* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 15.92 MB | |
| 2020-04-09 10:53:56 | |
 | |||||||
Nyilvános  688 | 1622 | Rövid leírás | Teljes leírás (337.58 KB) | Zalavármegye 1922. 001-005. szám március Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: évtolyám. Előfizetési ár r B|éu ém . 24« K rét éne . .«0 1 l«yed éne . NI Eith uán . S K Hirdetések j BilliméUr dijMtbi» | •Miiat uáaltUUik i I \' ( U I « Zalaegerszeg, 1922 március 5. >HMM F 1. szám. Szerkesztőség ZÄLAK9IH8ZI0, Kniicry-ntcf I. a. Telefon 55 si. Kiadóhivatal: XALAEftERS ZB«, Sléchenyl-tér 6. tx. Telefon 131 sz. •M*MtMM««M* tMM»—>#•>•»»» T „Hlurt tfy littuhcu. hiszek cfy b*zib«n . < lliiifk tgy Ntcni ArAk lg»uáfb*ii, V. / Hieck Magyarom.«* fcltiauriáaibaii A«e»." v< h Beköszöntő. Mikor egy új lap jelenik meg, feléje fordítják arcukat ai Igazság és a Hazugság szellemei és kérdezik: enyém leszel-e? A Hazugság kérdi: engemet szólsz-e?... Az Igazság szive megrezdül: engemet mondasz-e ?... A Hazugság súgja: légy takarója az Igazságnak fekete betűiddel! Az Igazság kéri: betűidbe szivd. b^ az én lelkemet, hogy azok* megfényesedjenek tőle! Minden új lap »ermcszetesen a „csalhatatlan" Igazságot irja homlokára, ha mindjárt szennyet hord is sorainak árja, s az Igazság ellen indítanak harcot a sorok hadoszlopai. ^ Ha meg egy lap nem , kialtoz sokat, hanem téiyeket tár fel. cselekszik,— mindjárt előteremnek ellenségei, kijí az Igazság vértjébe öltözve világgá kiáltják : ime, e lap ellenünk kovácsol lándzsát! ... És ha a közérdek mezébe öltözött jogtalanság ellen támad, mindjárt kész a védelem: a támadás a közérdeket sérti!... Ha való igazságokért száll síkra, ezer és ezer eleven erdeket kénytelen érinteni, s hadsorba állanak ellene. ... Ezek általános igazságok ma. se lap jól ismeri e nehézségeket. De jól kell ismernie feladatait is tgy lap hivatása, hogy a valódi közérdek harcosa, az Igazság tartóoszlopa, a társadalmi élet eleven lelkiismerete legyen. Ne bontson akkor, amikor építeni látszik, de építsen akkor is, amikor építése rombolásnak tetszik. Ne törődjék bele keleti nyugalommal, hogy mi most milyenek vagyunk, hanem tekintsen arra az eszményképre, amelyhez hozzá kell törni egyént és összességet. A közérdek ürügye alatt ne sértse és bontsa a valikii közérdeket, — de bármily fájó: a közérdeket megvédje és emelje, habár önérdekek bástyáján kell is áthatolni e végett. Tisztelje a törvényes jogrendet, mert törvény és jogrend nélkül nincs állami élet, s szilárd állami élet nélkül nincs meg a magán védelme, Li»taiai«mi:„Kalavármegye" lapkiadótársaság j Táismm és poutiiai kalap : Felelős szerkesztő: KORBA 1 KÁROLY dr. Hiszekegy. •. A fájdalmak útját járó magyarnak lehet-e szebb imádsága, — mint a magyar Hiszekegy.\' Mikor a megcsúfolt, meggyalázott, megcsonkított magyar örök hitének eme örök vallástétele először hangzott el egy lánglelkíl magyar asz-szony ajkáról: megesküdtünk, hogy mig a feltámadás hajnala nem derül a magyar földre, magyar ajakon ez ima el nem hal„ s mint magyar lélek el nem fogyó sóhaja morajlik az örök Isten trónusa elé. Nagy felbuzdulásunkban jelvényeket csináltattunk, táblákat készíttettünk rávésve, ráírva a magyar imádságot Újságjaink első helyre írták, hogy naponként — a lap olvásása előtt — e gyönyörűséges imádság harmata öntözze az olvasó léikét. S azután ... A minden magyar gondolat, eszme sorsa. Kezdték elmaradozni a kabátra tűzött jelvények, fogyatkoztak, tünedeztek a nyilvános helyre kiakasztott táblácskák. Az újságok már a „lliiek" ele írták. később az apróhirdetésekelé, mig aztán végkép elmaradt. Ma már hiába keresed, nem látod a kabátra tűzött Hiszek egy jelvényeket s nem találod az ujságban sem a magyar imádságot. A magyar felbuzdulás szalma láng sorsa fenyegeti ezt a gyönyörű nemzeti imádságot is. Pedig ennek az imádságnak nem szabad erre a sorsra jutni. Ne engedjük, hogy elfel&íjék. Ennek a sorsa, a magyarnak sorsa is. Kz az imádság az élesztője annak a tűznek, amelyben a magyar leitámadás hite lobog. Erre a hitre pedig szükségünk van, ha feltámadni akarunk. Ez a hit a szétdarabolt, a megcsonkított magyar haza új életben, feltámadásban hívő lelke. Örök magyar hit jövendőnk, sorsunk, életünk. Erő, egyesitő, összetartó hatalmas erő, mely egybe forrasztja a magyart - a közös cél elérésére. Imádkozzuk azt az imádságot, amely ezt j lelkit, ezt az hitet, ezt az erőt táplálja, lobogtatja. Templom legyen az a heiy, ahol a magyar Hiszekegyet imádkozzák s legyen templom a magyar haza minden röge, amelyben a föltámadás örök hite él. Mi lapunk ormára irtuk ezt a szent imádságot, amelyet a legtöbb újság már elfelejtett. Amig a feltámadás hajnala reánk nem derül ott is marad, hogy hirdesse a magyar igazságot, a magyar feltámadást. Széli György dr. Ne egyetlen társadalmi rendben lássa a nemzetet. Nem kizárólag földműves a nemzet, nem egyedül a kereskedő, az iparos, a hivatalnok. Hanem mindez együtt a nemzet. S jaj annak az országnak, amelyben a társadalmi osztályoknak a rendje nincs kellő egyensúlyban. Az egyensúlyt pedig a megosztott, s tisztességgel elvégzett munka, az egymás iránti becsülés, s az egyes hivatások kölcsönös elismerése és értékelése adja meg. Ma nincs meg a nemzet egyes alkatrészeinek kellő egyensúlya. Bármennyire fájó ez a megállapítás, de tény. S jobbra csak hibáink beismerése vezethet. Az pedig badarság volna, ha az építést a tetőn kezdenők. Az építést a fundamentumon kell kezdeni. A fundamentum az Igazság. Ezen épülhet csak oly alkotás,\' amely megmarad. Az állam épületében e város csak egy kis rész, s polgárai az alkotó kövei ennek a kis résznek,— az Igazság egy-^gy alkotó téglája. Minden emberi sziv. minden ember valódi igazsága, a munkás szorgalma, a földmíves verejtéke, a kereskedő igaz mérlege, az iparos jól végzett műve, a hivatalnok egy-egy helyesen elintézett aktája az épitő munkának egy-egy aikotó része. De ha a mérleg hamis, a munkás tunya, az ész alszik, a kívánság nyerészkedésről álmodik az egy-egy bomlasztó anyag. Ilyennek el kell korhadni, el kell vettetni. E lap, mint rundén lap, addig jogosult és életképes, mig a hamisságot el nem hallgatja, s a? igazságot mindenkor felfödi. Ez nem országos, hanem vidéki lap lesz, nem is napi, hanem csak hetilap. De kötelessége és feladata egy a többiekével. Feladata, hogy igazsággal szóigálja a város és vármegye érdekeit. És nem szolgálhat)«! jobban a közerdeket, mint ezzel. Feléd néz, te új lap az Igazság és a Hazugság szelleme. Fordítsd el tekintetedet ettől, s fényesülj meg az Igazság arculatától S bizonnyal addig élsz, mig tekinteted Ó felé tartod! Kutas Kálmán 2 ZALAVÁRMEGYE 1922 március 5. Olvasóinkból! Öszi szél zúgott, amikor elhatarozluk, hogy lapunkat, a „Zalai\'ármegyé"-t megindítjuk és tavaszi szellők lengedeznek, amikor lapunk első számát olvasóink kezébe adhatjuk. A hosszú téli hónapok elteitek azzal, hogy az elénk tornyosuló nehézségeket leküzdöttük, az utunkba gördített akadályokat eltávolítottuk. Örömünnep nekünk a mai nap. amikor lapunk, a „Zalavármegye", mini szép reményekre jogosító újszülött belép a világba. Reméljük, hogy valóra váltja azokat a várakozásokat, amelyeket olvasó közönségünk vele szemben támaszt és amelyek megvalósításaban mi öt támogatni és erősíteni óhajtjuk. • Bebizonyult ismét, hogy a legnehezebb megakadályozni azt. aminek megvalósulásai a közérdek kívánja s aminek létrejötte közszükségleti\'t képez Magában véve az a körülmény, hogy városunkban, Zalamegye székvárosában eddig nem állott rendelkezésünkre egy x olyan sajtóorgánum, amely helyet engedjen minden közérdekű véleménynyilvánításnak és az, hogy a meglevő napilap — a mi nézetünk szerint nem a többség politikai meggyőződését tükrözteti vissza, — még nem lett volna elég ok arra, hogy egy hetenként megjelenő folyóiratot indítsunk. Kötelességül tekintettük azonban lapunk megindítását azért, hogy ezzel lehetőleg mi is teljesítsük azt az állampolgári hivatásunkat, hogy képességünk szerint közreműködjünk annak a\'konszolidációnak a megteremtésében, amely a békés fejlődést és haladást biztosítja, a nemzeti és tarsadalmi egységet megteremti, az osztály- és felekezeti harcokat leszereli és a nemzet minden tagjának harmonikus együttműködését lehetővé teszi. \' Magyarország — a mai megcsonkított állapotában is első sorban földmiveJŐ ország. A gazdasági csoportosulás alapjául tehát elsősorban a mezőgazdasági termelés szolgálhat. Ehhez, mint egyenjogú gazdasági faktor csatlakozik azután a valódi értékeket produkáló % termelő ipar és a valódi közgazdasági érdekeket szem előtt tartó kereskedelem is. Épetí azért összeegyeztetni kívánja lapunk a közgazdasági élet különböző faktorainak érdekeit. ha ezek az érdekek nem helyezkednek szembe a jog, törvény és erkölcs elveivel s a haza és nemzet egyetemes érdekeivel. Egyformán támogatásban kiváltjuk részesíteni a földművelés, az ipar és a kereskedelem érdekeit, amennyiben azok valódi közerdekek. Önző magánérdekek azonban a mi támogatásunkra nem számithatnak. A mi politikai programmunk : a fennálló jogrend és az érvényben levő törvények tisztelete, a belső béke propagálása, a valláserkölcsi felfogás erősítése az egyetemes keresztény világnézet szempontjából és mindenek felett a magyaruiemzeti érzés ébrentartása. Ezeknek az elveknek szolgálatában óhajtván működni, teljes meggyőződésünkkel csatlakozunk a gróf Bethlen István miniszterelnök vezérlete alatt allö egységes kormányzó párthoz. Ennek a pártnak a programmjában látjuk mi biztosítékát a jelenlegi rendkivűli súlyos helyzetben is a nemzet jövő fejlődésének, ebben a pártban találjuk mi fel irányító elvként a nemzet egyetemes erdekeit s ennek a pártnak a vezérében, gróf Bethlen, István személyében látunk mi oly értékes államférfiúi tulajdonságokat, széles látókört, komoly elhatározást, bátor cselekvést, következetességet, törhetetlen hazafiságot, hogy erre az alapra, mint erős kősziklára építjük fel aU a reményünket, hogy ő lesz az, aki az összes társadalmi osztályokat a nemzeti gondolatban egyesítve, le fogja rakni a jobb és boldogabb, az integer Magyarország alapját. Lapunk azonban, mint helyi érdekű folyóirat, fontos céljának fogja tekinteni azt is, hogy érvényesülést engedjen azoknak a helyi érdekeknek, amelyek a valódi közérdeket szolgálják. Épen ezért helyt adni kívánunk lapunkban minden közérdekű felszólalásnak. Munkatársaink sorába hívunk tehát mindenkit, aki lapunk célját helyesnek és támogatásra méltónak találja. Eszmék súrlódásából pattan ki az igazság szikrája. A tisztes magátfcrdekek összessége teremti meg a tiszteletre méltó közérdeket. Ennek a tiszteletre méltó közérdeknek önzetlen szolgálata pedig - hitünk szerint — új és egészséges vért önt nemcsak közgazdasági és társadalmi eletünkbe, hanem új életre ébreszti hazafias nemzeti érzésünkét s megóvja magyar népünk egészséges gondolatvilágát és tiszta lelkét minden fertőző befolyástól ésf eltévelyedéstől. Ezeknek a hazafias céloknak megvalósítására ifányúló munkálkodásunkhoz Isten áldását kérve, kérjük egyúttal vármegyénk és városunk közügyek iránt érdeklődő polgárainak szíves, jóakaratú támogatását Korbai Károly dr. iclclús a/érkcs/l<>. ..Cwjh « Mafcyt.orMájjnrm orstag. tfésx Magyaromig m\'rnvorazáf.\' bolha Á L> Hosszú, fel-jelsiró Sóhaj kél szüntelen, Nyögnek a nagyítalak: faj nekem, jaj rikem f S bár a száz bús bcíeg Szeme könny, szive vér: Mégis hisz mindegyik, Tovább hisz és remél .. Itt egy vénhedt ember, Ott egy gyermek zokog, Amott a halai járt, Segy sziv már nemdobog. Olymétyéskinoscsönd... De kint dalol a szél, S ki élve maradt, mind Tovább hisz cs remél... Wfl. v A halott oly néma — Örül (u élő mind Szivében az öröm Hűvös. s:ent árja ring. A halott oly csendes, — Elő suttog, beszél. . . Az az egy pihen már, A többi hisz, remél... Köröttünk sóhaj száll, Rajtunk halál lebeg, De oly szépek, nagyok Ott kint a zöld hegyek t Élet és diadal, Erő, mi ott künn él: főhet száz elmúlás, A. sziv csak hisz, remél: Bpett, Ujtztnijáno*-kArház, 1921 juniti*. KUTAS KÁLMÁN. Széchenyi István vezéreszméi. (KcH./let cg\\ w.abad Ivoumi c\'óadaslxil.) Széchenyi irodalmi és politikai működésében kortársai közíil sokan ellentéteket fedeztek fel küzdött az ősiség elien cs védelmezte a hitbizományokat, felszólalt a protestánsok védelmére. dc ellenezte a zsidóemancipótiot. arra hivatkozva, hogy a korai emancipalio elősegíti a tömeges bevándorlást. Az aristokratiával szemben elfoglalt álláspontját sem látlak egészen világosnak. Senki sem mondott olyan kemény ítéleteket az aristokratia léha és dologtalan tagjairól, mint Széchenyi és sem hangoztatta oiy erőteljesen a születés véletlenjével szemben az igazi «Kdem becsét, mint 6. „Ha nem mondhatom el magamról, hogy hasznos tagja vagyok a hazának, nem lehetek boldog", Írja nevelt fiának F.gy aristokrata társának szól ez az izencte : „ügy kancellár, egy nádor igen csekély lehel előttenM* viszont egy földművelő, egy közkatona igenek4\'. Nem sajnálta sem a jó taniiKOt, semlFftmény csapásokat, a maga o^ Atyának tagjaitól, de amikor igaztalan támadás érte őket az országgyűlésen, annyira felindult, hogy a nagy lelki izgalom miatt összeesett , | Mindezek az inkább Játszólag ellentétes sz.ivak és lények /avarba hozták kortársait, nem tudták, hogy a már akkor is szokásos politikai műszavak közül melyikkel jellemezzék, mcit egészen egyik sem illeti rá. Széchenyi nem is nevezte in;igát sein liberálisnak, sem conservativnak, sem aristokratának, sem demok-ratának. Semmit sem adott ezekre a szavakra s nem hitt abban, hogy ezeknek, mint valami vará/6igéknek a mormolása bármit is lendíthetne az ország sorsán. Kortársai romantikusok voltak a politikában, fi nem volt az A politika romanticizmusa rokpn az irodalmival, de jelentékenyen különbözik is töle. Az irodalomban a romanticizmus az emberi nagyságban, az emberi tökéletesedés korlátlanságában való hitet jelenti, a politikában pedig az elvek csal-hatatlanságának a föltétlen hitét. Széchenyi is lelkesedett a nagy eszmékért, ezek lendítették őt is nagy célok telé, de nem hitt kritika nélkül és feltétlenül. Minden felvetődő politikai gondolatot aszerint mérlegelt, hogy mennyit használ a magyarságnak. .Nyerjem bár a világnak minden kincseit, én minden kifejlődést, mely nem magyar, szivemből gyűlölök", mondotta egyik országgyűlési beszédéiben. Széchenyi magyarsága egész gondolko- 1922 március 12. ZALAVÁRMEGYE 3 / Falvak iskola nélkül. Javulás, haladás sohasem történhetik őszinteség nélkül. Ha valaki szemünkbe vágja, hoffy Zala kulturátlan vármegye, pirulhatunk, de meg ilem haragudhatunk. Aki szive mélyén hordja ennek a nemzetnek a kulturális jövőjét, annak naponta rá kel! eszmélnie helyi kulturáltságunknak megdöbbentően sirfclmás állapotára. Nem mindegy, hogy hol lakom: Drezda környékén-e, vagy valamelyik hozzáférhetetlen göcseji faluban vagy városban! Az sem lehet közömbös előttem: milyen kulturfokon van a nép körülem, mert ez iormálja s keresztezi a tájat, ad hangulatot s ragyogó vagy fakó szint a képnek, amely Isten művészetének gyönyörű megnyilatkozását kell, hogy hirdesse. Egy nemzet nagysága sok tényezőtől függ. Az az egy azonban bizonyos: minél általánosabb és áhltottabb szükséglet egy egy nemzetnél a kultúra, annál elpusztithatat-lanabb a nemzeti jövő, az álmodott nagyság, -akkor él a nemzet. Különben csak tengődés van. Tengődés kukoricakenyéren és vicinálison Az elet ott kezdődik, mikor valaki megkívánja a finom tésztát is és földjét okos gazda módjára, nemcsak megszokásból veti be ; ott, mikor már kel a gyorsvonat, a fűtés meg a világítás a vasúti kocsiban. A nép mindaddig teljes sötétségben vergődik s a vadak nívóján huzza-vonja értelmetlen életét, mig nem verekedik az iskoláért s nem akarja komolyan*szépen, hogy a parasztfiú okosabb ?> műveltebb legyen az apjánál. Ki gondolná a XX. században, hogy Zala-vármegyében 110, mondd egyszázti.\'. község van olyan, amelyben\' 70 családnál több él s nincs iskolájuk. Csak egy vármegyében I A szépséges Balatonnak közeli vidékén! Nem is a Balkánon, de Nyugat tőszomszédságában! 110 község! 100 gyermek egy községben! 11000 a 110-ben iskola nélkül, tanító nélkül, könyv, betü. toll nélkül! Tizehegyezer gyerek közül hány lélek, hány szunnyadozó tehetség marad örökre rejtve ! A nép ereit, egészsége — ősforrása minden nemzetnek. Ez az örök tartalék. Ha ezt fel ném használja, lehet-e megújhodás a poshadt meg-zápi^lt kultúrában?! Nem egy falvat ismerek, tekintélyeset, gőgös» ratarti faival, hol huncutsággal, vagy vasszígorraj kellett rákényszeríteni a népre az iskolát, Hoj vagyunk meg attól, hogy a nép — maga kívánja a kultúrát s áldozzon is érte I Maga hivja a tanítót, hallmozza el minden /öldi jóval s messziről vegye le előtte kalapját! Maga hordja a téglát a falakhoz s adja a penészes bankót a költségekhez! Álom talán, hogy a nép maga vallja, hogy gyermekeinek iskola kell mindenáron1 És mégis, nkolát neki, iskolát! Ha furfanggal, ha kényszerrel, ha egyébh más pénzel is, de iskolát mindenáron! Nem éppen végzetes baj, ha a felnőtt mit sem ad rá s hu/ódik tőle, mert pénzbe kerül, no és aztán: minek az, mikor az apja is megvolt anélkül! — Mégis, csak legyen meg az iskola! Aki annak a padjába belekerül s évekig szántja a fehérpapirost, ha felnő, majd csak másként gondolkozik s másként fogja szántani a zalai hosszú-vékony ugart is. De ott kell lenni minden legkisebb faluban is a számoló táblának, ott lógjon a I térképház egész Magyarország térképe s a nagyvilágé is és üljenek a padban a buksi I fejű, szőke barna gyerekek, Ámuljon el a sze-| műk a magyar történelem dicsőségén és kicsi szivük érzékenyedjék el fajtájuk sok szégyenén és szerencsétlenségén Ragyogjon fel bennük a lélek a meséknek jókai-as káprázatáu és remegjen meg kezükben a toll, mikor szép levetet pingálnak meg a szomszéd városba, vagy faluba iskolát a fafoakba s jó tanítókat! Nem csüg-gedőket, de szent hivatásuknak férfiasan meg-leleloket. Beszélni Kell >óln, hogy nincs iskola. Követelni s írni róla. Ébren rartaní a hatóságok f gyeimét és föllármázni vele a csöndes, szunyókáló, zalai un berkeket. Megmagyarázni a választandó képviselőnek, hogy torkát ilyen követelésekre kell Köszörülnie s hogy ez minden személyi érdeknél, párbajnál s országos pletykánál fon-tosabb. A zalai képviselőjelöltek ezt a kulltír-állapotot teregessék elsősorban a nép elé. Veszedelmes dolog a népnek mindig csak hize-legní. Ha pedig kégviselők lettek ennek a népnek a kegyéből, törődjenek is vele, de ne csak a kis^sttel, hanem elsősorban az iskolával A népet nevelni kell, tanítani, még akk^r ís^ ha nem akar tanulni. Csak megkóstoltatni vele, okosan, hizelges nélkül, — nem mandátumért, de ennek a drága, külön fajtának a kedvéért, minmagunkért: Aniit elmulasztottak évtizedek, sőt évszázadok, te^yc jóvá, ha lassan is, de »fásának a kulcsa, az fejti meg látszólagos ellentéteinek a rejtélyét. A sokat ócsáiolt ..magyar gtobusu-nak Széchenyi a leghűségesebb fia, de nála ez neai szűk fáiókört jelent, ő nem a "magyar glóbusról néz mindent, hanem akárhol jár is, mindenünnen a magyar glóbusra, a magyar földre tekint. Fzt a földet és népét akarja tökéletesíteni a hagyományos erények erősítésével és a hagyományos bűnök irtásával. Mert egész politikájának alapja a magyarság kultusza, lelkes beszédeket mondott a magyar nyelv érdekében és azfAkadémia megalapítására is elsősorban a magyar nyelv érdeke verette Az a hév, amellyel a nemzefi nyelvet védelmezte, legerősebben cáfolja azt a tévedést, hogy neki csak gazdasági érdekekhez volt érzéke. Iga;, hogy érvei a legtöbb kérdésben gazdáságiak, a jobbágyterhek eltörlése mellett azt hozza fel, hogy a fizetett munkások jobban fogják mfvelftl a földet, a nem nemesek birtok vásárlási jogának megokolásira pedig a földek értékének remélhető növekedését emiili fő argumentumul. De ezeket az érveket inkább azért alkalmazta, mert az akkori privilégiumot osztály egy nagy részét leginkább ilyen érveléssel lehetett makacs maradiságéból kimozdítani. Hogv nemcsak praktikus gondolkodású, hanem költői ielkii ember is volt, legjobban bizonyítja nagy jártassága a költészetben. A magyar küllőkből ven taláió idézetek mint valami művészi berakások dtszcsitik műveit. írásaiból gondolkodása tűnik ki. nagy alkotásaiból jelleme. Nemcsak alkotásaiból, hanem azoknak a mikéntjéből. Az alkotás nála nem abból állott, hogy na^y gondolatokat vetett fel s azután a megvalósításukat rábízta a szellem napszámosaira. A saját gondolatainak ó volt a legszorgalmasabb napszámosa is. Minden legkisebb részletre kiterjedt a figyelme, és a végleges eredmenyig nem tudott pihenni, mert, amiként mondotta „Kezdeni a gyerek is tud de a befejezéshez lérti kell." Mennyit Kellett unta, leveleznie, amikor az Alduua szabályozása érdekében fáradozott, amíg el tudta a vállalkozása elé gördített akadályokat távolítani, ameiyek nem voltak kisebbek, mint azok a szikla torlaszok, amelyek a dunai hajózási akadálytól. Fáradhatatlant és önzetlenül dolgozott, fctkazor betegen is, önmagát biztatva: Jó hazafinak lenni nelw^, de nem lehetetlen." Ezzel a mondással sokszor találkozunk írásaiban, gyönyörű refrainként foglalja egybe Széchenyi életének, ennek a remek höskölte-ménynek egyes strófáit. céltudatosan a ma intelligenciája s ne törődjék azzal, hogy a nép az urat szidja. Ha megfesz-szük, - a népért, aztán minmagunkért s végeredményben magyar fajunkért cselekesszük azt! A 110 isftota nélküli falu nem mese, — hivatalos megállapítás. Beszelni kell róla, megbotránkozni, de aztán tenni, segíteni, minél gyorsabban s eredményesebben! Marfon Boldizsár Hetenként. Ezalatt a cim alatt igyekszem följegyezni minden héten azokat a dolgokat, amelyek méltók a följegyzésre. A följegyzésre méltó dolgok között vannak komolyak és tréfásak, nagyok és kicsinyek, értékesek és értéktelenek. De a tréfásak, kicsinyek és értéktelenek csak látszanak ilyeneknek ; valójában azonban azok is komolyak,\' nagyok és éitékesek. Sőt lesz olyan hét is, amelyen nem történik semmi sem. S ez épen azért lesz nevezetes. Ezt az első hetet épen nem mondom meddőnek Komoly dolog és följegyzésre méHó dolog, hogy magyar városunknak és magyar vármegyénknek a társadalmában egy jónak ígérkező hírlap indul meg. Ezt az uj lapot sotan üdvözlik, sokan nem üdvözlik. f:n azt tartom, hogy mindenkinek üdvözölnie kellene; mert a hírlapirodalom épenugy, mint a könyv-irodalom a közművelődésnek s egy jobb életnek az eszköze Ha szebben akarom kifejezni: zászlónak is mondhatom, a kultura zászlójának. Északamerikában százszorta több újság jelenik meg, mint Magyarországon. Nos, ha ez a most megjelenő Zatovánnegye a mi szentséges eszménket : magyar nemzeti ügyünket és vallásosságunkat szenttll és híven védelmezi, ápolja és erősíti: akkor mindnyájunknak kell üdvözölnünk, mert akkor közműveltségünknek s Jkibb életünknek és hazánk feltámadásának egyik segitő eszköze. S ha csakugyan ilyen magasztos célt tüz maga elé: akkor mindazoknak, akik nem üdvözlik, azoknak is üdvözölniük kellene. Sőt szerény véleményem szerint a versenytársaknak sem kell barátságtalanul fogadniok, inkább üdvözölniök kell az uj szülöttet, mert nem ellenség, még nem is ellenfél, hanem olyan Sokszor csüggedés fogfa el. ez néha az elkeseredésig fokozódott, de természetes optimizmusa győzedelmeskedett. Mert Széchenyi optimista volt. A kritikusok általában pesszimisták, az alkotók optimisták. Alighogy kiheverte azt a csapást, melyet a 49-iki katasztropha mért rá, már is hittel hírdeMe: „Azért még sem fogom azt mondani, hogy a magyar volt". Optimismusát legjobban vallásos érzése táplálta, mely változatlan hűséggel kisérte el Széchenyit a gyermekkorból a férfikorba s onnan az öregségbe Jellemző, hogy életének utolaö alkotása is egy templom volt: a nagycenk, templom újjáépítésére szentelte legutolsó áldozat*]. ..mert ez az a hely. hol nyugat felöl először dicsérik ai Istent magyar nyeiven." S most éppen a nagycenki templomból, a Széchenyi-kripta mellől hallszik felénk nagy elevenségünkben az első vigasztaló szó. Az elrabolt területek Jcözül a magyar haza keblére először visszatérő Nagycenk templomának harangja vígan csendül nyugatról kdét faié, hogy „legyen remény a reménynélkai valónaki önérzet, öntudat, feltámadés". ^ Suszter Ok kér. 4 ZALAVÁKMEGYE í- í 1922 március 5: versenytársak hogy egyik a másiknak előnyere van a szebb, jobb és nagyobb munka kifejté-lére egy közös cél felé. A nemes versenyzés nemes dicsvágyból indul ki és nemes dicsőségre tör A nemes versenyző azt óhajtja, hogy a társa minél nagyobb és hatalmasabb legyen, hogy érdemes legyen vele birokra szállni A nemes versenyző sohasem akarja\' ellenfelét hátranyomni; csak maga akar előrejutni, nem akarja ellenfelét leverni, csak megverni; óhajtja, hogy legyen ?ls<f ellenfele, akit Ő megelőzzön. Ilyen nerues versenytársaknak látom, szeretem látni a magyar hírlapokat is. Borbély György. BELPOLITIKA. Mt* A választójogi rendelet. A miniszterelnök a választójogi rendeletről Uj part alakult. --A csonka kerületek kiegészítése. — Az egységes párt intézőbizottságának ülése. Az uj választójogi rendelet elkészült és a pénteki hivatalos lapban megjelent. A rendelet alapja a kormány eredeti választójogi javaslata, kiegészítve a választójogi tárgyalások folyamán az ellenzéknek tett engedményekkel. A választói jogcímek a kivetkezők : / Általános kellékek: tíz eves magyar állampolgárság, két éves egyhelybenlakás. (Ha megszakítás nélkül ^két évig egy helyben lakott a választó, egyszeri lakásváltoztatás nem szakítja még e feltételt.) Különös kellékek: t férfiaknál: 24 év betöltése és az elemi iskola négy osztályának elvégzése. Akik az általános kellékeknek és az iskolai végzettségnek megfelelnek, ha Károly-keresztjük, vagy vitézségi érmük van, 24 éves koron alul is választók lesznek ( Nőknél: 30 év betöltése, az elemi iskola 6 osztályának elvégzése. Az a nő, aki az elemi iskola négy osztályát elvégezte, szintén szavazó, ha: önálló keresete van, ónálló háztartást vezet, vagy 3 gyermeke van. A főiskolát végzett nő választó, ha nem is töltötte be a 30 évet. Választójoguk van továbbá mindazoknak, kik az 1918. évi választási névjegyzékbe fel vannak véve és 2 év óta abban a helységben laknak, amelyben akkor felvették. Választható az. ki a 30 életévét betöltötte és a tiltó readelkezések nem vonatkoznak rá Budapest és környéke 30 rendes és 13 pót-képviselőt választ s itt a szavazás lajstromos lesz. A törvényhatósági városokban titkos, a vidéken nyílt lesz a szavazás. A nemzetgyűlés időtartama öt év, a válasz* tásoknak junius hó 7-ig be kell fejeződniök « * - * Bethlen István gróf miniszterelnök a lapszerkesztők előtt ismertette a választójogi rendeletet és az alkotmányjogi értekezlet állásfoglalását, mely helybenhagyta a kormány tervezetét. A kormány kizáróan a maga felelősségére intézkedett rendeleti uton, ugy, hogy választási rendelefe csak a most választandó nemzetgyűlésre szól. A miniszterelnök azon reményének adott kifejezést, hogy a választások nyugodtan, alkotmányos medeiben fognak lefolyni. Nemzeti Polgári Párt néven a volt Nemzeti Középpárt\'egy részéből uj párt alakult Heinrich Ferenc volt miniszter vezetésével. Az elnöki tanács tagjai: Harkányi János, Lukács László, Szász Károly, Tolnay Kornél és Vadász Lipót lettek. * «• t . Az uj választójogi rendelet szerint kiegészítik azon kerületeket, melyekben a választók száma kétezernél kevesebb. A kiegészítés a szomszédos nagyobb kerületekből fog megtörténni. * * • Az egységes párt keddi intozöbizottságí ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök ismertette az uj választójogi rendeletet. Hangoztatta, hogy a rendeletért a kormány viseli a felelősséget s azért sem a kormánypártot, sem a párt tagjait semmiféle felelősség nem terheli Ez a választójogi rendelet csak a most összeülő nemzetgyűlés megalkotására van hivatva s az uj választójogot majd az uj törvényhozás rendezi megielelö törvénnyel. A miniszterelnök ezután a nemzeffiez intézendő kiáltvány tervezetét ismertette. Az intézőbizottság az elterjedi hírekkel szemben örömmel állapította meg, hogy a pártban, ép ugy a vezetőségben is, a legteljesebb összhang van. Az egységes párt a vidék valamennyi kerü-lelébcn állít fel jelölteket a vidéki pártszervezetek bevonásával, jelölések azonban még nem történtek. Az egységes párt .ügyvezető alelnöki tisztségére Gömbös Gyutát, társelnökke Perényí Zsigmond bárót, alelnökké Molnár Dezsőt választották meg. t> 1; • Gömbös Gyula egy nyilatkozatában kijelenh, hogy nem ö és nem a kisgazdapárt vetette fel a királykérdést, hanem azok, akik a király visszahozatalát előkészítették. A k:rálykérdés felvetését és felszínen tartását az ország szempontjából katasztrófáidnak tartja. Végül kijelenti, hogy ez okokból a maga személyére nézve sem lehet abban a helyzetben, hogy Alorecht főhercegnek trónra jutását támogassa, mint azt politikai ellenfelei hirdetik. • * t A volt egyesült függetlenségi és negyvennyolcas párt (régi Kossuth-párt) tagjai országos gyűlést tartottak a Pannónia-szálló különtermében, amelyen 9 régi képviselők és főispánok közül negyvenhármán s az ország minden vidékén lakó tagok közül számosan vettek részt. A győlésen élesen támadták Batthyányié-kat, majd \' a gyfllés egyhangú lelkesedéssel ki- ^ mondotta, hogy a régi Kossuth-párt tagjai belépnek az egységes pártba s hogy erről a határozatról Bethlen István gróf miniszterelnököt értesitik. A gyűlés határozata többek között a következőket tartalmazza: »Elpusztulunk, ha ei igy megy tovább. Ugy Ítéljük, hogy ebben a helyzetben kötelessége összefogni pártkülönbség nélkül minden jó magyarnak, a haza újjáépítésére. Támogatni kell minden hivatott férfiút, aki komoly elhatározással vállalkozik a belső béke, a társadalmi rend, az ország tekintélyének helyreállítására, az országos pénzügyek rendezésére, a közerkölcsök megjavítására/és a népünkkel lakó kulturális energiák kifejlesztésére Az a hitünk, hogy Nagy méltóságod erre törekszik s programjából látjuk, hogy ezeket a célokat tűzte maga elé. Hazafias kötelességnek tartjuk tehát résztvenni ebben a nagy munkában. E kötelességet teljesiteni fogjuk valamennyien.* « * A főváros kereskedelmi és ipari érdekképviseletei már régebben elhatározták, hogy testületileg csatlakoznak az egységes párthoz és azt minden erejükkel támogatják. Ez ügyben Lipták Pál, volt államtitkár, a következő kijelentést tette: A fővárosi ipari és kereskedelmi érdekképviseleteknek az egységes párthoz való csatlakozása immár befejezett tény. Csak technikai kérdések vannak még hátra ... KÜLPOLITIKA. Lloyd George és Ptfncaré találkozása. Az uj olasz kormány. Anglia és Egyiptom. — A. francia hadsereg uj szervezete. — Radics pártja és a genuai értekezlet. Zalaegerszeg, márc. 4. Lloyd George és-Poincaré Boulogneban találkoztak. A tanácskozás folyamán főképpen a genuai értekezlettel foglalkoztak. Megegyeztek a miniszterelnökök azokban a ¡politikai biztositékokban, melyeket érvényesiteniök kell, hogy sem a Népszövetség előjogai, sem a békekötés után Franciaország részéről aláírt szerződések, sem pedig a szövetségeseknek a jóvátételekre vonatkozó jogai sérelmet ne szenvedjenek. A szakértők a közel jövőben Londonban összeülnek, hogy megvizsgálják a gazdasági és technikai kérdéseket, az olasz kormányt pedig felkérik, hogy a genuai értekezletet április hó 10-ére hivja > össze. •» • ,« f, Az olasz koimányválság végre megoldást nyert. Facta miniszterelnök koalicíós kormányt alakít. A kormányban nyolc demokrala, három néppárti, egy gazdapárti, egy reformszocialista, egy jobboldali liberális miniszter foglal helyet. A szocialisták, a köztársasági pártiak, a németek és szlávok ellenzékbe mennek. < * * Lloy-j Georg az angol alsóházban az Egyptom \' ,fölötti protekturátus megszüntetéséről nyilatkozott, mely nyilatkozat a következőket tartalmazza : \' A protekturátust megszüntetik és Egyiptomnak szabadságában áll olyan nemzeti berendezkedést szervezni, mely megfelel az egyiptomi nép kívánságainak. Megszüntetik az ostromállapotot, mihelyt a költségvetési törvényt elfogadják. Az angol kormány fönntartja magának a jogot a következő kérdések eldöntésére: 1. Az angol birodalom és Egyiptom forgalmának biztosítása. 2. Egyiptom védelme minden idegen támadással és minden beavatkozással szemben. 3. A külföldi érdekek és a\'kisebbségi jogok védelme Egyiptomban. 4. A szudáni kérdés. i * * A francia kamara tnost foglalkozott a hadsereg kiegészítési módjának és a katonai szolgálati idő kérdésével. A kamara előadója a 18 hónapos szolgálati idő mellett érvelt, minek nyilvánvaló cél)i, hogy Franciaország minél több teljesen kiképzett embert tudjon hirtelen szükség esetén a németek ellen felvonultatni, mert hisz : „Németország a béke veszedelme." • Radics a Hrvat-ban közli a horvát bkflck február 25-i határozatát, mely szerint rtem ismerik el a szerb kormány, illetőleg az SHS. állani kiküldöttjeinek azt á jogát, hogy a genuai értekezleten a horvátokat képviseljék. \' A horvátok! 1922 március 12. ZALAVÁRMEGYE 5 / jogainak védelmére Genuában egyedül csak a horvát blokk képviselői lehelnek hivatottak. * ♦ » " A Daily licrald egyik száma közli a római szovjet-követ nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a genuai komerencia elhalasztásának valódi oka az, hogy Szovjet-Oroszország ellen az ellenforradalmárok offenzívát készítenek elő. Az elíenforradalmárok tábora 30.000 emberből áll és Belgrád környékén áll készenlétben. Wrangel tábornok is ott tartózkodik. Hír szerint az ellenforradalmat Franciaország támogatja, hogy ezzel az oroszok helyzetét a konferencián megnehezítse. A francia kormány ezt a hirt megcáfolta. Előfizetési felhívás. A „Zalavármegye" politikai hetilapra előfizetést nyitunk. Mai számunkat (mutatványszám) megküldöttük mindenkinek, kérjük a közönséget, hogy aki nem óhajtja a lapot járatni, a mutatványszámot szíveskedjék mielőbb visszaküldeni. Aki a lapot megtartja, előfizetőnek tekintjük és a lapot címére megindítjuk. Előfizetési árak: 1 évre 240 K. "a évre 120 K. •\'4 évre 60 K. 1 hóra 20 K. Egyes szám ára 5 korona. A ,.ZalavárittQ0ye" kiadóhivatala. hírek. MM Krónika. A fiatalság szeret mulatni. Most ugyan nincs itt az ideje a reggelig tartó dinom-dánomoknak, de ha így van, változtatni nem lehet rajta. Kár a fáradságért minden szó, minden betű, a fiatalság mulat. Hát mulasson, táncoljon reggelig, vasárnaptél vasárnapig, mint régen. Lássa rózsaszínnek a jövőt, lássa annak a jelent, mint volt a mult . . . Ugy el-elnézem a sokszor egész kis vagyont érő báli ruhákat. Mintha az ország pénzügyi helyzete nem is roppant volna meg. A Karácsonyfa Egylet rendezte álnrcos bálon nagyon, de naqyon szomorú lettem. Minden ruha drága selyem. Nem lehetne a jelmezeket nem . selyemből előállítani I És nem lehetne inkább a selyem ruha árát azoknak juttatni, akiknek még rongyra sem kerül ? Akik az Ur házába sem mehetnek el, • mert nincs cipő/ük ?! . . . Nagyon, nagyon kísérteties volt a selyem suhogása az álarcos bálon 1 H.-a. — Schuszter Oszkár előadása. Vasárnap este tartotta Schuszter Oszkár főgimnáziumi tanár előadását Eötvös József báróról, a kereskedelmi iskola nagytermében. Sajnálattal láttuk az üres padokat, ugy látszik a heje buja még mindig jobban vonzza közönségünket, mint a komoly előadás. Pedig Schuszter Oszkár magvas, lelkes előadása méltán nagyobb figyelmet érdemelt volna. Reméljük, a farsang végeztével ismét nagyobb lesz az érdeklődés a szabadliceális előadások iránt. .:— Esküvő. Indra János helybeli kereskedő február 25-én, szombaton délulán tartotta esküvőjét Ekler Bözsikével. Sok boldogságot és szerencsét kivánunk az uj párnak. — Halálozás. Móni Imre dr., az alispáni hivatalhoz beosztott menekült szolgabíró, agy-szélhüdés következtében elhunyt. A rokonszenves ári embert, a kötelességtudó hivatalnokot pénteken kisérték utolsó útjára. A temetési szertartást Kutas Kálmán ev. lelkész végezte. Az Iparoskör közgyűlése. A Zalaegerszegi Iparoskör vasárnap 14 órakor tartotta évi közgyűlését az Iparoskör helyiségében. A zárószámadások felülvizsgálása és a költségvetés letárgyalása után az uj tisztikart választoiták meg. A főbb tisztségek viselői ugyanazok mái adlak, mint az előző évben Tischler elnök a tagokat tömörülésre hivt.i fel, Mihalovics Géza és Lendvay János szintén az iparosság összc: tartását és egységes ál\' hfoglalását szorgalmazták. A példás fegyelmezettséggel lefolyt gyűlés ufán a tagok kedélyes hangulatban eszmecserét folytatlak. — Az Ipartestület közgyűlése. A Zalaegerszegi Ipartestület f. hó 5-én, vasárnap, 14 órakor tartja évi rendes közgyűlését a testületi ház nagytermében. — Az Iparoskör választmányi ülése. A helybeli Iparos Kör csütörtökön este választmányi ülést tartott, melyen a vigalmi bizottságot választották meg. Wapper Ignác tag bejelentette a Dalárda megalakulását, melyet a választmány örömmel vett tudomásul. Egyben az Irodalmi Szakosztály működésének újbóli megindítását is elhatározták, hogy a Kör méltóképen részt vehessen a magyar kultúra diadalra juttatásában — Az Országos Iparos Párt naggyülése. Az Országos Iparos Párt folyó hó 12 én Budepcsten naggyülést tárt, melyre az összes Ipartestületeket meghívja a párt vezetősége. A gyűlés tárgya a választási harcokban való részvétel. — Sliimmy Zalaegerszegen. A legújabb, legdivatosabb tánc a shimmy, elérkezett Zalaegerszegre is. Fővárosi .táncművészek" mutatták be ezt a legújabb csodabogarat, ugy látszik, egy kis népszerűséget akarnak szerezni a kis torzszülöttnek. Akadtak sokan, akik megnézték. Voltak, kik csak kíváncsiságból, voltak, kik azért, mert meg akarják tanulni. A közvélemény ugyan felzudult a shimmy ellen, de hiszen az One Stepp érkezését is meglármázták és annál lelkesebben táncolják most. Igy leszünk a shimmyvel is. Addig tiltakozunk és szörnyülködünk az ilyen táncok elterjedése ellen, mig azon vesszük magunkat észre, hogy még az utcaseprő is shimmyt táncol. A fiatalokat megértjük. — Ök nem azt nézik, szép-e a tánc, melyet lejtenek, csak tánc legyen. De mit szólnak hozzá a szülők? Ha a shimmy ellen sem lesz kifogásuk akkor „örömmel" állapíthatjuk meg: „modern" emberek vagyunk. — Betiltották a van-strppet és a Shimmyt — Cegléden. A ceglédi rendőrség a van-stepp és a shimmy nevű erkölcstelen táncoknak nyilvános helyen való táncolását betiltotta. Bárcsak már Zalaegerszeg is ott tartana 1 — A csendőrség létszámának kiegészítése. A belügyminiszter körrendeletet intézett a vármegyékhez, melyben a csendőrség létszámának kiegészítését rendeli el. A csendőrség létszámát önkéntes toborzás útján töltik be. Érdeklődők jelentkezzenek a legközelebbi csendörőrsön, ahol a kivánt felvilágosításokat megkapják. . — Az idei cukor ira. A minisztertanács az idei cukor alapárát kilogrammonként 53 koronában állápitolta meg, mely összeghez 39 korona kincstári részeges járul. A \'Szállítási\'\'" költség\', kereskedői haszon hozzáadásával .tehát körül-.í belül 110 korona lesz az idei cukor kilója. « A kereskedelmi iskola tánceslélye. A hely beit felsőkereskedelmi iskola ifjúságának február" 25-én műsorral egybekötött tánceslélye a régi diákbálok üdeségével folyt le. Eszünkbe jutnak a régi, boldog idők, mikor még gondtalanul táncolhattuk végig az éjszakát és amikor még mosolyogni is lehetett. Ezt a boldog, gondtalan időt varázsolta vissza a kereskedelmi iskola bálja. A táncot ügyesen összeállított műsor előzte meg. Kedves volt Horváth Jolán és Horváth Géza jelenete a Bál az utkaparónál. Titán Károlyt ügyesen előadott monológjáért sok taps jutalmazta meg. A beteg c. egyfelvonásos szereplői megállták helyüket, a közönség különösen jól mulatott Horváth Géza alakításán. Az ifjúsági énekkar népdalegyveleget és kuruc dalokat énekelt, erélyes vezetés hiányában azonban nem érvényesülhetett teljes mértékben. Ádám Imre nem bánt gazdaságosan hangjával és igy nem érhette el a kívánt hatást, bár maga a költemény erőteljes és tüzes hángu Téglás Bálint „Éjjeli zené"-jét Bartha István adta elő. Az előadást követő tánc reggelig tartott — A Karácsonyfa Egylet bálja A Karácsonyfa Egylet február 27-én, hétfőn este álarcos bált rendezett, melyen előkelő és nagyszámú közönség vett részt. Dicséretreméltó a rendezőség figyelme, hogy nem feledkezett meg a magyar fájdalom „megszemélyesítéséről, sem. Hatásos kép volt: a megcsonkított haza vérből való, elrabolt fiai letépték láncaikat és lerázták magukról az idegen szolgaság igáját Kéz a kézben, összefogva. közös erővel, a nagy Magyarországért. A közönség hálásan megtapsolta az ügyesen rendezett képet. Az estélyen jelen volt Kolbenschlag Béla alispán is. A különböző jelmezekben megjelentek közül a következők neveit siiterült feljegyeznünk: Bődy Zoltánné (szivkirályné), Hedry Miklósné és Farkasovszky Terike (rózsa), Vida Jánosné (indiánhDIgy), Nagy Bálintné és Szatmáry Marika (cigánynő), Schischa Dávidné (tiroli ifjú), Sperlágh Marica, Keresztury Magda, Augusztini Alisz és Mezriczky Baba (ördög), Farkasovszky Mariska (cukorbaba), Rác^fluska és Pap Manci (magyar leány), Farkasovszky Stefike (norvég leány), Ebenspanger Bözsi ke (virágárus leány), Pap Ilonka (éjszaka királynője), Sümegi Manci és dr. Horváth Bertalanná (rokokó). Mérő Gézáné (XVII. század korabeli hölgy), dr. Tamaska Istvánné és Fürst Mici (török hölgy), Hőhn Gizella, Z. Horváth Jolán, Tosch Anci, Mausz Ilonka, Pap Andrásné, Krosetz Didi és Kuliffay Bözsi (Pierrette), Szász Ella (Zalamegyei Újság), Czikó László (Entente), Omaisz István, Halmy Elemér, Schlechta Jenő, Szauer Mihály, Hinterröcker Jenő (Csonka-Magyarország és az elrabolt területek.) — Autóbusz-járat Nagykanizsa és Letenye között. Nagykanizsa és Letenye közötti forgalom, lebonyolítása céljából Nagykanizsán vállalat alakult, mely naponta indit autóbuszt mindkét helyről. A forgalom vasárnap indult meg. — Táncmulatság a táborban. A tábori őrzászlóalj törzsaltiszti kara február 24-én kabaréval egybekötött táncmulatságot tartott. A jól sikerült műsort reggelig tartó tánc követte. A tiszta jövedelmet a csendőr-árvák felsegélyezésére fordítja a rendezőség. — Száj- es körömfájás Zalaegerszegen. A polgármester a zalaegerszegi vásárokra a hasított körmű állatok felhajtását betiltotta, mivel a városban száj- és körömfájást .állapítottak meg. r- A pécsi színtársulat Nagykaaizsáa. A pécsi színház igazgatója, Nádassy Imre, Nagykanizsa város tanácsától játszási. engedélyt kért, mit valószínűleg meg is fog kapni. A kitűnő társulat érkezését örömmel várják a nagykanizsaiak. Boldog Nagykanizsaiak! 6 ZALAVÁRMEGYE 1922 március 5. — A forgalmi adó 3 százul**. A másfél százalékos forgalmi adót a kormány 3 százalékra emelte fel március hó elsejétől. — A Március 15 emlékünnepélyt Zalaegerszeg közönsége az idén is megtartja délután 4 órakor. Az emlékünnepet a Csány szoborbizottság rendezi több elsőrendű szereplővel. Ez az emlék-Ünnep is méltó lesz az előbbi ¿veknek március 15. ünnepeihez Szereplőkről már gondoskodott a rendezőség Március 17-én drágul a vasút. A megdrágított uj vasúti díjszabásra vonatkozó rendelkezések a hivatalos lapban nem jelenlek meg. Ebből kifolyóan a ga/daságt érdekeltség egy része azt hitte, hogy a hereskedelmi miniszter az utolsó pillanatban méltányolta a dijszabás-cmelés ellen felhozott kifogásokat és annak életbeléptetését eíhallasztotta. Ez a remény azonban nem vált valóra, inert kiderült, hogy az emelés elhalasztásáról szó sincsen. Miután ez ügyben a tárgyalások befejeződtek, az uj díjszabás a Vasúti és Hajózási Közlönyben már meg is jelent és március 17-cn életbelép. A személydijszabás száz százalékos emelése érvénybelép de a közalkalmazottak jegykedvezményei változatlanok maradnak, úgyszintén a teheráru szállításban a gabonaörleményck, gömb-fa. bányafa, tűzifa, hazai szén és olajmagvak szállítása tekintetében az eddigi áruosztályba \'«»roztattak. Olcsóbb osztályba kerül a sör, a használt hordó, kő, kavics és homok szállítása, ötven százalékos kedvezményben részesül a vágásra *-?int lovak szállítása. A tejküldemények d szabása május végéig az eddigi marad, máius végén ötven százalékkal emelkedik. MŰVELŐDÉS. A népfőiskolák. A tudás hatalom, mely országokat tipor le és támaszt fel. Ez a világverő hatalom nem lehet kiváltság, nem lehet egyesek érdeke és célja: ez minüannyiunké. Nem elérhetetlen vágy, de megszerezhető, elsajátítható tdke, melyet kamatoztatni »ehet. ^ Trianon elvett tőlünk mindent, ami ezer éven át a mienk volt, de a lelket, magyar lelkünket nem veheti el. Az a miénk, megtépázott magyaroké és azzal mi rendelkezünk, a porba sújtott, de a magasságokba tekintő magyarok. A magyar raj életképes, mutatja ezt az a a körülmény, hogy - az évszázadok óta gyakori — megrázkódtatásokat mindig kiheverte és talpraáliotf. Az a nagy világigazsá^talanság, amit .békének\' neveznek, teljes elbukásunkat célozz?. I>e a inugyar lélek megint keresztül* törte a korlátokat e* — alkot. Megalapozza egy nagy, boldog Magyarország alapját. Ez az aiap: a tudás. Ezt a tudást magyar művelődést, a nép* főiskolák adják a mag>ar«ág gerincének: a főldwívességnek A népfőiskola tanjt és nevel. Tanít okszerűen és ésszerűen gazdálkodni, megtanítja a magyar földmivest megszeretni a magyar földet, megismerteti hazánkat, annak történetét, társadalmát, iparát, kereskedelmét. Nevel: jellemes, gerinces, egyenes magyar embert; nemzetet tanit és nemzetet nevel. Van ennél szebb cél és feladati? S amikor örömmel állapítjuk meg, hogy az ország sok helyén már megalakultak a népfőiskolák — fgy Kanizsán is - addig a megye székhelyén, Zalaegerscegen semmi jelét sem látjuk, hogy valaha is lenne népfőiskola. Pedig ennek a tökének nagy kamata lenne: egy áj, nagy Magyarország, CSERKÉSZET. I TESTNEVELÉS. Gondolatok. » Baden i\'owel angol tábornok, az angol-búr háború után, elültetett egy kis magot s ez a kis mag azóta terebélyes fává lombosodott. A cserkészet dtodaltpas,- hódító útra ment s befészkelődött az iskola padjaiba és az iljúság szivébe. Jelmondata: éj> testben legyen ép \' lélek, nu\'ghóditoita mind az öt világrészt. Csudák csudája, nálunk is hódított az oszme s buzgó tanárok meghonosították az intézményt saj.-l jószántukból, csak fanatikus magyarságuk ösztönözte őket. Az út nagyon tövises volt, megsebezte a mcréíz „újítókat-. Az állam, a társadalom észre sem vette a törtetőket — vagy nem akaita és úgyszólván a . semmiből pattant elő egy út. rózsásarcú, fürge hadsereg. S ezek az ti] lovagok meghódították a társadalmat. Az állam is észrevette a hangtalanúl dolgozókat — * ma ott tartunk, hogy a kultuszminiszter miniszteri biztost nevezett ki a cserkészel élére és megígérte legteljesebb erkölcsi és anyagi támogatását. Az Eszme győzött. * A nagy világfelfordulásban kijegeccsedett egy nagy ipazság: mindent a saját erőnkből! Ne várjunk másra, ne tanácskozzunk, ne vitassuk meg a „nézeteket", hanem tegyünk, cselekedjünk. A tett legtöbbször áldozatot kíván tőlünk s ez az áldozat nagyon sokszor anyagi. A magyar ember a modern magyar -- közismert szükkcblüségéről; szeretni, ha a galamb sülve »épülne szájába s talán elég kényelmes ahhoz is, hogy a kész, sült galambot megrágja. A magyar ember szeretné, lia minden jót és szépet megvalósítanának - mások, de hogy segítsen a munkában, azt nem! Pedig jól tudja, hisz úton-útfélen hangoztatja, hogy egységben az erő. De azért a munkából, az egységből kivonja magát. A cserkészet ma nem terv. de megvalósult felt: éi. mozog. De hogy tovább fejlődjék, oda pénz is kell. Nyissák ki erszényeiket a ..beszélők\' s ha adnak; tesznek is. Aki a cserkészetnek ad — magának ad. A » p TOLOgUS. Irta r*. elmondja a Lavina clőadusa előtt tíyenls Ede. Láttatok-*" égbe dgaskottő csúcsot. Ahol ember nem jár. a természet abuik,. Herevenne fagyva a nagy gránittömbök Ahol csak az Isten dübörgése hallszik. Szálló hopihek itt fázva összebújnak, Küzdeni nem birnak a viharzó szrllcl S stűzi nap sugarán. Hogyha elolvadtak. , Kőkeményre fagynak a csillagos éjjel Egyszer aztan csak lassan, imbolyogva. Mintha titkos szózat állittaná talpra, Megindul a lomha hótömeg mogorván S megy előre, nem néz sr jobbra se balra. Most már megvadulva csattog, bőg, üvöltöz Rohan, vagtat, hajrá! • szabad már a pálya. Fákat döntöget ki, falvakat tapos szét Nincs hatahm földön, amely útját állja. Mikor aztán végre a lejtőnek vége. Elül a menydörgés a reszkető völgyön. -t hőgőrgeteg lerótta adósságát S végtgdül lihegve a sikoltó földön $ jön rá a napsugara, izzóan tiu rája A lavina testén megnyitnak a sebek S vér helyett - b átldás éltető forrása\' Buzognak belőle csevegő csermelyek. Magyarok, testvérek, hószemekneji ezre. Kiket a tzél paskol, bőszen orgonázva. Nőjjetek meg félő, rettentő gomoUyá E* induljatok meg egy \\ztnt, forró lázbal Megmozdultok egyszer - ó lehet-e máskép ? Attörtök a gáton akárki memiássa. Uj rtetre kelnek a drága göröngyök, Sem lesz a magyarnak égen-földön mása Ez lesz a magyarság nagy föltámadása I * A Lavina a Jta megfújják a trombitál\' v. un-aikerü mozi»/kec» teatvérdarabja, mely megindító módőe éftékfceltHi a magyar létek kiolthatatlan vigyál a rágI 1000 év«« Magyarország után. A rtg, éa ováU nyootokat hagyó megható jelenetekkel teli darabot keddec matató be ar Edison moti. A téslnevelési törvény. A testnevelés, melynek fontosságát oly sokan és oly sokszor hangoztatták, úgy látszik, kivívta az öt méltán megérdemlő helyet, beillesztik a rendszeres oktatás és nevelés keretébe Hógy az áltálános és réndszeres sportolás, testnevelés mily fontos szerepet játszik a nemzet életében, elég rámutatnunk a cseh szokol-egyesületekre. A szokol-egyesület nem beszélt, hanem dolgozott, munkájában részt vettek a férfiak s a nők. Céljuk: a nagy szláv birodalom megteremtése volt s ezt, részben, már el Is érfék. Nálunk a testnevelés mostoha gyermeke volt az állanának, a nemzetnek s valljuk meg, mindannyiunknak A megrázkódtatások, melyeken keresztülmentünk, gondolkodóba ejthetett mindenkit, kinek hazája sorsa szivén feküdt. BeTáfták az álfalános sportolás, tervszerű testnevelés fontosságát. A kormány kinevezte az Országos Testnevelési Tanács (OTT) tagjait, melynek ügyvezető elnöke Berzeviczy Albert dr. lett. Most ismét egy fontos eseményt könyvelhetünk el, a volt nemzetgyűlés megszavazta a testnevelési törvényt. A törvény értelmében az oi s/ág minden 21. életévét bc nem töltött férfitagja köteles résztvenni a rendszeres testnevelésben ; a városok és kö/ségek kötelesek támogatni és felőmozditani a testnevelést megfelelő területek átcngeSésevet, fürdők, uszodák stb. létesítésével, vagy támogatásával: mindért, legalább 1Ü0Ü munkaerőt alkalmazó vállalat köteles alkalmazottai testnevelési szükséglétéinek kielégítéséről gondoskodni. Tervbe vette a törvény, az állami pénzügyek rendezése esetére, országos testnevelési főiskola é* Nemzeti Stadion építését. A munka és eredmény lebetöságe a Testnevelési Tanács kezében van. Reméljük, hogy ez a Tanács dolgozni is fog, nem úgy, amint a többi Tanácsok, Tájékoztató szervek és Központok. A testnevelés rendezése, felkarolása és pártolása mindannyiunk érdeke, nemzeti érdek. Legyen e hazának minden polgára lélekben ép és testben erős, egész mivoltában izzó magyar s akkor nem Trianon rajzolja meg Magyarorszag határaiti hanem a lélekben ép, testben erős, nemzeti öntudatra ébredt Magyaiország • SPORT. A Zalaegerszegi Torna Ejjylet {ZTE> flgve. Amikor örülnünk kellene, hogy a sportot az iparosság is felkarolja és egyletbe tömörülve igyekszik a nemzeti eszme szolgálatába szegődni, sajnálattal állapítjuk meg, hogy a munka lehetőségét — akár tévedésből, akár rossz-iudulaiból megakadályozzák. A zalaegerszegi iparosság hosszú vajúdás után, megalakította a maga sportegyletét, a ZTE-t. Elkészítette alapszabályait s azt még az 1920 év augusztusában fel is terjesztette jóváhagyásra Egy fél év után, 1921 februárjában a felterjesztés visszajött azzal, hogy az alapszabály egy példánya melléklendő. Az egylet mellékelte az alapszabály efcy példányát abban a híszembeti, hogy Végre elintézik a jóváhagyást. Oktdbéitfcn az atapstábály azzal a megjegyzéssel küldték visszl, hőgy két-három pontja módoéltandö. Novemberben aztán visszautasították a Jóváhagyást azzal a megjegyzéssel, hogy nem találják közérdekűnek az egylet megalakítását H működését (Kőiben majdnem egv év trtt elf). 1922 március 12. ZALAVÁRMEGYE 7 / Erre ai egylet felosztott s az Ipartestület az újjászervezést határod el. Az alapszabályokat újra kidolgozták ós felterjesztették jóváhagyásra. A városi közgyűlés magáévá tette a ZTE ügyét, pártoló határozatot hozott ás szükségesnek tartja a ZTE megalakítását és működését. « \' <Y"> f Kíváncsian várjuk a döntést. Magyar birkózó győzelme Krisztiániáhan • Varga Béla dr. birkózó világbajnokunk a krisztiániai birkózó versenyen összes ellenfeleit legyőzte s így a nagyközépsúlyban első lett. Radványi Ödön világbajnokunk az elsőségtől pontozással esett el s igv a könnyű-súlyban második: lett GAZDASÁG. Birtokosok figyelmébe. Ésszerii gazdálkodás. — Az Ergon R. T. újítása. Irta: Vida János. * Köztudomású, hogy a gazdasagok jó része nem hajtja azt a jövedelmet, melyet hajtania kellene és amely jövedelmet hasonló nagyságú birjokok sokkal mostohább talaj- és éghajlati viszonyok között, fejlettebb mezőgazdaságú országokban hajtanak Ennek több oka van. « Elsősoroan a gazdasági tudás ^és szakképzettség úgyszólván teljes hiánya és ennek következtében a „more patrio" és jelszavak után való gazdálkodás. Nálunk meg mindig azt hiszik, hogy gazdálkodni mindenki tud. Senki sem lesz mérnök előképzettség nélkül, de bárki felcsap gazdának, pedig a mezőgazdaság ma már éppen olyan üzem. mint bármeiy gyár. Ha kissé behatóan vizsgáljuk a gazdaságok jövedelemhiányának okait, rájövünk arra, hogy a gazdaságok üzemi tervezése messze elmaradt a termeléstől és nem a termelésben van a fóbaj, hanem az üzemi szervezésben Minden üzemnek az a feladata, hogy haszonnal dolgozzék és ha ebből a szempontból meg ajfurjuk vizsgálni az üzemet, akkor a benne működő összes tényezőkről statisztikát kell felvennünk és számítani kell. Kizárólag a statisztikai megfigyelés és a számítás teszik lehetségessé, hogy az üzemet helyesen vezöt-hcssük és fokozatosan javíthassuk is. Nagy ipari üzemek óriási fejlettségüket annak köszönhetik, hogy bennük az üzemi számvetés egész pontos számadatok alapján történik és a nagy üzem minden méretében úgy lesz megszerkesztve, mint pl. a lokomotív. De hogyan is lehetne máskülönben sok ezer munkással dolgozó vidéki vállalatokat egy középpontitól vezetni, hogy jöhettek volna létre a több millió mm. nyersanyagot feldolgozó cukor-, szesz-, szövetgyárak és malmok? Sehogy. A legtöbb mezőgazdasági üzemszerkezet olyan a nagyipari üzemhez, képest, mint a parasztszekér az automobil mellett, pedig semmi akadálya sincs a mezőgazdasági üzem kiépítésének. A mezőgazdasági üzemeket egész hasonlóan kell megszerkesztenünk, mint ahogy a nagy üzemek létrejöttek és akkor nem lesz akadálya a mezőgazdaság rohamos fejlődésének sem. Ezzel szltnben hány gazda van, aki a gazdaságában rejlő tőkék nagyságát nem ismeri és ennek következtében természetesen halvány fogalma sincs arról, hog^ mily jövedelmet követelhet jogosan birtokától. Meg kell szervezni a gazdaságokat és akkor jövedelmezni fognak. A gazdaságok megszervezésével nálunk az Ergon R. T. Jószágkezelési osztálya foglalkozik. Amidőn ezen osztály megszervezkedett, főleg a|on elv lebegett szeme előtt, hogy amint az ipar legtöbb ágazatában csak a nagy gyáraknak, éppen úgy a gazdaságban is csak a nagy üzemeknek van létjogosultsága ellekinve egyest, egész különleges kis üzemektől. Ezek élvezhetik a nagybani beszerzés és értékesítés előnyeit, ezek léphetnek közvetlen összeköttetésbe a fogyasztókkal, szóval ezek mentesd-Hejtik magukat a közvetítő kereskedelemtől. (^csóbbaiT Sierethetljc be »zp|ségleteiket köz-vétlenül a termelőktől és nagyobb haszonnal adj^j^k el terményeiket közvetlenül a fogyasz- Erre azonban még egyes nagy birtokok setn képesek, erre a nagy birtokok szervezkedése kell. Az Ergon R. T. Józságkczelési osztályában előreláthatólag több különböző vidéken fekvő birtok fog — mondjuk — összetalálkozni. Ezen birtokok anyag-, vetőmag-, tzerszám- stb. szükséglete különböző nagyságú, de nagyjából azonos jellegp. Kézenfekvő, hogyha ezeket ösz-szegyíljtve," egyszerre szerzi be az Ergon nagyban a gyárostól, illetve a termelőtől, olcsóbban jut hozzá és olccsóbbau adhatja kic&jnyben is az egyes gazdaságoknak, nnnt más,^ annal inkább, mivel a tiszlajövödeltmbcn részesül, tehát érdeke azonos a ¡gazdáéval. Az Ergon Részvény-Társaságnak van ió! bevezetett és nagy összeköttetésekkel biró áruosztálya, fiókjai; képviseletei, pedig Ausztriában, Németországban, Jugoszláviában stb. Mindig abban a helyzetben van tehát, hogy a legmegfelelőbb beszerzési forrásait vegye igénybe. A kezelése alatt álló birtokolt egyikének, mondjuk, heremagra van szüksége. Ha az illető kereskedőhöz fordul, meg kell tehát fizetnie a kereskedő hasznát is. Ha az illető\'gazdaság az Ergon jószagkezeléséhez tartozik, ugy megkapja ugyanezen heremagot egy másik birtoktól jóval olcsóbban és éppen ugv plombálva és tisztítva, mint a kereskedőtől. Jól jár a vevőbirtok. mivel olcsóbban kapja, jól jár a>. eladó birtok, mivel drágábban adhatja. (Folyt, köv) Tasohner fiynia oki. tánctanár március hó 5 én, vasárnap este 8 órakor Össztáficgyakorlalfia! kezdi meg a/ uj fánckyrzusát az Arany 3Áránv s/átló emeleti dísztermében. Tanórák hétfőn Kzerd.tn és pénteken. Vasár naponkent összgynkorlat. Belratósokat ugyanakkor eszközlök KÖZGAZDASÁG £g PÉIZfl«Y, •••• ^ fJudape&t, 1922 március» 4. /I korona Zürichben: 0 73. Osztrák korona : 0 10, osztrák bélyegzett bankjegy: 0 081/«. v Budapesti tőzsde. Valuták : Napoleon 2660 Ura \' 3740-60 Font 3150 Dollár 702—12 Francia frank6425—65 Lengyel márka 17 18 Márka \'297-307 Lei 537-47 Cseh korona 1175—85 Dinár - Koronadinár 820-830 Svájci frank Osztrákkor. 975-1075 Devizák: Amsterdam 267—73 Prága London 3025 Newyork 707 5 17 5 Berlin 285 -95 Miíano 3735-75 Páris 6425- 75 1175—85 Stokholm 18600-19200 Zürich 13800-900 Bécs 10-11 Zágráb 205-15 Arany-ezüst értekek: 20 K-s arany 2640-600 Ezüst forint 116 " Ezüst 5 K-ás 215 Ezüst korona 42 220 Terményjelevifés. Budapest, 1922 március 4. Búza 2590 -620 Tengeri 2200-30 Rozs 1840- 60 Köles, 1900-2000 Árpa Repce 34—35 Zab 1800-50 Korpa 1A20-40 Piaci Arak. Zalaegerszeg, 1922 március 4 Marhahús 52—56 Sertészsír 140 Borjúhús 68—72 Burgonya kg 5 Sertéshús 66 Csirke, rántani való 60 Tojás 8 Csirke, sütni való 80 Tej 12 Levestyuk 106 A „Zalavármegye Laphiadó Részvénytársaság" tervezete. A vállalat tárgya: müveknek a kiadása. 1. A „Zalavármegye" cimü politikai folyóiratnak és irodalmi * II. A részvénytársaság címe: „Zalavármegye Lapkiadó Részvénytársaság". Telepe: Zalaegerszeg. Tartama: határozatlan. III. A részvénytársaság alaptőkéje 500.000 koronában állapittatik meg, mely alaptöke 2500 drb egyenként 200 korona névértékű bemutatóra szóló részvényre van felosztva, melyre 10% a részvényjegyzés alkalmával, további 207o a részvénytársaság megalakulását 3 nappal megelőzőleg vagyis-1922. évi junius hó 27-ig fizetendő be. A további 703/o befizetésének időpontját az igazgatóság határozza meg. A íészvényjegyzéskor minden részvény után egyúttal 20 korona alapítási költség is fizetendő. Az alaptőke esetleges felemelése esetében a kibocsátás idejében létező részvénybirtokosok, az ezen időpontbeli részvények arányában az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlés által megállapítandó módozatok szerint elővételi joggal birnak. I • Az aláirás záró határideje 1922 május 15-ike. V. \' Sem alapítók, sem mások ném készpénzbeni betéttel a társasághoz nem járulnak. VI. Alapítók fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a részvénytársaság igazgatóságát az első három évben ők nevezzék ki. Zalaegerzzeg, 1922 március 4-én. Borbély György s, k. átlátni főgimnáziumi tanár, Zalaegerszegen. Friedrich István s. k. állami iskolai Igazgató-tanító, Zalaegerszegen. Jády Károly s. k. férfi szabó iparos, ipartestületi elnök, Zalaegerszegen Kakas Ágoston $. k. könyvnyomdász. Zalaegerszegen. Korbai Károly dr. ügyvéd, Zalaegerszegen. Kulifjay Kálmán Jroguista, Zalaegerszegen. Páslek Lajos birtokos, a Zalaegerszegi Gazdakör elnöke Schmidt Viktor s. k. cukrász, Zalaegerszegen, Széli György dr. s. k. Ügyvéd, Zabegerszegen. i Tislér István s. k. női szabómester, a zalaegerszegi Iparoskör elnöke. 8 Zalaegerszegi vasúti menetrend. el$ 1 ÉRKEZÉS •o a. T 7 04 j Zalalővrt* 7 05, Zalaszentiván 7 37 Rédics 8 34 Zalaszcntiván <J 40, Celldömölk 17 09 Zalaszentiván 19 24| Zaldszentiván 5 J J INDULÁS 19 59 Sárvár 19 15 1 Zala lövő* 20 45. Celldömölk 3 40 Zalalövő\' 4 15 Sáivár 5,33 Zalaszenliváti 6 30 Celldömölk 7 11 Zalaszcniiván 13 30, Rédics 15 10 Celldömölk 15 ¡20 Zala lövő 15 45\' Zilaszentiván 17 45 Zalaszenliván ZALAVÁRMEGYE TAHY R. UTÓDA KAKAS ÁGOSTON * KÖNYVNYOMDÁJA, PAPÍR \' ÉS I RÓSZERKF.RESKEDÉSE ZALA£G££fcSZEGEN AL „ARANY BÁRÁNY" ÉPOl-KTÉBKN. ALAPÍTTATOTT 1842 BEN. TELEFON 131 SZÁM •V.isárnop kivételévé! naponta Ha utazik, váltsa meg menetjegyét a menet-jegyirodában. Ugyanott külföldi közvetlen jegyek beszerezhetők Hnsvélkor társas kirándulásOlasz-országha, 5 napos hajóutazásssl az Adriai és Földközi tengeren : Tarvis-Triest-Tatras-Nápoly Capri-Sorrenio-Cas\':. lamaie-Tőrre-Annunciata-Pompej-Róma-Kirenze-Bologna-Padua-Velence-Tarvis érintésével Közelebbi felvilágosítás a menetjei,\') irodában WORTMANN VILMOS Zalaegerszeg, Munkácsy-utca 22. Veszek vidéki termelőktől minden mennyi ségben és minden időben legmagasabb ban tejel Naponta friss teavaj és különféle tok kaphatók. Savót hizlalásra eladok. Nyomdai munkák: meglmúk, falragaszok, üzleti é«; családi értesítések, névjegyek stb. iz.\'éscs, c^ir.os kivitelben, irodalmi és zenemű» ujdonfágck, művészi képeslapok és képek, levélpapírok (díszdobozok és mappák). Irodaszerek, Irópapirok legjobb minőseiben, legolcsobb napi árban A ..Zalav árme^ye" kiadóhivatala 1922 március 5. APRÓ HIRDETÉSEK. (E rovatban minden egvett s/ó 3 korona, a legkisebb hirdetés :<0 korona A hirdetésekre vonatkozó mindennemű fclviláfjonitás — a hirdetés számira való hivatkozás mellett - megtudható a kiadóhivatalban) } FAI.BA építeni való takarék tiizhely 2 sütóvel és viz-tartóvál teljesen jó állapot -_b.in ela<ló_I JHLZAl.t )G( >S kölcsönöket flilyósitok gyorsan és ked-vezó feltételek mellett. 3 VHSZF.K jó karban használt írógépet. levft KOIíRSZEOHEOYEN eladó 1390 □ öl nvugoti fekvésű ílres szólfótftld, gyümölcsfákkal és kaszálóval Ara 2.V) dollár 4 PATKÓSZKO - DAMASZ -hói való két csövű tizenhatos Lankqsztcr vadászfegyver és kiváló jó minőségű vadásztarisrnya eladó csah a jó beton nem! Üreges befonkö. hódfarku és hornyolt cement tetőcserép, mozaik és terrazo-lapok minden színben (hydr. sajtón), miimárványlap. csömöszölt betoncső, beton kerítésoszlop s minden egyéb műkő és belonáriikat gyárt és raktáron tart J HORVÁTH ISTVÁN L NO cementáru- és műkőgyár CIÉ ZalHiirsug. Tlttflssy-nica. Telefon 189.^1 Vi FII!! ISKOLA-KÖZ 2. SZÁN Buíor, épület, üzletberendezést. TÖMEGHUNKÁT gyorsan és pontosan végzünk. Ürmény i-utca 7. sz. Kerti székek keményfából 300 koronáért. Nagybani megrende lésnél lO\'Vo engedményt adunk. s ■ ■ 8 Est i Mm bűuyv havzn^Liláért 1napra a KULTURA kdJttönkfl.»)*-tárban. Bővebb frlvilágOM (¿vt .i KAKAS nyotudában Kivenni, eladni I ). H o r vcl t li I m re VAS, SZERSZÁM, VASALÁS, CEMENT, KERÉKPÁR, VADÁSZFEGYVER, VARRÓGÉP KBRESKEDÉS, MŰLAKATOS ÉS FEGYVERJAVITÓ MŰHELY ZALAEOEWSZEO 1\\>U>ÍOII r, \\. ÁLLANDÓ RAKTÁR: Gazdasághoz és háztartáshoz Rudvasak, ekerészek, láncok, gazdasági gcpek.szerszámok, kitünö kovácsszén, zománcozottedények. rézáruk, konyha és háztartási cikkek, solin-geni acéláruk Gazdasági és konyhakerti magvak stb. ÉHEZÉSEKHEZ; Hydraulikus ésportland- cementek, elszigetelő aszfalt és kátrány fedőlemezek, falmastix, car-bolineum, kátrányok. Vasalás, festék és olaj. KÁLYHÁK, TAKARÉK-TŰZHELYEK raktára. Tolefon r, i EGYÉBB CIKKEK: Villany felszerelési alkatrészek, KERÉKPÁROK, BESZÉLŐGÉPÜK (graina-fonok) HARMONIKÁK stb. VADÁSZATI CIKKEK: Fegyverek, forgópisztolyok és töltények, serétek stb. Mindenkinek be kell lépni KULTURA kölcsönkön)»(ár ulvaiói v»ráb*! Legolcsóbb aiárakotái! Jelcntkezétek naponta a Kaka» nyomdába* a tc<iutányo«alih díjszabás mdlett vmi fel * t I c. uj hetilapban. kiadóhivatala Lalaegerucf Kaka».nyomda. TeMon III PAL ES INDRA HARISNYAK PIV AT A RUHAZÁBAN. véiMitékban. Nyomaton Tflhy Ft. ^txStlO A«o«tcm köny v-nyomdájában /,ftia„KO \'•Hioaen. T«l«fon 131. seám I. éviolya«. Zalaegerszeg, 1922 március 12. J .......•"\'•••"»"«»»•«...i.....M„,t„M,„„f,„M, tUMMM» 9 I Elöfiset^sl ár: i ( Bféu évre . 240 K j ! rw é?r« . .IMI j • •• 1 j Eff»« itt« . 5 K : Hirdetések j i KilUnétor dijttibé« j i mrlit uuritUtuk : 2. SJSáB. >MIIM»M»Mt|IM*tM*MMI T i Szerkesztőséi I | IALAE0E H8IIC, ) j KistaUdy-atca 8. n. 1 I Telefon 55 sz. j Kiadóhivatal: i 2ALAC9KB8 SIC, Sié«ke>yMér &. u j Telelőn 131 sz. r—~..........................................-......................................................................................^.«...m.;»......................... L»»tttiij4«M»:„ZalaYármegye,\'lapktadótársasáfl \\ tAhsadalii és mutiiai ietilap | Pelelds szerkesztő: K0RBA1 KÁROLY dr. „Htuek tgj liteubcn. hluek c*y huiban .; rtiuek (fj iíteoi örök IgJUtágbAo, HiueV MMgjtronuii fettára«iá*áb«B tnW* . 1848 március 15. 1848 március 15-dike a magyar nemzetnek nagy történeti alkotása, teremtő cselekedete. Hz az. alkotás azonban csak részben jelentett valóságot. — nagyobb részben eszmei alkotás volt. Nem csupán megvalósított, hanem épp annyira megvalósítandó ideál. Világító tornyot épített magának a nemzet. Kgy uj, izzó égi testet tűzött ki bátor kézzel életének egére, mely tiszta fényét a jövő homálya felé vetette, mutatva az utat. amelyen a nemzetnek haladnia kell. A világháborúban a mi romjainkon mások emeltek emlékoszlopot, a mely a barbárság pillanatnyi diadalát hirdeti. Kddig ugy ünnepeltük március 15-dikét mint szabad nép, most ugy ünnepeljük, mint mártirnemzet. íróink béklyóban, tagjaink levágva. De a szívunk ép maradt s ez a múltba visszatekint; lelkünk szeme vissza-vissza néz a márciusi napokra. F visszapillantás fájó is és felemelő is. Felemelő, hogy a nemzet pár évtizeddel ezelőtt erős volt és tudott alkotni. Fájó, hogy mint összeroskadt nép ünnepelünk egy oly napot, amelynek alkotása ma még inkább elérendő eszménynek tűnik fel, mint valaha. De ünnepiünk, mert ma is nemzetnek érezzük magunkat s mert azok a márciusi eszmények ma is eszményeink. A márciusi nagy nap nem éjszakáról reggelre született meg, — évtizedes vágy, kitartó törekvés, nagy férfiak küzdelme készítette elő. E nagy lelkekben egy eljövendő gyönyörű valóság körvonalai rajzolódtak le: költői álomképekben, államférfiúi előrelátásban. Prófétai szellemek hirdették a közelgő nagy jövőt. A nemzet testének vérkeringése lázasabb lett s az európai népek szabadságvágyának lánghulláma rajta átcsapott. A nemzet ajka Kossuthban megszólalt, lázasan lüktető szive Petőfiben hatalmasan megdobogott. Petőfi szava, mint vihar előtt a viharmadár zengett és vijjogott. S a vihar 1848 március 15-dikén elérkezett. Nem pusztitó vihar/ hanem tavaszi Oditő zivatar. Kgy lélekben megifjult nemzet fiatalsága a nemzeti múzeum előtt hir- dette ki a magyar nemzetnek 12 pontban összefoglalt kívánságát. A tett merész volt, jöttek ünneprontók és leakarták dönteni a/ alkotást. Jött az irtózatos küzdelem, a mely egy esztendeig dühöngött az alkotás körül. Pusztitó vihar zúgott át rajtunk, — a magyarságot letiporták. De az alkotás megmaradt. fiz oly eszmei" magasságban állott, hogy kéz el nem érhette s amelyik kéz el is érte, le nem dönthette. Pusztasággá és rommá lett körülötte minden, de a vértengerből, a romok közül kimagaslott és a stilyedő nemzet leike visszatekintett rá s e tekintetből uj erőt nyert. A későbbi nemzedék eltakarította a romokat, kikereste a sebeket, a vértengert beitta a föld, a mely szentebbé vált általa. A vihar elvonult s 1848 március 15-nek eszmei alkotása kibontakozott a viharfelhőkből. Haladtunk ismét a békés fejlődés utján A nemzet visszatért március 15-ikl alkotásához s ennek magasságából hidat épített a jövő fejlődés fele. De a magyarságot ismét utolérte tragédiája. Jött a világháború, fcrőnk alul kerüFí. A fejlődésben nem előre mentünk,, de visszavettettünk. A sors„erősebb volt, mint mi. Mielőtt a hidat megépítettük volna, — lerombolták. Mielőtt az ígéret földére értünk volna, dörögve vágódott be előttünk a vaskapu. A világháború következményei kioltották a» magyar szabadság fáklyáját. Szétszakították a nemzet testét, most már nem két, hanem öt részre. S két évtized után némely tekintetben két évtized elé, 1848 elé vettettünk vissza. Az ország szabadságát ismét ki kell vívnunk s most már nem két, hanem öt hazát kell egyesítenünk. F megpróbálta-tásos időben 1848 március 15-re tekint a nemzet szeme szent vágyódással Kioltott fáklyánkat visszavisszük oda és megmártjuk annak szent tüzében es az lángra gyúl. Lelkünket megfürdetjük annak eszmevilágában és meggazdagodunk, erővel megteljesedünk. A világháborúból kiemelkedik március 15-ének alkotása és mint világító torony magas-lik fel és fényét a jövő homálya felé löveli, mutatva egy utat, amelyen haladnunk kell. Kutas Kálmán. „ChaU **0vnaág hu «ifi«. Királykérdés. Képviselőválasztásokra készülődik az ország. A készülődés nagyarányú és lázas, mert mindenki tudatában van, hogy a választások eredménye fogja eldönteni Magyarország sorsát és legközelebbi jövőjét. Az ország népességének zömét tevő kisgazda és földmives tábor a választások küszöbén kezet fogott az úri magyar középosztaJJyaJ, hogy közös lobogó alatt vegye fel h küzdelmet az alkotmányos rend ellenségeivel, a visszavonást szító, álorcás fclforgatókkal. Az egységes pártba tömörült józan és okos magyar hazafiak tekintélyt, súlyt és értéket jelentő serege szilárd és valóban egységes falanxként áli szemben a lelkiismeretlen politikai kalandorokkal, akik önös érdekeinért könnyelműen és meggondolatlanul ismét bele akarják sodorni a magyar nemzetet és a lábbadozó országot a legostobább kalandba, mely az ezeréves hazát most már Könnyen az egykori Lengyelország sorsára juttathatná. A tetszetős és hangzatos jelszavak mögöl, mellyel a nemzet túlnyomó többségének akaratából trónjavesziett király vissz;ihozatala mellett próbálnak hangulatot csinálni, láthatóan kilóg a rosszúl palástolt anyagi érdekek lólába. Ti2- és szótezerltohias bn tokáikul féltik az uruk </ földtúró magyar néptől. Ma von király — az ó akaratukból való király — akkur nincs földreform fis legyen inkább háború, vérezzen el a nemzet, vesszen az ország, de a latifundiumok csorbítatlanok maradjanak. Kbben áll a nagyurak legitimizmusa, a pőrére vetkőztetett meztelen valóságban. ks a legitimitás hirdetői nem válogatnak az eszközökben, melyek a kitűzött cél előmozdítására szolgálhatnak. Keresztény jjászló mögé bújva kotyvasztanak közós politikát a nagytőkésekkel, fegyverbaráts.igban ál.\'nak a \'>ank-fejcdelmekke! A nagybirtok, bank és nagyipar egymás kehlére simúl az anyagi legitimizmus megengesztelő, szent érdekközösségében. A Friedrich- és Haller-párt egymással és a liberális-demokratákkal szövetkezve többséget akar szerelni a választásokon, hogy az 1920: I. és az 1921 XLVII. törvénycikken alapuló alkotmányos jogrendet megdöntve kormányra |us<on, a királyt a nemzet és a diktáló kflfföld együttes és kifejezett akarata ellenére, - ha kell: ujabb puccs árán , visszahozza és igy a királykérdésben mindenképpen kés/ és befejezett helyzetet teremtsen. Mézes madzag-kén» szerepeltetik a legitimista vezérek a nemzet: közvélemény előtt, hogy a Habsburg-király restaurálása egyben az ország területi integritását is jelentené, illetve meghozná, liz a legvakmerőbb játék a magyar nemzet egyetemes érdekével és szent törekvésével Hazug délibáb-politika. melyre építeni nem lehet Az \'»rszágot illúziókban ringatni nem szabad. A novemberi szomorú események szétfújták ezt a színes szappanbuborék-teóriát A király megjelent Magyarországon és az. elszakított terfiletek magyarsága nem mozdúlt ineg^ De megmozdult a nagy és kis ántánt ét elsöpréssel fenyegette a kormányt és a marar dékországot, ha néni tartaná meg a trianoni béke határozmányait. És ahhoi még »«« vagyunk elég erősek, hogy ujjat bújhassunk a félvilággal. A magyarság nem akar tejjel rohanni a falnak, különösen nem Habsburg Károly lórangd magyar hivei személyes érdekeiért. A négyszáz-éves osztrák átok emléke még megöli a magyar lelkeket és a nemzet nem felejtette el Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos glóriás nevét s ma is gyászünnepséggel adózik az aradi tizenhármak emlékének. Az egyetemes nemzeti és keresztény érdekeket egyedül az a politikai párt képviseli, amely Bethlen István gróf és nagyatádi Szabó István vezérlete alatt magába foglalja a királykérdés-kikapcsolásában egyetértő magyar hazafiak hatalmas és becsületes táborát. Az igazság ezen az oldalon van és az igazságnak győzni kell! Körffy József l.ajos A szép a mindennapi életben. (Rés:let egy szabadliceális előadásból.) A tárgy, melyről itt néhány szót elmondani vállalkoztam, még olyan tág keretekben is mozogva, mint azt megérdemelné, csaknem kimeríthetetlen. Valószínű, hogy sokan lennének, ha véleményüket kérném, akik azt mondanák, hogy ma esztétikáról — művészetről felesleges beszélni, mert ha szegény az eklézsia, a pap sem ehetik* mindennap pecsenyét. A mai szegényes mindennapi életben bizony épen azok, akiknek szükséglet az esztétikai érzék kielégítése — ezt nem tehetik meg. Akik pedig anyagiakkal győzik -- nem érzik hiányát — vagy nem is akarnak vele törődni. Nem nevelték esztétikai életre. Ezzel szemben azt mondhatom, hogy tévedés a művészettel és az esztétikai érzék kielégítésével nein törődni, még akkor is, ha a vele törődés esetleg áldozattal jár is, mert ezzel úgy vagyunk, mint a műveltség egyéb tényezőjével. Nem. elvont dolgokról fogok .szólani, hanem tisztán gyakorlati dolgokról, olyanokról, melyeket mindenikünk tapasztalt, de nem mindenikünk szerzett a tapasztalás révén okulást és nem hasznosította a maga szükebbkörü életében a maga részére. Előadásom cime: Gyakorlati esztetika vagy mondjuk „eszteúka a gyakorlatban • v. a mindennapi életben. 10 ZALAVÁRMEGYE Miután ősidőktől fogr.i beirtanik van az össtönszerü vágy arra, Hogy u bennünket körülvéve dolgokat a szemünknek kellemes formában alakítsuk, mindenekelőtt a ruháról és a lakásról fogok egyotmáft elmondani, úgy hogy a példák során az okulás 1« Ónként fog krtri\'tkezni. A ruha. Az ősijmbei azért vett tnagáta vadbört, hogy ezzel az/időjárás viszontagsagai ellen védekezzék. Hosszú évszázadok folyamán a vadbőrt ugy, amint azt természetes alakjában kapta, egyszerűen magára erősítette, később összevarrta stb. megszületett a kabát, a nadrág, a csizma. Szőrével J>e vagy kitordiva. Szóval alkalmazkodott. Az ősember ruházkodása tehát csak alkalmazkodás a testi szükséglethez A kultúrember nemcsak a testéhez, hanem a lelkihez le alkalmazkodik. Balzac azt mondja, hogy : „Az altat ruházatával védekezik,.— a parvenü vagy a tökfilkó felcicomázza magát, az elcgánk ember pedig felölt^zködik." l\'z az öltözködés bűvészete. A divat pedig: „az öltözködésbeli jó modor", vagyis a művészete annak, hogy miképen kell a kor gondolkozásához mérten egyéniségünket az öltözködésben is kifejeznünk. A ruházat csak az embei-állatot takarja el — az elegáns ruha egyúttal ugy takar, hogy felledi a kultúrember! is. Tehát »az ember teszi a ruhát" ! a divatból csak annyit veszünk át, amennyi egyéniségünknek megfelel, annak arlisztikus kifejezésére szükséges Az elegáns ember mindig divatos, viszont a divatos öltözés nem mindig elegáncia. Divatos öltözéshez elég a pénz, de elegáns öltözéshez sokkal több kell: egyéni műveltség! Épen ezért a divathajhászót könnyű felismerni, azt mindenki felismeri, de az elegáns embert csak a hozzá hasonlók! fiz pedig azért van, mert a divatot lehet utánozni, de az eleganciát sohasem. Ebből . ismét az következik, hogy mindjárt több lenne a/ elegáns ember, ha kevesebben érnék be az utánzással! \' Az elegáns ember helyesen öltözködik f Az alkalomhoz i.iéitcn. Ízlésesen, tisztán és takarosan olcsón is lehet öltözködni, csak kultúra t kell hozzá (Varrni tudás stb.) Nagy általánosságban irányításúi azt mondhatjuk, hogy a nő ruházkodásában mindig egyéniségére jellemző termetre, mozgásra és temperamentumra legyen figyelemmel, Ezzel 1922 március 5. szemben azt keli látnunk, hogy nagyon sokan meggondolás nélkül utánakészittetnek már másokon látott ruhát. Vigy a divatlapban tetsző valamely ruhát (tisitclet a kivételnek). Felemlíthetem itt a kőtél múlt évtized furcsa kokottszerü divatát, ami a szolgai utánzás következménye volt. Párisból\'jött, ott a fél-világi hölgyek és kokottok világában megfelelt, ii.ert feltűnő akart lenni - míg a párisi előkelő hölgyek bizony \'mindig distingváltan járnak. A termet befolyásolja a szint és általános formát. — Kövér nő világos színtől tartózkodjék, viszont vékonyabbnak minden illik. A kor is fontos a szin és forma választásnál. Általában divat szempontjából véve a ruházkodás az egyéniségnek a korral járó több kevesebb módosulásához simuljon. Divat. A divat a kor gondolkozásmódjának kifejezése. Visszatükrözi az emberek életmódját, szokásait, kifejezheti a szertelen életkedvet es a nyárs polgárias józanságot. Ma már a legelőkelőbbek sem öltöznek oly drágán, mint pl. a feudális korban. Általában már nem olyan a fényűzés, mint azelőtt. A divat demokratizálódott. \' A XIX. századig a férfiak épúgy hajhászták a pompázatos öltözködési, mint a nők. A mai divat a célszerűséget tartja szem elölt. Utalok a fűzőre, ma már letűnt . . . Szépségápolás. A modern szépségápolás a hygieniát tartja szem előtt Sok szabad levegő. Jelentkező szépséghibákat nem eltakarni kell. hanem keletkezésüket lehetőleg megakadályozni Legkitűnőbb szépitőszer a megelégedettség és a boldogság. Oöbel Árpiul. BELPOLITIKA. • ••• A szavazókörök. — Hamis hírek a jelölésekről. Malter és Friedrich együttműködése. — Az egységes kormányzópárt Hódmezővásárhelyen. A magyar munkások gyűlése. A szávazókörök. A belügyminiszter rendelete, mely a szavazókörök megalakításáról szól, megjelent. E rendelet értelmében Budapesten 410, Baján 10, Debrecenben :i2, Győrött 17, Hódmezővásárhelyen 17, Kecskeméten 22, Komáromban 8, Miskolcon 20, Pécsett 22, Sopronban 13, Szabadkán 2, Szegeden és Székes- Bibkszerelem. Ha az iskola padjai beszélni tudnának! ... Szeptemberben megnyílik a nehéz kapu\' s örökké kőCos ifjak zsibongás árulja el, hogy új élet költözött a kéthónapos csendesség helyébe. A tudomány ifjú bajnoka irdatlan nagy könyvcsomóval indul cl mindennap hazulról, hogy a tudományt magábaszívja. S minden nap azzal a komoly elhatározással megy haza, hogy no. mától kezdve szorgalmas leszek, tanulok sokat, nagyon sokat. 1-n leszek az első tanuló! Hogy szeret majd akkor a Magduska ! Még jobban, mint eddig. Igen, a Mígduska, vagy a Manci, vagy az Ilonka, vagy nem tudom én még ki. Mert hiszen a lány a végső oka mindennek. . S aztán otthon kezébe veszi a könyvet, olvas, olvas, egyszerre csak nem lát mást, csak két szót: Horváth Magda. S ezt a két szót elolvassa estig. Akkor leteszi a könyvet. Eleget tanult. Eleget ? Sokat! Nagyon sokat! S másnap újra nem tud felelni. Mindegy! A Magdus azért mégis csak szereti. Nagyon. Béla azután sem tanult. Mindig Magda járt az eszében. Vájjon, mit csinál ő most ? Talán éppen felel! (Mert Magda a\' polgáriba—járt.) Hát ő tudja a leckéjét? Ha, tudji. akkor nem szereti, mert ha szeretné, mindig rágondolna. Ha pedig rágondol, nem tud tanulni. Hát nem született filozófus a diák! És Magda is — sokat gondolt Bélára. Mindig. Mint Béla őrá. Tehát a leckét ő sem tudta . . . soha. Minek is az az ostobaság, hogy der, die, das; hát veszi ő ennek hasznát valamikor ? S elkeseredésében százszor leirta egy papirosra: Béla. Béla ugyancsak ostobaságnak tartotta, hogy der, die, das-sal ölik agyon a diákot és ezen való elkeseredésében bicskájával művésziesen bevéste a padba, Isten tudja hányszor és hányadszor: Magda Ha tanulni nem tudott is, de faragni I . . . Művész volt! Olyan lágyan, finoman faragta tele padját imádottjának nevével, mintha őt simogatná, az ő puha, szőke haját. Hát nem művész a diák! . . . r f-s Béla ev végén belepillantva az értesítőbe, ott három darab kövér elégtelent látott díszelegni. Azt tudta, hogy nagyon szereti Magdát, de ennyire! Hogy háromból bukjék! Bíla papája nem szólt semmit, mikor a bizonyítványt meglátta, csak annyit dörmögött, azt is inkább csak magában : — Legalább suszter is lesz a családban. Bélát fejbeütötték az ellopott szavak. Hát ilyen sors vár rá? Mi lesz akkor Magdával? És vájjon, neki milyen a bizonyilványa ? Ls nem volt nyugta. Meg kell tudnia, még ma, hogy szereti-e ót Magda s ha igen, nagyon-e? Három elégtelen ere|éig. ^ Kezébe vett egy könyvet, olvasott, olvasott, de nem látott mást, csak egy arcot. Magda arcát. Hirtelen felvette kalapját és sietett Magdához. Igaz, most jut csak eszembe, Magdus ma. délután egyedül van otthon s azial, mint a mesebeli itt legyek, ott legyek cipő, Magdánál termett. Halkan kopogott, félt, hogy felébreszti álmodozásából a leányt, ki talán most éppen őróla álmodozik. 1922 március 12. i ........... ..... ZALAVÁRMEGYE 3 fejérváron 14 szavazókört alakítanak. A vármegyei törvényhatóságok területén az egyes városokban, illetve községekben a felsorolás szerint 2- 24 szavazókör fog alakulni. Hamis hirek a jelölések föl. Néhány fővárosi lap az egységes kormányzópárt egyik ülésével kapcsolatban névsort közölt, mint akiket a párt hivatalosan jelölt Gömbös Gyula, az egységes kormányzópárt ügyvezető elnöke erről a következőket mondotta: „A lista, amely néhány reggeli lapban megjelent, teljesen valótlan adatokat tartalmaz Mint a párt részéről megállapítottuk, az ellenzék sajtója minden alkalmat felhasznál arra, hogy úgy a párt egységét, mint a választóknak a párttál szemben táplált bizalmát megrontsa. Az intézőbizottság foglalkozott ugyan jelölésekkel, azonban, ezek nem Véglegesek és éppen ezért nem is publikáltattak." • » Haller és h\'riedrich együttműködése. Az egyik budapesti kerület választói megjelentek Haller István előtt azzal a kérelemmel, hogy Friedrtch-párti jelöltjüket a kereszténypárt is fogadja el jelöltjének. Haller a kívánsághoz hozzájárult és kijelentette, hogy a budapesti választásokon közös, megegyezéses listán fog résztvenni. • • /lz egysiges kormány zápért Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely állást foglalt az egységes kormányzópárt mellett és elhatározták, hogy felekezeti és osztály.külömbség nélkül csatlakoznak Bethlen István gróf párjjához. A város polgársága szivvel-lélckkel várja az egységes kormányzópárt március lí>-i zászlóbontó nagygyűlését. 0 A magyar munkások gyűlése. Az Országos Magyar Nemzeti Szocialista Párt a régi országházban irredenta nagygy ülést tartott. A Himnus eléneklése után Persay Ferenc dr. menekült alispán (ette szóvá a trianoni „beké-\' igazságtalanságait. Majd a munkássá/ nevében Lengyel Károly beszélt, ki a többi között a következőket mondotta: „Az irredenta harcban mindenkinek részt kell venni. A katholikusok Szűz Máriás zászlóval, a protestánsok pedig buzogánnyal menjenek a küzdelembe, csak széthúzás ne tegyen. Gyermekeink szívébe, vérébe tajtékzó irredentizmust kell oltani s ha kell, legyen mindért gyermek Horthy katonája. (Fel- kiáltások : Fljen Horthy kormányzó !) A királykérdés csak a területi integritás visszeszerzése után lesz aktuális, de mindenesetre független magyar nemzeti királyt akarunk. Nekünk magyar munkásoknak a piros-fehér-zöld lobogó kell.\' A gyúlés a Szózattal végződött. ■» * Szakadás a keresztény pártban. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában megtörtént, aminek meg kellett történie, szakadás állott be. Haller István és hat társa ellenzékbe ment, inig a párt töbty része megmaradt eredeti programjánál. A párt a kormányt támogatja mindazon kérdssekben, melyek programmjával megegyeznek é* amelyek a keresztény irányzatot, a nemzeti konszolidációt, az ország nyugodt fejlődését és békés megerősödését szolgálják. A párt nem csatlakozik azonban egyik párthoz sem, önálló marad. \\ ♦ * Belépés az egységes pártba. A keresztény-párti képviselők megbeszélésén Pékár Gyula államtithá- bejelentette, hogy kiválik a kereszténypártból és belép az egységes kormányzópártba egységes párti jelölések. Az egységes kormányzópárti képviselőjelölések még nincsenek lezárva. Addig az egyes kerületekben csupán kombinációként vetettek föl egyes neveket. 0 A polgári iskolai tanárok szövetsége csatlakozott az egységes párthoz. A polgári iskolai tanárok országos szövetségének népes küldöttsége kereste fel Öömbös Gyulát, a kormányzópárt ügyvezető alelnökét és bejelentette az országos szövetség egész szervezetének csatlakozását az egységes párthoz. Ugyancsak bejelentette csatlakozását a Magyarországi Jegyzők Egyesülete is KÜLPOLITIKA. Jugoszláv kikötő az Adria partján — Fiume ügye. -- Lengyelország bekebelezte Vilnát. — Németország fizetésképtelenség előtt áll. Jugoszláv kikötő a; Adria part ián. A belgrádi minisztertanács egyik illésén foglalkozott egy angol-amerikai konzorciumnak azzal a tervével, hogy Belgrádot és az Adriai tengert vasúttal köti össze és a tengerparton jugoszláv kikötőt A bátortalan szabadra belepett A kis leánypalántának kézimunka volt a kezében s mikor belépett a fiu, éppen akkor dugott el valamit nagy gyorsan blúzába és zavart arccal fogadta a félénken belépő Bélát, j Nagynehezen megindult a beszélgetés s aztán beszéltek sok mindenről: Az időjárásról (hálás téma szerelmesek számára), az iskoláról, a csillagokról és meg ki tudná megmondani miről Béla csak ötölt-hatolt, végre előhuzla a bizonyítványt és szó nélkül Magda elé teritette. A leány nagy, csillogó szemeível felnézel! a fiúra s végigfutott a papíron. C) is elővette az övét. Néma nagy csend . . . Béla ette a betűket és szédülő fejjel tolta félre a papirost. Magda nem bukóit meg. Tehát nem is szereti, mert sose is gondolt őrá, csak tanult, tanult. S most még szégyenlenie is kell magát. Háromból bukott. Magda egyből se. Szédült. Magdi zavartan sütötte le szemeit Kezébe vette ujhól kéximurtkáját és horgolt. A Hu csak ült, ült, akart valamit mondani, de n«m tudó«. Kinézett az ablakon. Virágos, j>ompázónyár Minden csnpa illat volt, fény és boldogság Egy önkéntes óráját nézegetve sétálgatott az árnyékban. .Magda leejtette a horgolótűt. Béla felugrott, hogy felvegye, de már akkor a leány lehajolt érte és — kiesett blúzából egy fénykép. Béla felkapta és az ablak felé ugrott vele. — Ki ez ? kérdezte magábi fojtott hangon. A lány csak néz és sikolt egyet. Béla ebben a pillanatban, amint kitekintett az ablakon, ott látta a kép élőmását! Az önkéntes! Tehát nem Őt szereti. £s nem is szerette. Csak hazudta a szerelmet. Fogta kalapját és szó nélkül elsietett. A leány csak nézelt, nézett utána. Lehajtotta fejét és csak annyif mondott: — Szegény fiú. Béla pedig ment, ment, nem látott senkit és semmit . . . . . ügy fogták ki másnap a Tiszából. Torontúiy Gyula. épit, mely célra a konzorcium 200 millió dinárral rendelkezik. A tervet a minisztertanács élvben elfogadta. * < \\ . ^ Fiume Ugye. Fiume, a nagy Magyarország gyöngye úgylátazik meglakol híítlenfégéért. A legutóbbi napokban ismét viharos események játszódtak le a Quarnero gyöngyében, melyek még nem tudni, hol és hogy végződnek. A fascisták erős utcai harcok árán effoglaltdk a várost és forradalmi kormányi alakitoüak, melynek tagjai fascisták és P\'Aonunzio volt légionáriusai. A fiumei kormányzó, Zanella, elmenekült a városból, miután a forradalmi kormány három tagjának jelenlétéjjen lemondási nyilatkozatot Irt alá. A városban a nyugalom nagynehezen helyreállott. Olaszország arra fog törekedni, hogy Fiumét visszavezesse a normális körülmények közé. ; * * Lengyelország bekebelezte Vilnát. A lengyel kormány Vilnát bekebelezte a lengyel köztársaság birtokába. Az entente képviselői felhívták a lengyel kormány figyelmét arra, hogy a legkedvezőtlenebb benyomást keltene az a határozat, hogy Lengyelország egyszerűen annektálás formájában birtokába venné a vilnai területet. « ♦ » Egyiptom királya. Az új egyiptomi alkotmánynak az apgol parlamentben való ratifikálása után F.gyiptom királya, angol hír szerint, Faud szultán lesz. * 0 ■> .S\'émi torslúg fizetésképtelenség előtt áll. I*árisi híradás szerint, amikor Hermes német birodalmi pénzügyminiszter legutóbb lefizette Németország nevében a 31 millió aranymárkányi törlesztést, a jóvátételi bizottság berlini képviselőjének kijelentette, hogy a német kormány hamarosan képtelen lesz ezeket a fizetéseket tovább fizetni. Ujből nyomatékosan hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hogy azonnali moratóriumot keltene adni. « * * A lengyel kormányválság. A lengyel kormány a pártok bizalmatlansága következtében lemondott. A kormány lemondását Pilsudszki államfő eliogadta. * * • Sztrájk fenyegeti Portugáliát. Portugáliában, onnan érkező utasok szerint, a kereskedelmi flotta tisztikara és legénysége sztrájkba lépett. Lisszabonban komoly események várhatók. A * osztrák kormány tiltakozása. Az osztrák kormány tiltakozott afmagyar követelések ellen, melyeket ál I itólag Magyarország támaszt a Nyugat-magyarországi kérdésben. Az osztrák tiltakozás megemlíti, hogy Magyarország már egyszer a szerv zűdés ellen járt el, amikor a Nyugatmagyar-jrszági területet két zónára osztotta. Sérelmesnek taiálják továbbá a brennbergi szénbányák kettéosztását, ugyanis a bányából ket akna Magyarországnak került. Mindezek ellen Ausztria tiltakozik a legfelsőbb tanácsnál. Olvasóinkhoz! Tisztelettel kérjük mindazokat, kik a mutatványszámot nem küldötték vissza, az előfizetési dijat szíveskedjenek befizetni. Előfizetési árak: 1 évre 240 K. Vt évre 120 K. » \'4 évre 60 K. I hóra 20 K. Egyes szám ára 5 korona. A „Ztiaviraiefye" klatftlitvataM»» 4 t ZALA VÁRMEGYE 1922 március 12. A„ TALPRA MAGYAR\'1 KÖLTŐJÉHEZ Március Idusára irta : Nárat Szabó Oyula. • Népem bálványa, hol van sírod ? Hadd boruljak rája... Hadd sírjam el: hervad néped Ezeré\\\'ts fája. • Hadd sírjam, zokogjam: őrjöng még"az átok Az ősi fúria tépi még a szittyát. Vesze*4 szenvedélyek, tor: visszavonások Vad tüzében ég el. — maga ássa sírját. Hadd sírjam el: drága néped A könnyek tengerén ... Oazúl csalva és Megfosztva. . Rabmadárként szegény... Bárhova tekintekk — mindenhol ár a Jaj. .. Tdntalus kínjában eget ostromolja Az sem tekint le rá . vészes ár níár a baj... Haragszik ránk Isten, ki mennyünk trónolja ... Hadd sírjam el : miért haltól Segesvárnak táján? - A szabadság letiporva. Hős nemzeted árván. Hadd szóljak igy hozzád : ébredj fel mi szentünk. Tégy esudát hazádéin földetrázó ajkkal Leláncolt igéid szabadítsd meg nekünk Világot búvóló istenadta lanttal Világbajnoka hazámnak • Már hallom szavadat: „Ha csüggedsz fiam, idézd fel A natfy, szent napokat. Amidőn megbékült lest vér lett a magyar, Ember lett a porból, földre hullt a bilincs. Mikor véres kardot nem forgatott a kar: Mégis termeti gyümölcs, nagy-nagy isteni kincs. ! „ Koncot lesők mindig voltak { S aruldsra hajlók, Lelket lépő tirranusok \\ S hú szivekel rablök. — Es megverte őket a népek istene. Ki minden porszemnek szabadságot adott. Hogy hirdesse fennen eszméit az elme. Fel hát hon lelkesen — igaba roskadott\' Csillag gyúljon, btivös-bdjos, Szabadság cstllagu, Amelyért már tenger könnyet. Vert ontott u haza. Sohsent lesz a hős vér s fája könnyek ara Pusztulás, sícii védés, rabigába hajtás. Fény villan s vérből könny a hon csillagara! Higyjél * küzdjél fiam, közel a pirkadás. Félre búddal, csüggedni bűn : Jöjjön ezer átok. Nem .donthiii sírba lutzam, * A jövőbe látok : P.rös lesz a magyar, büszke önérzete Kifakasztja dicső jövője •bimbóit. Szabad, nagy hazaé lesz kardja, élete, S szélvészként söpri el bitang letipróit. Bár szegyen és fájó igaz. — Mi igaz belőle ? -Szent oltárom árva -- ritkán Borulnak köréje. Sok szívben felejtve zsarnokgyülölt nevem, lantom t-s kardom -■ mindkettőt imádtam — X hogy hazámért érzett, Wrzett cl a keblem. S a . Talpra magyarral• egy népet felráztam. Tudom, azt is sokan várják, Nagy jövőnk hajnalát Nem hamis bankón imádjak Az üdvök angyalát, Kikel még büszkévé, tettekre készre készt ^ Márciusi ifjak, vtlágcsuda napja. Kik batran hirdették : magyar volt s el nem vész Mig a nap melegét földgolyónkra ontja igen, vagyunk, kik szeretjük, Imádjuk e hont, S nem csüggedünk, bár ha pokol Minden szörnye ránk rontl S epedve, hőn várjuk Március virradtál. Elvész, mtnt veszett eb, ki rabságot akar, KI célunk bántaná, s - szivünk sok szent vágyát, S ha kell. újra harsog igénk: ..Talpra magyart1\' — Friedrich képviselőjelölt A zalaegerszegi választó Ver ölet NVén tartott jelölő értekezletén elhatározta, hogy Friedrich Istvánt kéri fel, hogy vállalja a kerti let képviselőségét. Szmrecsán.i György, a kerület eddigi képviselője Télért sokorópátkai Szabó kerületében lép fel, . \' Hetenként Rövidülnek az éjszakak, nyúlnak a nappalok. Tavaszodik. Minthogy éppen ezekben a napokban történik ez a nevezetes természeti jelenség . szó nélkül nem suhanhatunk el mellette. Sok emberre nagy boldogságot hoz ez a tavaszi naphosszabbodás. De hogy mértéken tul hosszú ne legyek: mindjárt megmondom, hogy legboldogabbak azok az\' emberek lesznek most, akik a villanyvilágításért szoktak tizetni. Nem jelentéktelen lényezó ez; óh nem 1 Tessék csak elképzelni. Egy egyszer», közepes családban, ahol havi 2—3 ezer koronából élnek a családtagok, az elmúlt téli hónapokban csak villanyvilágításért havonként 8—9 száz koronát kellett fizetni. Mi jut akkor egyebekre? Majdnem semmi. Jó tehát nekünk cz a tavaszodás. Most tehát apad a kiadásunk havonként talán 50-100 koronával. Kénytelen vagyok ebben a levelemben üzenetet küldeni Sopron város közönségének, még pedig számukra kárörvendő üzenetet, őket megnyugtató üzenetet. Megtörtént ugyanis, hogy Sopronban irgalmatlanul felzúdult a villanyvilágitó közönség, felzúdult a közéletben is, a hírlapokban és a városi hatósággal szemben: méltatlankodva kiabálják, hogy nincs az egész országban olyan szerencsétlen vátos, mint Sopron, mert ojt a villanyvilágításnak az ára óránként I korona 80 fillér, fik ezt nem bírják! Lz tűrhetetlen állapot! stb. Nóhát, tisztelt soproiivárosbeli urak és szegények, legyetek nyugton, ne legyetek ugyan kárörvendők, de mégis csendesedjetek, hallgassatok ide és ne szidjátok városatyáitokat Lássátok, Zalaegerszegen nem 1 K 80 lillért, hanem 3 (három) koronát fizetünk óránként a villanyvilágításért. S ezért van aztán, hogy egy közepes cjsalád is havonként 800- 900 koronát fizet. De azért mi csendes, jó fiuk vagyunk. Hallgatunk s fizetünk, mint a köteles. De itt a tavasz. Nyúlnak a nappalok, rövidülnek az éjszakák. A tavasz örömet önt mindenkibe . a beteg meggyógyul a nap sugarától, a szép lány virágot szed a mezőn, a poéta verset ir. ncmcsa!: az emberekbe, hanem az állatokba és növényekbe, sőt az érzéketlen vizekbe é$ kövekbe is örömet önt: a bárány vigan ugrándozik a mezőn, fű-fa virág zöldül, a patak felszabadul a jég zsarnoksága alól s a köveken csörömpölve vigan zengi szabadságdalát: nekem azt az örömet adja a tavasz, hogy kevesebbet fizetek a villanyvilágításért. tíurbély György. HÍREK, KróniKa. —" Március idusa! De más voltál régen, amikor még a márciusi ifjak lobogtatták a piros-fehér-zöld zászlót és amikor még befogadták a szivek a nagy riadót, a Talpra magyar-t! Amikor még az ifjúság nemcsak hinni és remélni, de tenni is tudott. Amikor még egy volt a magyar a fájdalomban, a lelkesedésben, az örömben, egy volt Bem zászlaja alatt és egy volt még — Világosnál Is. Amikor még szent volt az eszme: A haza minden előtt!.. . Aztán borús napok jöttek, múlott az idő és eltelt hét nehéz évtized... S most újra elérkezik az idő, a szabadság hajnalának évfordulója. De hol van az a magyar ifjúság, mely akkor mámoros lelkesedéssel köszöntötte a Hajnalt és meghalt érte, mert a Haza úgy kivánta. Hol van a* a magyar ifjúság, melynek vezérei Petőfi és Jókai voltak 1 Hol van az a magyar ifjúság, . mely akkor szembeszállt az északi rémmel. És hol van az a lelkesedés, mely összeforrasztotta a magvar nemzetet és kibé-. kitett urat és jobbágyot, szegényt és gazdagot, öreget és fiatalt, magyart és idegent! Hol van a magyar ifjúság, melynek tenni kellene, mert a szabadság napját elhomályosítják a fellegek és a magyar ég borul, egyre borul. Hol van a magyar ifjúság? H-a. \\ / — Kolbenschlng Béla — főispán. A Kormányzó Úr Ó Főméltósága Kolbenschlag Béla Zalavármegye eddigi alispánját főispánná nevezte ki. Az egész vármegye közönsége örömmel és megnyugvással vette tudomásúl a közszeretetben álló, kiváló tisztviselő kinevelését, kinek a megye ügyeiben kifejtett munkássága széles körben közismert. Üdvözöljük Zalavármegye új főispánját. — Esküvők. Tomka János dr. Zalavármegye aljegyzője Szombathelyen házasságot kötött Bárdió Titával. — Mándy Jenő dr. helybeli gyógyszerész és Gráner Lenke, Gráner Adolf dr. orvos leánya csütörtökön tartották esküvőjéét. — Az evangelikos templomba*! március 15-én 9 órai kezdettel ünnepi istentisztelet lesz. — A városi március 15. emlékünnepély szerdán délután 4 órakor lesz a Bárány nagytermében. A rendezőség fölkérte előadóknak Dr. Csák Károly. Czobor Mátyás polgármester, Kuliffay Bözsike kisasszony, Vörös György, Nárai Szabó Gyula, Dr. Thassy Gábor és Farkas Tibor urakat. A rendezőség ez uton is tisztelettel, meghívja a városnak egész közönségét erre az emlékünnepe. Különbség nélkül minden embernek helye vfcn itt, öregnek-iijunak, szegénynekgazdagnak, fnert ez a nemzet ünnepe. S -akáí\\ lesz hivatalok szünet ezen a napon, akár ¿fem lesz, akár bezáratnak a boltok\', akár nem záratnak, akár kiteszik a nemzeti háromszínű lobogót, akár nem teszik ki: ez a magyar nemzetnek örök ünnepnapja, mert ez a műveltségnek az ünnepe. A nap jelentőségéhez méltóan szabad ünnep ez, s az előadás nincs korlátozva belépő dijakkal. Ehelyett ugyancsak a nagy történelmi napokhoz méltóan megemlékezünk Csány Lászlóról s felállítandó szobra javára tetszésszerinti adományokat kér a rendezőség. — Március 15 ike az Iparoskörben. Az Iparos-kör 1922. március hó 15-én, szerdán, 20 órai kezdettel az Ipartestület nagytermében márciusi ünnepélyt tart, melyre tagjait é«v azok* hozzátartozóit ez uton meghívja. Műsor: L Himnusz. 2. Gólyához. Irta : Tompa Mihály,s szavalja : Schmidt Magduska. 3. Az erdélyi havasokon, énekli Laky Lajos. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: Lendvay János, a kör titkára. 5. Bujdosók éneke . . . Nincs egyetlen jóbarátunk . . . Énekli Duzár Imre. 6. Apáknak mondom. Irta: Gyula diák, szavalja ifj. Vámossy István. 7. Nem, nem, soha I Énekli: Laky Lajos. 8. Éjféli lázak. Irta: Gyula diák. Szavalja: Zsely Miklós. 9. Szózat. Az énekszámokat zongorán kiséri: Kakas Margitka. — A vnsárnapi szabadllceálir előadás. Nárai Szabó Gyula foiyó hó 12-én, vasárnap, 18 órai kezdettel tartja előadását a felsőkereskedelmi iskola nagytermében .Kemenesalja regéi" cimen. Akik Nárai Szabó ily tárgyú munkáit isoietflb érdeklődéssel tekintenek az előadás iránt. 1922 március 12. ZALAVÁRMEGYE / 5 — Március 15 Ike a kereskedelmi iskolában. A zalaegerszegi in. kir. áll. négyóvíolyamu fiu /első kereskedelmi iskola március 15-én délelőtt 10 órakor a saját intézetében hazafias Ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Hiszek egy Istenben. Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Ünnepi beszéd. Elmondja: Tarnóczy Endre IV. évf. tanuló. 3. Talpra magyar! Szavalja: Sándor István IV. évi. tanuló. 4. Kuruc dalok. .Énekli az ifjúsági énekkar. 5. Székely tavasz. Irta : Szilágyi Béla, szavalja : Ádám Imre IV. évf. tanuló. 6. Lavotta szerelme. Előadják harmoniumon : Takács Elek I , hegedűn : Molnár Károly II. és Péntek Zollán III. évf tanulók. 7. Hess ! Ez az én földem ! Irta: Dr. Pólya László, szavalja : Fülöp József I. évf. tanuló. 8. llymnusz. Énekli az ifjúsági énekkar. — A polgári leányiskola ünnepélye. A helybeli polgári leányiskola márciusi ünnepélyét 13 án (hétfőn) tartja az Edíson-mozgöban, délután 4 órakor az ifjúság, 8 órai kezdettel pedig a felnőttek részére. Műsor: 1. Hiszekegy . . . Énekli az intézet énekkara. 2. Testvérszó a menekültekkez. Irta: Qáspár Jenő. Szavalja : Rozsnyay Kató II. o. t. 3. Kovalfsik Trovalore. Előadja: Fridrik Magda III o. t 4. Toborzó. Szereplők: Németh Margit, Szántó Márta, Zsömböly Jolán, Hajba Ilona, Miklós Erzsi, Schmidt Jolán, Wölfer Júlia IV. o. t., Lakatos Vilma, Villányi Kató, Büchler Klára, Lónyaí Mária, Sitkei Ilona. Újlaki Magda, Sanits Margit, Saly Margit, Komlós Ilona, Neumark Kata, Vadnai Franciska, Pintér Etelka, Fridrik Magda III. o. t., Martincsevics Elvira, Molnár Irén, Kreznár Róza. Haris Málvin II. o. t. Tuboly Mária III. o. t. (Toborzótiszt). Szalay Mária IV. o. t. (Cigány). 5. Magyar dalegyveleg .. . Énekli az Intézet énekkara. 6. Melodráma. Mi a haza ? Szövegét irta : Ábrányi Emil, zenéjét szerzetté dr. Horváth Ákos. Előadja : Németh Margit IV. o. t. 7. Ablakos Böske, irta : Csába László. Előadják : Baján Boriska, Szántó Márta IV. o. t., Lónyai Mária II. o. t. 8. Stilizált magyar soló-tánc. Előadja: Herbst Márta. 9. Élőképek: a) a leányaival bálba induló mostoha Hamupipőkét a konyhába küldi lencsét válogatni. Szereplők: Hlavács Mária, Komlós Ilona III. o. t., Kakas Szidónia. Kócián Etelka IV. o t, b) Hamupipőke lencsét vájogat: Hlavács Mária, c) Cipőpróba. Előbbiek és Dancs Mária IV. o. t., d) Hófehérke és a szép gonosz mostohája : Kadák Márta II. o. L, Sitkei Ilona III. o. t., e) A gonosz mostoha álruhában almát vetet Hófehérkével: Horváth Boriska IV. o. t., Kadák Márta II. o. t., 0 Hófehérke felébredése : . Kadák Márta. Királyfi: Rédeí Zsuzsi IV. o. t. Törpék : Anlos Mária, Hozbor Krisztina I. o. t, Fülöp Gizi, Sándor Júlia, Bita Mária. Juhász Anna II. o. t. Gombás Juliska IV. o t. 10. Hunnia gyásza. Szereplök: Kovács Irén IV. o. t. (Hunnia). Magyar csoportban : Baranyai Margit, Müller Juliska, Toriszai Anna, Rosenkrancz Anna I. o. t., Braun Ilona, Mandler Kata, Hirsch Ilona II. o. t., Gombás Lenke, Kovács Mariska, Schőn Zóra, Paraitz Erzsi, Riedlmayer Margit, Galgóczy Mária és Juliska Hl. o. t., Szabó Oizella IV. o. t Székely csoportban: Kulcsár Anna, Ungár Róza, Weiszenstern Erzsi, Tornyos Erzsi, Vida Piroska II. o. t., Hozbor Mária IV. o. t. Tót csoportban : Boszkovics Ella, Habacher Frída I. o. t., Bita Ilona, Németh Matild IV. o. t. Horvát csoportban: Sándor Lenke, Zsovár Margit II. o t, Braun Vilma,\' Singer Teréz, Vertetics Mária III. o.M. II Himnusz.,. . Énekli az intézel énekkara. Aranylakodalom, Fenyvesi Miksa és neje, siöl Ragendorfer Fáni 12-én ünneplik házasságuk 50 éves évfordulóját. — Az Ipartestület közgyűlése. A Zalaegerszegi Ipartestület 5-én tartotta évi közgyűléséi, melyen a hatóság képviseletében jelen volt Czobor Mátyás polgármester és Hollós Ferenc dr. ügyész is. A közgyűlés megnyitása után megállapítják a határozatképességet, majd az elnök terjeszti elő az évi jelentést, melyből megállapítható, hogy az ipartestület mult évi működése jelentős eredményeket hozott. Az elmúlt esztendő eredményeit eléggé tanúsítja a január-február hóban rendezett szabóipari tan* folyam és a julius hóban tartott cipészmesteri szaktanfolyam. Az előbbit Jády Károly, az Ipartestület elnöke, az utóbbit Juhász Imre tatatóvárosi cipészmester tartotta. Szeptember hó l-töl kezdve az iparos tanulók szabó- és cipészi szakoktatásban részesülnek. A zárószámadásokat és az 1922. évi költségvetést a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Egy számvizsgáló és 8 elöljárósági tag megválasztása után Czobor Mátyás polgármester buzdította az iparosságot a további munkára és a vezetőség működéséért elismerését fejezte ki. Elnök zárószavában kérte a további támogatást, mellyel a közgyűlés véget ért. Gőbel Árpád felolvasása. A vasárnapi szabadliceális előadások keretében tartotta felolvasását Gőbel Árpád a szép gyakorlati alkalmazásáról. Az idősjerü és érdekes tárgy lekötötte a hallgatóság figyelmét. Az előadás egy részét lapunk más helyén találja az olvasó, míg a többi részét lapunk kővetkező számaiban hozzuk Felhívjuk olvasóink figyelmét Gőbel Árpád cikkére. — Az ipnrkiállilás jövődclme. A zalaegerszegi iparosság karácsonyi kiállításának és vásárjának jövedelme 34.278 koronát tesz ki. Ez ősszegből 10.000 koronát iparfejlesztésre, ai összeg többi részét perig az elaggott iparos-alapra fordítja az Ipartestület. —■ Esperantókabaré. Zamenhof Lajos dr. varsói szemorvos nemzetközi segédnyelve, az Esperantó, (remény) mind jobban és jobban terjed. Ha a világháború meg nem akasztja útjában, ma már széles körben beszélnék az Esperantót. A viszonyok javulásával az espe-rantisták ismét megkezdték működésűket. Az elmúlt napokban a budapesti esperantisták kabarét is taMottak Lsperantó nyelven, az előadást nagyszámú közönség nézte végig és lelkesen tapsolt a szereplőknek. — UJ bélyegek készülnek. Az új postai díjszabás új bélyegek előállítását teszi szükségessé. A bélyegek már készülnek is és a mai levélbélyegsorozatból a 10, 50 és 100 koronások kivételével egy bélyeg sem marad meg. - A rokkantak segítése. A rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvákr^l szóló törvényjavaslatban foglalt renüelkeiéseket rendeleti úton léptetik életbe, mivel a volt nemzetgyűlés a javaslatot az ellenzék obstrukciója következtében nem tárgyalhatta le. — Sümeg ffyászközgyölése. Sümeg nagyközség Lukomch Gábor dr. járási főorvos elhalálozása alkalmával gyászközgyülésen rótta le a kegyelet háláját a nagy halolt iránt. A közgyűlés elfogadta Havas Béla dr. indítványát, hogy Lukomch dr. arcképét a tárgyalási terem számára festessék meg. — Irodalmi és művészeti müvek védelme. A hivatalos lapban megjelent az 1922. évi XIII törvénycikk Magyarország belépéséről az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni nemzetközi Unióba. Ezen Unió célja\'\' a szerzői jogok lehető leghathatósabb és legegyöntetűbb módon való védelme. hi elemi iskolák március 15-én reggel 8 órakor szent misét hallgatnak. Istentisztelet után az egyes osztályok tantermeikbe vonulnak, hol az osztálytanítók méltatják a nap jelentőségét. — Építkezés — Szombathelyen. Szombathely város versenytárgyalási hirdetményt irt ki nyolcvan lakást magukban foglaló lakóházak felépítésére. A hátaknak folyó évi augusztus l-ig el kell készülni. Hát Zalaegerszeg ? — Napfogyatkozás. Március 28-án gyürüs napfogyatkozás lesz, mely nálunk részleges napfogyatkozás formájában lesz megfigyelhető. A hold csaknem felét fogja elfödni a napnak. A tünemény márciús 28-án délutárt fél három órakor kezdődik és háromnegyed öt óráig fog tartani. — A cukor ára. A Közélraezési Tanács a gyárosokkal és a termelőkkel ujabb tárgyalásokat kezdett a cukorárak megállapítása céljából, s így kilátás van arra, hogy a cukor árát egyelőre nem emelik. — Hivatalvizsgálat. Csór Gáspár miniszteri biztos vizzgálatot tartott a gabonakormánybiztosi kirendeltség malomosztályában és ott az ügyeket a legnagyobb rendben találta, elismerését nyilvánította Wirtschafter osztályvezetőnek. — Az árak feltüntetése a kirakatokban. Kaptuk a következő levelet: Mélyen Tisztelt Szerkesztőségi A kereskedelemügyi ministerium elrendelte a kirakatokban lévő tárgyak árának feltüntetését. A kereskedők nagy része végre is hajtotta a rendeletet, azonban nincs köszönet benne. Ugyanis ilyenek olvashatók: ingek 450 koronától 1200 koronáig. A kirakatban lévő vagy 5-6 féle ing mind elsőrangú, s ha vevésre kerül a sor és a vevő kéri a 450 koronás inget, elmegy a kedve a vásárlástól, oly rosz minőségű. Miért nem teszik ki azt az inget a kirakatba és miért nem írják arra, hogy ára 450 K ? Ily összegért* elismerem, jó árut nem lehet venni, de akkor miért írják ki a kirakatban lévő jó ingekre ezt az árat? Nem lehetne minden áru értékét külön-külön feltüntetni? Tisztelettel: aláírás. — Az izraelita szent egylet (Chevra Kadísa; f. hó 7-én tartotta évi rendes közgyűlését. Az elhalt Rosenberger Zsigmond helyébe egyhangúlag elnökké választotta a közgyűlés Rosenthal Jenő dr. orvos, egészségügyi tanácsost, aki emelkedett hangú szésfoglaló beszédében a jótékonyságról, mint az emberszeretet melegéből fakadó legnemesebb emberi tulajdonságról emlékezett meg. A közgyűlés tagjai ezután a zsinagógába vonultak, ahol Junger Mózes főrabbi méltatta az ünnep jelentőségét. Ünnepi szónoklata keretében megemlékezett Goldzieher Ignác dr a jeles orientalista és Kiss József ballada költő elhalálozásáról is, akiknek nemes egyéniségében egyforma fénnyel ragyogott ugy a hitfelekezetükhö/., mint magyar hazájukhoz való ragaszkodásuk Ez ünnep alkalmából Rosenthal Jenő dr. elhalt ne|e emlékére 10.000 koronás alapítványt is tett. f—i—y) — Felemelték a szeszadót A pénzügyminiszter egy legutóbbi rendeletével a kincstári szeszeladási árrészesedést felemelte. Az árrészesedés hektóliterenként K. llLöO, külföldről behozott égetett szeszes folyadék után 11.000 korona, a termelési adó alá cső szeszfőzők a szeszadón kívül hektoliterfokonként 110 koronát fizetitek. A március 15-én tárolt készletek után hektoliterfokonként 10 korona pótrészesedés jár. — Közvetlen forgalom Romániával. A M. Á. V. Biharkeresztes és Nyirábrány ideiglenes I határállomásokon át a román vasutakkal a közvetlen személy, podgyáiw és\'áruforgalmat felvette ZALAVÁRMEGYi: 1922 március 12. — Közgyűlés. A Katholikus Legényegylet folyó hó ?íS-én lő órai kezdettel tartja évi közgyűlését. — Rajztanárok klálfitása. A Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesülete huszonötéves fennállásának emlékére május hőben Budapesten, a Nemzeti Szalon helyiségében, képző- és iparművészeti kiállítást rendez. A kiállításon minden rajztanár részt vehet. Felvilágosítással szolgál Mátray Vilmos festőművész (Budapest, Oefférthegy-utea 43 ) — Kényszerépitkezést tervez a kormány. A lakásínséget semmiféle kormány- és más hatósági intézkedés sem tudta megszüntetni. A lakásínségen csak építkezéssel lehet segíteni, a mai körülmények között azonban azok sem építenek, akiknek módjában lenne. A kormány a lakásínségen segilendó. kényszerépitkezést tervez oly formában, hogy kötelezni akar min-deo nagybankot, vállalatot, hogy irodáik, hivatalnokaik és munkásaik számára megfelelő helyiséget építsenek. Ez ügyben a tárgyalások folynak s a kormány még ez évben nagyarányú építkezéseket akar elrendelni. — A Csehországba szóló levélküldeményeket csak akkor továbítja a pósta, ha azokat a feladó a díjszabás szerint teljesen bérmentesíti. MŰVELŐDÉS. »**« Az Iparoskor Irodalmi Szakosztálya. A nemzetek nagyságanak fokmérője a kultura, magyarán műveltség. A magyar nemzet féltett kincse á magyar műveltség. Minden munkánkat a magyar toüvelödés szolgalatába kell állítanunk, minden megnyilvánulásunkban a magyar műveltséget kell támogatnunk, hogy naggyá téve a műveltséget, naggyá tegyük a hazát. Ebből a munkából vegyük ki mindannyian a részünket, hordjunk egy-egy téglát a műveltség kunyhójához, hogy palota épülhessen a kaliba helyén. A helybeli Ipafö&Or szorgalmas munkása akar lenni ennek az építésnek, amikor elhatározta, hogy a Kör Irodalmi Szakosztályának működését megindítja. Matinék, szórakozó estek keretében előadások, estek, ünnepélyek, felolvasások. mind, mind ezt a célt fogják szolgálni. Az Iparos Kör ezen előadások legnagyobb részét házi előadás keretében tartja meg, célja a tagok művelődése A nyilvános előadásokon pedig mindenki meggyőződhet a haladásról. Kisérje a Kfr nemes munkáját az Isten áldása. * Az Iparos Kör könyvtára. Az Iparos Kör legutóbb Jókai Mór összes munkáit beszerezte. A 110 kötetes Jókai tízezer koronába került. A Kör könyvtárára a mai nehéz körülmények kö2ött is ily nagy összegeket költ, nem a legszebb bizonysága ez az iparosság nemes törekvéseinek V IRODALOM és MŰVÉSZET • ••• Lyka Károly: A táblabíró világ művészete és A képírás újabb irányai. íSinger es Woiíner kiadása. Budapest 1922.) I.yka Károly régebben megjelent könyvével (Kis könyv a művészeiről) meghódította nemcsak a szakemoerek, hanem a laikusok szivét is. E hézagpótló munkáját örömmel vette a művészet iránt érdeklődő közönség és élvezettel olvasta az Jró" Lykának minden sorát. A mester úgy látszik érzi könyveinek szükségességét, mert újabban ismét két köwyve jeleni meg : A lúblabiró-vildg művészete és A képírás (i/abb irányai. Aki e könyveket olvassa, nemcsak tanul, hanem szórakozik is. Hisszük, hogy a közönség ép oly örömmel veszi ezen újabb könyveit is, mint a régit Mindkét könyv kapható Kakas Ágoston könyvkereskedésében. FILMSZÍNHÁZ. Lavina. (Filmszkeccs 4 felvonásban. Irta: Lampérth Géza, zenéjét szerzette: Kacsóh Pongrác dr. Bemutatta a helybeli Edison-mozgószinház.) Lampérth Géza és Kacsőh Pongrác darabját, a Lavinát, mindenkinek meg kellett volna nézni. Sajnos, a második napon kongott a terem az ürességtől. Bezzeg, ha kalandorfilmet adtak volna ! — Kisirt a darabból a hontalan, elűzött magyarok fájdalma, beledörgött tunya magyar lelkünkbe az igazság : Mindent a saját erőnkből. Ha mindannyian összefogunk, akaratunk tett lesz, mely, mint a lavina, elsöpri helyéről a bitorlókat és tsmét magyar zene, magyar nóta, magyar szó hangzik a Kárpátokban és az Adria táján. Kaesóh Pongrác kedves zenéjét sűrűen tapsolta a közönség. CSERKÉSZET. A Nyagatmagyarországi Cserkész Szővttség feloszlása. A Nyugatmagyarországi Cserkész Szövetség, melynek hatásköre alá Vas-, Sopron-, Moson- és Zalamegye tartozik, legközelebb tartandó közgyűlésén kimondja feloszlását, illetve belépését a Magyar Cserkész Szövetségbe. Az 1920. év nyarán megalakult Nyugatmagyarországi Cserkész Szövetség, élén Schelken Oszkár ügyvezető elnökkel kivette részét az ifjúság neveléséből és ezért mindannyiunk örök háláiára tarthat számot^ A négy megyében egymásután alakultak meg a cserkészcsapatok és kezdték meg működésüket. A vidéki cserkészet megszervezése, a nyári nagytáborozás megvalósítása, cserkésztiszti tanfolyamok rendezése mind a Nyugatmagyarországi Cserkész Szövetség érdeme Amennyiben minden törek-véie nem valósulhatott meg, az a közönség szflktfhirkúságának tudható be, mert a cserkészet állami támogatásban nem részesült, pénz nélkül pedig ily nagyarányú mozgalom megindítása és fenntartása nem lehetséges. Mofct. hogy a Szövetség belép a Magyar Cserkész Szövetség kötelékébe, mint ennek III. kerülete, nem mulaszthatjuk el, hogy Schelken Oszkár szövetségi ügyvezető elnöknek, Pásztor Imre zalamegyei főtitkárnak, mint megyei cserkészetünk vezetőjének, meg ne köszönjük fáradozá-zát. Reméljük, hogy az országos szervezet kebclét»cn a munkából ép úgy kiveszi a részét a 111. kerület, mint eddig, mikor még Szövetség volt a neve. « « A zalai cserkészcsapatok. A helybeli 71. sz. Zrínyi cserkészcsapat parancsnok hiányában csak műhelyi munkára szorítkozik. A többi megyei csapatok az otthonokban dolgoznak. A zalaszentgróti 77. s/ámu Csokonai csapat mőködését l>eszünteti és feloszlik, mivel tagja:, középiskolai magántanulók, legnagyobbrészt eltávoztak Zalaszentgrófról. « • Cserkészalbum. A Nyugatmagyarországi Cserkész Szövetség albumot fog kiadni, melyben a cserkészet munkáiban résztvettek neveit örökíti meg, úgyszintén elismerő oklevelek kiadása is tervbe van véve. « * t k A cserkészet irodai kiadásainak egy részét a jövőben a vallás és közoktatásügyi minisztérium fogja fedezni. TESTNEVELÉS. *«■« Testnevelési értekezlet. A Zalaegerszegi Ifjúsági Testnevelési Bizottság csütörtökön ütést tartott, mely alkalommal az uj vármegyei testnevelő is bemutatkozott. Megbeszélés tárgyát képezte az évi munkatervezet, a testnevelés felkarolása és a szükséges anyagiak előállítása. A Bizottság rendelkezésére csak pár ezer korona áll, pedig a szervezéshez és a munkálatok megindításához nagyobb összegre volna szükség. Ezért a Vármegyei Bizottság lépéseket fog tenni, hogy a vigalmi adók egy része sportcélokra felhasználható legyen. E téren talán több megértéssel fog találkozni a Bízottság mint eddig, ugyanis még a múlt évben ez. irányú kérését nem teljesítették. Az idei atlétikai versenyt Nagykanizsán fogják megtartani. A munkatervezet kiterjeszkedik a vidéki sportegyesületek megszervezésére is, azonkívül az iskolánkivüli sportegyesületek számára oktatők kiképzését is tervbe vették. A kiképző tanfolyamot a nyár folyamán fogják arra alkalmas helyen megtartani. A zalaegerszegi nyári fürdő és lövölde ügyét is tárgyalták, reméljük, hogy az idén valóra válik a szándék, ami tavaly a kedvezőtlen viszonyok miatt nem sikerült. Sporteszközök kiosztása. Az Országos Testnevelési Tanács február hóban 20 ifjúsági testedző egyesületet látott el sporteszközökkel. Irányelvek az iskolánkivüli ififtsáffi testnevelésről. Bérli László ezredes könyvet irt ai iskolánkivüli ifjúság testneveléséről. A kiváló szakember munkáját az érdeklődők az Országos Testnevelési Tanácstól (Budapest. Eszterházy-utca 4) megrendelhetik. SPORT. Keszthely foolfcall bajnoksága. A keszthelyi KGAAC kezdeményezésére a tavaszi idényben tartják Keszthely football bajnokságát. Ebben az ügyben a tárgyalások a keszthelyi összes sportegyletek bevonásával már megkezdődtek. Felfüggesztették az SzSK játékjogát. A kerületi tanács a Szombathelyi Sport Egylet játékjogát további intézkedésig felfüggesztette, mert többszöri felszólítás ellenére sem fizette meg egy győri footballbirónak a tanács által jogerősen megítélt követelését. Uj sportlap. Hauzinger Sándor bajuukeve-zósünk szerkesztésében Vizisporl címen uj sportlap mdúlt "-cg. Az uj lap az Árboc cimü hajózási szaklappal együtt jelenik meg. GAZDASÁG. ••• • Birtokosok figyelmébe. Ésszerű gazdálkodás. —• Az Ergon K. f. újításé. Irf;i: Vid;i János (I oKMUs.) A gazdasagok ma búzatermésüket vagy közvetlenül malmoknak, vagy gyakrabban közvetítőknek adják el. Mindkettő a megvásárolt búzán nyerni akar, tehát olcsóbban igyekszik a gazdáktól vásárolni. Egyes gazdaságok, még nagy biitokok is. ez ellen nem igen tehetnek semmit, de vájjon, ha - aiui biztos — a kezelésünkben egyesült gazdaságokban lesz olyan, amelyen malom is van, nem lehet-e azt megcsinálni, hogy a birtokon termelt búzát a jószág ke zeMség mint lisztet hozza forgalomba? Nem lehet-e esetleg még tovább menni és legalább egy részét, mint kenyeret ,idni közvetlenül a fogyasztónakV Milyen szép áron értékesíthetné a ga/da a búzáját kenyér alakjában. Ez nem légvár, ez keresztül viheti» Ilyen közvetlen kapcsolat a termelő és fogyasztó között a termelés legtöbb ágábau eszközölhető abban a percben, mikor ilyen nagy üzemről van szó, < \\ 1922 märcius 12. ZALAVÁRMEOYE A gazdaságok gépleltára is lerongyolódott. Javításuk óriási összegekbe kerül. A gazdának a javítás keresztülvitelére több mód áll rendel-kötésére, vagy felküldi javitás céljából gépeit Hudapestre, megfelelő gépgyárba, mely esetben hatalmas összeget fi«et szállítás cimén, vagy a gyárból hozat szerelót, ami ismét aránytalan összegeket emészt fel, vagy otthon javíttat saját gépészével, vagy kovácsával, ami ritka esetben megfelelő és rendesen többet árt, mint használ a gépnek. Lássuk, hogyan alakul a javítás kérdése az Ergon kezelésében egyesült birtoknál V Az Ergon érdekkörében van megfelelő javítóüzem, technikai osztálya megfelelő szakemberekkel rendelkezik és a javítások eszközlésére repülőmühelyt szándékozik felállítani, amely autókra szerelve sorba veszi a gazdaságokat s jól és olcsón elvégzi az összes javításokat. Ugyanilyen alapon végezhetők az épületjavítások is, állandó szakember állván rendelkezésre, az több évre beoszlnatja a javítást, anélkül, hogy az épület ezáltal szenvedne. A legtöbb gazdaság termel bort, amelyet ma rendesen közvetítő kereskedelem utján értékesít, mivel legtöbb gazdaság nincs abban a helyzetben, hogy szakértő borászt tartson és teljesen modern pinczekezclést állítson fel. A nagy hasznot természetesen a közvetitőkereske-delem vágja zsebre. Tudunk esetet, ahol egy elsőrangú „márka" bor héttized literenként 4CX) koronáért jut a fogyasztónak, hollott a termelő tisztán alig kap 1()ó koronát a boráért. Nyilvánvaló, hogy eme külümbség a jószág-kezélőségünk kebelébe tartozó gazdaságok részére megmenthető. Egyszerűen központosítja az Ergon a borkezelést, elsőrangú szakember vezetése alatt „márka" borokat állit elő és ezekkel jön piacra a sok közvetítő kizárásával. A legtöbb gazdaság hizlal is. Sok termény van a gazdaságokban, amelyek hizlalásra bizonyos átalakítás után igen jól felhasználhatók. (Vadgesztenye, konkoly stb.) - Ezen termények ma nagy részt elkallódnak, mivel az egyes gazda nincs abban a helyzetben, hogy a szakszerű atalakitáshoz szükséges berendezéseket beszerezhesse és megfelö szakembert alkalmazhasson. A központi jószágigazgatóság minden további nélkül megteheti azt Képessé teszi ezáltal a gazdaságokat arra, hogy olcsón hizlaljanak. Az értékesítés szintén könnyen megy, mivel az Ergon-nak húsüzeme közvetlenül a fogyasztókhoz juttatja a hizlalt állatok húsát itt is kikerülhető a közvei itókcreskedclem, a int- természetesen a termelőre nézve jelentékeny anyagi haszonnal jár. De menjük tovább Hizlalás, kivált sertés-hízlaias, elhullás nélkül alig képzelhető el. Az elhullóit állal teljesen elvész. Az Ergon jószágkezeléshez tartozó hizlalásnál ez nem fordulhat elő, mivel szappangyára révén az elhullott állat elég jól értékesíthető tesz. Messze vezetne, h i minden egyes cselre kiterjednénk és kiniutatnók a központi jószágkezelőség által nyu|tandó előnyöket de felesleges is, hiszen minden ember beláthatja azt Sok bit fokos van, ;iki tudja, hogy bizonyos befektetésre okveteilenül szüksége van, de nz érre szükséges pénzt előteremteni nem tudja A jószágigazgatóság, ha a befektetés szükségességéről meggyőződik a sokoldalú bel- és külföldi összéköttetésci révén meg fogja találni a legelőnyösebb finaneírozási lehetőséget. (Folyt, köv.) 310-1922. sz. Körrend«!*«. Valamennyi sala vármegyei malomiul.íjdonosnak. A köztisztaságnak a háború óta bekövetkezett elhanyagolása miatt a patkányok módfelett elszaporodtak. Eltekintve azoktól a jelentős gazdasági károktól, amelyet ezek az állatok az épületek rongálásával, terményeknek, élelmi szereknek mcgrágásáv.il és bepiszkitásával, baromfiak pusztításával stb.%okoznak, elszaporodásuk a közegészséget, is veszélyezteti, mert Igen veszedelmes «mberi é« állati betegségek- nek (pestis, bányaféreg stb) hordozói és terjesztői. Ezen betegségek legveszedelmesebbike a pestis, a közelmúltban Európa több országában szórványosan jelentkezett és joggal lehet tartani attól, hogy hazánkba is behurcoltalik és itt a tömegesen\'élő patkányok útján könnyen elterjedhet. A m. kir. munkaügyi és népjóléti miniszter úr e veszedelem kikerfilhetése céljából :*040- -922. 111. számú rendeletével elrendelte a patkányok kötelező irtását és a rendelet végrehajtását a közig, hatóságok hatáskörébe utalta. Tekintettel arra, hogy a patkányok tömegesebben a malomtelepeken tanyáznak, a hivatkozott rendelet alapján felhívom, hogy az irtási eljárást azonnal tegye futamaiba és minden lehetőt kövessen el, hogv az teljes eredménynyel végződjék. Amennyiben az irtás módozatairól nem bírna kellő tájékozottsággal, fordúijon közvetlenül a m. kir. állami rovartani állomáshoz (Budapest, II. ker. Kitaibel Pál u. 1.), ahonnan a megfelelő útbaigazítást tartalmazó utasítást 5 korona előzetes beküldése mellett készséggel megküldik. Elvárom, hogy ezen közgazdasági és közegészségügyi tekintetben egyaránt rendkívül fontos rendelkezést pontosan végrehajtja, mi által a közegészségügyi hatóságoknak segítségére lesz a fenyegető pestis veszedelem elhárításában. Amennyiben pedig a rendelkezés pontos véhrehajtását elmulasztja, az 1879. évi XI. t.-c. 16., illetve az 1921. évi XXVIII. t-c. 4. §-a alapján kihágási eljárás alá fog vonatni. Zalaegerszeg, 1922 március 22. A gabonakormánybiztosi kirendeltség. KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY. •••• ttudapest, 11 >22 március II. A korona Zürichben: 0\'6p, Osztrák korona: 0 12, osztrák bélyegzett bankjegy: 009. Budapesti fözsda. V Napoleon Font Dollár Francia frank Lengyel márka Márka Amsterdam London Newyork Berlin Múano Páris Valuták : 2800 Líra Leu Cseh korona Dinár Korona dinár Svájci frank Osztrák kor. < Devizák: 3050 805 6465 19 3 30 40 5 95 13-30 1041 156 II 13 50 — Prága • ~ Stokholm 18600-19200 320 Zürich . , 15800 41 Bécs 10-50 6465 Zágráb 225 Arany ezüst értékek: 20 K-s arany 280Ö Ezüst korona 43 Ezüst forint Ezüst 5 K-ás 117 225 Termónyjalentós. Budapest, IM2 március II- Búza Rozs Árpa Zab Marhahús Borjúhús Sertéshús Tojás Tej ■ 2671 Tengeri 1940 Köles 200U Repce 1900 Korpa 2150 1900 1450 Piaci Arak. Zalaegerszeg. Ii»\'22 március II. 56 Sertészsír 170 68-77 Burgonya kg 6*70 Csirke, rántani való 65 £«rke, sütni való tiü j 100 I -77 76 * 13 Nenttetközi gabonapiac A gabonaárak emelkedése a világpiacon még egyre tart. Ausztriában és Amerikában a terméskilátások nem biztatók. Európában a helyzet némileg megváltoeott, a gazdasági tudósítások ugyanis megállapítják, hogy a fagykár lényegesen kisebb, amint azt gondolták. Idegen pénzek átszámítása. Az örökösödési illeték kiszabásánál, továbbá a március hóban esedékes fényűzési és forgalmi adók megállapításánál m idegen államok pénznemeiben megállapított értékeket a következő kulcs szerint kell átsiámitani koronaértékre: angol font 2865 korona, dollár 655, lira 30 71, leu 510, cseh korona 12 52, svájci frank 130 41, korona, és frankdinár 8 45, osztrák korona —\'09 lengyel márka 20 Zalaegerszegi vásott menetrend. w. •0 Perc KRKEZÉS ti n INDULÁS 7 04\' Zalalövö* ni 40 Zalalövő* 7 05 Zalaszentiván 4 15 Sárvár 7 37, Kédics 5 33 Zalaszentiván 8 34 Zalaszenflván 6 30 Celldömölk 9 40 Celldömölk 7 11 Zalaszentiván 17 09 Zalaszentiván 13 30 Rédics 19 24 Zalaszent iván 15 IG? Celldömölk líí 59 Sárvár 15 20| Zalalövő* 19 15 Zalalövő* 15 45 Zalaszentiván 20 45 Celldömölk 17 45 \'Zala sien ti ván •Vasárnap kivételével naponta. Ha utazik, váltsa meg menetiegyét a menetjegyirodában. Ugyanott külföldi közvetlen jegyek beszerezhetők. APRÓ HIRDETÉSEK. (IC rovatban minden egyes s/ó .\'! korina, a legkisebb hirdetés 30 korona. A hirdetésekre vonatkozó minden-nemtl felvilágosítás — a hirdetés számára való hivatkozás mellett megtudható a kiadóhivatalba«). A ZALAEGERSZEGI Méhészeti Egyesület: I. viaszt saját gépen müléppé való leldolgo/.ásra elfogad. A viasz átvételével Havas Kristóf van megbízva. 2. Jókarban levő kaptárokat elad, esetleg rajokért elcserél. Breiin Zoltán al- clnök., 1 HÁZI VARRÓNŐT keresek, aki jó! varr és perfektül szab._ JÓI ORUALMU vendéglő és szállodához üzlettárs vagy csapos kerestetik. JEl.ZAU Ki OS kölcsönöket folyósítok gyorsan és kedvező feltételei: mellett 3 (Jylmesl vadvirág Magyar népszínmű Énekbetéttel ás zeneklsórettel jön az Edison Mozgószlnházba KALAPOK átformálása es vasalása legdivatosabb formában gyorsan és jutányosán eszközöltetik Németh Mariska divatüzletében. Loveslyuk Pályázati hirdetmény. A „Zalaegerszegi Daloskör" ezennel pályázatot Iliidet egy KARMESTERI ALLAfRA. Azok az urak, akik erre az álJásra pályázni óhajtanak, ajánlataikat részletes feltételek megjelölésével a Daloskor elnökségéhez nyújtsák be. A „ZaiaéKcisíegi Daloskor" EJnöksége. 8 ZALAVÁRMEGYE 1922 március 12. Eladó ház Zalabérben a Fő-utca 42. sz. alatti ház teljes üzleti berendezéssel, vagyis vas-, bőr- és fűszeráruk részére való felszereléssel együtt eladó, hozzávaló lakás is elfoglalható. — Érdeklődők forduljanak Reisinger Pálhoz Pápa, Széchenyi-u. 14. HÜYfcLMKS KISZOLüAl-AS! üIajJA v 134 ho,das kís ClaQOI birtok a várostól 9 km-re, ebbúl 90 hold szántó, 25 hold erdő, 15 hold rét és 4 hold gyümölcsös. Megfelelő gazdasági épületekkel együtt, felszerelés vagy felszerelés nélkül azonnal átveendő? — Bővebb felvilágositás-j Vörösmarty-u. 20. sz. alatt nyerhető. 1-2 1 TÓTH GYULA angol uri szabó, Zalaegerszeg ♦ ♦ A laglzfésesebb válaszfék köl- és belföldi férflsxdve-lakban. Fazonokat a leg-lutányoiabban és pontosan készltak. SZOLID ÁRAK • 1-4 I csah a jó befon nem! Üreges betonkő, hódfarkú és hornyolt cement tetőcserép, mozaik és terrazo-lapok minden színben (hydr. sajtón), mflroárványlap, csőmőszölt betoncső, beton keritésoszlop s minden egyéb műkő cs betonárukat gyárt és raktáron tart iHORVATH ISTVÁN ry cementáru- és múkögyár Xa ZHuoinwi. TlttluMtea. Tililw 109,, wik cjfy kSay v hauuilatiért 1 napra a KULI URA kölcsóakónyv tárban. Bővebb felvilágosítást • KAKAS-nyomdában I). H o r v a t li I rn r e VAS, SZERSZÁM, VASAI.AS, CKMENT, KEREKPÁR, VADÁSZFEGYVER, VARRÓGÉP KERESKEDÉS, MÚLAKATOS ÉS FEGYVERJAVITÓ MŰHELY ZALAEGERSZEG Ha venni, eladni valója vau, hirdesst a TelofOn ÁLLANDÓ RAKTÁR: Gazdasághoz és háztartáshoz Rüdvasak, ekerészek, láncok, gazdasági gépek,szerszámok, kitűnő kovácsszén, zománco-zott edények, rézáruk, konyha és háztartási cikkek, solin-geni acéláruk. Gazdasági és konyhakerti magvak stb. EHTKEZÉSEKMEZ: Hydraulikus ésportland-cementek, elszigetelő aszfalt és kátrány fedőlemezek, falmastix, car-bolineum, kátrányok. Vasalás, festék és olaj. KÁLYHÁK, TAKARÉK-TŰZHELYEK raktára. Toleío»» ."> ■ V EGYÉBB CIKKEK: Villany felszerelési alkatrészek, KERÉKPÁROK, BESZÉLŐGÉPEK (grama-fonok) HARMONIKÁK stb. VADÁSZATI CIKKEK: Fegyverek, forgópisztolyok és töltények, serétek stb. Mindenkinek be kell lépni KULTURA kölcvönkön jritár olvakól »órába! Legolcsóbb szórakozás! Jelentkezések naponta a Kuka* nyomdában a legjutinyosabb díj-»zabát mellett vesz fel a c. uj hetilapban. kiadóhivatala Zalacteruef Kakas-nyomda, Telefoo 131 MUCD ÜCT a SCHOTZ-áruházban C (ullul) Hul 1922 március 13-tól 19-lg I Tekintettel, arra, hogy a fehérnemüek árai napról-napra emelkednek, ezev\\ a héten alkalmat akarnnk adni t. vevőinknek, hogy még előnyösen beszerzett készletünkből mindenféle fehérnemű szükségletét a legolcsóbb szabott áron módjában legyen kielégíteni. fehér crös száiu chifíon minden-féle fehérneműre alkalmas, tinóm í-zálu chiffon legjobb liliom chiffon erős szálú vászon legvastagabb takács vászon 80 cm. 80 cm. 80 ám 80 cm. 80 cm. I í * 1-ahér Fehér Fehér Fehér Fehér Stefánia vászon legjobb gyártmány 80 cm Fehér inlett tolltartó 80 cm Fehér hl\'om vászon, finom száln 80 cm. Fehér liliom vászon különlegesség 80 cm Fehér irilett tolltartó hl\'om vászon, finom száln liliom vászon különlegesség dupla széles legjobb minő ségü lepedö-vászon Fehér dupla széles. Schroll-chiffon pap\'anleped^re szeles széles széles széles széles széles széles széles széles 130 korona 150 korona 180 korona 140 korona 200 korona 220 korona 150 korona 180 korona 200 korona 156 cm. széles 400 korona 170 cm. széles 500 korona Fehér seljemcsikoí finom zephir.ingmellrertOcm. széles ;J60 korona Fehér damast piqué patget. első r. minőség 80cm. széles 240 korona Fehér ie^könnyebbschweizibalisztruhákra 1 lOcm széles 2^0 korona Fehér legfinomabb schweizi opál ruhákra 110 cm széles \'tóO korona Fehér legfinómabb francia grenadin 110 cm. széles 400 korona Fehér Rips ruhavászon aljakra és kostümre 75 cm. széles 280 korona Fehér duplaszéles virágos himzett batiszt 140 cm. széles 320 korona Fehér selyemfényű nehéz m. panamavászon 80 cm. széles 320 korona Fehér japán pongé tiszta selyem . 90 cm. széles 850 korona Fehér női ing szegélyezve darabja 280 korona Fehér b személyes liliom damast abrosz darabja 720 korona Fehér liliom damaszt szalvéta darabja 150 korona Fehér sávolyos szalvéta darabja 120 korona Fehér döi/.»törülköző diszes rojttal darabja 150 korona Fehér liliom damaszt törülköző legnehezebb m. drbja 280 korona Fehér jó minőségű chiffon zsebkendő darabja 70 korona Fehér alapú divatos batiszt zsebkendő darabja tK) korona Fehér alapú színes szétü jó mosó férfi zsebkendő drbja 100 korona \' y forgalmi adó ktllrtn lels/ámittatik fi Ezenkívül nagy választék az összes tavaszi idény cikkekben, mosó és gyapjn delainek, divat-és rózsás kartonok, francia selyembatisztek, opál és grenadinok, férfi rnhavásznak, divatöltöny és felöltő szövetek, női mba és kosztftmkelmék és minden szinü selymekben. Ezen a héten az összes cikkeket mérsékelt árakon számítjuk. IKérJttk sálét érdekében, feltétlen a tele intse meg ma este kirakatainkat I Schütz Sándor 6s Fle r i, Nyomstov; T*»J-» T*- utód» Kaki»« Ágoaton Jtöxiy •x*. Telefon 131. I. évtolyam Salaegersieg, 1922 »árclu* 19. 3. uáE M.UHHU 1 LapttiiM«»«*: „Zalavármegye" lapktadótánaság tíksabaud és fouthai iitiup ...................................r-fi"i mnTTtt" iri"---—a—........................................... SzerkesstŐség 1ALAE0E HSXIO, Ii«tilaÉy*«tM t. n. Teleteli 55 sí. Kiadóhivatal: lAUBSIKtSIS, BtédUiyl-tér 5. tL Telelőn 131 ss. Felelős sierkesitó: KORBAI KÁROLY dr. i ■ ........—-----------------------------------................ „Hbirli fíy l*tcnb«t. hk*clt et> h»i*h«n V ttlticb efy l««oi ftrftW lg«xt4*b«o. . H<t«Ht Marra^f^tuAt feltámduáb«» k**<n.\'-,\\ >. Az egység akadálya. Turáni átoknak mondják, hogy a magyar soha sincs egy akaraton s benne mindig a visszavonás, széthúzás sötét szelleme dúl. Fájó szívvel, de meg kell állapítanunk, mint annyiszor a történeti időbén, ma is úr — s talán még soha nem tapasztalt mértékben — a turáni átok. Most is, amikor minden magyarnak össze kellene forrni s minden egyesnek nemes versenyre kelni a haza szeretetében, amikor minden magyarnak egy-egy sebet kellene behegeszteni, begyógyítani a vérevesztett haza testén, amikor mindenkinek ebben a hazában egy kötelességet kellene ismerni, azt és egyedül csak azt tenni, cselekedni, amit az ország érdeke kiván, parancsol, a közélet fórumán orkán dühöng, a széthúzás, a jelszavas politikátol inficiált lelkek pusz tító vihara, mely megbontani akarja azok sorait, akik egy akarattal, együttes munkával igyekeznek talpraállitani a beleg országot. Végzetünknek látszik, hogy amikor legnagyobb szüksége van az országnak az egyetértésre, az egy emberként való cselekvésre, mindig felvetődik egy rendesen időszerűtlen jelszó, mely a nehe zen elért egységet megbontja, vagy az egység létrejöttét megakadályozza. Egy példa a legközelebbi múltból: A világháború közepén túl, amikor az «rök kifejtése a csúcspontot már túlhaladta, a nemzet akkori nagy vezére kiadta a Jelszót: kitartani becsülettel a vállalt kötelezettség mellett. S ekkor jön egy ember s beledobja a politikába az áitatános titkos választójog kérdését, mint olyan követelést, amely a háború vérzivatara között egyedül képes boldoggá tenni az országot. Milyen rettenetes lelkiismeretlenség, elvelemült gonoszleiküség felizgatni, őrületbe kergetni a háború szenvedéseitől, nélkülözéseitől már úgyis nehezen túró tömeget egy időszerűtlen jelszóval, az általános, titkos választójoggal, akkor, amikor az éhezett és kenyér után áhítozott. De az eredmény bekövetkezett: az egység megbomlott, egymásután jöttek az októberi forradalom, a kommunizmus s Trianon. Most újra olyan jdőket élünk, amikor -- inkább mint valaha —- szükségünk van az egy akaratra, a2 egy emberként való cselekvésre úgy és a ként, ahogy azt az ország és integritásunk visszaszerzésének gondolata parancsolja. S ma újra itt van egy időszerűtlen s az eredményt tekintve az előbbivel azonps lehetőségekkel terhelt jelszó: a királykérdés. Minden józanul gondolkodó ember előtt világos, hogy mindaddig, amíg a mai európai politikai viszonyok nem változnak, nekünk a királykérdést -kedvünk szerint — megoldani nem lehet. Ami kísérlet erre nézve a múltban tör> ezt a7 álláspontot eléggé bizonyítja E kérdés erőszakos előráncigálása eJdiij csak újabb megpróbáltatást hozott erre vt szerencsétlen országra, de a kérdés teljes megoldásának lehetőségét nem csak elő nem mozdította, de még időben inkább kitolta. Ezen kérdés teljes megoldásának az ideje meggyőződésünk szerint — előbb-utóbb el fog jönni, addig azonban egyszerűen nem aktuális. Felszínen, napirenden tarlasu csuk gátja, akadálya az erők egyesítésének, a nagy beteg ország talpraállitásának. a teremtő munka megkezdésednek Akik ma ezt a kérdést a már történtek után tovább feszegetik s minden áron királyi akarnak látni, azok nem csak hogy .1/ ország érdeke ellen cselekesznek, hanem könnyen odajuttatják az országot, ahova juttatta 1918-ban a/ előbbi jelszó. j Egyedüli akadálya ma az erők egyesítésének. a békés, közös, együttes munkának : a királykérdés. Az ország érdeke parancsolja: kapcsoljuk ki ezt a kérdést a napi politikából és hagyjuk pihenni addig, mig a cselekvés lehetősége és ideje e kérdés teljes megoldására elérkezik. Egy akarat, 8 millió magyar ember egy akarata s közös vállvetett munkája állítja talpra az országot, ez hozza vissza az integritást. S majd ha itt tartunk: jöhet a királykérdés. -//. . Oofffca H*fy*rontáf ttt* imá(, hl<U*v«fo»»JS7 »neonYMitáf." Zsidókérdés. A magyar nemzeti lét legégetőbb proálémája a zsidókérdés, amelynek szerencsés megoldása nagy mértékben elősegítené Magyarország külső és belső, politikai és gazdasági konszolidációját, a termelés megindulását és a forrongó társadalmi \'erők lehiggadását. * A zsidókérdésnek minden vonatkozásában leendő megoldása azonban Csonkamagyarország mai, adott helyzetében szinte elháríthatatlan akadályokba ütközik. Az Ébredő Magyarok Egyesülete által követelt és hangoztatott, túlzóan radikális módon, máról-holnapra ezt a kérdést elintézni nem lehet és nem is szabad, mert ez sokkal többet árthatna az országnak, mint amennyit használna az ügynek. Ezzel minden józanúl gondolkodó politikus és a hazának minden értelmes polgára tisztában van. Az elmúlt nemzetgyűlés bátor kézzel hozzányúlt ehhez a nehéz dióhoz, de. feltörnie nem sikerült. A forradalmak keserű tanúlságainak hatása alatt álló nemzeti közvélemény sürgetésére, hosszas vajúdás után megszületett a numerus dausus, a bot büntetés és a mozirevizió. Törvényes úton igyekezett a nemzet törvényes képviselete gátat emelni a zsidóság intellektuális és illegitim gazdasági terjeszkedésének. A szándék kétségtelenül hazafias és becsületes volt, de a tapasztalat szerint célra nem vezetett. Igaz. hogy a főiskolákról kiszorult az idegen fajhoz tartozó ifjúság, de a keresztény egyetemi hallgatók sorsán ez a tény nem segített. Az egyetemi ifjúság nyomorog s tanulmányait elhanyagolva, kenyérkeresettel kénytelen bíbelődni. Az alapjaiban lerombolt Magyarországnak nincsen szüksége félművelt, rosszúl képzett szellemi vezetőkre, mert az újjáépítés korszakos munkáját csak tökéletesen képzett, alapos tudású szakemberek végezhetik sikerrel. Ezért jelent félmegoldást a numerus clausus — kellő gazdasági alátámasztás nélkül. Szórói-szóra ez a helyzet a mozirevizió dolgában Elvették a mózit a tőkés zsidóságtól és odaadták a tőkével és szaktudással nem rendelkező keresztény reflektál soknak. akik e két döntő tényező hiányában nyílegyenes irányban rohantuk ¿i hizkK bukás felé. Ezzel nemcsak hogy nem segítettek azokon, akiken segíteni akartak, hanem tönkretették a hatalmas lendülettel fejlődő, virágzó ma^var muzivállalkozást. A mozirende-letből szintén hiányzik a jó törvény lényeges alkotó eleme: a cui prodest ? A botbüntetés ugyancsak nem érte el a célját. A siberek, láncosok, árdrágítóit tábora, — akikre a tisztességes zsidóságnak van oka haragudni, mert ennek a töredéknek az ódiumát nyögi az egész 2 mwfwBwrwwm ZALAVÁKMEGYE zsidóság —, a botbüntetée hatályának egyéves tertanw aUtt jottányival sem csökkent, sdt inkább növekedni Növekedett pedig a munkanélküli, keresztény elemekkel, akik minden kereseti lehetőség hiányában, szükségképpen rávetették magukat az áruláncol ás jövedelmező ég jól kifejlett iparágára. Tehették ezt nyugodtan és bántódás nélkül, mert a botbüntetés írott malaszt maradt: a független magyar biroság csak a legritkább esetben 3 f kcil fn A kétéves nemzetgyűlés ezirányú munkásságának kétségtelen tanúlsága ebből folyóan, hogy a zsidókérdést sem bottal, sem paragrafusokkal megoldani nem teliét. A zsidókérdést egyedül gyakorlati ■és elméleti ráneveléssel, a magyar faj versenyképességének fokozásával, a munkakedv, munkaszeretet fejlesztésevei | és ébrentartásával, a kereskedelmi pályák megkedveltessevei lehet eredményesen és ( jogszerűen megoldani. És éppen ezért nem is zsidókérdes a zsidókérdés, hanem elsősorban és kizárólagosan magyarkér-tMs: a magyar nemzet fennmaradásának kérdése, a magyar faj égető problémája. Ránk, magyarokra a második ezredév küszöbén egy hivatás . vár: dolgozni! Dolgozni, hogy megálljuk helyünket az idegen népek, a külső és a belső ellenség fojtogató gazdasági versenyében, az eljövendő kor gigászi világháborújában. kör/fy József Imjos. A szép a mindennapi életben (Részlet egy szabadliceális előadásból ) folyttá* A bftter. A bútorról már sokat irtak és így csak a legszembetűnőbb jelen Bégek rőt fogunk néhány szóban megemlékezni tyka Károly érdekes fejtegetésben táígyaJja a bútor célját. Magamévá tes*m a te^egeté« bevezetést „Szerencséiét eljutottunk odáig. h°gy né\'n«ljr •*ot>a kidobja a gazdáját. Tudnithk, ha a gazda finom ízlés«, vagy egyáltalán hangulattól be-foly^solbató ftaJber. Ilyenkor a szobi hosszú hUppikát tai a ^zdájának tele sjemreJiányástal és ellenséges éllel." Kftrtlbetttl ezt 3 beszédet súgják a hrttomk gazdáink fülét* : Mit keressz te itt kflztünk, te modern gondolatokkal tgli. mai tajta életei élő ember ? A nn régi tagjainkat akarod megbámulni? Atenj a muzeuniba. ott jelesebb darabokat találsz! Házi-asan akarsz közöttflnk élni? Minő gondolat4? Nem érzed-e, hogy nü, kiknek fonná ját ezelőtt száz, kétszáz esztendővel komponálta meg valamely művész, nem lehetünk hü lakótársaid? Mi egészen más világban születtünk. Mit akarsz ebben a környezetben te huszadik szazadbeli mérnök vagy orvos, fiskális, tanár vagy hivatalnok?, Miért kvártélyozod be magad régi, megholt stílusok halottas kamrájába ? Mert mi \' muzeum vagyunk, életre képtelen alkotmányok ellenzői, tagadói minden gondolatnak, s veled, óh» XX. századbeli ember, nem tudunk összebarátkozni sohasem, mert mi a XV. és XVI a XVII és XVIII .század gondolatai vagyunk. A szobának, bútornak, mely igy beszél igaza van! Tesznek a szobaba reneszánsz, bárok, rokoko, empire-stilü bútorokat, régi módu*hol-mival tömik meg a modern élet házi fészkét Nem sok ideie, hogy a modern bútor végre utat tört magáuak. A mi korunk életviszonyai gyökeresei átalakulta*. A mat ember szamára uj bútort kellett kitalálni, amely megtelei életviszonyainak esízlésének is, egyéniségének! A praktikus angol készített először a maga képére é^ hasonlatosságára bútort és tőle szinte villámgyorsan eltanulta az egész müveit világ is. 1922 március 19. I III.................... A széket-, szekrényt, asztalt, ágyat, mjwfen egyes darabet, a világosan logikus, legegyszerűbb clőttekből szerkesztették meg, tehát nemcifk a Mtor dekorációját változtatták mpg. A kő my «jetiinkben levő használati tárgyak, tehát « bú tőreink 6s a Ifkás berendezéséhez v«jó egyéb ingóságaink alakjukkal és dístlté-stfcjurf olyanok legyenek, hogy kényet/nűnket, testünk és szellemünk nyugalmát, egészségét, jótétét és munkabírását elősegítsék és növeljék, vagyis elsősorban e célnak feleljenek r.eg. Tehái amikor a bútor szerkezetét kigt nem azt nézték, hogy megfelel-e valami/stílus-, jiak, hanem azt, vájjon megfelel-e a fenti követelményeknek. Kényelmes ülést nyujt-c a szék, könnyen mozdítható-e. nem zavar-e támaszkodás közben a támla faragása stb A modern bútor egyik f<> jellem vonása az anyaghoz való hűség Tehát a fabútor nem mutat olyan tormái mintha vasból volna A forma hiven kövesse az anyag sajátságait, tehát csakis olyan formát használjunk a fabútor készítésnél, amit csakis fából lehet előállítani <r A modern művészi shlus becsületesen ragaszkodik ehhez a fontos elvhez. A modem tervelők ezt egybekapcsolják a cél elvével. Lyka ezt Írja példa gyanánt: „Ezideig a leghasználatosabb világító eszköz a petróleumlámpa volt. Az iparművészek mcgkompouálták ennek legjobb formáit: szerkesztettek edényt, mely a petroleumot tartalmazza, ernyőt, mely a fényt veti. talpat, amélyen a lámpa áll A lecbnika haladása folytán a villanyvilágítás mind nagyobb teret hódit, szerkeszteni kellett tehát új világító test számára új formát És mi történt ? sokan egyszerűen átyelték a petróleumlámpa forrná iát es belevezették a villanydrótot, eszükbe sem jutott, hogy az olajtartó öblös forma már fölösleges és hogy a könnyű üvegkörtét nem kell többé oly inassziv talpra állítani. mint a régi lámpát. Ezek utánzók voltak, sablonemberek, gépiesen utánozták az egészen mas szükségleteknek megfelelő formát. c Retfék. Irta N Srabó Gyula A legnagyobb poéta a nép. Fantáziáját izgatja 4 régi várrom, az összedűlt templom, a lakatlan úri kastély s a természetnek valamely csudája, tüneménye Sohasem pihea, a régi várat benépesíti. Megteremti a szenvedő várkisasszony s 4 kegyetlen várúr alakját. Találgatja, ki építette d várat s a romokba dúlt templomot Nagyon sokszor a történeti magból színes, dúslombo-zatú mesefát növel. És terem, terem a rege, mint a vadvirág a réten. Regét szó a keresztiről, a kegyetlen várúrról, a régi templomról, a várépitésről, a szikláról, a patairól és a barlangról. És megteremnek a költészet édes, naiv vadvirágai * Egy csokorra valót én összeszedtem a magam, és hiszem, a mások örömére is. I A tatárok a Ságheg) tövében eliogták IV. Béla királyunkat. Elkészült a legkegyetlenebb halálra. A tatárok lófarokra akarták kötni, de a kán rútul vigyorgott és igy szóit: JEGYZET A Sáu egyike a világ legérdekesebb hegyeinek VwmegyeVwn étt egyedül. Írván ■ k ómenen-aljll feitttkw Mtnth* egy ker«k asztalra (liwtt bintoeék 4» arra egy kék c»onkakupot tcqnék. S«jn<>% * kép már csorba. Bele harapott a kAtftrfl, Ha eayéw volna, wm tulwlna ott gyár. wn ije«£4ttti «1 a dalo« pacsirtái a dinamit. A tetón várfal Csákány nem bir vele Cm4 ar. IM vaatogAnak engedelmeskedik. Némely«* »/érint & avarok. n»á*ok lyxmut a rómaiak építették. Miad • eaet lehetaége* Találtak a Ságon és kornyékén rémei é» avar emMket to — Ha térden körülmászod ezt a hegyet, megkegyelmezek életednek. A nagy király mikorra teljesítette a röhögő tatár állatias kívánságát, térdéről lemállott a hus. fvlatéit. Csak nagy sokára nyerte vissza eszméletét s a kán intett: mehetsz ... A kuály mazadt. — Miért nem méss/? IV Bélu méltóságteljesen fei?u! — Király vágyták! Egy szerencsétlen hős nemzet királya. Mi is napkeletről jöttünk. Népeket hajtottunk igánkba, de senkit meg nem aláztunk. Te győztél kan es megaláztál. Népemért elszenvedtem azt is. És még kétszer körülcsúszom a hegyet, ha tovább nem gyil kolod azt a népet, mely talán néked testvéred, ,de erényekben, nemességben, kegyelemben gazdagabb. A kán intett. Ez annyit jelentett rajtat És a király tizszer alélt el az első és huuszor a második körben. Alikor már csontjai is meg* koptak. Még a vad tatárt is meghatotta a király önfeláldozó hazaszeretete és elhagyta az országot.. IV. Béla ennek emlékezetére építette a nép szerint azt a várat a tájon, amelynek falai még ma is láthatók. Szép és naiv rege, de kifejezi azt a gigantikus munkát, amellyel a hazát (íjra megmentette. Azután az tény, hogy IV Béla idejébe* kezdték építeni azon várak nagyrészét, amelyek oly sok édes-bús regéket őriznek, ahol most a tatárnál vadabb hiénák, a sakálok tanyáznak II. Egy másik • rege szerint a régi várat Vak Béla kezdte-építeni, de befejezni nem tudta. Egyszer már türelmetlenül kérdette főembe-reitől; — Mikor lesz készen ? — Nehezen halad az építkezés Nagyméltóságú Uram, mert a hegy igen magas. Az ok azonban egészen más volt: az építésre kapott aranyakat elherdálták. Vak Béla meg akart győződni Az urak azonban nem vezették egyenesen fel a hegyre a világtalan uralkodói, hanem körbe-körbe . . — Ugy e, hogy magas? Tovább! Ufból csak körbe vezették. Végre a király elhitte, hogy igén magas a hegy és a várépités lehetetlen — Messze van még a tető? — Félúton sem vagyunk királyom. Pedig akkor már fent voltak . . . Ez is jellemző az akkori viszonyokra és Vak Bétu erélyére, akiben a magyar nagy uralkodót veszített, mert világtalan voft. NI. Egy rege pedig egyenesen azt áHftja, hogy magét a Ságot egyenesen az ördftg építette . .. Velami nagy-nagy gonoszságot követhettek «1 az ördű|gpk, mert vígan áldomásotok a pokolban. A legöregebb ö/4ög pont akkor é/kezett haza, mikor az utolsó korty bort is megitták Fujt® a tűzet haragjában, amiért neki nem Jutott, összeszedte a fiait Mérgében ethatfcvat*, 1922 mórciui 19. zalavArmeoyk 3 A modern bötor ditiHéae természetesen a szerkezet megváltoziaa. egyaaerűsödéte folytán szintén nem lehet olyan, mini a régi díszítés A* anyaghoz való hösóg megkívánja, hogy a díszítés »» s/erve* része legyen az anyagnak, a (ormához illó. vele egyező legyen. Tehát a .drszitmérfy ia olyan legyen, raitit amely csak»« olyan anyagból olyan formává illő, — miből a díszítendő tárgy készült. Ugy reneszánsz sitiét ékítmény a modern bútoron úgy hatna, minike pl. rórsát tütJiénk a tölgy/* lombjet közé. Nom odavaló. Mnt belőte ifött ki, nem egy vele. Etikailag fOrik* dolog, Hogy a bútor legye« mindenekelőtt ósalnle, a renyőszekrény ne hend^itc magát mahagóninak, u gipseorna-mentum ne hazudjon aranyat, a viaaakosváftauk ne átutalón kőformát, a papirmasé ne vi*el-kedjék úgy. Tflintlia drága bironz volna „Pedig ar átlagú» lakásberendezések tava-része tek tan ilyen hazugságokkal. Értéktelen anyagokkal tömik tele a szobát, cuk a rájuk kent máz mutatta, hogy voltaképen pori akar hinteni az embered s/emebe. Hazugsággal teljesek tiek a Mohák, nemcsak anyagban, hanem «¿inben, (ormában, hangulatban is" Aki helyrtcn lát és akinek Illés* is van. minden bizonnyal mód|át tudja ejteni annak, hogy aa rluoodottak alaptan — a szépnek megfelelően lógja bútorait mtgválogalni. Oóbel Árpád BELPOLITIKA. Az egységes kormányzópárt miskolci zászlóbontása — Krós államhatalom, erő-, orszác. nemzeti demokrácia. F.láször ors/á«. aztan király. Az egységes kormányzópárt miskolci zászlóbontásán Bethlen István gróf miniszterelnök beszédében rámutatott arra, hogy erős állami halalomra van szükség, mely biztos kezekkel vezesse ki az országot szomorú helyzetéből. A megerősödött e* szabad ország élen pedig álljon mmeeli király, aki hatalmát a nemzet nagytágaban látja ét dicsőségét a nemzet nagyságában keTesi s akinek szive együtt dobban a nemzet salvével. A miniszterelnök többek közölt a követkeröket mondotta: „Emlékeztetem Önöket egy nagy embernek, Tisza Irtván gHVfnak egy "ftiOhdAíáf.i. aki fltt mondta, hogy: ahánykor karomat a eselek-vtSTt, a firodaktiv csefrkvésre erfíétttm fel, Mindannyiszor megfogta karomat gróf AndtAxsy Oyttto. (felkiáltások Le velef) fbst arra van szükség, hogy egyöttes akarattal elhárítsuk a/, útból azokat az akadályokat, melyeket a nemzet elé a forradalmak, továbbá a végzetes háború következtében ránk diktált béke vetettek. Ma, amikor névleg nem vagyunk ugyan háborúban, dej lényleg nehezebb küzdelmet vívunk, mint a háborti sok percében, nehezebb küzdelmet vívunk a megélhetésnek nehézségeivel, a/ állam fennmaradásának nehézségeivel. nehezebb ktbJelmei vív a magyar aZ ő nemzeti létéért. Elérkezett tehát a* jdeje annak, hogy kiküwöjflljúk sorainktól azokat az osztályellenfélekef. amelyek mindig alkalmat adtak és fognak is adni ellenségeinknek, hogy belemarkolva közügyeinkbe, saját magunkkal töressék ¡e a magyar érdieket, magunknak adjanak \'egyvert a magyar haza ellen, hogy magyar magyar ellen tamadjvn. Mar pedig ebben az országban mindenkinek egytorman érdeke az, hogy legyen itt megint egy érős állami hatalom, legyen megint egy erős orxzág A mi kötelességünk tehát az, hogy osztály« különbség nélkül megteremjük azt az egysége* part •• üjiely hivatva lesz ebben az országban újból egy er\'s kormányzatot úrrá tenni. Nekünk hívatasunk az, hogy félretéve minden osztály-különbtéger. meghívjuk ebbe a pártba azokat, j kik szegények es gazdagok, meghívjuk a mezőgazdát, az iparost, a kereskedőt, a falu lakó|ál és a város lakóját egyformán Mi az erkölcs» viláyi -nu n.\'eáljai altal irányí- tott nemzeti itemokrdciát akarunk teremteni. Államunkat, otszágunkat. kulturánkat, gazdaságunkat nemzeti alapon akarjuk kiépíteni. Mi demokráciát akarunk, de nem a nyers tömegak uralmát. Magyarország független állam es a fejlődés iránya csal a t lehet, flogv függetlenség linkel, önállóságunkat megőrizve, naggyá és erőssé tegyük eit űz orstáfOt. Mi is a királyság állásponton lifltwk, azonban a nemzeti királyság álláspontján, ni is a jogfolytonosságot óhajtjuk, azonban nem a hibáknak, nem a arsuetfetknaéfoek, nem azokoak az intézményeknek a Jogfolytonosságai, amiknek siralmas következményeit négylzái éven ke-reaz-tfil kellett keservesen tapasztalnunk. A jogfolytonosságot nem felülről, hanem alulról akarjuk újból helyreállítani, mert mi nem azt mondjuk, hogy legyen király, mert akkor kaz ujfcOI ortzóg, hanem azt. hagy legyen először ország, mert ba ksz ©fsiá|. akkor majd lesz olyan királya ertuek a nemzetiek, miot «milyent kévetel. Keresztényszocialista politikai párt. A keresztényszocialista szakszervezetek vezetősége elhatározta a teljesen függetkn és önálló keresztényszocialista politikai párt megalakítását A zászlóbontó nagygyűlést Budapesten, március 10-ére tervezik. * át ellenzék kiáltványa Az ellenzék kiáltványt akar kibocsátani, amellyel tiltakozik a kormány „abszolutizmusa* ellen és törvénytelennek tekinti az eljövendő nemzetgyfilést. Az ellenték nem riad vissza ugylátszik semmiféle eszköztől. hogy mandátumokhoz jusson Ha ök Andrássvék törvénytelennek tekintik az eljövendő neinzelgyulést. minek tekintsék akkor ellenségeink? ^ hogy majd epit (> rnagana* hegyei es les/ neki bora elé*; A Sag helyét vaUsztotta, hogy messziről észrevehesse. ha valami ördög jrra ólálkodik szölölopás végett. A fiai hordták nagy kotenyükben, az öreg ördög pedig igazgatta, formálta, Messze. nagv hegyekbe mentek el kőért Ahonnét hozták, ott egy-egy tengerszem keletkezett Mikor már a kő elég volt, hom^k.\'.t, agyagot! kavicsot hordifott a vén sátán Abban az időben ezen a vidéken egy defék őrpg király uralkodott A .Vagysomlyőn voft neki a vára. Vttézei ott őrködtek. vi<yá*tak. Nem is tudta ellenség meglepni az országát. F-gyszercsak jelentették neki, ho^y lut a Marcalon egy hegyet építenek A bőks király a/t mondta : helyes, az is az enyém tesz — Igen ám, urnm királyom, de az ördög Sfonostkodlk ott! — szólt egy vitéze — Hgy király még az ördögnek is tud parancsolni -- Welt. Ks hagyta az ördögöket dolgozni. Másnap magához rendelte tizenkét legfőbb vHnét. — Látjátok, oH a sárén egy Nty« ép«, nekem arra szükaegem vaa csak annyit szóMak, hogy kkályuk krvánságára mé$ a pofctol m megolt omoltak. — Hü tan á&rék vMMta. de at ördög raraw ém ■igy—, lakát mi * aaOk Wnlofe. Tudjátok, mlnünk» a Mjái kgyverévOl . . ÍM agy s«|Ur, agy edény méz, mag két féoack UMaráaa e«y U «komlóba«. EMket ngyétofc mogakiékal. M^o wagmiagyarAxia, hogy mti cainá^anak azokkal. Az Örd-\'g engedte ősét jönm. tgy szik\'át fogolt a kezébe «\'vitosíAgbói .V/jk tisztes távolbó. így hizclcgtcfi. -- Aíert jöttünk, hogy te légy a kiráijunk. Elfogad« Kf-e? — Ördögöt még soha ilyen kitüntetés o*m ert Hát líüszken is. boic^gar. is igent bólintott slőrös fejevei. — Köszöntük. h »K)\' \'»orn utasítottad vissza kérésünket, tehát mi most megkoronázunk a mi sajkásaink szerint. Pedig Jchygy volt szolútiban. Az ördög azonban annyira örült a megtiszteltetésnek, hogy bele ment voiiTa mindenbe. Ugy látszik, a hiúság még annak is gyönge oldala Dc meg is járta ám. A vitézek elOsz.Jr is bekenték a !»átát, a kezét és a lábát mézzel Hát ez mire valóV — Hogy mindig édes légy. Azután a sajtárt a tejérc tettek. Hát ez meg mit jelent? A királynak akkvr is látni kell, ha rvem lát felelték a vitézek. — Mi most elolvasunk ezerig, addig a fejeden marad a sajtói. Neked pedig meg kell mondanod, hogy nem csaptunk-e be az olvasással és így megtudjuk, milyen király leszel. Az Őrdbtfnek igen jó kedve lett erre, hisz ez semmi. Azok pedig olvastak. I, 2, 3, 4, stb. Mikor százhoz értek, levttték a hordó fedelét Saázhúsznál sem tartottak, midón az Ördög izgetl-mozgott, fészkelődött Kétszázhoz sem értek, midón a darazsak egészen elleptek a Iratéi Furcsán érezte magát, de azért cakk figyelte az olvasást Egyszeresek észrevette hogy nem számo\'uak. Kfát mért hallgattuk V — Olvasd csak véti ördög magad a darazsaklat. Mcgiiedt az ördög, mintha a villám csapott volna melléje Lekapta a sajtárt a fejéiöf Na hiszen lett erre ntmulas*. A lódarázs nem fél az ördögtől Hátha még dühös F* ha bántják. Azt peoig azok sértésnek vették ám. mikor a sajtiul ledobta, felugróit és ijedt mozdulatával parat ai<;yonszakított. Hurrá! neki estek arcának, tejének, egéüz testének . . . Elordította magát az ördög és szaladt egyenesen a Balaton fe»é, ha ugyan odaért. S/ornyú jajijatátara megrémültek a fia-ördb-gök. Kötényükből ledobták a kavicsot, homokot és rohanlak vissza a pokolba Sok föld lehelett egy-t-^y k(»ténvbeii, mert azok a kis halmok, amelyek elszórtan a mesterii, intai, jánosbázai határhan varinak, abból keletkeztek. Ugyan azt is beszelik, ho^y azok a sírok tömegsírok. Hogy valamikor nagy csaták voltak erre és hosM porait takarják. .Megtehet. Az öaz király megdicsérte vltéxeit, a Ságot birodalmihoz csatolta es arra is épített egy vámt Lbb«\'»l is ¡ehet okulni Ha az uralkodó MHcs s a/ alattvalók butrak és engedelmesek, még a poklot is le lehet győzni. ( (Folytatom^ - A kallMZONOittter Hmffkmmü$ár\\. V*a Jóiseí vallás és köaoktatáaAgyi mimaxtct a uagy-kanusai fcetesatény tuatviaelóoók disakötgyOM«-sért Nagykaftuaára érkezett, akol aa iakolAfena is meg látogatta. 4 ZALAVÁKMEQYE 1922 március 19. 0 \\i ellenzéki volt képviselők legnagyobb része netr a régi kerületében lép fel. Végre talán ók is észrevették, hogy már jó lesz odább állni, nagyon ismeri őket a régi kerület. KÜLPOLITIKA. Magyar ukrán szövetség lehetősége. Beszélgetés az ukrán hadsereg egy tábornokával. — lengyel ukrán ellentét. — Magyar-ukrán szövetség lehetősége és kilátásai. — A .¿ala vármegye" munkatársától - (Zalaegerszeg, 1922 március 17.) A nagy világkavarodásban magunkra maradtunk barát és segitő nélkül. Mint kis apró sziget a végtelen óceánban, állunk egyedül. Két szoros (ma még legalább az!) gyűrű vesz körül bennünket: a ,.nagy"-entente és a kis-entente. a kardcsörtető Minden állam igyekszik barátot keresni és találni, minden állam ■ igyekszik oda húzódni, ahol érdekei megegyeznek a szövetségesül hívott érdekeivel. Hogy tovább is- igy, egyedül álljunk, körülvéve morc és barátságos-képű ellenségektől, legalább is vétkes könnyelműség Szövetségesekre van szükség. Hallottunk román és lengyel szövetségről; a románból eddig semmi sincs, a lengyelek pedig Csehország fényében sütkéreznek. Tehát másfelé kell tájékozódnunk. Lapunk munkatársának alkalma volt beszélgetni az ukrán hadsereg egy tekintélyes tábornokával, aki az esetleges magyar-ukrán szövetségről és annak lehetőségéről a következő szenzáciős kijelentést tette. Lengyelország cserbenhagyta Magyarországot, mellyel a múltban oly szoros oarátságban volt I és Magyarország legragyobb ellenségének, a cseheknek lett szövetségese Ugyanígy tett Lengyelország Ukrániával is. u. i. az ukrán lakósságú Kelet-Galíciát megszállva tartja és hihetetlenül érezteti hatalmát az ukrán lakós-sággal A legkisebb politikai bűnért egész családot kiirtanak a lengyelek. Amíg egy ukrán él, az örökké ellensége lesz Lengyelországnak, mint a magyar a cseheknek — mondja a tábornok. Mivel Magyarország Kelet-Oaliciára nézj*e nincs érdekelve, továbbá, mivel a lengyelek a csehekkel Magyarország ellen bzövetkeztek, a régi magyar szövetse«et felrúgták, igy Magyarországnak természetszerűleg a 43 millió» Ukránia felé kell tájékozódni. Ukrániának elsőrendű érdeke, hogy az a bizonyos emeltyű, melynek egyik vége Magyarország, másik vége Ukránia, a csehet délről alátámassza, hogy az ukránoknak a lengyelek elleni esetleges operációja alkalmával Magyar-orszag Csehországot sakkban tartana, azon az alapon, hogy Ukránia Csehországgal szemben érdektelenséget jelentene be. Ha Ukrániának sikerülne Kelet-Üahciát visszaszereznie, a magyar szövetséget készséggel támogatná a Tótföld visszaszerzésében. Ez annál fontut-abb volna, mivel Ruszka-Krajnán keresztül Magyarország ét Ukránia között a természetes korridor létrejönne. A terv megvalAsúlása hatalmas kilátásokat nyújtana, ugyanis megvalősúlhatna az érintkeies egy rés 71: Törökországgal. Bulgáriával, másrészt az igy alátámasztott Magyarország Horvátország, B®*rnia é* Albánia segitsé^ét nyerhetné meg, mely mögött továbbá Olawország állana 1 Románia, mtni latin laj, feltétlenül ehhez a szövetséghez csatlakozna. Ezzel a gyűrűvel ellensúlyozva volna a kis-entente. Megemlítette még a tábornok, hogy Ukrániát bolsevikinek tartják, pedig épp úgy gyűlölik a „mindent megváltó" vörös eszmét, mint a lengyeleket. vagy mint mi a cseheket. A román képviselőválasztások. Romániábah lezajlottak a képviselőválasztások Romániához méltóan. Mint mindenben, a választásokban ib egyedülall Románia, oly erőszakosságok, törvénytelenségek fordúltak elő a válásiatoknál, hogy Bratianu miniszterelnök meg lehet magával elégedve. Nagyon „román* volt ő is, a választás is. A kisebbségi jogokat lábbal taposták, a magyarság és a Bánság jelöltjeit visszautasították. Ók, a "felszabadítók\'. * • • Amerika nem vesz részt a genuai konferen cián. Amerika az amerikai olasz köveinek jegyzéket adott át, melyben bejelenti, hogy nem vesz részt a genuai konferencián Távolmaradását azzal indokolja meg, hogy a konferenciának nem gazdasági, hanem polilikai jeljege van. Már pedig Amerika kényszerítő szükség nélkül nem avatkozik bele az európai politikába * • • Piurae helyzete. A fascisták (olasz ébredők) a nem fiumei Oiurati lómai lascista képviselőt kiáltották ki kormányzónak A szerb kormány a dalmát partokon csapatszállításokat eszközöl, bár tagadja, hogy háborús céljai \\olnának. Olaszország pedig elhatározta, hogy a rapallói szerződést feltétlenül megtartja % * • i Már megint a kis entente A magyar kormánynak a volt nemzetgyűlés elé terjes/tett egy javislata, hogy a közigazgatási hatóságoknak joguk legyen minden 18pés 41 év közötti férfit közmunkára kirendelni, lázba hozta a kis ententot. E javaslatban burkolt militarizmus! látnak a mi jó szomszédaink és ezzel kapcsolatban érvényt akarnak szerezni azon követelésüknek. hogy a magyar hadsereg leszerelésénél aktiv szerep jusson nekik HÍREK. Krónika. Hej, de messze estünk a márciusi nagy nap verőfényes ragyogásától! Hej, de belehamí.dtja a tniténeleml>e az\' érvényesülni akarók szürke kis hada a maga szürke kis véleményét. Mintha március idusa csak az ó szópuffogtatásuktól kap/ráf a verőfényt. A kontárok hozzáérnek a nagy naphoz, párhuzamot vonnak közte és a ma között, vak elfogultsággal és személyes akarnok-sággal magukat tolják a verőfény ragyogásába és azt hiszik, hogy ók ragyogtatják a napot. Beíepuffogtatnak egy-két hetven éves szóvirágot a mélyen tisztelt urak és hölgyek fogékony lelkébe és a közönség hallgat és nem háborodik fel és nem kiállja oda a kontároknak: elég! És a szürke kis ember, aki lapos szavakkal belehimisltja a március jelentőségébe négy?zázévcs átkunk dicsőítését, azzal a boldog tudattal hajlong a tapsolók sorfala előtt, hogy no, éz a beszédem már csak felemel majd a polcra. Hej, de belehamisltja a történelembe \'"az érvényesülni akarók tóürke kis háda a maga szürke kis véleményét , • . /- ... H.^-ő — Kinevezés Óriás János állampénztárt tanácsost a pénzügyminiszter a gyönki állampénztár főnökévé nevezte ki. - K középponti választmány megválasztása. Szombaton tartotta Zalavármegye törvényhatósága rendkívüli közgyűlését, melynek tárgya a középponti választmány megválasztása volt. A választmány elnöke Bődy Zoltán, az alispáni teendőket vég?«"« főispán, tagjai pedig a következők lettek : J^itner Zsigmond Sümeg, Szűcs Zsigmond Sümeg, Bosnyák Géza Mikefa, Rónay Pál Zalahalap, Persay Oyula Nova, Malatinszky Ferenc Keszthely, Józsa Fábián Gelse, Csóihy Géza Murakeresztur, Dervarics Ákos Ormándlak, dr Thassy Gábor Zalaegerszeg, dr Udvardy Jenő Zalaegerszeg, Eitner Sándor Zalaegerszeg, dr. Thassy Kristóf Zalaegerszeg. Gyomörey Sándor Ukk, Szentmihályi Dezső Pacsa, Oltay Gjiidó Szenlgyörgyvár, Reischl Richárd Keszthely, Stromszky Ernő Pola, Bedegi Gáb-r Balatonfüred, Baka Pál Zalabaksa, Farkas Gábor Alsóbagod, Handlery Gusztáv Tapolca, Stadel János Zalatárnok. Czobor Mátyás Zalaegerszeg, Szűcs Andor Hagyáios. dr Takács Jenő Sümeg, ifj Thassy Imre Alsór«|k, Tánczos Lajos Nemes-rád, Csigó Ferenc, Ódor Géza Zalaegerszeg, Csertán Elek Duzsnak, Klosovszky Ernő Zalaegerszeg, Csertán Ferenc Alsóbagod, Tóth Sándor Lenti, Jakabffy János Zalaegerszeg. Mihályi Gyula Zalaegerszeg, dr. Beöthy István Sümeg, és Tóth János Letenye. A válasitmány előkészíti a választók névjegyzékét, azt évenként kiigazítja és előkészíti a képviselőválasztásokat A MANSZ közgyűlése. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének zalaegerszegi csoportja 19-én 16 órakor tartja közgyűlését hivatalos helyiségében. (A városi kisdedővőban.) > - X megüresedett alispáni szék betöltése valószínűleg a májusi megyei közgyűlésen fog megtörténni — Fridrich Isván válalta a jelölést. Mult számunkban megemlé u-ztünk már arról, hogy a zalaegerszegi választókerület Fridrich lstvánt jelölte képviselőnek. Fridruh a jelölést elfogadta — Kállay pénzügyminiszter Jelölése. Nagy-kanusia választóinak harminckét tagu küldöttsége tisztelgett Kállav pénzügyminiszter eiótt és felajánlotta Nagykanizsa képviselójelöltéségét. A pénzügyminiszter a jelölést elfogadta — A szoeiá\'demokrata párt nagykanizsai cso? portja működését újra megkezdte. Ejnye ejnye ... , — Vitézek Zalában. Zalában a következő vitézek kaptak edd»g vitézi telket. Btdenek József tiszthelyettes, (Szepetnek) Takács István tiszthelyettes. (Szepetnek) és Zalai János tizedes, (Szepelnek). Eddig összesen tizennyolc legénységi állománybeli kapott vitézi telket. — Nárai Szabó Gyula előadása- A szabad lyceumban vasárnap esie tartotta előadását Nárai S/ahó üyioa „Kemenesalja regéi" cimen A/ előadó illatozó bokretáoa kötötte a Ság környékén élő regéket, hogy gyönyörködjünk benne. És a közönség gyönyörködött Ez előadás méltó befejezése volt annak a sorozatnak, melyet a szabadoktatási bizottság rendezeti. Most, hogy az előadások megszűnnek, kérjük a szabad-oktatási bizottságot, hogy alkalmas időben rendezzen ismét sorozatos előadást, hogy teljes legyen a l>okréta ... — Hatósági liúaszék. A mészárosok legutóbbi áremelésével kapcsolatban felmerült az a terv, hogy állítson fel a város hatósá i húsklmérőt Az árvizsgáló bizottság Ily értelemben most kén á várostót e halótagi kimérő felállítását \'— A Balatonfüredi Járási Vitézek hadnagyi tftzHégével ideiglenesen Kleinhempel Ede el-1 erredcsi bizt« a;V*é*i rend* széktaftoeig» 1922 március 19 ZALAVÁRMKGYE 5 — Hegedűs Elek tanító elllen a proletár diktatúra alatt tanúsított viselkedése miatt folyamatba lett fegyelmi eljárást a vármegyei köz-igazgatósági bizottság fegyelmi választmánya, miután terhelő adatok egyáltalán nem merültek fel, a vádindítvány elejtése folytán jogerősen megszüntette. Szomorú vigasztalás a hosszas ty méltatlan szenvedések után f - A zalaegerszegi méhészeti egyesület, f hó 25-én d. e 10 órakor a városháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését V;ibad dohányt termelni A kormány megengedte. hogy a mezőgazdák 200 drb. dohánypalántál ültessenek. A palánták ára darabonként rt korona Felére csökkentik az odódetektivek számát. Az adódelektiv osztályt a közel jövőben alaposan átszervezik és az adódetektivek számát csökkentik, mivel beigazolást nyeri, hogy működé sük nem járt a kívánt eredménnyel — A mosoni községek követelik a visszacsatolást Az entente határt megállapító bizottsága Mosonvármegyébcn megkezdte munkáját. Ez alkalommal a vármegye elszakított községjei hazafias ünnepélyt rendeztek, melyen a lakós-ság nemzeti ruhában jelent meg és követelte a visszacsatolást. - A Zalai Közlöny új szerkesztője. A Nagykanizsán megjelenő Zalai Közlöny c politikai napilap szerkesztését Benedek Rezső, a Zalamegyei Újság volt felelős szerkesztője vette át Március 1 Viki ünnepélyek. Március 15-ikét szépen sikerült ünnepéllyel ülte meg Zalaegerszegen a polgári leányiskola, a főgimnázium, a felső kereskedelmi iskola, az iparosság és a város A polgári leányiskola 13-án rendezel! irredenta estje minden tekintetben fényesen sikérült. Az igazgaló és a tanári kar fáradságot qem ismerve igyekeztek mintaünnepélyt rendezni, ami sikerült is. Az ünnepélyt a Hiszekegy nyitotta meg, mely után Rozsnyai Kata szavalt nagyon ügyesen. Fridrich Magda szép zongorajátékában sokan gyönyörködlek. A toborzó ügyes és fürge előadásáról csak jót mondhatunk, eppugy az élőképről is Németh Margit igaz átérzéssel szavalta a Mi a haza" című melodrámát Az .Ablakos Böske" jelenet szereplői: Ma|án Boriska, Szántó Márta, Lőnyai Mária mcgállták helyüket Horbst Márta solo tánca sok tapsot kapott. Az énekszámok igen finom betanítás.« ügyes kezekre vall Az énekszámokat Kovács Józsefné doktorné tanította be s ő látta el a zongorakiséretet is. A táncok betanítása Villányi Ambrusné doktorné érdeme, mig a/ élőképek rendezésiben Eatér Endréné doktorné! illeti a babér Sokat fáradtak a siker éidekében Balogh Miklósné és Zsuppán József tanárok A főrészt a fáradozásból s a megillető sikerből (jiész Irma igazgató vette ki. Sokat fáradott, de fáradozásának meg volt a gyümölcse Me^ kell emlekeznünk az Edison mozgöszinház gépészéről is, aki a színes világítással hozzájárult az est sikeréhez. A főgimnázium ünnepélye nagyszámú közönség jelenléteben folyt le A Himnusz ulán Suszter Oszkár tanár tartott egy remekbekészült beszédet Btloveszky Rózsika szavalata, mint mindig, ezúttal is kitühó volt. Kiemelkedő szám volt Sándor Ervin es Sándor István zeneszáma. Tivoli Elemér felolvasást tartott, Bődy Zoltán és Turcsányi Sípos József pedig szavaltak. Az intézet ének és zenekara a .Talpra magyar"-! adta elő Winkler István vezetésével. A kurut;-nótákat az énekkar jó betanítással adta elő, Ap Ünnepély a Szózat elének léivel végződött., , Á feÍ£Őkere$kedetn\\i májusi üqnepéJy«; csak elismerésre tarthat számot. A Hiszekegy után Tarnóczy Endre IV évf tanuló m.mdolta el tartalmas ünnepi beszedjét. Sándor István, Adám Imre és Fülöp József szavalatai és a „Lavotta szerelme" c. zeneszám előadása után az ünnepély a Himnusz cneklésével végződött. Az Iparos Kör ünnepélyén szépszámú közönség vett részt. Schmídt Magdus, Zsely Miklós cs ifj. VAmossy István ügyes szavalatai után l.aky Lajos és Duzár Imre énekeltek szebbnélszebb irredenta dalokat. Az ünnepi beszédet a Kör titkára, Lendvay János tartotta. Az énekszámokat Kakas Margitka kisérte nagyon ügyesen zongorán. A szép ünnepély a Szózattal végződött. A Csány-szoborbizottság ünnepélyén Vörös Györgytől hallottunk egy terjengős és lapos felolvasást. A szóvirágok özönével pufoglak és a párhuzamvonás a régi és mai március között nem sikerült. Egyáltalán a felolvasás nem egyeztethető össze a márciusi gondolatokkal. Nagyon csodáljuk a rendezőségtől, hogy műsorába ilyen, nem odavaló, számot illesztett be. - Mesedélután A Mansz rendezte mesedélutánok méltán megérdemlik, hogy, érdeklődésre tartsanak számot. Vasárnap Horváth Józsefné úrhölgy mesélt a csillogó szemű kicsinyeknek. — Iskolai ünnepélyek-Április 2-án az ország összes középfokú intézetében Magyar Jövő napot fognak tartani A zalaegerszegi főgimnázium és felsőkereskedelmi iskola inár meg .s (ette az előkészületeket. — Az ukrán követ a kormányzóiul. Az ukrán követet a kormányzó kihalgatáson fogadta. Ez alkalommal közöljük ar. ukrán hadsereg egy tekintélyes tábornokának nyilatkozatát a magyarukrán szözetség lehetőségéről, melyet lapunk más helyén talál az olvasó. A kormánypárt jelöltje Zalabaksán. A zala-baksai választókerületben a kormánypárt hivatalos jelöltje Hajós Kálmán. Mi van a „Göcsejjel?" Még ez év januárjában megindult Zalaegerszegen Hortobágyi Ágost szerkesztésében egy szépirodalmi és nép-müyelődési heti folyóirat, a .Göcsej." A lap szép és valőban szükséges célok megvalósítását tűzte ki célul, de a második szám már nem jelent ineg Amint értesülünk, talán még e hóban meg fog jelenni ismét a „Göcsej", hogy megvalósítsa kitűzött céljait x Megveszerte nagy érdeklődés nyilvánul a Schlltz áruház .Feher hete" iránt A díszesen rendezett kiállítás mar eddig is nagy közönséget vonzott, de a vidékre való tekintettel a cég meghosszabbította egy hétig. Olvasóink figyelmét felhívjuk lapunk hátlapján levő hirdetésre. Hetenként. — Új főispán. - A sokáig üresedésben levó főispáni széket betöltötték. A napokban nevezték ki Zalavármegye főispánjának Kolbenschlag Béla volt alispánt. Az uj fóispánt a hivatalok is, a nagyközönség is megnyugvással, sőt szeretettel látják c méltóságában. Mert Kolbenschlag Béla rokonszenves ember. A mvatal emberét nagy megelégedés, sőt öröm fogj t el, amikor látja, hogy az ő sorából jutott egyik kollegája ebbe a díszes állásba, melyben a kormány kiküldötteként ezt a kormányt kcpviseli. Mert Kolbenschlag Béla végigjárta a tiszt viselóség iskoláit Előbb csáklornyaj főszolgabíró volt. Rátermettségénél fogva megválasztották ¿laíavfbmegye főjegyzőjének. * nemsokára . aU^ouak. Alispánsága alaU..\'i^en értékes, munkásságot föj*etu.ki * Balaton-kultusz érdekében. Méltán megilleti most ez a választékos kitüntetés, melyben a magas kormány az érdemet koszorúzza meg. De megelégedéssel és örömmel látja díszes székében öt másfelöl a nagyközönség is, már az érintett értékessége miatt is és azért is, mert általában rokonszenves az egész vármegyében. Egy élelet töltött el Zalamegyében s ez alatt az idő alatt soha senkitől sem lehetett hallani, hogy bár a legkisebb vonatkozásban is ellenszenvet keltett volna bárkiben is A sr.ép múlt szép jövőt biztosít. Tudniillik mi hírlapírók ugy értjük ezt, hogy a közönség számára, a közügy érdekében biztosít szép jövőt. Kolbenschlag Béla, a főispán nem fog ellentmondani a főszolgabírónak, a főjegyzőnek és az alispánnak. A közönségnek, vagyis a közügynek az érdeke az első és mindenekfölött áll. S a közönségnek van arra reménye és kivánja is, hogy a főispán, aki a kormánynak megbízottja, a vármegye közönségével közvetlenségben éljen és maradjon. Voltak itt főispánok, akik helyesen fogták fel hivatásukat s a megye székhelyén lakván, mindennapi érintkezésben voltak a néppel, részt vettek a társadalmi mozgalmakban s nemcsak ellenőrizték és megakadályozták a rosszat, hanem elősegítették a jót, ellátogattak a kultúrának: a tanügynek, vallásos és hazafias intézményeknek a műhelyeibe s vagy kaláccsal» vagy tanáccsal lendítettek a haladáson ; egy-szóval: mint az orvos a beteget, úgy figyelték ők is a közönséget. De voltak olyan főispánok is, akik a gyűléseken egypár órát elnököltek többet aztán nem látta őket sem a székes város, sem a vármegye közönsége. így is tehet bürokratikus Jeleritést a főispán a kormánynak a közönség állapotáról; de abban a jelentésben én nem tudnék bízni Kolbenschlag Béla főispán az elsőrendű főispánok sorába tartozik. b. gy. IRODALOM és MŰVÉSZET Szabó Dezső: Mesék a kacagó emberről (Táltos kiadása, Budapest 1920) Szabó Dezső munkáiból valami nagy egyetemesen emberi vigasztalanság lopakodik lelkünkbe Minden sorából kizokog a vér- és husember jajgatása, a lelkek eltávolodása az eseménytől, az erkölcstől, eltávolodása a maga lelkétől. Az ő meséi nem mesék, de nagy emberi meglátások és az ó mesélő szavaiból a való világ feketedik elénk. Az ó nevető embere, Capricció, csupa nyugtalanság és fájdalom. Az ő lizenhatéves Tinti-nellájára azonnal ráismerünk, nagyon sokan vannak. Eladják magukat es akkor kisír belőlük a fehér tisztaság. Délelőttjük fehér lelkük, piros arcuk, nappaluk a festett a«c és hazug nevetés, a vett ölelés és az eladott fiatalság, estjük kéregetés a templom elölt év éjjelük a fehérség vágyakozása Szabó Dczs\'» munkái fajdal mas igazságok, lányok kezébe épen ezért nem való. De aki eizi az Életet és látja, élvezettel olvashatja munkáit. .Mesék i kacagó emberről* c. könyve megtalálható a Kultúra kbiesönkönyvtárban, a Kakas- nyomdában (-la) FILMSZÍNHÁZ. (iyimesi vadvirág (Qéezy István pályadíjnyertes népszínműve a filmen. Bemutalta a zalaegerszegi Edison- mozgószinház ) A forradalmak megtépa^ta Magyarországnak megerősödése a a muniuiMn rejlik,- legyen ez a munka szellemi, vagy fizikai, gazdasági, művészi, ipari, vagy kereskedőin,i Eiiuekaa újból, ipoginduló myn- zeti munkának .hú harcosai lettek, a • magyar filmgyárak is. szebbnél-szebb filmekkel mutatn i ZALAVÁRMfiüYE 1922 március 19 meg m egésr világaok a magvar mflvWtséK httaöésái a magyar föld, a rnnfy.it nép szép-séffrii <Hi k*vakfcágmt. (iéczy István |>*yad»^ nyertes néj*szinmdvéi»ek( a (*r*nesi vadrnáR\'»1*. megfifcneshese szerencsés gondolat volt rtár nem hallaniuk a zamatos, magyar beoédrl, A-láttuk fapmlt, magyar f^onk elsAMeégtt én a magyar JMd gazdag vifulását. Minél töh magy» tűmet, és mrtét tökbet küWHdre TESTNEVELÉS. Testnevelés Balatonfüreden. Balatonfüreden HxhiU Tivadar főszolgabirő elnöklésével értekezlet volt a testnevelés megszervezése* ügyében. Az értekezlet egy szűkebb bizottságot kükJötí ki kebeléből, melynek feladatA a testnevelési egylet megalakítása, a pá tv*, helység megszerzése. A sziik«ége> összege« gyűjtés út|án fogják előteremtem A Testvevelési ianies munkaterve, Az Országos Testnevelési Tanács 3 szakosztályának, mely a/ iskolán kívüli iljusag ügyeit iniezi, IM22. évi muriketerve üejteni engeji, liogy még ez évtoen élénk munkára van kriálás. A munkaterv a következőkre terjed ki : tavaszi és őszi tanfolyamon Hü testnevelő kiképzése, a már beosztott testnevelők tevékenységének megkezdése, az »fyuág megazervorése a testgyakorlást oktatás ellenőrzese, illetőleg ellátás« A írunka-itrv kilátásba helyen továbbá SzetH István napján sportünnepélyek és versenyek tart«sál azon helyeken, akol tanfolyamokat tartottak. Az ujo-nan alakult ifjúsági testedző egyesületeket pedig rnegfeló »porteszkörtjátlrel lógják ellátni. A Test-rieveléM Tanacs súlyt helyez arra, hogy, az ifjúság általános testnevelésben s ne csak egyedül egy sportágban képezze ki negál. SPORT. MM Mt Zlt 2:1 (Félidő 1:1.) A tavaszi »dénv első labdarugó mérkőzése a Nagykanizsai Torna Egylet és a Zalaegerszegi Torna Egylet csapatai között vasárnap folyt le Nagykanizsán. A csapatokon észrevehető volt a kellő gyakorlás hiánya. A Nagykanizsai Torna Egylet jóval alul játszotj tavalyi fo:máján A játék rendben folyt le és 2 I eredménnyel végződött .^nagykanizsaiak javára 3 V * Az 1924 évi olimpiai játék. Az 1924 év. olimpiai versen veket Párizsban fogják megtartani. ♦ • 4 *ove Zalaegerszegi Sport Egjlet választmányi alése A Move Z$E II-ét» tartotta záró J lését. A választmány elhatározta, hdgy amatör foofbalt-frénett fo? azerződtelni, továbbá, hogy a lootball-pályai kiépítik A régóta húzódó tennisz-pálya ügye :s előkeiu.t, a valaszlmány elhatározta a két pálya fe!éj>ítését. Mozgalmat indít a Sport Egylet abban az irányiban, hogy a Honvéd-emléket a Horthy-téren állítsák lel, ez utóbbi esetben úgy m emlék, mini a park állandó gondozásai elváliltúk. Ily értelemben a városhoz fognak lordulm A választmanf a Move 1. ibderuf;.»k Szövetsége Deninthll kerttWéuek meg*zetve*ését tudwmásel vette A kcrOI<*» s/éknelye Oyör lest. • • » A Stockholm i kirtézá vemen? A stockholmi hirkAaó v»téft>alrok> versenyhi a magyar btr-kőtók kiytéi (uton (BAK) értélért«- méfiyt, amennyiben kOimyft«»tyfcan mákodtk Jet* A páhnkt «véd él ftm btfkOrök vittek H Soartgy zalai lótenyésztő és lovasepcrl egye-snle« néven Keszthelyen lótenyésztési ogyeskfet alakult. I><stelnökké Festetlek Taszító hercegei v,Hasították meg A« együtt*! efcó versenyét m^ ex óv Jülmsákan tartja meg. TÖRVÉNYSZÉK. Zrtnht István Wirtfyatósu. Az elmüll héten tárgyalta a zalaegeisaegi kir. büntető törvényszék Zilahi Istvaunak, vámosunk volt rendőrkapitányának s a vörös hadsereg dandárparancsnokának büntető ügyét, Zilatw hivatali sikkasztás bűntett ível és zsarolás vétségével volt vádofva. A bíróság efnöke Skóday Aurél táblabíró, szavazőbirik Pásztor Géza és Gyöngyössy József dr. törvényszéki birák voltak A vádat Siill Ernő dr. kir ügyész képviselte a védelmet Gerencsér Lajos dr. ügyvéd látta el. Vádlott az általános kérdéseikre előadta, ho/y budapesti születésű, 37 éves/r kath vallású, vagyontalan, beszéf magyarul, németül és szerbül, eridŐszerint négy évi fegyházbüntetését szenvedi el, melyet a zalaegerszegi kir. tőrvényszék ifélete szabott ki ellene lázadás, többrendbeli személyes szabadság megsértése, magánosok ellent efőszít és zsaroHs bűn-fefte miaíí. A vád tárgyát r/ képezi, hogy mint vof* rendőrkapitány a kttelése alatt vöft különféle általányokból összesen 58H3 korona 04 flflérf közhivatalnoki minőségtan safát céljaira fordított. v.igyls elsikkasztott. továbbá abból a célbői, hogy magának jogtaton vagyoni hasznot szerezzen, azzal a fenyegetéssel, hogy ettenkező esetben meglátják következményeit, több zalaegerszegi kereskedőt arra kényszerl-tetf. hogy neki 2VOOO korontt a<ljanak ZHt\\M litván a vádat nrejpérfefte; hfltiOsTtek nem érzi magát. KKSndj*. liOgy HM? |Ufitr«i 27-től a kommunizmus kitöréséig, vagyis ll»|o marcrus 21-ig volt Zalaegerszeg város remtör-kapit.mya, mikor is a vármegye direktorul inánál nyert alkalmazást. Hivatalát eltávozásakor másnak át nerti adta. a pénztár kolcsah h magaval vitte l<">t)bször felszöMlották a pénztár átadására, de A azt valaaioHa, hogy a pénztárt csak jogszerű utódjának adja át. Alllija, hogv a p«\'\'nztárban nem lnany, inkább tÉlkiadás mutatkozott, de a pénztar vizsgák) bizottság »kmányait nem fogadta el « számatiás alapjául Amint egy általánya kimerült, ar ennek terhén fehnerüH kiadásokat a másik általányból fizette ki Tagadja, hogy az N19. julius 7-én megtartott pénztár átadas alkalmával » amelyre őt ugy vezették elő — a pénztárba pénzt csempészett volna be. Krtt fi«ll lemmi szüksége nem volt. hiszen neki volt mintegy (>000 korona követelése a pénztárral szemben. 0 a iáját céljaira semmit sem fordított A pénztár ál adásával azért kételkedett, mert szovjet szempontból is" szabálytalannak farfott:*, hogy őt a pénztár áiadásar.i az akkori városparancsnok «zólltrm,» lel. a kft Ő jogszerű utódjának nem tekintett Elismeri, hogy HH« nyarán f.öwenstdh Ignáctól, akivel ő benső barátságban volt, pénzt kért kőfesön Ezt azonban nem aaért tette, hogy a hadi szolgálat alől fefméntettekef megzsarotja A kimentési javaslatokat ugyanis a főispán és nem ö a remtőrka|ittlfty — tette f) csak az. adatokat szerette he Mikor a felmentéseket megboiszaWtertták. ar mindig at elAtő iratok alapján történt l ówentfatfl Ignác a rendőrkapitányság utjáh lett fet-mentve Ha a felmentették tói itm vofns péwrt kapni, akkor ko*vellenül ezekhez, fordult volna és nem köxvstilőhöz. Ö cmU l.öwensl«Mi Ignáctól kéri 10 000 kor«>aát Rewmger Kudolt-nak 400 koronával tartozott Ugyanannyival Fenyvesinek. Schütz Frigyesnek 70<0koronáimI 1 ¿efc«! wiumí kitizetle. Hlnok A ScfcttU-téfc számlát úgy fmellti ki. hogy szaldirozoft ssámtát kért, de nem (laalett Mikor ezt a szaldirozott számlát megmutatta a feleségének, ez nem hitte el. Elkérte SclUMzWM a szám la be li összeget és ezt fizette le újból «a (izleti személyzet előtt. Védtott: Erről nincs tudomásom Elnök : Mit ígért ön l.öwensteinnek a IO0ÜO korona ellenében ? Vádlott: Semmit. h\'lrtök Nem azon a elmen kérte ön a kölcsönt, hogy különben a ffeTtnerttelfelet be fbgja hivniy VMtoit Semmi körfllmények kőzött ilyent nem mondottam Xarubay Andor *zámtanáctos tanúként kihall-gattatv.ln, ek^Ktfa: p Nem emlÉksTik az IVW márows ő-án meg-tartott peiwtárviísgálatra Arra emtékst.W, hogy a pénztári okmányok etfogadhalők néni vohaÉ A v>*sgi#»tok ilkalmávat mindig eltérést tsp ís«-talt a napló és a pénztár állomáwva MMt TöbtVízör rnegterítési hotoH javaslatba Kilá tásba helyezte a fegyelmi feljelentés megieteíét További eljárasra azonbno az alispánul utam-it nem kapott s hallotta, hogy /»tahi a pénztár rendbehozatalára halasatást kapott. Tudja, hogy a rendőrkapitány tmlorokat szerzett be, amihez nom volt joga Ily mődoa állapítottam meg 5000 korona ktányt. Fendrik József városi számvevő, mint tanú, előadja : Amikor az l^iy. évi julius - j-iki pemuár audás volt. Után, amikor Zilahi a pénztárba péml tett Im. .VWgállapitáM nyert, hogy e pénzcsomagt>an volt 16 daiab 200 koronás siovjetpánz, amelyek eddig meg /alaog< rn/egen torgalomlMn nem voltak és amelyeknek sor-^záma közvetlenül egymásután következett. zeket a pénzekai tehát a pénztári naplóban megnevezett egyének a fizetés iJejébe«t át nem adhatták. Még így is mulatkozotl mintegy 200 korona hiány, amit Zilahi egy gazdászati liszttől kéri kölcsön. Ezek a körülmények ifgyző-könyvbe váleUek Zilahi előzetesen 7 ubeii lett felszólítva a pénztár átadasara Végre is a szombathelyi csendőrkerületi parancsnokság állította elő. A pénztári hiány megállapuáea után állott elő Zilahi lólarlás iránti követelésével. Lówenstein Ifiéi kereskedő, mint tanú, előadta: Zilahival baráti viszonyban volt. Többszőr kéri tőle 5-10-15.000 koronát, de ezeket az öswegeket mindig megtérítette. 1918 évben is kért tőle Zilahi 15.000 koronát, mondván, hogy fürdőre kell mennie Ezt az. összeget kölcsön kérte a tanú barátaitól, Keisinger, henyvesi, Schütz és Komlóstól, kiknek megmondta, hogy ezt az összeget Zilahinak adja kölcsön. Később Zlfafll elt ái Összeget vissza is fizette, dl a hsdl szolgálat alól a Haditermény kö/ben-iJfJsára mentenék fel Komttk Mtkui Itereskedő. lanuként kihatt-gkftatván, előadta Homályosan emlékszik, hog> Löwénsiein Ignác azt mondotUí neki, hogy Zilahi tőle ff)—12.000 totonlt kért kölcsőti. de 0 fltére előtt ftm a kárt pénzt kivenni a kaászAbőt. Kért tőle 2000 koföóát, amit tanú heki át 1« adott Ugy emiéksjll, hogy [ftwenatetn IgnK neld ex összegét *\\um u fizette ó tehát heik «ntklfttk hktteff! I őwebst^o Ighlcnák adftft 1922 március 19. ZALAVÁRMfeGYL 7 frttfesönt. Zilahival közvetlenül nem éritrtkezett. Roifiinger Rudolf kereskedő vaUja : Ö LöwensttíTn Ignácnak adott kölcsön 1500 boronát, tudva, hogy ez összeg Zilahinak lesz átadva. Ezt a kölcsönt vissza is kapta. Nem emlékszik, hogy Zilahi ellen panaszkodott volna Bosnyák üéza főispánnál, ellenben Óclor Géza pénzügy igazgatónál tényleg járt. Zilahi adósa wolt neki részben készpénz kölcsön, részben árúk vételára cimén Követeléséhez peres irton jutott. Sckiin Frigyes kereskedő, mint tanú előadta: ót Löwenstein Ignác „ szólította fel, hogy adjanak Zilahi részére pénzt. Amit ő adott, azt vihsza is kapta. A-rendőrkapitány jóindulata javára szolgált Ö, mint sógorának gazdi-sági kezelője lett felmentve. Zilahi neki árúk vételárában <6 tartozott, de ezt is visszafizette. Hogy Zilahi tőle milyen cimen kért pénzt, arra már nem emlékszik. Fenyvesi Simon mint tanú előadta: ¿ilahi többször kért tőle pénzt, de ezeket a kölcsönöket visszakapta, részben Löwenstein Ignác utján, részben peres utón. Egy alkalommal Löwenstein kért tőle Zilahi lészére pénzt akkor adott is e célra 2800 koronát Zilahi főle 30 pár cipót vásárolt a cigányok részére; ki is áltrtott neki azok áráról egy szaldiiozott számlát, de hogy a cipők vételárát megkaj>ta-e, arra nem emlékszik. A Károlyi forradalom idejében a rendőrség tőle is kert vagyonvédelem cimén 10 000 koronát. Emiatt panaszkodott Bosnyák főispánnak és <>dor pénzügy igazgatónak. ódor Géza nyugalmazott kir. pénzügyigazgató tanúvallomása: 1918-ban Fenyvesi Simon és Keisinger Rudolf hivatalában felkeresték és több visszaélésről panaszkodtak, amit velük szemben Zilahi elkövetett. Kérték közbenjárását, hogy Zilahi állásából elmozdittassék. Elmondták, hogy Löwenstein Ignáe összehívta a felmentfitteket és közölte velük, hogy Zilahinak szüksége van 25.000 koronára, mely összegnek vasárnap délelőtt 11 órára együtt kell lenni. Komlós Miksa nem akarta megfizetni a rá eső 2700 koronát, mire LOwooslein Ignác azt izente neki lio^y ha másnap déklőtt 11 óráig nem lesz meg a pénz, látni fogja a következményeket. Keisinger Rudolf előtte ugy nyilatkozott, hogy Zilahi körülbelül fél millió korona erejéig megzsarolta a kereskedőket Panaszkodtak, hogy nem birják tovább a zsarolást és mivel a főispán - panaszok folytán — semmi intézkedést nem tett, azért fordultak a tanúhoz. A kir. ügyész ezekutan a vizsgálat kiegeszi-lásét indítványozza abban az irányban, hogy miután a számadási okmányokul szereplő nyugták eddigelé csak számszerüség szempontjából lettek megvizsgálva, állaplttassék meg, hogy ezeknek a nyugtáknak a tartalma menynyiben felel meg a valóságnak. A vizsgálat során állapiitas^ék meg továbbá az is, hogy azok a szovjet pénzek, amelyeket vádlott a pénztárba utólag elhelyezett, mikor lettek kibocsátva. A kir törvényszék az ügyés* indítványának megfelelően halérotott. (Rip.) Olvasóinkhoz! Tisztelettel kérjük mindazokat, kik a mutatványszámot nem kíUUMék vissza, az előfizetési díjat szíveskedjenek befizetni. * uZalavámssxft" Hladálrtvataia. GAZDASÁG. Iím Birtokosok figyelmébe Ésszerű g*fc4álk*4ás. — A/ Ergon R. T. ♦ludipwt, 1 Stt máfdus 18 Irta : Vida ,J1nOS. (Folyttá».) A vagyonvállság keresztülvitele, a földbirtok-reform, elsősorban a gazdát sújtja, mivel ennek vagyona fogható me# leginkább. Miudeu egyes eset végeredményben a fővárosban dől el. Mindenki tudja, hugy miiyen nekézkes ma a hatóságok előtti eljArás, mennyi időbe, utánjárásba, tehát pénzbe kerül ez. A jószágigaz-gatőságboz tartozó birtokoknak rendelkezésére áll a jószág igazgatóság ügyésze, ki alaposan tájékozódva és állandóan Budapesten lévén, sokkal biztosabban, gyorsabban és olcsóbban intézheti ezen ügyeket. / Esetleges visszaéléseket azonnal az OMűE tudtára adhat, melynek súlyos szava okvetlen nyom a latba. A középponti jószágigazgatóság tei mészetesen minden gazdaság részére rendes számadást veset, amit ma a legtöbb gazdaság nem képes vezetni — kellő szakember hiányában. Rendes számvitel nélkül pedig, a inai nehéz viszonyok között okszerűen és haszonnal gazdálkodni lehetetlenség, sötétbeif való tapogatódzás ez, semmi egyébb. jelenleg a gazdaságok számvitele a pénzforgalom körül csoportosul, de ennek a könyvvitelnek nem az a célja, hogy Uzeinstatisztikai és számítási adatokat adjon, hanem az, hogy lehetségessé tegye az ellenőrzést Ez mindenesetre fontos, de nem minden. Vájjon hány gazdaság jegyzi föl a mezőgazdasági főerőfor-rásnak, az igásállománynak évi költségét, teljesítményét és üzemszerű hatásfokát? Pedig egy — mondjuk — háromezer holdas birtok igáserejének fenntartása jó pár százezer koronába kerül évente. A gazdaságok nagy részben ezt a kiadást helyes üzemszervezet mellett felére lehetne csökkenteni, ami azt teszi, hogy ennyivel lehetne a birtok jövedelmét minden további nélkül növelni. Az adók kirovásánál már most is fontos és bizonyitó szerepe van a rendes számvitelnek és a modern adózásnál még fokozottabb mértékben fogja azt az adókivető hatóság igénybevenni. A rendes számvitel alapján mindig módjában lesz a jószág gazgatóság-nak a kirovás hibáit bizonyítani és orvoslást követelni. Az. hogy jószágiguzgatóság rendes üzemtervet készít és annak alapján fog gazdálkodni, az természetes Sok, kivált középbirtokos lesz, aki belátja a fentiekben vázoltak igazságát, de maga kíván gazdálkodni, azt hiszi, hogy a jószágígazgatóság működésével ez össze nem egyeztethető. A birtokosokat közelről érinti az, hogy nem fog-e a központi kezelés olyan sokba kerülni, hogy ez a nyújtott hasznot, sőt esetleg mét\' többet is felemészt Nagy általánosságban a költség kérdésére választ adni nem lehet, mivel az a birtok fekvésétől és .nagyságától is függ. De miután azt nagyrészt a tiszta jövedelem százaléka képezi, ez újabb megterhelést a birtokra nem j.lent inig a fixum a tiszti személyzet apasztása következtében okvetlen megtérül. Még egy különösen fontos tényezőre kell a birtokosok figyelmét felhfvni A gazdaságnak ma annyi ágazata van, hogy a legjobb gazdasági intéző sem lehet minden ágazatban szakember. Egyik kiváló juhász, de gyenge ménesmester, a másik kiváló marhatenyésztő, de gyenge magtermelő. Ebből természetesen a birtokosnak hátrányai származnak. A jószág igazgatóság kezelése alatt levő birtokok ezen hátrányok következményeitől mentesíthetők azáltal, hogy a jószágígazgatóság specialistákat alkalmazhat anélkül, hogy a birtok kezelése ezáltal drágulna. KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZ08Y. •••• Hadisarc előleg. Magyarországnak három hónap alatt a hadisarc törlesztésre egy milliárd korona értékű élőállatot kell kiadni a különböző „győztes" áJlamokuak. "TT7 Zűriekben a magyas korona — az osztrák korona — — az osztr bélyegz. bankjegy \\ Mi^cuis o-áfc 012 0-09 Március 48 0-63 %V/9 07", ftodapMtl ftózstfe. Valuták : Napoleon —■ Font Dollár--- Francia frank Lengyel márka Mátka Líra — —. Leu —--- Cseh korona — Dinár-- Svájci Irank — Osztrák kor. — Március 11.!. Máreijis 18. kor. ; fillf kor fül. 2800 - ? 2850 — 3050 - , 3000 - «05 - j\' 7*6 -64 65 V 63 f*f - 19 3 : 30 u 2 92 40 5 95 ? 13 30 10 41 156 - - Devizák: 39 75 5 1 95 13 65 9! 30 154 — - 10 Amsterdam — Prága 1390 London - ~ Stokholm Newyork . ■ — _ . Berlin 290 \' Zttnch 15800 Míiano 39», Bécs 1050 Pária é25Ö Zágráb 210 Arany-ezüst értékek: 20 K s arany 2800 Ezüst forint 121 Ezüst korona 46 Ezüst5K-ás 230 Terményjelentés. Március { Március 11. t8. Budapest, 1922 március 18. Kor. \' i ... ,V- . .. .-JOK Kor. Búza ----- \\ 2671 mo Rozs--—--- 1940 ; 2000 Árpa — — 4- — 2000 2000 Zab-------- 1900 1950 Tengeri — 2150 1 2200 Köles--------- 1900 2000 Repce---- — Korpa — — ■» — - — 1450 1450 Piaci árak. Március Március i H. } 18. Zalaegerszeg. 1922 március 18. korona f-t • it.tr korona •J -r . Marhahús — — — 56 56 Bor jo hús — — — 68 76 Sertésbús ----- 76 76 Tojás ---- 8 • 6 Tej --- 13 13 ertészsir— — — — 170 170 Burgonya kg. — — — — 670 10 Csirke, rántani való — — - 65 — Csirke, sütni való — — 80 — Levestyuk — ~ 100 100 Szerkeszt*! Qzenetek. Mindazoknak, akik megjelenjünk alkalmával üdvözöltek bennünk, ezúton mondunk, köszönetet. Lady. Az eirylk legközelebb jftn Addig szive* Híreimét kórjUk. Dr Sz. Nova Felhasználtuk. Köszönet. i)/. B. J Ixnti. Mivel lapunk hetilap, írv csak nagyobb jelentóségii, fontosabb hirek közlésére szorítkozhatunk. Egyebekben szívesen vesszük, ha írásival felkeres bennünket. V. Gy /Aitaeyerszen. Nem közölhető. Többeknek Előfizetések nyugtázását a rendet hirdetési dijs/ábás szerint számítjuk. Pályázati hirdetmény. A „Zalaegerszegi Daloskörezennel pályázatot hirdet egy KARMESTERI ÁLLÁSRA. Azok az urak, akik erre az állásra pályázni óhajtanak, ajanlataikat részletes feltételek megjelölésével a Daloskör elnökségéhez nyújtsák be. A „Zalaegerszegi Daloskör" Elnöksége. 8 ZALAVÁRMEGYE _, 1 !■ 1922 március 19. .............----------------------...........-------------------——--------1 [ Nem hirdetek árakat m... . s megtévesztés végett! BOlia-arunazai, | 5 ahol még olcsó árban kaphatók férfi és női gyapjúszövetek, vásznak, ingzefirek, festők, valamint nagy választékban J ■ férfi ét női harisnyák, nyakkíndők cs minden e szakmához tartozó áruk. Kércin címemre ügyelni f Siessen bevásárolni! ■ ft______..................H....i»»i»ii>i»»H»ia»ii>»iiiia»»a»a>i»i>l Kereskedelmi gyakorlattal női munkaerőt keresek teljes ellátással, fizetéssel. Német tudás, gyorsírás előny. — Würzburger Sándor tüszerkereskedő, Sümeg. i i Eladó! Egy 134 holdas kis birtok a várostól 9 km-re, ebből 90 hold szántó, 25 hold erdő, 15 hold rét és 4 hold gyümölcsös. Megfelelő gazdasági épületekkel együtt, felszerelés vagy felszerelés nélkül azonnal átveendő. — Bővebb felvilágosítás Vörösmarty-u. 26. sz. alatt nyerhető. i_2 i HOVELMHS KISZOLGÁLÁS! TÓTH GYULAj angol uri szabó, Zalaegerszeg ♦ ♦ A legizfósesebb választék kUl- ós belföldi férflszöve-tekben. Fazonokat a leg-Jutányosabban és pontosan készítek. SZOLID ÁRAK \' 1-4 csah a jó beton nem! Üreges betonkő, hódfarkú és hornyolt cement tetőcserép, mozaik és terra/o-lapok minden színben (hydr. «ajtón), műmárványlap. csömószölt heloncsó, beton kerítésoszlop s minden egyei) műkő és bdonúrukat gyárt és raktáron tart HORVÁTH ISTVÁN ry cementáru- és mflkőgyár >^|Zalii«iru8|, TCtliuy Kei Tiiifu 1119., r<i\\ ejj\\ k*»:i > v hi-/n •litiírl 1napra a KULTÚRA kAlo*oköny> tárkan. B£«ebb felviUgost tiit a KAKASnyomdábao D. H o r v a 111 I 111 r e l VAS, SZERSZÁM, VASALÁS, CEMENT, KERÉKPÁR, VÁDÁSZFEGYVER, \\ VARRÓGÉP KERESKEDÉS, MŰLAKATOS ÉS FEGYVERJAVITÓ MŰHELY zalap:( ¿Ewszeg « Itxintányoubb díj-uabás mellett veu fel a I olcíoi i 5 V "I\\)lt»f<>i i • » V kiadóhivatala Zalaefenieg. Kakas-nyomda. Telefon 131 a SCHDTZ-áruházban meghosszabbítva március h6 25 Hintán vevőink nagy részének, különösen a vidékieknek nem volt még alkalmak a rendezett Fehér béten az olcsó árakon megszabott cikkekben bevásárolni habár időközben az árak ismét emelkedtek egy hétig még a volt árakon adjnk a meglévő cikkeket. erős szálú chiffon mindenféle fehérneműre alkalmas, finom szálú chifföfT"\' legjobb niiom chiffon erős szálú vászon legvastagabb takács vászon Fehér Fehér Fehér Fehér Fehér Fe!:ér Stefánia vászon legjobb gyártmány 80 cm f ehér inlett tolltartó 80 cm Fehér liliom vás/ou. finom szálú 80 cm. Fehér 75 cm. 80 cm. 80 ám 80 cm. 80 cm inlett tolltartó liliom váívzou, finom szálú dupla széles legjobb minó ségj Stefánia-vászon Fehér dupla széles Schr.tll-chiffon p.\'i|..anlej«cdóic Fehér ainvnkai vékonyszau vászon széles széles széles széles széles széles széles széles 130 korona 150 korona 180 korona 140 korona 200 korona 220 korona 150 korona 180 korona 175 cm. széles 600 korona 170 cm. széle* 500 korona 82 cm széles 150 korona Fehér legfinomabb francia grenadin 120 cm széles 400 korona Fehér Rips ruhavászon aljakra és kostümre 75 cm. széles 280 korona Fehér duplaszéle* virágos hímzett batiszt 140 cm széles 320 korona Fehér selyemfényű nehéz m. panamavás/on 80 cm széles 1?0 korona Fehér japán pongé tiszta selyem MO c:n. széles 850 korona Fehér nói ing szegélyezve darabja 280 korona Fehér 6 személyes liliom damast abros/ darabja 72" korona Fehér sávolyos szalvéta darab)a 120 korona Fehér dőrzM^rülkbzó díszes rojltal darabja 150 korona Fehér liliom damaszt törülköző legnehezebb m. drbja 280 korona Fehér jó minőségű chiffon zsebkendő darabja 70 korona Fehér alapú divatos batiszt zsebkendő darabja 60 korona Fehér alapú színen szélű jő mosó férfi zsebkendő drbja 100 korona 3"o forgalmi jdó kUiön fels/ámittahk Fehé; M.\'l>e;nc*ikosfii:otn zephir,ingmellre80cm. széles 360 korina Fehér da nd«t piqué pa ^ct r\'ső r. minőség 80cm «izélés 240 korona Fehén\\-^kögnyebbschwei7ibati«zt ruhákra 110cm széles 200 korona Fehér lcvtin<»a.abb schwr/i «»p-\'-i ruhákra 110 cm. széle« 160 korona Ezenkiv&l nagy választék az összes tavaszi idény cikkekben, mosó és gyapjn delainek, divat-és rózsás kartonok, francia selyembatisztek, opál és grenadinok, férfi rnhavásznak, divatöltöny és íelölto szövetek, női rnha és kosztümkelmék és minden szinti selymekben. Ezen a héten az összes cikkeket mérsékelt árakon számitluk. ! tekintse meg ma este kirakatainkat | ScHütZ SáUClOT éS Flfl ^í;vomei V>*.t Tr\\1fy Tl. Krik«H A(;r>««on HAny vnyonirtrifftbftn /«lurHOiH/rKm T«l»ifon 131. HeAm L éftolw». Saliegeriteg, Í022 marcíbs 26. r"" ft*ttiet«st ár: ll*t« lm fü Mi K UM K M K IfT«« nia . & K 1 Hirdetések j aiUiaétff tiltsa*»« : m»Ut asiatttataak : t. : » MM MM»»*» 4 siáa. Sierkesitéséfl t ALA161 lllll, UaUlalT-itM 8. u. Teletoo 55 sí. Kiadóhivatal: láuieiisiié, IxéchMyl\'tér n. Telelőn 131 ss. imm»»MM»»»»»H»M>Htl»»*»t»>»»H>*«M»>lt# •• M—»>M»M>>M»»fcMI V 1 LaytiUMMM: „ZalafárneQTe" lapkiadótartaság tíuoíuu ts roLittut imur ! Felelős sierkesitö: KOKBA! KAROLT dr. \'jlMUr----------"-T------ .Mio«* efjr Irteflfceo. biuci cfy tu»áfc*u tUwk tgy »«t*«! drflt i(«uift*A. ■ - * Htrni f«HáM4étáb«P límáV * : ¡. - " Friedrich István 25-én programmbeszédet mond a türelmes zalaegerszegi választópolgároknak. Plakátok hirdetik utcahosszat a nagy ••seménvt. A snáidig karlistavezér külön beszél a férfiaknak, külön a nőknek. Mindenesetre győzi hanggal és temperamentummal. Politikai agililás.t kétségbevonhatatlan : hiszen ennek, a lefolyt gyászos esztendők alatt számos, keserves tanúbizonyságát adta. Ott láttuk ót WI8 októberében a Károlyi-pártkör kivilágított ablakaiban, az Astória erkélyén s mindenütt, ahol szítani lehetett a háborús elkeseredést, elhinteni a lá/adas magvait. Károlyi Mihállyal, Hock Jánossal, f ényes László vat, Kén Páttat, Kóntt Zsigmonddal egy vonalban küzdött a később? fehér miniszterelnök, aki versenyt hirdette dicsőitette, magasztalta a hazátlan gyűlölet szennyes forradalmát Csatára vezényelte az elkábított pesti utca népét es a hírhedt lánchídi ütközetnél maga is megsebesült, Érdemeit megjutalmazták: hadügyi államtitkár lett Károlyi Mihály népköztársasági kormányában és Friedrich István ekkor niegjtledkezell Karoly királyról. Az események tovább dübörögtek es a lorradalotn v^rös szekere keresztülgázolt Friedrich István politikai hulláján is. Évezredes forradalmi recipe: a gyeplő kiesik a demagóg néptribun kezéből és a csőcselék úrrá lesz a nemzeten A várható események és a sértett hiúság ekkor más orientációt követeltek. Az európai politikai helyzet a kommün közeli bukását jósolta: aki szerepet szánt magának az új Magyarország törtenetében, annak a restauráció jegyében kellett elhelyezkednie. Friedrich István ebben az időben eltenforradalmosdit játszott. Sikerült a kommunisták börtönébe jutnia és ezzel megalapozta további karriérjét. A vörösök bukása után a hősi fehér vérrel öntözött babérkoszorút erőszakosan a saját fejére illesztve kfnevezte magát Magyarország miniszterelnökévé éb József főherceg protektorátusa alatt kormányt alakított. Friedrich István ekkor j másodízben feledkezett meg — Károly \\ királyról. A szabadkőműves forradalmár felcsapott keresztes lovagnak, de egyelőre még mindig köztúmasági alapon. A torlódó események ís a józan magyar nép magáraocsúdáto azonban csakhamar* ismét félreállították Itgúiabbkori történelmünknek ezt a tipikus kalandoralakját és Friedrich szerencsecsillaga leáldozóban volt. Jött a Tisza-por és a forradalom legpiszkosabb szennyese napfényre került Ugy látszott, a vesztett háború kohójaban felszínre vetett salak a nat«,v pör mocskos nullámaiban végleg alámerül. De nem így történt. Friedrich István poFtika; szennyesét tisztára mostak. És Friedlich most már — bosszúvágytól sarkalva Károly király híveinek táborába szegődött. Buzgalmában természetesen túltesz <t leghangosabb kar lista vigéceti rs törhetetlen elvei mellett bizonyára eletr.--halálra k-itart -a legközelebbi pálíjrdulásátg. Az ellövendő Magyarországnak nincs és nem is lehet szükségé ilyen politikai vezérekre és az Ontudjfra ébredt zalaegerszegi v.ííasztó közönség minden bizonival megadja í. méltó feleletet Friedrich fslvan holnapi bemuíatkozá-sata. Itt nem terem mandátum a Friedrich Istvánoknak! Kütffy Józsi! ím Jos. A cél feté. A -IS- s íímdiMn »¿aDadságíiarc volt, Ki^suth Lajos izzó rc^yar-^gának lükteti*e, iSM-Jalrtias ¿> felen e.V.; t*ib»;-.o:t ugyan, de cwáz.Ki\'is vlics\'" emléket emelt a magyar h\'Meísi\'gtnk A 918 as úrr.ida >m. az /orradalom volt. a nemzetközi bonto e-ók legaljasabb támadása a magyar (knius ellen, mely évszázados szégyentábla! állított r.emzeninfcnek. A magyar n«mzet évezredes történelmének útja cg) diadalul, »elve a legfényesebb tettekkel, világraszóló peldakkal, a legragyogóbb nevekkel éb épen a mi korunknak kellett megérni ezt. hogy romba dÓIJÖn a magyar dicsőség és megtorpanjon a Uhunk történelmünk útján és bekövetkezzen a szégyen, a hazaárulás, az okioberi forrad\'tlom és a kommün. Kárt lyíék és Kunék sötét árnyékait már-már elhessegettük, Horthy Miklós acélos Keze már j eltakarította a borzalmas nyomokat és úgy j éreztük, hogy helyrehoztuk a csorbát és elin- j dulbatunk ismét régi dicsőségünk kipróbált J útján. ! I)e hiába. A sötét erők újra dolgozni kezdettek és labancok aI tkjában lepték el az ezer \' sebtől vérző és lassan lábadozó országot. . L>e elég volt. Kelre a forradalmi kísérletekkel. A kuruc magyarok elszánt tábora tömörül, vezéreket választ. Bethlen Nagyatádi, ^Gömbös útmutatása mellett zárt sorokba (elvonul, hiv mindenkit, a labancokat is. építem, alkotni, összetartani, eltakarítani a forradalmi romokat. Hirdet szeretetei, felekezeti békét, kér munkát, megértést, követel rendet, integer országot és érvényt is fog mindennek szerezni becsületes magyar elszántsággal. De el fog söpörni mindenkit, aki tnégegyszer fel meri emelni kezét a Nemzet fölsége ellen. Böjti időket élünk, itt van a inagábaszaLlas ideje és ez alkalommal szeretnem, vajha leszállana közénk István királyunk >zervezö ereiével. Mátyás az ö igazságosságával, Pázmány az ö ékesszólásával. Rákóczi tántoiithatatlan bátorságával, megszállana bennünket Kossuth lánglelke, Széchenyi higgadtsága és Deák bölcsessége és ezeknek az ősöknek kifogyhatatlan erőforrásai belecsorognának a mi tespedt leikeinkbe, a turáni átoktól nyomon le geinkbe. Felfrissítenek elernyedt vérünket, megacéloznák sziveinket es észrelérítenének minket ebben az utolsó órákban amikor, mint Priamus az oltárhoz, úgy futok az ősök emlékéhez, amely halhatatlan emlékek világosan mutatják az utat, az egyetlen és utolsó kivezető utat, mely a nemzet feltámaddsábö2, m oszthatatlan és csorbítani n integer Magyarorsiághoz vezet. Szálljunk magunkba, gondolkozzunk, imádkoznunk és talán megsegit a magyarok Istene! Farkas Géza dr. Ifjúsági előadások. Kebruár és március hónapokban a zalaegerszegi három középiskolának ifjúsága kfllön-kTlön egy-egy nyilvános előadást tartott. Az ily ifjúsági kulturmegmozdulá9ok joggal igény-Ük, hogy figyelmünkre méltassuk s itt Zalaegerszegen különös jelentőséget tulajdonítsunk azoknak Nálunk — mint más megyei székhelyeken — nincsen céltudatosan é* állandóan muködo városi kulturszerv, amelynek pedig a :nai időkben különös fontossága volna a nemzet. iroda\'ont ápolása, a nemzeti öntudat növelése és erősítése, a szépérzék fejlesztése, a lelkesedés felkeltése és éberen tartása tekintetében. Igy különös örömmel üdvözlöm a középiskolákat, hogy vállalták ezt a nemes munkát, amelynek az ifjúságra mindig áldásos hatása van, s örömmel tolt el, hogy némiképen pótolták a városunk eletében meglévő kulturhézagot Mindhárom iskola előadása szép volt s megérdemli őszinte dicséretünket, elismerésünket; müveit ízlés is élvezettel nézhette végig azokat Amit azonban • kivéve a polgári leányiskola előadását hiányul éreztem, az a magyar léleknek az egész, előadason kezdettől végig való megnyilvánulása. Bár mindegyik előadásnak voltak igen valódi magyaros számai, a magyar specifikum nem domborodott ki eltggé Az ifjúságnak előadásain mindenkor viss/a kellene nyúlni a magyarság klasszikus költőihez, ott is van irredentizmus épp úgy, mint ahogy március 15-öt Petőfi „Nemzeti dal"-anak elszavalja nélkül nem volna szabad megtartani. 2 •ZALA VARMEGYE Járnia ... l\'.\'-\'rf.mfrvilis 2» Az előadások, bár intézeti ünnepélyek voltak, — de a nyilvánosság számárr A kö/ön ségel azonban inkább csak a tanulók szülői s más rokon kapcsolata hozta meg s ez érdekkapcsolaton kivül állók közül allfr egy-két személy jelent mag. Csupán az egyikei! láttuk a város tulajdonképpeni reprezentásait - részben. Fájdalommal szemléltem, hogy a kereskedelmi ifjúság előadásán nem nyilatkozott meg eléggé a gimnázium érdeklődése, jóllehet mindegyik tanintézet ugyanazt a kulturát szolgálja, ugyanegy nemzetnek igyekszik nevelni az ifjúságot, s az érdeklődés kölcsönös megnyilvánulásának természetesnek s a dolog lényegéből folyó kötelességnek kellene lennie. Az ily szervezeti eltagoltság s merev elkülönültség — amely fájdalom, Zalaegerszegnek specifikus jellemvonása — sajnálatos, hátrányos és kárhoztatandó. Többen még a következó megfigyelést telték: a zsidóság mindegyik előadáson nagy szám-aránnyal vett "feszt. Mi folytonosan hangoztatjuk a nemfceti kötelességet minden csekély vonatkozásban s akik első sorban mentesitik magukat az elemi kötelességteljesítés alól, — azok mi magunk vagyunk. Kutas K. A szép a mindennapi éleiben. (Részlet egy szabadliceális előadásból) Potytatás A függöny. Nagyon sok lakásnak hibája a sok függöny és szőnyeg — szinte betegség a függönyök tulhalmozása; minden ajtón, ablakon nehéz drapéria, minden szék, asztal, pamlag szőnyeggel leborítva, sőt még a falak is! Ez nagyon sokszor a szoba homályos voltát vonja maga után, tehát nem helyes dolog. Ezzel nem állítom azt, hogy a függöny, szőnyeg fölösleges de azt igenis, hogy módjával alkalmazva sokkal szebb és kellemesebb hatással les/ a szoba. Az ablakon rendesen feitil összefutó vastag függönyt látunk, ráborul a/, alatta lévő tüll vagy csipke függönyre és .elfogja az ablakon beszűrődő fény kétharmadát. Az így keletkezett háromszög\'alakú nyíláson alul jövő férty a padlót világítja meg és a szobába lépő első pillanatban szinte vak, káprázik a szeme a padlóról vagy az ablakból egyenesen szemébe verődő fénynyalábtól. Legkellemesebb a telűIróJ jövő, akadályt útjában nem lelő, világítás, tehát mennél magasabb az ablak, annál előnyösebb a vilipitás a szobábin. Miért akasztunk mégis felül összfutó függönyt ablakra ? Nem vagyok ellensége a függönynek, sőt illik az ablakot függönnyel díszíteni, de mindig úgy. hogy az ablak hivatását teljes egészében betölthesse. A függöny kcitcle célt szolgálhat és így megkülönböztetünk praktikus és díszítő függönyt. Mire való a praktikus függöny ? — Ugyebár nem*kívánatos, hogy a napsugár mindenkor behatolhasson a szobába, védőimül tehát függönyt teszünk az abjakra. e^i a célt szolgálja az ablakköz függönye vagy a spalétű. egyik a másikat feleslegessé teheti A másik ok. mely miatt függönyt használunk nem más, mint az, hogy az utcán járók kandi tekintete elől a szoba belsejében törtéyö dolgokat megoltalmazzuk, erre azonban nem mindig van szükség, különösen magas földszinti lakásnál, tehát ilyenkor felesleges és nem is szép. Este, ha a függöny eltakarja a sötét ablak-nyilást, kellemesebb az egyedül lét családi körben ; otthonifis érzés -- az elszigeteltség érzete. Ezért leghelyesebb olyan sz<»vc!lüggönyt alkalmazni, "melyet este az ablak elé lehet vonni, nappal pedig az ablak job\': és baloldalán legyen elhelyezhető, mintegy kerete legyen az ablaknak, ablaknyilá^nak. Ha nappal függöny kell az ablak elé, legyen az könnyű lehellet-szerű, mennél kevesebb fényt elfogő szövésű, tehát kerülni kell a csipkét, horgolást stb. Általában pedig óvakodjunk attól, hogy a függöny rojtos, kösönytyüs, bojtos legyen, mert az ilyen, amellett, hogy a pornak kitűnő lészke, megzavarja az ablak nyugodt, egyenes vonalmenetét. tehát nem szép Általában bojtokat mindenféle dologban, ami bútorzathoz tartozik, kerüljünk, mert elaprózása a nyugodt összhatást megzavarja. A tüggötiy színe lehetőleg a szoba környezetéhez illő legyen, ne legyen sötéi szinü, ha mintás, legyen egyszerű. A minta sohase haladjon függélyes irányban lelülról lefelé, mert az ilyen a függöny ráncaival zagyvaságot ád, tehát nem szép, ellenben ha a vonalmenet vízszintes irányú, az ilyen kiemeli a függöny redőnyös voltát Az ajtóknak függönnyel való eltakarásáról csak annyit jegyzünk meg, hogy .ferde, célszerűtlen valami: kicsiny szobákban. Egy esetben azonban helyes, ha t. i. a függöny pótolja az ajtót. Nigy termekben az ajtór* tett- függönynek van helye, de akkor is ugy, hogy a kOzlekedés útjában ne legyen. Sxónyeg. A padlót minden lakásban szőnyeggel borítják, ez szép és helyes dolog, de csak ugy, ha a szőnyeg miryigi szempontból helyesen van megválasztva és alkalmazva, itt is kerülni kell a rikító színeket, lehetőleg dekorativ, stilizált mintájú szőnyeget használjunk és arra ügyeljünk, hogy színe a bútor és függöny színével harmonizáljon. Ha a szoba jó nagy, több szőnyeg is kell, de nem okvetlen szükséges, hogy az egész padlót letakarjuk. .A szőnyegvásárlásnál különösen azl nézzük, hogy ne akarjunk vele esetleg olyan valamit venni, ami talán, mondjuk, perzsa szőnyegnek hazudja magát, mindig tehetségünkhöz, egyéniségünkhöz mérten válasszuk az anyagót itt is. Általában pedig mennél egyszerűbb, és egyöntetűbb a szőnyeg szine, annál szebb és kellemesebb hatású les/. \' Qőbel Árpád Cselnek! csipke. Cseti\'.eki csipke . . . Oly kevesen müvelik még, pedig már meghódította a világot, sőt legyőzte a híres brüsszelit. Jászai Mari és n?m egy nagy külföldi művésznő drága ruháit évtizedek óta díszíti. Már békében ezreket fizettek « egy-egy ruhára való csetnckiért. A csctncki hímzés (csetnekízés) régebbi keletű. Az első iskolát, ahoi azt a legintenzívebben tanították, a lelkes honleány Madarász Anna (Szontágh Pál földbirtokosné) alapította, a történelemből is híres Csetneken (Gömör-m.) 1905-ben. Arra törekedett, hogy irlandi guipure technikával, — tehát horgolással készülő csipke legyen.- A célja aíonban az volt, hogy a külfölditől teljesen elütő, magyaros és valami különlegeset teremtsen. És sikerült is neki egy teljesen speciális csipkét feltalálnia, amit világszabadalmaztatott is.\' Az eredeti rajzok után-készített munkákat csakhamar megismerte .a belföld és talán még hamarább a — küHöld. Amerikából direkt ezen gyönyörű csipkékért A HONVÉD HALALÁ Gyászfátyolt von a fűst a harc mezejére, Koszorút von a vér a honvéd fejére. Sebesülten fekszik a felázott gyepen, Eltörött a kardja ... haldoklik csendesen. Fehéredik arca. lelke haza száll még .-• \\ Egy utolsó, édes, boldog csókra i\'ár meg. Utószor búcsúzik lázbcm égő arca--Y Elhaló sóhaj kél utoljára rajta — /is azután csend lesz. Dc mi ez ? Eeytuerre Megmozdul a honvéd. Jelzihál a melle. Megindul a vére ... MII suttog az ajka ?... Keze reá tapad a kicsorbult kardra. Felugrik, felkiált: „Rákóczi. Rákóczi!" Fehér lovon látja át előrobogni. Előtte sas repül, szabadság madara, , . ^ (Itán na meg vágtat, a hősöknek hadft Büszke tfiadalban ragyognak az arcok, V Villognak a kardok, a kengyelras csattog. Fönn a légben szállnak: ámde e vágtában Megdördül a föld is széUében-hosszában. Kigyélnak a felhők, villámok cikkáznak. Mintha fenn az igen lángszavat Írnának... Ezer kürtből harsog a szó a világba. Távol hegyek dörgik a visszhangot rája: „Szabadság!1\' E szóra •- ami vére van meg^ Odafut szivére, odakup a honvéd Elsötétül szeme, megrokkan a lába. Felkiált ujjongva: Rákóczi... utánnaf... -<&\' östzerogy. A mezőn halotti csend lebeg. Elvonult a fényes, tündöklő hadsereg. Elszállott a honvéd lelke t* utánna Elvitték, bevették Rákóczi liaduba. Mely — hányszor a magyar kezében a karddal Szatxiihiigért karcol - mindig előnyargal: ffíádalra vinni. Szuhidság\' szent ügyed. S felvinni az égbe. ki Érted eleseit! (IMS). KUTAS KÁLMÁN. Regék/) Irta: N. S^abó Gyula. Húsz évvel ezelőtt a marcalmenti réteken, nem egyenkint, hanem csapatostul tücsköztek és kelepeltek a gólyák. Eltudtam nézni a magascsőrü madarakat órák hosszáig. — Ni, most tücsköt fogott! . . . Most békát nyelt le! ... Ni, az meg kígyót visz a fiainak az izsókfai erdőbe! . . . XA gólyákon \'kivül az Öreg Csajbit szerettem legjobban hallgatni. Csordás volt az öreg teljes életében. Jaj, de Sok szép mesét, nótát tudott. JEGYZET, Martiftrotí, Perry Oszkár szokta kérdezgetni a kemenesvidéki cscndórttktól — Hol van hazánkban a legtöbb gólya? A csendór bizony legtöbb\'esetben hallgatott. Perry jóságosan mosolygottá Hát nijjitok a Murc/al mellett. ♦ N.. Szabó feltűnést keltő légéi könyvalakban , is megjelennek. Előjegyzéseket elfogad „Kakas-nyomda* Zalaegerszeg Mikor gulyája delelt, néha rimánkodtam és ó meséit. Egyre még emlékszem. Csajbi csordás szerint a Ságon termett az első árvalányhaj. IV. Béla a ságsomtua-i (igy nevezték régén, csak az ujabb időkben maradt el tőle a „somlua\') várat egy öreg nemesének ajándékozta Volt annak egy fia és egy liliomtiszta-ságu, szegényt istápoló, tündéri leánya, akit az angyalok igen szerettek, mert oly jó volt a gyámoltalanokhoz, elhagyottakhoz. Apja s anyja már rég megtértek honfoglaló őseikhez, midőn egyszer az ifjú szép leány szereimétói álmodott s az angyalok olyan finom aranyszálakból, mint a pók fonala, földig érő dus hajat fontak szép kis fejére. Egy vándorhegedü\'s volt, akiről álmodott, akit fehér lelkébe fogadott Szép, fiatal, de szegény volt a fiu. Csak regélni tudott lelkesítsen a honszerető ősökről. S oly szép dalokat tudott, hogy egyszer meghallotta azokat a csalogány, pacsirta és a gyönyörűségtől ők is elkezdtek dalolni Azóta énekelnek oly elbájolóan. Nem tudott a várkisasszony szerelméről senki A hegedűs sem. tilt a várban egy vén szipirtyó, aki azért ette a bátya ingyen kenyerét, mert olvasott a tenyérből és jósolt a madarak szállásából. Ez meglátta a szegény vár- 1922 március 26. utazott át e#y milliomos kereskedő. S azóta 4 legelőkelőbb amerikai missek kedvence Jelenleg Szontágh Aranka (Budapest, Barossutca 77 i ezen háziipar vezetője. Tömegesen szállítja a gyönge női kezek munkái* páris, London. Amerika, Berlin, sőt r Brtísszelbe is. Nálunk különösen Csehieken, Kecskeméten és a fővárosban készítenek sok csetnekit. I)e ismerik máshol is. Zalaegerszegen Fazekas Lajosné ért el vele gyönyörű eredményeket és tanítja hévvel, lelkesedéssel. Jelenleg hat tanítványa van. Felkerestük a/, uriitőt lakásán, aki valóságos művésze ennek a szép magyar házi-iparnak. — Ez a^ ipar - mondja kedvesen kérdésünkre — ia művelőjének nyugodt és független megélhetést nyújt. Egy ügyes kis lány is elsajátíthatja 9—10 nap alatt. A mi művelt leányaink a hivatalokat* népesitik be. Mit keresnek ott ? Havi ezer. ezernégyszáz koronát. Az én csetneki csipkéimmel könnyen megkereshetnének N00 «*X> koronát egy héten. Az én egészen speciális mintáimat Szontágh Arankától kapom. A munkáimat mind ö veszi át. Csak annak szabad ezen minták uti^i dolgozni. akit felkér r.i és csak rajzai utáni csípőkét szabad eladni. Sziveden megtanítok bárkit ii. Mint mondtam könnyen elsajátítható És aki megtanulja szenvedélyesen szereti. Én csak pár órát dolgozhatom most naponta, de mégis ¡öbbet keresek, mint férjem, aki igazgató-tanitó Szeretnék egy termet, ahol rendszeres iskolát állíthatnék fel De lehet-eV Ki törődik ezzel? Pedig de sok családnak nyújthatnék nyugodt életet. Micsoda előny az is. hogy mihelyt- a munka kész, tnár el is van adva. l)e talán majd kapok egy termet. Elbucsuztunk . . . Vájjon kap-e termel ez a lelkes honleány, aki a gyenge női kezek munkáival már is nagy eredményt ért el és aki általános jólétet akar tetem leni. Mi azt hisszük inasok is tudják, hogy nemzetgazdasági szempontból mily fontos Fazekasné munkássága és meglesz a terem. A legközelebbi városi tanácsülésnek kellene ezen fontos kérdéssel foglalkozni. Először, mert sok-sok nőnek adna kényelmes megélhetést, másodszor, mert a külföld |obb szereti a csetneki csipkéi, mint ¡l brüsszelit, harmadszor, mert a világszabadalom tulajdonosa Szontágh Aranka még akkor sem ZALAVÁRMEGYE ——-------- tudná, a külföldi rendeléseit kielégíteni, ha Csonka-Magyarország nőinek fele csetnekit készítene Tehát fontos ez a kérdés nemzetgazdaságilag, de megszívlelendő az a lelki tünet is, hogy a kézimunkázó lány lelke megtelik tiszta álmokkal, nemes gondolatokkai és kis kezei mind sűrűbben lapozgatják a Bibliát. Gondolkozzunk ezen. A kotmánv, a város,\' a falu hasson oda, hogy ez a\' világsikert aratóit hímzés minél nagyobb arányokat öltsön Hadd járuljanak hozzá a magyar nők, egy-egy homokszemmel azon épület felépítéséhez, melynek a neve : szabad és boldog Magyarország. Ne jelszavakba Öljük energiánkat, hanem segítsük a munkát, amely egyedül képes megölni a magyarság ¡egkárhozatosabb hibáját az — úrhatnám ságot. \' Aki ezen cikk után nem esik gondolkozóba az nem szereti hazáját. Aki pedig e/t a munkát szégyeneiné, annak szabad legyen meginondá-nunk, hogy száműzetésében br. Jósika MiKiosnl csipkeké</itéabö|élt Brüsszelben. Szabad legyen azt is megemlíteni, hogy a tevékenységéről közismert H.ijel Lajos balatonendrédi ref lelkész már régóta bevezette falujába a magyar kézimunkát es a falú boldog és istenes. Gondolkozzunk ! ,V. Sz. Gy BELPOLITIKA. .... A Magyar Vármegyék Országos Bizottsága támogatja a kormányt • Friedrich testőrsége. - Kiildóttsevek Gombos Gyulánál?— Andrássyék« fiak a király vmzuhozatíila a legfontosabb. A Mugvar Vámügyek Országon Bizottsága Pronay Dezső elnöklésévet megtartott közgyűlésén hatarozati javaslatot fogadott el, mely szerint a magyar kormányt az ősi alkotmány visszaállításra irányuló törekvéseiben támogatja. a vármegyek törvényhatósági bizottságait ily értelmű állásfoglalásra felkeri. « * * 1 f> * h\'rieiirtch testürege Friedrich István a győri gyűlésre felvonultatta új védőszervezetét. -Darvaknak- hiviák ezeket a fiatalembereket, kik, mint valami teljesen megbízható testőrség kisérték Győrbe az ellenzéki képviselőket. A Vazsonyi part is gondoskodott testórségrAI. Miért, minek? Azt ők tudják. Minden esetre jó kortes-eszköz ez is • >. ♦ Küldöttségek Gömbös Gyulánál. Az egységes kormányzópárt ügyvezető alelnökénél, Gömbös Gyulánál, az elmúlt héten tisztelgett a gyön-gyösi keresztény kisgazda-, földmives- és polgári párt, a törökkanizsai választókerület, a budapesti postaegyesület\' és a Ferenc- ét józsefvárosi polgárság küldöttsége A postaegyesület és a Ferenc- és Józsefvárost polgárság küldöttsége csatlakozásukat jelentették be az egységes kormányzópánhoz, a gyöngyösi küldöttség jelöltjüknek hivatalos jelöltül való elfogadását kérte, mit Gömbös kilátásba is helyezett A törökkánizsai választókerület küldöttségének .. szónoka kijelentette, hogyha nem az ő jelölljük lesz a hivatalos jelölt, ő, mint á párt elnöke hátat fordít az egységes pártnak és más pártot fog támogatni. Gömbös Gyuía válaszában kijelentette, hogy a pártnak csak olyan emberek támogatására van szüksége, kik a párt programmját meggyőződésből szolgálják. * * * Andrásiaknak a király visszahozatnia a legfontosabb Andrássy Gyula gróf a győri gyűlésen a következőket mondotta többek között: „Nyíltan kimondjuk, hogy mit akarunk a királykérdésben. Mi hirdetjük, hogy van királyunk. ívnek örökösödési joga van. A mi célunk egy oly nemzetgyűlés, egy olyan kormány, amely lehetővé teszi, hogy őfelsége a legrövidebb idő alatt visszajöjjön Magyarországba ée átvegye az uralkodást Lehetetlen a királykérdés, kikapcsolása, mert lehetetlen kikapcsolni azt, ami ma egyedül érdekli a magyar közvéleményt" )4bt ez a király kérdés kikapcsolása? És egyedül ez érdekli a magyar közvéleményt? Tévednek jó urak. csak Önöket érdekli. Friedrich Istvánuak e gyűlésen tartott kortes-beszedéról pedig nincs mit irni. Majd annak idején rátérünk * * * A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának klubavatása. ¿K Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Ha Heréktől való különválás után új klubhelyiséget rendezett be. A felavatási otíoepé- kisasszony szemében a szerelem olykor nem titkolható fényét De szólni nem mert senkinek. A várkisasszony még csak tizenhatéves bimbó volt, mikor eljött érte nagy pompával a vörösszakáilu burkus herceg A leány arca azelőtt is olyan volt, mint a fehér márvány, de most a félelemtől, a bútól olyan lett, mint a szűz hó. A bátyjának hasztalan sin, könyörgött, , az kérlelhetetlen maradt. De mégis sajnálhatta húgét, meri magához hivatta a javasessionyt: Csinálj valamit, hogy a vár kisasszonya a buikust szeresse. Az kimutatta pudvás fogait. — Egyetlen szert tudok: ölesd meg a hegedűst, mert az tartja fogva húgod leikét. Intett. A csoroszlya elcsoszofott. Nemsokára a leány, halálra rémülve, látla szobájából, hogy a hegedűst a legborzasztóbb tömlöc-pincébe vonszolják és hogy a hóhér a bárdot élesíti. Másnap lett volna a kivégzés. A lányt félholtan tették fehér ágyába siró szolgálói. Mikor szemeit felnyitotta, sötét éj takarta a várat, csak a Nagysomlua felett ragyogott egy árva csillag. — Te vagy az én reménye* illagoifi. . Felkelt. H«»sszu ¡"»ját levágta* Kilopódzott a várudvarra. Odasurrant a tömlikökhöz. Aranyhaja egy szálával lereszelte a tóinlöcról a hatalmas pelét, lakatot. A hegedűs szabad volt — Gyere ! Siess« Menekülj! - Nekem maradnom kell. — Szólt a fiu. Bajt bajra nem halmozhatok. A leány hirtelen huzzáugrott, átfonta gyenge karjaival s ajkán érezte a mézek mézét, azt súgta: Megyek! AHol legalacsonyabb volt a várfal, odaerősítették az aranykötelet és az nem szakadt el. Szaladtak azután arra, amerre az a csillag ragyogott. Hirtelen egy felhő takarta el. A kicsi virág megborzadt: - Te is kialudtál ? Másnap a kopók felverték az erdőt, a közeli nádasokat, az ingoványok dágványait. A bujdosókat megtalálták; A hegedűst nyomban felnégyelték a csatlósok. A lány élettelenül esett a vadvirágos fűbe. Mikor felvitték a várba, felnyitotta szemét s ránézett a hercegre: — Mégsem vihetsz el . . . Mig a szökevényeket keresték, ezer és ezer sohasem látott villogó tollazatú kis madár szállt a várfalra. Csőrükkel kihűztak egy-egy szálat az arany bajból és elrepüllek vele Egyik csatlós lenyilozott egyet, de az aranytojszálat nem találták meg. hanem évfordulóra tele volt a Ságteló egy eddig ismeretlen sárga füvei. Azt nevezték el árvalányhajnak. l Világos nappal pedig két csillag Jelent meg az égen: a hegedűs és a várkisasszony csillagai. A testvér megrémült, azóta nyugta nem volt. Szolgáit, szolgálóit elűzte. A hegyoldalban vóH egy barlang, abban mint remete, fejezte \' be vezeklő életét. ... A Sághegyen ujabb időben évről-évre kevesebb az árvalányhaj. Talán amióta idegen országok csillogó pléh és pirosra fényezett virágforma lim-lomjai bitorolják helyét a falusi kalapokon. A jelen szent feladata, hogy bájos legyen a muskátli, édes a tulipán, ropogós a csárdás és az árvalányhaj újból foglalja el helyét a falusi kalapokon. Talán majd akkor a Ságon ismét több lesz az árvalányhaj. Nem szabad az árvalányhajnak kiveszni, mert egy darab magyarság pusztul eUvele. (Folytatom.) 4 ZALAVÁRMEGYK 1922 március 26. m*mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmt*mmmmm lyen felszóialt Huszár Károly és Va*s dr. kultuszminiszter. Huszár Károly beszédében a következőket mondotta: .Amikor egy kereszténypárt vezére azt mondja, hogy a Jövendő nemzetgyűlési már előre is gyülekezetnek minősíti és mindent el fog követni. hog> abban a komoly munkát is megakadályozza, akkor fölvetem « kérdést, mi lesz ebből az országból." Majd Váss József dr miniszter áilt szólásra : „A keresztény gondolat radikális megvalósításának hirdetői a királykérdésben azt hirdetik, hogy egy puccs-szerű megismétlés gondolata nem aktuális, ezt a kérdést alkotmányos úton kell megoldani. De akkor miért viszik be ezt a kérdést a választás tengelyébe. A választójogról azt mondják, hogv arról mindig ¡ehet disputálni, csak ma nem. Ha valaki a választójogot nem tartja helyesnek, akkor vonja le belőle a konzekvenciákat. Már előre hangoz tatják, hogy törvénytelen lesz a nemzetgyűlés, de meg» vagyok rola győződve, hogy egyik ilyen törvénytelen választójog alapján megválasz tott képviselő sem fog mandátumáról lemondani." A pápa nem hagyja el a Vatikán! A Corriere d\'ltalia megcáfolja azt a hirt. hogy a pápa az eucharisztikus kongresszus alkalmával tartandó körmeneten résztves/. és ez alkalormal a Péter-téren is megjelenik A pápa a körmenetet csupán a Vatikánból fogja végignézni és lakosztályából szentatyai áldását osztani/V . ♦ A cseh—délszláv szenedé* megújítása A kis-entenie miniszterelnökei a genovai konferencia után iijböl tárgyalni fognak, hogy meghosz-szabbitsák azt a vérződén\', melyet a csehek és délszlávok 1920 ban kötöttek egymáfsal. A tanácskozás ízmheiyt Belgrád, majd Prága lesz A nyugatmagyarorsragi választások. A tartományi kormáuy/.óbizottpag elhatározta, hogy 3 nemzetgyűlési és tartomanygyúlési választásokat a községi választások előtt rendezik. A választást május 21-ére tűzték ki. A tartományt ncgy választókerületre osztják tel: Kismarton. Nagwnarton, Felsőőr és Németujvár székhellyel. Hetenként. A szociáldemokrata párt rész vesz a választásokon. A szociáldemokrata párt kiáltványában bejelenti, hogy részt fog venni a választásokon. A pártválasztmány elfogadott egy javaslatol, melynek értelmében minden munkás félnapi keresetét áldozza a választási költségek cél- Válasszunk. Most hordjuk be a hivatalba a minősítő jegyzékeket arra ne/.ve, hogy kik fognak választani juniusbpn. Most jelentkeznek a képviselőjelöltek, renzint akik csak önként előallanak, részint akiket a bizottságok, pártok, kormányok is felléptetnek. Most van szó arról a bizottságokban, a gyülekezetekben, de a társadalmi társasagokban is hogy melyik jelölt milyen ember, hogy milyen az erKölcse V mennyi a tudománya és mi az elve ? Szóba jönnek a közelebbi es tavolabbi jelöltek Nagykanizsa ? Nem is szükséges gúnyból mondani s irigynedni sem kell: de megtörténhetik. hogy Nagykanizsa még jobban j növekedni log. Megkaphatja a pénzügyigaz-gatősagot; lehet törvényhatósági város ; lehet szekcsvaroj-a a megyének, mindez esetekben Zalaegerszegnek a letörésével Lehet külön kis megyénex a székhelye. Mind ez a lialadas jó ! >De szomszédjának, Zalaegerszegnek, a maradása rossz. Nagykanizsa -pénzügyminisztert választ képviselőjének. f Zalaegerszeg ? Azt nem mondja senki, hogy törtessünk, hízelegjünk s rút, önző politikát folytassunk --- m .ndja a társalgó. Meri mindenik képviselőnek egyenlő joga van a nagy Házban eh egyenlő ^«»leleshége van a kerületével szemben. És neik is illik, hogy a kormányon levő képviselő nagyobb előnyöket bizto-siison az ő választóinak, mint amit tehet egy nem kormányon levő egyszerűbb képviselő az 6 válaszlóival szembjm. Igy áll a dolog;erkölcsileg. De hogy áll a dolog a valóságba/í ? A valóságban ugy all a dolog, hogy Zalaegerszeg és vidék;, és kj^yéke, és a Göcsej, és jóformán egész Zála az Isten háta mögött van. Elmaradt a világtól, elhagyatott az emberektől és ki van zárva a kulturált. Göcsejben még most is vannak középkorú emberek és asszonyok, akik nem tudnak sem [írni, sem olvasni; Göcsejben még most is 100—150 gyermek worong egy-egy iskolai tanteremben, mint a hering; onnan ugyan sok tudományt nem hozhat ki egyik sem ; ue betegséget bizonyosan szerezhet mindenik; Göcsejben még most is feneketlen sáros utak vannak és Göcsejből Budapestre, az ország fővá- jaira. KÜLPOLITIKA. • —m Készülnek a boísevikiek. — Adóemelés Jugoszláviában. — Ausztria kölcsönt kap. A rajnamenti amerikai csapatok hazaszállítása. Készülnek a bolsex\'ikiek> Az orosz szovjet lázasan hozzálátott a vörös hadsereg újjászervezéséhez Az egész hadsereget rövid időn belül harci készenlétbe helyezik. hog> megkezdhessék a tavasz folyamán a támadasokat. A legfőbb irányítás Trockij kezében van * * * * Adóemelés Jugoszláviában<. A szerb nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága most tárgyalta; a pénzügyminiszter azon javaslatát, mely az összes Jugoszláviában levő adók száz százalékos fölemelését tervezi. • * • Ausztria kölcsönt kap. Ausztria Amerikából ujabb 50 millió dollárnyi hitelt kap, % a már kapott 50 millió dollár visszafizetésének határidejét 26 évvel meghosszabbította. E hírre az osztrák korona a zürichi tőzsdén emelkedett. • A rajnamenti amerikai csapatok hazaszállítása. Az Egyesült Államok hadügyi államtitkára, elrendelte, hogy a Rajna mentén tartózkfylö amerikai csapatokat iulius hó l-ig szállítsák tiaza. A genovai konferencia előkészületei. A genovai konferenciára nagyban folynak az előkészületek. A különböző államok részéről mintegy ezer delegátus fog résztvenni a konferencián, maga Anglia és Olaszország 110-110 kiküldöttel képviselteti magát. \' Magyarország delegáltjai csak heten lesznek, ennél a számnál csak Ausztria küld kevesebbet, amennyiben csak hat kiküldöttje vesz részt a konferencián. * * rosába utazni, még a vasút áldása mellett is. annyi, mint a világ végire utazni. Kell menni gyalog, lóháton, biciklin, automobilon, szekéren — bivaloktól vontatva — majd vasúton s közben Tapolczán vagy Czellben meg kell. hálni, vagy félnapokig kell várni s a vendéglőkben fizetni, amíg végre Péstre juthat az ember. Mert a magyar vasutak ugy vannak rendezve, hogy az állami vasút kiszállítja pontosén a/ utasokat a Déli vasút számára, de a saját számára nem tart mindig kapcsolatot s ezért kell, amint emlitém, itt-ott vesztegelni Van nagy állomás, csomópont s szenet vizet vesznek Zalaszentivánon, - egy kis faluban. Sokáig állanak s vizel szenet vesznek Zala-szentiván-Kisfuludpustttin is, ahol nincs se város, se falu, sc tanya, csak ez az »egyetlen egy vasúti ház, ez is csak azért van ekkorács-kára építve, hogy a homlokára ráférjen ez a hosszú czim. No hát efféle apróságokkal nem foglalkoznak a zalai képviselők. Hogy mivel foglalkoznak, tudja manó. De hát a zalai képviselők nem foglalkozhatnak zalai dolgokkal. A zalai képviselők többnyire »előkelő idegenek." Különösen a zalaegerszegiek vannak elragadtatva a külföldiek iránt. S a váczi gyárosnak az öccse, vagy a trostyinai kisbirtokosnak és nagybirtokosnak a fia, és az árvamegyei főispánnak a sógora hogyan ismerje a zalai viszonyokat és embereket? s ha ismeri is: ugyan mit törje magát ezeknek az érdekökben ? Igaz. hogy semmit sem tesznek érdekünkben, de nekünk megvan az az orköicsi diadaluiflc, * hogy nagy emberek, legalább nagy emberek képviselnek minket. Hogy pedig nagyok, azt már bízonyitani sem kell Nagyok, mert közülünk valók Megnöveli őket a mi fantáziánk. Szégyen ugyan, hogy mi olyan kicsinyek vagyunk, hogy közülünk nem tudnak a magunk számára kellő képviselőket választani, de nyugodjunk bele: lám a békák sem szégyei-fék, hogy ók olyan «alsórendű állatok, hogy egyikök sem okosabb a másiknál; s igy kénytelenek voltak a természelnek egy másik világából kérni inaguk számukra királyt, habár csak egy fattiskó is az; később a ragadozó állatok közül kaptak királyt. Ez ugyan elbánt, aztán velők Megette Őket De milyen kéjes boldogság volt az nekik, hogy előkelő urnák a vezénylete és vezérlete alatt gebbednek meg! Hát csak válasszunk vezéreket. b. gy. HÍREK. Krónika. Tél apó fülére húzta prémes sapkáját és visszaballagott odújába. Legifjabb unokája, a Tavasz, pedig lassú tipegés-sel elfoglalja nagyapja örökét. Mosolyától bimbóba szökkenek az ágak és ezer . virág dugja ki fejecskéjét a napfényre. A föld keménysége felolvad, hogy kicsirázhasson benne a búza, melyből élünk, hogy viruljon a virág, melyet szeretünk. Hát a szív, az emberi szív felolvad-e? Hát a lélek, az emberi lélek virul-e, mint a virág, mindenki örömére? Mikor leaz már az emberek szívében Tavasz ? Mely elfeledteti a Tél zúzmaráját és minden-kire egyformán mosolyog és mindenkinek egyformán termi illatos virágait? Mikor lesz már a magyar emberek szivében magyar Tavasz, melynek ölelésében egyek leszünk. Dolgozó, egymást szerető, a hazáéit élő, a hazáért haló magyarok. Mikor leszünk már ^magyarok! H-~a. 1922 március 26. ZALAVÁRMEGYE — A főispán beiktatása. Kolbenschlag Béla főispán beiktatása a f. hó 27-i rendkívüli meg) cg> ülésen fog megtörténni. A programm röviden a következő ; Hétfőn délelőtt díszközgyűlés a vármegyeházán, amikor a díszközgyűlést megnyitják, a törvényhatósági bizottsági tagok a főispánhoz mennek, honna<. ve«\'e a katli plébánia templomban tartandó ünnepélyes istentiszteletre vonulnak, amelyuek befejeztével a törvényhatósági bizottsági tagok a vármegyeháza üléstermébe visszatérnek, majd az uj főispánt a díszközgyűlésre küldöttség utján meghívják Akkor újból megnyitják a díszközgyűlést. az uj főispán ¡etcszi hivataii esküjét, utána pedig elmondja székfoglalóját. A díszközgyűlés befejezte után a vármegye tisztikara tiszteleg a főispánnal. — Kinevezés. Magi Imre győri ítélőtáblai birot a Kormányzó Ür 6 Főmellósága a zalaegerszegi törvényszékhez tanácselnökké kinevezte — Halálozás. Egly József fóerdómérnök 10 éves László nevü fiacskája a múlt héten elhunyt A mélyen sújtott család iránt általános a re»zvct. — A miniszterelnök Nagykanizsán, Bethlen István gróf miniszterelnök Iharosberénybe utaztában rövid ideig a nagykanizsai állomáson tartózkodott, tz alkalommal a Zalai Közlöny szerkesztősége útján a következőket üzente Nagykanizsa közönségének: „Azt üzenem Nagykanizsa hazafias közönségének, hogy csak tartson kí egységesen, becsülettel Kállay miniszter mellett Olyan képviselőt, mint Kállay, Nagykanizsa nem igen fog kapni. Kállay nagyon sokat tehet a városért ". h>rk«s Tibor dr. a zalaegerszegi kerület Bethleu-páiti képviselőjelöltje 25-én tartja programmbeszédét Söjtörón. — Darányi Ferenc dr, a zalabaksai kerület képviselőjelöltje, ki a kerületet néppárti programmai már egyszer képviselte, Zalabaksán és Cseszlregen megtartotta -programmbeszédét. A jelenlévő gyér hallgatóság folytonos közbeszólással zavarta a „Keresztény kisgazda"-jeiölt beszédét A kerület erősen áll Hajós Kálmán dr. egységes párti jelölt mellett. — \\ Balatont Társaság közgyűlése. A Balatoni Társaság évi közgyűlését március hó hó 30-án tartja Budapesten. ~ Kiss József emlekiinnep. A Zalaegerszegi Izraelita Hitközség Tanügyi és Kultur Bizottsága f. hó 28-án, kedden, 20 órai kezdettel az Edison-mozgószinházban Kiss József emlékünnepet rendez. A válogatott és jól összeállított műsorú est iránt nagy az érdeklődés. — Adventisták Nagykanizsán. Nagykanizsán egy új vallásfelekezettel több van. A napokban ugyanis leérkezett a városba a pesti adventista gyülekezet lelkésze és titkára, hogy az új vallásnak híveket toborozzanak. Az adventista vallás lényege: a felnőtt korban való keresztelés, a bibliának a többi felekezetektől eltérő magyarázata és Krisztus újra való eljövetelében való hit Szerintük Krisztus ezer évig fennálló országot alapít a földön, ezer év után az igazak az Orhoz költöznek, a gonoszok pedig megsemmisülnek. Nagykanizsán öten már meg Is keresztelkedtek. a tavaszra több. keresztelés várható. ~ Nem engedélyezett gyfllés. A szociáldemokrata párt nagykanizsai csoportja népgyűlés tarására kért engedélyt A rendőrség azonban a gyűlés megtarását nem engedélyezte, mivel a párt kérelme nyilvánós helyre szól, egy kormány rendelel értelmében pedig egy párt sem tarthat gyűlést nyítvános helyen ( -- l\'rledrfch litván programm beszéde f\'iied-rich István keresztény ellenzéki képviselőjelölt 25-én, szombaton tartja programmbeszédét Kíséretében több ellenzéki voh képviselő is leérkezik. — Jön a színtársulat. Fehér Vilmos színtársulata április 15-én kezdi meg előadásait az Arany Bárány szálló nagytermében. Az első előaJás műsorán az „Oftenbach" operett szerepel A megnyitó előadást rendszerint jobb darabbal szoktak kezdeni, > az „Offenbacli" azonban nagyon a közepes darabok színvonalán áll. No, de majd meglátjuk. — A katonatiszti etikett, Egyik zalai klerikális-legitimista lap „A katonatiszti etikettről egy eset1\' cimü cikkében felháborító stílusban gúnyolja a katonatiszti becsületet. Tiltakozunk az ellen, hogy a honvédség tisztjeiből ilyen hangon Írjanak. — Sok a föld Igény lő Nagykanizsán. Nagykanizsán már most többen vannak a föld-igénylők, mint amennyi föld rendelkezésre áll. A belügyminiszter betiltotta a közéjiisLólaí táncmulatságokat. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, melyjen utasítja a középiskolák vezetőit, hogy ifjúsági táncmulatságok rendezését a jövőben ne engedélyezzék Megokolja a miniszter ezt a rendeletét azzal, hogy az ifjúság a háború előtti nyugodalmasabb időkben is csak az érettségi vizsgálatok után rendezett táncmulatságokat és így a mai nehéz időkben ennek a szokásnak megváltoztatása kétszeresen káros — Napfogyatkozás. Mint már jeleztük, 28-án, kedden napfogyatkozás lesz. A tünemény fél három orakor kezdődik és háromnegyed öt órát<j tart. - A ¿alMvármcgyci kisgazdapárt szakított Drozdyvai A Zaiavarinegyei Kisgazdapart elnöksége működését — eddigi szervezetében nagyatádi Szabó István vezérlete alatt folytatja es a Rassay-Drózdy-féle független kisgazda-és polgári parttal^ az együtt működést megszakította. — Ml vau a „Göcsejjel" ? Tekintetes Szer kesztő Ur! A „Zalavármegye" t. évi márc. hó 19-iki számában a fenti címmel megemiékeani méltóztatott az általam szerkesztett „Göcsej"-ről. A^cim kérdómondat, hogy tehát a kérdés felelet nélkül ne maradjon, meg adom rá a valaszt. A „Göcsej" mutatványszáma jan. hó 29-én megjelent a legutóbbi sajtótörvényben előirt módozatok figyelembevételével. Noha ezen lapnak az engedélye régebbről megvolt, kiadója a szcrkesztöváltozást bejelentette, hogy a lap kibocsátása körül valami mulasztás ne legyen. Azt azonban nem tudta, hogy van valami, a sajtótörvényt módosító ujabb rendelet, mely a lapok engedélyezését a miniszterelnökségnek Urtja fenn. És egy világraszóló nagy baj volt Ezért a „Göcsej."! a hatóság betiltotta s ügyét már hónapok óta visszatartja a hivatalos eljárások sülyesztőiben. Nem kutatom, hogy kenyér-irigység-e, személyeskedés-e, avagy.rosszindulat volt rugója ennek a hajszának, de annyit mégis legyen szabad megjegyeznem, hogy egy szépirodalmi, kulturális és politikamentes folyóiratot egy destruktív-revolverlap módjára kezelni talán mégsem való egy kulturállamban. Nézetem szerint, ha kihágás történt is és az folyamatban van is. azért egy puritán és önzetlen hazafiságot hirdető és szórakoztató folyóiratot megjelenésében megakasztani, nem volt eléggé indokolt. Különben ezen ügyet bírálja el az elfogulatlan és jóízlésü közönség. Kiváló tisztelettel vagyok: Satomvár (Göcseji körút) 1922 március 20-án. Hortobágyi Ágost w Villany Sümegen Sőmeg nagyközség megmozefúlt évszázados fespedésébőf Hosszú huza-vona után végre elérkezett oda, hogy kigynlladhatott a villany. A próbavilágítás 19-én volt, meg is bámulta sok sümegi ben szülött, kl még nem lépte keresztül a község határát. Hja, haladunk. Készül az Országos Címtár. A közel rö-ben Snioling Béla dr. nyug. budapesti rendőrkapitány szerkesztésében egy hézagpótló mű fog megjelenni, az Országos Címtár. E kötet Magyarország. Ausztria, Csehország, Németország és Románia összes iparosainak, keres-» kedőinen, a különböző vállalatoknak és üzemeknek adatait tartalmazza. Aki a Címtárba felvéteti magát, a könyvet díjtalanul fogja megkapni. Felhívjuk iparosaink és kereskedőink figyelmét az Országos Címtárra. — Elfogták a jugoszlávok. Szunyogh Lajos rc*zi;eki lakos Jugoszláviába ment át bevásárolni. Visszajövet elszedték tőle hatezer koronáját és a magával hozott ruhát. Ráadásul pedig még be is csukták tizennyolc esztendőre A felszabadítók! — Méncsikók vásárlása. A földmiv. minisztérium köztenyésztés céljaira I és 2 éves méncsikókat vásárol. A tenyésztők saját nevelésű csikóikat ap*i, anyai leszármazasu.*, guk, koruk megjelölésével március töldm mínistenumnái bejelenthetik, vényre 5 K bélyeg ragasztandó — Az állampolgárság kérése A békeszerződés értelmében mindazon állampolgárok, kiknek illetőségi községük oly területen fekszik, mely a békeszerződés alapján más államhoz került, tekintet nélkül ezidö-szerinti lakóhelyükre, 1922. évi julius 26-ik napján minden intézkedés nélkűí annak az allainnak vainak \' állampolgárává, mely állam fennhatósága alá illetőségű. Ennélfogva a magyar állampolgárságot megtartani akaróknak julius 2b ig nyilatkozniuk kell az állampolgárság megtartásáról. E nyilatkozatot a lakóhely iüetekes elsőfokú hatóságánál, vagy egyenesen a belügyminiszternél lehet megtenni. ~ A világ legnagyobb pályaudvarának megnyitása Londonból jelentik: György király távollétében, aki spanyolbetegségben szenved, a királyné nyitotta meg ma ünnepi keretekben a londoni uj Waterloo pályaudvart. A pályaudvar a londoni és délnyugati vasút végállo* mása, melynek rekonstruálásán több mint 20 évig dolgoztak, még pedig anélkül, hogy a forgalmat félbeszakították volna A Waterloo pályaudvar jelenleg a világ legnagyobb pályaudvara, huszonkét, csaknem 300 méter hos&zu peronnal. A pályaudvar valóságos csudája az a jelző-őrház, amelyből naponta 25.000 különböző váltóállítást igazítanak el. nagvsá-30-ig a A kér- trianoni magyar SK#rloch Hoimts nyomoz: annyit már is megállapíthatok, hogy a cipó tu-lajdonosának esze volt; rugé-kony járású, elegáns külsejü, takarékos ember lehetett, aki cipőjét kímélte: minderre kétséget kizáró módon abból köveiket* tetek, hogy „Bsrson" gummisarkot viselt I 30 ZALAVÁRMEGYE 1922 március 5. — Betiltották a divatos táucoknt Pécseit. A vansztep és a shimmy néven ismeretes erkölcstelen táncokat Pécsett is betiltották. Hódmezővásárhely, Cegléd\', Pécs . . . Mikor jön sorra Zalaegerszeg? — A felemelt vasúti díjszabás í. hó 20-án életbelépett. A személy-díjszabás 100, a podgyász 200, az expressáru szállítása 300. a gyors- és teherárúszállitás pedig általánosságban 100 százalékkal emelkedett úgy a MÁV, mint a Déli Vasút vonalain. — ^uvenyezni kell a gyalogjárókat. A polgármester a közrendészéti szabályrendelet alapján felhívja mindazon háztulajdonosokat, kiknek házai előtt a gyalogjáró nem szilárd anyaggal (aszfalt, tégla, kő) van burkolva, hogy a gyalogjárókat f. évi április hó 15-ig kifogástalan minőségd kaviccsal vagy fövennyel födjék be, mert ellenkező esetben végrehajtási utou fogja őket rászorítani ebbeli kötelességük teljesítésére Természetesen mindez nem Zalaegerszegen, hanem Szombathelyen történt. — Mekkora területet veszített Zalaváruicgye? Zalavármegye ,régi területe 5121 négyzetkilométer volt. A jugoszláv megszállás folytán régi területéből 1100 négyzetkilométert veszített el, százalékban számítva 21 százalékot. A mostani terület 4(»21 nég>*ctkiíéméter. — Vasárnapi munkaszünet a borbélyoknál. A kereskedelemiügyi miniszter rendelete értelmében a borbélyok felkérik a közönséget, hogy boro.váikozását szombat este fél kilenc óráig végezTese el. mivel a >asárnapi kiszolgálás úgy az üzletben, mint üzleten kívül tilos. — Adományok. A Zalaegerszegi Takarékpénztár R. T. az elaggott iparosok javára 500 kor., N. N. 50 kor., N. Sz Gy. 70 koronát adományoztak. — A Csány*szoborbizoltságtól a város közönsége számára rendezett márc. 15-i emlékünnepélyen önkéntes adakozásokból begyült összesen 2475 korona. Falragaszokra s egyebekre elkelt .100 korona. S igy a Csány-szoboralapra jutott 2175 korona. Borbély György, Dobos József, Móra János, Dr. Thassy Gábor. — Zalavármegye iskoláiban a márc. 15-i emléknapon a lelkes igazgató-tanítók szintén gyűjtőitek a szoboralapra, amint a beérkező adományok bizonyítják Ezekről szintén számút adunk a következő alkaiommal. Ejnye, ejnye ! Szmrecsányl György, a zalaegerszegi választókerület volt — és hála Isten, nem lesz — nerrfzetgyülési képviselője búcsút mondott kerületének. A búcsúszót ugyan netn ő kezdte meg, hanem felébredt választól, de végeredményben mégis csak ö búcsúzott. Az országos nevű férfiú, -a jeles hazafi, a Dunántúl vagyonának a megmentője, az elveihez páratlan hűséggel ragaszkodó, nagy-nagy politikus, stb. stb. nem kellett a zalaegerszegi kerületnek. Hát nem borzasztó ez! Hát nem érdemli meg ez a kerület, hogy eltöröljék a föki színéről í Ily sok jeles tulajdonsággal agyonrakott férfiú, aki ugyan két év alatt mást nem csinált, csak azt kiabálta, hogy éljen a király, nem kell többé. Még azt se vették tekintetbe, hogy mulatni legalább jól tudott. Pirulhat az arcotok, tisztelt választók, mert nektek mindig jobb kell, „mint aki van". Mél-tailanok vagytok mindenkire, aki jó hazafi, talpig és pohárig férfi. Hosszú, két éven keresz-/tűi képviselt benneteket a fentebbi jeles tulajdonságokkal felruházott férfiú és ez a két év elég volt ahhoz, hogy többé ne kelljen 1 Nem hintetek hamut a fejetekre, nem veritek bűnbánóan melletekét? Ejnye, ejnye 1 Kellemetlen Kézmér. — (iyorsvonutofc a Déli Vasúton. A Déli Vasút vonalán eddig közlekedett express vonatok a jövőben, mint közönséges gyorsvonatok I., II. és III. oszt. kocsikkal közlekednek. A két első kocsiosztályban ezután is lehet helyeket biztosítani. azonban ez nem feltétlenül szükséges niivcl egy számozatlan I. és II. osztályt! kocsi is fog közlekedni, azonban e kocsiban az ütőhelyet nem biztosítják. A III. kocsiosztályban ülőhelyet nem jegyeznek elő és nem biztosítanak. A köztisztviselők és ezA családtagjainak fényképes igazolványai alapján a gyorsvonatoknál a biztosított kedvezmény igényelhető, Májustól ke/.dve Valószínűleg naponként fog közlekedni a Balaton gyorsvonat, egyenlőre azonban csak hetenként háromszor. — Szerkesztő-változás. A Keszthelyi lijság szerkesztője. Zsedéhyi Aladiir megvált állásától. Utódja ideiglenesen Imrik János dr. - Pót-lóvizsgálat. Vasárnap, 2(>-án, a Fehér-képi-korcSnta előtt tartják meg a tavaszi pót-lóvizsgálatot reggel 8 órai kezdette!. rriedrieh-nsztal. Nem hallottal és nem olvastál még, ó nyájas olvasó, a Friedrich-asztaról.\'Csudálom, pedig már az összes külföldi újságok külön kiadásban köilik ezt az óriási jelentőségű eseményt,. Es ez a Friedrich-asztal itt van, Zalaegerszegen, az egyik vendéglőben. Délben és este ott ul mellette nagy búsan egy-két ember, még a könnyeik is folynak a meghatottságtól, hogy ók Friedrich-asztalnái ülhetnek Hát nem jellemző példa ez arra, hogy mily örömmel és lelkesedéssel fogadta a közönség, igy te is nyájas olvasó, Friedrich jelölését ? — Megszűnt a száj- és körömfájás. Városunkban a száj- és körömfájás megszűnt s igy hasított k"»rmú állatok felhajtása szabad. — A közönség köréből. (E rovatunkban min-don jogos panasznak helyet adunk) Hogy Zalaegerszeg a maradi városok közül való, azt mindannyian tudjuk. A mai viszonyok mellett ugyan sok terv nem valósitható meg, azonban a legelemibö követelmények teljesítését joggal elvárhatjuk a várostól. Panaszkodik a közönség. hogy a Baross-ligetben nincs villanylámpa és az állomástól jövök egymásba ütköznek. A Baross-liget két végén lévő lámpa ugyanis nem világítja be az egész területet. Nem lehetne még egy lámpát felszerelni, hugv az utazóknak ne kelljen botvrkálniok ? — Beküldetett. Egy idő óta sokat foglalkozik egyik zalamegyei újság — a választással kapcsolatban — a zalaegerszegi iparossággal. Sajnos, hogy ezzel nem a gazdasági boldogulásán fáradozik a zalaegerszegi igarosságnak. Nekünk, valódi iparosoknak igazán közömbös, hogy valaki egy küldöttségben részt vesz«e vagy sem. Tegye, amit akar, de az iparosság nevében ne szerepeljen az, akit szakmabeli társai sem tekintenek már iparosnak, hanem kereskedőnek. Az iparosság munkát és kenyeret akar, s aki őt ehhez segíteni nem tudja, inkább ne is foglalaton vele; különösen pedig akkor nem, ;a * *jük éket akar verni. Tessék csak ránk biznt: minden iparos tudni fogja, hogy az urnánál kiie adja szavazatát. Egy iparos. OlvasólMclioxl Tisztelettel kérjük mindazokat, kik a mutatványszámot nem küldötték vissza, az előfizetési dijat szíveskedjenek befizetni. A „Zalavárma^ya" Kiadóhivatala. Magyar vagy ? Emlekezz Világosra és az aradi 13-ra! I IRODALOM fit MŰVÉSZET • J * \' •••• Hcltai Jenő: Mese az ördögről. (Singer és Wolfner kiadása, Budapest, 1922) Hcltai Jenő új kötete nagy eseménye az irodalomnak. Novelláiban megismerhetjük magunkat, a ma emberét. A finom humorral átszőtt elbeszélésekből kikandikál a mindenbe belefáradt, mindent megúnó magyar ember közönyössége. E^gy hét alatt még az ördögöt is megúnták, pedig érkezésekor istenként imádták és csodálták. Ugvancsak Singer és Wolfner kiadásában jelent meg egy vidám detektív regény: Cinege II. Egy báró végtelen sok kalandon esik át, mivel összelévesztésig hasonlít Cinegéhez, a szélhámoshoz. A kedves humorral megírt két könyv kapható a Kakas-nyomdában. FILMSZÍNHÁZ. Farsangi mámor. A budapesti Corvin-tilm-gyár hatalmas munkáját, a Farsangi mámort, az elmúlt hétén mutatta be a helybeli Edison mozgószinház. A darab rendezője valósággal remekelt, különösen az előjáték és az elsó felvonás oly művészi rendezésről tanúskodik, hogy díszére válhatna ez a film bármely idegen nagy filmgyárnak. Ürömmel látjuk, hogy a műsoron gyakran szerepelnek magyar darabok. Azt akarod, hogy a nagy Mátyás budai palotájában idegen szó, idegen név, idegen erkölcs, idegen szokás lakozzék?! MŰVSLÖDÉS. •••• Falvak iskola nélkül. Kaptuk a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztőség 1 Hogy alátámasszuk Marton Boldizsár úr cikkét, (Falvak iskola nélkül. A szerte.) a szomszédban lévő iskola nélküli községek neveit közlöm : Németfalu, Rózsásszeg, Ormándlak, Kislengyel, Gyórji-szeg, Gombosízeg, Iborfia, Csertalakos, Orta-háza, Zebecke, Goszlola, Mumor. - Tizenkét község csak egy járásban. Megmondottam én boldog emlékű Ruzsicska tanfelügyelő úr életében, hogy százszoita okosabb dolog lett volna Göcsejben iskolákat építtetni, ezen színmagyar vidéken, mint Muraközben. Hagytuk volna meg magyar érzelmű horvátjainkat horvátnak és emeltük volna a kultúrát színmagyar vidéken. Itpp úgy kar volt Fiúméra is sok-sok milliót költeni, amely sohasem lett és sohasem lesz magyar. Ha a kultuszminiszter tömegkultúrát akar teremteni, kezdje meg Göésejben az iskolák felállítását és megfelelő tanerőkkel való ellátását, mert hódítani csakis műveltségg.l és szeretettel lehet, de soha gyűlölettel és rosszindulattal. Van egy rendelet, mely szerint összeírják azokat a cselédlakásokat, melyekben több család lakik együtt Az 1907. évi XIX.* törvénycikk kötelezte ugyan a tulajdonosokat, hogy tiz éven belül minden egyes cselédnek külön szobája, kamarája legyen, de közbejött a háború és félben maradt. Most úgy látszik a kimutatásokban nem szerepelnek közös szobák s ezért ha komoly munkát akar a kormány, kérje az orvosoktól a kimutatást. A munkáslakások kérdése is nagyon a körmünkre ég már, itt az utolsó óra, hogy a gazdatársadalom, mely egyedüli, ki építtetni tud a mostani időben, megmozduljon és adjon emberséges lakást a cselédjének. Tisztelettel I egy orvos^ 1922 március 20. ZALAVÁKMUGYE 7 CSERKÉSZET. •••• A cserkészet működésének akadályai. A magyar embernek ősi, faji tulajdonsága a .¿almaláng-lelkesedés. Ami új, ami rendkívüli, megnyeri tetszését és első lelkesedésében mintha nem ismerne akadályt az új tervek, törekvések megvalósításában. Azután megun mindent és fásult, nemtörődöm lesz, mint azelőtt. t la nem akarjuk szépíteni a dolgot, a cserkeszeinél ugyanezt a jelenséget látjuk. A megalakulásnál oly nagy volt az érdeklődés, hogy joggal remélhettük a cserkészmozgalom teljes diadalát. És most mit látunk V A cserkészetben is nagyon magyarok vagyunk. Az alig két éves cserkészet, ha nem is fejlődött vissza, de előre nem haladt Több okot is találunk, ugyan mentségül, de fa részt magunk is hibásak vagyunk M állam eddig a cserkészetet nem támogatta. A mozgalom vezetői nagyrészt tanárok, kik amúgy >s nagyon elfoglaltak s nem szentelhettek a cserkészetnek annyi időt, amennyit az megérdemelt és megkövetelt volna. Vezető .hiányában pedig kellő eredmény nem érhető el. Nagy hiány volt és most is az. liogy a csapatok s különösen a megyei főtitkárságok élén nagyon elloglalt vezetők állanak, pedig különösen a főtitkárságok vezetőinek elsősorban és csak cserkészvezetőknek kellene leninök. Hisz oly nagy a munkakör, hogy nem egy, de /két ember egész idejét leköti. Ha az illetékes minisztciium felmentené a tanitás alól a vezetőiket, ez a nehéznek látszó kérdés nagyon köny-nyen megoldódna. Gátolja a cserkészel eredményes fejlődését a pénz hiánya A legszükségesebb doigokat (sebkötöző csomagok, mentőkészülékek stb) nem tudták beszerezni. £s itt mindannyian hibásak vagyunk. Az állam nem ad, mert nem adhó(, a társadalomnak lett volna — és lesz — a feladata diadalra juttatni a cserkészmozgalmat. Az a tény pedig, hogy egyes csapatok vezető nélkül állanak, nagyon szomorú. Tudjuk, hogy a mostani körülmények között a kenyér megkeresése köti le az emberek idejét, de a kötelességekről sem szabad megfeldkezní Azokról a kötelességekről, melyeket nem-ir elő törvény, de megkövetel magyarságunk. A nagy. a csorbítatlan Magyarország megépítésének elősegítése; "I- erővel teljes nemzedék nevelése és tömörítése, mindannyiunk érdeke és kötelessége Huhn Gyula „Uonki Magy&roruáf nem ómig, Eféti MagyarortiAg mennyoruáf." SPORT. • ••• A MOVE ZSE Vívó Szakosztálya. A Zalaegerszegi Sport Egylet keretében vivő szakosztály alakult, melynek elnöke Udvardy Jenő dr., ügyvezető elnöke pod« Reiacher Emő százados lett. A szakosztály rendezte vivóórákon (hétfőn és pénteken) minden tag köteles résztvenni, a llél többi napján pedig délután 2 ócától 4 <>ráig gyakorolhatnak a sportpályán Tervbe vette a szakosztály az ősz folyamán vármegyei vlvóverseny rendezései, melyen a tanítványok, is részt fognak venni. 1 ♦ • 0 Tennis egyesület. Nagy érdeklődés mellett alakúit meg a Tennis-egyesület. A megalakulás időszerűvé tette a pályák kérdését s a terv szerint a jövő hóban legalább az egyik pályát felépítik s ha az anyagiak megengedik, a második pálya is hamarosan fetépftt Labdarugó mérkőzés. A MOVE Zalaeger-\' szegi Sport Egylet 25-én, szombaton, a türjei MOVE Sport Egylettel barátságos mérkőzést\' látszik Tőrjén. A Nagykanizsai Torna F.gylct közgyűlése A Nagykanizsai Torna Egylet a/, elmúlt héten tartotta ötvenhetedik rendes évi közgyűlését. Az iKtiii ban alakult Torna l.gylet különösen a birkózásban cs a vívásban mutatott fel szép eredményeket. E tekintetben a vidéki sport egyletek között vezelő.*zercpct játszik. GAZDASÁG. t • ••• A Kápolnahegy kisiistje. A birtokosság sokat hangoztatni! sérelme, a kisüttök ügye még mindig elintézetlen. A jelenleg fennálló rendelkezésekbe a birtokosság megnyugodni nem tud, inert érdekeit nem méltányolták Milliók mennek veszendőbe, nemcsak a szőlőbirtokosok, hanem az állam milliói is, mert a törkölyt, mivel a kifőzés nem fizeti ki magái. kiöntik. Egymást érik a panaszok, amin nem is csodálkozhatunk, mert bizony sok méltánytalanság történik. l\'el kell hívnunk az illetékesek figyelmét a Zalaegerszegi Kápolnai Hegytető szőlőbirtokosainak a sérelmére Ugyanis a kápolnahegyiek szeszfőző felállítására kértek engedélyt, s kérésüket, most már másodízben, nem teljesítették Az elutasít«\'» végzés indoklásaiban felhozott érvek azonban sorról sorra megcálojhatók • Ugyanis a kápolnahegyi szőllők a zalaegerszegi középponti és a községi szeszfőzőkhöz nem olyan közel vannak, mint az indokolás» megemlíti, másodsorban pedig a főzőkészülék nem kicsmy űrtartalmú, mert a már engedélyezett jankahegyi szeszfőző készüléke csak 5 literrel nagyobb, mint a kápolnahegyié Hozzáfűzi meg a végzés azon megjegyzést, hogy a folyamodóknak módjukban áll szeszfőzési anyagjukat a jánkahegyi főzőben kifózetni, ha nem hajlandók azokat a középponti szeszfőzőnek átengedni. Ez az indokolás sem állhatja meg a helyét, amennyiben oly távol van Kápolnahegy nevezett szeszfőzőhöz, hogy lehetetlen a mai körülmények között az anyagok odaszállítása. Egy fuvar ötszáz korona, főzési engedély óránként 37 korona, 24 órára tehát 888 korona. Két munkás napidíja 160 korona és élelmezés, szükséges még egy fél köbméter tűzifa a főzéshez. Ennyi 24 órára a kiadás. Ha a nyert szeszmennyiséget nézzük, beláthatjuk, hogy lehetetlen oly távolra elszállítani a s/eSzfőzési anyagokat. hisz ráfizetne a főző. És á birtokosság kiönti a törkölyt, mert nem tudja fölhasználni, £s a törkölyei milliókat önt ki. Nemcsak a saját, hanem az állam millióit is. Pedig most minden garasra szűkségünk van. HZUZU&Í6 ÉS PÉNZŰSY. • ••• A január havi szeszkivitel. A magyar szes*-kartel január hóban 7420 hektoliter szeszt szállított ki #iilföldre. A horpiac A borpiacon a helyzet nem változott. Ausztria a már beszállításra engedélyezett bormennyiséget csökkentem szándékozik. Csehországba folyik a kivitel, azonban csak kisebb mértékben. A gazdák tartózkodóan viselkednek, a kedvezőbb áralakulás reményében boraiktól nem s2ivesen válnak meg. Uj gazdasági vusul Az Agrárbank Haja-Kalocsa közölt egy mástélszáz kilóméteres gazdasági vasút építését tervezi. A jegyintézet tartozása. A Jegyintézet összes tartozása 3125 millárd A forgalomban lévő államjegyek menyísége 2b 9 milliárd — Nem szaporítják a bankjegyeketJ\'opovits Sándor, a Jegyintézet igazgatója kijelentette, hogy a bankjegyek szaporításáról szóló hírek alaptalanok — Lengyelország adóisága. Lengyelország külföldi adóssaga 800 milliárd lengyel márka. Ebből az adósságból egy-egy lakósra 51 aranyfrank esik. ez a* összes: magyar pénzben több. mint 7000 korona. -- Az ezer koronán aluli kényszerkölcsön beváltási határideje folyó évi április 15. - A postapénzt nem cserélik be Utóbbi időben az a hír terjedt el, hogy a postapénzt is kicserélik llv formában a hír nem felel meg a valóságnak. Budapest. U\'22 március 25. Ziii idibcn a magyar korona - - — ez osztrák korona —-- az osztr. bélyegz bankjegy Március Márciu« |N. 25 0-Ö3 0-7V« 0 7\' \'s 05í> OH ftutfftpastl tó iád*. 4 Márvius ÍR. ■ Március 25. Valuták: kor. tili. | kor. | Ilii. Napoleon-- — — 2850 . - 3375 f- Pont ~ — • 3000 - i 3650 Dollár--- — — 796 . 916 — Francia frank — — 63 __ 45 ■ — Lengyel márka — — 19 — 17 Márka - — 2 92 2 85 Líra - — — — 39 75 45 Leu — — — -- — 5 ! 95 6 40 Cseh korona — — — 13 65 15 40 Dinár--- .... — 9 30 10 70 Svájci frank — — — 154 160 — Osztrák kor. — — _ — 10" — 12\'/« Devizák:. / Amsterdam — Prága 1580 London — Stokholm , Newyork v Berlin 280 Zürich 17000 Miiano 47 Bécs 1225 Páris 6600 Zágráb 270 20 K-s arany Ezüst korona Arany-ezüst értékek 3300" 4 8V, Ezüst forint Ezüst 5 K-á$ 127 240 Taratéttyialinléi. Hudapest, 1922 márfiu$ 25. Búza-----r - — Rozs------ Árpa ---- --- Zab--. —---r- Tengeri — —---— - Köles------- Repce---— - • — Korpa ~ — — — — — Zalaegerszeg, 1922 március 25. i* Marhahús - — - Borjúhús — — — - - — Sertéshús — — — — --Tojás -- _ ... _ Tej -.....- - Sertészsír - — — Burgonya kg. ---™ — Csirke, rántani való — — Csirke, sütni való — Levestyuk - - — Március Március 18. 25. K>T. Kor. 2850 2750 2000 2110 2000 2050 1950 2100 2200 2450 2000 i — 1450\' 1400 Március Március 18. 25. korona korona 56 64 76 76 76 76 6 6 13 13 170 170 10 11 100 100 8 zalavármcgye 1922 március 2G. SicrktutM Osanetak. Sí. E. Zulabaksa KdsvünjUk. klbas»nAjiuk. További timofatáaát örömmel t es«ullk. Névtelen leveleket nem veszünk figyelt mh Két család méh eladó ZalaegarszM vasúti menetrendje. Neiser-/éie kaptárral. Bővebbet a kiadóban. Eladó egy jókarban levő kerékpár Wlassits Gyula-utca 13. sz. 7AHY R. UTÓDA KAKAS ÁGOSTON * KÖNYVNYOMDÁJA, PAPÍR \' ÉSIRÓSZtRKIRESKEDÉSE ZALAEGERSZEGEN AZ ,\\U\\H\\ BARV*Y" ÉPOlETÉBFN. ALAPÍTTATOTT 1842 BEN. TELEFON 131SZAM rw *-. ..... . £ ¿1 Honnan .fi V« v-tv K R tr E /. E S Cnatlakozik 704 ZalalövŐ\' 705 Zalaszentiván 7 37. Rédics 8 34 Zalaszentiván 940 Celldömölk I7í>9 Zalaszentiván 1924 Zalaszentiván 19 15 Zalalövő li>54 Sárvár 2525 Celldömölk! * V.ii>arnap kwet«-:év I Szombathelyről Bpesiről Nagykanizsán át Budajwstról Győrön át Szombatsclyről. Bpestról Nagykanizsán át Bpestról gyors Körmenden ál ItpcMnM gyors., uiuc.t Budapestről Oyftíön át fl nap--uta. I hova INDULÁS Caatlakoiik 340 fis; 5 35 6.30 7 II 1330 15 10 1530 15 45 1745 Zalalövö* Sárvár Zalaszentiván Celldömölk Zalas^entiván Rédics Celldömölk Zalalövö* Zalaszentiván Zalaszentivan Utdfi i( h Mrnsm Nagykanizsán át Bpestre Győrön át Budapestre Szombathelyen át Wien Győrön át Budapestre Muraszombat leié Nagykanizsán át Bp*stre Szombathely (iyOrÖn M H|R*<trc HA UTAZIK, váltsa meg jegyét a McNl\'TJfcGYIRODÁBAN. Ugyanott külföldié az összes menetjegyek megrendelliciök és .íz útlevelek visumia mérsékelt dij mellett megszere/tetik. Nyomdalmunkák: meghívók. falragaszok, üzleti é* családi ertesitések, névjegyek stb. ízléses, csioos kivitelben. Irodalmi és tenantfl* újdonságok, mflvésxl képeslapok és képek, levélpapírok (dls/dohoiok és mappák), Irodaszerek, Iröpaplrok legjobb minő »égben, legolcsóbb napi árban á. Jalavárme/ye" kiadóhivatala • rr ING- és BLOUS-Z EPH ÍREK gyönyörű választékban megérkeztek yffo Kereskedelmi p\\\'akorÍHttal női munkaerőt kcesek teljes ellátással, lizetéssel. Német tudás, gyorsirás előny. Würzburger Sánda tüszerkereskedő. Sümeg. 2 Eladó! Egy 134 holdas kis birtok a várostól 9 km-re. ebből 90 hold szántó, 25 hold erdő, 15 hold ré! és 4 hold gyümölcsös. Megfelelő gazdasági épületekkel együtt, felszerelés vagy felszerelés nélkül azonnal átveendő. — Bővebb felvilágosítás Vörösmarty-u. 26. sz. alatt nyerhető. 7■ 2 HUYELMliS KISZOt.OAl.AS« TÓTH GYULA1 angol uri szabó. Zalaegerszeg A leflizlésesebb választék kül- és betfóldl fértlsxóve-tekhw. Fazonokat a leg-Jwtényosabtoan és pontosan szolid Arak :*-4 csak a jó beton nemi Üreges betonkő, hódfarkú és hornyolt cement tetőcserép, «otaik ét tcrraio lapok minden színben (bydr. sajtóul, mfimárványlap, csőmösiőlt hetoncvv beton kerltésomtop 9 minden egyéhntfikö és betonárukat gyárt és raktáron tart HORVÁTH ISTVÁN,. (•mentáru- és nflköflyár V7 ZtlliKfUH Ttfttaj-ftU. TlWw III. rslt ég> «6o)V ha>/nál»tiort 1napra a KULTURA k6lo4okóny»-Urban, bóvtbb felvilágMi-tárt a KAKAS n)r>«dib*n ]). Horváth Imre VAS, SZERSZÁM, VASALÁS, CEMENT, KERÉKPÁR, VADÁSZFEGYVER, VARRÓGÉP K&íESKEDÉS, MŰ LAKATOS ÉS FEGYVERJAVITÓ MŰHELY \'.O.efo,, r»4. ZALAE(iEKSZE( i \'i\'ülufuii <~>A. a leijutányo»*bb dij-uabá» mellett \\est W a kiadóhivatala ¿aUrgcn/cg Kakas-nyomda. Tflefun I3I Ny(irnftt<itt Tahy Ti. tt\'Xifk K«1c«h A |í(>«ton köny vnyomdA.já\'ban. ZaliH>K»u«KtUnii. Tnlefon KII. nzám { ( Rendkívüli kiadás. Ara 3 korona. Zalaegerszeg, 1922 nárcins 27. 9 5. uái. ■ MHHIMIHHIIIHWIIU I. évfolyan. • Eidííxetesl ár : | Igéts évre 34« I j fél étra . . ÍM I M *m. Hl IfÍM ui» . 5 1: Hirdetések j aUUa4ter éttsukls | asartit isáalttataak j M«IMNlNUNII»IIMIHI»>llllMtMIIHN4( ltftoiaiémm: „Salatáraegye"lapkiadótársaság [ tírsadauu és mlitiu« hstiut | Felelés sserkesitö: KtHBAI KÁROLY dr. («MHalMIIIAMlltMNCMttMI T I Sserkesitdség f ZALAE0E1SZI6. 1 Uiaűaéy.RtM I. as. Teletea 55 st. j Kiadóhivatal: i UUMIIIIM, : 8íích»«yt-tér S. «L | Telefon 131 sí. ! ••aaasM****«»*M«iMa i Kolbenschlag Béla fóispén installációja. »—>M>aatii»MM»*a*»>—m—m» Hétfőn J. e. tjz órakor iktatták be mugaa, hivatalába Zalaegerszegen Kolbenschlog Bélát, Zalavármegye ujonan kinevezett főispánját. Erőskezű, puritán, talpig férfi kerül személyében Deák Ferenc megyéje élére. Súlyos időkben veszi kezébe a gyeplőt, de nem aggódunk : kiváló jelleme, szeretetreméltó egyénisége, ügyes és tapintatos politikája mindmegannyi garancia arra, hogy teljes mértékben meg fog felelni hivatásának, a/iklaszilárdan meg-állandja helyét csonka hazánk eme végvárában, magyar kulturánk ezen őrhelyén. Nem tartjuk szükségesnek, hogy Zala-vármegye közönsége -előtt bővebben ismertessük Kolbenschlag Béla pályafutását, csak azt kívánjuk megjegyezni, ho^y t ibb mmY ««egyedszázados becsületes, szorgalmas, kemény munkában eltöltött életű, izzó huzafiságtól átheutett sziyü iérfiu az uj főispánunk, akinek u legteljesebb mértékben előlegezhetjük legodaadóbb bizalmunkat. És e mai ünnepnapon, amikor élete delelőjén átnyújthatjuk legteljesebb elismerésünk babérjait, az Isten áldását kérjük további munkásságához. Az ünnepélyes installáció eseményének részleteit a következőkben ismertetjük: Mar korán reggei elénk élet uralkodott a vármegyeház tájékan, a megye minden részéből sereglettek a notabilitások, megyebizottsàçi tagok es egyszerű paras.-1 emberek egyaránt. Az előkeio közönség soraiban többek KOzOtt — a következő zalavármegyei notobili-t.isokat láttuk olt : Bálás Béla. gróf Batthyány Pál, Bárczay András. Berkes Ottó. Bemdek Rezső, B »snyálT András. Bosnyák (kz.i: Bottka András, Btachán Gyula, Bpbits Tivadar. Buchberger József. Bruek Alajos, Csajág hy Mván. C\\ak Karoly. Csertan Ferenc, Czikö János. Czinder István. Czobor Mátyás, Dervarics Akos. Deutsch Bence, Fperjessv (iábor. Farkas Kálmán, farkas Tibor, Farkas (iéza. I ürst Béla. Fülöp József, Gáspár Géza, Ci venge Sándoi. Halász Miksa, Habachtr András, Mertelendv József, Hedry Miklós, Horváti) Imre, lloiváth József. Jády Károly, Kakís Ágoston. Kis* Dénes. Korbal Károly. Klosovszkv l.rnó, Kozsaiovszky István. Kováts Gyula, Kovát s Károly, Körffy József Lajos. Kuliffov Kálmán. Kutas Kálmán. Lovas Mihály. Lénárth János. Löwenstein Jakab. Mesterházv jettó, Marton Boldizsár, Mérő (iéza, Medvogy Pál. Mayerlfy üyöigy, Ollay Uizló, Omaisz János, Pál ff y László, Péterffv Jenő. . Pásztor Károly. Plichta Béla, Polgár Ferenc, Reischt Richárd. Slsa Kálmán. Schlemmer Károly, Skoday Aurél. Still tűnő, Sípos József, Szalay László, Stetfaics Aladár/ Szentmiklóssy Dezső, Sperlagh Géza, Skublics ódon, Szakais Gyula, Szirmav Miksa, Tóth Géza, Turi Béla, l amaska István, Tarányi Ferenc. Thassy (iábor. Vidóczy Pál, Vörto György. Vizkelety Árpád. Vizkelety Ferenc. Udvardv Jenő. Zaru\'bav Andor. Pontban tu órakor HOdy Zoltán, az alispáni teendőkkel megbízott főjegyző nemzeti imánkkal megnyitotta a díszközgyűlést Bejelentette, liogy a diszközgyülé-s egyetlen tárgya Kolbenschlag Béla főispán beiktatása Felszólította a közgyűlés tagjait és a vendégeket hogy vonuljanak aiva lóm. kath. pfcbáoia-^mplomba, istentiszteletre Erre az időre a Közgyűlést felfüggesztette. Vcnl SaRctt. Az ünneplő közönség ezután Kotbenschtag Béla installáló főispánnal az élén gyalogszerrel átvonult a római katholikus plébánia templomba, melynek hajója percek alatt megtelt. A Veni S*OCtes ünnepélyes szeutioisét két stvrpap segédletével az espcretplébános .etebr.ílfa. Az istentiszteleten az énekkar a Miatyánk és az Üüvö^gy gyöuvörü melódiáit adta elő Máneih főkántor orgonakisérete mellett. Vem Sancte után az előkelő közönség ugyancsak gyalnj/ n vármegyeházára vonult vissza, amelynek disztermébeti livüy Zoltán alispán-helyettes nyitotta roetj a folytatólagos rendkívüli közgyűlést Indítványozta, liogy kőiben-s<hlog IWIa főispánért öt tagú Küldöttség vonuljon at. akit kérjenek fel a közgyűlésen való megjelenésre. A küldöttség tagjaiul gróf Batthyány Pált, Tarányi Ferencet, liosnyák Gézát Malatmszky Ferencet és Stefink* Aladárt ajánlotta. A közgyűlés az alispánhelycttcs indítványát elfogadta. Majd kevés vú:tatva megjelent a nagyterem-bon a kiküldöttek klscrcitbt.ii h\'olbenscltlag Béla főispán, akit belépésekor szűnni nem akaró éljenzés é* tjp; fogadott. Bődv \'elkérésére ütqiult József főjegyző fel-oIvast.iKolbenselila<í főispán kinevezési okmányát. \\ Eskü és székfoglaló. Az elnöklő alispánhelyt?tlí**^elkérte az ujon-nau kineve/ett vármegyei főispánt a hivatali eskü leleteiére HruiiJt íöjegvzö olvasta az esküinntát és Kolbcr.sehlaa Béla érces, kemény hangon mondott* utána íz eskü szövegét Lth.ingzo.t a/. Islert engem ugy segéljen! Felharsant iz élje:» Os #olbensi\'hlag főispán templomi csendben, kissé meghatódottan kez-;Mt bo?zá székb.v^falö beszédének elmondásához ; — lilinult harminc esztendőnek emlékezete int felém - mondotta Kolbenschlag főispán. — amikor in. Zv.i vármegye főispáni székét elfoglalom .varrna^ harm\'ttc é\\\'nek váltakozó eseményekben gazdag emlékezete, amelynek mint a törvényhatóság tisztviselője V nu|á, részese voltam. Az eltolódás, a megilletődés vesz rajtam erőt, amikor a törvényhatóság önkormányzati joghatóságához tartozó tisztviselők kötelékéből kilépek és há»á< szívvel köszöntöm a hat lustrumon .H váltakozo generációknak el-teiejthctlen, kedyes emlékét, akiknek bizaimából és támogalasava! pályámnak a mai nappal /aródó s/akus/ához értein Amik r a törvényhatósági bizottság egyhangú bizalmából a vármegye alispáni siókét elfoglaltam, az» fogadtam meg. hogy alispáni kötelessegeim teljesítene közben azt k^om szem előtt tart tní. hogy nagvertékü bizalmát örökségképen magammal vihevsein el majd akkor is, ha a Gondviselés rendelése folytán helyeitirő! eltávozom. Soha cl nem múló hálával ktfs/önöm meg a nehéz idő-kön keresztül tapasztalt odaadó támogatást és bizalmat azon hittel válok meg eddigi állásomtól. hogy ez a ragyértekü kincs velem marad. j A bizalomnak ez i tudata tette kötelessé- | gémmé, houv amikor a kormány Zalavármegye főispáni székének tlfoulalásár.i felszólított, nem . téitcm -ki >i kiválasztás elő!, azon kötelesség-érzettől áthatva, hogy vármegyém boldogulásának szoleAlatára lehetek. Tisztán látom a reám váró munka minden nehézségeit. Ha nehé^ ntuhkávul járó köteiességeke\' kell vállalnom vaimegyém érdekében, elindulok feléjük, hittel a vármegye blz*fm$pak erejében és várnv;gyém iránt értett szeretetei l! teremben a vármegye nagy fiainak. Zrínyi Miklósnak, Festetics Oyörgynek, Deák Ferencnek, Cfányj Lászlónak képai tekintenek le icánk és mindig ezeknek szellemei is uralkodtak tanácskozásainkon Fel nem becsülhető nagy erkölcsi értéket látok én [a vármegye közönségének ezen kiválóságaiban a jelen korban, a világkatasztrófa romjainak eltakarítása idején, amikor nem elégséges a hétköznapos togadal\'jm szerinti szeretet az alkotmátty és a törvények iránt, hanem amikor oly erőre van szükség, amely önmagából táplálkozik. Fz pedig a hazaszeretet, mely mint legfőbb bató-bág kormányozta Zalavá/megye közönségét sok nehéz viszontagságai között. a varmegye tisztikara, valamint a kö/.ségi és körjegyzők kipróbált hivatali működésén^ bizalomteljes várakozással nézek eléje; akiket évtizedeken át a kollegiális egy betartó zandő-ság minden életviszonyában, különösen a küz-delmevhaboru évei, majd a forradalmak réin-napjain keresztül szinte\' élet-halá)harc$z,}mha tnertő. kitartó munkásságuk közben ismerhettem ki, aki láttam az éjjelt nappallá tevő robotosmunkáját tisztviselő társaimnak, aki iáttam a falu jegyzőjét vértanú módjára meghalni kötelességeinek teljesítése közben, aki láttam a kötelesség fértiait ellenség fogságába esni gyászos megszállásunk napjaiban, aki együtt eltem a vörös rémuralom elől földönfutókká lettekkel a bujdosók menedékhelyein, — én tisztában vagyok azzal, hogy ennek a\' tisztviselői karnak hazafiságában, kitartó munkásságában csalódni nem fogok. Ne támasszon csüggedést a tisztviselőkben a kimért, szűköt élet, hiszen a rr,i elszegényedett nemzetünk erején télül mutatja gondoskodásának tanújelét. A hazáért, a közjóért való .munkában megkopott oéSmterkab/it a becsületre,vl jelvér nyévé vált ma már. ez hozza vissz i újból az elpusztult tekintélyt, amelyet akadémikus elméletekkel v.igv parancsszóval feltámasztani nem lehet. Az első feladat, az erkölcsi és szellemi meg-uihodás, a r^gi erkölcsökhöz, való visszatérés es a nemzeti mivelődés Mint a háborgó tengeren hánytatott ható, teng megfogyatkozott és lecsúszott nemzetünk ellenséges érzületű népek-tő; körülvéve, de keresve mar az irányt, mely ez örvényből kivezeti. A romok eltakarítása íitáu a munkát a nemzet lelkének uj életre keltésével kell kezdenünk,/ hogy az anyagias közönyt levetve, ismét fogékonnyá váljon a törtéreimi Magyaiország iránt való hazaszeretetre. Részletesen fejtegette ezután a főispán az ország sinlmas gazdasági helyzetinek okait é* a súlyos bajok orvoslásának legfőbb előfeltételéül" a társadalmi erők összetartását, békés, megértő együttműködését jelelte meg. Majd székfoglaló beszédét a következő hatásos szavakkal fejezte bc. A cél dicső, mert az maga az élet, amelv még nemzetünkre vár, az élet, amelyet mindnyájunk szive visszakíván, amely m nt nagy munkánk bére a messze távol k»vdén keresztül vágyva néz felénk : a régi Magyarország, amely fölé. mint hajnali égre a kelő nap, régi fényében, régi halalmában emelkedik dicsőséges szent István királyunk koronája. Hatalmin tapsvihar fogadta Kolbenseblag Béla lendületes székfoglaló beszédét s utána Hornyák Gé>:a üdvözölte Zalavármegyc közönsége nevében az uj főispánt. Kolbenschlag főispán ezután több vármegyei tisztviselőnek tiseteklbcli Vunet adományozott, majd fogadta a vármegye hatő-sagainak és társadalmi testületeinek tisztelgő küldrtt<égét Az^uistallációs ünnepségei az Arany Bárány éttermében százteritékes\' díszlakomá követte kjl.) ZALA VÁRMEGYE f 1922 március 27. Farkas Tibor zászióbontásá. A Bethlan-párü képviselőjelölt Söjtörön, Pusztaedarlcsen és Puszta-«zentlászlón. - A vármegyei gazdaközönség zalaegerszegi értekezlete. - Megzavarták a Friedrlch-toemutatót. frázisokkal bőségesen átszőtt program m- Gyiimölcsoltó Boldogasszony ünnepe változatosan gazdag volt helyi jelentőségű politikai eseményekben. Ezen a napon mondotta el programmbeszédét Söjtörön, Pusztacdericsen és Pusztaszentlászlón doktor Farkas Tibor földbirtokos, a zalaegerszegi választókerület Bethlen-párti képviselőjelöltje. Ugyanezen a napon tartotta értekezletét Zalaegerszegen a Buehbcrger József, Pastek Lajos és Karlovits József vezetése alatt álló zalavármegyei keresztény kisgazda, földmives és polgári párt; valamint ezen a napon adott programmot Egerszegen Friedrich István is, a kevésszámú legitimisták jelöltje. \\ Farkas Tibor útját éljenzés, >zivből jött melegség, diadal kisérte végig és a három község apraja-nagyja lelkesen és osztatlanul résztvett zászlóbontásának ünnepségén. Számosan, több százan, jelentek meg a kisgazdapárt értekezletén Js, kisgazdák, iparosok, földmivesek és egyszerű polgáremberek a vármegye legtávolabbi részeiből és a gyűlés méltóságteljes ünnepi keretek között, minden zavaró incidens nélkül, a teljes siker jegyében folyt le. Friedrich István bemutatkozását még a feltűnően gyér hallgatóság sem tudta türelemmel végighallgatni és az Araqy Bárány ürességtől kongó dísztermét nem várt disszonáns \' hangok, zajos közbe-Jóáltások verték fel, úgy, hogy a nagy-szónok kénytelen volt félbeszakítani, időelótt befejezni a megszokott demagóg beszédét. Zalaegerszeg intelligens és öntudatos választóközönségét nem lehet a pózolt nonsalansszal olyan könnyen megszédíteni, amint azt a karlista nagyurak a budapesti Wenckheiin-palota elegáns termeiben, az amerikai Íróasztalok mellett kigondolták. Itt tisztán tát mindenki és akit eleddig meg is tévesztett volna a Szombathely felöl irányított klerikális karlista befolyás, annak szombaton maga Friedrich István és az ó szánalmas zalaegerszegi szárnypróbálgatása kinyitotta a szemét. Zalaegerszeg már torkig van a Fried-rich-féle mandátumvadász konjunktura politikusokkal (kjl. * Részletes tudósításunk <á szombati eseményekről a következő: A söjtörl zászlóbontás. Szombaton délelőtt 10 órakor mondotta ü programmbeszédét doktor Farkas Tibor a böjtön választóközönség előtt. A római katholíkus templom udvarkertjet már kilenc órakor színültig megtöltötte a falú ünneplőbe öltözött népe és a férfiak, asszonyok, legények és leányok tarkarnhás csoportja csöndes izgalommal várta a népszerű képviselőjelölt zászlóbontásának ünnepélyét. Amikor Farkas Tibor a közön* körében kíséretével megjelent, szűnni r.cm akaKÍ taps és él|euzés fogadta. A tapsvihar elültével Fujthy Elek plcbánoi^ rövid, hatásos beszédben emlékezett meg á.nap jelentősegéről A község nevében köszönetet mondott Kaikas doktornak, hogy a Bethlenpárti zászló felavatásának szinhel;éül szülőfaluját, Söjtört választotta cs felkérte a jelöltet programm-beszédének elmondására. k * . Ezután l\'arkas Tibor lépett az emelvényre és az éljenriadalom újra feldördűlt. Farkas Tibor programmia. Két éve múlt annak, hogy itt Söjtörön nyilvánosan kifejtettem, véleményemet — mondotta Farkas Tibor — és megjósoltam, hogy a keresztény kurzus le fogja magát járni, mielőtt eredményt tüdna elérni. Bátran állok ide Önök elé, mert igazat mondtam, — szomorúan, mert jobban örülnék annak, ha azt mondhatnám, csalódtam, mert azok az emberek, akiktől féltettem az országot, jót, üdvöset cselekedtek, rendet teremtettek az országban, gazdagabbá, megelégedetlebbé tették a népet, nem használták fel cégérnek a keresztet, hanem megvalósították a keresztény nézetet, a keresztény igazságosság uralmát. Önök igazat adtak nekem akkor, ebből merítem a reményt arra nézve, hogy talán igazat adnak most is. Háromnegyed éve működött már ez a gyászosemlékü nemzetgyűlés, piik°r benyújtottam azt a fizetési javaslatot, melyben Zalavármegye bírálta a nemzetgyűlés meddő munkáját és biztositotta,Magyar-ország kormányzóját arról, hogy megnyugvással veszi majd tudomásul azt, ha az ország vezetése a napi és pártpolitikán felül emelkedni tudó hivatott, szakértő egyének kezébe kerül. Neveket nem említettünk, de mindnyájan tisztában voltunk azzal, hogy az ország nemzeti, erkölcsi és gazdasági feltámadását csak az mozdítaná elő. ha a kormányalakításra hivatott egyének kormányoznak. Mert a nemzeti feltámadás dicsőséges, de keserves munkájában a vezetés csak azok kezében lehet biztos helyen, akik a Károlyi-forradalomban nem bűnösek, akiknek u múltja tiszta, akik a magyar fajjal össze vannak forrva és akiknek van annyi tudása és olyan ítélőképessége, hogy a gazdasági élet súlyos, de Magyarországon évtizedeken keresztül rendszeresen mellőzött problémákat helyesen tudják megoldani akkor, amidőn egész Európa gazdasági élete beteg és beteg elsősorban azérl, mert a háború alatt és az azt követő időben a győztes államokban csak úgy, mint a legyőzőitekben, a gazdasági élet irányítása rövidlátó, szájhös politikusok kezébe került. Bethlen István az egyedül hivatott vozér I Bethlen István személyével olyan férfiú került a kormány élére, akit nem a forradalmi politika zavaros hullámai emeltek magasra. Nemzeti érzéséhez kétség nem térhet, múltjához szenny nem tapad és rövid idö alatt, a legnehezebb viszonyok között megmutatta azt, hogy tisztán iát, hogy tud higgadtan gondolkodni, vasszoí-galommal dolgozni es mer cselekedni. Igy az amit annakidején Zalavármegye, Pestvármegye kértek, bekövetkezett. Az események megmutatták, hogy a józan magyar nép tekintet hélkül a vallási és társadalmi külömbsé-gekre, megunta a frázisokat, az önző egyéni célokat szolgáló pártharcokat, az életviszonyok változása folytán időszerűtlen pártkereteket és hajlandó támogatni azokat, akik józan, higgadt reálpoütikát akarnak csinálni. Bismark, a német nemzet egyik legnagyobb fia. arra tanította nemzetét: Mi németek Európa közepén nagyobb összetartásra vagyunk kényszeriive, mint a többi nemzetek. Egységesnek kell lennünk, ha nem akarunk elpusztúlni. Nincsen természetes védelmünk, hállal egymásnak támaszkodva kell állnunk, hogy a múlt összes vívmányai részünkre el ne vesszenek. Ez az igazság foko/ott mérvben áll a csonka Magyarországon lakó magyarságra, mert ennek a csonka országnak igazán nincsen természetes védelmi vonala és nincsen egyetlenegy jó szomszédja. f:s mit latunk? A legyőzött nagy-német nemzet dolgozik és vár; a sárbatiport kis magyar nemzet egy része kiabiil. henceg, pucesokat csinál, légvárakat épit és egy gyászos népköztársasági, szovjetköztársasági és n.agyar köztársasági rendszer után a királykérdés fontosságának mesterséges nagyításával keres honfiúi erdemeket. Népszavazás döntsön a királykért!ésben I Á királykérdésben, annak dacára, hogy ez a kérdés elmérgesedett, lehetségesnek tartok egy olyan megoldást, melyet elfogadhat minden becsületes magyar ember. A leglulzóbb legitimista, a szélsőséges szabadkirályválasztó egyetértenek abban, hogy a király kérdést a nemzetközi viszonyok figyelembevétele nélkül nem lehet "megoldani is a régi Magyurorszag romjait semmiféle megoldás kedvéért veszélyeztetni nem szabad Senki sein tagadja, hogy Karoly király 1918. november hó 13-án kelt eckkartsaui nyilatkozatában kijelentette azt, hogy aláveti magát az ország határozatának és hogy ezen nyilatkozatnak közjogi következményei vannak. Szerintem addig, mig az ország az cckkart-saui nyilatkozatra - minden erőszakos befolyástól menten — a választ meg ncin adja, jogi és erkölcsi akadályai vannak, úgy a szabad királyválasztásnak, mint Károly király uralkodásának. Közmegnyugvást ebben a kérdésben csak országgyűlési határozat alapján megejtett népszavazástól varhatunk. A nemzetközi viszonyok által biztosított, mindenféle • kényszertől menten leadott igen vagy nem szavazatok többségét aztán tessék mindenkinek elfogadni. Örök érvényű hiteles emberi törvények nincsenek, de kell, hogy legyenek olyan erkölcsi törvények, és ilyen erkölcsi törvény az, hogy aki önként aláveti magát valaki döntésének, ezt a döntést magára nézve el is ismerje. Oazdaságl programm. Hosszasan és nagy tetszést keltve beszélt ezután Farkas doktor a napi politika összes időszerű kérdéseiről, rávilágított a földbirtokreform korszakos jelentőségére, gazdag szaktudással, érthető, világos nyelven vázolta a legközelebbi jövő gazdasági és pénzügyi kibontakozásának egyedül helyes útjait és megértéssel szólt az adósújtotta főldmiveiő nép bajairól. Magyarország politikai és gazdasági életének minden részletét felölelő, széles medrfi pjogrammot adott, majd beszédét a következő keresetlen szavakkal fejezte be : — Elmondottam programmomat. ígérni semmit sem ígérek, de ami tőlem függ és tőlem telik, annak megvalósúlását — akár megválasztanak képviselőjüknek, akár nem. 1922 március 27. ZALAVÁRMEGYE - csekély erőmmel minden körülmények között elő fogom segíteni. Gondolkozzanak azokon igen tisztelt barátaim, amiket elmondottam és ha helyesnek találják az én prog-rammomat, kövessenek engem. Viharos éljenzés fogadta Farkas Tibor doktor hatalmas beszédét. A közönség kalaptengetve, kendölobogtatá&sa! üdvözölte képviselőjelöltjét, akit láthatóan meghatott a falusi polgárság szeretetteljes ragaszkodásának spontán megnyilatkozása. Softlcs Jenő beszéd«. Maid Softics Jenő andráshidai földbirtokos méllalta l\'arkas Tibornak, az oxfordi egyetem egykori magántanárúnak érdemeit és közgazdasági szaktudását s a választópolgárság jóindulatába ajánlotta a képviselőjelöltet. Olyan képviselőkre van szüksége az országnak — mondotta •-, akik tudnak, akarnak és mernek dolgozni Elég volt azokból a képviselőkből, akik csak a bajkeveréshez és a dorbézoláshoz értettek. Nekünk olyan ember kell, aki közülünk való, aki ismeri a zalai nép minden baját—keservét, akit mi is mindnyájan ismerünk. Farkas Tibor cs/.ével, tudásával, puritán egyszerűségével. önzetlen és megveSztegethetctlen hazafiságával egy fejjel kimagaslik közülünk. Ilyen követre van szükségünk! Az éljen újra felharsant és a HimnuSz eléneklésével a zászlóbontó ünnepség véget ért. \\ Pusztaedericsen. Délután három órakor Farkas doktor a f puszlaederiesi választóközönség előtt mondotta el programmbeszédét A hallgatóközönség az iskolaépület tágas udvarán helyezkedett el, sok férfi és asszony az utcáról volt kénytelen végighallgatni Varkas Tibor magvas fejtegetéseit, mert a község teljes számban felvonult választó-polgársága az iskolaudvar minden zugát megtöltötte. A figyelemmel hallgatott programmot „ itt is osztatlan tetszéssel fogadták s a nép \' egyszerű fiai őszinte ragaszkodásuk külső jeleível halmozták el a köztiszteletben álló képviselőjelöltet. • Farkas Tibor másfélórás beszéde után\' Körffy József Lajos hirlapiró, kerületi párttitkár szólalt fel, aki igaz megvilágításban mutatta be a pusztaedericsi választópolgároknak a kerület legitimista ellenjelöltjének, Friedrich Istvánnak történelmi portréját. A gyűlést Békeffy Béla pusztaedericsi földbirtokos szavai zárták be s ezután Farkas doktor és kísérete Pusztaszentlászlóra hajtattak át. Pusztaszentlászlón. V Pusztaszentlászlón az egybegyűlt - • mintegy ezerkétszáz főnyi — választópolgárság nevében Pörnöczy, István református lelkész kérte fel a Bethlen-párti képviselőjelöltet progratnmbeszé-dének elmondására. * Farkas Tibor minden részletre kiterjedő alapossággal fejtette ki követendő politikai és közgazdasági irányelveit s megadott programmja a szentlászlói közönség körében szintén általános tetszéssel, osztatlan helyesléssel találkozott. A folytonosan megujuló éljenzés csíllapod-tával Softics Jenő intézett gyújtóhatásu,lelkesítő beszédet a közörséghez s ezzel a politikai ünnepség a Szózat hangjai mellet ért véget, (kjl.) Kisgazdapárti értekezlet Zalaegerszegen. Ugyancsak szombaton délelőtt 10 órakor tartotta értekezletét a Zalavármegyei Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári Párt. Az értekezlet színhelyét, a zalaegerszegi vasúti vendéglő nagytermét, már jóval tiz óra előtt színültig megtöltötte a zalaegerszegi, pacsai, zalabaksai, alsólendvai, letenyci és keszthelyi választókerületek kiküldött gazdaközönségc. Az elnöki széket Karlovits József vármegyei elnök foglalta cl, aki mellett ott volt a zalai gazdaközönség több illusztris vezetője, igy Buehberger József és Mayerffy György miniszteri tanacsosok, Páslek Lajos helybeli elnök, Durgó Péter, Böröndy János, Bedó Gyula és mások A rendőrhatóságot Molnár János rendőrfelügyelő képviselte. A központ részéről megjelent Farkas Géza dr. kerületi párttitkár. Karlovits elnök lendületes szavakkal üdvözölte a megjelenteket és előadta az értekezlet célját. A gazdaközönség kerületenként ejtse meg a képvi&előjelöléseket, hogy olyan férfiak kerüljenek be a jövő parlamentbe, akik igazán fogják képviselni a gazdatársadalom jogos érdekeit. Buehberger József miniszteri tanácsos kifejtelte áhnak a fontosságát, hogy kisgazdaemberek kerüljenek be többségben a képviselőházba, mert most is azon paszkodnak a gazdák, hogy nem képviselték eléggé érdekeiket és annak az volt az oka, mivel kisebbségben voltak Most a gazdák kormányra jutottak, reális politikát akarnak, úgyi hogy minden társadalmi osztály megtalálja a maga számítását. Az a fő, hogy megfogadják nagyatádi Szabó tanácsát: tömörüljenek és tartsanak ki a régi vezérek, nagyatádi Szabó és Mayer miniszter zászlaja mellett. Ünneplik Bethlent, Nagyatádit és Hayeri. ** Karlovits elnök indítványozza, hogy táviratilag I üdvözöljék a vezérekel, nagyatádi Szabót és \' Mayer Jánost. Az elnök szavainak elhangzása után az értekezlet közönsége viharosan tüntetett a két vezér és Bethlen miniszterelnök mellett. Az elnök óva intette a közönséget, hogy ne hallgassanak a demagógokra és tartózkodjanak a szélsőséges elemektől. Ezekre a szayakra Briglevils Károly volt Károlyi-féle kormánybiztos, aki valamiképpen befurakodolt a komoly gazdák értekezletére, sietve eltávozott, mert ugylátszik személyében érezte magát megtámadva. Bejelentette ezután az elnök, ho;>y tárgyalást folytatott Kolbenschlag Béla főispánnal, aki a legnagyobb megértéssel kezeli a kisgazdák ügyét. Elhatározta az értekezlet Páslek Lajos indítványára, hogy a zalaegerszegi válaszlókerúlet gazdaközönsége április másodikán ugyanezen a hel>en jelölőértekezletet tart, amelyen a kerület hetvenhárom községének kiküldöttei meg fognak jelenni. Majd előterjesztette a határozati javaslatot, amely szószerinti szövegében • a következőképpen hangzik: Határozati Javaslat. A zalavármegyei kisgazdapárti szervezetek egyértelmüleg kimondják folyó évi március hó 25-én tartott értekezletükön, hogy Zalavármegye egyes választókerületeiben a keresztény kisgazda, földmives és polgári párt részére csakis oly jelölteket kívánnak és támogatnak: akik elsősorban a földmives nép érdekeit szolgálják, akik ez alapon igyekeznek az ország rendjét és jólétét a többi társadalmi osztályok jogos igényeinek figyelembevétele mellett felépíteni és mielőbb helyreállítani; akik a kisgazdapárt eddigi programmját úgy, ahogy ezt a kisgazdák régi vezérei, nagyatádi Szabó, Mayer és a boldogult Rubinek Gyula megállapították és amely kisgazdapárthoz Bethlen litván miniszterelnök fenntartás nélkül csatlakozott. Csakis oly jelöltéket támogatnak, akik a földbirtokreformot sürgősen, minden változtatás nélkül végrehajtani akarják. Ez alapon akarja a zalamegyei kisgazdapárt az egyes választókerületekben a jelölést megejteni. sFelkéri tehát az értekezlet a keresztény kisgazda, földmives és polgári párt intéző bízott-óságát, Nagyatádi elnököt és Bethlen pártvezért, hogy a jelöléseknél a fenti szempontokat tigye-lembevenni szíveskedjenek. Egyidejűleg felhívja a kisgazda-értekezleteket, hogy a jelöléseket egy héten beiül ejtsék meg és az eredményről Karlovits elnököt értesítsék. A jelen határozati javaslat kiadatik az egyes kerüfeti szervezeteknek. Elfogadták a Javaslatot. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. Karlovits elnök végezetül összetartásra buzdította a megjelenteket s ezzel a gyűlés lelkes hangulatban véget ért. (fg.) Az ellenzék zászlóbontása, Friedrich István programmbeszéde. Szmrecsányi elbúcsúzott a kerülettől. Szombaton, 25-én, tartotta a keresztény ellenzék zászlóbontását Zalaegerszegen\'. Friedrich István a kerület ellenzéki érzelmű polgárságának képviselő jelöltje kibontotta Zalaegerszegen is a zászlót, hogy diadalra vigye az ellenzéki eszmét Programmot tulajdönképen nem adott a vezér, megjegyezvén, hogy ő marad a régi. A fáradhatatlan Friedrich nagyon fáradtnak látszott, unottan, vontatottan beszélt; látszott rajta, hogy nem ilyen -fogadtatásra volt elkészülve. Semmi újat, semmi rendkivülit nem mondott, a megszokott frázisokat, vékony érveléseket már ezerszer hallottuk. Ellenben egy vicclap bő anyagot szerezhetett volna ez alkalommal. Maga a gyűlés jó hangulatban kezdődött, azonban a végén már egymásnak adták a távozók a kilincset. Friedrich észre is vette ezt és hirtelenül befejezte beszédét. Szmrecsányi György búcsúbeszédét általános csend fogadta, ép ugy, mint Friedrich beszéde utáni felszólalását, amidőn is a Zalavármegye ellen kelt kii rosszalását fejezvén ki a lap iránya felett. Az alig egy óra hosszat tartó gyűlés végén a helyi pártszervezet vezetőségét választották meg egyhangúan, az előterjesztett és felolvasott javaslat alapján. Friedrich, a vezér, nem nagyon lehetett megelégedve a zalaegerszegi kerület bemutatkozásával. Az esti órák azonban annál jobban sikerültek, a hajnali órák nemkülönben. De ez már nem tartozik szorosan a programmbeszédhez. \\ A gyűlés lefolyása. Pont 11 órakor belép Friedrich István és kiséretc az oldalajtó előtti emelvényre. Pehm József zalaegerszegi esperes-plebános megnyitó beszédében Friedrich fellépését a tavasz ébredéséhez hasonlítja, majd a Drózdy-Rassay csoport működését ítéli el. Pehm esperes beszédében a többek között a következőket mondotta : „Én úgy ismerem a zalai népet, hogy tiszta búzát vet, de a vetés előtt ki kell válogatni a konkolyt . . . Friedrich István fogja a zászlót tartani, ezt a kezet láttuk már 3 évvel ezelőtt is;" Majd Friedrich érdemeit méltatja és a különböző társadalmi osztályokat csatlakozásra szólítja fel. Szmrecsányi bocsa ja. Szmrecsányi György, a kerület volt nemzetgyűlési képviselője állott fel ezután szólásra. Örökké hálás lesz ennek a kerületnek, hogy a zai.avArmeqyje 1922 március 27. kommün után egységbe áUt Friedrich lobogója alatt. Beismeri, hogy neki is vannak hibái s ha bármit Is tett, a választók és az ügy iránti szeretetből tette, még ha nem is jól tette. Majd az „egység-bontók" ellen kelt ki. kiknek számításukat keresztülhúzta, mert Friedricheí ajánlotta utódjául. Friedrich érdemeinek kiemelése és a csatlakozásra való felhívás után Istenvelüköt mondott volt választóinak és átadta helyét a „vezérnek". Friedrich beszéde. „Önök hívtak, én eljöttem" ezen szavakkal kezdette meg beszédét Friedrich István. Megállapítja, hogy egy ideig előre mentünk, (nyílván az 6 miniszterelnökségére gondolf) most pedig visszafelé haladunk. Gurulunk lefelé a lejtőn s ó ugy látja, hogy megállás nincs, csak az ellenzék tudná megállítani a lejtón lefelé guruló nemzetet. Saját érdemeinek méltatásáról sem feledkezik meg, miközben keserűen lobbantja szemünkre, hogy aki merni, akarni és tenni mer, arra azt mondjuk, hogy kalandor. (Itt nyilván szintén saját magát gondolta.) Bátraké a világ, gyáva nemzetnek nincs szövetségese — mondja Friedrich. Miniszterelnökségének hosszú méltatására sok gondot ós időt fordítván, kikéit Bethlen István gróf miniszterelnök ellen, vérszegénynek tartva a mai kormányzatot. ^ , Friedrich, a jós. „Azt mondják, hogy jóslásokkal foglalkozom. De csudálatos, mégis mindent előre megmondottam." Ezen jóstehetségében bítva, megállapítja. hogy az idei 16 milliárd deficit jövőre már .10 milliárd lesz, s hogy most könnyebb megállítani a gurulási, mint egy óv múlva. A kaméleon-politikusokról a következő kei-lem- és szdlemdús kijelentést tette, melynek stílusát már sokszor hallottuk a vásári néger kikiáltótói: „Hat hónapig legitimista, hat hónapig szabad-királyválasztó, most épen szabadkirályválasztó." Friedrich, a demokrata. Ellenzéki állásfoglalásának kifejtése után ezen kijelentéssel: „Könnyű kiabálni és ordítani, de kormányozni nehezebb" saját magát ütötte agyon. „F.n iga2án demokrata vagyok, — mondja Friedrich — én adiartt az egyenlő, titkos, nőkre js kiterjedő választójogot,U mely színvallás után egy szociáldemokrata gyűlésen mon dott beszédét recitálta kifflszcrezve és ki színezve. V A királykérdés. Az ellenzék programmjának egyik pontjához illően — mely ugyanis kikapcsolja a királykérdést — Friedrich a homloktérbe állítja c kérdést, megjegyezvén, hogy nem ujabb puccs arán óhajtják visszahozni a királyt. Tiltakozik a puccsista elnevezés ellen, ó csak megmarad esküjénél. A király hűségről (értsd alatta ez esetben a Habsburg hűséget) és a király kiadásáról mondott szavaira a következő megjegyzéseket hallottuk a hallgatóság soraiban: „Hála Isten!" (A kiadásra vonatkozólag.) „Miért nem megy Bécsbe I" „Nem is magyar ember" , Már mígint viís/.a^karják hozni." Friedrich, a bátor. Ismét megemlíti, hogy ő nem puhány, ő nem nádszál; ó bátor ember. Hrről nem tehet, ez az ő tulajdonsaga. Felsorolja, v hogy mi imponál és mi nem imponál neki, azt gondolván, hogy ezzel imponál a választóknak. Hangsúlyozza, hogy őlCnem akarnak háborút, nem is kell háború, mert ha visszajön a király, az ő személye fogja összetartani az elszakított területeket. Most kifelé erősnek kell magunkat mutatni. (Ebben a pillanatban felcsendül a déli harangszó, Friedrich keresztet vet és imádkozik. Azután folytatja beszédét) Friedrich. az u\'.olsó Mohikán. Maderiát és az ő királyhüségét emlegetve a terem bejáratánál zaj hallatszik. Friedrich ingerülten odaszól a hallgatósághoz : „Ne törődjenek vele, ez semmi!" Majd megemlíti, hogy ő nem fordul a zsidókhoz, becsület^ nem áldozza fel. Ha elvesz a ker^pztény irányzat, ő legyen annak az utolsó mohikánja ezt kívánja Friedrich s látván, hogy az érdeklődés megcsappant, beszédét hirtelen befejezi. X Szmrecsányí felszólalása. Friedrich beszéde után újból Szmrecsányí ált szólásra s megbotránkozásának ad kifejezést, hogy a kormány ügynökökkel árasztja cl a vidéket; majd pedig kikel .egy" lap ellen, mely őket támadja. Végezetül megválasztották a helyi pártszervezet vezetőségét. A délután folyamán a nőknek tartott Friedrich beszédei, vasárnap pedig megkezdette körútját a vidéken. \' (n—a). HÍREK. Zalaegerszeg város ülése. Czobor Mátyás Zalaegerszeg r. t. város polgármestere március 26-án 11 órára ülésre hlv«a össze a város törvényhatósági bizottsági tagjait. Az ülés egyedüli tárgya BŐdy Zoltán vármegyei főjegyző meghívása volt a megüresedett alispáni székre. A tagok összesen 44-en egyhangú lelkesedéssel tették magukévá az indítványt. Biztos tudomásunk van arról, hogy Zalavármcgye összes járása nagy lelkesedéssel fog hozzájárulni Czobor polgármester indítványához. — Az Árvizsgáló Bizottság munkában. Az Árvizsgáló Bizottság újabban a kávéházi és éttermi cikkek árait, továbbá a sütési dijakat állapitolta meg. Az új megállapítás szerint fekete kávé 8 K., fehérkávé 10, tea 14, leves 4, főzelék feltéttel 20, főzelék 10, főtt tészta 20, kenyér 28, kenyérsütés pedig I korona 70 fillér. A Bárány szálló szobaárainak 50 százalékkal való felemelését az Árvizsgáló Bizottság elutasította. Ezen árak egész Zilavármegye területére érvényesek. — Csatlakozás a Dunántúli Blokkhoz A dunántúli főiskolai lialigatók szervezetéhez a Dunántúli Blokkhoz, újabban a megalakúlt pécsi csoport csatlakozott. Örömmel látjuk főiskolásaink tömörülését és szervezkedéséi. — Ingyen selyemhernyó. A mai időkben nagy. fontossága van a selyemtenyésztésnek. Az állam igyekszik tőle telhetőleg elősegíteni a fokozottabb selyemhernyó tenyésztést és folyó évre ingyen ad ki selyemhernyót és papirost mindazoknak, kik ezen jól jövedelmező foglalkozási ággal behatóbban akarnak foglalkozni A selyemhernyókat a Selyemtenyésztési Felügyelőség adja ki. Megzavarták a bagodi gyűlést. Fridrich István vasárnap tartotta Alsó- és Felsőbagodon programmbeszédét, kevés szerencsével. Ugyanit már beszéde elején a közbeszólások egész özönével závarták meg a szónokot. éA lánchídi csatáról teszéljen" és más hasonló közbeszólásokat lehetett hallani. A választókerület úgy , látszik kezdi már megismerni Friedricheí. — Bríglevics programingedéi. Bríglevics | Károly dr. független kisgáz/apárti (Drózdy-| Rassay féle csoport) képviselőjelölt szintén lel-| veszi a küzdelmet a zalaegerszegi választó kerületben. Programbeszédeit holnap kezdi meg \' .Nemesapátiban. • - A Kiss józsef emlékünnepély iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az ünnepélyre jegyek kedden délután 2 órától kezdve a mozi pénztáránál kaphatók. Az ünnepély műsora: I. Magyar Hiszekegy. Énekli az egyházi énekkar. 2. Megnyitó. Tarlja: dr. Junger Mózes főrabbi. 3. Kiss József költészetének ismertetése. Irta és felolvassa : Fenyvesi József A felolvasás keretében a következő költemények kerülnek előadásra: a) Simon Judit. Melodráma. Zenéjét szerzette : Hubayjenő. Szavalja: Pürst Ili, zongorán kiséri: Sándor István, b) Fogytán a rim. Oh mért oly későn. Dalok. Zenéjét szerzette: Tarnay Lajos. Egy sir. Dal. Zenéjét szerzette : Kulíffay Izabella, énekli : öarai Lajos, zongorán kiséri : Deulsch Manó. c) Gitáron. Szavalja : Spiegel Klári, d) A Gnóm. Szavalja: Sándor István, e) Az Hr ellen. Szavalja: Spiegel Klári, f) Időm lejárt, g) Sóhaj. Szavalja: Radó László. 4 Himnusz, tfnekli az egyházi vegyeskar. — Tárgyalják a nagybirtokok vagyonválfságát\' A nagybirtokok vagyonváltsága minisztertanács elé került. A döntés előtt a gazdák észrevételeit is figyelembe fogják venni, s e célból a* gazdákkal már voltak is tárgyalások. • — Vásáráthelyezés. A pákai országos vásárt ez évben kivételesen április 14-ikc helyett április 13-án tartják meg. — Friedrich István szombaton este Jády Károlynál, az Ipartestület elnökénél látogatást tett. Magyar vagy ? Emlékezz Világosra és az aradi l\'j-ra! FILMSZÍNHÁZ. Ballet-panfomín estély. Kovács Klára és Allce pénteken — 24 én mutatták be táncművé-szetüket a zalaegerszegi közönségnek A változatos művészi műsor kielégítette a közönséget. Szép és művészi volt az előadás, kellemes ax emlék, mellyel visszagondolunk az C6tre. Az Edison mozgószinkáz tulajdonosát dicséret illeti, hogy bemutatta Zalaegerszegnek a két művésznőt. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy nem váltott ki a közönség körében jó hatást a fedetlen lábszárakkal való mégjelenés. Nem illett bele az est keretébe. A polgári leányiskola növendékeinek az ünnepélyen való megjelenését nem tartjuk helyesnek, ilyen fiatal lányok elmaradhattak volna az esről. Hirdetmény. A zalabaksai róm. katl». templom renoválási, escllqg megnagyobbitási munkálataira az építő bizottság árlejtést hirdet. El nem fogadott terveket és költségvetésekéi nem díjazzuk. Tervek és költségvetések, illetőleg ajánlatok nyíltan Írásban küldendők be. A bizottság az ajánlatok felett szabadon határoz, esetleg árlejtés tartásáról az ajánlatot tevőket írásban értesiti. Zalabaksa, 1922. március 20. SZEILER FEKENC, al építő bizottság elnöke. APRÓ HIRDETÉSEK. (E rovatban minden egyes s/ó korona, a legkisebb hirdetés :*) korona A hirdetésekre vonatkozó mindennemű felvilágosítás a hirdetés s/ámára való hivatkozás mellett megtudható a kiadóhivatalban) ÜGYVÉDJELÖLT ewrtWtf gyakorlattal bíró segé<l alkalmazást talál Korbai Károly dr. ¿«\'Széli (jyórgy dr. ügyvédek irodájában HASZNÁLT IKÓOÉI\'BT megvételre keresek. JELZÁLOGOS kölcsönöket folyósítok gyorsan és kedve/ó feltételek mellett. Nyomfttott Tohy TK. lUÓÚa ICeHc»« A«oHton könyvny omdáj«iban Zal aoKor-H\'/,. fcíon. Telofon 131. H«Am. |
