Zalavármegye 1922 063-075sz szeptember.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Folyóiratok

folyoiratok.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	22.8 MB
Keltezés:	2020-04-22 15:08:48

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	693
Megtekintések száma:	1516
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (533.21 KB) Zalavármegye 1922. 063-075. szám szeptember Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ára 6 korona« 63. ssán. Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY Littii«\|d»au: „Zalaváralapkiadótársaság tAbsad&iii és politikai lat bebicliiik heteikéit háboi8xob. Szerkesztőség Kisfaludy-n. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széclur.yl-tér 5. Telefon 131 sz. .Hltuk cgr titwbcn, hittek egy kaiitan , H1«7<U na örók HfB7»A/h»B, HUxek KUfyftromá* feHA««r)á4N:i Aqt«. - A szodologusok.. A szodologusok, a társadalmi tudomány emberei állapotuk iránti némi dicsekvéssel és sorsunk irárti önbizalommal és jó reménnyel mondják, hogy a magyar nemzet ne (éljen, nem kerül Róma sorsára. Rómában csak két osztály volt; az urak és a csőcselék osztálya: « patríciusok es a plebejusok; de náiunk három os/tály van : a (első uraknak, a középső butokosoknak és az alsó napszámosoknak az osztálya. L\'gy van. Csakhogy ar osztályoknak nem a száma dönti el a sorsot, hanem a milyensége. Rómában a patríciusok ganfagok voltak és természetesen (enyhék, a plebejusok szegények és renvhék hgyik sem dolgozott F.zért dilit mejj az akkori Róma. A patrícius Lucullus Afrikából hozatta a kolibri-nyelvet ehédie: s a plebejus csapat kiment a szenthegyre sztrájkolni. hs hiába mondotta a szent Menenius Agrippa a szenthegyen a szent mesét a gyomorról. hogy a test tagjai rgvmással összeköttetésben vannak s mindenik tagnak dolgozni kell: a csőcselék egy percre megértette, de aztán tovább nugts csak a/i kiabalta szüntelen, hogy: Panem et Circenses! Adjatok kenyeret és mulatságot: circust. mozit — még pedig ingyen! S Róma megdttU, mert mind h ket osztálya ínyenc volt es kéjenc, renyhe, dologtalan. H.lia Istennek, nálunk három oszfá\'y van. De nem az a jó. hogy három van, hanem az a jó, hogy a közbelsó osztály, a nemzetne« a dereka, a legnagyobb és legeiősebb és épen ez a legmunkásabb. Az úgynevezett paraszt-földműves. az iparon és kereskedő teszi a közepxö részt » ez mind dolgozik. S nála istennek a felsőbb osztály, a melynek jogaban áll bővebben kényelmesedni és az alsóbb osztály, amelynek természetében van a restes-kedes, együttvéve is kisebbrészét teszik a nemzetnek Tehát lehet reményünk — ebből a szem-pon\'hól -- a ferprar idásra. he l>e mindamellett — Isten csudája éppen itt tölteni Migyarotszagon, hurópának a második ors/ágahan, n.»gy az KI levő iiMréktivi cn\\>e;é* •«• i I«\'i»y csak pár hónapra, de föklreverte a nemzetet. Tudnunk kell, a vörös uralom embere és a sztaik embere egy gyékényen árul Mindenik azon a saját alkotta törvényen ¿11, hogy minél többet et»yék, de minél kevesebbet dolgozzék. Fogyaszt, nem szerez; pusztít, nem javit; rombol, nem epil Ezt a megsemmisítő Mellemet híjják destrukciónak. A sztrájk nem egyéb, mint a Panem et Circensesnek a kiabálása ; mindeniknek az indító oka : állati önösség . a neve : Kommunizmus ; az eredménye: pusztulás. Kz a belső baj fenyegeti a nemzeti életet a külsó nagy ba\|ok meileti. Hzt a bajt kell orvosolni: akár szép szerével, amint MeneniU6 Agrippa tette volt, akár erőszakkal, amire most nem tudok példát mondani, de példát kell csinálni. Utóbbi esetben a mentő munkát Pál apostolnak arra a törvényére kell alapitani, hogy: Aki nem dolgozik, ne is egyék. Hát hiszen nagyjában gyakoroljuk is ezt a törvényt, de elég szigorúan nem hajtjuk és nem hajtatjuk végre. \' Sőt. Sót megtörténik, hogy a humanizmus szent nevében az ember-szeretet gyakorlásában nagy buzgalmunkban tul lövünk a célon, vagyis tul bő adakozásunkkal vesztünkre hizlaljuk a dologtalanságot. Hő szeretetében buzgó öleléssel a majom is halálra szorította a fiát. Az a tenger sok jótékonysági egyesület gyűjt, gyűjt, * ajándékoz, ajándékoz a szegények között. Kismértékben és nagymértékben, városonként és országosan sok hiba történik e téren az adományok szétosztása terén. Az adakozók és osztogatók rendesen nincsenek tisztában a »regény szónak a fogalmával Szegény, vagy koldus csak az. aki semmit em tud dolgozni. Ingyen csak ilyennek sza. ad adni. Különbözik ettől a gyermekek segélyezése. Ez inkább kölcsönadas. hzek remélhetőleg majd megfizetik a tartozast. Aztán csak munkahiányt ne emlegessenek Magvarországon, ahol annyi az uyar I künn a mezőn s benn a telkekben. S nincs tűzifánk, pedig erdő van elég még. Kiszámíthatatlan és kifizethetetlen drágán adja a kereskedő, azért, azt mondja, mert sokba kerül a levágás s több efféle u. u „kitermelés," mert szfikiben vau a munkás. Hát mi nincs tehát: vagy mi van tehát: munka nincs ? vagy munkás nincs ? Munkabiány van V vagy munkásszúkbehség van ? Megboíondltják az embert. «Segélyezni kell a munkást, mert nincs munkája, s drágán kell vennünk a fát, mert iiíik munkás. Hát akkor kit segélyeztünk? Az igazság az. hogy inunka is van bővön, ember is van elég, szegény több az elégnél, alamizsnát váró a legtöbb: de munkás ember j nincs. Ingyen szeretnének élni, mint Rómában a herék. Itt a veszedelemnek a csirája. Erre kell vigyázni az ingyen osztogatásnál. Először ingyen kap. másodszor ingyen kér, harmadszor ingyen követel, negyedszer rombol. Vigyázni keli és csirájában kell elfojtani a knmmum\'smust. nemhogy még táplálékot adjunk neki. Aki nem dolgozik, ne egyék. Ez a törvény s ennek a (Örvénynek a szigorú I végrehajtása elégséges orvosság a kommumsmus néven ismeretes belső betegségünkre Nem is j olyan nehéz orvoslás ez. De ha van. s van, aki e törvénnyel ellenkezőt hiidei: azt a kovászt, azt a ragályos sebet még a legdrágább s leg-He«erfihb orvos-szerrel is ki kell égeini a nemzet testéből. Ha ái ilyen sebet kiégetjük, a s/ociologus akkor, de csak akkor mondhatja, hogy nyugodtak lehetünk, nem jutunk Róm<t sorsára. RotbC\'ly György. Hanyagság. A „Zala vármegye\' tegnapi száma a városi kö7gyülésról irott tudósításában közli, hogy a közgyűlésen nagyon kevesen voltak jelen. jó lenne ezen egy kicsit gondolkozni. Miért van az, hogy Zalaegerszegen még olyan fontos Ogyek tárgyalásán is, mint amilyenek a legutolsó gyflfés tárgysorozatán szerepeltek, a képviselőtestületi tagoknak alig egyhatod rósze jelenik meg. Miért választ akkor a váró» közönsége 54 képviselőt, ha abból csak 8—1,0 tartja kötelességének, hogy a város ügyeivél törődjék? hzt nem lehet elfoglaltsággal menteni; mert akinek nincs ideje a városi gyűlésekre eljárni, az ne fogadjon el olyan megbízatást, aminek nem tud megfelelni. Ilyen abszurdumnak nem szabad előfordulni a város életében, hogy 8—10 választott s ugyanennyi virilista képviselő elótt kénytelen a . város vezetősége előterjesztését megtenni; mert akkor ha a képviselőtestületi tagok igy visszahúzódnak a kötelességteljesités elől, akkor ne várjanak a tanácstól, vagy a tisztviselőktől eredményes munkát. A képviselő- testületi tagokat azért választja az adózókozön-ség, hogy a város Ügyei iránt mindenben érdeklődjenek nem pedig csak parádéra, vagv ha valakit valami állásba kell protezsálni, hát akkor szavazógépnek lehessen őket felhasználni. Nagyon üdvös do!og lenne, ha a kötelességüket hanyagul teljesítő városi képviselőket megfosztanák megbízatásuktól, s helyettük olyanokat küldene oda a város közönsége, akik megbízatásukat teljesíteni tudjak és kötelességüknek tartanák, hogy a gyűléseken teljes szántban meg is jelenjenek. s. TÁVIRAT-TELEFON. A Mag\\ar Távirati Iroda jelentései. A Központi PapnovAtö Intézet Igai* flatdja Ernst Sándor lett. fíudapest, aug. 31. A Központi Papnevelő Intézet rektori állásában változás állott be, amennyiben Dr. Amon Pál pápai prelátus ezen állasáról egészségi okokból lemondott. A hercegprímás a lemondást elfogadta s helyéi* Dr. Ernst Sándor nemzetgyűlési képviselőt nevezte ki. Erpst jelenleg a bécsi interparlamentáris konferencián van s visszatérte után fog}* elfoglalni állását. Elnök! tenAcsot választott az in tor« parlamentiért* konferencia. Budapest, auf(. 31. Bécsből jelentik : Az interparlamentáris unió 20-ik konferenciája ötöt elnöki tanácsot választolt «2* ügyek vitelére A tanácstagjai: Báró Adeismeid (Svédország Burtau (Amerika), gróf Apponyi Albert (Magyarország), Scherrer Milleman (Svájc), Debuissen (Franciaország). U\| pártalakulások várhatók. Iiuda/H\'st, aug 31. Az a hiradás, mintha a kormány a mai minisztertanácson az új sajtófőnök személyének megválasztásával Is foglalkozik, téves. A sajlófónöki állás betöltése a miniszterelnök diszkrecionális joga, amire a minisztertanács semmiféle befolyást sem gyakorolhat A parlamenti pártok elhelyezkedéséről 19 különfé.e hírek vannak forgalomben. Lgyrészt Fridnchről mondják, hogy Wolfék, vagy Q^mbös felé orientálódik; másrészt Propper Sándor szociáldemokrata képviselő győri beszédének hatása alatt Kassay Károly egy liberális pártszövetség megalakítását vette tervbe A hríed-richei kapcsolatos kombinációkat maga friedrich a fegenergikusabban cáfolja. Kassay terve pedig ambrioniális állapotban van és abban is marad mindaddig, amíg Vázsonyi haza nem jön, mert a szociáiisták Vazsonyinak ebben az alakulásban vezetőszerepet szántak Kérdés azonban, hogy Vázsonyi vallalja-e a neki szánt szerepet. Botrányokat csinálnak s tOrdóxnefc az oross népbiztosok. Riga, aug. 31. Rigai jeleinések\\tlapján a Matin arról ad hírt, hogy a Balti-tenger fürdőhelyein üdülő orosz bolsevista vezérek, köztük több népbiztos állandó botrányos viselkedésükkel teljesen elriasztják ezeknek a fürdőhelyeknek nyaraló közönségét. A vakációzó szovjetvezérek valóságos orgiákat rendeznek. Készeg állapotban minden ok nélkül lövöldöznek, a strandon éjszakánkint az internacionálé! éneklik, bejárják az utcákat és uton-utfélen propaganda beszédeket tartanak a járókelőknek. Az ellenük emelt kifogások egyik legsúlyosabbika, hogy a fürdőhelyen vajmi kevés figyelemmel vannak az illemre A lett kormány, hogy véget vessen a garázda bolsevisták botránysorozalának, tiltakozó jegyzékkel fordult a szovjet kormányhoz, melyben sürgős és szigorú intézkedéseket kér ellenük. 2 * Z A1. A VÁRMEGYE í 1922 szeptember. 1. Olaszország az aostai herceget akarja Ausztria régensévé kineveztetni. Budapest, aug. 31. Amenviben a Népszövetség megbízásából antant-bizottság vezetése és ellenőrzése alá helyezik Ausztriát, Olaszország abban az irányban dolgozik, hogy Ausztria régenséül az aostai herceget kérjék fel. mert,csak is ez irányban látja biztosítottnak azt,\'hogy a délszláv befolyás Ausztriában nem kefül túlsúlyba A törökök mindenütt visszaszorítják a görögöket. Konstantinápoly, aug. 30 Áfium Karahissar-nak a törökök által va!ó elfoglalása után a görög hadsereg eddig mintegy 70 kilométer mélységben vonult vissza. A sajtó hevesen támadja a görög hadsereg vezetőségét és vigyázatlansággal vádolja őket. mert a városban tartózkodó görög hatalom csaknem teljesen felmorzsolódott. A görög hadsereg három részre szakadt. Nem kell Olaszországnak Ausztria. Bécs aug. 31. Az Extrablalattnak jelentik Rómából: Baratora pénzügyminiszter és Schüler osztálytanácsos megbeszélése után minisztertanács volt, amelyen az osztrák kérdéssel foglalkoztak. A minisztertanács végleg elvetette az olasz osztrák vámunnió eszméjét Beható tanácskozások után arra az álláspontra jutottak, hogy ennek a tervnek megvalósítása nem volna kedvező Olaszországra nézve, másrészt az érem—unió következtében az olasz pénz elér-téktelenédésétól tzrtanak. Kétségbeejtő a helyzet Csehországban a szokol emelkedése miatt. Prága, aug. 31. A Prágai Magyar Hirlap jelenti, hogy Nóvák kereskedelemügyi minisztert ipari, kereskedelmi és munkás küldöttség kereste fel Losoncon és a Felvidék kétségbeejtő helyzetéről panaszkodott. A miniszter válaszában kijelentette, hogy ebben az esetben nem tud segíteni. Az áiiam nem oka a cseh pénz értékemelkedésének. A miniszter azt a reményét fejezte ki, hogy 4 héten belül minden megváltozik , HÍREK. Olvasóinkhoz! Vidéki lapokra nézve a legválságosabb időben, uj előfizetést nyitunk szeptember 1-vel kezdödőieg. A horribilis papirárak s a magas munkabérek a mi megjelenésünket is megnehezítik, de mi bízva a közönség támogatásában megbirkózunk ezekkel a nehezségekkel. Utalunk arra, hogy sok évtizedes múlttal bíró lap, nemcsak vidéki, hanem fővárosi is, kénytelen volt megjelenését beszüntetni. NekUnk csak»egy féléves multunk van és mégis bátran állunk szemben a nehézségekkel. Olvasóink tettéle lehetővé azt, hogy idáig is fenmaradtunk; ezek az olvasóink bizonyára nem hagynak el finnünket ezután sem I Az előfizetések árát kénytelenek voltunk felemelni, de a felemelés ellenére is a legolcsóbb lap a mienk maradt. 1 « évi előfizetés Egyes szám ára K 180.-K 6.- Mindenben a legjobbat akarjuk nyújtani, mindenről pontosan és elsőnek akarjuk értesíteni a közönséget s hisszük, hogy ez erőnkhöz mérten sikerülni is fog. Mindezt azonban T. Olvasóink támogatásával tudjuk csak elérni és ennek a támogatásnak reményében jelentjük ki, hogy továbora is azok maradunk, amik voltunk : a magyarság szabadságának és függetlenségének s a nemzeti eszmének harcosai. Kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, vagy esetleg már hátralékban vannak, szíveskedjenek azt beküldeni s lapunkat ismerőseik körében terjeszteni. A Zalavármegye szerkesztősége és kiadóhivatala. Naptár. Péntek, szeptember I. Farkas pk. Szombat, szeptember 2. jusztusz. — Nyugdíjazás. Tersztenyák József szepet-neki, Magyarné Hild Irén sümegi és Tibold Boldizsár nagykanizsai tanítókat, a vallás- és kszoktatásügyi miniszter a további intézkedésig nyugdíjazta. 7000 korona ;esz szeptemberre a ^ búza váltság ára. Budapest, aug. 31. A pénzügyminister az 1922 23. termelési időszak szesztermelési keretét, vagyis azt az alkoholmennyiséget, amely 1922. szeptember MAI 1923. augusztus l-ig i terjedő idő alatt fogyasztási adó álá esik, s a Szeszfőzdékben termelhető 240.000 hektoliterben, és a mezőgazdasági ingatlan vagyonváltság fejében fizetendő buza árát szeptember hónapra mázsankéíit 7000 koronában állapította meg. A közalkalmazottak kedvezményes ellátásának váltság összege 2000 korona. Budapest, aug. 30. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben megállapítja, hogy a közalkalmazottak kedvezményes elláiasával kapcsolatban kiadott rendelet értelmében a szeptember hónapra járó kézpénzváltság összege, minden ellátásra jogosult egyén után- 2000 koronát tesz ki Érvényben maradnak az Indemnitásl Javaslatban felsorolt kivételes tör* vények. Budapest, aug. 31. A Budapesti Közlöny csütörlöki számában kormányrendelet jelent meg, melynek melléklete felsorolja a kivételes hatalom alapián kiadott rendeletek közül\' gazokat, amelyeket a kormány az índemnitási törvényben foglalt felhatalmazás alapján ideiglenesen hatályban tart. A délszlávok nem mondanak le Ausztriáról. Bécs, aug. 31. • Habár a délszlávok fenyegetéseik Kai már felhagylak és a csapatössze-vonásokról szóló jelentések alaptalanoknak bizonyultak, délszláv politikai körök még mindig avval a gondolattal foglalkoznak, hogy az osztrák problémát egyszerűen problémának hagyják maradni. Olaszországot nyugatról való nyomassal visszavonulásra akarjak kényszerileni, hogy az utolsó pillanatban közbelép- I hessenek és fait accomplit teremthessenek. \| Hősök emlék®. \| A zaiaszent^róli tü/.oitócyvcsiilcttftl az elesett bajtársak emlékére állított emléktábla leleplezésén elmondta Nn^y István zalaistvándi lelkész. Tiszteit ünneplő közönség! Istentiszteletről jövünk Ott az Isten szent keze által alkotott boltívek alatt és amott az emberkéz által Isten imádására épitett szentegyházban porba omolva, de ég:e irányitolt tekintettel mondtuk el imánkat a mindenséget fentartó örök Isten előtt * És méltán. Hiszen ma az emlékezésnek napja van. A Zalaszentgróti önkéntes Tűzoltó Egyesület 40 éves fennállásának jubileumi ünnepén tekintetűnk hogyne irányulna elsősorban arra az örök bölcsességü Istenre, aki a testvéri együttérzés a legnemesebb értelemben vett szolidaritás érzését ápolva íme 4 évtizeden keresztül ennek az egyesületnek fennmaradását, sőt fejlődését és virágzását biztosította. Az Istenkéz által alkotott felhőboltivek alatt most ismét összegyülekeztünk, hogy egy másik szent kötelességet rójunk le: a világháborúban elesett, édes Magyar hazánk fenmaradásáért hősi halált halt tüzoltóbajtársakkal szorítsunk gondolatban testvérkezet. Érzem, tudom ünneplő közönség, hogy most e pillanatban mindnyájunknak fájó, viharvert, emlékeken merengő lelke messze-messze elkalandozik. - Elindul innen a hazai rögről: bejárja az ismerős házak udvarát, kertjét, ahol elesett bajtársainkkal, mint gondtalan gyermekek a porbanjjátszadoztunk. Felhívjuk emlékezetünkben ismerős, kedves alakjukat, arcvonásaikat s a szeműnk elé villan egy-egy pillanatra derűs mosolyuk. Aztán követjük őket ismeretlen messziségbe a Kárpátok hólepte bércein keresztül ki oda Wolhynia skjára, aztán délre a Doberdó pergőtüzes halálszikláira, s a Piáve megáradt, bőszült hullámsirja fölé. Óh a mi lelkűnk sirálymadárként sok eszten- * Megelőzőleg r. k. tábori mise volt a szabad ég alatt é* evang. istentisztelet a templomban. dők fájó emlékeit repüli be most vijjogva, sirva, vagy önmagát emésztő csendes fajdalmában keres valakit: apát, fiút, hitvest, testvért, vagy jóbarátot . . . S hányszor teltük meg lélekben már ezt az utat! . . . Hányszor tértünk vissza a céltalan keresésbe beletáradt lélekkel csendes otthonunkba, hányszor próbáltuk, de soha sem tudtuk - és tán soha sem is tudjuk magunkat megnyugtatni az/al a gondolattal, hogy őket végleg elveszhettük. Óh ne keressétek, hisz úgyis hiába keresitek őket az ismeretlen messziségben. Ide nézzetek, ide tekintsetek erre a háromszínű lobogóra, ennek a színeiből felétek sugárzik a tekintetük, ennek a se.ymes suhogása felétek viszi a hangjukat. A piros vért jelent; nehéz, küzdelmes napokat, acélos kart, férfias elszántságot, hősi önfeláldozást, izzó faj és hazaszeretetet, amelyről igy énekel a költő: Olt essem el én a harc mezején, Ott folyjon az ifjúi vér ki szivemből, S ha ajkam örömteli vég szava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyúdörej, S holttestemen át fújó paripák, Száguldjanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. A fehér, szelídséget, megértést, bajtársi szolidaritást jelent, mély nem válogat sem rang, sem méltóság sem foglalkozás, sem felekezet szerint, hanem egyformán nyújt lestvérkezet mindenkinek, aki közboldogulásért munkálni tud és akr, de legszívesebben öleli kebléie azt, aki magyar. A zöld, a szent természetnek üdezöld színe — reménységet, bizalmat jelent. Hisz a szomorúfűz lombja is búsongva hajol az alatta szomorkodó fölé, de biztató reménnyel tölti meg a lelkét. De jelenti azt az izzó magyar sovinizmust is, amely ennek a most megcsonkított magyar hazának egyetlen talpalatnyi rögéről lemondani nem tud és nem\'is akar, mert tudja, hogy \' \' A nagy világon e kívül nincsen számunkra hely, Áldjon vagy verjen sors keze Itt élnünk halnunk kell. I^gy érzem igen tiszteli közönség, hogy elesett hós bajtársaink lelke e háromszínű lobogó képében most itt jár közöttünk, férlias önfeláldozásra, testvéries egyetértésre, egymás megbecsülésére tanít s reménységgel, bizalommal csitítgatja fájó lelkünket. Ilt él s éljen is köztünk az ó lelkesedésük, önfeláldozásra kész elszántságuk, de legfóképen éljen az az eszme, amiért Ők küzdelembe mentek és életet áldoztak: szép Magyarországunk fennmaradása és virulása. Most romok felett állunk; küzdelmes, nehéz jövőnek nézünk eléje. De tel a fejjel testvéreim, hős bajtársaink lelkéből felénk sugárzó erények lesznek az alap, amelyen építhetünk. Ezek nélkül elveszünk. A Zalaszentgróti önkéntes Tűzoltó Egyesület önmagát becsülte meg és önmagának szerzett elismerést, amikor a világháborúban elesett hős tűzoltó bajtársak emlékét emléktáblán örökítette meg. Legyen ez az emlék is hirdetője a lángoló hazaszeretetnek s a bajtárs emlékét őrző kegye-., letnek. \' Ragyogjon ott rajta a ti nevetek hós bajtársak időtlen időkig: A jó Isten adjon poraitoknak csendes pihenést, úgy az idegenben, mint az édes szülőföldben. Sírta el a dalos madár sirhalmotok felett s mi fájdülmuiiKat; emlékezetünk, mint örök lámpj hintsen fényt lelketek útjára. Amigélün* emlékezünk reálok. Aztán talalkozunk. Ünneplő közönség, mementó ez a mai nap mindnyájunk számárai1» Emlékezzünk! És valahányszor erre az emléktáblára téved a tekintetünk jusson eszünkbe, hogy elesett hős bajtársaink életáldoz&sának a mi életünkben, a mi cselekedeteink es a mi hazaszeretetünk által kell felmagasztosulnia. 1922 szeptember I. ZALAVÁRMEGYE — Az Aranykönyv útnak indult. Tudniillik a \'Csány szobor Aranykönyve, melybe elsősorban zalamegyeiek irják a nevüket, de lehet másoknak is. Az Aranykönyv megindölásánák a története már ismeretes,. most még csak azt toldjuk hozzá, hogy aki ebbe az Aranykönyvbe ezer koronával beírja a nevét, az örökigazságnak: Istennek és magyarságnak áldoz. Az Aranykönyvbe első helyen gróf Batthyány neveket találunk, Qróf Batthyány Pál volt Zala főispánja mikor még garasonként kezdtünk gyűjteni, de nagy buzgalommal és a főispán család akkor is nagy támogató erő volt hangya munkánkban. Ime a könyvben első helyen az első nevek: gróf Batthyány Pál 1000 kor. Felejthetetlen titkárom Czukelter Lajos emlékére 1000 kor., gróf Batthyány Pálné 1000 kor. gróf Batthyány Mariette 1000 kor., gróf Batthyány Ernő 1000 kor., gróf Batthyány Norbert 1000 kor., báró Kaschnitz Rudolt 1000 kor., üosztony László zalacsányi plébános 1000 kor.. Marton Boldizsár zalaegerszegi tanár 1000, Borbély György zalaegerszegi tanár 1000 kor. Tiz perc alatt tizezer korona. Legyen szabad megkérnünk a tisztelt olvasó közönséget, szíveskedjék az erre vonatkozó híreinket figyelemmel kisémi és ellenőrizni. Szíves tudomására adjuk a közönségnek, hogy aki a nevét szándékszik beírni az Aranykönyvbe, előre is jelezheti, hogy az 1 -1000 között levő számok közül melyiket szándékszik lefoglalni s azt fentartják a számára, amíg közvetlenül beírhatja a nevét. Az Aranykönyv Zalaegerszegen Dr Thassy Gábor alelnöknél és Borbély György titkárnál található. A szoborbizottság elnöke Bosnvák Géza volt főispán őméltósága, aki Misefán lakik, szintén szivesen veszi, ha bárki őhozzá szándékszik fordulni valami tudnivalóért. — A felső kereskedelmi iskolában azjskolai év megnyitása szeptember 3-án lesz, amely napig a beiratások tartanak. A magánvizsgálatok, érettségi írásbeli vizsgálatok folyamatban vannak. — Beiratások az iparostánonc-iskolába. Az tparostanoncokat tartó iparosmesterek — akár férfi, akár női — tanoncaikat kötelesek az iparostanonciskolába beíratni. A beírások szeptember 5, 6, 7, 9 és ll-én délután 2—5 óra között, a központi elemi iskolában tartatnak — Uj ügyvédi iroda. Dr. Fritz József nyug. kir. ítélőtáblai biró, városunk régi polgára, Zalaegerszegen, Wlassits-utca 10. szám alatt ügyvédi irodát nyitott. — Cáfolat, de gyönge; azonban ez is jobb, mint semmi. A „Csehek Magyarországon4 cimü cikkünkre cáfolatként egy részletes, eiég hosszú levelet kaptunk Rechnitzer Lázár aláírással Nagy-kapornakiól Nem megbízásból írja, azt mondja, csak saját magától, s azt sem említi, hogy van é valami viszonyban az erdőkezeléssel és a papi társasággal, vagy nincs. írja, hogy nincs hivatva a Jézsuita rend tagjainak nemzetiségét bírálni, azt azonban leírja, hogy „annak minden egyes tagja korrektül beszél magyarul, sőt annak van tagja, aki született magyar is, jő hazafi például K. páter is, az erdőkezelő is korrektül magyarul beszél és igy kétségbevonom, hogy a fa kérő azzal beszélt volna" stb. Tovább elmondja a levél, hogy kapnak fát ott a szom-szédbeli uradalmak, sót még a pesti menekülteknek is szállítottak. Miért ment Kapornakra fát venni a zalaegerszegi ember? kérdi, — s felel rá azzal, hogy igen mert Zalaegerszeg vidékén megfeledkeztek az erdők ültetéséről s a legelők befásításáról; Nagykapornak s Misefa legelőit ha megtekintjük, meglátjuk, mit alkot a szorgalmas kéz stb., továro felsorolja az összes élelmi és iparcikkeknek a drágaságát s a pénz állapotát s ezekről elmélkedik. Szó-szerint nem közölhetjük a levelet, nehogy akaratlanul is tréfásra terelődjék a dolog. A részletben való felvilágosítást is köszönjük, vártunk valami ilyest, s el ís hisszük ezt a levélírónak. Látszik azonban, hogy csak fogadatlan prókátor, mert kevés eredménnyel járt cl — A kereskedő^Utnonciskolrfban a beiratás szeptember 1—4 napjain délelőtt 9 12 óráig fog eszközöltetni A tanév megnyitása sziptem-bei 4 én délután 5 órakor lesz. Évi tandíj 400 korona és 10 korona az ellenőrző könyvecske. — Nagy a szénhiány az egész országban-A - tél bekövetkeztével megjönnek a fűtési gondok is. A fűtőanyag beszerzést megnehezítette a szénbányász sztrájk is Azt a négy hetet, mely alatt szünetelt a munka a szénbányákban, igen megérzi az égési ország közönsége. Megakadt a termelés s ez is oka annak, hogy mintegy 26 millió métermázsa szenet kell behoznunk külföldről, a hazai ter melés kiegészítésére. Ennek a szénnek behozatali ára pedig 12 milliárd magyar koronára tehető. Ha ezt a mennyiségei nem tudjuk behozni költség, szállítási eszköz, vagy más okok miatt, akkor az idei tel lesz a legbozal-masabb az eddigi háborús telek között. Nagy baj az is, hogy a hazai széntermelésből a Máv. még mindig 60 százalékot foglal le a saját szükségletére, mig békeidőben szénfogyasztá\| sunknak esik 20 százalékát fedezték hazai szénből. Nagy feladat lesz a fűtőanyagról való gondoskodás minden családban, de\' talán elmúlik valahogyan ez a keserves esztendő is. Hezzá vagyunk szokva s nem is tudunk mást remélni: — az ezután következő tél pedig még keservesebb lesz I — Panaszos levelet kaptunk egy iskolaügyben, jobban mondva a menekült köztisztviselők Ügyében Lajíunk zártakor jött a levél, tehát csak röviden emiitjük meg mos», j.ivőkor még Írunk róla. sőt mindaddig fogjuk tárgyalni» amíg tisztázódik ez a zavaros dolog. Zalacsány-ban községi iskola van. Volt ott rendes jó tanítónő. Ezt nyugdíjaztatták Pályázatot hirdettek. Folyamodott 32 tahiló, köztük sok menekült, akik az éhséggel küzdenek s a választást ugy intézték, hogy ezek közül egyet sem választottak meg, hanem megválasztották egy odavaló gazdag embernek a most végzett leányát. Ezt akárki intézte így, nem jól intézte; ez nem társadalomtudományi intézkedés ebben a kényes és veszedelmes szociális korszakban Jövőre bővebben ismertetjük az esetet. — Az alispántól kezdve letartóztatták a Bácsvárniegye egész hivatalnoki karát. A Déli Bácska híradása szerint a zombori ügyészség hűtlen kezelés és sikkasztás miatt letartóztatta Bácsvármegye alispánját. Ma azt jelentik, hogy az alispánon kívül ugyancsak sikkasztás címén letartóztatták Tapavicza György dr. ügyészt. A főjegyzőt, a hivatalfőnökökeí és csaknem valamennyi járás főszolgabiráját szintén letartóztatták, úgvhogy Bácsmegye e pillanatban vezetőség nélkül áll Megjegyezzük, hogy Bácsmegye szerb megszállás alatt, van. — Könyités az útlevelek beszerzésénél A belügyminiszter megengedte, hogy a családtagok, úgymint a feleség és a gyermekek (.15 éves korig), a családfő útlevelén szerepeljenek. Ez az engedély a vízumok és az útlevél kiállítás költségeit csökkenti erősen, amenyiben pl. egy négytagú család nem néjy. hanem egy útlevéllel utazhatik. Ez a könnyítés azonhan egyenlőre csak Ausztrába, Németországba, Romániába és Olaszo.szágba szóló útleveleknél lép életbe. A többi államokkal folynak már a tárgyalások ennek a rendszernek behozása tárgyában. — 180 millió korona a vagyon és a jöve-delemidó Zalamegyébcn. A vagyon és a jövedelemadóra vonatkozó összeírások már egész Zalamegyében befejeződtek és csak a kivetések vannak még hátra. Az adókötelesek száma mintegy 30.000, a vagyon és jövedelemadóból várható összeg pépig körülbelül 180 millió koronára tehető, melynek nagyobb része a jövedelemadóból folyik be. Ez az összeg azoban lényegesen megváltozik akkor, ha a nemzetgyűlés a bűzavaluta alapján való adózási megszavazza. Ez esetben legkevesebb tízszeresére emelkedik a mostani adóból befolyó összeg. — Felszabadulások az ipartestületnél minden hónap első vasárnapján tartatnak. A jelentkezők kötelesek okmányaikat legkésőbb 8 nappal előbb az ipartestületnél bemutatni. — Átcsempészik az Idegen pénzeket a határon. A Devizaközpont felállítása óta a zug-valufaris aranykorát éli. A zugtözsdések nagy mennyiségben vásárolják össze az idegen pénzeket és azokat külföldi Üzletfeleiknek akarják kissempészni. A rendőrség azonban a halárállomásokon lefogta ezeket a csempészeket és számszer int 17-ct internált belőlük. Itt majd gondolkodhatnak afelől, bogy mit is jelent az . ország érdekével ellentélben űzött spekuláció. I — Az Országos Földbirtokrendező Bíróság működésének eredménye: 15 000 aj kisbirtok. Az Országos Földbirtokrendezó Bírósághoz működésének megkezdése óta a mai napig összesen 31.884 beadvány érkezett. E beadványok alapján házhelyet 699 községben 25.269 egyén részére 15^8 négyszögöl területet osztottak szét. A nagybirtokokkal szemben a megváltási eljárást 2866 községben kérték s ennek a lefolytatására az Országos Földbirtokrendező Biróság 2028 községbe küldött ki bírót. A kért megváltást eddig 64 községben és 22.707 kaL hold területre mondották ki, aminek eredménye gyanánt 9399 törpe és kisbirtokot és 618 házhelyet alakítottak. Elővásárlási jogát az Országos Földbirtokrendező Biróság 45 esetben\'gyakorolta 2503 kat. hold 329 négyszögöl területre. Ingatlant 188 esetben 42.603 kat. holdat eafaboltak el. Ebből 21.030 kat. hold 271 négyszögöl eldarabolása folytán földhöz jutott 5256 egyén Összegezve az adatokat, az Országos Földbirtokijendezó Biróság alig egy évi működése következtében keletkezett 25.887 házhely: törpe és kisbirtokra pedig felosztott 86 637 kat. hold 613 négyszögölnyi földbirtok. — Alkalmi tolvaj. Kedden három falusi ember ment be a Fenyvesi-féle üzletbe és gyermekkocsit akartak vásárolni. A vásárlás közben egyikük névszerint Csordás József nemesapáti lakós, a Fenyvesi-üzletben alkalmazásban levő Vörös Juliska 2400 K értékű\' bőr retiküljét, melyben 750 K kézpénz volt, ellopta. A rendőrség még aznap elfogta a tettest, aki a városban tartózkodott s a pénzt hiánytalanul megtalálta nála. Az alkalmi tolvaj ügyét áttették az ügyészséghez, ahol megindítják ellene az eljárást. — Kecskemét átirata Zalaegerszeghez Kecskemét város átirattal fordult Zalavármegye örvényhatóságához, melyben a vasúti forgalmiadó behozatalát és a forradalmi sajtó megrend-szabályozását javasolja. A vasúti forgalmiadóból befolyt összeget a közutak jókarban-tartására kívánja fordítani. Ez a forgalmiadé tervezet megint a közönség bőrére menne és az amugyis méregdrága utazást még jobban megdrágítaná. Leszámítva ezt a hátrányát, a javaslat igen szükséges dolgot pendit meg az utak karbantartásával, azonban az ehhez szükséges pénzt ne az utazó közönségen vasalják be, hanem azokon, akiknek elsőrendűen fontos az utak rendbentartása. — Megtámadták a cigányok a rendőröket F. hó 29-én este 9 óra tájban a rendörörjárat a Csányi-utca végén felszólította Forgács Imre cigányt, aki kocsijával arra halladt, hogy álljon meg, mivel szekerén nagycsomó gyanús eredetű széna és lucerna volt felhalmozva. A cigány rá sem hederített a felszólításra, hanem a lovak közé csapott és a cigánytanyára hajtott A rendőrökkel egyidőben érkezett a tanyára ifj. Forgács Lajos, akinek a kocsiján ugyancsak széna és lucerna volt. Forgács Imre s rendőrök kérdéseire beismerte, hogy a szénát a zalaszentgyörgyi határban rakta fel szekerére, mig Lajos azt állította, hogy a szénát előtte ismeretlen fuvarosoktól kapta. Mikor az őrjárat a rendőrségre akarta kisérni őkeí, a cigányok, mintegy hatan szembeszálltak a rendőrökkel, késekkel, lőcsökkel és egyéb ütöeszközökkel rájuktámadtak és csak egy segítségükre jövö őrjárat részvételével tudták őket a rendörségre bekísérni. Az eljárás megindult a cigányok ellen lopás és hatóság elleni erőszak cimén. — Újjászervezik a Népszövetséget. Jól értesült helyről kapott vélemények szerint Lloyd George a Népszövetség megmentése céljából, azt lehetőleg egyetemlegessé akarja tenni. Német-, Magyar-, Orofz- és Törökország az ujjá szervezett Népszövetségben arra lenne hívatva, hogy az izgatásokat ellensúlyozza. ^ ZALA VÁRMEGYE 1922 szeptember 8 ^ KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY. 8udape»t. 1^22 auK"itus 31. A budapesti deviza-kór port hivatalos árjegyzései. Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris 726 Prága Stockholm 66 8325 495 1875 Sweii 355 155 Bécs > 205 8254 Zágráb 505 144 Varsó 2450 Zürichben: a magyar korona----0 29 0 27\'/« az oszlrák korona — — 005 0 075 az osztr. bélyegz bankjegy 00/« OO7/» Budapsiti tőzsde. Augur iL Auguszt. 2!» 1 31 7100 «400 1865 \'42 I 82 7 70 21 335 Valuták : Napoleon---- Font — — -- — — Dollár----- Francia frank — — Lengyel márka - — Márka----- Líra ..... —-- Leu —--— — Cseh korona —-- Dinár— - --- Svájci frank--- Osztrák kor — — — 7sr«iényjslsnt4i. Budapest. 1922 augusztus 31. Búza------- Rozs —--— — — Árpa — — — — Zab-------- Tengeri — ---— Kórpá ■(------- Repce —v--- Köles------- Augusztus 29.\'Augusztus 3t kor. till, * kor. till. - i 7100 - — \'8325 1 — - 3 1865 - — í 144- -— 24 1 82 17 ! 66 24 20 j 50 ) 55 50 50 —- 40 : 20 - ü 355 2 20; 225 AuguszL Augus/t. 29. 31 Kor. Kor. 715Ö\\ 7150 5250 V 5100 6200 62a) 6200 5900 7800 7800 4400 4400 13500 13500 IfUlföldl pénzekel 1% (dollárt, dinárt stb) a deviza-központ által megjelölt napi árakon vásárol IrtékpiplMIxKltl msflbiiácokat gyorsan és előnyösen teljesit Fenyvesi Bankbizomány, Zalaegerszeg, Fő-tér. "VO-M Telefon 38. Ü9yes munkásleányt vagy kifutó flul keres KAKAS AOOSTON könyvnyomdája. IKOTSY JÓZSEF : géperőre berendezett * \\ BCOCSIGYÁRTÓ 5 ■ műhelye ZALA SZfiN T0RÓ70 N. 5 2 ---------- Á i 4-50 Állandó kész-kot»iraktár. — Gazdasági szekerek es minden e szakba vágó mui.kák kés/ltéfte. JaviMsok és átalakítások mindenkor a leg-mudernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. egyes számai kaphatók : \\ / Osv. Iijotiu Jirssiií likicii-Rtc» dshánráruí Henriül Finic CsinyHitcai dehinyiredájibae. Kakas Aqbsíor kinyi- ir paiurkereskedésóben. Spitzer Hbq6 lm\\í Lajos-utcai debányára tfiiáiiavf. Ozv. Vajda Arooné Wlassiu utcai dobányárudájábao. Zstabllji Jéuel liságpavHItRiábaii i FHim. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz Zalaegerszegen. Telefon 131. Nagy Jenő-féle olai vendéglő aIh-tJ éts Hegyi Lajos- 61300nál Kaszaháza. 3_3 ELADÓ wdb KÓUa8 HP és wdb 4_,0 Omrat 800-as alig használt cséplőgarnitura Bővebb KOTSY JÓZSEF Zalaszentgrót A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papír és festékáruk Komlós M. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen 42-30 Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek i a megfelelőleg készítenek 48-0 ■ S Szalay és Dankovlts S J épület- és mObulor-asztalosok J S ZALAEGERSZEG Famegmunkáló telep: J ■ iskolaköz 2. szám Urményi-utca 7. a 2 Állandó készbutor raktAri 5 HEINRICH W. és L. üvegezési vállalat, üvegáru, táblaúveg, porcellán és lámparaktár ZALAEGERSZEGEN \|(észitfink épületüvegezést, * képkeretezést, üvegtető ^ javítást és minden e szakmába vágó munkát ugy helyben mint g vidéken. Vidéki merrendelé-sek pontosan eszközöltetnek. Cséplő- Qafflnált petróleum. Cséplőgép olaj benzin. Motorhengerolaj, Motor olaj <o-o a legjobb minősében a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben Binder és Társa kereskedelmi irodájában Zalaegerszeg Eötvös-utca 10. sz. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hő 1-től. ¿1 204 Sárvár INDU Hova L A S Csatlakozik il Budapest keleti pályaudvarra érkezik 240 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........5 20 311 Zalalövö Szombathelyre érkezik........717 5:24 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik........745 653 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........907 7 35 Rédics 155C 4 29> Zalaszentiván Nagykanizsáról....... indul 753 Celldömölk Győrbe érk. 17». Bpest keleti pu. gyors érk. 2040 13 23 Zalaazeritiván Szombathelyről gyors 1342 11 38 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik (gyors) 1302 Rédics 1344 Zalaszenüván\'Szombathelyre érk. (gy.)l5ü. Nkanizsára érk. 17 15 1441 Zalalövö Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) 2120 1543 Celldömölk Győrbe érk. 250. fcpest keleti pályaudvarra 8 2( 17 10 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik.............. 21 08 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik........ 23 50\|23 1 í ZalaszenŰván Sz\'omtathelylöí HA UTAZIK .legkényelmesebben a nienetJegylrodban válthatja me jegyét akár két nappal előre is. - Viium mérsékelt zás mellett a következő államokba szereztetik meg: Németország. Olaszország, Svájc, Francia- és Csehországba. il Honnan fi R K E JL É S Csatlakozik 648 Zalaszentiván Szombathelyről 726 ZalaHWŐ 7 33 Rédics 832 Zalaszentiván Nagykanizsáról..... 924 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról 16 23 Zalaszentiván Nagykanizsáról gyors..... 16 26 Rédics 1840 Zalalövö Budapest keleti pályaudvarról gyors 1839 Sárvár Szombathelyről....... 1902 Zalaszentiván Nagykanizsáról....... 2014 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról . . dija- Nyomatott R. vlKíű.«* Kakw Agoatoa könyvnyomdAJában ZalaeBerBxoRea. Tel.fon 131. «»Azn m I. évlolyaa. Salaepersaeg, 1922 szeptember 3. Vasárnap. ZALAVAR Ara S korona 64. ssáX Felelős sierkesztö: BORBÉLY GYÖRGY L oihiHiim: „Zalavármegye" lapkiadótársaság YÁBSABAL1I É8 F0UTIIAI LAP IBfllBLBBIK HETEIKÉIT HÍB0I8I0B llitlMtta <«évre 188 I. En«a iiáa 6 K EGYE Szerkesstoséy Kisfalndy-n. 8. Telefon 162 st. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefon 131 s. ..Htlick efy l«tei»bn, hlurtr egr haiiban ^-¡r > HUiek egy Itteni ftrftfc IgauAfbao. (J , \' ^ Hlnek (UgyaromAg ftttáaadátábap \' * \'A-»A Az njjáépités kerékkötői. Hazánk újjáépítésének alapja az a mtink, mely az itthon előállítható vagy található nyers anyagok termelésére és feldolgozására szorítkozik. Ez az alap, amelyre aztán építeni lehet, ¿melyre (ellehet húzni az oldalfalakat és a tetőt. Enélkül az alap nélkül homokra építünk A földműves az. amely az alap főlörnegét. az építőköveket alkotja, de mellette összetartó anyag gyanánt szerepel a bányászat, mint az őstermelés egyik ága. A kommunizmus csúfos kudarca után a romban heverő ország felépítésénél első és legfontosabb teendő volt tehát a földművelést megindítani olyan mérvben, hogy az lehetőleg sokat termeljen. A munka meg is indult, szépen is halad, amit semmi másban, mint a földmű velők józanságában, hazájának és saját érdekének belátásában kell keresni. Az alaphoz tehát az épitókő bőven áll rendelkezésre. Nem igy van azonban sajnos az építőköveket összetartó anyaggal, a bányászkodással Tagadhatatlan, hogy szénbányászat is kezdetben jói indult s közeledelt a békebeli termelés nívójához, ami a bányamunkásoknak a szociáldemokrata-kommunista tanokból való kiábrándulásában keresendő, főképen abban* hogy az izgatók ebben az időben sötét odujukban lapulnak meg. A gyakori kormányváltozások, a bizonytalan parlamenti ténykedés azonban ézekbe a meglapult izgatókba ismét merészséget öntőt, kibújtak sötét vermeikből s megindították a lassan épülő ország ellen a harcot. — Eleinte munkájuk nehezen ment. mert a kormányok ugy ahogy mégis csak figyelték a szénbányászat körül történteket, de a bányamunkásokat is nehezen lehetett lépre csalni. A bánya-kírtokosok ismervén a széntermelés országos fontosságát, minden áldozatot meghoztak azért, hogy a bányamunkások lehetőleg gond nélkül, nyugodtan termeljenek. Kgy pár koronáért kaptak lisztet, zsirt, cukrot, kaplak még ezen felül külön szalonnál, kaptak családtagonként és hetenként 1 kg húrt 16 20 koronáért, kap tak egy öltözet nihát 150 300 koronáért, egy pár erös, tarlós kivitelű cipőt 20 koionáért, vehettek olcsó fehérneműt, s\'t. hogy az élet sava és borsa is meglegyen, sok bányahelyen kedvezmenyes áron bort is osztottak ki. Szenet annyit kapnak, hogy fölöslegét becserélheti falvakban különféle terményekért. Emellett a munkabérek tekintetében is legelöl járnak. Ilyen viszonyok mellet nem is tudtak a szociáldemokrata-kommunista izgatók a bányamunkásokhoz nagyon hoziáférkőzni, de a lázadó vérük nem hagyta addig őket nyugodni, mig végre rá nem találtak arra a szerre, mellyel a jól haladó széntermelést elmérge-siteni lehet. Ez a mérges anyag nem volt más, mint a Salgótarjánban hetenként teljesített 8 órás tulmunka. A bányaigazgatóság a legutóbbi béremelés alkalmával megállapodott a munkásokkal, hogy addig, mig a hazai széntermelésben fölösleg nem mutatkozik, válalják a hetenként kétszeri négyórás tulmunkát. A munkások kötelező igérelet tettek, azt meg is tartották s meg is tartanák ma is, ha szakszervezeti, helyesebben a szociáldemokrata-kommunista párt vezérei, az újjáépülő ország ezen belső ellenségei ezt meg nem gátolnák. Józan ésszel nyugodtan mérlegelve ezeket a dolgokat, kétségtelenül megállapítható az, hogy « szociáldemokrata-kommunista vezetők, dacára nna k, hogy ők kiabálnak legjobban az ország újjáépítéséért, ők azok, akik annak legnagyobb kerékkötői. Itt az ideje, hogy a kormány végre erélyesen közéjük sújtson és elnémítsa őket, hiszen már annyira megnőtt a szarvuk, hogy az egét* ország bányászatának sztrájkjával mernek fenyegetőzni, ha nem érik el a gusztusuk szerinti célt Salgótarjánban K. Az árletöréshez. Az árvizsgáló-bizottság elnökének a jövő áralakításra vonatkozólag megjelent cikkére több iparos nevében a következő felvilágosítással vagyok bátor szolgálni és arra néhány megjegyzést tenni. Az iparosság zöme a megélhetés nehéz gondjaival küzdve várja az óriási drágaság megszüntetésére a kormány által teendő intézkedéseket. miután csak ezektől remél a legszükségesebb élelmiszerek és télire való tüzelő beszerezhetőségét. Az árvizsgáló-bizottság munkája és az eddig gyümölcs és zöldség drágításért hozott szigorú ítéletek a drágaságot megszüntetni nem fogják és javulásra kilátás nem lehet addig, mig a legszükségesebb élelmiszerek, mint liszt, zsir, hús. cukornak és a tüzelőfáriük az árát a kormány leszállítani nem tudja. ¡Elsősorban biztosítani kell az olcsó kenyeret. Maholnap már hiába fogunk imádkozni „Add meg a mindennapi kenyerünket", amikor kereset alig van és I küó kenyér ára 100 K és naponta még drágul. Minden cikknek és a munkabérnek az árát a kenyér ára szabja meg, minél drágább az, annál drágábban dolgoz-hatik az ember. Mindé* dolgozó embernek, ki e hazában él, biztosítani kell a mindennapi megélhetéshez szükséges kenyérnek és egyéb élelmiszereknek a munka keresményéből való megszerezhetőségét. Ai aratás óta alig egy hónap telt cl és az akkor 4800- 5000 koronás buza ma 7200 korona. Miért ? Hisz azóta sem időjárás nem befolyásolta, sem a jég el nem verte. Másodszor biztosítani kell az olcsó zsírt. Annak olcsóságát sem tudja a kormány biztosítani addig, mig a hizlaláshoz szükséges tengeriért 8200 koionát kell fizetni. Harmadszor a mit tulajdonképpen először kellene keresztül vinni, az a korona árfolyamának a függetlenítése a zürichi árfolyamtól. Keresztül kell vinni, hogy a korona függetlenül a zürichi árfolyamtól, belső vásárló képességét megtartsa. Mert mi köze pld. a tojás árának s a piacra kerülő, lerázott, törött, szállítóképtelen és azonnali fogyasztásra szánt gyümölcsnek és egyéb élelmicikknek a korona zürichi árfolyamához ? Németországban keresztül tudták vinni ezt és ott ma is 1 márka I márka és azért még venni is lehet valamit a drágaság dacára, de itt mit vehetünk 10 koronáért? majdnem semmit, pedig mi vagyunk az eg^düli állam, mely a saját terményeiből fedezni tudja lakósságának élelmezését, sőt kivitele is lehet. Néhány megjegyzés és megállapítás még az iparosság életviszonyaihoz. Sem az épitő, sem a faipar általában a mai viszonyok közölt vállalkozni nem tud, ha csak kellő anyaggal előre ellátva nincs. A zöme az anyagokat az árak labilis volta és nagyobb tőke hiánya mialt előtt- beszerezni nem tudja, kalkulálnia és költségelőirányzatot adnia lehetetlen, mert következményeit viselve, teljes tönkrejulásnak magát ki nem teheti. A luliázati iparban is súlyosak a viszonyok, miután a kelmék és hozzávalók napról-napra való drágulása miatt, kevés ember készíttethet uj öltönyt. A soknak látszó munkabér, mely öltönyönként 2000-2500 korona ma, békében 20—24 korona volt. A női szabó iparban S7intén fazon 2000—25CKJ korona a békebeli 35—40 korona bérhez. Mig akkor a munkabérért 100 -120 kg., sót a női szabó iparban 180—250 kg. búzát, azaz kenyérnek valót vehetett, ma csak 35 —40 kg. vehet Valamivel jobb helyzetben és állandóbb munkával vannak ellátva a magyar szabók, kik vásári árut készítenek», mivel mezőgazdák a vevőik. Általában a mezőgazdasággal kapcsolatos vagy azoknak dolgozó iparok és néhány iparág, melyeknek panaszai a mostani viszonyok között, tekintetbe véve a többi iparosok helyzetét, nem jogosultak. — A luxus Iparosok csak éppen hogy tengődnek és ha a helyzet nem változik, akkor teljesen feleslegessé válva meg fognak szűnni. Ami az* elnök úrnak a legolcsóbb bevásárlásra való felhívását illeti, azt a lehetőség szerint úgyis mindenki megteszi, de az iparosság helyhez van kötve és csak helyben vagy a környéken vásárolhat. A fővárosi nag> kereskedő a mostani viszonyok között árjegyzéket csak napi áron adhat, minduntalan felutazni és egy utért kedvezménye nem lévén 1100 kor. vasúti költséget fizetnie nem lehet, nem tekintve a pesti költséget. A helybeli kereskedők árai közöli lényeges külömbség pedig alig van. Ami az iparosság igényeinek leszállítását illeti, bizony azok között az iparosok között, kik iparukban szorgalmasan dolgoztak, alig van egy is ki ipari ^munkájának keresményéből magasabb igényeknek megfelelő életmódot folytathatna, ellenben azok, kik iparukban való foglalkozás helyett adás-ve vés és táncolással foglalkoztak é? foglalkoznak még ma is, azok közül tényleg vannak olyanok, kik életmódjukkal, viselkedésükkel a többiekben elégedetlenséget keltenek, de ilyen minden társadalmi osztályban is van. Azokat meg kell nevezni és az adók kivetésénél fényes keresetüknek megfelelőleg súlyos adóval megterhelni. Azonkívül volt és lesz könnyelmű cudar ember minden társadalmi osztályban, ki nem törődve családjával i és a holnapi nappal, dobálja a pénzt és dáridózik. de ezek után hiba volna az egés társadalmi osztályt megítélni és vádolni Helyes* lem és az iparosság segítő kezét nyuitom a\' elnök úr azon kijelentéséhez, hogy erkölcsile* lehetetlenné keli tenni azt, ki a mai súly of viszonyok kötöd élő társadalommal nem tör ódve» csak saját anyagi érdekét tekinti és könnyelmű» életmódjával, dorbczolásával és hivalkodó magaviseletével a többi embertársai elkeseredését, elégedetlenségét és megbotránkozását váltja ki. Schmidt Viktor. tAvirat-tilefón.^ A Magyar Távirati Iroda Jelentései. \' Intáxkadésok a márka zuhanása •lton. Berlin, szeptember 2. A márka további zuhanásának megakadályozása céljából a birodalmi gazdasági miniszter beszüntette azonnali hatály-lyal a nyers dohány eddigi szabad behozatalát. A közélelmezési miniszter a maga hatáskörében szintén megteszi a behozatal korlátozására vonatkozó intézkedéseket. A csallak batIKották a nagyar nótát. Prága, szept. I. A prágai Magyar Hírlap arról ad hirt, hogy a gömörmegyei Nagyröcén Somsidek szolgabíró aláírásával hirdetmény jelent meg, mely szerint nyilvános helyeken valamint utcákon tilos magyar dalokat énekelni. A rendelet megtartásáért a helyiség tulajdonos« . felelős, ha idegen állampolgár követi el a bűnt, kiutasítják. ZALA VÁRMEGYE 1922 szeptember 8 ^ ki Interparlamentáris konferencia tagjai Budapesten. Budapest, szeptembei J Az interparlamentáris konferencia külföldi lakjai tegnap este II óra tájban legnagyobb réfzt a parlamentnek fényesen kivilágított bílfféjébe vonultak. Megérkezésük elótl .-< budai balárda a delegációs terem elölt, rövid szüneteket tartva, magyar dalokat adott elő A külföldi vendégek c«akhamar a meghívott nagyközönség tagjai közé vegyültek és fesztelen beszélgetésbe bocsátkoztak. A társasag jóval éjfélutánig tartózkodott a kupolateiemben és az ázt knrnyezö helyiségekben Számosan a par-iamenlnek a Dunára nézó erkélyére vonultak és a Dunán horgonyozó koncerlhajó zenéjét Háügalták. Ml igaz a magyar-román unióból! Budapest, szept. 1. A legutóbbi időben felelőtlen forrásból olyan hírek keringenek közszájon, mintha a kormány magyar-rom.ln blokk létrehu/ása érdekében bizonyos lépéseket teli volna Hasonló híreket terjesztenek egy állítólagos magyar osztrák olasz román szövetség alakulásáról is Illetékes helyen érdeklődtünk az üqyre vonatkozólag, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a híreszteléseknek semmi alapjuk nincs Ilyen tárgyalásokról egyáltalában nein tudnak Bizottság járja ba as osztrák-Jugoszláv határt. Graz, szept. 1 Osztrák és jugoszláv kiküldőitekből álló szakbizottság, amelynek feladata, hogy egyöntetüleg állapítsa meg azokat a határozmányokat, amelyek a nevezett két állam határának megállapítása tekintetében szükségesek, a múlt héten kezdte meg a rendszabályok kidolgozását. A bizottság egyelőre a radkersburgt-határt járta be. A bizottság mindenütt alkalmat adott a népnek kívánságai elmondására. Kormányzósértés miatt megindítják az eljárást a Népszava ellen. Budapest, szept. 2. A Népszava tegnapi száma vezércikket közöl, mely általános feltűnést és egyben a politikai körökben és a keresztény közvélemény között nagy felháborodást keltett A cikk Prohászka püspöknek a Szózatban megjelent nyilatkozatába kapaszkodik és abból kiindulva a legelvakullabb fenyegetőzésre és lázitásra ragadtatja magát, sőt azon is tnl megy és burkolt, de télreismerhe-fetlen megjelöléssel támadást intéz a kormányzó személye ellen. Sértegeti ót és néhány fenyegető szót is dob feléje. A szóban forgó cikk miatt a büntető eljárás a Népszava ellen megindult. Módosítják a földadójavaslatot. Budapest, szept 2 Az Egvséges-Párt ma este értekezletet tart, amelyen foglalkozni fognak a földadójavaslat módosításával, továbbá a földbirtokreform végrehajtásának ügyével. A megbeszélésnek legfontosabb pontja lesz az az állásfoglalás, amelyre a párt a szociáldomok-ratáknak az ország hírnevére káros viselkedése tekintetében készül. A nemzetgyűlés első ülésén a kormányt támogató pártok és a keresztény ellenzék oldaláról is szóvá fogják tenni a szociáldemokraták szereplését. A leghatározottabban követelni fogják, hogy a felforgató törekvéseknek a \'kormány minden lehető eszközzel vessen véget. A német kormány tiltakozik a faar-medence megszállása ellen. . Berlin, szeptember 2. A kormánynak a Népszövetséghez intézett jegyzéke újból tiltakozik a francia csapatoknak a Saar-terüíetén való jelenléte ellen, ami a versat lcsi szerződésbe ütközik, mert ennek értelmében a rendet ott c«ak a helyi csendőrség tarthatja fenn. \|A szavazási terület teliegével továbbá nein fér össze, hogy ott \\ meghagvják a szavazásban érdekelt hatalom csapatait. Minthogy a népszavazásra kilüzött 15 évi határidőnek iöob mint hatodrésze már eltelt, a német kormány a népszavazás szadad-sága biztosításának legsürgősebb fcllétcieinek tekinti, hogy a francia csapatokat helyi csend-őrséggel váltsák fel. 4 Hetenként. Nyílt levél Zalamegye iskoláihoz, tanítóihoz! Kedves kollegák! Harmadszor is kopogtatok Talán nehezteltek is már; csak ki ne dobjatok. Bennem 4s, mint Szokratészbeft, a dannon mflködik. Nem a rossz démon, hanem a jobbik istennek szelleme. Ez súgja ott belül, ösztökél rá. parancsolja, hogy tegyem a kötelességet. Mar harmadszor kopogtatok a háhoru után s kérem a fcgffségctekef, hogy csináljunk valamit a Csány szoborral. Tudni való dolog, de újra megismétlem, hogy ilyen dolgot, ilyen időben kezdeményezni eeyenlő volna a bolondsággal; de ez már 1903-ban kezdődött meg s most félbenhagyni egyenlő volna a lelketlenseggel. Jártam s megnéztem (Gyarmati utca 58) a már háború előtt megkészült négy szobrot, mellékalakjait a Csány szobor alkotmánynak. Akkor mind ezek csak 20 ezer koronába kerültek. Mosi több százezrekel érnek. Istók János szobrásznak remekelt müvei ezek így külön-külön is. És ezek ott hevernek a földön a csűr háta mögé kidobva. Ugyanott vannak az udvaron a Kossuth szobornak mellék köalakjai is, 9 szobor, s kétszerte-háromszorta nagyobbak, mint a mienkek, de azok még a háború előft is milliós szobornak a részei s nem 35 ezer koronásnak, mint a miénk Elég szerencsések vagyunk tehát, amikor 20 ezer koronáért olyan remek müveink vannak ott.. . De hát meddig heverjenek ott? Az Ítéletnapig? Megfájdulna nektek is a szivetek, ha rátekintenétek? A még hiányzó bronz főalikmost 800 ezer K. ügy vagyunk tehát, hogy a kabátot kell hozzávarni a gombhoz De mikor az a gomb is olyan nagyértékül Kedves Barátaim! ismételten engedelmet kérek c bizalmasságra A Csány szoborbizottság jóleső köszönettel vette, hogy a tavalyi október 6 és az idéní március 15-öt többnyire szépen felhasználtátok a hazafiasság ápolására s ezt arra, hogy a szobor alapra tekintélyes összegeket küldtetek be. Most is kérünk szeretettel mindnyájatokat, csináljatok minél tágabb körű emlékünnepélyt: október 0. az aradi vértanuk halálának s október 10. Csány László véres halálának emlékére, a kettőt egybevonva. S csak önkéntes adakozásból szép összeg gyül a Szoborra. Oh, ha egyszerre megmozdulna ebben az ügyben hiind a négyszáz iskola Zalában! Tisztelt Kollegák! Most azonban egy ujabb dolgot is megemlítek. A szobornak immár végleges megteremtésére kiállított a bizottság egy Aranykönyvet I 1000 szám van benne, ezer embernek a számára. Aki ezer koronát ad a szoborra, az beírja nevét az Aranykönyvbe (A könyv még egészen el sem készült, a gróf Batthyányiak már beírták a nevüket) Zalában 500 ezer lakós közül egyezer befpgja irni a nevét féléven belül Az Aranykönyv elején irtam néhány ismertető sort a vértanúról s a szobor történetéről. Hivatalos bélyegző Is lesz rajta. Es ha betelik és ha a munka bevégződik: az Aranykönyvet a vármegye levéltárában helyezzük el a magyar mfivészetszeretetnek és a magyar hazaszeretetnek örök emlékéül. Esetleg egy másolatot a szobortalapzatában is elhelyezünk, - Kedves Barátaim! A szeretettől lüktető érzéssel kötöm szivetekre ezt a múzsabeli históriát. Bs megjegyzem, az Aranykönyv emlékébe nemcsak egyes személyek írhatják be nevüket Beírhatják Hatóságok, Hivatalok, Egyesületek, Intézetek, Szövetkezetek,Társulatok. Társaságok stb. Beírhatják tehát az iskolák Is, ilyenformán: Zalalövői elemi iskola Tanai főigazgató. Most ha jól meggondoljuk és mélyen átérezzük a dolgot: egy kis Iskola is beírhatja a nevét Kossuth kifejezése szerint, ha van egyéb bajunk és egyéb sebünk is: várjon még az a baj, sajogjon még ogy kissé az a seb, pár hónapig; tansunk egymásután két három g)üjtö-ünnepélyt az Aranykönyv szátnara — s azután gyógyítsuk a többi sebeinket is Nyugtázó eilenörzŐ a Zilavármegye lap. A legszebb lélekkel irom ezt nektek; hallgassátok meg Jobban mondva: olvassátok el, hogy megértsétek, s értsétek meg, hogy megszeressétek. Zalaegerszeg. 1922 szeptember 2. Borbély György, J a Ciány »zoborbirotság titkára \' HÍREK. Olvasóinkhoz t Vidékt lapukra nézve a legválságosabb időben, uj előfizetést nyílunk szeptember i-vel kezdődőleg A horribilis papirárak s a magas munkabérek a mi megjelenésünket is megnehezítik, de mi bizva a közönség táinogatásábaa megbirkózunk ezekkel a nehezségekkel. Utalunk arra, hogy sok évtizedes múlttal bíró lap, nemcsak vidéki, hanem fővárosi Is, kénytelen volt megjelenését beszüntetni. Nekünk csak egy féléves multunk van és mégis bátran állunk szemben a nehézségekkel. Olvasóink tették lehetővé azt, hogy idáig is fenmaradtunk; ezek az olvasóink bizonyára nem hagynak el bennünket ezután sem I Az előfizetések árát kénytelenek voltunk felemelni, de a felemelés ellenére is a legolcsóbb lap a mienk maradt. \'/4 évi előfizetés Egyes szám ára K 180. K 6. Mindenben a legjobbat akarjuk nyújtani, mindenről pontosan és elsőnek akarjuk értesiteni a közönséget s hisszük, hogy ez erőnkhöz mérten sikerülni is fog. Mindezt azonban T. Olvasóink támogatásával tudjuk csak elérni és ennek a támogatásnak reményében jelentjük ki, hogy továbbra is azok maradunk, amik voltunk: a magyarság szabadságának és függetlenségének s a nemzeti eszmének harcosai. Kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, vagy esetieg inár hátralékban vannak, szíveskedjenek azt beküldeni s lapunkat ismerőseik körében terjeszteni A Zalavármegye szerkesztősége és kiadóhivatala. Naptár. Vasárnap, szeptember 3. Mansuet. Hétfó. szeptember 4. Rozália. Kedd, szeptember 5. Lőrinc. — Apát beiktatás. Rótt Nándor dr. megyéspüspök 29-én délelőtt iktatta be uj egyházi méltóságába Zimmert József dr. volt kaposvári plébános, újonnan kinevezett murakereszluri apátot — Nyugtázás A Magyar Országos Biztosító Társaság Náraí Szabó Oyula hel/beli képviselője útján a biztositási jutalékból 250 K-t juttatott az Ipartestületnek, az elaggott iparosok alapja javára. A zalacsányi méltánytalan tanitóválasitásról, amint jeleztük már, panaszos levelet irt tudósítónk. A miniszter ur utasítást ad, hogy a megüresedett állami iskolákban első sorban a nem hibás B. listásokat, menekülteket kell alkalmazni. S ugyanezt elvárja a nem állami iskoláktól is. Kötelességünk tehát^arra,ügyelni, hogy a miniszteri rendeleteket ne játszódják ki. A napokban történt az eset Zalacsányban, hogy új tanítónőt választottak a községi iskolába, de igen nagy sógor-koma protekcióval. Az előbbi tanítónő menekült volt, de csak „beosztott" minőségben szerc{>elt Nem véglegesítették. Pályázatot hirdettek, s jelentkezett is 32 pályázó. Ezek között több menekült, B. listás, de hibanélküli B. listás. De ezek közül egyik sem nyert megválasztást, hanem megválasztották egy odavaló leggazdagabb embernek a most végzett lányát. — Természetes dolog, hogy ez méltánytalan eljárás, sógor-koma protekció. Baj az, hogy ilyen választásokon nem jelenhetik meg senki a tanfelOgyelőségtől, mert nekik erre nincs útiköltségük és megbízatásuk; de az még nagyobb baj, hogy akit a Közigazgatási Bizottág ilyen helyre kiküld elnöknek, vagy egyéb irányitónak, rendesen egy odavaló megbízhatónak tartott bizottsági tag, az nem veszi lelkére az ügyet s nem irányltja a sógor-komákat törvényesebb eljárásra, jobb igazságra, vágy legalább méltányosságra — Ezt az esetét több mint bizonyos, megfogják felebezni s a felsőbb hatóságok bizonyosan ki fogják jávllarti a megtörtént hibát. Mert ki kell javfWni. Kölötiben semmi sociáiis rend nem volna Magyarországon. — Megbüntették, mert drágán adta u krumplit. Kósa György né zalaegerszegi lakós, 4 arb. krumplit, mely 41 , d-kát nyomott két koto-náért adott cl A bíróság árdrágítás vétségében mondta ki bűnösnek és e»ért 5000 korona pénzbüntetésre ítélte és arra is kötelezfe, hogy az ítéletet á zalaegerszegi lapokban közzététesse. 1022 szeptember 3. ZALAVÁRMfcGYK — A Zalai Közlöny címére. Tisztelt Benedek öcsém nem értette meg, amit olvasott. Nem irtani, csak az előadást másoltam le Másodszor: a , ji/sovita" népies kifejezést zárójelben helyesbítettért) Továbbá: az előadást közzétettem, de jeleztem a megcáfolás óhajtását. A cáfolást köszönöm, a veszekedést nem szeretem Végre: néni értette meg a dolgot tisztelt Benedek öcsém, azért sem, mert olyat is Iái benne, ami nincs. Célzás nincs. I larminc esztendős újságírói minőségemben sohasem foglalkoztam még egy pillanatra sem vallási Ügyekkel. E tekintetben i a „célzás" tekintetében mi ketten egészen ellentétes irányban vagyunk. Dc azért lehetünk jó hazafiak és barátságos indulatuak is mind a ketten. S a pontot most én is fölteszem. Ehelyett azonban kaptuk egy teljesen komoly és megbízható helyről Tánczos Lajos úrtól azt a cáfolatot, hogy tévedtünk, mert a nagykapor naki rend tagjai mind magyarul beszélnek. A megtévesztő hibás Hogy mi hittünk neki, ezt a hibánkat megismeréssel Őszintén, sőt amini előre Jeleztük, örömmel kijavítjuk. — Mennyit emelkedett a drágaság és a ■unkabér ? F. év julius közepéig a buza ára 322, a burgonya ára 3(X>. kenyér 226, szalonna 168, zsír 276, vaj 166, tej 150, a bab ára pedig 110-szeresére emelkedett 1914 óta. Ezzel szemben a munkabérek a cipészeknél (Jü, könyvkötőknél 84, szabóknál «0, famunkásoknál 78, Nyomdászoknál 67, fuvarozómunkásoknál 56, bóröndösnél 48, szobafestőnél 46, kőműveseknél 44, bádogosnál 39, vasesztergályosnál 34, tisztviselőnél 33, lakatosnál 30- szoros csak a bér. mint amit 1914-ben kapott Megjegyeziük, hogy julius óta ezek a számok már megváltoztak még pedig a dolgozók hátrányára, mert az időközben bekövetkezett béremelések mélyen alatta maradtak a drágaság emelkedésének. Ebből viszont azt is megállapíthatjuk, hogy a munkások életszínvonalának romlása állandóan tart. A bécsi árumintavásár. A soproni Iparkamara a bécsi árumintavásáron résztvenni óhajtó iparosokkal és kereskedőkkel a következőket közli: I. A visum ára elég gyakran változik a frank árfolyamához képest. Egyszeri utazásra a visum ez idő szerint kb. 2200 magyar korona, melyből 50°\' az engedmény azok részére, akik a mintavásár igazolványát bemutatják. A visum a budapesti osztják követségnél (Akadémia-u. 17.) még a jelentkezés napján megkapható. 2. Utazás bármely napon lehetséges, hacsak annyi utazó nincs, hogy érdemes külön vonatot meneszteni. 3. A megvásárolt áru csak ar esetben hozható be minden engedély nélkül, ha az áru a szabadon behozható árucikkek jegyzékébe föl van véve rppen a napokban sok arut töröltek a jegyzékből, ugy hogy ma a legtöbb cikkre nézve behozatali eogedélyt kell szerezni a pénzügyminisztertől. Az tény, hogy a behozatal legkönnyebb Ausztriából, mert ezzel az állammal külön szerződésünk van, mely bizonyos havi mennyiségek behozatalát lehetővé teszi oly árukból is, melyek behozatalára egyébként engedélyt a pénzügyminisztérium nem ad A behozatali engedély Bécsben nem szerezhető meg, csakis a magyar pénzügyminisztertói s az eljárás 2—4 hetet vesz igénybe. 4. Minden behozol! áru vám alá esik. 5. Vasúti utazási kedvezmény nem kapható, kivéve a különvonatok használatét liy különvonat Budapestről szeptember 8-án Indul. 6, Lakáíutalvány 50 magyar korona ellenében a bécsi érkezési pályaudvaron a nuntavásár kirendeltségénél kapható Egy szállodai szoba ára egy és fél swájci franktól (550 magyar koronától) feljebb naponként. Privát lakásban cfey swájci fiánknál kezdődik az egy ágyas szóba napi ara. — Csipke-készítő tanfolyam. A közeljövőben megkezdődik a hires csetneki csipke készítésének tanfolyama Jelentkezni lehet Fazekas Lajosné úrasszonynál naponkint d. e. 9 -11-lg és d. u. 3 - 5 ig, lioilfi-utca 9. szám alatt. — Állatkíállitás lesz Nován. A novai Gazdakör állatkiállitást rendez szeptember 8-án, iüieljen dijakat is fognak szétosztani. Az állatkiáliitás nagymérvűnek ígérkezik, amennyiben igen sok gazdaság jelentette eddi^ a részvételét. A Zalav^rmegyei Gazdasági Egyesület 10 (XX) koronát adott az állatdijazás céljaira. Az egyesület képviseletéhen Vida János titkár fog megjelenni a kiállításon ~ Postautalványok és pénzeslevrk feladása. A belföldi forgalomban egy-egy postautalványon 50.000 korona küldhető. 6ija 200 kor-ig 2 kor. 1000 K-ig 5 kor. és ezen felül 1000 K-ként 5 korona A belföldre szólló értéklevelek (pénzeilevelek) ismét lezárt állapotban adhatók fel. A pénzeslevélben az ériékküldemény célját feltüntető kiséró iraton kívül, írásbeli közleményt vagy sajtóterméket elhelyezni nem szabad, ennek ellenőrzésére a postahivatalok jogosultak és a gyanús értékleveleket a feladáskor a feladóval felnyittathatják. A boriték címoldalán a pénznemek részletezendők, a címoldalon aláhúzásokat alkalmazni nem szabad. Az 50.000 koronát meghalladó papírpénz szállításához a nyitva (olvasva) feladott értéklevelek forgalma újból életbelépett Külföldre szóló értéklevelek az ellenőrzés gyakorolhatása céljából most is csak nyitva adhatók fel a postahivatalokban. — A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület (elkéri a gazdatársadalmat, hogy 20—25 éve szolgálatukban levő, becsületes, társaik közül jóravalóságukkal kiváló munkásaikat (napszámos, arató, részes) akik a jelzett idő óta egy helyben szolgálnak, jelentsék bé a. munkás nevének, lakhelyének, személyi adatainak közlése mellett a Gazdasági Egyesületnél, hogy azokat jutalmazásra, illetőleg kitüntetésre a földművelésügyi miniszterhez felterjeszthessék. -- Grácban kiplakátozzák a részeges emberek neveit Grácból jelentik: A községtanács legutóbb elrendelte, hogy a rendőrség helenkint plakáton tegye közzé azoknak a nevét, akiket botrányt okozó részegség miatt eiöáliitottak. Az első névsor már meg is jelent a hirdetőoszlopokon. Az elitéltek nagyrésze iparossegéd, kishivatalnok, napszámos és van közöltüK néhány éjjeli őr is A rendelet helyénvaló volna minálunk is. — Ausztriában aug. 21 el új postadijszabás lépett életbe. Ausztriából Magyarországba egy 20 grammos levél dija 240 korona, levelezőlapé 140 korona, nyomtatvány 50 grammonként 60 korona, ajánlási dij 300 korona, egy 5 kgros csomagé 2400 koruna. Idátok a BírMll történetik. A „Zalamegyei Újság" hangulatot kereső kortestogásnak minősíti lapunknak azt az eljárását, hogy közzétette a belügyminiszternek ez ügyben hozott határozatát s az ennek alapját képező igazságügy miniszteri szakvéleményt. Szerinte ezek a közlemények egyoldalúságot tartalmaznak s ezért .az ügy helyes elbírálása és mérlegelése céljából" közli azt, amit neki az ügy történetére vonatkozólag „illetékes hivatalos helyen" elmondottak Nehogy az egyoldalúság vádjának bárki is felüljön, ez alkalommal a m. kir. Kúriának a perben hozott feloldó végzését is közöljük Az intézkedésre hivatod legfelsőbb közigazgatási hatóságok után hozzuk a legfelsőbb bíróság ténymegállapításait: P V. 1008 10 1021 s/ám. Végzés. A in kir. Kúria felperes felülvizsgálati kérelme folytán a felebbezési bíróság ítéletét és eljárását /eloldja. ei ügyben a yvr további targyalasal a kotmaz-4atá^i hatáság jogerős határozatának meghozataláig Jelfüggetzti s a felebbezési biróságot arra u la siti a, hogy ennek bekövetkezése s a felek meghallgatása \'tán hozzon ujabb határozatot. INDOKOLÁS Felperes keresetét arra alapította, hogy i.:iutan alperes a közte és felperes között a keresetben emlttett ingatlanra nézve 1020. évi n>árrius I <-én kelt képviselőtestületi v ¿¿¡határozata alapján létrejött aii^sv ételi szerződéstől a m. kir belügyminiszternek Ira. evi augusztus hó 3-an 4773\' IfJU IV b. sz. a. kell reikk teteben foglalt jóváhagyás ellenire, 1020 évi szeptember hó ló-én tartott rendkívüli közgyűlésében hozott vég határozat értelmében cgolda>ulag visszalépett s ezzel szettfldésszegést követett el a felperessel szemben, lel-peresnek joga nyílt a tulajdonjog bekebelezésire alkalma« okiratnak, vapvis a; adásvételi szerződésnek a • kiadasát biroi utón követelni az alperestói, amennyiben \' pedig alperes ezt nem teljesítené, ítélettel Jogositt ¡»ék lel a tulajdonjog telekkönyvi bekebetoztetésének kérelmezésére A telebbetési bíróság a fdperu« által felülvizsgálattal megtámadott ítéletéi\'\'» akként döntött, hogy mivel a belügyminiszter a jfivahagyá.% kérdésében végleg még \' nem határozott. a jóváhagyás igazolás<i nélkül pedig Jelpere< tulajdonjogaitok telekkönyvi bekcbeleztetését nem kérheti, & felperes keresetének nincs jogszerű alapja. rugm a felperes keresete most klAelAtti. A megállapított tény állás a/, hogy 3r alperes rendezett tanácsit város képviselőtestülete a? előzetesen kibocsátott árverési hirdetmény (B. a ) következtében beadott ajánlatok folytán 1020 évi március 19-én megtartott közgyűlésében 2447/1920 sz. a. hozott (A. a.) véghatározatával eladta örökre és visszavonhatatlanul a keresetben cmliteltjingatlanat (Aranv Bárány szálloda), felperesnek 2.0S0.UU\' Korona vételárért az árverés4 hirdetményben foglalt részletes feltételek mellett 6 s utasította a polgármestert, hoev a vevővel az adásvételi szerződést azonnal kösse meg s árra a képviselőtestület jóváhagyási záradékát vezesse reá. \| fZalavármegye törvényhatósága azt a vógliatározatot nem hagyta jóvá, hanem a/ alperes város képviselőtestületét. magasabb vételár elérhetése céljából ujabb tárgyalas és annak foly&n ujabb határozat hozatalira utasította. A m kir belügyminiszter azonban 1020 évi augusz tus 3-án 47737 1920 IV. b. sz. a. kelt (C a.) rendelete szerint a törvényhatósági bizottság határozatát megváltoztatva az elsőfokú határozatot emelte érvényre azzal a módosítással, hogy a vételár felperes vevő 1020 évi május 0-ét, kell nvilatkoratának megfelelően — nem 2 050.000 K-t, hanem 2.ISO000 koronát lesz ki. továbbá hogv az adásvételi szerződésben kellé biztosítékkal ki kell köM. I»gy a bérleti jogviszony folvtán a várost terhein bármi néven nevezendő kötelezettség az eladás következtében a vevőre «/.állanak át és ebból fnlvőlsg a városra semmiféle terhek nem háromolhatuak & megjegyezte hogy az 1020 évi március 31-én egyrészről a város képviselőtestületében Czobor Mátyás polgármester mini eladó, másrészről Szép Ferentz (itteni leiperes ós Horváth Sándorné mint vevők között kötött adásvevési szerződés íeten-legi alakjában ez idószerint jóváhagyási záradékkal el nem látható, végül azt is megjegyezte, hogy az adásvételi ügylet részletes feltételeit magában foglaló szerződőst elfogadás vegett a képviselőtestület elé kell terjeszteni és arra né/ve a felsőbb hatósági jóváhagyást is ki kell eszközölni. Felperes ezután a keresethez (K. a.» másolatban mellékelt kérvénye mellett bemutatta az alperes város képviselőtestületihez az általa szerkesztett és szerinte a belügyminiszter rendeletében foglaltaknak megfelelő tartalmú adásvevési szerződést (D. a.) kérvén annak a város polgármestere által leendő aláírását és jogerős záradékkal ellátását elrendelni. Alperes város képviselőtestülete IM20 évi szeptember hó 17-én tartod közgyüléscbcji a belügyminiszter hivatkozott rendelete folytán a felperes kérvénye felett hozott 8073 1020 sjr. a. kelt véghatározatában (F. a.) kimondta, hogy az. Arany Bárányra vonatkozo vételi ügyletet nem létesitt és a: eladdsM egyelőre eltekint Ezt a határozatot Zalavármegvc törvényhatósága jóváhagyta, e/ ellen a határozat ellen további fellebbezés adatott be a in kir. belügyminiszterhez, akinek döntése azonban a felebbe/ési bíróság ítéletének meghozataláig (1021 január 21.) még be nem következeit. A peres feleknek a lelulvi/sgalati tárgyaláson tett egybehang/ö nyilatkozatából, végül a felülvizsgálati bíróság állapítja meg azt, hogv a belügyminiszter ebben az ügyben 1921. évi április ló-én hozta meg határozatát I1W48 -1021. IV. b. sz. alatt thit. másolatban Nb. I a. csatolva a \'». sorsz kérvényhez), amellyel a torvényhatóság határozatát áz elsőfokú határozattal együtt megváltoztatta es a város képviselőtestületét az előbbi belügyminiszteri rendelet (4777 — 1920. s/ > végrehajtására utasította továbbá azt. hogy az alperes város képviselőtestülete ennek folytán ui véghatározatot hozott (9. sorsz kérvénynél Nb. 2 alatt), amellyel a felperes kérésének teljesítését ujólag megtagadta s hogv végfll ez a képviseótestületi határozat jelenleg feiebbezés alatt áll » Fbböl a tényállásból kitűnik, hogy a belügyminister, mint vagyonfelügydeti legfőbb hatóság már 1020. évi augusztus 3-án TftTtf -IíOO sz határozatával elvileg hozzájárult ahhoz az. adásvételi jogügylethez, amely az itteni peres felek között az. alperes varos képviselőtestületének 1020 március 10-en kelt véghatározatávút létesült és csakis a most felhívott határozatában kiemelt három módosításra nézve tartotta meg szuksegesnek a s:ei zMés kiegészítését. A jelen pernek mikénti eldöntése tehát ily körülmények kötött attól függ. hogv a szerződésnek talált kiegészítés\'» lélesül-e ? Az erre vonatkozó eljárás s így annak a kérdésnek az eldöntése is. hogy a felperes az. általa alperes város képviselőtestületéhez a belügyminiszter első határozata alapján benyújtott I) a szerződőssel, avagy más módon eleget lett-e a belügyminiszter 47737 1920. sz a. Welt rcndeleteben megszabott módosításoknak s hogy általában a szerződésnek a rendelet szerinti módosítása az említett rendeletnek megfelelően. <i közigazgatási frl-ügyeleti hatáság s ekkent i\'égso Jokon a belügyminiszter hakiskflrebe tartozik, minthogy azonban az erre vonatkozó eljárás már ennek a pernek tartama alatt tolva-matban volt s igy annak eredménye már ebben a perben is figyelembe venetó s minthogy másrészről az említett eredménynek a maga idejében lehető ismerete és mtg-állapitiiatása nélkül a felperes kereseti igénye véglegesen el nem bírálható s minthogy végű! a jelzett eredménynek megállapítása további tárgyalás nélkül nem eszközölhető, ennélfogva az erre vonatkozó \|.>vábbi tárgyalást a m. kir. Kúria - a felebbezési bíróság ítéletének és eljárásának a Pp. 543. §-a alajiján való feloldásával s a Pp. 234. $-a alapján felfüggcsztendó-nek találta s a felebbe/ési bíróságot további eljárásra utasította. Tár-szekér eladó. CIvti A kÍ9d6b8n« 4 ZALAVÁRMEGYE 1922 szeptember 3. NYILT-TÉR. A ,/alamejryei Újság" augusztus 20. és :t0-iki s/amá-han ..Eladják a sírkereszteket címen azt ifja. hogy a temet\'\'hői több sirkeres/let eladlak a hatóság engedélye nélkül, aint durva kegyeletsértcs. Kijelenti a/ említett újság, hogy a sirvmlékel nem Sip<>s Dezső vette meg Miután Zalaegerszegen c.-.ak ketten vagyunk kólarago mesterek s miután Si\|>s Dezső tettességét a Zala-megyei l\'jság kizárja, mindenki előtt kétségtelen, hogy a kegyeleisértő eljárást nekem tulajdonítja. Felkértem a „Zalamegyei l\'iság" szerkesztőjét a következő helyreigazító közlemény közzétételére : .Nem igaz. hogv a zalaegerszegi rőm. kath. temető egyik családi sírjáról a kőemléket illetéktelenül távolították volna el, ellenlien igaz. hogj egy koeniléket a tulajdonos, vinthogv azznl szabadon rendelkezett, nekem eladta és én azt a lezárt temetőből jogosan .szállítottam ei Nem igaz az sem, hogv .1 le/art temetőből a köemlék eltávolításához hatósági engedély volna szükséges, ellenben igaz, hogy a kőemlékek lelett azok tulajdonosai szabadon rendelkezhetnek " Miután azonban a .Zalamegyei L\'jság helyreigazító közleményemet közzé nem tette ellene a büntető járásbírósághoz panaszt nyújtottam be Egyidejűleg vád-inditvánvt terjesztettem a kir törvényszék vizsgáló-birájához sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt a közlemény kinyomozandó szerzője ellen A bíróságok jogerős határozatait annak idején hir-laptlag közzé logom tenni. «Megjegyzem, hogy 1018-ban a budapesti köztemető északi parcelláin levő össze- sírköveket :i\\ ilvanos árverés utján adták el Zalaegerszeg. 1022. szeptember 2. WAlM\'tiR IGNÁC kőfaragómester és temetkezési vállalkozó. • fe rovatban kozlöttekért nem vállal felelősseget a szerkesztő«ég lÖZGAZDASÁfl ÉS PÉNZÜGY. Budapest, 19?2 szeptember 2 A budapesti deviza központ hivatalos árjegy zései. Amsterdam 810 F\'rága 70 London 9250 Stockholm 54« Newyork 2045 Sweiz 395 Berlin 150 Bécs 21 0 Milano 9150 Zágráb — Páris 165 Varsó 2550 Zürichben a magyar korona — az osztrák korona - — — az osztr. bélyegz bankjegy Budapesti tózsdt. Au^uszt Szept. 2 0 27\'/. 0-23 0-075 0 075 0 07» 00* . Valuták : Napoleon — — Font---- Dollár---- Francia frank Lengyel márka Márka-- Lira — — Leu - ^seh korona — Dinár--- Svájci frank -Osztrák kor. — Augusztusul Szept. 2. kjr. fill. kor. fill. 7100 8325 1865 144 1 82 17 H6 20 355 -»I 24 55 50 50 2 25 7800 9275 2065 162 1 91 16 70 21 395 25 50 50 25 60 230 TtrmiflyltlMtés. Budapest, 1922 szeptember 31. Búza------- Rozs----- Árpa —--— — Zab-------\' - Tengeri — —--— Korpa — - — — Repce----- Köles------ AuguszL Szept. 31. 2 Kor. Kor. •¿TV** ------- 7150 5100 6200 5900 7800 4400 13500 72g0 5300 6300 6100 7900 4450 13500 Iflllföldl pénzeket H (dollárt, dinárt tftb) a deviza-központ által megjelölt napi árakon vásárol ÉrtékpapIr-tőzsdei megbízásokat gyorsan és előnyösen teljesit Fenyvesi Bankblzomány, Zalaegerszeg, Fő-tér. vj-52 Telefon 38. NTyomatott Tmixy -utóda Kak ELADÓ «0db Ká,la 8 HP 68 db "T üa,rat 80°-as al\|0hawnált cséplögarnitura Bővebb K0TSY JÓZSEF Zalassentgrót A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papfr és festékáruk KomiófM.Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen 43 VJ \' STELLA sütőpor I^^ÍSSEí vanllincukor puddlng por salicyl Gyár: Budapest, VII. Rottenbiller-u. 4(5. Lessive- Phenix mosópor vezérképviselet. 9-12 Épület és bútor- munkát a legkényesebb idényeknek ■ megfelelöleg készitenek 49-0 m Szalay és Dankovlts S épület- ós mObutor-asztalosok J ZALAEGERSZEG Megmunkáló telep: ■ iskolaköz 2. szám. Orményi-utca 7. ■ Állandó készbutor r akt Ari > csah a jó beton nem! Üreges betonkő, hódfark* és hornvolt cement tetőcserép, mozaik és terrazo lapok minden színben (bydr. sajtóit), műmárványlap, csömöszőlt betoncső, beton kerítésoszlop soiinden egyébmfikő és betonárakat gyárt és raktáron tart IhorvAth istván! ry cementáru- és mOkógyár V^ MuurixiL TOlttaf-iim. TiIiíir lü^x HAN0SZEREK. 7.0N00RÁK. GRAMOFONOK.. Kir.iiviri 0 HAH6SZERGYAR JERNBERG Budapest, ca Jn számú saját UU/U. palotájában Minda* Jnkéfl j»UHlt vtllt\'v» s Rákócziul trja meg azonnal, hory milyen hangszerre van szüksége és mi arról dtjtalanai küldünk árajánlatot, ha ezen újságra hivatkozik. lartttadó haigsiarét killdje postán gyárunkba, jutányosán újjáalakítjuk. SramsfontnlsldoBOioknik legújabb hanglemezekről tocyen és bérmentve küldjük m(isor\|egyzéktlnkct Ügyes munkásleányt vagy kifutó fiút keres kakas Aooston könyvnyomdája. fKOTSY JÓZSEFI ■ géperőre berendezett ■ [ KOCSIGYÁRTÓ [ ■ műhelye zalaszentgróton. ■ ■ 5-50 \| ■ Állandó kéaz-kocsiraktár. — Gazdasági szekerek B ■ és minden e szakba vág^ munkák készítése. B ■ — Javitások és átalakítások mindenkor a leg- B ■ modernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. I\| k.......................3 1 kazal szalma éf60kévez$upp eladó. Király János Apátfa. zala- és somogyvármegyei képviselősége, NankHizsai litóforgalii R. T. A Tauril bizományi gumiraktáxa, autó- és motorbenzin, autó- és hengerolaj árusítása nagyban ét kicsinyben. — A D. K. W. kisegítő biciklimotorok eladása, szeméivés teherautó, iracteur, motoreke eladás Autók garaglrozása. Teheráru fuvarozás. trtfi: EmíMt-tlr, Klidsitvntili UrúUm Tetefon 359. \\mm FHI I. luár IHltt Titilii tti. Oaraije: Tárház utca. Távirati dm: Aatóforgalmi I:I-2Ö HEINRICH W.és L. övegezési vállalat, üvegáru, táblaflveg, és minden e szakmába f porcellán és lámparaktár "" ZALAEGERSZEGEN vágó munkát ngy helyben mint g vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszkAz&ltetnek. Cséplő- Rafflnált petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motor hengerolaj, Motor olaj .u-o a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben kereskedelmi, ZalatfltrfXifl irodájában Eötvös-utca 10. sz. Binder ét Társa Ago«ton könjrvnyorodiiját)! ítx Zai»egor«rc>aon. Tolafon 181. mám 1. évfolyam. Zalaegerszeg, 1922 szeptember 6. Szerda 65. szán. ZALAVARMEGYE Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY L mi«i«Umm: „Zalavármegye" lapkiadótársaság TiKSlO&UU E8 POLITIKAI LAf llCIEUPtl IETBIEÉVT B¿1018101. Iléliielís < «ém 180 I. Egyes ma 6 K Szerkesztőség Kisfalndy-u. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Szécheuyi-tér 5. Telefon 131 sz. „Htsiek egy Itlrnhen, hl»iek tgy baaában lltoek egy Meni ftrók Igataifbao. Hiszek Manmromáf feltámadásában kmm." Két támadó cikk. A nagykapornak! jezsuita rend tagjainak krttr>s tisztelettel tartozom Elöször a mindenkitől elvárható tisztelettel, azért mert a tudománypályán működnek s igv az elsőrendű emberek közé tartoznak ; másodszor, most cz alkalommal szerkesztői minőségemben, különálló tiszteletet is kifejezek irántok. hogy ezid egy könnyen hivóségem hibájának az adóját Icrójjam. Megtörténi ugyanis az a sajnos esel, hugy a <31. számunkban .Csehek Magyarországon" címen egy híradónak hibás előadását közöltük, melynek ez volt a tartalma; nem beszélhettem e papokkal, meri azok csak csehül Ixszélnek is igy fát nem vehettem. — Megbízható helyről jött a cáfolat, bpgy a rend tagjai mindnyájan tudnak magyarul, sőt magyurok. £n most természetesen a cáfolat tartalmát teszem magamévá s a téves hirnek a megjelenéséért bocsánatot kérek a tisztelt Rend tagjaitól, hogyha az a hir bántaná magyar önérzetüket. S e kijelentésemhez tartozik az említett második fajta tiszteletem. Én ugyan azt hiszem, hogy a Tisztelt Rend tagjait, minthogy magyar emberek, nem bántja az a hir. ellenkezőleg lót mosolyognak egyet rajta, amint én is tenném az ók helyükben, ha pl. oláhnak vagy svédnek tartana valaki a százezrek közül., A szomjas ^/önség számára megjegyzem, utána jártam nyomósabban, mi lehetett az oka, a magva ennek a különös és furcsa hirnek. Hál egv nagykapornak! ember ment fát vásárolni. Kérésére a főtisztelendő urak összenéztek s agymás közt idegen nyelven beszéltek s az ember fát nem kapott. Kijövet aztán rosz kedvében így moudta el a zalaegerszegi fátkeresó embernek: Hiába mégy oda. tát nem kapsz, nem beszélnek ott magyarul, csak csehül. A zalaegerszegi embernek pedig a száján jó kedvé-ben már nem is sokat kellett alakulnia a mesének, tekintve azt is, liogv időközönként távoznak onnan és jónek új tagok a rendházba. A laikus elótt talán hem is olyan hihetetlen, hogy jöhetnek a szélekről olyanok, akik nem tudnak jól magyarul. — Azért köive közöltem megjegyezve: .Örvendenénk, ha valaki megcáfolná" „* várjuk is. miképpen cáfolja meg valaki." t/eket most nem azért irtam ide. hogy csökkentsen! a felelősséget, vagv a híradókra Hárítsam. A felelősség terhét teljesen én viselem Igen nagy emberektől tanultam már fiatal koromban, hogy az az igazi nemes ember (gentleman), aki a hibáját átlátva bocsánatot kér s nem hadakozik tovább béhunyt szemmel Tanultam s igy szoktam cselekedni. Igy teszek most is. Sót megtettem már a 6.1 számban, közölve egy részleges cáfolatot; s közöltem utána a 64. számban egy teljes cáfolatot „elismertem tévedésünket", s a „hibát őszintén és örömmel kijavítottam." Mindezt önkénytesen. S miután mindezek megtörténtek, másnap két támadó cikk zúdul rám ezer nyilával, köztük sok mérgezett nyíllal. Holott a háborúban sem ütik-verik tovább az embert, ha már megadta magát Megvallom, erősen tépelődtem, szóljak é valamit erre a két támadó cikkre, vagy ne ? Ha szólok: vitába s ellenségeskedésbe kerülhetünk ; már pedig én ettól óvakodom. Ha semmit sem szólok: a hallgatás beleegyezést jelentene a közmondás szerint is. Azt teszem tehát, hogy az élesebb igazságtalanságok közül legalább egynehányra rámutatok. Az első cikk névtelen s „Csipkelődés" a cime. Aug. 15-re száll vissza. A másodikat Egly József főerdőmérnök irja szakadatlanul sistergő tollal, a nagykapornaki esetre. Egvszerre jelennek meg a Zalamegyei l\'jság 15fi. számában. Mindakettő Oaszehangzóan le-slilusgvukorlatoz-lat engem. Ez nem csipkelődés. Semmit sem szólok rá. A jó pap holtig tanul, tn is tanulok még. Mindakettő erősen összehangzóan vallási tiszteletlenséget, sőt gyűlöletet fog rám. I)e ezt visszautasítom. Máskor legalább parányi bizonyítékot kérek. A ..Csipkelődés" cimíi cikkre több megjegyzést teszek. Szeretném ha cz a cikk nem Íratott volna ellenem. 1. Ennek a cikknek az írója a Zalavármegyét elkereszteli katholikus-rllenes lapnak. — Akár jóhiszemtlleg, akár rosztiiszemüleg mondja: mindenképpen heytelen ez az állitás. Sem nem katholikus-mellettes, sem nem katholikus-cllcnes. Egyházi szaklapokban van helye az efféle szellemnek. Társadalmi lapban társadalmi és nemzeti Ügyeket tárgyalunk s nem vallást, nem felekezetet vagy egyházat és nem dogmát, vagyis hittant ílyen részrehajlással nem \'ehet vádolni sem a Zalavármegyét, sem engemet. Nem hiszem, hogy a közönség 30 év alatt a lapokból észrevette volna, hová tartozom. Talán csak nem ebből a kifejezésemből ítél: „István királynak a szent jobbját4 stb A történetíró is egyszer „I Istvánnak," máskor „Szt Istvánnak" mondja F.bből még nem lehet megállapítani. hogy mellettes é, vagy ellenes A nagykapornak« eset ssm lehet argumentum Ott favásárfással Összekötve magyar nyelvű beszédről van jól-rosszul zó, de ott senkinek semmi dolga-baja sincs a vallással. 2. Azi mondja, hogy a Zalavármegyét szubvencionálja a kormánypárt. Sem a kormány, sem a kormánypárt, sem senki más nem segélyezi. csak az előfizetők és hirdetők. Ez az állítása, amellett, hogy igaztalan, egy kissé bánt it engemet, mert én szubvencionált lapnak nem is lettem volna szerkesztője. 3 £s szubvencionálja — azt mondja — „u megtámadottak pénzéből is a szurkálódáso-kat és dobáiódzö stílusgyakorlatokat a város túlnyomó többsége ellen". Sok éle van ennek, kérem. IX hát kik azok a tulnyomö többségben levő megtámadottak a városon, vagy azontúl is V vagy igy kell érteni: a többség akarala ellen is segélyezi V s pláné a megtámadottak pénzéből ? hrtheletlennck érthetetlen, de a kflzrtn-ségben valami homályos gyanút kelthet, hogy ez a lap a tulnvoraö többséget megeszi. 4. ,.Es nem értjük — igy szól — azokat sem, akik iparos érdekek címén odaúUanak vállakkal az ll\\n t0rck\\pek mellé, saját meggyőződésük ellen " — hn sem értem. Milyen törekvések mellé ? Előbb kinevezte ezt a lapot luüiolikusellencsnek S ezért csodálkozik, hogy kathoiikus iparosok Is olvassák. De vegye figyelembe a cikkiró, hogy magok az iparosok nem nevezték ki ellenesnek. S ..meggyőződésük ellen"? Hát a zalaegerszegi iparosok már nincsenek a gyermekkorban, hogy meggyőződésük ellen rendelnék meg ezt, vagy azt a lapot. Ez a kirohanás bánthatná Is az iparosokat. De ne bántsa. Ez a pont nem egyéb, mint Hívogató (Reclam) a saját boltba. Sőt én ilyeneknek tartom az előbbi pontokat is. Nem lenne ez hiba, de másoknak a becsmérlése nélkül történjék a reklám. Éljünk barátságban Két lap elfér egy 100 ezer lakósu területen. De a cikkiró csak egyet szánt erre. Ez a baj. 5. Még van egy baj Fölhívja a főispánnak s a kormánypártnak a figyelmét, mire ? A Zalavármegyének az összes bűneire. T. i. hogy csipked, támad s kathoiikus ellenes stöbb eféle, amiket itt halomra hord — szóban. -- Én egyet sem ismerek el ezek közül; ami tévedés tudomásomra jutott, azt meg is javítottam. — Ezt a figyelmeztetést legjobban sajnálom ismeretlen ellenfelemben. A gyermekek az ilyen eljárást árulkodásnak hijják s ayval a gyermekkel többet nem játszanak Ha már vicce- \\ lódni akarnék, azt mondanám : Ime, ez a rosz \\ stilus I De hát mit is tárgyal tulajdonképpen a Csipkelődés c. cikk ? Előveszi most a Zala-vármegyének aug. 23-án az 59. számban megjelent cikkét, amelynek ez a cime: ,,Hogyan ünnepelik a menekültek Szent István királyt ? Egy Pesten történt emlékünnepélyt közöltünk, aug. 15. Szt. István megkoronáztatásának évfordulóját. A tudósítás elé néhány ártatlan sort vetettem s ennek az a veleje, hogy többször kellene emlegetni a magyar koronát, s a megkoronáztatást. a koronát a pápa adta, ennek szép történelme és nagy jelentősége van. Ha tehát minél többel emlegetjük és méltatjuk, annál nagyobb dicsőség hárul evvel a pápaságra nemcsak vallásilag, de világlörténclmiltg is. érthettem alatta valami, nemzeti emlékünnepet, valami más kisebb helyett s hozzátettem — igaz, hogy az osztrák uralom elleni saját érzésemből, ami lehet politikailag naiv s egyénileg téves, hozzátettem — mond«m, hogy talán azért nem tartottunk aug 15. emlék ünnepélyeket a híres koronázásról, mert az osztrák ¿italomnak nem imponáll a magyar korona nagysága s egy szemöldökrántással hintette. Mert az osztrák sohasem szerette a magyart Éppen ugy, nem szereti, mintahogy a vörösek nem szeretik sem Magyarországot, sem a magyar nemzetet. Aki érdeklődik, ott van olvassa el. Az osztrák uralmat, Isten bűnömül ne vegye, nem szerelem Azt kérdezem én most akárkitől is, a politikailag tekintett osztrákra vonatkozáson kivül, hol van Itt támadás ? kathoiikus ellenesség? Hol vannak itt az „eleresztett nyilak?" az .,oktalan csipkelődések"? a „kalholklzmus elleni gyürközés?" és a ,,Szentszéknek frivol szerepeltetése Mert a Névtelen ezeket olvassa ki az előbbi cikkemből s tárja a közönség elé és csapkodja a fejemhez általános vádpontokként. Megáll az eszem S nem lehet egyszerű ember, mert nagy történelmi dolgokra hivat- • kőzik \|ojz, hogy itt sem látok semmi össze-Wgfiést: Hrtso meg }<M. kérem, aki érdeklöklődik. Miért vagyok én „frivol" abban az aug. 15-ről szóló cikkben? Nem szeretem sem az osztrákokat, sem a vöröseket, mert ezek nem szeretik Magyarországot. Tisztelem a■ pápaságot, mert koronát adott nekOnlc s óhajtom minél nagyobb dicsőségét, mert szereli a maóyar nemzetet. Miért vagyok én itt frivol? Hát frivol módon szerepel é itt a Szentszék ? ( Elolvastam ötször-hatszor, látom, hogy említi Thaly Kálmánt, Balthazár Deziót, XI. Incét, Bangha pátert, a török uralmat, a pápák áldozatkézségét s hogy a kathoiikus -világ . mindig meg is emlékezett a koronázásról. De én itt ezek között semmi kapcsolatot nem tudok felfedezni, még kevésbé a cikkellyel összefüggőleg s legkevésbé a kidobott vádakkal kapcsolatban. Ezt a kutatást másnak hagyom. Ha tehát a Csipkelődések névtelenjét e száguldó képzelődésében nem tudom kövemi s Egly főerdőmérnök urnák viharos kitöréseit, engedelmével, nem akarom utánozni: nincs más hátra, mint tisztelettel megkérnem mind-kettőjöket s másokat is, az Istenért, ne kezdjünk vallási hangulatokat feszegetni. S főként, akik „túlnyomó többségben" lévén erősebbek, azok vannak biztonságban s igy azok szabjanak irányt a nyugalomra nézve. Persze, ne 4s \'S ZAI.AVÁRMEGYE 1922 szeptember 6. bántsuk egymást; de ne Is legyünk tul érzékenyek, se képzelődök. Önösek se legyünk, ne faljuk föl a világot, egymagunk; s a vallásnak nagy hatalmát ne hasznaljuk fel hitvány köznapi reklámozásra és a többi. Főképen ne veszekedjünk. Miszen nem vagyunk a XVI században. Éljünk békességben egymással. Vj Borbély György, \\ Falusi járványkórházak. Valahogy ugy képzelem, hogy a régi jó béke évek egyik forró nyarán a közegészségügyi minisztériumban borzasztóan méltatlankodott az egyik tanácsos ur, hogy abban a pokoli kánikulai hőségben neki bent kell senyvedni a hivatalban ahelyett, hogy a Tátra fenyvesei, vagy a Balaton hűvös hullámai között kereshetne enyhülést. Mennyivel iobb dolga vjn most az osztályvezető főtanácsosnak, aki a világhírűvé vált gyermekvédelmi intézményeink nek a megteremtője s most is egyik Északi államban tart ismertető előadást ezen híressé vált intézményünk-ől s egy utjai a fjordok közelében kellemesen nyaral. A tanácsos urnák hőségtől hevített agya hevesen kezdett rcöködni, hogy valami világraszóló közegészségügyi intézményt találjon ki 6 is, amelyet nyomon követne a főtanácsosi előléptétés és a jövő évi külföldi felolvasó körút, kellemes nyaralással egybekötve. Amint erről ábrándozik, hozza be nozzá egyik írnok az ország járványos betegejről szóló havi kimutatásokat. Szórakozottan forgatja a kimutatásod s egyszer csak a homlokára csap: itt van, már a kezembe van * főtanácsosi kinevezés, már is látom a tudományos külföldi folyóiratokban nevemet, az emberiség jótevöjeként hosszú közleményekben dicsóiteni. Megvalósítom az emberiség egyik legnagyobb rémének, a járványos betegségek továbbterjedésének, megakadályozását. Ezzel a korszakot alkotó intézménnyel olyan hírnévre teszek szert, hogy halálom után mindéi kulturáltamban szotftom fogja hirdetni elévülhetetlen érdemeimet. A fertőzőbetegségek köztudomásúan ugy terjednek, hogy a betegséget okozó mikroorganizmusok a beteg egyénről érintkezés utján átterjednek az egészséges egyénre s azon hasonló megbetegedést idéznek elő. Már most, ha az első megbetegedett egyént az egészségesektől szigorúan elkülönítjük, hogy az érintkezés lehetősége kizárassék, már is megoldatott a nehéz probléma s miként Semmelweis az egyéni tisztaság teóriájával egy csapásra megszüntette a gyermekágyi lázat, azonképen ezzel az elkülönítési eljárással véget vetünk a járványos betegségeknek, amelyek pedig évről-évre ezer meg ezer áldozatot szednek. Ennek a megoldása igen könnyen megvalós tható, csak arra lesz szükség, hogy az ország legkisebb kézségében is egy járványkórházat állítsunk fel, ahol a legelső fertőző beteget elküiönitjük, hogy másokat meg ne fertőzhessen s már is gátat vetettünk a járvány továbbterjedésének. Önelégült mosollyal már is tollat ragad a tanácsos ur s írja valamennyi törvényhatóságnak a szigorú ukázt,, hogy minden községben a legrövidebb időn belül járványkórház állíttassák tel, ahol a fertőző beteg a legelső alkalommal elkülöníthető legyen. Ezzel megindult a nagy hivatali gépezet, az alispán továbbította a rendeletet a fószolga-biráknak, a főszolgabirák a jegyzőknek, a jegyzők pedig elkezdték tárgyalni az emberiség megváltását célzó rendeletet a kupaktanácsokkal. A jegyző ur nagyszabású közegészségügyi értekezést tart, a kérdés nagy horderejéről s lelkesedve beszél a világraszóló uj intéz-ményrőL/hogy nem fog többé áldozatot szedni közülünk a kolera, tífusz, vérhas, difteritisz Stb. veszedelmes betegség. A tanácsbeliek is" megértéssel bólongatnak mindaddig, amig a bíró ur fel nem veti a nehéz kérdést, hogy hát hol legyen ez a ..járván y kórház" ? Mert arról, hogy ilyent építsünk, szó sem lehel, mert az sok költségbe kerülne, teháf valami olyanféle megoldást kell keresni, hogy a járványkórház is meglegyen, meg pénzbe se kerüljön. Bíró urnák ez a megszívlelésre méltó 1 előterjesztése komoly gondot oko«. a kupak- i tanácsnak s már-már megfeneklik a járványkórház sorsa, amikor a biró urnák, -- hisz azért biró, hogy a faluban a legtöbb esze Jegyen. mentő ötlete tán$ad. Indítványozza, hogy a Kis Pali háza úgyis ki akar dőlni, m<m üresen van, addig is, a inig le nem dől, .járványkórháznak" jó lesz. Tetszik a tanácsnak az okos beszéd, biró ur indítványát egy* hangulag „megszavalják". Igen ám, de hátha összedől a most kinevezett járvány kórház, mi lesz akkor? — kíváncsiskodott a jegyző ur. Biró urnák azonban nem azért indult forgásnak az eszekereke, hogy most már ne tudott volna bölcs választ adni. Hát ott van a községi pásztorház. az úgyis a községé s ha ilyen /járványosbeteg" találkszik a faluban, akkor kitesszük a pásztort az Isten szabad ege alá, ő úgyis megszokta a szabad ég alatt való tartózkodást s betesszük a beteget az ö lakására. Ha pedig nagyon cudar idő találna ilyenkor lenni, hát ott a községi pálinkafőző kunyhó, az a nyavalyás beteg ott is ellehet pár napig, vagy hétig, amig vagy meggyógyul, vagy meghal Mivel abba falubeli ember úgysem megy bele betegen; cigányért, vagy valami csavargó vándorlólegényért pedig úgysem kár, ha ott pusztul is. Amikor a tanács a nehéz kérdést ily bölcsen megoldotta, a jegyző jelenti a főszolgabírónak, a főszolgabíró az alispánnak, az alispán a miniszternek, hogy minden községben kijelöltetett a járványkórház, amit a minisztériumban a tanácsos ur a legnagyobb megelégedéssel vesz tudomásul, Még csak arról akar gondoskodni, hogyha valami idegen ember találna megfordulni falvainkban lássa, hogy mennyire clőrehalladtunk közegészségügyi téren, elrendelte, hogy minden ilyen épület tartós vastáblán „Járványkórház" felírásul jelöltessék meg. Nyomban meg is indultak a jelzőtábla megrendelések s amennyi pénzbe kerültek azok az ország összes községeinek, azon lehetett volna tényleg néhány igazi járványkórházat felállítani Ha idegen ember ezek után falvainkban járt, tényleg megcsodálhatta a legrozogább, leghitványabb viskókon ékeskedő büszke „Járványkórliáz" felírást, de azt hiszem, hogy erről a mi nemzeti büszkeségünkről saját hazájában nem nyilatkozott a legnagyobb elragadtatással. A háború és az ezt követő forradalmi idők alatt ez a be nem vált közegészségügyi intéz-. ményünk teljesen feledésbe ment A vastáblák nagyobb részét megemésztette az idő acél foga s már-már azt hittük, hogy ezek a csodabogarak végleg eltűnnek falvainkból Azonban nem azért kezdtünk a békés konszolidácio terére érni, hogy valakinek fent a minisztériumban eszébe ne jusson ezen már-már feledésbe ment fontos intézményünk; nosza megint megindul a hivatali apparátus, ontják a hivatalok a szigorúbbnál szigorúbb rendeleteket, hogy a járványkórházakat újból fel kell állítani, táblákat megjavíttatni, hogy a főtanácsos ur régi álma valahogy feledésbe ne menjen, üjból látjuk a falu leghitványabb épületein ezeket a táblákat feltűnni s pirul az arcunk, ha idegen ember kérdezi tőlünk, hogy ezek az épületek milyen célt szolgálnak. Azt nem mondhatjuk, hogy a fertőző betegek elkülönítése volna a céljuk, mert azokban soha egy fertőző beteget el nem helyeztek, de nem is helyezhetnének, mert arra semmiféle berendezésük nincsen.} Mindezek alapján bátorkodnánk felhívni a vármegyei tiszti főorvos ur szives figyelmét, hogy hivatalos körutazásai alkalmával győződjék meg ezeknek a járvááykórházaknak a tarthatatlanságáról s világosítsa fel az illetékes minisztert arról, hogy a zöld asztal mellett elméletben egyszerűnek és szépnek látszó kérdéseknek bürokratikus formákkal való elintézésével ne érje bc, hanem vizsgálja azt is, hogy azok az elgondolások miként festenek a való életbe átültetve. Mert lehetetlennek tartjuk, ha a miniszur ur ezeket a falusi járványkórházakat a valóságban lá\'ná, hogy abban a pillanatban véget ne vessen ennek a be nem vált intézménynek és ezt a kérdést a gyakorlati éleinek inkább megfelelő más formák közölt való megoldási móddal ne keresse Csizmazia György i novai kftrjegyzó, l TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. A nemzetgyűlés ülés. j TÓbli képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérik. Tolnavármegye felirata. — Almássy lett a ház alelnöke. — Kuna P. a kisgazda-társadalomért. Budapest, szeptember 5. A nemzetgyűlés mai ülését fél II órakor nyitotta meg Üzcitovszky elnök. Az elnök a nyomorenyhitő akcióról beszélt és javasolja, hogy a Ház tagjai a nyomorenyhítés céljaira 2000 koronát bocsássanak fejenkint tiszteletdíjaikból. A Ház ilyen értelemben határoz. Elnök bemutatja Zsírkay János megbízólevelét, kiadják az igazoló bizottságnak. Bejelenti, hogy Rakovszky Iván megválasztása óta 30 nap eltelt s miután panaszt nem adtak be ellene, végleg igazolt. Bemutatja a népjóléti miniszter átiratát, a munkásbiztositó pénztárról szóló jelentést, amit az elnök letesz a Ház asztalára. Jelenti továbbá, hogy Várnay és Lingauer képviselők 4 heti szabadságot kértek. A Ház megadja. Ezután az indítvány-és inter-pellációs könyv felolvasása következett. Tudomásul veszik. Elnök jelenti, hogy mentelmi megkeresés érkezett Drozdy Győző ellen sajtó utján elkövetett rágalmazásért, Ráth Sándor ellen ingatlan vagyon rongálása miatt, Ulain Ferenc ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt, Lingauer Albin ellen rágalmazás miatt. A megkereséseket kiadják a mentelmi bizottságnak. Elnök bemutatja Tolnavármegye feliratát az uj választótörvény megelkotása, valamint a községi kör- és segédjegyzők illetményeinek szabályozása tárgyában, továbbá Székesfehérvár feliratát a lakáshiány megszüntetése tárgyában. A feliratokat leteszik a Ház asztalára. Almássy László jelenti, hogy a bíráló bizottság Szent->ály Istvánt igazolt képviselőnek modta ki. A táz tudomásul veszi. Napirend szerint a Ház elnökének megválasztása következik. Elnök elrendeli a szavazást. Leadtak összesen 110 lapot. Ebből . Almássy Lászlóra cselt 81, Eáy Gyulára 9; Üres 20. Ezután az adójavaslatok folytatása következett. Első szónok Kuna P. András. Nem akarja feleslegesen szaporitani a szót, de kénytelen a túlsó oldal megjegyzéseire megtenni észrevételeit. A kisgazdatársadalmat sohasem részesítették abban a védelemben, amelyben kellett volna. Elfogadja az adójaslatokat. Azután Pronay György báró személyes megtámadtatás cimén szólal fel és polemizál Nagy Ernővel. Utána IVopper Sándor kifogásokat emel az ellen, hogy a kormány ez ideig nem nyújtott be költségvetést. Beszéde után 2 órakor az ülést felfüggesztették. A Magyar Nemzeti Szövatsig arany-érma lord Nawtpnnak. Budapest, szept. 4 A Magyar Nemzeti Szövetség 300 tagu küldöttsége br. Perénvi Zsigmond országos elnök vezetésével hétfon d. u. nyújtotta át lord Newtonnak a Magyar Nemzeti Szövetség aranyérmét. Az éremben az ezeréves Magyarország 63 vármegyéjének a koronázási dombra összehordott földjéből egy szemernyi van, amely jelképezi az egész ország háláját a nemes lord iránt. Az érem hátlapjára angol nyelven be van vésve: „Lord Newtonnak, a hálás Magyarország". A remekbe, készült érem a Túrán ötvös műhely műve és első a maga nemében, amelyet külföldi kapott. Lord Newton megilletődve fogadta el az érmet ésbr.vPerényi Zsigmond üdvözlő szavaira kijelentette, hogy amit Magyarországért tesz, az igazságért letxi és törekvésének sikerét legjobban Csonka-Magyarország belső megerősödése, a belső összetartás és a vállvetett munka fog\|a biztosítani. Magyarország barátainak száma napról- —. napra növekedik és ez annak a jele, hogy ebben az országban meg van minden mény, .amely barátok szerzésére alkalmas. Az érem átadása után Ludvig Ernő fökonzul, a Magyar Nemzeti Szövetség igazgatósági tag\|a, teát adott lord Newton tiszteletére. 1922 szeptember 6._ Ktdvtidtn Intézték el ax olasz-Ofxtrák tárgyalásokat. Bécs, szept 4. Rómából jelentik, a lapok szerint dr Schüllernck a kereskedelmi egyezmény ügyében folytatott megbeszélései kedveiben haladnak. Az egyezmény alapvonalai elkészültek s Olaszország meglehetős előnyöket nyújt s emellett Ausztriát is lélekzethez juttatják. M«9Vl«sxtott4k a Népszövetség elnökét. Genf, szept. 4. A Népszövetség ma délután tartott ülésén megválasztották az elnököt. Javaslatot nem terjesztettek elö, mert a delegátusok már előzetesen megállapodtak Edward-nak, Chile volt londoni követének személyében, akire 42 szavazat esett a leadott 44 szavazatból. Sztrájkolnak a bácsi nyomdászok. Bécs, szept 4. A nyomdászok sztrájkjához a napilapok szedői is csatlakoztak, ugy .hogy holnap már nem jelennek meg a napilapok. A vidék nagyobb városaiban, ürázban, Innsbruckban már két napja sztrájkolnak a lapszedők, A hódmezővásárhelyi választás eredménye. Hódmezővásárhely, szept. 4. A most lefolyt pót választás eredménye: Kun Béla pártonkívüli független kisgazda 3288 ; Takács József szociáldemokrata 2296 szavazatot kapott. Kun Béla eszerint 702 szavazattöbbséggel képviselővé választatott. Működnek a fasclsták. Zürich, szept. 4. Milánóból jelentik : Cormons városát ma a fascisták mégtámadták. A kommunista párthoz tartozó polgármester, erős órség védelme alatt, kénytelen volt elmenekülni. Lopkodják a platinát a távíró vasa-tékákról. Budapest, szept. 4. A rendőrség két hét óta széleskörű nyomozást folytat többrendbeli feljelentés alapján amiatt, hogy a telefon és távíró vezetékeiről, továbbá a vaskábeleiről eltűntek a villám elhárítására szolgáló platina lemezek, amelyeket már hónapok óta lopkodnak A nyomozás eddigi adatai szerint 180 helyen hiányoznak ezek a lemezek. A kár több millió korona. HÍREK. Olvasóinkhoz I Vidéki lapokra nézve a legválságosabb időben, uj előfizetést nyitunk szeptember 1-vel kezdődóleg. A horribilis papirárak s a magas munkabérek a mi megjelenésünket is megnehezítik, de mi bizva a közönség támogatásában megbirkózunk ezekkel a nehezségekkel. Utalunk arra, hogy sok évtizedes múlttal biró lap, nemcsak vidéki, hanem fővárosi is, kénytelen volt megjelenését beszüntetni. Nekünk csak egv féléves multunk van és mégis bátran állunk szemben a nehézségekkel. Olvasóink telték lehetővé azt, hogy idáig is fenmaradtunk; ezek az olvasóink bizonyára nem hagynak el bennünket ezután sem I Az előfizetések árát kénytelenek voltunk felemelni, de a felemelés ellenére is a legolcsóbb lap a mienk maradt. \'/« évi előfizetés . . . K 180.-Egyes szám ára ... K 6.— Mindenben a legjobbat akarjuk nyújtani, mindenről pontosan és elsőnek akarjuk értesíteni a közönséget s hisszük, hogy ez erőnkhöz mértén sikerülni is fog. Mindezt azonban T. Olvasóink támogatásával tudjuk csak elérni és ennek a támogatásnak reményében jelentjük ki, hogy továbbra is azok maradunk, amik voltunk : a magyarság szabadságának és függetlenségének s a nemzeti eszmének harcosai. Kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, vagy esetleg már hátralékban vannak, szíveskedjenek azt beküldeni s lapunkat ismerőseik körében terjeszteni. A Zalavármegye szerkesztősége és kiadóhivatala. _ZALAVÁRMEGVE Naptér. Szerda, szeptember 6. Zakariás. CsütöHök, szeptember 7. Kassai vtk. — Az idd. A Meteorológiái Intézet jelenti: Enyhe esős idő, megélénkülő szelekkel hűvösebb. Ki len az u) vármegyei főjegyző? Ez a kérdés foglalkoztatja hetek óta a zalai közönséget s ezért a hétfői közgyűlés nagyon is izgalmasnak mutatkozik. A zalai polgárok nagyon eltérő véleményen vannak a két pályázót illetőleg, ami csak arra mutat, hogy Hann János és Brand Sándor dr. vármegyei tb. főjegyzők nevei ujak a nagy nyilvánosság előtt. A komoly belátásuak azonban biztosan tudni fogják, hogy kire adják szavazataikat, mert mind a kettő érdemes pályázó. — A Bárány ügyben a tegnapi rendkívüli megyei gyűlés azt határozta egyhengulag, hogy a belügyminiszteri végzéssel szemben panaszt emel a közigazgatási bírósághoz, mert a belügyminiszternek nem tartozott hatáskörébe ez az adás-vételi szerződést véglegesíteni. — Jády Károly képviseli az iparosok országos kongresszusán a zalaegerszegi iparosokat. A zalaegerszegi iparosokat az iparosok kongresszusán Jády Károly ipartestületi elnök fogja képviselni. A kongresszusról már hirt adtunk és jeleztük azt is, hogy rendkívül fontos Ogyek kerülnek a kongresszuson tárgyalásra. — Az iparosok értekezlete a Bárány nagytermében. Az ipartestület értesiti az iparosokat, hogy f. hó 10-én délután 4 órakor az Arany Bárány nagytermében értekezletet tart, melyen a Kereskedelmi és Iparkamara részéről jelen lesz Spiegel Szigfrid kamarai elnök. A helyi árvizsgáló bizottság és a helyi hatóságok is képviseltetni fogják magukat. Az Ipartestület kéri a tagjait, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg az értekezleten. Az értekezlet tárgyalni fog az árak szabályozásáról és egyéb ipari és kereskedelmi ügyekről. — Horthy kormányzó a Sasadi utcai laktanyát felajánlotta diáklakások céljaira. A magyar kormány belátta, hogy feladata a fenyegető diáknyomort legalább részben enyhiteni.A kormánynak ilyen irányú tervéről és intézkedéséről Klebels-berg gróf közoktatásügyi miniszter a következőket mondta munkatársunknak: A diákság legégetőbb kérdése a lakaskérdés. Magyarország kormányzója oldotta meg ezt a problémát avval a ténykedésével, hogy a háború folyama alatt épített Sasadi-uicai kaszárnya 2 nagy pavillonját átadta a főiskolások céljaira. A kormányzó által választott megoldás higiénikus szempontból is eszményi. A Sasadi-utcai kaszárnya pavillon rendszerben épült, telkének területe nagyobb mint 40 hold és igy sportolásra is bőven jut hely. A két tágas épületben 800 növendék kap elhelyezést. A diákjóléti célokra e tanév folyamán szükséges összegek megfogják közelíteni a 60 milliót és ebbe még nincs beleszámítva az az összeg, amibe a kollégium karban helyezése, alapos kitakarítása stb kerül. - A szállodai szobaárak megállapítása nem tartozik az Árvizsgáló Bizottság hatáskörébe. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elrendelte, hogy a szállodai szobaárak megállapítása, illetőleg a szobaárakról kiállított űrlap láttamozása az elsőfokú iparhatóság hatáskörébe tartozik, ennélfogva az Árvizsgáló Bizottság hatáskörébe csak véleményadásra vagy javaslattételre terjeszthetők. — Sztrájkolnak az egerszegi asztalos-segédek. A zalaegerszegi asztalos-segédek munkabérük felemelését kérték. Mivel ezt a munkaadók nem adták meg, tegnap sztrájkba léptek. _3_ « — Kétmillió mázsa a gabonafölösleg. A 13—14 millió métermázsára becsült termés az összes becsléseknél gyöngébb átlagot adott, úgy hogy mindössze 12 millió métermázsát tesz ki most a végleges megállapítások után. Ebből a mennyiségből 9 millió métermázsát számíthatunk a belső fogyasztásra, 1 millió métermázsát a tartalékban maradó és kézről-kézre forgó mennyiségre, világos tehát, hogy kivitelre mindössze 2 millió métermázsa marad. — Magyarország a feldolgozó államok sorába lépett. Magyarország külső kereskedelme a rohamos javulás útjára lépett. Fokozatosan, gyors tempóban szökken a behozatal és lassú* de biztos fejlődésben van a kivitel — oly — képen, hogy még az anyagszerüségben is Magyarország javára történik az eltolódás. Behozatalunk örvendetes igazolása ánnak, hogy Magyarország átlépett a „feldolgozó átlamok" sorába, Főleg nyersanyagot, szenet, fát hoz be. — Az országos bányászati kongresszus máso-dik napja. Az országos bányászati kongresszus második napján az országos magyar bányászati és kohászati egyesület tagjait a Dunagőzhajózási Társaság látta veudégü! Megtekintették ezután a bányaüzemét, amelynek központosított rendszere a külföldi szakkörök figyelmét is magára vonta. — Az egri székeskáptalan birtokából 16 ezer holdat elvettek vagyonváltság fejében. Most történt meg Hevesvármegyében a nagybirtokok vagyonadó kivetése, amelynek során az egri székeskáptalan 80.000 hold föld után 16.000 holdat tartozik lefizetni vagyonváltság címén. Mig ez a 16 ezer hold kiosztásra kerül, a káptalan kötetes évi 42 millió koronát fizetni az államnak, azaz holdankint 2675 koronát, ami 40 kg. búzának felel meg. — Anyakönyv. Augusztus 10-töl a következő halálozásokat jalentették be: Brenn Mária 8 hónapos (vérhas), Polgár Lajos 30 éves íbél-hártyalob), Oarabics Ferenc 71 éves (tüdőlob), Horváth Erzsébet 18 hónapos (vérhas), Pálfi Józsefné 66 éves (májrák), Schlemmer Károlyné 54 éves (agyvérömleny), özv. Czinder Józsefné 68 éves (agyvérömieny), Kolompár István 5 hónapos (hörghurut), Pukk Márton 76 éves (véredényelmtszesedés), Döbrönjei Ferenc 78 éves (evvérüség), Vörös Elek ÍO napos (száj-izomgörcs). Budai Ilona 18 éyes (tüdövész), Büchler Józsefné 74 éves (végelgyengülés)» Dósa Lajos 2 napos (veleszületett gyengeség), özv. Karmacsi Pálné 44 éves (szervi szívbaj). Arvay Jenő 19 éves. (vérhas), Hazai Adolf 69 éves (gyomorrák), Góczán György 47 éves (veselob), Fábry Bertalan 45 éves (agyvérömieny), Schischa Dávidué 30 éves (szivszélhüdés), Boncz Imre 33 éves (szájizomgörcs), Gabrus Demeter 25 éves (genyes mellhártya lob), Kiss Ferenc 33 éves (hátgerinc hüdés). Házasságot kötöttek: Balogh József szabó Farkas Vilmával, Deák Albert számtiszt Csép Emmával, Borosán József földműves Bognár Erzsébettel, Huhn Gyula hírlapíró Vrancsics Erzsébettel, Kis Márton kertész Bejczi Máriával, Dómján Géza cipész Horváth Ilonával, Takács Ödön szabósegéd Bakonyi Gizellával, Füleki István ácssegéd Koller Rózával, Gergácz György cipészmester Bakos Linával. — Kétszáznyolcvanezer korona egy hold föld. Orosháza környékén a napokban egy Amerikából visszatért magyar földet vásárolt-Két és negyedhold földterületért, amelynek egyik nlsze kevésbbé jó szikkes föld, vételár fejében háromszázötven dpllárt ; fizetett, ami akkori értékben 630 ezer magyar koronát tett ki. Ilyenformán egy hold ára 280 ezer koronába került. ügyes munkásleányt vagy kifutó flut keres KAKAS ÁGOSTON könyvnyomdája. ZALA VÁRMEGYE 1922 szeptember 8 ^ — Értesítés. Az iparostanuló iskola igazgatósága arról értesítette az Ipartestületet, hogy a tanulók beiratása f. hó 6-án d. u. 16 (4 órakor) kezdődik a központi elemi iskolában. Ezt oly megjegyzéssel közöljük a tanulót tartó iparosokkal. hogy a beiratásnak feltétlenül tegyenek eleget, — inert a jövö héten az előadások megkezdődnek és a be nem iratkozott tanulókat mulasztóknak tekinti az iskola .igazgatósága s aszerint jár el a mesterekkel szemben! KÖZGáZDASÁG ÉS PÉNZÜGY. Budapest. 1922 szeptember f>. a budapesti deviza kő/pont hivatalos árjegyzései. Amsterdam — Prága 7500 London 9625 Stockholm 572 Newyork 2150 Sweiz 410 Berlin • 155 Bécs 260 Milano 9300 Zágráb 580 Párifi 16750 Varsó 260 Zürichben á magyar korona - — az osztrák korona — — — az osztr. bélyegz bankjegy Szept 2. 0-23 0075 00«/4 ST 0 22 007/s 008"/. Budapesti tőzsde. Valuták : Napoleon-- Font----- Dollár---- Francia frank Lengyel márka Márka--- Lira — — — Leu —-- Cseh korona — Dinár--— Svájci frank — Osztrák kor. — S/cpL 2 kor. Iill 4 7800 9275 2065 162 1 91" Ifi 70 21 395 _ I _ I\' 5 50 50 = 25 C — r 60 il 2 30 Szept 3. kor. Hll. 8200 - 9625 - 2140 -167 1 93 17 75 23 410 50 26 55 20 260 7ermény\|elentés. Budapest, 1922 szeptember .> Búza ---- Rozs------ Árpa -• — — — Zab------ Tengeri — — — — — Korpa - - • — - — Repce------ Köles-------- Szept Szept 2 5. Kor. Kor. - Tf-• •> . 7000 7300 bOOO 5350 6300 6300 5100 6100 G900 8000 7450 4550 — 13500 — - IfUlftfldi pénzeket ■m (doHArt, dinért stb.) a deviza-központ által megjelölt napi árakon vásárol ftrtékpapk-fdz»del megbízásokat gyorsan és előnyösen teljesit Finyvtil BankbiiomAny, Zalaegerszeg, Fó-tér. 51 -52 Telefon 38. Zalavármegyei Takarékpénztár Részvénytársaság alaptőke felemelése alkalmával kellő időben le nem jegyeztetett uj részvények az 1922 Vil. 9 én tartott kőz gyűlési határozat alapján szeptember lió 9-én d 11. 3 órakor az intézet helyiségében tartandó árverésen, a részvényeseknek eladatnak, amely árverésre a részvényeseket ezennel meghívja i ZilaváriBBBiei Takarékpénztár I. T. iiauat&ea. \\ j KOTSY JÓZSEF : ■ géperőre berendezett ■ l KOCSIGYARTO: ■ műhelye ZALASZENTGRÓTON. j ti-50 g Állandó kí-s/-kocsiraktár. — Gazdasági szekerek ■ és minden e szakba vágó munkák készítése. P - Javítások és átalakitisok mindenkor a leg- ■ modernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. ■ esik egy köuyv használatáért { 1napra KUt.TURA kftlc^nkönyv tárban. Bóvebb felvllágosl-táti a KAKASnyomdában a legjutányoMbb dij-uabás mellett veti fel á kiadóhivatala Zalaegerszeg. Kakasnyonda Telefon 111. ELADÓ e0T db Kállay 8 HP és egy db Uarat 800-as alig használt »>-io cséplőgarnitura Bővebb KOTSY JÓZSEF Zalasíentgrót A oyóri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papír és festékáruk Komlói M. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen 44-50 Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek » ■ megfelelőleg készítenek 50-0 ■ 2 Szalay és Dankovlts S g épület- és mflbutor-asxtalosok j S ZALAEGERSZEG ¡^egmunkAló telep: ■ ■ ISKOLAKOZ 2. SZÁM. Ürményi-utca 7. a ! Állandó készbutor raktAri [ Nagy Jenö-féle olai vendéglő eladó Bővebbet Hegyi Lajosnál Kaszaháza. 1-3 Cséplő- Raffinált petróleum. Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Motor olej k-o a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben DlmJAaAfTAaca kereskedelmi Zalaegerszeg Dinaer ej laiSa irodájában Eötvös-utca 10. sz. HEINRICH W.ésL. javítást és minden e szakmába * vágó munkát ugy helyben mint g vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. fivegezési vállalat, üvegáru, táblaüveg, porcellán és lámparaktár ZALAEGERSZEGEN Lfi 2,04 240 3 11 524 663 735 7 53 11 38 1302; 1344 1441 1543 17 10 2106 Hova • . - j xxr . Sárvár Zalaszentiván ZalaHWÖ Zalaszentiván Zalaszentiván Kédics Celldömölk Zalaszentfván Kédics Zalaszentiván Zalalövö Celldömölk Zalaszentiván Zalaszentiván Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junlui hó 1-től. L A s Csatlakozik INDU 8 Budapest keleti pályaudvarra érkezik Szombathelyre érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Nagykanizsára érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Qyörbe érk. 1720. Bpest keleti pu. gyors érk. Nagykanizsára érkezik (gyors) . . . ! . 1590 5 201 7 1" 2040 1342 Szombathelyre érk. (gy.)IMi. Nkaniztára érk. Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) Qyörbe érk. 250. Bpest keleti pályaudvarra Szombathelyre érkezik........ Nagykanizsára érkezik........ 17151 21 2( 820(1 1956 23 I5C 2 I Honnan £ R K B 2 É S Csatlakozik 4 29 648 726 733 832 924 13 23 1623 1626 1840 1839 902 2014 3 11 Zalaazentiván Zalaszentiván Zalalövő Rédlcs Zalaszentiván Celldömölk Zalaszentiván Zalaszentiván Rédics Zalalövő Sárvár Zalaszentiván Celldömölk Zalaszentiván Nagykanizsáról Szombat hely rő Indul Nagykanizaáról..... Budapest keleti pályaudvarról Szombathelyről gyors . . . Nagykanizaáról gyors . . . HA UTAZIK, legkényelmesebben a menetJegylrodAban válthatja meg jegyét akár két nappal elöl zás mellett a kővetkező államokba szereztetik meg: Németország. Olaszország. Svájc, Francia- és Csehországba Nyomatott Tftiiy R. \\xtAHm Kmirnrmm Agoatou Budapest keleti pályaudvarról gyora . . • 8 Szombathelyről..........13 Nagykanluáról..........16/ Budapest Keleti pályaudvarról.....7; Szombathelyről..........20! ét akár két nappal előre la. - Viaum mérsékelt dija- a. Talfon 131. •« I. éviolyai Zalaegerszeg, 1922 szeptember 8. Péntek Ara 6 korona. 66. száa. ZALAVAR Felelés sierkesztö: BORBÉLY GYÖRGY Li»titi\|éiui: „lalaTárBegye" lapkiadótársaság TAKSÁBA!,!! ÉS POLITIKA! LAP IS6ICLIIIK HETEIKÉIT BAB0IS10Í. Ildtlzetet < • évre 180 I. Egyes síim 6 K Szerkesitöséfi Kisfaludy-u. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Szécheuyl-tér 5. Telefon 131 sí. „Hluek tar litenben, btiiek tfjr haiikan Hittek ttf Wenl örök l(uiá(bm, \' V Htaiek NUryarorná( feltámadásában As»^\', 4 ~■ ■ ■ .........- -■ . . _- Az áruló. Áruló volt már akkor, mikor Magyarországot is képviselte Oláhországban ; áruló volt előbb, mikor megtervezte Magyarország szétdarabo-lását; áruló volt már azelőtt is, amikor otthagyta szűkebb hazáját s bécsi lakáj letf. Mert Oitokár ugyan ez a gróf Czernirt de Csehországot otthagyta s Bécsnek szolgája lelt s ennélfogva Magyarorszagnak az ura Már amilyen ur lehet egy ilyen éjszakai lovag Az osztrák és magyar birodalomnak követe volt az oláhok között. Ilyen emberek képviselték Magyarországot a külföldi országokban. Aki nem diplomata, nem is politikus, hanem csak egy egyszerű újságolvasó, de aki nemcsak néz, hanem lát ts: már akkor láthatta, hogy miféle ember ez a Cernin ur. Csak nieg-keÜctt nézni, vagy csak újságban olvasni egy bukaresti vacsorát, bált, vagy bármi estélyt, amelyen jelen volt Cernin, a követ: Látni lehetett az oláhokkal való fonó barátságát. De ugyanebben már látni lehetett a magyarnak az ellenségét is. Aki ebben nem látta, az láthatta az oláhoknak kétszeri betörésekor. Mind a két esetben nyugodt volt Magyarország, mert Cernin ott képviselt minket s azt üzente, hogy nem lehet félni s nem kell félni. Holott ömaga készíthette az oláhokkal együtt az éjszakaj betöréseket. ^ lla ez sem elég, hát akkor megemlítem röviden, amit a Magyarság leleplezett. Egy Sterl nevű egyetemi tanár Irt egy könyvet s ebben van megírva, hogy néhai Ferenc Ferdinándnak a katonai irodájában Cernin fótanácsos indítványára csinálták a mappát és a lexikont, csinálták négyen : Cernin, a magyaroknak volt követe, Ferdinánd, a lécndó császár és kitálv, azután Spitzmilller tanácsos és végre az oláh Mánitt Oyuta Mégfervezték. hogv ezután ne teven Osztrák-Magyar Hirodalom a név. hanem: Habsburg- birodalom. Megtervezték, hogy a Ferdinánd koronázása óriást nagy /tompával történjek, t i amikor oaztrák császárnak koronázzak, azután sztík tsatfdi körben !e! a magyar királlyá való konmáiás s azután cseh koronázás A magyar koronázás eskü nélkül Unnc Bécsben nemetekkel és oláhokkal tanácskozott, hogy Frdélyt autonómiával hubs-burg tartománnyá tegyék, ktilón parlamenttel, oláh hadsereggel és oláh közigazgatással, — Oláhország leverése után Bukarestben küzdött Magyarország ellen a bétetárgyalásokon, amikor külön kinevetett tábornokként szerepelt Oláhországban. A határkugantásnak kétharmadát az oláh Bukovinához csatoltatta . . . De minek még többy Hz volt Cernin, az Ottokár s most is az. Még borzasztóbb. A napokban eljött a vtfág •Meló embereivel Budapestre a magyarok vendégének. Mert tagja volt az interparlamentáris gyülekezetnek. Nos, ez az az ur, aki Magyarországnak képviselője volt Oláhországban, a habsburgok intézkedése szerint. Igy szerelték Magyarországi a Centinek és az osztrákok és az osztrák uralom emberei Mersze, mire való most ezekről az elmúlt dolgokról beszélni ? Semmire sem való; valamire mégis való Mert most is vannak, akik néznek, nem látnak. Most is vannak, akik nem ¡«merik sem MaWiu Gyulát, sem Ottokárt, sem Ferdinándot. Kemény Árpád báró buzdítása a keresztény egyházak összetartására. A magyar főrendiház elnöke lírdély egyik legjelesebb főurának. Kemény Simonnak, az életét feláldozó * hősnek és Kemény János fejedelemnek a leszármozottia, az erdélyi református egyház kerületének egyhangúlag fógoiid-nokává választatott volt IUU-bcn\' Báró Kemény Árpád főgondnoki székfoglaló beszédének egyrésze került kezűnkbe egy erdélyi újság-szele\'en Amire a keresztény és a keresztyén egyháznak híveit akkor figyelmeztette, azok főleg ma megszívlelendő gondolatok. Ezeket köb a hívek lelkére: „ . . fs ma valóban mi sem szükségesebb és elsőbbrendil kötelességünk egyházunk és nemzetünk iránt, mint a béke ápolása egyházunkon belül, söt a bCkés együttműködés más vallású magyar egyházainkkal, ha azt lehetetlenné nem teszik és crös a hitem, hogy nem teendik. mire nézve appellálok és nemes hazafiságukra, nemzeti hivatásukra és érzéseikre, melyek őktt is kötelezik." F szavaival kapcsolatban a 8 év múlva bekövetkezett kommunizmus előjeleire már akkor rámutatott, mondván : „ . . . Mert mindennél sürgősebb az erőgyűjtés vállvetett munkája. Mindennél fonlosabb a jövendő harc, melyet a minden felekezetieskedésnél százszorta veszélyesebb áthcizmus, internacionalizmus cs az ezek-bőt fakadó anarkisztikus irányzatok ellen kell megküzdeni Báró Kemény Árpádnak, ki akkor egy országrész ref. egyházának volt főgondnoka, c figyelmeztetését nem csak az erdélyi hivei, hanem az egész ország kereszténysége meg kelleít volna, hogy szívlelje akkor. Fokozottabb mértékben kell hogy kövesse most. A veszély első részén már tul értünk ugyan, de össze kell tartanunk, mert mint a jelekből látszik, »hátra van még a fekete leves K J. TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirat; Iroda jelentései. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, $:<pten\\ber 7. A nemzetgyűlés mai üléséi fél 10 órakor nyitotta meg Sícitovszky elnök Valkó kereskedelmi miniszter a statisztikai hivatal által módosított alakban eszközölendő statisztikai adatgyűjtésről szóló jelentést terjeszti be Af 1897 XXXV törvénycikk szerint ugyani* statisztikai felvételeket jsakis a statisztikai hivatal terve szerint lehet eszközölni. Minthogy azonban szükségesnek mutatkozott, hogy a termelési statlsrlikJt másképen vaMsIKJk meg, a statisztikai hivatal ügyein-k rendezése szükségessé vált Kér» ai erre vonatkozó jelentéseknek a közgazdasági és közigazgatási bizottság elé való terjesztését A jelentést kiadják a két bizottságnak Az adójavaslatok folytatólagos vitájában először Kiss Menyhért szólal M. A Javisiatot nem fogadja el, mert érdeke szerint elsősorban a háborús vagyont kellett volna megadóztatni. Hogyha ezeket megadóztatják, a fökJműves-társadalom is szivesebben hajlandó viselni a reá rakott terheket Kifogásolja, hogy a tőrvényjavaslatból hiányzik a létminimum megállapítása, már pedig ez nemzeti és tájvédelmi szempontból egyaránt fontos A létminimum alapjául egy gazdasági cseléd konvencióját kivánja venni IgazságUlannak tartja a földadót mert az alap, a kataszter, amelyen fel- épül, igazságtalan. A következő indítványt terjeszti be : Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok a földadónak kétszeresét tartoznak fizetni. Utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy olyan javaslatot terjeszen be, h\'igy mindazok a hadseregszállítók, vállalkozók, bankok, amelyek 1914 augusztus l-től szerezlek földvagyoni, kötelesek köztu\'ajdonba átadni, sz állam pedig ezeket haszonbér alakjában ossza ki. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az uj földadó 1923. január 1-én lép életbe. A javaslaíot nem fogauja el. Elnök jelenti, hogy Hegymegi Kis Pál indítvány! nyújtott be, amely szerint az interpelláció« nap ne szerdán és szombaton, hanem kedden és pénteken legyen. Az indítvány felől a legközelebb: ülés határoz. Ezután Prónay Oyörgv báró szólal föl. Rámutat arra, hogy hálás szerep az adójavaslat ellen felszólalni, de annál nehezebb és hálátlanabb mellette szólni Az adójavaslatot elfogadja. Helyesli azt, hogy költségvetési javaslat nélkül adójavaslatot nem lehet beterjeszteni és bár ennek a tételnek igazságosságát elismeri, azonban örömmel veszi tudomásul a pénzügyminiszter bejelentését. hogy még ebben az évben a Ház el£ kerül a költségvetési tervezet. Megnyugvással vette tudomásul, hogy a pénzügyminiszter a jövedelemadóról szóló törvényjavaslat revíziójánál hajlandó megfelelő javaslatot beterjeszteni. Az a/, álláspontja, hogy a földadójavaslat terve a jövedelmi adó revíziója nélkül elviselhetetlen. A jövödelmi adónak ugyanaz a szerepe, hogy az aránytalanságokat kiegyenlítse Szükségesnek tartja éppen az arányosság szempontjából a háborús vagyon megadóztatását. A valuta-kérdésben helyeselné, hogyha a buza árát a tőzsdei ártól emancipálnák és a buza árának megállapítását a pénzügyi tanácsra bíznák. Elfogadja a buzavalutát, jóllehet, annak két kellemetlen következményét előre látja. Lapunk zárfakor az ülés még tart. A kormányváltságról szóló hlrftk alaptalanok. Budapest, szept 7. Egyes budapesti lapok ismét részleges kormányválságról szóló híreket kolportilnak a legkülömbözőbb formában ; hogy ezek a kombinációk menyire helyt állók, azt illusztrálja az alábbi pár csodabogár Az egyik !ibcri>is Jflp azt irta. hogy Tahy László prágai követünket rövid tdön belül visszahívják és helyébe Kánya Kálmán megy. Ezzel szemben a valósig az, hogv Tahy már hónapok óta a külügyminisztériumban teljesít szolgálatot, Kánya pedig, aki rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, külügyminiszter helyettes és az egész külügyminisztérium! hivatal vezetője Ilyen lor-mán képtelenség, hogy Kánya mai állásánál kisebb állásba menjen. Praznovszki Iván párisi követünk helyére néhány liberális szerkesztő Bánfty külügyminisztert szánja, Praznovsskit pedig madridi követnek nevezi ki. Tudvalevő, hogy a mai nehéz pénzviszonyok miatt Madridban követünk nincs és a párisi követ egyúttal Spanyolországban is képvisel bennünket. Egy másik fővárosi orgánum tnkh Ousttáv berlini követet meneszti, valószínűleg azért, mert jelenleg szabadságidejét élvezi, ugyanennek a lapnak viszont jól esik Kánya Kálmánt berlini követnek kinevezni. Mindezekhez hozzá járul az a különös tény, hogy jelenleg súlyos kérdésben külföldön tárgyal. A külügyminisztert több pesti orgánum aláfürészeli, híreszteli, hogy Bánffy megválik állásától. Ezzel az újságok semmiesetre sem tesznek jó szolgálatot az országnak. A vidéki közönség tudja, hogy a < budapesti lapok egy részétől meg nem történt eseményekről kap híradást. ZALA VÁRMEGYE 1922 szeptember 8 ^ Nemzetközi bizottság vizsgálja mag Ausztria helyzetét. Genf, szept 7 A népszövetségi tanács tagjai miután Seypel szövetségi kancellár nyilatkozatát nyilvános ülésen meghalhatták, titkos ülésen több kérdést intéztek a kancellárhoz és Griinberger külügyminiszterhez, mire a tanács a követendő vizsgálati eljárásban megállapodott. Hozzájárultak ahoz. hogy a problémát ugy gazdasági, mint pénzügyi szempontból és Ausztria belső rendjére való tekintettel í megvizsgálják. Ebből a célból bizottságot alakítottak. amelynek Ausztria. Angolország. Franciaország. Olaszország és Csehország egV-egy képviselője a tagja. Ez a bizottság más államok képviselőit is meglialigaija, amennyiben azok a tárgyalandó kérdésekben érdekelve vannak A bizottságnak ezenkívül a népszövetségi szervezetek, valamint a gazdasági, pénzügyi és jogi szakértők is rendelkezésre állanak A bi/ottság első ülését pénteken tartja Milyen kimenetelű lesz a genfi konferencia. • Budapest, szept. 7. A genfi konferenciának még csak az elején tartunk és eddig sem Magyarországnak a népszövetségbe való felvételének kérdése, sem p-dig Ausztria szanálásának ügye nem került szőba Magyarország j felvétele a nepszövetségoe minden esetre bizto- I sitotmak látszik, mert hisz lia nem volna \| biztosítva, akkor külügyi kormányzatunk nem \| is tette volna fel most ezt a kérdést Ausztria szanálásának kérdésében előtérbe jön az a tény, hogy az osztrák kérdés megoldása csupán valamilyen formájú olasz protektorátus alakjában oldható meg. A magyar külpolitikai helyzet tekintetében általában javulást Konstatálnak. Kormánypárti politikai körökben nem nagy érdeklődéssel néznek Andrássy Gyula gróf beígéri külpolitikai interpellációja elé, mert Atidrátsy külpolitikai nyilatkozatatól nem várs nak mást, minthogy szokás szerint merőben ellentéte» alláspontra foí> helyezkedni a reális é-józan külpolitikai felfogással. A törökök Brusszát véres harcok után elfoglalták, Smirna eleste várható. London, szept. 7 A Daily News irja: A görögök és a törökök Kisázsiában nagy ütközetre készülnek, amely Smirna sorsát el fogja dönteni. Londonba érkezett legújabb jelentések szennt a törökök még mindig csak lassan nyomulnak előre, a görögnk azonban magukhoz tértek abból a nagy demoralizacióból, amely a lörök támadást követte. A görög csa patok egy nagyon megerősített vonalat foglaltak el; igen kétséges azonban, vájjon Smirna elestét megtudják-e akadályozni. Brusszát a törökök borzasztő harcok után, szuronyroham-mal elfoglalták. A magyar Államnak rengetegbe kerBI a jóvátétel. Budapest, szept. 7 A hazai lótenyésztés vezetője, br Jeszenszky Károly miniszteri tanácsos, munkatársunknak a következőket mondotta: »A jóvátételi állatköveteléseknek azt a részét, amelyik lovak kiadására vonatkozik, én magam bonyolítottam le, amennyiben 500 lovat, amelyre szükség volt és amelynek 8/«-t Szerbia, 1 a-t pedig Görögország igényelte, rövid 2 év alatt szedtem össze Magyarország legkülömbözóbb vidékein tartolt vásárokon. A magyar államnak ez az 5()0 ló rengeteg milliójába került. Az állami ménesek állapota, már majdnem egészen kielégítő, noha az oláhok szürnyü pusztítást végeztek bennük Rengeteg lovat raboltak el tőlünk A mostani értékben mintegy * « milliard koronára rug ezeknek az elrablott jószágoknak az értéke. Értesüléséin szerint az oláhok annyira nem értettek a drága állatok kezeléséhez és felhisználásához. hogy ezzel nagy része már eddig tönkrement. A menekült vármegyei tisztviselők küldöttsége a miniszterelnöknél. Budapest, szept. 7 A menekült vármegyei tisztviselők küldöttsége tisztelgett ma Bethlen miniszterelnöknél, Kállay és Vass minisztereknél A küldöttség vezetője a menekült tisztviselők háláját tolmácsolta, azért, hogy a menekült megyei tisztviselőket visszahelyezték az A) listára. Ezután Rakovszkv belügyminiszternél tisztelegtek, akitől kérték, hogy a siátusrende-zésről szóló javaslatot mielőbb terjessze a Ház elé. A miniszter válaszában kilátásba helyezte, hogy a földadó javaslat után a státus rendezési javaslata kerül a sor. Lord Robert beszéde a népszövetség ülésén. Genf, szept. 7 Lord Robert a népszövetség ülésen mondott beszédében a inai gazdasági állapotokröl beszélt ; felvetette azt a kérdést, hogy u mai gazdasági átlapol tarthat-e tovább és engedhető-e, hogyja nemzeteket még meg sem kérdezzék kivánsagaik teiől. Három év telt el a békekötés óla, vájjon közelebb jutottunk-e a végleges rendezéshez ? Kén a népszövetséget, hogy ezt a pokoli kérdést ne tévessze szem elől, ha valamit el akar\'érni, az legyen a jelszava : mindent vagy semmit. Seypel kancellár Ausztriáról. « Genf, szept. 7. A népszövetség ülésén Seypel kancellár hosszú beszédet mondott, amelyben megemlékezett arról, hogy Ausztria a Népszövetség eszméjéért küzdött. A Népszövetség nem válik lutlenné feladatához, ha Ausztrián segii. Az élelmezés kérdése tisztán pénzügyi kérdés Ilyen helyzetben egy állam se tudott volna megélni /I SZÉKELY KATONA DALA. Őszülnek fürteim, a szemem is gyöngül, Nem a fáradságtól, nem is Öregségtől. Kora vóna nékem időtfii vénülni. Siorgoskodas helyett a kurkohan ülni Kieseti egy darab lelkem közepéből Amint elbujdostam a bérces Erdélyből. P.z a betegségem, ami korán vénit, Aminek <\\ak a sir hozza meg a végit. Alql i a szerelem, betegség a honvágy, Mély a gyönge szívnek nyugodalmat nem hágv. At élő embernek csak egy ir van rája. Az otthoni vidék bajos mosolygasa. £n már nem látom meg mosolyogni ismét, Vidáman nevetni könybelábadt szemét Szép Hrdtlyorszagnak, bánatos hazámnak, Hová gondolatim ábrándozni járnak. Egy+htilovany csillag \'¿ágon felé mulat, Amerre^fök hó lepte be az utat Szomorú üzenet jön a tájékáról, A székely nemzetseg vashavert lábáról. Vasbavert lábáról, zokogó szaváról, Méllyel panaszt leszen veszteit szabadságról ; Ozveify menyasszonyról, bujdosó legényről, A székely ifjúság meddő szerelméről. Hozzám Is elhatott ez a bús üzenet. Mély bánatba vonva keserű szivemet, Hogy én nem mehetek segiteni rajtuk. Mert kevesen vagyunk, akik ezl akarjuk. Itt, ahol nem prédált a kiilsó ellenség. Nincs a nép \\ztvtben jó szándék és egység. Süketek a julek mások jajszavát a. Senki sem hallgat ra, csak saját javára. Hogy te székely nei>ein. ezer éven altul. Az országhatáron őrség gyanant álltál. Őrizvén javait a hátrább levőnek, — Beszélhetsz te arról az itteni népnek. Holdvilágos éjen, Csabavezér utján, Kisértet vitézek hadi utat Járván. Csillagot hullatnak erre a vidékre. De az ósfik jeléi nincsen aki ertse. Rákóczinak lelke nem háborog itten, Csöndesen hullámzó Halatontengerben, Titkos tárogatói szigligeti várból, Nem hall senki más, csak a bujdosó vándor. Jobtiágyszabadttó nagyjainknak neve, Kossuth és Széchenyi - régen elfeledve Helyettük a k>;nép most azt tartja nagyra, Ki a tanult embert és a papot szidja. Vigalom vagyon itt szerte a falvakon. Hazánk sir ja jeletl vigadoznak vakon, S mig a\\rabteslverek láncaik csörgetik. Itt csak az az öröm. ha a zacskó telik. Ezért oly keserű lelkem és. írásom, Mikor a megmaradt ország népet látom, Ezért lepte hó be a zagoni utat, Hová a" csillag is halványabban mutál. DEMETER QYÖRQY Nagy a kivándorlók száma. Budapest, szept. 6. Buday Barna gazdasági főtanácsos a kivándorlással kapcsolatban munkatársunknak a következőket mondotta: A kivándorlás Délamerika felé igen nagy mértékben indult meg. A külügyminisztériummal azon fáradozik, hogy a Délamerikába kerülő magyarok érdekeinek képviseletét tökéletessé tegye Külöuösen szembeötlő az ipari munkásod nagy számú kivándorlása. A inult évben 1450 munkás vándorolt ki Budapestről. Hogy ez milyen nagy szám, ennek illusztrálására megemlítem, hogy az elmúlt 10 évben nem rúgott ennyire a kivándorlók száma. Károlyi József gróf fontos ügyben a királyi családhoz utazott. Budapest, szept. 7. Károlyi József gróf szeptember 4-én a királyi családhoz utazott. Rövid időt fog az özvegy királyné és Ottó mellett tölteni és sok fontos ügyben lesz segítségükre HÍREK Naptár. Petitek, szeptember 8. Kis B. A. Szombat, szeptember 9.- K. Péter. — felolvastam a Zalamegyei Újságban veszekedésünknek a hosszú folytatását. Nincs benne feleletre érdemes dolog, csak kettó. Egyik ez : Bíróként megállapítja, hogy az elégtételadás nem elégtételadás; a másik az, hogy nem hisz az őszinteségemben. — Erre a kettőre én nem felelek. ^ -B. — \\ Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör szeptember 10 én vasárnap d. u. 4 órakor a Bárány szálloda nagytermében gyűlést tart, melyen Spiegel Siegfried ur. a soproni kereskedelmi é» iparkamara elnöke és Dr. Illiás, annak titkára tart előadást az aktuális kereskedelmi kérdésekről. A kör tagjait és az érdeklődőket e gyűlésre tisztelettel meghívja az Elnökség. — Búzát az Aranykönyvbe ! Jeles gondolat volt a Csány László szobor-alap kezdeményezőből és megteremtőjétől az „Aranykönyv." Ám de nem kell Ragaszkodni görcsösen a papír ezresekhez Csány László szülőhazájában Zala-megyében az idén is ringott a kalászok óceánja. Ezeknek aranyából kell bevezetni 20 -50-100 kg-os tételekben adományokat. A hazafias föbirák. jegyzők, a községi bírák mutassák meg tettekben hazafias érzésüket. Az ország 1849-beli közlekedési minisztere; a nemzet jeles vértanuja megcsókolta a kötelet, mielőtt nyakára illesztette volna a bakó. v Hazámért ezt is szívesen veszem.\' Ezek voltak utolsó szavai. Erre gondolva, Zalamegye minden hazafiasan érző tehetős gazdája szept. 7, 8 és 9-én készilsen ki annyi búzát, amennyit családjátóf nélkülözés nélkül áldozhat Azt szállítsa be a község elöljáróság által kijelölt magtárba. Az elöljáróság bejelenti a bizottságnak s az bevezeti az Aranykönyvbe. Ugy kell a dolgot igazítani, hogy október 10-én, Csány László kivégeztetése évi forduló napján mindenkinek adománya beszállítva legyen, az Aranykönyv legyen betöltve. Legyen ezzel Zalamegye gazdaközönsége hazafisága révén az országnak vezér vármegyéje. Én búzát irtam, de akinek Isten adott, az Aranykönyvbe iktathat „bort, búzát, burgonyát, diói, almát, slb " Kuszkó István. Kiváncsiak vagyunk, milyen jó irányú izgalmat kelt pesti munkatársunknak ez a cikke. — Az orvosok éa természetvizsgálók Keszthelyen, a Gcorgikon és Helikoni ünnepek városában tartották az idén 38. vándorgyűlésüket szept. 3-án, 4-én és 5-én. Az ünnepi közgyűlést Dr. Tóth Lajos államtitkár nyitotta meg a közoktatásügyi miniszter nevében Kolbenschlat Béla főispán Zalavármegye nevében, Keischl Imre Keszthely nevében üdvözli a közgyűlést. Dr. Gorka Sándor titkári jelentéséből megtudjuk, hogy 1912-ben volt az utolsó gyűlés 1922 szeptember 8, ZALAVÁRMEGYE Veszprémben. 1914-ben Szebenben akarták megtartani, de a háború megakadályozta s mostanig szünetelt. Dr. Ilosvay Ujos a nagy tömegek élelmezéséről tartott előadási. Megállapítja, hogy élelmiszerünk bővön volt és van. • iU mégis van baj. Az élelmezési kérdés sok tanulmányozására intézet létesítését ajánlja. Dr. Heim Pál a gyermeknevelésről és védelemről beszélt. Dr. Lerthossék Mihály az emberi , tett alkotásának törvényszerűségeiről s Dr. Lovassy Sándor keszthelyi lakós a Balaton vidékén élő ragadozó madarakról tartott előadást. Másnap Grooli Qyula az atomok szerkezete és átalakulása cimen a vegytani kutatások eredményeit vázolta. Rohrer László a Röntgen sugarakra vdtiatkozó eredményeket ismertette. Dr. Kelen Béla a Röntgen sugaraknak orvosi alkalmazásáról ^beszélt. Ez országos nagy értekezleten jelen volt Zalavárme»yénck majdnem mindenik orvosa Dr. Thassy Oábor megyei főorvossal egyetemben. Az áldozatra kész Keszthely város a Hullám szállóban fényesen megvendégelte az egész tudomány-gyülekezetet. A tudósok e vándorgyűlésének orvosi szakosztálya másnap Dollingcr Gyula elnöklésévcl és előadásával kezdődött. Utána Dondth Géza tartott felolvasást „A homlok-agy szerepe a magasabb lelki működésnél" cimen. Tamdssy Béla a fertőző betegségekkel szemben való védekezésről beszélt. Pfelfer Gyula a nőgyógyászaiban és szülészetben hipnotismussal elért eredményekről számolt be\'. Ndray Andor készt-, helyi tanár a tejnek tápláló erejéről beszélt. Dalmadi Zoltán a lázas betegekről — s meleg fürdőt ajánl. Mócsy János a vörös vérsejtek \'működéséről Turdn Géza a protoplazma-aktivi-lás jelentőségéről beszélt. Dr. Bogddnf/y Ödön ny. államtitkár az öntözés fontosságáról szólt. — A harmadik nap Gorka Sándor az öröklés szabályairól tanított mély bölcsességgel. Schuszter Gyula az elme és idegbetegségek átörökléséről. Zemplémi Géza a mérgező gázokról. Ernyei József a bányaorvosokról és gyógyszerészekről. Kerber Nándor az anatómiai készítmények előállítását ismertette. ÍJarwis Ferenc fölhívta a vándorgyűlés figyelmét hazánk növényvilágára. — Visszatelepítik Magyarországka a Pálos-rendel. Evekkel ezelőtt mozgalom indult meg abból a célból, hogy az egyetlen magyar ere - detü szerzetesrendet, a Pálos-rendel, amelynek jelenleg egyetlen rendháza van Lengyelország-Dán, visszatelepítsék Magyarországra. A vissza telepítés módozatainak megbeszélésére tegnap délután Szombathelyen a Központi Katholikus Körben ülés volt, amelyen a katholikus világ számos előkelősége jelent meg. Az elnöklő Csiszárik János dl címzetes püspök ismertette a mozgalom jelenlegi állását, majd Galamér Gábor, a Mána-remetei kegyhely gondnoka szólalt fel, aki azi a javaslatot tette, hogy a máriaremetei kégyhely gondozását átadják a Pálosrendnek és azzal biztosítják a rend fenntartásának anyagi feltételeit. Többek hozzászólása után az értekezlet ugy határozott, hogy társadalmi akciót inditanak a rend visszatelepítésére szükséges anyagi feltételek megteremtésére. - Magyar kísérletek a fa papiros pótlására. Az erdők nélkül maradt Magyarország évente 4 milliárd koronát fizet ki papírért és papírárukért a fában gazdag szomszédállamoknak. Ez óriási megterhelést jelent egy lerongyolódott valutáju országnak és — amin! nap-nap után látjuk - kisért a katasztrófa: meg kell szün-niök az újságoknak, mert az olvasóközönség nem birja a norribilis árakat fizetni. A magyar vegyi technika mindent elkövet, hogy a drága fa-papiros pótolható legyen olcsóbb anyagokból s a kísérletezések eddig sem maradtak eredmény nélkül. Dorner Béla, a kitűnő vegyész, arra az ötlelre jött, hogy értéktelenebb növényi szárazrostaanyaggal próbálkozzék s erre a célra a kukoricát választotta. Mivel azonban Csonka-Magyarországon a kukoricaszár is értékes takarmány-anyagot jelent az állattartásban, — csak bő esztendőben lizetödnék ki a kukonca-papir-gyártás A kisérletek tovább folynak és legújabban a vizi és mocsári alj-növényzettel próbálkoznak eredményeket elérni. Az illetékes Szakkörek bíznak sikerük teljességében. - A kereik. miniszter a „Magyar Testvérek" című nyomtatvány lefoglalását elrendelte, iilos bármely nyomdai sokszorosítása. . - Műsor. A m. kir. pécsi 4. honvéd vegyes dandár parancsnokság és a Pécsi Lovar- és Ügető Égylet szeptembjr hó 16 és 17-én Pécsett, a Szigeti gyakorlótéren rendezendő katonai sport-, lovas és ügelő versenyek azon számairól, melyek a Pécsi Lovar és Ügető Egylet tagjai számára is nyitva állnak. A) Lovassport, 1. ftönjiyü díjugratás. Nyitva a vegyesdandár-, \' körlelbelhjisztek és a Pécsi i.ovaregylet tagjai számára. — Saját tulajdon, vagy nevére irott szolgálati lovakon, melyek nyilvános versenyen eddig dijat nem nyertek. — Legfeljebb 12 akadály, melyek 110 crn.-nél nem magasabbak és 3 méternél nem szélesebbek. — Öltözet: khaki vagy Attilla (dolmány, piros nadrág. — 2. Nehéz díjugratás. A m. kir. vegyesdandár alakulatai, a körletparancsnokság tisztjei és a pécsi Lovaregylet tagjai számára. Saját tulajdon vagy nevére irott szolgálati lovakon, oly lovaknál, melyek nyilvános dijugiatás versenyben 1-, 2., 3 , dijat már nyertek, 4 akadály, 10 cm.-rel magasabbra lesz emelve. — Legfeljebb 16 akadály, 120 cm-nél nem magasabbak, 4 méternél nem szélesebbek. - Öltözet: khaki, vagy Attilla, dolmány. 3. Szallagtépés. (Jeu de barre) Nyitva vegyesdandár-, körletbeli lisztek és a Pécsi Lovaregylet tagjai számára. Párok összeállítása sorshúzás szerint. 4 Gátverseny, a Pési Lovaregylet tagjai számára. Távolság 2500 m; 5 akadály, 80 cin - nél nem magasabb, sulykiegyenlités nélkül. Díjugratás hölgyek számára. Akadályok, mint az urak könnyű díjugratásánál. vagyis legfeljebb 12 akadály, melyek 110cm.-nél nem magasabbak és 3 méternél nem szélesebbek. — Nyitva a lovar-egyleti tagok, a vegyesdándár és a körletbeli tiszték női családtagjai számára. — Versenyben már nyertes lovak handiceppelve lesznek. — B. Kocsi versenyek. I. Kettesfogatu urkocsis-verseny — Négy éves és idősebb amerikai és más félvércknek, melyek még nyilvános pályán nem futottak. — Távolság kb. 5000 m. Tiszteletdíj az 1 és 2-nek. - 2. Kettesfogatu urkocsisverseny. — Négy éves és idősebb amerikai, a budapesti ügetőverseny által regisztrált lovaknak. - Nyilvános pályán futott lovak térhátránnyal indulnak. Távolság kb. 5000 m. Tiszteletdíj az 1 és 2 nak. — 3. Kettesfogatu úrhölgyversény. Baranyai, somogyi, tolnai, zalai és bácskai úrhölgyek által hajtva. Nyitva 4 éves és idősebb amerikai és félvérek részére. Regisztrált lovak térhátránnyal indilnak. — Tiszteletdíj az I és 2-nak. — 4. Négyesfogatu ügetőverseny. 4 évei és idősebb amerikai lovak részére. Távolság kb. 10 000 m. Tiszteletdíj az 1 és 2-nek. — Somogyinegye nagy kereskedelmi és ipari fellendülés előtt áll. Nemrégiben a somogy-megyei Szöllősgyörök környékén széntelepre, majd petroleummezőkre bukkantak. A geologusok nagy érdeklődéssel kutalrttk tovább és azon reményüknek adnak kifejezési, hogy ha a szükséges kitermelés végrehajtható lesz, Somogy-megye nagy kereskedelmi és ipari fellendülés előtt áll. Ez önkénytelenül eszünkbe juttatja á zalai budafai kutatásokat, ahol máris szép eredményeket értek el s biztos remény van nagymennyiségű földgázra is. — A Duna áradása. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási r. t. jelentése szerint a legközelebbi időben igen rohamos áradásnak néz elé a Duna. — Iskolák szervezése. Megyénkben nagyban folyik az iskolák szervezése. Legutóbb a babos-döbrétei, nagylengyeli és nemesszentandrási r. kath elemi iskolák ll-ik tanszékének szervezéséhez járult hozzá a vailás- és közoktatásügyi miniszter. / Uj szépirodalmi hetilap Pécsett. Szeptember közepén Pécsett helenkint megjelenő művészeti és szépirodalmi riportlap indul meg .SzinhST" címmel Komlós Jenő szerkesztésében. — A gözgépkczelök és kazánfűtők legközelebbi képesítő vizsgái Sopronban október 6 napján délelőtt 9 órakor fognak megtartatni A kellően felszerelt vizsgálati kérvények a m. kir ker. iparfelügyelőséghez küldendők. ~ Sáskajárás pusztít Oroszországban. Az oroszországi szovjet-sáskákon kívül a sok baj fokozására megjelentek végre az igazi sáskák is. hogy fajrokonaik munkáját, az egykor virágzó és hatalmas Oroszország elpusztítását elősegítgéj^ Mint a Berlinen át érkezett jelentések beszámolnak, Déloroszországban egyes vidékeken a sáskajárás feltartózliatatianul terjed és egyre nagyobb területeken pusztítja el a termést. A lakósság teljesen lehetetlen ellene s az idén még borzalmasabb éhínség fenyegeti Szovjetoroszországot. — Szabad az állatkivitel. A kormány a budapesti export-vásárról és a budapesti közvágó-hidról a vágómarháknak és juhoknak, s ezek húsúknak kivileiét a kiviteli illeték lefizetése mellett szeptember 7-től kezdve szabaddá tette. A balatonfüredi borászati és kertészeti kiállítás. Szeptember 9-én nyílik meg a balatonfüredi borászati és kertészeti kiállítás. Az iránta való érdeklődés nem csak Balatonfüredről és környékéről, hanem a meszebb részekről is igen meleg. A kiállításon részt vesznek a tavalyi kiállítók is s bemutatást nyernek a pompás gyümölcsfajták és a kitűnő csemegeszőllők. A fürediek ugyanis szeretnék világpiacra vinni hires gyümölcsfajtáikat. Nagy mennyiségben terem Füred tájékán a mandula és a • dió is, amelyből óriási módon pénzelhetnénk. A háború előtt a budapesti kereskedők Franciaországból hozatták a mandulát, pedig annyit termelhetnénk itl a hegyes vidékeken belőle, hogy a legtávolabb országokba is juthatna. Ezért kiszámíthatatlan gazdasági lelentóségü a balatonfüredi nyilvános, nemes verseny. — Hősök emlékezete. A baranyamegyei Diósviszló község vasárnap fogja leleplezni a hősök emlékoszlopát. Az ünnepélyen részt vesz bádoki Soós Károly alábornagy is a kormányzó-képviseletében. Az ünnepi beszédet nagyatádi Szabó István töldmivelésügyi miniszter mondja. A szigetvári emlékoszlop felállítása is befejezést nyer a közeljövőben. — Országos Qyermekügyi Kiállítás Budapesten. „A Gyermekért"\' Országos Gyennekügyi Társaság október havában Budapesten a városligeti Iparcsarnokban, nagyszabású gyermekügyi kiállítást rendez A kiállítás anyaga szemléltető módon kívánja megvilágítani a csecsemőtől kezdve a 14 éves korig az egészség megtartására és betegségek megelőzésére vonatkozó összes gyermekvédelmi eszközöket, módokat és intézményeket; bemutatja a gyermek egészséges ruházkodását, a hygienikus és modern iskolai berendezést, az okszerű és jó tanítási eszközöket, valamint a nevelő és oktató hatással biró gyermekszórakozasokai. A kiállítás különösen a népegészségügy érdekeit kívánja szolgálni i tartama alatt a külömböző egészségügyi és ezzel összefüggö nevelési kérdésekről népszerű felolvasások és előadások is lesznek. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a kiállítás egyik védnöke, leiratot intézett az ország minden iskolájához és nevelőintézetéhez, amelyben a gyermekvédelmi és oktatási szempontból szükséges kiállításra a hazai tanárság, tanítóság és a szülők figyelmét felhívja. A kiállítás Igazgatóságának irodája Budapesten, IV. Sütő-utca 2. sz. alatt van. Elnökei pedig: Dr. Lukács Györgv, v. b t t. nemzetgyűlési képviselő és gróf Wilczek Frigyes Igazgatója: Dr. Lévai Tibor. — Meghasadt a föld Csantavéren. Kalocsáról irják: Csantavér községet nagy izgalomban tartja az a különös földhasadás, mely néhány nappal előbb történt A község határában ugyanis óriási dübörgés közben mintegy 20 öl hosszúságban meghasadt a föld és nagy mélység támadt Az igy keletkezett 3 méter széles üregből kékes láng tört elé. A földhasadásnak áldozatai is vannak, mert éppen a hasadás helyén két gazdaember dolgozgatott a földjén és a tátongó mélység elnyelte őket. A földhasadás okául a föld mélyében levő földgázt emlegetik ; tavaly hasonló dübörgést hallottak és néhány napon át kisebb földrengést is észleltek. A vidéken a kecskeméti és a karcagi eseményekhez hasonló titokzatos dolgok történnek, amely állandó izgalomban tartják a lakósságot. A hivatalos hatóságok jelentést küldtek a történtekről Belgrádba, mindez ideig azonban semmi sem történt a földhasadás és a különös események okának kiderítésére. ZALA VÁRMEGYE 1922 szeptember 8 ^ KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY. Hu.lapesl, 1922 s/i-ptemtH\'r 7. A budapesti deviza központ hivatalos árjegyzései. Prága 8I Stockholm • 602 Sweiz 430 Bécs, 290 610 Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris 10200 2275 175 980O 180 Zágráb Varsó 31 Zürichben a magyar korona - — 0 22 az osztrák korona — - 0 0" az oszti bélyegz bpnkjegy 008J Piaci Arak Zalaegerszegen »20 ST Szept. 7 0 24\'/; 0075 0 08a Msrhfihir t kp I20-4OK Boriuhu* . 140K Scrléahus , IWlK Zsirszalonna , 440 K Zsír . <<0U K Tej I liter l>> K leiföl . «> K Tojas I ilrb IC K Zftripapnka . 2 - 3 K l\'Korka . I-2K Vat I k« 40t> K Tur«\' . K \\\'t"r^$haß>nia I kg I »khngvma Paradicsom Hureonya Káposzta „ /Wdbah Alma Kort« . Szilva . Sróló Tök Zí\\l«lég V>K 40 k IÍS K 2» K 25 k :wk 12 k 18 K 20 k 4 1 K ÎS K 40 k Budapesti tőzsde. Valuták Napóleon— — Font---- Dollár--- Francia frank Lengyel márka Márka-- Líra - — Leu---- Cseh korona — Dinár---- Svájci trank — Osztrák kor. — Szept. r> ■\' Szept 7 kor. till. kor. till. 8200 9»>25 2140 167 I 93 17 75 23 410 50 26 55 20 v 8600 « 9975 2275 180 I 98 17 81 24 430 31 75 50 40 2 60t - 2 90 Terményjetentés. Budapest. 1322 »zeptembfr 7. Búza - - ;----- Rozs — — — — — — Árpa ---- — — Zab------- Tengeri — —--— Korpa — —---— Repce — — — — — — Köles------ Szepí. Szept. f» 7. Kr>r. Knr. 7000 7550 5000 5ti00 6300 fx300 5100 6200 6900 8100 7450 4600 — 13500 - IfUlföldl pénzek«! 1% (dollárt, dinárt stb) a deviza-központ által megjelölt napi árakon vásárol ivtékpaptMdzsdel megbízásokat gyorsan és előnyősén teljesít Ftnyvtil Bankblzomány, Zalaegerszeg, Fő-tér. 52- 52 Telefon 3®. Államin kesz-kocsiraktár. - <taziln\|gr szekerek es minden 0 szakba vágó mwkák készítése. Javít.lsnk «\'S alalakná«"\'k mindenkor a leic-»H\'dortichb kivitelbe», a It-gnlcftobb napi ár>>n. esikrjf% kAuy\\ ImrnálatAcrt 1napra a KULTURA kölcvlnkfinyv-tárban. Bővebb telvilágosi-tist KAKAS n)onidában a lrgiután>o»«bb dij-«ubi» mellett »tu fel a kiadóhivatala Zalaegerszeg. Kakas inomda Teleton 131. Jókarban levő harmónium és cimbalom eladó és egy PIANINO megvételre kerestetik. ELADÓ wdb Kállav 8 HP 68 wdb Unrat 800-as alig használt 7-10 cséplőgarnitura Bővebb KOTSY JÓZSEF Zalassentgrót A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, Összes fűszer, rövid-, papír és festékáruk Komlós M.HIkia nagykereskedőnél Zelaegerszegen 4"> .V) Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ a megfelelt)leg készítenek m-o a S Sxalmy és Dankovlts § J épOlet- és mObutor-asztalosok [ ZALAEGERSZEG ¡^munkáló telep: ISKOI.AKÖZ 2. SZÁM. Urményi-utca 7. jj Állandó kíszruyor raktAr i Nagy Jenő-féle oiai vendéglő Bővebbet Hegyi Lajosnál Kaszaháza. 2 3 eladó Cséplő- Rafflnétt petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolal, Motor olaj 0 a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben DlmlAv kereskedelmi Zalaegerszeg Dinacr tsi laiJO irodájában EWvős-utca fO. sz. 5B0SB IIClMDimiU Adl Ifésillínk épület üvegezést, nCHlKKn W.8S L. * képkeretezést, üvegtető j»vitávt és mintkn e szakmába f vágó mttnkáf ügy helyben mtot >5 VMS a vidéken. Vidéki megrendelő- ZALAEQERSZlGEN sek pontosan eszkftzftlfdnek. ftvegezési vállalat. ftvegáru, tábfaöveg, porcelfán és lámparaktár íjM Sárvár oían tat*,. Hova Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hójMŐf. TTT CaatfákoKÜ INDU L A S CMfMozik oarvar Budapest keleti pályaudvarra érkezik . . . 155d 429 240 Zalaszéntiván Szombathelyre érkezik..........53C J48 311 Zalalővő Szombathelyre érkezik.......\' 717 7® 524 Zalaszentiván, Nagykanizsára érkezik........7^5 íf SÍ TT KB Honnan 2!lfl T Uván Nagy kani aUól....... indul 2\'14 «ntiván Szombathelyről........... 5tW Zalaszentiván Szombathelyre érke/ik ". ^ . 1 ! , ¿föl ¿30\' £ra«miván tkMmáUkM ... . » ^ ™ ríníSmrtlv 1 HwArfw.^ 1720 B * « . .. , _ 924 CelldömWk BucTapest teleti páJyawJrarrót . . . . . 311» T99. Celldömölk tyőrfceérk 1720 gpesl/ keleti pu. gyors érk. 204C 13 23, ZalaazenHván SzomMhelyvöl gyws ,.......Ilii IljM, Zalatzenhv^. Nagykanizsára érkezik (gyors).....1^42 lé23 fttaszentitán Nagykanizsáról Móra........¡1* 13$2 Kédics \|f 26; S&lcs t ! 1344; Zalaszentiván Szombathelyre étk. (gy.)IMl, Nkanizaéra érk. 17 IS 1840 ZafaKWÖ 1 Budapest keleti pályaudvarról gyora . . . \' • 1441 Zalalövö Körmendre étkezik (kedd, csütörtök, szombsi) 2120 18 Sifváf Szombathelyről 7 . . . . . . . . . I3fl 1543 Celldömölk , Győrbe érk. 2». Bpest keleti pályaudvarra 8 20 1902 Zalaszéntiván Nagykanizaár<M..........I<T 17 IQ Zalaszentiván Szomtwtlielyre éikenk........1956 20 14 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról ..... 1\\ 2108 Zalaszéntiván Nagykanizsára érkezik........ 23 50\|23 ll Zalaszéntiván Szombathelyről..........20 HA UTAZIK, legkényelmesebben a menetjegylrodéban válthatja meg jegyét akár két nappal előre la. - Visum mérsékelt dl\|a-yás mellett a következő áltamofcüa szereztetik meg: Németország, Olaszország, Svájc, Franc - - - »TyoxxxÄtiOtt Tnkixy R _Vancia- és Csehországba. A4BOtoxx ItôayvnyomûÂJàban ZalseKOiDcogen. Telefon. ISI. ai I. évfolyam. Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY La»tii«\|i«iu: „Zalavármegye" lapkladótarsaság ták8a04lu g8 politikai lap IB6JF.LBRIK hetbhkéit BÁBOI8ZOB. RIoümUi 1 «ívre 180 E. Egyes szám 6 K Szerkesztőség Kislalndy-n. 8. Telefon 162 se. Kiadóhivatal Seéclienyi-tér 5. Telefon 131 sz. ..M\'iiefc efy latcnhtn, bitiek htiéhan V Illuek Uierl lguiU\|(t>aii, Htettk MatytroruAc felUm»dAiáb«n Amtu A Sósa Syörgyné krumplija. Megbüntették Kósa Györgynél ötezer koronára, mert négy krumplit, amelynek a súlya 4 és \'/♦ dekagramm volt, két koronáért adott el, pedig csak egy korona és 20 fillérért kellett volna eladnia. S ennélfogva ez az eset, minthogy nyilvánosan történt, megfordult a kapusvári, pécsi és budapesti lapokban is. Tréfásan mondhatnók: Az egerszegi Kósáné krumplija a világpiacon. Csakhogy részemről egy szikrányi kedvem sincs a tréfához. Evvel párhuzamosan naponként olvassuk a pesti napilapokból a pesti piaci eseményeket. Nem egy embertol hallottam már, hogy velem együtt a kacagásig boszantja őket az a nagy szigorúság, amit Pesten elkövetnek az árvizsgáló bizottságok, a rendőrségi ellenőrzések és az uzsora bíróságok, vagy a repülő bizottságok. Tudniillik, hogy mindnyájan igen nagy szigorúsággal járnak el. Mindennap fölemlítik az ujságok, hogy N. N. kofát letartóztatták, mert az ugorkát 14 korona helyett 16 koronáért adta; 0. P. falusi asszonyt megbüntették 2000 koronára, mert az őszi barackot 20 korona helyett 23 koronáért adta és R. S. kofát bekisérték, mert a paradicsomot 24 korona helyett 26 koronáért adta. 6s másnap megint előlkezdödik a dolog megint az őszibarackkal, az ugorkával és a paradicsommal. Közbe-közbe a hidegrázás borzongatja az embert, mikor látja leírva ezeket az ékes szókat: — arrazziáknak. — S amig az árvizsgáló bizottságok a vidékről is felutazva nagy központi értekezletet tartanak Budapesten, s amig a rendőrségek mindenik városban vizsgálgatják és számlálgatják és méregetik a két koronás ugorkát és őszi barackokat és amig elítélik a 10 koronás paradicsomos kofákat: azalatt hetenként, hónaponként tízezer koronájával emelkedik a vagonfa ára s három-négy hónap alatt \'esz 60 és lehet még talán 80 és 100 ezer korona is egy vagon fa A szegény közönség azt lesi, várja, hogy a nagy portékáknak és az okvetlen szükséges portékáknak az árát mikor állapítják meg és hogyan ? És, hogy vájjon azt &>eg is tartják é? Mert ha az őszi barack d\'ága, azt nem muszáj megvenni, sem megenni. Anélkül meglehet élni. De télben la nélkül nem lehet megélni. Nós visszatérve Kósáne krumplijára, — senkise tartsa túlságosan szigorúnak J ítéletet és sajnálni sem szükséges, "ogy talán nem tudná leróni a tartozást: Csupán egy kérdést kockáztathatna meg az ember: Hát igazán Zalaeperszegnek összes vásárlási piacain nem volt és nincs é íöbb esetV S nem voltak és nincsenek é nagyobb esetek, mint ez a négy krumplis és két koronás eset? ti. Az egerszegi cserkészetről. A zalaegerszegi áll. főgimnázium 71. „Zrínyi-\' cserkészcsapatának 1921. szeptembere óta nincsen parancsnoki. Ez a szórnom tény már megyeszerte ismeretes. Az egerszegi polgároknak hiányzott eleinte a délceg gimnázisla cserkészek trombitás felvonulása, dc aztán az is feledétbe ment. Néha-néha kérdezősködtek még egy-egy ismerős cserkészlói az „eitunt * csapat felől, öreg bácsik és nénik sajnálkoztak a/, ufju nemzedék elmaradásán, — dc már cz is elmúlt, senki sem emlegeti a Zrínyieket Sót a cserkészek is megfeledkeztek a barna kalapról, ott lóg valahol egy eldugoll fogason a sarokban. Eleinte várták még az uj parancsnokol, szőtték tovább a elmúlt, szépemlékü nagytáborozas fátyolképeit, de aztán azt is megunták A csapatnak bizony nem lelt parancs noka és most sincs. Pedig megérdemelné. Nem csak azért, mert ő a megye első cserkészcsapata, hanem csak azért, mert többször az illetékes és előkelő körök dicsérc tét váltotta ki, - de szorosan nép- és nemzetnevelési szempontból is. Sohscui volt még Csonka-Magyarország annyi/a fászo-rulva az Önfegyelemre, nemesedésre, mint most és sobasem kellett még a legutolsó kapaszkodói ii keresni, mini mos!: a viharos tengeren egyedül. Jóbarátok é6 segítő szomszédok nélkül szinte lehetetlen egy halálosan beteg országnak talpra állni és elszigetelten kulturálódni A nemzetek rá vannak utalva egVfrásra és műveltségi fejlődésükben keresnek kell a szoros kapcsolatot a szomszédos népekkel. A diák csere-akció, külföldi tanul mányi kirándulások is mindmegannyi elengedhetetlen érintkezések idegen nemzetekkel, egymás kincseinek: kulluráinak kicserélése. A cserkészet nem bazaí intézmény. Ekuien Powtl angol tábornok kezdeményezése, aki a fiatalokból küldöncöket, ifjú katonákat nevelt, kivitte őket a természetbe és megtanultatta velük az üdvös dolgokat. A kitűnő eszme ragadó« volt és a szomszédos államok egykettőre átvették i meghonosították. Ma már a legtöbb országban ott látható a Boy scout: a cserkáaz. Ha a cserkészet ilyen nenuetkézinek is látszik és a nemesedni akaró diákokat, tekintet nélkül arra, hogy angol, francia, vagy magyar e, — testvérként hozza össze, cz azért nem mulatja azt, hogy a cserkészek nem jó hazafiak, mert elsősorban is azok. Hazát csak igazi hazafiakkal lehet szerezni és fenntartani. A cserkészet pedig erre törekszik. A legelsóbb-rangu nemzetmentő intézmény, a sok apróbb hasonló mozgalmaknak a koronája. Tehát nagyon is érthető a sajnálkozás az emiitelt parancsnokhiány fölött. Kár egy ilyen szép, megye és országszerte fellendült mozgalmat igy látszólag abbahagyni Igaz ugyan, hogy az egy éves szünetelésre rácáfol a Cser-készotthon, az aszalós és könyvkötő műhely, a csinos kiállítások. Nagy hálával tartoznak Pásztor főtitkár urnák* aki gondozásába vette a szétszóródó báránykákat és fáradtságot nem ismerve igazán megkapó nagylelkűséggel biztosította a Zrínyi-csapat nevét. De ez sem ad teljes feleletet, flgy év óla egyetlen egy összejövetel, gyakorlat sem volt s a cserkészek csak az ablakok mögül látták a természetet. Az idei nyári nagyláborozás is elmaradt. Külföldre is ment nyaralni több csapat és onnét is jöttek ide, de a Zrínyi-csapat mindig csak szépen kimaradt, mert hát „nem dolgozó\' csapatnak otthon a helye. Mind ez azért, mert nincs parancsnok. Hogy vollaképen miért is nincsen» azt nem akarjuk - több érhető ok miatt is — feszegetni, csak azt szeretnők, ha lenne. Pedig most igzzán lehetne. Amint legújabban értesültem, 6 katonatiszt jelentkezett a Szövetségnél cserkészek kiképzésére és vezetésére. Najyon ió lenne, lu most minden ellentétes "dolgokat kiküszöbölnénk és a 6 katonatiszt közül egyet meghívnánk Egerszegre. — Mert ha egy szeg rozsdás a gépben és nem lesz helyreigazítva, akkor a többi is romlik. Istenkáromlás lenne ezt a nagy nemzeti és nemzetközi intézményt a maga egyenes útjáról eltántorítani (yn) TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. Hivatalosan megerősítik Trlkupls tábornok elfogalisit. Athén, szept. 9 Hivatalosan megerősítik azt a hírt, hogy Trikupis tábornokot öt magas-rangu tiszttel egyetemben fogságba ejtették. A lapok hivatalos forrásból arról értesülnek, hogy Trikupis tábornoknak és kísérő tisztjeinek fogságba jutása elszigetelt esemény, amelynek üemmi köze sincs hadtesteik sorsához. Miiro svájci ujsáfllró Bántfyrói. Pdrls, szept. 9. A Journal d\' Debats hasábjain Mtire svájci hírlapíró foglalkozik Magyarország felvételének kérdésével, Bánffy külügyminiszter - írja Mure — Apponyi Albert grófnál alkalmasabb személy arra, hogy Magyarországot képviselje és kedvező benyomást keltsen. A torttt kormány Konstantinápoly« mlndon osotbon mofvédf. London, szept. 9. A szövetséges főmegbi-zottak halálozott fegyverszüneti ajánlatot tettek az angorai kormánynak azon az alapon, hogy a görög hadsereg teljesen kiüríti Kisázsiát A britt kormány a tegnapi minisztertanácson elhatározta, hogy a tengerszorosokat, valamint Konstantinápolyt minden esetben megvédi. A 9r9 kormány lomondott^ Athén, szept. 9. A kormány lemondott, A király Kalogeropulöszt bízta meg a kormányalakítással. ZALAVÁRMKOAT 1922 szeptember 10. A kisántánt tfMRsrsa. Bukarest, szept. 9. A lapok jelzései szerint a kisántánt kormányai együttes demarsot tettek a nagyhatalmaknál, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy a magyar kormány a trianoni békeszerződést nem viszi keresztül és agitációs szervezeteket tart fenn, amelyek a szomszéd államok biztonságát veszélyeztetik. A törökök gyóxalma. Athén, szept. 9. A törökök elérték az figei tengert és Smirnához közelednek. A várostól már csak 20 -30 mérföldnyire vannak. Manissa ellen vonulnak és bevonultak Bergemába A török csapatok 700 ágyút, 950 kocsil, 11 repülőgépel és 2000 gépfegyvert ejtettek zsákmányul. fklsántánt ravan gáncsai Magyar* ország allan. Budapest, szept. 9. A párisi Havas kőnyomatos azt a bukaresti hirt röpítette világgá, hogy Romániában a román király és román politikusok meggyilkolására irányuló magyar összeesküvést fedeztek fel, amely mögött magyar kormányférfiak állanak, sőt Horthy kormányzó is szerepel benne. Ez a híresztelés a magyar közvéleményben óriási felháborodást keltett. A M. T. I. táviratilag a bukaresti Onent Rádió hiv. ügynökségéhez fordult, hogy adjon az ügyre vonatkozólag pontos értesítést, de mindezideig válasz nem érkezett Az eddigi bukaresti és egyébünnen származó híranyagban egyetlen konkrét adat nincs, kivéve egy már nem élő ezredes elferdített nevét. Ez a hire$$fc1és összefüggésben áll azzal a Prágából világgá röpített hírrel is, hogy Zita királyné Szombathelyre érkezett Ezt a hírt egyébként maga a Havas ügynökség cáfolta meg azzal, hogy a királyné tegnap automobil uton volt ^n Sebaslian felé, de egy baleset következtéiben útjáról visszafordult. Mindebből kitűnik, hogy itt rendszeres sajtó kampányról van szó, amelyet minden valószinüség szerint a kisántánt sajtófőnökeinek marienbadi értekezletén főztek már ki arra az időpontra, amikor Magyarországnak a népszövetségbe való felvételéről lesz szó. Az egész kampány annyira átlátszó otromba, hogy egy-két napon belül ennek a hazugságvámak önmagától kell össze-omlania Megütközést keit azonban, hogy francia lapok ezeknek a híreszteléseknek hitelt adnak és az ügyet komolyan kezelik. Noha az ország területének kétharmad részét elvesztettük és minden ^kunk megvan az elkeseredésre, mégis egyetlen esetben sem történt magyar részről merénylet kirablóinkkal és tönkretevőinkkel szemben. A kisantant mégis három év óta igyekszik az ilyen híresztelésekkel a világot izgalomban tartani és Magyarországot alá-gáncsolni, valahányszor alkalom kinálkozik arra, hogy izoláltságából csak egy kissé kedvezőbb helyzetbe jusson. Berlin, szept. 9. A Berliner Tagblatt jelentése szerint tegnap d. u Kattowitzban komoly élelmiszerzavargások törtek ki. A környék bányáinak munkássága a gazdasági épület előtt tüntetett a csak részben fizetett ki órabérek miatt. A piaci bódékat kifosztották és az üzletekben zsidóüldözéseket rendeztek. A zavargások kitörésének hírére erős rendőrcsa-patokat mozgósítottak. •fri «rS kárcagat JtttHmba Hívták. Zágráb, szept. 9. György görög herceget sürgősen Athénba hívták Bukarestből. A kisántánt kAvataiásoi. írága, szépt. 9. A kisálltául a beavatottak szerint már elvben nem szegüi Magyarországnak a Népszövetségbe való felvétele ellen, de törekvése mégis az. hogy akadályokat gördítsen a fölvétel elé A kisántánt valószínűleg nem ok nélkül kívánja megállapítani a Népszövetség eJöti, hugy Magyarország mennyiben tesz eleget a Népszövetség követelményeinek, ezenkívül a fölvételt ahhoz a feltételhez köti, hogy Magyarországon antimonarchikus kormány alakuljon. Hetenként. Iskola. - Ez a hét az iskoláé. Ezen a héten zajlott le a tanuló ifjúságnak utazása, sürgése-forgása, beiratkozása a különféle iskoj^kba. igen, az ifjúságnak útra indulása ez. Az ifjúság a pálya kezdetén. Az ifjúság az élet elején. A nemzet reménye. A nemcet jövője Nemcsak hangzatos kifejezésekezek, hanem életbevágók, saját egyéni életökbe és a nemzet életébe vágók. Lehet s kell is elmélkedni ilyenkor az ifjúság munkálkodásáról : munkaköréről, munkateréről, körülményeiről, viszonyairól Egyszóval az iskoláról. Talán nem szükséges az iskolát definiálnom, vagyis meghatároznom, jellemeznem. Ö fejleszti az erőt a nemzet számára minden irányban Minél szebb megbecsülésben részesül az iskola, annál nagyobb erőt fejleszt a nemzet számára minden irányban. A magyar közélet nem becsüli meg eléggé az iskolát. Nem tudja meghatározni, hogy mi az. Nem ismeri a lényegél. A célját néha nem ís sejti. Nem mértékeli, tehát nem is értékeli helyesen. Vagyis nem részesíti kellő megbecsülésben és kellő tiszteletben. A közéletnek alsóbb, de terjedelmesebb rétegeiben, ahol még nagy a mövellséghiány, általánosságban az a hangulat uralkodik, hogy aki iskolába jár, abból ur lesz; az úrról pedig az a fogalom, hogy nem dolgozik, szép ruhában jár s dús asztalhoz ül ebédre. Ha otthon a gyermek nem szeret dolgozni: járj iskolába s ur lész, mondja az apa s hiszi is, és beviszi a városi iskolába. Kevésbé Indító ok a rátermettség, inkább a cél a fő, hogy ur legyen. Ebben a néprétegben hiányos az iskola definíciója s ezért hiányos a megbecsülése is. A közéletnek felső rétegében ismerik az iskolát, hiszen ők, a felsőrétegek, teremtették. De sajnos, itt sem becsülik meg eléggé, mint ahogy a gyakorlati példák mutatják Amire most rámutatok, két példára, lehet, hogy ezekben némelyek cáfolni igyekeznének, avval, hogy itt már javul a helyzet, legalább akar javulni, fin ezt elhiszem, de századokon át tart vala mostanáig az a hangulat, hogy az urak kőzött a tanHó az utolsó, vagy talán nem is ur; ö inkább csak másokból csinál urakat, s az intézmények között az iskola az utolsó. A költségvetések megkészítésekor az igények kielégíttettek s ami kincs maradt, az az iskola költségére jutott. ís megfordítva is: Ha takarékoskodni kell, első sorban az iskolától kell elvonni a Szükségest. Ha nem lett volna ez a hangulat s egyúttal ez á tényleges intézkedés, akkor még a háború előtti világban nem volt volna a magyar tanítónak és tanárnak kevesebb fizetése, mint a balkáni országokban. Hallom,- Csehországban tizannyi a fizetése a tanárnak, mint nálunk. S hallom, a közoktatásügyi minisztériumban egy elsőbbrendü tisztviselő azt jósolja, hogy valószínűleg ezen a télen is lesz szénszünet az iskolákban. Pedig legalább azért is jó volna ott fűteni, hogy egy kis melegbe menjenek oda a gyermekek a fázó otthonukból, Mindezek a dolgok bizonyságai annak, hogy az iskola az ó kis tekintélyével teng-leng. Hiszen ha fa nincs, van szén ; s ha szén nincs, van fa De az iskolának nem volna szabad szünetelni még most is. Éppen elég volt nyolc esztendeig csonkán-bonkán élnie, g a sok háborús kegyelem-vizsgán áttaszigáini az ifjúságot. Ha szén nincs, van erdő, s van fa is. Csak egy hiányzik még: az iskola rendeltetésének teljes megismerése: a megbecsülése. Természetesen a magasabbrendü megbecsülést értem, nem a hétköznapit; nehogy megvádoljon valaki a mai kultusz miniszter előtt; s jeleztem is már, hogy.ez egész nemzeti közéletünk hangulatának a bűne, nem egyes embereknek ; és hogy elmúlt századok szellemére vonatkozik, ahonnan mi maiak örököltük azt. De jó volna, ha lemondanánk arról az ártalmas örökségről, vagyis ha felszabaditanók magunkat az alól a szellem alól s tennők első helyre az iskolát, hogy erósebb embereket adjon a nemzetnek. Meg-megjelenik, fel-fel csillan néha itt-ott a megismerés A háború alkalmával rájöttünk, hogy nem elég jók az iskoláink. Egyfelől túlteng a filozófiában, másfelől csak urakat nevel filozófia nélkül —: az iskolák tanárai mutatták meg a helyes irányt, hogy legyen kevesebb, de kiváló filozófiai iskola s legyen több gyakorlati, a való élettel szorosabb összeköttetésben levő iskola; legyen földművelési, kézművesi, kereskedelmi iskola megfelelő arányokban. Ezek az emlékiratok már az iskola fogalmának a megbecsülését jelentik. Ezek az emlékiratok most egy közös feldolgozásra várnak s majdan a megvalósulásra is. De meddig várnak ? A hosszas várakozás már nem bizonyítja megbecsülését az iskolának. Az élet nem vár. Mindnyájan tudjuk, hogy rohamosan semmit sem lehet megcsinálni. S mindnyájan ismerjük e mostani állapotunkat. De hát fokozatosan lehet, sőt kell. Csak egy lépés is már kezdet. Bár látszanának ezek a lépések . . . Ellenkezőleg. A megszállt területekről átjött iskolák is filozofiai uri iskolák. Ezekkel tehát még több van ebből a fajtából. S a miből eddig kevés iskolánk volt: ipari s földművelési, abból most még kevesebb van a megszaporodott lakossághoz viszonyítva. Holott maga a gyermek s ifjú világ, maga a tanúié sereg ösztönszerűleg is rájött a jobb észre s ezekbe a gyakorlati iskolákba menne már örömmel, de nincsen elég ilyen. Az iparművészeti iskolába például Pesten most 550 ifjú akart beiratkozni, de csak 150-ef tudtak fölvenni. S eszembe jut most, hogy a Maionyay .Magyar nép művészete" megjelenésekor, de még előbb is tizesztendővel a vidéki hírlapokban többször is emlHettem a somogyi, zalai és vasmegyei művészi nép szellemét és sürgetve óhajtottam egy hatalmas fa-faragászatt iparművészeti iskata felállítását itt a hely szálén a bárom vármegye számára, nem a központban. E népnek a fafaragó művészetével párhuzamos a kalotaszegi művészet, de tul nem hiladná Európának egyetlen nemzete sem. Ac izgatás senkit sem izgatott. Az iskolának nálunk megbecsülése nincs. Egyebet is megemlíthetek most. Színiét • kormányok figyelmébe való ez is. Zalartegyé-ben páratlanul kitűnő agyag-anyag van edény és kályha számára. Apró mértékben van is itt egy kis kátyhaipar. Állíthatna ide a magas kormány fényes fa-faragó és agyagipart iskolát J 1922 szeptember 10. ZALAVÁRMLGYt: érmesen műhelyekkel Összeköttetésben. Hogy ne is említsem a len- és kendertermelést s az ezzel kapcsolatban leendő szövő-fonó ipari iskolát szintén a feldolgozó, gyakorlati telepekkel összeköttetésben. A mai fulladozó állapotunkban ezek a gyakorlati iskolák még elsőbb helyre valók, mint az elméleti iskolák. A volt jobb időkben ¡s használtak volna s a leendő jobb időkben sem fognának ártani. Megteremtéseknek a halogatása hiba, nem-iétezésflk bttn. Mindenikfajta iskolának a megbecsülése erény Borlwy György. HÍREK. Olvasóinkhoz 1 Vidéki lapokra nézve a legválságosabb időben, uj előfizetést nyitunk szeptember I-vel kezdődőleg. A horribilis papirárak s a magas munkabérek a mi megjelenésünket is megnehezítik, de mi bizva a közönség támogatásában megbirkózunk ezekkel a nehezségekkel Utalunk arra, hogy sok évtizedes múlttal bíró lap, nemcsak vidéki, hanem fővárost is, kénytelen volt megjelenését beszüntetni Nekünk csak egy féléves multunk van és mégis bátran állunk szemben a nehézségekkel Olvasóink tették lehetővé azt, hogy idáig is fenmaradtunk ; ezek az olvasóink bizonyára nem hagynak el bennünket ezután sem! Az előfizetések árát kénytelenek voltunk felemelni, de a felemelés ellenőre is a legolcsóbb lap a mienk maradt. \' » évi előfizetés . . . K 180. Egyes szám ára ... K 6. -Mindenben a legjobbat akarjuk nyújtani, mindenről pontosan és elsőnek akarjuk értesíteni a közönséget a hisszük, hogy ez erőnkhöz mérten sikerülni is fog. Mindezt azonban 1. Olvasóink támogatásával tudjuk csak elérni és ennek a támogatásnak reményében jelentjük ki, hogy továbbra is azok maradunk, amik voltunk : a magyarság szabadságának és függetlenségének s a nemzeti eszmének harcosai. Kér jak mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, vagy esetleg már hátralékban vannak, szíveskedjenek azt beküldeni s lapunkat ismerőseik körében terjeszteni. A Zahtvármegyt szerkesztősége és kiadóhivatala. Hatálozái. Csernovicz István zalaegerszegi Alfám rendőr, aki Nagybotdogasszony napján véletlenül fegyvertisztogatás közben kézenlötte magát, ma vérmérgezésben meghalt. — Az ársxaM!;reetfetefftek a megtartását íjért a közönség. igaza van. Amely portékáknak az árát megállapította a törvényes bizottság, mint pl. a tej, turó, tejfel, vaj, zsir, tojás stb. ezeknek a törvényes áraival nem vásárolhatja meg a közönség ugyanezeket Az árusítók drágábbért adják ezeket A közönségnek meg kell élni, tehát megeszi igy is. De a hatóságok álljanak őrt. — A Klsssszonynapi e\|er»zeghegyi bucsu tegnapelőtt volt, nagy közönség részvételével. A hatalmas nagy körmenetet maga Petim József esperes apátplébános vezette; a menetben részt vwtek mind a kongregatiós tagok is külön csoportokban. A Zalaegerszeg Wgyi kápolna elé járulvafPehm plébános szép beszédet tartott. — Megnyílott a föld nem c«k Csantavérén, hanem Zs\'aegefszegeo, a vármegyeház mellett is Az iskolaköz felőli aszfalt járda egy lábnyi területen be van szakadva, alatta tátongó üres nyílás van. Csuda, hogy még senki sem lépett bek. Még inkább csuda, hogv az éber rendőrőrszem ezt nem vette volna észre Kérjük af illetékes hatóságot, intézkedjék azonnal, hogy az a nyílás befedessék, nehogy még áldozatot követeljen magának. Annál is inkább sörgős mtéíkedést kérünk, mért éién a résZéti az esti ótákban a mozi közönsége nagyobb tömegben Szokott gyanutlanul járni, de meg az Iskolába siető apróságokra is egyenesen életveszélyes az a rókalyuk. Hasonlóin fosz járda van az ügyvédi kamara háza mellett is. — Kgy volt magyar miniszterelnök özvegye trafikosné lett. Bdnffy Dezső báró volt magyar miniszterelnök özvegye, aki erdélyi származású és akit az oláhok nem tfirtek meg szülőföldjén, most Pécsett tartózkodik. Az anyagi támasz nélkül álló kegyelmesasszony nemrégil>en elnyerte a pénzügyi hormánytól Pécs város egyik különlegességi trafikját, amelyet egy ezredesnével együtt fog vezetni október elsejétől. A Vasmegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlése. Csütörtök délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Szombathelyen a Vasmegyei Általános Tanítóegyesület. A közgyűlésen részt vett Rákos István országos egyesületi elnök is, Maróthy Jr. főispán stb. Rákos István a megyei tanítóegyesület nagy fontosságára mutatott rá buzdító beszéd kíséretében llangoztattá, hogy szükségesnek tartja a tanítóság általános szervezkedésén kivül a felekezetek szerint való tömörülést is, hogy annak keretén belül a saját kölönleges felekezeti érdekeiket az általános egyesüléssel annál hatékonyabban támogathassák A szervezkedés célja a tanítóság erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása által az általános népművelés elősegítése s általa az ország felvirágoztatása. Mi nem politikát csinálunk — mondotta, — hanem a politika leszü-rődött eredményeit a megvalósulás útjára vezetjük. Semmiféle jelszóval magunkat széttagoitatni nem engedjük. Hangoztatom, li katholikus, református, evangélikus és zsidó tanítók iskolaügyekben hatóságtok, iskolafentartó hatóságtok érdekeinek szolgálatára vagytok kötelezve. Mindenkinek kö elessége, hogy amelyik felekezet oltáránál szolgál, aritfck színvonala emelése érdekében tegye meg mindazt, amire magát kötelezte, a haza érdekeinek szemelőtt tartásával A gyűlés után bankett volt a Sabaria nagytermében. — Aranykoronában olcsóbb a megélhetés mint békében. A megélhetés drágaságának index száma azt mutatja, hogy a megélhetés a héboruelőttí állapothoz viszonyítva augusztus végéig több, mint százhatvanszorosára drágult Az illetékes szakkörök azt is kiszámították, hogy a megélhetés szempontjából ma 45 aranykorona elégséges ugyanolyan életszínvonal biztosítására, mint amilyen békében 100 aranykoronából volt biztosítható A német posta Is drágái. Amint értesülünk, a német postaigazgatóság október elsejétől 100 százalékkal felemeli a dijakat. 8 3 I S ■ s Vidékiekkel és az ezreivel ezúton érdeklődők közli az s mm iMiiiiz ■■■■■■■■■■■■■■■■■a hogy a fftffl mesterművek non plss ultrája, s kmewaJegrafia fejlődésének csúcspontja a ■ 1 ■ ■ s ! t\|*fliaatf a jövő héten kerWbemutatásra és elővételben jegyeket lOétől vasárnaptól kezdve adunk. j Olc«ó hét. Tekintettel az óriási, folyton növekedő drágaságra, e héten keddtől j kezdve Schütz Sándor és Hia cég alkalmat nyújt a nagyontiszielt vevőinek, hogy ős/.i szövetszükségletüket, mélyen az importárakon alul beszerezhessék Az árak keddtől kezdve megtekinthetők a cég kirakataiban. — Ahogy a klsántánt elképzeli Magyarországot. Az utóbbi időkben meg nem állapított egyének térképet terjesztenek, amelyek Magyarország felosztásának tervét tüntetik föl. A térképen Románia egészen a Tiszáig terjed, a Dunántul Jugoszláviáé, a Dunán inneni rész pedig a Duna-Tisza közévei Csehszlovákia színeivel van festve. A legtöbb valószínűség szerint ezek a rejtélyes térképek csakis a cseh sajtópropagaridanak a termékei lehetnek Így tervezi tehát a kisántánt Benes vezérlete alatt a jövőt. Hogy azonban végezni is igy fog-e, — az alighanem másképpen fog történni. SPORT. Előre Pannónia. Európa sportkedvelői és nem sportkedvelői is egyaránt nagy izgatottsággal és érdeklődéssel tekintenek ma a spanyolországi Barcelona város felé, ahol ma kezdődnek az európai evezöbajnokság előfutamai. A nemzetközi versenyben részt vesz a rövid tdó alatt nagy hirre vergődött Pannónia-nyolcas is. a legrégibb és leghíresebb magyar evezősegylet. A lerongyolódott vatutáju Csonka-Magyarországnak nagy megerőtetésébe került a Pannónia benevezése, vagyis résztvétele, de akadtak még áldozatkész magyarok, akik belátták a magyar sport nagyfontosságú hivatását és önkéntes adományaikkal segítették a magyar lobogót diadalutjára. A Földközi tenger partjain bizonyára nem látták még ragyogni a magyar háromszineket, de most, ha a magyar balsors nem bénítja meg a lelkes fiuk erejét, csodálni is fogják. • A Pannonia-nyolcas tagjai május óta készülnek mindfokozottabb energiával a nagy versenyre. Az öfbónapos tréning valóságos asz-kéia-éktet követel tőlük Dohányozni, szeszes italt t«ni és más káros élvezeteket keresni egyáltalán nem szabad, mert az evezés volta-képen idegmunka Csakis friss erővel leltei a legpontosabb, legerősebb és leggyorsabb evezőcsapásokat kihozni. A fiuk megtartják pontosa« az előirt szabályokat és nem csoda, ha a Dunán 2000 métert 6 perc és 32 mésodperc alatt szeltek végig nagy ellenszélben. Vezérevezősük a kitűnő Hairtzinger, aki után a többiek igazodnak és aki adja, diktálja nekik a csapásokat. A nemzetközi versenyben spanyolok, franciák, olaszok, svájciak, hollandusok és belgák is résztveszuek és mindegyik nagy reményekkel indul a döntő útra. Tavaly a svájci lobogó rópült lel elsőnek az Jrbócra az amsterdami versenyben és másodiknak a magyar. Ha a pannon-fiukat szerencse kiséri, most a piros-fehér-zöld lesz az első - yn. a Nagy Jenö-féle Í\|olai vendéglő L..„.____________~J I eladó Bővebbet Hegyi Lajosnál Kaszaháza. 3-3 úgyvédi kamara háza mellett is. BaoaBBaaeaaaaeaaeaeaaeafaa » mmwm mm m Keddtől kezdve SZÖVET-HÉT a SCHÜTZ-áruházban. zala vármegye 1922 szeptember 8 ^ KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY. ^ Budapest, ■»/vpH.\'mlHT x. A budapesti deviza-kö/pont hivatalos árjegyzései. Amsterdam Pr.i^a HO London 1051)0 Stockholm ft 15 Newyork — Sweiz Berlin 105 Bécs 300 Miidfiu 96 102 Zágráb 6d0 Pám 183 Varsó A2 Zürichben a magyar korona — az osztrák korona — — az osztr. hélyegz bankjegy S/ept 7 vrpt H 024\'/f 0 22 0 075 0 075 008« , (X)«4 Marhatni« Bor)uhii-s SorlCshtis Zsirs/ak-nna Z«ir Tej I \'i!er ín»1 -, "(»¡is ! Zöldpaprika t^orka Turrt Piaci árak Zaiaegaruegan. I kf t. Jrb I X« ."O-40K 140 K IöuK ■MOK K l»> K 00 K 10 K 2 - 3 K 1—2 K 400 K 40 K VYtrfishanvm« I kg h\'»k hagyma Paradicsom Ilurjjonya , Kapo^/ta Zöldbab Alm» Kftrte bzjtva , m ZôltUég \'KIK 40 K ISK 2S K ;«) K 12 K !HK 20 K 4"K S K 40 K Budapesti tótstfe. \\ Valuták : Na polcon — — Font ~ - - Dollár—--- Francia frank Lengyel márka Márka--- Líra---- Leu —--- Cseh korona — Dinár---- Svájci frank —• Osztrák kor. — S/ept 7 kor Szept fill. 8600 9975 «¡275 180 ! 98 17 81 24 430 - ! ~ 2 90 till. ; kor. - ; 8600 -- , 2350 -31 75 < — \' — 50 40 24 30 410 -- Tarményjalantés. Budapest, \\§22 szeptember «. Búza — — — — — — Rozs------ Árpa - — — - -- Zab--- ---- Tengeri — ----- Korpa — — — — Repce---— - - Köles------- Szept 7 Kor. 7000 5000 6300 5100 6900 7450 Szept. 9. Kor. 7750 5750 6350 6400 8400 4750 14500 Asztalos segédek állandó munkára felvétetnek, ügyes fiukat tanoncnak felfogadnak. Ixalay éa Dankovits mfttoutor asztalosok Zataoyorsitf, STELLA sütőpor vanilincukor pudding por sal icyl \\ Gyár : Budapest. VII Rottenbiller-u. 46. Lessive-Phénix mosópor vezérképviselet. io- u Epüle! és bútor- munkát a legkényesebb igényeknek ■ rnegfelclöleg készítenek 52~u ■ Szalay és Dankovits S ép Ölet- és mObutor-asxtalosok J ZALAEGERSZEG r;™«gmunkái<> te»ep: " iskolaköz 2. szám. Ürményi-utca 7. ÁLLANDÓ KÉSZBUTOR RAKTÁR t A győri Back-malom bizo-mányi llsztraktára, moha! savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papír és festékéruk Komlós M. Miksa na0ykerask«dönét Zalaegarsxagafi 4ü 50 1 : K0TSY JÓZSEF i géperőre berendel 5 K0CSIGYART0 \\ J ma hal y a ZALÁSZ&NTQBÓTON. * a ---------h—W " B ÁUarxk) ke»z-ki>c8iralclár. — Gazdasági szekerek ■ é* minden v szakba vágó munkák ktoftése. B - Javítások és átalakíts sok mindenkor a leg- ■ j^modernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. B zala i"> somogyvármegyei képviselősége, Nagykanizsai Autófergalmi fl. T. A Tauril bizományi «umiraktára, autó- és motorbenzin, autó- és hengerolaj árusítása nagyban és kicsinyben. A D. K. W. kisegítő biciklimolorok etedása, személyis teherautó, tracteur^ vnotorcke eladás. Autók oaraglrozáf a. Teheráru fuvarozás. Irtdi: Ernmi-ttr. RlitlsxM kiriltitfliL Telrfon 1W \\mtm Ff 111 ÍitíN\|IIH TiIiIh u 0«ra\|e: TArHéa-vtc«. Távirati cím: Autóferratmi. 14— ügyes munkásleányt vagy kifutó flut keres KAKÁS ÁGOSTON könyvnyomdája. ELáBÓ W db Kállay 8 HP és egy db Z.0 800-as sU\| hassaáit cséplőgarnitura Bővebb K0TST JÓESBF ZalasientgrAt HANGSZEREK. ZONGORÁK. GRAMOFONOK.. >1>\|UI\'I«»I Hr.tínri $ UHUtHTtt TERNBERG Budapest, ca Mimu ««iát HákéCít-ut W/l. palotájában Uja meg «ionnal, hogy Bllrea hanggwre van azUkaége és ml «rrol mtnlMll küldünk árajánlat»>t, ha ezen uiíAgra hivatkozik. lafUttM laittttrét »«tán gyárunkba, jutányosán ujlíatíWtjuk. itileHwweksak legújabb h«ngleinezekrdl » bérmentve küldjük műsor jegyi ékünket küldte pí>* •TM«r ímt«* Cséplő- Rafflnál! petróleum, Cséplőgép p\|a\| benzin, Motorhengerolaj, Motor olaj a legjobb minősében a legolcsóbb áffcan beszerezheti bármily mennyiségben DlnilAaAif4aaB kereskedelmi ZtlABfirtSef Dinaer B) isrsa irodájában E«vö»~ittca 10. w, Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1122 \|imkis hó Vtél, l A s \'" e gis\'t -J.AKJ ll Csatlakozik /&cJ-0 <£, Hooosn Uattakusik LS\'í INDU Hova 2 04 Sárvár 240 Zalaszentiván 311 Zalakftö ASM, Zalaszeativán §53 ZalaszeoHván 735 Rédics 7j63i CeiWöa»«k üyórbe 1 1108! áalasientíván Nagykar 1302. Rídics Budapest keleti pályaudvarra érkezik . . . 155(1 4 Szombathelyre érkezik........6 Szombathelyre érkezik........7H 7 Nagykanijfiára érkezik........! f45 T33\' ffédícs Szombat helyre érke^k........832 Zalssxentiván 9,24 Celldömölk érti. 1790. Bpttt kel«« pu. gyors érk. 2040\|l3\'23 Zalaszentlván H1138 ^alaszenövan nagykanbsára érkezik (gyom) !344 Zalaszentivin Szombathelyre érk. (gy.)lM\'. Nkanizsára érk. 1441\' Zalalövő Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) 1543 Celldömölk Oyórbe érk. 2». Bpest keleti pályaudvarra 17 10 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........196120 14 Celldömölk 21 08 Zataszentiváo Nagykanizsára érkezik........235fl\|23 11 Zalaszentiván Honosa »I»! 1 >1 um— ván Nagykanizsáról Zaiaszeativán SaorebathelyrÖl - \\l.l i-n indut Zir kanUsáröl..... t keleti pályaudvarnál thelyríJt gyors Iáról gyors 13,4í 1623 Zalaszentiván Kagykanizt 1626 Rédics 17 15 1840 Zalalövő Budapest keleti pályaudvarnál gyors 2\\Z 18,39; Sárvár x Szombathelyről...... . 82C 1902 Zalaszentlván Nagykanizsáról....... . , . !njl! . . . 11 * 1; . . . 13,1< Szőni! ápest keleti pályaudvarról «bathelyröl...... HA UTAZIK, legkényelmesebben a MMMHeiytrodÉban válthat^ meg kgfH akár két nappal eldre is. — Visum mellett a köoetkasö áttamokba szereztetik meg: Németország, Qiasioeszág, Svájc, F^ocia- és Csehórtiágfea._ A^gomtoxx lcönyvnyomd4Jétj«n 7« 1 T«I»fon Hilulhiill diia- Kíyomntott Tahy XI. utóda iái. Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY Ii«ptnuttf«B»>: „Zalavármecye" lapklatíótarsasag TáBSADALll E8 POLITIKAI LAP BBBIELCMK BETEHKÉIT 3ÁB0B8Z03. Előfizetés 1 i évre 180 t. Ejryes Mám 6K Szerkesztöseg Kisfaludy-u. 8. Telefen 162 sz. Kiadóhivatal Szechenyi-ter 5. Telefon 131 sx. Ara 6 korona. Zalaeyerszsg, 1922 szeptember 13. Szerda._\' 68 szán. — - - ..Hluefc ctv Ittenben, ht»zeV- t$y hátában Miiíek tfí IHtnl örfllr \|£ay«ágb«<i. \' \'"> * \'* V, Hl«»fc kUtfy«ror«ir frlU<QAdMbai) AJM» \' \' K A vásárról. Régi, meggyökeresedett intézmény a vásár. Annyira megszokott, hogy a polgároknak már úgyszólván elengedhetetlen A polgár embernek a vásár Ünnepet jelent Ahogy karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor siet a templomba, úgy fizönlik a falusi meg a városi polgárság a vásárba. Nem éppen azért, hogy az erszényét apassza, hogy beszerezzen egyet-mást. csak szokásból, kíváncsiságból. Komédiásokat is lehet látni, nagyokat nevetni rajtuk, mint most Egerszegen a vásártéren. Meg nótákat is lehet tanulni, uj „sej, haj Linákat", bó anyagot télire. Meg a legfőbb: a korcsma. Otthon is van, igaz, de ilyenkor nagyvásárkor jobban izlik a városi. Összejönnek a vidéki atyafiak tereferélni, mint az asszonynépek. Tehát mindenképpen elengedhetetlen a vásár Nem akarunk ini itt a vásár ellen prédikálni, nem is áll módunkban egy ilyen régi szokást felforgatni, csak egyet-má«t szeretnénk megjegyezni. Még pedig a vásárt ipari Cs egészségügyi szempontból vizsgálni. Ez a kettő sokkal fontosabb dolog, mint amilyen fontosságot tulajdonítunk a vásár szónak. A közmondás szerint .* Isten áldja a tisztes ipart. A tisztes ipar alatt a régi céhmesterek és a mostani vevők is tisztes, gondos hoimikai értenek, amelyek nem hevenyészett módon kerültek ki a gazdájuk kezei közül, de úgyszólván mestermunkák. A megelégedett lelkiismeret tanúskodik róluk, az istenáldás. Amelyik portékán pedig nem ül ez a bélyeg, az nem is tisztes. Az csak félmunka. Tucatmunka. Reklámmunka. Fércmunka. Pongyolamunka. — Ez a vásár Oda általában csak a kiselejtezett dolgok kerülnek, rongyok, amiket már lesöpör tek a pultról. A vásarban nem nézik olyan gondosan a holmikat, mint az üzletekben. Nem tanakodnak, hogy bemenjenek é, vagy ne ? Ki van rakva minden, nincs szabott ár, lehet válogatni és szabadabban turkálni A polgár fes/esen érzi magát a zárt ajtók mögött, inkább a vásárba megy Inkább ott veszi a lim lomot olcsóbban, mint a jobbat a boltban. Egy könyvkereskedőhöz nemrégiben bement «gy utazó vigéc és 3 esztendős, hasznavehetetlen kalendáriumot vásárolt össze Persze, olcsó Pénzen Az nem volt fontos neki, hogy tulajdonképpen melyik századból is való. Csak olcsó legyen és drágán el lehesaen adni. A vásárban m»nden elkel, csak hang kell hozzá. Az pedig van. A polgár fizet, mint a köles. Hiszen olyan *épen kínálják, hogy megreped az ember -szive. Ez az ipari oldala, méfc pedig rosz oldala a vásárnak. Kinos verejtékeken szerzett garasokat prédálunk el semmiért. Nem pártoljuk a magyar ipart ugy, ahogy kellene. — A másik oldala, még pedig másik rosz oldala a vásárnak: a vásári egészségügy. Mert nem mondható, hogy ézondús illat kereng a tenger nép fölött és hogy a limonádés bácsi limonádéja por és bacillus-mentes. A cukros német cukorkái pedig a sok izzadt marok méregetéscitől vegyileg tiszták. Bizony így sokkai jobban terjed bármilyen fertőző betegség, mint rendes uton Mondom, nem ált módunkban újításokkal felforgatni a regi vásárt Csak azért említettük meg ezeket, mert alkalom kínálkozott miről írni. Egy újságnak pedig mutató ujjnak kell lenni: mi az üdvös és mi a káros. Hát itt is rámutattunk a károsra. (yn.) Zalavármegye közgyűlése. Tegnap délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg Kolbenschlag Béla főispán a megjelent tagok üdvözlése és a nemzeti ima után Zalavármegye szeptemberi rendes közgyűlését. A tárgysorozat első ponija az alispáni jelentés. Bivnicza Péter jegyző a közmunkaváltság kivetéséhez szól hozzá s a hidak rosz állapotáról tesz jelentést. Alispán válaszában kijelenti, hogy az előbbi törvényes alapon nyugszik, különben, akik 1920 ban szolgáltatták be a közmunkát, azoknak 192l-re lesz betudva s akik 1921-bed, azoknak 1922-re. A hidakat ped\'g az államépitészeti hivatallal karöltve meg fogja vizsgálni Ezután a főjegyzői szék betöltése következett. A kijelölő választmány első helyen Hann Jánost, második helyen pedig Brand Sándor dr-t jelelte. A szavazatokat három szavazatszedő bizottság szedi, amelynek elnökei: Mesterházy Jenő, Eitner Sándor és Dervarics Ákos. Az első bizottsághoz tartozik: Zalaegerszeg város és járás, Zalaszentgrót, Tapolca, Sümeg. A másodikhoz: Keszthely, Pacsa, Balatonfüred. A harmadikhoz: Nova, Alsólendva, Letenye és a megszállott területről valók. A választás mindkét részről egyenlő erejűnek látszott s nagy volt a kivácsiság, hogy az idős Hann, vagy a fiatal Brand fogja e a pálmát elnyerni. Végül is Brand\'került ki győztesnek a választásból 26 szavazattöbbséggel. Ezután Branü Sándor dr. megválasztása folytan megüresedett m főjegyzői állás betöltése következeit A tagok kézfeltartással egyhangúlag Szalny Gyula dr.-t választották meg Zalavármegye másodföjegyzőiévé. Árvaszéki aljegyzővé Szenczi Molnár Gézát választották meg Az árvaszéki elnök első helyettese Elmarni Ödön, második helyettese pedig Kadák Pál lett. Ezekután a tárgysorozat 76 ik pontját tárgyalták közkívánatra : Karácsony Kálmán főszolgabíró uyugdijazásának ügyét Karácsonyt a legutóbbi közgyűlés nyugdíjazta, a belügyminiszter azonban még nem járult hozzá a határozathoz. Bödy alispán felszólalásában kifejtette, hogy Karácsony a kommün alatt tanúsított helytelen magatartása mian lett nyugdíjazva. Az egész ügy még bizonyos hibák folytán a levegőben lóg. Ha a belügyminiszter elé kerül s azt áttanulmányozza, akkor örömmel fog ő is hozzájárulni a közgyűlési határozathoz. Karácsony számára nem marad tehát más, mint a nyugdíjazás A közgyűlés így határoz. - Majd Balatonfürednek adta meg az engedélyt a Il-ik gyógyszertár felállítására. Kővágóőrsnek hasonló kérelmét elutasította. Bosnyák Géza indítványára az inségadó ktrült tárgyalás alá. Beterjesztik az alispáni jelentést. Gabonából katasztrális holdankint 5, burgonyából 10 kg, borból 2.5 liter, nem termelők a III. osztályú kereseti adó, háztulajdonosok a 11. oszt. kereseti adó, vállalatok a vállalati adó hatszorosát fizessék. A megyének kb 15000 ellátatlanon kell segítenie Elsőnek Malatínszky Ferenc szólal föl s • indítványozza, hogy a gyűlés az állandó választ-\| mány határozatát fogadja el. Véleménye szerint i az erdőbirtokosokat is bele kell vonni az akciőba Az építkezések megindítását is szükségesnek tartja. Eitner Zsigmond szerint az önkéntes adó beszolgáltatását kötelezővé kellene tenni Termelőre és nem termelőre egyaránt adőjának egy bizonyos hányadát kellene kivetni. Most még adjon mindenki, amit tud. Számos hozzászólás után az állandó választmány határozatát fogadta el a gyűlés azzal a módosítással, hogy a gyűlés az alispánt s a végrehajtó szerveket felhatalmazza, hogy ha a végszükség ugy kívánja, akkor a kivetett, vagyis az adóalanyokra eső adót mindenképpen hajtsák be. A gyűlés fél 3 órakor ért véget és folytatásaként ma kedden letárgyalták a 374« pontból álló tárgysorozatot. üt látnnFaleívldéken? ~ A Budapesti Hírlapnak Viator nevű körutazója írja a többek kőzött, két heti ott tartózkodás utánra furcsaságok, kegyetlenkedések és kulturbotrányok között láttam olyan erős és megingathatatlan magyar nemzeti érzést és láttam olyan összetartást keresztényszocialista és szociáldemokrata, gyáros és munkás, földbirtokos és kereskedő, keresztény és zsidó, polgár és proletár között, milyenről mi itt ebben a zagyva korban, a fantomok után fut» kosó és veszekedő Csonka-Magyarországban még álmodni sem tudunk Mert azt, hogy mi van ott, milyen elnyomás egyfelől és milyen Összetartás másfelől, azt leírni nem lehet, azt látni kell. Igazán tanulságos volna, ha a t. nemzetgyűlés legszenvedélyesebb hangú „bajvívóit" leplombált vagonokban átküldenék a határon s ott szabadon eresztenék őket csak egy pár napra is. hogy ott látva lássanak. Ha ki nem halt belőlük a magyar érzés, akkor, azt hiszem, elmenne a kedvük miniszterbuktatástól, intriká-tói. interpellációtól és hasonló dolgoktól, amelyektől csak ugy viszhangzík a csonka parlament. Mert mit látunk ott a Felvidéken ? Azt, hogy a csehek rövid három esztendő alatt többet csehesitettek, mint amennyit mi magyarosítottunk ezer év alatt. (Erdélyben ezt az oláhok még különbül cselekszik.Sz) Mialatt mt megbuktattuk flegedüs Lórántot, azalatt nálunk Rasin hihetetlen magasságra szöktette fel a szokolt s ezzel tönkretette az ipart és kereskedelmet, amely tudniillik német, magyar vagy zsidókézben volt, de kitűnően ellatta a fixtizetéses hivatalnokokat, akik természetesen — csehek. Magyar hivatalnok kevés van, mert annakidején sokan tanácstalanul állván, de több konkrét esetben illetékes helyről jövő utasításra nem tették le az esküt, s ezért állásukból eltávolíttattak. Ez az elhibázott politika végzetes fegyvert adott a csehek kezébe, mert a Felvidék elvesztette a magyar intelligencia legnagyobb részét s helyébe természetesen — csehek kerültek. Hogy ezek miféle alakok, arról néhány érdekes adattal szolgálhatok. Ungvárra kineveztek egy tanfelügyelőt, akinek első ténykedése az volt, hogy a kasszából ellopta a pénzt. Podkarpatska Rusnak mindenható tanügyi referense, Pesek ur valaha egyszerű falusi ~seh tanitócska volt. Pesek ur különben ateista, gyermekét meg sem kereszteltette, de egyúttal ö a vallásügyi referens is. De mindenkinél jobban kedvez a cseh kormány a régi légionáriusoknak. Ha valahol sikerül tönkretenni egy kereskedőt vagy iparost, nyomban ott van t helyén a légionárius, akinek a hadseregben is különös előmenetele van. Az I. cseh gyalogezredben például augusztus 19-én Kutwaschr Vencelt kinevezték ezredessé s a hivatalos lap 28 szolgálati évet mutat ki róla. Az érdekes itt zai.AVAR.miVH 1922 szeptember 13. csak az. hogy a cseh ezredes mindössze 26 éves De hál ez az ezredes ur valaha légionárius volt és egyszerű közbaka s igy nála semmi sem lelieietien. Sőt! Van már légionista tábornok is. a neve Czerny, szolgálati éveinek száma« 40 s az ószes éveinek szama csak 30. 1916-ban vették be pótsorozáson s a harciéren málhás állatvezet« s később trénőrmester lett es . . . rövidesen vitézül — meg is adta magát az ellenségnek. Ez persze itt mind előny, amiért jutalom is jár. A csehek továbbá világgá kiabálták, hogy a magyarok tönkre tették a felvidéki erdőket. Ezért elrendelték, hogy az elirópai hiríl selmeci erdészeti akadémia oklevele immár nem elégséges. A selmeci erdészmérnöknek, ha állast akar kapni, Ungváron végig kell hallgatnia egy pár hetes kurzust, a kurzus igazgatóia pedig valaha közönséges — erdőkerülő volt Csehországban. A magyar erdőmérnököt a cseh erdőkerülő természetesen elbuktatja. Modern tatárjárásnak neyeíi Wiator azt, hogy a cseh hivatalnokoknak kedvez minden, a Felvidék ideiglenes tulajJonosai nagyon szaporák, • egy kís vidéki városban egy vasárnap valami kétszáz gyerekkocsit számialt össze. Hogy ez a nagyarányú szaporulat micsoda zemzeti veszedelmet jelent az ott maradt magyarságra és a többi kissebbségekre, azt sem kell bővebben ecsetelni. És mit csinál ebben a tatárjárásban a felvidéki magyarság? Lankadatlan erővel küzd a legbarbárabb politikai és még erősebb gazdasági rabszdlgaságban nemzeti létéért és magasztos ideáljaiért, de elszomorodott szivvel tekint Csonka-Magyarország felé. k közönség oktatásáról, az i. n. szabadoktatásról. Irta: üöbcl Árpád megyei titkár. Mindenkinek! A tekintetes vármegye torvény/uitOsügi -tozollstiga tagjainak, az összes egyesületeknek if minJeh-Játó magyarnak. kis- és nagybirtokosnak slb. A sokféle gond, a politikai zavarok és sok egyéb ok miatt vajmi kevesen veitek tudomást arról, hogy Zalavármegye törvényhatósága megalakította a Zalavármegyei törvényhatósági Szahadoktatási Bizottságot és ha tudtak róla, létezéséről megfeledkezve tértek napirendre felette Ez az oka annak, hogy jelen sorokban emlékezetbe akarom idézni és felvilágosítást akarok nyújtani azoknak is, akik még róla tudomással nem bírnak, A „Hevesmegyei Népművelés" c. szaklap Váradi József tollából eredő vezércikkéből idézem a következőket: „Megdönthetetlen tény, amit a tárgyilagos történeurás soha kétségbe nem vonhat, hogy ellenségeink győzelmüket nem fegyvereiknek köszönhetik. A lelki infectió volt az, ami elernyesztette a mi társadalmunkat és álnok szomszédaink prédájává tette hazánkat. A kezdetben óvatosan beszürenkezö, de csakhamar fenyegetővé váló károkozó eszmék, amiket koreszmék révén loptak a lelkekbe, 1919 október 31-én ugy lettek itt a helyzet uraivá, akárcsak 11. Szulejmán janicsárjai 1541-ben Budavárában. Kétségteten, hogy elhatalmasodásukat elősegítette a nemzeti egység hiánya, aminek oka az a szomorú körülmény, hogy vezetőink nem tudták belátni, hogy a legjobb politika a kultur-politika. Aki pedig ezt tisztán látta, az sem mert e belátása szerint cselekedni, mert Bécs rosz szemmel nézte, a „pártérdek" nem sürgette, az egyéni és osztályönzés pedig nem engedte. Nem követtük Széchenyit és ezért elbuktunk. Minden szomszédunk fanatikus faipolitikát Qlfttt, csak mi hagytuk a fajmagyarságot parlagon Mindenki ellenünk készült s mi nem vérteztük lel magunkat az igazi és legyőzhetetlen fegyverekkel: erkölcsi erőkkel Csoda-e, ha az oláh bocskor végig gázolt rajtunk s hazánk szivét is megtaposta? Szerencsére kinyomta belőle akaratlanul az idegen kele-vényt i$, de ennek szennyét máig sem bírták leukvitáink (fehérvérsejtek) kitakarítani társadalmunkból. ErószakKat ez nem is megy. Serény munka kell hozzá és szívós kitartás. Raadasul az oláh bocskor bentmaradt húsúnk- ban Homlokunkat cséli szurnnyko&nru sebzi Jobb oldalunkat a tehetetlenné lett osztrák sas vájja atavisztikus telhetellenségével. Gyomrunkban pedig a rácfene pusztít. Mindezt el kel\' szenvednünk a bűnbánó megad-i savai. A bűnbánat azonban csak akkor igazi, ha erős fogadás kiseri : Se Isten, se ember, se önmagunk ellen nem vétkezünk többé Ha erre képesekké válunk akkor a magyar géniusz oly kulturerővé fokozódik, hogy erőszakos operáció nélkül is fölépül ka mii k " Az idézett sorokban kifejtett igazságokat már régebben átérezvén és a közelmúlt válságain okulva kultus/kofmányunk a magyar nemzetnek jövőjét a tanulás lehetővé tétele utján is biztosítandó, már 1920-ban életbe liiptetie az Országos Szabadoktatási Tanácsot Budapesien. amelynek leiadata lett az iskolán-kivüli népművelést íszabadoktatást) rendszeressé tenni és ai egész ország területen vezetni. Ugyanakkor rendelettel az Összes vármegyei törvényhatóságokat, vármegyei Szaoadoktatásí Bizottságok alakításával az Országos Tanács támogatására szólította fel Zalavármegye alispánja is a rendelet értelmében, a kir. tanfelügyelő és egyéb arra hivataluknál fogva illetékes hatóságok bevonásával szűkebb körű értekezlet után a törvényhatósági bizottság által szabályrendeletileg kimondta a vármegyei Szabadoktalási Bizottság megalakulását (23 367 n. i. 1920 szept. 13.) a szabályrendelet a kultuszkormány intentióinak megfelelően ugy intézkedett, hogy a vriti sz. o. b. elnöke a mindenkori alispán, Ügyv. elnöke a kir. tanfelügyelő, jegyzője a kultuszkormány által kinevezett szabadoktatási titkár, aki az egész vármegye népművelési ügyeinek vezetője és előadója a bizottságban. Az iskolán kívüli népmüvelés célja a nemzeti kultura ébrentartása és terjesztése, továbbá célja az, hogy az elemi iskolát mar végzett ifjúságot általános- esetleg szakirányban is továbbképezze. Az iskolán kívüli népmüvelés tehát pótolni igyekszik azt a hiányt, amely a múltban fennállott, amikor t. í. az elemi iskolát végzett ifjúság a katona köteles korig eljutván elfelejtette azt a keveset is, amit az elemi iskolában alsajátitott. Az iskolán kívüli népművelés eszköze az oktatás, az oktatás módja pedig minden egyes községben, különösen a téli hónapokban egyes, vagy sorozatos előadások tartása, arra hivatott, vagy arra válalkozó és megfelelő tudásu egyének által. A községekben tehát népies ismeretterjesztő előadásokat rendez, ahol annak lehetősége és szüksége megvan szaktanfolyamokat, analfabéta tanfolyamokat, várasokban népkönyvtárak gondozását, fenntartását mozdítja elő, népszerű tudományos előadásokat rendez és ha elegendő számú hallgatóság jelentkezik, népfőiskolai tanfolyamokat szervez. A kultuszkormány intentióinak megfelelően bele akarja vonni az egész társadalmat a népmüvelés munkájába, amennyiben nem csak az oktatással hivatásszerűen foglalkozó egyéneket, hanem olyanokat is megbiz az oktatással, akik valamilyen szakirányban lelkes odaadó munkát végeznek és tudásukat másokkal is közölni hajlandók. Az előadók munkáját díjazásban részesiti és amennyire a mai szűkös viszonyok között lehetséges, az iskolán kívüli népmüvelés ügyét anyagiakkal is támogatja Vármegyénk területén 1920-ban minden községbe a vármegyei\'Szabadoktatási Bizottság körlevelet küldött, hogy a téli hónapokban szerveztessenek az iskolákban, vagy egyéb erre alkalmas helyen népies ismeretterjesztő előadások. (Folyt, köv.) ...... " -- ■■■ ■■; 111 ■ 11 1 --— — Ki Ipartestületek országos szövetsége, amint már előre jeleítükj vasárnap Budaj>esten óriási érdeklődéssel ^ártotta nagygyűlését. A zalaegerszegi iparterületet Schmidt Viktor és Jády Káryly elnök^ képviselték. 180 ipartestületet képviselt 550 tag. Az életbevágó kérdésekről, amelyről tanácskoztak, jövő számunkban irunk értesítést, most azt emiitjük meg, hogy a külön ipari kamara telállitását elhatározták s a miniszter megígérte. I Zalaegerszegi Kereskedelmi Kir az ipartestület tagjaival együttesen vasárnap \' délután értekezletet tartott a mai drágaságra és árvizsgálatokra vonatkozólag. Az értekezleten megjelent Spiegel Szíegfried is, a soproni kereskedelmi es iparkamara elnöke a titkárával együtt Löwcnstein Ignác, a Kör elnöke megnyitójában üdvözli a soproni magas vendéget s arra kéri, juttassa el a kormányhoz a zalaegerszegi kereskedők és iparosok panaszát és kérését. A külfölddel való kapcsolatot — mondja — elsősorban a kereskedők és iparosok tartják fenn. Dr darai ügyvéd, a Kör ügyésze, helyesli, hogy a kormány az árakat le akarja törni, de nem helyesli a módot, a hatalmi módot, amely-Ivei ezt teszi. Szerinte nem a beszerzési, hanem a napi árt kell alapul venni s ehhez tenni egy bizonyos ""-ot. A deviza központ erősen megnehezíti az áruk megszerzését s drágítja a vasúti tarifa nagysaga, ehhez járulnak a zalaegerszegi rosz viszonyok : a j>ályaudvar kicsiny, a rakodó helyek szintén, a kocsik a vágányokon álldogálnak, vagy tolatásban szenvednek s a rakodást megnehezítik. Zalaegerszegnek nincs közvetlen telefon vonala Budapestre. Zalaegerszegi kereskedőnek és iparosnak mindezek hátrányára vannak. Ezután Spiegel kamara elnök nagy beszédben mondja el véleményét. Beszéde elején és végén Nyugatmagyarországra, Sopronra és Zalának megcsonkított déli részére, Csáktornyára s általában az integritásra vonatkozóan mond hazafias érzésű, érdekes megjegyzéseket. A tárgyra vonatkozólag — nem tartja helyesnek, amiről épen ma tanácskoznak Budapesten, hogy az farosokat a számukra külön állítandó kamara létesítésével elválasztjuk a kereskedők-tői. Igy tigyesülten nagyobb erőt lehet kifejteni. A kamara szervezete olyan, hogy az illetékek nagy részét azok fizetik, akik az összesített kamarában megtalálják illetékességöket, s nem azok, akik most hangoztatják a kézműiparos kamarát. Mióta ó elnök, arra törekedett, hogy a njegmaradt pénzt az ipar fejlesztésére, müvelésére fordítsák, de különválva kicsiny tekintélyű. szegény iparkamara lenne. A közös kamara egyetértést, a külön kamara ellentétességet hozna létre szerinte. A szakszerűséghez kötött íparmüheiy mellett van s a szabadkeres-kedelem álláspontján áll. A tisztességtelen verseny kűszöböltessék ki. A» adótörvényről szólva mondja: a szövetkezetek is fizessenek adót, mert ha nem, igy tisztességtelen versenynek tartja Hegedűs s a mostani miniszter az adóztatással megfordított módot használtak. Az olcsóságra és drágaságra nézve: Amig Oroszország terménye meg nem indul, addig nem lesz olcsóbb semmi. Az ármegáilapitó bizottságra vonatkoztatva tréfásan említi tói, hogy mikor a kereskedő veszít, akkor nincs árbizottság. Sopronban pl. senkisem vállalta el az árbizottságban való működést. Népszerű ez úgymond de nem észszerű. Nem szabad üldözni a kereskedelmet, mert ennek tényezői az államoknak legbiztosabb adóalanyai A deviza intézkedés ellen is szól. Ha nem röstelné a miniszter, már visszavonta volna ezt az intézkedést. Héjjasék csinálják — úgymond — a zürichi jegyiés veszedelmét, nem egyebek A helyes allamrend fogja megszüntetni a rosz zürichi kurzust. £s hiszi is, hogy megvirrad. A távirda, posta s telefon drágaságát is hibáztatja. Az sem jár előnnyel, hogy igen gyakran változnak a miniszterek. A mostani miniszter üdvözléséhez szívesen hozzájárul, s a zalaegerszegi kereskedőknek és iparosoknak érdekében az óhajtásokat szívesen közvetíti. Még egyszer Nyugatmagyarországról szólva mondja, nem vagyunk ellenségei senkinek, tehát szomszédunknak sem, de most szívesen látjuk a ross szomszéd összeomlását Az aug. 28: fölkelők-nek hálával tartozunk, hiszen megállították Ausztria kapzsiságát. Ausztria összeroppaná^-val a miéiuk önként visszajönqk hozzánk. Az elnök előadását a gyülekezet megéljenezte és tapsolta. Löwenstein elnök megköszönte a soproni vendégnek, hogy megtisztelte a zalaegerszegiéket s kimerítő előadásában bő felvilágosítást adott sok mindenre. Kéri a kereskedők és ipa-I rosok összetartását. 1922 szeptember 13. ZALAVÁRMEGYE Este a Bárány vendéglőnek másik termében közvacsorán gyűltek pfesze a Kör tagiai Spiegel elnök tiszteletére, abol megjelent Czobor Mátyás polgármester is. Kádár Sándor árvizsgáló bizottsági elnök, Klosovszky Ernő az iparosokat képviselve s mások. TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda Jelentései. A nemzetgyűlés Ülése. „Az adőjuvaslatok nem jelentenek mást, mint az élethez való ragaszkodást .. Kállay Tibor nagy beszéde. Budapest, szept. 12. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 óra előtt nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Napirend szerint folytatják az adójavaslatok vitáját. Kallay Tibor dr. pénzügyminiszter szólal fel elsőnek. Rámutat arra, hogy milyen súlyos megterhelést jelentenek ezek az adók. Nem kiván szembeszállni ezzel a megállapítással, csak arra mutat rá, hogy mindezekre az adókra az országnak szüksége vau feltétlenül. Nem azt jelentik ezek az adó javaslatok, hogy befelé nagy kezdeményezéseket telietünk a jövőben és különösen nem jelentik azt, hogy megnövekednek teljesítőképességeink a külfölddel szemben; ami a befelé való helyzetet illeti, csupán megélhetésünk biztosításáról van szó, ugy, hogy az adójavaslatok nem jelentenek egyebet, mint az élethez való ragaszkodás kifejezését. Mi a magunk részéről élni akarunk és igy áldozatot is kell hoznunk. A legközelebbi időben elő fogja terjeszteni az 1922—23 évre szóló állami költségvetést. Ennek tárgyalása során lesz alkalom foglalkozni az állam különféle szükségleteivel. Mindenesetre szükség lesz arra, hogy a költségvetés alapos tárgyalás alá vétessék. Szükség lesz arra, hogy pénztakarékossági bizottságot alakítsunk, amelynek hivatása lesz megállapítani, hogy melyek azok a költségek, amelyek nem egyeztethetők össze az állam pénzügyi helyzetevei. Erre nézve kéri a nemzetgyűlés minden egyes tagjának támogatását. Bizonyos, hogy a kiadások nagy része megmarad. Nekünk tehát a bevételeket kell fokozni. Elsősorban «yenes adó rendszer felépítéséhez kell nyúlni. 0 a feladatra vállalkozott. Az ősz folyamán javaslatot fog a jövedelmi adó módosításáról beterjeszteni, továbbá a községi háztartások rendezéséről. Ezt a kérdést eddig igen mostohán kezelték. A harmadik javaslat, amelyet beterjeszt, az adókezelésről szóló törvényjavaslat lesz. ^ Lapunk zártakor az ütés még tart. Rákosy Janó SO évai. Budapest, szept. 12. 1922. november 14 én ünnepli Rákosy Jenő 80 éves születésnapját. Ezt az ünnepet a Nemzeti Színház is megüli. A VaivArmtgya és a Magyar Távirati Iroda. Budapest, szept. II. A Vasvár megye 1922. szept lü-iki számában „Mindenki gyanús, aki él" cun alatt többek között azt állítja, hogy a Magyar Távirati Iroda nem kisebb szenzációval szolgált a hiszékeny közönségnek, minthogy Zita királyné Szombathelyen tartózkodik, később pedig, hogy a M. T. l.-nak már megint sikerült a rendet felzavarni Szombathelyen. A Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy Lin-Rsuer lapja, a Vasvármegye, valótlant állit, mert a M. T i nem röpitette föl, hanem megcáfolta azt a cseh forrásból ellenséges szándékkal terjesztett hirt, hogy Zita királyné Szombathelyen tartózkodik. Ez egyébként az alábbi tzószerint idézett közleményből ís megállapítható: — A Prager AbendzeHung müncheni forrásból azt jelenti, hogy Zita özvegy királyné Szombathelyen tartózkodik. A M. T. I. Szombathelyen illetékes helyen szerzett értesítés •lapján megállapítja, hogy a prágai lap híradása teljességgel alaptalan — Énből minden [ózaneszü ember megállapíthatja, hogy Szombathelyen a rendet a Vasvárrnegve igyekszik fokavarni tendenciózus közleményeivel. Az «gész magyar sajtó egyértelmüleg konstatálja, hoqy a uukaruubój lanszirozott merénylet, majd a cseh forrásból származó bir, amely «rii4 XiU királyné Magyarországba viwza- tért, a szerb forrásból származó magyar mozgósítás híre és a szerb családoknak Magyarországból való kmtasitási hire: tujajdonképj>en mind egy központból indulnak ki és Magyarország diskreditálásara irányulnak. Akkor nem helyes ebből a hirkomplexutnbői egy momentumot kiragadni és lokális politikai tőkét kovácsolni. Tárgyalások az Orall FUsslI tággal. Budapest, szept. 12. A magyar államjegyek nagyobb címleteit egy régebbi keletű szerződés alapján a zürichi Orell Füssli cég állitja elő. Most a Jegyintézet vezetősége tárgyalásokat kezdett a zürichi céggel, hogy az államjegyeket Budapesten állítsák elő és pedig koronafizetés ellenében. Ezt az ajánlatot a cég visszautasította, de azért a kérdés céljából tárgyalásokba bocsátkozott. E célhói Pestre érkezett Paul Erüeb, a zürichi vállalat igazgatója, aki a tárgyalásokról a következőképen nyilatkozott: A tárgyalás menete nagyon lassú és nehéz. Ezt a dolgot ugy lehetne elintézni, hogy alakuljon egy magyar vállalat, amelyben megfelelő részesedése lenne az Orell Füssli cégnek, vagy mi alakítunk egy részvénytársaságot a magyar államjegyek pesti előállítására és ebbe belevonjuk a magyar érdekeltséget. II (sah köxtársaság Fehér Könyve. Prága, szept 12. A Narodny Listy jelzése szerint a Népszövetség tagjai között legközelebb a cseh köztársaság 162 oldalas Fehér Könyvét fogják kiosztani. A könyv 74 okmányt közöl. A bevezetés röviden összefoglalja a cseh nemzetnek a Habsburgokhoz való viszonyát és megvilágítja a helyzetet, amelyet a hatalom után ezeknek magyar politikája idézett elő. A könyv elmondja, hogy mikép mondott le IV. Károly király a trónról, mikép dolgoztak mellette a magyarok egészen visszatéréséig, hogy a hatalmat Budapesten kezébe kerítse. A könyv tartalmazza azokat az okmányokat, amelyek Csehországgal, Magyarországgal, a kisántánttal és a szövetségesekkel Párisban folytatott diplomáciai tárgyalásokra vonatkoznak. Átiratok, jegyzések, nyilatkozatok és demarsok s a király Magyarországba való jövetelének történetét foglalják össze. Ismerteti a könyv a magyarországi Habsburg-ellenes törvényt is. HÍREK. — Áthelyezés. Malek Ilonát, a nagykanizsai községi ovodába beosztott óvónőt a kultuszminiszter a szombathelyi áUami gyermekmenhelyhez osztotta bé gyermekgondozó nőnek. — Halálozás. Lovonyák István, I.ovonyák Oszkár telekkönyvvezetó 19 eves fia, a helybeli főgimnázium tanulója, ma reggel 8 órakor hoszú szenvedés után meghalt. Temetése szerdán délután 4 órakor lesz. — Két új gyógyszertárral több Zatamcgyében. Dr. Thassy Gábor főorvos jelentésiben a törvényhatóság elfogadta a Lenti községben leendő gyógyszertárnak es Balatonfüreden a második gyógyszertárnak a felállítását. A Kővágóörsön engedélyezendő gyógytárnak és Nagykanizsán engedélyezendő hatodik gyógytárnak a felállítását nem fogadja el. — A zalaegerszegi főiskolai hallgatók már majdnem mindnyájan visszautaztak aTŐvárosba, hogy újra nekigyürkőzzenek a komoly munkának. Sajnos, már fiatal korukban harcolniuk kell az átkozott pénzzel. Pesten minden rém drága. Soknak nincs is még lakása s többen Kőbányán laknak. Reméljük, a kormány nyomorenyhitő akciója a főiskolások nehéz helyzetén is könnyit hamarosan. — Lesz magyar tanszék L párizsi egyetemen. A Hir arról értesül, hogy a párizsi egyetem átírt a közoktatásügyi miniszterhez a betöltendő magyar tanszék ügyében s azt szeretné, ha az a magyar professzor, akit oda küldenénk, francia ember lenne A magyar kultuszkormány azon van, hogy rávegye a francia kormányt a mi álláspontunk elfogadására, hogy t. i. egyezzék bele a mi jelölésünkbe, aki teljesen magyar tanár lenne s aki az ott felállított kultur bástyán megbizható őr lenne. A pesti egyetemi tanári kar Baranyai Zoltánt jelöli erre a nagy hivatásra, aki most Genfben működik a Népszövetséggel magyar titkári minőségben. — Nincs megállás, ha a lavina megindul. A török veri a görögöt. A francia összakoccan az angollal. A horvát szembeáll a szerbekkel s kikiáltja a~ tflliön horvát köztársaságot. S a kerék forog. — A zalaegerszegi szeszfőző telep Ugye megint halasztást szenved. A szombati városi közgyűlésen sem döntöttek az áthelyezésében, hanem Kuliffay Kálmán javaslatára ujabb, több tagból álló szakértői bizottságot küldött ki a gyűlés, hogy különösen gazdálkodási szempontból vizsgálják ineg jól a kérdést. A szakértői jelentések hat napon belől megteendők s azután fog dönteni a városi közgyűlés. — A zalaegerszegi vásár. A tegnapi országos vásár nagyon forgalmas volt, messze vidékről is számosan jöttek be. A vásárra felhajtottak kb 3000 drb. szarvasmarhát és lovat, melyből 850 cserélt gazdát. Az árak tulmagasak voltak. Forgalmi adóból kb. egy és háromnegyed millió korona folyt be. — Mulatság. A „Zalaegerszegi Teke Egyesület\' 1922. október I én a Rozenkranc kertben zártkörű szüreti táncmulatságot rendez, amelynek tiszta jövedelme a hadiárvák és özvegyek segélyezésére és az egyesület könyvtárának gyarapítására szolgál. A mulatságon teke verseny is lesz, ahol egy élő juhért folyik a játék, ez az értesítés egyúttal meghivó is a részükre. — Megállapították az ecet árát. Az ecet fogyasztási ára: 1 liter (palack nélkül) lO\'Vo-os 67 korona, ö^-os 40 korona és 4 °.o-os 27 korona. A föntebbi ármegállapftás a Budapesti Közlöny 205. számában jelent meg és a helybeli rendőrkapitányság nyomatékosan fölhívja rá a kereskedők figyelmét. — Mellőzzük a külföldi cikkeket. A Külkereskedelmi Bizottság felhívta a magyar vas-kereskedőket, hogy a kormány valutajavitó törekvéseinek támogatása cétjából a külföldi vasáruk behozatalát lehetőleg mellőzzék s csak olyan valóban közszükségleti cikkek behozatalára szorítkozzanak, amik az országban egyáltalán nem készülnek. Ezt a hazafias szolgálatot az ország érdeke kívánja. — A s/ékesfehérvári aranybulla ünnepély. Az aranybulla évfordulóját szeptember 24-éa Székesfehérvárott ünnepélyes keretek között tartják meg Az évforduló napján a város díszközgyűlést tart, majd az iskolák által rendezett ünnepélyek csatlakoznak az évforduló megünnepléséhez — Értesítés. A „Zalaegerszegi Teke Egyesület" tagjait ezúton értesítjük, hogy a Korona szálloda, emeleti termében club helyiséget rendeztünk be, amely minden időben a tagok rendelkezésére áll. Rendes látogatási napok : Kedd, csütörtök és vasárnap. Hírlapokról és egyéb szórakozási tárgyakról is gondoskodtunk. Az elnökség. — A „Köztisztviselők Háziipari Szövetkezete" a magyar középosztálynak jobb megélhetést biztosit. Ezt az országos mozgalmat Gerhárdt Domonkos kezdeményezte s most országszerte fiókok létesülnek a városokban. Legújabban Kaposvárt alakította meg ezt a szövetkezeti fiókot Tallián Andor alispán és Dr Vétek György polgármester. Ha mindenik városban megalakul, és mindenütt kitartók lesznek benne az emberek : nagyjelentőségű erőt fog benne nyerni a magyar társadalom. Erre különösen szüksége van a közép osztálynak, a köztisztviselőknek. — A kerék forog. Az antant azt hitte, hogy a világnak ura marad mindig, a világ végzetéig. Pedig alig telt el három-négy esztendő, egyik ohlalát már kikezdte a seb. A török veri a görögöt. Kisázsiából ki kell jőni a görögnek. Szmirna után Brussza. S ..utánok még több is jő talán." A ,,beteg ember" meggyógyul s az egészséges görög beteg lehet. S utánok még több is jő talán. A kerék forog. — A törökkel tart a francia s a göröggel az angol. Tehát kiegyenlítődik s nekünk mindegy. Az ántánt-nak két nagy oszlopa már szemben áll egymással s utánok még a többi is hajba kaphat egymással marják egymást, mint koncon az ebek . . . S utánok még több is jön talán. A kerék forog. 4 / ZALAVÁRMEGYE * 1922 szeptember 13. — Ugv látszik, hogy vannak meg önzetlen emberek azok közöli, akik tehetik, akik megértik ennek a szerencsétlen országnak a nyomorát és hátramaratlotlságát és áldoznak a magyar jövőért Országszerte smeretes a „Holt Kczhek-, Rctt Nándor dr. veízprémi püspöknek nap-nap után megnyilvánuló áldozatkézsége Most u\|abb „Holt Kcz"-ről ir a pósla : Döbrössy Alajos pécsi prelátus kanonok egy millió koronát ajánlott lel egy Kaposvárott épitendő uj templom építési alapjára, valamint felajánlotta a magántulajdonát képező kápolna teljes felszerelését, aminek értéke szintén meghaladja az egy millió koronát. Halála után ehhez az alaphoz végrendeletileg még egy millió koronával hozzájárul. Igy lehet csak ántán-tékat könnyű szerrel lepipálni. Örülünk, lu.gy vannak már követói Széchenyi eme nagy mondásának: „A tett az el5ő, a szó a második!" — A magyar orvosok és természetvizsgálók keszthelyi gyűjtése. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének ta?jaí Keszthely varos közönsége részéről tanúsított nagylelkű előzékenységének viszonzásaképpen egy alkalmi gyűjtés eredményét, 12.000 koronát ajánlottak fel Reischl Imre városbitónak Keszthely város valamely kulturális céljára. Az adományt — amint értesülünk — a keszthelyi iskolás-gyermekek felruházására forditották. — Törvényszéki hir. Herczeg Ernő 21 éves ürdombi lakós, aki állítólag katonafogdosás elöl szökött át a megszállott területről, Zala-lövőn augusztus 16-áu Gcrgiár Viktor társától 5500 korona készpénzt lopott, mikor az aludt és 3 drb tizdinárost. A kir. törvényszék szeptember 9-én tartott tárgyalásán Herczeget lopás vétsége miatt mondta ki bűnösnek és ezért 2 hónapi fogházra ítélte. Az Ítélet jogerős. fuj KÖNYVEK!": ■ COURTS-MAHLER: ■ J Összes eddig magjalant mflvel. J ■ CLAUDE ANET: i ts reng a »öld . . . ■ TOLSZTOJ: a Ifjuségom regénye ■ " HAUPASSANT; J a Balkézről ■ ■ Brós mint a halál ■ ■ FERENCZI SÁRI: a I Estétől halriallg J J LAURlSIN LAJOS: ■ a Alkonyi mesék (Költemények ! ■ S FARKAS PAL: " ■ A láthatatlan Imám kasa ■ ■ PEKAR OYULA: a ■ Hatalom ■ a s minden egyéb könyv és zenemű- a J újdonság kapható és megrendelhető J ¡kakas Ágoston- ■ könyv-, papír- és irószerkereskedésében ■ ■ Zalaegersseg. Telefon 131. ss. ■ ■ 2 KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY. UiKluiw»!. l\'.22 szeptember 12. A budapesti devi/a központ hivatalos árjegyzései. Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris 930 10500 195 98-102 185 Prága Stockholm Swei/ Bécs Zágráb Varsó 80 615 300 630 32 Zürichben : S/.ept. Szept 12 024»/» 022 0 075 0 075 0 08. 00V* •ViK a magyar korona — — az osztrák korona — — az osztr. bélyegz. bankjegy Piaci árak Zalaegerszegen. Marhahús 1 kj{. 120 - 40 K Vorrtshag>ma I kg Borjúhús Sertéshús Zslrszalonna Zsír Tej I liter Tcjfrt! Tojás 1 Zöldpaprika l\'gorka V«j. Turó m 140 K Fokhag\\ ma 40 K 9 180 K Paradicsom 15 K • 440 K Burgonya . 25 K • Ö00 K Káposzta 25 K 10 K Zöldbab 30 K flOK Alma . 12 K drb K K Kórte IHK ■ 2- 3 K Szilva . 20 K » 1-2 K S-óló 4" K 1 kg 400 K Tok :"> K • 40K ZöUlséu 40 K Budapesti tóisde. 8600 9975 2275 180 1 98 17 k 81 N24 430 Valuták : Napoleon--— Font — — — — Dollár---- Francia frank Lengyel márka - Márka--- Líra —-- Leu —--— Cseh korona — — Dinár----- Svájci frank-- Osztrák kor. — — Terménylelentés. Budapest, 1922 szeptember 12. Búza ------- Árpa -■ —- — — — Zab--—------ Tengeri — — — — — — Korpa —----— Repce---— — — Köles------ S/cpt. M r Szept. 12 kor. ftll. ; kor. fill. T I. 31 — ... 75 ? I; — — 50 ! — — 40 i\' _ \' — — 2 90 — Szept. Szept. 9. 12. Kor. Kor. 7000 8050 5000 6500 6300 6600 5100 6500 6900 8500 7450 4800 — 14500 ELADÓ egy db Káilay 8 HP es egy db Umrat 800-as alt« hasznait cscpiőgarnitura Bővebb XOTSY JÓZSEF Zalaszentgrót Ügyes munkásleányt vagy kifutó fiút keres KAKAS AQOSTON könyvnyomdája. Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek a ta megfelelóleg készítenek m_0 a S Szalay és Dankovlts S I épUlet- és mflbutor-asstalosok J " ZALAEGERSZEG ^megmunkáló lelép: ■ ■ iskolakoz 2. szám. Ofményi-utca 7. a ■ ■ ■ Állandó készbutor raktAri ■ A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papír és festékáruk Komlós M.Miksa nagykereskedőnél Zalaegeraxegen 47 50 5 KOTSY JÓZSEF i géperóre berende/eit a m a ! KOCSIGYARTO s ■ m a helye zalaszkntqróton. ■ L ¡♦—.VI Állandó kész-kocsiraktár. — Gazdasági szekerek és minden e szakba vágó munkák készítést. Javítások é* átalakítások mindenkor a legmodernebb kivitelben, a legolc»óbb napi áron. Cséplő* Raffinált petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Motor olaj :»~o a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhelő bármily mennyiségben Binder és Társa kereskedelmi Zalaegerszeg irodájában Eötvös-utca 10. sz. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hó 1-től. lí INDU Hova LAS Csatlakozik él 204 Sárvár Budapest keleti pályaudvarra érkezik 240 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik .\\.......52( 3;ll Zalalövő Szombathelyre érkezik........- 7 17 5,24 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik........-745 653 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........90i 7 35 Rédics 7 53 Celldömölk . Oyörbe érk. 1720. Bpest keleti pu. győri érk. 204C 11 38 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik (gyors).....1343 1302 Rédics 1344 Zalaszentiván Szombathelyre érk. (gy.)lMl. Nkanizsára érk. 1715 14 41 Zalalövö Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) 2120 1543 Celldömölk Qyőrbe érk. 2». Bpest keleti pályaudvarra 8 20 17 10 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........1956 I55C 4 29 Zalaszentiván Nagykanizsáról Jl T r k e Honnan Z £ S Csatlakozik 648; Zalaszentiván Szombathelyről 7 26 Zalalövö 733 Rédics 832 Zalaszentiván Nagykanizsáról....... 924 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról . . 1323 Zalaszentiván Szombathelyről gyors . . „ . . 16 23 Zalaszentíván\' Nagykanizsáról gyors..... 1626 Rédics 1840 Zalalövő j Budapest keleti pályaudvarról gyors 1839 Sárvár Szombathelyről ....... 1902 Zalaszentiván Nagykanizsáról....... 2014 Celldömölk < Budapest keleti pályaudvarról . . indul u 2ia 44Í 6-21 19 \'1149 1344 2108 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik........ 2350(23 11 Zalaszentiván Szombathelyről A«oatoiá. atö^yviiyoxo.ű.éKj Z»l»eger«.oR« mérsékelt di\|a- Nyomatott Tahy R. utód« »XX. Tmlm-toxx 19X. m Ara 6 korona. I. éftolyaa. Zalaegerszeg, 1922 szeptember 15. Péntek. 69. szál ZALAVARHEGYE Felelős sserkesztó: BORBÉLY GYÖRGY L attnuiiMM: „Salavarnegye" lapkiadótársaság TáBSAD&LII E8 POUTIKAI UP BieiELBRIX HETEIKEIT HÁBOISZOI. Iléfiietes 1 • 6m 180 I. frrei túm 6 K Szerkesztőség Ktstalndy-n. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefon 131 sz. „Mim «fjr lH«ab«o, bitiek tfj kaiéba» \'/»• Nteirk tgj Itteni Arflk lüutáfbtn. \'V //\'< Hbiek Mfjr»romá« fdUwaditábaa Amá.",\' . A hus eledelről. Legkitűnőbb külügyi politikusunk most Kemal pasa. a török hadvezér. A belügyi kérdések között pedig legelső és legfontosabb a gyomor-ügy. A Kemal-féle mostani külpolitikában a kard szerzi meg a békét; a gyomorféle belpolitikában a kenyér szerzi meg a békét. De hogyan ? Az ezerféle bizottság közül az árvizsgáló bizottság lenne első sorban az, amely kenyérhez vagyis élelemhez juttat minket, ugy, hogy megszünteti a drágaságot. Vizsgálja az árakat. „Letöri" a drágaságot. Megállapítja az árakat, stb. Gyermeki szent hiedelem. Mióta az árvizsgáló bizottságok működnek, azonkívül, hogy az ugorkánál és az őszi baracknál tovább nem igen jutottak, megtörtént, sőt történik napinként, óránként az a furcsa eset, hogy szakadatlanul nő az ára mindennek. De talán példát is mondanék egyet. A marhahús ára iegnap 150 korona volt, s ma 300 korona is néhol. 24 óra alatt 100 %>. Nem mondok én semmi véleménvt, * r csnk lerajzolom az állapotot. Hát a kormány székhelyén, Budapesten, a fővárosban talán jobbak az állapotok? Jobbak. Mert ott a központi hatalom és az Országos Központi Árvizsgáló Drág ... akarom mondani: Bizottság, rövidesen: Ok ab közvetlenül intézkednek, s főképpen az irt jobbak, litert a napilapok azonnal nu^irják «* nagy eseményeket, a nagy hiteket, nagy betűkkel, hosszú címekkel. Nézzük meg egy élelmi cikkről szóló cikknek csak az alcimét: „A kormáuya budapesti olcsó hus-akció megszervezőt rendeli el.u A közönség örvendhet s a hus ára másnap 100 0 o-al emelkedik. »A szabad marha-kivitel miatt előállott hus-dráguhis egyensúlyozásának terve." nA minisztertanács felemeli a 30 %>-os kiviteli illetéket.* „Hogyan lehetne a mai hus-árakat nivellálni ?" Nagyszerűen. A marhakivitel meg van engedve s itthon törjük le az árakat. Nem lehet elhinni, hogy eztk összeférhetök. De 30 % kiviteli illetékeket szedünk, sőt tetvbe van véve, hogy ezt fölemelik 50 "Vra. Nos, ezekből az illetékekből csinálna az e célra kirendelendő Bizottság „olcsó hus-akciótw. Olyanformán kell megérteni ezt az akciót, hogy az a bizonyos bizottság az emiitett kiviteli illetékeknek egy részét a fogyasztóközönség javára forditandólag marhát vásárol, s ha drágán vette is, olcsón adhatja a hatósági mészárszékben. Így a kecske is jóllakik s a káposztából is marad valaki. Ez eddig meg érthető volna. De mi lenne a magános mészárszékekkel ? A tervezet igy okoskodik tovább, de csak knrtán-furcsán: A magános mészáros versenyre kelvén szintért ilyen olcsón adná a hust; s hogy ilyen olcsón adhassa: kenytelen volna utánna járni, hogy olcsóbb marhát vásároljon. — De nem talál ám Homályos és érthetetlen ez a beszéd. Egyik gazdának sem ment el az esze, hogy a magán mészárosnak olcsóbban adja az állatját, mint a hatósági mészárszék számára, vagy a külföldiek számára. Igy itt két eset állhat elé. Vagy romlott állatot vehet a^ magán mészáros a közönség számára, v\\agy őmaga romlik meg. Egyik sem kívánatos. Ugyan mikor jön egy szabadító, aki rendét csináljon. to- ki iparosok Budapesten. A r.;>j.M erdeköket s egyúttal a közérdeket is vívják a magyar iparosok, amikor ilyen nagy felken/(il;.«éggel gyülekeznek össze a központba. Szavukat innen meghallja az egész ország Az ipartestületek országos szövetsége nngy kongresszust tartott vasárnap a régi országház termében. 100 testületnek 550 tagja vett benne részt. A zalaegerszegi ipartestületet Jády Károly elnök és Sdunidt Viktor képviselte. A nagygyűlésen jelen volt Walkő Lajos keresk. miniszter. Hegyeshalmi, volt miniszter s több nemzeigN ülési képviselő. Pálfy Dániel elnök jelezte megnyitójában, hogy ez a kongresstis hivatva van az iparosság megerősödését és kitartó munkára való együtt működését megalapozni. Utána Valkó miniszter ur beszélt Sohasem volt. igy szól, olyan fontos az érintkezés, mint ma. amikor a magyarság minden rétegének össze kell fogni, hogy egy nagy erőt alkotva kivegye részét a nagy épitó munkában. Hz a nemzedék pótolni tartozik a múltnak a mulasztásait. Áttérve az iparosság érdekére igyekezni fog, mondja, \\a köz- szátlitásoknlh ifkézmii iparosságnak nagyobb mértékben munkát juttatni. Az elődje által törvénybe iktatott ¡partörvény revideálja), vagyis átnézi s minél előbb végrehajtja (A revidiálás j nemcsak átnézést, hanem változtatást is jelent. „Ugy emlékszünk, hogy ezt már az országgyűlés is elrendelte, teháft csak végre kell hajtani." sz ) Tárgyalás előtt üdvözlő táviratot küld a kongretsus Horthy Miklós kormányzónak ét gróf Bethlen István minszterelnöknek, Rakovszky Iván belügymíniseternek, Vass József népjóléti és Szabó István földműves miniszternek. Wolf Károly a kisiparosság jelenlegi helyzetéről mondja, hogy igen nagy fontosságú a Kézműiparos Kamarának a felállítása. Csak ez védi meg a kisiparosság érdekét. Dr. Purébl Győző az ipari hitelről beszélt s utána elfogadták határozati javaslatát, hogy az iparosságnak egyéni hitetkielégitését a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezeten át, — a szövetkezeti hitelkiegészitését pedig az Iparosok Országos Központi Szövetkézetén át kamatmentes tőke folyósításával segítse elő kérésökre sürgősen a keresk. és pénzügyminiszter. Hozzájárult a nagyülés Friedrieh (jézának ama javaslatához, hogy a keresk. miniszter léptesse életbe az uj építő-ipari törvényt s az 1884, rendeletet szüntesse meg. Kruzslitz Károly hódmezővásárhelyi ipartestületi elnök iparosságnak gazdasági helyzetéről beszélt igen - rokonszenvesen. Kéri, hogy a buza ériékének az alapján álljanak. Beszéde után kimondja a kongressus, hogy a munkadíjak megállapításánál, vagyis a végzett munka tisztes polgári hasznának a kiszámításánál a jövőben kizárólag a buzavalutát veszi alapul, viszonyítva a bekében elért közép árakhoz. Felhívja az ország összes iparosait e határozatnak egyöntetű keresztülvitelére. A sok hozott határozat közül megemlítjük még a kivetkezőket; Kérik á kormányt, vegye revizíó alá az árdrágítás vádja miatt letartóztatott iparosok és kereskedők dolgail. Felkérik , a kormányt, hogy mieiőbb vegye fel azA iparosságot és a munkásságot a közellátásra szorulók listájára. Kéri, hogy a munkaközvetítéssel csakis hatósági munkaközvetítő foglal-kozhassék és hogy a kormány szüntessen be minden másféle munkaközvetítőt. A kézműves-kamara kérdésének előkészítésére bizottságot küldtek ki. Ai adók dolgában kérik a fényűzési adók értékhatárának fölemelését, úgyszintén a forgalmi adók körül az iparosság sérelmeinek orvoslását és az egyes termőágaknak egyforma arányban való megadóztatását.\' Tudósító. Az Országos Közélelmezési Tanács Ülése. Budapest, szeptember 13. Az Országos Közélelmezési Tanács kiviteli és behozatali szakbizottsága szerdán délután Szabóky Alajos elnöklete alatt elhatározta, hogy nyomatékosan felhívja a kormány figyelmét arra. hogy nincs burgonya vetőmag, behozatala feltétlenül szükséges és annak ellenében rékonpenzációképen megfelelő- hüvelyes mennyiség kivitelét javasolja. Téli alma, körte, szilva kiviteléhez nem járult hozzá. Javasolja a mák kiviteli illeték mentességének megszüntetését. ZALAVÁRMBüYli 1922 szeptember 15, 1 közönség oktatásáról az q. n> szabadoktatásról, t Irta: (j>bcl Árpád megyei titkár. Mindenkinek! • (Folyt.^ A tekintetes várqgxye törvényhatósági bizottsaga tagjainak, az összes egyesületeknek és minden látó magyarnak. kis- és nagybirtokosnak stb- 1920 óta a szervezkedés munkáját megkezdtük és azóta évről-évre több községben sikerült az iskolán kivüli oktatást megindítani; az elmúlt 1921-1922 tanévben 38 községben folytak az előadások, melyeknek mindenütt szép számú hallgatósága volt bizonyítékául annak, hogv a mi népünk tanulni akar, csak módot kell reá nyújtani. Természetes, hogy a tanilás eredménye azon múlik hogy mit és hogyan adunk elő, a hallgatóság érdeklődését hogyan tudjuk ébren tartani és hogv az előadó mennyire tudji a hallgatóságot magához emelni Itt emiitjük meg, hogy igazán elismerésre méltó rnár 3-ik éve a Türjei helyi Szabadoktatatási Bizottság működése, élén Kárpátv Kelemen ny főigazgatóval és Horváth János igazgató tanítóval. A népies ismeretterjesztő előadások a falu lakósságának tovább működését célozván, mint sorozatos előadások vezetnek leginkább a célhoz. Az iskolán kivüli népmüvelés szakismereteket is nyújt, ha külön erre a célra szakelőadót hívnak meg, amit a km. rendelet gazdasági tanárok kirendelésével lehetővé lett. Népszerű tudományos (liceálts) előadásokat tartottak szép sikerrel Nagykanizsán, ahol pl. az elmúlt tauév folyamán 53 előadást minden alkalommal átlag 400 hallgató látogatott. Zalaegerszegen Borbély György fg. tanár ur bazgú fáradozása árán és az ő vezetésével szintén megindult a liceumi előadások megtartása. Nagykanizsán és Kiskanizsátt ai előbbieken kivül népfőiskolai tanfolyamokat is rendezlek,\'\' ezek lesznek talán alapjai egy valamikor kialakuló népfőiskolának. Vájjon Zalaegerszegen nem !ehet-c ilyen tanfolyamot rendezni^ Nem volna-e hallgatósága? Vájjon nem szükséges-e? Ha Nagykanizsa közönsége érdeklődik egy népfőiskolai tanfolyam iránt annak fenntartását a látogatók buzgalma lehetővé teszi, vájjon Zalaegerszeg közönsége nem érzi szükségét ugyanennek? Hosszadalmas dolog lenne felsorolnom mindazon igazán helyes és szép eredményeket célzó rendeleteket, amelyeknek szüksége fennforgott — és még sem látjuk, hogy azoknak eleget tennénk, amikor már megvannak! Magyarok lássátok a példái! Nézzétek a kis Dániát 1 Ne gondoljátok, mert ma szörnyű csonkításnak nyomorékjaiként tönkretéve állunk, hogy nem volt erre még példa ! Amikor a hatvanas években Schleswig-Hol-steint Dánia testéről levágták, a kicsiny félszigetre szorult népnek egyebe nem maradt mint: mezője, legelője, alföldje. Legalább is olyan sivár helyzetben volt, mint amilyenben ma a magyar. Mit csinált a Dán nemzet? Azt, amit nekünk kellene tennünk —\'neki állt, tanulni és a tanulás eredménye az lett, hogy ma az első kultur nemzetek I közé emelkedett és a legvagyonosabb államok egyike^ Pedig kizárólag a tanulás és művelődés által lehetővé tett okszerű gazdálkodásával a földművelésnek és az állattenyésztésnek tudással párosult folytatásával olyan anyagi jólétet teremtett magának, hogy ott ma a létezésnek olyan fokát láthatjuk, hogy arról nektmk szegény magyaroknak fogalmunk nincsen. Magyar nép! Tanulj és tanulva müveid a földedet! Mert nézd ma a Dánia lakósságának a hivatalos statisztika szerint 33 százaléka népfőiskolát végzett, férfi asszony egyaránt! Há\'a dán legény leányt kér meg, az csak akkor megy hozzá,ha népfőiskolai diplomája van a kérőnek. ^ Hát a magyar >tzt nem érhetné el? És azután ?Amikor a » meglévőkből megszerezte az anyagi erőt, kell-q idegen segitség ? Kölcsön, hogy talpra álj&i és visszaszerezze az ebitorolt részeket I . x Visszatérve ismertetésiünk tárgyához, örömmel közölhetjük, hogy mi a fentebb érintett tények tudatában a magyar kultuszkormány a lehető legnagyobb igyekezettel és a rendelkezér sérc álló, sajnos nem elég nagy anyagi erővel tapogatni igyekszik a népművelést. És itt felkérjük az illetékes tényezőket, hogyha a népmüvelés tanítási munkájában nem vehet részt, legalább támogassák azt a tőlük telhető legnagyobb erejükkel, jól meggondolt saját érdekükben. Ez a támogatás legyen erkölcsi és anyagi. Erkölcsi támogatáson értjük azt, ha mindenki aki teheti tudásával szolgálatába áll a nemes célnak, előadásokat tart, másokat arra bu dit, az előadások hallgatására közönséget lelkesít és különösen azokat, akik arra leginkább rászorulnak. Az anyagi támogatás azoknak kötelessége, akiknek az módjukban áll. Mert gondolják meg, hogy minden erre a célra áldozott fillér is ha mindenki odaadja, ainit könnyen adhat, a nemzet kulturális feljö-désének olyan alapjait segített lefektetni, amilyen azután sem oláh bocskor, sem rácfene, sem pedig kétfejű sas erőt nem fog vehetni. Egyébként lássuk, hogy az erkölcsi és anyagi támogatás tekintetében csonka Magyarországon eddig mi történt. A „vármegyék törvényhatóságai legnagyobb részt sajnos megálltak a vármegyei Bizottság megalakításánál. A Vármegyei Szabadoktatási Bizottságok tagjai a bizottsági ülésekről (évenként összesen 21) távol maradnak, habár névre szóló meghívókat kapnak! íme a magyar kultura mai elmaradottságának rákfenéje: a nemtörődömség. Tisztelet a kivételnek. Sopron vármegye évi 110 ezer koronát szavazott meg az iskolán kivüli népmüvelés céljaira, Somogymegye törvényhatósági bizottsága szabályrendelettel vármegyei 3 százalékos népművelési pótadót biztosított, Békésvármegye törvényhatósági bizottsága községenként 500— 5000 koronáig terjedő évenkinti köteles adói vetett ki. Szabolcsmegye szintén pótadóval igyekezett a pénztelenségen segíteni. Dj meg is volt az eredmény ezekben a vármegyékben, Szabolcsmegyeóen az elmúlt tanévben 120 községben megszervezték az iskolán kivüli oktatást, Somogyvármegye népfőiskolát alapított! A népművelési alapra, a népmüvelésnek mennél több községben való megszervezése céljából, a vármegyei központi vezetésnek dologi kiadásainak , fedezésére, az előadók dijjazására, népkönyvtárak létesítésére és támogatására stb. van szükaég. A kultuszkormány évenként ád ugyan bizonyos összegeket, de ma a magyar állam óriási megterhelt volta mellett annyit qetn adhat, mint amennyire szükség lenne ahhoz, hogy a népművelést országszerte megszervezhesse. Ennek keresztül vitele ma sok millióba kerülne, de megindítani és a helyes alapokat megépíteni kisebb összegek is elegendők lennének. A fent felsorolt vármegyék 100—500.000 koronáig terjedő i összegekkel megindították a munkát, vájjon Zalamegye, egyike p ország legnépesebb és leggazdagabb megyéinek erre nem volna képes ? Az erkölcsi támogatás szép példáit látjuk Szabolcsmegyében, ahol a miniszterhez kül- dött jelentés tanúsága szerint a Nyíregyházán rendezett liceálts előadások sorában ott szerepel a vármegye főispánjának, a gör. kath. püspöknek, az ev. püspöknek, a törvsz. elnökének, bíráknak é? sok más, a müveit közép-osztályhoz tartozó, lelkes és hazafias gondolkozású férfinak előadása. Munkaerő van bőven és elismeréssel adózunk, - ha egyelőre mással nem is tudunk — azoknak, akik a munkából a népmüvelés terén eddig is kivették a részüket és ezek a tanítók, akik sok helyen az előadásokért járó tiszteletdijakról lemondtak, hogy az előadás helyiségét fűteni, világítani lehessen. A tanítók hivatott munkásai az oktatásnak, a társadalom kötelessége bennük az igyekezetet ébren tartani, ha mással nem, legalább az érdeklődéssel I Ahol ma az országbán a népművelés munkájú megindult, mindenütt a tanilók vették azt a kezökbe és dicséretes módon, mint azt a különböző megyék szabadoktatási titkárainak jelentéséből tudjuk, sok helyen ingyen munkát végeztek. Nem követendő példa-é ez is azok számára, akik anyagiakkal segíthetnék a nemzeti kultura üjyét. A kultuszkormány a belügyi kormánnyal egyetértve a dolog mai állása szerint, ugy tudjuk országos rendelkezéssel fogja szabályozni a módozatokat, melyekkel a vármegye törvényhatósága az iskolán kivüli népművelést támogatni köteles lesz. De ugyanakkor felhívjuk a megértő, magyar müveit társadalom figyelmét és jelkérjük, hogy minden módon siessen segítségére a nemzet megmentésének nagy munkájában azoknak, akik az oktatással hivatásuknál fogva foglalkoznak. A ,.to be or not to be" nagy kérdése döngeti Magyarország létének kapuit és mi tanítók, tanárok örködűnK fölötte. Fel munkára, mert csak a munka biztosithatja a - létet. Aki még nem tudja, ínég fogja tudni, hogy mit jelent a jól végzett munki öröme, akkor, mikor Ismét a megelégedés fog minden magyar arcon visszatükröződni. Unni, vagy nem leimj — választanunk kellett és-választoltunk, amikor a munkát megkezdtük, kitartó, hangya szorgalmú, fáradságot nem \'ismerő munkát és segítsenek bennünket legalább azok, akik már megértették, hogy csak a munka biztosíthatja a létet. G. Á. Tudnivalók a csetneki csipkéről A csetneki csipke piaca magvan, csak munkás kell, mert annál értékesebb, minél többben dolgoznak. Ha legalább 100 vagy több munkái lesz, Amerikába is lehet szállítani, egy Budapesten levő cég közvetítésével. A jelenlegi eladási ár mellett napi 8 órai munkaidót számítva, 200 koronát könnyen meg lehet keresni, de ez az összeg tömeges munka mellett s különösen Amerikába szállítva tetemesen fokozódik. Ügyes, szorgalmas, kezdő munkásnak a készítménye is már a 2-ik vagy 3-ik darabtól kezdva értékesíthető, de azért a megtanulasára kell legalább is 6 hét, hogy a különböző technikát elsajátíthassák. Akik dolgozni akarnak, jelentkezzenek Fazekas Lajos igazgató tanító nejénél Zalaegerszegen, Botfi-u. 9. sz. alatt délelőtt 9 12 óráig, még e hó folyamán. A tanfolyam október I-én veszi kezdetét. Vidéki tanulóleányok vagy asszonyok munkás igazolványt szerezve, csekély vasúti költséggel utazhatnak Zalaegerszegre és vissza. A tanfolyam hayi dija 400 korona s leg-fölebb két hónapi tanulás után mindenki el« sajátíthatja a csipkeverés ügyességét, sót akik még ezzel az összeggel sem rendelkeznek, készítményeikből részletekben is lefizethetik a dijat. 1922 szeptember 15 TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. Nagyszalonta területéről négyazer holdat csátolnak vissza Magyarországba. Bpcst, szept. 14. Nagyszalontáról jelentik a Nemzeti Újságnak: Az ottani községházán Dimilrcscu ezredes, a halármegállapitó bizolt-ság román tagja közöltei érdekeltekkel, hogy a bizottság Nagyszalonta területiből 4000 holdat Magyarországhoz csatolt vissza. Román hangok az erdélyi Összeesküvésről. Bukarest, szept. 14. A ronuin szigurancának az Összeesküvésről szóló hirérői egy bukaresti francia nyelvű lap. a LOrient, a következőket irja: A részletekből alig lehet mást megállapítani, minthogy az Összeesküvők szemmellátható elismerésre- és szereletreméllóan engedték magukat nyakoncsipni Elismerésre méltó az az egyöntetűség is, amellyel a sajtő ezt a szenzációt politikai szempontból kiaknázza. Magyarországnak a népszövetségbe való felvétele, amelyre nézve pedig már előzőleg kijelentette a kormány, hogy a marienbadi megállapodás értelmében nem ellenzi, a jelen pillanatban már nem látszik kivihetőnek. Azt hisszük, a felvétel megakadályozására más becsületesebb essközt is lehetett volna kigondolni. A helyzetet logjobbau jellemzi az a körülmény, hogy már Bukarestben is hallatszanak hangok, amelyek a kellő értelemre szállítják le az ej-ész pokolgépes mesét. A Lupata cimü lap szeptember 8-iki száma így ir: Ne adjunk túlsók hitelt a sziguranca Összeesküvés leleplezéseinek. Ezek a leleplezések legtöbbször túlzottak és nem egyszer gyártják őket. A budapesti államrendőrség leleplezése után, amellyel megállapította az állítólagos Belmont gróf személyazonosságát, egyszerre nevetséges rémhírré zsugorodik össze az egész merényletterv, amelyet a román közlések alapján az egész világ sajtója napról-napra élénken pertraktált. NeJJas lovagias Ugye. Bpest, szept 14. Héjjas Ivánt Eötvös Bálint dr. az ismert lakásügyből kifolyólag provokál-tatta. Héjjas segédei a lovagias eljárást egyoldalú jegyzőkönyvvel befejezettnek nyilvánították. Eötvös az ügy egyoldalú elintézése miatt nyilatkozatot küldött a Magyar Híradónak, amelyben Héjjas Ivánt orgoványi lovagnak nevezi és felszólítja, hogy az egyoldalú elintézés miatt rajta esett sérelemért álljon fegyvere elé. Jugoszlávia és Románia dörög* ország mellé áll. London, szept. 14. Az angol lapok jelentése szerint Athénben megbízható helyről közölték, hogy Jugoszlávia és Románia kormányai kifejezték azt a szándékukat, hogy balkáni konfliktus esetén Görögország mellé állanak. Szerbia mozgósít és Üszküb környékén csapatokat von össze. ^ Válságban a Seypel kormány. Bécs szept. 14. Mint politikai körökben hire terjedt, Seypel kancellár állása megrendült és a nemzetgyűlés összeülése után a kormánynak nagy nehézségekkel kell megbirkóznia. Elsősorban a szociáldemokraták fognak akciót indítani a kormány hitelpolitikája ellen, mert nem hajlandók hozzájárulni Ausztriának gyámság alá helyezéséhez. XALAVÁRMliGYE_ Lakást kapnak a képviselők. Budapest, szept. 13 Ma délután a képviselők lakásügyében értekezlet volt, amelyen Vass miniszter és Mac/ky Emil lakásügyi kormánybiztos is megjelent. Több oljJalról szóvá tették hogy egyes képviselők látásért havonta 20— 10.000 koronát is fizetnek. Vass miniszter bejelentette hogy a napokban a szállodások küldöttsége bizonyos számú lakást ajánlott fel a képviselők részére Seypel kancallár beszámol genfi utjának eredményéről. Béss, szept 13. A külügyi bizottság mai ülésén a kancellár jelentést fett a genfi tárgyalásokról. Beszédét vita követte, amelyben vala-» mennyi párt részt vett. Zavarognak a sztrájkoló bécsi munkások. Bécs, szept. 14. A bécsi nyomdász sztrájk még egyre tart é? a tárgyalásokat csak holnap folytatják. Ma reggel egyedül az , Arbeíter Zeitung jelent meg, amelynek szerkesztősége előtt a délelőtt folyamán kommunisták tüntettek és követelték, hogy a Rote Fahne megjelenését is tegyék lehetővé. A kommunisták be akartak hatolni a nyomdába és a gépeket össze akarták rombolni. Ebben azonban megakadályozták őket az Arbeíter Zeitung bizalmi férfiai, akik azóta is őrzik a nyomdát. Az Arbeíter Zeitung terjesztése az üzemi tanácsok közbenjárásával történik, nehogy a sztrájkoló munkások akadályokat gördíthessenek a terjesztés elé hírek. Naptár. Péntek, szeprember 15, Nikomed. Szombat, szeptember 16, Edith. -- Miniszter-vendég volt Zalaegerszegen tegnap és tegnapelőtt, Rakovszky Iván belügyminiszter ur tegnapelőtt megvizsgálta a zalaegerszegi fogolytábort, hogy az esetleges panaszokat megcáfolja. Tegnap Kolbenschlag Béla főispánnak volt vendége a kíséretével együtt. Délután Bődy Zoltán alispán tisztelgett a megyei tisztviselők élén. Válaszában a miniszter ur azt mondta a többek között, hogy „status rendezés" meg „egyéni jobblét" és ilyenfajta részlet bajokra és panaszokra nem külön-külön felel és nem külön-külön intézkedik, hanem azt ígéri, hogy az általános közigazgatási reformban mindezek együttesen fognak orvosoltatni. - Az államépitészeti hivatalhoz kinevezte a miniszter Valasek Ernőt segédmérnöknek. — Az Omke (Országos Magyar Kereskedők Egyesülete) zalaegerszegi fiókja 16-án szombaton este V«7 órakor, az Arany Bárányban gyűlést tart Löwenstein Ignác elnökletével. Jelen lesz* Dr. Balkányi Kálmán igazgató is. — Köszönet. Snatter Antalné úrasszony az elaggott iparosokat segitö alap javára 500 koronát adományozott. — Felülvizsgálják a tanitói Javadalmakat A kultuszminiszter törvényes felhatalmazást kapott arra, hogy az állami segélyt élvező nem állami elemi iskolai tanitók és ugyanolyan jellegű óvónői állásokat felülvizsgálat alá vegye abból a szempontból, hogy az államháztartás változott viszonya között az állami segélyezés továbbra is indokolt-e. Felhatalmazást kapott arra is, hogy a felülvizsálat eredményéhez képest állami támogatásban nem részesíthető állások után adott állami segélyt beszüntesse. E felhatalmazás alapján a kultuszminiszter rendeletet adott ki, melyben részletesen intézkedik a szóbanforgó állások felülvizsgálásáról. 3 — Segítsünk a vakokon. A Vakokat Gyámolító Egyesület az alispán utján felkéri a megyei közönségei, hogy a számára eszközlendő gyűjtéshez mindenki erejéhez méiten járuljon hozzá. A készpénzadományokon kivűl szívesen fogadnak élelmiszereket is. Jól tudjuk, hogy a megye közönségét nap-nap után felhívják az adakozásra s ezeket a felhívásokat csak ugy elereszti a füle mellett: mégis felszólítunk mindenkit, hogy tegye meg a kötelességét, mert a vakok intézefe katasztrofális helyzetben van. Ha a társadalom nem segit az emberiség eme legszerencsétlenebbjein, akkor a vakok gondozás és a megélhetéshez szükséges anyagi eszközök híján képtelenek elszéledni az intézetből. Az adakozás ma nagyobb áldozat, mint valaha volt, de nagyobb szükség is volt ra, mint azelőtt. Nem lettet szomorübb, mint amikor szemük világálól megfosztott emberek kérésre tárják ki karjaikat: adjatok, mert a szegénység kopogtat ajtónkon, adjatok, mert éhezünk s nekünk az éhség még kegyetlenebb, mint másnak, nekünk, — akik nem látjuk az Isten napját. Hisszük, hogy a megye közönsége segíteni fog, erejéhez mérten, szerencsétlen embertársain. - Izgatásért elitélt képviselő. Kaposvárról jelentik : Madarász Zsigmondot, a moróci kerület volt nemzetgyűlési képviselőjét a kaposvári törvényszék 6 hónapi fogházra ítélte izgatásért, amit a vádlott az által követett el, hogy 1920 januárban a választás előtt programmbeszédében a földbittokososztály és intelligencia ellen izgatott Az ítélet ellen ugy az ügyész, mint a vádlott felebbezést jelentettek be. ~ - Az egerszegi cserkészetről Izóló cikkünkhöz kiegészítés végett a hat, cserkészek kiképzésére jelentkező katonatiszt nevét is kftöljük: Finta József szds 6. gye., Gaál József fhgy. 6, gye., Lakics Pál fhgy. 6. gye., Varga József hgy. 6. gye., Adamik Imre fhgy. 6. gye., Kovács József törzsőrmester 6. gye. Reméljük, hogy a hat katonatiszt közül egy meghívást fog kapni a 71. Zrinyi-csapathoz. - Mostoha gyermekei az államnak a\'várotl tisztviselők. Azok a tisztviselők, akik 12 hónapig a fronton voltak, miniszteri rendelet értelmében átmeneti segélyt kapnak. Mint értesülünk, a kormány a városi tisztviselőket a rendeletből Egyszerűen kihagyja és így azok számára a segély nem utalható ki. Nem tudjuk mivel indokolja a kormány ezt a mostoha elbánást, annyit azonban megjegyzünk, hogy a városi tisztviselők közül csak nagyon keveset mentettek fel a háború tartama alatt. Ha tehát a háborús szolgálataikért kapják a tisztviselők a segélyt, akkor elsősorban a városi tisztviselőknek kellene megkapniok 1 Ez az igazságtalan elbánás csak egy a sok közül; mnstoha gyermekei az államnak a városi tisztviselők, hogy miért, — azt mi csak annyira tndjuk, mint az illető tisztviselők. Törvényszék. Csonka József, Csonka Ferenc és Henczi János nemestördemici lakósok kártyázás közben összeverekedtek társaikkal Szita Józsefet üvegekkel ugy megsebesítették, hogy 2 és fél hónapig .z ágya nyomta. A bíróság súlyos testi sértés mialt Csonka Józsefet 8 hónapi; börtönre és 1000 korona pénzbüntetésre, Csonka Ferencet és Henci Jánost 4—4 hónapi fogházra és 1500 korona pénzbüntetésre ítélte. A vádlottak felebbeztek. - A Mezőgazdasági Kamara a szálastakarmány kivitele ellen. Az Alsódunántuli Mezó- S;azdasági Kamara ma felterjesztést intézett a öldmüvelésügyi miniszterhez s kéri, hogy a nyári szárazságra, valamint a várható takarmányhiányra való tekintettel, tiltsa el a szálas takarmány kivitelét. \' 4 ZALAVÁRMEGYE 1922 szeptember 15. qazdaiAg. Gabonatermelés. Kf-zliulomásu. hogy a különböző növényi betegségek által évente milliárdokra menő károsodás én hazánkat, fontos kötelesség tehát, hogy ez értékeket közgazdaságunk számára megmentsük. F.isö sorban is: Csávázzunk f Azt állitják a magyar gazdáról, tóként a kisgazdáról, hogy maradi. Nagy tévedés ez azok részéről, akik azt állitják ? Mert a magyar kisgazda is örömmel követi a jót és a gyakorlati szempontból a helyeset, csak az fontos, hogy nyilt őszinteséggel és szeretettel nyújtsák a jó tanácsot neki, nem pedig flnzö haszonleséssel és kizsákmányolási szándékkal közeledjenek hozzá. Csávázni a vető gabonát elsőrendű fontosságú. Az ennek mellőzéséből származó kárt maga a gazda tudja a legjobban értékelni, aki ismeri ezt a veszedelmet és gyorsan terjedő betegségét és annak pusztítását. Általánosságban azon gazdaságokban, ahol a vetőmag csávázását elmulasztják, sokszor még a 30 százalékot is meghaladja az abból eredő károsodás Micsoda óriási számmá nőne ez, ha nem csáváznánk szegény Csonkamagyarországunk minden talpalatnyi földjén ? Csávázni lehet klorollal, uspulum, formal-dohyd- és rézgálicoldattal, mely szerek egymástól főként ár és felhasználás tekintetében különböznek, mig a ható képességük a betegséggel szemben a fenti sorrend szerinti értékkel bír. • Gyakorlati szempontból a klorollal és uspu-N lummal az agyoncsáváíás, vagyis a vetőmag csiraképességének megölése kissé hosszasabb csávázási eljárás melléit is ki van zárva, mig a rézgálicnál és a fofmaldehydnél ez tulcsává-zás esetén könnyen, htegtörténhetik. A fent elmondottak alapján tartsa tehát minden gazda erkölcsi és anyagi kötelességének a gabonavetömag csávázását. mert ez által nem- j csak a saját, hanem a nemzet vagyonát is szaporítja és tetemesen hozzájárul a szerencsétlen igazi megpróbáltatást élő haaánknak újjáépítéséhez. Szakkérdésekben a m. kir Növényélet- és Kórtani állomás Budapest, II Debrf.j-ut 17, a növényvédekező szerek beszerzésére és használatára vonatkozólag pedig a m. kir. Föld-mi velésügyí Ministerium Oyógy- és Ipari Növény Forgalmi Irodája növényvédekezö osztál>a (Budapest, IX Lónyai-utca 7) ad meg minden felvilágosítást Pr. D. KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY. Budapest. I\'^\' :»/eptembtr 14 A budapesti deviza központ hivatalos árjegyzései. Amsterdam London Newyork Berlin Milano • Páris 930 10500 195 98-102 185 Prága Stockholm Sweiz Bécs Zágráb Varsó 80 (»15 300 633 32 Zürichben. a magyar korona - — — az osztják korona - — — az osztr.j bélyegz. bankjegy Pltecl Arak Zalaegerszegen. Marhalii/s I kg. 120 - 40 K VAröshagvma I kg. ¿Szepl. Szept 12. 14. 0 22 017\'/» 0075 0075 007 . 00»* Borjuhüs Seriésmis . Zsirszalonna , Zsir Te Te To ZA 1 liter tAl ás 1 drb it paprika . t \'gorka Vaj Turó • kg 140 K I8UK 440 K 600 K Ki K fiOK tß K 2- 3K 1—2 K 400 K 40 K Fokhagyma Paradicsom Burgonya Káposzia Zöldbab Alma Körte Szilva SrAlú Tök Zöldség 50 K 40 K K 2ft K 25 K 30 K 12 K IHK 20 K 40 K 5 K 40 K Budapesti tőzsde. Valuták : Napóleon--— - Font — ~ «—-- Dollár----- Francia frank ~ - Lengyel márka - — Márka ----- - Lira — — — Leu —--— — Cseh korona — - — Dinár------ Svájci frank — — - Osztrák kor. - — — Terményjelentés. Szept. V j! Szept: 12. kor. till. (, kor. . (ill. 8600 9975 2275 180 31 75 50 I 98 17 81 - 1 24 40 430 - 290 Budapest, 1922 szeptember 14. Búza - — ---— Rozs — — — —---• Árpa — — — — — Zab------- Tengeri — — — — — — Korpa • — — — - — Repce —........ — Köles----- Szept. Szept. 12. 14. Kor. Kor. -zt.JC.- ..-a». 8050 8450 6500 6350 6600 65a) 6500 6500 8500 8500 4800 4750 — 14000 ELADÓ wdb Kálla8 HP és ®öy ^ Umrat 800-as alig használt I -10 cséplögarnitura Bővebb KOTSY JÓZSEF Zalaszentgrót Ügyes munkásleányt vagy kifutó fiút keres kakas Ágoston könyvnyomdája. Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ H megfelelőleg készítenek 54-0 • S Szalay és Dankovlts S 1 épület- és mObutor-asztalosok 5 " ZALAEGERSZEG Famegmunkáló telep: \| j iskolaköz 2. szám. Ürményi-utca 7. a ■ Állandó készbutor raktAri ■ A győri Back-malom bizományi llsztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid«, papír és festékáruk KomlófM. Miksa 5nól Zalaegerszegen 48-50 1 i KOTSY JÓZSEF S géperőre berendezett 0 \\ KOCSIGYARTÓ § ■ műhelye zalaszcntqrôton. g I -50 ■ Állandó kész-kocsiraktár. — Gazdasági szekerek b B és minden e szakba vágó hiúi kák készítése. b b Javítások <S átalakítások mindenkor a len- b b modernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. b Cséplő- Raffinált petróleum. Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Motor olaj :«-o a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben Binder éf Társa kereskedelmi Zalaegerszeg irodájában Eötvös-utca 10. sz. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hó 1-tól. L Á S Csatlakozik tè R K E Z ß S Csatlakozik 5 g •O a. Hova "\'2 04 Sárvár 240 Zalaszentiván 3 11 Zalalövö 5 24 Zalaszentiván 6 53 Zalaszentiván 7 35 Rédics 7 53 Celldömölk 11 38 Zalaszentiván 1302; Rédics 13 44 Zalaszentiván 14 4! Zalalövö 15 43 Celldömölk 17 10 Zalaszentiván 21 08 Zalaszentiván INDU C -c Budapest keleti pályaudvarra érkezik Szombathelyre érkezik . ,. . . . Szombathelyre érkezik..... Nagykanizsára érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Oyórbe érk. 1720. Bpest keleti pu. gyors érk. Nagykanizsára érkezik (gyors)..... Szombathelyre érk. (gy.)15l. Nkanizsára érk. Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) Oyórbe érk. 2?>. Bpest keleti pályaudvarra Szombathelyre érkezik........ Nagykanizsára érkezik........ 15 50 520 717 7 45 907 2040 1342 20 1 1715 21 8 201 .1956 23 50 Honnan í I 4 29 Zalaszentiván 648 Zalaszentiván 7 26 Zalalövő 7 33 Rédics 832 Zalaszentiván 9 24 Celldömölk 1323 Zalaszentiván 1623 Zalaszentiván 16 26 Rédics 1840 Zalalövö 8 39 Sárvár 1902 Zalaszentiván 20 14 Celldömölk 23 11 Zalaszentiván Nagykanizsáról....... indul 215 Szombathelyről..........440 Nagykanizsáról..........6 — Budapest keleti pályaudvarról.....21 15 Szombathelyről gyors........11 49 Nagykanizsáról gyors........1344 f Budapest keleti pályaudvarról gyors ... 8 - Szombathelyről..........1310 Nagykanizsáról..........1650 Budapest keleti pályaudvarról.....720 Szombathelyről...........20 55 HA UTAZIK, legkényelmesebben a zás mellett a kővetkező áltamokba menetjegylrodában válthatja meg jegyét szereztetik meg : Németország. Olaszország, Svájc, rran akár két nappal előre is. — Visum mérsékelt díja-rancia- és Csehországba. Nyomatott Tahy fi. utóda Kalcatt Agonton könyvnyomdöjában Zalaonoracogoa. Telefon 131. sbAxxx I. évlelya«. Zalaegerszeg, 1922 szeptember 17. Vasaroap. ára 6 70. siái Felelős Bserkesstö: BORBÉLY GTÖRGT Laptsi«ié#M«: „Zalavármegye" lapkiadótársaság TáftSiSAlII ÉS POUTIEAI LAP BieiCLIIIK HETEIKÉIT BÁBOISZOS lléttuté« 1 < írre 180 I. In« ms 8 K Szerkesztőség Klsfaludy-n 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-ter 5. Teleion 131 sí. A magyar diákságról. A nemzetgyűlés egyik ülésén Hébeli Ede szociáldemokrata képvisető igen éles támadást intézett a magyar főiskolás ifjúság ellen. Ezúttal nem akannk foglalkozni az éppen nem objektív beszéd inditó okaival, csupán néhány kirivó részletre akarjuk megtenni megjegyzésünket. Hébelt Ede beszédének talán legfontosabb része ez a mondat volt: Az egyetemi ifjúság azéri nem tanul, mert a numerus clausus megfosztja a verseny lehetőségétől Ezt a mondatot kibővítette aztán olyan állításokkal, melyek az egész nemzetgyűlés és a magyar közvélemény körében a legnagyobb felháborodást és megdöbbenést váltották ki Magyar parlamentben, magyar képviselőtől ilyen súlyos és igazságtalan kritikát hallani arról a magyar ifjúságról, aki közülünk való, amelyet Hébelt képviselő ur mint tanár tanított s mint tanárnak szereink kellett volna, — elkedvetlenítő és megdöbbentő. Végtére nagy és országos fontosságú a magyar ifjúság helyzete; kell, hogy az ország közvéleménye előtt a magyar ifjúság a lehető legjobb színben álljon, szerei-nőnk. ha reményeink hoidorója, Uj Magyarország megteremtője, erős, magabizó lenne. Ilyennek hittük idáig. A vádak fájdalmasan hatottak : a magyar ifjúság nem tanul, dorbé-zolással tölti idejét s érdemtelenül élvezi a kormánynak s a magyar közönségnek páltfogását. — mondotta Hébelt — s mindennek a numerus clausus az okozója! Hogy megfelelhessünk Hébelt vádjaira, ¡»mernünk kelt a magyar diákság helyzetét. Ha n\\omnru«ágról. nagv szellemi ésx fizikai megterhelésről, az élettel való küzdéstől beszélt volna Hébelt, akkor bőven hozhatott volna példát fel a magyar egyetemisták közül, akiknek nagyrésze mindezen bajoknak hordozója. Az egyetemre induló ¡fiúságnak legalább fele minden szülői támogatás néikttl indul heki az életnek Igyekszik megbirkózni a kezdet nehézségeivel. Pár ezer korom van a zsebél\'en. amit az első hónapra s a beiratkozásra tett félre; - aztán rövdei»»n etf-»gy a pénz s jönnek a legkétvégbeejtőbb mizériák: nincsen lakás, nincs munkaalkalom f Ma Budapesten kétágyas szobáért 6-8000 koronát kémek; honnan vrgve ezt a n;<gy összeget a? esetleg kistbb diákokat tanító. Vagy irodákban görnyedő diák? Pedig ez a .tanító duk az egyetemisták legrendesebbje; igen nehéz, tanítványhoz jutni s a nehezen megszerzett tanit-ványt családi kincsként adják tovább hnrajaiknak a végzett vagy más elhelyezkedést találó főiskolások. A másik rés/ irodába jar s az irodai foglalkozás eltart reggel 8-tól délután --4 óráig. Előadásra nem járhat, hogy mikor tanul, mikor tudja fáradt agyát, elkínzott idegzetét neki fordítani a munkának, azt elgondol-haijuk mindnyájan. A pár ezer \'korona, amit havonta kere». épen a legszükségesebbre elegendő. Ez a rétege a diákságnak el van fog lalva a kenyérkeresetlel; ezek csakugyan nem tanulhalnak ugy, ahogy kellene és ahogy szerelne. Fáradságos munka után poloskás. fűtetlen lyukakban, silány ebéd után nem lehet tanulni, nem lehet a jövőért küzdeni: felőilódik a jövőért való küzdelemben. Amint láthatjuk, a legnehezebb kérdés a lakáskérdés. Pestet szeptember táján elözönli a sok vidéki diák s megkezdődik a lakás-kere8és A Melhosz t más egyesületek, ahogyan \'ölük _ telik, igyekeznek megkönnyíteni ezt a Keserves munkát. A szerencsésebbje lakáshoz másik rész kénytelen magát szükségszállásokban. barakokban meghúznia. A diák- \' lakások, melyeknek legkisebb bére 6000 K, sivárak, kietlenek, piszkosak. Míg meg nem szokja az ember az elijesztő környezetet, rosszul érzi inagát benne. A kormány igyekszik ugyan segítem ezen a lehetetlen helyzeten, mostanában egy kaszárnyát engedett ál diáklakások céljaira ; de amig nein helyezik el a diákság nagyrészét ilyen állami lakásokban, amig nem óvják meg őket a kísérletezés, a küzdés nehézségeitől, addig fennállnak ezek a keserves viszonyok, addig felőrlődik a tnagfar ifjúság : megőrli őket az élet, mielőtt az élettel való küzdésre alkalmasak lettek volna. Hébelt szemére vetette a kormánynak azt is, hogy állami támogatásban részesiti a „henyélő, tányérsapkás magyar ifjúságot" Leszámítva azt, hogy a kormánynak kötelessége gondoskodni az ifjuságról, pár szóval kitérünk erre az állami támogatásra is A díáksák élelmezését a menzák intézik A menzák kapnak az államtól segítséget; hogy milyen nagy lehet ez a segítség, elgondolhatjuk, ha figyelembe vcsz-szük Magyarország keserves hely/.eiét. a minden irányban való takarékoskodás szükségét Régi módszer az, hogyha takarékoskodni kell, kezdjük az iskolákon, a közoktatáson. Az állami segítség tehát elég kevésnek mondható Hozzátéve a menzán étkezők havi kosztpénzét s nem egyszer a rosz, ügyetlen vezetést, láthatjuk, hogy még közej>es kosztot sem tudnak adni a jó táplálékra szoruló ifjúságnak. Az ilyen menzák étrendje leves és valamién főzelék hús nélkül, ebédte; — vacsorára pedig a déli főzelék egy darab kenyérrel. A diákok legnagyobb része reggelit sem eszik s hazulról sem kaphat csomagot s így a legkeservesebb nyomorúságban, örökös éhséggel s a betegségeknek könnyen testébe táplált bacillusaíval tengődi át az egyeli éveket Az eredmény: testben, lélekben megtört, fáradt, m életre képtelen, pesszimista ember. Megtörték a keseives küz delmek, nélkü.özések, — s emlékeiben magával vihet egy igaztalan vádat: a magyar jtjuság nem .tanul, csak. dorbézol s kiszorítja az egyetemről a jobban odavdókat. Hébelt támadásának igazságtalansága meglátszott már h támadá; elvakultságán és hevességén Talán éppen az o szavainak következtében megmozdult a magyar társad ttom is: nctn.hiigyia fiait elveszni, gondoskodni akar rőiuk addig is. amíg ép gerinccel meg tudnak állni az Élet előtt, aki kegyetlen, aki öss/e-roppantja a fiatal, bimbózó reményeket, életeket. Több vármegyében mozgalom indult meg. hogy minden vármegye gondoskodjék fiainak egyetemi tanulmányáról olyképpen, hogy iut«r-nátust állítson fel Budapesten szamukra, ahol legalább otthont és szeretetet \' találhatnak. A költségeket. közadakozás utján teremlenék elő s minden vármegyének lenne egy ilyen .Diák otthona-\'. A teiv életrevaló és szükséges; a magyarság belátásán és áldozatkészségén múlik csak a megvalósítása. A diákok is kiveszik a munkából a részüket s egyik megyénk diákjainak hiár több milliójuk van, amit maguk szereztek élelmes munkájukkal, erre a célra. Sok ellenséges hang hallatszik a magyar diákság ellen az utóbbi időben. A hangok közül legkirívóbb volt Hébelt hangja. Mind arról beszél, hogy a numerus clausus nemcsak j az egyetemről kiszoi ult tljuságot, hanem az ! egyetemeken levőt is tönkreteszi. A mostani j állapotok helyeit a s?abadvcrsenyt kívánják. , Nekünk c«ak egy sz-ivunk van ehhez: Ver«eny, f igazságos, méltányos, csak egyenlő ellenfelek i között lehetséges. Páncéllal, karddal vértezett, j minden gondtői menies. egészséges ellentéllel i szemben nem szabad csupasz mellű gondoktól szétrnart ellenfelet állítani\'I Meg kell várni azt az időt, amig egyenlő ellenfelek lesznek, amikor a magyar ifjúság is csak hivatásának élhet : akkor a/.tán jöhet a verseny ! Alidig azonban óvjuk a magyar ifjúságot, a mi életünkből sarjadt, nélkülöző, "keserves akarásokkal küzdő magyar ifjúságot I Legyen a mi kezünk az, amely cihái itja útjából az akadályokat, a göröngyökéi ; legyen a mi gondoskodásunk az ó életük megkönnyitője, segítője. Az ifjúságot,, a Jövendőt kötelességünk segíteni, ma jooban, mint valaha. Ma százszorosak a terhek, melyekkel meg kell birkózniok, százszorosak a feladatok, melyek rájuk várnak Nem hiába várnak ! Apáink gondoskodása megóvja a mai fiatalságot a jövendőnek! Gáspár István. Erdélyi képek. — így kisasszony utlelráiából. — Kedves Gyurka bácsi! Arra kér, mivel otthon jártam, beszéljek valamit Erdélyről. Szivesen teszem". " Igen, otthon jártam.. De ne gondolja, hogy az „otthon" érzése most tiszta boldogsággal töltött el! Boldogság, öröm otthagyott szerelteimet viszontlátni; boldogság, öröm az oltlakó magyarok összetartását, még mindig bízó, erős magyar érzését látni, de egyéb minden-minden fájó, szomorú érzéseket kelleti bennem. Másfél évvel ezelőtt jöttem el onnan! Akkor azt láltam, hogy még csak igyekeztek ott megölni mindent, ami magyar. Most . . azt tapasztaltam, hogy hiában a legerősebb kűz-cfelem, ahol a hatalom^ott a győzelem, s ha ujabb másfél év után visszamennék oda, nem én. hanem pl. Wilson úr, örömmel állapítaná meg, mennyire helytelen volt, mikor Erdély Magyarországhoz tartozott s magyar föld volt ezer éven át, hisz* a vak is látja, ho^y az teljesen oláh. (Wilson i ománt mondana. Poincare is. Szerk) Ez az én érzésem I Szomorú érzés, szerelnék szabadulni tőle, de nem tudok. De lássuk, vegyünk rendre mindent. * Hogy is lehet most Erdélybe utazni ? Nem ugy, mint más megszállott területre I Ha az útlevél megvan, személyesen kell vele Budapesten az oláli konzulitushoz men i. Az azután tettesen mindegy, hogy valaki Bihar- • keresztesen (magyar végállomás) lakik s onnan akar a néhány kilométerre levő Nagyváradra menni Fel Véli jönnie Budapestre a vizűmért s úgy visszamérn ie ugyanazon az uton Erdélyben a magyar követségnél postán el lehet intézni mindezt. De itt mintha inár előre meg akarnák szenvedtetni az erdélyi niagyart — személyes megjelenést kívánnak. S ez még nem elég! Hogy juniusban egy hétig is ott állt valaki éjjel-nappal, mig hozzájut« »ti a vízumhoz, arról ne is szóíjunk I Most a rendőrség ad számot az útlevélre s azzal meghatározott napon kell menni De ez a meg- > határozott nap is olyan biztos, hogy én pl. ( épen egy hét múlva kapiam meg, mint amikorra , a számom szólt, mert a konzulátusnál sok V. minden közbejön, amit a rendőrség előre nem tud. Többen hazautaztak erre a hétre, nem bírván a költséges pusti éle\'et, másuknak nagyon sürgős utjuk lévén, ott marcdlak, mert minden nap remélték, hátha másuap valami közbejön » ők inegkafjják véletlenül. Annál rosszabb, minden nap ujabb c<alódás! És a/.ért nem apadt a hazaigyekvők száma I Minden nap ujabb-upüb tömeg áll mát reggel fél 6 őiakur a Nemzeti színház előtt * Csodálatos dolog ! Mi az, an\'i ttom hagyja nyugton az erdélyi embert, míg "da »em jut a kedves földié.? Óh, ezt szavakkal kifejezni neiu, csak érezni lehet! Volt közöltünk egy nö, ZAI.A VÁRMEGYE 1922 szeptember 17. aki csak lakóit Erdélyben, de nem odavaló s most valami hivatalos ügyben kellelt odautaznia. Ez d váiakozás ti\'-ik napján kimerülve jegyezte meg: „Nem értem, hogv tud valaki Erdélybe méfíni most, ha nem feltétlenül szükséges, hn — ludoin - nem mennék •• En azt jegyeztem meg erre: ,.lgy csak az beszélhet, aki nem erdélyi!\' S hogy igazat mondtam, láttam a szemekből, melyek az ón szavaimra fényesek lettek a könnytől. Ebben a pillanatban éreztem, hogy egyek vagyunk, Összetartozunk mind, akik olt vagyunk. Egyek a gzeretetben Erdély 8 a gyűlöletben az oláh iránt! Ezt a tömegei is látnia kellett volna, azonban napról napra Wilson urnák, hogy állapítsa meg, mislrt lett hazátlan, miért van ez a sok erdélyi magyar itt ? Van-e • közös erdeke a Magyarországban lakóknak Erdélyhez ? ! - Végre mégis csak hozzájutottam a vízumhoz s elindulhattam Szolnok, Békéscsabán át Lökö.há\'án Ez n magyar végállomás. A vonatból ki sem szállunk, hanem ez visz át Curlici (Kürtös) oláh állomásra A vonatban van a vamv^sgáiat. ami csak formaság, a vonatban szedik cl az útleveleket s azután a vonat előtt a szabadban történik a kiosztásuk Minden megvan simán s végre indul a vonatunk Oláhországba. (?) Lökösháza és Kürtös között van pontosan a kél ország határa. Mivel a határtól Kürtösig van vagy 3 kilométer, feljön a vonalba egy oláh kisasszony s annak mindenki 5 leit fizet azért a pár kilométerért, amit magyar vonaton, de oláh földön tesz meg. Megérkeztünk Küriösre. Engem gyűlölet fog el az oláh katonák láttára. Ez az első érzésem. Itt előbb mindenki átadja az útlevelét s csak akkor szabad leszállania. Leszáll mindenki s a csomagjával bemegy az állomásnak egy helyiségébe A vizsgálat itt egyénenkínt különböző, 6zigorubb, mint a magyaroKnál, de áitalál>an itt is enyhe. Láttam azért egy női. aly egy pár konyhaeszközt: meritőkanalat, habverőt stb hozott s 300 lei büntelést fizetett A vámvizsgálat után jön a jegyváltás ami hogy annál nagyobb tortura legyen s annál többe kerüljön, nem érvényes tovább, csak Aradig s ott mehetek tolongani ismét. Kürtösön mar meglep a nagy építkezés. Az állomás egészen ujjá alakítva, más stílben, nemzeti festéssel, oláh feliratok szembetűnően akarják mulatni, hogy ez már „Románia " S ezt tapasztaltam később is mindenütt A külsőségre nagyon sokat adnak minden! el akarnak tüntetni, ami ar/a mutatna, hogy itt Magyarország voít. Kürtösről ugyanaz a közönség jön Aradig egy neliány kocsiból álló vonaton, amelyik átjött a határon, csak . . a kalauz más. — Jajj! megdobbant a szivem, mikor bejött s elkezdte hadarni nagy hanggal a mondókáját! Másfél év előtt a vasutas és postás mind magyar volt Most — mint mondják — ha a magvarok nem jöttek ki Magyarországra, kitették legtöbbjét a „Regafha (6si Oláhország) b Erdélybe onnan hoztak? Magyar csak olyan maradhatott, aki jól tud oláhul, mert a vonaton hivatalos működése közben csak oláhul szabad beszélnie (Folyt, köv) TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar TáviVatl Iroda Jelentései. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, szeptember in. A nemzetgyűlés mai ülését 1 »1,1 órakor nyitottá meg Szcitovszky elnök. Az elsó szónok brózdy Oyőzö volt. A 8 Órai Újság azon cikkéről beszél, melyben az volt megírva, hogy ő Bécsben Szende Pál lakásán tárgyalásokat folytatolt volna az émig-ránsokkal. Ugy tudja, hogy a szemenszedett valótlanságot a 8 Órai Újság szerkesztőjének egy alkalmi munkatárs mondotta, aki nem más. mint Magyarország miniszterelnöke (Nagy zaj az egész Házban ) Ulain Ferenc : A miniszterelnök nem szokott szemenszedett valótlanságokat mondani! Barla Szabó: Ez piszkosság! Drózdy: Az a píszkosság, hogy ilyen legyve-„ rékkel harcolnak. Beismeri, hogy tárgyalásokat folytatott a bécsi emigránsokkal Hatvani báró közvetítésével. Arra kérte Hatvanit, hogy tegye lehetővé Lovázsy. Garami és Buchingerrel való találkozást. Urbanícs: Díszes társaság. Barla-Szabó: Gyászmagyárok I Drózdy: A találkozás Hatvanj lakásán meg is történt. Ez alkalommal nem beszéltek politikai dolgokról, hanem elhatároztak, hogy újra találkozni fognak. Felkiáltások : október 30-án, ugye ?! (Nagy zaj.) Drózdy beszéde folyamán viharos közbeszólásokat provokált, különösen akkor, amikor Huszár Károlyt azzal vádolja meg,, hogy elö-segitetle a Jövő és az Ember cimü, Frledrichet kompromittáló lapoknak Magyarországba való uecsempészését. , A csahak «Menzáiénak dacára Is falvesilk Magyarországot e népek szövetségébe. Budapest, szept. Ifi. A népszövetségi tilés hatodik bizottsága, az albizottság indítványának meghallgatása után elhatározta, hogy Magyarországnak a Népszövetségbe való felvételét a teljes ülésnek ajánlani lógja. A bizottság, valamint az albizottság egyhangúlag hozta meg h^ározatát, miután Ossunky cseh képviselő ismételten kifejtette aggodalmát és elsősorban arra hivatkozott, hogy Magyarország ellen a jóvátétel bizottság külügyi bizottsága határozottan kifejezte azt a kívánságát, hogy Magyarországtól a Népszövetségbe való belépés feltételéül először a jóvátételi kötelezettség teljesítését fogják követelni. Fischer angol, Hannolaux francia, Imperial olasz. Motta svájci, Posta eszt ezután szerencsét kívánlak Magyarországnak a Népszövetségbe való belépéséhez. Ossusky ismét szólásra emelkedett és kifejezte azt a reményét, hogy a Népszövetség almosz férája hozzá fog járulni ahhoz hogy Magyarország nemzetközi kötelezettségeit teljesítse. A bizottság ezután elhatározta, hogy Magyarország a felvétel után a tárgyalásokon azonnal részivehessen. Bánffynak az albizottságban tett nyilatkozata, melynek alapján az albizottság határozatát meghozta, azt az ünnepélyes ígéretet tartalmazta, hogy Magvarország a Népszövetség minden rendelkezését és nemzetközi kötelezettségeit lelkiismeretesen teljesíteni lógja. Az albizottság ma felolvasott jelentése és a főbizottság tárgyalásán ^egyetlen szóval sem említették a Habsburg kérdést. Azt hiszik azonban, hogy azok a kötelezettségek, amelyeket az 1921. november 10- i jegyzék ben a magyar kormány a szövetségesek budapesti\' diplomáciai képviselőivel szemben a Habsburg kérdésben elvállalt, a tárgyalásokon szerepet játszott. A csehek nem engedik\' meg a magyar nyetvtt főiskola felállításét. Komárom, szept. 1$. A Reggel cimü lap beszélgetést közöl Srobar miniszterrel, aki a-felvidéki magyar iskola-ügyről szólva kijelentette, hogy a kormány álláspontja az, hogy a magyaroknak a Felvidéken elegendő \' iskolájuk van. A tót iskolák száma ncn felel meg az igényeknek azért, mert nincs elegendő tanerő. Szó sem lehet arról, hogy a kormány magyar túiskola létesítését engedéiye/ze. Ha a magyarok érvényesülni akarnak, meg kell tanulniok az állam uyelvét, mint a zsidók leszik. A polgári iskolák nyelvét mindig a nemzetiségek szerint keli meghatározni. A kormánynak be kell zárnia Azokat a magyar iskolákat, melyekben nincs elegendő tanuló. A kormányt támogató tót pártok követelései. Prága, szept. 15. A kormányt támogató tót pártok vezetői értekezletet tartottak a f elvidék követeléseiről a jövő kormánnyal szemben. Ezek a következők: 1. A gazdasági válság leküzdése 2. A néppárti és irredenta propaganda elleni védelem. 3: A köztársaság védelméről szóló törvény meghozatala. 4. A nagy megyerendszer életbeléptetésének elhalasztása addig, amig a nagy . megyerendszert az egész köztársaságban megvalósítják. 5. A felvidéki miniszteri állásnak parlamenti Rzeméllyel való betöltese Vasutas sitrajk Németországban. Berlin, szept 15. Németország nyugoti részében vasúti sztrájk van készülőben, amit a kommunisták a vasutas szakszervezet akarata ellen rendeznek. A kommunisták egyszeri, vissza nem fizetendő gazdasági segélyt követelnek. Hetenként. Oaát Cntion. Gaál (iasztou ur ha nem volna egyébként is híres nevezetes ember, b zonyára húes-nevexetes emjer lenné idők multán is á tisztviselő-evéséről Avagy, nem eszi meg őket ? Csak rágja ? S aztán kiköpi ? El 1« rqptaná a gyomrát ilyen rósz portékával. Szóval híres-nevezetes ember ezenkívül egyebekéri is Gazdag ember. Talán ézer hold földje is van. Talán még több is Még híresebb azért, hogy nemzetgyűlési képviselő. S nagyobb avval, hogy a Háznak elnöke is volt. Tehát nagyméltöságu, még hivatalosan is. Mindezeknél pedig ínég nagyobb avval, hogy tanult és tudós ember; különben nem választották volna meg Házelnöknek. Ilyen nagytekintélyű és nagyméltóságú tudós emberre legalább is nem illik rámondani, hogy hülye De ha Gaál Gaszton ur következetesen esti a tisztviselőt: erre valamit kell mondani. Hogy pl. nem okos. Mert tudós és okos nem egy. Vagy pl. hogy hiányzik benne valami; vagy valamivel több van benne. Gaál Gaszton ur már tavaly lebecsülte a tisztviselőket. Nem hiszem, hogy ebben a nekihevülésben magának a tisztviselöségnek az értékél és szükségességét is megszólaná. vagy éppen oktalannak és céltalannak tartaná Ilyen oktalannak őt nem illik tartani. Ez esetben ő az óra-szerszámnak csak az arculatját: a számokat, a muta\'ókal s az üveglapot becsülné meg. a bennelevó kerekeket kutyába se venné; s minden gépet kerék, csavar és szeg nélkül képzelne cl. Még az egyszerű trágyahordó szekérnek is négy kereke van. Csak emberek lehetnek háromkereküek. vágy ölkereküek. Nem. Gaál Gaszton ur nem magát a hivatalt bccsmérlt, csak inagát a hivataloskodó embert. S ez nagy mentség a felszólalásban. A h vatalnok ember alatt mindenik hivatalnok embert is érti Ő is. más is Mert nem mondta oda. hogy némely tisztviselő. Gaál Gaszton ur ezen a héten is szólóit, mondván ilyen tartalommal: henyél a tisztviselő s elég nagy fizetést kap, ugy hogy sok gyermekit családot. 5 - ti tagból állót (néha tíz tagból állót) is, urasan eltarthat . . . Bizony oda mondhatta volna, hogy: némelyik. Avagy ide-oda rámutathatott volna. Lehetnek pl. egyes hcnyélök a minisztériumokban. Lehetnek itt-ott némelyek henyélők, pipázók üresfejüek és „blilrelök", avagy ravasz csalafinták. Tudja az egyszerű magvető is. hogy ha háromszor megkapálja is a kukoricáját, mégis\'terem benne burjány, de a kukoricást azért nem nevezi burjányosnak. Rámutathatott volna egyes esetekre, hogy egyes előkelő születésű ifjuurak protekcióval beülnek a hivatalba és a/tán urizálnak. De ezek nem a tisztviselői fizetésből urizálnak Rámutathatott volna egyes esetekre, hogy némely gazdag urak, akiknek majdnem • annyi földjük van, mint Gaál Gaszton urnák, beülnek égy-egy hivatalba s elfogadják még a kedvezményes lisztet, sót, cukrot, szenet, fát s a krumplit is Szabad, mert jogos; jogos, mert törvényes; de nem illik, mert köznyomor yan ; s köznyomor van, mert háború van. S ha ezt nem látják át a törvényhozók, Gaál Gaszton ur is törvényhozó s nem csinálnak időleges, vagy kivételes törvényt: látnák át bár ez illető ragaszkodó tisztviselők s mondanának le hivatalukról nyomorult magyar testvéreik javára Ezek is urasan tarthatják sok gyermekes családjukat, de nem ebből a kedvezményes krumpliból; s ezek, de nem a többi, tisztviselők. Mért népi mutat rá Gaál Gaszton ur az ilyenekre s miért szól igy: A tisztviselő sok Brermekét is urasan el tudja látni. . . stb. ál az a sok gyermek is szálka a szemében ? Elég baj az a tisztviselő apának, de nem olyan nagy baj az országnak. Én azt gondolom, hogy a sok gyeimekkel szemben nem kellene senkinek apostolkodni, sem komolyan, sem tréfából, sem haragosan, sem gúnyosan Az Egyke és Keltöcske rendszer mellett apostolkodhatott valaki talán Somogyban, Tolnában vagy Baranyában Kényelem, bőség és henyélés. Ebben úsznak a tisztvisejők Nem íudom, volt é Gaál Gaszton urnák egész életében csak egyetlen egy eszten- 1922 szeptember 17. ZALAVÁRMKGYE 3 deje olyan, amelyikben a (él beálltával nem volt egy darabka tüzelő fája, és nem volt erre egy fillérje sem. mert a meglevő pénz ennivalóra kellett ? Lám üekem 15 20 esztendőm is volt Ilyen s több ezeren vannak ugy, mint én. Irigyli é ezt Oaál Gaszton ur? Nem tudom, hogy őnagyméltósága megtalpalta e vagy egyszer a cipőjét ? Avagy talán készített é egész ui cipőket 7 tagu családja számára ? Avagy járt e a szomszéd uraság földjére harmadába kukoricát kapálni, ugy, hogy emellett hivatalos teendőit is elvégezte volna : községi gyűlésekre s a pesti nemzetgyűlésre pontosan eljárt volna ? Lám egy törvényszéki bíró esténként meg-talpalt i a cipőjét s nappal elvégezte hivatalos teendőit. A miniszter meg is dicsérte érte. Én is láttam egy rajztanárt, aki délelőtt tanított az iskolában, délután művészi képeket festett s minden vasárnap csinálta az uj cipőket, magának. feleségének s öt kisasszony lányának. Láttam egy más tanárt, aki egész háborús idő alatt harmadaba kapálta az uraság földjén a kukoricát, a pacsirta dalával s 8 órakor parádéba (?) csapta magát és ment a , hivatalába, hogy a háborúban lévő tiszttársának a tendöit is végezze a magáé mellett. Ezeket nem látta Oaál Gaszton ur s nem is ogja meglátni soha, mert a tisztviselők nem hivalkodnak. A tisztviselők tűrnek. Abban is kételkedem , hogy a vasúti állomásokon s a póstákon jártában, vagy akár a pénzügyi hivatalokban is elmélkedett volna Ö nagyméltósága arról, hogy itt, a teendőknek kényes fontosságát nem is említve, hol rögtöni életveszéllyel jár egy-egy lépése a tisztviselőnek, hol lassú, de biztos ölő mérget sziv be a tisztviselő rekedt szobájában, reggeltől estig, ahol mint egy odaláncolt házőrző eb vigyáz a nemzet kincsére bzeretnéni meghívni Önagyméllóságát egyenesen a zalaegerszegi adóhivatalba. Ülne ott csak egy héti^. Ne is dolgoznék. Csak ülne, vagy állana, bejével majdnem éri a mennyezetet. Jobbra-balia, elől-hátul a „felek." helyesebben a felebarátok, mint hé.-ing a skatulyában Igy van majdnen minden másod harmadnap. A pénzfelvevők, a fizetők, a nyugdijasok, a vármegyének falusbirái, körjegyzői, szolgabírói. Végzik a dolgaikat s mennek a friss levegőre, Őnagyméltósága egy napig sem állaná ki. Elszaladna mezei birtokára De az a tizenhárom tisztviselő nem mehet, oda van láncolva, naponta 6, vagy 10 órán át, délelőtt, vagy délután is, mikor-hogy. Hát ha ez a tisztviselő este 8 órára hazakerekedik s ha a feleségével és gyermekeivel együtt, van mit vacsorázniok, ez még nem olyan úrias élet és nem olyan henye élet, hogy pirongatást érdemelhetne. De még megemlítek vahmit egypár szóval. A tisztviselő a háború alatt végezte hiányzó táisának is a munkáját Scsasem zúgolódott Tűrt Várt. A tisztviselők köjött talán egy ket "«-a, aki vörösnek állolt volna be Tűrt Várt, Továbbá (kivéve egy esetet) a vasuli tisztviselő, a háború előtt, néhai Tisza István ellen, egyszer sztrájkolt, ezt az egy rendkívüli esélet kivéve, sztrájkolt e valaha a tisztviselő ebben a magyar világban ? Pedig munkájáért és portékájáért minden más ember annyit kapott, amennyit kért, s annyit kért, amennyit akart. A tisztviselő azt kapta, amit adtak. O nem sztrájkol. Tűr. és vár. De igazságtalan ítéletet nem vár. / Borbély György. H\|REK — Áthelyezés. Óvári József elemi iskolai tanítót Pórszombatról Nagykanizsára helyezte át a vallás- és közoktatásügyi miniszter. — A vármegyei választásra vonatkozólag a következő sorok közlésére kértek föl bennünket: A Zalamegyei Újság f. évi szeptember 13-iki számában „Egy választás" cim alatt olyan közlemény jelent meg, amely a törvényhatóságot és annak határozatát sértő módon bírálja és ázzál vádolja meg, hogy a törvényhatóság a választással forradalmi lényt követett el. A törvényhatósági bizottsági tagok körében mozgalom indult meg, hogy az elkövetetett sértés reparáltassók és a törvényhatóságnak megfelelő elégtétel adassék. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántuli református egyházketület folvó évi őszi nagygyűlését október 18 és 19-én Pápán fogja megtartani Németh Isvtván püspök és Balogh Jenő főgondnok elnöklete alatt. — Az Aranykönyvbe tizenegyediknek beirta a nevét Dr. Brand Sándor vármegyei főjegyző és Wassemann Samu városi főmérnök ezer-ezer koronával; ezt azonban felesleges is mondani és irni, mert az Aranykönyv ugy van tervezve és szerkesztve, hogy minden név ezer korona sem több, sem kevesebb Aki többet akar áldozni, beír több nevet.pl. feleségét egyenként a gyermekeit, barátját, szomszédját slb. S hogy kitűnjék Mdozatkézsége mindenik ulán ott szerepelhet zárójelben a saját neve is. Ez esetben a kettős nevek egyet jelentenek. - Esztergom és Vasmegye átirata a törvény- hatósághoz Esz\'ergomvármegye átiratban fordult Zalavármegyéhez, melyben kéri a törvényhatóságot, hogy indítson mozgalmat a nemzeti zászló iránti tiszteletnek törvényileg való biztosításáért. Vasmegyc az átiratában tiltakozik a testéről leszakított községeknek Ausztriához való csatolása ellen és kegyeletes szavakkal emlékezik meg a nyugatmagyarországi felkelőkről és azokról a hősi halottakról, akik szembeszálltak a trianoni béke keserves rendelkezései ellen. — Felemelték a villany árát. A városi bizottság az árak nagymérvű emelkedése miatt, nemkülönben a szén óriási drágulása következtében október l-től az áramárakat a következőképen állapitolta meg: villany áramár hektowatt óránként 5 50 K, ipari áramár hek-towatt óiánként 5 K. Átalány fogyasztók részére: 10-es égő után havonta 150 korona, 16-os után 240 korona, 25-ös után 480 K és 50-es égő ulán 750 korona fizetendő. Az árammér* órák köicsöndiját pedig 2 koronáról 10 koronára emelte fel a bizottság. Egyben közli a közönséggel, hogy a most megállapított díjszabás csak egy hónapra érvényes, az árak folytonos hullámzása miatt A bizottság tehát még nagyobb meglep léssel is szolgálhat a jövő hónap elején, miiU a mostani. A tüzelő után a világítás is megkezdi emelkedésének hosszú létráját és kilátás van arra is, hogy fűtetlen szobában, világosság nélkül dideregjük át a telet. Zalavármegye törvényhatósági árvizsgáló bizo.tsága f. hó 14-én tartott bizottsági ülésében a hus és zsír irányárának a megállapításával foglalkozva, elhatározta, hogy a további intézkedésig a húsra és zsírra vonatkozólag irányárakat nem állapit meg, mert a szarvasmarha kivitelére adolt ujabb engedély az élőállatok árát annyira befolyásolja, hogy az irányárak megál\'lapitását nem tartja célszerűnek. Figyelmezteti azonban ezúttal a mészáros és hentes iparosokat, hogy a kimérésre kerülő hus és zsír árakat mindenkor a beszerzési áraknak megfelelően állapítsák meg, mert a legkisebb visszaélés újból az irányárak megállapítását es esetleg az árdrágítás megtorlása iránli eljárást vonná maga után. Reméli és elvárja az árvizsgáló bizottság, hogy a mészáros és hentes iparosok ezen most megadott szabadsággal saját jól felfogott érdekükben is, visszaélni nem fognak és egymás ellenőrzésével is igyekeznek odahatni, hogy a fogyasztóközönség, a viszonyokhoz méiten minél olcsóbban juthasson a hus és zsir szükségletéhez. — Elitélték a lentii tolvajokat. Tolvaj társaság ügyét tárgyalta ma a zalaegerszegi kir törvényszék. A vádlottak egész tolvajbandát alakítottak, mely többrendbeli lopást követelt ej. A vádioitak, u. m. Rest János napszámos, Kálmán Zsigmond, Bicsék József lentii lakósok. mint tettestársak; Rest Jánosné, Matus Elek és Ambrus József lentii lakósok j>edig orgazdasággal vádolva álltak a törvényszék előtt. A vádlottak több esetben követtek el betöréses lopást és sok mázsa szénát, lisztet, cukrot, olajat, ezenkívül egypár lószerszámot tulajdonítottak el. A bíróság a vádlottak közül Rest Jánost 1 év és 6 hónapi börtönre s 5 évi hivatalvesztésre. Kálmán Zsigmondot ff hónapi börtönre és 5 évi hivatalvesztésre, Bicsák Józsefet ti hónapi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítélte. Az orgazdasággal vádollak közül Rest Jánosnét I hónapi fegyházra és I évi hivatalvesztés ítélte, Matus Eleket és Ambrus Józsefei pedig felmentette / \' I ) — Beváltják a kékpénzeket. A felszámolás alatt álló Osztrák-Magyar Bank, az 189b. év óta kibocsátott összes bankjegyeit kivételesen beváltja. Az osztrák felülbélyegzésüek kivételével minden kékpénz, akár pecsételt, akár nem, valamint a 2000 számnál kisebb sorszámú 200 koronás és a 3000 sorszámnál kisebb 25 koronás fehérpénz, postán ajánlott levélben Gyulára, Mágocsi-utca 10 szám alatt levő gyűjtőhelyre szeptember 28 ig elküldendők. Az átvételről nyomban elismervény megy. A kárpótlási összeg a kívánt címre postautalványon október 3 -10 között fog megérkezni. — Különös terv 40.000 elmebeteg megöléséről. A Berlinben megjelenő Strafrechszeitung hasábjain Borchardt tollából cikk jelent meg, amelyben azt ajánlja, hogy tekintettel Németország súlyos gazdasági helyzetére, az elmebetegeket öljék meg. A cikkíró szerint Németországban ma 83.400 elmebeteget kezelnek. IIa ezek közül csak negyvenezer gyógyíthatatlan beteget megölnek, az ápolási dijat hasznosabb célokra fordíthatják, azonfelül az elmebeteg-gyógyintézetek és az ápolószemélyzet is felszabadulnak — Intézkedés a fa aránytalan magas ára ellen. Az erdő és faügyek országos kormánybiztosának rendelete folytán a város polgármestere felhívja a közönség figyelmét arra, hogy Csonka-Magyarország területéről származó és folyó évben forgalomba kerülő faanyagot az elmúlt télen vagy ez év tavaszán termelték, melyet ennélfogva a régi alacsonyabb termelési árak terhelik. Ezen faanyag árát legfeljebb az azóta emelkedett fuvarozási és szállitási költségek emelik. Ez^el szemben mégis uz tapasz-tainató, hogy az ország területén aránytalanul magas áron kerül a hazai termelésű fa forgalomba. A polgármester felhívja a közönséget arra, hogy amennyiben a fa vásárlása alkalmával indokolatlannak látszó, nagy árkinálatokat tapasztalna, azokról az Árvizsgáló Bizottságot, a megtorló intézkedések megtétele végett sürgősen értesítse. A feljelentések alkalmával megtelelő bizonyító adatokat is szolgáltasson a közönség az Árvizsgáló Bizottságnak. \\ -• Összeomlott kétemeletes ház Aradon. Aradról jelentik: Csütörtök este 7 óra tájban az aradi Szabadság-téren a Neumann-féle kétemeletes bérház összeomlott. A bérház tetején épült kupolatorony ráomlott a második emeletre. Emberéletben nem esett kár. A városban az összeomlás hire nagy ijedelmet keltett. A megindult vizsgálat megállapította, hogy a kupola keresztültörte a második emelet lakásait, valamint az első emeleten levő bankhelyiségeket és az egyik földszinti nagykereskedő helyiségébe zuhant. Szakértők szerint a ház alapbeotnlás miatt dőlt össze. Egyes szakértők szerint az épületben levő takaiékpénztárbau elhelyezett 40 páncélszekrény renditette meg alapjában az épületet. Este 10 óra után az összeomlott bérház gerendái eddig ismeretlen okból meggyu-ladtak és a tüz a szomszédos megyeházat is fenyegette. Hivatalos terményjelentes. A m. kir. földmüvelésügyi minisztérium a várható termésről jelentést bocsátott nyilvánoságra, mely szerint a legutóbbi esőzések a tengeriben és répafélében lényeges javulást eredményeztek. A statisztikai hivatal adatai szerint a tengerivel bevetett terület I 206 656 kat. hold, mely területen kat. holdankint átlag 645 métermázsa, vagyis Összesen mintegy 7 millió 782.883 métermázsa tengeritermés várható. A kerti vetemények is kielégítően fejlödnek Árverési hirdetmény. F. évi szeptember hó 21-én d. u. 2 órakor tartandó nyilvános árverésen szabadkézből eladom a legtöbbet Ígérőnek a kővetkezőket: 1) cca 1 wággon elsőrendű szálastakarmány (szarvasmarhának), 2) egy nagy tyuk-kefrec, 3) 1 drb. hízósertés. 4) 1 waggon tűzifa. — A Iáról Tóth Gyula zalaegerszegi uri«-szabó ad bővebb felvilágosítást. A többi megtekinthetők helyszínen Cseke Ferenc ■elnárnál AndrAshldán. 1-2 ZALA VÁRMEGYE 1922 szeptember 8 ^ KÖZfiAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY. Budapest, >922 szeptember 16. A budapesti deviza-körpont hivatalos árjegyzései. Amsterdam 970 Prága 82 London II100 Stockholm 663 Newyork 195 Sweiz 4600 Berlin 2570 Bécs 300 Milano 110 Zágráb 800 Páris 195 Varsó 38 Zürichben: a magyar korona - ~ — az osztrák korona - — — az osztr. bélyegz bankjegy ST , 017V» 0075 00»\'i Szept 16. 021 0 075 00s i Piaci árak Zalaagartsagan. Marhaluk» I kg Borjúhús Sertéshús Zsirszalonna „ Zsir Tej 1 liter Tejtol Tojás 1 drb Zöldpaprika . Ugorka Vaj I kg Túró 120 - 40 K Vöröshagyma 1 kg 50 K 140 K Fokhagyma 4(1 K 1SOK Paradicsom . 15 K 440 K burgonya . 25 K 600 K Káposzta 25 K ló K Zöldbab ;toK 60 K Alma . 12 K 1CK Körte IKK 2 - 3 K Szilva „ 20 K 1—2 K S\'.ólö 40 K 400 K Tök 5 K 40 K Zöldség 40 K Budapesti tőzsde. Valuták: Napoleon— — Font — — — Dollár- -- Francia Irank Lengyel márka Márka-- Cira - - — ; Leu — - — vCseh korona — Dinár--* — Svájci frank — Osztrák kor. — Terményjelentét. Búza -• — — Rozs —-- Árpa - — — Zab---- Tengeri — — — Korpa — — — Repce —-- Köles--- Szept. !» t Szept. 16 kor ttii. !• kor. fill. — — 8600 " * - / 9400 - — — 9975 — 11100 - — — 2275 — 2500 - .. — 180 — 195 - • — — 31 38 — 1 75 180 - — — 98 1; 105 - 17 50 16 - — — 81 íí 82 -- _ — 24 40 32 - — —" 430 — 470 - — — — 290 ~ 3 10 Szepl Szepl. 14. 16. 14 Kor. Kor. _ 8450 9100 — 6350 6500 — 6500 6600 _ 6500 6670 — 8500 — 4750 4750 — — 14000 — — — Ifüiföldi pénzeket 1% (dollárt, dinárt stb) a deviza-központ által megjelölt napi árakon vásárol Értékpapír-tőzsdéi megbízásokat gyorsan és előnyősén teljesit enyvesI Bankbizomány, Zalaegerszeg, Fő-tér. ¿3, 0 Telefon 38 STELLA sütőpor w ■ •■»•»jji vanilincukor puddlng por salicyl Gyár: Budapest, VII. Rottenbiiler-u. 46. Lessive-Phenix mosópor vezérképviselet. 11-12 zala- és somogyvirmeg> ei képviselősége, Nagykanizsai Autóforgaimi R. T. A Tauril bizományi gumirakiára, auló- és motorbenzin, autó- és hengerolaj árusitása nagyban és kicsinyben - ^A D. K, W. kisegítő biciklimotorok eladása, személy-és teherautó, tracteur, motoreke eladás. Autók garagirozása. Teheráru fuvarozás. Iroda: ErzilMHir. IiiüsztirisiiAi barakk tpIltL Telefon 3 SO. iiazgatMi: Fht I. Bazár épQlei Telein 358. Garage; T«rház-utca. Távirati cini: Autóforgaimi. 15 26 Ügyes munkásleányt vagy kifutó fiút keres KAKAS ÁGOSTON könyvnyomdája. HANGSZERT. K. ZONGORÁK G RAMO PON OK.. Kir. udvari >M KAN6SZEBGY AR Mlní.n . xllllgnt STERNBERG - - Budapest CA /r számú saját Rákóczl-ut öw/V" palotájában Írja me^ azonnal. huny ■Ilyen hangszerre van s/ükségc te nii arról díjtalanul küldünk árajanlatol, ha ezen újságra hivatkozik. Javítandó hangi««: ét küldje postán gyárunkba, jutányosán újjáalakítjuk flranotontalaldoBoaoknak legújabb hanglemezekről Ingyen £•> bennmUi- kiMjilk miisorjvKv/ókü.kil ELADÓ Zalacsében a gőzmalom és gőzVUrész mellett 500 □öl házhely elutazás miatt sttrgősen eladő. Bővebb ifjú Puer István borbély-és fodrász Üzletében Zalaegerszeg. Épület és bútor- ■ munkál a legkényesebb igényeknek ■ a megfelelőiem készítenek 55^0 ■ a ■ S Szalay és Dankovlts S J épület- és mttbutor-asztalosok { s ZALAEGERSZEG PamegmunkáM telep: • ■ iskolaköz 2. szám. Urményi-utca 7. a a ■ ■ Állandó készbutor raktAri ■ A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papir ás festékáruk Komlós M. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen 4«» -50 IkÖtsyjózsefI ■ géperőre berendezett a i KOCSIGYÁRTÓ \| ■ műhelye zalaszentqróton. J ■ ----------------11-50 ■ ■ < 5 B Állandó kész-kocsiraktár. — Gazdasági szekerek ■ B és minden e szakba vágó munkák készítése. ■ \| B javítások és átalakítások mindenkor a leg- ■ \' B modernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. B I........................3 Cséplő- Raffináü petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Motor olai 37 0 a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben Binder és Társa kereskedelmi irodájában Zalaegerszeg Eötvös-utca 10. sz. \\______Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 junius hó 1-től. É R K E Z íí S e l ■C a. 2 04 240 3 II 5 24 6 5» 7 35 7 53 II 38 13 02 1344 1441 15 43 17 10 21 08 hova Sárvár Zalaszentiván Zalalövő Zalaszentiván Zalaszentiván Kédics Celldömölk Zalaszenlivan Rédics Zalaszemivár, Zalalövó Celldömölk Zalaszentiván Zalaszentiván INDULÁS Csatlakozik Budapest keleti pályaudvarra érkezik Szombathelyre érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Nagykanizsára érkezik..... Szombathelyre érke^\'k..... Gy\'ibe érk. 172". Bpest keleti pu gyors érk Nagykanizsára érkezik (gyors)..... S\'-umbaihelyre érk (gy.)l5-i. Nkanizsára érk. Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) Qyőrbe érk. 2W. lipest keleti pályaudvarra Szombathelyre érkezik.........• Nagykanizsára érkezik ........ r, n e a L- t; k V -C Cl O C. Honnan W» n&S ««KMfr Jcv oe. rMWau 15 50 4 29 Zalaszentiván 5 20 6 48 Zalaszentiván 7 17 7 26 Zalalővő 7 45 7 33 Rédics 907 8 32 Zaiasz.entiván 9 24 Celldömölk 2040 13 23 Zalaszentiván 13 42 1623 Zalaszentiván 16 26 Rédics 17 15 18 40 Zalalövó 21 20 1839 Sárvár 8 20 1902 Zalaszentiván 19 56 2014 .Celldömölk 23 50 23 11 Zalaszentiván ACT jfwitjuyfti -"» vft\'u «tr Nagykanizsáról Szombathelyről Csatlakozik indul 2 6 gr 2 15 440 Nagykanizsáról..........6 Budapest keleti pályaudvarról.....21 15 Szombathelyről gyors........1149 Nagykanizsáról gyors....... . 13 44 Budjpest keleti pályaudvarról gyors ... 8 — Szombathelyről..........1310 Nagykanizsáról.......\' . . . 1650 Budapest keleti pályaudvarról.....720 Szombathelyről....................2055 HA UTAZIK, legkényelmesebben a menetjegyirodában válthatja meg jegyét akár két nappal előre is. — Vium mérsékelt díjazás mellett a következő államokba szereztetik meg: Németország. Olaszország, Svájc, Francia- és Csehországba. Nyomatott, a\'Afcixy fi. lo-tód» Kakán Á«o8toa icör»y xrxv3rom.<3.rfcJAtoenx ZalaeKOrt)BOBeii. Telefon 131. hbAxxí ára 6 TV korona. 1. éYleiyam. Zalaegerszeg, 1922 szeptember 20. Szerda. 71. szám. Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY ? aptuieidoDoi: „Zalavármegye" lapkladótarsaság tabsadílsi és poutikai lat ■kflif.lejiie hbtcrkéit háb0i8z0h. Ilőflietés > «ém 180 K. ígyen iiám 6 K Szerkesztőség Klslaludy-u. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefon 131 ss. Mtmk ttJ iKenhcn. hltzek tfy htUhar > Htm* er Utenl 6rÖk lj{tt««jft«H, v K llmck m»fy«roruA# feitAauitáiába ammlr Az Aranykönyv. A Csány Szoborbizottság kiállította a keménytáblás Aranykönyvet, tábláján és elöl a belső lapján a vértanú aicképévd, s 160 számozott oldallal, Elől a 7. és 8. s hátul a 161. oldalon ti a felírás: ,Minden név IOOO (egyezer) korona, t. i. a 9-150 gyüjtőlapokon." Az első szines lapon „Zalavármegye" felírású jwpb bélyegző megyénk színével, hátul a 160. uldalon az alispáni engedély a következő szöveggel : „20905 ni. 922 sz. határozatommal Borbély György zalaegerszegi lakós részére gydjtést a .Csány szobor-alapra" engedélyeztem és részére e/en alispáni pecsétlel ellátott 160 lapból álló á;fU/.ölt gyűjtési könyvet adtam ki. Zalaegerszeg. 1922 szept 16 Dr. Brand Sándor alispán helyett vm. főjegyző." A pecséten: „Zalavarmegye alispánja." Alatta: „Láttam Zalaegerszeg 1922 IX 16 Dr. Horváth rendöikajulány" s pecsétjén: „A magyar királyi államrendőrség zalaegerszegi kapitánysága." Az 1—6 oldalakon a szoborbizottság vezetősége (Bosnyák Öéza elnök, Dr. Thassy Gábor alelnök, Simitska János pénztárnok és Borbély György titkár) aláírásával Csány László vértanúról egy rövid életrajz s a szobor törlénetéiől szintén egy kis cikkely van beiktatva a követ kezó szavakkal: Csány László. Igv irta a nevét és sohasem „Csányi. SziMetett 1790-ben Zalacsányban. Néhány évig katonatiszt volt, de ezt a hivatalt otthagyta már főhadnagy korában, mert nagyobb hasznára lehet hazájának a polgári pályán Zalamegye gyűlés termében hatalmas szónoklatai löbbek közt a magyar nyelv érdekében és a 48-as Idők szellemében hangzottak el: íürü levelezéssel puhítja megyéjében maradi kortársainak makacsságai. Előbb Dunántuh, majd Erdélyi kormánybiztos, később országos főkormánybiz-tos. végre 49-ben munka és közlekedési miniszter volt, s október 10- én felakasztották A Csány Emllékkönyvben egy kis élef- és jellemrajzot olvashatni róla. A szobor sorsa. A vas emberről egy bronz szobrot akarunk állítani Zalaegerszegen. Erre a munka már !í>0J-ban megindult, még pedig ugy, hogy néhai Nóvák Mihály tanítóval beszélgettünk Csányról és egy leendő szobráról A Magyar Paízsban közölt beszélgetés ulán Gáspár Béla újságíró letetle az első egy koronát. A Magyar Paizs ettől az időtől 1917 végéig hetenként nyilvántartotta az Ogyet és gyűjtött e célra. 1907-ben bizottság alakult, melynek elnöke Bosnyák Géza földbirtokos, később orsz. képviselő, majd főispán. A gyűjtés, amint kezdődött, tovább is csak filléreskedéssel folytatódolt, némileg szándéko-wn is, hogy az áldozásban mindenki résztvegyen. Kivételként egypár eset megemlítendő Gróf Batthyány Pál volt a főispán abban az "dőben s ö effész családjával időközönként szép pártolásban részesítette a gyűjtést. Ilyenként említendő egy ameukai barátunk is, Stefens Henry; továbbá Ptftpöky Terézia őnagysága, aki tinokahuga volt a vértanúnak s egyetlen élő rokona; továbbá a megyei előkelőink társasága Keszthelyen és Zalaegerszegen fényes estélyi tartottak c célra BezíTédj Lászlóné \'arányi Ilona felolvasásával s Bosnyák Gézáné és Gróf Ballyhányjózsef rendezésével. A legnagyobb összeg 5000 korona a vármegyétől Jött. De ezeken kivül a többi a jzó teljes értelmében filléres gyűjtés volt. A bizottság magalakulása után pár év múlva már 16 szobrász művész veit részt tervezeteivel a pályázaton. Ugyanezek közül a hat legjobbikát másodszori versenyre utasítja a bizottság, hogyannál remekebb müvet alkottassunk. A bizottság nem is csalódott. Istók János s/obrász megnyerve a pályázatot, a 35 ezer koronáért olyan müvet igért. amilyenért más vidéken, más szobrásznak meg 80—100 ezer koronákat is fizettek. A határidő, 1914, eljöll, n pénz megvolt, »a szoborcsoportból is megvolt négy alak, csak a fő bronzalak hiányzott Ekkor tört ki a nagy háború s ebben az állapotban maradt máig minden. A hiányzó bronz fő alakra van most 25 ezer koronánk, hololt 800-<>00 ezer kell Ennek megteremtésére indult útnak ez a Csány szobor „Aranykönyv" 1 — 1000 számmal. Egy szám 1000 korona. Ez az Ar uiykönyv meglelvén örök emlékezelül a vármegye levéltárába f\'»g tétetni. F. könyv jelentőségének a festésére most ilt nem vállalkozunk, de a lelkek utján Isten áldását kérjük e könyvre, Zalavár-megyérc s a magyar hazára Zalaegerszeg, 1922 szeptember 16. Erdélyi képek. — Egy kisasszony utlalrásából. — Folylatá». (II.) Megérkezünk Aradra, ismét kiszállunk, ismét jegyet váltunk s beülünk a nagy vonatba, amelyik egész Tövisig megy Azonnal szemembe tűnik a rendetlenség, piszokság. Arra büszkék lehetünk, hogy a magyar vonatok összehasonlíthatatlanul tisztábbak\'. (Ez aligha a különbség kedvéért van ?) Leülök s hallgatok . . . Mi ez? Hol vagyok én ? . . . Mintha nem csak azt teltem volna, hogy egyik vonatból átszálltam a másikba, hanem mértföldeket mentem volna, olyan különbség az utazóközönség ! Aradon, majd Hunyadmegyén át visz az utam s nem hallok mást. csak nagyhangú oláh beszédet. — Bejön az ujságárus s a hosszú-haju és ingd parasztok sílrün veszik 1—2 leiért az újságot, másik könyvet vesz elő és olvas. — Csodálkozom! ... Ezt a változást csak mi. erdélyiek vesszük észre Honnan került ide ez a sok oláh s hova lett a magyar ? Keresem . . . Igen, de az a csendes ur ott magyar s az a nő, aki hallgat, szinfén magyar Szegény magyar nép I Ha a lakásából kimegy, csak hallgat Hallgat, inert undor fogja el attól, amit Iái. S az oláh ?! Ekkora felpezsdü-lést nem képzeltem ! Sokat beszélhetnek nekik a papjaik, tanítóik, ezért van ez a nagy olvasás Kormányuk pedig nem sajnál semmi áldozatot, hogy művelődésüket előmozdítsa. Mindenhova oláh elemi és középiskolákat állítanak fel, a magyar, - tehát veszélyeztetőbb helyekre különösen. A volt magyar áll. iskolák mind az övéik, azokban egyenesen internátuso-kat rendeznek be s a falusi és havasi oláh gyerekeket hozzák be tanulni. Tavaly még bocskorban jártak, most ehelyett cipőjük van, egyébként nemzeti visclelükben vannak, a fő : hogy tanulók. ^ , Látszólag békésebb világ van, mint 2-3 év előtt, de valójában most folyik az. igazi harc. Amely nép tanul, az halad előre Ok ezt akarják ! Elnyomni a magyar műveltséget, de annál inkább fejleszteni az oláhot A magyar felekezeti iskolák helyzetét mindenképen megnehezítik, hogy kénytelen legyen az egyház azokat átadni, tanítóik kénytelenek legyenek átmenni az államhoz. A legjobb fizetést i:z összes tisztviselők között az áll. tanítóknak adnak. Miért?-Csakis csalogatás lehet! Ismerek két elemi iskolai tanítónőt egyforma (17 év) szolgálati idővel. Az egyik az államnál, a másik az egyháznál van. Az elsőnek fizetése havonta 1900 lei, a másodiké 500 lei. S mégis az utóbbi boldogabb s olyan megható lelkesedéssel tanít s erős reménnyel biztat: „Csak azt veszíthetjük el örökre, amiről lemondunk. Mi Erdélyről le .nem mondunk, annak még magyarnak kell- lennie, csak ez a pár év nehéz 1* — E/l is csak az érti meg, aki érzi I S a szülők?! Van áll. magyarnyelvű el. iskola, ebben nincs tandíj, az egyházi elemiben 50 lei, a gimnáziumokban 6 800 lei évente s azért — ott voltam egy helyen épen a beiratáson—• annyira kérik a szülők az egyházi isk. tanítóit* liouy vegyék fel a gyerekeiket. De az egyháznak nincs elég helyisége, nincs berendezése, nem tudja befogadni őket mind. A/ áll. iskolák néptelenek, tanítóik örökös áthelvezestöl félnek. Óh, de az egyházi iskolák száma mégis csak aj)ad«Pcdig csak addig vannak a/ok a bizonyos magyarnyelvű áll iskolák, amíg van mit tartania az államnak az egyházi iskolától. Ha az egyházi iskolák is megszűnnek, egyszer csak azt vesszük észre, hogy magyar nyelvű áll. iskola sincs. Aztán pár év tnulva magyar ember sincs. Kimondták, hogy ref. iskolaban csak ref. tanító, kath. iskolában csak kath. tanító lanithat. Ez eddig nem volt korlátozva. Ez után jön bizonyára, hogy a tanulók is csak igy járhatnak iskolába, aminthogy azt már kimondták, hogy a zsidók vagy zsidó iskolába vagy állami iskolába kötelesek járni. S most a bírtokreformmal különösen veszélyeztetve vannak az egyházi iskolák. A magyar egyházaknak, magyar földesuraknak mind Elveszik a birtokait s ezzel vége lesz a magyar iskoláknak, magyar műveltségnek, mert az egyházi iskolák külső segítséget nem kaptak, azokat maguk az erdélyi magyarok tartották fenn. Csodálatos az a lankadatlan lelkesedés, állandó nagy anyagi áldozat, amivel az erdélyi magyarok fenntartják iskoláikat akkor, amikor azt látják, hogy kint az anyaországban lakó :zabad testvéreik egyáltalában nem igyekeznek segítségükre jönni. 1 A zalai nép is azt hiszi bizonyára, hogy erejéhez mérten nagyon is sokat &d jótékony célra Nem birálom, de elmondok egy példát, vonja le mindenki maga az igazságot Van Erdélyben egy 7000 magyar lakósággal bíró város. Ez maga tart fenn elemi és polgári iskolát, gimnáziumot, tanító és tanitónőképzőt. Miből ? Jótékony adományokból. Kik adakoznak? Bizonyára nem az az egynehány ottmaradt magyar tisztviselő, mert annak ott sincs pénze, hanem akiknek van : földesurak, kereskedők, iparosok adják a nagy összegeket s hozzájárul a tisztviselő is tehetségéhez mérten. Tartanak ezenkívül télen minden két hétben egyházi összejöveteleket, melyeken egyformán részt vesznek ugy a szereplők, mint a hallgatók közölt katholikusok és protestánsok, sőt a zsidók is. Közönség mindig annyi, hogy több be sem férne, belépti-dlj tetszés szerint, mert a meghatározott beléptivel rendezett előadások bevételének 30° «-át oláh közművelődési célra kell adni. Aug. 20-án volt egy népünnepély a/ iskolák javára, jövedelem : 45 000 lei. Ott volt minden magyar. Kötelességének tartotta. Kis községekben teljesen maguk tartanak fenn, a földesurak a megszűnt magyar áll iskola helyett legalább 1 tanerös iskolát. Most mér/ük össze ezzel szemben az itteni adakozásokat. Megvan az arány ? Olt érzik, hogy létkérdés a magyar zalw\'Armpgyh 1922 szeptember 20. műveltséget mo^iattatti. igazuk van ? . Mi belátjuk V Gondolkoztunk afölött, Hogy va/fon mi van a magyar ¡»kólákkal a megszállott területeken ? És végül. Tettünk-e valamit érettük ? . . . Sokat /foglalkoztam az iskolákkal, de én azt tartom, ezek a legfontosabbak minden országban, mert az iskoláktól függ annak a nemzetnek nemcsak műveltsége, de jelleme c* fennmaradása is. (Polyt köv.) ——— ■ ■ i« ■ i—— i ii" ■ i ■ * -— TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda Jelentései. A nemzetgyűlés bizonytalan Időre elnapolta magát. Budapest, szeptember 19 Szcitovszky elnök fél II órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Jelenti, hogy újabban a következő mentelmi megkeresések érkeztek az elnökséghez : A pécsi kir. ügyészségtől Nagyatádi-Szabó István és Perlaky György ellen tiltott népgyűlés tartása miatt, a budapesti kir ügyészségtől Rupcrl Rezső ellen, hatóság előtti rágalmazás nnatt, A mentelmi megkereséseket kiadják a bizottságnak. Ezután a fizetési eszközökről szóló törvényjavaslatot fogadják cl harmad-, szőri olvasásban. A vagyonváltság kedvező lerovásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál Temesváry Imre stiláris módosításokat ajánl. A javaslatot a módosításokkal harmadszori ^olvasásban is elfogadták Elnök kijelenti, miután a kormány egyelőre nem kívánja foglalkoztatni a nemzetgyűlést, javasolja, hogy a nemzetgyűlés halapza el tárgyalásait bizonytalan időre. Egyúttal felhatalmazást kér a nemzetgyűléstől, hogy a szünet alatt netán megüresedő választókerületekben a választás kiiiásáról intézkedhessen. A Ház a felhatalmazást megadja. A jegyzököny hitelesítése után a/ elnök az ülést •/« 11 órakor berekesztette. A Keresztény Kisgazdapárt érte. kaziata. Budapest, szept. 19 A Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt hétfőn este 6 órakor párértekezletet tartott Mayer János elnöklete ateit. A kormány tagjai közül megjelentek Nagyatádi-Szabó földművelésügyi, Rakovszky belügy-, Káüay pénzügy-, Valkö kereskedelem--Jlgy-, Klebelsberg kultusz- és Vass népjóléti miniszier, Jelen volt továbbá Gömbös Gyula az Egységespárt ügyvezető elnöke, Szcitovszky a Nemzetgyűlés elnöke, Almássy László, Fáy Gyula, Temesváry Imre, Maílott báró, Szabó Sándor Pakots József és még sokan A tanácskozás tárgya a pártnak a parlamenti szünet idején kifejtendő tevékenysége, a Horthy-nyomor-enyhitó akció támogatása és belső pártügyek voltak. Az értekezletet bizalmas jellegűnek nyilvánították A megjelent miniszterek tájékoztatták a párt tagjait tárcáik kérdéseiről és a kormányzati programmról Az újból összeülő nemzetgyűlés elsősorban gazdasági javaslatokat fog tárgyalni, majd a főrendiház reformja kerül sorra. A párt értekezlete során Rakovszky belügyminiszter elmondotta, hogy modern közigazgatási reform készül, de a részletekről nem adott tájékoztatást. A kormánypártban nagy megelégedéssel tárgyalták Magyarországnak a Népszövetségbe való felvételét és annak a reménynek adtak kifejezést, hogy ez a tény hamarosan pozitív eredményeket fog hozni Bánffv gróf külügyminiszter 2—3 nap múlva érkezik vissza Budapestre. Anglia sereget akar kttldanl a törökök ellen. London, szept. Ifi Az angol vezérkar véleménye szerint Nagybrittaniának körülbelül 400 ezer emberre volna szüksége, hogy a törökökkel eredményesen elbánhasson. Ezzel szemben Angliának jelenlegi hadserege csupán körülbelül fél millió embert számlál, mely létszámnak V* részéic szükség van a külföldi birtokok szolgálatának ellátására. A közvélemény minden esetre megakadályozná az uj sorozási törvény megszavazását és nehézségekbe ütköznék az önkéntes sorozás is a keleti háboríj céljaira. A bécsi szökevények forradalmast\' tani akarták as orsságot. Budapest, szept. 19. Pünkösd vasárnapján délben, a magukat emigránsoknak nevező magyarországi szökevények, gyűlést tartottak Károlyi Mihály elnöklete alatt, Károlyi titkárának Somogyinak lakásán. A gyűlésen halvan tag vett részt, természetesen Hock János, Jászl Oszkár, Linder Béla, Garami Ernő, Buchinger és Göndör elvtársak is, A gyűlés tárgya az elszakított országrészek magyarságának kulturális és gazdasági helyzete s a polgárság egy részének az anyaország ellen megindítandó akcióba hozatala, a szociáldemokratáknak s a nemzetgyűlésbe bejutó liberális-radikális pártok segítségével. Ez a hír annak idején nem jutott cl a magyar sajtóba. Most azonban a Drózdy-féle szökevénymentő akció kipattanásával újra akluálitást nyert. Egyébiránt kitűnik ebből, hogy itt nem is annyira Drózdy iuicialivája az emigrációnak minden áron való likvidációja ezáltal ártalmatlanná tétele, hanem már a választások előtt igyekezett a szökevény bécsi társaság céljai elérésére magának új összeköttetést találni. Elóbb-utóbb ki fog derülni, hogy nemcsak Drózdy, hanem mások is, nem is egy, íianein több ízben tárgyaltak bécsi szökevényekkel Vilmos axcsászár megróaUI. Berlin, szept 19. Azt a bírt, hogy Vilmos császár jegyet váltott Carolalhbcuthen Hermin hercegnövel, aki született Reuss hercegnő, a Berliner Zeitung közlése szerint már azok a körök sem tagadják, melyek ebben az ügyben eddig tartózkodással nyilatkoztak A volt német császár eljegyzéséről szóló hírt a császári ház főmegbizottja, von Berg belső titkos tanácsos megerősítette. A császár valószínűleg ez év novemberében/veszi nőül az özvegy hercegnőt. A Jugoszlávok „tarCIletl kárpótlást" kárnak. Belgrád, szept. 19. Katonai körökben arra a körülményre irányítják a figyelmet, hogy a Balkán statust]uojának megváltoztatása súlyos következményeket von maga után, ha a törököket megint beengedik Tráciába. Ezzel a Balkán új veszedelmének csi(áit ültetnék el. Ha területi tekintetben mégis változás állna be, a Szerb—Hotvát—Szlovén királyságot, mint a leginkább érdekelt hatalmat megfelelő engedéllyel kárpótolni kell területi veszteségeiért. Ezek az engedmények szintén csak területi természetűek lehelnek. Az angol közvélémény tiltakozik az újabb háború allén. . London, szept. 19 A községi alkalmazottak \| egyesülete elhatározta, hogy erélyesen tiltakozni fog a kormánynak amá elhatározása ellen, hogy csapatokat küld Konstantiuápolyba. Kimondták, hogy amennyiben ők is érdekelve lesznek ebben a kérdésben, nem fogják megengedni, hogy egy ember, egy hajó. vagy bármi hadiszer menjen ki az országból ennek az újabb háborúnak támogatására. A csdcsalék támadásától tartanak a konstantinápolyi keresztények. Lo/idon, szept. 19. A lapok konstantinápolyi híradása szerint a török fővárosban élő keresztények a csőcselék támadásától tartanak. Hir szerint álruhás kemálísta tisztek érkeztek a városba és bujtogatják a lakosságot. Rácsban zavargásoktól fél a kormány. Wien, szeptember 19 Bécsben a legközelebbi időben tüntetésektől és zavargásoktól tartanak. Az állami munkások tegnapi felvonulása jel-\'\'adás volt a tüntetések ^megkezdésére. Noha zavargásokra tegnap ncm\|kerüll a sor a tüntetők küldötségét Seypel kancellár jóakaróan fogadta. Valószínű, Ijogy a közeli napokban egész munkásmozgalmakra is sor keríll, Igy például általános pincérsztrájk fenyeget. \' hírek. Naptér. Szerda, szeptember 20 Gusztáv K Napirend: D. u. 4 órakor renkivüli városi kö/gyOlés. Csütörtök, szeptember 21. Máté apostol. Adomány, illés Pál és Bácsay János az elaggott iparosok alapja javára 1000-1000 koronát adományozlak. — Városi közgyűlés. Zalaegerszeg város képviselőtestülete 1922 évi szeptember hó 20-án (szerdán) d. u. 4 órakor a városház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozat pontjai: 1. A városi szeszfőzde elhelyezése, további fenntartása és ehhez szükséges költségeknek az iparvágány eladásából, vagy más módon leendő fedezése tárgyában elterjesztés és a berendezésekre érkezett ajánlatok bemutatása. 2. A városi tisztviselők és alkalmazottak részére kedvezményes tűzifa iránt előterjesztés. 3 Az iparos tanonciskolái tanítók 1922—1923 tanévi óradijának megállapítása. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület kertje, mely a, Wlassícs- és Csány-utcák végén terül cl, nyilvános árverésen bérbe adatik» Az árverés szép idő esetén a helyszínen, ellenkező esetben a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos helyiségében lesz. Feltételek megtudhatók a titkári hivatalban. r — A Hindu síremléket adják szerdán és csütöitökön a moziban. Felhívjuk olvasóink figyelmét erre a páratlan szépségű filmre, mely nemcsak gyönyörű felvételei,,\' hanem irodalmi értékeinél fogva is az idei mozidarabok között az első helyet foglalja cl. — A Nemzeti Szövetségnek (régi Liga) zalaegerszegi fiókja f hó 21 én csütörtök délután 3 órakor szokott helyén gyűlést tart Nagy Pál, esetleg Thassy Lajos elnökletével. -- Rosszul sikerült mulatság A Munkások Rokkant és Nyugdíj Egyesülete vasárnap a Rosenkranz kertben mulatságot tarlóit. A mulatság jövedelme alig fedezle a kiadásokat s ennek oka a Ititmagas ügyeleti és erígedély dijak. A mulatságot az egyesület azért rendezte, hogy egyes kiadásaira fedezetet teremtsen. A magas ügyeleti díjakra már sok panasz volt az ország.-ban. A szegedi színtársulat igazgatója is elhatározta, kogylia .A rendőrség nem szállítja lejebb a lúlmagus ügyeleti dijakat s az „ügyelő" rendőrlegénység számát, akkor bezárja színházát. Azt hisszük, a rendőrség is méltányos lehelne olyan esetekben, amikor a mulatságot tisztán szociális célból rendezik a háború szerencsétlen nyomorékjai javára. — A sertésvész, mely a múlt hetekben veszéllyel fenyegetett, Zalaegerszeg területén teljesen megszűnt. Immár egyetlen egy beteg koca sem található a városban. — Megint a krumpli. Horváth Ferencné 1 liter apró krumplit 40 koronáért árusított a piacon. A zalaegerszegi kir. törvényszék árdrágítás miatt 500 korona pénzbüntetésre ítélte Horváthnét és arra kötelezte, hogy az ítéletet saját költségén plakatirozlassa kí. -r Meglopta a csendörségct. Schmidkuniz Rezsóné takarítónő, mult hó 29 én belopózott a zalaegerszegi csendőrkaszárnyába és az őrszobából sokféle ruhaneműt ellopott. A bíróság 6 hónapi börtönre Ítélte a tolvaj asszonyt. — Meghosszabbították a beiratkozás időtartamát a Közgazdasági Egyetemen. A budapesti Magyar Tudományos Egyetem Közgazdasági Karán a beiratkozások határidejét a felmerült utazási nehézségek miatt, faz idegen területről lövő hallgatók részére szeptember 23-30-ig meghosszabbították. 1922 szeptember 20. ZALAVÁRMEGYE — A Kereskedelmi Kör közgyűlése. Szombaton este tartották a zalaegerszegi kereskedők Balkányi Kálmán dr, az OMKF. iíözgalója és Bodroghy József az OMKE titkárinak részvételével kőz-gyűlésüket A gyűlésen Balkányi Kálmán tartott előadást a mai gazdasági helyzetről s az aktuális problémákról, igy a Devizaközpontról. Hibáztatja annak bürokratikus szervezetét, késedelmességét. Szerinte, képteten ellálni egy ilyen nagy hivatalos aparálussal dolgozó intézmény a kereskedők s általában a magyar gazdasági élet szükségletét. Beszélt még a cseh koronatartozások ügyéről, melynek kedvező megoldását reméli annál is inkább, mert a kormány az érdekelt kereskedők mögé állolt s kilátásba helyezte támogatását, Utána Bodroghy József dr. beszélt a mai adójavaslatok igazságtalanságairól, különösen azokról az adókról, amelyek leginkább a kereskedőket sújtják. Mindkettőjük beszédét nagy tetszés követte. A gyfilés Lőwenstcin Ignác elnök záró szavaival ért véget. A közgyűlést társasvacsora követte, amelyen felszólaltak: Fangler Üyula, a Kereskedelmi Kör alelnöke, Jády Károly az Ipartestület elnöke, Rosenthal Jenő dr. és Sommer Sándor. — Bevitel Cseh szlovákiába Magyarországból. A borbevitel Magyarországból Cseh-Szlovákiába az idén alighanem szünetelni fog, mert a bevásárlási ár cseh-szlovák szőlőterületeken a vámtétel alatt áll. Beregszászon 8—9 fokos bor 3 50 4.25 c«eh korona és déli Morvaországban 1918-iki bort 5 cseh koronáért kínálnak. Agyonverte papuccsal az apósát. Különös gyilkosság tőrtént Pécsudvardon, mint azt a Pécsi Lapokból olvassuk. Starics György 40 éves földmives, a papucs^ sarkával agyonverte apósát, Bozsárovics Mátyás 70 éves földmivest Igen furcsa módja a gyilkosságnak a papuccsal való agyonverós. A papucs eddig mint házi jelvény szerepelt némely papucs alatt szuszogó férjnél, most pedig gyilkos szerszámmá lépett elő. A bestiális gyilkost a rendőrség egyébként, elfogta és bekísérte a pécsi rendőrségre, ali^l megindították ellene az eljárást. — A rendőrök fizetése. A belügyminiszter nemcsak a rendőrlegénység drágasági pótdiját emelte fel, de rendes fizetésüket is kiegészítette. Így a rendőr egy évi kezdő fizetését 42 ezer koronáról 50 ezer koronára, a nős, de gyermektelen rendőr évi fizetését 55 ezer koronáról 62 ezer koronára, a nős és egy gyermekkel biró rendőr évi fizetését 68 ezer koronáról 75 ezer koronára igazította ki. — Megalakult a Tisztviselők Háziipari Szövetkezete. A Magyar Tisztviselők Háziipari Szövetkezete átiratot intézélt Zalavármegye s Zalaegerszeg közönségéhez Felszólítja a közönséget a szövetkezetbe való belépésre, amelynek célja a magyar értelmiségnek, főleg a tisztviselői karnak, valamint hozzátartozóiknak s a szövetkezetbe lépő tagoknak megélhetését előmozdítani úgy, hogy a szövetkezet keretében mellékfoglalkozásként űzhető ipari és iparművészeti ágakban (szövés, hímzés, fa és bőrmunkák) a tagokat foglalkoztatja. Ecélból tagjai részére szakmunkás tanfolyamokat tart, őket a szükséges nyersanyagokkal, (szerszámokkal, gépekkel) ellátja. A szövetkezet székhelye Budapest. A szövetkezet üzleti tökéje 500 K ás alapító-üzletrészekből és 100 K-ás rendes, üzletrészekből áll. A részvényjegyzés legközelebb Zalaegerszegen is megkezdődik, érdeklődni lehet Tamaska István dr.-nál. (Városháza, II. emelet.) A szövetkezet elnöke: Kelety Dénes államtitkár, MAV. elnökigazgató. Társelnök: Folkusházy Lajos székesfővárosi alpolgármester. — Elveszett egy ezflst rózsafüzér (olvasó) f. hó 14-én a kath. templomban. A becsületes megtaláló megfelelő jutalom ellenében adja át a Kakas nyomdában. —. UJ államié©-. A mindinkább fokozódó pénzforgalom könnyebb és gyorsabb lebonyolítása érdekében V magyar királyi állami jegyintézet foíyó év szeptember 6-tól keítJŐdóleg 25,000 koronás államjegyeket bocsátott ki. Az államjegy folyó év augusztus 15-től van keltezve. 25,000 koronáról szól, 21 4 cm. széles, és 14 5 cm. maga«: Vizjegynélköli papiroson, litograf nyomással kiállított az ú) bankó, vílágossárgás, ibolyaszinsugaras, violaszin kerettel s a középmezőbe „Patrona Hungáriáé" Ibolyabarna színben nyomtatva. Köteles bárki elfogadni ugy a magán, mint a közforgalomban. — , Több postabélyegfajtát kivontak a forgalomból. Valamennyi aratós rajzú és fillér értékjelzésü postabélyeget, valamint az országház rajzú 50, 75, 80 filléres postabélyeget a forgalomból végleg kivonták és azokat bérmentesítésre felhasználni többé nem lehet. Kivételt tesznek az 50 filléres, világos acélkék szinü postabélyegek, amelyeket továbbra is szabad használni. A közönség a forgalomból Hvont postabélyegeket .folyó év szeplember végéig bármely postahivatalnál becserélheti más, forgalomképes bélyegekre. — Nagykőrös 300 millió értékű gyümölcsöt exportált. Budapestről jelentik: A magyar városok közül elsősorban Nagykőrös exportált nagyobb mennyiségben gyümölcsöt. Igen érdekesek az export adatai azért, mert ezekből következtetni lehet at egész magyar gyümölcs-kivitel mértékére. Nagykőrös és környéke a mostani kampányban mintegy háromszázmillió korona értékű gyümölcsöt exportált. A legtöbb gyümölcs Budapestre került fel, ahonnan a kereskedők tovább exportálták a nagykőrösi gyümölcsöt külföldre, összesen elszállítottak Nagykőrös vidékéről 852 vagon gyümölcsöt, amelyből Budapestre ment 449 vagon, Bécsbe 342 vagon, Csehországba, Németországba 10 vagon. A nagyarányú kivitel minél simább lebonyolítása végett junius elején külön vámhivatalt létesltellek Nagykőrösön. Mivel a gyümölcfckivitelí kampány a vége felé közeledik, a vámkirendelség szeptember 15-én megszünteti működését — Az államsegélye* elemi iskolafentartók figyelmébe. A Néptanítók Lapja ez évi szepl 14! száma érdekes rendeletet^hoz. Felhívjuk erre a tanítók, óvónők és iskola és ovóda fenntartók figyelmét. E rendelet érielmében az államsegélyes községi és hitfelekezeti elemi nép iskolai tanítói és óvónői állásokat, valamint az azok után járó államsegélyeket most felülvizsgálják. E célból elrendeli a miniszter, hogy az iskolafentartók sürgősen, még c hónap végéig az iskolájókra vonatkozó adatokat, (szerződést, fizetést, államsegélyt stb.) írásban adják be a községi elöljárósághoz, városi tanácshoz,, hogy innen minél előbb a Megyei Közigazgatási Bizottság elé kerüljön. Szó lesz itt arrról, a miniszter részéről, hogy a tanitói egész fizetésnek IO°\'\'®-dt hordozza az iskola-fentartó, t. i. a inost fölemelkedett fizetés értéknek 10 °>-át. Amely iskolafen\'artó nem adja be a szükséges adatokat a határidőre, ugy fogja tekinteni a miniszter ur. mintha az a község, vagy felekezet nem számitana államsegélyre S szó lesz arról is, hogy ahol nélkülözhetetlen kulturérdek nem kívánja s nem is járulnak a fentartók hozzá megfelelő díjazással, ott megszűntnek tekintik az iskolát. — Érdekükben áll tehát.magoknak a tanítóknak, hogy ezt a rájuk nézve is fontos érdekű, de meg köznemzeti művelődésünkre is fontos dolgot szorgalmazza a közséfgi és felekezeti elöljáróságnál, sőt érdeklődjék a községi költségvetéseknél, is, mert ezeket is bekéri a miniszter ur. — Románia vagonokat kért kölcsön Csehszlovákiától. A román kormány 500 vagont bérelt Cseh-Szlovákiától vagononként napi 60 lei ellenében. A vagonok a gabonaexport céljaira szolgálnak és szeptember 1 -tol állnak Románia rendelkezésére. Osztrák beviteli engedéllyel szabad Ausztriába mustot és szőlőt vinni. Az osztrák kormány rendelete szerint Ausztriába szőlőt és mustot csak ós;.trák beviteli engedéllyel szabad bevinni. - A takarmánykivitel megtiltását kérte a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a kormánytól. A kérelem annál fontosabb, írtért ha egyes helyeken mutatkozik is felesleg, más helyeken takarmányinség van s ha a kormány nem intézkedik, akkor könnyen igen katasztrofális helyzetbe juthat Magyarország egész állatállománya. gazdaság. s tavaszi vetőmag csávézása. A mult évk őszén különösen a kötöttebb talajt,! gazdaságok, a tartós nyári szárazságból kifolyólag, a rendkívül hantos talajmunkák miatt, nem voltak képesek az őszi vetéseket elvégezni ugy. hogy az ország jórészében a tavaszi vetésre szorítkozott. Elmaradhatatlan fonntosságu tehát ugy az ősz, mint a tavasz folyamán a vetőmag csává-zása, pácolása, sőt az utóbbit még fokozottabb gondossággal kell végrehajtani, mint az őszi csávázást, miután a gabonaüszög feitözési lehetősége a tavaszi időszakban a gyakori csapadék és melegebb időjárásból kifolyólag sokkal nagyobb mérvű, még az őszi fertőzésnél is. Különösen nagy gondossággal kell a csávázást a jelen körülmények között végezni, mivel az utóbbi években, a nagyobb és szórványosan a kisgazdaságok kivételével, a legtöbb gazdaság egyáltalán nem csávázza a vetőmagját. Ennek pedig ugy az egyes gazda és gazdaság, mint végeredményben az ország is óriási káro-sodásátilálja. Csak a folyó gazdasági évben tiszta buzaüszög kártétele folytán mintegy öt milliárd korona az, ami az ország közgazdaságát érte. Ez az adat elég világosan tárja a gazdák elé, liogy ugy a tavaszi, mint az őszi vetőmag csávázüsát rendkívül komolyan fogják fel és lelkiismeretesen hajtsák is végre legfőképen a saját jól felfogott érdekükben. A szakkérdésekbén a Magyar Kir. Növényélet és Kórtani Állomás Budapest, II. Debröyutl7., a növényvédekező szerek beszerzésére és hasznalatára vonatkozólag pedig a Magyar Királyi Földmivelésügyi Minisztérium Gyógy és Ipari Növény Forgalmi Irodája ifŐlényvédekezö osztálya (Budapest, IX. Lónyai utca 7.) ad felvilágosítást. ; j Dr. D. í : U J KÖNYVEK! 5 í s s i courts-mahler: Ouiei edd lg megiaianl miivel. claude anet: fet reng a föld » . . tolsztoj j Ifjúságom regénye MAUPASSANT: Balkézről * Erős mint a halál pbrenczi sári: Estétől hajnalig ■ LAURlSIN LAJOS: a Alkonyi mesék (Költemények.) s farkas pal: ¡J A láthatatlan Imám kese a pikAr gyula: ■ Hatalom ■ s minden egyéb könyv és zenemű-j újdonság kapható és megrendelhető s kakas Ágoston m könyv-, papir- és irószerkeretkedéaében Telefon 131. ss. : L ZALA VÁRMEGYE 1922 szeptember 8 ^ KÖZ6AZDASÁ6 ÉS PÉNZÜGY. Budapest, 1ÍI22 szeptember !\'.>. A budapesti deviza központ hivatalos árjegyzései. 87 M3 470 300 780 38 Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris — Prága lllir> Stockholm <• 2500 Sweiz 180 Bécs 105 Zágráb 180 Varsó Zürichben: Szept Szepl 16. li* a magyar korona _ 0-21 021 az osztrák korona - - - — 0 075 (KV\' * az osztr. bélyegz. bankjegy 0 0s . 0 0\',- Budapesti tőzsde. • S/epl. 16 Szept. Ii» Valuták : kor. fill. , kor. fill. Napoleon ----- 9400 - ii c)400 - Font — — — — — 11100 — 1 1125 - Dollár------ 2500 - 2500 — Francia frank — 195 - 190 - Lengyel márka — 38 38 Márka ---- - ISO 1 80 Lira — - — — — 105 — \' 105 leu — — — i 6 - 15 50 Cseh korona — — —/ 82 - 84 - Dinár-----^J- 32 - 31 20 Svájci frank V — - 470 - 470 - Osztrák kor.--- 3 10 -- 300 Terményjelentés. Szepl Szept 16. Budapest, tí)22 szeptember Ii». Kor. Kor. Búza -------- __ 9100 10000 Rozs---- 65(X) 7250 Árpa -- — — — 0600 6800 Zab----- — 6670 6800 Tengeri— ---— — Korpa — — 4750 5000 Repce —- — — - — 14000 — Köles —>---- — - - 15500 egyes számai kaphatók : izv. Iiiavics Jíflüié likoczí-itcai dohányárad. Horváth ftrtic Griijí-itcai doháayároiiáiában. Kakas igistu könyv- és paiirkeriskelistliii. Spitzerflufló Kmitk Lajos-otcaí dobányárudájábaa. Oív. Vajda ársnné WlassílSDlcai dohányárudéban, ZsftiNlyí József njságpavilloiiiákai a Fi tim. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz Zalaegerszegen. Telefon 13!. Egy asszony két férfi a legujabbb COURTS MAHLER regény kapható KAKAS ÁGOSTON könyvkereskedésében, Zalaegerszeg. Telefon 131. Kanizsán, Magyar utcában levő három ezer négyszögöl telekkel axonr.al eladom. Egy lakát esetleg elfoglalható. - Bruncslcs József kereskedő Nagykanizsa, Sugár ut. házamat Gyümölcs • csomagoláshoz kitűnően alkalmas. makuiatura papir <révíi könyvek) tiszta állapotban, nagyobb tételben is kapható a „Zalavármegyc" kiadóhivatalában. ELADÓ Zalacsében a gőzmalom és gózfürésx mellett 500 Qöl házhely elutazás m(ett sürgősen eladó. Bővebb líju Puer István borbély* ós fodrász Üzletében Zalaegerszeg. Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ a megíelelőleg készítenek v,-o m l Szalay és Dankovits S J épület- és műbutor-asztelosok J S ZALAEGERSZEG Famegmunkáló telep: ■ ■ iskolaköz 2. szám. urményi-utca 7. ■ a Állandó készbutor raktári ■ A győri Back-malom bizományi lisztraktára, mohai savanyúvíz, összes fűszer, rövid-, papir és festékáruk Komlós M. Miksa nagykereskedőnél Zalaegerszegen 50-50 1 Árverési hirdetmény. K évi szeptember hó 21-én d. u. 2 órakor tartandó nyilvános árverésen szabadkézból eladom a legtöbbet Ígérőnek a következőket: 1) cca 1 waggon elsőre ndő szálastakarmány (szarvasmarhának), 2) egy nagy tyuk-kefrec, 3) 1 drb. hízósertés. 4) 1 waggon tűzifa. — A fáról Tóth Gyula zalaegerszegi uri-szabó ad bővebb felvilágosítást. A többi megtekinthető a helyszínen Cseke Ferenc molnárnál Andráshtdán. 2 2 --————<—------~------ •—-— J ■ moüerncbb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. Ügyes munkásleányt vagy kifutó fiút keres kakas ágoston könyvnyomdája. 5 KOTSY JÓZSEF £ ■ géperőre berendezett ■ I KOCSIGYÁRTÓ [ ■ műhelye zalaszentgróton. ¡ •••••••••••• 12-50 Állandó kés/-kocsiraktár. — Gazdasági szekerek ós minden e szakba vágó mui kák készítése. \| ■ - Javításuk és átalakítások mindenkor a leg- Cséplő- Raffinált petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Motor oíaj m -0 a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben RinHorÁcTápca kereskedelmi Zalaegerszeg Blilvltsr d iar»a irodájában Eötvös-utca 10. sz. BE Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hó 1-töl. íl Hova INDULÁS \' Csatlakozik II 2 04 Sárvár Budapest keleti pályaudvarra érkezik . . . 15 50 240 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........5 20 3 11 Zala lövő Szombathelyre érkezik...... . 7 17 5 24 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik........745 6 53 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik............907 7 35 Rédics 7 53 Celldömölk Győrbe érk. 1720. Bpest keleti pu. gyors érk. 2040 1138 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik (gyors) . . . . , jl «^ 13 02 Rédics \' 1344 Z«íászeü»iván Szombathelyre érk. (#y.)154l. Nkanizsára érk. 17 15 14 41 ZalalövÖ Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) 2120 15 43 Celldömölk Győrbe érk. 250. bpest keleti pályaudvarra 8 20 17 10 ZalaszenlíVán Szombathelyre érkezik........1956 21 08 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik................23 50 ¿I Honnan ÉRKEZÉS Csatlakozik ii 4 29 Zalaszentiván Nagykanizsáról....... indul 2 15 648 Zalaszentiván Szombathelyről..........440 7 26 Zalalövö 7 33 Rédics 832 Zalaszentiván Nagykanizsáról..........6 — 9 24 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról .• . . . .21 15 13 23 Zalaszentiván Szombathelyről gyors........1149 1623 Zalaszentiván Nagykanizsáról (gy.) 13K Szombathelyről (ez.) 14-16 26 Rédics 1840 Zalalövö Budapest keleti pályaudvarról gyors ... 8 — 1839 Sárvár Szombathelyről ......13 10 1902 Zalaszentiván Nagykanizsáról..........1650 2014 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról.....720 23 11 Zalaszentiván Szombathelyről....................2055 HA UTAZIK, legkényelmesebben a menetJeaylrodAban válthatja meg jegyét akár két nappal előre is. zás melleit a következő államokba szereztetik meg: Németország, Olaszország, Svájc, Francia- és Csehországba. Vifum mérsékelt dlja- Nyomatott T»Ky Ft- ütód® Ka Agoaton icOnyvnyomdájAban ZalaeKomzcRon. Telefon 131. ■■äkzxx v I. évfolyam. Zalaegerszeg, 19212. szeptember 22. Péntek. Ara 6 korona. 72. szám. ZALAVARMEGYE Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY Liftiinims: „Zalavármegye" lapkiadótársaság TÁB8ADALSI ÉS POLITIKAI LAT "> ■EfllELEEIE HETEIKEIT HAE0I8Z0B. Etiflntéa \' 4 érre ISO E. Emi stán 6 Z Szerkesztőség Klsfalndy-u. 8. Telelőn 162 sz. Kiadóhivatal Siecbenyi-tér 5. Telefon 131 sz. A búza ára, mely az aralás előtt 2-3 ezer korona, aratás után pedig 4 ezer korona volt, szeptember 19 én a tőzsdei jegyzés szerint túlhaladta a 10 ezer koronát, fcvvel a megböbbcntő s szociális hatásaiban kiszámíthatatlan ténnyel foglalkozva mindjárt szembeötlik az, hogy ez a jegyzés nem felel meg. a korona romlása következtében egyébként indokoltan emelkedő búza valódi értékének r hogy ez alkalommal a spekuláció kezét kell kercMiünk a mindennapi kenyérnek iszonyú drágulásában A spekuláció az oka ennek a mérhetetlen r drágulásnak, . a spekuláció a termelőnél, aki nem ad el, a spekuláció a kereskedőnél, aki szintén nem ad el, aki valutázik a gabonával s így akarja tőkéjét minden alacsony zürichi jegyzés ellenére is teljes értékében átmenteni a gazdasági válságokon. Mit jelent ez a játék v kenyérrel, mit jelent a legfontosabb élelmiszernek ez a folytonos, kiszámíthatatlan emelkedése? — veszedelmet az egész országra, teimelőre és nem termelőre egyaránt. Azt a tényt, hogy a 10 ezer koronás búzaárnál a spekuláció kezét kell keresnünk, mi sem bizonyítja jobban, mint a /pár hónap elólti búzaárak s a zürichi korona-jegyzés. A mai túlmagas búzaárat egyetlen jelenséggel lehet megokolni: a korona értékcsökkenésével. Ila ezt hozzák fel az emelkedés okául, akkor igaza van termelőnek nem termelőnek egyaránt. Vegyük azonban a plír hónap előtti árfolyamokat Nézzük csak találomra a március 11-i jegyzés\'. A korona Zürichben 065, a búza ára a budapesti terménytőzsdén középértékben számítva 2670 korona A mai zürichi koronajegy-zésl (0 21) számítva a búza árának, ha a korona* esésén kívül más tényezők nem működnének közre, arányosan véve a búza árának a korona romlása által való emelkedését, 8000— XI00 koronának kellene lennie! Nézzük a március 25-iki jegyzést. A korona Zürichben Of>ti, a búza Budapesten 2750 korona. A március 11-i jegyzéshez képest a korona 9 ponttal olcsóbbodott s a búza ára mégis alig ment feljebb 100koronával. Hacsak a korona esését számítjuk a búza árának emelkedésénél egyedüli hatóoknak, akkor a mostani búzaárnak ehhez a jegyzéshez arányítva 744\\ koronának killene lennie! A korona tehát kilenc ponttal esett s a luua mégis olcsóbbodott, deklimen tá hűin art, hogy a magyar búza. ha nem is egészben, de független a zürichi jegyzések labilis voltától! Hogy kimutassuk állításunk helyességét nézzük meg a julius 8 i árfolyamokat, tizek a napoka legviharosabbak a tőzsdén, amennyiben új buza még nem kapható, az ó búza ára pedig a normális viszonyok közölt is igen magas árakat, sokszor egész évi középárfolyamának kétszeresét szokta elérni. Az ifyen jegyzések nem is számíthatók tehát értékmérőnek, mert csupán egyes cégek pillanatnyi szükséglété szabja meg érlékükel. A \|uhus 8-1 jegyzések szerint a korona Zürichben 0 40, a búza pedig itthon 4700 korona. I: jegyzés szerint is, ará-\' nyosan számítva a korona romlását, 9400 korona lehelne a mai búzaár! Ismételjük, bpgy ez a jegyzés nem lehet irányadó az előbb emlí-lett körülmények miatt sem; hogy mégis ehhez viszonyítjuk a mai állapotokat azért tesszük, hogy tisztán a spekuláció által túlhajtott, legmagasabb jegyzéshez viszonyítva is kimutassuk a spekuláció mindent elsöprő őrületét, mellyel a j legkritikusabb helyzetbe sodorhatja egész \' Magyarországol Mert ne feledjük: A korona értékét nemcsak Züricben jegyzik, Zürich nem ; ok, hanem sok tekintetben csak okozat: a , koronát ott annyira értékelik, amennyire mi ertekeljük I Ha a búza ára s utána minden közszükségleti cikk ára ilyen magasra szökik fel, akkor a korona romlásának okát ne keressüje Zürichben, hanem itthon, a túlértékelésben és a spekutációnak tultengésében. A kenyér szab irányt mindennek, sa legfontosabb közszükségleti cikknek drágulása magával hozza a korona elértéktelenedését isi Az idei termés közepes volt s nem rossz! Evvel tehát nem lehet megokolni az előbb említett tünetnek a szükségességét. Ha keressük az okát ennek a nagy spekulációnak, hamar megtaláljuk. A kormány erélyes kézzel véget vetett a valutázásnak, az idegen értékekkel való spekulációnak. Az intézkedés következtében sok spekulációhoz szokott tőke gyümölcsöztetés nélkül maradt s ez a valutázás lehetőségeitől megfosztott tőke a gabonapiacra vetette magát, megdrágítva a robotoló, mindennapi kenyáért küzködö millióknak az életét. Ma is ezren és ezren vannak, akiknek a spekuláció hozza meg a napi szászezreket, akik nem szállítják le életstandardjukat s fényes „szükségleteiknek" árát egy szerencsétlen ország koldusszegénységén akarják megkeresni. Ezeknek mindegy, hogy mi drágitanak: a dollárt, a szokolt, vagy a gabonát. Pedig ez veszélyes játék! A dollárral való spekuláció nem volt olyan veszélyes mint ez, mert a dollár nem közszükségleti cikk, nem mindennapi kenyér s nem is fokmérője az egész gazdasági életnek! Ha a kormány rendet teremtett, vagy legalább is a rendnek látszatát teremté meg a dollárok birodalmában, akkor csináljon rendet itt is és mérsékelje a kenyérrel fizölt szemérmetlen spekulációt is. Ennek is az az orvossága, ami valutaspekulációnak Ha van Devizaközponl, legyen Gabonaközpont is! Legyen ennek is megszabott, hivatalos árfolyama, melylta tetszik Zürichhcz igazodjék és ennek a jegyzésnek alap-án bonyolítsák le az üzleleket. de vessen gátat a mai tarthatatlan állapotoknak! Ha meg lehet szabni az idegen pénzek árát, az arany árát, mennyivel inkább meg lehet és meg kell \'szabni a mindennapi kenyérnek az árát, s mennyivel szélesebb rétegeket érintene áldásosán, az új központ. A üabonaközpontnak kellene nyilvántartani az egész országban levő gabonamennyiséget ; megszabná az árát s őrködne azon, hogy a szövetkezeit cégek, nagybankok,a keservesen dolgozók verejtékén sok száz milliós hasznot ne vághassanak zsebre. A tőke. mely milliók megélhetésének nehez-bítésérc spekulál, erkölcstelen. Ma már alig beszélhetünk ilyen értelemben erkölcstelen lökéről, mert valamennyi erkölcstelen. A spekuláció nem néz semmit má, csak a maga hasznát s amint mondottuk, a maga értékeinek átmentését tíi¿.ön-vizén keresztül. Ezért folyik az őrült hajsza a tőzsdei papírok, a valulák s most a gabona után. Mit jelent az, hogyha a vabona a spekuláció áldozata lesz, arra már rámutattunk. Még egyet azonban felemlítünk: A megélhetés drágulásával jönnek egyrészt a bérharcok. a sztrájkok; másrészről, a fixfizetéses osztály részéről pedig az életigények lefokozása s a további nyomorúságos szenvedés. Robotoló, éveken keresztül csak lemondáshoz szokott százezrek, hivatalnokok, kisiparosok, munkások véresen érzik, hogy elmaradtak a világtól, az uj lobzódóktól s hogy az ó nincstelen életükön épül fel ezeknek a dőzsölő ezreknek hamis, de hisszük, hogy csak ideiglenesen ragyogó valóságu élete. A bérharcok felhője éppen most vonult el a fejünk felett, áldatlan hatásait még érezzük. Ha a gabona drágulásával megjön az ujabb, azt talán nem i? tudjuk kiheverni. A megélhetés állal szított elégülellenség pedig rióttön-nő s félő, hogy a forradalmak tüzes szele mégegyszer végigszáguld ezen a szerencsétlen országon Gáspár István. Városi ügyek. Zalaegerszeg város képviselőtestülete f. hó 20-án (szerdán) délután rendkívüli közgyűlést tartott. —^ Az iparos tanonciskolái tanítók óradíját — szemben a pénzügyi bizottság és tanács javaslatával - a kérelemnek megfelelő összegben utalványozta a közgyűlés. \' A tisztviselők és alkalmazottak részére kedvezményes tűzifát szavaztak meg. A városi szeszfőzde áthelyezése és további fentartása tárgyában hosszas és beható tanácskozás után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát, mely szerint a szeszfőzdét áthelyezi, átépíti és e célra két millió korona rövid (lejáratú kölcsönt vesz fel; az" építkezésekbe pedtf/ három millió koronát befektet Fedezetet , fog képezni az iparvágányok eladásából befolyó összeg. A vitában részt vetlek dr. Korbai Károly, Friedrich István, Kuliffay Kálmán, Mike Jenő és Wappcr.Ignác. Ismételten is szakszerű felvilágosítást adott Rauschenb\'jrger József pénzügyi főtanácsos. A város anyagi mcgterheltetése és a véghatározat azonnali végrehajtása lévén a szavazás tárgya, a közgyűlés névszerinti szavazással, határozott. A szavazás eredménye fiz lett, hogy 5 városi képviselő a javaslat mellett, 5 képviselő pedig a javaslat ellen szavazott. Ámde ekkor felvonult a tisztviselők , hada és a ffaegyz<Vaz aljegyző, t. főügyész, főmérnök, két városi tanácsos és főszámvevő szavazata megadta a 7 szótöbbséget. Minden esetre szó fér ahhoz, hogy ilyen súlyos megterheltctést tartalmazó rendelkezés kizárólagos többségét épen a tisztikar adja meg; de szó fér ahhoz is, hogy a képviselő testület tagjai akkor, amikor - milliókra menő meglerhelletésekröl van szó, a közgyűlésen nem jelennek "meg. A választó közönség joggal elvárhatná, hogy hogy bizalmukat a választotf képviselők legalább azzal viszonozzák, hogy ilyen fontos tárgyalások alkalmával a közgyűlésen kötelességszerűen megjelenjenek. (i—y.) Erdélyi képek. — Egy kisesszony útleírásából. — Folytatás. (III) Az erdélyi magyarokat nem téveszti meg a nagy barátkozás, tudják, hogy nem önzetlenül van. Politikai háltere van 1 Mikor ugyanis 191H. decemberében megtartották azt a bizonyos gyulafehérvári gyűlést, melyen az oláhok és szászok együttesen kimondták az Oláhországhoz való csatlakozást, de eidélyi vezető oláh férliak úgy gondolták, Erdélyt ők fogják kormányozni nagyobbrészt az ott érvényben levő törvények szerint, tehát önkormányzat félére gondoltak. Később azonban belátták, hogy őket nagyon is mellőzik Bukarestben, sőt egyenesen az ó megkérdezésük nélkül hoznak újításokat Szükségesnek látták tömörülni s megalakították az erdélyi Nemzeti pártot. A helyzet oly nagyszerűen kiélesedett köztük, hogy a legulóbbi választásnál a kormánynak a legkülönfélébb eszközökhöz kellett folyamodnia, mert különben egyetlen választókerület sem nyert volna Erdélyben a Nemzeti párttal szemben. * Az erdélyi oláhok most július 11-én ismét össze akartak gyúlni Gyulafehérváron, de kitudódott, hogy á gytilés célja Erdély elszakadásának kimondása „akar lenni Romániától önkormányzati alapon. Természetes, hogy erre betlftották a gyűlést s azóta sem sikerült engedélyt szerezni reá ZALAVARMKOYI-: TT - 1922 szeptember 22, Ennél a nagy ellentétnél fogva, ami fennáll az erdélyi oláhországi oláhok között, vannak a magyarok látszólag nagyobb megbecsülésben me<1 mind a két páit szeretné pártja nagyobb!-tására megnyerni Átot. > Miről beizéljek ínég ? ... Talán arról, hogy Florcscu igazságügyiminisater úr latogatóba jött a fegyintézethez és járásbírósághoz. A fegyintézetnél csak az a megjegyzése volt, hogy « fegyenceket nem állították ki tisztelegni megérkezésekor, a bíróságnál pedig nem fogadta a bírói kar Ez pedig úgy történt, hogy a biróság-nál egyetlen bíró van, aki a birlokteform miatt állandó külszolgálatban van s nem tudták vele idejében tudatni a miniszter úr érkezését, j A sok lopást, csalást azonban nem tartozik az igazságügyminiszter úr észrevenni. Ezt már ott egész természetesnek veszik. Egy ismerősöm érdekcsen beszélte: „Tudja, miről tudtam meg. hogy Oláhorsü;ágba érkeztem ? A vámnál leteltem a csomagom, alig fordultam egyet, hát a kisebb csomagom, melyben az útravaló élelmem volt, már nem találtam. Na már .ekkor biztos voltarp, hogy oláhországban vagyok I" 4 - Nagyvárad és Kolozsvár között szervezett rablóbanda mőködött, mely már póstát is ki* rajböjvCmbert is ölt, míg végre felvonultatták a csendőrségct a kézrekerílésükre. Az eredményt már nem tudom. A ,panamázás? Az újságok napról-napra újabb-" panamákat fedeznek fel, már a királyi családot is meggyanúsították panamával. Mindenki panamázik a maga munkakörében. Pld. visszajövet Biharpüspöki oláh végállomásnak Jöttem. Itt panamáznak a hordárok a katonák «1. A vámvizsgálatnál ugyanis az ajtóban egy katona áll s ez nem enged be senkit a csomagjával, csak akiét hordár viszi,. Egy csomag viteldíja azonban 10 lei lévén, a magyarországiaknak ez nagy\' pénz. lehat vagy kivárja mig a hordárok minden csomagol [be- és kihordanak, vagy megúnva a várást, maga is oda adja nekik. Ez utóbbira számít a hordár és katona. ^__+J Kijövet nemcsak a csomagját, hanem pénzkészletét is szigorúan megvizsgálják mindenkinek, leiéit ül veszik és beváltják 18-as napi árfolyam értéknél 14 koronát adtak De ez sem megy teljes rendszerrel. Némelytől 50 leit is. elvesznek, másnál 100-at is otthagynak, néinelyt alaposan kikutatnak, másban teljesen megbíznak. Én örültem, mikor mindenen túl voltam s felülhettem a* ott várakozó magyar vonatra. Én nem is tudom megmondani, mikor yoitam boldogabb, mikor hazamentem, vagy mikor i^mét magyar vonaton lehettem? Hazamenet sírtam,. mikor\\az ismerős, rég nem látott vidékre értem s arra gondoltam, hogy most míndjáit meglátom azokat, akiket úgy vágyok látni s akik úgy váróik reám. Most? Valami jóleső \'nyugodiság töltött el, mintha azt éreztem volna: itt a törvény Oltalmaz minden embert. — S a magyar vasútasok modora az oiáhokéhoz nag£ különbségi Nem^udoirt. oda véletlenül kerültek v olyan nagyon udvariasak, vagy az oláhok után\' tűntek fel annak, de olyan szembeötlő volt, a különbség s olyan jól esett. • \'¿-r Most itthon vagyok s félve gondolok mármost ana, mi lesz még jövő nyárig Erdélyben ? Af. TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. MM Kommunista zavargás Pozsonyban. Pozsony, szept. 20. A kommunista zavargások ma folytatódtak. A rendőrség azonban ismét szétkergette a tüntetőket. Délután és este . verekedésre került a sor és töb ember fejét \' beverték A tegnapi tüntetések kapcsán Hz «yiíbert elfogtak, akiknél fosztogatásból szárma/") tárgyakat találtak, 5S0 millió aranykorona teli Ausztriának. - / Genf, szept. 20. A népszövetségi gyűlés ötödik bizottsága meghallgatta az Ausztriának nyújtandó pénzügyi segítségről szőlő újabb szakértői jelentést. A Journal de Génévé tudni •véli, hogy a jelentés a szükséges összeget 550 millió aranykoronában állapította meg Nagy kommunista ősssaasküwésf leplezett la a budapesti rendórség. Budapest, szeptember 21. A leleplezett kommunista összeesküvéssel kapcsolatban kiderült, hogy a Komifcün cimü lap előállítója Oriener Ferenc, aki 1919. évi kommunista magatartá-sáárt a zalaegerszegi, táborban volt internálva, ahonnan megszabadulása ulán Bécsbe szökött és ott az u n. emigránsokkal, Landler Jenővel, Lukács György gyei és több volt népbiztossal állolt összeköttetésben, akiktől határozott megbízást és nagyobb összegű pénzt kapott kommunista propagandára uriencr az utasításhoz híven a fővárosba jött. Több száz ember állt már az eszme szolgálatában, mikor a rendőrség az egész ügyet leleplezte és ártalmatlanná tette. Tegnap éjjel két óráig mintegy 100 embert tartóztattak le és állítottak elő s még ujabb előállítások is várhatók. A tegnapi kihallgatások szenzációja egyébként az, hogy a tanúkihallgatások alapján tíznél több embert idéztek be a főkapitányságra, akik\' a budapesti különféle szociáldemokrata szervezetek hangadó férfiai Ezek az eddigi adatok szerint szintén szerves összeköttetésben állottak nemcsak a bécsi, hanem az oroszországi szovjet-kommunistákkal is. Az esti órákban a szociáldemokrata párt küldöttsége megjelent Andrejka főkapitány-helyettes előtt és tiltakozott a szakszervezetek vezetőinek letartóztatása ellen. Andrejka a küldöttség elé tárta a bizonyitékokat, amelyek a szociáldemokrata vezetők- bűnösségét bizonyi-toiták és kijelentene, hogy ezeknek a bizonyítékoknak alapján kötelessége volt az előállítást elrendelik Sikerülni fog a keresztény pártok egyesítése. — Gömbös Gyula nyilatkozata. — Budapest, szept. 20. A kormánypártban s az.ellenzéki pártkörökben alig vau élet A -képviselők igyekeznek kihasználni a hat hetes szünetet s azért, még a fővárosi képviselők legtöbbje h vidékre utazott. A sajtót-.és a közvéleményt azonban igen erősen foglalkoztatja az a mozgalom, ajnely az egységes párt hétfő esti értekezletén Indult ki, a keresztény-nemzeti erők" egyesítésére. Liberális oldalról természetesen igyekeznek jelentéktelennek feltűntetni a mozgalmat s azt hangoztatják, hogy az első felbuzdulást inár a kijózanodás követte. A képviselők nem hajlandók elismerni, hogy kudarc érte a kezdeményezőket, elsősorban a kormányzó-pátiban, amelynek tagjai aggodalommal látják, hogy az ügyvezető elnök a miniszterelnök távollétében szövetkezik az ellenzék vezető politikusaival. Mindezekkel szemben Gömbös Gyula a következőket mondotta: Nagyon különösnek tartom az esti lapok idegenkedéséi. Mindenki jól tud,a, hogy a képviselők szabadságra mentek, vidéken tartózkodnak, tehát ezeknek a lapoknak módjukban sem volt adatokat beszerezni arról, hogy az egységes párt tagjai mikép vélekednek a mozgdomról Számtalanszor kijelentettem, hogy senki nála mögött frontot ntm csináltam, meg. vagyok győződve, hogy a többség helyesli amit tettünk. Egyébéiként ebben a kérdésben nem lehet , szó több-őségről, vagy kisebbségről, mert -nem tétetett pártkérdéssé Annyit azonban mondhatok, hogy. nagyon tévednek azok, akik kudarcról beszélnek. A párton belül még mielőtt tudnók, hogy hányan vannak az egységespártban azok, akik nem a keresztény fajvédelmi gondolatot tartják politikájuk tengelyének, a leglényegesebb amire újból reflektálni kívánok, hogy úgy akarnak feltüntetni engemet, mintha Tlloyalisan viselkednék távollevő miniszterelnökkel szemben. Mijabb hangok a Davlzaközpont ellen. Budupest, szeptember 21. A magyar keres-kedshni csarnok választmánya tegnap tartott ülésérr báró Madarassy-Öeck Gyula elnök hosszabb beszédben ismertette a magyar kereskedelem súlyos helyzetét. Amit a kereskedelemi törvényhozás terén ezideítf a parlament alkotott, úgy lehet jellemezni, mondotta, valóságos büntető expedíció a kereskedelem ellen A Deviza-központról szólva azt áhította, hogy annak felállítására csupán jb hangulat vezette az illetékes köröket Ezután a választmány a kereskedelmi törvény reformjára vonatkozó kérdőpontjaival foglalkozott. Minden oldalról allonzlk a némát császár Hái«i«á\|Ét. Budapest, szept 21. II. Vilmos némát császár eljegyzésével kapcsolatban Berlinből a következőket jelentik: A céászár ugy -nyilatkozott, hogy a menyasszony három gyermoke költözzék hozzá Doornba, ahol a két fiu, az egyik 15, a másik 13 óvas, egy közeli gimnáziumba fog járni A házasság terve nagy ellenzésre talál a császári családban. A császár fia és Cecília hercegasszony, valamint a trónörökös protestáltak a császár házassága ellen, érdekes, hogy protestált még a menyasszony családja is. As angolok lóinak attól, hogy Tnráda Kemál kezére Jut. Budapest, szept 2/.v,Amerikai lapok jelentik Konstantinápolyból, hogy Kemál pasanak Thráciában titkos szervezetei vannak, amelyek az angorai kormány egyetlen jeladására Kemál kezére juttathatják az egész tartományt. Rómában biztosra veszik, hogy a török nacionalisták háborús tevékenysége Európa földjére is átterjed néhány nap múlva Angliában is aggodalommal várják a fejleményeket annál inkább, mert a Tráciában található titkos szervezetek kiképzett katonákból állanak, akik teljes katonai felszereléssel rendelkeznek. Az antant a tűrök kérdésről tanácskozik. Paris, szept. 20. Hivatalosan jelentik: Poincare miniszterelnök, Gurson, lord és Sforza gróf megállapodtak • abban, hogy szükséges volna minél előbb konferenciát egybehívni, amelyen Anglia, Olasz, Francia», Görög-, Törökország, Japán, Románia és Jugoszlávia képviseltetnék magukat és amely a jövőbeli béke fellételeinek rendezésével foglalkozna Beatte tengernagy a katonai és tengerészeti helyzettől tett jelentést, amelyet Grassei tengernagy kiegészített. A lég-közelebbi ülés pénteken lesz. tR£K. Naptár. Péntek, szeptember 22. Móric vt. Szombat, szeptember 23. Tekla sz. — Személyi hír. Hortobágyi Ágost tanfelügyelő f. hó20 án szabadságáról visszaérkezett. Hivatalos működését megkezdte. — A vasmegyei árvaszék új elnöke. A vármegyei közgyűlés Jánossy Gábort választotta meg a vármegyei árvaszék elnökévé, aki eddig is helyettes elnöke volt a megyei árvaszéknelr. Jánossy Gábor megyeszerte tiszteletnek és becsülésnek örvendő, jó lelkéről és lelkiismeretes munkásságáról ismeretes tisztviselő, akinek még ellenjelöltje sént volt a pályázaton. A választásával megüresedett árvaszéki ülnöki állásra Turchányi Györgyöt választolta meg a megyei közgyűlés. — Lemondott a dunánlulí evangélikus felügyelő. A dunántúli evang. egyházkerület tíz éven át volt felügyelője : Dr. Berzsenyi Jenő, hivatkozva magas korára és gyengélkedésére, benyújtotta lemondását Kapi Béla püspök, elnöktársához. A kerületi gyűlés, hacsak lemondásának visszavonására nem tudja birni a nagy érdemeket szerzeit és mély vallásosságu felügyelőt, elfogja rendelni a választást az uj kerületi felügyelőre ~~ fcyy kiváló pedagógus aranymeniiyegzője. Kárpáti Endre középiskolai nyug. igazgató-tanár, az ^Őrangyal" című. fiatalság lapja •zerkesztője és neje, llerr Oltilia urnő e hó 17-én ünnepelték szük családi körben egybekelésük aranymenyegzőjét Győrben. A Magyar-országszerle nagy tiszteletben élő házaspár ritka szép ünnepségéből részt kért az Ürsz. Történelmi Ereklyemuzeum és annak Reneszánsz Szövetsége. Arany belükkel írt üdvözlő beszédben emlékezett meg az aranymenyegzó alkalmából azokról a nagy érdemekről, nnket a házaspár egy hosszú eleten ál a tanügy, á vallásérzés fejlesztése és közgazdasági téren kilejtett. Kárpáti már a legsötétebb abszolutizmus alatt 1863-ban Felsőbánya sz. kir. bányavárosban későbbi apósával, llerr György katb. orgonistával egyházi zene- és énekkart szervezett s azt művészi foki a képezte. Kaszinót, könyvtárt, műkedvelő társulatot alakított, 10 1922 szeptember 22. ZALAVÁRMEGYE vármegye területén ő volt az egyetlen fényképész. A könyvkötő mesterséget, az állattömést is gyakorolta. A városnak a Széchenyi-ligetben nemesitett gyümölcsfa csemetekertet rendezett be. Tanítványait nemcsak a fenti mesterségekbe s a fanemesitésbe, hanem a konyha és virág-kertészet gyakorlatába is bevezette. Élete delén, 30 év előtt nyugalomba vonult s a tanügyi irodalomnak élt. Az „Őrangyal" cimü gyermeklapja a keresztény gyermekek lelki világába a , vallásos erények meltett a hazafias érzés ápolását és élesztését is hatékonyan teljesítette s a nemesítő munka becsületének szerzett érvényt széles körben. Mindezek a sikerek a római pápa figyelmét is felkeltették. Kárpáti Endre igazgató-tanárt a jellel, a pro Eeclesia et Pontl-, fice diszkereszttel tüntette ki. A Röneszansz szövetség különösen pedagógiai és keresztényszociális szertipontból már 50 év előtt végzett úttörő munkájára liivja Id a kultuszminiszter és az egyházi legfőbb nalóság figyelmét. Kárpáti Endre egy a kamarilla által a sötét korszakban züllésnek indított sz k. bányavárost er\'>s karral feltartóztatta a lejlön s a várost fíoldoghdzzd tette. Csodálatos sikerekl>en gazdag működésének széles körben való ismertetése, példája követése a megcsonkított országnak ma igazi életkérdése. Kárpáti könyvei és a lapokban megjelent memoárjai széles körben való ismertetésre tartanak igényt. Ezt ajánlotta az egyesület az aranymenyegzö alkalmából a magasabb körök figyelmébe. Kárpáti Endre a Magyarország újjáépítésével foglalkozó szövetségnek örökös tiszteletbeli tagja és régi munkása — A nevetés, avagy az előkelőség. Szerkesztő Ur, nekem hajókötélből vannak az idegeim, s ha az Isonzó-front összes negyvcnkclteseit a fülem tövében sütögetnék el< még a szemem pillája sem rezdülne meg. De azért valami csekélység tegnap mégis kihozott a türelmemből. Történt pedig a következő : A „Hindu-siiemlék" előadására tódult be a közönség a moziba és lassan, de biztosan elhelye/.kedett. _ Persze, a sor közepén üres volt egy szék, mint az már szokás és jóval az előadás megkezdése után lejtett keresztül a gazdája saját tyúkszememen keresztül. (Az előadást késéssel kezdték, de azért vannak, akik elkésnek, csupa — eleganciából.) De ez még mind semmi. A/, én jotyb szomszédom, egy igen-igen fiatal legényke a könyökét egész előadás alatt az oldalamba döfögette. Lehet, hogy az úrfinak ez jól cselt de én nem szeretem az ilyenféle passziókat. De ez még mind semmi. Előttem ült két rózsabimbő, akik végignézték az egész előadást. A legkomolyabb részeknél csak ugy pukkadozott a két virágszál. Szerkesztő Ur, még az én hajókötéi idegeim is ciszakadtak erre a már nem is „nevetésre." Nem tudom, a jólnevelés, vagy a velük született (azaz csak kellene velük születni) jóérzés hiányzott-e ennél a két rózsaszálnál, vagy ök ezt „előkelőnek" találják, én csak annyit állapitliatok meg, sok jelenlevővel együtt, hog)^ igy viselkedni legalább is — nem illik, És ¡tyigyon-nagyon lelki szegénységi bizonyítvány az ilyesmi. Tisztelettel: evy kezdő ideves. / — Ahol n váro&i tisztviselők földet kapnak Baja tisztviselőinek már régebben fizetésemelés pótlására földet ígértek. A bajai városi tisztviselők földigényének kielégítésére most egy bizottság olyan tervet dolgozott ki, amely minden igényt kielégít. Arról van szó ugyanis, hogy a mátéilázi földek egy majorját a cserepes pusztát, helyesebben annak jövedelmét atisztvise-lök között osztanák.fcl. A bizottság terve szerint a polgármesterhelyelles 15 holdat, VI. fizetési osztályban levők (tanácsnokok, főorvos, fő-Ügyész, főmérnök stb) 10 holdat, a VII fizetési osztálybeliek 9 hold.it, a VIII. béliek 8 holdat, a IX. beliek 7 holdat, a X-Xi fizetési oszlály-beliek 6 holdat, a véglegesíteti dijnokok és szolgák 5 holdat, vagyis annak bérösszegét kapják meg. Ezen tervhez hozzá kell járulnia még a város közgyűlésének és a Ikormányható-ságnak Is, Amennyiben ez a terv keresztülmenne, a tisztviselőknek természetben valő ellátása és átmeneti segélye ts revízió alá kerülne. — Uj városháza Debrecenben. Debrecen ui városházat épít Az építési költség a juliusi árak szerint is 280 millió korona. A város csak valamelyik értékes ingatlanának eladása után tudja előteremteni az építési költségeket. » — Országos kathollkas nagy gyűlés Buda pesten. Október 8, 9 és lO^én tartják meg Budapesten a ^Xtv. országos kalholikus nagygyűlést, amelynek/ programja a következő: Vasárnap okt. 8-án reggel 9 órakor-iörtnenel indul a Ferenciek templomából az Országháziéi, ahol Csernoch János hercegprímás szen. misét, Boros Alán pedig szentbeszédet mond. Délután 2—4-ig a tót és német ajkú hivek díszgyülóse; 4 órakor nyilvános megnyitógyűlés a Vigadó termében. Okt. 9-én, hétfőn : Eukarisz-llkus díszgyűlés az Örökimádás templomban reggel 9 óra után; 11 órakor a szakosztályok gvfljései a Vigadó termeiben ; délután 4 órakor 11 nyilvános gyűlés a Vigadóban. Kedden, okt. 10-én Reggel 8 órakor Tedeum a Szerviták templomában, délelőtt díMgyűlések; délután fél 3 órakor zárt ülés a Központi Kalholikus Körben ; 4 órákor zárógyölés Este 8 órakor diszlakoma a Kalholikus Kör fehér termében, tagsági jegy ára 100 korona, belépőjegy 20 korona. Jegyet az Országos Kalholikus Szövetség irodájában (Budapest, Ferenciek-tere ¿7., III. lépcső, I. emelet 8. Telefofi 101-58) lehet megváltani. — Tíz nyugalmagyaroszági községet kapunk vissza. A Népszövetség döntése a határkiigazi-tásról megérkezett s ennek értelmében tíz vasmegyei községet kapunk vissza a tőlünk elrablott területekből. A vitás községek közül Ausztriának jutotl Léka és Hámor, mig Rendek\'és Rétfalva községeket Magyarországnak itéiték. A Pinka völgyében Magyarországnak jutót, Nagynarda, KÍ>narda, Felsőcsatár, Alsócsalár, Németkeresztes, Magyarkeresztes, Horvátkő, Pornóapáti, mig Csém és Szenlpélerfa Ausztriához fognak tartozni, bár az ottani lakósság a határmegállapító bizottság oltjárlakor is lelkesen tüntetett Magvarorszag mellett. Mindössze 10 községet Ítéltek vissza Magyarország-nak.^körültyelül 5000 főnyi; lakóssal és mintegy 15 000 hold területtel.. Ez megközelítően fele sem annak, aminek a visszacsatolását Magyarországhoz a halárkiigazitó bizottság javasolta. A hépszövelségi tanács döntése következtében Pumogy, Léka és a Pinka völgyében levő községek gazdaságilag igen rossz helyzetbe kerüllek. A magyarkormány nincs megelégedve ezzel a határozattal, de kénytelen azt elfogadni. — Al oláh, német, magyar-zsidók. A megszállott részekben, amint az újságokból olvashattuk, akik nem igazi m.igyar zsidók, átpártollak a „győzőkhöz," pl az oláh „győzőkhöz," letették az e6küt s olahok lettek, de az oláhok nem fogadtak el. „S most már, mint a Szózat irja, minthogy a hódítok nem. fogadiák el, az erdélyi zsidóságnak túlnyomó nagy része felfedezte macában a f.rjt s a Zsidó Nemzeti Szövetségben tttmörült. Természeteden, mert magyarnak lenni Erdélyjen egyet jelent a mártirsággal s az a zsidóság, amely élvezte Erdély kultúrájának minden áldását a magyar rezsim alatt, most az elnyomatás idejében egyáltalán nem hajlandó sanyargattatásokban és szenvedésekben is osztozkodni. Egész Erdély közvéleményét a legnagyobb felháborodással tölti el az a kvalifikálhatatlan eset, amely most játszódott le a; aradi kisebbségi konferencián. Ide a Zsidó Nemzeti Szövelség, a többi kisebbségekkel együtt amagyar kisebbségei is meg-hivla. Dr. Fischer Tivadar, a zsidók elnöke minden kisebbségi kiküldöttet anyanyelvén üdvözölt, egyedül a magyarok kiküldöttét, dr. Barabás Bélát fogadta német nyelvű beszéddel. Fischer ur természetesen tökéletesen beszél magyarul és egyike volt megszállás előtt a hazafias „magyar zsidókuak \', de — tempóra mutantur. — Ám el fog múlni a nagyromán\' ftünkösdi királyság s akkor emlékezni fogunk és emlékezni fo^ Erdély magyaisága is I Egy asszony két férfi a legujabbb COURTS MAHLER regény kapható KAKAS ÁGOSTON könyvkereskedésében, Zalaegerszeg. Telefon 131. — Ő Is azt akarta. Bekísért a rendőr egy notórius tolvajt a rendőrkapitány elé. Ez megismeri a gyakori vendéget s rákiabál: — Nem megmondtam, hogy többé ne kerüljön a szemem elé. — Hiszen mondlam, én is a rendőrnek, Jyalftpilány úr nem akar \| látni, de hiába, nem hallgatóik rám I — Felel az ipse. Samuka érdeklődik. Samuka sok butaságot kérdezett a papájától, aki végre is mérges lett: — Ha még sokai kérdezősködöl pofon ütlek. — Jól van papa, csak még egyet mondjál meg, azután hallgatok- — Nó mi az? — Mond csak papa, mikor halt meg a Holt-tenger? — A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület kertlét szombaton délelőtt II órakor fogják bérbeadni. Az árverés a helyszínen, rossz idd esetén a Gazdasági Egyesület hivatalos helyiségében lesz. — Mit is jelent a K. m, f. ? A nagykanizsai rendőiségen történt a következő efiet: Az egyik vidéki \' nénit 300 koronára bűntette meg a szigorú rendörbiró. Felvette a jegyzökönyvet s a végére odaírta a szokásos K. m. f. (Kelt mint fent) záradékot, majd felhívta a megtermett gömbölyű asszonyságot, hogy írja alá a nevét. Az asszony nézi, nézi a jegyzőkönyvet, majd élénken megkérdi a kapitánytól, mint jelent az a három fránya betű, hogy: K. m. f. A kapitány, akiben felülkerekedett a humor, nagy-komolyan oda mondja neki: Azt jelenti, kogy Komám muszáj /izeti. Ja úgy, azt szóval ii megmondhatta volna a tekintetes úr, nem kellett volna odaírni, — válaszolt a néni és leszurkolta a 300 koronát. x Folyton csökken a kávéházak száma Budapesten. Budapest valamikor messze földön híres volt kávéházairól. Minden utcasarkon pompázott egy fényes tükrös bársonydrapperiás kávéház. Ma azonban már csak emléke él a pompls kávéházak sokaságának. A háború és a forradalom nyomán támadt rettenetes drágaság különösen a káVéházak életeidét támadta meg alapjában, mert akkor amídőrpmár as fogyasztási cikkek beszerzési árai 3—400 százalékkal emelkedtek, a kávéházak a békebeli árakhoz mérten csak 30—40 százalékkal drágábban szolgálhatták ki vendégeiket. Ez a körülmény késztette az Ostende kávéház agilis tulajdonosát Orosz Ödönt arra, fényesen átalakítva újból megnyitotta világvárosias díszben ragyogó helyiségeit, hogy nemcsak kávéházi üzemét tartsa fenn,, hanem előkelő étteremmé alakulion dl, ahol elsőrangú cigányzene mellett a legízletesebb és legfinomabb éttermi rtieieg ételeket szolgálják fel a vendégek számára. Az Ostende cafe restaurantban már is ott látjuk megyénk közönségének szinejavát s rövidesen találkozóhelye lesz mindenkinek, aki Ízlésesen Elkészített kitűnő vacsorát kiván fogyasztani. Este 10 óra után záióráig Varjas Antal tart előadást. 4 kávéház tulajdonosának, Grósz Ödönnek neve garancia leszen arra, hogy e vállalkozás sikerülni fog, m^rt kinek már a bpesti Pallace, Rákóczi étteremben, a nyíregyházai Pannónia és a parádfürdői vendéglőbea annyi alkalma volt elismerést aratni, ezúttal ii .csak öregbíteni fogja általánosan elismert szaktudását. \' - A Hadirokkantak Nemzeti Szövetségének zalaegerszegi csoportja vasárnap délelőtt 10 órakor választmányi ülést tart, amelyen a segély-zési ügyeket fogják tárgyalni. — Meglopta az anyját. A zalaegerszegi rendőrség elfogta Szabó Pál 13 éves budapesti suhancot, aki az anyjától 9000 koronát lopott s azon Zalaegerszegre utazóit. A fiu eleinte huzudozott később azonban beismert mindent. A. pénznek javarészét már elköltötte. A rendór: ség értesítette a fiu édesanyjái és a megtévedt gyereket illetőségi helyére toloncoltalja vissza. ZALA VÁRMEGYE 1922 szeptember 8 ^ KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY Budapest, 1922 s/eptember 21. A budapesti deviza-körpont hivatalos árjegyzései. Amsterdam London 970 Prága 11125 Stockholm 2500 Sweiz 190 Bécs 105 Zágráb 190 Varsó Newyork Berlin Milano Páris Zürichben: a magyar korona - ---- «2 osztrák korona --- 82 osztr. bélyegz. bankjegy Budapesti tőzsde. • S/ept. 16 í Szept. 21. Valuták : kor. till. kor. fill. Napoleon---- 9400 — 9400 - Font------ 11125 — 11125 - Dollár----- 2500 - \' 2500 — Francia frank — — 190 - 190 - Lengyel márka - — — 38 38 Mái ka —---- 1 80 190 - Líra — —--— 105 __ 1 105 - Leu------- 15 50 15 25 Cseh korona — — — 84 75 - Dinár----- 31 20 32 - Svájci frank--- 470 - 470 - Osztrák kor.:--- — 300 305 Terményjelentés. Szept. Szept. lü. 21. Budapest, 1922 szeptember IU Kor. Kor. Búza ----- 10000 10050 Rozs----- 7250 7250 Árpa----- — 6800 6800 Zab------- — 6800 6700 Tengeri —. —.--— — — Korpa - —--— — 5000 5000 Repce ------ — — 15000 Köles----- — — — egyes számai kaphatók: Izv. hgovics Jásosne Rakécii-itcaí diláoyáml larvátb Firioc Csáiyi-atcai dohányáradájában. Kakas Aooston könyv- ti papirkereskedésében. Spitzer Rbqé KisidÜi Laios-Hlcai dohányarodájábap. hf. Vajda Aronné WlauiUntcai úobányárudájaban, Zsiibilyí Jiuti lisHpivllliiíjlkii! i Fl-(éren. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz Zalaegerszegen. Telefon 131. MEGHÍVÓ. ma i ZALAElElSZCfil TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZV. TAKASAS 1922. évi október hó 5-én délután 4 órakor az intézet helyiségében tart. mclvre a t. részvényeseket tisztelettel meghívja az IGAZGATÓSÁG. tárgysorozat: 1. Az 1921. augusztus 27-iki közgyűlésén elhatározott alaptöke emelés perfektuálásának bejelentése és ezzel kapcsolatosan az alapszabályok 16. §-ának módosítása. 2 Határozathozatal a Zalamegyei Központi Takarékpénztár r. t-gal való egyesülés kérdésében. 3. Az alapszabályok 1, 14,>16, 17> 36 és 112 8-ainak módosítása. 4. 40 igazgatósági tag megválasztása az 1922-1923 üzlelévre. 5. 9 felügyelő-bizottsági tag választása a a folyó üzletév tartamára. JEGYZET. Ai alapszabályok 8 é« 10. tj-aira való utalással figyelmeztetjük a t. részvényeseket, hogy csak az a részvényes gyakorolhat s/ava/ati jogot a közgyűlésen, aki rés/vényei a le nem, j.1r( s/elvénvekkel a közgyűlést megelőzőleg legkésőbb l<)22. október 2-án déli 12 óráig a pénztárnál letette TANULÓT feivesz\\Gyarmati Vilmos füszer-és csemegekereskedő Zalaegerszeg. Kanizsán, Magyar-utcában levő — három eter naZamai négyssö86i telekkel azonnal eladom. Bgy lakát asetlag elfoglalható. — Bruncslcs József Íereskedő Nagykanizsa, Sugár út. Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ ■ megfelelőleg készítenek r>7-o S S Szalay és Dankovits £ i épület- és mttbutor-asztalosok J S ZALAEGERSZEG «^megmunkáló telep: ■ ■ iskolaköz 2. szám. Ürményi-utca 7. a ■ ■ ■ Állandó készbutor r aktAri ■ 5 B Gyümölcs - csomagoláshoz kitűnően alkalmas makulatura papir (régi könyvek! tiszta állapotban, nagyobb tételben is kApható a „Zalavármegye" kiadóhivatalában. ¡"kötsyjózsef j B géperőre berendezett B i KOCSIGYÁRTÓ j ■ ma helye ZALASZENTQRÓTON. J •••••••••••• esik egv Wu) v hASznélaUlrt j 1napra a le^jutányoMbb díjszabás mellett ve« fel a • KULTURA kflJcsftnkftnyv. tárban. Bővebb felvilágosi- \| kiadóhivntela Zalnejjmzeg. tást a KAKAS-ryomdában I Kaka« nyomda Telefon I3I I3-.V) Állandó kész-korsiraktár. — Gazdasági szekerek és minden e szakba vágó munkák készítése. - Javítások és átalakítások mindenkor a legmodernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. Ügyes munkásleényt vagy hifutó fiút keres kakas aooston könyvnyomdája. Cséplő- Raffinált petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Hotor olaj >-<> a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben RIviHov á«Tái»ca kereskedelmi Zalaegerszeg Dinu^r «) IdiM irodájában Eötvös-utca 10. sz. BE Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hó 1-töl. ¿Í IN D U L Á S Hova Csatlakozik \' -5 £ 204 Sárvár Budapest keleti pályaudvarra érkezik . . . ¡5 5C 240 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik.........5 20 311 Zalalövő Szombathelyre érkezik........717 5,24 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik........7 45 6 53 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........907 7 35 Rédics , 7 Celldömölk öyörbe érk. 1720. Bpest keleti pu. gyort érk. 2040 111\' T R K E Honnan Yes Csatlakozik ¿I t. ura 1111.1ww1.uEr11 4 29 Zalaszentiván Nagykanizsáról....... indul 215 648 Zalaszentiván Szombathelyről..............440 726 Zalalövő 733 Rédics 832 Zalaszentiván Nagykanizsáról..........6 — Bud apest keleti pályaudvarról.....21 19 924 Celldömölk , .........._______ „, 1323 Zalaszentiván Szombathelyről gyors........1148 38 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik (gyors).....13 42» 123 Zalaszentiván Nagykanizsáról (gy.) I3K Szombathelyről (sz.) \'14 — 13 02 Rédics 1344 Zalaszentiván Szombathelyre érk. (gy.) 151. Nkanizsára érk. 17 15 1441 Zalalövő Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) 2120 1543 Celldömölk Oyőrbe érk. 2». Bpest keleti pályaudvarra 820 1710 Zalaszentiván Szombathelyre érkezik........1956 ------------------ --------. , 2108 Zalaszentiván Nagykanizsára érkezik................23 50\|23 11 Zalaszentiván Szombathelyről......... 20 55 MA UTAZIK, legkényelmesebben a menetjegyérodában válthatja meg jegyét akár két nappal előre is. — Vituin mérsékelt di\|a-\\ zás melleit a következő államokba szereztetik meg : Németország. Olaszország, Svájc, Francia- és Csehországba. ____ Nyoxaatott X ív Íny FI. -utódo Kaka« Ágoston. könyvayoin.ű.ftjAban. ZatT oeueriizeiíon.. Telefon 131. «»Ara. 16 26 Rédics 1840 Zalalövő Budapest keleti pályaudvarról gyors . . .8 — 1839 Sárvár Szombathelyről..........13 IC 1902 Zalaszentiván Nagykanizsáról..........16 5C 2014 Celldömölk Budapest keleti pályaudvarról ...... 72C 1. érfolTam. Zalaegerszeg, 1922 szeptember 24. Vasárnap. Ara fi korona. 73. szaa. Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY LaptviaidoB»>: „Zalavármegye" lapkiadótársaság tAbsadalsi és poljtiiai lap ■k8ielki1k heteikéit HÁBOISSOI. Ititiutei 1 < évre 180 K. Egyes mm 6 K Szerkesztőség Kísíalutly-n. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Szécbeuyl-ter 5. Telelőn 131 sz. „htmk fit/ Ilimben, Mjrtli e^» htiábin - v: \'l\'.itelf ^rfiW l?n««fb»n. /> Hluck M»?v»rof«j>.c Mtimii<Jtábat> Amett. \' török kérdés felborulással fenyegeti egész Európának kevés hozzáértéssel, de annál több erőszakoskodással megalkotott békéjét A kétségbeesés erejétől vezetett kard szétvágott egy sereg gordiusi csomót és megmutatta, hogy a békeszerződések tsak annyit érnek, amennyit egy nemzet tehetetlenségében megvalósítani enged belőlük. Az utolsó évtizedben folyton háborúskodó török nemzet most vívja legkctségbeesetlebb háborúját, amelybe csak fatalista lélekkel mehetett bele és avval a hittel, hogy már rosszabb úgysem történhetik vele, kegyetlenebb büntetést úgysem méthetnek rá, mint a mostani „béke", mely még a fővárosát is idegen érdekeknek szolgáltatta ki, mely a „beteg embert\' nemcsak betegebbé, hanem halottá akarja tenni. A török kard sújtott s nyomában ezrével maradtak holtan az ántánt kis csatlósának, Görögországnak a katonái. Mi, lesújtott, kifosztott, szegény magyarok reménykedő és hivő lélekkel nézzük a törököknek élet-halálharcát Reméljük, hogy a török kard továbbra is diadalmasan villog a balsorsos testvérnemzet kezében és hisszük, hogy az ő győzelmük a mi győzelmünk is lészen és az ő győzelmi éneküket, ha évek múlva is, de követni fogja a mi diadalmas énekünk A háborús éveket követő külpolitikai eseménvek közül a mostani érdekel bennünket legjobban : a török nrmzet sorsában tükröződik á mi sorsunk is vissza ! Az ántánt tudja azt. hogy a török kérdés a legsúlyosabb probléma azok közül, melyek négy év óta elég szép számmal felvetődtek. Tudja nzt. hogy ezt n problémát valahogyan mey kell oldani\', mert kiszámíthatatlan bonyodalmak következhetnek ennek a kérdésnek felületes elintézése után. Hiszen Törökország a/, első a békeszerződések által megnyomorított államok ko/t. mtiy fegyveresen felel a lehetetlen békekötésre Tuüja, hogy Török-Ország példáját követheti a trtbbi is és még-egys/cr lángbaborulhat e^ész Európa! Az ántánt pedig nem tud határozni, nem tud erélyes lenni. Azaz. próbál erélyes lenni, de az erőlködés mögött meglátszik az, hogy nir.es meg a pár ev előtti ereje, mellyel sok-s/ázéves országhatárokat tudott szétrombolni. A háborúnak említésére is felzúdul már az egész ántánt- közvélemény. Békés úton pedig a tbfbk-kérdést megoldani nem lehet Most látszik meg az ántánt valódi tehetetlensége s az, hogv az ántánt a négv év előtt szerzett tekintélyéből \'él. Ennek a tekintélynek a megsemmi-sliésére pedig elég egy kard messze keleten, méiyet egy k»f< sztoit. megcsonkított nemzet forgat. Az ántánt nem tud hatékonyan beleavatkozni ebbe a súlyos kérdésbe s a törökök ügye megmaradt továbbra is problémának, melyhez nem mernek hozzányúlni, mert esetleges sikertelen elintézése rést ütne a békeszerződések sérthetetlenségén s melyet a felheccelt kis tányérnyalókkat. a görögökkel, akartak megoldatni A görög beugratásnak mar vege Megverve szalad az egész görög sereg, nyomában pusztulás, hazájában pedig a polgárháború ¿vek óta kitörőiéiben levő veszélye. A kis csatlóst nem lehet többé elküldeni, hogy oltsa a tűzet, melyet egy elnyomott nemzet elégü-rctlensége szít; a nagyántánt pedig nem tud és nem is mer beleavatkozni szenvedőlegesen a veszélyes kérdésbe, nehogy meglássák azt, hogy kifelé nagy garral rendelkező államhatalma cseréplábakon áll. Hátra van még a mindenre kapható s kész- séges szolgálatra hív klsántánt. A török fc háború azonban még ántánt pénzzel és segítséggel is igen kétséges kimenetelű maradna a nehéz vállalkozástól félő kisániánt számára, melyre minden megbízatás ellenérc sem fog vállalkozni. A török kérdést, bárhogyan is akarják, nem tudják energikusan elintézni s a rendezés, minden akaratuk ellenére is, megmarad a török kardnak, melynek határát a török nemzet energiája és életvágya szabja meg. A törökökkel egyformán sújtott nemzetek között méltán vált ki megelégedést és örömet a török győzelem. Mindnyájan érzik, hogy a törökök tette az ő tettük is lehet és előbb-utóbb eljöhet az óra, melyben az ő kardjuk fog új határokat s új igazságokat szabni a mostani elnyomóknak. Nálunk is halljuk a rokonérzésnek s az örömnek hangjait. Hallunk azonban mást is ! Azt, hogy nekünk is leghelyesebb volna úgy tenni, mint a törököknek. Azok a köztünk levő különbséget nem veszik figyelembe a mi s a törökök helyzetét. Bennünket a kisániánt, félelem által erősre kovácsolt gyűrűje vesz körül, mely könnyen válhatik egy ennyire kifosztott s annyi ellenségtől körülvett országra nézve halálossá. Mi nem követhetjük a török példát már ez oknál fogva sem. Van azonban még egy ok, mely a török kérdést megkülönböztet a miénktől s mely azt világkérdéssé fejleszti. A török nép vele vallásilag és fajilag rokon népekkel együtt óriási hatalmat képvisel, mellyel számolni kell az ántánt-nak is. A mohameddán vallásúak között sokkal nagyobb a szolidaritás, mint a más hitűek között s a mohamednán vallás sokkal alkalmasabb az egy célra való egyesítésre, mint akármelyik keresztény vallás. A nagy liáboruban most csak a török nemzet vesz részt, de ha Mlángol az elégületlenseg tüze a többi elnyomott mohamedánban, akkor a keleti eget vérpirosra festi majd a több sza/milhó ember lelkéből kiáradó láng. A török kérdés akkor nemcsak Európát, hanem a félvilágot megfogja rendíteni Kemál basa győzelmes kardja új reményekre butát bennünket, szegény magyarokat. A mi harcunkat is vívják ott messze keleten s a török feltámad."s talán a mi feltámadásunk is lesz ! Nem li:djuk még mit hoz a jövendő. Háborut-e, vagy a keserves békét továbbra is. Ila háborút ho/. mi is avval a tudattal kezdhetjük meg a harcol, amivel a törökök : rosz-szabb sors úg> sem jöhet ránk ! A török nemzet vivja továbora is élethalálharcál a feltámadásért Kísér;* továbbra is fegyvereiket a szerencse. 0. \' — Nagy tüntetés Apáthy László temetése alkalmával M T. I. Csütörtökön este tragikus végű Apáthy LásJÓ százados temetésének egyes résztvevő fél 7 óra tájban kisebb csoportokban felvonultak a Rákóczi úton és hirtelen hangos tüntetés zaja verte föl a nyugalmat. A tüntetők többféle dalt énekeltek, de legsűrűbben az Krger-Bergert. A Rákóczi-unóI az Erz&ébet-körúiM kanyarodlak, ahol még\'fokozottabb lármával tűntettek. A Newyork-kávéházban igen tMgy riadalmat keltett a tüntetés. A bentlevók lu lyat-homlok menekültek reszben a pincehelyiségbe, részben a kijárat felé. A tüntetők egyrésze innen a Wesselényi-utcába és a Dohány-utcába akartak vonulni, itt azonban már rendőr csapatok helyezkedtek el, mire a \\ tüntetők szétoszlottak. A rendórség három fiatal j embert előállított, azonban a kihallgatás után J szabadon bocsátották őket. TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda Jelentései. •••• Bánffy külügyminiszter bezzéde a Népszövetség előtt a kissebbségak érdekében. Genf, szeptember 22. A Journal de Genéve Bánffy külügyminiszter a kisebbségek ügyében történt felszólalása alkalmából azt írja, hogy Bánffy őszinte és koncíliáns magatartása rokonszenvet váltott ki, amikor először lépett a szónoki emelvényre. Hihető, hogy külügyminiszterünk beszédének meg lesz a maga hatása és az elnyomott magyarság helyzetén is lényegesen könyftenek. Slnger volt as Irányítója a kommunista összeesküvésnek. Budapest, szept 23. A rendőrség megállapította, hogy a szociáldemokrata szervezetek menyiben voltak a kommunista szervezkedési mozgalomba beleavatva. A szervezkedés belső és külső munkából állott, amelyet Singer irányított. Singer személyesen oktatta ki az általa kiszemelt egyéneket arra, hogy miként szerezzenek hiveket a következő vállalatokra és gondoskodott arról is, hogy a szervezetbe csak a kommunizmus hithű emberei kerüljenek be. Anglia a „a szabad hajózást" akarja biztosítani. London, szeptember 22. A Reuter (^ynökség arról értesül, hogy az angol kormány a tengerszorosok védelmére tett intézkedéseket szigorúan veszi és semmiszin alatt sem akar ellenségeskedésbe bocsátkozni. Ha azonbanan a kcmális-ták a semleges zónát megtámadják, akkor hadd jöjjön a háboru A helyzet kulcsa tehát Kemál kezeiben van. Nagybrittaiua mit sem vár a maga szamára és legfőbb célja a tengerszorosok semlegessége és valamennyi ország szabad hajózasanak teljes biztosítása. (Mindenesetre igen jellemző ez a pár sor Anglia képmutatására. Keleten nem fog hirtelen rosszabbra fordulni a helyzet. t.ondon, szept 22. A lapok abban a körülményben. hogv Lloyd George vidékre utazott és hétfő elölt nem tér vissza, annak a jeiét látják, hogy krt7c! Keleten a helyzet nem fog hu teleit rosszabbra fordulni. Hivatalos körökben nagy fontosságot tulajdonítanak annak a konstantinápolyi jelentésnek, hogy a törökök Thrácia tekintetében 48 órán belül kötelező igérelet követelnek. Romanones nem hozott levetet Zita királynétól. Madrid, szeptember 22 A spanyol lapok nagyrésze azt a hirt, hogy Romanones volt spanyol miniszterelnök, aki a napokban Budapesten járt. Zua királyné részéről levelet vitt Bethlen miniszterelnöknek, megcáfolja * Romanones budapesti idő/ése alatt tartózkodott «tttól, hogy eg általán szóba is hozza Zita királynét. Bonborg titkos tanácsos Jelentése a császár házasságáról. Berlin, szeptember 22 A porosz királyi ház meghatalmazott kancellárja. Bonberg titkos tanácsos a következő értesítést adta ki: Őfelsége a császár elhatározta, hogy újra megházasodik, előreláthatólag november folyamán, amikor is feleségül fogja venni az özvegy Schónaich-Carolath, született Reuss Hermina hercegnőt, az idősebb ágb\'»l. •«Ú ZALAVARMUGYE 1922 szeptember 24^ Hetenként l«y fafcai4.ii, a zabszem és «flyífc. Az oláh űrt ^11 a határon, az ő hatalmának a hatarán, s kut.it, vámol, büalct. Erdélybe utazott egy magvar asszony s csomagját szétbontja az oláh és talál beiwie egy kalánt, valószínűleg fakalán volt ez s egy habverőt. Meg bünteti az asszonyt 300 leire, vagyis 5400 koronára. A habverő hogv milyen érték«, nem tudom; a fakalánt régen 2-4 fillérért vettük, most 5, 6, 8 korona lehet. S ezért büntetésben fizetett 5400 koronát. Ha már rendes ember volna az oláh, akkor elvenné az utas asszonytól s megsemmisítené a portékát, melyei ez amúgy is csak a saját használatára vitt, s ezzel az egyszerű kárral meg volna büntetve az asszony is, s elégtétel adatnék az oláh politikának is, hogy idegen portékát ők nem engednek be orszagukba a honi iparvédelem szempontjából. \' De; kell nekik ezenfelül még az 5400 koiona is. Lelke rajta. Ezt lehet kritizálni, még pedig megvető undorral. De nem lehet kritizálni a dolognak a másik oldalát, azt, hogy nem engedi !>e az idegen iparcikkeket, jól teszi. Igaza van az oláhnak. Ámbár neki szüksége van fakalánra, mert a hig paradicsom levest is fakalánnal eszi s a kemény puliszkát is fakalánnal eszi. De helyesen teszi, hogy nem engedi be a fakalánt, azt a két filléres fakalánt. Ezzel a két fillérrel is szegényednék az ő naciója, hogy ne is emiit-sük a habverőt. Emerre meg éppen semmi szüksége sincs. Amarra van, de a fakalánt minden egye* oláh ember meg tudja csinálni a maga számára; erdő pedig épen van ott elég a fakalán készítésre. Az oláh nem engedi be hazájába a külföldi fakalánt. Jói teszi. Ezt nem tudjuk mi megérteni, mi, minden bölcse-séggel kikent magyarok. Mivé lennénk, Úristen! ha nem votna a világon habverő? El kellene pusztulnunk. De van a világon habverő, s mi adunk a világnak pénzt, csakhogy kapjunk tőle habverőt ; sőt a barátság jeléül adunk neki gabonát, tehenet, tejet, csakhogy habverőt kaphassunk tőle. \' t ■ Az oláhnak nem kell habverő, ugy is megissza a tejet s megeszi sajtban, vajban, túróban ; mi haboskávé nélkül nem tudunk megélni ; ezért kell a habverő. Azonban ne tanuljunk az oláhtól. De a művelt nyugattól már tanulhatunk ugye ? Nó, mondok hát innen is egy esetet, amely erősen hasonlit a két filléres fakalánhoz Egy alezredes baratom beszéli, hogy a háborúban valahol tova Volhinia körül szem és fültauuja volt a következő megható jelenetnek. Egy német frájter katona, fél fokkal nagyobb, mint a közlegény, néhány zsák zabot vasárolt a háborús lovak számára; az átöntésnél egy marék zab a földre hullott, a trájter szemenként szedegeti vala föl a porból-sárból a gabonát; a volhiiuai ember rászól :\| Ugyan, hagyja az ördögbe azt a pár szemet, ne gyötrődjék. hiszen nem is a magáé. A német frájter nagyon komolyan a szemébe néz emberének s ezt feleli: Tatán nem is törődném, ha az enyém volna, de tudja meg uram, hogy ez a / német nemzet vagyona s erre nekem ügyelnem kell jobban, rntf a saját szememre Oh, báicsak ómagyar nemzet kincsét is a fakalánnak s a habverőnek ai árával együtt ilyen frájterek őriznek mindig és őriztek volna! Oh, ha az úgynevezett állami vattaiatokat évszázadokon keresztül ilyen frájterek hajtották volna végre a sakálok és ragadozó keselyük helyett; akkor most milliók milliárdjaival gazdagabbak volnánk. De visszatérek a fakalánra s az ehhez hasonlatosabb dologra. Az oláhnak nem ftelL. a mi fakanalunk s olvasom az újságból, hogy az osztrák-fé^e tartománynak nem kell a mi szólónk és mustunk. S ennek is igaza van Hát muszáj neki szólót enni s-inustot inni ? éppen most, ilyen szörnyűséges időben ? E nélkül megélhet. Csak mi nem tudunk megélni a habverő nélkül. De már a tojást az osztrák atyafi sem küldi vissza. A mustot nem issza meg, ezt meg isszuk mi s legalább jó kedvünk Icrz tóié a szeretetre, hogy jó cserét csináljunk. 0 megeszi a tojást s ad nekünk helyébe tojásikeltö gépet; elviszi a gabonánkat s ad helyette keményítőt és élesz- tőt ; megissza a tejünket s ad helyette habverőt. Háládatiantágot hirdetek. Hiszen tenger sok egyéb dolgot is adnak nekünk. Csak nézzük meg egyik országos vásárunknak a piacát. Van ott csengő, csörgő, pergettyil, — éppen mint háború előtt, — van pántlika, strirafii, fuszekli, kapca, ringy-rongy, frinc-franc, hogy büdös 1 tőle a piac; van sip. duda, trombita és nyolc krajcáros aranyóra. Ezek mind olyan portékák, amelyekért halával tartozunk az osztrák gyárosoknak, ezek nélkül meg sem élhetnénk. A göcseji magyar asszony talán a Zalába fullasztaná magát, ha nem vihetne gyermekének egy játékszert abból az aranyórából. Aztán mondja még valaki, hogy itt nincs népnevelés. Hiszen gondoskodtak arról az osztrák gyárak és ezeknek vigéczeik, hogy ilyenné neveljék a népünket, hogy szeresse a nyolckrajcáros aranyórát és a tejes habverőt. Nos, az iparpártolás s a közgazdasági Ez se kutya. Ezek fizetnek tthelypénzt," vásár-adót s a városnak a kincstára gyarapszik. Micsoda előny I Isteni közgazdaság ! Városilag és államilag is. S az oláh még sem akar tanulni tőlünk, ö nem engedi be országába még a kétkrajcáros fakalánt sem, még ha nem vásárra viszik i6, még magánhasználatra sem engedi. Ha öt koronával, vagy csak négy filériel is csorbul a vagyona idegenek miatt: azt már hazaárulásnak tartja s Őrt áll, mint a német frájter az ő nemzetének a zabja mellett. Mi megelégszünk azzal, sőt boldogok vagyunk azzal, hogy ha az osztrák gyárakból van üres-konyhánkban egy habverő. Borbély György. hírek. **** — Áthelyezés. Medve István dr. tanfelügyelöt a vall. és közoktatásügyi miniszter Zalaegerszegről Békésgyulára helyezte át. — Mihácz Irma keszthelyi községi glemi iskolához beosztott tanítónőt, okleveles polgáriiskolai tanárnőt, a vall. és közoktatásügyi miniszter a mohácsi áll. polgári leányiskolához helyezte át. — Nyugdíjazás. Dr. Remeténé Mágót Józsa nagykanizsai áll. elemi iskolai tanítónőt a vall. és közoktatásügyi miniszter nyugdíjazta. — Az Aranykönyvbe folytatólag legújabban beírta a nevét dr. Thassy Qábor vm. főorvos, a szoborbizottság alelnöke, ifi Thassy Imre rajki földbirtokos és Sebestyén Jenő 10Q0—1000 koronával. Az Aranykönyv körútra is fog indulni Zalavármegyeben és látogatásokat is tesz. Bizonyos, hogy általánosságban jó magyar vendégszeretettel fogják fogadni, hogy régi jő erenyünkön csorba ne essék. Addig is aki óhajtja beírni a nevét, található az Aranykönyv Zalaegerszegen dr. Thassy Gábor alelnöknél, vagy Borbély Oyörgy titkárnál Wlassics-u. 8. — A/, aitsjiun biztosította az ellátatlanoknak szükséges lisztmeiinyiséget. Bödy Zoltán alispán Nagykanizsán tárgyalásokat folytatott a Trans-danubia malomipari r. t. vezetőségével a vár megyei ellátatlanok és az inségakcióra szorulók téli lisztszükségletének biztosításáról. A részvénytársaság nagy előzékenységgel fogadta az ügyet és elvállalta a szükséges lisztmennyiség szállítását. A kölcsön lisztet esik akkor tudja visszaadni iaz akció vezetősége, amikor a vármegye területéről beérkeznek az. inségakció céljaira kivetett adomntyok. A kivetés ügyében a Mezőgazdasági Bizottság a napokban ülés tart. — A duii.íntuli evangclikus «erűlet uj fel-ügyelője. A tisztségétől megvált, aggkoru Berzsenyi Jenő helyébe, akinek az egész dunán-tuli evang. egyházkerület sajnálkozásaval kisért lemondásáról már megemlékeztünk, a Sopronban megtartott egyházkerületi közgyűlés egyhangúlag dr. László Kálmánt választotta meg a dunantuli evangellkus egyházkerület felügyelőjévé. — Ref. istentisztelet. Fejes Gábor ref. lelkész f. hó 24 én délelőtt 10 órakor urvacsoraosztás-sal egybekötött isteni tiszteletet tart a helybeli ev. templomban. Az istentisztelet vézeztével egyháztanácsi és egyházi közgyűlés lesz — Izraelita polgártársaink foiyó hó 23-án és 24-én tartják u] évi ünnepüket. Istentisztelet \' kezdete úgy szombaton, mint vasárnap reggel i í 9 óra. Hitszónoklat mindkét napon 1» 10 órakor, f — Tanító áthelyezések. A v. H közoktatás* ügyi miniszter úr országosan rendezni óhajtja a létszám viszonyokat s az összes nem állami iskolához beosztod tanítókat mind ál! iskolához helyezi át A napokban mintegy hetven áthelyezési rendelet erkezett Zalavármegye Kir. Tanfelügyclösegéhez, amelyek közül 24 olyan eseire vonatkozik, amidőn az áthelyezés Zala-vármegye területén belül történik. A vármegyéhez jön (26 tanerő s innen távozik 16. Négy áthelyezés ügy b zonytalan. Az egyes iskolákhoz áthelyezett tanerők a Következők: Csabrendekre: Békefi János és Neumann Gabriella a balatonfüredi szeretetháztői, Hegyessy Róza Pécsről és Nyerka Jáuos Baracskáról. Egyedutára: Flór Róza Csáfordról, Farkas László Medináról, Gonda Apollónia Bakonypölöskéról és Grastyán István Nagypösélyröl. Molnáriba: Hantz Etelka Türjéről. Nagykanizsára: Csonkáné- Oszoia Anna Révfülöpről, Faludy Géza és Faludyné-Meszárits Anna Zalahalápról, Pataky Viktor Keszthelyről, Plichta Etelka Letenyéról. Sperg Lajos és Spergné- Brosch Irma Egyedutáról, * Wrana Ilona a nagykanizsai áll. polg, fiúiskolától, Bajnok János és Bajnokné- Polazsek Hedvig Székesfehérvárról, Dieber Rezsó Ujhódospu Etáról, Fábry Ilona Szombathelyről, végül Holczer Béla és Holczerné- Popovics Olga Békésről. Pórszombatra: Fekete Géza és Feketéné-Némethy Ilona Pusztamagyaródról. Révfülöpre: Auerbach István Kővágó-őrsről. Sümegre. Horváth Róza Szentgothárdrói, Koscsák Gyula Ruda-bánácskáról, Lindtner Teréz Kőküttapazdról és Vámosy József Ercsiről. Szentadorjánra .Dénessy Alajos Szeutbékálláról, ifi. Günthér Gábor Tapolcáról és Simon Irma C söntödéről. Szent\' liszlóra: Matkovics Ferenc Murakeresztúrról. Zalabaksára: Ziegler Béla Balatonlelléről és Szépudvary László Gelséről. Zalaegerszegre: Haris Jenő, Lippehszky Árpád és Rettegi Miklós a zalaegerszegi pénzügyigazgatóságtól, Kopcsay Ella Győrből, Mattyasovszky Andor Kiskun-majsáról, Nemes Ernő és özv. Pappné- Nemes Mária Székesfehérvárról valamint Szentgyörgyiné-Stolimann Szeréna Sátoralja-Ujhelyről. Zala-lövőre: Gonary Gergely Rurcsról, Schichta Dezső és Schichta Matild Kiskunmajsáról és Zsatkovits Ilona Nyiracsádról. Zalaszentgrótrá r\' Laub János Hldasdról. A vármegyétől eltávoznak: Tamaskó Dezső Bonczföidéről Almás- • Kamarásra, Kiss JLoián Tótszerdahelyről Csány-telek-Rá vágyra, ISika Ferenc Türjéről Csongrád-Császárutra, Vörös János Kisszentgrótról Fülöpszállás Kerekegyházára, Kncstalusi Sándor és Kricsfalusiné- Csík Júlia Keszthelyről Kapós- , várra, Uradi Gizella Csabrendekről Kispestre, Vitárius Endre .tjyulakcszibő! Nagyvázsonyra, Koch Róbert Nemes-Tördemicről Paksra, Szívós József Szigligetről Pilisszántóra, Máthéné-Opasils Mária Vonyarcvashegyről Tömörkényalvégre, Chocholutz Margit Zalaszentliszlórol Szegedhonvéderőre és Pintér lános Tótszerdahelyről Szentes-Bírektanyáfa, (utóbbi időközben meghalt) Ovary József\'Pórszombatból Nagykanizsára. — Feltételhez kötötték a záróra meghosszabbítást. A belügyminiszter Zalavármegye alispánjához rendeletet intézeit, amelyben a záróra engedélyek kiadásáról intézkedik A rendelet szerint jövő évi március végéig táncvigalmak és egyé:) mulatságok tartására, továbbá záróra meghosszabbításra csak abban az esetben lehet engedélyt kiadni, ha a kérelmező a mulatság jövedelméből előre meghatározott összeget adományoz a Horthy-inségakció céljaira: A rendélet azonnal hatályba lép — Felemeltek a Vórházi ápolási dijakat a pesti kórházakban. A tóvárosi közegészségügyi bizottság pénteken délután tartott ülésén hozzájárult a közkórtlázak ápolási dijainak napi 458 koronára való emeléséhez. A különszobák diját egyágvas szoba után 800 K, kétágyas szoba után 700 K és háromágyas után nap 600 K-ban állapitolta meg. A különápolási dij napi 160 K. — tmeük vagy nem emelik a dohánv árakat. A fővárosi reggeli lapok azt a hirt közölték, hogy vasárnaptól fogva 100 -120 százalékkal emelik a bohányárakat. A iávirati irodai jelentés viszont azt mondja, hogy a doháig jövedéki központi igazgatóság cáfolja a hirt s hogy az igazgatóságnak nincsen áremelési szándéka. Majd elválik! 1922 szeptember 24 ZALA VÁRMEGYE — .Megszokott! városi hivatalnok. Kossich Gyula városi írnok több helyen pénzt vett fel, amellyel a napokban megszökött. A városnál, az eddigi vizsgálat szerint, nem sikkasztott, csupán több kisebb-nagyobb hivatali szabálytalanságot követett el. Körözését elrendeltek \' — A zalaegerszegi cen/uru. Szolnokról érkezik egy hivatalos levél, hivatalos bélyegzővel ellátva, a küldő hivatalos hatóság, föltüntelvea borítékon, egy áll. tisztviselőnek szól a levél s megérkezik- szept. 22. amikor az illető megkapja a levelet, kibontva s újra ragasztva, a levél széle piros bélyegzővel ékeskedik a szép magyar szöveg : „Eingelangt 21. sept. 1922. Erledigt." („Érkezet 1922. szept. 21. Elintézve") Ebben a históriában érthetetlen a cenzúra, hiszen Szolnok is, Zalaegerszeg is ebben a csepp Magyarországban van ; de érthetetlen ez a németnyelv is. Hát itt még mindig a habs-tmrgi katonaságnak a német nyelve uralkodik? — A Zalaegerszegi Árvizsgáló Bizottság által megalapított árak a cipés/munkákrn vonntko zóan. Egy pár női vagy férfi box cipő fekete, vagy sárga, munkadíja 800 K. Egy pár sevróé 1050 K. A szines cipők munkadíja a sárga kivételével 500 K-val több. A lakk cipők dija 600 K-val több. A varrott cipők dija 800 K-val több Egy pár szeges boritás box női, va«y férfi munkadija 400 K. Egy par sevróe 450 K. A szines (sárga kivételével) cipők borítást dija 250 K-val több. A lakk cipőké 300 K-val több A varrotté 400 K-val több. Egy pár szeges cipó talpalása és sarkalása 150 K. A varrotté 150 K-val több. A sarkalás dija 30 K. Egy pár szeges csizma dija 1700 K. Javítások és egyéb munkálatok megegyezés szerint. Cipőfelsőrész munkák: Egész hajtott női, vagy férfi fűzős 150 K, gombos 160 K. Szár hajtott női, vagy férfi fűzős 150 K. gombos 110 K. Egéjz tisztázott női, vagy férfi fűzős 90 K. gombos 110 K. Rendelt tisztázott magas férfi fűzős 90 K. Fél és gyermekcipők 20 K-val olcsóbbak. Lakk és sárga cipőké 20 K-val drágább. Csizmaszár áthajtása 180 K. Csizma fejelése 120 K. - A cipészek deputácíót küldtek az Árvizsgáló Bizottsághoz és más áraknak a megállapítását kérték. A Bizottság azonban fentartotta "e határozatot. — Apró táviratok. Konstantinápolyi távirat szerint a Kamálisták előőrsei elérték a Darda-nellákat. — Az egységespárt szerdai értekezletén fog először szerepelni a Wolffék és Friedríchék-től való cgyUtmüködés kérdése, inely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul ineg. — A Reuter-ügynökség jelenti, hogy Csanakba űjabb erősítések érkeztek. — Mint a M. T. I jelenti, a földadó kivetésről és az ezzel kapcsolatos törvények újból való szabályozásáról szóló 1922. évi XXI. t.c.-et az Országos Törvénytár mai számában (wdctifc ki — Varsó. Két napig tartó sztrájk után a lapok ma ismét megjelentek. - A svájci parlament 47 szavazattal 16 ellenében elfogadta az alkotmányra vonatkozó törvényjavaslatot. — A villamos vasutak viteldiját Berlinben azonnali hatállyal 10 márkára emelték lel — Megbüntettek árdrágításért. Kis András gyepmester 700 liter ürüléket 400 koronáért szállított ki, Az Árvizsgáló Bizottság által megszabott 325 koronás árral szemben a zalaegerszegi kir. törvényszék árdrágítás miatt Kis Andrást 800 Korona pénzbüntetésre Ítélte. — Kaárverezes. Vasárnap délután 2 órakor az Arany János-utca végén kei nyárfa lesz elárverezve, melynek kidöntése az utcarendezés szempontjából valt szükségessé. — Hova Irtt a cukor? A (pénzügyminisztérium kimutatása szerint a mull év /szeptem- \' ber l-töl ez év julius végéig 561000 métermázsa cukor termett nálunk. 310.229 métermázsával több. mint a mult év ugyanezen szakaban, S mégis külföldi cukorra voitunk utalva. A \'cukorgyárosok most saját maguk árulták el, hogy hova rejtőzött ennyi ideig a tengeteg sok cukor A pénzügyminisztériumhoz ugyanis kérvétnt nyújtottak be, amelyben kérik a belföldi és külföldi árak közötti különbözetnek termelési prémiumként való megtérítését. A pénzügyminisztérium természetesen elutasította ezt a kérelmet s most még csak az volna hátra, hogy a prémium reményében elrejtett készleteket is felkutassák é$ forgalomba hozzák — Erdélyben a nmxyar kisbirtokokat is kisajátítják Kolozsvárról irják a Magyar Kurírnak : A román agrárreform rengeteg panaszt váltott ki a megszállolt lakosságnál. Kíméletlenül kisajátítják nemcsak a magánjjivtficatHta^ nem egyházi, iskolai és testületi birtokokat is. Ujabban a kisbirtok földjét is kisajátítás fenyegeti. Háromszék vármegye több székely községében az árvák, özvegyek és tisztviselők birtokait akarják kisajátítani azon címen, hogy nem személyesen művelik földjüket, Hasonló panaszok vanak a csíki székelyek körében is, akik elhatározták, hogy sérelmeik orvoslása végeit újabb küldöttséget menesztenek Bukarestbe . , — Sok panasz van az ellátatlanok listája ellen. Az ellátatlanok listáját az 1923. évre igen megszükitették, úgy hogy többszáz ember nem kapja már szeptember 1-től fogva a ked-vezmúfiyes iisztellátást, Azok között, akiket töröltek a listáról, igen sok szegény és a kedvezményes ellátásra rászoruló ember van. Ezek nap-nap jtán deputációban járnak a polgármesternél, kérve újra a kedvezményt, mintha ennek megadása a polgármester jogkörébe tartoznék. A napokban is a helybeli szegény asszonyok küldöttsége járt a polgármesternél s elpanaszolta ad, hogy a mai rettenetes lisztárak mellett képtelenek lisztet beszerezni és kérték az ellátatlanok listájára való felvételüket. A polgármester, a miniszteri rendelet értelmében, a kérést nem teljesíthette. A város területén igen sokan vannak olyanok, akiket az ellátatlanok listájáról töröltek és akik képtelenek a társadalom segítsége nélkül megélni. Ezek aztán vagy a Horty inségakció gondoskodása folytán remélik az életük fenntartását, vagy pedig kénytelenek lesznek koldulni! Ajánljuk őket a hatóság jóakaratú figyelmébe. — Romlott búst- árusított két falusi asszony. Torma Boldizsárné níikefai és Németh Oézáné novai lakósok tegnap a Kossuth Lajos-utcában sertéshúst árusítottak, melyet a rendőrség elkobzott, mert alkalmatlan volt a közfogyasztás céljaira. A romlott húst árusító asszonyok ellen megindult az eljárás. — A felvidéki református egyház a cseh jogtalanságok ellen. A tiszáninneni református egyházkerület vezetői a legutóbbi közgyűlésen foglalkoztak a ref lelkészek és tanítók ügyével Több református lelkészt és tanítót kiutasítottak azért, hogy nem cseh-szlovák állampolgárok. Hasonló módon jártak el illetőségi ügyekben az élethossziglan megválasztott lelkészekkel és tanítókkal, akiknek saját községükben nem adtak illetőségi bizonyítványt. A ref. egyház a konvent utján kéri e sérelmek orvoslását. — Ahol a sok bolha míalt nem lehetett megkezdeni a tanítást A bagladi állami elemi iskolában mindezideig nem kezdődött meg a támlás A tanító az esetről hosszabb jelentésben számol be, amelynek legfontosabb része így hangzik: „A tanterem alapos takarításra szorul, jnert a nyár folyamán a bolhák hihetetlen nuxíon elszaporodtak, úgy, hogy a tanterembe még belépni is veszélyes, a benntartóz-kodás pedig teljesen lehetetlen. A tanítást megkezdeni nem tudom."\' Mindenesetre érdekes ürüggyel igyekszik megokolni a tanitó ur a mulasztását. Vagy talán a bagladi bolhák mások, mint a rendes bolhák ? Valószinü, hogy Baglft-dou különös bolhafaj él, mely annyira agresz-szív. hogy a vele való találkozás is veszélyes. De csak nem a tanitó úr képzeletének színes szövetén nevelkedtek ilyen nagygyá a tanterein bolha ?! ..............GAZDMÁQ. • ••• A vetőmagról. Még igen s.»k gazda és gazdaság nem látja be annak szükségességét és rendivüli fontosságát, hogy miért kell a vetőmagot ugy az őszi, I mint a tavaszi vetés előtt csávázni, pácolni 1 Sokan még ma is azt gondolják, hogy ezen i fontos gazdasági teendőnek a szaklapokban , való gyakori közlése csak arra való, hogy bizonyos vállatoknak és érdekeltségeknek, melyek csávázószerek gyártásával foglalkoznak, a mai- \| mára hajtja a vizet, szóval üzleti érdekből tör-ténik annak propagálása. Hiszen hogyha az utóbbi esztendők erre vonatkozó iaphirdetéseit olvassuk, bizonyos mértékben igazat kell adnunk a gazdaközönségnek, mert tényleg sok olyan hangzatos nevü és semmi értékkel nem bíró csávázószcrt hirdetnek, .amelyek csak arra voltak jók, hogy velük a Vazda zsebéből a pénzt kicsalják, de hatóké-pességük egyáltalán nem volt. Mindez pedig azért van így, mert nincs törvényesen kötelezővé téve az ujonau gyártott csávázószereknek az ana hivatott intézmények által való kipróbálása és ennek alapján azok igazi értékének megállapítása. A már mindenütt ismert különféle csávázási eljárás mellett csávázhatunk klorol, uspulun, formaldehyd és rézgálic oldattal, mely szerek alkalmasak a vetőmag felületén rátapadt üszög-spórák megölésére. A rézgálicnál és a formal-dehydnél arra kell ügyelni, hogy az előirt időn tul ne csávázzunk, mivel ez esetben a mag csiraképességére bizonyos mértékben káros befolyással lehet, mig ez a klorol és uspulunnál ki van zárira. Az uspulunnál kezelt vetőmagfelesleg étkezési és és takarmányozási célra fel nem használható, mig a klorollal kezelt vetőmag bármily étkezési célra közvetlenül, a formaldehyd és rézgáliccal kezelt azonban csak tiszta maggal keverve használható fet. A vetőmag kádban való csávázását bármelyik csávázószerrel olyképpen kezeljük, hogy az egyes anyagoknál megadott százalék tartalom szerint elkészített csávázóoldatba annyi gabonát öntünk, hogy a leüllepedelt magot legalább egy arasznyi folyadék lepje el. A formaldehyd, klorol és rézgálic-csávázószerek használatánál 10, illetőleg 10-15 percig, az uspulun oldatnál egy óráig hagyjuk a csávázószerben a vetőmagot állni és az áztatás ideje alatt gyakorta megkeverjük a magvat fakeverővel és a felszínre kerülő léha és üszkös szemeket szitával kimerítjük. A csávázás befejeztével a magvat a kádból kimerítjük, £ folyadékot róla lecsurgatjuk és vékony rétegben szellős helyen megszárítva elletjük. A csávázóoldatot megfelelő utánpótlás mellett azután még kétszer, tehát összesen háromszor használhatjuk, azután pedig uj oldatot készítünk belőle. A szakkérdésekben a magy. kir. Növényélet és Kórtani állomás, Budapest, 11. Debrőy ut 17, a növényvédekező szerek beszerzésére és használatára vonafKözólag pedig a magy. kir. Földmüvelésügyi Minisztérium Gyógynövény For- f;almi Irodája növényvédelmi osztálya, Budapest, X. Lónyai utca 7 ad meg minden felvilágosítást. — Négyszáz millió aranyrubel a szovjethad-ser«« költségvetése Rigai jelenlések szerint -szovjetoroszország az 1923 évi államköltségvetésben 400 millió aranyrubelt fordít a vörös hadsereg fenntartasára. Ez az összeg az egész költségvetésnek egy negyedrészét teszi közgazdaság é1p£nzÖ67. \\ Budapest, 1922 szeptember 23. A budapesti devizakó/pont hivatalos árjegyzései. Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris 970 Prága 77 11225 Stockholm 663 2500 Sweiz 470 190 Bécs v3 10 105 Zágráb 750 120 Varsó 36 Zürichben. a magyar korona az osztrák korona — — \\7 osztr bélyegz bankjegy Budapesti tdusdo. Szept. Szept. 21 2J 022 021\' 0 0/« OO3^ OOv» 0 OVh V.iluták : Napóleon— — Font ~ • Dollár- - — Francia frank Lengyel márka Márka --- Líra - — Leu -— - — Cseh korona — Dinár--- Svájci frank — Osztrák kor. — Szept. 21. kor. tilt. 9400 11125 2500 Szept. 23. kor. fiit. - -T- X — 9400 — jl225 — ;;2500 \' - 190 — ; 190 — ... 38 ; 36 190 1 \' 90 105 - <105 — 15 25 15 75 75 - . 77 — 32 " i 31 8» 470 305 470 — — 3 10 Egy asszony két férfi a legujabbb COURTS MAHLER regény kapható KAKAS ÁGOSTON könyvkereskedésében. Zalaegerszeg. Telefon 131. Zalaegerszeg rend. tan. város tudatja a szőlőbirtokosokkal és gyümölcstermelökkel, hogy a Központi Szeszfőzdét Minden szeszfőzésre alkalmas anyagot, szilvát, barackot, romlott bort, borseprűt vásárol és a legmagasabb napiárban fizet. Érdeklődni lehet az üzemvezetőnél 1 2 Hirdetmény. Zalaszentlórinc község közbirtokossága közhirré teszi, hogy korcsmáját 1923 január l-ttfl 3 egymásután következő évre bérbeadja Kikiáltási ár 5 mm. búza, vagy annak napi árfolyama. Olyan képesített egyének nyújtsák be ajánlataikat, akik egyúttal lehetőleg hentes-mészárosok is. Határidő november 30 Felvilágosítással szolgál Tóth István közbirtokossági elnök. t-3 Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ e megfelelőleg készítenek v<_o ■ ■ ■ S Szalay és Dankovits S J épület- és műbutor-asztatosok * S ZALALGLRSZílG ^megmunkáló tcicP ■ ■ iskolához 2. szam. Urményi-utca 7. ■ ■ ■ ■ Állandó készbutor raktAri ■ STELLA sütőpor ÜÜSSS wanllincukor i2_)? pudding por salicyl Gyár: Budapest, VII. Rottenbiller-u. 46. Lessive-Phenix mosópor vezérképviselet ZALA VÁRMEGYE zala- és somogyvármrgyci képviselősége, lizsai Autóíoroalmi R. T. A Tauril bizományi gumiraktára, autó- és motorbenzin, autó- és hengerolaj árusítása nagyban és kicsinyben. A D. K. W. kisegítő bicíklimotorok eladása, személy-és teherautó, tracteur, motoreke eladás. Autók garagirozáf a. Teheráru fuvarozás. Iroda: Eroibíi-tir. Köztisztviselői barakk-ipfllet. telefon \'JW. iMWtésig: FMI8. Baiár ípOlei- TbIbIii 356. Oaragr: Tárház utca. Távirati cím: Aotófurjjalmi. Ifi -2t» TANULÓT felvesz Gyarmati Vilmos füszerr és csemegekereskedő Zalaegerszeg. 2 3 egyes számai kaphatók : Ozv. Buqqvícs Jánosnb Rikóczi-otcai dohányárad. Herváth Ferenc Csányi-utcai úohányáradájában. Kakas Aooston köoyv- is papirkerukedesiinn, Spítzer Hugó Kossutb Lajos utcai dohányárudájában. Ozv. Vajda íronoé Wlassits-utcai dobányárudájában. Zsöintifltyi József ujságparittonjában a H-iirii. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz I ¿aluegerszcgen. Teleum 131. 1922 szeptember 8 ^ HANGSZERKK. ZONÜOKÁK. ORAMOFONOK.. Rir. udvari HANGSZERGYáR M.nrf.n MKglIiruKin \|6t»IUi< S sTERNBERG Budapest, c A /n számú saját RákóczI-ut W/O. palotájában írja meg azonnal, hogy milyen hangszerre van szüksége és tni arról díjtalanul küldünk árajánlatot, ha ezen újságra hivatkozik. Javítandó haagaserét küldje postán gyárunkba, jutányosán ujjáalakitluk flramotontulajdouoaoknak legu\|abb hanglemezekről lnfyen ís bérmentve küldjük miisorjegwékUnkct házamat Kanizsán, Magyar-utcában IsvA három ezer négyszögöl telekkel azonnal eladom. Kgy lakás esetleg elfoglalható. — Druncsics József kereskedő Nagykanizsa, Sugár-ut Gyümölcs - csomagoláshoz kitűnően alkalmas makulatúra papir (régi könyvek) tiszta állapotban, nagyobb tételben Is kapható a „Zalavármcgye" kiadóhivatalában. \'8 KOTSY JÓZSEF i géperőre berendezett l KOCSIGYARTO 5 ■ műhelye zalaszkntqróton. ë u -rxi Állandó kész-kocsiraktár. — Gazdasági szekerek és minden e szakba vágó mur.kák készítése. - Javítások és átalakítások mindenkor a legmodernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. Ügyes munkásleányt vagy kifutó fiút keres kakas Ágoston könyvnyomdája. Cséplő- Raffinált petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Motor olaj 40 0 N. a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezheti bármily mennyiségben RinHAPÁfTápcA kereskedelmi Zalaegerszeg DlllUCr 18\| IdfM irodájában Hötvös-utca 10. sz. Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 junlus hó 1-tól. INDU ■C Cl I tova ^204 Sárvár 2 40 Zalaszentiván 3 II Zalalővő 5 24 Zalaszentiván 653 Zalaszentiván 735 Rédics 7 53 Celldömölk 11 38 Zalaszentiván 13 02 Rédics 1344 Zalaszentiván 14 41 Zalalövő 15 43 Celldömölk 17 10 Zalaszentiván 21 08 Zalaszentiván L A S Csatlakozik Budapest keleti pályaudvarra érkezik . . .15 50 Szombathelyre érkezik........5 20 Szombathelyre érkezik........7 17 Nag)kamzsára érkezik........7 45 Szombathelyre érkez\'k........907 Győrbe érk 1720. Bpest keleti pu. gyors érk. Nagykanizsára érkezik (gyors)..... 1342 Szombathelyre érk. (gy.)15l. Nkanizsára éik. 17 15 Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) 21 20 Győrbe érk. 250. Bpest keleti pályaudvarra 8 20 Szombathelyre érkezik........19 56 Nagykanizsára érkezik................23 50 I Honnan 429 648 726 7 33 832 9 24 2040(13 23 Zalaszentiván Zalaszentiván Zalalövö Rédics Zalaszentiván Celldömölk Zalaszentiván 16 23 Zalaszentiván 16 26 Rédics 1840 Zalalövő 18 39 Sárvár 1902 Zalaszentiván 2014 Celldömölk 23 11 Zalaszentiván ü. R K E 7 Nagykanizsáról Szombathelyről ITs Csatlakozik indul Nagykanizsáról.......... Budapest keleti pályaudvarról..... Szombathelyről gyors........ Nagykanizsáról (gy.) I3H Szombathelyről (sz.) Budapest keleti pályaudvarról gyors . . . Szombathelyről . . ....... Nagykanizsáról.......... Budapest keleti pályaudvarról..... Szombathelyről........ . \\ HA UTAZIK, legkényelmesebben a menetjegyirodában válthatja m zás mellett a következő államokba szereztetik meg: Németors/.áí " émetország. Olaszország, Svájc,\'Wancia- és Csehországba. akár két nappal előre is. — Visuin mérsékelt dija- VTzvOTZxmtott Tmi\\ y R- ntódi Agoüton Itónyvnyomdájíkban Zi ilaoKBrmi\'iíon. Telefon 181. mm+xxi 1. évtolyan. Zalaegerszeg, 1922 szeptember 27. Szerda. Ára 6 korona. 74. szia. ZALAVAR Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY L aptoinjdoBca: „íalavármegye" lapkiadótársaság TÁB8ADALII ¿8 POLITIKAI LAP BEfllELEHIK HETEIKÉIT HÁBOHSÜOB. Elótiietes 1 < éne 180 K. Egyei itán 6 K EGYE Szerkesztöseg Kisfaludy-n. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefon 131 sz. Főiskolai hallgatók felvétefe a m. kir. honvédségbe. Az uj tanév közeledtével súlyos gondot okoz főként a középosztályba tartozó szülőknek, hogv középiskolát végezett fiaiknak további neveltetéséről miként gondoskodjanak A mai megélhetési viszonyok mellett bizony a középiskola elvégeztetése is nagy áldozatokat kiván meg a szülőktől, a tanulmányoknak valamely főiskolán való folytatása pedig ugy szólván legyőzhetetlen nehézségek elé állítja a középosztálybeli szülőket. Elég itt csupán a lakáskérdésre és a ruházkodásra utalni, az élelmezésről ne is beszéljünk Van ugyan számtalan diákjóléti intézményünk, azonban korlátolt anyagi erejük miatt azoknak működése aránylag szük térre szorulhat Nem egy szülő kénytelen ilyen körülmények között azzal a gondolattal foglalkozni, hogy eredeti terveit, szép reményeit félre téve, fiának további taníttatásáról lemondjon, s őt valamely gyakorlati pályára adja. Bámulatos, hogy a szülők eme gondjai Jiözcpetette a további taníttatásnak egy kínálkozó végtelenül előnyös módjára nem gondolnak Közérdeket szolgálunk tehát akkor, amidőn a sztttok figyelmét erre a nevelésre felhívjuk \\ Az önkéntes jelentkezési rendszernek a m kir. honvédség kiegészítési rendszeréül való bevezetésével hadvezelősé-giink kiválóan derék főiskolai ifjúságiinknak a katonai szollgálatra való vátalkozására módot kiván nyújtani, az intelligencia nehéz helyzetét is méltányolva érdekes ujitást hozott be a főiskolai hallgatók katonai szolgálata tekintetében. Nevezetesen lehetővé tette, hogy a katonai szolgálatra jelentkező főiskolai hallgatók főiskolai tanulmányaikat katonai szollgálatuk tartama alatt szabályszerűen folytathassák, az előadásokat rendszeresen látogathassák, a tanulásra számukra idő adassék és vizsgáikat az előirt időben letehessék A katonai szolgálatra jelentkezett főiskolai hallgató ily módon egy időben katonai is és diák is, két kötelesség hárul ugyan rá, de két előnnyel is jár állapota. A katona diáknak nincsenek anyagi gondjai, nemcsak hogy teljes ellatásban részesül, hanem még a rendes katonai illetményeket is megkapja épugy, mint a másik katona, s e mellett tanulmányait akadálytalanul, sőt teljesen gondtalanul folytathatja Ez az a végtelenül előnyös neveltetési mód a középosztály fiai számára, amelyre nem lehet eléggé az érdekeltek figyelmét felhívni, mert a honvédség létszáma a folyó év tavaszán tartott toborzás alkalmával nem volt teljesen fedezhető, másrészt az időközökben keletkező hiá- nyok a békeszerződés értelmében szintén pótolhatók s igy a honvédség számára való toborzás jelenleg is folyamatban van, tehát ma is fennáll a lehetősége annak, hogy a főiskolai hallgatók a honvédségbe belépjenek. Természetesen mint minden ujitás, ez a rendszer sem volt minden zökkenés nélkül az életbe átültethető. Eleinte több irányban folytak a kísérletezések. Az első kísérlet az volt, hogy a katonai szolgálatra vállalkozott főiskolai hallgatók az első katonai kiképzésben is tanulmányaik folytatása mellett részesüljenek Ez a kisérlet nem vált be, sem a tanulmányi, sem a katonai érdekeket nem lehetett kielégíteni Ép igy el kellett ejteni a középiskolai tanulóknak ugyanily feltételek mellett való felvételét is. A középiskolai tanulmányi renddel a katonai szolgálat semmiképen sem egyeztethető össze. A kisérletezések során azonban immár sikerült a megfelelő megoldást megtalálni. Most már csak érettségit tett, s tanulmányaikat valamely főiskolán folytatni kivánó ifjak vétetnek fel katonai szolgálatra azzal a feltétellel, hogy a belépésüktől számított egy éven át kizárólag katonai kiképzésben részesülnek, s az egy év leteltével azután a katonai szolgálatuk további folyama alatt beiratkozhatnak a választott főiskolába, rendszeresen látogathatják az előadásokat, elegendő idő biztosíttatik számukra a tanuláshoz és szabályszerűen letehetik az előirt vizsgákat, katonai szolgálatokat pedig csak szabad idejükben és a főiskolai szünidők alatt teljesítenek, ugy, hogy az előirt 6 évi tényleges katonai szolgálat alatt tanulmányaikat teljesen befejezhetik és összes vizsgáikat letehetik. Emellett a rendszer mellett ugyan az ifjak látszólag egy évet veszítenek, ha azonban figyelembe vészük, hogy ennek az egy évnek az árán a tanulmányoknak minden gondtól mentesen való befejezés-:- biztositható, hogv a katonai szolgálat a test fejlődése és\' az egészség szempontjából mily előnyöket jelent, s végül, hogy a katona főiskolai hallgatók tanulmányaikat állandó ellenőrzés mellett végzik, — a katonai perancsnokok ellenőrizni fogják, hogy a katona diákok az előadásokat rendszeresen látogassák s tényleg tanuljanak is, — a rendszer eléggé meg nem becsülhető előnyei lépnek előtérbe, s azok mellett ez a látszólagos hátrány teljesen eltörpül. Amidőn erre a neveltetési módra a szülők figyelmét felhívjuk, egyúttal utalunk arra, hogy a m. kir. honvédségbe való felvétel feltételei bármely járási főszolgabírónál, városi polgármesternél, vagy katonai parancsnokságnál megtudhatók. Egypár szó a török helyzetről. Azon kérdés-komplexum, amelyet a törökök győzelmes előnyomulása előidézett, annyira kuszált és ellentétes megvilágításban került a publikum elé, hogy a legtöbb lapolvasó érthetetlen kaosznak látja. A kérdés a következő képet mutatja: Angliának szüksége van a Bosporusra, amit egy második Oibraltár gyanánt szeretne birtokolni s ez csalj akkor lehetséges, ha vagy egy vazallusnak birtokában van, vagy egy olyan nemzetközi szövetség teszi rá a kezét, amelynek Anglia diktál. Ezt a célt Anglia félig elérte, mert Konstantinápoly az ántánt-szövetség fennhatósága alatt állott. Franciaországnak nem volt érdeke, hogy Anglia ur legyen a Bosporuson és miután maga nem léphetett fel a szövetségese ellen, támogatta a török nacionalistákat, akiknek a főváros visszaszerzése nemzeti kérdéssé vált. Anglia viszont a törökök ellen Görögországot tolta előtérbe. A görög hadsereg Ázsiában vereséget szenvedett és a törökök útja Konstantinápolyig nyitva áll és már cl is érték a semleges zóna első határát. Ez ennek a kérdésnek első fázisa. A második a következő volt: Anglia látva a görögök vereségét, ántántkérdést akart csinálni Konstantinápoly kérdéséből. Franciaországot és Olaszországot elsősoé>an,másodsorban Romániát és Szerbiát akarta rávenni erre, hogy vele együtt megállítsák Törökországot egységes diplomáciai fellépéssel és csapataiknak közös demonstrációjává!. Ez a kérése Angliának logikus volt, mert hiszen a sévresi békét, amelyben a győztesek Törökország sorsa felől határoztak, együtt csinálták. Franciaország Angliának kosarat adott, nem lévén érdeke Angliát keleii politikájában erősíteni. Olaszország ugyanezt tette, mert hiszen az angolok támogatása egyszersmind Görögország támogatását jelentette volna, amely Görögországnak az F.gei és Földközi tengeren Olaszország régi riválisa. A két nagyhatalom annyira ment, hogy csapataiknak Konstantinápolyból való visszarendeléséről kezdtek tárgyalni. Románia nem mozdulhatott, mert Kemal szövetséget kötött a bolsevistákkal, mert számolt Románia esetleges ^madó lépésével. Kemal politikájának ez volt egyik legügyesebb sakkhuzása. Jugoszlávia pedig mindezeket látva, nem mozdul-1 hatolt annál kevésbbé, nehogy az amúgy is éles olasz jugoszláv helyzetet még jobban/ kiélezze. Ez az események második fázisa, melyből megállapítható Anglia teljes diplomáciai veresége. A harmadik fázis most kezdődik. Anglia nem lesz abban a helyzetben, hogy ^a-törököknek fegyveresen ellentálljon, mert ez számára keleten a mohamedán szent háborút jelenti. Igy Kemálnak nem is kell majd erőszakkal átkelni a Bosporuson. hogy Tliráciára vonatkozó igényeit érvényesíthesse, mert a mai helyzet következtében ezt már diplomáciai uton is megkaphatja. Az európai Törökország visszaállítása pedig számunkra igen örvendetes, mert egyrészt Románia, másrészt Jugoszlávia délfelé olyan helyzetbe kerülnek, ami az ó szempontjukból k vánatosnak éppen nem mondható. 0 2 ZALAVÁRMLGYtf 1922 szeptember 27. TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirali Iroda jelentései. Uj politikai Alakulások várhatók. Bpest, szcpt. 25. A poli\'ikai eseménytele.iség változatlan A keresztény koncentráció szervezkedésében- ujabb fázisról nem lehet beszélni. A kormánypárt szerda esti értekezletén szóba kerül a keresztény koncentráció ügye és politikai körökben ezenaz értekezleten nagyarányú csatlakozásra számítanak. Egyik «sli lap egy új agrár-demokrata pártalakulásról ir, amelynek megalakítása iránt már napok óta folynak a tanácskozások a fővárosban idózó képviselők kőzött. Ez az új párt elsősorban a pártonkívüli elemek csatlakozására számit. Érdeklődtünk politikai körökben, ahol eonek a mozgalomnak semmi jelentőséget nem tulajdonítanak. Általános az a vélemény, hogy a magyar közönséget ma már semmiféle új pártalakulás nem érdekli, csak a gazdasági problémák iránt érdeklődik és gazdasági téren eredményes keresztény politikát akar látni, ezt pedig új pártalakulásokkal elérni nem leltet. A kormánypárt egyik vezető politikusa a tervbe vett új pártjlakulásról a következőket mondotta munkatársunknak: Azoknak, akik ezt a pártot szervezni akafják, nincs oly gyökerük a földművelő nép körében, hogy egy» ilyen pártot sikeresen megszervezhetnének. A földmivelő népnek igazi vezelői úgy a nagybirtokosok, mint a kisbirtokosok és a földműves elemek részéről nagyobbára a kormánypártban foglalnak helyet. Ezek olyan presztízst szereztek az agrármozgalmak terén, hogy nélkülük és ellenük agrár poltikát folytatni nem lehet. A párton kívül levő agráriusok pedig minden tekintetben annyira különböző felfogásúak, hogy egyáltalában nem tudnának egy homogén pártban csoportosulni MOnditnbm nagy {fyfllóst tartottak a monarchlsták. Bécs, szeptember 25. Münchenben szeptember 15- 18-ig nemzetközi monarchista kongresszust tartottak, amelyen körülbelül 60 delegátus vett részt német, orosz, francia cseh, magyar, lengyel, osztrák, Jugoszlávia és Portugália részéről A kongresszus állandó nemzetközi bizottságot küldött ki a monarchista ügyek figyelemmel kisérésére. Annak elnökévé Hoynigg Kunót, az ismert osztrák monarchistát választották. A delegátusok a régi uralkodó családok visszahelyezését követelték A monarchista utódállamok képviselői valamennyien IV. Károly legidősebb fia, Ottó mellett szavaztak. Csak a lengyelek jelöltek a lengyel trónra más Habsburg herceget és a cseh oldalról az a kívánság nyilvánult meg. hogy Csehország, trónját Hohenberg Miksa, Ferenc Ferdinánd fia foglalja el. Végeredményben abban egyeztek meg, hogy az összes utódállamoknak monarchista feladata, hogy elérjék a Habsburg-restaurációt és a kölönböző államokból Ausztriai Egyesült Államokat Alkothassanak. (Hm!) » A Népszövetség ex évi költségvetése 24.940,000 arany frank. Oenf, szept. 25 A Népszövetség 4-ik bizottsága egy hétnél tovább tartó tanácskozás után, amelyen valamennyi szónok rámutatott a legnagyobb takarékosság szükségességére, a népszövetség költségvetését határozatban elfogadták. A költségvetés, 514,102 arany frank törlése után még mindig 24.840,000 arany frank kiadást tüntet fel. A bizottság ezután megkezdte a költségvetés tárgyalását, amely ez évi népszövetségi gyűlés részéről elhatározott vagy ezután elhatározandó új akcióra egy millió arany frankot irányoz elő. Súlyos a helyzet Ausztriában ax Indexszámok miatt. Bécs, szeptember 25. Ausztria, különösen Bécs, Jelenleg igen súlyos válság előtt áll, amelyet a teljes indexnek a munkások által követelt kifizetése idézett elő. Különösen válságos a helyzet a fémmunkásoknál. A munkaadók kijelentették, hogy képtelenek a teljes indexet megadni, de készek annak 50 százalékát, esetleg a kisebb munkabérű osztályok számára többet is megadni. Ma azok a munkás kategóriák, amelyeknek hetibére már most 180 ezer koronát tesz ki, több emelésben részesülnék és azok, akiknek hetibére 700 ezer K-t tesz ki, béremelést nem kapnak. Ha nem sikerül hamarosan megegyezésre jutni, újabb sztrájkkal kell számolni. Jól működik a Davlxaközpont. Budapest, szept. 2.\\ A Devizaközpont céltudatos és minden nehézséget ieküzdő vezetése mellett, teljes mértékben 100 százalékig kielégíti az összes igényeket. A kiutalt összegek az elmúlt hó folyamán szinte horribilis nagyságúak, sőt még ma is egyre szaporodnak. A liberális sajtóval egyidejűleg a kereskedők és a bankok koncentrikus támadásra indultak a Központ ellen. Számos oly kereskedő is jelentett be valutára való igényt, akiknek valóban arra nem is volt szükségük. Számoltak\' azzal, hogy a Devizaközpont kérésüket úgysem tudja teljesíteni. De máskép történt. Az igénylések meghallgatására találtak, ami az illető urakat igen nagy zavarba hozta. Erre vall az a körülmény, hogy az utóbbi héten számos kereskedő visszavonta valutaigényléséi. UJböl a csanaki zóna területén tar-z tózkodtak a törökök. London, szept. 25 Gépfegyveres felszebadltó lovas haderők jelentek meg újból a csanaki zóna területén. Az angol főmegblzott felkérte Kemál basát, hogy adja ki a visszavonulásra a parancsot. A törökök bákéfeltétel elröl tárgyal ax ántánt. London, szept. 25 A kemálisták képviselője kijelentette, hogy a szövetségesek közlése alapul szolgálhat a további tárgyalásokra. Hozzátették azonban, ltogy a Márványtenger szorosainuk és Thráciának demilitarizálására vonatkozó határozat nem egyeztethető össze a török szuveni-tás teljes érvényével és a törökök ragaszkodnak ahhoz, hogy a tengerszorosokra vonatkozó határozatok kérdésében valamenyi {eketetengeri államot meg kell hallgatni. Hozzátették totábbá hogyha a szövetségek beszüntetik csapatmez-dulataikat, akkor a törökök is megteszik azt. — Nyugdíjazás. A vall és kőzokt. miniszter dr. Kiss Lajosné, Schwarzleitfier Kornéliát, nagykanizsai all. polgáriskolai tanítónőt nyugdíjazta. — Az Aranykönyvbe niá tizenhatodiknak beírta a nevét Binder Rezső 1000 koronával. HÍREK. Naptár. "" Szerda, szeptember 27. Adolf vt Csütörtök, szeptember 28, Mihály I. — Ghyllányi Imre temetése. Ghyllányi Imre báró, volt földmlvelésügyi, minisztert, tegnap délután temették el sashalmi birtokán. A temetésen igen nagy számban vettek részt az elhunyt rokonai, tisztelői és barátai. A gyászszertartást Révész hatvani lelkész végezte nagy segédlettel. — Áthelyezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter a következő áll. elemi iskolai tanítókat helyezte át: Szabados Jánost Oyőrből Egyedutárar, Hegedűs Ferencet Rédicsröl Keréktelekre, Horváth Lajost Csorvásrói a zalaegerszegi pénzügyigazgatósághoz, özv. Szabóné-Mátis Lenkét Keszthelyről a zalaegerszegi i pénzügyigazgstósághoz helyezte át. I Rendre, apránként, lassan bár, de Indul a gépezet, s ha egyszer lendületet vesz, majd rohamos lesz a járása . . . Avagy talán csak a képzeletünk játszik ? ^ - Az erdélyiek társasága a Csány szoborért. Ujabb társadalmunknak az a része, mely a menekültekből telik ki, főleg sz erdélyi menekültekből, hetenként egyszer össze szokott gyülekezni a Baross vendéglő kertjében, hogy ott legáltyb egymás között elpanaszolgassák sorsukat á az életnek gyors változandóságait és hogy el m felejtsék az összetartozandóságot A menekültek sokaságából mintegy huszan-harmincan rendesen össze szoktak jőni e társaságba, melybe tartoznak természetesen a nem menekült, előbb kiköltözött erdélyiek is. Egy pár nevet.közülök föl is említhetünk: Czikó János törvényszéki elnök, Dr. Kiss Dénes kir. főügyész, Szakáts Gyula p. ü. igazgató, miniszteri tanácsos, Lázár Őrnagy, Dr. Demeter György árvaszéki elnök, Szaihmáry Albert, Dr. Szász Gerő, Gáspár "bíró, Dr. Szőke Benedek, Deák Alberl, Dr. Bittermann Gyula, Molnár Szilárd, Egly József töerdőmérnök, Dr. Gyuri Mihály, Páll Kálmán, Vitéz Szűcs Kálmán, Gergely Dénes, Tőkés Béla, LaszkarAthy Jenő, Fülöp Károly stb természetesen a hozzájuk tartozó hölgyekkel együtt; a nem menekültek közül Borbély György, Suszter Oszkár, Vogel Richárd, sőt tiszteletbeli tag a zalai Marton Boldizsár, aki nagy tiszteletben tartja az erdélyi kuliurát. Ez az erdélyi társaság elhatározta, hogy gyászemlék ünnepélyt tart az aradi vértanuknak és Csányi László vértanúnak halála emlékére október 9 én este 8 órakor a mozi helyiségében s a hírlapok «utján meghívja erre a városnak és vidékének hazafias közönségét, mely emléknap alkalmával belépő díjul tetszés szerinti adományokat szed s azt a Csány szobor ahpra adja s egyúttal szándékszik a társaság beírni nevét az Aranykönyvbe; Csány Lászlóhoz ugyanis az erdélyiek is kötik magukat, meri Csány László az előbbi zivataros 49-es időben Erdélynek is kormánybiztosa volt. Igy hálát is rónak le. * — A karácsonyi iparkiállitás. Az Ipartestület által rendezendő karácsonyi vásárral egybekötött kiállításra az előkészületek nagyban folynak. A jelek szerint a kiállítás igen nagyszerű lesz. Majdnem az összes helybeli iparosok fognak kisebb nagyobb tárgyakat kiállítani. — Megállapították a kenyérsütés árát A zalaegerszegi árvizsgáló bizottság az árak folytonos emelkedésére való tekintettel a kenyérsütés diját, további intézkedésig kilogrammonkint 3 koronában állapította meg. A határozat ellen 3 napon belül felebbezni lehet A pékmesterek a lemért kenyér súlyáról blokkot tartoznak adni az illetőknek, nehogy visszaélés történhessék. — Újra emelik a vasúti tarifát ? Gazdasági körökben híre jár, hogy az államvasutak személy és teherszállító tarifáját újra fel akarják emelni. Erre egyrészt az üzemi költségeknek jelentékeny megdrágulása adott okot, másrészt, hogy a középeurópai államok valamennyien október 10-ike és 30-ika közölt újból \'50—100 százalékkal fogják emelni a- vasúti tarifát. Erre egyébként a berni egyezmény is befolyással van, amely kimondja, hogy a díjtételeknek az egyes államokban összhangban kell lenniök, hogy nagyobb eltérések ne legyenek. 1922 szeptember 27. \'ZALAVÁRMEGYE 3 — Aranybulla emlékünnepély. Hétszáz évvel ezelőtt adta ki II. Endre magyar király Székesfehérváron az aranybullát, mely azért is híres alkolmánybiztositék, mert e nemben Európa-szerte csak az angolok előzték meg a „magna charta"-vál. Székesfehérvár város közönsége október hó 15-én nagyméretű keretekben ünnepli meg a hétszázados évfordulót. — Lakbér túlkövetelés miatt elitélt háztulajdonos. Komlós M. Miksa háztulajdonos egy olyan lakésért, amelynek év. bére 1920. február havában 360 korona volt. a f. évi augusztus 1-én 10000 koronát követelt. Bérlője hajlandó Jett volna 5.000 korona évi bért fizetni s a negyedévre járó 1250 koronát fel is ajánlotta neki Komlós azonban ragaszkodott 10.000 koronás bérköveteléséhez s a felajánlott 1250 koronát nem fogadta el Erre a bérlő a 1250 koronát birói letétue helyezte, kérvénnyel fordult a járásbírósághoz a bérösszegének megállapítása iránt, de egyúttal feljelentést is tett Komlós ellen a rendőrkapitányságnál bérdrágitás kihágása miatt. A büntető biróság Komlóst az eljárás lefolytatása és helyszíni szemle megtartása után 15 napi elzárásra ¿s 2000 korona pénzbüntetésre itélte. Vádlott az ilélet ellen felebbezésl jeientett be. — Hogy drágítják a tojást? Felhívjuk az illetékes tényezők figyelmét a tojással üzölt játékokra. Ugyanis bizonyos egyének a város szélén megfogják a piacra tojásthózó falusiakat , és 30 koronáért a legnagyobb lételeket \'is azonnal megveszik. Mire azután a tojás beér a városba, már 32 korona darabja, mint az tegnap is megtörtént. (Ma persze már ennyiért sem lehet kapni!) Mégis csak tűrhetetlen állapot, hogy a pióca-had. aki a háború alalt (no, meg utána is,) teleszívta magát milliókkal, most megint a tömeg bőrére hizlalja zsíros vastag polrohát. Reméljük, az illetékes hatóság rendet fog teremteni e szemérmetlen árdrágítók között és egyiket másikat Zalaegerszeg speciális üdülőhelyén a Táborban helyezi el nagyobb biztonságba. — Azok a zalaegerszegi járdák. (Levél a szerkesztőhöz.) Tisztelt Szerkeszti Ur l Fáj a lábam Szerkesztő úr. Tudom erre azt tetszik gondolni: na már a lábfájást is ki kell szerkeszteni? Igen ám de ki is törhettem volna és tetszik tudni .szellemi munkás" létemre még tyukszemvágásra sem futja, hát még lábtörésre. •. Pedig megtörténhetik velem, noha már túl vagyok azon a koron, mikor egy - bogár szemért — kerítést szoktak átugorni. Ámde Egerszegen ez megtörténhetik velem az utcán is és — önnel is tisztelt olvasó. T. i. tegnap a vármegyeház sarkán beleléptem egy gödörbe. Szerencse, hogy lassan mentem, mert.különben nagyobb baj érhetett volna. Tessék elképzelni Szerkesztő Úr, ha szaladtam volna... Már .pedig arra sok iskolás fiút láttam futni, szaladni. Csoda, hogy még nem történt ott semmi baleset. Nem különb a .járda, a Kisfaludy és Wlassics-utca sarkán. Azután tessék megnézni — minden lábnak kínálkozó lyuk van olt a hídon. — Vájjon nincs a városnak egy talicska homokja, hiszen egyelőre az is jó pótszer lenne. A póüásokat pedig már ugyan csak nem szoktuk észrevenni. — A Máv. forgalomba helyezi a IV. osztályú vasúti kocsilat. A Máv. legújabb árutarifájában már föl vannak tüntetve a IV. kocsiosztály tarifái. AIV. osztályú kocsikat azonban technikai okokból mindezideig nem hozták forgalomba. Mint értesülünk, a Máv. igazgatósága most azzal a tervvel foglalkozik, hogy forgalomba helyezi a IV. osztályú kocsikat. Az eddigi terv szerint egy waggonba \'ócákat szerelnek föl, - kályhát állítanak bele\'és kész lesz, a IV. osztály. f — A megyei gazdasági egyesdlelck értekezlete. Szeptember 30-án Budapesten (Köztelek-u 8 sz. ala\'t) értekezletet tartanak a vármegyei gazdasági egyesülete^ mely alk mai a földreform végrehajtásával foglalkoznak. — Újra hitelesít a jugoszláv követség. A szerb-horvát-szlovén királyság követsége köz\|i, hogy holnaptól kezdve a hitelesítéseket ismét a követség Andrássy-ut 14 számú helyiségében fogja elintézni, még pedig ünnep- és vasárnap kivételével naponta 12-13 óra között. A kér-vényekért 3. a hitglesitésekért pedig 10 arany dinár illetéket kell fizetni. Egy arany dinár jelenleg 440 msgyar korona. — Rendőrökbe van szüksége Magyarországnak. A magyar kormány felhívja a magyar állampolgárságú, katonaviselt, büntetlen előéletű, szolgálalra a\'kalmas egyéneket, hogy jelentkezzenek rendőri szolgálatra A rendőrségi illetmények biztosítják a tisztességes megélhetést. Nőtlen őrszemélyzeti tagok illetményei: Próbaulős lendőr egy havi illetménye szolgálatbalépés napjától a második hónap végéig 5276 K. Próbaidős rendőr egy havKillelniénye a\'harmadik hónaptól a hatodik hónap végéig 5376 K. Ideiglenes rendőr egy havi illetménye a hetedik hónaptól az első év végéig 5476 K. Ideiglenes jendőr egy havi illetménye a második év első napjától a második év végéig 55.76 K. Rendőr egy havi illetménye a harmadik év első napjától az ötödik év végéig 6416 K. Őrmester egy havi illetménye a hetedik év első napjától a nyolcadik év végéig 6796 K. Törzsőrmester egy havi illetménye a kilencedik év első napj^fól a tizedik év végéig 7146 K. Főtörzsőrmester egy havi illetménye 11 év első napjától kezdődőleg 7296 K .111. osztályú fel-ügyelőhelyettes egy havi illetménye 7811 K. II. osztályú felügyelő-helyettes egy havi illetménye 7911 K. I. osztályú felügyelő-helyelles egy havi illetménye 8111 K A nős rendőrök ezen kívül a családtagok ulán az élelmezési adagváltság felét és családi pótlékot kapnak, ami egy családtag után havi 1580 koronát tesz. Ezenfelül a nős őrszemélyzeti tag lakás-pénze7a nőtlen őrszemélyzeti tag lakáspénzének kétszerese. Az összes rendőrök saját személyük után természetben és teljesen ingyen felsőruha, lábbeli és fehérnemű ellátásban, továbbá ugy ők, mint családtagjaik után kedvezményes lisztellátásban részesülnek. — Dohánygyártmányok árjegyzéke. A hivatalos lap szept.\' 24-iki száma közli az általános forgalomban lévő dohánygyártmányok uj árjegyzékét, mely szeptember 24-től érvényes. Eszerint a trafik megint drágább lett éspedig 100-110 százalékkal. Az uj trafikárak: Rcgalitas 25 K, Operas 17 K, Kuba 16 K, Portorico 10 K, Cigarilloáz és Rövidszivar 7—7 K, Pannónia 3 K, Nilus 6 K, Memphis 5 K, Miriam 3 K 20 fül., Király 3 K 20 «11., Hölgy 3 K, Hercegovina 2 K 20 fill., Simphonia 1 K 80 fill., Duna és Dráma 1 — 1 K, Magyar 75 fillér, Dohány: finom hercegovinai 38 K, középfinom török 26 K, középfinom pipadohány 11 K. kapadáhány 9 K, magyar pipadohány 7 K, Delice és Levant szívarka 3 K. Egy asszony két férfi a legujabbb COURTS MAHLER regény kapható KAKAS ÁGOSTON könyvkereskedésében; Zalaegerszeg. Telefon 131. .GAZDASÁG. A vetőmag csévázásáról. ivei igen sok gazdaságban még mindig rendszeresen nem csávázzák a vetőmagot, ebből az egyV-gazdának s az országnak óriási anyagi károsodása van. Pedig ugy a tudományos kutatás, mint a gyakorlati élet rég bizonyságot tett a csávázásnak szükséges voltáról. Az üszögbetegség nemcsak az őszi időszakban fertőzi a kikelő csiranövényt, hanem tavasz-szal is, sőt sokkal nagyobb mértékben fertőz tavasszal, mert a tavaszi csapadékos és jőval melegebb időjárás mellett az üszöggomba szaporodásának és tenyészetének minden tekintetben megfelelőbb viszonyokat talál. Ennélfogva igen fontos ugy a tavaszi, mint az őszi vetőmag csávázása. A folyó évi statisztikai kimutatás szerint a csonkaotszág búzával bevetett területe 2.007.378 kat. holdat tett ki. Ezen terület holdanként! 6.20 q átlagtermés mellett 12.445 743 búzatermést hozott. Ha most kat. holdanként csak 5°A> üszögkárt számítunk (pedig igen sok gazdaságban a 13—30°/>\'Ot is meghaladja,) ugy az esetben is kat. holdanként 0 34 q termétcsökkenés mellett 2.007 378 kat. holdon már 622 287 a terméscsökkenés. A mai 7 600 koronás búzaár mellett tehát több mint 5 milliárd korona az országnak az üszögbetegségból eredő károsodása csak búzából. Ezen számszerű adat alapján minden előre látó, józan gondolkodású gazdának oe kell látnia a csávázásnak igen nagyfokú jelentőségét s remélhetően ép ugy védekezik ezen kicsinységével is jelentéktelennek látszó, de annál veszedelmesebb ellett" ség ellen, mintha egy ellenséges szándékú ország támadásával szemben tenné. Egyszer már mi is tanulhalnánk a más kárából. A mult év őszén^Jtülönösen a kötötteqb tataju gazdaságok a Wtós nyári szárazságból kifolyólag, a rendkívül hantos talajmunkák miatt, ném voltak képesek az őszi vetéseket elvégezni, ugy hogy az ország jórészében a tavaszi vetésre szorítkoztak. Elmaradhatatlan fontosságú tehát a tavasz folyamán is a vetőmag csávázása, pácolása, sőt még fokozottabb gondossággal kell azt végrehajtani, mint az őszi csávázási, miután a gabonaüszög fertőzési leheiősége a tavaszi időszakban cokkal nagyobb-mérvű az őszi fertőzésnél. Különös nagy gondossággal kell a csávázást a jelen körülmények között végezni, mivel az utóbbi években, sok nagyobb és szórványosan a kisgazdák kivételével a legtöbb gazdaság egyáltalán nem csávázza a vetőmagját. Ennek pedig ugy az egyet gazda és gazdaság, mint végeredményben az ország is óriási károsodását látja. Csak á folyó gazdasági évben tisztán buzaüszög kártételé folytán minden búzával bevetett kat. holdra csak 5"° üszögkártételt számítva, — amint fentebb Irtuk — a beálló terméscsökkenés 622.287 q ami a mai 7600 koronás búzaár mellett mintegy ötmilliárd korona kár s ez az -egész ország közgazdaságát érinti. \\ Ezen néhány adat elég világosan tárja a ga/dák elé, hogy ugy az őszi, mint a tavaszi vetőmag csávázását rendkívül komolyan fogják fel és lelkiismeretesen is hajtsák végre, leg-főként a saját jól felfogott éidekükben. A szakkérdésekben a m. kir. Növényélet ét Kórtani állomás Budapest. II. Debrői-ut 17 , á növényvédekező szerek beszerzésére és haszná- y latára vonatkozólag pedig a m. kir. Földmüvelésügyi Mjnisterium Gyógy és Ipari Növény Forgalmi Irodája növény védekező osztálya (Budapest, IX. Lónyai-utca 7) ad meg minden felvilágositást. - • \' : ■ í zalavArmegye 1922 szeptember 27. KÖZ6AZDASÁ6 ÉS PÉNZÜGY. Budapest. 1922 szeptember 26. a budapesti devizaközpont hivatalos árjegyzései. Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris 970 11125 2500 190 105 190 Prága Stockholm Sweiz Bécs Zágráb Varsó 78 663 470 310 780 0 34 Zürichben: a magyar korona - az osztrák korona ---0 0®/« az osztr. bélyegz. bankjegy 0 0;/- Budapesti töxsde. ST Szcpt 2H. 0 21" 0 21 \' » 0 0» ♦ 007b S/ept. 23 Szept 26. Valuták : kor. fill. Ü kor. fill. Napoleon— — — — 9400 — 9400 — Font-------- 11125 — ;ill25 — Dollár----- 2530 — 2500 — \' Francia frank - 190 — 190 — Lengyel márka - — - 38 1 34 Márka --- - 100 — 1 90 Lira — ---- 105 — 105 — Leu — —---— 15 25 15 50 Cseh korona — — — 75 — ; 78 ■ — Dinár-----— 32 — 31 20 Svájci frank---- 470 470 1 — Osztrák kor.--- — 3.05 1 10 Termónyjel.ntés. Budapest. 1022 szeptember 26. Búza - — Rozs — — Árpa - — Zab--- Tengeri — -Korpa — Repce — — Köles-- S/ept. 23. Kor. 10050 7250 6800 6700 5000 15000 Szept. 26. Kor. 10150 7200 6850 6650 5000 16000 Gyümölcs csomagolásra alkalmas tiszta, használható állapotban levő 1-2 cukros ládákat nacv mennyiségben elad Csontos János irodája Székesfehérvár, Malom-utca 12. Hirdetmény. ZalaszentlÓrinc község közbirtokossága közhírré teszi, hogy kurcsmáját 1923 január I-tői 3 egymásután következő évre bérbeadja Kikiáltási ár 5 mm búza, vagy annak napi árfolyama Olyan képesített egyének nyújtsák be ajánlataikat, akik egyúttal lehetőleg hentes-mészárosok is. Határidő november 30 Felvilágosítással szolgál Tóth István közbirtokossági elnök 2-3 Zalaegerszeg rend. lan. város tudatja a szőlőbirtokosokkal és gyümölcstermelőkkel, hogy a Központi Szeszfőzdét Minden szeszfiizésre alkalmas anyagot, szilvát, barackot, romlott bort, borseprfit vásárol és a legmagasabb napiárban fizet. — Érdeklődni lehet az üzemvezetőnél 2 2 Sürgősen eladó: 1 darab szecskavágó 8500 koronáért és 1 darab 800-as gőzeséplőgarnitura 300,000 K-áért. Herczeg János Nagykapornak. » egyes számai kaphatók : ln Sqqovíos Jánosné ■«kóczi-atcsi dohányárud. Horváth Firenc Csányi-utcai dahányárndáíában. Kakas Ágoston könyv- ii líapirkcreskedésóbcn. SpilurHufló Imii Lajos-BlcaiiloliányárDilájáliaii, Oiv. Vajda Íróimé WlanilMilcai dohanyarudajáöan. ZsftsibOlyí József ujságpavillonjában a Fö-líroi. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz » Zalaegerszegen. Telefon 131. Épület és bútor ■ munkát a legkényesebb igényeknek " megfelelőleg készítenek .v,-o 5 Szalay és Dankovits J épület- és mű bútor-asztalosok S ZALAEGERSZEG ,clci,: 0 iskolaköz 2. SZÁM. Urményi-utca 7. ■ Állandó készbutor raktAri TANULÓT felvesz Gyarmati Vilmos füszer-és csemegekcreskedő Zalaegerszeg. Gyümölcs - csomagoláshoz , kitflnfien alkalmas makulatura papír (régi könyvek) tiszta állapotban, nagyobb tételben is kopható a „Zala vármegye" kiadóhivatalában. j\'KOTSY JÓZSEF j ^éperóre berendezett M \\ KOCSIGYARTO 5 ■ műhelye ZALASZENTGRÓTON. J ■ ....................15-50 J ■ Állandó kéíz-kocsiraktár. — Gazdasági szekerek ■ ■ és minden e szakba vágó mu\'kák készítése. ® ■ - Javításuk és átalakítások mindenkor a leg- V ■ modernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. B I........................X ügyes munkásleányt vagy kifutó fiút keres KAKAS AOOSTON könyvnyomdája. Cséplő- Raffinált petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Hotor olaj 40 o a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben kereskedelmi ZalaegerfZeg irodájában Eötvös-utca 10. sz, Binder és Társa Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hó 1-től. £ Hova "2 04 Sárvár 2 40 Zalaszentiván 3 11 Zalalövő 5 24 Zalaszentiván 653 Zalaszentiván 7 35 Rédics 7 53 Celldömölk 11 38 Zalaszentiván 1302 Rédics AA \' _ .. ^flidszenwvan 14 41 Zalalövő 15 43 Celldömölk 17 10 Zalaszentiván 21 08 Zalaszentiván INDU L Á S Csatlakozik Budapest keleti pályaudvarra érkezik Szombathelyre érkezik..... Szombathelyre érkezik..... Nagykanizsára érkezik..... Szombathelyre érkezik..... üyórbe érk. 1720. Bpest keleti pu. gyors érk. Nagykanizsára érkezik (gyors) . . . \\ . Szombathelyre érk. (gy.)15i. Nkanizsára érk. Körmendre érkezik (kedd, csütörtök, szombat) Gyórbe érk. 2F>. Bpest keleti pályaudvarra Szombathelyre érkezik........ Nagykanizsára érkezik...... . . c a. 155C 520 7 17 7 45 907 2040 I342N 1715 21 20 820 1956 2350 II 429 648 7 26 7 33 832 924 13 23 623 1626 1840 1839 1902 2014 23 II Itonnun nai, 1 t. .yn- Zalaszentiván Zalaszentiván Zalalövó Rédics Zalaszentiván Celldömölk Zalaszentíván Zalaszentiván Rédics Zalatövö Sárvár Zalaszentíván Celldömölk Zalaszentiván RR K E Z fi s Csatlakozik 1 Nagykanizsáról....... indul 215 Szombathelyről..........440 Nagykanizsáról..........6 — Budapest keleti pályaudvarról.....21 15 Szombathelyről gyors........11 49 Nagykanizsáról (gy.) 1344 Szombathelyről (sz.) 14 - Budapest keleti pályaudvarról gyors . 8 — Szombathelyről..........\' . 1310 Nagykanizsáról..........1650 Budapest keleti pályaudvarról.....720 Szombathelyről..................20551 HA UTAZIK, legkényelmesebben a menetj.gylrodában válthatja meg jegyét akár két nappal előre is. - Visum mérsékelt dils- : Németország, Olaszország, Svájc, Francia- és Csehországba. i ■ •«• «/vm v"v>/"vm " ...w.-^.j. zás mellett a következő áltamokba szereztetik meg Nyomatott T»hy K. xxtó&a, Kak.au A«ü8ton kôuy <rayomdáJftban ZalaoKorar.oK m I. éflolyaa. Zalaegerszeg, 1922 szeptember 29. PénteL Ara S korona. 75. száa. ZALAVARMEGYE Felelés szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY L aptouidtBM: „Zalavárnegye" lapkiadótársaság tábsadalbi és politika lat 1E0IELBHK HETEIKÉIT BÁBOISSOB Elóttietéi > 4 éne 180 K. Egyei stán 6 K Szerkesztőség Ktsfaludy-n. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefon 131 sz. „Hlnefe ey litcnhen, hlwtk tgy h«tib«n flU/fk ffjr Ulenl örftk Iginágban, Hlmk M»<nr»roriiA)f fettámadéiáhnn A^uM.1 Csetnekl csipkeverés. Beszélhet nekem akárki akármit s akármennyit akármeddig a pénzről, a gazdaságról, a megélhetésről: egy bizonyos, az, hogy az életnek az alapja a munka A munka az alapja, a gyökere, a forrása az életnek, a gazdagságnak, a pénznek, az egyes embernél ts, a nemzeteknél is. Leszállhat a földközéppontjáig s felszállhat a csillagokig a pénz-, valuta- s mindenféle u. n közgazdasági tudomány, ha nincs munka, ninc élet. Mély tudományaikkal a finánc tudósok javíthatnak az ország sorsán valamit — percekig, de tartós boldogságot, az állandó munka, a kézzel foghatót teremtő munka biztosit. Elsősorban a kétféle teremtő munka szükséges: a földmüvelés és az ipar. Az első kenyeret, a második ruhát ad. Ismeretes dolog, hogy a másodikban gyengék vagyunk. Ezért van, hogy kor mányaink kénytelenek kiengedni az étel-^ nemül, hogy kaphassunk ruhaneműt egyéb készilett portékát. Nagyot jelent ez a mi mostani szegénységünkön. Hu földművelésünknek és iparunknak az eredményét megtudnók ötszörözni ; pedig lehetne: akkor ötszörte boldogab bak volnánk Épen azért, ha hirét vesszük, hogy kis országunkbán itt és ott valami gyárat állitanak, valami uj iparágat kezdenek, vagy bármely kézműves és iparművészeti dolgot fejlesztettek : olyan örömmel vesszük, mini a fulladozó a kis friss levegőt Szombathelyen most két gyár készül Egyik a pinkafői Putsch-féle posztógyár, a másik egy új cukorgyár. Az életvizének egy-egy csepjei ezek is \' ránk nézve Milyen jóleső örömmel vennők azt a hirt is, hogy megalakul Zalában a vászongyár, avagy egy nagykiterjedésű a«yaKgyár, amelyre elég kitűnő agyaganyagunk van Göcsejben! Zalaegerszegen — a kevés között — egy érdekes iskola van, egy iparművészeti iskola a csetneki csipke verésre Fontos ez a kis iskola, mert magyar iparművészeinek a fejlesztésére és terjesztésére vállalkozott. Fontos azért, mert nekünk szükségünk van mindenféle iparnak a Jeljesztésére s fontos azért, mert a vele foglalkozónak kenyeret is ad 1849 után Báró Jósika Miklós nagy nevű regényírónk szintén kibujdosott Németalföldre s felesége a csipkepiacról n^es Brüsszelben nem átalotta csipkeveréssel foglalkozni, hogy evvel segítse a család fentartását Ne szégyeljék tehát et most a mi szegény lányaink és asszonyaink se,- sőt ne szégyeljék a gazdabbak se. A csetneki csipkeverés a magyar műipar. Kajel uri a balatonendrédi pap szép nagy iskolát csinált ebből az Ö vidékén. Zalaegerszegen is van ebből most még kis iskola Fazekas Lajosné igazgatóné vezetésével. — Mondom, minden ilyen kisebb, nagyobb foglalkozás nemzeti szorultságunkban olyan, mint a fulladozónak a friss levegő; olyan, mint az életvizébfll egy-egy cseppentés tikkadt torkunkba. A csetneki csipkeverés fejlesztésével általában a magyar művészet fejlődik. Senki se röstelkedjék tehát ebben a művészi munkában résztvenni. Atehető-tősebbekben az izlés finomodik, a szegényebbek kenyeret is szereznek vele. Azt mondja Fazekas igazgatóné, hogy legtöbb két hónap alatt tökéletesen meglehet tanulni havi 400 korona tandíjjal. Egy iparmüvészi kenyérkereseti pálya a gyönge és gyengéd női nemnek a számára összesen 800 koroaia tandíjjal: hol van még ilyen olcsó iskola? A hírlapoknak sok egyéb dolguk, kötelességük mellett első kötelességük a nógatás is a jóvilágba, a boldogság utja felé S Jóindulattal és hazafias érzéssel nógassuk, buzdítsuk leányainkat és asszonyainkat az ilyen munkára. Zalaegerszegi női társadalmunknak a figyelmét fölkérjük erre a csipkeverő munkára, a Fazekasné iskolájára. Menjenek el hozzá érdeklődjenek, tanuljanak, munkáljanak elsősorban saját boldogulásukra, de közvetve társadalmunknak és nemzetünknek a boldogulására Borbély György. Előre vigyázni ló. A kedvezményes ellátásból kiszorultak elégedetlenkedése napról-napra nagyobb arányokat ölt Az elkeseredés némileg érthető. Mert akinek napszámos munkából, bizonytalan keresetből kell fenntaitani gyakran ij?en nagy számú családját, lehetetlen, hogy annyit kereshessen, amennyi a mai lisztárak mellett elég volna a megélhetésre. Azt a kis rozoga házikót, vagy a fél hold kertet (akinek van) nem lehet lisztre váltani, sem pedig abból megélni egy éven át. Súlyos, gondot okoz még a hatóságoknak ez a rendelkezés Kár volt ilyen részletekkel megzavarni a már szépen helyreállott rendet Vagy teljesen meg kellett volna szüntetni a kedvezményes ellátást, arri úgyis sok gyanúsításra és visszaélésre ad alkalmat, vagy ha már ezt nem lehet, akkor ki kell terjeszteni a szegényebb osztály minden tagjára. Igy azonban nem jó a szenvedélyekel felkorbácsolni, mert az éhes gyomor nagyon rosz tanácsadó. A görög Király lemondott. Álltén, szeptember 27. A Reuter ügynökség jelenti: Konstantin görög király lemondott. Szabó Dezsó Zalaegerszegen. Látogatás az „Elsodort falu" szerzőjénél. Zalaegerszeg, szept. 27. A reformátorokat meg szokták kövezni. Mert akarnak és mernek. És olyat mernek, mitől az ölvén percent embereit a hideg leli ki. Megkövezték Krisztust) is, Luthert is, nem kímélték Petőfit sem s ami sár csak termett ezen a sártekén, azt mind odacsapdosták Ady Endréhez, Mintha bizony a nagyságot az ötven percentes suta lovagok kisajátíthatnák személyes használatra I Megkövezték az újabb idők legmerészebb-hangú és legnagyobb mesterét: Szabó Dezsőt is. Hogy igaztalanul, azt majd az újabb nemzekék fogja talán csak beismerni, de mea culpázva és Canossába járva. Mindenesetre igazságot fognak szolgáltatni Szabó Dezsőnek. De hol lesz esetleg már akkor az Elsodort falu, a Csodálatos élet stb. szerzője. Mert Magyarországnak csak az kell, aki már nincs. De mikor volt — a tülekedők sutba dobták, hogy majdan kelljen. Hej, sötét magyar fátum ezl De nagy sírásó is a magyar. Munkatársunknak alkalma volt Szabó Dezsővel beszélgetni, mely alkalommal a jeles író kijelentette, hogy a legközelebbi időkben vidéki felolvasó körútra indul s ez alkalommal ellátogat Zalaegerszegre is, ahol két este szándékozik felolvasást tartani különböző érdekes kérdésekről. Az ország minden nagyobb helyének meglátogatását tervbe vette Szabó Dezső, aki egyébként a jövőben gyakori vendége lesz Zalának, ugyanis Sümeg, esetleg Tapolcza környékén fog szőlőt venni és a nyarat ez esetben szőlőjében töltené. (Sümeg környékét\' ottani tanárkodása alatt szerette meg.) ^ Aki ismerte azelőtt Szabó Dezsőt, bizony alig ismerne most rá. A hosszú, szőke, göndör haj nincs sehol, haja már inkább ezüstös, egyébként kövérebb, mint volt. Lakása négy nagy szobából áll s ez a négy szoba tele könyvvel. Tízezer könyv, majdnem mind diszkesben. A magyar, francia, angol, német, spanyol, finn irodalom legjelesebb termékei mind megtalálhatók könyvtárában. Olvasni csak könyveket olvas. Újság, folyóirat hónapokszám nem fordul meg kezében. A lapokban megjelent kritikákkal egyáltalában nem törődik, igaz hogy az újság iránti ellenszenve miatt nem is értesül a róla megjelent cikkekről, kritikákról; de, amint ósmaga mondta, nem kíváncsi rájuk Jelenleg két, nagyobbszabásu munkán dolgozik. Az egyik tanulmány-kötet lesz és október-ban jelenik meg a Táltos kiadásában. Cime : „Panasz\' lesz. E könyve miatt mondotta Szabó Dezső — egészen agyon fogják ütni. Másik munkája egy hatalmas, négykötetes regény lesz, a „Megered áz eső." Hogy mikor jelenik meg, egyelőre nem lehet tudni. Igen nagy tervei vannak az irodalom terén, melyeket meg akar valósítani a vaskalaposok, csiri csárék, a kivasalt orrú professzorok legnagyobb bosszúságára. Eljő még az idő, Szabó Dezső ideje f És akkor megint mea culpázunk, mint már sokszor a múltban I Hej, magyar fátum ! (ha) ) A felsorolás nem akar célzatot lenni! Az egy. másutániság csak példákat akar kiragadni a sok közül. ZALA VÁRMEGYE 1922 szeptember 8 ^ „Lássunk végre- tisztán". Abból a célból, hogy: okuljunk, Sréter István tábornok, ny. honvédelmi miniszter cikksorozatot irt ezen a címen a Szózatba. Megvilágítja a nagyháboru némelyik csatájának a kimenetelét, jó és rossz eredményét és ezeknek okait. Érdekes világot vet a hadvezérek tehetségére, a magyar honvédség harckészségére s különösen az osztrák vezetőségnek Magyarország iránti indulatára. Hiszen nem is újság, amit a miniszter ur mond, mindenki tudja, aki nem ma született gyermek, hogy az osztrák vezetőségnek s az udvari lakájoknak a jogtiprás volt az%fájok és a centralismus az omegájok. .Észszerű felelet ez — írja a III. cikkely - a vitám et aangvinemre". Az önálló magyar hadsereg felállítására vonatkozólag mutat fel egy adalékot a III. cikk a Szózatban. - .1918 elején az ifjú uralkodó - írja a 111. cikk — Badenben marsall-tanácsot hív össze, amelytől két kérdésre vár felelelet. Szükséges-e, hogy a magyar nemzet megnyugtatására az önálló magyar hadsereg felállítását illetőleg elvi deklarációt tegyen? Szükséges-e az önálló magyar hadsereg felállítása ? Miként zajlott le a marsall-lanács? Tízen valának együtt. A marsall-tanács előli a meghívottak előzetes tanácskozást tartottak és elhangzanak a következő érvek: A dinasztia (tehát nem a monarchia) a hadsereggel áll vagy bukik, tehátNem. A régi kipróbált alakokat megingatni nem szabad, Jehát: Nem. Ha a magyaroknak engedményeket teszünk, a monarchia többi népei — például a horvátok — is ugyanazt fogják követelni, még pedig jogosan, tehát: Nem. A monarchia krízisében csak az erőskezű centralizmus indokolt; a honvédség beolvasztását már régen javasoltam, tehát: Nem. Semmit sem adni, még a megleVö jogokat is confiskálni, tehát: Nem. A háború után revideálni kell a kiegyezési törvényt, mert az osztrák szöveg nem fedi a magyar szöveget; ha a háború utórezgései azután elültek, a magyaroknak a hadsereg egységét nem érintő apró engedményeket kell tenni, mint: címer, zászló, kardbojt, tehát: semmi egyebet. Egyedül a Palatínus unokája, a honvédség első fővezérének, fenkölűelkü főparancsnokának fia, József kir. herceg és Wurm állottak szent ügyünk mellé és különösen József kir. herceg megdönthetetlen bizonyítékokkal igazolta ugy a deklarációnak, mint az önálló magyar hadsereg felállításának a szükségességét. Az előzetes tanácskozást a valódi marsall-lanács követte. Az ifjú király komoran és gondterhesen hallgatta marsalljainak érveléseit. A tanácskozás végeredménye volt, hogy nyolc szavazattal kettő (József kir. herceg és Wurm) ellenében kimondatott: A magyar nemzetet megnyugtató deklarációra szükség nincsen, az önálló magyar hadsereg felállítása nem szükséges. . A cikk szerint az ifjú uralkodó hajlott volna az önálló magyar hadsereg felállítására, de a Kossuth-féle „Csonlkamara" nem engedte. És ez az erős Nem! akkor történt, amiltbt a monarchia épülete minden eresztékében recsegett ropogott; amikor csak a magyar nemzet állott szilárdan a trón ""rfHJfcött védő p&izsul. „Ime, magyarok, egy kép a múltból, okulásul a jövendő számára". Az osztrák centralizmus szellemének a jóvoltából a külföldi tankönyvekből azt tanulták a gyermekek Magyarországról, hogy: van egy tartomány a Duna és Tisza közölt, ahol néminemű marhatenyésztéssel foglalkoznak. .Okuljon a magyarság ezen hiteles adatokon nyugvó felvilágosításból és értse meg végre-valahára mindenki, hogy mit jelent a magyar nemzet számára, ha a dunai «monarchia vagy dunai konföderáció osztrák, cseh vagy ídegen-ajku nép uralma alatt újból életrekelne Élptre-kelne ismét a centralismus osztrák vagy cseh-délszláv mezbe öltöztetve, melynek legelső teendője volna az omlósparlu magyar szigetet kiradírozni!Európa térképéről." tAvirat-telefon. A Magyar Távirati Iroda Jelentései. Wall Budapest, szept. 28. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter és Korányi Frigyes báró, volt pénzügyminiszter, a pénzügyi és államadóssági kérdések rendezése ügyében tegnap este Párizsba utazlak. * Föllázadtak a mohamadán albánok. Róma, szept. 28. A kisázsiai csapatok alatt harcoló mphamedán albánok\' is megmozdultak. Több helyen a csapatok fellázadtak és összeütköztek a kormánycsapatokkal. A harc a kormány csapatok véres vereségével végződött. Postai szállítási Jog magvonása. Budapest, szept. 27. A kereskedelemügyi miniszter Garami Ernőnek a bécsi* „Pegazus" kiadásában megjelenő . Forrongó Magyarország" cimú művétől a postai szállítási jogát megvonták. * Samlágas kormány alakítását köva-tollk Görögországban. Párizst jelentések szerint a görögországi felkelők, nem Venizelosz visszahívását, hanem semleges kormány alakítását követelik. HÍREK. Naptár. Péntek, szepl- 29. Mihály. Szombat szept. 30. Jeromos. Napirend: Délntán 5 órakor főbírói érte-tekezlet — D. u. fél 6 órakor a Mansz. összejövetele az ovoda emeleti helyiségében. — Személyi hir. Gyenge Sándor kir. tanácsos, h. pénzügyigazgató szept. 20-án 6 heti szabadságát megkezdette. — Fényes esküvő Zalaegerszegen. Fürst Béla dr. orvos bájos leányát, Micikét ma vezette oltárhoz Wollák János dr. ügyvéd. A Fürst család annyira szinpatikus városunkban és az egész vidéken, hogy mindenki érdeklődéssel várta a csinos, ifjú pár egybekelését. Midőn az előkelőbbnél előkelőbb fogátok elrobogfS a szülői háztól, a nagy tisztelő sokaság elragadtatva indult el a templom felé, hogy fanuja legyen egy köztiszteletben álló család nagy ünnepélyének. Esküvő után a boldog pár Semeringre utazott. ( — Október hatodika az l\|ptN>s Körben. Az aradf Tizenhárom emlékét az ,jdén is méltó módon fogja megünnepelni a zalaegerszegi iparosság az Iparos Kör helyiségében. Az emlékünnepélyt október 8-án fogják megtartani, amikor ismét hallani fogjuk a Kör új életre kelt dalárdáját is. Az est műsorát beszéd, felolvasás, ének, szavalatok fogják kitölteni. A részletes műsort lapunk egyik legközelebbi számában hozzuk. - Főbírói értekezlet. Szombaton d. u. 5 órakor a megyeházán az összes főbitók résztvételével értekezlet lesz, mely alkalommal megállapítják, hogy az Inségakció révén kik részesülnek ellátásban. \' — Tanítói áthelyezések. A vall. és közokt. miniszter Horváth Róza áll. tanítónőt Szentgotthárdról Sümegre, Hanel Ferenc vámoscsaládi tanítói pedig a balatonfüredi Szeretetházhoz helyezte át. — Az októberi vértanuk emlékünnepélye nagy keretben tartatik meg Zalaegerszegen okt. 9-én a mozi helyiségében, amint már említettük. A műsor tíz pontból fog állani. A tartalom nagyrészt erdélyi történelmekre vonatkozik és összefügg a nagy antant országainak kultúrájával is. A szereplók között is sok a menekült, főleg Erdélyből A hősökről és a vértanukról szóló emlékbeszédet Dr. Demeter Oyörgy volt árvaszéki elnök tartja. Megnyerte a bizottság Fatér Endréné polgári iskolai tanárt, aki Zrínyi Ilona vértanú jelenését adja elé. Egy kedves ének és szavaló művész kisasszony is elfog jőni ígérete szerint Békéscsabáról: Lázár Gabi, aki a fő* városi és külföldi nagy városokban is sokat szerepelt; most udvarhelymegyei otthonából kellett menekülnie az oláhok elől. Szerepelni fog Németh Józsefnek is ének és zenekara. A jövő napokban közöljük a teljes műsort is. A közönség fig>elméi előre is fölkérjük erre a szomorú nemzeti emlékünnepélyre, azért is, mert az önkénytes adományokat a Csány szoboralapra gyűjti a bizottság, mely bizottság az Erdélyiek Társaságából áll. — Az evang. egyházközség október hó I én vasárnap II órakor a templomban közgyűlést tart. — Rövidesen megjelenik a .Petőfi Százévei Emléknaptár." Ismeretes, hogy N. Szabó Gyula és fiuhn Gyula szerkesztésében .Petőfi Százéves Emléknaptár* címen egy nagyszabásúnak ígérkező naptár fog városunkban megjelenni. Mint most értesülünk, a munkálatok annyira előrehaladlak, hogy a legközelebbi hetekbea piacra kerül a tartalmas és hatalmas naptár, mélybe többek között Jászai Mari, Blaha Lujza, S Fáy Szeréna, Oóth Sándor, Gárdonyi Oéza, Ferenczy Zoltán dr., Várady Antal, Marton Boldizsár stb. írtak. — A Mansz összejövetele. A Mansz szombaton délután fél 6 órai kezdettel összejövetelt tart a kisdedovó emeleti termében. A Mansz felkéri a tagokat és azaérdeklödőket a megjelenésre. — Előadás a Katholikus Legényegyletben. Vasárnap délután 4 órai kezdettel Horváth Vencel r. k hitoktató „Csak a munka menthet meg bennünket" címmel előadást tart a Kath. Legényegyletben a tagok részére. — Ba) van az ellátatlanok között. Már a nyáron megcsinálták a végzést, hogy az ellátatlanok listáját csökkentik. Akkor még 60 K volt a liszt. Most inár hirtelen 160 korona. A hatósági liszt most nem jár kí azokoak, akiknek van valamijök, pl. egy kis konyhójuk, de .azt nem ehetik meg. A-szegények tömege zúgva jár a piacon a polgármesterhez, onnan az alispánhoz, főispánhoz, megint vissza a polgármesterhez. Ezek nem kellemes hangulatok, sőt veszedelmes dolgoknak az előjelei lehetnek. Ha már töröljük a listából a neveket, előbb is azokat kell csupán törülni, akik csakugyan gazdag emberek, s három helyről is húzzák a jövedelmet, azntán legokosabb lett volna megállítani és megállapítani a lisztnek s efféléknek az árát S akkor árvizsgáló bizottságokra sem volna szükség. Amióta árvizsgáló bizottságok vannak, azóta naponként-helenként mindeneknek ¿i ára kétszeresre ugrik. 1922 szeptember 29. ZALAVÁRMEGYE 3 — Bíróság elé a tojás uzsorásokat. Mail számunkban megemlékeztünk már arról, hogy milyen visszaélések vannak a tojás körüf. Az állapotok azóta csak rosszabbodtak. Most már 38 koronáért is megveszik a város végén a tojást. A falusi is jól jón ki, mert nem kell helypénzt és forgalmi adót fizetni, viszont az uzsorásnak is jut pár ezer koronácska haszon a potroha hizlalására. Mert az csak természe-tes, hogy a 38 koronáért vett tojást már 40, sót 42 koronáért vesztegeti akár egy-két perc múlva már. Ezért nincs tojás, ami> pedig van, az szinte megfizethetetlen. Felhívjuk ismételten az illetékes hatóságok figyelmét erre a körülményre. Hej, ha egyszer valaki megtanítaná emberségre ezeket a lelketlen uzsorásokat, (de úgy, tiogy örök életére megemlegessék azt a leckéztetést. — Egy kitűnő hírt írunk az osztrák határról. Az osztrák határra Magyarországból rengeteg tűzifa érkezett az osztrákok számára. Olyan nagy tömegben állanak ott a waggonok, hogy a torlódásban nem tudnak mozogni, megakasztja a közlekedést. S most az osztrák hatóságok kiadták a rendeletet a magyarok számára» hogy több fát oda ne vigyenek, legalább is okt. 8 ig. S ha akkor sem apad el, azután sem szabad vinni. Sót egyebet sem szabad oda vinni, amiből nekik is van. Ez a hir az osztrák határról. Mi pedig a szótárból sem találunk kellő szót ennek a jellemzésére. Mi itthon didergünk, fázunk előre a léitől, akár pedig meg\' is gémberedünk; t. i hii a szegényebb emberek, mert nincs elég pénzünk azt a drága fát kifizetni. Drága a fa, mert Ausztriába viszik a magyar fát, mint a tojást, húst és gabonát. S lesz rá eset, hogy akinek pénze lesz, az sem kap fát* mert kiviszik Ausztriába. így segit a magyar a magyaron. Különösen mi zalaegerszegiek böngézhetjük a lexikonokat az alkalmas szó keresésére. Fázunk és didergünk s itt a szomszédban háromkilóméternyire ősi rengetek erdők terpeszkednek — de ezeknek az erdőknek a fáit a baki uradalomból — amint észrevettük — hordják ki Portugáliába. Majd még az az eset is elkövelkezhetik, hogy a magyar hatóságok gondoskodni fognak az ellátatlanokról, tűzifát szereznek a számukra s hozatnak fát Braziliából. Csak forgasd a lexikont hű magyarom. — A selymet, a bársonyt, a cipkét, a kapcát, a rongyot azonban hűségesen vásárold az osztrákoktól. — Courths Mahler őrület. Ugyancsak szép pályát futott meg az ujabb idők egyik legtehetségtelenebb irodalmi köszörűse: Courths Mahler. Valósággal lázba hozta a Beniczkyné émelygős ponyváin felserkent ifjúságát, úgyannyira, hogy más könyveket, különösen a leányok, nem olvasnak, nem vesznek, csak Courths Mahler könyvet. Az irodalom pedig penészedhet a sarokban, az írók. meg élhetnek kegyelemfilléreken. A fő az,1 hogy ilyen Courths Mahler féle minden tehetség nélküli amatőr»köszörűtök feljussanak a Parnasszusra és onnan szétterpesszék émelygősségeiket és undokul silány ponyváikat az egész világra. Ave, Courths Mahler \| Nálad kisebbek már voltak, de tehetségtelenebbek még nem. — A bankjegyek hazai elkészítési Jogáért öt millió svájci frankot fizet a magyar állam az Orell Füssli cégnek, öt millió svájci frank I Hány nyomorgónak adhatnánk ezért az összegért kenyeret! Hány árvának adhatnánk ezért az összegért cipői, ruhát, meleg szobát l De furcsa is, mikor a koldus milliókat dob a sárba, miközben filtérekérl tartogatja nyomorult tenyerét. Az Árvizsgáló Bizottság ármegállapításai. Az Árvizsgáló Bizottság tegnap tartott ülésén a fürdők fűtési díját 20, a világítási díját pedig 8 koronában ál lapította meg. A borbélyok és cipőfelsőrész készítők 50 százalékos emelési kérelmét a Bizottság nem találta teljwfflietönek. A gyepmesteri munkák a következőkben állapíttattak meg: pöcegödör tisztítása kocsival hozzáférhető helyen 450 K, kocsival hozzá nem férhető helyen 550 K. Elhullott sertés, juh, kecske eltakarítása 400 K, közveszélyes eb kiirtása, elszállítása és elásása 500 K; elhullott ló, szarvasmarha eltakarítása 1500 K; a vágó-hídról lebőrözés nélküli elkobzott állat elszállítása és elásása 1000 K. — Nagy gond. A. úr: Ugyan min gondolkozik annyira? B úr: A leányom táviratozott, hogy gyermeke született, de azt nem sürgönyözte meg, hogy fiu-e, vagy leány. Most aztán nem tudom, hogy nagypapa vagyok-e, vagy nagymama. — Mikor drágul a dohány. Szerkesztő Úr, a mai naptól kezdve sutba dobok minden munkát és olcsóbb megélhetési forrás után nézek. Arra az ereaményre , jutoltam ugyanis, hogy nem érdemes dolgozni, mikor játszva milliókat lehet keresni. Szerkesztő Úr, én felcsapok prófétának. Még pedig dohány-prófétának. Ugyanis az utóbbi időben a következő felfedezésre jutottam: amikor cáfolni kezdik a dohány árának felemelését, holott az ördög sem beszél róla, holt bizonyos, hogy áremelés lesz a nóta vége. S mikor már naponta jelennek meg felelőtlen és felelős, hivatalos és félhivatalos cáfolatok, az annyit jelent, hogy a hivatalos lap szerkesztője épen akkor korrigálja a dohányárak emeléséről szóló rendeletet és másnap már drágább dohány nyal öli agyon az igen tisztelt publikum jobb sorsra ériíSTnes tüdőjét. Na már most, ha én mindezeket figyelembe véve az első cáfolat megjelentekor egy tucat megrögzött dohányosnak megjövendölöm a trafik drágulását (persze illő honorárium ellenében !) vájjon, nem jobb üzlet lenne-e a prófé-tázás. mint a munkában-megszakadás. Csak az lenne aztán a furcsa, ha egyszer mégis tévednék Sajnos, erre alig kerül sor és én kénytelen leszek megmaradni prófétának. Tisztelettel: egy kezdő próféta. — Mi maradt nekünk. A Magyar Nemzeti Szövetség azzal a kéréssel fordul Magyarország összes iskoláihoz, hogy a szövetség kiadványait az ifjúság körében terjesszék és ezzel is az irredenta-szellemet ébren tartsák. Különösen ajánlja\|a szövetség a „Mi maradt nekünk?"cimü képes plakátsorozatot, inely az elrabolt országrészek nevezetesebb várowit mutatja be. A szöveggel ellátott, nagyszerű képekkel ilusztrált és hiteles statisztikai adatok alapján készült sorozat bemutatja, hogy mit vesztettünk tertt-Istben, népességben, iskolákban stb. A teljes sorozat ára 308 korona. Ugyanez képesalbum alakjában, 34 darab levelezőlap nagyságú képpel, 40 korona. — A debreceni színészek gyűlése. Debrecenből irják : A debrecen. Csokonai-Színház tagjai társulati gyűlést tartottak, melyen a vidéki színészet súlyos válságával foglalkoztak. A gyűlésen ismertették a vidéki színigazgatók budapesti értekezletének határozatát, valamint a tizenkét pontot, melyet felterjesztettek a kultuszminiszterhez. A színészek elhatározták, hogy ha október l-ig nem teljesitik a kéréseiket, beszüntetik az előadásokat. Egyben kérték, hogy vegyék be őket a közalkalmazottak sorába. Ezt a határozatukat megküldölték az összes vidéki színtársulatoknak. - k moszkvai tőzsdén az angol font sterlinget 44 millió rubellel jegyzik. Szép kis összeg, a szó valódi értelmében. Mégis csak van valami eredménye a sociális termelésnek. — Drágább lett a mozi Is. A drágítás már szinte Járvány lett. Drágit boldog, boldogtalan, amit csak ér, vagy ami a kezeügyébe esik. Hiába, most már nemcsak a divatnak vannak követői, hanem a drágításnak is Városunkban újabban a mozi emelte a helyárakat. Az erkélyen egy^liely-fd^-^O koronába kerül. Hja, drága a tojás isi — A kóbor kutyákVjrárosa. Nemhiába ebzár-lat van Zalaegecszegen, de annyi kutya is mászkál ám szabadon — különösen este — hogy ijesztő. De hát hol a hatóság I Miért nem fogatják össze a kóborló kutyákat! Akkor rendelik majd el az ebek összefogdosását, mikor a fél város már a Pasteurban leszi — Petőfi Színház Veszprésiben. Komjáthy László dr., Veszprém város polgármestere, azt az indítványt tette a városi tanácsnak, hogy Petőfi Sándor száz éves születési évfordulójának emlékére a városi színházat nevezze el „Petőfi-szinház\'-nak. — A német lapok válság« A Deutsche Ailgemeine Zeitung közlése szerint s német birodalom területén, papirhiány miatt, október elsején ismét 147 újság szünteti be megjelenését — A hivatalos lap keddi száma közli a házadóról és a fényűzési lakásadóról, valamint az általános kereseti adóról, a fizetési eszközökkel való visszaélésről és végül a vagyon váltság kedvezményes lerovásáról szóló törvényeket. KÖZfiAZDASÁO ÉS PtRZOfiY. Budapest, 1922 szeptember 28. A budapesti deviza-központ hivatalos árjegyzései. Amsterdam 970 Prága 78 London U125 Stockholm 663 Newyork 2500 Sweiz 470 Berlin 190 Bécs 310 Milano 105 Zágráb 780 Páris 190 Varsó 034 Zürichben: a magyar korona ----- az osztrák korona - — az osztr. bélyegz. bankjegy Budapesti tőssd«. Szept. sT 02?. 021 OOV«. 007 007» ! 0084 Szept, 26. J Szept 28. kor. i fiii. Valuták: kor. mi. j Napoleon--- — 9400 1 9410 - Font---— — 11125 1 _ 11200 — Dollár---- — 2500 — 2500 — Francia frank - — 1 90 34 190 - Lengyel márka - — — -! 30 Márka — \'-- — 1 90 1 90 Lira —---- —. 105 —- • 105 — Leu —--— — 15 50 16 - Cseh korona — — — 78 — 80 - Dinár— ---- 31 20 31 20 Svájci frank-- — 470 _ 470 - Osztrák kor.-- — — 3 10 - 3.10 Terményjelentés. Budapest, 1922 szeptember 26. Búza -- ------- Rozs —---— — Árpa ~ — — —- — — Zab------- - Tehgeri — — — — — Korpa — Repce---— - — Köles------ Szept. Kor. prm." 10150 7200 6850 6650 5000 16000 Szept 28. Kor., 10250 7250 6900 6600 9000 5000 16500 Könyvek elhelyezésére alkalmas használt szekrény kerestetik. Bővebbet a kiadóhivatalban. ZALAVÁRMEGYE 1922 szeptember 29 Zalavármegye alispánjától. 22617/ni. 1922. sz. Tárgy: Zalaegerszeg r. t. városnál üresedésben levő állások betöltése. Pályázati hirdetmény. A m. kir. belügyminiszter ur 71169 922 számú rendeletével Zalaegerszeg r. t. városnál végleg megüresedett és újonnan szervezett állásoknak választás utján való betöltését a ministertanács hozzájárulása folytán engedélyezte • Ennélfogva kibocsájtom és közzéteszem a következő pályázati hirdetményt. Zalaegerszeg r. t. városnál a városi adóhivatalban lemondás folytán megüresedett adóügyi tanácsosi és a v. javadalmi hivatalnál választás folytán megüresedett ellenőri vagy ezen állások betöltése folytán esetleg megüresedő egyéb állásokra ezennel pályázatot hirdetek Az adóügyi tanácsosi állás a VII. fizetési osztály, a javadalmi ellenőri állás a X. fizetési osztályban megállapított törzsfizetés, lakbér és az állam által adandó természetben való és egyéb háborús segélyek élvezetével van egybekötve. Az adóügyi tanácsosi állásra az 1883: I t c -ben előirt jogi minősités és állam számviteltani vizsga, vagy jegyzői oklevél és a képesítés utáni 6 évi számvevőségi vagy állampénztári vagy jegyzői gyakorlat, a javadalmi ellenőri állásra valamely középiskola vagy ezzel egyenrangú intézet összes osztályának sikeres elvégzése, érettségi vizsgálati bizonyítvány és államszámviteli vizsga, vagy jegyzői oklevél képesít Pályázhatnak az összes fentirt állásokra olyan nagykorú, magyar állampolgárok, akik az előirt képesítéssel birnak. A pályázati kérvények 1922. év október hó 13-án déli 12 órájáig, a képviselőtestülethez cimezve, a városi iktatóhivatalban benyújtandók, mert a később érkezettek figyelembe nem vétetnek. A közszolgálatban állók kérvényeiket hivatali főnökeik utján tartoznak előterjeszteni. s azok, akik eddig is a képesítés szempontjából hasonminőségi állásban tényleges szolgálatban állanak, pályázati kérvényeiket nem tartoznak okmányolni Zalaegerszeg, 1922 szeptember 25. Bődy Zoltán, alispán. Hirdetmény. Zalaszentlőrinc község közbirtokossága közhírré teszi, hogy korcsmáját 1923 január 1-től 3 egymásután következő évre bérbeadja. Kikiáltási ár 5 mm búza, vagy annak napi árfolyama Olyan képesített egyének nyújtsák be ajánlataikat, akik egyúttal lehetőleg hentes-mészárosok is. Határidő november 30 Felvilágosítással szolgál Tóth István közbirtokossági elnök. -3 Sürgősen eladó: 1 darab szecskavágó 8500 koronáért és 1 darab 800-as gőzeséplögarmtura 300,000 K-áért. Herczeg János Nagykapornak. 2-2 egyes számai kaphatók : Őzt. Dugovics JinosnÉ RaMcii-oicai dohányárad, flffrváth Ferenc Gsányl-otcai dohányáradájáhan. Kakas Ágoston könyv- ti papirkereskedésében, Spiuer Hugó Kossuth Lajos utcai dofiányarudájábaa. in Vajda Jtooné W lassíts-olcai dohányárudéban, Zsömöölyi József ujságpayillonjában a Fő téren. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz Zalaegerszegen. Telefon 131. Épület és bútor- ■ munkát a legkényesebb igényeknek ■ ■ megfelelöleg készítenek oo-o ■ \| Szalay és Dankovits i J épület- és műbutor-asxtalosok £ ■ ZALAEGERSZEG Fan.cB.nu.»káW telep: ■ ■ iskolaköz 2. szám. Urményi-utca 7. ■ a állandó készbutor raktari ■ Gyümölcs csomagolásra alkalmas tiszta, használható állapotban levő 2-2 cukros ládákat nagy mennyiségben elad Csontos János irodája Székesfehérvár, Malom utca 12. Gyümölcs - csomagoláshoz kitűnően alkalmas makulatura papir (régi könyvek} tiszta állapotban, nagyobb tételben is kapható a „Zalavármegye" kiadóhivatalában. ["kotsyJózsef; líépcrrtre berendezett 0 \\ kocsigyarto i ■ műhelye ZALASZENTGRÓTON. ■ Iti-.V) Állandó kósz-kocsiraktár. — Gazdasági szekerek és minden e szakba vágó munkák készítése. — Javítások és átalakítások mindenkor a legmodernebb kivitelben, a legolcsóbb napi áron. Ügyes munkásleányt vagy kifutó fiút keres kakas ágoston könyvnyomdája. Cséplő- Rafffnált petróleum, Cséplőgép olaj benzin, Motorhengerolaj, Motor olaj 41-0 a legjobb minősében, a legolcsóbb árban beszerezhető bármily mennyiségben Rln^AvAfTávca kereskedelmi Zalaegerszeg yiffiacro IdlJd irodájában Eötvös-Utca 10. sz. BE Zalaegerszeg vasúti menetrendje 1922 Junius hő 1-töl. e g O Hova "2 04 Sárvár 240 Zalaszentiván 311 Zala lövő 5 24 Zalaszentiván 653 Zalaszentiván 7 35 Rédics 7 53 Celldömölk 11 38 Zalaszentiván 13Ó2 Rédics ■ ~ • • \'f, \| J /.maoLboK ■ 14 41 Zalalövő 15 43 Celldömölk ^ 17 10 Zalaszeritiván 21 08 Zalaszentiván INDU L Á S Csatlakozik vir-rc ------ Budapest keleti pályaudvarra érkezik Szombathelyre érkezik . Szombathelyre érkezik . Nagykanizsára érkezik . Szombathelyre érkezik . Győrbe érk. 1720. Bpest keleti pu. gyors érk. Nagykanizsára érkezik (gyors)..... Szomba^lyre érk. \'"y.)1$4». Nkanizsára érk. Körmendre érkezik Qcedd, csütörtök, szombat) Qyörbe érk. 2^0. Bpest keleti pályaudvarra Szombathelyre érkezik........ Nagykanizsára érkezik........ « a j? ? •c a. 1550 520 7 17 7 45 907 2040 1342 17 15 2120 820 19561 23 50 S S O ft. Honnan «0UTT VV l •• W»in/» STMtKOMkOJ 4 29 Zalaszentiván 648 Zalaszentiván 7 26 Zalalövő 7 33 Rédics 832 Zalaszentiván 9 24 Celldömölk 13 23 Zalaszentiván 1623 Zalaszentiván 1626 Rédics 1840 Zalalövő 1839 Sárvár 1902 Zalaszentiván 2014 Celldömölk 23 11 Zalaszentiván ÉRKEZÉS Csatlakozik a»- - •fJ\'r - . - ••!.- ¡e 9 rpT.;.T5^ ítji__ Nagykanizsáról ........ indul Szombathelyről...... Nagykanizsáról.......... Budapest keleti pályaudvarról..... Szombathelyről gyors........ Nagykanizsáról (gy.) 1344 Szombathelyről (ti.) Budapest keleti pályaudvarról gyors . . Szombathelyről........\\ . Nagykanizsáról.......... Budapest keleti pályaudvarról..... Szombathelyről......... e -o 215 440 6-21 15 1149 14 - 8 13101 1650 72Q 20551 HA UTAZIK, legkényelmesebben a m«n«tjegylrodában válthatja meg jegyét akár két nappal előre is. - Viiutn mérsékelt di\|a-zás mellett a következő áltamokha szereztetik meg: Németország, Olaszország, Svájc, Francia- és Csehországba. N.Vom.«fc .ott Tfthy utóda Kaka« A-ROBtor kiíayvnyoindiijAban ZalaegarRsuKon. T«l©<v>ti 1^1- Mc^ra