közül sokan meg|elentek, mint volt tanítvány Zrinyí Károly polg. iskolai tanár köszöntötte föl\' háláját s érzelmeit tolmácsolván volt tanítványának, kartársának. Válaszában A\'szeghy hálás szivvel mondott kszönetet barátjainak, kikhez ba-rátságába a jövőre is ajánlotta magát. — 4 rallás- és kőioktatdeügyi minisztériumnak megkeresésére, mely szerint a vármegye a millenáris kiállításon történelmi nevezetességű helyeinek szobrokban, vagy képekben való megörökítésével vegyen rész, a közgyűlés az állandó választmány javas latára elhatározta, hogy a megye három vezérférfiának: Deák Ferencznek, gróf Festetics Györgynek és zerinvári gróf Zrínyi Miklósnak életnagyságú arczképét fogja a millenáris kiállításra elküldeni — {ab 11 tam. A csáktornyai m kir. adó hivatalnak köztisztelet és szeretetben álló lőnöke: Szoraraer István kir. adótá nok a f. hó 11-én érte el államszolgálalba lépté* nek 25 ik évfordulóját. Ebből az alkalomból a kir. adóhivatal személyzete, élén az ellenőrrel meleg szavakkal üdvözölte őt. raint a hivatalnak a szó legnemesebb értelmében szereplő főnökét, a ki alapos készültsége, fáradságot nem ismerő tevékenysége és — ugy a hivalal személyzete iránt tanúsított barátságos jóindulata, s a felek iránti tapintatossága "által állását a legméltóbban betölti. A jubiláns pénztárnok — megl. petletve is — a legnagyobb meghatottsággal vette a szívélyes megemlékezést és fogadta a személyzet által «igaz tisztelet és benső szeretetük zálogául* átnyújtott emléktárgyat. Mi is csatlakozunk az érdemteljes adótárnok ur tisztelőinek üdvözletéhez, kívánván, hogy őt az Egek ura \'.övéi és számos tisztelői örömére sokáig éltesse I — 4 mttfgaidasigl bizottság tagjaivá leltek megyénkben vidékünkről: Szabó Imre, Hajós Mihály, Tóth István és Tamás Ádám. — kimlnyseprö iparról szóló szabály rendelet módosítása tárgyában kiküldött megyeibizottság jelentésben foglalt javaslatához képest a kéményseprői dijak következő ösz-szegekben állapíttattak meg : földszintes ház kéménye után 8 kr, emelet kéménye utáa 15 kr:, orosz kémény után 6 kr., takaréktűzhely után 15 kr, kis takaréktűzhely után 5 kr. díj fizetendő minden egyes teljesített seprésért. — <j(iMtradds A h vatalos lap e hó 6 án kelt figyelmeztetése szerint a Mura és Dráva felső vidékéről jelentékeny árviz hu zódik te, mely Mura Szerdahelyen az eddig a elért legnagyobb magasságot már jóval (u haladia, Zákányon és Barcson pedig a közepes árvizek magasságát már elérte. — Az oraz. m. kir. v-zépitészeti és talajjavítói hivatal vízrajzi osztálya tehát figyelmeztette mindazokat, a kik az árviz által érdekelve vannak, hogy a kellő intézkedéseket idejekorán megtehessék. — öngyilkofls&g. Mayer-testvérek Csáktornyái kereskedők segéde Stern a fölötti elkeseredésében, bogy gazdája megpirongatta, e nó 7-én a Drávába ölte magát.- Az öngyilkos holttestét még aznap kilógták s 8-án Varazsdon eltemették • — T&aoasvizag&lat. Corronelli ismert tánozmester ma tartja a „Hattyú" vendéglőben tanítványaival a szokásos tánozvizsgálatot. Kezdete 7 órakor, melynek tolytatása táuozmuiatság lesz. Belépti díj személyenkint 50 kr. t azon osa-ládok részére, a kiknek gyermekek a jelen tan* folyam alkalmával tánozoktatásban részesült, családjegy 1 frt. A táno«mulatságon « helybeli zenekar játszik. Corronelii tánozmester (elkéri volt tanítványait, ismerőseit s a tisztelt közönséget ga szives megjelenésre 1 — Cognao. A oognac fogyasztó közönség n|niyomó réssé még ma sem tudja, hogy a cog-nak a boruak kivonata a hogy a cognak jösága Ül. minősége korától függ. A oognac-kal űzött visszaélés azáltal kaphatott annyira lábra, hogf a közönség rendszerint nem lorödÖtt a forgalomba jött cognao eredetével. Többnyire megelégedett aszal, ha a palaozk szépen fel volt szereire s • mixtum oompoaiium hangzatos, de tényleg nem ls létező. íranozia ozeget (eltüntető ozimkével volt ellátva. A közönség eme hiszékenység« az oka, hogy oly tömegesen akadlak vállalkozók oogoao-gyárák alapítására. Akárhányszor megtörtént, hogy ily gyár, a mint aa iparengedélyt megkapta s ennek alapján őségét bejegyozhelie, hangzatosnál hangzatosabb elnevezés alatt régi, legrégibb síb. cognaook valóságos özönével árasztotta el az üzleteket; a nélkül, bogy a fogyasztó közönségnek eszébe jutott volna kérdezni, hogy alig fél vagy egész év, esetleg ennél is rövidebb idö alatt, mi uton-módon volt képes ily ó-eognaoot előállítani. — A cognao kai űzött visaszaéléseket elősegítik a kiállítások is, — melyük érmekkel éa dísz-oklevelekkel nem fukarkodván, as efféle vállalatokat U kitüntetik. Az egész monarchiában csak egyetlen agy oognacgyár van, mely a feldolgozott bormennyiség és fizetett szesz, adóról szóló hivatalos kimutatásokat közzéteszi, ez a Gróf Kegleoriato István utódai oognao«gyára Pro-montoron. Zzen kimutatásokból kitUulk, bogy e gyárban a lefolyt 1893/94-lki termelési évadban nem kevesebb mint 1.195,750 liter bort dolgoztak fel cognac-ká, mely mennyiség után 12,555 frt 69 kr termelési adó fizettetett .Ha már most tekintetbe vesszük, hogy e már 1882-ben alapítóit gyár az ♦ és oognaooi csak 1884. éa 1886-ban, a **• cognacot 1888 ban, a oognaoot pedig osak 1891-ben hozta forgalomba azon meggyőződésre jutunk, hogy a vállalat, ugy solidsága, mint gyártmányainak kitűnő minőség Által méltán vivta ki magának a közönség teljes elismerését a hogy ezért bárkinek legmelegebben ajánlható. Talán felesleges mondanunk, ^högy a oognao nemcsak élvezeti ozikk, hauem számtalan esetben fontos és keresett gyógyszer, miért is a közönséget oog-naojzfikséglete fedezésénél különös óvatosságra ntjük. ftzerfc üzeuet. Kotor. Igen köszönöm 1 Szíves Ígéretére számítok. — Baja. Köszönöm I Minél gyakrabban, ann41 jobb. Üdvözlet 1 — Z a I a-T e a k á n d. A« .Emlék" megjött, de nem közölhető, mert tanuló-társait igen, de a nagy közönséget nem érdeklik reminif^aoiái; aztán a forma aam helyes. A többi vers is megjött. Kösülök a Dalok ós a Bál nián napirendre tűseitek ki. Felelős szerkesstö; hargitai józsef. Lapialajdonos és kiadó; FISCHEL FÜLÖP (STRAU8Z SÁNDOR) könyvkereskedés«. XI. teöaj Va Čakovcu, 1894 14-ga oktobra. Broj. 41 • aradalkoM ao«i j« «*»ki gororlti 11 11« Turo«. — Sr* potisk* tiduó* m udrUJft no-vlath, mj m poum« n» MMiitel arodalka w ókkOTM. A PrMlpUtn« Mu« Je t Na celo leto ... 4 írt Na pol leta « . . 2 frt Na öetvert leta . . 1 frt fojtdlni broji kolUJu 10 k*. Obn&D« a* pol*f yOtoiU 1 h) \' r»£nn»Ju. XjUUUlj-tTOl tfjtnn riMh«! Vilipor« k v« m -i 1 poiUj«jn mm horvátikor i 1 nagjarskott Jeziku lzlaxeéi đružtvent znanstveni 1 povoéljlvl llat za puk ^laslaasl 3odLorHcr«.t 1 to: ^ru. e^roHra. neđ-olfra.. Službeni glasnik:\'..Mediimurakoga uodpomagajućega Činovničkoga druživa\' C „Čakovečke Sparkaase", „Medjimurske sparkasse". i t. d. _ * ... L.LI .....i ■■-. I ---\'-1-JH\'t-M.J.---*----» —---------\'»—J- -^ -1--- -ffgTTT*..... " " Dv8 tri reci proti žganici, (Dalje). Žganica zrokuje svadju, ubojstva i druga zla. Kulko ima nesrečnih tenitbah saradi žganice. Deca se plaćeju, tena zdi hava, tovaru^ pak vu krími pije. Samo sv. pismo veli, da vino razveseljuje srce čovččje No idi mimo krčme, gđe čujeS viku. psu-vaftje i svadju, anal budefl taki, da piju žganicu. Pri žganici, koja ćoveka od vsih pilah naj vile razdražuje i razbésni, najleže dojde do svadje, tučnje, dapače i do ubojstva. Veliju, da ima vu Englezkoj izmedju 50 sločincah — 10 pijancov. Bilo bi suvišno nabrajati pojedina nedela, koja su očinjena vu tom pijanstvu 1 3. Žganica uzimlje pijanou pamet, tak, da sam nezna, kaj déla Kak god s* diže dim is ognjiáóa pak ti zadimi oči, da ne-vidiš, tak se zdiie iz ieludca jakost žga-nioe, omami te, a malo covék i bedasti postane. Neki jako preotimani državnik vu Englezkoj preračunal je ljeta 1861. na té-melju dvadeset ljetnoga prouftanja, da vu Engleskoj i Ameriki od 10 norih pamet zgubijo 4est saradi vživanja ipirituoznih pitvinah, ponajglavnefle žganice. Takvomu pijancu prestane vsako pošteno veselje, nekva tuga tiska mu srce, koju hoće, da pretira žgani com, dok nedojdu napokon žalosni pojavi, koji ga sprave vu ludniou (narhaus). 4. Žganica slabi čovčku zdravje, dok mu ga nazadnje i zeviema nesfonda. Jeli poznal öovöka, koji pije iganicu, da bi bil zevsema zdrav ? Dok je trézen, betežen je ; kad se opije, onda je opet pijanost njegov beteg. Posljedice toga pila vnogi su betegi i prerana smrt. Profesor Bungo rekel je, da pijenje žgam\'oe; zrokuje célú vojaku be-tegov. Vsi se betegi prijimlju najprvlje čo véka, koji pije lakovno iganicu. Jeden doktor rekel je, da l?i za vréme kolere napisal na vsako mesto, gde se prodava žganica: »Ovdi se prodaje kolera". Kad je zadnji put kolera harala, opazilo se je, da su vmirali najviáe oni ljudi, koji su neumereno iivali i Iganiou pili Poznato je, da se je ogromni narod Indijancah vu Ameriki najviše stim izkorenii, kaj se je privčil, da pije žganicu. Tak je jedno\' indijansko pleme brojeći 80.000\' duSa spalo za deset Ijet na 2000 ,dušah; a jito je zro* kuvala najvifte žganica, koju su Europejci tam donesli. Zato Je govoril neki stari poglavar ljudem svoga plemena : , Bratja nepijte giftnu, ognjenu vodu od helih ljudih, poslal ju le zločesti duh, da nas Indijance izkoren i* — Žganica se razprostrani éovéku po vsim žilama kak ogenj, sfonda mu silu života, da nemre vuživati, kaj treba i tak gine od dneva do dneva Koliko jezer ljudi bilo bi na svetu zdravih i veselih, kad nebi poznali žganicu 1 6. Žganica uništi vu ćoveku glas dužnoga spoznanja i vgasi svótlo svete vjere. Gdo se preda jenkrat pit vini žganice, neima vide veselja na molitvu i za rčć Božju. Kada idu drugi vu cirkvu, on se žuri vu krčmu, gde se izvusti toliko bogumrskih psovkah, kak ba9 pri žganici ? Tu prestane sramežljivost, prestane üedno ponsflanje, a odpreju se vrata vekivečnom pogubljenju. Žalostno je videti osobito ženu, koja \'se okitila žganicom, ar zaboravlja vse granice pristojnosti Kuliko i kuliko se gréha včini vu žganici. Tu se radjaju preljubi, gubi se nedužnost a opazilo se je, da ima prav vu onim zemljam, gde se najvi»e žganice pije, najviše ne zikonske deoe. Drugih žločinah nečem niti nabrajiti, 6 Žganica kVari takaj čovječji rod. Nedužna dőca moraju da nose gréhe svojth roditelja, — spodobna su červivi jabuki, betežni na tčlu i dušir Doktor Krafft-Ebiug dvoji da bi mogli žganici podani roditelji ikadn radjati zdravu, dčou, i veli, da je joflče sreča za rod ljudski, da takova hrž\'-ljava déoa hitro vumira|u Neki Covék, koji se je podal žganioi imel je 16 dčce! Od ovih v u mrlo je 15 već vu ranoj mladosti, a ono jedino, koje je preostalo, imalo jé padavicu (veliku nevolju). Ovo isto posve-dočava vnogimi példami i izpróbani doktor, plebanufl Kneipp. Znam za pokrr.jinu, gde je prvlje, dok se nije pila žganica bil malo né vsaki mladić vzeti med soldate, a vezd« ih je vsako ljeto menje. Déca pijancov ostanu h rži java, tupe, bedaste su glavei sebi i rod i ljudskomu na nesredu. 7. Kad de čovjek jenkrat privči žga • nici, težko se je igda oktavi. Stara je róó, ZABAVA. Samo spametn o. Nieki vrlo ufien profesor Ohirurgie iz Beči« koj je radi svoje učenosti; a osobito radi svojih zmožnih operacijah na dalekom bil poznat, dubi jednoć slieđeći telegram : „Jeli bi hoteli na Thaimu Rosenbaumu u Mislovicah operatiu poduzeti, koja je po Hečniclh kakti neobhodno potrebita izrečena i koliko za to potrebu\'u skupa sa putnemi gtroskl slm ? —\' Molimo odgovor.* Najprije se je profesor u Beču opitali tko je taj Thaim Rosenbaum, 1 kad je ze-znal, di je to jedan vrlo bogat trgovac u Mislovicah, odgovori telegraíiiki t „Pripraven sam odmah do,ti Koštati de tri hiljade forintiu Na to odmah dobi odgovor: „Jeli bi mogli za dvie hiljade pet sto forinti dojti ?■ Professor se na to razsrdi i telegrafira natrag: „ Ja se nepogadjam I\' I opet dobi odmah odgovor : t Platimo Njim dvie hiljade šest sto fo* rinti.* Sada ves srdit odgovori profussor grubo : .Jli tri hiljade forinti, ili neidem, a dalnje telegrafiranje 1 pogadjauje si zabranjujem". Konačno dojde odgovor; „Neka izvole dojti gospodin professor, oni dobe zahtievane tri hiljade forintih. Profesaor se sad spravi na put i frvim vlakom odpotuje u Mislovlce; prije vendar telegrafira na Thaim Rosenbauma, gde mu javlja uru, kada bu tam prispel i želi, da ga kola na kolodvoru dočekaju. Vlak dojde i professor bude na kolodvoru od jedne hrpe polskih židovov obkoljen, koji su ga prepoznali, te mu med suzami i plaćom pričmu pripoviedati, da je Thaim Rosenbaum žalibože ove noći umro, poklamkam bi se siromak u svojoj težkoj bolesti dosta bil na« mučil. Srdit radi badavnog putovanja i truden poslie tak duge vožnje, odpelja se professor u prvu gostionu i dade jednoga od rodbine Thama Rosenbauma k-sebi dozvati, za da stvar, kij se pliće tičo, urede. Rodjik dojde i vrlo uljudno gospodinu professoru za badavni put, dangubu izplati tri sto forinti. Zatim otide professor na poćinek i odredi sutri opet natrag u Beč oditi- Kakti strela hitro se raznese po varašu glas, da je glasoviti doktor iz Beča ovde, te je već od ravnog jutra bila gostina z-betei-niki, koji su pomod došli iskat, obsednuta. Sva je velikog učoujaka prosilo, samo jedan daa ovde ostati i pornoói. Professor j e odmah previdei množinu bolestoikah i zračunai svoju lasložbu. Put je već bil učiojeu i plaćen; te si je gospodin professor misli), da Debi bilo pametno ovu polag zaslužbu odbiti. On prevzeme bolestuike te od jutra do kesne noći ordinira i operira, da je samo Uepo gledati. Na pol zadovoljan svojom zaslužbom, koja mu je ipak nekoliko stotin donesla, odpravi se drugo jutro te se iz gostione odpelja na kolodvor. Kad se je već vlak iz kolodvora genul sedne se jedan trgovec do professora te ga zapita ; „Kaj ne, oni su gospon professor, koji sa vćera ovde vračili i oper irali u gostioni ?• „Zakaj me pitaju ?■ — odgovori srdito professor, „No, no, gospodin professorleben, nek se nesrde* — veli na to trgovec — „Bog njim d* se pijaneo onda popravi, kada opadne vu jamu, toj est vu grob. Sam bv. Pavel veli, da nebude doSel pijanec vu kraljestvo nebeBko, i tak se žalibože večkrat i do-gadja. Najvifle takvih ljudih vumre naglo prez spovedi, prez pričesti, a onda je lehko pogoditi kam idu. Nut tak je žganica gift našemu tivotu, grob vremenitoj i ve\'noj sreći, zviranjek vsih zloCiustvahy naj veka« kuga za rod ljudski. Nesrečno ono mesto, gde se pije vnogo žganice, nesrečni oni ljudi, koji joj se privčiju Žakaj bi vkanjuvali sami sebe ? I vu nagoj domovini poöela je već harati ta kuga. Poznano kraje, gde je žganica, i to jod kupljena, délana iz flpiritusa, istisnula vau drugu pijaču. Pije se pri poslu, pije se na senjmih, pije se na prošenjih, pije se na svatbah, pijeju i mužkaroi i žene. Gotovo da nema vide veselja niti dela prez tganice. Koji gospodar daje vite tganice, k onomu idu ljudi rajái delat; a pije se na litre i iz vinskih kupica. Drugi pijanoi pOč~ nejű itopram po pol dan, iganičar potne već vu jutro piti. A Utina je takaj, da se vsaki drugi pijaneo lete ostavi svoje falinge, nego li iganičar, ar je on srečen stopram onda, kad mu se megli i mota vu glavi. v Morti poznate i takve ljudi, koji piju vnogo žganice, pak im se nije ipak jod nikaj pripetilo. Najte se vkanjuvati, jofl nije došlo njihovo vréme I nočni metulji leprSe dugo vremena okolo ftveće i veselija se tomu plesu i skakanju, a jenput zgrabi ih plamen, pak ih néga vide. Tak je i takovim ljudem: dugo se brane i sastavljaju, dok se iznenada ne upropaste. Najte se ispričavati dragic čitatelji, da pijete samo po malo žganioe. Vsaki pijanec počel je na malo Ako li pak žganici, kak i vsakoj drugoj zločestoj navadi pružiš prst, pograbi te za célú ruku ; iz tenkog konca postane jako vuže (štrik), na kojem se gréh vodi vu propast. . ■ Morti bu koj rekel, ako pijem za svoje peneze, kaj to koga briga. Vi netrofiite stop-ram svoje peneze, nego i peneze svoje žene i décej — céle familije. Vi netroSite samo svoje zdravje i život, nego i svoje poštenje i dufino spoznanje. Upropa^čujete svoju nev-mertelnu dudu, praznite nebesa, a punite pekla i fondate vinograd Jesufiov, da mesto plemenitog grozdja rodi trnje i drač. Dragi otoi i majke, nedavajte žganicu svojoj dőoi; zakržljavila vam bude i telovno i duftevno. Hlžni gospodari i .^qspodarice neprivučajte svoje služkinje na U) gift. Pijanci nebudu vam nigdar verni i marljivi težaki: žganioa družinu kvari i izrodi. Na« stojmo vsi, osobito pak oni, koji upravljaju narodom, kak svečeniki, učitelji, občinski poglavari, da občuvamo prosti narod kaj vide od toga pila. Upotrebimo v«e preltimanje i vau vlast, da se narodu neda pri\'ika, da se opija, a koji ipak tak čini, da se oštro kaStiguje. Stim bu nestalo vnogo zla iz naflega naroda. Ako pokaterr.o odlučnu volju protiviti se tomu zlu, v učiti narod i pokazivati mu po-gubue posljedice te kuge, i to bude .s Boljim blagoslovom, ko,i nebude zmenjkal sigurno, obrod ti Ijepim plodom. Daj Bog i bilo tak I -- --.---- KAJ JE NOVOGA? Poziv na predplatu. Prvim dnevom meseca oktobra odprla se je predplata na novine „Medjimarje* za Četrti fertalj, dotično za konec ovoga ljeta. Prosimo stoga poštovane noše predplat-nlke, da nam na početka zadnjega fertalja predplatne zaostatke po pošti pošljeju, a predplate za tetarii lehalj ponoviju. Novi predplatniki morejn vsaki dan pristopiti. Ofcaa na3ih> naviuah je : Za jeden ferUlj 1 for, za pol ljeta 2 for„ a za célo ljeto 4 for. Zi pošiljanje predplate pofltom, molimo da seupotrebljuja samo peštanrfke napotnice. C -- t * Patvorenje vina iu veMko. i Ćitamo va iatankih i dalmatinskih ndvi-nah, da se vn Barkoli, poleg Trsta, nahadja javna fabrika, va kojoj se n« velikom dőla folilao vino od tamarinda. To nije vino, Več naprosto alkoholizovana tamarinda. Vu fabrlkah mftflaja sa ÜÜ°|# vfaa <So 804/o tamarinda. Vn aovsfte dob« dobadjaiz Aleksaadrije i Tuuisi va Trst ogromna količina tamarinda, koja bi bila dosta za far»a-centeke pctreboče oöle fiurope. Ovakev pa** voreno (folšsuo) vino prodaje a« iz Trata pod Imenom istarskoga, dtrimaUo^oga i taliJ»B*koj** vina, ter s* izvozi vu Horvatak«, Magfarskti i Austriju. Jedan IzaaUatk talijamk« odkril ja pred nekolikimi dnevi ov» f»iwik«( ter je na zuauje dal miaisteriotau, tla »a vu Trstu predaja alkokoUsovana ta«iar.»«da pod imenom „vina** Zaradi toga odkrlča dozuali bu i domači za< tu pogibelj, kaj« se grazi vinogradom (goricam). Elestrakt tam aH ude j« iako sgoden za patvoresje vina, a tak je fal, da se izplačuje ovo delano vino. DomaČe novtnitVo va Irftri I Dalmaciji poftivlje oblasti, da stanu na put ovoj nečuvenog neepodobščioiv kojfcije na kva® domaćoj produkciji. Kak »e javljaj velik dél ovoga foliánegsy délauog« vina id« I va nade kraje, pak Kato pazljive čininsot naš« trgovca n vinom, tla1 paze, odkut nabavljaju vIíxk Kraljev ravdevjca ttadtajvadkinj« fttffrnlja. NadVojvodkiuju Štefanija, koje jexUftž*t vm-mena bbravila va Mletcth|: gde je faasotffda morske kupelji, ostavila je Mletke ter ao pe-vrania va Beč. Nava, konjuflaclja. Mark Tvain, glasoviti amerikanski humo« rista (šaljivec). konjugira glagolj (ige) „ljubiti* ovak : „Ja te ljubim^ ti ljubiš menp, on (ona) ljubi mene, mi se ljubimo ; vi ženite, — oni se razldu." JubllMSiri lutrije. Orih danah slavila bude mala latrije+avej 140 ljetni obstanek vu Austriji. Prvo vlečenja bilo je 12. oktobra 1754. va Praga. Oad« su isvlečeoi broji 22, 16, 83, 71 i 44. Fabrika krunah. Obedva\' mlnlstarstfa financijah va Beda i va Budimpešti bila ca zaddjih donah vati« i nek da sreča i zdravje prek četvrtoga kolena, ja njim hoča iz zahvalnosti jedna straflou tajnost odkriti Thaim Rosenbaum njim nije umro*. Zaőodjeuo pogleda professor Židova te kad je Iz osupneD|a k sebi doSel rege t „Ta ipak nije mogel do včera ozdraviti, zakaj se anda nije dal operirati ?« „Ahf — odgovori trgovec — „Em se je dal operirati gospodin moj professorleben". „A tko ga je operiral ?\' zapita professor „Ooi sami* odgovori lidov — »Med onemi puno ljudi, koji su a gostioni pri njih bili; bilje i Tbaim Bosenbaum, oni gospodin professorleben bu ga sami svojom rakom opo rirali. Bog njim daj sreču i zdravje i njiho-voj gospoji dečici i\' voukekom te mu je danas, hvala Bogu l njim gospodin proiessorleben, već puno bolje i videti je, da bu Bada ozdravel.* , « Vlak sate dojde do prve postaje, skoči iz vagoua a professor se zamiiljen odpe-Ija dalje. Turski sud. Dok jofl nije bila Bosna zavzeta, veó je pod tursku spadala, bili sa a njoj turski čili ovnici i turski zakoni, kak god su danas anstro-ugareki, a d& oni niaa bili tak pravični kak su današnji, dokazala bu slieđeća pripovest. Pred turskog sudca, kóf je zajedno i bogati zemeljski gospodin bil, dojde jedan j bošnjak po vieri krščenik te ma se plačaćj prituli, da je sudceva krava njegovu, dok su se oa pafli narivavale, rognal probola tak, da je odmah na miestu vparnula. Oa auds moli slavuog suda, da svoja odsudl izreče tak, da bu sudac, čija je krava ona draga probola, imal siromaku boflajaku kvar nadomestiti. Sudac to posluša a zatim kad čaje. da je ujegova krava probola seljaktíva, skreno s pleći i zapita gA, jeli tko kriv tomu i jeli ih je tko skupa natiral ? Bošnjak odgovori, da nije nitko, veó da sa se same med sobom pobole. „Pak kaj ti ja ovde oadamoga pomoći ?\' — veli sudac — »Krave sa se med sobom spobole, a sluč\'jno je moja bila jala od tvoje; pak ju ja probola. Ta nije moči saditi, da ti se|kvar nadomesti, jer marhl naima sada niti sudca. — Zakaj aije tvoja krava moju probola? — Ja nisam kriv* da je tvoja bila slabija,« »»Hvala gospodin sudac na oavaka* — odgovori bošujak — »Em nije vala krava moja, nego moja vaša krava probola te sam samo hotel znat>, kaj a takovom slučaja zakon govori- — Zbogom Í* „Stoj jedno malo" — vika* ma;sudac. — »Hoću u ćitab (turski zakonik), pogled-nutl." Nebudete gospon tudao nlkaj, a čitsb sada zalukavall, kad niste do aađ hoteli* ~ veli bodajak i otide. C U apoth^ki. Nedavne dobeži ves zaaofllea jeéau éo-viek iz Kraljevca — recimo, da j« bii K«r-ojek, koj je meni zajca obečai a n« dal — a preloži u apotheka i óim vrata odpre. za. vikae. »Gospon Ap«th«tr*rt Jeli imaju k«^ kovo vraoívo proti zobaoj boli?" tImam, i to krato l" odgovori > Apoths-kar i prali paau fiaiu saimiaka čevfeka pod noa, Ov potegne kaj |e igda mogal đaka k-sebi, ali ga salmiak u notu tak zagrizu««/ da se ja osnpnjen na irx>d zrušil i ende k«kti u omeglovicl nekoliko miaalah UtaL Za ćaa dojde malo k-aebi te se stao«, « goepedlo Apothekar ga upita: „No dragi moj prijatelj,, sad je aubna bol aigarao vam praštala?. »Je« — odgovori öoviek — »Km mene neboli zub, nego moja žena doma*. Em. Kftllty redao uzrujani aradi véstl, da je ii fivaj-earéke vu Austro Magjarsku dopeljsiio velika vuol*ua patvorenih (folišuih) srebernih koru-aah, koje su Kovanim va Beća i va Krem-eici aa las jednake, pak »6 skorom nikak nemreja razlikovali. Falsiticati, sa koje postoji posebna fabrika vu švajcarskoj i svojem su sadriiuom »reba skoro jednaki pravim kora« asm, koje repreutiraja faktična vrédaost od »amo 26 krajcarov, — a daju se I primaju pod 50 krajcarah. Upravo va toj rasliki leži i dobiček patvorenih korunah. Vae pograaićae oblasti kak i koasulati va Švajcarskoj vpu-čeni sa, da oštro pase aa psnea i nastoje odkrili pa tvori te I je i njihova fabrika. Puč#n«tve njemačke (prajake) driave. Isaosi vesda 51,000 000 dušah Upravo isdani „Statist. Jahrbuch" sraćanava ljudstvo (pučanstvo) njemačke (prajske) deršave na deneftujem teritorija ovak : 1816 IjeU; 14.888,000, — 1890 IjeU : 26,494,000* -1880. IjeU • 29\'*60,000, — 1840. IjeU : 89,787,000, — 1850. IjeU i 85,897,000, 1860. IjeU; 87,740,000, — 1870. ljeta: 40.^18,000, — (1875. IjeU : 48,729,000 — 1890. IjeU: 49,428.000 dalah. Pokehdob Ijudsto vsakoga IjeU raste sa 500.000 dalah, to denes njegov broj isaoai 511/« ailiuua- Otrevanl ljudi. <* i / yu Palerma je sadnjih danah vumrlo 16, a\\beUlalo 100 ljadih, koji, aa jeli naeso od marhe betelne od bedrenlce. Zaradi toga )e va varalu , nastal strah, ter nigdo neće več jeati govedina. Ctom ribam, picekom, jaj-cam i selenjavi poskcöla je trostruko (tro-iratno). ; ; V k rad jen millun I« Firence javljajo, da sa neposuati Utovi prevalili va sUa nekakvoga Oorainia, apratelja s imetkom vuogih bogatalah, ter mu oduesll peues i papirah va vrödaosti od preko milijon lirah. v Ortački proračun ui ljeto 1895. Miaiiter — predsednik dr. Wekerle predložil je va sedaici sastupničke hiže or-sački proračun sa ljetc- 1895, Ur ga popra-til sa eksposéom o tluauci jalnom polotaja Ma-gjarske. Kak se glasa, pokazuje badget va prispodobi sa proračunom sa tekate ljeto, ogromai prirast redovitih izdatkov va vsih reaaortih, Ur je ovo poviienje vekše, nego va vaih prveših ljeUh. Ipak bude bllancija orsačkoga ksőanstva svršila sa suviškom, ar je mluiaUr tlnancijah aa temelju faktičnih pri hod ah bil va aUnJa, da predloii vekša pokrića, nego lani. Va isto vréme dolase pred hila i zaključili raőuui za ljeto 1898. koji aa vršili aa 80 milijaaah suviška. Najvekši dél uovih izdatkov potrebaju vaake fele drlavao — gospodarska prometna sredstva poimence investicije pri ortačkih leljeaaicab. V a istom proraćum? aadržaaa je i pripomoć sa ostro» jeuje naagjarskoga daaavskoga parobrodarskoga đraštva. Nadalje sahtöva vekše isdatke predstojeći odkup po trošarine aa vioo va Krdel ja. Vrio snsUe aa potreboće i va ministerjuma bogoštovlja i nasUve za aradjenje postojećih i »strojenje oovih aaaéoih zavodah. Napokon vatya spomenuti povišenje Izdatkov sa zdravstvo, žandarmerija l aaapredjenje trgovlaa. Va Mpouieuutom ekpotéa bude minister fiuaucljah, kak je to preáestaoga IjeU včinil, bude naglaail potrebu Jparanja vu drlavaom kućanstva, isto Uk će tom prigodom nagla-iti i potrebu kouaćuoga aredjenja valute. Kralj vu Bödöllu-. NJ. Veličanstvo prispelo je va jutro ob šesti vari va Gödöllő, gde je sprovelo pre-višnji imeadan i prisustvovalo sv. meši s kraljicom. Po poldan bll je kralj na vadaaijl aa jeleae. V pondeljek bade kralj došel va Budimpešta* pa bade aazočea p i delegáció-nem obeda. 8iciltki kralj Ferenez II. Sarjak našega kralja, ilciliki kralj Ferenc* II sbetešal Je, kak .Mttoch. Allg. Ztg." novine javljajo pogibeljno. t Put kralji Aleksandra. Srbaki kralj Aleksander došel bude 14. oktobra po poldaa va Badapelta, gde bade gost ualega kralja i boraviti do 15 oa večer. Dae 17. oktobra po poldaa at gel bade kralj va prataji srbskog poslanika va Berliau Milana Boglćevića, va Berlin, gde ba osUl pet do Jest dana kakti gost cara Villmt. Vjenčanje Criepijevt. t „Moniteur de Rome* Javlja, da se bade Uiijaáüki miniaUr, — prezeš Crispl, kojl je do vesda živel aa svojem tovarullcom samo va civilaoj šenltbl, taki za venčanjem svoje kćeri Guiseppiae a knezom Llogvagloasa i cirkveno vjenčati (sdavati). Dobro lep ne i eténe vure aa fal oene moči dobiti pri Pellak Bernatu vuriru vu Öakovcu (Pijaq šparkaesa). Pri njem ae "zlmljeju vure taklj »a popravek za fal- cénn. Težački stali« (Dalje) Pomisli na leno« Da nema »oli, Je kupi dve kile, Ar nema aa tri. Ves lejen i gladen Dojde on nazaj, I proti: O lena, Nut jesti mi daj. Po gruntu si hodi Pogledne i v klet, Te ćašek mu tena. Napravi dober jedi, Sad daću naplatom, I delavce mam, Sad tečem kovaču, Sad v melin pelam. Na semlje gnoj voslm, I kolje špifiim ; Sad sada voepljujem, I vrbe sadim. Cel dan sem na nogaj, Nikad nesedim. Na večer pak vpetu, Joi Urna dobim. Na večer si lele, Pak sladko saspi, Pred dnevom ga opet Već pevec sbudi. Drulini pak kale, Kaj delat ima, Ti pojdi na polje, Ti budi doma. C Oeli dan mul dela, Pak se veseli, Da sebe 1 svoje. Pošteno sdrži. On sva opravila, Bogu Uruti, Pak fućka, popeva, Veselo IIvi Zveličen prav lehko Svak mulek^ bi bil. Da naj po nedeljah Tnlko ragrešil. Cel tjeden .on dela, I dobro stvori, V nedelja sapravi, Pak dušu zgubi. Vu cirkvi od\'zadaj Pri vrati stoji, Jz cirkve pak hitro Vu krčmu beti. Tam pije a pajdaši, I Ukaj karta, A žena pak suše, Preleva doma. j Dulnikov aeplača, Je vodi sa nos, Pod sUrost osUne, Raztergau i bos. \\ 0 mužek občuvaj Polteno srce, Habaj se pijanstva 1 od krivice- Nehodi vu krčmo, Nehodi kartat, Nedaj ae pa j dalom, Slabim nepelat Pri domu osU!aj, Po po|ju pogledaj, I čislo vu rukaj, Po svetki imaj. Dužnosti spunjavaj, I boj ae Boga, Tak budeš ti v.eden. Sto oentov slaU. \\ Láckevlcs Towia <gika) za kratek čas. Oktober. „2uto listje k zemlji pada I« Tako faoUzira, Voogi vez d a, kakti da ga Ovo eilao dira. Za me mere célo pasti, Ja aa to nabranimi Ar jat brate, nisam kosa Da se listjem hranim, Ja kostanja pucanca, K tomn modta rezanca, Ve li vóöclm đenek svak, Pak sam vesel, zdrav i jak ! Qoapon A : v Jeli tvoja tovaruflica ozdravila?« \' Gospon B: „Je hvala Bogu.* Goapon A : ,A jeli se\'vel oporavila?" Goapon B t „0 1 ter kak 1 Denes je već prvo idelo — hitila dekli va glavo." Iz flkole. Navoćitelj: (vu srditosti odraslomu dijaku). Tuliki si već osel, kak i ja, pak jod nezuafl nikaj. Sram te bilo 1 Iáéi je cigan po Bvéta, kaj bi tenil. Potem srétne ga jeden mni i zapita: „Kam idei cigan ? „Idem, da se lenim.M — A koju si nakapil prositi? — „Grofovu kćer/ odgovoril je cigan. — Muž se nato naame-tal i rekel mu je ; „O ti, bedak jeden 1 Tebi bode prav grof dal svojo kćer I" — „Zakaj né, odgovoril je cigan, — im je to već na pol zvrtana stvar. Ja hoćem, pak ako i grofova kći hoće, to je onda gotov posel !• Gost krčmara: Molim vas, poglednite si to beržolicu. Tak je trda, da se namre niti razrezati. Krčmar (ponizno): Donesem njim dru goga — noža 1 Priredil: Öl Ad Ferenoz. VASÚTI MENETREND ii» csaktojknyan. »The Gresham« Pri »The Gresham* zvanom londonskom druitvo (vo Čakovca je upravničtvo pri Graneru stacunaru), je moći fivot osigurati. Tojest plati, gdo si hoče život osi. gurati, po letu veklu ili menjlu svotu i to poleg toga, kak je gdo star i kak svoto hoće da dobi, pak ako bi vumrl, herbom imenuto društvo zplati onu svotu, na koju je bil ist oaiguren, ili ako doživi na p. 15—20 letah, njemu daju istu svotu vu ruke. Tak je moći tivot ženskah i decah osigurati. Ovo družtvo ima svoje glavno upravničtvo vu Buda-pefltu. mi Grsc 6-ga oktobra 1894 81 28 21 Oft 42 Gabona árak, — Cena žitka. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. || frt kr. Ruža Zab Rozs Kukoricza ó Árpa Fehér bab uj Sárga » » Vegyes * „ Lenmag Bükköny Pöenica Zob Hri Kuruza stari • novi Ječmen Grah beli » žuti » zmčflan Len Grahorka 5.70- — 5.60- .— 4 25 — 4.75 5.26-8 2 5 6.— 6 80 8.— 6.76 6.75 tO. -6.-- 550 iMdHl Naputaka 41 1 Gyors-póita- 6» ▼egye»TOn»t Kanizsa felé Reggel 4 39 gyorsv » Délben 11 39 n • SiJel 10 07 postav. » Reggel 5 52 vegyeav. Pragerbof felé Reggel 6 06 postav. Délután 4 16 V n * Éjjel 1 17 gyorsv. Zágráb felé Reggel 6 50 vegjesv. » Délután 4 20 Varassdig Este 10 17 » • Délben 11 44 M Bobára Reggel 6 05 • Egerszegre Délután 4 28 • Rrhaslk Kanizsa felöl Reggel 5 51 postav. V Délután 4 01 H ■ Éjjel i 1 14 gyorsv. > Este 9 82 vegyeiiv. Pragerhof felöl Reggel 4 86 gyorsv. » Délben \\ 11 tfö postav. > Éjjel 9 65 • Varazsdról Reggel 4 22 vegyesv. » Délután 3 50 • Zágrábból Délelőtt 11 17 g • Esie 9 30 • Eger saegröl Délelőtt 8 62 m Doháról Este 9 42 > v >■ ODGOVORNI UREDNIK MARQlTAI JOZ8I5F « r Glavni surednik GLAD FBRENCZ Mi Nyílttéri i. *. u..« Selyem hamlaltvány Égessünk el egy mintát a venni siandékolt fekete selyemből s a hamisitás rrtgiön kiderül: Mert mig a valódi s jól festett selyara as elégetésnél nyomban összepödörödik ós csakhamar kialszik, maga uUn csekély világosbarna barnul hagyván, addig a hamisított Helyem (mely zsiros azinü sanllonAfl le« s könnyen lörik) lassan tovább óg (minthogy rostszállal a festékanyagtól telittelten tovább Izzanak) és sölét barna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára »oha össze nem pödö-rödik, ónak meggörbül. Ha valódi a«lyem hamuját összenyomjuk, eíporaik, a hamisítványé nem. — Ilennaberg Q. (os. kir. udvari szállító) eelyemgy Ara Zürichben, háihox szállítva, postabér és vámmen tesen szívesen küld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való akár egész végekben levő valódi selyem ssöveteiböl, Svájo-ba ciimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 6 kros bélyeg ragasstandó. 1§93—94-lkl termelési évad Budapest vidéki magyar királyi péaaügyigazgatóst g 67642. Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal fe \'elöwéget a Sxerk. X. 1894. Grof Esglovich Isívás utódai budafoki cognac és borazeszgyáros czégnek. Kérelméra a budafoki oognscgyárban az 1893—94. termelési évadban feldolgozott bormennyiségről és a fizetett ssessa dóról szerkesztett kimutatás mellékelve ki-adatik. Budapest, 1894. aug: 14. Fináozy m. p. Hlimifiatás* / A Budafokon levő Sröf Keglevlch látván Utódai cognaogyára Által az 1893 - 94 termelési évadban feldolgozott bormennyiaég: összegezve: 1,195,780 liter ezután fizetett termelési adó 088zegezve 12555 frt 69 kr. Budafokon. M kir. pénzllgyőrl azakaaz. 1894. aug. 9. Gurszky Rezső m. p. szemlész. Nyilvánosság elé BC csakis ml ím hoztunk tevékenységünkről hivatalos adatokat, ezzel ismételten bizonyítékát akarjuk adni ama körülménynek, hogy cognaounk megbízhatóság tekintetében felül mul minden más gyártmányt. Tekintetbe véve, hogy gyárunk 1882-ben alapíttatott és az ♦ ós •• cognac 1885 és 1886 ban » 1888-ban » UOlben hozatott általunk forgalomba, méltányos ama bizalom, mely gyártmányunkban helyeztetik. A fentiek által bizonyítékát adjak mily kiváló 8Z0liditá88al dolgozik gyárunk éa elvárjuk, hogy a fogyasztó közönség, mely igM&lí is kiváló jó cognaora súlyt fektet; a kizárólag dis*.-okleveiekkel kitüntetett és mindenütt kapható Gróf Keglevich István cognac-ot fogja vásárolni. Gr. EEGLEV1CH XSTVÁÜ7 utódai promoa-tori oognac óc korazaszgyár igazgatósága. íürleMlléN* Van szerencsém a n. é közönség becsea tudomására hozni, h jgy Csáktornyát*, Patak-utcza, Morandtni-féte házban uuuiis Hlmn nyitottam. - Elvállalok minden e szakba vágó munkálatokat és főtörekvéaem oda fog irányulni, hogy pontos, gyors és szolid készítményeim által — jutányoa árak mellett a n. 6. közönség bizalmát és megelégedését kiérdemeljem. A n. é. közönség szivea rendeléseit kérve maradtam kiváló tisztelettel Klabucsár József lakatos-mester. 899 1 2 ® OXX)OOtOIOlcXXX)KXX)tOt(X X xxxjncxxxxxacxxxxxg Ajándéktárgyak n»f?y választékban. Paška giliszta fejestől 6 peroi alat teljes h\'-tonsággal a gyomorból feltétlenül kibajtf.uk a páfrány tokocakák által. Eredeti minőségben e-gyedül csakis 8CHMIDKR 2ÓZSKF gyógyszerésznél kapható Eesioaán (Délin agy arorsság). E kitűnő gyógyszer biztos hatásáért jót állunk. Életkor megadása szükséges ; utánzástól törvényesen védve van. Egy eredeti doboz Ara 3 frt 50 kr. Postautánvít mellett as egéss világon 592 2-5 Bzétktlldetik. Vé djegy. 12 O -Q CD \\I0 m N ^a? OD CD (4 CD t-i 4> N 00 -a J=> © \'57 a> h-3 POLLÁK BERNÁT *- v . órás és készerész ®J Csáktornyán* Főtér, az uj takarékpénztári épületben. . • » Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a leg« o\'csóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. m B » O-«1 ar OlCMó árak melleit | 9 Mayyar, német franczia ét angol képekkel ékített MUNKÁK. Kő-,- aczél s rőznyomatu 4ifie«ivek. Magyar, német, franczia ós angol REMEKÍRÓK művei. Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelés nélküli megszerzéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazási kézikönyvek, atlasxok, földabroszok, tervrajzok, fdld és éggömbök. Ima- és ájtatossági kttuyv«k egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek s rajzok NÓlMŰNKAKHOZ * A .MURAKÖZ* társadalmi hetilap kiadóhivatala._____ FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, HŰ-, ZENEMŰKERB8KEDÉ8E KÖNYVKIADÓHIVATALA, PAPIB-, IHÓ- és BAJZBSZKÖZÖK BAKTÁBA, KÖNYVNYOMDÁJA ás KÖNYVKÖTÉSZETE CB&ktoi\'ny&n. Alapíttatott 1850, évben. Szótárak. IFJUSitil IRATOK. KÓPI8KÖWIK minden kor ós nem szamara, minden nyelven, a legdúsabb választékban. ISKOUI * OKTATÁSI könyvek minden nyelven. Népies naptárak, AlMAHACmQ& Ksebkönyvek. * Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind vidékre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök ós jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. SZAKAOSKŐNÍTVEK, Előfizetés elfogadlatik : minden bel- és k U I f ö I d I folyóiratok, napi és DIVATLAPOKRA a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyorsabban eszközöltetik. ^W/^wA tanintézeteiben hatzuálandő lanhOnyveli folyton raktáron vannak. Nyomatott Fiechel Fülöp (Strauea Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XI. évfolyam. t**rk«sMT«l irUkwai Ukrt ml* <MUf 11 U 1? 6r» kQkMi — A lap Hwllml rimUn Ytaatkoal adatol koxlt»4»y MarfUal JéKMf nwkMit« Mfirt ktldmd«. KU4óklv*Ul l Vlstkrf *»löp kOajTkerMktdia«. II« kftldaadtk as elÖfU.U.1 dijak ajrüttarak U k(rd«U»k. lirieMuk jiUijwn uiiilUUá Csáktornya, 1894. október 21-én 43. szám. m évre . Hsgyad érrt \\\\ Uim é frt « frt 1 frt macyar éi boryxt mm megjelenő társadalmi, mimiírjisztí * szípirödaui bitilap. _Megjelenik hetenklvit egyMEen v»*áriittp. *"" \' \'\' ................ .......... ■ i ■ ■ —— - - ■ t L I .1 fl - | - - ¥ i ) t ....... \'.I A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. 10 kr. TíiilaUaak aW ilOiifatiil i May«dMi fkJbtrgw /L f. im KokMda » Url lr*i. StkaUk H, Dukw OffUk JL, D.«U ö L. 4. UnUil 4« Hm4L BrftxUa: SW* M. • Nyilub- pétitooV* ia bn =F= A házi ipar. Sok mindent olvashattunk és hallhat-már a munkáskérdésről Pár évvel ez-* éíött még csak hiréből ismertük, nem sokára azonban felütötte fejét a fővárosban, majd a vidéken. 1 Annyi bizonyos, hogy a munkásmozga lom még nem oly veszedelmes s nincs oly mélyen meggyökerezve, hogy azt kellő tapintattal el ne lehetne intézni. Vidékünkön munkáskérdésről még nin» csen szó, de lehet. S mivel lehet, már előre el kell azt csirájában fojtani. Szerintem, a munkáekérdéat télen legalkalmasabb meg oldani, mert az tulaj;donkép télen csirázik, a mikor nincs munka, s nyáron üti íel fe jét, a mikor a télre valót ia meg kell keresni Nem tagadjuk, hogy vidékünkén a városhoz és vasúthoz közel eső faivak mun kás népe lélen is talál foglalkozást és ke-nyékresethez jut a kereskedők telepein, a gabonakereskedők raktáraiban, a vasútvonalak javításánál, a pályaudvarnál, de a város-tői. telepektől ée vasúttól távol eső faivak íöldmivelő népe B különösen a hegyi nép télen nem talál munkát s hí még hozzá a termése is roez: akkor ne csodálkozzék senki, ha az éhes gyomor és a sok nélkülözés folytán kitör és kenyeret kér. Pedig előbb, utóbb bekövetkezik a baj, ha másként nem, kivándorlá* alakjában főleg hegyvidékünkön, ebben a fillokszerás időben. Ezen kell segíteni társadalmi utoa is. Deho 8yan ? 1 Erre a kérdésre lapokban és különbözö röpiratokban megadták a feleletet, hogy ál- iJlmkli"Unzíji. ÜtBon hát a kormány gyárakat, telepitsen be szőllővel homok területeket stb. Könnyű azt igy papíron elmondani, csakhogy a valóságban ehez több is kell, mit nem czélom fejlegetni. Nekem sokkal egyszerűbb és kjvihetőbb eszmém van, minek keresztülviteléhez nem kell nagy alaptőke, mégis oiztos munkához juthatni általa s egy muikás család megélhetésénél figyelembe veendő tényezőt képez. És ez nem egyéb, -mint a háziipar megkedveltetése. E tekintetben különösen vidékünk helyzetére utalok. Mert hogy is állunk mi a háziiparral? Sehogy. Á fonó rokkák világa immáron nálunk is megszűnt. Nagyon vékony lett aa uj nemzedék bőre a rokkán iont s szöt vászonhoz. Szóval, ami kis háziiparunH volt, abból is kiszoktunk. Azt mondják erre sokan, hogy olcsó a vászonnemü, hogy nem érdemes érte a kenderj «nyá ozni.» V \\n benne va» lami, de nem egészen Igaz. Van még azonban nálunk háziipar másféle is, csak nészü\'ik jól széllyel. Ilyen : a seprükötés, kosárfonás és a gyékénymunkák Csakhogyha még meg is figyeljük a három háztiparágat, bizony belát|uk, hogy mindhárom nagyon kezdetleges állapotban van. Még ezt sem tartanám oly nagy bajnak, ha általánosan el volna ter|edve. A kosárfonást, seprükölést és gyékény munkát tartom azon munkáknak, melyekét a szegény népnek megtanítva: őket alkal-mas mellékfoglalkozáshoz és keresethez lehelne juttatni. — ■■ «ar- iu>.I < Azért tartom fontosnak és legczélsze-rübbnek az említett három házi iparágat, mert ezekre nálunk a talajviszonyok is fölöttébb kedvezők. A kosárfonásnak azonban sok válfaja van s tény, hogy a finomabb kézi kosarakat kereskedésekből méreg drágán vesszük ; igy vagyunk a gyékény munkákkal is, holott, ha csak bázíiparszerüleg állíttatnának elő, felényibe kerülnének s pénzűn^ eem vándorolna a messze idegenbe. { Mint fentebb is mondám, ezek keresztülviteléhez nem kell nagy befektetés, csak egy kis jóakarat az álja m és a társadalom részéről; nevezetesen ingyen háziipar tanfolyam nyitása két három éven át vagy tovább s a munkák értékesítésének kony-nyebbó tétele ható?ági és állami támogatás melleft. Ilyenformán csupa kíváncsiságból is többen felkeresnék a tanfolyamot s ha annak üdvös voltát is belátnák : csekély di| fizetése mellett lehetne folytatni tovább. Ez által el vonatnék népüok téli tétlenségéből a hasznos téren foglalkoztathatná pihent elméjét. Nem lehet czélom evrövid csikk keretében egész programmol adni s igy egyelőre megelégedném az es>me felvetésével, mert tapasztalatból merített meggyőződésem, hogy csak azon vidékek lakói emelkedhetnek erkölcsileg, (mert a munka nemesit I) b anyagilag egyaránt, kik a mezőgazdaság mellett valamely háziiparral is foglalkoznak. Népy. Hirom 08 kecskéje. Nyomorult határszéli falu a Vihorlat mentén. Közönséges gondolkozású ember ki nem találná, h«gy e rongyos pusztáklakóitól mit lehelne ellopni, pedig egéax sor falu lopásból él. íme például Miron, a kinek eszméi körébei határozottan ki v*f) zárra as, a mit mások munkának nevexnek. Miron tesil táplálékát a lopá*, a lelkit pedig a babona és gyűlölet sxolgáliatja. Jobb és bal faié t ad tekinteni a nélkül, hogy fejét megmozdítaná. As ilyen szemforgató emberekben különös gonoszság lakik. Miron csendes átkot mond fogai közt a körülölte mosgé világra a nagyot rug a mellette saimatolé keorfkén. Egyedül él. Bgv macika ainoa a házánál A kutyára különösen haragszik, mart abban emberi értés lakik. Egy kecskéje van osupán. Ennek »em adott soha melegen kivűl agyebet A kecske asonban magéi a jég bétán is. A gonosz sötét aaikták kftzt, melyek tövében a ta|u van, meredez ut visa a közeli helységbe, A kanyargós ösvényeken éjen át gyaous árnyak mozognak. E köxeli falvak lakéi egymást lopják. I^ironnak a kecskéje ü tolvaj. Vele együtt jár lopaí. Akárhányszor nyomában voltak már s as utolsó perosben menekült meg. A kecske ilyenkor teljes erővel rontott azon üldözőnek s a meglepetés hatása alatt gazdájával lova Iramodott I Da azért uem volt jó viszony ő köztük sem. Talán o* a k n gonoszság iüxle őket öawe. Mig Miron a bás körül saimatolt lopni valót, addig kecskéje a konyhakertet tette tönkra kiváló rafinériával. Elválhatlanok voltak. Miron olykor megkötötte, de mire a cselekvés színhelyére ért: a kecske ia megjelent. Miron olykor határtalan dühre gerjedve dobta rá baltáját\' a keoske megrázta szarvait s nagyot lökölt gatdájAn A lopásból aztán egy fitt tértek kasa. Miron sokssor üres kéxxel, de a keo*ke mindig jóllakva. Miron nappal megfejte s albooiájtotta dolgára. A faluban alig lehetett egyéb állatot látni, mint kecskét. As ólak, keritéssk tetején, as árkok ssélelt fedő bokrok köat két lábra ágaskodva, a leégett viskók romjai köst a patakon Átvivő pal-lóo, a kémények mellett, olykor ama lyukakban is, melyet a lakók ablaknak oevaznek ; egy ravasz kocakeíej jelent meg. A volt bírónak halalát U egy kacska okoüa. A mint a konyhában pattogó tüz mellett ebédelt, a kéményen át egy kecske esett a fejér« s nyaka megroppant. A (elesége mindjárt lebontatta a kéményt, nehogy a másik arának is bajt okossoo ; de meg igy a házuk is jobban hasonlított a többibe«. Mironnak nem volt felesége. Aa asssonyt tartolta a leggonoszabb állatnak Ha egy laápy ingerkedve ránevetett; a fogait csikorgat U feléje. — Ördög van bannad I Miroo babonás volt, mint asoD a vidéken mindenki. Egyes básak sxsgletén görbe alakú fiák, nagy kiálló kövek, as ut sséléa sőt kapuféllák és allatok is rossz h irben állottak. Miron kecskéje határozottan ilyen volt. Egyszer (?) Miron bepálinkázva, részegen feküdt a háx előtt. A kecxka megtaposta éa agy kinyalta a nyakát, hogy tályog latt rajta. Miron megkötötte a kecskét s tüses paraasaal rakott a körmére, mint a hogy >aa elfogott tolt vajjal s lakók szoktak. Mironnak hol egyik, hol másik aaomassédja bioxegett. Ai ilyen mánipuláosió után a lábujjak körmei leesnek s a delfquens nagyobb llnt áll ki, mintha lábujait egyenkint vagdosták ;otna la. A nyomor és tudatlanság a táj lakóit vadakká váltoitatja. Vadságuknál csak babonássá-ságuk nagyobb. F Különfélék. glatrttés. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter ur Dékány Mihály nagy-becskerek állami polgári iskolai segédtanítót a csák tornyai állami tanitókápezdéhez segédtanárrá nevezte ki; — Xőuoait nyilvánítás. Gróf Festetics Jenő ő méltósága ismét fényes jelét adta mély vallásosságának, midőn a csáktornyai plébánia templomban legújabban felállítandó egy Jéius szentséges szive — ós egy Má ria szeplőtelen szive szobrának beszerezhe téeéhez 100, az az : egyszáz 0. ó. forinttal nagylelkűen hozzájárulni méltóztatott. Felette kedves kötelességet teljesítek, midőn e nagy jótéteményért ő méltóságának valamint mindazoknak, a kik e magasztos czél elérhetéséhez hozzájárulni saivesek voltak, egyházam ós hiveim nevében a nyilvánosság terén is legbensőbb hálámnak adok kifejezést. Deus retribuat I Csáktornya, 1894. oktober 12. Weber Vincze zárdafőnök és h. plébános 4 polg. iskolában fönnálló Zrínyi -önképzőkör L hó 13-án alakult meg. Elnöknek az alapszabályok értelmében Pálya Mihály igazgatót, jegyzőnek Németh János Ví„ titkárnak Kosz Károly V., pénztárosnak Heinrich Oszkár V., gazdának Pinlács Ferencz VI., 2-od jegyzőnek Rechnitzer Alfréd IV., 2od titkárnak Hadrovics József V osztályú tanulót választották meg. A kör minden második szombafón ülésez. Vezetője Zrínyi Károly taaár. — <4 ilépltö tgyuilit választmánya f. hó 18-án ülést tartott, melynek tárgyai voltak: I. A sétatér, melyre nézve abban történt, megállapodás, hogy választmány • közgyűlésnek a Wagner-féle és a perlaki utczában a Hirsohmann , Kaozun , Petrico-féle telkeket fogja ajánlani megvételre, mint a melyeket a választmány legalkalmasabbnak talál e ozőlra. Hirsohmann Leo indítványára megkerestetik mindkét takarékpénztár a osélból, hogy aa egyesületnek o\'cíó kamatra 2000—8000 frtot kölcsönözzön. Egyúttal azon reményben van az egyesület, -hogy a takarékpénztárak némi évi segélyt is fognak az egyesületnek adományozni, melyekkel egyúttal a fennemlitett tőkék kamatai fizethetők volnának, s igy csak a tőkét kellene lassankint, törleszteni. 2. El-határottatik, hogy vasárnap azaz okt. 21 én dr*u. 3 órakor közgyűlés tartatik, melynek I tárgyát a sétatér s a neki való telek m-g (vétele képasné. 8. A Jalaa bekeiitése s? rendezésére vonatkozólag a választmány tagjai szombaton d u 2 órakor holyszini szemlére mennek ki s megállapított terve zettel lép a közgyűlés — esetleg a választ mány elé. — ftdnafltsgdlat Coronelll zágrábi táncsmester ma egy hete tartotta a Hattyú-vendéglő nagytermében tánojvizzgálatát, melyet a tánczolni tanuló keresk. ifjúság és képezdei növendékek által közösen rendezett tánczkoszoru követett A tanítványok és a közönség teljesen megtöltölték a nagy termet^ mely ezúttal is kicsinynek bizonyult. A tánezvizsgálatot a kezdők oso portja nyitotta meg, a kik szép ügyesség-jel mutatták be a különféle tánczelemeket, majd egyes tánezokat, köztük a frar.ozia négyest. A haladók csoportja főleg a vizsgálatot követő tánczmulatságon tüntette ki magát, tánozolván a műkedvelőkkel együtt reggeli 4 óráig. Altaljában Coronellí tánoz mester helyes módszere által most is teljes eredményt őrt el A tánoznemek megtanul-tatásán felül a testtartás és a lépések köny* nyedségére fektetett BUlyt, a mit a tauit-vánok legtöbbjénél sikerült is elérnie. A tánozkoszorun Sárközy zenekara játszott. Iskolasiik mtga laka lása. A tisztújítás ból kifolyólag megválasztott uj iskolaszék f hó ltí-áu alakult meg a iővő három évre Deák József iskolaszéki tag korelnöksége alatt. A megalakulás legnagyobb nehézségét az elnöki tiszt betöltése képezte, mert az eddigi elnök, Ziegler Kálmán kir. közjegyző semmi áron sem akarta az elnökséget elvállalni. Csak hosszas rábeszélés után volt hajlandó azt újból elfogadni. Habár — szerinte — csak ideiglenesen vette is át az iskolaszék vezetését, nyugodtan nézhetünk az iskolaszék működése elé. mert a tárgyalás alatt álló ügyek, minő a központi iskola épületének építési ügye, valamint a polgári leányiskolának fölállítása bizonyára mihamarább megoldást nyernek. Garancziát nyújt erre nézve az elnök energiája, ki meg fogja találni módját annak, hogy az égető kérdések megfelelően, a leggyorsabban megoldassanak. — Alelnök Krasovecz Ignácz dr. jegyző Zrínyi Károly, a polg. isk. tantestület képviselője, II jegyző Wollák Rezső ügyvéd, gondnok Deák József városi pénztáros lelt A tavalyi számadások átvizsgálására Wollák Rezsőt, Zakál Henriket s a jegyzőt küldték ki. — Az építendő központi iskola tervének megsürgetése tárgyában s a tervezett polgári leányiskola felállításának ügyében átratot intéz az iskolaszék a kir. tanfelügyelőhöz, hogy az ügyek megsdrgettesse-nek. — Az egyéb folyóügyek tárgyalását az iskolaszék a jövő gyűlésre halasztotta • tffaiáloidj. Jakobsits István csáktornyai derék, köztiszteletnek örvendő iparos és városi képviselő e hó 17-én 42 éves korában elhunyt. A megboldogultat e hó 19 én he lyezték örök nyugalomra- Temetésén nagyszámú közönség jelent meg, ezzel adván kifejezést az elhunyt érdemei iránt érzett elismerésének. Nyugodjék békében 1 (§actat&s Mind azon jő barátaimnak, jóakaróimnak és ismerőseimnek, kiktől igazán az utolsó perczig Való rendkívüli elfoglaltságom miait — legnagyobb sajnálatomra személyesen el nem búcsúzhattam; itt mon dok szívből fakadó, őszinte < Isten hozzád»ot! Tartsanak meg emlókökben jó indulattal, mint a hogy én mindig csak a legszívesebben gondolok önökre 1 Isten velők I Gaal Imre. Ax asszonyok ki nem fogynak a rém pletykákból.\'A csepü telegraf ili hajmeresztő híreket beszél. \' Mlron kdoskéje egyszer ozak boldog állapotba jutod. A furfangom állat kóborlásában valahol megfeledkezett magáról. Miron fogait csikorgatta dühében s oldalba tágla egy darab kövei. Aa állat össlönbzerOleg kerOlte az embertelen geidát a Miron dühe napról-napra növekedett. f Végre a kecake minden baj nllkUl megellett • egy «**P kta leket« állatnak adott életet. Mironon erőt vett a babona kábulata. Hixsen a nöetény kecskék általában elleni axoktak. de miért ellik épp«" az ö keoakéjef? Neki nem kell egynél több kecake ! A báxnál mo*t is sokan vannak. Egy ember és egy állat: **gy vagyok ugy, hogy k|t állat s most egy harmadik tolakodik Ide. Miron elhatárolta, hogy a kis kecskét megüli. \' Hsgöli, de nem ugy, mint vágó állatot ölni axoktak, hanem mint egy varkxaló, sgy bűbájos ellenséget, a ki a házhox tolakodik. Ax ilyennek vére átok. Miront a babonáadüh ingerelte. Kgy nap alksrOli elfogni. A ionnal guzsl csavart a a kamarában felakaaxiotia. . , Axtáu miutha gyilkoaaágot követett volna el: rettenete« éraéa vett rajta erőt. Leült a fák tövébe. A kis keotke ólletteisnOI onöngött előtte a gerendán. \\ < Nagy robajjal sxaladt elö nemnokára az anyja, mely talán meghallotta az utolsó hangokat. Kimeredi menteivel Mironra tekintett s csakhamar föltalálta fiát. Mintha ösztönszerűleg eltalálta volna a történteket. Két lábra állva, első lábaival megfogni igye. kexett, mintha le akarná venni a veaxélyea helyzetből, csodálatos emberi hangokat hallatva. Miron Uvegeiedö axemekkel bámult egy darabig a axlán eröa kötelet vett elö. - « A kecske még mindig két lábon állott, — aztán lihegve mintha Miron felé indulna. Mlron hurkol vetett a nyakába i felhuita a fia mellé a gerendára. Aztán még egy kötelet vett elő s belülről magukra xárta a kaliba ajtaját. Nemsokára miud a hárman ott fUggÖltek : a gida. a vén kecoke én a Miron. ▲ s/ointuédolí mánnap rájok tör ék ax ajtril a nagy röhögéssel Üdvözölték a három felakasx-lottat. Axtán megdöbbenve ki\'ejezhetetlen babonás aggodalom és félelem vett rajtuk eröt a keresxtst-vetve futottak Bé*t. Vaday Józaef. diflirlüs* gyógyítása. Az egész czivilizált világ ujongva üdvözölte Behring tanár talál mányát, melynek segélyével a gyermekek ezrei ragadtatnak ki a biztos halál torkábót. Vidékünkön tudtunkkal eddig egy irányban sem történt intézkedés, de Periaknak már van gyógyszeruma. Ugyanis dr. Vizteleki Frigyes körorvos nemosak, hogy beszerezte magának a szérumot és a műszereket, de felutazott Budapestre és a Stefánia gyermek-gyógyintézetben tanulmányozva az eljárást és kezelést, megfigyelte a kór lefolyását. — Qjisüús. Eitner Sándor a maga, valamint gyermekei Eitner Zsigmond, ennek neje Fülöp Erzsébet, Eitner Sándor, Eitner Jenő éa Eitner Anna férjezett dr. Bárdió György né. ennek férje dr. Bárdió György, —r napa Özv. Rotter Jánosné saOl. Polczer Mária, — sógornői Rotter Karolin özv. Fehér Sándornó, Rotter Ida, özv. Hubinízky Adolfné, Rotter Vilma *érj. dr. Mangin Ká-rolyné, ennek férje dr- Mangin Károly, —-testvérei Eitner József ne|e Gilming Emília, Eitner Anna, férj Darnay Ksjetánnó, férje Darnay Kajetán, Eitner Mária férj. VoUn-hoier Ferenoznó, ennek férje Vollnhofer Ferencz, —- unokái E tner Emilia és Eitner Margit, ugy az összes rokonság nevében megtört szivvel s mély fájdalommal jelenti a forrón szeretett s örökké felejthetlen hitvestára, a legjobb anya, nagyanya gyermek. testvér és sógornő síül. Rotter Julia úrnőnek folyó hó 7 én reggel 8 órakor agyszélhüdés következtében életének 44-ik és boldog házasságának 26. évében aa Urban történt gyászos elhunytát. Áldás lengjen hantjai feletti gojiikunktdij. Tannenbaum E. híres hamburgi czég, mely Londonban, Berlin ben. Bécsben és hazánk több.nagyobb városában bir kiviteli czikkek számára üzlettel, Csáktornyán is állított fel bevásárlási telepet tojás kivitelra Ez állal Muraközben a már lendületnek indult tojáskereakedés és tojáslermelés még nagyobb lendületet nyer. Figyelmeztetjük vidékünk gazdaszonyait erre a körülményre, s ajánljuk a tyúkok ápolását figyelmökbe 1 Szép pénz vándorolhat Muraköz-és vidéke szorgalmas és élelmes gazdaasszonyainak a zsebébe abból a szép összegből, a mit Tannenbaumék erre az üzletre szántak. Ugy halljuk, hogy a csák tornyai üzletet ötvenezer frt, alaptőkével kezdték meg s e tökét megnagyobbítják, ha szükbéges lesz Pénz tehát van elég, csak tojás is legyen elég 1 . jaikőti fcndot jeles zenekara ma vasárnap a «ÍIallyu» szálloda étlermében fog hangversenyezni. A n. é. közönség pártfogását e helyen Is kérik a zenekar tagjai. — gtftulüsi gyógy szer u no. Dr. Neumark Béla kezdeményezésére Keszthelyen gyűjtés folyik a difteritisz elleni védoltáshoz szűk-ges gyógyszerum beszerzésére. Ezen ozélra a keszthelyi takarékpénztár 26 frtot, többen 6. 2, 1 frtot, összesen ICO frlnál többet adakoztak eddig A gyűjtés még folyik. A begyült összegen a városi hatóság beszerezi a gyógyszerumot s az orvosok rendelkeaé-sére bocsátja. A szegények .ingyen részesülnek gyógyszerben. — (Bgésuégagr. A belügyminiszter a napokban terjesztette a képviselőház elé aa ország mult évi egészségügyi viszonyairól ssóM nagy érdekű jelentését, melyből ismertetjük a kővetkezőket: 1) 1893-ban 40650 egyénnel kevesebben holtak el, mint az előző évben 2) Hólyagos h mlő tavaly 1224, ás előző évben 8426 embert pusztított el. 8) Difteritisz és a kroup áldozatainak száma tavaly 34,183, mig 1892-ben 49 481. 4) Vörheny 1898 ban 6253 - 1892 ben 8287 áldozatot követelt 5) A kanyaró 1893-ban 6263 - 1892 ben 7380 ember halálát okozta 6) Bzamárhurutban 1893-ban 4424. mig 1892 ben 6474 gyeimek balt el 7) A tifua 1893 ban 6696, mig 1892 ben 9150 áldozatot követelt. 8.) A vérhas 1893 ban 2728, - 1892-ben pedig 4466 embert pusz-titott el Tehát az 1893-ik év határozo\'tan sokkal jobb volt mintáz 1892-ik év, fgész Bég Ugy tekintetében. — A Pasteur-intézetet 1893 ban 701 gyanua állat marta ember kereste fel, hogy védő oltásban részesüljön A 701 megmart és beoltott egyén közül 7 halt el. — A hazai fürdőket 131,698 ven dég kereste fel, köztük 20 231 kül\'öldi. -Az orvosok száma 1893 ban 4174 gyógyszerészeké 1846, az oki bábáké 7357 volt Az oivosok száma 1893 ban) 127 el szaporodott. — Himlőoltásra az állam tavaly 70,388 frtot adott ki. — rfImabort kétzltnl legalkalmasabb idő as október hónapja; mert ekkor az alma legtöbb levet, vegye« almából (15 ki b gramm) 12. sőt 13 litert, novemberbeu már csak 9-10 litert, deczemberben alig 7—81 itert ád ;ennek oka résziut az elpárolgóa, rés;int az almának tulé ettaége, meg kásásodása. A gyflmöloiök érését azzal leh t megakadályozni, ha azokat lehető\'eg hűvös helyen, 2—8* meleg helyen tartják. — £ Sitgtitík paprika-termelése. Nemcsak szappania, hanem m6g inkább papri k áj a is világhírre vergődött már Szegednek. A paprikát rendesen 200 holdnyi területen termelik éa körülbslül 16-20 ezer métermázsát szokott az évi termés adni Két év óta a paprikaőrléssel foglalkozó vizi« és szárazmalmok mellett m&r gőzmalmok is foglalkoznak a növekvő paprika -termés meg-őrlésével. Megjegyzendő, bogy körülbe\'ül 3000 család foglalkozik a mezőgazdaság ez ágának művelésével, egy-egy családra ren* desen 5 — 8 métermáza jut, mely utáu 100 forinttól 240 forintig szerezhet, a mini vagy osöves alakban, vagy őrlőit állapotban értékesiti. — <4 táblás meggátolása a méheknél. Ilyen (á on, kivált mézsiük időben nagyon gyakori jelenség a méhek közt a rablás, a mi oly sok kaptár veszedelmét szokta okozni. Hogy rablás folyik valameliyk kaptárban, azt arról.ismerjük meg. hogy az illető kaptárba felette sok *éh repked ki és be, a kas körül pedig összekapaszkodva öldösik egymást a méhek. A rablás magyarázata aB. hogy valamely idegen törza/ sokszor a magunk méhéből, sokszor idtgen, távoli helyről, egyszer oiak ráfit egyik vagy m& sik törzsre és annak méhét elkezdi rabolni. A törzs nem akarja hagyni a mézet, a miből gyilkos verekedés támad s a méhek százával, ezrével öldösik egymáat, mignem végre a megtámadott kason végleg erőt veatnek s azt teljesen elpusztítják. Ha észre vesszük est a bajt, ugy segíthetünk rajta hogy a kas minden nyilását sárral vagy egyébbei eltömjük, hogy ott idegen méh be ne férkőzhessék s a röptyukat is elszü« zit uk annyira, hogy ott 1-2 méhnél több ne mehessen be. Sőt legjobb a röplyukba egy ujjnyi hosszú szÜk csövei betapasztani hogy csak azon járhassanak a méhek ki s be. Az ilyen szűk nyílást aztán jól meg tudják a méhek a betolakodók ellen védelmezni, mire azok beíátván, hogy nem győzhetnek, 1 2 nap múlva békében hagyják a megtámadott \'kaptárt. Küiönben ha még a rablás ki nem tört is, nagyon jó már ilyenkor a kasok nyílásait eltömni a a röp. lyukat megssűkiteni. Nagypzab&sti emlékművé nőtte ki magát a .Magyar Tanfórfiakés Tanítónők Ezredéves Albuma," melynek sxerkesziésére a Békésén megjelenő „Tanügy* ozimü közlöny (elhivásAra egy bizottság ahkult a hasai tanügyi lapok szerkesztőségeiből. As Album fénynyomam lapjai Dlvald Lajos műtermében késiülnek s a művészi kivitelű vastag fedélbori-tékokat ai előfizetők az első kaldeménynyel már november hó fo yamán megkapjak. A további küldemények havi részletekben fognak szétkül-detnl. A vállalat kivitele igen praktikus, a menynyiben lehetővé teszi, ho«y az arczképek és életrajsok a mű megjelenése tolyamán is elfogadha-hatók s igy aiok sem késlak el, a kik eddig aroz-képeiket nem lua\'ák beküldeni. A mű árában jelentkezésnél 3 frt, jövő év januíir folyamán 8 frt és szeptemberig a harmadik 3 frt résxlet Sietendő. Bővebb tá)ékoa\\ft nynjt Vaday Jósnef a „Tanügy" szerkesztője Bekesen, kibez minden küldemény intézendő. A mü bolii ára 12 \'rt lesz s igy elöfiietők 3 frttal olosóbban kapják. Herozeg Fereuoss lapja. A Dolovai Nábob Lánya, a Matamur, a Gyurkovios lányok, a Simon Z-uzsa saerzője szépirodalmi heti\'apot indit. Természetes, hogy ex a lup is oly tdneraé, nyes less, mint a milyen Hero*eg Ferenc« irói munkássága. A hírneves szerző nem experimentált. nem készülődött, egyszerre meghódította Magyarországot, ilyen szerep vár lapjára is, a mely hetenként, nagy terjedelemben, gyönyörű és gondo« kivitelű képekkel teli, jelenik meg Az első számot november elsejére várjuk. Herozeg lapja, mondani se n kell, az élő Magyarország közlönye lesx ; as élő társadalomé és irodalomé, művészeteké. Frissesség, változatosság és egyszerűség: ezek a jelszavai. Nem egy francziá«-kodi. tulmüvelt kh közönségnek, de a nagy, jó isié ü társaságnak csinálják Magyarország legjobb írói és első festői. llerozng Ferenoz szerkesztő a család irója én uj vállalkozása is a magyar családnak lesz konvenlionális, szinte szük-közönye. Az ő friss dolgozatait kitűnő képekkel illusztrálva rövidesen meginduló uj hetilapja hoasa legflUöbb. Singsr és Wolfner előnyösen ismert ki«dó c/.ÓKe (Budapest, András*y-u+, 10.) gondoskodik arról, flogy a Herozeg lapján olosó áron juttassa as Olvasók kesébe..A képes hetilap ára egy évnegyedre 2 frt CSARNOK. A \'silbak. — Hadbíróság előtt. — Négy fegyveres katona, osillogó szuronyai közölt lép a hadbíróság termébe s mikor megáll a kérlelhetetlen törvényszék előtt aioiának hal-ványsága eltűnik. A fegyveres kíséret egyik tagja három kemény lépéssel as ezrodea elé megy s tiszteleg. Sólyom Imre iafanteriazt a brigádból. A rab katona, mikor nevét említeni hallja, bilinosbe vert kasét szokásból a sapkához emeli, s megtelik a azeme könynyel. Nem ügyel rá senki. Inli ntariszt Sólyom, — töri meg a komor, véazteljes ctecdel az őrnagy hadbiró tzigoru sza- va, — tegyen őszinte, igaz vallomást a beszél!« •I újra a történteket I A sokat szenvedett rab mailéből falasakad egy nshés sóhaj b megkezdi a vallomását: Hideg aivataros éj volt. ▲ fagyos szél zimankót keverő szárnyával oaapkodta a fellegvár rác »o« ablakai\', s végig sepert az ágyús aánozokon, a havas fergeteg, Heteu voltunk a vártán a 18 ik szásadtól. És kl volt a várna parancsnoka, Solymosi ? — kérdezte as ezredes a rabtól. A legény árosán végig borong agy sötét árny s a szeme megvillan, mikor kinyögi a Kováos káplár novét — Maga haragszik Bolyom a káplárra, pa« dig jó barátok voltak, egy falubeliek ? A halvány katona kazein magosörran a bl-linea s ssép, fekete fürtös, tejét saomoruan rázza. — Nsm, sohasem voltunk. Egy leányt szerettünk mindaketten s azért vagyok moet rab... Hogyan? • •/ Mert azon a osunya viharos éjjelen agyQlt vőltam vártán a káplárral. Volt pénz bőven, hozatta a bort a it\'uak, annak a leánynak as egészségére... S axlán. — Mikor astán a bor a fejembe szállt, a káplár nevelve küldött ki silbaknak a vár észak, sarkárn. A rab katona nagyot sóhajtott, még a hadbíróig tagjai sajuálkozva tekintettek rá. — Czudar egy bel/ aa & sarok. A kavargó fergeteg oda csapkodta a havat mámoros arczomba s mikor leginkább fáztam, dideregtem, hallotlam a káplár gúnyos, rikácsoló hangját, a mint a várla legénységének esküdözött, hogy magfagyaszt a hidegben, rabbá tesz, elpusztít, de az a leány mégis as övé lesa. Nem látom mag soha a falumat I... A sápadt vonásokon végig osargott két kőny* osepp a vásott kopott mundérra. Oda szorítottam fegvveremat erősen a vállhoz s ingadozó léptekkel jártam a mohos falak melleit, a szél rémliően süvített a várfok rései között, a hó is elkezdett apró pelyhekben esni n nékem ugy fetsselt, mlntba a vihar sikongásába valami édes, bűbájos leánydal vegyült volna belé... A liszttik összenéztek. Mindenki érezte, bogy ez a legény nJm hazudik, hanem egy igaz szomorú történetet basaél al. Nb tovább 1 — bistalta as ezredes. Összehúztam fagyos tagjaimon a köpenyt s e*y piilanatra megállva, oda támaszkodtam az ágyú párkányához. Tudtam, hogy hibázom, de az a fájó zsibbadság, melyet a hld.g, a süvöltő ferge\'og okozott, erőt volt rajiam s leroskadtam s földre 8 a fegyver V Miérl nem adta meg a vésxjelt ? Kieseit a kezemből... Csak a szállfagáló hó pelyhek lágy terhét érestem arozomon s behunyt szemekkel is láttam annak a leánynak árosát, a ki eljött a várfokára, fölém hajolt, fülembe súgott s Iecsókolla fáradl szempllláimat.... — ? Mi történt akkor ? A rab katona ősszeremegett, a szeme villámokat szórt. — Akkor, vagy aznlán egy erős lökést érestem a fejemen s mikor fölébredtem, előttem nevelve, kaozagva a káplár. Huss esztendei várfogság pajtás, a miért elaludt a ailbak t — ssóllotf kárörvendve * szuronyok között kísértetett hasa. . Tehát beismeri- bogy elaludt aa örálláaon ? kérdezte a hadbiró meghatottan. A fogoly legény feje ajáhanyatfolt mailére vonagló ajkáról elszállt as utolaó sóhaj, Igas, beismerem !... Nemsokára a vi orná? befelezte után aaag-dördült a oxigány tasúr^r dobja s a szomorú par-gés elnémultával elhangzott $ aehéz Ítélet. Tiz évi súlyos várfogság — egy álomért. A rab katona bllinosbe Tart kasaival tlastol-gett a szuronyok közzé állt a rövid porozok múlva osikorogva zárult be utána a brigád kapqja. A fehér hópelyhek padi« szállingállak tovább« mintha semmi s*m törtéot volna. Bibő Lajos. ?V»lÖe szerkesztő; MARtilTAI JÓZSEF. Laptalajdonos és kiadó; FISCHEL FÜLÖP (STRAU8Z 8ÁNDQR) könyvkereskedése. XI. tečaj VifČakovcu, 1894« i4-ga oktobra. ________ - - -_ ———...... Broj 41. B aradaikn« a»o«i Ja <!*« gororltl m*d 11 I 18 t aro«. — St. putitjk« Ültté, m uulf *«J» ■»• Tla.il. a.J ao poHIJ^j« ■■nllal Jatefa arodalka n óaJkaro*. PrMÍpIslss «CMS I« s Na celo leto\' ... . 4 (rt Na pol leta . . . S bt Na Cetvert leta . . . 1 fct tojodJil kroji Jufttafr 10 kt. bi»M)itw< (adura rtwW Nllpora kui M pwipUU i obsD.D. polll)%ju. uit horvsilMkor i I mstfcjarskona Jemlku lzlaxcél đružtvenl xiiniistveiil I povuéljlvl llat mm puk. —....______ 11-1 . ^ll__•__* 4- 4 i-rn B-rralnt Trt ••»r\'l Ofanaaa aa pola« r**4U I kl »OiaaJtL f Xaslaiasl m-vaúfcit tU»d.»aa. >dL«rOara.t 1 to: vu »vaukru. nedflftx , Službeni tlasnik : „Medjimurskoga podpotnagojuőega Činovničkoga druživa4*" „Čakovečke šparkaaae", „Međimurske sparkasae*. i t. d. _____ * — 1,1. II__.1. m ■u.\'—x--.u. ----au 1—P— 1 it ■_ NajzDameniteiii rezultati zadnjeg pučkog popita vu Magrtrskoj Hor-vatskej I Slavoniji. Prvi pučki popis obavljal se vu tem-ljah krune magiarske jo3 ljeta 1785—1787 , ter nam je anda moguće, da sto Ijetah nasad sprevadjamo rasvitek liteljstva Ljéta 1787 nabrojeno je gradjanskog *itel|stva 9,394 105; IjeU 1850.13,191.558 (srednji godiflnji prirast 0 64°|.); ljeta 1857. 18,768.663 (0.62); ljeta 1869. 10,417 827: (0 99); ljeta 1880. 15,642.102 (0.18) i ljeta 1890. 17,349 898 (1 09) Vudira vu oči stagnacija izmedju 2869.-1880 Zrok joj je bil vaakojačkl epidemeOni betegi, aatim finanoijalne i gospodarstvene k rise, kakve skorom vsi mladi orsagi preterpeti moraju. Onda je broj liteljstva opal vu 82 varmegjije mapjarske (od 63), a vu 3 borvatske varmegjije (od 8). Yu Zatišju i vu gornjoj Magjarskoj nestalo je žiteljstva skorom sevaema. Od ljeta 1880. pako premenile su se prilike sasvim t vezda se povsud broj žiteljstva diže, samo jofl dvö varmegjije (moflonjska i stepeéka) pokazuju manjak. Nadalje se vu najnovefle vréme opaža jođ i ovo Pred ljetom 1880. bila je zahodna Magjarska najbolje nastavana, a vezda se vidi, da se rasmerno vu Alföldu i vu Slavoniji žitelj- stvo najhitreée diže. Centralni statistički ured sumnja, da bu tak oa\'alo, ar se ov prirast osniva na viiku poroda, a opaža se, da broj poroda od 1886. ljeta ovamo vse vile nazaduje. Uz to se vifle ljudih izselilo, nego kaj se doaelilor ar je faktično prirast izmedju 1880 — 1890 od naravnoga za 227 817 duftab premali. Samo vu 15 ma-gjarskih varmegjijah nije tak, a od ovih je samo deset, vu kojih viflek faktičnoga prirasta vifle nego li jeden procent iznosi. Naauprot ima Horvatska za 19.909 du-ah vifle, nego kaj bi po višku poroda imati mogla Zrok ae bu kesnefle povedal. Žiteljstvo (lludstvo) se vu varabih (gradovih) vnogo brže diže, nego li vu selima. Ljeta 1850.-1890, bil je prirast vu varaflih 73°/oi, a vu selima samo 25°|,. Manjak pokazuje samo 18 varadov, vsaki od njih ima menje nego li 10.000 žiteljah. Vu Budapeflti naraslo je žiteljstvo od ljeto 1850, za 214°/#.(Ovo naglo razvijanje deluje nepovoljna na druge varale v u Podunavlju. Požuuu jef na neprUiki još i bližuji Beč. Još jakfle od Budimpeflte naraalo je žiteljstvo vu Szombathelyu (Sabariji). Veliki varafli vu Alföldu slabo rastu doaelji-vanjem tu jofl uvök domaće žiteljstvo glavni kontigent. Vezda, da vid mo, kak je sastavlieno selsko žiteljstvo. 78 5*/. 15 6 , 8 5 m 08 18 02 01 Vu rasmeru bilo jepripadnikah po rodjenju iz iate varmegjijo po rodjenju iz drugih vármegjijah po r^djenjp Iz druglb zemljah Štefanov* krune po rodjenju is Austrije po rodjenju iz drugih deršavah po rodjenju nepoznatih po rodjenju Vu razmeru bilo je ptipadnikah po raviftajnosti is iste varmegjije po zavičsjnosti is drugih varmegjijah po zav Cajnösti iz drugih Zemljah Štefanove krune po zavifiajnosti is Austrije po zavićajtoosti iz drugih deržavah po zaviCajn ati nepoznatih po zavičajnosti , . Ako ova dva stupca izporedittrt), \'to burno videli, da ae velik dél stranjhkih stalno vu svojoj domovini nastani i da tu zavijtć-nost stiče. Najstalnefle je žiteljtftvo vu Krdélyu (93 8*|, prvih kategorijah), a najnestalnefle vu Potisju (82 9*/J, i to zaradi Budimpešte, kam se vnogl sele. Selsko se Žiteljstvo do-dude nerado seli, ali se ipak od uekog vremena opata, da se žiteljstvo seli sa Tise i Köröáa na dolnji Dunsj vu Tisu Vu ostalom vrédi ovo pravilo. narod se seli iz govoritih krajov nu ravnicu i aa severa proti jugu. Iz severnih i nekojih zahodnih varmegjijah sele vnogi vu Ameriku. Zrok selbi je goapodarstvene naravi. Ta je selba počela 87 5«/, «4 , * 5 „ 0-5 . 0k9 , *>l . ZABAVA. Dvie kratke pripoviesti u formi opisa. I. Redovniki kakti branitelji potlačnlh. Vrha ove theme držal je gospodin ple-banul Wassermann proflle godine o Mainca pred ,Mutkim druttvom" (Mituner Verein) predavanje, koje je vrlo dobro ispalo i svestrano ogodao primljeno bilo. Poklamkam bi bii iz Coltarno hlstorićkih podatakah jasno predočil potreboća imućnog Stanja raeétrov i poljodelavcov, jer ae svi stalili od ovih brace, te kak je krivo, tko bi ova dva stalila hotel tlačiti ili odvifle is-cekavati, preflel je oa njihov začetek i njihove At taike (branitelje). ^ Ou reče: Mi vidimo kak sa redovniki a Europu zajedno sa sv. Evangéliumom i poljodolstvo doaesli a to sa naročito bili Beoediktlnoi, a kad je seljak poljodelavec već ćvrstvo stal, pričele su i raxnovrstne mefltrije po kloštri h cvesti, jer gde god je kloiter stal, la Je bila sigurno i »e£trilolca (WerksUtt;. Dobra diela kršćanska i napredovanje kuhare medjutim nisu mogla preko noći bar barske okolnosti poganstva istrlebiti k toma bi bilo potrebuo diela od stotine godinab. Velikafli onih vriemeuah nisu bafl najpravednije sa podćinjeuimt si podstapali te sa se aviek ćule tužbe potlačenih, a osobito poljo-deljavcev i meátrov. Gde medjotim nije b lo javhih braniteljev za uje, oni ipak nisu smeli bez obrambe ostati) jer redovniki su se za nje ztvzeli, negda i pogibelju lastovitoga života. Oal su stupili pred mogućae veliUafle, tam sa im njihove nepravednosti predbacivali i za poboljáanje prolili. Govornik je tu nebrojone dokaze nabrojil to k toma jofl i sa starinskimi spisi podkrlepll, da nisu samo Beaedektinci ovak činili, nego takaj i potlafluji red<, Frančiškani, Kapucini, Jezuiti I t, d osobiti zagovoritelji seljačtva i meátrov bili. Oai sa puk tak proti krivićoim porezom (poicijam) kak proti odurnomu užurafltva a zallita vzeli. Hiijadam je bilo življenje oslo-bodjeoo kroz pravo azyla (utoćiflće-vtekaliSče) kojem sa kloštri svakoga branili, koj je u pogibejli k njim dobežal. Govornik zatim jd napomene zasluge redpvuikah prigodom kužnih betegov, gde oni bez svakog straha iz ktflčanske ljubavi od jednog okuženog do drugog hode to im vlastitom pogibeljom za iirot, utiehe sv, viere diele i konačno njihova krdéaaska ljubav i požrtvovanje prigodom gladnih Ijetah itd. Govornik zaključi ivoj govor riečmi ; .Ovo je isvaóredni i veličan atveai kip bla* goglovljenog diela kloltrov, pak kakovu hvalu imadu za to li. Kinezki cetar pri plugu. Oi prastari vflemeo navada a Kini, da kinezki cesar )edan krat na godina a svojoj osobi vlastitom rokom orje f plati, za da atlm znamenitost poljodelavskog stalila jfevoo pred svietom pokato, obstoji i danas, Kineske novine »Hupao* pila o letol-njem cesarskem oranja sliedeče a kineskom jeziku, a bil je tako dobar g. professor dr. Jablonzvky, pak mi je taj članak vienoo na hrvatski reap. niemački prevel. Oae p\'flu ovak i C<m je zora sabielila^ iz flel je cesar sa mnogobrojnom pratnjom velikatah is svoje palaće. Oru prooessija gledati, bilo je aaksj veličanstvenoga, kaj re je joJ tim veltćaaatve-uije kasalo, polio sa alioe, kojimi jeprooesaia iila, osobito očilćene i sakiočene bile- Oa komad zemlje, koje bil sa cesarski piag odluče«, bil je aa n zemlju zabitimi eáöeki ograničen, ia kdjib as nebrojene aafctave, rame Me i razne farbe laprhale. Na avakom ruglu rečene zemlje bll je flator podignjeu, 1880, bila je 1889. i 1890. na vrhuncu, a prestala je 1891. ljeta. Vsega se je izse-Hlo jedno 80 000 du\'ah većinom tetaki i aeljaoi, koji su se opet vekfilm délomdimo povrnuli. To je aelenje prepréCeno lak, da Me je pofela podupiranjem vlade (kormanja) tekstilna lndrustri|a *iriti, ter je narod imajući »aslutbe, oslal domaj. Vnogi sele vu vu Austriju naročito vu Beć, zatim vu Horvalaku, osobito iz jožnib varmegjijnh (na pose is Nedeliflća, Slrahoninec i PuáCine), dapokon vu Rumunjsku i to vnogi Szókely\'i ia Erdó\'ja, koji se vi*e nevraćaju- Najgustefle Je ljudstvo (žiteljstvo) izu zevfli glavni grtw Budapeét, vu zahodnoj Magjarskoj, va Alföldu i vu arödnjem Er-delju, i to preko 50 dušah na četvornom kilometru- Najgusteáe je na seljeua zapadna (zahodna) magjarska nizina (69), a od var-megjijah čanadska (81) Karakteristična su vu magjárakoj ravnioi velika sela t 105 njih, a vsako ima vi\'e od 10.000 duftah. Po-prečno iznoail je broj dudah vu jednoj seta koj obćini obćini ljeta 1890. vu zapadnoj irajjarskoj niiini 925, vu severo zapadnoj mag arskoj 745, vu aevero izhodooj Magjari-1 koj 614. vu Erdelju 864, vu sevnom Bolisju pako 1250, vu jutnom Potisju 1616 a vu ravnici med Tisom i Dunavom dapače 8164* Prvi podatki o razdelbi žiteljstva po narodnosti vu Magjarskoj i Horvatskoj poleću od l;eta 1840., ali se osnivaju samo na privatnimi informacijami statističara Fé-nyeöa- Slu#beno se je prvi put notirala (biJJežil.) narodnost žitoljah, kad je ljeta 1860. obavljen popis pučanstva. Jednako |e bilo i ljeta 1880. 8 edoc-a ekriialjka poka zuje raidelbu gradjanskog liieljstva po narodnosti 1840 Magjari Nemci Nlovaki Kjtini Rumunji Horvati i Srbi Slovenci Ostali Skupa 4,al2 759 1 417 712 1,687 256 442.903 2,202-543 2,144 812 40 864 32.057 72^880.406 Magjari Nemci Slovaki Rusiai Rumunji Horvati i Srbi Slovenoi Ostali Skupa Magjari Nemci Slovaki Ruaini Rumunji Horvati i Srbi Slovenoi Ostali Skupa Magjari Nemci Slovaki Rusini Rumunji Horvati i Srbi 81ovenci Ostali Skupa 1860. 4.919285 1,608 262 1,739.871 447 877 2,289.992 2 i 60 260 \\*V862 181.704 18,191.058 1880. 6,44S\'487 5,953 911 1,864 529 856.082 2 406 085 2,352.339 85 561 179J38 "16IÍ2 192 1890. I 7,426.730 2.107.677 1,910 279 883892 2,591 905 2,611.264 94.679 228.572 17,849.308 Od tidovah pribrojnoe je 40Magja- rom, a 60% Nemoem «V KAJ JE NOVOGA? ....... sr \'< >■- V; >"« Poziv na predplatu Prvim dnevom meseca oktobra odprla ie je predplata na novine „Medjimnrje* sa četrti fertalj, dotićoo za konec ovoga ljeta. Prosimo stoga poStnvaoe naáe predplat-alke, da nam na početka zadnjega fertálya predplatne zaostatke po p.>éti poSljeju, a predplate sa ćete rti fertalj ponovljn. Novi predplatnikl morejo mkl dao pristopiti. Oéaa naáib tnovinah je : Za jeden fertalj 1 for, za pol ljeta 2 for,, a za tftlo ljeto 4\'fbr. y Za poliljaajs predpUte poštom, Molimo da ae opotreWJoju aamo pofltaaake napntoice. Vu Budimpeati, 9 oktobra. \\ ■. ... Vu deaednjoj ajodnid zastupničke hile Íred lotil je minister prezeá dr. Wekorla -akti minister finanoijah proračun ljeto 1895 Redovita potreba iznosi 421,053.098 for , transi tovna 80,046.868 for., za investicija 20 095.196 for., izvanredna 6,607.662 for., akupa vsa potreba 457,792.748 for. Redoviti prihod Iznosi 445,875.831 for., transitornl 22,485 228 for., ukupni prihod 447,811.057 for, suviJak 18 309. Redovita potreba je Vekia prema ljetu 1894. za 26,470.263 for pa kad »e prispodobi s* redovi tirni dohodki, pokarajo proračun zvun toga suvitek od 24,822.728 for., kóji se budu mogli upotrebiti i sljedećega ljeta za pokrića izvanrelnih potrebah i za investicije- Potreba Uorvatske — Slavonije preli« m nirana je za 683.938 for. vita prema ljetu 1894. Wekerle je popratil zakonsku osnovu o proračunu govorom, vu kojem je dokaaai realnost njegOva proračuna, spotneaul )e Ja so čuva orsag od đalaj h izdatkov, ar bi se mogle pokazati posljedice zioga stanja poljodeiatva. Vu ostalom budu predstojeće reforme uprave zahtóvale znatne izdatka. Minister namerava izdati obveznice aa kamatnikom izpod \'4X,*« rtrofifce uredjen|a Željeznih vratah na Duiuavo. Naetojal bude povisiti prihod neizravnih porezali a naj-pvVlje gledaU, daosegura prihode za potrošno področje kod -pive i cukor*, sevaema včiniti slobodnim fabrikaoiju piritusa za izvoz; odkupni po orsagu ves ápiritus, koji a« proizvodi za domaČo potr bu, ter ga onda prodavati. Ministrov eksposé včinil je jako dober utisak na vse stranke. pod kojem je plenica, hrt, jačraeo I ostalo klasno žito na eeremon;ju čekalo. U sredini polja ao stali a bogatu odeveni Dvora spadajući veliki dostojanstveniki, svaki sa zastavom a raki, a po atraui i voz pute su stali veliki broj po-tovaaib i aiedoglavih poljodelavcev, opet avaki sa uiekim poljo leljskim orodjem o roki. Sada cesar prime lievom rokom aa kvakn plnga a desnom dlgae bič te prićme orati Pred plugom predpreteoi bik, bil je ftutimi robci i pantleki (2ota farba je cesarska farba o Klal), nakinöen te so ga dva mata iz cesarske garde vodila. Nekoje prisotne oiobe vrlile ao iza toga svaka svoja aloga a toj ceremoniji, obd» Uvali so raznim orodjem na raisi način polje i posejali sleme. Kad je cesar jedan krat okolo a plugom do£elf dojdo za njim tri princi, a za ovemi opet devet veUkaiev oa red. U to vrleme, dok sa jofl ovi svoje ceremonije obavljali, potegool ie je cesar o svoj grad. Čudnovato izpričavanje. Jeden jagar i jedan doktor so teli o lov na tljoke, a to za da se doktor/ kak je sam rekel, jcdno malo avbflba o airleljanjo, ili bolje rekoć n pogadjanja, jer poŠto je riedko a lov bo Ili, nije niti dobro znal pogad jat te se je divjačina segorao mogla po polja igrati, ako je on a lov išel, — Hajde anda na dijake I Na leteéki se öoviok najbolje izvletba a pogadjanja. .Gospodin doktor 1« — navikne ma jagar, kad Js opet po svojoj staroj navadi dijaka falai „Kara so k-bUsu gledali, da ovo sad niso pogodili, em njim je tak izravan d o Al a, da bolje tfije mogoče. — I sliepoc bi jo bil zgodil.11 „Je« — odgovori doktor— „ona Je tak fletuo letela o cik cak, da dok sem ja oa cik streljal, več je ona aa cak bila gotova." Različite navade. DoSol je jedan dietić iz nemlke o Čakovec k-mefltro R, n dielo, te kad so seli k-obedu, zateli majstor svim po navadi »dobar apetit." Poalle nekoliko danab, Toli nemec majstro: „To je é*dna navada ovdo a magjarakoj, da ae pred obedom dobar apetit leli. Pri na a niemačkoj, tam toga neima — onde se oviek pred obedom teli „Bog bla. goalovi," »Je moj dragi« — odgovori m*|stor — •To ti odtod dobadja; pri naa rftjde na stol toliko jesti, da forlek mora pošteno dobar apetit Imati, ako hoče áve pojesti i uto mo ga teljimo ; pri »aa pak mara blagoslov odsgor dialovati, ako hoieta alti biti polag onoga maloga, kaj na atol dojde". A Naravski. Dvie slutkinje stoje pred izraoliatakom crkvom o Pošto, koja ima idva tarna i na avakem tarna aro. „Čaješ Trezlka" — veli jadna — 8za-kal so ovde oa svakom tamo po jednu vara — kčemu d v U vare?" „Za al moja draga"— odgovori joj droga : — ,To ti jo zato, ako )a sad n. fr. gladim na jedno vara, a 1 ti a tati hip batola znati, koliko jo var, kam bi onda iaa toga gledaU, ako nebi i aa drogom tarna opet vara bila, Em. Ktliay Cistelar i Leo XIII. Ii Rima javljaju, da je papa 10. oktobra prije) glasovitoga flpaujolskog kuji-tevnika i politićara Emilia Oastelara vu audienoiju, koja je potrajala célú vuru. Papa jo Castelaru razloži! papinsku politiku na prema Španjolskoj i Francezknj ter mo priobčil, da pripravlja dvg eno klike sa severnu i južnu Ameriku, takaj je živo poželel, da doprinese medjunarodnom miru. Casteler se je vu audienciji esvedoiil, da je papa podptino zdrav i duševno frižek. Iza povratka vu hotel prijel je Časte!ar pohod minisira-prezeda Crispi*. < i i > Dvor vu GSdtf llu> lz Budimpeflte javljaju: Carsko pučanstvo tu üödóllu nije vezda vi e tak sjajuo i raz-kolno, kak je bilo pred par Ijetmi. To seo već mre za uključiti po prispo-dobi dnevnih stngkov sa kućanstvo. Doklam je najmre pred 5 i 6 ljetmi dnevni trolek 800 for., denes iznosi Btrolek komaj jednu tretinu Carski dvor trofll anda od prilike kak kakva bogata aristokratska familija. I caričiu stan nije vnogo razkofluađi. Carica stanuje vu Ijevom krilu dvoa, gdo ima četiri sobe s pehižtvom od čerlenoga baröuua. Isto toliko lobahimai kralj. Vo sredini itmedjo obedveh stanov nahadja se salon .. za prijemanje. » Poleg kraljice stanuje samo Čitaiica, frajlica Ida Ferenczv. Kralj i kraljica idu rano spat, ob 10. varrna većer već je vu dvoru vse tiho, ali zt to je vcé ob 5. vuri vu jutro vse na nogah, Kralj zajtrekuje vrlo raao, za tim prima prijave i ide na vadaslju. Na vadasiji ostaje gustokrat 7—8 vure pak su vtlo veseli, ako je vadasija dobra. Ako pak kralj nejdő na i vadasiju, onda hodi vo purgarsko] opravi vu gorice, gde se več krat spomina s ljudmi. I vu dvoru razgovarja se kralj veOkrat zevsemi pergonami, koje se ondi nabadjaju. Kraljica živi samotno. Ona se stane ob 6. vuri i ide letat se. Ob 8. vuri zajtrekuje, a zatim se opct dede. Kad kad ju sprevadja vrhovni dvorski meštar, barun Nopftfa. Za „ stare ljudi i malu dčcu kraljica se osobito zanima. Kraljica je vrlo uztrajua ter gusto krat éeóe po 4 vure prez prestanka. , Catteiar ü papi. Vide rimskih listovah priobéuje izjave .Emilija Oastelara o njegovoj audienciji kod pape. Ciste,lar pové\'la, da je papa najzaame-niteii, najkritiöneAe i na jmudrefli politfćar, koga je ikada npoznal. Audieucija se je silno doj-" mila Oastelara. O isjavah papinih o gorućih > dnevnih pitanjih Oastelar ncCe nikaj povedati Dugi een. Novine .Petit Journal\' pripovédaju, da vu Tbenellesu, malom selu kod Saint Quentina jedua ten« već 12 IJet nepresUnce spi. Ova imenom Margarita Bouyenval rodila je déte, • koje je drogi dau vumrlo: Sad je hotel po-» stupati proti njo), nu kak je Margita opazila žandare, ona je skoćH« i zaspala (vnsnula) od strah«, pak nju vezda likaj nemre iz sna \'* prebuditi. Četiri put na den daviju njoj \' mljeko. Mati spavajuće žene, koja ju dvori, suprotstavila se je prenosu vu Ipital, gde su hoteli doktori da promatraju tu rédku pojavu, -- a nije ja niti hotela izložiti uiti na isložbi vu Cikago, za koju joj je neki , »Baroum" ponudil vnogo penez. nad normalom i poplavila na samo varali« nego i c$lu okolicu. Stanovnik! su vu svojih hitah kakti zapeti. Hranu im dovažaju vu Ćuuih. Kvar je veliki, ter Be đarca vu samom varaáu na 60 000 fo . Snćfl vu Italiji. Veronežke i milanske novine javljajo, da je zadujib danah vo prednjih Alpal opal volik sneg. Vu Oaraarati di "Bedoui« zapai je snög na 80 centimetrov; sad je skvorjeni. Druge pak novine Iz Italije javljaju, d* su soldaćke barake na Oolle del Mulu na jeden meter visoko snegom zasipane, Kak se ljudi tmialjavaju nije vu Italiji tak runo bilo toliko snega. Testament prijateljice mačkov. Vu Londonu vumrla je ve^ prilične stara gospa llaine\' a pri njoj se naSel teétiment vu kojem zvan vile zapisov vu vjerske cilje, ostavlja svojim deklam osem mačkov 1 za sdrlavanje vsake projedine mačke 240 ma raka na ljeto Glavni svoj imetek od 170.000 maraka ostavila je lordu Randolphu vu priz-uanje njegova političkoga genija ! Testament je za sigurno pred nekojim ljetom bii napravljeni. Škole i kn\'me »u Belgiji. Vu Belgiji ima 150.000 krlmah i samo 500 ákolah; dohadja amla jedna krčma na 89, a jedna dkola ua 1170 stanovnikah. Kuliko je taborov bilo vu Europi ? 01 šestnajstoga stoletja navadja ratna (taboreka) statistika ove broje t 44 tabori su vodjeoi zaradi (ReSireuja prodrućja; 22 da sa podigne tribu^,; 24 vodjena su zaradi odmazde ; 8 da se odluči čast orsaga j 6 ih je izazvano zaradi svadje vu preporu zemljiflt-uom, 41 imel je da odluči, gdo ima pravo na koru mu*; 30 ih je vodjeno pod izlikom dr so ide vu pomoč savezniku ; 28 zaradi nate-cauja, gdo bude imal vekfli upliv; 5 ih je nastalo zaradi trgovećkog pitanja ; 55 grad-janski tabori ; ua zadnje 28 vjerskih tabo-rah. To je vsega skupa 286 taborov, and« blizu vsakoga ljetu po je jeden tabor. „Lju-b.te se med sobom lu veli sveto pismo. Kuliko ima zlata na S\'étu? Čitamo vu novinah, da vezda ima ua célom svőtu do 5.850.000 000 dolara zlata vu prometa, a po tetini 865 tona. Prvi telegraf. Ovh danah navršilo se 100 Ijet, od kah je prvi telegraf poslan iz Lille« vu P«rii. Bilo je to 20 august« 1794. ljeta. Prva velf bila je poslana fr«ncezkom konventu, d« su francetki republikanski Seregi zavzeli festunga Konde. j Cim treba hraniti decu? Novine tLlnz. Volksbl * piieju : Pred nekolikimi tjedni zapitala je jedua austriska nadvojvodkiuj« (Marija Valerija) pismeno ple-banoéa Koeippa, «ek bi joj za njezinu decu složil jestvonik. Na to je , Kueipp doslovno aastavil ovakov jestvonik: Zajtrek : Hlad vu mljeko kuh«n s čokoladom ili jak« jaha s črnim kruhom. Obed ; Simo gust« juha, varivo, malo me««, ako je moguće s«mo govedine, ave slabo osoljeno i prez ikakvih začimbah. Teste nina od groba melje. Tečajem dana : Pred polne falat Örnoga kruha (melja s posojami) i jodna jabuka (jeati sbelinjero), po pold«u opet kom«d kruha i 6 do 8 ftlicah cukorne vodo. Večerja: Jaka juha s črnim krahom, eventualnom s rižkađom (rajz). Treba se ha* bati vsim začimbam (dihaljam) soli 1 kiselim predmetom. Mljeka malo vu malih pordjah s črnim kruhom; za ladju kiselo mljeko. Vino 1 pivo nesme se dati. Najbolfla je voda-Sladkifl je prepovedan, kak Ukaj i kava i teh (čaj). Dobra Djeca- V i • Gospodin se Bog rasrdil na ljudi i na s tal je ćrez tri leta veliki glad va ouoj zemlji. Nigder nije zraslo ni zrno žita. Kaj je polju-delavec posejal, sve se posudilo od velike sude. Tri puna let« ni k«plića dež\'lja niti rose opalo nije. Prvo leto su ljudi k«k tak živeli, gde je preostalo kaj žita, sve su potrodili. Dojde vreme setve 1 Koj je imel od starog« žita, ili koj je mogol kapitj, on je pos »jal, moleći gospodina, nek« blagoslovi ljetina i naj ljad< stvo, ned« pogiuuti. Ali jaj 1 Bog ljudstvo ne smiluje Kaj god bi u zemlicu posejali, sve se posudilo predi kak je proklic«lo I Jaj! I ovo leto bude glad« i novolje 1 Svet saplaóe ? Svet ctjavčđ ? Ar segurno mu je vumreti od gl«da. Nekak ipak su preživeli zimu 1 Nastane opet protuletje. Koj je ralel koje zrnce, lepo ga posejal. Nu niti ovo leto neje blagoslova ; z»vl«d« opet straga« sud«, spulni suhi vetri, — sve se posuli!, i prepadne I Ljudi vumirajuf marha crkavala, kaj ljudstvo bnzačelo ? I Vu tem carstvu živel je zmfeno car. Te car je jo* bil mlad, pak kak mladi su navek z m Vademi. tak se je i on drplil navek z m\'&mdemi, bil vu sesiji, bil vu posla, bil vu fojski, stari su nigdi poleg nyega ne meli mesta. Kaj su ovi mladi nepremi leni delali tak su i nepremiSteno s carom zapovedali. Mine jeduo leto, miue i drugo, čim spo-ćelka tretje leto nastup io, stim je vido ljudstva pogibalo. Zi zove mlad car mlado vjcće. Vječa se ; dok su nazaduje zaklučili, kaj je greb samo pomisliti, nepak spelati, Dal ,je car zapoved, da se svi starci moraju vtopiti, d« zabadav ne jedu kruh mladim. Koj bi od vezda kakovoga starca hranil i zsdrž«v«l. on bude smertjam kaátigaa. I raziflh su se glas-uiki po svem carstva, da preglasijo oarevu zapoved ; gde gud bi kakvog« starca n«4li oni su ga vtopiii prez milos-dja. Vu nekojem grada toga carstva živeli nu tri brati, oni bj imeli staroga otca. Kad qU zaznali za carevu zapoved, javili su otcu. Otec jim rekel: Neka se vrli volja bolja i careva zapoved. No milujte mene I Volim da poginem, koji sam itak več z jednom nogom vu grobu, samo da mi vi živite 1" „Ne tak dragi otčel" zakričali su »ini vu jen glas. R*j*i svi poginemo, nego da te izdamo. Skiijemo te, pak si raj*i od vust burno trgali, kaj te bumo hranili. ZUim zeli su tri Bini si otca staroga odpelali su ga vu komore, skopali pod podni cum gliboku jama, nutri su ga skrili. Svaki dan su mu donesli kruha, kojega su si sami od vust odtrgnuli, Tak je staree pod poduicum sedel dva ali tri meseca, a sini ga hranili kak su ga najbolje mogli. »y Povodnja vu Dalmaciji- »i« Iz Kmlna javljajo, da je réka Krka za-Jfrit dugotrajnog« deždj« porasla ti i metér* Drugi pat dalje. i!)w El T\' ŰÁ\'x.^ Dobro žepne i itöiie vure za cene moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vn Čakovcu (Pijač, &parkansa). P" »jem se uzimlje)u vure takaj m popravek za fal oénu. • {ttekaj za kratek čas. Prosto sredstvo. Gospa : „Goapon doktor, oni imajo veliko doktorsko znanje, pak mi oaj povéju, kaj dólajo, kad dobijo hunjavica V Doktor: „Ki te m, milostivna gospa 1" Posna ga. Tovarnfl • gTVago, milo moje srčece — Tovaruiica : »Zabadavo ti je, ključ od velikih vratab, nebufl dobil, denes bus domaj." Dobro sačuvana tajna. Sloga : „Moj milostivi gogpodsr, mora Jofl deot\'B Odpotovati, pak Njim eto pošilja kakti svojoj zaručnici ov poklon, ali je rekel, da omot nesmejo prejdi odprét\', nrgo latom sutra na Njihov rodjen dan.M Frajlic*: „Dobro. A nije Vam nikaj vile rekel?« Blaga; „Niti rtoi, jedino kaj mi je nalog dal,\' da omot jako pailjivo bi noail, da s« nebi vu\' njem Ijepa avilna oprava sgoftvala.* Na zdravje. * Doktor: „Nije mogoče, da ste ves onaj teb potroiili, kojega sam Vam včera dooe-ael ?" Možaia : „Je verek potroflen, moj mož ga je v pipi ipolil I" Sknpee: ,Vidijo, goapon doktor, ja bi vile pot bil bttežen, da bi oni falefli bili 1" Priredil : GlAd Feiencz. Hi Buda 18 ga oktobra 1894 21 8ft 34 & 22 vasúti menetrp:nd f -Csáktornyán. lasilasl Nspassks öyort-póiU ▼egyo-TOnst Kanizsa leié » > t - I Pragerboí («14 • Zágráb (elé Varosadig Bobara Egerszegre Rrktalk Kanissa felöl ■ > Pragerhof felöl > » Varazsdrél Zágrábból Kgarsaagiröl Bubáról Reggel Délben fejjel Reggel Reggel Délután Éjjel Reggel Délután Este Délben Reggel Délután Reggsl Délután Éjjel Est« Reggel Délben Éjjel Reggel Délután DéloIOtt K*te Délelőtt Este 4 II 10 6 6 4 1 6 4 10 11 6 4 6 4 1 9 4 II 9 4 8 II 9 8 9 39 39 07 52 06 15 17 60 20 17 44 06 28 Kl 01 14 32 80 29 65 22 60 17 80 62 42 gyorsv <• postav, vegyesv. postav. » gyors*. vegyest. ■ » » > postav, n gyorsv. T«gye»v. jyorav. pontav. * vagyesr. * Gabona árak. — Cena žitka. m. asa iiuuiiuui Buza SAS* V/ V/ A A V * Pőenica li • a % nti 5.70- — Zab Zob 5.60 Rozs Hr* 4 85-4.60 Kukoricza ó Kuruza stari Ó.80-6 20 . . «J " novi 626.-6.20 Árps Ječmen 6 30 - 6.60 Fehéi bab uj Grah beli 8,— Sárga * • » žuti 6 76 Vegyes » , zméSan 6 75 Lenmag Len JO. - Bükköny Grahorka 6 -- Nyilttér/ Hennebevg Q.(cs. kir. udvarisiállilö) se-lyemgyára Zürichben, a privátmegren-delök lakására közvetlenül stállii íekete, lehér és ssines selyemszöveteket, méterenkint 45 krlól 11 iri 65 krig* postubór és vammen-te»en, sima, csikó«, kocxkáiott és miniáxot-takat, damasxtot stb. (mintegy 240 kűlönbözö minőség és 2000 hülönböxö sxin é* árnyalatban.) Minták postafordultával küldetnek. Bvájo/ba czimsett leve\'ekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Exen rovat alatt közlőitekért nem vállal fe-lelössóget a Sxerk. ODQOVOB1CI UREDNIK MARGlTAI JÓZSEF 4878 tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat* A csAktornyai kir. járásbíróság mlut telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zakál Henrik csáktornyai lakos végrehajtatnak, — Voroaica Józaeí ós neje PJlnesecz Katalin bíikösdi lakosok végrehajtást szenvedők elleni 60 frt — kr. tőkekövetelés éa járolékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék — (a Csáktornyái kir. járásbíróság) területén lévó VI. hegykorület 678, tk. 2385, hrsz. a. ingatlan 480 frt és 2810 hrsz. ingatlan 82 frt az árverést ezen-uel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1894 éti norfabír hb 13 tk nap/iu déltlStl 10 órakor. a VI\' hegykerületi községbiró házánál míg-tartaudó nyilvános árvetésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az Ing. becsárának 10\',.-át készpénzben vagy as 1881 LX. t. cz; 43. §-ában jelzettárfolyammal ssámitott és az 1881. évi nov. hó 1-én 8883 m. a. kelt igazságögymiaiateri rendelet 8. §-ában kije\'ölt óvadékkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy aa 1881: LX. tea. 170. §>a értelmében a bánatpénznek a biró* Hágnál elOieges elhelyezéséről kiállított aza-bályszeiü elismervényt átszolgáltatni. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság, Csáktornyán 1894. aug. 13. 660 1 — 1. Elrfteai ién. Van szerencsém a n. é közönség becses tudomására hozni, bogy Csáktornyán, Patak ufcza, Morandtnl féte házban 11 BUTI nyitottam. — Elvállalok minden e szakba vágó munkálatokat és főtörekvésern oda fog irányulni, bogy pontoB, gyors és szolid készítményeim által — jutányos árak mellett a n. é. közönség bizalmát és megelégedést kiérdemeljem, A n. é. közönség szíves rendeléseit kérve mWiUm kiváló tisztelettel Klabucsár József lakatos-mester. át 899 2 2 Telefon 57 86 Sürgönyozim: Gottachllg Budapeat. GOTTSCHLIG ÁGOSTON tea-, rum- és cognac-nagykerekssdő BUDAPEST. . . Központi iroda: IV. VácrMstc&a 4. sz RAKTÁRAK: IV. váczl- utcza 6 az. VI. Andráaai ut 23. A „Mandarlnhos" a városház tér mellett. „Hong-Oong városkhos" a kir. opera átellenében. Kiviteli pinozék : X. Kőb&-. yo, füzér utoea 9. sz. Kizárólagos bizományi-raktár Ooáktornya éa vidéke részére i Stralila testvér uraknál« Közvetlen behozatalu valódi ohinai és orosz karaván teák, Jamaioa-, Brazíliai és Cuba-rumok, franczia oognaook, likörök a legfinomabb minőségben, eredeti oaomagok és palaczkokban, eredeti árak mellett. £rj*gjnkk ktrinatia Ing/tn ói birmintrt. \'-\' , J ■ u, Pántlika giliszta fejeitől 6 peros alat telje« biztonsággal a gyomorból feltétlenül kibajtatik a páfrány tokocakák álul. Eredeti minőségben e-\' gyedül csakis SCHMIBRH JÓZSIF gyó^ysseróssnól kapható Resioaán (Dói-magyarország). £ kitűnő gyógyszer\' biztos hatásáért jót állunk. Életkor megadása szükséges ; utánzástól törvényesen védve van Egy eredeti dobok ára 3 írt 50 kr. Postautánvát mellett as egéss világon 692 4—5 8*étküldetik. A ©Q^O. Ajándéktárgyak nagy választékban._11 Védjegy. Jut r. o JO 05 00 N N U VC0 UD O) M CD O) H OD -O O ¥ POLLÁK BERNÁT i órás és készerész ^J Csák tor ynán, Fölér, az uj takarékpénztári épületben. \\\\ a Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezűsUru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékiban olcsó árakért. . -r Minden e szakmába vágó javításokat jőlállás mellett a leg« o\'c3Óbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. Otc»ó árak mellett • >. ■afl CB » Kt m & a* Magyar, német, franczia és angol képekkel ékített MUNKÁK. —o — Kő-,- aczél s réznyomatu Magyar, német, franczia és angol remekírók művei. Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által irott; bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb éa árfölemelés nélkült megszerzéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. -i-- Utazási kéiikínyvsk, atlaszek, földabroszok, tervrajzok, föld és ^gömbök. Ima- fes ájtatoss^gi klltjrMk egyszerűen és legékesebben kötve a leggatdagabb választékban. Mintakönyvek s rajsok NÖlMŰNKAKHOZ * -i— FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MÚ-, ZKWEMŰKKBK8KBDÍ58B KÖNYVKIADÓHIVATALA, PAPIB-, IHÓ- éa RAJZESZKÖZÖK BAKTÁBA, KÖNYVNYOMDÁJA«éa KŐNYVKÖTÍ8BBTK CsAk tornyán. A .MURAKÖZ* társadalmi hetilap kiadóhivatala. * ml Alapíttatott 1850. évben. Szótárak. IFJUSltil IRAVOK. KĆPK8Kft\\YVtK minden kor és nem ssSmara, minden nyelven, a legdúsabb vá-laastfkban. ISKOLAI OKTATÁSI nm o könyvek minden nyelven. Népies naptárak, AtS£AHACH*& zsebkönyvek. * Az Összes irodalom termékei a könyvkereskedés rak* tárában megtekintés végett készen állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind videkre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyor- sasággal teljesittetnek. »U 1 Irodalmi közlöoyők és jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által, , ........* .....i. n ....... SZAKÁCSKÖNYVEK. Előfizetés elfpgadlatik • minden bel- és k U If Ildi folyóiratok, napi 1 és DIVATLAPOKBA a szállítás mind helyben mind vidékre a leggyorsabban eszközöltetik. \' »f?l í i - » Megyénk tanintézeteiben haáznátandö tankönyvek folyton raktáron vannak. _____ _________________________ \' . Nyomatott Fiachel Fülöp (Slrauea Sándor) könyinycmdájában Uák tornyán. XI. évfolyam. StarkMaUWtl irUktul Uk.t mla-ámaap 11 *• 18 óra kftiötl — A lap »Milem! ri»4r« vonatkoa4 mlad«« kOaUntny Hargitai JélMf HHtkmUl IITÍN ktldwdl. KUdókWaUl t ) • ! , Fiaek«! VílÖp k6ny»k®rwk»dW Id« ktldandSk m el6fia«t4al dijak ■jilttarak 4a hird.Ua*k. ürMénk jitáijoui siámilUtoak. Csáktornya, 1894. október 28-án 43, szám. MURA MAfiYAR ét OORYÍT HTKLYKK HEGJEIKNÖ IlESADAÜl, ISMOtCTTWCZTfi k SZÉPIRODALMI HETILAP. _MeKieleiilk heíenklnt egyiixert vatárnnp. A .Muraközi tiszti Önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. A hypnózi8. Lapunk azon olvasóinak, kik a hypnó zis lényegével nem nagyon ismerősek, némi szolgálatot vélünk, tenni azáltal, hogy a hypnozismusról és elaltatásról egyet mást közlünk nem abból a czélból, hogy most már lapunk t. olvatói is borura derűre elaltassák egymást, vagy gyógyításhoz fogjanak, hanem azért, hogy megismerkedjenek a hypnotizálás lényegével. Szóval: közle» ményünk czélja ismerette jesztés. A tudomány jelenleg titkos tényezőkkel nem muut kálkodik, nem homályosíthatja tehát az orvosi tudomány nimbuszát sem, hogy látszó lag titkos és varázserővel bíró eljárások a laikusok elölt és által is megvitattassanak, sflt azt tartom, hogy bizonyos szakmák reális érdeke akkor van biztosítva, ha azokba a laikus is beletekinthet Orvosi szempontból foglalkozván a kérdéssel, nem lehetne czélom jóslatást és távollátást fejtegetni hanem azoritkorom azon eljárásra, melynél a jótfevő szakértő oly panaszok esetén, melyek nem szervi elváltozásokon, hanem inkább funkczionálís zavarokon alapszanak, a hol a gyógyfüvek avagy ^ásványi anyagok megelőző használata azokat meg nem szüntette, — enyhítést és talán gyógyulást szerezni szándékozik. A hypnozis technikája ép oly nehéz eljárás, mínt bármely orvosi műtét, ook ta- pasztalatot és nagy megfigyelést Igényel. Biztonság a magatartásban; szükséges ahhoz hogy valaki egy másik egyén lelki lényével rendelkezzék és szenvedéseinek szubjective megkönnyebbítést szerezzen. A ki az eljárás hatásában kételkedik, a kísérlettől nem sokat vár ós ezt valamely komikus arczjátékkai, vagy hanglejtéssel el is árulja, annak nincsen oka csodálkozni, hogy kísérletei eredménytelenek; viszont azon egyén nem alkalmas médiumnak, ki vagy meg nem győzhető a bypnozis reális értékéről, vagy ennek rossz következményeitől lart, mert ezen egyén, félelme és ki-nos érzelmei eloszlathatlan akadályt képeznének. A hypnotizálás módjai különbözők ugyan, de valamennyi eljárás közös lényege abban áll, hogy elalvásra elmékeztető érzéseket hoz létre. Leggyakoribb módszer a következő: A médiumot egy kényelmes karszékbe ültetjük és megkérjük, hogy ránk figyeljen és ezentúl ne beszéljen, mert az elalvásban ez gátolná. Csöndes fekvésű és besötétített szoba legalább is az első kísérleteknél szükséges Az altató a médiummal szemben foglal helyet ós fölszóllilja az utóbbit, hogy a kísérletező két kézujjára merően szegezze tekintetét. Rövid időn belől különös érzések jönnek létre a fikszérozott egyénben, mélyeket az altató esetleg azon czélra használ- Kgéss év ra . 4 Art fél érre . ... 1 Őrt Negysd énre . , . 1 frt Kfyas mám 10 kr. Hírfa** »4« !M»pwt«»: OalŽk—gitr A. 4s KokaUia a. kW. Írod B4«*««l ^ufflKjr NyiltUr p*Utmr* 10 ztzi^ZZ: vezett szuggerálásával fokozzítf-^éWául ekként: «Látom, magánál hamar megy, már lecsöndesedik, arcza nyugodt kifejezést nyer, szemhéja nehéz, szeme pislc/g, már nem lát tisztán, már nem soká eljog aludni. Fogékony emberek két perez alatt elalszanak. Tehát a szuggerálás terén mozog a kísérletező , természetes, hogy a hypnotikus elal-tatás stádiuméiban csak azon érzéseket tanácsos szuggerálni, melyek önkényt <s (bár lassabban) létrejöhetnek. A bypnózis tulajdonképpeni gyógyha-tása a szuggesztión alapszik; az pedig lényegileg abban összpontosul, bogy a médium kórtüneteit erélyesen és határozottan tagadásba vesszük, vagy biztosítjuk róla, hogy bizonyos mozgást vagy mozdulatot, mely előbb lehetetlen volt, eszközölhet, vagy az előtt lehetségeseket meggátoljuk, vagy végre ráparancsolunk, hogy általunk megállapított időben és módozatok közölt cselekvőleg vi • selkedjék. Hatásosabb az eredpaény, ha hypnotizált beteg javulását valamely orvosi cselekvéshez füzzük. pl...őzen a helyen nincsen már fájdalma, meg nyomom, de a fájdalom elmúlt. Czirógatás ós nyomás a fájclalmas helyeken erős támpontja a lebe? szélésuek. Még mélyebben ható lelki befolyást gyakorolhatunk az által* hogy a médiumot állapota, vagy annak egyea tüneményei felöl némileg fölvilágositjak, bajának jayu- A„MmHi"tánzája. Bem apó jutalma. / Alig hiszem, bogy lenne véresebb folt as országban a fehéregyházi siknál. Az a gróf Hsller-féle kastély körül elterülő virágos völgy igazi ssentalt föld, melynek minden göröngyéhez fájó emlékek tapadnak., Ott porladoznak a szabadaágharoz lángleik0 költőjének hamvai is. A segesvári kopár oromról a mély völgybe alá meredő gránllsiikla, mely Si»«>riatin orosz tábornok nevével csak a zsarnokság uralmát hirdeti, egygyel több ok nekünk ahoz, hogy imádattal boruljunk lo aion a földön s egy könnyet ejiaQnk a jaltalao airokban nyugvó höa honvédek telelt. fiát bizony, furcsa idők voltak azok, oiak- nem mesések. Tegnap még békésen szántogatott a asékely hí ugarban f ma már mnszka hadsereg éa Bem apó tábora feküdte meg a Köküllö mindkét partját. A föltámadott vihar gyorsan járt s egy-egy fényes villáma beczlkázta a félországot. A íehéregybáxi csatatérről ssétröpitatte a gyáast, a bánatot: Oda vau az erdélyi hadsereg I Menekült, kl a merre látott. A magyar tábor ronosa\'éka Bsebennek vette útját s as éj sötétjében találgatták, hogy ki maradott el, kinek virsdott a tegnap utoljára ? Maga a vezér, az Öreg Bem is tűnődött. Tegnap, a csata előtt küldött el két huszárt ( fontos okmányokkal a tartalék sereghez « azóta . a két fiúnak Be hire, ae hamva. Mintha elnyelte volna a föld. Nem tudott a két gyerekről senki. £s mig a tábor a néma csendben egyre tovább haladt, a fehéregyház! vármesö keleti szélén két husxár vágtató alakja tant elő. Panyókára vetett mentéjöket lobogtatta a hCkvös éil síéi. — Későn jövünk, pajtás 1 — szólalt meg as egyik s megcsendesítette a rohanó állatot. — Mintha tábortüzet látnék I — válaszolt a másik. — Puskapor, füstszag terjeng a levegőben. Aztán mitéle mozgás aa, a mit ide hajt a saöl ? A két gyerek hallgatni kezdett s néma csend állott be. Egyszer aztán a fiatalabbik megragadta görcsösen társának a karját. — Hallod ast a sQmmögö éneket ? — Hallom. — A kozákok danája. Bánatos szomorú nóta, hanem azért most diadalének. Klve-Hsett a magyar sereg, pajláa 1 Többet aztán nem beszéltek semmit, haladtak tovább, mentek a biztos balálba, a győzelem mámorában dühöngő ellenség közé. Egyszer azonban a poroszkáló ló nsgyot horkolt s félre ugrott az útból. Olt hevert egy holttest. A osillagok fényé« nél látni leheteti, hogy as elesett bonvéd dermedt karja akkor is görcsösen szorította a kettétört kardot. — István I — szólt most az egyik huszár tárnához s a véres tetem melleit megállította lovát — Nos, mi az ? — Neked apád, anyád, szerető testvéred,, epedő mátkád van, mig nekem nincsen sapklm. — Anánf — Hát astán tudod, elvinném én ás izene-tet, az irást magam is „apónak." Te meg fordulj viasza, eredj, a hol várnak, könnyeznek utánad.... A kihez ezek a szavak intézve voltak, szétmorzsolt egy könnyet szemeiben s felelet helyett neki vágott * rémletes osalalérnek, mikor társa utolérte, levont ujjáról egy gyürüt a átadta neki. , — Ha meghaltam, add vissza est aqnak a leánynak !— Az örtözek vonalán már jóval belöi jártak s ugy látssott, bogy szerencsésen fognak keresztül jutni a tobzódó táboron, mikor sgysaerre óriási lárma kerekedik a hátuk mögött s éktelen ordítás veri fel a csendet. A két huszár sarkantyúba kapla a lovakat s neki vág a fekete éjHiskának. — Itt a halál, pajíás I — szól as egyik, mikor fejük fölött elsüvitnak as orosa fegyverek első golyói. — Csak előre 1 Hétty ? 1 - s örült gyorsasággal iramodnak tovább. As ellenség egyre hátrább marad s abban a pillanatban, mikor már kesdenek szabadabban lélaksani, előtt tik tare m agy o«apat mámoros kosák. A két hussár kardja megvillan as alófcukkanó hold sápadt féi>yéban éa azután arat a halál... A rémes osattogtsból osak néha hallatszik ki egy-egy elhaló sóhaj, fájdalmas nyögés. Azután osend less, fájó, néma nyugalom. De virradó hajnalkor, pirkadó napfeljÖUeijar Bem apó slött állott a két gyerek, köozosan sárosan. A lovakról csurgott a verejték, — Jelentem alássan, tábornok ur, megjöttem. As öreg lengyet odu ölelte a két fiút kebléhez Nagyszeben piaotán s ast mondotta nekik tört magyarsággal: — Derék gyerekek vagytok fiaim I Ez volt as egéss (utalom, mit agy magyar tábornok katonáinak adhatott. Hanem ez fölért a világ mindaa kínoséval érdemjelével I... ását, esetleges megszűnését érvekkel bizo-Inyitjuk, mert a legtöbb esetben nem állunk izemben korlátolt önmozdonynyal, hanem éles ítélőképességgel bíró lénynyel van dolgunk, melyre a hypnózis időtartama alatt nagyobb befolyást gyakorolhatunk, mint ébren létében. A hypnózis tartama annak gyakorlati szükségességétől lügg Adott viszonyok között hosszabb hypnózis az eredményt biztosabbá teszi, mint rövid alvás, sőt utóbbi aztán sokszor fejfájással és levertséggel éb; red föl a médium. mintha»nem eleget aludt volna A felébresztésre elég : Ez úttal elég volt. Ébredjen föl. Szük keretben e halvány vonással tőre* kedtem a hypnózis hézagos képét vázolni. Én bizom gyógyító erejében is, bízom benne, hogy a Pravaz-fecskendő és Bistouri mellett foglal a jövőben méltó helyet Dr. Gnóm Különfélék. Xíatviiés. Az igazságügyi miniszter ur Szakonyi Jenő muraszombati kir. járásCiró« sághoz segéd telekkönyvvezetővé kinevezte. giotutdns isteni tisztelet. Csáktornyán az állami tanitó képezde nagytermében november 4-én d. e. 10 órakor úrvacsora osz-tással — egybekötött reform isteni tisztelet tartatik. — gáiuaskör frik tornyán. 1893. októberben az akkor fönnállt „Polgári Egylet" közgytllésileg elnapolta magát — jobb időkre. Az egyesület azóta szunnyadt, megvolt tőkéjét takarékpénztárban kamatoz* tatta , könyvtárát, elajándékozta ; bútorzatát eladta. Többször törtónt már kísérlet arra nézve, hogy a kaszinót fölébreszszék ; de dker a törekvést nem koronázta Hőst, ugy látflzikt mégis csak életre hozták a társas kört! A város fiatal embereinek egynéhánya, élükön Zakál Lajos joghallgatóval s Fárnek László dr. kir. közjegyző-helyettessel, meg kezdte a gyűjtést s ennek eredménye volt a f. hó 22-én megtartott, elég népes értekezlet. Itt kitűnt, hogy a társaskörnek máris 64 tsgja van, -kiknek száma bizonyára szaporodni fog, a mint a társaskör tényleg élni kezd majd. Meg is alakult nyomban. Elnöknek Ziegler Kálmánt, alelnöknek Zakál Henriket választottak meg. Pénztárnoka Polyák Mátyás, háznagya Probszt Ferenc*, jegy zője Zrinyi Károly, ügyésze Wollák Rezső lett Választmányi tagok : Hirsohmann Adolf, Kolfarits Mihály, Nuzsi Mátyás, Pélya Mi hály, Siraou Lajos, Tóth István. — Alapszabályukat, melyet a belügyminiszterhez fölterjesztenek, en bloe elfogadták, az esetleges Btiláris változtatásuk eszközlésével a választmányt bízták mag. A társaskör he lyisóge a „Ilattyu- szá\'ló első emeleti nagy termében s a mellette lévő szobában lesz. Szini előadás vagy tánozmulatság esetében a kaszinó tagjait ideiglenesen más szobákkal kárpótolják a »agy vendéglő épületében ; vásár napján ajrjnban — igen helyesen — hálóvendégek, kihelyezése czéljából a kaszinó nem engedi át termeit. — Arról is van szó, — legalább per tangentom érintették, — hogy egyesíteni kellene az u| kaszinót a városban már évek óta fönnálló s virágzó kereskedelmi kaszinóval* Az eszme mindeu-esetre eléggé fontos, hogy helyes kdmoly-sággal foglalkozzanak vele. Csáktornya nem oly nagy város s talán nem is kívánatos, hogy kebelében két ilyféle egyesület fönn-á Íjon. A kereskedelmi kaszinó.megmutatta ugyan, hogy a maga szűkebb körében spe-oiálisabb hivatalának megfolelőleg is fönn tud|a magát tartani, sőt virágzik is; ez a társaskör is boldogulni fog; de mennyire inkább érvényesülne az Uy társasköröknek jótékony hatása, ha nem szétforgácsoltán külön külön, de megszapa*itott létszámmal, felölelve a vároa legkülönbözőbb intelligens elemeit, egyesülten törtetnének a czél felé. mely a kaszinók sajátlagos miss óját képezi. A mennyire tehát örvendünk, hogy a tár saskör megalakult, a annyira kivánni va. ónak tartjuk, hogy a két kaszinó egyesittése ténynyé váljék I — Mint halljuk, már november 1-én nvitnák meg a termeket u kaszinó tag; ainak. A társaskör a régltül 180 frtot örökölt; melyet eddig Szi\'ágyi Gyula urod. titkár kamatoztatott; ez az Összeg lényegesen szaporodni fog. ha a hátralékos tagsági dijakat is behajtják, mit különben a löloszlatást kimondó gyűlés jegyző könyve tényleg el is rendel. 4 ktttsktdtl\'nl Ujak önképzőköre jövő hó 4-én estéiyt rendez, a mi által ismét bebizonyitani igyekszik azt, hogy helycsen Alsó-Lendva a gyógyszerum ^ ügyében. gtkinUtu ntrktnló tu l j Az alsó-lendvai járás főszolgabirája a árásában lévő községi és körjegyzőkhöz f vi október hó 19-én a következő köriratot intézte. A folyó évben Budapesten megtartott VIII-ik nemzetközi közegészségi kongreasn-son folyó évi szeptember hó 4-én Raux F, párisi tanár a dyphtéritisnek antitoxikus vérsavával való gyógyításáról előadást tartott: Ezen előadáa az orvosi heti szemlében egész terjedelmében felvétetvén, az abban közölt statistika! adatok alapos reményt nyújtanak arra ndzve, miszerint végre, valahára az emberi tudásnak sikerült egy olyan szert feltalálni, a melylyel fiz emberiség legveszedelmesebb betegségét leküzdeni lehet. Ezen szer általános alkalmazhatóságé, nak legnagyobb akadálya azon körülményben rejlik, miszerint az ma még nagyon drága., Kérdem, hogy ott, hol sok ember, a nemzet jövőjének megmentéléről van szó, van-e drága szer ? 1 Nincs hazafi, a ki ezen kérdésre nemmel válaszolni képes volna 1 Teljes bizalommal fordulok tehát a községi és körjegyző urak utján járásom hazafias lakosságához, a kik mindig megtalálták a helyes utat akkor, a midőn haza fiságról, emberszeretetről volt a szó 1 8 nem kételkedem hogy a jegyző urak ügy-buzgóságuknak legjobb részét fogják a ne unja c%él eléfés£f&mozgósítani, hogy a felfedezés jótéteményeiben pusztuló gyermek nemzedékünk járásunkban is részesüljön Kijki siesseu filléreit a haza oltárán elhelyezni 11 Tisztelettel kérem a tekintetes szerkesztő urat, miszerint ezt becses lspjában közzétenni, s e czélra járásunk részére adományokat gyűjteni szíveskedjék. (A legnagyobb örömmel I Szerk.) A begyülendő adományok az alsó leodvai járás főszolgabirájáboz küldendők. AlsósLendván, 1894. október hó 24 i\'.t Tisztelettel 1 Baron yay KAlmAn, al«ó-Iendvai városi jegyző I fogja fel feladatát ós csakugyan az önkép-zést tűzte ki egyesülésekor czéljául. Az estély programmja változatos és érdekes, s a mi a fő : legnagyobb részt maguk az egyleti tagok szerepelnek benne. A szereplők közt van Herlinger Olga k. a. is, a ki elismerést érdemel azért, hogy zongorajátékával és énekével emeli a kereskedelmi ifjaknak szellemi élvezetekre ós önképzésükre irányuló törekvését. A csáktornyai keresk. ifjak önképző egylete 1894. november 4-ki (vasárnap) estélyének Műsora: I. Bölcső dal Mozarttól zongora kísérettel énekli Herlinger Olga kisasszony. II Felolvasás A magyar keresk, ifjakról tartja Hírschmann Henrik ur. III. La Sonnámbula J. Leybachtól zongorán előadja Herlinger Olga k. a. IV. Ivás közben Petőfy Sándortól szavalja Kopjár Sándor ur. V. A föld és népei cultur histo-rico geographiko, humoristico előadás, monolog (magán beszéd) Gabányitól előadja Dorner József ur. VI. Népdalok zongorakísérettel énekli Herlinger Olga k. a. Kezdete nyolcz órakor. tftsntdtlan lakótárs. E hó 24-én este egy muraközi tanitó egyik csáktornyai kisebb vendéglőben hált meg. Éjjel egy uria san öltözött vendég \'érkezik, a kit a vendéglős ugyanabba a szobába szállásolt, a hol az em,itelt tauitó aludt. Reggel felébred a tanitó, fel akar öltözködni, azonban nem találja ruháját, de a lakótársát sem, a ki már este jelentette\' hogy korán reggel el fog utazni, Abban a híszemben, hogy a cseléd kivitte ruháját tisztogatni, várt, de mivel sokáig nem jött a cieléd, lármázni kezdett ruhája után. Most tűnt ki, hogy lakótársa elvitte nadrágját, kabátját, mellényét, czipőit és ingét. A bajon egyelőre a vendéglős segített, a ki vendégét ellátta a legszükségesebb, nem épen reá szabott ru hával. Hogy a pénze megmaradt, annak köszönheti, hogy tárczáját vánkosa alá telte. — A Dun&ntuli Közm. Egyeaület alónö. A DunAnluli Közművelődési Egyesület választmányának Széli Kálmán elnöklete alatt ülése volt, a melyen Fenyve»sy Ferenoiet vá-laiatották meg a megüresedett alelnöki síékbe. Porisolt K&lmán bemutatta jeleménél as egyesület kisdedóvóiról, ismertette a vándorkönyvtárakat, a milyeneknek szerveséséi az egyesületnek is inditványoata. Btkoii Jenfl as indítvány érdekében aiólott. őt és ai inditványosót bízták meg azután a könyvtárak programmjának megfogalma-xásával. Sióba került as ülésen a kivándorlás kérdése. A megyék alispánjainak hivatalos kimutatása szerint a kivándorlás —- a vagyonosabb osatály köréböl 1* — óriás mértékben terjed. Aa e\'uök azt as érdekes körülményt is megemlítette, bogy mig a felföldre Amerikából évenkint pár millió forintot küldöttek hasa, addig a Dunántulról kivándoroltak nem igen jönnek vissza s pénst sem küldenek. As ülésen végül elhatárolták, hogy as egyesület közgyűlése deczentber közepén lesa Budapesten. majd Dr. Wlaselts Gyula képviselőnek éa Porzsolt Kálmán titkárnak \'butgóaágukért ói fáradozásaikért jegyzőkönyvi köszönetei szavazót1 a válasvfmány. — 4 Slépltő tgfiiültt f. hó 21-én d. u. 3 órakor az elemi népiskola I. osztályában közgyűlést tartott, melynek tárgyát a létesítendő sétatér e helyezése képezte. Jelen volt 80 tag Elnök röviden ismerteti azon két telket, melyet a választmány ez idő* szerint legalkalmasabbnak tart a sétatér elhelyezésre. Egyik a Wagner-féle tehk a Mező utcsában, a másik a perlaki utoxában a Hirsohmann fé\'e telek, hozzávéve a Kaczun-és Petrics féle földeket. Felemlíti még a város által iskolaépítésre megvett kát telket is, mely szintén alkalmas volna e ozélra. E« után hosszabb eszmecsere indult meg, melynek Alszeghy Alajos alelnök felszólalása vetett véget. Felszólalásában felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy ha szem-Ugygyal kísérjük a városok fejlődését; au>k mindig valamely élénkebb forgalmú at-, vasút vagy folvók felé veszik irányukat. Ezen szempontból ő,azt óhajtaná, hogy a sétatér is a városnak valamely élénkebb forgalmú ponlján helyeztetnék el Azért kéri a közgyűlést, ha ezen emiitett te\'ke-ket nem tartaná alkalmasnak a sétatér elhelyezésére, inkább — hagyja ez ügyet egy időre függőben. Hasonló értelemben szólalt fel Prusatz Alajos városbíró is, kérvén a közgyűlést, hogy a sétatér elhelye-séeének kérdését egy időre halaszgza el, miután a városnál több olyan ügy nyer rövid idő múlva elintézést, melyek a város fejlődésére nagy fontosággal bírnak. Ilye. lek a többek közt a kaszárnyaépités és a vasútállomás kibővítése, melyeknek kedvező elintézése folytán is már egészen más képet fog nyerni a város Ezen építkezések befejezése után nagyon valószínű, hogy több magánépület is készül, melyeknek telkei, hogy merre lesznek kijelölve, azt még nem tudni. Ezek szerint tehát most még nem tudhatni, hogy a város fejlődése merre veszi irányát s könnyen megtörténhetnék, hogy a sétatér a városnak épen •ion pontjára helyeztetnék, hol az ozéljá-nak legkevésbé felelne meg. Ezen két felszólalás alapján egyhangúlag elhatároztatik, hogy a sétatér elhelyezésének ügye egyelőre fllgk;őben tartatik, vagyis elhalasztatik- ^ur a-fólión az oly sokáig vajúdó kán tortanitói ügy végre megoldást nyert, a mennyiben Horváth Mihály, a volt kántortanító, önkénytes lemondása ioiyíán. Her-boly Lajos királylaki állami isk. tanitó választatott meg egyhangúlag. — fctszföidkk ügyében a kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, a mely szerint azok a szesztözőkészülékek, a melyek más alkatrészekkel nem birnak mint egy, a tüz és az abból eredő gázok által köz vetlenül érintett üsttel, keverőkészűlékkel üatsisakkal, hütőpaiaczkkal, kigyóalaku vagy egyes hütőoaövekkel és az üstsisakot a hütŐ készülékkel egybekötő osővel, a k\'s üst fogalma alá sorolandók, az ily szeszfőzdék ben való pálinkafőzésre szolgáló telepek a szeszgyári telepekkel egy sorba nem állíthatók és e szeszfőzdékre nézve as 1884 ik évi XVII. t oz 82 §-a alkalmazást annál kevésbé találhat, mivel a szeszfőzdéknek ily főzőkészülékeken való gyakorlása a szomszéd birtokosokat lakókat, avagy egyáltalában a közönséget nem háborgatják, nem károsítják avagy veszélyeztetik. — Ma8Yu/ stábotok Amerikában. A newyorki konzul jelentése szerint nagyon keresik ott a sétabotnak való magyarors»ági fát, ugy hogy egy megbízható ügynök, (ozime; Ottó Ksff, New-York 69 Pone Street) tavaly vagy 80 ezer forint értékű ily botnak való anyagot vitt be Magya -országról. Legkelendőbb a finom caeresnye, megy, a kőris, vadgesztenye, a melyek ez réért Magyarországon 400 - 600 frtotk.pm míg aa akáczfa pálcsákért esrenkmt 30-100 irtot fizetnek. A iákat 1-4 éves korukban vágják, s ugy a mint vannak, J" legfeljebb egyik végükön meghajlítva. Még a botnak való szép venyige la vevőre talál. A hol hát ilyon la van, irni kell a neve zett ügynöknek, csakhogy németül. ~ wittikék kő*l nálunk csak ritkán találunk más kulturális növényeket s akkor is csak a szőlő első vagy utolsó éveiben a szerint, hogy a szőlő még vagy már nem nyuit elég jövedelmet, de ezt is csak kisbirtokosoknál. Igaz, hogy ennek oka nem kizárólagosan a föld okszerű kímélésében, hanem a tőkék egymáshoz való közelségében rejlik, .mely más növény prosperálását tel,esen kizárja. Külföldön, hol a sor és tőketávolság gyakran másfél, kőt méter és több, a közbeeső helynek kihasználása nem éppen ritka dolog. Általában ezen eljárást roszalni nem lehet, mert köztudomású, hogy a szőlő táplálékát mélyen a föld színe alatt S így a felső talajréteget csak igen csekély mértékben Ve*zi igénybe. Ily kultusznövény első sorban a magluozerna, mely ily formán termesztve igen szép, teli magvakat szolgáltat és teljesen arankamentes. Répa, burgonya és kel a beámyékolás hátránya miatt csak igen nagy tőketávolságnál ültethető. Stájerországban igen gyakori a pohánka, melynek hátrányos oldala, hogy sürü növekedése folytán a földet tökéletesen betakarja s ennélfogva annak felmelegedé sét akadályozza, táplálék iránti igényei csekélyek. — gnghribj £dnli czeglédi jóhirü gyű möloafaiskolájáwak mai számunkban megjelent hirdetését t. olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk. CSARNOK. Dalok. i. Muraköii barna, piros leányok I Már én többé ti hosiátok nem járok... Elhervadt a kezelekben a virág I Hervadt szirmot szór reálok a világ. D.áva folyó zavaros, ha msgárad, Mógin, mágia (Aj a szivem ulánnad, A sok között nyilló virág vagy te még 1 Szeretlek is, miként senkit — feleség l II. Fecske madár oaiosereg a b4«tei6n... Van nekem egy szőke kis Jlt\' *><eretöm I Fecske madár ezt csicsergi oualenn : „Szőke leánvt, ne azeress te sohasem." Fecske madár aem lyszek én tenéked; A magyarhoz nem Őszinte be»zédad I Német frakkot hordasz te is magadon, Nem aegitesa sohasem a magyaron. B A 1 után. Lezajlott a kis lánynak A legelső bálja --S nem jött álom szemére Két éjjel u tán na... Piroa aroza halványul... Kérdi édes aoyia: „Mi bajod van Uányom ?" — Nagy a szivem baja. Nem éreztem még eddig, Hogy ml a szerelem? 8 most egyszerre a bálon — Felébredt szivemben... Éjfél előtt egy jogáss itabolta el szivem... Éjfél ulán — huszártiszt Leli imádóm, hivem. Nincs nyugalmam — : Tetszik mind a kettő: — Édes anyám mondja meg, Melyik jobb sssrstö? Farka«« KAroly. Az aprók. (Vigjáiékooska.) Személyek : De a a 0 (11 éves). A I a d á r (10 éves). D e % a ö. Az igaz, hogy Qgyetlen ficzkó vagy ki lat\'« a cigarettát asztalon gyúrni. Nem gyúrni kell azt pajtás, hanem sodorni. Ugy I A jobb kezed mutatóujja viszi a szerepet. Látod ? már kész Nesze 1 Aladár: köszönöm. Rágyújthatok ? D e z a ő. Na, na. Hát persze. (Enyelegve). A háxi urat látod bennem éa én megadom az engedelmet. A. Milyen jó neked. Már gymnáslsta vagy. Felsóhajtva. Ej ha én ia az lennék már.... D. (Miközben JUstfelböt ereszt a légbe, mo-solylyal.) Ugyan mi lenne akkor r... A. (felfortyanva) Mi ? Sok 1 Elöazör is az atyuskám nem ax En újságomat járatná. D. Aa Én ujnázomat ? Ha, ha I Nem rossz. És miért ? A. (fontoskodva). Olyan gyerekes Ízetlenségek vannak btnne. Majd a mérag esz meg. Mihaszna históriák. A kutyáo»ka, mamáodu, tapsi-kolás, iuoi-flncl mlnci. Ninoi benne, képzeld niso« benne regény. Ob, éa imádom a regényeket. D. Te, taoskó I Minő kár, bogy nem veleaa járaz. Nálunk már önképzőkör is van. Aladár: ön-kép-ző kör ? D.— Igen, Önképzőkör. Vasárnap délelőtt. Felolvasások, szavaltatok és kritikák. Sőt a Kohn gyerek azon töri az eszét, hogy lapot adjunk Iri, lapot öcskös, lapot, Ozime lesz az „I b o I y a", ha azt meglátod, kifazad az epéd. Talán ilusz-trálva is lesz. A. Ne mond ?... D Majd meglátod. Kézről-kézre log menni, őszintén szólva ideje is volt, mert a Magyar Ifjúság Lapját én is unom, egy kis verseqaet küldtem föl.... N A. Ah, verset ? D. Azt (szomorúan), de rettenetesen lerántottak. A. (Bosszankodva.) Szézyenlete*, kaid vissza azt a lapot. D. Azt nem fogom tenni. Mert a lap engem egyben tökéletesen kielégít. A* (kíváncsian) miben? I). Tudod e hogy cztmez f A. Hogyan t Đ. .Nagyreményű* Köteles Dezső, gymnásiumi hallgatónak. A. Dicső. D. Tudod mit, mondok neked egy mulataá-goa esetet. Nevetni fogsz rajta. Hallgasd. A minap a latin órán deklináltunk. A. (szomorúan), .ringem ia szokott néha a mama. D. Bikfic 1 Ez uem afféle deklináoió. Ez Un még unalmanabb. Én éppen ai „Ibolyádban megjelenendő beszélyem női alakján törtem a fejem, mert öoskös, nem olyan könnyö ám novellát irni, mikor a tanár főlazólit. A. Megijedtél ? D. Csigavért pajtás 1 Nem tudtam és ennyi az egész. A tanár kiállított a pulpitus mellé, kicsit reslelem, de azt tudom, hogy egy irót az efféle prózai dolog nem alterálbat. A. Minő szépen is iudsz te beszélni. D. De most jön a java. A pulpitus nagyon alaosony. A tanár notisza nyitva volt. A többit képzelheted. A. Kukuoskáltál a jegyekbe. Hiszen ezt szoktuk mi az — elemiben is. D. A jegyeket nem biriara kiolvasni, de kl-«:<* mult, hogy a mit láttam, kaosajra aem la-kasatóit. A. Mi volt az ? D. Aa asatalon egy fölboo-tatlan ujaág feküdt, fia jól emlékezem, valami közoktatási ujaág. A. Gyermekújság az? D. Dehogy I A tanárok újságja. Képzeld, eat olvastam a ozimlapjáról: T. C. B á g y o n i 8 á n d o r tanár urnák. Hallod I „Tisztelt csiqjö" A tanár tisztelt czirnO, én meg nagyreményű. M, ez nagyazerfl I A. Haha 1 Ez oszt a jó pipa .Ha, ba, ha, (Tapsold A függöny sebesen le. felelős azerkeaztö; HARGITAI JÓZSEF. Laptelajdonoa és kiadó; F1SCHEL FÖLÖP (8TRAU8Z SÁNDOR) könyvkereskedés«. XI. teöaj. » i Vu Čakovcu, 1894- S8-gft oktobra. Broj 43. —ar S anđnJkoa mM }• rrakl du govoriti mU U 1 lt varo«. -ST« potisk« ti«o4t ÍM Mđrtajano« vi»*k, b«J M poUlJaJa aa <«« |w|ital 4«A«fl» irtülki t« ŰSktVM. Fredplataa* mm I« t Na celo leto ... 4 írt Na pol let« . . . 2 frt Na četvert leta . . t (n h^átMl broji koltaj« io kr •• po u* r«codw i y rMvmaJm. Maéetyrtvat K^kn VImM Filipov. ymAplata 1 otaui polilj^n. «a horvatakor i t maftjarakon Jeziku lilaieél đružtvenl znanatvenl 1 povodljivi llat g* pak. ^Isclsuad irratld*»tl3»dlTi jad-erOcrat 1 to: tro. mtra^zru. nad-alfti._ Službeni glasnik: „Međimurskoga podpomagajućega činovničkoga druitva\'C „Čakovečke iparkasse", „Međimurske sparkasse1*. i t d. (•• Gospodarstvo. Kada konje kupuje« pas) t 1. Ako aam konja presuditi neznafl, da li je i sa kakov po:*!, jeli je zdrav ili nije, nekapuj ga aam, nego viemi sobom rasum noga prijatelju ili poštenoga ftivinara (kur. Imidta). Nejdi pak nigdar na senjem prez dobroga prijatelja kakti svedoka. 2. Ako vzemefl sobom na aenjem zvu-ćenoga koga ili kurámita, plati rau trud dobro, obilno, ar tu takvoj tergovini ima vnogo akulavanja a povrh toga on je odgovoren, da dobro kupiš. Platiš li slabo ili nikak, gledal bude da predobi za se trgovca koajah. Takovi ljudi vrlo rado mite. 8. Nemiali niti na mešetare. Mešetari aa pajdaii konjskoga trgovca; oni ih »ato plaćaju, ar ih trebaju. 4. Ne ménjaj s tergovoem konja, da ga se oslobodi«. Tergovoi navék rado konje ménjaju, ar pri tom najvifle dobivaju. Kupee jo navčk vkanjen. 5 Kupujefl li konje, budi navék miren i hladen« da tergoveo neopazi, da ti se konj osobito dopada ar ga buá drugać vrlo drago (skupo) platil. Vrlo zlo i krivo delajo oni, koji tergovćevoga konja javno i glasno kude. Stim gubi tergoveo i konj veru pri kupcu. Tergovec bude na tebe srdit, a more te i javno na piaou pauvati i grditi, kaj ti nebi bilo drago. i» Nigdar nije dobro osobito ljepo i skup0 konjće od neposnanoga, siromadnoga, cun-dravoga, nepoznatoga tergovca kupiti. Takvomu tergovcu neveruj, ar najvifle ktcA takovi konji imaju nekakvu fallngu, koja se na prvi mah nevidi. y 7. Neveru i tergovou, koji sam od malih falngah svojega konja govori. On to Cint, da na konju vekflih falingah neopazifl. 8. Kada konja pregledavaš, gledi (motri) ga oNloga kakov je. Prvi pogled odluču;e Nebavi se predugo podpunim pregladanjetn po jedinih kotrigih töla. m . Vsaki mora znati, za koji posel kupuje konja, ter ga pó tom mora suditi, jeli valja ili novaija. < Regule za njegu domaćih, živinah Budi prijatelj živini, a ne mučitelj — Štalu drži Čiatu i vu redu. Vsako doba godine (ljeta) brini se, da vu Stali bude navék dober zrak (luft) i čisti zrak; pak svetio.: Dakak da itala mora biti sa dosta prestrana. Kad hranifl marhu, drži se točno odredjenoga navadnoga vremena i mere Brini se, da hrana bude zdrava a voda za napoj čista. Vsaki dan čisti jasle, korita, đkafe, védra, iz kojih već marha jedu a isto tak i one posude, iz kojih p ju, ar budefl tak odtiral vnogo betege. Kad dojifl mljeko, potrébno je, da ti je poauda čiata, ruke dobro ^oprane, a vsaki \'put moral oprati oeoke (vimena). Marha naj budu kaj čistega, ar to unapredjuje (poboljšava) živinu i daje joj vekflu vrčdnost A kad čistiš živinu, pazi, nije Íj gdé ranjena betežna. Brini ae, da ti životinja (maráe) dovoljno miruje i odmara (počiva) ae, ter da odpočiva i apava na dobroj stelji (naetelju). — Večkrat morafl pregledavati orudje, jeli je vu redu, ter da morti pri poslu nemuči živo* tinju Konja ne műéi prekomernim ter h om niti čim drugim. Vu šimi, prvlje nego budefl zavuzdaj (zažvali)) konja, stopi iivale toplom vodom ili ribanjem. Biča kaj me-nje hasnuj, pak ti bude marfte poaluflnefle. Ako ti sbeteža marfle — a to se opazi, kad ae hrani — vu agodno vréme i na prav >m mostu iači pomoći. Sa vsakom živinom barataj strpljivoga tak iato i kad ae podkava. . Navék ti flkodi, ako nečovećno baraőeá, ar i životinja sna, kaj je Ijepi način, a dobro pameti vaako dobro delo, koje joj se čini. Oeeet regulah za dojenje kravah. 1. Nek mljekarica kaj brže doji, ar vu hitrini (friflkoći) zavisi mast i količina mljeka. 2. Neka ae krava čisto podoji, i to zato, kaj je zadnje mljeko najmaatneie, i ZABAVA. Čislo. U varolincn K. živel je nieki dosta bogat čovjek Prepetič, koj je to avoje življenje vrlo uearadno vodil. Pano svetovnog veselja i ulivanja razkalašenoatlh je on več davna sveta vlera a Boga i njegova cirkvn, anda i sve krščanske dnžnotti več od viáe godinah na klin obeail. Komaj da je itopil a četerdeaet i šeato lieto avoje itarosti, napal ga je pogibeljan beteg, koj će mo, po Izjavi njegovog liečnlka sigurnu smrt doneati. Pošto Prepelić nije imal niti žene niti bližnje rodbino, nagavarala ga }e njegova družina, da prime avete sakramente, ali j« njihov trud bil zabađav. I domačega gospodina plebineša, ako ga je na to došel nagovarjat, znal je ozorno i perzetno odbiti. U tom ae je Prepetié ud hvalil atitp, da tobož niflt nevieruje, a aad opet, kakU izvan sebe barlaóil a svojoj zdvojnosti. Jednog dana dojde a njegov lUn nieka deaet godiinja dievojčica te ae elpftklnjl prljavi, da bi rada aa gosponom Prepellčem govoriti i bode k beteinika pnlćesa — .Dragi goapon* — prince mala milim gla-aom — „Moja mama me je polsala k-njim, za da nflm sa njihova dobročinstva, koja aa nam izkazali, zahvalim. Pred kakovih Sost tjednih su me dva sloćeati dečki naganjali te sa mi hoteli koiarica, a kojoj aam domov nosila jabnke, vzeti.1 Baá pred njihovom ovde hižom aa me rečeni\' dečki doatigli, kad aa ae oni na valičnih vratih pokazali te nje pretirali. Ljubesno su me zatim za raka prijeli, i neznam kak je došlo, da sam njim boleati moje matere i o niioj občoj nevolji pripoviedaia. Ja aam na to morala a njihov stan stopiti, gde mi je njihova alnžkinja pano moja koflarica raznimi jestvinami napunila, a oni aami aa k toma jo« prldeli flaša vina te sa me onda doma aprovodili. Od ovog vriemena molimo ja i moja mama u njih svaki dan čialo«. >\' - Duboko genjen odgovori Prepelić »Dobro se alećam jo« na to, kaj ta sad pripovieda« te mi se i čini, da nikoma nikaj dobra, iiim mog fivljenja ti drago dlete onda tvojoj materi i tebi sa vćinil nisam. A kak ae zove« i tko je tvoja mama?« „Ja ae zovem Klarica Bregié a moja mati Margeta Breg;A te je jednog težaka vdovica.« — Mala aad jedno malo zatibne a latim strašljivo nastavi: .Jedna molba prosim, da evo zahvalnonaa dleteta nebi od- bili. Moja telko betežna mati i ja amo viša krat na dan čialo molile. Moja mati je ozdravela i opet zaalnžba našla. Neka boda tak dobri, pak nek iz moje rake vzema ono iato čislo, koje amo toliko krat molile i auzami kvasile. Nek je i oni svaki dan mole, te će milosrdni gospodin Bog i njim zdravlje povr« nnti.* „Daj mi sim čialo!« — Prepelidkomaj plačno zrnaca. • i\'11 . V% • \' \'\'< \'•• J ; ■ - í >■■\'. Klarica ma preda čislo u posušene rake te ae zatim prlatojoim pozdravom povrne domov. Prepelić je na to postal mirne«! te je rnke skupa, kakti na molitva sloftil, Za jedna ara je posval gospodina plebanada k-aebi, koj je odmah dragovoljno do«el, te ae je pred njim akraSeoo spovedal i pričeatll te prijel aveto zadaje pomazanje. Sad mn je i duši na toliko odlahnulo, da tieleana bolest skoro bez borbe smrtjum amrl, kak da jo zaspai. U deanoj raki je držal od dievojčioe dobljeno čialo te je nje rakom Ivrsto na prta pritUal, a na ustnicah je titral posraiebak srećoe smrti. kaj bi sé vime moglo vužgati, ako po dojenju ostane jofl mljeko. 3. Nek ae točno obdržava ona vura, kad se ima krava dojiti. 4- Doji krave vu križ, tojest da vze-med vu isti mah jeden prednji i jeden zadnji ceoek s protivne atrani vimena. Na taj ae način vime pravilno giblje, a čim ae dobi vide mljeka, Kak je poznato, najvifle ae mljeka napravi vu vimenu za vréme dojenja, pokehdcb Krave nose ponaj vifle 3 do 4 litre mljeka vu vimenu. 6. Nije dobro dojiti krave zmaáinami. 6. Tak zvano Ščipanje, kad ae ceoek prime, najmrena vrhu oecka n\'jn dopu3ćeno. 7. Sa mladimi kravami^ koje se težko doje, potrebno je blago (ljepo) baratati. 8. Čistoča pri dojenju glavna je stvar, ako hočemo, da ae mljeko nepokvari i da pnter dugo traje. 9. Da li ae ima dojiti dva ili tri put na dan, to zavisi o gospodarskih prilikah. 10. Za vréme dok ae krave, dojiju, mora ladati mir vu atajah, ar ako su pre-plaflena, davaju menje mljeka. Kak m o rej u dugo živeti konji prez jela I pl la. Pri obaedanju vsake fele festungah pokazalo ae, da konj more 25 dana liveti prez hrane, ako ima samo vode - Za pet dnevov pogine od žedje, ako dobiva suhe hrane, ali ne vode. S Isvadek iz goap. knjige napisal G J Ad Ferenoz. KAJ JE NOVOGA ? * Adresa magjarskih biskupa. Kardinal i primas Vaszary predal je vu čtrtek dneva 11. oktobra, Njegovomu Apoitolskomu Veličanstvu, vu formi adreee, molbu vsega episkopata i katoličkoga puka Magyarskoj, nek bi Njegovo Veličanstvo uskratilo previfinju sankciju zakonskoj osnovi, koja bantuje veru i vifle stoljeća stara prava katoličke Cirkve, ter duflno spoznanje od deset milijunah katoličkih drftavljana. Ovu je adresu episkopat va svoj konferenoiji jednoglasno, pres ikakve debate prijel. Nje-z n se sadržaj za vezda vu célosti nebude dal vd\\i^vnost Tuliko se ipak zna, da episkopat žnjom zevsema odprto i jasno ejeća Njegovo Veličanstvo jia krunidbenu prisegu, na duboko znamenováqje cirkvenih obreda (ceremonije) prigodom krunjenja, na kraljevske dužnosti, naročito na dužnost, da bude navék čuval i branil pravice katoličke Girkve. Vu adresi spomibje se i ta okolnost da je Magjarska po svetom Štefanu izručena osobitoj obrambi B D. Marije i da je ka tolicizam navék vernom Ijubavju odan bil tronuflu i previSnjoj dinastiji. Napokon ističe adresa velike pobigelji, koje se groze Cirkvi. družtvu, domovini, moralu i samoj dinastiji od zakona, koji vu očitom protualovju stoji sa načelima vére; kaj ih je Bog vu poklad predal svojoj Cirkvi. T m je magjarski epis kopat vu ime katolicizma včinil zadnji korak. Stanje honvédstva. J Po izkazu min:stra domobranstva iznosi broj magjarsko-horvatskog domobranstva vu miru 2565 ofioirov, 17.408 momakah i 3101 konja. Taborsko stanje izkazuje 4537 ofioirah, 168.099 momakah i 16 160 konjah. Uknjiženo stanje 4396 oficirov,665 279 momakah (soldatov) i 12.475 konjab Odtud se vidi, da na prelazu od m\'rnog stanja vu taborsko stan;e ua\'ed uknjiženog stanja jofl navék menjka 141 oficir i 3685 konjah. Zaradi toga budu jednogodišnji dobrovoljci vu domobranstvu z mesta imenovani oficiri, a ne samo oficirskimi zamjeniki. Prekobrojni viflek momCadi iznosi 97.280 momaknv. - \\ v Koliko se penez zapuši. Austrijski minister fmancijah priložil je svomu proračunu viSe izkazov o prirastu stanovitih dohodkov, pak je osobito zanimivo snati, koliko se\'penes hiti vn dim i zrak na duhan. JoS l)eta 1888. iznosila je ova svota samo 77«647 975 for., ter je svakoga ljeta rasla sa blizu dva milijuna, ter je več ovoga ljeta za prvih flest meeecih iznosila za 1,188 585 forinti vile, nego li vu istom razdoblju prošloga ljeta. Zi ljeto 1895. iskazana je ova svota vu proračunu sa 88,687 000 forintöv. Vrčdnost čistoga aktivnoga imetka v u Magjarsko}. Magjr.rski oraački računarski dvor izkazuje vseukupnu vrednost čistoga aktivnoga imetka sa 334 396 milijunah fórlntih. Ova svota proizlazi Iz izjednačenja aktive sa 2,630.224 milijuna i pasive od 2,295 928 milijuna. Proteini dél aktivnoga imetka — 1,435.957 milijunah — sačinjavaju nepokret-nine; vrednostni papiri isnose 86.829 milijunah. Vrédnost čistoga aktivnoga državnoga imetka narasel je vu ljetu 1898 sa 74.243 milijunah. 8nég. Iz Ljubljane iavljajn, da je ondi 15. oktobra večer padal snrtg, koji je sa kratko vréme obiékel célú okolicu bélom koprenom Isto tak opal je snćg vu okoÜci Celovoa i na vsili alpinski vrhuncih. 16 dece Vojvodklnja od Parme, najmlajša sestra najvojvodkinje Marije Terezije, to varošice nadvojvode Karla Ljudevita, rodila je 17. oktobra vu dvoru Óvarcau sina. To je 16 to dčte vojvode Roberta od Parme. Spomenik grofa Andráasya. i f im i Sada sa definitivno akopljeni kontrakti glede podignuća spomeuika (monumenta) grofa Andrássyu va Badimpeflti. Val stroški a honorari sa natečaj i delo isnose 200 000 for. Kipar Zala, koji bade izdelal spomenik va termina od tri IjeU, račuoajuči od aprila 1894., dobil bade za svoje delo. 76.000 fo-tinti, odnosno jofl 5000 Mati, bude li le \'kod ostaloga dela moglo toüko piiiparati. Pobieda (obladanje) ljubavi. Već se je pol noći približalo, kad je gospodin plebanufl T\' u svojoj sobici jo* pisa njem zabavljen bil. Jeden gotov list i na pol izpnnjena poštanska napotnica (Utalvány) ležali bu pred njim na stolu. Std vzeme velirastni starec iz stolne kiste jednu rolu srebernjakov te je počme brojlti. Na jedan krat iz nenada posegne stranjska raka Iza pleč gospodinovih za penezi te riečmi; ,Da se niti negenu niti nepisna, jer njih odmah ovom furkošnicom zatačem", — etapi razbojnik pred njega. „Mene nehudeS obkral, nego jedna širo-mašnu vdovloa" rede gospodin plebanaS rssbojnika. Or zpisivši list na stola posegne za njim misleči valjda, da je pan bankah, te ga naglo odpre i čteti počme. Ža vrieme čitanja bilo ma je na lica videti, da je zmir nemirneSi čim dalje čteje, Na jedan krat dojde njegov nemir na najviáji vrhunec i samo ga ause obleju. „Oh ja nevoljni zločinac" — zavikne sada — „Oni sa dskle moja mater, kad je si m doAla na proSčenje i ta abeteiala a svoja hita vzeli i dvorili, nja batriveli a poslle i obilno podpomagall. Oni su joj i bafl sad nakanili ova podpora poslati i njezin zahičeni sin njih je hotel porobiti, ako bi se branili, dapače i ubiti. Neka bude 1 Ali ovi za dobročinstvo odrodjeni novoi nebadn za me krvavi. Iz temnice odpuflćen, bladil sem a tom mrsjom zimskom vriemeaa dva dsna okolo bez da sam si diolo ili kraha mogel najti, te me je na ov način nevolja uatierala na to, da sam opet skoro zločin poćinll.* Dok to izreče, hotel je nazad oditi von na zima, odkad je i sim tak po tihom dolel, da ga nitko opazil nije, dok nije svoj zločin već va sobici gospodina plebanuša izvesti hotel. „Kam hočete sad oditi, vi nesrečni čloi vek ?" Veli ma sad gospodin plebanu?, ka l je za njim gledajuč opazil, da se k-vratim približava. — „Vi iz moje koče nesraete oditi bes da se nenahranite nenapojite, i kroz noć a toploj sobi neodpočinete". - Sad se zločinac pred duhovnim pastirom no kolena Bpusti i plačući reče: „Ovoliko ljahavi za zloćiaca, koj njim je zlo ačiniti hotel — Oh I — Prečaatni gospodin, kad ne več hoću nahraniti tielaanom hranom, nek ml odpusti i duáevno okreplienje — hoću se spovedati, za da mi gospodin Bog dopusti, da se popravim I" Drugi dan je gospodin plebanuš k-onomn vcč gotovomu listu dopisal: „Danas u jutro se je vafi ala skrušeno u mojoj crkvi ispovie-dal i prečestil. Ja sam ga u službu kakti alugu vzel. Molimo ae svemogućemu Bogu, da mu u dobrom ustrajati dopustite, da već ai-kada iz pravog puta nezaluta\' Evo, kak bi bo mnogi zahičeni čovlek mogel popraviti, kad bi, kak u ovom Bltéije; na pravu krflčanska ljubav nadofiel. Plemenita otvorenost (odprtost) Nieki izvrstan prodekator, pan talenta, boljeg straha i osobiti govornik, koj je i kod atanovitog kneza u-velikoj mlloAći stal, koril jedne nedelje u svojoj prodiki razne atraati čvrstimi riečmi. Kad je o poldan bil pri kneževom atola, reče pod obedom knez: „ Vsfla velexaatuost nam je danas a svojoj prodiki svim pod nos dala". „Vtfla prejastuost\'- — odgovori svećenik — „Vrlo mi je ial, ako aam vam aamo pod nos dal, moje nakanenj* Je bilo, do vam moje prođečtvo tija u srdee dopre*. Ovo je plemenita otvorenost, koja n pogledu istine aikakova ćaat osobe aepozna, nego odprto reče, bil on knez ili slromaAki delavec, samo da istioi basni* Em. KolUy } v K« sarkofaga grofi Aadráasy«) koji loži pokokopan to posebno maosoleja to parka svojeg dvora Tóke-Terebeáa, odkril 80 bado ovih danah kip žalujočega genija, x§ koji je kakti model sedela grofova kči Ilona, tovaru žica fiuroarekog guvernera, grofa Bathyanyla. Kip Je liven i a bronca. Kraljičin put na iih«J. Egiptonske novine javljajo, da bode austrijska carica Elisabeta doskora pošla u9 pot. Putujući va najstrožem ineognitu, pohodila bo carica Egiptoma i odvud krennti va Indijo. Jahta „Miramar* izkrcati će carico va A le kun dr i j i, a za tim jo pričekati va Saeza za <dalaje potovanje. , Tudji penez prama nadaj krunskqj vrednosti\'. Dobra Djeca. krona 1. njemačka (pr ajaka) marka ** 17 fllerov. 1 francoski frank 96 fllerov. A tak iato vrčdi i belgijski frank, španjolska pešata, talijanska lira, Svajcarski frank, rumunjski leu, bugarski lev, srbski dinar i grčka drahma, ar i ovi penezi imaju vrödnost francezkoga franka. 1 eafileaki áiüug =t= 1 krunu i 10 fllerov; a fant šterlinga =» 24 krune. 1 nizozemski forint » 1 krona i 98 fllera. 1 portugalski milleres — 5 krona i 85 fllera. 1 ruski robalj ~ 8 krone i 80 fllerov. 1 danska kruna =3 1 kruna i 82 fllera. 1 turski piaater = 22 fllera. 1 dolar aevero-amerikanakih sjedinjenih državah = 4 krone i 92 fiiéra. M M Razbojnička sala. i Kak god Talijani imajn svojega „glasovitoga" Iiialdinia, Nemci Llpssa, Tulliana, $imperhanxe i Hiesela, Horvati Udmanič«, tak i Franctzi Oartoucha, kojl se apomioje I vu rotnanu »Gde jo milijonar.« Oa je bil strah i trepet vo Pariza. Od njega pri-ppvedajo izmed ostaloga ovo t Vojvodkinja llocbefoucauld izrazila se za kraljevim stolom, „Cartooch bi bil iav>oten čovek, koj bi za služi), da bode generali da zapovéda vojnom zboru." Kad je dota na večer dimo, naála je ovo plamo: „Goapodjo, ćul sam, da ateae o meni izrazili pohvalno va kraljevoj nazočnosti. Kak mi je zahvainoat najsveteša do«, nosi, prllažem vam jedno karto ta aegornoat: čim ja pokažete, neće vam od mojih poda-nlkah (razbojnikab) ni jeden nikaj naboditi. Va vMoj pivnici našli budete 260 flašah šampanjera, kakvoga nebodete našli vu cöloj kraljevini, kaj »e tiče vratnoée. 8a odločnim štovanjem Oartooch*. I »bilja našla je voj-vodkinja vu piinia óno vino. (\' ^ «, - \' -Koliko koštaju Italiju njezini anarhisti. Broj anarhista, kaj ih je talijanska vlada poslala vu prisilno boraviščf, dovezda je na rf^el do 3000, a do novoga ljeta bode do 5000. Ako ao računa samo 60 centezima stroška za pojedinoga (oko 80 kr.), to bode kofttalo vlada ti anarhisti vsaki dan 3000 lii*. Hi vtee\'ckI jednoga milijaao na godinu. Ciklon I h k., i f 1 Javljajo is Japana, da sa dva kotari Ivate i Okika zevsema opoatoSeni strašnim vihrom. Poginulo \\e do 800 ljudih, a poraženo do 1700 hižah* Mine leto bez žetve, mine jesen bez radosti, prede lota zima, oaatane lepo proto-letje, Sunce je pregrevalo, da je milota. JSto vréme setve I Ali odknd semenja ? Kaj je svet predi zrnja imel, si je na kruh sernlel, ili pak prveših letih posoja). Kaj vezda poseja vo zemlicn ? övet je došel na kraj zadnje propasti. Pristupi ja-bratja k otca te ga zapi taja ; Kaj otecl Ve da včinlmo? Vréme je z« setve I Bog je i deždja poslal, gemllce se arahlila. Ali odkud zememo aetae ?* »Strgajte stare ritke z krova, izmlatite, pak je onda poae-jajte pleve I* Odgovori otec. /Sini Strgali au ritke z krova, odnesli je na Skedenj, i mlatili so tak; da jih je znoj pobijal po čel. Ctu ao vodirali poritko, odmah se je vo prah pretvorilo. Kad ao zatem posejali pleve, eto ti blagoslova božjega. Neprejde ni jen ti jadan, pak se polje lep obuli i ozeleni. Za dva tjedno bilo je vsake fele žitka: pšenica, žito, ječmena,pak isprose. Droga polja au bila zapoičepa i a travom obraióena. Ljudi se začudijo trem bratom, odkud so zmogli žitka, za aeme, i raznese! se je glas po čelom carstvo. Tijam do cara dojde glas, kak so o tom mesto, tri rodjeni brati. 1 na njlvoj zemli ae žito zeleni. Car xapovedal je, da te tri brate pred njega (jopolaju. Da su zaiuli brati v križ ruke so deli, govoreč: ,Zlo bode podnaa ltt OdiSli aa pred otca, veliitSi mo „Otče 1 Poveč nam, kaj rečemo pred čarom kad nas pita za žitekl Idite; k cara aini moji, kaj god bode-Ali samo samo rečite pravo latioo 1 Spravili so se brati na pot pred cara. Kad dojdu pred cara, car jim srdito zavikoe: „Kak ate vi grešniki mogli skrivati žito, kad le toliko ljudstva vomiralo od glada ? Povefoe latina 1 Ako mi vi nebodete povedali pc latiui, dal vaa bodem ismočiti na smrt. Brati so povedali od početka, pak do kraja. Izroči nas vezda care kakovomu god krvnika, samo nam pomiloj otca, prosili ao brati. Caro ae razvedrila pamet, iz oči mu tečeju Buze. Zatim malo zapove, naj taki dopelaja otca pred njega. Kad je starec do. Sel, posadi pred ga prestol, te gaposlošal njegove navoke do amrtl svoje sine pak bogato nadelll. Kad je na polju žito dozredilo, dal ga je car po avoj driavi kak seme razposlati od njega se rasplodilo seme po svom carstvu. D. T Gospa: „Na dobro, pol kapice 1" dam ti, ali »amo t. Dobre žepne I aténe vure za fal cene moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu ćakovcu (Pijač, Öparkassa). Pri njem ae uzimljeiu vure takaj za popravek za fal. oénu. $tkaj za kratek čas. Mjera. Cigan : .Gospa, aj molim te, da mi dal kupieu vina.4 Gospa : .Glej ti njega, od kad piju cigani vino?" Oigan : „Norme, gospa, piju vino i žganica*. Oigan t) „B pa hvala ti, i to je do^ta, samo te molim, naponi mi gornja polovica 1« JStara kaža. Kaža stara, Vuči, kate, Lagat brate Ne pomaže. A ja velian, Nije tako, Svöt je vecda Naopako. % Kaj ae prvlje Nije smolo. Vse ao vezda ProUvelo. , Kaj 8e starim Sveto bilo, To se denea Pogazilo, Kaj se negda Grčhom avaJo, Za tim denei Vse podalo. Ceg ae starci Klanjat znali, To 8o vezda Deci dali. Zato, brate, Samo laži, Gde god zgrabil. A ti maži. I još malo, I još Uko, Sunce dojde Naopako. Vse po lehko, I jo redu, Petek bode Veé va Bréda. Maži, laž>9 Vse do kraja. Neće dogo Biti raja. N ) Priredil: Gl&d Ferenoa. Gabona árak. — Cena ziika. \\ 1 m.-cent \\ frt kr 1 m-.mlzsa. ÍUissa Zab Rozs Kukoricza ó Árpa Fehér bsb uj Sárga a 1 Vegyes » , Lenmag Bükköny Pöenica J 670- — Zob ! 6.60 - Hr« ! 4 55-4.70! Kuruza stari |6.80-« 20 • novi F 626,—6 26 Ječmen I 5 80-6.60: Grah beli | 8.— » žuti * zmöSan Len Grahorka 6.75 6,75 10. -6___ ü Grac 30-ga oklobra 1894 10 41 80 II 13 Nyílttér.* Egé8z8elyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 450 különböxö fajban) méterenként 75 krtól 8 Irt 65 krig, valamint fekele, fehér és s»lnea selyemiusöveieke 45 krtól 11 írt 65 krig sx&llit — 8ima, kooxkft«, csikón, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle diHpositió éa 2000 külön-bözö»«*in s Arnyalatban) »»Aliit póstsbér és vAm mentesen a priv4tmegrendelök la-kA*Ara Honneberfí G. (os. kir. udvari szAllitó) selyemgy&ra Zürichben. MinlAk póataíordnlóval küldetnek. SvAjc xba ozlmzett levelekre tO kros ós leve-lezöjapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Ezen rovat alatt köztöltékért nem vAllal fe-lelöaséget a Sxerk. ODGOVORNI UREDNIK M ARQlTAI JOZ8EF. ttlavni surednik ÖLÁD FEEBNOZ 6639 tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat* A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság köahirré teszi, hogy Zakál Henrik vógrehajtatóuak, — Szeppol-feld Máté csáktornyai lakos végrehajtást szenvedett elleni 16 frt 20 kr. tőkekövetelés és já rulókai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék — (a csáktornyai kir. járásbíróság) területén lévó csáktornyai 514. tk. 198/a. hm- s z. a. ingatlanból Szeppel-feld Mátét csáktornyai lakost illető fele része 1748 frt becsárban, ugyanott 198/6, hrszám alatti bejár .t ós udvar térnek feje része, — mely adómentes, illetve a 188. sz. tk kv-beni birtokkal közös az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1894 éri nortmbír hö 22 ik napián dHtlStl 10 órakor. a csáktornyai kir. járásbíróság teekkö yvtá-rában Zakál Henrik vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árveiósen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat. Un becsárának 10*j.-át készpénzben vagy az\' 1881 LX. t- C«: 42. §-ában jelzett árfolyamma. számított ós az 1881. évi nov. hó l ón 3333 sz a. kelt igazságügymin ateri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t cz 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Csáktornyán, 1894. aug. 14. 561 1—1. 2838. tk: 94. - Árverési hirdetmény. A perlaki kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság által közhírré tétetik, hogy a »muraközi takarékpénztár részvénytársaságnak - Koroncz Jáuoan* ós társa elleni végrehajtás\' ügyében 805 frt töke ennek 1893. évi de-czember 11-tól járó 80|o kamatai 7 frt 65 krban megállapított jelen árverés kórelm költség behajtása czéljából a n-kanizsai k»r. törvszék (periski kir. járásbíróság) teiü»etéo lévó astefaoczi 59. sz. tjkvben A f 178. hrsa. a. felvett ingatlannak Varga Téré* azobot>-csal és Koroncz Teréz férj. Torkos Ferenczné felaó-hrántyáni lakótokat illető s/4 részére 644 frt 26 kf- Kikiá\'táai árban, a stefane-czi 70. sz tjkvben A f 174/b hrsz. a. fel- vett ingatlannak ugyanazokat i 11 o ti s|4 részére 287 frt kikiáltási árbau és a stefaneczi 166 sz tjkvben A f 76a/5. hrsz. a felvett ingat-latinak ugyanazokat illető \'j, iész 255 frt kikiáltási árban títefáneoz község házánál ^ « 1894,. eri nortmbtr hó 23-án d. t 10 órakor. Zakál Henrik fuiperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen foganatosítandó. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10*]^-át készpénzben vagy óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vótelárt 8 egyenlő részletben még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől sz&mitandó 45 nap alatt a másodikat ugyanattól 75 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 100 nap alatt minden egyes részlet után »z árverés napjától számítandó 6"/. kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a perlaki kir. jbiróság telekkönyvi osztályánál és Btefanecz község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Perlakon, 1894. évi szeptember hó 8 án. 662 1—1 Árverési hirdetmény. A perlaki kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság által közhírré tetetik, hogy Mura Vid község, végrehajtatónak Jurkeazi Péter végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyé ben 21 frt 18 kr. hátralékos tőke, ennek 1889. évi deczember 8 tói láró 6®/, kamatai 8 frt 65 krban ezennel megáliapilott árverés kérelmi költség behajtása czéljából a nagy-kanizsai kir. törvényszék (perlaki kir. járásb\'róság területéhez tartozó a mura-vidi 206. sz. tjkvban A I. 1186. 1149, 2060, 2940, 4116, hrsz. a. felvett ingatlannak Jur-késni Pétéit illető \'jt része 831 frt becaór-tukbon a mura-vidi 1860: sztjkvben A f 260 hrsz. a Ssrkeszi Péter tulajdonául felvett egéaz ingatlan 411 frt becsértékben az og>anuzon tjkvben A f 615 hrsz. a. ugyan aunak ta-lajdonául felvett egész ingatlan 38 frt becaór. tékbenaz ugyanezen tjkvben A. f 62. hraz. a. ugyanannak tulajdonául felvett ingatlan 81 frt becsértékben Mura-Vid községházánál 1894, éri nortmb, hó 6. napjának dóltlöti 10 irakot. Qrész Alajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen el foguak adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10*j,-át készpénzben vagy óvadókképes órtók-papitban kikUldótt kezéhez letenni ?evó köteles a vételár t 8 egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedőtől számítandó 16 nap alatt, a másodikat úgynevezett 30 nap alatt a harmad kat ugyanattól 45 nap alatt, minden egyes részlet után az árve\'és napjától számitandó6 \'/0 kamatokkal egyútt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a perlaki kir. árásbiróság tkvi osztályánál és Mura-Vid község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekiuthetök. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság Perlakon. 663 1 — 1 < Pántlika giliszta felestől 6 peroz alat teljes biztonsággal a gyomorból feltétlenül kihajtatik a páfrány tokocakák által.Eredeti minőségben e-gyedtll csakis 8CHXKIUER JÓXSKP gyógyszerésznél kap ható Resiczán (Dél- "Védiefirv magyarország). E védjegy. kitUüő gyögy8ter biztos hatásáért jót állunk. Életkor megadása szükséges ; utánzástól törvényesen védve van Egy dredeti doboz ára 3 írt 50 kr. Poatautánvét mellett az egész világon 692 5—8 szétktlldetik. ixxxxxoKxaoo«^^ m | Ajándéktárgyak nagy választékban. .) jjt -O jQ 4> 00 M O vOB > UD S J* k V N OD -Q -O O fi öl 0) iíÉ!v 1 .GfcéS* t --«* i? POLLÁK BERNÁT órás és ékszerész Csáktornyán, - Főtér, az n/ takarékpénztári épületben. < Ajánlja dúsan felszerelt V SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru , c raktárát. < , Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. / Minden e szakmába vágó javitásokat lótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. CD a 1 OIcmó árak melleit í Maoyar, német, franczía és angol képekkel ékített MUNKÁK. —o -Kőaczél s réznyomata ÜSSMifSk. Magyar, német, franczia ós angol . remekírók művei. Az irodalom bármely ágéban s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt raktára. ———— Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és öríölemelés nélküli megszerzéséről gondoskodunk. . Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. > >"> Utazási kézikönyvek, atlaszok, (öldabroszok, tervrajzok, föld ős éggOmbök. Ima- és ájtatosság! kftnyvek egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek « rajzok iv óimunk Ahhoz \'.j i A .MURAKÖZ1 társadalmi hetilap kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, HŰ-, ZBNEMÖKERÉ8KBDÉ8E KÖNYVKIADÓ HIVATALA, PAPIR-, IRÓ- ó» RAJZESZKÖZÖK RAKTÁRA, KÖNYVNYOMDÁJA éa KÖNYVKÖTÉSZETE CH&ktornyám. Alapíttatott 1850. évben. Szótárak. VJUS.Ul IRATOK. K*PK8KÖWIK minden kor én nem sxámara, minden nyelven, a legdúsabb választókban. ISKOLAI * OKTATÁSI könyvek minden nyelven. Nópiee naptárak, AlMAHACHOK ssHObkönyrek. Az öbszes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak » kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind videkre. \' ■■ 1 ..... ■ - - i .... , \\t. ... i \' «s Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentések ingyen szolgáltat nak ki a könyvkereskedés által. szakácskönyvek, Előfizetés elfogadlatik • minden bal és k U I f tf I d I folyóiratok, napi éa DIVATLAPOKRA a szállítás mind helyben mind vidékre a leggyorsabban eszközöltetik. / # Megyénk tanintézeteiben használandó tankönyvek folyton raktáron vannak. Nyittatott Fifcbel FtiJtp (Slnuiz £*ndtr) iÖLymjtadójában Csáktornyán. |
