Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
19.23 MB
2020-08-03 10:29:44
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
493
1040
Rövid leírás | Teljes leírás (413.5 KB)

Zalavármegye 1925 066-077. szám június

Hiányzik: 68. szám 2-4. oldal

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

J V \\ érfalya*.

\\
\\ Balaegerszeg, 1925. jnoins 3. Szerda.
Ara 1000 koron«/
66. ssáa.
muism HETEIIÉ1T íiioiuoi flftfiutéi 1 hótupri 10.000 k»r., avnriérr« 30.000 kar.
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI LAP.
Bierkeutl: BEBBOLY PEHEIO
8xerke»t6ié| éa kUMUutali Xalaeiermi, Síécbenyt-tér 5. ixáa. Telefon 131. itui
»„Hittek tfy liteoben. hlnek cf»y btiiba»,
Hkutk tff liteai ArAk ittaisáfban,
Hlnrk toacjaromác feitámadisábao" Abc«.
i
Rakovszky beszéde.
Rakovszky István a régi parlament egyik leg-szenvedelmesebb és kétségtelenül e^yik legtehetségesebb debattere is felszólalt a nemzetgyűlésen a \\álaszlójog vitájában. Szomorúan állapítjuk meg azonban, hogy a beszéd nagyon emlékeztet arra, hogy a leghevesebb \\jfju is szánalmassá válik ha megöregszik, de azért az ifjúság tözével akar gyújtani. Szóval Rakovszky István megöregedett s ez nemcsak arcára von komoly barázdákat, hanem beszédét is életlenné, sót zűrzavarossá tette. Észmenete meglehetősen rapszodikus s legkevesebbet foglalkozik benne a tulajdonképeni témával, a választójoggal. Érveit a titkos szavazás mellett csoportosította, melyet nemcsak kívánatosnak, de föltétlenül szükségesnek is lát abból a szempontból, hogy csak ez a rendszer biztosithatja a választások tisztaságát. Beszélt kormányerószakról, választási visszaélésekről, de eközben megfeledkezett arról, hogy a kormány javaslata azokban a kerületekben. ahol a választók függése nagyobb, vagyis a városi kerületekben, maga is a titkos választás mellett foglalt állást. A nyilt válasz* tást csak ott tartotta meg, ahol a többség senkitől sem függő meggyőződését szabadon gyakorló, a legnehezebb választási időszakokban is nézetét önérzetesen valló földműves lakosságból áll. Azokban a kerületekben, amelyek régebben mindig függetlenségi párti képviselőket választottak s akiket igy igazán nem kell félteni attól, hogy bármiféle nyomásnak is engedjenek, Ezt a vita hevében elfelejtette Rakovszky István is, épugy mint a többi felszólaló, akik a titkos szavazást kívánják s igy energiájukkal és hevületükkel voltaképen nyitott ajtókat döngetnek. Ámbár annál >okkal furfangosabb és rutinirtabb politikusnak ismerjük Rakovszkyt, hogy ezt öntudatlannak minőshsak, valószínű, hogy a szándék lényege abban állott, hogy a kormányt annál élesebben támadhassa, mert neki a meggondolatlanság túlzó legitimistának a kormány nem quadrál ó neki inkább quadrált volna az, j ha akár az ország tönkremenetele árán is ő lett • volna a miniszterelnök, aki politikai ellenfeleit í egyszerűen felakasztatja, mint ahogy volt is i ilyesmi n szándékában abban a pillanatban, amint \' hatalmat kezdett érezni maga alatt. Persze, most
már mint theoretikus magánzó, a legszélsőbb mértékig jogvédő lett és él hal azért a gondolatért, hogy a népnek jogait kilerjesztesse.
Ép ezért ölelkezik most a szocialistákkal és ezért lett beszéde valóságos feldicsőítése a szociálisták magatartásának a kommunizmus idején, kiknek szerinte csak egy hibája volt. hogy lábhoz tett fegyverrel nézték, még a kommunisták a polgárságot gyilkolták. Szegény szociálisták az első pillanatokban mig azt hitték, hogy gúnyolódik velük a legitimista nagymester, csak később látták, hogy az öreg urat egy kicsit elragadták a lovak, — és nem is vették beszédét komolyan — mint ahogy egyetlen budapesti lap sem akad...