* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 20.96 MB | |
| 2020-05-12 15:50:33 | |
 | |||||||
Nyilvános  511 | 1231 | Rövid leírás | Teljes leírás (445.46 KB) | Zalavármegye 1923. 090-101. szám augusztus Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: )I óvtolya« íalaegersieg, 1929 augusztns 3. Péntek. Ara 60 korona. 90. szam. Felelős szerkesztő: N. SZABÓ GYULA. ABSADAI-ai ÉS POLITIKA\' LAP ír.RIRLEHIK nETFIRÉ^T 3ÄB05ISZOB. IIMmUI V« irttOOK. IHM Síim W!• Szerkesatöség Kisíalnity-u. 8. Telefon 162 sz. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. Telefon 131 sz. m „Hlsiek egy l«tcnb«n, htírcW tyy h«ii!>an HI«iek egy t»twil nr&k lj»«»á|?bin, \'."m7? HUlcS* MAZj-aroniig feltínudiiában Ámen.* A leitől*... Mikor ezt a cikket irom, a magyar koronát Zürichben igy jelzik: 003. Ez azt jelenti, hogy a magyar százkoronás Svájcban csak 3 békebeli fillért ér. De ez még mehet tovább is. Eljuthatunk odáig, hogy Zürichben 1C00 magyar korona ér 3 békebeli fillért. Nem irok lehetetlent, mert a német márka ott tart valahol: 1000 német márka csak 7 fillért ér. De eljuthat a német márka odáig is, hogy 100.000 német márkát Zürichben csak J békebeli fillérbe értékelnek. És ami megtörténhetik a német márkával, az les a magyar koronára is. Sokan már államcsődről beszélnek. (Ahogy a háborúban voltak kávéházi Konrádok, ma ép úgy vannak pénzügyi Wekcrlék, Káliayk, vagy Hegedűsök. Ezek a finánczsenik nem tudnak számolni. Ezek nem ludják elképzelni, hogy a korona értéke ez is lehet: 0000001. Igen lehet, de államcsőd mégsem lesz Legféljebb 100 millió korona lesz egy öltözet ruha és 40 millió egy mázsa búza, egy négyzetméter földért pedig elkérnek 50 milliót. Vagyis még állan-csőd mindig nem lesz, de a kereskedők és iparosok megzavarodnak, az bizonyos, sőt a búzát eladó gazda • Is sokszor megvakarja a fejét, mert a búzászsákokba nem tudja beletömni a sok istentelen pénzt, amit a búzáért fizetnek."1\' (Talán lemérnek.) Ez megtörténhetik, de őzért csőd még sem lesz, mert csak a számok változnak meg, de a lényeg az marad. A legnagyobb baj azonban az. hogy a számok tolyionos változása a kereskedőket végveszedelem mel fenyegeti, mert a számok emelkedése drágulást jelent. Pl. ha a kereskedő ma elad valamit 100 ezerért, azt holnap, a mostani iram mellett, csak 150 ezerert kapja meg. És ez a folyamat lassanként az áruházak kiürülésére vezethet. Igaz ugyan, hogy a 150 ezer koronás cikk már holnapután 250 ezret érhet, de a kereskedő ismét nem tudja annyiért majd bevásárolni. És Csőd még mindig nem lesz, ha egy pár ezer kereskedő megbukik is. De újabb és újabb ráncok gyűlnek valamennyi, a mindent készpénzén vasár-lók arcára. (Iparosok, munkasok, kereskedők, helyesebben mindazok arcára, •kik semmit sem kapnak természetben, mert sem földjük, sem gabondjárandósá-guk nincsen.) Ez annyit jelent, hogy az élet mindig elviselhetetlenebb lesz, de államcsőJ még mindig nem lesz, hisz csak a számok változnak, de a lényeg az marad. És ez még nem is volna oly nagy baj, ha nem vo\'na tartozásunk, ha rendben volna külkereskedelmi mérlegünk, ha a tisztviselő megfelelő fizetést, a kereskedő és iparos inégfelelő hasznot, a munkás pedig megfelelő munkabért kapna. De miután a „ megfelelőt" egyik sem kapja meg, ezt a zuhanást meg kell állítani. De ki tudja megállítani? Ki az a nagy hatalom, az a lángész? Olvasom a szaklapokat, amelyekben már minden szakember elzengedezte valutajavftó énekeit és bemutatta jóslási tehetetlenségét. Nem is hiszek ma pénzügyi kapacitásokban. De ha volnának is, akkor sem tehetnének semmit, csak akkor, ha aranyfedezete... |
