Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.6 MB
2020-04-24 14:15:54
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
564
1191
Rövid leírás | Teljes leírás (456.3 KB)

Zalavármegye 1922. 089-101. szám november

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

s
L éTfolyta.
ZÄLAVÄ
Zalaegerszeg, 1922 a«V r 1. Szerda.
" w
Ara $ korona.
89. szán.
EGYE
Felelős szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY Főszerkesztő: N. SZABÓ GYULA.
TÁE8ABALBI ÉS POLITIKAI LAP IB6IELEIIE HETEIKÉIT BAB0I8X0B. Iloüietéi > «évre 180 K. Egyei siám 6 K
Szerkesztőség Klsfaludy-n. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefon 131 st.
Halottak napja.
, <
(TV. Sz. Gy.) Ma boruljon térdre gazdag és szegény. Az élő ember áldozzon haló*.emlékének. Mementó móri! — ma ezt csengik a harangok. Gondolj a halálra az Örömmámortól megrészegedett szerencsés dobzódó, mert az idő vadul rohan és eljön az a nov. l.-je is, amely a te kényes szivedet is a porba sújtja. Ma ne járd eszeveszett őrült táncodat az óriási sirhalom felett, amelyről azt hiszed balgaságodban, hogy abban a halál eltemetkezett örökre. Ma jusson eszébe mindenkinek, hogy az örökké valóság lényege nem a földi lét, mert az örök élethez csak az anyag, a test enyészetén át vezet az ut. Annak végső határkövét jelzi az elmúlásra figyelmeztető vallás intelem, — emennek kezdetére mutat a megváltó kereszt Mindennek, ami él e világon, egyszer vége szakad, a halál azonban csak annak a végzete, aki az életet csupán az anyagban keresi. Különben pedig csak uj élet talaját termékenyit meg a nagv Mindenség végtelen kör-forgásában.
S ez igy van jól, igy van igazságosan. Emberileg felmérhetetlen bölcsesség ren dezte igy. tehát nem csak-az isteni törvény, hanem saját boldogsága ellen is vétkezik az — legyen habár egyes ember, vagy azok összességéből álló nemzet, — aki megfeledkezik az egyik, akár a másik figyelmeztetésről.
*
Ma a kegyelet virágokat helyez ^ sirokra! a térdek meghajolnak és imák szállnak a Mindenség Urához. Ma sok szívben erősödik meg a fájdalom, ma sok szem lesz nedvesebb Itt a korán elhunyt apának panaszkodik a cipőtelen árva. amott fia keresztjét csókolja a kesergő édesanya, mert ne higyjük, hogy az anyák felejtenek — az anya mindig temet, ha fia sírján imádkozik, koszorút helyez reá. És a koszorú többé nem virág, hanem a kesergő, a feledni nem tudó anyai sziv.
Amott a hazáért meghalt hősök nyugalmáért imádkozik az Isten szolgája és a hallgatóság szeme könnybe borul, itt-ott egy-egy feltörő zokogás hallatszik — nem tud senkisem belenyugodni a korai halálába az elesett hősnek, mert a haza elveszett.
Óh nagy ma a magyarok fájdalma Mindenfelé szomorú sírok domborulnak. Egyikben fekszik az, akit valamikor a magunkénak neveztünk, s a legnagyobban a*f amit eladtak az árulók, a minden magyarok drága édesanyja, az egyetlen — a magyar haza.
Eszébe jut-e mindenkinek, hogy van feltámadás? Eszébe jut-e minden magyar-
nak, hogy azt a nagy halottat, csak a magyar erő és ész emelheti ki sirjából?
Ha eszébe jut, akkor lássa meg halottak napján a cipőtelen árvát, mig díszes koszorúját szeretettje sírjára helyezi, jusson eszébe, hogy a sírban pihenők nem alhatnak, mert az élők fáznak és nyomorognak.
Ha ezt megfontolja, akkor a „nagy halott" már éledni kezd.
És ott a hősök sirjánál térjenek magukhoz a hazáról megfeledkezett tévelygők, mert egyszer feltámadnak a halottak és tüzes ostoruk megtalálja őket is.
Ma mindenki elzarándokol a temetőbe és ha a szülő, gyermek, testvér, rokon és jó barát sirjánál elmondott egy imát, boruljon térdre és imádkozzon a korán...