* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.22 MB | |
| 2020-05-22 12:49:47 | |
 | |||||||
Nyilvános  598 | 1351 | Rövid leírás | Teljes leírás (469.29 KB) | Zalavármegye 1924. 026-038. szám március Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 111. évfolyan. Zalaegerszeg, 1924 március 2. Vasárnap. "■ \'■ "■ • .................... — Ara 400 Korona« 26 szaa. T |KfllEI.VVII PI*E1KÉPT BáBOffSm. Rftflutto 1 kéupra 4000 kor. íenetarro 12000 tor. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI LAP. Surkeuti: BÜHB AYULá, Sserkesstfisée és kUMUvatal: SiUH«rneg, S»échenyl-tér S. itfn. Telefon 131. „tttezrfc tfj Illőiben, hlmk rcjr tatában Hlmk cgj itteni örök igAuAgban, HU»fk MtAmadMban A***." Hetenként. Ennek az Írásnak arz eleje árnyas, sötéten boronuós, de a vége\' annál derűsebb. Mert aiinden rostban van valami jó is. Szól pedig ez az irás - nem egy hétről, hárem tiz esztendőről, tiz esztendőnek a nyomo-iu*ánáról. Tiz esztendőnek a végtelen nyomorúba kellett ahhoz, hogy hozzájussunk egy kis előnyhöz. Mindjárt kisül, hogy mi az az előny, az a boldogság A háborúnak végtelen pusztítása még nem is volt e ég. A sors tovább sújtja az ő nyomorultját. A nagy tél ugyancsak veszedelme a szegény •mbemek. Mimha az elemek is összeesküdtek volna, hogy mi vesztett tfrös felek igyuk ki ntár rgészen a keserű poharat. M^g az ősszel jó reménységnek, .a., lejében ft)»rd ünk ; sokáig tartoitak a napsugaras napok; rövid lesz a tél, jósolgattuk s szén nélkül és fa nélkül sem fázunk meg De csakhamar megérkezel ijesztő fejér szakátával s dermesztő csont kezével, mint a halál képe, a hároni-bónapos tel. és ma március elsején méter-mauassSgu hóra hinti hideg csókját a fanyar napsugár, s csikorog a csókja, mint a megrozsdásodott kulc> s rpint a veszekedő vén asszonynak a fergettyüje. Fázik a nyomorúság, éhezik a szegénység s itt-ott kopofftat a sárga halál; de leggyakrabban döngeti csontos Okiévei a kis házak ajtóit. Megmondja voli király, hogy jön a végtelen nyomor és szenvedés Ö már előre tudta. S a végtelen nyomor és szenvedés megjön, de ugy látszik, hogy a vendégnői házi ur lesz; a lakókat végre feikergeti s adandó tanyát ó fog ütni a h."izb<tn De még ebben a nagy\' bajban is van vigdsztolódás. Akt ezi a végtelen nyomört és szenvedést kiállja, az megedződik. Eltekintve azonban a fantasztikus elmélettől, a gyakorlati élet tekintetében is tudok találni jót ebben a rossz éleiben. Ntm azt találom jónak, hogy sok a pénz, men ez minél több, annál kevesebb; azt sem nevezem jónak, hogy olyan sok ember dfnom-danumoz.k, „szoátézik." bálozik stb, mert én nem a gazdagokról, hanem csak a szegények rőt beszelek : a szegényeket akarom megvigasztalni egy jó sorssal Csudálkozom, hogy sem szóban, sem Írásban nem foglalkozik evvel senki. Abban áll pétiig ez a jó szerencse, hogy mostanaban nincs vásárlási hitel, niaes adósság» tehát nincs szolgaság. Tíz év óta nyögjük a nagy baji, de éppen t tiz év óta vag>unk felszabadulva az adósság járma alól. Az egyes kis embereknek élet-viszonyaira vonatkozik ez csupán. Csak ez a hitel megszűnési szellem tanilja meg igazában az embert, mert kényszerűi rá, hogy csak addig nyújtózkodjék, ameddig a takaró ér. Milyen szabálytalan és rossz erkölcsi élei volt az a sok adósság, amelybe belerángatta volf az embert — nemcsak a saját hiúsága és ostobasága, és rossz indulata, hanem még inkább maga a hitelező. Most nincs hitsl és én ezt jónak tartom- , ... ■ Ha már a nemzet - bizonyos mértékben — nagy rabságban ... |
