Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
25.23 MB
2020-04-21 11:26:52
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
567
1211
Rövid leírás | Teljes leírás (558.03 KB)

Zalavármegye 1922. 038-050. szám július

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

I. éivolytm.
Elöttietesl ár:
Salaegerszeg, 1922 jolins 2.
¡7

Bféai ím r*l ént . .IHT* lm
llTM uái
480 K 240 B 18« K 4 I
Hirdetések
■Uttaétor diftuNa «Mrtit psáalttatpat
38. ssáp.
1 Szerkesttőség
I IALAI0E BSII8,
UitalUr-atci 8. 11.
I Telefon 162 sz.
:
1
Kiadóhivatal: táiiiDiBsiee,
BxecktoyMér 5. >1
Telefon 131 sí.
L.Mm.: ,^UTtr««8T»"lapU«<l4t*rmá, !j "«*•»««:KOIBAl lABOLT ír.
......................................................................»••«•niii>HLMM<mMM»MWm.............................................
• •TCMMmt«*
.lltrel ny titenken, hU/eV e<r li»»áK««/ * -V,
3tu<k ccy l«ttol firdk .¿««Mguar. \'\'v\' < ItJrck M*(j«roruáf ftIMmtdúib«« kmtA "
Kibékülés.
Ki szerezheti nekünk vissza azt. ami az ezeréves Magyarországból elveszelt, ki szabadíthatja ki a rabságból a hozzánk visszasíró véreinket? *
Csak mi magunk magyarok! Senki más, csak mi magunk. Az igazi honszerzés, a célhoz vezető irredenta útját helyesen szabta meg gróf Bethlen Istvftn miniszterelnök, aki március tizenkettedikén, az egységes párt miskolci zászlóbontásán ezt mondotta:
Az a nemzet fog hamarabb boldogulni Európában, amely egész munkaerejét, minden energiáját az ujjaépitésre fordíthatja és a maga soraiból kiktlszóbóli azokat a súrlódási felületeket, azokat az ellentéteket, amelyeknek leküzdésére kellett eddig energiájának nagy részét fordítania. Az a nemzet fog Európában boldogulni, amely az alkalmakat jobban és gyorsabban tudja kihasználni, amelyik gyorsabban tudja elhatározni magát, amelyik többi szomszédaival szemben, hogy úgy fejezzem ki magam, tempót tud nyerni, mert nem mindig az erőviszonyoktól. hanem a haladásnak gyorsaságától is függ a/, hogy milyen crót képviselünk és tudunk kifejteni.
Magyarország sorsa tehát attól függ, hogy milyen gyorsan tudunk építeni azokon n romokon, amelyeket az egymásra zúduló forradalmak a román megszállás pusztításai és a trianoni béke tatárdúlása y/ ezeréves Magyarország helyén meghagytak. Azt pedig, hogy ennek a gyors építésnek mi a foltétele, szintén megmondotta Bethlen István Miskolcon: „A történelem örök parancsa szabja a nemzet elé az egyseget." „Ha szükség volt arra a háború alatt, hogy a magyar pártok között az egységet helyreállítsuk, hogy egy treuga deit kössünk, mennyivei nagyobb szükség van erre ma. Ma, amikor ugyan névleg nem vagyunk háborúban, de tényleg nehezebb küzdelmet vívunk, mint a háború sok percében, nehezebb küzdelmet vívunk a megélhetésnek nehézségeivel, az állam fennmaradásának nehézségeivel, nehezebb küzdelmet viv a magyar az 6 nemzeti létéért."
Higyjük el: a nemzeti katasztrófa martirjai, az elszakadt részek magyarjai tudják a legjobban azt, hogy nekik mire volna szükségük, mivel éleszthetné Csonkamagyarország legjobban azt a reménységüket, hogy a régi államkötelékbe még visszatérhetnek valaha. Tessék megkérdezni akármelyik magyart, aki a trianoni határokon túlról érkezik, mi a véleménye erről a kérdésről? bs mind
\'I
azt fogja mondani, hogy nem érti meg az itteni állapotokat. Nem érti meg azt, hogy akkor, amikor az egész világ ellenségünk; akkor, amikor ugyanaz a szenvedés sujt mindnyájunkat; akkor, amikor egyformán megaláztak, kifosztottak, megcsúfoltak bennünket az idegenek: a ma...