* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 21.52 MB | |
| 2020-04-09 10:55:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  618 | 1256 | Rövid leírás | Teljes leírás (463.03 KB) | Zalavármegye 1922. 006-013. szám április Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: I. évlolyam. ElöÜcetcsl ár: Eféu ém . 240 t fél «TT« . .INI Iém . MI Inei MáB . i lrj Hirdetések ■ilüaétw «iutMi M«Ut uáaittatuk Zalaegerszeg, 1922 április 2. •••--------------- W 6. uáa. • MMéHHMIMfttMMéélHI ♦HM..... IMNIIMHIMMI >«MM>M ;ág »Miaiii ••»«•»•»•(«•■UtmmuitHMMIHnMMI lattouidmm: „Zalavármegye"Upktadótánasag [ tAbsadhii te rounui bctilap Feleifis sserkesstő: KORBA! KÁROLY dr. «MHMWUIMMIHtMtlMMIHiHHiiHMIIIilHlWMIMMM V •»•a HMHHWMMtMUU>uuu<IIUHaHHIIIHIU{, Sserkesstdsé« láfcálOB Blllf, Kiiltliéy-atu 8. n. Telefon 56 ss. Kiadóhivatal: SALAttElBZEO, 8séckuy1*tér 5. u Teleion 131 ss. nHlu«k «fx ittcnbcn, hittek tfy kuibpf * \' Mltiel« \'»<«"• W* ÍK"»ájít>*n. U* - • HUxek Mnevaríiwif feHitn«dA«ihan Amrn - ■ ^ Egységben az erő. Harmadfél esztendővel ezelőtt, mikor azt hittok, hogy a lejtő legmélyén állunk, amikor belső és külső ellenség egyaránt kifosztott bennünket, azt hittük, hogy a háború véráldozatai, a forradalom szenvedései elég tanulságot szolgáltattak már arra, hogy megbékülve együtt keressük a mélységből, az elhagyottságból, a nyomorból kivezető utat. Ugy állunk, mint az anyátlan árvák, akiknek elvették a hazájukat, akiknek a hitükön és ezeréves szenvedésről beszélő történelmükön kívül egyebük sem maradt. Hittel indultunk neki mégis a rombolás munkája után az építésnek. Ha pillanatnyilag nem is volt anyagunk,* amivel az új épület alapjait lerakhattuk volna, de volt két doljyzó munkás kezünk és akaratunk. ™ És amekkora bizalmat magunkba és az ország jövőjébe vetettünk, akkora bizalommal fordultunk azok felé is, akiknek elsősorban kötelességük volt, hogy tudásuk és tapasztalatuk alapján csonka Magyarország népét egyedül a lelkiismeretük szava ufán vezessék. Mikor a háború és a két forradalom elmúlt és az ország megcsonkítva, a nemzet lerongyolódva maradt, az életerős fiatalság helyett pedifc tehetetlen rokkantakat, gyámoltalan áivákat és kétségbeesett, vagy elfásult, közömbös embereket látunk s amikor elvették bányáinkat, erdőinket, gépeink egy részét elhordták ugy, hogy iparunk életének még a levegőjét is elvonták és csak a termőföld maradt meg» amikor agrár-állam lettünk a szó legszorosabb értelmében és a földet művelő, a kenyeret termelő nép alélt közömbösséggel nézte az ország pusztulását, akkor érthető volt, hogy ezt a réteget kölön zászló alá toborozták, hogy a nemzetgyűlésen elsősorban agrár törvényeket dolgozzanak ki és a földmives társadalmat szegényes módunknak megfelelően munkához segítsük. Csak egy politikát ismertünk: a megélhetésért folytatott politikát; egy harcot vívtunk: a veszélyeztetett mindennapi kenyeret biztosító harcot. Ennek a harcnak a katonája volt a földműves társadalom. A két évi parlamenti élet. azonban megmutatta, amit eleinte mindenki hirdetett és később nagyon kevesen tartottak meg, hogy csak egységes akarat, egyesített erő teremthet itt kivezető ösvényt. Ez a leét évi tanulság hozta létre az egységes pártot, a Keresztény Kisgazda. Földmives és Polgári Partot. A magyar társadalom belátta, hogy a különböző rétegek egymásra vannak utalva és a jövő nehéz problémáit, melyeket a háború és a két forradalom teremtett, csak kölcsönös jóakarattáPés megértéssel lehet elvégezni. A múlt nemzetgyűlés egyik legfontosabb problémája, amit pártunk állandóan sürgetett, a földbirtokreform a törvényhozó élet bénasága miatt ma sincs teljesen végrehajtva. A pénzügyi helyzet ma is az, hogy koronánk békebeli értékének századrészét sem éri, mert közős munka helyett az ellenzék obstruált és ezzel akadályozta az eredmenyes. állami tevékenységet. .4/ iptrrnak is levegőt kell teremtenünk. mert különben teljesen ki lyszünk szolgáltaivá Csehországnak, mely diplomáciájával egyébként^is megerősítette pozícióját. Az entente éppen egyenetlenségünk mtatt ma szinte gyámkodik felettünk Kifelé irányított erős magyar akarattal le akarjuk és le fogjuk minden idegen hatalom gyámkodását rázni és ezeréves történelmünk biztosította jogunknál fogva teljes nemzeti függetlenségünket kell kivívnunk Ezt azonban kizárólag egységes munkával lehet elérni, mert éppen a magyar parlamentben történtek és meggondolatlan akciók adtak Ürügyet a kis entente beleszólásaira. Kereskedelmünkről az illegitim haszon fekélvét még mindig nem sikerült eltávolítani. A munkásság együttműködését kell biztosítani a közös építőmunkában, mert olyan államot kell teremtenünk, amelyben mostoha gyermekeket nem ismernek. Bármilyen legyen is valakinek a politikai meggyőződése, emberi és hazafias kötelessége ma mindenkinek módot adni a parlamentnek és a kormánynak arra, hogy dolgozzék. Ezt pedig azzal biztosithatjuk, ha többséget állítunk mögéje, hogy belső és külső ellenségeinkkel felvehesse a harcot. Ez okok létesítették az egységes kormány zópártot, mely hivatva van, hogy kifelé is dokumentálja azt, hogy csonka Magyarországban mindenki szivén viseli nemzete sorsát és a kárörvendő tekintetek itt csak harmóniát és egyetértést láthatnak. Nem a sértett hazafiúi büszkeségről van szó akkor, ha hittel hirdetjük, hogy a csonk ítatlan, független Nagy magyar-ország követelő valóság lesz itt mindaddig, inig egyetlen magyar él, hanem arról a megbonthatatlan egységről, melyet földrajzilag a természet teremtett és gazdaságilag ezer év harca és szenvedése forrasztott össze. Ez a szilárd hit ad erőt az egységes pártnak, ez az osztatlan meggyőződés kell és fogja az összes társadalmi rétegeket az egységes pártban egyesíteni. __/// MeUvegy Ml. Hz iparosság politikai állásfoglalása. Megalakult az Iparosok Politikai Pártja. — Mit kivánnak az iparosok. Zalaegerszeg, 1922. április 1 Az iparosság belátva a tömörülés és az egységes politikai állásfoglalás szflkségességét és fontosságát, megalakította a maga önálló, minden más párttól független, politikai szervezetéi, az Iparosok Politikai Pártját A hatalmas iparos tábor zászlóbontását örömmel üdvözöljük és hisszük, hogy az egységesen fellépd iparosság kivívja á maga igazát és eléri célját. Az iparosság 16 pontban foglalta össze kívánságát s e célok megvalósítása, az Iparosok Politikai Partiának a programmja. E kívánságok a következük : t. A kézmfi-iparosság politikai érvényesülésének lehetővé tétele és az iparos társadalom politikát súlyának biztosítása céljából egy külön iparos politikai párt megalakítása. (Mint fenn-tebb említettük, c párt már azóta meg tt alakúit A szeik.) \\ 2. A kézmű-iparosság egyeteme a meglévő parlamenti politikai pártok egyikéhez sem csatlakozik, hanem gazdasági érdekeinek védelmét és jogos igényeinek kielégítését egy önálló iparos politikai párt kebelében igyekszik meg-vaiósitáni. 3. A külön iparos politikai párt megfelelő parlamenti képviseltetését kívánja. Ott, ahol ez lehetséges, önálló jelöltet állit, ahol pedig a választási küzdelmet kilájástalanúl venné fel, azon Jelöltet támogatja, aki biztosítja az iparosság érdekeinek megvalósítását. Az Iparos Politikai Párt prograaiaija. A párt 16 programmpontja a kővetkező: 1. A?, ipartörvény legsürgősebb életbeléptetése. 2. Az ina&oktatás szakirányú reformja s az oktatás idejének olyan szabályozása, mely a kézműves iparosoknak az inas nevelését lehe- 2 _ tővé teszt s így a jövő - iparos — nemzedéket biztosítja és az iparos pályát mindenki előtt kívánatossá teszi. Szakiskolák és továbbképző tanfolyamok leállítása, ezzel kapcsolatban a Technológiai Iparmúzeum fejlesztése, továbbá szaklapok és szakirodalom támogatása. 3. Az ipartestületi intézmény sürgős és oly irányú reformja, mely ezen Intézményt élet- és InvatásKépessé teszi, de az iparosokat kulturális és gazdasági szükségleteik terén is irányítani képes. Épen ezért az ipartestületek ipar-rendészeti tekintetben is széleskörű autonómiával ruházandók fel, gazdaságilag képzett vezető tisztviselőkkel látandók el, akik szükség esetén állami statusba sorolandók. 4. Kézműves kamarák felállítása. .V A már felállított, de nem működő kézműves és kisipari miniszteri biztosi tisztséget vérbeli iparossal kell betölteni és megfelelő hatáskörrel felruházni. 6. A meglévő kézműves ipari anyagok, félgyártmányok és eszközök feltárása, megtelelő állami szerv útján ezeknek az iparosság számára hozzáférhetővé tétele; külföldről ily anyagok sürgős behozatala; a kész iparcikkek és áruk kivitelének munkáiba a kimondottan iparos szövetkezetek bevonása 7. A kémíive; jellegű szolgáltatásoknál a nagyvállalkozói rendszer megszüntetése; az állami ftzállitásokban a kézműves iparosságnak teljesítő képessége arányában való részesítése. Az u. n. közműhelyek (hatósági, egyesületi) beszüntetése; a szövetkezett tevékenység túlteíigésének intézményes lehetetlenné tétele. U Az iparosok támogatása olc»ó hitel,- gép-és szerszámokká!: a gépekhez szükséges erőforrások hozzáférhetőségének olcsóvá tétele « az e célra megalakított Iparosok Országos Központi Szövetkezetének állami támogatása, törvényes -biztosíték arra nézve, hogy ez intézmény valóban a kézműves iparosság érdekeinekJegyen istápolója. 1(1 A kézműves iparosságnak csak a teherbírása arányában való megadóztatása az adómentes létminimum törvénybeiktatásával; adókivető bizottságokba, vagy az adófelügyelőségek mellé iparos ülnökök kinevezése. Regék.*) • Irta: N. Szabó üyula . Volt egy nagy nagy, hatalmas ur. Ameddig a szem ellátott, az mind azé volt, sőt még azon is tul — hét nap és hét éjszaka járásnyira! Akkora volt a tekintélye, hogy még a király is leültette, ha elment látogatóba. Volt egy szépséges szép leánya. Gyönyörűséges volt. Télen a nap kisütött örömében, há meglátta. Nyáron megállt a bámulattól az égen, mert hétszerte szebb volt, mint a Napkirály Százszorszép nevű lánya. Pedig az olyan volt, mint a ké\' »após liliomon a harmat. Bizony ragyogó, megcsudálni való tündér teremtét lehetett, mert beleszeretett a magyar király fia és elkendőzte. Hej! most lett ám még csak szép a leány. A legnagyobb festő, a szerelem, olyan szép rózsákat rajzolt két arcára,,amilyenek csak a hetedik menyországban teremnek az isten jóságából. Negyven nap és negyven éjjel, lartott volna a lakodalom . . . Hej I de jött a kutyafejű tatár.. . Minden « magyarra száz jutott . . . Mégis győzött volna a magyar, de a király két vezére Összekülönbözött. Üstönködtek egymással A tatár kihasználta az alkalmat. Haj! a magyart máskép nem • N. Szabó magas irodaim! körökben it feltűnést keltó iegét könyvalakban is megjelennek. Előjegy- zéseket elfogad .Kakas-nyomda* Zalaegerszeg ZALAVÁRMEGYE_ —— m II. A betegtegélyzés cs baleset-biztosítás államosítása, az intézmények fenntartási költségeinek fedezése közadók útján; a beteg-segélvzés- és baleset-biztosítás javaiban a kisiparosnak és családjának részesítése. 12 A kényszerkölcsönnck 10000 koronáig való visszatérítése és a kézműiparosság zárolt betétjeinek W.OOO koronáig való feloldása. 13. A kezműiparosok és azok munkásainak kedvezményes ellátásban való részesítése. 14. Munkaviszonyt, munkaidőt és a sztrájkot szabályozó törvényes intézkedések keresztülvitele; a rendes és a rendőri bíróságoknál s az árvizsgáló bizottságoknál iparos szakértők bevonása. . -^S 15. Tanulmányt ösztöndíjak alapítása ; a kézműves iparosok hivatott gyermekeinek állami intézetekben és internátusokban kedvezményekben való részesítése, nemkülömben megfelelő tandíjkedvezmény Ki. Az iparosság részvétele a kormányzásban, a törvényhozás alsó házálwn a kézműiparosság számarányának és értékének megfelelő képviselete s a felső házba arra való iparosok kinevezése. Az ezen pontokban fogtalt javakat cgytormán biztosítani kívánja a párt minden, arra érdemes kézműves iparos részérc osztály, rang és felekezeti külömbség jiélkül. (ha) Kiss József emlékünnepély Zalaegerszegen, 1922. március 28 án. • Kiss Józsefről csak a tisztelet cs elismerés hangján lehet megemlékezni Az objektív kritika — ha meg lesz a kellő távlat majd részeire bontja az ő irodalmi ténykedését és érdeméül írja fel, hogy a világ egyik legnagyobb ballada költője után is fjltudott tűnni. Érdeméül írja fel azt is. jóllehet zsidó vallásához hűséggel ragaszkodott, magyarságát nem egyszer hangsúlyozta. Az is növeli tekintélyét, hogy az emberi bűnök ostorozására többször pengette meg lantja szép húrjait. Kiss József költő volt az emberi szó legteljesebb értelmében. A zala-egeiszegi zsidóság illően és impozánsan emiélehetett volna sohasem megverni Futni, menekülni kellett a királynak. A ihi szépséges szép leányunk apja gonoszabb volt az ördögnél Titokban királyságra áhítozott Csak a kedvező alkalomra lefett. Tehát dehogy sietett volna a szerencsétlen király oltalmára, segítségére. Hej! pedig de könyörgött, rimánkodott a lánya. A nap is elsötétült ... A hétfejű sárkány szive is megesett volna a szüzOii. Az apa nem hallgatott a leányra, az arára A nagyra vágyás már akkor gonoszabb volt a hétfejű sárkánykigyónál is Elrejtőzött sok harcosával. - Hadd ölje meg a tatár s majd ha egyszer kitakarodik az országból, enyém lesz könnyűszerrel a koronája. Csináltatott egy nagy földalatti várat. A nyomai még most is ott vannak a bobai és kamondi határszélen. (Tényleg vannak ott fötdhányásók, amelyek avar* gyűrűt sejtetnek. Feljebb Karakónál is van ilyen. Karakó ma kis község. Hajdan nagy város. A boba-kamondi gyűrű lehett egy külső védje. Nincs kizárva, hogy a sági rom is az avarok korából való.) Tele hordatta rengeteg eleséggel. Hét évig sem tudták volna megenni. A király menekült. A kíssomlai hegyen pihent meg először. Még most is ott látható a „királykő", amelyre leült és elköltötte egyszerű ebédjét. Megszomjazott. Viz nem volt a közelben. De íme! -a szikla oldalán egy szenteltvíztartó keletkezik és hirtelen megtelik kristálytiszta vízjel . . , 1922 április 2. kezett meg nagy halottjáról. Én vegyes érzelmekkel mentem az ünnepélyre. — Vájjon a magyar zsidóság fog-e ünnepelni, vagy a zsidótág ? Vajion az ünnepélyen hallok-e szavakat, melyek nyíltan megmondják, hogy a zsidó magyar, vagy csak zsidó ? Vájjon a zsidóság azon tekintélyes része, amely szereti e hon rögét, nyilatkozik-e most Zalaegerszegen, ezen ünnepélyes alkalomkor ? Az Ünnepély a »Magyar Hiszekegy\' lelketrázó hangjaival kezdődött. Utána dr. Jungcr Mózes főrabbi beszélt tartalmasan és észhez szólóan. Előadása elárulta a*t, amit vártam Kiss József méltatásakor elárulták komoly szavai, hogy a zsidóság szereti e rögöt és azt, hogy az keresi a konszolidációt. Örömmel hallottam szavait, mert szeretem hinni, hogy a zsidó csak vallására zsidó. S örömmel vettem azt is tudomásul, hogy a zsidóság mindenkor kész áldozatot hozni ?zért a rögért, amely táplálja és kiüldözi soraiból a hazaárulót Ezt értettem meg beszédéből. Igy cselekedjen a zsidóság a saját és magyar hazája érdekében és hiszem a zsidókérdés tetemes része meg lesz oldva. És az teljes épület csak akkor lesz, ha a zsidóság maga pusztítja el salakjait. Ezt kívánja tőlük a magyar haza. És én tudom, hogy a zsidóság tekintélyes részének ez óhaja Ezt az ünnepélyt én alkatomnak tartottam, hogy a zsidó-vallasu magyar megnyilatkozzon Örülök neki. Utána Fenyvesi József VIII. o. t. tartott fiatal korál túlhaladó nivóju, mindvégig szabatos és élvezetes előadást Lebilincselő felolvasása keretében elszavalták Kiss József pár közismert költeményét. Szavaltak: Fürst Ili (SUwrr Judit), Spiegel Klári. (Cháron) Sándor Ispán, (Gnóm> Spiegel Klári, (Az ár ellen) Sándor István, (Trombitás) Radá László (Időm lejárt \\és Sóhaj). Az ünnepélyt a Himnusszal fejezték he. A szavalók mind dicséretet érdemelnek, de ki kell emelnem, Fürst Ilit, aki meghatóan éreztette a bűnös Simon Judit mélységes gyászát és fájdalmát. Nem hangos szavakkal ecsetelte az anya megrázó kínját, hanem átérző lelke érzéseit adta majd fájdalmas, majd kétségbeesett, majd rettegő hangon. Sándor István aki (A szcnteltviztartót mai nap is megnézheti bárki Ott van teljes épségében a királvkö északi oldalán.) A király elküldi** egyik emberét: — Hű vitézem, ilt lakozik közelben fiam mátkájának az apja. Eredj egyenesen nyugatra, a Marcal mentén megtalálod ölesfalu házát. Sok vitéze van, még jóra fordulhat minden ... Szegény király . . . Szegény király . . . A vitéz azzal ment vissza, hogy olvan üres a vidék, mint a sivatag. A király szomorúan hajtotta le fejét. Látszott, hogy töpreng. Szemeiben hirtelen a harag villáma villant meg. Mire gondolt? — mire se? Nem tudni, mert közelgett az Üldöző és menekülnie kellett tovább . . . tovább . . . A hűtlen főúr egy kémje, aki a boszorkányos mesterséget tudta, röhögve jelentette : — Itt van a Kíssomlyón . . . Fogasd el... És ... A főúr vigyorgott és elértette. Elfogni, megöletni mégsem merte a koronás főt. — Majd elvégzi a tatár ... Már fején hitte a koronát. Örült a rettentő ember. Előre itta az áldomást gonosz embereivel. A boszorkányos kémnek hercegséget igért. Sírt, sirt a lánya. Mit szenvedett ? Kí tudhatja ? Ara és jó honleány mit érezhet, kinek az apja esküszegő és árujó. Mellesleg: ? galambok tőle örökölték könnyen hasadó, jó szivüket. Vérzett a szive a bútól, a szégyentől, a rémülettől. Féltette * hazát, a királyt, deli párját s megundorodott apjától. V 1922 április 2. zalavArmeove Fürit Ilit kísérte, ügyes játékával imponáló tudást árult el és valószínű, hogy még sok dicséretet kap a jövőben is. Hittem, hogy a zsidóvallásu magyarság ezután mindig megtalálja az alkalmat arra, hogy a magyar haza iránti hűségének kiiejezést adjon. Hiszem, hogy eleven dokumentumát adja azon ténynek, amely a kafárgyülölő zsidóság mind erősebb mozgalma lesz, hogy van zsidóvallásu magyar, aki szereti azt a humust, amit Kist József is szeretett, s azért minden áldozatra kész és á galíciai kazárt, aki iörtelmcs piócája minden legitim kereskedelemnek és ezeknek aljas bűntársait exkommunikálja. Tudom, hogy az a hazafias zsidóság, akiknek tud fájni az internatiónale s a kik a magyar humuszon felnőve oly lelket örököltek, amely most Pozsonyért, Kolozsvárért vérezni tud, megtalálja a módot, hogy azokkal, akik csak a becsület, tisztesség, igaz hazafiság és áldozatkészség, nem vonalak után ítélnek, összefog felépíteni a hont. Bízom a hazafias zsidóságban. A sikerült Kiss József ünnepély ezen hitemre feljogosított és hiszem, hogy az elhatározás nemsokára való testet Ölt közös hazánk üdvéff N. Sz. Üy. - Nem kísért az aradi Tizenhárom «ellenie ? BELPOLITIKA. »•M Megalakult a hadviseltek országos pártja. — A választás Időpontja. - Hány képviselőt választanak. — \\ hercegprímás a keresztén* egyittmokodésröl. Megalakult a Hadviseltek Országos Partja. Vasárnap megalakult a Hadviseltek Országos Pártja A párt programmjában a< iltalános, egyenlő és titkos választójogot, a főrendiház reformját, a trianoni békeszerződés revízióját, ingyenes közoktatást és a hadviseltekkel való igazságos, megfelelő bánásmódot követel. Közjogi kérdésekkel a part mindaddig nem toglal-kozik, mig a dolgozó társadalom kenyere biztosítva nincsen. A választás időpont ia. A nemzetgyűlési választások valószínűleg május 15 és junius 10-ike közötti időben lesmek. A kerületi beosztásokról szóló rendelet még munkában van, azonban mindenesetre olyan idOben fog a nyilvánosság elé kerülni, hogy a választások megtartása tekintetében semminemű késedelmet nem fog okozni. Hány képviselőt választanak ? A mandátumok számáról már véglegesen döntött a kormány. Lajstromot* szavazással Budapest 25, környéke 5 képviselőt, összesen tehát 30, a többi kerületben 214, végösszegben 244 képviselőt fognak választani. » • A hercegprímás a keresztény együttmáklt-désröl. Csernoch János dr. bíboros hercegprímás a Szent István Társulat közgyűlésén nagy beszédet mondott. A megnyitó beszédből a következőket köíöljük: «Az össíes magyar keresztények összefogása politikai téren, valamint gazdasági és nemzetvédelmi célból társadalmi téren helyes volt és fölötte kívánatos ezentúl is. Az együttműködést természetesen helyesen kell magyarázni és a gyakorlatban óvakodni kell a túlzásoktól. Kölcsönös megértés, minden utógondolatot kizáró őszintéig szükséges A közös keresztény gondolat nem más, mint oiy pro^\'rammpontok sorozata, melyeket a katolikusok és protestánsok közösen, mint k<"<*ös kö vetelményeket felállítanak és vallanak. A pqntok között szerepelhetnek kimóndottán kathólikus es protestáns követelmények, melyeket ugy a kxtholikusok, mint a protestánsok elfogadhatnak és vallhatnak, figyelemmel az -államitag garantált vallásszabadságra és a közös elienségre. A keresztényeknek át kell látniok a kötis ellenség haditervén és közös érdekeik védelmére egyesíteni kell erőiket. A katolikusok és protestánsok politikai együttműködésének lehe-tösege adva van azáltal, hogy bármelyik fé| egy hajszálnyira el\'érne saját felekezete talajától- A katolikusok éljenek a katolikus egyház gondolatkörében, a protestánsok a protestáns egyház szellemében, de tartsanak Össze akár közös politikai pártban, akár külön politikai pártokban. Az önálló szervezkedés jobban kizárja a súrlódások veszedelmét, mint a közös szervezetek. Még a politika terén is cl kell ismernünk egymásnak feltétlen jogát az önálló csoportosuláshoz. A közös erő ugyanis nem az elkeveredés^en rejlik, hanem az egyéni erők harmonikus összműködésében Azért a fő nézőpont tegyen a közös keresztény frontnál, hogy az összes keresztény politikusok és nagy társadalmi szervezetek fogjanak össze a közös .cél érdekében". Értekezlet a danái hajózás «gyében. — A fiaméi nemzetgyűlés Kraljevicában. A szovjet •eáoraadoma a nagyhatalmakhoz. DAonnnzio kiálltványa- hrtckeMrt a dunai hajózás ügyében. A dunai hajózás kütömbözó kérdéseinek szabályozására Bukarestben április hó elején nemzetközi érte- • kezlet lesz. Az értekezleten részt fognak venni: Angolország, Franciaország, Olaszország, Németország, Magyarország, Románia, Ausztriát Jugoszlávia, Csehország és Bulgária. • * * A fiumei nemzetgyűlés Kraljevicában. A fiumei alkotmányozó nemzetgyűlés negyvenkilenc képviselője, élén Zanella Rikárddal, a volt fiumei kormányelnökkel a horvát partvidéki Kraljevicába érkezett a nemzetgyűlés ülésének megkezdésére. Zanella Zágrábból érkezett Kraljevicába, a képviselők egy része pe0g úgy szökött meg Fiúméból, mivel a fasciaták rájuk törtek. A fiumei alkotmányozó nemzetgyűlés többsége első ülését már meg is tartotta Kraljevicában. • * * A szovjet memoranduma a nagyhatalmakhoz. Az orosz szovjet-kormány a nyugati hatalmakkal memorandumban közli, hogy az élet- és vagyonbiztesság szempontjából eddig a követ- A szemek tudnak beszélni A szemek elárulják a rokon lelkeket. Igy történt, hogy a kevés->zámu jó ember, ott a föld alatt, minden beszéd nélkül elszánt hive lett. Pár napig nem szóltak egymásmk, de mégis tudlak, hogy mit akar a szűz és mit akarnák ők. Mikor már a szemeik jól kibeszélhették magukat, nagy titokban összeesküdtek. Megakarták ölni a gonosz főurat. A fány nem engedte. Van törvény ! Van király í Fájt, fájt a lelke. áruló leánya még akkor sem fogadhatja el a királyfi kezét, ha csudát művel a hazáért. A királyi vér nem egyesülhet áruló vérrel. A királyi vérnek tisztának kel! maradni. A szemek beszélnejc - a szemek olvasnak Hej I nemcsak a rokon szem olvas és Iát. A boszorkányos kém is tudott olvasni ^ep tekintetekből, a szemek összevillanásából. Hiába volt ügyes, mire mindent észrevett, jó kis csapata volt a leánynak. Az áruló főúr bőszült haragra lobbant, mikor megtudta a kémtől. Felakarta őket négyeltetni. £>e azok Is értettek" ám a kardforgató mesterséghez. S megkezdődött az öldöklő tusa a szűz és az áruló között. A becsületért küzdött a lány, a becsületeseket ölte az apa. Saját vérével akarta lemosni a szűz apja bűnét, lánya vérét sem sajnálta az apa, hogy a nagyravágyás ördögét szolgáthassa. A föld alatt indult meg a harc, a föld felélt folytatódott A tatárok egy nagv serege épp akkor ért oda. Azok dühödtek voltak. Már •vakok vollak (Régi magyar betegség.) Nem látták a tatáit, v\'«ak egymás vérét kívánták. A tatar elouft és kárörvendve várt : — Csak* Os<étek egymást. Nekem igy jobb. Azok c?.t a tatár kívánsága nélkül is megtették. Fogyott, apjdt a leány csapata Negyedannyi lem volt, mint apjának. A tatár dobzódott: — Már csak egy leány küzd t:z vitézzel. Bátor lány. Egyik sasszem ű fő\'atár egész a küzdőkhöz sittenkedelt. S meglátta a leányt. -- Ilyet nem láttam Tatárországban. Rikitotf. Közeli emberei oda vágtattak egy közeli nádasból. A tatár a lányt akarta megmenteni. A magyar már észrevette a tatárt Későn ... A halott már nem hárcol,\' a sebesült már nem tud ... A lányt a kém ölte meg, mikor odaért a tatár : — Szerettelek, azért akartam herceg lenni, de most gyűlöllek, ne légy Khánné .. \' A kémet a sasszemü vágta, aprította halomba. Mindent elkövetett, hogy megmentse a gyönyÜfü magyar szüzet Nem lehetett; a magyar kard akkor is jól vágta a magyart. A tatát mindent megtudott. Volt a közelben egy kis kápolna (Az elpusztult Parrigi, Vadas-ülés ér Bucsfa (Bulcsufa) hivői imádkoztak benne. Ma a községek a multté, de a templom is. A községeket elpusztította a török, a tatár és a tüzvé?z. A templomot megette Hozzánem- értés Úr. Ezelőtt husz évvel hordták el ősi köveit. Kár volt. Több jel szerint az Árpádok építették Ma már hiába busul az ember fundamentumán a régi bobai temetőben. Hess! hess! Hozzáhemértés Úram I) Abba temette el/ lányt illő tisztelettel és pompával, az Ő szokásaik szetint. Mikor a lányi «»davitték, a templom kapui maguktól nyíltak meg és berepült soksok fehér-galamb. /- Az áruló apa nem halt meg. A tatár gon* ^olkozott: \' . \\ — Hogyan ölessem meg ezt a vadat ? Megkorbácsoltatta és megrugdalta. Homlokára egy farkast égettetett: Neked a halál kis büntetés lenne. Hordozd homlokodon bensődet. ^ Naponta nőjjön lelki kínod. Rettegj az éjtől és ne legyen nappalod. Istenedet ne kérjed, mert imádból átok fogan Légy a vadak réme. Azok kerüljék rothadt bensődet. A vad nem árulja ei hónát, nem öli incg fiát. " ^ A főúr meg soká élt. Elemészteni nein tudta magát. Ha gyilkos szerszámot fogolt keaébe, az erőtlenül hanyatlott le. A Ság oldalán volt egy barlang,* abban húzódott meg. Ha aludni akart, kígyó tekeredett lábára. Később minden nap eljárt a kis templomhoz. Hiába. Néha a halottak sem bocsátanak meg. (Folytatom.) * A Ság Oldalán tényleg volt egy barlang. A nép Agy hitt«: Van Pál túlra. Ma már nincs meg. Sajnos* megette a Míürő, mint majd megeszi az egész Ságdt 2 ZALA VÁRMEGYE 1922 április 26. \\ kező törvényeket bocsátották ki, részben pedig a következő törvénymódosítások történlek. Az állami alkalmazottak és munkások közti viszony biztosítása. A munkakötelezettségek módosítása A belföldi ipari és kereskedelmi szabadság kinyilvánítása. Az állampolgárok jogának biztosítása lakásaik dolgában. Azon határozatok módosítása, melyek a lakásokból kényszer útján való kihelyezésekről szólnak. A kormány elvileg elismerte továbbá a levéltitkot és törvényileg szabályozni fogja a levél cenzúrának rendkívüli viszonyok esetén való alkalmazását. Az állampolgárok jogait a törvénykönyv 4j megszerkesztésénél tiszteletben fogják tartani. Az állam a kommunízálások dolgában arra szorítkozik, hogy csak a legnagyobb és legfontosabb ipari vállalatokat tartsa meg saját üzemében, a többit kereskedelmi alapon átszervezi és magánosoknak adja bérbe D\'Artnunzio kiáltványa. D\'Annunzio a fiumei néphez kiáltványt bocsátott ki, melyben a további ellenállásra buzdítja őket A kiáltványt a Marstéren olvasták fel * • • A külügyminiszterek konferenciája. A külügyminiszterek konferenciája a következő kérdésekkel fog foglalkozni : 1. A görög-török konfliktus 2. A sévresi szerződés revíziója 3. Az angorai egyezség és a francia-angol nézeteltérések. ,, 4. Az örmény-kérdés. 5. A szövetségesek egyetértése a Földközi tengeri kérdésben. * * v> • Németország új amerikai követe. Washingtonból megérkezett a hivatalos hozzájárulás Wied-feldt Ottónak, a Krupp-gyár vezérigazgatójának számára, akit a német kormány amerikai nagykövetté nevezett ki. .ii !»■ mm■ »»i — ■ 1 ■ i mt ■ n«*iH—— Csetneki csipke. Balatonendrédi csipke*) Magyar munka. Magyar sors. Régen figyelem mái» hogy sem a közéletben, sem amdo-mányban, sem a közgazdaságban, se/n sehol a világon a magyar nem mer magyar lenni Nem véletlenség ez. A 400 éves osztrák elnyomás alatt mindig az történt, hogy ami magyar volt, azt tüzzel-vassal irtották. Ha semmi nem volna előttem, mint a magyar nemzet története Mohács óta, akkor is fentiejn hizdetném a szétszaggatott magyarságnak, hogy „temmit ne félj én nemzetem, ha a 400 esztendős osztrák ¿árom és szolgaság nem birt megfosztani magyarságodtól, hát sem a kis, sem a nagy antant nem tud megsemmisíteni, csak találd meg magad, csak merd elhinni •) Lapunk egyik számában a csetneki csipkéről megjelent közleményünkre visszhang ez a cikk. Iróla Kájel Endre balatonendrédi ref lelkész, a csipkeverés ügyének lelkes munkása, aki községében, Baiatonendrédeh megalapította az első nagy csipketelepet az országban, ahol a falu asszonyai és leányai szórakoztató könnyű munkával sok ezreket keresnek és gyönyört! csipkéinkkel már is világpiacot biztosítottak a magyar muuka számára. A csipkeverés általánossá tételéhez nemcsak egyesek, a munkában résztvevők anyagi érdeke, hanem ai ország nljáteremtésében igen fontos nemzeti, nemzetgazdasági érdek fütodik s ezért a csipkeverés eme lelke* apostolának, a magyar munka és dicsőség törhetetlen bajnokának dkkét - az olvasóközönség, de különösen városunk és községeink minden szépért és nemesért lelkesedő, honszeretö asszonyainak és leányainak figyel-ajánljuk. magadról, hogy te tudsz a legelső lenni» a világon." Ezt én nem szólamként írom le, hanem mint tényt állapítom meg és igazolom. És én mindjárt győzelemre is vezetem az elalélt nemzetet a világ legelsőnek tartott nemzetével szemben. Én megverem a franciát és a belgát az ízlés terén ís én kiszorítom a világpiacról a francia és brüsszeli csipkét -- a magyar csipkével. Aki ezt nem tudja elhinni, meggyőződhetik róla. Küldjön nekem akármilyen francia vagy brüsszeli csipkemintát és én azt megcsináltatom szebben, mint a beküldött minta. - Kicsiny magyar leányok tíz körmével vivőm ki a győzelmet. Mire ezt igazolom a világpiacon és az ízlés birodalmában a magyar csipke szépségével, addigra a magyar férfiak is meg fogják tanulni, hogy kell — nem verekedni hanem győzni és hogy egy lépéssel tovább menjek, hogyan kell a győzelem gyümölcsét biztosítani a nemzet jövendőjének további fejlesztésére. Szép dolog, jó dolog, hogy a csipkével pénzt lehet keresni Mert lehet Mindet] falu leányai a téli 5* hónap alatt kereshetnek 160— 200 ezer koronát. Ezentúl minden falu bizfos megélhetést nyújthat egy intelligens nőnek vagy családnak a csipkével. Azonban előttem sokkal fontosabb az a tény, hogy ha én a magyar kislánnyal munkába fogok, akkor én győzelmet tudok aratni az eltipróim felett.\' Kicsoda az az én? Én a magyar intelligencia. Hát vagyok én még a világon? Hát lehetek én még tényező? Kérdi a lerongyolt, kiéhezett magyar intelligencia. Nagyon is Sőt kell, hogy kábult aléltságábót egyszer már felébredjen a magyar intelligencia és a győzelem biztos tudatával lásson neki a nagy Magyarország megteremtéséhez. Bz nagyon egyszeri! dolog. Minden fenséges dolog alapjában véve nagyon egyszerű. A magyar intelligencia fogja meg az egyszerű nép kezét és mondja meg neki egész egyszerű természetes-séggel: „nézd én szegény magyarom, minket kifosztottak, letiportak, nincs barátunk, csak ellenségünk. Értsük meg, hogy nekünk eggyek-nek kell lennünk. Fogjunk össze és dolgozzunk együtt." Az a kérdés, hogy megtalálhatjuk-e azt a közös munkaterületet, ahol ezt elkezdhetjük. Örömmel jelentem, hogy ezt a közös munkaterületet biztosiija a csipke. Sok lenne elmondani, hogy hogyan és én nerv. szeretem a sok beszédet. Ehelyett azt mondom Zalaegerszeg hölgyeinek és pedig elsősorban azoknak, akik nincsenek anyagilag reászorulva — tanulják meg Fazekas Lajosnetól a csetneki csipkét. És csinálják mindaddig, amíg annyi pénz nem áll rendelkezésükre a saját kezük munkájából, hoyy Fazekas Lajosnénak tudnak egy helyiséget rendelkezésére bocsátani. Én előre megmondhatom a zalaegerszegi hölgyeknek, hogy nem volt az életükben még olyan tiszta örömük, mint lesz ennek a teremnek a »megnyitása. Sokat kellene még írnom, de meg hagyom akkorra, amikor hírét veszem, hogy Zalaegerszeg hölgyei megértettek az elnyomott haza sóhajtását és segíteni akarnak nehéz helyzetén ¿és megértésük jeléül két kezük munkájával — mert ez lesz az uj nagy Magyarország átapja — egy, a világ meghódítására berendezett műhelyt, bocsátanak a dolgozók rendelkezésére. A karthagói nőMayíiajukat vágták le, hogy a harcosok ijjára hur legyen. Az egri nők szinte fogalommá lettek a mi öntudatunkban. Most újra élet-halálharcot vívunk. A zala- egerszegi hölgyek vegyék elő rózsás ujjaikat és munkába állítván őket — tegyék fogalommá szárhukra és a jövendő századok számára —, tegyék fogalommá a zalaegerszegi nőt. A terem felirata ez legyen: ..győzni fogunk"... Mikor a terem megnyílik, akkor én iljra kézbe veszem a tollam a „Zalavármegye" számára. Addig imádkozó lélekkel várom a lelkek megnyílását. . Balatonendréd, 1922 március 27. - . Kájel Endre ref. lelkész. Hetenként. — Kormányzati elvek. — Az új főispán, Kolbenschlag Béla, hétfőn hivatalosan is elfoglalta székét, s ez alkalommal iránybeszédet mondott, vagyis : program-mot Programmbeszédnek is szokták mondani, de én nem annak nevezem. Az új főispánoknak a programmbeszédjeik rendesen olyanok, hogy a kormány elveit ráalkalmazva saját vár megyéjük re, azokat néhány szóval megbővitik, s kiterjeszkednek a közigazgatási, egyéb hatósági, intézeti, testületi és társadalmi életre, az élet rétegeire, az osztályokra, foglalkozásokra stb. Kolbenschlag Béla főispán nem ezeket a tárgyakat osztályozza, hanem a mondanivalóit csoportosítja, a az emberekel, akikhez mqBt szól és akiket vezetni vagy irányítani fog, mind egybeveszi s együttesen magyarnak nevezi és általánosságban rójja rá a kötelességet, amely igy tömegkötelefség lesz. Az~4j főispán beszéde azonkívül, hogy eredeti, logikus is. Ez alatt azt értem, hogy helyes gondolkozáson épült és jó sorrendbe rakott üdvös irányelvek á A beszédből kiveszem a következő magvakat. — Mostani állapotunkban — így szól — a romok eltakarítása után, de ineg közben is, fogjunk hozzá új életünknek a megteremtéséhez Az élet két részből áll: lelki életből és testi avagy anyagi életből. Még pedig ebben a sorrendben Vannak, akik ebben vitatkozhatnak, hogy melyik az elsőbb? melyik a fontosabb? Valószínűleg együtt jár. A beköszöntő az ő irányelvében a lelket, a szellemet mondja ki előbb. S az életnek előbb ezt az oldalát akarja fejleszteni. Gróf Széchényi István szerint előbb legyünk gazdagok s aztán könyebben megszerezhetjük a szabadságot; (a lelki életet.) Kossuth Lajos szerint legyünk szabadok, hogy szerezhessük meg a gazdagságot. A lelki élet megint két részből áll, ínég pedig itt feltétlenül a következő sorrendben: erkölcsi és szellemi életből s itt már inkább kiviláglik, hogy miért elsőbb a lélek a testnél. Mert az erkölcs a legszükségesebb oszlopa az életnek, a iegnyomatékosabb és a legértékesebb rész$. Mert erkölcs nélkül, becsületessé;, nélkül nincs élet; s ha van; roszabb a semminél. f\' A második része a lelki világnak a szellem, vagyis az éaz, a tudás, tudomány, avagy átfordítva hétköznapi nyelvre, az iskolái jelenti ez. Igy nevezi a beköszöntő is. Sok jó gondolkozású ember örömmel láthatja, hogy a zalai főispán az iskolát nem dobja hátra. Hiszen eleget IáUuk $ látjuk, hogy az iskolát mindenkor és mindenütt a safbkba lökik, hálranyom-ják w értéktelennek tulajdonítják. Az országos költségvetésekben a kultusztárca kolduslaritznya; Í mindig az iskola rovására takarékoskodnak. S ebből következik, hogy szanaszét a vidékeken sincs tekintélye a tanítónak. És mindenki tudja, 1 hogy a keleti Bulgáriában és Oláhországban 1922 április 2 zauvarmegye jobban díjazták a tanítást, mint Magyarországon. A zalai főispán első belyre teszi az iskolát, hivatkozva a hires példára, hogy Franciaországot egykor a német tanítók verték meg. S mondhatnók ezt mostanra is. Mert Franciaország most sem győzött. Most Amerika győzött. Nős azért is elsőbb helyre való az iskola a többieknél, mert tudás nélkül nem lehet sem kavicsos földben, sem posványos tereken gabonát termelni; tudás nélkül nem lehet házat építeni és tudás nélkül nem lehet a tengerre szállani. Az életnek a másik oldala anyagiakból áll. Eszközei: a földművelés, az ipar és a keres-, fedelem. De ugyanebben a sorrendben* Amit a Üld megterem, az a nyers anyag maga után vonzza az ipart s az ipari termékeknek a fölöslege szükségessé teszi a kereskedelmet. De nem igy gondolkoztak ám mindig Magyarországon. Emlékszem, gyermekkoromban kirepült egy jelszó: Csináljunk kereskedelmet 1 A kereskedő ország gazdag. Példa rá Anglia. Nósza neki, szaladgált szét az országban a miniszter, talán Trefort Ágoston volt, de mind--egy. akármi volt a neve, csinálta nyakra-főre a kereskedelmi iskolákat. H< gy legyünk gazdag nemzet. Épen ugy, mint mikor istentiszteletre templom kell nekünk s hozzákezdünk a nagy, fényes tdTony gomb és kereszt készítéséhez. Hogy vallásosak legyünk. A kereskedelmi iskolák özöne után tíz-húsz •esztendő imilva jött egy más hatalmas áradat: Pártoljuk a magyar ipart I Fejlesszük ; tereintsünk erős magyar ipart Mert az iparos ország gazdag ország. Példa rá Németország és Csehország. Ez a folyamat Hegedűs Sándor miniszternek a — családjából indult ki, de nem u hivatalából. Talán nem volt szabad, mert megharagudtak volna az osztrákok és a császár is. A társadalom fölvette a szót és zúgatta nyugatrakeletre egy pár évig, csupa divatból is; de a pásztor nélküli nyáj elszéled s ez a hang is elenyészett a híg levegőben, mint a buborék. Ez volt a gomb és. kereszt alá teendő torony építésének az — akarata, jobban mondva lármája. Nós, a templom építéséhez még csak ezután fogunk valamikor hozzáfogni, t. i. a földművé-léthez. Addig csak a levegőbe tett gomb alatt fogunk imádkozni. E templom építésre különben eléggé jellemző, hogy földműves országnak nevezzük földünket; csúfoljuk. Ezer esztendő alatt alig tettünk szert két-három földműves iskolára. S a területeknek ezer és millió holdja „termi bőven a pipacsnak mindenféle nemeit." Az emberek ugy szoktak beszélni, hogy Magyarország földműves ország, Csehország pedig iparos ország. Nagy tévedés. Hiszen Csehország többszörösen inkább földművelő, mint Magyarország. Helyesebben igy lehetne mondani: Magyarország csak földmivclő ország és Csehország egyúttal iparos ország is. Ha az éleinek ez a két első feltétele megvan, akkor önkényt megalakul a harmadik: a kereskedelem. S ennek csakis igy szabad ki* alakulnia. Ellenkező esetben csak kereskedés lehet az egyesek javára és a nemzet rontására. Mert ha nincs bőviben sem nyersterményünk, sem ipartermékünk s kereskedő mégis van bőven: akkor ezek hordják be ide a gyöngyöt, a kókuszdiót, a brüsszeli csipkét és a prágai bakkancsot. $ kevesebb gabonát ét állatbőrt visznek ki Ez az állapot gazdagítja a külföldet ét az egyes kereskedőkel, de a nemzetet elsorvasztja éa megfojtja. Hogy az angoloknak a kis szigetén nincs földművelés: ne emlitae senki. Nekik van elég gyarmati földjük a nyer« anyagokra A zalai főispán és minden okos einber azt mondja, hogy az erkölcsi és szellemi élet után a vagyoni életben elsg a föld, ez az alapja mindennek; s ennek a bő terménye után jön az ipar s azután a kereskedelem, vagyis a nemzeti kereskedés. Ezek az irányelvek kell, hogy legyenek ax országnak kormányzati elvei. Mikor és hogyan valósulnak meg ezek? Ezeknek a megvalósulására az én hitem szerint négy kellék szükséges: hogy egy ember igazgasson, hogy ez zsarnok legyen, de lángeszű legyen és magyar legyen. b. gy. TAVASZ ÉRKEZÉSÉN. ! / Csingilingi, Tavasz jön, Kakukftlves hajnal, Csingilingi, Tavasz jön( Vlrdgnyitó dallal Hoz virágzást, csendet S á lelkünkbe csenget Tavasz érkezésén. Csingilingi, Tavasz jön. Langyos szellő hozza, Dalos madár kíséri, Mező koszorúzza. Minden, minden úgy nevet, Fény vonja át az eget Tavasz érkezésén. Csingilingi, Tavasz jön, Szinnel, lombbal, fénnyel. Csingilingi Tavasz jön. Isten melegével. Illatos a völgy, berek, Köszöntsétek emberek Tavasz érkezéséi. HUHN GYCLA Krónika. HÍREK. A vallás- és közoktatásügyek minisztere „Magyar Jövö"-nap .tartásat rendelte el az ország összes középfokú intézeteiben. Április másodikán ezer és ezer helyen ezer és ezer diák varázsolja ünneppé a vasárnapot. A nrgyar ifjúság, a magyar Jövő ezen bemutatkozása nagy, fényes ígéret ígéret, hogy . ez az ifjúság nagy és hatalmas l^sz, mint márciusi elődje, hogy . tenni tud és tenni fog, mint még ifjúság soha. Ez az ünnep, a magyar Jövő ünnepe, legyen hitvallás, hogy az ifjúság csonkitatlan hazát akar. Ez az ünnep, a magyar ifjúság ünnepe, legyen eskü, hogy a lövő nagy lesz és tenni fog. mert tettre hivatott. Legyen ez az ünnep a miénk is, ne csak az ifjúságé. Legyünk tanúi nagy Idők nagy eseményeinek, mert nagy esemény, ha a fiatalság lelkébe belerajzolódik az ezer éves nagy Magyarország és azt onnét kitörülni nem lehet; ha égeti lelkűket az igaztalanság, a megcsonkított haza, ha örökké szemük előtt lebeg a legelső és legnagyobb parancs: A haza . minden előtti Magyar ifjúság, rajtad csüng ma milliók szeme. //--a. — Halálozások. Sárváry József dabronci igazgató-tanító, a sümegi esperesi tanítói kör ülnöke, Daraboncon elhúnyl. — sóvári Soós Sándor, a Nemzeti Hitelintézet Zalaegerszegi Fiókjának alelpöke Zalaegerszegen meghalt. — Farkas Tibor ár. progra»mbe«zédel Farkas Tibor dr., a zalaegerszegi választó-kerület képviselőjelöltje, ki pártonkívüli programmal veszi fd a küzdelmet, megkezdette bemutatkozó körútját a vidéken. — Közgyűlés. A MÜVE Zalaegerszegi Sport Egylet április 2 án, vasárnap, közgyűlést tart. *— Lelkigyakorlatok Elsasser Gyula Jézus-társasági atya a főgimnázium, felsőkereskedelmi iskola és iparostanuló iskola részére pénteken és szombaton lelkigyakorlatokat tartott. Ma, vasárnap, 18 órakor pedig a diákkongregáció új tagjait avatja fel a postakápolnában. — Horváth Ferenc dr. előadása. A szabad lyceum örökébe lépett Socíátis Iskola keretében tartotta meg előadását 26-án Horváth Ferenc dr, „Az ifjúság életét támadó veszélyekről." A mély gondolatokkal telt előadást figyelemmel halgatta a közönség. Horváth dr. előadását lapunk következő számában részletesen ismertetjük. - Ma Petim József esperes-plábános tart előadást a nőkérdésról. Az előadásokat a kereskedelmi iskola nagytermében tartják — A Gazdasági Egyesület közgyűlése A Zala-vármegyei Qazdasági Egyesület kedden tartotta közgyűlését Tarányi Ferenc dr. elnöklete alatt. Elnök megnyitó beszédében megemlékezett Rubinek Gyula miniszter és Lukonich Gábor dr. sümegi |árási tiszti főorvos haláláról é§ Malatinszky Ferencnek gazdasági főtanácsossá történt kinevezéséről, majd a genuai konferencia előmunkálatait ismertette. Mayer János földmivelésügyi minisztert a közgyűlés hivatalbalépése alkalmából üdvözli, Nagyatádi Szabó távozását pedig tudomásul veszi. Az Egyesület feliratban tordúl a pénzügyminiszterhez a szeszfőzési rendelet módosítása tárgyában.és feliratukban kérik minden 30 holdas szőlőterületre szeszfőző felállításának engedélyezését. — A közönség köréből. Panaszkodik a közönség, hogy — különösen a külső utcákban — szinte életveszélyes a gyalogjárókon váló közlekedés. Ugyanis egyik ház előtt jóval magasabb a gyalogjáró, mint a másik előtt, s a lépcső-szerű mélyedés oly nagy, hogy a sötétben az ember könnyen ai nyakát szeghetné, .amint gyanutlanul meg)\'. Hogy komolyabb baj eddig még nem történt, az nem jelenti azt, hogy jól van minden úgy, ahogy van. Kötelezni kellene a háztulajdonosokat, hogy igazítsák ki a gyalogjáróké mert igazán nem követelhetjük a közönségtől, hogy az út közepén menjen rendes gyalogjárók hiányában. — Csipke-kiállítás. A .Falu" Országos Szövetség május 7-én Balatonendréden csipke-kiállitást rendez. A híres balatonendrédi csipke máris széles körben ismert s a kiállítás után valószinüleg több új telepet állítanak fel. hogy eljuthasson a világ minden részébe a magyar csipke. — Vásár Zalaegerszegen. Zalaegerszegen április hó 3-án, hétfőn, országos vásár lesz. A vásárrá hasított körmű állatok felhajtása meg van engedve, mivel a száj- és körömfájás már megszűnt \' - Terjed a vörheny. Zalaegerszegen, Csács-bozsokon és Ordöghenyén vörheny-járvány lépett fel. A csácsbozsoki iskola bezárása iránt a lépések illetékes helyen megtörténtek. — Házhelyek kiosztása. A polgármester felhívja mindazokat, kik a 415 K házhelyetjárási költséget nem fizették be, á legrövidebb időn belül fizessék le az összeget, mert a házhelyek kiosztása április elején megindul — Az elaggott Iparosokról vezető helyen gondoskodik gróf Batthyány Pál ás neje Inkey Valéria. A nemes grófi pár legutóbb Czukelter Laios volt titkáruk emlékére 8000 koronát alapítványt tettek s ezt az alapítványt a napokban 25000 korona hozzáadásával 33000 koronára gyarapították. Tetteikről nem lehet elég dicsérő szót mondani — ezzel szemben csak a hála és köszönet hangozhatik az Ipartestület részéroi, valamint azokról az ajkakról, akikért ilyen nemes cselekedet hevíti a nemes grófi párt. — A csehországi cipő árának leszorítása érdekében a prágai kereskedők mozgalmat indítottak meg. A cseh kormánytól kérik a magyarországi nyersbőrök akadálytalan bevitelének («engedélyezését, s hivatkoznak arra, hogy a magyar bőrkartellek munkája folytán a magyar-országi nyersbőrt a világpiaci ár feléért meg lehet szerezni. «- • 2 ZALA VÁRMEGYE 1922 április 26. — Az evangélikus templomban április 2-án vasárnap d. u. 4 órakor Kutas Kálmán lelkész előadást tart ,A magyar protestantizmus Jelentősége irodalmunkban" cimmel. - „Magyar Jövő\'nap A zalaegerszegi in. kir. állami négyévfolyamú fiu felső kereskedelmi iskola április hó 2-án délelőtt 11 órakor a mozgószinházban .Magyar Jövő°-napot tart az alábbi műsorral: 1. Hiszek egy Istenben. Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Miatyánk 1921-ben. Irta Kiss Menyhért, szavalja Tarnóczy Endre IV. évf. tanuló. 3. Beszéd. Tartja Fürtös Lajos tanár. 4. Kuruc nóták. Énekli az ifjúsági énekkar. 3. Petőfi a Hortobágyon. Irta Várady Antal. Melodráma. Megzenésítette Kun László. Szavalja Titán Károly III. évf. tanuló, kiséri zongdrán Fürtös Lajos tanár és hegedűn Takács Etek I, évf. tanuló. 6 Wichtel-Sonata, trió. Előadják: Barta István IV., Takács Elek I. és Molnár Károly II. évf. tannlók. 7. Magyar ének 1919-ben. Irta Sajó Sándor, szavalja Sándor István IV. évf. tanuló. 8. Rákőczy-dal, Rákóczy kesergője stb. Énekli az ifjúsági énekkar. 9. Petőfi éjszakája. Irta Szilágyi Béla, szavalja Ádám Imre IV. évf. hallgató. 10. Himnusz. Énekli az ifjúsági énekkar. - Betépő-dil nincs, adományokat a „Magyar JövőJ céljaira köszönettel fogad az intézet. — A 6 os huszárokhoz. A volt m. kir zalaegerszegi 6. honvéd huszár ezred arany vitézségi érmes katonái elmüket sürgősen közöljék Podmaniczky Péter báró századossal (Bpest, VIII. ker Üllői út ő6-c III. cm. I sz.) — A kenyér ts litis új ára. Az árvizsgáló-bizottság csütörtöki Ülésén a következőkben állapította meg a kenyér és hús árát: félbarna kenyér 32 K, péksütemény 2 K 50 f, kenyérsütés Kilogrammonként 1 K «0 f. A hús ára legfeljebb egy heti időre: marhahús 90 K, borjúhús eleje V2 K, hátulja 100 K, sertéshús 92 korona — Szőlői értekezletek a kereskedelmi iskolában. Szülői értekezletek megtartását rendette el a kultuszminiszter, melyeken a tanulók jellemének fejlesztésére, vallásosságának és haza-fiasságának emelésére, testi és lelki tisztaságának és épségének biztosítására, betegségek ellen való küzdelemre, a rendes iskolába járásra, a tanulók iskolán kivüli foglalkoztatásai, munkásságára, magatartásának ellenőrzésére, társadalmi nevelésére vonatkozó kérdések és mindezekben a szülői ház szerepének kiemelésére, a szülői háznak általanos közreműködésére vonatkozó kérdések tárgyalandók. A felső kereskedelmi iskolában az első ily értekezlet április hó végen vagy május hó elején !esz. — „Magyar Jövő" ünnepély a gimnáziumban. A főgimnázium 1922 ápr. 2-án d. e. 11 órakor a turnaieremben .Magyar Jövő* ünnepélyt tart a következő műsorral: 1 Hiszekegy. Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Bodor A.: Magyar Spynx. Szavalja Helmeczy Gizella IV. osztályú mgt. 3. Wieneawskl: Hegedűverseny, D-moll. Hegedűn előadja Sándor Frvin VIII. o. t. Zongorán kíséri Sándor István. 4. Beszédet mond Marton Boldizsár tanár. 5. Moskowski: Krokowiak. Zongorán előadják Pétertfy István és Winkler István. 6 Arany: Koldusének. Szavalja Bódy Zoltán Vlil o. t 7 kozma A.: Karthagói harangok. Melodráma. lilőadja Turcsányi Siposs József VI o. t. Zongorán kiséri Horváth Sándor VII. o. t. 8. a) Dvóriak : Humoreszk, b) Hubay : Zephir. c) Schubert. Bölcsődal. Hegedűn előadja Sándor Ervin. 9. Himnusz. Előadja az Ifjúsági Énekkar. — Adományok a felső kereskedelmi iskola részére: A Zalavármegyei Szövetkezeli Áruforgalmi R. T. í Fut ura) Nagykanizsán, 2000 K-t adományozott, amelyből az 1922 évben két legjobb érettségit fett tanuló az érettségi bizonyítvánnyal egyezerre lOOQ—IÚOO K-t kapjon jutalmul. A Zalaegerszegi Takarékpénztár R.-T. 400 kofonát adományozott, melyből felekezeti különbség nélkül jó előmeneteld és magaviseletű tanulók jutalinazandók. A Zalamegyeí Takarékpénztár az iljusági egyesület javára ICO koronát adományozott. A Huszár Károly akcióból Kocsis Ferenc IV. évf tanuló kapóit 3000 K-t Fogadják az adományozók az igaz- j gatóság és a tanári testület hálás köszönetét. ! - A város figyelmébe. Kaptuk a következő levelet: Itt a tavasz, a természet legszebb évszaka. Magával hoz minden szépet, az embe* ríség minden reményét, új erőt ad a fárasztó földmunkához, hogy nehéz munkája árán a téli szükségleteit megtermelhesse így volt a ! múltban, de sajnos, most csak azok élvezik a tavasz örömeit, akiknek földjük van. Szegény földnélküli testvéreink: a kisiparos, a napszámos és a, kishivatalnok, a háború előtt földhöz tudott jutni, mert kapott a földtulajdonosoktól bérbe, de sajnos a rohamosan emelkedő drágáság minden humánus érzésnek útját állja és csak a kapzsi ravaszság tud útat törni magának a szegényebb néposztály rovására. És szegény testvéreinknek nincs tavaszuk, az ó lelküket nem melegíti föl a tavaszi nap. Bánatos aggodalommal gondolnak a rettenetes télre, családjuk nélkülözésére, mert tudják, hogy számukra nincs tavasz. Lelküket a gyűlölet fonja körül. Dacosan néznek fel a napsütött égboltra és bosszúért kiáltanak. Igaz, alkottak földreformot, ami rossz, mert a városban lakó szegényebb néposztályt kikerüli. Ezen az állapoton erkölcsi kötelessége a városi képviselőtestületnek sürgősen segíteni. A városnak van elég földje, ott a nagy városi rét, ami konyhakertészetre nagyon alkalmas. Tessék sürgősen felparcellázni 30 méter hosszú, 3-4 méter szélességben és a város földhöz nem júható szegényebb néposztályai között bérletben fölosztani. Ez a város kötelessége. Ezzel a humánus intézkedéssel tanúbizonyságot tehet arról, hogy a város szegényebb néposztályának életérdekét szivén viseli. Maradtam szülővárosom képviselőtestületének igaz tisztelője, Budapest, 1922 március 25. Komor János. Mi a magunk részéről csak annyit füzünk hozzá, hogy a levélíró hosszabb ideje távol élvén Zalaegerszegtől, az újabb időkben előállott helyzeiet nem ismerheti. Ugyanis e célra felhasználható lenne a katonai gyakorló-tér, tekintettel arra, hogy városunkban helyőrség nincs, s a területet nem használják fel kellően. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi rendkívüli kiadásban megjelent — számában amikor az események torlódása miatt sürgős munkát kellett végeznünk, néhény tévedés csúszott be, amiket az igazsághoz híven készséggel igazítunk helyre. Igy például tévedés egyik tudósítónknak az az állítása, mintha Briglcvics Károly dr. volt kormánybiztos a zalavármegyei keresztény kisgazda és földműves párt értekezletére jogezim nélkül furakodott volna be. Meggyőződtünk róla, hogy Briglevics Károly dr. ezen az értekezleten szabályszerű meghívás folytán jelent mt\'g, ott személyiben őt senki meg nem támadta és igy nem is volt ok arra, hogy az értekezletről sietve távozzon. Az Arany Bárány »erme se kongott az ürességtől Friedrich István progra mm beszéde alkalmából, sőt ellenkezőleg, a bejárat és a folyosók valósággal túlzsúfoltak voltak. Egyébként tudósítóink a helyi viszonyokkal még nem voltak ismerősök annyira, hogy külső látszat és egyoldalú információ által tévedésbe ejthetők ne lettek volna. Ilyen körülmények között azt is meg lehet magyarázni, hogy Pörneczy István urambátyánkat, aki köztiszteletben álló birtokos, a pusztaszentlászlói református lelkésznek tették meg. hollott ilyen gyülekezet nem létezik. Kötelességünknek tekintettük ennek a helyreigazító nyilatkozatnak közzétételét — az érdekelt felek kérelme nélkül is. Abban a meggyőződésben vagyunk, hogy megállapítható tévedések alárendelt jelentőségűek, amelyek senkinek egyéni j értékét hátrányosan nem érintették és a dolog lényegén mit se változtatnak. < Egyébként béke velünk. ( i -y) A Kereskedelmi Kör alapítványa. Breisach Sámuel-féle jutalomdíj alapítványt létesített a Kereskedelmi Kör a helybeli állami felső kereskedelmi iskolánál és a kereskedő tanonciskolánál Az alapitvánvra 71 adományozótól ősz-szesen 12600 korona folyt be, melynek kamatjövedelméből 2 rész a felső kereskedelmi és 1 rész a kereskedő tanonciskola legjobb elóme- I netclü és jó magaviseletűtánulói között osztandó I ki évzáráskor. - Adomány. A Zalavármegyei Takarék- i pénztár az elaggott iparosok javára 200 koronát I adományozott * I - Méhészet. Zalaegerszeg és Vidéke Méhészeti Egyesülete március hó 25-én tartotta meg rendes évi közgyűlését. A tárgysorozat kiemelendő pontjai az.évi beszámoló és a tisztújítás volt. A vissszavonult Kiss Lajos helyébe Péterfy Béla főgimnáziumi igazgatót választották meg elnökül. A tisztikar többi tagjai továbbra is megmaradtak ctőbbeni tisztségükben A közgyűlés kimondotta, hogy az egyesület a méhgazdasági részjegyeket teljes névértékben visszaváltja. A befizetett összegek Tikk László elemi isk. igazgató egyesületi pénztárostól vehetők át a részjegyek ellenében. Az egyesület úgy a tagjainak, valamint az egyesületen kívül álló méhészeknek a viaszát múlépre dolgozza fel. Munkadíj fejében a tagoktól kilogrammonként 25 K-t vagy megfelelő mennyiségű viaszt, nem tagoktól a feldolgozott viasznak 18°^át szedi. A mü(épeket Havas Kristóf készíti. IRODALOM ts MŰVÉSZET • •H Bársony István: Az erdő könyve. Bársony István könyve a jó vadászt és irót szóllaltaija meg. Az ő írása üde, zöld természet, mádár-dalos erdő, ahol csak gyönyörködni tudunk. Az ó írása természetes és igaz, mint a férfi sírása ; az ő írása tiszta, mint a fehér leányszoba fehér álmodójának lelke. Az ő könyve zengő magyarság, tiszta irodalom. Ma, amikor az írás már nem oly művészet, mint volt régen, hanem mesterség, üzlet: nagy szükség van Bársony Istvánokra. Megtanulhatunk tőlük magyarul beszélni, magyarul érezni és magyarul tenni. Megtanulhatunk tőlük természetet ismerni és szeretni, megtanulhatunk tőlük mindent, ami tiszta és szép és mindent, ami felemel bennünk a porból. Bársony István könyvei a mi könyvünk. Olvassuk ! (Az tnhJ, könyve megtalálható a Kultura kölcsönkönyvtároan, a Kakas-nyomdában.) / Megint új négyszáz évet akarsz? Világossal, aradi vesztdhellyel és eperjesi yértőrvényszékkel?! MŰVELŐDÉS. Világosságot a falvakba! A nagy költő utolsó feljajdulása nagy, egyetemes igazság, melyet halála közeledtén az egész világnak kiáltott oda : Több világosságot! Több világosságot, mert a sötétben csak tapogatódzunk ; több világosságot, mert a sötétség világszerencsétlenség; több világosságot, mert a sötétség a haladás és a boldogulás kerékkötője... Több világosságot a falvakba, a magyar falvakba! A műveltség tesz egy népet,országot n*Rgyá- s most ezerszer szükségünk van a magyar műveltség megteremtésére, hogy megmutattassuk a világnak : íme, ez Magyarország és nem az a kis pont a térképen. Imc ez Magyarország, melynek műveltsége nem tíz, hanem húszmillió emberé de nem húsz milliónak, szól, hanem az egész világnak. Nektek is, kik ceruzával húzzátok meg egy ezeréves ország határait; nektek Is, kiket művelteknek tartanak, s akik a műveltséget porba döntik. Világosságot, több világosságot a magyar falvakba. Épüljenek fel a műveltség templomai, az iskolák4 teremjenek könyvtárak, olvasókörök, hogy ne csak a rögöt túrja a magyar, ne csak a testével éljen, hanem a lelkével is. Ne várjuk a világosságot Pestről, a kővárosból, teremtsük meg a faluban, a magyar faluban, a magyar földmlvesért. Legyen az a műveltség tiszta, mint a fala levegője; magyar, mint a falu lakója és meghódítjuk a világot. Világosságot a falvakba! 1922 április 16. ZALAVÁRMEGYt: 3 cserkészet. • Hl > Munka a cserkész-otthonban A cserkészet eredményét nem a külső formaságokban, hanem a munkában kell látnunk és keresnünk. A külsőségek csak tetszetőssé tehetnek valamit; az életet a belső tartalom, a lélek lüktetése 4dja. A lélek megnyilvánulása vonja be aranyozással a munkát, a lélek, eleven, élő lélek adja a lényeget és tesz valamit azzá, aminek lennie kell; ami széppé teszi a szépet, kedvessé a kedvest, munkává a munkát. A lélek az erő, az Eszme. A cserkészet munkája sokoldalú, örökös, tevékeny munka. Nem az elismerés és jutalom, nem a hiúság és nem a divat a vezető szelleme a cserkészetnek, hanem a mindenkin és mindenkor valő sejtés, az Ifjúság nemesítése, új. erővel teljes nemzedék talpraállítása. Ezeket a célokat szolgálja a cserkészmozgalom és e célok szolgálatába állit ja egész működését. A cserkészek dolgoznak akkor is, amikor mi nem látjuk és nem tudjuk. Dolgoznak a cserkészotthonokban Gyalupadok, kalapácsok, fűrészek és sürgő-forgó. dolgozó cserkészek: ez az otthon. Az egyik játékszereket készít, a másik könyveket köt, akár egy hivatásos könyvkötő; a harmadik lombfürészmunkákat állit elő. Mindenki dolgozik Ha cserkészvezető lép be az otthonba, har-sány .Vigyázz !M vezényszó hallatszik s egy percre megáll a munka, feszes tartásban üdvözlik a fiuk a vezetőt, s mikor elhangzik a .Pihenj I" már ezer kéz szorgoskodik ismét Még az órák közötti perceket is felhasználják munkára ; az idő pénz, s ők tőkét gyűjtenek Maguknak, mindannyiunknak. A nagy Magyarorszagnak Huhn Gyula sport. Labdarugó mérkőzés. A Move Zalaegerszegi Sport Egylet 25-én Türjén játszott barátságos mérkőzést a Move Türjei Sport Egylettel. Eredmény 3:1 volt (félidő 1:1) a ZSE javára. Kész a Sport Egylet pályája. A ZSE labdarugó pályáját megnagyobbította és teljesen rendbehozta, úgy, hogy a sportolásnak már mi sem áll útjába. Ugyancsak épülőfélben vannak a tenniszpályák is, melyekről egyik számunkban már .megemlékeztünk. Mérkőzés Zalaszentgróton. A keszthelyi gazdasági akadémia KOÁAC csapata 3:2 arányban eyóz/>tt a Zalaszentgróti Sport Egylet csapata felett. Zalaszentgrólon élénk a sportélel és Sport Egyletük egyre erősödik. Az idei évadban valószínűleg sok meglepetést fog okozni a Zalaszentgróti Sport Egylet. TAC KSt 3:1 A tapolcai TAC Ó:I arányban verte meg a Keszthelyi Sport Egylet csapatát Turul «port egylet Tapolcá*. A Tapolcai lom« Club beolvadt a tapolcai Rám. Kati». Legényegyletbe. A sport egylet új elnevezése ,Turul* lett. <3azdafa<3. A gyógynövények gyűjtés«, ssérl* tása és kaielést. Hogy minő nemzetgazdasági tényezőt jelent t* okszerűen gyűjtött és tárolt gyógynövény áru, azt most már felesleges sokat vitatnom. Sorozatosan akarok foglalkozni a nagyobb mennyiségben előforduló gyógynövényekkel, rámutatni arra, hogy a gyűjtésnél, szárogatás és tárolásnál minő szempontokat tartsunk szem előtt, hogy munkánk ezek figyelembevételével tökéletesebb legyen. A gyógynövény szezon a bodzavirág (Sambu-cus nigra) szedésével kezdődik. Utak mellett, erdők szélein, erdővágásokban, hatalmas területet felölelő helyen található. Virágzata ernyős. Május közepétől junius végéig folyton virágzik. Szedését már délelőtt megkezdhetjük, mihelyt a harmat elmúlt. Nyakunkra zsákot vagy nagyobb lepedő nagyságú holmit teszünk ; ebbe rakjuk a virágokat, melyeket közvetlenül az ernyő alatt vágunk el ollóval vagy késsel. Árra nagyon ügyeljünk, hogy minél rövidebb zöldkocsány-szárt vágjunk le a virágokkal együtt Ugyanis a zöld kocsánvrészek sok nedvességet tartalmazva, a száradási nagyban befolyásolják. A virágokat zsákba vagy lepedőbe gyömöszölni nem szabad! A szorosan összepréselt virág egy óra alatt megfülled, megfeketedik, ami természetesen a gyűjtőnek tetemes kárt jelent. Ha a zsák a lazán elhelyezett virággal megtelik, azonnal öntsük ki a fűre vagy liszta pormentes helyre; ott egyenletesen teregessük szét addig, mig a gyűjtést be nem fejezzük. A leszedett mennyiséget elindulás előtt ismét zsákba tesszük, de tartsuk szem előtt, hogy ott sokáig ne maradjon. A leszedett árut kétfélekép értékesíthetjük: vagy nyersen, vagy szárazon. Legcélszerűbb, ha az előbbit válasszuk, mert a beváltást eszközlö üzemek száriló keretekkel rendelkeznek, több időt és nagyobb gondot fordítanak a kezelésre A gyűjtőnek pedig szintén érdeke, hogy a szárogatás nehézségével minél keveseb bel bajlódva, minden idejét a nyersáru beszerzésére fordíthassa. Szemünk előtt tartsuk a legfontosabbat: forró napon szárított bod/avirág ad príma árut. Ez természetesen nem vonja maga után azt, minlha szellős pajta vagy padláson nem lehelne szárogatni : csakhogy ez többszörös átrakást, pepecselést igényel, ami a gyűjtőnek nem fizetődik ki Arra azonban nagyon kell ügyelnünk, hogy a kiszáradott áru légszáraz legyen, mert máskülönben a felhalmozott áru a tárolásban is megmelegszik, megfülled, hasznavehetetlenné válik. A kész árut legajánlatosabb minél előbb eladni, mert ha kelleténél több ideig érintkezik a levegővel, ható anyagjából sokat veszít. A bodzavirágot az orvosi gyógykezelésben tinktu-rák, kivonatok és illóolajok gyártására használják. Fekete bogyóterméséből belga és franciaországi konservgyárakban ízletes lekvárkeveréket készítenek. Emlékszel, magyar testvérem, hogy a koronázás napján sötét és kihalt volt a magyar királyi palota?! . 4 Sherlock Holmes nyomoz: anftyit már is meK«illapUb*tük. hogy a cipő tulajdonosának esze volt; ruffé-kony firásu, elegáns kül^cjü, ta kárpitos otuber lehetett, aki cipőjét kímélte: minderre kétségét kizáró tmklon abtxü következtetek. hogy „jfarfoil" gűmmlsarlrot viüflt. 2-12 KÖZGAZDASÁG ÉS PÉHZÜGY. •••• A pénzforgalom növekedése. A Jegyintézet kimutatása szerint a pénzforgalom 792 millióval szaporodott. A Jegyintézet az államnak ujabb 200 milliót folyósított, amivel eggyütt a kincstár tartozása 2.6 milliárdra rug. A Jegyintézet tartozása 32.29 milliárd. Az elrabolt sóbányák bevétele Az elrabolt magyar sóbányákból I92l évi április hó 1-től 1922 évi január hó 31-ig 1.1« milliárd lei bevétele volt Romániának.\' Ez az összeg 7.54 milliárd magyar koronának lelel meg. Budapest. 1922 április t Zürichben < a magyar korona — — az osztrák korona--- — az osztr. bélyegz bankjegy Március Aprttts 25 I. ! 0-51) 060 0-8 0 068 - 007 ■udapasN tóisde. Március 25." Április 1. * Valuták: kor. 1 tili. I1 kor. | I1 ^ . ftil. Napoleon-- _ _ 3375 j - f 3250\' _ Font — — — — _ 3650 - 3350 —. Dollár--- — — 916 - í 840 , — Francia frank —. 45 ■ - Ü 56 , — Lengyel márka -- — - 17 ¿ —! 20 Márka — -- - ■ T — 2 85 * 2 90 Líra - - — » 45 - i 43 t_ Leu —-- 6 40 i 6 ¡ 10 Cseh korona —■ - _ 15 40 * 16\' 20 Dinár--— - - 10 70 10 — Svájci frank — - — 160\' — í 170 — Osztrák kor.— -- - i2V*! —: 11 Devizák: Amsterdam Prága 1640 London — Stokholm Newyork Berlin 288 Zürich 168 Milano 44 Bécs II1/* Páris 58 Zágráb 255 Aranyezfist értékek: 20 K-s arany 3150 Ezüst forint 146 Ezüst korona 53 Ezüst 5 K-ás 260 Tarményjalantés. Budapest, 1922 Április 1. t Búza —----- Rozs--- —--— Árpa — — —--- Zab ------- Tengeri------* - Köles------- Repce--—--- Korpa - ~ — — — — Piaci érák. Zalaegerszeg. 1922 április I. Marhahús---V — - - Borjúhús--— ~ — Sertéshús —------- ST- - 3" - - Sertészsír —--— — Burgonya kg.---- Csirke, rántani való — — Csirke, sütni való —----- Levestyuk — — —------ Március Április 25. 1. Kor. Kor. sy.-rx .r 2750 2950 2110 2000 2050 2050 2100 : 2200 2450 2400 — . 2100 1400 1460 Március Április 25. t. korona korona • - "t-.-J^ 64 90 76 100 76 92 6 7 13 14 170 170 11 . "V 11 100 120 Ifülföldl pénzeket H (dollárt, dinárt, stb.) arany- és ezüstpénzt legmagasabb napi áron vasáról Fenyvesi Bankbfzomány, Zalaegerszeg, Fő-tér. i -52 Telefon 38. 2 ZALA VÁRMEGYE 1922 április 26. Zalaegerszeg vasúti menetrendje. ¡HT >,0. Honnan ÍR K R Z fi S Csatlakozik Np cl INDU L T S Csatlakozik ltova : 704; Zalafövfl* 705\' Zalaszentiván Stombalhelyrfll 7 37 Rédics - 834 Zalaszentiván Bpestrrtl Nagykanizsán ál 9*40 Celldömölk Budapestről üyórön át 17 09 Zalaszentiván Szombatselyról 1924 Zalaszentiván Bpestról Nagykanizsán át 1915 Zalalövó\' Bpestról gyors Körmenden ál 1954 Sárvár Bpeströl gyors, UU,Mártik, maui 20 25 Celldömölk Budapestről Győrön át ♦ Vasárnap kivételével naponta. HA UTAZIK, váltsa meg jegyé; a MENETJf menetjegyek megrendelltetók és az útlevelek 340 Zalalövó* 4 15 Sárvár 5 35 Zalasrentiván 630 Celldömölk 7 11 Zalaszcntiván 13 30 Rédics 15 10 Celldömölk 15 20 Zalalövő* 15 45 Zalaszcntiván 17 45 Zalaszentiván KvrBfid\'i* ál IWif«lr»N[» Pebrinrre Nagykanizsán át Bpestre Győrön át Budapestre Szombathelyen át Wien Győrön át Budapestre Muraszombat felé Nagykanizsán át Bpeslre Szombathely < íyArAn át Hpestrc •GYIRODÁBAN. Ugyanott külföldre az összes visumja mérsékelt dij mellett megszereztetik. Elveszett i\'gy három hónapos barna német vizsla kölyök, nyakán és mellén fehér folttal, felnőtt korában is megismerhető jele van. Kossuth Lajos-utca 5. szám. Zalaegerszeg r. t. város tanácsától. 2774\'1922 Tárgy: A szegődményesek ruházata. Versenytárgyalási hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város 7 hivatalszolga és* 11 más szegődményes részére az alábbi ruházatokra né?ve versenytárgyalást hirdet A zárt ajánlatok 1922. évi április M-ig a városi iktatónál adandók be. Ajánlat teendő: 1. Három pár esős téli csizmára és három pár fiizős cipőre. 2. Hét nyári vászon öltözetre (nadrág, zubbony, mellény.) 3. Tizenegy nyári vászon öltözetre (nadrág, zubbony behajtott gallérral). 4. Három öltözet lehetőleg szürke posztóból készölő bélelt zubbony, felálló gallérra!, zsinór és paroli nélkül. 5. Három posztó csiznianadrág és három pantalló zsinór nélkül. 6. Három posztó mellény vászonnal bélelve. H 7. Öt szürke posztó köpeny. 8. Három posztó zubbony, meleg béléssel bélelve, zsinór s paroli nélkül 9. öt darab posztó sapka, bőr szemvédővel, szél szalaggal, alul körül ezüst zsinórral, elül fent ezüst rózsával. 10. Tizenegy utcaseprő vászon sapka, bőr szemvédővel, oldalai merevítve, teteje vízhatlan anyagból. \' A vállalatba adandó munka 1922. évi május 30-ig szállítandó. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának 1922. évi márc. hó 23-án tartott ülésében. Czobor Mátyás s. k. polgármester, ^ _ várni, tb. főjegyző. egyes számai kaphatók : On. Buqovícs Janóm Bakócii-atcai tfiMnyirtil Hinrilh Feranc Csányi-ultai dthányáradájában. Kakas aqasiio kftayv- is papirkertskettsóbu,\' SpítierHaaó Kouitk La)Bs-8tcai dohányársdátában. In. Vajda Aramé Wlasslts-atcai dofiányámdájábaa. ZsíiaMlyi József ojsáopaTillónjában a FA-téraa. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz Kakas Ágoston könyvnyomdája Zalaegerszegen. Telefon 131. minőségű gyönyörű választékban megérkeztek TAHY R. UTÓDA kakas ágoston KÖNYVNYOMDÁJA, PAPÍR ÉS IRÓSZERKERESKEDÉSE ZALAEGERSZEGEN M „ARANY BÁRÁNY" ÉPÖLfTTÉBEN. ALAPÍTTATOTT 1842 BEN. TELEFON 131 SZAM Elsőrendű >égfl >LÍ Nyomdaimunkák: metthitók. falragaszok, üzleti c:: családi értesítések, névjegyek stb fzlcscs. csinos kivitelben, irodalmi és zenemű* újdonságok, művészi képeslapok és képek, levélpapírok (diszdobozok és mappák). Irodaszerek, Irópapirok legjobb minő scRbtn, legolcsóbb napi árban a„Zalavárn»eBye" kiadóhivatala FIÜYELMliS KISZOLGAI AS TÓTH GYULA1 angol uri szabó, Zalaegerszeg • •• ♦ A legizlésesebb választék kUl. és belföldi férfiszövetekben. Fazonokat a leg-Jutényosabban és pontosan készítek. SZOUl) ARAK! 4-4 ■9 caah a jó baton nem! Üreges betonkő, hódfarkú éi hornyolt cement-tetőcserép. mozaik ét terraio-lapok minden színben thydr. »alton), műmártánylap, csőraőszölt betoncső, beton kerítésoszlop s minden enyébraökő és betonárukat gyárt és raktáron tart .horvath istvan V cementáru- és mököflyár \' -, zümmsit. TWtaMda. tiwh 119, 13. Horváth Iriire* vas, szerszám/vasalás, cement, kerékpár, vadászfegyver varrógép kereskedés, mqukatos és fegyverjavító műhely zalaegekszeí; a legjutiftyottbb díj aubát mellett mi fel a estkegy k6uyv hawnálatárrt 1 napra a KULTURA WAlr^nköti)«• tárban. Bóvrbb M?lláfo«i-|á»t a KAKAS nyomdában ————— —————^—__\' — nuB-nyoBHi, innw i Nyomatott X^y « "tOd. Ago.to^ ieftny^yend^^^ Telefon 191 mrné^ Telofon C> \\. Teletoii KA kiadóhivatala Zaiatfcrtitf. Kakaa-nyoada.Telető« H* í I. éviolyan. MtH«MHt»MHHMHI»4 Előfizetési ár: ............................................ Zalaegerszeg, 1922 április 9. P •NMHHHMtMImniHt E|üt én« . 240 I \\ fél érrt . . IN I lnH ém. Ml IfTM ttém . SI Hirdetések alUlaéttr lllniHi mrUt nialttatuk iinn»»t»t«n «••«•••••••••••••••«••MMMMM* 7. ssáa. •MIIHMH UMHMMMMM>MMU>tMMMtHIHMIMIMm»MM««MM<MI | LMt»uifc.o.: „Zala vármegye" lapkiadótársaság | tAisaiauu te nutolai iitiup | Felelős sserkessttf: I ORB AI KÁROLY dr ••ti • mmiUMUMMMMMUMa •••••»»•»■niMlMHMMaMWUHHMUHMHaUlMHHH IUP | ] SzerKesstlseg 1ALAKSB1IIK6, lUWUy.tte« I. n. Telefon 55 se. Kiadóhivatal: tALAteiatus, Sséduiyl\'tér 5. n. Telefon 13! sz. •M»f MM>«HMI>M>HI»MI>IH»» •MMIH»NM»MM««NMMNMl \' h V íA-i Rövid hír, szűkszavú távirat és milliók szíve dobbant össze Valahol messze, ahol örök a Tavasz, az üdeség, a fiatalság, sötét árny nehezedett rá a lelkekre. Valahol messze, ahol örökké pompázik a rózsa, letörött egy fiatal ág, s elhervadt vele az örök tavasz. Valahol messze, ahol örök a kacagás, könny fiit a szemekbe és fájdalom a lelkekbe. S ez a fájdalom beleosont minden ember lelkébe. Jóbarát és ellenség, idegen és rokon, fiatal és öreg könnyezve állanak egy koporsó előtt Valaki elment közülünk. Valaki, aki nagy volt, hatalmas volt, népek és országok ura volt. Valaki, aki magyar király volt. Gyászol a korona, gyászol a nemzet A fő, melyet a magyar szent korona fénye egykor beragyogott, most lehanyatlott. Ki kezében tartotta a jogart, megmerevítette a Halál Ki esküt tett egykor a nemzet előtt, eskümondó ajka örökre lezárult. A sötét angyal, a Halál, bekopogtatott nála. hívta és ő ment Most gyászolunk. A magyar nép ünnepei gyászünnepek. Fzeréves történetünknek kevés húsvét ünnepe, sok nagypéntekje volt. Kevésszer lehetett örömre, sokszor kellett gyászra egybegyűlnie. - ^ Véres kardok, félrevert harangok, templomokból ágyukká leszállt ércek szokták összehivni és egyesíteni a magyart. Most újra egyesit bennünk a gyász, a könnyezés, a megbánás. Aki most elhunyt, tragikus ^orsú fejedelem volt. Két országot kormányzott s most csak egy koporsó és egy szük, sötét kripta a lakóhelye. Két ország trónja és a koporsó között rövid idő - és hosszú szenvedés, röpke öröm és végtelen csalódások. Bizonnyal tragikus sors cz! Amíg a magyar népet az ősi fátum verte, míg vitázott, hogy kié a jog és kié a korona, kié az ország, mely nemzeiek prédájává lön Isten mar határozott fenn: Halál! Alig hat éve a magyar nemzet történetének lapjára beíratott az új koronás király neve, a név mellé nagyszerű cim s Ígéretes bevezetés. A lap üresen, megíratlan maradt, a név mellé fekete keresztet rajzolt a Sors, s a név után sötét keresztet vont a Végzet. A fényes, fiatal lovag megérkezett az ígéret vára elé, de nem engedte belépni az a fátum, mely vele a magyar népet is\'érte; megfogta az ifjú, fényes lovag paripájának kantárát a Halál s a halvány, csalódott, szenvedő arc eltűnt, belemerült a Halál ködébe. A .Kálvária egyformán tövises mindannyiunknak Aki rálép, megsebzi az Élet ezer keserve és útja végén ott mered a Golgota sötéten, intőn eléje. Aki a Kálváriára lép, a Golgotán végzi be küzdelmeit. Ó is megjárta a Kálváriát .és nem tudott visszafordulni. A Végzet ráírta homlokára a korái elpusztulást. Az ö útja tövises volt és halálra sebezte, az ő útja a megpróbáltatások parancsa volt. Ha most a koporsó mellől visszatekintünk életére, békés fejedelemnek látjuk, kit semmiért okolni nem lehet, mert tanácsosai irányították és őket terheli a történtekért a felelősség. Amikor trónra lépett, vörösen égett a határ, ágyúdörgés köszöntötte az ébredőt és tüzet fogott «rféUiiág. A jószívű fejedelem könnyezve látta a pusztulást és a^t a nagy kereket, mely milliók életét őrölte felv meg akarta állítani. Köröskörül zúgott az Ítélet harangja és egy ifjú fejedelem békét akart. A kerék csak forgott tovább s elsodort országokat, trónokat és koronákat. 40 S most, amikor eltávozott közülünk, jobban forog a kerék, mint,valaha. Népek hajtják és népek pusztulnak bele. S a kerék csak zakatol tovább. A funchali koporsónál Szent István koronájának viselőjét gyászolja a magyar nemzet pártkülönbség nélkül. Mondjunk a sírnál egy imát azért, ki a szent koronát viselte és most megtért őseihez. A halott békét kíván, a koporsó, a sir elő^t csak könnynek van helye. Némuljon el a bántó lárma, a pártoskodás, a gyűlölködés a koporsónál. Legyünk egyek a könnyekben, legyünk egyek \\ gyászban, legyünk egyek az ország újjáépítésében v > Bár meghozná a királyt sirató gyász a nemzetnek a megváltás régvárt óráit, nehogy a veszteség további villongások forrása legyen, -nehogy a nemzet is a király utárt menjen az ertyészet, a koporsó, a sir felé .. . Valahol messze elföldeltek egy koporsót! Valahol messze sírba jettek egy királyt, magyar királyt. » j/ ZALAVÁRMEQYE 1922 április 9. ..Htarfc e<) Istenben, btiM* 9gr <%y Metti *r«i< M«<y»»rw»ág A»««» - Nyflt tevéi a város potoármastiréhtxl Polgármester Úr! A Törvényhatósági Árvizsgáló Bizottság, melynek magam is egyik szerény tagja vagyok és amelyet sokan — fetölcttsségból - árdrágító bizottságnak szeretnek nevezni\' ég)\' olyan szerve a közélelmezésnek, melynél háládatlanabb, fáradságosabb, nehezebb szerv Magyarországon nincs. Rettenetes nehéz helyzet az — manapság -amikor az átháritók tábora uzsora orgiákat ül; •mikor az emberek legtöbbje úgy megszokta és azt hiszi magáról, hogy az ó áldásos napi működése csak ezrekkel van kellóképpen honorálva ; amikor az emberek fele soha nem remélt jómódban él, másik fele siralmas gyötrődésben; nyomorban, üres gyomorral és rongyokban sínylődik, rettenetes nehéz helyzet, ilyenkor. a két végzel egyéneinek érdekét — csak némileg is — ösezhangzásba hozni Már pedig az árvizsgáló bizottság hivatását, célját, akaratát ez képezi. A bizottság szemei elótt mindig az a cél lebeg *adni, segíteni a szegényen anélkül, hogy a termelő kereskedő vagy iparosnak kivennők a szájából a jól megérdemelt falatot. Hogy eddig e^ a célunk sikerült-e, avagy, hogy mindkét félre nézve sikerült-e, nem merjük állítani. Hogy az egyik félre nézve sikerült, azt örömmel tapasztaljuk, mert hiszen köztük élünk és látjuk, hogy fáradságunk kellő anyagi eredménnyel jár. Minden nagy háborút nyomor es drágaság szokott követni, nrinden csata után a keselyük és hollök szoktak lakmározni. Tisztelet azoknak, akik — bár dolgoznak és keresnek — de mégsem tartoznak e lakmározók kategóriájába. Szomorú volna, ha ilyenek is nem volnának. Természetes, hogy az összes közszükségleti cikkek >özöít, az árvizsgáló bizottságnak legnehezebb a szerepe, amikor élelemről, egy kis hasról s a mindennapi kenyérről van szó! S így a legtöbb dolgot, a legnehezebb föladatot — és gyakori föladatot - a hús- és pékiparosok adják. Alig van hét, hogy a húsról, kenyérről, a kenyérsütés nehéz kérdéseivel ne kellene foglalkoznunk. hi ilyen tárgyalások aztán nem sztUpftl ködnek bizonyos hevességekben, részben mi, részben jogos kifakadásokban, twypi egyszer igazságtalan elragadtatásokban, mint ami tor pl. a bizottság érdemes alelnökéhez m egyik Mészáros I hivatalába küldte a vevőt ~ borjúhúsért, Magam is hallottam a kifakadást, hogy: -Mit? N. N. érrtssgálónak ? nincs hús. ae egyék cairkét f Mintha bizony nem szivesebben ennénk akár tyúkot is, mint a sok Napolcon k »rabcli tehénhúst . . . No de, mint mondám, nekünk az ellentéteket — lehetőleg — ki kell egyenlíteni. Így bizony igazat kell adnunk ama gyakran hallható kifakadásoknak, hogy, ugya/i hogyan lehessen itt összhangot teremteni, ahol a gazda nélkül csinálják a számadást . . . | fA haza, az ország eminens érdeke, hogy az ország népe, megélhetése nc szolgáltassák ki semmiféle osztálynak Érdeke, hogy minél kevesebb nyomorgója, munkanélkülije, minél kevesebb elégedetlenje legyen Valamelyik francia király ama óhajának adott kifejezést, hogy minden franciának csirkehús és kalács legyen az asztalán. Nos, nekünk ilyen kulturált igényeink nincsenek, mi megelégszünk, ha kenyeret, csak kenyeret ehetünk, ha tábunk kilóg is a cipóból. Kivitel! Devisa! Valuta! Kijárás! Kiviteli panama! mind szép dolog. I)e a tó, hogy akik itt hazfias érzésben élünk, hogy ennünk legyen No, de nem lolytatom. meri hátha igen úrrá találna lenni fölültem az öt gyermekes magánhivatalnok elkeseredése. Nem lolytatom Ellenben egy alázatos kérésem volna agilis és sok mindenhez érlő polgármesterünkhöz! Úgyis, mint Polgármesterhez, úgyis, mint a közélelmezési kormány megbízottjához. Legyen meggyőződve, hogy, ha megbízatás nélkül vetem is fel az eszmét, de ezren és ezren fogják ót áldani, ha sanyarú helyzetünket tűrhetőbbé teszi. Rajtunk szerintem — gyorsan s némi eredménnyel csak a mi polgármesterünk segíthet Tehát csak akarni és a hangyafészekbe belenyúlni kell és elmaradhatatlan az eredmény. Arra kérem a Polgármester Urat, hogy haladéktalanul állítson föl 2—3 mészárszéket és néhány kenyérsütó kemencét. A mészáros- és pékipart pedig,ne korlátozzuk, hanem engedjük szabadjára s azulán, aki birja, marja; kez- j dődjéfc meg a szabad, komoly versenyt Verseny, minden protekció és kedvezmény szigorú kizárásával. Hiszen nem mondok újságot, mert mintha már volnának városok saját fceselésu mészárszék, kenyérgyár és sütő kemencékkel Tudom, Tisztelt Polgártársaim, hogy ilyen kftzsttkségletl üzemek felállításával sem lenne a hús 2 korona s a liszt sem I koiona. Nem. szó sincs róla ! Azonban tagadhatatlan, hogy ennek a szabad, nemes versenynek meglenne az ó ármérséklő hatása, a megnyugtató ereje. Tudom, kedves Polgármester Úr, könnyű tanácsolni, de nehéz azt gyakorlatilag kivinni Nem. Nem lehetetlen. Meg vagyok győződve, hogy polgármesterünk, ha azt komolyan akarja, keresztül is tudja vinni. Hátra, volna a legnyomósabb kérdés, a dolog anyagi oldala. Mert ki vállat az esetleges deficitért felelősséget ? Ki ? Hát a város! A város jobbmódu polgárai ! Elsősorban a közismert hadi gazdagok. Minden — de bebizonyitottan évi száz, vagy százötvenezer korona jövedelemmel bíró egyén, foglalkozására való tekintet nélkül, egy kis bizonyos mérsékelt progresszív ..várost szegényügyi" pótadót tartoznék fizetni. Ezt ők meg sem éreznék és egyben a kifejlődő konkurrencia folyományakép okvetlen bekövetkező olcsóbbság révén ők is megnyernék a vámon, amit a garaton elveszítenének, jobban mondva a szegénység oltárán áldoznának. Valamit tenni kell, tenni kötelesség! Segítsen rajtunk, Polgármester Úr! Ezzel maradandó, áldásos emléket szerez magának. Ttvolt János. A fiatalkorú bűnösökről. Horváth I er^nc dr. fetolv«?á$4bó1. A történelmi idől^ kezdetén a büntető jog mindenült a tálió elVén nyugodott, a vezérelv, amit röviden így fejezhetnék ki, szemet-szemért, kezet-kézért! Az egész büntetőjogot a bosszú, a megtorlás hatja át s bár már az ó korban azt vallja Sencca, hogy jobb megelőzni, mint büntetni, ez az irány végig vonul az egész középkoron. Hogy mily borzalmasak és barbarok voltak a büntetések, elég arra utalnom, hogy a szemek kitolása, a karok levágása, a kerékbetörés, a karóba húzás mindennapiak voltak és gyakran igazán csekély sulyu bűncselekményekért lettek alkalmazva. R*9ék. • Uta: N. Subó Oysla Mefcelneiili legenda* Kőszeget ostromolta az ozmán. A fővezér sárga volt a tehetetlen dühtől és a szégyentől. A várat leonidászi bátorsággal védték a magyarok. Hiába volt a veszett ostrom. A fővezér flsár titkon arra a selyem zsinórra gondolt, amit a Szultán a Boszporusparton, haragjában szokott ajándékozni — És mindennek ez az átkozott Kőszeg az oka — Ette a törököt a veszekedett méreg. Hisz már Bécs elestét szerette volna jelenteni •ólyomsebes futárral a legnagyobb urnák. Hasztalan újult meg nagyobb és nagyobb neki rohanással az ostrom A vitéz ostromot ■ég vitézebben verte yiasza a testvérfaj Bizony eofc-sok török elköltözött akkor Kőszegről Alához. A rózsás hajnal Öröme derengett a várban. A csüggedés csillagtalan éjszakája borult gyász-iepelként a pogányra. Egy szilaj magyar vittuskodásból, egy visszavert heyes támadás után, bort dobott a törökök — Ilyet igyál rózsavizes és sorbetes janicsár, akkor vagy megeszel, vagy megveszel (meg-veszekedet) . . . Ez a hetyke, legénykedő kijelentés a fővezér fülébe is eljutott. Rettenetes káromkodásra fakadt: Majd küldök én nektek bort gyaur kutyák . . . A várbeliek nevettek a toporzékoló törökön: Méreggel nem lehet várat bevenni . . A fővezér sieme gonosz vadként csillant és azt mondta magában: — Lehet, hisz a bor is méreg. Magához parancsolta legvitézebb katonáját, a daliás, fiatal Ali béget. — Elindulsz száz hű janicsárral és hozol lávatüzes magyar bort a derék kőszegieknek. Allah vakitsa meg a kutyákat . . . Ali bég másnap reggel már teletöltötte a tömlők felét sági borral Az üresen hagyottakat somlaival akarta megduzzasztani. Amint a hegyről leereszkedtek, meglátták az izsákfai várkastélyt: Hajrá! ott lehet ám tüzes bor . . . A várkastélyt kevesen védték. A várúr leánya egy szépséges húszéves galambszívü szút; vitéz bátyja, aki még most sem épült fel teljesen nemrég szerzett hősi sebéből; pár csatlós és egy ősz, örc* szolga. A várurat, harcosaival, valahova máshova rendelte a magyar király. Ali bég felüzent a várkastélyba : Adjátok meg magatokat! Azok azt üzenték: — A magyar dve nem ad át sem várat, sem kardot. Ali bég lelkén fájdalmas érzések szántottak keresztül. — Én ezt már hallottam valamikor egy jóságos szemű embertől. Allah! álmodom, képzelődöm, hisz még a hangja is fülembe cseng?... Allah! oly érzéseim vannak, mit még sohasem éreztem V . .. Szeretnék imádkozni!. .. Leborult. Hiába. Lelkét nem nyugtatta meg az áhítat Régi, régi imádság egyszerű, fenséges szavai ébredtek fel szivében. — Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy . . . Tovább nem jutott eszébe, ügy érezte, ha azt eltudná mondani, elmúlna lelke borongása. * — Mintha egy puhakezü, lágyan cirogaló, szelíd, mosolygós asszony tanított volna erre ... Magához intett egy janicsárt: 1922 április 16. ZALAVÁRMEGYt: 3 Ezen embertelen büntetések még az uj korban is általánosak, mígnem 1761-ben a Callas féle eset helytelen bírói eldöntése meghozta a büntető jognak rég óhajtott reformját Callas János tekintélyes kereskedő Toulous-ban, kinek kicsapongó életű fia magával meghasonulva öngyilkos lett. A közvélemény szerint a fiút az apja ölte meg. állítólag azért, mert a fiu a protestáns hitről a katholikus hitre akart áttérni. A nyomozás megindult, az öreg t>4 éves Callas Jánost, másik fiát, feleségét és cselédségét elfogták. A legrettenetesebb tortura dacára mindnyájan tagadtak és jóllehet ellenük semmi bizonyíték sem volt, a bíróság*Callas Jánost kerékbetörésre ítélte azon reménnyben, hogy majd vallani fog. Ö azonban ekkor sem vallott. A bíróság a legnagyobb /avarba jutott, mert bizonyos volt, hogy a g;enge, törődött, Caffas jános egyedül nem tudta megőfni a 22 éves, erőteljes fiát, a család többi tagja ellen pedig S2intén nem vott semmi bizonyíték sem. A biröság tehát a Család többi tagja és a cselédség ellen megszüntette az eljárást és őket szabadon bocsátotta. Calfas Özvegye ekkor Voltalerhoz fordult, ki aztán barátaival keresztfii vitte Callas János rehabilitációját. Ennek az esetnek azonban mélyreható kihatása lett, mert a mii vett világban mindenütt megindult a harc a büntetések enyhítése, a büntető ügyek emberiesebb kezelése érdekében. A büntetések enyhébbek, emberiesebbek lettek ugyan, de még mindig nem tettek kütömbséget bűntettes és bűntettes Kőzött és a hünös gyermeket ép ugy büntették, mint a felnőtt, érett embert. Pedig a gyermeket csak a legritkáb cselben >»4ab3d büntetni, azt nevelni keil. mejt a gyermek cselekménye legtöbbször egy gyermekes csiny, amely pajkosság, tussz neveles. vagy teljes neveletlenség és tudatlanságnak a szüleménye Előttem állott néhány év e:őft három gyermek belörescs lopásért. Elmondották, hogy a lakók távozását kilesve a Likasba ugy mentek be, hogy egyikük felmászott a verandára, onnét a háztetőre, majd a padfá?lyukon át a padlásra, s aztán a pad?4slépcsón le az éléskamarába, ina fii a. konyhán át a szobába Aztán kinyitorta az egyik udvari ablakot, társait ezen beeresztette, s a lakásból minden nekik tetsző dolgot magokhoz véve óz ablakon távozlak, az ablakot maguk után gondosan behúzván ugy, hogy a káros, amikor hazajöty, neír, tudta megérieni, hogy a tolvajok miként jutottak a lakásba. Arra a kérdésemre, hogy miért mentek be ilyen kalandos utón a lakásba, azt felelték, hogy mindezt a moziban látták igy.\'ott tanulták, és hogy vezérükké azt a fiút yálasztották, aki a bemászás ezen módját kieszelte. A gyermekek alig multak még 12 évesek, rendes, tisztességes szülőknek gyermekei. Kérdem, lehet-e egy ily korban levő gyermek tettét a felnőtt ember tettével egyenlő mértékben mérni ? Ugye nem ! Hiszen ezek a gyermekek a bűncselekményt a mozi káros hatása alatt, inkább kalandvágyból, mint bűnös szándékkal követték cl. Az ő szemük előtt nem a bűnös cselekmény, nem is a lopásból származó haszon lebegett, hanem inkább a/, a vágy, az a remény vezette őket, hogy Ők is tudnak olyant tenni, mint azt a mozibm valamelyik detektív regényben látták^ Minden gyermekben megvan a kalandok utáni vágy, gondoljunk csak vissza saját gyermekkorunkra. Vájjon Robinson története, vagy az utolsó Mohikán regénye, de különösen Verne úti kalandjai minő érzelmeket, minő vágyakat váltottak ki belőlünk. S ha most egy gyermek ezen olvasmányok hatása alatt valami törvénybe ütközőt követ el, pl. Amerikába, az indiánusok-hoz való utazás céljaira szüleitől pénzt lóp. vájjon bűnösnek tarthatjuk-e öt abban az értelemben, amint ezt egy felnótt emberrel szemben tennők. Ugyebár nem V És épen ezen sarkalik a fiatalkorúakkal szemben a különleges bánásmód 9züksége. A fiatalkorúakat tehát ki kell venni a rendes büntetési eszközök alól s velük szemben a legtöbb esetben csak erkölcsi és nevelő jellegil intézkedést kell alkalmazni. Mig azonban ezeket a szükségeket a modern törvényhozás felismerte, a gyermekeknek megszámlálhatatlan százezrei sínylődlek börtönben, foghá/ban, oly tettekért, melyeket gyermekes meggondolatlanságból, kalandvágyból, vagy a nevelés hiányossága miatt követtek el és szenvedték büntetésüket s felnőtt bűntettesek körél>en. a legrosszabb erkölcsi környezetben. ugy ho>;y legtöbbje minden rosszra kiképezve lépett ki a börtön, kapuján. Ennek a rendszernek igazságtalan és különösen a társadalomra káros voftát legigazabban Északamerikában ismerték fel. Náluk lett eleven valósággá, különösen a gyermekkorra vonatkozó =S \' \' .....- ......m fadod e patak nevét? Nem tudta az. Hisz elfeledett a janicsár mindent: apját, anyját, húgát, a hazát, ciak harcolni tanult me#. A pendelyes korban elrabolt kis fiu még tud felejteni. I)e megmaradnak benne olyan érzések, melyek sohasem engedték neki élvezni a teljes boldogságot, az igazi örömöt Valami mindig hiányzott neki. Valami, aminek nem tudod nevet adni Igy volt ez Ah béggel is Azonban van valami, amit mindenki tud 0» érez, de elmondani méftöan nem tud, van valami, ami annyira szép, mint a zsendülő tavasz, amit hűségesen költő még megénekelni nem tudón és ez a szépek szépe — a sztttó-•öld varázsa " Oh, a szülőföld az beszél s annak a beszéde még a gyilkuM is meghatja A szülőföldön millió és millió tündér repdes és mind azt kérdi: - Emlékszel-e? Nem? Hát majd mi beszélünk. Ita beszéltek Ali bégnek is. Annak régi képek elevenülteft meg agyában. Még egy könnycsepp is lecsordult napsütötte arcára, de letörölte. — Eh! hisz vitéz vagyok. A szultán vitéze. Azok olt csak gyaurók^. . . l)e a tündérek repdestek . . . Ali begnek ugy tetszett, hogy egyszer egy szflszke két-károm éves leánykának neíelejtset szedett itf a patakparton. Majdnem nyelvére ment a patak neve. (ion-dolkozutt. Hiába, az nem iutott eszébe. Pedig mintha ugy tudnám, mint saját nevemeí . . A tündérek tovább repdestek. -- A ncfelejt^*\' koszorút fontál... Ugy örült a/ a kK <z\'.»«/.ke. mikor a fejére tetted. Emlékszfl-e? Átkarolt két parányi kezével, megcsókolt é* azt mondta : köszönöm alanos... bátyám. Ali bégnek megfájdult a feje, hogy nem tudott visszaemlékezni arra a névre, amit a kis lány mondott akkor. — Nem, nem, gonosz boszorkák játszanak velem. Ez nem lehet való. Én törők voltam mindig. El, el, átkozott dzsinek I (Poiyuumi) I az a hires jelmondás „jobb megelőzni, mint büntetni.* A fiatalkorúak különleges megítélésének, a büntetés helyett a gondozás, a nevelés szükségességének uralomra jutásával Északamerika Tétt első vezérállama a kultúrvilágnak. Hcnder-sen az elhagyott, fogyatékos és bűntettes "\'osztályról irt müvében vezérelvül tűzi ki: juvelés az egész vonalon, erkölcsi, vallásos, testi és értelmi nevelés\\% menyire valóság ennek a szüksége, különösen az elhagyott, fogyatékos bűntettes fiatalságra. Ez az emberies, egészséges, gyakorlati irányú átgondolás teremtette meg azután Északamcri-kában a külőmböző gyermekvédelmi intézményeket, a reformatórykat, próbára bocsátást, a pártfogói intézményt és a fiatalkorúak külön bíróságát, egyszóval kifejezve, a fiatalkorúak uj büntető jogát. <»otyt. köv.) Képek a Felvidékről. Szegény felvidéki rabmagyarok szomorú helyzetét jellemzi a késmárki Karphaten Postból vett hiradás, mely bizonyítja, hogy hazánk szétdarabolása életképtelenné tette az elrabolt szép Felvidéket is. A virágzó, hatalmas gazdasági tényező, a felvidéknek kenyeret adó bányászat, lassan, lassan megszűnik, 41 nagyobb bánya közül csak 16 van üzemben. Az ezelőtt 1 millió tonna ércet produkáló eredmény, a minimumra szállott la és ennek értékesítése is lehetetlenné vált, miután majdnem az összes kohókban szünetel a munka. Az üzemben levő 16 bányában már csak heti 4 nápon dolgoznak. A munkások 40 százalékát elbocsátották vagy szabadságolták. A még működő bányákban is kénytelenek lesznek a munkát hamarosan teljesen megszüntetni, mert az elöóllilási költség, a szén és robbanó anyag ára és a magas vasúti viteldíj a kivitelt lehetetlenné teszi; az ottani virágzó gyáripart, a fejlettebb cseh ipar verte béklyóba. Sirva kívánják vissza a magyar uralmat, mely az ottani ipart megteremtette, istápolta és készítményeinek piacot teremtett. Az ipar többi ága is a krízis állapotában van, igy a fa, üveg és bőripar, sőt a textil és vasipar is. Az egyedüli mentő eszköz lehetne egyelőre, ha a termelést újraszervezhetnék és a Itéreket leszállíthatnák, ez azonban nem következhettk el a burkolt vörös uralom alatt. A csehek Prokrustes ágyába kényszeritették a felvidéki ipart és tönkre is tették . . . A pozsonyi minislerium a városok reformján dolgozik és tervbe vette, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városokat megszünteti. Kassa és Pozsony rendezett tanácsú város lesz kinevezett polgármesterrel, a többi várost nagyközségekké fejlesztik vissza. így fojtja meg az önkormányzatot a cseh kormány és ezt a kény-szeritő pénzügyi helyzettel okolja meg. Az erősen cenzúrázott lap azonban meg jegyzi, hogy sem kulturális, sem szociális célt ez a reform nem szolgál, sőt még gazdaságit sem. Egyes egyedfii a hatalmi akarat akarja a polgárság kemény derekát és az ő irredentizmusát megtörni és a kinevezeti cseh szolgabíró alá kényszeríteni. A közbiztonsági állapotra élénk fényt vet a következő hír. A cseh korzo mesterei nap-nap után betörési és kasszafurási körutakat végeznek és a poprádi rendőrség egy gyanússá vált alak letartóztatásával igen jó fogást csinált egy cseh Őrmester személyében. Ez be is vallott 8 külömbözó városban elkövetett betörést 1200000 cseh korona eredménnyel 3 hónap alatt . . A kassai hadosztály bíróság január 25-én, azt a 12 szepesi fiút, kik ,a cseh betörés után a magyar-lengyel légió tagjai voltak 2lfc évtől 10 évig sötét zárka és böjttel súlyosbított bör- 2 ZALA VÁRMEGYE 1922 április 26. ♦önre ítélte. A magyar és lettgyei kormánynak a csel) kormánnyal folytatott tárgyalasai után amnestiát nyertek és amenyiben kijelentik, hog) magyar vagy lengyel állampolgárok óhajtanak lenni, szabadon bocsájtják. illetve a határra toloncolják őket . . A 20 filléresek beváltása megrendítette fel vidéki testvéreink bizalmát az 50 és 100 koronás bankjegyek iránt Mindenáron apró 5, 10, 20 koronás bankjegyekre igyekszik beváltani s ha nem sikerül, elvásárolják. A helyzet ugyanaz ott most, mint nálunk a kommün idején Csehországban a kisebb bankokban rendült meg a bizalom és az 50, 100 koronást gyűjtik. ílelmes spekulánsok falukon *«és \'/» értékben vásárolják össze a hiszékeny felvidéki nép pénzét, súlyosan megkárosítva azt. . . Az Iglón megjelent Szepesi Lapok nehéz -küzdelem és 9 havi betiltás után megjelent, de Szepesi Hírlap címen. Igy teszi földönfutóvá a a lakósságot, igy foglalja és árasztja el a felvidékei az új honfoglaló Meddig még ? Sch V\'. á szép a mindennapi életben. (Részlet egy szabadliceális előadásból) Folytatás Virágok. Sok lakásban látunk virágot, sót pálmát is a szobákban A virág ellen, ha néhány esoté-pet itt ott elhelyezünk, nem lehet kifogásunk, csak a maga helyén kell alkalmazni és vigyázni ,arra. hogy a szobából téli kertet ne csináljunk. f\\ A jóból is megárt a sok, eltekintve attól, hogy a növények nem illenek a lakás fogalmába, még orvosilag sem helyénvaló a sok virág, dísznövény, mert a szoba levegőjének jó részét felemésztik és helyébe egyéh gázokat, sokszor ártalmas gőzöket bocsátanak magukból Ilyenek különösen a pálmafajok Mi, »kik három-négyszobás lakásban föltjük életünket, nem rendelkezhetünk olyan helyiségekkel, ahol csak néhanapján fordulunk meg. mint előkelő házakban lehetséges, tehát felesleges és nagyzolásra valló fényűzés, ha olyan nagy dísznövényeket teszünk szobánkba, hogy azoktól talán mozdulni sem fehet A mi igényeinknek, < életmódunknak, egyéniségünknek nem is illő, ha a bútorok rovására dísznövényt teszünk oda, ahol semmi szükség reája. Néhány kisebb caerép virág, bokrocska megteszi mindig és ha van tágas előszobánk és szeretjük a növényt, ám helyezzük el ott. Képek. Minden házban látunk képet a falon. Ezek alkalmazásáról van néhány megszívlelni való. Nincsen az a művészet, amely annyira népszerű lenne, mint a fotografálás, ha ugyan művészetnek mondható — feltéve, de meg nem engedve azt, hogy a fényképész urak munkája — ha még oly becsületes is — művészet legyen ! Akár a városban, akár falun, minden házban van fénykép — a falun — mint szobadísz ! Vájjon az-é V Csupa kedvesen mosolygó arc, mereven álló térd és egyéb képek, valamilyen tetszetős, de lehetetlen tartásban. Egész falat teleaggatnak ilyen kopekkel. Talán nem illő, hogy az ilyen képekkel „díszített" fal előtt gúnyolódva megjegyzést teszünk, mert tehet, hogy nem a műizlés vágyának kielégítése tétette oda a képeket, hanem valamilyen más érié*: barátság, kellemes emlékek, rokon-\' sági kötelék stb. kifejezése az egymásmellé halmozott sok kép. A háziaknak, hozzátartozóknak a fényképek annyi mindenféle s?ép emléket idéznek fel, annyi szép gondolatot váltanak ki, ha nézik azokat, hogy a bírálatnak erre nézve semmi helye nincsen De azt már igazán nem lehet kívánni, hogy szépnek vagy ízlésesnek mondunk csak egyetlen egy fényképet is, különösen mint szobadíszt I Érzelmi, a keJélyre hato értéke lehet, de művészi, eszte-tikai nincsen. Ellenkezőleg legtöbbször félreismert és hamisan értelmezett csinálmányai egy léleknélküli mechanikus eljárásnak, mert mindaz teljesen hiányzik belőle, amit művészetnek nevezhetnénk; nincsen me* a szabadon alkotó kéz, a szemlélődő szem, a képzeletnek, egyéniségnek semmi nyoma (\\ mindennapi fényképezésről szólunk!). Különös, de való. hogy épen az ábrázolásnak ez a módja, amely csalhatatlan pontossággal adja annak tükörképét, akiről készült, ugyanakkor a legkevésbé igaz képet ad arról, akit ábrázol! Mert a fény és árny rideg egy-másmellettisége, az apró véletlcnségek tolakodó feltűnése és a valóságban csak pillanatokig tartó állapotnak inegrögzítése, sohasem adja vissza annak egyéniségét, akit ábrázolni akar. És ha még a fényképész úr a merevítő lartó-vassal és a retusálással még segít is. akkor keletkezik egy nekünk kedves egyénről az a torzkép, melyet még falra is kiteszünk Ezzel nem mondtuk azt, hogy a fényképezés teljesen rossz valami, — sót a technika nagyszerű vívmánya, a művészetet támogató tényező is lehet, de művészet, olyan értelemben, mint pl. a festészet, sohasem lesz. Tehát, bárkit ábrázoljon is a fénykép, műalkotás nem lesz. A táj fényképet talán inkább el lehelne fogadni, de művészi halassal ez sem lehet, men a természetellenes távlati torzulás itt is megteszi lerontó munkáját. Általában tehát a fénykép, mim szooadísz nem is jöhet tekintetbe és igy nem való falra akasztani hanem csak albumba vagy meda-illonba tegyek Fametszet, rézmetszet. A fametszet sem alkalmas kép a szoba falára, mert távolabbról nem látni, mit ábrázol és különben is a fametszet maga más célt szolgáló technika, mint hogy falra akasztható képeket adjon ; könyvek, lapok ábrázolását szolgálja. Ezt mondhatjuk a rézmetszetről is. De ha mindkétféie kép eredeti alkotás, bizonyos helyeken, pl. íróasztal fölött alacsonyan alkalmazható/ /BELPOLITIKA. j .... ^ » Prohászkü Ottokár visszavonni a politikától Vád alá helyezték az októberi lázadás bfln^ tetteseit — A választókerületek beosztása. — A kormány álláspontja a királykérdésben Prohászka Ottokár visszavonul a politikától. Székesfejérvár aranyszájú püspöke, Prohászka Ottokár visszavonul a politikától. Ez alkalommal a nagynevű főpap a következő kijelentést tette : b „Gróf Bethlen Istvánt mindenképen nagyra tartom és ugy gondolom, hogy ót támogatni kell. Hiszen az egység nemcsak úgy jöhet létre, ha egyik párt a másikba olvad, hanem kooperál. A fő parlamenti párton kivül álló párt valahogyan a hatalomtól közvetlenül független marad és olykor innább alkalmat talál kereszténységének pregnánsabb kifejtésére. Gyakran vannak problémák, amelyek körül a kormány nem képes akaratának kifejezést adni, érvényt szerezni Nagyon jó, ha van párt, amely nem kormányzó párt és egyes kérdések fölmerülése, megoldásuk aktualizálódása esetén magának a kormányzó pártnak és a közügynek is megtesz némely szolgálatot Hányszor ncsikorog" a hatalom, mert nem lehet független és más érde- kek szolgálata miatt kényszerül itt-ott szándéka ellen is dolgokat elviselni. Ez esetben a másik párt legalább hangoztatja akaratát s a kormány olykor lelkében tapsol neki. Amennyiben a tiszta keresztény érdek kívánja, annyiban a politikai pártokat ezentúl is teljes igyekezettel és készséggel támogatom újabb elhelyezkedésemben is Azt ugyanis kétségtelennek látom, hogy Magyarországon meg kell szűnnie a hiába való huzavonának. Nem érteni, minek kell ellenzékieskedni ex asse A politikától való visszavonulását a követ-ke?ókkel okolja meg : „Visszavontok a politikától, mivel arra a meggyőződésre jutottam, hogy a püspök semmi körülmények között nem lehet pártember " * • t- Vád alá helyezték az októberi lázadás bűntetteseit A budapesti büntetötörvényszék vádtanácsa Kiss István dr. táblabíró elnöklésével kihirdette a királypuccsal kapcsolatos bünpör-ben határozatai. Eszerint a vád tanács Rakovszky István, Andrássy Gyula gróf, Sigray Antal gróf és Howviczinyi Aladár terhelteket, mint vezetőket a tílk. 152. 3. pontjába ütköző és a 154. § szerint minősülő lázadás büntette miatt vád alá helyezik. Elrendelte a vádtanács azt is, hogy a kitűzendő fótárgyalásra az ügyészség indítványozta tanukon kívül idézzék meg Láng Boldizsárt, Károlyi József, Széchen Miklós és Apponyi Albert grófokát is, mint tanukat. • •* A választókerületek beosztása. A hivatalos lapban megjelent a kerületek beosztásáról szóló rendelet. A rendelet szerint kiegészítenek 9 kerületet, megszüntetik a nagymartom és német-ujván kerületet, 25 nagy kerületet pedig kettéosztanak. A kelléosztott kerületek közölt van a pacsai és tapolcai kerület is, amelyekből a kiskomáromt és a balatonfüredi új kerületet állították fel. A csonka választókerületek közül azok számára, amelyek székhelye elszakított területen fekszik, ideiglenes választási székhelyet jelöltek ki. E 15 kerület között van az alsólendvai kerü-lei is, melynek ú), ideiglenes választási székhelyé Lenti lett. Összesen 4 lajstromos és 25 új vidéki kerület alakult. # • A kormány álláspontja a királykérdésben.. Károly király lialalával kapcsolatban az ellenzék erős agitáció! indított meg, melynek célja a kírálykérdésiiek felszínen tartása és a fennálló törvényes rendnek megváltoztatása. A kormány álláspontja a király halálával sem változott meg, a kormány változatlanul az 1921. évi XLVfl. t.-c. alapján áll, mely törvény mindenkit egyformán kötelez Éppen ezért a a legitimisták ellenzéki kiáltványa, amely a törvénnyel szembehelyezkedik, bűncselekmény tárgya. ♦ « ♦ Pokolgépes merénylet Budapesten. Hétfőn este Budapesten, az Erzsébetvárosi Demokrata Kör ellen pokolgépes merényletet követtek ei. Eddig , 6 halott és kb. 40 sebesült van. A rendőrség a nyomozást megindította, azonban eredményt eddig még nem ért el. CAB1R1A - QUO VAD1S - SALAMMBO c három tilm vetekszik csak kiállításának pompázatosságával és felejthetetlen, tízezrekre menó tömegjeleneteivel, KyönyOrti felvételével AZ EDISON MOZI VASÁRNAPI, 9-IKI klasszikus és Krandiózus tilmcsodájávai OS1KIS Hallatlanul tökéletes film-regény Egyiptomból, a Nílus partjáról ti (elvonásban. 1922 iprllis 9._ KÜLPOLITIKA. MII (ienovát katonai kordonnal veszik kftrfil. — Az orosz delegáció Berlinben. - Zavargások Írországban. — Aranyradakkal segélyezik Magyarországot ? Genovát katonai kordonnal veszik körül. Genova} híiek szerint az olasz kormány nagy-számú katonaságot, csendörséget és rendőrséget vonultatott fel Genovába, hogy az odaérkező delegációk biztonsága felett Őrködjék. Már eddig is igen sok letartóztatás történt s több, mint száz egyént fogtak el azon gyanú alapján, hogy a különböző delegációk tagjai ellen merényletet akartak elkövetni. Az olasz kormány a konferencia alatt Oenovát igen szigorú kordon alatt fogia tartani és a tárgyalásra nem hivatalos egyéneket még csak a város közelébe sem fog engedni. • Az orosz delegáció Berlinben. Az orosz delegáció Berlinbe érkezett, ahol a birodalmi kancellár fogadta Csicserint, Litvanovot és Joffet, a genovai konferencia orosz kiküldötteit. Ez alkalommal általános "megbeszélés folyt a politikai kérdésekről. Hir szerint a német-orosz kereskedelmi szerződés terve is szóbakerült. * j * Zavargások Írországban. Az északi és déli Írország közt megkötött egyezmény ellenére Belfastban újabb zavargások, gyilkolások és bombamerényletek voltak. A köztársasági hadsereg vezető bizottsága hir szerint titkos mozgósítást rendelt el. Az ideiglenes kormány a zavargások meggátlására ellenintézkedéseket tett. * . Aranyrudakkal segélyezik Magyarországot ? Párisi politikai és gazdasági körökben élénken tárgyalják azt a tervet, mellyel a genovai konferencián a gyenge valutáju országoknak ingatlanaikra és egyéb vagyonukra aranyrudakat adnak kölcsön, amelyek aztán a kibocsátandó bankjegyek fedezetéül szolgálnának Elsősorban Magyarország, Németország és Ausztria pénzügyeinek ilyetén rendezését vették tervbe. « ♦ 4. Bolsevista csapatok harca a japánokkal. A • japán és bolsevista csapatok között igen súlyos villongások fordultak elő. A fehércsapatokat a vörös csapatok átszoritolták arra a semleges területre, amelyet a japán parancsnokság megállapított. Üldözés közben a vörös csapatok behatoltak a semleges zónába és összetűztek a japán osztagokkal. Attól tartanak, hogy az fisszelüzésnek válságos következményei lesznek. Hetenként. }— Igeo sok. — Veszekedni: csúf dolog. De mindenre fejet bólintani: nem szabad. Okokkal fölfegyverkezve barátságosan vitatkozni : kötelesség. Én ezt teszem. Ez az eljárás megélesíti a fejszét, mint a köszörűkő; megfényesíti az ekét. mint a szántás ; és megvilágosítja az igazságot, mint a napsugár. Egyik újságnak az első cikkében van három csoportban három-három mondat, amelyeket egyébnemü legnagyobb rokonszenv mellett sem lehet helyeselni, tekintettel a nagyközönségre, ahol irányító vélemény a hírlap szava. Az első csoportban ez a három kifejezés van «gymás mellett: „Szabadlopás, Szabadrablás, Szabadkirályvála,*ztás." Mintha testvérfögalmak _zalavármegye_ volnának. Pedig hát más a gólya s más a fecske, ámbár hogy mindeniknek tollazata van. Ezeket a kifejezéseket tréfás szójátékokban egymásmellé lehet rakni, de komoly beszédben nem illenek együvé. Egy a kezdetök, egy a végződésük, de más a derekuk. Lám csak. Istent imádni: szabad ; de Istent káromolni: nem szabad. Pedig mind a kettő Istennel kezdődik és mindakettő a ni képzővel végződik. — Tehát a szabadválasztás tűrhető, de a szabadrablás nem tűrhető. A második csoportnak első kifejezése ez: „Egy szétdarabolt ország megtagadta és száműzte a nemzeti lelkét II! „Igy kell érteni: Az ország megtagadta és száműzte a királyt s vele együtt megtagadta és száműzte saját nemzeti lelkét is. — Hát ebben mindjárt két tévedés van. Az ország nem tagadta meg és nem száműzte a királyt. A király jónak látta elmenekülni - nem az ország bántalmazása elől, hanem a hirtelen föllobbant vörös uralom élői. De ha elfogadnék is a helytelen állitást, ha a magyarok országa tagadta volna meg és száműzte volna is a királyt: akkor sem tagadta volna meg és nem száműzte volna vele együtt a nemzeti lelkét. Mert sohasem volt a mi nemzeti lelkünk idegenvérü királyainknak a testével ugy összekapcsolva, hogy különválasztva ne láthattuk volna. A király elment s a mi lelkünk itthon maradhatott. Sőt többet mondok. Mikor nyugadalmasan ülhettek is otthonukban idegen vérű királyaink: a magyar lélek akkor is külön vergődött. Nem volt, nincs s nem is lész összekapcsolva. Tehát a lélek nem száműzetett. A második kifejezés ez: „megtagadta és száműzte a haza fogalmátM T. i. az ország, t. i. akkor, amikor megtagadta és száműzte a királyt Szó szerint olyan, mint az első tétel. Nem tagadta meg s nem száműzte. S ha megtagadta volna és száműzte volna: akkor sem tagadta volna meg a királlyal együtt a haza fogalmát is. Mert a magyar haza fogalma idegenvérü királyainkkal sohasem volt összekapcsolva. Száműzetésről szó sem volt még, még sem laktunk együtt soha. De hogy ne csak locsogjak-fecsegjek, példát is említek egyet: talán Rudolf császárt égette a magyar haza fogalma Prágában? ahol 22 esztendeig csinálta az órákat. Nem. Ók a magyarok országában hazát nem ismertek, nemhogy laktak volna benne, ók a magyarok országát nem hazának, hanem csak ólnak, pajtának, vagy legelőnek ismerték, ahol teheneket szokás fejni. Nem mondom, hogy a család számára, de a a kedvenc Ausztria számára. A haza fogalma tehát itthon maradt velünk, ahol eddig is volt. A harmadik kifejezes ez: . . ..megtagadta a magyar koronát" t i. az ország. Ha a királyt megtagadta volna, akkor ez a kifejezés Jósika Miklós szava szerint csatányos volna. Mert a koronával az igazi király csakugyan érintkezik. Mondjuk: elválhatatlanok. De nem örökre. Csak a sírig. Mert a mint a szomorú példák naponként mutatják, az ember halandó. Az emberiség mégis él Ezért van az a tréfás beszéd, hogy: Meghalt a király, éljen a király I Meghal a király, de a koronát nem temetik el, mert a korona nem a királynak, hanem a királyságnak a jelvénye Ez él és mindenik pártnak a száján forog. Nekünk pedig igazán mindegy, hogy Vencelnek, vagy Ottónak, vagy Elisabethnek nevezik-é a viselőjét. A fő az, hogy mi nem tagad luk meg. A harmadik csoportban ez a három mondat van egymásután: „Meghalt a király. A királyt megölték. S a magyar nemzetnek eddig mocsoktalan történelmébe belekerült egy folt." Erre azt kell mondanunk, hogy ez már igen _ 5 sok. Az előbbiek elenyésznek ennek a súlyossága mell stt. Ebben a három mondatban a legelemibb ember is tátja az összefüggést s kézzelfoghatóig olvassa és mondja, hogy a magyar nemzet megölte, avagy valami felbérelt emberrel meggyilkoltatta a királyt, épen ugy, mint Szerbia egykor Ferdinándot. Az értelmesebbek már szelídebben csak ugy értik ezt, hogy a magyar nemzet az oka a király halálának. Nem nagy a különbség. De egyik sem igaz. S akármelyik formában is csakugyan nagy folt volna a nemzet történelmében, ha igaz volna. A cikkíró, nem tudom, ki, léhet a legjobh barátom, tulfejlődik személyes szeretetében, mélv fájdalmában és keserűségében, hogy meghalt a király, ráütött a nemzetre, ugy tett, mint a juhászbojtár: meghalt a szeretője s ő elkeseredésében nagyot ütött botjával a számár fejére. Avagy inkább a keserű humorhoz hasonlít ? Nem bánom. Veri a jégeső a gabonát s a gazda ? ő is oda áll egy bottal s irgalmatlanul üti-veri a gabonát, mondván I Nó Uram Isten I hadd lám ketten mennyire megyünkI Isten és a sors veri a nemzetet. Keserű humorában a cikkíró is űti a tollal, mint a gazda a bottal a gabonát. Pedig sem a jégverésnek nem oka a gabona, sem a király halálának nem oka a magyar nemzet. Ember meghal tífuszban, tüdőgyulladásban, influenzában, vagy spanyolnáthában, vagy egyéb véletlen balesetben: mondjuk ki, hogy mindezek a királyt nem fogják. Sőt én erősen állítom, hogy a királyt a lelki rázkódtatások ölték meg. S mi okozta a lelkirázkódtatásokat ? Általában az egész háború.. Ez egészen bizonyos. Hát a háborút talán a magyar nemzet okozta? Mert ha ez okozta volna, akkor én is azt mondanám, hogy a királyt a magyar nemzet ölte meg. De a háborút nem a magyar nemzet okozta. Hát kicsoda ? Befogom a számat. Egy szót sem szólok. Beszéljenek a történetek. Ezek az okok. Ezelőtt 30 - 40 évvel kezdték ezt a nagy háborút, valószinüleg a muszkák a franciákkal együtt. De ez régi. Mi pattantotta ki ? A Bécsben lakó uralkodó nagy hadgyakorlatot tartatott Boszniában, Szerbia szomszédságában. S evvel — mint hogy hódítani vágyó uralkodó, mintha valami bűzös kórót tartott volna Szerbia orra alá. S Szerbia lelőtte Ferdinándot. Ez pattantotta ki a háborút. Itt találod az okot. Az aztán a sorsnak a gúnyja mirajtunk, hogy csakugyan magyar katona kezdte meg a háborút, de a bécsi főparancsnok vezényletére. Sőt a legelső, aki elesett a nagy háborúban, az az ország szivéből, a Mezőtúron született Biró Mátyás közlegény. Mi kezdtük meg. De nem mi vagyunk az okai. Kétszeres okból nem. Akár Szerbia okozta a háborút, akár Ferdinánd: egyik sem magyar. A királynak halálos lelki megrázkódtatását tehát nem a magyar nemzet okozta. A történetírás azt fogja mondani, hogy Ferdinánd halála szülte a háborút s a háború megölte IV. Károly királyt. A halálos lelki megrázkódtatásra alkalmas volt külön is egy mozzanat: a menekülés, a futás — a vörös uralom elöl. De végzetes bún volna csak sejtetni is; hogy a vörösök- valaha képviselhették volna a magyar nemzetet. A végzetes lelki megrázkódtatást az utolsó mozzanat okozta : a türelmetlen bejövetel és a kénytelen kimenetel. Egyiket sem a magyar nemzet rendezte. Az elsőt párttagok rendezték, akik többnyire nem is magyarok. Az utóbbit rendezték a világ urai. Nem található itt sehol . a magyar nemzet sem a közvetlen, sem a közvetett gyilkosok közölt. 6 ZAiAVÁRMfcüYL: ■ > ti i ............... 1922 április 9. -- -----tV- i - Nem k«it tehát alapos okok nélkül vádolni Gyanúsítani mégugy sem szabad. Mert ha szeretetből folyik is, az már igen sok. Végül pedig ismeretien ellenfelemtől bocsánatot kérek, ha valamelyik szóm akaratom ellenére is tattá élesebi) volt a kellettnél. A közönség számára peoig azt jegyzem meg, hogy ennek a cikknek a hangulata nem akarja a kegyeletet bántani s nem akar szívtelenségét hirdetni: azt a végtelen lelki szenvedést, azt a nagy pusztulást az ő családi, királyi és emberi mivoltában őszinte emberbaráti nagy lélekkel kell mérlegelni és gyászolni mindnyájuukoak, — de ez a legnagyobb veszedelem sem kívánhatja s nem is kivánja tőlünk, hogy miatta vagy érette mi a fogalmainkat összezavarjuk. fíorMy György. — Emlékszel, ntag>ar testvérem, hogy a koronázás napján sötét és kihalt volt a magyar királyi palota?! Piláyva MÍitiajyla. \' A lég tele van Hangos, nagy harsomuajjal, fölrryilju a szimtt Pá, mosolyodva a hajnal. Hgész Jermsálem — Koronázás ünnepi lesz-e ? ÖlUkködik ünnepi mezbe; hény ii palást/a, virág a Vuhófa . . . Hcnsánna, hozsánna, ffin n názáreti Jinus! Száll gyorsan e hír, S rúzsával szórja Ih\' \\rgig Szá2 utca sorát, A komor „szent liely Küszöbéig Egy vágy van a légbe. Egy bent. a szivekbe bt\'irw: Ki, ki a Mjázet útra I Aki csak élo, nincsen maradása . . . Hozsónna. hozsánna, Jön a názáreti Jézus! Bclfáge felé. Meghajlik a pálmafa lombja; Hetfáge félé SJŐnyeg. az üt. virág a Porondja, hétfdgc felé nui — Kitten szent titkíi sóhajoknak, -A sóvárogva Jobagrtak. Minden kar ,Vetésre feltárw . . ffozsdrtna, hozsánna, Jfítt a názáreti Jéíus! Véhez betegek, Elhagyva a jajt, el az ágyai, KI, ki, legalább •U irka szegélybe vágynak. Hallják az brömzajt, ÍA a remény és hit mennyei ikre, Fehér lobogót txnt s tűz sziveikre. Tekintsetek ugy, utfy, mosolyogva mára. Hozsánna, hozsánna, Jün a názáreti Jézus ! . . . Szivünk fon öt din. Lelkünkbe\' hitünk olajába : -Gyerünk ki mi is. Hz ünnepi, Jényes fogadásra! — Hadd zúgjon az álnok. Hadd a szél a dolgot ha ormán, Képmutató farizeus-formán, Hadd mossa kezét Pilátus elöte, Hozsánna ölükre Nekeit, óh názáreti Jézus! SZAHOLCSKA MIHÁLY. NI RE K. Kténifca. «Messze, idefen ben tompán dübörögnek a hantok. Két földi ország uiát szúk koporsóba zárják, hogy visszatérjen a földbe a test és porrá legyen, mert porból létt Idegen földön idegen nép áltfa körflf a koporsót és siratja meg a halottban az embert, ki otthonától távol fiatalon és megbékélve mondott búcsút a könnyek és megpróbáltatások völgyének. Egy élettel kevesebb, egy koporsóval több De ebben a koporsóbun milliók ¿s milliók tragikus sorsú fejedelme alussza örök álmát Ebben a koporsóban elteinették a nagy v\'iiágfclfordulások áldozatát, ki trónra léptekor elfordította fejét a véresen kelő és nyugvó naptól. Ebben a koporsóban eltemették a nagy idők nagy halottját, ki l>éket akart, a békéért küzdött és ebben küzdelemben felőrlődött élete. Amikor közénk jött, uralkodni, már vére* vtílf az ég, s amikor most távozik még bíborban ég a batár, még szálldosnak felettünk a keselyük új, nagy harcok halálmadarai. Az 6 élete megpróbáltatás volt . . . Messze idegenben új sir hirdeti a mulandóságot. A vándor leveszi kalapját a sirhalom előtt, imét mond az elköitfr-zöttért és tovább megy rögös útján. Míg vissza nem tor a földbe, hogy porrá legyen, mert porból lett. H—a. A király halála. Lapunk múlt számának lezárása után vettük a megdöbbentő hírt, hogy IV. Károly király Ftrcchalban április l-én csendesen elhunyt Szomorú megnyugvással vessztk tudomásul a kifürkészhetetlen Végzet kíméletlenségét, mely sírba döntötte Szent István koronájának egykori viselőjét Megdöbbenve állunk a koporsónál és elmondjuk imánkat érte, ki eltávozott körünkből Legyen pihenése csendes és békítse ki halála a páttoskodókal. — Gyászistentisztelet a királyért. IV. Károlyért a zalaegerszegi rónt. kaih. plébánia templomban és az evangélikus templomban kedden gyászistentisztelet volt. — Gyászistentisztelet. A zalaegerszegi ilr. hitközség a király elhunvla alkalmából vasar -nap, ^-ón délután ^ órakor ünnepélyes gyász Istentiszteletet tart — Csúfhy Géza kanonok. Rott Nándor dr. veszprémi mrgyéspflspöfc l\'sóthr Oéza mt*»« keresztúri .ipátot ineslerkartonokká nevezte In \' > A megürésedett zalai tóes|>«jrefc*éflet Simon György dr.-ral töltfttte be az egyházfő. — Kutas Kátaáa eÜadáM. Vanámap tartotta az evangélikus templomban magas színvonalú előadását Kutas Kálmán cv. lelkész „A magyar proféstaffltzmus jelentősége irodalmunkban* címmel Előad ása folyamán ostorozta az Afdbt-lan testvér harcot, mely kesékkfltöje minden haladásnak. Az előadást figyelemmel hallgatta a közönség, Horváth Ferenc dr. előadásiból, melyet az ifjüság éleiét támadó veszélyekről tarfblt, égy részletet lapunk nrás helyén tafál meg az - Ki a Jé szavaié? Oróf Hattfiyurtyi Pál és neje szül. Palim Inkey Valéria óméltósáaaik 1000 (egyezer) koronát küldöttek Péterffy Séta zalaegerszegi gimnáziumi igazgatóhoz azzal a meghagyással, hogy avval a ghnnázfnmban a legjobb szavaló tflfaftassé* néhai Czuketter Lajos főispáni titkár eiblékéfr. aki tudvalevőleg a megyében a legjobb »zavak* volt. Az igazgat valószínűleg nemes versenyt rendez a tanulók közöd és ugy fog dönteni a díjazásban. — A kaltoszwiníKter Készttetvén. Vas« József dr. kultuszminiszter Reischl Richárd v. nemzetgyűlési képviselő támogatására Keszthelyre utazott és részt vett a Hungária nagytermében tartott gytilévén. — A Balatoni Szövetség kiállítása. A Balatoni | Szövetség borásza« és kertészeti kiállítására nagyban iolynak az előkészületek. A k iát Mát 1 szeptemberben lesz Balatonfüreden. — A főgimnázium „Magyar Jövé" Oonepélyén Marton Boldizsár mondott oly hatalmas és gyönyörű gondolatokkal teli beszédet az ifjúsághoz, hogy valósággal kipirultak az arcok. ÍA magyar jövő útjait mutatta meg Marton \' Boldizsár és a magyar ifjúság kötelességeit A ¡végtelenség jelképének, a tengernek vágyakozását állította oda fó-fó törekvésnek és kötelességnek Vele együtt reméljük mi is a magyar ifjúság d adalát, hogy amit mi, a múft elvesztél», azt az if/óság, a jövö visszaszerzi Hefmecry (iizus ügyesen és határozoiian szavalt, ert*. inénnyel bukó/.ott meg a nehéz verssel. Még sokszor fogunk róla haliam. A Sándor testvérek játékáról újat nem mondhatunk, ők máz kinőttek az intézet falain, rurcsányf Slposs József a nem hangjához és egyéniségéhez való «Karthagtt harangok" at erőtlen«» szava*», Bődy Zoltán nem jó* értelmezett és kellően át nem érzett szavalata elmaradt a múltkoriak mögött. Winkler István és Péterffy István ügyes betanulással játszottak zongorán. MQsoron klvtn Nagy Kálmán szavalta Marfay Qynfa „Koronánk* c. versét rossz betanulással és rowt gesztikulá-lással. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével végződött. Nem hagyhaljuk szó nélkül azt a mér ismételten előfördulő esetet, hos;y az alsóbb osztályos ífjaság valósággal nekiront a közönségnek és szinte kituszkolnak mindenkit a teremből. Ez az eset nagyon rossz lialást tett a közönségre. Az ünnepély maga példás fegyelmezettséggel folyt le Sváiciak Zalában. Keszthelyen nagy Unnep-ségger fógadlák a Magyarországra tanulmányútra érkezett svájci főiskolai hallgatókat. A svájciak nagy érdeklődéssel szemlélték meg Keszthely nevezetességeit és a magyar tengert. Zalaegerszegre nem jöftek a svájdak! Ugyan, mft is nézték volna itt? — „tiagyar Jövő" nap a kereskedelmiben A „Magyar Jövfl* rtápot az áltatni feWö kífes-ktdelmi iskola ápeili 2-án tartotta meg ai Edison mozgószinházban. A Hittakegy eléneklése után nagy hatást keltett Tarnóczy Andor szavalata Fürtös Lajos tanár magas szárnyalás« beszéd« végén a „Magyar Jftvö Ifjúsági Irodalmi Társaság" kiadványait ismertette. A „Petőfi a Hortobágyon" c. melodráma szereplői Titán Károly, Fürtös Lajos és Takács Pfek megállották helyüket Ádám Imre nagy hatással sraratta Szifá^yi Béla versét, "Petőfi éjszakáját" Nagyban erm-lk az ílnnepéty fényét az énokkar, mcIv RáHóczt dalokat ctK-kelt. Az énekszaaK>k •ukírc Kt\'cské* IX\'íső érdeme. Az ünnepélyt a Hininusz zdita be A kere&kedelnn\' iskola ünnepé! »cif magyar szelfem hatja áf, a közönség •.vesen látogatja az ünnepélyeket. K felsőkereskedelmi iskola 72. számú ,.Bo«Uiay" cMrkésicsupjitátNtk parancsnoka. Neuwirth János lan.lr nagy és más oldalú elfoglaltságára vn!ó hivatkozással a parancsnokságról lemotidon I emondanét a szerreió testület es a csapat íajoáiattal vette tudomásul. O volt az. aki a csapatot megszervezte A csapat vezetése alatt igen szép eredményeket ért el és igy a válás az ifjúság részéről annál nehezebb vőlt A csapitnak új parancsnoka még nincs Jönnek a színészek Mint már irtuk. Fehér Vilmos színtársulata 15 én megké/di előadásainak sorozatát a Bárány-szálló nagytermében. — Jelöld ertckealet. A zalaszcntfjrófi választókerület egyhangúlag a kerület volt képviselőit, Tarányi Ferenc dr. t jelölte képviselőnek — Téli fflrdő Hévízen. Hévízen — az állami alkalmazottak s/ámára - léleskondö téli Hlrdó építkezései ügyeben tárgyaiások folynak. A téli fürdő felépítésen kívül ugyancsak az állami alkalmazottak részére nagyo^bszabásu szálló felépítését is tétveífk X zalaegerszegi vásáron olasz és beltfi kereskeilők is részt Veitek. A vásár élénk \\oh, azortbtn az árak nagyon magasnk voltak — A szódavíz ára. A szódavíz árát az árvizsgáló bizottság az alábbiakban állapította meg: fáUik» 4 K, egy liter 7, 2 liter 14 korona. Vendéglőkben ez árhoz még 2 korona felárat számítanak. — Kegyeshaloiy -\' Szombathely jelöltje. A szombathelyi választókerület köldötfeége tí«-•efgé« Hegyeshalmi kereskedelemügyi minisz-ternél, kinek felajánlotta a kerület mandátum^ A miniszter a jelölést elfogadta. 1922 április 9. ZALAVARMEGY£ fi — Brigltvícs nem lép vissza. A következő I sorok közlésére kértek tel bennünket. Tekintetes Szerkesztőség! Nagyon lekötelezne, ha helyt aüna alábbi soraimnak: Az a híresztelés, mintha én akár Friedrich István, akár dr. Farkas Tibor urak javára a jelöltségtől visszalépnék, nem egyéb, mint az ilyen alkalmakkor megszokott kortesfogás. Tudom, hogy ellenjeNHt-im ezektől a híresztelésektől távol állanak* a pedig e hirek onnan erednek, hogy én programmbeszédeimben nem személyeskedem, magánbeszélgetéseim során pedig ellenjelöltjeimről már csak a jó izlés követelményeként is tisztelettel nyilatkozom, úgy mégsem térhetek el ettől a harcmodortól, mert — bár takargatni valóm nincs mégis az a meggyőződés vezet, hogy az embervadászatból, gyaiátkodás-ból. gyűlölködésből ebben az országban már lúlön-túl elég volt. Mély tisztelettel Dr. Briglevics Karoly. Egészségügyi kiállítás Nagykanizsán. Nagykanizsa vezető társadalma legközelebb egészségügyi kiállítást rendez Nagykanizsán, melyen képekkel mutatják be a helyes csecsemő gondozást és nevelést és telvilágositó előadást tartanak az anyák részére. — PrágnígyorsvonatZalusientivánon keresztül. Június elsejétől kezdődőleg Prága-Zágráb között naponta gyorsvonat tog közlekedni. A vonat Szombathelytől Zalaszentivánon át— Nagykanizsáig a Déli Vasút vonalam fog haladni. — Öngyilkos 18 éves anya. Nagykanizsán Németh Jozsefné 18 éves nagykanizsai lakos alig kél hónapos csecsemőjét az udvarben lévó kútba dobta, majd a szoba ajtaját magára aórva, megmérgezte magát. Állapota reménytelen, tettének oka eddig még ismeretlen. — Pincérek szervezkedése. A zalamégyei kávéházi, éttermi és szállói alkalmazottak 10-én tartják Nagykanizsán szervezkedő és alakuló nagygyűlésüket — Készéi ai új lakásrendelet. Az új lakásrendelet valószínűleg még e hóban megjelenik és azonnal hatályba lép. — Tilos a beköltözés A hivatalos lapban rendelet jolent meg. mely a Magyarországba való beköltözés ideiglenes megtiltása tárgyában kiadott rendelet hatályát julius 27-ig meghosszabbítja Ez időpontig beköltözési engedélyek nem adhatók ki. A hús-árakat szabadié tették Az árvizsgáló bizottság további intézkedésig a hús és zsir árát egyelőre szabaddá tette, mert az élő állatok ára állandóan emelkedik. Indokolatlanul magas árak követelése esetén azonban az árvizsgáló bizottság közbelép. — Egy millió — a kézrekerítőnek. Az Erzsébetvárosi Demokrata Kör ellen elkövetett merénylet áldozatainak hozzátartozói egymillió koronát adtak össze jutaiomdijul annak, ki a merénylet értelmi szerzőjét felkutatja, vagy a tettesek nyomára vezet. — A külföldi táviratok ára. Április 1-től kezdódőleg Ausztriába, Caeíiortzágba, Romániába és Jugoszláviába a távirat szódija 7 kor. Német és Lengyelországba pedig 12 koroná 50 fillér. -• Adományok. Breiner Benő építőmester az ^aggott iparosok alapja javára 300 koronát, Szilvás Károly molnársegéd Zalaszentivánról 30 koronái, Tóth Antal molnár segéd 30 koronái adományoztak. __ Mt— A MOVE ZSE közgyűlésén elhangzott elnöki szavakhoz, mint távol átlőknat, semmi treztirfk «cm volna, de mivel azt ¿ónak látta egy helyi •*P takőaölni, dcy att szé nélkül hagyni annyi volna, mint az elmondottakat lényként elfqgadní. Súlyos szavak hangzottak el az „akarnokok" \' rtlen s azért a körönség helye» *ft*oetaftáe* céljából a következőket vagyok kénytelen nftgr állapítani: A ZTH W20 ban alakúit, amikor a tetőitek még Mtt*, mint <*y évig a ZSE-ben jfttaettak, így mist rágalmat visszautasítjuk azt ■ kijelentést, hogy ml paizsut szolgálunk «toknak Bennünket az iparos és kereskedő Ifjak panaszai és kérelmei késztettek arra, tehát a kötelesség, hogy ügyüket kezünkbe vegyük. A ZTE 267 tagja közül 144 iparos ée 123 kereskedő, igy tehát ha magunk nem volnánk is iparosok, mégis jogosan tartja a közönség egyesületünket iparos és kereskedő egyesületnek, mert más tagja nincs. Hogy alapszabályainkat sok pótlás után l1/» év múlva azon megjegyzéssel kaptuk vissza, hogy a közérdek nem kívánja, hogy 2 egyesület ielie&scn itt, holott Tapolczán 3 is van, az sokat megmagyaráz. Eddig a sportérdek az volt, hogy egyeduralmat biztosítson magának az egy egyesület. Ez az egyesület azért alakúit, mert szükség volt és lesz is reá, mert sportot űzni mindenkinek jogában áll és bennünket, kije azt megalakítottuk, ha „akarnokok* vagyunk ís, nem vezetett semmi más cél, mint az ifjúság iránti szeretetünk és a haza érdeke. Mert a műhelyben való munkája után inkább a szabadban való mozgással, inint a füstös korcsmában töltse idejét ifjuságunk, edzze testét, hogy viruló egészségben legyen szolgálatára a hazának, ha kell. Ami a szakszervezetre való utalást illeti, nem állja meg a helyét, niert tudnivaló, hogy az önálló iparosok szakszervezetet még a vörös uralom alatt sem alakíthattak, de nem is óhajtottak, mivel az önálló iparos és a szakszervezet tűz és víz, két ellentét összeütközése A bevezető mondatok minden szavát aláírjuk, de szeretnők látni, hogy a sportolást mindenkire nézve egyenlően lehetővé is tegye, mert eddig az ellenkezőjét tapasztalták a sportolni akarók. A valódi közérdek azt kívánja, hogy a két egyesület harmonikus sporttársi viszonyban legyen egymással és ne igyekezzék lehetetlenné tenni egyik a másikat. Egy iparos> A ZSE-et kizárták a bajnokságból. A Move Zalaegerszegi Sport Egyletet kizárták a bajnokságból, mert két kisorsolt mérkőzését lemondta. Ennek folytán a ZSE a MLSz-be tartozó egyesületekkel nem játs/hatik. IRODALOM ti MŰVÉSZET Gárdonyi Géza: Két menyasszony. Két menyasszony — két testvér — egyszerre megy férjhez és beszámol az első napok varázsaról, a nászutazásrói s az utazás alatt történt - reájuk nézve nagyon kellemetlen -r eseményekről. Mint valami cukor baba, oly bájos Gárdonyi ez írása. Tiszta, könnyű, élvezetes írás, kiárad belőle a fiatal asszonyok fiatalos szépsége és üdesége. A könyvben levő egyéb elbeszélések Gárdonyi tollának remekei. Apró képek a magyar levegőjű magyar faluból. Alakjai magyarul élnek, magyarul cselekszenek! Minden sora magyar ennek a könyvnek. Aki meg akarja ismerni a magyar embert, az Gárdonyit olvassa („A két menyasszony kapható Kakas Ágoston könyvnyomdájában. Zalaegerszegen.)_ Sherfoch Holmes ft<JOVI\\4>2! aanylt már is UKgallaptUuMefc, hogy a cipó tu-la jdo noaána k esze VOU; me*-ktmy gáns külsejű, ta- lehetett, aki cipőnél kímélte: minderre kétséget kizáró módon ;*)b*! következteteje, hogy „9erson" gummirarkot vi»dt. KÖZGAZDASÁG ÉS F&TCtfiY. e—e Áramintavásár Budapesten. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tanácsa legutóbb tartott értekezletén elhatározta, hogy az idei Árumintavásárt junius 17. és 26. között rendezi meg a városligeti Iparcsarnokban és a mellette épülő uj csarnokban. A vásárnak 14 eeakcsoportja lesz. Visszakerült magyar hajók. A háború végén a körtllöttttnk levő ellenségek a dunai hajós-vállalatok hajóparkjának kb. felét ragukénak nyilvánították és lefoglalták. Ez elrabolt hajókból most döntőbírói ítélet értelmében 3 vas és 3 fauszályt Jugoszláviának vissza kell szolgáltatnia. Budapest, 1922 áprili* 9. Zűriekben: a magyar korona —---- az osztrák korona--— az osztr. bélyegz. bankjegy Április I. 0-60 : 0-068 > 007 Április « 061 0*6 006 Valuták: Napoleon-- Font--- Dollár--- Francia frank Lengyel márka Márka--- Lira — -■■ —- Leu —-- Cseh korona — Dinár----- Svájci frank — Osztrák kor. — Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris Budapesti tőzsde. Április I. * Április 9. _ U. kor. i fül. | kor fill. 3250 3350 840 56 2 43 6 16 10 170 — f 3150 * - - i 3250 - I 20 ¡j 90 , ,, t 10 S 20 í 11 833¡ -54 -- 19 85 2 44 6 46\' 10 178 20 10 II Devizák: — Prága 1640 — Stokholm — 284 Zürich 170 46 Bécs 11 61 Zágráb 257 Arany ezAst értékek 20 K-s arany 3130 Ezüst korona 55 Ezüst forint Ezüst 5 K-ás 148 265 Terményleleeléi. Budapest. 1922 április 9. Búza —------ Rozs------ Árpa — — — —-- Zab------- Tengeri —----- Köles------- Repce ------ Korpa — —---- Plad «rak. Zalaegerszeg, 1922 április 9. Marhahús------ Borjúhús — — — — — Sertéshús----— Tojás — Te!------------ Sertészsír — — Burgonya kg. — —-- VfftTwr, TUTTTHTTl tur\' — \' Csirke, sütni való--- Levestyuk — - —-- April» Április 1. 9. Kor. Kor. 2950 3150 2000 2200 2050 2100 2200 : 2200 2400 2600 2 K)0 < 2200 1460 1460 Április Április 1. { 9. korona ; korona I 90 112 100 120 92 120 7 8 14 16 170 240 11 11 120 120 Ifülföldi pénzeket 1% «tollárt, dinárt stb.) arany- és eiflftpénH legugeiabb napi áron vásárol Ft«iyvti< BanJtblxoraány, Zalaegerszeg, Fő tér. 2 -52 Telefon 38. 8 ZALAVÁRMEÜYE 1922 április 9. APRÓ HIRDETÉSEK. (E rovatban minden egyei s/ó 3 korona, a legkisebb hirdetés 30 korona A hirdetésekre vuiiatko/o mindennemű felvilágosítás • a hirdetés srámára való hivatkozás mellett - megtudható a kiadóhivatalban). HASZNÁLT tRÓOÍPFT IC HÁZI KOSZTOT adok. megvételre keresek. S?lves megkeresést kérek. Zalaegerszeg vasúti menetrendje. faszenet Kemény fából kitermelt szállit Zalaegerszeg vasúti állomásra, kilónkét 7 koronától 10 koronáig 8ENCSIK JÓZSEF és TESTVÉRE PAIZSSZEG, u- » BARABÁSSZEG Hirdetmény. A Zalavölgyi Iparművek KeszvCnyiar.-aság és a (Jőztégla és Hurnyoltcserépgyár Részvénytársaság 1922 évi március hó 30-án megtartott rendkívüli közgyűléssel egyértelmüleg elhatározták. hogy a két társaság egyesül olyként, hogy a Góztégla és Hornyullcserépgyár Készvénytársaság összes cselekvő és szenvedő vagyonával a Zalavölgyí Iparművek Részvénytársaságba beolvad. A két társaság közgyűlésének egyértelmű határozata szerint az egyesülés olymódon íog eszközöltetni, hogy a beolvadó Góztégla és Hornyoltcserépgyár Részvénytársaság minden 10 darab részvénye ellenében a beolvasztó Zalavölgyí Ipirmúvek Részvénytársaság egy darab egyénként 200 korona névértékű, az uzletevi eredményben már részesülő részvénye f«>g kiszolgaliatni 30 napon belül a beolvasó Zaiavölgyi Iparművek Részvénytársaság zalas/entgróti péu/.táránál. A Zalavölgyí Iparművek Részvénytársaság a közgyűlés határozata szerint a beolvadó Gőztégla ét> Hornyultcserepgyár Részvénytársaság részvényeseinek biztosítja azonban azt a jogot, hogy eszvénveik ellenében a Zalavölgyi Iparművek Részvénytársaság részvényeire való becserélés helyett darabonként 250 koronát készpénzben felvehessenek. F választási jog a Gózté;;la és Hurnyoltcserépgyár részvényeseit jelen hirdetmény közzétételétől számított 30 napon at. tehát folyó evi maius hó 3-ig bezárólag illeti meg, mely hatandó eltelte ulán részvényeikért már esak a fenti készpénzmegtéritést igényelhetik Felszólítjuk ennélfogva a (jőztégla és Hornyoltcserépgyár Részvénytársaság részvényeseit, iiogy a) ^menyiben részvényeikel a Zalavölgyi Iparművek Részvénytársaság részvényeire óhajt-iak kicserélni, ugy szíveskedjenek Góztégla és H\' rnyiiltcserépgyár Részvénytársasági részvényeikéi folyószeívényeikkel együtt a Zalavölgyi Ipaímúvek Részvéintárs.iság főpénztáránál Zala-szentgróton folyó évi május hó 5*13 bezárólag benyu;tani, aho! i<. részükre megfelelő számú Zalavölgyi IparnvOvek Részvénytársasági részvény ki fog szolgaitatni b) akik pedig a (iöztégla es Hornyolkserép-gyár Részvénytársasági részvényeikért készpénz-megváltást óhajtanának igénybe venni, azok szive»ked)enek részvényeiket evégböi a Zalavölgyi Iparmüvek Részvénytársaság főpénztáránál mine! előbb bemutatni, ihol a részvényekért darabonként 250 korona haladéktalanul ki fog fizettetni Zalaszentgrót 1M22 Srnárcíus hö 31-én Zalaiöloyi IpamiTCk lésnényiáriísíö 6izltQl2 és Bomjilt-cserépoiár R. T. E -O £ R R K H Z £ S Honnan Csatlakozik r. - " • > vm i £ S O Q. 1 N n u Hova L Á S Csatlakozik kúrát«!\'a it Bidapnlrf t* IVkriim 704 Zalalövóv 705 Zalaszentiván Szombathelyről 7 37 Rédics -834 Zalaszentiván Bpestról Nagykanizsán át 940 Celldömölk Budapestről Győrön át 1709 Zalaszentiván Szotnbatselyről 19 24 Zalaszentiván Bpestról Nagykanizsán át 1915 Zalalövó Bpestról gyors Körmenden át 9 54 Sárvár UpeMról gyor$, tW.oitfrtfl.tuHiu 2025 Celldömölk Budapestről Győrön át * Vasárnap kivételével naponta HA UTAZIK, váltsa meg jegyét a MENETJEGYIRODÁBAN. Ugyanott külföldre az összes menetjegyek megrendelhetők és az. útlevelek visumja mérsékelt dij mellett megszereztetik. 3:40 üalalövó* 4 15 Sárvár 5 35 Zalaszentiván Nagykanizsán át Bpestre 630 Celldömölk Győrön át Budapestre 7 11 Zalaszentiván Szombathelyen át Wien 1330 Rédics - 15 10 Celldömölk Győrön át Budapestre 15 20 Zalalövő* Muraszombat felé 15 45 Zalaszentiván Nagykanizsán át Bpestre 17 45 Zalaszentiván Szombathely Oyórttn át Hpestre e^ycs számai kaphatók : Ozv. Bhqovícs JaiosRó Rakéczi-utcai dokáayiniil. Iiriáll Ferenc Gsányi-olcai dohányáradáiábaa. Kakas Ágoston kinn- és papirkcrcskedésében SpiUerHegó Kosjulb Lajos-utcai dobányárudájában. Oiv. Vaida Araoné Wlassits-otcai dehányárodajábaB, ZsümbBlyi Jizsel uiságpavilionjában a Fö-léren. hirdetéseket és előfizetéseket felvesz Kakas Ágoston könyvnyomdája Zalaegerszegen. Telelőn 131. Elsőrendű minőségű gyönyörű választékban megérkeztek TAHY R. UTÓDA kakas ágoston KÖNYVNYOMDÁJA, PAPÍR * ÉS IRÓSZERKERESKEDÉSE ZALAEGERSZEGEN A7. „ARANY BÁRÁNY" ÉPÜLETÉBEN. ALAPÍTTATOTT 1842 BEN. TELEFON 131 SZAM Nyomdalmunkák: meghívók, falragaszok, üzleti é* családi értesítések, névjegyek stb. ízléses, csínos kivitelben. Irodalmi ós zenemű-újdonságok, művészi képeslapok és képek, levélpapírok (diszdobozok és mappák), Irodaszerek, Irópaplrok legjobb minő sédben, legolcsóbb napi árban A „Zalavármegye" kiadóhivatala csah a jó beton nem! Üreges betonkü, hódfarkú és hornyolt cement tetőcserép, mozaik h terrazo-lapok minden színben (hydr. sajtón), mömirványlap. csftmös/ölt betoncső, beton kerítésoszlop s minden egyébmtikő és betonárukat jtyárt és raktáron t»rt J HORVATH ISTVÁN. V) cementáru- és mflkógyár vl X^ zaiiigirsiu Tltttof-itci. Teleien lll^X e»lk efty kftu y !i miiábfárrl ] ). H or v a t h Imre f 1nanrA \\ VAS- SZERSZÁM, vasalás, cement, kerékpár, vadászfegyver, £ h°m» a 1 varrógép kereskedés, mülakatos és fegyverjavitó műhely a KULI URA Ulc*>nW6n)v-Urban. el>b felvilagosi-táM a KAKAS nyonidáhan Telefon ~ V ZALAE(iEKSZE( i a lejjjirtáiiyo*abb dij-szabás mellet« ve»/ fel a kiadóhivatala ¿aUrgemef. Kakas nyomda.Telefon III WaíOtriutoU \'Tl\\t\\ ,y X. ut6ö 1» A«o«ton kftny vny omdiíkjában /Blftogei\'Hr.citnn. Tolefon 131. ««Am. s I. évfolyam. —................r Elöttzetesl ár: j Biéit ént .MIC ] fél évf* . mi! Kft* évrt. M ( » K • Mi Zalaegerszeg 1922 április 16. 8. szám. Hirdetések Htllfaétvr OfmMi astrbt MüftlttitMk i Sserkesstöséf i ULlZflllSXI«, : KKlalidyHitM «. m. : Teielou 55 se. Kiadóhivatal: IALAKOI1BI B|, m+mrt\'*r fc. «. Teleíen 131 ss. Ltft«ta|éM»>:H8aiaváraegye<<lapkiadéUrsaság | tAssaiaiu és fsutiiai hitiup j Felelős szerkesztő: K0BB4I KAROLY ir. ........................................ Jitoek cjjy (tf«■ben. hlucfc c(i W«i4h«a IHua tfy l«tc.il flrflk IgMWfcbin. Hknck .MatM\'Aruér 1<Min*dá* bt* A«»«. >HH.yH»MéHH»MMM.MUH.MMMMUI<M.aM^«MHI Húsvétra. Nem igy szokott jönni a húsvét, nem igy. Ilyenkor a természet szent várakozás, bársonyos zöld palást fedi a domboldalak vállait, édes bimbóterhet tartanak az ágak. Ilyenkor a lélek szent ihletés, az emberek világa ujjongó örömre készül, s a sziveken átrezeg a közelgő diádalom megvidámító tudata. Ilyenkor beszédek, újságcikkek egybekötik a természet ébredését egy új lelki tavasz ébredésével, — pár év óta a magyarság nagypéntekjét a szent, áldott, várvavárt magyar húsvét, magyar feltámadás hitével . . . Ah, most a nagypénteki gyász tudatával s borongós érzésével ünnepelni húsvétot oly nehéz! Mögöttünk hatalmas történelmi multunk magasztos, évezredes kupolája ledöntve; nemzeti nagyságról szőtt merész álma-dozásunk szertezilálva — belemerülve a kiábrándulás sivár, ködös, lélek nélküli világába. A nemzetünkre szállt gyászos borulatban meggyújtott mécsesek, a halvány, rezgő fényű vezércsillagok a merész, nagy jelszavak belesűlyedve a hazugság és a kicsinyesség ingoványaiba. A nemzet teste keresztre feszítve; tulajdonán durva lelketlenség osztozik. S a nemzet lelke! ?... A nemzet lelke, ~ az megmaradt nekünk, azt el nem vehetik, azon osztozkodni nem lehet. A nemzet lelke megmaradt nekünk, — de megvan-e bennünk?! Hol van az? Miben van az? Hol a nemzeti büszke öntudat mely a vérző homlokot is a becsület, az önérzet nyugodt fönségével emeli ? Hol a honszeretet, amely a földhöz, vagyonhoz stb. tapadt tekintetet ezek fölé. eszményi magasságba emeli? Hol a faji összetartás, mely egy egész világnak dacosan merészel a » szemébe nézni, azzal a bátorsággal és elszántságai, mit az összetartás erejének tudata ad? Mindegyik kérdés egy vád, amely megvérezné szivünket, ha lenne az ön-Vádhoz szükséges érzékeny lelkitsmere-tflnk, de itfy mindegyik kérdés úgy Hat, mint egy esákáuyütés, amely a nemzet sírját vágja. j Húsvétot ünnepelni, mikor Kajafás utódok, modern, magyar farizeusok járnak közöttünk, köpenyük alatt gyilkot rejtegetve, amellyel adott pillanatban az eszmét hátba döffjék!... t gyilok száz és száz alakban jelenik meg. Most egy bomba, pokolgép, máskor egy hazug jHszó. kortesfogás, szemfényvesztés, majd kizárólagos egyéni és osztályérdek szolgálata. Gyilok némely kicsinyes sajtó-, osztály-, politikai pörlekedés, mely hazug szavakat játszik ki, mikor közös nemzeti érdek, maga a nemzeti lét forog kockán. Qyilok minden részleges érdek, mely magát nemzetmentő eszme gyanánt tolja fel. Gyilok sok utcán, falvakban, városokban, ujságokbah röpködő hazug frázis; a sok lélek nélküli ténykedés, amelyek mindegyikének egy a célja: elbódítani a hazugságra Emberek, cselekvések, szavak a csalhatatlanság követelésével lépnek elő Uram! ki és mi csalhatatlan ? ki meri állítani, hogy kimérte a tettek és szavak, történelmi következményeit í ? K kijelentések úgy érzem - a mi létünknek képe, arculata a mi városunknak, vidékünknek is. Oly szomorú gondolatok ezek, mint Fauszt-éi voltak, mikor kezébe ve\'vé a méregpoharat. De ő kiejtette kezéből ezt, midőn felcsendült a húsvéti diadalmas hit hatalmas zengzete: az Úr feltámadott! Az én fájó gondolataimba is beledereng most egyszerre a történelmi múltnak «Vökké ható ereje és az emberfölötti húsvéti hit. A húsvét enberfölötti hitet kiván. Nem olyant, amely tegnap volt, mára meginog és holnapia összedől. Nem hit az, amelyik szétfoszlik, ha a keresztet felállították és a test kiszenvedett. A hit szemét a múló jelenségek fölé függeszti s nem a valót, nem a meglevőt, hanem az elérendőt, az elkövetkezendőt tekinti s ebben örökké hisz. Nekem is hinnem kell minden meglevő ellenére, mivel magyar, mivel keresztyén vagyok . . . Ne omoljunk össze, ne vérezzünk el kicsinyes belső tusákon, testvérharcon. Ne csupán húsvétra üljön el a zaj, a gyilok forgatása, egymás hibáinak elő-hánytorgatása, csalhatatlanság propagálása, tények elferdítése, hamis színben j feltüntetése, hogy húsvét után annál ! zajosabban támadjon újra fel. Különben | nem vagyunk húsvéti emberek, nem vagyunk keresztények, nem vagyunk magyarok, — hanem vagyunk modern farizeusok, modern Kajafások, nemzet, testvér és ennek alattomos és névtelen gyilkosai. Különben minden mi hitünk képmutatás, minden mi feltámadásban vetett reményünk szétloszló csalfa ködkép! Kata? Kálmán. Bethlen István személyéről nem szükséges ditirambot írni. Közel egy esztendős korirá nyel nök-sége alatt megtanulta őt minden igaz magyar ismerni, szeretni és tisztelni, Intakt jelleme, kiváló képességei, alapos politikai és diplomáciai készültsége, mély tudása, önzetlen és lángoló hazaszeretete» puritán egyénisége a lefolyt iiehez hónapok tanúsága szerint kizárólagossági joggal predesztinálják gróf Bethlen Istvánt az ország miniszterelnöki soékebe, amelyének emberfeletti feladatait nála jobban végezni senki sincs hivatva. A szajas gáncsvetök, a politikai álnagy-ságok mindent elkövettek, hogy Bethlen István útjába akadályokat gördítsenek. Ain a bűnös úurikák kohójában fogant mérgezett hegyit nyilak egytől-egyig lepattantak a kormányelnök nemesen tiszta homlokáról és megsebzik azokat, akik a sebet rajta ejteni akarják Bethlen István nevéhez fűződik a velencei egyezmény megkötése: az első alkotmányos rés a trianoni béke víhat-lannak vélt várán. A földreform korszakos törvényének foiyamatban levő végrehajtása: Bethlen érdeme, ugyancsak az ő kormányelnöksége hozta meg a várva-várt ipárfÖFvényt, mely két alaptörvény hivatva van readet s igazságot teremteni a íöklmivesosztály és a kisiparosság körében. Államférfiúi providenciával békejobbot nyújtott a munkásságnak és a királykérdés megoldásának alapjait a nemzeti közohajnaf megfelelően körvonalazta» illetőleg rendezte. Gazdasági engedményeket csikart ki a mohó és irigy szomszédállamoktól, rendet és nyugalmat teremtett az országban, talpraállí-totta a lerongyolt postát és vasutat. Könnyített az állami tisztviselők sorsán és rendezte a közigazgatási alkalmazottak státusát. De mindennél sokkal többet alkothatott volna, ha nemes törekvéseit, hatalmas tenniakarását derékba nem roppantja a szomorú végezeti! októberi királypuccs, a gonoszok és balgák önös és törtető álforradalma. A stréberek elvették méltó büntetésüket, a sors döbbenetes igazságot szolgáltatott: a kaland a királyt korai sirjáb;: döntötte és az átok, a hét ZALAVÁRMEGYE 1922 április 16. apró, ártatlan árva átka, a kalandorok fejére hull. A nemzet életéből, a teremtő munka idejéből elrablott meddő hónapok, amelyek a gyászos kalandot követték, Bethlen ellenségeit terhelik. Ezt a nemzet még számonkéri a cselszövőktől! Bethlen István munkakedvét és munkabírását a folytonosan megújúló gáncsvetések nem tudják megőrölni. Szilárdan áll a kormányrúd mellett és biztosan vezeti a testvérkézzel hintett tátongó Scvllák és Charybdisek közt a nemzet hajóját. Már is jelentős sikereket ért el a genuai konferencián és az európai nemzetek, a hatalmas ellenségek zöldasztalától bizonyára nem fog üres tarsollyal hazajönni. A nemzet a közel jövőben lefolyó választásokon végleg igazolja majd a legnagyobb élő magyar államférfiú hatalmas koncepciójú politikáját. Kör ffy József Lajos. Városi közgyűlés. Eladják a kislakásukat - , A városi tisztviselők fizetési pótléka. — Isnét perci a város. Zalaegerszeg, 1922. április 12. Zalaegerszeg r. t. város képviselő-testülete tegnap délután rendkívüli közgyűlést tartón. A városatyák nem nagy számmal jelentek meg a közgyűlésen s a résztvettek jó része is eltávozott az esti harangszó hallatára A gyűlés első része elég izgalmas hangulatban folyt le, 7 óra után azonban már kiadta az egyik hátulüló városatya a jelszót ! „Siessünk! Megadjuk - És lehetóleg mindent megadtak, bár elég sűrűen hangzott a méltatlankodás is: Már megint kiadási Nincs pénz! Szaz koronás kilométerpénz! HogyneI (Ez utóbbi megjegyzés a városi tisztviselők napidíjai felemelésének tárgyalásakor hangzott el.) Általában a városatyák egy része nem szívesen fizet, meri sok lesz a városi pótadó. Igazuk van, de mi lesz a haladással ? A gyűlés lefolyása. Pontban 4 órakor Czobor Mátyás polgár-v mester megnyitja az ülést. A Hiszekegy elmondása után a polgármester a király haláláról emlékezik meg, beszéde végén pedig javasolja, hogy az elhúnyt uralkodó emlékét jegyzőkönyvileg örökítsék meg és hogy írjon fel a város a kormányhoz a király hamvainak hazahozatala érdekeben. Fangler Béla indítványozza, hogy a polgármester beszédét egész terjedelmében örökítsék meg a jegyzőkönyvben, javasolja továbbá, hogy a királyról nevezzenek el egy utcát vagy teret. A közgyűlés az indítványokat elfogadta. Polgármester ezután az ülést a gyász jeléül 3 percre felfüggeszti Perújítás. Szünet után a dandárparancsnoksági és a fehérképi vendéglő ügye került napirendre. Tudvalevő dolog, hogy ezeknek az épületeknek a tulajdonjogát a Curia jogerős ítéletével a vevőnek ítélte oda. Mostanában érkezeit le a városhoz a belügyminiszter rendelete, ameiy utasítja a várost, hogy az adásvételi ügylet érvénytelenségének megállapítása és az épületek birtokbaadása iránt indítson pert a vevő ellen. Udvardy Jenő dr. városi ügyész ismerteti az ügyet s előterjeszti a tanács javaslatát, mely szerint a per újittassék meg. Korbai Károly dr. városi képviselő nem fogadja el a tanács javaslalát és indítványozza, hogy a jogerősen befejezett per iratainak és a Curia jogerős ítéletének felterjesztésével és a tényállás tüzetes ismertetése mellett intéztessék kérdés a belügyministerhez, hogy most is fenntartja-e a perre utasító rendelkezését. A belügy-minister ugyanis nem ismerhette a Curia ítéletét, mert „per"-ről és nem perújításról beszél. Különben sem forognak fenn olyan új tények, amelyek a perújítás alapját képezhetnék él így a város az újított perben is pervesztes lesz. Fangler Béla kijelenti, hogy* a miniszter ismerte az alapperben hozott kúriai ítéletet, amikor rendeletét meghozta: kár volna tehát , egy valóságos ajándékról a városnak lemon-• dania. A közgyűlés ezek után elfogadta a tanácsi 1 javafiatot, vagyis elrendelte a perújítást. A városi tisztviselők fizetési pótléka. A városi tisztviselők fizetésjavitása, illetve rendezése volt a következő tárgy. Mivel a tisztviselői fizetésjavitási törvényjavaslatot a volt nemzetgyűlés nem tárgyalta le, a miniszter a javaslatot rendeleti úton életbeléptette. A városi tisztviselők e fizetésjavitási, mint pótlékot kapják. Ez a pótlék március l-töl a/ év végéig 49.000 koronát tesz ki. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. - | A városi alkalmazottak napidijai. Tamaska István dr. városi tanácsos a városi alkalmazottak napidijairól szóló javaslatot terjeszti a gyűlés elé. Tárgyalás közben majdnem kitört a vihar, végül a közgyűlés a javaslatot Korbai Károly dr., Czinder István dr., Berger dr, Gerencsér Lajos dr. és Jády Károly 18 szóval 4 ellen elfogadta. (Szavazás után egy hang hátulról: Itt mindent megszavaznak.) Eladják a kislakásokat. Fülöp városi főjegyző a kislakásügyet ismerteti. (Egy hang : Becsaptak bennünket) Az adásvételi szerződések jóváhagyása után Czinder dr. indítványozza, hogy a kislakásokat árverez-tesse el a város és a bevételt forditsák a kiadások fedezésére. Jády Károly az építkezés szükségességét hangoztatja, Udvardy Jenő dr. az j építkezés ellen beszél, mert szerinte szegény a ! város; ami pénz van, az másra kell. A közgyűlés végül úgy határozott, hogy a kislakésokat süreősen eladja. A középponti szeszfőző ügye. A középponti szeszfőzőt a város tovább is fenn fogja tartani, mivel a városnak jelentós hasznot hoz. A múlt évben a bevételek a kiadások fedezésére szolgáltak, ez évben már tiszta bevétel is lesz. Mivel a szeszfőző jelenleg alkalmatlan helyen van, új elhelyezéséről gondoskodás történik. Erdélyi felmondását a közgyűlés, a fennálló lakásrendeletek értelmében, nem fogadja el. A gyűlés vége. Az Anya- és Csecscmővédó Egylet rendelő intézete fenntartási költségeihez egyharmad részben hozzájárul a város. A téglagyár 700 ezer koronád-kölcsönét is elfogadják névszerinti szavazással: A mezőőrök fizetésemelése, a sertésvágóhíd építése és \\több^apróbb ügy után Czobor Mátyás elnöklő polgármester a közgyűlést fél 8 órakor berekeszti. Árdrágítók pellengéren. Ha a háborús évek kétszeresen számitódnak, akkor, immár tizenhat éve, hogy Princip golyója szíven lőtte Európa békéjét s az európai uépek boldogságát és nyugalmát De vájjon melyik európai nép szenvedett annyit e háborús évek alan, mint mi, magyarok, akiknek a forradalmak borzalmai százszorozták meg szenvedésünket? Százszorosan kell számítanunk háborús éveinket, hogy kifejezhessük azt a Regék. Irta: N. Szabó Ofula Felkiáltott harsányan a várkastélyba: — Gyaurok, adjatok tüzesbort, akkor undok irhátok megszabadul kardomtól. Az öreg szolga értett törökül, hisz három évig volt náluk rabkenyéren, nem maradt .idós a felelettel! — Gyere pogány, vidd íia tudod, a kardodat meg gyakorold ezen a kutyán. Hupp! — Ledobott egy kölyökebet. . Ali bég eszét elvette a méreg. Nekirohant "embereivel a falnak. Hiába álltak egymás hátára. A várkastélyban kevés volt ugyan á férfi, de voltak lányok és asszonyok. A forró vizet pedig azok is le tudják önteni. A várkisasszony; Piroska, járt elöl a jó példával. Oábor, az öreg szolga pedig tüzes dorongokat dobált rájuk a férfiakkal László, Piroska gyengélkedő bátyja, vezette a védelmet. A török ordítva futott el a fal alól, kilenc ott fentergett, maradt irtózatos égési sebeivel. Az ostromlottak ujjongtak. Gábor, az öreg szolga is örült, de megmondta nekik, hogy még korai, mert még nem mull el a veszély Makacs ám a török. Különösen a janicsár. Nem is csuda, mert majdnem mind magyar anya szülötte. Piroska nagy, lenvirág szemeiben Gábpr szavaira igazgyöngy csillant meg. Két öregasszony sírva fakadt. László keblét fájdalmas sóhaj hagyta el Gábor megbánta, hogy beszélt. Szomorú lett mindenki. Egy fájdalmas emlék képeit látták, minthü csak ma történt volna. . . . Pápára ment óz izsákfai várkastély ura. László még csak három éves volt. Piroska kenő. Az alig négyéves Béla volt a várúr kedvence. Nem hadba indult, tehát magával vitte. Bár ne tette volna. A mai Vatmerse táján lemészárolta csekély kiséretét egy tízszeres kóbor törökcsapat. A várkastély ura is, egy hatalmas vágástól, aléltan bukott le lováról. Talán annak köszönhette életét, mert a pogány halottnak hitte. Volt egy bolondja, aki különben száz okos emberen is túltett. Halottnak telette magát, de mikor a török tovább ment, feltámadt, kimosta ura sebéi, bekötözte s megmentette., De a kis Béla, apja szemefénye nem volt sehol, magával vitte a, pogány. Rettegett, kegyetlen katopa lett az elrabolt magyar kisdedekből. Kiöltek leikeikből minden emléket. Elfeledtették velük az édes anyanyelvet, a «testvért, a szülőt. Ezek voltak a vitéz janicsárok. Ezek pusztították legvadabbul azt a hazát, amelyen az ó bölcsőjük is ringott, ahol valamikor az édes anya után oly édesen mondták a Miatyánkot. Szivetsajgató érzés. A magyar dalia a diadalmas csaták után nem tudhatta, hogy nem fiát öltc-e meg, vagy a testvért, akivel együtt tanulta az imádságot és a hazaszeretetet. / Átkos fátuma volt ez a magyarnak. De túlélte ezt is. Nem törte még a pokol ezer ármánya sem. Ilyen tervet ember nem is eszelhet ki, hanem csak a veszett sálán. A sátánnak pedig elég oka lehetett ránk haragudni, mert sohasem szolgáltuk. Ha tettük volna, már nem élnénk. Mi Krisztus bajnokai vagyunk ma is és ezért lesz örökös az életűnk és ezért támad fel nemsokára Magyarország. A török elkotródása után, László a várnépség egy részét a falura rendelte őrködni. Másik része pedig vizet forralt, gyapjút, kócot mártogatott olajba. Oábor bácsi folyton hangoztatja: — Jó lesz az a töröknek. Nézte az eget: — Csak lenne ma holló szárnyú éjszaka. 1922 április 16. ZALAVÁRMEGYt: 3 szédületes távolságot, ami az Urnák 1914-ik éve és a mai nap keltje közé terpeszkedik. Ki ismerné fel a külföld jótékonyságán és Hollandia gyermekmentési akcióján tengődő kis csonka országban a/, egykori tejjel és mézzel folyó boldog Magyarországot ? . . . E döbbenetes- külömbség, mely az egykori és mostani ország állapota között van, joggal szoríthatja össze a migyar ember öklét, természetszerűleg fakaszthatja ki a megtorlás gondolatál. A kom-munisták bűnhődése után egészen természetesnek kellene vennünk, hogy sor kerül az árdrágítóké és a láncosokra is. Hiszen rosszabak ezek, mint a hullarablók, akik a haldokló testéről szedik és lopják le az utolsó értékeket. Hogy ez így van, a törvény is elismeri, különben nem rendelné el, hogy az árdrágítókat pellengérre kell állítani. Még pedig nem a régi, divatja mult pellengérre, hanem a modem élet pellengérjére : a plakátra. Olvashattunk Is néhány esetet az utóbbi napokban, amelyből megtudhattuk, hogy Kisgőcze Andrást .100 koronára, Nagylófej Mihályt meg 600 koronára büntették, merthogy drágábban adták eladnivalójukat, mint ahogyan azt a törvény megengedi. Helyes, nincs ellene kifogásunk, De nem hullathatunk el egy megjegyzést,, amely egyik liberális lap cikkének olvastán jut eszünkbe. A botbüntetésról elmélkedik ez a lap és kacagva állapítja mrg, hogy az első delikvens, aki a siijtó vessző alá került — egy keresztény volt. szintúgy a második, harmadik, negyedik is, míg végül — a bölcs törvényhozók belátták, hogy sohsem azoknak jut a bot, akik számára azt behozták s így kénytelenek annajc igénybevételét mellózni. Körülbelül ugy volnánk a plakatirozással is, mint ahogy voltunk a botbüntetéssel. A kis bűnösök, az ügyetlenek, a tapasztalatlanok mindig horogra akadnak, nug^a gyakorlottak, a nagyüzemek, minden hajjal megkentek, a törvények hézagai közt bujkáló patkányok szabadon játszhatják a mapuk pokoli játékukat. Azért mi sem meddőbb és céltalanabb, mintha félkézzel, a paragrafusok merev alkalmazásával akarj.k legyőzni az áruuzsorát és az árdrágítást. A hatóságnak csak széjjel kell nézni a magyarnak csúfolt kereskedelem berkein és \'számon kelt kérnie a sáfároktól, honnan vélték a j«»got a felhalmozás, áruclrejtés, az árak mesterséges elhajtása áliai elért mammuth .vagyonok élvezésére ? Mikor ezren és ezren elvéreztek, hontalanná -lettek és vagvomlag tönkrementek: vájjon nem indokolt-e, ha a kizsákmányolt magyarság nem 100 és 200 koronás kis bűnösök neveit akarja látni a nyilvánosság megvetésének hirdető oszlopain és plakátjain, hanem főként és elsősorban azokét, akik min-(len törvényes intézkedés ellenére, mindén rend-szabály kijátszásával níillós vagyonokat gyűjtenek még ma is a keresztény kurzus szégyenére és a magyarsúg kárára. Ezeknek a lelketlen Shyluckoknak a kipei-lengérezcsét várjuk mi, még pedig a tulajdon házuk falán, a tulajdon üzletük kirakatüvegén. Bélyegezze meg a törvény a magyar riíjp lelketlen kizsákmányolók és kiszpolyozóit. Zsirkay János. ................-^...y.. ................ . .., | m „ | A fiatalkora bűnösökről. Horváth Ferenc űr. felolvasásából. Az I-szakamerikai Ugyesült Államok 47 államában és három territóriumában nincs egységes törvényhozás. Egységes büntetőtörvény az úgynevezett szövetségi törvénykönyv csak az egész Uniói sértő, t. i politikai természetű bűncselekményekre vonaikozólug van. Mivel minden államiban más a büntetőtörvény-könyv, csak általánosságban fogom ismerteiül azokat a büntetőjogi reformokat, melyeket Északamerika egyes államaiban a fiatalkorú bűnösök érdekében életbe léptettek. Tették ezt az ís/akamerikalak, nem csak mint szerető szivű.emberbarátok, hanem különösen, mint jó üzletemberek, mert rájöttek arra, hogy a gyermekvédelem kifizeti magát, ez jó üzlet-A degenerálódott és demoralizálódon osztály ueyanis rettenetes mételyező hatást gyakorol a társadalom egészséges osztályaira is, mert állandó veszély-a közbiztonságra és tenyésztője, nevelője a bűntetteseknek. Kiszámították, hogy bűnözik, vagy lezüllött fiatalkorunknak nevelése, támogatása, egyszóval a társadalom részére való megmentése sokkal kevessebbe kerül, mint az a kár, smi a társadalomra ennek elmulasztásából származik. Szerintük s most már utánnuk mindenütt, a modern büntetőjognak nem csupán a megtorlás a feladata, hanem elsősorban a megelőzés, a büntetlek meggátlása, a bün útjára kerülteknek javítása, nevelése és gondozása és ezzel a társadalmi bajok gyógyítása, ami által a modern büntető jog ma már egy részlete a társadalmi erkölcstannak és politikának. A fiatalkorunk bíróságának megteremtője Illinois állam volt. A bíró ott mint egyes biró működik és segédkezik neki a pártfogó tisztviselő. Bár a fiatalkoruaknak első külön álló bírósága Ohichagóban volt felállítva, mégis a fiatalkorúak bírósága tekintetében jelenleg a legnevelesebb hely I;szakamerikában a Colloradó államban Denver. Ebben az aranyásók által 1858-ban alapított és már közel 300000 lelket számláló városban működik ugyanis Benjámin Und-sey, a fiatalkorúak bíráinak ideálja, mintaképe és tanitómestere. Undsey 1872-ben született Tenneseeben, egy farmon. Atyja 1878-ban költözködött Denverbe : Benjámin és testvérei ittt jártak iskolába. Benjámin volt közlük a legidősebb s mivel apja korán elhalt, már mint gyermek a család kenyórkeresóje leit. Nappal egy ügyvéd irodájában íródeák, emellett irodába menetel előtt a reggeli órákban újságkihordó, este pedig portás. Szabad idejét jogi tanulmányokra fordította. 1900 évben járásbiró tett Denverben s ezen minőségben alapította meg az általa világhírűvé lett denveri gyermekbiró-ságot. Szerény megjelenésű, vézna kis ember Egyedül a szeme árulja cl, hogy szerény alakjában minő nagy lélek lakik. Nőtlen, öreg édesanyjával él. Az őt minden áron megházasitani akaró barátainak azt felelte, hogy annyi dolga van az idegen emberek gyermekeivel, hogy nincs ideje megházasodni. De hányan vannak mamák viszont, akik elmondhatnák ezt olykép formulázva, hogy annyi dolguk van a/, idegen emberek gyermekeivel, hogy nem érnek rá a magukéval foglalkozni. Igazi lelkesedéssel, optimizmussal, mondhatni fanatizmussal fogott az uj intézmény megteremtéséhez s alig pár év alatt kivívta a legkitűnőbb gyermekbiró nevet nemcsak Amerikában, hanem Európában is. De mivel érte el Lindsey ezt a hírnevet ? Azzal, hogy ő mint igazi pedagógus, lélekidomító a legmélyebben fogta fel á gyermekbiróság jelentőségét és azt a veszélyeztetett ifjúság megmentésének központi hatóságává fejlesztette s mert felismerte a fiatalkorúak collorádói tőrvényének azt a helyes alapelvét, hogy amennyire lehetséges a bűnt elkövető gyermekkel nem bűntettes\'gyanánt, hanem mint tévútra vezetett segély és támasznélküli állapotban levővel kell l»ánm Lindseynek legnagyobb érdeme a próbárabocsátás ós ezzel a legszorosabb összefüggésben levő pártfogói tiszt intézményének teljes kifejlesztése. Állandóan őrködik a próbára bocsátottak Gábor vágya beteljesedett Vastag, fekete felhők takartál* be a holdat és a csillagokit. László úrfinak volt egy siheder inasa. Gábor bácsi magához intette : — El mernél-e menni Nagysomló varába? Ki mernél-e szökni ? -- Ki én Gábor bátyó, ha a Belzebub állná körül Izsákfát ezered magával, akkor is. Ha a Marcal* posványain átvergődöm, hamar Somlón vagyok. - » * Ma már a Marcalt s/abálvo/ták. Folyása legnagyobb rés/.c háromágú. A/. ágak között hatalmas, termékem\' rétek zöldelnek Km gulya, kolompol ín csöngóz rajta. S/á/ és száz gulyásgVefek dalol és furulyáz. A középső árkon (a nép csak att nevezi Marcalnak, de hívja Nagyároknak is. míg a két másik ág: Klsárok, Keleti árok, Piriit árok, vagy ahogy valamely falu nevéKM hetvenként elkeresztelték) apagólyák tanár«kosnak. Talán arról kelepelnek, hogv miért fófy a kigyo a valamikor dus vidéken > Ahol egykor feneketlen mélységek voltak, ma képos\'.ta turem, vagy folyik a festfti munka — a szénaknszálás és gvöjté* Ahol nem la 7«|y rég (:<0-40 éve) Nirt lelteit a mocsár, most or illatok királynóje terjed a légben — a szán* illat Nem tutija mi a/ úde*, aki a/t neiu szagolta, Imiu-amotl malmok fehérlenek. A gazdag molnárok krtjfli kevesen tudják, h<»gy va\'aha a mafmok hetyén kígyók nyü/aögtek, vagy ravasz rókák é* réti farkasok tanyáztok. <Mt. ahol még ma is Ure* a föld, vagy nagy *<ára/Aág ideien félméteres repedtek kelet ka/nek, vagy ha meggyújtják hetekig ég feneketlen akonák, dágvánvok nyelték el a/ ouatévedót. Hz a veszélyes láp körúlbeldl a/, ós régi Krakötót (íergelilg terjedt. Nádasok, sásasok, /soinbékok. fú/ek. kékló nefelejcsek. A fiatal gyereknek ezercsápu mocsáron kellett átvergődni, hogy eljuthasson Somlóra. — A t. olvasó már ugys tudja — segítségért. Azonban a vitézi leltvágy nem ijed meg az ordastól, a piócás mocsártól, a jól belakart farkas-veremtől. sői még e feneketlen akonát«\'! sem Szuroksötét éjszaka leplezte a szökést. A janicsár csak a felvonóhídat figyelte Talán azt is csak azért, hory /&jta ne üthessen a kastély népe. Ismerte az is a magvar vakmerőséget. Figyelt és dühöngött. Nagy részük létrákat szitakötőktől ragyogó vízinövények, vui rózsÁk váltakoztak rajta. A láp s/élcin égerfa erdók. Sok beledőlt a mocsárba. Némelyik talán már száz ére feküdt benne, de még mindig ép éa kemény volt. A/ égerfa nem korhad e! a vízben Tudták e/t már a velenceiek is. Nagv pénzt fr/etlek érte Kellett az cöWpflek a szigetváros alá. Az égerfa erdék ezelőtt ötven évvel is álltak. Ma már csak hírmondónak maradt meg egy pár. Megülte azokat is a veaiüye* láppal egvütt a kuliura. Ha szántanak a réteken» h<*\\ »/elídiiljenek. még ma is egész törzsek jönnek fcto a .fekete fölu alól. Nagyszerű tüzelőanyag Hz a turf a. K/eMt pár évvel tőzeget is fejteltek. Lehelne még ma íh. csak sajnálják a dus legelöket felturkálni Hangos volt a mocsár éjjel-nappal. Millió és millió béka kuruHvoIása és brekegése,. gémek, bölömbikák kiabálása, récék sápngása és csörgése ordasok üvöltése, rókák ugatása, • nem ritkán agv retionetes segélyt kérő emberi és állati lialálorditá* alkották a láp koncertjét. Néhol, a fnrfcesvermekben. » farkai üvöltött. Az túltett valamennyin. Jajveszékelésére ielkereste a párja. Most már ketten szűköltek réme«er Fgylk a verem fenekén, a másik a pariján. | készített a mellettük elterülő erdőben. Ami nem . sikerült válrafufással, majd sikerül ezzel. Szóval készültek az ostromra. Mi tudjuk, hogy a I kastéfybeliek is/ IA török seregeknek már abban az. időben voltak különböző, a történelemből ismerete«, faltörő gépei, ostromágyui, de Ali bég csak egy portyázó csapat vezére volt. Nem is gondolt az ostromra. A véletlen hozla ezt magával\' és a harci düh. Természetes egy rendes vár | elfoglalására nem is gondolt volna, de azt hitte, hogy a várkastélyt könnyen, egy neki-rohanással földig tarolhatja. Az első roham kudarccal végződött s tahin nem is gondolt\' volna többé rá, ha az a kölyökebb nem bántotta volna. Boszut akart állni bármi áron. Az öreg Gábor és László úrfi úgy vélték, hogy az a száz török mind elvérzik a kastély falai alatt, de Péter bácsi arra gondolt, hátha még egy portyázó török csapat Nyelődik arra, vagy Ali bég segítségért küldött. Ali/ bég nem küldött segítségért. Túlbecsülte ereiét. (Ez már szittya vonás,) Azután a dicsőségben sem akart osztozni mással. (Ez is.) A kis tündérek most is körülrepdesték. Ezer ködös jelenet villant meg mérges agyában. 4 ZALAVÁRMEGYE 1922 április 16 magaviselete, előmenetele, erkölcsi megjavítás« felett, hetenként jelentést tétet velük s akkor mindenikkel foglalkozik, a hanyagokat megfeddi, a szorgalmasokat megdicséri, buzdítja őket és apró ügyeiket, bajaikat elintézi. Olyan nagy a híre és a beléje vetett bizalom, hogy nagyon •ok gyermek önként jelentkezik nála és.helyezi magát felügyelete alá. Oly suggeráló erőt tud velük szemben kifejteni, hogy az intézeti nevetésre ítélt letartóztatott fiatalkorúakat kisérő nélkül küldi el a jó távol 50 100 kilóméterre fekvő nevelőintézetbe s ezideig alig egy kettő szökött csak meg. Egy izben pályadijai tűzött ki pártfogoltjai kőzött arra a kérdésre, hogy mi viszi a gyermekeket a rossz útra. Az első dijat a következő válasz nyer.e el: »Kedves Biró Ur! A kérdésre nem tudok jobb teleletet adni, mint azt. hogy a gyermekeket az viszi a rossz útra, ha a tízparancsolatot nem tartják meg, ha az Istentől elfordulnak és az ördögnek engedelmeskednek és azt teszik, amit ez mond nekik." A levelet egy igazi amerikai üzlet emberhez illően a kis John így végezte: .Abban a reményben, hogy a dijat én nyerem meg, vagyok tisztelettel" Ugy az amerikai, mint a nu rendszerünk Javitóirányzatanak súlypontja a próbára bocsátáson nyugszik. A próbára bocsátás tulajdonképen az ítélethozatalnak feliüggesztése azon reményben, hogy a bűnös a jó útra fog térni, megjavul, erkölcsös, munkás életet fog folytatni. A próbára bocsátás sikere a próbaév alatti kellő felügyeleten, igy következőleg a pártfogó lelkiismeretségén, arravalóságán fordul njeg és e ponton találkozik a gyermek megmentése érdekében a bíróság és a társadalom működése, vagyis a patrongc-tevékenyseg. A próbára bocsátás éppen dtert arra van alapítva, hogy a próbára bocsátott állandó felügyelet alatt álljon, csak nagy városi millieu-ben viruló intézmény. De térjünk át a Bn. novella harmadik intézkedésére, a javító nevelésre. A legfontosabb nevelő javító eszköz a javító intézet, mert a fiatalkorútól függ, hogy jó magaviselete által mikor szabaduljon. Az ideutalt fiatalkorú eleinte csupán azért dolgozik, tanul és óvakodik a szabályok megszegésétől, hogy minél előbb szabaduljon, később aionban ez a rendszeres életmód szinte észrevétlenül beléje csepegteti a javulás és a jó újra térés gondolatát. Eleinte puszta önzésből kezd uj életet, később megerősödik benne önkéntelenül a rend, a tisztaság utáni vágy, az engedelmesség és a kötelesség tudás és terelődik a fiatalkorú a becsületes munkás életre. A határozott időre beutalt bűntettes erre nem kapható, mert nincs a jóviseletből semmi előnye. Amíg ember lesz a földön, soha sem fogjuk kiirthatni a bűnt, de vannak eszközök, melyekkel seeitheljUk az emberek szenvedéseit és nyomorát, csökkenthetjük a bűnt, a kriminalitást, ide tartozik a bűncselekmények megelőzésének nagyjelentőségű munkaköre az állandóan erkölcsi veszélyben levőknek oltalmazása. Mindezen munkásság pedig akkor felel meg céljának ha szeretet hatja át s a társadalmi kötességek t ijes átérzéséből fakad, ha mindenkivel mint testvérrel foglalkozik, ha célja nem pillanatnyi segély, hanem maradandó hatás, a lélek átalakítása s ezzel az igazán emberies világ előkészítése. vige. BELPOLITIKA. •••• * A liberális ellenzék kftzős listája. - Értekezlet a FrkdrichAndrássy-pártban. — A Nemzeti Polgári Pártból. — Nagyatádi nyilatkozata az uj pártról. A liberális ellenzék közös lislája. A demokrata párt és a Kassay-párt tárgyalást folytat, hogy a budapesti és környéki választásokon közös listával menjenek a küzdelembe. A két párt vezetői már tanácskoztak is, a/.onban végleges megállapodásra még nem jutottak, mert bizonyos személyi kérdésekre nézve még nem tudtak megegyezni. ^ Értekezlet a h riedrich - A ndrássy ■ pártban Az Andrássy-Friedrich pártban értekezlet volt, amelyen Hailer István ts résztv^tt. Az értekezlet a választás kérdéseivei foglalkozott. Véglegesen megállapodtak abban, hogy a két csoport a budapesti és környéki választásokon közös listával fog szavazni. A három budapesti kerület listavezetője Andrássy Gyula gróf, Friedrich István é6 Hailer István lesznek. A Nemzeti Polgári Pártból. A budai polgárok népes küldöttsége járt a Nemzeti Polgári Párt klubjában. A küldöttség, melyet Harkányi János báró fogadott, arra vonatkozóan kért felvilágosítást, megfelel-e a valóságnak, hogy a kormány a fővárosban az Ernszt-Wolf-párl listáit kívánja támogatni. Harkányi János báró a küldöttség előtt minden tekintetben megnyugtató kijelentéseket telt. — Gonosz, kisértő káprázat az egész. Csend volt. Csak a lajtorjakészitő janicsárok nesze hallatszott. A milliárdnyi mennyei lámpást letakarták a felhők. A kastélyban ropogott a hatalmas tüz. Nem messze egy halálbagoly kuvikolt. Piroska elfehéredett : — Istenem segítsd meg szegény Miskát! (Így hívták a Somlóra siető legénykél.) Ali bég nem tudott aludni. —- Majd azután ... Halál volt minden gondolata. Lassankint derengett. Oly szép a hajnal eljövetele, ha a szív nyugodt és békés. Oly szomorú, ha valaki azt kiáltja: - Utolsó hajnaltok kutyák . . . A kastélyban megcsendült a kis kápolna harangja. Nemsokára ielhapant egy régi ének: ismerj engöm, édes Váltóm I Legyen te szent kénod gondom. Keserüllek tiszta szivvel, Kívánatos akaratval, v Nem fárattság, sem nehéscég, De vigasság -és édösség. Ha kénodban őrizendtek, Keresztfádon ölelendlek. Szállt, szállt a légen át. ^gy janicsár röhögött: — A kutyahitüek hívják az istenüket. Nem tud az segíteni. Hatalmasabb Allah (Majd meglátjuk. melyik erősebb.) Az ének alatt Ali béghez ment egy fiatal janicsár. Bánatos volt az arca. Szemeiben különös fény volt Az öröm és a fájdalom fénye. Ali bég szótlanul hallgatta a vallásos éneket. Kegyetlen fájdalom marcangolta lelkét. Arra gondolt, ha azt az éneket velük zenghetné, nem érezné fájdalmát Milyen más ember lenne ő. Megtalálná azt, amfóhiányzik benne. . \' Ali oég ránézett a mellette álló janicsárra. •- Olyan az arcod, mintha sirni akarnál. — Rosszul látsz, Ali bég. Pedig alighanem igaza volt Alinak Talán ha nem szól, azt mondta volna a janicsár. — Ali bég, én tudtam azt az éneket. S talán Ali bég azt felelte volna:\' — Én is. Az is lehet, hogy saját pillanatnyi, újból feltörő gyengeségéi akarta kendőzni, mikor rászólt janicsárjára. . (Folytatom.) Nagyatádi nyilatkozata az uj pártról. A kis* gazdaprogramm megvédésének ürügye alatt, szepiélyes ambíciók megvédésére megalakult a ..Negyvennyolcas kisgazdapárt." Ez uj pártról nagyatádi Szabó István a következőket mondotta: „Ami ezt a mozgalmat illeti, nagyon korán kezdték meg mozgalmukat az ellenzékieskedók, hiszen aggodalomra semmi okuk sem volt. A kisgazdapárt eredeti programmjától egy hajszálnyira sem tértünk el, a legteljesebb mértékben vigyázunk a kisgazda érdekek megvédésére. Semmi ok sincs arra és beszélni sem lehet róla, hogy pártunkban a kisgazdaprogramm elsik-kac Ina. Ez hangulatkeltés, amelynek semmi alapja nincs. Jönnek majd tények, melyek igazolni fogják, hogy gróf Bethlen István és párthiveinek a kisgazdapártba való belépése a kisgazdapárt megerősödését jelenti. " KÜLPOLITIKA. J >■ MII A genuai konferencia megnyitása. — Lloyd George felszólalása a konferencián. — Bethlen gróf miniszterelnök a magyar delegáció genuai programmjáról. A genuai konferencia megnyitása. A genuai konferencia 19-éiT megkezdődött. A tanácskozást Facta olasz miniszterelnök nyitotta meg • és üdvözölte az olasz kormány nevében a megjelenteket Maid kifejtette,» hogy a gazdasági válságnak legfőbb oka, hogy a félvilág, mintegy 300 millió ember, sokkal kevesebbet termel, mint a háború előtt. A legelső feladat — úgymond Facta - hogy kioltsuk a háborús gyűlölet emlékeinek lángját. A genuai értekezleten — mondotta továbbá az olasz miniszterelnök — nincsenek többé barátok és ellenségek, győzők és legyőzöttek, hanem emberek és nemzetek, akik egy szövetségben akarják egyesíteni minden erejüket, hogy ezzel elérjék az emberi közösség legmagasabb fokát. * * * Lloyd George felszólalása a konferencián. Facta miniszterelnök után Lloyd George emelkedett szólásra. Hatalmas beszédéből a következőket közöljük: Akik itt vagyunk, nem vagyunk külön szövetségesek és külön ellenséges államok, nem vagyunk volt hadviseltek és volt seml.\'gesek, nem gyűltünk egybe, mint akár monarkisták, akár köztársaságiak, akár szovjetisták, Európának valamennyi nemzetét és népét képviseljük, hogy együttesen keressük azokat a módszereket, a melyekkel kontinensünk veszendőbe ment virágzását újra helyreállíthassuk. Ez természetesen csak ugy történhetik, ha mindegyikünk a maga országában, a maga eszközeivel jobb létfeltételeket teremt, megfelelőbbeket a maga népe számára, de ez, ismétlem, csak ugy lehetséges, ha a mindenki számára egyforma feltételek mellett szerzik meg a mindenki számára egyforma jogokat. Ezek a feltételek a meghívó államok feltételei, amelyeket Cannesban állapítottak ineg; s minthogy mindenki számára egyformán kötelezik, ők alkotják azt a közös alapot, a melyen valamennyi civilizált államközösség nemzetközi alapon itt tárgyalhat egymással. F.l kell ismerni, hogy ezek a feltételek magukban véve is tiszteletreméltók. Minden nemzetközi érintkezésnek föltételei ók és mindamellett nem sértik az egyes államok szuverénitá&át Mi> a meghívók, teljes egészükben elfogadjuk azokat. Voltaképpen nem lehet őket másnak tekinteni, mint oly fel-tétéíéRiiék, a melyek alapián mi a többiekkel tárgyalhatunk. E feltételek legfontosabbika az, hogy ha valamely ország egy másik országgal bizonyos előnyök, vagy bármilyen értékelhető ellenszolgáltatás fejében szerződéses viszonyba lép, e szerződést az illető ország kormányzati viszonyainak megváltoztatásával sem lehet semmisnek kijelenteni a nélkül, hogy az esetleg kapott szerződéti előnyöket vagy egyéb értékeket meg ne térítenék. A második feltétel az, hogy egyik ország sem kezdhet háborút valamely másik ország önkényes beleavatásá-val. A harmadik, hogy egyik orazág területe ellen sem szabad kezdeni támadó jellegű műveleteket. Negyedszer bármely orazág bármily nemzetiségű alattvalója az összea többi országok törvénykezésében pártatlan igazságszolgál- 1922 április 16.* e ZALAVÁRMEGYE 5 tatásra talál. Ha ezeket az elemi feltételeket valamelyik nép nem fogadná el, nem is várhatja, hogy felvegyék a nemzetek nagy közösségébe. A mely népek a génuái meghivást elfogadták, elfogadták e feltételeket is. Európa \' minden államában sok az olyan kutya, amelyik azt képzeli, hogy minél hangosabban ugat, annál mélységesebb hatást kelt másokban a maga vadságáról és elszántságáról. Sajnos, meg kell állapitanunk azt is, hogy Európa mostanában csak ugy visszhangzik a kutyaugatástól. ■» » 0 Bethlen grój miniszterelnök a magyar delegáció genuai programmjárói. Bethlen István gróf miniszterelnök a magyar delegáció kilátásairól és terveiről a következőket mondotta: A konferencián tisztázni óhajtjuk Magyarország helyzetét, hogy a Magyarországról az egész világon elterjedt balitéleteket eloszlassuk. Reméljük, hogy a konferencia be fogja látni, hogy a rólunk elterjedt híresztelések többnyire ellenséges propagandára vezetendók vissza. Legfontosabb kérdésünk a jóvátételi probléma. A reánk rótt jóvátételi követelések kikapcsolása nélkül Középeurópa és ezzel együtt a világgazdaság rekonstrukciója is teljesen kizártnak tekintendő. Ha ez a negatív eredmény győzelemre jut, ezzel már pozitív konferencia-eredményt is érnénk el. További feladatunkat abban látjuk, hogy a portorozei határozatokat végrehajtassuk, a melyek mindaddig, amig Németországot\'be nem kapcsolják, nehezen hajtható végre. A portorozei tárgyalások alapját itt a lehetőség keretén !>elüi ki akarjuk bővíteni, hogy, ezzel a gyógyulás utján gyors lépést tehessünk előre. A többi nemzettel együtt azt valljuk, hogy a politikai kérdéseket érinteni nem szabad. A legfőbb feladat, amely bennünket itt összehozott, a gazdasági kérdés tisztázása és ha ezen a téren megegyezésre jutunk — egyidejűen a további megértés útját is egyengetjük. Hetenként. „Nauyptnttken mossa hollü rt fiút . .\'." Moshatja már. Soha fejérre nem mossa, ha már egytzer megszülte Amiképen Pilátus sem tudja már megmosni a kezét sohasem. Genovában is összegyülekeztek az urak, . tudniillik a pilátusok és hollók, hogy port hintsenek a világ szemébe. Azt hirdetik, hogy szelídíteni akarják a párizsi rendeleteket; hogy könnyíteni akarnak a teiheken. melyeket többek között a magyar nemzetre is raktak ; hogy valami bőrvánkossal puhábbra akarják csinálni a jármot, amelybe a többek között legerősebben bényomták a magyar nemzetnek is a nyakát. Ezt hirdetik I>e ne tiigyj nekik. A holló már megszülte « feketét. Pilátus már kimondta az ítéletei. S a francia -oláh már elvégezte dolgát félmagyarországgal. Ezeket már megnem történtté nem tehetik semmiféle genovai uraságok. De mondtam már, hogy még az akaratnak sc higyj Akarni sem akarjak ők már az amugv is hiábavaló akaratot. Hál mit akarnak akkor! Mit csinálnak ott Genovaban. Megmondom. Egy szép elmejátékot Kínlódása közben a felakasztott embernek kicsordul a nyála s a hivatásos előkelő hóhér ezt a kicsordult nyálat selyem kendővel törli le. Ilyenformál akarnak. Most már sejtheted, milyen szép megtiszteltetés vár reád drága magyarom Á költők nyelvében kontrasztnak nevezik ezt, ellentmondásnak; de szépnek szép /a társaságban, mert elme-játék; hatalmas gúny és csúfolódás. Hát bizony keresztre van feszítve a magyar nemzet épen ugy, mint Krisztus urunk volt Nagypénteken. A mi nagypéntekünk több éven keiesztűl tart. A megváltó végig szenvedte a kinos szenvedésnek minden fokozatát Odaszegezett lábából, kezéből, homlokáról és szivéből folyl, ömlött a vér, és egész lesléról csurgott a verejték. Természetes, hogy a sok nedvesség-veszteségben felkiáltott: Szomjas vagyok. Jószívű gyilkosai megkönyörültek s adtak neki inni — ecetet, hogy annál inkább gyötörje a szomjúság. Ez is elme-játék. Épen igy szenvedi a kínszenvedést a magyar nemzet is. Megmondta volt ezt különben már jó előre Ferencz József kiráty, hogy jön a gólyó és az akasztófa, és jőnek a végtelen nyomor és szenvedések. Minden betűje beteljesedett s még van, ami ezután is jön. A keresztrefeszítelt nemzetnek a lábából, kezéből, homlokáról és szivéből ömlik a vér, egész testéből csurog ki az izzadtság; a „jóvátétel " csövén most szijják ki belőle az utolsó verejtéket; de a jószívű szivattyúzó* megvigasztalnak minket avval, hogy adnak nekünk egy kis életei kölcsön, kamatra, hogy még kétannyit szivattyúzhassanak ki belőlünk, ami valószínűleg még jobban fog sorvasztani bennünket. Ez is elme-játék, az ecet elmejátéka. A színházi közönségnek nagy derültségére. Eddig tart ^ nagypénteki hasonlat Tovább nincs hasonlóság. A Megváltó meghalt s húsvétkor föltámadott. Ez a nemzet ha egyszer meghal, soha többé föl nem. támad. Az az eset lehet, hogy nem hal meg, hanem szenved tovább a keresztfán. S valami új csudaként kitépi véres testét a szegek közül, leszáll a keresztfáról s tovább vánszorogva . talán még meg is.erősödhetik. Erre az esetre vonatkozik a mi hitvallásunknak naponkénti, óránkénti ismételgetése; és hogy — ámbár csak itt-ott, ötlclszeiüleg, rendszertelenül — próbálgatjuk összeszedegetni és gyűjteni erőnket észben, karban és lélekben. \' Megnyugvás az ránk nézve, hogy látjuk itt-ott az erők bontakozását Látjuk, hogy itt egy körjegyző akarja műveltebbé tenni a falu népét némi vasárnapi oktatással; amott egy pap kezdi meg az iparfejlesztést és vagyonosodást a csipkekötéssel: itt ecy tanár lázitja az ifju-Svigot. hogy legyen végig magyar és erős s a tágasságnak, a terjedelmességnek a szeretetét önti btléjök, mert ott van a szabadság és a tengeren s végül a tengerre utalja a magyart; amott egy negyedik ember virraszt azon a gondolaton, hogy lehetne többet-jobbat termelni a földből ; ilt nyilvános előadásokon terjesztik az irodalom c* művészet szeretetét; ott a fiatal cserkészcsapat bontogatja szárnyait a testi és erkölcsi szebb életre s igy tovább. Lehetne ezekből jóhiszemüleg jó előre is már nagy fantáziával nép légvárakat épiteni. De én roszlnszemü vagyok. Mert ezek az itt-ott föltünedező jeles jelenségek nem tervszerüek, csak ötletszerűek; nem egységesek, hanem szakadorotiak; nein kitartóak, hanem múlékonyak, nem annyira öntudatosak, mint inkább csak ösztönszerűek ; célra mutatnak ugyan, de nem vezetnek oda ; szeszély szüli, de akarat nem ápolja; a tenyérnyi területen is csak pillanatig működnek rendszertelenül. Együttvéve olyan ez. mint sötét éjben utas előtt az elröppenő villámcikkázas. Erre nem bízhatja rá magát az utas; arra nem a nemzet. Kell lenni egy állandó vezérlő lámpásnak, a mig a nap feljő. Nó, hál ez a lámpás hiányzik a magyar közéjeiben szanász^f futkosó buzgól-kodók elölt. De hogy jobban megértsd, mondok meg egy példát az én roszhiszeműségemnek a bizonyítására Nagy a nemzet zöme, ugy-e bizony? nem könyu ennek a kiművelése. A Nagyalföldnek a területe mar kisebb Ezt talán sikerül megművelnem, hogy jobb termésre birjam. Buzgó társaimmal együtt, huszan-harmincan. De a helyett, hogy csatornáznám az Alföldet, neki gyürkőzöm. befogom a kél kabalát, egy hordó vizet a szekérre : Gyí! Szárazsag van s megöntözöm az Alföldnek innenső szeglet-jén egy* félholdnak a felét Ki mondja, hogy ez nem hasznos munka ? Egy másik buzgó társam tőlem husz ki\'óméterre megtrágyáz szintén egy fél holdat. Ez is hasznos. Egy harmadik buzgó attól harminc kilóméterre legpontosabban megkapál egy hold kukoricát. Elősegítettük a bővebb termést De ki mondja azt, hogy elősegítettük az Alföldnek a bővebb termését? Mondjunk igent egy esztendőre De jövendőben én meghalok, a másik társam beteg lesz, a harmadik ellustul. S az Alföld marad, mint volt Mert rendszertelen volt a munkánk. A sötét éjben lámpás kell, s az Alföldre csatornázás kell és a közélet munkájában egy egységes jrányitó szellem kell. egy elpusztíthatatlanul kitartó vezérlő szellem Amig egy ilyen nem lesz, addig mindig a sötétben lógunk botorkálni; mindig nagypéntekünk lesz, és mindig a keresztfán fogunk j függeni. i Az Alföldnek is a megművelésére s a nemzet zömének is a kiművelésére nem annyira nagy munka, mint inkább valamely jó módnak a kitalálása kell. Igaz, hogy most épen rosz-kor beszélek ilyen nemzeti bajokról; az emberek nem érnek rá most ilyen apróságokkal vesződni. Most egy más nyomasztóbb, nagyobb gond foglalja el a nemzet szivét és elméjét: amint Szombathelyről, Debrecenből és egyebünnen és kirepült a hír, az az aggodalom foglalja el az emberek lelkét, hogy milyen módon kellene méltó szobrot állítani néhaf IV. Károlynak, ha nem is hosszas, de a nemzet boldo-gitááára kiható bölcs uralkodásánák a dicsőítésére Ettől eltekintve azonban és visszatérve eredeti tárgyamhoz, én, ha miniszter volnék: lámpás lennék. Mit csinálnék én, ha miniszter, volnék ? 1. A hó elseprési rendeletek helyeit eltenném, hogy sehol az országban egy szál szemét, piszok, gaz, trágya, ürülék tékozlásba ne menjen. hanem mind a szántóföldek trágyázására szolgáljon. Minf Csehországban. 2. Csatornáztatnám az Alföldet. Hogy olyan legyen, mint Lombárdia. Ezt ugyan két millió muszka fogollyal már meg is lehetett volna csináltatni. 3. Az alispánokkal beültettetném az összes utaknas mindakét szélét gyümölcsfákkal. Mint a jobb osztrák tartományokban van. 4 Legalább két kisebb erdőséget ültetnék az Alföldit. 5. Elrendelném a kender és lentermelést s az egész ruházati iparra, gyárra külön minisztériumot állíttatnék föl. De nem azéit, hogy titkárokat tartson, hanem hogy felügyeljen a kendertermelésre. tt. A szellemi iskoláztatásnak az erejét és tekintélyét a mostaninak legalább is ötszörösére emelném Mert abban a szomorú circulus vitiosusban vagyunk, hogy minél gyöngébb az iskola, annál butábbak vagyunk s minél butábbak vagyunk, annál inkább utáljuk az iskolát. \' 7 Ötévestől 25 évesig 4 éves tanfolyamot rendeztetnék, melynek minden épkézláb gyermek tagja, a városon is. a falun is, a gróf fia is. a cigány gyermek is, akár boltos, akár csizmadia inas. Katonasapka nem kell, gomb-fényesitésre nincs szükség. A tanfolyam nem a tantermekben van, hanem az országúton, a mezőn, hegven-völgvön, köveken, erdőkben, szakadékokban stb- Legalább is husz évig. Hát én igy tennék s testamentumban hagynám meg miniszteri utódaimnak, hogy ezeket átok terhe alatt folytassák. Inkább szigorúbb mértékben, mint lanyhábban Igaz, hogy ezeket a bolond terveket a jámbor együgyűek, a balgák és a tucat emberek megmosolyogják. De ők meg ahhoz nem értenek, hogy a rendkívüli bajokban rendkívüli eszközökre van szükség. És vn. amig ezeknek, avagy hasonló rendkívüli eszközöknek a működését nem látom: mindaddig hiszem és vallom — nem Magyarországnak a feltámadását, — hanem azt, hogy halálig a keresztfán lógunk, s kereken tagadom, hogy valaha lesz husvétunk. Borbély György. — Hivataiot jelöllek Zalában. A Keresztéig Kisgazda, Földműves és Polgári párt intézőbizottságának legutóbbi ülésein hozott határozata alapján a hivatalos jelölések Zalamegyében a következőképpen oszlanak meg: Letenye: Karlovits József. Nagykanizsa : Kállay Tibor dr. Kiskomárom : Mayerffy György. Tapolcza: sipeki Balázs Béla Balatonfüred: Héjj Imre dr. Zalabaksa : Hajós Kálmán és Buchberger József. Paktumos kerületek: Alsólendva, Keszthely, Zalaszentgrót. A pacsai választókerületben még nincs döntés. Zalaegerszegen az egységes kormányzópárt támogatásával Farkas Tibor dr. lép fel - Az Amerikai Vöröskereszt Egylet kiküldöttei Zulaeucrstegen. A mult hét folyamán az Amerikai Vöröskereszt Egylet kiküldöttei, mist Schab fövédőnő és Zbóray Erika, Zalaegerszegre érkeztek A kiküldöttek az Anya és Csecsemő-védő Egyletet látogatták meg és a helyi szociális viszonyokról szereztek tájékozódási Érdeklődtek a házi* ipari munkák iráQt is. különösen a csipkeveres nyerte meg tetszésüket 6 ZALAVÁRMEGYE •1922 április 16 J Olvasóinkhoz! Kormányintézkedés folytán a ^Zala-megyei Újság" megjelenése szünetel. Mivel a város és vidékének közönsége a napilap révén hozzá van szokva a gyorsabb hírszolgáltatáshoz, ez inditott bennünket arra az elhatározásra, hogy lapunkat «ezután hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton, a kora délutáni órákban jelentessük meg. Legközelebbi számunk az ünnepekre való .tekintettel csütörtökön, április 20-án jelenik meg. Az előfizetési árak is megváltoztak a következőképen: Egész évre .... 480 K Fél évre..... 240 K 7 Negyedévre ... 120 K Egy hóra.....40 K Egyes szám ára . . 4 K A már beküldött előfizetéseket ebben az arányban fogjuk előfizetőink javára írni. Tisztelettel A „Zaki vármegye" szerkesztősége \' és kiadóhivatala. — Scliischa Dávid gyorsíró tanár. Schíscha Dávid kereskedelmi iskolai tanár, az Országos Oyorsíró Tanácstól gyorsírói tanárt oklevelet nyert. — Gyászistentisztelet. A helybeli izrzelitá hitközség a király halála alkalmából 9-én gyászistentiszteletet tartott Junger Mózes dr. főrabbi gyász beszédében megemlékezett a király békeszeretetéről. Az istentisztelet a Himnusszal végződött. — Nyugdíjba vonulás- Moldoványi Béla, az államépítészeti,hivatal vezetője/nyugdíjba ment. — Kállay pénzügyminiszter .Nagykanizsán. Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter Nagykanizsa képviselőjelöltje 23-án, vasárnap, Nagykanizsán programra beszédet tart. Útjára nbb neves politikus kfséri le. — Megérkeztek a színészek. Fehér Vilmos és színtársulata csütörtökön este megérkezett Zalaegerszegre. Az első előadás műsorán az „Offcn-bach\' c. operett szerepel. — A fötdmiveléstgyi miniszter szőlészeti és borászati tekintetben az országot 9 kerületbe osztotta be. Zalamegye az ötödik kerületbe tartozik Somogyvármegyével cgyüfc A kerület székhelye Kaposvár. — fairagaszt csak hatósági engedélyei lehet kiragasztani a belügyminiszter egyik legutóbbi rendelete értelmében. A rendelet megszegőit, vagy kijátszóit felelőségre vonják. t A Magvar Távirati Iroda Nagykanizsán fiókot, átütött fei. A fiókot Ujfalussy Oyala hírlap-iró vezeti ™ Siketnémák felvétele A siketnémák kaposvári intézete a jövő tanévre 12 sikeinéma növendéket vesz fel. A szegénysorsuak ingyen ellátásban részesülnek. Felvilágosításokat az intézet igazgatósága ad. — Furdőkedvezracny. A hévízi fűrdőigazgató-sággal történt megállapodás szerint községi jegyzők, tisztviselők és azok családtagjai április 15-tól június 15-ig terjedő időién a hévízi fürdőt teljesen ingyen használhatják, a . lakás és étkezésnél pedig jelentékeny kedvezményben részesülnek Bővebbet Varga János hévizszent-andrási jegyzőnél. — A régi pénzek beváltásának határideje 15-én lejárt. Most már csak a pénzintézeteknél válthatók be az egy cs két koronások a szokásos százalék levonásával. — UJ kirak«». Kellemes meglepetésben volt része a közönségnek az elmúlt napokban. A rPál és Indra kereskedő cég oly művészies kirakatot \' állított fel, hogy \' bármely nagy városnak is díszére válhatna. A szép és ízléses kirakatnak sok nézője volt. — Rendőrségi tanfolyam. A m.\' kir. államrendőrség tanfolyama a napokban megkezdődik. Akik a rendőrséghez belépni akarnak saját érdektikben mielőbb jelentkezzenek az állam-rendőrkapitányságnál — A zalaegerszegi házhelyrendezö bizottság keddi ülésén az egyes házhelykérők ügyét tárgyalták, azonban a házhelylulajdonosokkal nem sikerült a megegyezés. A házhelyek árát, ha cgycszség nem log létrejönni, vegyes bíróság fogja megállapítani\' — felhívás Zalaegerszeg Város és a járás iparosaihoz. A BBalaton szövetség" folyó év szeptember havában borászati cs kertészeti kiállítást rendez Balatonfüreden s ebben a keretben az ipari és házi ipari tárgyakat is bemutatja a kiállításon. Mivel a kiállítások az ipari termékeknek bizonyos elismerést és piacot teremtenek, érdeke az összes iparosoknak, hogy minél gyakrabban szerepeljenek ilyen módon a fogyasztó közönség előtt. Ezt a célt tartva szem előtt felhívjuk a címben megnevezett iparosokat, hogy részvételüket az Ipartestület helyiségében a hivatalos órák idején jelentsék oe, ahol egyúttal bővebb felvilágosítást is nyernek. — Ipartestületi tagok, akik a ma érvényben levő „engedély nélkül behozható árucikkek jegyzéke1 iránt érdeklődnek az Ipaitestülétnél a hivatalos órák alatt betekinthetik. — Adomány. A zalamegyei központi takarék-r pénztár az elaggott iparosok alapja javára 300 koronát adományozott — A Csány szobor és a zalai tanítók. A hála és a szeretet szól a zalai tanítókból, amikor közel hétezer koronát küldenek a Csány László szobrára. Hála és szeretet szól belőlük a nagy magyar hazafi iránt, a zalai nagy vértami emiéke iránt. A hála ós szeretet hangján üdvözli őket a szoborbizottság is köszönetképen. Tudvalevőleg a zalai iskolák megemlékeznek október 6-án a vértanukról és március 15-én a nemzet erősödéséről s ez alkalmakkor a tanulók utján gyűjtenek a tanítók a Csány szoborra is, mely szobor-ügy szerencsétlenül járt a közbejött háború miatt. Hiszen természetes, hogy most ilyenkor nem kezdenénk, ilyen dologhoz, de a félbeszakadt munkát folytatni és végezni erkölcsi kötelesség. Az iskolák vezetői érzik ezt a szent kötelességet. Sőt u^y látszik, fokozatosan érzik, mert október 6-ról is küldöttek, de mos március 15-ről sokkal többet küldöttek. Szót se méltatlankodjanak azok miatt, akik még nem vettek részt e tevékenységben: valami akadály mindig mindenütt, de a jövő alkalomra meg is azttnhetik ez az akadály. Istenem, milyen kis csuda volna, ha mind a négyszáz iskola megindulna, akkor igazán példát adna azoknak, akiknek példára van szükségük. De így apródonként is, fokonként is lelki gyönyörűséggel lehet látni azt a sok apróságot, amint tülekedve hozzák a filléreiket, koronáikat. . Amig a Magyar !*aizs megvolt, addig minden egyes gyermeknek minden egyes fillérjét külön-külön nyugtáztam. Most ez lehetetlen. Most csak iskolák szerint nyugtázhatom csoportokban. De ai igazgatók és osztálytanítók megnyugtathatják a gyermekeket, hogy buzgólkodásuk jóra válik s nevük ott tesz egy sorban a jó magyarok névsorában. Hamarább azért nem nyugtáztam, mert máig is szállingóztak még. Megjegyzem még. hogy ebbe a tömegbe bevettem most azt az egypár külön esetet is, amely nem egyenesen az iskolából jött, de összefügg a március J5-iki időszakkal. Igy pl. a saját elnökletem alatt levő szabadoktatási bizottságnak 700 koronája, dr. Székely László hittanarnak 100 koronája, gróf Batthyány Pálnéyőwéllöságának 200 koronája s egy főpincérnek 20 koronája s Hartl tisztviselőnek koszorumcgváltásban 310 koronája. És most közlöm a| következő számadásomat : \\ Sümeghy József Zalaszentgröt 1000 korona. Ábrahám János ref. tanító Barabásszeg 442 K, Németh Jenő Zalaszentmihály 410 K, Brauuer Lajos Nagykanizsa 408 K, Tanai Jenő Zalalövő 380 K, Tikk László Zalaegerszeg 362 90 K, Szabó István.Nagykanizsa 235 K, Kilár Károly Söjlör, Urész Irma polg. isk. ig. Zalaegerszeg, Kertész József izr. isk. »g. Nagykanizsa, Müller üyuía Nenieslördemicz 200 -200 K, Tapolcai zsidó isk 126 K, Simon Károly Alsórajk 126 K, Kocsis János Nagygyál 120 K, Selesztay Lmil Lovászi, Bucsi Ltelka Geilénháza, Zalaszent-lászlói r. k. isk., Keszuielyt községi isk., Baki ltj F.gyesület, Csörnyeföldi községi isk. 100- 100 K, Sigodi r. k. elemi iqk. 94 K, Keszneki isk Hl—VI. oszt. 80 K, Vimláti Lőrinc Ebergénv 80 K, Cserszegtomaji községi iskola 72 K, Zalaerdódi r. K úkola 72 K, Berzsenyi Sándor Zalaegerszeg 37 K, Kapolcsi ág. ev. isk. 30 K. Fridrik István Zalaegerszeg 39 K. Nagykanizsai II. körzet isk. 2650 K, Takács Józsefné Zalaegerszeg 16 20 K, Szabadoktatási Bizottság Zalaegerszeg 700 K, Hartl tisztviselő koszorú-megváltásban 310 K, gróf Batthyány Pálné 200 K, dr. Székely László hittaoár 100 K, Rabati főpincére 20 K. összesen 0886 60 K Nyomdai és postai költségekre kiadás 320 K. Ezt kivonom s a bankba betettem 656660 K-t. Zalaegerszeg, 1922 április 13. Borbély György, a szoborbizottság titkára. - IV. Károly búcsúszavai ,, halálos." Bécsből jelentik: Lichten.tein János herceg, az aa osztrák legitimisták egyik vezető személyisége, Punc balból a következő táviratot kapta: Kedves herceg Lichtenstein I Mondhatatlan fájdalmamban a hűség és résavét megnyilvánulásai, amelyeket minden oldalról kapok hazámból, nagyon jót tettek nekem. A meg boldog ult osászár ufölső leheletéig, szeretettel gondolt népére és dréga hazájára. Utolsó szava búcsú a kedves Ausztria minden fiának Ezt az utetaó búcsúszavát küldöm én most ön által míodazoknalc, afcrtt érzik az igazi hazaszeretetet és * csészér-hüséget éa kérem önöket mindannyiukat, maradjanak vetem imába egyesülten. Zita. hírek. Krónika. Akit keresztre feszitett az emberi gonoszság, s aki végigjárta a Kálváriát és a Golgotát a keresztre-feszitőkért is, feltámadott. Élete gyötrelem volt és jóság, örök üldözés és néma tűrés, kemény ostorcsa-dások és igaz imádság. Élete emberi megalázkodás, halála a latornak is megbocsátás cs feltámadása dicsőséges istenbizonyítása volt. Kiitta a poharat a feszitsdmeget kiáltók helyett is, hogy mindenki bűnéért ő bűnhődjék, ó, a tisztaság és jóság, szenvedés és megbocsátás. Az emberekért, ö, az Isten! Ha Istent feszitett keresztre két lator közé a gyarlóság, hogyne feszítene orszá-. gokat és népeket. A „feszítsd meg" ott él a levegőben és a sziv átdöfök hegyes kopjáikkal történelmet csinálnak, fekete lapos nagy történelmet, melybe vérrel írják bele kicsinyes gyarlóságukat és gyarló törpeségüket. De amint az Istenember halála csak feláldozás volt és feltámadása Istenségének megmutatása, népek és országok halála után is eljő a dicsőséges feltámadás, hogy térdre boruljanak a fényességben a sötétség bujkálói és fejet hajtsanak az Élet előtt. Nagypéntek Után húsvét, keresztre-fcszilés után feltámadás jő. Feltámadunk. Ha. — Kinevezés. Horváth Bertalan dr. zalaegerszegi törvényszéki titkárt a Kormányzó Ur ,Ó Fóméltósága a tapolcai járásbírósághoz járás-báróvá kinevezte. — Eljegyzés. Németh Ferenc helybeli kereskedő 17-én, hétfőn, tartja eljegyzését Baranyai Mariskával — Uj caerkéazcsapat-parancsaok. A zalaegerszegi kereskedelmi iskola 72 sz. Bocskay cserkészcsapatának parancsnokságát Reischer Ernő százados válatta el Az áj parancsnok munkáját a csapatnál a napokban kezdi meg. 1922 április 16. ZALAVÁRMEGYt: 3 Az amerikai cserekereskedelem lebonyolítás» Magyarországon keresztül. Az egyik amerikai magyar lap a Magyarország és Amerika között létesítendő cserekereskedelemről, annak lebonylltásl útvonaláról a következőket írja: Az amerikai töke egyre élénkebb flgyc lemmel kiséii a magyar gazdasági életet. Számos amerikai üzletember, a legnagyobb vállalatok kiküldöttje töltött hosszabb-rövidebb időt Magyarországon, hogy új fogyasztópiac gyanánt megszervezze az amerikai ipartermékek számára. Almalunk volt beszélni egy amerikai műszaki tröszt kiküldőttjével, Mr. George Hayesszel, ki a magyar piac tanulmányozása céljából ment Magyarországba és tapasztalatairól, terveiről, az amerikai magyarság társadalmi és gazdasági •viszonyairól a következőket mondotta : Az amerikai töke és az amerikai ipar már pontos értesüléssel rendelkezik a magyar piac viszonyairól és a megfelelő feltételek mellett készséggel fog segíteni Magzarország gazdasági újjáépítésében Az amerikai piac elsősorban tojást és baromfit vár Magyarországtól, ezzel szemben szállíthatna papír- és bőrárut, valamint műszaki cikkeket. Addig, mig a valutáris eltolódás áthidalható lesz, a magyar amerikai gazdasági forgalom a cserekereskedelem alapján bonyolódhatna le. A cserekereskedelem lebo nyolitására a mostani változott viszonyok közt is a legalkalmasabb lenne a régi út. Piumén át most is megközelíthetnénk Magyarországot. ■Hajóink könnyen kiköthetnének Fiúméban, ahonnan ctctcátuínkal vasúton szállíthatnánk az országba. A legelső magyar határállomás, Gyékényes, fontos forgilmt gócpont. Innen ágazik él a vasút Nagykanizsa, Szombathely, BariS, Pécs felé, Kaposváron át közvetlen kapcsolatot kap az ország legnagyobb gazdasági emponumával, Budapesttel. Ez lenne tehát ismét a legalkalmasabb ut a jövőben meginduló magyar amerikai cserekcresdelem lebonyolítá sára, melynek megindulása nnm soká várathat magara - Betiltották a borjúhús kivitelét. A kormány a borjúhús kivitelét a húsárak emelkedése következtében betiltottd. Ha ai emelkedés tovább tart, valós/inüieg *>or keiül a kivitel további korlátozására. - A Városi Testnevelési Bizottság fo\'yó hó 20-án csütörtökön 16 órakor a városházán (II emelet 8 sz.) alakuló ülést tart. Ez alkalommal megválasztják az elnököl és a tisztikart. - A jó Kai megválasztása. A dolgozó ember »tervezetének — legyen a teljesített munka akár steflemi, akár testi okvetlen szUktéi(es tjö\' bizonyos mennyiségű alkohol, hogy fctínü.iüljrtn. fcItldílljOn; söt ciiy poharka jo bot vagy UrauJy (cogoac) a« emésztést is elonyosen előmozdítja. Rendkívül fontos azonban, hogy a mindenképen karos liatfciu pancsok elkerítessenek A köznek kivárniuk szolgálatot tenni, amidőn felírniuk .1 íogy,iKztóko/üi»ség figyelmét a le«Jobb Bramívrn (cognacra>, amely hazánkban beszerezhető: ez a Fiumei itrand>* (cognac) Medicina! tévedések elkerülése végett « ,1\'iume* s/.ójvgyre különOscn ÜKyeljtlnk » Magyar Húsvét A virágvasárnap elmúlt és az ünnepid pálmafalevelek erdeje, melyek Jeruzsálemben ájtatos hittel Jézus felé hódollak, most csontvázzá aszottan a sárba temetkezve siratják gyászukat. Felettük gyilkos sznvrt emberek meresztik az égnek öklüket és habzó szájuk kárwittJva kiált: — Feszítsd meg!,. És senki sincs, aki felemelné közülünk intő, oltalmazó szavát, mondván a meg-hályogosodott szeiuüeknek, akiket az esztelen gyfílölködés fullánkja sebzett szivén — Ti botot fcevétyek! Ke öljetek! Mert bizony mondom néktek, ne»r mindenki hal meg j&yilkos kéztől, földi halállal, ha testét alattomos, férgek; éhes falánksággal el is lepik. Mert akit az Ur az Életnek rendelt, az nem múlhat ki az ő akarata nélkül. A virágvasárnap elmúlt és azóta majdnem kétezer évvel öregedett a föld. És azóta sok virágvasárnap született és ezernyi Eszme-messiás járta meg szomorú Golgotáját, hogy elvérezzen az Igazság szolgálatában. 1920-ban, Trianonban volt a magya-: rok utolsó Húsvétja, likkor Is éltek, gyengekezü Pilátusok és véíre éhes Heródes Antippák, akik a csahosnyelvü farizeusok szavára hallgatva keresztre-feszitették az országot. És álltak a keresztnél martalóc zsoldosok, kik kockával osztozkodtak egy ezerév birtokán és dicsőségén és álltak a keresztnél martalóc zsoldosok, akik lándzsát döftek a haldokló, vonagló testébe. És ezek a szennyes kezű átnérók, hogy gyáváknak ne tűnjenek, hogy kegyetlenségüket saisi fátyolba burkolják, az igazsághirdetó bírák álarcát öltötték magukra és ugy védekeztek marjitó lelki-, ismeretük támadó szava ellen. És levették Jézust a keresztről és ama Arimathiai József kertjébe temették testét. Nagy kősziklákat hengergettek a sir elé és katonákat állítottak oda őrizflül. ^ És járulának a sir elé távolról sokan, akiknek szive bén még hit lakozott és Mária Magdolna Is ama másik Máriával, akik nardussal, illatos gyökerekkel és virágokkal ékesítették a hantot . .. . . . . Es azok, akik ide járulának, hittek a feltámadás el ¡övetele beit. Magyarországot csonkán, tépetten, szétszakítva kiravatalozták pribékjei. És örökét állítottak a sirnak szájához azok is, mert ók is féltek a halottól és rettegve-gondoltak a feltámadásra. De jaj, kevesen járulának a sirhoz azok közül, akiknek szívében hit lakozott. Sokan kisHitüséglkben sirva fakadtak és megtépett ruhával verték mellüket mondván: — Meghalt az igazság, győzött a gonosz, mindnyájan elvesztünk. És igen sokan voltak, akik a pribékek serege mellé álltak, és hitványságukban megtagadták vérüket. De igen nagy volt azoknak száma is, akik lethargikus egykedvűséggel és stoikus nyugalommal néztek a jövO elébe, annélkül azonban, hogy változtatni akartak volna sorsukon. * A keresztény világ ma a húsvétnak Ünnepét üli. A feltámadás szent, magasztos és mélyreható lényege lerázza egy pillanatra az emberiségről a köznapiság sarát és a lelkek Isten igéire áhitón magasabb eszmék befogadására tárulnak ki. Nekünk magyaroknak most különösképpen jusson eszünkbea mi Golgotánk, a mi keresztrefeszittetésünk és ne feledr jünk, nc temessünk semmit.. Legyen ez az ünnep emlékeztető, amely szüntelenül a szemünkbe, a szívekbe, az agyunkba világítson, mint egy örök mementó, mely a mHéítámadásun-kaf, a magyarok, a mi Na^ymagyorszá-gunk feltámadását hirdesse* hogy utal mutasson és bátorságot ^dion a csügge-dőknek és nyílt hitet a hívőknek a nagy, a végső küzdelemre. Molnár Oéza. Megfvtt úf négyszáz évet a*arsz? VH8-gossal\', aradi vwzfőhéHyef és eperjesi vért#rvény«*Míe!?r hajnafwi. Zengjen ma hangos hálaének, A mindenség nagy Istenének! Ünneplő lelkünk, égbe szállva, Ohaajon össze hő imába. Ég, föld derüljön föl ragyogva: A Golgotának nagy hatottja Föltámadott, föltámadott! Oh, ember, ébredj! lm, örömre kelve, Ez égi hlr* harmatja hull szivedre. Már Gihon ég e szent öröm tüzében, S arany mosolygás árad szét az égen. A szellő is vidáman szerte szállván E nagy, e szent örömhírt hordja szárnyán: .. Föltámadott. föltámadott 1 S susogva a szellő, hogy átmegy a tájon: Könny csillog utána ezernyi fűszálon. Érinti az erdőt: s lombját az olajfa Megrezgeti vígan s bólintva lehajtja ... Áldott legyen a szó, mit a szellő mondott! — Zizegve beszélik egymásnak a lombok: Föltámudott, föltámadott! De ah, amott, zöld selymén a mezőnek, Gallleának özvegy női jőnek. Keiökbe\' balzsam, sok\'jó illatú, Szemükbe\' némán ott virraszt a bú, — Te néma bánat, nyilt örömre változz f S győzelmi dalként szállj az ég Urához: Föltámadott, föltámadott! . . Föltámadott! e szó legyen, minékünk: Örömben, búban, biztatónk, vezérünk. Kőszirt a tenger vész-zilálta habján, Első imádság gyönge gyermek ajkán. Hirdesse ezt kihűlt arcok vonása, Haló-szivek utolsó dobbanása: Föltámadott, föltámadott! I Ü/ABÜLCÜKA MIHÁLY. Jön a tavasz. Fölébreszti a visszatérő napsugár\' az alvó természetet. Ablakom jégvirágait rég leszedte s most. már cseresznyefámat kényszeríti, rügyet hajtani. Nedvbe indult a hajló füzág, s gyönyörtől ittasán ringatja rajta magát a csevegő tengelic, mely átszenvedte a fagyos telet. Megrongyosodott a fehér szemfedő földünkön s az ősszel elvetett mag, eleven zölddel, maholnap kikeletet hirdet. A komor felhők, melyek a völgyre feküdtek volt előbb, komorrá téve a különben is néma tájat, a hegyeket ülik meg, melyeknek homloka még lióval bdritva, érzéketlen a nap ébresztő csókjára. Fölébredett a patak, a földnek még csak imént néma gyermeke s csevegve futkos zöldülő pázsit között, ilt-otl sárga virágok ingó fejecskéje által köszöntve. Rég nem látták egymást. Éppen esztendeje. Előbb meghalt ásárga virág; a patak temette el. Fuló hab volt a gyászkisérele ; megtörj hab a gyászoló könnye. ó temette el a kis méhecskét is, mely egy zivataros napon életét vesztette. Dolgozni volt. Mézet keresett a mező illatos bokrétáin; sifetŐs dolgában nem ért rá, azt is megfigyelni, hogy napnyugatról terhes felleg indult, forgó szelet hajtva, s mikor éppen fel volt tarisnyálva, jött a veszedelem s a szorgalmas munkást a patakba sodorta. A méhecske pihen azóta s nem is ébredt tel többé soha. A sárga virág újból kihajtott a déli oldalon; a kis patak, mely a hosszú télen pihent, vidáman kergeti megint habjait. Pezsgő élet fesz a föfdstlnén, a levegőben, a föld gyomrában. A fejlődő rügy megizeni a gyökérnek. hogy kézdfe.rreg tisztjét s küldjön táplálékot *t ágaknak Megnyílt madárszóra fölébrednek az anyafHld kebelébe menekült állatkák s tarka Össze vissza zsongással hozsánnát mondanak a feltámadásnak. Minden, minden 2 ZALA VÁRMEGYE 1922 április 26. örvend a kikeletnek, a feltámadásnak, az élet-- nek. Lombot hajt a berek, az erdő, az ablak alatti virágos kert, az elterült róna s az emelkedő domb egyará.nt. És a feltámadás az embert sem hagyja érintetlenül. A sziv mintha sebesebberi dobogna, a lélek magasztos eszmékkel gazdagul; edes öröm villamos árja hatja át, a természenei .együtt, ennek gyermekeit. De, mig az újra zöld növényben nincsen . emlékezet s nem tud a mull ósszel lehullott lombkoronáról, mely dísze vala s melynek sátorában csalogány hallatta csattogó dalát, édes gyönyörben részesítve a fáradt vándort, ki árnyékában pihenni dóit vala le; mig az uj korona nem tudja, hogy az ósszel lehullott levelek tápláljak az anyagyökeret oda lenn és ó ennek zsírjából kapja zöldjét, erejét: aüdig az emberben a feltámadott tavasz azoknak az emlékét is megújítja, kik nem érnek több több tavaszt; nem, mert örök tél szemfedője akarja ott künn a néma temetőben, hova harangzugás között, könnyes szemekkel kisérték ki, levélhulláskor, ködös-borus ósszel S most, ha jön a tavasz, • oh csak jöjjön virágosán, daltól hangosan, •— azok kiknek új sirdombjuk van a temetőben, felkeresik az első ¡bolyát, az első gyöngyvirágot s koszorúba . teszik a sírhalomra, melyben a kedves halott pihen. Aztán virágot is ültetnek a felágyalt hantra, szépen nyílót, hadd mulasson kikeletet a halál c néma birodalmában. Nincs, oh, nincs az emberi kegyeletnek ékesebb jekvfnint e virágos sirhalom ! . . . Csekme Ferenc. Megszűnt kacagás. Irta: Lukács Aladár. Olyan volt az élete, mint a tenger hullámain vergődő gazdátlan csónak sorsa. Megtépték az élet viharai, de azért dacolt a szenvedésekkel; szembenéz^sötét. bizonytalan jövőjével, mely vigasztálhatatlan perspektívákat tárl eléje. Látta életének útját feltömi a tetőig s ott ragyogni egy kis ideig, majd alatta a mélységet, melybe életútja lejtősen rohant bele, de azért remélt és várt, várta a pillanatot, mikor új erők ragadják meg s mint már nem egyszer tették: új utakra terelik kóborló lelkét. De csak nem akart eljönni a megváltó pillanat, az uj erő. Ugy vágyódott vissza a rég elmúlt időkbe, mint a rabmadár az erdők mélyébe, Ihol békesség, nyugalom és szabadság van Visszasírt a lelke a hajdani napsütéses, kacagó életbe, de hiába. Ott csak emlékeket, ragyogó, soha többé vissza nem térő multat talált, melytől sötét lepellel zárta el az idő. És ez úgy fájt az ö finom, beteg telkének, hogy elkezdett önmagának panaszkodni: Miért nincs hatalmam az átkozott jelent múlttá varázsolni, hogy ott abban a szép korban, a régi múltban, mikor minden ragyogott a napsütéses boldogságtól, megállíthatnám az Idő kerekét! . . . Készvét nélkül mosolygott rá a kék égbolt s a mezők tarka-barka virágai, az ő régi barátai lemondóan hajtogatták fejecskéjüket az1 alkonyat csendjében. Mindenki elhagyta, senki sem töródött már vele! Mintha a pacsirta hangja is más volna, mint régen, mikor még először volt szerelmes. Akkor**még esténkint édesen búgó harangszót hozott az esti szellő és vig dalok szálltak szerteszéjjel a mezők felett, a hazatérő munkások ajkáról ... Ez is elmúlt és minden, ami\'szép. Csak a szenvedés, a bánat s a panasz maradt meg A szivek érzelmei is mások lettek. A szerelmek túzei sem lobognak úgy mint régen. Minden meleg szívet hideg légkör vesz körül, a küzdelmes élet kegyetlen hűvössége. Ez a hűvösség ül a lelkeken érzékellen merevséggel s napról- napra jobban érzi, hogy ez a hidegség az ó finom lelkét is be/ónja fagyasztó kérgével . . . Borzalommal gondol a jövőre. Mi lesz vele. ha sokáig így tart. A finom, ;ó lelkű, meleg szívű ember átalakul\'— megrázkódik a gondolatra —■ zord lelkű ember álaltá Nem, ezt nem engedheti meg, inkább a halál! De mikor még olyan fiatal: 24 éves I Huszonnégy év I Ez felrázza tespedő, fáradt lelkét s elindul mosolygó arcot keresni, ami talán még megtudja vigasztalni. Bandukoló úljáhan össze is hozza a Sors egy kacagó életvidám leánnyal S ennek a leánynak kacagása átjárja egész lényét s mosolygó arcának képe belopódzik a szivébe. Érzi, amint a jégkéreg lassankint felolvadt s langyos melegség járja ál szivét és megkockáztat egy mosolyt, ami nem olyan erőltetett már. Mosoly utan mosoly s együtt kacag a leánnyal Újra szép kezd lenni szamára az élet! Órákon keresztül csevegnek egymással s hiányzik neki a leány, ha nincs a közelében. A leány mosolya, kacagása az ő élete. Ragyogó alakja rég elmúlt időknek egy visszatérő parányi emléke s ez a visszaemlékezés sok fájó emlékre gyógyulást hoz; s ami elmúlt, mintha visszajönne egy pár rövid szóra. Igen, egy pár rövid szóra . . . Megáll s emigyen születtek agyában a gondolatok egymásután : Szeresd a leányt, de ne áruld el neki soha I Ne üss szivén sebei, mert tudhatod: a múltból hány ilyen seb fáj neked is! Ha valakit szeretünk, ezt el nem árulni; nehéz. Neki is nagy megerőltetésébe került leplezni szerelmét. Kerülte az alkalmat, nehogy közte és a leány között a barátság szerelemmé fejlődjön ki. Teltek-múltak a napok s a leány mindjobban megszerette. A leány feltárta egész lelkét előtte s mindazt, amit eddig csak úgy olvasott le róla, most szavakkal hallhatta ugyanazokat a panaszokat . . . Habár eddig is egynek érezte magát vele. ezután a vallomás után nemcsak szerelmes letl, hanem részvéttel is volt iránta s érzéseik mindjobban összekapcsolódtak. Elérkeztek a pillanathoz, mikor a szemek fenyegetően követelték, hogy ők már eleget beszéltek, szólaljanak meg az ajkak is. Ezt azonban nem akarta! Inkább ezt az utolsó kacagást is elnémítja s hadd legyen ebből is múlt, kedvesebb múlt, mint a többi, mert ennek nem szabad fájni. Ez álom lesz csak. Mertha az ajkak megszólalnak a sziv őszinte hangján, az valóság lesz s valamikor egy fájó sebbel több enne, de minek, mikor úgyis olyan sok van ... A leányt szeretni fogja lelke mélyén továbbra is, de annak ót szeretni nem szabad soha! Hogy ezt elérje, kegyetlenül eltépi önmagát a leány mellől s hangtalanúl távozik ki a viharzó tengerre, hadd tépje, szaggassa tovább az orkán, az élet pusztító vihara. Lelke már el is indult, de neki még hátra van egy útja. Egy út, melyet még a leánnyal végig kell járni — ezt már megígérte — s végképpen csak .aztán mehet . . . Lelkének távozását jelentette szüksza\\ usága. A leány kérdőleg nézett rá, mikor egymás-mellett méntek a Balaton-part fövenyén. Szemei kérdezték: Mit mondott két nappal ezelőtt? Nem igérte-e meg, hogy beszél erről is, arról is, s most hallgat, mint a néma sir, mely magábazár egy életet. Unalmasak voltak egész úton. A leány ránézett egyszer-kétszer, de választ nem kapott. Végül, mint aki nagyot csalódik, ő sem törődött többet társával jobbról tőlük a zizeg« nádas, a Balaton hínárral belepte piszkos vize s a Badacsony-hegy aljából, a Hableány-parkból cigányzenét és a raaesbanda lármáját hozta a délutáni szellő, melybe hangos kurjantások vegyültek. A népünnepély tarka képe sem hozta lelkét vissza, az már messze járt A leány is letett minden reményről, hogy a napnak jó hangulattal ■ legyen vége . . . Lementek a mólóra. A leány azt gondolta: hátha ott . . . A fiú tudta, hogy az ó lelke ott sem lesz jelen, de azéri ment a leánnyal. Leültek a móló végén, majd a régi móló romjaira, a szürke kövekre mentek le s ott pihentek meg. Nézték a vizet s a tarka képet. A somogyi parton egy robogó vonalnak ablakai csillogtak a nyugvó nap fényében, oda is odanéztek, majd a móló végén veszteglő motorcsónakra esett tekintetük, melynek egyik végén vigan lengett a nemzeti zászló és gondolatban a csónakba vágytak, ki a vízre, talán lelkük mélyén a ringó hullámokba . . . Mégegyszer ránéztek egymásra, a leány ezer panasszal, könnyes szemmel; a fiú visszalopta lelkét egy pillanatra s szemeivel mondott*: Ne haragudj! Szeretlek és mert szeretni foglak s neked zngem nem szabad, minden azért volt! Légy boldog, Isten veled 1 — S lelke a következő pillanatban már ott kószált a hullámzó Balaton felett ... A leány, mintha megértette volna barátjának búcsúsza* vát; szomorú lett. A kacagás is megszűnt s többé egyik sem lett az, aki volt . . . Egy kóborló lélekkel több lett az élet óceánján s újra olyan lett élete, mint a tenger hullámain vergődő gazdátlan csónak sorsa . . . Szólt a vitéz Simeonnak: „Ember, vidd te. a keresztet. »Nézd, e király elfáradt már, „... És a halát odafen nt vár! Szólt a vitéz és Simeon Már görnyedt a kereszt alatt. Sok könny ült most az arcokon, S a kereszt ment, egyre haladt És sötét tett az ég körül... • És Simeon egyre nézte Az Ö sápadt, szelid arcát... De jaj, nehéz a keresztfa, Jaj nehéz, ki mások terhét A vállain igy hordozza. És Simeon összeroskadt. Másodszor is szólt a vitéz: „ Ember f Mi lelt ? Még messzi mész l Az nem mozdult, meg sem szólalt, A halál megölt minden sóhajt, S a könnypatakból tenger lón... Távoli mennydörgés hatlik, Minden lélek felviharzik, Térdre hull a sok bünözó, Térdre hull a sok gyűlölő: „Eljött az itélet napja f „Mea kulpa! Mea kulpa! . Más viszi már a keresztet... G~MOL. 1922 április 16. ZALAVÁRMEGYt: 3 IRODALOM is MŰVÉSZET Lőrinczy György : A Pósa-Asztal. Régi, boldog idők/ amikor még Pósa bácsi pengette a lantot és Dankó Pista muzsikált hozzá. Amikor még izgalommal várta a gyermek-sereg az ő újságját, mert Pósa bácsi irt bele csengő-bongó versikét. Amikor örömmel várta a felnőtt sereg az új Dankó-nótákat. Mily boldog idő is volt az, mikor először csendült fel a „nagy cigány" hegedűjén: „Most van a nap lemenőben" és amikor sírt, kesergett a száraz-fán a keserűség « „Eltörött a% hegedűm . . Jókai, Gárdonyi Géza, Lányi Géza. Feszty Árpád, Mednyánszky, Fadrusz, Dankó és mindenekelőtt Pósa bácsi ott ülnek az asztalnál, a Pósa-Asztalnál . . . Hej, de boldog idők is voltak azok. Lőrinczy György, a Pósa-Asztal egyik tagja, ezekről a boldog napokról emlékezik... Amikor még Pósa bácsi pengette a lantot és Dankó Pista muzsikált hozzá. Farkas Imre: Költemények. (Farkas Imre összes költeményei két kötetben. Singer és Wolfner kiadása\', Budapest.; Farkas Imre, a lányok kedves poétája kilépett a porondra, hogy meghódítsa ismét a lányok szivét Lábujjhegyen lopódzik verseinek dallama a lelkekbe és megcirógatja a bánatosakat. Balog örzse szomorú nótája, fiatal szivek álmodozása, csendes, halkszavú tragédiák, forró szerelmek, lélekteljes vallomások . . ez Farkas Imre költészete. Lélekből jön és lélekhez szól. Az ó közönsége, a lányhadsereg, bizonnyal örömmel látja szerelett poétájának megjelenését. (Fenti könyvek kaphatók a Kakas-nyomdában, Zalaegerszegen.) ^ — la. FILMSZÍNHÁZ. Az Edison mozgószinház műsora. Régi .szokás a mozgószinházaknál. hogy tavasz felé, amikor eljön a legnagyobb versenytárs - a természet — az idény legnagyobb filmjeit viszik műsorra. Az elmutt évben gróf Monté Christo, Jókai filmjei és a Repülő lovas tartották össze a közönséget. Az idei évben is úgy látszik, ehhez a bevált rendszerhez folyamodott az Edison mozgószin-ház vezetősége, mert húsvéttól kezdve hatalmas filmekkel kedveskedik a mozilátogatóknak. Így húsvétkor a francia Gaumont-gyár filmje, a Páris gyermekei és Mackó ur kalandjai peregnek le a filmen. A műsor következő számai: Huller István esküje, Lady Hamilton, Mindhalálig. Ez utóbbi film játszásakor női és férfi énekbetéttel is kedveskedik a vezetőség a közönségnek. Egyelőre ezen filmek cimcit közölte velünk az Edison igazgatósága. Húsvéti idők, húsvéti filmek / s ■ ■ : ■ ■ : ■ ■ : ■ i. Még ma küldje be előfizetését a kiadóhivatalába ZALAEGERSZEG, Kakas Ágoston nyomdája : ■ ■ 8 művelődés. •Ml Szakiskolákat a falvakba Szegénységünk láttán de sokszor gondolunk az egykori Kana-ánra, hajdani gazdagságunkra ! Csak gondolunk! Még most is csak gondolunk, de még most sem teszünk. Pedig ilt az ideje, már el is késtünk. De ha még most felébredünk, talán nem lesz késő. , \\ Magyarország éltető ereje a föld. Ha a magyar televény is cserbenhagy bennünket, koldusok vagyunk. Szeressük tehát a földet, a magyar földet, hogy élhessünk. A magyar föld nem annyit terem, mint kellene. Mert hiányzik a szaktudás. Nem elég csak szántani, vetni és aratni, érteni is kell hozzá, kicsikarni a földből a kenyeret, ameny-nyit lehet. S ez hiányzik nálunk, mert a magyar ember nem szakember a mesterségében. Ha az apjának jó volt úgy, ahogyan volt, neki is jó és az unokájának is jó lesz. Hiányzanak a falvakból a szakiskolák, a földmives szakiskolák. - Pedig, hogy mily szükség van rájuk, most láthattuk, amikór fennen hirdetjük, hogy föld-miveló-állam vagyunk -— és nincs annyi kenyerünk, hogy mindenkinek jusson annyi, amennyi kellene. Mennyivel több termést hoz ki más ország polgára ugyanakkora és még talán rosszabb földből, mint a magyar földmives . . . Most még nem késő! Állítsunk fel a falvakba földmives szakiskolákat, tanulja meg minden mrgyar, hogy kell okosabban és észszerűbben gazdálkodni, hogy neki is meglegyen a kenyere, de jusson másoknak is. Ami volt. az elmúlt, akármilyen is volt. Az általános haladásból a falu nép? sem vonhatja ki magát. Neki is tanulni, művelődni kell, hogy cl nc maradjon, hogy hasznos polgára lehessen a hazának, Szakiskolákat, földmives szakiskolákat, a falvakba! f Azt akarod, hogy a nagy Mátyás budai palotájában idegen szó, idegen név, idegen erkölcs, idegen szokás lakozzék?! CSERKÉSZET. •••• Mentsük meg a cserkészelet. Boldogulásunk, jövendő nagyságunk az ifjúság, a jövő kezében van. Mi már a múlté vagyunk, eljátszottuk jogainkat, mert eljatszottuk kötelességeinket is. Elvesztettünk mindent, s amit mi elprédáltunk, azt az ifjúságnak kell visszaszereznie. Nehéz, félelmesen nehéz, kötelesség I S ha az ifjúság is a mult kényelmes, patópáloskodó karjaiba veti magát és az ősök dicsőségéből táplálkozik csak, az elprédált javak örökre koacul esnek a világ piócáinak Az ifjúságot, a Jövőt, meg kell menteni Nekünk, a Múltnak, kötelessége a talpraállitás^ Nem is oly régen, szárnyat bontott a kemény. Cserkészetnek hivják. Zászlaja alá sorakozott az ifjúság és megindult a komoly munka. S most, két év után, megáll höditó útjában az Eszme Nincs vezető! A kenyér utáni hajsza lefoglalja a vezetőknek hivatottak minden óráját, s a cserkészet — vezetők, irányítók hiányában — megállott nemzetmentő munkájában. Mert nincsen pénz! Az uzsora-garast is fogához verő magyar társadalom szűkmarkúsága, lelketlen nemtörődömsége halálra itéli boldogulásunk egyedüli zálogát, az ifjúságot. Ha azokat a lelkes embereket, kik a vezetés nehéz munkáját végzik, mentesiteni tudnók a kenyérhajszától, ha biztositanánk részükre akármilyen kis összeget is, nem az elvégzett munkáért, hanem, hogy a rendelkezésükre álló szabad időt a cserkészetnél tölthessék el, megmenthetnénk a cserkészetet. A cserkészet, vele együtt az ifjúság, veszélyben van. S ha mi még most is tétlenül nézzük ezt a veszedelmet és nem segitünk a veszélyben lévőkön, megpecsélíük sorsunkat. A zalai nép mentse meg legalább a zalai ifjúságot. Ha akad egész Zalában száz nemes lélek, ki szivén viseli sorsunkat és ezer koronával hozzád járul a mentéshez, diadalra jut az Eszme. Csak száz hazafi akadjon és csak ezer koronával áldozzon a haza oltárán, győz a cserkészei. Százszor ezer korona és Jövőt, a mi jövőnket, mentjük meg. Ha száz igaz lélek sem akad egy nagy megyében, bizony, bizony, megértünk a pusztulásra. Nyíljanak ki a szivek és lássanak is, ne csak nézzenek. Lássák meg a veszélyt, mely közel van és fenyeget elpusztulással, végromlással Vegyen részt ebben a százszor-ezer hadjáratban minden község, város és magános, kinek adott az Ur, hogy adhasson és kötelessége adni. Ez a hadjárat az utolsó, ha ezt is elveszítjük, magunk is, jövőnk is elveszett. Zalaiak, mentsük meg a zalai cserkészetet1 Huhn Gyula. Húsvétra mit hoz az Edison mozgószmház? £gy várva-várt kedves történet Í921. évből. Bájos cselekményü regényes filmjáték ez. Főszerepében az újonnan felfedezett kis gyer-mekművész JACZKÓ CIA és a régi kedvelt bonvivant DÁN NORBERT és ZOLI, a Fővárosi cirkusz híres .törpéje. # PHIS GVEBMEKE a francia filmgyártás leggyönyörűbb alkotása. Párisban, Nizzában a francia tengerpart legistenibb helyein játszódik le ez a film. Meséje izgalmasabb és érdekfeszitöbb, mint bármely kalandorfilm, milliók könnyezték megható részeit és kacagták igazán szivből jövő humorát. 10 ZALA VÁRALO Y Ii 1922 április HJ. TESTNEVELÉS. Levente csapatok a megyében. A testnevelési törvény életbelépett ugyan, azonban a végrehajtási utasítások még nem jelentek meg, s így a testnevelés terén, ma még nagyobb előrehaladás nem észlelhető A \' megye több községében azonban máris megkezdődött a komoly munka. Zalaváron, Vonyarcvashegyen, Balatongyörökön és Batatoidüreden az ifjúsági Levente-csapatok már megalakultak és működnek is. Andráshídán és Erzsébethegyen szintén alakult Levente-\'csapat, azonban játéktér hiányában foglalkozni nem tudnak. T A testnevelési törvény értelmében minden 12-24 év közötti férfi köteles belépni a szervezendő Levente csapatokba. Ily csapatokat elsősorban járási, később körjegyzőségi, végül pedig — és annak idején — minden községben szervez a Testnevelési Tanács, helyesenben mondva annak zalamegyei szerve, a Zalavár-megyei Testvevelési Bizottság. E csapatokban svédtornával, atlétikával, football és füleslabda játékkal foglalkoznak az ifjak. A csapatok egyforma sapkát és valószínűleg egyenruhát is fognak hordani. Adományok a testnevelés céljaira; A testnevelés fontosságát sok törvényhatóság és város fWjsmerve, jelentós adománnyal sietett kötelességét leróni az ifjúsággal szemben. Igy legutóbb Pécs 7 milliót. Moson vármegye másfél milliót, Debrecen város fél milliót adott testnevelési célra. E téren Zala vármegyének sem szabad elmaradnia. LegyUnk már egyszer valamiben mi is elsők. Forduljon a Testnevelési Bizottság a megyéhez, úgy hisszük nem fognak zárt ajtókra talátm. A megye már sokszor tanújelét adta nemes gondolkodásának, s most. mikor az ifjúságról van szó, sem fog következetlen lenni önmagához. Testaevelésí tanfolyam. Folyó évi augusztus hó 1-től auguszti s hó 20-ig a Balaton partján — eddig mAg meg nem határozott helyen — testnevelési tanfolyam lesz azok részére, kik a Levente csapatokban vezetést óhajtanak vállalni. Aki részt óhajt e tanfolyamon venni, jelentse be ebbeli szándékát a Vármegyei Testnevelési Bizottsághoz Zalaegerszegen (Vármegyeház.) A tanfolyam teljesen ingyenes lesz, a kiadásokat az állani viseli. — Emlékszel, magyar testvérem, hogy a koronázás napján sötét és kihalt volt • magyar királyi pilóta ?! SPORT. Választmányi «lés. A MOVE Zalaegerszegi Sport Egylet 8-án tartotta első ez évi választmányi ülését A választmány egész évi atlétikai és havi verseny tervezetet dolgoztai ki. Az egye* atlétikai ágakban elért legjobb eiedetényt érem, könyvek adományozásával óhajtják jutalmazni. A sport-tér bekerítésének kérdése is szóbakerült, valamint a kapu megépítése is. A választmány elhatározta továbbá, hogy a labdarugó-mérW-zések «lőtt atlétikai számmal fognak a sportolók szerepelni. A választmány nagyszabása manka-tervaeate az idei évben élénk sport-életet hely« kilátásba. A Birkózóverseny Keszthelye*. A Keszthelyi Katholikus Legényegylet sportosztályának birkózói nagyban készülnek az április 23-iki háti versenyre A keszthelyi sportegyesMetek pályát kérték Keszthely nagyközségtől, melynek megadás* kilátásba helyezte a község vetetősége. A község a legnagyobb jóakarattal és megértéssel kesaii • sportot és mindent elkövet, hogy a sportegyesületek zavartalanul és szakszerilen múkód- StaYüGCYŰJTfó. • . -V ^ Új mm.var bélyegek. A múlt napokban néhány új magyar bélyeg jelent meg azok közül, melyek készülését egy régebbi számunkban már jeleztük. Az új bélyegek: az 50 filléres, IV*, 2\' j és 4Ví koronasak s mind az ara.tós raizr zal készültek A koronásoknál csak az n különbség. hogy fönt <i két értékszám között lévő dúcban fillér helyett a korom szó olvasható, fehéren kihagyott betűkkel. Az 50 filléres liláskék. az t \'/* koronás borvö^ös, mini a legutóbbi • tizfilléres volt\'; a 25/t koronás sötétzöld és a 4\'.* koronás sötét harnáslila. Az ú| értékeket egyelőre c*ak ft gyújtók részére árusítjuk. A többi új bélyeg is fokozatosan megjelenik. Uanzig úi hétvege Danzíg, ez az uj állani, melyet a világháború alakított, nagyon rákapott a bélyegVihocsátálra. Legutóbb 50 márkás bélyege jelent meg igen csinos kivitelben, arany, piros és halványszürke színben. Uruguay, délamerlkni áüam már a régi jó békeviláglwm is kihasználta a gyűjtők szenvedélyét és nem fukarkodott a bélyegkiadásokkal. Újabban ismét kibocsátolt egy i\'n csomag-bélyegsorozatot színes papíron feketcszinü nyomással. L bélyegekből kétféle sorozat van, egyik, a belföldi, másik a küífötdi szolgálat lebonyolítására, amit a bélyegeken interior és Exteriőr szavak jelölnek. Luxemkurgban a portai díjtételek állandóan emelkednek, úgyhogy új bélyegek kibocsátása vált szükségessé A bélyegek Adelticid hercegnő képét viselik. GftZDftSAG. •••• Uj kereseti forrás a nép számára Zalában. A legnagyobb csendben, minden nagyobb reklám nélkül, de anhái nagyobb belső munkásságot kifejtve alakult meg Zalaegerszegen a Kaposváron székelő; Dunántúl egyedüli és legszámottevőbb gyógynövény intézményének a .Gyógynövény és Vegyipari Részvénytársaság nak fióktelepe. Azl lehet mondani, hogy a mostani válságos gazdasági viszonyaink közepette ennél életrevalóbb és legsz\'ebb reményekre feljogosító intézményt el sem képzelhetünk. Azokért az eddig veszendőbe ment kincsekért hajol Je parlagon heverő területeinkre és erdők vágásaiba, atoelyek gyűjtésének eddigi elmulasztása közgazdasági életünk legnagyobb kárára volt. Szükségesnek találtuk, hogy a Gyógynövény és Vegyipari R. T. zalaegerszegi mőködéséről tájékozódást szerezzünk, miről a kirendeltség vezetősége a következő felvilágosításokat.adta. A kirendeltség céljául tűzte ki elsősorban a vadontermó gyógynövények gyűjtését szorgalmazni, az Összeszedett áru beváltását eszkö/ zölni és azt szakszerű kezelés alatt szárítani, hog^ehőrangu drogárut tudjon a világpiacra Az igaz, hojfy ezideig is beszélheltünk\\gyógy-növény gyűjtésről, amennyiben egyes éftelmes kufárok minden szakértelem nélkül, csupán üzleti szem pontból egy-egy fajta gyógynövényt gyűjtettek, azonban oly silány árucikk kelült ebből a piacra, hogy ezzel többet ártottak, mint használtak az ügynek. A nagyközönségre nézve azonban nemzed gazdasági fontossága nem bir annyi érdeklődéssel, mint annak tudata, hogy ez az intézmény széles népréleget juttat nem kis haszonnal bíró keresethez A szezon kezdetétől, május hó elejét«, késő őszig foglalkozást talál mindenki. aki csak egy kissé dolgozni akar és a mai drágaság nyomasztó terheit ezen bőséges keresetet nyújtó foglalkoaáftStl elviselhetőbbé akarja tenni számára A gyűjtéshez tudományi szakértelem nem kell, aki csak egy kicsit szorgalmas, az napi 200 300 K-át meghaladó keresetre állandóan szert tehet ée ami a fó benne, nem nagy fáradtsággal. Ezen Részvénytársaság ugyanis nem krajciroskodik, mindenkor és mmdeakinek azon árért váltja be a gyűjtött árut, amely árut a föMmtvelésügyi minisztérium gyógynövény osztálya eMir. A gyűjtést különösen figyelmébe ajánljuk a> tanulA »fiúságnak, akik nyán vakációjukat gyógy--növények . gyűjtésével kellemesen ellöltheiik, amellett tetemes anyagi haszonra tehetnek szert. Hogy példa legyen előttünk, a múlt nyáron | megtörtént, hogy több ambiciózus kaposvári diák a szünidőben játszva megkereste a következő tanévre való összes költségeit: volt, aki 30.000 K-át is szerzett, volt, aki csak 5000 K«ál, ki amilyen ügyes és szorgalmas volt, .Másrészt pedig a szabad természetben való állandó tartózkodásával növénytani ismerétéit nagyban gyarapíthatja. A kirerdeltseg szárító helyisége a főgimnázium padlásán lesz, ahol 5000 darab kerettel, elsöraiigu száiitó heiyUiiget rendezett be, mi* által a növények szakszerű kezelése, tárolása biztosítva Van. Ugyancsak itt lesz a beváltó helyisége Is, ahol a gyűjtők növényeiket súly szeilnti értéke ellenében beadják A fióktelep a gyűjtésen kivül foglalkozik & gyógynövények termelésével is. aminek gazdáink köreben való elterjesztését és megkcdvcltctését minden akadállyal és ellenszenvvel megküzdve célja keresztül vinni, ¿alavármegyében a gyógynövény termelés a szomszédos Somogy vármegyével elleniéiben még csak höksőkorában van. Pedig annak okszerű termesztésével húszszorta nagyobb jövödelmet lehet a földből kihozni, mint akármás növénnyel. A kirendeltség fog rendelkezni megbízható magkészlette és saját telepén termelt palántával, amit önköltségi áron fog kiosztani a tejjttcíé&ekjoglal-kozni akaró gazdák közölt. Ezek után, ha csak azt vesszük fontolóra, hogy a Gyógynövény- és Vegyipari R. T. zalaegerszegi kirendeltsége széles néprétegekben tisztességes megélhetést nyújtó keresetet ad, a munkanélküliséget nagyban enyliiú. eltekintve nemzetgazdasági fontosságától, már akkor megállapíthatok, hogy ez az intézmény Zalavármegye részére éppen a 12-fk órában létesült és életrevalóságát bebizonyította. A húz* .vakságára április hóra. \\A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlaiiok vagyon-váltsága fejében fizetendő búza Wáltságárát április hira 2740 koronában állapította meg. Rendelet n cserebogár irtásáról, ügy a mező-, mint a kertgardaságoknak kiszámíthatatlan kárt okoznak a cserebogáré*, melyek nemcsak a gyümölcsfák termését és növekedéeét veszélyeztetik, hanem azok lárvái, a pajorok, .mindennemű gazdasági növényt megtámadnak és elpusztíthatnak. Elért a földmivelesügyi miniszter a mezőrendőri törvény alapján a f. évre vonatkozólag is részletes utasítást bocsátott ki valamennyi törvényhatósághoz. A rendelet sserint minden birtokos a hatóság utján közzéteendő utmutatás szerint a cserebogarakat és pajorokat kötetes lesz a leghatékonyabban irtani. A közterületeken az irtást a községi elöljáróság foganatosítja. Az iitás elmulasztása érzékeny pénzbüntetést von maga után. Ha a cserebogaik vagy a pajorok nagyobb tömegben mutatkoznának, a törvénjmatóság első tisztviselője köteles a földei ve lésügyi miniszterhez jelentést tenni. KÖZÜAZDASÁ6 ÉS PÉHZÜ8Y. A Jegyintézet kimetatása szerint a kormány felytatja a pénzszükltés politikáját. Az állam« jBgy a mult heti egy milliárddal szemben csak 308 millióval szaporodott és öeiaaien 29 8) milliárdot toez ki. A Jegyintéaet Összes tartozása 34 milliárd. Magyar gyárak dolgoznak a délszláv vasúi •észére. A délszláv állam vasúti anyagánat kijavításáról szóló szerződést a délszláv állam és a magyar állam meghatalmazottai aláírták. Németországi* szabod * gáton* bevitet Berlini jelentés szerint a búzának, rozsnafc Németországba való behozatalát további intézkedésig megengedték. A svájci aJataJraváaár A hatodik svájci mintavásárt április 2£-én nyitják mss Basel* ken. A vásár felöleli Svájc egész gyáripari ét kézműipari termelését Különösen nagy szám* fcn vetznek rajta részt a kiviteli cégek. 4. svájci vasutak külön menetdijkedvezményeket nyajfcnafc a vásáe látogatóinak 1922 április 16. ZALAVÁRMEGYt: 3 Budapest, 1922 április 16. Zürichben : a magyar korona az osztrák korona az osztr. bélyegz. bankjegy Április <J 061 0-06 006 Április IS 0-65 007 006 Budapesti tóxsda. Április 9. ! Április 16. Valuták : kor. 1 fin. ! kor. m. Napoleon--- — 3150 — . 3100 — Font —----■ — — 3250 3200 — Dollár---- — 833 790 — Francia frank - — 54 — 52 — Lengyel márka — — i 19 — 19 Márka -- — — 2 85 2 80 Lira — — — 44 43 — Leu — ~ — — — 6 — 5 90 Cseli korona — — — 16 20 16 17 Dinár------ — 10 10 9 85 Svájci frank-- — 178 — 180 ■— Osztrák kor.-- — — 11 — 10 Amsterdam London Newyork Berlin Milano Paris Devizák: — Prága Stokholm 273 Zürich 45 Bécs 60 Zágráb Arany-ezüst ertékek: 20 K-s arany 3100 Ezüst forint Ezüsté korona 53 Ezüst5K-ás Tarményjalanléi. Budapest, 1922 április 16. űúza — — — — — Rozs — — — — _ _ Árpa ~ — — — — — Zab-------- Tengeri — -- — — — — Köles------ Kepce — — — — — — Korpa - - — — — — Piaci arak. Zalaegerszeg, 1922 Április 16. Marhahús —--- - Borjúhús — — — Sertéshús — — — — Tojás - ...... - Tej - Sertészsír -- — — — — Burgonya kg. — —• — — Csirke, rántani való — — Csirke, sütni való — — Levestyuk — 1620 175 II1/* 240 135 265 Április Április 9. 16. Kor. Kor. 3150 _ 2200 — 2100 — 2200 2600 — 2200 — 1460 — Április Április 9. lf> korona - -ta- korona — * — -.. 112 120 120 130 120 130 8 9 16 16 240 240 11 11 120 120 IfUlföldl pénzeket (dollárt, dinárt stb) srany- és ezüstpénzt lagmagasabb napi áron vásárol Fenyvesi Bankbizomány, Zalaegerszeg. Fö tér. 3 52 Telefon 38. Sherloch Holmes nyomoz: I m annyit már is megállapíthatok, hogy a cipó tu-lajao nosá n a k esze volt; rujjé-kony járású, elegáns külsejü, ta karékos ember lehetett, aki cipőjét k Írnél te : minderre kétséget kizáró módon abból \'kftvetkeztetek, hogy Barson" gummisarkot viselt. A tisztelt sütő és kereskedő urak tudomására adom, hogy a Back-féle győri hengermalom nálam levő bizományi raktárából BUZA és ROZSLISZTTEL a legolcsóbb napi árakban szolgálhatok Liszteladás csakis 85 kgos zsákokban. Komlós I. liksa, Zalaegerszeg. 3330—1922. ZllM|ir»l| r i TáW tilMtll Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város az Arany János-utcai volt püspök-majorban levő* istálló épületet árverés utján értékesíteni szándékozik. E célból f. hó 23-ának délután 4 órájára nyilvános árverést tüz ki a helyszínére. A legtöbbet igérő tartozik az árverés befejezte után a vételár 25w/- -át készpénzben lefizetni, a fennmaradó összeget pedig az árveréstől számított 8 nap alatt a városi pénztárba befizetni. A vételi összeg teljes kiegyenlítéséig az épület elbontása nem kezdhető meg. Az épület az átadástól száinitott 45 nap alatt elbontandó és az anyag ez idő alatt a helyszínéről elszállítandó, mert a fenti határidőn tul a helyszínén maradt anyag a város tulajdunába megy át. Az alapárkok az elbontás után betöltendők és a törmelék egy, a városi főmérnök által kijelölt helyre összehordandó. Zalaegerszeg, 1922 április 13. FÜLÖP JÓZSEF s. k. | —2 h. polgármester. 2 gl JC V O CL Zalaegerszeg vasúti menetrendje. I N D U L A S ÉRKEZÉS Honnan Csatlakozik 704| Zalalövő* 705 Zalaszentiván Szombathelyről 7 37 Rédics — 8 34 Zfllaszentiván Bpestről Nagykanizsán át 940 Celldömölk Budapestről Győrön át 1709 ZalaRzentiván Szombatselyről 1924, Zalaszentiván Bpestről Nagykanizsán át 19 15| Zalalövő* Bpestről gyors Körmenden át 19 54í Sárvár bpestről gyor», uu, <uuna, 2025 Celldömölk Budapestről Győrön át * Vasárnap kivételével naponta. ¿I Hova Csatlakozik Síri»»\'!\'* il fadapfítrr « Krhrimt 340 Zalalövő* 4 15 Sárvár — 5 35 Zalas^ntiván Nagykanizsán át Bpeslre 6 30 Celldömölk Győrön át Budapestre 7 11 Zalaszentiván Szombathelyen át Wien 1330 Rédics — 15 10 Celldömölk Győrön át Budapestre 15 20 Zalalövő* Muraszombat felé 1545 Zalaszentiván Nagykanizsán át Bpestre 17 45 Zalaszentiván Szombathely Ovórön át Bpestre összes HA UTAZIK, váltsa meg jegyét a MENETJEQYIRODÁBAN. Ugyanott külföldre az összes menetjegyek megrendelhetők és az útlevelek visumja mérsékelt díj mellett megszereztetik. 3453-1922. ZHimruii r. t yjm HitoM. Hirdetmény. Alulírott városi tanács közhírré teszi, hogy a Páterdombon épült 1 három szobás, 12 két szobás és 16 egy szobás kislakást bekerített telekkel, a lakóházak villamos világításának lámpa helyig leendő elhelyezésévei a város örök tulajdonul készpénzfizetés mellett eladja. A vételre vonatkozó írásbeli ajánlatok f. évi május hó 10-ig bezárólag a polgármesteri iktatóban nyújtandók be, egyidejűleg a beajánlott vételár 25u/o-a készpénzben vagy takarékpénztári betétkönyvben foglalóként a városi pénztárban leteendő. Az ajánlatban a vételár fizetési határidő kötelezően kitüntetendő. A vételár ajánlattevőre azonnal, a városra csak felsőbb hatósági jogerős jóváhagyás után válik kötelezővé. Helybenlevők ajánlata előnyben részesü I. Az újonnan épült, 30 évig állami és községi adó mentes lakóházak legkésőbb f. évi junius hó 1-én birtokba vehetők lesznek és azok törvény szerint mentesek minden hatósági igénybevétel alól. Minthogy egy tető alatt épült lakások telekkönnyvileg és épitkezéssel is egymástól el vannak különítve, ajánlat tehető akár egyes lakásra, akár egy egész épületre, a lakások megjelöléséveL Egy 3 szobás lakás 360.000, egy 2 szobás 280.00a egy 1 szobás 180.000 koronán alul nem fog eladatni. Egyéb felvilágosítás a polgármesternél nyerhető. ^ Zalaegerszegen, 1922. évi április hó 13-án tartott tanácsülésből. 1-2 FÜLÖP h. p< F s. k. mester. BÚTOROK! Massiv hálószoba és mindennemű szoba- és konyhabútorok nagy választékban kaphatók: Lamatsch i. Fiai asztalosok mm uutorraktakAban Vasváron llltlj: IZIIUTlíLt, Pirwir itci 31. u. Gyalupadok állandóan kaphatók Olcsó árak. Pontos kiszolgálás. Vidéki csomagolás ingyent 1 — 10 csah a jó beton nem! Üreges betonkő, hódfarkú és hornyolt cement tetőcserép, mozaik és terrazo-lapok minden színben (hydr. sajtón), műmárványtap, csöaöszöit betoncső, beton kerítésoszlop s minden egyéb mfikő és betonárukat gyárt és raktáron (art horváth istván, fy camantaru- és mflkögyér jfaumrw. TtflésJMftt Ttrtfeattl. 12 ZALAVÁRMEGYE 1922 április 16, seszlonok, ágybetétek, matracok stb. pontosan és jutányos áron Síücs Zoltán kárpitosnál készülnek ZALAEGERSZGEN Kisfaludy u. 21. Elsőrendű /¿T minőségű gyönyörű választékban megérkeztek egyes számai kaphatók : hi Siprrtcs Jftisní Kittczi-itcai tfsháiyarti. lertátl Fwmc Gsáifi fftoi dvMryándaiabaa Kata A anion Itíni ti inrlirfis^ÉiÉliii Spltzer llafté Hiúit* LiíqhImí dikúvtonliiltai. Ön. VipitrtMiVlBsitHtcai tftlftrírttiittii. imm Jixiit »jsiffffittMjilii a PMtni. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz f Kakas Ágoston könyvnyomdája Zalaegerszegen. Telefon I3L Jessler" féle liMrkOlliiliiesstyflk ftfíri lerakata ^eA és NÉMBt ^ lus/ct-. ^varniatáru ™ k «¡cinege kereskedésében ZALAEGERSZEO Szolid Jrak. <\'••»> PodIos és fipyelus kiuiloifo. zongorahangoló rövidesen Zalaegerszegre érkezik. — Előjegyzések a Kakas-nyomdába kéretnek. riOYI-LMKS kiszoi.oái.As TÓTH GYULA1 uugoi ttri szabó. Zalaegerszeg ♦ •» ♦ A legúlej.őSQbb választék kui- és bétfőrm réi^ritöv«. lekben. Fazonokat a leg-julányotabban és pontosan ItéiSltek. SZOLID ÁRAK 1 H ANGSZIRI.K. ZONGORÁK, (i RAM 010 N OK. M.nrftn . 4 M»lw "V Kiriíiari tM, H1HGSZEI0TÁR T E R N BEKG Ift Budapest, c a /_ számú sajat f\'Akóc/i-ut UU/1" palotájában írja mej; a/onnal, Ikh:^ ■ilTcn li.tnv>/«rre \\an MÜkset\'e ¿s mi arról éijtáltfltM ktildfnik árajánlatot ha e.-ci: uis/i^ra lnvalK"."k Javítandó hangszerei k;.l<ljc postán gvárunkbn. jutányosán újjáalakítjuk OranjMontuUjdoBOMkaak .csiiiabb ha-i^lemezckroi lUjnen <\'S bénneime kileljük nms\' rjruv/ókilnki iiiiiiíiii^ csak n-rv 4 I v.ii.uiiint i"s\'yqs ritka-ái\'okat a legmagasabb árban. Kés/pén/ben koronával, markával vagy frankkal tizetek l\'itoktarlas biztosítva. Tekintettel csak iichanv napi tartózkodásomra Budapesten, kérnék d/<-iiiiali ajánlatot rc>zle\'e/ve ármegjelöléssel hugen Szekta Budapest. Főposta restantc 1-2 TAHY R. UTÓDA kakas Ágoston * KÖNYVNYOMDÁJA. PAPIK \' ÉS IRÓSZKRK ERESK EDÉSE ZALAEGERSZEGEN A7. „\\RANY BÁRÁNY" ÍPÖLETÍBKN. ALAPÍTTATOTT 1842 BEN. TELEFON 131 SZAM címre Nyomdaímunkák: mr<jhivóL, falragaszok, üzleti ér. családi értesítések, névjegyek stb. üléses, csinos kivitelben. Irodalmi és zenemű-újdonságok, művészi képeslapok ós képek, levélpapírok (díszdobozok és i&appikt. Irodasxérek, Irópaplrok legjobb miuó sebben, legolcsóbb napi árban A ..Zalavármegye" kiadóhivatala A Varga Mihályné-féle vendéglő a Biró Márton-utcában kerthelyiséggel és tekepályával újból megnyílott. Kitűnő borok! Parragí József wjsgazoll lóvasaló es kocsi-kovács Z t-i 1 fi eg e rss z, I \' I : ís I \'< ) K - M A J ij K. Elvállal mindennemű ruganyos kocsik tetszés szerinti építését, azoknak javítását és átalakítását. Mindennemű kovácsmunkák pontosan és a legjutányosabban eszközöltetnek. A n. é. közönség szives pártfogását kéri. Mik < fO Vöt»y* használatáért ] ). H orváth I m re 1 nanra \\ vas- szerszám, vasalás, cement, kerékpár, vadászfegyver, IBIO^va | VARRÓGÉP kereskedés, mülakatos és fegyverjavitó műhely a leejuUnyoabb dlj-»zabátmellett v*ufai« / KUITURA kr>tfs<inkflnyv. TeleíOt i ől Z A I ^ABGE KSZECí tárban. BAvebb felvilágow- V téft a KAKAS-nyomti^i, Tottdfoik ő-V kiadóhivatala Zalaegervrg. Kakas-nyomda. Telefon 111 \'■■ i i . . i i... . _______j i • "t^Cttt Auoeton kftnyvnyomdáJAbftn 2»l«ABO(-«B(<K»n. T#»lr>éo»v 131. JSTjy-omotot* 1 «•>> .y -H. 04734235 I. évfolyam. ••••••••••••«••••••«•••••••••••••••••••••••••••a» Bldflsetéfil ár : l|én ém . 4M K Ttí ém . . M g I tfy* tn< . IM I Egye» síim . 4 K Hirdetések aUttaétsr illwkii •mi tat sséaltUtiai M»MIMM*»H»<IIIIÉIIIIiMt k lalaegerssei, 1922 április 21. .......................................... P 9. ssái j Szerkesstösé| : likAEfi 118 X Ef, j lisftlily-itta í. n. 1 Telefon 55 ss. Kiadóhivatal: XALAtIBIBXES, f BtértsarMér b. ss. Telefon 131 ss. ^•••••HIMMtMSNfttSHIHNIMMaaAMiatMIHléNSMlM^MtHtélMIIMHMaMMMM • ••••MIM« „Hlsxe* egy litenken, hittek egy tutiib*-Htwek tfj Isteni örök lgusi{b«a. Hittek Magyaromig teltisadáUtMo Kmtm." Halálküzdelem. A történelem tanúsága szerint az uralkodók törekvése mindenkor oda irányult, hogy a nemzet gerincéül egy művelt középosztályt megteremtsen. Hogy a cél mindenkor más-más volt, hogy egyszer ez a középosztály csak eszköz volt az uralkodók kezében, máskor pedig komoly, — nemzeti cél — az az idők jele. A művelt, jó módban élő középosztály megteremtése, fenntartása nagy feladat, nagy cél, nagy kérdés volt mindig. S amig a nemzetnek megvolt ez az egészséges gerince, egészséges volt ő maga is. Az öt éves pusztító vihar felforgatta az évezredes berendezéseket és országokat roppantott ketté. A nagy betegségből nehéz a kigyó-gyulás, a gerinctörés pedig életveszélyes! Kettéroppant a nemzet gerince, a középosztály. Halálos betegségéből nehéz a gyógyulás, hisz nincs orvos mellette, nincs orvosság számára, mert az élet-kuruzslók csak bódító babona-füvekkel hosszabbltgatják . nyomorult életét. És a gerinccel egytitt sorvad az egész test is. Pedig még volna orvosság! Nem csodaszer, nem hókusz-pókusz, nem komoly segiteni-akarás, hanem komoly segítés; nem érdem-elismerés, nem címadományozás és nem aktaelintézés, hanem kenyér. Mindennapi kenyér, melyért annyit Imádkozunk. Kenyér, mely jólétet, munkakedvet és gondtalan megélhetést biztosít. A középosztály a halállal vívódik. Ereje fogy, egyre sorvad s érezzük, hogy bele sorvadunk mi is, valamennyien. A halálküzdelmet nem nézhetjük ősi pató-páloskodással, itt nem ígérni — és nem is tenni, de adni kell. Kenyeret! Csak kenyeret! És mindent adtunk, ha kenyeret adtunk. Életet a középosztálynak és életet magunknak. (ha.) Bethlen ludapMlen. Genova, áprilts J9, Bethlen István gróf magyar miniszterelnök csütörtökön visszaérkezik Budapestre, Távolléte alatt Bánffy ktílügy-miniszter fogja Öt, mint a magyar delegáció főnökét helyetesiteni. (MTI.) I LaytiiajitMi: „íaUváraeflye" lapUadótársasi« ráismuu te politikai lap j Felelős sserkessté: KORBAI KÁROLY dr. r • HH.HMH..tMHMH«U i Ellenzéki tüntetés a kormányzópárt ellen. Életveszélyesen megfenyegették az egységespárt zalaegerszegi párltitkárait — Nagyszombat esti vihar az Arany Bárány kávéházban - Molnár rendőrfelügyelő férflai fellépése vetett véget az incidensnek. • - A „Zalavármegye* tudósítójától. - Zalaegerszeg városának történelmi hátterű, régi ünnepe a Nagyszombat. Háromszáz és egynéhány esztendővel ezelőtt történt, a török hódoltság idején, hogy az egerszegi derék polgárok egy holdsugáros nagyszombati éjjelen váratlanul rajtaütöttek a belopózó janicsárok seregén és merész csellel, férfias elhatározással kiverték a városból a győztes hadakat. Az ősi magyar virtusnak ezt az emlékezetes fellobo-gását kegyeletes síokással ünnepelte meg mindmáig az egerszegi polgárság. Az ünnepség az idei Nagyszombaton sem maradt el, de annak meghitt, kedves zsibon-gását az ünneprontók fenekedő, agyarkodó zsivaja, a fékevesztett, borgőzös politikai gyűlölet magasra csapó lángjai diszharmonikussá tették, elsekélyesitették. — Az ezcrkilencszáz-huszonkettediki nagyszombaton az etferszegi törökök akarták kiverni a városból a magyarokat. ♦ Az Arany Bárány Szálló kávéházának tükrös nagyterme a nagyszombaf-e$t alkalmából zsúfolásig megtelt előkelő, szórakozni vágyó közönséggel. A cigány kitett magáért és szebbnélszebb magyar nótákkal vidította a csendesen vigadó publikumot. Bizonyára semmi baj sem történik, ha Siposs Dezső temetkezési vállalkozó, a Friedrich-páit leghangosabb zászlótarlója, minden átmenet nélkül, jónak nem látja belekiáltani a cigánymuzsikába: — Le a spiónokkal! A kurjanlást a kávéház különböző zugaiból viharos helyeslés kiuéiie és csak azok maradtak csöndesen, akiknek a sértő cim szólott. Miután az ilykép aposztrofált Medvegy Pál, Körffy József Lajos és Farkas Géza dr. kormányzópárti párttitkárok a durva kötődésre teljes önuralommal nem reagáltak, Siposs és társai a szitkok özönét zúdították az egykedvfi társaság felé. A hangkáoszból dilhödt kiáltások hangzottak: — Ötszáz korona napidíjéit árulják a hazát! — Besz Un tettették a ¿alamegyei Újságot I — Spicliskednekl — Agyon kell ütni őket: — Innen élve nem menekülnek! — Éljen Friedrich István, éljen a Zalamegyei Újság! Abcug Gömbös Gyula! £s szódásüvegek, székek emelkedtek a leve- ?óbe s a hangulat mindegyre izzóbbá vált. ipossék dühe különösen körffy József Lajos ellen irányúit, akinek Friedrich Istvánról írott s a Zalavdrmegyében megjelent objektív vezércikkét az oltóisták nem tudják megbocsátani. Siposs Dezső szódásüveggel, Császár Ferenc, a betiltott Zalamegyei Újság felelős szerkesztője magasra emelt öklökkel rohant feléje és a helyzet Körffyre pillanatnyilag életveszélyessé váft. A budapesti újságírót józan fegyelmezettsége és erélyes fellépése mentette meg az agyon-veretéstól. Száraz, nyugodt hangon figyelmeztette támadóit ittas voltukra és felszólította őket. hogy békésen távozzanak haza s aludják ki mámorukat. Közben a kávéház egész közönsége talpra ugrott, mindenki hadonászott, ordított s vitatkozott Altalános zűrzavar támadt. Az események ezután kaleidoszkópszerü képet mutattak. Sebestyén Jenő mérnök torkonragadta a közelében álló Farkas Géza doktort, akit csupán Sebestyén Lajosnak, a szálló tulajdonosának erélyes közbelépésére bocsátott szabadon. A pokoli zűrzavarban Molnár János rendőrfelügyelő nyerte vissza leghamarabb lélekjelenlétét, aki hivatása magaslatára emelkedve, védelmébe vette a veszedelemben forgó párttitkárokat. A kávéházban rövidesen rendet teremtett, a részeg zajongókat egy közrendőr segítségével az ajtón kituszkolta és a terem percek alatt kiürült. Fáradságos munkájában nagy segitsegére voltak a jelenlevő higgadtabb elemek, akik leszerelték és kituszkolták a teremből a Czobor Mátyás polgármester fiának vezetésével felvonult lármás fiatalságot. . . . Mire pedig a szemközt levő katholikus templom toronyórája hármat ütött, sötétség és csend honolt az Arany Bárány szálló tájékán. Valpurgisz. A zalaegerszüii lakásioség megoldása Mindnyájan érezzük városunkban az óriási lakásínséget. Nincs talján senki, aki ebben a kérdésben érdekelve ne volna. A város közegészségügyi viszonyai szoros összefüggésben vannak a lakásviszonyokkal. A mult évben vérhas járvány pusztított, jelenleg meg a tüdő-vész szedi áldozatait. A lakosság egy része ínség lakásokban van összezsúfolva, ami mellett a járványok elleni küzdelem majdnem lehetetlen Örömmel közöljük most a hirt, hogy a lakásügyi kormánybiztos a kormányhoz terjedelmes és szociális érzéstől áthatott felterjesztést intézett, amelyben rámutatott a városban lévő óriási lakásínségre és ennek összes veszedelmeire és a kormánytól azt kérte, hogy a zalaegerszegi honvéd lovasság: lakianyának a csendőrség által igénybe nem vett réíze állami kislakásokká való átalakítás céljaira a városnak átadassék. A lakásügyi kormánybiztos az átalakítás céljaira a városi mérnökkel már a terveket is elkészíttette, amely szerint a laktanyának a csendőrség által igénybe nem vetf épületrészeiből 50 megfelelően átalakított és a szükséges mellékhelyiséggel ellátott kislakás fog előreláthatólag igen rövid időn belül rendelkezésre állani, melyek között két és három szobásak is lesznek. Ezen tervezet keresztül vitelével városunkban a lakásínség kérdése nagy részben- megoldást fog nyerhetni és ez a komoly akció bizonyára már most előre is jóleső reménnyel tölti el egyrészt a iakásigénylésektöl agyonzaklatott, másrészt a szükséglakásokban és másutt túlzsúfoltan lakó lakosságot. Minden remény meg van arra, hogy a kormány a lakásügyi kormánybiztos alaposan megindokolt és részletesen kidolgozott tervezetéhez hozzá is fog járulni, amelynél socialisabb intézkedést nem is lehetett voína ebben a kérdésiben elképzelni. \' „ 2 ZALA VÁRMEGYE 1922 április 26. Az állani tanítók követelései. Zalaegerszeg, április 19. Az Állami Tanítók Országos Egyesülete közgyűlést tartott Budapesten, amelyen az ország állami tanítói karának képviseletében háromszáz tanító jelent meg. A kultuszminisztert Magyary Zoltán miniszteri tanácsos képviselte, kit az elnöklő Osztié Béla üdvözölt Az egyesület választmányának megbízásából Brózsik Pál szolnoki igazgató-tanító rótta le a magyar állami tanitósig kegyeletét az elhúnyt IV. Károly király iránt. Bozsik Pál fótitkár beszámolt az állami tanítóságnak a státus- és nyugdíjügy rendezése, valamint a szolgálati szabályzat és a. fegyelmi ügyek rendezése Ügyében megindított mozgalmáról és ennek részben sikeres eredményéről. Számos felszólalás hangzott el, melyek a tanítóság sérelmeit panaszolták. Az időközben megérkezett és az elnöklést átvevő, Budaváry László összegezte a felszólalásokban kifejezett óhajtásokat és általános éljenzés közben mondotta ki a főtitkári jelentéssel kapcsolatban előterjesztett határozati javaslat elfogadását A javaslat szerint az állami tanítóság követeli a többi állami tisztviselők státniába törve-n> ileg biztosított beiktatását. Ezután Csorba Qyula ismertette a tanítói karnak a tanítóképzés reformja kérdésében elfoglalt álláspontját. Határozati javaslatában követeli a tanítóképzésnek a nyolc középiskolán felépülő, akadémiai jellegű tanítóképző-intézetek létesítése által való megoldását. A határozati javaslatot azzal a módosító indítvánnyal fogadták el, hogy követelik a tanítóképzésnek teljesen állami kezelésbe vételét. Végül az índitványok közül a következőket fogadták el: 1. A tanitót a tanítási idő alatt semmiféle más munkára ne alkalmazhassák. 2. Az elemi iskolai helyiségeket más iskolatípusok számára ne foglalhassák le 3. A városok és községek képviselőtestületében a tanítóságot hivatalból megfelelő számú tanító képviselje. Izensémskoniáflyzí-pártjelilései. Jóllehet az egységes kormányzó-párt hivatalos jelöltjeinek csak egy része került nyilvános-Ságra, a jelölések már az összes. kerületekre megtörténtek és igy a jelölések ügye lezártnak és befejezettnek tekinthető. A párt vezetősége és intézőbizottsága a jelölések megejtésénél gyakran nehézségekkel találkozott, mert a vidéki kerületek igen sok esetben erősen ragaszkodtak ahhoz, hogy helybeli jelöltjük legyen. A párt vezetősége a lehetőség szerint az ilyen irányú kivánságokat méltányolta is, azonban figyelemmel kellett lenni arra a körülményre is, hogy az ország legfontosabb érdeke kivánja meg azt, hogy az új nemzetgyűlésen helyet kapjanak olyan nagy-képzettségü politikusok és közgazdasági szakemberek is, akiknek munkája nélkül eredményes és alkotó politikát csinálni nem lehet. Az egységes kormányzópárt ennek szem előtt tartásával ejtette meg jelöléseit és bízik abban, hogy ezt a vidéki kerületek is méltányolni fogják. TÁVIRAT-TELEFON. ] alít I Meyer miniszter « aktuális kárdá-I sokról. Budapest, április 19. Munkatársunknak alkalma I vott Mayer János földmivelésügyi miniszterrel I beszélgetni s tőle a következő információt | kapta: Az intéző bizottság rendes heti ülése I azért maradt el, mert Belhlen még mindig I Genovában tartózkodik. A genovai konferen-I ciáról positiv hírek eddig még nem szivárogtak I ki, mindenesetre jó jelnek tekinthető Bethlen I visszamaradása Oenovában. Valószínűleg meg fogja várni a további fejleményeket, hogy adott pillanatban felvehesse a tárgyalásokat. A pénteki minisztertanácsot feltétlenül megtartjuk, ezen valószínűleg döntés történik a választások kiírásáról. Ez azonban mindenesetre megfontolás tárgya lesz. A választások kiírásának napja már igen közel van. Az ellenzéki kisgazdák akciójának nem kell nagy jejentőséget | tulajdonítani. A kormány mindent meg fog tenni, hogy az izgalmat lecsillapítsa. (MTI) Az új laHéirsndilat. Budapest, április 20. A Keresztény Nemzeti Egyesülés többségi pártja szerdán este Ernszt Sándor dr. prelátus elnökletévet értekezletet tartott. Az összegyűltek előtt Bernolák Nándor népjóléti miniszter az új lakásrendeletet ismertette. A lakáshivatalok működése egyelőre továbbra is fennáll A bérletátruházást és átengedést a rendelet jelentékennyen megkönnyíti, a lakáscserét pedig szabaddá teszi. A rendelet felhatalmazza a minisztert, hogy a használatlanul álló üres telkeket a lakásínség enyhítésére szolgáló építkezések céljából tiz év tartamára igénybe vehesse, ha maga a telek tulajdonosa I záros határidő alatt építeni nem hajlandó. A lakbérösszeget a rendelet az 1917 évi bér háromszorosában szabja meg. Budapesten ezenkívül még fizetni kell 60 százalék üzemi pótlékot, továbbá az egész országban 40 százalék állami részesedést és 20 százalékot az építési kölcsön biztosítására oly esetben, ha a bérlő albérlőjétől magas bérösszeget kap. | A rendelet megengedi a lakbérek megfelelő I emelését. (MTI) Wolf Károly ás Friedrlchák tárgyalásai. Budapest, április 20. Wolf Károly tárgyalásai. melyeket abból a célból indított, hogy a főváros egész keresztény társadalma egy I táborba tömörülve vegye fel a választási küz- I delmet a liberálisok ellen minden lajstromos I kerületben közösen megállapított keresztény I listával, véget értek | A Friedrích Andrássy Párt és a hozzája szegődött Haller csoport nem tudta alávetni a maga külön érdekeit és a pártszempontokat a keresztény tömörülés gondolatának ; nem tette magáévá Wolf Károly tervét é6 így a felelősség a megegyezés elmaradásáért — és ebből a keresztény tömörülésre származó károkért — Friedrichéket terheli. A tárgyalások azonban nem voltak teljesen eredménytelenek. Wolf és Frledrich az általuk képviselt pártok nevében megállapodlak abban, hogy a választások folyamán a két párt egymást támogatni fogja. (MTI.) ;Hegyesheliny Győrött. Győr, április 19. Hegyeshalmy kereskedelemügyi miniszter szerdán Oyőrbe érkezett. Hegyeshalmy ezúttal mint szakminiszter a győri ipari és kereskedelmi érdekeltségekkel kivánt érintkezésbe lépni, hogy a kapott szakvéleményeket a készülő törvényeknél felhasználhassa. (MTI.) ■eóttiy Zsolt a nemzőt halottja. Budapest, április 19. Klebelsberg Kunó gróf I helyettes miniszterelnök megbízásából Bánffy I miniszteri tanácsos megjelent Beöthy Lászlónál I és közölte vele a helyettes miniszterelnök üze-I netét, hogy Beöthy Zsoltot a kormány a nem-I zet halottjának tekinti és az állam költségén I kivánja eltemettetni. A temetés pénteken dél-I ulán három órakor lesz. Az egyházi szertartást I Ravasz László református püspök fogja végezni, ] utána a kormány nevében Vass kultuszminisz-I ter búcsúztatja el a halottat,azután az Akadémia és I a Kisfaludy-Társaság elnökei fognak beszédet j mondani, végül az egyetem nevében Siegesku, I a bölcsészeti kar dékánja fogja elbúcsúztatni a I a nagy halottat. A kormány koszorút helyez a I ravatalra, amelyen nemzetiszínű szalagon a I következő felirás van : .Beöthy Zsolt emléké-I nek a magyar királyi kormány." (MTI.) A námet orosz szerződés mos* kötés®. London, április 19. A West Minster Oaiette I írja: A német—orosz szerződés megkötése el-I maradhatatlan következménye a szövetségesek I ama rendszerének, mellyel Németországot isolát-I ják és megsemmisítik. Igen természetes, hogy I Németország az orosz gazdasági élet helyre-I állítását magához ragadja, mert a legnagyobb I technikai eszközökkel rendelkezik. Zita klrályná tartózkodási helye. Budapest, április 20. Bécsből jelentik: A Chikago Tribün értesülése szerint a nagykövetek konferenciája Zita királyné tartózkodási helyének megválasztásában a királynénak teljes szabadságot adott Letelepedhetik a királyné Európa bármely államában Magyarország kivételével. , (MTI.) A közszolgálati alkalmazottak drágaság! segálye. Budapest, április 19. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége mai elnöki ülésén Keleti Dénes közölte, hogy mindaddig, mig a a miniszterelnök vissza nem érkezik, a drágasági-segély akció ügyében döntés nem várható. (MTI.) Qajzágó tanácsos Oenovában. Genova, április 19. Gajzágó László követségi tanácsos, a kisebbségi kérdések külügyi miniszteri előadója, Genovába érkezett. Gajzágó kiküldetése az újabban felmerült kisebbségi kérdések kidolgozása miatt vált szükségessé. (MTI) \' A námet válaszjegyzák Ugye. Genova, április 19. A német válaszjegyzék . ügyében tovább folynak a tanácskozások. A választ holnapra várják (MTI.) SZÍNHÁZ. •••• Offenbach. Fehér Vilmos színtársulata szombaton, I5én kezdette meg a színi szezont Faragó és Nádor operettjével. A szereplők között örömmel láttuk F. Peéry llust, városunk régi ismerősét. A többi szereplők nagy igyekezettel buzgólkodtak a siker érdekében. Vasárnap eate megismételték az Offenbachot, gyérebb közönség előtt, mint előző nap. Debrecenbe kéae menni. Hétfőn este Farkas Imre kedves operettje, a Debrecenbe kéne menni, szerepelt a műsoron. A szereplők kedves perceket szereztek a közönségnek. Fakir. Kedden Lakatos László „Fakir" cimü színdarabját adták elő jó betanulással színészeink. Bőrefér. A szerda esti előadás műsorán a »Bőregér* szerepelt. A gyérszámu közönlég szívesen hallgatta a kedveszenéjű operettet. 1922 április 21. ZALAVÄRMEGYE hírek. — Eljegyzés. Huhu Oyula, a .Zalavármegye" szerkesztője eljegyezte Vrancsics Erzsikét. Oratu-lálunk a jegyeseknek. - Áthelyezés, Tótb Károly törökbálinti állami tanítót a kultuszminiszter az egyedutai állami iskolához osztotta be. - Beszűntetett vonatjáratok. A Keszthely és Balatonszentgyörgy között közlekedő s Keszthelyről éj|el 2 óra 20 perckor, reggel 5 óra 10 perckor és a délután 6 óra 25 perckor induló vonalpárt 20-ától kezdve megszüntették. A keszthelyiek illetékes helyen eljárnak, hogy ez a lehetetlen állapot megszűnjék. — A házhelyek ügye A Házhelyrendező Bizottság legutóbb \\megtartolt Ülésén össze-áliitotta a\' házhelyhez juttatandók névjegyzékét. A Bizottság 46 igénylő kérelmét találta jogosnak. Sajnos, az igényjogosultak |közül a házhelyet kevesen tudják megfizetni, mert a házhelyeket a mai értéknek megfelelően kell megvenni. A Bizottság folytatja tárgyalásait, s a föld-lajdonosokkal fog tárgyalni az igénybe veendő házhelyek Ügyében. A földtulajdonosok közül SchUlz Frigyes felajánlotta, hogy két rokkant, vagy hadiözvegy igénylőnek méltányos áron juttat házhelyet. Vajha e példa követökre találna. Akik a 450 korona költség-előleget már lefizették és most ezen összeget vissza akarják kapni, visszalépésüket sürgősen jelentsék be a városházán. — Gyűjtés az Eötvös-alap javára. A tanitók gyermekeinek otthona, a Tanllók Háza, nem rendelkezik megfelelő anyagiakkal és így nemes hivatását csak a legnagyobb önfeláldozzással töltheti be. Az tötvös-alapból, melyből a Tanítók Házát fenlartják, körülbelül három millió korona hiányzik, e hiány pótlását országos gyűjtéssel akarják elérni. A miniszter engedélyezte is az országos gyűjtést, úgy hogy a gyűjtőivek Szétosztása rövid időn belül megtörténik. Zalamegye királyi tanfelügyelője a gyüjtöivekct minden iskolának megküldi azzal, hogy május hó nyolcadikán történjék a gyűjtés az egyes osztályokban. Az iskolák a gyűjtött összeget egyenesen az Eötvös-alapnak, az Iveket pedig a tanfelügyelőségnek küldik meg. Tanitók gyermekeinek elhelyézéséről lévén szó, kívánatos, hogy a tanftóság mindent elkövessen a gyűjtés eredménye érdekében. - Petróleum kutatás Letenye mellett. Angol tökével Letenye mellett már régóta kutatnak petróleum után. Eddig 900 méternyire fúrtak le, azonban eddig még eredményt nem érlek cl. — Az Iparos Kör legutóbb Marlitt összes munkáit megszerezte könyviára részére. Jelölő gyűlés. A Keszthelyi Keresztény Párt legutóbb tartott ülésén egyhangúlag Reischl Richárdot a kerület volt képviselőjét jelölte. — A középiskolai végzettség minősítésének kiterjesztése. A magyar királyi minisztérium a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. törvénycikkben emiitett középiskolai végzettséghez kötött egyes hivatali állások betöltése, továbbá szakvizsgálatokra bocsátás tekintetében képesítő jogosultsággal ruházta fel az elemi iskolai tanító oklevelet, a ni kir. Ludovika-akadémiának, valamint a volt cs. és kir. katonai akadémiának szabályszerű elvégzését bezáróan az 1917-18. tanfolyamig és a m. kir. reáliskolai nevelöiniézetek szabályszerű elvégzését az 1918-19 tanévtől kezdődően. — Postacsomagok küldése Franciaországba. A postahivatalok a Franciaországba szóló csomagokat ismét 10 kilogramm súlyig veszik fel. - — Komárom vármegye átirata. Komárom vármegye átiratban fordult a törvényhatóságokhoz, hogy csatlakozzanak a vármegye azon állásfoglalásához, hogy a nemzeti hadseregben •elsősorban azoknak a tiszteknek a megtartását kérik, kik 1914 előtt is magyar állampolgárok voltak és tökéletesen beszélnek magyarul. — Telekadományok a Vitézi Rendnek. A világháborúban kitűnt magyar katonák földbirtokkal való megjutalmazására alakult Vitézi Rend céljaira újabban egyesek, testületek és városok összesen I6Ő4 katasztrális holdat ajánlottak fel. A felajánlók között szerepel Kecskemét város 200 és Karcag város 100 holdal. — Ingyenes helyek a budakeszii szanatórium* ban. A Weisz Manfréd-féle budakeszii alapítványi szanatóriumban 36 katonai gyermek részére biztosított ingyenes helyből húsz hely, amenyiben azokat katonai gyermekek igénybe nem vennék, köztisztviselők gyermekei részére használható fel teljesen díjmentesen. Kérvények a népjóléti és munkaügyi miniszterhez nyújtandók be. — Meghosszabbították a népgyűlési tilalom határidejét. A kormány a király halála alkalmából elrendelt népgyűlési tilalmat f. hó 21-ig bezárólag meghosszabbította. — Országos ebkiállítás. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete június hó 4 és 5-én pünkösdkor, Budapesten országos ebkiállitást, rendőrkutyaversenyt és műkolorékversenyt rendez. Bejelentéseket május hó 25 ig fogad el az egyesület vezetősége. A kiállítás és verseny a Tattersallban lesz. — Magyar Műszaki Akadémia cimmel új intézmény van alakulóban. Célja, hogy az ország egész műszaki karát szerves egésszé tömörítse és útat nyisson mindenkinek, hogy tanulmányait folytathassa anélkül, hogy életfenntartó munkáját meg kellene szakítania. Sorozatos előadásokat fog tartani mindazokból a szaktárgyakból, amelyek egyes iparosmesteri vizsga letételéhez szükségesek. — Tanítói fegyelmi ügy. Schéder Jószef volt bucsuszentlászlói tanító fegyelmi ügyének letárgyalását a minisztérium megengedte. — Zita királyné egyelőre Madeirán marad. A MTI jelenti: A Times jelenti Funchalból: Zila királyné május közepére várható lebetege-déséig Madeira szigetén fog maradni. — Ujabb tusz szállítmányok jönnek. A magyar királyi külügyminisztérium közlése szerint Oroszország különböző városaiból az utóbbi időben összesen 559 tusz indult el Magyarországba \\ Olvasóinkhoz! Kormányintézkedés folytán a „Zalamegyei Újság" megjelenése szünetel. Mivel a város és vidékének közönsége a napilap révén hozzá van szokva a gyorsabb hírszolgáltatáshoz, ez indított bennünket arra az elhatározásra, hogy lapunkat ezután hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton, a kora délutáni órákban jelentessük meg. Az előfizetési árak is megváltoztak a következőképen: Egésfc iv re .... 480 K Fél évre..... 240 K Negyed évre . . . 120 K Egy hóra ..... 40 K Egyes szám ára . . 4 K A már beküldött előfizetéseket ebben az arányban fogjuk előfizetőink javára írni. Tisztelettel A „Zalavármegye" szerkesztősége és kiadóhivatala. gazdaság. «... Léheréseink ujabb veszedelme. Az aranka mellett újabb növény veszélyezteti lóhere- és lucernavetéseinket és ez az úgynevezett szőrös enyvfü, melynek magvát még a háború előtt Franciaországból hurcolták be. Sokáig nem irtották s igy nagyon elszaporodott. Ha a szőrös enyvfüvet a zöld lóhere vagy lucerna között az állat megeszi, kólikaszerü betegséget és hasmenésl kap tőle. Nézzük meg tehát már most tavasszal hereföldeinket és irtsuk ki ezt a veszedelmes növényt. Eperfavélel. A selyemtenyésztés fellendítéséhez megfelelő mennyiségű eperfa szükséges, miért is a m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség azoknak, akik kert|ükben van földjükön a selyemtenyészté6 céljaira eperfát akarnak ültetni, tiz darab eperfát bocsát rendelkezésükre. A fáknak darabja szállitási költségekkel együtt csak öt koronába kerül, söt ha a fának elültetése a célnak megfelelően s az utasitás szerint történik, még ezt az öt korona darabonkinti árat is visszatérítik, ha a jövő őszig megerednek. Az eperfát a szekszárdi m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőségtől lehet kérelmezni. Schweizi tenyészállat vásárlás. Az „Agricola" export-import r. t. (Budapest, Akadémia-utca 12.) a schweizi tenyészállatbehozatalt megkezdte és most már állandóan kapható nála hasas és növendék üsző és bika. Jelenleg a Tenyész- és Haszonállatvásár istállóiban 8 db hasas üsző, 6 db 12—12 hónapos üsző és 6 db 14 —17 hónapos bika van eladásra beállítva. KÖZGAZDASÁG ÉS PÉHZÜGY. Budapest, 1922 április 20." Zürichben: a magyar korona —-- az osztrák korona--- az osztr. bélyegz. bankjegy Biidapastl tőzsde. Április 16.; Április 20. Valuták: kor. i Ili,] «i — kor. Jill. Napoleon--- — 3100 3150 — Font---- — 3200 " i 3250 l Dollár---- — 790 778 — Francia frank - — 52 -1 Lengyel márka — — — 19\' Márka--- — 2 80: 2 82 Lira —---- 43 43 50 Leu---- 5! 90 5 80 Cseh korona-- — 16 17 15 90 Dinár---- — 9 85 Ü 10 — ; Svájci frank-- — 180 — i — — Osztrák kor.-- — — 10 — lO\'/i Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris Devizák: — Prága ~ Stokholm 2gö Zürich 43 Bécs — Zágráb Aranyezflit értékek: 20 K-s arany 3100 Ezüst forint Ezüst korona 59l/i EzüSt5K-á$ TarmAnyJalantts. Budapest, 1922 április 20. Búza------ Rozs------ Zab------- Tengeri----: — — Köles------ Repce ------ Korpa —----- 1595 155 10V» 250 Piaci árak. Április 16. Ágrillt Zalaegerszeg, 1922 április 20. korona koront Marhahús----— 120 112 130 120 Sertéshús----- 130 120 Tojás------ 9 8 Tej------- 16 • 16 Sertészsír — — ---— 240 240 Burgonya kg.---- Csirke, rántani való-- 11 11 Csirke, sütni való--- — —. Levestyuk —---- 120 120 2 » ZALA VÁRMEGYE 1922 április 26. NYILT-TÉR. Mim/azok, okik felejthetetlen jó anyánk temetésén résztvettek és részvétükkel mély fájdalmunkat enyhítették, fogadják eznton hálás köszönetünket. l.A\\\'G CSM .ÁD F. rovatban közlőitekért 11*111 kállai lelelósséget a szerkesztótég. _ Egy nmek setyen mk garnitúrát és egy nagy velencei Idkril elad Dr. DEMETER GYÖRGYvm. tb. főjegyző. \' ■ ■ ....... ............... - - ■ ■ Zalaegerszegi két szobás lakásomat elcserélném ugyanakkoranagykanizsai lakásért. Cim a kiadóban. Zalaeserszeg vasúti menetrendi«. ( a ■ V O £L E K K E 7. R S Honnan , Csatlakozik 7 04 Zalalövó* 7 05 Zalaszentiván 7 37 Rédics 834 Zalaszentiván *)40 Celldömölk 17 Zalaszcntiván« 19 24 Zalaszcntiván 19 15 Zalalövő 19 54 Sárvár 2025 Celldömölk ♦ Vasárnap kivélelév Szombathelyről Bpeströl Nagykanizsán át Budapestről Uyőröu at Szombatselyról Bpeslről Nagykanizsán át Bpeströl g> ors Körmenden át Hpestrfil gyors, liJJ, »iHY.il. makal Budapestről Győrön át cl naponta. fi \'d jr D O X 3 40 4 15 5 35 fi 30 7 II 13 30 1510 1520 15 45 1745 INDU Hova LAS Csatlakozik KCrm\'ttJtH il IMipiIrt m Ifkrii?« Zalalövő* Sárvár Zalaszentiván Nagykanizsán át Bpeslre Celldömölk Győrön át Budapestre Zalaszentiván Szombalhelyen át Wien PJdics - Celldömölk Győrön át Budapestre ZalalövŐ* Muraszombat fele Zalaszentiván Nagykanizsán át Bpeslre Zalaszentiván Szombathely Győrön dt Bpcstrc HA UTAZIK, váltsa meg jegyét a MENETJEGYIRODÁBAN. Ugyanott külföldre az összes menetjegyek megrendelhetők és az útlevelek visumja mérsékelt dii mellett megszereztetik. egy 1100 ni. m.-es JÓKARBAN LEVŐ Eladó cséplő szekrény összes kis s/.ijjakkal, esetleg elcserélnéip 800 vagy 900-sal. LEINVÉBER JÓZSEF ZALAEGERSZEG, Berzsenyi-u. i -2 El ^ jA JL Zalaboldogfa lúQ O küfeé^ határában 18 kat. hold szántóföld Cim megtudható a kiadóban. seszlonok, ágybetétek, matracok stb. pontosan és jutányos áron Szűcs Zoltán kárpitosnál kcszitliiek ZALAEGERSZEGEM Kisfaludy tt. 21. megtudható a kiadóhivatalban. 1 Keményfából kitermelt faszenet 2_< szállit Zalaegerszeg vasúti állomásra, kilónként 7 koronától 10 koronáig kicsinyben és nagyban BENCSIK JÓZSEF és TESTVÉRE PAIZSSZEG, u. p. BARABÁSSZEG. filifiíiii^ sak rügy valaniint egyes ritkaság\'>ka\'a legmagasabb árban. Készpénzben koronával márkával vagy frankkal űzetek. Titoktartás biztosítva. Tekintettel csak néhány napi tartózkodásomra Budapesten, kérnék azonnali ajánlatot részletezve ármegjelöléssel Cugen Szekula Budapest, Főposta restante cimre. 2—2 .(tojlirtíli lihftrhflWaltffcssiflak gyári lerakata és »émbti s***®* ^ (il »or. lüszer-, gyarmatáru és csemege kereskedésében ZALAEGERSZEG iil iraI. (2-4) Pontos ós fijjiliss kiuvWIis. Elsőrendű minőségű csah a jó beton nem! Üreges betonkő, hódfarkú és hornyolt cenient-tetöcserép, mozaik és terrazo-lapok minden szinben (hydr. sajtón), iniimárványlap, csömöszölt betoncső, beton kerítésoszlop sminden eeyébmíikÖ és betonárukat nyárt és raktáron tart HORVÁTH ISTVÁN, ry cementáru- és műkőgyAr X^Zalaeoenzeu Tfltiésjj-utca. Telelen 108, - v gyönyörű választékban megérkeztek áruházba.* P- rr->n\\ |á7c^Í Elvállal mindennemű ruganyos kocsik tetszés I d I I dCjl J OZoCl szerinti építését, azoknak javítását és átala- vizsgázon lóvasaló és kocsi kovács kitását. Mindennemű kovácsmunkák pon- Zalaegerszeg, tosan a legjutányosabban eszközöltetnek. 1» i"j rs 1 m > k m A j (> k. A n. é. közönség szives pártfogását kéri. 13. Horváth I rnre VAS, SZERSZÁM, VASALÁS, CEMENT, KERÉKPÁR, VADÁSZFEGYVER, VARRÓGÉP KERESKEDÉS, MÚLAKATOS ÉS FEGYVERJAVITÓ MŰHELY a lefjutányosabb dtj-subá* mellett vtu fel a esik egy köuy* használatáért 1 napra a KULTURA kfiktAnkAnyv-tárban. Bővebb felvilágosítást a KAKASnyoindában Nyomatott Tahy J=t. utóda Italét« Agoaton icAivy vnyomüAjAban ZalaoKerHcoKcn. T©l«foxx 131. waákzn. Telefon ZALAEGEK S ZEC i \'t elefon fl-V kiadóhivatala Zalaegerszeg. Kakaj-nyomda. Telefo« 131 1. évfolyam. Előfizetési ár: Bféu ém . 480 K Pél érre . . 340 K iHTri ént . 120 C EflfM aiáa . 4 I Hirdetések aüWaéUr dl|auMs SMrlat uámitUtMk Zalaegerszeg, 1922 április 23. 10. ssán. Szerkesztőség SALAIflI IIII9, liitaludy-otca S. n. Telefon 55 ss. Kiadóhivatal: SALAEeilllt«. Sféckwyl-tér b. u. Telefon 131 se. laphiu|d«iM; „Salavármegye"lapkiadótársaság tAmabauu fcs poutikü lap j Felelős szerkesztő: KOBBAI KÁROLT dr. „Hluck ejty Ittenben, M»«* ecy bajiban lllisck egj Itteni AröU igauáfban, Hlwek Magyaromé* fritimadáaiban Anca.M A gyűlölködés mágjatüzei már-már az égig vetik bántó fényüket és a kábító gyilkos kénszagu füst fekete gyászposztóval vonja be az Igazság látó szemeit. Acsarkodó vének és vérszemet kapott mézesszáju diákok szítják az engesztel-hetetlenség izzó lángjait és vitustáncuk eszeveszett őrjöngő ritmusát a lélek-nélküli tömegek zúgó, dtihajos rekedt-hangú diadalharsonája kiséri . . . A magyarság fájdalmas emlékezetű múltja éled újra komor sírboltjából. A mohácsi vész megtépett zászlóit lengeti ismét a szél, ismét ellenség lett a kuruc meg a labanc, — mert büntet az Isten. mert elhagyott az Isten. Azt valljuk, hogy a kereszt szent bélyege ég a homlokunkon, hogy Jézus öt sebét érezzük szivünkben és lelkünk az ő igéit hirdetve készül a feltámadásra; — ezt valljuk, de sokaknak homlokán a kereszt helyett a gyűlölködés és a pártos-kodás, a szivükben és a felkükben pedig az ellenséges gyilkoknak hegyes tőre villog. A külső ellenség éles fogával hiéna módra, lesi a pillanatot, hogy rajtunk üssön és mi pártokra szakadva elbitan-goljuk erőnket. De mig az eszével harcoló cs többnyire érdekből gyűlölködő intelligencia egymásra rohanva megbontotta az egység erejét, addig a szivével érző egyszeril nép, a megvetett „paraszt" egységes zászló alá toborozta híveit és :,) mindazokat, akiknek csak a haza, Nagymagyarország szent és magasztos eszméje lebegett szemük előtt. És mig azok gyarló, kicsinyes egyéni érdekekből táplálkozva a gyűlölködés vértjével és a pártoskodás lándzsájával fegyverezték fel magukat, — emezek, — az igazi magyarok, a kuruc ősök testvér vérei dacos, bátor, férfias elszántsággal láttak neki a rombadőlt haza újjáépítéséhez. Tudták, hogy rögtön tövises útra lépnek, hogy utjokba a gáncsvetők ezer akadályt gördítenek, hogy elveszejté-sükre csahosnyelvü hóhérokat küldenek, de ők álltak rendületlen, szent, nagy bizakodással. És jöttek a labancok seregei és hazaárulóknak bélyegezték tfket és önvértik ellen mentek a lélek leggyilkosabb fegyverével : a rágalmazó szavával. Hazaárulóknak bélyegezték őket, királygyilkosoknak. a nemzeti eszme meg-rontóinak, gonosz és szűklátókörű bizonytalan, tétova politikusoknak, akik az egyéni érdekek szemmeltartásával tesznek csak mindent — de lehetőleg mindig a saját javukra. És e rágalmakkal szemben, mint egy világító fárosz áll a: ellenpárt igazsága. Mi is a bűn, a mai kurucok rettentő bűne V Talán az, hogy amikor néhány lelketlen hívságos politikai primadonna nemzetellenes pucskisérletét leszerelte ? Hogy akik a magyar királyt, ki Sveiz-ban nyugodt megértéssel várta a visszatérés eljövetelét, üres, önös és félrevezető szavakkal, hamis ígéretekkel és biztosítékokkal visszacsalták az országba, hogy azok ellen eljárást indítottV_ Hogy a király nem jöhetett be az országba, ez nem a mi hibánkon múlott. A detronizációs törvényt nem a szabad akarat szülte, amint a kisantant hadüzenete sem volt az, — hanem az önkény, a győztes önkény diktátori hangja, ami ellen nem tehettünk semmit. A királyt pedig azok ölték meg, akik idecsalták; a kezük ugyan nem lett véres e tettől, de a lelkük mélyén a bűn irtózatos tudata — kell, hogy égjen, hogy marjitsa őket, akik a véres tőrt most más kézbe szeretnék rejteni. De elkövetkezik még a tetemrehívás órája . . . Mi is a bűn, a mai kurucok bűne még ? Hogy eszükbe jutott Árpád, Szent István, Nagy Lajos, Szent László, hogy nem feledkeztek meg Mátyásról sem ? — Ez tényleg bűn, ha nem lettek volna kurucok is. De eszünkbe jutott jobbágyságunk is, eszünkbe jutott valóban az is, hogy egy félszázad alatt hü magyarnak bére bitófa volt s golyó! S hogy csak az lehetett ur, rangos, címeres, aki a császár udvarán feketesárga bohócruhában csörgősipkás fejjel árulta a hazát, aki az osztrákokkal cimborált, s ahol csak egy bűn volt: igaz magyarnak lenni! Hát hiába küzdött volna Rákóczy ? Fráter György vértanú halálát betemette tán az idők homokja ? Az aradi tizenhárom hiába szenvedett ki a bitón? Petőfi nem a magyarnak irta verseit? És a nagy turini remete, Kossuth Lajos is Ifblt igéknek lett volna apostola!?! Hát nem! Kzerszer nem, elég volt már a nyűgös elnyomatás, elég volt a Regék. Irta: N. S/abA nyula A Nap elővágtatott píros Marcal mocsaraiból. Dörmögött: / — Ejnye . . . ejnye. . . Csuda, csudarftogy el nem pusztul már ... No, ma nem ontom oly tíizesen sugaraimat: abban a kis kastélyban úgyis nagy a hőség. Szegény, szegény magyar bajtársak vagyunk . .Te is örökösen harcolsz, mint én az éjszakával. Ni olt a török létrákat készit, * karókat iüzesit ... No megállj! Dörgő hangon átszelt alább székelő Esőkirály barátjának, csak ugy tengett a kiáltástól az ég : — Oltsd el azt a tüzet ! % Nagy égdörgés, villámlás keletkezett. Mikor ez a két uralkodó beszél égiháború támad. Akkor is oly zápor kerekedett, hogy a dühös janicsár tüze elaludt. Ali bég nem mondott háta imát Alláhnak, amiért Esőkirály oly bőségesen öntözött, de el nem csüggedt. Pár pillanat múlva gonosz mosoly jelent meg szép arcán: Az egek csatornái a várkastély udvarán lobogó tüzeket is eloltották. A konyhákban pedig nem lehet eleget forralni. | Az cvl még nindíg sürü csöppökben hullt a ¡-földre, mik »r A\'i elreq^te az ostromot. Mig I volt 80 embere s a ^Prban összesen csak I tizenketten voitak. Tiz létrán támadóit a török. Még is-mégis hasztalan, de az öreg Gábor megsebesüli cs két csatlós elesett, s azut.m a forró viz is kevés volt. Ali bég győzött. Igaz, hogy harminc janicsár élete árán. De meghalt Gábor bátyó és László úrfi ii Piroska bátyja •. Ali bég hanzsátja szelte ketté nemes homlokukat. A várban csak Piroska és szolgálóleánya maradi sebzetlenül. ... A nap már toronymagasnyira hanyatlott alá. A janicsár tombolt örömében. Ali bég nem tudott örülni. Azok a kis. láthatatlan apró dzsinek ott repdestek körülötte akkor is: — l-.s le most sem emlékszel ? Nézd ott azt az ólat, mily sokszor odalopóztál és gyönyör-krxitél a fehér és fekete paripákban. Ali bég ujból elhessegette pilanatra a dzsineket. Nem akart emlékezni. Vagy talán nem is tudott volna még Szomorú volt. Feje kábult lett. Hol meleget, hol hideg borzadályt érzett. - Allah mi történt velem ? Allah nem mondta meg. Arra csak az Isten tudott volna válaszolni. De ahhoz már nem tudott imádkoznia janicsár. Elfeledte, sőt gyűlölte. Egy vigyori, tömzsi janicsár rámutatott László úrfi holttestére: — Nézd, ez a kutya gyaur volt itt az úr! Ali nem felelt. Hirtelen elsápadt, amint a iialott vitéz arcára nézett. Hideg veríték gyöngyözött homlokáról. A halott szeme mintha beszélt volna: Testvér, én neked- megbocsátok . . . Testvér még most sem tudod, hogy magyar vagy ? Most sem súgta meg neked a szülőföldi s ez a véres kastély, hogy Béla bátyám vagy? Hát a szülőföld fölébresztő varázshatalma csak a lantosok meséje ? . . . Ali bég majd elszédült. — Eh! elfordult és nagyott dobbantott lábával és harsányan rákiáltott egy janicsárra: — Hol a foglyok ?! Szegény, szegény Ali hiába dobbantottál már. A dzsinek már maradnak. — Emlékszel. Röhögve vezették a sápadt Piroskát és reszkető, tántorgó szolgálóját. A sárga szolgáló azt hitte eszét veszti, mikor Alit maga előtt látta, majd elsikitotta uiagát: zaiavArmeqv«: 1922 április 23. vér. mi elfolyt, elég volt a sok golgota-iárás. A magyar eszmél, ébred a turul, küzd, harcol, s a sas, a vén sas gyenge, csupasz szárnya mind kihull éi mind két fejét vér lobogó fedi. Ne feledjük: a Habsburgház a Monarchia helyreállítása jegyében születne újra. Mi pedig mégis csak magyarok akarunk maradni! Magyarok! g mol Spllni lukásflk» ipuMci. Gróf Széchényi István emlékezete. — .Rene-transz" szövetség Magyarország újjáépítésére. — Erdélyi menekültek akciója a fővárosban. — Báró Kemény Árpád főrendiházi alelnök választatott a Szövetség díszei nökéfi! - .Zal»vármegye" lapnnk kitüntetése; egyik dobozó társunkat ugyanott tiszteletbeli tagnak választották. . - Festi tudósuás - Mint az égnek éhes madarai, jobbra-balra röpködnek, hogy egy-egy bogarat csípjenek el éhségük csillapítására; mint a lerongyolódott cigány gyermekek ide-oda kapkodnak, hogy ecy-egy még megmaradt ruhadarabbal takarják el mezítelen testüket, mint a leégett háznak a családtagjai imbolyognak másnap az üszkös romok között lehajtott fővel, de fölemelkedő hittel keresgélik a hamuban az Össze nem égett gerenda darabokat * Össze nem éghetett vas-szegeket, hogy ezekből a roncsokból új kunyhót róhassanak össze: ugy imbolyognak, ugy kapkodnak és agy röpködnek a gondolatok száz meg ezer agyban; az érzések száz meg ezer szívben s a különféle egyesületek és szövetkezések száz meg ezer faluban, Vfcrosban, hogy hazánk omladékain új országot teremtsenek. Ez a sok apró működő erő mindmegannyi érverés, néha nem reményikeltö, ímert apró, de ^néha reménytkeltő, mert sok. S miként a réten a sok apró sarjú rend egy nagy boglyába összegyűl: akként ezek az apró működő erók is összetömörülhetnek még talán Egy ilyen élénk érverésnek tekinthető a címben említett Reneszánsz szövetség is. mely tulajdonképpen most nyolc év múlva földalatti folyamként bukkant fölszinre. Harminc évig működött Kolozsvárt a háborúig, föl föl újitva évenként többek között sróf Széchényinek az emlékét Ez az emléknek/a dicsői\'ésc volt a múltra vonatkoztatva. A kolozsvári s többi erdélyi menekültek az elvágott fonalat Pesten újra összekötötték s ugyancsak Széchényi emlékezetével kapcsolatban, Széchényi elvének az alapján, az ó tudományának a forrásából merítve a „lesz* próféciáját akarják megvalósítani. Tehát nemcsak a múltra emlékeznek, hanem a jOvö számára építenek nagy mint Jegyezzük mig mellékesen, hogy a Széchenyit Kolozsvárt jobban ápolták, Nagycenk környékén. És jegyezzük meg mellé keién, hogy mi ezt a kolozsvári kis történetet szükségesnek tartjuk fölemlegetni dunántuli községünk szamára, mert a dunántuli magyar közönség bizoijy - talán nem csuda — édes k*ye»et tud &Jéiynck akár regebbi, akár újabbkori magyar történetéből és életéből. Pedig bizonnyal állithatjuk, hogy ez a történet a magyar nemzetre nézve értékesebb dolog, mint talán még Ottónak is az élettörténete. Nós, még valamit a Reneszánsz szövetségről. Az Országos Történelmi Ereklye Muzeum Egyesülete vette föl ezt az elejtett fonalat s május 7-én nagy emlékünnepélyt rendez, amikor egyúttal Széchényi mellett gróf Teleky László emlékének is áldoznak. S ugyanakkor tanácskoznak is, terveket készítenek a teendőkről, reális vagyis gyakorlati terveket. Alapszabályának első nagy pontja a becsületesség, második a — lárma nélküli munka, egészen Széchényi szerint. Első tiszteletbeli elnöke Báró Bálás György nyug. táborszernagy, szellemére nézve Bem apó; igazgató alelnöke Kuszkó István, a munkának örök mozdonya ; jegyzője Bethlen Qábor hírlapíró. A szövetség a napokban közgyűlést tartolt elintézte a május 7. Széchényi ünnepélyt, melynek műsora mai híreink között olvasható, s ugyanitt megválasztottak két embert, egyiket dlszelnöknek, a másikat tiszteletbeli ta°nak. Diszelnöknek Báró Kemény Árpádot, a főrendiház alelnökét választották meg, tiszteletbeli tagnak egy vidéki embert, még pedig aki véletlenül a ini Zalavármegye lapunknak belső dolgozó társa s evvel mi is megtisztelve érezzük magunkat. Bíró Kemény Árpád, mert kimondott elvünk szerint pár szóval ismertetnünk kell, mindig vezető ember volt Erdélyben is, diák korától kezdve nagvenyedi föispánságáig, s a főrendiház alelnökségéig. S ha azt mondom, hogy a legszerényebb emberek közé tartozik, akkor már ismernünk kell szellemi és lelki értékét Nemes ember. Hivatkozhatnék egy kissé a cimére és rendjére; hivatkozhatnék jobban elődjére, az irodalmi művelt fejedelemre; s hivatkozhatnék leginkább ennél előbbi és nagyobb elődjére, Kemény Simonra, aki Hunyadi János képében Hunyadinak és hazájának a megmentése végett a nagyszebeni csatában erőszakkal belement volt a halálba; hivatkozhatnék ezekre, de nem hivatkozik. Ezek nélkül is nemes ember. Felméri Lajos azt mondaná róla, hogy ö a tenyerén hordozza a nemes levelet s az agyában és szivében. 1849 ben Nagyenyeddel s a gazdag iskolai könyvtárral együtt az oláhok elégették, elpusztították az ő családi vagyonának is nagyobb részét. És most másodszor jött az oláh. A nagy zűrzavarban Kemény Árpád mentette a községi kincseket, a hadiszereket és efféléket ; közvetlenül intézte a fogatokat, dulakodott a lovak s szekerek között, mint egy erős Wesselényi, maga is erőteljes férfiú. Könyöke a szekérrudba akadt, a lovak elrántották s kicsiny híjjá volt, hogy tövestől ki nem tépték a jobb karát; de összetörni, összezúzták s mintegy hős Mucius Scaevola, baJkezü lett. Az otvosi tudomány két évig ápolta, amig ugy a hogy helyreállította. Veszedelmes vezérség volt. Mindezeket nem azért emlegetjük föl, hogy a dunántúliak szánakozzanak, hanem azért, hogy tudomásuk legyen róla, mennyit kellett • és kell szenvedniök az erdélyieknek — közös I mindnyájunkén. Megválasztotta a Reneszánsz szövetség (jobban szeretnők, ha a Reneszánsz helyett valami magyar szó volna) — ugyanakkor megválasztotta tiszteletbeli tagnak öreg Borbély Gyurit a bátyánkat is, aki igen közel áll a mi lapunkhoz. Ismerve az ő tulajdonságát, gúnyos nagy-képüsködéssel kezdjük interjuholgatni.. A fene ott egye meg, azt mondja szokott humorával, miiyen furcsa az élet s miiyen tréfás még maga a komolysás is. Fiatalkoromban - azt mondja -özönével jöttek az érdemjelek, pedig, akkor még nem volt elég érdemem ; most megint jön a tisztetet, pedig most már nincs érdemem, közben voltak volna érdemeim, de akkor ezerszámra jött a gáncs. Ki tud ezen eligazodni ? Mi azonban erre azt mondjuk, hogy az a bizottság mégis tudja, mit csinál. A tagságára vonatkozó hiteles értesítés a következő: - Ngs Borbély ¡György fógimn. tanár urnák a KAC örökös bajnoka és tiszteletbeli tagja s az Országos Tört Ereklye Múzeum s Nőneszansz szövetségének tiszteletbeli tagja. Ama lelkes és sikeres munkásság, melyet Nagyságod hajdan Kolozsvárt a KAC-ban a testnevelés terén, kapcsolatban az erkölcsi neveléssel és a magyar lovagias szellem ápolásával, valamint később más testületekben közgazdasági ét kulturális térén elért, egvfsütctünk előtt ismeretes. \\ }• négy űrt ized re menő mull értékes munkájának eredményét kívánja muzeumunk Röneszansz Szövetsége méltatn. midőn Nagyságodat mai nap tartott ¿yütéeén az egylet tiszteletbeli tagjává megválasztotta. Tisztelettel kérjük, hogy zászlónk alá sorakozva nyújtson módot, mikóp egyesült erővel igyekezzünk megépíteni azt a hatalmas, független és gazdag álla mot. melyért a nemzet milliói közül • jók mindig imádkoznak és dolgozni is készek. Budapest, az Országos Történelmi üreklye Múzeum s Röneszansz Szövetsége 1922 április 3-án tartott gyűléséből. Br. Bálás G)«rg> 1r»f lébl\'lltrMH Hazafiúi tiszteleltei: \' Kutzké István Bethlen Oá bor • MH.jl*». Ha a szövetség munkálkodásáta áldást kívánunk, akkor magunk számára kívánjuk az áldást, a nemzet számára. \' — Lelkem, László úrfi. miért bujt abba a pogány maskarába? . . . Jaj, jaj Teremtőm, Istenem! . . . Piroska testvéri szive többet érezhetett s valószínű azért szólt igy, alig halható, óriási lelki kint, eláruló hangon: — Bég az arcod nemes és ezért merlek kérni, hogy kísérj a nagyterembe és ott határozz a torsom felöt. AH bég csudálkozott magán. „ Miért engedelmeskedem ?" Hisz mióta meglátta a várfalon, mindig róla ábrándozott Hogy letépi, mint a rózsát . . halálig szívja csöppnyi ajkát, mert Qlyan szép virág még nem nyílott a Boszporusz parton . . . Csudálkozott. Itt áll előtte.. Nincs aki védje. Már csak rabnő ... A dzsinek újra súgták: No, miért nem öleled meg? No miért remegsz úgy? Ali tényleg remegett. Szeretett volna sírni, szerette volna a janicsárjait mind megölni. Szeretett volna felordítani, elfutni, elrohanni. Ezer érzés hullámzott szivében Szerette volna Piroskát megcsókolni, megölelni, de nem, hogy álmai teljesedjenek, l\\ancm- hogy lelke megnyugodjon. Szerette volna megcsókolni a lányt, nem janicsári vágyból, hanem valami másból. Hogy miből azt a janicsár nem tudhatta, hisz nem ismerte a testvéri szeretet bájos vigaszát, melegét. A dzsineket már nem tudta elűzni. Nem tudta mit érez. Szerelmet alig, mert akkor letépné. A janicsár csak ilyen szerelmet ismert. Azután, mintha félt volna Piroskától. A másik percben pedig szerette volna az arcát csókolgatni, simogatni, de nem érzékiségböl, hanem csak azért, hogy Piroskának kedveskedjen. Ezt követelte a szive, a lelke. Ezt meg is tette volna, de nem merte, mert ő ölte meg a lány testvérét. Majd beleőrült, mikor erre gondolt. Nézté a lányt, a janicsárok látták, hogy reszket és hogy sápad az arca. Nézte a lányt és túlvilági üdvösségét adta volna, ha a meghalt testvér élne. Nézte a leányt és olyan lett, mint a lázas beteg. Nézte a lányt és arra gondolt ha ő annak OrOmöt szerezhetne. Majd megőrült, hisz azt ő nem teheti. Pedig megtenné. Arra is gondolt, ha az a szépséges, fehér leány szépen szólna hozzá, ha megsimogatná fájó homlokát. A száz csatában rettenthetetlen janicsárt leszögezte egy nagy, nagy hatalom. Olyan hatalom, amit ö nem ismert ezelőtt soha. Arra gondolt, ha a leány megvetően nézne rá —- megölné. Megborzadt : Nem ! nem ! Piroska nem tudott gyűlölettel nézni a janicsárra, pedig a kínok kínja marcangolta szivét. Nagy-nagy fájdalmában eszébe jutott: miért nem gyülötön, hisz bátyám gyilkosa. Látta Ali arcán, hogy küzd magával, hogy a lelkében nagy vihar lehet. Észrevette, hogy arca olyan, mint Lászlóé. Ezért nem tudta gyűlölni. Először félt tőle, de félelme elmúlt. Női ösztöne megérezte, hogy ez a janicsár őt nem fogja bántani. Eszébe jutott a pápai ut, mikor Bélát elrabolták S ettől a képtől nem tudott szabadulni. Egy pillanatra, keserves gyászában , is, örömmel gondolt arra, hogy talán ez a Janicsár az ó ezerszer megsiratott Béta bátyja. De megdorzadt és halkan felsóhajtott: — Ne add, hogy az legyen Istenem! Hisz akkor kettőt sirathatok, a megölt testvért és a testvérgyilkost, kinek bocsáss meg Istenem. Ne add Istenem, inkább hurcoljanak kegyetlen rabságba. Könnyeit nem tudta visszatartani, pedig nem akart a janicsár előtt simi és félig aléltan dölt szolgálója kebelére. 1922 április 16. ZALAVÁRMEGYt: 3 A zalalövöl vonatról. Nem szerelünk beszélni csak azért, hogy beszéljünk. Ha beszélünk annak oka és célja van. A zalalövői vonatról is okkal és céllal szólunk. Okot a felszólalásunkra a vonat másodosztályú utasainak töméntelen panasza szolgáltatott. Személyes, közvetlen tapasztalat utján meggyőződlünk, hogy ez a panasz nagyon is alapos és jogos s igy a közérdeknek kívánunk szolgálni, amikor azt itt szóvá tesszük és a tapasztalt sérelmek sürgős orvoslását kérjük. A zala lövői vonaton egyetlen egy másodosztályú fülke van. Ez a fülke egy oldal nyilós, folyosó mentes régi kocsi szélső fülkéje, melyben 8 ulas részére van ülőhely. Ezzel szemben a vonatnak egy-egy útnál 15-20 másodosztályú utasa van, akik egymás hegyén-hátán kénytelenek tolongani ebben a fülkében, míg mellette ugyanazon kocsi két harmad részében az első osztály üresen terpeszkedik. Többször megtörténik, hogy a „hosszú" uton a sok áildogálástói és a döcögéstöl elgémberedett lábu utas szükség törvényt bont szabály alapján leül az első osztályú fülke fapadjára, de alig hogy leült jön a kalauz s irgalmatlanul kiparancsolja azt a fáradt utatt, aki a jegyéért még ülni is akar. Még szerencséje, ha bünletés pénzt és ráfizetést nem vasalnak be rajta. Ugyanakkor a harmadosztályú utasok három nagy kocsiban fele pénzért kényelmesen utaznak. Ugy gondoljuk, hogy itt az igazságon — nem is szólva az utasokról — valami kis sérelem esett. Ha a vasút a jegyért a pénzt beszedi, kötelessége valamit a/, utasok érdekével - nem beszélünk kényelemről törődni s ennek a kötelességnek a teljesítését joguk van az uta* soknak a vasúttól megkövetelni. Mégis csak tűrhetetlen állapot, hogy 20 km-es „hosszú" uton 15-20 ember egy fülkében egymás hegyén-hátán kénytelen állni akkor, amikor a harmadik osztály félig üres. a kétszerte nagyobb első osztály meg teljesen üres. Egészségi szempontból is megengedhetetlen. Ezek után az a kéretmünk a zalalövői vonat sorsának intézőihez: tessék ezt a tarthatatlan állapotot sürgősen orvosolni Egy kis jóakarattal mindent meg lehet csinálni. Tessék az igazságnak, a méltányosságnak megfelelően a forgalom arányaihoz képest elosztani a kocsikat, akkor nem lesz panasz. Hetenként. Időjárás. - Magvetés. Legjobb most az időjárásról beszélni. Legalább nem akad bele az ember másnak a tengelyébe. Esős idő van. „Szürke a menny, mint a bakancsos köpenyege. És fődolog, hogy április van. A gazdák szerint jó, ha a tavaszí hónapokban eső van. Akkor jó termés lesz. Bizony, ránk férne már egy kis bő termés, egy kis bő szüret. Ha igy van a dolog, az idén jó termésre lehet reményünk. A téli sok hó-lé, meg ez a tavaszi sok eső jól megáztatja a földet. Most csak alkalmas időben szorgalmasan elvessék a magot az emberek. Mindenféle magot. A kendermagot is. Szorgalmasnak, körültekintőnek, okosnak kell lenni a magvetőnek. Mindenféle magvetőnek. Ha azt akarja, hogy termés legyen. Többet mondok. A kultúrának, a közműveltségnek a magját is alkalmas időben, alkalmas helyen szorgalmasan kell elvetni, körültekintően és okosan. Hajh ! ha jobb magvetők voltak volna őseink, jobb termése volna most a kulturánk. A kulturának: a tudománynak, a művészetnek, a mesterségnek a magja az iskola. Vetettek ilyen magot őseink is itt-ott, néha-néha, inkább csak szórakozásból, unalomból és szeszélyből. S ahol épen szorgalmasan dolgoztak, ott a mag vagy a kövek közé, vagy az út szélérc, vagy a mesgyére, a határbarázdára esett, ahol vagy a nap égette el, vagy a madarak kapkodták fel, vagy a tolvaj szomszédok lopták el. -- A mi élőink hellyel-közzel nagybuzgóan hozzáláttak a magvetéshez: az iskolaépítéshez. Szép palotákat építettek népiskoláknak^ — mesgyéken. a határszéleken a horvátoknak, a szerbeknek, az oláhoknak és a tótoknak a számára S ugyanakkor gondosan elhanyagolták az ország belsejében lakó tősgyökeres magyarságnak az iskoláztatását. . Történhetett mindez talán — lovagiasság hói; mert a magyarnak világhírű a lovagiasság* Történhetett vélt önérdekből, hogy magyarosítsuk meg vele a széleken lakó idegen nemzetségekel ; mert kevés a magyar; olyan, mint eny sovány ember. S ahelyett, hogy a doktorok, azok a vezetők enni adtak volna neki, ennek a soványnak, vastag nadrágot és nagy csizmát húzták rá, hogy kövérebo legyen De történhetett ez a különös iskoláztatás öntudatosan is. II. Rákóczi Ferenc panaszkodik, hogy a habsburvházbeli uralkodóink soha egy fillért sem adtak tnagyar iskola számára. Ennek az a veleje, hogy ők sohasem szerették, ha a magyar nemzet művelődik. Nos, amit az uralkodó szeret, azt szereti az ő képére teremtett kormánya is; s amit ő nem szeret, azt nem illik szeretnie az ö képére teremtett kormányának sem. Akár igy, akár ugy: az bizonyos, hogy a magyar nemzet számára nem volt eddig elég iskola; több a határszéli (akósságnak. Ha ez a furcsa iskoláztatás lovagiasságból történt : akkor is ez a politikában nem annyira lovagiasság, mint szamárság. Ha vélt önzésből történt: akkor öngyilkosság lett belőle. S ha öntudatos szándékosság volt: akkor nemzetárulás a neve. Magyar magvetők I Látjátok a saját szemetekkel, hogy a határ-barázdára vetett magot, a palotaiskolákat a terméssel együtt egytől egyig ellopták a tolvaj szomszédok. Azt is tudhatjátok az eszetekkel, hogy az orvosi tudományt a szabómesterség nem pótolhatja. Épen erre nézve irt volt egy okos újságcikket dr. Wlassics Oyula egykori közoktatásügyi miniszter, még pedig egyik zalaegerszegi újságban. Azt irta ugyanis, hogy at ó elve szerint, ahol tömegesen lakik a magyarság, ott kell erős iskolákat állítani, hogy a tősgyökeres magyarság művelődjék, erősödjék. Először a magyarságot kell ápolni, fejleszteni, hogy a nemzet belülről kezdve fejlődjék s mintegy feszülve terjeszkedjék kifelé. Igy irt az egykori miniszter, miniszterségének az ideje után. Csudálatos, hogy amit vallott, ugyanazt minisztersége idejében nem vaiósitotta. Mintha régen más volt az uralkodónak a minisztere és más volt az önálló magyar ember. Magyar magvetők! Tavasz van. Most van idefe a magvetésnek. Ha volt valaha, most itt az ideje, a parancsoló ideje a kultúra magjának az elvetésére. Ugy vessetek magvetők, hocy termés legyen a magyar nemzet számára. Borbély (työrgy. TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda hivatalos jelentései. •••• Blsnak a magagyezósban. Genova, április 21. Az orosz válaszjegyzék itt állatában jó benyomást keltett és azt fontos lépésnek tartják, amely mindenkit meglepett. Azt hiszik, hogy a megegyezés nem lesz nehezen elérhető. Andrásty nyilatkozata a pertörfés ügyében. Budapest, április 21. Andrássy Gyula gróf a pertörlés ügyében a kővetkező nyilatkozatot tette: Teljesen ki van zárva, hogy a pertör lés felett mi alkudozzunk és hogy a pertörlés befolyásolja politikánkat. Paslcs danovába utazik. Belgrád, április 21. Pa sic s miniszterelnök hlr szerint a jövő hét folyamán Genovába szándékozik utazni, annyival is inkább, minthogy Poincarét is oda várják és fontos döntéseket szándékoznak hozni. Atnyujtották ac eresz válasz-Janyzékat. Genova, április 21. Csicserin átnyújtotta az orosz delegáció vátaszat a londoni szakértői emlékiratra. A válasz jegyzék közli azokat a feltételeket, amelyek mellett Oroszország régi tartozásait és lejárt kamatait megfizetheti. Lef-főbb feltétel az orosz kormánynak nyújtandó nagy nemzetközi kölcsön. A hűséges szoljjAlö elfeledte félelmét, csak Piroskát féltette Mintha nem is lett volna ott a janicsár, megindult vele a tulajdonképpeni kastély, az urilakosztály felé. Ali már sok női könnyet látott, de soha sem volt rá hatással. De most olyasvalamit is érzett, mit még soha, meghatottságot. De nevel ezen uj érzésének sem tudott adni. Ali bég önkénytelen elindult utánuk. Feje most is (ájt. Néha majd elszédült. A kis röpdöső dcsineket már nem hessegette, már szerette. S a dzsinek meséltek. — Egy várkastélyban egyszer egy \' furcsa viseletű ember jelent meg. aki egy nagy vászonra két fiút és egy kis szőke lánykát festett és egy jóságos szemű asszonyt. A festőt „tal-jánnak" hívrák. Világosan eszébe jutott ez a szó. S a képet aztán a nagy szobába a falra akasztották. Beért a lányok után a nagyterembe. Ali bég levegő után kapkodott: a kép ott függött a a falon. Odarohant a jóságos asszony képe felé: — Anyám I . . . Szivfenditö volt a janicsár kiáltása, s a magyar szó. Zokogva borult a nagy terem kőkockáira. A janicsár megtanul sirni. Piroski sikoltva borult Ali mellé: — Szerencsétlen Béla testvérem I A várkastély alatt megszólaltak a kürtök. Miska hozta a somlaiakat. A dühös magyarok Ali béget is fel akarták koncolni, de a testvéri sziv megvédte. Mire Ali bég felépült, Béla lett nyelvében, szivében, de mosolyogni nem látta soha senki. Mire .apia, a várúr hazaérkezett, barátcsuha volt rajta. Apja azonban kardot adott a kezébe: — Ez neked nagyobb vigaszt nyújt és nekem is ... .. . Rettegett réme lelt a töröknek Lelke azonban megnyugvást sohasem talált. A Ság oldalában volt egy barlang, abban mint remete fejezte be életét. Naponta felkereste László öccse sírját és ott órákig imádkozott. Később a várat mégis a török dulla fel. A remete még élt. Kereszttel rohant az ostromló törökre. A török kardja sújtott és az egykori janicsár — megtért. (Folytatom.) —; 4 ZALAVÁRA1EGYE \' 1922 április 23. A némát válaszjegyzék udvig«. Genova, április 21. Az olasz delegáció elnökének ma áladták a német válaszjegyzéket, melynek szövege a következő. Németország már több év óta elismerte az orosz szovjet köztársaságot. A két ország között több izben felmerült annak a szüksége, hogy egymás között megbeszéljék a hadiállapot következményeit, mielőtt a rendes diplomáciai viszonyt újra megkezdték volna. A londoni programm határozatai figyelmen kívül hagyták a német érdekeket. A londoni határozatok aláírásával Oroszország súlyos jóvátételi követeléseket tamasztott volna Németországgal szemben. Ezekre a súlyos aggodalmakra a német delegáció a meghívó hatalmak delegátusait ismételten figyelmeztette, ez azonban nem járt eredménnyel, sőt a német nép annak ébredt tudatára, hogy a meghívó hatalmak tárgyalásokat kezdtek Oroszországgal. Sándor király esküvője. Belgrád, április 21. Sándor király esküvőjét Junius hó elsejére tűzték ki. hirék. • M* — Káilay pénzügyminiszter Nagykanizsán. Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter, a nagykanizsai kerület képviselő-jelöltje szombaton, 22-én, délután fél négy órakor Nagykanizsára érkezik programm beszédének megtartására. — Eljegyzések Tar József Keszthelyről eljegyezte özv. Daly Oézánét Zalaegerszegen. Wapper József eljegyezte Pintér Mariskát Zalaegerszegen. — X vármegyei tisztviselők státusrende/.ése. A vármegyei tisztviselők státusrendezésére ^ szolgáló adatokat a vármegyénél most állítják össze — Az alispáni állás betöltése A Zalavártnegyei Hivatalos Lap mai száma közli az alispáni állás betöltésére kiirt pályázatot. A középponti választmány ülésri. A középponti választmány a felszólamlások ügyében naponta, folytatólagosan, tartja üléseit. A felszólamlások ügyében az utolsó ülés folyó hó 25-én iesz. — Elhunyt tudós. Holzwarth Jenő dr. egyetemi tanár, a modern magyar sebészet \' egyik nagy reménysége. Rönlgen-sugár okozta rák következtében elhunyt. — A Délivasut bécsi éjjeü gyorsvonatai nem közlekednek. A Délivasut értesítése szerint Budapest délivasut és Bécs között az éjjeli gyorsvonatok forgalmát beszüntették. A nappali Balaton^gyorsvonatok forgalma változatlan marad. — Felső leányiskola Nagykanizsán. A Dunántúli Közművelődési Egyesület Nagykanizsán felső leányiskolát szándékozik felállítani. Az első osztályt már az idei őszön megnyitnák. Az egyesület az államtól támogatást nem kiváti s így remélik, hogy az engedély megadása nem fog sokáig késni — Mennyi szavazója van Zalavármegyének. A szavazók száma a megyénkhez tartozó egyes kerüleiekben a következőképen oszlik meg: Als. lendva 5285, Balatonfüred 7372, Keszthely 13340, Kiskomárom 7114, Letenye 6585, Pacsa 6968, Tapolca 7307, Zalaegerszeg 14671, Zala-baksa 6347, Zalaszentgrót 14087. Legkevesebb szavazója van az alsóleudvai, legtöbb a zalaegerszegi kerületnek. A szavazók száma az egész megyében összesen 89.073. — Felemelték a gabona járulék térítési árát A közélelmezési miniszterhez a molnárok nemrégiben azzal a kéréssel fordultak, hogy a gabona térítési árát emelje fel. Térffy államtitkár a járulék-gabona térítési á«át 600 koronáról 800 koronára emelte fel, azonban kikötötte, hogy csak azoknak a molnároknak adja meg a 200 korona többletet, kik eleget tettek szerződési kötelezettségüknek. — Terméskilátások. Az OMOE-hez a vidékről eddig beérkezett jelentések szerint az idei tavaszi vetési munkálatok a kedvezőtlen időjárások miatt, erősen hátramaradtak. Az idén bő takarmánytermésre van kilátás, a szemes növényeknél azonban kedvezőtlen eredménytől kell tartani. . — Széchenyi István halálának évfordulója. Kegyelettel ünneplik meg az erdélyi menekültek a legnagyobb Magyar halála évfordulóját május 7-én délelőtt fél 11 órakor Pest vármegyeházának dísztermében Az Erdélyi Otthon a Hymnuszf énekli. Az elnöki megnyitót a székely föld szülöttje báró Bálás Oyörgy, nyugalmazott táborszernagy tartja. A magyar hiszekegyet énekli a gyülekezet. A kolozsvári ünnepélyek története rövid ismertetése után Arany János .Széchenyi halála" cimü ódáját szavalja : Jászai Mari. Schönbein Ijona operaénekesné, Liszt Ferenctől mise-részteteit énekel. Emlékbeszédet tart: Márki Sándor, a kolozsvári tudomány-egyéTem profeszora. Gróf Széchenyi István halála cimen dr. Kacziány Qéza tart előadást. A kegyeletes ünnepélyt a Szózat zárja \'be. A megjelenők belépési dijat nem fizetnek, hogy megkönnyítve legyen a kiutasított vagyontalan menekültek akadálytalan részvétele. E kegyeletes ünnepjitán az Erdélyben 30 év előtt alakultjUXT. E. M. Röneszánsz Szövetsége belterjesebben fogja nemzetépítő munkáját folytatni. — X megyei pótadó. A megyei pótadót 13 százalékban állapították meg. Az alispáni hivatal felhívta a községeket, hogy a pótadót május végéig vessék ki. — Hamisították az 5000 koronásokat. A budapesti rendőrség letartóztatott egy pénzhamisító társaságot, mely hamis ötezer koronásokat gyártott A hamis bankjegyek felismerhetők arról, hogy a szinnyomatuk fakóbb, s a számozás vörsebb szinfi, mini az eredetin. Ismertető jele a hamis bankjegyeknek továbbá, hogy a bankjegyek számozása a vörös cifrázatokba került. A bankjegyeken mindössze két szám szerepel. Ezek: 5B 01/603 és 5B 10 73609. — Új orvosi körlet. Zalavármegye törvényhalósági bizottságának azt a határozatát, hogy Kövágóűrsön új orvosi állást szervez, a népjóléti miniszter jóváhagyta. Az állás betöltése május elsejével történik meg — A lej ára Budapesten. A főváros lej-bizottságának ülésén a vállalatok bejelentették, hogy a tej árát a napokban 20 koronáról 24 koronára emelik fel. Az áremelést a szállítás költségeivel és a drágasággal okolják. — Hadirokkantak összeírása. A hadirokkantak összeírása, igényeik megállapítása folyamatban van. A hadirokkanta« illetményeiket az összeírás és igénymegáll jpitás után nsm a kormánytól hanem a vármegyétől fogják kapni egyes számai kaphatók: ix?. Bigovtcs Jánosod Rjklczi-itcii doMnyártid. Horváth Ferenc Csányi-Btcai doMnyárodijábaB, Kakas Ágostai kOnyv- és popIrkeroskedásMoR, Spitiar Hoaó Kossuth Lajos-utcai dohányárudájábao. ön. Vajda iroisi Wlissits-otcaí dohányámdájáliai, ZsQnlifllyi Jiuoí ujsigpavilloojifeai a Mm. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz Kakas Ágoston könyvnyomdája Zalaegerszegen. Telefon 131. V A 4 ördög párja volt 10 , év előtt, mint a legnagyobb sikerű dráma. A 4 ördög párjaként most újra modern technikával és nagy művészekkel le játszották, hogy mint páratlan siker járja bc diadallal a filmvilágot. Vasárnap mutatja be az Edison 2 HOLD SZŐLŐ 9800 tőkével betelepítve, tégla pincével, lakással, I hold kaszálóval. 13 hold príma szántófölddel azonnal eladó. Értekezni lehet Horváth János igazgatónál. I gazdaság. Védekezzünk n gyümölcsfák gombabetegségei ellen. Gyümölcsfa állományunknak mintegy 50 60, százaléka különböző élősdi gomba-betegségtól szenved, miért is felhívjuk az érdekelt termesztők figyelmét e számos betegség között főként a gyümölcspenészre (Monilia), amely főként a cseresznyén, meggyen, szilván, őszi és kajszinbarackon, valamint az almán és körlén okoz nagy károkat. Továbbá az úgynevezett varasodásra (Fusicladium), mint az almának, körtének termését, lombját és fás részeit megtámadó és meglehetős súlyos kárókat okozó betegségre. Nem kevésbé érzékeny károkat okoz a szilván a levéllikasztó gomba tPolysügma), amitől annak lombozata idő előtt lehullik, továbbá nagy károkat okoz a szilván és őszibarackon a levélfodrosodás (Tahprina), amely a/, őszi baracknál nagy mértékben elő-segiiője a mézgásodásnak is. Igen elterjedt betegség a különböző lisztharmatbetegség is, az almánál külön is megemlítve a Spacothecát, amelyek a különböző gyümöJcsneniekcn egyaránt fellépve, ugy d terméseikben, mint egyéb zöld részeiben sokszor igen tetemes károkat okoznak. A lisztharmatbetegségek között különösen a köszméte amerikai lisztharmatbete^-ségére hívjuk fel a kertészkedő és gazdaközönség figyelmét, mely sok helyen úgyszólván lehetetlenné tette a köszméte termesztését» Hogy mik azok az eljárások és módozatok, melyekkel védekezés végrehajtható, ennek megállapítására a tn. kir. növényélet- és kórtani állomás (Budapest. II Debrői-ut 15.) a hivatott annak vezetősége a hozzáfordulóknak a gyakorlati növényvédekezés terén bármikor díjmentesen, megadja a kellő ^zaktanác-ot. Az állomás a fenti betegségeken kivüi a mezőgazdaság és kertészet körébe tartozó egyéb növényi betegségekre vonatkozólag is szakszerű felvilágosítással szolgál. Azt akarod, hogy a nagy Mátyás budai palotájában idegen szó, idegen név, idegen erkölcs, idegen szokás lakozzék?! KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY. • ••• / A Néptakarékpénztár Részvénytársaság Nagykanizsán e hó 11-én. Remete Oéza elnöklete alatt megtartott rendkívüli közgyűlésén az igazgatóság uj tagjaivá megválasztanak: gróf Batthány Pál nyug. főispán, földbirtokos, dr. Orley Oyörgy kir. közjegyző, Conrad Oltó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója és Farkas Pál, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiókjának főnöke. A felügyelő-bizottság uj tagjaivá peJig dr. Podovszkyi József és Kálmán Leó választattak meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen elnökké !:róf Batthvány Pált, alelnökké pedig dr. Kréisler ózsefet választották meg. Az intézet ezentúl a \'esti Magyar Kereskedelmi Bankkal érdekközösségben fog működni, minthogy ez a bank a takarékpénztár részvényeinek tekintélyes részét megvásárolta. Az igazgatóság a takarékpénztár 1922 április 16. ZALAVÁRMEGYt: 3 igazgatói állását Hudi Józseffel, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiókjának fótisztviselójével töltötte be. Nagykanizsa pénzpiacán ennélfogva anélkül, hogy a meglevő intézeteknek amúgy is kielégítő száma megnövekedett volna, Nagykanizsa város és vidéke egy uj faktorral számolhat, mert a Néptakarékpénztár a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal való érdekközössége révén oly erkölcsi és anvagi erővel gyarapodott, hogy az öt ezentúl mélián megillető részét fogja kivehetni a város és megye közgazdasági életében. Az arany és ezüst kivitelének szabályozás«. Az arany és ezüst kivitelének szabályozásáról a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, mely szerint az arany és ezüst kivitelére vonatkozó tilalom alól kivételt engedélyez egyes esetekben. Szabályozza a rendelet a kivitel után fizetendő illetékek nagyságát is. Budapest, 1922 április 22. Zürichben: a magyar korona — — — az osztrák korona--- az osztr. bélyegz bankjegy 065 067 007 0 058 006 0 058 BudapsiU tőzsde. Április Április 20. 22 Április 20. \' Április 22. Valuták : kor. fill. kor. fill. Napoleon---- 3100 — 3150 — Font —------ 3200 — 3250 — Dollár----- 790 — 753 — Francia frank — — 52 — — — Lengyel márka — — — 19 — Márka---- 2 80 2 87 Líra - - —-- 43 — 43 50 Leu —---- 5 90 5 80 Cseh korona--- 16 17 15 20 Dinár------- 9 85 10 — Svájci frank--- 180 — — — Osztrák kor. —-- — 10 10 Amsterdam London Newyork Berlin Milano Pári* 20 K-s arany Devizák: — Prága 3390 Stokholm 2go Zürich 41 Bécs 71 Zágráb Arany ezfist értékek: 3100 Ezüst forint Ezüst korona 591 * Ezüsl 5 K-ás 1522 155 IOl/í 275 150 260 Terményjelentés. Áprilia 20. Április 22. Budapest, 1922 április 22 Kor. Kor. Búza---— —-- Rozs------ Árpa — — --- Zab-------- Tengeri —- — —--— — — i — Köles------ Repce---—-- Korpa — — — — — — — Piaci árak. Zalaegerszeg, 1922 április 22. Marhahús —---— Borjúhús----- Sertéshús----- Tojás------ Tej------- Sertészsír Burgonya Csirke, rántani való Csirke, sütni va!6--- Leves lyuk----- kg.---- IfülftfIdl pénzeket H (dollárt, dinári stb) arany- és ezüstpénzt legmagasabb napi áron vásárol ftnyvttl laitkblzomAny, j Zalaegerszeg, Fő-tér. 3-w Telefon 38. f Az amerikai Ra/rfasági válság. Hoovcr amerikai kereskedelemügyi államtitkár közli, hogy a munkanélküliség az Egyesült államokban az utóbbi hónapokban növekedett és a gazdasági tevékenység háború előtti állapotának egynegyedére apadt. A román va*ut rendelései Angliában. Londonból táviratozzák: Hir szerint a román kormány Angliában ötmillió font sterling értékű lokomolivot rendelt.> I Sherloch Holmes nyomoz: annyit már is meg állapithatok, hogy a cipő tu-lajdo nosá n a k esze volt; rugé-kony járású, elegáns kUlsejü, takarékos einber lehetett, aki cipőjét kímélte: minderre kétséget kizáró módon abból következtetek, hogy „Bersoit" gummisarkot viselt. 5-12 3330-1922. zmuerüHf.mrts («amiéi. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város az Arany János-utcai volt püspök-majorban levő istálló épületet árverés utján értékesíteni szándékozik. E célból f. hó 23-ának délután 4 órájára nyilvános árverést tüz ki a helyszínére. A legtöbbet ígérő tartozik az árverés befejezte után a vételár, 25%-át készpénzben lefizetni, a fennmaradó összeget pedig az árveréstől számított 8 nap alatt a városi pénztárba befizetni. A vételi összeg teljes kiegyenlítéséig az épület elbontása nem kezdhető meg. Az épület az átadástól számított 45 nap alatt elbontandó és az anyag ez idő alatt a helyszínéről elszállítandó, mert a fenti határidőn tul a helyszínén maradt anyag a város tulajdonába megy át. Az alapárkok az elbontás után betöltendők és a törmelék egy, a városi főmérnök által kijelölt helyre összehordandó. Zalaegerszeg, 1922 április 13. FÜLÖP JÓZSEF s. k. 2—2 h. polgármester. —s— BÚTOROK! Massiv hálószoba és mindennemű szoba- és konyhabútorok nagy választékban kaphatók: Lamatsch A Fiai asztalosok mm Hl TORRAKTÁRÁB AN Vasvaron IIM): IZMIITKU. PingiiMtM 11. u Gyalupadok állandóan kaphatók -Olcsó árak. Pontos kiszolgálás Vidéki csomagolás ingyen» 1-10 3453—1922. ZttagggniH r. t ?#rts tanlcittW Hirdetmény. Alulírott városi tanács közhirré teszi, hogy a Páterdombon épült I három szobás, 12 két szobás és 16 egy szobás kislakást bekerített telekkel, a lakóházak villamos világításának lámpa helyig leéndő elhelyezésével a város örök tulajdonul készpénzfizetés mellett eladja. A vételre vonatkozó írásbeli ajánlatok f. évi május hó 10 lg bezárólag a polgármesteri iktatóban nyújtandók be, egyidejűleg a beajánlott vételár 25°/c-a készpénzben vagy takarékpénztári betétkönyvben foglalóként a városi pénztárban leteendő. Az ajánlatban a vételár fizetési határidő kötelezően kitüntetendő. A vételár ajánlattevőre azcnnal, a városra csak felsőbb hatósági jogerős jóváhagyás után válik kötelezővé. Helybenlevők ajánlataelőnyben részesül. Az újonnan épült, 30 évig állami és községi adó mentes lakóházak legkésőbb f. évi junius hó 1-én birtokba vehetők lesznek és azok törvény szerint mentesek minden hatósági igénybevétel alól. Minthogy egy tető alatt épült lakások telekkönnyvileg és építkezéssel is egymástói el vannak különítve, ajánlat tehető akár egyes lakásra, akár egy egész épületre, a lakások megjelölésével. Egy 3 szobás lakás 360.000, egy 2 szobás 280.000, egy 1 szobás 180.000 koronán alul nem fog eladatni. Egyéb felvilágosítás a polgármesternél nyerhető. Zalaegerszegen, 1922. évi április hó 13-án tartott tanácsülésből. FÜLÖP JÓZSEF s. k. 2—2 h. polgármester. Vadász zongorahangoló rövidesen Zalaegerszegre érkezik. — Előjegyzések a Kakas-nyomdába kéretnek. Zalaegersaeg rend. tan. város polgármesteréül. 2713-1922. Versenytárgyalási hirdetmény.1 Zalaegerszeg r. t. város polgármestere az uj temetőben tervezett hullaház épitésének biztosítására versenytárgyalást hirdet. A terv és elöméret költségvetés a városi iktatóban betekinthető és lemásolható. Ajánlat csak az épitési munkára adandó, tehát az épületek belső berendezése az ajánlatból kihagyandó. Az ajánlatok 1922. évi április hó 30-ának délelőtt 11 órájáig adandó he. Az ajánlathoz az ajánlati összeg 5u/<> bánatpénz letevéséről szóló nyugta csatolandó. A bánatpénz a városi pénztárban teendő le. Csak törvényes honosítással biró iparosok a fenti határidőig érkezett és zárt borítékban elhelyezett ajánlata vétetik figyelembe. Zalaegerszeg, 1922 április 19. H.jwlgármester. < ZALAVÁRMEGYE 1922 április 23 f TAMY R. UTÓDA > kakas Ágoston * KÖNYVNYOMDÁJA, PAPÍR f ÉS IRÓSZERKERESKTDÉSE ZALAEGERSZEGEN AZ „ARANY BARANV ¿PÖLKTÉBKN. ALAPÍTTATOTT 1842 BEN. / TELEFON 131 SZAM Nyomdai munkák: meghívók, falragaszok, üzleti é« családi értesítések, névjegyek stb. Ízléses, csinos kivitelben Irodalmi és isnemű-újdonságok, művészi képeslapok és képek, levélpapírok (díszdobozok és mappák). Irodaszerek, irópaplrok ie^jobb minő ségben, legolcsóbb uapl árbau A„Zalavármegye" kiadóhivatala egy 1100 m. m.-es JÓKARBAN LEVŐ Eladó cséplő szekrény össze* kts sztjjakkal, esetleg elcserélném 800 vagy 900-sai. LEINVÉBER JÓZSEF ZALAEGERSZEG. Berzsenyi-u. 30. 2 2 Keményfából kitermelt faszenet szállít Zalaegerszeg vasúti állomásra, kilónként 7 koronától 10 koronáig kicsinyben és nagyban BENCSIK JÓZSEF és TESTVÉRE PAIZSSZEG, U. p HARABÁSSZEG. I UjVhl.MI.S KISZni.OAI.AS TÓTH GYULA angol urí szabó, Zalaegerszeg A leglzlésesebb választék kül- és belföldi férfiszövetekben. Fazonokat a leg-Jutányosabban és pontosan készítek. szói in Arak 7-f> Zalaegerszeg vasúti menetrendje. u 8 a. 704 705 7 37 834 940 1709 19 24 19 15 19 54 20 25 fi K K E f. ft S Honnan Csatlakozik Zalalövő* Zalaszentiván Rédics Zal.iszentiván Celldömölk Zalaszentiván Zalaszentiván Zalalövó\' Sárvár Celldömölk Szombathelyről Bpeslről Nagykanizsán át Budapestről Győrön át Szoinbalselyröl Bpeströl Nagykanizsán át Bpeströl gyors Körmenden át tlpestról í*yoi*. t<U, «iltirtM. uobUi Budapeslról Györön át Vasárnap kivótclévc! naponta. <5* 340 4 15 5 35 630 7 11 13 30 15 10 15 20 15 45 1745 Hova INDULÁS Csatlakozik Zalalövó* Sárvár Zalasrentiván Celldömölk Zalaszentiván Rédics Celldömölk Zalalövó* Zalaszentiván Zalaszentiván kerstifa il Budi^lrr t* Ftkriim Nagykanizsán át Bpestre Győrön át Budapestre Szombathelyen át Wien Győrön át Budapestre Muraszombat felé Nagykanizsán át Bpestre Szombathely Oyörön At Rpeslre HA UT menetjegy ÍTAZIK, váltsa meg jegyét a MKNtTJLGYIRODÁBAN. Ugyanott külföldre az összes jegyek megrendelhetők és az útlevelek visumja mérsékelt dij mellett megszereztetik. seszlonok, ágybetétek, matracok stb. pontosan és jutányos áron Szűcs Zoltán kárpitosnál készülnek ZALAEGERSZEGEN Kisfaludy 11. 21. Cim megtudható a kiadóhivatalban. 2 „Gissir-léle llkirklltiiliiiuloek nyári lerakati ^A és NÉMBtl ^ fűszer-, uvaimaláru es csemege kereskedésében ZALAEGERSZEG Síiül Irak. <*-•»> Poatos ti tiiyiliis kiMiIoálls. csah a jó befon nemi Úreges betonkő, hódfarkú és hornyolt cenienttelőcserép, uiozaik és lerrazo-lapok minden szinben (liydr. sajtón), műmárványlap, csömöszölt betoncső, beton kerítésoszlop sminden egyébműkő és betonárukat «>árt és raktáron tart »lHORVATH ISTVÁNU ry cementáru- és mflköflyár ¿^Zalaeotrueg. Tflnftuy ntca. Tdaliu gyönyörű választékban megérkeztek -áinMilia. P j I A -7 c zaí E\'^Hal mindennemű ruganyos kocsik tetszés I alídyl JOZ5CT szerinti építését, azoknak javítását és átala-vizsgazott ¡óvasaló és kocst-kovacs kitását. Mindennemű kovácsmunkák pon- t íosan a legjutányosabban eszközöltetnek. 1 • i; si\'Ok - \\ i A I <) R. A n. é. közönség szives pártfogását kéri. eíikcjj) köuyv li.iwnálafáért 1 napra a KU11TR4 I5le*í>iil.6n) v-tárban. bövrbS felvilágo<i-tást a KAKAS nyomdában J). Horváth Imre VAS, SZERSZÁM, VASALÁS, CEMENT, KERÉKPÁR, VADÁSZFEGYVER, VARRÓGÉP KERESKEDÉS, MÜLAKATOS ÉS FEGYVERJAVITÓ MŰHELY t elefon •">V ZALAE(TEWvSZE( W Telefon .~-V a legjutányotabb dij» uabái mellett vesz fel a kiadóhivatala Zalaegerszeg. Kakas.nyomda. Telefon 111 Nyomatott Tahy Tt. utóda Agoaton könyvnyomdAjában ZalaoKersxoiíon. Telefon 131. Heém I. évfolyam. ^HMNM>MH»MMX»tMII* tMM Előfizetési ár: Bféts ém .4U K P4I 4m . . M* K lHT«4 érn . 116 K in«i uii. * K Hirdetés ek allttaéttr átjmfc*« ntfUt ssAatttetuk Zalaegerszeg, 1922 április 28. U. síén. »HM»MnMI»nmHHIMMHH«H««l«l)IHIM4tHt(MlllH|«||H||Mu •MHtAtiHIHi Szerkesztőség liláit BISSIS, IIHililT-itN I. >1. Telefon 56 sz. Kiadóhivatal: IALAI8IK8S16, Blfcknyt-tér 5. u. Telefon 13íbe. • MMMlHWUHHMtHUMH tiiteiaHUM«: „SalaYáraeQye"lapklsdótáraaság !M0Tk««« wmftt^UioiueiJ Pelells "erkMitií: KORBál KÁROLY dr. • ••tUHHIinmUMMIIMUIIinUIMIIItHIIUMtIHIUIIItHllHHHHM „Hfuck ffy litenbtn, bhi«b «gy Mttbin Hhsck cfy isteal őröU lg«ztá(b«D. Hiuek M«cr*renziir ktti na diliben Imn." Álom . . • Káprázatos, csudaszép városban jártam az éjjel. De mivel -én éjjel nem szoktam csatangolni, elárulom, hogy álmodtam. Leirom a pazar és boldog várost. . . . Tiszta, csilingelő vilianyós kocsik szaladtak ügyesen az utcán. Az utcák rendesen, szépen bevoltak fásltva. A járdákon nem láttam szemetet, elszórt papirost, ellenben feltűnt a remek kövezés és csatornázás. Rendkívül jól esett az is, hogy még a legkülsőbb utcában . sem rázta a szobaleány a portörlő rongyot az orrom alá. „Na ez már igen szép dolog és nagy haladás" állapítottam meg boldogan. Gyönyörködtem a magyar stílben épült színházban, kultúrpalotában. Megnéztem a „kultur-palota" mozgó-színházát is. Tanulságos ipari, mezőgazdasági, természetrajzi stb. hasznos előadásokat láttam. „A lakások mind, mind egészségesek", — jegyeztem meg. »Az arcok derűsek, rózsásak, a tüdővész és egyékb kóros jelenségek fehér hollók, ritkák," — irtani örömmel naplómba. Ellátogattam iparos ismerőseimhez is. Megelégedetten újságolták, hogy tömeges rendeléseket kapnak a Hangyától, az államtól és hogy a „Mindent itthon" hatalmas egyesület, amelynek tagja minden munkás, iparos, gazda, tisztviselő, nem tulipán mozgalom, mert folyton erősödik, fejlődik s a világért sem engedné meg, hogy olyan termék jöjjön a hazába, amit a magyar iparosok megtudnak csinálni és a jelvényét a toll, kalapács, kasza egymás mellett Hungária kezében, magyar gyár csinálja. Megnéztem a város szélén épült impozáns szövőgyárat is. „Érthetetlen • -beszélte kalauzom — ebben az országban bőségesen megterem a len, a kender és csak pár évvel ezelőtt tudott felépülni ez a világhírű gyár. Nézze — folytatta lelkesen - - vásznaink már jobbak és finomabbak a cseh rumburgmál. Hála Isfen már öt ilyen gyárunk van, a hatodik most épül a felszabadult Szat-márban. Most már rohamosan épülnek a gyárak, üzemek és egy sem a kisipar elnyomására. Holnap kezdi meg üzemét a keszthelyi posztógyár is. Hiszem, hogy ez is hírneves lesz, mint a visszacsatolt Kolozsváré. Szinte nevetséges, — folytatta — hogy azelőtt nem tudott felvirágozni ez, az annyira fontos és felette szükséges gyáripar, holott az országban mindig elég gyapjú volt. Munkásaink — jegyezte meg —- boldogok, hazafiasak, erkölcsösek. Többé nem kalyibákban laknak, ahova az eső becsurgott, hanem tágas, padlós. kertes házakban. Nem is zavarja már semmi forradalmi eszme, mert van fehér kenyere, zsírja és biztos nyugdíja. A gyárat, amely a városé, magáénak tekinti, szereti, mert derült megélhetést nyújt neki és a tiszta nyereségből külön is jutalmazza. Hozzájárul a munkás boldogulásához az is, hogy a valutánk már elérte a frankot. Talán tetszik rá emlékezni, hogy mennyit fáradoztak annak megjavításán, sajnos sikertelenül. Végre azután feltalálták Kolum-bus tojását: építeni gyárat, gyárat . . . Pártolták a kisipart, nem hoztak be semmit külföldről, sőt lassan-lassan mi kezdtünk importálni és a valuta meggyógyult, nem az ezermester csuda-doktorkák, hanem a magyar munka által." Mivel derék kalauzom felhívta figyelmemet az új vízvezetékre, megnéztem azt is. Eszembe jutott, hogy én ebben a városban valamikor mily rossz vizeket ittam . . Nem csuda, mert oly nyavalyás kutjai voltak, hogy kampós, sétapálcára akasztott vödörrel is lehetett valamikor vizet meríteni . . . Volt is ám tífusz, ragály, de ma már v megszűnt, mióta a városnak tiszta, egészséges vize van. Bementem a városba. Az utcákat a tűzoltók öntözték Hatalmas sugarakban zudult a viz a kövezetre. A kávéházban feltűnt a sok klil- és belföldi újság. Elolvastam egy pár vezércikket. Csudálkoztam. Nem akartam hinni szemeimnek. — A hírlapokban nem akadt egy goromba, sértő szó. A finoman, szellemesen megirt cikkeket szomjasan olvastam. Itt-ott megcsillant a gúny és szatira, de az sem bántóan, csak találóan. Ejnye, ejnye, — gondolkoztam na ezt sohasem hittem volna. Ejnye, ejnye, pedij^ képviselőválasztásra készülnek és sehol semmi gorombaság. Egyszer egy nagy külföldi zeneszerző lakásán egy svéd újságíróval vitatkoztam. „A magyar újságíró a legjobb a világon — mondotta ő — csak néha lármás." Na, megállj, gondoltam, csak találkozzam veled, majd megkérdezem tőled, hogy az-e. A lapok egyöntetűen megállapodtak abban, hogy *csak olyan képviselői lehet a parlamentbe küldeni, aki mngyar, aki tanult, komoly, művelt agyú, aki valami tekintetben elsőrangú szakférfi. aki nem igér semmit, csak munkát és azt, hogy a haza érdeke lesz\' előtte szent és megesküszik arra, hogy hozzáférhetetlen marad és bölcs, nemes értelemben vett, szociális érzékkel rendelkezik. Még tovább akartam olvasni, de megzavart egy barátom: — Gyere, ma kezdik meg a nagy vasúti munkálatokat. • • ■ X < — Melyiket? — hisz a keszthelyi már régen kész ... k — Hát nem tudod ? Egy régi, hatalmas testület föltámadt sírjaiból, hogy Szentivánról bevezesse a vasutat . . . Álmodtam tovább és egy szelid-tekintetü angyal jelent meg előttem. Ráismertem. Hazánk patrónáját szokták ugy festeni. Ideirom szavait: — Ha protestáns és katholikus csak édes, egymásra utalt testvérnek tekinti egymást, s ha megszűnik hazánkban az ezer-csápu viszály s ha majd a szivében is izig magyar, erős, hatalmas magyar király csak Budán lakozik s ha a magyarok istene újból sok-sok .hivőt talál s ha az emberek egymást munkáikért, becsületükért tisztelik, — igy lesz nemcsak Zalaegerszegen, hanem az egész honban. Ébredj fel és ez szerint cselekedj és cselekedjetek, különben penészes lesz szobátok, bűzös az asztalotok, fekete és száraz a kenyeretek és örökös a gyászotok. Felébredtem, pedig ugy szerettem volna még álmodni. N. Szabó Gyula. —— ■ ■ 1 ■ ■ »— ■ «-• «»■ »•■»\' » WNN » ■ <MN r — i >i l| | i| _ «MM^MMIM Megalakult a Városi Testnevelési Bizottság. A játszótér-kérdés. — Tervek az uszoda meg« építésére. A ,Zalavármegye" tudósítóját«\')!. — . Zalaegerszeg, április 25. A testnevelés i törvény rendelkezései mindannyiunk régi vágyát valósítják meg. Az ifjúság nevelése létkérdéssé nőtte ki magát, s mi csak örülhetünk, midőn a komoly munka jeleit látjuk ifjúságiinkkal szemben. A testnevelés terén városunkban is történt újabban egy komoly lépés. Megalakult ugyanis a Városi Testnevelési Bizottság. Az alakuló ülésen Mikes Jen\'» várost testnevelő főhadnagy ismertette a testnevelési törvény foutusabb rendelkezéseit. Majd a játszótér-kérdés került napirendre. Az iskolánkivUli ifjúság részére ugyanis feltétlenül szükséges megfelelő játszótér. A kérdés egyelőre olyan megoldási nyert, hogy a MOVE ZSE pályáját és a volt katonai gyakorlóteret vesrk e célra igénybe. Az .uszoda megépítését is tárgyalta a Bizottság, ez Ügyben érintkezésbe lépnek Böhm Testvérek kaszaházai malomtulajdonosokkal. Ha a megegyezés nem sikerül, akkor a régi uszodái kisiéies lik és megépilik a célnak megfelelően A Bizottság ügyvezető-elnöke Mikes főhadnagy városi testnevelőliszt, tagjai pedig Jády Károly, Szeliánszky Nándor, Lendvay János, Árvay László dr., Tamaska István dr, Ríegler József, Pál József és Gróf Mihály leltek. A Városi Testnevelési Bizottságot munkájában támogatnunk kötelesség. Mi tőlünk telhetőleg segítségére sietünk a honmentőknek. 2 ZALA VÁRMEGYE 1922 április 26. Kormányzó-sértés az Arany Bárány kávéházban. Botrány a kávéházban. — Megsértették a kormányzót. — A bűncselekmény megtorlására . megtörtént az intézkedés. A „Zalavármegye" tudósítójától\' Zalaegerszeg. 1922 április 24. Az eJdurvult, borgőzös politikának már számos tanújelét láttuk. Politikai véleménykoty-vasztók, nagyképű politikai bfivészmestcrek minőig bőven akadtak nálunk. De az elvete-mültségnek nem láttuk mé# talán soha oly példáját mint napjainkban, mikor minden kis porszem-politikus hazát akar menteni és lerombol mindent, ami az ő törpeségének útjában áll, ami nevet, tekintélyt, nagyságot képvisel. És ezek a lehetetlen tucalemberek hozzányúlnak piszkos kezeikkel a tekintélyhez, a kabaré borgőzös levegőjében kigúnyolják a minden magyar ember példaképét Politikai elvetemültségüket kabaréban, kávéházban (eritik ki a velük egy gyékényen árulók legnagyobb örömére. És a józanok nem juthatnak szóhoz A bortól-kótyagosak lebunkózzák a józanságot. * . * Vasárnap este a Bárány kávéházban egy budapesti zsonglőr-társaság mövészkedett. Az egyik zongorázott és énekelt, a másik kettő táncolt. Szóval művészek. Hisz a fővárosból öttek. A közönség hallgatta és nézte őket, hisz azért közönség. Megfizette. Tizenegy óráig ment minden a maga utján, s akkor valami olyan történt, ami ökölbe szoríthatja minden magyar j ember kezét. A zongorista valami indulóba kezdett bele, melynek címét és Íróját nem jelentette be. A közönség köréből valaki odaszólt : A címet f Halljuk a cimet. Az egyik asztalnál erre Zalaegerszeg ismert rendzavarója, Sebestyén Jen*, hangosan a következő megjegyzést tette : — Admirális induló. Irta és énekli Horthy Miklós* K kijelentésre a szomszéd asztaloknál tömött sorokban ülő legitimisták gúnyos nevetésbe kezdtek. Szóval nekik tetszett a kijelentés és egyetértettek Sebestyén Jenővel. A közönség körében erre mozgolódás támadt. A magyar királyi honvédség" jelenlévő tisztjei, erre eltávoztak a kávéházból Tudomásunk szerint a kormányzősér»őt az Ügyészségen feljelentették. Annak idején még foglalkozunk ez esettel. * * * Igy viszik bele a csecsemő politikai játékosok a maguk kisded politikájába és a kabaré borgőzös levegőjébe minden magyar tisztelete tárgyának nevét. (~n) A királyi család segítés«. Bécs, április 25. Mint entente részről hiriik, Olaszország késznek nyilatkozott IV. Károly király hátrahagyott családjának tisztességes és kielégítő segítséget nyújtani. Ép igy nyilatkozott a többi nagyhatalom is, készek lévén ennek a kérdésnek tisztán emberies érzésbö] való rendezésére. Ezzel szemben a kis entente képviselői teljesen ellenkező álláspontot foglal-tak el és úgy nyilatkoznak, hogy tisztán politikai kérdésről van szó, amely nem tartozik a genovai konferencia keretébe. Szerintük ennek a kérdésnek a szóba hozatala a konferencián meg sem engedhető. fini v_ Szombathely, április 25. Hegye.;halmy kereskedelemügyi miniszter ma reegel Szombathelyre érkezeit, hogy képviselői programm-beszédét megtartsa. Veié jölt Tomcsányi Vilmos Pál igazságfigyminiSzter és Usctty Ferenc v; nemzetgyűlési képviselő, a Ferenc József inlé-t zet kormányzója. A miniszterek látogatást tettek a vasmegyei főispánnál, majd a Kulturnázba hajtatlak, ahol a szombathelyi közszolgálati alkalmazotiak váriák a minisztereket. Mintegy 800 közszolgálati alkalmazott gyúlt egybe, kiknek nevében Vatlay főügyész intézeit beszédet Hegyeshalmy miniszterhez, szombathely képviselő- jelöltjéhez. Hegyeshalmy válaszában biztosította a közszolgálati alkalmazottakat támogatásáról. A miniszter meglátogatta az iparosságot is, akik lelkesen fogadták. Majd a Kultur-hazat zsúfolásig megtöltő választópolgarság előtt fejtette ki prograi,imját Hegyeshalmy beszédében a többek között a következőket mondotta : „Én gróf Bethlen miniszterelnöknek a leglelkesebb híve vagyok és támogatni fogom, mert nekem meggyőződésem, hogy gróf Bethlen ma az egyedüli államférfiú, aki képes és alkalmas arra, hogy az országot ebből a végzetes helyzetből ki tudja vezetni. Támogalur kiváltom a miniszterelnök* urat azért is, mert az ő, programmját a magaménak is vallom. Meri mit akar ó ? A konszolidációt akarja az egész vonalon és teljessé akarja tenni* a belső rendet és az országot gazdaságilag talpra akarja állítani. Az államháztartás óriási hiánnyal zárult, ezt nekünk elsősorban kell orvosolni Az egyensúlyt csak úgy tudjuk helyreállítani, ha az állami bevételeket emeljük és a kiadásokat csökkentjük. Az állam minden törekvése cda-irányul, hogy munkaalkalmat teremthessen. Fejleszteni kell iparunkat, hogy a szükségleteket fedezni tudjuk és mennél többet exportálhassunk s minél több pénzt tudjunk külföldről kapni. Ha szétnézünk látjuk, hogy sokkai jobbak a viszonyók, mint voltak. Hivatkozol c tekintetben elsősorban a vasútra. A vasút napi teljesítménye 1919-ben csak 7400 km. volt, a teljesítmény tavaly 40 ezer klm-re szökött, a junitrs l-én életbelépő új menetrend szerint pedig 50 ezer kim. lesz a napi teljesítmény. A vonatok gyorsasága is emelkedni fog. Az ipar terén is hasonló fejlődést látok. A munkáslétszám ma kb 30 ezer, ami a békebeli munkáslétszámnak csaknem 80 százaléka Nekünk mindent meg keli tennünk iparunk fejlesztése érdekében. Meg kell mindent lennünk a gyáripar érdekében, de meg kell mindent tennünk a közép- és kézműipar érdekében is. ,A kormány határozolt szándéka, hogy az építkezési akciót tovább folytass?. Az építkezések értéke, melyeket 1921 év nyarától mostanig lefolytattak, több mint másfél milliárd korona. Csak ott van politikai hatalom, ahol gazdasági erő van. Ez régi igazság, amely mindig igazság marad. Ezért nekünk törekednünk keli, hogy e tekintetben mindent elkövessünk.\'* Majd Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy-miniszter és Usetty Ferenc v. nemzetgyűlési képviselő mondott beszédet. Hegyeshalmyt a szombathelyi választók viharosan megéljenezték. Megint új négyszáz évet akarsz? Világossal, aradi vesztóhetlyel és eptrjesl vértörvényszékkel?! fotográfiák. A légitimiste párt tovább harcol. Azt mondja : rex non moritur és keresztülnéz a magyar állam törvényein Mi sem természetesebb^ hogy a harcban elöl vezet Friedrich mester, akiről a lojalitásnak, a királyhűségnek egyébbként igazán tiszteletreméltó erényét pár évvel ezelőtt még a legmerészebb fantáziájú költő sem tudta volna elképzelni. Hát megint egy ujibb fegyverzet került elő a gyűlölet fegyvertátából. A tragikus sorsú király halála szerencsétlen nemzetünk megváltása lehetett volna, ha a végzet intését megértjük és egységes magyar táborba tömörülünk. Nem lehetett. Hátsó indokok nem engedték. Viseljék érte a történelmi felelősséget azok, akik a nemzet érdeke előtt szemethunyva, ujabb harcot idéznek fel. Mi szívszorongva nézzük ezt a harcot, áz értelemnek, az energiának egymás ellen való céltalan pazarlását. Megdöbbenéssel gondolunk Friedrich mesterre, a lánchídi trôsre, az októberi forradalom kimagasló vezérére. Arra a páncélos lovagra, aki egyik szélsőséges világnézettől a másikhoz hamarabb érkezeit el, mjnt Verne Oyula regényének ágyúcsőből kilőtt embere a holdba. Arra a politikusra,/,aki a végletekben mozgó,kétszínű politikai felelősséget, ugy látszik, egyformán könnyű lelkiismerettel birja el. • Amellett megköveteli, hogy higyjenek neki akkor, amikor politikai múltját szemünk láttára snájdig mozdulattal rázza le magáról, inint a vizén keresztül urzé kutya a vizesöppeket. Friedrich mester, ugy látszik azt az elvet tartja, hogy csak az ökör következetes, mert az mindig szénát eszik. Hit ez igaz de Bismarktól lévén szó, ne méltóztassék felejteni, hogy Németországban minden ökör. szénával, nálunk sajnos a Bismark mondásából él.0 • (Ai .Erdélyi llirek«-ból) * TÁVIRAT-TELEFON. A Migyar Távirati Iroda hivatalos jelentései. •••• . A politika hlrel. Budapest, április 24. A politikai helyzetben egyelőre lényegesebb eredmény nincs, csak a kormány tart holnap minisztertanácsot. A genovai konferencia eredményéről szerdán tájékoztatja a sajtót a miniszterelnök. A politikai agitáció nyílt erővel vette kezdetét. A miniszterelnök és a kormány több tagja számos más politikus kíséretében szombaton Szabolcs, Hajdú és Bihar megyébe utazik. A az4nkormányblttost*9 egyelőre marad. Budapest, április 25. A kereskedelmi és iparkamara felterjesztésére a kereskedelmi miniszter szakértekezlet c^ybehívását rendelte el annak a kérdésnek a megvitatására, vájjon a szén kormány biztosság megszüntetésének, vagy részben való szabaddá-tételének időpontja elérkezett-e A bánya és koh \'»vállalatok ebbjti a kérdésben érdektelennek jelentették magukat, mig a kisebb bányák egyesülése a kormánybiztosság fenntartását kivánta. április 30.an maotarthatfrk m uiesex. Budapest, április 25. Egyes iapokbin megjelent közlemény szerint a belügyminiszter olyan rendelkezést adott ki, hogy április 30-án, május elsején és másodikán politikai gyűlések nem tarthatók. Illetekes helyen a MTI-t felhatalmazták annak a közlésére, hogy e rendelkezések nem terjednek ki április 30 ára. \\ 1922 április 20. ZALAY,ÁRMEUYI£ 3 Vitézi telekbe Iktatás. Debrecen, április 24. Vasárnap iktatták be fényes ünnepség keretében vitézi telkébe Lőrinczy László v. 39-es tartalékos őrmestert. Az ünnepélyen jelen volt vitéz Nagy Pál is, a Vitézi Szék kapitánya A szerzetesek bevándorolhatnak Oroszországba. Genova, április 24. Vatikáni körök megerősítik azt a hirt, mely szerint a Vatikán és Oroszország között az oroszországi katholiku-sok védelmére és a katolicizmus terjesztésére szerződés jött létre. A szerződés értelmében ezentúl bevándorolhatnak Oioszországba a szerzetesek, beleértve a jezsuitákat is, hogy átvegyék az ifjúság nevelését. A szerzetesek különösen arra a területre mennek, ahol az éhínség legjobban pusztít. Lloyd tteorge terve. Genova, április 25. A konferencia érdeklődésének középpontjában Lloyd Georgenak az a terve áll, hogy a konferencián képviselt valamennyi állam kössön szerződést, amellyel kölcsönösen arra kötelezik magukat, hogy tíz éven át tartózkodni fognak az egymás ellen irányuló mindennemű fegyveres támadástól. Lloyd George állítólag kijelentette, hogy addig nem távozik el Genovából, amig ezt a tervet njeg nem valósitja, mert ettől függ Európa jövendője. » Lloyd George elutazik Genovából. Genova, április 24. Tegnap Lloyd George értesítette a konferencia elnökét, hogy e hét végén kénytelen lesz elutazni Genovából/ mert az angol királyi pár Brüsszelbe látogat, ahol neki is ott kell lennie. A genovai konferencia záróillése. Genova, április 24. Ma már bizonyos, hogy a konferencia holnaphoz egy hétre ünnepélyes záróüléssel befejeződik. Poíncaré a záróülésre Genovába jön. Felmerült az a terv, hogy a záróülésen-a legünnepélyesebb formában jusson kifejezésre az összehívó és meghivott hatalmak kötelező nyilatkozata, hogy a jövőben valamennyien megengedhetetlennek tartanak bármiféle támadást valamely állam területi épsége ellen Herényietet terveztek az orosz . delegáció ellen. liécs, április 24 Genovából jelentik : Tegnap öt oroszt letartóztatlak azzal a gyanúval terhelten, hogy a bolseviki delegáció ellen merényletet terveztek. A hatóságok titkolóznak, de annyit már megállapítottak, hogy az oroszok bizalmába akartak jutni annak a soffőrnek, aki Csicserin és Kraszin autóját vezeti. Nyersanyaghiány Oroszországban. Belgrád, április 24. A NóVaja Vremja értesítése szerint a nyersanyaghiány következtében Moszkvában ujabban 28 gyárat és nagyvállalatot kellett üzemen kívül helyezni. As orosZ éhínség. * Belgrád, április 24. A Novoja Vremlja értesülése szerint megjelent az oroszországi hivatalos statisztika az éhínségtől sújtott vidékek halandóságának viszonyairól. Az éhinség kezdetétől 1922 évi február elsejéjig az éhinség következ-tébén 5 millió ember halt meg Lenin Genovában. Páris, április 24 Moszkvából Rómába érkezett síikratávirat szerint Lenin Moszkvából Genovába érkezett. H S R E K. ..... — Halálozás. Súlyos csapás érte városunk egy köztiszteletben álló tag|át, Fridrik István igazgató-tanítót. Tizenhétéves Irma nevü leánykája Budapesten vörhenyben meghalt. A ftatal leány, ki a ciukotai tanítónőképző-intézet harmadéves növendéke volt, pár nappal ezelőtt vörhenyben megbetegedett, mire Budapestre kórházba szállították, ahol szülőik mérhetetlen fájdalmára elhunyt. A gyászoló család iránt mindenütt nagy részvét nyilvánul meg Kállay pénzügyminiszter Nagykanizsán. Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter vasárnap mondotta el programmbeszédét Nagykanizsán. A miniszter kíséretében voltak Símonyi-Semadam Sándor v. miniszterelnök, Korányi Frigyes báró, Kállay Rudolf. Kolbenschlag Béla főispán és Oroszi dr. kormánybiztos A nagykanizsaiak tüntető szívességgel fogadtak képviselőjelöltjüket. — A kultuszminiszter Sümegen. Vasárnap. 30-án, Tarányi Ferenc dr., a zalaszentgróli választó kerület képviselőjelöltjének támogatására Sümegre érkezik Vass József kultuszminiszter es Czettler Jenő, a magyar . Gazdaszövetség" elnöke. A fogadásta megtörténtek az előkészületek. — Farkas. Tibor dr. programmbeszédei. Fai kas Tibor dr. programmbtszéücit a következő helyeken és időben tartja: 1922 április 25-én d. u. 0 órakor Sárhida, 26 án d. u. 6 órakor Bocfölde, 37<én d. u. 6 órakor Gellénháza, 28-án d. u. 6 órakor Csalár, d. u. 7 ótakor Bolfa, 29 én d. u. fél 7 órakor Csácsbozsok. 30-án d e. II órakor Nemesapáti, d u 3 órakor Zalaszentiván, d. u 6 órakor Zala-szcnttörinc, 1922 május 1-én déli 12 órakor Alibánfa, d. u. 6 órakor Kemendollár, 2-án d e. 11 órakor Ördöghenye, d. e 12 órakor Petőhenye és d. u. 6 órakor Gyűrűs. — Kangler Béla Znlaszenljíróíon lep fel-A zalaszentgróli választókerületben hatalmas plakátok terpeszkednek a falakon, „Éljen Fangler Béla képviselőjelölt kiabái a plakát. Legalább apapiros mcgéljenzi. Más ugy is alig. Egyébbként valószínű hiábavaló^ fáradtság Tarányi Ferenc dr. edd gi képviselővel szemben a harc. — Felhívás az Ipartestületnek róni. katli. vallású tagjaihoz. P Bangha Péter országos hírű hitszónok szerdán este 7 órákor, csütörtökön és pénteken reggel fél 8 és este 7 órakor conferentiát tart a katholikus templomban. Ezt közölve, felkérjük a fentnevezett tagjainkat, hogy a conferentiákon minél nagyobb számban résztvenni szíveskedjenek. Az Ipartestület elnöksége. -- A jótékonycélu moziclőadások jövedelmét a vakok kapják. Az országos főkapitány a mozgófénykép-üzemekről szóló 1920 évi belügyminiszteri rendelet alapján valamennyi mozgófénykép üzemi engedélyest arta kötelezi, hogy az cióirt jótékonycélu előadások közül május és junius havi ily külön előadások bcvctelébői származó tiszta jövedelmet a Vakokat Gyámolító Országos Egylet javára az illetékes elsőfokú rendőrkapitányságnál fizessék be. — Ingyeríés gyorsírói tanfolyam. Kardos Jenő dr. ügyvéd a közel jövőben ingyenes gyorsírói1 tanfolyam rendezését vette tervbe. Ez ügyben a megbeszélések illetékes tényezőkkel folyamatban vannak. — A két teniszpálya valószínűleg május elsejére már teljesen elkészül. — Elmarad a tavaszi athletikai -verseny. A tavaszi athletikai verseny, melyet Nagykanizsán tartottak volna meg elmarad. Az elmaradás oka az, hogy a pálya a megfelelő időre nem készülhetett el. A tavaszi verseny helyett az ősszel rendeznek Nagykanizsán athletikai versenyt. — Ül egylet. A külömböző társadalmi osztályok bevonásával Zalaegerszegen megalakult a Katholikus Kör. Az új kör helyisébe a Katholikus Házban van. — A csepeli kikötő építése. A Magyar Távirati Iroda telenti: A csepeli kikötő építéséhez legközelebb hozzákezdenek. Ilyen nagyszabású építkezés még a békében sem igen volt. A csepeli kikötő gazdaságU\'haszna kiszámíthatatlan. — Alakuló gyűlés A SUmegi Sport Egylet (SSE) húsvét hétfőjén Sümegen alakuló gyűlést tartott. — Sümeg község gyűlése a muzeum ügyében. Sümeg község egyik utolsó gyűlésén elhatározta, hogy Kisfaludy Sándor szülőházának átengedése végett a megyéspüspökhöz fordulnak. Ugyanakkor a niuzeumi szolga tartására havi 300 korona segélyt szavazott meg a község. — A cséplőszén biztosítása. A földmívelés-Ugvi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint a 200 holdnál nagyobb gabonavetéssel bíró gazdaságok saját címükre, a kisebb gazdálkodók pedig csoúortonkint kérhetik, hogy 2—2000 hold vetés után részükre egy vaggon szened kiutaljanak. A kérvényhez mellékelni kell a vetésterület nagyságát igazoló hatósági igazolványt, igazolni keli továbbá, hogy gőzgéppel csépelnek. A kérvényt az Országos Szénbizottsághoz (Budapest, Erzsébct-körut\'48. sz.) kell intézni. — tgy szegény asszony kérelme. Tóth János né csácsbozsoki lakos elvesztett egy öltözetre való szövetet és egy kendőt. A nagyon szegény asszony kéri a megtalálót, hogy juttassa vissza részére az elveszett holmit. KÖZfiAZDáSÁe tS PÉNZÜGY. Budapest, 1922 április 25. Zürichben : a magyar korona--- 0 67 ; 0*70 az osztrák korona--- 0 058 006n« az osztr. bélyegz. bankjegy 0 058 ; 0 0678 . Budapesti tőzsde. .. Április Április 22 25. Valuták: Napolcon-- Font--- Dollár-1--- Francia frank Április 20. j Április 25. kor. ; till, i -TT t c n -s/a cajc kor. üli. Lengyel márka - -r- —. — — 20 Márka ---- — 2 87 | 3 85 Lira -- — ----- 43 50 ¡J 39 — Leu —------— 5 80 í 5 24 Cseh korona »---— 15 20 13 80 Dinár------- 10 i 10 90 Svájci frank--- — n Osztrák kor. —-- — 10 ,-r- 9«/& 3250 -753 — 696 - Amsterdam London Newyork Devizák: — Prága "7 Stokholm Zürich Berlin 297\'/* Milano 3940 Bécs Páris - Zágráb Arany ezüst értékek: . 20 K-s arany 2640 Ezüst forint Ezüst korona 58 Ezűsl5K-ás Terményjelentés. Budapest, 1922 április 25. Búza —----- Rozs .------ Árpa — —r — —--- Zab-------- Tengeri---—--— Köles-------- Repce ------- Korpa — — — -r- — —- Piaci árak. Zalaegerszeg, 1922 április 25. 1420 91/« 270 148 Marhahús---- Borjúhús ---- Sertéshús--- Tojás---- je| - - - Sertészsír--- Burgonya kg.-- Csirke, rántani való Csirke, sütni való — Levestyuk — — — Április Április 20. 25. korona korona 112 120 120 * 8 • 16 240 II 112 120 130 8 16 240 11 120 \' 120 2 ZALA VÁRMEGYE 1922 április 26. színház. Fehér Vilmos színtársulata igyekszik a közönség igényeit kielégíteni, azonban a közönség egyáltalában nem mutat érdeklődést a szinház iránt. Ezért valószínű, hogy a szezont kénytelenek lesznek színészeink idó elölt befejezni Heti műsor: Kedd: Gazdag leány. Szerda : Vig özvegy. Csütörtök : Sztrájkol a gólya. Péntek : A cigány. Szombat és vasárnap: Kis kadett. — Négyszázéven kérésztől esalc katonának ós. adófizetőnek kellett a magyar. Azt »karod, Itojfy ezután is igy legyen ? ? ÉpüBet és bútor- | munkát a legkényesebb igényeknek ■ ■ megfeleluleg készítenek J S Szalay és Dankovlts Z ÍV épUIet- és mfttoutor-aaxtaloaok ■ ZALAEGERSZEG 1 .¿\'»^unkáió tctcp: m isk-»iakaz 2 s2a.m Ürményi-utca 7. J ■ Állandó készbutor raktári ■ :........................: Egy tanoncot uri szabósághoz felveszek. "ÜT": Keményfából kitermelt faszenet 3- 5 szállit Zalaegerszeg vasúti állomasra, kilónként 7 koronától 10 koronáig kicsinyben és nagyban BENCSIK JÓZSEF és TESTVÉRE PAIZSSZEG, u. p BARABÁSSZEG. Cím megtudható a kiadóhivatalban. 3 3 csah a jó baton nem! Üreges betonkő, hódfaiku és hornyolt ecnwnt-tetőcseróp. mozaik és terrazo lapok minden színben (hydr. s#;tón>. niíimárványlap, csőmőszölt betoncső, beton kerítésoszlop srainden egyéb műkő rs betonárukat «várt és raktáron tart a-HORVÁTH ISTVÁN.L ry cememáru- és mfikögiyár vH Zalaegerszeg, TBttissy-ilca Telilin M.jpX Zalaegerszeg vasúti menetrendje. e Ö O a. Honnan 704 Zalalövő" 7 05 Zala szentiván 7 37 Rédics 834 Zalaszentiván 940 Celldömölk 1709 Zalaszentiván 1924 Zalaszentiván 1915 Zalalövő\' 1954 Sárvár 20 25 Celldömölk É R K B 7. »• s Csatlakozik »í *r r .tír ,-n —\'T\'.VT Szombathelyről Bpestról Nagykanizsán át Budapestről Győrön át Szombatselyröl Bpestról Nagykanizsán át Bpeströlgyors Körmenden át BpcstrcM gyors, kiM. <sll»itn. u»aUl Budapestről Győrön át J I Hova INDULÁS Csatlakozik 340 4 15 5 35 6 30 7 11 13 30 15 10 1520 15 45 17 45 Zalalövó* Sárvár Zalas\'.entiván Celldömölk Zalaszentiván Rédics Celldömölk Zalalövő* Zalaszentiván Zalaszentiván kírwrtuVo át Bdtpilrr it Kfkrinrr* Nagykanizsán át Bpeslrc Győrön át Budapestre Szombathelyen át Wien Győrön át Budapestre Muraszombat felé Nagykanizsán át Bpestre Szombathely Győrön át Bpestre Va9arnap kivételével naponta. HA UTAZIK, váltsa meg jegyét a MENETJEGYIRODÁBAN. Ugyanott külföldre az összes menetjegyek megrendelhetők és az útlevelek vivumja mérsékelt dij mellett megszereztetik. Jisslcrffli líkfrkllliileieuioik oyári lerakata és NEMeTh tüsxcr-, gyarmatául és * csemege kereskedésében ZALAEGERSZEG Sulid árak. w-o Pantos és iiwliu kisiaieálás. 2 hold 9800 lökével betelepítve, tégla pincével, lakással, 1 hold kaszálóval, 13 hold príma szántófölddel azonnal eladó. Értekezni leltet Horváth lános igazgatónál. Elsőrfend ű minőségű gyönyörű választékban megérkeztek TAtiY H. ilTÓOA kakas ágoston KÖNYVNYOMDÁJA, PAPÍR f ÉS IRÓSZKRKERESKEDÉSE ZALAEGERSZEGEN „ARANY BÁRÁNY" ÉPÖLETÉBf.N. ALAPÍTTATOTT 1842 BEN. TELEFON 131 SZAM I Nyomdai munkák: meghívók, falragaszok, üzleti é^ családi értesítések, névjegyek stb. Ízléses, csinos kivitelben. Irodalmi és z«nomfl-Mjdonségok, mflvészl képeslapok és képek, levélpapírok (diszdobozok és mappák), Irodaszerak, Irópaplrok legjobb minő ségben, IrRolcsőbb mpi árban A „Zalnvármtjoe" kiadóhivatala egyes számai kaphatók : txv. Iittiics Jmnrt liklcii-otuí dtMnjirit Dlrm Ferenc Csányi-ulcai dehányárodajaban. lak» Agosiaa kluv is papirkereskedésóbaa. Spttzar Huöfi Kilőtt Laju iicai deMiyüro^ákifl. hv. Kajla irtaié Viauiu-itcai dűhanyarudajatoJi. ZsiiHIfi Jézst! ujitfiNvillMjttaii a N-ilni. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz Kakas Ágoston könyvnyomdája Zalaegtrszejfen. Telefon 131. (tikegy kóuyv lia\\/n.ilat.írrt | ] ). Horváth I mre 1f*2»nra s vas\' szerszám, vasalás, cement, kerékpár, vadászeegyver, a 5j varrógép kereskedés, műlakatos és fegyverjavitó műhely ZALAEGERSZEG Telefon f>-1 » KULI ura költtflWtöoyv. tárban. Bővebb felviláfosi-Idst a KAKASnyomdában Telefon ő4. a le*jutányosabb dij-uabáj mellett»«! fel a kiadóhivatala Zalaegen/cg. Kakainyomda. Telefon 111 Nyomatott Tahy R. utóda Kaka« Auoston IcOiiyvnyorndAjábttii ZalaegerMBOBOii. Telefon 131. «¡rAm I. évtolyam. Zalaegerszeg, 1922 április 28. 12. szán. Elétisetést ár: Bféas ént Fél évre . laiyaá ém IlTti illa 4M l 340 ( ISO c 4 K Hirdetések ■ilHaétar ü|m»i asartat asiBittatsak •w .................................................................................................•MMHniflHMHMMHHWMMNMMW.......Tttt........................................... Lattal«}*«*: „Sala vármegye"lapkiadótársaság ji r*m* sswkesit«: KORBAI KÁROLY dr. Szerkesztőség IALAI0EBSZE8, Klifalaty-otca 8. ai. Telefon 55 sz. Kiadóhivatal: imiiiiiiis, Sséchasyl-tér S. at. Telefon 131 sc. A Wy „Htsirb eer Ulenbeo, W««k egy hátába*,;.,,, ^ HU»ek t%y l»Unl örök i(utáfban. V* \'<„ ~ Hiastk Matfraroridf feKAmidáiában Ámen." Országok bukása. A küllő remekbevésett szavai merednek elénk félelmetes igazsággal, mikor napjaink fekete nyomorúságának okát keressük. A költő évezredek megül lepe-dett igazságát dörögte fülünkbe, mikor országok romlását az erkölcs romlásában látta. „ Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs." Igazság, szomorú igazság ez! Szomorú, mert országok vétettek az erkölcs tisztasága ellen és országok buktak bele. Régen is, most is. Az erkölcs elfajulása egy nagy sírásás hajnala, a/ erkölcs romlása egy nagy koporsószögezés nappala és az erkölcs hiánya egy nagy temetés alkonya. Pusztulás, romlás jár az erkölcstelenség nyomában. Ha *gy egész ország veti bele magát a léhaság karjaiba a romlást, pusztulást, tragédiának nevezhetjük. Ilyen tragédiákban nem szűkölködik a történelem, a legnagyobb tanítómester. Láttunk hatalmas birodalmakat melyek gúzsban tartották a vilíigot és ezeket a vílághatal-masságokat maroknyi, de összetartó és istenfélő, erkölcsös nép letaszította trónjáról. Mert erőt adott nekik a tiszta, természetes erkölcs. A huszadik század szomorú állomáshoz érkezett. Az emberekből hiányzik a fogékonyság a tiszta erkölcs iránt és a trónon a könnyelműség, a léhaság ül. Tömjénezők nem hiányoznak a zsámoly mellől. A tömjénfüst elveszt szemük világát, nem látják a valót, csak álomképeiket, nem érzik a közelgő vihart, csak langy, puhító májusi szellő ciróga-tását érzik arcukon. S míg himnuszt zengenek az érzékiség istenasszon> ának. az ajtón már kopogtat a hideg rém, a pusztulás. Egyesek bukása az orszrig bukása is, mert a nagyközösség egyedekből préselődik össze. Az erkölcs eldurvult. Lépten-nyomon felénk kiabál a kisértő való: Vigyázz, orfczágösszeomlás kisért. ~ Mi halljuk a kiáltást, de fülünket bedugjuk, mi nézzük a pusztulást, de nem látiuk, mert befödjük szemünket. Pedig ez a bukás végzetes lenne. Feltámadásnélküli. Örök. És szégyenletes. A természet nagy ur! Még országok sem játszhatnak vele! A természet pedig maga a tiszta erkölcs! Ne prédáljuk el jogainkat az élethez és ne kacérkodjunk az öröktől évő és örökké élő természettel. Mert minden bűnünkért rettenetesen meglakolunk. Magunk pusztulásával és országok buká- I sával. íhn 1 \' •••••••••••••••••••••a« li Az amerikai Vöröskereszt ügylet és a Stefánia Szövetség munkáiu. Munkában a zalaeger. szegi anya és csecsemövídö rendelő Intézet. Milliós berendezés - ~ A .Zahvármeuye" tudósítójától. Zalaegerszeg, 1922 dprilis 2ti. A világháború mérhetetlen nyomorúságot zúdított nyakunkba. A rendkívüli idők kiforgattak bennünket mindenünkből, tehetetlenek lettünk, nyomorékok leltünk. Nem fordítottunk, mert nem fordithalLink gondot a | ivö Magyarország egyedüli reménységére a fiatalságra sem. Az ijesztő arányú gyermekhalandóság kétségbeejtett minden hónát féltő és szerelő hazafit. E nagy gyermekhalandóság megakadályozására Amerikában több millió dollárt gyűjtöttek össze és Amerika vette kezébe a munkát. Az amerikai Vöröskereszt Fgylet minden országban — lett légyen az győző, vagy legyőzött fiókot állított fel. A magyarországi fiók élén Pedlow kapitány áll, kit mindannyian ismerünk Az amerikai Vöröskereszt ügylet a Stefánia szövetséggel kapcsolatot létesített és közös munkával serénykednek a gyermekhalandóság leküzdésében Az ország egyes helyein összesen 54 — rendelő intézetet álíitotak fel. melyeket bútorzattal, orvosi műszerekkel, kötöző- és gyógyszerekkel, csecsemő kelengyékkel szeleltek fel teljesen ingyen. A csecsemő és anyavédő intézet célja az ijesztő mérveket öltött gyermekhalandóság csökkentése, jobbjn mondva a gyermekhalan- j dósá«; megafc.:dál><»zá«a, a baj megelőzése . Ilyen rendelő intézet Zalaegerszegen is alakul és mátcius elsejével már meg is nyílott a budftpvsti középponti szervező iroda irányításával, mely iioda szorosan cgyüttmfiködik az Országos Stefánia Szövetség irodájával. Az intézel élen Németh János dr. gyermekorvos áll. Munkatársunk felkereste Németh doktort, ki az intézet működéséről a következőkép nyilatkozott : f-eladatunk, hogy a terhes anyákat, a csecsemőket és egy évtől három éves korig levő gyermekeket ellenőrzés alá vegyünk abból a szempontból, liogy kioktassuk és tanáccsal lássuk cl a szülőket, megakadályozzuk é< megelőzzük a hajt. A folyó hó elsején Budapesten megtartott gyermekorvosi konferencia azonban nemcsak az egészséges csecsemőkkel való foglalkozást tűzte ki célul, hanem a beteg csecsemők kezelését és ellenőrzését is. Az intézet jelenleg a kórház mdletii pavilonb-tn ^rau elhelyezve, mely eredetileg gyermekk é háznak épült. l:z az intézet a leendő cs.csemőkórház alapja. A felszerelést az Amerikai Vöröskereszt Kgylet bocsátotta rendelkezésre teljesen ingyen. A felszerelés értéke kb. 2 millió korona. A kiadásokat is ez év júniusáig az Amerikai Vöröskereszt fedezi, ez idő után pedig részben a város, részben a Stefánia Szövetség. Szülőotthon létesítése is tervbe van véve, azonban sajnos egyelőre csak lerv marad. I Rendelési idők: csecsemőknek hétfő, szerda és szombat 8—10 óráig. Egy-három évesek részére pénteken fél nyolc órától fél tízig. Terhes anyáknak kedden és csütörtökön 10 órától tizenkét óráig. Az intézet minden rendű és rangú érdeklődőnek rendelkezésére áll valláskülömbség nélkül Azért bárki bátran fordulhat az intézethez. Rendelkezésre áll szülészeti vándorkelengye is, akinek szüksége van rá, kölcsön kaphatja .,. Az anya- és csecsemővédö rendelő intézet épen az utolsó órában jött segítségre Nagy szükség volt rá. Ifjúságot ment meg, Magyarországot. Dübörögve vágtat a világ felett a végzet szekere. Útját mindenfelé véres teteinek, romhalmaz, pusztulás jelzik. Rohanásában milliók jajkiáltása, vesztett boldogság, porba hullt remények, meghiusult álmok, széttört ábrándok felett éizett keserű zokogás kíséri. De annyi gyász és siralom, fájdalom, bánat és annyi veszteség e világromlásból nem szakadt egy népre sem, mint reánk árva magyarokra. Romokban egy ezer éves ország, ködbe veszett egy dicsőséges mult, sirba hanyatlott egy nagy Ígéretekkel teljes jövendő. Annyi sok kincsünkből nem maradt egyéb, csak a nemzet sorsát sirató költő szayai szerint, „egy szentelt fájdalom". Ugy kellene lenni, hogy ez a fájdalom minden léleknek a tisztító lü<e legyen De mit látunk? Hogy ennek hangjait messze túlharsogja a romok felett zsibvásárt ülőlf piaci lármája. S ők szemébe nevetnek \'mindazoknak, kiknek lelkében még eszmények tüze ég és egy ezeréves oltárkép elé járnak imádkozni. Mit nekik a haza? Mit a jövő? Minden a ma és minél nagyobb konc, bármi áron. Ha nyomorgók panasza és átka, sir felé támolygó sápadt éhezők nyószörgése is tapad hozzá: a becsület bemocskolása, a tisztesség sárba tiprása, meggyalázása árán is. Terjed a métely, a züllés; meg mélyebb lesz a szakadék, melybe zuhanjunk s a feltámadás fénykévéje helyett az enyészet sötét köde nehezedik maradék országunkra. Pártos magyarok w romhalmazból köveket ragadoznak, hogy egymást agyonsújtsák. A karok nem munkára lendülnek, hanem egymás bántalmazására emelkednek. Az elmék nem az alkotás útját keresik, hanem az cg) más ellen való cselszövés, gáncsvetés terveit szövik. A szivek nem szeretetben dobbannak össze, hanem a gyűlölködés heVe tüzeli azokat. A csonka törzsököt sebzik ezer gyiloftkal, öntözik a tövét halálos méreggel s mig uiioltá s a hívatlanok ajkán is közhellyé lesz a . Magyar Hiszekegy", a külső ellenség kajáji örömmel lesi a pillanatot, hogy végleg elsöpörjön bennünket a föld színéről. De hái nincs sehol egy csillag, nincs egy fénysugár, mely bíztató fényt vetne a sötét 2 ZALA VÁRMEGYE ■ -r dalom legszélesebb rétegeitől várja a minél j gyorsabb segítséget ^ A vallás- és közoktatásügyi miniszter nr a belügyminiszter úrral egyetemben e célból országos g>üjtés rendezésére adolt engedelmet, \' azon oelátástól indíttatva, hogy ezen ügy közös magyar érdek, a magyar kultúra kérdése, aki tehát ennek áldoz, egy nagyobb eszmei cél érdekeben rójja le a köteles áldozatot Vármegyének királyi tanfelügyelője május 8-át tűzte ki a gyűjtés eszközlésére az u. n. „tanitónap" megtartására. Zalai tanítók! Ne legyen közületek egysem, aki tétlen marad e napon I Ha valaha, most hatványozott mértekben emeljétek fel kérő szavatokat az olyannyira szivünkhöz nőtt nemes ügy érdekeben 8 keressétek meg a legalkalmasabb módot, hogy akciónk a nagy horderejű célhoz képest minéj^ megfelelőbb eredménnyel záruljon. Magyar közönség I A tanítóság visszafojtott lélekzettel várja, hogy kérő szava talál-e megértő visszhangra? Aki már valaha aggódott gyermeke sorsa felett, aki csak némileg is méltányolni tudja a tanítói hivatás fontosságát, annak szive és keze nttn maradhat zárva. Segítsétek tehát legalább a gondok egy részének malomkövét elhengeríteni annak az újjáépítő munkának útjából, mely a tanítók vállaira nehezül Ha pedig csalódnia kellene a tanítóságnak, ez fájóbb sebet ütne rajta a sors bármely ostorcsapásánál. Erős a hitünk, hogy nem fogunk csalódni! Adományt elfogad minden tanitó, esetleg azok alulirt vármegyei tanitótestületi einökhöz is küldhetők Zalaegerszeg, 1922. április 25-én CSISZÁR JÓZSEF / SZALAY SÁMUEL a Zalavárm. áll. tanitó- 1 fójegyiő. testület elnöke. A vasúti teljesítmény fokozása. Június elsején lép életbe az új menetrend -Több vonat lesz. — Nagyobb lesz a vonatok sebessége. A,.Zalavármegye* tudósítójától. Zalaegerszeg, április 27. Hegycshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter Szombathelyen tartott programm beszédében, mint arról előző számunkban röviden hírt adtunk, megemlékezett a vasúti közlekedés javításáról. A miniszter kijelentése szerint rövid időn belül megközelítjük e téren a béketeijesitményt. A vasútnak a háború előtti teljesítménye napi 200 ezer kilométer volt. A június elsején életbelépő új menetrend szerint a napi teljesítmény 50 ezer kilométer lesz. Ha már most a háború előtti 200 ezer km. napi teljesítményt redukáljuk Csonkamagyarországra, az ma 66 ezer kilométernek felelne meg, úgy, hogy a mostan életbelépő menetrend már majdnem megközelíti a béketeijesitményt - Azokon a mellékvonalakon, ahol most csak hetenként kétszer-háromszor közlekednek a vonatok, a június elsején életbelépő menetrend szerint naponta legalább egy vonatpár, de a legtöbbön kettő fog közlekedni. A gyorsvonatok ezentúl rendes vonatként közlekednek, megszűnik a gyorsvonatoknak, mint különleges vonatoknak, az intézménye, amelyek tudvalevőleg csak magasabb viteldijak mellett voltak igénybe vehetők. A vonatok gyorsasága is emelkedni fog. A maximális sebesség most 60 km, junius elsejétől már lesznek vonatok 80 kilométeres sebességei, sőt olyanok is, amelyek 90 kilométeres sebességgel haladnak. 1922 április 26. éjszakába? Hát a magyar feltámadás, a magyar . jövfl kapujában nincsenek őrállók, építők, alkotók? Vaunak! Ezek pedig a magyar iskolák és a magyar tanítók! ók élesztgetik a hitet, mely szárnyat ■ ad a léleknek, hogy a földön rátapadt salaktól megtisztulva, felemelkedjék egy szebb, nemesebb, eszményibb világba. Az Isten, — haza, — emberszeretet, önzetlen áldozatkészség, a hűség és becsület ezek azon vezéreszmék, melyek az iskola munkájának útjelzői. Ezek azon pillérek, melyeken a romlás közepette megállhatunk s a jövendőnek is ezekre kell épülni. Ezeket az eszméket plántálja az iskola állandóan az uj nemzedék szivébe, akként, hogy vérré megtestesült valósággá s tettrekész elhatározássá váljanak. Az iskola falai közé nem hatol he a koncért tülekedők lármája, a gyűlölködés zsivaja, megtörik raji a sölétlelkü konkolyhintők romboló munkája. És mint a világító toronyra annál nagyobb szükség van, minél vészesebb a tengeren az elemek tombolása s fénye annál tisztább és biztosabb, útjelző, minél nagyobb sötétség veszt körül: igy az iskola hivatása is annál magasztosabb, eszményi célja annál ragyogóbb, minél jobban merül a világ a bűnök éjszakájába s a romlás tengerén minél messzebbre tévelyedett. Az eszmények világában apostolkodik szüntelen a magyar tanítóság igénytelenül, a világtól legtöbbször észre sem véve, távol mirden külső f togtatástól. De abból a kis tüzecskéből, melyet szakadatlanul szítanak, lángok lesznek; a lángok egyre nőnek, egyszer csak összeölelkeznek s ráfestik a feltámadás hajnalpirját a sötét magyar égre De a tanítóság érdemeivel nem szokott hivalkodni soha, valamint sebeit sem szokta mutogatni Pedig nem volna csoda, ha összeroskadnának a sok nyomasztó gond súlya alatt, melyek napról-napra malomkő gyanánt őrlik akaraterejét s a létfenntartás nehézségei megölnék erős hitét, lelkes bizakodását. S mig olt volt és van mindenütt, ahol nyomort kell enyhíteni, könnyeket szárítani s a könyörületesség, irgalom esdő és részvétet keltő szavát annyiszor felemelte az élet száműzöttjei érdekében s a különböző társadalmi és kulturális akciók létrehozásában mindig közremunkálkodott, addig a saját érdekei istápolására a társadalom segítségét még ez ideig nem kérte és soha igénybe nem vette . Most kénytelen odafordulni I De most sem mint tanítók appelIáinak a társadalom jóindulatára, hanem mint szülők, azok érdekében, kik nekik is, mint minden szülőnek legdrágábbak, a gyermekek érdekében. Közel 50 esztendeje alakult meg a tanitók összekuporgatott filléreiből „Eötvös-alap" néven az a humanitárius egyesület, mely megteremtette a főiskolákon tanuló tanitó gyermekek iskoláztatásának megkönnyítésére a .Tanitók Házá\'-t, mely szeretettel fogadta be és ölelte keblére a magyar tanítók gyermekeit, otthont adva nekik az otthon helyett s nevelt belőlük a hazának derék polgárokat s képzett munkásokat a magyar társadalomnak s a magyar hazának.\' . A „Tanitók Háza\' most válsággal küzd, a gond*bekopogtatott ajtaján s az inség sárga arca vigyorog be azokon az ablakokon, melyek mögött a tanitógyerekek készülnek megfeszített erővel a nemzetépítő munkára. Eddig ez a nagyrahivatott intézmény saját erejéből tartotta fenn magát, most az adakozók, megértők jószivéhez kénytelen fordulni, mert önmagán többé segiteni nem tud s a társa- IV. Károly ós az integritás. A legitimista tábornak e^yik legkedveltebb és egyik legcsábítóbbnak szánt érve IV. I^ároly visszahívása mellett az volt, hogy az intergitás nélküle el sem képzelhető. Ez a föltevés önkényes, hiszen az integritási reményeknek egyik legfontosabb alapját, a magyar faj erejébe vetett bizalmat veszi semmibe. Ettől eltekintve érdekes megvizsgálni azt a kérdést, vájjon IV. Károly még király korában miképpen viselkedett az ország területi épségének gondolatával szemben. j A. Érdekes adatokat találhatunk erré nézve egy nemrégiben megjelent igen lojális osztrák könyvben, mely Kaiser Franz Joseph l. und sein Hof cimmel jelent meg. Vau egy rész ebben a könyvben, amely érdekes világot vet arra, hogy IV. Károly miképpen becsülte meg hazánk integritását. A könyv 248 oldalán a következőkét olvassuk : .Károly császár ezekben a cikkázó villámoktól hasogatott zivataros napokban az elképzelhető legszerencsétlenebb szerepet játszotta. Amidőn Ausztriában el vesztette hatalmát, Magyarországba sietett és abban a remínyben, hogy Angiia és \' Franciaország segítségével legalább ezt a királyi trónt megtarthatja magának, egész családjával Gödöllőn szállott meg . . . de egyidejűleg suba alall tárgyalásokat folytatott a csehekkel és jugoszlávokkal, kiknek kedvező eredmény esetén magyar területek átengedését igérte. De semerre sem tudott boldogulni, mert kétszínű játéka hamarosan lelepleződött." " A legitimisták érveléseivel szemben minden alkalommal hivatkoznunk kell tehát arra a szomorú valóságra, hogy a volt király az összeomlás előtt és alatt egyáltalában nem ragaszkodott hazánk területi épségéhez, hanem a Habsburgok családi politikájáért feláldozta volna azt. Ne felejtsük el azt sem, amit Hohler angol követ mondott annak idején, hogy IV. Károly Magyarországot csak nagyhatalmi törekvéseinek létrájául akarta felhasználni. TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. köxalkatmaxotlak sxakártekexle-«ének elOkéaslt^se. Budapest, április 26 A KANSz mai elnökségi ülése a szombaton tartandó szakériekezlet előkészítésével foglalkozott. A közalkalmazottak körében az egyre fokozódó drágaság következtében nagy nyugtalanság mutatkozik és igy az országos szakértekezleten előreláthatólag nagy tömeg fog résztvenni. A határmegállapltö bizottság magyar területen. |\' Budapest, április 26. Az Arad,- Békés és f Csanád vármegyék területére rendelt határmeg- / állapító bizottság a megszállott Nagyváradról magyar területre érkezett. A bízottság óién Szentmiklóssy Andor követségi tanácsos áil. Harc tag Peren« nem lép fel. Budapest, április 26. Herczeg Ferenc, a kitűnő magyar ¡ró, a bácsalmási kerület hivatalos jelöltje bejelentette a párt vezetőségének, hogy nem óhajt fellépni a választásokon. Uoytf Oeorge Genovában marad. Qenova, április 26. Hivatalos angol helyen tel)esen alaptalannak mondják azt a hírt, hogy Lloyd Oeorge e hét folyamán vislzatér Londonba. Lloyd Oeorge a békepaktum megkötéséig Oenovában marad. 1922 április 16. ZALAVÁRMEGYt: 3 Lloyd George Javaslata a Jóvátételi kérdés tárgyalásáról. Genova, április 26. A mai nap és valószirü az egész konferencia legnagyobb eseménye Lloyd Georgénak az nz éppen most ismeretessé vált javaslata, hogy Genovában vegyék tárgyalás alá a jóvátételi és esetleges szankciók kérdését. Lloyd George ezt a javaslatot mát; dél-élőit közölte Barthouval az Alberti-villában folytatott tanácskozás alkalmával. Hozzátette, hogy boldog lenne, ha Poincaré személyesen venne rész<|ezen a tanácskozáson. Barthou megígérte. hogy a javaslatot megküldi Párisba. Sándor király Párisban. Belgrád, április 26 Sándor király tegnap Bukarestből Párisba utazott. A svéd király balesete. Grenople, április 26. A svéd király gépkocsija összeütközött egy másik kocsival. A király zúzódásokat szenvedett, szárnysegéde pedig súlyosan megsebesült. Megvizsgálják a német-orosz szerződés érvényességél. London, április 26. Genovából megerősítik azt a hírt, hogy Lloyd Georgenak az ó szándéka, hogy a legfelsőbb tanácsnak Genovába való egybehivását indítványozza. A legfelsőbb tanács meg fogja vitatni a német—orosz szerződés érvényességét a versaillesi szerződéssel való összefüggésében. A felsőszllézíai teríttetek átadása. Oppeln, április 26. A szövetségközi bizottság Németország és Lengyelország képviselőit május negyedikére megbeszélésre hívta össze, hogy előkészítse a megszállt felsósziléziai területek átadását. Kommunisták és fascisták összetűzése Fiúméban. Triestból jelentik: Szombaton este egy fascista csoport haladt végig Fiume utcáin és néhány kommunistával találkozott. A fascistak fegyvert emeltek a kommunistákia, megállították őket és kutatni kezdtek náluk. Közben az egyik kommunista revolvert ragadott, két lövést tett, mire a kommunisták futásnak eredtek, miközben hátrafelé lövöldöztek. A fascisták utolérték a kommunistákat, elfogták és megmotozták őket Mindannyiuknál bombákat találtak. Vasárnap délelőtt a fascisták egy Szabalin nevü pékmester műhelye elé vonullak, aki közismert kommunista érzelmű. Szerintük ó volt a revolveres merénylő. Szabdtin tiltakozott, de a fascisták félholtra verték. Amerikai farmerek Oroszországban. Belgrád, április 2b Bolseviki lapok kOzlik, hogy Amerikából Oroszországba költözött 150 farmerből álló társaság, amely a szovjet-kormánytól koncessiót kapott háromezer pesjatni föld müvelésére. Ez a csoport az első mezőgazdasági, közkereseti társaság Oroszországban. Nemrég közölték azt a hirt is, hogy egy német tröszt százezer hold föld megművelésére kapott engedélyt. Cseh tiltakozás a külföldi beavatkozás ellen. Pozsony, április 26. A tót nemzeti és néppárt, a kisgazdapárt, a cseh szociáldemokrata irtun-káspátt és a felvidéki cseh szocialista párt vágrehajtó bizottsáca üzenetet küldött Benes miniszterelnöknek Genovába, amelyben utalnak arra a napi jelentésre, hogy a tót néppárt végrehajtóbizottsága deputációt küldött Genovába, amely küldöttség a cseh állam belpolitikai kérdéseiben közbejár egyes külföldi tényezőknél. Az emiitett pártok végrehajtóbizottságai tiltakoznak az ellen, hogy a cseh állam belügyeibe külföldi tényezőket vonjanak he. N 5 R E K. — Halálozás. Fangler Ferenc pénzügyi szám-ellenőr három éves Dezső nevü fiacskája az éjjel sarlachban meghalt. A szülőket lesújtotta egyetlen gyermekük korai és hirtelen halála. — Megzavarták Friedrich prograinmheszédét. A zalaegerszegi választókerület keresztény ellenzéki érzelmű választóinak képviselőjelöltje Friedrich István az elmúlt vasárnap programm-beszédel tartott Zalaistvándon és Bakon. Zalaistvándon az őt kisérő Fangler Béla is beszélt, jobban mondva csak szerelett volna beszélni, mert közbcszólásokkal állandóan zavarták. A hallgatóság Horthy Miklóst és Bethlen miniszterelnököl éljenezte. Bakon a folytonos közbeszólás miatt Friedrich alig tudta beszédét meg-tani. l^y fest a „diadalút". --- Hadirokkantak figyelmébe. A hadirokkantak nyugdíjügyekben ne utazzanak fel Budapestre, hanem minden kéielmükkel, panaszukkal az elöljárósághoz forduljanak. A nyugdíjügyekben történő esetleges utazások kiadását nem fogják a jövőben oiegtéríteni. — Posta és rakodó állomás Teskándon. Te>kándon inozg;dom indult meg rakodó állomás és posta építése ügyében. E célból legközelebb küldöttség fogja Kotbenschlag Béla főispánt felkeresni. Mejjhivó. A Nyugatmagvarországi Cserkész Szövetség (mint a M. Cs Sz III. kerülete) f. évi április hó 29-én 16 órakor a szombathelyi vármegyeháza nagytermében tartja rendes közgyűlését, nfelyre rendes, alapító és pártoló tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat: Megnyitó: évi jelentés; zárszámadás előterjesztése; költségvetés 1922. évre; indítványok ; vagyoni és egyéb határozatok ; tisztújítás; uj tisztikar székfoglalója és zárszó. Másnap, azaz vasárnapon délelőtt 10 órakor a kultúrpalota termében cserkész-vezetői kongresz-szus tartauk, melyre különösen a szülők, pártfogók és tanférfiak szíves megjelenéset kéri a szövetség. igazolvány nélkül tilos az élelmiszer-srállitás A közélelmezési miniszter rendeletet adott ki. mely szerint szállítási igazolvány szükséges a búza, rozs, árpa, zab, köles, tengeri, valamint ezek őrleményei, továbbá a burgonya, az élelmiszerek körébe eső sertés és szarvasmarha, hús. szalonna, háj, zsír, húskészítmények vasúton, hajón vagy közforgalmú gépkocsin való szállításához.- A rendelet vonatko-I ztk az orsza<\' belterületéről a határsávban fekvő állomásokra, valamint a határsávban fekvő vasútállomások egymásközti forgalmára. — A hamis ötezer koronásokat be kell szolgáltatni. Legutóbbi számunkban megemlékeztünk már arról, hogy Budapesten az ötezer koronásokat hamisították. Akinek birtokában ily hamis pénz van, saját érdekében szolgáltassa be a hatóságnak. HUBER ELZIKE a 7 éves csodaprimadonna. Magyarország legkisebb és legbájosabb inüvésznóje. aki Budapest, Bécs, Innsbruck, München, Hamburg, Berlin, Drezda; Lipcse és több világvárosban óriási sikert aratott. MŰ VÉSZELŐ ADÁST tart Zalaegerszegen, folyó évi április hó 29-én és április 30-án szombaton este fél 9 órakor, vasárnap délután 4 órakor és este fél 9 órakor az Arany Bárány nagytermében. Naponta új műsor és új kosztümök I HELYÁRAK: Páholy 5 személyre 500 K, fenntartott hely 100 K, l-só hely «0 K, ít-ik hely 60 K, állóhely 20 K, karzat JO K vigalmi adóval együtt. Vasárnap délután mérsékelt helyárak: Páholy 350 K, fenntartott hely 70 K. I. hely 60 K. II. hely 40 K, állóhely 15 K, karzat lu K. Jegyek előre válthatók a színházi pénztárnál. — A balatonendrédi csipke Sümegen. Sümegen a polgári leányiskola harmad ós negyedosztályos növendéket balatonendrédi csipkét készitenek. Az oktatást a polgári leányiskola kézimunka tanára, özv. Eichelené urnö, látja el. • »-»«• \' i > n i i wmemtmmmmmmrnmmmmmmmmmm m **mmmmmmtm^m*mmmm^m~rnm KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZ06Y. Budapest, 1022 április 27. Zürichben: . a magyar korona —-- az osztrák korona — — — az osztr. bélyegz. bankjegy Budapesti tőzsde. Április Április 25. 27. 070 065 006»/* 006»/« 0-0678 0*0678 Valuták: Font---- Dollár--- Francia frank Lira — -Leu — — Április 25. Április 27. kor. i fill. ,[,fi" — — 2965 - j t 1 —— i 3500 1 - — — 696 -_ H 772 í - __— I 20 — ! 21 _ — 3 05 i 2 \' 85 — — 39 — i! 39 ! - — — 5\' 24 5 60 — — 13 80 Ü 15 35 — — 10 90 10 65 _j _. _ _ - 9»/«J - llO\'/s 280 Devizák: — Prága 3450 Stokholm Zürich Bécs - Zágráb Arany-ezüst értékek: 20 K-s arany 3100 Ezüst forint Ezüst korona 59 Ezüst5K-ás Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris 1532 10 280 145 290 Terményjelentés. Budapest, 1922 április 27. Búza--—--- Rozs ------— Árpa —--- —-- Zab-------- Tengeri — —----— Köles------ Repce----— — Korpa - — — — _ Piaci árak. Zalaegerszeg, 1922 április 27. Marhahús------ Borjúhús —--• — — Sertéshús------ Tojás —------- Tej---------- Sertészsír —----- — Burgonya kg. -- ---— Csirke, rántani való-- Csirke, sütni való---- Levestyuk — — — — — Április , Április 25. 27. Kor. Kor. .-„-s X? • SMT^TTtX.\' *--3BS 3Í ... 3100 3200 2500 2250 2500 \'2350 2500 2350 3100 2950 2600 2600 1700 Április 25. i korona Április korona 112 Ifi* 120 120 120 120 8 8 16 16 240 240 11 II 120 120 IfUlföldi pénzeket lm (dollárt, dinárt stb) arany- és ezüstpénzt legmagasabb napi áron vásátpi Fenyvesi Bankbizomány, Zalaegerszeg, Fő-tér. 4-52 Telefon 38. Egy pult és egy üveges bolti állvány eladó. kíadóbaü Alomba illő csodapalotában, Schönbrunn-ban készült az Edison szombati remeke: Gróf Cagliostró Hat felvonás. — Isméi emelik a dobáov ¿fát? Egy budapesti hélfói lap arról értesül „beavatott" helyről, hogy május elsején a dohánynemüek árát ismét emelni fogják. Az emetés a lap értesülése szérint 35 százalék les/ A hirt nem erősítették meg, igy csak fenntartással kflröljük. Ha az emelés megfelel a valóságnak, a dohányosok nyugatómba helyezhetik cigaretta tárcáikat. — Erélyes intézkedések a hazárdjátékosokkal izemben Budapesten valósággal gombamódra szaporodnak ujabb időben a kárlyabarlan-gok; a hazárd-játék pedig szinte szenvedély fett. Fzen állapotok megszüntetését elérendő, új rendelet kibocsátásán dolgoznak, melynek értelmében a hazárd-játékosokat nemcsak pénzbüntetéssel, hanem elzárással is sújtják. - Országos cserkészkiállitás- Május \'hóban Budapesten országos cserkészkiállitás lesz. A zalamegyei csapatok közül eddig csak a zalaegerszegi 71. sz. Zrínyi csapat nevezett be. - Az antant-misszió is fizet. A belügyminiszter a főváros pénzügyi osztályával közölte azt az elhatározását, hogy ezentúl az antant- missziók tagjai is kötelesek a szállodaadót megfizetni. Fizethelnek. a mienkből fizetik. ZALAVÁRMEGYE SPORT. •••• Ax osztrák magyar mérkőzés magyar válogatott csapata. Budapest, április 26 Kiss Ovula szövetségi kapitány a ma délután megtartott mérkőzés alapján a vasárnapi osztrák—magyar mérkőzése a következő csapatot állította össze: Neu ha us (III. ker. TVE), VoKl II. (UTE), Mandl (MTK), Kertész II. .(MTK), Obítz, tflum (FTC), Opata, Molnár, Orth (MTK), Seiden (UTSF), Tőth (FTC). A „Magyar-Francia Biztosító Részvénytársaság" zalaegerszegi főügynökségénél irodai gyakornok (nő vagy férfi) felvétetik. — Pályázók irataikkal személyesen jelentkezhetnek a Központi Takarékpénztárnál levő irodában 1922 április 28 Özv BAUER JAKABNÉ született STERN GIZELLA úgy a saját, valamint összes hozzátartozói nevében fájdalomtól lesújtott szívvel jelenti, hogy szeretett férje, a legjobb testvér és rokon bauer jakab szappangyáros zalaegerszegi lakos tevékeny életének 57-ik, boldog házasságának 27-ik évében rövid szenvedés után ma délelőtt 9!/» órakor elhunyt. Temetése pénteken délután 2 órakor lesz. Zalaegerszeg, 1922. április 27. nyugodjék BÉKÉBEN I Zalaegerszeg vasúti menetrendje. jTl:. R K K 7.P S ¿. Honnan Csatlako/ik 704 Zalalövő* 70T) Zalaszentiván 737 Kédics 834 Zalaszentiván 940 Celldömölk 1709 Zalaszentiván 1924 Zalaszentiván 1915 Zaialövő IC 54 Sárvár 20 2fS Celldömölk • Vasdfiiap kivételév Szombathelyről Bpestról Nagykanizsán át Budapestről Győrön át SzombatselyrŐI Bpestről Nagykanizsán át Bpestról gyors Körmenden át Bpeströl jtfor«, irif tiitlnn, mattt Budapestről Oyőrön át el naponta. i 340 4 lő 5 35 630 7 11 1330 15 10 1520 15 45 1745 INDULÁS Hova Csatlakaik Zaialövő* Sárvár Zalas\'.entiván Celldömölk Zalaszentiván Rédics Celldömölk Zálalövő* Zalaszentiván Zalaszentiván kinw«4« il n Ftlnigr» Nagykanizsán át Bpestre Oyőrön át Budapestre Szombathelyen át Wien Oyőrön át Budapestre Muraszombat felé Nagykanizsán át Bpestre Szombathely Oydrön át Bpestre HA UTAZIK, váltsa meg jegyét a MENETJEOYIRODÁBAN. Ugyanott külföldre az összes menetjegyek megrendelhetők és az útlevelek visumja mérsékelt dij mellett megszereztetik. HEINRICH W. és L. ^^ üvegezési vállalat, üveg-, porcellán- és lámparaktár ZALASQERSZeOEN I/észitunk épületüvegezést, ^ képkeretezést, üvegtető javítást és minden e szakmába -vágó munkát ugy helyben mint g igre sek pontosan eszközöltetnek. vidéken. Vidéki megrendelő Elsőrendű minőségű gyönyörű választékban megérkeztek Épület és bútor- S munkát a legkényesebb igényeknek fi a ^ inegfelelőleg készítenek i_o a S Sialay és Dankovlts S ■ épület- ét mflbutor-asxtalosok j ■ ZÄLAEGERSZEG l;a"*K«»u«káló telep: ■ S" iskolaköz 2 szám. Unnényi-utca 7. J _ Állandó készbutor raktAri a ■■■■■■■■ Házat veszek kerttel ?agy nagyobb udvarral. Levélbeni választ a kiadóba kérek, j 2 Ml ¡¡¡f? csah a jó beton nem! Üreges betonkő, liódfarku és hornyolt cement-tclőcserép, mozaik és terrazo-lapok minden színben (hvdr. sajtón), müraárványlap. csőmőszőlt betoncső, beton kerítésoszlop sminden e^yebműkő és betonárukat gyárt és raktáron tart IKHORVATH ISTVAN.U P/ camantáru- és műkögyár V*T Tlttlsiy-itci. Titoiwi I). Horváth I m re | VAS, SZERSZÁM, VASALÁS, CEMENT, KERÉKPÁR, VADÁSZFEGYVER, VARRÓGÉP KERESKEDÉS, MŰLAKATOS ÉS FEGYVERJAVITÓ MŰHELY ZALAEGERSZEG a legjutányoaabb dij-uabás melleit veti fel a esikegy kÖoy v hnsznÜalátrl 1 napra • KULTÚRA kAlcsAiik«n>v-tárban. Bővebb frlvllágosl-iáit a KAKAÍy nyomdában ——mm^Ímjí^____; \' \' ~ * * - - . - — iMui-njrvmui. i treiupi •\' • JSr.V=«^«tott, j «hty R. oxt^a.» AKo.ton könyvnyomdájában ZalaeKer8xoBon. Telefon 131. «»Arn. TelefOr» GA. Tölefoti KA kiadóhivatala ZaJaegerwef. Kakas-nyomda. Telefon 131 r r I. évfolyam. Előfizetési ár; Elén ént . 480 I fél ént . . 240 X l«OT«6 tvre . 180 K BUM hír . 4 K Hirdetések ■UUaéter dijmUi ihiisi uáBlttatuk . »M.IUH.MM4H..MMI • UtMMHIHlUHI Zalaegerszeg, 1922 április 30. .............Ír...............................r 13. szil Szerkesztőség ialae0eb8zei, Klitelily-ttu 9. u. Telefon 55 sz. Kiadóhivatal: ialae&EBSXB0, Síétbnyl-tér 5. u. Telefon 131 se. Li»t«u)4nM: „Kala vármegye"lapkiadótársaság |noiífíí«^Tíírtíf¿VmÍhm.I Felelös "erkesstd: KORBAI KÁROLY dr. -.•■■■■t.«tM»»tttlat»tMI»Mia»»#»«iM»MiMíM»»tMIIIÍ»«»M«MMI#»«M«M»l»M«léArtlM«»IIIIMIIMMéllllééléél»lélll«»MII»IM«IWMIMIM»««»»»»IIIIMIIM#«l ..MtatcW tfj Ittenben. hkuk tfj hátában Htaek tfj isteni ftrflb Igazaáibaa, Hittek Mifyarorul< feltimaditábta kmta"\' *\'\' Válaszúton. A genuai világ-konferenciáról hazaszólították Bethlen István gróf miniszter-terelnököt a magyar közügyek. Delegációnk azonban ott marad, hogy Csonka-Magyarország érdekeit a nemzetközi értekezleten tovább képviselje. Nem voltak vérmes reménységei, mikor kiutazott Génuába, nem érte künn semmi csalódás. Az uj európai koncertre, mely most van kialakulóban, meghívták a világhatalmak a magyar államot is. Adva van tehát az alkalom,.amire a háború óta eddig nem volt lehetőség, hogy helyet foglaljunk a világpolitikai arénában s viszonyaink iránt bizalmat,\' érdeklődést keltsünk. Hiba lett volna, ha ez önként kínálkozó alkalom igénybevételétől eltekintünk. A fogadtatásról, melyben delegációnk általában részesült Genuában, a magyar miniszterelnök elégülten nyilatkozik Mindenütt szívesen látták és kellőleg megbecsülték delegátusainkat. Kétségtelen jele ez annak, hogy az új Európában Csonka-Magyarország numerust jelent ma már. De ha numerái is, még nem pondé rá I ugy, ahogy érdemlené. Súlyúnk lefoko-zása volt a trianoni béke célja s további lekisebbitése a kisantant érdekében áll. Ily körülmények közt nehéz a boldogulásunk s államférfiainknak a politikai művészet minden eszközét meg kell mozdítaniuk, ho^y javunkra megértő, fogékony atmoszférát teremtsenek a külföldön. Genuában a magyar ügyeket előtérbe hozni alkalmasint lehetetlenné válik. Ezek háttérbe szorultaki .maga a konferencia sem bírja elintézni saját prog-rammját, mert a német-orosz egyezménytől meglepettetve, egész munkája más vágányokra terelődött át. A magyar delegáció szerephez nyilt szinen alig jut, csak a kulisszák mögött dolgozhat, de itt eredményes az orientálódása. Közve-tetlenül érintkezhetett nemcsak a nagyhatalmak s a semleges államok, hanem a kisantant képviselőivel is. Bethlen István gróf miniszterelnök benyomása az, hogy a nemzetközi atmoszféra irá- nyunkban e purparlék óta jobb, mint volt Genua előtt. Magyarországnak reális súlyát fölemelne s Európa bizalmát iránta lényegesen fokozni maga a nemzet van hívatva s csak a nemzet képes rá: ha dologhoz lát, konszolidált munkával eredményeket mutat fel mielőbb s nem fecséili erejét kicsinyes pártviszályokra. E felsőbbrendű cél lebegjen a nemzet szeme előtt most, midőn a választási harcban államépitő feladathoz szervezkedő. A miniszterelnök azért sietett haza, hogy a választási kampányt ebben a szellemben vezesse. Ha a nemzet hathatósan támogatja őt ebben, amit biztosra veszünk, ugy nem csak numeráim, hanem ponderálni is fog Magyarország Európa mérlegén! Bejelentő hivatal Zalaegerszegen Ki kötelmit bejelentésre. — Külföldieknek személyein kell jelentkezniük. — A mulasztást szigorúan büntetik. Zalatgerszeg, ¡¡pr. 2ti. A magyar királyi államrendőrség kebelében bejelentő hivatalt szerveztek, mely működését a napokban megkezdi. 1919-ben volt már ily bejelentési köte-¡ezeitsétf, azonban most újjászervezték a bejelentő hivatalt a bejelentést új bcjclentöfve-ken eszközük. Bo kell jelenteni mindenkit, ki a város területén él állandóan, azonkívül a rövid ideig itt tartózkodókat is. A külföldieknek személyesen kell jelenlkczniők. A bejelentési köteiezetlség minden be- és kikditözésre, a lakás- és tartózkodási helynek minden változására Kiterjed és 24 óra alatt esz közlendő. A bejetentő-lapot bármely rendőrlaktanyában, vagv a bejelentő hivatalban ingyen lehet kapni s a/t a bejelentett fél (a családfő, vagy a háztartás feje) tartozik kitölteni pontosan és olvashatóan. Ha nem tudja kitölteni, bármely rendőr, vagy a bejelentési hivatal kitölti azt a családfő bemondása alapján. Beköltözés alkalmával két példányban kell kitölteni a bejelentő-lapot. Egyiket visszakapja az Illető. Hz a nyugtája a bejelentés megtörténtéről és ha onnan elköltözik, ennek felmutatásával kell bejelenteni a kiköltözést. A kiköltözés bejelentése csak a bejelentő hivatalban lörténhetik, ahol ilyenkor a kijelentő a beje-lentő hivatal állal őrzött másik lapot kapja vissza nyugtatványképpen. Külön lapon jelentendő be a férj, a feleség, a nagykorú és az önálló keresettel bíró gyermekek. A szülői ellátás alatt levő kiskorú gyermekek a családfő lapjába vezetendők. Cselédek, segédek, tanoncok, rokonok, szóval mindenki más, aki a lakásban lakik, külön lapon jelentendő be. A szállásadó felelés azért, hogy a beköltözött egyén be és ki legyen jelentve. Nevelőintézetek, konviklusok, jótékony intézetek, kolostorok, nyilvános- és magán-gyógyintézetek, börtönök, egyáltalán minden köz- és magánintézet igazgatója vagy irásbelileg megbízottja a felelős, hogy a lakásra, ápolásra, tartózkodásra befogadott egyének bejelentessenek. » Hetenként. ad notam: „Szabadság, szerel«!»* Szabadság, s/e retem; I: kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Szabadságért föláldozom a nyugalmamat, Habsburgokat. Hevül a kohó, izzik a tüzesvas, vagyis: közeledik a választás. Nagyon sokféle a párt; nem tudnám megmondani, hány van. Még több a cimök, elneve^ zésök s olyan hosszú nevtlek is vannak; hogy egy lélegzetvételre ki sem tudnám mondani. De legtöbb a jelölt. A választásnak tehát már a külső formája ig zavaros. Hát még a belső formája! Mert a dolognak a belsejébe még nehezebb bélátni. S a magyarázatok néha még nagyobb zavart csinálnak. Hogy többet ne mondjak, a jelöltek igen sokszor fejérét mondanak és feketét gondolnak. Mégis, ha szabad önállóan gondolkozni, én azt taitom, hogy az egész nagy zűrzavar (chaos) két ellentétes pártból áll. Az egyik szereti a habsburgokat, a másik nem szereti a habsburgokat. t:z volna tehát most a dolognak a tengelye. Persze, ez csak az én saját véle« ményem. Am, most jön egy nagyobbocska bökkenő. Akik a habsburgokat pártolják, azok talán azért, meri kényelmetlen nekik ezt a hosszú, nehéz szót kimondan», adtak ennek egy más nevet, egy könnyű és kényelmes nevet, azt, hogy: legitimitás. A legitimitás pedig azt jelenti, hogy törvényszetúség. Nós, tehát a ravasz logika szerint világos, mint a vakablak, hogy a habsburgismus egyet jelent a törvényszerűséggel. Az első lépés, az elnevezés lucus a non lucendo szerint történt, amint hogy sok gyönge gyermeket Viktornak keresztelnek s erős kemény emberek viselik a Üyenge János nevet. A régi Saulus-Paulus és Péter-féle kőszikla nevek találvák voltak; de ma hány kishitű ember a Pál és hány Péter a gyönge fűszál ? Soknak Rózsa a neve, aki nem hasonlít a rózsához; s Ibolyának szólítjuk azokat is, akik felette gőgösek ; s vannak becsületes Tolvajok és tolvaj Nemesek. Akik engem meg akarnak érteni, azok számára szívesen elismerem, mert tudom is i állítom is, hogy ebben a viszonyában a legitimitás szót igenis vitatták, magyarázták, okos, tudós emberek a hírlapok élén ; de el nem döntötték, s amig napnál világosabban nincs bebizonyítva, addig nem kellett volna ezt a nevet rá keresztelni. Veszedelmes következtetés lesz belőle. Mert olyan portéka ez a logika, hogy csak az első lépés legyen benne rosz, a többi feltétlenül mind rosz lesz. Épen ugy, mint Deák Ferenc mellényén a gombolás. A legfelső, vagy a legalsó gombot, ha rosz helyen kezded: a többi is mind rosz helyre megy. Isten mentsen engemet attól a nagyképüsködés-től, hogy sorba akarnék állani a tudósokkal $ pláné kis vidéki, hírlapban vitatnám a nagy legitimitás fogalmát. De felette csudálkozom, ZALAVÁRMEGYE 1922 április 30. hogy akik hivatottak rá, akik részletesebben ismerik a történelmet, akik jobban tudják magyarázni a törvényeket és akik általában nagyobb politikusok, mint én, — felette csudái-közöm, hogy azok nem magyarázzák meg a nagyközönségnek, hogy mi van irva a III-Károly király-féle törvényünkben, abban a hires Pragmatika Sanctióban. Abban egyebek mellett az is irva van. hogy Ausztrián és Magyarországon egy habsburgi ember uralkodik — osztatlanul. Mind a két országon egy uralkodó osztatlanul De hát hol van most Ausztria? Előbb ezt kell megkeresnie a koronaörökösnek. Ha megtalálja. akkor egyhangúlag kiáltjuk: tljen a szent legitimisnius! Addig nem. Csak nem gondolják az emberek, hogy kormányférfiáink amint eddig, mindegyre Bécsbe futottak tanácsot — kérni, ezután Zürichbe, avagy az óceáni szigetekre futkossanak ? Én azonban — legitimitás ide, legitimitás oda — én szerelmes vagyok a habsburgokba. Senkise vegye tőlem ezt rosz néven. Szerelmes vagyok beléjök, mert azt hiszem, hogy hozzá-jok van kötve az u. n. „integritás." Ha jön egy habsburgi uralkodó, meglesz a régi, teljes Magyarország s mind az egész régi rend. Ugy-hiszem én ezt — álmomban. Ezért szerelmemért föláldozom éjjelenként a nyugalmamat s nyugtalanul álmadozom és szerelmeskedem. Ébren azonban sem én, sem más komolyan ezt nem hiszi s nem hiheti, mert mindenki tudja, mindenkinek tudnia kell, hogy Magyarország nem azért omlott össze, mert a király iít hagyta, — hanem azért hagyta itt a király, mert már összeomlott. Most már egyéb mondanivalóm-\'nem igen van. Legfeljebb, hogy illenék nekünk jobban ismerni a saját történelmünket. Aztán azt is fudnunk kellene, hogy lia egy em\':er, nevezzük Habsburgismusnak, ha ez az ember négyszáz esztendőn át barátságtalan, az ötödik százban sem lehet barátságos. Sőt ha ilyen természetellenes dolgot kivánna tőle a magyar nemzet, akkor a magyar nemzet zsarnok lenne. Átvenné a szerepet. Már pedig én annyira szeretem a szabadságot, hogy a zsarnokságot sem másban, sem magamban nem szeretem. Négyszáz éven át a Habsburgismus nevü ember volt zsarnok, ezután a magyar nemzet lenne zsarnok s ez is az előbbi miatt lenne ilyen. Kénytelen vagyok tehát a szabadságért a magam iránti s meg a Habsburgismus iránti szerelmemet is föláldozni. Borbély György. Csonka-Magyarország népei edétl statisztikája Emelkedett a születési arányszám. — Megcsappant a házassági kedv. — Még mindig magas a csecsemő-halandóság. i- A „Zalavármcgye* ludfaltójálól. r (Zalaegerszeg, 1922 április 28.) Csonka-Magyarország 1921 utolsó negyedévi népmozgalmi statisztikáját most közölte a Statisztikai Hivatal. Ezek az adatok már a mai megcson* kifőtt Magyarország területére vonatkoznak. A kimutatás főbb pontjai a következők: A születések arányszáma emelkedést mutat, amennyiben az utolsó év szaporulata 0 2 százalékkal jobb, mint az előző esztendőé. Az utolsó negyedévben 55 870 gyermek született, tehát 8839-el több, mint az előző év utolsó negyedében. Az 1920. évben az élveszülöttek szama 211,697 volt, mig az elmúlt évben ez a szám 220.898-ra emelkedett. Ezzel az ezer lélekre számitott születési arányszám 26 9-ről 28-l-re szökött fel. A legnagyobb arányszáma Arad vármegyének, a legkisebb Baranya vármegyének volt. A fialálozás is emelkedett. Az 1920. évben m il. i elhaltak száma 146 408 volt, (arányszám 18 6), az elmúlt évben elhaltaké pedig 151.157 (Arányszám lí?6>. A halálozások száma az utolsó negyedévben 39 208 volt. Ebből egy éven aluli korban i 10.120, hét éven aluli korban 15 089, hét éven felüli korban 24 119 halt el. Mindhárom korcsoport emelkedést mutat az előző év utolsó negyedével szemben. A csecsemő halandóság még mindig igen magas, száz élveszülöllre ugyanis az elmúlt évben 19 5 egy éven aluli halott cselt. összevetve tehát a születések és halálozások számát, az 1921 év szaporodása 69.743 lélek voll. Ezer lélekre számitva kb. 8 5, tehát 0 2-vel jobb, mint a 920-as évben A házasságkötések száma az utolsó negyedévben 27 119 volt. A házasságkötéseknek csaknem fele november hónapra esett. Az egész elmúlt év folyamán összesen 83 372 házasságot kötöttek, ez a szám 4717-el kevesebb, mint az előző évé s arra mutat, hogy a háború után tapasztalható házassági kedv állandóan csökken. A vegyes házasságok száma e negyedévben 5095, ebből zsidó-keresztény házasság 245 volt, az elmúlt év folyamán pedig 908 Kivándorolt az év folyamán 1469, visszavándorolt 1802 lélek. Legtöbben (1232-cn) Amerikába vándoroltak ki. A visszavándorlók is, 22 kivételével, Amerikából jöttek haza TÁVIRAT-TELEFON. A Magyar Távirati Iroda jelentései. iunius 16-án Ul össze a nemzet* gyűlés. Budapest, április 28. A Kormányzó Úr Ó Főméltósága a minisztertanács előtejjesztés\'érc a következő kéziratot adta ki: „Kedves gróf Bethlen! A nemzetgyűlés működése f. évi február hó 16-án megszűnvén, az alkotmányosság helyreállításáról és az államfői hatalom gyakorlásának ideiglenes szabályozá-sár I szóló 1920. évi I. tc„ valamint ugyanezen törvény 13. §-ának módosításáról szóló 1920. évi 11. tc. rendelkezéseihez képest kormányzói lisztemhez tarlozik, hogy a nemzet képviseleteinek ujabb cgybehivásáról gondoskodjam. Ennélfogva a minisztérium előterjesztésére a nemzetgyűlést 1922 junius 16-ára egybehívom. Felkérem ennélfogva, hogy haladéktalanul Jegye meg a rendelkezéseket, hogy a nemzet képviselői idejében megválasztassanak, egybeülhessenek és a törvényhozás működése megindiilhasson/Horthy sk, Bethlen sk. A képviselőválasztások napja. Budapest, április 28.\\ A belügyminiszter az általános képviselőválasztások határidejének megállapítása tárgyában kiadott kormányrendelet alapján a választások napját a következőképpen tűzte ki: május 29-én tartandók meg az általános választások a következő megyei és városi törvényhatósági választókerületekben: új-Arad, Baranya, Békés, Bprejz, Bihar, Csanád, Csongrád, Fshér, Gömör, Kishont, Hajdú, Heves, Jásznagykun- és Pestpilissoltkiskun megyékben kivéve a pestkörnyéki kerületet, Somogy, Szatmár. Szabolcs, Ung és Zemplén megyékben, továbbá Hódmezővásárhely, Szeged és Sopron törvényhatósági városok választókerületeiben. Junius 3-án tartandó meg az általános választás a következő megyei és városi törvényhatóságok választókerületeiben: Bácsbodrog, Borsod, Esztergom, Hont, Komárom, Moson, Pozsony, Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyékben, Budapest, Baja, Debrecen, Oyőr, Kecskemét, Komárom, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár és a Budapest-környéki választókerületekben. Ajánlási Ivek beszolgáltatása. Budapest, április 28. A kormány ma rendeletet adott ki, melynek értelmében a nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló kormányrendeletben foglalt rendelkezések oda módosíttatnak, hogy az általános választások május 28 és junius tizedike között tartandók meg. Ennek megfelelően az ajánlási ívek beadására I szolgáló határidő is megfelelően megrövidül. lAluminlum Tapolca mellett.\' Budapest, április 28. Tapolcától északra 18 kilométernyire hatalmas bauxittelepre akadlak, mely ércben 40-45 százalék tiszta alumíniumot találtak. Suess hires bécsi geológus Tapolcára költözött. Tekintettel arra, hogy az újonnan létesülő bányatelep minden vasútvonaltól és állomástól távol esik, átalakító hatással lesz erre a vidékre. A németek újraépítik Szentpétervárt Moszkvából jelentik: Az egyik nagy német épitővállalattdl szerződési kötöttek Pétervár ujrafölépitésére. A német cég kötelezte magát, hogy a félbemaradt építkezéseket befejezi, a közúti vasú tat, a vízvezetéket és csatornázást kijavíttatja. A társaság megkapja a jogot a széntelepek és erdők kiaknázására, valamint téglagyárak létesítésére. Oroszország kárpétlása. Genova, április 28. Jólértesült olasz körökben a memorandum tartalmát, melyet az orosz delegációnak valószínűleg még ma átadnak, a következőképpen vázolják : a memorandumban elfogadják a hadiadósságok leszállításának elvét. Bizonyos határok között elismerik a nyugati hatalmak kötelezettségét, hogy kárpótolják Oroszországot azokért a károkért, amelyeket az általuk támogatott Kolcsak-Denikin és Wrangel-féle expedíciók okoztak. Megsértődtek a semlegesek Genova április 28 A semlegesek, kik sértve érzik magokat, hogy a meghívó hatalmak a konferencia minden fontosabb kérdéséről külön tárgyalnak, az utóbbi napokban ismételt megbeszéléseket folytattak annak megállapítása végett, hogy ezzel a mellőzéssel szemben milyen magatartást tanúsítsanak. Azt hiszik, hogy a semlegesek inkább Lloyd Oeorge álláspontja felé hajlanak. ■arthou elhalasztotta párizsi útját. Genova, április 28 Az eseményekben hagy fordulat történt. Barthou elhalasztotta párizsi útját. Mindaddig Genovában marad, mig az Oroszországnak átnyújtandó memorandum tárgyalását be nem fejezik. Minthogy a holnap délelőtt 11 órára összehívott politikai albizottság reméli, hogy a nap folyamán befejezi munkálatait, valószínű, hogy Barthou holnap elutazik. Katesstrof&lls viszonyok a húsellátás terén Ausztriaben. Bécs, április 28. A nemzetgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságában Eldersch képviselő rámutatott arra hogy a magyar kormány marhakiviteli tilalma folylán a húsellátás terén a viszonyok katasztrofálisan alakulnak. Oly húsárakra kell .számítani, amelyeket a lakósság óriási többsége képtelen megfizetni. Annak a nézetének ad kifejezést, hogy az osztrák kormánynak a magyar kormánnyal szemben repressáliákat kell alkalmaznia. Waber dr. nagynémet-pdrii teljesen csatlakozik ehhez a felfogáshoz. HÍREK. - MÁJUS ELSEJE. De más volt a május elseje valamikor régen, amikor még nem sajátította ki a maga szántára ezt u napot a nemzetköziség. Azóta sok minden megváltozott. Keményebb lett az emberek szive, hidegebb a telke, gonoszabb a: élete. És (ekopolt május első napjáról a ragyogó máz Amióta\' cégérnek használták jel az ébredfi tavasz * legszebb napját, május elseje is szürke lelt. Sőt fekete, mert sybmoru dátumok fűződnek hozzá. Demagógia, zavargás, piros színek, vér, halál... Dc más volt a május elseje valamikor régen. — Házasság. Szabó Sándor, lapunk kiváló betűszedője, szombaton délelölt II órakor tartotta esküvőjét Lándzsák Ilonával. Lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala a legjobbakat kivánja az új párnak. — Bangha páter Zalaegerszegen. Bangha Béla jézustársasági atya, a kiváló egyházi szónok városunkban külön a nők ét külön a férfiak részére szerdától péntekig konferencia beszédeket tartott. A hivők a templomot és a Katholikus Ház termeit minden alkalommal megtöltötték. Sokan hallgatták Banghát a más felekezetekhez tartozók közül is. ZALAVÁRMEGYE 3 — A május elseji vásári megtartják. A május elseji vásár elhalasztásáról elterjedt hírek alaptalanok. A vásárt megtartják május elsején. — Brtglevics dr programmbcszédei Zalaeger. szegen. Briglevlcs Károly dr. képviselőjelölt a m. kir rendőrkapitányság engedélye alapján május hó 14-én a zalaegerszegi piac-téren fogja programmbeszédét elmondani Közgazdasági programmjának ismertetése céljából az érdekelt gazda, iparos, kereskedő osztálynak és a munkásságnak május hó közepén külön előadási fog tartani. — Az állandó választmány ölése. Az állandó választmány a májusi megyegyülés elé terjesztendő ügyekben május elsején ülést tart. — Megyei közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága május nyolcadikán közgyűlést tart. E közgyűlésen választják meg az alispánt is, mig a főjegyző-választás a szeptemberi közgyűlésen fog megtörténi. — Köztisztviselők figyelmébe. A köztisztviselők kedvezményes járandóságaikat kiváltáskor azonnal vigyék el, mert a megváltozott leszámolási rendszer folytán az elszámolás csak az nap lehetséges, mely idő a kifizetési blokkon szerepel. Az árukat utólag fentiek következtében ki nein adják. — A József műegyetem felhívása. A m kir. József Műegyetem, mely ezelőtt ötven évvel alakult meg. a különböző egyesületekhez azzal a kérelemmel fordult, hogy a hiányos felszerelés pótlását mielőbb elérendő, adományokkal támogassák egyetlen műegyetemünket. Reméljük. hogy megyénk Inkóssága is kiveszi részét a támogatásból. — Rendelkezések május elsejére. A belügy, miniszter május elsejére a következőképpen rendelkezett: április 30-án, május elsején és május másodikán gyűlések, összejövetelek, ünnepélyek síb., melyek a magyar nemzeti állameszmével -- bár csak burkoltan is — ellenkeznek, vagy általában politikai jellegűek, nem tarthatók meg. — Magyarország népessége <s területe. A Statisztikai Hivatal közlése szerint Csonka-Magyarország lakóinak száma 7,945.878 lélek, a népesség szaporodása 1910 óta 345 461. A csonka ország területe 92.720 négyzetkilométer. — Tanfelügyelői kirendeltségek Zalában. Az április 30-án és május elsején Budapesten megtartandó tanfelügyelői értekezleten tárgyalás alá kerül a tanfelügyelői kirendeltségek felállításáról szóló javaslat. Ha a javaslat keresztül megy, kilátás van rá, hogy Zalában legalább két kirendeltséget állítanak fel. f-rtesülésünk szerint kirendeltséget kapna Nagykanizsa és Tapolca, mint olyan középpontok, honnan az egyes községek leginkább megközelíthetők. — Bríglevics Károly dr. programmbeszédei. Biiglevics Károly dr. képviselőjelölt programm-bcszédei! a következő helyeken tartja meg: május 2-án Andráshída, Alibánfa, Zalaboldogfa; május 3-án Ságod, Kispáli, Nagypáli; május 4-én Kiskutas, Nagykutas, Alsóbagod; május 5 én Tí-skánd, Hottó, Boncodfölde ; május 6-án Zalaszentgyörgy, Zalacséb; május 7-en Salom-vár, Zalalövő, Csöde, Nagyfernekág; május #-án Böde, Kávás; május 9-én Hagyáros, Börönd, Felsőbagod ; május 10-én Zalaháshágy, Vaspör, Ozmánbük ; május II-én Petőhenye ; 12-én Pozva ; 13-án Alibánfa. — A Balaton közegészségügyi felügyelete. A Balatoni Szövetség előterjesztést intézett a népjóléti miniszterhez, hogy a Balaton közegészségügyének felügyeletére alkalmas szakférfiút kirendelni szíveskedjék. A miniszter most értesítette a szövetséget, hogy a Balatonnal kapcsolatos kulturális, közegészségügyi és nemzetgazdasági érdekekre való tekintettet a legmeszebb-menő figyelmet fordítja a balatoni fürdők egészségügyi viszonyaira. Megbízta a vezetése alatt álló minisztérium egyik közegészségügyi felügyelőjét és egyik szakértő mérnökét azzal, hogy ;a fürdők egészségügyi vonatkozású berendezéseit megvizsgálják és ezek működését, s karbantartását rendszeresen ellenőrizzék. A vizsgálatok máris folyamatban vannak, a beérkezett jelentések alapján a miniszter a tapasztalt hiányok pótlása iránt haladék nélkül Intézkedni fog, s az egészségügyi ellenőrzést a fürdőévad folyamán is állandóan fenntartja. — Megdrágul a szuperfoszfát. A szuper- foszfát árn e hó végéig vízben oldható foszforsav-kilopercentenként 75 korona volt. Amint értesülünk a szuperfoszfát ára augusztus végéig havonla 1 - I koronával drágul Toszforsavkilo-percemenként Zsákokért métermázsánként 100 korona és 3 százalék forgalmi a<flk fizetendő. — A Csány szohoralnprn a IV. gimnétiumi osztály 100 koronát, az V osztály 150 koronát adott Szentgyörgy napja emlékére. — Munkáskinálat Zalamcgycben. Zalamegyében aratási szerződés (aratási munkaalkalom) nélkül van összesen 519 mezőgazdasági munkás, mely szám a következőképpen oszlik meg : Alsózsid 30, FcUözsid 50, Vallus 20, Héviz-szentandrás 21, Cserszegtomaj 49. KisVeszthely 198, Rezi 120, Tűrje 11, Dabronc 20 E számban természetesen nagyon sok még eddig be nem jelentett nem szerepel. - Talált kalap a rendőrségen kellő igazolás mellett átvehélő. ) / Szobrot emelnek IV. Károlynak. Szombathelyen szobrot akarnak állítani IV. Károlynak. Hogy miért, azt nem tudjuk. De vájjon a szoborra szánt tízezreket nem jobb lenne a szegényeknek adni ? És ha mindenáron szobrot akarnak felállítani, vájjon miért nem inkább Mátyás király szobrát készíttetik cl, miért éppen IV Károlyét I Igaz, Mátyásnak igen nagy bűne volt. Magyar volt! its rákoppintott az ilyen Andrássy-félék orrára, akiknek mindenki és minden kell, csak magyar nem. — Megrendszabályozzák a cigányokat. Szegény dádékra csak rájár a rud. Valahányszor elvesz holmi tyúkocska, malacocska s egyéb ,apróság, mindjárt a füstös nemzetséget veszik elő. Pedig Isten látja a lelküket, ők csak a „nem eleven" húst szerelik. Mivel újabban nagyon sok apróságnak lába kel, dádéék megrendszabályozására megtörténtek az előkészületek. Valószínű azonban, hogy ez álmeneti időt alaposan kihasználják, meri azután bajos dolog lesz egy kis pecsenyét előkeríteni a purdéknak. Hmm ELZIKE a 7 éves csodaprimadonna. Magyarország legkisebb és legbájosabb művésznője aki Budapest, Bécs, Innsbruck, München, Hamburg, Berlin, Drezda. Lipcse és több világvárosban óriási sikert aratott. művészelóadAst tart Zalaegerszegen, folyó évi április hó 29-én és április 30-án Szombaton esle tél 9 órakor, vasárnap délután 4 órakor és esle fél 9 órakor ez Arany Bárány nagytermében. Naponta új műsor és új kosztümök! HFI.YARAK: Páholy 5 személyre 500 K, fenntartott helv 100 K, l-ső hely 80 K, íl-ik hely GO K. állóhely 2ü K, karzat ló K vigalmi adóval együtt. Vasárnap délután mérsékelt helyárak: Páholy 35\') K, fenntartott helv 70 K. I. hely 00 K, II. hely 40 K, állóhely 15 K, karzat 10 K. Jegyek előre válthatók a színházi pénztárnál. SKgrlocK Holmes nyomot: annyit már is meg állapiihatok, hogy a cipó tu-lajdonosá nak esze volt; rugé-kony járású, elegáns külsejű, takarékos ember lehetett, aki cipőjét kimélte: minderre kétséget kizáró módon abból következtetek, hogy „Berson" gummisarkol viselt. — Húszéves találkozó. K-lkérem mindazon volt osztálytársaimat, kik a zalaegerszegi m. kir. állami felső kereskedelmi Iskolában az érettségi vizsgálatokat az 1901 ,\'JÍK)2 tanévben tették le, szíveskedjenek jelenlegi tartózkodási helyüket velem közölni, hogy a folyó ért május 25-én megtartandó 20 éves találkozón az előkészületeket megtehesseni. Wirtschafter Krnő, a in. kir. közélelmezési miniszteri kirendeltség osztályfőnöke Zalaegerszeg. - Tízéves találkozó. Felkérem mindazokat, akik 1912 \\évben a zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolában érettségit teltek, hogy 1922 Pünkösd vasárnapján (jun 4-én) tartandó tíz éves találkozón hányad-magukkal való megjelenésüket, pontos rimük feltüntetése mellett, legkésőbb 1922. évi május hó 2S-ig közöljék velem: Lcndvav János városi aUzámvevő Zalaegerszeg, Városháza. KÖZ6AZ0ASÁ6 ÉS PÉNZÜ6Y. Budapest, 1922 április 29. Zdrtchben: a magyar korona —-- az osztrák korona —-- az osztr. bélyegz bankjegy Április Április 065 \' 067 0 06\'/« 006\'/« 0 0678 0 0678 Budapesti tőzsde. Valuták: Napoleon---- Francia frank Lengyel márka Márka-- Lira —-- Leu--- Cseh korona — Dinár---r- Svájci frank — Osztrák kor.— Április 27. 5 Április 29. kor. 1 fill, j kor. fill. YlJ —rrr- — 3500 -\' _ — —mm — 772 l, 750 „, ,n 21 1 _ 21 — 2 85 J 2 80 — 39 — j 38 —- 5 60 5 60 — 15 35 , 14 80 — 10 65! 9 90 „ —. - — — — — io V* — 9", 276 Devizák: — Prága 3375 Stokholm Zürich Bécs 3820 Zágráb Arany ezüst értékek: 20 K-s arany 3050 Ezüst forint Ezüst korona 58 Ezüsi5K-ás Amsterdam London Newyork Berlin Milano Páris 1485 148*4 945 255 145 290 Terményjelentés. Budapest, 1922 április 27. Búza —----— Rozs------ Zab-------- Tengeri------— Köles------- Repce ------ Korpa —------ Piaci árak. Zalaegerszeg, 1922 április 27. Marhahús------ Borjúhús---— — Sertéshús----— Tojás----;--- Tej - - ------ Sertészsír —--— — Burgonya kg.---- Csirke, rántani való-- Csirke, sütni való--- Leveslyuk — —--— Április Április 27. 29. Kor. Kor. 3200 3120 2250 2410 2350 2400 2350 2225 2950 2900 2600 _ t 2800 1700 — Április Április 27. __1 29. korona .rur srr-aflra. korona 112 112 120 ; 120 120 , 120 8 8 16 16 240 240 11 11 120 120 Ifülfföldl pénzeket 1% (dollárt, dinárt stb) arany- és ezüstpénzt legmagasabb napi áron vásárol Fanyvesl Bankbizomáity, Zalaegerszeg, Fő tér. 5 -52 Telefon 38. ZALAVÁRMEGYE 1922 április 30. IRODALOM <» MŰVÉSZET •••• A 100 éves Petőfi. Hz az esztendő nevezetes esztendeje a magyarnak egy meghatározott tekintetben: szellemi emelkedettségünk tekintetében. Emlék-év. Századik évfordulója annak, hogy Petőfi Sándor szülelelt, liojjy az Úristen széles jókedvében minket ajándékozott meg vele, evvel az óriási gazdag emberrel, aki aztán tengerkincsét mind a magyar nemzetre hagyta örökségül. Ebben az emlékesztendőben természefes, hogy sokan megemlékeznek a nagy költőről. Írnak róla jo és k.-vésbé jó könyveket, találó és nem találó dicsőítéseket, kritikákat, jellemrajzokat, stb. Eggvel már én is megismerkedtem s ezért tovább adom a s/ót. hogy akik érdeklődnek, szintén ismerkedjenek meg vele. Szigetvári Ivánrak a könyve Petőfiről Jellemrajz címen. Verseivel és stílusának a tulajdonságaival ismerteti a költőt. Csoportokra osztja a verseit s a trópusokat és figurákat. Kár hogy nem alkot ezekből e«.»y egységes, könnyen szein.\'cihető kidomborodott alakút: embert vagy költőt. Keze között szétfolynak a tulajdonságok, értékesebbnek látszik a szorgalommal szerzett anyaghalmaz s a memóriával megtartott tudás, mint maga az ítélet. A könyv nem annyira a költészettel, mint inkái b iskolai tankönyvként jeleskedhetik a diákok számára. A nagy közönf-ég számára szintén alkalmas. Az emlékéves könyvet meg lehet szerezni Zalaegerszegen a Kakas-nyomdában U. Gy v zongorahangoló Zalaegerszegre érkezett. Előjegyzések Kakas Ágoston könyvnyomdájába kéretnek Massiv hálószoba és mindennemű szoba- és konyhabútorok nagy választékban kaphatók: Lamaisch A. Fiai asztalosok na Ul I\'OIWAKlAkÁUAN VASVÁRON Mlktly: SZOMBATHELY. PsrisiMi 31. a. üyalupadokállandóan kaphatók Olcsó árak Pontos kiszolgálás. V Vidéki csomagolás Ingyen! j Jobb fiút tanulónak fel- Horváth, népcszkovács VColCK« Neszele Zalaegerszeg. MÜVl.l.NU.S KISZOt.OAl.AS TÓTH GYULA1 angol uri szabó, Zalaegerszeg ♦ • A legizlésesebb választók küf- és belföldi férflssöve-tekben. Fazonokat a ley-Jutányosabban ós pontosan készítek. Elsőrendű minőségű gyönyörű választékban megérkeztek SZOLID ÁKAK 5-7 Zalaegerszeg vasul! menetrendje. i. k k i: / t; s Mortn.11» Csatlakozik jc uc 704 .Zulalövó* 7 05 Zalaszer.tiván 7 37 Kédics 8 34 Zalaszentivan 940 Celldömölk 17(W Zalaszentivan 19 24 Zalaszenltván 19 15 Zalalövő 1954 Sátvár 20 25 Celldöinöik • WJrnap kivételi\' Szombathelyről Bpestról Nagykanizsán át Budapestről Győrön át Szombatselyről Bpestról Nagykanizsán át Bpestról gyors Körmenden át Bpestról Ryor», cíüinJI, n Budapestről Győrön át c! naponta. n, ü Jr o ■C c- 3 40 4 15 5 35 6 30 7 11 1330 15 10 15 20 15 45 17 45 hova I N [) ü L A S Csatlakozik Zalalövő* Sárvár Zalaszentiván Celldömölk Zalaszentiván Kédics Celldömölk Zalalövő* Zalaszentiván Zalaszentiván kur«H<i<r *t IM»|Kíir< t> .Iwutr» Nagykanizsán át Bpestre Győrön át Budapestre Szombathelyen át Wien Győrön át Budapestre Muraszombat felé Nagykanizsán át Bpestre Szombathely üydrön át Bpestre HA UTAZIK, váltsa meg jegyét a MENETJEGYIRODÁBAN. Ugyanott külföldre az Összes menet¡egvek megrendelhetők és az útlevelek visumja mérsékelt dij mellett megszereztetik. (KEINRSCH W.és L. ^^ üvegezés! vállalat, üveg-, porcellán és lámparaktár ZALAEGERSZEGEN l/észítünk épületüvegezést ^ képkeretezést, üvegtető javitást és minden e szakmába vágó munkát ugy helyben mint \'£ vidéken. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. umju1 ^^ Épület és bútor- munkát a legkényesebb igényeknek j megíelelőlcg készítenek i_o ■ Szalay és Dankovifs S ópUlet- és mObutor-asztalosok J ZALAEGERSZEG ^\'gminkM telep a iskolaköz 2. szAm. urményi-utca 7. J Állandó készbutor raktAri s Egy finom férfi bőrgarni-tura eladó. Cini a kiadóban. Házat veszek kerttel vagy nagyobb udvarral. Levélbeni választ a kiíidóba kérek. ) > csah a jó beton nem! Üreges betonkő, hódfarktt és hornyolt cement-tetőcserép, mozaik és terrazo-lapok minden színben (hydr. sajtón), mőmárványlap, csőraöszölt betoncső, beton kerítésoszlop sntindcn egyéb műkő és bctonárukat gyárt és raktáron tart J.horváth istván fy cementáru- és mtíkőgyái X^Zilaeoirnio, Títttaj-iici. Telefon esik *%y könyv használatáért 1 napra a KUlTl\'RA kdlcsönkönyv-tárban. Bővebb felvilá^osi-Ust a KAKAS-ny omdában 113. H or vath I m re VAS, SZERSZÁM, VASALÁS, CEMENT, KERÉKPÁR, VADÁSZFEGYVER, VARRÓGÉP KERESKEDÉS, MŰLAKATOS ÉS FEGYVERJAVITÓ MŰHELY ZALAEGERSZEG • lcgjutáii)0>jbb dij-ixabái mellett veu fel a \'l\'olofori C>4. V kiadóhivatala Zalargertzef. Kakas* nyomda. Telefon 131 Nyomatott Taixy H. utóda Kakau A«o«toii könyvnyomdéjáboia ZalaoKOra«!i<BOa. Telefon 131. ««Arp. |
