Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.31 MB
2020-04-22 15:10:05
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
537
1154
Rövid leírás | Teljes leírás (471 KB)

Zalavármegye 1922. 076-088. szám október

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

krm 6 korona.
L évfolyam.
Zalaegermg, 1922 október 1. Vasárnap.
76. szál
EGYE
Felelős sserkesztő: BORBÉLY GYÖRGY L aptaiMdoi": „Xaíavármegye" lapkiadótarsaság
tAbsadahi ÉS politikai lap
■EfllELKlII HETEIKÉIT HÁB0B8Z0B. Klófizetés 1 < éne 180 I. Egyes «tán 6 K
Szerkesztőség Ktsíaludy-n. 8. Telefon 162 ss. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefon 131 si.
,Htmk tf? I»tei(ben, kltzek ffj toazibtr /> ... ,
Hltiek tfcr Weol ftrflk igtmgban,
Hlurk Matyaroraiáf fíltfroaditáhan kmtu?^
A kormányzó mondotta.
A nagy emberek ritkán szólnak, de amiket mondanak, azok súlyosak. Államférfiak, költök, bölcs emberek, kormányzók, királyok nagy embertömegeket képviselnek. Érzelmeik, gondolataik és cselekedeteik nagy tömegekre, nemzetekre, néha az egész emberiségre vonatkoznak. Szóbeli megnyilatkozásaikban bölcseség, igazság, törvény van. Szavuk tehát parancs. Nem egyéni parancs ez, ami politikailag és társadalmilag erőszakosság volna, hanem tömegparancs, amely erkölcsös s igy örök törvény.
A vezetők és kormányzók örök törvényeket kordanak szivökben és szájukon népeiknek a boldogulására. A költő ezt az elvet mikor csak önmagára alkalmazza igy fejezi ki: Az én szivem milliók helyett tud érezni, szenvedni fájni.
Milliók érdekében milliókhoz szólotta napokban Horthy Miklós kormányzó úr is, amikor Gyöngyösön és Egerben jártában azt mondotta többek között, hogy „Ma£a hazával izemben kötelességünk a türelem, a kitartás és a munka.
Nemzetfentartó szók ezek a szavak. Türnünk kell és mindenekelőtt és mindenekfölött dolgoznunk keli — s a türelemben és a munkában legyünk kitartók.
Ezt mondotta a kormányzó ur. De minthogy a kormányzó mondotta: nagy erkölcsi törvény: parancsolat. Parancsolat a nemzet érdekében s nemcsak az ő személyének az érdekében.
Csak gondolkozzék mindenki a munkáról. Mindenki rájön önmaga is arra, amire kell, de amit megmond maga a kormányzó ur is. Azt mondja, hogy a mi helyzetünk kedvezőbb, mert erőnk az ősmagyar anyaföld, amely megtermi, amire szükségünk van „Nem szabad tehát megengednünk, hogy munka nélkül maradjanak és Ínséget szenvedjenek azok, akik dolgozni akarnak."
Mit jelentenek ezek a súlyos mondatok? Azt jelentik, hogy Magyarország gazdag ország. Aki dolgozik, az nem lát ínséget. S ha mégis Ínséget látnak az emberek, ennek az az oka,, hogy nem dolgoznak mindnyájan, vagy nem dolgoznak annyit, amenyi szükséges.
Talán igen nagy állitás ez éntőlem? Nem A részletekbe itt nem mehetek bele ennek a bebizonyításába: de általánosságban megemlítem bizonyításul azt az általános szellemet, ami már régóta kisérti nemcsak ezt a magyar közéletet, de mindenütt az embereket. Régóta kezd hatalmaskodni az emberekben az az önzés, hogy minél kevesebbet adjon s
Eminél többet kapjon, minél kevesebbet dolgozzék s annál többet egyék. — Ez az egoizmus a legfőbb vallása a vörösnek. De ez pusztitást és pusztulást jelent szemben a teremtéssel.
Volt idő, mikor ez megfordítva volt, a zsarnokság és rabszolgaság világában. Az is igazságtalan és erkölctelcn volt. A nyomorultak akkor sokat dolgaztak és keveset ettek. Most abból a tulságból a másik túlságba esünk: az elkenyeztetés tulságába. Sokat akarunk enni és keveset akarunk dolgozni. Ez is erkölcstelen és igazságtalan.
Közből van az igazság.
Aki nem dolgozik, ne egyék. De aki enni a...