* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 30.58 MB | |
| 2014-07-24 17:47:16 | |
 | |||||||
Nyilvános  1147 | 3822 | Muraköz 1895. 18-21. szám május | Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XII. évfolyam. üfc«rk*«st6T*l 4rUke»ni Ukat mift-iMMy 11 éa M éra kfcrftt — l Up uMllami rés»4r« »onatkoa* Ml«d«n k»«U»*njr Kar (Ital Jésaaf HMkmt« ■•tir« ktldMd«. Kiadóhivatal t fiatkef rilOp könyvkerwkedW Id« k«td»ud«k aa •lÖfl»8«*#l dijak ttjfilttwek i« klrd»U»*fc. iliröfUfH jutáojmj) uámillalflak. Csáktornya, 1895. mújib 5 18♦ száai. MAGYAR és QORVXT NYKLYEN HGJIIJRl TÁRSADALMI, ISMKRmiRJKZTÖ k S2ÍPIRÖWLI(I Wlikl _^pRjeleiiik hetenktnt ^gywger: rmárnap. A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »(Jpáktornyai takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« »at hivatalos közlönye. ■"""■w .......m i Klftflxat+at árak; B^éíu érre . . . 4 fH Kél érre . . . . * ftt Negyed érre . , . 1 fH Egyei nám 10 kr. Hlfii«nit »4* .!fh(»h»ta»k i Baáapwtu: ÖoIdtw««r A. V. 4a KokaUla & kW. BímWmi 8**aUk H., Dib» M., OnmUM A* OmW «. Li. tWaái 4a H*r*4L BrflnUn: Hura M. A^i^/Ur ytíiimvt u 10 kr* MÁJUS. i Nagyon ttegény » kebel, mely uom tud Orűlai as első pacsirta d »ián k; az első virágnak. Ouaeck. Ugy véllem, hogy Piilwgoras éa New Ion is poéták voltak a maguk májusán. Mert a kit Bzivvel alkotott a Teremtő, az a gyöngyvirág, jázmin, orgona mámoros, poétikus hangulatából ki nem vonhatja magát De a mit az illatnak legbájosabb asszonan-ciája meg nem csinál, megcsiná^a azt az a káprázatos látomáoy, mely jut a szemnek, az a filoméliai térzene, mit a bokrok ki fogyhatatlan nótáju, virgoncz troubadourjai caelekesznek, a dalos madárkák, különösen ha méla, esti alkonyaton megszólalsz epedő szerelmi dalodon, kedves csalogány. Szép vagy Május, szebb annál a myt hologiai istennőnél, a kinek nevét hordozod. Egyik érthetetlensége a poezissal tele antik mythologiának, hogy a te íiad M a i a I a kalmárlelkü Merkár lehetett. Te, ki a tavasz ébredésének voltál istennője, a ki csupa bd báj és hangulat lehettél, a ki bizonynyal szebb Venusnál, mint nevelhetted fiadat a kalmárok patronusává az istenek antik köz társaságában? És ha fiad igy megtagadott, bizonynyal a kedves fiadnak kezéből május elsején kivetted kezéből a mérleget és a ki kelet tuvalmával poétává kényszeriletted. Nem hiszem, hogy a májún szépségének bámulatra, csodálatra készlő hatása alatt, valami, ha öntudatlan ima is ne jelezze a lélek füllótlen kapitulációját. Madách szerint a természet egy nagy sziv szerelmétől dobog. És még nem láttam az irodai robotnak halállal eljegyzettt betegét, a kinek arczára csodálatos metamorphozisként ne az élet pirját töstette volna a május fuval-ma. És Aphrodité Fandemos bizonynyal a tiszta, eszményi szerelem istennője lesz Aphrodite-Urania, Meia kollegájának neve napjain, ebben a bűbájos májusban. Micsoda szörnyű anachron\'zmus hát, hogy egy pár népboldogító fantaszta az emberiség ez egyetlen poétikus napjából ki akar fosztani es május elsejét az u|, nép* boldogító eszmék vérkeresztelőjevé akarják avatni. A világrend ellea üzennek május elsején hadat, holott csak e napon yzáll az emberek szivébe megnyugvás és enyhület. Merő fenyegetésnek kei* lenni a dobbal,, sáppal kürtölt vörös májusnak, mert neuu lehetnek az emberek oly gonoszok, hogy az élet egyetlen magától derült napján fegyverkezzenek a megtorlásra. Adtául böl csen megmondotta Cicero, hogy a vélemények elévülnek, de a természet szavát lön-tartja az isten (De nat. deor. 1. 2, c, i.) tíerostrates fölgyújtván az ephelusi Arthe mis temlomot, halállal lakolt, de a halálnak minő halálával kellene meghalnia annak, a ki vérrel fertőzné meg a napot, mely a poezisél A socziális tanok mennyi természetimádót riasztanak el, hogy valami go nos* közülük a május ehrejét használta föl hadizenő nápnák. És beszéljen mást bárki, a vörös május soha sem tesz egy második Bertalan-éjszaka, mert annyi ekkor a hangulat, hogy nem lehet telketlenül vért ontani. Rettenetesen eldurvul az emberiség erkölcsében, ha megteszi. « Ámbátor szép május a dekadenó áram latok nem ismeretlenek. Lehet, hogy a te langyos hangulatodból az uj socaiális Aram lat ki fog zavarni, de ha a tanok a május elseje hangulatának detronizáláaával ülnének győzelmi tort, nincs kétségem, hogy fog jönni egy uj rajongó kultus, a mely május elsejét a poesiznak rtnesanszát proklamálja. ■> Jövel Baleak barna hölgy«, a ki re mélsz, maradj soká velünk reményeiddel, migten öszszel szürke hölgyé leszesz, a ki csupán emlékezel. Verne* Lá$zlö, iT" - - Az 1895. május 6 iki közgyűlés «Ié terjesztett aÜ8püíii joitiutétibői. A közegészségi állapot a lefolyt Időszak kél első hónapjában a megye egész területén általában kielégítő, söt a legtöbb helyen teljesen kedvező volt, megbetegedés igg&iiüüjiiiiw M. : JJ Mmth\'lármji, tíocacció elődei. — Irta: tizoudy UOlu. — A boctcotó kora előtti olasz irodaiombau két kualo beaaelyiro luogjeieues« aikot korszakot. A» eg)ik egy loLuuröllüu uevu, uuvteleu iro, a ftcvuuno azeizoje, a ki bar jóval előtte eil a Középkorúak, megu miut vnagoa e* leuyea azeliem iiuuicttuk teuyleg előbbre Vitte aa tnbeazeles mü-veszetei nagy jövőjű palyajáu, de tavolrol mai-kezet ih uyujioll tíocaooiouak. — C*ak mulattatni Hkbr t> ha aal ultiri, egy uu ele egy aruekc« «ti«uiui kőiül kUücü eiOuo^eleal MO, hueikui hogy u B»oraku4iaia«uu kivui °*eija lenue. A peidak legjubbau uie8VU<.gnjak mai 1. A róku egy e. döu uieuve kere«»iüi, egy ie-littliürao ükauiairal la.aiko*ou, u tui.yeu ai.alot ü Ui«^ bohtt IM) ItttUll, uiügljüül tib eib*ttlttül j a/.a \'^Vtt UUUkumk u lurkubötti eb uiouüja ueki, allatot laioit a uieiyuek uevet »u tudja, a Urktta tu( moudju : uieujUuk od«, a te eiueaed ben. Daakugyau Mjra megUuuiiak a Hinuiaiai e» ivateretitM* aiiat uagywu etdekei>ut>a leiu^uu a •aikanaak. A luka a nxauiartoi uevet kerue^ie : Wy bívjak. A ka ama r aat uiuudja i New jut •»»eiube, (10 ha oiVkuui tudna, lei vau írva ueveiu » haiuieo patámon. A róka erre a*t uiondja: jbj, de éu tudatlan vagyok, bárba nagjoo saertl-uek olvuHui tudni. A larkaa est uioudja : Kagedj csak l eu hibátlanul olvaaok. A suaiuar mutatja ueki a paiaja talpat a hul a palkóa&egek belüknek laiaxanak. A tarka« a*t utoudja : Debat aeuiit ueiu latok l A a*amar válaszolja : JÖ|J közelebb l mert a betűk uagyou kicsinyek. A larkaa hitt ueki ős oly közel jött, hogy c»«kueui aa orrával erie a uarkat. A szaoiar előre kapta a Ukbái, majd uagyot rugou vele balra leld, oly erövsi, hogy a rugas a larkast luegOlte. Akkor a róka a*i uiuudia > akt OiVautii lud a k boloud. Nem akarom ragaimazui a rökAi, de uzi biaxem, ax előre laila a kaiasstrólát ea a čakala mögUI előre nevelett. 11. Volt egy kereskedő, a kit a* óg bárha el-uexessel, mégis luiajdouképeu egy elmes laiálma-uyert bUutetett. ílajojau a lengereu tuli tMilomá-nyokból barmas leuekQ hordókat bu«o(i, a letaO es alsö- teuekürbeu pompás bor volt, s aa agyi* leaekürho* a o»ap, a ouaaik leaékurböa aa an.ua uytlás szolgait ; mig a köxepaö teaékUrbou uaak ilazta vix volt, s lennóa^eieaeu aeiu csap, sem akuk. Mikor a kereskedő sxereuoaeasn eladta hajója terhet és aietve nzedte tel horgouyat, hogy uueiöbb elinduljou kto>mit peuxevut: egy»«erre csak nagy uiajutu termett a bajObtdou • a péuxea eraxéoyt elkapta, telszatadt vala a uagy arböox tetejére, ^u kmyitotla as eraxóuyt, h egyeukeut a leugerbe hajigált« a* aranyokat, ugy bogy a péDxuek mar caak tele volt meg, akkor leojtatte az erstéuyt as arbécita hoaesaban. így a fcaces-kedö u»m nyert többet, mint a meuuyi lUetla öt. Csakugyan a mi a kereekedöt iUati, oasét az igaz- aág vilkgOJMA ki van szolgáltatva, de hat a vevők, a kiknek o<>ak a tiaaia vn jutott, mit axóluuk ebbe*V nf. tigy rabló gyónt 6d ait mondj* u gyóntaló barátnak ; Atyám I én lopni wxftndoku/.tnm, ea pedig 100 arauy Irtot, 4e a »zekvauy Urai voli, eu lobat «•»n vetkeatoaa, ▲ baral a<t mouüja uekt • ellMkaaőleg a saAudek éppea aunyi, uiiutua tényleg elloptad vola* a iOU utol. A gyóuo meg ■ aavarva aat kérdi: átuure kérlet, mo.t mar mit tegyek? A ba<*$: umu oidózhütlak lel addig a bűu bu ya alOl, uig Tt#ua uem adod. aeu, mouda a wasik, de kinek ? Nekem I moud a barát, aa éa köoyöradowauyala* azámara. A rnbio megigene eat ea eémeut. — Masuap i«ggel axoubaa újra via«sa jött a beaMlgetia közbau elöhoaaa, hvgy egy nagy p«jkat kapuit, rnelywt gyóutaiojar«k »*ai*deko*»a aéut ajAudekba. A barát uagjou aaivasau logaáta a» előre uiegkő«40ui«. Aa ember eitneot, kana« v«u eax« a uem kthdu* el a pulykát. Harmadnap újra meglátogatja a barátot es uagy öröuiuiMi rohanva u« Uoaaa. Hat a pulykui miért n«m küldöd tuar V kérdi a bárét. Üe biaaeu te magad ih tudod, bogy eu nekem komoly saaudékom volt elküldeni, a a igaz, moud h barab Us aMgao kaptad i Netu 1 Kjuye pedig eu azt hiszem, bogy a aaéudek üt epén anayi, mintha artu- a koujbádon votua. A szereimet keiíeiekepen rajzolja; uevetségea és uüiuwu mOdon. A uevelaegws rajzban megtartja a tabh-aux bagyomauyos modorát: a taiiekeuy terű « kit » azerelők ktjaieaauak, a ki saját uyomomaa-áuak oka. kevéö fordult elő és a gyógykezelés tárgyát képeseit bajok is nagyobb részben kedvezően folytak le; november hónapban a meg-betegülések és ezekkel arányosan a súlyosabb kóresetek száma ia szaporodott s kü lönösen gyermekek közt a fertőző bántal-maknak különlét nemei, habár csak szórványosan, de minden vidéken mutatkoztak, decemberben pedig a közegészségi állapot a megye különbözö részein egymástól Igen elütő képet mutatott; egyes helyeken jó, másutt kielégítő, néhol pedig teljesen kedvezőtlen lett; a gyakran változó és hirtelen nagy hőfokingadozással járt időjárás a megbetegedések számát majd mindenütt emelte. A felmerült különféle kórnemek közt külö nősen a légzőszervi bántalmak észleltettek legnagyobb számban, melyekhez több vidéken az influenza is csatlakozott. Ezen állapot a kedvezőtlen időjárás befolyása alatt eltartott márcziusig, a midőn a megbetegű lések száma apadt s a lözegószségi állapot javult, ugy, hogy ez a megye nagyobb részében már teljesen kielégítő lett, egyes vidékeken azonban még mindig nem volt kedvezőnek mondható. Az influenza, daczára nagy kiterjedő sének. általában enyhe lefolyással birt. A fentebb említett kórnemeken kivül említésre méltó számban észleltetlek váltólázak és caúzok. Bejelentem tővábbá, hogy a megyei tiszti főorvos ur előterjesztésére a megyebeli szegényeknek gyógysavóvali kezelése czéljából 300 fr\'ot utalványoztam; a megrendelt szer deczemberben megérkezvén, az a járási- és körorvosok közt kiosztatott. A trahomában szenvedők gyógykezelése az illető körorvosokon kívül, egy állami költségen kiküldött járványorvos és az alsó-domborui községi orvos által teljesíttetik; a betegek száma a légutóbbi időben tekintélyes apadást mulat. A védhimlő ollás a mult évben 39 oltási körben 87 orvos állal teljesíttetett. Bonczvizsgálat teljeaittetett összesen 68 esetben, 34-szer törvényszéki megbízatás folytán, huszonnégyszer pedig rendőri tekintetből. Külső hullaszemle rendőri szempontból volt 38; súlyos sértés bejelentetett 22. Öngyilkosságot 28 egyén követett el. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 29 egyén eselt áldozatul. A hasznos háziállatok egészségi álla— — — a— IV. Mark király ax égési éjszakát egy fa galya közt tölté, csak azért, bogy tetten kapja a feleségét, ki Ot a vadászaton távol lenal bivéo, a fa alatt adott légyottot kisebbik urának Tri a tán loragnak. De Tristán lovag ésareveszi a fa ága közt leselkedő bitestárs árnyékát és már távolról jelek által jelzi a veszélyt a kOzelgO kiralynénak Isueltnek. Tettetett haraggal fogadják egymást. Ildomtalan vagy lovag I azért adtam találkát, bogy szemedbe mondjam vádjaimat A lovag védi magát, bogy bamisan vádolták. — Semmit aem mondtam, se nem tettem a te jó birneved ellen, de mert te akarod engedelmeskedem és távol tartományokba költözöm el, bevégezni bás életemet. A király azive fönn a galyak kOzt majd síét repedt az OrOmiOl. — Másnap Trista lovag lármás utazási előkészületek közt kezdi a lovait nyergeltetnt. Hanem a király ia Összegyűjtötte az ország bárólt, bogy annál ünnepélyesebben hívhassa lel unokaöo«osét utazási terve elejtésére, sót a királynénak is megparanosolta, hogy kérje a maradásra. A legeredetibb tulajdonsága elbeszélésein bósei történelmi egyénisége. Az egyenitésre való visszatérés — a mi a renaissance iökinosét képezi ; már iU nyilatkozik a megtörtént dolgok alösaeretete iránt való Ízlésben. egyes helyeken ragályos betegségek, igy szórványosan lépfene ós sertéseknél orbáncz, pota kielégítő volt; fordultak ugyan elő de a kellő szigor és szakértelemmel alkal-mázott óvrendaiabályok folytán azok megszűntek. Van szerencsém ZalaVártnegye népok tatáaügyének állapotáról a következőket elő terjeszteni. A polgári hatóság által a legutolsó statistikai munkálatokhoz 74128 tanköteles gyűjtetett be. Van szerencsém jelenteni, hogy a vármegye nópoktalási tanintézeteit a legutolsó statisztikai munkálat értelmében 63.414 tan köteles látogatta. - tös pedig járt : Elemi iskolába 24902 fiu 23058 leány Az ált. ism. iskolába 4414 » 6039 » Iparos tan, iskolába 1093 » — » Alsófoku keresk isk, 117 » — » Felső népiskolába 60 » 83 » Polgári iskolába 694 » 266 » Középkeresk iskolába 163 » — » Középiskolába 646 » . — » Az iskolázók vallásuk sze int: Róm. kath. 67930 Gör. keleti 3 Ev. ref. 1671 Ágostai ev 1193 Izraelita 2712 Unitárius 6 Az iskolázók anyanyelvük szerint: Magyar 6,1121 Német 431 Horvát 9ő66 Vend 2296 Ekkép a tényleg iskolázók száma az utolsóelőtti tanévhez képest 1446 növendékkel szaporodott. A zalavárraegyei tankerületben van 416 elemi iskola, négy felsőnépiskola, nyolcz polgári iskola, két középkereskedelmi iskola. A tanonczok három alsófoku kereskedelmi iskolában és hót iparos tanoncz-ískolában nyernek oktatást. Az iparom segédek részére Zala-Egerszegen szervezletetl szakrajz-tanfolyam. összes mozzanataiban keresztül viletelt az alsó-lendvai polgári fiúiskola államosítása. Miniszter ur az uj iskolaépület telkének felmérése, illetve a megfelelő terv és költségvetés elkészítése czéljából egy központi építészt küldött ki. Csáktornyán már 1896 őszén polgári leányiskola nyittatik meg, mely e határszéli város nőnevelése érdekében fontos feladatok betöltésére leend hivatva. — Ugyancsak a csáktornyai képviselőtestület s iskolaszék az ottani polgári fiúiskola államos tása érdemében is felterjesztést intézett a közoktatásügyi ministeriumhoz. Eldöntés alatt áll a tapolczai gazdasági szakfolyammal bővített felsőnépiskolának polgári iskolává átalakítási ügye. A keszthelyi felső leányiskola helyébe állítandó polgári leányiskola ügye is való J sulásnak indult, amennyiben Miniszter ur elfogadta a város járulmányait, A Mura-Szent-Kereszten tervezett uj állami iskola helyiségére vonatkozó összes műszaki adatok a szóbanforgó ingatlanok megvétele, esetleg két tanterem és két tanító lakás kibérlésének elrendelése czéljából felterjesztetett. Nagy-Felu, Szent Ilona, Nyirvölgy, Mura Szerdahely és Mura Gsány községek állami iskoláinak ügye folyamatban van Az alsó domborui leánytanköteleseknek szerzetes nőkre bizatása, a fiuk számára pedig állami iskola állításának ügye további eldöntés czéljából Miniszter úrhoz terjesztetett fel. A Stájerország közvetlen közelségében megnyitott királylaki állami iskola elhelyezésére emelendő uj iskolaház ügyében felterjesztés létetett. Muraköz iskoláit első sorban ellátó Csáktornyái állami tanitóképezdének épülete is klbővittetett ezen időszakban, s kilátás van arra, hogy összes növendékeink mielőbb benlakók lehetvén, a köztarláa s családos nevelés áldásában egyaránt részesülhessenek. Az összes tanintézetekben 666/ tanle rem van. A megye tanítóinak száma 668, k k közül állami jellegű iskolánál működik 45, községinél 191, felekezetinél 432. Ezen időszak egyik legfontosabb tanügyi eseményét képezi az 1893. évi XXVI. t cz. keretében nyerhető államsegélyek ügye. E czélból a vármegye háromszáz forintnyi javadalommal nem bíró iskoláinak, illetve a létező javadalmat négyszáz frtig kiegésziten óhajtó iskolafenlartóknak összes megfelelő okmányai felterjesztettek. Ugyanezen alkalomból irányoztatott Minister ur figyelme a legmostohább földrajzi viszonyok közt osat-lakozva iskolázó több, apró s szegény községre oly czólbpl, hogy a fennebb idézett lörvénczikk alapján, önálló iskola (elállításához kapjanak államsegélyt. JÉpp igy kiterjeszkedett a közigazgatási bizottság a tol* tömölt iskolák uj tanítói állásainak államsegélyeire is. - Jelentékeny fejlődéinek indult a vármegyei kisdedvédelem ügye íl Már az elmúlt nyáron harmino* nyári gyermek menedékház nyittatott meg. Ezekben, valamint a tizenhatig Szaporodott kis dedovodában és két állandó gyermekmene dókházban 3066 kisded nyert gondozást. Ujabban ismét két állami állandó me nedékház nyittatott Hodosánban és Gáni-osán Egy községi jellegű Dráva-Vásárhelyen A menedékházak vezetésére alkalma« egyének kiképzésére halhónapos és hatha-tea tanfolyamok tartattak Zala-Egenzogen, Nagy-Kanizsán és Csáktornyán. A perlaki kisdedóvoda tg épületére a pályázat már kiíratott. A törvényhatósági közutak fejlődésében örvendetes haladás mutatkozik. Az 1894. évre előirányzott fedanyag szállítási, hidepitósi és fentartási, s egyéb munkálatok kivétel nélkül befejeztettek ; — 16368 prizma fedanyag az utibizottsági tag urak közreműködése mellett átvétetvén, áz utfentartás czéljaira felhasználtatott. A fedanyag felhasználásánál az előző években tapasztalt azon hiány, hogy a fedanyag nem mindig alkalmaztatik ott, a hol arra valóban szükség van, a mult évben már nem volt oly feltűnő. A légrádi Dráva szakasz árterületébeu levő hidak a huzamos árvizek által veszélyben forogtak a csakis nagy péniáldozatok árán voltak megmenthetők. Badacsonyban a hegytetéjére vezető tourirtta ut kiépíttetett. A Badacsony—rév-fülöp-zánkai viczinális közút kiépítésére vonatkozó tei vezet helyiérdekű vasútvonal kiépítése téuyleg megkezdetett. Gőzkazán 270 van üzemben, melyek közül a lefolyt időszak alatt szilárdsági prAba alá vétetett 47, megszemlétetett 206. Közgazdasági viszonyainkat illetőleg a \\ következőket van szerencsém jelenteni. A vetések, termények ós gyümölcsök jelenlegi állása nem a legkedvezőbb, mert a késői hóolvadás ós a nagy esőzések miatt felázott földekhez hozzáférni uem lehetett, s igy a tavaszi gazdasági munkák csak most vaunak folyamatban; bor, valamint gabona eladásra igen csekély mértékben áll a lakosság rendelkezésére, egyodüli jövedelmi és kereseti forrásának ezen időszak* ban » értékesítés ós kereakedós mond- ható. » mely ft*onk»n a hosszas tél folytán előidézett takarmány hiány valamint a nagy áradások miatt, a melyek a legelőket hiteden keresztül teljesen elborítva tartották, Btintén pang. A vármegye lakossága nagyobb részt földmivelőkből állván, a mult évi ali# közepes gabona- és rósz bortermelés, valamint ezen czikkek állandó alacsony árai következtében nem kedvező helyzetben van. A személy- ós vagyonbiztonság erőszakos módon megzavarva nem lett, h a közbiztonság általában megnyugtató volt. A vármegye törzsvagyona áll részint földtehermentesitési - él takarókpénztári-, részint pedig magán kötvéuyekben elhelyezett 12.667 (rt 05 kr. tőke és ezután befolyandó 160 frt kemat követelésből, mely kamattal együtt a vérmegyei törzsvagyon tőke állaga folyó évi m^rozius hó végével 12.817 frt 6 krt tett ki. Kelt Zala-Egerszegen, 1895. ápr 19. Giertia Károly i. k. Zal*v»rmegj «li«p4nj*. Különfélék. Qrói ffistitlcs {taö ur Csáktornyáról m. hó 29-én Bécsbe utazott, ahonnan e hó 8-án érkezett vissza za\'a újvári kastélyába. (g/őléptctésik. Vidékünk szülöttjei közül a király ó Felsége Molnár Dezső közöa-hadseregbeli főhadnagyot kapitánynyá és Fehér Dénes közöshadseregbeli hadnagyot, főhadnagygyá nevezte ki. §r. uslcska $ álmán kir tanácsos tanfelügyelő május 2-án a délutáni vona.tal Csáktornyára érkezett« hogy itt a polgá\'í iskolák megindított államosításának ügyét és a már szeptemberben megnyitandó polgári leányiskola tanerőinek munkakörét az iskolaszék elnökével s a polgári fiúiskola igazgatójával megtárgyalja. Több felvidéki állami iskola érdekében értekezett a járási főszolgabíró úrral. — Az összes népoktatási tanintézetek igazgatóival pedig a m llenáris kiállításra való részvétel körülményeit beszólt« meg. Örömmel értesülünk még arról is, hogy minister ur Mura-Szent Keresztre állami iskolát engedélyezett, mely már ez évi szeptember hóban két tanerővel fog megnyittatni. Kir. tanfelügyelő or innen Stridó a Eácakanizsa felé vette útját. Qsáktoraja városa mult hó 27 én tartott közgyűlésén a többek közt elhatározta hogy milleniumi műre, melyet .Zalavármegye ós városai" czim alatt Hoffmann Mór ós Halis Isti án szerkesztenek, a 40 irtot szavaz meg mint segélyösszeget. A számvizsgáló bizottság jelentését elfogadta a közgyűlés s a szükséges felmentéseket megadta, de utasitotta az elöljáróságot, hogy ezennel wigoruan tartsa magát a költségvetés megállapított tételeihez s azoktól semmi esetre Qe térjen el, ellenben tervezetet nyújtson be a következő gyűlésnek, melynek alapján a különböző adósságok törlesztése megva\'ó aitható legyen. ^ Mrcmssédíagból. A varazsdi lóverseny, melyhez tudvalevőleg Salvator Lipót kir. berezeg, Blanca kir. herozegasszony és Bohrban Beatrix herczegkisasszony is eljött, közbejött esőzés miatt nem volt megtartható. Á varazsdi polgárság este fényes fáklyás-menetet rendezett a kir. berezegi pár tiszteletére, utánna pedig vaosora volt, melyben a környék horvát arisztokratái, a helyőrség főbb tisztjei ós a polgárok kiválóbbjai is részWettek. A varazsdi helyi lap ebből az alkalomból díszes kiállításban je-lent meg. év Illttl hírtk (a M, K. 1790-iki számából.) Egy érdemes Hazafinak Vátz-ról adott tudósítása szerint, paranosolatot Vott az elmúlt hóuapuak vége felé, Pesten a T. T. P. P. Piaristák Proviutzialissa, hogy a VáUon néha napján virágzott, de II-dik József Tsászár által kaszárnyává \'változtatott Theresianum Collegiumot, hivatalokat jól értő mesteremberek által vizsgáltassa meg, \'s mínnól előbb tegyen jelentést felŐlle; mennyi költség kívántatik annak tökéletes helyreállítására, hogy még a jövő Nov első napjáig elkészittettessen a belé szállít-tandó Nemes ifjúság számára. Hasonlóképen »\' Nyitrai, Szentannai, Trentsóui \'s más el romlott Convictusok is vissza fognak állit tatui elöbbeni helyekre. Tanult, jó lelkű s* okos Elől járóknak szorgalmatos vigyázásuk alatt sok gonoszoknak elháritói lehetnek a\' Conviotusok, mellyekuek ki vágynak téve, a jobbára tsak magokra hagyott Ifjak ; kik mivel a Világ szemféuyvesztŐ piatzának legsikamlóbb útját járják, nem tauda, ha Vezér \'a gyámol nélkül gyakran megtánto-rodnak ; hibás lépéseket tesznek — nagyot is esnek. — Sok esztendőktől fogva ez az örvendetesebb fársáng Hazánkban, azt irja nekünk egy utazó Hazafi A\' Vármegyék gyűléseiben a Tiszta Magyarnyelven kívül semmi más idegen nyelvet nem lehet vala hallani sőt, a tiszta Tót Vármegyékről az iratik, hogy azt ígérték volna, hogy esztendő alatt mindnyájan megtanulhatnának magyarul, ha a\' közönséges dolgoknak follya-matjok anyanyelven találna lenni. — Isznak óh örvendeznek a mi Hazánkfiai mind a 2 Magyar Hazábán Erdélyben Gróf Toratz-kay Sigmond ur igen frissen vsla Pál napján, nagy vendégséget tart* és vigadnak vala, azonban a nevezet Grófnak hirtelen nyavalyája érkezett, másnap már halva vala; mely halálról várjuk a bővebb tudó sitást. Erdélyből, ugyanazon Levélben azt írják, hogy itt a Német köntöst mindnyájan elhányták. fiifoioLt holla. Az április 4-ón Légrád-nál vizbefult Nesztics Iván muravidi arany mosó fiút — kinek szerencsétlen esetét akkorib n lapunkban megirtuk, — április 28-án a gyelekoveozi\' határban kifogták a molnárok és 30-án szülői jelenlétében a légrádi rk temetőben helyezték örök nyu galomra. tfuláloxás. Fink JánOs, gróf Festetics Jenő nyűg. állatorvosa élete 78-ik óvóben, végelgyengülés következtében folyó hó 2-án jobblétre szenderült. A boldogultnak teteme e hó 4-én délután 4 órakor tétettek a hely beli sírkertbe örök nyugalomra. A boldogultat 7 gyermeke ós 8 unokája siratja. — Áldás és béke hamvaira I tfalálozás. Vizkeleti Vizkelety Imre nyug. pénzügyi tanácsos, a délmagyarországi történeti ós régészeti muzeum-egylet tiszteletbeli, az orsz. történelmi társulat rendes tagja, folyó évi április hó 26-én délután 2 órakor, rövid betegség ós a halotti szentségek ájtatos fölvétele után. életének 76 ik évében Pécsett elhunyt. A megboldogult a horvátországi bánok, Csáktornyán a Zrínyiek le. (estéiével foglalkozott s ebből a czélból tavaly huzamosabb ideig tartózkodott Oák tornyán, ahol a Szent Ferenoziek vendége volt. Áldás poraira I A muraszombati ffaasdasétf flók-egyletntík a mult évben összesen 609 tagja volt, tehát az elöxö évhez képest n*ép haladás mutatkozik. A tevékenység minden irányban élénk volt, a gazdák pedig fokozott mérvben vették igénybe az egylet támogatását ; navezetesen a különféle gaadasági kérdésekben sürün lordullak oda tanácsért. A mostohább vidékek marhaállományának gyarapítására két pinccaui bikát helyeztek el az Illető vidéken A jobb sertésfajok, valamint a kiválóbb f^j baromfiak meghonosítására Is kiterjesztette a< egylet figyelmét s több tó tenyészállatot helytaeti el az alkalma« |pontolon. — Munkakörébe telvette a* egjrlet a t nme-kai uiöllOtelepek létesitasét in, a ml már k«vdet nehézségein lul van s hovatovább nagyobb I a-iá««al lesz a vidék kipusztult szőleinek helvre-állltására. . CSARNOK. ) Komán népdal. Ellndula az én uram, Mert Beeaterozén nagy vásár van, — Már régóta a* a baja — Hogy jószágot hozzon haza. Széles szarvú ökröket, Ki« borjúval tehenei, Anyajuhot, kezes bárányt. Hol mi mást, meg fényes oaákáayL Ha elment is akármerre, Le a völgyrtf, vagy a hegyre. Ilyen bárányt, mely nem béget, Takaró« kis feleséget, Karosut is, meg deli szépet, — Nem talál biz egyet sem. Mi lenne belőlem. Ml lenne belőlem, Ha nem láthatnálak, Ha ugy néba napján Nem lehetnék nálad ? Mi lenne belőlem, Hogyha rám nem néznél, Ha nem melegedném Szemald tüzénél ? Mi lenn« belőlem, Messze idegenbe, Tetőled mérhet len Mértföldekre vetve? Ml lenne belőlem, Hogyha már nem volna, Ki rögő« utamra Virágokat szórna 7 Mi lenne belelem; Ha rám nem nevetnél, Én uram teremtöm 1 Ili lenne belőlem, Ha te nem azeretnél. HrabovBZlcy Lajo*. Török legenda. — Knortss Károlytól. — Sok, »ok eaer évvel ezelőtt egy basát, Könnyes, komor álmok éjjel fölriasaták. Rettegés közt hagyta kapujára vésni : Csak Allah az Isten, mindenki Ot félti. S azóta a pasa haló porát szerte, Nyugolra, keletre a ssél elseperte. Hírének, fényének ma más nyoma ninoeeu, Mint az oflzlopirás : „Csak Allah az Isten" Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. Laptalajdono« és kiadó; FISCHEL FÜLÖP (STRAU8Z SÁNDOR) XI(. toča, Vu Cakovoo, 189& 5. maj us«. \'Broj 48. S HMdnlkoM »oil ja iraki dna gororiti mod II I 1* *«ro«r — 8ra poAilJka illáé« a« aadrš^aao-vi a ah, U«j m poiiljaja um ism ■avfltal ial«fa aradaika r% Óakar««. Pr«dplatu» mm I« t Na celo leto . . . i frt Na pol leta .... \'Vfet Na ftetvert leta ... \'vi írt fojrflal broji ko«* lt I* Obuaaa« m pola* | || ra«aaajm. Xs4«UlJatr •; C^tSai« riNUl Filipova kaM m prWyiat* i ekanaaa potiljka. mm hervaUikor i I ■aX)ankoai Jraiiiu lxlaxeél društveni SMitnsrtvenl 1 povuéljlvl Unt xn puk. J*tíL*rúJcr«.t 1 to: ttu. ru. ximdLmltVL __ ,i 1.1 . i i \' i. i ■■ i .................. 31uibcni glasnik :\',,Me<flimur*kefa podpomagajoćega činovničkoga druitva\'C „Čakovečke iparkasse", „Međimurske sparktuum\'4. nt d. Hrana. Je8tvene regule. I dobrih liranitbena sredstva samo onda odgovarjalu svojoj odredbi, .ako je prema okolnostim ycnéetno odab\'ramo, te sa jestveno vrőme red držimo. Kak je škodljivo, ćustvo glada nezado-voljiti, ravno je tak ueuméstuo želudac h jelom preterfliti. U jelu naslédujmo promjenu, ar téleani ustroj ćov0ka na uživanje mela i rastlinah upuóuje. Nö je anaa umestno izkljućivo mesom ili srastlinami se hraniti. U jelo tréba red drfllU. Na koliko je moguće, svaki dan u isto vröme jedimo. Dötetu je četiri put na dan potiébno jesti saradi razvijanja télesuoga i brzog probavljanje, ali med ovim po poldne južina morebit od ki>m»d krt^ha. Trikratno jelo na dan dovoljno je svakom zdravomu öoví ku Nejedimo prije, dok nam se prvaSnje jelo né je probavilo, ar to probavne ustroje utrudi, te moremo lehko\' sbetežati Posle jela neprimajmo se namah posla déla, te bí nelegujmo taki po jelu, nego poCekajmo ure, dok se je probava na- pred pomekuula. Ako smo utrudjeni, te osobito ako se ■tiojimo, ne pijmo žuruo\' i mnogo mrale vode. P glbel no je sadržavati naravske potr0boće, koje su poalćdice probavljanju ; tak naročito potreboću puíóanja vode. Umörenost. U jelu i pila budemo umőreni. Umő-reno je življenje potröbito za uzdržanje adravja. Umöreno iivlenje produži nam broj Ijetsh, neumörenost nas u grob spravlja. Žganioa, vino i avako alkolno pitje neumöreno uživajući do livinčeta ponižuje éovéka. Pijanec je vreden rugla. Pijanstvo ne samo da sramotu na nada, nego i zdravje prekomerno u pogibelj stavlja. I ne samoMa télesue ustroje uniituje podko-pawfli zdravje, dapaCe i naludosti more do* vesti prije vremena Bmrt, nego i familjarno blago i položaj more uništiti. . Novi vozili red. Prvoga majura stupil je va krőpost na V6|b prugah (ötrekali) kr. magy. orsačkih Željezu\'cah uovi vozni red, iz kojegA dajemo ds znanje sljedeće : x Na prugi Budimpešt-Zagreb-Piomi; Pri osobnom cugu, koji je do 1. msjuia po voznom redu polazil iz Budimpešte vu Fiumu ob 8. vurí 60 miaut na večer, bude od 1. majuša polazil ob 8. vuri 80 minut na večer, dokida se izmedju Budimpešte i Novog\'Dombovara uporaba voznih kartah za sosedni promet. Od 1. jaoiu»a znova se stavlja vu promet lokalni osobui cug izmedju Ifiume i Fužnah, koji bude obćil simo po svetklb i uedeljah.{*lz Fiume bude 1flél ób 2 vure po poldan, i dojde vu Fužine ob 4. vari 4 minute po poldan,povračal ae iz1 Ftržiaali ob 7. vuri 63 miuite na večar i dojde vo Fiumu ob 9 vuri 39 minutah aa večer. Na pmgah Z a g^e b-Ca k o v eo i ZabokKrapina: Do vezda Iz Clkovca ob 6 vuri 60 minat vu jutro vu Zagreb polazeći oig, odhadjal bude odonud, imajući izravnu svezu s brzim vlakooi (šuel cugom) iz Pragerskoga, već ob 4 vuri 49 minut vu )utro ter dospeti vu Z*greb ua orsaöki bau* huf ob 10. vuri 64 minut pred poldan. — Jutrešuji <• u g i, koji su laui obóili iamedju Zapre»ića i Zaboka-Krapiue ter su imeli priključek vu Zaprešiću k cugom.južne željeznice .vu Zagreb i ZidauUnoet i odoood,,postavil se je 1. majura iopet vu promet. J» Zaboka budu ti cugi idi i ob 6. vari 18 minut vu jutro i dojdu vu Zapreiić ob 7 vuri 18 miaut, — a iz Zapreiiča va 8. vuri 26 miaut vu jutro i stigne vu Zabok ob 9 vuri 2& minut ▼u jutra. Kakti priključek na ov potou|i cug, iáel bu iz Zaboka na mesto ouga ob 7. vuri 11 miuat, novi cug ob 9 vuri 33 tniaate vu jatro i dojde vu Krapinu ob 10. vari 17 miaut. Zvan toga i*el bude iz C«kovca ob 6 vuri 16 minut ^u jutro kakti priključek budim* peátauskom cugu južue željeznice novi cug vu Novimarov t dojde tam ob 7 vuri 37 miuut vo jutro Na dalje badu iz VaraSdina láli ob 12. vuri 15 miuut vnoOi i ob 6. vuri 16 miuut vu jutro aovi cugi vu Čakovec ter ZABA V A. 8ve dojde jedan krat na svietlo. Gospodin plebauui F. iz L. nsiel je jedue nedelje u svojem evaugeliumu cedulico, oa kojoj Je bilo sljedeće napisauo t »Vćera, u suboto na večer, dne 9-a augustoáa 1861. okolo 10>e ure/ bil sem ja podpisani po krčmara ütjuou i kovaču Bergmanu blizu jezera napadnut, umoren i porobljen. Moje mrtvo tielo su ubojice a jezerižCe hitili. Prosim velečaBtuoga gospodina plebanuža, da bi za moju dužu -izmolili jedan otac nad i zdravo Marijo." Ivan Šubertv^. őuberta je u L. pozualo svako diete, ou je bil kramar, živet je u glavnom varaža, a dobadjal.je vi*« krat svojimi skatolami po Bolib okolo i prodaval sobom donežeuu robu. Drugaé je bil reden i dosta dobro stojeći ćotiek. Jož vöeru je pO selih svojom robom trguval, u krčmi veće ral i kesno ua večer se u varad svomu domu pevruul. Potlamkam bi gospodiu plebauu* dugo ovo eedulico i ujezioo skrovoost bil premiá-laval, bez da bi ja bil mogel prerazmeti, odputi se drngi dan k poglavarstvu za da oode tu ccdulu pokiže i načelnika na dalnje korake uapnti. Ali tko opifie njegovo zićudje- nje, kad je a urodu cedulicu iz kujige van vzel i pokaaati hotel te odiuotavli jur videl, da je posve biela i nikaj ua njoj napisano, Kakti, okamenjen je tu stal, te si zagonetku nije znal rasriediti. »Njim ae valjda sanjalo gospodin plebauuá* — veli mu sad načelnik. »Nije, gospon načelnik* — odgovori plebauui — „ono, kaj sem njim malo prije povedal, je od riećt do riećl stalo na ceduli." Načelnik zamukne ; on je gospodina plebauufta kakti vrlo pametnoga i trieznoga Covieka ^već viie godiuab poznal. Na stvari auda nekaj mora biti# akoprem je cielo bilo zagonetka. Ou se anda dospomene sa pleba< uaiem, kaj je sad za činiti. Odlučili su o posve tiho biti i potajno izvedjivati. Odmah poslie toga bil js jedan čoviek, pa kojeg se je bilo moći zanesti, u varafl poslan, ov je imal zezvedati, jeli je krámar profile subote domov dožel. Poslani je još iste noć* se domov pnvruul i povedal, da Őubert do sad joA nije domov doAel, a njegovi bu za ujega u velikoj skrbi. Had je naćelnik zakljućil, da duže nesme mučati, već je ludu prijavu uaptavil. Na tu prijavu su bih odmah krčmar Hajuoe i ikovać Bergmam prijeti i u inét odpeljani. Njihove kuće su bile oduiah preiz, kane, ali nadlo se m)e nikaj čim bi potvor> bila opra?dana. Isto tak se polag vsega iekauja u jezeridču nije mog o mrtvo tielo áobertova najti. Ve.\' se je mislilo da je ciela stvar izo mišljena te su ved i zatvorene Bumujivce Jiote-iz reáta zpustiti. Kad na je<i«u krat dvl ribari mrtvo tielo őubertovo u jezerilćn ,u»Jdui koje je ua glavi izbilja imalo «lvie ranj. Sad već nije bilo dvojbe, da Šubert bil umorjen. U lievoj ruki mrtvoga, koja je bilo grčevito u lako stisnuta, su ualli jodau gumb. Poslie kako jesudbeoa Istraga tekli, pronašlo se je, da gumb ne samo da je guiubmn ua krčmarovem kaputa slićao, već dapače da i ua istem kaputu baš jedau fali. .Krčmar Uajuce, kad je zpaztl gumba, ves se je zgubil, ter je priznal aloćiu. Kovaću Bergmauu sad uiti njegovo UjeDje uikaj aije liaanUo te #u obodva dobili «a to zasložeuo kaitigu. Ali kak je oua cedulja deila u gospu u a plebuuia knjigu, najprije1 piaeo^,a poalie ćisti bieli papir? To se je ovak dogodilo: Na faroiu, pri gospon« iplebauužu je živel jedan njegov sirouaašoi rodjak .imeuom Lovreuc, koj je svakovrstue domače poele vršaval. Ou je prije bil hodil o dijačke ikole, ali je bil uie^to .ueodlućan atrasljivi. Ov mladi čoviek je pri iatrsgi pripovedal sliedeća u zapisnik : „Ou isti večer, kad je Sebert bil o»»r Jen, je Lovrenc Ujno 1 bez dozvole gotpoiiua plebauuša farof ostavil, to je na inaroj^ \'oe dojdu tam ob 12. »uri 43 minute vneći od no#uo ob 6. turi 48 minute yu jutro i imali budu oudi piiključek ua brzi i osobni vlak (ioel i pereon cug) Jučne željeznice vu Pra Usko (Pragerhof). Jz<č«koTca občil bude ob 1. vuri 80 minut vu noći, u* prikljuCak na.ánel cug jalne željeznice iz Budimpešte,<t«kaj novi cug TU Varaždin í i dohadjal bude onamo ob 2 -ture 4 minut vnoći. .Napokon bude od 1. juniuáa izmedju ftaprelić* i Zabok-Krapinske Toplice 1 Kra-piue obdil oovi cug. Odlazek iz Krapine ob 10. vuri 67 minut pred poldan, Iz Zaboka ob 11. vari 60 minut prek poldan, dolazek tu Zapreáid ob 12. vuri 64 minut po poMan, gde Imade priključak na cug južne željemice iz ZigTeba vu Zidanimost. Na povračku polazi ovaj cug iz Zapredlća uz prSklja ek zKgrebečkom cugu juftue željeznice ob l.vuri 40 minut po poldfD, iz Ziboka ob 2. vure 48 minut po poldan iter stiže /vu Krapinu ob 3 vrni 82 minute po poldan. Na itrekah Z a g r e b~B rodi 8 u u ja-Doberiin: Izmed. Zagreba i Đoburliiia i obratno obćiti £e novi teretni (Ust) cug, koji bude vozil i oiobe. Ovaj bu cug idei iz di iavnoga bauboi* vu Zgrebu, us priključek na budim* peátauski duel cug, ob 11. vuri 24 minut vuoéi, a iz Hunje uz priključak ua brodski cugi ob 4. vari 26 minut vu jutro, ter dojde vu Dobe rlin ob 6. vuri 20 min. vu jutro, gde bude imel priključek vu Banjaluku. Iz Doberlinz povrača se cug uz priključek cugu iz Banjaluku, ob 9 vuri 20 mlu. na večer, i atifte vu Suuju ob 11. vuri 12 min. vnoćl, gde ima svezu a cugom, palazečim vu Brod. Vu Zagreb stiže ov»j cug na ditavni bauhof ob 4. vuri 14 minut vu jutro, gde ima svezu sa duel cugom (brzim vlakom) vu Budimpeštu. Na dtrekah O h é k-N ova Kapela« Batrina i Pleterni caPože g a: Đovezda^nji oug, koji polazi iz Oaöka vu Našice o poldnn, ter se odonud na Većer vraća vu Ősök, obćiti če i ua itreki Niéice Nova Kapela Batrina Cug bude idol ob 12 vuri o poldan iz Oiéka, vu 8 vuri 16 miu. po poldan iz N»d.cah i stizati vu Novu Kapelu-Batiiuu ob 7. vuri 20 min. ua večer. Odovud pako polaziti ce ob 10 vuri 60 uiiuttt pred poldan, iz Namicah ob 3\'- vuri 60 minut , po poldan dospeti vu Osdk ob (J vuri 84 min. na večer. Da pri (/vih cu-gov uspostavi sveze iz Pletemlce a Požegom, to bude vezda iz Požege ob 12. vuri 26 miu. po poldan polaiečl oúg, polaziti več ób 11. vuri 6 minut pred poldan. Poleg roga izmedju Pleternlce i Pdžege I naaad 1 Ofcćiti oovi cug, koji bude iz Poiege odhajal ob 6 vuri 10 minut po potdau i dódéi bude vu Fožegu ob 7. vuri 20 minut ua večer. Na itrekah Sobo t \\ c a-D alj i D a 1 j-B os a u s k i Brod: Izmed botice i Bosanskog Broda uzpostavlja n *ánel cug, dpji polazi iz SubOtice <*b 6 22 min. na večer, dojde vu Dalj ob 9. vuri 7 min. na večer, a vu Bosanski Brod ob 12 vari 20 min. vnoči, bude gde inul svezu vu 8arije*a. Na povratku polazi oug iz Bosanskoga\'Broda ob 8. vuri 26 miout vockíí, dojde vu \'Dalj ob 6* vuri 7 minut vu jatro, a vu Subdtien ob 9. vuri 27 minut pred poldan. Vertiíinjl večernji cug iz Subot ce do Dalja obóil bude samo do Gombo*a, * !«ug, koii je iz Dalja dotpol vu Suboticu ob 8. vuri 43 iníQ. vu utro, dotrgne (ukida) se zevsema, -Vezda iz B oda ob 12. vori 1 minuti vnoči vn Peőuh polazeći cug, i odonud ob 8. vuri 18 mio. ua većer vu Brod polazeći cug, obćiti će samo izmed Pečubaii 0*6ka i ,izmed Broda i Bosanskoga Broda. Po dovezdaduiem voznom reda ob 8. vuri 60 min. vnoć\', a vu buduće ob 4. vuri vu jutro iz Broda vn Pečuh polareći osobni cug, polaziti će ob 3. vuri 80 mio. iz Bo-sanskoga Broda. KAJ JE NOVOGA ? Austro Magjarska vtjtka ljeta 1894. Glasom (glavne\'knjige o stanju austro-magjarske vojske, brojila ije iona koncem ljeta 1894. vsega skupa 1,072 870 momakab, i to : 315.719 momakab vu preoontnoj »lužbi i na dopustu (urlaubu); 688. 911 momakab vu prićuvi (rezervi); 224.280 momaka vu naknadnoj prićuvi (erzao rezervi). Početkom istoga ljeta imala je vojska: 287 generalov 1 feldmarđal, 84 generali kauonirstva i konja lićtva, 96 ,jpodmarialov, 167 general- majorah, 871 pukovnika (oberflterov), 876 podpukovnika, 718 majora, 4ÖÖH Wtfpetkna, 6OO0nidporrténikáh(oberlajtnantov), tü.072 lajtnantov — skupa 26 897 oficirah Od ovoga broja pripada jih 12.171 rezervi. Novi grad. Vu-\'ptfrižkej h kemiji znanostih pročitan je nezdavnja dopis direktora zvezdar. nioe\' vu Rio "de Janeiru, (Jrluea, koji se odnosi nautemeljene novoga glavnoga gradai (varafla) Brazilije.i\'Novi glavi Varod vteme-ljil so bude na centralnom plateau u1 Brazilijo, 1000 eöetröv nad morskom po\\rdinom, ivu plodnom i zdravom kraju, vu kakovih 40 v<ar željezničke ivoinje od morske obale, (bfegrt) Orul ee ufa, da bude novi glavni varoS usljed Bvojega položaja i modernog ured jenja iako privlačil Evropske zseljuike. »ajbogatesl varad vu Magiar«koj. !N« j boga tod i1 varad v u1 Mag j arakoj vti kak je Subotloa (Svatotica), koja posjeduje 30.000 mekot na| iz v ratno nega zemljišča, doklam njezinu podruöje raprema öö ih 17 kvadrat miljah."Hada se o tom dela, da ae uit\'oji gospodarska dkola. - Zagutll ftovaruMcu Podvomiki vu ministarstvu uutrelnjih poslov vu Budiropoflti, Tököli Andrad7 zagutll jo prod par dnevi VU svojem stanu svoju mladu\' ali betežljivu ženu, ar nije mogla roditi zdravo dete. OviWžiVeli viAe Ijet srečno, • samo {jo Tökölija neprestano© mučila želja za décom Njegova je žena rodila letvoro <1 ce, ali su vsa vuoarla. Zaradi toga zamrtil je na ženu. 1 vozda je bila trudna (nooeča) opet, ter joj Je na veliki petok pozlilo (hudo postalo), a Tököli Jo id I pO doktora. Poleg vsega toga oua jo navfik beteguvala. Kad mu je vu subota priznala, t da već od dva dana nećuti živoga detete, on jo pobésnil, pograbil :>i je za požorak, ter ju zagutil, veleč j (t},; „Moje drago déte ti nesmei dalje živeti.4 A oua jo mogla >)©dino - roći : ^Dragi tani, naj mi finiti zla, oprosti mil* Na to je vumrla. daleko od sela, jednoga dobroga piijateija pohadjzl otllel. Kada se je okolo 10-e ure domov povroal, bil jo nehotice sviedok tog zločina« Lovrenc je odmah prepoznal ijudo-morce, koji njega a tmini za grmom čučedega nisu mogli opaz.tiy\' ali on sam samcati nije imal toliko hrabrosti, da se proti njim dvem golimi rukami postavi i siromaikoga kramara Iraui. Ou se jo anda skril za grm i čekal, dok su ubojioe otiéli/ s zatlm je ves uzrujttu ctiflel domov. Gielu uoć nije niti oka stimul, a saviest ga je uviek opominjala, stvar avo« jetnu stricu plebanuAu i načelniku odkriti. Ali opet so je bojal pred stricom, jer je tobuž bez dopudóuuja po uoói iz farofa uti»el zaiiiu ae ju sramuval uad svojom straflljivoat jum, da nije kramar« iáol braoit i konačno bil je zabrinut, da bi Ijudomoroi se mogli nad uj im fantiti. ako njegovo sviedo<\'anatvo nebi bilo dovoljuo za njihovu odsudu. Poslie d°goga premiálavauja si je naprvo vzel" ouu cedullcu napisati i u kujigu evaugeliumsku koju bu gospou plebauuA u ueJelju ua svaki ntčiu u cirkvi odprl i evaugeliama ótel, uutor ftekuuti. Ali ira skoro se domislili, da je uepromiéljono očinil, jer bu se ujegovo pismo pomalo. Njegova saviest jo bila mirna, kad je videl, da je < tam barom ovčjemu stricu zločin ua manje dal Drugo I u tro, dok jo joá plebanuá spal, Woáuljal m jo gotikom u kaucellartu plebauu i devu te je pisauu cedulju u knjigi zamienil nistom karticom papira. Na ov način je onda bačeluik dobil miesto pisano cedulje, karticu i log papir*. mmmmmm^ Visoka preporuka, K Lordu Turlowu, koj je u svoje vrieme bil Kaucler u Kuglezkoj, doAel, jo niekog dana jedan siromaški selski Ikolúik, tO ma se je pritu7.il, kak teiko od éeterdeset funtov iter lingah (od prilike 400 f) sa svojom mnogobrojnom tamilijuin Zive, gde na setu olkikovog drugog dohodka noima. Záto o svoj^poniznoeti zamoli Lorda, da bi ga u koj varuliuec,\'gde je i bolja plaća i „opet prilika za dieou \'ti ftkoláti, premestiti hotel, a\'to tim ViSo podto v tč dugl niz godlnah kakti navnčtfOl j za Ovak malu plaću alati, a nikak ulkak\'ueiurO oaprod dojti, jer svigde samo varaiké uéitelje na prvo vleća. 4 Lord, koj Je drogič Wl 1 Vrlo dobrog sr d ca i poboden gospođinoga na to zi^ta : jeli ima od koga kakova preporuku, Jer onda bu to lahko Idlo. »Ah« — odgovori siromaški Ikoluik — ,Ja ueimam nikakvoga piljatdja kak jedino Gospona vrhu sve gospodo«\'(5. moji/10, 17.) ,No zada" — teli na to Lord »Tak visoku preporuku mi joi uijedau »nije do sad • doneMl. Ja bam vJinll koliko m i bude moguće". — Već z« nekoliko dni jo siiomaiki dkol nik dobil dekret za nftitelja na glavuoj akoli a Londonu. Krivog nmienja. Bilo )o na filmsko tiedolja Iti\'por.cdelji^ Mi inozbit na ham fOenk — a - mogv-c.e, .da je 1«koj drogi dan bilo, kad je aieki aeljv. ili m«itor — a mogtiče da je bil i kakov ćioovnik od wwcuracije generali, doáel popuno oakinčen, z jopcom i pornicum u dvoiiiéo »rog stana. Koj je pijan, ujemu nije treba likati otagao « ivoju sobu, aj<*n> i se sve vidi ilićno njegovoj aobl, pak tak je ai tu bilo. On fttide> iuavoo proti »viu^čaku, ovoga odpre tO se liepo leže, kak doma. Na jedan kvat ga a inu .\'» tja potegne broktajud gobcem po obrazo, a ov misleći, da jfi\'U.ovojoj sobi, veli: „No daj mira stara, dok se presp\'m, oada mi iprodeku) koliko ho-ćež — em znam, da sem falel l* — Em. Kollay. — Tököli je sprevince domačim rek«!, da )• žena "a naglom smrtjum vumrla, kaj su mu i ovi veruvali, na drugi dan povedal je, öuteői po/aluvanje, istinu svojemu paj. da u Nagyu, a ovaj je javil policiji, koja ga je vlovila i aaprla. < \\ Aldovi potresnih katastrofi^ Posljednji potre*. aoji je nemilo aasedil Ljubljanu, vu prispodobi • velikim potre« nim katastrofami prveflnjih ljetah, mora ae preglasiti |o3 pravom srećom. Gdo se jod nezmiSljava glasov o Porai ji, gdeje s top ram pred par meseoih oéli jeden veliki varad od potr<««a vu zemlju prepal ? Na otoku Iliji razruÜI je potre« od 4. maroiuSa 1881. C«trti dél varala Caaamicoiole, a28juliuSa 1888. rasrufill je céloga varate. Onda je prepalo 2278 hitah i uamrčeuo 2500 Ijudih. Vu Caracasu usmrćeuo je ljeta 1812. n potresom 20.000 Uudih, *vu velikom lisa bonskom potresu 1. novembra ljeta 1755.\' našlo je svoj grob 40.000 ljuđib, a vu Ecuadoru 16. augusta 1868. ljeta 70 000 Ijudih. Vu Siriji je zaglavilo od potresa početkom 6. stoljeća 100.000 a vu Japanu početkom 18. stoljeća 200.000 Ijudih. Ovogodišnji zajednički proračun Ovogodidnji zajednički proračun dobil bude novu stavku, ko,a bes dvojbe anamenuje novost vekéega političkoga znamenovanja Zajedniéki minister financijah Kálay namjerava najmre preuzeti vu državnu upravu vojničke leljeznice vu Bosni i Hercegovini. Za ispeljati ove samisli postignut je več načelni sporazum iamediu vladah ohedvih orsaćkih polovicah i bosanske zemaljske vlade. Po ovoj bude anda osnovi, t^O® ft D 8 k I zemaljski erar se očnu od 8 088-878 for. Sreuzeti željezničku prugu (atreku) Brod-enioa, koja je sagradjena na aajedničke itroike ia zajma, koji doavoljen pod naslovom „okupaoioni kredit" ter je prema tomu ta željeznica sačinjavala aajedmčko vlastničtvo Austri e i Magjarske. OJkupna svota podelila «e bude obedvem državnim polovicam po ustanovljenoj kvoti. Be» obaira na gospo* darski i flnanoijalui moment ov osnove, sadrži ona i političku stran, koja se nesme mimo iti. To je prvi put, kaj se Bosna i Hercegovina pojavlja, né kakti okupirana zemtja, već kakti samostalan organizam Najbrži govornik. Talijanski zastupnik (ablegat) i bivii minister Bernardino Grimaldi, koji dugo vremena beteguval, opet je ozdravi), a time je talijanskom parlamentu povrnjen govornik) koji je moguć da vu jedni minuti izgovori 180 do 200 rććih. Ovaj ie talent Grimaldi dokaaal povodom razprave o željezničkom aakonu, kad je drftal 48 pr«z> krajna govora. — Prava sreća da se Grimaldi nije rodil kakti lenaka, ar takova punica. — — — Gradski vojni zapovjednik vu Budimpešti. Ratno ministarstvo odredilo je, da mjestni zapovjednik (komandant) vu Bu-dimpeiti, generalmajor ttohoncay, od vezda nosi naslov (tftuluS) gradskog komandanta, ka) su ga do veacfa imali samo mjeatni aapovjedniki vu Lembergu. Poplav« vu Banatu. Banat vezda ljuto strada od popizve, pak v nogo gospodari upravu adavaju zaradi kvara kaj ga trpiju. Tak je vu Turskom Bečeju poplavila rćka Tisa poznati voćnjak (s«dnjak) Gedeona Rohonozya od 100 ma kot i gorloe 00 mekot, iz kojih se je po oöloj Europi iavoxilo plemeuito voće (sad), a napose glasovite dinj«. Vu 8pljotu, 27 aprila. Kraljica Jalžobeta stigla je simo vu pratnji nadvojvodkinjah Marije Valerije i Marije Terezije, ter nadvojvode Franc Salva-tora i Karla Štefana. Sprevadjana kotarskim poglavarom, načelnikom i konservatorom starinah Bulićem, razgledavala je kraljica var ada. Na jezero naroda pozdravili su kraljicu, koja je ob 1. vuri po poldan s nadvojvodom Frano Salvatorom i nadvoj vodkinjom Marijom Valerijom posla na jahtu (danSU) vMiram«r" i sa jednu vuru tosavila luku, Andras Haftas. Vu Ateni je vumrl 116 ljet «tar AndraÉ Haftas, zadnji junak a« slobodu i neodvisnost Grčke ljeta 1821. Vužival je od države penziju a jedna vulica vu Ateni prezvanu je njegvim imenom. Pod starost svoju imal je samo jednu želju, da bi doživel ljeto 1091. i da bi s« moglo o njem reći, da je videl tri stoljeća. V* ■ * . . \' * - > » ♦ r Bivii miljunar vumrl kak bogec. „Kaj mi je jako spodoben?-„Nije, ali mi je već mesec dana.dužen deset forinti kak i vi. Zabrinuta lena. 2eu« : .Ti morrS anda na viaki način putovati ?■ Mu* : a Žali Bože 1« Žena t „Vrlo se bojim ia Tebe I" Mu* : „A zakaj ?< Žena: „Preveč je velika sima I Znai Sok ie nekoj dan zmrznnl jeden vol na teljes-nici !• Suza radoctoica. Ou : „Ti si mi duSica jako genjeiia 1* On« : „Ob, dragi Joik«, ja sam srećn« i presreću«. JoS pred ćetirimi tjedni rekl« mi je majka, da se nebnde naSel niti jeden bed«k, koj bi me sa tenu vzel.- Psk glej, Ti si ipak doSel i vzel si meltf Glád Feranoz. Ovih danah vumrl je vu Fahringu pri Gradcu bivši kapitan Julio barun Bors od Borsoda, koji je negda posedoval viS< imanja vu Štajerskoj i Kranjskoj ter je vu svoje vröme potrati] (eatepel) naibedasteSim načinom imétek od viSe milijunah. Barun Bors, koj je bil star 80 ljet, bil je oženjen s barunicom B«rnardinom Brandt, koj je već pred 40 Ijetmi vumrla. Zadnjih 16 ljet sprevadjal je barun Borfl svoj život vu siromašnoj kolibici, gde je živel od almuStva. Najdugii dan vu Europi. Naj dugi i dan vu Europi je vu varaSu Keykjaviku na Islandiji, gde kak i na cGlom islandskom otoku traje svetlost d«na tri i pol meseca. Zatim dohadja vu Norvežko) ležeći vsraS BardOkus, gde traje dan neprestance od 81. majura do 22. juHuia. Naproti traje vu sibirskom vsralu Tobolsku, zatim vu Stookholmu i Upsali dan n«jdugdi s«mo 17 vur. « najkrajši s&ino 5 vur: — Vu Ber-Unu i Londonu nsjduie 17 i pol vure. !fleka) za kratek cos. Kakv« je to dosljednost ? Kak žene mönjaju hitro svoj »ud svojih muževih: Gospa Britvička uavék je govorila, da njeziu tovaruS nije vrőden nit« tuliko soli, kuliko soli jedno družinfte pojeda na dan vu kruhu, — a kad je nézdavnje njezin mut poginul pri želj««nički nesreći, tužila je družtvo za 20 000 krun«h za kvar. Otćinski navuk. Mali Ivek: „Jeli istina japica, kaj se govori, da pero ima vekSu moć od sablje ?« Otec: »Vsikak, d(te moje, ar s perom se more izpuniti vekslin, a sabljom nemre\'. Kad je nek pijanec jeden većer dlmo doSol i vu svojoj ženi dve videl, a je tak prestrašil, da se je pijancnvanja odvadil. Mul: Drag« moja tenioz I hoćeš li me ti i oada rada imeti, k »da vifle nebnde na tom svetu ? Žena; Onda ta budem Jofl deset puti ajSe imala 1 r i % A: „Kaj mi budete vi spoćlUvali? Ja sem kak dijak na dve preperandijab Študiral It B: „T^ vas fli«to nika) ne spravići, dragi gospodine I J« sem imal jedno tele, koju sem k dvema kravama pripulóal, pak vendar iz nj«g« nikaj drugo nije bilo kak — junec/ Učitelj; „Gdo je bil od Bog« Sesti dan stvorjen?" JanoS: (zaprosi, d« ućitelj ima k sebi prst obrnjen pak reće) „Gospon ućitelj I* Ućitelj: (Čemeren) »Ti horm«i I ölovsk bil pak n« Jal 10 M. Kutnjak. Velika spodobnost. „Vćera sam srel jednoga goapona, koji me je zmislil na vss." Zaboravi! ie. Jedenkrat je jedna gospa poilAla čuva. ricu pucu vu átacun, da naj doueae jednog« konjeka, za maloga dećeca, ar se jako plače. Puc« j« vu Stacunu prosila tak kak so ji domaj rekli, a Itacunar vu hitrosti pograbi jednu flalu konj«ka i zamotal, pak poslal po puci dimo. Sirota puca pak je dobro ipotana bila ibog »Ucanarove fa|inge od gosper kak takaj i ktomn bita bil«. Dobre žepno i aténe vuro za fal oénu moći dobiti pri Pollak Bornatu vuraru vu čakovou (Pijao, dparkassa). Pri njem s uzimlioju vuro takaj za popravek sa f»l oénu* ODQOVOBNI UBEDNIK M A R a I T A I JOZ8E1\' Glavni »urednik GLAD FKRBNO& - Nyilttér. K rovat alatt kelőitekért sem alaki, »em -rtilwi tekintetben nem vállal íetelniieéget a S«erk. Fonlard selyemet 60 kriól 8 írt 85 krig uiéi^renkint — japénl ohioai sat. a legujabb piaiAiaital és síinekben. u. m. fekete, fehér in ssinea Henaeberg selymet 35 krtól 14 írt 66 krig mélerenkiat sima, osikos, kooikAiott. mlotAsottakat damasitott «at.(mintegy 240 kfilönbözö minőségben és 2000 ssin mintá tattal »at. postabér és vámmentessn a bAz-bos HxAllitva és mintákat küld postafordultával: Hennebat\'K Q. (cs. kir. udvari azál |il6j íel.vemgyAra Züriohbep. Övájoba c/.imsett levelekre 10 kros éu levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Majiyar nyelven i _____».v.lalit.al\'nnnlnaun nllnlAitAtnoL O —- Imi n Buda, 27-ga aprilida 1895. Uíluu JA 68 1> 80 48 85 Gabona A rak — Ciena zétka. 1 m.-cent. II frt kr. »u — — —- Buza PSenica 6.80-- Zab Zob 6----- Rozs Hrš 6 50-- Kukoricza ó Kuruza stara 7 16- - uj „ nova Árpa Ječmen 6.90 - Fehér bab uj Grah beli 8.- Sárga * » » žuti 7.— Vegyes » „ » zmé&an 6.— Lenmag Len 10.- Bükköny Grahorka 6. — Hirdetések. 855 tk. 1895. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. * járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Bzersa Imre vógrehajtatónak, Taraudek Mária férj. Vidra Andráané, Tarandek Julia férj. Ibi t s Péternó ós kiskorú Tarandek Vincze végre hajtást szenvedők elleni 80 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyé beu a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lévő mura-uwrdahelyi 1024 tk. 1677 hrsz. a. ingatlan 12 frt; 1691 hraa. a- 21 frt; 1286 hrsa. ». (J4 írt; 1285 hrsz. a. 78 frt kikiáltási áiban és a muraszerdahelyi 1028 tk, 2189 bisz. a. ingatlan legelő és erdő illetmény nélkül 46 frt, az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az ÍM5- ért májas hó lö-ik napján d a. 3 órakor a mura-szerdahelyi község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Arveresoi szándékozók tartoznak az in-R»tlau becsárnak 10 f^-át készpénzben ▼•Bjis az 1881 LX. t." cs; 42. §-ában jelzett árfolyammal számított ós az 1881. t\'i nov. hó 1-én 8883 sz. a. kelt ^»"ágűgymlnisteri rendelet 8. §-ában kijelölt ^adékképes értékpapírban a kiküldött keséje* leteuni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170 8-s élteimében a bánatpénznek a bíróságnál •lölege* elhelyezéséről kiállított szabályszeiü elismervényt átszolgálUtui. v A k»r. járásbíróság, mint telekkönyvi *«Mság. 726 l-l Csáktornyán, 1895. márczius 10-én. Redl Jenő vaskereskedése Varazsdon, Hosszú utcza 157. szám alatt. Ajánlja az építési időszakhoz építési anyagokkal jól berendtzet raktárát, mely vaslaltartókkal, kötövasakkal, építési szivattyúkkal, födélpéppel,\'mennyezetnáddal. kátránynyal, tornán és porllandi kőragaszszal van felszerelve éii egyúttal bálor a t cz. vállalkozó urakat figyelmeztetni, hogy Gsáktornya, Varan d és vidéke részére osak egyedül maga foglalkozik az eisöreadü »Loagsnfeldsr« féle a bécsi mérnöki és épitészeti-egylet továbbá a vizsgáló bizottság állal helyeselt portlaadi kőntgasz eladásával, mely anyag minőség tekintetében — a felmutatható bizonyítványok szerint — semmi eiotre sem áll a »Porlmoser« féle kŐragasz megett és azón helyzetben van, hogy azt a jeloatékenyoa olasóbb raktári ár mollett szállíthatja. Elvállal megrendeléseket mindennemű — egyszerűen és dúsan kiállított — jó hírnévben álló Wudia Ferencz gráczi agyaggyáros és udvari szállító gyárában készült agyagkályhák és kürtökre, melyek rajzai és utolsó árai nálam betekinthetek. 730 1—2. / « ( 1 Pályázati hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy Zalamegye, csóktornyai járásban levő Őrség közsegben a tanítói állomásra pályázat hirdettetik. A pályázni óhajtok kórvényüket főtiszt. IBerk; FelüX plébános úrhoz terjesszék be 199&. tBiajil* IlÓ 30-lff a választási határnap a kérvények beérkezte után fog kitüzetni. Pályázhatnak oly okleveles tanítók, kik a magyar és horvát nyelvet szóbán és Írásban bírják. Javadalma: 300 frt készpénzfizetés, — szabad lakás termé-szetben, I hold föld, egynegyed hóid házi kert ós gazdasági épületek használata. 4 Az iskola fűtésre 20 frt készpénz, mely öss*egen vett fát a község ugy az erdőben, mint itthon felmunkálni köteles és haza szállíttatni. Iskola füitőt és tisztogatót a község maga költségén tart. A Murán tul vett fát a község nem köteles hazahordatni, csakis a muraközben vetteket. örségen, 1895. április hó 30-án. §ddly MiMfa iw««. 727 134/1895. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kir bir. végrehajtó az 1881 évi LX. t. -cz. 103. § a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a csáktornyai kir. járásbíróság 4228j94. számú végzése által bela tinczi tak rékpenztár vegrebajtó javára Mako-vecs Lőiincz és tárral ellen 70 frtból hátralevő 11 frt 76 kr. tőke s ennek járulékai ere jé g elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 481 frtra becsfltt Makovecz Lőrineznél 1 ló, szekér üszü, 4 drb. seités és épülő ház Humanu Jánosnál 1 drb, kanczaló., 2 drb. szekér, G o 1 e u k ó AnUluál 2 db. szarvasmarhából átló ingóságok nyilvános árverésen leendő sladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Végfalváu és Ráőzkaoissán leendő eszközlésére 1895. évi május hó 11-ik napjának d. e. 11 órája batáridőül kitűsetik és ahhoz s venni szándékozók eseonei oly mtgjegyséssel hivatnak meg, bogy az érintett iugóságok ezen árve- résen az 1881. óv LX. t.-cz. 107. §•* értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron ilul is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogot vólnek órvényesltbetui, kereseteiket vagy szóbeli jelentéseiket as árverés megkezdóseig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára ae 1881. évi LX. t.-cz. 109. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán, 1896. április 26 moluAr 728 1—1 kiküldött bir. végrehajtó. OOOOOOOOO30000000 «84 tk. 1895. Árverési hirdetményi kivonat« A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekköny vi hatóság közhírré teszi, bogy Özvegy Tkalcsecz Istvánná szül. Nóvák Mária bsttyáni lakos vógrebajtatónsk Tkalcsecz Ferencz ós neje szül- Zoicsecs Anna salaujvárí lakosok végrehajtást szunredettek elleni 60 I frt tókokövotulóu 0« járulékai iránti végrehatási ügyében a nagy-kanizsai kfr. törvényszék a Csáktornyái kir. járásbíróság területim Jevó czáktoroyai 861 tikvben 499 hisz. a iugatlan 1324 fit megállapított kikiáltási árbau az árverést elrendel te ós hogy a fuutebb megjelelt ingatlan az 1895 éri mifxu ko Win d i ÍO órakor a Csáktornyái kir. járáabiróeág^tolekköay vi osztályában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási árou alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az in-gatlau becsáráuak 10\\-át készpénzben vagy az 1881» JLX. t. cz. 4». g-ában jelzett ái folyammal számitott ós az 1881. évi november hó 1-óu 3888. sz. a kelt igazság ügyminiszteri rendelet 8. g.ában kijelölt óvadókkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t. cz. 170. §•« órtelmébeu a báuatpóuzuek a bíróságnál elóleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatul. 729 1—1 Kir. j bíróság, mint tlkvi. hatóság. Csáktornyán, 1896. február hó 27. \' f v Asványfürdő gfurilt iir Siavonióban a déli vasút (Ars. állomása vastartalmú hivviz 42-50 $ PorczeláD-, márvány-, kő-, tükör- és iszap fürdők, Hires gyógyhatás minden nöi beteg-aégeknál. Terméketlenség, fehér folyás, »ápkór, továbbá osü«, oaonttöróe és idegbajok-nál stb. slb. Újonnan berendezett „Jiidegvizgyögyintézet" valamint % Silütíjn-i V1ZGYÖGYINTÉZET meiy főt. Knelpp 8eb. pleb. ur otaaitáaai folytán tökéletesen a Worlshofeni .vizgyógy-intézet" mintájára épült. A ÍQrdő orvosa huzamo.abb ideig tartózkodott Worishofeuben tanulmányozás végett, ax igazgatóság pedig eRy — Knelpp Seb. plébános ur állal ajánlott s tanult — fürdőmestert alkalmazott Worisbofeubfll. \\ iUrdöigs«gatóság prospeoius- és főlvilágosiiásHal postafordultával ingyen azolgAl. $á]us i tői jnnlus 15-tg valamint suptimbtr 1 tői október tő ig 30 süialék Mgtdméaj uobdk és fürdőkben. 721 3-10 M>«Uít4 94461, boff t M0bák * máaoU. alalt I kaainilUiU* mlrol a krllruiptl.n Ma« U » Uu.it, rigídi. uirud/U OMlj_ ». olkJfe.Ukn.k á. »» ul«jukku*k .ajái)., rlkrrflltrtlk KiuallaU K b»«oAUuoljan W.x,tl, bogy ktkl mli» »i..,V.tj •IraaiUná Uüyii MP( k.ll ktílöobő.t.iali 7 színezett szobapalló - fénymázi, •araá.karuá« U mahagonlbaroát, rn.lr akár oai aa olal- all *lmaat*i4 r^l rw «J pallira /(U,lln be,a<| ^Jnd,n faltól, korábbi mátoláal .<b, van uuUa 1»»U fénymii (»riueietlínj pallókra á. parkctr«. m.lj> e.apao Nnrt a4. KúlAnS.an P.r4.tr..0,íjf„ukk.1 u-laahV..« ^J pá) I í kr a raíó t.»k Uny\\ ad, auallfafTi. nMn födi al a fajnu.t.át :í:r.i: ató" ÍVííI?i™wfT4rt,^ú"t "V\'\'4 "(ánoitak U bamUIOák, ban botiák ChrlHtoph Ferenc, k mki IMOIIIÍ rtiyijtt Minili b laftíiii liniji, Prátra. K. Berlin. Zdrlch. 689 Csáktornyán: | QRAgER T3EST7ŽRggff&I. ^HMM t , $eil $lajos-féle Padlózat-fény máz (tiLASlR) legkitűnőbb mázoló-»«er puha pad\'ő számára, 1 nagy palaczk ára 1 frt 86 k». — 1 kis Viasz-kenőcs palaczk ára 68 kr. Arany- fénymáz Mindenkor kapható : 708 Heinrich Miksánál Csáktornyán. 6-12 •oooooooooooooooocooooooooo oooooo ÍJ t.Yxli ______________________I o u o o a a o o u u o o «• 11 li\' ml.II Ml \' dlese gesetziich fleechützie SiegelmarkB ^gfűr SPANYOL 8 vtp" bornagykereskedés o VINADOR ° ÜÉC&, - H A M H UHU. zArral vörüs nyomással az ólomtartón. -_ O 0 Kilünö spanyol borok eredeti palaczkokban, ugysiinlén ° poharankénli kimérés Szeiverth Antal ur vendéglőjében Csáktornyán. u a kJ O u u u o Q figye\'embe 676 6 6 A Vinrtdor jegy, úgyszintén a bejegyzett bélyegzö-jegy ponto. g q uKy «,„ue ajánltatik, mert valódiságáért csakis akkor vállaltatik telji jöíáíl&e. g •OOOOOOOOOOOOOOOGOOÓOOOOOOÜOOOOOOO* ^^ ________ * « \'i »\' R[fomiott Fiwkel íölöp (BUml Sriáot) XII. évfolyam. Csáktornya, Í8Ö5. május 12-én, 19. szdtn. - —-----1- i g*«rkMsMral 4rUkaanl lakat ■!*• J.ao.p 11 ** I« ** k,Wtt ~ jt Up a*allaa»t r4«4ra Tonatko«* „l.d.. ktaUaUajr Mar* Itat J és ■ iM\'kMSt« mt4n ktkUadt. Kladóktvatal t tfaakol rilftp kSaj¥kartakad4aa. iU klUaudSk u alöflxat*« dijak njrlltUrak 4a klrtUtW. jiUojtuo uímitlatnii. SQ6fls«t4«l krak: bén évrs . Fél érre . Negyed érre 1*1« 4 M 1 frt í M HASYAR és BORW NYKLVEH MEGJILfifö TÁRSADALMI, ISMKRETTKIUKSZTS * SZÉPIRODALMI HKT1LAP. _W^lelenlk heten k In t eg^nzer: vanáriinp. A • Muraközi tiazti Önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a .Muraközi takarékpénztár« »at. hivatalos közlönye. 10 kr. HlrtottMk mig allWflaJtataak i BMapwUa: Ool4b«tar A. ▼. 4a KokaMa B. klrd. irU. Mmkmi Sekalak H., Dukaa M., Op^lik JL, Daub« 0. L. 4a Uratail 4a Karait Hrflnbau. SUtb M. SyHttir pttiitora 10 fcn. Felhívás Magyarország állattenyésztőihez. As 1896-iki ezredéves országos kiálli-(ásnak czélja az lévén hogy hazánk közgazdaságának hű képét bemutassak természetszerűleg állattenyésztésünknek, mint mezőgazdaságunk egy igen fontos ágának ezen kiállításban előkelő szerepet kell iát-szania. Ez okból az ezredéves kiállítás tartama alatt, minden egyes állattenyésztési ág bemutatása terveztetik és ezek a kiállítások a következő sorrendben fognak megtartatni : 1. Első lókiállitás (Használati lovak) május 6—13-ig 2. Hízott szarvasmarha és juhok kiállítása május 15 - 21 » 3 Tenyészjuhok kiállítása » 24-31» 4. Baromfi- ós eb kiállítás junius 6 11 » 6 Élö méhek kiállítása augusztui 20 31 > 6 Tenyészsertések kiállt, szept. 1 - 8 » 7. Hízott sertések kiáHitása » 1 H > 8. Tenyészszarvasmarha- és bivaly kiáll tás szeptember 14—22» 9. Második ló kiállítás (Tenyész lovak október 6 12 » Hazánk még ma is íöldmivelő állam lévén, kétségtelen, hogy közgadaságunk legfontosabb ágát mezőgazdaságunk képezi. Ha mezőgazdaságunk szilárd alapokon nyugszik, az Iparunknak erőteljes fejlődését mozdítja elő, az észszerűen űzött mezőgazdaság és a megizmosodott ipar pedig egészséges, a haza hátárain messze túlterjedő, a nemzetet vagyonossá tevő kereskedelmet teremt. Minthogy tehát Iparunk és kereskedelmünk fellendülése mezőga daságunk fejlődésétől van föltételezve; minthogy további mezőgazdaságunk felvirágzásának jelenté keny tényezőjét az állattenyésztés képezi: ez utóbbi tényező a legnagyobb figyelemre érdemes. - Állattenyésztésünk hű képének bemutatására, a fentebb részletezett állatkiállitási programra bő alkalmat nyújt. Ezen programm azonban csak üres keret, melynek díszes betöltésére magfar gazdá nk és állattenyésztőink vannak hivatva Tenyésztőink hazafiságába vetett hitünk és bizalmnnk vezet tehát akkor midőn azokat felkérjük, hogy a kiállításban minél tö megesebben vegyenek részt és minél több és szebb állatot jelentsenek be, hogy ez ál tal az ezredéves kiállításnak ezen vonzó része minél fényesebb sikert arathasson. Hazafias kötelességük teljesítése annál könnyebb, mert a tenyésztőinknek az állat-kiállításokon nemcsak erkölcsi elismerésekre, azaz a kiállításokon való kitüntetésre nyújt alkalmat, hanem a kiállításokon való tömeges részvétel a tenyésztés termékeinek elő- nyösebb értékesítését mozdítván elő, ugy hazánk összes tenyésztésének, mint az egyes kiállítóknak is anyagi hasznot biztosit. Hazai állattenyésztésünk az utóbbi Időben rendkívüli haladást tett, mutassuk be tehát ezen haladást ugy saját honfitársaink nak, mint a külföldnek és javítsuk ez állal állattenyésztésünk termékei kedvező értékesítésének konjukturáit. Lótenyésztésünk valamennyi tenyésztési ág közölt a legnagyobb^virágzásnak örvend hazánkban. é , Hadseregünk lószükséglete bő fedezetet lel magában az országban, sőt szám >s külföldi hadsereg részére hazánk nyújtja a legjelentékenyebb források egyikét, és ha a kiállításokon ujabban és bővebben is bemutathatjuk a külföldnek, hogy hol és mily árakon szerezheti be nálunk a katonai ezé-lókra alkalmas lovakát, e nemű lókivitelün -ket még igen jelentékenyen fokozhatjuk.\' Közép és kisebb termelü, jóvérű, sebes, hámos és hátas lovaink kivitelét nagy mérvben wa porithalják egy sikeree lóktáliitáson szerzett összeköttetések. Fényes példát nyújt erre az 1885. évi országos kiállitás alkalmával rendesett ló-kiállitiianlf sikere, mely azt eredményezte hogy « kővetkező években lókivitelünk jelentékenyen emelkedett. Ha tehát az 1896 iki két lókiálliláson nemcsak népies lótenyésztésünk méltó kép* A Jmkh"Urmja, TAVASZ. — lria: Béküli Antul. — Ab, vártam ext a mulatságot: odahajtom jól uieglakuli, lesoványodott aroxomat as ablak-Iához, bujálkodom a napsugárban. Olyan uagy ténynyel, olyan böségenen ömlik be tz a meleg arany-levegő, hogy káprázik löle a asemem és elönt egésxen. A hosszas, kínon homály uián, melynek sö~ tétnárnyu pillangója harmadtól hónapig röpködött a s<ememeu, nagyon nagy es a tény így birteleu. Alig állom. Behunyom a szememet, hasztalan : érzem ■ lányi, atjarja a melege, miut villanyfolyam a véremet, miudea hajam szálát, behúzódik a per-gameuisxerüvé iakuil bör millió pórusába, löime-tegsxeiu, frissülök, a langyos, tisxta arany-levegö-t>0i, uienn it elbír nyerni esa roncs lujiató, uiely * homályban alig pibegeil már, éie«k«u ver a *zi»«U)/ atbáramUk megsöunyebbült agyamou as *dea és egyetlen gondolat ; e i u i, kiuyujiom kar-Jummi, szilárdan leesülnek lábaim : ez m en uj tavaasom, a visssaterő erö, a* élet... Majd virágzik már as aimata. S megraxxa " tavsan fuvalom as estlat bolyhos virágoa barkákat« eteket a asent ágao»kakat, a miket «xtau »okat elvuaaek a templomba. buonynyal egy »krt ablak mögül is »ok feddem megláthat as ember a tavaaxból, ba meg •dalik ueki sz, ami nekem bogy ime: a kia Mowszed liliom-kezeoske már kinyitja as ablakot -J\'1^__J__J_i_■\'j-5 virágaira, melyek közt különösen ao ai elnéztem egy jáoxint\' bokrooakát, melynek tebér és kék virága van. A sok fthór és kék sziuU virág közt, mini két piroa rózsa, olyan a kis szomszédom gömbölyű arosája. Kinyitja a száját oly kerekre, mint egy piros sxegfü s ba rátehet a virágaira : fölfordulhat még odakünn az dö, akár visszaosaphat a tél Ibgyos szele : ép ugy nem árt a virágnak, mint a kia sxomszédom kicsattanó arozájáuak. Szép es nagyon. Van egy jól megépített Ucakelészek éppen as ablak lelett, az esxierbój borul rá védölag s átkozott flegmával né> ki belőle egy pár verébfiók. Naranossárga csőrüket odaienik a lésxek !>xéléhes, as egyik ki is áll merészen s körülnóx as eaxterbej uagy-nugy világa alati; jön e már, rneröl jön *z anyauudár ? Éhesek a kis sxürke proletár liókok, a pelyhe« fómekbitorlók... Majd eljön már a feoike s akkor less nektek, himpellér kakukfajsat ne mulass, jó lesx megtanulni hamarosan a repülés mesterseget és koi-ródjatok a tollas íéssekböl kilelő, mert a feoske hadjáratból, mely elvonul a fellegek köaül a tavasai nap elé, kiválik egy eskadron, ellepi ext as utódat is, ide as esxteihój alá is bekeriog rendesen egy sxakasx a villástarku seregből s akkor jaj, ba itt talál... Szárnyra hát hamar kis kami-uok, mert itt jönnek ök a tenger lölött. Valamivel ha meguö még as akáoxfa lombja, itt as ablakunk előtt, belekapaszkodik egészen a kis sxomssédomék esxterhéjába. — Olyan köxel esünk mi egymáshoz. A« a pajkos gyerek a kit hiiastársamui vatasxtoitaiu, olykor belekapsasso-dik as agakba. Behoxoit a mtuap egy lte«lpeit rügyet, melyet róxsás, éles körmoo^kójével »ketté bonton, hogy lássam : (avasa leás már« Ma-holnap túlnan ax iskolás kisasasony ia e\'éri as ágat a világai közül. — Akkor aslán as ablakból inueu is, túlnan is oxibálna fogja es a két gyerek : as enyém meg a szomszéd uré as akáozta virágot. £gyszer osak, a mint itt fürdöm a napsugárban, elökering a szélben lihegve, bugdáosoiva egy pille. As ám, esy élö, repülő, sárgás szárnyú pille, mely leng, hányódik mint egy hópehely a szélben, erőtlenül. Ssegény kis jószág, korán van még, nem bir a siárnyad se a saéllel Bizonyosan nagyon kimelegedett a tt-\'d, vagy a faoduovka, ^áol életet kaptál. J3 !«tt volna még várai,fbizony... Csak még *jy kis ssélosendre van ssekaé-günk itt, ax ákáesta alatt, axtás még néhány sxárnylibbenés s olt ül már a kiláradi sárga pillangó a kék jáoaint tetejében, kényaimesen szétvetett láhakkal. . > Ugy megíészkali magát as illatos, húsos virágon, mintha ott akarná hagyni a lelket. Milyen sserenose egy ilyen koraszülött pillének, melynek élete addig szokott tartani, mint teszem egy rövid gyermek-imádság, hogy ime, as első kimenőben virágra talál. ám sxép ós rendkívüli. Már most hissem, a halál is könnyebb leaz neki. Majd alkonyai táján, ha a nap visaiavonu-lásával kihűl a lég. akkor kexdödik s haldoklása. Ha ugyan a véletlen sxerencse meg uem lueuti lessem ugy, bogy egysser osak oda sxökken a virágok köxé aa a két nevető róssa : u kis saom-sxéd kisasszony s foglyul ejti a langyos sxobkba, bogy ott virrnasson a Kis bohó virágok köst, Ka volna ám osak a finom mulatság. viseltetéséről gondoskodánk, hanem a nagyobb és kisebb ménesek tulajdonosai is, állami lótenyésztésünk színét-javát bemutas sák, ugy bizton várható, hogy magasabb értékű, nemesebb vérű, fényűzési csélokra szolgáló lovaink jobb értékesítésének és nagyobb kivitelének ujabb forrásai fognak megnyitni l\'ölötte kívánatos tehát, hogy jobb vérti méneseinkből éB nagyobb tenyésztőink által, kocsiban, hámban, illetőleg igában vagy nyereg alatt, jól betanított, minél nagyobb számú ló mutattassék be, mert ezek bemu tatható képességük által legtöbb vevőt szerezhetnek hazánknak, mely éppen a vér és képesség tekintetében hódithat barátokat a kontinensen. De eltekintve a külföldi kivitelnek ezen kiállítások folytán várható ujabb lendületétől, nem kevésbbé fontos az is, hogy bel* földi fogyasztóink, valamint lótenyésztőink maguk is ismerjék meg egymás tenyésztését, hogy ez utón* tudomást szerezz nek arról, hogy az ország mely vidékén és mely tenyésztőjénél találhatják meg az általuk szükségelt anyagot. Hazánk szarvasmarhatenyésztése, a hus és tejtermelésnek jövedelmezőbb voltánál fogva, már ezen térre kezd lépni, edzett, és igavonásra páratlan magyar fajta szarvasmarháink tenyészkerületét mindinkább szűkebb körre szorítván Ha ezen megkezdett irány nagyobb tért hódit, ugy mezőgazdaságunk igavonó erejének legnagyobb részét lótenyésztésünk lesz hivatva szolgáltatni, így jelentékeny feladata lesz a jövOben országos lótenyésztésünknek, kellO számú és minOségü igáslovat előállítani. Az egyes kiválóbb lótenyésztési vidékek népies lótenyésztésnek egységes és jelentékenyebb bemutatására az illető várme gyék lótenyésztési bizottságai legközelebb fel fognak hivatni és ez irányban külön kedvezmények tognak nyújtatni. Szarvasmarha tenyésztésünk elég jelen tékeny és meglehetősen előre haladott. További gyors fejlődésnek egyik akadálya az, hogy tenyésztőink egymás tenyészanyagát nem ismervén, sokszor nem tudják, hová forduljanak jó tenyészanyag beszerzése végett Ha tehát tenyésztőink ezen kiállításon az országban igen jelentékeny számban fel* található jó tenyészanyag forrásait meg fogják ismerni, jövőben, az igényeiknek és tenyészirányuknak megtelelő anyag beszerzése tekintetében nem lesznek a külföldre utalva. A juhkiállitás, ha azon szAmos állat lesz kiállítva, a juhtenyésztöknek hazai anyagunk megismerésére fog alkalmat nyújtani és azok fontos tanulságot fognak meríthetni arra nézve, hogy a keresettebb gyapjú előállítására és az ujabb időben mindinkább tért foglaló hus és tejtermelés elérésére, milyen idegen fajta állatokat alkalmaznak. De nemcsak a kiállításnak ezen oldala fontos szarvasmarha és juhtenyészlCinkYe, hanem fontos rájuk nézve azon haszon is, melyet ugy hízott állatjaiknak, mint egyéb tenyésztermékeiknek a kiállításon megjelenendő fogyasztók és közvetítők előtt való bemutatása által elérhetni. A sertéstenyésztés, mely hazánkban virágzásnak örvend, bizonyára ujabb hasznot meritend ezen kiállításból, mert ez alkalommal, a külföldről megjelenendő tenyésztők, kereskedők ós kormányképvise\'Oknek alkalmuk lesz meggyőződést szerezniük arról, hogy sertéstenyésztésünk is a kormány különös gondozásában részesül, és hogy állategészségügyi rendészetünk szigorú ke zelése kellő biztosítékot nyújt sertéskivitelünk tekintetében. A baromfi kiállítás, ha nagyszámú és (óminöségü állatok bejelentése által sikere biztosítva lesz, hivatva van baromfitenyésztésünknek jelentékeny lendületet szerezni. Mert habár e téren eddig is nagy haladást tudunk felmutatni és vagyonmérle günk ezen tenyésztési ág termékeinek kivitele által évenkint mintegy 22 millió forinttal szaporodik, ezen kivitelünk igen könnyen nagy mérvben fokozható, a mennyiben a baromfitenyésztés csekély befektetéssel és kevés fáradsággal különösen a kis tenyésztő által is jelentékeny h asznot hozó módon űzhető. Méhészeti kiállításunk bizonyára szintén sok hasznot és tanulságot fog nyújtani azoknak, kik mezőgazdaságunk ezen fontos háziipara iránt érdeklődnek és alkalmat fog nyújtani a méhészet kedvelőinek arra, hogy az e téren hasznosaknak bizonyult ujabb honi találmányokat éH eljárásokat megismerhessék; a mi annyival inkább kívánatos, minthogy ezen, hazánkban eddig nem eléggé méltányolt állattenyésztési ág a legszegényebb földmives gazdák körében is hivatva volna az anyagi jólétet — igen csekély befektetés alapján — emelni. Az ebkiállitás alkalmat fog nyújtani a különböző fényűzési, vadász- és házőrző ebek kedvelőinek és tenyésztőinek biztos vér beszerzésére. MidŐn előadottakban általános képét kívántuk nyujtsni az 1896. évi állatkiállitás czéljának óh feladatának, azon hazafias felhívást intézzük mAr most összes állatié -nyésztőinkhez és állattartó közönségünkhöz, hogy a vázolt kiállítások czéljának megfelelő jominŐségü állataikat minél nagyobb számban jelentsék be. A minden egyes állatkiállitásra külön szerkesztett bejelentő ivek, valamint a rész lete« kiállítási programmok a löldmivelés-ügyi m. kir ministerium 1896 iki kiállítási irodájábsn (a f. évi aug l-ig Budapest, V ker, Zoltán utcza 11. sz , azontúl pedig a kiállitá« területén), az országos gazdasági egyesület titkári hivatalánál (Budapest, Köz telek), (a lókiállitáaokra vonatkozólag) a magyar lovaregylet titkárságánál (Budapest, Nemzeti Oasinó), továbbá nrnden vármegye mezőgazdasági helyi bizottságnál év a lo- vakat illetőleg mag minden vármegye lótenyésztési bizottHági elnökénél íb dijmente* Hen kaphatók lesznek. A kitöltött bejelentési ivek a fbldmive-léiügyi m kir. ministerium 1896-iki kiállítás irodájához poitómenteien postára adhatók, vagy pedig ugyanott személyesen*!« átadhatók. \' Minthogy \'a bejelentett állatok elfogadásánál vagy visszautasításánál a bejelentés beérkezésének sorrendje "is figyelembe fog vétetni, a tisztelt bejelentőket saját é dekük ben figyelmeztetjük, hogy a kitöltött iveket mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Budapesten, 1895. évi mározius hó. Az élőállat-kiállításokat rendező bizottság , nevében: Bernolák Sásor s k. Miklós Ödön s. k. miniíterl UnAcsoi, fffldmivtMsflfjl m kir. min. a kiállítási Írod* lg&zgatfj*. államtitkár, elnök. Különfélék. De bál a pille, az csak pille marad, ax örökkó a veszedelmet kereti. Alig virul a róiaa ax ablakban : bes«, kapja sxárnyát ós manekfl! ax első pil\'e... Ott bugdácsol, sxinte hajigálva a sxél a bohót, most egy osapat veréb vágódik el telelte, sxerencséré nem bántja, de találkoxbaiik igen könnyen már a másik útjában egy rovarevO sligllozoxel, mely a mig ninoa még odakint mag éa bogár, nem mászik ax ágakra, gyakran átrepül a városon, most egy erös a ax ablakot is megsörgelö légáramba kerül a jáexintmézxel jól* lakott potrohos pille, mely tehetetlenül oaapódik a falbox s axián elsodródik. A túlsó ablakból pedig ax a kia láuy agy, de ugy elmerengett uióna. Axtán virágai köxé bujt ét lelépte a felemás sxinü virágot hajtó jácxint bokorról éppen aH a asállaoakái, me.yen ax imént ax első pille piheni. Nemsokára betették az ablakot, de ugyanekkor hallottam a kis leány osengeityü-kaoxagását. Egy cainoa ürfl lépett ki most a sxomsxédék kapuján, komoly arasu flu, ptlybes bajusssal, ártatlan fényességű szemekkel. Kgy száll Jáoxint van a gomblyukában. A lány mosolyog ax ablakban. A takaros floxkó egésx gyönyörrel veti le árnyat axeméuek tekintetét a kabátján illatozó virágra. Padig már ntm egésxen sxüx a v a virág. A bimporában imént döxsölt as első pillangó Sebaj, maradt még elég méx exen ax illatos já-ájiiuion. igr. (Qnulcska flilmin kir. tanáoeos, tanfelügyelő ur e hó 8-án este Csáktornyára érkezett, hogy csütörtökön az iskoluazék nagy fontosságú ügyeket tárgyaló ülésében vésztvegyen. Kir tanfelügyelő ur innen e hó 10 én Letenyére távozott, &dnyl gálmhu kir. fömérnök nr e hó 9-én Csáktornyán időzött, ahol az állami tanítóképző-intézet kibővítési munkálatainak utófelülvizsgálatát efzközölte. Kir. főmérnök ur Csáktornyáról Páriákra utazott. é helybeli kOitigi Ukolatúk rendkívüli gyűlést tartott mull héten osütörtökön, a tagok nagy érdeklődébe mellett, a kir. tan felügyelő Uuzsicska Kálmán dr. ur elnöklete alatt, annak a kérvénynek ügyében, melyet az egész váró* népoktatása tárgyában a város közönsége a kormányhoz felterjesztett. A város képviselőtestülete ebben kellő indokolással) első sorban a szervezendő polgári lányiskolának és a már meglévő 411. «. fia polgári iskolának államosítását kéri, majd központi épületért az elemi iskola réséére s esetleg 4000 frnyi évi szubvencióért folyamodik. A kormány véleményes jelentéstétel végett a kérvényt a kir. tanfelÜgyelőséghez tette át; ezért hivattak össze az iskolaszék tagjai, hogy a kérvényben toglalt óhajtások mennél hatékonyabb, a körülméuyekhez képest mennél gyakorlatibb kivitele érdekében a helyi viszonyok legméltányosabb elbírálásában gyökeredző véleményükkel a kir. tanfelügyelőt támogassák, Az iskolaszék hosszabb eszmecsere után egyhangúlag kimondotta, hogy egyelőre, mint legszükségesebbet a polgári iskoláknak államosítását kéri, melynek esetében természetesen nemcsak a személyi, de a dologi kiadásokról >« s igy ez iskoláknak épületéről is a» állam gondoskodnék. Ezzel azonban nem helyezi magát ellentétbe a város kérésével, de sőt kéri a tanfelügyelőt s ennek utján a mínistert, hogy az abban foglaltakat fokozatosan megvalósítani kegyeskedjék. Ezzel a város csak ujabb erőt nyerne arra nézve, hogy elemi iskoláját fejlestsa« s kisdedóvását is oly színvonalra emelje, mely Csáktornyának földrajzi íekvéséuél fogva oly nagyon kívánatos. A kir. tanfelügyelő az ügyet nyomban a legmelegebb pártolással iö ter,esztette s igy, ismervén a ministernek a váró* iránt való jóiudu\'atát, alapos reményeink lehetnok arra nézve, hogy a vá ró« közönségének eme jogos óhaja a legközelebbi jövőben teljesedésbe fog meuni • A kaszárnya O gye átesel! as utolsó iáxison ia, a mikor a május 6-án, Zalaegemxegen megtartott vármegyei képviselőtestületi gyűlésen, a városnak a kaszárnya tárgyában hoxott batá- rozátáho* hozzájárultak. Hogy a vármegye ezzel, város érdekelt oly mái yen érintő ügygyei, ellenzésbe JŐnnl nem fog, — meg volt győződve mindenki ; de kérdóa volt, vájjon a katona elszáL Usolia czimén a szersödés értelmében a vármegye részéről a városnak biztosított 30 százalékos örtíeg állaodó marad* ? Mert, ha a megállapodás rideg betűibe« ragaszkodnak, a fölvett ősszeg ez eeeiben folyton Ingadozik ; több semmiesetre ne uj, s osakis kevesebb, a szerint, a mint a katonaság hosszabb-rövidebb időt a városon k i v ü I töltvén, — esetleg a katonai hadgyakorlatok alkalmával, — m ezen napokra euott illetéket a vármegy6 levonásba veheti, mi által a hozzájárulás i« csökken természetesen. - A város képviselő testülete számolt ezzel az eshetőséggel s azért megszavazta ugyan a kaszárnyát, de osakis akkor volt hajlandó az építkezésbe belemenni, ha a vármegye közönsége az emiitett összeget fikszi-rozza h azt a szerződés időtartamára egyszer s mindenkorra, »int állandó vármegyei segélyt, a vároz részére biztozilja. — A vármegye képviselő testülete, a mikor a község határozatát szánk-ezioDálta, egyúttal ebben a kérdésben is foglalt állá*) s egyhangúlag kimondotta, hogy a hozzájárulási, mint vármegyei segélyt, állandósítja. Igy a városnak a 7816 írt U kr. biztositva van s az mint fi k a z hozzájárulás biztos tödöxetül axolgál. Ezzel a tárgyalások utolsó állomásukhoz érkeztek, következik mest aa épitéa. Mint biztos forrásból tudjuk, orré az árlejtés legközelebb ki fog iratai s igy * legvalószínűbb, hogy még a nyár folyamán hozzákezdenek az épitéshez — Nyllv^nosi nyugtázás és köszönet. A helybeli Kisdedóvó-Egyesület elnöksége tek. Tóth Utvkn urad. tiszttartó úrtól e napon 9 frt 62 krt kapott, mint azt az összeget, mely az ö elnöklete alatt rendezett dr. Krasoveoz Ignáoz-íéle jubileum alkalmával átnyújtott emléktárgy vásárlására ösz-azegyOjtott pénzösszegből még lőnmaradt. A mikor ennek átvételét elismerem, nem mulaszthatom el, bogy a nemesszivQ adakozónak ez uton mély köszönetemet ne tolmácsoljam. Csáktornya, 1895. május 10-én. Zlegler Kálmán, óvóegyesületi elnök. Könzönetnyilv&rxit&fl. Tóth István osáktornyai uradalom tisattarióné ö. Nagysága szili. Farkas Anna a tüskeszent-györgyi plébánia tamplomnak egy fényes oltárlámpát kegyeskedett ajándékozni, mely adomány ő Nagys. mély vallásosságát hirdeti. -- Midőn az emiitett templom rétiről szivem belsejéből fakadó bálám és köszönetemet nyilvánítanám, kivánva, bogy a Gond viselés vezérlő kegyelme fizesse meg bőségesen I — Tüske-Szent-György, 1896. május hó 8-án. Peozek György plébános. — Dr. Roder M. gyakorló orvos fog-specziálista Budapestről városunkba érkezeit és fogorvosi működését megkezdte. Különös figyelmet érdemel m általa föltalált Röder név alatt szereplő fogbuzó műszer, mely minden fájdalom nélkül a legkisebb foggyökeret is eltávolítja. A .Pester-Lloyd-ban erre vonatkozólag a kővetkezőket olvassuk : Dr. Rőder helybeli fogorvos Soheff Gyula egyetemi tanár meghívása folytán Bécsbe utazott, hogy az ottani fogorvosi klinikán az általa szsrkesstett emeltyűvel fogoperáoziókat teljesítsen. Az utóbb Nagyváradon megtartott magyar orvos éa természettudósok gyűlésén a dr. Röder-féle emeltyű »»inión be lelt mutatva, hol is ezzel több operá-Czió nagy sikerrel végeztetett. Aa ottan egybegyűlt elsőrendű szakférfiak egyhangú véleménye szerint ezen emeltyU foggyökerek eltávolításához kiválóan alkalmas különösen, hogy még a legkisebb fogmaradékokat is majdnem minden fájdalom nélkül eltávolít — a legnagyobb elismerést érdemel. Hal&losáui. Lukáos István mura-osányi •sdíió e hó 4-én reggel 8 órakor hosszas szenvedés után Csáktornyán elhunyt. — A boldogult »Utal tanitót e hó 6-én helyeaték örök nyugalomra a cwákloruyai sírkertben. A temetésen megjelentek a vidék- és helybeli kartársak, a tanitóké-P«*dti növendékek. Áldás az elhunyt emlékén I CSARNOK. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazok, akik felejthetetlen szeretett édee atyánk, nagyatyánk illetőleg ipánk FINK JÁNOS elhunyta alkalmával a temetésen személyes részvétük által, vagy bármi más mOdon ügyeletük — illetve részvétüknek kifejezést ■dni szíveskedtek, mélyen érzett hálánkat Csáktornya, 1896. május hó 8-án. 736 a gyászoló család » / Forgácsok. - Irta : Eesxtka Mihály, — * \\ Az ablak magas tükör-üvegén ianaún-ként formálódtak azok a bájos jégvirágok, melyeket a tél, ez a nagy naturalista festő rajzolt és csiszolt üveglapra Miriád ápró tűhegynyi vonal és mégio mennyi csodálatos virágszálakkal, szétfeelő szirmokkal, olyan elragadóak, csak a«s illat hiányzik még belőlük A szint a lehanyatló nap aranyos-vörös vi8sza-vi8sza kivánkozó, véres sugara lehelte rá ezekre az excentrikus virágokra Ott ültem az ablak mögött s szórakozottan keresgéltem, kutattam a családi ósdi íróasztal fiókjában. Sárga papirok kerültek elő obskurus mélyökből Szinte akaratlanul beíékezdtem az olvasásukba. A kézirat elejére e szó volt irva: »Forgácsok«. Leirom ugy, a mint olvastam. * * • Elkényeztetett kedvencze volt gazdag szüleinek Berta, jnert Bertának hivták. Szerető szülői tán az álmát is kilesték, csakhogy kedvezzenek neki s a kis leány ki ie tudta használni a túlzott szeretetet. Épen tizenhat éves volt, mikor először bálba vit. ték. hát persze hogy ő volt a bálkirálynő. Hanem még más is történt őzen a bálon. Egy 1000 holdas meg fcgy 1200 holdas fiatal ur belészeretett Bertába. — Életre-halálra kezdtek udvarolni mindketten végre meg is verekedtek, de egyiknek sem lett semmi baja Erre persze csaptak nagy pess-gőzést, melynek folyama alatt az 1200 hol das bevallotta, hogy Ő csak heozczet akart, Ő voltakópen Bertát nem ie szereti; az 1000 holdas ur pedig fölvfctte a monokliját és megkérte Bertát. És Berta, ez a tizenhat éves büszke leány azt mondta; : — Hozzámegyek . . . Pedig azt a másikat szerette, hanem már fülébe jutott az az akadozó előadáaU vallomás. • • A két hetes asszony, a szép Berta ott himbálódzott h terasazon. A kavicsol uton pedig valaki közeledett. Valaki. Hiszen szerette ő az urát, hiszen még csak két hetes aaszony volt. megvolt mindene, a mit osak kívánt és még s, ha maradt mézes hete életében egy perez, csak egy pillanat is, mely szabad volt, nem tudott másra gondolni, mint — valakire. Az 1200 holdas valaki lelépett a terasz lépcaőjóre és megállott. — Zavartam tán ? — Éppen nem. Tessék feljebb Jönni A férfi elsietett és megcaóko\'ta Berta kezét. Az asszony ugy érezte, hogy ez a fói fi megremegett, mikor megcsókolta a kezét, a férfi meg azt gondolta : ha nem tévedek az asszony megreszketett a csókomtól Azután leültek. Az 1300 holdas, — mindenki Tornának szólította, hát valószínűleg ugy hivták, — a mint belenezett Berta asszony aötét szemeibe, valami megbánás-féle vett erőt rajta. Kezdte sajnálni, hogy olyan könnyen lemondott e gyönyörű teremtésről, a ki most éppen ugy lehetne az ő aranyos fele-aége, mint a hogy most a Bar Ferié, as 1000 holdasé. Aztán valami ördöngös gondolat támadt benne. Hát ha még lehet aa övé? Thoma Laozi megfogta a bajuszát egyet pödört rajta 8 azt mondta : — Sokat, nagyon »okat akarok maginak mondani, Berta. Berta mellén megfeszült a finom fehér battiwt s a mind erősen lélegzett, hiszen tudta ő. mit fog moGdani Thoma és azt akarta rá felelni: — Nem vagyok kiv^ucai rá, hisson a sértett leány nem veszett ki as asszonyból. Hanem elkésett, mert Thoma már is bele kezdett. \\ — Egy bálon történt az egész, hiezen emlékezhetik reá. Ott találkoztunk előszűr és én megszerettem magát, meg Bar Feri ia. Nem is tudtunk megegyezni, hát egymásra lőttünk. Nem találtunk. Tehetek én róla, hogy még mindég megvan az a rósz szokáe, hogy a sikerült párbajok után pe^s. gőzni szoktak ? Nos, és mit tagadjam ? En sokat találtam inni. Aztán meg mámoros fejjel bolondot tettem Azt mopdtam, hogy nem ezeretem magát. Pedig nem Volt igaz. Szerettem magát, még moat is szeretem és ha maga in ugy akarja, éú a legboldogabb ember vagyok. Elhallgatott Toma t .Ián feleletet várt, Berta pedig nzinte belekábult as elhangzó szavakba s egyik sem vette óezro, hogy a terasz alján áll már Bar Feri, a két hetes íórj. Toma megint beszélni kezdett. — Elvá\'asztom as urától és enyém 1 jss, no szóljon l És B rta kese után nyúlt, mit az óvatosan húzott hátra. Most már Bar i« bele* szólott : — No hát filelj, Bertái Látod milyen izgatott Thoma ur. Mint a tetten kapottak ugrottak föl mindketten, összevillant hármuk tekintete. Az aeszony maga előtt látta a két férfit, kik közül az egyikhez a szerelem, másikhoz a becsület fűzte, Thoma a helyzot urát, a férjet nézegette mérge« tekintetével. Bar meg a vetélytársat nézte végig Bar elunta a hallgatást. — Berta I ha akarná, ezt az embert, ée Thomára mutatott, kidobhatnám és vége lenne a komédiának, hanem mást teszek. Mondd ki te a szót, mely dönt valamelyikünk felett. A kinek nyújtod kezedett, azt követed Válaszsz! Berta maga olé kapott mintha tű*ka-rikák ugráltak volna azeme előtt, iszonyú küzdelem támadt lelkében, melyiket válaaz-sza Ezt szereti az isten és világ előtt férje kinek megesküdött. Mit csináljon? Egyszerre mintha fényes sugár hatolt volná be homályos zavarna tépelődésébo és eldöntötte a küzdelmet. Felkapta leazegsett fejét, szemében valami megmagyarázhatlan fény csillant meg és egy lépést tett elére. Oda nyujtá kezét... * * A sárga kézirat többi réase itt hiányzott. Ki tudja, talán fidibusnak használta el valami öreg, régi divatú Ősöm. Az ablakon már egy szemernyi hely sem volt,; melyet el nem leptek volna a finom zúzmara fűszálak. A nap sugarai is rég letűntek a meesso ködében látszó fenyő mögött. Éo meg lehajtottam fejem két tenyerembe s találgattam : — Thoma-o vagy Bar ? Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. LaptolajdoDoa ós kiadó; v FISCHEL FÜLÖP (8TRAUSZ SAN00R) Ili. toéaj Vojakov ca, 1895 12. majusa. Broj m > Na celo leto . . , 4 fit Na pol leta ... t H Na őetvert leta . . t fct fojrffal broji ko** le*. ObiMM \'m poUf h*** i w raftaaja. U harvatnkor i | Mav;)áraku« Jesfkn lxltieéi đrniUcni sHAimtveul I- pevuél)ivl IJwl m puk. |fvrfif.y.i j«dL«aalcxmt 1 to: -xru. •vatlcia. 31ufbeni glaaoík: „Medjimurskefa podpomagajučega činovničkoga druttva"C „Čakovečke íparkasse", „Međimurske sparkasse". i I. d. I •rtliriko« m*M b *r*kl *•» govorili M*d II i II tarom. — Sv« poAiljk* tiluóo m Mdrftšj« »«-vltttk, »*J M poiilJ^B n» íom ■■rgttel J*a*fW mMki v« dlkVTN. mühm Ft»oWl Filipov* kaa m 1 ^»movo^W«. l-IMI-il 8a décora dohadja sreća. nas troje, To je naglo povnoietye. Sa ženit-boua povnaža se vsako ljeto \'familija i atrofiek, a zaslužba ostala ekor<>m navék jednaka, i ako Se kaj vide zaslug to požere rastuća dragoča (skupoč>0. Kad nemrem anda »a aualužbom iziti sam na kraj, od kud sa vide perdonah I Ostal sam anda pri tem nepobitnom računu, koji je navék dokažuval, da je leže jedna vusta nahraniti, vkaniti i za utkati neg i njih vide.1 Prvlje nego se je moj prijatelj Pavel oženil, vse Mm mu to naprvo stavil, i rekel mu večkrat: »Paai Pavel, gdé nikaj néga, nem reá nikaj vzeti," ali moj Pavel raćunal je drugač, t j- on je delal raCuna praz krčmara, i prepustil je pohlepi srca svoga pak tak se Biromak muči i trpi od daua do dana, da au mu vu tridesetom ljetu tivota, počeli lasi saditi. Pri njem se bad moglo reči: rédko sit a gusto gladen. Meni kakti samcu bil je evőt odprt, pak tak sam dobil primjernu službu vu inozemstvu, kam sam, neimajuč rf un mojih kak|ae veli »sedem sljiv" nikakvoga drugoga pinkle*a, već za 24 vure odputoval. Nego prvlte nego sam odidel, zrukuval sam se s Pavlom i ieljel sam mu pri raz Stanku vsa dobra ovoga svétt ViSe ljet bilo je predlo jeden drugomu nismo pisali, čim bi se b li pohvaliti mogli,, a vsaki put priflparali smo poátarinu. Kad sam se opet povrnul vu moju domovinu, za kojom aam navék hlepel, bil mi je prvi koračaj k prijatelju Pavlu. Bil sam Hoji dragi čitatelji sa décom dohadja sreča 1 To je stara i vu obče poznata st\\ ar A da je zaista tak evp dokaza. Moj prijatelj, Pavel Glavnikovič, jako dober i podteu čovek. ali ■•rcmak, imal je dugov, koje nikak platiti nije mogek Delal je dan i noč, — ali nikud nikam. Na svoju nevolju još se |e i oženil iz same ljubavi — a tim povoda dal, da su njegovi kreditori, — kojih je bilo sedem, — velim sedem — jod vide na njega nahrupili* \'l oga siromaka bilo mi e žal od src i osobito kad mi je gusto krat pokatuval i čital pismo svojih kreditorovf skojimi au ga opominjali dosta grdim načinom da plati duga. llad bi nla bil pomogel, ali nažalost nije mi bilo mogU(e# ar i vu mojem ?epu »tanuvala je nevolja i plašila vsakoga kraj« cara tak, da se niti jeden vu njem nije mogel zegreti. Nu ja sam se vtikak leže prevlekel (•rez život nego on, ar sam bil sarh neoženjen a to je vnogo vrédno za siromaka. I ja bi se bil rad ftenil, ali pamet je preobladala meni navék sroe; Držal sam pred očima : koja ima blaga, neće mene, a koja nikaj nejma, tu nemrem opet ja vzeti, kad sam god pom slil ra<u~ nul sam kak stari Sami Lihtenbergfltam ovak : IKnes sam sam. a sutra da se oženim odmah smo nas dva, a čim od olta/a vu hižu stupimo i dekla nas dočeka, več smo željen znati, kak mu ve ide ?Veli,l#iromak j0.4 navök dugov ima. i kak od ljeta do ljeta batrivi svoje kreditore? J — 8tanuva\' je joS vu istom nekdad njem stanu a pohižtvo je bilo isto, samo bolje raztrgano i zamazano; Jedino novost\' koju sam nadel, to Je bilo flestero dece jedno drugomu do vuh, i vsi krepki i veseli. Začudjenje moje opaz i je prijatelj Pavel na mojem licu, ter po pozdravu rekel: — Kaj velii na ov broj dečakov ? — Bog je poživi I — odgovoril sem mu ja. — B »že daj, — rekel je dalja Pavel, — ali da ti istinski povém. bilo mr je čud»o pri duSi, kad je prvi on tam Miklož, doiel na »vét Moreft si misliti, dá mi je vu tom času, hipu postalo još teže platiti moje duge. Skorom sam zdvojil, a vujec, on stasi flkrteo, skupijafi) —- ti ga veó poena.1? — bil bi meni splazil na duiu zaradt njegvi sto forinti. P.sal mi je pismo za pismom, grlil\' me, grozil mi ae i rekel, da sam lehkoumen stvor, skojim on pomilovanja imati uemore. Bil sam izvan sebe od srama i muk** Kaj d« bi vrinil, pital sam ae\'sam sebe i moju ženu po sto pot, ar kad on kakti rodjak, vudira tak na me, kaj bu pak včhill tudji-neo. Mislil sam sim tam i mislil, naj bude kak mu drago kad némám pak némám. Jedinu pomoć izkal sam pri Boga, i molil sam se njemu Na jenkrat dođto mi je na pamet, kak bi bilo,, da toga staroga skupi* ZABAVA. . Gumbovaöa, Jedan bogati bankir u Parizu dal je jednoć sjajnu gostbo, ua koju je mnoge svoje prijatelje pozval Kad je bit goitbi konec .opazili bu gosti, da je bankir imal svoj salvet na prsib jednom prostom velikom gumbova-čum pripfčen te su se vrbu toga čtodlli. Bankir, koj je njihovu znatiáeljnost previde! reče smiedeči »e : »Ova gutqbovača J« jedfioga mojih pa 1 jateljab sretnim učinila, pak zato mi je milija nego ikakva xlata ighr dragim kamenom. Taj mo) prijatelj je bitu svoje vriemestepihleb s star deset godinab, bos i zdrapan je od sela do Bela prosjačil! od luče do kuče. Njegovi nemarni roditelji uitt su ga kida poiiljali u flkolu niti u cirkvu k-krgčauskom nauka«, a. nitt da nisu priučali na dlelo i ovak je postat lenjak, koj* Je samo Bugu dane krah" »Jednog jutra — bad je bii liept dan — potepal se je po< uiekou ilu 1 brustal koru kruha, koju ie ncgde dobi). Na jsdan kiat o|ati, da muze pvediaegaail utkaj svteti, on se ptigue i to ivietlo dugovmje digne — biia je jedna velika gua>bovama, kat ja aa Udto ithke dii^ojki 0)»,a xa nbtc okolo vrata pripičiti. Onak elebka pregledava tu gumbovača i veó ju je hotel hititi, kad dojde do jedne kuče, gde je pred vuličnemi vrati sedela mzla dlevojćics, nekoje lieto mladja od njega, te se je gorko plakala i po svojem rubcu okolo vrata nekaj iskala. Prosjačič postane, gledi malu jeduo vrleme i onda ju zapita : „Zaka( se plaöeá ?" Điavojćica odgo von hliktsjuv*: »Jer sam moju za rubac iglu zgubila; mama me bu bila". — .Na evo ti druge" — veli joj mali zdrapaneó, te joj poda onu najdjenu. Oua posegne hitro za njom te veli 8 veseljem : ,No sad nubum bita.** U tom spazi, dečak koru kruha hru\'&e te mu reče t »Ja imam u žepu jabuku, hoded ju? Vrlo je dobra 1 ja sam ju več zagrizla, ali to uikaj ne kodi". Miesto odgovora vzcme dečko ponudjenu mu jabuku i otide dalje. Nekoliko tjednih zatim, d jde on opet u j»to sek)r kad je tam biA šonjom bil. Ou sastane opet devojčiou, koja ga ja odmah kakti ovog dobročiuitelja prepozuala. Dečku je> glad iz oéih van gleda), te mala posegue u ivoj žep, ah danas nije bilo u njem jabuke, a ona mu je ipa k nekaj hotela prikazati. Na suču je daniB kakti redi sajma od svoje kume, kaja je na pijacu sa svfjom kiHinariJoni bila, dobila j<dan paklec gumbovać i jedan paklec Uvičib igel. Ona anda dade dečku on pikUc Igd te mereče: »Predaj n« kom u ove igle, kak onda bhi si za one novce mogel kolaču kupiti." Dećaku se pred oči razbistri te se stirai iglami povrati u svoje rodno selo te \'gle proda seljakiujam, ali za doblene krajcari nije si nikaj za jesti kupil, nego je za nje igle kupil. — Ovak je pričel hauzUati, uajprije iglami i guinbovaćami, a ua skoro je uoail ua led.ih ladičku sa pantleki, naprflnjaki, knsturicami, gumbi, koncem i t. d. — Po uajgrde em vriemeuu propateval je ou od sela do sela te je ovak prebežal oielu Francezku. Kad mu je bilo dvadeset godiaab, otvorit je u bližim Pariza malu kramariju. On je tvgotfcl sa.zvim, kaj je samo ikakvoga dobička nos io- ta jet njegova prebrisana glava uviek pogodila pra*> put. Kad mu je bilo trideset goiiiunh imal je ved svojih sto jezer frankov imetka u gotovom , za polovicu toga je kepil drftavee papire a sa ostalim ie dalje trgoval. Njegove* račune je pratila sreča tak, da je oa nekoliko;\' godinah postái milijonadem. Sad se ie tiuislil na gumbovaću, koju )« još kakti skitalac. nađel te na croovku dijvoj čiču, kojoj je istom gumbovačum preprečil,, da nije bila od matere se bijena. Od odputuje« u selo, gde je negda prosjačil; bit je aoaii-željan zeauatl, kaj ae je, uuorn die#ojémum zgodilo, koja je pallecom>igel u nj«m trgovačkog} duha orobudila. Naiel ju je l Ona je bila;liepM i čedna dievojka od kakovih UldeaatgtuUualv jaS« saprosim da bi kumuval detetu. Od veselj» razvedrilo ho nsi lioe, pale kad je i lena nato privolila, bil je i poziv gotov Vniec je vifle iz znatiteljnoati nego li i* rodbinstva i prijateistva. Mi amo okolo njega lagali i prilizavali, kak mačka okolo slanine, kuSuvali smo mu rnke i uvjeravali gA naiom velikom srećom, da se je pozivu odazval. To je vujou jako godilo, da se je pri nas, kak je potlji i sam rekel Oisto po domajo nahadjal NaS manever je sretno ispali Pri većerjl podigel jo vujeo ivoju kupiou, nazdravil je Hvojega kumila i mladu kumu, vu kojoj jo nahadjal vsa svojstva dobroto i mtíote, a od radosti da mu je kumić. kak to on sam opatuje, na dlaku spodoben, prikažuje nam on dug onih sto forintih. Moréé si misliti, dragi prijate), dodel je Pavel, kak smo srečni, kak veseli bili. Vu tom slučaju naSli smo i način, kak bi se mogli i ostalih kreditorov röaiti, otresti, i dugov osloboditi Tak je i bilo I Vsako ljeto vzel smo drugog kreditora za kuma, i denes imamo joá samo sedmog, a i toga budemo se, ako Bog da. do protuljetja oslobodili, ar isgled je tu, I ovo nakanenje se je zvrSilo, i tak eto dokaza, da 8» decom dohadja sreča. Glad Ferencz. KAJ JE NOVOGA ? Ponovni potres vu Ljubljani Iz Ljubljane su javili 1. maju a vu jutro sljedeće : Ove noć\' ob 1 vori 37 mi nut oćutil se je ovdi ponovni jaki potr s, koji je potrajat, jednu sekundu i Veksim délom ljudstvo prebudil iz sna. Vnogi sta-novinki, koji su ho već bili povrnuli vu svoje luže, pobegli su na vulicu, gde su se ipak doekora primiri i. Ob 5 vuii vjutro čutil se je> jod slab vudarao a Ireinjom. Novoga kvara néga. Po d vezdainjem izpita vanju sgradah po komifliji,. pokaiuje se sljedeći rezultat : 10»/. sgnadah mora se poru»;ti, 80*|, tre-balo bude popravka, a saoio lOj,, oetalo neskrunjeno. Tehnička komi^ifa- minkala je do vezda tri petine Btanjah. Za vettl« joS •tanu;a 2826 peHkmah vu barakah, doíim je do 10 000 osobah ostavilo varafla. Bučki arhitekt KariWaWrtttky ko^rj«1 bil pet danah VU Ljubljani, ćfiui, da bude treba porušiti naimetrj* »ft*/, agradah, 46•/, mora se popraviti, a samo 30% mor« se zderžati z menjdemi popravki — Vu Ljubljani, 8 majuSa. Včera pred poldan bil je jeden kratek vertikalan, a-ob 12 vuri 25 minut po poldan doeta jaki potree, koji je potrajal tri sekunde. Vu Mannsburgu jeden je težak težko ozledjen. Glasi 8 dvora Njezino Veličanstvo kraljica Jaliabeta povrnu\'a se je sa svog putovanja vu pratnji-nadvojvode Franje Salvatora i nadvojvodki-nj«)Marije Valerije I majuSa ob 8. VUt* vu Beč, ter odonud vu carsku vlh* vu Linz. Njegovo veliöanstvo kralj putuje vtork 7. majufla ob 4 vuri po poldan s velikem p atnjom iz Beéa vi Pulj, gde budr 9. mnjuia nazočen spuštanju dam^ifa .Monarh" vu morje, ter 12. majufla opet se povrne vu Beč. Kralj se bude tom prigodom 8. majufla pred poldan zadržaval vu Ljubljani. Vu kraljevoj pratnji nahadjat óe aeratni minister pl Krieghammer, vihovni mefltei kuhnje grof Wolkenstein, glavni adjutanti grof Paar i Bolfrass, chef glavnog Stopa barun Beok i v nogo drugih ofloirah Put grofa Zichya na Kavkaz. Grof Eugen Zichy odputeval je yu pratnji trih magjarskih vučenjakah na Kavkaz, da ondi odi^ce eventualno Magjarom srodna plemena. Stroflek ekspedicije, koja bude trajala *est mesecih, prerać tnan je na 80000 for. a plaća ga sam grof. Napredek Japana. Jeden od japanskih ministrov razgovarjal se je\' 4 dopisnikom ntívlnáh »Oeötrsl tor mu ju rtfkol: »Mi Japanci telimo, da sačuvAino, kaj smo oalote tovjum priskrbel*. Vsaka opravdana ielja Rusije avažiM će so, ali uijfc\' eptavdaurt, *ko Husija za oaakfcćdiii Hau Stefansk« kontrskt Utfo ponlžsbjo Japan*, na koje nijedna vlada nebi mogla pristati, niti ga braniti pred naM4ottt< Jot meuje razumije vlada, kakovi bi francezki ili njemački interesi\' kontraktom siraonr>s«čfciiu bili poviö-djeni. Posjed Formose negrozi se foukingu to je izgover na IsUku, —< prvlje bi se grozil Houkongu, a oprave Engleska se\' pripravna^ da prizna lojalno koatrakt. Frsncezks protestira preti odstupu kineskog zomljiSta. Bilo bi nepravično\' kad b-Jipau moral tevpoti z» kjeto lfc70. Najčudnoi viteáe je držanje Njemačke (Prajzke), koja poleg vs|h proteStacijah joS uvjeMulije pottnula Franceskoj Klsasa i Lovrence, pak stoga k neiuore prććiti Japauu, da se vu ujb ugleoa\' Japan razumóva, pa su kontraktom mira obranjeni trgovina i vsi interesi evropskih vlastiti, pak ae ufa, da bude taj konCrakt ostal vu kröpoiti. Od 80 l|et Japanska ae je razvita kak-nijedna drtava vu< AzH Vi! 10 Ijet, odi i. januara« 14*82. do 1, jawlara) 1899. ljudstvo naraslo s« 4 milijuna dukati i\' poskoftilo s 36 nfc 40 luilijnnsb doSah, a denea ih imade već 2 milijune vise. Glavni taro* Tokio imaj\' 371 781 hižn na povrSinl od 804 kvadttt kilometra aa stanovnlćtvon* (1. januara ljeta 1892) od 1,161 800 dutah. Q*s velik« povrSlua raztomlaćuje se »tim, ka)i se vso japanske h te grad« samo na j»»duu koudig-naoijtiza jednu familijo/ OSI a povrfllna Japana-zavzimlje 882 46t> kilometrov ter je nekaj vekSa od Engleske. Glavna poluga biagostaaja Japana je ujagov« obrtnička delavuost, a od noveflega vrou-mi ooravo nećuveui rszvitok itddetrije. [ndusiuja pamučnih predionicah već je ljeti 1891. imala 38 velikih fabrikati s kapitalom od 2\',028.646 funti Iterltnga« Drog« velika grana industrije bavi se produkoijom1 papira, pak je Već ljeta 1800, ieveá«no voi «zi|atsfee zemlje* za 236 761 funt átoriiuga papira Joá\' ae bavi Jipan brodagradjev namt, produkcijo« mmmm joi joj su ulju zaiučnik naSul, jer je bila 8iromaflk8. Parižki bankir ju poilče te joj rbćo u kratko : »Dievojka, ja imam jedan milijun franakab u imetku, boćed li me za mu a uzeti ?• Dievojka ju posUia blieda i ćrlena i teda negda odgovori : „Gospoue, ja mislim vi se hoćete sa mnom Sali)i. Ali ov ju hitro zapita : „MožeA li se juS uietiti onoga maloga zdrapanca sa gom botnicom?" .0 dakako, da se siećam" — odgovori ona — „JoS ga sud pred oćmi Imam, kak je n jabuku, koju sam mu prikazala, zagrizel i kak je od mene igle dobil.* Baukir odvrati smiefleói se: >Ou zdra-pauec b I sam ja, iz koáóic one jabuke je meni sreća zrasla. — iiočeS biti moja £6ua O.lgovor, naravski je bil : „Je". Vienćarje se ja. obavilo u istom selu tri tjedua zatim Bankir sad zamukue te ljubko pogleda svoju leuu, koja je poi rlenela. .Je moja gospoda I* — reče sad glasno — BOu zdra-pani dećak ne samo da je bogat nego i sretan, a Bog ga je neizmerno nagradil za samo jeduo malo dokro diel«, kuje je on iz pomiluvanja po^luil l nut meja gospoda, on uekadaSuji potepuh Bam ja, a evo ovde mo|a šena je ona plaioča diovoJCita a ovo ovde je ona najdjena gamb«ivsčaf. — Zua vrierne dehiti« U ono vi ierae, kad si obćine same svoga načelnika /birale, đuAlo je u jednom miestu pri takovem izboru do nesporazumljenja radi jedne orobe, koja je za tu čast bila kandidat. Jedni su istoga sa načelnika* hoteli a drugi su bili proji treći opet bi biH hotelig da nje ta ćait dopadne i ovak je bil iz Bamogi jala jedan proti drugomu. Na ov način je bilo jeduomu pisarčn u lahko samog sebe zs kan* didata rećeue ćasti se postaviti. Za da pak mu bude izbor siguran, osiguraval je izbornike, da je on toliko Skol učil i u njih si znanost pribavil, da zua vrierne napraviti, kakovo samo tko f.eli, a to da je za poljodalstvo ipak glavna stvar. Pod pogodbum, da ima svoju zuaoost u dielanju vriemena dokaaati bude izbilU za naćeln\'ka izabran. Doiol je dan prve probo njegove moći nad vriemeuom. On se postavi u* zid mosta u selu a občiuari\' sve okolo njega. „Auda moji dragi Ijndi« — vikne on Bad u množinu — .Kakovo vrierne hoćete ^a sutra ?tt »Deidja, kak je bH ob.;i potop" za vikue gospon ékolnik — Ou si jo mislil, onda voda ipak jedan krat odnese njegovu na pol već podrto fkolničiju, koju nitko nije hotel popravljati. .Bedastoća lM — vikne stari Wtfti buov — »VfuCiua nek bude l i pri tom mrojum batiuum u srditosti vudri u zemljn, pri tom" ali pogodi jednoga polag stojećega tak <5viit<f u nogu, da se je ov, koj je vtć staroga joS1 od negda ne mogel videti sa raznimi psovkami prek njega zruSH i poifeno mu svöjfe misli povedal. Mlinar vetérüOg\' metína\' je\' zahtiaval vietra od sevra a domaći jedan gatda ae je n& njeg< tfrdll i zahtibvál mirno vrieme, jer hoće sutra zoh vijati. Koliko glavah, toliko tfiljab\'l Öve kiići te se svađi. M\'edjQtlm se novi naćelnik deopaftene odšulja domov, obeduje liepo mirno a po oboda\' si malo legne drlemat. Na jédao krat bnoe pozvan, dak dojde na lice mlesta svadeće se ljude mirili da svadjl konec učini. „Blateni posieđdjđći-: — si misli te po V svoje službene družuosti dojde »fldjli svadeće i koje s panduri dade rastiefati. Drugi dau da oglasiti, da poáto se včera 0 vriensenu nisu mogli, do boće svoje obećanja izpuoiti I svoju moć\' pokazati, óim se ilote 1 njihov jednoglasni predlog glede vrienaeuat mai pismeno predlaže. Ako ulja: vumrl, tak jo ligoroo joi i dsnas* u istom miestu te deka dok se avi občinari gieáe vriifmens slote i jednoglasni predlog mu donosi). £w Kollay. cementa, »teki* (glaža), porculana, kefah, sumpora, sode, chlora, cigla, kožah i svile Veliko bogatah/o rudah i vugljena osigurava Japanu podpuuu ekonomsku neodvisno«?. Japan posjeduje denes vido od 1 800 engleskih miljah ili 8100 kllometrah željezuicah Vu Londonu, 2. ma juda Novine „Times" javljaju iz Kober i Iamedju Japana i Rusije postoje ozbljne diferencije. Ministri 83 odlučno protiviju Busiji. Stranjske ratne ladje shajajo se skopa vu japanskih lukah. Francezke ladje dobile su nalog, da budu ua vse pripravno Atentat vu kasarni. í Dneva 26. aprila vu jutro ob 9. vuri sgodil se je vu Brnu ondeftujoj kasarni krvavi dogodjaj. Kaprol 8. pjeSaćke regimente Karol Skazel, rodom iz Požuua, zlostavljal je zadujib dauah pri vežbanju regrutah jeduoga pješaka. Ov se je na to pritužil, na kaj je Skazel za petek pozvan na raport pred ober, fitera. Da se vugne kaštigi, odlu il je Skazel-da streli svojega tužitelja i sebe, pak je osnovu i pokuáal izpeljati. Kad su se okolo 9 vure vu jutro vu jednoj sobi kasarne, gde se na-hadjaja jedueljetno dobrovoljoi, nahadjali 21 ljeto s tar godiSnji dobrovoljec Adolf Bauer i 28 Ijei stari pjeiak Bruno Ilofmann tor joA jeden soldat, atupil je k njim vu sobu Skazel i držeći jeduoga od njih prijaviteljem, poćel ih psuvati. Na to je pograbil pu»ku ter ju sprožil najprvlje na Bauera, za tim ua Hofmanua, a sadnje dva pot na aebe. Bauer je ranjen na desnom laktu, Hofmsnn vo hrbtu odzada težko, — a sam Skazel pogibeljno je ranjen na prsih. Samoubojstvo hotellera Menta. Vu subotu pred poldan strovalil fse je vu Budimpešti poznati hotelier Andraž Ment s druge kondignacije na itenge Haasove palače, ter je na mestu oatal mrtev. Ment je bil rodom iz Zoojma vu Moravskoj 62 ljeti star. Marljivostjum i Sparaojem priskrbel si je veliki imétek, ter je pred par ijetmi kupil vu BadimpeAti veliki hotel „k magjarskomu kralju", kojega je ljepi ter uzorno upravljal. Pokehdob j« A vol vu dobrih familijarnih prilikah, verojatuo je, da je poénul samoubojstvo zaradi etralue glavobolje, koja ga je mučila 26 Ijet, ter je postal morfiuisiom. Rumunjsko pučanstvo. Koncem ljeta 1894. obavljen je vu Rumunjsko) vu cilj porezne kontrole pučki popis, koji izkazuje pučanstvo od 6,406.249 dudali (2,789.043 muftkih i 2,667 206 ženskih). Po vjeri ima 4,949 418 grčko iztočnih (vlahovj, 164.098 katolikab, 243 226 žido-vov, 48.110 mohamedancov i 16.489 druge fele vére. Citati i pisati zna samo 986 886, dočim broj anslfabetah (koji nezuaju ni Citati niti pisati) iznosi 4.739 868 do«e — ili 12-7<»/#:87*|. Stroikl bududeg rata (Ubira). Jeden francoski vojoićki list zraConava itroSke budućeg tabora ovsk: Uzdržavsnje jednog frsncezkog vojnika (soldate) stoji oa dan nsl-menje 4*61 franka, prajzkog vojnika 4-01 frsuks, s talijanskog vojnika 8-90 franka. Ako bi Francezka poslala vu tabor dva milijuna 200 000 aoldatov. Prajska 2,866 800 ■oldatov, a Italija 1,690.000 soldatov, to bi stroški za zderžavanje tih vojnikah iznosili na dan 9,922.000, odnosuo 9,728.888 i 6/201 000 iianakah. Za 100 dauah iznoiil bi stroiek sa te vojske 2,.684,000.000 frina-kah. Ako bi se tabor pretegoal i na drugu periodu od 100 liana, ter ako bi se pri tom npotréblle francezke teritorialne dete (Seregi), prajzki Landsturm i talijanska milica, onda bi za tu novu periodu iznosili s roáki 8„876 000.000 franakab. Tabor od 200 da nah (kak ljeta 1870/1) kofltal bi po tom Fraacezku 2„480,000.000 franake, Prajaku 2,480,000 000 frauakah, Italiju 1,660,000000 franakah. Pokehdob bu tu vzeti vu račun samo uajmenjAi stroSki, verojatno je, da bi bodoči tabor prež stroškov mobilizacije proz taborske spremo, proz vaih ostalih potreboćah koStai daloko prek 6 •/, milijardah franakab. Proračun Englszke. Euglezki minister fluancijah Harconrt podnesel )e dolnjo) hiži proraéuu sa Ijejo 1896. Viđek ljeta 1894. iznosi 766000 funtih, izdatki za 1896. — 96,982.000, a prihodi 96,662.000 funtih. Deficit za 1896. iznosi po tom 820.003 funtih, ali se bude prirezom na pivo pretvoriti vu višek od 182.000 funtih. Ipak se očekuje vu vsemu vižek od 800<000 funtih. — Vu iiittjusii. ■ i Hvala Bogu odiSla je zima I Sunoe jakost vre sad vektu ima. Prestal sever, apuhnul jog, Dan j« postal dobro dug. Dečko dojde, pak vo peči Štorka, Kaj me samo vo snu mojem burka. Zakuriti hoée peć, • A te i{me nije več. Ja mn velim, da naj niit uekuri, Neg na drogi posel naj se žuri. Ivanščiou vendar breg Nepokriva vil« snóg. Snegai leda prinas više !inm«, Poginuli su obedva zevsema. TopleSo bo svaki dan, I vugodno iti van. Sad naj ide, koj kam iti kani, Ar je lepa i povoljno vani. Zrak je miren, topel, čist, Suma prešla je vu list. Tersje goni, lozu iztirava, Zeleni se po ledinah trava, Viloka se lata, štoru; Rascvel se je svaki tem. Posadu se čuda brenćeft skita, Lepo glodat, kak se ona hita. Iz cvóta na drugi ovety Pak snogami bere set. Kad pa sadja doli evét opAdne, Zato čmele neostanu gladne, N\'g is polskeb onda ros. Piju sok i nose v koá. Sad )e ono takaj do»lo vröme, Kada čmele ideju vu seme, O kulik |e mladeh broj, Kada čmelec posti roj. Cmelar vezda vo Omelnjaku sedi, Ko^ pripravlja i pazljivo gledi. Da bi taki v pamet vzel, Kam bo čmelec mladi vzel. Kad se prime vo kofi ga ogrne, Kad vkrej oč« svouéecom ga verne, Ali negda on ipak Vkani ga i prejde v zrak. a ćordai toli vo rog, z bičom puca, Ljudi marhu vso spuičati truca. Da ju goui travn past, Ka sad ima najvekii slast. Lastavica ka jako toplina, Ljub*, popeva po zraku. Trudna sedi sad na krov. Sad na kukce derži lov. Ako koja jaatreba gdó zgiéda, Taki drogom za njega poveda. Tirajo ga s kričem vkraj, Da odoeael nebi kaj. Ovde metolj aok iz kitic ceca/1 Dok nedojdu k njemu detca. Kojem I sad mimo glav, On preloti 6>sto zdrav. t Ouj žabice, k«k. one regeču, Glodaj broSče, kak po zraka 16ču, Od njihovah hoče vust Hrast poslati vnogi post. Kukuvača, futač, prepelica. Divji golub, kos i lépa kaualica. PohodiSe opet nas, < Jak se čuje njihov glas. I staviček jasnih pliftov zvézda, Miio speva v grmu poleg gnéida, Oa vu pervi spada red, Ar mu s kluna teče med. • Pánlcs Imre $ekaj za krati k t as. Navućitelj ili plebanuš. Jedna mužaia došla je pred vuzmom k navućitelju sa malom korpioem jajec, tor predajuć mu korpicu ■ jajci, zapitala ga: — Prosim ih lj«po, gospon navuöitelj, naj mi povéju, kak se vuči moj Ivek ? — Dobro bi vse bilo. samo mu raćun nejde v glavu. — Tak, tak, — znaju goapou navućitelj, to im ima od svojega otca kakti her-biju, kajti i On nesna računati. Za dva mesece bU egžamen, na kojem je Ivek jako dobro odgovarjal na vaih pitanjah veronauka i biblije. PlebanoS ga je pohvalit, i obrnut se k Ivekovomu otcu i rekel: — Nu, jeli ste Culi MaUk, kak va* ain dobro odgovarja, dajte ga Školajte nek bude navu itelj. — To bi verek dobro bilo, gospon ple-banol, odgovoril )• muž, ali d*te im nesua računati — Ah, kaj zato, nisam ni ja z ial računati, dodel je plebanol. Muž ae je podohljal sa vuhoro, ter je rekel: — Onda znaju, gospon plsbanož, naj rajše plebanoš bu. Osobiti raslog. A: „Jeli kuha Tvoja žena doma ?• B : „Naravaki, drogaó nebi ja jel vu oStariji.\' Glad Ferenos. ODGOVORNI UBEDNIK MARQITAI JOZ8EF Glavni aurednik G L A D FEIiEN OZ. Nyilttér. E rovat alatt kftslöltekért »em alaki, sem írltlwi tekintetben nem vállal felelősséget a ___Sierk, Henneberg-Belyem osakia akkor valódi, ba közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér és aiineaeket 36 krtól 14 frt |rt 66 krig méterként — sima, caikoa, kooi-káiott, mlniásotiakat, damasztot sat. (mintegy 240 különböiö minőség és 2000 minié-satban) sat. póstabér és vámmentesen a básbos ssáltilva és mintákat póatafordulóval küld : Henneberg O. (os. kir. udvari szállító) selyemgy&ra Zürichben. Svájciba oxlmsett levelekre 10 kroBés leveleié lápokra 5 kros bélyeg rsgasstandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 1 XXXXXXXXIXXXXXXXXX IflTTDÜi Graz, 4-ga májnfta 1896. WlUlUA 12 4 60 0 34 XXX XXXXIXXXXXXXXX (jabotifi árak — Céena žitka. 1 m-.m&zsa. — 1 m.-cent. frt Buza Pšenica 6-80- Zab Zob 6---- Rozs Hr* ( 6 50 — Kukoricza ó Kuruza stara » ui „ nova 7 16 — Árpa Ječmen 5.90 - Fehér bab uj Grah beli 8,— Sárga > t » žuti 7.— Vegyes » , » zmé&an 6.- • Lenmag Lei 10. -- Bükköny Graborka 6 - - < kr. Hirdetések. 202 szám v. 1896. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó sz 1881. 6»\' LX. t-ez. 102 § s értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a perlaki klr; j^rásbiró-! »ág 1893. évi 4846p98 számú ve\'giise következtében Dr Werkner Mihály budapesti ügyvéd álul képviselt Hozncaweig Bámnel budapesti lakós javára Mihnczi Bimon jelenleg tüske-ut.-györgyi lakos ellen 257 frt 29 kr. s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 801 frt 70 fcna, becsült 2 drb. variógép, szobabútor, ágynemű, külöu-féle uj férfi és nói ruha, l tehén, s egyéb apró tárgyakból álló ingóságok nyilváaos árverésen eladatnak. Mely árverésnek a perlaki kir jbiróság 23lö|p 1895. sz. végzése folytán 257 frt 29 kr. tőkekövetelés, ennek 1898 évi szept. hó 18. napjától járó 6•/, kamatai és pedig össiesen 37 frt 46 krban bíróilag már meg&llapitott költségek erejéig Ttlske-Sient Györgyön sí- peres lakásán leendó eszközlésére v . * 1895. évi május hó 17. napjának délelőtt 10 órája határidóül kitüzetik és ahhoz a venni szán dékozók oly meg|egyzéssel hivatnak meg, hogy sz érintett ingóságok sz 1881. évi LX. t.-cz. 107 és 108 §-r, értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet igérónek becsáron alul is elfognak adatni. \\ Kelt Periákon, 1896. évi májua hó 8 ik napján. 782 l-l Stern Frigyes, kir. jbirósági végrehajtó. \' Eladó lakház. $agy$dnizsdn Battyányi- és Kigfalud^utcza sarkán szép nagy 6 szobából álló uriház, konyhával, padláe, élés kamra, pincze, félszer, istálló, faházzal, továbbá ssép udvar, gyümölcs és fenyö-fákkal beöltelett kert ir eladó« Bőrtbb tudősttii a kladóJUratalba*. 737 l-l Árverési hirdetmény. Az Alsó-Domboru község képviselő testületének mai nap hozolt határozata folytán ezennel közhírré tétetik, hogy a nevezett község tulajdonához tartozó YU<l&M#atl jO|C folyó évi május hó 23-án délután 2 órakor a községi irodában nyilvános árverés utján 6 évre haszonbérbe adatni fog, a hol is az árverési feltételek bármikor megtekinthetők. Alsö-Domborii, 1895. évi május hó 5-én. Pichler Imre 8. k. jegyző. 783 Feletai István s. k. biró. Redl Jenő vaskereskedése Varazsdon, Hosszú-utcza 157. szám alatt. A:ánlja az építési Időszakhoz építési anyagokkal jól berendezet rakt&rAt, mely vasfaltartókkal, kötövasakkal, építési szivattyúkkal, fÖdélpéppel,\'mennye-zetnáddal, kátránynyal, román és portiandi köragaszszal van felszerelve és egyúttal bátor a t cz. vállalkozó urakat figyelmeztetni, hogy Claáktoreya, Varazid éa vidéke részére otak egyedül maga foglalkozik az elsíreada »Leagsafeldar« féle a bécsi mérnöki és ópitószeti-egylel továbbá a vizsgáló bizottság által helyeselt portiandi kőragasz eladásával, mely anyag miaőség tekintetében — a felmutatható bizonyítványok szerint — semmi esetre sem áll a »Ferlmoserc féle kőragasz megett, és azón helyzetben vao, hogy azt a jelentékenyen olasóbb raktári ár mellett sxállithatja. Elvállal megrendeléseket mindennemtl - egyszerűen ós dúsan kiállított - jó hírnévben álló Wudia Ferencz gráczi agyaggyáros és udvari asállitó gyárában készült agyagkályhák és kürtökre, melyek rajzai ós utolsó árai nálam betekinthetek. 730 2—2. 1019 tk 1894. Árverési hirdetményi kivonat A csáktorrtyai kir. járásbíróság, mini telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zakál Heurik Ogyvéd végrehajtatónak özvegy Preloisnyák Feieuciuó bt(1I. Hrescs Iloua végrehajtást sztuvedó elleni 88 frt 90 kr. tökekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyé ben a nagykanizsai kir. tőrvéoywfék (a osák-tornyai kir. jbiróság) területén lévó dráva vását helyi 8 tk. 428 hrsz. a. ingatlanból végrehnjtáit szenvedett illető felerósze 131 frt; 429/1 hrss. a. Ingatlanból felerésze 128 frt; és legelő éi erdő jutalékból telerészre 150 frt kikiáltási árban — továbbá ugyau-azou ijkvbou 162 hrsa. a. ingatlan 422 fit; 438 hrsz. a. 130 frt; 461 h.sz. a. 27 frt; 488 hrsz. a. 114 ft; 767 hez a. 63 írt; 801 hrsz. a 62 fit; 987 hrsz. i. 67 frt; 966 hrsz- a. 22 ft; 1706 hrsz a. 82 frt; 2297 hrsz a. 6 frt; 2398 hrsz. a. 26 frt; 2459 brst a, 64 fit kikiáltási árb.u az átverést elreudelte és hogy • fentebb rnegje Olt ingatlanok az « < 1895. éri májtu hő 30ik napján d e 10 diakor a diáva.vásárhelyi község házánál megtattandó nyilvános árverésen a megállapít «tt kikiáltási áron a^l is eladatni fog. Arvoresai szándékozók tartoznak az in-gatlan becsárnak 10 *].-át készpénzben ▼agyit az *1881 LX. t. cti 42. §-ában jelzett \'árfolyammal számított és a/. 1881 évi nov. hó 1-én 3333 ss. a. kell igazságügymin\'steri ren elet 8. §-ában kijelöli ó«adékképeB értékpapiiban % kiWQ -lőtt kezé-hez letenni, avagy az 1881. L&X. t- cz 170 §-a értelmében a báoafepéoznek a b róságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabá\'yszeiü elismervényt átszolgáltatui. A k>r. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 781 l-l Csáktornyán, 1895. uáictios 20 án. Á svány fürdő »ar IIVU r Slavoniában a déli vasút lAra. állomáaa vastartalmú hévviz 42-500 C a. Poroaeláb , márvány-, kő-, tükör- ós imap fürdők, Hire« gyógyhatAs minden nöi beteg-■égetnél. Termékellenség, lehér folyAa, sápkór, tovAbbá chű*, caonttöróe ós idegbajok-nál stb. síb. Újonnan berendezett 11 hidegvizgyógyintézet" valamint Ur ürifi VIZGYÖGYINTEZET mely föl. Knoipp Seb pleb. ik uiH»itAsai folyiAn tökéletesen a Worlshofenl .visgyógy* iolóxeiu mintájára épült A lürdö orvosa buxamoaabb ideig tartózkodott Worish« lenben lauulmAnyoaAH végeit, mi igazgatóxAg pedig «ny — Kneipp Seb. plébános ur állal ajánlott s iHiiult — fürdőmestert alkalmazott Worishdfenből. A lürdöigaigatótüg pronpeoim- én fölvilAgoniiAssal postafordultával ingyen sio)|ál. $&jas 1 tői jnnlas 15 tg valamint sxeptembn 1 tői október 15tg 30 stáialék engedmény ssobdk és fűidőkben• \' 1664 tk. 1896. * Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kU,v járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, h gy a-, állam kincstár vógrehajtatónak 8zklep:os Itttváu felső yusztafai lakos végrehajtást sz. n-vedett elleni 82 frt 26 kr. tőkekövetelés és járulékai iráuti végrehajtási Dgyóben a nagy-kanizsai kir. töi vényszók a csáktornyai • kir-járásbilóság területin levő feliö-pnsztafai 126 íjkv. 16/a hisz. s ingatlan > 840 fit; 97/b hisz. a. 282 fit; 1,2/b hrsz. a. 160 frt; 140/b brss. a. 78 frt, 276/a hriz. a. 862 fit becsáib&n az án eiést elrendelte és bogy a fentebb megjelelt ingatlanok az 1895. éri jnnlas hó l in d L 10 áxakor a fflsó—puaztafai köiségbiró bázáuál megtar-taudó nyilvános árvorésou a megá\'lapitotí kikiáltási áron alól is eladatni foguak. Árverezni szándékozók • iaitozuak az ingatlan becsárának 10*[%-ét készpénzben vagy 1881: JLX. t. cz. 42. § ában jelzett ái folyammal számított ós sz 1881. évi novembei hó 1 én 8888. sz. a keit igazság ttgymiuiszteri rendelet 8. §.ábau kijelölt óva lókképes órtékpapii bau a kiküldött kezéhez letnuui, avagy 1881 : LX. t. cz. 170. §-a érteimében a báuatpéuauek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismoivéuyt atsaolgáitatui. 734 1—1 Kir. jbiróság, mint tlkvi. hatóság. Csáktornyán, 1896. április hó 24-én. (Keil $lajos-féle Pa d ló/z a (-f é n y vn á z (UlzASDH) legkitűnőbb mázolóaier puha pad\'ó számára, 1 n .gy palaczk Ara 1 írt 35 kr. — 1 kis palaczk Ara 63 kr. Viasz-kenöcs legjobb ók legegyszerűbb beorexaift xz«r kemény padló számára, 1 köcaőg Ara 60 kr. \\ Arany-fény máz kópkereiek «lb. bearanyozására. — 1 ki« pa Hozk Ara 20 kr. Mindenkor kapható: 708 Heinrich Miksánál Csáktornyán. 6-12 ooaoooooooooooooooooooooooooooooooo RÖDER M. GYAKORLÓ ORVOS Oü-SPECZlALTrtTA IIUDAPEjNTRÖIZ Van szerencsém a t. közönség b. tudomáaására hozni, hogy Csáktornyára megérkezve, fogorvnsi gyakorlatomat érvénye iteni óha|tom o g lo^operaltiN em ploiiililroi>á§nal O melyet a mai kor kívánalmai szerint h legjobb kivitelben késs vagyok O teljesíteni S Műfogakat természet hűen készítek. Különösen figyelmébe ajánlom a nagyérdemű kötöinégnek az általam föltalált és RÜder név alatt szereplő foghuzó műszert, mely minden fájdalom nélkül a legkisebb foggyökeret ih eltávolítja. LatíáMom : HallyunXhllotia menté. RENDELEK: 736 délelőtt 9—12, délután 2—6-ig 1-1 O 8 O o o o r» O o 8 O O O 8 O O o 8 o 8 OOOOOOGOCOOCOOQOOOOOOOOOOOC C ooooooo N|©» elolt FifileJ íülflj? (SlifcUtz Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XII. évfo jara. Csáktornya, 19-én, 20. mm. 8,afk*.«tö»«l irtakaanl lehet min- iMDtp 11 *» \'8 dr,k kö*ftti — l lap »Mllwl ré«a*ra vonatko* »jad.n kOsUménj Harfi tal jAasef »MikM*tö u.vir. klldwdS. Kiadóhivatal l nt«h«I rulöp kflnjrvkaraakadiaa. 13« kttld.ndök as alőflaatfcl dijak nylltt.rak Aa hlrd»Ua»k. Irtltyk jotiojosiD ttinilUíiafc. mdflx«U<d Irak j Kgésx évre , . . 4 ÍH W évre .... I frt étn ... . 1 flrt Egjm mát$J0 kr. MAGYAR és HORVAT NYKLVKN MKGJgLKNŐ TÁRSADALMI, ISMKRKTTKfUESZTŐ 4 SZÉPIRODALMI HETILAP. rt<»K)<>lenlk lietenkliit e^niser: vwármmp. A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hvatalo« közlönye. mig »llkfsftataafc i u QtUbwft A. T. is KokaUJa B. klrd. lrW Béaafcaai Bakaiak H-, Dakas M.. Oppalik A., * Dauba ö. L. fa UMnU 4a HwaJL Rrttnban: Stara M. Nyitttir pitit tor« 10 br. .-\'-U Az orsz. nemzeti szövetség. Az Országos}Nemzeti Szövetség, ez a legujahb országos egyesület, mely a társa-dalai\' egység és rend megvédését tűzte ki czélul, s melynek törzsvagyona alapját ö telsége a király vetette meg, - ez évi május 26-án, vasárnap, délelőtt 11 órakor tartja meg alakuló ülósét a Lipót-utczai városháza nagytermében. A kezdeményezők léi évet meghaladó munkálkodásának sikerült az egyesület eszméinek a társadalom minden rétegében pártolókat szerezni, vallás r nemzetiség, pártpolitikai állás és osztálykülönb ség nélkül. A szövetség törekvéséről rokonszenvesen vezérczikkben emlékezett meg a Tribuna is, a román szélsők lapja, a »Nem zeti demokrata munkáspárt« pedig összes tagjaival gyütt kötelékébe lépett A szövetség szervező bizottsága pár nap előtt tartotta záró ülését, melyen az alapszabályokat mutatták be és szövegüket Nyers Lajos és Nagy Sándor kúriai bírák. Ragályi Lajos országgyül. képv., Kas cs Péter min. tanácsos, dr. Herczegh M., Bochkor Károly egyetemi tanárok, Molnár Viktor ministeri osztálylan , Barthos Andor min. titkár. Szatmári Mor, Déry Gyula hírlapírók, Engel T a Munkáspárt elnöke és mások hozzájárulása után véglegesen megállapították. A szövetségnek eddigelé 1500 tagja, s mintegy 10.000 írtnyi bevétele van. Törekvéseinek ismertetéséül közöljük a következőket: Az »Országos Nemzeti Szövetség« a társadalmi rend és egység ellenségeivel akar megküzdeni. Nem legyőzni, de kibékíteni törekszik a tévelygőket és léíegyverezni jnindazokat, kik őket félrevezették. A társadalmakat az emberszeretet megváltó eszméje szülte mindenkor újjá, vala hányszor lejtőre jutott az emberiség. Az emberszeretet mérhetetlen hatalmú erejéhez folyamodik az Országos Nemzeti Szövetség is, hogy ennek erkölcseivel a sziveket és az elméket megtermékenyítvén, előkéssitse sikerét a közel jövő politikájának, melynek tartalmát belső megerősödésünk íöltéte\'ei fogják megszabni. Államiságunk megízilárdulása nagyrészben attól függ, hogy ki tudjuk e békíteni valaha belső ellenségeinket ? visszaté rilheljük-e a nemzetiségeid és a szocziáliaták.1 tévutakon járó táborát a hazaszeretet szent kötelességeihez ? Az izgatók munkáját első sorban tár-; sadalmi okok tették könnyűvé nálunk. — Sehol a müveit világon nem pusztul el oly tömege az emberéletnek, mint hazánkban, hol 160,000 rel több gyermek hal meg === ! LI.Í Tirfjjgggsg A„lhr&kllz"t&roz&ja, Mesemondás nagy virágról. Irta : Csécsi Imre. Gyönyörű tavasxi reggelen a szép Erzsike leniem virágai kOse kis korijába. Mosolygó »some vei kőszouié mindegyiket s ugy megiudia ertem a virágok lassú beszédet, unnihs csakugyan volud a virágok nyelvéuek i» gramatikaja. Negy virág társalgott egymásnál édes euyelgéabeu: Liliom, Ibolya, Hóxaa és - Erxsike. A kert a meaöre nyuit ki; a szabad mezők leánya Uhum, osak auuak sxeleről szólhatott át a kertbe. Ugy szeretném tudni, bogy mellikötök szeret engem a legjobban 1 szólod Erssiko a mereteinek I&gy hangján s vizsgálva a virágokat! Ügyeli, ügyeli i vaj ok. £u szeretlek nagyon, — zizxent a mezőről a Liliom.^Ültess át eugem a te kitt kertedbe, szíven OrOmöat elbagyom éretted szabad mozOmst. Szegöuy virág olyan igazan, olyan sxivböl moudia est- — — Én is szerellek, óu lsl sohajioti szerényen az ibolya ; tegy eugem ablakodba; elbagyom trelled a szabad levegő áldásait, el a harmatul, » napsugári, el megszokott maganyom idea enyhei. Mii ím mondhatott a kis ibolya ? — Osak eu ssereUek léged szivböl, igazáu, fcogoit szerelmesen a piruló Hóxsa. bzakus ie h haiva lUzz tOl dobogó ssivsdre. Azzal oda s -uda hajlongott hüaegesen szfipseges Erzsikéhez. Meg • usp vidámabban sütoii. trunke lehajolt es megcsókolá a bohó virar |vt. A*ól* legkedvesebb virága lelt a rózsa. Ró/na igazat mondott. De mondjátok in meg nyájas olvasók, bogy lehel-e csak gondolni valami szebbet és nagyobbat az önfeláldosó szeretetnél ? As mindég a lélek próbája. Humor a halotti búcsúztatókban. A ki soha sem ivott Castalia forrásából, a kit a Múzsa homlokon1 még álmában sem csókolt meg, as nem lehet sohasem poeta, oeak rim kovács. És tényleg ugy van I Seuki sem vétkezik lóbbet óm jobban a poézis ellen, mint a buosuz-taió kántor, a kinek a régi sokáabos hiven minden képleten helyzetben meg kell találnia a maga kadenosiáját. Íme néhány példa, elriaasló példa. A talu tehénpásztorát igy buosuslatja el egy kántor; üuosustatlak téged el az flltöl-fátol; Embertársaidtól és a kis fiadtól, Es ax egész leány és as egész leAnjliadtól, Es vegre a nagysxarvu lalubikájától. Vagy ; Sseulséges Ur Isten, ej no hát a kender- Axlatóba tóba is belébsl ax ember, ♦ • A réeseges emberről sxóló rigmus meg es: Egéss életeben gyűlölte a visel, 8 lm az ebadta I most halállal fizet I e MiuÖ meghaló például ex a buosuztatól in-traolus: Halál előtt olyan sár ntaos, Hogy meg ne nyilus a kiliuos ; Nem keli neki gssdsgság és kincs. Leront mindsu ékességet, Nem tud semmi emberséget. Oh. te mérges vad halál, Minden embert lekaaaál. Ex se rossz kezdetnek ; évenkint, mint a külföld hasonló népességű művelt államaiban Nem kevésbé megdöbbentők a sorozási statisztika adatai, melyek szerint már már a nemzeti véd képesség feltételei is fenyegetve vannak, mert van vidék, hol 1000 hadköteles közül csak 21 vált be alkalmasnak a honvédelemre és országszerte évről-évre hanyatlik testi erejében az ifjú nemzedék. És ily jelenségek után/ mgltek a-ffári^ munkások és a főldmives lakosaiig köréhett^^ különösen a nagy városokban*nemzetiségi vidékeken mutatkoznak, a hihetetlen arányú tömeg-nyomor hévmérőjének eme csalhatatlan \'/jelzéseivel szemben még kérdezhetjük : miből meríti táplálékát a haza-flatlan nemzetiségi izgatás? miből1 ^rejót a hazátlan szocziálizmus ? miért Éigyja él .\'{ hazáját a kivándorlók fokozatosaifmövekedő tömege ? A nemzeti becsület parancsolja, hogy állami életank e végzetes és megszégyenítő jelenségeivel rendszeresen |og!álkozzunk. — Szervezni és mozgósítani^ keli ellenök azt az erőt, a mit egy életrevaló nemzeti társadalom egységes akara\'a kifejthet, ha át van hatva a cselekvő ^\'Ikaégének érzetétől. Altalánossá keli (euni azt a meggyőződést , hogy e társadalmi és politikai |elen-ségek közt szoros összefüggés van, az ok Imo itt ieksxem meghalva, Hám esett egy kötél ssalma. Résxlet a költői hasonlatokból: Mert olyan ax ember mint ax örge madár, Alig jó világra s elkapja a halál. A kántor ur furosa xoologiai ismerete szérint ugyanis az ürge — madár. Ax asszonyi bánat sséi e remek verseseiből: Jaj istenem, istenem I Már »ütnöm is kéne ; !3«apuluom is kéne ; 8»*s a boldogtalan msgbót, Siratnom is kéne. Maid a bánat (okozása köxt igy lantol: Mért baltál meg Zr\'.vám, Miért siettél Zsigát*; A levesed as asxtalon. S te ott feksxel báladon. A reménységről igy, példáx a fiók kántor. Keménység, reménység I de bemar megcsaltál. \'Vadmacskával lestve, de hiába valál. Tán vasmaeskával kiosike 1 üiz igen szép uu.vrelkaió kántori rigmus: Tegsapelőtt este pálosával kexembea, Sélálni iudltam, hát látom sxemben, \' Hogy aa embe^k egy sirt ásnsk-bánvnak, Kérdem kio\' * ; tehát mondják; Nagy (Andrásnak. Es a sxó engemet asinte dtlhbe booott, S egéss utamban mindég naMrozott, Kedves János bátya ki lakoxott Tökön, A ki uála voltál a mult csütörtökön, 8 kedvés Juli« buga, kl lakss AposUgon 1 Áldjon meg titeket as ur nagy vastagon, • Még ezelőtt öt hat nappal ssőt, Iont és varrt (Konyhájában drága ételeket habart, Epen akkor li^jt rá a mord halál axele. Mikor a konyhában tormáoskát reszele. Tán elég ebből eunyi. ^ j és okozat törvényei szerint a ezért a ki megszüntetni yegiti az okok egy részét, h igy közvetlenül a nemzeti becsület követelményének tesz eleget, közvetve hozzájárul a haza fennállásának éri hatalmának meg-szilárditábához. Számtalan forrása ós i gyanannyi orvossága lehet ezeknek a bajoknak. De bárminő legyen^a segitség iránya ós mértéke, bár csak jószándóku komoly törekvésröl tegyen is bizonyságot a nemzeti társadalom, az erkölcsi eredmény nem maradhat el. A mai elhagyatottságukban könnyen félrevezethető elemek meg íogjá!< érezni, hogy vannak ezren és ezren a hazában, a kik sorsukkal törödnek, jogos panaszaikat meg hallgatják és jólétükért mindazt megtenni készek, mit a törvény megenged éa mit a polgártárs! kötelesség rájuk mér. Meg fogja ezt érteni a külföld is, az európai közvélemény, mely előtt mindeddig büntetlenül és megczáfolatlanul rágalmazták a magyar nemzetet. S ha majd nem ezren vagy tízezren vesznek részt e munkában, de a haza minden fia és leánya, a milliók megteszik kötelességüket — izgatók és félrevezetettek még akadhatnak ugyan itt olt a hazában, de a tömegeket az egységes társadalom vezetőinek befolyása alól többé ki nem ragadhatják. A feladat szinte megdöbbentően nagy, de kitérni nem lehet előle. Vagy megteremtjük még az uj évszázad elején az egységes nemzeti társadalmat, vsgy a különvált társadalmak politikai alkura fogják kényszeríteni az államot, — a békés megoldásnak más lehetősége nincsen. A ki nem akarja a testvérharczok ráz-kódtatásait, a ki nem akarja a politikai alkut, az segítsen létrehozni az egyes társadalmat. Lépjen be az Országos Nemzeti Szövetségbe, vegyen részt hazafias és emberbaráti czéljainak megvalósításában, váljon eszméink apostolává I Az Országos Nemzeti Szövetség vagyonának alapját ö Felsége a király nagylelkű adománya vetette meg. [A szövetségnek eddigelé másfélezer tagja van; 200 tagu szervező bizottságnak névsorában a közélet legfényesebb és legjobb hangzású nevei találhatók. A szervező-bizottság az előmunkálatokat befejezvén, f. évi május 26. vasárnap délelőtti 11 órára hivta össze az alakuló gyűlést Budapest székesfőváros Lipót-utczai városházának nagytermében. Megyei rendes közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsági májusi rendes közgyűlését Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt L hó 6-án tartotta. Elnöklő főispán üdvözölvén a bizottsági tagokat, megnyitó beszédében megemlékezik a legutolsó törvényhatósági közgyüiés óta felmerült politikai eseményekről, a kinevezett uj kormányról; a közgyűlés általános helyeslése között örömmel emlité fel, hogy az uj kormány egyik tagjában, dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterben Zalavármegye nagytehetségű szülöttét üdvözölheti ; azon óhajának adott kifejezést hogy az uj kormányt működésében a haza jóié* tének előmozdítása, az ország felvirágoztatása vezetendi. A közhelyesléssel fogadott elnöki megnyitó után, az alispáni jelentés tudomásul vétetett, s ennek kapcsán Skublics Jenő bizottsági tag felszólalásában felemlité azon Örvendetes haladást, mely a Jelentés szerint a tanügy terén, főkép az utolsó tiz év ota, örömmel észlelhető s indítványára a közgyűlés a hatóságoknak : Svastics Benó fő-ispánuak, Csertán Károly alispánnak 3 dr. Huzsicaka Kálmán kir. tanácsos és tanfelügyelőnek jegyzőkönyvileg fejezte ki az elért sikeres eredményért elismerését. A negyedik aljegyzői állásra Malatin-saky Lajost a közgyűlés negyedaljegyzőnek megválasztott. Csáktornya város kópviaelŐtületónek kérelmére a közgyűlés elhatározta, hogy a vá* roH által építendő lovassági laktanya után megyei kártalanitás cziraén évi 7,796 irtot fizet, még pedig félévi előleges > észletekben. A közigazgatási bizottságnak átirata egyes körjegyzőségek aránytalan területi beosztásának módosítása tárgyában felolvastatván, a közgyűlés annak érelmében a belügyminisztériumhoz felirat intézését elhatározta. A hazai középitkezésnek az ezredéves Országos kiállításon leendő méltó bemutatása érdekében érkezett miniszteri rendelet előterjesztésére a közgyűlés a vármegye néhány, nevezetesebb épületeinek bemutatási költségeire 300 irtot szavazott meg. Mara Király község képviselőtestületének községi kölcsön felvétele tárgyában. Kotor község képviselőtestületének a községi temető megnagyobbítása tárgyában hozott határozatát, Légrád város képviselőtestületeiének az állatorvos fizetése felemelése tárgyában hozott határozatai a törvényhatóság részéről jóváhagyást nyertek. Alsó Lendva nagyközség képviselőtestületének határozatát, hogy a községi pása-torház átellenében levő földek házépítési ciélokra eladassanak, a benyújtott fölobbe-zés folytán a közgyűlés feloldotta Hoffmann Mór és Halis István szerkesztésében Nagf Kanizsán sZalamegye és városa" czimü millenáris munka költségeinek fedezésére 500 írt segélyt szavazott meg a közgyűlés a törzsvagyonból, egyúttal Nagy-Kanizsa ós Zala-Egerszeg rend. tan városokat, Valamint a szolgabiróságok utján a vármegye nagyobb községeit ezen munka anyagi támogatására felhívta. Husaár Adolf miniszterelnökségi iroda* igazgatónak 1884 ben adományozott nemességről kiállított nemesi levele a közgyűlésen kihirdettetett. Kotor községnek, valamint Mura Keresztúr és Kolátszeg községeknek kellőkép indokolt kérelmére a közgyűlés sürgős felterjesztést intéz a kereskedelemügyi minis terhez az iránt, hogy a nevezett községeket elöntő árvgiz kikerűlhetése végett a déli vasút igazgatóságát még az őszszel a rég elhagyott két Mura-medernek az áthidalására utasitsa ; mert a vasúti töltések — nem levén a viznek kellő lefolyása — okozzák nevezett helyeken az áradásokat* (/flatrttis. Nováozky József nagy.kanizsai kir. törvényszéki dijnokot, az igazság ügyi miniszter ur a csáktornyai kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. ^thilyiiis. örészlo János nyitrai kir. taufelügyelőségi tollnokot, a vállá«- és kös-oktatásügyi minister ur a pestmegyei kir. tanfelügyelősóghez helyezte át. — M<2JalaltJia/ott taalük. A m. kir. vallás- ós közoktatásügyi minister ur Horváth Gyula stridói, Gönczi Ferencz zrinyifalvi és Tólh Kálmánné hodosáni állami iskolai tanítók részére a magyar nyelv oktatásában tanúsított buzgalmuk elismeréseül egyenként ötven forint jutalomdijat engedélyezett. £ aag/kanttsat Kisdedne\\elő-Egyesület dr. W 1 a s a i t s Gyula minister urat nagy lelkesedéssel tiszteletbeli tagjául választotta. musa-siombcui iskolára a vendvidék derék közönsége 3310 forint készpénzt és 5000 darab téglát gyűjtött ösize. §r. §ödn £f. helyben működő fogorvos nagymérvű elfoglaltsága következtében, még e hót végéig fog városunkban időzni, mit is a fogbáutalmnkban szenvedők figyelmébe ajánlunk. giilakról irják, hogy ott a magyar kir. belügyminisztérium állami traohoma-kórház felállítását rendeletileg kimondotta, mely julius 1-én fog életbe lépni. A kórház évi pénzforgalma számításuk szerint 8—4000 forint\' közt váltakozik. ^ uomsxidsigbói. Christoph I. E- a vh-razsdi városi zenekar kitűnő karnagya, aki vidékünk; közönsége előtt is ismeretes, e hó 6-án elhunyt. Temetése utána következő napon ment véghez, amelyen a varazsdiak tisztelőtök én szeretőtöknek a legimpozánsabb módon adtak kifejezést Több mint 2000 ember kisérte ki az örök nyugalom helyére , a a testületek és egyesek koszoru-öaöne borította az elhuuyt koporsóját. — A himlő Varazsdon is járványszerüen terjed, miért is a legmesszebbre menő intézkedések tétettek a baj orvoslására nézve. A lakosság a a beojtásra felhivatott, a vagyontalanok a városi kórházban ojtatnak be. — Az országos milleniumi kiállítás ügyében örvendetes tevékenységet fejtett ki Varazsd városa ós polgársága. Varazsd ki fogja állítani a vá-ros egy régi és mostani képét, harminoz varazsdi iparos kézmüveket, egy zenész szerzeményeit, egy másik meg gitár-iakoláját állítja ki. Érdemeik elismerése mellett irjuk ide azon varazadi iparosok neveit, akik a milleniumi kiállításra iparozikkeket jelentettek be : Bubin takács, Ozanyuga fazekas, Drakulics kováos, Drach asztalos. Eriohsen képmetszó, Goger ásztalos Gjeklos sütő, Gjurasek mészáros, Husnjak kalapos, Her-cezi pintér, Jurza fazekas, Kovaoaics csizmadia, Moxinger kereskedő, Merlics gomb kötő, Mayer kőfaragó, Petróozy harangöntő, Preglej szíjgyártó, Pepeonik szíjgyártó, Pej-osics asztalos, Sohwarz bútorkereskedő, Stu heo aranyozó, Steru asztalos, Sohur szíj -gyártó, Simunkovios tanító) Szamobor szabó, Tomaosios fazekas, Trnoveoz asztalos, az L horv. varazsdi villamvilágitó-társulat. Időjáiés Az időjárás makacsságából a tavasz előrehaladott stadiumában sem akar engedni. A téli ruhát, melytől oly nehezen a alig váltunk meg, ismét előkerült ; mert a hőmérséklet a mull héten beállott nagymérvű esőzések következtében annyira lehűlt, hogy a hőmérő pl pénteken 8 6 fokot, délben 5\'2-et mutatott, ,mig a minimális hőmérséklet 0 0 fokra szállott alá. Ezt a hősülyedést különben az aneroid már előre jelezte s a budapesti időjelző is meg|övendölte volt. A horvátországi hegyek fehér mezt öltöttek magukra s a Horvát- és Stájerország ielől jött reggeli vonatok e napon egész Ka 16 n fél ék. &tmoadií. Deák József pénztáros, ki a várost e minőségben már 16 éVe szolgálja s a város pénzeinek ugy pontos ós tiszta kezelésével mint kötelességtudó működésével mindenkor a legteljesebb elismerést kiérdemelte, a városbirőboz benyújtott levele szerint, korára való tekintetből, e tiszről julius l-jével lemondott. A tanács a levéllel még nem foglalkozott, de valószínű, hogy kénytelen lesz meghajolni Deák ur nyomós argumentuma előtt, ki nagyon is előrehaladott koránál fogva valóban rászolgált arra, hogy a jól megérdemelt nyugalomba vonuljon. E szerint rövidesen gondoskodni kell majd arról, hogy e fontos állást választás utján alkalmas egyénnel nemsokára betöltsék ^íttiarásak vdltak, akár késő A| folytonos esőzés folytán a Ternava patak Hnnyira megdagadt, hogy medréből pénteken délben sok helyen kilépett a a város alacsonyabb helyeit el ig öntötte. Az árvíz veszély atoobaq sokkal komolyabb jelleget Öltött Stájerország felé, a hol a pályatestet * rohand vizár sokhelyt annyira elrontotta, hogy a VH8U^ közlekedést Csáktornyától kezdve arra felé, f. hó 17-én bizonytalan időre be ia szűntették. — gtriddrál irják: Fehér májua Felső-Muraközben. Áldást hozólag várták gazdáink az esőt száraz földjeikre. Legnagyobb örömükre f. hó 16-án hajnalban a csendes esö beköszöntött; ezen örömet azonban hamar szomorúság váltotta fel, részint a már 30 — 86 óráig tartó esőzés, részint ma hajnalban (17-én) beálló erős havazás folytán. A hó 6-6 cm. vastagságban takarta be a földeket, nyomta le a szép vetéseket ós szaggatta meg a virágzó gyümölcsfákat. A havazást újból esőzés váltotta fel. (}strtbogát Irtás fiomogyrdrmtgytbia. A nevezett megye gazdasági egyesülete dicséretes és követésre méltó szorgalmat fejt ki a cso-rtbogár irtása körül s nézve a leginkább sikerre vezetni Ígérkező és tényleg már jól be is vált intézkedést siet megtenni, t. i. igyekszik az ügynek a megye tanítói karát megnyerni. E czólból jutalomdijakat tűzött ki, hogy a tanítókat a cserebogaraknak az iskolás gyermekek által való szedetésére ösztönözze. A hét dij azok közt a néptanítók köxt fog kiosztatni, a kik a legtöbb csere bogarat gyűjtetik öisze."— A jutalómdijak a következők: 60-40-20-20-20-20 -20 korona. — De másrészt magukat a bogárgyüjtő gyermekeket is jutalomban részelteti az egyesület mi végből a megyének közügyek iránt érdeklődő birtokosaihoz ordult és csakugyan vállalkoztak is többen, kik belátván az ügy fontosságát, egy hektoliter cserebogarat 50 krajczárért hajlandók beváltani^ — Bizony nem ártanaezt a helyes példát másutt ia követni, a hol nagyobb tömegben fordul elő a cserebogár. flaldloids. Turmayer István a fogaraai áll. polgári iskola tanára, a csáktornyai áll. tanitóképezdónek volt növendéke e hó 8-án, életének 30-ik óvóben, Fogarason elhunyt. Béke poraira I Hzáz éves hirek a M. K. 1790-iki évfolyamából. — Béig — Februári« is csak olyan, mint vala Januárius. A* mult Vasárnap — az a» elölt való Szombaton ós Pénteken a\' fel-harangő-«oll Fiáker lovuk mind szánba valának fogva — me« s mult kedden délelőtt is — Szerdán pedig regeitől fogva egész estig esett az esö, elvitte a IJuna jegét óh újra bokáig érő Sárban .gyalogol Hét«. — Iu már két Esztendők alatt ugy esett Kekruta szedés, hogy a magyar ifjakat még csak meg sem szóllitották — vagy ha meg szólították i u, elég volt ez a felelet : én Magyar yagyok és mindig megelégedett vele. Most pedig, hogy a Mökruta szedés most leg-szorgalma^abb, H*t mondja egy aranyműves a VároB Tanácsába hivattatván, hogy az ő Legénye Magyar. E\' semmit »em tesE, mondák a\' Tanácsban, hanem álljon bé. — Tudom mit keresnek Érd. Olvasóim « Kurírban, azt is jól tudom mit kellett vona ide iktatnom ; de az Ugorkán ós Salá\'áu kivOl majd minden dolog érve jó — azért — mlg örvendte-»ebb hírrel kedveskedhetnénk az ö Felsége nyavalyán állapot járói csak azt írhatjuk, — bogy 3 napoktól fogva semmit sem tudnak még a maga testőrei felöle, miben van. Tegnap ugyan 8 tál élket vivónek bó ö Felségébe« ebédre, de itt má-»ok íh vágynak akik esznek } mert ö Felsége az nyavalljának idejében tsak 2 tál étellel (ápoltatta magát, aiórt reményijük, — bogy most Jobban léaxen. A képvÍBelövAl»Hzt<>k a« 1896-ik óvre •tfló névjegyzékének kiigazítására a megyei köz-Ponti választmány a kővetkezőket küldötte ki vidékünk választókerületeibe: — Az alsó-lendvai vAlagjiö kerületben : 1. Lendva. Gyertyáuos, Cse-^csócx, Kerka 8»t. Miklós, Dobronak, Bellatincx «• Turni.cha : hoó Kerencz, Kiss Pál, dr. Józsa \'»bián, Szanveber Jóxtef, liaranyay Kálmán; 2. Rédio*. (Lenti, Páka, 8iéed Sziget, Szemsnye, Szent Adorján): Soaogyl Etek. Karm >say Vincié Horváth Gyfiző, Tőrök Jóxsel, Hajgató Ltjov 3. Dekauovecz (Bellioxa, Mura-Sxent-Márton, Mura-Sikló«, M.-Szerdahely, Bottornya): Hajós Mihály, Kollay Jeromos, Filipios Lajos, Ehremeloh Náu-dor, Tivadar Ferenoz. A letenyei választó korü létben: 1. Szepetnek (Sormás, Becsehely, Tót-Szent-Márton, Leteuye, M.-Keresztúr) : Laskovios Ferencz, dr. Gsempesx Kálmán, Tamás Gyula, Dénes Ferenoz, Sxsmxö GyuU. 2. Puszta Ma-gyaród (B. Szt. György, Tárnok, Páka, S*ent-Adorján)« Keller Ferenoz, Nagy Jóssel, Hozbor János, Helling Józsel, Fülöp József. 3. Kotor (Alsó Domború, Lógrád.\'Mura Vid, Szent Mária, Draskoveoz): Gadó Mátyás, Qolub János, Uirsch-ler Miksa, Kele György, Kováo* Gyula. A Csáktornyái választókerületben: 1. Csáktornya (Dráva Vásárhely, Dráva Osány): Zakál Henrik, Wollák Rezső, Deák József. Sxeivert Antal, Kornfeind Nándor. 2. Stridó (F. Mibáloveox, Vi.i Szt. György) Tóth István, Gáspárlin Mihály, Kecnkés Ferenc«, Filipios Kálmán,\' Krauthakker József. 8. Drasko-veoz (Alsó Krajléveox, Goricsán, Hodoaán, Perlak, Szoboticza): Peozek György, Banelly Sándor, lmrey Ferenoz, Sipos Károly, Vizmathy Sándor. ^j vegyeavonatok közlekedneke hó •lejétől fogva Csáktornya, Kanizsa ós Prágerhof között. Ugyanis Csáktornyára érkezik Kanizsáról délelőtt tl óra 18 perozkor egy vegyesvonat, mtly 11 óra 64 perozkor megy tovább Prágerhoflg, a hova I óra 58 perczkor érkezik. — Es a vonat összeköttetésben van a Budapestről éjfél után 2 óra 25 perozkorjnduló vegyesvonattal. Práger-hotból Csáktornyára délután 6 óra 37 percakor érkezik egy uj vegyesvonal, mely 6 óra 52 perozkor megy tovább egész Kanizsáig, ahová 7 óra 86 percakor érkezik. Eszerint Budapestig naponkint 4 vonat közlekedik s Kanizsáig 6. — Budapestről Csáktornyáig naponként 4 von»t jön s Kanizsáröl 5. — Az uj teljes menetrendet lapunk végére közöljük. A pletyka elleu. Követésre méltó példát szolgáltat egy egyesület, a mely Insterburg poroszországi városban alakult és a melynek oélja, hogy a pletykát onnan kiirtsa. Az egyesület tagjai esküvel fogadják, hogy bárhol és bárkitől valami pletykái? i ágaimat hallanak, tudomására juttatják annak, a kit érdekel, megmondva neki, hogy kitől hallották, kik voltak tanuk és saükség esetén még pénxt ie kölcsönöznek neki. hogy a rágalmazót bepörölhesse. A pletyk&zók dolgát megnehezül az, hogy nem tudják nincs e hallgatóik között a pletyka-ellenes egyesület egy tagja, mert a tagok arra is esküt »esznek, hogy az »gyesülethex való tartozásukat szigorúan titokban tartják. Bizony-biiony nem ártana nálunk is egy ilyen egyesület ama nyelvek megfékezésére, melyek előtt sem a uöi, sem az anyai, sem a férfiul beosttlet. a honleányi és hazafiul erények nem szentek. Pletykázni annyi, mint rabolni; az egyik az anyagi, a másik az erkölcsi javak ellen tör. Ilyen egyesület főleg a kis városokban nagyon elkelne, mert sok viszálynak és keserűségnek venné elejét. ,Hóta u magyar Tompé völgyben. Uti Vázlatok a Balaton vidékéről." E ozimen irt a ós a »Magyar Turista Egyesület* mult évi irodalmi pályázatán első díjjal kitüntetett pályamüvamet önálló könyvalakban sajtó alá rendezvén, az e hó végén megjelenő munkára most előfizetést ^hirdetek- Teszem ezt egyrészt azon véleményem alap ján — melyet pályanyertes munkám, kedvezően hangzó blrAlata jogosit fel — hogy tán számottevő munkával Bikerült gyarapítani hazai útleírásokban gazdagnak éppen nem mondható lrodalmuukat, másrészt azon reményben, hogy axon tisztelt olvasó közönség, melylyel alólirott mint a vidéki sajtó eg,ik szerény munkása immár két évtized óta szellemi összeköttetésben állok, bizonyára nem vonja meg anyagi támogatását a hazánk kinosót, megyénk büszkeségét a kies Balatonvidéket turista szempontból (tehát nem száraz s elvont tudományossággal, hánem könnyed, utaztató modorban) táigyazó, ismertető s fellendülését, látogatottságai emelni, fokozni ozél«ó könyvemtől. Ara 1 korona, a mely össseget legozélszerübben postautalványon junius hó l-ig czimemre Zala-Koppányba kérem ö kros postabórrel együtt beküldeni, melynek ellenében a munkát bérmentve küldöm meg, — Gyűjtőknek 5 példány után tiszteletpéldánynyal szolgálok. A munka osinos kiállításáról Fischel Fülöp nagykanizsai jónevü nyomdász kezeskedik. Zala-Koppány, 1895. május 10. — Tisztelettel (posta: helyben.) Bókefl Elek népisk. igazg. tanító. A Magyar-román Hasemle (Ungaria) áprilisi füzetének (ártalma: A vallás-unió kór-désóhex. (Vége.) Homán saavak a magyarban. Magyar szavak a románban. Sinkay György élete és munkái. Clsssicus elemek a román népkölté- szetben (Vergillui alvilág*.) A roö*.» nép hitvilágából. (Folytatái.) Az élötdiek. Egy |«(«s román kritikus. Aa Avas és ávasi népszokások. Irodalmi szem s.Jfigy hamlsitvány. KÖnyvésaet. SxerVwatői üzenailk> Ajánljuk ax életrevaló vállalatot oWa-I sóink Ggyeiuiébe. Előfizetés egy évre 6 frt, tél évre 8 frt. A pénzküldemények Koloasvárra küldendők M o 1 d o v á u (i erge I y egyetemi tanar. hoz, mint kiadótulajdonoshox. JégbisstOHitás. A jégbixtoaitási idény közeledésével a magyar Jég- és viszontbiztosító ré* 2 vv társaság osáktornyai főügy nők »ég« Benedikt K és Fia — ajánlja legolosőbb díjtételeit a legelőnyösebb feltételek mslletl a t. biztosító felek szives ügyelmébe, úgyszintén a biatoitás miadan ágában a legnagyobb készséggel saolgál felvilágosítással a fentnevexett osáktornyai töQgynöknég. CSARNOK. A biró leánya. ■ Irta s Hraborsi&ky Lajos. Szörnyen szerelmes lett A biróék leánya, Az Andris szolgába; N Pedig rajta kivül, Száz más legény szive Kalatolt utána. De a biró lánya, Osak Andrist szerette, Mikor rája nézett, A pillantásával Majd hogy meg nem ette. »Édes apám, lelkeml« »Mi kell szolgám, szentem?« »Röstelkedik szólni, De szerelmes lettem, Érzem, hogy mióta K világra lettem, Soha-soha máskor: Ez egyszer, szerettem. Lehetek én százszor A birónak lánya, Ha nem ad kend hozzá, Meghalok utánna I« »Már hogy halnál szentem, Hiszen észre vettem Andris szolga legényt, Te néked neveltem. Adtam is már neki, Czifra selyem mellényt, Szűrt, csűrt, aprómarhát, Egy kis viskót mellé, Tornyos puha ágyat, Tele kamrát, pinczét; Ráadásul téged, Szerető szivemnek Káprázatos kincsét 1« Miért is hogy igy van, £ nagy világ sorja, Miért, hogy boldogségról, Csak a mese szól ma ? S te édes angyalom. Ha már megszerette), Bolondos szivemmel Szerelmessé tettél: A biró lányának, Én a szolgájának Mért nem születtél? S véllem esküvőre, Fél tizenkettőre Miért is nem mentél ? Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. Laptulajdono« éa kiadó ; FISCHEL FÚLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) Ili. tečaj Vu Čakovca, 19. maj usu. Broj 20. T-T* 1 I- ■■. i; 8 gurtduikoia m<M J« »raki <U* govorili 11 i 1« t«w>*. — Sve ptMJJk« tUnUm m udrtajta* vUih, »«J M po*ilJ«J« M fan* I^hn VMMl MHpw kM < 1 tWtui potilKt«. l\'redpfatnai ceu« |« : Na celo leto ... 4 bt Na pol let« . . . t fct Na öetvert leta . . i tat Obi fo>đlMl broji kešttfm 1$ a». •• P*»*f r^A* I «y mm Mrvaiikof« I «aa* J»r»V«iM jeslbu lsl»i«él drnžtv^nl iHanstvenl i povukli Ivi llnt xa pak. tXsBlauBl «v»kl»tl3>dii J^dlTaJcrit 1 to: ttu. »vaku nedlju._ * Službeni glasnik : „Medjimurakaga podpomagajućefa öinovniőkoga drultva\'*/„Čakovečke flparkasse", „Medjiiöurake sparkasae\'4. i t. d. Zdravje. Potel Dölati je potrebno i dužnost. Délo obavlja *e e gibnujem tála. Gibanje téla unapredjuje obticauje krv i u obće promftnu materije. Tölu; uaua v#č topline podaje. Unaprodjuje namdihauie Pobudjuje apitet i podupire probavu. jPovekdava u nami tölesnu i duSevnu voljo k poslu kao áto délatnu snagu povinuje. Gdo nerabi svoje meštrije, orudja, oni m« zahrdjavo. Gdo si neveiba kotrige, pokvari si tölo, po«<idu duše. Gibmje téla ravno je tak potrébito, kak i hrana. Telesna brespoalenoit bolesti prouirokuje. Brezpos-leni ustroje svoja gibkast, te postanu nesposobni sa napinjanje silah. Nigdar se ne podajmo na bfttpoalenost, ar lénost je mnogim nepriUkami slu vrllo. l)éca neka ae zaranapriućaju na posel primőrén snagi njihovoj, ar peecl osigurat će njim usdržanjo života. Posel ima biti primiren k dobi i jakosti télesnoj. Žena, döte i stareo néje u stanju to IsvrSavatl, kak odrasli (vrsti mužkareo. Ali je i brez odmora póeel ravnO tak nutratnjački, kak i duga breaposleAoat, on utrudi, ovaj omehkuAi. Zauadržauje sdravja gibanje i odmor (poćinek) iamenico su potrebni. Poćlnak. San. (spavale). Po«lé dnevnog posla odredjuje natura noćni poćinek. Dnevno spavanje nenado-möátíuiea noćnim poslovanjem^potrodene sile. Dugo spavanje omlitavuje, jaka kratko neošivljuje Ljudem slaboga télesnoga ustroja i d«soi potrébno je vile vremena za spanje nego,kröpkim 8 —10 urah dnevno prvaSnjim 7—8 urah potlalnjim je dovoljno. Svaki dan u redovito vreme legnimo se spat, ali poslö večerje 1—2 ure potlje. U jako mrzloj sobi ne je zdravo spati. > Na golo| »emlji léiati preuoöiti, uő je uputno, ar lehko dobimo bolest. Dobro ae je k tomu priučiti, da u vrlo mekanoj postelji neapavamo, ar to razmahe telo. Bressneno u postelji se valjati ni je zdravo, te ie i danguba Rano leti, i rano ustati, mnogo je probitaénije sa zdravje nego obratna navada. Dugo bdenje (skoznuvanje) omlitavljuje te prebrzo isttosi anagu. Nedeljui poöinek od posla. Poleg noćnoga naturalskoga počinke, obdržimo jod i ne-deljni poslovni odmor, kojega je Bog odredil, tak itöleenoga, kak si sglediSta dulevnoga potrebovan j a. „Neživi ćovdk samo od kruha." Tölovezbanja. Zvan odmora (počinek) i spavanja, koji -n* u svakidanjem poslu odmor praznik povla-iiju za sobom, u svakoj dobi osobito pak i u dötinjoj dobi, i télovMbanju posvečujmo <vréme Izmed télovéíbanja najobóinitija upotrebljavan i je fletanje-kretanje u ćistom zraku, i gdö je »amo moguće, letanje u polju. Kretanje u prostoru slobodnom oso bito je zdravo za one, koji aamo s rukami dölsju, i koji jedan dftl dana u zatvorenom prostoru probaviju. Igranje trkanje (dračnje) »kuhanje, borenje i gombanje svake vrati vö£banje, jako je potrébito za mladež obojega spola. Silno si razvijaju na ta) način télesne ustroje, te si otvrdjuju telo K ovim se pridružuje plivanje, koje ne samo da je izvrstna tölo-vfižba, nego slučajno more i svoje i bližnjega život odkupiti, oili.boditl on, koj plivati sna. S télov^tbanjem se živci telesni u redovito delovanje dovede, na taj se način dobro razviju. Ali télovötbanja mora biti i škodljiva. NeBm* se télovéiba do prekorodnoga utru-djena tArati, te je treba nato paiiti, da se ratvruóeno tölo neprehladi. Fantljivoöt odurjenoga. Od onoga časa, kad* se dogodilo, kaj sam nakanil pripovödati, preteklo je vifle milijuna litrov vode po Dravi pak kad god se Joáka Dimian zmisli toga časa, krv mu navrl ZABAVA. Tvrde lubanja ja. Kaj je to, t7rda ljabanja, to znatn jerbo sam sprobal na mojoj vlastitoj. Kad sam jož na oveöuillltu a Ikoju hodil te u lietnib miesecih pri nekojoj grofofskoj obitelji podučavanjem diece tvoj svakdanji kruh složi), iflel sam jednoć po ulici te hotel stanovitoj kuglani svoj posiet ućipiti { zapitati jeli je dauas sa svimi devet kaj za včiuiti. Zual Bem najme/^da je goepodin jugur svojom silnom bradom takaj onde I goepodin direktor normalskih flkolah i goepodin szAmtarto one grofofske kuće, gde sam ja diecn podučava!. Ja projdem po dvore gostione te niti uemislim, da na krotu jeden sedi, koj nevaljanoga ćrepa vkraj jemlje * vu okrug« kdole hitće — i ua jedan krat ml iabilja jedan »kro oleli ćrep takovom silom ua glavu opadne, da so mi ae oftl aakcesilo te ja a onom bipu nisam zual, jesam ili nisem, To se je onda pokazalo, kaj sam gore tvrdilMoj«i glava je ustala oela »li Crep »e je na mnogo j murgo komadah raanesel, a falustul ostanki njegovi su okolo mene ležali te uiso znali jqsa 11 ili nisu. U oovinah sam medjutim nedavno o ćtel, kojega je lubanja tvrdefla od moje. Bil je najme u NmačkoJ lov, te su gonićni udarali batinami po drevja a fućka-njem i vikanjem činili straSnu larmu tak, da bi se isti krđčeui človek bil prestrašil a kamo li bez razuma siromaška srna. Ovak je siromalka životinja biežala od straha jagarom bafl pred ciev. Samo jedan Uepl srnjak, koj je u to} stvari viAe izkustva imal, znal jo dobro, da oni nisu p o g i-beljui, koji veliku larmu delaj u, nego oni, koji mirno u grmu ćaće i se drže, kak da nebi zuali pet b r o j 1 t i. Si ujak se anda ua jedan krat obrue, te se svum brzinom, kojom je samo bil mogući prićme biežati proti goniCom i zabodi se o jeduoga, da mu se je 1 njemu zakresilo u očib. Pak kaj se je pripetilo? Genid )e svojun glavum, u koju se je srojak zabulil stal kak pećima, a si utak je ležal mrtev, polag mogućuosti, ua zemlji, jer ai je liju vtrgel. Tu moram priznati: Stim goniónom ae nebi hotel .trkanje" igrati: To bi mi išlo kak i siromaškomu srnjaka te bi mojem vri-eduem ćtevcem mnoga liepa pripovest zginula, koja ma sad ipak, ako Bog da, mnogi fertal ure unoduo prikrati. Hvala Bogu, Idei Pri krčmaru Jotki u Dubravi je sedelo uekoliko dietičov te su si kratili vrieme sa razuimi Žalami bvaleó svoja okretnost i jakost tiele, pri ćem bu. kak je to ved uavada i prekomerno lagali. Šnajder je rekel, da on more, bes da bi 8e zabetal, prek stola i oko sedeeih piv • cov skočiti tak, da se niti za lae nijednoga uedotekue i to je i vćiuil poklamkam bi kel uerica iz oprozuoati prije bila obloke zaprla, za da ga vietar neodnese. šofltar se je ponudil cielu jednu stogodišnju ambrelu kakti dubau u pipi spnžiti, ako mu se ktomu potrebuo vino platiahaus* kueht krOmarov, koj je u svojoj zeleno) ka pici takaj poleg bil, zavzel ie je dvadeset parov vürstlno? pod krov tlala svojega spraviti. Ni jedno od ovih nije bilo primljene, Jer nikomo se nije hotelo m svoje drage uovce ovakova dva redeta puniti. Öoötar je medjutim kakti sa Salu, sa da ipak ueka| pokaže, prićel ia tog ambrela jednu španjolsku trstinu paSitl, ali je za kratki vfl noga mu jaktie pritegni) SoflUrski remeu, kladivec (hamer) lurneáe pada na podplat l0bl mu zalkriplju, Cudo da iz ujih nefrcaju jikrej a črez atiánjeua ao vusta preSulja poluglasna kletva. Opipa si Hca — ab, kak je nabrana kola; pogladi si glavu, — ab, kuliko mu je lasih izpalo; obrile odi — ua nosu su mu velike očala, *id ga je već zdavuja izdal. Vse, vse gine, jedina ta stara bol vu irco neprestance se žar, gdagda plavne, pak ie čini, kak da se noprestance fiiri raste... . Prilično je već tomu Ijet, kad se jo vu ganjku sudbene palače pred vrati br. 28 skup gifjo malo družtvo. Bil je tu Peter Krup, rukaviöar aa ženom Jalžom ; dr. Klofar, fii-ksljul mu; Jožka Dimiau, po mefltriji Šoštar; pak joá nekolikih diogih osobah. Od tih Ijadih bil je Peter Krop tužitelj, Joéka Dimiaa tuženik; ostali — zvun tiska-Ijufla Klofara — bili su svedoki. Srditimi pogledi sprevadjal je Peter Krup vaaki kret Dimianov, — Čekaj ja ti bum pokazal I mrmljal je vsaki pat, kad mu se približila tovarulioa, goepa Jalta Krup. — Ali, Peteri mirila teučica, neprega-njaj ga toliko 1 On bude siromak obnorel I — Meni se čim, da ga jo$ nisi izbila iz glave, zapiskutai je Krup. — Glej ti njega I zdignula je ženćica zbantuvauu glavu. Kak se podufaS tak govorni — kak bi bila drugač vzela tebe? Joáka Điaman gledal je kakti razbojnik. Nije doduše nijednoga od nazočnih pogledal, du znal, ipak, da su tu i da vu njem vsa kipi, B I je tu on, ona — ob, da bi mu bilo moguću s pogledom nje, prebosti, ntreliti, hititi je vn zrag, kaj bi mu srce odlebuulo ; Vsaki čas, vsaka minuta, kaj je boravil vu tom ganjka, nedaleko tih ljudih, bila mu je veČDoat. Pod pod nogami tgal ga ie ; zrak, kaj su ga i oni odiflali, duflil ga je, nu nije mogel vujti. Već le trikrat potrebuval da se prenese pravda na drugi krat, tri put mu je bila dozvoljena, napokon su mu se zagrozili, da budu i prez njega sudili i da bude on obsudjen. Ostal je. Da bi barem bUo vse već zvráenol Nazadnje odprla su se vrata sube broj 28«, na njimi se pokazal subi pisar, i poival je hrapavim glasom : — Peter Krop I Juftka Dimian I Ovdi ? Mesto odgovora nabrojilo je oélo orufctvo vu Budnicu. Dimiau zadnje. Za zeleaim atolom sedel je sudec, ijevo poleg njega pisar. Prod njimi na stola stalo je razpelo, a na vsaki strani po jedaa «v6ća. Vu toj Bobi bilo je nevugodno, kak pred vik. rom, a obtuženomn ae Dimianu priöiuil tuj zrak spodobnim onomu vn vuzi (refltu). Filkalijul Klofar se predstavil kakti zastupnik Krupov, ua to si je ael sudcu u desne strani. Sudec je premeril ostrim pogledom ostale vsakoga pojediuoga, u&pokou se mu pogled zastavil ua perfloui Diiuianovoj, pak pokobdob da ga nijo poznal, zapital ga : — Jeli ste vi JpSka Dimiau ? — Na 8luibu, slavni sud — odgovoril je plahim glasom Dimian. — Őoltar? — Je, Šoštar, — povedal Je hitro ne-pitani Krop. Budeo: Vas nisam pital, anda Čakajte, dok ua vas red dojde. (K-DImianu). Šoltar ? Dimiau (hitil\'je bésui pogled nu\'Krupa): Je, slavni sud, majstor loltariki majatei, molim. Krup (potiho ženi, zagrizljivo); Takvih majstrov je toliko, da bi žojini i Dravu za-gatil 1 Dimian (od srditosti jo komaj dihal i stlskavai iako, kak da bi držal aoltarskoga noža). Budec: Anda na stvar gospon Di»ian Vi znate, oöem se déla, ar ste i onak dobili obtužoicu i prečtoli jo. Gospon vu Krap tnti, da ga već tretje ljeto preganjate, po-trebujuć navök sgodu, pak i izkajud jo, samo da mu morete reči, da vam je dužen platiti jsden par cipelov. Jeli tak?... Tuženik: Ja, slavni sud, molim réds nekaj razjasnim, .. . tíudeoi Čekajte I Razjaguite nam prvlje, jeli tak, kak je pisano vu obtožnici ili nije ? Tuženik (težkim srcem): Je, alavni sad, tak je nu prosim Ijepo, kak so on podufa podignuti proti meni takva tažbu ? Ja sam mu vu rodu naćinil cipele, molim I Je, napravil, pak joi kakve I Mor ti jih jod i de nes ima na uogah 1 Prosim, naj zdigne noga, da slavni sud vidi moj posel I Bodeč : Nemlatite prazna slamu, to ne-spada na stvar.... Tuženik (hitro) ; Molim, ako te cipele ne8padajo ua Itvar, zakaj »aa onda tuften ? Hudec ; VI dobro znate, zakaj »te tatoai, pak se nafto prl\'iujati da ste bedaki.... Krop fsdigaul je roku i hitro je rskel) i Molim, to on aeéiaíp to jo ved tak.. . , Tuženik (vubija s pogledi Krupa, drh. ćud od jsda). Sudec (proti Krupu, oltro): Jen put za uavók : napadajte vo reč 1 (Proti Dimisou) : Dobro, vi prizoajete, da ste mu načinili cipele } redite uam onda «akaj ga sramotite pnedkaoajući mu, is vam jih uije platil ? Tuženik (hitro): A, IJepo, Ijepo, slavni Bud, Ijepo I Ja auda uesmem povedati, da mi ih nije platil ? On mi za istinu nijo jofl niti prsbitoga krajcara dal I (Proti Krupu) : Go* vorite, jeli ste mi i jeden krajcar dali za cipele ? Jeste li »h platili ? Niste I A vi me tužite ? Covök — za jstiuu sto jako prevzeten 1 Sudec: Govorita proti méni, a uó proti drugim. Tužsnik (frifcko nastavlja)« Je, slavni sud, ;a bum govoril, a vsaka je moja réó čista istins, Ja sam napravil cipele — on ih nosi — nikaj mi nije platil — a ja to uesmem ovdi govoriti 1 Gde vu sskenn stoji, da ja to uesmem redi ? O, ja zoam, da nema takvoga zakona, da je o^la obtuiba kriva, d* sam ja nedužno preganjaj nn vsaka sila za vremeaa, atopram Bog je vekivečon I — Na ja bum uiega tožil. . . . Sudec: Naljutite se, goapon Dimiau, 1 napletite aim stvari, kojim ovdi nije mesta. Vi prizuajete, da ste ze*ill cipele, priznajete i to, da térjate gospona Krapa, da vam plati. Tomu nebi bilo prigovora; već jedino tomn^ zakaj térjate , kak térjate? Tuienik (srdito): Zakaj tói jam? Moj bože, ar nije platil 1 A kak térjam ? Moj dobri bože, sladko kakti med I Navaden sem redi: Gospon Krup budite tak dobri, zmiS\' Ijite se, da imate platiti te cipele, kaj ih nosite. (Dragi put konec.) KAJ JE NOVOGA ? Kralj vu Ljubljani. Na putu vo PűlJ, zadrial se je kralj Ferencz Jótét pune tri vare vu Ljubljaai, da raz* gleda od potresa postradali varal. Kvar, kojega je Ljubljana preterpela céoi se denes na tri čas zuiknul i nije ga vile natrag bilo* Bkoro aa tim se zdigne kovač tvrdeé, poklamkam bi desnom rukom po stola bil vudril, da to sve skup uije nikaj; ali on more tri najdugls i najdeblete podkovne čavle pogutuutl, i to odmab, a tko teli nek se znjim zavadla za pet litrih najboljšega. Na ovo su veseli dietići pristali. Kelne-rica je morala donesti na čistom tanjiru tri debele i duge podkovne čavle, a flloser ih je pregledal i za dobre jyonalel, te se je kovač odmah postil na dielo. Kad je anda tu stal i jednoga Čavla u ustah imal te znjim se gutil bez da bi ga bil mogel pogntnuti, a drugoga je o desnoj ruki držal, videl je zveseljem, da je u tanjiru Bamo jofl jedan ležal, na Ito je čisto spokojno re kel: „Hvala Bogo, ide l- — A ipak jofl uiti jeduoga uije pogutuul te je moral vadlingu platiti. Bad je dakako nastal silen smieh, te je od onda priredje po Medjimurju i drugod; »ko tke kakovo dielo poduzme i u svojoj lah-komllljenosti misli, da je već skoro gotov Prije nego je prav započel : ,Kak je kovač ĆMle gntal«, — Mudri školski dečec. Led nije nikakov prijatelj znanosti niti nauka, pak ako tak daleko svojim zavadjaujem dotiers, da dečki Skolu zamudjaju, uiti lu najmanje zato nežalosti. To je jedan selski gospodin navućitelj dobro snal, i bal zato nije nikada kaltigoval svoje dijake sa ono, kaj bil led kriv, a ne oni, i niti se nije oglednnl, ako su kesno poslle vure na pol amržajenl a Skolu dolli. Ali jedan krat je ipak jednoga poVfcno pred se vzel te ma je odéital nekoje punktumé, ali ne o osam blaienstvih. koje je uafl dragi zveličitelj iz brega dole aavučal, jer taj isti je bal u flkolu dolel, kad bu drugi, oni koji sn u Školi bili svoje knjige poklopili i baž pričeli moliti. Ali on ae toga čitanja ptmktov od "»Irana gospodina učitelja nije bai uikaj prestratil, nego se jo zgovoril tim, da je danas led osobito jako Ikliz k i to tak jako, da dok je hotel iti n Školu, ga je svaki krat za dva koraka nasad posanjknulo, kad Je Jedan korak naprvo napravil. Na ovo se ipak gospodinu nčltellu cieli izgovor tak videl, kak da dečko gnjilo voée na sajam nosi, „Ti mali laftlivec* — sakriöi na njega — Ako si pri svakem koraku napred ae za dva nazad posmeknul, kak bi onda u obcét u Skelu sim dojti mogel?« »Jerbo sam bil spametueli od leda4 — odgovoril mali filosor. — »Ćvm »em spazil, da idem sve bolje nazad, sam ae obruul pak »am se udintt, kak ds bi hotel domov Iti. I izbilja, pri svafct* korakii proti domu »am ae za dva korak proti Ikoli poskliznal i na taj osćin sam malo po malo dolel.* Darežljiv. Niski filkaliS, koj je po raznih pravdah si je lifefi imetek priskrbel, kad je umri, bil je takov siromak, da niti toliko nije ostaVIl, (im bi ga bili mogli pokopati. An4s hodi jedan sa velikim arkuftom papira i proti svakoga, da prikaže ilitl daruje petdeset krajcari ta pokop umrlog ftžkaltta i onda da »e ua taj arkul zapife. Ovak okolo gatotrajuči dojde i k jednomu gosponu, koj je bil na glas« kakti Sparavec to zaproii rečenih petdeset krajcarov. „Evo* — veli IpBTavec — To imate petnajst forinti, pak dajte odmah trideset ftf-kalisev pokopati. U takovih sločajevih ćovle^ nesmle skopariti,41 Em. KoM«y> je naputil na Jahtu .Mlramar", na kojoj stanuje- Ob 9. vurl započele hu dohajati depu-taoije, koje su se kralju poklonile Vu depatacijah bile bu zastupane vse istarske občine. Med gostj nahadja se i fiumanaki guverner grof Batthyány. Oklopnjaća „Monarch". Ob pol deseti vuri pred \'poldan obavljeno je vu Pulju vu nazočnosti kralja Fe* renoz Jožefa, kotrigov cesarskoga doma i visokih dostojanstvenikah svetćano spnflćanje odklopnjače .Monarch* vu morje. Ova ladja, koja ima da služi vu obranu obale, gradjena je vu vojnom arsenalu vn Pulju pod upravom hrodogradjevnog nadinžinira Sigfrieda Poppera, dočim su macine ii tršćanskog „Ötabilimento tecnico4 po planumi nadinžinira Gustava Lendeoka. Ladja „Monarch" gradjena ie od Siemens Martinove oceli ter je na 70°/, dužine providjena dvojvrstnim podom i razdeljena vu celice. Cöla je ladja providjena 2 1 metar visokim oklopom od nikel ooeli ter su pojedine ploče 270 milimelrah debele. Oklop site vu vodu 1\'2 metru, a nad vodom pokrit je 40 milimeterov jakim pokrovoem. Vu samoj oitadeli smještena su 4 glavni Štuki od 24 oentm. i 40 kalibra. Dužina broda iznosi 93.30 m., najvekfla flirina 17 m., ronjenje 6 86 m., areal kon strukoione linije nad vodom 1184 60 m, deplaoement 6560 tonah. Obedva stroja imadu do 6000 konjakih silah, koje se dadu povisiti i na 8600. Usljed toga more oklop-njaőa »Monarch« da za vuru prevali 16 pomorskih miljah (29 Ökilometrah), odnosno 17»|4 pom. milje (82 kilometra). Zvun 4 veliko Kruppove kanone koji sa daju obraćati na vse strani providjena je oklopnjača baterijom od šest Kruppovih kanonah 16 cm, s dva Uhatiusova kanona, 16 kanonah na hitri ogenj i dvé mitraljeze. Svaki kanon more da vu minuti hiti 8 ciljanih flusov. milijune forinta, ar tréba prök 156 hitah porušiti i s nova zezidati. Od 1860 hižah, kaj ih Ljubljaua broji, komaj ih je 60 neskvarjenih. 10.000 stanovnikov ostavilo je raraia, 16 000 moralo se je preseliti kojekud vu barake, Satoro i t. d., a 6000 moglo ih je ostati vo hižah. Za doćek kraljev nije se béla Ljubljaua mogla onak dostojno okititi, kak bi željela. Komaj da bu po vulicah mogli složiti prelaz. Na banhofn dočekalo ie kralja samo 800 Ijudih med njlmi zemaljski prozeš, zemaljski kapetan načelnik, biákup i zastopnik vsih oblastih. Ostalo občinstvo stajalo je na cesti za banhofotu. Od strsue soldaćtva bili so nazočni »borni komandant Fzm. barun Kain-llinder, divizionar Hegedül, i ratni minister Kriegliaminer. Kralj se odmah po prvih pozdravah pohvalno izjavil o delovanju oblastih ter je vu tom pravcu razgovarjal se barunom Heinom, biskupom Misijom, r\'amaljskim kapetanom De telom načelnikom Grasseliem i vnogimi ostalimi ličnostmi. Kad se je kralj pokazal na izlazu s ban-hofa občinstvo je poćelno burno klicati živio 1 pak je koćifl komaj mogel obiadati nemirne konje. Kralj je najprvlje pohodil ápitala i baraku za tim nanzej, civilou jaSiluicu, cirkvu ur>ulinkahf kasino, dvor, vladinu palaču i JoS neke drage tetko Bkvarjene objekte. Kralj je vilgdi izjavil, da nije ni 8 daleka mislil, da je katastrofa bila tak velika, pak je obećal izdašnu pomoć i varaflu i okolici. Izrazujuöi svoje priznanje vsim, koji su sodelovali pri oslobadjauju. Kralj se ob 7 vari oprostil sa zastupulki oblastih na bauhofu ter krenol put Pulja, sprevadjan oduševljenim klicanjem paćanstva. Kralj vu Pulju. Njegovo Veličanstvo ostavilo je na večer Ljubljanu ter je ob 10 vuri stiglo na Stacion Herpelje, gde je oug stajal do 3 vare 20 minut vu jutro. 0 ida je dvorski oug krenul vu Pulj, kam je doapel ob 7 vuri vu jutro. Već od ranoga jutra mrvelo je fnožina ljudstva pred veliku arenu, gdejevu parku Marije Valerije dočekan vladar vu posebnom paviljonu- Od mesta, gde je oug stal, pak do paviljona, stajale su devojćice vu belini vu Spaliru ter su sipale pred kralja ovétje. Postrance atajali su pitomci rasnihjzavodah glasbe i občinstvo. Pred zamim paviljonom ćekalj su nadvojvoda Karlo Štefan s vifle kneževskih ličnostih, namestnik Rinaldinl, komandant mornarice admiral barun Sterneck, lučki admiral barun Pitner i sastupniki oblastih, ter kler, na éelu mu biskup Flapp* Punktum ob 7 vuri oglasili su 88 dusi iz kanonov dolazek dvorskog cuga. a na to su počeli odgovarjati brodovi (damflifi) vu luci, koji su se zaodeli galom. Uz grmlje-nja kanonov (štukov) i klicanje obóinstva oug je fltal pred parkom. Sa Nj. Veličanstvom stigli su nadvojvoda Franc Salvator, obedva glavna adju-tanta, grof Paar i Bolfras, ratni minister Krieghammer, chef glavnoga fitopa barun Beok, sbomi komandant barun Reinlttnder. i vn ožina viSjih oficirah. Doiduči s vagona, kralj se je najprvlje pozdravil s nadbercegom Karlom Štefanom, zatim s admiralom Sterneckom i ostalimi odličnici, Nakon pozorava odpeljal ae je kralj na ve\'balilte gde je stajala céla posada (300 soldatov) pod komandom kontre-admirala llinkea. Primivši počasti, kralj Je polel vu pomorsku farnu cirkvu, koja se siopram z.dje, za tim je pohodil festungu Yexudaliu i luCko zs^ovjcdniCtyo, odkud se Osiguranje proti tu<SI. Glavnog upravničtvo Magjarskog osigu • rajućeg društva proti tući : E. Beuedikt i siu njegov vu Čakovcu preporuka svakoma vezda, vu protuletnim vremenu osigaraujo proti tuć i takaj osiguranje proti drugih kvarih. Navuka ko) so k upravničtvo obruer iz drage volje daje JE. Benedikt i sin njegov vu Čakovcu Na célom brodu uredjena je električna svetlost sa 380 žarilah i 4 lučne avetiljke po 26.000 svčćah. Vu Budlmpeitl, 9 majuta. Or8ačka blagajna (kasa) izkazuje za I. fertalj ljeta 1896 skupni prihod od 104388194 for., skupni izdatek od 130,619.618 for. Prema tomu menjši su prihodi za 1 817 980 for., a vékái izdatki za 4,266 816 f<>r. na prema I. fertalju protestnoga ljeta. Céla bilanca I. fertalja 1896- nepovoljne a je na prema I. fertalju 1894- za 6,074.746 for. Stroflki za milenijsku Izložbu. Prvobitno su bili preračunami stroški za milenijsku iilolbu vu Budimpešti na 2,800 000 for., pak je bil uvršten vu proračun toliki prihod od izložbe. Vezda med|utim javljaju, da ae budu ti stroški povisili na 4,880.000 for.. pak su pozvana vsa ministarstva, da podnesu détailne pred • loge, koji se budu podnesli Nj. Veličanstvu Viher i tuča. Vu noći od 7. na 8. majuSa navlekli au »e zahodno od Beča na obzorju örni oblaki sa jakom bliskavioom. Proti jutru je viher zagrabil i Beč, ter je ob pol peti vuri pala gusta tuća, koja je duže vremena potrajala. (fleka) za kratek 6as. Nesrečen početek. Hermina, mlada frajlica, došla je vsa nemiina dimo. Pri skrovnom zeatanku sa njezinim bratićem Pil tom, dobila je poljubac (bratić ju je kuSnul). Prvo, kaj je napravila, igla je k zeroftlu, da vidi, ieli nije na liou poznati i opaziti, kaj bi ju izdati moglo. Sa velik m strahom dodala je, da su se ober njezinih vustnioah otiskali I mustaćeki bratićevi, koji ih je črnim biksom sbiksal. Ona brižne vu plač i zamrmljas BOhf ja sam ćula, da su vsi mužkerci zločesti — ali da ču već kod prvog poljubca namazana biti, — to je pieveć.4 Dva kritičara. A : „Gledaj, tamu ide doktor Cižmarovič, taj, veliju, da je pravo svfitlo nauke?« B: „S\'étlo nauka? hml Koliko ja znam i vidim, svéti se pri njem samo nos a nikaj drugo." Mladi navućitelj. Nekoj selski mladi navućitelj \'rekel je mudro svojim dijakom : .Vidite déca, božaneku mudrost morete razabrati i odovud, kaj je dragi Bog odredil, da ćovek nevraerje vu početku, a niti vu sredini, nego na konou svoga života.« Jeli valja J.enu poslušati« Muž : „No, gospou notarjuS, najdar mi povóju, jeli je treba ženu poslušati ?• NotarjuS: „Né treba I« Muž: »Moja /ena rekla mi je, kaj bi njim^gospon notarjuš, poslal jednoga purana.* Notarjuš ; „Tak spametnu žanu tréba je posluflati." Glád Ferencz. LOMA Buda, II-ga májuSa 1896. 51 20 37 li 43 tiabona áruk — Cfena žitka. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. || frt kr. Buza PSenica 1] 0.80- Zab Zob 6--- Rozs Hri 6.60- Kukoricza ó Kuruza atara „ nova 7.16- Árpa Ječmen 6.90- Fehér bab uj Grah beli 8,— Sárga > » » žuti 7,— Vegyes » „ > zmčSan 6.- Lenmag Len 10. -- Bükköny Grahorka €.-- ODGOVOBNI UREDNIK MÁKG1TAI JOZ8EF Gtlavni surednik GLAD FEREN O Z. Nyilttér. , E rovat alatt közlőitekért Bem alaki, sem irialroi tekintetben nem vállal felelősséget a Szerk\' Nyersselyem BaHtruhákra való keltnél 8 frt 65 krtél 42 Irt 76 krig egy teljes öltönyre — Tu«sors- és Shantungs Fongees valamint fekete, fehér és saines Hen-oeberg selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenként lima, csikós, kooakázott, mlutázott damasxtot sib. — (mintegy 240 külöm-böző minőség- ée 2000 szin és mintázatban •tb.) péetabér és vámmentesen a bálhoz szállítva ée mintákat küld postafordultával: Henneberg Q. (os. kir, udvari szállító) eelyemgy&ra Zürichben. Svájozba czim/.elt levelekre 10 kros, levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. __.__8 VASÚTI MENETREND CSÁKTOJUNYÁN. Hitrlul Kanizsa felé Pragerbof felé Zágráb felé Novimarofig Zágráb felé Varuzsdig Hobára Egerszegre Kanizsa felöl » w ♦ n ! Pragerhof felöl Varazsdról Zágrábból Egersaegröl Bobáréi Napuaka Reggel Délelőtt Délután Éjjel Reggel Reggel Délelőtt Délután Éjjel Reggel Reggel Délután Este Éjjel Délelőtt Reggel Délután Reggel Délelőtt Délután Éjjel Este Reggel DélelOtt Délután Éjjel Reggel Reggel Délután ájjel Délelőtt Este Délelőtt Este 4 11 6 10 5 ö 11 4 1 4 6 4 10 1 11 6 4 6 ll 4 1 9 4 U 5 9 4 5 3 12 ll 9 8 39 39 62 07 52 06 30 15 17 49 15 20 17 30 44 06 28 51 30 01 14 82 86 29 37 66 22 43 60 43 18 30 &2 9 I 42 Gyora-póíU 08 TegyeiYOtut gyorsv postav. vegyesv. postav.\' vegyesv postav. vegyesv postav. gyorsv. vegyest. n » H » a * postav, vegyesv. postav, gyorsv. vegyesv. gyorsv. postav, yegyesv. postav, vegyesv. C aktornyiii gőz- kad- és zuhanyfürdő elektromos fűtés ét vllagitással. Fűrdö árok: G őz-fürdő — — 60 kr. Kád-fürdő — — 36 > Zuhany-ÍUrdő - 26 » llérlet 12 Jegyre: Gőz-fürdő - 6 frt Kád fürdő — 3 » 60 kr. Zuhauy-fürdő 2 » 40 > Bérleti jegyek a fürdő-szolgánál válthatók. 1Csáktornyái gőzfürdő 74i i—a vállalat t i r Asványfürdó D.%rilfSkr Slavoniában \\ \\ a déli vasutVtárs. állomása vastartalmú hévviz 42-50° <g. Porozelán-, márvány-, kö-, tükör- és iszap fürdők, Hires gyógyhatás minden nöi betegségeknél. Terméketlenség, fehér folyá*, sápkór, továbbá osüz, osonttörée ós idegbajoknál stb. stb. Ujounsm berendezett „h idegvizgyógyintézet*\' valamint y Ebjj Sikij-fili VIZGYÖGYINTEZET. mely föl. Kneipp Seb. pleb. ur utasításai folytán tökéletesen a Worlshofenl",vizgyógy-intézet" mintájára épült. A fürdő orvosa huzamosabb ideig tartózkodott Worishoienben tanulmányozás végett, az igazgatóság pedig egy — Kneipp Seb. plébános ur által ajánlott s tanult — fürdőmestert alkalmazott Worisbofenböl. k t J A fUrdöigazgatóság prospeotus- és fölvilágositássaPpostafordultával ingyen szolgál. $á]tu í tői jnnlas 15-tg, v&lcuulnt sieptember 1-től október 15-lg 30 tiiialék engedmény ssobdk• is fürdőkben. I/ 721 5—10 Ház eladás. Csáktornyán a perlaki-uloza 197. szám alatt levő 3 szoba, konyha, élés-kamra, istálló, kert stb.-ből álló 1 a U ír á * ... szabad kézből eladó, esetleg bérbe adandó. , Bővebbet a tulajdonos 742 í-i Szivoncsik Antalnál. (uda Godenec Máriával) tulajdonául felvett ingatlan 7 frt; ugytnason tjkvbon Á 14108. brsz. a. ugyanannak tulajdonául felvstt ín^ktlan 81 frt; ogyanszon tjkvben A I 1867 brsz, a. ugyannak tulajdonául felvett ingatlan 80 frt; ugyanazon tjkvben A I 2100 hrsz. a ugyanannak tulajdonául felvett ingatlan 85 frt; ugyauazon tjkvben KA 2143 hrsz. a. ugyananuak tulajdonául felvett ingatlan 56 frt ; ugyanazon tjkvben A 1 2884 hrsz. a. ugyananuak tulaldonául felvett ingatlan 108 frt; ugyauazon tjkvben felvett aránylagos erdő és legelő illetmény 6 frt kikiáltási árban MuraCsáuy községházánál 1895. éri /aatus hó 6. napján délelőtt 10 árakor S Simon Gábor felperesi Qgyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen flíogntk adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitott becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár lO\'j.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevé kötelet a vételárt bárom egyenlő részletben még — pedig az elsőt az árverés jogerőre emulkedé-tői számítandó 20 nap alatt, a másodikat ugyanattól 40 nap alatt a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt, minden egyea részlet után az árverés napjától számítandó 6 *0 kamatukkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen ós módozatok szeriut lefizetni Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg a meg* állapított árverési feltételek,, a porlaki kir. járásbíróság tkvi. osztályánál és Mura-Gsáuy község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság* Pet lakon, 1896. április 4. 740. 1434 tk. 95. Árverési hirdményi. kivonat A perlaki kir. jbíróság mint tkvi hatóság közhírré testi, hogy Simon Gábor ügyvéd u.-kanizsai lakóioak Kercsmár István m.-csányí In k ós elleni \\égrehajtási ügyében 158 frt S kr. tóke, ennek 1893 márcsius 18-ától járó 6*/# kamatai, 26 frt 35 kr, per és végrehajtás kérelmi, 10 frt 66 kr. korábbi árverés kérelmi és 6 frt 60 kr. feutebb magállapi\'ott költség behajtás* czéljából a ui.-csáuyi 246. sr tkvben A I 947 brsz a Kercsmár Istváu 6997-1894. tk. Árverési hirdetmény. A perlaki kir. járásbíróság, mint telek\' könyvi hatóság által közhírré tétetik, bogy Dskáuovecs községnek, KoCziáo Lénárd, Ko-cziáu Miklós domásíneczi, Koczián Mária férj. Zorcsecx Jakabnó és Kocziáa István nováko-veczi lakósok elleni végrehajtási ügyében 144 frt 87*/10 kr.töke ennekl86ö évi január 1- től áré e*/. kamatai, 80 frt 70 kr. ős 11 frt 10 kr. eudig 7 frt 66 krban jelenleg u>eg- f Y Peritkon, 1895. .márciios 7 dćlelAM 0-12, délatáp 2—6 lg Csodálatos hatású! Ugy 01, mint semmi más szer mindennemű rovarokat és azért az egész világban mint a maga nemében egyetlen szer tiirneves és keresel*. Bt I»*t«rte<ö Jelelt I. A lepecsételt ttveg. 2. A név: »ZAC1IHHL«. 5J Valódi kaható: Csáktornya: i<v AMLendva: Perlak: Polstrau: özv. Göncz L. gyógy sz. V Gráner Testvérek i Fuss Nándor gyógysz. Kramarits Viktor RabiC Miksa- Heinrich Miken Freyer Fülöp. Sosterics Pál. Slrahia Testvérek. Nyomatott Fiacbcl Fülöp (Slrauba SAndor) könyvnyomdájában Csáktornyán f állapított költség behajtás* eséljából/a nagykanizsai kir. törvényszók, (perlaki kir. járásbíróság) terQletéu levő, a dekáuovecii 85 sz. tjkv-beu Al 471 hrss. a. felvett ingatlannak Ko oaián Lénárd, KoczÜu Miklós, Koczián Mária fér) Zorcsecz Jakabné ós Koczián Istvánt iltetó V,. része »00 fr; a. dekáuvmzi 682 iz. tjkv ben A f 786 hrsz. a. Kocaián Bállut ilh-tve Dr. Tuboly Gyala, Kocziáu Miklós, Kocziáu Mária férj. Zorcsecz Jskabuó, Horváth \'Mihály (uös Makszán Reginával) ós Nóvák Károly tulajdonáuHfelvett ingatlan a* 18H1. évi LX. t. cz. 166. §-a alapján egészben 106 fit, kikiáltási árban m5 eri májú hó 25, napján MIMtt iO diakor Dekánovecz köaség házánál G rési Alsjog felperesi Ügyvéd Vagy helyettese közbsujöfctó. vel megtaitandó nyilvános árverésen fingna-adatul. Kikiáltási ária featebb kitett bectár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10\' ,-át készpénabea vagy- óradékkópes papírban a kiküldött keséhez ieteuni. Vevó köteles a vétoiárt bárom egyealó réadethes^még — pedig az elsőt si árverés jogerőre emelkedőtől ssámiUndó 16 nap slatt, s másodikat sgyanattól 80 nap slatt, a harmadikat ugyan* attól 46 nap slatt, minden egyes részlet után az árvetés napjától számítandó 6 % kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni Ezen hirc^tmétiy kibocsájtásával egyidejűleg a meg-. állapított árverési, feltételek, a perlaSl kir. járásbíróság tkvi. osztályánál ós Dekánovecz kézség elöljáróságánál s hivatalos órák slstt - megtekiu .hetók. . Kir., járásbíróság, mint tkvi hatóság. íl i (Keil ^lajos-féle Padlózat-fény máz (UffjAStJR) legkitűnőbb mázoló-sier puha padló számára, 1 nagy palaosk ára 1 frt 86 kr. — l kis palaczk ára 68 kr. Viasz-kenőcs Arany-fénymáz legjobb 4b legegyszerűbb beerenaiŐHzer képkeretek utb. bearanyoaására. — 1 kis kemény padló számára, 1 köoattg ára 60 kr. i \\ 708 palaozk.ára 20 kr. Mindenkor kapható: Heinrich Miksánál Csáktornyán. 7 tiVíM »ifV-trü ■> : uvifíVí d »I tft9l» — 12 RÖDER M. OTAHOaLÓ OH VOH, f O tl - I P E O I I A LFl T A < BUDAPE8TKÓL.- / Van szerenosém a t. közönség b. tudomáaára hozni, hogy fogorvosi működésemet még e hét végéig fogom itten teljesíteni foffoperálás ém plomhiroiassal melyet a mai kor kívánalmai szerint a legjobb kivitelben eazközlöm. Műfogakat természet hűen készitek Különösen figyelmébe ajánlom nagyérdemű közönségnek az általam feltalált és Röder név alatt szereplő foghuió mChzert, mely minden fájdalom \'nélkül a legki-tebb foggyökeret is eltávolítja. --"i: - Rakásom: »gátija« stálloda 9. ssam. • — --- •RENDKLEK: XII; évfolyam. Csáktornya, .1895. május 26-áu, 21. SZálDf;\'\' Ba«rk»astöY«l artekwot lakat mis-iaaaap lí 1» — l lap mmIImhí rAamira Tonstkoaé siaita k»*U»*nj Hargitai j^gacf axaikaastfl satir« íltdNdl. gU4é)tlvaUl I f\\ackrl rtlOp kftnyvkarankediaa u» klU*udflk aa alöflaaUti dijak mjriltt«r«k ia klrdatW. flirM jitííjMU uiiitUtiik. - KtflMtéri áruk s v HAGYAR és HORYJT NYELYKN MKGJKUNÖ TÁRSADALMI, ISMKRETTKRJK&TÖ 4 SZÉPIRODALMI BEHLAP. __M«kJ«U>hH* iieteniálnt eKynv.erx vaMáruap, A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a -Csáktornyái takarékpénztár«, a .Muraközi Kféaa évre . . . 4 frt fél évre . . . . | ftt Negyed évre ... 1 Art\' Iffjtt aaám 10 tar. i HM«MMk még air»**4tat»*k i Bađap^t.a: QoWbw*« Á. V. |a \' W«W« B. klrd. ir*4. Mmkmt" Sckalak HL, Dnk« M., Oppalik A^ . Daub. 8. L. «« tWail U HarWll . RrBnban: HUni M. takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. titti\'ttir pitittora 10 kr* »li Az országos vásárokról. Hogy ipar nélkülöz ország jólétét előmozdítani nem lehet, hogy a kisiparos exis-tencziá a igen komoly, azt annyit emlegette a vidéki sajtó, hogy ide-oda lapidaris küz-helylyé lett. A kisipar pangásának mélyreható okai vannak, a melyek egy kis czikkecske kere lében nem ,is fejthetek ki, ámde a sok között igen jelentékeny ok az a töménytelen országos vásár, a melyet apró községek javarészt tisztán hiúságból mesterkedtek ki, a melyek maguknak sem ipari, sem kereskedelmi forgalmat nem szereztek, de más emporiumokat alaposan megrontottak. A ke reakedelmet a vásárokon tényleg a közlekedési eszközök gyéritetlék, a kisebb emporiumok piaczait azonban a kereskedelmi eszközök nem befolyásolták volna. — Sokkal többet rontott az, hogy ma már majdnem minden községnekdvan vásártartási joga. A sok apró váaár folytán nagyon sok* Bzor igen kis vidéknek majdnem összesnek a maguk vásárjai. Megosztják a vevőközön séget, de az iparosok sem állithatnak fel minden vásáron sátrakat, bódékat. Tekintetbe veendő, hogy a vásáros iparosnak jelentékeny napi költségei vannak, a melynek ellenértékét a gyönge vételkedvben nem találja. Jóllehet a vásárok ránézve negativ eredménynyel járnak, vagy még gyorsabban juttatják az anyagi tönkhöz, n kenyérszer-zés reménye vásárról-vásárra elviszi az iparost, szaporítja költségeit, töri az esőt, hideget, meleget, készítményeit a folytonos utazás közben elértékteleníti, de járja a vásárokat, mert a csalfa remény ingerkedik vele, hogy ha itt-amott nem is tudott egy kis haszonhoz jutni, sikeresebben fogja azt elérni egy más vásáron. v A következés mutatja, hogy csalfa reményeknek ült föl, a kis vásári bevétel napi kiadásai emésztik föl. Ezzel ellentétben népünk, melynek a gyakori vásárlátogatás olyan luxusát teszi, mint a mágnásoknak a tengeri fürdő, azt tartja, hogy ha ezen a vásáron nem jutotl olcsó dolgokhoz, hát majd jut másutt. — Leveri az árut és kényszeríti az árust, hogy még arról a kis haszonról is lemondjon. 8 mi existencziáját biztositajná. Eltekintve az iparosok kérdésétől általános nemzetgazdaság szempontjából is sok kai, helyesebb lenne a félannyi vásár, meri a kik a faluk erkölcseit ismerik, azok )4! tudják, hogy nagyon sok pórembert a gya kori vásárok juttatják koldusbotra. Ott hol az országos vásáijog nincs igazolva, a hol a vásár közönséget nem gyűjt, mely nem ipari vagy kereskedelmi emporium, a vásártartás jogát meg kellene vonni. A kormány is belátta a sok vásár kárát, azért ujabb időben csakis a legindokoltabb esetben ad uj engedélyt vásártartásra. A csáktornyai egylütek é« tárHaságok a múltban a jelenbon. Korunkat sokan egyletek és társulatok .1 korának nevezik ós méltán, mert alig van. nap, a melyen ne olvasnók a napilapokban : itt ős ilt, ennek és ennek a társulat-, egylet«, vagy szövetkezetnek alapszabályait a bel-Ugyministerium megerősítette Ha vesz«zük csak kis városunkat, mely az 1891. évi számlálás szerint 4050 lelket számlál, van (s részben volt) benne 8(> különféle egylet, társulat és szövetkezet. És ez így jól van, a mit egyesek talán , egész életükön keresztül nem tudtak volna ^ kivívni, megteremteni, szövetkezve és egyesülve ha nem is napok, de hónapok múlva , bizonyosan megteremtik és létesitik. Rövid idő alatt, habár nemi fáradság- , gal jár is, a czél el van érve s vele\'az egylet vagy társulat törekvéseihez képest százak éhségét, csillapítja, máshol bánatkőnnyeket törli, harmadik helyen a szebb jövő reményében hajnalpir rózsáit fakasztja, negyedik r helyen az öröm boldogító su^%i«it varázsolja. A Csáktornyái volt és létező egyesüle teket, kötöket és társaságokat a következő sorrendben ismertetjük : 1) A »Nemes Csizmadia Céht, mely már 1709. évben létezett ; caéhmester volt Smera Márton! Alapszabályait 1766. évi augusztus hó 21-én Mária Terézia erősítette meg. A testületet s alapszabályait Zadravecs =5==É== A „M m k iz" t ánzá ja, Sárkányjárás* — Irta; Hasombatfai B&lint. — Uirgiozia erdőit vágják, vágják I Ledőlt régen •Attila iája« a sxamárfÖldi erdőben, utána döl a többi közönséges. A saüx völgyekben, agg tölgyesek árnyában, hol kicsi Dávidok, favágó emberek ejiik el a rengetegek Góliátját — köhögve kanyarog fekete kígyóként a aaárnyaskerék sötét kocsisora és elviaii a holttesteket széjjel a világba. iiesurran nyomán a völgyeibe felszívódik a betü. Tarlóit erdődben elhal a madárdal, turlott erdők között apró tehér talvakbau a göcseji bocskoros ajkán az Íratlan szó : a népdal, népmese, monda. A mint a vasparipa kihozza a ledőli Iák testét, kihoaxa a betűk világába a hagyományt... .. Napnyugatra járt akkor a török temet-keini. Uöosej déli sxélén miatta állt ört az Ördög-barlangja, Sxemenye és Tormaföld vára. A köa-»4g«k ma is élnek, a várakat a török megrontotta, idö eltörölte. Nyoma veszett a tormatöldi vár-nsk ia. Kis hegyoromra kiült erösiég volt, s benne lom« paranoaolt, a várúr. A Kerka-völgy gyepes, vlfágoa teknőjére, a hegye Idalok vadas erdőire, tol vikWi roond* anW 1,1 .Adatok Zaiamogyo Tö.téntté*- mik körülövexték, azt mondta a göcseji ember; az a Torma földe. Ebben a dalos, illatos fészekben ketten éltek r u várúr és szépleslü, rosszlelkü felesége. — Fiatalok voltak é« boldogok, * mert-várták Tormaföld jövendő urát. — Ha lány les«, legyen átkozott, kiteszem a sárkány martalékául; áldott legyen aa Ég, ha fiúval ajándékoz meg! — igy imádkozott Torma felesége. Az Isten igazságos, megszületett a kis megátalkodott leány s anyja, eszébe jutván átka, szörnyet halt. Egy vén, töpörödött dajka pólyázta, nevel-gette a sxép osecsemőt. 0 védte első lépései köxt. ö játszott véle a várkert ligetei közt, melyek lenyúltak a Kerka nádas, füzes partjáig és ö öltöztette a gyönyörű szóké hajadont a vár ólomkarikás ablakai előtt, Megpirongatta, ha nem várta be b magányosan bujdosotlj aa erdőn édes sxamóexa után, ha egyedül saedett virágot, vagy űzött per-gyókát a Kerka rétjén. Még valami volt, miért oly örömest suhant el a vén köszvényes dada elöl. A várkert mellett a lankás hegyoldalon araoyxöld páskáeziun legeltették a tormaföldi pásitorok iromba teheneiket 8 daloltak Zágorról, Karicaárol s a szegény Va-licxkáról, kit a sxép dúsgasdag úrfi megcsalt s azért belehalt bigába. Mintha bölcsője felett dúdoltak volna ilyenkor altatót, mosolygó arozu, axép szőke feje alá-hanyatlott lassan-lassau a mohos kőre p álomba ringatta a dal. Egy bodxafás ligetben, tátongó fekete nyilás mellett aludt el, mely titkos és-rejtett utakon a vár alá s onnan tel a termekbe vezetett — Egyszerre sxétvállott a bodxabokor pók. hálós sűrűje, sercsegő xaj hangxott, mint mikor a fenyUla ág, a lombokon millió szentjános bogár-\' ként zöld lény floxánkolt, egy lőrtelmes sárkány-kigyó osusxott elő, oda vonszolta undok testét a* alvó leánybox s ölébe tatie fejét. A sárkány volt, a melynek any]a odaígérte. Ax ébredő leány először iszonyatul meresa-telte rá sxép sxemeit s remegett mtut a sxellő által ölelgetett liliom, de axután mintbi jóságot olvasott volna ki a szörny villogó kék »semeíböl, végigsimította hideg, zöldes iényü paizsát, mire a* megdiosért abként tarkát csóválta. — Ugy is járt azután mint hü kutyájával ; a várban is megszokott ebként járt-keit. Hohszu idő telt el aiután. A csaták sxele felviharzott a Kerka csenOw, békességes völgyéba is. Egy záporos alkonyaton a rémület megoldott* a kis falusi harangok nyelvét j visxhangos sirásuk 1 végignxállt a völgyben mint ijedt madarak, oslpe-gése. Jöttek aztán még n«!*ua»on éjsaakán gyalog és ssekértn menekülő emberek. Sápadt fehér-* népek, karjukon szopós gyermekek, sírba néző aggok ; jó barát, ellenség egy szekéren. Mind kimerült, éhes, ijedtségtől gyenge. Csukló -oko-gássál panaszolják sxülöjük, testvérük, mátkájuk, minden földi jussuk szomorú pusztulását. A hajnal tarka képre tekinthetett. A téres rétekre mintha minden fényes drágaságaikat kihordották volna ozifra sátrak alá a göcseji erdők tündérei. Caint lan szellő kócsoxta a lófarkakat a sátrak tetején, melyek köre olyan volt, mint valami tarka keleti szőnyeg a sok ozifra ruhától, nyeregtől. Tüz köré telepedve várták a parancsot a marexona török katonák ; fele béna. A tábor ,t András cséhmestersége alatt, vagyis 1866. évi november hó 11-én a megye közgyűlés Zala Egerszegen egyhaagulag a nyilvánosság jellegével ruházta (el. — Jelenleg a nemes csizmadia czéh > Ipartestület « czim alatt szerepel, elnöke Premecz István, pénztáros Hadrovics Is\'ván, jegyző Haba István, ügyész Wollák Rezső. 2) A »Chevra Kadischa,« vagyis a temetkezési egylet, keletkezett 1796. évben: ezen évből maradt fenn egy régi okmány, mely szerint ugyanazon évben aug. 7 én eladott a helybeli községi elöljáróság Fischel Fülöpnek egy darab földet temetőhelynek ; Fischel Fülöp volt tehát nemcsak ezen egy let elnöke, hanem a helybeli izr. hitközség megteremtője is. 3) »Jótékonysági Pénztár« keletkezése felől nem maradt ránk megbízható kutfor-rás, csak annyi bizonyos, hogy ez 18*0 körül létesülhetett, melynek els(j elnöke és pénztárnoka szinte a fentemiitett Fischer Fülöp lehetett. Jelenleg elnöke Benedikt Ede, pénztárosa Rosenberg Rezső 4) Az »Izr. Nőegylet« keletkezett 1863. évben, első elnöke Neumann Jozefina, első pénztárosa pedig H chsinger Czeczilia volt. Jelenlegi elnöke Wollák Rezsönö, pénztárnoka Gráner Mtksáné. 6) A »Csáktornyai Polgári Egylet« megalakult 1869 évi november 21-én. Első elnöke volt Konyán Mihály, alelnök Pecsor-nik János, jegyző Huszár Nándor, ügyész .Szijj Sándor, pénztáros dr. Klein Sándor, könyvtáros Löbl Jakab — A csáktornyai \'*Társas-Kör«-i czimét felvette 1880. évi deczember hó 20-án, 1881 deczember 13 án megszűnt működni 13 évi szünetelés után működését mult évi november hóban folytatta. Jelenlegi elnöke Ziegler Kálmán, alelnöke Zakál Henrik, titkár Zrinyi Károly, pénztáros Polyák Mátyás, háznagy Probszt Ferencz. 6) A »Csáktornyai Dalárda Egyesület« már 1860-ban létezett Pecsornik János elnök, Szabolics Antal pénztáros és Klika János karmester vezetése alatt. A jelenleg szünetelő egylet elnöke Szeiverth Antal, jegyző Zrinyi Károly, pénztáros Polyák Mátyás, karvezető Alszeghy Alajos 7) A »Csáktornyai Takarékpénztár Rész-vénytársulat« megalakult 1872 junius 2-án első igazgatója volt Pecsornik János, aligazgató Fischer Henrik, könyvelö Löbl Jakab. Jelenlegi igazgató Szeiverth Antal, aligazgató Hirschmann Samu és könyvelö Weisz Miksa. 8) A »Csáktornyai önk Tűzoltó Egylet" keletkezett 1876. ápril hó 18-án. Első elnök volt Horváth György, alelnök Konjáry JMi-hály, pénztáros Deák József, orvos dr Kra-sovecz Ignácz, jegyző Huszár Nándor, parancsnok Körn^ast József, alparancsnok Nuzsy Mátyás. Jelenlegi elnöke, Nuzsy Mátyás, alelnöke Ziegler Kálmán, pénztárosa Deák József, orvosa dr. Schwarz Albert, jegyzője Alszeghy Alajos, parancsnoka Szeiverth Antal, alparancsnoka Morandini Bálint. 9) A »Csáktornyai Jólékőny Nőegylet« megalakult 1879. január hó 20-án. — Első elnöke volt özv. Deurbányi Elekné, elnöke Ziegler Kálmánné, pénztárosa Dugovich Pálné, jegyzője Margitai Józsefné, titkára Margitai József. Jelenlegi elnöke Bernyák Károlyné, alelnöke Tóth Lajosné, jegyzője Fischer Dugovich Betti, pénztárosa Frász Tamásné és tikára Jeney Gusztáv. 10) A »Vöröskereszt Egylet megalakult 1880. január hóban. Elnöke volt özvegy Deurbáni Elekné, pénztárosa Dugovich Pálné és titkára Dugovich Pál. Ezen egylet néhány évi működés ulán feloszlott. 11) A »Jótékonysági Egylet« keletkezeti 1880 évben. Első elnöke Benedikt Ede s első pénztárosa Hochsinger Sándor volt. -Jelenlegi elnöke Löbl Mór, pénztárosa Hiixh mann Adolf. /j (Folytatjuk.) K Q 15 II fél ók. fölassics mialuter kűssőnete. A nagykanizsai Kisdednevelő Egyesület — mint közöltük — folyó hó l2én tartott közgyll lésében Wlasnics Gyula vallás- és közokta tásUgyi minisztert nagy lelkesedéssel örökö tiszteletbeli tagjának válasatá. — Wlassic-miniszter ur a kisdednevelő egyesület elnökéhez a következő meleghangú köszönő le> velet intézte: Nagyságos asszonyom 1 Nagyon kedves meglepetésben részesített engemet a nagykanizsai Kisdednevelő Egyesület az által, hogy engemet az egyesület örökös tiszteletbeli tagjává megválasztani méltóztatott. Kedves kötelességemnek fogom tartani azt az egyOstlIetet, a melynek édes anyám is egyik alapitója volt, tőlem telhetőleg támogatni. Fogadja és tolmácsolja kérem Nagysá- , ii i u it iiii.sagjegadSfljM^apaaMP\'L. " i ^ u>áH helyén knro«u arabs lovak nyeriieziek a Kerka vize után. 8 ennek a aiinea tömkelegnek köxepén lenyes sátor puha oltománjén hever a basa a körülötte harcsabajumu vezérek épen arról beszólnak, hogyun füstölik ki á tormaföldi vár urát. Az vinzhangos léptekkel, gondlelt aroscaal jár-kel a vár folyosóin késő alkonyaiig, de parancsot alig out, mintha a (örök csak pihenni tért volna szép rétjeire. Egy-két ör volt osak ébren, mikor az éjszakai sötétben öt alak indult lel a vártoronyba fogókkal, kalapáosokkal, vas-vágókkal. Fenn a torony sisakja alatt a fényes harangnál megáliak s a vén ocigány harangozó hozzányúlt u fogóval. Abban a pillanatban magától meglódult a harang, eltaszította magálól a négyet s szép kanetes hangjával visshangra ingerelte a Kerkavölgy zegét-zugát. A négy között ott yolt Torma is, ki kedves kedves harangját, melynek érozébe hang kedvéért aranyait olvasztotta, le akarta vétetni, hogy a török elöl a Kerka fisába sülyeszsse. A török kürlök riadója felelt a harang hangjára, a tábor nyüzsögni köztiéit s nemsokéra tüzes csillagokként repültek a vár felé sz ágyúgolyók. Kigyulladt tüzek \'fényénél folyt az ostrom s e fényben ott repkedett egy fehér galamb — Torma leánya elszántan, biztaiva, bátorítva. Az oairomló bana meglátta, abbahagyta a harcaot s másnap felizent a hitetlen kutyának: ba lányát kiadj s, békén hagyja a várat s alkonyatkor elindul Kanizsa felé. \' ——am. 7 B ■ i > ■ Nem vári soká izenetre. Hajnal hasadtával belépett a várúr Íródeákja a basa Hátrába s jelentette, hogy a következő napon a féhér galambot, melyei annyira megkívánt, sátrában találja. — A fiatal Íródeák megsúgta a leánynak, annak arozá-ról leolvasta a hű sárkány s éjnek idején elragadta nyoszolyájáról s levitte hűs lakásába á Kerka fenekére. A Kerka halászai ma is látják néha osendes holdas éjjeleken vizi liliomok közt hófehér ruhában. A basa várta-várta, mikor ölelheti a várúr szép aranyszőke leányát. Elmúlt sz ígéret reggele, dél is elkövetkezett — hiába. Dühtől remegve fúvatott támadóra, a török sereg ráomlott u várra, s éjszakára mint óriás fáklya, ugy égett Torma erőssége, bevilágítva rezgő fénynyel a göcseji erdők bolyhos prémjét. Sorba omlottak be az égő gerendák, maguk alá temetve Tormát, az arany harangot s a várba szorult népet. Az elvonuló török sereg osak fekete romot hagyott hátra, kipusztult falut siró népet. Ritkán akadt aztán látogatója, csak éjnek idején járt sistergő szájjal, villámló szemekkel a romhoz, s a romtól a Kerkáha a Bárkány. Izzó teste oserepesre sütötte a földet s még ma is, hosszú idö után hiába szántják, hiába vetik be, nem terem sem fü, sem virág a tormaföldi „sár-kány járáson". god ezen nagybecsű figyelemért őszinte köszönetemet. Kiváló tisztelettel vagyok Nagyságod hive: Wlassica Gyula. dsirtáa Qfároly ur vármegyénk alispánja e hó 19-éu Csáktornyára érkezett, ahol 20, 21 és 22 ikén hivalalos vizsgálatot teljesített a szolgabíró\', a városi és külfárai jegyzői hivataloknál, volt Perlakon éa őrségen, ahol a Hzolgabirói, illetőleg jegyzői hivatalt viza gálta meg. &éhisxiti előadási tartott e hó 19-éu és \'20-án az áll. tanitéképesdébeu Abafíy József méhészeti vándortanár. A tanulságos előadást az érdeklődő intelligentia köréből a többen meghallgatták. protestáns isteal tlsctelet. Ma, 26-án d. e 10 órakor Csáktornyán, a tanitóképezde zenetermében, urvaoeora-osztással egybekötött protestáns isteni tisztelet lartatik. igerlakrél irják hogy Zalavármegye al-i s p á n i hivatalának 8488/ni: 95. számú értesítése szerint. Mura Király vasúti állo máson, marharakodó állomás engedélyeztetett. Szakértőül Lange Kelemen járási állatorvos rendeltetett ki. — igdsiőaetnytlránltás. Szakonyi Zsigmond takarékpénztári igazgató ur szives volt intézetünknek több értékes régi arany, ezüst sat. pénzt és emlékérmet, számos könyvet és folyóiratot adományozni. Amidőn ezek átvételét e helyen is nyugtatom : tekintetes Szakonyi Zsigmond umak, a tanitóképezde igazgató-tanácsosának, aki intéze tünk iránt sok éven át oly igazi meleg érdeklődéssel viseltetetik, minek értékes adománya áltafujabban is oly szép jelét adta — intézetünk nevében, melyhez az ö Bzive is hozzánött, leghá\'ásabb köszönetemet nyilvánítom I — Csáktornya, 1896. május 20. Margitai József tanitóképezdei igazgató. - ^Cff/rAooj kössön it. Szakonyi Zsigmond h- mérnök ur 22 darab könyvet és 9 darab arany-, ezüst- és rézérrnet volt szives a helybeli polgári fiúiskolának adományozni. A midőn ezt nyilvánosságra hoznám, elmulaszthatatlan s kedves kötelességemnek tartom, hogy adományozó urnák az értékes ajándékaiért az intézet nevében leghálásabb köszönetemet kifejezzem. Csáktornya, 1896. május hó \'20-án. Pálya Mihály, polg. isk. igazgató. Csáktornyái közs. elemi iskolánál ha* lálozás folytán megüresedett egyik rendftfc osztálytanítói állásra pályázatot hirdit a köz égi iskolaszék Évi fizetés az első esztendőben 600 írt készpénz s nős tanitó részére 200, nőtlen réazére 100 frt lakpénz ; a próbaév sikeres betöltése után állásában a választott véglegesittetvén, fizetéle 600 frtra emelkedik. Az állással ötezör ismétlődő 10 százalékos korpótlók ifi jár; az első a véglegesítéstől számított 10 évi működés után, a többi 6 6 évi időközökben. - A kellően fölszerelt kérvények junius 10-ig bezárólag Ziegler Kálmán kir. közjegyző úrhoz, az iskolaszék elnökéhez intézendők Csáktornyára. — A megválasztott tanító szeptember 1 ón foglalja el állását, fizetése is e1 tői a naptól tétetik folyóvá. §r. fiőder <gf. három héten át városunkban működött fogorvos, meghívás folytán Alsó-Lendvára távozott Dr. Köder jeles szakképzettségét több helybeli paoziensétől volt alkalmunk dicsérni hallani, hihetőleg Alsó Lendván is a fogbántalmakban izén« védők elismerését fogja kiérdemelni. (§aoatö. Barátaimnak és ösmerŐseimnek kiktől távozásomkor buoeut nem vehettem, e helyen mondok a távolban ssivea 8Isten hozzád"-ot. - Debreozen, 1896. május 23. Jancaó Gyula. Meghívó. A „Muraköxl Tanilókör" ex évi rend«* kö*gyOlé»ét junlu< hó 6 án reggel 9 órakor Mura Csányban ax »lemi népiskola helyiaég4han |oKja megtartani, melyre h kör tikiéit tagjai é» a unügybarátok ezennel tisxtelettel meghívatnak.-1\'4rgyMoro*at: 1) Ax „Eötvös alapról jelentéit te»x Alazeghy. A pénxiárvixKgálok jelentés*. 3) Sxinkovioa Ferenoz iölött emlékbeszériet tart Örauner. 4) A s.Ülölöld iKmerietéae. Gyakorlati lanitá« taitja Molnár Antal. 6) A testápolás iako-(„i „gemponibrtl. Előadja • Buday 6) Indítványok. — Csáktornya, 1896. évi május hó 26-én. Jeney Guaxtáv körelnök. A oftótktornyal SaiépltA E^yemHet Yálaaiimánya e hó 19 én U ést tartott Morandini H. elnöklete alatt Jeton voti 10 választmányi lag. glnök kérésére a népünnepély juniui 16-ára ha-lwxtalótt, miután a sok esőzés óh árvix tolyiAu a népünnepély helye nagyon nedves a nem iu várható annak az előbb kitüxött napra való fel-sráradA»a. — A választmány mint rendezöhix iM-Bóg 12 oeoportra oaxtatott. — Munkakörükről aa egyes caoportokba besoroltak érteMittetnek. — A népüunepély helyének ivlámpákkal megvilágítása elvettetett, miután nagyon költaéges volna. — Dorner József levele olvastatott lel, melyben a valaHitináuynak tudomására hoxsa, bogy a tagok •órából kilép, miután a katopnsághox kell bevonulnia. — A népünnepély helyén állandó padok léieiiltetnek, melyekhez a sxükséges anyag be-xxerzéüével a felállításával elnökség bixaiik meg. — Eluök bemutat egy papirmodelh, mely szerint a oaukoiHÜiemények ►Ihelyéxésére állvány volna kÓHiitbeiÖ. — Elhatároxiatott, hogy két ilyen illvány készíttetik s annak költségei elölrányox-taialnsk. — A Jalaában, ax egyesület A,tal bekeríteti és rendezett terület a vá\'asximány egyhangú határoxata folytán .Városliget* nevet nyert. — Cxvetkovios Antal pónxiáros lelolvas»a a rendexendö népünnepély programraját, mely módoiiián nélkül ellogadtaiatt. — Ax Ünnepély programmja a követkexö : Népünnepély. 1. Délután egy órakor kivonulás a „Városligetu-be xe. nekar kinérete mellett, a gösmnlomtól keadve. 2 Különféle alakok bocuátiatnak löt, melyek a % agéix Uuncpély alatt a levegőben lebegni fognak. 3. Al-laUereglet megnyitása, két *xereonen megórke/é«e után. Ax állaiteregletben láthatók lesznek; oro<x-láu. tigris, elefánt, s**már, óriási béka, két óriA*i 100 kgr. súlyú réoxe 4. Felál ittatik a osáktornyai BiépitÖ-egyesUlet karikakedvelő csarnoka, hol sxép é» értékes tárgyakat lehet nyerni. 6. 8/.erelem hévuoérö és mérleg, 6. A faragósxék vagy a sxép Adél rémtörténet, előadja N. N. 7. Különféle léggömbök hivattatnak íöl, e*ek között egy óriási éggömb kosárral és esöernyövel le*/, ellálva, mellen egy ember fog felszállani Végtil epy gólya log lóltuSllani apró gyermekekkel. 8. Nyáii ei*ő vurH«nyfu(tatás, melyre a következők vannak jegyezve : a) Nem axahad. b) üarhaldine, o) C*u londár, d) Álmos, e) Gárda, () Alegretto, u) üorn-röncheu, b) Trioe-tr»c<, Íj Csirkelogó, j) tíaiyár, k) Árnyék, I) Spirifanker\'. A uttatái alkalmává logadni ia lehet. 9. 0 és 7 óra közt kei néger log küzdeui eleire halálra. 10. Ezenkívül japáni Up. dajáték, légkigyók dohálása és virágeaö rendexie-tik. II. Tánox. 12 Tűzijáték 9 és 10 órakor. — Végül Hz kllatsereglet lelo**latá-a s as ál atok felvonulása bengáli lény melleit. 18. Ördögmatóla CSARNOK. A hoitut kötő eskü. Irta : Gárdonyi Géza. •Esküszöm az é ö istenre, lelkem üdvösségbe, szerelteim boldogságára, hogy halálom után való éjjelen el.övök hozzád élöhöa ós megmondom neked, hogy van e élet a siron tul is és ha van, milyen az? Ur, Wald Antal profeszor. Ur. Scherz Emil a filozofia tanára«. A gyerlya lobogott s a falon sötét ár °yak tánczoltak, midőn a komoly férfiú aláirta ez esküt s megcsókolták egymást. Ezután dr Wald fogta a kalapját és esernyőjét és elment # Mi indította a két filozofust e különös e«kUre ? A kor. Akkoriban keletkeztek as istenteleu, vallástalan böloséazetek, A túlvilág erővjn j foglalkoztatta a tudók agyát h a túlvilág titkaiba emberi ész évezredeken át sem tudott behatolni. A két öreg profeszor minden nap együtt tanakodott a modern ós a régi fllo-zofiai tótelek fölött.* Ml érdekelheti jobban az ö>z fürtöket, minta sirok titka: jnyug-vás van-e ott, vagy semmisülés ? Az egyik 80 éves volt akkor, a másik 82 8 régi, egymást nélkülözni nem tudó jó barátok voltak. Másnap reggel az öreg Scherz professorl az inas reszkető kiáltása ébresztette föl : Uram 1 keljen föl, Wald doktortól vannak itt, a doktor ur meghalt. Az öreg ur felijedt, fölült ágyában, aztán ismét visszahanyatlott; — Az lehetetlen 1 — hebegó. — Oh uram, igaz — felelt a szolga sápadtan, a szél ütötte meg. Ott feküdt kiterítve, holtan. Arcsa viasztehér, szemei lezárva, — hosszú ezüst zzakálla nem rezgett a lehe léstől. Dr. 8cheiz megfogta a halott kezét. Hideg volt az és merev. Hiába próbálta melegíteni, hiába hivta reszkető jó hangon, hiába mondotta neki, bogy vegye tréfának a dolgot, ő nem kívánja, hogy azért meghaljon és ömlöttek rája könnyei. A spiritns fáklyák kékes-fehér lángjai kisértetiea fényt lobogtattak, midőn a kit öreg keze utoljára érintette egymást. A halott kéz nem adta vissza az élő kéz Bzoritását. „ • • Dr. Scherz ez estén egyedül ült szobájában. A gyertya most is ugy égett, mint máskor. A falakon ugyanazon árnyak tán-osoltak. De minden néma volt, csak a Ián goló gyertya kanóosa sercsegett olykor s kékes golyócskákat pattantott el az izzó bél körül. Az óra Xl-et mutatott s a födélen kiugrott a jelentő kakuk madár s taktusra billegve elkakukolta az óra számát, aztán ismét visszaugrott a a szobában ismét csend volt, csak az órainga egyhangn kettyenései voltak hallhatók. Dr Schertz mozdulatlanul ült as Őoska kanapén. Eleinte érintetlen volt a kis üveg bor, a mit az inas csupa szokásból vitt be hozzá. Szegény Jeanl Nem szárad ma ki k vitában senki torka se S eszébe jutott as ünnepélyes fogadalom, a melyet tegnap ilyen időtájban tettek1 S megborzadt. Félt tő\'e? Miért félt volna? Hiszen mig ólt, csak jót akart neki. Hát miért iszonyodik ? A test iszonya a«s nem a léleké. Mind a mellett némi érdeklődéssel várta »z öreg ur a jövendőt. Mert ha van as emberben lélek, akkor h ragaszkodón, az eskütudat átmegy a más világra is. És ezenfelül dr. Wald a tudományért is annyira élt, hogy a másvilág kapujától is kész leez visszafordulni, csakhogy a lélek fenmaradáeát tudtul adhassa barátjának. Mihelyt a világ kézzelfogható bisonyit-ványt kap a tulvláig léteséséről, asonnal megváltozik minden. Az emberiség, a társadalom egyszerre elvet minden törvénykönyvet, csak a bibliát tartja meg ; egyszerre bezár minden ajtót, csak a templomot hagyja nyitva s a föld egy nagyobbsserü vasúti állomásáé válik, a hol hosssabb-rövidebb ideig várakosn«k a szent Mihály lovára. Dr. Wald csak akkor nem jön el, ha ; semmivé vált. Az öreg ur izgatottan járt föl és »14 axobájábkn. Izzadt homlokáról félre simitot a olykor a fe|ér hajfürtöket, aztán ismét lu-ült és halvány arozozal tekintett as ajtó felé E közben az óra nagymutatója sietve közeledett a tizenkettes m ámhoz s dr. Scherz idegeit valami névtelen félelem lepte meg. Csengetni akart az inasnak, hogy jöjjön be, de valami névtelen borzalvm némította m^g a kosét. As óragép megberrent s a kakuk gyors hajlongással kiá\'totta az éjfélt. Mikor az utolsó hanggal visszaugrott odújába a gyertyaláng magasan lobogott fel. az ajtó telcsappant éa beomlott rajla egy irtózatos bozontos medve. Fényes, ragyogó szemekkel nézett dr Schertzre s erős velőtrendi tő hangon bzó-lalt meg: — A túlvilág se neiw olyan mint írják, ne nem olyan mint beszélik 1 Ezeket mondva, odanyúlt az asztalon fekvő epkü irathoz, rátartotta a gyertyalángra és egy pillanat alatt azzal együtt lángot vetett, — eltűnt. A közönség köréből A perlaki kir. járásbíróság szennyese czimmel a Strausz Béla aláirásssl, valóban szennyes nyomtatvány jelent meg b terjesztetett a közel napokban. Nem az individium, melynek ez szellemi terméke, mert annak ki és mi volta köaíu-domásu dolog s a vele való érintkezést kizárja, — sem a nyomtatvány tartalma mert az azzal való foglalkozás a büutető bíróság feladata, hanem egyrészről a méltatlanul meg támadott férfiú iránti erkölcsi kötelesség — érzetünk, — másrészről azon közérzet, hogy az illetékes hatóságos gyors és kielégítő, a jövőre pedig megnyugtató eljártát kikérjük : szolgál alapjául jelen nyilatkozatunknak annál is inkább, mert a „kösvólemény"-t sz érintett nyomtatvány egyenesen kihívja, hogy; Mi, a kik évek hosszú során át foly-tonos társadalmi s hivatalos érintkezés által Horváth Csongor perlaki kir jár4sbiró urat ismerni tanultuk; őt, mint a társadalomban Vezérlő helyet elfoglaló férfiút s a birói karnak előkelő tagját, tiszteljük, szeretjük a beoeQljük, a többször érintett szennyirat hazug tartalmát s alávaló rágalmait pedig a legnagyobb megbotránkozással visazauta-sitjuk. Perlakon, 1896 évi május hó 28. ©rész Alajos ügyvéd, Dr. Eemény Fülöp ügyvéd, Gsesznák József ügyvéd, dr Hajós Feronoz ügyvád, CTollák Rezső ügyvéd, Sakál Hsnrik ügyvéd, Zisglcr Sálmán kir közjegyző, dr Fáraek László kir közjegyző-helyettes. * K rovat aK.tt ktalőttekéít » felelfeafe * beküldőt Illeti. smtic. Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. Laptulajdono« és kiadó; FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SA\'ND OR) UÍ. tečaj Vu Čakovcu, 1895 26. rnajusa. Broj 21. -rr- B ortdnlkoBi a««l J* mkl J m gowltl m4 tli ia »mro«. — Bt* poilljk« ti«ué* m rimák, i«J m pollljiOn m« Ím ■Miltel i*ur* uWiiU n fráter* VMmI FUlpovm Ua M 1 tknui jwfttfyO« Prcüp\'«tia* mm« |«| Na celo leto . . . 4 bt Na pol leta . . . t Irt Na óetvert leta . . 1 ki foj*dtal br«0 kaStefm 1« U Obtaui m poln I kJ rmSmmaJa. \' aaa hervatakor . | maK)arakoM J**lku iilaieél družtvenl snanatvenl 1 povuéljlvl 1J*I ka puk. »Jgaaucl év-aüti »tlj»<l»aa. 3»d.nlcr<tt 1 to: ttu. wvalra nedlju :;iužl»»\'ni glasnik : „Me^jlmurakoga podpomagajočega činovničkoga družtva\'C „Čakovečke Sparkaase", „Međimurske aparkaase". i t. d. m ____ Gospodarstvo. Da bi konj znal govoriti, rekel bi ov«: 1. Neveti me nigdar na željezo, kad« smrzne, ar i ja hoćem imati kotu na jeziku. 2. Neostavljaj me vu itali oé u noć, na kratkom privezauoga i prez nastilja. Ar sam takaj truden ter bi ai rad podinuti. 3. Nosili me vide soli žderati, nego li aam h odem, kada mi već mećei aol vu zób Ja snam bolje od vsake živine, koliko mi je treba soli. Nemiali da kad sam ja konj. da morem imati vu sénu kakov god dra! trnje. 5. Nemiali, da sam ja né truden nigdar, ar hodam navék pod bićem. I ti sam sa stalno bi se bianil proti biči. 6 Nemoj me tući, kad ae slučajno gde putu spladim ar bum ti drugać pri naj-bliteSoj priliki napravil novu nepriliku. 7. Netiaj me na brég, ar ae moram i onak gori popeti tebe uvleći« Probaj samo ti s ter bom na brég-iti. 8. Vu «#ojo; itali nek je avčtlo, ar kada is temne Atale vun dojdem, boliju me ofi naročito kada vuni anég. 9. Netiraj me pres pameti. Vući me, da ti na réé stanem. 10. Ni daj mi piti odvile hladnu vodu, pak mi nedmvaj vu lampe smrinjene žvale ; atópi malo, makar i na mojem télu. 11. Nesaboravi mi . opi liti sube, kad au flpićastl. ar drugač nemrem gristi zob. 12. Nedaj mi bežati ii biega vdol, ar ako ti se nekaj pokvari, a morei ai i ti vrat skrhati. 13. Kada me saprel ijefl pasi i na moje rane. 14. Neposudju( me nikomu, koji ima menje pameti od mene. 15. Nesaboravljaj na stam knigu, koja je prijatelj potiftćenih i gde stoji pismo : „Pravićen ae smiluje i nad avbjim marJe-tom • — Ovak b pripovédal vnogomu gospodaru njegov kon], kada bi zual samo pripovödatl — Sparanje zobi. Konji, koji neimaju dobra sube, nem-reju sob vt? redu zagristi, drugi pak lerejn ju prehitoy tak da prék polovice\' dohadja nerasgrižena vu želudeo, koji ju nepreku-hava. I ovak ide barem tretja stran sobi pod kvar Da se tomu pomore, treba, zob ras stuči ili pred hranjenjem barem 8 vure vu toploj vodi namakati Takvo zobeno zrnje konji rado <er«ju i treba ga menje Vlatne staje tu za konje tkodljive. Vugodnost vide só staje zevsema za-duflljive. vlažne i smrdljive. Vu ovakovih stajah, osobito v u šimi, kad au konji viie VU stajah, »vrlo lehko zbetežaju. Nöjviáe ae pojave betaigi na oćih i nogah, kojp otećeju a konji poćneju ka ljati i dobivaju dugu nečistu dlaku. Da se vse to saprSći, tréba staju vifteput preluftati, i nastojati da imadu dosta svetla i sraka. Da nebudu mokre, mora guojždioa is stajah isticati. Fantljivost odurjenoga. Krup (drhtajuč od srditosti, sažarenoga obraza, tetko d«ha ući, nise je mogel sder* žati. nego je sdi^nul ruku i prosil za röó) : Molim, gospodin audeo- .. . Sudec: čekajte, čekajte, odmah. (Proti obtuženomu): Nu vu obtutnici se mogel zevsema druge stvari naprvo stavljaju, gos pon Dimian 1 Vu obtužnioi je pisano, da ga i drugim načinom uznemirujete 1 Da ga srdite, gda se žnjirn sesUnete ; da obhadjate okolo gospode i da pripov- date o gosponu Krupu, da je pra\\a mizireia, koji nemre niti cipele platiti, a bog sna da li na isti naćin plaća i o tale stvari, kaj ih nasebi nosi! Vidite, to vezda drugać izgleda, nego kaj ste vi malo prvlje pripovédali, kaj né? Ali glavna je stvar, da vam je gospon Krup već zdavnja ponudil pence za oipele, da vas je veó nebrojeno put pital, kaj ja duien, da vas Jo pital za raćun, da vsm platiti more, nu vi mu niste hoteli računati, niste hoteli prijeti ponese, a ipak ga i na dalje preganjate- Jeli tomu tak ? . .. Krup (koji je né mogel zdržati): Je, slavni aud, — prav tak. Te mi le oipele delal već pred tremi Ijetmi, kad sam se ZABAVA. y Čudnovata seiiju. Već \\e pol noći piofllo. Na ognjiflču je ži»ahuo gorolo skup zuofleuo svržje: D<*agoneri su okolo ognja ležali te su počivali na koliko •e je to u ratuo doba dalo. Kouji, koji su •kupa svoiimi jsftci vrući dan pretrpeli, ta-kodjer iu bili mirni, Od vriemeua do vriemeua se je čal gUs .Piketsh i Patrpletf, koji au, kod susretanj* jedan drugomu današnju »Parolu* dorikavali te 9Lozung* udgovarali. Bili su u Logoru. Jadan dragouer ae atane potegne svoju slamu bliže k-ognju, pritisne kapu na oći te •e tedna na zemlju, umota ao a avoj kepeujek za da si hrbet od sovra sačuva. On glavu ussloui na svoj avež^j alame te se povda svojim mislim. J« nemegu spati, veli u sebi, akoprem sam trudau kak crna zemlja. Deues je Šestdeseti rodjendan moje matere, te au moje sve misli kod nje. Ja vidim moja dobra staricu, kak iz molitvene kujige za me, sa avoga sina Florjana Boga moli, da bi jo) ga dobri Bog is ratni pogibelji zdravog povruul. Vidim, kak moju svetetuja opravu čisti, u kojoj buta, kad odslulim, moja Trezika a cirkvu pred oltar pelal. Oh moja mati, moja Trezika, moje domorodno selce 1 llado za kralja umrem, ako je Bog tak odredil, ali ako iz ovog rata dojdem sreten domov, tak nesina sretni,ega ćovieka nego bu Florjani jer ja imam najbolju mater na avietu, te joj fteljim stare dane ss mojom budućom ženom zasladiti, zada joj namlatim ono dobro, koje je oua msuiućiuila. Rekla mi je na raztauku : »Florjan, ti idaft danas u sviet, a tvoja mati nebude okol tebe. Ti bui doflel u društva, gde te budu tvoji prijatelji hoteli strauputice zavesti, Ne-da) aa zapeljati, nego mi ovdi obećaj, da bui nvik imsl Boga pre 1 očmi i da buft Krajlu vierno služil, Ja bum ia te molila. Ako pak bi me Đ>g prije nego ti domov dojdei, k-sebl pozval, tak bum se na sadnjoj vuri Boga molila, da moiemu duhu dopusti joi Jedan krat k tebi dohi i tebe blagosloviti sa vri« •ms i sa vekivećnosl. A kaj mati na sadnjoj ari Boga zaprosi, to Bog dopusti; tak je tvoja babioa rekla a velim i ja«. Oa je ave dublje saftel u promiSljavauju, te akoprem je bilo piiličuo hladno, stalo je pred oiegovimi zaprtimi oči u prolietnem suncu prijazno selce u kojem se ja rodil. Oa je duha videl sebe nakinčenoga sa medaljom sa hrabrost, kak se povraća k svojoj materi, •usedi gs pottovaujem gledaju a Trezika mu biefti susret, i bi ft hoće zavikuuti: ,GMe je moja mati ? .. . Stanovito ftufltanje ga u tom pretrgue. Ou odpre oći ... i — Svemogući Bože . , . ves se strese . .. gledi oaupujeu skazanje: Jer kaj je videl ? Komaj dvadeset korakah od njega je stala njegova mati a mrtvačkoj opravi skrižom u sklopljenih rakah Ou je hotel sakrićati: „Mama", ali mu je ried u grlu snpela. Preobíadan éuvstvi poklekue i pruli ruke proti skazanja. Ova zdigue desnicom, prekriti iujim soldata te mu da zuameuje, da sa ujom ide Florjan dojde malo k sebi te reća: „Tko si goder ti no4ao skazanje, pekleuska strah* nisi, druga nebi uzelo ua se spodobu mo|e pobožne i kriepostue matere. Ja sam soldat i nepoznani straha, hodu te sliaditi kam god hoče4.u Zdigue se te ide za njom. Već su prešli predstraže i nevidjeni otidli ćez neprijateljske strai«, kad su ua jedan krat dotli pred ueprijatoljski flator, u kojem sa geaerali bili aakupljeni tu bu siodnicu držali o nastavljanja rata. On pred vrati posiuta. Bilo je zakljufiono, da joi iste noći se ima navaliti na drsgonerova četu, zs koju je neprijatelj dobro zual gde let>v te ae ista ima uaiUiti a početkom jutra se bude onda dalo tim laglje ua glavna vojsku udariti i uapieino ju pobiti. s jjenll. K»j ná J®,2ioa? — «ana odmah drugi dan p« svatbi poslal k njemu inal» d* pita »a račun. On, da ima vremena Dobro. Pos\'mI ponovno za tjeden dni qou je Jato odgovoril. Nu naienkiat sem »ačul, da pOvsud, kud god hodi, pripovMa sam se ofenil, a da aam imel cipel« na dug. D* bolje včinil, da aam platil cipele, nsgo kaj aam ie tenil. Nu da to nebude dugo trajalo. Da sam bil propalica pred ivatbom4 i da budem ostal propalica i po ,vatbi. Da gdo sua, jeli nisem imel i hlača i kaput nepUöen I A ákerlakl i robaća I A to traje več tretje ljeto, slavni sud 1 — Ja sam mu poslal penese po uavuCniku — on ga vsaki put bitil is ve köteta. Ja sam mu poalal po potti — nije hotel prijeti. Poslal sam slugu s penesi, da mu ih na kakov god način preda, on je pozval stra lana, da odpelja slugu,, a penese nije hotel prijeti\' Nisam mu mogel platiti, ar nije hotel vzeti geneze, — nu zato me je ipak sramotil i sramoti me i dene« Ja od sramoten nemrem niti na vulcu Mljekarioe, kofe a povenljem, prodavačice duhana vu célom suseditvu znaju, da sam dužen za cipele, ali neznaju, da ih poleg najbolfle volje nemogu pla\'iti. To nemrem duže pod-uaiati. I sbetežal sam sbog toga, slavni sud, nemrem jesti, nemrem piti, a ako bu to terpelo jofl pol ljeta, ja bum v grobu. Molim, slavni sud, da prisili gospona Dimi. ana. da prime od mene penese za cipele! Tuženik (pokažuval e tečajem pripo-védanja vse to vekde veselje, a na liou mu ie pokazal srdit smAh. Rtbajuč si ruke od zadovoljstva, nihal je glavu sim tam.) Sudeo (gledajuć to ponašanje tuženi-kovo, oitro): Meni se čini gospon Dimian, ds vas jako zabavlja, kaj tn poslukate ? Tuženik i Z bav\'lja ? slavni sud ? Malo ds neobnorém od radosti sbog toga. kaj sam Cul — to sam hotel čuti i znati, slavni audl Kaj je vse to proti onomu, kaj sam js preterpel I Slavni sud 1 Zaruč\'l sam ne s devo kom, — nu kaj velim devojkom, to je bil alaviček. Bila je bila je, nu vezda već nije I (G spa se Krupova zaierlenila). Ljubili imo se, barem ja sam ju ljubil, »lavni sud, oh, kak sam ju ljubil 1 Vse js bilo već pripravljano, samo je jo* treba bilo pred olter iti I Kad najenVrat eto ti iz soldačijs rukavičara. pravi pijanec, niltarlja (Krup je preblóilsl) i on mi j« prevzel de-Vojku. Nu ne samo da mi je nju prevz«l, nego je naručil takaj pri meni, da mu naplavim cipele i on so vu tih oipalah ženil, žujona, s mojom Jalžicom, — ako žli s|avni sud videti to neverno stvorenje, eto ga pred slavnixn sudom I Morti mi bude slavui aud rekel; čemu ai mu načinll cipele, kad ti je prevzel devojku 1 Da, ja to snam, na jasam to i želel 1 Ja sam mu napravil nu niaem hotel vzeti plaču, samo da ga budem mogel sekérati, a ja ga budem do smrti iznemirival, slavni sud I Sudeo (ravnodušno): Dobro, nu prvlje vas budemo zaprli 1 A vu reflt vas budem > navčk delil kad vas bude gospon Krup tužil sbog nanesenoga sbantuvanja, pak budete vsaki put, koja vréme sedeli vu hladu, razmete li ? Obtuženi Dimian (prestrašen) : Mene zapréti ? Sudeo: Je, Vi ae i onak ne?alujete abog svoga fina — pak budete sedeli (Pomirljivo). Premislite si dobro, gospon Dimian, prosite za oproáóenje gospona Krupa, recite, kaj vam je dužen za oipele. on bude platil, dajte mu ruku, pak ga budete pustili vu miru, razmete ? Tuženik (sa kratkim premiflljavanjem): Ne, to nebum mg tar vóinil, slavni sud I Sudeo: Anda hoćete vu relt — a takaj plaćati i stroAke. Gospon fiškaljuš nije zabadava sim dodel. Tuženik (hitro): Platiti fiikaljuša I Né, a\'avni sud, to aebum včinil. Im je niti jedue réói ne pregovoril ; pak čemu da bi plačal I (Razmi^ljavajuč par minut): Dobro gospon Krup naj mi da petaću, pak je stvar. , . . Krup je izvadil iz kabelara petaću i položi\' ju je na atol: Tu je petača, gospodin sudec; nigdar vu mojem življenju nisam tak rad platil, kak denes I Barem budem od vezda vu miru I . . . Hudeo (Dimisnu): Vzemite petaću, tak. Vezda si dajte vsegnite vu ruke, tak. A vezda idite dimo — pak da vas nevldina vide ovdi zarad1 iste stvari, gospon Dim\'an, budite spametni ! Dimian se pritajeno nasmejal, naklonil se i pozdravil po tizno : „Nsjponisneli sluga." > izigel je vun iz sobe. Lehkim srcem ide iz sobe i gospon Krup, h poleg njega gospa, čerlena kak rak. Za njimi gospon lidkalijud i svedoki, koji se poluglasno zabavljaju i smiju. Pri vratih sudbene palaće zairavi) se Dimian i prićekal je, da dostigneju tova ruši Krup, pak obrnuvAi so rukavićaru pregovoril je ujedijivo : — SluAajte, vi bedaki, kaj mislite, da ja takove oipele za kakvih vuftivih pet fo* rintih bivam ? Mislile li, da sam rukavi ar ? Takovi cipeli vrédui iu med bratjom sedem forinti, anda ste mi jofl dva forinta duAni, — tak je 1 S lioa Krupovoga nestalo je mira, kaj se čas prvlje na njem pokazal, pak taj nesrečni rukavićar gledal je žalostim pogledom na tvrdoglavoga ftofltara, kak se je dimo žuril. Glád Ferencz. KAJ JE NOVOGA ? V Insignije prajzkog feldmaršala. Po smrti nadvojvode Albrechta podelil je prajzkt csr Vilim kralju Ferencz Jo> tefu dostojanstvo prajzkog feldmarftals. Vezds se javlja, da )e 16 uujuia doáel vu Beč princ Albrech prajzki, regent brauoschveigi-ki da kralju preda maréaliku palicu. Kralj bude princa as bauhofu doćekal i ipre-vodil ga vu svoj dvor kakti gosta. Kraljevna- vdov.\'ca Štefanije. Kraljevua-vdovica, nadvojvodkiuja Štefanija, ko> js Bprovela messe dauah ns ishodu mročito vu Pahstiui, stigla je 8. tnajuša ua vfčer iz 8yre vu Atenu, gde su ja pozdravili poslanik barun Kosjek i oodeAuji kuuzul. Kraljevna je olooud odputovala, da razgleda koriutski prekop* Najmenjda republika na evétu. N*jmenjia republika ua ar tu je republika (jaeulara, ualazei\'a se ua istoimeuom Dragouerovi lasi su u viAak rasli, kad js taj plau neprijatelskih generalov Cal, jer tim js videl vojsku u kojoj je sam slu il i koja je bila njegvoga preljubezuoga kraljs/ u najvećoj pogibelji. U tom hipu poduti Florjan udarac ua avoja ledja. Njegov AtrsAmeAter je stal pred Djim. »Kaj imaš ti dečko ?■ — nagovori ga isti — Ti se u ma vlsdaA kak da si bez pameti, te govorii iam sobom tak glairo, da uitke niti oka stisnuti nemoAe. Ksj ti je a glavu doAlo? Budi miran i aam je potrebeu »au\\ — Florjan si riblje oči, gledi zabunjeu okolo, gledi strsAmeátera, kamerada, svojega za stup privezanoga kooja, ognja ; pipa po sebi, jeli je izbiija još na iatom miesta gde je zaspal — sve je u redu. Oo je samo saajal. Pak \'pak mu nutri nekaj nije mira dalo, da bi to samo sanja bila. Ou je svoju mater dobro videl, od a je blagoslov dobil i spomeuek ue-prijateljshih generalov Cul. Pri ovoj zadojoj misli zdigla mu se je krv u glavu, on je pričel drhtati za vojsku i samo mu uekaj nije mira dalo, oa probudi svoje ksmersds te im poveda, "I je videl i éul. Spočetka su mu se bradati soldati sme-i»l>. ali kad je on pri ivojem ostal te zahtievalr ga odmah pred oberatara vode, za da i ujenau isto izpove, a • drugać uje za zle po sliedice odgovorue ćin"# postali su mali zarniš-Ijeoii stratmešter ma zahtiev izpuoi. Odmah prebudjeoi oberitar dragonerski, komaj da je iz vast Florjsaovih zaćul o zka-zaoju« koje je isti ba* sad imal, dade odmah, po ratnih uačelih i uajnezoatoiju stvar zs znatnu držati, svoje ljude hitro probuditi te komaudirajućarau geoerala rapport poslati. Na nlegovu zapoved hUa je čisla četa za fertal ure aa nogah u pripravuosti« Nije dugo trajalo i vei se je ćulo str«, lauje predstražab. Neprijatelj je mislil cielu četu u dubokem snu saóeti, te nije bil male zaćudjeo, kad je aa jedau krat od svih strauah obkoljeu\'žestokim ognjem bil pozdravljen General je uajme tak odredbe oaćioil, kak da je ouo Florjan, kaj )e pridovedal, izbiija i Ani. Kad je jutaroje suoče bojao polje ras-svietilo, ved su aeprijatel|l ili opali ili pobegli. Ali je pobleda ipak mnogo mrtvih i raujealh koštala. Med ovimi zadojemi se je i Florjan uahadjal, koj je dobil udarac sablum preko glave. Ou je joA ležal aa bojištu, kad je oberatar k ujeinu doAel, te ma je as nalog geuerala veliku zlatu medalju aa prsa prikap flil. Zatim je bil preoeAen u boluiou. Kad Je poslie tri tjedna bil izliečeo iz bolnice odpugteu, predal oau je regimeutski liećuik jedau list. Isti i* bilcroim pečatom zapečaćen. ,Js vam nisam hotel lista* — reče liećuik — „koj veó ovde preko osam dni leži prijo predati, nego posve ozdravite, jer sam Iz njegvog pečata sudil, ds neaadrfije nikaj ugodo*-. Florjao otvori list — isti je bil od Trszike. \' »Nezdvajal — bil je poćetek — .Budi mufti Tvoja siroaiaAka mati je na svoj šestdeseti rodjetidau odmah posle polnodi u mojem uaručaju blafteuo u gospodinu umrla". Dragoner si obima rakama sakrije Ikfi te pričme žuhko plakati, utim k-oebu pog davAi reče ; wJe. materiaa ljubav ide nsd sve, ons uavlade vrieme i grob." — u i Žena za primer, A. VI ste se dskle ošeuili. Kak čajem žeuitva vam dobro ispala, vi ste f^Vrstoa partiju uačioiii. B : Istina je moja fteoa je jedao pod-puno bitje. Oaa sve isvrstao sos te je, ksk se veli u svem doma. U literaturi je doma, a muziki je doma, a mietuosti mslaaja je doma, a plsaoja verAoAev je doaa^ samo a jedueiu alje doma. A. A koje bi to bilo? B. Da alje nikad doma. Em. KelUy. \\ otoku, 12 kljometrah ođ Öardlnije. Ott 5 i (inaula) je samo 2 kilometra širok ter ima ljudih aapaio 55, Ljeta 1886. prikazal je kral) Karlo Alberto otok familiji Bartoleoni, pak )• chef )flef) familije pod imenom Pavla 1. srečno vladal do 80. maju&a 1882. Čudno, vitim načinom izjavil je on pred amrtjum Molju, da ga nigdo najnenaaljedl vo »volitve "kralja, pak je tak ljeta 1886. proglašena re* publika. Ustav (konžtituclja) podeljuje izborno pravo (juflj i Cenam, a prezrl 86 zbira na 6 Ijet. Talijanska vlada priznala je nsodviiuost republike ljeta 1886. Bélokupno stanovničtvo otoka sačinjava izborno télo, zakonodavno télo, vojaku i v»e oblasti. Streljen šumar. li Temeivar*[javljaju : Gašpar Felber, fluranr grofa Erdödya vu Zgribeetu, streljeo je po rumunjskom moto Ivano Koroyaku, koga ja zaradi kradje drv kaštiguvai Vumirajući Felber mogel je ;o* imenovati svog ubojicu, koga su vlovili. Na mesto divje svinje strehi je notarijuša. Vu selu Šajo-8zent-Peter pri Miškolcu vsdssili sn nekoj dan juratoš Ladislav Fazeksft i notarjušJEugeu Jauoviö na divje svinje. Faze-kaft je medtemtoga tak nesretno stróljal, da je ua mesto divje a«inje strelil notarjuSa. Izgorela cirkva 1« Gradca javljaju : Oirkva sv. Ivana i Pavla na Buchkogclu vu Gradcu, k*m je hodočastilo vnogo ljudstva, izgorela je vu ne-delju o poldan do fundamenta, ar je prigodom vihra stréla vu nju vudrila. Cirkva je bila zazidana ljeta 1590. Duge brade Vu LondoDU živi delavec Rihsrd Lstter. koj ima bradu dugu tri metra. Da mu je ué neprilična pri delu, splete ju kak Sena lasi pak ju spravi pod opravu. — Drogi ćovek koj ima jako dogo bradu je kipar Luis Oou-lonj koj Sivi vu montlugonu vo Francezko), njegova je brada duga dva i pol metra. Porodjaj v u raki. Misteriozni slučaj pripetil se je zadnjih ovih dauah vu občini Beregssó pri Temitvaru, gde je vumrla jedna muiaća Ikonija Osulán koja je kad su ju polotili to raku/ rodila mrtvo dčte. Iztraga je odredjena ar je ljud-Btvo jako zbuskano stim slučajem. Celokupno ćoveftanstvo. Oélokupuo čovf5anetvo zraćunava ae sada na 1.480 milijonab dušah, a englezke novine | „Strand Maga7;ue« pi&eju, da bi se to ljud8tvo dalo sroejstiti vu velikoj kocki, kojoj bi ploštine n< lile 1140 jardah (nitih), pri (em bi na vs ku ouobu došlo 21 kubičnih stopah (áuhov) pioatoia. Ova kooka nebi p krivala niti polovicu londonski 3 Iiydeparka, a vučen biciklista mogel bi ju obtrcati za 6 minutah, peftec " jeduu vuru. Kad bi se vsih 1480 milijunih ljudih postavilo jeden poleg dragoga, ter za vsaku osobu vael prostor od kvadrat metra oni bi se mogli flaiestiti vu jednoj englezko) grofoviji — a ves ostali svél ostal hi nenapučen. Najmenjia tena na svčtu. Naj ■enjáa tena na svčtu je Paolina bolandezka. 18 Ijet je stara a visoka jo pol metra. Mala frajlica vaSe 8 i pol funta. Razredna lutrija I stroški milenijske Moabe Minister fiuanciiah jLukács poduesel je ovih d anov magja ekoj zastupničkoj hUi o»no\\j zakona, kojom so ovlaš uje vlada da bu c\'lj priredbe mileni|eke Izložbe vu Budimpešti urodi razrednu lutrija, kojim se imadu uamek • uuti 2 milijuna kronah. Vse srećke kak i dobitki prosti bu od StempUnov i pristojbah. Vu mot\'vaciji izf\'če se, da prveSoji pro-u "inn za Izložbu nedotićo, a pokehdob se neraore državni proračun viSe obterfliti, to je oajuputnije, da se vredi razredna lutrija, od koje so ima 1 milijon forinti staviti na razpolaganje ministru trgovine. Proračun izložbe sastavljen je denes ovak : Ograd« 50.000 for. Regulacija tla i mostovi 846.000 \'or. Pute vi i parkovi 50.000 for. Sgrade 1,982 000 for. ltazavóta 72.000 for. Željeznica 25 000 for. Prevozui sifoflki 36.000 tor. Ormari 150 000 for. Infltalao.je i deko racija 481.500 for. Maflme 80 0C0 for. Povremene izložbe 40 000 for. Administrativno \'aredbe 876.000 for. Ćuvarsko osoblje 270.000 fer. Vatrogasci 60.000 for. Policija 7.500 Oglasi 70 000 for. Katalog 86.000 tor. Mu-žika i Bve\'čanoati 50.000 for. Asekuracija 96.000 for. Nagrade i darovi 20 000 for. Kolajne i diplome 25 000 for. Neprevidni stroški 50.000 for. Vsega skupa 4,880.000 for Piihodi: Ulaznina 1,800 000 for. Mesto-viua 350.000 for. Oátarije i kavane 30 000 for. Pristojbe od pečenih tekučiuah 80.000 for. Trihod od katalogah 20.000 for. Uporaba ogradah 20,000 for. Lutrija 1,000.00 for.1 Prodaja sgradah 180:000 for. Vaake fele dohodki 300.000 for. Vsega skupa 3,280.000 for. Prinos orsaga 1,000.000 for. glavnoga grada 100 000 lor. Skupa 4,380,000 for. Vu Beču, 17. majuda. Su\' ika ob 6 ruri bil je sjajni dvorski obed vu čast priuc-regeuta Albrechta braun-dvajskog, koma su bile nazočue 102 osobe. Med aaz< luemi bili su nadvojvoue Karlo LjudtvU, Oto. Ljudevit Viktor i Jožef August vojvoda Vilim WQrttemberg, prajzki poklisar grof Euleuburg, austrijanski ministri, magjarski m\'nister.preset baruu Báufly, minister Jósika i pvorski dostojanstveniki. Kad je bil natečen šampanjec, ustalo je Nj. Velićiu8tvo, ter je, spominjači visoku odliku, koja je zapala podeljenjem prajzkog marfialBkog itapa, nazdravilo svomu rodjaku, Njog. Veličanstvu njeraa. komu caru i kralju piajzkomu. Mužika je igrala prajzku himnu. Kralj je stojeći zatim nazdravil prii.cu Albrechtu prajakom, a malo za tim „našim drugovom njemačkoj vo,ski. Princ Albrecht nazdravil je kralju, ter mu se sićeno zahvalil na dočeku* Baron Báufly, koji je sedel izmedju grofa Szécsena i jednog oberštora, bil je kod cerela po princu Albrechtu vrlo odlikovan poduljim razgovorom. Ljubi može cvčtje, Budefl v srcu ćiat, Pa ti neče sloba Na njem nahudit nidt I Övét i čudorednost Jesu brat i sestr« s Vu cvétu buS imal Ti za srca mefttra. v, , t / < , „Znaš lit kaj je cvétje ? . . Je dobrota zemlje. .. A kaj je dobrota ? ... Je lépi evét duše 1" Balog J. Nyilttéiv E rovat alatt közlőitekért sem alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal felelOeeéget a Sierk. Foulai d-selyemet 60 krtél 8 frt 86 kri« méterenkint—japáni ohinai xat. a legújabb mintáiattal és sxinekben, u. m. fekete, tnhér és ssinea Henneberg selymet 85 krtól 14 írt 05 krig méterenkint sima, osikos, koexkáxolt. mlnláaottakal damaaztott sat. (mintegy 240 kfilönbözö minőségben és 200Ó síin mintá zattal sal. poslabér és vtmmenteeep a házhoz Hxállitva és mintákat küld postafordultával : Hennebet g Q-. (cs. kir. udvari sxál< litó) selyemgy&ra Zürichben. 8vájoba ojimxetl levelekre 10 kros éa levelezőlapokra 5 kroa bélyeg ragasataödé. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 3 LOTERUA Grac, 18-ga májufta 1895. 1 33 42 22 14 Gabona Arak — Ciena züka. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. 1 frt kr. Buza Pőenica 7.00- Zab Zob 6.25 - Rozs Hri 5 76 — Kukoricza ó Kuruza stara a Uj B nova 7 10- Árpa Ječmen 6.60 - Fehér bab uj Grah beli 8.— Sárga * • » žuti 7.— Vegyes » „ » zméöan 6.- Lenmag Len 10.- Bükköny Grahorka 11 6.60- ihfiffíl oJ; " m 3-h-j \'3 I^B K Grob pokojnice. Ovétje sem sadM Na ženinom grobu; Nétreba njim rosa — Oči daju vodu. Sazami polövam, Pa je tako gojim, Tako pokojnici 1 sada rad godim. Ljubila me mlada, Kitila me s cvétjem : . . . Lépé opomene — — Ko\' da i rad čujem I lUlmm rirag A fj fIS ;:;! fffL, S1 a?im!r ODQOVOBNI UBKDNIK MARQlTAI JOZ8EF Glavni aurednik GLAD FEEBNCZ. t, Hirdetések. Árverési hirdetmény. A perlaki kir. j&ráabiróság, miut telek kÖoyTi hatóság által köshirré tétetik, hogy Bpiegl Albert ós Schulcs Sándor m.-csáuvi likósokaak Jován József elleni végrehajtási Ügyóbeu 490 írt töke, ennek 1890 évi már-cTius 3 tói járó 6*/. kamatai 46 frt 16 kr. költség 7 frt 86 kr. jelenleg megállapított költség behajtása ozóljából. s nagykanizsai kir. törvényszék (a perlaki kir. jbiróság) területén lévó, a m.-csányi 227 sz. tjkvben A 1 4728, 4740, 2668 hrsz, a. Jov&o József tulajdonául felvett ingatlan az erdó és legeló illet i ény-nyel 122 frt, ugyanazon tjkvben A U 1982, 2493, 2615, 4726, 193l|s, 198l|c hrsz. a. ugyanannak tulajdonául felvett ingatlan 271 frt, ugyanazon tjkvben A f 3367 hrsz. a. ugyanannak tulajdonául felvett ingatlan 167 frt; a m.-csányi 1883 sz. tjkvben A I 2217 hrsz- a. felvett ingatlannak ugyanazt illető /. része 171 frt; az ugyanazon t|kvbeu A \'8562 hrss, a. Pongrácz Ilona férj Tiszai smásné, Pongrácz Mihály. Jováu József tu lajdonául felvett felvett ingatlan az 1881. évi LX- t- cz- 166 §-a alapján egészben 189 frt; a m.-c«ányi 1584 sz. tjkvbeu A f 3318 hrsz. a. felvett ingatlannak Jován Józsefet illető \'/» r6<ze frt; a m.-csányi 1383 sx. tjkvben A I 4996 hrsz* a. felvett ingatlannak ugyanazt illető \'/« része 95 frt ; a mura csányi 1627 sz. tjkvben A f 1667 hrss. i. ifj. Varasonecz Mihály, Pavlicz Mária és Jován József tulajdonául felvett ingatlan az 1881. évi LX tcz. 166 §-a alapján egészbeu 182 f;t; a m.-csáuyi 1628 sz. tjkvbeu A f 1762 hrsz. a. ugyanazok tulajdonául felvett ingatlan, ugyananaion tcz. és szakasz alapján egéstbeu 103 frt, a tu-csányi 189 sz, tjkvben A I 241 hraz* s. Jován József tulajdonául felvett ingatlan as erdő és legelő illetmónyuyel 162 frt; a hodosáni 989 sz. tjkvben A f 1782 braz. a. Tamás Ádám tulajdonául felvett ingatlan 14 irt; a hodosáni 189 sz. tjkvbeu A f 600 hrsz. s. Pongrácz Rozália férj. Markács Mátyásuó, Markács Mátyás tulajdonán! felvett egész togatlon az 1881. évi LX. tcz. § a alapján 42 frt kikiáltási árban iőiő. éri jantas hó 10. napján délilőtt 10 árakor Mura üsány község bázáuál, illetve 1895. hl iantus hó 10. Mopjinak d, a. 8 órakor Hodosán község házánál, Grész Alajos periaki lakós felperesi Ügyvéd vsgy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen elfog-a»k adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. F*\'. Árverezni kivánók tartoznak a becsár >0*1.-41 készpénzben vsgy óvadókkópes papiren a kiküldött keséhez letenni. Vevó köteles • »ételárt három egyenlő részletben még — Pedig az elsőt sz árverés jogerőre emelkedési számítandó 15 nap slstt, s másodikat "gjanattól 80 nap alatt, a harmadikat ugyan *ttól 46 nap alatt, minden egyes részlet után »»árverés napjától számítandó 6 \\ kamatokkal tt sz árverési feltótelekben meghstározott helyen és módozatok szerint leflsetui Ezen birdetméuy kibocsájtásával egyidejűleg a meg-»liepitoU árverési feltótelek, a perlaki kir. Jjrásb rósAg tkvi. oszUlyánál ós Mura-Osány w Hodosán község elöljáróságánál a hivatala ®l»tt megtekinthetők. 747. Kir. járásbiróság, tkvi hivatala Perlakon Asványfürdó Duriltlír Szlvoniában a déli vasat tAra. Állomása 1 vastartalmú hévviz 42-50° <§■ Porozeláa-, márvány-, kö-, tUkör- és iszap fürdők, Hire« gyógyhatás minden nOi betegségeknél. Terméketlenaóg, lehér folyáa, aápkór, továbbá c*uz, osouttörós éa idegbajoknál atb. atb. Újonnan berendezett m hidegvizgyögyintézeí" valamint Upi M»j-Š« VIZGYÖGYINTEZET mely föl. Kneipp 8eb. pleb. ur utasításai folytán tökéletesen a Worlahofenl\',viagyógy-intéxet" mintájára épült. A íördö orvosa huzamosabb ideig tartóskodott Worlahoienben tsnulmányozáa végett, az igazgatóság pedig egy — Kneipp Seb. plébános ar által ajánlott a tanult — fürdőméiért alkalmazott WorishofenbŐl. / A lUrdOigaigatőság proapeoiua- éa föl világosit ássál postafordultával ingyen szolgái. Májas i tői Jnntas 15-ig, valamint sstptimUr 1-től oktőbor 16-ig 80 sshaUk ingidminj ssobdk• is tüdőkben. Hirdetmény. Alulirolt község elöljárósága részéről, ezennel közhírré lé-tetik, hogy a község tulajdonához tartozó Y ailáii aí i j or M ura-Szil vágy oa a községbiró házánál 189S. évi JuiiiuM hó 14\'ćn délután 2 órakor nyilvános árverésen haszonbérbe adatni fog, a hol az árverési feltételek is megtekinthetők. t Kelt Mura-Szilvágyon, 1895. május hó 16-án. Kollay Lajos, Öolubics Imre, körjegyaö. , 744 1—1 községbiró. Csáktornyái gőz- kad- és zuhanyfürdő elektromos világítással. Fördö árak : ööz-filrdö — — 60 kr. Kád-fürdö - - 35 » Zuhany-fürdő - 26 » Herlet 12 Jegyre : Göz-fílrdö - 6 frt Kád fürdő — 3 » 60 kr. Zuhany-fürdő 2 » 40 » Bérleti jegyek a fürdő-szolgánál válthatók. 4Csáktornyái gőzfürdő vállalat 741 2-8 Pályázat. A vízi szent-györgyi kánlortanitói állás megüresedvén, pályázat hirdettetik. A kérvények junius 10-lfl a plébániára terjesztendők be. — Junius lO-én a próbára személyesen el kell jönniök a folyamodóknak. Fizetés a következő: évenkint 400 forint kéMzpénzben. lakás az iskola épületben, továbbá 6 hold szántóföld, fa illetmény 6 öl tűzifa; stola jövedelem 50 frt végre szabad bor koleda. Vizi-Szent-György, 1896. május 24. Jarák Zvonimir 7a l—l__plefcásM. 1661. tk 1896. Árverési hirdetményi kivonat. A Csáktornyái kir. járásbiróság, miut telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zakál Heurik ügyvéd végrehajtatóuak Verbá-necz Francziska férj. Tompa Jánosué; Verbá necz Ilona férj. Buján Józsefné, Yerbánecz Dorottya fórj. Mncsics Józsefné, Verbánecz Imre, Veibánecz Balázs, Verbáneoz Mónika férj. Plevuyák Póterné mint Verbánecz György örökösei végrehajtást szenvedők elleni 960 frt tőkekövetelés ós járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a osáktornyai kir. jbiróság) területén lévő szt-ilonai 14 tk* 818 hrsz. a. ingatlanra 136 frt; a 114 tk. 168 hrss. s. 266 frt; 295 hrsz. a. 211 frt; 323 hrsz. a. 281 frt; 204 tk. 21 hrss. a. 446 frt; 281 hrsz. s. 149 frt és 824 hrsz. a. ingatlan 238 frt sz árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elreu> delte ós hogy * fennebb megjelölt ingatlan az 1895. éri jantas hó i2*ik napján d. t. 10 árakor s szeut-ilonai községbiró házánál megtartandó nyilvános árveréseu s megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Arveresui szándékozók tartozosk ss ingatlan becsárnak 10 *|#.át készpénzben vagyis az 1881 LX. t cz; 4Í. §-Aban . jelzett árfolyammal számított és az 1881» évi november hó 1-én 3333 8*. a. kelt igazaáHilK) uiíii\'Hteri ien lelet 8 §-áb«n kijelölt óvadékkópes értékpapírban a kiküldött kezé-hoz letenni, avigy az 1881. LX. t. cz 170 §a értelmében a bánatpénznek a b róságnál e Őleges elhelyezéséről kiállított siabályazeiü eliamervényt átszolgáltatuh A kir. járásbíróság, \' mint telekkönyvi hatóság - 748 l - I Csáktornyán, 1896. május l én. irbílílvi 10.ll b*fy a uebik á míioli. alall I he«.ná\',Utt>. uuk, ioivoi * krll< mrlleii n>| 4« a Ia..il, ragad*. .airadA., (Keil $lajos-féle Padlózaí-fény máz (OliASIJR) legkitűnőbb mázoló-sier puh« padló számára, 1 nagy palaoik ára 1 frt 86 kr. — 1 kis palaoik ára 68 kr. Viasz-kenöcs legjobb és legegysseröbb beeresatö szer kemény padló sxároára, 1 köcsög ára 60 kr. Arany-fény máz képkeretek stb. bearanyosásárac— 1 kia palaezk ára 80 kr. 708 Mindenkor kapható: Heinrich Miksánál Csáktornyán. 8—12- Majtl salnezett asobapalló - fénymáai, e*r«áebaruát 4e waha«oulfeariiAt, mely »kir «eak M ol«J f«.t.\'k fBdl b« a pallói • ej/uHal Uurt U ad. Beirt .»varim all Alu.ih.ló r4fl uj p »Hóra TeMeaea belAd mii •lb i Inden *lazte réuymis (nineietlenj uj pallókra l* uirkolre. mely eiupan rtnyl ad. K0|AoS.*n para.tre • ol^JfeeUkkel mar b.miioll efáaien uj pallókra való. C.ak Na/l ad, eonilfoava nam födi «1 a (amatUál. PnIMMMI! körOlbolBI M >><»/.«»« mtr. (kit kOlipna-tytifii .lobára Tali) 5 frt »0 kr., va«y »\'/, mirka. A KOivetleu wrgrf udclr.jk minden váróiban, ahol ----irak vannak. Ide küldendők. MliilamiioliMk <iprc sklu.ok Ingyen 4a b4naentve küldetnek A bev á.irlianál te. cáfre • a gjlil Jegyre, mivel ed a több nini • • utáaoiaakáa haml.HJAk, m»c nem feleU) miattiig raktárak vannak. Ide kOldendok. Miniamir->IA.ok i« pro.p ---- k A be> á.irlianál le. 4k . ______m____— ■ mivel est a Ifibb m MAO eve IMriá ajrárl«uán|» .okí.U • tokkal reaeaabb, . gyakran a cilnak ben boiaik forgalomba. €hrl§(oph Ferenc, i ÚM ntiutltó -rtiylitt leltalilója h uriüll nyárién, Prága. K. Berlin Zürich. 689 Csáktornyán; . GRA3JER TESTVÉRE£IXÉL OOOOOOOOOGOQOOOOOI0000000030 E ooooooo Hirdetmény. Alulírott község elöljárósága részérdi ezennel közhírré télc\\ lik, hogy a község tulajdonához tartozó v a il á s a a t i jo^ Ferenczfalva-Mikófán a községbiró házánál 1MO&. évi Janint hó l/én délután 2 órakor nyilvános árverésen haszonbérbe adatni fog, a hol az i árverési feltételek is megtekinthetők. Kelt Ferenczfalva-Mikófán, 1895. évi május hó 16-án, Kollay Lajos, Horváth Mátyás* körjegyzö. 745 1—1 községbiró. oooooooooocoooooaoioooooooooooooooos Csodálatos hatású! Ugy öl, mint semmi más szer mindennemű, rovarokat és azért az egész világban mint a maga nemében egyetlen liirueveti és kereken, Bf l»«nert®tA Jelel s I. A lepecsételi ftveg. 2. \\ hóv : iZACIIBHL«. 5J Valódi kuhalo : CsáktornyaAlsó Lendva: Perlak: Polstrau: özv. Göncz L. gyógyez/ Gráner Tealvérek Fuss Nándor gyógysz. Kramarits Viktor Rabié Miksa. Heinrich Miksa Freyer Fülöp. Sosterics Pál. Strahia Testvérek. szer u X« Nyomatott Fischel Fülöp (Strausi Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. |
